A zajterhelés mint környezetszennyezés és a növényzet szerepe a zaj csökkentésében 9630062844 [PDF]

Zitiervorschau

.. " CSOKKENTESEBEN

FÜGGETLEN ÖKOLÓGIAI KÖZPONT

A zajterhelés mintkörnyezetszennyezés és a növényzet szerepe · , . a zaj csökkentésében

. Független Ökológiai Központ , Budapest, 2001

Tartalomjegyzék Megjelent

~ Környezetvédelmi Alap Célelőirányzattámogatásával BEVEZETÉS

5

1. A ZAJJAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK (Schád Péter)

7

2. A ZAJ HATÁSA AZ ÉLŐlÉNYEKRE (Schád Péter) Szerzők

Schád Péter, Zentai Kinga Lektorálta Dr. Radó Dezső Tördelés . Zentai Kinga Boritóterv, grafika . Szetlik Péter

l

2.1 A ZAJ HATÁSA AZ EMBERRE 2. 1.1 A hallóképesség csökkenése 2. 1.2 A beszéd zavarása 2.1.3 A zaj hatása az alvásra 2.1.4 A zaj élettani hatásai 2. 1.5 A zaj hatása a mentális egészségre 2. 1.6 A zaj hatása az emberi teljesítményre 2. 1.7 A zaj hatása a társas magatartásra 2. 1.8 Az összetett zaj hatása 2. 1.9 A WHO által javasolt irányelvek : 2.2 A ZAJ HATÁSAAZÁLLATVILÁGRA

13 13 13

15 16 17

: :

18 18 19 19 20 23

3. ZAJFORRÁSOK (Schád Péter) _ Nyomtatás, kötészet . Kolor Optika Nyomda Felelős vezető

Dénes Katalin . ISBN 963 00 6284 4

25

3.1 IPARI ZAJ 3.2 KÖZLEKEDÉSI ZAJ 3.2.1 Közúti közlekedés 3.2.2 Vasúti közlekedés 3.2.3 Légi közlekedés 3.3 ÉpíTÉSI ZAJ

25 26 2f 3( · 3-

3.4

3:: _

26

HÁZTARTÁSI ÉS SZABADIDÖS TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGÖ ZAJOK

4. KÖRNYEZETI ZAJ EURÓPÁBAN (Schád Péter) 5. A ZAJ CSÖKKENTÉSE (Schád Péter) -5.1 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS 5.2 AKTív ZAJCSÖKKENTÉS 5.3 PAsszív ZAJCSÖKKENTÉS _ Kiadja a ,

Függetl~nÖkológiai Kö,zpont Ala~ítvány"Budapest, 2001 _

- 1035 Budapest, Miklós ter 1.

© Független Ökológiai Központ Alapítvány

-

,.

3j

·

35

~ 3 :; ~ . ...... ................•. .......... ... ........... .. . 3 i) 37

6. A NÖVÉNYEK SZEREPE A ZAJVÉDELEMBEN (Zentai Kinga)

"Egy napon az embereknek a lárm a ellen éppen olyan

41

I

6.1 A ZÖlDFELÜlETEK KÖRNYEZETVÉDELMI HATÁSAI 41 42 6.2 A NÖV ÉNYZET HATÁSA A ZAJ TERJEDÉSÉRE 42 6.3 A NÖVÉNYZET ZAJCSÖKKENTÖ HATÁSÁVAL KAPCSOLATOS MÉRÉSEK 6.4 A NÖVÉNYEK ZAJCSILLAPíTÓ HATÁSAINAK FELHASZNÁLÁSI LEHETÖSÉGEI .. 50 6.5 A TE LEP(TÉS ALAPELVEI. · · ·· · .. · ,· .. · · ··· · · 57 6.6 A ZAJCSÖKKENTÖ ERDÖSÁVBAN FELHASZNÁLHATÓ NÖVÉN '(FAJOK ~ .. 59

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM MELLÉKLETEK

kérlelhetetlenül kell harcolniuk, mint a kolera és a pestis ellen." Dr. Robert Koch (188 1)

Bevezetés

····· 63

69

Napja inkb an a környez etv édelem a talaj, a levegő és a víz nagymértékű elszennyeződése következtében jelentős

szerepet kap mind a

gazdaság ökológiailag fenntartható fejlődése és működtetése, mind pedig az emberi körny ezet és élet m inőségéne k javítása során . A környezetvéde lem tev ékenysége elsőso rba n valami lyen konkrét szennyező

anyag l ev egő be , vízbe, ta lajba kerülésének megakadályozására

irányul. Sajátos természetű ezekhez mérte n a zaj és a rezgés, melynek egyre növekvő mértéke századunk egyik legkellemetlenebb j elensége. A környezeti problémák közül a zajszerinyezés vizsgálata tényleges jelentőségéhez

képest meglehetősen elhanyagolt, noha egyes számítások

szerint a zaj által okozott, pénzben is kifejezett kár a második helyen szerepel a Az

t e v e qő sze n nye z é st követően .

elmúlt

években

számos

műszaki

megoldás

született

a

zajhatások, illetve a zajemisszió csökkentése érdekében. Ilyenek pl. az alacsonyabb zajkibocsátású gépjárművek forgalomba hozatala. az épületek hangszigetelése, zajvédő övezetek, zajvédő dombok és falak létesítése. Kevéssé köztudott, hogya növények is felhasználhatók zajcsökkentésre. Bízunk abban, hogya zajnak mint a környezetszennyezés egyik formájának egyre többen ismerik fel a jelentőségét. Kiadványunk azzal a .céllal jött létre, hogya növények zajcsökkentésben betöltött szerepét megismertessük, s szorgalmazzuk az e célra való tudatos felhasználásukat.

.

