Ismerjük fel a vadon termő gyógynövényeket! 9639237663 [PDF]

Zitiervorschau

Virágok

szalas

~

,"m~~o Összetett

párosan

Levelek éle:

szárnyalt

páratlanul

l~kO

~

levelek

szárnyalt

ujjasan

összetett

ép fészkes

virágok

Tartalomjegyzék

/r- "

BABULKA PETER / 4

Eloszó Gyógynövények, növényi drogok, hatóanyagok és fitoterápia A kötetben szereplo növényekrol A kötetben használt piktogramok és magyarázatuk A gyógynövények gyujtésével kapcsolatos hasznos tudnivalók Vadon élo gyógynövények

5 7 9 12

'J

14

Mutató (magyar)

126

Mutató (latin)

127

A címlapon:

f~:

~ ISm~rjük a ,vadon ~ GYOGYNOVENYEKET! ,,,- termo //

Hérics (a szerzo felvétele)

© dr. Babulka Péter, 2001 A fotókat készítette: dr. Babulka Péter Lektorálta:

dr. Rácz Gábor

Illusztrálta:

Vorunko Vera

A könyvet tervezte: Haiman Ágnes Kiadja a GAB O Könyvkiadó Copyright

© Gabo Kiadó, 2001

Felelos kiadó: Földes Tamás Felelos szerkesz1o: Rózsa Judit Készült a Borsodi Nyomda Kft.-ben Felelos vezeto: Ducsai György ügyvezeto igazgató

GABO ISBN 963 9237 66 3

~

Gyógynövények, novényi drogok, hatóanyagok

Eloszó

és fitoterápia

A gyógynövények Neander-völgyi

használata egyidos az emberiséggel.

Errol tanúskodik

az is, hogya

emberek egyik, Irakban talált és 60 000 éves korúra becsült sírhelyén

olyan növények (pl. cickafark és mályva) pollenjeit találták meg, amelyeknek jelentoségük

van a modern fitoterápiában,

zonnyal a történelem

és amelyeknek gyógyhatásairól

komoly

minden bi-

mintegy

10%-át használják

különféle

betegségek

(népi), kisebb részben a hivatalos

A hazai gyógynövények

gyógyítására, orvoslás

nagyobb

címmel, Melius Péter tollából jelent meg, és 1578-ban

Kolozsvárott

és több mint 450 azonosított

kiadását

követoen

orvosbotanikai

megjelent

Hasonlóképpen

gazdag a népi orvoslásra

natkozó ismeretanyagunk

használtak fel a népi orvoslás tekben beszerezheto

mintegy

házipatikákban

és

száma meghaladja a 600-at.

és a népi gyógynövényhasználatra

is, hiszen az utóbbi

vo-

150 évben legalább 500 növényfajt

keretein belül, és ezek többsége

hazánkban jelenleg szabadon forgalmazható

ki. Eb-

egység (faj,

ismert. A Herbarium

magyar nyelvu füveskönyvekben,

munkákban tárgyalt gyógynövényfajok

Herbarium

nyomtatták

rendszertani

alfaj stb.) szerepel, és ebbol több mint 100 ma is gyógynövényként

és elsosarban

200 féle gyógynövénydrog

vadon élo növény. A

gyógynövény-szaküzle80%-át ugyancsak

vadon

A fenti adatok azt jelzik, hogy a vadon élo gyógynövényeknek A megismerésük

és gyógyitásában.

iránti igény kielégítésére az utóbbi néhány évben több olyan ismeret-

amelyeket

a szó legtágabb

a történelem

amelyeket a modern terápiákban kat a növényeket

eljárásokkal

kinyert

tiszta hatóanyagat

kórfolyamat

anyagait

(különféle

megelozésére

különféle kérdésekkel

mesztésbe vonásukkal, feldolgozásukkal,

(pl. elofordulásukkal,

használatukkal

olyan kisméretu és terepen is könnyen használható, formációt,

ill. fotókat tartalmazó

gyógynövényt vénygyujtoknek

könyvecske,

gyujtésükkel,

ugyanakkor

amelyben

sok hasznos alapin-

nagyobb számú vadon élo

mutattak volna be. E hiányt pótlandó a kötetet elsosarban és a gyógynövényekkel

részeknek, drogistáknak,

fitoterapeutáknak)

ter-

stb.). Nem jelent viszont meg

rendszeresen foglalkozóknak

a gyógynö-

(pl. gyógysze-

ajánljuk, de hasznos útitársa lehet a gyógy-

növények és használatuk iránt érdeklodo kirándulóknak

is.

(pl. illóolajat,

tartalma-

zsíros olajat,

nélkül (pl. gyógyteának,

növényi gyógyszerek

zésére használják. Vannak azonban olyan növények is, amelyeket elsosarban szerként ismerjük és fagyaszt juk (pl. vöröshagyma, kete retek,

burgonya,

sárgarépa,

is egyre több ismeretanyag lemben részesülnek. Novényi drogoknak

ugyanakkor

a gyógynövények

hatóanyagat

és a növényi gyógyszerek

szabály alapján - a drogot szolgáltató

álló latin neve követ. A kötetünkben elfogadott

(rhiloma),

tekben csak radix), hagymagumó

A szá-

vízgoz-desztil-

kinyert zsíros olajat vagy egyéb,

adják meg úgy, hogy a növény

latin neve - rendszerint nemzetség neve - áll elöl birtokos

v. gyöktörzs

eloállításánál

(présnedv, gyanta stb.).

A növényi drogok nevét - egy nemzetközi

vényi drogok) nemzetközileg

tartal-

hangsúlyoz-

"drog" része nem egyenlo a kábítószer fogalmával.

növény és növényi rész latin nevének felhasználásával

kértörzs

táplálkozási

is fokozott figye-

rított növényi részek mellett szintén drognak nevezzük a növényekbol

rész alanyesetben

élelmi-

alkalmazásukról

részét nevezzük. Nyomatékosan

zuk, hogy ennek a gyógynövényismeretben

kinyert anyagokat

formá-

fejes káposzta, fe-

és gyógyászati

gyulik össze, ezért gyógynövényként

az esetek többségében

használt szakkifejezésnek,

fokhagyma,

cékla, torma és áfonya),

értékeik mellett a kedvezo terápiás tulajdonságaikról

növényekbol

a vadon termo gyógynö-

szerint azo-

hatóanyagokat

és kezelésére vagy az egészség megor-

lációval kivont i1lóolajat, a különbözo technológiákkal

kívánnak foglalkozni

ill. azokat,

meghatározás

melyeknek

stb.) feldolgozás

elkészítve) vagy feldolgozva

jában) valamilyen

nevezzük,

használtak,

jelenleg is használják a különféle betegségek keze-

nevezzük gyógynövényeknek,

hatóanyag-együttest,

ennek ellenére érde-

azokat a növényeket

orvoslásban

Egy ennél szukebb és pontosabb

zó részeit, ill. a különféle gyógyfürdonek

értelmében

során a hagyományos

akik kedvtelésbol,

avagy hivatásszeruen

gyógyá-

adni róluk.

terjeszto és szakkönyv jelent meg, melyek hasznos segítséget nyújtanak mindazoknak, vényekkel kapcsolatos

4

nagyon fontos szere-

a betegségek megelozésében

és a gyógynövényes

arról, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak,

mes rövid meghatározást

mazó, rendszerint szárítással tartósitott

élo növények szolgáltatják. pük van az egészségmegorzésben,

van elképzelése

lésére és gyógyítására.

nemzeti kultúránk sa-

játos, érdekes és fontos részét képezik. Az elso magyar nyelvu füveskönyv, ben 1236 magyar növénynév

részben a

keretein belül.

használatára vonatkozó ismereteink

novényi drogokról, hatóanyagokról

szatrói vagy más néven fitoterápiáról manapság egyre többet hallhatunk, és sokaknak

Gyógynovényeknek

elotti korok emberének is lehettek ismeretei.

Földünkön különbözo becslések szerint 3-500 ezer virágos növényfaj él, és ennek hagyományos

A gyógynovényekrol,

esetben, melyet a növényi

is szereplo növényrészek

(nö-

elnevezései az alábbiak: gyökér (radix), gyö-

gyöktörzs

a gyökérrel

(bulbotuber),

(rhiloma et radix, egyes ese-

szár v. leveles hajtás (stipes), virágos

hajtás (herba), teljes növény (herba cum radice), virágos-Ieveles

hajtásvég

(summitas),

5

levél (folium), virág és virágzat (flos, an/hodium), (fruc/us),

áltermés

(pseudofruc/us),

tobozbogyó

törzs és ágkéreg (cor/ex), termés (ga/bu/us),

mag (semen),

(ae/heraleum), zsiros olaj (oleum), rügy (gemma) és toboz (s/rabu/i). Természetesen szabály alól is vannak kivételek. Példaként említheto, hogya gyepurózsa

A kötetben szerepio növényekrol

illóolaj e

(Rosa canina)

áltermésének elfogadott drogneve nem Rosae (caninae) pseudofruc/us, hanem Cynosba/i A vadon élo gyógynövények

pseudofruc/us. Ha/óanyagnak pedig azokat a növény különbözo részeiben felhalmozódó

anyagokat

nevezzük, amelyek kedvezo hatást gyakorolnak az emberi szervezetben lejátszódó élet-

dult és a természetes valamilyen

és így járulnak hozzá a betegségek megelozéséhez lévo hatóanyagok

között vannak olyanok, melyek egy-egy

adott terápiás hatásért felelosek, ezeket fo hatóanyagoknak hetnek olyan, kisebb mennyiségben hatását felerosítikvagy

jelen lévo anyagok is, amelyek a fo hatóanyagok

és gyógyhatású

gyógyszeripari

gaként, élelmiszeripari táplálkozást

eloállításához,

valamint

gyógyszerek

alapanyagaként

nyersanyaéletmódot

és

fizikoterápia,

baIneote-

az öngyógyításban

és a különféle gyógynövényalapú fogyasztott

történo

kezelése - iránti érdeklodés,

és ezzel

is egyre nagyobb teret kapnak a gyógynövények készítmények.

növényi drogok és a növényi alap ú készítmények

repük van például a meghulés éS a meghuléssei kus gyomor- és bélbántalmak,

iránt

van a szervezet nem specifikus

szív- és gyomorpanaszok,

kórfolyamatok

a króni-

egyes mozgásszer-

kezelésében, és komoly jelentoségük

védekezoképességének

mennyi betegség esetében a legegyszerubb res fogyasztása

járó tünetek, az enyhébb fokú idegi

a funkcionális

a krónikus máj- és epebetegségek,

vi betegségek, ill. borgyógyászati

fokozásában

gyógyszerforma

is. Szinte vala-

- a gyógytea - rendsze-

is hasznos kiegészítoje lehet a gyógyszeres terápiának. Bizonyos ese-

tekben (pl. szívelégtelenségben

és cukorbetegségben)

hogya

adagjait gyógyteakeverékek

különbözo gyógyszerek

ügyelet mellettí fogyasztása A gyógynövények

és a növényi gyógyszerek

sáról egyre több információ ból, szakkönyvekbol

esetén csökkenteni

pedig arra is lehetoség nyílik, rendszeres és orvosi fel-

lehessen. alkalmazá-

és szakfolyóiratokból,

ami nemcsak a fitoterápiai

keretén belüli használatot

is.

alkalmazáso-

növénytársulásokban ill. a termesztésbol

beépült növényfajokat

gazdag gyógynövénykincsébol

növények között éppúgy megtalálhatók

soroljuk,

szetes állomány veszélyeztetettsége az öngyógyítás

nélkül gyujtheto,

keretein belül is biztonságosan

eros hatású, mérgezést is eloidézheto

adunk ízelítot, hiszen

természetesen

és a begyujtött

használhatók.

növényekrol

nem a gyujtésüket

váljanak

a nem megfelelo

mint a a termé-

növényi drogok

Mellettük

szólunk az

éppúgy, mint a védettekrol. kívánjuk ösztönözni.

növényismeretbol

Ezek

Megismerte-

tésükkel részben a kérdéses növények védelmét szeretnénk elosegíteni, elkerülhetové

és kiva-

amelyek

az al havasi növények,

homokpuszták vagy a száraz lombos erdeink és a láprétjeink növényei. Az ismertetett növények jelentos része hazánkban tömeges elofordulású,

ill. azt, hogy

(pl. összetévesztésbol)

adódó mérgezések. Az eros hatású és nem megfelelo át igénylo gyógyszerformák, használják.

adagban fagyasztva

felállított

többnyire

Az e növényekbol

diagnózis

tabletták

készítményeket

alapján, az orvos javaslatára

Esetükben az öngyógyítás

komoly veszélyeket

háziszerként e növényeket,

drogjaikat

megváltozott,

és injekciók

rejt magában,

és kivonataikat

eloállítására orvos által

mellett használjuk.

ezért ne alkalmazzuk

(kivételként

említheto az árnika

mellett szólni kell a véde-

is. Az utóbbi néhány évtizedben a természetes

és egyes gyógynövényfajok

is okozható

csak megfelelo,

és ellenorzése

vagy a beléndek külsoleges alkalmazása). Az eros hatású és/vagy mérgezést eloidézo növények lemre szoruló fajokról

mérgezéseket

egyszerubb vagy fejlettebb technológi-

tinktúrák,

eloállított

növénytakaró

élotere beszukült. Emiatt vált szükségessé

például a kálmos, az örménygyökér és a vidraeleeke védelme, melyekbol

néhány évti-

zeddel ezelott még jelentosebb állományok voltak hazánkban. De nemcsak az éloterük szukülése miatt lehet szükség a növények védelmére. Védeni kell azokat a növényfajokat

szakszeru és biztonságos

érheto el, ill. szerezheto be gyógynövény-monográfiák-

kat segíti, hanem az öngyógyítás

E kötetben a Kárpát-medence a kiválogatott

eloforduló,

bírnak.

növények drogjait, kivonatait és hatóanyagait

fokozódó érdeklodés fo oka az, hogyalkalmazásukkal szám os területen jó eredmények érhetok el a betegségek megelozésében, kezelésében és utókezelésében. Fontos szeeredetu panaszok és alvászavarok,

gyomnövényként

növénytársulásokba

gYógyhatással

bemutatásával

hasznosítják.

mellett növekszik a fito/erápia - azaz a betegségek gyógynö-

vényekkel és növényi gyógyszerekkel

A gyógyteaként

növényi

egészséges

a különbözo terápiás eljárások (kemoterápia,

rápia stb.) alkalmazása párhuzamosan

növényeket

és vegyipari ágazatok (pl. kozmetikaipar)

termékek

kiegészíto készítmények

Napjainkban

nevezzük, és mellettük le-

kiegészítik. Ezek az anyagok az ún. kíséro hatóanyagok.

A különféle gyógynövényeket alapanyagaként,

és gyógy-

körébe azokat a természetes

növénykultúrákban

tani és kórfolyamatokra, ulásához. A növényekben

6

különbözo

találhatók

is, amelyek hazánkban csak bizonyos területeken

meg, és ott is csak kisebb populációik

élnek. Ilyenek például a gyapjas

gyuszuvirág, a hegyi árnika, a homok/övis, a palás/füvek vagy a vörös áfonya. Végezetül érdemes megemlíteni töltött jelentoségét

a vadon élo gyógynövények

is. A jelenleg érvényben

gyógyászatban

lévo gyógyszerkönyvben

be-

(Magyar Gyógy-

7

szerkönyv,

VII. kiadás, Medicina

Kiadó, Budapest,

1986)

hivatalos

(70 féle) és iIIóolajok (16) jelentos részét vadon élo gyógynövények feldolgozásával

növényi drogok begyujtésévei

A kötetben használt piktogramok és magyarázatuk

és

biztosítják. A kötetben bemutatásra kerülo vadon élo növények az aláb-

bi, gyógyszerkönyvünkben

hivatalos

növényi drogokat szolgáltatják:

apróbojtorjánfu,

Az ismertetendo

beléndeklevél, bodzavirág, boróka tobozbogyó és -illóolaj, cickafarkfu, erdei fenyo i//óolaj, ezerjófu, fehérúrömfu,

galagonyaágvég,

zott, mindegyik

gyepurózsa áltermés, hársfa virágzat, kami//avi-

magyar nevek alapján összeállított

rágzat és -i//óolaj, kankalin gyökértörzs és gyökér, kálmosgyökértörzs, keskenyútifu-Ievél,

hogy a gyógynövények

kutyabengekéreg, maszlaglevél, má/yvavirág és -levél, mezeizsurlófu, nadragulya levél és gyökér,

szappangyökér,

tövisesig/ice-gyökér,

ökörfarkkóró-virág,

E drogok tÖbbségét széles körben használják az öngyógyításban, különféle

növényi készítmények

eloállításához

megválasztásához

több lehetoség is kínálkoszámba véve végül a

sorrend mellett döntöttünk,

megismerése

abban a reményben,

iránt érdeklodo és némi ismerettel már rendel-

kezo olvasók számára ez ad leginkább segítséget a gyors keresésre és tájékozódásra.

tölgyfakéreg , tarackbúza-gyökértörzs,

Az egyes növények tárgyalása

ill. zilizlevél és gyökér.

anyagként szolgálnak

növények sorrendjének

mellett voltak érvek és ellenérvek. Valamennyit

az alábbiak szerint történik.

adjuk meg a növények magyar, ill. tudományos

és fontos alap-

tén az ismertebb

is.

szinonimanévvel

A növényképek

(latin) neveit (szinonima

alatt

nevek ese-

együtt), valamint annak a növénycsaládnak

a ma-

gyar és latin nevét, amelybe a kérdéses növény tartozik. A botanikai alapinformációkat löljük azt, hogy a növénynek

f'

-#

gyökér

~

gyöktörzs

.

~~

tartalmazó

bekeretezett részben piktogramokkal

mely részét vagy részeit gyujtik,

~~

használata óvatosság ot igényel hagymagumó

virág os-leveles

ill. dolgozzák

hajtás, hajtásvég

'sl

teljes növény

~ ~~

termés öngyógyításban mérgezo növény exudátum illóolaj, zsíros olajhasználható védett növény mag

é+lJ'!I

jefel a

virág leveles hajtás kéreg tuleveles levél rügy tulevél, növény hajtásvége szár

~ ~ ~ ~ ~

~ i$ növényi gyógyszerek

eloállításához.

Teáscsésze piktogrammal

tonságos alkalmazhatóságára, és felkiáltójellel lyen ok miatt (pl. kedvezotlen mellékhatást

utalunk a növény biz-

hívjuk fel a figyelmet

arra, hogy valami-

vagy allergiás reakciót kiváltható vegyü le-

9

tek jelenléte, formájában

a nagyon pontos adagolás lehetséges

használat

szükségessége,

növény adott részének a használata az öngyógyításban. nált kereszttel jelöljük azt, hogyanövényben idézheto hatóanyagok

miatt semmilyen

gyításban. E növények drogjaiból

csak gyári készitmények

stb.) óvatosságat igényel és/vagy

nem ajánlott

A gyógyszerészetben

lévo, komolyabb

részeik megnevezése,

mazásuk gyakoribb

területeinek

olyan galenusi és/vagy gyári készítményeket

gyógyítás

követi a növények rövid leírása, a

ill. fobb hatóanyagaik

és hatásaik, valamint alkal-

a gyors tájékozódást

segíto informá-

és védettségük,

alapján három csoportba

tartozó növényeket jelöltük

biztonságosnak alacsony

korlátokat,

ezért e kérdéskörrel

vények gyujthetoségére, vények termohelyére

jelöltük azokat a növényeket, óvatosságot

nélkül gyujthetok,

alkalmazásuk

solt, c) a várandósság

illusztrálhatóság

be,

hegyvidéki

A különbözo

gyujthetoségére

vonatkozóan.

(ásó, ill. áthúzott

(növényrészt

elofordulási

utalnak a nöásó), valamint

jelzo piktogram és gyujté-

helyeket vagy termohelyeket

kedvéért az alábbi csoportokba

szí-

kívánunk adni a gyógynö-

ill. használhatóságára

és jellemzobb

lombos

állo-

is biztonságos

a

soroltuk:

fenyvesek,

erdok, száraz síksági lombos

erdok, erdoszélek,

bokro-

füves hegyi lejtok és rétek, sziklás helyek

fenyérek,

szorfugyepek,

alhavasi rétek, savanyú talajok

az

állo-

állóvizek,

ok miatt az öngyó-

mocsarak,

tak menti magaskórós

csak rövid ideig és/vagy

csak külsoleg használhatók, csak kis mennyiségben

jelöltük azokat a növényeket, védelmet igényelnek,

~

homokpuszták, szántóföldek,

amelyek a természetes

és ezért tilos a gyujtésük,

valamint

lyek eros fiziológiás hatásúak és/vagy mérgezoek, ezért nem tanácsoljuk ket, ill. használatukat. mesztett állományból

A védett növények vagy importból

mények az öngyógyításban áfonya, szalmagyopár

között vannak

olyanok,

kör-

azokat, amea gyujtésü-

amelyeknek

ter-

származó drogjai és a belolük eloállított készít-

biztonságosan

stb.). Ez utóbbiak

használhatók (pl. árnika, homoktövis, neve mellett teáscsésze

piktogram

vörös látható.

De vannak olyan fajok is, amelyek nemcsak védettek, hanem eros hatású vagy mérgezo anyagokat

is tartalmaznak

(pl. gyapjas

tehát kettos ok miatt sem ajánlott a gyujtésük vagy kereszt is található).

Ugyancsak

gyuszuvirág,

pirosló hunyor, tiszafa),

(ezeknél a piros szín mellett felkiáltójel

felkiáltójel

és egyéb ártéri társulások,

pa-

társulások

került azon növények

szikesek

java-

és a szoptatás ideje alatt nem ajánlják használatukat;

irm'os

láp ok, ártéri ligeterdok

Ilyen ok lehet például az, hogy: a)

gyógyszerformák

sorok, parkok.

10

nem tudunk foglalkozni.

színu mezokben elhelyezett piktogramok

(Id. alább),

sok, cserjések,

amelyek a természetes

azonban valamilyen

igényel az alkalmazásuk.

adott részeik, ill. a belolük eloállított

nyezetükben

használatára,

A gyakoribb

Mivel az egyes növényekre

meghal adnák a kötet által biztositott

csupán alaptájékoztatást

arra, hogy az egyes részeik mikor gyujthetok könnyebb

például azért, mert viszonylag

ill. az ön-

osztottuk

amelyek a természetes

és az öngyógyitásban

való használatuk

körüli - az ajánlott napi adagjuk.

nekkel és a fenti piktogramokkal

állítanak elo belolük, ill.

adatai alapján nem látszik elég

rétek, legelok, kaszálók, mezok

mány veszélyeztetettsége

b) belsoleges

az öngyógyításban

- 1 gramm

terjedelmi

külön színekkel jelöltük:

azokat a növényeket,

nélkül gyujthetok,

gyógynövény-monográfiák

vonatkozó adagok és a szükséges kommentárok

alkalmazásuk;

gyításban

a legújabb

si idopontok).

A növényeket a gyujthetoségük

mány veszélyeztetettsége

amelyeknek

A lap alján lévo, különbözo

felsorolása.

keretein belüli alkalmazhatóságuk

és az egyes csoportokba

állíta-

a terápi-

jelezzük azt, ha a növény védelmet élvez hazánk-

A növények leírása alatt további, ugyancsak ciók (jelzések) találhatók.

is elo-

formában nem ajánlott alkalmazásuk az ongyó-

ban (jele: csillagszeru sugaras virág). A növényfotót és a botanikai alapinformációkat felhasznált

hasz-

mérgezéseket

nak elo, amelyek csak orvosi rendeletre és ellen orzés mellett alkalmazhatók ában. Emellett külön piktogrammal

melyeknek drogjait ipari úton dolgozzák fel, és gyógyszereket a

neve mellé,

szolok, kertek, parlagok,

útszéli gyomtársulások,

út menti fa-

A leveleket akkor kell gyujtenünk,

A gyógynövények gyujtésével kapcsolatos hasznos tudnivalók

sek. A levelek gyujthetok hajtásokróllefosztjuk felszáradása

(pl. csalán).

után gyujtsük.

leveleket, és a befülledés A gyógynövények növénykönyv

gyujtésével, szárításával, tárolásával és feldolgozásával

is részletesen foglalkozik,

több gyógy-

ezért csak néhány kiemelten fontos tudniva-

lórói adunk rövid összefoglalást. A gyógynövények teni az alábbiakat:

gyujtésével

• csak azt a növényt

kapcsolatban

és növényi

"alapszabályként"

részt gyujtsük

be, amelyiket

szokták megemlívalójában

gyujteni

akarjuk, • egy-egy

gyujtohelyen

ne szedjük fel az összes növényt,

hanem hagyjunk

belole

ott, ezzel biztosítva továbbszaporodásukat, •

mindig csak annyi növényt gyujtsünk a szárítás hoz megfeleloen

• nyers növényi

be, amennyit aznap fel tudunk dolgozni, azaz

elo tudunk készíteni,

részeket lehetoleg ne tartsunk

egy halom ban sokáig, mert átmeleg-

szik, és a beinduló kedvezotlen kémiai változások

miatt romolhat a begyujtött

drog

minosége, be.

