12.A, B, C, D Tétel Segédlettel [PDF]

Zitiervorschau

12. A.

Ismertesse az alsó végtag csontjait, összeköttetéseit, valamint az alsó végtag leggyakoribb sérüléseit!

Szempontok a válaszadáshoz: - a medenceöv vagy alsó függesztőöv csontjai és rövid jellemzésük - a szabad alsó végtag csontjai és rövid jellemzésük - a medenceöv ízületeinek felépítése és működésük - a szabad alsó végtag ízületeinek felépítése és működésük - a láb szerkezete, a lábboltozatok jelentősége, kialakulása, fenntartásukat biztosító tényezők - az alsó végtag leggyakoribb sérülései

A vállövvel ellentétben a medenceöv teljesen zárt csontgyűrűt alkot. Medenceöv felépítése: ⇒ 2 medencecsont (os coxae) ⇒ keresztcsont (os sacrum) 1. Medencecsont (os coxae) Erős, lapos, páros csont. Három -16-18. években - összecsontosodott csontból áll (csípőcsont, ülőcsont, szeméremc sont). Születéskor a három csontrészt már csak porclemezek (Y porc) választják el egymástól. A három csont találkozásánál van az ízületi árok (acetabulum). a. Csípőcsont (os ilium) A medencecsont felső részét adja. Két fő része: ⇒ kiszélesedett felső csípőlapát A csípőlapát felső széle egy csonttaraj (crista iliaca). A hasizmok tapadási helye. Elöl és hátul két-két csipőtövisben (spina) végződik: • elülső felső ill. elülső alsó csípőtövis (spina iliaca anterior superior et inferio r) • hátulsó felső és hátulsó alsó csípőtövis (spina iliaca posterior superior et infe rior) A csípőlapátnak két felszíne van: • külső fartáji felszín : A csípőlapát külső felszínét érdes vonalak három mezőre osztják, melyeken a farizmok erednek. • belső medencei felszín : A csípőlapát belső felszíne két részre különül el: elülső egyharmad sima, kivájt felszín, a csípőárok (fossa iliaca)belső csípőizom (m. iliacus) ered innen -hátsó egyharmad az egyenetlen keresztcsonti felszín : medenceízület (articulatio sacroiliaca) -keskenyebb alsó test ⇒ Csípőcsont teste (corpus ossis ilii) A medencecsont ízületi árkának (csípőízületi árok) alkotásában vesz részt, annak felső

egyharmadát adja. b. Ülőcsont (os ischii) Részei: ⇒ az ülőcsont teste Az ülőcsont teste a csípőízületi árok (acetabulum) hátsó, alsó harmadát alkotja. A test és a felső ág találkozásánál van az erős ülőtövis (spina ischiadica). Alatta van a kis ülőcsonti bevágás ⇒ két ülőcsonti ág A két ülőcsonti ág találkozásánál van egy jól tapintható, erős dudor, az ülőgumó (tuber ischiadicum).Innen erednek a comb hajlító izmai. Az ülőcsont ágai az „elfedett nyílás” (foramen obturatorium) alkotásában vesznek részt. c. Szeméremcsont (os pubis) Részei: ⇒ a csont teste A csont teste a csípőízületi árok elülső egyharmadát képezi. ⇒ a csont felső és alsó ága A csont felső ága a kismedence felső határát képezi. A szeméremcsont két ágának találkozási helyén egy ovális, enyhén érdes felszín van. Ez  a kétoldali szeméremcsont összeköttetési helye. Az ülőcsont és a szeméremcsont két-két ága egy kerek nyílást, az „elfedett nyílást” (foramen obturatorium)veszi körül. Az elfedett nyílást egy kötőszövetes lemez (membrana obturatoria) tölti ki, melynek küls ő és belső felszínéről izmok erednek (m. obturator internus et externus). A medencecsont külső felszínén van a csípőízületi árok (acetabulum), melynek csak egy fé lhold alakú része(facies lunata) van hyalinporccal fedve. Ez a teherviselő felszín. 2. Keresztcsont (os sacrum) A gerinchez tartozik. Öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása. Felső része bedomborodik a medencébe (promontorium). A medence (pelvis) A medencét alkotó csontok ⇒ két medencecsont ⇒ keresztcsont Medence részei ⇒ nagymedence (pelvis major) : felső, tágabb rész • elöl nyitott, oldalról csípőlapátok határolják • tartalma: vékony- és vastagbélkacsok ⇒ kismedence (pelvis minor) : alsó, szűkebb, kisebb rész • csontokkal határolt, ki- és bemeneteli nyílás • tartalma: végbél és húgyivarszervek alulról zárja a medencefenék (gát) Medence szerepe

⇒ statikai szerep (a törzs súlyát hordozza) boltozatszerű ⇒ csontos szülőcsatornát képezi (nemi jelleg kifejezett) Medenceöv ízületei 1. Keresztcsont-csípőcsont ízület v. medenceízület (art. sacroiliaca) A csípőcsont és a keresztcsont kapcsolódó felszínein egymásba illő dudorok és bemélyedé sek váltakoznak mozgás nem lehetséges. Az ízületi felszíneket rostos porc borítja. Az ízület tokja szoros. Csípőcsont elöl és hátul erős szalagokkal kapcsolódik a keresztcsonthoz. 2. Szeméremcsontok összeköttetése (symphysis pubica) Tökéletlen, ún. félízület (átmenet a folytonos és megszakított összeköttetések között). Két szeméremcsont ízületi felszíne között rostporcos lemez (discus interpubicus). Rugalmas, s egyben erős összeköttetés. A szeméremcsontokat két szalag köti össze. Szüléskor a két csont egymástól kis fokban, rugalmasan eltávolodhat A szabad alsó végtag csontjai- Comb Szabad alsó végtag felépítése: ⇒ comb (femur) • combcsont (femur) ⇒ lábszár (crus) • sípcsont (tibia) • szárkapocscsont (fibula) ⇒ láb (pes) • lábtő (tarsus) • lábközép (metatarsus) • lábujjak (digiti pedis) 1. Comb (femur) A comb vázát egyetlen csont alkotja. a. Combcsont (femur) Az emberi test leghosszabb és legerősebb csontja. Hosszú csöves csont. ⇒ Proximalis végdarab (epiphysis proximalis) •gömb alakú, porccal borított fej (caput femoris) a csípőízület (articulatio coxae) alakításá ban vesz rész A combfej vérellátását az a. circumflexa femoris medialis biztosítja, mely ún.végartéria. Elzáródásakor alakul ki az ún. avascularis combfejnecrosis. • nyak (collum femoris): a fej-nyak tengelye a testtel tompaszöget zár be, ez a collodiaphysealis szög (felnőttben 1300) • nagy és kis tompor (trochanter major et minor) izomtapadási hely • tompor csúcsa és a combnyak között tomporárok (fossa trochanterica) • A nagytompor és a kistompor között, a test és a nyak határán: - elülső oldalon a tomporvonal (linea intertrochanterica)

-hátul a tomportaraj (crista intertrochanterica) ⇒ Test (corpus femoris) •hátulsó felszínén érdes vonal (linea aspera) a combközelítő izmok tapadására, ami proximalisan is kettéválik -a nagytompor alatti rész a nagy farizom tapadására szolgáló érdesség (tuberositas glutea) -kistomporhoz húzódó rész a fésűvonal (linea pectineus) a fésűsizom tapadására •hátulsó felszínén érdes vonal (linea aspera) a combközelítő izmok tapadására, ami proximalisan is kettéválik -a nagytompor alatti rész a nagy farizom tapadására szolgáló érdesség (tuberositas glutea) kistomporhoz húzódó rész a fésű vonal (linea pectineus) a fésűsizom tapadásá ra ⇒ Distalis végdarab (epiphysis distalis) • térddudorok (epicondylus medialis et lateralis) • bütykök (condylus medialis et lateralis) ízületi porccal borított térdkalácsi felszín (facies patellaris) b. Térdkalács (patella) A térdízület elülső felszínén. Gesztenye alakú. Felszínes helyzetű (kitapintható). Térd alkotásában vesz részt. A négyfejű combizom inába van ágyazva. Átmetszetben háromszög alakú, lapos csont. Hátul porccal borított. A combhoz tartozó ízületek 1. Csípőízület (art. coxae) Gömb, vagy szabadízület (dióízület). ⇒ Ízvápa: acetabulum • “C” alakú felszínén van csak porcborítás • alsó bevágását erős szalag hidalja át (ligamentum transversum acetabuli) •az ízületi árok mélyítésére rostporcos ajak (labrum acetabulare) tapad az ízvápa szélére ⇒ Ízfej: a combcsont feje (caput femoris) ⇒ Ízületi tok: igen erős, szalagok borítják. ⇒ Ízületi szalagok: •a tokot borító három külső szalag parittyaszerűen csavarodik rá a combcsont nyakára •ízületen belüli szalag a kerek szalag (ligamentum teres) v. más néven a combcsont fején ek a szalaga (ligamentum capitis femoris), melyben erek haladnak combfej és combnyak táplálása Működése ⇒ Hajlítás és feszítés (flexio és extensio) Frontalis haránttengely (sagittalis sík) mentén: • flexio három módja: combemelés (törzs mozdulatlan, a comb közeledik az elülső hasfalhoz) törzs előrehajlítása (a törzs mozog a mozdulatlan comb felé)

guggolás törzsdöntéssel (a törzs és a comb egyaránt közeledik egymáshoz • extensio a külső szalagok gátló hatása miatt a comb és a törzs egy síkba kerüléséig lehetséges (függőleges helyzeten túli hátranyújtás a túloldali csípőízület hajlítása miatt jön létre) ⇒ Közelítés és távolítás (adductio és abductio) Sagittalis haránttengely (frontális sík) mentén. • Közelítés: Nyújtott alsó végtaggal csak a középsíkig lehetséges (combok egymásba ütköznek) Hajlított csípőízületnél a középvonalon túlra is helyezhető a comb. • Távolítás mértéke kortól, nemtől, testgyakorlástól függ (átlag 400) ⇒ Ki- és befelé forgatás (rotatio) Combcsont tengelye körül jön létre. Hajlított csípőízület mellett együttes terjedelme a 900-ot is elérheti ⇒ Körzés (circumductio) A combcsont mozgatható egy képzeletbeli kúppaláston, amelynek alapja a combcsont distalis vége által leírt ellipszis. 2. Térdízület (articulatio genus) Az emberi test legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű ízülete. Az ízület alkotásában részt vesz: ⇒ közvetlenül • combcsont (femur) • sípcsont (tibia) • térdkalács (patella) ⇒ csak másodlagosan (a fején tapadó szalag révén) • szárkapocs (fibula) Ízfelszínek ⇒ femur distalis végrészének condylusai ⇒ tibia condylusainak sekély izületi lapja ⇒ patella nyereg alakú hátulsó ízületi felszíne ⇒ “C” alakú rostporcos meniscusok • meniscus medialis (félhold alakú) • meniscus lateralis (majdnem zárt gyűrűt képez) Meniscusok szerepe: • a két ízfelszín egybevágóságának hiányát kiegyenlítik •a térdízület minden helyzetében más helyzetbe kerülnek és más alakot vesznek fel (a femur condylusainak más a sugara nyújtott és hajlított térdnél), passzívan elmozdulnak Ízületi tok Kiterjedt és bonyolult ízületi üreget zár körül. ⇒ Hátul: vaskos és feszes (a túlfeszítést akadályozza) ⇒ Oldalt: feszes ⇒ Elöl: bonyolult felépítésű (nyújtott térdnél a patella fölé kitüremkedik) Szalagok ⇒ Ízület üregében belső vagy csontközti szalagok: • elülső és hátsó keresztszalag (ligamentum cruciatum anterius et posterius) ⇒ Tokszalagot erősítő külső szalagok: • térdkalácsszalag (ligamentum patellae) •sípcsonti és a szárkapcsi oldalszalagok (ligamentum collaterale tibiale et ligamentum 