\

5

1. A zajjal kapcsolatos alaptogalmak

A zajszennyezést nehéz meghatározni. Ennek oka részben az, hogya zaj néhány tulajdonságban különbözik más szennyező ktő l :

•

A zajszennyezés átmeneti, amint megszünik a zajforrás, a környezet mentesül a

szennyezéstől.

talajba, vízbe vagy

A zaj ilyen értelemben nem hasonlítható a

lev eg ő be

juttatott veqyszerekhez, szennyvízhez vagy

más sze n nye ző anyagokhoz. •

A zajszennyezés hatásai nehezen

mérhetők ,

gyakorolt hosszú távú hatása rosszul zajszennyezés

esetében

azt

az

élő

be csü l h ető

megállapítani,

szervezetekre

meg. Nehéz a

hogy

mekkora

a

nemkívánatos terhelés. •

Sokan

nem

tekintik

szennyezésnek, általában

hiányzik

a

zajjal

kapcsolatos helyes szemlélet.

A zajt általában nemkívánatos hangként szoktuk meghatározni, és mindennapi életünk velejárójának tekintjük . Emberi környezetben szemlélve zaj minden olyan hang, amely kellemetlenséget okoz, vagy megzavar valamilyen tevékenységünkben. A hang akkor válik zajjá, amikor az:

6

•

kapcsolatteremtést, beszédet gátol,

•

figyelmet von el,

•

koncentrációt nehezít meg,

•

tevékenységet zavar meg,

•

egészségkárosító hatást fejt ki.

7

A hang valamilyen rugalmas közegben terjedő hullámjelenség.

mérünk. A hangok észlelésének nemcsak frekvencia-, hanem hangnyomás-

Keletkezése, terjedése jól meghatározott mennyiségekkel, matematikai

korlátai is vannak. A még éppen hallható hang hangnyomása 2-10-5 Pa. Ezt

összefüggésekkel leírható. Fizikai értelemben a zaj és a hang között nincs

az értéket nevezzük hallásküszöbnek. A hang

különbség.

fájdalomküszöböt. A fájdalomküs zöb is függ a frekvenc iától, de kisebb

A

hang

mint

hullámjelenség

jellemezhető:

mennyiséggel

a

három

terjedési

összefüggő

egymással

sebességével

(c,

mis)

l

a

mértékben

l

erősségét

növelve elérjük a

mint a hallásküszöb. A fájdalomküszöb feletti

hangokat

szuperhangoknak nevezzük (1. ábra).

frekvenciájával (f, Hz) és a hullámhosszával (A, m).

A hangnyomás értékei több nagyságrend különbségüek lehetnek. A

A hang észlelése már élettani jelenség. Az emberi fül 20 és 16000

gyakorlatban ezért ezt a mennyiséget nem lineáris skálán, .pascalban,

(kivételesen 16-20000) Hz közötti frekvenciatartományban képes hangokat

hanem ún. szintekkel számoljuk, decibelben (dB). A hallásküszöb értékét, a

észlelni. Az

már említett 2-10- Pa-t veszik a O dB értéknek. Néhány jellegzetes

ennél kisebb frekvenciájú

hangokat

infrahangoknak, . a

nagyobbakat pedig ultrahangoknak nevezzük (1 . ábra).

5

hangnyomásszint-értéket láthatunk az 1. táblázatban. A

; 15q...---.----"'T'""----r---....------,,.---- 630

ID

::l

o

3

I'Jf.--- 2

:1 OOt----+------4r J N

~ r-

logaritmikus,

nem

vagyis

pl.

megkétszereződ ést

jelent

a

hangerősség

decibelben.

Inrrahangok

Ultra· hangok

50 t----+-----..~

A

hangnyomásszint értékeit nem lehet összeadni, illetve kivonni, csak a szintekhez tartozó hangintenzitásokat és hangnyomásokat. Két

'
55 dBA

Cs eh orszá g

[]I Leq>6 5

Szícvákia

Magyaraszág

A zajterhelés legfőbb forrása kétségtelenül a közúti.

a vasúti,

dBA

l:lI Leq>75 dBA

Nagy-Brita nnia Sváj c Svédorszá g

valamint a légi közlekedés.

Spany~ország Portugá lia

~

NotVégia Hmlan dia

3.2.1 Közúti közlekedés

Németország

Franciaország

A közúti közlekedés esetében zajt a motor működése, valamint a

. j á rm ű n e k a talajjal, illetve a levegővel való érintkezése idézi elő. A korszerű autók gumiabroncsainak zaja 60 km/h sebesség felett meghal adja a motor

Finnorsz ág Dánia Belgium Ausztria

10

zaját. A közúti közlekedés hangnyomásszintje megbecsülhető a forgalom

mértékéből, a járművek sebességéből, a tehergépjárművek arányából,

30

20

50

40

60

70

80

90

Népesség (%)

valamint az útfelület minőségéből. A zajterh elés mértékét befolyásolhatják a

2. ábra. A közúti k özleked és zajterhelésének kitett lakosság aránya egyes országokban (Magyarország, Németország és Franc iaors zág esetében a

járművek sebességváltását előidéző közlekedési lámpák, kereszteződések

nappa li han gnyomá sszi nt érté keket számolták át , European Environmental Agency)

és domborzati viszonyok. Az Európai Unió országai és néhány közép-kelet-európai ország

Hazai mérések tanúsága szerint a főforgalm i utakon-és az autópá lyák

közúti közlekedés okozta zajterhelésének összehasonlítása a 2. ábrán

bevezető szakaszain gyakran mérnek nappal 75-77 dBA-t. A kedvezőtlen

látható .

zajhelyzet kialakulását számos té n yező befolyásolta:

A 2. ábrán Magyarország európai összehasonlításban ugyan nem szerepel rossz helyen, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy nálunk

Az ország

nem kell ene és lehetne csökkenteni a közúti közlekedés okozta zajterhelést.

Budapesten halad át, vagy onnan indul.

Egyes felmérések szerint a magyar lakosság 40-50%-át zavarja valamilyen

Kevés

mértékben a közúti közlekedés zaja. A 2. ábrán látható, hogy a lakosság

útvonallal rendelkezünk.

