6.A, B, C, D Tétel Segédlettel, Nyirokmasszázs [PDF]

Zitiervorschau

6. A.

Ismertesse röviden a koponya csontjait, összeköttetéseit, izmait és leggyakoribb sérüléseit!

Szempontok a válaszadáshoz: - az arc- és az agykoponya csontjai - az arckoponya üregei - a koponya csontjainak összeköttetései - a fej izmai - a koponya leggyakoribb sérülései - az agykoponya sérülései, koponyaalapi sérülések, a koponya- és agysérülések vérzéses szövődményei Az arc- és az agykoponya csontjai

A koponya csontjai A koponya (cranium) részei: ⇒ Agykoponya (cranium cerebrale) ⇒ Arckoponya (cranium viscerale) A két rész határa: a felső szemgödri szélektől a külső hallójáratokhoz haladó ferde sí k. 1. Agykoponya csontjai a. Nyakszirtcsont (os occipitale) Páratlan, hátul a nyakszirtnek megfelelő, kagylóhoz hasonló alakú csont. Részei nagy kerek lyukat ún. öreglyukat (foramen magnum) fognak közre a kopony aalapon. E nyíláson keresztül közlekedik a gerinccsatorna ürege az agykoponya üregével (geri ncvelő itt megy át az agyvelőbe). Az öreglyuk két oldalán egy-egy talpacska alakú ízületi bütyök (condylus occipital is) látható. Ezek alkotják az ízületi fejeket a nyakszirtcsontnak az első nyakcsigolyával (atlas) a lkotott ízületében (art. atlantooccipitalis). b. Ékcsont (os sphenoidale) A homlokcsont mögött és a nyakszirtcsont előtt foglal helyet szárnyszerűen kiterje szkedve. Csak a koponyaalap középső részének alkotásában vesz részt. A csont teste kocka alakú. Benne az orr melléküregeihez tartozó üreg (sinus sphen oidalis) található. Felső felszínén bemélyedés található, a töröknyereg (sella turcica). Ebben van az a gyfüggelék. c. Homlokcsont (os frontale) Elöl a koponyaalapot képezi, majd felfelé hajlik, a koponyatető elülső domborulatát  adva. A páratlan

csont belsejében az orrtájék felett a homloküreg (sinus frontalis) található. d. Falcsont (os parietale) Páros csont, amely kizárólag a koponyatetőt - az agykoponya tetejét és oldalfalát – a lkotja. A két csont középvonalban találkozik egymással. e. Halántékcsont (os temporale) A halántéktájék páros csontja. Oldalán látható nyílás, a külső hallónyílás. Mögötte,  alatta van a csecsnyúlvány (processus mastoideus). Az állkapocsízület ízvápáját alkotja. Piramis alakú része a koponyaalap alkotásában vesz részt. Ebben van a halló- és eg yensúlyozó szerv. 2. Arckoponya csontjai a. Orrüreg körüli csontok A T alakú rostacsont (os ethmoidale) az ekecsonttal együtt adja az orrüreget elvála sztó csontos orrsövényt. Felső vízszintes, szitaszerűen átlyuggatott lemeze (lamina cribrosa) kép ezi az orrüreg tetejét (itt mennek át a szaglóidegek). Légtartalmú üregeket, ún. rostasejteket (cellulae ethmoidales) tartalmaz Páros csontok az orrcsont, a könnycsont és az orrüregben elhelyezkedő orrkagylók . b. Szájüreg körüli csontok ba. Felső állcsont (maxilla) Az arc legnagyobb páros csontja. Részt vesz a száj-, az orr- és szemüreg alkotásában. Belsejében van a legnagyobb orrmelléküreg, az arcüreg (sinus maxillaris). Alsó, patkó alakú fognyúlványában önálló — a foggyökerek befogadására szolgáló  — kis rekeszekben (alveolusok) foglalnak helyet a felső fogak. bb. Állkapocs (mandibula) Az arc alsó részének vázát alkotja. Ízülettel kapcsolódik a koponyához. Patkó alakú testből és két ferdén felfelé nyúló szárból áll, melyek két-két nyúlván yban végződnek (a halántéki rágóizmok tapadására ill. az állkapocsízület képzésére szolgálnak). A test felső szélén lévő alveolusokba illeszkednek az alsó fogak. bc. Szájpadcsont (os palatinum) Két lemeze L alakban illeszkedik össze, és az orrüreg, valamint a szájüreg csonto s falának egy

