Gipszkarton lapok beltéri felhasználása (Csináld magad!) 9637418733 [PDF]

Zitiervorschau

Tartalom

Bevezető

5

Szakismeret Mit értsünk szárazépítésen?

6 6

Anyagismeret Különféle építőlapok különböző alkalmazásokra Különleges gipszkarton lapok — Különleges technológiák (Knauf) Fa vagy fém tartóváz A megfelelő dűbel (tipli) _ _ _ _ Hang- és hőszigetelés Hátsó szellőztetés vagy a szarufák közének kitöltése szigetelőanyaggal Glettelés, házagolás A felület előkészítése Szárazesztrich

22 23 24 24

Szerszámismeret

27

Alapvető munkafogások Válaszfalak és előtéthéjak Tartóváz Közvetlen falburkolat Falburkolat gipszkartoncsíkokból kialakított tartóvázzal

30 30 31 31

10 10 11 14 16 16 18

Párazáró réteg Hangszigetelés Dekoratív felületek Tömítés és felerősítés Nehéz fali terhek

34 36 37 39 39

41 Gyakorlati példák 42 Szárazvakolat új falazaton 44 Tartóvázas szerelés 46 A felragasztásos módszer 48 Kis konyha jó térkihasználással 51 Boltíves falnyílás 53 Rusztikus jellegű tér 55 Válaszfal építése 57 Szép fürdőt a vendégszoba mellé 61 Külön fürdő a gyerekeknek 63 Fürdőszoba építése a tetőtérben 66 Szaniterszerelés 68 Közvetlen, sík mennyezetburkolat 70 Kazettás mennyezet 71 Kedvező fényhatás 75 Lépcsőzetes mennyezetkialakítás 77 Egy régi hall megszépítése 80 Fém tartószerkezetű függő mennyezet — 82 Egy otthonos fészek 87 Fiatalos lakás nyitott konyhával

Bevezető

A barkácsolás olyan hobbi, amellyel napjainkban az emberek milliói töltik el hasznosan szabad idejüket. Egy jó szakmai útmutató segítségével és némi ügyességgel nemcsak kisebb javításokat végezhetünk el magunk, hanem gyakran bámulatos ered­­ ménnyel újíthatjuk fel, szépíthetjük, építhetjük át vagy bővíthetjük otthonunkat. A barkácsolás ugyanakkor megadja a jól végzett munka örömét, amelynek eredményét is napról napra láthatjuk és csodálhatjuk, ezenkívül pedig pénzt is megtakaríthatunk. A szaküzletekben, barkácsboltokban és -áruházakban az ezermester beszerezheti a szükséges szerszámokat és anyagokat. Ám nem elég a megfelelő szerszám és kellő lelkesedés. A munka alapos előkészítéséhez és hibátlan elvégzéséhez kellő szakmai ismeretekkel is rendelkeznünk kell. Azt is tudnunk kell, hogy közben mire ügyeljünk. A Csináld Magad sorozatban megjelent Gipszkarton lapok beltéri felhasználása című kötet a gyakorlatban számtalanszor kipróbált, hasznos ötleteken és mesterfogásokon keresztül mutatja meg, mit hogyan csináljunk.

A könyv lépésekre bontva, ábrákkal és szöveges részekkel ismerteti az egyes műveleteket. A szemléletes jelölésekből egyértelműen megtudhatjuk, hogy milyen nehézségi fokkal, erő- és időráfordítással kell az egyes munkamenetekben számolnunk, és hogy milyen szerszámokra van szükségünk.

Munkánkat helyesen a következők szerint sorolhatjuk be: 1. nehézségi fok - Gyakorlat nélkül is elvégezhető munkák. Nem igényelnek különösebb kézügyességet. 2. nehézségi fok - Ezek a munkák már némi gyakorlatot kívánnak a szerszámok és az anyagok kezelésében. Elvégzésükhöz átlagos kézügyesség szükséges. 3. nehézségi fok - Mesterségbeli gyakorlatot igénylő munkák, a szakmai tudáson kívül átlagon felüli ügyesség is kell elvégzésükhöz. 1. fokú erőkifejtés - Könnyű munka, amelyet bárki kényelmesen el tud végezni. 2. fokú erőkifejtés - Némi testi erőt igénylő munka. 3. fokú erőkifejtés - Olyan jó erőben levő ezermestereknek való munka, akik kemény fizikai munkától sem riadnak vissza.

