155 19 24MB
Hungarian Pages [576]
,I K
KoTETK.
AZ
OLÁHOK TÖRTÉNETE. *
HÜNFALVY
I.
PAL.
KÖTET.
BUDAPEST,
KIADJA
A
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1894.
Hornyínszky V. Budapest.
ELOSZO.
MIDN
els
századimk
Gvürgy
és
évtizedeiben
nem
els
(Budán, az egye-
oláh történelmi kisérletei meg-jelentek
temi nyomdában),
Sinkay
sinkai
Major Péter
dicso-szent-mártoni
gondolta volna senki, hogy ezen,
már koruk tudományos színvonalán
is
alant álló kísér-
letek az oláh irodalom fejldésére oly végzetteljes hatást
fognak gyakorolni, hogy míg Európa nyugati nemzetei
—
velük
hosszú
magyar irodalom
a
útját
melyben
meg
futották
történettudomány azt a
alig
vagy
ma
kezdeményezk
a „bukaresti
talán
Sinkay
és
nem
is
Major,
ságából indulva
a
addig az
:
mozdult
Az oláh nyelvtudomány élén
—
is
oláh
abból
ki
a
nyelv- és
mederbl,
megindították. és
melynek
történetírás,
román akadémia" akar
tudás
kritikai
többet
tudni,
a kik Bonfinius
áll,
nem
mint
középkori
tud.
tudtak
tudákos-
fajuk történetét Traján császár dáciai
ki.
hódításával kötötték össze, nyelvükrl, az oláh nyelvrl
pedig azt képzelték, hogy az nyelvet
is
megelzi
;
utóbbi
Itália
fejlett
s
népnyelve,
s
a latin
volna ugyanis amabból
VI
az irodalmi gyakorlat által
s
mint ilyen
:
az oláh nyelv
a román nyelvcsalád legrégibb képviselje
Ha nem
ki a naiv hiszékenység ez alakjában:
fejezi
is
irányadó
I
az utóbbi felfogást az uj oláh (román) irodalom
—
nemzeti
—
tudomány nem
az
Sinkay-
tágít a
Major-féle tanoktól, mert azokkal egyszersmind politikai
hagyományt
is
örökölt, melyet e jelszó fejez ki
Rómaiak
:
vagyunk, Traján légióinak maradékai, Dácia örökösei!
Ez az a
mely fogva
jelszó,
irodalom
tartja az oláh
vezetit, a kik pedig jól tudhatnák, hogy a trajáni római-
ságra
épített
consequentiák a nyelvészeti és történelmi
kritika világánál
menten összeomlanak
az az alap, melyen a
tendentiáknak
nemzet
tudomány
kisiklik lábuk alól
leplébe burkolt politikai
mert így
S
szolgálnak.
s
sérelemnek vélik máskép
ellen való
a dolog,
áll
a
ma, mint
írni
a hogy e század elején írtak.
Elképzelhet, melyet
Roesler
ilyen
Róbert
:
körülmények között a hatás, „Romanisehe
Unter-
Ötudien,
suchungen zur alteren Geschichte Romaniens" (Leipzig,
czím munkája
1871) s
még inkább Hmifalcy
az oláh történetírókra
Pál fellépése, ki számos
és tanulmányában, mint:
I— III
Rumun
Rumun
;
történetírás
nyelv (Nyelvtud. :
Hasdeü
:
Istoria
aRomaniei; Sinkay György krónikája (Századok,
eritica
1879)
;
mvében
Rumánische Ötudien
Roesler:
Napló 1872)
(Ism. Pesti
Közi. XIV. 1878)
gyakorolt
;
A rumun
1885): német
történetírásról I
—
III
és franczia nyelven:
mation
und rumánische
Neuere
Erscheinungen
Politik
der
(Budapesti Szemle,
Rumánische Dekla-
(Ung.
Revue,
rumánischen
1881);
Geschichts-
VII
schreibung (Wien
u.
Teschen. 1886)
Ruiiianen (Wien, 1888) (Tours, 1880)
Roumains állt
Der Ursprung der
;
Le peuple Rouniain ou valaque
;
Quelques refiexions sur Toriginc des Daco-
;
(Paris,
1892)
;
—
a kritikai tudás fegyvereivel
szembe azzal az ál-tudományossággal, melynek
jel-
szavakon kívül egyebe nincs. Mindenki ismeri azt a tollharczot, melynek két évtizeden át Hunfahj Pál volt központja, a ki élete utolsó
szakában els erejét,
sorban
s iskolát
e
kérdés
teremtett,
körül
összpontosította
melynek munkásságával az
oláh kérdés tudományos vizsgálata a
magyar tudományos
irodalom feladatai közé sorakozott.
Hunfalvy Pál, az oláh kérdés nagymestere, ez iskola atyja, hosszú
munkásságának betetzéséül, aggkorában
is
fáradhatlan munkakedvvel egy nagy mfí írását tervezte, mely az oláhok egyetemes történetét tárgyalta volna, napjainkig. Fájdalom a
munkát nem
le
fejezhette
egészen
már be;
1891. november 30-án bekövetkezett halálával csak egy részét
hagyta hátra
kiadását a M. Tud.
a korszakalkotó
mnek, melynek
Akadémia könyvkiadó
bizottsága
el-
határozta, s a sajtó alá rendezéssel alólirottat bízta meg.
Bár befejezetlen
a
m,
koronája az annak a nagy-
hatású munkásságnak, mely hivatva van tani az oláh
bell
is,
kózhatik
történetírásnak,
az oláh
új
irodalom
elbb-utóbb
kénytelen
lesz
keretén
nem zármagáévá tenni
mely a tényekkel szemben örökre s
alapot nyúj-
el
azokat az eredményeket, melyek oroszlánrésze mindenha
Hunfalcy Pál nevéhez lesz kötve.
Hunfalvy
Pál
hagyatékáról,
mely Vitéz
Mihály
VIIl
koráig, tehát a XVII-ik század elejéig terjed, alig lehet
még valami mondani valóm mai vezérei
történetírás sal fogják
e
;
tudom
munkát
azt.
hogy az oláh
azzal a gyanúsítás-
is
mely ly el elbbeni müveit fogadták,
fogadni,
Hunfalvyban a magyar politika eszközét keresvén, mert
nem merték
elfogultságukbán Hunfalvyban a tudóst Mit sem
tesz.
Csak
látni.
kérdése, hogy az oláh tudo-
idó'
mányosság
szakít
történetírás
nemsokára mint igazságot keres disciplinák
mai hiú törekvéseivel
fognak a román tudomány csarnokaiba Ilyen jelenségek
irodalomban
idben
alig lehetne e
s
mve
is
bevonulni.
az oláh tudományos
jelenségekrl alkalmasabb
midn
mint most,
beszélni
hagyott
már vannak
a nyelv- és
s
Hunfalvy Pál hátra-
kerül az olvasó kezébe.
Hogy miben
áll
az oláh nemzeti
tudomány
s
miben a
Roesler-Hunfalvy-féle irány? jellemzésül felhozok román :
Írókat, a
már
ott
kiknek eszméi bár elnyomva, vagy elhallgatva
lappanganak az oláhságon belül
hogy maguknak fogultságiján
tért
sinld
hódítva
is,
s
id
kérdése,
átalakítsák a nemzeti
oláh nyelv- és történeti irodalmat.
Mindenekeltt egy német nyelven, Moldva régi bojár családjából származó
szerztl
kell a figyelmet felhívnom, mint olyanra,
nemzeti felfogással
nem tördve,
az
írott
:
egyik
munkára
mely az oláh
objectiv
útján halad. Hurmiizaki Eudoxius báró
tudomány
„Fragmente zur
Geschichte der
Rumaneu" czímü munkája
70-es években
elhalt
ez,
melyet a
szerz hagyatékából a romániai
vallás- és közoktatásügyi minisztérium rest 1878).
el-
adott ki (Buka-
Sajnos e munka, mint a kiadás czíme
is jelzi,
IX
annak be-
szintén tiiredékes, de a feldolgozott anyuig s
már
osztása
hogy európai szabású
jelzi,
történetíró
mun-
kájával van dolgunk. Hurmuzaki
egy
után, hol a k()zépkori katholizáló
törekvésekró'l beszél
a balkáni dolgokra
részletességgel
;
fejezet
állam viszo-
vlacho-bulgár
tér s a
nyaival foglalkozik nagy
rövidebb
aztán a kunok
története s egyházi viszonyok fejtegetése után a Johan-
niták
tárgyalja,
szereplését
melyek az oláhság
megelzik. A
történetét
irányát
munkájára
Roesler
jellemzi.
44-ik lap
a szerz, a mi
jegyzetében nevezetes nyilatkozatot tesz egész történetirl
eseményeket,
olyan
mint
(Romiinisehe Studien) utalva írja: „Eine ausgezeichnete. tiefgründliche, in den
meisten Ansichten
unanfechtbare
Schrift".
Hurmuzaki
tehát Roeslernek
munka második
a mi a
els román követje,
még világosabban
részében
is
kifejezésre jut.
A lását
második
tárgyalja
következkben római
rész s
itt
t.
vajdaság alaku-
a két oláh
szerz az
foglalja
birodalom
i.
össze
alkatrésze
oláhság störténetét a
Oláhország
:
volt
területe
a
Dácia-provinciához
s
tartozott.
Ennek lakossága a
betelepült római telepítvé-
nyesek
az ott talált géták
keverékébl
s
barbárok
betörése ell Aurelianus
vont a tartományból át.
a
s
Ezek után az oláh
barbár fell az
Midn
néprajok országútjává
Al-Duna Mösiában a
felé
tódultak
bol2:ár
császár
dunántúli
lett,
s
állam
kiket a
271-ben
részekre
hosszú
alföld
állott,
idn
melyek
ki-
telepített
keresztül
északkelet
Thrácia ellen
törtek.
keletkezett
erben
s
is
kiterjedt,
meg
Oláhországra
hova késbb nagyszámú oláhság vándorolt
mely a Hamus pedett
században a mai
ez a IX-ik
nevekedett,
és
Macedónia
vidékeirl
Duna völgyében,
a
különben
mire
a
byzanczi kormányzat sokféle üldözései miatt volt.
A
be.
szivesen telea
kénytelen
is
X-ik században a bessenyk ütöttek oláh tidre.
késbb kunok (1083 — 1230) tanyáztak. Még a besseny uralom idején is egyre folyt az oláhok beköltö-
hol
A magyar
zése Bulgáriából és Thrácziából.
kunok legyzése Hospitali
nem
Mily kár
érték
el
az oláh
küldte
a kivánt sikert történeti
ember, mint Hurmuzaki
báró
királyság a
czéljából a Cruciferi de
lovagrendet
Mariae
S.
törekvései
és kiszorítása
le,
stb.
melynek
stb.
irodalomra egy ilyen
kinek helyét
halála,
Xenopol, Densusianu, Maniu foglalják
el,
ma
Major és Sinkay-
kori tudományukkal.
Hurmuzakihoz hasonló tudós ban
is
ban találjuk Moses Die
f
a nyelvtudomány-
akadt az úttörk között. Az oláh nyelvtudományGastert
(egykor romániai tanárt)
nichtlateinischen Elemente
munkájával G. Gröber lologie (Strassburg
:
1886
im Rumanisehen czim
Grundriss der romanischen Phi-
—
czímü nagy vállalatában.
88.)
Sajátságos módon, a többi román nyelvtl eltérleg
képzdött
lexicális és
—
az
oláh
nyelv,
írja
Gaster.
albán, bolgár, újgörög
—
nélkül
meg sem
Az oláh nyelvnek legközelebbi rokona az nek tszomszédságában keletkezett. articulus
Hangtani,
grammatikai sajátságait a balkáni nyelvek
hátul
vetése,
A
a comparatio, a
érthetjük.
albán,
mely-
kritériumok
az
számneveknek
XI
11
— 19-ig
futurum
;
szócskával
(supra)
spre
syntaxisban
a
való
képzése,
elválaszthatlan
szintén
a
össze-
függés nyilatkozik az oláh és albán nyelvek között.
Az albán nyelvbl szóanyag is ujabb keletüsége nyelvbe, melynek Az oláh-albán
eredet anyag, az
latin
jutott s
hogy több
más
félreismerhetlen.
viszonyt jellemzi, hogy az oláh
némely
oláh
az
jutott
nyelvbe
albthi nyelv közvetítéseiéi
eredet szónak albán hatás
latin
alatt
értelme van az oláhban, mint a latinban volt. Ilyen
a kuvent
(szó, beszéd)
megyek, eredetileg S e tekintetben
is
eredete
mergo
lat,
conventum, a merg
:
=
emergo, vízbl felbukni.
:
azonosság van az északi (erdélyi, ro-
mániai) s a macedo-oláh és istro-rumén közt.
Más balkáni nyelvekben,
névszerint
bolgár és
a
újgörögben szintén megvannak azok a sajátságok, melyek az albánt
—
az
s
folytatja
nyelv
hatására
kellett
oláht jellemzik.
tovább Gaster
—
vezették vissza,
azonosnak lenni
:
E megegyezést
eddig
általában egy thrák alap-
ámde
melynek az
az albán nyelv
albánnal
maga
is
csak másodlagos
képzdés, melyre egy idegen nyelv
hatott s pedig oly
idben, mikor a szlávok már elárasz-
tották a
Balkán-félszigetet
s
a közép-görög
röggé kezdett alakulni, vagyis a VIII
— X.
már
újgö-
században
(!).
Azt a felfogást tehát, hogy az oláh nyelv említett a dákoktól származnának, vagyis
sajátságai
az oláhban
öt,
nának, mint
a többi balkáni
nyelvt()rténet.
nyelvnek
is
vagy több századdal Ily
másnak
nagy
is
nyelvben;
idkre
hogy azok
régiebbek volmegczáfolja a
visszamenve,
kellett lennie, tehát
a
dák
más nyelvala-
XII
kokat a
kellett
volna létrehoznia az
minuk al)ban vannak,
mint
nyelvben,
oláh
mikre
s
nézve
albánnal
az
megegyezik.
E nyelveknek
ugyanazon idben
tehát egy
egy hatalmas befolyás
alatt állaniok.
ldésük megérthet legyen. Ezt
kellett
hogy azonos
fej-
e befolyást (Gaster szavai)
az ural-altáji (turáni) bolgárságra vezetem vissza, a mely
660
népfaj s
— 668.
években Kr.
u.
vándorolt a Balkánra
hatalmát kiterjesztve, nyelvét három századon
nyesítette,
át érvé-
mely végre a balkáni nyelvekben enyészett
el.
A bolgárság hatását az oláhra eddig figyelmen kívül hagyták s így jött létre az
úgynevezett thrák theória, a mi a dolgok
A bol-
közelebbi vizsgálata mellett tarthatatlannak bizonyul.
gárságot úgylátszik török és ugor
Még feltnbb
az a tanulmány,
poranul" (Jassy) 1888. évi
mely a „Contem-
folyamában jelent meg Jow
Xadcjde (Nadezsde) tanártól, a ki Xenopol uilor din
Dacia Traiana"
mégsem
szintén
„Istoria
els kötetében az oláhság
könyv Romániában az akadémia
jelenhetett volna.
Dáciában keletkeztek
Az oláhok szerz
Traján
bukása után hegyek közé menekültek
légióiból s
ott
népvándorlások századait, a góthok. avarok, betöréseit,
míg a XIII
— XIV.
a moldvai és havaselvi stb.
stb.,
Roma-
természetesen Sinkay és Major szellemé-
szól,
ben, kül(")nben a
ségén
:
több kötetes müvét bírálja.
ez.
Xenopol, munkájának
eredetérl
népek alkották.
(finn)
a mint azt
költ-
szerint
;
élték
Dácia le
a
magyarok
századokban az Al-Dunán
fejedelemségeket
alkották
meg
Romániában a népiskolától az egye-
temig mindenütt tanítják.
XIII
Nadejde ezekre hiszem
—
iiizálták.
úgymond
hogy
a/t
—
hogy a rómaiak
—
roma-
Dáciát
keletkezett,
mely Aurelianus kora után
is
Kárpátvidéken
magyarok Erdélyben
hatták.
De
e népet a
s
ez a
leitudta
nép nem az oláh
volt.
En
mesék.
nyelv nép
egy román
ott
hog-y
luoiulja,
magát
Nem
tartani
az a
a
talál-
román
A
nyelv keletkezett Erdélyben, melyet mi heszéliaik.
mi
nyelvünk nem keletkezhetett Dacia Traianá-ban, hanem a Dunától délre, lent a Balkán-félszigeten. Ezt bizonyítja az oláh nyelv phonetikája, mely nyilván elárulja, hogy a
középkorban még az albánsággal csönzött olyan szavakat
élt
noian,
(pl.
együtt;
ghiuj
ettl köl-
stb.),
melyek
hangtani állapota a Vll-ik századra vall Kr. után. Ilyen
elemek az oláhban a görög szavak
;
ezek
a görögökkel való hosszú együttélésére (s
is
délvidékre,
nem a
keleti
egyház hatására) utalnak.
Az
oláh nyelv csak az
Dunán
hatott át a s
a
moldva
A tatja
s
év körül húzód-
— havaselvi
alföldeken.
mi az oláh nyelvágak keletkezését
Nadajde
—
nem
történetírók hisznek,
özönlése vei a szét
1000-ik
kezdett terjedni Erdély begyvidékein
ágakra
s
VI
áll
az,
a
mit
foly-
illeti,
Xenopol
s
más
hogy az oláh nyelv a szlávok be-
— VII.
húzódott
században Erdély fell szakadt le
a Balkán-félszigetre. Megfor-
dítva áll a dolog: 1.