részét alkotja. bd. Járomcsont (os zygomaticum) Páros csont, az arc jellegzetes oldalsó kiszögellését (pofagumó) adja. be. Nyelvcsont Csak fejlődéstanilag sorolható a koponya csontjai közé. Páratlan, patkó alakú csont. Az állkapocs alatt és a nyakizmok között helyezkedik el. Jól tapintható az ádámcsu tka felett. Nyeléskor együtt mozog a gégével, amihez széles szalaggal kötődik. A nyak izmait két részre osztja: nyelvcsont alatti és feletti izmokra. Az arckoponya üregei ⇒ csontos szájüreg ⇒ a szemüreg ⇒ az orrüreg  csontos orrsövény két részre osztja oldalsó falán vannak az orrkagylók és az orrjáratok. Ide nyílnak az orr melléküregek. ⇒ orrmelléküregek  homloküreg (sinus frontalis)  arcüreg (sinus maxillaris)  ékcsontüreg (sinus sphenoidalis)  rostacsont (rostasejtek) üregei (cellula ethmoidales) A koponya csontjainak összeköttetései 1. A koponya folytonos összeköttetései (kötőszövetes összeköttetések): varratok (s utura) A varrat lehet: ⇒ fogazott varrat (sutura serrata) Az asztalosipari „összeeresztés” elvéhez hasonló. Formái: koronavarrat, lam bdavarrat, nyílvarrat. ⇒ pikkelyvarrat (sutura squamosa) A csontszélek ferdén levágott, gyengén hullámos érintkezési felszínekkel feks zenek össze pl. a halántékcsont pikkelye és a falcsont közötti varrat. ⇒ sima v. lapos varrat (sutura plana) Szemüregben, orrüregben fordulnak elő. 2. Állkapocsízület (art. temporomandibularis) A koponya egyetlen saját ízülete. Összeköttetést teremt a halántékcsont vápája (ízü leti árok) és az állkapocs (ízületi fej) között.

Az ízületi tok igen bő. Az ízület üregét tömött rostporcos lemez (discus) két részre osztja. Szerepe: ⇒ az ízfelszínek közti különbségek kiegyenlítése ⇒ az ízület működése Korlátozott szabadízület. Három főmozgás van (két síkban): ⇒ az állkapocs nyitása-zárása (medián síkban) ⇒ az állkapocs előre tolása és visszahúzása (horizontális síkban): protractio és  retractio ⇒ az állkapocs oldalirányú elmozdulásai (horizontális síkban). Ezek kombinációja a rágás. A fej izmai

Mimikai izmok: • Fejtető izma • Fejtető izom (m. epicranium) Szem körüli izmok • Körkörös szemizom (m. orbicularis oculi) • Szemöldöklehúzó izom (m. depressor supercilii) • Szemöldökráncoló izom (m. corrugator supercilii) Orr körüli izmok • Orrizom (m. nasalis) Fül körüli izmok: emberben csökevényesek Száj körüli izmok: • Körkörös szájizmok (m. orbicularis oris) • Felső ajakemelő izom (m. levator labii superioris) • Szájzug emelő izom (m. levator anguli oris) • Nagy járomcsonti izom (m. zygomaticus major) • Alsó ajak lehúzó izom (m. depressor labii inferioris) • Szájzugot lehúzó izom (m. depressor anguli oris) • Nevető izom (m. risorius) • Trombitásizom (m. buccinator) Rágóizmok: • Halántéki izom (m. temporalis) • Rágóizom (m. masseter) • Külső röpnyúlványi izom (m. pterigoideus lateralis) • Belső röpnyúlványi izom (m. pterigoideus medialis) Koponya leggyakoribb sérülései Az arckoponya csont- és lágyrész sérülései 1. Arckoponya lágyrész sérülései A jó vérkeringésű szövetek jó gyógyhajlamúak.

