122 45 27MB
Hungarian Pages [40] Year 2001
.. " CSOKKENTESEBEN
FÜGGETLEN ÖKOLÓGIAI KÖZPONT
A zajterhelés mintkörnyezetszennyezés és a növényzet szerepe · , . a zaj csökkentésében
. Független Ökológiai Központ , Budapest, 2001
Tartalomjegyzék Megjelent
~ Környezetvédelmi Alap Célelőirányzattámogatásával BEVEZETÉS
5
1. A ZAJJAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK (Schád Péter)
7
2. A ZAJ HATÁSA AZ ÉLŐlÉNYEKRE (Schád Péter) Szerzők
Schád Péter, Zentai Kinga Lektorálta Dr. Radó Dezső Tördelés . Zentai Kinga Boritóterv, grafika . Szetlik Péter
l
2.1 A ZAJ HATÁSA AZ EMBERRE 2. 1.1 A hallóképesség csökkenése 2. 1.2 A beszéd zavarása 2.1.3 A zaj hatása az alvásra 2.1.4 A zaj élettani hatásai 2. 1.5 A zaj hatása a mentális egészségre 2. 1.6 A zaj hatása az emberi teljesítményre 2. 1.7 A zaj hatása a társas magatartásra 2. 1.8 Az összetett zaj hatása 2. 1.9 A WHO által javasolt irányelvek : 2.2 A ZAJ HATÁSAAZÁLLATVILÁGRA
13 13 13
15 16 17
: :
18 18 19 19 20 23
3. ZAJFORRÁSOK (Schád Péter) _ Nyomtatás, kötészet . Kolor Optika Nyomda Felelős vezető
Dénes Katalin . ISBN 963 00 6284 4
25
3.1 IPARI ZAJ 3.2 KÖZLEKEDÉSI ZAJ 3.2.1 Közúti közlekedés 3.2.2 Vasúti közlekedés 3.2.3 Légi közlekedés 3.3 ÉpíTÉSI ZAJ
25 26 2f 3( · 3-
3.4
3:: _
26
HÁZTARTÁSI ÉS SZABADIDÖS TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGÖ ZAJOK
4. KÖRNYEZETI ZAJ EURÓPÁBAN (Schád Péter) 5. A ZAJ CSÖKKENTÉSE (Schád Péter) -5.1 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS 5.2 AKTív ZAJCSÖKKENTÉS 5.3 PAsszív ZAJCSÖKKENTÉS _ Kiadja a ,
Függetl~nÖkológiai Kö,zpont Ala~ítvány"Budapest, 2001 _
- 1035 Budapest, Miklós ter 1.
© Független Ökológiai Központ Alapítvány
-
,.
3j
·
35
~ 3 :; ~ . ...... ................•. .......... ... ........... .. . 3 i) 37
6. A NÖVÉNYEK SZEREPE A ZAJVÉDELEMBEN (Zentai Kinga)
"Egy napon az embereknek a lárm a ellen éppen olyan
41
I
6.1 A ZÖlDFELÜlETEK KÖRNYEZETVÉDELMI HATÁSAI 41 42 6.2 A NÖV ÉNYZET HATÁSA A ZAJ TERJEDÉSÉRE 42 6.3 A NÖVÉNYZET ZAJCSÖKKENTÖ HATÁSÁVAL KAPCSOLATOS MÉRÉSEK 6.4 A NÖVÉNYEK ZAJCSILLAPíTÓ HATÁSAINAK FELHASZNÁLÁSI LEHETÖSÉGEI .. 50 6.5 A TE LEP(TÉS ALAPELVEI. · · ·· · .. · ,· .. · · ··· · · 57 6.6 A ZAJCSÖKKENTÖ ERDÖSÁVBAN FELHASZNÁLHATÓ NÖVÉN '(FAJOK ~ .. 59
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM MELLÉKLETEK
kérlelhetetlenül kell harcolniuk, mint a kolera és a pestis ellen." Dr. Robert Koch (188 1)
Bevezetés
····· 63
69
Napja inkb an a környez etv édelem a talaj, a levegő és a víz nagymértékű elszennyeződése következtében jelentős
szerepet kap mind a
gazdaság ökológiailag fenntartható fejlődése és működtetése, mind pedig az emberi körny ezet és élet m inőségéne k javítása során . A környezetvéde lem tev ékenysége elsőso rba n valami lyen konkrét szennyező
anyag l ev egő be , vízbe, ta lajba kerülésének megakadályozására
irányul. Sajátos természetű ezekhez mérte n a zaj és a rezgés, melynek egyre növekvő mértéke századunk egyik legkellemetlenebb j elensége. A környezeti problémák közül a zajszerinyezés vizsgálata tényleges jelentőségéhez
képest meglehetősen elhanyagolt, noha egyes számítások
szerint a zaj által okozott, pénzben is kifejezett kár a második helyen szerepel a Az
t e v e qő sze n nye z é st követően .
elmúlt
években
számos
műszaki
megoldás
született
a
zajhatások, illetve a zajemisszió csökkentése érdekében. Ilyenek pl. az alacsonyabb zajkibocsátású gépjárművek forgalomba hozatala. az épületek hangszigetelése, zajvédő övezetek, zajvédő dombok és falak létesítése. Kevéssé köztudott, hogya növények is felhasználhatók zajcsökkentésre. Bízunk abban, hogya zajnak mint a környezetszennyezés egyik formájának egyre többen ismerik fel a jelentőségét. Kiadványunk azzal a .céllal jött létre, hogya növények zajcsökkentésben betöltött szerepét megismertessük, s szorgalmazzuk az e célra való tudatos felhasználásukat.
.
