145 90 20MB
Hungarian Pages [66] Year 2011
HÍRES JÁTÉKOSOK, FELEJTHETETLEN MECCSEK Hegyi Tamás
Minden idők legjobb, 5 0 magyar f u t b a llis t a
HÍRES JÁTÉKOSOK,
FELEJTHETETLEN
MECCSEK
Hegyi Tamás
Minden idők legjobb 5 0 magyar futballistája A kezdetektől napjainkig
arena
lap-
és
könyvkiadó
Aréna 2 0 0 0 - Budapest, 2011
Híres játékosok, felejthetetlen meccsek Hegyi Tamás: Minden idők legjobb 5 0 magyar futballistája (Második, részben átdolgozott kiadás)
Sorozatszerkesztő: Ládonyi László Közreműködött: Varró Krisztián Az ad atok a 2 0 1 1 . m á rciu s 3 1 -i á lla p o to t tükrözik
Fotók: Don Balón, El Pais, Marca, Star Press és a kiadó archívumából
© Hegyi Tamás © Aréna 2 0 0 0 , 2 0 0 8 , 2011 1 1 4 6 Budapest, Istvánmezei út 2 /C Telefon: 4 6 7 -0 3 6 0 , fax: 4 6 7 -0 3 6 2 E-mail: a re na 2 000@ arena2000.hu www. are na 2 00 0 . hu A kiadásért felel Ládonyi László, a kiadó igazgatója Művészeti vezető Vida Éva Tördelés Lukács Gábor Képfeldolgozás Elsner Tibor és Generation X Bt. Nyomta és kötötte Elektroprodukt Kft. Felelős vezető Szigeti Attila ISBN 9 7 8 9 6 3 9 9 7 4 4 7 0
Tisztelt Olvasó! Az egész 1897. május 9-én kezdődött. A BTC két csapata felsorakozott a Millenárison, hogy lejátssza Magyarország történetének el ső hivatalos labdarúgó-mérkőzését. Szövet ség és bajnokság sem létezett még, de a já ték - két és fél évvel ausztriai bemutatkozása után - a Monarchia keleti felében is elindult hódító útjára. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok minden átalakult, megváltozott Európa e szegletében, mindez a magyar focival kap csolatban is elmondható. A kezdeti fejlődési szakaszt követően futballunk hamar vezető szerepet vívott ki magának Európában, majd már mint világhatalom tündökölt az ötvenes években, ám a hatvanas évek vége óta egyre csak vesztett pozíciójából. Ennek ellenére az utóbbi évtizedek sem múltak el sikerek nélkül, jóllehet, a mexikói vb (1986) óta alig jegyez hettünk fel egyet-kettőt. így hát sorozatunk részben átdolgozott - második kiadású köte tében javarészt a régebbi generációk jeles képviselőiről olvashat a Kedves Olvasó, tudva, hogy az 50-es lajstrom összeállításakor a szerkesztőknek - a tényleges tudás, a tehet ség mellett - a listán szereplők eredményeit is illett figyelembe venniük.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. g. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.
Puskás F e re n c Bozsik J ó z s e f Kocsis S á n d o r Kubala László Hidegkúti N á n d o r A lb ert F lórián Sárosi G yörgy d r. O rth G yörgy Schlosser Im re S chaffer A lfré d Zsengellér Gyula Bene F e re n c Czibor Z o ltá n Mészöly K á lm á n Sipos F e re n c Farkas J á n o s Grosics Gyula M á tra i S á n d o r Tichy La jo s V arg a Z o ltá n Szabó A n ta l Novák D e zső Zakariás J ó z s e f Sándor K á ro ly Szusza F e re n c Deák F e re n c Göröcs J á n o s Fazekas László Lázár Gyula Lóránt Gyula Lantos M ih á ly Buzánszky J e n ő Szűcs Lajos Fenyvesi M á té Toldi Géza Takács II J ó z s e f Nyilasi T ib o r Cseh II László Konrád II K á lm á n Plattkó F e re n c Budai II László Dunai II A n ta l Zsák K á ro ly K alm ár J e n ő A var Istvá n Fogl II K á ro ly Kohut V ilm o s Törőcsik A n d rá s D étári La jo s M achos F e re n c
4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63
Puskás
1. 1 9 2 7 -2 0 0 6
Amit tudni érdemes 1927. április 1-jén szüle te tt Budapesten, közelebbről Zuglóban. Ötször k e rü lt fe l a France Football aranylabda-listájára; négyszer (1956, 1959, 1960, 1961) az első tízben végzett. 1962-ben a spanyol váloga tott tagjaként részt vett a vb-n; összesen 4 meccset játszott spanyol színekben. V ilág - (1963) és Európaválogatott (1965); utóbbi meccsén - Matthews búcsú játékán - két gólt szerzett Nagy-Britannia ellen (6-4). 1993 áprilisától júniusáig összesen négy ízben ült a vá logatott kispadján. Hosszú betegeskedés után 2006. november 17-én hunyt el Budapesten.
I
balösszekötő Nehéz újat írni (főképp ilyen kis helyen) a legnagyobbnak tartott magyar labdarúgóról, Puskás Ferencről, úgyhogy maradjunk a jó l be vált sémáknál. Öcsi, ha úgy tetszik, Pancho, vagy ha úgy, a Száguldó őrnagy, netán Sváb, Purczeld néven született, csak évekkel később magyarosított Puskásra. A „rongylabdás korszak” után a Kispesti A C ban kezdett futballozni, s amikor a hatalom a klubból 1949 decembe rében létrehozta a néphadsereg központi egyesületét, a Budapesti Honvéd igazoltja lett. Vélhetően it t is fejezte volna be pályafutását, csakhogy az élet közbeszólt, 1956 őszén k itö rt a forradalom. Az éppen Nyugaton tartózkodó Honvéd az MLSZ tiltása ellenére a túrázást vá lasztotta a hazatérés helyett, a játékosok zöme később mégis hazatért. Puskás azonban nem. A nemzetközi szövetség 18 hónapos eltiltással sújtotta, legközelebb 1958 augusztusában lépett pályára - immár a Real Madrid futballistájaként! 1966-ig játszott a királyi gárdában, aztán edzőnek állt. Ebben a minőségben mind az öt földrészen meg fordult. M indent tudott a já tékról, gyakorlatban és elmé letben egyaránt. Bal lába a történelem legnagyobb bal lábainak egyike, a modern korból csak Maradona balja vetekszik az övével. D i Stéfano szerint „emberileg és
Ö csi balja a történelem legnagyobb bal lábainak a z egyike
E k k o r még senki sem sejtette, hogy
6-3
lesz a v é g e ...
M a g y a r-a n g o l kivonulás 1 9 5 3 . novem ber
25-én a
W em bleyben
A válogatottban
(1945-1956) r-----------------------------vb-n
labdarúgóként is tízes” volt - futballóriás óriási szívvel. Viszont em
mérkőzés 1 3
goi 4
olimpián
5
4
a Gerö-kupában
15
15
ber legyen a talpán, aki valamennyi sikerét, díját, címét, kitüntetését felsorolja, mi is csak a legfontosabbakat közöljük. 1952-ben olimpiai bajnok, 1953-ban Gerö-kupa-első, 1954-ben vb-második a váloga tottal; ötszörös bajnok, négyszeres gólkirály a Honvéddal; ötszörös bajnok, egyszeres kupagyőztes, négyszeres gólkirály, háromszoros BEK-győztes, Világkupa-győztes a Reáliái. A futballstatisztikákat gyártó szervezet, a világon mindenütt elismert IFFHS szerint 511 gólt ért el 533 élvonalbeli mérkőzésen. Őrület.
1 9 5 4 , B e m . Puskás tízméteres lövése utat talál T u re k kapujába
5
Bozsik
2. 1 9 2 5 -1 9 7 8
I
fedezet Elsőként az angol B illy W rightnak (tudják, ő vo lt az, akit Puskás el
1925. n o ve m b e r 28-án született Kispesten. C satárként is számításba vették a válogatottban; hat szor jobbösszekötőt, egyszer középcsatárt játszott. 1956-ban h a to d ik , egy évvel később kilencedik lett az FF év végi aranylabdaszavazásán.
küldött gyufáért a Wembleyben...) sikerült a bravúr 1959-ben, majd a norvég Thorbjörn Svenssennek 1961-ben. Aztán a mi Bozsik Józse fünk, hm, Cucunk váltotta valóra megannyi labdarúgó álmát: századszőr felölteni a válogatott „szerkóját” . Az évek során több m int 160an csatlakoztak a 100-asok klubjához, újabb magyarral azonban már nem bővült a névsor, vagyis mindmáig Bozsik az egyetlen százszoros magyar válogatott játékos. Cucu 1962. április 18-án 80 ezer néző'
Ö és P éter fia is volt a ma gyar válogatott szövetségi kapitánya.
eló'tt ju b ilá lt - egyben búcsúzott - a Népstadionban, méghozzá cső
1978. m ájus 31-én szívin farktusban halt meg Buda pesten.
jába (1-1). Idővel azonban
Az e g y k o ri Honvéd-sport telep 1986. október 1. óta a Bozsik Stadion nevet viseli.
nem a 101. válogatott fellé
dásan, a 65. percben ő vágta be az egyenlítő' gólt az uruguayiak háló' kiderült, ez nem a 100., ha pése vo lt a sorban, az MLSZ ugyanis 2002-ben hivatalos A-válogatott találkozóvá m i
A válogatottban
(1947-1962) r-----------------------------mérkőzés vb-n
noisített hat korábbi nemzet közi mérkőzést, amit a FIFA jóváhagyott. így szerepelhe
8
olimpián
5
a Gerö-kupában
16
tett a fedezetgéniusz eggyel többször, 101-szer a nemzeti csapatban. A Kispestben és a Bp. Honvédban összesen 447 bajnoki összecsapáson vesz részt, ezeken mintegy 40 gólt szerez. Az átnevezett-át-
6
A
kispesti közönség több m in t két
évtizedig gyönyörködhetett Bozsik m ozdulataiban
formált egyesületet csaknem két és fél évtizedig, 1938-tól 1962-ig szolgálja, amikor szögre akasztja a bőrszegecses cipót, már 37 éves. Egykori aranycsapatos klubtársai közül Grosics Tatabányán, de ha marosan ó is búcsúzik a játéktól, Lóránt és Budai II visszavonult már, Kocsis, Puskás meg Czibor rég sehol, illetve dehogy, Spanyolország ban. Az aranycsapat MTK-s részlegéből, kiegészülve a futballal 1960ban felhagyó Buzánszkyval, Lantos egy, Zakariás és Hidegkúti egy aránt négy éve inaktív már. Az aranycsapat egyik utolsó hazai m ohi kánja fél szekérderéknyi díjat halmozott fel. Ötször (1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955) nyert bajnoki címet, egyszer (1959) Közép-euró pai Kupát, a válogatottal 1952-ben olim piai bajnok lett, egy év m úl va megnyerte a sorozat indulásakor (1927) még Európa-kupa néven futó Gerö-kupát, 1954-ben vb-ezüstöt hozott haza Svájcból. Szere pelt az 1958-as vb-n is.
A z egyetlen százszoros m agyar válogatott labdarúgó
7
Kocsis
3. 1 9 2 9 -1 9 7 9
Amit tudni érdemes 1929. s zep tem b e r 21-én született Budapesten, ő volt az aranycsapat alaptizen egyének a legifjabb tagja. Ö t éven keresztül, 1950 nyaráig volt az FTC (ÉDOSZ) játékosa, utána a Honvédhoz irányították át, amellyel négyszer lett bajnok. M íg a nagy v á lo g a to tt Bécsben játszott és nyert (3-2) 1953. október 11-én, Kocsis a Népstadionban öt gólt szerzett a B-válogatott színeiben. 1956-ban az újságírók a nyolcadik helyre jelölték az aranylabda-voksoláson (egyszer a tízen kívülre is került). 335 é lv o n a lb e li meccsen 294 gólt szerzett az IFFHS kimutatása alapján. 1979. jú liu s 22-én hosszas betegeskedés után halt meg Barcelonában.
Lendül a jobb a H o nvéd egyik portyáján
8
jobbösszekötő Érdekes felvetés: ha nem tör k i a forradalom, ezáltal a Puskás, Kocsis, Czibor hármas sem hagyja el Magyarországot, Kocka egy-két éven belül nagyobb sztár —de mindenképpen nagyobb labdarúgó —lehetett volna a sokak szerint leszálló ágban lévő' és túlsúlyos Puskásnál. Az élet azonban másként hozta, a forradalom kitört, Puskásék kü l földön maradtak, Öcsi pedig újjászületett Madridban, ahol hatalmas karriert futott be. Kocsis Sándort ez idő alatt Barcelonába sodorta a sors, ahol hét szép évet tö ltö tt el, ám korántsem tudta megköze líteni korábbi kirobbanó formáját, „földönkívüli” gólképességét. Rá adásul Puskás is sokkal népszerűbb vo lt a spanyol fővárosban, m in t
ő
Katalónia székhelyén. A Kőbányai TC-ben nevelkedő Kocsisra az 1948-49-es évadban figyeltek fel igazán - akkor már a Ferencvá rosban és válogatott játékosként keserítette a kapusok életét. Emlí tett idényben 33 góllal vette k i részét a bajnoki címet nyerő, összes ségében 140 gólig jutó zöld-fehérek diadalából, nem mellesleg pedig
K ocka korának egyik legjobb akrobatája is volt
A válogatottban
(1948-1956)
vb*
5
11
olimpián
5
6
a Gerö-kupában
12
6
májusban - hála az újdonsült szövetségi kapitánynak, Sebesnek - má sodszor is bekerült a válogatottba. A jobbösszekötő hamarjában meg ragadt a csapatban, és attól fogva nem vo lt megállás: beindult a Kocsis-gólgyár! Kettesével, hármasával, négyesével rugdosta-fejelte (főleg az utóbbit) a gólokat, az 1952-es olimpián hat, a két esztendő vel későbbi világbajnokságon gólkirályi címet érő' 11 találatig jutott, végül 75 gólnál állapodott meg - 68 meccsből. Puskásnak 70 mérkő zés kellett a 75 gól eléréséhez. Klubszinten hét olyan bajnoki eszten dőt (1948—1954) produkált egyhuzamban, amikor 20 fölé tornászta góljainak számát. Három gólkirályi korona járt e teljesítmény mellé. Külföldi - svájci és spanyolországi - éveiben viszont egyszer sem
N em igen volt ellenszer Kocsis Sándor felhófejeseivel szemben a z ötvenes években
„koronázták meg” , és a k in t tö ltö tt hét és fél szezonjából is csupán kettőben szárnyalta túl a tízes határt. Mindazonáltal szerették Barce lonában (ahol Aranyfejúnek keresztelték el), már csak azért is, mert időnként régi fényében csillogott. 9
Kubala
4. 1 9 2 7 -2 0 0 2
I
Amit tudni érdemes 1927. jú niu s 10-én szüle te tt Budapesten. Ladislav K u b a la k é n t csehszlovák válogatott 1946 és 1947 között (6 mérkőzés/4 gól), Ladislao Kubala ként spanyol válogatott 1953-tól 1961-ig (19/11). Az E u ró p a-v á lo g ato tt tagjaként két gólt szerzett Anglia ellen (4-4) 1953-ban; 1965-ben is betalált a britek nek „európaiként". 1957-ben az öreg konti nens ötödik legjobb labdarú gójának választották. A k lub hivatalos honlapja szerint 1950 júniusától 1961ig 345 találkozón 274 gólt szerzett a Barcelonában. 2002. m ájus 17-én hunyt el Barcelonában.