Az arc szöveteinek zúzódásos sérülése, agysérülés nélkül. Nem jár: ⇒ eszméletvesztéssel ⇒ emlékezetkieséssel Következménye lehet: ⇒ arckoponya-törés ⇒ felületes skalpsérülés 2. Arckoponya csontos sérülései Több szervrendszer receptorai helyezkednek el itt. Jó a vérellátása: az arckoponya csontjainak jó a gyógyhajlama. Az arckoponya sérültek igen gondos vizsgálatot igényelnek (egy-egy szervrendszer  sérülése a felületesebb ellátás kapcsán rejtve maradhat). Leggyakoribb sérülések: ⇒ mandibula törés (tünetek: arc aszimmetrikus, száj nyitása-zárása korlátozott, k repitáció, duzzanat) ⇒ arcközép (maxillo-facialis) sérülés ⇒ állkapocsízületi ficam (tünetei: nyitott harapás, száj zárása nem kivitelezhető,  az ízületi vápa üres) Az agykoponya sérülései 1. Agykoponya lágyrész sérülései ⇒ Skalp sérülések A fedett skalp zúzódással általában nincs teendő. ⇒ Agyrázkódás (commotio cerebri) Az agyat ért sérülés szervi károsodást nem, de működési eltéréseket okoz. Alapvető jelensége: • a tudatzavar és • az eszméletvesztés Nincsenek • neurológiai góctünetek, • neuroradiológiai eltérések Tipikus példája az ökölvívók kiütés utáni eszméletvesztése (K.O. = knockout). Tünetek •mindig van eszméletvesztés (néhány pillanattól maximum 10-15 percig) •átmeneti emlékezetkiesés (amnesia), mely kiterjedhet a sérülést megelőz ő (retrograd amnaesia) és követő (ún. anterograd amnaesia) eseményekre • fejfájás • hányinger • pupilla átmenetileg kitágul • légzés néhány másodpercre leállhat • szívverés lassul • izmok elernyednek •hetekig tartó ún. postcommotios syndroma: szédülés, vérnyomás labilitás a, koncentrálási zavarok, bizonytalan járás, izgatottság, alvászavar, fejfájás

⇒ Agyzúzódás (contusio cerebri) Az agy közvetlen szervi, mechanikus károsodása. Alapvető jelensége: a góctünetek kialakulása Tünetek • spasticus hemiparesis, hemiplegia (egyik félteke sérülésénél) • tetraparesis (agytörzsi károsodásra utal) • a contusioval járó góctünetek a lokalizációnak megfelelően alakulnak ki: - beszédzavar (aphasia) - féloldali látótérkiesés (hemianaopsia) - féloldali érzészavar (hemihypaesthesia) - extrapyramidalis mozgászavar •vegetatív zavarok: a légzés, a keringés, a verejtékelválasztás, a pupillomotor os funkciók stb. zavarai Halálos kimenetelű lehet, ha: • életfontosságú központokat érint • agyödéma agyi beékelődést okoz Gyakran szövődik koponyaűrön belüli vérzéssel. Vérzések (epiduralis-, subduralis- intracerebralis haematoma) A sérülések jellegzetessége: ⇒ a koponya csontos váza zárt és szűk teret biztosít az agyvelő és agyburok szá mára ⇒ vérzés esetén a koponyaűrön belül nincs tér a keletkező vérömleny számára már a kisebb vérzések iséletveszélyesek lehetnek az agyállomány összenyomása következtében hamarabb igényelhet ellátást, mint maga a törés. 1. Dura körüli vérömleny (haematoma epidurale) A kemény agyburok és a koponyacsont közötti vérömleny. Oka: ⇒ koponyacsont-törés (gyermekkorban elég a csontdeformálódás) agyburokverőér (a.meningea media) átszakadása a vérömleny fokozatosan növekszik , nyomási tünetek ⇒ dura kettőzetében futó vénás sinus falának szakadása. Tünetei: ⇒ rövid eszméletvesztés, majd ⇒ „lucidum intervallum” (átmeneti tiszta állapot) ⇒ pár óra múlva fokozódó fejfájás ⇒ görcsroham ⇒ anisocoria (a folyamat oldalán pupillatágulat) ⇒ ellenoldali hemiparesis ⇒ kómába hajló tudatzavar Halálozási arány magas (20-25%). 2. Dura alatti vérömleny (haematoma subdurale)