30%-a

(több

mint

3

millió

ember)

hangnyomásszintet kényt elen elviselni.

I

26

55

dBA

(leq,

24h)

feletti

közút i hálózata central izált,

lakott

területet

e lke rülő ,

nagy

legnagyobb része

átbocsátóképességű

Az ország tranzit forgalma jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben .

27

A

városok

szerkezete

nem

képes

az

növekvő

egyre

4.

. j á rm űforg a l o m igényeit kieléqlteni. Az

ipari

és

lakóterületek

egybefonódása

miatt

a

állapotuk nem megfelelő. lakásépítés -. során

nem

vették

kellően

figyelembe az épületakusztika i el őí rá so ka t. A

Környezetgazdálkodási

Intézet

(KGI

. zajterhelése

Környezetvédelmi

Hangnyomásszint (L Aeq , dB)

Útszakasz jellege

A j á rm ű á llo m á n y döntő többsége korszerűtlen, műszaki

tömeges

útszakaszok

Környezetvédelmi Intézet).

teherforgalom nagy része lakóterületen megy át.

A

Különböző

táblázat.

>

.nappal

éjjel

75-77

68-70

Városi főforgalmi utak

75-79

68-72

Városi forgalmi.utak

72-78

64-70

70-72

62-64

Autópálya

-

bevezető

Kisebb települések

szakasza

főútvonalai

Intézete A mérési eredmények tanúsága szerint a

felmérést végzett a lakosság közúti közlekedés által okozott zajterhelésének

megítéléséről. A kü lönböző zajterhelésű területeken végzett felmérés eredményét a 3. táblázat mutatja. A táblázatban látható adatokat a lakosság

közlekedésből

eredő

zajterhelés mértéke valamelyest csökkent az utóbbi években , de a főforgalmi utak rnent én és az autópályák bevezető szakaszain nappal 10-14

dB-lel, éjjel pedig 15-17 dB-lel haladják meg a megengedett zajszint

90%-a még nem tartja zavarónak .

értékeket (Id. 4. melléklet) . Budapesten a legmagasabb értékeket a Budaörsi úton, a 3. táblázat. A nem zavaró LAeq értékek dB-ben (KGI Környezetvédelmi

autópálya

Nagykőrösi

bevezető

úton és a Soroksári úton valamint az M3-as

szakaszán mérték. A belvárosban a Kossuth Lajos

utcán és a Rákóczi úton különösen magas a hangnyomásszint.

Intézet). Hangnyomásszintek az adott időszakokban Beépités

04-0S h

OS-1S h

1S-22

h

22-04"

Családi házas

56

62

58

53

Laza beépítésű

51

57

54

SO

Zárt sorú

56

60

56

SO

3.2.2 Vasúti közlekedés .

A vasúti közlekedés okozta zaj

elsődlegesen

a szerelvények típusától

(személy/teher) és sebességétől függ, természetesen befolyásoló tényező a meghajtó motor, a sínpálya alapozása, valamint ai sínek és a kerekek

A konkrét mérési

eredmények néhány helyen azonban jóval

magasabbak annál, amit a lakosság többsége még elfogadhatónak tartana

egyenetlensége . Igen magas frekvenciájú

sínpályák kis sugarú íveiben, a vonat kerekei és a sín között'j súrlódás következtében.

(4. táblázat).

Pályaudvarokon,

motorjának járatása, a

28

hang keletkezhet a vasúti

megállóhelyeken

hangosbeszélő

29

az

álló

és a gyakori tolatási

vonatok műveletek

fokozzák a zajterhelést. A 250 km/h sebesség felett közlekedő vonatok zaja

a fel- illetve leszálló gépek zaja továbbra is komoly környezetterhelést okoz. '

a keletkező nagyarányú magas frekvenciájú hangoknak köszönhetőert

Repülőterek

sugárhajtású gépekre jellemző hanghoz hasonlít (Magyarországon ez

típusából, útvonalukból, a felszállások és leszállások arányából, valamint a

egyelőre nem jelent problémát).

légköri viszonyokból

domborzati

viszonyok

jelentősen

befolyásolhatják.

Nyugat-Európában

a

zajterhelés

repülőgépek

a

számából ,

jelezh ető e l őre.

Európában jelenleg két egymással szemben álló folyamat figyelhető

A zajterhelés mértéke értelemszerűen azokban a régiókban, illetve országokban nagy, ahol a vasúthálózat kiterjedt. A terhelés mértékét a

környezetében

meg, amelyek növekszik

hatással vannak a zajterhelés mértékére: repülőgép-forgalom,

a

másrészről

pedig

egyrészről

egyre

kisebb

komoly erőfeszítéseket tesznek a vasút zajszennyezésének csökkentése

zajkibocsátású

érdekében. Jó példa erre Svájc , ahol a domborzati adottságok miatt (a

növekszik a légi közlekedés zajártalmának kitett lakosság nagysága. Magyarországon

vasútvonalak ugyanabban a völgyben helyezkednek el, ahol a települések) nagy

a

vasút

okozta

zajterhelés.

Az

Európa-szerte

terv ezett

repülőket

állítanak forgalomba . Vizsgálatok tanúsága szerint

a

rendszerváltozásig

elsősorban

a

Ferihegyi

nemzetközi repülőtér és a katonai (főleg szovjet) repülőterek körzetében jelentős

követően

repülőterek

gyorsvasúthálózat kiépítésével valószínűleg nőni fog a zajterhelésnek kitett

volt

lakosság nagysága.

körzetében nagymértékben csökkentek a lakossági panaszok (szovjet

Budapesten a vasúti közlekedésből származó zajterhelés nappal 62-

zajhatás . A rendszerváltozást

csapatok kivonulása , repülési

id ő

a katonai

korlátozása stb.). Ezzel párhuzamosan

72 dBA közötti. A mért értékek ugyan átlépik a megengedett határértékeket

azonban megnőtt a ' különböző vállalkozások által működtetett kisgépek

(Id. 4. melléklet), de a túllépés mértéke kisebb, mint a közúti forgalom

forgalma . A következő években az előbb említett folyamat várhatóan

esetében. Teherpályaudvarokon az éjszakai és a nappali zajszint között

tovább erősöd ik. A Ferihegyi repülőtér belső zónájában75 dB feletti , a

csak csekély különbség van.

középső

Vizsgálatok szerint a vasúti zajt az emberek kevésbé zavaró nak ítélik, rnint más zajforrásokat,

zónában 65-75 dB közötti , a

külső

zónában pedig 75 dB feletti

nappali zajszint értékeket mérnek.

ennek is köszönhetően a vasúti zaj

jelentőség e kisebb, mint a közúti zajé. Ez hazánkban és Európa többi országában is igaz.