R itka pillanat: Kuksit a csehszlovák válogatott mezében kapták lencsevégre
1□
középpályás, belső csatár A Józsefváros macskakövein felnövő Kubala László sihederként már a Simor utcai pálya közönségét kápráztatta el játékával. Aztán követ kezett a váltások kora, a Ganzból 1945 elején a Fradiba, a Fradiból másfél év után Pozsonyba tette át székhelyét. Dédelgetett sztár volt ott is, Schubert Gyulával félelmetes összekötőpárost alkotott, ráadásul a klubvezető", Leopold Daucík húgát vette feleségül, ám a szíve (no meg Illovszky Rudolf) hazahívta. 1948 tavaszán már a Vasasban szerepelt. Bajnokságot azonban o tt sem nyert: egy ponttal a Csepel mögé szorultak. M indig is Nyugatra vágyott, így a fordulat éve csak megerősítette abban, hogy szerencsét próbáljon. Csaknem két évig sodródott, a Torino légikatasztrófája után a Pro Patria szerződtette, de a FIFA eltiltása m iatt csak bemutató meccseken vehetett részt. Sógo rával, Daucíkkal - akit Barcelonába is magával v itt - az Itáliában
Spanyol
válogatottként faképnél
hagy egy védőt
A válog atottban
(1948)
W inBiiI hIh^ m 1948. 05. 23. Albánia-Maqyarország 0-0 - jobbösszekötő 1948. 10. 24. Románia-Magyarország 1-5 - csere (46. perc) 1948.11. 07. Bulqária-Magyarország 1-0 - jobbösszekötő
tengődő magyar játékosokból létrehozta a Hungáriát, amely az 1950es vb előtt megleckéztette a tornán később negyedik spanyol csapatot, valamint Madrid város válogatottját! Egy csapásra felfedezték a legna gyobb spanyol klubok, és miután a Barcelona volt a legkitartóbb, Kuksi o tt folytatta. Fél évig csak barátságos meccseken tündökölt, ám aztán megkapta az engedélyt, s 1951 nyarán azonnal országos kupát nyert csapatával. Több nagy korszaka közül is az 1952-es esztendőt emelhetjük ki, amikor öt különböző sorozatban győzött a gránátvöröskékekkel. Még film et is forgattak az életéről. Czibor neki köszönhette szerződését, ahogy benne volt a keze Kocsis megvételében is. D i Stéfanóval öldöklő küzdelmet folytatott a bajnokságban, hogy aztán iga zi barátként ismertesse meg vele a jó magyar borokat. Remek edző vált belőle, aki 11 éven keresztül vo lt spanyol szövetségi kapitány, és aki még 60 esztendősen is az élvonalba juttatta a Málagát. Örök kérdés marad: k i volt a jobb, Kocsis vagy Kubala? Ö erősebb felépítésű volt, fantasztikus lövőerővel, Kockánál meg nem vo lt jobb a levegőben. Ugyanakkor az biztos, hogy Kuksi menedzselte jobban a sorsát.
C é lra tart 19 5 3 -b a n az A n g lia-E u ró p a-vá lo g ato tt
mérkőzésen
1 1
5.
Hidegkúti
1 9 2 2 -2 *0 0 2
(közép)csatár A hátravont középcsatár ötvenes évekbeli prototípusát csakis külön
1922. m árcius 3-án szüle tett Budapesten. Az aranycsap at törzstagjai közül ő volt a legidősebb, az újságírók ezért Öregnek keresztelték el. Sohasem v o lt g ó lk irály , mégis az MTK történetének ő a legeredményesebb fu t ballistája; összesen 381 első osztályú meccsen 265 gól fűződik a nevéhez. V ezető edzőként 1965-ben a Bajnokcsapatok Európakupájának elődöntőjébe juttatta a Győrt. R öviddel 80. születésnapja előtt, 2002. február 14-én szívelégtelenség következté ben hunyt el Budapesten. Az MTK Hungária körúti pályája a halála óta az ő nevét viseli.
azaz Hidegkúti Nándor pedig éppen ilyen karakter volt. Az aranyosapat egyik kulcsfigurája nem lő tt ugyan annyi gólt, m in t Kocsis vagy Puskás, de legalább olyan fontos szerepet tö ltö tt be a világ akkori leg jobb válogatottjában, m int a két összekötő. Az Elektromosnál a há ború végére lett kész játékos, majd a herminamezeiektól mutatkozott be Gallowich T ibor válogatottjában: 1945 szeptemberében azonnal két gólt szerzett az Ü llő i úton a románok ellen (7-2), majd a két esz tendővel később esedékes második fellépésén hármat h in te tt a bolgá roknak (9-0). Sebes Gusztávnál lett alapember (bármely poszton szá míthattak rá a csatársorban!), így o tt vo lt 1952-ben az olimpiai aranyérmesek között, négy góllal segítette a csapatot a két évvel későbbi „ezüstös” svájci vb-n, a köztes esztendőben pedig
ő
is EK-
gyó'ztes lett Rómában. Élete legjobb játékát persze a Wembleyben,
A válogatottban
(1945-1958) r------------------------------ |^ ^ _ gól mérkőzés I gól vb-n 6 4 olimpián
4
1
a Gerö-kupában
6
3
C s ak úgy p á rz o tt... Labdaátvétel egy bajnoki mérkőzésen
1 2
leges intelligenciájú, tökéletes játékos személyesíthette meg. Az Öreg,
az évszázad mérkőzésén nyújtotta, ahol mesterhármasig ju tott: az 50. másodpercben lő tt bombagólja az egyik legemlékezetesebb pillanat
Bizonyság, hogy az aranycsapatban nem csak Kocsis tudott fejelni ám : Hidegkúti jó l stukkói az U ruguay
a futball históriájában, de a csapat hatodik találatát megelőző passz-
elleni vb-elődöntoben ( 4 '2 )
sorozat szintén felejthetetlen a számunkra. A Textilesnek, Bástyának, majd Vörös Lobogónak átkeresztelt M TK -val méltó ellenfelei voltak az aranycsapat magját alkotó kispestieknek, Hidegkúti három baj nokságot (1951, 1953, 1958) és egy kupát (1952) nyert a klubbal, 1955-ben pedig a K K -t elhódító együttes tagja volt. Puskásékkal el lentétben az 1956-os forradalom után nem maradt külföldön, így miután a kék-fehérektől bajnoki címmel búcsúzott - az 1958-as svéd országi vb-n fejezte be fantasztikus pályafutását. Edzőként is sokra v it te: az olasz Fiorentinával 1961-ben KEK-et, egy évvel később - ami kor 20 mérkőzést vívtak meg veretlenül - bajnoki ezüstérmet, a győriekkel pedig (a Nagyvárad utáni második vidéki csapatként) 1963 őszén magyar bajnoki címet nyert. Később dolgozott Lengyelor szágban, Egyiptomban és az Arab Emírségekben is, m ielőtt 1997-ben végleg a pihenést választotta a munka helyett.
A sárban, a latyakban is nagyon élt a technikás Ö re g
Albert
6. 1941-
I
irányító középpályás, középcsatár Összesen nyolcszor voksol
1941. s zep tem b e r 15-én született Hercegszántón.
tak rá Európa zsurnalisztái a France Football év végi an
1952-től 1974-ig futballo zott a IX. kerületi zöld-fehér klubban; négyszeres bajnok, egyszeres MNK-győztes, háromszoros gólkirály.
kétjén, ebből háromszor a
O lim p ia i bronzérm es 1960-ban, vb-(társ)gólkirály 1962-ben, Eb-negyedik 1972-ben.
nak látták az adott eszten
legjobb tíz közé jelölték, és egy ízben mindenkinél jobb dőben - A lbert Flórián első'
H árom m érkőzésen (1968, 1972, 1973) egy gólt ért el a világválogatottban, a kontinenscsapatban (1972) egyszer szerepelt.
és eleddig egyetlen magyar ként 1967-ben vehette át az aranylabdát. Szóban forgó győzelmét voltaképp előre
Fia, ifjabb Albert Flórián is a Ferencváros futballistája volt, és válogatott is.
vetítették korábbi helyezé
A Ferencváros aranylabdája átvételének 40. évfordulója alkalmából, 2007. december 21-én különleges ajándékkal lepte meg: a klub pályájának az Albert Stadion nevet adta.
sei: 1964-ben a 16., 1965ben a hatodik, 1966-ban az ötödik helyen végzett, va gyis évről évre jö tt fel, m int a talajvíz. 1967-ben olyan világnagyságokat utasított maga mögé, m in t Bobby
P
Charlton, Franz Beckenbau
||r ‘ 31
er, Eusébio, Gerd M ü lle r
A válogatottban
(1959-1974)
H vb-n
B
H
7
4
Eb-n
4
0
olimpián*
5
5
a Gerö-kupában
2
1
*Nem az A-válogatottban szerepelt
1 4
A lb ert-b ale tt az
1966-os
világbajnokságon:
a C sászár a portugál C a rv alh ó t ugorja át
vagy George Best. Közülük csak Eusébio és Best nem le tt soha világ bajnok. A magyar Császár, aki akkor még legfeljebb csak Flórika, eló'ször 1959 őszén vesz le m indenkit a lábáról, amikor az NSZK el leni (4-3) budapesti barátságos találkozón úgy lő Hans Tilkowski
A
fra n c iá k egyszer sem győztek
M agyarország ellen, am ikor A lb e rt tagja volt a válogatottnak
hálójába, hogy előtte öt német védővel járatja a bolondját. Ide-oda dőlnek a bekkek —ezt a mutatványát később többször is megismétli
A z 19 6 7 'es esztendő' szép emlékei: a Flam engo szerelésében
pályafutása során. Hamarosan az FTC és a válogatott első számú játékosává növi k i magát, a Chilében vb-5. csapatot négy góllal,
akkoriban és a z aranylabdával a közelm últban
az 1966-os vb-n hatodik együttest számos mesteri passzal segíti. Köz ben tagja az 1964-ben Európa-bajnoki bronzot nyeró' válogatottnak és az 1965-ben a Vásárvárosok Kupáját elhódító Ferencvárosnak is. Az angliai világbajnokságon a brazil Flamengo képviselői vendégjá tékra hívják, amelyre 1967 januárjában kerül sor; két hetet tö lt a napfényes Rióban, és két mérkőzésen játszik. 1969 pályafutása for dulópontja. Knud Engedahl kapussal ütközve térdszalagszakadást szenved Koppenhágában, a dánok ellen végül 3-2-re elveszített v i lágbajnoki selejtezőn. Hónapokat ki kell hagynia, ráadásul a váloga to tt sem ju t k i Mexikóba. 1974-ig futballozik még, de meg sem kö zelíti korábbi formáját.
15
Sárosi dr.
7. _
1 9 1 2 -1 9 9 3
j
Amit tudni érdemes 1912. s zep tem b e r 16-án született Budapesten, erede tileg Stefancsicsként.
középfedezet, belső csatár A tekintélyes londoni W orld Soccer 1999-ben nemzetközi olvasótá bora szavazatai alapján a 87. helyre rangsorolta A XX. század 100 leg nagyobb játékosa elnevezésű ankétján, nála több voksot csupán Pus kás (7. hely) és Kocsis (68.) gyűjtött be Magyarországról. Az arany
Öccse, Sárosi III Béla szintén a Ferencváros erős sége volt, 25-ször szerepelt a válogatottban.
csapat két nagyágyújával egy lapon említve, Sárosi Györgyöt nem is érhette volna ennél nagyobb megtiszteltetés! A kifinom ult ízlésű,
19 évig (1 92 9 -1 94 8 ) játszott az FTC-ben; ötszörös bajnok, ötszörös kupagyőztes, egyszeres KK-győztes (1937), háromszoros gólkirály.
szakavatott és tárgyilagos WS-olvasók - az idősebbek, akik élőben
1937-ben csapatkapitánya volt a Nyugat-Európa leg jobbjait 3-1-re felülmúló Közép-Európa válogatottjának.
valamint a világ más tájairól - nem felejtették el Gyurkát. De ugyan
1948-ban engedéllyel kül földre távozott; többek kö zött a Juventust, az AS Ro mát és a Bolognát is edzette, a torinóiakkal bajnoki címet nyert 1952-ben. 1993. jú niu s 20-án halt meg Genovában.
