Építem A Házam 1. Kötet (Az Előkészítés) - Olvass Bele! [PDF]

Zitiervorschau

Bodnár György – Tóth Balázs

építem A házam 1. kötet

AZ ELŐKÉSZÍTÉS (2. bővített, átdolgozott kiadás)

TÉT Consulting Kft. Budapest, 2014

Tartalomjegyzék

Előszó ....................................................................................................................................... 10 Bevezetés: A családi ház ........................................................................................................... 13 1. fejezet: Az első döntés: biztos, hogy családi ház? ................................................................. 21 1.1. Szükségletek és vágyak ................................................................................................. 22 1.2. Az otthon különböző formái .........................................................................................24 1.3. Általánosítások és tévhitek a családi házakkal kapcsolatban......................................24 2. fejezet: Hogyan válasszunk építési telket? – avagy hogyan ellenőrizhetjük, hogy álmaink telke tényleg megfelel-e az elképzeléseinknek? ..........................................................................................................39 2.1. Telekhez a házat, vagy éppen fordítva? ....................................................................... 40 2.2. A megfelelő telek szubjektív ismérvei ......................................................................... 40 2.3. A megfelelő telek objektív ismérvei ............................................................................ 40 2.3.1. A telek nagysága és a helyi szabályozási előírások ................................................. 41 2.3.2. A telek terepviszonyai............................................................................................. 46 2.3.3. A telek talajviszonyai................................................................................................47 2.3.4. A telek tájolása .........................................................................................................50 2.3.5. A telek közmű-ellátottsága......................................................................................50 2.3.6. Milyen növények találhatók a telken?.....................................................................55 2.3.7. A telek megközelíthetősége és infrastrukturális ellátottsága ...............................55 2.3.8. A szomszédok ..........................................................................................................56 2.3.9. A telek tulajdonviszonyai és ára ..............................................................................57 3. fejezet: Mielőtt építészhez mennénk – avagy az építési folyamat velünk kezdődik ..........63 3.1. Az építész és a tervezési folyamat ............................................................................... 64 3.1.1. Néhány gondolat elöljáróban .................................................................................. 64 3.1.2. Építtető és építész ....................................................................................................65 3.2. Szakemberek, akik megtervezik a házunkat................................................................67 3.2.1. Az építész .................................................................................................................67 3.2.2. A statikus ................................................................................................................. 68 3.2.3. Az épületgépész ...................................................................................................... 69 3.2.4. Az épületvillamossági tervező ............................................................................... 69 3.2.5. A belsőépítész-lakberendező ................................................................................. 69 3.2.6. A kerttervező .......................................................................................................... 69 3.2.7. …és a többiek ..........................................................................................................70 3.2.8. Az összhang .............................................................................................................70 3.3. A tervekről, kicsit részletesebben ................................................................................ 71 3.3.1. Programterv.............................................................................................................. 71 3.3.2. Vázlatterv ................................................................................................................. 71 3.3.3. Bontási terv .............................................................................................................. 72 3.3.4. Elvi építési engedélyezési dokumentáció ...............................................................73 3.3.5. Építési engedélyezési dokumentáció......................................................................73 3.3.6. Kiviteli (kivitelezési) tervdokumentáció .................................................................74 3.3.7. „Építési terv” ...........................................................................................................75 3.3.8. Megvalósulási tervdokumentáció...........................................................................75 3.3.9. Tartószerkezeti tervdokumentáció ........................................................................76 3.3.10. Gépészeti kivitelezési dokumentáció ...................................................................76 3.3.11. Villamossági kiviteli dokumentáció .......................................................................77 3.3.12. Egy speciális házelem: a kémény ...........................................................................78 3.4. Mibe kerül a tervezés? ..................................................................................................78 3.5. Hogyan készülnek a tervek? .........................................................................................79 3.6. Az engedélyezési folyamat ......................................................................................... 80 3.6.1. Tervtanácsi szakmai vélemény ............................................................................... 80 3.6.2. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás ....................................................... 80