Oka: ⇒ a fej elülső vagy hátulsó részére mért ütés , hídvénák szakadása Formái: ⇒ Acut subduralis haematoma Oka: nagy sebességű, nagy erejű fejet ért ütés Együtt járhat: agyi contusióval A sérülés után néhány órával tüneteket okoz • nincs lucidum intervallum • romló hemiparesis, • anisocoria, • hypnoid tudatzavar Halálozás: 50-80% ⇒ Krónikus subduralis haematoma Oka: • enyhe koponyasérülés , hídvénákból szivárgó vérzés A tünetek néhány naptól hónapokig tartó periódus után jelentkeznek először : • fejfájás • szédülés •pszichés tünetek (személyiségváltozás, leépülés, feledékenység, a hangula ti élet zavarai) •agyi funkciók károsodásának egyéb lokális tünetei: hemiparesis, aphasia, nyomásfokozódás, beékelődéses tünetek 3. Agyon belüli vérömleny (haematoma intracerebrale) Agyállományi roncsoló vérzés. Térfoglaló folyamatként viselkedik. A vérzés hirtelen következik be. A vérömleny növekedésével a panaszok romlanak, idegrendszeri tünetekben folyamatos rosszabbodás. Ok: ⇒ tompa, nagy erejű ütés Leggyakoribb helye a vérzésnek: • halánték -, és homloklebenyben •néha a sérülés oldalával ellentételesen („ellencsapásos sérülés”: az elmo zduló agy az erőhatással ellentétes oldali koponyacsontnak ütközve sérül) Tünetek ⇒ hirtelen teljes eszméletvesztés vagy tudatzavar (coma), ⇒ komoly neurológiai góctünetek, pl.: • hemiplegia • facialis paresis (a pofa a légzőmozgásokat vitorlaszerűen követi) • bulbusok a góc felé tekintenek, fixáltak Elülső-, középső- és hátsó koponyagödör törése 1. Elülső koponyagödör törése Tünetek:

⇒ pápaszem haematoma a két szem körül (nevezik mosómedve tünetnek is). ⇒ vér és liquor csorgás az orrból 2. Középső koponyagödör törése Tünetek: ⇒ vérömleny a fül mögött (retroauricalis haematoma) ⇒ vér és liquor csorgás a fülből 3. Hátsó koponyagödör törése Tünetek: ⇒ a garaton lecsurgó vérzés és liquor ⇒ haematoma a nyakszirt táján. 6. B. Szempontok a válaszadáshoz:

Részletesen ismertesse a svédmasszázs klasszikus alapfogását a simítást!