Az egyes növényi részek begyujtésének idopontjára vekbol az alábbiakat érdemes szem elott tartanunk.

irányel-

(pl. oszi kikerics)

nyáron gyujtjük.

Kiásás után a gödröket

te-

messük be (ez azokon a legelokön különösen fontos, ahol nagyobb méretu gyökereket - például tövíses iglicét - ásunk ki). A növények továbbszaporodásának tására egy kis gyökér(törzs)darabot

telepítsünk

vissza a talajba

biztosí-

(ezt a gyakorlatot

követik például a védelemre szoruló kálmos esetében). A föld alatti részeket rendszerint megmossák,

egyes esetekben (pl. zilizgyökér

mozzák és aprítják. Szárításuk természetes mindaddig,

Az eros, fásodó

(pl. fehérüröm, Szárításukhoz

virágzás

szárú növényeknél

aranyvesszo).

maz egy drog, rendszerint

12

pedig meghá-

úton egyaránt történhet

amíg a drog pattanva nem törik.

A virágos hajtásokat rendszerint gyujtjük.

és szappangyökér)

és mesterséges

elott, virágzáskor

vagy virágzás

csak a felso hajtásrészeket

Minél kevesebb és minél vékonyabb annál értékesebb

jól szellozo helyiséget

(mivel több

kell választani,

korba kötve vagy keretekre kiterítve száríthatjuk morzsolódik.

után

gyujtsük

szárrészt tartal-

hatóanyagot

A leveleket lehetoleg száraz idoben és a harmat

Ha ez nem oldható meg, akkor gyujtés után terítsük ki a elkerülése

érdekében többször

forgassuk

meg azokat. A

drogot addig kell szárítani, amíg az könnyen nem morzsolódik. Virágokat száraz, napos idoben kell gyujteni, megbamulásuk. míg másokat ökörfarkkóró

mert csak ily módon

a teljes virágzás idején (pl. hárs, kamilla).

el

A szárítást mindig meleg,

kiterítve kell végezni, lehetoleg

virág napon is szárítható, mert fontos, hogya

radjon. A bodzavirág nemcsak kiterítve, hanem fürtökben megszáradást

kerülheto

Némely virágokat bimbós vagy nyíló állapotban gyujtik (pl. kökény),

huzatos helyen, vékony rétegben

a drog könnyen morzsolhatósága

naptól védve. Az

gyujtés napján megszá-

felakasztva is szárítható. A

jelzi.

A terméseket és a magvakat félérett vagy érett állapotban szokták gyujteni, szárításuk

természetes

úton, ill. a nagy tömegben

és/vagy az osszel gyujtötteknél

mester-

séges úton történhet. A fakéreg gyujtését tavasszal,

közvetlenül a nedvkeringés

megindulása

után szok-

ták végezni, majd a drogot addig szárítják, amíg az pattanva nem törik. A növények száritásának alapveto célja az, hogy a nedvesség eltávozását megorizzük,

A föld alatti részeket általában nyugalmi állapotban, késo osszel vagy kora tavasszal, míg egyes gumókat

és egészsége-

de úgy is, hogy azokat a levágott

úgy se-

gitsük elo, hogy az egyes növényi részek (drogok) küllemét (színét) és hatóanyagait

• a növényi részeket általában épen és teljesen kifejlett állapotban gyujtsük és módjára vonatkozó

amikor azok teljesen kifejlodtek

egyesével és levélnyéllel,

tartalmaz).

ahol drótokra felaggatva,

cso-

addig, amíg a drog könnyen

nem

csolatban

ezzel biztosítva

hosszabb

tárolhatóságukat.

éppen ezért alapkövetelmény,

A szárítóhelyiséggel

hogy az tiszta, jól szelloztetheto

kap-

és kelloen

nagy légteru legyen. A szárítás során ügyelnünk • az összetévesztés

kell többek között:

elkerülésére

(földre terítve a különféle

legyenek különítve, keretre rakva pedig csak ugyanazon

növények

részei jól el

növények részei kerülje-

nek egymás fölé), • az eros hatású növények elkülönítetten

történo

• az eroteljes és folyamatos

biztosítására,

• arra, hogy állatok (baromfi,

szelloztetés

szárítására és .tárolására, ill.

galamb, kutya, macska stb.) ne juthassanak

be a szá-

rítóhelyre. A szárítás során a növényi részeket rendszeresen szárításnál

pedig ügyeljünk

egyenletes

homérséklet

a szárítási homérséklet

forgassuk

meg, mesterséges

helyes megválasztására

és az

biztosítására.

A növényi drogokat lehetoleg száraz helyen és fénytol védve tároljuk, s ügyeljünk arra, hogy a tárolásra használt eszközöket (zsákokat, üvegeket, dobozokat) lo címkékkellássuk el.

megfele-

13

Vadon élo gyógynövények

Acsalapu Petasites

hybridus

[L.] Gaertn.

Fészkesvirágzatúak családja (Asteraceae) leírás és elofordulás: évelo, kétlaki növény. Forrásos, vizenyos helyeken, patakok mentén helyenként tömegesen no, az ún. magaskórós növény társulás jellegzetes faja. Gyöktörzse vaskos, hengeres, helyenként üreges, kivül barna, belül fehéres színu, belole ujjnyi vastag tarackoló gyökerek fejlodnek. Felálló, kerekded, szíves vállú vagy vese alakú levelei hosszú nyeluek, egyenlotlenül fogasak, fonákjuk finom szoröktol fehéren molyhos. Átmérojük a fél métert is elérheti. Hússzínu termosvirágzatai fürtben jelennek meg, még a levelek kifejlodése elott, március-áprilisban. A szár kezdetben arasznyi, de a magvak beérésekor már 1 méteresre is megnyúlik. A porzós virágzatú fürt alacsonyabb és fakóbb szinu. Termése bóbitás kaszat. Felhasznált részei: a gyökér (Petasitídis radix) és a levél (petasitídis folium). Fobb hatóanyagai: szeszkviterpén-vegyületek, illóolaj, flavonoidok és nyálkaanyagok. Fobb hatásai: görcsoldó és fájdalomcsillapító. Felhasználás: gyári készítmények alkotórészeként görcsös fájdalmakkal járó idegi eredetu és mozgásszervi panaszok, fejfájás ok, gyomor- és bélbántalmak, menstruációs zavarok és tüdoasz1makezelésére. Megjegyzés: a drogokban jelenlévo pirrolizidin-alkaloidok do az alkalmazásuk!

~

>

miatt az öngyógyításban kerülen-

június-augusztus

ií;f>

október-április

15

Akác

Aranyvesszo, 50lidago

Robínía

L. családja (Leguminosae)

~

-qu ~~

pseudo-acacia

Pillangósvirágúak

giganlea

magas

Aít.

Fészkesvirágzatúak családja (Asleraceae)

leírás és elofordulás: lombhullató erdészeti fa, melyet a 18. században a futóhomok meg-

Leírás és elofordulás: évelo növény. A múlt század közepe táján került Észak-Amerikából dísz-

kötésére telepítettek be hazánkba. Azóta annyira meghonosodott, hogy egyíke a legközönségesebb növényeknek. Akár 25 m magasra is megnövö, szabálytalan koronát nevelo, sokfelé kílrthatatlan gyomfa, amely elfoglalja a területet az oshonos növényektol. A fiatal fák kérge síma és barnás, az idosebbeké barnásszürke, repedezett. A hajtások barnásvörösek. Levelei

növényként hazánkba. Ma már tömegesen eloforduló és különbözo növény társulások (pl. líget- és láperdok, magaskórós társulások, árterek) meghatározó alkotóelemévé vált. Gyöktörzse kúszó, tarackos. Szára 50-200 cm magas, dúsan leveles, csak a vírágzatban ágazík el, a szár alsó része kopasz. Leveleí szórt állású ak, 8-20 cm hosszúak, lándzsásak, felso részükön élesen furészesek, alsó részükön épek. Apró sárga vírágfészkei egyoldalra hajló bugás virág-

páratlanul szárnyaltak, 10-35 cm hosszúak, 9-19levélkébol állnak. A levél kék oválisak, tojásdadok, 2-3,5 cm hosszúak, 1,3-2,8 cm szélesek. A pálhalevelektüskékké alakultak át. Májusjúniusban nyíló fehér, íllatos virágai dús, lelógó fürtöt képeznek. Termése hüvely. Felhasznált része: a virág (Robiniae acaciae flos). Fobb hatóanyagai: flavonoídok és illóolaj. Fobb hatásai: enyhe görcsoldó és vízelethajtó. Felhasználás: vízelethajtó-, köhögéscsillapító- és gyomorteák alkotórészeként.

[lJ

május-június

zatot alkotnak. A megjelenésében hasonló kanadaí aranyvesszo (5. canadensis L.) szára a magas aranyvesszoévei szemben rövid szorös. Régebben a hegyvídéken élo, jóval alacsonyabb termetu, nagyobb és kevesebb virágfészku közönséges aranyvesszo (5. virga-aurea L.) vírágos hajtásait is gyujtötték. Felhasznált része: a virágos hajtás (50lidaginís herba). Fobb hatóanyagai: flavonoidok, szaponinok, nyálkaanyagok és illóolaj. Fobb hatásai: vizelethajtó, gyulladáscsökkento és ímmunstímuláns. Felhasználás: bakteriális eredetu húgyútí fertozések, vesehomok és veseko, kórosan magas vérnyomás, valamint reumás megbetegedések kezelését kiegészíto anyagcsereteák és gyárí készítmények alkotórésze ként.

[lJ

júlíus-augusztus 17

Afonya, vörös Afonya, Vaccinium myrlillus feketeL.

Hangafélék családja (Ericaceae)

~

4!rI ~ ~~

Vaccinium vitis-idaea L. Hangafélék családja (Ericaceae)

leírás és elofordulás: lombhullató cserje. Savanyú talajokon, lucosokban, erdei fenyvesekben, bükkösökben és fenyéreken tenyészik. Nálunk csak kisebb állományai vannak. Magassága 15-60 cm, szára dúsan elágazó, ágai szögletesek, zöldek. levelei szórt állásúak, élénkzöldek, rövid nyelu ek, 1-3 cm hosszúak, 0,5-1,5 cm szélesek, kopaszok, ellipszis alakúak vagy tojásdadok, hegyesek, fürészes éluek. A levelek hónaljában magánosan álló, zöldes-vöröses virágai 2-4 cm hosszú kocsányon csüngenek, a párták gömbösek, korsó alakúak. A virágzás ideje május-június. Termése kékesfekete, hamvas, sötétvörös levu bogyó. Felhasznált része: a levél (Myrtilli to/ium) és a termés (Myrti//i tructus). Fobb hatóanyagai: a levelekben cserzoanyagok, flavonoidok és iridoidok, atermésekben antocián-szlnanyagok (legfontosabb amirtillin) és növényi savak. Fobb hatásai: aterméseké összehúzó, antibakteriális és a hajszálerektörékenységét csökkento, a leveleké enyhe vércukorszint-csökkento. Felhasználás: a terméseket más drogokkal együtt hasmenés elleni teakeverékek, ill. egyes szembetegségek (pl. szürkületi vakság, szembevérzések utáni állapotok, szem ideg- és érhártya gyulladások) kezelésére ajánlott készítményekformájában; a leveleket cukorbetegek kiegészíto kezelését szolgáló teakeverékek alkotórészeként.

18

~~

> júniusszeptember

J. szeptember > augusztustrI

leírás és elotordulás: örökzöld cserje. Lucosok, erdei fenyvesek, fenyérek, henye fenyvesek, havasi és alhavasi rétek jellegzetes, helyenként állományalkotó növényfaja. Mai határunkon belül ritka elofordulása miatt védett. Eszmei értéke 10 000 Ft. Szára hengeres, elfekvo. Levelei télen is élénkzöldek, bornemuek, fényesek, visszás tojásdadok, 5-10 mm hosszúak, 36 mm szélesek, szélükön visszahajlók, élük enyhén csipkézett, csúcsuk gyakran kicsípett. A fonáka matt, apró sötétbarna pontokkal tarkított. Végálló fürtben csoportosuló virágai rövid kocsányúak, illatosak. A harang alakú párta 8-1 Omm hosszú, fehér vagy rózsaszínu. Termése vöröses bogyó. Felhasznált része: a levél (Vitisidaeae tolium). Fobb hatóanyagai: arbutin nevu fenolos glikozid és cserzoanyagok. Fobb hatásai: antibakteriális, vizelethajtó és összehúzó. Felhasználás: bakteriális eredetu húgyúti fertozések elleni teakeverékek és egyéb készítmények alkotórészeként. Megjegyzés: hosszabb ideig történo alkalmazásakor gyomorirritáció fordulhat elo. A vörös áfonya levelei jól helyettesíthetok a nálunk nem élo, de beszerezheto medveszolo (Arctostaphy/osuva-ursi L.) leveleivel, amelyek kb. kétszer annyi arbutint tartalmaznak.

I ~ ll!]

19

Arnika, hegyi Amica

montana

Arvacsalán, album L. fehér

L.

Lamium

Fészkesvirágzatúak családja (Asteraceae) Leírás és elofordulás: évelo novény. Üde aihavasi réteken, legelokon, szorfügyepekben él, hazánkban csupán néhány helyen fordul elo. Védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Gyoktörzse 810 cm hosszú, 0,5 cm vastag, belole tolevélrózsát alkotó levelek fejlodnek, melyek hosszúkás tojásdadok, 5-12 cm hosszúak, ép széluek. Szára egyenes, 20-60 cm magas, kevéssé vagy egyáltalán nem ágazik el, barnászöld, mirigyes. A szárlevelek hasonlítanak a tolevelekre, de azoknál rövidebbek és hosszúkásabbak, nyeletlenek, keresztben átellenesen állnak. A hajtások végén található fészekvirágzat(ok) átméroje 3-8 cm, színe sárga vagy narancssárga. Virágzási ideje július-augusztus. Felhasznált része: a virágzat (Amicae anthodium/flos). Fobb hatóanyagai: flavonoidok, szeszkviterpén-Iaktonok, keseru anyagok és illóolaj. Fobb hatásaí: helyi vérboséget fokozó, gyulladáscsökkento, sebgyógyitó és fertotleníto. Felhasználás: vizes és szeszes kivonatok, borogató- és bedörzsöloszerek, ill. kenocsökformájában ütések, zúzódások és csonttörések következtében fellépo véraláfutások, ficamok, izomfájdalmak, valamint rovarcsípések helyén kialakult gyulladások kezelésére. Megjegyzés: külsoleg biztonságos a használata, de arra érzékenyegyéneknél a szeszkviterpénlakton-vegyületek allergiás reakciót válthatnak ki, és sérült borön alkalmazva ödémás borgyu lladások jelentkezhetn ek.

20

I

'{f ~

Il!]

Ajakosvirágúak

~ -Of'

családja (Lamiaceae)

;;.J ~ t;";~ ~al

Leirás és elofordulás: évelo növény. Tölgyesekben, ligeterdokben, erdoszéleken és üde gyomtársulásokban fordul elo, az ország nagy részében megtalálható. Gyöktörzse vízszintes helyzetu és elágazó. Felálló vagy felegyenesedo szára 30-40 cm magas, négyszögletes. A száron keresztben átellenesen elhelyezkedo levelei nyelesek, 4-7 cm hosszúak, megnyúlt tojásdadok, hosszan kihegyezettek, fogazottak, finom szoröktol pelyhesek. Kétajkú tehér virágai 1,5-2 cm hosszúak, a levelek hónaljában örvökben képzodnek. A fehér árvacsalán a nemzetség egyetlen fehér virágú faja, így felismerése és azonosítása könnyu. Termohely1ol függoen májustói szeptemberig virágzik. Termése makkocska. Felhasznált részei: a virág (Lamii albi flos) és a virágos hajtás (Lamii albi herba). Fobb hatóanyagai: iridoidok, flavonoidok, szaponinok és nyálkaanyagok. Fobb hatásai: köpteto, vizelethajtó és enyhe gyulladáscsökkento. Felhasználás: hurutos megbetegedések és vizelési zavarok kezelésére alkalmas teakeverékek, valamint borbántalmak kezelésére ajánlott gyógyfürdok alkotórészeként.

május-július

Arvácska,

mezei

Murr. (V tr/c%r ssp. arvens/s Ibolyafélék családja (Vio/aceae) Viola arvens/s

[Murr.] Gaud.)

egyéves gyomnövény. Szántókon, kertekben, parlagokon gyakori. és elofordulás: Számos alfaja ismert. Megjelenése a termohelyi adottságoktól függoen nagyon változó. Magassága rendszerint 1O-30 cm. Hajtása egyaránt lehet ágatlan és ágas-bokros. Az egész növény gyéren szorös. Az alsó levelei kerekdedek vagy tojásdadok, hosszú nyélbe keskenyedok, a felsok egyre keskenyebbek. A levelek széle durván csipkés, a legfelso levelek lándzsásak, csipkésen furészesek. A virágok a levelek hónaljában hosszú kocsányon fejlodnek. A három alsó sziromlevél a tövén szakállas. A kifejlett virágok szirmai sárgák vagy vajsárgák, a két felso néha ibolyaszínnel futtatott. A virágzás tavasztól oszig tart. Termése tok. Felhasznált része: a virágos hajtás (Via/ae arvens/s herba). Fobb hatóanyagai: nyálkaanyagok, flavonoidok, cserzoanyagok, fenolkarbonsavak, szalicilsav-származékok és szaponinok. Fobb hatásai: salaktalanitó, köhögéscsillapitó, gyulladás csökkento és sebgyógyitó. Felhasználás: forrázatok, fozetek és galenusi készitmények formájában légúti megbetegedéseket kiséro hurutok oldására, a szervezet salaktalanítására, érbántalmak (pl. visszérgyulladás) és egyes borbántalmak (pl. ekcéma, viszketés, akne) kezelésére. Megjegyzés: vadárvácska néven gyujtik, és hasonló céllal használják a háromszinu árvácskát (v tr/c%r L.) is.

~

szártalan

Fészkesvirágzatúak családja (Asteraceae)

Leírás

22 [

Bábakalács, acaul/s L.

Car/ina

május-szeptember

~

~ f: ,A;jJ
május-július

I

•

~

III

június-augusztus

31

Csarab

Csalán, nagy

vufgaris (L.) Hull. Hangafélék családja (Ericaceae)

L. Csalánfélék családja (Urticaceae)

Caffuna

Leírás és elofordulás: évelo növény. Hazánkban mindenütt közönséges és gyakori. Jelleg-

Leírás és elofordulás: évelo cserje. Szorfugyepekben, ritkás erdokben, kiszáradó tozegeken, savanyú talajokan, erdei fenyvesekben és nyíres-fenyérekben helyenként tömegesen fordul elo. Gyökere fásadó, szára elfekvo, hajtásai felemelkedok. Apró, örökzöld levelei sötétzöldek, pikkelyszeruek, 2-4 mm hosszúak, keresztben átellenesen és surun helyezkednek el, azt a lát-

Urtica

dioica

zetes és tömeges aljnövényzete a Iiget-, láp- és szurdokerdoknek, valamint a száraz tölgyeseknek. Rendszerint kétlaki, de vegyes virágú példányai is elofordulhatnak. Gyöktörzse elágazó, kúszó. Szára négyszögletes, felálló, el nem ágazó, magassága 30-250 cm. Az egész növény élénkzöld színu, csalánszorökkel surun boritott. Keresztben átellenesen álló levelei nyelesek, szives tojásdadok, hosszan kihegyezettek, durván furészesek. A himvirágok felálló, rövid oldalágas, a novirágok hosszabb oldalágú füzérekben állnak. Termése tojásdad makkocska. Felhasznált részei: a levél (Urticae falium), a virágos hajtás (Urlicae herba) és a gyökér (Urticae radix). Fobb hatóanyagai: a levelekben és a virágos hajtásokban flavonoidok, klorofill-származékok, karotinoid ok, vitaminok (C, B-csoport, K,), triterpének, szterolak és ásványi anyagok; a gyökerekben foként szterolok. Fobb hatásai: vizelethajtó és gyulladáscsökkento. Felhasználás: a leveleket reumás megbetegedések, a gyökereket prosztatabántalmak (gyul-

ladás és jóindulatú megnagyobbodás) kezelésére alkalmas gYógyteakeverékek és készitmények alkotórészekénl.

32

~

~

1&1~~>jÚniUS-szePtember

-7f1t

> október-április

szatot keltve, hogy több sorba rendezodnek. Apró, harang alakú virágai ibolyásrózsásak vagy ciklámen színuek, egyoldal Ú füzérvirágzatot alkotnak, augusztusban-szeptemberben nyílnak. Termése tok. Felhasznált része: a virágos hajtás (Caffunae herba). Fobb hatóanyagai: cserzoanyagok, flavonoídok, szapaninak és fenolglikozidok. Fobb hatásai: leginkább enyhe vizelethajtó hatását emlitik, egyéb hatásai kevésbé ismertek, ill. kutatottak. Felhasználás: vizelethajtó és a reumás megbetegedések kiegészíto kezelésére alkalmas gyógyteák alkotórészekénl.

[]f]

jÚlius-szeptember

]33

Csombormenta

Cserszömörce

Menlha pufegium L. Ajakosvirágúak családja (Lamiaceae)

Cotinus coggygria Scop. Szömörcefélék családja (Anacardiaceae) leírás és elofordulás: lombhullató cserje. Karsztbokorerdeink jellegzetes társulásalkotó faja. Agresszíven terjedo és rendszerint 1-3 m magasra no meg. Ágai felegyenesedok, kopaszok, kérgük barnásvörös, rajtuk vese alakú levélripacsok láthatók. A szórtan elhelyezkedo levelek nyele 2-5 cm hosszú, a lemez hossza 3-8 cm, a szélessége 2-6 cm. A levelek elliptikusak vagy visszástojásdadok, ép széluek, csúcsuk kerek vagy kissé kicsípett. A levéllemez felül sötétzöld, gyakran kissé hamvas, kopasz, fonáka kékesszürke. Osszel biborvörösre vagy aranysárgásra színezOdnek. Apró, laza fürtökben álló sárgásfehér virágaik egy része meddo, ezek a kinyilás elott lehullanak. A virágzás ideje május-június. Termése apró csontár. Felhasznált része: a levél (Colini folium). Fobb hatóanyagai: cserzoanyagok és f1avonoidok. Fobb hatásai: összehúzó, vérzéscsillapító és anti mikrobiális. Felhasználás: belsoleg hasmenéses megbetegedések kezelésére alkalmas gYógyteakeverékek alkotórészeként; külsoleg a szájüreg gyulladásos folyamatainak kezelésére használható szájvizek- és öblögetoszerek hatóanyagakénl.

június-augusztus

34\

leírás és elofordulás: évelo, tarackos növény. Árterületeken, iszaptársulásokban, szikeseken, mocsaras és nedves réteken, legelokön sokfelé elofordul. Magassága 10-50 cm, hajtásai négyéluek, elterulok vagy felállók, egyszeruek vagyelágazóak. Indás vagy lehajló szárai meggyökeresednek, és újabb hajtásokat nevelnek. Az egész növény gyéren szorös vagy kopaszodó. Levelei a növény megjelenéséhez hasonlóan igen változók, rendszerint rövid nyelu ek, 0,5-2,5 cm hosszúak, tojásdadok, lekerekített vállúak. Széluk ép, hullámos vagy enyhén fogazott. A virágok levélhónalji álörvökbe rendezodnek, ibolyáspirosak, 0,5 cm hosszúak, július-szeptemberben virítanak. Termése makkocska.lgen erosen illatozó növény. Felhasznált része: a virágos hajtás (Menlhae pulegii herba). Fobb hatóanyagai: illóolaj és cserzoanyagok. Fobb hatásai: nyákoldó, fertotleníto és szélhajtó. Felhasználás: a népi gyógyászatban teáját köhögéscsillapitásra, hasmenésre és bél panaszok ellen javasolják. A fitoterápiában nálunk nincs jelentosége. IlIóolaját (Aelheroleum menlhae pufegii) egyes országokban hurutos légúti megbetegedések és emésztorendszeri panaszok kezelésében alkalmazzák.

július-augusztus

.1l I

L. Csucsor, ebszolo Burgonyafélék családja (Solanaceae)

Solanum

~

dulcamara

•

leírás és elofordulás: évelo, kúszó félcserje. Nálunk mindenfelé gyakori és közönséges, igen változékony és alakgazdag faj. Foként ártereken, mocsarakban, patakok mentén és ligetekben fordul elo. Magassága 30-200 cm, szára kapaszkodó, csavarodó vagy elfekvo, töve kissé fásodó. Levelei szórt állású ak, nyelesek, 4-7 cm hosszúak, szíves tojásdadok vagy tojásdad-hosszúkásak, ép széluek. Az 1-2 cm átméroju virágok gyakran dús bogernyoben állnak, júníus-júliusban nyilnak, a párta színe ibolyalila, a porzók élénksárgák. Termése tojásdad-hosszúkás, élénkpiros, fényes, sokmagvú bogyó. Felhasznált része: a nyugalmi idoszakban gyujtött, elfásodott szárak (Dulcamarae stipes). Fobb hatóanyagai: cserzoanyagok, szteroid glikoalkaloidok és szaponinok. Fobb hatásaí: összehúzó és anti mikrobiális. Felhasználás: reumás és krónikus borbetegségek (pl. ekcéma) kiegészíto kezelésére alkalmas teakeverékek, ill. belsoleg és külsoleg alkalmazható készítmények alkotórészeként. Megjegyzés: alkalmazása pontos adagolást igényel. Öngyógyításban nem ajánlott a használata! Bogyótermései, különösen éretlenül, erosen mérgezoek.

