Építem A Házam 4. Kötet (Szépség És Praktikum) - Olvasson Bele! [PDF]

Zitiervorschau

„Mikor nekivágtunk a házunk tervezésének, megpróbáltam alaposan felkészülni, és tucatnyi könyvet vásároltam meg. Sajnos sok már elavult információkat tartalmazott, vagy az építkezés csak egy-egy szűk szeletére terjedt ki. Az Építem a házam könyvsorozat tényleg hiánypótló, de nem csak azért hasznos, mert összegyűjtve tartalmazza az építkezéshez szükséges aktuális ismeretek széles körét (gyakorlati példákkal kiegészítve), hanem mert logikusan és rendszerezetten, érthetően mutatja be az információkat, elmagyarázva az okokat és összefüggéseket.” Marcinkovics Rezső „Az Építem a házam kötetei letehetetlenül izgalmasak, többször is elolvastam őket. Én szakmám szerint hentes vagyok, ami nem is lehetne távolabb az építkezéstől, de még én is megértettem a leírtakat, és rengeteget tanultam. Mindenkinek ajánlom, hogy még időben forgassa ezeket a könyveket, hogy ne sírjon, hanem nevessen az építkezés után…” Korcsok Csaba

4 

„A házépítés kicsit olyan, mint amikor valamiféle ellenállhatatlan késztetéstől vezérelve egy zebracsapat át akar kelni a folyón. A víz mély, az áramlatok erősek, a sziklák élesek, és ott vannak az éhes krokodilok is, akik lesben állva mind azt várják, hogy kivehessék belőle a jussuk. Ez bizony nem a zebrák terepe. A zebrák persze nem túl okos állatok, de nekem szerencsére megvolt a lehetőségem, hogy ne tudatlanul, kiszolgáltatottan vágjak neki ennek a folyónak, ha már mindenképp át akartam kelni rajta. Az Építem a házam könyvsorozat legnagyobb ereje számomra épp abban rejlett, hogy segített a felkészülésben, és segített a nehézségek leküzdésében is, mert bizony azokból is akadt bőven. Csak ajánlani tudom őket.” Sulyok Sándor



„A könyv olvasása során értettük meg, hogy ma már teljesen másképp kell hozzáállni a házépítéshez, mint 2003-ban! Nem ajánlanám, hanem kötelezővé tenném minden építkezőnek ezt a könyvsorozatot :-)” Szőke Noémi

4 

Ajánljuk ezt a könyvet minden építkezés előtt álló családnak és az őket segítő szakembereknek egyaránt!

                   

n

Az egyébként is olvasmányosnak, közérthetőnek szánt szöveg megértését ezúttal is 413 színes fotó és ábra, valamint 12 magyarázó, összefoglaló táblázat segíti.

n

Közérthető, de szakszerű formában gyűjti egybe és rendszerezi azt a hatalmas információtömeget, amely szükséges ahhoz, hogy az építkezők megfontolt döntéseket hozzanak a beruházás során, és az elkészült házuk évtizedeken keresztül megőrizze értékét. A sorozat 1. kötetében összefoglaltuk mindazt, amit az építkezés előkészítése során el kell dönteni, meg kell tanulni és el kell végezni. A 2. kötet már a kivitelezés első szakaszába vezet el, két olyan épületszerkezet elkészültét végigkísérve, melyek különösen meghatározóak a ház egésze szempontjából: az alap és a falak. A 3. kötet csupa olyan témáról szól, melyek egyformán érdekesek házépítőknek és házfelújítóknak: nyílászárók, árnyékolástechnika, födémek, beltéri és kültéri padlószerkezetek. A most megjelenő 4. kötet az építkezés befejező szakaszát járja körül, de az érintett témák (belső térelválasztás, szárazépítés, hideg- és melegburkolás, festés, tapétázás) bármilyen későbbi felújítás meghatározó elemei is lehetnek. (Ez a könyv tehát újra és újra leemelhető és leemelendő lesz a könyvespolcról!) Kihagyhatatlan tudásanyag, akár maga vág bele a könyvben szereplő munkálatokba, akár az ezeket végző szakemberekkel szeretne hatékonyan egy nyelvet beszélni!

  Szépség és praktikum



Egy könyvsorozat, amit minden építkezés előtt álló családnak olvasnia kell!

ISBN 978-963-88828-5-1



Tartalomjegyzék

Előszó........................................................................................................................................8 Köszönetnyilvánítás............................................................................................................... 12 1. fejezet: Belső térelválasztás, válaszfalak.......................................................................... 13 1.1. A belső térelválasztás dilemmái.................................................................................... 16 1.2. A válaszfalak...................................................................................................................28 1.2.1. Falazóelemekből készített válaszfalak......................................................................28 1.2.2. Szerelt válaszfalak...................................................................................................... 31 A gipsz, mint kötőanyag......................................................................................................32 1.2.2.1. A gipszkarton és a gipszkartonos szárazépítési rendszerek...............................34 1.2.2.2. Szerelt válaszfalak építése................................................................................... 44 1.2.3. Egy kis kitérő: álmennyezetek és előtétfalak...........................................................45 2. fejezet: Burkolatok............................................................................................................. 51 2.1. Padlószerkezetbe kerülő burkolatok.............................................................................. 53 2.1.1. Egy kis összefoglalás – a padlószerkezetek általános felépítése.............................53 2.1.2. A padlóburkolatokkal kapcsolatos elvárások...........................................................54 2.1.3. A kerámia padlóburkolatok felépítése......................................................................56 2.1.3.1. Választási szempontok..........................................................................................62 2.1.3.2. Burkolás előtti teendők – a fogadófelület ellenőrzése.......................................70 2.1.3.3. Kerámia padlólapok jellegzetes típusai...............................................................73 2.1.3.4. Mit nézzünk a címkén? – A kerámia padlólapok jellemző paraméterei.............76 2.1.3.5. Burkolatragasztók................................................................................................ 80 2.1.3.5.1. A burkolatragasztók főbb jellemzői és jelölésük............................................ 81 2.1.3.5.2. A burkolatragasztók típusai............................................................................83 2.1.3.5.3. Mit mivel ragasszunk?.....................................................................................85 2.1.3.6. Fugák és szilikonok...............................................................................................85 2.1.3.7. Vízszigetelés......................................................................................................... 90 2.1.3.8. Burkolat-kiosztási terv.......................................................................................... 91 2.1.3.9. Kerámiaburkolatok lerakása............................................................................... 94 2.1.3.10.Honnan tudjuk, hogy jól dolgozott a burkoló?.................................................. 98 2.1.4. A hidegburkolatok még egy fajtája: a kőburkolatok............................................... 99 2.1.5. Cementlapok.............................................................................................................101 2.1.6. Öntött műgyanta burkolatok.................................................................................. 102 2.1.7. Egy kis lakberendezés.............................................................................................. 104 2.2. A melegburkolatok....................................................................................................... 106 2.2.1. Laminált padlók........................................................................................................106 2.2.2. Linóleum és PVC burkolatok....................................................................................118 2.2.3. A szalagparketta (készparketta).............................................................................123 2.2.4. Hagyományos parketta (csaphornyos parketta)................................................... 130 2.2.5. Svédpadló................................................................................................................ 137 2.2.6. Parafa padló............................................................................................................. 139 2.2.7. Szőnyegpadló – padlószőnyeg............................................................................... 144 2.2.8. Összefoglalás........................................................................................................... 148 2.3. Burkolatok, melyek a falra kerülnek............................................................................ 148 2.3.1. A falburkolatok szerepe........................................................................................... 148 2.3.2. A falburkolatok felépítése....................................................................................... 150 2.3.3. A falburkolatok felrakása.........................................................................................152 2.3.4. Példák ...................................................................................................................... 154