collaterale fibulare) Nyálkatömlők (bursae) Szerepük: ⇒ csontfelszínek (pl. patella) védelme ⇒ izmok tapadó inainak alápárnázása Lehet: ⇒ a térdizülettel összefüggő • bursa suprapatellaris (patella felett) ⇒ a térdizülettel össze nem függő • bursa praepatellaris (térdkalács előtti) • bursa infrapatellaris (lig. patellae alatt) Működése Mechanizmusa szerint: trochoginglymus. Vízszintes haránttengely körül: ⇒ flexio ⇒ extensio Lábszár hossztengelye körül (behajlított térdnél): ⇒ befelé rotatio (200) ⇒ kifelé rotatio (400) A combcsont adta ízületi fejek speciális alakúak (az ízületi bütykök nem valódi hengerfel színek,görbületi sugaruk elöl nagyobb, mint hátul.) Hajlításnál az ízületi fej kisebb sugarú, feszítésnél nagyobb sugarú része kerül az ízületi á rokba, az oldalszalagok megfeszülnek. A szabad alsó végtag csontjai- Lábszár 2. Lábszár (crus) Az alkarhoz hasonlóan két – egymással mozdulatlanul kapcsolódó – csont alkotja: ⇒ sípcsont (tibia) ⇒ szárkapocs (fibula) a. Sípcsont (tibia) A lábszár vázát medialisan alkotó hosszú csöves csont. Elülső felszíne a bőr alatt tapintható. ⇒ Proximalis epiphysis: • két bütyök (condylus lateralis et medialis) • bütykök tetején egy-egy enyhén homorú ízületi lap ⇒ Diaphysis: • elülső élén tapintható a sípcsont érdessége (tuberositas tibiae) négyfejű combizom tapadási helye ⇒ Distalis epiphysis: • belső bokanyúlvány (malleolus medialis) • alsó henger alakú, gyengén homorú felszínén üvegporc b. Szárkapocscsont (fibula) A lábszár külső oldalán pálca alakú csont. ⇒ Proximalis epiphysis: fej (caput fibulae)

⇒ Distalis epiphysis: külső bokanyúlvány (malleolus lateralis) Lábszárcsontok összeköttetései a. Sípcsont-szárkapocs ízület (articulatio tibiofibularis) feszes ízület b. Szalagos összeköttetés ⇒ csontok közötti kötőszöveti lemez (membrana interrossea cruris) ⇒ distalis végrészeket összekötő szalagok (syndesmosis tibiofibularis) A szabad alsó végtag csontjai- Láb 3. Láb (pes) Az emberi láb csontváza három részre tagozódik: ⇒ lábtő (tarsus) ⇒ lábközép (metatarsus) ⇒ lábujjak (digiti pedis) A láb három működési egységéből a lábközépet és az ujjakat előlábnak is nevezik. a. Lábtő (tarsus) 7 köbös csont. Fejlettebbek, mint a kéztőcsontok (terhelés). ⇒ ugrócsont (talus) a test súlya erre nehezedik ⇒ köbcsont (os cuboideum) ⇒ sajkacsont (os naviculare) ⇒ sarokcsont (calcaneus) (Achilles ín) ⇒ 3 ékcsont • belső ékcsont (os cuneiforme mediale) • középső ékcsont (os cuneiforme intermedium) • külső ékcsont (os cuneiforme laterale) b. Lábközép (metatarsus) 5 rövid csöves csont, a 2. a leghosszabb. ⇒ Proximális végük (bázis) lapos, kiszélesedett. ⇒ Distális végük (fejecsek) gömbszeletek. c. Lábujjak (digiti pedis) 14 rövid, csöves lábujjperccsont (phalanx). Az I. ujj az öregujj (hallux). Láb ízületei 1) Bokaízület vagy felső ugróízület (articulatio talocruralis) Összekapcsolja a lábszárat a lábbal. Ízületi fej: ugrócsont pörgéje (ún. bokagörgő) Ízületi árok: ⇒ sípcsont alsó ízületi felszíne ⇒ bokavilla ízületi felszínei

• sípcsont bokanyúlványa • szárkapocscsont bokanyúlványa Jellemzői: ⇒ egytengelyű hengerízület, vagy csuklóízület (ginglymus) ⇒ erős oldalsó szalagok ⇒ ízületi tok elöl és hátul bő, oldalt erős (feszes szalagok szövik át) Ízületi szalagok: ⇒ legerősebb szalag a belső bokáról eredő, a sajkacsonton, az ugrócsonton és a sarokcsonto n legyezőszerűen szétterülő , háromszög alakú deltaszalag (ligamentum deltoideum) ⇒ a külső bokaszalagok a külbokán erednek és az ugrócsonton, valamint a sarokcsonton tapadnak. Mozgások: dorsal- és plantarflexio Az ízület legszilárdabb helyzete a dorsalflexio végső foka (az ugrócsont pörgéje elöl széle sebb sarokra álláskor ez a szélesebb rész kerül a bokavillába). A plantarflexio végső fokán (lábujjhegyre állás) van kisfokú oldalra billenés (az ízületi fe j hátsó,keskenyebb része kerül a bokák közé). 2) Lábtőízületek 2.1) Alsó ugróízület (articulatio talotarsalis) Ízületet alkotó csontok: ⇒ ugrócsont ⇒ sarokcsont ⇒ sajkacsont Ízület működése: egy ferde tengely körül mozgó forgóízület Ez teszi lehetővé: ⇒ a talp oldalirányú elmozdulását ⇒ talaj egyenetlenségeihez való alkalmazkodást Jellegzetes szalagja: ⇒ porccal borított talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag (ligamentum calcaneonaviculare  plantare) Sajka- és sarokcsont közti rést hidalja át. Erre nehezedik az ugrócsont feje (talpboltozat fenntartója). Megnyúlásakor bokasüllyedés. Mozgások: ⇒ Láb supinatioja (inverzió): (a láb kisujji széle süllyed) Társul hozzá: • adductio és • plantarflexio ⇒ Láb pronatioja (everzió): (a láb kisujji széle emelkedik) Társul hozzá: • abductio és • dorsalflexió 2.2) Chopart (sópart) ízületi vonal Mozgástanilag nem önálló ízület: ⇒ ugrócsont, sajkacsont közötti ⇒ sarokcsont és köbcsont közötti lábtőízületek által alkotott ízületi vonal. Régen ennek mentén történt amputáció.

2.3) A lábtő többi ízülete Feszes ízületek, minimális mozgással. 3) Lábtő-lábközép ízületek (articulatio tarsometatarseae) Feszes ízület minimális mozgással. Az ízületi vonalat a sebészek Lisfranc-féle vonalnak is nevezik és lábcsonkolásoknál hasz nálják fel. 4) Lábközép-lábujj ízületek (articulatio metatarsophalangeae) A lábközépcsontok kétoldalt levágott gömb alakú ízfejjel kapcsolódnak az ujjakhoz. Rövidítése: MTP ízület. Korlátozott szabadízület. Mozgások: ⇒ hajlítás-feszítés ⇒ közelítés és távolítás 5) Lábujjízületek (articulatio interphalangeae) Egytengelyű hengerízületek. Rövidítésük: ⇒ PIP ízület ⇒ DIP ízület ⇒ IP ízület (öregujjnál) Mozgás: flexio-extensio A láb szerkezete, a lábboltozatok jelentősége, kialakulása A láb szerkezete Az ember láb az egyenes testtartás kialakulása után álló és járó szervvé alakult. A láb álló helyzetben testünket tartja, átviszi a testsúlyt a talajra. Lábunkon egyensúlyozva őrizzük meg testhelyzetünket és lábunk segítségével valósítjuk  meg szokásos helyváltoztató testmozgásainkat járás, futás, ugrás alkalmával. Az emberi láb a lábhát felé domború, a talp felé homorú boltozatot alkot. Álló helyzetben az egymás mellé helyezett két láb kupolaszerű boltozatot képez. A boltozat legmagasabb pontja a talapzattól 5-7 cm-re lévő középső ékcsont, melynek  süllyedése rugózás közben fél centiméter is lehet. Hárompontos támaszkodás Az egészséges láb testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra: ⇒ a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér) ⇒ az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér) ⇒ az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér) Lábboltozatok jelentősége, kialakulása A láb boltozatos szerkezet. ⇒ hosszanti boltozat ⇒ harántboltozat Kialakulnak: járás során, a terhelés hatására (kb.3-4 éves korban)

1. Harántboltozat Kiképzésében részt vesz: ⇒ a két elülső pillér, illetve ⇒ az ékcsontok és a köbcsont vonala Legmagasabb pontja: a középső ékcsont Szerepe: a talp közepének lágyrészei (erek, idegek, izmok) védettek a közvetlen összenyomódástól. 2. Hosszanti boltozat Található: a hátsó sarokpillér és az elülső pillérek közt Distalisan szétterülő 5 íve van (leghosszabb és legmagasabb a II. ív) Legmagasabb pontja : kb. a II. lábtő-lábközép ízület Szerepe : ⇒ A láb teherbíróbb. ⇒ A lábtő és a lábközép erős szalagkészüléke miatt a láb a test súlya alatt nem deformáló dik. ⇒ A rugalmas boltozatos szerkezet a rázkódásokat csökkenti, a járást simává, rugalmassá teszi. ⇒ Védi a talpi ereket, idegeket valamint a talp izmait a közvetlen összenyomástól. A boltozatokat fenntartó tényezők ⇒ a lábszár és a lábizmok aktív munkája •tónusukkal és összehúzódásukkal egyes csontokat alátámasztanak, pl. hosszú öregujjhajlító izom • áthidalnak boltozatokat, pl. hosszú szárkapcsi izom •inas parittyákat vagy kengyeleket képeznek, pl. a hosszú szárkapcsi  izom az elülső sípcsonti izom inával kengyelt képez a talp számára ⇒ hosszanti talpi szalag: a sarokcsont talpi gumójától húzódik legyezőszerűen a lábközépcsontok alapjáig ⇒ talpi sarokcsont-sajkacsont közötti szalag: a sajka- és sarokcsontot köti össze, erre támaszkodik az ugrócsont feje ⇒ talpi bőnye: sarokcsontot köti össze a lábközépcsontok fejecseivel Alsó végtag sérülései A combcsont törései 1. A combcsont proximalis végének törései (csípőtáji törések) A csípőtáji törés létrejöhet: ⇒ direkt erőbehatásra: tomportájékra esés (beékelődésre hajlamos törés) ⇒ indirekt módon: addukált végtaggal térdre eséskor (a combnyak területén nyíróerők  lépnek fel) A törés létrejöttében szerepet játszik: ⇒ az idős kor ⇒ csontritkulás A csípőtáji töréseket két nagy csoportba osztják: ⇒ ízületen belüli (intracapsularis): • medialis combnyaktörés ⇒ ízületen kívüli (extracapsularis) • lateralis combnyaktörés ► combnyak