3.3 Építési zaj

3.2.3 Lég i közlekedés Építkezéssel , J elentős zajterhelés jelentkezhet mind polgári, mind pedig katonai

repülőterek környezetében. Az utóbbi évtizedek technik ai fejlődésének

építési

munkákkal

tevékenységek

számos esetben zava ró zajhatással járnak. Az építési munkálatokhoz használt

gépek

többnyire

nem

megfelelően

következtében a repülőgépek zajkibocsátása jelentősen csökkent, azonban 30

kapcsolatos

31

hangszigeteltek. Egyéb

közterületeken

végzett

munkák,

mint

a

szemétszállítás,

vagy

a

4. Környezeti zaj Európában

közúttisztítás zaja szintén lakossági panaszokat okozhatnak. _Az utóbbi évtizedben , főleg Budapest belv árosában. megnövekedett az építkezések száma, új üzletközpontok, bankközpontok, irodaházak

Annak ellenére , hogy kevés adat áll rendelkezésre, úgy tűnik,

létesültek. A munkavégzés során ezek gyakran nem veszik figyelembe a

zajszennyezettség terén nincs jelentős különbség Európa nyugati és a keleti

zajvédelmi szabályokat, és a megengedettnél jóval nagyobb zajterhelésnek

országai között. Az azért megállapítható, hogy a közép- és kelet-európai

teszik ki környezetüket.

országok nagyvárosai általában zajosabbak, mint nyugati társaik. Az összesített adatokból kiderül, hogy Európában egyértelműen a közúti közlekedés a zaj legfőbb forrása. Az európai szakértők a következő megállapításokat tették:

3.4 Háztartási és szabadidős tevékenységgel összefüggő zajok hozzávetőleg

Lakóövezetekben az egymás mellett élő emberi tevékenységek "zaja" gyakori panaszok forrása . Az ún. szomszédsági zajnak is nevezett zaj forrása elsősorban háztartási gép, zenehallgatás vagy társas összejövetel. A

lakóházakban

frekvenciájú

található

hangjai szintén

szellőzőrendszerek

elsősorban

panaszokat okozhatnak,

alacsony

alacsony vagy

elfogadható hangnyomásszintjük ellenére . Egyre nő a nagy zajjal járó szabadidős tevékenység ek száma. Autóés motorversenyek, vízi sportok viszonylag kis területen, de' jelentős zajforrások lehetnek. Szabadtéri koncertek , rendezvény ek,

tűzijátékok stb. szintén

j el entős zajterhelést okozhatnak csakúgy, mint az éjszakai szórakozóhelyek. A szórakozóhelyek környezetében megnövekvő autóforgalom tovább növeli a zajterhelés mértékét.

450 millió embert (a teljes európai lakosság 65%-át)

ér 55 dBA (Leq, 24h) zajszint értéket meghaladó terhelés, hozzávetőleg

113 millió embert (a teljes európai lakosság 17%-át)

ér 65 dBA (leq, 24h) zajszint értéket meghaladó terhelés, hozzávetőleg

9,7 niillió embert (a teljes európai lakosság 1,4%-át)

ér 75 dBA (Leq, 24h) zajszint értéket meghaladó terhelés. Az OECD országok. között konszenzus alakult ki az elérendő cél tekintetében. E szerint a

k ülső

zajszint ne haladja meg a 65 dBA (Leq -

nappal) értéket , míg a lakóövezeteken belül maradjon 55 dBA (leq , nappal) érték alatt a zajterhelés . Az előbb említett értékek szerint az OECD két kategóriába sorolja a közlekedési zajjal terhelt területeket: a 65 dBA-t (Leq, 06-22 között) meghaladó zajterhelésű területek az h

ún. .tekete területek" az 55-65 dBA (Leq, 06-22h között) zalterhelés az u'n. .szuürke területek"-et jellemzi.

32

33

Az Európai Bizottság az 5. Kömyeietvédel~i Akcióprogramban célként

5. A zaj csökkentése

tűzte ki, hogy egyetlen ember se legyen olyan mértékű

zajterhetésnek kitéve , amely veszélyeztetné az egészségét, vagy rontaná az életminőségét. Ennek elérése érdekében a következő irányelveket

Az . ' előző

fejezetekben

rövid

áttekintést

nyújtottunk

a

zajjal '

kapcsolatos alapvető fogalmakról, a különböző zajforrásokr ét . valamint a

állapította meg az éjszakai zajterhelés mértékére:

zaj élőlényekre gyakorolt hatásáról. Ebben a fejezetben a zaj káros hatásainak kivédésére,_ csökkentésére irányuló lehetséges .zalcsökkentési

a 65 dBA-t meghaladó zajterhelésnek kitett lakosság számát csökkenteni haladhatja

kell,

illetve

a

zajterhelés

mértéke

sohasem

meg a 85 dBA-t. E cél teljesülésével Európában

összesen 9,7 millió

fővel

csökkenne

65

dBA

feletti

. intézkedések, megoldások leírását tekintjük át. A

zaj

forrásától

függetlenül

a jelenleg 55-65 dBA zajterhelésnek kitett lakosok száma nem

módszer

k özül.