www.epitemahazam.hu

5

Tartalomjegyzék 3. fejezet: A falak festése, tapétázása................................................................................. 159 3.1. Mi is az a festék?.............................................................................................................161 3.1.1. Festék és vakolat.......................................................................................................161 3.1.2. Festék típusok kötőanyag szerint........................................................................... 164 3.1.2.1. Mészfesték........................................................................................................... 164 3.1.2.2. Diszperziós festék............................................................................................... 164 3.1.2.3. Latex festék.........................................................................................................166 3.1.2.4. Szilikátfesték....................................................................................................... 167 3.1.2.5 Speciális festékek.................................................................................................168 3.1.3. Töltőanyag a festékekben....................................................................................... 170 3.1.4. A szín hordozói, a pigmentek.................................................................................. 170 3.1.5. Adalékszerek.............................................................................................................172 3.2. A színek ..........................................................................................................................173 3.2.1. A színek hatása ........................................................................................................ 173 3.2.2. Hogyan válasszunk a színhez festéket?.................................................................. 176 3.2.3. Ami még a szín mellett fontos: a felületi struktúra............................................... 179 3.2.4. A festékválasztás folyamata...................................................................................180 3.3. A festés folyamata.........................................................................................................181 3.3.1. Az alapvakolat...........................................................................................................181 3.3.2. Glettelés................................................................................................................... 183 3.3.3. Alapozás................................................................................................................... 185 3.3.4. Maga a festés..........................................................................................................186 3.3.5. Ha régire festünk.....................................................................................................188 3.3.6. Hőszigetelő festékek és belső oldali hőszigetelés ............................................... 189 3.4. Tapétázás...................................................................................................................... 190 3.4.1. A tapéták sajátosságai és fajtái................................................................................191 3.4.1.1. Megjelenés, optikai hatás................................................................................... 194 3.4.1.2. Felragaszthatóság és leszedhetőség.................................................................196 3.4.1.3. Nedvességállóság............................................................................................... 197 3.4.1.4. Páraáteresztő képesség.....................................................................................198 3.4.1.5. Tartósság.............................................................................................................198 3.4.1.6. Jelölések..............................................................................................................198 3.4.2. Főbb tapétatípusok.................................................................................................198 3.4.2.1. Papírtapéták........................................................................................................ 199 3.4.2.2. Vlies tapéták....................................................................................................... 199 3.4.2.3. Vinyl tapéták...................................................................................................... 200 3.4.2.4. Textiltapéták....................................................................................................... 201 3.4.2.5. Üvegszövet tapéta.............................................................................................202 3.4.2.6 Kenhető tapéta...................................................................................................202 3.4.3. A tapétázás..............................................................................................................205 3.4.3.1. Az alapfelület és a ragasztó................................................................................205 3.4.3.2. Régire új – még egyszer a fogadófelületről..................................................... 209 3.4.3.3. A tapétázás lépései............................................................................................ 210 3.4.4. Mire figyeljünk tapéta vásárlásakor?.......................................................................213 Tárgymutató......................................................................................................................... 216

6

1. fejezet tv

1. fejezet

Érdemes külön megemlíteni azt a – egyre gyakoribb – módszert, amikor valamilyen Felület- felületfűtés kerül a gipszkarton mögé. (A ” tés fu felületfűtésről volt már szó – ÉAH III. 4.4.1. fejezet, a szerelt falak ilyen alkalmazásáról pedig mindjárt lesz szó az 1.2.3. fejezetben.) A fűtéspanelek elé elvileg egy hagyományos gipszkarton fal is megfelelő, több gyártó is forgalmaz azonban speciálisan erre a célra szolgáló gipszkarton lemezeket.

Végezetül ejtsünk szót egy nagyon fontos kérdésről, egy olyan dologról, ami miatt az egyébként nem túl bonyolult gipszkartoRendszer nozási folyamat végeredménye a napi gyakorlatban sokszor igen siralmas lesz, s amit kritikán aluli hangcsillapítás és repedés-hegyek fémjeleznek. Amiről most szó lesz, az az Építem a házam könyvsorozat hűséges olvasóinak talán már a könyökén jön ki, de most sem hagyható ki. A „bűvszó” megint: RENDSZER! Egy szerelt válaszfal ugyanis nem csak az eddig megismert vázszerkezetből, gipszkarton lemezekből és szigetelőanyagból áll, hanem mindezt jó néhány apróság kiegészíti, melyeknek mind megvan a maguk

Ezek annyiban térnek el hagyományos társaiktól, hogy jobb a hővezetési képességük és a hő jobban el tud oszlani bennük. Ez megint érdekes dilemma elé állítja az építkezőket: vagy megveszik a drágább lapokat és ezután jobb hatásfokkal fűtenek, vagy maradnak az olcsóbb lemezeknél, ezek mögött azonban nagyobb fűtőteljesítményt kell működtessenek (hiszen a fűtőszál és a helyiség között ekkor egy rosszabb hővezetésü szerkezet található).

szerepe. Ezekről azonban a szakemberek(?) jelentős része szeret megfeledkezni. (A feledékenység egyik oka persze most is többnyire a rosszul értelmezett takarékosságban keresendő…) Nézzünk csak három-négy példát erre! A beépítés fontosabb lépéseit bemutató 1.26. ábrán látható, hogy a falhoz csatlakozó, a keretet adó profilok hátoldalára csatlakozó szivacscsíkokat kell elhelyezni. (Ezek öntapadó, a profilok vastagsági méreteiben kapható polietilén csíkok.) Szerepük kettős. Egyrészt rezgéscsillapító hatásúak: nem engedik a rezgések átadását a főfalak és a válaszfalak között. (Ilyen értelemben hasonlóak a padlóknál már megismert úsztatott padlószerkezetekhez – ÉAH III. 4.2. ábra.)

1.25. ábra Ezen az ábrán megpróbáltuk összefoglalni a legfontosabb „odafigyelni valókat”, melyekre egy gipszkartonos szerelt szerkezet építésénél mindenképpen figyelni érdemes.

42

Belső térelválasztás, válaszfalak

Másik szerepük talán még ennél is fontosabb (és rejtettebb). Könnyű elképzelni, hogy hiába dübelezünk nagy odafigyeléssel, a fém profilt soha nem tudjuk majd teljesen odaszorítani a fogadó falfelülethez. Márpedig ez a parányi, a szemnek sokszor nem is látható rés bőven elegendő a hangnak az átjutásra! A szivacscsíkok ezt az apró rést tömítik el. Amiről az előző pár sorban szó esett, alapvető fontosságú, és már egyedül ez a pár sor bőven megéri Önnek a könyvünkbe fektetett pénzt! (Feltéve, ha használja a megszerzett tudást.) A hangszigetelés terén elkövetett hibák ugyanis utólag nem javíthatók! Hiába teszünk utóbb még egy második réteg gipszkartont is a falra, az el nem tömített apró hézag ott marad. (Javítás csak a teljes szerkezet újraépítésével képzelhető el.) És ami még elrettentőbb: hiába építjük meg tökéletesen, tökéletes anyagokból a szerkezetet. Ha ezzel az apró hézaggal nem törődünk, ha ezt az aprócska építőelemet kihagyjuk, akár 50%-kal(!) is romolhat a fal hanggátló képessége! Egy másik apró, de fontos rendszerelem a hézagerősítő szalag. Ezt a gipszkarton lapok közötti hézagoláskor simítjuk bele a hézagoló glettbe – a gipszes hézagoló glett ugyanis önmagában nem lenne képes biztosítani a szerkezet húzószilárdságát a teljes felületre kiterjedően. Ezen a területen nem az „elhagyás” okozza a mindennapokban a legtöbb problémát, hanem a helytelen anyaghasználat. A mesterek jelentős része ugyanis öntapadós műanyaghálót használ erre a célra (ez a legolcsóbb és ezzel a legkönnyebb dolgozni), ami azonban a szakemberek tapasztala-