[?fJ

október-november

Ezerjófu, kis ery/hraea Rafn. (Syn.: Gen/aurium Tárnicsfélék családja (Gentianaceae) Gen/aurium

umbeffa/um

Gilib.)

leírás és elofordulás: egy- vagy kétéves növény. Száraz erdokben, bokrosokban, réteken, mezokön, vágásokban, szikesekben és kaszálókon gyakori. Magassága 10 cm-tol 50 cmig változhat. Szára felálló, egyenes, csak a virágzatban ágazik el. Tolevelei levélrózsában állnak, 3-4 cm hosszúak, fordítotttojásdadok. A szárlevelek átellenesen állnak, 4-5 cm hosszúak, elliptikusak vagy hosszúkás-tojásdadok, ép széluek. A szárak csúcsán megjeleno, 10-12 mm átméroju virágok aránylag tömött, sátorozó álernyo virágzatba rendezodnek, a nyár második felében és osszel nyílnak, színük leggyakrabban rózsaszín. Termése tok. Felhasznált része: a virágos hajtás (Gen/aurii herba). Fobb hatóanyagai: keseruanyagok, flavonoidok és triterpének. Fobb hatásaí: gyomornedv elválasztást serkento, étvágyjavító, ill. az epe termelodését és urítését fokozó.

Felhasználás: étvágytalanság, emésztési zavarok és epebántalmak kezelésére alkalmas gyógy1eák és egyéb készítmények alkotórészeként.

június-augusztus

Fagyöngy, L.fehér

~~

Viseum album

Fagyöngyfélék családja (Loranlhaeeae)

\;(' ~

Leírás és elofordulás: félélosködo életmódot folytató örökzöld cserje. Domb- és hegyvidékeinken gyakori. A párás kornyezetet kedveli, és a fák koronájában él. Leggyakoribb gazdanövényei: alma, nyár, fuz, hárs, vadkörte, vadgesztenye, juhar, magas koris és erdei fenyo. A bükkfaféléken nem található meg. Ágai 50-100 cm hosszúak, villásan elágazók, gömbölyu bokrot képeznek. Levelei keresztben átellenesen vagy örvösen állnak, bornemuek, vastagok, hosszúkás-tojásdadok vagy lándzsásak, ép széluek, kopaszok. Apró, sárga, kétlaki virágai március-májusban nyílnak. Termése borsó nagyságú, gömbös, áttetszo fehér bogyó. Felhasznált részei: a levél (Visei lolium) és a leveles hajtás (Visei slipes). Fobb hatóanyagai: eros hatású fehérjék, lektinek, flavonoidok és egyéb anyagok. Fobb hatásai: vérnyomáscsökkento, immunstimuláns és tumorellenes. Felhasználás: standardizált gyári készitmények formájában kórosan magas vérnyomás, degeneratív ízületi gyulladások és daganatos megbetegedések kezelésére, ill. a szervezet védekezoképességének fokozására; gyógyteának elkészítve más drogokkal együtt az enyhén emelkedett vérnyomás csökkentésére. Megjegyzés: a levelekbol önmagában készült gyógytea a rendkivül változó hatóanyagösszetétel miatt nem megbízható háziszer.Orvosi ellenorzés mellettteakeverékalkotórészeként használható.

381

~

~

~

november-április

Farkasalma

fl(,) ";~ ~ ~ ;(',

Arisloloehia elemalilis L. (Arisloloehiaeeae) Farkasalmafélék családja

•

Leírás és elofordulás: évelo növény. Az országban mindenütt elofordul, bokros és cserjés helyeken, ártéri erdokben és kerítések mentén gyakori. Sárgásbarna, föld alatt kúszó tarackokkal terjed. Hajtásai felállók, 30-70 cm magasak, kopaszak. A szórtan elhelyezkedo, 612 cm hosszú és ugyanolyan széles levelei háromszög-tojásdad alakúak, lekerekített vállúak, tompa vagy hegyes csúcsúak, sárgászöldek. A levelek hónaljában 3-6-os csoportokban álló virágaik sárgák, csoszeruek, 2-3 cm hosszúak, alsó részükön (a termo körül) kihasasodók. Dió nagyságú, lefele csüngo, körte vagy füge alakú toktermései éretten gesztenyebarnák. Eros szagú növény. Felhasznált részei: a levél (Arisloloehiae lolium) és a virágos hajtás (Arisloloehiae herba). Fobb hatóanyagai: arisztolochiasav, flavonoidok, cserzoanyagok és illóolaj. Fobb hatásai: az arísztolochiasav fokozza a falósejtek (fagocíták) muködését és a szervezet gennykelto baktériumokkal szembeni védettségét Felhasználás: az arisztolochiasavattartalmazó készítményeket a fitoterápiában ma már nem alkalmazzák, és e vegyület mutagén, ill. rákkelto hatása miatt valamennyi belsoleg alkalmazott készítménytvisszavonták a forgalom ból. A népi gyógyászat jól ismert "sebkezelo" növénye, melynek fozetét sok helyütt kelések és nehezengyógyuló sebek lemosására használták. Megjegyzés: az öngyógyításban nem ajánlott a használatal

I ~ ~ ~ I~

június-augusztus

39

I

panieulala L. Szegfufélék családja (Caryophyllaceae) Gypsophila

1;J. •

Fátyolvirág, buglyos

leírás és elofordulás: évelo növény, Száraz homokpuszták jellegzetes faja, Eroteljes és vaskos karógyökere 2 m mélyre is lehatol, vastagsága elérheti a 10 cm-t. Az eros, görcsös gyökérfejbol több szárat fejlesz\, melyek kopaszok, szürkészöldek. Gömbölyded bokrának magassága elérheti az 1 métert. Levelei keresztben átellenesen állnak, 3-6 cm hosszúak, szálas-Iándzsásak, erosen kihegyezettek, ép széluek, A nyár közepén a szárat apró, fehér vagy rózsás virágOk fátyolszeru tömege borit ja. Termése tok. Elszáradt bokrát a szél osszel kitö ri és messzire görgeti. Felhasznált része: a gyökér (Saponariae albae radix) a gyógyszerészetben fehér magyar szappangyökér néven ismert. Fobb hatóanyagai: szaponinok, Fobb hatásai: köpteto és nyákoldó, Felhasználás: hurutos légúti megbetegedések kezelésére, teakeverékek, tinktúrák és szirupok alkotórészeként. Megjegyzés: nagyobb adag ban hányást idézhet elo. Alkalmazása óvatosságot és pontos adagolást igényel, ezért az öngyógyításban nem javasolt a használata!

40

[?fJ

szeptember-május

majus L. Fecskefu, vérehulló Mákfélék családja (Papaveraceae)

~

Chelidonium

;rJ ";~

~

I •

leírás és elofordulás: évelo növény. Minden részében eros szagú és narancssárga színu tejnedvettartalmaz. Gyomtársulásokban, parlagokon, ártéri ligetekben, sziklás erdokben, szemétdombokon és falak tövében tenyészo gyakori növény, Húsos, elágazó gyökeret fejleszt. Szára 30-90 cm magas, felálló és elágazó, erosen szorözött, Levelei 10-30 cm hosszúak, szárnyasan szeldeltek, hasogatottak, durván csipkés éluek, fonákukon kékes árnyalatúak. Virágzata ernyoszeru, 2-8 virágú, a szirmok szine élénksárga, májustól-szeptemberig virit. Termése becoszeru tok, Felhasznált részei: a gyöktörzs a gyökerekkel (Chelidonii rhizoma el radix) és a virágos hajtás (Chelidonii herba). Fobb hatóanyagai: alkaloidok, flavonoidok és fehérjebontó enzimek. Fobb hatásai: görcsoldó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkento, epehajtó, antimikrobiális, fehérjebontó és sejtosztódást gátló, Felhasználás: belsoleg gyógyteakeverékek vagy egyéb összetett készitmények alkotórészeként epebántalm ak és görcsökkel járó emésztési panaszok kezelésére; külsOleg öblögetoszerként a szájüreg gyulladásos folyamataiban, friss tejnedve pedig a szemölcsök ecsetelésére. Megjegyzés: a növény tej nedve borgyulladást idézhet elo, Használata óvatosságot igényel.

~~

>április-május

#

> október-április

41

11\O fr.. j}",

sy/vestris L. Fenyo, erdei Fenyofélék családja (Pinaceae )

Pinus

ft~

leírás és elofordulás: nagy termetu örökzöld fa. A Nyugat-Dunántúlon szép oshonos állományai vannak. Magassága elérheti az 50 métert. Törzse egyenes, koronája ellaposadó. Kérge a törzs felso részén jellegzetes sárgásvörös, lemezekben hámló. Tulevelei a rövid hajtásokan kettesével helyezkednek el, szürkés- vagy kékeszöldek, 4-7 cm hosszúak, merevek, hegyes csúcsúak. A porzós tobozok tömött füzérben állnak, és csak rövid ideig maradnak a hajtásokan. A termos tobozok beporzáskor rózsás ak, késobb szürkésbarnák, kúpos tojásdadok, lekonyulók, 2,5-7 cm hosszúak. Termése toboz. Felhasznált részei: az ágvégek és a tulevelek (Pini sy/vestris turiones et folium), a levelekbol kinyert illóolaj (Aethero/eum pini sy/ves/ris) és a sebzett fakéregbol kicsurgó fenyobalzsam (Terebinthina)

.

Fobb hatóanyagai: az illóolaj a-és ~-pinén, valamint limonén fobb komponensekkel, ill. gyantaszerü anyagok. Fobb hatásai: köpteto, fertötlenito, antimikrobiális, gyulladáscsökkento és borvörösito. Felhasználás: illóolajávalleggyakrabban légzoszervi megbetegedéseket (pl. homlok- és arcüreg gyulladást) kezelnek, ill. reumás betegek panaszait enyhito készitmények eloállításához dolgozzák fel; hajtásait és leveleit gyógyfürdokbe teszik. Megjegyzés: az illóolaj allergiás borreakciót idézhet elo, higitva használandó. 42

I

~

~I

~>

május-augusztus

Földitök, fekete a/ba L.

~

r.."-....

Bryonia

Tökfélék családja (Cucurbitaceae)

J.." T

leírás és elofordulás: évelo növény. A nitrogénben gazdag talajokat kedveli. Sokfelé elofordul, és ártéri társulásokban, sövényekre, keritésekre, ill. fákra felfutva látható. A kellemetlen szagú és izu gyöktörzs kivül sárgásszürke, belül fehér, súlya elérheti a 2-3 kg-ot. A gyöktörzsbol 2-4 m hosszú, kúszó és dúsan elágazó, érdes szárak fejlodnek, melyeken a levelekkel átellenben kapaszkadásra alkalmas kacsok találhatók. Levelei rövid nyeluek, 5-8 cm hosszúak, szives vállúak, öblösen karéjosak, rendszerint öt karéjjal. Virágai egylakiak. A himvirágok zÖldesfehérek, 10-12 mm átmérojüek és hosszú nyelu fürtben helyezkednek el, a novirágok ennél kisebbek, sárgászöldek és rövid nyelu csomókba rendezodnek. A virágzás ideje május-június. Borsó nagyságú bogyótermése éretten fekete. Felhasznált része: a gyökeres gyöktörzs (Bryoniae radix) . Fobb hatóanyaga: kukurbitacinok. Fobb hatásai: hashajtó, vizelethajtó, hánytató és borvörösito. Felhasználás: külsöleg más növényi drogokkal együtt reumás illetve izületi bántalmak kezelésére alkalmas bedörzsöloszerek és egyéb készitmények alkotórészeként. Megjegyzés: a növény mérgezö, háziszerként nem hasznáihatói

~j

szeptember-május

I

43

Füstike, orvosi Fumaria

officinalis

Füzény, réti

L.

salicaria L. Füzényfélék családjá (Lythraceae)

Lythrum

Mákfélék családja (Papaveraceae) leírás és elofordulás: egyéves növény. Szántókan, kertekben, útszéleken, réteken tenyészik, elofordulása ma már ritkább. Szára felálló vagyfelemelkedo, vékony, ágas, magassága 1O-30 cm, szine kékeszöld. Levelei kétszeresen szárnyaltan összetettek, a cimpák hosszúkás szálasak. A dús, levélhónalji vagy végálló fürtökben álló virágaik sarkantyúsak, 6-8 mm hosszúak, rózsaszínuek. A virágzás ideje májustói októberig tart. Termése gömb alakú makkocska. Felhasznált része: a virágos hajtás (Fumariae herba). Fobb hatóanyagai: alkaloidok, keseruanyagok és flavonoidok. Fobb hatásai: epehajtó és görcsoldó. Felhasználás: epebántalmak kezelésére szánt gyógyteakeverékek és gyári készítmények alkató részeként.

leirás és elofordulás: évelo növény. Nádasok, mocsár- és láprétek, patakpartok, magaskórós társulások, szikes rétek, árterek, ligeterdok, gyomtársulások jellemzo faja. Gyöktörzse fásadó. Szára felálló, 50-150 cm magas, 4 vagy többélu. Az egész növény kopasz vagy enyhén szorözött. Levelei ülok, átellenes állásúak, szíves vállbóllándzsásak vagy keskeny-Iándzsásak, ép széluek, méretük 12 cm-es hosszúságig és 2,5 cm szélesség ig terjedhet. Álörvökben elhelyezkedo, 2 cm átméroju virágai tömött füzért alkotnak, bíborpirosak, lilák, június-augusztusban nyílnak. Termése tok. Gyógynövényként a vesszos füzényt (L. virgatum L.) is gyujtik, ennek azonban a réti füzényénél karcsúbb és lazább vírágzata van. Felhasznált része: a virágos hajtás (Saticariae herba). Fobb hatóanyagai: cserzoanyagok és flavonoidok. Fobb hatásai: antibakteriális és összehúzó.

Felhasználás: baktériumok okozta, hasmenéssei járó bélfertozések kezelésére, teakeverékek alkotórészeként.

[1f]

május-szeptember

július-augusztus

Füzike, borzas ~~L. Fuzfa, fehér

~~ ~

Fuzfafélék családja(Salicaceae)

aIl

Leírás és elofordulás: nagy termetu, lombhullató fa. Állományaikató faj az ártéri puhafás fuz és nyár ligeterdokben, de lápokon, bokorfüzesekben is gyakran megtalálható. Igazán csak a nedves talajú helyeken érzi jól magát MagaSSága 20-25 m. Kérge repedezett, bordás. Ágai idosebb korban bókolók, vesszoi vöröse sek vagy zÖldessárgák, si mák. Levelei lándzsásak, mindkét végükön jÓl kihegyezettek, 5-10 cm hosszúak, 0,5-1,5 cm szélesek, közepüknél a legszélesebbek. A levéllemez éle finoman, szabálytalanul furészelt, felül zöld, kopaszodó, fonákján rányomottfénylo selymes szövésu, fehérlo. Innen ered a neve. Sárga vesszeju, erosen csüngo ágú Tristis nevu fajtája a népszeru és gyakran ültetett szomorúfuz. Porzós és termos füzért alkotó virágai március végén, április elején nyílnak. Termésük apró tok. Felhasznált része: a kéreg (Salicis cortex). Fobb hatóanyagaí: szalicilsav-származékok, flavonoidok és cserzoanyagok. Fobb hatásaí: lázcsillapító, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkento. Felhasználás: lázzal járó légúti megbetegedések és reumás kórfolyamatok kezelését kiegészíto teakeverékek, ill. gyógyfürdok alkotórésze ként Szalicilátokra érzékenyegyéneknél belsoleges alkalmazása ellenjavalIt

46

június-augusztus

Epilobium hirsutum L. Ligetszépefélék családja (Onagraceae) Leírás és elofordulás: évelo növény. Nádasokban, árokpartokon, patak menti magaskórós társulásokban, láp- és ligeterdokben, ártéri gyomtársulásokban helyenkénttömeges. Gyokere húsos, tarackoló. Szára robusztus, 2 m magasságot is eléro, gazdagon elágazó, hosszú szoroktol bozontos, néha szürkén molyhos. Leveleí átellenes állásúak, ülok, lándzsásak, hosszuk 3-12 cm, szélességük 1-3 cm, élük surun furészes. Élénk biborpiros vagy sötét rózsaszínu, 2-4 cm átméroju virágai június-júliusban nyílnak Termése beco alakú tok. Felhasznált része: a virágos hajtás (Epitobii herba). Fobb hatóanyaga;: flavonoidok, cserzoanyagok és szitoszterol. Fobb hatása í: gyulladáscsökkento és fertotleníto. Felhasználás: a különbozo füzikefajok virágzó hajtásait egyes országokban prosztatagyulladás kezelésére alkalmas teakeverékek és egyéb készitmények eloállításához használják. Megjegyzés: nálunk hivatalosan nem gyujtik. Hasonló céllal gyujtheto a kisvirágú füzike (E parvillorum [Schreb.] With) virágos hajtása is.

június-július

Galaj

~r' •.•~ ~~

Galagonya, managyna egybibés Jaeq. Rózsafélék családja (Rasaeeae) Crataegus

§B;:, .qu SI ~

~ ~

Leírás és elofordulás: közepes nagyságú cserje vagy kis fermetu fa. A hegyi bokorerdoktol a homokpusztákig, a ligeterdoktol a pusztai töviskésekig mindenütt elofordul. Magassága el· érheti a 8-1 Ométert, koronája szabálytalan alakú. Kérge sötétbarna, haránt vagy rombusz alakban felhasadozott. Hajtása kopasz, fényes, többé-kevésbé erosen tövises, a tövisek hossza 12 cm. Levelei nyelesek, 4-6 cm hosszúak, 2-3,5 cm szélesek, 3-7 hasábra mélyen szeldeltek, fonákjuk halvány kékeszöld. A levélnyél hossza 0,5-2,5 cm. A levéllemez öblei a lemez felén túl is érhetnek. Az 1-1,5 cm átméroju virágai hófehérek és bogernyot alkotnak, május-júniusban nyílnak. Feltuno piros, borsó nagyságú, egymagvú gyümölcsöt érlel. Az ugyancsak gyakori, hegyvidéki rokonfajának, a cseregalagonyának (Crataegus taevigata [Poir.] DC.) a terméseiben két csontármag is lehet a levél (C. talium) , a virág (Cllas) Felhasznált részei: a virágos hajtásvég (Crataegisummitas), és a termés (C fruetus). Fobb hatóanyagai: oligamer procianidinek és flavonoidok. Fobb hatásai: szívizom anyagcseréjét, teljesitoképességét és a koronáriák vérellátásátjavító; szívritmuszavart kiegyenlíto és vérnyomáscsökkento. Felhasználás: idoskori- és idegi eredetu szivpanaszok kezelésére önmagában, gyógyteakeverékekben és gyári készítményekben.

48

T

Em

JL ~r' \y ~~

JUnlUS >. május- ~'"\

Junlus >. május- ~~

oktober > szeptember-

Galium verum

L

Galajfélék családja (Rubiaeeae) Leírás és elofordulás: évelo, tarackos növény. Száraz gyepekben, löszpusztákon, réteken, homokí társulásokban, ligetes erdokben egyaránt elofordul. Felemelkedo szára 30-100 cm magas, rendesen bordátlan és érdesen molyhos. A 8-12-esével örvökben álló levelei keskenyszálasak, kihegyezettek, fényesek, a fonákjuk molyhos, szélük begöngyölt, hosszuk 1,5-2,5 cm. Apró sárga virágai nagy, végálló virágzatban egész nyáron át nyílnak, illatuk eros és bódító. Termése ikertermés. Felhasznált része: a virágos hajtás (Gatti veri herba). Fobb hatóanyagai: flavonoidok, iridoid glikozidok és kumarinak. Fobb hatásai: enyhe vizelethajtó és görcsoldó. Felhasználás; vese-, máj- és epe-teakeverékek alkotórésze ként

július-szeptember

Gyepürózsa

Gólyaorr, nehézszagú Geranium

robertianum

Gólyaorrfélék

Rosa eanina

L.

L.

Rózsafélék családja (Rosaeeae)

családja (Geraniaeeae)

leírás és elofordulás: egyéves növény. Leginkább üde tölgyesekben és sziklás erdokben tenyészik. Illata kellemetlen. Szára 20-30 cm magas, felemelkedo vagy elfekvo, dúsan elágazó. Levelei fél tenyér nagyságúak, hármasak, a levélkék 1-2-szeresen szárnyasan szeIdeItek. Az egész növény mirigyes szorökkel borított. Öttagú, 1-3 cm átmérojü virágai lilás rózsaszínuek, sugaras rajzolattai díszitettek, tavasztól oszig nyil nak. A villás végu hajtások csúcsán lévo termések 2 cm hosszúak, a gólya csorére emlékeztetok. Felhasznált része: a virágos hajtás (Geranii herba). Fobb hatóanyagai: cserzoanyagok, iIIóolaj és szerves savak. Fobb hatásai: összehúzó és vérzéscsillapító. Felhasználás: hasmenés és szájüregi gyulladások elleni teakeverékek, ill. idült epehólyagbántalmak elleni készitmények, valamint aranyér elleni ülofürdok alkotórészekénl.

leírás és elofordulás: lombhullató cserje. Hazánkban az Alföld kivételével mindenütt megtalálható, hegy- és dombvídéki faj. Cserjések, töviskések, karsztbokorerdok, bÜkkösök, ligetés törmelékerdok, szénafüves lejtok, irtások és mezsgyék gyakori növénye. Növekedése eroteljes, magassága elérheti az 5 méterl. Ágai görbültek és horgas tüskékkel boritottak. A levelek páratlanul szárnyaltak, 5-7 levélkéjuek, furészesek, kopaszok, a levélnyelet pálhalevelek kísérik. A május-júniusban nyíló virágai halvány rózsaszínuek, ritkán fehérek, illatosak. Termései tOjásdadok vagy ellíptikusak, fényes felületuek, éretten pirosasak. Felhasznált része: az áltermés (Cynosbati pseudofruetus, Cynosbati fruetus). Fobb hatóanyagai: C-vitamin, bioflavonoidok, karotinoidok, szerves savak és ásványi anyagok. Fobb hatásai: enyhe vizelethajtó és roboráló. Felhasználás: gyógyteának, lekvárnak és szörpnek elkészítve légúti fertozéseknél, várandósság és szoptatás idején roborálószerként, ill. vizelethajtó és salaktalanító teakeverékek összetevojekénl.

május-július

[?[]

szeptember-november

Gyermekláncfu Taraxacum

ott/c/nale

Weber in Wiggers

Geum urbanum L. Gyömbérgyökér, erdei) Rózsafélék családja (Rosaceae

Fészkesvirágzatúak családja (Asteraceae) leírás és elofordulás: rendkivül alakgazdag évelo növény. Füves és parlagas helyeken, réteken, kaszálókan, nedves legelokön, töltések mentén és kertekben gyakori. Gyökere hengeres, karó alakú, 10-25 cm hosszú, 1-3 cm vastag, kívül szürkésbarna, belül fehéres színu. Többfeju gyök1örzsébol tolevélrózsát és egyfészku tokocsányokat fejleszt. Levelei 5-40 cm hosszúak, lándzsásak és fogazottak. A virágzati tokocsány 5-40 cin magas, egyenes, csöves, többnyire szorös. Virágai élénksárgák, márciustól-júniusig virágzanak. Termése bóbitás kaszat. Az egész növény ragadós fehértejnedvettartalmaz. Felhasznált részei: a gyökér (Taraxac/ rad/x), a levél (Taraxac/ to/ium) és a teljes növény (Taraxaci herba cum rad/ce).