Szakismeret

Mit

értsünk

a

Szárazépitesen? A házak falait már az ókorban is többnyire bevakolták, akár terméskőből, faragott kváderkövekből, akár vályog- vagy agyagtéglákból készültek. Vakoláshoz mészből és homokból készült habarcsot használtak. A vakolatréteg simává teszi a falat, és a helyiség klímájának szabályozásahoz is hozzájárul azáltal, hogy a helyiség nagy páratartalmú levegőjéből vízgőzt köt le, és azt a száraz levegőben ismét leadja. Az említett célok elérésére a falakat ma is mész-, cementvagy gipszalapú habarccsal vakolják be. A habarcsot többnyire kőműveskanállal hordják fel és simára lehúzzák, de a felhordáshoz egyre gyakrabban szórókészüléket is használnak. A vakolathabarcs a falazóhabarcshoz hasonlóan sok vizet tartalmaz, A víz a vakolat kötésekor csak lassan kötődik meg, ill. párolog el. Ha tehát egy épület külső falait és válaszfalait a klasszikus módon téglákból rakták és nedves habarccsal vakolták be, többnyire néhány hétig hagyni kell azokat száradni, csak utána lehet hozzáfogni

belső kialakításhoz. Az épülétbe ezért csak némi várakozás után lehet beköltözni. Találékony építészek rájöttek arra, hogy időt takaríthatnak meg, ha a belteret gipszkarton lapok felhasználásával alakítják ki. Mivel az így készült falak vékonyabbak, kevesebb helyet foglalnak el, így ezzel az építési móddal egyúttal a rendelkezésünkre álló beltér is jobban kihasználható. Ezek után mi is a szárazépítés? Azoknak a belsőépítési technológiáknak a gyűjtőneve, amelyek felhasználása során nem viszünk felesleges vizet az építési rendszerbe. Ide tartoznak pl. a válaszfalrendszerek, falburkolatok, álmennyezetek, álpadlók, szárazaljzatok, passzív tűzvédelmi rendszerek. A száraz szerelési technológia, vagyis az épületszerkezetekhez előállított építőanyagok és előre gyártott építési elemek száraz szerelése idő- és költségkímélő építési mód. Nedves eljárást szinte csak a fugák, hézagok kitöltésénél alkalmaz. Könyvünk a szárazépítési technológiák közül a gipszkarton lapok felhasználását mutatja be. A szárazépítés tágabb értelemben többet jelent a szerelt technológiáknál. A szárazépítéshez a gipszkarton lapok mellett számos

anyag alkalmazható (pl. forgácslap, dekorlap, rétegelt lemez, fagyapot lapok stb.). A gipszkarton lapok előnyei röviden összefoglalva a következők: - szárazon, gyorsan, kedvező áron, akár házilag is beépíthető szerkezetek. Környezetvédelmi szempontból is előnyösek, mivel az egészségre nem károsak; - repedésmentes felületet adnak, mivel hőre, nedvességre minimális mértékben tágulnak, ill. zsugorodnak (ellentétben pl. a lambériával és egyéb fa alapanyagú építőlemezekkel); - a könnyű szerkezetek csökkentik a tartószerkezetek terhelését; - a szerkezet és a burkolat gyorsan elkészül, így a lakóteret hamarabb használatba vehetjük, mint más technológiák esetében; - ásvány- vagy kőzetgyapot, üveggyapot alkalmazásával költségtakarékos hő- és hangszigetelést érhetünk el velük; - az épületgépészeti vezetékek (vízcső, gázcső, elektromos vezetékek stb.) egyszerűen, a falszerkezet űregeiben vezethetők; - a szerelt válaszfalak jóval kevesebb helyet foglalnak el