A válogatottban
(1931-1943) * mérkőzés vb-n
5
yui 6
a Gerö-kupában
17
17
A 77.
m agyar-osztrákon
(6-3)
Sárosi válogatottunk ötödik talá latát szerzi
1B
látták játszani vagy (televízió híján) csak újságból, rádióból értesültek sikereiről, az ifjabbak, akik hallottak, olvastak róla, a csatornán túlról,
miért felejtették volna el?! Sárosi doktor olyan labdarúgó volt, aki nem csak a lábát, az eszét is használta a pályán. Vezéregyénisége volt klub jának, a Ferencvárosnak, amelyben egész felnőttkarrierjében futballo-
COUPE
n o riD E 1930
M in d h á ro m felvétel a z 19 38-as világbajnoki döntőn készült. Sárosi dr. góllövés, térfélválasztás és a him nuszok hallgatása közben
zott, és a válogatottnak egyaránt. A vissza vonult O rth így nyilatkozott róla: „Megvan az utódom!” M indent tudott a labdával. Fiatalabb éveiben középfedezetként támo gatta a csatársor munkáját, később (balösszekötőként és centerként) maga is a csa társor tagjává vált. Majdnem 30 alkalom mal vo lt a válogatott kapitánya, a 4-2-re el veszített 1938-as világbajnoki fináléban is ő viselte a karszalagot. Azon a vb-n öt, a négy évvel korábbin egy gólt szerzett. Szerzett ő többet is ennél, az 1937es magyar—csehszlovák (8-3) Gerö-kupa-mérkózésen például hétszer köszönt be Plánickának! E hetest leszámítva is fűződik rekord a ne véhez, nem is egy. O vezeti - a 15 gólos Puskás előtt - a Gerö-kupa örök-góllövőlistáját (17), a régi dicsőKK mesterlövész-örökrangsorát (44), és a Ferencváros történetében sem találni olyan játékost, aki eredményesebb lett volna nála (633). Ha ez még nem elég, ideírjuk a végére bajnoki mutatóját: az IFFHS szerint 383 élvonalbeli találko zón 351-szer talált a kapuba. Ez sem rossz... 17
Orth
8. 1901-19 62
Amit tudni érdemes 1901. április 30-án szüle te tt Budapesten. H árom g ó lk irá ly i cím e t (1920, 1921, 1922) és egy Magyar Kupát (1923) nyert az MTK-val. Ő a h a rm a d ik - Bíró Gyula (1906) és Horváth József (1906) után - , aki 16 éves korában debütált a váloga tottban. Ha k e lle tt, beugrott a ka puba is a sérült Zsák Károly helyett; 1921 őszén három szor talált be Svédországnak (4-2). 1930 e le jé tő l több mint 30 évig edzősködött külföld ön; ő ült Chile kispadján az első vb-n, később a mexikói, a kolumbiai és a perui szö vetség alkalmazásában is állt.
I
hátvéd, fedezet, csatár Könnyed, elegáns, zseniális, kétlábas, gondolkodó, in te l ligens, gólerős, nagyszerűen építő, minden idők legjobb ja. Ilyen és ehhez hasonló jelzők, jelzős szerkezetek lát tak napvilágot az elmúlt év tizedekben O rth
(Faludi)
Györggyel kapcsolatban a hazai sportsajtóban, amely mindig nagy szeretettel és nagy tisztelettel írt a labda rúgóról. O rth nemcsak a pá lyán szórakoztatta s ejtette ámulatba közönségét, ha
M ie lő tt hazalátogathatott volna, 1962. január 11-én szívinfarktusban meghalt Portóban.
nem azon kívül is: kifogásta lan társalgópartner volt, filo zófiát olvasó, öt nyelven be szélő' úriember. Egészen fia talon (15 évesen) vált beló'le élvonalbeli
labdarúgó,
és
egészen fiatalon (28 évesen) is hagyta abba. A Vasasban A válogatottban
(1917-1927) így festett O rth G yörgy
olimpián
1 8
2
az 1924-es párizsi olim pián
tűn t fel fénylő üstökösként, és az M TK-ban lett belőle állócsillag. Komplexitás és univerzalitás jellemezte. Szinte valamennyi „használható” testrészével kapcsolatba tudott kerülni a labdával. Éspedig úgy, ahogy a helyzet leginkább megkívánta. Lőtt, fejelt, passzolt vagy csak egyszerűen megszelídítette a labdát. Mindezt játszi könnyedséggel. Klubjában hátvédet, fedezetet meg csatárt is játszott, a válogatottban „csak” utóbbi kettőt —igaz, öt poszton is megfordult kezdőemberként. 187 centis magassága okán elmondható, nemcsak játéktudásával, va lós értelemben is kiemelkedett a mezőnyből. Tagja vo lt minden idők egyik, ha nem a legnagyobb MTK-jának, amellyel 1918 és 1925 kö zött egyhuzamban nyolcszor nyert bajnokságot! Ezen időszak alatt olyan világklasszisokkal futballozott együtt, m int Konrád II, Schaffer, Schlosser, M ándi vagy Molnár. 1924-ben nagy reményekkel utazott a párizsi játékokra, ám csalódnia kellett, az olim piai labdarúgótorna rajtja eló'tt kisebb sérülést szenvedett, és mindennek tetejébe a magyar csapat már a második fordulóban búcsúzni kényszerült. Ez volt az egyiptomi csa pás. 1925 szeptemberében Bécsben azonban ennél is nagyobb csapás érte egy barátságos meccsen: Hans Tandler, az Amateure hátvédje úgy térden rúgta, hogy tokszalagszakadást szenvedett, és a porc is levált a térdében. Felépülését követően már csak négyszer szerepelt a válogatottban, majd 1929 nyarán a Hungária utat is elhagyta. Jó napot, sporttársak!
A
mérkőzés előtti
térfélválasztásnál a ferencvárosi P ataki M ih á lly a l, no és a játékvezetővel valam ikor a húszas években
1 9
Schlosser
9. 1 8 8 9-19 59
I
Amit tudni érdemes 1889. o k tó b e r 11-én szü letett Budapesten.
balösszekötő Zsák - Fogl II, Rumbold - Bíró Gy., Bukovi, Blum - Braun, Takács II, Orth, Schlosser, Borbás. 1929 februárjában ekképpen festett „m in ' den idők legjobb tizenegye” a Nemzeti Sport szurkolói ankétján.
A Rem ény FC-ből került az FTC-be 1904-ben, itt 1915-ig - viharos szakításáig - hat bajnoki címet és egy ku pagyőzelmet könyvelhetett el.
Az álomcsapat tagjai közül öten állták k i az idők próbáját, Zsák,
1922-ig fu tb a llo z o tt a nagy vetélytárs MTK-ban, ahol szintén hat ízben nyert bajnokságot, ezután három évig edzősködött.
listán, s a többség nem is annak közvetlen élmezőnyében. Az élboly O rth György és az ehelyütt méltatandó Schlosser (Lakatos) Imre.
Háromszor hibázott 11-est a válogatottban; nála több ször csak Puskás Ferenc (4) tévesztett a büntetőpontról. 1959. jú liu s 19-én sze génységben halt meg Buda pesten.
A válogatottban
(1906-1927) mérkőzés 3
a Wagner-serlegért 5
‘Júl 4 3
Slózi kedvenc területén, a tizenhatoson belül
2 □
is helyet kapott minden idők legjobbjai között - igaz, csak egy 50-es ban két név lelhető' fel csupán: az éppen az előző' oldalakon méltatott
192 5 -tő l is m é t játszott Wiener AC, Ferencváros (baj noki cím, kupasiker), Budai FC, Pesterzsébet visszavo nulása után többször is viszszatért néhány meccs erejéig.
olimpián
Fogl II, Takács II, O rth és Schlosser mintegy nyolcvan évvel később
A népszerű Slózi jóformán nem is labdarúgó, két (görbe) lábon járó gólgép volt: 318 első' osztályú mérkőzésen 417 gólt ért el, ami 1,31-es átlagnak felel meg. Nála hatékonyabban csak ketten termeltek a sártekén! G ólkirályi címeit is szépen gyűjtögette. Először 1909-ben lett
a bajnokság legeredményesebb játékosa, aztán 1910-ben, majd 1911-
Fénykorában az M T K - b a n
ben, és így tovább egészen 1914-ig, zsinórban hatszor. A következő,
és „öregfiúként” a sorban 1 0 0 .
egyben utolsó gólkirályi korona 1917-ben került a fejére. A váloga
m ag ya r-osztrák válogatott meccs kezdőrúgásának elvégzésekor
tottban sokáig ő számlálta a legtöbb találatot, mígnem Puskás - ép pen 1953-ban Londonban! - megelőzte. Slózi háromszor ért el mes terhármast a nemzeti csapatban, míg egyszer öt, egyszer hat gólt jegy zett. Ámulatba ejtő az is, hogy milyen sokáig kita rto tt szeretett sport ága mellett. Már 16 évesen az első' osztályban játszott 1906 tavaszán, és az év vége előtt bemutatkozott a válogatottban is. A m iko r 1928 ta vaszán felhagyott a játékkal, már a 39.-et taposta. Rekord, hogy vá logatott pályafutása mintegy 21 esztendőt ölel fel, és az is, hogy u to l jára közel 38 évesen szerepelt címeres mezben! Balszerencséjére csak egyetlen olimpiára (1912) ju to tt el, de azon vigaszdíjat nyert csapa tával. Megnyerte az akkoriban igen értékes Wagner-serleget is, ame lyet az 1911 és 1914 közötti, hat mérkőzésből álló osztrák—magyar ve télkedés győztese tehetett be vitrinjébe.
2 1
Schaffer középcsatár Amit tudni érdemes 1893. fe b ru á r 13-án szü letett Pozsonyban. Egyik becenevét, a Spécit onnan kapta, hogy egészen különlegesen, „spéci" mó don bánt a labdával. Az MTK-s éve i (1914-19, három bajnoki cím) során 84 meccsen 159 gólt szerzett az élvonalban.
Csakúgy, m in t a hozzá hasonló vándormadarakban, Kubalában, Orthban vagy Plattkóban, Schaffer Alfrédban is legalább akkora futballtudás rejtezett, m in t amekkora kalandvágy. Hatalmas. A Tanács köztársaságban vállalt szere pe miatt, annak bukása után külföldre távozó középcsatár végigbolyongta Közép-Nyugat-Európa nagy részét. 1919
M é g a p rofiko rszak be vezetése előtt - a világ egyik első profijának számított; 1924-ben állítólag 10 millió koronát keresett havonta.
őszétói egészen haláláig, 1945
1925 o k tó b e ré b e n Prága válogatottjában lépett fel a magyar fővárosban Buda pest ellen.
mindkét minőségben - meg
augusztusáig -
játékosként
ille tv e edzőként, esetleg fordult Svájcban, Németor szágban, Csehszlovákiában,
1945. augusztus 30-án egy vonatban találták holtan a bajorországi Prien am Chiemsee állomásán.
Ausztriában, keletebbre, il letve délebbre véve az irányt Romániában és Olaszország ban is. Közben — hol hoszszabb, hol rövidebb időre -
A válogatottban
(1915-1919)
17
IB E B B M I 3 gól:
kétszer
t
2 gól:
f
4«
1 gól:
kétszer hétszer
több ízben is hazatért, leg először 1922-ben. Amerre járt, sikerek szegélyezték ú t ját. Felnőtt éveire eső játé kos- és edzői pályafutása
A
legnagyobb játékosok egyike a z M T K színeiben
2 2
több m int kéttucatnyi (!!) állomáshelye közül, beleért-
A
Tanácsköztársaság idején
Schaffer (puskával a kezében) nem csak a pályán vállalt szerepet
ve a néhány meccses próbálkozásokat is, mindössze nyolc helyszínről távozott üres kézzel. M in t tréner, noha Német Kupa-győztesnek, osztrák, csehszlovák, magyar, sőt olasz bajnoknak is mondhatta ma gát, az 1938-as világbajnokságon érte el legnagyobb sikerét, amikor a Dietz, Schaffer szövetségi kapitányi, pályaedzői tandem tagjaként ezüstéremhez segítette a magyar válogatottat. (Bár sokan nem így ér tékelték, őt hibáztatták ugyanis a döntőbeli vereség m iatt.) Edzőfe jedelem vo lt - és Futballkirály. Utóbbinak a németajkúak hívták, még aktív korában. A tízes-húszas évek fordulóján nem volt hozzá fogható befejezőcsatár a (brit szigetek nélküli) kontinensen. Ő volt az első a magyar bajnokságban, aki negyven gólig ju to tt egy idényben (1917-18, 42), ezt a teljesítményét ráadásul rögvest, a következő' évadban megismételte (ezúttal 41 találatot szerzett)! Akkoriban volt
A z edzőként is roppant sikeres Spéci egyik játékosának m agyaráz
pályája csúcsán, csakhogy 1919 augusztusában mennie kellett - pon tosabban, néhány társával együtt, nem tért vissza az M T K németor szági portyájáról. Szabó „Petárral” az 1. FC Nürnberghez készültek, ám az FC Basel ajánlata csábítóbb volt Spéci számára, így ő Svájcba költözött. Fs attól fogva csak vándorolt, csak vándorolt...
2 3
Zsengellér
1 1 . 1 9 1 5 -1 9 9 9
H
belső csatár
Amit tudni érdemes 1915. d ecem b er 27-én született Cegléden. N égyszeres magyar baj nok, egyszeres KK-győztes (1939), ötszörös magyar gólkirály. 394 első osztályú meccsen 416 gólt szerzett (IFFHS-adat); az 1938-39-es évadban 56, az 1945-46-os idényben 51 találat fűződik a nevéhez. A v á lo g a to ttb a n kétszer ért el mesterhármast, egyszer-egyszer mesternégyest és mesterötöst; 1938-ban ezüstérmes és vice-gólkirály volt a vb-n. Egyszeres Európa-válogatott; 1938-ban Anglia ellen (0-3) lépett pályára.