Az egyik
oláh
vlach), melyet a pi
=
dialektus chi,
bi
-=--
a macedóniai (kutzoghi hangváltozások jel-
lemeznek, Thráciában és Macedóniában keletkezett. 2.
A
másik, a mai erdélyi és romániai, melyben a
XIV
rangok
labiális
„i"
rotacizálódott (n
nyékén is
=
eltt r)
nem
..n'^
hang
a Skutari tó
kör-
változtak
0-Szerbiában
:
alakült, hol a szerb oklevelek
s
el
s
az
még 1200— 1300-ban
emlegetnek oláh lakosokat.
Az
3.
hol
dialektus
utolsó
pedig,
ma
köri
találjuk Pola
Az
dialektusok
oláh
oláhság Erdély
felé
„r"-res jelleg
az
ezektl éjszaknyugatra vált
,,rumir'^
ki s húzódott
oda.
az isztriai félszigeten.*
után
szétválása
az
történt
vándorlása, mely több idközre esik.
Egyik vándorlás alkalmasint az els bolgár császárság korában történt (X. század), egy másik az els bolgár császárság bukása (XI. század
eleje),
a
harmadik a
bol-
gár császárság másodszori bukása idején (XIII. századj. a népelemek
Erdélyt
és
közé pedig, melyek e mozgalmak
Romániát meglepték,
dialektusokat beszélk
is
E
tudunk.
is
idején
és isztriai
voltak keveredve, a mit a XV.
századi voroneczi codex nyelvébl
tájnyelvbl
macedón
a
kérdésekkel nálunk
s
a
móczok
beszélte
— végzi a czikket Nadejde —
kevesen foglalkoznak tudományosan. Történetíróink a való igazságot a hazafiság s a rosszul felfogott
nemzeti
('rrh-
kek miatt nem. merik látni.
*
„Az oláh nyelv
és
nemzet
megalakulása"
fejtettem ki az oláh nyelv és dialektusai s
határoztam
meg
a területet. Nadejde felfogása az
lényeges pontban egyezik. jelent
nyival
ez.
könj'vemben
megalakulásának körülményeit
enyémmel minden
Nadejde azeltt egy évvel (ISST-ben) meg-
könyvemet még nem ismerte, alkalmasint ma sem ismeri: any-
nagyobb
elégtételt
találok
hoív mi nem a világba beszélünk.
tanulmányában, mert igazolja
azt.
XV Íme
román
liároiu
nyilatkozata a/ oláh eredet
író
sazoláhnvelv kérdésében. Vájjon a Hnrmuzaki. Gaster, írták?
is
tollát,
midn
ezeket
le-
politika fondorlatai sug"almazták-e
melyek
nyilatkozataikat,
íalvy nevét
Xadejde
magyar
ajjon a
^
fajgyííliUet vezette-e
alatt
akár Roesler akár Hun-
(dvashatnókV
Szándékosan csak
három névre hivatkozom, mint
e
olyan íértiakéra. kikrl a román k(>zvélemény sem teheti tel,
hogy ellenséges érdek
fogással szemben új
fejeznek
A
midn
vezette,
a nemzeti
fel-
eszméket szokatlan szinte hangon
ki.
haladó tudomány következménye, hogy ugyanazon
idben s helyen a legnagyobb végletek találkozhatnak. Az oláh irodalom, melynek képviseli, egymást áltatva. Írnak össze
minden képzelhett, a mivel a nem-
hiúság tetszeleghet magának, a mely irodalom ízlése
zeti
a legnagyobb képtelenségek iránt
már magában hordja az
is
érzéketlen még.
újjászületés magvát,
—
mely mint
a mustár, ha megfogamzott, gyors növésnek indul.
Ma még
kevés ember akad az oláhságban,
a ki
képes volna Hurmuzaki. Gaster, Xadejde tanait öntudatosan, bíráló szellemmel követni, a
mi nem
kép
épen a legutóbbi év-
:
az önámítás
hisz
tizedek
fejldött
alatt
társadalom minden
méket
is
rendszere
akkorává,
hogy
is
lehet
az
az
más-
oláh
átjárva, a tehetségesebb el-
rétegét
érzéketlenné vagy bátortalanná tette a szabad
kutatás iránt
;
—
hajtottsága
hozza
kozik már.
l)ár
de épen a hamis nemzeti eszmék létre
a
reactiót,
érvényesülni
mely
még nem
itt-ott
tud.
tül-
nyilat-
XVI
Senki sem fejezte ki élesebben
e szellemi állapotot,
mint Titu Maiorescu^ a kiváló román kritikus, Románia volt közoktatásügyi ministere,
midn ezeket irta: „A román
kultúra mai irányában legfbb
bn a
hazugság
;
hazugság
az aspiratiókban, hazugság a politikában, a költészetben,
a nyelvtanban,
a közszellem minden nyilvánulásában."
Igen, igen; az
mán tudományos zisokat, s
akkor
id
már messze, midn a romegunva a kopott, selejtes frá-
nincs
irodalom,
szembe fog merni nézni a is
históriai
igazságnak
járulni fog egy levéllel ahhoz a koszorúhoz,
mely Hunfalvi/ Pál fényen
nevét övezi
l
.
.
.
Budapest, 1894. szeptember 27.
Dk. Réthy László, 1.
taff.
T.
A balkáni A
félsziget a
római uralkodás eltt. melyet nvug'aton az
balkáni félsziget az a terület,
Adria-tenger, keleten a Pontus (Fekete-tenger), a Bosporus
(konstantinápolyi szoros),
a Propontis (Marmara-tenger)
meg a Hellespontiis (Dardanella-szoros).
végre az AegaeumiÉszakon a Szávát és Dunát éri délen pedig Epiriissal és Makedoniával végzdik. A régi hellének IJlyria és Thrákia név alatt barbárnak nevezik vala.
tenger mosnak.
Illyria az
Adria
;
való
felé
Bosporus, a Propontis tevén.
Ma
a Száván
ezen terület túli
részt.
Thrákia
Hellespontus
és
magában
a
felé
Pontus és való
részt
foglalja Dalmátországot.
Horvátországot. Boszniát és Herczegovinát,
Montenegrót. Albániát. Szerbiát, Bolgárországot és Makedoniát.
mely egymaga
viseli
még
a régi nevet.
Legeleinte fönicziai hajósok járták
Azoktól
tengereit és öbleit.
Askcnas név
is.^
Az
Európának
keleti
származott a Pontust jelöl
ázsiai hellének,
a fönicziaiak nyomait követék.
Ok
különösen az ionok,
az askenas szót görö-
gösen axenos (a?cvo;)-nak ejtvén, mi vendégtelent, ven-
dég-gylölt
jelent (mintha a Fekete-tenger járhatatlan,
ismeretlen volna), azt euxenos-ra változtaták. mert
általok
Hunfalvy: Oláhok története.
(eocevo':).
nagyon
is
vendégszeret-re
járhatóvá
lett. 1
Az
ELS
2
FEJEZET
ion kiejtés szerint axeinos. euxeinos válván közönséíi-essé.
a Pontus Euxinos név a rómaiakhoz
a Pontus szó
A
maga
is
a Fekete-tengert jelenti.
is
hellének, különösen a miletosi iónok,
kedi állomásokat
kiknél
eljntott.
korán keres-
alapítanak a Pontus éjszaki és nyugati
így támadt Olbia. a Hypanis (Bug) kifolyásáa nyugati parton támadtak Istros a az éjszaki parton
partjain. nál,
;
Duna
kifolyásától délre
némelyei
városok érnek
fel
Az Aegaeumi-tenger
a
;
Ahdera
Aenus,
Perínthus,
Selj/mbria,
Tomi, KaUatis. Odessus. Apollónia,
;
Salmydessus.
Mesenibria,
a
Kr.
e.
hatodik,
és
partján
Ezen
mások.
századba
hetedik
ionok Tomit és Odessust Kr.
miletosi
e.
650-ben alapíták. Különösen a megaraiak Byzantiumot a Bosporusou 658-ban, st szemközt a másik, az ázsiai parton Kalchedont 675-ben alapíták.
Az iónoknál a kereskedés folytában a föld- és néptudomány is keletkezett, milyen bizonyosan a fóni-
rajzi
cziaiaknál (miletosi)
is
volt.
de
nem
jutott
el
A
hozzánk.
mileti
Hekataeus elször utazta meg az akkori isme-
retes világot, és írta le a föld körülutazásában (TcepíoSoc
A és
melybl csak kevés
a
Y?^?),
idézet van meg.
Herodotus.
Halikarnassus dór városbeli
második perzsa háború (Kr.
letett,
e.
490
— 480.)
ki
az
els
között szü-
sokat utazgata a perzsa birodalomban és Európá-
ban, a merre a hellén szállások és városok terjedtek. Athénében tartózkodván, midn Perikies indítványára az. atheneiek 444-ben új várost, Thuriit. a régi Sybaris helyén alapították déli Itáliában, Herodotus is a telepe-
dkhöz
csatlakozók
s
méltó munkáját, melyet
Herodotus a pontusi
kereskedi a folyókon
ott
ma
meg
írta is
hellén
azután
csodálatra
olvashatunk.
városokban,
messzire
befelé
melyeknek vala a
jutnak
A liAI.KAM IKI-S/lUKr A liiOIAl IUAl,K'>|i\s KLÖ
I
1
13
.
tartományaiban, sok tudomást szerezhet a népekrl, lakhelyeikrl, szokásaikról és a természeti viszo-
száraztold
nyokról.
Az Ister (Duna) legua^iyobb íbly(». melyet ismerünk, úgymond, s télen-nyáron egyenlen nagy. nem mint
—
a Xilus, a melylyel összeveti,
megárad,
hol
rint
A
visszatér.
s
a mely az évszakok sze-
Egyiptomot,
elöntvén
keltáknál eredvén az
folyik keresztül
és
a
Skythaország
hol
medrébe
egész P^urópán
Ister.
oldalát
mosván,
öt
torkolaton omlik a Pontusba.-
Ejszak fell
nek
híj^ják
;
folyó érkezik az Isterbe
öt
híjják a skythák,
úgymond, vagy
:
a Forafa, így
a mint a hellé-
Pi/retos,
továbbá a Tiarantos, Araros, Naparis, Ordessos.
Ezek a skytha földrl jvén, az Istert növelik. Az els nagy folyó, a Porata vagy Pyretos kelet fell van, úgy-
mond,
ez tehát nyilván a
Pyret
névvel
is
mai Frut, mely név a Porát,
egyezhet.
úgymond Herodotus, nyugat Oltót
A
vélhetjük-e?
többi
pedig
három közbüls
az Araros
a
A
Tiarantos
fell van,
talán
nem
kisebb
folyó,
ebben tehát az
kisebb a Prutnál.
folyó keletrl indulva,
úgymint
mai Szeret Naparis a mai Jalomicza és
Ordessos a mai Ardsis lehetnek. Ismét mondja Herodotus,
hogy ezek mind skytha folyók.^ Külön nevezi meg a Mar>s-t. mely, úgymond, az agathyrsek fell érkezik az Isterbe. Minthogy az agathyrseket aranynyal
bvelkedknek
tudja, ezeket Erdély lako-
sainak kell tartani azon idben,
Marost felismerni. is,
mint majd
és
a Maris folyóban a
Nemcsak Herodotus, hanem Strabon
látjuk,
mondja,
hogy a Maris (Marisus)
az Isterbe szakad. Ez onnan van. mert a pontusi hellé-
nek a Dunán és a Tiszán menvén jutnak vala a Marisba, az aranynyal
fölfelé Szegedig,
bvelked
úgy
agathyrsek 1*
ELS
folyójába.
Ezektl hallván a Maris
Szegeden
azt a
TK.IKZKT.
sokkal utóbb
aluli folyóra is
lett
nevet, természetesen
alkalmazák.
A
Tisza név
ismeretessé.
Valamint az agathyrsek országa a mai Erdély, úgy a Skythaország, Herodotus idejében, a mai Havas-el-föld.
vagy Ruméniának déli része. Az Ister jobb oldalába érkez folyókat Herodotos úgy jellemzi, hogy, úgymond, a Haemus csúcsairól három nagy az Atlas, Auras és Tihisis sietnek éjszak felé folyó :
Thrakiából pedig az Athrys, Noes és Artanes folynak az Isterbe
;
végre a paionok (paeonok) földjérl és a Rhodope
hegyérl ered
Skios,
ketté
hasítván
a
Haemust,
úgy
folyik az Isterbe.
Ezen Skios folyó Thukydidesnél Oskios, a rómaiaknál Oescus, nyilván a mai Ister. De ettl kelet felé haladván csak négy folyót találunk, a Fir/, Osma, Jantra és Lom folyókat. A Herodotus Athrt/s-a, mai Jantra lehet a többi :
közül melyik Noes, melyik Artanes?
Herodos az Atlas,
Auras és Tihisis folyókat nagyoknak mondja, holott a Haemusból ered és a Dunába szakadó folyók mind kicsinyek. Az éjszakról érkez folyóknál Herodotus pedig a Tiarantus és Marisis között nagy hézagot hagy. Gyanú támadhat tehát, hogy a Herodotus leírói, valami tévedésnél fogva, az éjszakról érkez Atlast, Aurast és Tibisist délrl érkezknek vették. Az Atlas volna az Aluta, az Auras volna a Síi., melyet Ptolemaeos Arabon-nak nevez. és a Tibisis volna Te)nes. A nevek hasonlatossága az Atlas és Aluta, a Tibisis és Temes között nagyon ajánlja az állítást, melyet Schatfarik fejezett ki, fogadott.
Ekkép a Tiarantus
folyó-hézag ki volna töltve,
Teljoram
volna,
s
Gooss'^
is el-
és Maris között mutatkozó s
a Tiarantus inkább a mai
mely ugyan kevéssel a
Dunába
való
A IIAI.KÁM KKI.SZICKT A líÓMAI
szakadása eltt a
l
folyóval
\'r(/e
HAl.lOiHÁS KLíVlT.
egyesül,
5
de a pontusi
hellének eltt megtarthatta e nevét, mint a Maris a mai
Szegeden képest hoz,
Az
alul
A
is.
Teljoram igazán kis íblyó a l'ruthoz
azután neve
;
jobban hasonlitható a Tiarantus-
is
mintsem az Alutához. illyrekrl, így folytatja Herodotus, az Angros folyik
éjszak felé
azután i^triball)
a
triballok
szakad az
Morava.
mely
Dunába
egyesülvén, a
síkjára,
és a
sietvén
Moravával (Brengos)
bolgár
a
lirenyosha
Az Angros nyilván a szerb
Isterbe.
folyik.
Természetesen jobban ismeri Herodotus az Aegaeumitengerbe szakadó
i/(?6/-05(
Maritza), iV^e.síos(Mjesta),
uStruraa) és Axios (Vardar) folyókat.'' vezi
meg Herodotus
arról
;
tehát
A
nem
Szávát vett
Strpnon
nem
ne-
tudomást a
pontusi hellénektl.
Dareios (Dárius) perzsa királynak hadjáratát a skythák ellen tKr.
e.
513-ban)
azután beszéli
A Bosporuson köttetvén
A
Herodotus mintegy hatvan évvel
el.
(konstantinápolyi tengerszoroson)
azon
Dareios,
vezeté
seregét
át
hidat
Európába.
thrákokat, kik Apollónia és Mesembria városoktul bel-
jebb laknak, harcz nélkül birja meg, jutva, a Tearos folyónak hideg és pihenteti a seregét.
A
Tearos.
s
Thrákián keresztül
meleg forrásainál meg-
úgymond Herodotus, nyugat
a Kcntates és Agriane 'ma Ergene) vizeiHebrosba (Mariíza) szakad. A Tearos forrásaitól elindulván, az odrysok földjét foglalja el, s nagy khalmokat állít fel emlékül. í^rre a különben nagyon vitéz geták is bátorságukat vesztvén, megadják magokat s a Dareios seregéhez csatlakoznak. Ez folytatván az utat a skythákhoz ér, kik mind az Ister torkolatainál, mind a folyón túl laktak." felé folyván,
vel a
A
skythák
nagy seregnek közeledését hallván,
a
határos népek királyait, ségre hívják
fel.
járat történeteit
;
tehát az
agathyrsekét
a
segít-
is
Tovább szükségtelen közölni eme hadtudjuk, hogy a skythák mind hátráhb
vonulván. Dareiost olyan kietlen vidékre csalták, a hol az víz és eleség nélkül szkölködvén, visszatérésre hatá-
rozá
el
magát.
De
népek
közöljük a balkáni
leírását,
melyeket Herodotus a történetekbe belesztt.
A
géták a halhatatlanságban hisznek. Azt vélik, hogy
nem halnak meg, hanem kimúlván. Zalmoxis
szellemhez
jutnak. Minden ötöd évben követet küldenek meghagyá-
sokkal Zalmoxishoz^ a mi így történik
Három ember három kijelölt
követet pedig,
mit izenjen,
meg-fogván essék.
mit s
Ha
a nyílvetés
által
már megmondták
volt.
lándzsát tart
kinek
a
kérjen
'
:
fel
Zalmoxistól,
;
kezeinél,
meglódítván, feldobják, hogy
keresztül
szúrva
meghal,
le
lábainál
a lándzsákba
azt állítják,
hogy
ha nem hal meg, rossz embernek tartják, s mást keresnek követnek. Ugyanezen thrákok a mennydörgés mert a géták is thrákok kegyesen fogadja az
isten
;
—
—
és villámlás felé nyilaznak,
mert más
istent a
megfenyítvén a mennydörgt,
magokén
kívül
nem ismernek
el.