Az első eljárást aktív I eljárásnak

nevezzük, a másodikat pedig passzívnak. Utólagos

növekedhet,

_két

választhatunk. Az egyik esetében a zajt a forrásnál, '~ íg a másik' esetben terjedés közben lehet csökkenteni.

zajterhelésnek kitett ember,

alapvetően

a jelenleg 55 dBA értéket nem meghaladó zajterhelésnek kitett

alkalmazhatunk,

lakosok száma se növekedjen .

eredményes. .

zajcsökkentésnél ennek

költsége

csak általában

passzív magasabb

megoldásokat és

kevésbé

Jelenleg Európa lakosságának még közel 17%-a, közel 113 millió ember v an kitéve negatív hatásokat is kiváltó mértékű zajterhelésnek. Az elmúlt 10 évben a zajszennyezés nem romlott tovább. A közép- és kelet-

5.1 Törvényi szabályozás

európai országokban bekövetkező ' gazdasági fejlődés azonban negatív hatással van a zajhelyzet alakulására.

Az eredményes zajcsökkentés ~ l őf~ ltéte ~e a megfelelő határértékek ' megfelelő kialakítása . meghatározása . . és a jogszabályok . . . .

Magyarországon . jelenleg

által ános

e.lőírásokat

a k örnyezeti iajvédelem területén

az

a Minisztertanács 12/1983 . 0/. 12.) MT számú, azóta

többször, módosított zaj- és. rezgésvédelemről szóló rendelete tartalmazza. 'I . ' A rendelet veszélyes mértékű nek és tilos zajkeltésnek minősíti azt a zaj- , illetve rezqésszintet, amely meghaladja a zaj- és' rezgésterhelési, .illetve

34

35

' .& . ;1.

jn.' . . 1'

.

: ,'

.

.

"

zajkibocsátási határértéket. A rendelet nagy hangsúlyt helyez a rneqelözésre, új létesítményekre tartalmaz részletes előírásokat. A környezeti zaj- és -rezgésterhelési határértékeket a 4/1984. (I. 23.) EüM (Egészségügyi -Minisztérium) sz. . _ rendelet írja .

A

elő (2., 3., 4. melléklet) .

zajvédelmi : rendelet

zajkibocsátású . üzem - munka

során

a

-

előírja,

hogy

va~y - közlekedési

kivitelezőt

a

- kü lö n böző

hangnyomásszinteket

rendeltetésű

nem

EüM

zajkibocsátása

jelentősen

köszönhetően.

Azonban a csendesebb

esetében az egyre csendesebb

építési

áll egymással szemben.

zaj-,

illetve

technológiák repülőgépek

gépkocsik, vonatok, járművek

okozta zajcsökkenést

megengedett

rvisz

(Magyar

repülőgépek

és az egyre

növekvő

forgalom

A fokozatosan szigorodó követelmények hatása azonban csak hosszabb

hanemaz

valamint

csökkent az egyre szigorodó követelményeknek

üzemeltetőit,

meghatározott

rendelet,

járművek,

alkalmazása. A közlekedési

túllépő

helyiségekben

járművek,

termékek,

határértéket

létesítmény

rendeletben

gépek,

számuk növekedése semlegesíti, jó példa erre a légi közlekedés, mely

rezgésbírság megfizetésére kell kötelezni. A

,

(zajszegény)

időtávlatban

érvényesülhet, tekintve a

gépjárművek

10-15 éves

élettartamát. A gépkocsik zajkibocsátásánál

igen fontos

a gördülés és a

Szabvány) 18151/1-8? sz. szabvány tartalmazza . A különböző tervezési

gumiabroncs zaja. Korábban már említettük, hogy 60 km/h sebesség felett a

feladatok során alkalmazandó előfrásokról, -környezeti zaj leírásáról és

gumiabroncs- és a gördülési zaj meghaladhatja a motor zaját. Csendesebb

méréséről, -immissziós zajhatárértékekről stb. a nemzeti szabványok

gumiabroncsok

, rendelkeznek.

jelentősen

alkalmazásával

csökkenthető

a

járművek

zajkibocsátása, szerencsére ez a gyártóknál ma már a prioritások között

A 12/1983.01. 12.) MT sz. rendelet hatálybalépése óta során bekövetkezett társadalmi , gazdasági és

m űszaki-tudornányos fejlődés és a

közelqő Európai- Uniós csatlakozás mindenképpen indokolttá teszi. hogy

újra' szabályozzák a környezeti zaj és rezgés védelmét.

szerepel. Az útburkolat

minősége

és állapota is nagyban befolyásolja a

gördülési zajt. Jobb minŐségű utakkal, ún. suttogó aszfalt alkalmazásával jelentős

zajcsökkenés

Gázüzemű

érhető

el.

járművek

tömegközlekedésben-

forgalomba

állítása,

és a tehertorgalomban

különösen

a

tovább

csökkentheti a

lehetőség

a hang terjedése

kibocsátott zajt.

5.2 Aktív zajcsökkentés

5.3 Passzív zajcsökkentés A kibocsátott zaj csökkentése, az aktív zajcsökkentés a két legfontosabb

zajforrás. ,

.

a

közlekedési,

illetve

az ' ipari

esetért

is

alkalmazható. Az aktív csökkentés egyik legfontosabb módja a csendesebb

ih c»

36

A zajterhelés csökkentésére a második közben

történő

csillapítás. Ez általában a zajforrás és a zajterhelési pont 37

~

közé elhelyezett hangakadály 'segítségév el valósulhat meg. Amennyiben a, hangforrás jól körülhatárolható (pl.: gépzaj), akkor valamilyen burkolat, míg nagyobb kiterjedésű, nehezen körülhatárolható forrás esetén5ajámyékoló fal, 'n öv énys áv stb. alkalmazása szükséqes, Amennyiben a forrás zajkibocsátása nem csökkenthető, vagy a csökkentés

nem

leghatásosabb

kellő

módszer.

képességű elemekből

mértékű,

A

a zajos

szerkezetet

szerkezet ilyenkor

beburkolása

nagy

a

hangelnyelő

készített burkolattal ves zik körbe . A zajforrás minél

tökéletesebb beburkolására kell törekedni , mivel minden egyes rés vagy nyílás j el ent ő sen csökkentheti a kívánt hatást. Ennek az eljárásnak az a je le ntős e lő n ye ,

hogy a zajcsökkentő hatás a zajforráshoz közel érvényesül.

