Amit nagyapáink még tudtak: fedezzük fel újra a kertben 9637931287, 9789637931284 [PDF]

Zitiervorschau

Amit nagyapáink még tudtak A szerzők nagyszüleink értékes kertésztudományát gyűjtötték össze e könyvben, hogya több mint 120 ötletet, mesterfogást, régóta bevált segédeszközt a ma kertészei is kamatoztathassák.

Akarja tudni, hogy kell a szamócát délelőtt 10 óra előtt szedni? • Honnan lehet tudni az eső közeledtét? • Milyen növényeket ültethetünk a komposzttelep mellé? • Hogyan védekezhetünk a csigák ellen? • Hogyan riaszthat juk el a károsÍtó madarakat? • Miért estefelé kell a levélzöldséget szedni? • Hogyan csalogathatjuk a kertünkbe a gilisztákat? • Miért kell csalánt ültetni a gyógynövények közelébe? • Mi segíthet a tarack ellen? •

&33 __~ __ 190 ~

Susanne és Sabine Bruns, Joachim Stammer

Amit nagyapáink még tudtak

miért

A könnyed, szellemes hangvételű tanácsadó az egyszerű, környezetbarát talajműveléshez, növényápoláshoz és -gyógyításhoz kínál segítséget. A betakarításra, tárolásra javasolt módszerek mellett különleges ötletekkel, elődeink bölcs megfigyeléseivel is szolgál.

ITalajmunkák Növényápolás : Növényvédelem • Szüret, tárolás Különleges ötletek

Susanne és Sabine BrunsJoachim Stammer

Amit nagyapáink még tudtak Fedezzük fel újra a kertben Készült Kaspar Huche közreműködésével

Planétás Kiadó 1992

A mű eredeti wusste

CÍme: Was Grossvater

©

Franckh-Kosmos Co., Stuttgart, 1990

noch

Verlag GmbH und

© J-/lI11garial1 transla/ion Káro~J', 1992

dr. Hrotkó

ETO 634/.635.018(036) ISBN 963 7931287

Planélás Kiadói és Kereskedelmi Kft. Budapest, ]396, pf. 473 Felel;:

i~: '-:'-, Növényvédelem

t'

,

lenül védve legyen. A levegő átjárását a szekrényben feltétlenüllehetővé kell tenni. A hőmérőről lelógó pamutszálak alá egy tiszta (desztillált) vízzel töltött edényt helyezünk úgy, hogy a pamutszálak beleérjenek a vízbe. A pamut felszívja a vizet, és a hőmérőre csavart gézt vagy lenvásznat állandóan nedvesen tartja. A szokványos, száraz hőmérőhöz viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a nedves mindig néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletet Nedves hőmérő készítéséhez olvan hőmérőre van szükség, amelynek az alsó 'uége a higanynyal szabadon áll. A közönséges bőmérők is alkaLmqsak erre a célra, ha az üuegoszlop aL,'ó, a higanJ'go~)lót tartalmazó végét szabaddá lebet tenni.

Növényvédelem -

mutat, mint a száraz. Minél szárazabb a levegő, a különbség annál nagyobb lesz, mivel a nedves hőmérőről ilyenkor több víz párolog el, s a párolgás hűti a hőmérőt. A nedves hőmérőt a fagyok előrejelzéséhez délután három óra körül kell leolvasni. Ilyenkor a nedves hőmérőn leolvasott hőmérséklet átlagos páratartalom mellett kb. 4 oC-kal meghaladja a rákövetkező éjszaka legalacsonyabb hőmérsékletét. Amennyiben a nedves hőmérő hőmérséklete ebben az időpontban +4 oC alatt van, a következő éjszaka valószínű leg O oC alatti hőmérséklet is várható. Ilyen esetekben azonnal előkészülhetünk a különböző fagy elleni védekezési módszerekhez. Az említett előrejelzés segítségével rengeteg feleslegesen elvégzett megelőző munkát takaríthatunk meg, de az elfagyott növények miatti bosszúság elkerülése sem lebecsülendő eredmény.