Én, így folytatja Herodotus, a hellespontusi és pontusi hellénektl azt hallottam, hogy Zalmoxis ember volt és
Szamos
szigetén Pythagorásnál inaskodott.
Felszabadul-
ván és pénzt szerezvén, hazatért. Minthogy a helléneknél és bölcs Pythagorásnál az ion életmóddal megismerkedett volt, a thrákok rendetlen
és
esztelen
élete vissza-
abba a városok
nagy elkelit meghíván. jól tar rá ket. Akkor vendégeivel elhiteté, hogy sem maga. sem nem halnak meg. hanem olyan helyre jutnak, a hol boldogok lesznek. Azután
tetszék neki. Tehát
házat építtete s
k
ItAl.KAM
A
ri:i, szili
KoMAI lUAI.KiiKAS
A
KI
eltnk
föld alatti hajlékba vonulván,
kik holtnak vélik és sajnálják vala.
KI. KIT.
7
a tlirákok ell, a
Xeüyed évben el-
Zahnoxis. s úgy tévé hihetvé a halhatatlanságot. «En ugyan, ekkép végzi Herodotus, annak és a föld alatti hajléknak nem vagyok se hívje, se nem-hívje, mert azt állítom, hogy Zahnoxis sokkal elbb élt, mint Pythagoras. Mindegy is nekem (yc.'.péTw), akár ember, akár a keriile
géták nemzeti istene volt
A
Zalmoxis.»^
is
thrákokról azt tartja Herodotos, hogy legszámosabb
nép az indeken
meg
A
transok az ember születésén
majd életében eltrnie
hogy megszabadult a
Ha
krestoniak soknejüek.
nejét szerette legjobban.
A
és
rokonok
a
halottal együtt temetik
dicsség, a többi
hogy mennyi
sírnak,
halálán pedig örülnek,
valaki
támad,
nk
;
bajtól és boldog.
rokonai közt nagy tusa
többi
kivéve a
hisznek (áO-avauCooa'.),
a trausokat és krestoniakat.
bajt kell
A
egyenlk,
Szokásaik
kívül.
gétákat, kik a halhatatlanságban
magasztalják,
nejei és
s
megölvén, a
Ez arra nézve a legnagyobb
el.
nkre
meghal,
hogy a kimúlt melyik melyiket annak ítélik, azt a
nézve szégyen.^
Herodotus mindössze tizenkilenez thrák népet számlál el,
többnyire
csak
szükségtelen mind
neveiket
kiírni.
Ok
említvén
meg, melyeket
leghatalmasabb nép volná-
nak, ha egyetértenének, úgy mond. de arra reá
nem me-
hetnek, mert mindegyik önálló, autonóm akar lenni. Mind
hasonló törvényeket pettyesítik
;
pettyesítve, az
lbb
élet
és
a pettyesség
nálok
nem ;
is
szokásokat a
tartanak.
nemesség
nemes.
A
nincs
dologtalanság legelke-
a íoldmívelés alávaló dolog
és zsákmányból élni dicsség.
Testöket
a ki
jele,
;
háborúból
KLSÖ FEJEZET.
8
Leányaikat nem rzik, kivel tetszik
veszik
;
szüleiktl.
eladják a
azok
szabadon közösülnek, a
ersen rzik nagy áron szokásuk, hogy gyermekeiket
de feleségeiket
Az
is
;
kivitelre.**^
Isteneik Ares, Dionysios és Artemis (Mars, Bacchus és
Diana)
királyaik azonban külön tisztelik Herniest (Mer-
;
nek
A
magokat származtatják,
kitl
curius), a
arra esküsz-
s
is.
gazdagokat így temetik elbb megsiratván s
:
halottat
három napig
vagy másképen
el
rejtik föld alá.
a
áldozatot
vagy elégve
tevén, tort ülnek vendégeskedéssel. Azután
temetik
kiteszik
mindenféle
és
Sírhalmot
tölt-
vén, versenyt tartanak, a legnagyobb díjakat arány szerint
a magánviadalokra rendelik.
^^
Herodotus
a thrák
isteneket a hellén nevekkel jelöli.
A
skythák Herodotus idejében az
Ister torkolatjain és
a folyón túl laknak vala, messzire kelet felé a Pontustól éjszakra.
b és
Azok
felette
érdekes leírása
nem
ide való,
a hol csak a balkáni népekrl van szó. Mégis azt hozom
el. mi a thrákokra
is
vonatkozik.
A
skytha földön ken-
mely
nagyon hasonlít a lenhez (ko Xívtö kiL's=[j='jzáiri), de magosabb és vastagabb. Mind magátul mind vetve terem. Abból a thrákok öltözeteket készítenek, melyeket az ember alig különböztethet meg der
(7.ávva[í'.':)
terem,
a lenöltözetektl, ha csak
nem
igen gyakorlott benne.
Az Isteren túl meddig terjedtek nyugat a következ nevezetességbl sejthetjük
felé
^^
a skythák,
:
A
úgy mond Herodotus. hogy az Isteren íl méhek vannak, melyek miatt lehetetlen thrákok azt
beszélik,
beljebb haladni.
De
meg
az
ják, jegyzi
hideget
;
az nincs úgy, mint a thrákok író,
mert a méh nagyon nem
mondtííri
a
én inkább azt állítom, úgy mond. hogy a fagy
HALKAM
A
miatt lakatlan az Isteren
9
Az
éjszaki fold.'^
túli
méhek bizonyosan az
lített
IKAI.KoKÁS KLnTT.
KKI.SZI(;KT a UíJMAl
em-
itt
knlnmbácsi legyek,
úíi'vneve'/ett
melyek a Vaskapu vidékén, a Duna balparti barlangjaiból
néha nagy mennyiséggel tnnek el,
hát
is
megíUik.
a legel mar-
s
mint a
félelmesek,
oly
szinte
sáskák.
Lehet, hogy a thrákok nyelvén a darázstéle szúrós legyek
méhek
hasonló néven valának ismeretesek, mint a
kereskedk
azért
;
méhekrl. ÍTondoiható pedig, hogy a vidék, a mainál vadabb korában a kolumbácsi legyek szaporodását jobban nevelte, hallottak a hellén
ma
mint
;
tehát azok
még
oly veszedelmes
sokkal veszedelmesebbek valá-
nak. mint az újabb idben.
A kolumbácsi legyek eltünési helyérl
szinte bizonyos-
Duna
sággal ítélhetjük, hogy Herodotus idejében a
nyugat
oldalán a skythák
csak
felé
a
mai
vagyis Magyarország határáig terjeszkedtek
gunk ezen vidékét
:
bal-
Orsováig,
mert orszá-
tartják vala járhatatlannak a
méhek
miatt.
Maga
derék
a
író
úgy P>n
látszik,
csak
kietlen
annyit
folytatja
így
éjszakra kik laknak,
'A
járhatatlan az
és
tudtam
meg.
s
thrákokon
túl
Isteren
túli
föld.
hogy az ottani lakosok magokat, mint a médek,
nevííek, s úgy viselik hogy lovaik hosszú szrííek (öt
sigijn
kos-orrúak, kicsinyek,
:
sem mondhatja bizonyosan
senki
ujjnyi hosszú a szrük),
azért lovaglásra alkalmatlanok,
de kocsiba fogva igen sebes futók. adriai vénetekhez érnek. Azért
is
A
sigynek határai az
mondják, hogy Mediá-
ból származtak ide de hogyan, meg nem mondhatom. Azonban a tenger id folytában minden megtörténhetett.^* ;
A
mi a sigyn nevet
illeti,
folytatja Herodotus,
hogy a Massilián (Marseille) csot, a
felül
különös,
lakó ligyek a
szató-
kyprosbeliek pedig a lándzsát hívják sigynnek.*
^-^
10
KK.IKZKT.
Kl.Sfi
Hei'odotus hallomása
tehát a Száva mentiben
szerint
^íigynek laktak volna, terjeszkedvén
A
vénetek az
hinnünk
illyrekhez
lehet,
dotus azt
is
az adriai vénetekig;.
nem
tartozván,
hogy a sigynek
a thrákokhoz.
illyrek valának.
is
Hero-
hogy minden faluban
hallotta a vénetekrl,
évenként egyszer összegyjtik a férjhez adó leányokat. s a szépségök arányához képest adják el."'
Az agathyrseket
meg kell említenünk, jóllehet nem nem a skythák. hanem Erdély-
is
voltak balkáni nép, mint
nek
kiktl
lakosai,
Azokról
mondja
(ÓL^rjóizy.zoi).
sok
a
Maris
(Maros) folyt
Herodotus,^^ aranyat
hogy
viselnek,
s
az
a
nk
Isterbe.
kényesek
^o^n
közösségét
hogy mindnyájan testvérek legyenek s irigység vagy gylölség ne kapjon fel köztök. Egyébiránt élettartják,
Egy különös
módjok
thrák.
versben
foo:lalva
jelentés szerint törvényeiket
énekelni szokták.^*
Dareios a skythák országából visszatérvén, Megabazost
hagyá nagy sereggel Thrákiában. maga pedig Ázsiába menvén, Lydiának fvárosában. Sardesben. tartózkodott. Megabazos Byzantiumban a hellespontiak fell egy halhatatlan hír mondást ejte ki. Megtudván ugyanis, hogy
ott
a Byzantium alapítói elbb Kalchedont azt
alapították volt,
monda: Ekkor azok bizonyosan vakok
Byzantiumot Kalchedont
tudniillik a
pedig
szemközt vele az
675-ben alapították. sebb,
alkalmasabb
megaraiak csak Kr.
A Byzantium a
Kalchedon
csak vak tehetné amannak
ménye
szerint,
Megabazos
eleibe,
ázsiai
valának.^'' e.
658-ban.
parton,
már
fekvése annyival jelefekvésénél, mit.
halhatatlan
hogy
ezt
Herodotus véle-
mondásával
fe-
A UAI.KÁM
jezett
A
ki.
IKI.>/,lili;r
A
késbbiek,
l!i>.MAI
l
mint
KAl.Kc
Kl.ö IT.
ili.\.-
I>ÁS
U«'>.MA1
hajas
hnss/ii
AI.Á
KKIIÍ
55
I..
meggylölöd
tenni'tt't.
'2.)
'Még a görög városbeliek
is
elhagyják saját viseletö-
ket és perzsa**-' nadrágba bújnak, (rörögös-gétás nyelven
kereskednek mat.
Itt
:
én csak jelek által értethetem
meg maga-
én vagyok barbár, mert engemet senki sem ért;
st a bolond géták latin beszédemen kaczagnak. Kevés ember tartja meg csak némileg is görög nyelvét, azt géta kiejtéssel barbárrá
is
szót tudjon.^
latin
A el
mi
gyors lovakon,
;
sem oltalmazza
senki
s
dl.
Istert,
pusztít.
a földmívelt.
vagyonkája van. szekerét, marháját elragadják,
kis
nem
a mit
kez
a ki
meg- megzavarj a,
Mihelyt a száraz északi szél jéggé változtatja az
Fut, a ki futni tud
birnak elhordani,
felgyújtják.
A
hátrakötött
foglyokat elhurczolják. a többi a mérgezett nyilak
áldozatává látnak
«Nem ír
Békés idben
lesz.
tart a félelem
is
ellenséget, rettegnek attól, a kit
is
(Tristium
így
sincs,
panaszolja a költu.
a barbár ellenség becsap
A
egy
7.1
barbárok közelsége a l)iztosságot
is «
Ámde
teszi.
(Tristium V.
III.
nem
;
ha
nem
látnak.
12.)
ismerjük a békét, folyvást fegyverben vagyunk,
megint.
A
nev
kettö.s
(Danuvius és Isten folyó
vagy Istropolis), azt helyugyan de a vad géta hirtelen
mellett régi város van (Istros zete és
kfalai biztosítják
megölvén az odrysákat,
.
:
kezére keríté a várost, háboríit
Ez nagy nevéhez méltóan
indítván Kotys király ellen.
rögtön
ott
gonoszokat. Jobbat vitéz király, tessél
Caesarnak,
keményen meglakoltatja a nem óhajtok én. mint azt, hogy te, a harczias Kómának és a hatalmas életemben tarthasd meg kezedl)en az
terem seregével,
s
uralkodást.****
egész
s
56
MÁSODIK KK.IEZEl.
A dákok vagy is
említik.
találkozik,
géták eme berohanásait más római írók Az egykorú Horatius azt írja «A ki velem mind azt kérdi tlem ugyan kedvesem, te a :
:
fbb embereknél
forogsz,
nem
dákok-
hallottál-e valamit a
Róma
Tehát
a dák Monumentum Ancyranum»-on azt mondja, hogy seregei nemcsak a pannonokat legyzték, hanem a dákokat is vissza-
ról ?>
(•'^atyr.
II.
6. 53.)
utczáin
Maga Augustus
hírek után tudakozódnak vala.
is
a
«
és átalkelvén a Dunán, ezeket a római uralkodás eltrésére kényszerítették. Késbbi, a Krisztus utáni
hajtották
második században él írók. mint Florus és Suetonius, dákok akkori királyát Kofisonsxk nevezik, alkalmasint
a
az odrysa Kotys neve által esvén tévedésbe. Horatius és
Augustus nem neveznek meg dák sem, a dák berohanásnak
királyt,
legközelebb
valamint Ovidius szemlélje,
a ki
nagyon íinni kezdé elhagyottságát. Hozzá is folyamodik az odrysa Kotys királyhoz, a ki magát Eumolpostól származtatta, tehát görög eredetnek mondogatta. így kezdvén verses levelét « Kotys, királyi ivadék, a kinek nemes származásának
neve Eumolpusig ér is
eljutott
hallgasd
fel,
ha a beszédes
a
hír
te
füleidbe
már. hogy én birtokodnak határában fekszem,
meg könyörg
szavamat, oh nyájas
rajtam, ha tudsz, pedig segíthetsz a Kegia progenies,
ciii
ifjú.
és segíts
számzöttüu
I»
origó
nobilitatis
Nomen in Eiimolpi pervenit iisque, (/oty Fáma loquax vestras si iam pervenit ad aures. Me tibi finitiiui parte jaeere soli I
Supplieis e.xaudi.
(^uamque
invenum
potes.
niitissime,
profiigo
.
.
voeem.
nani potes
.
.
(Ex Ponto
Lassanként Ovidius
i.s
adfer spein.» ÍI.
9.)
érezni kezdi a kiirnvezet hatását.
A BALKÁNI FÉI.SZIGKl A HÚ.MAI IKAI.KODÁS At.Á KKIIÖL.
*Magam
úgymond, felejtem a
is,
latin nyelvet,
67
már meg-
tanultam gétául és sarmatúul beszélni.* (Tristium V.
St
7, 12.)
egyik barátjának küldött levelében ezt
írja «Ne bogy hibásak verseim, a melyeket most csinálok, midn már szinte géta költ vagyok. Igazán, :
csudálkozzál,
szégyen
oh
géta
1
nyelven
melyben a barbár szók a
írtam
mi
Örvendj nekem,
összeillesztve.
durva géták
is
egy könyvecskét, a
módunk
Ovidius idejében
a
nyerek
tetszést
poétának kezdenek
thrákokon
szerint
tartani.
két
vannak vele, s a
>^''
rokon
uralkodik,
mint láttuk, a szelid Kotys és a nyers Rheskuporis. Ez
mindenképen igyekszik a Kotys birtokát magához ránha ellenállásra talál, erszakoskodik is. Augustus
tani, s
még
életében
tartózkodó vala. mert attól vévén az ural-
kodást, bosszújától lehete tartania (^cunctanter sub Augusto,
quem auctorem
ntriusque regni.
si
sperneretur, vindicem
metuebat).
De megtudván Augustus
halálát (Kr. u. 14.). Rheskuporis
a kis öcscse birtokát hadi ervel kezdé megszállani és a
várakat elfoglalgatni. Tiberius. a megtörténtnek felbontását szerfelett
gylölvén, egy centurióval (kapitánynyal)
izeni
a királyoknak, hogy ne vitatkozzanak fegyverrel. Legott elbocsátja Kotys a gyjtött segédcsapatot is
:
Rheskuporis
mérsékletet színlelvén, találkozást javasol, mert élszó-
val
könnyen
ségébl hely.
s
id
eligazítható a peres ü^y.
Rheskuporis cselébl és föltételek iránt.
Kotys engedékeny-
hamar egyeznek meg a
A megbékülést Rheskuporis
vendégséggel akarja megersíteni, melyen a vigyázatlan boros Kotyst békóba hogy csak megelzte
veri.
Tiberiusnak
a lesvetést
;
pedig
azt
írja,
egyúttal pedig gyalog
MÁSdlMK KK.IEZKI.
58
mintha a bastarnák és skythák
és lovas seregét szaporítja,
(sauromaták) ellen készülne. Tiberiusí azt
meg
ság nélkül történt
ságába bízhatik a
ha hamis-
se a senatus
nem
Moesia
propraetora
Thrákiába küldi katonasággal, mely a fogoly Kotyst vegye.
Harag
és
megöleti Kotyst
meg;
ölte
s
habozván.
közt
félelem
ítél-
szereznek.
Pandus.