Ábel a gólok rengetegében. Szinte
1999. m árcius 29-én halt meg a ciprusi Nicosiában.
rangsor, amelynek elsó' tíz helyezett
nincs is olyan örökgóllista, örökgól-
M in d e n idők egyik legnagyobb gólgyárosa kétszer lépte á t az 50-es álom határt
je között ne bukkannánk rá Ábelre, alias Zsengellér Gyulára, az újpes tiek egykori gólzsákjára. Legyen az klubbeli vagy válogatottbeli lajst rom, bajnoki vagy világbajnoki kimutatás, hazai vagy nemzetközi sor rend, ossz- vagy effektiv teljesítményt mutató táblázat, Zsengellér ne A válogatottban
(1936-1947)
vb-n
4
a Gerö-kupában
3
ve rendszerint o tt v irít az élbolyban. Karrierjét a harmincas években kezdte, s amikor végleg szögre akasztotta a futballcsukát, már az ötve nes éveket írták. A Salgótarjáni BTC-ben lett élvonalbeli játékos (1935), az Újpestben (1936-47) világklasszis csatár, az AS Romában (1947-49) idegenlégiós, majd a Deportivo Samariosban (1951-52) a kolumbiai kalózliga tagja, egyszersmind Alfredo D i Stéfano egyik o t tani ellenlábasa. Kevés olyan labdarúgónk volt, m int o!
2 4
Bene csatár Bene Ferenc hatalmas robajjal érkezett a nemzetközi elitbe a hatvanas évek közepén, a zaj aztán fokozatosan csendesedett, mígnem a nyolc vanas évek közepére teljesen elhalkult. N o hiszen, húsz esztendő nem m úlik el nyomtalanul. A tizennyolcat sem töltötte he, amikor először pályára lépett a válogatottban; első' nagy tornáján, az 1964-es Eb-n két, majd a tokiói olimpián 12 találattal segítette együttesét (M arok kónak például hatot hintett). Mindkétszer gólkirály lett, de ami sok kal fontosabb, az előbbi tornán bronzot, az utóbbin aranyat akasztot tak a nyakába. A „C hile utáni idők legnagyobb magyar felfedezettje ként” utazott az 1966-os vb-re, amelyen a negyeddöntőben búcsúzó gárda egyik legjobbjának bizonyult, mind a négy meccsen gólt érve el. Az 1972-es Eb-n már csak epizódszerep (60 perc) ju to tt neki a negye dik helyen végző csapatban. Mutatója az A-válogatottban remek, az olimpiai együttesben meg egyenesen szédületes, 16 mérkőzésen 31 gól. Nyugodtan írhatjuk: igazi olimpiai specialista volt.
SJk'SigÿB»» C C c p
12. 1 9 4 4 -2 0 0 6
Amit tudni érdemes 1944. d ecem b er 17-én született Balatonújlakon. M a rc a lib a n kezdett futbal lozni 1956-ban; 1985-ig (!) tartó pályafutása nagy részét Újpesten (1961-78) töltötte, ahol nyolcszor lett bajnok, ötször gólkirály, háromszor kupagyőztes, s W K-döntőben, BEK-elődöntőben is szerepelt a lila-fehérekkel. H at ízben (!) került fel a France Football aranylabdalistájára; 1966-ban hatodik, 1971-ben tizedik lett. Háromszoros Európa-válogatott; Uwe Seeler búcsúmér kőzésén (1972) gólt is szerzett. Az IFFHS kimutatása szerint 456 élvonalbeli meccsen 313-szor talált a kapuba. 2006. fe b ru á r 27-én hunyt el Budapesten.
A válogatottban
(1962-1979)
*Nem az A-válogatottban szerepelt
Bene elöl m ent az ezerkezű Jasin, a szovjetek kapusa az 1966'OS világbajnokságon
2 5
Czibor
13.
balszélső Amit tudni érdemes 1929. augusztus 23-án született Kaposváron; a pá lyán a Rongylábú és a Bolond becenévre hallgatott. Csak ö, valamint Puskás és az uruguayi Pedro Céa szer zett olimpiai és világbajnoki fináléban is gólt. R ajta kívül (1955) egyet len klasszikus szélső játékos sem nyert gólkirályi címet a magyar élvonalban.
M inden idők egyik „legbolondabb” , legkezelhetetlenebb, ugyanakkor egyik legzseniálisabb szélső' játékosaként tartjuk számon. Véleményét sohasem rejtette véka alá, a gyepen viszont lábával (is) „beszélt” , nem is akárhogyan. A kkoriban nem értették, szélső' létére miért vál toztatja olyan gyakran a helyét, miért tűn ik fel a pálya több pontján - az idő' ó't igazolta, jóval megeló'zte a korát. Czibor Zoltán Komárom ban kezdett futballozni, 1948 nyarától 1950 végéig az FTC-ben, 1951-ben és 1952-ben a Csepeli Vasasban játszott, a Bp. Honvédőt 1953 és 1956 között eró'sítette. N o és közben oszlopos tagja vo lt az
Három szoros (1949, 1954, 1955) magyar, kétszeres (1959, 1960) spanyol bajnok.
aranycsapatnak, amellyel olim piai bajnokságot (1952), Gerö-kupát
A B arcelonával WK-győztes 1960-ban, BEK-2. 1961-ben; mindkét döntő ben eredményes volt.
mos klubban megfordult, de sehol sem tudott gyökeret verni.
A kilencvenes é vek ele jén hazatért, 1997. szeptem ber 1-jén halt meg Győrben.
A válogatottban
(1949-1956)
vb-n
5
olimpián
4
a Gerö-kupában
7
gól 3 2 4
C zib o r jobbszélsőként a z 1954 -es világbajnoki döntőben
26
(1953) és vb-ezüstöt (1954) nyert. 1956-ban külföldre távozott, szá-
Mészöly k ö z é p h á tv é d
M ai ésszel szinte felfoghatat lan, hogy a France Football egykori ítészei egyszer sem gondoltak rá az aranylabdaszavazáson.
Pedig
igazán
eszükbe ju tha tott volna: Mé szöly Kálmán - a pályán csak Szőke Szikla - , az alkati és szakmai szempontokat te kintve egyaránt remek kö zéphátvéd anno többször is kilé p ett a nemzetközi po rondra, és ha már o tt volt, a helyi mércével mérve is jó
14. I
1 9 4 1 - _________
Amit tudni érdemes 1941. jú liu s 16-án szüle tett Budapesten. A III. kér. TTVE-ből indult pályafutása, 1959-ben iga zolt a Vasasba, amelyben 1972-ig 279 bajnoki mérkő zésen 32 gólt szerzett. N égy a lk a lo m m a l (1961, 1962, 1965, 1966) nyert baj nokságot a piros-kékekkel. Kétszer (1964, 1972) ját szott az Európa-válogatottban, és kétszer (1971, 1972) a világválogatottban is; öszszesen két gólt ért el. H árom periódusban, öszszesen 61 meccsen ült a ma gyar válogatott kispadján, legutóbb 1994 és 1995 kö zött; legnagyobb sikereként az 1982-es vb-n ő dirigálhat ta a nemzeti csapatot.
eredményeket ért el. Példá nak okáért 1962-ben oszlo
Géza fia ugyancsak váloga tottságig vitte.
pos tagja volt a világbajnoki ötödik magyar válogatott nak, négy évvel később já t K i m ondja, hogy nem volt ideális a z alkata a Szőke S ziklának?
szott az angliai vb-n is (m it játszott, betalált Brazíliának és Bulgáriának!), a két ese
Aválogatottban 1 1 1 W
6
mérkőzés I
yoí gól
vb-n
8
2
—egyszer (1968) bejutott a BEK negyeddöntőjébe is. Mégsem voksol
Eb-n
2
0
olimpián’
0
0
tak rá sohasem. Érthetetlen, egyszerűen érthetetlen...
’ Csak kerettag volt
mény között szerzett egy Eb-bronzot 1964-ben, továbbá számos kupa sikert aratott a Vasassal, háromszor nyert KK-t, de - négy kísérletből
(1961-1971)
r-------------
2 7
I
1 5 .__
Sipos hátvéd, fedezet
1 9 3 2 - 1 997*
Amit tudni érdemes 1932. decem b er 13-án született Budapesten, ere detileg Sipszkynek hívták; fivére, István egyszer húzta magára a címeres mezt. A G o ld b erg e rb e n kezdte, a Szolnoki Légierőknél folytat ta, innen került vissza a fővá rosba az MTK-hoz 1957-ben; 1964 és 1968 között a Bp. Honvédban játszott. 1963-ban KK-győztes, egy évvel később MNK-első. 1963 m ájusában, Dánia ellen (6-0) egyhuzamban 57. alkalommal szerepelt a válo gatottban, vagyis öt és fél éven keresztül egyetlen mér kőzést sem mulasztott, ami világrekord! E gyetlen g ó ljá t 1964 má jusában a franciák elleni Eb selejtezőn (2-1) érte el a vá logatottban. 1997. m árcius 17-én hunyt el a fővárosban.
A védelem tengelyének és a fedezetsor bal oldalának fáradhatatlan harcosa szenzációs erőnléte és fizikuma okán érdemelte k i becenevét, a Tüdőt. Remek ütemű szerelései mellett jó rúgótechnika jellemezte Sipos Ferencet: 23 gólt szerzett az élvonalban, többnyire hatalmas erejű szabadrúgásokból. A Hungária körúton az elsó' idényében „viszszavonultatta” Börzsey Jánost, a másodikban pedig bajnoki címet (1958) ünnepelhettek vele a kék-fehérek. 1957-es bemutatkozását követően kihagyhatatlan vo lt a válogatottból; 1958 és 1966 között nem hiányzott vb-fellépésről (tucatnyi meccsével holtversenyben
A válogatottban
hazai csúcstartó), 1964-ben az Európa-bajnoki bronzérmes csapat
(1957-1966) gól
0 0 0
2 8
tagja volt. A svédországi világbajnokságon meggyűlt a baja a szovjet Nyikolaj Latisevvel, miután a magyar futball nagy „ellensége” k iá llí totta a Wales ellen 2-1-re elveszített rájátszáson.
Farkas csatár V oltak idők, amikor nem számított (akkora) huszárbravúrnak, hogy válogatottunk a vb-n 3-1-re legyőzi a(z akkor még csak) kétszeres v i lágelső, mellesleg címvédő Brazíliát. V oltak olyan idők, amikor egy szerre több magyar labdarúgó is világklasszis formában futballozott Szambaország labdazsonglőrei ellen. És voltak olyan idők is, amikor egy magyar klubcsapat ellátogatott Dél-Amerikába, és egy hatcsapa tos tornán végigverte majdnem a teljes mezőnyt. Farkas János, a hatvanas évek kiváló támadója a fent em lített valamennyi siker részese volt: az 1966-os világbajnokságon nagyszerűen játszva, pompás ka pásgóllal keserítette a brazilokat, az 1967-es chilei Hexagonal-kupán pedig meghatározó embere vo lt a Pelével felálló Santost is maga mö gé utasító, tornagyőztes Vasasnak. Meghatározó ember vo lt — m int megannyi válogatott és klubmérkőzésen abban az évtizedben.
1 6 . P
1 9 4 2 -1 9 8 9
Amit tudni érdemes 1942. m árcius 27-én szü letett Budapesten. U EFA-torna-1. (1960), Ebbronzérmes (1964), olimpiai első (1964); a Vasassal (1959-től '72-ig, visszavonu lásáig) négyszeres bajnok, háromszoros KK-győztes, egyszeres gólkirály. Farkas-Franciaország 4-2 - az 1966 szeptemberében rendezett barátságos mécs esén válogatottunk mind a négy gólját ő szerezte. A France F o otball szava zásán 1966-ban a hetedik, 1967-ben a tizedik helyen zárt. 1968 no vem beréb en há rom magyar társával együtt pályára léphetett Brazília ellen (1-2) a világválogatottban. 1989. s zep tem b e r 29-én szívroham következtében hunyt el Budapesten.
Ama
bizonyos brazilok
elleni álomgól és a z a z t követő öröm pillanata a z angliai vb-n
A válogatottban
(1961-1969)
19
vb-n
4
1
Eb-n
1
0
olimpián*
5
1
•Nem az A-válogatottban szerepelt
2 3
Grosics
17. _________ 1 9 2 6 - _________ I
Amit tudni érdemes 1926. fe b ru á r 4-én szüle te tt Dorogon, ahol 1938 és 1947 között a helyi Bányász ban futballozott.
kapus O lehetett volna az első 100-szoros magyar válogatott labdarúgó. T i zenöt éven keresztül szerepelt a legjobbak között, ténylegesen azon ban „csak” tíz évig á llt az A-csapat kapujában - a hatalom úgy öt évet lecsípett válogatott pályafutásából. (Kétszer - 1949 legelején és 1954
14 és fé l évesen már a má sodosztályban védett; ezt kö vetően a MATEOSZ, illetve Teherfuvar (1947-50), a Bp. Honvéd (1950-56) és a Tata bánya (1956-1963) voltak a klubjai.
végén - eltiltották, ’56 után pedig illegálisan külföldön túrázott.) Ez
390 élv o n a lb e li meccsen szerepelt, háromszoros baj nok (1950 ősz, 1952, 1954).
ezüstérmet nyert az aranycsapattal. U tóbbi eredményt azért —ő is —
A T a tabányai Bányász történetének ő az első válo gatott labdarúgója.
három nyugatnémet gólt az ő nyakába varrták az elbukott döntő
Az FF három szo r jelölte Európa legjobbjai közé; 1961-ben a 10. helyre rangsorolták.
lábbal is kisegítette társait - nem véletlenül emlegették a válogatott
82. születésnapján a Fe rencváros szimbolikus, ám szabályos szerződést kötött vele; 2008. március 25-én kezdőként egy percet védett a Sheffield United ellen.
zel együtt nem maradt torzó a három vb-n (1954, 1958, 1962) védő Grosics Gyula, a Fekete Párduc karrierje, 1952-ben olim piai bajnok lett, egy évvel később Gerö- (Európa-)kupát, 1954-ben pedig vbinkább balsikerként, m int sikerként tartja számon, pláne, hogy m ind
után. Grosics egyébként nemcsak védett, irányított, sőt, ha kellett,
negyedik hátvédjeként. A z 1954-es vb-finálé kulcsemberei közül ketten: Grosics és a középre iveit labdáknál őt állandóan zavaró Schäfer
A válogatottban
(1947-1962)
vb-n
11
olimpián
5
a Getö-kupában
5
3□
Mátrai
18.
hátvéd Az egy klubból beválogatottak közül harmadik a magyar szereplési örökrangsorban Mátrai Sándor, akit csak a két kispesti-honvédos ikon, Bozsik József és Puskás Ferenc előz meg a listán. Mátrai 81 ab kálómmal kapott lehetőséget a nemzeti tizenegyben, háromszor a Bu dapesti Kinizsi, 78-szor a Ferencváros játékosaként, ám a két különböző név ellenére mindannyiszor az Ü llő i ú ti klub képviseletében. A tlétaként és még eredeti nevén, Magnaként igazolt Orosházáról a Kinizsibe, ahol hamarjában letérítették a futópályáról (11 szekundumon belüli eredménye vo lt 100-on), és egyenesen a futballisták el ső' csapatának csatársorába irányították. Innen is továbbállt - két csapategységgel hátrább. Klubjában többnyire a középhátvéd, a válo gatottban inkább a jobb bekk posztján szerepeltették. Legfőbb fegy verét, a becsúszó szerelést szinte tökéletesen alkalmazta ellenfeleivel szemben. A levegőben is kitű nt, o tt sem lehetett zavarba hozni.