A fagykárok enyhítése a eserjék fiatal hajtásain

":~ '"". ~..::..'), ••

_ ••••• J:"

Ha elfelejtettük volna megnézni a nedves hőmérő állását, és éjszaka fagypont alá hűlt a levegő, a fagykár mértékén még ilyenkor is enyhíthetünk. Fagyok idején a korán kihajtó fás növények fiatal hajtásai károsodnak a leginkább. A károsodás vagy akár a pusztulás tulajdonképpeni oka a megfagyott hajtások kiszáradása. A fagy által károsított sejtekben a víz kikristályosodása, majd a rákövetkező napsütés által kiváltott párolgás miatt szomjaznak,

~'

:~~

kiszáradnak az érintett sejtek. A megfa gyott hajtásokra hideg (i) vizet permet~zve, a még ép sejtek számára elegendő vizet juttathatunk ki, amit a hajtások a b6rszövetükön keresztül képesek felvenni. Ellenkező esetben a hajtások sokkal töbl vizet párologtatnak el, mint amennyit '1 .segítségünk nélkül felvenni képesek.

Az ágak veregetése, avagy: hogyan szabaduljunk meg a bimbólikasztóktól Az almafa-bimbólikasztó (Anthonom/ls egy aprócska bogár, az 1< közé az állatkák közé tartozik, amelyek a fák virágait veszélyeztetik, és jelentős kft rokat okozhatnak. A bimbólikasztó lárvája a porzókkal és a bibével táplálkozik, s ezáltal lehetetlenné teszi a virágok term " kenyülését. A legbiztosabban' az augus% tusban kihelyezendő hernyófogó övekk " védekezhetünk ellenük (gazdaboltokban lehet érdeklődni, habár a legutóbbi idő kig nem volt forgalomban ez a régebben általánosan használt védekezőeszköz). Sok bimbólikasztótól szabadulhatunk meg, ha március közepétől a virágzásig, kora reggelenként rendszeresen megkopogtatjuk, veregetjük az almafák ágait. A kopogtatás előtt a fák alá egy nagyobb lepedőt vagy ehhez hasonlól terítsünk ki, majd a lepotyogott bogarakat egy edénybe gyűjtve forrásban levő vízz I leöntjük, hogy elpusztuljanak. A veregetéskor ügyeljünk arra, hogy a fák kérgét ne sértsük meg.

pomomm)

Növényvédelem

A hernyófogó ÖV a fák törzsén mozgó, vándorló kártevők megfogására szolgál. A lege,gyszerűbb változata nem más, mint egy tenyérnyi széles hullámpapír csík, amit a nyár második felében a fák törzsére köthetünk. A talajról a korona felé vagy a koronából a talajra igyehő kártevők, illetve lárváik a papírcsík védelmében gyakran bebábozódnak, telelésre készülnek. Az így összegyűjtött kártevőket a papírcsíkkal együtt elégetjük A nyári időszakban a lárvák és a kifejlett kártevők ellen eredményesebbb az enyvezett vagy más ragasztóval megkent papírcsík használata, amelybe a mozgó kártevők beleragadnak. Ezekkel az enyvezett hernyófogó övekkel közvetve még a levéltetvek ellen is védekezhetünk, ugyanis a tetveket tenyésztő, táplálkozásukat, fejlődésüket elősegítő hangyákat távol tarthat juk vele.

A madáritatót közl'etlenül a rügyező fák alatt céls:::erüfelállítani

A madáritató is favédelmi eszköz! Nem mindig elsődlegesen az éhség vagy jó étvágy az, ami a madarakat a gyümölcsfáink fejlődő rügyei körüli csipegetésre sarkallja. Igen gyakran a szomjúság az az

Növényvédelem

ok - kLilönösen hosszan tartó száraz időjárás esetén -, ami a madarakat a fák rÜS'Yeihez vonzza. Ilyenkor egy-egy madáritató felállításával segíthetünk a madarakon, s elkerülhetjük azt, hogy a fák, bokrok rügye it veszélyeztessék

Csodaszer a kártevő rovarok ellen

Régi tapasztalat szerint vannak olyan i\l~1 tok, melyeket az egerek ki nem állhainak. Ha még nincs tartósan berendezked(;11 nagyobb egértársaságunk - amelyet 111(1 jelentős fáradsággal űzhetünk csak '1 érdemes próbálkozni a kamilla, a nK'I)I:1 vagy az oleander illatával. Vigyázal, eY. utóbbi mérgező, gyerekek kez' b' ll' jusson! Ha azokra a helyekre, ahonnan :Ii'. egereket minden áron ki akarjuk tiliani (mint pl. az éléskamra), intenzíven ill" tozó növényrészeket helyezzünk CI :1/. említett fajokból, a kellemetlen rágcs:.'dó kat legalább a behatolástóI távol tarthaLjuk,