ta szerint egyáltalán nem tölti be a funkcióját. Jó megoldásnak az üvegfátyol (ez sajnos a sarkokba nem igazán használható, mert törik), vagy a papír hézagerősítő számít. (Ez utóbbi bírja a legjobban az igénybevételeket, éppen ezért a tetősíkokba, ahol a legnagyobb igénybevétel éri a szerkezetet, csak ilyet javasolnak. Sajnos a vastagsága miatt ezzel a legnehezebb dolgozni…) Ha nem törődünk a hézagok megfelelő erősítésével, akkor a falon egy idő után óhatatlanul repedések jelennek meg. Szintén gyakori kivitelezési hiba, hogy befeszítik a két födém közé a gipszkarton lapokat. Márpedig a födémek mozognak, és ez a mozgás egy idő után repedéseket, rosszabb esetben töréseket okozhat. (Emlékezzünk vissza: erről a problémáról már esett szó nem is olyan régen, az 1.15. ábra kapcsán!) A helyes megoldás az, hogy a lapokat építéskor kicsit el kell emelni a padlószinttől – ezt a hézagot majd jótékonyan el fogja takarni a végleges padlószerkezet. Az utolsó gyakori hiba (elvégre nem szeretnénk senkit sem elrémiszteni…) a javasolt csavartávolságok be nem tartása. (Az ok megint egyértelmű: rosszul értelmezett takarékoskodás a csavarköltségekkel és a munkaidővel...) Függőlegesen általában 25 cm-es rögzítési távolságot javasolnak a gyártók (1.25. ábra). Hosszú évek tapasztalata mutatja azt, hogy ekkor lesznek jól megtámasztva a lapok (nem mozdulnak el egymáshoz képest), ekkor nem fognak megrepedni a hézagok. Összefoglalva: egy dolgot mindig tartsunk szem előtt, a gipszkarton lapok nem teherhordó szerkezetek – csak önhordók!

1.2. táblázat Egy összefoglalás különböző szerelt és épített válaszfal-szerkezetek legfontosabb műszaki paramétereiről – jelezve az adott szerkezetek vastagságát is.

www.epitemahazam.hu

43

1. fejezet 1.2.2.2. Szerelt válaszfalak építése

Legegyszerűbb, ha egy szerelt (jelen esetben gipszkarton) válaszfal megépítésének jellegzetes lépéseit egy fotósorozaton mutatjuk be.

1.26. ábra Gipszkartonozás jellemző (legfontosabb?) fázisai. Miután kijelöltük a profilok helyét, rögzítjük a falhoz, padlóhoz, mennyezethez csatlakozó profilokra a csatlakozó szivacscsíkokat (már taglaltuk a jelentőségüket – 1. kép). Ezt követően először a padlóra és a mennyezetre rögzítjük az UW profilokat, majd a falhoz a CW profilokat. (2. kép) A rögzítéshez általában megfelelő a műanyag beütődűbel. Ezt követően oszlopként behelyezzük a többi függőleges CW profilt is.(3. kép Ezeket nem kell rögzíteni! Legyenek 10-15 mm-el rövidebbek, mint a belmagasság – tartalék a födémlehajláshoz. A profilok szára lehetőleg arra nézzen, amerre haladunk a szereléssel – így később az első lapokat a merevebb profiloldalra tudjuk rögzíteni.) Egyik oldalon felrögzítjük a táblákat (4. kép Csak a CW profilokhoz rögzítünk!). Fontos, hogy az erre a célra szolgáló önmetsző csavarok besüllyedjenek a lapokba, de ne szakítsák át a kartonborítást. (5. kép) Ezután a profilok közé bekerülnek az esetleges vezetékek és a szorosan illesztett ásványgyapot szigetelés (6. kép). Ezt követően felkerülnek a táblák a másik oldalra is, majd következik a hézagolás, melynek során a bemélyedések eltüntetése révén teljesen sima felületet hozunk létre. Ha netán maradtak rések a lapok között, akkor ezeket speciális hézagoló anyaggal ki kell tölteni. Ezt követően öntapadó hézagerősítő szalagot ragasztunk a lapok illesztéseire (7. kép – ennek jelentőségéről is esett már szó a repedésmentesség érdekében), majd a szalagon keresztül teljesen kitöltjük a hézagot erre a célra gyártott hézagoló anyaggal – ez egyfajta gipszes glett) (8. kép). A csavarfejeket szintén két lépésben kell glettelni (ide szalag nem kell). Legvégül – a glett száradását követően – a teljes felületet csiszolópapírral át kell csiszolni (9. kép). Forrás: Rigips

44

Belső térelválasztás, válaszfalak

!

!

Az előbbi folyamat-leírásból természetesen nagyon sok (lényeges!) apróság hiányzik Hézagolás – ettől szakma a szárazépítési szakma. Azért érdemes még megjegyezni, hogy a gipszkarton lapok sarokcsatlakozásai külön törődést érdemelnek, mégpedig attól függően mást, hogy külső sarokról van-e szó, vagy belsőről. (Külső sarok például egy ablaknyílás melletti sarok – itt alumínium élvédőt kell elhelyezni a hézagolóba. A belső sarkokat még akril tömítőpasztával is ki kell kenni a folyamat végén.) Ha valaki rátekint az 1.26. ábrára, akkor azt látja, hogy annak fele a hézagolásról szól. Nem véletlenül. Ez a gipszkartonozás méltatlanul elhanyagolt területe, amivel viszont a munka egész első („érdemi”) részét tönkre lehet tenni. Már esett szó róla, de nem árt átismételni: a lapok közé bedolgozott hézagoló anyaggal válik egységes homogén szerkezetté a felület, innentől kezdve, így „összekötve” fognak „együtt dolgozni” a táblák. Ez a homogenitás persze csak akkor jön létre, ha a gipszkarton lapok anyagához illeszkedő hézagoló gipszet használunk. (A gyártók ezt a rendszer részének tekintik.) A sajnos oly gyakran ide kerülő vil-

Kérdésként merülhet még fel, hogy milyen felületképző kerülhet egy gipszkarton falra, van-e ezen a téren bármiféle specialitás. A válasz valójában jócskán túlmutat önmagán, az építkezés során általános érvényű szabályként is használható (mondjuk az sem árt, ha az élet más területein is betartjuk): mindig olvassuk el a gyártó felhasználásra vonatkozó előírásait a csomagoláson vagy a mellékelt használati útmutatóban! Mindezt úgy lehet lefordítani mostani témánkra, hogy minden olyan festék felhordható a glettel elsimított gipszkarton felületre, amelynél a gyártó a gipsz-

lanyszerelési gipsz például nem tekinthető ilyennek. Az is nagyon fontos, hogy a teljes hézagot ki kell tölteni ezzel a speciális gipsszel. Ezt a viszonylag könnyen értelmezhető elvárást egy dolog nehezíti. Arról is esett szó már korábban, hogy a vasbeton acélszálaihoz hasonló célból (azaz a felülettel párhuzamosan jelentkező húzóerők felvételére) hézagerősítő szalagot (hálót) kell bedolgozni a hézagba. Az előző mondatban a hangsúly a „bedolgozni” szón van: a háló alá és fölé is kell kerüljön hézagoló gipsz. Ez eleve nem valósul meg akkor, ha – mint sajnos oly sokszor – öntapadó műanyag hálót használnak hézag erősítőül. Kétségtelen, hogy ezt könnyebb felragasztani, mint beágyazni, de a ragasztás révén alá már nem jut hézagoló. (Arról nem is beszélve, hogy ide üvegszál-erősítéses háló kell, mert csak ez képes tartósan felvenni a húzó igénybevételeket, az egyszerű műanyag nem. Ha a hézagolást elrontják, akkor szinte biztosan igen rövid időn belül ki fognak rajzolódni a falon a táblák, illeszkedésüket még ronda repedések is jelezni fogják. Mindez „csak” esztétikai probléma, de a rosszul kitöltött hézagok ráadásul jelentősen ronthatják is a fal hanggátló képességét.

kartont, mint lehetséges fogadófelületet feltünteti. A vizes bázisú festékek szinte biztosan alkalmasak erre a célra, de ma már jó néhány szilikátfesték is felvihető ide. Arra mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy légáteresztő festéket válasszunk, mert így gátoljuk meg, hogy a gipsz kifejtse egyik fő előnyét, a remek páraszabályozó képességét. Tulajdonképpen a tapéták is felragaszthatók közvetlenül a gipszkartonra, ebben az esetben azonban még érdemes lehet erre a célra szolgáló alapozó használata, mert így elkerülhető, hogy később, ha mégis le akarjuk szedni a tapétát, akkor az a gipszkarton papírrétegével együtt jöjjön le.

