A szerzői jog kalózai : a kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig 9789632794259, 9632794257 [PDF]

Zitiervorschau

E

d

i

t

i

O

n

2. 0 ÚJ MEDIA

RE:MIX

O BOoÓ BALÁZS

ASZERZOl JOG KALÓZAI

A KALÓZOK SZEREPE A KULTURÁLIS TERMELÉ S ÉS CSERE FOLYAMATA I BAN A KÖNYVNYOMTATÁS TÓl A FÁJLCSERÉLÖ HÁLÓZATOKIG

TYPOTEX

A SZERZŐ I lOG KALÓZA I

C JPYnghted malenal

EDITION 2.0 A~

ElilIJl'ilvrw.iÍ!i" Friln.:i""r';->liÍgl}(Jn

fl~

3 ..1.2 Svríjr.: (I Sur.i filp. TVI'0gMphi'lue dR NeucMIRllörtfinRle 3 .3.3 Könvvk.(I/ózok irorsztÍglxw

89

flG

3.3.-l Az europai könVl'kereskedelem é.~ a felvilágosodás

d;!Jnémel iigi'w5kei 3.3. .'i Az eur"!)(Ji kal;é~ UZü n ha n rúmutat alTa is. hogy a P ~ P-k alózo k létezése mára már nem magyará zható csa k a piaci kudarcokkaL s ilyen szempon tból a P2P-kaltl7.o k nem követi k a kaló zok korábbi történetei so rán megismert pályát. A P ~ P-hálózatok robnszlUssága és jogi, technnlógiai támadásokkal szem heni re zisztenciája ni.:ihresztette a felhHszmí lói kiiziisséget a kooperációban .:is ko ll abo rációhan rejló eníre, mely .. k i .~g,;szü h.! a konlli ktuiS"ko n keresztül ki aln ku h közös e llenségképpel .. határozott politikai külde téssel rendel kező társadalmi ewt fonn:ílt 11 külö n-külö n gyenge P2P-kaló zokbóL Az a foly11mat, melynek a kiindulópontja a piaci szereplők és a fogyasztóik kö zötti kereskeflclmi ko nfli ktusk"nt \'olt értelmezh ető. má ra e!veJ.etell az en nél sokkal tág~ hu .. .:is fontosabb .. kérdéshe z: a hálózat semlegességc. ~Z infonná,!ifji; szah(l(l ~á gjogo k , n k u ltu ráli~ javuk cse réjének ,Iigitúlis l()gikája kü rül folytatott háború kérdéséhe z. Az utolsél, fi, feje zet e zeknek a folyaIllatoknak igyekszik nyomára lelni egy Magyarországo n végzett empirikus kutatás segitségéveL 20011 folyamágot é. a fogposztút, akkor ez aZ lit n"m járható. Balszerencsénhe nem forgathaljul "is= az óra kerekét. k ta~iJhatllnk ki új fogai· "'''1 " COI'\'righ t helyeit. de ""uyil nwgtehelii" k hog.'" kis..hb h"',!>"úlyl hcll'",-ii"k " ".6kalK:onlatb" n " 'jngok' rés,.r~. 1...1 A col'yrighU.ii,.ii,.r'll~" heliil "hog.v "",st ~ tewmMn. rendben levő. ha a művészekre. koml'onistákra. clö.,.lóműv';szekre k ""n"l"toh" ",i"t jo:,'O'ult"km hi .."lkozu" k. Ugy,,,,,,,,,,,,k a kifcjc",;,"ck a h".' z,,,ila, ta a politikllsokl::al. fogyaszlókk,,1 folytatott beszélgetésekben é. a nyilvánosságban rossz PR·lépés lenne. A velük foh1ato!1 konllnllnikádó során keriilniink kell a jogi Z>1lrgon~ ehelyett olyan ,zavakat k.,n ha.ználnllnk, melyek k>galáhbi. seml"3esek , de még inkáhb befogadÓ.~ker/cJmi háJó;;l!Ita/ ellY ir/6/,en 6 ü/emben feiJ6d(j, komplementu hli/ómtok. melyek u legitim kere~ ked ók által ~zu had()n hagyott pi Hci ré se k kiszolgálásá ra szakosod tak . • A? atl an ti gll~ d as~g föl,lrajzi é ~ u:irsatl alm i pen,m,! n elhely,)zkedő

ka ló z-üzlet elválasztha tatlanul öss ze kapcsolód ott a piaci mechani zm uso kk al. A ka lózo k e~' sor kü lön fé le vevőt látt ak el kü l ö nbö ző áru kk al és szolgálta túsokkal. s ez zel a kaló zkoIhis a keN: sk,~, lclmi és hajúz~si te\',! k,m y~get meghatúrozú p i~c"k egyikévé vál t. 1....lásrés7.r61 a k aló~kodás fü ggöt! is e piacoktól. mert csak azo k"n ~ pontokon virá gozhatott és tenyés~hf,tett , ahol II kereslet és kínálat közötti egvensúlytala nság nyilvánvaló \'0 11. I...J A kal ó zkod ás több , mint e~'. a gazd aáll att al együtt n ö \'ek edő vagy fogyó parazita _ A kal6 zo k a piaci ku darGok k ihasználás~ ­ val e,llVS7.erre verse nye znek a ke resked ükk cl és t"sztogatjiik üket. O lyan helyzete kben virágoz nak. ami kor rés támad az áruk, katona i smlgáltatiiso k é~ a hajózásh oz s7.ükséges ert'iforrii "" k kereslete és kínálata között: (Sta rkey. 2001 , 107- 109 ,) ke re skedelmi monopóliumokra épü lő e uró pai gyarmatbirodalmak egyszerre áldozatai és legfontosabb felvevőp iaca i a ra blott holmi kna k. A kizárólagos hely ze tben le vő keres kedelmi tá rsaságok által ell át atlan ul marad t gya rmato k kormány zó i ó va tos egyensúlyozásra ké nyl; zc riiltek il hivnt~l o~ é~ a tá de piuci ker of the Most Nolorlon, l':n al ... ' 11724),

C :lPYnghted malenal

a hajón tal 61 t kim;sl!k küzül néhóny"n ;l.TrU utulú ",írüléseket találtak. hogy a legénység megpróbálta azt egyenlően elosztani egymás közt (Osborne. 1996). Korabeli beszámolók egyöntetű en tillítják. hogy - a kor körülményei közütt tllképzlllhtltetltln mó, lon - a kaló~hajók legénysége közt nagyszámú színes bőni volt. ami egy soknyeh'ű . so kku ltúrájú. s a jelek szerint egalitáriánus közüsség lehetúségét stl jttlti (Kin kor. 2007) ,

A szigorúan hierarchizált lársndalmi rend képletes és valós korbiÍcsa alól megszabad ul t kalózbandák '" esetében nem is a tevékenységük jelen tette a ItlgnagJo bb veszélyt. bár számuk - küW niisképpen a~ államilag támogatott kalózkodás bealkonyulásával - és az általuk okozott kár ü""wm!'rhetö \'o lt a transz atlanti forgalom teljtl" volumtlm,veL Sokkal inkáhl) a It,lük \lolt ;1.7.. ami veszélyes v"lt a kor uralk"dú rendjén ek tök éle tes antitézise és kifigurázása. a politikai. gazdasági auto nómia. am it ezek a közösségek a maguk számára újra és újra megteremtette k, A térkép fehér folt jait éppen fIlIszámo ló globál is kapitalista világrtlnd számára az e rendet felforgató I'agy éppen semmibe vevő autonómiák léttl akkor is halálus ftlnycgetós, ha e Iáza,lásna k nem volt célja a hatalumátvétel. Hal~los '"ny"!;"t,)s. IJl"rt az últal uk nyújtutt altern;l. tíva nemcsak működőképes, sokszor hatékony katonai és kereskedelmi erő . de vonzó társadalmi berendezkedés is. ahol a demokratikus rend. a szabadság ígérete, és ntlm utolsósorban a ból·tln mért szes~ olyan vilúg l ehetőségé t kínálj a, mell' a többiek számára csak a társadalmi hierarGh iát feje tetejére állító karneválok és forra,lalmak egy-egy bódult Eijszak6jiinak erej.íig v"l t elérh,!t,; (Bakhtin, 1984: Bel'. 2008) .