www.epitemahazam.hu

5

Tartalomjegyzék

3.6.3. Az engedélyezési eljárásban részt vevők feladatai ................................................ 81 3.6.4. Az engedélyezési folyamat hossza ......................................................................... 81 3.6.5. Az építési engedély.................................................................................................. 81 3.7. Mit kell végiggondolni a tervezés előtt? ......................................................................82 3.7.1. Család - életvitel ........................................................................................................82 3.7.2. Néhány rövid mondat a háztípusokról....................................................................83 3.7.3. Néhány gondolat a házról .......................................................................................83 3.8. Tervezési program – helyiséglista ................................................................................92 3.9. Néhány gyakran ismételt kérdés..................................................................................93 3.9.1. Milyen feladatai és kötelezettségei vannak az építtetőnek? .................................93 3.9.2. Az e-építési napló.................................................................................................... 96 3.9.3. Kötelező-e egy családi házhoz kiviteli tervet készíttetni? .................................... 98 3.9.4. Mi az a CPR, mi az a teljesítménynyilatkozat – és miben változtatta meg ez a tervezők felelősségét? ...................................... 98 3.9.5. Kell-e energiatanúsítvány új ház építésekor (vagy felújításkor)? .........................101 3.9.6. A Tervtanácsok ...................................................................................................... 102 3.10. A ház tervezése – amit nagyon másként kellene csinálni........................................ 103 3.10.1. Skiccek helyett ...................................................................................................... 103 3.10.2. Tervezés fővállalkozásban ................................................................................... 104 3.10.3. A tervező, mint projektmenedzser? ...................................................................106 3.10.4. Kiviteli terv nélkül hiteles árajánlat sincs! ........................................................... 107 3.10.5. Mindent tisztázzunk előre! ..................................................................................108 3.10.6. Egy felújítás megtervezése ..................................................................................108 3.11. Ellenőrző kérdések a tervezés időszakában .............................................................110 4. fejezet: A bűvszó: energiatakarékosság – avagy hogyan legyen 21.századi a házunk? ..... 111 4.1. Kinek és miért fontos az energiahatékonyság? .......................................................... 112 4.2. Az energiatakarékosság környezetvédelmi szempontjai .......................................... 112 4.3. Mennyit is „fogyaszt” a házunk? A hőtechnikai előírásoktól a sokat emlegetett energiatanúsítványig.......................116 4.4. Hogyan lehet „A” energiaosztályú (vagy még jobb) házunk?.................................. 126 4.4.1. Minél jobb hőszigetelő-képességű határoló felületekkel .................................... 126 4.4.2. Hatékony fűtési rendszer alkalmazásával ............................................................ 130 4.4.3. Okosan kialakított benapozottsággal ................................................................... 131 4.4.4. Megfelelő felület-térfogat aránnyal ..................................................................... 134 4.5. Összegzés .................................................................................................................... 134 4.6. Igény szerint: öko- vagy bioház.................................................................................. 135 5. fejezet: A költségvetés – avagy hogyan hozzuk egyensúlyba a kiadásokat és a bevételeket? ............................. 139 5.1. A költségvetés időhorizontja ...................................................................................... 140 5.2. A költségvetés kiadási oldala – a házépítés költségei ............................................... 146 5.3. A költségvetés bevételi oldala – honnan teremthetők elő az építési költségek? .... 148 5.3.1. Saját tőke ................................................................................................................ 149 5.3.2. Különböző állami támogatások.............................................................................. 151 5.3.3. Lakástakarék-pénztárak ........................................................................................ 154 5.3.4. Munkahelyi támogatás .......................................................................................... 155 5.3.5. Pályázatok .............................................................................................................. 155 5.4. (Piaci kamatozású) hitelek ......................................................................................... 157 5.4.1. A hitelekről általában ............................................................................................. 157 5.4.2. A hitel kamata és költségei.................................................................................... 157 5.4.3. Mekkora összegű hitelhez juthatunk? .................................................................. 159 5.4.4. A hitelkonstrukciókról általában ...........................................................................160 5.4.5. Közvetlenül banktól vagy közvetítőn keresztül? ................................................. 163

6

Tartalomjegyzék

6. fejezet: Ki építse és miből? Ki szállítsa? – avagy hogyan találjuk meg a legjobb szakembereket?.................................................. 165 6.1. A kivitelező megválasztása. .......................................................................................166 6.1.1. Építkezés fővállalkozói rendszerben ..................................................................... 167 6.1.2. Építkezés saját szervezésben ................................................................................ 174 6.1.3. Egy köztes megoldás: a szerkezetkész építés egy kézben .................................. 175 6.2. Általános tudnivalók az anyagválasztásról ................................................................ 176 6.2.1. A termékparaméterek .............................................................................................177 6.2.2. A gyártó és a márka hírneve .................................................................................. 178 6.2.3. A termék minősége................................................................................................ 178 6.2.4. Minősítések és garanciák ......................................................................................180 6.2.5. A szakemberek ajánlásai ....................................................................................... 182 6.2.6. Áru = termék + szolgáltatás .................................................................................. 183 6.2.7. Mit tehetünk, ha mégis problémánk adódik? – Reklamáció ................................ 183 6.3. És ha már minden elő van készítve: honnan szerezzük be az építőanyagot? Kereskedőválasztás..................................................................................................... 184 6.3.1. Szaktanácsadás, konzultáció lehetősége .............................................................190 6.3.2. A telep, az iroda megjelenése ...............................................................................190 6.3.3. A telep földrajzi elhelyezkedése ..........................................................................190 6.3.4. Árak, anyagválaszték ..............................................................................................191 6.3.5. Fuvarszolgáltatás ....................................................................................................191 6.3.6. Kiegészítő szolgáltatások ..................................................................................... 192 6.3.7. Bizalom ................................................................................................................... 192 6.3.8. Mikor vásároljunk?................................................................................................. 192 7. fejezet: Lakóérzet és gazdaságosság – avagy mindaz, amit a szakzsargonból tudni érdemes!.................................................. 195 7.1. A házépítés során felmerülő általános célok..............................................................196 7.2. Mitől kell megvédenie minket egy jó háznak? ........................................................... 197 7.3. Mi kell ahhoz, hogy jól érezzük magunkat otthonunkban? ...................................... 197 7.3.1. Kellemes hőérzet .................................................................................................... 197 7.3.2. Egészséges, „jó” levegő ........................................................................................205 7.3.3. Elektroszmog .........................................................................................................207 7.3.4. A levegő ionizáltsága .............................................................................................207 7.3.5. Megfelelő páratartalom ....................................................................................... 208 7.3.6. Kis zajterhelés ......................................................................................................... 211 7.3.7. Biztonság ................................................................................................................ 214 7.3.8. És még sok minden más .........................................................................................217 7.4. Mi kell ahhoz, hogy otthonunkat gazdaságosan tudjuk üzemeltetni?......................217 7.4.1. Fűtési költségek ......................................................................................................217 7.4.2. Hűtési költségek ....................................................................................................228 7.4.3. Karbantartási költségek ........................................................................................228 7.4.4. Értékmegőrzés.......................................................................................................229 7.5. Mi kell ahhoz, hogy házunk gazdaságosan legyen megépíthető? ............................229 7.5.1. Célok konkretizálása ..............................................................................................229 7.5.2. Utólag minden drágább .........................................................................................230 7.5.3. Minél részletesebb költségvetés ..........................................................................230 7.5.4. Az építkezés teljes szakaszában tudatosan figyeljenek oda arra, hogy mire adnak ki pénzt ........................................................................................................230 7.5.5. Törekedjenek az egyszerűségre! ...........................................................................230 7.5.6. Törekedjenek a minőségre! ...................................................................................230 7.6. Építkezzünk környezettudatosan ...............................................................................231 Melléklet: Hogyan döntsünk – amennyire lehet – racionálisan? ........................................... 232