1.2.3. Egy kis kitérő: álmennyezetek és előtétfalak Ha már a válaszfalak kapcsán szóba kerültek a szerelt szerkezetek, és szóba került a szárazépítés (ugye ez az, amikor nem viszünk be nedvességet az építés során a szerkezetbe – az esetleges festéstől most tekintsünk el), akkor kínálkozik a lehetőség, hogy röviden szóljunk arról, milyen formában használhatjuk ezt a technológiát a könyveinkben korábban már megismert szerkezeti elemeknél. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hagyományos módon (az Építem a házam 2. kötetéEl”otétfalak ben megismert sokféle technológia bármelyikével) felhúzott falak elé egy előtétfalat is építenek (többnyire szintén gipszkartonból). Mi értelme lehet ennek? n Indokként talán leginkább a könnyű szerelvényez­ hetőséget lehet felhozni. A gipszkarton fal és az eredeti fal közé bármiféle vezeték elhelyezhető anélkül, hogy mindez komoly vésést, az eredeti fal „megrongálását” jelentené. Ráadásul a vezetékekhez a későb-

biekben is (például egy meghibásodáskor) könnyebb hozzáférni, mintha ezek a falban lennének. n Bár ez inkább felújításnál lehet szempont, de egy, akár utólagosan is felszerelt előtétfallal javíthatók az eredeti fal hangcsillapítási tulajdonságai. (Ezt azért mindenképpen szakemberrel kell kiszámoltatni és megterveztetni. Megjegyzendő, hogy a szárazvakolatos megoldás nem igazán alkalmas erre a célra.) n Ha erre szükség lenne, akkor a szerelt fal és a fal közé hőszigetelés is elhelyezhető – gondoljunk a korábban felhozott „spájzos” példára. n Ezzel a megoldással élvezni lehet a (nem olcsó!) gipszes vakolatok minden előnyét – leginkább a korábban már említett páraszabályozó képességet (ami a fölös helyiségpára időleges felvételét jelenti nagy mennyiségben). Ennek legegyszerűbb formájában az előtétfal tisztán szárazvakolatként is funkcionálhat: a gipszkarton – vázszerkezet nélkül – közvetlenül a falra ragasztható (1.27. ábra).

www.epitemahazam.hu

45

1. fejezet

a csövek elhelyezésére sincsen pénzünk, így a teljes rendszer kiépítésének igénye (vagy realitása) is csak évekkel később jelentkezik. Gondban leszünk azonban ekkor, ha az építkezéskor nem hagytunk

elegendő helyet a vezetékeknek! Ha ekkor alakítunk ki például egy előbb bemutatott szerkezetet, akkor kapásból majd 20 centiméterrel lecsökken szobánk belmagassága…

1.28. ábra Az első kép a világítótestek beszereléséhez szükséges lyukak kivágását mutatja, a következő két kép pedig szép példákat a rejtett mennyezetvilágításra. (A LED fényforrások terjedésével az ilyen megoldások valószínűleg egyre népszerűbbek lesznek.) A negyedik képen a szellőztető rendszer központi egységét, és a szellőzőcsöveket helyezték el az álmennyezet fölé (jeleztük, hogy erre a célra kb. 20 cm hely szükséges), míg az utolsó kép egy gipszkartonba integrált felületi fűtés álmennyezeti rendszerbe szerelését mutatja. Az ilyen táblák egy kicsit vastagabbak (15 mm). Forrás: Rigips, www.archiv.termuves.hu, www.i.imgur.com, Kamleithner Budapest, Uponor

Az álmennyezeti rendszerek ezen kívül (hála a bennük elhelyezhető hangszigetelésnek) arra is alkalmasak lehetnek, hogy javítsuk a födém hangszigetelési tu-

48

lajdonságait (csak léghangokra). Végül, de nem utolsó sorban itt is használhatjuk szárazvakolatként a gipszkarton táblákat.

2. fejezet urkolatok

2. fejezet

Amikorra ide jutunk a házépítésben, addigra jövendő otthonunk helyiségei már voltaképpen elnyerték végső formájukat: mind a hat lehetséges oldalról (alul, felül és négy oldalról) falak veszik körül. Elkészült az aljzat és a födém(ek) (ÉAH III. 3. fejezet) és állnak a

falak is (ÉAH II. 2. fejezet). A szerkezetekben (remélhetőleg!) ott vannak azok a víz-, hő- és (esetlegesen) hangszigetelések is, melyek megvédenek bennünket a külvilág viszontagságaitól. Akár már be is költözhetnénk, nem?

2.1. ábra A helyiségeinket határoló szerkezeti elemeket akár szabadon is hagyhatnánk – feltéve, ha azok egyedi szépséget kölcsönöznének lakásunknak. Egy gerendaházban (ÉAH II. 2.2.4. fejezet) eleve hozzátartoznak a „fílinghez” a kívül-belül látszó farönkök (első kép), és egy látványos fafödémet is érdemes lehet nyersen megmutatni. A második képen egy olyan lakást láthatunk, ahol a felújításkor egyik falon leverték a vakolatot és szabaddá tették a régi, esztétikai élményt is nyújtó kisméretű téglákat – ráadásul a mennyezet szerkezetét is „kibontották”. Forrás: Woodwill Kft. és A mi otthonunk

A helyzet azonban az, hogy a lakás helyiségeinek határoló szerkezeteit célszerű megvédeni különböző, a mindennapi élet során belülről érkező igénybevételektől (hogy mik ezek, mindjárt kitérünk rá); többnyire célszerű eltakarni (mert ez azért így sokkal esztétikusabb). Melyek azok az igénybevételek, melyektől célszerű megvédeni a szerkezeteket (falaIgénybe- kat, padló,- és födémszerkezetet)? vételek Először is az ún. mechanikai igénybevételektől. Értelemszerűen ez leginkább a padlószerkezet esetében igaz, amelyen járunk (akár magas sarkú cipőben is), és amin nehéz bútorokat tárolunk (sőt, esetenként tologatunk is). Másodjára a nedvességtől. Igen sok építőanyag önmagában is érzékeny a nedvességre (a vályognál a nedvesség például statikai problémákat is okoz, míg a szigetelőanyagoknál „csak” a szigetelő-képességet rontja), de külön veszélyt rejt magában, ha a szerkezetbe kerülő nedvesség télen ott meg is fagy, és szétfeszíti a környezetét. (A külső térrel határos szerkezetekben kifelé haladva nyilván folyamatosan csökken a hőmérséklet – ÉAH I. 7.11. ábra.) A nedves felületek dohos, párás levegőt eredményeznek, ráadásul kiváló táptalajai a különböző algáknak és (penész)gombáknak – erről bőségesen szóltunk már az ÉAH I. 7.3.5. fejezetben. Nem véletlen, hogy még a 2.1. ábra nyers téglafalát is impregnálták. Talán kevésbé nyilvánvaló, hogy a szerkezeteket többnyire célszerű megvédeni a kosztól is – ennek közérthetőbb megfogalmazása, hogy szeretnénk n