• pertrohanter törés ► proximalis metaphysis • subtrochantericus törés ► diaphysis A csípőtáji törés jelentőségét fokozza: ⇒ főleg a tokon belüli törések gyógyhajlama a szegényes vérellátás miatt rossz combfejelhalás,álízület veszélye! ⇒ az ágyhozkötöttség életet veszélyeztető szövődmények (felfekvés, tüdőgyulladás,felszálló húgyúti fertőzések)  halál 1.1) Medialis combnyaktörés (fractura colli femoris medialis) Attól függően, hogy a fej és a nyak milyen helyzetbe kerül, a medialis combnyaktörés  lehet: ⇒ adductiós v. dislocalt (kb. 95 %) v. varus törés: a collodiaphysealis szög 125-130 fok Tünetek ⇒ beékelt, stabil, abductios törésnél szegényes • az aktív csípőmozgás megtartott • a sérült végtagját terhelni is tudja a törésre utal: a csípőtájék érzékenysége és a röntgenelváltozás ⇒ a nem beékelt adductiós töréseknél • ún. cadaver (hullaláb ) állás végtagrövidülés, alsó végtag kirotált, • sérült végtagját megemelni nem tudja (járásképtelen) A klinikai vizsgálatot követő RTG felvétel pontos információkkal szolgál. Kezelése: sebészi (kivéve a beékelt törés) Műtét nélkül a beteg hosszú fektetése ebben az életkorban halálos szövődményekre vezet (nagyon fontos a beteg mielőbbi mobilizálása műtét után): ⇒ felfekvés ⇒ tüdőgyulladás ⇒ thrombosis ⇒ embolia ⇒ húgyúti fertőzések 1.2) Lateralis combnyaktörés (fractura colli femoris lateralis) Lényege: ⇒ a comb és a tomportájék határán ⇒ indirekt vagy direkt traumára kialakuló, ⇒ általában elmozdulással járó, adductiós, varus törés, mely ⇒ extracapsularis. Kezelés: műtét 2. Combcsont testének törése (fractura femoris) Létrejön: fiatal embereken nagy erőbehatásra (polytraumatisatio részjelenségeként) A törés gyakran darabos.

Az izmok húzóereje miatt jelentős a törtvégek közötti elmozdulás: ⇒ alsó törtvég többnyire a felső mögé csúszik ⇒ lényeges a megrövidülés ⇒ szöglettörések keletkeznek (az alsó törtvég rendszerint kifelé fordul) A törés lehet: ⇒ haránt, ⇒ ferde, ⇒ spirál és ⇒ darabos A törés korai szövődménye: ⇒ a shock kialakulása (a nagy csöves csontból 1-2 l vért is elveszíthet a beteg) műtétnél fontos a vérpótlás ⇒ zsírembólia ⇒ ér és idegsérülés Térdsérülések A térdízület kettős feladatot lát el: ⇒ az álláshoz szükséges stabilitást és ⇒ a járáshoz szükséges mozgást biztosítja. Állandó veszélynek van kitéve: ⇒ erős igénybevétele és exponált helyzete miatt. A térdízület bármely részét érő sérülés mindig az egész ízület működését rontja. A trauma károsíthatja ⇒ a lágyrészeket és az ízület alkotásában résztvevő csontokat 1. Szokványos térdkalácsficam (Iuxatio habitualis patellae) Lényege: a térdkalács minden térdhajlításnál lateral felé (kifelé) ficamodik Fő tünetek: a patella dislocatioja jól látható, tapintható ⇒ hajlított térdnél a patelIa laterálisan, ⇒ nyújtott térdnél a térd középvonalában található Oka: ⇒ a m. quadriceps femoris contracturája pl. a m.quadriceps femorisba adott injekciók (elsősorban antibioticumok) ⇒ a térdízület fejlődési zavarai, pl. • fokozott ízületi lazaság • a combcsont külső bütykének gyengébb fejlettsége • a térdkalács magas állása • a térd valgus állása (genu valgum) • a tuberositas tibiae laterális elhelyezkedése Tünetek ⇒ a térdkalácsficam jól látható, tapintható a térd behajlításakor a patella lecsúszik a lateralis femurcondylusról ⇒ az esetek egy részében a gyermeknek különösebb panaszt nem okoz ⇒ a folyamat kezdetén járás, vagy sportolás közben jön létre a ficamodás a gyermek elesi k ⇒ az elesést fájdalom kísérheti a térdízületben

1) Térdkalácstörés (fractura patellae) Létrejöhet: ⇒ közvetlen erőbehatásra darabos törés ⇒ közvetett erőbehatásra haránt, a csont középen futó törés. Tünetek: ⇒ lehetetlenné válik • a térd aktív nyújtása (a térdkalács a térdfeszítő apparátus része) • a végtag nyújtott helyzetben történő stabilizálása ⇒ a sérült állás- és járásképtelenné válik ⇒ térd duzzadt ⇒ törési rés esetleg tapintható 2) Oldalszalagsérülések A medialis oldalszalag vékonyabb, fiziológiás igénybevétele is nagyobb, mint a lateralis s zalagé , sérülése is gyakoribb,elsősorban sportolókon. A sérülés létrejön: a térdet érő oldalsó erőbehatásra. Fokozatai: ⇒ distorsio (rándulás), ⇒ megnyúlás, ⇒ teljes szakadás, ⇒ szalagszakadás a keresztszalagok és a tokszalag szakadásával. Tünetek: ⇒ distorsionál és megnyúlásnál • mérsékelt mozgásbeszűkülés, • lokális fájdalom, • duzzanat ⇒ szalagszakadásnál • járásképtelenné is válhat a sérült • a térd oldalirányban instabil a nyújtott ízület ab- vagy adductios irányban kórosan mozgathat (az ízület „kinyílik”) 3) Keresztszalagsérülések lzoláltan ritkán sérülnek (elsősorban sportsérülés). Az elülső keresztszalag a medialis oldalszalaggal szokott sérülni. Tünetei: ⇒ jelentős ízületi vérömleny ⇒ az "asztalfiók" tünet pozitív (hajlított helyzetben a lábszár előre és hátrafelé mozgathat ó) A keresztszalag sérüléseinek nem megfelelő ellátása miatt felléphet ⇒ térdízületi instabilitás, ⇒ korai kopási folyamat ⇒ járulékos sérülés (pl. meniscus sérülés) 4) Meniscussérülések Lényege: a térdízületben a medialis és a lateralis sarló alakú porcok nagy erőhatásra  (többnyire rotatiós trauma) elszakadnak (gyakrabban a medialis). Gyakori: elsősorban sportolóknál.

A kiváltó ok rendszerint indirekt trauma: ⇒ megtámasztott lábszárral ⇒ a femur condylus csavaró mozgást végez • berotációnál a belső, • kirotációnál a külső meniscus sérülhet (utóbbi jóval ritkább). A sérülés lehet: ⇒ kis berepedés ⇒ a teljes leválás ⇒ hosszirányú kettészakadás Tünetek ⇒ terhelésre jelentkező fájdalom ⇒ ízületi duzzanat ⇒ medialis vagy lateralis ízületi rés nyomásérzékenysége (direkt nyomási pontok) ⇒ hajlított térd gyors kifelé és befelé rotatiójakor • jelentkező fájdalom • érzékelhető roppanás ha a levált porcrészlet becsapódik az ízületbe  elakadás, ún. térdízületi zár jön létre 30400- os hajlított helyzetben (abszolút műtéti indikáció). ⇒ bevérzés (csak ha más lágyrész is sérült) ⇒ a sérülést követően pár nap múlva traumás synovitis alakulhat ki. Lábszárcsontok törései 1) A szárkapocs izolált törése (fractura fibulae) Létrejön: direkt traumára (főleg sportsérülés). A beteg járóképes marad (az ép tibia viseli a test súlyát). Az elmozdulás nem szokott jelentős lenni. 2) Sípcsont izolált törése (fractura tibiae) Létrejön: ⇒ direkt erő hatására nyílt törés ⇒ indirekt traumára (főleg sportsérülések kapcsán) hajlításos vagy csavarásos  mechanizmus talaján ferde vagy spiráltörés Tünetek: ⇒ a törés helyén vérömleny van ⇒ járásképtelenség ⇒ az ép fibula valamelyest sínez az elmozdulás kisebb mértékű. 3) Lábszárcsontok együttes törése (fractura cruris) Gyakori sérülés, nem ritka a nyílt törés. Súlyos sérülésnek minősül. A mindkét csonton létrejövő törés miatt a lábszár keretrendszere megbomlik helyreállításáról gondoskodni kell. A törés lehet: ⇒ direkt traumára : haránt, vagy darabos, ⇒ indirekt traumára : spirál és ferde. Tünetek:

⇒ alakváltozás ⇒ rendellenes mozgás ⇒ a felületesen fekvő tibia törtvégei tapinthatók Leggyakoribb szövődmény: ⇒ az ún. compartment vagy rekesz szindróma (a vérömleny és a törtvégek mechanikai nyomása károsítja a keringést) ⇒ az álízület, ⇒ az osteomyelitis ⇒ a hosszú gipszrögzítés miatt a szomszédos ízületek (boka, térdízület) jelentős kontraktúrába kerülnek a gipszeltávolítás után Bokasérülések, bokatörések A bokasérülés lehet ⇒ supinatiós (adductios): főleg fiataloknál ⇒ pronatiós (abductios): főleg idősebbeken 1. Supinatiós bokasérülések Supinatióban flexiós-adductiós sérülések keletkeznek. Sérülhet: ⇒ a külbokacsúcs ⇒ az ízületi tok ⇒ a Chopart-ízület ⇒ a külső oldalszalag ⇒ az V. metatarsus bázisa ⇒ az os naviculare pedis 2. Pronatiós bokasérülések Pronált, extendált felső ugróízületet ért indirekt trauma következménye lehet pl.: ⇒ a deltaszalag-sérülés ⇒ a talus külső-felső peremének törése Előfordul: ⇒ fiatalokon törés nélkül ⇒ idősebbeken bokatöréssel 3. Bokatörések (fractura malleoli) Rendszerint közvetett erőbehatásra jönnek létre. A törés mechanizmusa is lehet: ⇒ pronatiós-abductiós vagy ⇒ supinatiós-adductiós (ritkább) Sérülhet a ⇒ külboka, ⇒ belboka, ⇒ Volkmann háromszög (a sípcsont bokaízületi végének hátsó része). A bokatörés lehet: ⇒ monomalleolaris törés : csak az egyik bokanyúlvány törik ⇒ bimalleolaris törés : mindkét bokanyúlvány együttes törése ⇒ trimalleolaris törés :

a kül- és belboka töréséhez a tibia hátsó peremének (Volkmann-háromszög)  törése társul. Lábsérülések 1. Ugrócsont törése (fractura ossis tali) Klinikai tünetek: ⇒ nem jellemzőek, ⇒ de a sérült járásképtelenné válik. Nem jó gyógyhajlamú törés. A törés veszélye: a speciális és rossz vérellátás miatt a necrosis 2. Sarokcsont törése (fractura calcanei) Létrejön: nagy erőbehatásra (pl. magasból esés) Többnyire kompressziós mechanizmusú. A törés helye és az elmozdulás szerint lehet ⇒ ízületen kívüli (extraarticularis) ízfelszínt nem érinti jó prognózisú ⇒ a calcaneus testén áthatoló, ízfelszínt érintő prognózisa rossz 12. B.