- célja és szerepe - hatásai (mechanikus, élettani, általános, távolhatás) - kivitelezése (hol-hogyan?) • iránya- intenzitása-tempója • fajtái Simítás célja és szerepe: • Előkészítés, diagnosztizálás • Legenyhébb masszázsfogás. • Elsősorban a bőrfelszínt és a felületesebb rétegeket érinti. • Legyőzzük a beteg kezeléstől való félelmét, a beteg hozzászokik a masszőr kezének érintéséhez, pszichés kontaktus kialakítása (cután communicatio)- a jóindulat elnyerése!!!!!! • Hőmérséklet kiegyenlítése a kéz és a kezelt bőrfelület között. • Közvetítő anyag felvitele. • Simítással lehet diagnosztizálni (bőr, izmok, inak, ízületek állapota, triggerpontok) • A különféle fogások között alkalmazva pihenőt jelent a masszőr számára. Hatása: • Elősegíti a bőr elszarusodott hámrétegének leválását → a bőr regenerációját fokozza. • Csökkenti a bőr érző idegvégződéseinek (receptorok) ingerlékenységét→ fájdalomcsillapító (analgetikus) hatás. • Bőrben lévő erek vazodilatációja→ enyhe hiperaemia → a bőr felmelegszik. • A simítás mechanikai nyomó hatásaként fokozódik a bőrben és a bőr alatti kötőszövetben a vénás vér- ,és nyirokáramlás (a felületes visszerek falát összenyomja). • Bőr alatti kötőszövet sejt közötti terében lévő kóros folyadékgyülem felszívódásának elősegítése, (csak akut gyulladástól mentes területen

végezhető). • Nyugtató hatás, lazító, csökken az izomzat feszülése Mikor: • Bevezető fogásként: • pszichés és fizikális kontaktus kialakítása, első benyomás: az első fogások óvatosak, kíméletesek legyenek → bizalom elnyerése (kezelésbe, masszőrbe vetett bizalma) • kedvező feltételeket teremt a következő masszázsfogások eredményes kivitelezéséhez, előkészíti a szöveteket • Áthangoló fogásként: • átmenetet képez más fogások között – pihenő • gyúrás és dörzsölés közben a megnövekedett vérmennyiséget simítással áramoltatjuk a nagyobb erek felé –(a szív irányába) • Lezáró fogásként alkalmazzuk a masszázs végén Iránya: • A szív irányába, a vénás vér és nyirokáramlásnak megfelelően (perifériától centrális irányba haladunk egyenletes nyomással). • A háton gerinc felé dolgozunk: a gerinctől kiindulva a hát laterális részéig enyhén, oldalról gerinc-felé hangsúlyosan • hosszanti –longitudinális • haránt – transzverzális irányban Hogyan: • Ritmusa: ellazított ujjakkal, lassú, egyenletes és folyamatos ritmusban haladunk • Az ujjak nyújtva, a kéz rásimul a bőrre, simán kúszik rajta, felszíne párhuzamos a kezelt felülettel, végtagokon átfogással simítunk. • Mindig az adott testrész disztális végétől a proximális része felé hangsúlyosan vezetve haladunk, majd hangsúlytalanul, cikcakkos lehúzással vissza a kiindulási területre. • Végezhetjük: a kéz tenyéri oldalával, terpesztett vagy zárt ujjakkal, hüvelykujjak vagy a többi ujjak begyével. • Egy kézzel pl. végtagokon, vagy egyszerre két kézzel pl. háton • A kezünk végig a beteg testén marad, nem emeljük el! Ha csak egy kéz dolgozik, a másik a beteg vállán vagy derekán pihen. • Ha fájdalmat okozunk, a beteg önkéntelenül feszíteni fogja az izmait! Intenzitása: az alkalmazott nyomás erősségétől függ- kezünk nyomásának változtatása • Enyhe nyomásos simítás: felületes hatású, a bőrre hat, nagy testfelületen alkalmazva általános nyugtató hatású, feszültségcsökkentő. • Erősebb nyomással végzett simítás: mély hatású, a bőr alatti kötőszövetre és a benne futó erekre, idegekre hat, elmozdítja a bőr alatti kötőszövet sejtközötti terében (intersticiális tér) felhalmozódott, pangó folyadékot és elősegíti a felszívódását.