.. •Úgy hínik. hogya n"kleáris cs.l1~d a WJla együtt ~iró »öZe,zóJé., ,ziiv"tség, .".dleml rokonság sth. ",entén helyezkedik eL- rUey. 2008)

C JPYnghted malenal

1.5 Az autonóm kalóz a k épzeletben A saját nemzete és a hata lom ellen fordult. autonóm világot teremtő kalóz egy népesebb kategória tagja. melyben ott találjuk a Robin HoodsZlJní népi h,/söket: . il neme,~ rfll;Mt, il primi/iv ,~zalxu/wíghorrost, fl lerror/ e/szaoodiló bosszúállól - [Blok. 1974 az asszasszin kolóniákat. a magy~r betyárok~t (Cs,!pcli és Mát~y. 2001). awkat II törvényen kivül Plő, az elnyomottak soraih"l szánnazó, mitik us figurákal. akik a szegények. a gyengék és az elnyomottak oldalán állva, nem egyszer értük. a nevükben eljárva sértik meg a törvényt. A _társadalmi bandita- fogalmát Eric Hol>slmwm alkotta ffillg : _Azok a törvényen kivüli parasztok, akiket a földesúr. az állam te kint. dll ij kiket a p ~raszti t~Nadalom reszllként túr~uik hiisöknek, uz i~uzsúg hujn"kainuk. iirz,íioólis Hz.d l"m i tulajolonv,;delmi T'(:l)ols~cr últal gf!llerólt egyenliitl"nségek és ki5zolgáltatottságok kezelése, hogy csak a néhányat említse k a legégetőbb, mostanában legnagyobb figyelme t kapó kérdések közü l. " zek mellett a kérdésIlk mellett gaz\lasági, polit ik ai j lJ l entőségükhöz képest meglepően kevés figyelmet kapnak azok a dilemmák. amiket a mindenfiíllJ krlJati\'itást nélkü l öző egyswfÚ másol ók, a szer..:ó i jog P2P-kulólai 1',)ln" k fel. A ma a s~er~ói jl'ato5 !igye!f;m, amit ők a sU!T"l.ő i jog tóga]'h poli tikai és kul turális környezetének szen telnek." (Liang. 2005) Az itt következ,; c!Sd'l k tanüsúg~ szprint a kulú?,,,k kétféle szerepet játszhatnak a szerzői jog történetében. Nyugalmasabb periódusokban. amiko r a status quót nem veszélyezteti fóldcsuszarnlásszeru politika;' gazdasági, ku lturális vagy éppen technológiai változás. a konvendó k és törvények megszpg,;inek Iettei u fennúlló reod megllrősiid ését, ki!inomodiiSIIY'·llYúció feletti ellenőrzés megszilárdítását.

3.2.:U A disztribúció

ellenőrzése:

a Conger

A Lkens ing Act először 1(i79-ben lleS1.lette hatálvát. Ekk o r kerek hnt évbe tellett. míg a parlament új ra meghosszabbította a szabályozlÍst. Ebben az időszakban. a tö n'ényi \'édelem hiányára adott l'iÍlaszképp jött létre a COl1ger, C~ a n's~ bel1 ki~ . ]ó k bó l . résdJ'!Il kereskedőkhő] .:illó nagykereskedelmi há ló1.a t [Feather, 200fi, fi 8-fi9.). A Conger a kiinyvpiac meghatározó sze re plőinek szöl'etsége nyomán kialakuló kereskedelmi hálózat. amelyikne k az vo lt a cé lja, hogy kellű piaci s úlyt felhalmozva képes legyen nyomást gya korolni akiskereskedői hál ózatra. a feketepiac méretére. s ezen keresztül a legitim könyvek keresletére. A külöIlbö~ő congerck sikerrd gyújtö t((,k egyhe a Icgkerc~"ttcbh, Icgnilgyobh forgalmú dmeket. s teremtettek mo no póliumot e kilnyvek nagykereskedelmi piacán. Ennek a monopóliumnak a birtokában nztnn könnyen rá lehetett venni az általuk ellátott kiskereskedőket alTa. hogy a legitim könyvek biztos ellá tása fe jében mondjana k le afeketepiacról ooszerzett masolatok érték.!sitéi't rŐL A di~~tTibúciós c~ato rná k mUllupolizál;:i~~ tehilt két, cgymilst erősíhí hatással is járt. A Cunger tagjai {!rtclemszerúen ne m foglalk o7.hattak kalózkiadásokkal, hiszen ezzel elvesztették volna a biztos jilv8delmet ígérő legális kö nyve k kereskedelmének lehet"SI'!gé t. DP ugyanez az ösztönző működött a congerek által ellátott kiskereskedőknél is. akik a ka lózkiadiÍsok iÍrusításlÍva l a legúlis beszerzési forriÍsaik ell'esztését kOf; k ;:izt~ttil k .

Az egymással egyt,hkünt \'e ffiPngő kiml6k a tlisztrihúeiús r:salorna elcéljából kialakított kooperációja a kalózki adások megjelenését nem tudta ugynn teljes mérté kben megakadályozn;' dc piacra jlltásuk előtt sikeresen emelt architekturális gátat. A Conger s ikerességének talán a legj obb jele az, hogya piacról így kiszorítutt . kalózkia (lók' kiizli l lenőrzése

C JPYnghted malenal

cgy.;sek al,onnal "kuIÓl,eongernek"

kc~dt és n"m a hordozó. akkor miben kiilönböznek az irodalmi szöveghez fűződő jogok a műszaki szabadalom által l" fedett, k"zd"te ktől fogva korlátuw1t jogoktúl' Mi,irt müködne másképp az irod almi alkutás. millt egy taliilmá ny. mely addig, míg uzt szerz;;jc nyilvánosságra hozza. szü kségszen1kép pen a megalkotója tulaj donát képezi, ám, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően se a túl ko rán bekönJ tkező verseny, se a monupólium veszélye n" fenyegessen. a törvény csa k időben erosen limitált védelm et biztosít az alkotónak. A szokásjog által kij"ljjjt örökös Gopyright "llen érvelők szemében a két IJset között nincs I,;nyegi kiiIünI J ~g: .Azonos il swll"mi szubsztanGia. ugyanaz 'I spirituális egység, Egy mee haniku~ tal ~lmány eselóhcn a réS7A!k ÖSS1.CS~;gc, 3Z e rők összekapcsolása valamely cél elérését segíti, Egy irodalm i al kotás nem más. mint go ndolatok a célból összeszerkesztett egysége. hogy "zek \'aJam"ly igHzságra világítsanH k rá, valamely f"lflJ(llJzé~ re mut assana k, "il!0', hogy bprnutas~~ n ak '~gy olyan jdcns(,get, mellyel v oka is van. Io:lőször is. míg a brit könyvp iacon megismert szabályo k mindene kelőtt egy többé-ke\'ésbé egyértelm ű en piaci alapl. szemléletet tü krö~nek . a, ldig 11 ko ntinen'i-Cn ilyen tiS7.\1J Idil!ll II jelek szerint

C JPYnghted matenal

v{jdelem . melyre a kia •.lúk a Icgin k ~hh s z ~míthatta k , Ul, egymás között kötött informális megáll apodások rendszere vol t. " (Bettig. 1996, 17.] al, a

s:t.:Ízad i euró pui könyvpiucot tehát az erő s közp o n ti. ám szükségszerúképpen lokális szabályozás és az ugyanolyan erős informális , nemzet kö~ piaLTa ,'onatkozó megállapO(lások kettőssége jellemzi. Ez l'Iüb bi il helyi c" n~.ori k.övPl,:lmóny" kn e k. " leget tevó legi tim k.ínÓl a tra ' ·o nat kozik. míg az utóh bi il nemzet közi szin ten ~za h ályozza il versenyt. Enne k m'!gf,del üen kal úz!>úl is kétt",;I,;t talá lu n k, Az ,~gy ik ku Mz U Koronu szabályui ellen vét. és a Ko ro na által a helyi szereplőknek biztosíto tt prlvilégium ok re ndszerét veszi semmibe. En nek köszönh ető en kaló mak is csa k ott Hámít. ahol értleket sért. Ha ez egy mási k állam. a k.k.o r il k.or mcrk. a n t i li~ta !i~I"Jgli sÓn il k. mq;!i,jclú,; n ottho n a k.ö~ ös","g k.ifejeze tten hasz nos tagjána k számít. hiszen kereskedelmi a ktívumot képes felm ututni úgy. hogy az o tthoni érde kl'iszonyok {js sl,ulJúlyok nem sé rü lne k, A kalóz más ik fa jtájába a zok turtoznak. akik az in formális (nemzetkö zi) megállapodásokat rúgjá k fel. Ók nem a törvények áthágása, hanem a közösség ítéle te nyo mán ,'ainak illegitimmti a nemzet közi piawkon. nemzeti hOI'1lta rto zúsátúl (,S il hely i ~za búlyo któ l fi.ig,gd len i.i l. A kétftile kalóz között il legnagyu bb különbség ta lán ott találhat ó, hogy U helyi ~ zahúlyok - ha küveti k is U kim]úi kö?öss,!!! ü nswhúlyoz úsi kezdeményezéseit - fo rrás~ mindeneke lőtt az ur~l kodó , így funkciói között a nem kívá natos versen ~' ko rlátozása csa k egy, és sokáig nem is a legfon tosa bb swmpont. Az in fu rmációs monopólium fe nntartása mel 1ló tü rv(,nyek a zo nba n "édtelenek U szándtikos turútással, il kisajátítással s~emben . A tisz· M$~,JSlcl,)ll ~'vr~,)lly kor/(jlozrüól swlgúló s~ahúlyu k így n ugyon h uma r o verseny ligztességlelen korMtozósán rlk esz közévé fajul hatnak a valam ilyen szempo n tból kedvezőbb helyzetben levő piaci szereplők nyomására, A femlális kiváltságokat lel'iiltó szerzői jog (ipp erre a problémiÍra rea kcióul jön létre: . //l/z ,donyi ~lwrúji joj!, / ... / o fioISátusudá,,' állrlmun kénl d · IffrJen (H/Olt fuká n. {j P"událi" il,orű:ojsi kiv:ilhjana k a kült,ildi és vi d éki kimlók v.!rsenyén..:k. a nemzeti könyvp iac kuncen trkiój~e ""lllPOll'jtihríl "l'tllIláli< .ziu'cn koo,W=~ . A di~ilnlis kalózok ",,,IzlÍoo. b ló~"soporloo k,,,,