Ismertesse a masszázs szerepét a diagnosztikában! Beszéljen a has és a mellkas svédmasszázs kezeléséről!

Szempontok a válaszadáshoz: - fizikális vizsgálat (inspectio, palpatio tapintás), izomzat, kötőszövet állapotának vizsgálata, - fájdalom, funkciózavar, mozgáskorlátozottság, anatómiai elváltozások fajtái, stb. - betegelhelyezés, a kezelést módosító körülmények - kényelmi eszközök alkalmazása a beteg állapotának figyelembevételével - tájanatómia - a kezelendő terület behatárolása - a kezelés menete, sorrendje, alkalmazandó alap és kiegészítő masszázsfogások és azok - kivitelezése, fogások iránya sorrendje - kezelési terv felállítása A beteg vizsgálata masszázs előtt: Megtekintéssel észlelhető anatómiai elváltozások ⇒ testalkat: • fejlettség (vékony, magas, törpeség) • tápláltság (sovány, túlsúlyos) ⇒ gerinc görbületei: • fokozott vagy csökkent kyphosis • lordosis • scoliosis • antalgiás tartás ⇒ mellkas deformitásai: • tölcsérmellkas • tyúkmellkas

⇒ vállak és medence aszimmetria ⇒ térd tartási rendellenességei (comb és lábszár merre zár be tompaszöget): • genu valgum (valgus: tompaszög lateral felé néz, „X-láb”) • genu varum (varus: tompaszög medial felé néz, „O- láb”) • genu recurvatum (tompaszög előre néz) ⇒ lábdeformitások: • öregujj valgus tartása (hallux valgus, „bütyök”) • lúdtalp (pes planus) • kalapácsujj (digitus malleus) • lólábtartás (pes equinus) ⇒ izomzat: sorvadt izom (atrophia) ⇒ egyéb deformitások: • ízületi duzzanatok • bursa duzzanat • Baker-cysta (térdárokban) • ízületi kontraktúrák • rheumatoid arthritisre jellemző deformitások a kézen széles csuklók gomblyuk- és hattyúnyak deformitás • degeneratív elváltozások a kézen Heberden csomók Bouchard csomók ⇒ bőrelváltozások • pikkelysömör (psoriasis) • rheumatoid csomók (végtagok feszítő felszínén és nyomásnak kitett helyeken b őralatti csomók, rheumatoid arthritisre jellemző) • köszvényes csomó (tophus) • arcon pillangószárny alakú bőrpír (erythema) SLE-re jellemző • gombás körömelváltozások stb. ⇒ szemelváltozások • kötőhártya gyulladás (conjuctivitis) • szivárványhártya gyulladás (iritis) Tapintással észlelhető anatómiai elváltozások ⇒ bőr: • hosszas szteroid kezelés: vékony, sérülékeny, véraláfutásokkal tarkított • scleroderma: feszes • gyulladt ízület felett: meleg ⇒ bőr alatti kötőszövet: • rheumatoid csomó: rugalmas • tophus: kemény • panniculosis: narancshéjtünet (két ujjal ráncba fogva narancshéjszerű rajzolat) ⇒ fasciák, inak: • fascia palmarison (IV. és V. ujjnál) kemény csomók: Dupuytren-kontractura • íntapadási helyek nyomásérzékenysége gyulladáskor: enthesitis teniszkönyök (humerus lateralis epicondylusa) golfkönyök (humerus medialis epicondylusa)

• tenyéren az ujjak tövénél íncsomók: pattanó ujj (digitus saltans) ⇒ ínhüvelyek: • gyulladás esetén duzzadt, nyomásérzékeny: tendovaginitis • mozgatáskor krepitálhat: tendovaginitis crepitans • csukló radiális oldalán: de Quervain-tendinitis ⇒ ízületi folyadék: • térdízületnél egyik kézzel a bursa suprapatellarisból a folyadékot a patella alá préselve, a másik kézzel a patella lenyomható, ballotálható ⇒ bursák gyulladása: bursitis, pl. • könyökcsúcsi: bursitis olecrani • térdkalács előtti: bursitis prepatellaris • térdkalács alatti: bursitis infrapatellaris ⇒ izmok: • tónusuk lehet : normális spasztikus petyhüdt • konzisztenciájuk lehet : normális tésztaszerű fibrózus • tapintható bennük : fájdalmas csomók (myogelotikus csomók) pl. m. trapesiusban ⇒ tapinthatók még • csontos kinövések • artériák • visszerek • ödémák stb. ⇒ gyulladt ízület (arthritis, synovitis) tünetei: • fájdalom (dolor) • felette a bőr piros (rubor) • duzzadt (tumor) • meleg tapintatú (calor) • funkciója károsodott (functio laesa) Az öt tünet együttes jelenléte utal • bakteriális infect arthritisre • köszvényes ízületi gyulladásra (arthritis urica) A vizsgálat és kiértékelés folyamatosan történik (kezdeti és ismétlődő vizsgálatok). • Objektív tünetek megtekintése (inspectio –inspekció): • járásmód, lépés, sántítás AV-on: visszértágulat, kézen: Raynaud syndroma látható-e , le tud-e egyedül vetkőzni • le tud-e feküdni, ülni segítség nélkül • milyen a mozgása • testtartás vizsgálata, gerinc görbületei, kontraktúra stb. (figyeljük meg szemből, hátulról, oldalnézetből, előrehajolva lelógatott karokkal, azonos magasságban helyezkednek-e el a vállak, medence helyzete), antalgiás testtartás,

• •

talp, lúdtalp, boka bedőlése arckifejezése fájdalmas

-Bőrelváltozások, bőrszín, behúzódás, kidudorodás, műtéti heg Pikkelysömör Bőrgombásodás Körömgomba • Bőr turgora • Izomtónus • Deformitások • Ízületi duzzanat, szöveti duzzanat • Ödéma Tapintható elváltozások (palpatio): • Bőr hőmérséklete • Kötőszövet eltolhatósága, elemelhetősége • Izomtónus (hyper- vagy hypotónus) • Izmok nyomásérzékenysége, izomrostok eltolhatósága, izomcsomók • Triggerpontok (nyomásra fájdalommal reagáló pontok az izom vagy kötőszövetben, sokszor kisugárzó fájdalmat hoznak létre a test más részeibe) • Szöveti duzzanat • Ízületi duzzanat • Ízületek nyomásérzékenysége Hallgatózás (auscultatio): • ízületi crepitatio-krepitáció • Méréses vizsgálatok • Bőrhőmérséklet (tapintással, eszközzel) • Pulzus • Légzés • Vérnyomás • Izomkörfogat (cm –szalag) • Ízületi mozgáspálya szöge –kontraktúra • •

Szubjektív tünetek: A beteg elmondja panaszait, fájdalmait, allergia A beteg leleteinek megtekintése.

Súlyvonal: A testtartás akkor ideális, ha a súlyvonal a következő pontokon halad át: • a fejtetőtől indulva a fülön át, a másodiktól az ötödik nyakcsigolya testén, • majd a vállon áthaladva a másodiktól az ötödik ágyéki csigolya testén, • továbbá a második keresztcsonti csigolya előtt elhelyezkedő súlyponton, • a combfej középpontja mögött, a térdízület középpontja előtt, de a térdkalács

mögött, • végül a külboka előtt az alsó ugróízületen áthaladva éri el a talajt A vizsgálat célja,jelentősége: • A szöveti állapot feltérképezése • A fájdalmas területek, myalgiás csomók, triggerpontok felmérése • A beteg általános állapotának megítélése • A masszázskezelés megtervezéséhez információk gyűjtése (felépítés, technika, intenzitás, dozírozás) • Kontraindikációk felismerése A fájdalom: A fájdalom olyan élettani védekező mechanizmus, amely valamilyen károsító hatásra alakul ki. Figyelmeztet a veszélyre, vagy károsodásra, sajátos magatartást, célirányos cselekvést kényszerít az egyénre a védekezés és túlélés érdekében. A fájdalom jellege lehet: éles, tompa, hasogató, nyilalló, szúró, tépő, lüktető, feszítő, nyomó, szorító stb. A fájdalom okai • Erős mechanikai hatás, trauma, deformitások. • Az élettaninál magasabb vagy alacsonyabb hőhatás. • Spazmus (izomgörcs). • Lokális (helyi) érkaliber-csökkenés, ischaemia és heveny oxigénhiány vagyis hypoxia. • Gyulladásnál felszabaduló kémiai anyagok, amelyek fájdalomkeltő anyagok (algogének), ilyenek a bradykinin, prosztaglandinok, hisztamin, noradrenalin, stb. Ezek az anyagok vazoaktívak, kapilláristágulatot (vasodilatatio), fokozott permeábilitást és plazmakiáramlást, oedemát okoznak a gyulladt (inflammált) szövetekben. A belső miliő patológiás megváltozása irritálólag hat a nociceptorokra. • Ideggyöki kompresszió, vagy gyulladás- radiculitis (discopathia, spondylosis, spondylarthrosis, discus hernia, spondylolisthesis okozhatja). • Daganat, (szöveti kompressziót is okozhat). • Pszichés zavarok, neurózis, depresszió A fájdalom megjelenési helye szerint háromféle lehet • Felszíni fájdalom (superficiális): A felületesen elhelyezkedő szövetekből indul ki, hirtelen kezdődik, jól körülírható, megjelölhető, éles, szúró, égő jellegű fájdalom. • Mély (profundus) fájdalom: Mélyebb szövetrétegekből indul (izom, ér, periosteum, ízület stb.). Diffúzabb (kiterjedt), nehezebben körülírható és pontosítható, tompa, húzó, görcsös, zsibbasztó, nyomó jellegű fájdalom. • Zsigeri (viscerális) fájdalom: A szervek vongálása, torziója, görcsös összehúzódása, vérellátási zavara (ischaemia) vagy gyulladása (inflammatio) okozza. Lokalizációja még nehezebb, kevésbé körülírható, határai elmosódottak. Gyakori a kisugárzása a Head-zónába (amely bőrterület az érintett belső szervvel azonos beidegzésű), például szívinfarktusnál. A szövet típusa és szervi megjelenése szerint is csoportosíthatjuk a fájdalmakat: •