www.epitemahazam.hu

7

4. fejezet

4.4. Hogyan lehet „A” energiaosztályú (vagy még jobb) házunk? 4.4.1. Minél jobb hőszigetelő-képességű határoló felületekkel A legfontosabb – de egyben a legnyilvánvalóbb – kritérium, hogy minőségi, kellően vastag és jó hőszigetelő-képességű anyagokat építsünk be minden, a környezettel érintkező határoló felületre.

Hogy melyek ezek a felületek? A ház homlokzati elemei, alsó és felső födémei, a talajon fekvő padló, a tetőszerkezet és – amire sokszor nem gondolnak – a lábazat.

4.14. ábra Egy tipikus családi ház kritikus szigetelési helyei (a tetőtér-kihasználástól függően a fölső födémet is érdemes szigetelni).

A hőszigetelés szerepét jól szemlélteti az alábbi példa: A 4.15. ábra egy átlagos családi ház egyik helyiségét mutatja. A kinti levegő hőmérséklete -5 oC, a belső fűtött levegőé +20 oC (tekintsük úgy, hogy erre a hőmérsékletre állítottuk a termosztátot). Az ábra ugyanakkor megdöbbentő részletekre hívja fel a figyelmet. Hiába fűtjük 20 oC-osra a helyiség levegőjét, a határoló falak ettől lényegesen hidegebbek

lesznek. Egy sarokba állított szekrény mögött akár 5 oC (!!) is lehet a fal hőmérséklete! Az eredmény: hidegérzet („húznak a falak”), párakicsapódás, penészedés. (Az okokról a 7. fejezetben bővebben olvashatnak.) A konkrét például szolgáló házra ezt követően 20 cm-es homlokzati hőszigetelést helyeztek fel. (Ez ma Magyarországon még unikumnak számítana…). A változás szemmel látható (4.16. ábra). 4.15. ábra Egy konkrét példa: A külső levegő hőmérséklete -5 oC, a helyiség levegőjét +20 oC-ra fűtjük. Látható, hogy hiába 20 oC-os a levegő, az egyes határoló szerkezeti elemek felületi hőmérséklete ennél lényegesen alacsonyabb lehet – ha egy nem megfelelően szigetelt házról beszélünk. Forrás: Informations Passivhaus Deutscland

126

Gemeinschaft

A bűvszó: Energiatakarékosság

4.16. ábra Ugyanaz az épület, csak éppen utólagosan hőszigetelve. Látható, hogy a helyiség hőmérséklet-viszonyai jóval kiegyenlítettebbek. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a határoló szerkezetek hőmérséklete még így is eltér a levegő hőmérsékletétől! (Hogy miért? Erről majd a 7.11. ábra kapcsán ejtünk szót). Forrás: Informations Gemeinschaft Passivhaus Deutschland, www.passivhaustagung.de

Hogy mi számít „minőséginek”, „kellően vastagnak” és „jó hőszigetelő-képességűnek”, arra az adott szerkezetek ismertetésekor könyvünk későbbi köteteiben részletesen visszatérünk – látható lesz, hogy sajnos a jó

Az erre szolgáló történet egyben azt is bizonyítja, hogy az iménti példa egyáltalán nem légből kapott. Néhány évvel ezelőtt egy társasház épült valahol a DélAlföldön. Úgynevezett betonvázas technológiával készült – ez a nagyobb épületek egyik jellegzetes építési módja. A különösen nagy teherbírású betonból készül a ház „váza”, a falazóanyagnak ebben az esetben ún. vázkitöltő szerepe van. A betonnak nagy a teherbírása, de gyenge a hőszigetelő képessége. A modern falazóanyagok nagyságrenddel jobb hőszigetelő képességűek. Az ilyen technológiával épült házaknál tehát a falszerkezetben két olyan anyag kerül egymás mellé, amelyeknek jelentősen eltér a hőtechnikai tulajdonságuk. A megoldás: a betonvázat külön le kell szigetelni, így érve el a falszer-

hőszigetelő-képesség általában csak más, szintén nem mellékes tulajdonságok rovására javítható…). Nem mindegy azonban, hogy milyenek, milyen kialakításúak ezek a bizonyos szerkezetek.

kezet homogén hőszigetelő képességét. Ezt a társasházat kiváló hőszigetelő-képességű falazóelemből falazták fel – csak éppen a beton hőszigetelésekor valamit nagyon elrontottak. (Hogy, hogy nem, mégis átadták az épületet…) Az első télen egyszer egy kétségbeesett női hang hívta fel a helyi vevőszolgálati munkatársunkat – segítséget kérve. A kolléganőm ki is ment – és megdöbbentő kép fogadta. A fűtött (!!) lakásban az egyik sarokban jeges tócsa állt! A rosszul szigetelt betonvázzal érintkező sarok hőmérséklete a fűtött szobában O oC alá hűlt! A belső levegőben található pára a hideg felületre kicsapódott (hogy miért és hogyan, arról is majd a 7. fejezetben) – és azonnal megfagyott.