7

-

-

-

-

a lakás hasznos alapterületéből, mint a hagyományos tégla válaszfalak; szükség esetén minimális munkaráfordítással gyorsan és tisztán elbonthatok, átépíthetek (ellentétben pl. egy téglafal rengeteg piszokkal járó lebontásával); a gipszkarton lapok szabályozzák a levegő páratartamát, klimatizáló hatásúak. Mivel a gipszmag gazdag mikropórusokban, időlegesen magába szívja a nedvesebb levegőt, ezt raktározza, ha pedig a levegő szárazabb, visszapárologtatja a környezetébe; a speciálisan formázott, acélprofil vázas szerkezet igen stabil és terhelhető (akár 95 kg-os konyhaszekrény is felfüggeszthető rá méterenként); a gipszkarton lapok különösen alkalmasak megelőző tűzvédelemre. A gipsz mintegy 20 % megkötött kristályvizet tartalmaz. Ez pl. 15 mm vastagságú lap esetén 3 L/m vízmennyiségnek felel meg. Tűz esetén ez a kristályvíz „beépített tűzoltóvízként" működik. Tűzgátló gipszkarton lapokból épített tetőtereknél pl. 30, ill. 60 perc tűzállóságú burkolatok építhetők (pl. Rigips RF 15 mm vastag egy-, ill. kétrétegű lapok). Hogy ezek relatív értékben mennyivel is kerülnek többe? A becsült relatív összköltségek a 12,5 mm-es normál gipszkartonhoz viszonyítva az alábbiak: RB 12,5 mm normál/ RB 15 mm normál/ RF 15 mm tűzgátló/két-

rétegű RF 15 mm tűzgátló burkolatok = 1/1,09/1,11/ 1,56. E költségtöbblet életet menthet, olyan biztonságot nyújt, amiből soha nem elég. A fenti 30, ill. 60 perc tűzvédő képességet az ÉMI által A-873/93 szám alatt kiállított Építőipari Alkalmassági Bizonyítvány is tanúsítja. Nyersanyagok A gipszkarton lapok különféle vastagságú gipszmagból állnak, amelyet mindkét oldalán fedőkarton borít. Készítésükre régebben természetes gipszet használtak, ami káros a természetre. Napjainkban többnyire füstgáz-gipszet, ún. reagipszet gyártanak. Ez az erőművek füstgázainak kéntelenítésekor keletkezik, és tisztítás után gipszkarton lapokká dolgozható fel. Alkalmazási lehetőségek Gipszkarton lapokkal nemcsak újonnan rakott vakolatlan vagy sérült régi falakat burkolhatunk rövid idő alatt, hanem a tetőterek ferde felületeit és térdfalait is. Fából vagy fémprofilokból készült tartóvázakkal viszonylag vékony válaszfalakat is építhetünk belőlük. A korszerű szigetelőanyagoknak köszönhetően az ilyen falak hő- és hangszigetelése csekély vastagságuk ellenére is jó, ezáltal nemcsak a rendelkezésünkre álló belterület használható ki a lehető legjobban, de a lakás is komfortosabbá válik. Készülnek hátlapjukon polisztirol keményhabbal vagy kőzetgyapot szigetelőréteggel ellátott gipszkarton lapok is, ezekkel a vakolást és a szige-

telést egy munkamenetben végezhetjük el. Lakásbiológia Mivel a gipszmag gazdag makropórusokban, ezért a helyiség levegőjéből jelentős mennyiségű nedvességet vehet fel, ha pedig a levegő száraz, ismét leadhatja azt. A gipszkarton lapokkal kialakított helyiségek klímája ezért nagyon kellemes és kiegyenlített. Mivel a gipszkarton lapok hővezető képessége csekély, a helyiségek energiatakarékosán fűthetők.

így környezetbarát Ha a lemezek hátlapjára szigetelőréteget erősítünk, energiát takaríthatunk meg (pl. ISOVER üveggyapot, Therwolin üveggyapot, TOPLAN kőzetgyapot, NIKECELL polisztirol hab, STYRODUR extrudált polisztirol hab stb.).