bőrből kiinduló fájdalmak

• izomfájdalmak (myalgia): mély, tompa, izomlázszerű, aktív mozgással provokálható, az izom vagy a benne lévő csomók tapintása fájdalmat válthat ki • ízületi fájdalmak (arthralgia): • gyulladásos ízületi fájdalom: nyugalomban sem szűnik meg, éjszaka az ágymelegben fokozódik • mechanikus ízületi fájdalom: terhelésre jelentkezik, nyugalomban megszűnik pl. arthrosisnál • idegfájdalmak (neuralgia) • csontfájdalmak (ostalgia): terhelésre fokozódhat, a csont nyomása, ütögetése kiválthatja , illetve fokozhatja a fájdalmat • különböző szervek fájdalma • ideggyöki (radicularis) fájdalom: éles, hasogató, csíkszerű, a gyök vagy a perifériás ideg beidegzési területének megfelelő, • fejfájások (cephalgia) • trigger-pontok (kicsi, körülírt, hiperszenzitív területek a bőrben, izomban vagy a kötőszövetben) A központi idegrendszer válasza a fájdalomingerre: • Reflexes izomösszehúzódás, a fájdalmas terület védekező reflexei. • Reflexes szimpatikus vasomotoros reakciók: kapilláristágulat alakul ki, az érfal áteresztőképessége nő, vizenyőssé válik a terület, körülírt kéreghőmérséklet emelkedés jellemző. • Tartós fájdalom. A válaszok külön- külön vagy együttesen is jelentkezhetnek. A fájdalom időtartama • Akut fájdalom (heveny): Néhány naptól kezdve - 4 hétig tart. Hirtelen kezdődik, rövid ideig áll fenn (óráktól- napokig), erős, heves fájdalom jellemzi. A háttérben álló ok gyógyításával megszűnik. Pulzusszám és vérnyomás emelkedés, szapora légzés, izzadás (tenyér), pupillatágulat, menekülési kényszer kíséri. • Krónikus (idült) fájdalom: Hosszú ideig, hónapokig, évekig vagy a beteg élete végéig fennállhat. Jellemző a panaszokat okozó majd a panaszmentes időszakok váltakozása. Kímélő kényszertartást vált ki. Egyes izmok, szalagok, ízületek túlerőltetéséhez, mások elgyengüléséhez, atrófiájához vezet. Jellemző az alvászavar, fokozott ingerlékenység, étvágytalanság, a beteg félrehúzódó, gyakori a depresszió. A betegek az időjárás változásaira, frontokra érzékenyek, ilyenkor a panaszok fokozódnak. A fájdalom szubjektív érzet, de objektív jelei is vannak: a pulzusszám és a vérnyomás emelkedik, felszíni folyamatoknál kéreghőmérséklet emelkedés, pupillatágulat, tenyérizzadás, pszichomotoros nyugtalanság, endogén katecholaminszint emelkedés a vérben, valamint a gyulladásos, fájdalmas szerv felett izomtónus-fokozódás alakul ki. A beteg sajátos testtartást vesz fel (kényszertartás), amely a fájdalmat csökkenti pl. lumbágónál antalgiás tartás. Fájdalmas arckifejezést láthatunk, pl. trigeminus neuralgiánál. Gyulladásos megbetegedéseknél az adott területen felszabaduló algogén anyagok, főleg a prosztaglandin fokozza a fájdalomérző receptorok ingerelhetőségét, ezt nevezzük hyperalgesiának (fokozott érzékenység a fájdalom iránt). Ha a szervezetet érő fájdalomkeltő behatás kellő intenzitású és idejű, akkor a válasz sajátos

élettani folyamatot indít el, circulus vitiosus(kóros kör) alakul ki: ez a folyamatok olyan láncolata, amikor egy változás megindít egy olyan másikat, amely súlyosbítja az előbbit: Akut esetben: Fájdalom → védekező izomspazmus→keringészavar→ diszfunkció → fájdalom. Krónikus esetben: Fájdalom → inaktivitás→ izomgyengeség → túlterhelés → fájdalom. Mindig ennek a körnek a megszakítására kell törekedni. A nagy fájdalom sokkot is okozhat. A fájdalom mérése A fájdalmat műszerekkel nem lehet mérni. A beteg szubjektív véleményére hagyatkozunk. Legalkalmasabb módszer a vizuális analog skála (VAS): adott hosszúságú vonal kezdeti és végponttal, melyen a beteg naponta bejelöli az általa érzett fájdalom mértékét. • nap 0-------------------------------Közepes-------------------------------Maximális • nap 0-------------------------------K---------------------------------------M Használhatjuk még a Keele-féle leíró skálát: itt számszerűen adják meg a fájdalom erősségét: 0 = nincs fájdalom 1= enyhe fájdalom 2 = közepes fájdalom 3 = erős fájdalom Mellkas masszázs

Fektetés: • hátonfekve, térd alá hengerpárna • fej és törzs alátámasztva párnával vagy az ágy fejvégének emelése (30 fokra)- így a mellkasizmok ellazulnak Indikációk: • krónikus tüdőbetegségek, pl. kr. bronchitis, tüdő asztma • megfázás utáni állapot • tartósan ágyhoz kötött betegnél a tüdőgyulladás megelőzésére • SPA betegnél –a légzési kitérés növelésére • tölcsérmell, tyúkmell, scoliosis Kezelendő terület: kulcscsonttól a rekeszizomig tart (bordakosár alja, emlőt teljesen elkerüljük. Minden fogást 3X elvégezzük. Izmok: m. serratus anterior, m. pectoralis major és minor, mm.intercostales externi és interni Kezelés menete: Simítás: • kétkezes hosszanti simítás: bordakosár alján a mellkas laterális résztől a sternum felé simítunk, majd a szegycsonton felfelé simítás (két kéz egymáson, és a pectoralis majoron kifelé simítunk a két váll irányában acromionig, utána oldalt lehozzuk)

• váltottkezes hosszanti simítás • harántsimítás: bordakosár alján, mell alatt , majd a szegycsonton felfelé simítás (két kéz egymáson) és a pectoralis majoron kifelé simítunk a két váll irányában, utána oldalt lehozzuk • körkörös simítás: bordakosár alatt, kintről befelé két kézzel egyszerre, majd fel a szegycsonton és ki a nagy mellizom tetején, oldalt vissza, • váltott kezes körkörös(egy nagy kör a hason) • nehezített tenyeres egykezes hosszanti simítás jobb majd bal oldalon • U betű(keskeny) bordakosár alján, majd a mellet kikerülve és mell felett folytatva Dörzsölés: • vasalóegy kézzel: ugyanaz az irány, • gyalu: ugyanaz az irány • körkörös tenyérgyökös dörzsölés • körkörös ujjbegyes dörzsölés 3-4 ujjal két kézzel szimmetrikusan a bordakosár alján kintről befelé a m. serratus anterioron, a bordaközi izmokon, majd fel a szegycsonton (majd a bordaporcokon is SPA betegnél különösen), ahol a szegycsont a bordákkal ízesül, ezután a mellizmon bentről kifelé 3 sávban (kulcscsont alatt a felső sáv), majd oldalt lehozzuk • fűrész: mell alatt a bordaközi izmokon kintről be, majd a szegycsonton fel, mellizmon ki Gyúrás: • egykezes olló:bordakosár alján, kintről befelé a m. serratuson, és a nagy mellizmon bentről kifelé • kétkezes kiemelt: a serratus anterior-on kintről befelé (több sávban), (szegycsonton nem) majd a nagy mellizom felső részét lehet átgyúrni (3 sávban) bentről kifelé haladva • harántgyúrás: bordakosáron, egy redőt képezni Ütögetés: a váladék felköhögését segíti (sze: vesetál, papírvatta) • kopogtatás: kintről befelé a serratuson, a szegycsonton fel, a m. pectorálison kifelé • paskolás: kintről befelé a serratusokon, és pectoralis majoron • vágás: bordakosár alsó részén a bordaközi izmokon és fent a mellizmon, enyhén • figyeljünk arra, hogy tónusfokozódást ne váltsunk ki! Vibráció: ( kilégzés alatt) • szegycsonton fel két ujjal(2.-3. ujj) és a pectoralison ki • teljes tenyeres–alul kezdjük, kintről be, szegycsonton fel, majd bentről ki Kiegészítő masszázs fogások: • 1. A mellkas intermittáló nyomása: Kilégzés alatt enyhe kompressziót, nyomást gyakorolunk a mellkasra és közben vibrálunk. Belégzés alatt engedjük a mellkast emelkedni, nem nyomjuk. Javítja a légzést, növeli a mellkasi volument, segíti a bronchusok szekrécióját is. • bázislégzés támogatása: a bordakosár alsó részén, mell alatt, két kéz hüvelykujja a szegycsont felé néz, négy ujj a mellkas oldalsó részén • csúcsi légzés támogatása: fejnél állva a mellkas felső részén, a clavicula alatt van a két kéz, zárt ujjak a szegycsont felé néznek.

2.Felrázás: bordakosár alsó részén oldalt fogjuk, kilégzés alatt végezzük. Simítás: kétkezes hosszanti simítással lezárás. Has svédmasszázs kezelése: Hasmasszázs: Csak orvos írhatja fel! Nem tartozik az általános masszázsba!!!!!!! Kontraindikációk: • terhesség • menstruáció • friss hegek • tápcsatorna és hashártya heveny megbetegedései • összenövések • sérvek • lép, máj megbetegedései • rosszindulatú daganat Indikáció: • chronicus obstipatio • hasfal izomzatának gyengesége • belek puffadása= (meteorizmus) Cél: hasfal izomzatának erősítése, a simaizomzatú vastagbél tónusának javítása, bélperisztaltika javítása. Obstipációnál a dörzsöléseken van a hangsúly. Ha a belek perisztaltikus mozgásának beindítása a cél: a simítások és dörzsölések ismételhetők. A hasizom gyengesége esetén intenzív gyúráson van a hangsúly. Hasmasszázst néhány órával az étkezés után lehet végezni, amikor a gyomor már kiürült, előtte a beteg ürítse ki a húgyhólyagot. Beteg elhelyezése: háton fekvő helyzet, karok lazán a test mellett, térd behajlítása lábak talpra húzva, hogy a hasizmok ellazuljanak, fej és válltájék alátámasztása párnával. A páciens jobb oldalán állunk, a csípő vonalában. Betakarás: Egyik lepedő a mellkason, másik az alsó végtagon a szeméremcsontig. Masszírozandó terület: szegycsont alsó szélétől a szeméremcsontig. Kezelés helye: • a vastagbelek lefutása • az egyenes és ferde hasizmok Kezelési idő: 20 perc (két naponta végezzük) Kezelés menete: Fogások: Simítás: Először felületes, majd mélyebb simításokat végzünk körkörös irányban. A hólyag fölött mindig hangsúlytalanul átsimítunk. • Kétkezes hosszanti simítás a m. rectus abdominisen. • a köldök kihagyásával, a vastagbél lefutási irányának megfelelően haladunk felületes, váltott kezes hosszanti simítással, az óramutató járásával megegyezően, jobbról fel= felszálló vastagbélen majd a haránt vastagbélen és a túloldalon lefelé a leszálló vastagbélen • haránt simítás • körkörös simítás ugyanebben az irányban felszálló vastagbélen majd a haránt

vastagbélen és a túloldalon lefelé a leszálló vastagbélen • váltott kezes körkörös (egy nagy kör a hason) • U alakú simítás (félkörös) a vastagbél irányának megfelelően, jobb oldalon kezdjük a felszálló vastagbélen, két kézzel terhelt tenyérrel, a haránt vastagbélen csak átsimítunk és a leszálló vastagbélen U simítással folytatjuk, • körkörös simítás nehezített tenyérrel, hólyag felett hangsúlytalan • ha a beteg hasán vastag zsírréteg található, alkalmazhatunk mélyebb simítást, terhelt tenyérrel. Dörzsölés: • vasaló: jobb oldalon kezdjük a felszálló vastagbélen a haránt vastagbélen majd a leszálló vastagbélen • gyalu: vastagbélen ua. • nagyon enyhe 3-4.ujjbegyes körkörös (testesebb betegnél 4 ujjbegyes)dörzsölés a felszálló vastagbélen (a haránt vastagbélen csak átsimítunk), majd a leszálló vastagbélen, utána: a m. rectus abdominisen, jobboldali részén fel, bal oldali részén lefelé haladva, ezután: a külső ferde hasizmon, bentről, lentről ferdén kifelé és felfelé két-három sávban Gyúrás: • egykezes olló: először a vastagbélen haladva, majd a külső ferde hasizmon (m. obliquus externus abdominis) két oldalon egyszerre bentről, lentről ferdén kifelé és felfelé, dorsal felé, két-három sávban, ezután a m. rectus abdominisen, jobboldali részén fel, bal oldali részén lefelé haladva, majd a kétoldalt egybefogva, • kétkezes kiemelt gyúrás: ua. • haránt gyúrás nagyon enyhén A has területén nem végzünk ütögetést! Vibrálás: • teljes tenyérrel vibrálunk vastagbél felett majd a külső ferde hasizmon és rectus abdominisen 2-3-szor felületesen, (tenyérgyökkel nem nyomunk rá) jobb majd bal oldalon • majd teljes tenyérrel vibrálás a köldök felett egyhelyben Kiegészítő masszázsfogás: Has (medence) felrázása: székrekedés esetén nagyon jó, pszichés feszültségoldó Menete: • hanyatt fekszik a beteg • kilégzés közben a csípőn felfelé vibráló, rázó mozdulatokat végzünk lentről felfelé (dorsalis irányból ventralis irányba) húzzuk a kezünket a has két oldalán: lazítást vált ki a hasizmokban Lezáró simítás: kétkezes hosszanti simítás oldalt hozzuk le. 12. C.