4.17. ábra A pillérvázas (vagy vázkitöltéses) építés szemléltetése. Családi házaknál ma még hazánkban ritka, de ha nőnek a földrengés-biztonsággal kapcsolatos elvárások, akkor nagyobb szerepet kaphat. Ebben az esetben a nagy teherbírású betonváz viseli a terheket, a falazóelemek „csak” a hőszigetelésért és a hőtárolásért felelnek. Mivel a beton igen rossz hőszigetelő, így a pillérvázak hőszigeteléséről külön kell gondoskodni.

www.epitemahazam.hu

127

4. fejezet

4.18. ábra Egy-két tipikus hőhíd. Az a./ ábra magának a hőhídnak a fogalmát szemlélteti: a jó hőszigetelő elemek közé „keveredett” gyengébb hőszigetelő anyagon keresztül, mint egy hídon át távozik a meleg. A hőhíd egy speciális lehetősége a falsarok (b. ábra), ahol aránytalanul nagy a hűlő felület. A c./ ábra a 4.17. ábrán bemutatott betonváz hőhíd-veszélyét szemlélteti.

Kritikusnak mindig azok a szerkezeti részek számítanak, ahol több(féle) szerkezeti elem csatlakozik egymáshoz (úgy is mondhatnánk, hogy „él egymás mellett”). Az iménti példa jól illusztrál egy olyan fogalmat, amellyel lépten-nyomon találkozni egy-egy építkezés során – mégis igen sok félreértés övezi. A hőhidakról van szó. Ha az épületen olyan szerkezeti elemek találkoznak, amelyek közül az egyiknek lényegesen gyengébb a hőszigetelő képessége, mint a másiknak, akkor ezen a gyengébben szigetelő (jobban hővezető) elemen gyorsabban elillan a hő, mint a környező eleme(ke)n, így gyorsabban lehűl, és ennek komoly következményei lesznek. A hideg felületen lecsapódik a pára, a nedves felület pedig gombásodáshoz, penészedéshez vezethet. Maga a hőhíd elnevezés arra utal, hogy a jó/jobb szigetelő környezetbe ágyazott gyengébben szigetelő részen, mint egy hídon jut ki a hő – például a fűtött lakásból. „Az ördög a részletekben rejlik” – utaltunk már rá korábban a kiviteli tervek bemutatása kapcsán. A hőhidak tipikus példát szolgáltatnak arra, hogy egy-egy meg nem tervezett, vagy akár rosszul ki-

128

vitelezett ház-részlet alapvetően ronthatja le legszebb elképzeléseinket is. A szerkezetek precíz, részletekbe menő megtervezése elvileg a tervező felelőssége – feltéve, ha megbízzuk ezzel. (Emlékezzünk az előző fejezetben a kiviteli tervekről elmondottakra!) Ellenkező esetben a részletmegoldásokat a kivitelező(k) fogjá(k) kitalálni. A kivitelezők felelőssége ott is tetten érhető, hogy a jó minőségű anyagokat előírásszerűen építsék be – mert azok csak így fogják ellátni például hőszigetelő funkciójukat is. Az egyes szerkezeti elemek és a hőszigetelő-képesség összefüggéséről minden szerkezetnél bőségesen ejtünk majd szót. Egyet azonban fontos szem előtt tartani: a hőszigetelésre is igaz az, ami szinte minden szerkezeti megoldásra: legolcsóbban az új ház kialakításánál lehet megoldani a műszaki problémákat. Minden utólagos korrekció és jobbítás egyértelműen többe fog kerülni, mintha már eleve ilyen megoldást építettünk volna be új házunkba. Elég csak belegondolni abba, hogy utólagos hőszigeteléskor milyen költséget jelent az újra felhúzandó állványzat! Ezen túl a már meglevő szerkezethez való illeszkedés műszaki problémák sokaságát vetheti fel. Gon-

A bűvszó: Energiatakarékosság

doljunk arra, hogy egy utólag felrakott vastagabb külső homlokzati szigetelés esetén jó eséllyel le kell Egy ház „gyenge pontjainak” feltérképezésére igen jó – bár nem olcsó – módszer a hőkamerás felvétel. A különböző hőmérsékletű anyagok molekulái különböző intenzitású mozgást végeznek – miközben sugárzást bocsátanak ki. Ennek a sugárzásnak a hullámhossza az infravörös tartományba esik (4.2. ábra). A hőkamerákban a beérkező hullámok egy ugyanolyan érzékelőre jutnak, mint amilyenek egy hagyományos digitális kamerában találhatók – csak éppen ez az érzékelő az infravörös tartományra

cserélni valamennyi ablakpárkányt is, hiszen azok már nem érnék el a fal új külső síkját. van „hangolva”. Az érzékelt adatokat egy szoftver segítségével alakítják látható képpé. Az eljárást termográfiának nevezik. Sajnos épületek diagnosztizálására csak a téli fűtési időszak alkalmas, hiszen ekkor lehet jól mérni, hogy az előállított hőnek hol és mekkora hányada távozik el veszteségként a külső felületeken keresztül. A mérés szempontjából „ideálisnak” az mondható, ha a külső és a belső levegő között legalább 15 0C hőmérséklet-különbség van.