Fobb hatóanyagai: keseruanyagok, triterpének és flavonoidok. A levelek emellett káliumot és C-vitamint, a gyökerek ezenkívül inulint is tartalmaznak. Fobb hatásai: a gyökéré és a teljes növényé máj- és epemuködést serkento, vizelethajtó és salak1alanító; a leveleké (és a friss présnedvé) elsosarban vizelethajtó. Felhasználás: máj- és epemuködést serkento, vizelethajtó, vesehomok- és vesekoképzodést gátló, salak1alanító, ill. a reuma kezelését kiegészíto teakeverékek és készítmények alkotórészeként.

.• 1", FR JA

JL \y

apriliS > szeptember-~.> ~JUnlUS április-~~11 _,'-ber-apnlls > sZ,eptem-

~ ~

leírás és elofordulás: évelo növény. Elofordulása mindenütt gyakori, leginkább tölgyesekben, erdoszéleken tenyészik. Rövid, kisujjnyi vastag, kívül sötétbarna, belül húsvörös színu gyök1örzsébol vékony járulékos gyökerek erednek. Illata a szegfuszeg re emlékeztet. Szára felálló és elágazó, magassága 20-60 cm. A szár a levelekkel együtt szorözött. Tolevelei hosszú nyeluek, 3-5levélkére egyenetlenül szárnyaltak, a csúcsi levélke a többinél nagyobb. A levélkék furészes széluek. A szárlevelek szórtan helyezkednek el, hármasak, a legfelsok tagolatlan ok, tövükben fejlett pálhák találhatók. A virágok rendszerint magányosan nyílnak, hosszú kocsányú ak, sárga szinuek. Termése aszmag. Felhasznált része: a gyök1örzs (Ge/ rhizoma). Fobb hatóanyagai: illóolaj, cserzoanyagok és keseruanyagok. Fobb hatásai: összehúzó és vérzéscsillapító. Felhasználás: hasmenések megszüntetésére és szájüregi gyulladások kezelésére ajánlott teakeverékek, ill. fogínyecsetelésre használható szeszes kivonatok eloállítására.

Megjegyzés: a drogok fogyasztása az epeutak és a bél elzáródása esetén ellenjavalt.

52

~

I

_

rn·

ok1óber-április

I 53

Gyöngyajak, Leonorus

cardia ca

Ajakosvirágúak

Gyöngyvirág, májusi

szúrós L.

maja/is L. Liliomfélék családja (LiIiaceae)

Convallaria

családja (Lamiaceae)

Leírás és elofordulás: évelo növény. Száraz és üde gyomtársulásokban, parlagokan és akácosokban él. Eroteljes gyöktörzsébol suru gyökérzetet és több, 30-150 cm magas, 1 cm vastag, négyélu, üreges szárat fejlesz!. Az idosebb szárrészek barnáslilásak és az élükön szo-

Leírás és elofordulás: évelo növény. Üde lomboserdokben, bokrosokban, hegyi réteken for-

rözöttek. Levelei a száron átellenesen helyezkednek el. Alsó levelei tenyeresen bevagdaltak, 5 hasábúak, 6-10 cm hosszúak, a felsok kisebbek, ékvállúak, 3 karéjúak. A levélnyél hossza 2-4 cm. Június-júliusban nyiló fehér vagy rózsás virágai ajakosak, kb. 1 cm hosszúak, a levelek hónaljában álörvökbe tömörülnek. A csészék merevek, szúrós fogúak. Termése makkocska.

tyás, hüvelyszeruen álló allevelek közül nonek ki. A harang alakú, jellegzetes és eros illatú, fehér virágai a 20-30 cm magasra növo laza fürtvirágzatban egyoldal ra bókolnak. Termése piros, mérgezo bogyó. Felhasznált része: a levél (Conva//ariae fo/ium). Fobb hatóanyagai: szivre ható glikozidok és flavonoidok. Fobb hatása: a szívizom összehúzóképességét fokozó. Felhasználás: szívelégtelenség kezelésére alkalmas standardizált gyári készitményekformájában, orvosi rendeletre és ellenörzés mellett. Megjegyzés: erös hatású hatóanyagai miattfogyasztása háziszerként nem ajánlott!

Felhasznált része: a virágos hajtás (Leonuri cardiacae herba). Fobb hatóanyagai: szívre ható glikozidok, iridoidok, keseruanyagok, flavonoidok és cserzoanyagok. Fobb hatásaí: nyugtató, szíverosíto és vérnyomáscsökkento.

dul elo, a gyöngyvirágos-tölgyesek karakter növénye. Gyöktörzse kúszó, elágazó, A széleslándzsás, kopasz és ép szélu levelei általában kettesével állnak, és az arasznyi hosszú, hár-

Felhasználás: idegesség akarta szívtáji fájdalom, gyors szívverés, magas vérnyomás és alvászavarok ellen teakeverékek és készítmények alkotórésze ként, ill. gyógybornak elkészítve.

lI!

július-augusztus

L-

~

_ lI! _

június-július

I 55

Gyújtoványfü, közönséges vu/garis MiiI. Tátogatófélék családja (Scrophu/ariaceae)

Linaria

Gyüszüvirág, /anata Ehrh.gyapjas Tátogatófélék családja (Scrophu/ariaceae)

~~

Digila/is

Leírás és elofordulás: tarackoló gyöktörzsu évelö. Cserjés helyeken, utak mentén, vasúti töltéseken, gyomtársulásokban gyakori. Hajtása 30-90 cm magas, felálló, nem vagy alig elágazó. A szárakat surun borító levelek élénkzöldek, szálas ak vagy keskeny lándzsásak, 2-6 cm hosszúak, 1-6 mm szélesek, kopaszok, ép széluek. A vég álló virágzatban 5-30, halványsárga sarkantyús virág található, melyek a pártatorokban narancsszinuek. Virágzási ideje májustól-szeptemberig tart. Termése tok. Felhasznált része: a virágos hajtás (Linariae herba). Fobb hatóanyagai: flavonoidok, auron glikozidok és nyálkaanyagok. Fobb hatásai: vizeiethajtó és hashajtó. Felhasználás: székrekedés, ill. máj- és epebántalmak kezelésére alkalmas teakeverékek alkotórészeként. A népi gyógyászatban egyes vidékeken reumás fájdalmak és ínzsugorodás ellen gyógyfürdönek elkészítve használták.

~d p~

I

•

Leírás és elofordulás: kétéves növény. Sziklagyepekben, karsztbokorerdokben és száraz lejtökön találkozhatunk vele. Fokozottan védett, eszmei értéke 30 000 Ft. Más gyuszuvirágokhoz hasonlóan kerti dísznövényként is termesztik. Fögyökérrendszere van. Mirigyszörös tolevelei 15-30 cm hosszúak, lándzsásak, gyengén fogacskás szélu ek, fényes felületuek, nyélbe keskenyedök. A virágokat viselö hajtása egyenes, nem elágazó, hossza 30-1 00 cm, vöröses-bibor árnyalatú és kopasz. A szárlevelek szórtan helyezkednek el, a töleveleknél kisebbek, az alsók nyelesek, a felsök ülök. Gyuszu alakú, sárgásfehér, rozsdabarna erezetu, 1-2 cm-es virágai a hajtások csúcsán 20-30 cm hosszú, tömött fürtben helyezkednek el. A virágzati gerinc és a csésze gyapjas. VirágzáSi ideje június-július. Termése tok. Felhasznált része: a levél (Digilalis tana/ae /olium). Fobb hatóanyagai: szívre ható glikozidok és flavonoidok. Fobb hatásai: szívizom tónusát és összehúzódó képességét fokozó, vérkeringést javító, a szív elégtelen muködése következtében keletkezö ödémákat megszüntetö. Felhasználás: ipari nyersanyagként, szívelégtelenség kezelésére alkalmas készítmények elöállítására. Megjegyzés: a drog csak termesztett állományból gyu~hetö. A levelekböl elöállított gyógyszereket kizárólag orvosi rendeletre és az adagok pontos betartása mellett lehet hasznaini!

~I

július-augusztus

I 'lJ!]

-

157

Hérics, tavaszi Hársfa, kislevelu MiiI.

Adonis

~ -'10 ~~

Tilia cordata

Hársfafélék családja (Tiliaceae)

verna/is

L.

Boglárkafélék családja (Ranuncu/aceae)

Leírás és elofordulás: nagy termetu lombhullató fa, Hegy- és dombvidékeken gyakori faj, Száraz tölgyesek jellemzo faja, de szikla-, törmelék-, szurdok- és karsztbokorerdokben

is

megtalálható, 900-1000 méterig hatol fel. Terebélyes, szabályos kúp formájú, 30 m magasságot is eléro fa, Levelei többnyire szíves vállú ak, részaránytalanak, hirtelen kihegyezettek, élük finoman furészelt. A levéllemez sötétzöld színu, fonákja matt, az érzugokban vörösesbarna szorcsomók láthatók, Júniusban nyíló, mézillatú, sárgásfehér virágai 4-15 virágból álló kunkoros álernyot képeznek, A murvalevél kopasz, A hársfák között rendszerint elsoként nyiló nagylevelu hárs (T p/atyphyllos Scop,) magasabbra no, és 600-900 m körüli magasságokban a sziklaerdok jellemzo faja, Levelei kicsit nagyobbak akislevelu hársénál, mindkét oldaluk fényes zöld, az érzugokban fehér pamatszoröket találunk, A 2-5 virágból álló virágzata júniusjúliusban nyílik, Termésük gömbölyded makkocska, Felhasznált részei: a virágzat a murvalevekkel együtt (Tiliae

1105),

ritkább an anélkül (Tiliae

1/05

sine bracteis),

Fobb hatóanyagai: nyálkaanyagok, flavonoidok és kevés illóolaj, Fobb hatásai: izzasztó, lázcsillapitó, nyálkahártya bevonó és immunstimuláns, Felhasználás: hUléses, influenzás és lázas állapotok, valamint gyomor- és bélfekélyek kezelé-

Leírás és elofordulás: évelo növény, Napos, fuves lejtok, homok- és löszgyepek jellegzetes, mészkedvelo növénye, mellyel a hegy- és dombvidékeken gyakran találkozhatunk, Európa több országában, igy nálunk is védett, eszmei értéke 2000 Ft. Rövid, vaskos, sötétbarna gyöktörzsébol 10-15 cm hosszú, fekete gyökereket és a virágzás idejére 1O-25 cm magas szárakat fejleszt. A virágzás után a száraktovábbnove elérhetik az 50 cm-es magasságot is, Lomblevelei többszörösen szeldeltek, a levélszeletek keskenyszálasak (sallangosak), A sallangos levelekkel borított szárai nyár közepére elszáradnak, A sok sziromlevélbol álló, foként áprilisban nyiló, ragyogó sárga virágai a szárak csúcsán helyezkednek el, átmérojük elérheti a 8 cm-t. Termései buzogányszeru aszmagcsoportot alkotnak, Felhasznált része: a virágos hajtás (Adonidis herba), Fobb hatóanyagai: szivre ható glikozidok, Fobb hatásai: kardiatonikus, vízelethajtó és nyugtató, Felhasználás: standardizált gyári készitmények formájában enyhébb és közepes fokú szivelégtelenség, valamint idoskori szívpanaszok kezelésére, Megjegyzés: a növényt eros hatású hatóanyagai miatt háziszerként, gyögyteának elkészítve nem ajánlatos fogyasztani, mert mérgezéseket okozhatl

sére ajánlottteakeverékek, ill. szájüregi gyulladások elleni öblögetoszerek alkotórészeként.

58

I

~

~

~

június-július

59

Hunyor, pirosló

Homoktövis Hippophae

rhamnoides

Helleborus

L.

purpurascens

W.

et

K.

Ezüstfafélék családja (E1aeagnaceae)

Hunyorfélék családja (He//eboraceae)

Leírás és elofordulás: cserje vagy kisebb termetu lombhullató fa. Homok- és óntéstalajokon no. Védett, eszmei értéke 1O 000 Ft. Magassága 2-4 m. Törzse alacsonyan ágazik el, tövisek-

leírás és elofordulás: évelo növény. Hegy- és dombvidéki faj. Középhegységeinkben honos, és nyirkos, sziklás hegyi erdokben, bükkösökben, cserjésekben tenyészik. Védett, eszmeí értéke 2000 Ft. Sötétbarna gyöktörzse és gyökerei vannak. Tenyeresen szeldelt leveleinek

kel borított ágai ezüstösek, pikkelyszeru szorökkel fedettek. A 4-6 cm hosszú és 0,5-1 cm széles levelei lándzsásak vagy szálasak, ép széluek, a hajtásokon szórtan helyezkednek el. A fiatal levelek lemezének mindkét oldala szorös, késobb felül kopaszodó, sötétzöld. Virágai a lombfakadás elott nyílnak. Jelentéktelen, apró, zöldes, csöves (him)virágai az ágakon lévo csillagszorök között helyezkednek el, termos virágai pedig fürtbe vagy füzérbe rendezodve, a hajtásokfelso harmadában találhatók. Bogyószeru termései 6-15 mm átmérojuek, lédúsak, narancssárgák. Felhasznált része: a termés (Hippophae tructus), melybol zsíros olajat (Hippophae o/eum) nyernek ki. Fobb hatóanyagai: zsíros olaj, karotinoidok, flavonoidok, C-vitamin és szerves savak. Fobb hatásai: sebekés fekélyek gyógyulását elosegíto, gyulladáscsökkento és immunstimuláns. Felhasználás: különbözo eredetu sebek és borfertozések, kóros nyálkahártya-elváltozások, ill. rákos megbetegedések (pl. nyelocsorák) kezelésére és a szervezet ellenálló képességének fokozására. Préslevébol C-vitaminban dús üdítoítalok és lekvárok készülnek. Megjegyzés: több fajtájáttermesztik.

60 I

~

Természetes állományból nem gyujtik.

[1K]~

_

átméroje 15-25 cm, a levélszeletek még 2-5 hasábra osztottak, fonákjuk többé-kevésbé szorös. A 20-30 cm-es szárak csúcsán vagy levélhónaljakban ülo, 4-5 cm átméroju virágokban a virágtakaró kívül világos vagy sötét ibolyaszínu, esetleg éréskor változik zöldessé. Virágzási ídeje március-áprilís. Termése tüszo. A pirosló hunyornál gyakoribb faj a bükkös és gyertyános erdokben honos kisvirágú hunyor (H. dumetorum W. et K.), melynek virágai kisebbek és zöldek. Felhasznált része: a gyöktörzs a gyökerekkel (Hellebori rhizoma et radix) . Fobb hatóanyagai: szívre ható glíkozidok és szaponinok. Fobb hatásai: fájdalomcsillapító. Felhasználás: a hunyorok gyökérkivonataiból és hatóanyagaiból izom-, ízületi- és idegfájdalmak csillapítására alkalmas gyári készítményeket állítanak elo. Ma már kevésbé használatosak. Megjegyzés: a drogok eros hatású anyagokat tartalmaznak, használatuk háziszerként nem ajánlottI

C

~~---

61

Via/a adarata L. Ibolya, illatos Ibolyafélék családja (Via/aceae)

~

~

~

leírás és elofordulás: évelo novény. Gyöktörzse rövid, kúszó, karcos ízu. Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, száraz tölgyesekben, cserjésekben, lígeterdokben, törmelék- és szurdokerdokben helyenkénttömegesen no. A gyöktörzsbol hosszú indákat is fejleszt. Szíves vállú, kerekded vagy vese alakú levelei tolevélrózsát alkotnak, hosszú nyeluek. A virágok 5-15 cm hosszú kocsányon egyesével állnak, kb. 1 cm-esek, sarkantyúsak, ibolyakékek, lilásak vagy rítkán fehérek, igen íllatosak, márcíus-áprílisban nyílnak. Termése tok. Sok kerti fajtája is ismert. Felhasznált része: a gyöktörzs a gyökerekkel (Via/ae adaratae rhizama et radix). Fobb hatóanyagai: szapaninak és nyálkaanyagok. Fobb hatásai: köpteto és köhögéscsíllapító. Felhasználás: köpteto és köhögéscsillapító teakeverékek és szírupok alkotórésze ként.

62

I

,~

szeptember-márcíus

L. Iglice,spinasa tövises Pillangósvirágúak családja (Leguminasae)

Ononis

~

~

~

leírás és elofordulás: évelo vagy bokros növésu félcserje. Réteken, kaszálökon, parlagokan, gyomtársulásokban gyakori. A homoki és szikes legelok eroszakos és kellemetlen gyomja. A többfeju gyökértörzsébol eredo, 20-40 cm hosszú, fásadó gyökérágai csavarodattak. Szára felálló, esetleg lecsepült, 40-70 cm magas, tövísekkel surun borított, mirigyes. A szár alsó részén található levelei általában hármasak, a középso levél nagyobb. A levélkék 1-2,5 cm hosszúak, oválísak, tojásdad-oválísak vagy hosszúkásak, szélük furészes. A szár felso részének levelei rendszerint osztatlanok. Júliustói szeptemberig nyíló virágai 1-2 cm hosszúak, egyesével ülnek, rózsaszínuek vagy lilásak. Termése tojásdad hüvely. Felhasznált része: a gyökér (Ononidis radix). Fobb hatóanyagai: izoflavonoidok, szapaninak és íllóolaj. Fobb hatásai: vizelethajtó és húgysavürítést fokozó. Felhasználás: vízelethajtó, húgysavürítéstfokozó és a húgyutakferlotlenítését segíto teakeverékek és gyári készitmények alkotórészeként.

cm

október-áprílls

I 63

Iringó fajok spp. Ernyosvirágzatúak

n

Eryngium

Kakukkfu, Thymus serpy//um mezei L. Ajakosvirágúak családja (Lamiaceae)

családja (Apiaceae)

leírás és elofordulás: évelo növények. A mezei iringó (E. campestre L. - baloldali kép) foként száraz gyepekben, gyomtársulásokban és legelokön közönséges. Mélyre hatoló karógyökere van. Szára merev, kemény, fásadó, kopasz. Dúsan elágazó hajtásainak köszönhetoen bakra gömbölyded habitusú vagy terpedt, 20-70 cm magas. To- és szárlevelei 10-20 cm átmérojuek, bornemuek, hamvaszöldek, kétszeresen tövig szeldeltek, szúrósan fogazottak. Jelentéktelen, fehéreszöld virágai tömött, gömbös fejecskében ülok, júliustói a fagyokig nyílnak. Nálunk jóval ritkább a foként alföldi ártéri réteken élo, kecsesebb megjelenésu, kék virágzatú és szárú kék iringó (Eryngium planum L. - jobb oldali kép). Felhasznált részei: a virágos hajtások (Eryngii campestris herba és E. plani herba). Fobb hatóanyagai: szapaninak. Fobb hatásai: köhögéscsillapító, görcsoldó és nyugtató. Felhasználás: önmagukban vagy más növényekkel együtt (szamár)köhögés csillapítására, gyógyteakeverékek, tinktúrák és szirupok alkotórészeként.

"G\..~

j}", ~ ~ O

leírás és elofordulás: évelo félcserje. Száraz lejtok, sziklagyepek, homok- és iöszpuszták, bokorerdok, legelok, hegyi rétek és sziklás helyek napfényes, meleg fekvést kedvelo növénye. Gyöktörzses gyökérzetévei jÓlterjed. Szára négyélu, földre terülo, magassága 5-25 cm. Apró, tojásdad levelei keresztben átellenesen állnak, formájuk a szálas lándzsástói a kerektojásdadig változó. A májustÓi augusztusig nyíló virágok rózsaszínuek vagy piroslók, örvökben állnak. Az egész növény kellemes illatú, de a változékonyság az illatra éppoly jellemzo, mint a levelekre, hiszen az tájegységenként kisebb-nagyobb mértékben eltéro lehet. A T serpy//um gyujtonév alatt egyéb vadon élo kakukkfu taxonokat (kisfajokat, hibrideket stb.) is gyujtenek. Felhasznált részei: a virágos hajtás (Serpy//i herba) és az illóolaj (Aethero/eum serpy//i). Fobb hatóanyagai: illóolaj (p-cimol és karvakrol fokomponensekkel), cserzoanyagok és flavonoidok. Fobb hatásai: köhögéscsillapitó, vérboséget fokozó.

hurutoldó, emésztésjavító, görcsoldó, antimikrobiális és

Felhasználás: légúti megbetegedések (Iégcso- és hörghurut, szamárköhögés, tüdÖasztma) kezelésére önmagában és teakeverékek alkotórésze ként; külsoleg légzeskonnYlto mellkasl krémek, szájüregi gyulladások kezelésére alkalmas öblögetoszerek, valamint reuma elleni es

64!

CI]

lI]

borápoló kozmetikai készitmények alko~t_ór_és_z_ek_é_nt_. június-augusztus

I

~ .•

~

_

május-július

65

Kamilla recutita (orvosi székfu) L. (syn.: Matriearia

Matriearia

ehamomi//a

Fészkesvirágzatúak családja (Asteraeeae)

-'fl ~ ~

a&:>

L.)

leírás és elofordulás: egyéves vagy osszel kelve áttelelo növény. Vetésekben, utak mentén, gyomtársulásokban és házak körül gyakori. Vakszikfoltokon, kiszáradó, iszapos, szikes tófenéken is megtelepszik. Bokros növésu, felálló szárú vagy szétterülo növény, a termohely1ol függo magassága 2-60 cm között változhat. Levelei 2-3-szorosan szárnyaltak, a cimpák szálas-fonalasak. A belül üreges virágzati vacok kúp alakú, a fészek csöves virágai sárgák, sugárvirágai fehérek. Május-július hónapban nyílik. Néha összetévesztik pipitér (Anthemis spp.) vagy más székfufajokkal (Matricaria spp.), ezek rendszerint szagtalanok vagy kellemetlen szagúak. Felhasznált részei: a virágzat (Chamomi/laeanthodium) és az iIIóolaj (Aethero/eumehamomi//ae). Fobb hatóanyagai: illóolaj, szeszkviterpén-Iaktonok és flavonoidok. Fobb hatásai: gyulladáscsökkentö, görcsoldó, nyugtató, antimikrobiális és sebsarjadzást elösegíto. Felhasználás: a gyomor- és a bél-, a felso légutak-, ill. a szájüreg gyulladásos folyamatainak kezelésére gYógy1eánakvagy öblögetoszernek elkészitve, ill. kenocsök hatóanyagaként nehezen gyógyuló sebek (fekélyek, ekcémák) és reumatikus bántalmak kezelésére. lllóolaja sok készitményfontos hatóanyaga. Megjegyzés: a szeszkviterpén-laktonok allergiás reakciót válthatnak ki .

66

I1fJ

~

> május-június

Kankalin, veris L. tavaszi Kankalinfélék családja (Primu/aeeae)

Primu/a

~.

~""\ a&:> _'fl ,

leírás és elofordulás: évelo növény. Száraz tölgyesekben, karsztbokorerdokben, cserjésekben, hegyi réteken, sziklaréteken és sziklagyepekben tenyészik. A mintegy 10 cm hosszú és 0,5 cm vastag gyöktörzsébol1 O-20 cm hosszú, vékony gyökerek fejlodnek. A toálló levelei 5-20 cm hosszúak, megnyúlttojásdadok, széles nyélbe keskenyedok, ráncos felületuek, csipkés széluek, fonákjuk rendszerint szorös. A virágkocsány 10-30 cm magas, a virágernyo 315 virágú. Az április-májusban nyiló virágok bókolók, 1-1,5 cm hosszúak, a párta sötétsárga. Termése tok. Felhasznált részei: gyöktörzs a gyökerekkel (Primu/ae rhizoma et radix), a levél (Primu/ae valamint a virág a csészelevelekkel (Primu/ae t/os cum ea/yeibus) és anélkül (Primu/ae

toHum),

t/os sine ea/yeibus).

Fobb hatóanyagai: szaponinok (valamennyi drogban) és flavonoidok (a virágokban). Fobb hatásai: köpteto és hurutoldó. Felhasználás: köpteto hatású teakeverékek és szirupok alkotórészeként krónikus légcso- és hörghurut kezelésére. A virágok teaszépitoszerként is hasznosithatók. Megjegyzés: a jelentosebb mennyiségu szaponinttartalmazó gyökérdrog használata óvatosságot és pontos adagolást igényel.