1 9 3 2 -2 0 0 2
Amit tudni érdemes 1932. n o ve m b e r 20-án született Nagyszénáson. A helsinki o lim p ia e lő tt a 4x100-as sprintváltó első számú tartalékja volt. Első NB l-es id én yében, az 1953-as bajnokságban 18 góllal a hatodik helyen végzett a góllövőlistán. 1967-ig já ts z o tt a Ferenc városban, háromszoros baj nok, egyszeres kupagyőztes, WK-győztes (1965) a zöld fehérekkel; 1969-ben az Egyetértésben fejezte be pályafutását. M in d h á ro m vb-jén (1958, 1962, 1966) négy négy mérkőzésen szerepelt; 1964-ben az Eb-bronzérmes csapat tagja. 2002. m ájus 30-án halt meg Budapesten.
A válogatottban
(1956-1967) w-----------------------------mérkőzés vb-n
Ç
0 goi
12
0
Eb-n
1
0
a Gero-kupaban
3
0
Ebből bizony gólt k a p tu n k ... M á tr a iv a l a z élen az egész m agyar védelem leblokkol
3 1
j
Tichy
19. ^^193E^999
^ n
Amit tudni érdemes 1935. m árcius 21-én szü letett Újpesten.
belső csatár 1955 és 1980. A két „aranyos” időpont között egyszer sem végzett az élen a Bp. Honvéd a bajnokságban, akadt valaki azonban a klubban, aki áthidalta e negyedszázadot: az urat Tichy Lajosnak hívják.
1953-ban UEFA-torna-győztes az ifikkel, 1960-ban Gerö-kupa-2. a „nagyokkal".
Tichy 1955-ben m int szépreményű center fungált a bajnok kispesti
195 3 -tő l 1971-ig játszott a Honvédban; kétszeres baj nok (1954, 1955), 320 baj nokin 244 találat fűződik a nevéhez az IFFHS kimutatá sa szerint.
elsők az N B I-ben. A dódik a kérdés: m i történt a honvédos nehéz-
A le g jo b b te lje s ítm é n y t 1959 októberében nyújtotta a válogatottban, amikor négyszer vette be a svájciak (8-0) kapuját. H árom szor k e rü lt fe l az FF aranylabda-lajstromára; 1959-ben a hatodik legjobb lett. 1999. ja n u á r 6-án súlyos betegségben halt meg Buda pesten.
eknél, akik két és fél évtizeddel később már az ő irányításával lettek
bombázóval a hosszú időszak alatt? Klub- és válogatottbeli sikerek szegélyezték útját, volt gólkirály (ötször), M N K győztes (1964), nyert Közép európai Kupát (1959), Eb bronzérmet (1964), játszott az 1958-as és az 1962-es vb-n (amelyen négy-négy mécs esén négy plusz három gólt ért el), az 1966-oson nem, csak biztonsági tartalék volt. Vele kapcsolatban még m in
A válogatottban / / y
(1955-1971)
P 5 1 ^
gól
vb-n
8
7
Eb-n
1
0
a Gerö-kupában
8
7
dig gyakran felidézik Latisev arcpirító ítéletét a chilei v i lágbajnokságon, amikor a szovjet bíró nem adta meg teljesen szabályos egyenlítő
A
jég hátán is megélt
a H o n véd nehézbombázója
3 2
gólját a magyar-csehszlovák negyeddöntőben (0-1).
Varga középpályás, csatár Itt az új A lbert” ! - ujjongott a nép a hatvanas évek első felében, amikor feltűnt a szí nen. Renegát, áruló! - har sogta a sajtó, amikor (és még utána is hosszú ideig) elhagy ta az országot a hatvanas évek végén. Varga Zoltánban, a Fe rencváros
jobbösszekötőjé-
ben sokan a Császár utódját látták, csakhogy a szikár fel építésű fiú nem találta a he lyét a magyar futballban, a klubjában, az 1968-as mexi kóvárosi olimpia megnyitója előtt elhagyta a magyar csa patot, később Európába szö kött; az akkori szóhasználattal
20. 1 9 4 5 -2 0 1 0
Amit tudni érdemes Habár 1945. ja n u á r 1-jén anyakönyvezték, egy nappal korábban született Válón. Idehaza egy klub ban (FTC, 1957-68), külföldön viszont számos csapatban játszott: Hertha, Aberdeen, Ajax, Dortmund, Augsburg, Gent. 1965-ben, majd Angliában, az 1966-os vb előtt is meg környékezte az Inter; a torna előtt megsérült, ezért „haza utaztatták". Disszidálása u tá n két évig nem léphetett pályára, ez idő alatt a berlini Herthánál edzett. Az 1970-71-es Bundesligabundabotrány egyik érintett jeként - 1972 januárjától két és fél éves eltiltással, valamint 15 ezer márkás pénzbüntetéssel sújtották. 2010. április 9-én futballozás közben hunyt el Buda pesten.
élve, disszidált. Rövidke ha zai klubkarrierjébe így is bele fért négy bajnoki cím és egy A válogatottban Í W
V V K -győzelem 1965-ből.
(1964-1968)
t
2
E zenkívül Eb-bronzérmes (1964) és olim piai bajnok (1964), mindössze egy-egy mérkőzéssel a háta mögött.
* Csak biztonsági tartalék volt **Nem az A-válogatottban szerepelt
3 3
Szabó
21.
kapus
1 9 1 0 -1 9 5 8
Amit tudni érdemes 1910. s zep tem b e r 4-én született Soroksáron, eredeti leg Steinbach néven.
A z 193 8 -a s világbajnoki fináléban Szabó tehetetlen Piola bom bájával szemben
A H u ng áriával (1930-40) kétszeres bajnok, egyszeres kupagyőztes; védett a WMFCben, a Lampartban, a SZACban, majd a Csepeli MTKban is. Az 1934-es vb-n két, az „ezüstös" 1938-ason há rom meccsen szerepelt, egy szer (Svájc ellen 1938-ban) maradt érintetlen a hálója. Egyszer h á r íto tt tizen egyest a válogatottban: 1934-ben Bulgária ellen (4-1) Az 1956-os fo rra d a lo m után Nyugat-Európába disszi dált, ezt követően nyoma veszett. Nemrégiben derítették ki, hogy 1958. április 21-én hunyt el az NSZK-beli Nürtingenben.
A lehető legjobbkor érkezett: amikor épp a legnagyobb szükség volt rá. Zsák már visszavonult, a hazalátogató Plattkó azon vacillált, (továbbjmenjen vagy maradjon, a szövetségi kapitányok nem tudták el dönteni, k i mellé tegyék le voksukat - 1930-tól 1932-ig összesen hat hálóőrt próbáltak k i —, egyszóval: a harmincas évek elején a magyar válogatott éppen kereste kapusát, amikor Szabó A n ta l feltűnt a szí nen. Kivételes ruganyosság, csodálatos reflexek, biztos labdafogás jellemezték játékát, amelybe egy kis bolondság, könnyelműség is ve gyült néha - innen kapta a Bohóc ragadványnevet. 1930 decemberé ben került a Soroksárból a korszak egyik legerősebb klubjához, a Hungáriához, s 15 hónap múlva nemcsak a kék-fehérek, a váloga
A válogatottban
(1932-1939)
to tt kapujában is ő állt már. Második meccse után kicsit pihentették
*-----------------------------mérkőzés vb-n
5
9
a Gerö-kupában
8
13
3 4
(nyolcat szedett be A usztriától...), de 1932 novemberében, m int 1939 nyaráig általában, ismét ő védett már.
Novák szélső hátvéd Ha Bene Ferencről azt írtuk, olim piai specialista, m it írjunk Novák Dezsőről?! A szombathelyi, majd ferencvárosi hátvéd a földkerekség legértékesebb éremkollekciót összegyűjtő futballolimpikonja: 1960ban bronz-, 1964'ben és 1968-ban aranyéremmel távozott a játékok helyszínéről. A három tornán 13 mérkőzésen lépett pályára, ez is rekord - Páncsics Miklóssal, Szűcs Lajossal és Dunai II A nta lla l h o lt versenyben. Aztán még: szerepelt az olim piai válogatott történetének első találkozóján (1959. november 22., 2-1 az osztrákok ellen), és a csapat első évtizedében, a pályára lépő 66 labdarúgó közül „termé szetesen” ő játszotta a legtöbb mérkőzést is, szám szerint 29-et. A má sodik helyezett Dunai II ezen időszak alatt 17 meccsig ju to tt... Novák viszont egyszer sem ju to tt k i világbajnokságra, Európa-bajnokságra viszont igen. M i az, hogy kiju to tt: az 1964-es kisdöntőben (3-1) két góllal segítette csapatát a hosszabbításban.
22 . I
1 9 3 9 - ________
Amit tudni érdemes 1939. fe b ru á r 3-án szüle tett Jákon. N égyszeres b ajn ok, egy szeres kupagyőztes, WK-győztes a Ferencvárossal. 1959 októ b eré b e n a Svájc elleni Gerö-kupa-meccsen (8-0) debütált a nagyválo gatottban. A leg jo b b ak k ö z ö tt nagy elvétve jutott szóhoz; hiába, veretes nevekből állt a kon kurencia: Mátrai, Sárosi Lász ló, Káposzta, Ihász, Szepesi. 1968-ban három magyar társával együtt pályára léphe te tt Brazília ellen (1-2) a világválogatottban. Először ö m o n d h a tta el magáról, hogy edzőként a Bajnokok Ligájába juttatott egy magyar csapatot (1995-96, FTC).
A válogatottban
(1959-1968)
Eb-n
1
olimpián*
13
a Gerö-kupában
1
*Nem az A-válogatottban szerepelt
N o v á k m in t
kapitáiry T o kiób an
a z olim piai dobogó tetején
3 5
Zakariás
23. 1 92 4 -1 9 7 1
Amit tudni érdemes 1924. m árcius 5-én szüle te tt Budafokon. Nem csak ö, négy fivére is a Budafoki MTE-ben futballo zott; ő volt a harmadik leg idősebb. K ét k u p á t n y e rt a Hungá ria körúti kék-fehérekkel: 1952-ben az MNK-t, 1955ben a Közép-európai Kupát. G óllövés h e ly e tt inkább eminens szorgalommal robo tolt: 116 bajnokin mindössze két gólt ért el az „MTK"-ban. H ét évig (1 9 6 1 -6 8 ) tevé kenykedett a guineai válo gatott mellett. 1971. n o ve m b e r 22-én szívinfarktusban halt meg Budapesten.
A válogatottban
(1947-1954) r-----------------------------mérkőzés vb-n
4
olimpián
4
a Gerö-kupában
3
Zakariás (job bra) kullancsként ragadt m indenkire
3 6
fedezet Mindenféle értelemben Zakariás József vo lt az aranycsapat elsó' búcsúzója. Elsőként (az 1954-es vb-döntő napján) d mögötte csukódott be végleg a válogatott ajtaja, és a tizenegy felejthetetlen törzstag közül elsőként (fájdalmasan fiatalon, 47 évesen) ő távozott az élők so rából. A szótlan vízhordó, fáradhatatlan zongoracipelő Zaki Budafok ról indult a hírnév felé, s négy klubot „fogyasztott el” addig, amíg az akkor épp Bp. Bástya néven futó MTK-ba nem ért. O tt rögvest kétszeres bajnokká (1951, 1953) avanzsált. Karrierje utolsó öt évé ben az immár Vörös Lobogó nevet viselő' M TK , majd - 1957-58-ban - a második vonalban szereplő' Egyetértés játékosaként zaklatta az el lenfelet. A válogatottbeli eredménysora egyezik a „tízek” eredménysorával: 1952-ben olim piai bajnoki aranyat nyert, egy évvel később az Európa-bajnoki címmel felérő' Gerö-kupában lett első', 1954-ben pedig vb-ezüsttel térhetett haza Svájcból.