4.19. ábra Egy-egy hőkamerás felvétel remekül megmutatja, hogy egy épületen hol szökik el a hő. Alul a hőmérsékleti skála van feltüntetve oC-ban. A felső ábrapár egy külső felvételt mutat. Látható, hogy a kép egy hideg téli napon készült (ezt mutatja az épület körüli levegő kék színe). A ház külső felületei azonban ehhez képest „langyosnak” tekinthetők: a belső hő ezeket is melegíti. Erre mondják, hogy „az utcát fűtjük”. Különösen kritikus pontnak számítanak a nyílászárók. Alul egy belső felvétel látható. Itt viszont értelemszerűen a kék felületek a kritikusak (hiszen ezek a hideg pontok a szobában). A sarkok, a beugrók hőtechnikailag kiugróan gyenge pontjai a szobának. (Egyik ok, hogy ide nehezen jut be a 7.9. ábrán bemutatott felfelé áramló meleg levegő.) Forrás: Felföldi Kft. , www.thermoflocinfo.hu

www.epitemahazam.hu

129

4. fejezet

4.4.2. Hatékony fűtési rendszer alkalmazásával Már a tervezés fázisában át kell gondolni majdani fűtési rendszerünket – ennek hatékonysága alapvetően befolyásolni fogja energiafogyasztásunkat! „Spórolni” ezen a területen kétféleképpen tudunk: minél kisebb energiafelhasználással hozzuk létre a komfortérzetünkhöz szükséges hőmérsékletet, illetve minél olcsóbb tüzelőanyagot használunk a meleg létrehozásához. A hőérzetünkkel kapcsolatos egyéb finomságokat is bemutatunk a 7. fejezetben, magával a fűtés témakörével pedig majd könyvsorozatunk V. kötetében fog-

lalkozunk. „Előlegként” álljon itt most egyetlen öszszefoglaló ábra a különböző fűtési módokhoz tartozó takarékoskodási lehetőségekről. Természetesen a fűtési módról szóló döntéskor nemcsak a megtakarítási lehetőségeket kell számba venni, hanem azt is, hogy mindez milyen ráfordítással érhető el – azaz a haszon/költség arányt. (Azért ez sem olyan egyszerű kérdés, mert például milyen „ára” van az üzembiztonságnak, az energiahordozók rendelkezésre állási biztonságának? Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg kevesen mernének vállalkozni az energiahordozók jövőbeli árának megbecsülésére…) 4.20. ábra Hogyan takarékoskodhatunk a fűtéssel – már a tervezés időszakában?

130

A bűvszó: Energiatakarékosság

4.4.3. Okosan kialakított benapozottsággal Az energiatakarékosság nem okvetlenül jelent drága konstrukciókat. Néha csak egy kis odafigyelésre, előrelátásra van szükség és máris „használhatjuk” a természet ingyen rendelkezésünkre bocsátott energiáit és „műszaki megoldásait”. Emlékezzünk arra, hogy az energiatakarékosságra való felkészülés már a telekválasztásnál megkezdődik! A Nap a lehető legtermészetesebb energiaforrás – ráadásul ingyen van. Érdemes lenne tehát sugarait minél inkább a szolgálatunkba állítani. Erről sokaknak egyből a napkollektorok jutnak eszébe, pedig a „napenergiahasznosításnak” van ennél sokkal triviálisabb módja is. Minél több napsugarat engedünk be a házunkba, azokkal „együtt” annál több ingyen hő is érkezik a lakásba. Ennek két módja van: Sok üvegfelülettel törjük meg a tömör falazatot. Úgy tájoljuk az épületet, hogy a napsugarak akkor érjék a nyílászárókat, amikor „magasan jár a nap”, azaz amikor a napsugarak a legtöbb energiát tudják eljuttatni lakásunkba. A „sok üvegfelületnek” van egy extrém példája: ezek a télikertek. Olyan hely a lakásban, ahol jóleső melegben üldögélhetünk tavasszal és ősszel, amikor pedig odakint még hűvös a levegő.

A napsugarak tehát sokat segíthetnek télen, de ami jó az év egyik szakában, az nem túl szerencsés a másikban: nyáron szeretnénk a napsugarakat (és a bennük „hordozott” meleget) minél inkább távol tartani a ház belsejétől. A nagy üvegfelületek, a délre tájolt szobák ebből a szempontból éppen nem túl előnyösek. Nem véletlen, hogy az energetikai számítás is tartalmaz egy, a nyári állapotokra vonatkozó ellenőrzést, megelőzendő a helyiségek nemkívánatos túlmelegedését. Hogy mi lehet a kompromisszum? különböző árnyékolókkal (redőnyökkel, sötétítő függönyökkel, zsalugáterekkel, napellenzőkkel) kombinálhatjuk ablakainkat – később ezekről is részletesen szólunk majd. a fokozottan hőszigetelő nyílászárók nyáron is jó szolgálatot tehetnek. „ravasz” építészeti megoldásokkal is növelhetjük a nyári árnyékolást. Az árnyékolási lehetőséggel bővebben könyvsorozatunk III. kötetében foglalkozunk. A télikert – és az üveg „felhasználásával” véghezvitt napenergia-hasznosítás – ugyanazon az üvegházhatáson alapszik, mint amit a fejezet első felében megismertünk: az üveg átengedi a napsugarakat, de nagy részüket már nem engedi ki. 4.21. ábra A télikertek főleg tavasszal és ősszel irigylésre méltó helyei egy lakásnak, de ha rosszul építik meg őket, akkor nyáron elviselhetetlenekké válhatnak. Forrás: Rehau Kft.

www.epitemahazam.hu

131

4. fejezet

Miért „süt erősebben” délben a Nap, mint például reggel? Ezt az alábbi ábráról könnyű megérteni: azért, mert délben rövidebb utat kell megtegyen a Föld egy adott pontjáig, mint reggel, így útja során kevesebb hő „vész el”. A kisebb

távolságon túl talán még nagyobb szerepet játszik az, hogy az alacsony szögben beeső fénysugaraknak vastagabb felhőrétegen kell áthaladniuk, amely energiájuk nagy részét elnyeli, illetve visszaveri.