Beépített tűzoltóvíz A gipsz a kénsav kalciumsója. A kalciumszulfáthoz ún. kristályvízként két vízmolekula kötődik. Ha ezt az anyagot 120 °C-on elégetjük, a vegyület a kristályvíz legnagyobb részét elveszíti, és kristályos állapotból fehér porrá alakul át, vagyis égetett gipsszé válik. Ha ezt a port vízzel keverjük, az elveszített kristályvizet megint felveszi, és szilárd, kőszerű anyaggá válik. Ebben az állapotban a gipsz számtalan finom kristálytűnek köszönheti

8 sával még az F180 kategóriába sorolható tűzvédelmi lezárások is lehetővé válnak. Ezek a tűznek 3 óra hosszat is ellenállnak. Magyarországon forgalmazott HF (GKFI), ill. Rigips RFI tűzgátló gipszkarton építőlapokkal 30, ill. 60 perc tűzállósági! burkolatok készíthetők. Megrendelésre kaphatók igen nagy tűzállóságú KNAUF Fireboard tűzvédelmi rendszerelemek is. Természetesen többrétegű (két- és háromrétegű) borítással többszörözött tűzállóság érhető el. Szerelés A gipszkarton lapokat nyers falazatra, betonfalra ragasztógipsszel erősíthetjük fel. Egy másik megoldás szerint a falra vagy mennyezetre dűbelekkel falécekből vagy fémprofilokból tartóvázat erősítünk, és erre csavarozzuk rá a gipszkarton lapokat. Miután a csavarok helyét és az illesztési hézagokat tömítettük és elsimítottuk, majd csiszoltuk és alapoztuk, teljesen sík falfelületet kapunk, amely közvetlenül tapétázható, gipsz- vagy műanyaghabarcscsal vékonyan bevakolható, de csempével is borítható. Jól sikerült példa egy lakás belterének száraz kialakítására Nedves helyiségek falainak burkolására különleges impregnált gipszkarton lapok is szilárdságát. A kristálytűk sza- gipszkarton lap négyzetmétere kaphatók (jelölése HA, régebbálytalanul fonódnak egymás- kereken 2 L vizet köt le, ez pe- ben GKBI, a látható oldalon ba, ezáltal az anyagnak szilárd dig már jelentős mennyiség. a karton színe zöldes, hátolszerkezetet adnak. Gipszkarton lapokból tehát dala szürke, az ismertetőjel ráHa az ilyen gipszet 300 °C fölé égésgátló falakat, sőt tűzálló nyomtatott színe kék). hevítjük, összes kristályvizét fal- és mennyezetszerkezeteelveszíti. Ez tűz esetén nagyon ket alakíthatunk ki. A tűznek Mit várhatunk a beltér előnyös, mivel a víz energiát legalább 30 percig ellenálló el- száraz kialakításától? von el a lángoktól, és ezáltal választó elemek jele F30, A Első pillantásra is szembetűnik gátolja a lángok terjedését, tűzálló F90 jelű szerkezetek a az az előnye, hogy a száradási szinte beépített tűzoltóvízként tűznek 90 percig állnak ellen. idő elmarad, és hogy az alaphat. Egy kb. 1 cm vastag Megfelelő szerkezet kialakítáterület a vékonyabb válaszfa-

lak által jobban kihasználható. A száraz kialakításnak ezenkívül még számos más előnyös tulajdonsága is van. Új épületekben például megtehetjük, hogy a villany- és vízvezetékeket a falon kívül helyezzük el, majd egy elébük helyezett fal mögé rejtjük. Ez az ún. előfalas szerelés gazdaságosabb, mint ha a vezetékeket a falba helyeznénk. Ezen túlmenően a száraz technológiával a mennyezeteket és falakat sokféleképpen alakíthatjuk, amint azt a később ismertetett példákon látni fogjuk. Régi épületek felújításakor is költségeket takaríthatunk meg