JL \y

I~ -qv

>.április--t;.J:. maJus 11/1'

>szeptember-~ '"\ marclus

rnájuslullus

1

67

Asarum

europaeum

Kapotnyak Farkasalmafélék

L. családja (Arislolochiaceae)

" ,,-1 ~~

"

I

-S"t~ .

leírás és elofordulás: évelo novény, mellyellombhullató erdeink aljnovényzetében gyakran találkozhatunk. Gyöktörzse hengeres, elágazó, borsillatú és cslpos ízu. Borszeru levelei 3-10 cm átmérojuek, vese alakúak, átellenes állásúak, fénylo sötétzöldek. A levelek hónaljában magánosan álló virágai 1-1,5 cm hosszúak, hússzlnuek, köcsög alakúak, és az avar alatt megbújva március-áprilisban nyilnak. Termése tok. Felhasznált részei: a virágos hajtás (Asari herba) és a teljes növény (Asari herba cum radice). Fobb hatóanyaga: illóolaj. Fobb hatásaí: köpteto, görcsoldó és antibakteriális. Felhasználás: akapotnyak drogokból köpteto és asztma kezelésére alkalmas kivonatokat és készítményeket állítanak elo. Ma már ritkán használják. Megjegyzés: eros hatású, ipari feldolgozásra alkalmas növény; használata az öngyógyításban nem ajánlotti

Katáng, mezei Cichorium

/nlybus

L.

Fészkesvirágzatúak családja (Asleraceae) leírás és elofordulás: évelo növény. Utak szélén, árokpartokon, parlagokan, löszpusztákon, sziken vagy gyomtársulásokban mindenütt megtalálható. Gyöktörzse függoleges, orsógyökérben foly1atódó. Szára merev, dúsan elágazó, magassága eléri az 1,5 métert. A tolevelek nyelesek, 20-30 cm hosszúak, visszás-tojásdadok vagy lándzsásak, fogazottak vagy karéjosak. A szárlevelek tojásdadok vagy lándzsásak, az alapjuknál kiszélesedok, többnyire ép széluek, és a toleveleknél kisebbek. A szétálló ágak csúcsaín, a levelek hónaljában elhelyezkedo fészekvírágzatok élénk kékek, ritkán rózsaszin vagy fehér színuek, átmérojük 3-4 cm. A vírágok a reggeli órákban nyílnak. A virágzás Ideje júliustói szeptemberig tart. Termése kaszat. A vastagabb gyökeru alfaját cikóríatermesztésre használják. Felhasznált részeí: a virágos hajtás (Cichorii herba) és a gyökér (Cichorií rad/x). Fobb hatóanyagaí: ínulin, keseruanyagok és aromás savak. Fobb hatásai: májmuködést serkento és epekiválasztástlakozó. Felhasználás: máj- és epebántalmak kezelésére, gyógy1eákban és egyéb összetett készítményekben. Megjegyzés: rendszeres fogyasztásakor arra érzékenyegyéneknél ritkán allergiás borreakciók jelentkezhetnek.

május-szeptember

> jÚlius,-S~ augusztus t;;;

~J:. ~

> októberáprilis

69

Kecskeruta

Kálmos, orvosi Acorus

ca/amus

Kontyvirágfélék

L. családja

alfic/na/is L. Hüvelyesek családja (Leguminasae)

Ga/ega (Araceae)

Leírás és elofordulás: évelo növény. Álló vagy lass ú folyású édesvizek partjain, sekély vízállásokban, melegebb fekvésu területeken találkozhatunk vele. Éloterének szukülése miatt nálunk védelemre szorul, eszmei értéke 2000 Ft. Húsos, tagolt, 20-50 cm hosszú, vöröses színu, illatos gyöktörzse a föld alatt vízszintesen kúszik. Az idosebb gyöktörzsek csomóin barna, sarló vagy nyújtott háromszög alakú levélripacsok találhatók. Oldalából és hasi részébol vékony gyökerek fejlodnek, a háti részén pedig 30-80 cm hosszú, kard alakú levelek hajtanak ki. A levelek középsö harmadából erednek a 4-15 cm hosszú, sok apró virágból álló torzsavirágzatok. A zöldessárga, nálunk meddo virágOk májUS-júniusban nyílnak. Termése vöröses bogyó, nálunk termést nem érlel. Felhasznált része: a gyöktörzs (Ca/ami rhizama). Fobb hatóanyagai: illóolaj, cserzoanyagok és keseruanyagok. Fobb hatásai: gyulladáscsökkento, görcsoldó, étvágy- és emésztésjavító, ill. szélhajtó. Felhasználás: belsoleg gyomor- és nyombélfekély elleni, emésztésjavító és gyomorerösíto gyógyteák, ill. egyéb készítmények formájában; külsoleg reuma elleni fürdokeverékek és bedörzsöloszerek alkotórészeként. Megjegyzés: gyujtése engedéllyel, állománykímélo és a folyamatos szaporodást elosegíto módon történik. Magán célra nem gyujthetol 70

I

b

IE-

-----m-áJ-·u-s--s-ze-p-te-m-b-e-r

-----

Leírás és elofordulás: évelo növény. A Dunántúlon és az Alföldön ártéri gyomtársulásokban, ligetekben, mocsárréteken és folyók partján gyakori. Sokfeju gyöktörzse és hosszú karógyökere van. Szára 60-120 cm magas, bokros-ágas, kopasz vagy pelyhes-szörös. Levelei páratlanul szárnyaltak, a levélkék lándzsásak, szálkás hegyu ek, 1,5-4 cm hosszúak. Július-augusztusban nyíló, 1 cm hosszú virágai nyúlánk fürtben állnak, színük lilás vagy fehér. Termése hosszúkás, enyhén görbült hüvely. Felhasznált része: a virágos hajtás (Ga/egae herba). Fobb ható anyagai: flavonoidok, cserzoanyagok és szapaninak. Fobb hatásai: enyhe vizelethajtó, vércukorszint-csökkento és tejelválasztást fokozó. Felhasználás: tejelválasztás serkentésére és az enyhén megemelkedett vércukorszint csökkentésére ajánlott teakeverékek alkotórésze ként.

rn

július-augusztus

I

71

~ ~~ t;••;?

Kerekrepkény hederacea L. Ajakosok családja (Lamiaceae) Glechoma

leírás és elofordulás: évelo, tarackos növény. Üde lomberdokben, bokros helyeken gyakori. A földön kúszö hajtások a csomóknállegyökereznek, elobb leveleket, majd 15-25 cm magas, virágot viselo hajtásokat fejlesztenek, A hajtások enyhén szorösek vagy kopaszok. A levelek átellenben állnak, 1-3 cm átmérojuek, vese vagy szív alakúak, íll. kerekdedek, szélük csipkés vagy karéjos, A levélnyél hossza a kúszó száron 3-9 cm, a felemelkedo száron 0,5-2 cm, A virágok a levelek hónaljában kettesével-hatosával örvösen állók, 1-2,5 cm hosszúak, kékesibolya, ritkán liláspiros színuek, Termése makkocska, Felhasznált része: a virágos hajtás (Hederae terrestris herba). Fobb hatóanyagai: diterpének, iridoidok és illóolaj. Fobb hatásai: köpteto és enyhe nyugtató. Felhasználás: nyugtató és a légutak hurutos állapotának csökkentésére alkalmas teakeverékek alkotórésze ként.

Kigyószisz, Ech/um

vulgare

Érdesleveluek

közönséges

G'o..~

I

g'~ ,,?, .

L. családja (Boraginaceae)

leírás és elofordulás: kétéves növény. Talajban nem válogat. Gyakran láthatjuk parlagokon, töltéseken, árok- és útszéleken, vágásokban, gyomtársulásokban, mezogazdasági kultúrákban, legelokön és homokpusztákon, Répaszeruen megvastagodó, ágas gyökeret és 30-1 00 cm magas, egyszeru vagy elágazó szárat fejleszt. Leveleit és szárait serték és szorök borítják, ezért érdes tapintásúak. Tolevélrózsát alkotó levelei keskenyek, lándzsásak, nyélbe keskenyedok, ép széluek, hosszuk 10-20 cm, A szárlevelek a toleveleknél kisebbek, lándzsásak, lekerekített alappal ülok. Az 1,5-2 cm hosszú és 1 cm átméroju, kék vagy vöröslo színu virágai a szár felso részében, a levelek hónaljából eredo rövid kunkorvirágzatban ülnek, júliustól szeptemberig nyílnak. Termése résztermésekre hasadó, Felhasznált része: a virágos hajtás (Echií herba), Fobb hatóanyagai: allantoin, flavonoidok és cserzoanyagok, Fobb hatásai: antibakteriális és összehúzó. Felhasználás: önmagában vagy gyógyteakeverékek alkotórészeként hasmenések megszüntetésére. Megjegyzés: szeszes kivonatai az alkohol ban oldódó és májkárosító pirrolizidin alkaloidjai miatt nem használhatókl Hasmenés elleni teakeverékek alkotórészekent IS csak rovld Ideig

rn

(néhány napon keresztül) ajánlott a h;::a::.::sz"'n::.::ál_at_a. május- jÚlius

I

~

~

~

június-augusztus

_ 73

L. Kikerics,au/umna/e oszi (Li//aceae) Liliomfélék családja

~ ~~

Co/ch/cum

~.~

Leírás és elofordulás: hagymagumós, erosen mérgezo növény. Hegyi réteken, üde kaszálókon és lápokon gyakori. Diónyi nagyságú, tömör hagymagumójából osszel csak virágok fejlodnek, ezek halványlila színuek, helyenként óriási tömegben viritanak augusztus és október között. Az osszel megtermékenyült és a föld alatt áttelelt magházból 3-5 cm hosszú toktermések fejlodnek, melyek a 20-30 cm hosszú, 2-7 cm széles, kissé húsos, ép szélu és ugyancsak tavasszal kihajtó 3-4 lándzsás levél között bújnak ki. A sokmagvú termések nyárra érnek be, utána a növény visszahúzódik. A magvak 2 mm átmérojuek, éretten sötétbarnák, pontozottak, ragadósak. Felhasznált részei: a hagymagumó (C. bu/bo/uber) és a mag (Co/ch/c/ semen). Fobb hatóanyagai: protoalkaloidok (foleg kolchicin). Fobb hatásai: fehérvérsejtek falóképességét csökkento, gyulladáscsökkento és fájdalomcsillapító.

74

Komló lupu/us

Humu/us

Kenderfélék

a&:> 'Cif'J

L.

(Cannabaceae)

~~

Leirás és elofordulás: kapaszkodó, kúszó, nem fásodó szárú, évelo, kétlakí növény. Liget, és láperdokben, nádasokban, tölgyesekben, cserjésekben, gyomtársulásokban gyakori. Vaskos, 20-40 cm hosszú gyöktörzsébol fo" járulékos- és tarackgyökerek erednek. Hajtásai durva, horgas szorökkel borítottak, 20 méter hosszúra is megnonek, jobbra csavarodottak. Átellenes állású, 10-15 cm átméroju lomblevelei tenyeresen osztottak, fogazott széluek. Porzós virágzata bogas fürt, termos virágzata tobozszeru, suru állású álfüzér, július-szeptemberben nyílik. Termése makk. Felhasznált része: a zöldessárga állapotban gyujtött termos virágzat (Lupul/ slrobul/). Fobb hatóanyagai: gyantaszeru keseruanyagok, illóolaj, flavonoidok és floroglucin-származékok.

Felhasználás: ipari nyersanyagként, akut köszvényes rohamok kezelésére alkalmas gyógyszerek eloállítására.

Fobb hatásai: nyugtató, eiaivást segito, étvágyjavító és görcsoldó. Felhasználás: gyógyteák és más egyéb gyógyszerek alkotórészeként nyugtalanság és szorongás ellen, feszültség oldására, idegfájdalmak, valamint gyomor- és szívidegesség kezelésére.

Megjegyzés: a drogjai mérgezok, háziszerként semmilyen formában nem használhatók!

Megjegyzés: nagyüzemi körülmények között termesztik, de gyujtik is a termos virágzatál.

június-szeptember

augusztus-szeptember

75

~ -qu

Kökény, spinosaközönséges L. Rózsafélék családja (Rosaceae )

Prunus

SI ~ ~ al

leírás és elofordulás: kis termetu, suru ágú, ágtövisekkel borított cserje. Száraz tölgyesekben, karsztbokorerdokben, erdoszéleken és töviskés társulásokban gyakori. Kérge feketés,

~~

(Oleaceae)

8rl al~ ~

leírás és elofordulás: kis termetu fa. Karsztbokorerdok, törmelékerdok, sziklacserjések jellemzo növénye. Magassága legfeljebb 20 m, általában 10m alatti, koronája laza, kerekded. Kérge feltunoen sima és világosszürke színu, rügyei szintén szürkék. Levelei 15-25 cm hosszúak, rendszerint 7 levélkébol összetettek. A levélkék borszeruek, rövid nyelu ek: tojásdadok vagy lándzsás tojásdadok, 7-10 cm hosszúak, 2-3 cm szélesek, ép széluek. A vírágoktejfehérek, terebélyes nagy bugában április-májusban, a lombfakadás után nyílnak, édeskés illatúak. Gyógyászati célra a magas koris (Fraxinus excelsior L.) leveleit is gyujtik, ennek levelei 9-13levélkébol összetettek, rügyei pedig feketék. A virágos vagy manna koris törzsébol

fíatal ágai hamvasak. Az eros hosszúhajtások levelei visszás-tojásdadok vagy tojásdad ok, 2,5-3,5 cm hosszúak, 1,5-2 cm szélesek. A rövidhajtások levelei megnyúlt visszás-tojásdadok vagy hosszúkás elliptikusak, 2-5 cm hosszúak, 1-2 cm szélesek. A levelek széle élesen furészelt. Az 1-1,5 cm átméroju virágaí magánosan vagy kettesével-hármasával a levelek kihajtását megelozoen, március-áprílisban nyílnak. A törpehajtásokon olyan surun állnak, hogy teljesen elborítják a bokrokat. Csonthéjas termése 1-2 cm átméroju hamvaskék gömböcske, mely igen fanyar és csak teljesen érett állapotban fogyasztható, amikor a dér már "megcsípte".

a megmetszésekor kifolyó és a levegon megszilárduló édes ízu nedv a manna, amit nálunk nem gyujtenek.

Felhasznált részei: a virág (Pruni spinosae flos) és a termés (Pruni spinosae fructus). Fobb hatóanyagai: a virágok flavonoídokat, a termések növényí savakat, cserzoanyagokat és C-vitamint tartalmaznak.

Felhasznált részei: a levél (Fraxini folium) és a fából kicsorgó, megszilárdulónedv (Manna). Fobb hatóanyagai: a levelekben kumarinok, flavonoidok, cserzoanyagok és polialkoholok; a mannában a mannit nevu cukoralkohol.

Fobb hatásai: a virág enyhe vizelet- és hashajtó, a termés összehúzó. Felhasználás: a vírágot salaktalanitó, fogyasztó és reumás megbetegedések kezelését kiegészíto teakeverékekben; a termést és a termések présnedvét hasmenés elleni teakeveré-

Fobb hatásai: a levele vizelethajtó és húgysavüríto, a manna enyhe hashajtó. Felhasználás: a levéldrogot reumás megbetegedések kiegészíto kezelésére ajánlott teakeverékek és készítmények formájában; a mannát ártalmatlan hashajtószerként krónikus székrekedések esetén.

kek alkotórészeként, ill. fogínyecsete_lo_kb_e_n_. 76

ornus L. Koris, virágos Olajfafélék családja

Fraxinus

I

~

~I

~>

_ áprilís

é>

október-november

1,

~

rn ~

június-augusztus

77

Kövirózsa, fali Sempervivum

tectarum

L.

Varjúhájfélék

családja

(Crassulaeeae)

alnus MiiI. (syn.: Rhamnus Kutyabenge Bengefélék családja (Rhamnaeeae)

Frangu/a

leírás és elofordulás: évelo növény. Nálunk csak a Villányi-hegységben él vadon, de falakon, háztetokön és kertekben sok helyütt találkozhatunk vele. Védett, eszmei értéke 2000 Ft. Pozsgás, 2-6 cm hosszú levelekbol álló tolevélrózsája 5-15 cm átméroju, nyitott. A toés alsó szárlevelek kopaszok, csúcsuk élénk vörösesbarna, szélükön rövid, visszahajló szorök láthatók. A levelek színárnyalata változó. A 20-50 cm magas száron a nyár végén nyiló virágai rózsaszinuek. Mivel az ültetett változatok virágai sterilek, foként a 3-5 cm hosszú indákon képzodo sarjakkal szaporodnak. A virágzatot fejleszto levél rózsák elpusztulnak. A vad tipusok termékeny magokat érlelnek. Felhasznált része: a levél (Sempervivi

teetori la/ium).

Fobb hatóanyagai: flavonoidok, cserzoanyagok, nyálkaanyagok és növényi savak. Fobb hatása: gyulladáscsökkento. Felhasználás: a népi gyógyászatunkban fülfuként is ismert kövirózsa leveleinek kipréselt és fülbe csepegtetett nedvévei ma is sok helyütt csillapítják a fülfájást, de különbözo eredetu sebek (égett, vágott stb.) kezelésére és rovarcsipések okozta viszketések megszüntetésére is ismert házi orvosság. Az utóbbi években kísérletek folynak a növény kivonatait vagy hatóanyagait tartalmazó, fülgyulladások kezelésére alkalmas készitmények eloállítására. Megjegyzés: a drogot termesztésbol származó állományból nyerik.

781

,~

[JI]

trangu/a

~~ ~

L.)

I •

leírás és elofordulás: cserje vagy kis fa. Liget- és láperdokben gyakori. Magassága eléri a 4-5 métert. Fiatal hajtásai zöldek, majd barnára fásadók. Az idosebb ágak kérge barna, jellegzetes paraszemölcsökkel boritott. Levelei szórtállásúak, a levélnyél hossza 2 cm. A 2-7 cm hosszú levéllemez visszás-tojásdad alakú, ép szélu, kopasz. A leveleken 7-9 szembetuno érpár látható. Apró zöldesfehér virágai magánosan állnak vagy kisebb csomókba rendezodnek, május-szeptemberben nyílnak. Termése borsó nagyságú, pirosló, majd feketére éro csonthéjas bogyó. Felhasznált része: a kéreg (Frangulae cortex). Fobb hatóanyagai: antrakinon-származékok. Fobb hatása: haShajtó. Felhasználás: székrekedés, epebántalmak, aranyér, krónikus ízületi gyulladások és borbetegségek kezelésére, önmagában vagy gyógyteakeverékek, ill. egyéb összetett készitmények alkotórészeként. _ Megjegyzés: a kutyabengét tartalmazó gyógyteákat és készítményeket gyerekek, várandós és szoptató anyák lehetoleg ne fogyasszák! Használata a várható mellékhatások miatt csak rövid ideig, 1-2 hétig ajánlott. A kéregdrog csak megfelelo hokezelés vagy hosszabb ideig tartó tárolás után használható, ezért az öngyógyításban csak megfelelo minoségu és ellenorzött drogOk használata ajánlott.

I

~

~

áprilís-augusztus

~

79

Legyezofu,

Libapimpó

réti

Potentilla

leírás és elofordulás: évelo növény. Patak menti magaskórós társulásokban, láp- és lIgeterdokben, szorfugyepekben tenyészik. Gyöktörzse vastag, fásadó. Szára 1,5-2 m magas, felálló, egyszeru vagy felso részében elágazó, szögletes és vöröses szinu. Levelei egyenetlenül szárnyaltak, a végálló levél ke 3-5 karéjú. A levéllemez felül sötétzöld, kopasz, fonákán világoszöld vagy fehér molyhos. A 0,5-1 cm átméroju, sárgásfehérvirágai illatosak, és arasznyi hosszú, dús, összetett ecsetvirágzatban állnak. A virágok júniusban-augusztusban nyílnak. Termése csavarodott aszmag. Felhasznált részei: a virágos hajtás (U1mariae/Spiraeae herba) és a virágzat (Ulmariae/

leírás és elofordulás: évelo növény. Nedves libalegelok, mocsárrétek, kaszálók, árokpartok jellegzetes növényfaja. Gyöktörzse vaskos, helyenként elágazó. Vékony, kúszó és a cso-

Spiraeae

ulmaria

Rózsafélék családja (Rosaceae)

flos).

Fobb hatóanyagai: szalicilsav-származékok, flavonoidok, cserzoanyagok és illóolaj. Fobb hatásai: láz- és fájdalomcsillapító. Felhasználás: influenza és reuma kezelésére ajánlott tea- és gyógyfürdokeverékek al kotórészeként. Megjegyzés: szalicilátokra érzékenyegyéneknél

80 [

anserina

L.

[L.J Maxim. RózsaféléK családja (Rosa ce ae )

Filipendula

móknállegyökerezo indáinak hossza elérheti a 80 cm-t. Tölevelei 15-25 cm hosszúak, páratlanul szárnyaltak. Az élesen bevagdalt, furészes szélu, tojásdad alakú levélkék fonákja ezüstös, selymes-molyhos. A finom szoröktol néha a levél kék színe is molyhos. Májustói szeptemberig nyíló, hosszú kocsányú virágai magánosan állnak, átmérojük 1,5-2 cm, színük fénylo aranysárga. Termése aszmag. Felhasznált része: a virágos hajtás (Anserinae herba). Fobb hatóanyagai: cserzöanyagok és flavonoidok. Fobb hatásai: összehúzó, vérzéscsillapító és antibakteriális. Felhasználás: hasmenések elleni teakeverékek és aranyér elleni ülofürdok alkotórészeként.

belsoleges alkalmazása ellenjavallt.

június-augusztus

[I]

június-augusztus

Lóhere, fehér Ligetszépe, biennis parlagi L.

Oenothera

Ligetszépefélék

családja

~

(Onagraceae)

()j}:",

~

Trito/ium repens L. Hüvelyesek családja

~

~ 'qu

(Leguminosae)

leírás és elofordulás: kétéves vagy évelo növény. Mindenütt közönséges, leginkább töltéseken, parlagokan, ártereken, homoki gyepekben, útszéleken és gyomtársulásokban fordul elo. Karógyökere répaszeru, vastag. Szára 30-150 cm magas, egyenes, nem vagy csak kevéssé ágazik el, pelyhesen szorös. Tolevelei visszás-tojásdadok, ép széluek vagy fogacskásak, talajra nyomottak, a virágzás idejére már elszáradnak. Szórt állású szárlevelei hosszúkás-Iándzsásak, rövid nyeluek vagy nyeletlenek, középereik vörösek. A szár vagy az ágak csúcsán füzérbe rendezodöttvirágai sárgák, 5-6 cm átmérojuek. Június-augusztusban estefelé és éjszaka nyílnak. Termése 2-3 cm hosszú, négyélu, szorös, sokmagvú tok, apró magvai feketék.

leírás és elofordulás: évelo növény. Üde, nedves réteken, legelokön és szántóföldeken gyakori. Gyökere eros, orsó alakú. Szárai földre fekvok, 10-20 cm magasak, a csomóknállegyökeresedok, és csak a hajtásvégeknél emelkednek fel. Hármas leveleinek nyele 10-20 cm hosszú, a levélkék 1-2 cm hosszúak, visszás tojásdadok, finoman furészes széluek. A gömbös alakú, 2-3 cm átméroju virágfejecskében 40-80 fehér, 6-10 mm hosszú virág található. Tavasz végétol az osz végéig virágzik. Termése hüvely. Felhasznált része: a virág (Trito/ii flos). Fobb hatóanyagaí: ízoflavonok, flavonoidok és kumarínok.

Felhasznált része: a mag (Oenotherae semen). Fobb hatóanyaga: a magból kinyert, esszenciális zsírsavakban (pl. li nol- és gammalinolensav) gazdag zsíros olaj (O/eum oenotherae). Fobb hatásai: a zsíros olaj érelmeszesedést gátló, prosztaglandinszintézist fokozó és bortápláló. Felhasználás: gyári készítmények formájában érelmeszesedés, emlofájdalom, menstruációt

Fobb hatásai: enyhe görcsoldó és köpteto. Felhasználás: köhögéscsillapitó és hasmenés elleni teakeverékek, ill. borbántalmak és reumás megbetegedések kezelésére ajánlott gyógyfurdok alkotórésze ként.

megelozo tünetegyüttes, mozgásszervi panaszok és borbetegségek (pl. allergiás borgyulladás) kiegészíto kezelésére, valamint kozmetikai készitmények vivo- és/vagy hatóanyagaként. Megjegyzés: drognyerés céljából a vöröslo ligetszépét (O. erythrosepala Sorb.) termesztik.