4.22. ábra A délelőtti és délutáni napsugarak alacsonyabb szögben érik az épületet. Energiatartalmuk kisebb, mint a déli napé, mert vastagabb felhőrétegen kell áthaladniuk, amely elnyeli, illetve visszaveri a beeső sugarak jelentős részét. (a. ábra). Ha déli irányba tájoljuk a házunk értékes részeit (például a nappalit), akkor a háznak ez az oldala jut „értékesebb” napfényhez a nap nagy részében (b. és c. ábrák). a. ábra

b. ábra

c. ábra

132

A bűvszó: Energiatakarékosság

4.23. ábra A megfelelő és hatékony árnyékolás különösen fontos a délre tájolt épületeknél. Az árnyékolókon túl építészeti megoldások is segíthetnek a nyári meleg távoltartásában. A képen ilyen megoldásnak számít a fedett terasz.

Érdemes megragadni az alkalmat, hogy egy további jó példával szolgáljunk arra, miszerint a házat és annak környezetét érdemes szerves egységként kezelni. Maga a természet is képes ragyogó „árnyékolókat” rendelkezésünkre bocsátani – „automatikus” besugárzás-szabályozással.

Ezt a funkciót remekül betöltheti egy-egy jó helyre ültetett fa: nyáron lombkoronája természetes árnyékolóként viselkedik, télen viszont csupaszon teljes mértékben átengedi az ekkor kívánatosnak számító napsugarakat! Vigyázat, csak lombhullató fával működik!

4.24. ábra Egy jó helyre telepített lombhullató fa „automatikus” árnyékolóként viselkedhet: nyáron lombkoronája távol tartja a közvetlen napsugárzást, télen viszont – „lombhullatott állapotban” – zavartalanul átengedi a napfényt.

www.epitemahazam.hu

133

4. fejezet

4.4.4. Megfelelő felület-térfogat aránnyal Már maga a benapozottság is felvet tervezési kérdéseket, az épület térfogati kialakítása azonban egyértelműen a tervezés körébe tartozik. Akármilyen jól szigeteljük is a ház környezettel érintkező felületeit, valamennyi hő mindig elillan rajtuk keresztül. (A 7. fejezetben majd látni fogjuk, hogy a hő mindenképpen elillan – csak a jól hőszigetelt felületeken lassabban.) Kézenfekvő megoldásnak tűnik, ha csökkentjük a ház érintkező felületeinek nagyságát – így egyben csökkentjük a potenciális hőleadó felületeket is. Ennek a gondolatnak persze határt szab, hogy ezzel egyidejűleg értelemszerűen csökken a ház térfogata – azaz lakóterünk is. Érdemes megpróbálni megkeresni az optimumot: mikor lesz a felület-térfogat arány a lehető legkisebb?

A geometriából ismert, hogy adott térfogatú testek közül a gömbnek van a legkisebb felülete. Ennek ismeretében talán már nem is tűnik olyan furcsának például a Bevezetőben említett iglu, vagy az ennek a fejezetnek a végén bemutatott dombház! (Bár a gömbforma azért belső használhatósági kérdéseket is felvet…) Minél közelebb áll egy ház alakja a gömbhöz, annál optimálisabb felület-térfogat aránnyal rendelkezik. Ilyen megközelítésben egy kockaház jobb, mint egy téglatest formájú. Minél kompaktabb, egyszerűbb épületeket terveztetünk magunknak, annál jobb lesz a felület-térfogat arány – magában hordozva a majdani jó energiahatékonyság alapjait. Ezzel az is érthetővé vált, hogy miért került olyan sok helyen a korábban bemutatott energetikai előírásokba a felület-térfogat arány. (Például a 4.9. ábrán)

4.5. Összegzés Jó energiahatékonyságú házunk tehát akkor lesz, ha minimalizáljuk a hőveszteségeket; jó hatásfokkal állítjuk elő a fűtéshez-(hűtéshez) szükséges energiát; kihasználjuk a pénzbe nem kerülő, ún. „passzív” energiákat, energianyerési módokat (mint amilyen a napenergia) az épületszerkezetet és a gépészetet a leghatékonyabban illesztjük.

Az elmondottakat ismét csak jól példázza egy tényleges felújítás „energiamérlege”. Egy átlagos ház energiaveszteségei láthatók a 4.25. ábra bal oldali oszlopdiagramján – adott belső hőmérséklet fenntartása érdekében ezeket kell ellensúlyozni megfelelő energiával. Ezek láthatók a jobb oldali oszlopban. A skáláról leolvasható, hogy a ház fűtési energiaigénye kb. 220 kWh/m2/év (azaz a korábban elmondottak szerint egy kb. „20 literes házról” van szó).