C JPYnghted malenal

!l0

'KALÓzm: A I;z.! n' ező folyamatnkn ak Iul lil unk U némel nyeh'ú kün yvpim; 18. század második felében lezaj lott válsága kapcsán. A német nyelvu kiadó k - aki k más kiadók tellllé keinek viÍsárlójaként egyben a kö nyvke reskedó szerepét is betöl tötté k - a frankfurti kö nyvvásáron találkoztak, iti csert',[t(,k ki egymáss~1 a kimlvÚnyai kut. A vú~lir ~kliig lmrterulap ségekkcl tompítottu a kalúzkodás !íl!ít: .Ezúton ellged.)ffi meg milltlen könyvte rj esztőnek . hogy saját kockázatára, romlására és hasznára újranyomja butaságaim, legyenek azok igazak vagy hamisak.• [.. .] Mindezek ellenére Voltaire hű kívánt maradni kiadújához. é~ nem akarta őt azzal megbántani. hogy nyíltan együttműködik a kalózokkal. ]... J Szerette volna Cramert johh munkára üsztönözni. aki elhanyagolta ~ Kérdése k nyomású t, és al. Encikl"pétl i ~ üj k;a,liisún dolgOl.va k';!«Íshen volt Voltaire összes műveinek ki adásával is.'''' (Darnton. 2003. 11 -W.j Vo ltaire kezében a kalózo kk al való üzlet a legitim kiadó ellenőrzéséne k az eszköze. Jl, lint szer,,:ó abban érdekelt. hugy mÚ"ei ~ lehető leggyorsabban, ~ lehető legjobb áron jussanak el minél több olvasóhoz, Voltaire azt is fe lismeri. hugy ha töh b helyre allja el a kéziratot. úgy magasabh jövedelemre tud szert I kocká7.utot jelent,; pumfl.;tck, egyéh demer anyagok felé, mely efemer anyagok közölt a gúnyiratok, lázító anyagok vo ltak többségben, /l.1íg ijZ am;ien régime esetében a monopóli umok és a ~enzúrij intézményei. azaz a túlszabályozás vezeItek el a he terodox szövegek nem kívánt tcrjedéséhe~, addig a francia forradalom tür\'ény n~lküli periúdusiihan épp a piaci szu hiilyo~ós hiánya vliJtotta ki a liiútó HzüI'cgIJk elterjedését. , Hu u küny l'nyomta tá ~ kpresked.;lmi IJi7.onytalunságui ~rru öS7.tükélték a nyomdáswkut és kiudóbt. hogy Ul. efemer anyagok nyom tatásában keressene k menedéket, úgy az efemer anyagok (~rtsd : hiútó ~s rág~lmazó pijmfletck) áradata megállíthutó lln~L hogy ho;lyteiill a künY"kimhis ki"~.iimithutÓsiigll és jüvede]mezósége." (Hesse. 1990. 120.) Ennek !,',nyében érthető. hogy m iért 11 láútá\os míl\'{,s-,... tel k tHI:'lmiiu)'ok lAlreh0'4ivelségi ,zinie" rendeli """boilyozni ezt a kén]""t_ ., A Wh""'on vs_ Pete.. legf~lsiihh bíró»igi ,tölltés ,"zi is egyérlPhn>Ívoi t~It", amil Angliában a BeckeU vs. Donaldson eset tisz1ázott. azaz azt. hogya törvényhozás állalmegalkotott .zenói jogi törvény n",n egv tennészetj ogi alapokon álló jogot eró,iMt 'u,,!:- I",,,",,, ~'8.\' ,lj jogot alkotott, ' ''ely lilllltált ki\'állságol Llztu.lt H jogo.. ~IH k ,zli,nMa.

C :opynghled malenal

érvck vezeuá CI II külhoni jogosultlIk én.l ekeinek clismer,;séhe~, és ez milyen fonnában valósult meg. Ezzel összefüggésben az is kiderül majd, hogy miért tűrték az amerikai kalózkiadások által leginkább sújtott brit kiudók, hogy egy é"szazadon kere~ztiil ki legyenek zárva egy hihetetlen tempób an nöl'ek"ó piacról.

4.1,1 AZ Al\-1ER IKAI KALÓZKÖZTÁRSASÁC KIALAKULÁSA Amint az az amerikai copyrightszab l apl'earnnce "f the books.' IKI~~Il , 2004, 21.1

C :tpynghted matenal

AZ AMERI KAI KALÓZKÖZTARS.~SAG _ A NE.\IZIITKÖZI JCt\LÓZHÁBORÚ

12:;

neki az angliai .::!s,; nyom~s egy péld~nyÓt. A javaslat szerint Murray, az angol kiadó minden általónos é rdekl ődésre számot tartó könyv lenyomatát amint azok kikerülnek a nyomdábóL elkiildi Kirknek, aki ezért cserlÍbe a nettó haszon hannadát fizeti," (1'Iant. M" 1939. 433.1 Az egymással hol kíméletlen ,·erse nyben. hol szoros érdekszövetségbe n óli'" hrit {'s ameri ka i kimló k arra koncentráltak , hogy suját piacuik fel.::tti ellenorzlÍst megszilárdítsák. Kevés ,mergiÓsorban az elmaradt jÖI'edelmekről - azonban évtizede ken át kevésnek bizonyultak ahho z. hogy tényleges változás történjen az Egyesült Államokban. Az dw l; ala pju i!. ami múig alupvetőe n mcgha tá ro zz~ ~ szerzői jog nemze tközi intézményre ndszerét '" A nemzet közi lárg)'a lú,>ok 3 .;\'en úl za jlo lluk. m ig "égül 1886 sze ptembe rében Németorszng. Belgium, Spanvo lország. Francia o rszág. az Egyesült Királyság. Haiti. Olaszország. Libé ria. S\'ájc és Tu nézia aláírásával létrejött a lIemi Uniós Egyezmény."" Az egyezmény lényege. hogy a tago rszágok ugyan olyan clbániisha n roS~z(!~iti k u tiib loi tagóllam sznz(i.. it. mint a ~aját nerzői kc t. A rá küvet kező éVlJkoo n az egyezmény a nemzeli elhá nás ell'{! mellett s~iim ()s minim umküvetelmény megt' )galmu1.ásával bővül t. és kite rjes ztette a védett mú \'e k kö rél. Az Egyesült Áll amok, bár megfigye lő ké nt részt vett a konferenciasoro za ton. még jó egy évszázadig" nem csatlakozott az unióhoz. Ha figyej.:ml.H: vesszük, hogy az unió 189r,-os párizsi kongresszusún ú gy vúltuzotl az egyezmény. ho gya nem tagornágo k áll~mpol gára i is tel jes védlJl.. A 11,,1111 U"iós

1;!l.\·~'J1 1 é,,)" Tijrt,,"~TJ! r(illásd

pél,li"i:

(Ri ,: k~TSO ".

]!ISO).

( K ~"'l'el",,,,,.