\
5
1. A zajjal kapcsolatos alaptogalmak
A zajszennyezést nehéz meghatározni. Ennek oka részben az, hogya zaj néhány tulajdonságban különbözik más szennyező ktő l :
•
A zajszennyezés átmeneti, amint megszünik a zajforrás, a környezet mentesül a
szennyezéstől.
talajba, vízbe vagy
A zaj ilyen értelemben nem hasonlítható a
lev eg ő be
juttatott veqyszerekhez, szennyvízhez vagy
más sze n nye ző anyagokhoz. •
A zajszennyezés hatásai nehezen
mérhetők ,
gyakorolt hosszú távú hatása rosszul zajszennyezés
esetében
azt
az
élő
be csü l h ető
megállapítani,
szervezetekre
meg. Nehéz a
hogy
mekkora
a
nemkívánatos terhelés. •
Sokan
nem
tekintik
szennyezésnek, általában
hiányzik
a
zajjal
kapcsolatos helyes szemlélet.
A zajt általában nemkívánatos hangként szoktuk meghatározni, és mindennapi életünk velejárójának tekintjük . Emberi környezetben szemlélve zaj minden olyan hang, amely kellemetlenséget okoz, vagy megzavar valamilyen tevékenységünkben. A hang akkor válik zajjá, amikor az:
6
•
kapcsolatteremtést, beszédet gátol,
•
figyelmet von el,
•
koncentrációt nehezít meg,
•
tevékenységet zavar meg,
•
egészségkárosító hatást fejt ki.
7
A hang valamilyen rugalmas közegben terjedő hullámjelenség.
mérünk. A hangok észlelésének nemcsak frekvencia-, hanem hangnyomás-
Keletkezése, terjedése jól meghatározott mennyiségekkel, matematikai
korlátai is vannak. A még éppen hallható hang hangnyomása 2-10-5 Pa. Ezt
összefüggésekkel leírható. Fizikai értelemben a zaj és a hang között nincs
az értéket nevezzük hallásküszöbnek. A hang
különbség.
fájdalomküszöböt. A fájdalomküs zöb is függ a frekvenc iától, de kisebb
A
hang
mint
hullámjelenség
jellemezhető:
mennyiséggel
a
három
terjedési
összefüggő
egymással
sebességével
(c,
mis)
l
a
mértékben
l
erősségét
növelve elérjük a
mint a hallásküszöb. A fájdalomküszöb feletti
hangokat
szuperhangoknak nevezzük (1. ábra).
frekvenciájával (f, Hz) és a hullámhosszával (A, m).
A hangnyomás értékei több nagyságrend különbségüek lehetnek. A
A hang észlelése már élettani jelenség. Az emberi fül 20 és 16000
gyakorlatban ezért ezt a mennyiséget nem lineáris skálán, .pascalban,
(kivételesen 16-20000) Hz közötti frekvenciatartományban képes hangokat
hanem ún. szintekkel számoljuk, decibelben (dB). A hallásküszöb értékét, a
észlelni. Az
már említett 2-10- Pa-t veszik a O dB értéknek. Néhány jellegzetes
ennél kisebb frekvenciájú
hangokat
infrahangoknak, . a
nagyobbakat pedig ultrahangoknak nevezzük (1 . ábra).
5
hangnyomásszint-értéket láthatunk az 1. táblázatban. A
; 15q...---.----"'T'""----r---....------,,.---- 630
ID
::l
o
3
I'Jf.--- 2
:1 OOt----+------4r J N
~ r-
logaritmikus,
nem
vagyis
pl.
megkétszereződ ést
jelent
a
hangerősség
decibelben.
Inrrahangok
Ultra· hangok
50 t----+-----..~
A
hangnyomásszint értékeit nem lehet összeadni, illetve kivonni, csak a szintekhez tartozó hangintenzitásokat és hangnyomásokat. Két
'
55 dBA
Cs eh orszá g
[]I Leq>6 5
Szícvákia
Magyaraszág
A zajterhelés legfőbb forrása kétségtelenül a közúti.
a vasúti,
dBA
l:lI Leq>75 dBA
Nagy-Brita nnia Sváj c Svédorszá g
valamint a légi közlekedés.
Spany~ország Portugá lia
~
NotVégia Hmlan dia
3.2.1 Közúti közlekedés
Németország
Franciaország
A közúti közlekedés esetében zajt a motor működése, valamint a
. j á rm ű n e k a talajjal, illetve a levegővel való érintkezése idézi elő. A korszerű autók gumiabroncsainak zaja 60 km/h sebesség felett meghal adja a motor
Finnorsz ág Dánia Belgium Ausztria
10
zaját. A közúti közlekedés hangnyomásszintje megbecsülhető a forgalom
mértékéből, a járművek sebességéből, a tehergépjárművek arányából,
30
20
50
40
60
70
80
90
Népesség (%)
valamint az útfelület minőségéből. A zajterh elés mértékét befolyásolhatják a
2. ábra. A közúti k özleked és zajterhelésének kitett lakosság aránya egyes országokban (Magyarország, Németország és Franc iaors zág esetében a
járművek sebességváltását előidéző közlekedési lámpák, kereszteződések
nappa li han gnyomá sszi nt érté keket számolták át , European Environmental Agency)
és domborzati viszonyok. Az Európai Unió országai és néhány közép-kelet-európai ország
Hazai mérések tanúsága szerint a főforgalm i utakon-és az autópá lyák
közúti közlekedés okozta zajterhelésének összehasonlítása a 2. ábrán
bevezető szakaszain gyakran mérnek nappal 75-77 dBA-t. A kedvezőtlen
látható .
zajhelyzet kialakulását számos té n yező befolyásolta:
A 2. ábrán Magyarország európai összehasonlításban ugyan nem szerepel rossz helyen, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy nálunk
Az ország
nem kell ene és lehetne csökkenteni a közúti közlekedés okozta zajterhelést.
Budapesten halad át, vagy onnan indul.
Egyes felmérések szerint a magyar lakosság 40-50%-át zavarja valamilyen
Kevés
mértékben a közúti közlekedés zaja. A 2. ábrán látható, hogy a lakosság
útvonallal rendelkezünk.