4.25. ábra Energiamérleg és energiaegyensúly – csak nem mindegy hogy milyen energiaszinten! Az ábra azt szemlélteti, hogy egy ház energetikai veszteségeit mindenképpen pótolni kell. A pótlás történhet természetes úton (benapozással) és mesterséges úton (például fűtéssel). Ha kisebbek a veszteségek (b. ábra), akkor kevesebb energiát kell pótolni, ráadásul felértékelődik a passzív energiapótlás szerepe (változatlan nagyságrendje ugyanis nagyobb hányadot fog képviselni a nyereségeken belül). Forrás: Informations Gemeinschaft Passivhaus Deutschland, www.passivhaustagung.de

134

A bűvszó: Energiatakarékosság

A házat a jelenleg rendelkezésre álló modern technológiák és anyagok segítségével felújították. A felújítás utáni energiamérleg látható a 4.25. ábra jobb oldalán. A ház energiafogyasztása 27 kWh/m2/évre csökkent („2,7 literes házzá” vált). A megtakarítás közel 87%-os.

Mai magyar viszonyokra átszámítva a fűtési költségek – egy korábbi példában is szereplő 150 m2-es ház esetében – 396 000 Ft/évről 49 000 Ft/évre csökkenhetnének. (Emlékeztetőül: 10 kWh kb. 1 m3 gáznak felel meg).

4.6. Igény szerint: öko- vagy bioház Az energiatakarékosság kapcsán viszonylag gyakran találkozhatnak még az ökoház fogalmával is. „Ökoházon” többnyire olyan házakat értenek, amelyek kevés energiát fogyasztanak (így káros anyag-kibocsátásuk is kicsi) és ennek az energiának nagyobb része is megújuló energiaforrásokból származik. (Az „ökonómia” szó takarékosságot, gazdaságosságot jelent.) Mások azonban még tovább mennek, és a beépített építőanyagokat is vizsgálják energiatudatosság szempontjából. Elvégre – szinte minden – építőanyag előállításához energiára van szükség, amelyet többnyire valamilyen primer energiahordozó elégetésével nyernek. Házunk tehát beépített építőanyagai révén áttételesen is „fogyaszt” a környezeti erőforrásokból. Ráadásul a teljességhez az is hozzátartozik, hogy a ház majdani elbontását követően is kezdeni kell valamit a beépített anyagokkal. Ez pedig – attól függően, hogy mennyire újrahasznosítható építőanyagokat használtunk – többé-kevésbé ismét csak terhelni fogja környezetünket. Még egy adalék: az építőanyagok házhoz szállítása is terheli a környezetet – elvégre a teherautók gázolajat fogyasztanak és az elégetéskor felszabaduló gázok szintén károsítják a természetet. Minél távolabbról kerül hozzánk az adott anyag, annál nagyobb a környezet-károsítás mértéke.

Egyetlen példa az „ökocentrikus” szemléletű építkezéshez. Minél több újrahasznosított építőanyagot építünk be házunkba, annál környezettudatosabbak vagyunk. Ezek az építőanyagok ugyanis már második „életüket” kezdhetik meg nálunk – miközben előállításuk csak egyszer terhelte meg a környezetet. Egy viszonylag elterjedt megoldás erre a bontott téglák újra-felhasználása. (Érdekes kérdést vet fel ugyanakkor, hogy ilyen esetben hogyan valósul meg az építőanyagok kötelező minősítése és tanúsítása…)

A környezettudatos építkező tehát nem csak arra figyel, hogy a házába beépített anyagok révén minél energiahatékonyabban működtesse a házát, hanem azt is nézi, hogy a beépített anyagok minél kisebb környezetterheléssel legyenek előállítva; minél kisebb környezetterheléssel legyenek majdan megsemmisíthetőek; minél kisebb távolságból érkezzenek a gyártóműből a helyszínre. Természetesen az itt felsorolt szempontok a legtöbbször egymásnak ellentmondó feltételrendszert alkotnak (az élet már csak ilyen…). Ma már komoly életciklus-elemzések vizsgálják, hogy egy-egy ház valamennyi fenti szempontot figyelembe véve mennyi energiát fogyaszt (azaz mennyire terheli a környezetet) teljes élete során. 4.26. ábra Egy ház teljes életciklusa során figyelembe veendő környezetterhelés jóval több, mint ami közvetlenül a ház üzemeltetéséből adódik! Az életciklus-elemzésekhez ma már sokféle módszert használnak, de családi házaknál ezeket (ma még) ritkán alkalmazzák. Nagyon bonyolult kérdésről van szó, hiszen ábránkat bal oldalra tetszőlegesen bővíthetnénk: figyelembe vehetnénk az alapanyagok bányászatához szükséges energiát is, de még azzal is számolhatnánk, hogy a gyár felépítéséhez is energia szükségeltetett! (És persze itt is megjelenhetnének a környezetkárosítás és a megsemmisítés szempontjai.)