T947)

" .jTjho Berno COllvonlion ami lhe !'ari, Couvcntioll did uot cro~t o ,,,bstan livc I~", for n)l;mh"r . t" t",,; f"['he[. ,hoy '11'0 ,lid uot impo", now ];.w ou llw mmnh"r . tal"". RatIter. Ihey reflecled, lo a large ex lent. a conse",,,. reached among Ihe slales which was legitunated by the exislenGe of a sun~ar srslem within their re'peclh·e dOl,,~-; tl C co "uttles." (Gana. I(j>:I",,,,, ,,"~00

30000

GDP!fö

4 .4 libm A kalózkodás szin /je és a GDP laz ólmin USD-be"j kö7ii/li öss7ef iiggés''''

Az al acsony fej lettségi szintne k kö szön hetően alacso ny vá sá rló erő nyilvánvalóan ösztönzi mi nd a kalózjavak tennelését. mind a fogyasztásukat (V -S. Trade Representative. 200!!). Rá,lIlásul a virágzó kal{,zi par. ha nincsen erős hazai ellenérdekeltség. komoly bevételi fo rrást jelenthet az állam szám óra is. igy az kö z"et!cnü l is é n k kcltté váli k a ka ló zip a r egyhctI1l1:ís6han . • Szingap úrb an háro m ok mi att virágz ik a kalózkodás: (1) Elavultak a c;opyrighniirl',;nyek (az 1912·es hr it co pyri ght tö rl',;n y va n még mindig érvé nyben). (2) A kal ózkod ás érdembe n járu l hozzá Szingap úr külke re skedelmi mérlegéhez la kazetta export ~h ivatal os« mennyisége sn m illi ó dara b/év). (3) Nijgyon kicsi il helyi z,mei szc,;n~ . A ku ló zko dús helyi z,més z,! kre gy~ ko rlikh.,n n"", eg.'""'.err,~" Hzokn"k ~>. ~ll.\"';,,,,k"ek llli",lenkil h..,fo)},dó csopOJ1jM érl..,lll . "kik ~Z illiemete, r.;jlcseruló I""lmológi,;hll h"",,,,il,,,,k. 1\ F,ijk."réIÚ tedHt."\rt.s;ígHk. tartal mi kh,jla lHk . fclhasznftl.~si s,-"Ml ~·"lk. felh1J;.,~l:.; l;;rténHtéh.,,,. A I'ZI'·k"1 6~,,k "ID' részo vnI6~"Íoon nem tclj""pn önzetlen: "V'rt oszl "'~g. hogy letölth"",en. vagy hogy a sZ11hk"lt"r.ili. tók,;j"1 növelj ... R"jl nk kiviil """nbm ,,,;mo, olFn k,,16zl ta· lálhatunk. akik valamiFéle bel.ő ösztönzónek engedel",... kedve válnak kal6zzá. Az 6 eset iikben az ideáloknak. a magasabb rend,; céloknak - mint például az infonnáci6 ,zaoodságii,,~k blzto,ltá", _ ko'uoly 'Z~l~p iut a kalúzz.1 vál';, lolyall",táootl. A kii· lütloozű moli\"ád6kr61 ré>zletesen lásd: 1I'r"y, 1997)

",

F"jl,,,~rel(, k ~l~ tt

~

C JPYnghted malenat

A keresletet a kimílattal iiS$?,f, kötú, k ö~vI!tit;; i me1.,;Ut!Tl - legyen szú kaló zokról vagy legális szereplőkről - ezzel szemben ritkán "" találunk olyan szereplő!. akinek nem kell az anyagi szempontokkal törődnie, mivel legye n bánnllye n elkötelewtt egy kiadó, kiske reskedő, ha a tevékenysége tartósan \'eszteséges. egyéb fo rrások híján rövid időn belül kénytele n lesz felhagyn i vele. A fájlcserél. 11,1111 kizárólago, vagyon! log dlellhllondÍl·

so,ság;. Illodó"" Gyenge,

2006~

C JPYnghted malenal

Ui4 . A P2 p·MLÓZO~ KO~A

If:c;hnikúk, melyek ul. otthon ler.;h!)ll a~ e téren kívül is r..,! .)I'am;iúvul bíró menny iségű máso lat készítését tették volna lehetővé.' ''' Az 1950-es évek tóI. a mágnesszalagos magnók megje lenésével ez a konszenzus új, ragomlolásra swrult. A kiiJijnbö~ő másolási te~hnollígiMmús. mi fogya~~túk átala kítjá k a ku lturiilis iparágak műköllési logikáját. A most köve tkező fejezetben e nem gazdasági szemponto k elemzése kiivetkezik, E!..,I"1: 2(1011 fehTllMj,il~", ""jlllu le II The l'iral e B"l" ellen indiloll per bi,!is;igi láCT!',r,íl S7..

M;"'"",",-''''..;w

.. .... ,tT>

ÁRT...Uo\ ..."l\.AN N"'1'- ,-(jN!!e:,- E'" >. 1!ÁJOS J"!-ENe:T. oe: KA >.'" >. ClJ\.>I',,-. MU, T A'" EM",Ii-", JO~NTO ...,

5.j ,íbro A küUinböző reprodukciós lechnológiák körül kellcll monílis pánikok~I kif igurázó k~riknlúNl'"

'" Fom", DylAlJ Horrocl riákru , másr.:s1.Tól folyamatos pruhl.!mlit jelent, hogy minden lec hnológia és minden közvetítői szolgáltatás dual-use, azaz ugyanúgy al ka lmas tökéletesen jo gs ze rű és egyértelm űen jogsértő felhaszmihisra is. A legkézenfe kvőbb példát itt a kereső k jele ntheti k: kü lönbözik-e egymástól a Google és egy al ap,'etően e-boo kok fe lkutatására specializáhídott keresö jugi stálusza ~ kkor. ha felllllhető e-könyvek (mp3-a k. !' idf'ó k) j el .mtős rúsze vulósún ú leg jngsúrtő mú,lon !'lilt dúrh ctő vú? Tudja-{l. kell-e tu dnia , van-e l ehetősége megtudnia a közvetítő ne k, hogy a mjta keresztül elérhető tartalmak egy része j ogsértő módon vált elérheh),'é'/ jl,li a teendője , ha tu dumást szer~z a jogsé rtő tartalma krúP töltőkén t.

,.. A fel,öM. v,~hLfTott kijA,:s Tar'ah"jt "'~gis",erheTi, ~~t led", ik~i ",d;.ii~"'" r'igúlhelt." ... Amikor fény dcriil arm, hogy ez méw~ mcgtörténik, anunk a botrányon kivül kO" moly hüntetőjogi kij""tkezlllényei is 'l""k, • abbul br"n~ k , hogy ~,. egy'" fd lu,,;,,",r.!ök ,,,,,,ek ,, lIl"x,,,,ális kap.~ci táSllak átlago""ll csak tóredékél "eszik egy adolt idól'manalooll ig"nybe. Ez a feltétele,iis az ".,~i1)llnutriku" ,,1"I'WIOOH soW"c"&" I"I' (1 weh J.U e! _ _ _ _ _

_ _ ,,,"-,,,.'0_'

T. _

...

___ , ....

"~._

_.,

_ ......"•.,0'''''_.....'''' ...... _''' .........

~

"""""""' ......../h. ,__ ......._"

.. _ _ ~ , . _ _ A . . . . .......... _

_ _ " ... . ,.",, 1f__ t,.., ... _,_. __ ......__ _""""'" '"

',

;''*i~,.,.I_.~·"

.~ 'M

~

,

' ," _, ..... '..... " ....... ____ _~.--"'--, ' _.'''''',. , ..... ~""".-

-~_

~_M

.....

"l' ......

_

,'_._.

•• _

. . .,

' -~

=~"':.":':;:::-'!'" '~';!.:' =.i-:,....

~.,....~

~. _- ,.