30%-a
(több
mint
3
millió
ember)
hangnyomásszintet kényt elen elviselni.
I
26
55
dBA
(leq,
24h)
feletti
közút i hálózata central izált,
lakott
területet
e lke rülő ,
nagy
legnagyobb része
átbocsátóképességű
Az ország tranzit forgalma jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben .
27
A
városok
szerkezete
nem
képes
az
növekvő
egyre
4.
. j á rm űforg a l o m igényeit kieléqlteni. Az
ipari
és
lakóterületek
egybefonódása
miatt
a
állapotuk nem megfelelő. lakásépítés -. során
nem
vették
kellően
figyelembe az épületakusztika i el őí rá so ka t. A
Környezetgazdálkodási
Intézet
(KGI
. zajterhelése
Környezetvédelmi
Hangnyomásszint (L Aeq , dB)
Útszakasz jellege
A j á rm ű á llo m á n y döntő többsége korszerűtlen, műszaki
tömeges
útszakaszok
Környezetvédelmi Intézet).
teherforgalom nagy része lakóterületen megy át.
A
Különböző
táblázat.
>
.nappal
éjjel
75-77
68-70
Városi főforgalmi utak
75-79
68-72
Városi forgalmi.utak
72-78
64-70
70-72
62-64
Autópálya
-
bevezető
Kisebb települések
szakasza
főútvonalai
Intézete A mérési eredmények tanúsága szerint a
felmérést végzett a lakosság közúti közlekedés által okozott zajterhelésének
megítéléséről. A kü lönböző zajterhelésű területeken végzett felmérés eredményét a 3. táblázat mutatja. A táblázatban látható adatokat a lakosság
közlekedésből
eredő
zajterhelés mértéke valamelyest csökkent az utóbbi években , de a főforgalmi utak rnent én és az autópályák bevezető szakaszain nappal 10-14
dB-lel, éjjel pedig 15-17 dB-lel haladják meg a megengedett zajszint
90%-a még nem tartja zavarónak .
értékeket (Id. 4. melléklet) . Budapesten a legmagasabb értékeket a Budaörsi úton, a 3. táblázat. A nem zavaró LAeq értékek dB-ben (KGI Környezetvédelmi
autópálya
Nagykőrösi
bevezető
úton és a Soroksári úton valamint az M3-as
szakaszán mérték. A belvárosban a Kossuth Lajos
utcán és a Rákóczi úton különösen magas a hangnyomásszint.
Intézet). Hangnyomásszintek az adott időszakokban Beépités
04-0S h
OS-1S h
1S-22
h
22-04"
Családi házas
56
62
58
53
Laza beépítésű
51
57
54
SO
Zárt sorú
56
60
56
SO
3.2.2 Vasúti közlekedés .
A vasúti közlekedés okozta zaj
elsődlegesen
a szerelvények típusától
(személy/teher) és sebességétől függ, természetesen befolyásoló tényező a meghajtó motor, a sínpálya alapozása, valamint ai sínek és a kerekek
A konkrét mérési
eredmények néhány helyen azonban jóval
magasabbak annál, amit a lakosság többsége még elfogadhatónak tartana
egyenetlensége . Igen magas frekvenciájú
sínpályák kis sugarú íveiben, a vonat kerekei és a sín között'j súrlódás következtében.
(4. táblázat).
Pályaudvarokon,
motorjának járatása, a
28
hang keletkezhet a vasúti
megállóhelyeken
hangosbeszélő
29
az
álló
és a gyakori tolatási
vonatok műveletek
fokozzák a zajterhelést. A 250 km/h sebesség felett közlekedő vonatok zaja
a fel- illetve leszálló gépek zaja továbbra is komoly környezetterhelést okoz. '
a keletkező nagyarányú magas frekvenciájú hangoknak köszönhetőert
Repülőterek
sugárhajtású gépekre jellemző hanghoz hasonlít (Magyarországon ez
típusából, útvonalukból, a felszállások és leszállások arányából, valamint a
egyelőre nem jelent problémát).
légköri viszonyokból
domborzati
viszonyok
jelentősen
befolyásolhatják.
Nyugat-Európában
a
zajterhelés
repülőgépek
a
számából ,
jelezh ető e l őre.
Európában jelenleg két egymással szemben álló folyamat figyelhető
A zajterhelés mértéke értelemszerűen azokban a régiókban, illetve országokban nagy, ahol a vasúthálózat kiterjedt. A terhelés mértékét a
környezetében
meg, amelyek növekszik
hatással vannak a zajterhelés mértékére: repülőgép-forgalom,
a
másrészről
pedig
egyrészről
egyre
kisebb
komoly erőfeszítéseket tesznek a vasút zajszennyezésének csökkentése
zajkibocsátású
érdekében. Jó példa erre Svájc , ahol a domborzati adottságok miatt (a
növekszik a légi közlekedés zajártalmának kitett lakosság nagysága. Magyarországon
vasútvonalak ugyanabban a völgyben helyezkednek el, ahol a települések) nagy
a
vasút
okozta
zajterhelés.
Az
Európa-szerte
terv ezett
repülőket
állítanak forgalomba . Vizsgálatok tanúsága szerint
a
rendszerváltozásig
elsősorban
a
Ferihegyi
nemzetközi repülőtér és a katonai (főleg szovjet) repülőterek körzetében jelentős
követően
repülőterek
gyorsvasúthálózat kiépítésével valószínűleg nőni fog a zajterhelésnek kitett
volt
lakosság nagysága.
körzetében nagymértékben csökkentek a lakossági panaszok (szovjet
Budapesten a vasúti közlekedésből származó zajterhelés nappal 62-
zajhatás . A rendszerváltozást
csapatok kivonulása , repülési
id ő
a katonai
korlátozása stb.). Ezzel párhuzamosan
72 dBA közötti. A mért értékek ugyan átlépik a megengedett határértékeket
azonban megnőtt a ' különböző vállalkozások által működtetett kisgépek
(Id. 4. melléklet), de a túllépés mértéke kisebb, mint a közúti forgalom
forgalma . A következő években az előbb említett folyamat várhatóan
esetében. Teherpályaudvarokon az éjszakai és a nappali zajszint között
tovább erősöd ik. A Ferihegyi repülőtér belső zónájában75 dB feletti , a
csak csekély különbség van.
középső
Vizsgálatok szerint a vasúti zajt az emberek kevésbé zavaró nak ítélik, rnint más zajforrásokat,
zónában 65-75 dB közötti , a
külső
zónában pedig 75 dB feletti
nappali zajszint értékeket mérnek.
ennek is köszönhetően a vasúti zaj
jelentőség e kisebb, mint a közúti zajé. Ez hazánkban és Európa többi országában is igaz.