www.epitemahazam.hu

135

4. fejezet

Az ökonómiához nagyon hasonló „ökológia” szó jelentése viszont környezettan. Így nevezik az élőlények és a környezet kapcsolatának kutatásával foglalkozó tudományágat. Ebből a megközelítésből az „öko-„ előtag akár erre is utalhatna. És valóban: többször találkozhatunk azzal, hogy az ökoház megjelölésnél alapvető szempontnak tekintették, hogy maga a ház lehetőleg csak természetes anyagokból épüljön. Ennek szigorú definíciójához olyan anyagok tartoznak, amelyek a természetben fellelhetők és beépítésükhöz nem szükséges komoly energiát igénylő gyártási folyamat. Ilyen anyagból azonban nem sok van: a földet, a vályogot, a követ, a fát és más növényeket (például a szalmát) lehet elsők között felsorolni. Kétségtelen, hogy elődeink kizárólag ezeket az anyagokat használták a nagyipar megjelenése előtt. A döntően ezek felhasználásával épült házakat nevezik bioházaknak is. Leggyakrabban a faházak, a vályogházak, a szalmaházak és az ún. dombházak kapcsán találkozhatunk ezekkel a fogalmakkal. Az első háromról még ejtünk szót, a még ezeknél is egyedibb dombházakat, mint

4.27. ábra Egy dombház képe Balassagyarmaton. Forrás: Hegedűs Zsolt, www.dombhazunk.hu

136

egy kuriózumnak számító építészeti stílust ezen a helyen szeretnénk röviden bemutatni. Ezeknek a házaknak a kiképezése talán a legjobban hasonlít a gömbhöz, a „leghatékonyabb” felület-térfogat arányt mutató alakzathoz. Ezt a formát ahhoz hasonló boltövekkel hozzák létre, mint amilyeneket a templomokban láthatunk. Az így kialakuló „kupola” a lehető legtöbb (nap) fényt tudja felülről begyűjteni. A boltöveket vastag (akár 60–100 cm-es) földréteggel fedik le. Ilyen vastagságban a föld már jó hőszigetelőnek számít, hatalmas tömege pedig remek védelem a nyári meleg ellen. Nagy előny, hogy a szerkezetépítéshez legnagyobb részben használt föld szinte korlátlanul megtalálható bárhol – mindenféle költséges gyártási és szállítási folyamat nélkül is. Ezt azonban sajnos jórészt ellensúlyozzák a bonyolultabb szerkezeti megoldások: a boltövek és az alapvető fontosságú vízszigetelés. Aki ilyen házban gondolkodik, annak azt javasoljuk, hogy feltétlenül forduljon erre specializálódott tervezőhöz és kivitelező csapathoz. (Ugyanez igaz sajnos ma még a legtöbb bioépületre…)

A bűvszó: Energiatakarékosság

Összefoglalás Az építkezésnek ezen a pontján nemcsak házunk formájáról, belső elrendezéséről, az elvárt funkciókról kell döntést hoznunk (életvitelünk és családunk követEgyetlen példával élve: Lakásunkat a fűtőrendszerben keringő fűtőfolyadék melegíti. A fűtőfolyadékot vagy a kazánunkban elégetett energiahordozó égésével felszabaduló hő forrósítja fel, vagy akár – ha alternatív forrásokat használunk – a Nap vagy a Föld hője teszi ugyanezt. Könyvünk utolsó fejezetében látni fogjuk, hogy ugyanaz a kellemes hőérzet alacsonyabb hőmérsékleten is létrejöhet – csak a hőátadás módját kell másként megválasztani. Ekkor kevesebb energiahordozót kell elégetni a kazánban, a Nap vagy a Föld hője pedig eleve csak korlátozottan képes felmelegíteni a fűtőfolyadékot.

Vannak, akiknek ennél a döntésnél a „zöld gondolkodás” fontosabb (minél kevésbé szennyezzük környezetünket), vannak, akik minél kevésbé szeretnének kiszolgáltatottnak lenni a hozzáférhető energiahordozóknak, és persze legtöbben a pénztárcájukat nézik: szeretnék, ha minél kevesebbe kerülne majdani otthonuk fenntartása. Egyes konferenciákon elhangzanak olyan vélemények is, miszerint felelőtlenség ma passzívháznál „gyengébb” energia-besorolású házakat építeni. Egy biztos: utólag nagyon nehéz bizonyos szintnél jobban feljavítani a ház energiafogyasztását. A megcélzott energiafogyasztás alapján alakítja ki

kező 10–20 évének átgondolásával), hanem azt is meg kell határoznunk, hogy mekkora energiafogyasztású házban szeretnénk élni az életünket. Az alacsonyabb hőmérsékletű fűtőfolyadék azonban csak akkor képes ugyanolyan hőérzet kialakítására, ha változtatunk a hőátadás módján. Ezt például úgynevezett felületi fűtések (padlófűtés, falfűtés) alkalmazásával tehetjük meg. Ha tehát valaki radiátoros fűtéssel oldotta meg háza fűtését és később gondol csak az alternatív energiák hasznosítására, akkor nem csak a geotermikus- vagy napkollektoros rendszer beruházási költségeivel kell számoljon, de egyben a teljes ház fűtési rendszerét is újjá kell építse (a radiátoros fűtés nem igazán alkalmas alacsony hőmérsékletű fűtőfolyadékkal történő fűtésre).

az építészünk (és gépésztervezőnk) majdani házunk szerkezeti elemeit és gépészeti berendezéseit. (Egy passzívház tervezése például meglehetősen speciális szaktudást igényel.) Jó tudni, hogy az energiafogyasztás csökkentésének költségei nem lineárisak. Egy bizonyos szint elérése alig jár jelentős plusz költségekkel, azon túl azonban már számottevően drágulnak a fajlagos költségek. Az energiaárak várható növekedése okán a ma építkezőknek azt tanácsoljuk, hogy (legalább) az alacsony energiafogyasztású házak (50)–70 kWh/m2/év fűtési határértékét célozzák meg. (Ezzel házuk legalább az „A” energiaosztályba sorolódna.)

www.epitemahazam.hu

137