.... '....-

___ ..'... _ ...

5 1.25 _

~_

~._~OO"

__,

-_._--.~,~

_VO~ '"'''' 1;ijen hadi ipari m"gr"ndel(,~; k ",;k kiiszönhet,ien az észak-kaliliHniai egyetemeken, vállala tok kiizött beinduló számítástechnikai. kibernetikai K + F fo lyamatokat is meghatár,)7Aí kihernetikai alapl'etések is tökéletesen beleillettek a magukat ezekkel a struktú rákkal szemben defin iáló ellenku lturális mo zgalma k ideológiai eszköztárába: A

)I,'lcLuh~n

.Az új kommunalisták és a szélesebb é rtele mben veti ellen ku l· túra számára a kibernetika és a rendszereImélet nagyszeru ideológiai alternatívá t jelentett. Akárcsa k két évtizeddel korábban No rl )~rt Wi.:ncr, az cllenk ulhíra tagjai is meglút\li k a kiherne\Íkú· u felülrő l lefel" irányult, hatalom b un U vertikális hierarch iák alternatívájk ahol az infonnáció és az energia körforgása kö ré épül a világ. Ebben a körforg;Ísban benne vo lt egy olyan stabil t;Írsadalmi rend ígérete. ami a komoly pszic hológiai költségekkel járó. a hadseregre és a nagyvállalatokra jellemző parancsuralmi mechanizmusok hdyl'tt a ko mmun ik ációs úramlúso kra (!pü!." (Turner, 20 0f> , .~I\ , )

,,$

A ké l ku ltúra, ~ k ~tonai-ipari komplcxllmb~n dolgozó müniikök és az ú j kommunalistlik kii~iitti átjárás - melyet k{,sűhb Ba rhrook és Cameron (HJ\l5 ) a kaliforniai ideológia néven azonosít -. sok tényező együttállásának k öszönhető. A kibernetikai fejlesztése k az ellenkultúra fővárosának számító San I'randscó-tól délre elterü lő Szilícium-\'ö lgyben. a St:mford Egyetem és a UC !.lerkeley kllll1pusza környékén megte lepüló sziÍmítá~ tcchniká\'~l. infonnációfclsoku t panaszkodott '!1A!knek a szolgál tut6ooknu k a mHghil.ha!a!lanságára, mivel azt ta pasz talta. hogy a számokra mutató lin kek gyakran nem működnek, és az indexek hamar elavulta k. mivel a kc rusők indexei t rundszertH lc nül frissítetté k. Abban az időbHn érdekelt a számítógép-programozás, és ezért elkezdtem azon gondolkodni. hogy hogyan lehetne megoldani azo kal a mHgbízhatá>s iigi pruhUimÓkat. amikre a ~whatársam panas?,kodott. 3. Eze kre az ötletekre építve megkezlhem egy valós idej ű internetes fájl kereső motor megten-ezését és kifejlesztését. 4. Elkésútetlem a valós idej ű kerHsőmotor alapvető tHrve it. és megkezd tem az im plemen táció\. Először a szen-ero ldali programot irtam meg. Ez követően a kliensoldali részen, a felhasznál úi tdülctell kezdt')ID dolgozni. V(,tlem egy Windows program 07,ási kézikönyvet. hogy megtanuljam az engem érd ek lő része ket. Kevés alvással sok órát dolgoztam a projekten. Te ljesen magával ragadott a munka. mivel azt go ndoltam. hogy cz egy menő gondolat és mellesleg meg akartam tanulni \Vindows-t programozni. Azt akartam, hogy a szoftver múkiid jiin. he akartam hizonyítani. hogy az interndcs f~ j kser!Ín! vo nutkozú koncepcióm helyr,s. 5. A Napster-rendszer a valós idejű keresomotort ötvözi a csetszobá kk al és a kö zvetlen üronetk üldési lehetoséggel. Emellé fejlesztettHm egy »hot list~ fu nkciót, ami lehelű\'é telte az em bere k sZiÍmára, hogy a többiek ál tal megosztott fájlok listáját megtekintve képet ka phassanak azo k zenei ízl(;wről. A tcchnolúgiák e szinergiája lehetó"tt\'er protoli pusána k kif'ej le >s zt!Í se után megl)')$zéltmn uz ö tleteimet Sean Parkerra!. egy Virginiábun élő barátom rn aL akit az IRC-n ismerte m meg. Sean 1999 közepén csatlakozott projekthez. Úgy , Iiin tiittünk. hogy a szoftvert Napsterne k fogjuk hívni. 1999 nyarán tettük közzé a szoftver béta verzióját. Néhány kor ai felhasználó a hihák ja\'itás~val fis a véleményével segitett. A Napster sznftl'er 1999 nyarára lett kúsz. A smf'w er eleinte személyes csa tornákon keresztül terjedt. A dOll'nload. com szolgálta tás a Download Spo tlight rovatában 1999 kora ,;szén m utatta he a szoftvert, ekkor a felhaszná ló k számu gyON

C JPYnghted malenal

20U ' A P2 p·MLÓZO ~ KO~A nüvek.~déshe

kW1.dctt.' Shawn Fanning nyilutkolata, headva a felperese k előzetes kereseté vel szemben fogalmazott bead· vány támogatása ként. Fanning bíróság elótt tett nyilatkozat át azért is fo ntosnak tartottam hosszabban idézni, mert ez a dokumentum található a történetünk szem· pontjábó l ku lcs fon tosságú fo lyamato k metszéspont jában. Fanning nyi· lat kozatu a7.t a folyamatut . Io kum en tólju, ahogy a z ö tlet tcchnul ó giú. va "álik, awz épp az ú j kommuna list,ík által vizion~lt Hml'0IVHrmP./ll, a techno lóg ia ;:iltul nyert hatalom l.:trcjöttéhc ny.!rhetünk hcpillant;:;st. Ez a pillanat egyben a fá jlcseréló világ add ig csak informálisan létező eredettörténete is, az alapító mítosz, mely azzal. hogy egy per részeként fogalmazódott meg, nemcsak egyszerúen kimondattatott az alapító által. d c kimon. liis~ pillanatúbun kj is lép.m u m ítoszo k közü l, (js loizony ító erejú okira tt a " áll. Végül e z a peren keresztül elnyert hivatalos státusz az, m.!ly visszahul muj.1 a fú jks'!f.!l.ík ünkgi ti múc iós d isk uf1,usa ira. (js teszi a technológia emancipatorikus e rejébe vetett hitet egy egész smbkultúra központi é rtékévé, Stewart Hram l korábloan idézett, HIl:I5·ben megfogalmawtt. profetik usnuk iJ izon yul t mondutui a huc kere król "" a Nupstc r djiivetd(jvd "ú lta k a tö megkultúra, a mainstream számá ra is tirthe tővé és relevánssá. Egy linédzser a koll.;giumi smhából. néhány kii ny\' és egy PC segils.;gével pontosan azt a váltást haj totta végre. am i ről Brand beszélt: a tömegfogyasztók kezébe adt a a kulturálls ip arágak működése szempontjából legfontosabb technológiát. a disztribúció te chnológiá ját melyne k addig a pontig k i~znlgáltatuttjai voltuk. Fanning ('H az ő t kövctő Ic ÜlllOlógiuf" jle~ztők si kerrlll védttik mllg ezt a hlllyz.etet a nagyvállalati Amerika teljes jugi, PR- és lo hhi arw náljúval szem he n. s liz ,!v\'1)1 a Nap~ter szülct.!sc ut án úgy tűn ik . hogy Brand utolsó jóslata is valóra válik (Buskirk, 2008), és .0 sikerük nyomán (I na8J'Yállalati A merika rákényszerül arra, hogy ulkulmuzkodjon II módszflrflikh ez. · '" .Azt hiszem, hogya hackerek az ~merikai alkotmánl' meg~lkotói óta ~ legérdeka, ebb és leghatékonyabb Gudlnbég! tá"",.ág. Egyetlen. általa"l blHert CSOpOlt 'eln vágotl bele egy lechnológla feJ.zabaclitlisába sikel're!. Neln elég, hogy sikeHel jár· lak " "agy\',~II "I~U Am ~rlb elle ""h" " , d" azt ts elér'ék. hogya s ikeriik ".v'''''~'' " ""!i.\'v,'\llala li Amerikn kA" )'lelell voll "l k "lma~l ool " t a mÓ, I.=eik he,_ A .zem"l)'i .",imítógéprk srgítsi'gével sikeriilt ~z inJormáció. kor' újraszcrvezn;;ik az ogyélI köriil, é. e ,wl könn)'en ldlel, hogy megment,e l/ék "Z ,,,,,.!t'ikai gazrl""igol. "",im a fejleU technoló!\Ín \'an a töm,,!:ek kezében ahelyett, ho&,>' ~k lennének a ledmológiának kiszolgáltatv~, A 6lH:l, évek legcsendesebb szulH.znbkultúrája bizonp ,lt a l~gJ ""ovatl""bbn"k és k'llhat"ltu".aLlmak _ ~. a leuyanakvóLbnHk H hatalm",,,,,l ; zelllk,,:

C ::tpynghted malenal

Funning \'olt u~ dSIÍ ol~'un h~c k cr. aki,,,!k sikerült kilépn i!! sujM ~~ú ­ keLL. geek szuLk u ltúníjá Lól. és popsztárokhoz mérhető h írnévre szert tennie a népszerű kultúrában . • A Napster megalkotójaként Shawn Fan n ing olyan hírnévre tett szert. mint e lőtte egye tlen 19 éves sem. ha nem volt sportoló \'agy popsztár. Szerepelt a t'Ot.:TUNE. a lJusiness\'\'eek. a t'oroos ';s a Ind ustry Stundurll mugm,ino k cim o l d ~lain. míg Ul'. öss zes tiibb i ú jsúgban portrét kiiziilt!!k róla. New és arca - ~ ragyogó kék s~emek, a széles ur(:csont, uz dmuradh~tutlun Un ivers ity of Michigan baseballsapka al ól kivillanó egykedvű tekintet - eggyé vá lt az internet. a hatalmat a felhasználók kezébe helyező ígéretével. és annak lehetősél,>él'el. hol,'Y Ilgy S€mmiből jiitt programozó kijlyii k egész ipariÍgakut pusztíthat PI. It kg,m d k iszúrják a tiimeglmn, amikor Ilgy bel'iÍsárlóközpontban burri",t eszik, San Francisco Giants-meére "pítő iizl~U ",,,delteket

zo,,,,.,,,;,,,

C JPYnghted matenal

lem"z kriti kúk bL

~?

elú~ ,] ú k

szt~T st6tu~?M

ku lt ivá lú , fenntaTt ú

erőfeszítése kke l.