82

~~

I ~ ~ ~ [1[1

~

szeptember

I

június-július

Martilapú spp. Lósóska Keserufufélék

Rumex

fajok családja

4EI • ~

(Polygonaeeae)

~~

Leírás és elofordulás: évelo vagy kétéves novények. A szikes pusztáktói a havasi legelokig, a lápoktól a homokbuckákig mindenfelé teremnek. TÖbbnyire eroteljes és fásadó gyöktörzsük van. A száraik 20-200 cm magasak. Leveleik az esetek tÖbbségében nagyok, szíves, lekerekitett, nyélbe keskenyedo vagy dárdás vállúak. Zöldessárga virágaik június-szeptemberben nyílnak. Termésük 3 oldalú makkocska, melynek az egyes fajok pontos azonosításában kulcsfontosságú szerepe van. Felhasznált részei: a termés (Rumieis fruetus) és a gyökér (Rumieis radix). Fobb hatóanyagai: atermésekben flavonoidok, a gyökerekben antrakinon származékok és cserzoanyagok. Fobb hatásai: a terméseké és a magvaké elsosarban antibakteriális, a gyökereké a hatóanyagok arányától függoen ezenkívül gyomorerosíto, emésztésjavító, hashajtó és összehúzó. Felhasználás: atermések bakteriális eredetu, ún. nyári hasmenések megszüntetésére gyógyteának elkészítve, a gyökérdrogok pedig emésztésre ható és borápoló gyógyteák, ill. készítmények összetevojeként Megjegyzés: a termések használatánál nincs korlátozás, az antrakinon-származékokat tartalmazó gyökérdrogok fogyasztása azonban várandósság és szoptatás ideje alatt nem ajánlott.

84

é

júlíus-szeptember

1i/t október-áprilís

Tussitaga farfara L. Fészkesvirágzatúak

családja

~

(Asteraeeae)

I

~ -qu .

Leírás és elofordulás: évelo növény, egyike a legkorábban virágzó hazai növényeiDknek. A homokterületeket kivéve az egész országban gyakori. Leginkább hordaléktalajok, iszapgyomtársulások, árokpartok jellemzo növénye. Hengeres, 0,5 cm átméroju, kúszó gyöktörzsébol fonalas gyökerek erednek. Száraí 10-30 cm magasak, pikkelylevelesek, piroslók, melyeknek csúcsán gyakran már februárban megjelennek a magánosan álló, élénksárga, 2-3 cm átméroju, illatos fészkes virágzatok. Termése bóbitás kaszat A virágzást követoen, rendszerint április elején kihajtó levelei 10-25 cm szélesek, szíves kerekdedek, enyhén karéjosak, széleik fogazottak. A levelek színe sötétzöld, fonákjuk szoröktol fehéren molyhos. Erezetük 7-11 ága a levél nyelébe tenyeresen fut össze. Felhasznált részei: a levél (Farfarae folium) és a virágzat (Farfarae anthodium, Farfarae flos). Fobb hatóanyagai: nyálkaanyagok. Fobb hatásai: nyálkahártya-bevonó, ingerhatást távoltartó és hurutoldó. Felhasználás: hurutoldó és kÖhögéscsillapító teakeverékek, ill. szájüregi gyulladások kezelésére ajánlott öblögeto keverékek alkotórészeként . __ Megjegyzés: pirrolizidin-alkaloíd tartalma miatt a drogokból szeszes kivonat nem keszltheto, önmagában vagy teakeverékek alkotórésze ként 1-2 hétnél hosszabb Ideig nem ajanlott a használata.

~

~

~

~

I ~>

március-április

~

> június-augusztus

85

Maszlag, stramonium csattanó L.

Datura

Burgonyafélék

~~

családja (Sotanaceae)

+

leírás és elofordulás: egyéves, kellemetlen gyomnövény, Foként szemét- és trágyadombok környékén, parlagokon, kapás kultúrákban, ártereken találkozhatunk vele, Gyökere 1020 cm hosszú, karószeru, erosen elágazó, Szára eroteljes, 50-100 cm magas, állvillás, kettos bogas elágazású, Levelei 10-15 cm hosszúak, 8-10 cm szélesek, a barázdált levél nyel ek hossza 2-6 cm, A levél lemeze karéjos, durván fogas élu, A 6-8 cm hosszú, kinyilt állapotban 5 cm átméroju, fehér színu tölcsérvirágai bódító illatúak, júliustói szeptemberig nyílnak, Termése tojásdad vagy gömbölyded, 2-4 cm átméroju tüskés tok, melyben nagyszámú, 24 mm hosszú, vese alakú fekete mag található, A növény valamennyi része mérgezo, Felhasznált része: a levél (Stramoníí fo/ium), Fobb hatóanyagai: tropánvázas alkaloidok (fo alkaloidja a hioszciamin), Fobb hatásai: görcsoldó, pupillatágító és hörgotágító, Felhasználás: standardizált kivonatokat vagy az alkaloidok származékait tartalmazó gyári készítmények formájában gyomorfekély, görcsös székrekedés, menstruációs fájdalmak, vese- és epekorohamok, valamint Parkinson-kór kezelésére, A leveleket asztmás tüneteket enyhíto "cigaretták" aíkotórészeként is fel használják, Megjegyzés: a drogból és hatóanyagaikból eloállított készítményeket csak orvosi rendeletre és ellenorzés mellett ajánlatos fogyasztani!

86/

b~ 00-

-----jU-'n-iu-s--a-u-g-uS-z-tu-s

Mályva, erdei Ma/va

flBP ~~ -~

L. családja (Ma/vaceae)

sy/vestris

Mályvafélék

leírás és elofordulás: kétéves

~

vagy évelo növény, Hazánkban szinte mindenütt megtalál-

ható, Foleg házak körül, mezogazdasági kultúrákban, parlagokon, útszéleken és különféle gyomtársulásokban gyakori, Orsógyökere kevés ágú, húsos, Magassága elérheti az 1-1,5 métert, szára felemelkedo vagy részben földön fekvo, Az egész növény szorös, Szórt állású levelei kerekdedek vagy vese alakúak, 5-15 cm átmérojuek, többnyire karéjozottak, A virágok 4-6 cm átmérojuek, a levelek hónaljában csomókban állnak, a szirmok rózsaszinuek, bíborosak, sötétebb erezettel. Rendszerint egész nyáron át folyamatosan nyílnak, Termése cikkekre hasadó korong (papsajt), Rokonfajának, a papsajtmályvának (M. neg/ecta Waiir,) is gyujtik a leveleit. Ez azonban alacsonyabb termetu, kisebb és nem olyan jellegzetes virágú, mint az erdei mályva, Felhasznált részei: a virág (Ma/vae f/os) és a levél (Ma/vae fo/ium), Fobb ható anyagai: nyálkaanyagok és antocián-színanyagok, Fobb hatásai: köpteto, köhögéscsillapító és lágyító, Felhasználás: gyulladással, köhögéssel és rekedtséggel járó légúti bántalmak ellen gyógyteakeverékekben; külsoleg kelések, ekcémás folyamatok és szájüregi gyulladások kezelésére, borogatások és öblögetoszerek formájában,

[?fJ

június-augusztus

87

Meténg, télizöld Vínca minor

Mogyoró, közönséges

L.

Cory/us

~

~

Meténgfélék családja (Apocynaceae)

Nyírfafélék

leírás és elofordulás: örökzöld félcserje. Domb- és hegyvidékeinken gyakori. Gyertyánostölgyesekben, árnyas ligeterdokben találkozhatunk vele, helyenként szonyegszeruen boritják be a talajt. A kertekben kedvelttalajtakaró növény, több fajtáját is ültetik. Gyökere vékony, elágazó. Szára részben kúszó, részben felálló. A kúszó hajtások a csomóknállegyökereznek, hosszuk meghaladja a fél métert. Felálló szárai 15-25 cm magasak. Az örökzöld levelek átellenes állású ak, rövid nyeluek, 2-4 cm hosszúak, lándzsásak, fényesek, kopaszok és ép széluek. Az aszimmetrikus pártacimpájú virágok a levelek hónaljában egyesével jelennek meg, rendszerint kék színuek, 2-3 cm átmérojuek, április-májusban nyílnak. Termése kettos tüszo.

leírás és elofordulás: cserje vagy soktörzsu bokorfa. Sík- és hegyvidéki lomberdeinkben eléggé gyakori az elofordulása. Magassága 4-8 m. Kérge pirosas vagy fehéresszürke, sima,

Felhasznált része: a virágos hajtás (Víncae minoris herba). Fobb hatóanyagai: alkaloidok. Fobb hatásai: vérnyomáscsökkento és agyértágitó. Felhasználás: a növénybol kinyert alkaloidokból félszintetikus úton vérnyomáscsökkento és értágitó hatás ú gyógyszerek állithatók elo. Megjegyzés: az öngyógyitásban nem ajánlott a használata!

88

a!

L. családja (Be/ulaceae)

avellana

[]f]

augusz1us-szeptember

'"'\

fényes, rajta barna paraszemölcsök láthatók. Az egyéves vesszok vörösesbarnák, jellegzetes világos paraszemölcsökkel. levelei rövid nyelu ek, 7-10 cm hosszúak, 4-6 cm szélesek, visszás-tojásdadok, szives vállúak, kétszeresen furészesek, az erek mentén szorösek. Sárgás színu him barkavirágzatai már kora tavasszal nyil nak, a novirágok jelentéktelenek, csak a kiálló piros bibéjük feltuno. Az 1 cm-nél nagyobb csonthéjas makk termését harang alakú, rojtosan hasogatott kupacslevelek ölelik körül. Felhasznált része: a levél (Coryl! /olium). Fobb hatóanyagai: cserzoanyagok, flavonoidok és sz1erolok. Fobb hatásai: összehúzó, gyulladáscsökkento, fertotlenito és szagtalanító. Felhasználás: belsoleg hasmenések megszüntetésére teakeverékek alkotórészeként; külsoleg szájüregi gyulladások, ekcémás borbántalmak, lábszárfekély, visszérbántalmak és aranyér kezelésére öblögetoszerek, szájvizek, fozetek és egyéb készítmények összetevojeként. A kozmetikaiparban a levelek összehúzó, fertotleníto és szagtalanlto hatasalt borotvavizekben és arcápoló készítményekben hasznosítják.

június-július

Müge, szagos odorata L. (Galium odoratum Galajfélék családja (Rubiaceae)

Asperula

[L.] Scop.)

Symphylum

L.

fekete családja

~

(Boraginaceae)

I •

Leírás és elofordulás: évelo növény. Árnyas erdokben, foleg bükkösökben helyenként nagy tömegekben fordul elo, illata a szárítás során a szénára emlékezteto. Gyöktörzse vékony, föld

leírás és elofordulás: évelo növény. Nedves kaszálókon, mocsárréteken, patakok és árkok mentén gyakori. Vaskos, többfeju gyöktörzsébol répaszeruen megvastagodó, kívül fekete, belül

alatt kúszó. Szára egyenes, 10-40 cm magas és négyélu. Elliptikus, két végükön elkeskenyedo, élénkzöld és fényes levelei örvökben állnak, szélük érdes. A szár alsó részén elhe-

piszkosfehér, nyálkás gyökerek erednek. Szára felálló, magassága 30-100 cm, vastagsága körülbelül 1 cm, belseje üreges. A szár foként a felso részén ágazik el. Tolevelei 15-30 cm hosszúak, a szárlevelek ennél kisebbek, lándzsás tojásdadok, hullámos éluek. A tolevelek és

lyezkedo levelek 4-6 cm hosszúak, a felsobb részén levok ennél nagyobbak. A szár tetején álernyobe rendezodött apró fehér virágai május második felében nyílnak. Termése gömbölyu makkocska. Felhasznált része: a virágos hajtás (Asperu/ae herba). Fobb hatóanyagai: kumarinok, iridoid-glikozidok, cserzoanyagok és antrakinon-származékok. Fobb hatásai: enyhe nyugtató, máj-és epemuködést serkento, ill. hashajtó. Felhasználás: nyugtató-, máj- és epe-, ill. hashajtó teakeverékek alkotórészeként, valamint különféle italok, édességek, dohányáruk és sajtok illatositására. Megjegyzés: a drog ban lévo kumarinok fokozzák az alkohol kedvezotlen hatását, fejfájást idézhetnek elo, ezért alkoholtartalmú italok illatosítására csak kis mennyiségben és megfeleloen ellenorzött készítménye kben használhatók.

90

off/cinale

Nadályto, Érdesleveluek

[?f]

május-júníus

a szár alsó részén lévo levelek 2-1 O cm hosszú nyélbe keskenyedok, míg a száron feljebb lévok ülok. Az egész növény merev, egyenes serteszorökkel borított. A kunkorvirágzatban álló sötétbíbor, piszkos rózsaszín vagy rítkábban fehér virágok pártája harang alakú, lecsüngo, hossza 1-1,5 cm. Virágzási ideje május-július. Termése makkocska. Felhasznált része: a gyökeres gyöktörzs (Symphyti rh/zoma et radix). Fobb hatóanyaga;: allantoín, cserzoanyagok és nyálkaanyagok. Fobb hatásai: sebgyógyító, összehúzó és vérzéscsillapító. Felhasználás: sérülések nyomán keletkezo véraláfutások és izzadmányok, ínhüvelygyulladás, valamint nehezen gyógyuló sebek kezelésére, gyökérkivonatot és/vagy allantoint tartalmazó készitmények formájában. Megjegyzés: a pirrolizidin-alkaloidok jelenléte miatt belsoleg egyáltalán nem használható, és külsoleges alkalmazása egy éven belül is csak 1-2 hónapig ajánlott,

I

b

~I

október-április

91

Nadragulya Alropa

bel/adonna

Burgonyafélék

L. családja (So/anaceae)

Nyár(fa), nigra fekete L.

Fuzfafélék családja (Sa/icaceae)

Leírás és elofordulás: évelo növény. Foként a hegy- és dombvidékek, bükkösök és gyertyános tölgyesek növénye, ahol vágásokban és erdoszéleken társulás alkotó. Karó alakú gyökere 30-50 cm hosszú, 2-3 ujjnyi vastag, kívül szürkésbarna, belül piszkosfehér, húsos, kesernyés ízu. Szára 50-200 cm magasra növo, elágazó. A levelek a szár alsó részén szórtan, a felso részén párosával helyezkednek el. A szár alján lévo levelek nyelesek, mig a felsok a levélalapnál nyélbe keskenyedok vagy ülok. A levelek hossza elérheti a 20 cm-t, ellipszis vagy tojásdad alakúak, csúcsuk kihegyezett, szélük ép. Az 1-1,5 cm hosszú, korsó alakú virágok a levelek hónaljában hosszú kocsányon csüngenek, piszkos ibolyáskék színuek, június-augusztusban nyílnak. Termésük édeskés ízu, fényes fekete bogyó. Felhasznált részei: a gyökér (Belladonnae radix) és a levél (Bel/adonnae lo/ium). Fobb hatóanyagai: tropánvázas alkaloidok (fo alkaloidja az atropin). Fobb hatásai: az atropin pupillatágitó és simaizomgörcs-oldó. Felhasználás: kivonatok, ill. atropin-származékokat tartalmazó készítmények formájában pupillatágításra, szaru- és kötohártyagyulladás csökkentésére, valamint az epehólyag-, a húgyutak- és a hörgok görcseinek oldására. Megjegyzés: a növény valamennyi része, különösen az édes kés termése mérgezo, háziszerként nem használható!

92

(f

~ V.i ~~

Popu/us

~~

> júniusaugusztus

~f: ~április> október-

Leírás és elofordulás: nagy termetu, kétlaki, lombhullató fa. Az ártéri ligeterdokben gyakorí, ahol ún. puhafaligeteket alkot. Magassága elérheti a 30 métert. Az idosebb fák koronája gyakran szétterülo. Törzse eroteljesen fejlett, az idosebb fáké csomóktói dudoros, mélyen barázdáit. Ágai és hajtásai vílágosbarnák, vékonyak, a rügyek 2-4 cm hosszúak, vesszore simulók vagy végállók, csavarvonalban állnak, vörösesbarna színuek, hegyesek, ragadósak és gyantás illatúak. A hosszú hajtásokon ülo levelek nyelesek, 6-12 cm hosszúak és ugyanilyen szélesek, 3-5 karéjúak, a levélváll lekerekített. A rövidhajtások levelei is nyelesek, a lemez hossza 4-7 cm, szélessége 3-6 cm, alakja romboid vagy lekerekített háromszög. A levél széle furészfogas. Csüngo barkavirágzata a lombfakadás elott, március-áprilisban nyílik. Termése tok. Felhasznált része: a vegetatív rügy (Populi gemmae). Fobb hatóanyagai: flavonoidok, illóolaj és szalicilsav-származékok. Fobb hatásai: gyulladáscsökkento, fertotleníto, köpteto és borvörösíto. Felhasználás: belsoleg felsolégúti-, húgyúti- és prosztatagyulladások kezelésére; külsoleg gyógyfürdok, kenocsök és kúpok alkotórésze ként borbántalmak, ill. aranyér kezelésére, valamint reumás fájdalmak enyhítésére. Megjegyzés: a rügyeket tartalmazó készítmények alkalmazásakor ritkán allergiás reakciók jelentkezhetnek.

I

b~ rn

január-március

93

Orbáncfu, Betula Nyír(fa), pendulaközönséges Roth. (syn.: Betula verrucosa Ehrh.) Nylrfafélék családja (Betulaceae)

~'"'\

~

Leírás és elofordulás: egyi aki, lombhullató fa. Elegyfaként szinte valamennyi hazai természetes erdotársulásban megtalálható. Foként hegyvidéki elterjedésu faj, de a somogyi és a nyírségi homokon, ill. a Duna-Tisza közén is vannak szép állományai. Törzse egyenes, néha görbült, magassága eléri a 20 métert. Kérge fiatalon fehér, idosen szürkés, lemezesen leváló. Ágai kopaszok, kissé csüngnek. Levelei 3-7 cm hossszúak, hosszú nyeluek, hegyes tojásdadok, romboidosak vagy háromszöguek, kopaszok, színük élénkzöld, fonákjuk halványabb, élük furészelt. Porzós és termos barkái az elozo év oszén jelennek meg, majd a telet átvészelve tavasszal, az elso levélkék megjelenése után nyílnak ki. A hajtásvégeken elhelyezkedo, vörösesbarna fedopikkelyu porzós barkák 4-6 cm hosszúak, henger alakúak, kipattanva világossárgák. A termos vlrágzatok rövidebbek, és nem a hajtásvégeken, hanem a levelek hónaljában helyezkednek el. Termése makk. Felhasználf része: a levél (Betulae folium). Fobb hatóanyagai: flavonoidok, szapaninak, cserzoanyagok és illóolaj. Fobb hatásai: vizelethajtó és húgyúti fertotleníto. Felhasználás: vizelethajtó és reuma kezelését kiegészíto teakeverékek, ill. készítmények alkató részeként.

94

00

június-július

közönséges

Hypericum perforatum L. Orbáncfufélék

családja

(Hypericaceae)

Leírás és elofordulás: évelo növény. Sziklás, füves lejtokön, bokros helyeken, kaszálókan, irtásokban, lösz- és homokpusztákon az egész országban megtalálható. Vaskos, elágazó gyöktörzsébol több hajtás ered. Igen változó, 10-100 cm magasságú, dúsan elágazó szára hengeres, rajta fekete mirigypontok láthatók. Az átellenes állású levelek 2-4 cm hosszúak, 0,5-1 cm szélesek, oválisak, ép széluek. A levéllemezt nap felé fordítva számos áttetszo pont (olajtartók) látható. Sátorozó bogernYoben nyíló virágai 1-3 cm átmérojuek, aranysárgák, a szirmok szélén kevés fekete mirigyszorrel. Nyáron és osszel virit. Termése tok. Felhasznált része: a virágos hajtás (Hyperici herba). Fobb hatóanyagai: hipericin, flavonoidok, cserzoanyagok és illóolaj. Fobb hatásai: nyugtató, gyulladáscsökkento, sebgyógyító, májvédo és vlzelethajtó. Felhasználás: gyógytea és hipericintartalmú gyári készitmények formájában alvászavarok, szorongásos állapotok, valamint enyhe- és középsúlyos depresszió kezelésére; gyógyteakeverékekben és összetett készítményekben szív- és gyomoridegesség, krónlkus máj- és epehólyag-bántalmak, gyomor- és nyombélfekély kezelésére; külsoleg olajos kivonatnak elkészítve különbözo (pl. fekélyes) sebek ápolására ..... Megjegyzés: a hipericinre érzékeny, világos boru egyéneknél allerglas reakclok fordulhatnak elo az orbáncfu-készítmények belsoleg es alkalmazásakor.

I ,.~

CE

június-július 95

Okörfarkkóró, ph/omo/des szöszös L. Verbascum

Tátogatófélék

családja

fiBP -0f'J ~ '"{

(Scrophu/ar/aceae)

~~

Leirás és elofordulás: kétéves növény. Mindenfelé gyakori, de leginkább legelokön, kaszálókon, mocsárréteken, szikes és homokpusztákon tenyészik. Gyökere orsó alakú, kissé elágazó. Az elso évben megjeleno tolevelei levélrózsát alkotnak, 20-30 cm hosszúak, nyelesek, lándzsásak vagy hosszas tojásdadok, csipkés éluek. A második évben megjeleno eroteljes szára 30-200 cm magas, egyenes, nem elágazó. A hajtás felsobb részén lévo levelek kisebbek, széles-tojásdadok és ülok. A növény minden részében mOlyhos-gyapjas. A 3-5 cm átméroju virágok a hajtás csúcsán hosszú fürtben állnak. A párta kiterülo, kivül molyhosodó, fényes sárga színu. Termése sokmagvú tok. Felhasznált részei: a virág (Verbasc/ //os) és a levél (Verbasc/ /olium). Fobb hatóanyagai: nyálkaanyagok, flavonoidok és szaponinok. Fobb hatásai: köpteto, hurutoldó és köhögéscsillapító. Felhasználás: a légutak hurutos megbetegedéseinek kezelésében, köpteto és köhögéscsillapító gyógyteák, ill. szirupok alkotórészeként.

június-augusztus

/nu/a he/en/um

L. Orménygyökér Fészkesvirágzatúak

családja

(Asleraceae)

~

K;

p~ ~~ ~~

leírás és elofordulás: évelo növény. Nálunk védett, eszmei értéke 5000 Ft. Ártéri gyomtársulásokban, patakok mentén és ligetekben ma már csak szórványosan fordul elo. Gyöktörzse jellegzetes illatú, húsos, függoleges, 20-50 cm hosszú, 2-6 cm átméroju, kevés ágú, a gyökerek 1 cm vastagok. Az elso évben fejlodo hosszú nyelu és tOjásdad toleveleinek hossza elérheti az 1 m-t, szélessége pedig a 20 cm-t. Eroteljes, elágazó szárának magassága 100-250 cm. Szárlevelei szórt állásúak, a toleveleknél kisebbek, ülok és szíves tOjásdadok, egyenetlenül fogazottak, szürkén molyhosak. Az 5-8 cm átméroju sárga fészekvirágzatai július-szeptemberben nyílnak. Felhasznált része: a gyöktörzs a gyökerekkel (lnu/ae rh/zoma el rad/x). Fobb hatóanyagai: inulin, illóolaj, keseruanyagok, nyálkaanyagok és szaponínok. Fobb hatásai: köpteto, köhögéscsillapító, hörgok görcsét oldó, gyulladáscsökkento antibakteriális.

és

Felhasználás: hörghurut, szamárköhögés és emésztési panaszok elleni teakeverékek, ill. készítmények alkotórészeként.

Palástfüvek

PárJófu, közönséges

spp. Rózsafélék családja

Agrimonia

Alchemilla

(Rosaceae)

leírás és elofordulás: évelo növények. Rendszertani besorolásuk a fajok közötti kis morfológiai különbségek miatt nehéz. A Kárpát-medencében élo 10 faj hegyi, havasi réteken, legelokön, szorfugyepekben és magaskórós társulásokban fordul elo. Valamennyi, magasabb hegyeinken élo palástfufaj védelmet élvez, eszmei értékük 2000 Ft. Fásadó gyöktörzseikbol tolevelek és szárleveleket viselo hajtások erednek. A levelek kerek vagy vese alakúak, karéjos ak, széleik fogazottak, rajtuk a reggeli-délelotti órákban vízcseppek találhatók. A tolevelek 5 cm-nél hosszabb nyeluek, 4-13 cm szélesek, a szárlevelek ülok vagy rövid nyeluek, méretük a tolevelekénél kisebbek. Az egész novény általában selymesen vagy bozontosan szorös. A jelentéktelen, álernyobe rendezodött, zoldes vagy sárgás virágai tavasz végétol oszig virítanak. Termésük aszmag. Felhasznált része: a virágos hajtás (Alchemillae herba). Fobb hatóanyagai: cserzoanyagok, procianidinek és flavonoidok. Fobb hatásai: összehúzó és vérzéscsillapító. Felhasználás: gyógyteák és borogatások formájában hasmenések, menstruációval panaszok, ill. sebek kezelésére. Megjegyzés: termesztésbe vonásával kísérletek folynak.

eupaloria

l.