3.3 Építési zaj
3.2.3 Lég i közlekedés Építkezéssel , J elentős zajterhelés jelentkezhet mind polgári, mind pedig katonai
repülőterek környezetében. Az utóbbi évtizedek technik ai fejlődésének
építési
munkákkal
tevékenységek
számos esetben zava ró zajhatással járnak. Az építési munkálatokhoz használt
gépek
többnyire
nem
megfelelően
következtében a repülőgépek zajkibocsátása jelentősen csökkent, azonban 30
kapcsolatos
31
hangszigeteltek. Egyéb
közterületeken
végzett
munkák,
mint
a
szemétszállítás,
vagy
a
4. Környezeti zaj Európában
közúttisztítás zaja szintén lakossági panaszokat okozhatnak. _Az utóbbi évtizedben , főleg Budapest belv árosában. megnövekedett az építkezések száma, új üzletközpontok, bankközpontok, irodaházak
Annak ellenére , hogy kevés adat áll rendelkezésre, úgy tűnik,
létesültek. A munkavégzés során ezek gyakran nem veszik figyelembe a
zajszennyezettség terén nincs jelentős különbség Európa nyugati és a keleti
zajvédelmi szabályokat, és a megengedettnél jóval nagyobb zajterhelésnek
országai között. Az azért megállapítható, hogy a közép- és kelet-európai
teszik ki környezetüket.
országok nagyvárosai általában zajosabbak, mint nyugati társaik. Az összesített adatokból kiderül, hogy Európában egyértelműen a közúti közlekedés a zaj legfőbb forrása. Az európai szakértők a következő megállapításokat tették:
3.4 Háztartási és szabadidős tevékenységgel összefüggő zajok hozzávetőleg
Lakóövezetekben az egymás mellett élő emberi tevékenységek "zaja" gyakori panaszok forrása . Az ún. szomszédsági zajnak is nevezett zaj forrása elsősorban háztartási gép, zenehallgatás vagy társas összejövetel. A
lakóházakban
frekvenciájú
található
hangjai szintén
szellőzőrendszerek
elsősorban
panaszokat okozhatnak,
alacsony
alacsony vagy
elfogadható hangnyomásszintjük ellenére . Egyre nő a nagy zajjal járó szabadidős tevékenység ek száma. Autóés motorversenyek, vízi sportok viszonylag kis területen, de' jelentős zajforrások lehetnek. Szabadtéri koncertek , rendezvény ek,
tűzijátékok stb. szintén
j el entős zajterhelést okozhatnak csakúgy, mint az éjszakai szórakozóhelyek. A szórakozóhelyek környezetében megnövekvő autóforgalom tovább növeli a zajterhelés mértékét.
450 millió embert (a teljes európai lakosság 65%-át)
ér 55 dBA (Leq, 24h) zajszint értéket meghaladó terhelés, hozzávetőleg
113 millió embert (a teljes európai lakosság 17%-át)
ér 65 dBA (leq, 24h) zajszint értéket meghaladó terhelés, hozzávetőleg
9,7 niillió embert (a teljes európai lakosság 1,4%-át)
ér 75 dBA (Leq, 24h) zajszint értéket meghaladó terhelés. Az OECD országok. között konszenzus alakult ki az elérendő cél tekintetében. E szerint a
k ülső
zajszint ne haladja meg a 65 dBA (Leq -
nappal) értéket , míg a lakóövezeteken belül maradjon 55 dBA (leq , nappal) érték alatt a zajterhelés . Az előbb említett értékek szerint az OECD két kategóriába sorolja a közlekedési zajjal terhelt területeket: a 65 dBA-t (Leq, 06-22 között) meghaladó zajterhelésű területek az h
ún. .tekete területek" az 55-65 dBA (Leq, 06-22h között) zalterhelés az u'n. .szuürke területek"-et jellemzi.
32
33
Az Európai Bizottság az 5. Kömyeietvédel~i Akcióprogramban célként
5. A zaj csökkentése
tűzte ki, hogy egyetlen ember se legyen olyan mértékű
zajterhetésnek kitéve , amely veszélyeztetné az egészségét, vagy rontaná az életminőségét. Ennek elérése érdekében a következő irányelveket
Az . ' előző
fejezetekben
rövid
áttekintést
nyújtottunk
a
zajjal '
kapcsolatos alapvető fogalmakról, a különböző zajforrásokr ét . valamint a
állapította meg az éjszakai zajterhelés mértékére:
zaj élőlényekre gyakorolt hatásáról. Ebben a fejezetben a zaj káros hatásainak kivédésére,_ csökkentésére irányuló lehetséges .zalcsökkentési
a 65 dBA-t meghaladó zajterhelésnek kitett lakosság számát csökkenteni haladhatja
kell,
illetve
a
zajterhelés
mértéke
sohasem
meg a 85 dBA-t. E cél teljesülésével Európában
összesen 9,7 millió
fővel
csökkenne
65
dBA
feletti
. intézkedések, megoldások leírását tekintjük át. A
zaj
forrásától
függetlenül
a jelenleg 55-65 dBA zajterhelésnek kitett lakosok száma nem
módszer
k özül.