Latinius
levelet
,
nem
hetnek, míg teljes tudomást
Ezt
:
a dolog, Rheskuporis az ártatlan-
egyébiránt se
;
feleli
által-
Rheskuporis
hogy ez maga magát közben elhalt Pandust is ellen-
azt hazudja,
egyúttal az e
séges indulatáról vádolja. Tiberius cselt csel ellen alkal-
mazván, Pomponius Flaccust. Rheskuporis kedves emberét,
teszi
nagy
Moesia helytartójává, a ki Thrákiába menvén,
gyanakodó Rheskuporist. hogy
Ígérettel reábirja a
lépjen be a római táborba.
mos katonaság
Itt
veszi körül, a
mintegy
Rómába, a
zetbe fogja. így vitetik
vádolva, a senatus által
a
Kotys nejétl
hol
királyságtól
Alexandriába számzetik, a
mindig
szándékait
íia.
is
megfosztatik és
akár mert szökni akart,
hol.
akár reáfogott bntett miatt, megöletik. ságot pedig Rheskuporis
tiszteletére szá-
mely mind szorosabb ri-
A
thrák király-
Rhoemetalkes. a ki atyjának
ellenezte volt, és
Kotys kiskorú
fiai
a kik. míg felnnek. Trebellenus Rufus
között oszták
el,
gondviselése
alatt
lesznek."*^
Ez
Kr.
u.
14-ben
tör-
tének.
A hegyeken él vad
thrák néji
nem
birt
a római ural-
kodásba beletördni. Saját királyainak is csak tetszés szerint engedelmeskedvén, annál nehezebl)en esett neki most a
rómaiak kényszerítése.
unják vala. mely minden seregbe
termett emberöket a római
A segédcsa])atokat is még pedig saját vezéreik
vitte.
ség ellen,
Kiváltképen a katona-szedést jól
csak a határos ellenalatt,
szerették volna
A
HALKAM
KiVmAI
KK1.S/.H;K|- A
Hozzájárult annak híre.
adni.
A I.K
i
>1
l
szerfölött
azonban fegyverre kapnának, követeik
neveié.
Ez
Mieltt
engedelmes-
által
marad meg
:
van szabadságot szeret
s
azért halálba
melyekben
öregeik,
készen
is
Egyszersmind a meredek sziklákon
mutatnak,
szi"(/y-
közt vannak. A punnoniak Segestikéig és az nak.
Fvárosuk
melyhez közel
Segestike.
továbbá Sirminm, az
(Sziszek);
nónia a Dravuson
túl
van Siskia
mellett.
üt
itáliai
Isterig lak-
Pan-
a Danuviusig terjed; népei hreuk-é^.
andizet-ek. i/ítion-ok. peiruMa-V. 7nazai-ak. desidiata-k, a
kiken Baton uralkodik, lígy beszéli
A okon
A
skordiskok a
Strabon).
el
terjednek
fribullus-okig
a triballus-
;
»i^si-ek laknak.
túl
karniai-nk
faluja
Teryeste (Triest)
azoknál Istria
;
kezddik, mely Póláig ér. A pannoniak és a tenger közt Ardia van. emelked tartomány; a japydoh (japodok) részint a pannoniak, Adria
részint az
felé
Igen
terjednek.
nép.
harczias
Augustus meggyengítette ket. Földjök kopár
de
többnyire
;
hajdinával és kölessel élnek. Fegyvereik olyanok, mint a galloké
;
testeiket
mint
pettyesitik,
többi
a
illyrek és
thrákok.
A
Paeonián^^ és Dardcmiún
észak felé az autariata-k
túl
Ezek hajdan igen hatalmas
illyr nép voltak. a só miatt folyvást az ardiaiakkal háborúskodván. Tudni-
földje van.
illik
—
közötti
A
vizet
így tudja Strabon
—
hegyeken tavaszszal megmentik, levegre
csapódik benne a
só.^"
E
az ardiaiak és autariata-k
ömlik
víz
teszik,
a
öt
s
völjiyekbe.
nap
alatt le-
só miatt szokták volt az ardiaia-
kat megrohanni az autariaták, kik a triballusokat és más illyr
népeket
is
szorongatnak vala. Hajdan a gallok szö-
vetségesei lévén Delphinek dúlásában,
nül jártak, mint a gallok. Újabb
a skordiskok. utóbb a rómaiak a sokáig ellentálló skordiskokon
A rómaiak
az
ardiaiakat
is.
oly szerencsétle-
idben
töré-k is
a
az autariatákat
meg, a kik végre
gyzedelmeskedének. kik
teníjeri
rablást
A IIAI.KÁM KKI.SZKJKI A Hi'iMAI IKA I.Ki inÁs ALÁ KKKt'l,.
ztek
volt.
mívelésre
nem
tender mellékeirl
:i
De
iszoriták.
toldmivelk
is
heljehl)
(i
tolván.
3
tVtld-
a föld terméketlen, majrok pedifr
nagyon
lévén,
megtogytak.
szinte
így jártak mások is, kik azeltt igen hatalmasok vajának, jelesen a gallok közt a /mio-k és s/:orkivesznek.
disfk-ok. az illyrek
közt az ardiai-nk. autarUita-k és dur-
dan-ok. a thrákok
a
makedónok, végre
ket
úgymond
Strabon.
A
nákról
mondja,
azt
Ister kifolyásánál, s
ér.
a'jro'.
-'iO
mai Morava vidéKülönben a bastar-
triballok a
Szerbországban laktak.
7.0.'.
rómaiak
a szigetekre. Thrákiába és lUyriába szo-
kein, tehát
TI
egymást,
a
skythák és sauromaták
triballokni a bastarnák. túlsó
támadván, ríták,
Elbb
friballu s-ok.
a
meg
fogyaszták
A
k()zt
mindnyájokat
azután
hogy a Peuke szigetet lakják az hogy a germán fajhoz valók (oysoov
rEf>aaviy.oö ^ávooc ovtsc).
A Drilon folyó befelé hajókázható és Dardanikához A dardánok^ kik hasonlóképen soknevüek (galabrioiok, maidok),
thunatok.
egészen
trágyadombokban vadak mind a mellett zene;
gödröket ásván, azokban laknak
:
kedvelk.
A
Haemiis mindkét lejtjén, egész a Pontusig (Fekete
tengerig) tolvaj
korall-ok. hes.'^us-ok. denfhelefá-k laknak,
részét birják,
még
a tolvajok
Forduljunk megint észak
A Tot?
mind
népek: de a bessusok. kik a Haemus legnagyobb közt
A sellktl
tolvaj-hírek.
—
felé.
géták és dákok egynyelvek rsTa'.c).
is
{ó'j.ó-f/Mzzo: eIoív ol \o./.o:
fogva (katarrhaetae)
keletre a
Pontusig. tehát az Ister mellett, a géták laknak; a sel-
lktl
fogva nyugatra, tehát a Danuvius mellett, a dákok
vannak.
A
hellének,
nyelv nemzetnek
úgymond
Strabon, a gétákat
is
thrák
tartják (óaoY/.tóiTO-j toíc Öpa^lv sö-voo?).
MÁSODIK FEJEZET.
Qii
Dion Cassius, Pannóniának kormányzója, Kr. u. 190. hogy vagy géták. vagy
tájban, a dákokról azt mondja,
a Rhodopén hajdan lakott dákféle thrákok.^' Tehát Dion Cassius
mint Strabon,
is,
két népnek
eredettnek gondolja a dákokat,
Mint tudjuk, a gallok Kr. kat a
Duna
észak
felé.
Az
Ister
(íster)
e.
s
összeolvadásából
délrl érkezknek
tartja.
279. tájban szoríták a gétá-
jobb partjáról annak bal partjára, tehát
mindkét
oldalán
mys-ek
is.
kiket
a
most
moesi-ek nevérl ismerünk, vannak. Ezektl származnak, így folytatja
Strabon,
azon
mysek
Phrygiában és Troasban laknak. maido-bithynek. bithynek. töztek oda, csak a
is,
Lydiában.
kik
A mygdonok,
bebrykek,
thynek mind Európából köl-
mysek maradtak
itt.
A
megnevezett
kisázsiai és a balkánfélszigetbeli thrákok közötti rokon-
ságot Strabon a Homérosból merített adatokkal nyítgatja.
Az Európából Ázsiába
is
bizo-
való költözésrl Herodo-
tos is tud.
Az Istertl fogva a Tyras a géták
felett,
ködik.
kietlenje
Ott veszett
majd
(Neszter) folyóig, a Pontus
terül, el
mely
szköl-
víz nélkül
szomjan a Dareios serege,
mely a skythák ellen indult volt. de visszatérhete. Utóbb Lysimachos is a géták ellen hadakozván, ott esett foglyul,
de Droniichaites, géta király, jószívsége szabadon
el, mondván neki, hogy jobb békében élni, mintsem hadakozni azokkal, a kiktl nincs mit elzsákmá-
ereszté
nyolni.
A
skythák és sarmaták külön saját szokásuk
kiherélik a lovakat
szelidítés
végett,
mert
az.
hogy
vadak, bár
kicsinyek.
A
Pontus partjain, az Isternek szent torkolatjától jobbra
Ish-os városka,
a miletosiak telepítvénye.
azután Towi.t
A ÜAI.KÁM KKI-SZI(iKT A líÚMAI
vagy lomii
(genit.-idos)
Apollónia, Krunoi,
l
RAT.K"I>ÁS AI.Á KEHI
(génit. -oiiiin
görög
Odessos
),
65
I..
továbbá
lúi/ltdis^
még pedig
városok,
miletosi telepítések, vannak. Kallatis és Apollónia között
Bízoné
van.
Mescnihria
niegarai
telepítés
neve
;
az-
eltt Menehria vala, azaz «Mena városa », a telepítnek
neve Mena, a város pedig thrákul hria iJpíac xaXoufiévYj?
Selys városa
Ezek
a
d'pctx'.aií)
s
(tf^c
lévén. Selynthria
is
Ainos azeltt szintén Folti/mbria
;
pontusi
zóXsco'^
annyi, mint volt.
melyeknek némely
görög városok,
neveit Strabon fejtegeti. Föltetszik,
hogy az
nem
író
említi
meg
az odrysákat,
kik Thukydides idejében hatalmasabbak valának a make-
dónoknál. Ennek okát abl»an találhatni meg. hogy Strabon idejében az odrysa fejedelmek
már
a
rómaiak védenczei
valának. 3.
ma
A is
Herodotus és Strabon
tanúsága
szerint,
melyet
helyesnek tartanak, a Balkán-félszigetnek nyugati,
vagyis az Adriai-tenger felé való részén
a keleti,
illi/r.
vagyis a Propontis (Marmara-tenger) és Pontus (Feketetenger) felé való részén thrák népek laktak. Határvonalt
búzni és mondani, a középen lakó melyik nép tartozott az illyrekhez, melyik a thrákokhoz, soha sem volt
Strabon
maga
illyrekhez. a tribalhisokat. kat.
A
könny.
az ardiaiakat, autariatákat. dardanokat az
odrysákat.
myseket vagy moesieket, getá-
bessusokat
thrákokhoz
a
számítja.
—
minthogy délre a makedónok, északra a dardaniaiak valának határosaik, inkább illyrek voltak, mint magok a makedónok is Herodotus illyr népnek paeoniak,
;
tartotta.
Savus,
A
paeoniaktól
különböz pannoniak, a kik
Dravus mellékein
s
észak
felé,
a
a mai Magyar-
ország dunántúli részében laktak, az illyrekhez tartoztak volt.
mieltt a gallok uralkodása alá jutottak,
Hunfalvy: Oláhok története.
s
mintegy "^
MÁSODIK
66
KK.IKZKT.
Megjegyzésre
elgallosocUak.
hogy a Baton
méltó,
feje-
delem-név, mind a pannoniaknál, mind az illyreknél elfordul; Kr.
e.
200. tájban a dardanoknál
fejedelem vala. Az odrysáknál
Az
Azonképen
hanem
a thrákok
ázsiában, jelesen
is
Baton
nev
a Kotys név gyakori.
nemcsak az Adriai-tengernek nyu-
illyrek rokonai
gati (balkáni),
meg
keleti (itahai)
rokonai
partjain
Propontison
a
Mysiában,
Bithyniában,
is
laktak.
Kis-
túl.
Dardauiában
Mind Herodotus, mind Strabon Európából
ismeretesek.
való kiköltözésrl tudnak Kisázsiába.
Az sai
Ez a
és
illyrek
hasonlók divat
;
thrákok
testeiket
talán
az
is
életmódja, fegyverei,
szoká-
mindnyájan pettyesítik
illyreknél
tartott
tovább,
vala.
mint
a
Ezek korábban szoros viszonyba jutnak a görög míveltséggel. még pedig nemcsak pontusi hellén
thrákoknál.
városok,
hanem utóbb Thrákia déli által is. Az odrysák
uralkodása
partjain az athéneiek
Sitalkes
királyai
és
Senthes inkább görög, mintsem barbár thrákok valának Ovidius kortársa pedig, simus), szinte görög seit
;
a szelid Kotys (juvenum mitis-
költ
lett.
is
a ki Ovidius latin ver-
érti vala.
egymáshoz Az maradványának az albániai (arber). vagy illyr nyelvek arnauta nyelvet tartják. Az albánok, arberek, vagy arnauták a régi Epirus hegyes tartományának lakosai. Bizonyosan Gentius király ideje óta nagyon megváltozott a nyelv, a melyben most a görögnek és latinnak nyomai nagyon is láthatók, mint megannyi bizonyítékai a
Az
illyr és
thrák nyelvek
hasonlók, mintsem
is
egymástól
talán inkább
különbözk
lehettek.
görög és római befolyásnak az Epirus lakosaira. A dák és géta név egy nemzetet jelentvén (csakhogy
ama név
a rómaiak eltt, ez a íröröiiük eltt volt isme-
IIAI.KÁM KKI.SZUiKT A ItÚMAl rUAI.KiiuAs AI.A KKHI
A
()7
I..
retesebb) a dák és g,éta nyelv azonos vala. mint Strabon is
Annak küls
tudja.
termete, ha szabad így mondani,
nagyon nem különbözhetett a latinnak termetétl azaz rövid és hosszú szótagjai körülbelül olyan arányban :
lehettek, mint a latinéi. Ovidius,
midn
géta nyelven
irt
költeményt, alkalmasint megszokott hexameteri és pentameteri versformáit alkalmazta. Tehát a géta-dák nyelv-
nek küls termete olyan
lehet
vala,
mint a latinnak.
nem maradt meg semmi. nyelvbl is csak egyes szók
Kár, hogy Ovidius géta verseibl
Tehát ebbl
a
géta-dák
vaunak meg. melyekbl különösen újabb idben a bécsi €gyetem tanára, Tomaschek Vilmos, a nyelv mivoltát igyekezett kideríteni.
Dioskurides Neron idejében, mint orvos, a római sere-
növényekrl dák neveit
gekkel sok országot jára be,
s
munkát
gall (kelta) és
is
abban a füvek
irván.
felhozza.
az
orvosi
Ezen dák botanikus neveken kívül a római
és görög írókban sok dák személy- és földrajzi név található.
Tomaschek a dák szók megfejtésére leginkább
keleti irán rV)aktriai
)
árjaságot alkalmazhatta.^^
némelyeknek sával,
Burvista
Dekebalos hatalmast.
nevekbl fekete
A
megfejtett
jelentését, a nyelvészeti
közlöm.
sokat
5'a/w;j.oXÓY'irja=)
gépeit,
valának,
elfoglalt részeirl
és barátai
az
lemond, neki
is
8 arra megnyervén a dák
beleegyezését, akarata ellenére
Traianus elé
hódol a
borulván,
foglyait,
alattvalók
a rómaiak ellenségei
pedig
ellenségei és barátai lesznek.
is
a dák király végre elhatá-
:
fegyvereit,
kiadja
többnyire romai
kik
gépészeit,
ji)vben
íiogT
j,
fegyverét leteszi
gyznek. Követeket
is
s
indít
Rómába
a senatushoz, hogy ez is megersítse a békeEz meglévén, Traianus az elfoglalt részekbe rizeteket rak, maga pedig a Sarmizegetusában lev táborát elhagyja s Italiába téré. Az eddig (101 102.) viselt háborúnak eseményeit az oszlop képei részletesen eltüntetik, a mit, bár érdekes volna, mégis mellzök utánok kötést.
—
elbeszélni.
Dekebalos követei, fegyver nélkül kel,
mintha foglyok volnának,
könyörgenek,
békéért
Traianus pedig diadalt teltetek
melyet
összekötött kezek-
s
meg
senatus
a
s
«dákiai»
tartá
meg
üle,
is
ada.
dísznévvel
tisz-
meg.
Ámde Dekebalos nem
mert hamar híre kezde járni, hogy
a béke
is
kik a békekötést javasolták
bosszút
áll,
kikötéseit,
megint elfogadja a
szökevényeket, az ersségeket helyreállítja tetgeti,
a seuatusba,
eresztetvén
volt
;
azokat bün-
s
a jazygeken
kik Traianusuak szövetségesei valának,
s
országuk egy részét pusztítgatja, mit ajazygek Kómában elpanaszolni
nem
a senatus újra Traianus
ismét
nem másra
mulasztottak
ellenségnek
maga
bízni.
el.
Ezért,
nyilvánítá
meg ki
készüle a háborút
a többiért,
Dekebalost. viselni,
Az oszlop képei a seregnek
sát az Adriai-tenger partjától, talán
Anconából,
s
s
azt
elindulás
a túlsó
A
partra
val()
történt.