Mi indo kolja a termé k fo galmá na k ez t a radi kális ki terjesztésé t"t is az , hogy ha megrn~rad u n k a termék szű k . hord ozúra korlátozódó jelentésénél. akko r a kulturális piaco k átalakul ásából nem látunk tübbIJ t. mint azt, hogy egy korábuan pénzé rt áru lt hurdozúna k (C D. DVD) megjelen t a? ingyell',s al tt:rnatív!ij ~ (P2P-fiijlcse re). és ,milek küvetkeztében d riÍmain n zuhanni kezdett a pénzért árult alternatíva kereslete. Ez az oh'asat. bár lehet hogy önmagába n nem hamis. de nem is magyar~zzij meg ij jelenséget. s így az általa megengedett. a pro blémij megoldására tehe tő javaslatok (pl. korlátozzuk az ingye nes alternati\'a hozzáférhIJtőségéne k lehetóségét ) szükt>égszerúk,\ppen llIégtelIJ nIJk lesznIJk. M6sodszor: a termé k ki teTj,)~ztett értelmezése nem jelent tühhet. m ill t vissza térést a kultu rális temlelés al kolóközpontúságához. A ku llurális kereslet az alkotások helye tt mindig is az alkotó kra irá nyult: az al kotó (előadó . swr.lő) sw mélYIJ és mu n k ~ss~ga sokféle c.satorn~n. sokféle fo rmában megj elenik. és a kü lö nbö zo felüle teke n megfigyelhe to kínálatok közütt min di.!: is az al kotó szintjén törl..,,,,,haS",,,ál"i v.oH,.,1t vl,,,sg,116 lu ''''.~s.ok v..,ri" , " z~"e ",I,,· de""a]'", h'L,~"álal!ih,,~ t",t",~,a l l",ir6j"[h"" "~,,dou tH\'~k~J\y,~",t llyal o,Ml am.. nY" a vála.zadók száz.,lék:ih"n): CD mn. ",zközro mri.olj,,, 197%), har:it ClJ.jénck Im"",oM." lar.~,). '''j,H CD·I~",iI l",úiMk",e m.'""I,isa 17,,%), wne kiildé ... 175~,). illetve fogadása (76%) ".",ailen. IM·.",. bluetoothon vagy skype-oIÓtló jogdfjak kiflzelésé", ronlitódik.

C JPYnghted matenat

(in print) ku lttm:ilis javak és a - k,mJskedclm i has~nosít6~ íiszlÜnzése okán létrejött - szerzoi jogi véde lem alatt álló javak száma közölI van, A jogvédell. de nem kaplllltó művek arán~'a az összes szerzói jogi "é{lelern alall álló műhöz képest pia(tól és terméktől függően a 10-30'1.-os sávban mozog (Bodó, 2OUö], 1\1 ivel az elérh ető kínálatot II kereslet kiszolgálásának költségei határozzák meg. ezért al. online ',lisuriJ.,útol't) k rmJgjclcnése II kiil lség,! k ,;siikkenésén keresztül a kínálat l'áltozatosságiÍnak, számossiÍgának rad ikális bo"ülését ígérte. Az első körben megjelen t, hibrid modellt alkalmazó online ke reskedők - gyakorlatilag fizikai javakkal kereskedő internetes klltalógus-árnházak, mint az amazon. oom -, iIlet\'e a másodlagos piacok - anti kváriumok. haswált javak viszonteladói - elekt roniz álódása meg is hoztu a kínála t hüvü lését: hirtelen eUirhdüvé váltak az ún , hosszú furokban'" található alkotások is (Anderson, C. 200üJ. Ugyanazok a technológiák, melyek lehetové tették a fizikai hordozón fu rgalmazott javak kín~ latán ak hővülését. egyben a formátumv~lt~st. és ezen keresztül - legalábbis elméletben - a kínálat to\'ábbi bóvülését is lehe tővé tettélc Először a zenem űvek, ma jd a filme k, és \'égűl a nyumttitott anyagok digitáli~ pia';uin al.onlmn u kíniilat h,ívül és'l n'lm huladt olyan sebességgel. mint amil a fogyasztók elvártak volna. A keresleli oldalról jó képe t ad a felhasználóik zenehallgatási szokásait monitorozó lastJm online szolgáltató adatbáúsa, melyhe négy év alatt tízmillió alkotó 75 mill ió zeneszáma kerű lt be azért. mert valaki, valahol a számítógépén lejátszottIl azt (Bawa és Ogle. 2007J. A zenei metaaddtok értékcsítésévcl j'oglal k o~ó Gmcc" ote adatJ.,á~ i~J.,an cmu,l csak kicsivel töbh, mintegy 80 mill ió dal allatai szerepelnek. Ehhez képest az egyik legnagyobb online zeneá ru házban, az emusic,com-on l) millió dal közül lehet v~ l ogatn i Y' Az alHl iovizuúlis tartalm~k esetében a szű k össég még nyil\'ánvalóbb. a legnagyobb audiovizuális online tartalomközvet ítok nemhogy a világ filmtermésének, d" az amerika i filmkincsn~ k is csak töre,t&kél tes~ik clérhetüv,;, a~t is csak al. am erikai , jollJ., cSdh,m a legtcjlettellh nyugat-európa; piacok számára (Bodó, 2007). Felve tődhet a kérdés , hogy össze lehet-e vetni a kétféle, keresletre lis kínála tra vo natko zlZ "",,,zon.com inIernete, könywirnház megjPlen'ÍS.éskre, h"ltI' h fizikai h" ... lo?,ók piau.ir61 dllÍnó jövl,Olaluk létre jiittét és megerősiid ésél, és megkOiny. nyílik az in formáciő áramlást a helyi le mezg~,'űjtó közösségeke n be lü l es azok közöt t. Teszik ezt úgy. hogy (l ) te ret bi ztosítanak a Hcti nán Imi li li g}'ij korla tok es id enti tá!>Ok kullektív Immutatá· ~ár .. , d j lit~ziisára . (2) hdyd biztusíta nak aZ .!&.\'má ~ t mlir ism.!ro szdinatagok között i interu kcióra tis információcsertire. ami a közt(ik levő tMsus ka pcsol utokat is cnísíti . és (3) a~lil tal. hOg)' aZ cg)" mást nem ismerő tagok kölcsönös ismerosö kön keresztüli és a véletle n szülte találkozásának helyet és lehetőséget adnak. elősegíti k a hclyi tis a~ egyIJs helye k közötti társas hálózato k fejhíd esii t" ~Hs - első sorban zenei - szubku ltúrák kutatói hasonló kö\'e tkezte tésekre jutnak il fogyasztás helYIJ i jelentőségtinlJk vizsgálata ~orntosllhh llZ ~ ~zcr,) p. amil a kultur ális javak érté kesítői a fogyasztás folyam atában betöltenek. 71%·ra

n őtt.

5. 5 .4 ,3 A koncentníJódóslw!Óso a jogyo,'z!Ós jolyamotoira

Az ameri kai könyvkeresked elem átalak ulásával kapcsolatban írja "-'!iller (2006, 13.) a kiivetke zó ket

'" Sajá! számíl;b az amerlkai gazdasági cenzus alapján .