Rózsafélék családia (Rosaceae )

járó

leírás és elofordulás: a közönséges párlófu vagyapróbojtorján évelo növény. Elofordulása bokros, füves helyeken, tisztásakan, réteken és száraz erdokben gyakori. Rövid vagy kissé kúszó gyöktörzsébol 40-100 cm magasra növo, pelyhes-molyhos szárat fejleszt. levelei páratlanul szárnyasan összetettek, 10-20 cm hosszúak. A levélkék ülok, 1-3 cm hosszúak, szélük durván fogazott, felszínükön sötétzöldek, fonáku kan sárgászöldek, molyhos szorösek. A 0,8-1,5 cm átméroju, ötszirmú és élénksárga, ép szirmú virágai a szár felso részén 20-40 cm hosszú, tömött füzérbe rendezodnek. A hegyvidékeken termo szagos párlófu (A. procera Waiir.) virágszirmai nem ép széluek, hanem kicsípettek. A virágzás júniustói augusztusig tart. Termése horgas szorökkel borított aszmag. Felhasznált része: a virágos hajtás (Agrimoniae herba). Fobb hatóanyagai: cserzoanyagok, procianidinek, flavonoidok és kovasav-származékok. Fobb hatásai: összehúzó, gyulladáscsökkento, görcsoldó és antimikróbiális. Felhasználás: belsoleg önmagában vagy más drogokkai együtt gyógyteák és egyéb készitmények formájában vastagbél-, epehólyag- és epeúti gyulladások kezelésére, ill. különbözo eredetu hasmenések megszüntetésére; külsOleg szájüregi gyulladások, nehezen gyógyuló sebek és aranyér kezelésére szájöblögetok, fozetek és gyógyfürdok formájában.

június-augusztus

98

99

Pásztortáska Capsella

bursa-pastoris

Keresztesvirágúak

Pipacs [L.] Medic. családja (Brassicaceae)

rhoeas L. Mákfélék családja (Papaveraceae)

Papaver

Leírás és elofordulás: egy- vagy kétéves kozmopolita gyomnövény, mellyel az ország minden részében találkozhatunk. Foként útszéleken, gyomtársulásokban, gyümölcsösökben,

Leírás és elofordulás: áttelelo egyéves növény. Gyakori szántóföldi gyom, de gyomtársulásokban, útszéleken, töltéseken, parlagokon, szikes és löszpusztagyepekben is közönsé-

szántóföldeken gyakori. Gyökere orsó alakú, a belole fejlodo, 5-10 cm hosszú tolevelek szeldeltek vagy szárnyasan hasogatottak. Szárának magassága elérheti az 50-70 cm-t. A szárlevelek kisebbek, nyeletlenek, ülok és fülesek. Az egész növény kopasz vagy enyhén szorözött. Virágai aprók, négyszirmúak, piszkosfehérek, melyekbol visszás háromszög alakú becok fejlodnek.

ges. Gyökere kevéssé elágazó, hengeres alakú karógyökér. Szára 15-90 cm magas, többnyire erosen bokrosodó, merev szoröktol érdes, tejnedvet tartalmaz. Levelei 1-2-szeresen szárnyaltak, a levélszeletek durván fogazottak. A 8-10 cm átméroju, tuzpiros virágok a levelek hónaljából eredo kocsányon bókol nak, majd felegyenesednek, májustói szeptemberig nyilnak. Termése tojásdad, többrekeszu és sokmagvú tok. Felhasznált része: a virágszirom (Rhoeados IIos, Papaveris rhoeados IIos). Fobb hatóanyagai: nyálkaanyagok, antocián-vegyületek és alkaloidok. Fobb hatása: enyhe köhögéscsillapító. Felhasználás: a népi gyógyászatban köhögéscsillapításra és álmatlanság ellen ajánlották, manapság inkább csak a teakeverékek küllemét javitják a pipacs szirmaival.

Felhasznált része: a virágos hajtás (Bursae pastoris herba). Fobb ható anyagai: biogén aminok, aminosavak és flavonoidok. Fobb hatásai: méhre ható, vérzéscsillapító és vizelethajtó. Felhasználás: menstruációs panaszok és elhúzódó méhvérzések kiegészito kezelésére ajánlott gyógyteák, ill. a szájüreg gyulladásos megbetegedéseinek kezelésére alkalmas szájöblögetok alkotórészeként.

100

[

[]f]

április-június

[]f]

június-július

]

101

Sarolhamnus Seprozanót scoparius (L.) Wimm ex Koch Pillangósvirágúak családja (Leguminosae)

~~ ;;J

~

I

•

leírás és elofordulás: lombhullató cserje. Tu- és lombleveles elegyes erdokben, fenyéreken tenyészik. Tövistelen szára elérheti a 2,5 méteres magasságot, dúsan elágazó. Sötétzöld hajtása vékony, bordás, mélyen barázdált, kezdetben szorös, késobb kopasz. A hajtás alsó és középso részén megjeleno levelei hármasak. A levélnyél hossza 2-5 mm. A levélkék 1-2 cm hosszúak, visszás-tojásdadok, fonákjukon selymes szorösek, hamar lehullanak. A szár felso részén elhelyezkedo levelek egyszeruek, 0,5-1 cm hosszúak, kopaszak, gyakran oszig fennmaradnak. A 2-3 cm nagyságú aranysárga virágai a levélhónaljakban magánosan állnak, május-júniusban nyílnak. Termése hüvely. Felhasznált része: a virágos hajtás (Sarolhamni herba, Scopariae herba). Fobb hatóanyagai: alkaloidok (legfontosabb a spartein). Fobb hatása: szívritmus szabályozó. Felhasználás: gyári készítmények hatóanyagaként a szívritmus zavarainak kezelésére. Megjegyzés: eros hatású növény, az öngyógyításban nem ajánlott a használata!

102 [

rn

május-június

Eupalorium Sédkender cannabinum L. Fészkesvirágzatúak családja

~~ ;;J

(Asleraceae)

~

I

•

leírás és elofordulás: évelo növény. Elofordulása nádasokban, árkok, patakok mentén, mocsárrétekben, láperdokben, tölgyesekben, erdei vágásokban és szurdokokban gyakori. Felálló, felso részén elágazó szára elérheti az 1,5 méteres magasságot. Az egész növény rövid szoru vagy kopaszodó. Szárleveleí ülok, a tövükig tenyeresen 3-5 cimpára szeldeltek, és a cimpák durván furészes éluek. A hajtásvégéken tömött sátorvirágzatba rendezodo virágai pirosas-rózsaszínuek, június-júliusban nyílnak. Termése kaszat. Felhasznált része: a virágos hajtás (Eupalorii herba). Fobb hatóanyagai: nagy molekulasúlyú szénhidrátok, szeszkviterpén-Iaktonok és flavonoidok. Fobb hatásai: a szervezet védekezo képességét fokozó (immunstimuláns), tumorellenes. Felhasználás: összetett készítményekben, más növényekkel együtt, meghulés, influenza, hörghurut és tüdogyulladás megelozésére és/vagy kiegészíto kezelésére. Megjegyzés: szeszkviterpén-Iakton vegyületei arra érzékenyegyéneknél allergiás reakciót válthatnak ki. Emellett pirrolizidin-alkaloidokat is tartalmaz. Az öngyógyitásban nem ajánlott a használata!

rn

június-augusztus

1103

Somkóró, orvosi Me/ilo/us

officina/is

Pillangósvirágúak

Sóskaborbolya

(L.) PalI. családja (Leguminosae)

Berberis

Leírás és elofordulás: egyéves vagy áttelelo kétéves növény. Az ország minden részében elofordul, utak mentén, parlagokon, töltéseken, gyomtársulásokban és legelokön egyaránt tömegesen terem. Gyökerein más pillangós növényekhez hasonlóan nitrogén megköto baktériumok fejlodnek. Többszörösen elágazó szára rendszerint 1-1,5 méter magasra no meg. Levelei hármasak, egymástól távol állóak. A levélkék forditott tojásdadok, elliptikusak vagy lándzsásak, 1-3 cm hosszúak, felso részükön fogazottak. A levélnyél hossza többé-kevésbé megegyezik a levélkék hosszával. Májustói októberig virágzik. Kellemes illatú virágai aprók, sárgák, és 10-20 cm hosszú, keskeny virágfürtbe tömörültek. Termése hüvely. Felhasznált részei: a virágos hajtás (Me/iloti herba) és a virág (Me/iloti //os). Fobb hatóanyagai: kumarinok, flavonoidok és szaponinok. Fobb hatásai: gyulladáscsökkento, görcsoldó, véralvadást gátló és nyirokkeringést fokozó. Felhasználás: belsoleg különbözo eredetu, elsosorban visszeres érbántalmak, ill. balesetek során keletkezett duzzanatok és ödémák kezelésére, többnyire gyári készitmények formájában; külsoleg borogatószerként, önmagában vagy kamilla-, ill.lenmagliszttel együttzúzódások kezelésére, valamint rándulások és enyhébb fokú reumás fájdalmak enyhitésére. Megjegyzés: 2-3 hetes teakúra után legalább egyhetes szünet tartandó.

104

~

vu/garis

L.

Sóskaborbolyafélék

május-július

családja

(Berberidaceae)

Leírás és elofordulás: tövises cserje vagy kisebb fa. Középhegységeink egyik jellemzo növénye, mellyel foként napos, száraz lejtokön, karsztbokorerdokben, cserjés bozótokban és ligeterdokben találkozhatunk. Magassága 1-3 m, vesszoi sárgásak, levelei tojásdadok, 2-5 cm hosszúak, furészes éluek. Az egyszeru vagy 3 ágú tövisei a levelek hónaljában fejlodnek. Lecsüngo, dús fürtu virágzataiban május-júniusban nyílnak a jellegzetes, eros illatú sárga virágai. Hosszúkás, piros bogyótermése savanykás izu, innen ered a sóskafa elnevezés. A fates!, a faháncs és a gyökerek egyaránt élénksárga színuek. Felhasznált részei: a gyökér (Berberidis radix) és a gyökérkéreg (Berberidis radicis cortex). Fobb hatóanyagai: izokinolinvázas alkaloidok (fo alkaloid a berberin). Fobb hafásai: epehajtó, görcsoldó és gyulladáscsökkento. Felhasználás: gyári készitmények formájában a máj- és epefunkciók javitására, az epehólyag görcseinek oldására, valamint a szemhéj- és a kötohártya-gyulladás kezelésére. Megjegyzés: a növény alkaloidjai eros hatásúak, ezért a gyökerek háziszerként történo alkalmazása nem ajánlott!

~I

október-április

1105

Szalmagyopár, Helichrysum

arenarium

Fészkesvirágzatúak

homoki (L.) Mönch családja (Asteraceae)

leírás és elofordulás: évelo növény. Homok- és löszpusztákon, napos lejtokön és dolomitsziklákon találkozhatunk vele. Védett, eszmei értéke 2000 Ft. Gyökere többfeju, karószeru és fás. Hajtása 20-30 cm hosszú, soklevelu, felso részén elágazó, erosen molyhos. A levelek szórt állásúak, a hajtás alsó részén keskeny-Iándzsásak, felül szálas ak, ép széluek, mindkét felületükön fehéren molyhosak. A fészekvirágzatok majdnem gömbölyuek, 0,5-1 cm átmérojuek, citrom- vagy narancssárga szinuek. A virágzási ideje június-szeptember. Termése kaszat. Hetichrysi ftos). Felhasznált része: a virágzat (Stoechados citrinae anthodium/flos, Fobb hatóanyagai: flavonoidok, piranon-származékok, kumarinak, keseruanyagok, illóolaj és szterolok.

Fobb hatásai: epehajtó, gyulladáscsökkento, májvédo és antimikrobiális. Felhasználás: májvédo-, epehajtó- és krónikus epehólyaggyulladás kezelésére alkalmas teakeverékekben és készítményekben. Megjegyzés: a felhasznált drog termesztésbol származik.

106 [

~

Szamóca,

erdei

L. Rózsafélék családja (Rosaceae)

Fragaria

~

vesca

~

~

~

leírás és elofordulás: évelo növény. Erdokben, bokros helyeken és tisztásakan sokfelé tömegesen terem. Gyöktörzsébol indákatfejleszt, melyek a csomóiknállegyökereznek és szárat hajtanak. Lomblevelei hosszúnyeluek, hármasan összetettek. A levélkék 3-6 cm hosszúak, tojásdadok, fogazott széluek, szorösek. A virágok hosszúkocsányúak, a szirmok fehér színuek. Virágzási ideje április-június. Húsos áltermése kedvelt erdei gyümölcs. Felhasznált része: a levél (Fragariae folium). Fobb ható anyagai: cserzoanyagok és flavonoidok. Fobb hatása: összehúzó. Felhasználás:

hasmenések

elleni teakeverékek

és szájnyálkahártya-gyulladás

elleni

öblögetoszerek alkotórészeként. Aromás illatú fiatal levelei élvezeti teának elkészítve is fogyaszthatók.

[Jf]

június-július

I

107

Szappanfu Szegfufélékofficinalis családja L. (Caryophyllaceae)

~

Saponaria

;;J "";~

~

I •

Leírás és elofordulás: tarackoló gyöktörzsu évelo. Az egész országban megterem, és jÓl alkalmazkodik az eltéro ökológiai viszonyokhoz. Éppúgy megtalálható ártéri- és ligeterdokben, mint homokpusztákon vagy üde gyomtársulásokban. Vöröses szinu, ujjnyi vastag gyöktörzsébol tarackos gyökerek erednek. Felálló vagy felemelkedo szára 30-70 cm magasra no meg, és csak a virágzatban ágazik el. Levelei átellenes állásúak, tövüknél kissé összenottek, 5-10 cm hosszúak, 1-3 cm szélesek, tojásdad ok vagy tojásdad-Iándzsásak, kihegyezettek. A leveleken 3 kiemelkedo ér fut végig. Fehér vagy rózsaszín virágai bugás álernyobe rendezodtek, és egész nyáron, júniustói szeptemberig nyílnak, átmérojük 2-4 cm. Felhasznált részei: a gyökér (Saponariae

rubrae radix)

és a virágos hajtás (Saponariae

her-

ba).

Fobb hatóanyagai: szaponinok. Fobb hatásai: köpteto és nyákoldó. Felhasználás: köpteto hatás ú teakeverékek, szirupok és gyári készitmények alkotórészeként. Megjegyzés: használata óvatosságot és pontos adagolást igényel, ezért az öngyógyitásban nem javasolt a használata!

108

&

I ~~

> június-augusztus

~

> október-április

'q>

Szarkaláb spp. fajok Consolida

Boglárkafélék

aB:::>

családja (Ranunculaceae)

I •

Leírás és elofordulás: egyéves gyomnövények. Utak mentén, parlagokon, szántóföldeken gyakoriak. Eros karógyökeru, felálló szárú növények. A vetési szarkaláb (C. regalis S. F.Gray - baloldali kép) 20-60 cm magas és erosen bokros, a keleti szarkaláb (C. orientalis [Gay] Schröd. - jobb oldali kép) magasabb termetu, szára kevésbé elágazó. Leveleik többszörösen szeldeltek, a levélszeletek keskenyek. A vetési szarkaláb enyhén szorözött vagy kopasz, a keleti szarkaláb viszont suru szorözettol bársonyos. A vetési szarkaláb virágai szétterülo, a keleti szarkalábé pedig nyúlánk, 30 cm hosszú fürtben rendezodtek. A vetési szarkaláb virágai 2-4 cm, a keleti szarkalábé 2-7 cm átmérojuek, a sarkantyúk hossza 2, ill. 1 cm. Virágaik rendszerint kékek, ill. bíborszínuek, ritkább an rózsaszínuek vagy fehérek. A virágzás májustól júliusig, sarjakról szeptemberig tart. Termése hosszúkás /üszo. Felhasznált része: a virág (Calcatrippae tlos). Fobb hatóanyagai: alkaloidok, antocián-szinanyagok és flavonoidok. Fobb hatásai: enyhe vérnyomáscsökkento, vizelethajtó és fertotleníto. Felhasználás: vizelethajtó teakeverékek alkotórészeként, teakeverékek küllemének szépítésére, ill. szemborogató forrázatok készítésére. Megjegyzés: eros hatású alkaloidjai miatt a szarkaláb virágok óvatos felhasználást igényeinek, teakeverékek összetételében is csak kis arányban lehetnek.

I

~

1=:?fJ

június-július

109

Szeder fajok

Szelídgesztenye

spp. Rózsafélék családja (Rosa ce ae )

Castanea

leírás és elofordulás: évelo növények vagy cserjék. Hazánkban mintegy 30 fajt, emellett sok alfajt és keverékfajt tartanak nyilván. Erdokben, szurdokokban, ligeterdokben, árokpartokon, parlagokon, különbözo gyomtársulásokban mindenfelé láthatók. Kúszó vagy hevero száraik tüskékkel borítottak. Leveleik szárnyaltak vagy tenyeresen összetettek, 3-7 (13) fogazott levélkével. Május-júniusban nyiló virágaik rózsásak vagy fehérek. Csoportos csonthéjas termésük piros, hamvaskék vagy fekete szinu.

leírás és elofordulás: nagyobb termetu fa. Az agyagos és savanyú erdotalajokat, meleg hegyi lejtoket kedveli. Nagyobb állományaival Sopron és Koszeg környékén találkozhatunk.

Rubus

Felhasznált része: a levél (Rubi fruticosae fo/ium). Fobb hatóanyagai: cserzoanyagok, C-vitamin és növényi savak. Fobb hatásai: összehúzó. Felhasználás: hasmenés elleni és szájüregi gyulladások kezelésére alkalmas teakeverékek, íll. élvezeti teák alkotórészeként.

110

I

'I~

sativa

MiiI.

Bükkfafélék családja (Fagaceae)

május-augusztus

Magassága elérheti a 30 m-t. Kérge sötétbarna, hosszanti irányban gyakran csavarvonalban bordázott. Levelei 1O-25 cm hosszúak, sötétzöldek, fényesek, borszeruek, a szélük szálkásan fogazott. Virágai arasznyi hosszú, merev, felálló, sárgás színu füzéreket alkotnak, melynek csúcsa felé a porzós, a barka alján pedig a termos virágok találhatók. A virágzási ideje június. Termése 2-3 cm-es makk, melyek kettesével-hármasával merev szorökkel borított kupacsokban helyezkednek el. Felhasznált része: a levél (Castaneae fo/ium). Fobb hatóanyagai: cserzoanyagok és flavonoidok. Fobb hatásai: összehúzó, köhögéscsillapító. Felhasználás: köhögéscsillapitó teakeverékek alkotórésze ként.

_ 00

május-június

1111

Szemvidító

Szurokfu,

spp. Tátogatófélék családja

Origanum

Euphras/a

Ajakosvirágúak

(Serophu/ariaeeae)

leírás és elofordulás: többségükben egyéves, félélosködo életmódot folytató növények. Száraz vagy nedves rétek, legelok, havasi gyepek, sziklás helyek növényei. Az orvosi szemvidító (E. ras/kaviana Hayne) és a közönséges szemvidító (Euphrasia slrie/a Wolf) foként a hegyés dombvidéki réteken gyakori. Gyökérzetük jelentéktelen, más növények gyökerei hez kapcsolódik. Hajtásaik csupán arasznyi magasra nonek. A leveleik keresztben átellenesek, 0,51,5 cm hosszúak, széles tojásdadok, fogazottak, csipkések vagy szeldeltek, fonákjuk surun szorös. Végálló, felleveles virágzataikban a nyár végén nyíló, felso és alsó ajkakból álló virágaik 0,5-1 ,5 cm-esek, fehérek, ibolyás csíkokkal és sárga pontokkal díszítettek. Termésük apró magvakat tartalmazó tok. Felhasznált része: a virágos hajtás (Euphrasiae herba). Fobb hatóanyagaí: iridoid- és fenilpropán-glikozidok, valamint flavonoidok. Fobb hatásai: összehúzó és fertotleníto. Felhasználás: szemhéj- és kötohártya gyulladás, ill. árpa kezelésére, borogatások és szemcseppek formájában.

112 [

június-július

közönséges

vulgare

L. családja

(Lamiaceae)

leírás és elofordulás: évelo növény, melyet gyakran egyéveskénttermesztenek. Száraz tölgyesekben, cserjésekben, sziklás erdokben, vágásokban és legelokön tenyészik. Gyöktörzses, fásodó tövu növény. Szára egyenes, a felso részen elágazó, magassága 30-90 cm, vörös vagy barnásvörös fedo- és mirigyszorökkel borított. Átellenes állású levelei 3-5 cm hosszúak, hosszúkás tojásdadok, finoman fogazottak, mirigyesek. Július-szeptemberben nyíló piros vagy bíborszínu virágai dús bugavirágzatban álfüzérekbe tömörülnek. A virágokat sötétbíbor színu murvalevelek kísérik, amelyekbol hagyományosan gyapjúszínezo festéket nyernek ki. Az egész növény kellemes, fuszeres illatú. Felhasznált részei: a virágos hajtás (Or/gani herba) és az illóolaj (Aelheraleum ar/gani). Fobb hatóanyagai: illóolaj (karvakrol és timol fokomponensekkel) és cserzoanyagok. Fobb hatásai: a hajtás köpteto, görcsoldó és fertotleníto, az illóolaj antimikróbiális és tonizáló. Felhasználás: a virágos hajtásokat hurutos megbetegedések kezelésére javasolt kÖhögéscsillapító és köpteto teakeverékek, valamint egyéb készítmények összetevojeként; az illóolajat inhalálásra és légfertotlenítésre. Megjegyzés: illóolaja a bort enyhén, a nyálkahártyákat erosen irritálhatja.

[?f]

~~

július-augusztus

] 113

Tiszafa (L.) Beauv. (syn.: E1ymus repens Tarackbúza, közönséges Pázsitfufélék családja (Poaceae)

Agropyron

repens

[L.] Gould.)

~

~

QI!

leírás és elofordulás: évelo növény. Mindenfelé gyakori, kellemetlen gyom. Földbeni hajtásai, az ún. tarackok több méter hosszúságú ra is megnonek, 2-3 mm vastagok, csövesek, sárgásbarna szinuek, kissé fényloek. A tarackok csomóin hártyás allevelek és járulékos gyökerek képzodnek. Szára felálló, egyenes, 20-150 cm magas, hengeres alakú, és 10-20 cm hosszú kalászvirágzatban végzodik. Levelei szálasak, élénkzöld vagy kékeszöld szinuek, 5 mm-nél nem szélesebbek, ép széluek. A levél a színén, az ereken elhelyezkedo apró fogacskáktól érdes tapintású. A kalászvirágzatban a kalászkák egymás alatt felváltva helyezkednek el, a kalászkában a virágok lapjával simulnak a kalászorsóhoz. A virágzás a nyár közepétol késo oszig tart. A növénynek szemtermése van. Felhasznált része: a gyöktörzse vagy tarackja (Graminis rhizoma). Fobb hatóanyagai: vízben oldódó szénhidrátok, nyálkaanyagok, kovasav és illóolaj. Fobb hatásai: enyhe vizelethajtó és hurutoldó. Felhasználás: húgyúti-, reumás- és hurutos légúti megbetegedések kezelésére, vizelethajtó- és anyagcsereteák, ill. hurutoldó teakeverékek alkotórészeként.

Taxus baccata

Tiszafafélék

L. családja (Taxaceae)

Leírás és elofordulás: örökzöld fa vagy terebélyes cserje. A Bakonyban oshonos, szigorúan védett állománya van. A növény eszmei értéke 10 000 Ft. Törzse felálló, csavarodó, gyakran már tobol elágazó. A többnyire vízszintesen fekvo ágainak köszönhetöen koronája kúp alakú. Magassága többnyire 10-15 m, de vannak 25-30 m-nél magasabb példányai is. Kérge rozsdabarna, az idosebb fák esetében kerek vagy hosszúkás lapokban leváló. Lapos, színükön élénkzöld, fonákukon világosabb zöld színu, 2-3 cm-es lulevelei az oldalhajtásokon kétoldalt szabályos síkban helyezkednek el és kissé lehajlóak. Virágaik tavasszal nyílnak. A porzós virágok sárga, a növirágok zöld színuek. Augusztusban-szeptemberben éro, dekorativ csonthéjas áltermését eleinte zöld, késobb élénkpiros, húsos mag köpeny veszi körül. A magvak mintegy 4-5 mm hosszúak, barna vagy ibolyás színuek. Az édeskés ízu húsos magköpeny kivételével a növény minden része mérgezo alkaloido!, taxi nt tartalmaz. Felhasznált része: a levél (Taxus baccatae folium). Fobb hatóanyagai: taxán-származékok, bioflavonoidok és cianogén-glíkozidok. Fobb hatásai: citotoxikus és tumorellenes. Felhasználás: rákos betegek kezelésére és életminoségük javítására, gyári készítmények formájában. Megjegyzés: feldolgozott drog termesztett állományból származik.