Az
D'XÁN
IlIUnDAI.OM AZ ALSA
IíiSmAI
kiszállását
inutAVfJrls:.
iniperafor a
lovassági,"
79
III..
mi lO-ben tavaszszal élén
lovaf;'ol,
s
azután
Ugyancsak a képek dákok megtámadnak egy ri'imai ersséget, de visszaveretnek. Egy más képcsoporton Traianus a hódoló benszülöttck megadását fogadja el, a mi Dión Cassins elbeszélését igazolja, hogy sok dák Traianushoz állván által, ezért is könyörge Dekebalos a béke fentartásáért. [játjuk ebbl, hogy már hasonlás esett a dákok között. Mindamellett Dekebalos reá nem állhatván, hogy általadja fegyvereit és magát az ellenségnek, mind szorgalmatosabban gvííjtögeté seregét, s a határos népeket is követeivel járata, a kik megoktassák, hogy ha elhagyják Dekebalost. saját vésztket készítik el hogy biztosabb és könnyebb vele együtt, mint nála nélkül védelmezni szabadságukat hogy ha elnézik a dákok bukását, annál könnyebben lesznek maguk is a rómaiak zsákmányává. Úgy látszik azonban, hogy most nem sikerült szövetsénajry sakasá";' küzt áldozatot teszen. iwrerint,
a
;
;
geseket szereznie, azért álnoksághoz folyamodék. Traianus
Moesiába érkezvén, lalva.
A khíd
ott
a hadi készületekkel vala elfog-
volt készítve,
el
akadály nélkül járhassanak
melyen a római seregek
által
a
Dunán.
«Ezen a
mven, úgymond Dión kozni.
a híd
Cassius. nem bírok eléggé csodálVannak Traianusnak más kitn épületei is de felülmúlja mind. Négyszeg kövekbl való húsz :
hídoszlopa van. egymástól százhetven római lábnyi távol-
ságban. Mindegyik az aljba épült részén lábnyi
magas
és
hatvan lábnyi
lehetvén kivenni a medrébl, költséggel történt
az építés'
—
kiált
meg tol
széles.
A
százötven
folyamot
nem
mily roppant
képzelhetni
az iszapos aljban
Dión
felül
é-s
mély vízben
Cassius.^"''
Traianus személyéhez mindenkor
könny
volt juthatni.
HARMADIK FEJEZET.
80
könnyebb most.
midn
annál
is
lalva.
Ezt jól tudván Dekebalos, néhány szökevényt indíta
készülettel vala
elfog-
Moesiába, hogy a császárhoz hozzáférvén, megöljék. De gyanússá levén az egyik gyilkos, azt elfogták, és a kín-
padon kivallaták vele a gonosz szándékot, mely így meghiúsult. Másik álnoksága Dekebalosnak ez A római tábornak egyik, a háborúban kitnt vezérét, Longinust, magához hívatá, mintha valamely meghagyás-
nak
teljesítésérl volna szó
(ójc
Traianus elutazása után maradt, melynek végrehajtására
felügyelni.
hívást, de
De
r.rjozzrt.y^rpó^xiva.
is
Dekebalos
t
-oi-
szerint
Sarmizegetusában római tábor
alkalmasint
tatá,
xrj.
Emlékezzünk hogy Dión Cassius eladása
Tjaojv).
tiszte
volt
a békekötések
Longinus elfogadá a meg-
egy centurióval együtt letartóz-
és Traianus terveinek kivallatására igyekvék rábírni.
raitsem tudhatván
meg
Longinustól, ezt
béklví"*
nél-
küh fogságban tartá. Traianushoz pedig követséget ereszt, mely a Longinus kiadásáért a Dunáig való területet, s a hadi költségek megtérítését követelje. Míg a követség abban eljárna s Dekebalos a között habozna, elveszítse-e Longinust. vagy nagy árért életben hagyja-e ez, hogy :
Dekebalos szorosabbra ne tegye a fogságát, azzal áltatá
hogy
ki fogja
levelet
A
is
t
engesztelni Traianussal,
készíte, melyet
szabados
által
st
azt
kérelmez
szabadosa Traianushoz elvigyen.
pedig mérget szerezvén magának,
miután az már elindult
el,
volt, éjjel
megivá
ezt,
és meghala. Erre
Dekebalos, a Longinus fogolytársát küldi Traianushoz, a
Longinus
holttestéért, tíz foglyot ígérvén és
a szabados-
nak kiadását követelvén. A centuriótól tudá meg Traianus, a mi Longinussal történt. Azonban nem ereszté vissza sem a centuriót, sem a szabadost, mert többre tartja vala a birodalom méltóságát, mint Longinus eltemettetését.
A
UllliUiAl.oM
l!. vojj.ílovtíc).
valának meghalni, mintsem hazájokat elhagyni. S
nagy
dolgot,
végeztem
A által,
úgymond
Traianus,
mintegy
öt
év
ezt
a
alatt
el.^^'*
vagy dákok, a halhatatlanságba való hitök kornak legkiválóbb nemzete. Prófétájok,
géták
a régi
Zamolxis,
a
hagyomány gét, talán
Mózeséhez hasonlít; is a szóEgyiptomban szerezte meg bölcsesé-
héberek szerint
a halhatatlanságba
való
a Burvista dák király idejében
tomban járt volna. A szóhagyomány, mint
élt
hitet
is,
Egyip-
láttuk (a 43. lapon), kapcsolatba
hozza Zamolxist a híres Pythagorasszal
képen Egyiptomban tanúit volna. helyütt (a 394. lapon) azt
a Zamolxis reáolvasásait
Dikenaeos^
is.
reformátor
is
is.
a ki hasonló-
császár egy
Julianus
megemlíti, hogy énekelték
(£7ri|)i^áí;).
A
mit
olvasásnak nevez, az egyéb, talán oktatás
Julianus reáis
lehet.
Mert
Vendégségben » a Zenon philosophiai állításait (SóvixaTa) is énekelteti magával a l)ölcscsel. Ugy hiszem, a Zamolxis reáolvasásai összevágnak azon tudósítással, mely szerint a
*
az agathyrsek a törvényeiket szokták
elénekelni. Lehet,
hogy a szóhagyomány összezavarta az agathyrsek énekeit és a Zamolxis ráolvasásait.
A
RÓMAI IlIHOnAI.OM AZ
AI.SÚ
DINÁN h'L.
8'5
Ezen reáolvasások vagy énekek alkalmasint a gyógyításoknál
az
Sokrates Charniidesnek tofjíjását
divatoztak.
is
meg
fiível
reáolvasással akarja gyógyítani, mert e nélkül
mitsem
orvos-ín
használ.
úgymond
Azt,
Sokrates,
Potidaiánál táborozván, a Zamolxis felekezetéhez tartozó
egy thrák orvostól tanultam meg. mely felekezet a hatatlanságot
hiszi.
úgyde csak gessé.
A
reáolvasás
egészséges lélek
t.
i.
teszi
a testet
meg
Fájdalom, nagyon keveset tudhatunk
üstökös
(xoar,rí'ci
és süveges (tíCko-
De többet e neveknél nem tudunk A nápolyi múzeumban egy fogoly-szobor dák elkelt a melynek
megadó fájdalmát megilletdés
nél-
ez süveges, de süvege alól süríí haj
ki.
Traianus de
midn
nem nézhettem:
omlik
a géta-dák
utolsó
osztályt említ.
ábrázol,
kül
egészsé-
idben, különböz, nemesebb osztályokból állott. Dión Cassius Hogy, legalább az
nemes és mondja meg, róluk.
is
'^•'
nemzetrl.
'fópo'.)
hal-
a lelket gyógyítja,
nem
a dák-géta államot
irtotta,
nem
is
megsemmisítette ugyan,
irthatta ki a nemzetet.
Nemcsak
maradtak dák nemzet alattval('»k, hanem a provinczián kívül szabad dákok is, mint a következ a provincziában
történetek
mutatják.
Dák
segédcsapatok
pedig
sokáig
el a római seregekben. A dák háború, tehát a dákok teljes legyzése, 107-ben fejeztetik be. Traianus, úgymond Dión Cassius, városokat kerülnek
lakosita
suk,
ly.arwx'.'jsv)
a tartományban. Eutropiusban olvas-
hogy az egész római világból gyííltek
az új lako-
a feliratokból pedig, melyek ságok, azt tudjuk meg, hogy azok a lakosok leginkább
sok;
^"^
legigazabb tanú-
az ázsiai tartományokból, azután Pannoniából, Noricumból,
különösen
bányászok Dalmatiából,
csak legkisebb
HARMADIK FKJEZKT.
84:
részök déli Italiából, Apuliából származtak
római
az új
Az Apuliából valók görög nyelvek valának; latin nyelvek nem kerültek ki Italiából, mert ez maga is néptelen vala.^'' A provincia megtartotta a Dakia tartományba.
nevet.
A
római gvzó'k
változtaták
a
Hispánia, Lusitania, Gallia, Belgium,
vetia, Vindelicia,
nevet
is.
mely addig
gatás és hadi
Britannia. Hel-
tartott,
míg benne
kormány meg nem sznt.
meg-
stb.
Meghagyták
ennek.
a
Dakia
a római
^'*
De még
való:
egy
igaz-
azután
az irodalomban.
élt
A
tartományok
Xoricum, Pannónia. Dalmatia
czáfol hatatlan bizonyságai
is
meg
melyeken megismerték, azokon igazgatták
régi neveit; a is.
nem
legels dákiai
nust
említi
meg.
108-ból
felírás
már Dakiának els
felirat
110-beli
helytartóját. Terentius Scauria-
Pénzeken
112-tl
fogva
«
Provincia
Augusti, vagy Augusta Dacia »-nak neveztetik. Dakiának
római
vagy
provinciává
tartománynyá
levését
104—112 közé tehetni. ''•' De általa a birodalom védelmi vonala nem az a Duna maradt. Dakiát úgy nézték, mint kívül lev provinciát. ^^" Gyenge hadi ert is volt
dák fváros az
Trajana
új
})rovinciának
is
tehát
változott
a vonalon kapott.
fvárosa.
A
Ulpia
lett. Leginkább itt és a közép aranybányák kerületében telepedtek az új lakosok. A Dakiában szállásoló legii'»nak is Apulumban ((4yulafejérvárhoz közel) vala állandó tábora.
Sarmizegetusa
Maroson,
meg
az
Hadrianus mind a két dák háborúban vala elfoglalva, másodikban a Minerva prima légiónak vezére lévén. Azután mint legátus alsó Pannoniában kormányozok, s ekkor 108-ban a jazygeket l)ünteté meg (compressit, a
a
mint
a
latin
író
mondja),
'-'
a
kik.
úgy
látszik,
nem
A
valának
1!('>MAI
niHiiPAI.oM A/
lu egeiéged vo
AI.Si'i
liINÁN
azzal, a mivel
85
III..
Traianus szövetséges
voltukat a dákok elleni liáboríiban viszonozta. Alig hogy Hadrianus Ci^ászárrá (117 holt tetemeit
húzá a hadi erdt
az
látja
vala,
Traianus
és
túli
tarto-
meghódított
az imént
hogy megtartani nem
hogy a jazygek
híre Ion.
lett s
EutVatesen és Tigrisen
mányokb(')K melyeket eldje
mert
IHS)
az oszlopheli sírba takaríttatta, legott vissza-
bírja.
rokonaik
a
volt,
Nemsokára
roxolánok
is
feltámadtak. Hadrianus Március Turbót Pannóniának és
Dakiának ideiglenes kormányzójává teszi, hogy végezmaga pedig, elre bocsátván seregét. Moesiába mene. s kiegyezkedék a roxolánok királyával, zen a jazygekkel.
vala panasza. Ez megmeghagyván neki az Egyiptom hogy nagyobb legyen a tekintélye.'-^
a kinek a kevesbített
miatt
díj
lévén Dákiát Turbóra bízá, praefecturájat
is,
Talán ekkor rontatá
le
Hadrianus a Traianus hídjának
fels készületét. Mert Dión Cas.sius (210-280^ ezt
«A
korunkban
mi
láthatók
még
a
híd
nem
ez a híd
írta:
használ
melyek
oszlopai,
a
Duna meg van
vinciálisoknak
hogy
könny
Hadrianus
de
hogy
nem
volna.
netalán egyszer,
mikor
nincsen semmi, a mire az emberi ész képes
Traianus ugyanis attól tartván,
többé,
mutatják,
fagyva, háborúja legyen a dákiai pro-
(töv. 7í3f/av 'Pw'j.aío'.?), azért építette
átjárása legyen a
pedig attól félvén,
segít római
a hidat,
seregnek:
nehogy a barbárok, ert
vévén a híd rein, könnyíí átjárást találjanak Moesiába, azért elszedette a hid
kája
támad*).
padlózatát.*
Hadrianusé
pedig
'-"
A Traianus
véd
vala.
s
politi-
ez talán
hogy a dákiai provincia nem neveli a birodalom erejét. De akár az aranybányák és só-aknák, akár az új telepedések miatt, még sem hagyta el úgy,
által
is
látta,
HARMADIK
86
FK.IEZET.
mint az Eufratesen és Tigrisen
tüli
tartományokat. Egyél)-
ha megtudjuk, hogy Hadrian
iránt
alatt tétetett az alsó-
pannoniai legio Acumincumból Karlovicz tájékán, a jobbpartjáu, legio
(U-Buda)
Aquinriimha.
s
(Komárommal szemközt)
Bregetióha,
Duna
a fels -pannóniai :
azt
is
gon-
hogy azon idben Hadrián inkább a jazygekkvádoktól tart vala, mintsem a Dákiát észak és
dolhatni,
tl
és
környékez barbároktól.'-* (138—161) uralkodásának
kelet fell
Antoninus Pius
elején
a
dákok fölkelésérl van szó, mert azt olvassuk Capitolinusnál. hogy az imperátor megtörte a dákokat. '-'' Hihet, hogy nem a provinciában él, azaz alattvaló dákok voltak azok.
hanem szabad dákok. Több mozgalmat nem
említ senki Antoninus Pius idejében
;
a dákiai tartomány
tehát békében fejldhetett.
Antoninus két
férfit
jelölt volt
ki
utódainak,
Verust és Marcus Cinniust, a ki adoptióval
Antoninus nevet nyerte, híressé (161
A
Marcus Aurelius név
s
alatt vált
— 180).
parthusok
nem valának
k
ményekkel megelégedve, vala. melyet a
A
elfoglalására.
a Hadrianust('»l nyert enged-
még Armeniát
ösztönzé Yologesest
halála
követelik
Armenia
senatus beleegyezésével Marcus Aurelius
az adoptio által mintegy atyafiává
Armeniában
pedig Avidius
is
római birodalom nem hagyhatott oda. Talán
az Antoninus Pius
keletre. Ott
Aelius
az Aurehus
Cassius
lett
Aelius Verust inditá
Statius Priscus.
nyertek nagy
fogva Marcus Aurelius és a
Kómába
Mesopotámiában
gyzelmet, minél-
visszatért Aelius
Verus
diadalt ülének 166-ban.
Mindjárt
ezután
jazygek és más-más s
önték
el
167-ben
a
markomannok,
kvádok,
népek trének át a Dunán, a határos római provinciákat, Dakiát is. Ezt nevíi
A
1{''>.MA1
HlKiiDAI.OM A/
AI.S
-
túli»
mit a
dákok
szabad
mert egy. Alsó-Kosalyban
latin
«vallum»-nak.
nyelv
nevezi a
azt
magyar nyelv gyepiinek.^*" Erdélyben
gyakran
találtak
melyek
arany-pénzeket,
súly és veret szerint különböznek a római aranypénzek-
eredetek.
tl, tehát barbár
Rajtok
hol Gordianus feje
sugaras koronával, hol Philippus Arabsé, hol egy isme-
Sponsianus
retlen
császáré
van,
többnyire
érthetetlen
dák kostobok népnek. Gooss Károly általában a független dákoknak
körülírással. Eckhel. híres numismatikus. a
tulajdonítja, kik
q^y ideig kényszerszövetséges viszony-
ban állottak a rómaiakhoz.'^'
A
dolog
pénzek
nevezetes
azért
— bármelyik
népéi
— mert azt bizonyítja, hogy a 238 — 249.
Dakiának
lakosai
nem mind római
is
ama
években
alattvalók,
annál
kevesbbé elrómaiasodottak valának. Philippus Arabs uralkodása (243
— 249)
nemcsak
álta-
lában, de különösen Dakiára nézve nevezetes. Mert ennek
számára külön pénzver az
úgynevezett
«dák
állita
kerültek
fel.
ki.
a
melybl
Azokon a
a
két rendes légiónak jelvényei,
meg
a veret éve láthatók. Ezen dák
provinciának geniusa, az oroszlán és sas.
mhelyt
pénzek*
pénzverés 247-ben kezddik. Philippus északi Magyarországbeli
karpokkal, kik a Dunáig dúltak
volt.
germánokkal
és a
szerencsésen hada-
kozván, mint Germanicus Maximus és Carpicus Maximus.
92
HARMADIK
diadallal vonnia be
Rómál)a 248-ban,
FK.IE2ET.
hol a
birodalom
ezer éves fennállásának ünnepét ülték.
Mindjárt az ünneplés és diadal után a gótok Moesiába
csapának be,
kiket
Decins.