A végtagokon egyes izomcsoportok közötti bemélyedésekben futnak a vérerek, nyirokerek, hüvelykujjunk az egyik, többi ujjunk a másik barázdában fusson, közben a tenyerünk és a kisujjpárna az izom felületéhez simul. Simítás fajtái: Kétkezes hosszanti simítás Váltott kezes hosszanti simítás Körkörös Haránt simítás Ablaktörlőszerű Félkörös/ U-betű terhelt tenyérrel váltott kezes körkörös terhelt tenyeres hosszanti simítás 8-as simítások haránt, követőkezes, hosszanti, kis nyolcas lapocka felett, nagy összekötő nyolcas..) 3 körös simítás /lapocka alja, bordák alja, derék/, masszázs végén lezáró fogásként 6. C

Ismertesse a spondylitis ankylopoetica (SpA) lényegét! Sorolja fel az egyszerű, eszköz nélküli fizikális diagnosztikai módszereket (fizikális vizsgálatok)! Sorolja fel a testméretek (szomatometria) vizsgálatára szolgáló egyszerű eszközös diagnosztikai módszereket!

Szempontok a válaszadáshoz: - SpA lényege, előfordulási gyakorisága, klinikai és radiológiai tünetei - SpA diagnózisának ún. New York-i kritériumai - a betegség lefolyása, prognózisa, terápiája - egyszerű, eszköz nélküli fizikális diagnosztikai módszerek - egyszerű eszközös diagnosztikai módszerek Spondylitis ankylopoetica (SPA)  (Bechterew-kór)

Lényege: ⇒ a gerinc ízületeinek és sacroiliacalis ízületeknek krónikus, gyulladásos, progres szív megbetegedése ⇒ az ízületek, szalagok elmeszesedése elcsontosodásabotmerev gerinc (ankylosis) ⇒ a perifériás ízületek az esetek 1/3-ban betegszenek meg ⇒ a costovertebralis ízületek ankylotizálnak - mellkas elmerevedik Etiológia: A felnőtt lakosság 0,25 % -át érinti, a férfiak ötször gyakrabban betegszenek meg mint a nők. ⇒ férfi-nő arány 7:1

⇒ megfigyelhető családi halmozódás (öröklődés) ⇒ fiatal férfiaknál kezdődik, a 20-25 éves korban Oka: ismeretlen Klinikai  kép A legalattomosabban kezdődő betegségek egyike (éveken át bizonytalan és nehezen objektivizálható tünetek állnak fenn). Átlagosan több év telik el az első tünet és a helyes diagnózis kialakítása között későn kezdődik a szakszerű gyógytorna. ⇒ Korai típusos mozgásszervi tünetek: • egészséges fiatal férfi • főleg pihenéskor és így éjszaka • nehezen körülírható keresztcsonti fájdalom •ez krónikussá válik (fiatal egyének tartós derékfájdalma esetén gondolni kell  SPA-ra!) • hullámzó intenzitású, • de progresszív • ehhez később további tünetek járulhatnak ⇒ Esetenként fennálló korai tünetek: • kétoldali vagy váltakozó oldali ischialgia (sacroileitis következményeként) • objektív eltérés nélküli, néhány napos súlyos zavar az egyik csípőben • a mellkas összeszorításának érzése („mintha páncélt viselnék”) • Titze-szindróma (a sternoclavicularis ízület jelentősen duzzadt, fájdalm as) ⇒ Extraszkeletális (nem mozgásszervi) tünetek (jelzi, hogy az SPA is az egész s zervezet betegsége) •a betegek negyedénél 1-2 hónapig tartó iritis vagy iridocyclitis (szivárván yhártya- és sugártestgyulladás) miatt: erős fájdalom, fénykerülés, könnyezés • cardialis tünetek: aortainsufficientia, ingervezetési zavar • tüdő érintettség (tüdőcsúcsi fibrosis) • cauda equina-szindróma ⇒ Késői mozgásszervi tünetek • hajnali órákban, az ágyból kikeltő derék-keresztcsonti fájdalomgyakra n az alsó végtagba  kisugározva, ischialgiát okoz • a gerinc oldalhajlásának beszűkülése • időszakos csípőízületi fájdalom • mellkasi fájdalom • pihenés alatt jelentkező fájdalom • saroktáj, ülőgumó fájdalma (enthesitis miatt) • alsóvégtagi mono- vagy oligoarthritis • mellkas légzési kitérése 2,5 cm-re beszűkül • ataxia (egyensúly- és járászavar) • beszűkült mozgás (főleg mellkas, gerinc, medence) •a medenceöv és az alsó végtag izmainak érzékenysége, kötöttsége, merevs