n

52

könnyen tisztíthatónak tudni a bennünket körülvevő felületeket. Ez utóbbi kívánságból azonban (napjainkban) egy újabb is következik. Mivel közkedvelt tisztítószereink többnyire – erősebb vagy gyengébb – vegyszerek, így a tisztítandó felületnek nem árt vegyszerállónak is lennie. (Ez a kívánalom természetesen egészen más jelentőséggel bír egy kémiai laborban, mint egy konyhában vagy fürdőszobában, de azért érdemes gondolni rá. Vagy vegyszermentes tisztítószereket használni.) A ház szerkezeteink belső felületei már alapvetően meghatározzák otthonunk látványképét, hangulatát, Esztétika ilyen értelemben már (részben) a lakberendezés témakörébe tartoznak. Ha bármiféle burkolat kerül a szerkezetekre, akkor annak célszerűen összhangban kell lennie mind az adott helyiség funkciójával, mind berendezési tárgyai­val. Éppen ezért a burkolatválasztás fő szempontja nagyon sokszor az esztétika; a lehetséges, a rövidesen bemutatott burkolatok, felületképzések pedig éppen ezen a téren fognak nagyon markáns különbségekkel szolgálni. A burkolatokat leginkább az őket érő igénybevétel alapján lehet kétszer Csoportosí- két nagy csoportba sorolni: tások beltéri, illetve kültéri burkolatok; vízszintes, illetve függőleges fogadófelületre kerülő burkolatok. A kültérre kerülő vakolatokról, festékekről, és szerelt burkolatokról részletesen szóltunk az Építem a házam n n

Burkolatok

2. kötetében (3. fejezet), a kültéri erkély- és teraszburkolatokat pedig könyvsorozatunk 3. kötetében (4.2.1. és 4.4.2 fejezetek) veséztük ki. (Nem nehéz kitalálni, hogy a kültéri padlószerkezetek fokozott hőhatásnak, fagyhatásnak és vízhatásnak vannak kitéve – ebből adódik a különlegességük.) Így most, ebben a fejezetben már kizárólag a belső burkolatokkal foglalkozunk, egyben követjük a második felosztás logikáját: a fejezet első részében a pad-

lóra kerülő lehetséges burkolatokról lesz szó, a másodikban pedig a falakra kerülőkről. Akik elmélyülten elolvasták az Építem a házam 3. kötetét, joggal gondolhatják, hogy „de hiszen a vízszintes fogadófelületet jelentő padlószerkezeteket egyszer már kitárgyaltuk!” (4.1., 4.2., 4.3. és 4.4. fejezetek) Azt gondoljuk, a következőkben ki fog derülni, hogy azért maradt még jócskán újdonság és érdekesség…

2.1. Padlószerkezetbe kerülő burkolatok

!

Ezek azok a burkolatok, melyek vízszintes fogadófelületre kerülnek és az egyik legfontosabb igénybevételük, hogy járunk rajtuk. Talán célszerű mindjárt itt, a fejezet elején megtenni az egész fejezet legfontosabb kijelentését: A burkolatok (kerüljenek ezek padlóra vagy falra) mindig egy rendszer (szerkezet) részét alkotják, egy olyan rendszerét, mely a burkolatokon kívül még jó néhány egyéb összetevőből is állnak,- és amelyet csak egységes egészként érdemes értelmezni. Ilyen rendszernek számít most a padlószerkezet, melynek csak egyik, legfelső (látványos) része a burkolat (2.2. ábra). Már többször esett szó arról, hogy hiába válogatjuk össze egy rendszer elemeit önmagukban kiváló termékekből, ebből (sajRendszer nos) még nem következik okvetlenül, hogy az így összerakott rendszer együtt, rendszerként is jól fog funkcionálni!

Egy olyan komplex szerkezet, mint amilyen a padlószerkezet, csak akkor lesz megfelelő minőségű, ha a tervező olyan anyagokat, termékeket válogat bele össze, melyek arra a célra valók, ahová kerülnek (nyilván más elvárásokat támasztunk egy vizes helyiségben, egy nappaliban, egy padlófűtéses helyiségben, vagy éppen egy teraszon); maguk az anyagok jó minőségűek; ezek az összetevők jól együtt tudnak dolgozni (például egy burkolatragasztó megfelelő minőségben tapad mind a két összeragasztandó anyaghoz); a szerkezet összeépítése során mind az összetevőkre vonatkozó szabályokat betartja a kivitelező (például a kötési időkre vonatkozókat), mind a szerkezet megépítésére vonatkozó elvárásoknak megfelel (például a dilatációk kialakításánál). Nem egyszerű kihívás, de azért távolról sem lehetetlen… És ha már szerkezetről esett szó, akkor nézzük meg, hogyan is épül fel egy padlószerkezet! n

n n

n

2.1.1. Egy kis összefoglalás – a padlószerkezetek általános felépítése Legegyszerűbb és leglátványosabb, ha egy általános padlószerkezet felépítését és az egyes rétegek funkcióját egyetlen ábrán mutatjuk be (2.2. ábra).

2.2. ábra Egy általános padlószerkezet felépítése – ez az általános kép kissé módosulhat különböző felhasználási területektől függően (jellemző példát jelentenek a kültéri teraszok), de ezekről elég részletesen szóltunk könyvsorozatunk 3. kötetében. Ebben a fejezetben a padlókiegyenlítés feletti burkolati rétegekről esik majd szó. (Megjegyzés: Az ábrán szereplő vízszigetelő réteg csak a „vizes” helyiségekbe szükséges.).

www.epitemahazam.hu

53

!

Burkolatok

Teraszburkolat

Mint már említettük, ebben a fejezetben alapvetően a beltéri burkolatokkal foglalkozunk. A külső burkolatokról álljon itt emlékeztetőül négy kép az

Építem a házam 3. kötetéből, ahol a 4.2.1. fejezetben részletesen foglalkoztunk a teraszokon és erkélyeken kialakított padlószerkezetek sajátossá­ gaival. 2.8. ábra A (kültéri) teraszok padlószerkezetének legjellemzőbb sajátossága a víz „kezelése”. Ebbe a szerkezetbe mindenképpen kerül vízszigetelés – vagy a hőszigetelés alá, vagy fölé. (A hőszigetelés persze el is maradhat, ha a terasz alatt fűtetlen tér van.) Ha alá kerül, akkor a szigetelés csak zárt cellás, nedvességre nem érzékeny lehet. A vízszigetelés egyformán lehet lemezes vagy kenhető, erről az Építem a házam 1.2.4 fejezetében lehet bővebben olvasni (első két ábra). A burkolatra kerülő vizet el kell vezetni róla, ehhez szükséges a legalább 2% lejtés. Ha a burkolat hézagain keresztül „pangó víz” juthat a szerkezetbe, akkor ezt speciális drénlemezekkel kell elvezetni onnan (második ábrapár).

Tény és való, hogy ha a magyar építőipar problémáit valamilyen példán szemléltetni kellene, akkor erre talán éppen a teraszburkolatok lennének a legalkalmasabbak… Annyi rémtörténet kering feljött, megrepedt teraszburkolatokról, hogy sok építkező kétségbeesetten keres alternatív megoldásokat. A nyilvánvaló lehetőségként kínálkozó faburkolat mellett például napjainkban egyre többen gondolkoznak azon, hogy egyben kiöntött epoxigyanta burkolatot tesznek a teraszra – mindkét megoldás (főként az utóbbi) drágábbnak számít, nem UVstabil (kifakulhat), és nedvesség hatására csúszós lehet. Pedig ha csak az Építem a házam könyvekben leírtakat figyelembe vennék a tervező és kivitelező szakemberek, a kerámiaburkolatos teraszokkal semmi gond nem lenne! Röviden összefoglalva a kültéri teraszok hidegburkolataival kapcsolatos „odafigyelni valókat”: n mind a lapoknak, mind a ragasztónak, mind a fugának fagyállónak kell lenni; n a ragasztónak flexibilisnek kell lennie (erről még lesz szó!), és a ragasztásnál mind a lapot, mind a