A bebu rkolás vagy más néven tokozás hatása akkor lesz a

legkedvezőbb, ha a ' burkolat érdekében, hogya fal elemekből

anyaqát úgy választjuk ki a hanggátlás '

többrétegű, vékony külső és nagy zajelnyelésű belső

álljon . A burkolat hatékonyságát rontják a már említett hézagok

és nyílások, valamint a burkolat és a zajforrás rnerev kapcsolata. Számos zajforrás esetében azonban nincs lehetőség zajcsillapító I

'

burkolat kialakítására. Ilyenkor a zajforrás és az észlelési pont között kialakított zajárnyékoló segítségéve l érhető el a kívánt hatás. Zajárnyékolók alkalmazásával gyakran

találkozunk

közlekedési

zaj

csökkentésénél. '

Zajárnyékoló létesítmények lehetnek zajvédő fala~, dombok, növények, illetve ezek kombinációi, Zajvédő

fal elsősorban közlekedési zaj (esetenként ipari zaj)

csökkentésére alkalmazható . Ezen belül is a közúti, illetve a vasúti zaj csökkentése lehet hatékony. A felhasznált anyagoktól és a konstrukciótól függően

5-13 dB zajcsökkenés érhető el zajvédő falakka l. A zajvédő falak a

zajok egy részét visszaverik, .elnyelik, illetve átengedik. A falakat a legjobb zajcsökkentő

hatás elérése

érdekében

lehetőleg

minél

közelebb

kell

Anyagukat tekintve rendkívül változatosak lehetnek. Készülhetnek fából, betonból, anyagból

fémből, plexiből,

vagy

ezek

téglából, speciális

kombinációiból.

növényzettel kombinált zajv éd ő fal

Nyugat-Európában

is. Áruk

elterjedt

a

(de hatékonyságuk is)

természetesen nagyban függ a felhasznált anyagoktól. Európa egyes országaiban az esztétikus megjelenés érdekében igen változatos formában építik a zajárnyékolókat, gyakran művészeket kérve fel a létesítmények

megterv~zésére

(ez azonban számos esetben a gyakorlati cél, vagyis a .

zajcsökkentő hatás rovására megy) . A zajárnyékoló

falak

hatékonyságanak javítása

érdekében

a

magasságot egy bizonyos méret után már nem kifizetődő növelni, mivel a költségek nem állnak arányban az elért hatással. A hang ,egy része csak a fal éleit (tetejét) megkerülve, hullám-elhajlás útján juthat el a zajforrástól a védendő

pontig, az árnyékolás nagysága végső soron a közvetlen, illetve az

elhajló utak kütönbségétől függ . Ezt a jelenséget figyele~be véve, a zajárnyékoló tetejére

elhelyezett

különféle

hangelnyelő

szegélyekkel,

peremekkel jelentősen javítható a zajárnyékoló hatás a magasság növelése nélkül is. Egyes kísérletek szerint így akár 3-4 ~B-Iel is növelhető a zajcsökkentő

hatás.

Bizonyos

esetekben

mesterséges

dombok,

földhányások

is

alkalmasak zaj csökkentésére. Megfelelően kialakított zajvédő dombokkal jel e ntős

zajcsökkenés .' érhető el. A dombok hatékonysága növényzet

telepítésével tovább növelhető. Ilyen zajárnyékolókkal Budapesten

is

találkozhatunk, elsősorban lak ótelepek környezetében, gyakran gépkocsitárolókkai kombinálva. A zajvédő falakhoz hasonlóan, dombokkal is csak a földkÖzelben

érhetŐ el jelentős

zajcsökkenés. Többszintes épületek

szintjeire már nem terjed ki ezek árnyékoló hatása.

elhelyezni a zajforráshoz- Magasságuk általában 2,5 -4 m között vá ltozhat. 38

többrétegű hangelnyelő

39

felsőbb

. 6. A növények szerepe azajvédelernben ,

II /

'

6.1 A zöldfelületek kömyezetvédelmi'hatásai

A növén nyel fedett területeknek esztétikai és gazdasági szerepük mellett jelentős a környezetvédelmi hatásuk is. Kedvezően

befolyásolják , a

helyi

klímát,

csökkentik

a

szélsebességet, és növ~lik a levegő páratartalmát. A városokban ezen 'kívül a párolgás hűtő hatása révén csökkentik a felrneleqed ést, és az épületek közötti

terekben . kisebb

légmozgás

keltésével

segítik

a

belterület

átszellőzését.A megfelelően telepített riövénysávok védik a talajt a szél és

a víz romboló hatásától (a deflációtól és az eróziótól), mérséklik a felszíni lefolyást, ezáltal szerepük van a termőréteg ' megőrzésében és a talaj v ízh áztart ás ának javításában.

Természetvédelmi funkciójuk elsősorban a madarak védelmében

.

élőhelyel

rejlik. Az állatok "

közötti összeköttetés rneqteremtése révén

azonban a rovarvilág és az e mlősfauna sokszínűségének megőrzését is ' szolqáliák. Az .útmenti növénysávoknak azonban ,

'

_" -::;'"

'.

'r,

"

'

,,

"

kedvezőtlen hatása is van ,

'

az.állatokra: az ott élők közül sokan a közúti forgalom áldozataivá válnak. A növénnyel fedett területek jelentősen növelik a tájképi értékeket. . A növények a települések beépítettterületén és a külterületi építményeknél hozzájáruinak a, por- ésa légszennyezés, valamint a fagy és a zaj elleni védelernhez.