Sándor
24.
jobbszélső
I________ 1 9 2 8 - ________
Sándor Károly minden idők legprímább (jobb)szélsőinek egyike, hazai és világviszony latban egyaránt. „Rendkívü li gyorsasága, mozgékonysá ga és kiismerhetetlen cselei, sokszor a vakmerőséggel ha táros
bátorsága,
viharos
Amit tudni érdemes 1928. n o ve m b e r 26-án született Móravárosban (Szegeden). Beceneve Csikar (volt); innen származik a Csikar-szög elnevezés, amely az alapvo nalhoz közeli kapura lövési pozíciót jelöli. 1947-ben a Móravárosi Ki nizsiből került az MTK-ba, ahol 17 évig játszott.
lendületű elfutásai egyaránt pompás mozzanatai voltak játékának” —írták róla negy
H árom szor (1951, 1953, 1958) nyert bajnokságot, kétszer (1955, 1963) KK-t, 1964-ben KEK-döntőben szerepelt.
ven évvel ezelőtt, m i meg annyit tehetünk hozzá in nen: gólt is tudott lőni ám, nála eredményesebb (27 gól) szélsó'je nem akadt a magyar
379 é lv o n a lb e li mérkőzé sen 182 gólt szerzett, ezzel a kék-fehér klub második leggólerősebb játékosa. 1964-ben, Jugoszlávia ellen (7-2) pályára lépett a konti nensválogatottban.
válogatottnak! Bár 1949 áp rilisában (2-5 Csehszlováki ában) együtt debütált Sebes A z M T K labdarúgó-akadém iája Sándor K áro ly
Gusztávval a nemzeti együt
A válogatottban
nevét viseli napjainkban
tesben, nem ragadt meg a
r-----------------------------mérkőzés
„kezdőkén” , a Sebes-éra 69 mérkó'zésébó'l mindössze 18 találkozón szerepelt, a nagy sikerekből (1952-es olim piai arany, a londoni 6-3 és budapesti visszavágója,
(1949-1964)
vb-n
6
Eb-n*
0
a Gerö-kupában
5
*Csak kerettag volt
1954-es világbajnoki ezüst) rendre kimaradt. Később két világbaj nokságon is játszott: az 1958-ason és az 1962-esen.
3 7
Szusza
25. 1 9 2 3 -2 0 0 6
Amit tudni érdemes 1923. decem b er 1-jén született Újpesten; a pályán a Musztáng becenévre hall gatott.
belső csatár Fontos momentum: 1956. július 15-én ismét a váloga tottban Szusza Ferenc, az ú j pestiek gólzsákja, akit a de
26 éven keresztül (1935— 1961) futballozott az Újpest ben; a felnőttcsapatban 1940-től 462 első osztályú mérkőzésen 393 gólt ért el.
bütáló
Jó lleh et a hazai bajnokság második legeredményesebb játékosa - 16-szor szerzett 10-nél több gólt, háromszor legalább 35-öt - , sohasem volt gólkirály.
zenegybe. Idősünk ugyan a
Tagja v o lt a Gerö-kupa ötödik kiírását (1948-53) megnyerő válogatottnak. G yőrön, Újpesten és Egeren kívül külföldön (Górnik Zabrze, Betis, Atlético Mad rid) is edzősködött. 2006. augusztus 1-jén hunyt el Budapesten; 2003. október 25. óta az ő nevét viseli az Újpest Megyeri úti pályája.
M árton
kapitány,
Bukovi
négyéves
szünet
után hív meg a nemzeti t i második félidőben betalál a lengyeleknek (4-1), ezt kö vetően már sohasem számí tanak rá a legjobbak között. Kétségtelen, Deák m ellett ő vo lt a korszak nagy vesztese, Bamba mellett ő itta meg a levét annak, hogy a magyar labdarúgás akkoriban tobzó dott a világklasszis csatárok ban. Csakis így fordulhatott
Szinte hihetetlen, hogy a csaknem 4 0 0 gólig ju tó
elő", hogy egyetlen nagy vá
Szusza Ferenc egyszer sem nyert gólkirályi címet
logatott tornára (vb, Eb, olimpia) sem ju to tt ki hosszú, több m int két évtizedes felnőtt-pálya futása során —be kellett érnie a klubja, az Újpest színeiben vívott ha A válogatottban
(1942-1956) mérkőzés 3 Gefö-kupábari
3 8
5
zai, valamint nemzetközi viadalokkal. Ezek közül is az előbbiekben je leskedett: a bajnokságot négy ízben (1945, 1946, 1947, 1960) nyerte meg a lila-fehérekkel.
Deák középcsatár Jó középcsatárhoz híven rendszerint az ellenfél tizenhatosán belül portyázott Deák Ferenc, a „haza Bambája” . S ha már arrafelé portyázott, számolatlanul - de legalábbis alig számolható módon - ló'dözte-fejelte a gólokat. Akadt például olyan bajnoki szezon, a kétfordulós 1945-46os, hogy máig Európa-rekordot jelentő 66 alkalommal talált a kapu ba! De a hagyományos kiírású, rájátszás nélküli 1948-49-es bajnok ságban sem igen adta alább: 59-szer treffelt. A lista második helyén
26. I
1922-19 98
Amit tudni érdemes 1922. január 16-án szüle tett Budapesten; időnként bambán álldogált a pályán, így ragadt rá a Bamba becenév. A SZAC, az FTC, illetve ÉDOSZ (1947-50), a Bp. Dó zsa (1950-54), az Egyetértés, a Spartacus, a Siófok játéko sa; egyszeres bajnok, három szoros gólkirály.
végzó' Puskás 46 gólja ma két gólkirályi címet érne legalább, hát még az övé... A válogatottban is szaporán termelt, 20 meccsen 29 talála tot jegyezve, ami majdnem másfél gólos átlagot jelent. A háború alatti években tűnt
Egym ást k ö v e tő négy év ben lépte át a 40 gólos ha tárt, összesen 238 élvonalbeli meccsen 305 gólt lőtt. Tagja v o lt a Gerö-kupa (az Eb tulajdonképpeni előd je) ötödik kiírását megnyerő válogatottnak.
fel a Szentló'rinci AC-ban, versenyt futottak érte a nagy csapatok, végül a Ferencvá ros kaparintotta meg. Sebes
A fá m a úgy ta rtja, később azért maradt ki a válogatott ból, mert stílusa nem illeszke dett az aranycsapat játékstílu sához - no meg a Dózsában sem volt már olyan eredmé nyes, mint a Fradiban.
Gusztáv szövetségi kapitány elsó' nyolc mérkőzésén kivé
1998. április 18-án halt meg Budapesten.
tel nélkül ó't szerepeltette centerposzton a válogatott ban (ezen időszak alatt 11 gólt jegyzett Bamba), aztán „elfelejtette” .
A
A válogatottban
(1946-1949) mérkőzés | a Gerö-kupában
6
gól 7
pályán olykor elbam buló D e á k
ezúttal éber állapotban
3 9
1
27. k t
Göröcs
î ]
irányító középpályás, jobbösszekötő
193!3-
Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi. Fazekas, Göröcs, Bene, Du nai II, Zámbó. Két korszak két csapatának támadóötösét elevenítettük
1939. m ájus 8-án szüle te tt Gánton; az újságíróktól kapta a Titi becenevet.
fel, és Göröcs neve mindkét névsorban szerepel. Az előbbi kvintett „húzta” például azt a válogatottat, amely az 1962-es chilei vb csoport-
M ie lő tt Ú jpesten (1957-72) kötött volna ki, a Jutagyárban és a Vasas Iz zóban futballozott; 1972 és 1974 között a Tatabánya játékosa volt.
körében 6-1-re kitömte Bulgáriát, a második ötös pedig annak az U. Dózsának volt kezdetben az ékköve, amely azzal indította el sikersorozatát, hogy az 1968-69-
Ötszörös bajn ok, kétsze res kupaelső, KEK-elődöntős 1962-ben, KK-győztes 1973ban és 1974-ben.
es idényben egészen a dön tőig menetelt a VVK-ban.
1960-ban olimpiai bronzér mes; a tornán öt mérkőzésen ötször talált a kapuba. 1962-ben a tizedik helyen végzett az aranylabda-szavazáson, ezenkívül még két év ben kapott szavazatot. Az 1964-es Eb négyes dön tőjében nem játszott, csak kerettag volt a harmadik he lyen végző válogatottban.
Kitűnik, Göröcs János jobb összekötőt játszott karrierje jelentős részében, pályafutása végén húzódott csak „eggyel” hátrább, a középpályássorba. O tt is jó l végezte a dolgát, mind a Dózsát, mind a Tata bányát kitűnően mozgatta. Érdekes, hogy a válogatott ban 1964 után már csak el vétve szerepelt: a lehetséges
A válogatottban
(1958-1970)
|F 1 9 OÓl jé.
vb-n
2
Eb-n*
0
olimpián**
5
a Gerö-kupában
2
Csak kerettag volt **Nem az A-válogatottban szerepelt
38 meccsből utolsó aktiválá sáig csupán 13-on lépett pá lyára, ráadásul súlyosan meg sérült a búcsút jelentő, 1970. szeptemberi magyar-osztrák
*
4 o
találkozón (1-1).
Fazekas
28.
csatár Amit tudni érdemes 1947. o k tó b e r 15-én szü letett Budapesten. Kissé e lő re á lló fo g a i mi att a Kapa becenevet ragasz tották rá; hívták Fazéknak is. Kilencszeres bajnok, háromszoros kupagyőztes, háromszoros gólkirály; 1980ban 36 találattal európai ezüstcipőt nyert. Az 1973-74-es BEK-menetelésből (elődöntő) három góllal vette ki a részét; W K finalista a Newcastle ellen, 1969-ben.
Fazekas László 92 válogatott fel lépésével a második helyet fog
198 0 -tó l 1985-ig Belgium ban - előbb a Royal Antwerpben, majd a Sint-Truidenben - profiskodott; a németalföl di országban is telepedett le. Fazekas László (job bra)
33
évesen kóstolt
bele a légióséletbe An tw erpenb en
lalja el a magyar örökrangsor
A h iva ta lo s (IFFHS-) sta tisztikák szerint 519 első osz tályú mérkőzésen 290-szer talált a kapuba.
ban, két vb-n, az 1978-ason és az 1982-esen, szerepelt, valamint tagja volt az 1968-ban olimpiai bajnoki címet szerző együttesnek is (a Sal vador elleni 4-0-s sikerből góllal vette ki a részét). Csaknem 36 éve sen, 1983 tavaszán játszotta utolsó meccsét a válogatottban —kevés korosabb fellépő akadt nemzeti tizenegyünkben az elmúlt több m int száz évben. Klubszinten vele kezdődött, Göröccsel, Benével, Dunai II-
A válogatottban
(1968-1983)
r--------------------mérkőzés
gól
vb-n
4
2
olimpián*
6
1
vel folytatódott, és Zámbóval ért véget az újpestiek legendás támadó ötöse a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. Hogy milyen csapat volt az akkori Dózsa? Legyen elég annyi: 1969 és 1975 között zsinórban hétszer nyert bajnokságot, és kereken 500 gólt szerzett az N B I-ben. 4 1
í
u
j a
Lázár
t g
fedezet Amit tudni érdemes 1911. ja n u á r 24-én szüle te tt Füzesgyarmaton.
Három „Tanár urat” ismer a magyar labdarúgás. Károly Jenőt a m últ század elejéről,
A KAOE egy ü tte sé b en kezdte pályafutását; a fe rencvárosi évek után Szentlőrincen és Herminamezőn játszott.
a sportág szolgálatában 50
Ötszörös bajnok, négy szeres kupagyőztes, egysze res KK-győztes a Fradival.
a harmincas-negyvenes esz
E gyetlen g ó ljá t a váloga tottban 1936 októberében Románia (2-1) ellen szerezte.
utóbbi volt a legkitűnőbb a
1937-ben szerepelt a Nyugat-Európa legjobbjait 3-1-re legyőző Közép-Európa-válogatottban.
keresztelték el Tanár úrnak;
évig álló Lakat Károly dóktort, valamint Lázár Gyulát
tendőkből
— játékosként
trióból. Lázárt a szurkolók
elsőrangúan kezelte a labdát, prímán, mérnöki pontosság
1983. fe b ru á r 27-én halt meg Budapesten.
gal passzolt, és a korabeli be számolók szerint m indenki nél jobban futballozott ázott, csúszós talajon. Szabó Tónival, Toldival, Sárosival, Szalayval, Szűcs Györggyel és Vinczével
A válogatottban
(1931-1941)
vb-n
5
gól 0
a Gerö-kupában
13
0
■
■
a
i
pályára
lépett
mind az 1934-es, mind az
Ugye m ennyire tanári a m ozdulat?
1938-as
L á z á r G y u la nagyszerűen bánt a labdával
vb-n.
ezüstéremmel
Másodszor távozott
- főképp csúszós talajon ragadt a lábához a játékszer
a
helyszínről. Utóbb mesélte: játékosként többször hívták külföldre, de nem tudta otthagyni szívszerelmét, a Ferencvárost, amelyben 1930 és 1943 között nem kevesebb m in t 511 mérkőzésen szerepelt.
4 2
Lóránt középhátvéd Városról városra, országról országra és csapatrészból csapatrészbe ván dorolt. Ha rajta múlik, már 1949 tavaszán elhagyta volna az országot, csakhogy lefülelték szökési kísérletét, és a ferencvárosi Mészárossal, valamint az újpesti Egresivel egyetemben internálták. Lóránt Gyula akkoriban a Vasas futballis tája volt. Vágya végül másfél
30 r~
1 923-19 81
Amit tudni érdemes 1923. fe b ru á r 6-án szüle tett Kőszegen, Lipovics néven. A Nagyváradi AC színeiben 11 gólt szerzett az 1943-44es bajnokságban; az utolsó fordulóban - jobbszélsőként - ötször volt eredményes a BSzKRT ellen.
évtized múltán, de már edző ként teljesült: nyugati csa pathoz (SV Rheydt) szer ződött. Játékosként Kőszeg, Szombathely,
Nagyvárad,
Budapest, Nagyvárad, Arad,
1947 és 1950 k ö zö tt a Vasas, 1951 és 1955 között a Honvéd játékosa; magyar bajnok négyszer (1944, 1952, 1954, 1955), az aradi ITA-val román bajnok 1947-ben. O lim piai bajnok 1952-ben, Gerö-kupa-győztes 1953-ban, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben.