A belső térbe kerülő burkolatokra ilyen szempontból értelemszerűen jóval kisebb igénybevételek várnak. Mielőtt azonban fellélegeznénk, had hívjuk fel a figyelmet egy olyan veszélyre, ami a modern mai házak kapcsán került egyáltalán napirendre. Napjaink energiatakarékos házai jó nagy ablakfelületekkel rendelkeznek a

fogadófelületet meg kell kenni (kétoldali ragasztás – erről is lesz szó); mindenképpen érdesített felületű burkolólapot válasszunk, mert különben már egy nyárvégi, őszi harmat után is jégpályához fog hasonlítani a teraszunk (ez a gond a gyantás burkolatokkal is, hacsak nem érdesítjük őket); a nagyobb igénybevétel miatt ide tényleg jó minőségű burkolólapokat célszerű választani. (Mondjuk ez nem árt beltéren sem…) Az ilyen kerámiaburkolatok ideális kültéri burkolatok: könnyen tisztíthatók és időtállóak. A teraszra kerülő kerámiaburkolatokkal kapcsolatban egy dolgot érdemes talán a mérleg másik serpenyőjébe tenni: a kerámia jobb hőtároló, mint például a fa, ennek következtében nyáron jobban át tud forrósodni. (Ez a jelenség sötétebb burkolatoknál értelemszerűen fokozottan jelentkezik.) Tavasszal és ősszel ugyanez a tulajdonság ugyanakkor előnyös lehet. Végül egy fontos megjegyzés ennek a témának a végére: bár a napsugárzásnak kevésbé kitettek, de fagy szempontjából a terasszal egyenértékűen kell kezelni a zárt garázsok burkolatait is!

n

n

déli oldalon. (Ez a téli passzív hőnyereség szempontjából jön jól – ÉAH I. 4.4.3. fejezet. Egy ilyen üvegfelület mögött például a nappali kerámiaburkolata nem sokkal kisebb hőterhelésnek van kitéve, mint a teraszon! (Hacsak nem húzzuk el/le az árnyékolót.) Na, jó, egy zápor itt azért már nem fogja tovább kínozni a padlónkat…

www.epitemahazam.hu

63

!

Burkolatok

!

Burkolás előtt a fogadófelület maradék nedvességtartalmát mindenképpen ellenőrizni kell! (Erre az ún. CM-vizsgálat alkalmas, amiről mindjárt lesz egy tanulságos történet is.) Cementkötésű esztricheknél (ezeket CT típusnak hívják) a maradék nedvességtartalom maximum 2,5% lehet, kalcium-szulfátos (azaz gipszes, CA típusú) esztricheknél 1%. (Padlófűtés esetén ezek az értékek alacsonyabbak.) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy cementes kötésű alapfelületeknél legalább 28 nap a burkolhatósági idő, ha viszont a burkolás közvetlenül a szerkezeti betonra történik, akkor 3-6 hónap! Itt is lehet adni egyfajta ökölszabályt. A burkolást megelőző napon a helyiség különböző pontjaiba le kell rakni burkolólapokat a mázas felükkel felfelé, vagy letakarni fóliával (ami meggátolja pára eltávozását). Ha másnap a felületük nedves lesz (a lecsapódott párától), az aljzat pedig sötétszürke, akkor biztosan nem lehet nekiállni a további munkának! Ha a maradék nedvességtartalom még túl nagy, akkor nincs más megoldás, mint várni! Az égetett kerámia rideg anyag – nagy a terhelhetősége a különböző nyomó igényFelületi bevételekkel szemben, de rosszul viseli a egyenle- hajlításból származó igénybevételeket (ÉAH tesség I. 7.28. ábra). Ez utóbbiak kockázata megnő egy egyenetlen felületen és/vagy nagyobb méretű lapoknál (2.15. ábra).

2.16. ábra A rideg kerámiában a hajlítóerőkből (kékkel és narancssárgával) létrejövő feszültség akár repedéseket, töréseket is okozhat. Ez a veszély nyilván annál nagyobb, minél egyenetlenebb az alapfelület, minél nagyobb a lap mérete (annál több „dudor” eshet alá – az ábrapár első képe), illetve minél vékonyabb a lap (ugyanaz az erő könnyebben eltöri). Az ábrapár második képén látszik, hogy ugyanolyan egyenetlen felület kevésbé veszélyezteti a kisebb lapokat.

Ökölszabály: ha vékonyágyas ragasztót használunk (ennek vastagsága kisebb, mint 5 mm, a ragasztóréteg a képen sárga sraffozottan jelölve), akkor a 2.15. ábrán jelzett szinteltérés (a szürke alapfelületen) maximum 4 mm lehet – ha ezt egy 2 méteres mérőrúd mentén vizsgáljuk bárhol a helyiségben. (Ez a tipikus eset a 2.2. ábra rétegrendjénél.) Ha az alapfelüAz alábbi történet egy apróságról szól, de talán jól rávilágít, hogy let egyenetlenebb (például egy már meglevő rémilyen kicsiségeken múlhat egy-egy építkezés sikere. (És milyen tegre burkolnánk), akkor célszerű vastagágyas apróságok különböztethetik meg a jó szakembert a kiválótól…) A ragasztót használni – ekkor kicsit megengedőbnedvességtartalom meghatározására látszólag jó megoldás az ún. bek lehetünk –, például méterenként is megenelektromos nedvességmérő használata (ami ráadásul viszonylag gedett a 4 mm eltérés. olcsó eszköz is). A baj „csak” az, hogy ennek segítségével igazán Nem véletlenül foglalkoztunk ilyen sokat a a felszín nedvességtartalmát lehet megmérni (a felszínhez érint- burkolatok fogadófelületével. A burkolatok hijük hozzá a mérőt), márpedig a nedvesség (már csak a súlya miatt bái nagyon sokszor valójában nem is magának is…) az alsóbb rétegekben gyűlik fel, és onnan tör a felszínre. Ezek- a burkolatnak a hibái (vagy magának a burkohez a rétegekhez csak úgy tudunk eljutni, ha pár helyen feltörjük lásnak a hibái), hanem igazából az alapfelületaz aljzatot. (Gondolom, minden építkező elszörnyed akkor, amikor tel kapcsolatos problémákra vezethetők vissza. például a burkoló elkezdi felvésni a frissen elkészült gyönyörű aljza- Sőt, talán nem túlzás kijelenteni, hogy a legtöbb tot, de ha utána mér is, akkor nyugodjunk meg!) Az alsó esztrich- burkolathiba a fogadófelület hibájának a követharmadból vett mintát kell azután egy mérőeszközbe helyezni (ez a kezménye! (Kicsit olyan ez, mint maga az építkeCM-nedvességmérő). A mintavételhez kalapács és véső szükséges – zés. A hibák egy jelentős része már magához a elég macerás munka. Adja magát a mesternek a felvetés, miért kell tervezési fázishoz kapcsolódik, de majd csak a ilyen kőkorszaki módszereket alkalmazni, ha van elektromos fúró/ kivitelezés során fog felszínre kerülni…) véső? Az esetek jelentős részében az ötletet tett követi, ami máris Végre itt az ideje, hogy most már közelebbről komoly önbecsapáshoz vezethet. A gyorsan forgó fúrófej ugyanis is megismerkedjünk a kerámiaburkolatok háfelmelegíti a betont, a nedvesség elpárolog (legalábbis arról a hely- rom fő összetevőjével, a burkolólapokkal, a raről), azt hisszük már száraz az aljzat, pedig nem… gasztókkal és a fugákkal!

2.1.3.3. Kerámia padlólapok jellegzetes típusai Amikor a szakboltok kínálatában böngészünk, jó néhány speciális szakkifejezéssel találkozhatunk. Ilyenekkel, mint mázas kerámia, greslap, keramit lap, mettlachi lap, mozaik.

Ezek a nevek egyrészt a gyártástechnológiára utalnak, másrészt – és ez sokkal fontosabb a felhasználóknak – a fizikai tulajdonságokra.

www.epitemahazam.hu

73

!