41

40 /

II csekély, míg a füves terület és a kötött talaj hangelnyelése már jelentős

6.2 A növényzet hatása a zaj terjedésére

lehet.

II

A növényzet zajcsillapításának megítélésekor gyakran két ellentétes véleménnyel találkozunk: egyesek jelentősen túlbecsűlik , mások egyáltalán

A növények felületén, leveleken, áqakon, törzsön stb., más szilárd ..

.:

',

'

;

~

felületekhez hasonlóan, a hang egy része visszaver ődik, elnyelődik,. illetve , . ' .' .

'

áthalad . A levelek közötti iég rét~g szigetelő hatású. Ennek megfelelően a (

.

'

növények is képesek bizonyos mértékű "zajárnyékolásra". Fontos a lombozat zajelfedő tulajdonsága is. Miv~1 a fák ·és ·cserjék leveleit a szél állandóan rnozqatja, azok összeverődnek , és a szél sebességétől függően

alacsonyabb vagy m,~g asa bb, . de egyenletes zajszint .

!.

' l

keletkezik . ' Ezt a természetes zajt az ember idegrendszere nemcsak jól elviseli, hanem - éppen úgy, m~nt a patak csobogása a maga term észetes ritmusával - megnyugtatja az embert. Az elfedés jelensége . tehát azért

kedvező,

mert ' a rendszertelen,

inqerlő,

ártalmas ' zajok egy részét

eqyenletes, nyugtató hangjával, zúgásával "elrejti" .

A növények lombtalan állapotban is akadályozzák - bár kisebb" . mértékben :- a zaj terjedését, Ezt a szakmai gyakorlat . érdesítő hatásnak" nevezi.

nem veszik figyelembe a lehetséges Csillapító hatást. A növények zajvédelmi alkalmazása esetén fontos a reális hatások és lehetőségek ismerete.

!

Az erdősávok,

fasorok

zajcsökkentő .

hatását vizsgálva többen

végeztek méréseket, bár ezek az eredmények korántsem egységesek . Lássunk most ezek közül néhányat, zajcsökkentésről

előrebocsátva

azt, hogy érdemi

3 dB-nél nagyobb értékek esetén beszélhetünk .

Moser és Pálmai szerint egy 3 m széles zöld

erdősáv

3-10 dB-lel is

csökkenti a zajszintet. Az ideális háromszintes (lágyszárú aljnövényzetre, közé pső

cserjeszintre és 3-5 m feletti faállományra tagozódó) sáv 15-20 dB-

t csillapít, amely lombhullás után 6-8 dB-re csökken. Tűlevelű és örökzöld lombos állomány zajcsökkentő hatása télen sem változik. 1974-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Ipargazdaságtani Tanszéke (Susánszky és mtsl) Budapest különböző pontjain végzett ' méréseket az úttest szelén és 'a fasor "védett" oldalán , meghatározott I

távolságokban . A mért eredmények 8-12 dB-lel alacsonyabb zajszintet mutattak ki a zajforrástól 20 m távolságban. A zajforrástól 5 m-re

6.3 A növények zajcsökkentő hatásával kapcsolatos mérések

háromszintes növényfal (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) 12 dB-lel nagyobb zajcsökkenést eredményezett, mint az ugyanilyen távolságban levő

cserjefelület. A mérések meglepő eredményeként azt kapták, hogya

és

növények zajcsökkentő hatása nagyobb, mint egy téglából rakott falé, amí

a növénysav .szé l esség étő l és a zaj frekvenciájától függ.

csak 10 dB-lel mérsékelte a zajt. A zajszintet a sűrű, 6 m magas sövény

éshanqvisszaverő tulajdonságaik miatt bizonyos típusú talajok . Hangelnyelő .

mérsékelte a legjobban. Hátrányként figyelték meg, hogy mögötte bizonyos

.' többletcsillapftást eredményezhetnek. Kemény felületek hangelnyelése

távolság után a zajszint ismét

.A zajcsillapítás nagysága sűrűségétől,

elsősorban

a növényzet fajától I

(

42

erősödött.

43

~/AI

tartományban

jelentősebb.

Ozimek és Kobek mérési adatai jól szemléltetik

ezt az összefüggést (in Tóth S.) (Id. 5. táblázat).

90

,~

-- ~

...... 'v "..,

~

5. táblázat. A zajcsökkentés értéke dB-ben 30 m mélyen ~

~~

5O

(Ozimek és Kobek alapján) .

r-

~

~ ~-... ~

,

....... .......

.. ....... ... -..:::::

:::..:..: ;-::::: ~

O

-

t

20 I,[J

60

so

100 120

1l.O 160

180 200 220 240 260 m

A zajcsillapítás arányban áll az Kobek

megállapítása szerint

(in

erdősáv

szélességével. Ozimek és

Tóth S.) 15 dB

értékű

hangerő­

Aljnövényzettel

Fiatal

boritott

állományban 50 Hz tartományban

12

24

15

500 Hz tartományban

15

25

25

1500 Hz tartományban

15

25

25

6000 Hz tartományban

22

30

27

3. ábra . A különböző típusú zöldfelületek zaj ellen védő hatása (Jámbor /., Mez6sné Szilágyi K. alapján). 1. A zaj terjedése nyílt területen. 2. A zaj terjedése lombos fák között. 3. A zaj terjedése lombos fák és cserjék között. 4. A zaj terjedése tűlevelű fák között.

Aljnövényzet nélküli

-- - ---. - -- 2

r-:.-.-

:3O

2O

-

.

(.