Budapest, Vác útvonalat járt be, s nemkülönben hosszú utat tett meg, amíg az arany csapatban (és a Honvédban is) rá osztották a középhát
Az aranycsap at legmaga sabb tagja volt a maga 184 centiméterével; Puskás csak 169 centire nőtt. 1981. május 31-én a PAOK kispadján érte a halál Szalonikiben.
véd szerepét. V o lt fedezet, jobbhátvéd, jobbszélső, össze kötő, míg végül -
Sebes
A válogatottban
(1948-1955)
Gusztáv szövetségi kapitány „parancsára” -
centerhalffá
formálta magát.
gól vb-n
5
olimpián
5
a Gerö-kupában
3
0 0 0
Pályafutása elején L ó rá n t G y u la volt a z üldözött, csak később vált a csatárok üldözőjévé
4 3
Lantos szélső hátvéd
■QQSESSEi 1928. s zep tem b e r 29-én született Budapesten, erede tileg Lendenmayer néven. 1948 e le jé tő l 1961-ig ját szott az ezen időszak alatt többször nevet váltó MTKban, amelyben 290 bajnoki találkozón 38 gólt ért el. Három szoros b ajn ok (1951, 1953, 1958), egysze res kupagyőztes (1952), egy szeres KK-nyertes (1955) a Hungária körútiakkal. Hiába t a lá lt be a portugá loknak (2-2) 1956. június 9én, soha többé nem szerepelt a válogatottban; Sebes Gusz táv szövetségi kapitánynak is az volt a búcsúfellépése.
A Buzánszkyval megerősített „H o n véd 'M T K vegyes” , azaz az aranycsapat-alaptizenegy harmadik Hungária körúti tagja az ötvenes évek ben. Amíg Hidegkúti a támadósorban, Zakariás pedig a fedezetsorban képviselte a kék-fehér színeket, Lantos M ihály a hátsó alakzatban öregbítette a klub hírnevét. Karrierje annyiban hasonlóságot mutat a védelmi vonal másik két törzstagjának, Buzánszkynak és Lórántnak a karrierjével, hogy ő sem hátvédként kezdte; a M Á V A G -kölyökben a frontvonalban, az ifiben a mögött dobták harcba. Talán ennek is köszönhető', hogy mindkét lábbal kitűnően rúgott, és hogy bal bekként is remekül érezte a kaput. Puskásék ezért nem egyszer átengedték neki a szabadrúgásokat és a 11-esekét, amit azzal hálált meg,
1 96 3 -tó l 1981-ig folyta to tt edzői tevékenységet; 272 NB l-es meccsen ült a kispadon.
hogy ő lett a legeredménye sebb hátvéd a Sebes-érában:
1989. decem b er 31-én halt meg Budapesten.
a hat hátvédgólból öt az
ő
nevéhez fú'zó'dik! Az 1952-es olimpiai aranyhoz és az 1954A válogatottban i j F J P
(1949-1956)
!
5
*------------------------------ ■ a*-» gúl^; mérkőzés göi vb-n 5 2 olimpián
5
1
a Gerö-kupában
6
0
es vb-ezüsthöz összesen há rom találattal járult hozzá. Az 1953-as Gerö-kupa-sikerhez pedig jó játékkal.
Lantos a legfontosabb mérkőzésekre tartogatta góljait
4 4
Buzánszky szélső hátvéd A hajdan vidéki fellegvár Dorogi Bányász (korábban Dorogi Tárna, még korábban Dorogi A C ) az idők során három játékost delegált a vá logatottba, Monostori Tivadart, a remek csatárt, a kapus Ilku Istvánt, valamint Buzánszky Jenőt, aki mindenkinél hamarabb kapott meghí vót. A jobbhátvéd azonban nemcsak első, egyszersmind utolsó is volt a sorban: a majdani aranycsapat törzstagjai közül ő lett a legkésőbb válogatott. (A legkorábban, 1945 augusztusában Puskás debütált, Buzánszky 1950 novemberében öltötte fel először a címeres trikót.) Ezután viszont kirobbanthatatlan volt az együttesből, a következő 56 válogatott összecsapásból 48 meccsen szerepelt, közte olyan kiemelt fontosságú találkozó kon, m int az 1952-es olim piai döntő, az 1953-as lon doni magyar-angol - majd annak tavaszi visszavágója - ,
32. I
1 9 2 5 - _________
Amit tudni érdemes 1925. m ájus 4-én szüle tett Újdombóváron; Kazalnak becézték. A Dom bóvári Vasutasban kezdett futballozni, innen a Pécsi VSK-hoz került, 1947től 1960-ig a dorogiak (330 bajnoki/25 gól) játékosa volt. Először 1947-ben próbál ták ki hátvédként, addig a csatársorban - általában összekötőként - szerepelt. A Bp. H onvédra és az „MTK"-ra épülő arany csapatnak ő volt az egyetlen vidéki törzstagja. Sohasem - így az 1953ban véget érő, győzedelmes 5. Gerö-kupa-sorozaton sem - cserélték le a válogatottban. 1960-tól 1971-ig edzősködött, majd 1985-ig a dorogi ak technikai vezetőjeként te vékenykedett.
vagy az 1954-es vb öt mérkő zése. Utoljára, akárcsak Szu sza, 1956 júliusában, LengyelA válogatottban
ország 4-1-es felülmúlásakor
(1950-1956)
kapott lehetőséget. Utána már csak a B-válogatottban szerepelt.
vb-n
5
olimpián
4
a Gerö-kupában
7
ím e a m agyar fu tb a ll történetének egyik legyorsabb hátvédje: Buzánszky Jenó'
4 5
Szűcs
33.
hátvéd, középpályás Amit tudni érdemes
Lemaradva a klub 1965-ös VVK-diadaláról, túl késón
1943. d ecem b er 10-én született a mai Szerbia terü letén, Apatinban.
érkezett a Ferencvárosba, de
N evelő eg ye s ü le te az Ú. Dózsa, 1963-ban került Dorogra, ahol 1965-ig szere pelt; a Bp. Honvédban 1971től 1977-ig futballozott.
még idejében ahhoz, hogy 1968-as eredményeivel meg alapozza későbbi karrierjét. A keménykötésu balfedezet
P ályafutása egyik legjobb mérkőzését az 1968-as olim pia elődöntőjében játszotta, ahol háromszor talált be a japánoknak (5-0).
(később beállós és bal oldali középpályás)
1972-ben ezüstérmet nyert az olimpián, ugyanabban az évben tagja volt a Belgium ban Eb-4. válogatottnak is. A Vasas Izzóban (1977-80), majd Hévízen (1982) vezetett le, az utóbbi csapatban csak néhány meccsen lépett pályára.
Szú'cs Lajos
1966 januárjától 1969 de cemberéig - tehát négy tel jes esztendőt -
szerepelt
az FTC-ben, és különösen az 1968-as év vo lt sikeres a számára.
A hasonló nevű egykori újpesti, majd ferencvárosi válogatott kapus csak a névrokona.
Késő
nyáron( ! )
V V K -döntőt játszhatott (és vesztett) a klubbal, október ben az olim piai együttes tag jaként aranyérmet nyert M e xikóvárosban - mi több, ő
A válogatottban
i
jjr
(1967-1973)
p
2
lett a torna játékosa - , no vemberben magára ölthette a világválogatott mezét Brazíliában, de cemberben pedig (1967 után ismét) bajnok lett a Fradival. Kisvártat
•Ebből csak U volt A-válogatott meccs
va jö tt az újabb elismerés: idehaza őt választották az év játékosának. Hogy mindez hányadik helyre vo lt elegendő a France Football listá ján? A tizenhetedikre...
4 6
Fenyvesi
34.
balszélső Hej, az az 1965-ös esztendő! Pontosabban annak nyara, kora ó'sze. Am íg él, Fenyvesi Máté - és vele együtt a magyar futballszurkoló nem felejti el azt az időszakot. Június 13-án a Práterba látogat a válo gatott, és a 72 ezer néző előtt zajló világbajnoki selejtezőn 1-0-s győ zelmet arat a házigazda osztrákok felett. A mindent eldöntő' gólt a 70. válogatottságát ünneplő balszélső szerzi a 44- percben. Tíz napra rá a V V K egymeccses, torinói fináléjában a Ferencváros 1-0-ra megveri a hazai pályán szereplő' Juventust (mindmáig ez az egyetlen magyar siker a nemzetközi kupák újkori történetében), a mérkőzés egyetlen találatát Fenyvesi dr. fejeli a 74- percben. Szeptember 5., Népstadion, magyar-osztrák vb-selejtező: a 3-0-s hazai diadalból - mely „remekül jön” a világbajnoki repülőjegy megváltásához - az FTC Tüs
1933-
Amit tudni érdemes 1933. s zep tem b e r 19-én született Jánoshalmán; rövid, tüskeszerű haja miatt kapta a becenevét. 1948-ban a Jánoshalmi SEben kezdte pályafutását, 1951-ben a Kecskeméti Kinizsi igazolta. 195 3 -tó l 1969-ig játszott az FTC-ben; négyszeres baj nok, egyszeres kupagyőztes. Tagja v o lt az 1958-as és az 1962-es vb-n szereplő vá logatottnak, 1966-ban csak kerettagságig jutott; Eb bronzérmes 1964-ből. Sárosi G yörgyhöz hason lóan doktori címmel büszkél kedhet, ő azonban nem jo gász, mint híres elődje volt, hanem állatorvos. Öccsével, Józseffel együtt futballozott a Ferencvárosban a hatvanas években.
kéje góllal veszi ki a részét. Aztán utolsó N B I-es mécs esén (1968. december) még ad egy gólpasszt Albertnek, hozzájárulva csapata 3-2-es
A válogatottban
(1954-1966) r-----------------------------mérkőzés
győzelméhez - no és a bajno
vb-n
6
Eb-n
2
ki cím megszerzéséhez is!
a Gerö-kupában
4
Magyar győzelem
( 2 - 0 ) a W an kd orfban!
Tüske lefejel egy svájci védőt 1 9 6 4 őszén
4 7
Toldi
35. 1 9 0 9 -1 9 8 5
I
balösszekötő Táncos, Takács II, Turay, Toldi, Kohut. A Ferencváros legendás
Amit tudni érdemes
T betűs csatársora a harmincas évek elején. A kvintettből három fér
1 9 0 9 .fe b ru á r 11-én született Budapesten; Tunikoldként látta meg a napvilágot, ám a sajtóban helytelenül - a Tunigold név terjedt el.
fiúról írunk bővebben kötetünkben, legelébb a balösszekötőről, Toldi Gézáról, a Fradi szívemberéről. Neve m ellett 180 centiméter fö lö t ti termete is tekintélyt kölcsönzött a számára, és még a labdával is jó l
P á lyafutásának állomásai: ITE, FTC (1928-39, 1942-43), Gamma, Szegedi AK, Zuglói MADISZ; 4-szeres bajnok, 4-szeres kupagyőztes, egy szeres gólkirály és KK-győztes a Fradival.
bánt. A szövetségi kapitányok két vb-n (1934, 1938) számítottak rá,
A KK örök-góllövőlistáján a 2. (28 gól), a Gerö-kupa hasonló lajstromán az 5. (10).
egészségesen alig lehetett tartani, hatalmas mezőnymunkát végzett,
Az IFFHS kimutatása szerint 324 meccset játszott az első osztályban, ezeken 271 gólt ért el.
sek! Az olaszok a megmondhatói: 1939-ben egymaga intézte el (4-1)
és ő mindkétszer góllal (2, illetve 1) hálálta meg a bizalmukat. Ma is vitatéma lehetne, hogy miért nem játszott az 1938-as fináléban. Á l lítólag azért nem, mert nem tudta kikúrálni lábsérülését. Kár, mert nem egyszer több emberrel a nyakán. És azok a lövések, azok a feje-
a két világbajnokkal felálló Bolognát a Közép-európai Kupa elődön tőjének visszavágóján; négy góljáért zöld-fehér színű ólomkristály vá
K ü lfö ld ö n Finnországban, Egyiptomban, Dániában és Belgiumban is dolgozott edzőként.
zát kapott a hálás Fradi-szurkolóktól.
1985. augusztus 16-án hunyt el Budapesten.
A válogatottban
(1929-1940) gól vb-n
4
3
a Gerö-kupában
14
10
A
balösszekötő éppen gólt rúg a Ferencváros legendás
-
zöld-fehér, fűzős - mezében
I
Takács II
36.
jobbösszekötő
1904-19 83
Amit tudni érdemes 1904. jú niu s 30-án szü letett Budapesten. M iv e l báty ja , a legendás ferencvárosi Mari néni, azaz Takács I Géza is (válogatott) labdarúgó volt, mindenki csak kis Takinak szólította. A lesipuskás csatár elein te a „másik oldalon" állt: ka pusként kezdte a Vasasban. A (p ro fi) bajnokságban háromszor (1928-29, 192930, 1931-32) érte el a negy vengólos álomhatárt. 1929 nya rá n két góllal já rult hozzá a kétszeres olim piai bajnok uruguayi váloga to tt 3-2-es legyőzéséhez.
M inden idők egyik leghatékonyabb gólvágójaként tevékenykedett
1983. szep tem ber 3-án halt meg Budapesten.
Takács II József, a húszas-harmincas évek remek jobbösszekötője, a Vasas, a Ferencváros, a Soroksári M A D IS Z és a Szürketaxi játéko sa. Tíz évet (1917-27) tö ltö tt Angyalföldön, ahol legnagyobb sikere ként gólkirályi címet (29 gól) nyert az élvonalban. 1927 és 1934 kö zött a Ferencvárosban szerepelt. Nem is akárhogy: három bajnoki és további négy gólkirályi címet nyert, mindent egybevetve pedig 307 meccsen 448 gól fűződött a nevéhez! Karrierjét kiscsapatokban fejez te be. Az IFFHS kimutatása szerint 355 első osztályú bajnoki mérkő
A válogatottban
(1923-1933)
______ SOLA
mérkőzés
gól
olimpián*
0
0
a Gerö-kupában
10
4
*Csak kerettag volt
zésen 360 gólt jegyzett. Eközben a válogatottban sem tétlenkedett, 1927 júniusában például hatszor talált be a franciáknak (13-1). O lim pikon vo lt az 1924-es játékokon, de egyetlen mérkőzésen sem ju to tt szóhoz, így elkerülte a 3-0-s egyiptomi csapás...