Burkolatok 2.1.3.5.3. Mit mivel ragasszunk? Az eddig leírtakon túl a ragasztóválasztás dilemmáját tulajdonképpen egy nagyon egyszerű kérdésben is össze lehet sűríteni: mit mivel ragasszunk? Egyik oldalon állnak a többféle (anyagú, méretű) padlólapok, a másik oldalon a többféle lehetséges alapfelület. Összefoglalva: Ragasztót annak ismeretében kell választani, hogy milyen a fogadófelület és burkolólap nedvszívó képessége, n

n n n

mekkora méretű lapokat ragasztunk, kültéren vagy beltérben ragasztunk, mekkora terhelés várható az adott helyiségben.

Szerencsére családi házakban távolról sem ennyire bonyolult a helyzet! A szükségesnél jobban nem elmélyedve a szakma rejtelmeiben, íme egy összefoglaló táblázat – családi házas felhasználók számára (2.2. táblázat).

2.2. táblázat Ebben a táblázatban összefoglaltuk, hogy a családi házak padlószerkezeteinél legtipikusabbnak számító fogadófelület – kerámialap párosításokhoz milyen típusú ragasztó használata ajánlott. Jól visszaköszönnek a táblázatban a korábban elmondottak: minél nagyobb a burkolólap, és minél nagyobb hőingadozásokra képes az alapfelület, annál rugalmasabb ragasztó használata indokolt. A táblázatban nem tettünk különbséget a burkolólapok között azok tömörsége/porozitása alapján – pedig ez is befolyásolhatná a ragasztóválasztást –, a felsorolt párosításoknál azonban ebből nem adódik különbség. Ugyancsak befolyásolhatná a ragasztóválasztást a terhelés mértéke, ez azonban inkább ipari alkalmazásoknál szempont. Forrás: Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség Műszaki Irányelv Kerámiaburkolatok kialakítására

Nagyon reméljük, hogy könyvünket szakemberek is olvassák, de természetesen az is lehet, hogy egy-egy magánépítkező is szeretne még ennél is többet megtudni a hidegburkolás rejtelmeiről. Számukra egy nagyon dicséretes, és a magyar piacon kicsit unikumnak számító kiadványt szeretnénk ajánlani, ami ráadásul ingyenesen letölthető formában is elérhető. A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség 2014 végén jelentette meg Műszaki Irányelv Kerámiaburkolatok kialakítására című kiadványát, amelyben a hazai piac szinte teljes egészét lefedő gyártók szakemberei foglalták össze a hidegburkolatok tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges legfontosabb tudnivalókat. Az ott leírtak bármilyen gyártó bármilyen termékének használata esetén érvényesek. (Az Irányelvből mi is szemezgettünk ebben a fejezetben – legutóbb éppen a 2.2. táblázat kapcsán.)

Nem véletlenül foglalkoztunk ennyit a burkolatragasztókkal. Ne becsüljük alá az egy házon belüli helyiségburkolatok költségvonzatát! Arról se feledkezzünk meg, hogy ezekre a költségekre az építkezés vége felé kell sort keríteni, amikor már többnyire fogyóban a pénz… Ekkor jönnek a bevezetőben említett kompromis�szumok: méregdrága csempe a legolcsóbb ragasztóval felragasztva? Ügyes kezű kőműves által kifu-

gázott burkolat, mert a burkoló túl drága lett volna? Bármilyen nevetségesnek, hihetetlennek tűnik is így leírva, igencsak gyakori mindez a hazai építkezéseken. Az eredmény pedig (ismét csak) jókora pénzkidobás: a drága pénzen megvett padlólap, csempe egész egyszerűen nem tudja kifutni legjobb formáját a silány segédanyagok miatt… Nincs ez másként a hidegburkolatok harmadik ös�szetevőjével, a fugákkal sem!

2.1.3.6. Fugák és szilikonok Igazából már az eddigiekben is sok szó esett a fugákról ebben a fejezetben, – de foglaljuk össze még egyszer a lényeget, és egészítsük ki néhány fontos tudnivalóval.

Elvileg(!) lehetséges lenne az, hogy a burkolólapokat szorosan egymás mellé illesztjük, így kétségkívül nagyon látványos, egybefüggő(nek tűnő) felületeket nyerhetnénk.

www.epitemahazam.hu

85

2. fejezet

Ez azonban nem lenne túl célszerű – két okból sem. Már többször említettük, hogy a kerámialapok mérete (az alapanyag eltérése, a gyártási technológia pontatlanságai miatt) még gondos válogatás mellett is kis mértékben eltérhet egymástól. Ezt a méretpontatlanságot valahogy ki kell egyenlíteni a lerakás során – hasonlóan, mint ahogy a falban a habarcs kiegyenlíti a falazóelemek egyenetlenségeit. Arról is esett már szó, hogy az aljzat–ragasztó– kerámialap rendszerből a kerámialap számít a legridegebb összetevőnek. Ha nem hagyunk elég helyet a hőtágulására (amit a ragasztó és az alapfelület le tud követni), akkor egész egyszerűen elreped, eltörik (2.9. ábra). Ezen okok miatt fektetéskor a lapok között helyet kell hagyni. Ezt a helyet töltjük ki CG1: cement alapú fugázó anyag „alaptulajdonságokkal”, CG2: cement alapú fugázó anyag emelt Jelölések minőséggel. Az „emelt minőség” nagyobb kötőanyagtartalmat és nagyobb diszperzió-tartalmat takar (a cementes fugákban is van ma már műanyag diszperzió a rugalmasság növelésére), aminek a következménye kisebb vízfelvétel és magasabb kopásállóság. Vannak olyan gyártók, melyek erre még külön betűjelekkel is utalnak. W: csökkentett vízfelvétel, A: magasabb kopásállóság. Vizes helyiségekben, kültéren, és padlófűtés esetén mindenképpen CG2-es terméket kell választani, de használatukat érdemes megfontolni konyhák esetében is. (Ez a jelölésrendszer kicsit hasonlít a ragasztók C1-C2 besorolására.) Léteznek ezen kívül még ellenállóbb fugák is. RG2: javított reaktív műgyanta alapú fugázó anyag (más néven epoxifuga). Ezek kötőanyaga egy erős műgyanta, Epoxifuga aminek következtében az ilyen fugák nagyon keményre kötnek, vegyileg ellenállók, és gyakorlatilag vízhatlanok. Ilyen fugák valók olyan helyekre, melyek tartós vízterhelésnek vannak kitéve – jellemzően épített zuhanyokhoz. (Ezek alján mindig megáll egy kis víz, ami folyamatosan áztatja a fugát. Tartósan ennek egy CG2-es cementes fuga sem tud ellenállni.)

Ha megkönnyebbüléssel vettük tudomásul, hogy túl vagyunk a nehezén, amikor a külső vakolatok és belső festékek választásánál a mesterek elénk toltak egy millió színből álló színkártyát (ahol két egymás melletti szín ráadásul első pillantásra megkülönböztethetetlenül kevéssé tért el egymástól…), akkor igencsak meg fogunk lepődni, amikor fugaválasztásnál elénk raknak egy majd hasonló gazdagságú színválasztékot! Itt ráadásul a fugaszíneket nem önmagukban kell megítél-

valamilyen rugalmas (a hőtágulásnak helyet hagyó) anyaggal – ez a fuga. És ha már – szükséges rosszként – ott van, miért ne legyen szép? A fugákkal szemben tehát egyformán támasztunk műszaki és esztétikai követelményeket. A jó fuga kemény, száradáskor nem foltosodik, könnyen bedolgozható a lapok közötti hézagba, szép fugaképet eredményez. Ezek megint csak szép, de kissé megfoghatatlan követelmények. Szerencsére itt is van szabvány (DIN EN 13888), amelyben foglalt követelmények alapján a gyártók különböző jelöléssel láthatják el a termékeiket. n n n