A múlt században eredményesen használták a különböző kártevők ellen (a rovarok valamennyi fejlődési állapotában, a tojástói a kifejlett imágóig) a burgonyafőzésből maradt levet, természetesen már kihűJt állapotban. Növényekre permetezésévei egyes kártevőktől sikerrel megsza- Fekete levéltetű a zöldbabon badulhatunk. Kételkednek benne? HoS'Y is szól a találó mondás? Aki nem hiszi, - mi a teendő? járjon utána, vagyis: többet ér kipróbálni, Ha a fekete levéltetvekkel kell elbánnunk, mint csak elmélkedni róla. s akad a kertben egy kis rebarbara, akko! könny{í a dolgunk. A friss rebarbaralev ' lekből teát készítünk, s a lehűtött folY:1 Nemcsak szalonnával lehet dékkal az egész növényt csordultig m ' ) egeret fogni! öntözzük, különösen ott, ahol a gonos/o kis teremtmények megtelepedtek (töbh A professzionális egérfogdosásnak ezt az nyire a levélnyelek~n). Igen megátaJl () alapelvét különösen akkor kell megszívdott tetvek esetében hetente kétszer (jn lelni, ha egy pocokinvázió esetén a régi, tözzük a babot a teával, amíg csak m 'g jó egérfogóhoz nyúlunk vissza. Ilyen esenem szabadultunk a tetvektől. tekben a pockok ellen küzdők gondoljanak arra is, hogy egy-egy darabka almát, répát, diót vagy kenyérdarabot - csupa régi, jól bevált csalétket - is kipróbáljanak. Az egerek, pockok biztosan örülni Aki a kertjében tarackkal küszködik, :1 fognak a változatosságnak, legalábbis az csicsóka termesztésévei két legyet üth '1 első néhány pillanatig ... egy csapásra. Az egyik előnye az, hogy :1

Növényvédelem

-lYj;~ \:!.

csicsókával beültetett területről a tarack szép lassan visszavonul. A másik, nem kevésbé fontos haszna, hogy étrendünket gazdagabbá és egészségesebbé tehetjük a csicsókával. Azok pedig, akik csicsókát még soha nem ettek, ne restelljék felütni a szakácskönyvet, nehogy az első találkozás egyben az utolsó is legyen. A csicsókát jól ismerők szerint ugyanis a jól és a rosszul elkészített csicsóka íze között a különbség szavakkal nem kifejezhető.

Meglehetősen szokatlan, habár nem teljesen ismeretlen módszer a b'Yümölcsöt dézsmáló madarak elriasztására, ha heringeket akasztunk ki az ágakra. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezt a zseniális eljárást a szamócásban is alkalmazhatjuk. lia 2-3 méterenként egy 112méter magas karóra egy-egy heringet akasztunk, a madarak önként lemondanak az ízletes gyümölcsök kóstolgatásáról. Esetleges ízlésváltozásuktól pedig a szamócáról a heringre, vagy éppen fordítva, a szakértők szerint nem kell tartanunk.

Ezzel az ötlettel egy b'yakori dilemmát orvosolhatunk viszonylag egyszerű módon. Sokan lemondanak a már mindenütt kapható újburgonyáról, csak azért, mert még mindig tart a tavalyi, s amíg az öreg krumplit el nem rágják, nem vesznek

ideit. Azok, akiknek a kertjében podagrafűvel elgyomosodott terület van, most fellélegezhetnek. A tavalyi öreg krumplit szétteríthetik a gyommal felvert területen a podagrafű kiirtása végett, s máris nyugodt lelkiismerettel vethetik magukat az ízletes újburgonyára.

A vadban gazdag vidékeken igen nagy kárt okozhatnak a különböző erdei vadak a tavaszi ültetésekben. Ezen a gondon könnyen segíthetünk, ha a védelemre szoru ló növényeket finoman beszórjuk csontliszttel. Az "illat", ami ebből az egyébként trágyaként használatos anyagból árad, közismerten vadriasztó hatású. Egyúttal természetesen a növényeinket is trágyázzuk, hiszen a nagy foszfáttartalmú csontliszt elősegíti a virágképződést. A csontliszt trágyaként történő alkalmazásakor a használati utasítást illik betartani, de érdemes lltánaolvasni a természetbarát kertészkedésről szóló szakkönyvekben is.