C JPYnghted malenal

.A könYI'kcreskl!.lclem racionu l izál~sánuk kritikiii u stantlanlizáció. a személytelenség és a mérei negatív kÖI'e tkezménye ire fók uszáltak. A független könyvkereskedők magu kat mint a helyi swliduritás, a helyi karakter. a helyi érdeklődés védőhústy;ő fu nkció útalakulúsiÍval. /l.liJllJr (2006, 6 :{-r.5,) dokwnlJntálta II künyvesholtba betérő fOg)'asztók elatl cí kku l szem heni elviirásainak vál toz~sát. Míg koráhhan limtos volt az. hogy az eladó jártas legyen a területen , és adott esetben ajánlani tudjon a \'ásárlónak kö nyveket. a{ld ig ma az eladóval szembeni fogyasztói e!l'iÍriÍs két terüle tre konclJntrálódik.: tu dnia kell. hogy mi hol találhatcí a bolthan. és legy"n harú\.si1gos. Az dudók {,~ a lühhi I'ásúrlú kijzijtt zajlú infonnkiócserét felvált ja U~ áruház architlJktúrája. mint strukturált marketingin/i,nni1ció."" AkárOluk az élelmis7..!r-piuei kereske,l~ ,,,,,,"csak " ,,,~jn,t ...,,,,,,, popl~Mb tanahnak elé,hetúségél csiikkm,teUe, I",nem a niche, a piacon eg,vébk"nt

u.,.

C :opynghted matenal

24!) , A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

A t'ájlcm:réucn részt I'CVŐ k l hasl.n~lók számu 111. '!gyrc tiihh országban - a végfelhasználó k és a fájlcserélő közö sség kö zpontjainak számító ún. h ubok ellen - meginduló eljárások ellené re a 2009-ig fo lyamatosan nőit (Davoud i és Hradshaw, 200H ), A pereknIlk IlJ ginkább kitlJlt USA· ban is csak annyi történt. hogyafájlcserében részt vevő háztartások száma lassabb ütemben nőit . m in t a broudband penetráció (1\.'laddlJn. 2009; NPD Grou p. 2007]. L.)galáuhis cm) uta lna k a k érd őív.~s . iinbcvalláson alapuló felmérések flIlat ai. Ha a fájlcseré lő hubok látogatottságát, a hálózat közvetlen elemzésén alapuló adatokat. vagy a PC-kre installált fájkserél ő szoftvere k adatait tekintj ük, almv allott értéke knél gyakoribb fájlcserére utal ó jele ke t találunk. Az ötéves pereskedés hosszú távon nem volt képes érdlJ m ben csökklJntlJ ni sem a fájlcsen:ílók stúmút. sem a cSf,rélt fúj lok mennyis{jgét. Egyedü! két vlÍhm:ó mutatott csi>kk cnést a vizsgált időszakban: azok száma. akik nem tudják, hogy a fájlcsere Hlegális, és azo k száma, akik bevallják, hogy fájlt cserélnek . .számos kutatás igazolta vissza azt a feltételezést. hogy a fá jlcscrll olyan tel'ékenység, amit ha egyszer kipróbált valaki. nem kö nnyen hagyja abba (d'Astous. Colhcrt és Montpetit, 200 5: Danaher, Dhanasohhon. Smith ,is TlJlang. 2009]. El. UlúlJui ku tatús uzt is kim utatta, hugy lcg~lis ultcrnativúk hiányában - például amikor az NBC médial'állalat visszavonta a tv-mű sora­ it az iTunes fel iiletéről (Hames, 2(07) - a fogyasztók a feketep iacok felé fordulnak. és ott körülbelül kétsze r annyi tartalmat fogy~sztan~ k , mint amennyit a legális forráso kon keresztül korábban beswreztek.

5.6.1 A TÖRV F:NY KIK F: NYS7,F. RíTÉSÉNF. K HATÁSA AZ IN FORMÁLIS SZABÁLYOKRA A fáj1e. ahogy azt " fej~ozet kornbbl r~szél>e" részletese" b tMgyalta"' ,

C JPYnghted matenal

lan,

e~etlcg dlc n~ég;ét

ké ~út i k el ő,

>; teszi k

ezál t allehetővé.

Sykes és Matza a ni kákat irta le:

• • • • •

következő.

a d eviá ns magatartlÍst racionalizáló tech-

felelősség

tagad ása. károko zás tagad ása. áldozat tagad ása. az e lítélő személye k elítélése. hh'a tkuziÍs magasa bb érté kre.

A fáj l,,>;!~ rc kü rül j disku rzus"k bun mi nd pél d át.

aZ

iitf{,jl: techn ikiÍru talál u n k

5.6.2.1 A

5.lJ ábra

felelősség

tagadása

Sho c C"rl oon'"

A felelősség tagadása valójá ban a szánd úkosslÍg tagadása. En ne k erő­ sebb furmáját a tö n 'ú n ysértós fe lel ősségéne k áthárítását egy harmad ik személyre je llem z ően csa k peres szituációkban találj u k. ahol a bizonyítiÍsi djá rás során bizonyítan i ke ll tu,Ini. hogy ki köve tte eJ il fii jksüret azon a z in te rn et kapcso laton. azo n a szá mítógépen . am it a fájlcse réhen res zt vevő eszközként a s z akértők azonosítottak. '·' .., Forrás: hUp:flshoocolHics.comf .., A techn i~ a szhl~én nagyon sok ponton ~ apc",lődhat be egy ros,;zjnd,~al(, hanna· dik rél ~ rájlesere foly",,,~I~h,, $ e",drr"'''l"ezl",1i ~ ,J. I"'gy _ min i "hogy ~fT~ "ol! l. I'(jd~ a pere. eljárásuk sorá " _ "~Ile" személy,." I",elődj i i" " gyan'" Al< is gli,,· dot jclonthet. bogy a Lizonyitékok mindig cgy adoU Sl'."ii'e" r""to" mert lát",~"y""'m hi;inyzik a szerzői j,,!:i .Int"n mi ls a ioo.,sérté. ki>vetkezmény",

C :lPYngllted malenal

amik az ip arági lobbik által hangoztatott. \'eszteségrc. kárra vonatk07.Ó SJ'.ámok me galapozatlanságcival kapcsolatban fogalmaznak meg erős. és megalapozott kételyeket (Avent. 2007: Salmon. 2005: Sanchez. WOtl). A ká r tagadása létew stra tégia a fájlcsero okozta norm a ko nfli ktus m..~ utralizálására. Az esete k egy részében ez a tagadás nem több. mint üres beszéd. de alap os empiri kus kutatások né lkü l nem tekinthető k olyan szimpla (iin)hazugs6gna k. mdyne k egyetlen ddja a fájlcsere ne gatív megítéléséne k mérséklése. A fáj lcseré l ők. a kik ezt az érvel hasz nálják. \'égeredmén~'ben a legpontosabb képpel bírnak saját fe kete piaci és legális piaci a ktivitásu kr6l. és feltételezhető, hogy meg t\UJjá k ítélni. hogy a fá jlcserében való részvételük hogyan módosította, ha egyáltalán. a legális piaci vásutyt k"p"iseh,,,k eztlk a csoportok,

C :opynghted malenal

mérhető

legyen. ~·gv,Jni .~7.int{Jn kdl enf! rcn,lelkCl,ésN! álljanak ll'>ligú döntés~i " Iütt (melyek küzül az utolsó 1909-re esett), 9 másolás legalnhh anynyira iparngi gyakorlat I'olt. mint amennyi problémnt okozott." (Gaines. 200lj, 227.) A filmes jogok tisztnzása - legalnbbis a VH S megjelenéséig - I'éget I'etett e nnek a gyakorlatna k, és a film kalózok a képzelet 1'j]lÍgába szorultak vissza. A V HS előtti időszakból magányos filmkalózt csak egy .captain Celluloid I'S. 'Ihe Film Pirates' címú. 1966-ban készült. ameri kai. feke tefehér. négyrészes akciú sd-liben ta lólunk, ahol a fck~t" csuklyás .Mast.:r Dupcr" cgy Satanya nel'ú ördögi nÚSJ.emélytúl kapott mis7.tikus tedllwlógia segítségével másol fllmtekercseket (McMahon. MiIler. Everson és Barbour. 19G1i).

C :opynghted matenal

t'IT.MKAI.Ó1c r. P. 221. Jil.l Alfu rd . W. 1-'. ru1.ll..lQl AU ain. M . L. 2:15. 2110. J.O.l An ond. B. ~ aw. And erson. C. ~ Ani lorson. N. 174. 221. :1l1l . .JíI.2. Amlrndü, T . ., .3llil. Emesto UI.~ ZH,,llfi L Erlséhet angol királynő !li'. fil Esguerra, K 182 111l Evenden. E. 5ll. g JJ.ll Evcrson, W. K. 274.32Q EX'lucm 2 J.lú. Kelényi Attilil 2.9:9. Kelley. J. 1\1. 27f> :illi Kelly. Ke\'in 17!l, ZU:\ 2.2!:!. ::57, 3lli

Kelty. C. M. 1YŰ 1!l7, J.1l.i Kennedy, J. 2fil ,.lll Kepler. Johannes lilii Khun, B. Z. H... 120 , 1l.L. 122, 1.15, 31Ji

Kibby, M. ;a;;., :lll. Kim. G .