Az első eljárást aktív I eljárásnak
nevezzük, a másodikat pedig passzívnak. Utólagos
növekedhet,
_két
választhatunk. Az egyik esetében a zajt a forrásnál, '~ íg a másik' esetben terjedés közben lehet csökkenteni.
zajterhelésnek kitett ember,
alapvetően
a jelenleg 55 dBA értéket nem meghaladó zajterhelésnek kitett
alkalmazhatunk,
lakosok száma se növekedjen .
eredményes. .
zajcsökkentésnél ennek
költsége
csak általában
passzív magasabb
megoldásokat és
kevésbé
Jelenleg Európa lakosságának még közel 17%-a, közel 113 millió ember v an kitéve negatív hatásokat is kiváltó mértékű zajterhelésnek. Az elmúlt 10 évben a zajszennyezés nem romlott tovább. A közép- és kelet-
5.1 Törvényi szabályozás
európai országokban bekövetkező ' gazdasági fejlődés azonban negatív hatással van a zajhelyzet alakulására.
Az eredményes zajcsökkentés ~ l őf~ ltéte ~e a megfelelő határértékek ' megfelelő kialakítása . meghatározása . . és a jogszabályok . . . .
Magyarországon . jelenleg
által ános
e.lőírásokat
a k örnyezeti iajvédelem területén
az
a Minisztertanács 12/1983 . 0/. 12.) MT számú, azóta
többször, módosított zaj- és. rezgésvédelemről szóló rendelete tartalmazza. 'I . ' A rendelet veszélyes mértékű nek és tilos zajkeltésnek minősíti azt a zaj- , illetve rezqésszintet, amely meghaladja a zaj- és' rezgésterhelési, .illetve
34
35
' .& . ;1.
jn.' . . 1'
.
: ,'
.
.
"
zajkibocsátási határértéket. A rendelet nagy hangsúlyt helyez a rneqelözésre, új létesítményekre tartalmaz részletes előírásokat. A környezeti zaj- és -rezgésterhelési határértékeket a 4/1984. (I. 23.) EüM (Egészségügyi -Minisztérium) sz. . _ rendelet írja .
A
elő (2., 3., 4. melléklet) .
zajvédelmi : rendelet
zajkibocsátású . üzem - munka
során
a
-
előírja,
hogy
va~y - közlekedési
kivitelezőt
a
- kü lö n böző
hangnyomásszinteket
rendeltetésű
nem
EüM
zajkibocsátása
jelentősen
köszönhetően.
Azonban a csendesebb
esetében az egyre csendesebb
építési
áll egymással szemben.
zaj-,
illetve
technológiák repülőgépek
gépkocsik, vonatok, járművek
okozta zajcsökkenést
megengedett
rvisz
(Magyar
repülőgépek
és az egyre
növekvő
forgalom
A fokozatosan szigorodó követelmények hatása azonban csak hosszabb
hanemaz
valamint
csökkent az egyre szigorodó követelményeknek
üzemeltetőit,
meghatározott
rendelet,
járművek,
alkalmazása. A közlekedési
túllépő
helyiségekben
járművek,
termékek,
határértéket
létesítmény
rendeletben
gépek,
számuk növekedése semlegesíti, jó példa erre a légi közlekedés, mely
rezgésbírság megfizetésére kell kötelezni. A
,
(zajszegény)
időtávlatban
érvényesülhet, tekintve a
gépjárművek
10-15 éves
élettartamát. A gépkocsik zajkibocsátásánál
igen fontos
a gördülés és a
Szabvány) 18151/1-8? sz. szabvány tartalmazza . A különböző tervezési
gumiabroncs zaja. Korábban már említettük, hogy 60 km/h sebesség felett a
feladatok során alkalmazandó előfrásokról, -környezeti zaj leírásáról és
gumiabroncs- és a gördülési zaj meghaladhatja a motor zaját. Csendesebb
méréséről, -immissziós zajhatárértékekről stb. a nemzeti szabványok
gumiabroncsok
, rendelkeznek.
jelentősen
alkalmazásával
csökkenthető
a
járművek
zajkibocsátása, szerencsére ez a gyártóknál ma már a prioritások között
A 12/1983.01. 12.) MT sz. rendelet hatálybalépése óta során bekövetkezett társadalmi , gazdasági és
m űszaki-tudornányos fejlődés és a
közelqő Európai- Uniós csatlakozás mindenképpen indokolttá teszi. hogy
újra' szabályozzák a környezeti zaj és rezgés védelmét.
szerepel. Az útburkolat
minősége
és állapota is nagyban befolyásolja a
gördülési zajt. Jobb minŐségű utakkal, ún. suttogó aszfalt alkalmazásával jelentős
zajcsökkenés
Gázüzemű
érhető
el.
járművek
tömegközlekedésben-
forgalomba
állítása,
és a tehertorgalomban
különösen
a
tovább
csökkentheti a
lehetőség
a hang terjedése
kibocsátott zajt.
5.2 Aktív zajcsökkentés
5.3 Passzív zajcsökkentés A kibocsátott zaj csökkentése, az aktív zajcsökkentés a két legfontosabb
zajforrás. ,
.
a
közlekedési,
illetve
az ' ipari
esetért
is
alkalmazható. Az aktív csökkentés egyik legfontosabb módja a csendesebb
ih c»
36
A zajterhelés csökkentésére a második közben
történő
csillapítás. Ez általában a zajforrás és a zajterhelési pont 37
~
közé elhelyezett hangakadály 'segítségév el valósulhat meg. Amennyiben a, hangforrás jól körülhatárolható (pl.: gépzaj), akkor valamilyen burkolat, míg nagyobb kiterjedésű, nehezen körülhatárolható forrás esetén5ajámyékoló fal, 'n öv énys áv stb. alkalmazása szükséqes, Amennyiben a forrás zajkibocsátása nem csökkenthető, vagy a csökkentés
nem
leghatásosabb
kellő
módszer.
képességű elemekből
mértékű,
A
a zajos
szerkezetet
szerkezet ilyenkor
beburkolása
nagy
a
hangelnyelő
készített burkolattal ves zik körbe . A zajforrás minél
tökéletesebb beburkolására kell törekedni , mivel minden egyes rés vagy nyílás j el ent ő sen csökkentheti a kívánt hatást. Ennek az eljárásnak az a je le ntős e lő n ye ,
hogy a zajcsökkentő hatás a zajforráshoz közel érvényesül.