Fülöpnek hadvezére,
alig
legyzni. Mert 24y-ben a gót király Ostrogota ismét
bírt
becsap ^loesiába és Marciano])olist megszállja. Minthogy Ostrogota seregében Dakiának határos népei, a Körösök
mellékeirl az asdingi vandálok, azután tajfálok, karpok,
peucinek valának, kik csak Dakián keresztül juthattak a
Dunára
és a keletrl
jöv
gótokhoz: tehát
ekkor
ezt
a
provinciát teljesen elárasztá az ellenség.
Akárhonnan származtak is a gótok, a nyelvek tanúsága, mely nem tévedhet, azt vallja, hogy néhány századon keresztül a mai Oroszország belsejében, vagy a balti tar-
k
tománj'ok közelében tanyáztak
s
azután
terjeszkedének
a Xeszter és Deneper folyók mentében a Pontus
Fekete
A
vagy
ég és a déli föld zamatos gyümölcsei hathatósan vonják az északi barbárokat dél felé
;
tenger
felé.
déli
akkor pedig a római birodalom hanyatlása, melyet követ gyilkolása elég hangosan
az imperátorok egymást
még inkább
hirdet vala a világnak,
Most nevezik
249-ben a moesiai
is,
imperatorrá. lázadnak
ki
félelem közt jelent be a
Decius
s
fel.
A
senatusnak.
senatorok közt
mert a légiók szelleme nagyon változó,
bátorítja,
ügymond.
ket. melyek Marinust mit Phili])pus nagy
bátorítá
légiók,
lehet,
hogy
e pillanatban
már Marinus
nin-
csen többé. Philippus a bátorító Deciust küldi Moesiába. ki
vonakodva fogadja
a mitl
félt
volt
:
el
a küldetést,
a moesiai légiók
t
mert az történik, kiáltják ki impe-
kénytelen Italiába indulni Philippus ellen, a
ratornak,
s
kit fiával
együtt Veronában megölnek.
Decius (249
— 251)
néhány havat Rómában az
igaz-
A lío.MAI
AZ
l!ll;ci|>M.iiM
jratás helyreállításával
1>I
NAX
pUok
töltvén, a
második
a/ alatt dúlván a
Al:>I.M
ALSl")
részén u\e^ az alsó.
dákiai részén
a liirodalniat.
hagyta
azért
DTNÁN
99
tTi..
nem védelmezhetvén a melybl bizo-
Dákiát.
el
nyosan már az elbbi években kiköltöztek
volt a
r(>mai
és elrómaiasodott lakosok.
Dakia mintegy százötven évig (107—257.) állott a r volt;
mai Zajkán-
Hadrianus
alatt
«Colonia Ulpia Traiana Augusta Dacica Sarmizegetusa lett
s
238. óta a
«
metropolis* ragaszték-nevet kapta.
Apuluin C'AtcooXov). Vagy 300 feliratból
bl
bizonyítható,
magasságig
hogy
terjedett.
ez a város a
melyen
Traján idejében a legio
1.
ma
adjutrix
a legio Xlll. gemina építé
s
egyéb
Maros
Fejérvár van.'"' s
Már
ennek elmente után
ott álland(') táborát.
közséíínek neve eleinte «Canabae»
leletek-
folyótól azon
volt.
Hamar
A
polgári
virágozni
A KóMAl ItlKollAl.oM AZ
kezde, úgy liogv szinte Aurelius alatt, a/.ért
IH
AI.SiS
Municipinm Aurelii
azt a joiTot nyervén,
>
Marcus Aurelius
Marcus
lakosokat kapott,
új
Apulum ln a neve;
Septimius Severustól
is.
hogy évenként választhassa magistra-
neve ^municipinm Septimii^
tiisát,
lül
Tl't,.
Sarniizeiretusát.
íeliilraíilta
alkalmasint Apuliából.
a niunicipiummá emelt városnak
különben
XÁX
coloniát
is
—
Ion.
Apuhinihan
a colonia és a
telepítvén,
municipium egymás mellett fejldtek. Caraealla után sokat a két község, egy felírat 250-bl Deciust nemcsak «restitutor Daciarum »-nak. hanem a *nova colonia Apulum* alapítójának is dicséri.
szenvedvén
Apulumlx'd az
12 millényi
út
'^*'
a mai
távolságban,
Nagy-Enyed mellett, Tövis felé Brucla volt. melyet Ptolemaeos nem említ meg. Egy felírat az aranybányászok társulatát (collegium aurariorum) nevezi meg. Valószíníí.
hogy
itt
történt
az
midn
arany-beváltás,
arany-
az
az Alhurnus major és minor VörösAmpela (Zalatna) még nem valának nevezetesek. (Brucla talán Brutia) Ptolemaeus sem Bruclát. sem Alburnust. sem Ampelát nem ismeri. Megint 12 millényi
V)ányák helységei, ])atak)
(
és
távolságban Salinae (XaAíva:) van,
bizonyosan a
maros-újvári sú-
aknák, melyek a régi mívelésnek nagyobb nyomait mutatják,
mint a tordai aknák. Más 12 millényi távolságban a
mai Torda.
Egy mille-k 110-bl «PotaissaNapocae»-nak
nevezi; tehát
Fofaissara
ennek vicusa
(Ilarpo'r.'j'jov
Xajjora
is
;
ez
Septimius Severus coloniává emelte,
volt.
mit ez a felírat
találunk
|
bizonyít
[Só.-o'r/.a)
Dakiának, Kolosvár
:
«Decurio coloniae Potaissae».
legjelesebb
helysége
vala
északi
;
Antoninus
Pius alatt municipiummá. Marcus Aurelius és
Commodus
alatt
mellett.
Traján alapítá
pedig coloniává ln. azért neve
Aurelia Napoca*
is.
102
IIAKMADIIC
«
Innen észak
lete terjed,
A bels Dakiának a
mai Mojgrád
számos
Torma Károly nyomozásának
felé
a ki Optianat^ Largianát^ Certiát
úgymond Gooss
fedezte ».
Még kettt
terü-
szinte föl-
Károly.
északi határa Porolissum (llooÓA'.a-;ov)
Szilágy megyében,
mellett,
felirattal
mit
Torma
bizonyított meg.
említek
Budak-patak
tábort a
l-i:.Ii;ZKI.
mai Erdélyben,
a
római
a
azt
mellett, Besztercze városától keletre.
melynek romjait a magyarok Várhelynek, a németek Burghallennek nevezik s azt az utat. mely Apulumból az Ojtoz-szoros felé vitt, a melyen Marcus Aureliustól szabad közlekedést nyertek a jazygek a roxolanokkal. ;
Erdélyen kívül legyenek megemlítve
Ptolemaeus nem hoz
fel.
helységen ment
Traianus
Továbbá
Tsierna
(Orsovaj
;
mellett),
meg
:
Berzova. melyet
(Au'.'jí':),
e két
;
és Drobetae (Turn-
dák Komklava, a
a
mert
els hada, mint láttuk. . valahányszor
imperatort vagy küldöttséget
Politikai
ki
indí-
joga nem vala ezen eonciliumnak.
Terentius Scaurianus 110-ben a colonia Sarmizegetusát alapítván, ezt Jupiternél. telé (Jovi liatorij
;
Bomulusnak
és 3/arsnak szen-
Optimo Maxirao. Romulo. parenti Marti auxi-
tehát
a
római istenséget vagy istenségeket az
A
Új
piovinciáiiak
hazája
A
Jupiter Erusenus
is
NÁN Hl.,
lOH
De Jupiternek
Itáliába;
eredeti
az a ^ürög vagy
st másutt
is
már
dakiai feliratokban Jupiter Tavlanus,
mi azt
elfordul,
karok
illet lakosok galaták és
nösen Taviumban és Kariában is
III
Itália volt;
is
költ()zött
honi istenné vált.
azt
AI.Si'i
isteneivé tette.
is
nem Kóma, nem Olynipusról
trójai
AZ
ItlltoOAI.nM
1!;iim
Szörény
Csernecz között épült, a
törökök
Duna
Severinum)
sellin
a
és
mai
melyeket a
alul,
kapi/nak, azaz Vaskapiinsik neveznek.- Ezt
(/eniir
a véleményt
A
seii
is,
sok felhozott okból,
magáévá
teszi.
hozzá csatolt jegyzetben elmondja, hogy a Severinutn
szó
csak
magyar S2öréni/-h\ vau elcsavarítva (est hogy annak legkisebb köze sincs a Sei-fvits
a
detortuml.
s
n'tmai császár nevéhez, a mint az oláhokkal együtt Öulzer
(Geschichte von Üacien) meséli. Tudniillik Tiirnu-Severinhez
Duna
megcsudáltam,
s
melylyel szemközt, a
a megfelel hídfnek
én akkor
A
reá. teszi
:
nagyon
közel
partján egy hatalmas hídto. melyet én
nem
láték,
van
a
egyszer
Duna jobb
partján,
romjai vannak, melyeket azonban
—
legalább most
Tum-Severin pedig szó
tehát. így
ott is
szerint
nem emlékezem Sroeriit
okoskodik a közvélemény,
s
tornyát
Engel után
is így okoskodnak, hogy mind a név. mind a nagy rom Severus császárra vonatkozik, s ezt a rumén nép szóhagyománya rizte volna meg. Ennélfogva, a magyar Szörény név a Severusból volna elcsavarítva.
és ellenére az írók
nem pedig
ez amabból, a mint Engel gondolta.
A magyar nak.
A
Szörény
nem
tagján van a hangsúly
tások
lehet elcsavarítása a Severus-
görög írók Sso^f^oc-t vezére.
;
irtak.
Ennek középs
szó-
a hangsúly pedig a szócsavari-
Valamint a caballusból
lett
,
a
HAKMAniK FEJEZET.
108
.lohannesböl
»Jean>.
lett
a Stephanusból
vagy
hogy magyar példát
vegyek,
is
Severusból
a
így
:
soha
vált volna,
iszvip'r
még a
s
Istv^m
lett
pedig
nem
szver
is
Hát
szörény.
iurn szó mit mond. mire tanít? Vájjon ez a latin-
rumén
Ez a magyar magyar pedig a német turm (thurm)-ból lett. A magyar torony és a rumén turn tehát ott a németek megjelenése eltt nem volt, nem is leheAz ott megjelen német egy 'Szörényer-turm»-ot tett. láta. vagy maga is építe s ez a johannitákhoz vezet ból vált
/orowynak
szó
Dehogy, dehogy
?
I
a
utánozása.
;
kiknek
vissza,
IV.
Zevrino* adományozá. a
mai
A
írás szerint: szörin
eltt megvolt ugyan
1247-ben
Béla
*totam
=--
már
A
szrén.
terram
johanniták ideje
Zevrin. Szörin. Szrén,
turm. toron}^ csak azoktól
származhatik.
de Zeurino*, «terra Zeurin*
—
így
áll
de a
Ezt a «terram az 1251-ben kelt
megersít oklevélben -- Densusian rumén
pápai
de
nem más, mint
nem
jelent tábort,
pan. kimpin* szó mezt, mívelhet földet jelent. rényi
toronyhoz
bizonyo.^an
ilyen
fí'dd
A Kimpin
rendesen minden várhoz. sarja a
«turris Severina»-féle
mesék fiadzanak
A
tartozott,
Szö-
mint
Severinului csak
új
mesének, a melynek leg-
kisebb köze sincs a
neveztetett volna, melyet
hogy a
állítja,
pgi/
része
I\'.
n
7"
—
5'
11'^
hossza
\'ásárhelyi csak
pedig a szerb partról lehetett fölvenni
partról, tizenegyet
maradványai
hatalmas
liidnak
oszlopnak
— 3" egész
mert a
volt.
van helye. Az
oszlo|)()k
7"— 3'
12" hosszúk, és
egész
Az egyik megjegyzett oszlop, a melyen még a szabályosan kifaragott négyszög kövek látszaszélesek.
—
nak, 10"-nyi széles, (Die Fundiriing
tehát ilyen széles
lehetett
mind.
Brückenköpfe und Pfeiler bestand
der
aus Beton-Mauerwerk. nnd die weitere Aufmauerung nach aufgefiindenen
Merkmalen aus gemischtem Mauerwerk.
mit massiver (vHiader-Verkleidung.)
Ezen L'ber
támaszkodván
adatokra Trajan's
steinerne
meg Aschbach czím már idézett
írta
Brücke-
Aschbach megbizonyítja, hogy Trajanus ott s nem másutt építtette a hires khidat. Azt pedig alkalmasint mindjárt az els dák háborúnak befejezte után értekezését.
kezdette meg,
mert egy érempénznek tanúsága szerint
már 104:-ben kész volt. Trajanus tehát a második háborúra khidon által vezetheté a hadseregét.
a
A
bécsi
számára
és
adatokat
érkezett
bizottsághoz
Dión Cassius leírásával
veti össze,
a
író
XII.
századb()l.
Diont olvashatta, azonképeu közöl.
Dión
Cassius a
a
mértékökre nézve, a melyeket Tsetses, egy
konstantinápolyi
oszlopot
Aschbach
különösen a hidoszlopok
oszlopának
húsz
vizsgálók
is
a
ki
az
egész
^'''
írja
gyanítanak
a
hidat
1858.
;
ennyi
januárius
15-kén. Dión Cassius az oszlopok hosszát 60 lábnyinak
mondja
;
annyinak,
t.
i.
tíz
ölnyinek, találák a vizsgálók
HAlíMAPIK FE.IEZET.
112
is.
—
mivel
a
Vásárhelyi
is
megegyez,
Dión Cassiusról tudomása nem
látszik.
bizonyosan a damaskusi Apollodoros
könyvét ismervén, ebbl
leíró
távolsága egymástól 170
Ha
ügy Dión Cassius
mesternek a hidat
hogy az oszlopok Asehbach helyesen az
állítja,
lábnyi;
oszlopok tengelyétl, vagy közepétl veszi ságot.
a kinek,
vala.
föl ezt
a távol-
tehát mindenik oszlop szélességébl (lévén az
10 ölnyi, vagy 60 lábnyi) 30 lábat elveszünk, az oszlopok távolság 120 lábnyinak marad. A két hídf is egy oszlopnak szélességét adván ki. a híd egész hossza 21 X 170'. azaz 3570 római lábnyi.^'''' A gzvolt
közti
=
hajózási társaságnak tisztjei hosszát 596 ölnyinek, vagyis
3576 lábnyinak találták. Ebbl kett világlik ki. egyik, hogy a római láb igen kevéssel volt nagyobb a bécsi másik, hogy a Dión Cassius közlötte mértékek lábnál ;
a valóságnak felelnek meg. tehát bizonyosan Apollodoros
müvébl vaunak
A
véve.
Traján hídjának hosszát jobban megértjük, ha össze-
vetjük a budapesti hidak
hosszával.
A
lánczhíd hossza
389 méternyi, azaz 1231 lábnyi, vagyis 205 ölnyi meg 1
lábnyi.
2240
A
lábnyi,
Margit-híd
hossza
vagyis 373^
2'.
A
hossza tehát 3471 lábat tesz ki: hossza 3576 lábnyi
A
64-3. „.^
két
méternyi,
hídnak
holott
a
azaz
összeadott
római
khíd
volt.
híd-oszlopok magassága szinte hihetetlennek látszik,
de Ascbbach felhozza, hogy Spanyolországban a Traján építtette
hídnak oszlopai Salamancánál 104 lábnyi. Alcan-
taránál
meg épen 150
lábnyi
magasak
voltak.
Legnyomósabb kérdés vájjon a Traján-híd oszlopainak fels összeköttetései, melyeket Dión Cassius r'l'.".eseknek nevez, k-boUhajtásosak vagy fából valók voltak-e V Akár gerendázatot képzelünk, akár bolthajtásokat. :
TRAJÁX
a
készítés
roi)pant
se biztos
tartós,
feltennünk.
kell
rontotta le
;
orra eltt
A
IIIM.IA.
iiehézséjígel
nem
volna
lett
Hadrianus
li;{
A
járt.
ta-késziilet
se
tehát k-bolthajtásokat
:
bizonyosan a bolthajtásokat
a g:ereudázatot vagy t'a-készületet az ellenség fel
is
budapesti
lehetett volna gyújtani.
lánczhíd
1840,
májusától
1849. novem-
beréig, a Margithíd
1872— 1876-ban, amaz
és fél év alatt,
négy év
ez
készült
alatt
hídját két év alatt építették fól.
A
tehát nyolcz el.
A
Traján
megtalált tégla-bélye-
gek mutatják,
hogy leginkább a hadseregek osztályai valának a munkások. Minden tekintetben tehát csodálatos
egy
m
a Traján kliídja.
Helyére nézve azonban Franekénak
(Zur Geschichte
Trajan's und seiner Zeitgenossen, második kiadás. Quedlinburg van. felül.
1.) más véleménye hogy az Oltnak beszakadásán
Leipzig. 1840. a 128. s k.
u.
Azt
állítja
ugyanis,
a mai Celeju oláh helységnél épült a Traján hídja.
Ott volnának a
nak nyomai
;
Duna
bal és jobb partján római várak-
onnan viszen egy római
út eló'bb az
(
Jlttól
jobbra, azután balra a Veres-torony szorosába. Ezen az
úton vezeté tehát seregét Traianus a második dák hábo-
S íme, Sulzer szerint Transalpinisches Dacien, 215.) ezt az utat a nép mai napig Traján útjának nevezi. Franeke maga pedig folytatja, hogy az oláhok azt a helyet, a melyen a Veres-torony szorosán által az út rúba.
i
Ziridavába hívják.
és
Rancke
Apulum])a is
visz,
*puarte Bomanilor* -nak
(Weltgeschichte
274. lapján) azt írja:
III.