Ismertesse a térd- és csípőarthrosisra vonatkozó ismereteit!

Szempontok a válaszadáshoz: - térdarthrosis lényege, előfordulási gyakorisága, patológiája, etiológiája, klinikai képe - patellofemoralis ízület arthrosisának tünetei - csípőarthrosis lényege, előfordulási gyakorisága, etiológiája, klinikai képe, radiológiai tünetei, terápiája Degeneratív ízületi elváltozások

Arthrosisok lényege, jellemzői, előfordulási gyakorisága, klinikai és radiológiai tünetei, diagnózisa,konzervatív és műtéti kezelése, megelőzése,csoportosítása 1. Lényege: Az ízületi kórfolyamatban az ízületi porc pusztulása az elsődleges. Ezt követi az ízület minden részének fokozatos és progresszív károsodása, mely  fájdalommal és funkcióvesztéssel jár. Az ízület elégtelenségét okozza. Sok egyéb ízületi betegségnek végállapota. A  legnagyobb költségvonzattal járó ízületi kórfolyamat. 2. Jellemzői: ⇒ valamennyi ízületi struktúra (nemcsak az ízületi porc „egyszerű kopása”) fokozatos, progresszív károsodása ⇒ fájdalom ⇒ funkcionális károsodás 3. Előfordulási gyakorisága: Az ízületek leggyakoribb megbetegedései. Népbetegség ⇒ az 55 évnél idősebb lakosság több mint 80%-ában láthatók az arthrosis radiológiai jele i ⇒ De: a radiológiai elváltozásokkal rendelkező személyeknek csak egy részénél (kb. 1030%) alakulnak ki a klinikai tünetek 4. Klinikai tünetei: ⇒ ízületi fájdalom (legfontosabb, mechanikai jellegű) • legkifejezettebb reggeli felkeléskor, pihenést követően, a mozgás kezdetekor  (ún. indítási vagy startmerevség), • csökken az ízület „bejáratódása” után • az idő előrehaladtával és/vagy terhelésre a fájdalom ismételten fokozódik • pihenésre csökken illetve szűnik • éjszaka általában nincs • típusos helyekre lokalizálódik • a folyamat súlyosbodása esetén már nyugalomban, pihenéskor, éjszaka is van fájdalom (pl. az ízület steril gyulladásakor) ⇒ mozgástartomány beszűkülése miatt kontraktúra, ⇒ az ízület deformációja (az ízvégek csontos deformációja miatt) ⇒ ízületi folyadék felszaporodásával járó ízületi belhártyagyulladás ⇒ hallható vagy tapintható crepitacio (ropogás): az ízfelszínek egymáson való  súrlódásának hangjelensége) ⇒ helyi nyomásérzékenység (deformációk : megváltozik a statika a túlfeszített izmokban, enthesisekben fájdalom) ⇒ izomatrophia, izomgyengeség a fájdalmas ízületet mozgató izmokban ⇒ ízületi instabilitás (az ízületi szalagok megnyúlása, az izomatrophia, az ízfelszínek megváltozása miatt) ⇒ percekig tartó ízületi merevségérzet (fél órát nem haladja meg)

5. Radiológiai tünetei: ⇒ az ízületi rés beszűkülése (porcpusztulás jele) ⇒ az ízületi porc alatti csont (subchondralis csontállomány) cystás elváltozása, sclerosis a ⇒ az ízület peremén reaktív újcsontképződés (osteophyta, arthrophyta) ⇒ az ízületi felszín esetleges beroppanása, 6. Diagnózisa: Arthrosisról csak a klinikai tünetek fennállása esetén lehet beszélni , a diagnózis legfontosabb összetevői: ⇒ fájdalom ⇒ ízületi funkciók károsodása Ugyanis: ⇒ ha csak radiológiai jelek vannak, de klinikai tünetek nincsenek (így minden harmadik  felnőtt lenne artrosisos!!!!)► nem arthrosis ⇒ negatív lelet viszont nem zárja ki az arthrosist !!!!!!!!!!!! 7. Konzervatív kezelésük: ⇒ Nem-gyógyszeres terápia • Fizioterápia Komplex terápia része. Elemei: gyógytorna (izomerő javítás, ízületi mozgásfunkciók rosszabbodásának megakadályozása) masszázs hidro- és balneoterápiás kezelések elektroterápia UH hőenergiával történő kezelések (hideg, meleg) extensiók (huzatások), stb. • Pszicho-szociális kezelés beteg felvilágosítása o a betegség lényegéről o a kórlefolyás mikéntjéről o a beteg életvitelére gyakorolt várható hatásairól segítségnyújtás segédeszköz (járóbot, járókeret, rögzítők, cipőbetétek, stb.) beszerzésében, használatának elsajátításában ⇒ Gyógyszeres terápia • tünetekre ható gyógyszerek: fájdalomcsillapítók nem-szteroid gyulladáscsökkentők lokálisan alkalmazott kenőcsök, pakolások • struktúrákra ható gyógyszerek: „porcvédő” („chondroprotectív”)  készítmények : a porc állományának felépítéséhez kellenek enyhítik az arthrosis tüneteit

-

lassítják a progressziót hatásukat lassan fejtik ki, hónapokig tart

9. Műtéti kezelés: Indikációja: ⇒ tartós fájdalom ⇒ súlyos funkciókárosodás Megoldások: ⇒ tengelyeltérés : osteotomia (csontvésés), pl. varizáló vagy valgizáló osteotomia ⇒ súlyos (gravis) arthrosis : endoprotezis, pl. ízületi fejet és árkot egyaránt pótló total endoprothesis (TEP) 10. Csoportosításuk ⇒ szekunder arthrosisok (ismert eredetűek) ⇒ primer arthrosisok (ismeretlen eredetűek) • lokális • generalizált Szekunder arthrosishoz vezető leggyakoribb okok ⇒ veleszületett fejlődési rendellenesség, pl. csípőficam (csípőízületi dysplasia)az ízfelszínek kóros terhelhetősége, ⇒ trauma : károsodott ízületi felszínek, megváltozott statikai viszonyok, ⇒ mikrotrauma : (pl. vibrációs ártalom), ⇒ arthritis : okozta porckárosodás, pl. RA ⇒ endokrin betegségek : • akromegalia (növekedési hormon túlműködés) • hyperparathyreosis (mellékpajzsmirigy túlműködés) ⇒ idegrendszeri kórfolyamatok ⇒ gyógyszerek okozta porckárosodás ⇒ ízületi túlterhelés • sportártalom, • túlsúly, • alsóvégtagi rövidülés, • scoliosis • ízületi tengelyállás megváltozása, pl. donga térdállás v. „O-láb” (genu varum) gacsos térdállás v. „X-láb” (genu valgum) ⇒ hyperlaxitás (nagymértékű lazaság, nagymértékű mozgékonyság) Arthrosishoz vezető rizikótényezők ⇒ genetikai faktorok ⇒ életmód (nehéz fizikai munka, ízületek túlterhelése) ⇒ életkor ⇒ túlsúly (obesitas) ⇒ alkohol ⇒ dohányzás stb. Gonarthrosis (térdarthrosis)

1. Lényege: a térdízület alaki deformációjával és az ízületi felszín pusztulásával, mozgásbeszűküléssel járó degeneratív folyamat. Leggyakoribb végtagarthrosis (a térd a legjobban igénybevett emberi ízület). Legtöbbször mindkét térden jelentkezik, bár gyakran az egyik oldal a súlyosabb. Kialakulhat: ⇒ elsődlegesen (idősebb korban jelentkezik és fokozódik az idő múlásával) ⇒ másodlagosan (hajlamosító tényezők kísérő jelenségeként) 2. Okai (arthrosist megelőző állapotok) ⇒ varus („O-láb”) vagy valgus („X-láb”) állás; ⇒ osteochondritis dissecans: az üvegporc és az alatta lévő csont beroppanása, a disszekálódott csontrész leválhat; ⇒ chondromalatia: „porclágyulás” (a porc elfajulása, morzsalékonnyá válása; ⇒ oldal- és/vagy keresztszalagok sérülése, szakadása utáni állapot; ⇒ laza térd: általános ízületi hypermobilitás, vagy szalagsérülés miatt; ⇒ krónikus arthritis; ⇒ négyfejű combizom gyengülése; ⇒ testsúly növekedése ⇒ meniscus sérülés, szakadás (ha a leszakadt meniscus darab beszorul a két felszín közé , az ízület „elakad”); 3. Klinikai tünetei ⇒ a térd először minden mozgáskor ropog ⇒ majd indítási fájdalom (startfájdalom, de még bejáródik) ⇒ később terhelési fájdalom ⇒ merevségérzet ⇒ lejtőn, lépcsőn lefelé járáskor fokozódnak a panaszok ⇒ medialis és/vagy lateralis ízrés nyomásérzékeny ⇒ gyorsan kialakulhat a m. quadriceps femoris atrophiája : lépcsőnjárás, guggolás nehezített) ⇒ a térdben folyadékfelszaporodás ⇒ flexiós kontraktúra alakulhat ki, mely ha mindkét oldali térden 30°-nál nagyobb,  mozgás lehetetlenné válik ⇒ végül a mozgás beszűkülése bot használatára kényszeríti a beteget. Terápia ⇒ rendszeres torna (felkelés előtt is) ⇒ kénpakolások ⇒ gyulladáscsökkentő gélek ⇒ antiphlogistin pakolás ⇒ m. quadriceps femoris atrophiája miatt • szelektív ingeráram • gyógytorna ⇒ láb aktív dorsalflexiója (ilyenkor térdízületi extensio is létrejön) ⇒ laza térd esetén segédeszközként térdtok ⇒ végstádiumban protézis Coxarthrosis (csípőarthrosis)