A bebu rkolás vagy más néven tokozás hatása akkor lesz a
legkedvezőbb, ha a ' burkolat érdekében, hogya fal elemekből
anyaqát úgy választjuk ki a hanggátlás '
többrétegű, vékony külső és nagy zajelnyelésű belső
álljon . A burkolat hatékonyságát rontják a már említett hézagok
és nyílások, valamint a burkolat és a zajforrás rnerev kapcsolata. Számos zajforrás esetében azonban nincs lehetőség zajcsillapító I
'
burkolat kialakítására. Ilyenkor a zajforrás és az észlelési pont között kialakított zajárnyékoló segítségéve l érhető el a kívánt hatás. Zajárnyékolók alkalmazásával gyakran
találkozunk
közlekedési
zaj
csökkentésénél. '
Zajárnyékoló létesítmények lehetnek zajvédő fala~, dombok, növények, illetve ezek kombinációi, Zajvédő
fal elsősorban közlekedési zaj (esetenként ipari zaj)
csökkentésére alkalmazható . Ezen belül is a közúti, illetve a vasúti zaj csökkentése lehet hatékony. A felhasznált anyagoktól és a konstrukciótól függően
5-13 dB zajcsökkenés érhető el zajvédő falakka l. A zajvédő falak a
zajok egy részét visszaverik, .elnyelik, illetve átengedik. A falakat a legjobb zajcsökkentő
hatás elérése
érdekében
lehetőleg
minél
közelebb
kell
Anyagukat tekintve rendkívül változatosak lehetnek. Készülhetnek fából, betonból, anyagból
fémből, plexiből,
vagy
ezek
téglából, speciális
kombinációiból.
növényzettel kombinált zajv éd ő fal
Nyugat-Európában
is. Áruk
elterjedt
a
(de hatékonyságuk is)
természetesen nagyban függ a felhasznált anyagoktól. Európa egyes országaiban az esztétikus megjelenés érdekében igen változatos formában építik a zajárnyékolókat, gyakran művészeket kérve fel a létesítmények
megterv~zésére
(ez azonban számos esetben a gyakorlati cél, vagyis a .
zajcsökkentő hatás rovására megy) . A zajárnyékoló
falak
hatékonyságanak javítása
érdekében
a
magasságot egy bizonyos méret után már nem kifizetődő növelni, mivel a költségek nem állnak arányban az elért hatással. A hang ,egy része csak a fal éleit (tetejét) megkerülve, hullám-elhajlás útján juthat el a zajforrástól a védendő
pontig, az árnyékolás nagysága végső soron a közvetlen, illetve az
elhajló utak kütönbségétől függ . Ezt a jelenséget figyele~be véve, a zajárnyékoló tetejére
elhelyezett
különféle
hangelnyelő
szegélyekkel,
peremekkel jelentősen javítható a zajárnyékoló hatás a magasság növelése nélkül is. Egyes kísérletek szerint így akár 3-4 ~B-Iel is növelhető a zajcsökkentő
hatás.
Bizonyos
esetekben
mesterséges
dombok,
földhányások
is
alkalmasak zaj csökkentésére. Megfelelően kialakított zajvédő dombokkal jel e ntős
zajcsökkenés .' érhető el. A dombok hatékonysága növényzet
telepítésével tovább növelhető. Ilyen zajárnyékolókkal Budapesten
is
találkozhatunk, elsősorban lak ótelepek környezetében, gyakran gépkocsitárolókkai kombinálva. A zajvédő falakhoz hasonlóan, dombokkal is csak a földkÖzelben
érhetŐ el jelentős
zajcsökkenés. Többszintes épületek
szintjeire már nem terjed ki ezek árnyékoló hatása.
elhelyezni a zajforráshoz- Magasságuk általában 2,5 -4 m között vá ltozhat. 38
többrétegű hangelnyelő
39
felsőbb
. 6. A növények szerepe azajvédelernben ,
II /
'
6.1 A zöldfelületek kömyezetvédelmi'hatásai
A növén nyel fedett területeknek esztétikai és gazdasági szerepük mellett jelentős a környezetvédelmi hatásuk is. Kedvezően
befolyásolják , a
helyi
klímát,
csökkentik
a
szélsebességet, és növ~lik a levegő páratartalmát. A városokban ezen 'kívül a párolgás hűtő hatása révén csökkentik a felrneleqed ést, és az épületek közötti
terekben . kisebb
légmozgás
keltésével
segítik
a
belterület
átszellőzését.A megfelelően telepített riövénysávok védik a talajt a szél és
a víz romboló hatásától (a deflációtól és az eróziótól), mérséklik a felszíni lefolyást, ezáltal szerepük van a termőréteg ' megőrzésében és a talaj v ízh áztart ás ának javításában.
Természetvédelmi funkciójuk elsősorban a madarak védelmében
.
élőhelyel
rejlik. Az állatok "
közötti összeköttetés rneqteremtése révén
azonban a rovarvilág és az e mlősfauna sokszínűségének megőrzését is ' szolqáliák. Az .útmenti növénysávoknak azonban ,
'
_" -::;'"
'.
'r,
"
'
,,
"
kedvezőtlen hatása is van ,
'
az.állatokra: az ott élők közül sokan a közúti forgalom áldozataivá válnak. A növénnyel fedett területek jelentősen növelik a tájképi értékeket. . A növények a települések beépítettterületén és a külterületi építményeknél hozzájáruinak a, por- ésa légszennyezés, valamint a fagy és a zaj elleni védelernhez.