»Noch nennen
rész die
I.
szakaszának
Eingebornen die
Walachei nach Siebenbürgen führt, «Kalea Traianului*, und das Thor jenseits des Rothen Thurmes «puarte Romanilor>. Strasse, die durch die
Az
oláh népnek
emez elnevezéseirl bátran
Hunfalvy: Oláhok története.
állíthatom, ^
HARMADIK FKJEZET.
li^
hogy azokat 1247. tájban, mikor IV. Béla a Szörénységet és Kumániát a johannitáknak adományozta, senki sem hallja, senki sem ismeri vala. Csak a XVII. és tudósok
XVIII. századbeli eltanulta a
nép
is,
találták ki azokat,
ha ugyan igazán
s
azután
tudja.
A helyre nézve Aschbach bizonyítja, hogy ott a Dunának biztos partjai nincsenek, azért is az áradások okozta mocsárok végetlenek. Ilyen helyen bajosan épít valaki hidat
;
Traianus pedig, a ki soha
magának
átjárást akart épített
szerezni,
akasztható
volna hidat, melynek azonkívül nemcsak húsz. de
negyven
oszlop
is
kevés
Vörös-torony szorosát,
a
lett
nyira-mennyire is
—
.
ismerem,
volna.
melyet
nagyobb esvel a ragadó Olt létemre
meg nem
oda bizonyosan nem
azt
Én meg,
tavaszszal
mondom
hogy ágyú nélkül azon állja.
a ki a
minden
szinte egészen betölt,
—
any-
katona nem-
egy sereg sem
hathat keresztül ha ezer elszánt ember, ki
Leonidas. útját
és
nem
is
mind
IV.
A balkáni
félsziget a
római birodalom székévé
válik,
Moesia a Duna jobb partján nyúlt el rannoniától egész a Pontusig. Déli nyugatja Dardaniát is magába foglalta déli
keletje Thrákiáig
ln
vinciává
;
ért.
Tiberius alatt szervezett pro-
Vespasianus pedig Fels- és ^-l/so-Moesiára
Moesia
osztá (Moesia Superior,
€z keleti része lévén.
Inferior).
amaz
nyugati,
Tudjuk, hogy a legrégibb idben
a balkáni félsziget általában Illyria (nyugatij és Thrákia (keleti rész) volt.
szetesen a illyr
latin
és thrák
A
római uralkodás kezdete óta termé-
nyelv és míveltség
is
meggyökerezik az
népségek között, találkozván a hellén vagy
görög nyelvvel és míveltséggel.
mely már elbb, külö-
nösen a pontusi hellén városokban honos mondhatni, hogy két míveltség félszigetre
:
a
latin,
volt.
E
szerint
sugárzott reá a balkáni
Dalmatia és Pannónia fell
;
a hellén,
a pontusi városok és Makedónia fell. Különösen Moesiában a már is nagyon fejld rómaiasodás vagyis latiuosodás Traianus uralkodása alatt kezd
akkor keletkezvén abban a városias élet. Fels-Moesiának fvárosa Víminakium (Kosztolácz) Had-
virágozni,
rianustól
(Arcer)
kapta
már
meg
Traianus
a
római emelte
polgárjogot eoloniává
;
;
Batiariat
S'uigidunum
NEGYEDIK FEJEZET.
116
(Belgrád), Maláta
vagy Bononia (Bdyn, Bödün, Widdin),
Sciipi Naisms a tulajdouképi Dardaniában, ma Xw (Üsküb), megnevezhet városok. Alsó-Moesiának fvárosa Troesmis (Iglicza) vala; más ;
nevezetes városok Dorostorum
Novae
(Öistov).
Itt
különösen
Ulpia
(Silistria),
latinos
volt az
inkább görög vala
déliebben és a Poutus felé
a Traianus alapította városokban
Oescus^
élet.
az.
De még-
mint yikapoUshíXTí.
is,
melyet a nevezett imperátor dák gyzelme dicsítésére. MarkianojwUsbaLn, melyet Markia (Marcia) bugának tiszteletére alapított. Nikapolis
neve Xikuj), lett,
mert
itt
a Jantra folyó mellett,
a magyar történetekben veszté
el
is
1396. szeptember 26-án Zsigmond
királyunk az ütközetet Bajazid török szultán
más Nikapolis
is
a
mai
szomorú hírvé
Duna
mellett,
ellen.
Vau
melyet a VII. század-
ban Heraklius konstantinápolyi császár alapíta, s melynek mai neve Nehul.'^^'^ Aurelianus imperátor Dakiából kivonván a hadi ert. s
a tartományi lakosokat a
Duna jobb
partjára költöz-
tetvén által, a régi Moesiát ketté szakítá,
közbe két
új
Dakiát rendezvén, úgymint a Parti Dakiát a Duna mellett
meg
(Dacia Ripensis),
melynek fvárosa
Ratiaria
ln;
Belsö-Dakiát (Dacia Mediterranea), melynek fvárosa
Sardica ln.
mesen
Hogy
ezen áttelepítés a rómaiságot
itt
tete-
nevelte, magától érthet. Valahányszor ezentúl a
mint római esemény-
római vagy görög íróknál Dakia,
nek helye fordul el, mindenkor kell érteni, melyet aurelianusinak különböztessék a
régi,
vagy
ezt az új is
ketts Dakiát
neveznek, hogy meg-
traianusi Dakiától.
Ebben
270-tl fogva barbárok ülnek, többnyire sarmaták és gótok, utóbb pedig szlávok, a mint a következ esemé-
nyek mutatják.
A BALKÁNI FKI.SZIGET A KÓMÁI niItODALOM SZKKKVK
Még Pannoniát
meg
is
vAl.IK.
kell röviden érinteni.
Ezt Ves-
pedig Fehö- és
Traianus
pasianiis rendezé provinciává,
117
.l/.w'-Pannoniára osztá (Pannónia Superior, Pannónia Tnfe-
Hadrianus 107-ben vala Alsó-Pannoniá-
P. Aeliiis
rior).
—
nak legátusa a ketté-osztás tehát 102 107. történhetett meg. Fels-Pannonia nyugaton az Alpokhoz, Alsó-Pannonia keleten a Dunához ért, de délen a Száván túlra is terjedett egész Dalmatiáig. Késbb más felosztások ;
is
estek Pannoniában.
Itt
és
most leginkább Alsó-Pan-
nonia érdekel, a melynek nevezetesebb városai: Taurutiiim,
Sirmiutn (Colonia Flava Sirmiana, Mitrovicz), Acu-
niincKiii
(Szalankamen). Cwswm (Pétervárad). Cíbalisxagy
Mursa (Colonia Aelia Mursa,
Cibalae (Vinkovcze),
Eszék),
Antiana (Baán), Sopianae (Pécs), Lussotnum (Kömld?), Intercisa
Campona
(Duna-Pentele),
(Colonia Aelia
Aquincmn
(Tétény),
Septimia Aquincum,
0-Buda)
stb.
Most
visszatérünk a történetekhez.
Miután Aurelianns az aldunai határt az eladott egyesség
által biztosította,
s
három ütközetben az allemanno-
kat vagy juthungokat, kik pusztításaikat Milánóig terjesztették
volt,
Tetricust
is,
megsemmisítette
szinte
a ki ott
folytatta
mintán
;
volt
a
Galhában
birodalom
elleni
támadást, 271-ben legyzte: a következ évben Syriába vivé
hadseregét,
a hol
a
birodalmi
zavarok
idejében
Odenathus római vezér némi önálló hatalmat gyakorolt vala, melyet özvegye, a Palmyrában székel híres Zenobia folytata.
Aurelianus
magát
fogolylyá
is
273-ban teszi,
kénytelen keleti pompájában a
Rómában
díszíteni.
legyzi
Zenobia
seregét,
a ki Tetricussal együtt 274-ben
gyznek
diadalmenetét
NEGYEDIK FEJEZET.
118
De magában Rómában
veszedelmes támadás tör
is
maga
melyet Aurelianus
így beszél
«Az istenek bizonyosan
azt
tonos hadakozás legyen.
A
akarják,
el
ki^
egy levelében
hogy életem
foly-
város falai között keletkezett
támadás komoly belháborút okozott.
A pénzver
hivatal
felbiztatva Felicissimus által, kinek alkalma-
munkásai,
adtam volt a pénzügyi téren, lázadásban törtek ki. Elnyomattak végre, de hét vezér esett el azon katonáim közül, a kiknek állandó tábora a Duna partjain van.»^^*^ Nem ismerjük eléggé a zavarnak okait; de ebbl is a
zást
birodalom beteges állapotját vehetni
A
ki.
hadakozó imperátor most Valerianus esetét
vitézül
megboszulandó, Perzsia
indul 274. októberében,
felé
de
útjában Byzantium mellett egy tanyában a serege közepett ölték
meg
275. januariusában. Aurelianus néha ke-
gyetlenül szokta megbüntetni azokat,
tartományok
ban része
lakosait.
vala,
Egy
eszközlé
a kik zsarolták a
íródeákja, kinek a zsarolás-
a
derék imperatornak
meg-
öletését.
Most egy nyolez hónapig
tartó uralkodási
megszakadás
(interregnum) következek, mi soha sem történt a római
birodalomban.
A
hadsereg a római senatust
szólítja fel
imperator-nevezésre, a senatus pedig tudván, hogy kinevezése csak bajt okoz annak, a kit
ér,
ha nem
tetszik a sereg-
nek, vonakodik azt tenni. Mareus Claudius Tacitus, mint
consul a senatusban
midn
mindnyájan
fel
t
akar egyszer szólalni ez ügyben^ üdvözlik imperatornak, a ki hiában
hivatkozik öreg korára, mert szinte 80 éves,
nem
is
katona. Kelletlenül enged,
s
meg
arra,
hogy
a sereghez indul, melyet
az ellenség ellen vezet, de a szokatlan fáradság és hideg miatt megbetegszik, r(»mai ircjnak
s
276. áprilisban meghal. Tacitus a nagy
ivadéka lévén, azzal szerezte meü: maijának a
A BALKÁNI FKLSZJGET A KÓMÁI IIIRODAI.OM SZKKKVK
119
VÁI.IK.
mívelt világnak háláját, hogy összeszedette és sok példányban sokszoro?íította eldjének munkáit. Talán ennek a körülménynek köszönhetjük, hogy azokból tetemes rész megmaradt. Tacitus öcsese. Florianus, a gótok ellen volt
küldve
;
a serege imperatorrá
a megholt imperátor a
teszi
:
de azon sereg, melyet
perzsák ellen
Probust
vezetett,
annak. Florianus és Probus seregei Tarsusnál
kiáltja ki
találkoznak, s ott Florianust saját emberei ölik meg.
Probus a Sirmium vidékérl dius és Aurelianus
káni félszigeten
is
illyr
születtek.
való,
ölik
;
Clau-
;
voltak, azaz a bal-
A
birodalomban
római
csak a határokat védó' seregek ban, mint a háborúban
mint Decius
eredetek
nyomnak úgy
ezek nevezgetik
ki,
már
a pohtiká-
de
meg
is
a császárokat.
—
Probusnak (276 282.) vitéz vezérei Carus. Diocletianus. Maximianus. Constantius, (Talerius mindenütt biztosítják a
birodalom méltóságát
s
100,000 bastarnát
telepít
nem mutatkozván sehol, Probus azt hogy már nem is lesz háborúja a biroda-
Thrakiába. Ellenség gondolja vala,
lomnak,
azért a katonákat a békeség
s
munkáira
szorítá.
Ámde ez okozá halálát. Sirmium mellett szlket ültetvén, a mezei munkába beleunó katonák ölek meg 282-beu.
A
noricumi sereg a 60 éves Carust, a praefectus prae-
toriot nevezi ki imperatorrá. a ki legott két íiát,
és
Xumerianust Caesarrá
teszi.
Carinust
A sarmatákon gyzvén,
Perzsiába készül. Carinus Európában marad a birodalom
Numerianus pedig az atyja seregében jár. igazi, egyszer katona, általkél gyzelmesen a Tigris folyón, de megbetegedvén, nagy vihar közben hal meg, akár villámütötten, mint hiszik vala. akár betegségnél fogva. Numerianus visszavezeti a sereget a Bosporusra, míg
védelmére
;
Carus (282
— 283.)
NEGYEDIK FEJEZET.
120
Carinus Moesián
vonul
által
De szembaj
eleibe.
miatt
képtelenné válván Numerianus a sereg vezérlésére, Diocletianust nevezi
imperatorrá.
ki
Diocletianus és
Carinus
serege többször vív csatát egymással, míg a feslett élet
Carinust egy megsértett hadi tribunus Diocletianus (284
— 305.)
Dokla
dásra termett ember, a dalmatiai Diokles)
öli.
helységben
görögöknél
(a
innen
született,
Diocletianus
Mindjárt imperátori társává fogadja Maximianusí,
neve. ki
nev
meg nem
alacsony eredet, de uralko-
Galliában
(bagaudák)
parasztok
a
287-ben, míg
maga
a keleten
lázadását
mködik.
leveri
Diocletianus az
uralkodói okosságot. Maximianus a katonai nyers vitézséget személyesítvén, amazt Joviusnak,
nevezek
ezt
Herculesnek
el.
Diocletianus azután 293-ban az imperátorok mellé egy-
egy Caesart
teszen
;
maga mellé
nev
kihez férjhez adta Valéria
mellé pedig Constantiust az imperatorának venni,
négy
Maximinianus
a ki hasonlóképen
rendelvén,
uralkodó
megtartja
Diocletianus
Maximinianus
;
mostoha leányát volt kénytelen
elbocsátván elbbi nejét,
ennélfogva
Italiát
Helénát.
és Afrikát
;
kapja osztályul
Illyricumot, ;
A
osztatik.
Egyiptomot,
Ázsiát
Galerius. kinek mellék-
tehát
a
volt.
két új
Norieu-
Dakiát
Dunába egy
új
s
hogy
is
Constantiusra pedig Gallia. Hispánia és
Britannia bízatik. Pannoniára nézve Galerius azáltal nevezetessé,
nül
birodalom
négy részre
alatt
Thrakiát,
neve Armentarius -= csordás, mert pásztor mot, Pannoniát.
fogadván,
ílaleriust
leányát
lett
a Pelso (Balaton) vizeit lecsapolván a
az erdségeket
irtogatván.
a
földmívelésnek
tartományt nyert, melyet neje tiszteletére Valériá-
nak neveze. ''^ így Pannunia három tartományra oszlott: Fels-Pannoniára. Alsó-Pannoniára és Valériára, melv-
A RALkAnI félsziget a római niRODAI.OM SZKKKVÍ: VÁLIK.
121
nek fhelye Sopiana (Pécs) lett. Alsó-Pannouia a Dráva Száva kö/ti. meg a Száván túli részekbl állott, l)al-
és
matia és ^loesia között.
Az imperátorok, kik augustus dísznévvel különböztek a caesaroktói, Rómát mellzik.
Maximinianus rendesen
Milanóban. Dioeletianus pedig gyakran Sirmiumban, utóbb
állandóbban Nikomédiában székelt.
Miután Galerius a perzsák ellen
gyzelmesen hada-
is
kozott, Constantius pedig az elszakadt Britanniát visszafoglalta volt, a két augustus
Kómába, mely
is
303-ban diadalmenetet tárta Dioeletianus
utolsó volt.
tartózkodván ebben a városban, mely
rövid
nem
ideig
többé a
lesz
birodalom fvárosa, vagyis a birodalmi hatalomnak széke,
Nikodemiába
tér
vissza.
hosszas
Ugyanaz nap.
lemond a hatalomról. ^laximinianus
augastussá
Ott
betegségébl
uralkodásának huszadik évében,
gyógyulván,
is
lesz.
leteszi
a hatalmat.
egyesség
A
fel-
304-ben, szerint,
két caesar tehát
Dioeletianus Salonába vonul vissza Dal-
matiában. hol építgetéssel és kertészkedéssel kilencz évig tartó életét, mikor
nem
zavarja
tölti
meg
még
a biro-
dalom ügye. Nem ily nyugodtan viseli magát Maximianus, a kit különben is csak Dioeletianus tekintete fékezett volt.
Egyébiránt Dioeletianus és uralkodótársai egy soha
azeltt,
meg
soha azután
mellett
két
császár
nem
látott
tünemény
féltékenység nélkül,
s
:
egymás-
két
caesar
nagyravágyás nélkül uralkodván a római birodalomban, mely tünemény azonban csak Dioeletianus bölcs mérsék'-
lete által lett valóvá.^
Legott felbomlik tehát az egyetértés, mert noha Maxi-
mianus teljes
fia,
Maxentius,
korúak,
Galerius
és Constantius
mégis
fia,
Constantinus,
kis-öcscsét
Dazat és Flavius Valerius Severust nevezi
ki
]\Iaximinus
Caesarokká,
NEGYEDIK FEJEZET.
122
st s
Ez Naissusban
Üldözi Constantinust.
midn
18 éves vala.
lemondott,
atyja caesárrá
marad,
szolgálatában
tiaiius
bujdosik
éjjel
született 274-])en,
s
Diocle-
hatalmáról
ez
Nikomédiából,
el
De
lett.
miután
s
Bithynián.
Thrakián. Dakián (azaz aurelianusi Dakián), Pannonián, Italián és Gallián keresztül sietve,
midn
ba,
Könny gyzelem
indulni.