1. Lényege: a csípőízület porc és csontdegenerációja következtében fellépő mozgáskorlátozottság, deformitás és következményes fájdalom Következmény: ⇒ az ízületi rés beszűkül, ⇒ az ízületi kontúrok egyenetlenek ⇒ az ízületi végek deformálódnak, ⇒ osteophyták képződnek ⇒ degeneratív cysták alakulnak ki Előfordulása:a felnőtt lakosság jelentős részét érinti. Egyik leggyakoribb, legsúlyosabb következményekkel járó arthrosis. 2. Okai ⇒ csípő fejlődési rendellenesség • dysplasia • subluxatio • varus vagy valgus állás ⇒ combnyaktörés utáni állapot ⇒ combfej necrosis (elhalás) stb. 3. Klinikai tünetei ⇒ korai tünete: • lassan kezdődő csípőtáji fájdalom, mely jelentkezik a lágyékhajlatban, vagy a nagytompor, illetve a gluteális tájékon terhelésre fokozódik (mechanikai jellegű) pihenésre csökken ⇒ első tünete lehet (az esetek 20%-ában) a térdfájdalom ⇒ provokálja a fájdalmat: • lépcsőn felfelé járás • ülésből való felállás • megindulás (ún. indítási fájdalom) • hosszabb állás ⇒ később: • az ízület rövid terhelésre is fájdalmas • nyugalomban sem szűnik • nem ritka az éjszakai fájdalom (ez ún. gyulladásos arthrosisra utalhat) • a fájdalom a csípőtájról a comb elülső-belső felszínébe sugárzik, egész a térdig • a beteg a fájdalmas csípőt kíméli, igyekszik rövid ideig terhelnijellegzetes  csípő-típusú sántítás • hosszabb fekvés, ülés után a beteg csípőjét merevnek érzik (inaktivitási merevsé g), ami néhány lépés után megszűnik, „bejáródik az ízület” ⇒ jellemző funkcionális károsodás: • nehezített a lépcsőn felfelé járás járműre felszállás lábak keresztbe tevése később harisnya, zokni, cipő felvétele, körmök levágása szexuális élet

-

megfelelő tisztálkodás

⇒ a csípőízület passzív mozgáspályái beszűkültek • először berotatio • a folyamat progressziójával romlik az abductio és az extensio (hiperextensio) • majd a kirotáció, adductio • legkésőbb a flexió ⇒ egyéb tünetek • az ízület mozgatásakor crepitatio hallható (finom ropogástól a durva recsegésig terjedő skálán) • az ízület résnek megfelelően (lágyékhajlat) a csípő nyomásérzékeny • csípőízület contractura (flexiós-adductiós-kifelé rotációs) miatt a beteg az érint ett oldali végtagot rövidebbnek érzi (funkcionális rövidülés) • a comb- és a farizomzat atrophiája • az adductor izomzat fájdalmas spasmusa • ágyéki lordosis fokozódik (a flexiós contracturát kompenzálja) Terápia: ⇒ testsúlycsökkentés (az erőkarok miatt az alsó végtagok nélküli testsúly kb. háromszoro sa terheli a csípő- és a térdízületet►pár kg-os fogyás jelentős terheléscsökkenést okoz) ⇒ csípő terhelés nélküli mozgatása (fekve végzett gyógytorna, kerékpározás) ⇒ úszás ⇒ hason fekvés (flexiós kontraktúra megelőzése!) ⇒ combcsont tengelyében extensio (csípőízület húzatása) ⇒ végstádiumban protézis beültetése, ha: • a beteg elsősorban terheléskor jelentkező erős fájdalomról panaszkodik • a röntgen felvételen az ízület nagymértékű kopása ábrázolódik • a beteg állapota megfelelő konzervatív kezelés ellenére sem javul kellő mérték ben 12. D.

Ismertesse a passzív kimozgatás elméleti alapjait és az alsó végtag ízületeinek passzív kimozgatását!

Szempontok a válaszadáshoz: - a passzív mozgatás célja, a kivitelezés szabályai - indikációk- kontraindikációk - izolált és összetett passzív mozgás - az emberi test fő síkjai, irányai, tengelyei - a csípő, a térd, a boka és a láb ízületei, ízületi mozgásai és fokértékei - kivitelezés, különböző testhelyzetekben - betegelhelyezés, betegbiztonság

Immobilizáció hatása az izomzatra, bőrre és ízületekre: • atrófiás izomzat kialakulása • ízületi tok, szalagok, rugalmatlanná, feszessé válnak, fájdalmas, beszűkült ízületi mozgástartomány, kontraktúra kialakulása • decubitus-felfekvés

Beszűkült mozgáspálya - kontraktúra: Fájdalom - kóros kör: Akut fájdalom (tovább erősödik) → ↑ Működészavar ← vérkeringési zavar

→ védekezés ↓ ← izomspazmus

Passzív mozgatás meghatározása: • Az ízületek mozgatása a beteg ez irányú izomtevékenysége, aktív együttműködése nélkül. • Az ízület természetes mozgáshatáráig történő módszeres mozgatása. A passzív mozgatást végezheti: • fizioterapeuta, gyógytornász, gyógymasszőr A passzívmozgatás kivitelezhető: • kézzel • készülékkel pl. motoros sín • felfüggesztéssel Kontraktúra fogalma, okai  Kontraktúra fogalma:  ízületi mozgástartomány beszűkülése (szövetek zsugorodása miatt). • Kontraktúra elnevezése = milyen helyzetben van az ízület rögzülve, pl. • térd flexiós kontraktúrája: a térd nem nyújtható ki teljesen • térd extenziós kontraktúrája: a térd nyújtott helyzetből nem hajlítható be A mozgathatóság mértékét először meg kell állapítani. A passzív mozgatás céljai: • az ízület sértetlenségének (integritás) megtartása, normál ízületi funkció megőrzése • a mozgás terjedelmének megtartása, a mozgáskorlátozás, kontraktúra megelőzése, • meglévő kontraktúra oldása, a teljes mozgásterjedelem helyreállítása • a bőr vérellátásának javítása - felfekvés (decubitus) megelőzése • a synoviális belhártya és az ízületi porc anyagcseréjének javítása • a fájdalom csökkentése • a sérülések és sebészeti beavatkozások utáni szöveti gyógyulási folyamat elősegítése • teljesen bénult izom passzív mozgatásával az izom rugalmasságának és a reflexapparátus funkcióképességének fenntartása, anyagcseréjének javítása • folyamatos és ritmusosan végzett mozgatással az izom hypertonusa csökkenthető • az ízületi és az ízület körüli szövetekben a keringés javítása • koordináció, észlelés, tudatosulás javítása, (a test önérzékelésének zavaraiban) • visszatérő izomműködés támogatása bénulások esetén • későbbi aktív mozgások előkészítése (ingert ad) Az aktív mozgást, ha a beteg állapota engedi, előnyben kell részesíteni! A passzív mozgatás típusai: • Izolált passzív mozgatás (a mozgás meghatározott tengely körül, meghatározott síkban történik)

• Összetett passzív mozgatás (a mozgatás egyszerre több síkban, vagy több ízületben zajlik) A passzív kimozgatás előtt az izmokat el kell lazítani: • különböző fizioterápiás módszerekkel előkezelést kell végezni, a zsugorodott vagy spasztikus izmokat el kell lazítani: melegkezelések: meleg fürdő, meleg iszap, paraffinpakolás, infralámpa elektroterápiás kezelések: hidrogalván, szövetpuhító iontoforézis kezelés. • A mozgatás előtt fájdalomcsillapítási céllal jegelést is végezhetünk (max. 10 perc), a fagyasztás az izomspazmust is oldja. • Az ízület környékét és az ízület mozgatásában résztvevő izmokat át kell masszírozni. • Kontraktúra esetén: a fájdalmas, zsugorodott izomcsoportot fel kell lazítani, kis intenzitással masszírozzuk, az ellentétes (antagonista) izomcsoportot pedig erősíteni kell (nagyobb intenzitással masszírozzuk)!! • Az izomspazmust oldják, enyhítik a ritmikus mozgások is. A bevezető ellazítás a beteg részéről történhet az izom ellazítására való koncentrációval. A passzív mozgatás kivitelezése, menete, szabályai: • Helyes fektetés és testhelyzet felvétele, mely segíti az ellazulást. • A passzív mozgatást csak masszázs után végezzük! • A mozgatandó ízülettől történő proximális rögzítés (a szomszédos ízületek ne kapcsolódjanak be a mozgásba) • Biztos, pontos fogással kell tehermentesíteni a végtagot. • Lassú kimozgatás, enyhe húzás trakció kíséretében (távolodjon a fej a vápától, az ízfelszínek súrlódása csökken, fájdalomcsillapító hatású), izolált síkokban, a mindenkori mozgástengely figyelembevételével történjen. A húzás vagy trakció: a végtag tengelyének megfelelő tengelyirányú húzás. • Az ízület összes lehetséges mozgásirányában történő teljes terjedelmű kimozgatása – a masszőrnek ismerni kell az ízület mozgáspályáját, ha nincs meg a teljes mozgásterjedelem, akkor direkt a mozgáspálya növelés a cél. A mozgatás a normál mozgás fokai között történjék. A kis kiterjedésű, nem a végpontig történő kimozgatással nem érjük el a kívánt célt. • A mozgatást mindig a neutralis helyzetből indítjuk, és oda is térünk vissza. • Először az ép végtagot mozgatjuk ki, utána a sérült végtagon a legkevésbé beszűkült mozgással kezdjük. • A mozgatást csak a fájdalom határáig szabad végezni! odáig viszont érdemes elmenni –fájdalom esetén egyéni tűrőképesség alapján végezzük, megkérjük, hogy jelezze, ha erős fájdalmat érez. A teljesen fájdalommentes mozgatás nem minden esetben kivitelezhető, ilyenkor adjuk meg a betegnek a lehetőséget, hogy a kezelést bármikor leállíthassa. Ezzel nemcsak biztonságérzetét, de egyben felelősségérzetét is növeljük. A fájdalom izomspazmus fokozódást okoz, a kontraktúrát is fokozza. Az izomspazmus a passzív mozgatást akadályozza. • A nyújtásokat fokozatosan erősödő intenzitással végezzük és nem erőszakos mozgatással. • Lehetőség szerint először behajlított, majd nyújtott végtaggal végezzük / csípőnél, vállnál /. • Naponta végezzük. Akut gyulladásnál naponta csak egyszer mozgatjuk az ízületet,

krónikus gyulladásnál masszázs után, naponta többször is ki lehet mozgatni, amennyit az ízület enged. • A páciens pszichés ráhangolása, kommunikáció, a kezelés céljának, szükségességének elmagyarázása • Ép végtag kezelése (konszenzuális hatás) • A kezelő ergonomikus testhelyzetben végezze a kimozgatást • A páciens „tanítása”, hogy önmaga is végezhesse a passzív kimozgatásokat • Aktív mozgás elősegítése és lehetőség szerint előnyben részesítése • Circulus vitiosus megelőzése: (kontraktúra» fájdalom» félelem» mozgáskorlátozottság» kontraktúra fokozódása Ízületi megbetegedéseknél már a kezdeti szakban fontos a funkciózavar megszüntetése passzív nyújtó , valamint lazító gyakorlatokkal. Az egyes ízületek kimozgatása nem mindig hozza meg a kívánt eredményt. Néha a masszőr leggondosabb munkája után sem sikerül az ízületek mozgásképességének helyreállítása. Ilyenkor kerülhet sor a bemerevedett ízületek orvos által, altatásban történő erőszakosabb kimozgatására. A kimozgatásokat 1x végezzük, és lassan. A passzív mozgatás indikációi: • krónikus gyulladások • merevség- rigiditás az ízületekben • kontraktúrák (ízületi mozgáspálya beszűkülés, általában zsugorodás miatt (cél: tágítása) • mozgás beszűkülés megelőzése, oldás, aktív mozgások előkészítése A passzív mozgatás általános kontraindikációi: • akut ízületi gyulladás, • protézis • luxatio-ficam • csont TBC • bőrsérülés • malignus tumor • műtétek utáni állapot • előrehaladott osteoporosis –OP • patella letapadása • instabilitás, kimozgatás csak addig végezhető, amíg nincs ízületi deformitás (pl. RA), ha van, akkor már kontraindikált! Ha a passzív mozgatások már az élettani viszonyoknak megfelelően, fájdalmatlanul kivitelezhetők, akkor kezdheti az aktív tornagyakorlatok végzését. Alsó végtag csontjai és ízületei: Alsó végtag áll: • medenceöv (medencecsont = os coxae + keresztcsont = os sacrum) medencecsont -os coxae áll: • os ilium- csípőcsont • os pubis- szeméremcsont • os ischii-ülőcsont • combcsont(femur)