1zft.. 3J.l.

King, B. ::07. ::10 :lll. King, S. P. 135. 229 J.lZ. Kingslcy- Hugh.!,>< A. 25f>, .llZ Kinkaid N. Kinkor. K. J. JI..:lll. Kirby. S. N. ll.5.. nl!.. :J.Jl4. Kitúnge r, D. 159. :lll. Kn opper. S . 244, lll. KorsÚs, M . 2fi9, 300, Jíl.5. Krishniln. R. 242, .llZ Krisztus 99. Kuchera. ll. ~ ;UZ Kurkela. V. 150 ;UZ Ku rte nbach, E. ::0 9, lll. Kwnng, T . C. H. 258, J.llI. L ajos, XIV. -, franc ia király .!ll!, Bll La katos Z~)ltán 2fiA, 270 , 280, 2AA, :lIJO :1Il5 118.

Lambot. lan I I Lammy. D. 21ll, J.ll Lampe, R. 135, 229 .llZ Lamlcrer llih.!l9. Lan.les, W. M . b'h B5 J.1B. Larkin, B. pO , 150 27f> 3.l8.

Lea. j . J.!!.. J.l8. Lee. H. 252 25l. Lee. /1. 1. K. o. 258. Leenheer. J. nft.:il:i LeFranc. D . 2l1. .1lJi Lendvai Z . 1z., ~ J..lll. Lertwar:hara. K. 229, 24 2. Jlli1. Leb.,ougllll, P. .Dl.. 255. l.2ll Mcl.uh an. Morshall IAQ. J.2I1 t\ h:l\l ahon. L J.2I1 MeMonis. C. It .l.31.. J2ll Mc RolJlJie, A. ~!it; , az.u )I.'l cVc~'. S. 120, 123, J..ZJl ,,"'I"noTt!. M. 248, Jllii MenneGke. T. l!2!1. J..ZJl Merton. R- 2!l1. l21I Mester Dóra Djnmilu .:wu Mezei P. .99. [email protected]!1. l2l. Middieton, R. 11.. J.il Mi!,!:!c. B. 133, lZ.l

.a

)I.'l ilJar N ,,"'lillur, L J. 235-2:lIl. 2.a. :120, l2l. Milton. John Z!1!iZ..l!H..lill.:ul Minor. N. 1zl. lZ.l Minsk~'. Man 'in .llI.2. Mitchell. J. 208, J2.l Mi)'amoto, Ryuji J.3. Mochuls ki, K. 175. )7fl. .óU.&.zH.,

:= Montcsquieu. Ch arlos--l.oui s lilii Montgomery. A. 24 2, ll.Z. Montpetit. D. 2441, J1l!1 Moroau. F. 231, J.!lII. Muchl. Otto .s: t\lull",r, E. z12.. Jl2.

N ~dlcr. J.

21z. H!1. .:w.

Nagy L. 25. ~ ~ 1111. 1:14. IH!. 299 321 , J2Z Na ir. N. K. 276. 3.2l Nakam ura. ShintQro .ll. 135. 150.

llL.lllil Nesson, Charles II 2zll

Nimmer. M. B. 154, 321 NoU 2.fiI. O herllOlllJT·Gee. F. ps l2l. Oh. J. 1:1.. l!1. III Oksancn, V. zll!. 32.2. OI9On. M. ~ J2.2 Orwell. c.oorgc 182 Osburnc. L .E.. 32.2. 0~1er\'ald. Ff{,~lcric

Samud

!ill..

!:!!!.. ~!LZ Ostrom , K 2..5...!ill.lli.. 32.2. P ac"l.kó llii

Page, W. 231. 239. 3"" S:wnl Plil opostol 99. 100 Pano.:kouo.:kc .lllZ Parte r, Scun 2Q!i Putry. IV . t·. .1[4. lM!.

~ .12.2 Pattcr!lOn. L It ~ Jili. !il.. !il!....u.. i l l III Pei na do. M. 216, JlliL Pcitl~ M. 135.;nR 230, 233, l22. Púrotin·Dumon. A. 1fr.1!.. l22. Peters .lll. !'fochlc r .t!I.l. Phan, M. 240. J.U Philip, K, !!l.. J.1Q... an Phillip.~ . L. ll.. .32.1 Pieart!. R. G. ]35 . .32.1 Pigncu r. Y. .u& J.Oll Pinet wi Plont. A. llá.. III Pl ont. M. 123 . .32.3.

I'lomtc ux /:Ifi Plu!orkhosz á5.

Pohlmonn. M.

24.~,

2fl2 .3.12.

Pol o. B. 25t1 3.ll

1'01101'1.1. A. W. 56-51!, III Poort. /. 216. :l15. Pope. Ale.xaoller 00. III Posnllr. R. A ~ 135, 247, 31A, III

f\!1'enelli 2.il Prckopc:.s:ik Z. 21l9 •.~OO, 3lJ!i Prelingcr, Mugan l!l9. Prelingcr, Rick :.ill!} Price. Monroo 299 Priest E. 14:1, 145, 276. J.2J. PriestJey lllfi

Qu. s.

H!1. III

2113 ~ I. . lar), .J!I. Redikef. M . lJ. ;m. 1.5.. ;lli.l.2.!1 Re, J22 TI\~,'cris, Pd~r

!ifi

Turcsún T. 200 32fi Turner. F. l!ffi.. ll:19- 192. 1lH. J2H. Tumw,

J.

133. J2li

U luby. N. 24 1 a2li Urban,

J.

2Gl III

Vaughan, To ny 2ll'il V~n Cung 5ll Vernon. Richard 58 Voltaire. Fram;;oi!l-Marie \!z. !ill" lllt;, 300 von Lohmann. F. lü11, J2li

W aclbroock. p: 135 229, 230,23323fi 254, 2111 301 30f>, 322 32fi WaldcgrQ,·c. Rohert L 52 Waldfogel. J. 135 2.~n, 2m...lM \'Valker, J. !ill..:ill. Wallis. R. H:1..lli12.lli.. ~ MH. a2li "\'alsingham. Sir Francis 59. Wang. S. ÜR, 140, 1-12, 2711 32fi Ward, Roger L l!Z.

(ill

VI'amer, J. 12. lll:!.. 2!!l:!.. J29. Watt, R. US :J29. Webster. Noah 117.1Jll Wedder. A. lill, J29. Wh'Jatllmd, T. 2-15, 32..l Whcatol1 11z Whittington SIl \-Villman, H. 2l!1.:J.J1,1 Wilson. P. L. 1!, J29. Wilhnann, R. ~ ~ J29. Wolfe. John L 57-HO WOnllman.o;(,~!, M . j!h J29. I-\'ood. W. A. 2.,11 112 \"\'ozniak, ~te'le 1!ll Wu, T. 177, 1711, l4:J. 250, J29.

Ye. S.

III Yu. Geoffrey

~ ~

14:1, J29.

Usunier. J.-C. 229 Jilll.

V alimiikL

M. 2l!1.:ill. Vályi. G. 234- 23!l, 299, l2Ii

'lan Geffen. S. 154.;na van Rijs. Jamb 32 Varga Olin ie! 299.

Z cckhij user. R. J. 2lli. 3ill Zentner. A. ~.129. Zhu. J. 27f), J2l1 Zittrain. J. 171 J29.

Variun :Hf" 2fi1

C JPYnghted malenal

A SO ROZAT TOVÁB BI KÖTETE I Bernard Girard: A m enedzsm ent forradalm a: A Google-modell (20 10. 248 o .. 3 500 FI)

,. . . . . . . . . . .II1II BtIINARC QIAARC

modell

___-"""""___-.J L

Stanfo rdl>ól jiillck. mesterségük címere matema tiku s, info rmatik us. Sergey llrin és Lan)' Page pe rsze Kaliforn iában maradt. és céget alap ított egy algoritmusra. Az algoritmust Larryról Page Ranknek nevezték el (ós ~Z internett,,, oldala k mngját jelenti). II c(,gct PGdig Googk-nuk, ami egy jó nagy szám IlIJve, azé, arnIllyben az 1 utón 100 nulla áll. Hogy nemcsak il nagy mennyiségű adatban való keresést oldoltól meg ható konyan. hogy innovatív mego ldásaiknak még mi magyar egyszerű intcrnetcz,jk is folyamato" has~ o m:IVC1.Ói vagyu nk, az rend he n van , de a pénzkeresés is nagy Jóptékhen si kerü lt nekik. Am erről inkább pletyklik. mintsem korrekt elemzések szólnak.

A Go ogle ,'