A továbbiakban olyan mérések ismertetése következik, amelyek az elő b b

említett vizsgálatok eredményénél (esetenként nagyságrenddel)

kisebb zajcsillapítást állapítottak meg. P. J. Meister és Ruhrberg az úttal párhuzamos tömör faállomány ha ng e l nye l ő képességét mérték (in Ákos /., Ghimessy L..) . Az állományon I

m erő l eg ese n

áthaladó hang esetén méterenként 0,1-0,4 dB zajcsökkenést törzs ű. sűrű növésű

hangelnyelő

csökkentéshez aljnöv ényzet nélküli erdő esetében 25 m, sűrű állású fiatal

tapasztaltak. Magas

erdő esetében 14 m, sű rű a ljnövényzetű erdőből 15 m széles sáv szükséges

méterenként átlagosan 0,16 dB, míg a cserjecsoport és a park csillapítása

. Sadowsky és Wodzinsky szerint (in Tóth S.) 50 m széles kerti

Igen érdekesek azok a megállapítások, amelyek a hangtompítás mértékének frekvencia függőségére utalnak. A kutatók azt állapítják meg, hogya növényzet zajcsökkentő hatása a közép és a felső frekvencia-

A spanyolországi Alicante egyetem i városában egy 5 m magas, 50 m széles és 800 m hosszú, az autópályával párhuzamos zöldsáv az autópálya zaját 80 ott

őshonos

dB-ről

65-70 dB-re csökkenti. A növényzetet

elsősorban

fa- és cserjefajok alkotják (Jimenez, A.).

Az Egyesült Államokban végzett mérések szerint (Hendricks, R.) közvetlenül az autópálya mellé telepített leander vagy ezzel

44

képessége

0,06 dB/m körül mozog.

növénysáv hangtompítása 20-30 dB. 3 sor juhar 22 m széles sávja 10 dBlel, 4 sor hárs 8,4 m széles sávja 7 dB-lel csökkenti a zajt.

állomány

45

egyenértékű

cserje, mely legalább 2,4 m magas .és 4,5-5 m széles, 1-3 dB-es zajcsökkentést eredményez. Leander és fenyő kombinációjával , úgy, hogya fenyők

9 m-re álltak egymástól az egy sorban lev ő leanderek között, már

csak 0-1 dB zajcsökkenés volt tapasztalható , bár ebben az esetben a hangerősség

általában kisebb a feltétele zett értékeknél. Tóth

csökkenésének mértéke

75 m széles

erdősáv

h a ng e l nye lő

képessége. Ez a távolság azonban csak arra elég, hogy a

esetén annyi, mint a 150 m távolságú szabad terület

Bullen és Fricke vizsgálatai szerint a zajcsillapítás mértéke nagyban

jelentősen

a növényzet szerepe

a különlegesen s űr ű Iombozattól, a lombkorona belső részén levő elhalt ágak számától. szerint

az

állományok

áttörtsége,

átlátszósága

hallómagasságban (1 ,2-2,3 m) általában nagy. Emiatt a zajcsökkentő képesség

csökken.

Ha

a

mérés

során

a

hangnyomásszintmérőt

növénysáv szükséges, továbbá a talaj akusztikai tulajdonsága

koronák és a cserjék zajmérséklő hatása következtében. Ebből adódik, hogy

eredményeléréséhez

minimálisan

60

s ű r ű b b lombozatú, földig lombos fafajok , cserjés a ljnövényzetű sávok

Kragh 10-25 m növénysáv -szélesség esetében tapasztalt számottevő

zajcsillapítást. A csillapítás mértékének

fre kven ci a-függ őség ét

Kragh is

Reethof eredményei szerint egy 30 m szélességű fákat és cserjéket

_egyaránt tartalmazó ültetett növénysávval 5-8 dB zajcsökke nés

érhető

el.

Míg egy hasonló szélességű, de természetes úton kifejlődött növénysáv csak 3-5 dB csillapításra képes. növényzette l

növényfajoktól,

a

elérhető

te lepítéstől ,

zajcsillapítás a

.nagysága

sűrűségtől ,

az

frekvenc iatartománytól és egyéb tényező ktő l, ezért - az irodalomban közzétett mérési adatok

hangtompító képessége nagyobb. Nyilvánvaló, hogya távolság növekedésével a hang erőssége csökken. Ha a hangforrást magát nem látjuk, bizonyos hangerőig lelkileg is

kiemeli.

előzőekben ,

kísérletek

megemelték, vagy alacsonyabbra helyezték, nőtt a hangtompítás mértéke a

J el e ntős

befolyásolja a csillapítás mértékét.

A

hogy ' a

m

elhanyagolható. szélességű

állapította meg,

- a hang irán yára me rőlegese n elhelyez ked ő levélállástól,

A

csökkentse.

1000 Hz alatt tartományban

alapján azt

- a levélnagyság növekedésétől,

közlekedési zaj szintjét a huzamosan elv iselhető h a ng erősség határig

frekvenciafüggő ,

Sándor mérései

növényfajtól függő zajcsö kke ntő képesség emelkedése függ

zajforrástól (autópálya) távolabb helyezkedtek el a növények. Gab/er szerint (in T6th S.) a

paraméterek. Buna Béla szerint a növényzettel e lé rhető zajcsökkentés

függ

a

évszaktól,

a

elszi g ete l őd ü n k tőle,

a zaj kevésbé jut a tudatunkba. Ha a közvetlen

környezetünk alapzajszint]e alacsonyabb, mint a távoli hangforrásé, akkor erről nem is szerzünk tudomást. A fák, az e rdők hangvédelmi hatásának

értékelésekor ezeket a tényezőket is figye lembe kell venni.

mint láttuk az

nagymértékű

szórást

mutatnak. Az eredmények közötti jelentős külö nbséqek oka lehet az is, hogy nem minden esetben ismertek a mérések körülményei illetve a vizsgált

46

47

A

növényz et

összefüggések,

zajcsökkentő

azonban

ezek

hatására

segítségével

léteznek csak

matematikai

hozzávetőleges

eredményeket kaphatunk. Összefoglalva megállapítható, hogy jól kimutatható nagyságú (5-10 dB)

zajcsillapítást

csak

széles

(30

m