A levéltetveket vonzza a sarkantyúka A levéltetvek előszeretettel telepednek meg a sarkantyúkán, amit a gyümölcsfák védelmére is felhasználhatunk, vagyis: sarkantyúkát ültetünk a facsíkok közé. A levéltetvek érdekes módon vonzóbbnak találják a sarkamyúkát, mint a gyümölcsfák szintén csábító levélzetét.

Csalánpermetezés levéltetvek ellen Nem minden kertész gondoskodik időben csalánléről, hogy egy esetleges levéltetű-kártétel ellen védekezhessen. Szükség esetén azonban olykor gyorsan kell cselekedni, ezekre az alkalmak ra a következő receptet ajánljuk: 10 kg friss csalá nt hagyjunk 24 órán keresztül 50 liter esővízben ázni. A kivonat hígítás nélkül azonnal használható. Ha nem használjuk fel a teljes mennyiséget, a maradékból hoszszabb ideig tartó áztatással, erjedéssel kitűnően használható csalánlevet nyerhetünk (pl. hígítva trágyaként stb., leírását lásd a 49 oldalon).

golyva ellen igen hasznos, ha az ültell'S kor közvetlenül a növények mellé 'gy egy darab rebarbara-Ievélnyelet is 'Ih' lyezünk, és betakarjuk földdel. 1la 'g} ágyásban ez a betegség felüti a f 'jl'l. feltétlenül ügyelni kell arra, hogy hos;-. szabb időn keresztül (legalább bét "vig) ugyanarra a helyre ne kerüljön s 'I11ml lyen keresztes virágú növény (pl. h611,1 pos retek, fekete retek, mustár), dc 111 "g ~, családba tartozó, vadon tenyésző gYOt11 növényeket is gondosan irtani kdl (pl. pásztortáska). Atalaj jó humuszháztarl:\sa val (amit mu1csozással és jÓ komposzlga;dálkodással érhetünk el) a várakoósi kl(>t csökkenthetjük, ugyanis a humuszbal t( riumok a kórokozókat megsemmisítl\ ,

Az üregi nyulak réme a kormos fazék Azok, akik szénnel vagy fával fűtenek, üregi nyulak kartétele esetén gy(íjtsenek kormot a kéményből (a pincében a kéményajtó mögött rendszerint bőven van belőle). A konnot kis edényekbe töltve azok köré a növények köré kell állítani, amelyeket nyulak veszélyeztetnek. A korom riasztó hat~lsa egész nyáron át megmarad. A szél és eső ellen a konnot egy, az edény fölé épített kis tetővel védhetjük meg.

Rebarbara a káposzta gyökérgolyvája ellen Ez a csúnya betegség minden káposztafélét megtámadhat. A káposzta-gyökér-

A kOI7?lOSfazekat csak kétharmad r ',1 I'~~ töltjük meg, hogy a szél el nefújja a korll/()I t.gy kőnehezékkel I'ÖgZített, ném' cÖl'eklálml fektetett deszkadarab meguédi a fazekai (1 esőtől

Növényvédelem

Pinceászkák és százlábú ak összefogása pinceászkák elsősorban a csírázó növényeket károsítják az üvegházakban, mek'g:lgyakban, Deszkák, kövek, zsákok és m:'ls, a talajon fekvő t:'trgyak alatt gyúlnek (')ss/,e, Ezért az ilyen létesítményekben ne lároljunk használaton kívüli tárgyakat, küliiniisen ne a földön, A pinceászkák a I{tmlt zöldséget is igen kedvelik Legkiinnyebben egy kivájt belsejú burgonyá\':11 foghatjuk őket össze, \ százlábúak a túl korai babvetéseket, a g)'iikérzöldségeket, a fiatal szamócanövéII)'l'k '1 és a szamóca gyümölcsét károsítli,lI;:'l". i\ soklábú állatkák előszeretettel 1:ljll:'lIkoznak rotható növényi részekből, jll'ld:lul rothadó burgonyából (ezért kiIlín