114 [

október-április I

,

[1K]

] 115

Tölgy, kocsányos Ouercus

robur

Tüdofu, pettyegetett

L.

Pulmonaria

L.

Érdesleveluek

Leírás és elofordulás: nagy, terebélyes koronájú, lombhullató fa. Foként a síkságok jellemzo tölgye, mely a hegyeken 6-700 m-re hatol fel. Magassága elérheti az 50 m-t.Törzse a talaj felett már kis magasságban elágazik. A fiatal ágakon a kéreg barnászöld, világos paraszemölcsökkel fedett, az idosebb törzseken a kéreg mélyen repedezett, feketésszürke. Levelei nyélen ülok, 10-12 cm hosszúak és 6-8 cm szélesek, visszás-tojásdadok, karéjos ak, hullámos szélüek, lekerekített csúcsúak, alapjuknál jellegzetes fülecske található. Felülelükfényes sötétzöld,

vénye. Gyöktörzse többfeju, barnásfekete. A virágot viselo szár kora tavasszal, a tolevélrózsát alkotó levelek kifejlodése elott jelenik meg. A 15-30 cm magas száron elhelyezkedo szárlevelek üde zöldek, szórt állásúak, ülok, 3-8 cm hosszúak, hosszas tojásdadok, ép széluek, a felü-

a fonákuk világosabb. Egylaki, váltivarú virágaik levél hónalji füzérvirágzatokban helyezkednek el, május-júniusban nyílnak. Makktermései kupacsban fejlodnek, a kocsány hossza 2-5 cm. A kocsányos tölgy mellett gyakrabban eloforduló hegy- és dombvidéki tÖlgy/aj a kocsány/alan tÖlgy (Ouercus pelraea [Matt.] Liebl.), melynek kérge szintén gyujtheto. Felhasznált része: az ágkéreg (Ouercus coriex). Fobb ható anyagai: cserzoanyagok. Fobb hatásai: összehúzó, vérzéscsillapitó, gyulladáscsökkento és antibakteriális. Felhasználás: belsoleg hasmenés elleni teakeverékek alkotórészeként; külsoleg szájüregi gyulladások kezelésére szájöblögetok és ecseteloszerek hatóanyagaként, ill. különféle borbetegségek (krónikus nedvezo ekcéma, lábszárfekély) és fagyások kezelésére borogatások formájában.

116

officinalis

Bükkfafélék családja (Fagaceae)

I

{f

1=:?fJ

április-május

családja (Boraginaceae)

leírás és elofordulás: évelo növény. Árnyas erdok, gyertyános-tölgyesek

és bükkösök nö-

letük gyéren serteszorös. A tolevelek vagy nyári levelek hosszú nyeluek, tojásdadok, kihegyezettek, fehéren pettyesek, szorözöttek, a lemez hossza 10 cm, szélessége 3-5 cm. A márciustól májusig nyíló virágai surun mirigyszorösek, a szárak csúcsán forgóvirágzatban rendezodnek. Színük eleinte rózsaszín, majd lilás, legvégül kék. Termése makkocska. Felhasznált részei: a levél (Pulmonariae lolium) és a virágos hajtás (Pulmonariae herba). Fobb hatóanyagai: ásványi anyagok (részben kovasav), allantoin, nyálkaanyagok és flavonoidok. Fobb hatásai: köpteto és köhögéscsillapító. Felhasználás: hurutoldó, köhögéscsillapító és asztma kezelését kiegészíto teakeverékek alkotórészeként. Megjegyzés: májkárosító alkaloidok jelenléte miatt kerülni kell a gyógyteák tartós (többhetes) fogyasztását, ill. az alkoholos kivonatok belsoleges használatát.

~~ >

április-május

~

>

június-augusztus

117

Tyúkhúr, közönséges Sle//aria

media

Szegfufélék

(L.) VilI.

családja

Utifu, keskenylevelu lanceo/ala L.

~~

Planlago

Utifufélék családja

(Caryophy/laceae)

~~

(Planlaginaceae)

Leírás és elofordulás: egyéves, osszel csírázva áttelelo novény. Mindenütt gyakori, szán-

leírás és elofordulás: évelo novény. Hazánkban közönséges és gyakori, réteken és legelo-

tófoldeken, kertekben és nedves réteken tomegesen található. Gyokerei vékonyak, fínom szálúak. Szára felálló vagy lecsepült, elágazó, 10-50 cm magas. Atellenesen álló levelei tOjásdadok, 1-3 cm hosszúak, az alsók nyelesek, a felsok ülok, húsosak, ép széluek, kopaszok. Virágai 4-5 mm átmérojuek, sugarasak, fehér színuek. Tavasztól oszig folyamatosan virágzík. Termése tok.

kön helyenkénttömegesen található. Rövid gyöktórzsébol toálló levélrózsa és virágo kat tartó tOkocsány fejlodik. Nyélbe keskenyedo lándzsás vagy fonalas levelei 2-30 cm hosszúak, szélességük 0,5-3,5 cm között változhat, rányomott vagy bozontos szoruek, esetleg kopaszodók, 5-7 eruek. Tokocsányának hossza körülbelül a levél hosszával egyezik, rajta 5 barázda látható. Tömött füzérvirágzata a kocsány csúcsán helyezkedik el, 2-4 cm hosszú és

Felhasznált része: a virágos hajtás (Slel/ariae herba). Fobb hatóanyagai: szapaninak. Fobb hatása: enyhe vizelethajtó. Felhasználás: vizelethajtó és veseteák alkotórészeként

5-7 mm vastag, gömbös vagy hosszúkás formájú. A párta színe fehéres, a hosszan kinyúló porzószálak és portokok sárgásfehérek. A virágok nyílása alulról kezdodik. A virágzás májustói szeptemberig tart Termése apró magvú tojásdad tok. Felhasznált része: a levél (Planlaginis lanceolalae IoNum). Fobb hatóanyagai: aukubin glikozid, polifenol vegyületek és nyálkaanyagok. Fobb hatásai: antibakteriális, vérzéscsillapító, köpteto és köhögéscsillapító. Felhasználás: heveny légúti fertozésekben a makacs, száraz köhögés csillapítására és az irritált nyálkahártyák bevonására szirup nak vagy gyógyteának elkészítve, valamint köhögéscsillapító és szájüregi gyulladások kezelésére alkalmas gyógyteakeverékek, ill. öblögetoszerek alkotórészeként

118

[

[lJ

május-július

május-július

119

Uröm, fehér Artemisia absinthium L. Fészkesvirágzatúak

családja

Aescutus hippocastanum L. Vadgesztenye Vadgesztenyefélék családja

(Asteraceae)

Leírás és elofordulás: kellemes illatú évelo növény. Parlagokan, legelokön, folyóhordalékan és száraz gyepekben mindenütt elofordul. Gyöktörzse eroteljes, 15-20 cm hosszú, többfeju, belole tOlevélrózsák, meddo és virágzatokat vis elo szárak fejlodnek. Szára 0,5-1,5 m magasra no, az alsó részén fásodó. Az egész növény selymes szorökkel surun borított, fénylo, ezüstösszürke színu. A tolevelek 5-10 cm hosszúak, nyelesek, a hajtások felso részén lévok ülok. Valamennyi levél háromszorosan szárnyasan szeideIt, a levélkék szálasak vagy lándzsa alakúak. A legfelso levelek háromhasábúak vagy épek. A sárga szinu, félgömb alakú, 3-5 mm átméroju virágok bókoló fészekvirágzatot alkotnak. A virágzási ideje júliustói szeptemberig tart. Termése bóbitás kaszat. Felhasznált része: a virágos hajtás (Absinthii herba). Fobb hatóanyagai: keseruanyagok és illóolaj. Fobb hatásai: étvágy- és emésztésjavitó, epehajtó, szélhajtó és féreghajtó. Felhasználás: étvágytalanság, emésztési zavarok és epehólyag bántalm ak kezelésére, önmagában vagy más növényekkel együtt gyógyteának elkészitve, vagy különféle készitmények alkotórészeként. A drogot keseru izu aperitif italok eloállításához a likoriparban is felhasználják. Megjegyzés: csak az alacsonyabb koncentrációjú (max 20%-os) szeszes kivonatai használhatók, mert a töményebb szesz a mérgezo hatású tujont kivonja az illóolajból. 120

I

.•

~I

július-augusztus

-'fl \'l;,) ~ ~

~

(Hippocastanaceae)

I

•

leírás és elofordulás: nagy termetu, nálunk nem honos, diszfaként ültetett Iomhullató fa. Magassága elérheti a 25 m-t, koronája elegáns, szabályos formájú. Kérge sötétszürke, pikkelyesen repedezett. Csúcsrügyei ígen nagyok, gyantabevonattól ragadósak. Ujjasan összetett leveleí hosszú nyeluek, 5-7levélkébol állnak, a levélkék 20 cm-nél is hosszabbak lehetnek, furészes széluek. Fehér virágai nagy, gyertyaszeruen felálló bugavirágzatban, áprilismájusban nyílnak. Termése húsos, tüskés falú tok, melynek átméroje 3-6 cm, benne rendszerint egy nagy barna mag található. Felhasznált részeí: a virág (Hippocastani flos) , a levél (Hippocastani fotium) és a mag (Hippocastani semen). Fobb hatóanyagai: szaponinok, flavonoidok és cserzoanyagok. Fobb hatásai: a terápiás szempontból legjelentosebb magvak gyulladás- és izzadmányok képzodését csökkento, a perifériás keringést és a nyirokáramlást javitó, ill. a gyujtoerek rugalmasságát fokozó tulajdonságúak. Felhasználás: a "magkészitményekkel" pl. visszérgyulladást, visszeres lábszárfekélyt és mutétek utáni ödémákat kezelnek. A virágokból és a level ekbol aranyér, ill. reuma elleni (ülo)fürdok készíthetok. Megjegyzés: a magvak háziszerként csak külsoleg alkalmazhatók biztonsággal.

ffi it..

JL \y

-qu ~ maiUS > ,április-

~~

JuliUS ~június-

~

tember > szep-

121

Varádics, Chrysanthemum gilisztaüzo vu/gare Bernh. Fészkesvirágzatúak családja

(syn. Tanacetum (Asteraceae)

vu/gare

L.)

g, '"'{ .I 'lo.:~ ~ -qu F-:;,)

Leírás és elofordulás: évelo növény. Nagyobb állományaival folyómedrekben és ártereken találkozhatunk. Jellegzetesen eros, aromás illatú növény. Gyöktörzse ferde, vastag és ágas. Szára 30-150 cm magas, nem elágazó. Levelei 15-20 cm hosszúak, mirigyesek, szorösek, szárnyas an szeldeltek, a szárnyak furészesek. A 0,5-1,2 cm átméroju fészkek tömött, dús sátorban állnak, a nyelves sugárvirágok teljesen hiányoznak, a csöves virágok sötétsárgák. Június-szeptemberben nyílnak. Termése kaszat. Felhasznált részei: a virágos hajtás (Tanaceti herba), a virágzat (Tanaceti anthodiumlf/os) és a levelek (Tanaceti fo/ium). Fobb hatóanyagai: illóolaj. Fobb hatásai: antimikrobiális és féreguzo. Felhasználás: a népi gyógyászatban a megszárított föld feletti részeit porrá törték, és bélgiliszták elhajtására fogyasztották. A modern fitoterápíában hasonló célra a mérgezo hatású tujontól mentes illóolaját használják. Megjegyzés: az öngyógyításban kerOlendo az alkalmazása!

122 [

június-szeptember

Vidraeleeke Menyanthes

Vidrafufélék

trilo/iata

L.

családja (Menyanthaceae)

Leírás és elofordulás: évelo vízi növény. Láperdokben, hegyi lápréteken, magassásokban szórványosan eloforduló, védett növényOnk. Eszmei értéke 10 000 Ft. Mivel kúszó gyöktörzse a lápos, zsombékos helyek iszapjába gyökerezík, ezek lecsapolásával élettere mindinkább szukOI. Gyöktörzsébol hosszú nyelu, 3 levélkébol összetett levelek és virágokat viselo hajtások erednek. A húsos levélkék 3-1 O cm hosszúak, elliptikusak, kopaszok, ép vagy enyhén hullámos széluek. A rózsásfehér, rojtos cimpájú virágok a 15-30 cm hosszú virágzati kocsányon laza fOrtben állnak, április-májusban nyílnak. Felhasznált része: a levél (Menyanthidis fotium, Trilolii fibrini folium). Fobb hatóanyagai: keseruanyagok és flavonoidok. Fobb hatásai: étvágyjavító, emésztésjavító, epehajtó és görcs oldó. Felhasználás: kOlönbözo étvágyjavító, gyomorerosíto és epehajtó teakeverékek, ill. vizesalkoholos kivonatok alkotórésze ként. A drogot keseru ízu aperitif italok eloállításához a likoriparban is fel használják.

] 123

offieina/is Ziliz, orvosi L. Mályvafélék családja

1;J ~~

A/thaea

(Ma/vaeeae)

Zsurló, arvense mezei L. családja (Equisetaceae)

~

Zsurlófélék

rakban, ártéri legelokon és szikes réteken gyakori. Húsos, kívül szürkés, belül sárgásfehér gyökereinek hossza 10-30 cm, vastagsága 3-5 cm. A gyökér felso, sokfeju részébol fejlodo eroteljes szárak elérhetik az 1,5 méteres magasságot A növény föld feletti részei csillag alakú szorképletektol vastagon bársonyos-molyhosak. A levelek nyelesek, 5-10 cm hosszúak, 3-5 karéjúak, szélük fogazott. A piszkosfehér vagy halvány rózsaszín virágaik a szárak felso részén, a levelek hónaljában füzérszeruen állnak, júniustói szeptemberig nyílnak. Korong alakú, cikkekre hasadó termése az ún. papsajt Felhasznált részei: a gyökér (A/thaeae radix) és a levél (A/thaeae fo/ium). Fobb ható anyagai: nyálkaanyagok. Fobb hatásai: nyálkahártya-bevonó, hurutoldó és lágyítÓ. Felhasználás: belsoleg gyógyteának és szirupnak elkészitve, ill. gyógyteakeverékek alkotórészeként a légutak heveny- és akut gyulladásainak, valamint az emésztorendszer gyulladásos megbetegedéseinek kezelésére; külsoleg önmagukban vagy más drogokkal együtt öblögetoszerként torok- és szájnyálkahártya-gyulladás, borogatószerként a borgyulladásokat kíséro feszíto fájdalom csökkentésére és ekcéma kezelésére.

00 ~

>

május-júníus

~

>

október-április

~~

leírás és elofordulás: virágtalan, spórákkal szaporodó évelo növény. Ligeterdokben, nádasokban, mocsárréteken, nedves kaszálókan közönséges és a mélyebben fekvo szántó-

leírás és elofordulás: az orvosi ziliz vagy fehér mályva évelo novény. Nádasokban, mocsa-

124

~( ~

Equisetum

~

I

földeken gyomnövényként is megterem. Mocsári gyomtársulásokban helyenként tömeges. Vízszintes, föld alatti tarackjai több szintben helyezkednek el, belolük kora tavasszal törnek elo a vörösesbarna, ágatlan, csúcsukon spóratermo füzért viselo termos hajtások, amelyek a tavasz végére elszáradnak. Ezután bújnak ki a növény ízekbol álló, üreges, zöld színu, bordázott, kovaszemcséktol érdes, 30-60 cm magasra növo meddo hajtásai, amelyek oldalelágazásai - ellentétben a mocsári zsurlóval - négyéluek. A levelek szerepét e növénynél az örvösen álló, suru, zöld oldalágak töltik be. Felhasznált része: a meddo hajtás (Equiseti herba). Fobb hatóanyagai: kovasav-származékok, szapaninak és flavonoidok. Fobb hatásai: vizelethajtó, salaktalanító, sebgyógyító és kötoszövet-erosíto. Felhasználás: vizelethajtó és a reuma kezelését kiegészíto anyagcsereteák összetevojeként, valamint reuma elleni fürdok alkotórészeként Megjegyzés: az egyéb zsurlófajokat nálunk nem gyujtik és nem használják.

június-augusztus

] 125

Mutató (magyar)

Acsalapu 24 15

Mutató (latin)

~ IIr

l.

Arctium tomentosum 114 Hedera Mónch W. etet K. K. 61 helix 106 61 L. 28 Helleborus dumetorum W. Glechoma hederacea L. 72 DC. 48 Leonorus cardiaca L. 122 54 Geum urbanum L. 53 Datura 103 stramonium 86 Viola Viola Pulmonaria fricolor arvensis officinalis L. Murr. 22 22 L. Primula veris L. 67 Quercus 117 Liebl. 116 robur 116 Viscum album L. 38 Solanum dulcamara L. 36 Potentilla Viola odorata anserina L. 62 81 78 Vinca minor L. 88 Geranium 96 robertianum L. 50 Fraxinus Fumaria 60 officinalis excelsior L. L. 77 44 Urtica dioica L. 32 Fraxinus ornus L. 77 Vaccinium Galium Gaerfn. verum vitis-idaea 15 L. 49 L. 19 Borb. 82 Sambucus ebulus L. 26 Maxim. 80 Lamium album L. 21 Sédkender Kecskeruta 103 71 Pali. 104 Tilia cordafa MiiI. 58 Rosa canina L. 51 Matricaria recutita 66 87 Lósóska 84 Bernh.27 Helleborus purpurascens 125 Gypsophila paniculata 40 Centaurium umbellatum Szeder Echium 110 vulgare L. 73 ConvalJaria Palásffüvek majalis 98 Adonis vernalis L.L. 59 124 Gray 16 Jacq.48 109 Acorus Salix calamus alba L. 46 L. 70 Beauv.114 Althaea officinalis L. 124 Consolida 62 regalis S. F. Arisfolochia clematifis L. 39 Inula helenium L. 97 Oenothera Taxus baccata biennis L. 115 82 Betula Ehrh. 94 Tausch Cotinus Crataegus Pászforfáska Vidraelecke Equisetum Komló Corylus 56 Epilobium 95 coggygha 75 avellana chamomilla hirsufum monogyna arvense 123 100 Sc L. op. L. 89 L. L. 55 34 125 46 66 121 MiII. Papaver 112 27 rhoeas L. 101 Arnica montana 20 Taraxacum Euphrasiaspp. Filipendula officinale ulmaria 112 IL.] Eryngium 114 planum L. 64 L.120 Erynglum campesfre L. 64 Artemisia absinthium Tiszafa 115 Lóhere, fehér 83 Prunus Helichrysum arenarium 76 (L.) Gilib.37 Elymus repens IL.] Gould. Zsurló, mezei Linaria vulgaris MiiI. 56 Populus nigra L. 93 Rafn. verrucosa 37 Sempervivum tectorum L. Verbascum Pinus Plantago sylvestris lanceolata phlomoides L. 42 119 L. Uröm, fehér 120 Kerekrepkény72 Hippophae Fuzike, (Schreb.) kisvirágú Wifh. rhamnoides 46 46 Castanea sativa MiiI. 111 Crataegus Kövirózsa, laevigata fali 78 (Poir.) Menyanthes Meféng, Fragaria félizöld vesca trifoliata keleti 88 109 107 L. 123 Bryonia alba L. Trifolium Frangula 43 repens alnus L. MiiI. 83 79 Epilobium Malva Vaccinium Galega Petasifes neglecta officinalis parviflorum hybridus myrtillus Wallv. L. IL.] 71 L. 87 18 Carlina acaulis L. 23 Digifalis Szamóca, Eupatorium Menfha Saponaria Weber (L.) Ehrh. Wi pulegium in mm 57 officinalis erdei Wiggers cannabinum ex 107 Koch 52 35 L. 102 108 L. Juniperus communis L. Seprozanót Somkóró, Mályva, Kikerics, Rumex Rubus spp. spp. erdei oszi orvosi 102 110 84 74 87 104 Lythrum Gyóngyajak, Solidago virgatum canadensis szúrós 45 54 L. 17 Viola tricolor L. ssp. arvenSzemvidító, Gyömbérgyökér, orvosi erdei 112 53 sis Quercus (Murr.) petraea Gaud 22 (Matt.) Kálmos, szagos orvosi 70 99 Lythrum salicaria L. 45 Gyermekláncfu 5zelidgeszfenye vöröslo 52 111 82 Katáng, Párlófu, mezei kózónséges 69 99 Varádics, giliszfauzö Gyepurózsa Ligefszépe, parlagi 51 82 Arctium lappa L. 27 Orménygyökér Kigyószisz, réti 45 közönséges 97 73 Sambucus nigra L. 26 Tussilago Vadgeszfenye Ononis Origanum Iringó, mezei spinosa farfara vulgare 64 121 L. L. L. 63 85 113 Kankalin, tavaszi 67 Centaurium erythraea Robinia Pipacs Füstike, 101 pseudo~acacia orvosi 44 L. Koris, Malva Sóskaborbolya Stellaria Szalmagyopár, magas sylvestris media egybibés 77 homoki (L.) 105 L. Vili. 87 48 118 106 Agrlmonia procera Wallr. 99 Oenofhera Gólyaorr, Legyezofu, Szarkaláb, Hérics, Ibolya, Nadragulya kocsánytalan tavaszi illafos nehézszagú vefési erythrosepala réti 92 80 59 109 116 50 Atropa Sarothamnus belladonna scoparius 92 Achillea collina Gyújtoványfu, Martilapú Szurokfu, Solidago Földitök, Becker 31 fekete virga-aurea 85 közönséges közönséges 43 113 Koris, virágos 77 Mályva, Mogyoró, Hunyor, Müge, Tilia platyphyllos szagos papsajt kisvirágú közönséges 90 87 Scop. 61 89 58 Asperula Nadálytö, odorata fekete L. 90 91 Galagonya, Kufyabenge Galaj, tejoltó csere 79 49 48 Alchemilla Szappanfu spp. 98 108 Kökény, Humulus Gyuszuvirág, Gyóngyvirág, Symphytum Hypericum Füzény, Maszlag, Fuzfa, Hyosciamus fehér borzas vesszos közönséges lupulus csattanó perforatum 46 officinale niger gyapjas májusi 46 45 L. 86 L. 75 76 55 25 57 L. 91 Agrimonia Aesculus L. Solidago hippocastanum eupatoria gigantea L. 99 Ait. L. 17 Tanacetum Melilotus officinalis vulgare L. (L.) 122 közönséges Arcfium minus (Hill.) Kapofnyak 68 Ziliz, Kamilla orvosi (orvosi (fehér székfu) mályva)Centaurea 66 cyanus L. 30 Nyár(fa), Iglice, Nyir(fa), tóvises közönséges fekefe 63 93 94 CapselIa bursa-pasforis IL.] Calluna vulgaris (L.) Hull. 33 Úfifu, keskenylevelu 119 Betula Tyükhúr, pendula kózónséges Rofh. 94 118 Dkörfarkkóró, szószós 96 orbáncfu, közónséges 9529 Agropyron repens (L.) Asarum europaeum Tölgy, Tüdofu, Hárs(fa), L. kocsányos 68 pettyegefett nagylevelu 116 117 58 Berberis vulgaris L. 105 Alkanna tinctoria (L.) Mályva, fehér (orvosi ziliz) Tarackbúza, kislevelu 58 Medic. 100lanafa

I

Thymus

serpyllum

L. 65

Felnyíló termések

Gyakoribb virágzatok

foggal nyíló tok

fürt

füzér

rekeszekkel nyíló tok

lyukakkal nyíló tok

ernyo

tüszo

hüvely

beco

Zárt termések sátor

fészek

gomb

csonthéjas

összetett

fürt

összetett

bogyó

makk

ernyo áltermések

ikerkaszat

kaszat

nkben 130 gyógynövényfaj közül hlutatunk be részletesen: ...•a t6megesen el6forduló és a természetes áIIOrnáf')fveszélyeztetése nélkül gyUjthet6, az 6ngJógyftésban is biztonságosan hasz~Iható fajokat; II 15 védelmet étvez6 gyógynövényfajtát; ~1eldolgozásra és/vagy használatra fff 'rttszel külön engedéllyel végzett ha:ésekblSl, itthon termesztett állo'okból, illetve importból származnak.) - 3Ogyógyvövényfajtát, amely er6s fizioló,•• hatésa miatt csak nagy körültekintés-

8!~ 'tQIsználható és/vag~ a mérgez6 jelle9~~1att nem gyUjthet6. A k6tft~ els6sorban a gyógynövények " feldolgozásával és oktatásával Slakernbereknek ajánljuk, de hasz'Uíltársalehet minden kirándulónak.