az előfalas szereléssel anélkül, hogy rontanánk a hangszigetelést, hiszen a falakat nem károsítjuk vele. Gipszkarton lapokkal gyorsan és olcsón burkolhatunk sérült, egyenetlen felületű falakat, mennyezeteket és padlókat. Mivel az ilyen építésű válaszfalak viszonylag könnyűek, alkalmazásukkor a megengedett födémterhelést sem lép­ jük túl. A hang- és hőszigetelésen száraz technológiával könnyen és mégis hatásosan javítha­ tunk. Egy szigetelt, előre he­ lyezett falhéjjal vagy egy kettős héjú válaszfallal (amelynél a fal két oldala hangtechnikailag

teljesen elkülönül egymástól) bámulatosan jó hangszigetelési értékek érhetők el. Eközben természetesen döntő jelentőségű az, hogy milyen a fal teljes vastagsága. A száraz építési mód azt is lehetővé teszi, hogy - ha később szükségessé válik - az ily módon végzett átépítéseket és kialakításokat felszámoljuk, mégpedig bontás és épületkárok nélkül. A belterek száraz kialakítása azért is vonzó, mert munkamenetei annyira egyszerűek, hogy azokat egy némileg ügyes ezermester könnyen elvégezheti, és a saját kedvére alakíthatja a meglévő teret.

10

Anyagismeret

ban készülnek. A leginkább használatos lemezek vastagsága 9,5 vagy 12,5 mm.

Különféle építőlapok különböző alkalmazásokra A gipszkarton lapok fedőkartonnal borított gipszmagból állnak. Fajtáik és jelölésük az 1. táblázatban látható. Kiválóan tapétázhatok, festhetők vagy csempézhetők, de díszvakolatok is felhordhatok rájuk. A lap hátoldala arról ismerhető fel, hogy a gyártó bélyegzőjét viseli, ez egyúttal a mindenkori lapfajtát is jelöli.

Mivel az utóbbiak merevebbek és stabilabban felerősíthetők, a szakemberek és ezermesterek inkább ezeket részesítik előnyben. A gipszkarton lapok kezelése egyszerű alkalmasak. Nedves helyiségek és vizesblokkok burkolására impregnált lemezek készülnek, ezek nedvszívó képessége csekély, a felvett nedvességet pedig ismét gyorsan leadják.

A gipszmag szilárdítórostokat is tartalmazhat, amelyek például tűz esetén megbízható módon egyben tartják. Szabványos gipszkartonlap-méretek Az ilyen lemezek égésgátló A gipszkarton lapok különféle szerkezetek kialakítására is vastagságban és formátum-

Mind a normál, mind pedig a nedves helyiségek kialakítására használható és tűzgátló impregnált lemezek különféle méretben kaphatók a 2. táblázat szerint. Egyemberes lapok Az ezermesterek leginkább a csupán 60 cm széles, ún. egyemberes lapokat használják. Ezekkel könnyebb dolgozni, és könnyebben is szállíthatók. Az egyemberes lapok hosszúsága gyártmánytól függően 200... 300 cm.

1. táblázat. A gipszkarton építőlapok fajtái és jelölésük Az építőlap fajtája

Rövid jel

Kartonszín

Bélyegzőszín

Normál gipszkarton lap

A, ill. RB (GKB)

fehértől a sárgáig

kék

Tűzgátló gipszkarton lap

F, ill. RF (GKF)

fehértől a sárgáig

piros

Impregnált gipszkarton lap

HA, ill. RBI (GKBI)

zöldes

kék

Tűzgátló impregnált gipszkarton lap

HF, ill. RFl (GKFI)

zöldes

piros

A rövid jelben az R betű Rigips-terméket jelenet

11 2. táblázat. A szabványos, hagyományos gipszkarton építőlapok méretei és tömege Vastagság, s, m m

Szokásos szélesség, mm_5

9,5 ± 0,5 12,5 ±0,5

1200

1 m2-re vonatkoztatott tömeg, kg/m 2

Szokásos hosszúság, mm_5

A (GKB)

HA (GKBI) F (GKFI)

HF (GKFI)

2000