• • • • • • • • •

lábszár(crus) =>sípcsont (tibia), szárkapocscsont (fibula) láb-pes =>lábtőcsontok –ossa tarsi- 7 db: ugrócsont –talus sarokcsont-calcaneus sajkacsont- os naviculare köbcsont- os cuboideum 3 ékcsont – ossa cuneiformia lábközépcsontok- ossa metatarsalia- 5 db lábujjperccsontok- phalanx 14 db- öregujj - hallux

Alsó végtag ízületei: Medenceöv ízületei: • articulatio sacroiliaca-keresztcsont-csípőcsont közötti: laposízület, dudoros ízfelszínek, nincs benne mozgás. • symphysis pubica–folytonos összeköttetés, félízület Articulatio coxae- csípőízület /gömbízület / minden irányú mozgás • árok: medencecsonton acetabulum • fej: caput femoris Csípőízület passzív mozgatása: A kontraktúra leggyakrabban: flexiós, abdukciós és kirotációs. Flexio - nyújtott térddel: hajlított térddel: Extensio - hason fekve: Abductio - nyújtott térddel: háton fekve: (90-os csípő és térd flexióban: Lorenz- abdukció ) Addukció Kirotáció - nyújtott térddel: csípő és térd 90 fokban: (lábszár a középvonal felé közeledik) Berotáció - nyújtott térddel: hajlított térddel: (a lábszár kifelé végez ívmozgást,  a femur befelé rotálódik) Circumductio A beteg elhelyezése: • Hátonfekvő helyzetben: a beteg alsó végtagja teljesen legyen alátámasztva (az ágyon), és egyenesen kinyújtva, (vagy térdben behajlítva.) • A kezelő a mozgatandó láb felől áll. A testközeli kézzel az ellenoldalon rögzíti a medencét, mozgató keze: térdhajlat felett a comb disztális végét fogja, a beteg lábszára a masszőr alkarján nyugszik. • Ebben a testhelyzetben az extenzió nem kivitelezhető. • Oldalfekvésben: a mozgatandó láb felül, nyújtva helyezkedik el. Kezelő test és kéztartása ugyanaz, mint fent. • Ebben a testhelyzetben az addukció nem kivitelezhető.

• Hason fekvésben:a lábak egymás mellett kinyújtva helyezkedjenek el úgy, hogy az asztal végén a lábfejek lógjanak le. Kezelő testtartása ugyanaz, mint fent. • Ebben a testhelyzetben a flexió, és a cirkumdukció nem kivitelezhető. Csípőízületi kontraktúránál cél:gluteus maximus, medius erősítése, adduktorok nyújtása, lazítása. Csípőízület passzív mozgatásának kontraindikációi: • csípőficam: luxatio coxae • subluxatio • TEP • előrehaladott osteoporosis Articulatio genus- térdízület /csapó és forgóízület kombinációja/ Áll: femur distalis vége, tibia proximalis vége, patella, C alakú meniscusok Térdízület passzív mozgatása: !!!előtte patella mobilizálása!!! Flexio: nyújtott csípőnél-hason fekve hajlított csípőnél, háton fekve Extenzió Kirotáció !!!! – csak behajlított térdnél !!!! Berotatio Előzetesen meg kell nézni a patella mozgathatóságát. A patella mobilizálása: a beteg háton fekszik. A kezelő mindkét kezének hüvelyk és mutatóujja közé fogja a térdkalácsot, felfelélefelé, majd oldalirányba mozgatja. Ha le van tapadva, nem mozog, tilos kimozgatni a térdet. Gyulladásnál tapad le.!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A beteg elhelyezése: A térd mozgatást hason fekvésben: a beteg a lábait kinyújtva, lábfej lelóg az ágyról helyezkedik el. A kezelő a beteg mozgatandó lába felől áll, testközeli keze a beteg combját rögzíti, test távoli keze a beteg lábszárát fogja, és a flexió kivitelezésénél behajlítja a térdet, a nagy farizom felé közelíti a lábszárat, utána vissza extensio (ne legyen hyperextensio!) Rotácio: a térdet behajlítjuk 90 fokos szögben, lábszárat a boka felett mindkét kézzel rögzítjük, és ki-be rotáljuk. A páciens háton fekszik: a kezelő a combot, térd fölött, alulról megtámasztja, a másik kézzel a sarkát fogja, a flexio csak a csípőízület egyidejű behajlításával kivitelezhető. Extenzió kivitelezésénél a láb dorsalflexiós helyzetben legyen, így a gastrocnemius ellenállása kikapcsolható. Articulatio tibiofibularis proximalis és distalis: a lábszárcsontok összeköttetése proximalisan: fibula fejecse és tibia lateralis bütyke- minimális mozgás, Bokaízület: • Articulatio talocruralis : bokaízület vagy felső ugróízület: egytengelyű csapóízület / henger ízület. Áll: fej: talus, árok: tibia és fibula distalis vége= bokavilla Mozgások : plantarflexio és dorsalflexio

• Articulatio talotarsalis- alsó ugróízület: talus, calcaneus, os naviculare forgóízületmásik név: (art. talocalcaneonavicularis) supinatio-inverzió /befordulás / pronatio-everzió / kifordulás –a talp lateral felé fordul/ Bokaízület passzív mozgatása: A felső ugróízület: henger Flexió- plantarflexió Extensio- dorsalflexió Az alsó ugróízület: forgó sarokcsont rögzítve supinatio vagy inverzió/befordulás/ pronatio vagy everzió/ kifordulás / Lábszár rögzítésénél: supinatio pronatio Végezhetjük hasonfekvő –behajlított térdnél, ülő , vagy hátonfekvő helyzetben. A páciens hátonfekvő helyzetben van: alátámasztott helyzetben az alsó végtag, a lábfej lógjon le a kezelőpadról. A kezelő a masszázságy végénél a beteg lábával szemben, a boka fölött a lábszáron a rögzítő keze. Mozgató keze: lábfejen, hüvelykujja a talpon, többi ujja a lábháton. Térd, boka, láb passzív mozgatásának kontraindikációi: • protézis • arthrodézis Chopart (sópart) ízületi vonal-nem önálló ízület, régen itt amputálták a láb distalis részét. (az ugrócsont és sajkacsont, valamint a sarokcsont és köbcsont között húzódik). • Articulatio tarsometatarseae-lábtő-lábközép ízület: feszes , minimális mozgás. • Articulatio metatarsophalangeae, MTP: lábközép-lábujj ízület- metatarsus feje, proximalis phalanx bázisa- gömbízület- korlátozott szabadízület, Mozgásai: táblázatban • Proximalis interphalangealis ízület-PIP (proximalis ujjperc feje és középső ujjperc bázisa). csapóízület • Distalis Interphalangealis ízület- DIP: (középső ujjperc feje és distalis ujjperc bázisa). ujjpercek közötti ízületek, egytengelyű henger , vagy csapóízület. A II-V. lábujjak passzív mozgatása: MTP: gömb Flexio Extensio Abd-adductio: a középső lábujjtól számítva Cirkumdukció PIP: henger Flexio Extensio DIP:henger

Flexio Extensio Hátonfekvő, hason fekvő vagy ülő helyzetben. Kezelő kéztartása és a mozgások kivitelezése hasonló, mint a kéznél. Az öregujj- hallux mozgatása: MTP hallucis– az I-es lábközépcsont feje és a proximalis ujjperc bázisa alkotja csapóízület: IP- interphalangealis ízület:- proximalis és distalisphalanx között.: csapóízület Az öregujj -hallux passzív mozgatása: MTP: henger ízület: Flexio Extensio IP: henger ízület: Flexio Extensio Hátonfekvő vagy ülő helyzetben. Tájékozódás az emberi testen Az anatómiában az egységes és pontos tájékozódás céljából meghatározott tengelyeket, síkokat és irány-jelzéseket használnak. Az emberi test három tengelye: • hossztengely: (longitudinalis tengely)a test középvonalában található, összeköti a koponyát a talppal. • haránttengely: (transversalis tengely)az előzőre merőleges, összeköti a test jobb és bal oldalát. • hát-hasi tengely: a hossztengelyre merőleges, összeköti a háti és hasi oldalt. Az emberi test fő síkjai és irányai: A különböző szervek, testrészek, kóros elváltozások helyzetének pontos meghatározását segítik az alábbi síkok, és irányjelzések. Az emberi test fő síkjai Sagittalis sík : nyílirányú sík, elölről hátrafelé haladó, a test hossztengelyével párhuzamos, függőleges helyzetű sík. Median sík : középsík, a test középvonalában lévő sagittalis sík, a testet jobb és bal félre osztja. Frontalis sík : homloksík, a homlok felületével és a test hossztengelyével párhuzamos, függőleges helyzetű, a sagittalisra merőleges Horisontalis sík (transversalis) : vízszintes helyzetű sík, a test hossztengelyére merőleges. A testnek van jobb oldala (latus dextrum, röv.: l.d.) és bal oldala (latus sinistrum röv. : l.s.). Az emberi testen használható irányjelzések •

medialis– középi, középvonalhoz közeli

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

lateralis – oldalsó, középvonaltól távolabbi bilateralis- kétoldali anterior- elülső posterior- hátulsó ventralis – hasi dorsalis– háti, háthoz tartozó, kézen kézháti, lábon lábháti superior -felső medius-középső inferior –alsó cranialis– fej felőli, fejhez, koponyához tartozó caudalis– farki irány, alsó, farokcsigolyához közeli longitudinalis - hosszanti transversalis - harántirányú dexter - jobb sinister- bal latus dexter-jobb oldal latus sinister- bal oldal lateris utrisque, röv.: l.u. - mindkét oldali linearis – egyenes vonalú verticalis– függőleges

Végtagokon használható irányok • proximalis- törzshöz, fejhez közelebbi • distalis- törzstől, fejtől távolabbi • radialis - orsócsonti, orsócsonthoz közeli • ulnaris- singcsonti, singcsonthoz közeli • palmaris – tenyéri, tenyérhez tartozó • volaris - tenyéri • tibialis - sípcsonti • fibularis– szárkapocscsonti • plantaris– talpi Rétegbeli elhelyezkedést jelölő irányok: • externus- külső • internus- belső • superficialis– felületi, felületes elhelyezkedésű • profundus – mély, mélyebben lévő