A
9
Nyilasi
37.
középpályás, csatár Amit tudni érdemes 1955. ja n u á r 18-án szüle tett Várpalotán.
N yíl, vagyis N yilasi T ib o r az utóbbi 35 év legsikeresebb, legközkedveltebb
magyar
A hábo rú utá n i korszak egyetlen magyar játékosa, aki egy válogatott meccsen öt gólt szerzett (1975, Magyarország-Luxemburg 8-1).
játékosa, labdarúgó-szakem-
Ö tször (!) v o k s o lta k rá az FF aranylabda-szavazásán, 1977-ben a hetedik helyen végzett.
ő egyszer belefog valamibe,
1979. o k tó b e r végén visszavonult, civil munkát vál lalt; Szepesi György és Sán dor Károly rábeszélésére két hónap múlva visszatért.
bere, -személyisége. Ném i túlzással kijelenthetjük: ha
csakis jó sül k i abból. Játé kosként és edzőként is baj nok s kupagyőztes le tt szere te tt klubjával, a Ferencvá rossal, amellyel egy elvesz
1981-ben a csehszlovák szövetség 80. évfordulója alkalmából rendezett gála meccsen helyet kapott a kontinensválogatottban.
tett KEK-döntó' (1975) és egy „ezüstcipős” gólkirályi
Három szoros bajnok, egyszeres gólkirály és kupa győztes az Austria Wiennel; öt idény alatt 144 tétmérkő zésen 113 gólt ért el.
cím (1981) is a nevéhez fű ződik. A bécsi Austriánál is ju to tt neki a sikerekből bő ven. A nagyválogatottal két világbajnokságon
(1978,
1982) vett részt, az utánpót A válogatottban / 7 i |
(1975-1985)
vb-n
5
W W . gól 2
lás-válogatott tagjaként Eb ezüstérmet nyert 1976-ban. 1988-as visszavonulása után egy darabig edzősködött, je lenleg a Sport T V szakkom mentátora.
5Q
Cseh II b e ls ő
c s a tá r
A szakma csak „matyizta” , ám hívhatta volna Cselkirálynak is, mert ha igazán elemében volt, nem állt meg védő a talpán. Egy csel jobbra, egy csel balra, aztán fordítva, s többféle változatban is. Valóságos művésze volt a játéknak, mutatványosokat megszégyenítő' kunsztokkal bűvölte el a közönséget. Nem mellesleg, ha nagyon akarta, célratörően is tu dott futballozni, magyarán, cifrázás helyett gólt lőtt. Ekképpen eshetett meg, hogy két ízben (1935, 1937) is gólkirállyá koronázták. „Nevéhez méltóan” bajnoki aranyból is kettőt szerzett Cseh II László, egyet 1936ban, egyet meg 1937-ben. A válogatott tagjainak 1938-as vb-ezüstérmeiből azonban nem ju to tt neki: nevezték ugyan a 22-es keretbe, de biztonsági tartalékként nem utazhatott el Franciaországba.
38. 1 9 1 0 -1 9 5 0
Amit tudni érdemes 1910. április 4-én szüle tett Budapesten; a pályán a Matyi becenévre hallgatott. A III. kér. TVE, a BSE, a Hungária (1931-39), a Kis pest, a Szegedi AK és a Gam ma játékosa volt; 205 élvo nalbeli meccsen 201 gólt szerzett. A M agyar K upát 1932-ben a Ferencváros elleni megis mételt döntőben (4-3) hódí totta el a Hungáriával. Bohém , kicsapongó életvi tele miatt fiatalon megbete gedett, és 31 évesen vissza vonult. Súlyos betegség után 1950. január 18-án egy budapesti tüdőszanatórium ban halt meg. Sírján a következő felirat olvasható: „Élt 40 évet, de jól."
A válogatottban
(1932-1939)
vb-n*
0
0
a Gerö-kupában
9
4
*Csak biztonsági tartalék volt
Most a
fejem m el! Egy a számos
Cseh-bú'vésztrükk közül
5 1
Konrád II
39. I
b e ls ő
1 8 9 6 -1 9 8 0
Amit tudni érdemes 1896. m ájus 23-án szüle tett a bácskai Palánkán. Fivére, az ugyancsak szép karriert befutó Konrád I Jenő egyszer szerepelt a váloga tottban. N égyszeres m ag yar (1914, 1917, 1918, 1919), kétszeres osztrák (1924, 1926) bajnok, egyszeres Ma gyar Kupa- (1914), három szoros Osztrák Kupa-győztes (1921, 1924, 1926).
c s a tá r
A Tanácsköztársaság buká sával (1919. augusztus 1.) többen is jobbnak látták, ha inkább külföldön próbálnak szerencsét, köztük vo lt Kon rad II Kálmán, a bajnoki egyeduralkodó M T K jobbösszekötője
is.
Csáminak
(és bátyjának) a futballunkat rendkívül tisztelő' osztrák fut-
1927-ben 3000 dolláros akkori rekordösszegért tért vissza a Hungária útra.
ballvezér, Hugo Meisl nyúj to tt segítő kezet az új élet el
E dző ként Németországban, Svájcban, Csehszlovákiában, Romániában és Svédország ban is dolgozott; ötször nyert bajnoki címet.
kezdéséhez - Konrád II hét évig el sem mozdult Bécsből. Az Amateure, a First V ien
1980. m ájus 10-én hunyt el Stockholmban.
na, majd ismét az Amateure színeiben játszott, aztán 1926 augusztusában gondolt egyet, és New Yorkba tette át szék helyét. A bajnoki címvédő Brooklyn Wanderersben el
A válogatottban
(1914-1928)
ÁF9 2
r mérkőzés a Gerö-kupában
1
goi 0
tö ltö tt sikertelen szezonja (7. hely) után hazatért. „Ter mészetesen” a Hungária útra, ahonnan háromszor még a vá logatottba is meghívták.
5 2
Plattkó
J40.
kapus Ha Kubala isten volt Barcelo nában, akkor Plattkó Ferenc
Amit tudni érdemes 1898. decem b er 2-án
félisten, de m inim um bál
született Budapesten.
vány. A Magyarországról szár
A k é t tt-s verzió mellett nevét írták egy t-vel, Patkó ként, sőt volt ő Patkó is; a spanyolajkúak Ferenc he lyett Franciscónak hívták.
mazó kapus már évtizedekkel a nagy „Laszi” Katalóniába érkezése előtt meghódította a gránátvörös-kék szíveket. Bravúros védésein kívül hősi ességével, vakmerőségével is kitűnt. 1923-tól 1930-ig, majd
A Vasasból ő húzta fel elő ször a magyar válogatott mezét (1917. július). R afael A lb e rti költő az 1928-as Spanyol Kupa-döntő első felvonása után verset írt hozzá Óda Platkóhoz címmel, amelyet az egyik lap a cím oldalán közölt.
1931-32-ben védett a Barcában (az első spanyol bajnok ságot 1929-ben megnyerte a klubbal), és nem akárkit pó to lt szenzációsan: a legendás
A vilá g számos helyén trénerkedett; a chilei együt tessel bronzérmet nyert az 1945-ös Copa Américán. 1983. s zep tem b e r 2-án halt meg Santiago de Chi lében.
Zamorát. De ittho n is volt, akinek tudásával összemérték a tudását, a nem különben lenyűgöző Zsákéval. A BTKban, a Glóbusban, a Vasas ban és az M TK-ban szerepelt, m ielőtt végleg külföldre távo zott; a piros-kékekkel a má sod-, a kék-fehérekkel az első osztályban nyert bajnokságot.
A válogatottban
(1917-1923)
1. mérkőzés: 2. mérkőzés: 3. mérkőzés: 4. mérkőzés: 5. mérkőzés: 6. mérkőzés:
5 3
Budai II
41 1 9 2 8 -1 9 8 3
I
Amit tudni érdemes 1928. jú liu s 19-én szüle te tt Rákospalotán, ahol nap jainkban az ő nevét viseli a REAC-pálya.
jobbszélső Sokáig úgy beszéltek róla, m int Kocsis Sándor elválaszthatatlan ikertestvéréről. Nem alaptalanul, hiszen Budai II László és Kocka a ’40-es évek végén egymás oldalán játszottak a Fradiban, ahonnan egyszerre kerültek a Honvédba, s itt újabb hét bajnoki idényt tö ltő t'
B ed n a rik ké n t lá tta m eg a napvilágot; beceneve Púpos volt.
tek el együtt a csatársorban. Nem beszélve az aranycsapatban együtt
A H u tte r O laj SE-ből ke rült az élvonalba, ahol 1948 nyarától 1950 nyaráig az FTC (ÉDOSZ) játékosa volt; a Bp. Honvédban 1961-ig futballozott.
esztendőről! Az a tétel - m i
futballozott több m int hét
szerint Kocsis számos gólt ért el beadásaiból - jóllehet meg dőlt az évek során, az azonban
Ö tször (1949, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955) volt baj nokcsapat, egyszer (1959) KK-győztes csapat tagja.
nem, hogy egymás gondola tait is ismerték. Mert bizony
A v á lo g a to ttb a n egyszer ért el egynél több gólt egy mérkőzésen, de akkor rög vest négyet hintett: 1950-ben Albánia ellen (12-0).
kotta jobbszámy mintaszerű
1983. július 2-án rákbeteg ségben hunyt el Budapesten.
éven át, mindmáig a legna
így volt: a Budai és Kocsis al
párost alkotott csaknem tíz gyobb sikereihez segítve a ma gyar labdarúgást. Követke zésképp: Budai is, bár egyik
A válogatottban
(1949-1959)
f r
10
L 9 ° ! ___ 1 0
vb-n
4
olimpián
1
0
a Gerö-kupában
6
0
döntőben sem ju to tt szóhoz, olim piai arany- és vb-ezüstérmesnek (no meg EK-győztesnek) mondhatja magát.
Fuss, Púpos, fuss! Budai 11 felveszi a nyúlcipőt a H o n véd meccsén
5 4
Dunai II c s a tá r
42. 1 9 4 3 - ________
F
A Dunaiakból némi túlzással
Amit tudni érdemes
Dunát lehetett rekeszteni
1943. március 21-én szü letett Garán, Dujmov néven.
a hatvanas években - négy
B átyja, D unai János dr. egyszeres válogatott; egykori újpesti klubtársa, Dunai III Ede csak a névrokona.
ilyen nevű válogatottunk is v o lt akkortájt - , közülük Dunai A ntal, azaz Dunai II
Baja és Pécs érintésével Új pesten (1965-76) kötött ki, ahol hétszer nyert bajnok ságot a Dózsával.
volt a legtehetségesebb, és ő is vitte a legtöbbre. Elsősor
Ezüst- és bronzcipös, há romszoros gólkirály; 1969ben WK-döntős, 1974-ben BEK-elödöntős.
ban az olim piai válogatott ban mutatkozott meg gólér zékenysége: 1968-ban M exi
1981-ig fu tb a llo z o tt, később Spanyolországban is edzősködött.
kóvárosban hat, négy évvel később Münchenben hét ta
A m ag ya r csapat szak vezetője volt az 1996-os nyá ri játékokon; rajta kívül ma gyar színekben csak Opata Zoltán szerepelt játékosként (1924) és edzőként (1936) is olimpián.
lálattal terhelte meg az el lenfelek hálóját - mindkét esetben második lett a gól lövőlistán. Á m „összetett ben” ő az elsői a kapusok éle tét a m ú lt század elején D u n a i I I sokkal eredményesebb volt az olim piai válogatottban, m in t a z A^csapatban
(1908-12) keserítő dán Sophus Nielsenhez hasonlóan 13 gólt számlál, ami abszolút A válogatottban
csúcs az olim piai játékok történetében. Vélhetően azonban nem en nek örül a legjobban, hanem érmeinek, a mexikói aranynak, a mün cheni ezüstnek, no és egy negyedik helynek. U tóbbit az 1972-es bel giumi Európa-bajnokságon könyvelte el.
(1969-1973)
j
mérkőzés
V
I
9 gól
Eb-n
2
0
olimpián*
13
13
‘ Ebből csak 4 volt A-válogatott meccs
5 5
1
Zsák
43.
kapus Amit tudni érdemes 1895. augusztus 30-án született Budapesten. A bal kezén csak négy ujja volt, gyerekkorában ugyanis az egyiket amputálták. Egy tize n e g y e s t hárított a válogatottban, 1923-ban a finnek ellen (3-1); klubja meccsein ugyanakkor vagy negyvenszer talált a kapuba büntetőből. U tolsó e lő tti válogatott mérkőzésén, 1925 októberé ben a lába között kapott gólt a spanyolok ellen (0-1). A n e m zeti csapatban hétszer őrizte meg kapuját a góltól, ami nagy bravúr a korszak gólbőségét figye lembe véve. É lete a lk o n y á n krónikus tüdőbetegségben szenvedett; 1944. november 2-án halt meg Budapesten.
A jelen sportszerető ifjúsága tán nem is hallott a tízes-húszas évek-
H u n g ler I I fa u ltja után Zsák felszedi a labdát egy ném et-m a g yaro n a húszas években
ben védő Zsák Károlyról, a népszerű Skajáról, pedig illene ismerni őt, elvégre labdarúgásunk első korszakos kapusegyéniségéről van szó. Kivételes testi, szellemi és technikai adottságokkal büszkélkedhetett, no meg azzal, hogy egész pályafutása során hu maradt a budai kiscsa pathoz, a 33 FC-hez. Még akkor is, amikor az búcsút vett az első osztálytól. Zsák két olimpiára is kiju to tt, de (előbb tapasztalatlansá
A válogatottban
(1912-1925)
_______
ga, később sérülése m iatt) 1912-ben és 1924-ben sem ő állt a gólvo
y