n

Mindenképpen ilyen fuga kell termálvizes medencékhez és a vegyszerrel kezelt normál medencékhez – még a nem tartósan vizes helyekre is. (A cementes fugákat megtámadják és lebontják a vegyszerek.) Végül, de nem utolsó sorban az epoxifugák alkalmazásán el lehet gondolkodni konyhák padlózatán is – kicsit más okból. A hidegburkolatok egyik nagy előnye a könnyű tisztíthatóság. A padlólapokban a háztartási tisztítóvegyszerek sem tesznek kárt és a mázas bevonat a vizes szennyeződések felszívódását is gátolja. Egy ilyen burkolat gyenge pontjait egyértelműen a fugák jelentik. Még a CG2-es fugák is vesznek fel valamennyi nedvességet, márpedig a nedvességgel szennyeződések is bejuthatnak a fugába, elszínezve azt. Különösen rémisztő perspektíva, ha például vörösbor, főzőolaj, vagy éppen a húsból kicsepegő vér ömlik ki a padlóra. Ezeket csak olyan durva tisztítószerrel lehetne többékevésbé eltávolítani, ami biztosan elszínezné magát a fugát is. (Az elszíneződési probléma természetesen élénkebb fugaszíneknél a nagyobb probléma.) Ha viszont epoxifuga kerül a lapok közé, akkor ebbe egyáltalán nem tud behatolni a nedvesség, következésképpen a szennyeződés sem. A kiömlött vörösbort például csak le kell törölni egy vizes szivaccsal, és kész. Ráadásul az ilyen, kőkeményre kötő fugák kevésbé sérülékenyek, nem jelennek meg rajta olyan repedések, melyek egyből támadási felületet jelenthetnek a kosznak és a nedvességnek. (Azt talán mondani sem kell, hogy az epoxifugák drágábbak…)

ni, hanem a választott burkolatok közé elképzelve! A lapok közötti fugaszélesség betartása egyszerre fontos műszaki és esztétikai Fugaszempontból. A nagyobb lapok „naszélesség gyobbat” tágulnak, így szélesebb fugák szükségeltetnek hozzájuk – ez esetükben ráadásul nem is mutat csúnyán. (A burkolás során az állandó fugaszélesség betartásában az ún. fugakeresztek segítenek – 2.31. ábra.)

Ne feledkezzünk el arról, hogy a hőtágulás „lekezelésében” a fugákon kívül fontos szerephez jutnak a dilatációk is – 2.9. ábra. No meg a falcsatlakozásokhoz használt szilikonok, melyekről mindjárt lesz szó.

86

3. fejezet A 

3. fejezet

Nézzük először a színek – általánosan elfogadott – hatását színenként külön (3.3. táblázat)!

3.3. táblázat Az egyes színek általánosan elfogadott hatása

Kezdjük két, viszonylag széles körben ismert ténnyel. Először is: a hideg színeknek (nevükhöz híven) hűsítő érzete van, a meleg színeknek Hideg és ezzel szemben „vérpezsdítő”. (Kicsit olyan meleg ez, mint a hideg- és melegburkolatokkal kapcsolatos érzet, de míg ott az érzésnek konkrét fizikai hatása volt (a burkolat hőelvezető-képességéhez kapcsoltan), addig itt ugyanez a tudatalattink révén hat.

Hideg színnek számít a kék (ez a „leghidegebb” szín a színkeréken), a kékeszöld és a liláskék (ezek veszik körbe a kéket), melegnek pedig a narancs (ez a „legmelegebb”), és az ezt körbevevő piros és a sárga. Egy északi, kevés napsütéshez jutó szobát ezért érdemes lehet (csupán ezen megfontolás alapján is) meleg színűre festeni, míg egy déli fekvésű, nagy ablakos helyiség elbírja a hideg színeket is (főleg nyáron).

3.9. ábra A hideg és a meleg színek hatásának összehasonlítására talán jó példát jelent ez a két, teljesen különböző hangulatú konyha, melyekben a berendezési tárgyak színét és stílusát is jó ízléssel ötvözték a falak színével. Forrás: JUB

Távolító, közelít”o

174

Ennél talán egy fokkal kevésbé ismert tény, hogy a színek a térérzetünkre is hatással vannak. Úgy tartják, hogy a világosabb színek a tágasság érzetét keltik – mintha távolabb lennének a falak. Ezért nevezik

ezeket távolító színeknek. A tágasság érzetét a hideg színek is fokozzák. Legalkalmasabbak erre tehát a hideg színek világos árnyalatai. Ebből egyenesen következik, hogy a fehér szín tágítja a teret leginkább, de jól jöhet ebből a szempontból

A falak festése

a világoskék is. (Remek alkalmazási területe lehet a most elmondottaknak egy szűkös belmagasságú tetőtéri szoba!) Talán nem meglepő, hogy mindennek az ellentéte, azaz a sötét és meleg színek kisebbé, más megközelítésben meghittebbé (megint más megközelítésben zsúfoltabbá) varázsolják a helyiséget. Ezek ugyanis „közelebb hozzák” a falakat, ezért hívják őket közelítő színeknek. Ha valaki ilyen hatásra vágyik, válasszon például mélyvörös színt. A színeket „erőteljesség” alapján is csoportosítani lehet. A pasztell színek például Telítettség az élénk színek megszelídített, halványabb, világosabb árnyalatait jelentik. Nyugtató hatásúak (gyerekszobákba például ideálisak), kombinálásukkal nagyot nem lehet tévedni. Az élénk színek használatához már jóval több bátorság és stílusérzék szükséges – utóbbi főleg az ilyen színek egymáshoz illesztéséhez. Modern lakásokhoz, modern bútorokhoz illenek igazán. A sötét színek alapjában véve komor és/vagy ünnepélyes hatást keltenek, így legfeljebb egy-egy helyiséghez érdemes elgondolkodni a használatukon (például egy könyvszekrényes, tölgyfaasztalos dolgozószobához). Értelemszerűen inkább

az antik bútorokhoz illenek. A neutrális színek (fehér, vajszín, szürke, földbarna, kávébarna és társaik) éppen visszafogottságukkal tudnak hatást elérni. Hiányzik belőlük a telítettség, így hagyják érvényesülni a helyiség építészeti megoldásait és bútorait. Lépjünk eggyel tovább! Mi van akkor, ha a színeket nem önmagukban vizsgáljuk, hanem egymás társaságában? Ez már a lakberendezés középhaladó foka, amikor a hatás éppen a színek kombinálásából adódik. Ebből a megközelítésből dönthetünk úgy, hogy a harmóniára építjük otthonunk színvilágát, de választhatjuk azt is, hogy éppen ellenkezőleg: a kontrasztokra alapozunk. Egy, a harmóniához közel álló harmadik út az árnyalás. Ha a színkeréken egymás közeléből választunk színeket, akkor ezek a tudatalattinkra hasonlóan ható színek kellemes (és megnyugtató) egységet alkotnak a szeHarmónia münk előtt – ezt nevezik harmóniának. Semmi izgalom, semmi szokatlan… A jó ízlés itt éppen ahhoz kell, hogy mindez ne váljon unalmassá. Ennek egyik eszköze, ha a színek összeválogatása a festéssel, a bútorokkal és az egyéb kiegészítőkkel finoman erősíti egymás hatását.

3.10. ábra Tényleg csak néhány példa az imént leírtak illusztrálására. Az első két kép mindegyikén a falak világos, pasztell színt kaptak, de míg az első képen ehhez színben is „passzolnak” a berendezési tárgyak, addig a második képen a pasztell háttér segít kiemelni a bútorok és az egyéb lakberendezési kiegészítők élénk színeit. Kétféle megközelítés, kétféle hangulat. A harmadik és negyedik kép az egyik legkedveltebb színpárosítást, az árnyalást szemlélteti – egy meleg és egy hideg színből kiindulva. Az utolsó két képen már megjelenik a kontrasztra épülő színhasználat, az utolsó képen ráadásul merészebb (erősebb) színválasztással kombinálva. Forrás: Caparol

www.epitemahazam.hu

175