ége • görcsös, görnyedt, jellegzetes testtartás - fokozott nyaki lordózis - erősen fokozott háti kyphosis - kyphosisba átmenő lumbális lordózis - súlyos esetben a beteg csak hajlított térddel tud járni a később kialakuló elcsontosodás miatt: - ízületek és a gerinc nagyfokú mozgáskorlátozottsága végstádiumban: botmerev gerinc (fejét alig tudja emelni, alig lát előre) Jellegzetes: az SPA-s betegek fájdalommal szembeni magas toleranciája (sokszor vé gstádium előtt fordulnak orvoshoz) Radiológia  tünetek ⇒ végstádiumban a sacroiliacalis rés teljesen elcsontosodik (ankylosis) ⇒ gerincen végstádiumban teljes elcsontosodás (bambusznád gerinc) Diagnózis Az ún. New York-i kritériumok alapján történik ⇒ a sacroileitis mellett ⇒ legalább egy klinikai tünet, pl. • 2,5 cm-re beszűkült mellkas légzési kitérés • lumbalis gerinc - tartós fájdalma és - mozgásbeszűkülése (legkorábban a rotatio és a lateralflexio) Legtipikusabb lefolyás az egyenletes, lassú progresszió. Többnyire a kezdeti évek sok szenvedése, (éjszakai) fájdalma csak akkor szűnik meg,  ha kialakulnak a hídszerű csigolya-összecsontosodások („a gyulladás kihűl”). Therápia: akut szakaszban: • szteroid kezelés vagy nemszteroid gyulladáscsökkentők (indometacin) • sebészi kezelés: csípőízületi TEP • Fizioterápia: ultrahang kezelés, elektroterápiás kezelések Nem akut szakban: • iontoforézis, • diadinamik, TENS, Interferencia, • súlyfürdő (nem előrehaladott stádiumban, összecsontosodás előtt), inaktív nem gyulladásos stádiumban: • balneoterápia, • meleg kezelés, • gyógymasszázs, • speciális gyógytorna, torna minden nap végezze, reggel tornával kezdje a napot, séta, hátúszás, légzőtorna, pihenés közben csontosodik, ezért legyen aktív Egyszerű, eszköz nélküli fizikális diagnosztikai módszerek

Az egészségi állapot meghatározásához szükséges fontosabb vizsgálatok: • kórelőzmény (anamnesis) felvétele • fizikális vizsgálatok: megtekintés (inspectio), tapintás (palpatio), kopogtatás (percussio), hallgatódzás (auscultatio), pulzus, légzés, szívhangok, stb. vizsgálata Megtekintéssel észlelhető anatómiai elváltozások ⇒ testalkat: • fejlettség (vékony, magas, törpeség) • tápláltság (sovány, túlsúlyos) ⇒ gerinc görbületei: • fokozott vagy csökkent kyphosis • lordosis • scoliosis • antalgiás tartás ⇒ mellkas deformitásai: • tölcsérmellkas • tyúkmellkas ⇒ vállak és medence aszimmetria ⇒ térd tartási rendellenességei (comb és lábszár merre zár be tompaszöget): • genu valgum (valgus: tompaszög lateral felé néz, „X-láb”) • genu varum (varus: tompaszög medial felé néz, „O- láb”) • genu recurvatum (tompaszög előre néz) ⇒ lábdeformitások: • öregujj valgus tartása (hallux valgus, „bütyök”) • lúdtalp (pes planus) • kalapácsujj (digitus malleus) • lólábtartás (pes equinus) ⇒ izomzat: sorvadt izom (atrophia) ⇒ egyéb deformitások: • ízületi duzzanatok • bursa duzzanat • Baker-cysta (térdárokban) • ízületi kontraktúrák • rheumatoid arthritisre jellemző deformitások a kézen - széles csuklók - gomblyuk- és hattyúnyak deformitás • degeneratív elváltozások a kézen - Heberden csomók (PIP) - Bouchard csomók (DIP) ⇒ bőrelváltozások • pikkelysömör (psoriasis) •rheumatoid csomók (végtagok feszítő felszínén és nyomásnak kitett hely eken bőralatti csomók, rheumatoid arthritisre jellemző) • köszvényes csomó (tophus) • arcon pillangószárny alakú bőrpír (erythema) SLE-re jellemző • gombás körömelváltozások stb.