41
40 /
II csekély, míg a füves terület és a kötött talaj hangelnyelése már jelentős
6.2 A növényzet hatása a zaj terjedésére
lehet.
II
A növényzet zajcsillapításának megítélésekor gyakran két ellentétes véleménnyel találkozunk: egyesek jelentősen túlbecsűlik , mások egyáltalán
A növények felületén, leveleken, áqakon, törzsön stb., más szilárd ..
.:
',
'
;
~
felületekhez hasonlóan, a hang egy része visszaver ődik, elnyelődik,. illetve , . ' .' .
'
áthalad . A levelek közötti iég rét~g szigetelő hatású. Ennek megfelelően a (
.
'
növények is képesek bizonyos mértékű "zajárnyékolásra". Fontos a lombozat zajelfedő tulajdonsága is. Miv~1 a fák ·és ·cserjék leveleit a szél állandóan rnozqatja, azok összeverődnek , és a szél sebességétől függően
alacsonyabb vagy m,~g asa bb, . de egyenletes zajszint .
!.
' l
keletkezik . ' Ezt a természetes zajt az ember idegrendszere nemcsak jól elviseli, hanem - éppen úgy, m~nt a patak csobogása a maga term észetes ritmusával - megnyugtatja az embert. Az elfedés jelensége . tehát azért
kedvező,
mert ' a rendszertelen,
inqerlő,
ártalmas ' zajok egy részét
eqyenletes, nyugtató hangjával, zúgásával "elrejti" .
A növények lombtalan állapotban is akadályozzák - bár kisebb" . mértékben :- a zaj terjedését, Ezt a szakmai gyakorlat . érdesítő hatásnak" nevezi.
nem veszik figyelembe a lehetséges Csillapító hatást. A növények zajvédelmi alkalmazása esetén fontos a reális hatások és lehetőségek ismerete.
!
Az erdősávok,
fasorok
zajcsökkentő .
hatását vizsgálva többen
végeztek méréseket, bár ezek az eredmények korántsem egységesek . Lássunk most ezek közül néhányat, zajcsökkentésről
előrebocsátva
azt, hogy érdemi
3 dB-nél nagyobb értékek esetén beszélhetünk .
Moser és Pálmai szerint egy 3 m széles zöld
erdősáv
3-10 dB-lel is
csökkenti a zajszintet. Az ideális háromszintes (lágyszárú aljnövényzetre, közé pső
cserjeszintre és 3-5 m feletti faállományra tagozódó) sáv 15-20 dB-
t csillapít, amely lombhullás után 6-8 dB-re csökken. Tűlevelű és örökzöld lombos állomány zajcsökkentő hatása télen sem változik. 1974-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Ipargazdaságtani Tanszéke (Susánszky és mtsl) Budapest különböző pontjain végzett ' méréseket az úttest szelén és 'a fasor "védett" oldalán , meghatározott I
távolságokban . A mért eredmények 8-12 dB-lel alacsonyabb zajszintet mutattak ki a zajforrástól 20 m távolságban. A zajforrástól 5 m-re
6.3 A növények zajcsökkentő hatásával kapcsolatos mérések
háromszintes növényfal (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) 12 dB-lel nagyobb zajcsökkenést eredményezett, mint az ugyanilyen távolságban levő
cserjefelület. A mérések meglepő eredményeként azt kapták, hogya
és
növények zajcsökkentő hatása nagyobb, mint egy téglából rakott falé, amí
a növénysav .szé l esség étő l és a zaj frekvenciájától függ.
csak 10 dB-lel mérsékelte a zajt. A zajszintet a sűrű, 6 m magas sövény
éshanqvisszaverő tulajdonságaik miatt bizonyos típusú talajok . Hangelnyelő .
mérsékelte a legjobban. Hátrányként figyelték meg, hogy mögötte bizonyos
.' többletcsillapftást eredményezhetnek. Kemény felületek hangelnyelése
távolság után a zajszint ismét
.A zajcsillapítás nagysága sűrűségétől,
elsősorban
a növényzet fajától I
(
42
erősödött.
43
~/AI
tartományban
jelentősebb.
Ozimek és Kobek mérési adatai jól szemléltetik
ezt az összefüggést (in Tóth S.) (Id. 5. táblázat).
90
,~
-- ~
...... 'v "..,
~
5. táblázat. A zajcsökkentés értéke dB-ben 30 m mélyen ~
~~
5O
(Ozimek és Kobek alapján) .
r-
~
~ ~-... ~
,
....... .......
.. ....... ... -..:::::
:::..:..: ;-::::: ~
O
-
t
20 I,[J
60
so
100 120
1l.O 160
180 200 220 240 260 m
A zajcsillapítás arányban áll az Kobek
megállapítása szerint
(in
erdősáv
szélességével. Ozimek és
Tóth S.) 15 dB
értékű
hangerő
Aljnövényzettel
Fiatal
boritott
állományban 50 Hz tartományban
12
24
15
500 Hz tartományban
15
25
25
1500 Hz tartományban
15
25
25
6000 Hz tartományban
22
30
27
3. ábra . A különböző típusú zöldfelületek zaj ellen védő hatása (Jámbor /., Mez6sné Szilágyi K. alapján). 1. A zaj terjedése nyílt területen. 2. A zaj terjedése lombos fák között. 3. A zaj terjedése lombos fák és cserjék között. 4. A zaj terjedése tűlevelű fák között.
Aljnövényzet nélküli
-- - ---. - -- 2
r-:.-.-
:3O
2O
-
.
(.