⇒ szemelváltozások • kötőhártyagyulladás (conjuctivitis) • szivárványhártya gyulladás (iritis) Tapintással észlelhető anatómiai elváltozások ⇒ bőr: • hosszas szteroid kezelés: vékony, sérülékeny, véraláfutásokkal tarkított • scleroderma: feszes • gyulladt ízület felett: meleg ⇒ bőralatti kötőszövet: • rheumatoid csomó: rugalmas • tophus: kemény •panniculosis: narancshéjtünet (két ujjal ráncba fogva narancshéjszerű rajzo lat) ⇒ fasciák, inak: • fascia palmarison (IV. és V. ujjnál) kemény csomók: Dupuytrenkontractura • íntapadási helyek nyomásérzékenysége gyulladáskor: enthesitis teniszkönyök (humerus lateralis epicondylusa) golfkönyök (humerus medialis epicondylusa) • tenyéren az ujjak tövénél íncsomók: pattanó ujj (digitus saltans) ⇒ ínhüvelyek: • gyulladás esetén duzzadt, nyomásérzékeny: tendovaginitis • mozgatáskor krepitálhat: tendovaginitis crepitans • csukló radiális oldalán: de Quervain-tendinitis ⇒ ízületi folyadék: •térdízületnél egyik kézzel a bursa suprapatellarisból a folyadékot a patella  alá préselve, a másik kézzel a patella lenyomható, ballotálható ⇒ bursák gyulladása: bursitis, pl. • könyökcsúcsi: bursitis olecrani • térdkalács előtti: bursitis prepatellaris • térdkalács alatti: bursitis infrapatellaris ⇒ izmok: • tónusuk lehet - normális - spasztikus - petyhüdt • konzisztenciájuk lehet - normális - tésztaszerű - fibrózus • tapintható bennük - fájdalmas csomók (myogelotikus csomók) pl. m. trapesiusban ⇒ tapinthatók még

• csontos kinövések • artériák • visszerek • ödémák stb. ⇒ gyulladt ízület (arthritis, synovitis) tünetei: • fájdalom (dolor) • felette a bőr piros (rubor) • duzzadt (tumor) • meleg tapintatú (calor) • funkciója károsodott (functio laesa) Az öt tünet együttes jelenléte utal • bakteriális infect arthritisre • köszvényes ízületi gyulladásra (arthritis urica) Testméretek (szomatometria) egyszerű eszközös diagnosztikai módszerek vizsgálata Mozgásbeszűkülések mérése Mozgásbeszűkülés mérése: ⇒ mindennapi gyakorlatban: elég a becslés ⇒ mozgásfunkciók objektív követésére: • ízületi mozgások mérése fokokban szögmérővel • gerinc: képletek közti távolság cm-ben, pl. - nyaki gerinc anteflexiója: állcsúcs-szegycsont markolat távolsága - ágyéki gerinc anteflexiója: Schober-jel Kivitelezése o mérőszalaggal lumbosacralis átmenettől 10 cm-t mérni o beteg derékból előrehajol ágyéki gerinc megnyúlik o kóros esetben a nyúlás