A továbbiakban olyan mérések ismertetése következik, amelyek az elő b b
említett vizsgálatok eredményénél (esetenként nagyságrenddel)
kisebb zajcsillapítást állapítottak meg. P. J. Meister és Ruhrberg az úttal párhuzamos tömör faállomány ha ng e l nye l ő képességét mérték (in Ákos /., Ghimessy L..) . Az állományon I
m erő l eg ese n
áthaladó hang esetén méterenként 0,1-0,4 dB zajcsökkenést törzs ű. sűrű növésű
hangelnyelő
csökkentéshez aljnöv ényzet nélküli erdő esetében 25 m, sűrű állású fiatal
tapasztaltak. Magas
erdő esetében 14 m, sű rű a ljnövényzetű erdőből 15 m széles sáv szükséges
méterenként átlagosan 0,16 dB, míg a cserjecsoport és a park csillapítása
. Sadowsky és Wodzinsky szerint (in Tóth S.) 50 m széles kerti
Igen érdekesek azok a megállapítások, amelyek a hangtompítás mértékének frekvencia függőségére utalnak. A kutatók azt állapítják meg, hogya növényzet zajcsökkentő hatása a közép és a felső frekvencia-
A spanyolországi Alicante egyetem i városában egy 5 m magas, 50 m széles és 800 m hosszú, az autópályával párhuzamos zöldsáv az autópálya zaját 80 ott
őshonos
dB-ről
65-70 dB-re csökkenti. A növényzetet
elsősorban
fa- és cserjefajok alkotják (Jimenez, A.).
Az Egyesült Államokban végzett mérések szerint (Hendricks, R.) közvetlenül az autópálya mellé telepített leander vagy ezzel
44
képessége
0,06 dB/m körül mozog.
növénysáv hangtompítása 20-30 dB. 3 sor juhar 22 m széles sávja 10 dBlel, 4 sor hárs 8,4 m széles sávja 7 dB-lel csökkenti a zajt.
állomány
45
egyenértékű
cserje, mely legalább 2,4 m magas .és 4,5-5 m széles, 1-3 dB-es zajcsökkentést eredményez. Leander és fenyő kombinációjával , úgy, hogya fenyők
9 m-re álltak egymástól az egy sorban lev ő leanderek között, már
csak 0-1 dB zajcsökkenés volt tapasztalható , bár ebben az esetben a hangerősség
általában kisebb a feltétele zett értékeknél. Tóth
csökkenésének mértéke
75 m széles
erdősáv
h a ng e l nye lő
képessége. Ez a távolság azonban csak arra elég, hogy a
esetén annyi, mint a 150 m távolságú szabad terület
Bullen és Fricke vizsgálatai szerint a zajcsillapítás mértéke nagyban
jelentősen
a növényzet szerepe
a különlegesen s űr ű Iombozattól, a lombkorona belső részén levő elhalt ágak számától. szerint
az
állományok
áttörtsége,
átlátszósága
hallómagasságban (1 ,2-2,3 m) általában nagy. Emiatt a zajcsökkentő képesség
csökken.
Ha
a
mérés
során
a
hangnyomásszintmérőt
növénysáv szükséges, továbbá a talaj akusztikai tulajdonsága
koronák és a cserjék zajmérséklő hatása következtében. Ebből adódik, hogy
eredményeléréséhez
minimálisan
60
s ű r ű b b lombozatú, földig lombos fafajok , cserjés a ljnövényzetű sávok
Kragh 10-25 m növénysáv -szélesség esetében tapasztalt számottevő
zajcsillapítást. A csillapítás mértékének
fre kven ci a-függ őség ét
Kragh is
Reethof eredményei szerint egy 30 m szélességű fákat és cserjéket
_egyaránt tartalmazó ültetett növénysávval 5-8 dB zajcsökke nés
érhető
el.
Míg egy hasonló szélességű, de természetes úton kifejlődött növénysáv csak 3-5 dB csillapításra képes. növényzette l
növényfajoktól,
a
elérhető
te lepítéstől ,
zajcsillapítás a
.nagysága
sűrűségtől ,
az
frekvenc iatartománytól és egyéb tényező ktő l, ezért - az irodalomban közzétett mérési adatok
hangtompító képessége nagyobb. Nyilvánvaló, hogya távolság növekedésével a hang erőssége csökken. Ha a hangforrást magát nem látjuk, bizonyos hangerőig lelkileg is
kiemeli.
előzőekben ,
kísérletek
megemelték, vagy alacsonyabbra helyezték, nőtt a hangtompítás mértéke a
J el e ntős
befolyásolja a csillapítás mértékét.
A
hogy ' a
m
elhanyagolható. szélességű
állapította meg,
- a hang irán yára me rőlegese n elhelyez ked ő levélállástól,
A
csökkentse.
1000 Hz alatt tartományban
alapján azt
- a levélnagyság növekedésétől,
közlekedési zaj szintjét a huzamosan elv iselhető h a ng erősség határig
frekvenciafüggő ,
Sándor mérései
növényfajtól függő zajcsö kke ntő képesség emelkedése függ
zajforrástól (autópálya) távolabb helyezkedtek el a növények. Gab/er szerint (in T6th S.) a
paraméterek. Buna Béla szerint a növényzettel e lé rhető zajcsökkentés
függ
a
évszaktól,
a
elszi g ete l őd ü n k tőle,
a zaj kevésbé jut a tudatunkba. Ha a közvetlen
környezetünk alapzajszint]e alacsonyabb, mint a távoli hangforrásé, akkor erről nem is szerzünk tudomást. A fák, az e rdők hangvédelmi hatásának
értékelésekor ezeket a tényezőket is figye lembe kell venni.
mint láttuk az
nagymértékű
szórást
mutatnak. Az eredmények közötti jelentős külö nbséqek oka lehet az is, hogy nem minden esetben ismertek a mérések körülményei illetve a vizsgált
46
47
A
növényz et
összefüggések,
zajcsökkentő
azonban
ezek
hatására
segítségével
léteznek csak
matematikai
hozzávetőleges
eredményeket kaphatunk. Összefoglalva megállapítható, hogy jól kimutatható nagyságú (5-10 dB)
zajcsillapítást
csak
széles
(30
m