Constantiusnak.
tette
tizennégy évig
a Kaledonia vadjain, utolsó
Eboracumban (York) 306-ban
ki
július 25-én meghal,
akkor érkezik Boulogne-
hajósereggel Britanniába készül
ismét
atyja
tizenöt
A
caesar.
hónapig lévén augustus. s azonnal
sereg
Constantinust
uralkodóvá 306. júhus 26-án.
teszi
Constantinus
^306
— 337.)
Constantius atyja, Eutropius,
elkel fnemes
volt
Dardaniában
anyja pedig Claudius imperatornak kis húga. tius
Mert
származású.
(mert sápadt szín, azért Chlorus
lett
;
Constan-
a neve) fele-
ségül Helénát birta, kitl Constantinus íia született
;
de
caesárrá válván, mint láttuk, kénytelen vala azt elbocsátani, s
Maximianusnak mostoha leányát, Flaviát venni Constantinusnak
ségül.
tehát
fele-
mostohatestvérei valának,
a kikrl jól gondoskodók. Constantinus, fölvévén a caesar czímét, a melylyel
t
Galerius augustus kelletlenül bár, de elismerte. Maxentius is
Rómában,
caesárrá teszi magát
vitéz
Maximianus
Maxentius ellen
eláll
is
Severust
de
nem
boldogulván,
mindjárt,
lángban
ki
most
atyja, a
fia seregét.
durva
Galerius
Maximianus kezébe
duzzogva
tér
vissza,
Róma nagy
Diocletianus tehát, lemondása után
pusztításokat tévén.
szszel
küldi,
s
a
Tehát Galerius maga indul
kerülvén, megöletek. ellen,
s vezeti
látá
Carnuntumban
Valerianus Licinianus
az
egész
találkozik Liciniust
birodalmat.
307-ben
Maximiniannal.
teszik
.Severus
s
ott
helvébe
A HAI.KÁXI FKLSZIGET A RÓMAI BIRODALOM SZKKKVÉ VÁLIK.
123
augustussá. Maxiraiamis Galliába vonul vejéhez Constantinushoz, de ott
zenebonát támaszt, míg; Constantinus
is
Egy meg nem meg Dardaniában 311-ben.
évvel azután (lalerins hal
310-ben.
öleti.
Megint négy uralkodó van
keleten Licinius és Maxi-
:
A
minus; nyugaton Constantinus és Maxentius.
viszonyok
úgy bonyolultak, hogy Constantinus és Licinius egyfell. Maxentius és Maximinus másfell közeledének egymáshoz az öreg Diocletianus is a két utóbbinak felén vala. ;
Maxentius megtámadja Constantinust, ki Galliából Italiába
j
s
mindenütt
bár nehezen,
gyz,
Rómába
s
védelmében Maxentius
312-ben, melynek
bejut
is
veszti.
életét
Most Constantinus és Licinius kihirdetik Milanóban a türelmi meghagyást, melynél fogva a keresztyének mentek lesznek a megszorításoktól,
den más hitek
s
egyenl jogúakká min-
vallóival.
Errl a türelemrl Maximinus Daza nem akar semmit
;
a sok-istenséget pártolja,
s
jut Liciniussal. Adrianopolisnál
találkozik
Legyzetvén
Tarsusban
fut
Maximinus
s
tudni
így ellenkezésbe
két sereg.
a
veszti
életét
313. deczemberében.
A
birodalom urai ezennel csak Constantinus és Licinius.
amaz nyugaton, is
ez keleten.
az egyenetlenség,
s
Ámde hamar
nek meg egymással 314. október 8-án. stantinus Sirmiumot. Licinius székhelyét
most egyik hadi mi
újra
Constantinust.
gyz
A
ki
Licinius
Constantinusnak Ulyricumot, ideiglenes béke tük.
Tulajdonképen a
Licinius
nem
pártolja
hit
tüzeli
annyira
Con-
is elfoglalja.
nevezi
ftisztjét, Valenst
felingerii
kitör ezek közt
Cibalaenál vagy Cibalisnél ütköz-
Ez
caesárrá.
átengedvén áll
be köz-
visszavoná.sukat.
mert
a keresztyéneket,
mint
Constantinus. Ez könnven talál okot
amannak megtáma-
NEGYEDIK FEJEZET.
124
dására. Seregeik Adrianopolisnál találkoznak, hol Licinius
nagy veszteséget szenved, oltalmat, a hol hajósereg
idsbik s
fia,
Crispus,
most Byzantiumban keres
ki
védelmezi.
is
De
Constantinus
kinek Fausta mostoha anyja vala.
már a frankok ellen is hadi hírt volt magának, kisebb hajóseregével gyzi le nagyobb hajóseregét. Ez most a túlsó, ázsiai
a ki mint caesar
szerzett
Licinius
még
parton
nál újra
egyszer igyekszik ellentállani; de Lampsacus-
legyzetik
323. szept. 18-án.
Ezennel urának
ismeri el Constantinust, mindamellett megöletek Thessa-
lonikében.
így Constantinus egyeduralkodóvá lett 324-ben, miután Maximinianust, nejének bátyját. Maxentiust, s húgá-
ipját,
nak
férjét,
Liciniust megölette; de a
sabb, megöleté 326-ban derék hatni,
mi okból.
«
osztani, bárki legyen
való
mi még iszonyato-
Crispust
is,
nem
tud-
Uralkodását senkivel sem akarta megis
— így védelmezi
az
történelem legújabb írója
értelemben
fiát,
—
mert,
Caesarnak többé
t
a Világ-
úgymond, az elbbi
nem
volt
helye.»^'^
Pedig Constantinus azután két kis-öcscsét, Flavius Július Dalmatiust,
meg
Annibalianust, ezt a Pontus népei fölé,
amazt a Duna védelmére majdnem önálló hatalommal rendelé
;
másik feleségétl való mind három
stantinust, Constantiust
és
Constanst
fiát
Con-
pedig Caesarokká
tette.
Mióta Claudius ötven év múlt
megersödének.
el.
és
Aurehanus megtörték a gótokat, id alatt ezek emberszámban is
mely
Míg az imperátorok a
versenyeztek, a gótok a
Duna
Bononia valának a pusztítás
hatalom
felett
mellékeit pusztíták. Margus,
fbb
helyei.
]Most Constan-
tinus ellenök fordítja fegyvereit. Visszaszorítja az ellenséget,
st
átkelvén a Dunán,
ott
boszulja
meg
rajta,
a
A
uiit
ItAI.KÁNI KKI.Í-ZIGKT A
HÚMAI IlIRODAl.oM .SZKKKVK VÁLIK.
125
a Iblyónak jobb partján vétett. Vigy látszik, a .MAI
IIIKUKAIJ
>.M
SZKKKVK vAlIK.
]
27
a császár követelésében Julianus megsér-
tését is látván, a kedvelt vitéz caesart
ki 3G0. tavaszán.
Vonakodva,
augustusnak
kiáltja
szinte kényszerítve fogadja
s nagyon kész kiegyezkedni Kappadokiában mit sem akar halaz egyezkedésrl. Míg Julianus a Dunán lefelé siet
el Julianus a
méltóságot,
Constantiussal, a ki lani
Illyrikumba,
viv
Mopsuskrenében,
Constantius
út mellett 361.
a Tarsusba
október 5-én meghal.
Julianus deczember 11-én vonul be Konstantinápolyba
melytl rég elugyan a keresztyéneket, de
s nyilván elhagyja a keresztyén hitet, a
idegenedett volt.
Nem
üldözi
362. július 14-én kibocsátott rendeletével kirekeszti
ket a
tudományos iskolákból, a melyekben a régi írókat magA^arázták. Mert a ki azoknak istenében nem hiszen, nem magyarázhatja meg könyveiket az tehát Máté és Lukács ;
fejtegetéséhez forduljon.^'''
Julianus azonban a perzsa háborúra készül
júliusában Antiochiába 363. tavaszán kezdi s
ér,
kilencz
hol
;
már 362.
hónapig idzik.
meg a hadjáratot, általkel az Eufratesen meg 363. június
egyik ütközetben egy perzsa lövéstl hal
27-én.
az
Julianus
tudott latinul
is,
a
els görög a
császári
széken,
de
mint az írója mondja: «latine dis-
serendi sufíiciens sermo*.
Jovianus békét köt a sereget,
perzsákkal s visszavezetvén a 364-beu február 16 17, éjjel a guta üti meg.
—
Most a sereg Yalentinianust
kiáltja ki augustussá.
keresztyén vagyok, szabadkozik felel
a sereg.
A
mi
;
keresztyénségrl kell
Én
azok vagyunk
is
I
most megemlé-
keznünk, mert annak legnagyobb hatása volt a Balkánfélsziget nemzetiségére.
Diocletianus
üldözése
sok keresztyént
hogy kiadták a szent könyveket
;
azokat
reá
birt
volt,
«traditores»-
NEGYEDIK FEJEZET.
128
nek nevezik
vala.''^
A
türelmi
meghagyás után sokan nem
akarták ezeket és a császár képe eltt áldozókat visszafogadni
az
egyház kebelébe
de
;
karthágói püspök.
a
Cyprianus és utóda Coecilianus visszafogadák. Az ebbl
támadt viszálykodást Constantinus
akará
el
fojtani, azért
elbb Rómában 313-ban. azután Arlesban tárgyaltatta a De nagyobb meghasonlás
kérdést, mérsékletet ajánlván.
eredett Alexandriából. Ott Alexander
nev
püspök a pres-
bitereinek az atya és íiü egységét magyarázá, mit Arius
hevesen
ellenzett,
az atya.
Egy
Ámde
mert a
fiú
nem kezdet
mint
nélküli,
alexandriai zsinat 321-ben kiközösíté Ariust.
keleten sok püspök Arius
felfogását helyeselvén,
annak visszafogadását az egyházba követelék. Az egész keresztyén világban nagy vala a felindulás, azért Constantinus Xikaeaban. 325-ben nagy egyházi gylést tárta, melyet els ökumenikus, azaz egyetemes zsinatnak nevezünk. Június 19-én nyitá
25-én zára
be.
meg
Constantinus, és augusztus
Kétszázötven
püspök,
többnyire
vala jelen. Utóbb a 318 szám fogadtatok
''.Tj
keleti,
mert ennyi
gyzött Ábrahám a királyokon. Ezt a számot
szolgával oí
el,
formulával fejezték ki
A háromságnak
(-
=
300.
i
= 10. = r^
8).
védelmezje Athanasius diakonos. utóbb Alexander püspök utóda vala, s a homo-usia (lényegység, a régibb magyarban < állategység*) gyzött tüzes
a homöo-usia (lényhasonhjság) ellen. val sokan
nem valának megelégedve
a mérsékletet óhajtván, a
Trierbe,
számüzé, a
caesar-helytartó.
hol
A ;
zsinat határozatá-
Constantinus
itt is
tüzesked Athanasiust Galliába, idsebb fia, Constantinus vala
Arius visszahelyezését sokan
követel-
vén, Konstantinápolyba hivaték. tanának igazolására, de itt
hirtelen
meghalt.
336-ban.
megfordulván, véleményének
Athanasius a
latin
Rómában
nyugatot
is
is
meg-
A
iiveré.
BALKÁNI PKLSZICF.T
úiry látszik a
s
akart'tjává tévé.
RÚMAI IURODAI.Om SZKKKVK VÁLIK.
A
trieri
eaesar Constantimist
az egész birodalomnak urává
Minthogy az antiochiai nyét
magáévá
keresztvén
is
j('»-
Mert ez egy ajánló-levéllel ereszté vissza
Alexandriába, Constantius beleegyezése nélkül, a láttuk. o40-l)en
129
akarja békíteni a
ki
keresztvén
a
mint
841-ben Arius vélenjé-
zsinat
Constantius
tette,
nviii^atot
ki.
lett.
kelettel,
azért
nasv
zsinatot bi össze Sardikába, Belso-Dakiának fvárosába,
343-ban. üszszel.
Itt
csupa
püspök
nyugati
össze,
ült
számszerint y4-en. a keletiek Philippopolisba, számszerint
76-an húzódván.''latin
A
püspökök, kik
nyugati
Balkán-félszigetnek valamennyi püspökei
kimondák legelször
nak,'''^
(a III.
és
között a ott
valá-
IV. kánonban),
hogy a tartományban elítélt püspök a római püspökre hivatkozhatik. ügyének más püspöki gylés által megvizsgáltatása végett, minthogy azt szent Péter apostol követeli
tisztelete
(ut
saneti
Petri
apostoli
memóriám
honoremus).
így Athanasius. a ki mellett a római és általában a nyugati püspökök vitatkoztak. Constantius ellenére, visszaállíttaték az alexandriai is
353-ban
el
akará a császár Athanasiust
a galliai püspökök télyét,
st
székbe. Arlesben
nem ismerek
el
ítéltetni,
de
az arlesi zsinat tekin-
kiközösítek Saturnius püspököt, a ki a zsinatot
a császár akarata szerint vezette
volt.
sirmiumi püspök az Arius véleményét
Photius.
fejte-
getvén, nézetét mind Antiochiában 345-ben. mind Milanó-
ban 347-ben kárhoztaták. Ezt tévé az els sirmiumi is
zsinat
351-ben. Constantius mind Arlesben 353-ban.
mind Milanóban 355-ben kényszeríté a püspököket, hogy foszszák meg Athanasiust a püspöki széktl, mi ellen Liberius római püspök ersen vitatkozik. A császár tehát, mert Athanasius Hunfalvy
:
Oláhok
története.
^^
NEGYEDIK FEJEZET.
1^0
neki személyes ellensége,
elmenekül,
házában, de
el
s
akarja
t
fogatni saját egy-
Felsö-Egyiptomban. Thebais-
ban lappang a szerzetesek között, a hol a császár hatalma Békességet akarván szerezni a kereszel nem érhette. tvének között,
Constantins a második ftimiiunii zsinatot
tartja 357-ben, a ki. s
De
ezt is
olyat fogad
melyben közbevet formulát találnak harmadik sirmiumi zsinat 358-ban.
elveti a el.
mely
hasonló az atyához, tanítják*.
-a
szerint
mindenre nézve
liü
a mint a szent írások mondják és
Erre akarják most
köteleztetni a
püspököket
mind az ariminnmi (Rimini). mind a seleukiai zsinaton 359-ben, a mi nagy nehezen sikerül. Egy konstantinápolyi zsinat 360-ban megersíti a sirmiumi határozatot, hogy a íi mindenre nézve hasonló az atyához.
Julianus föllépése és rövid uralkodása félbeszakítja a
keresztyén vitatkozásokat, melyekre
megvetéssel tekint,
midn
hogy ne
a
viszálykodókat
egymást, mondván és frankok
is
:
hiába
inti,
bántsák
Hallgassatok meg. hisz az alemannok
meghallgattak
^*" I
Julianus után Jovianus (f 364.) s I. Valentinianus f 375.) Gratianus és II. Valentinianus türelmet gyakorlának (
meg
a nyugaton
;
ellenben Valens (364
— 378.
),
buzgó ariánus,
üldözé a lény egység hívit.
Az eladottakból világossá lesz. hogy nemcsak a dalmi császári hatalom, hanem az egyházi zsinatok
birois
a
IV. században a Balkán-félszigeten a rómaiasodást inkább
mint másutt mozdították el.
I.
Theodosius haláláig (395.)
mind a keresztyénség, mind a latinosság
uralkod('»vá lett
a Balkán-félsziget északi részeiben.
Legkésbb sen a
juta a keresztyénség a Haemus. különöRhodope lakosaihoz, a bessusokhoz. mert Keme-
siana püspöke, Xiketas,
csak 396-ban
térité
meg ket.
A H.M.KÁM I-KI.SZlüKT A HÓMAI IIIHUHAI.OM SZKKKVi; VÁLIK.
131
Keuiesiauíi a mai NÍ8 (régi NaiVsus) és rirot között volt.
A
vad
bessusokról. mint igen
már elbb
népségrl,
emlékeztünk. Niketas azután Italiába utazék. mert mint püspöktársai, az Visszatértében
vala.
liajózék
is is,
itáliai vagy latin püspökökkel tart Hydnintumból az ei)irusi partra
onnan Thessalonikába és Philippibe jutván, közé mene. folytatni térít munkáját. Paulinus egy költeményében dicsíté Niketas
;
ismét a hegyek
A
nolai
apostoli
mködését, a melylyel
sikerült neki a bányász-
kodó kemény bessusokat megszelidíteni
Krisztus nyájas
s
igájába hajtani.''*'
Valamint
politikai
uak nyelvökhöz
magok nyelvén
szabad.ságukhoz,
a bessusok
is
tartották eleinte.
melynek romjait
vala,
>itaro
Fhelységök Bessapara (régi romok
Gradiátenek
helye) nevezik. Kis-Belovo mellett, (régi
Hebrus)
sodának.
nem messze
Idvel a bessusok
forrásaihoz.'**-
nevök a romaios köznévben tnt
s
byzantinus
író.
539-ben nevez
kit
meg
még
Hogy a
többször
utoljára
ki eredetére bessus volt.
is
úgy ragaszkodá-
az isteni tiszteletet nálok
;
is ellatino-
el.
Procopius
fogunk megemlíteni,
egy Burkentius
nev
romaiost,
'^'
Balkán-félsziget a
Haemusig
még
és
odáig, a hol a meggyökeresedett görögség
ség határt vetett a
a Maritza
latinosodásnak,
nem
ezen
vagy
vált
túl
hellén-
olyanná,
vagy Hispánia, leginkább a szlávok okozták, a kik a gótokkal és hunokkal együtt, némely részök már mint
riallia
azeltt
is,
be-beköltöztek a
tományokba
:
a
Duna jobb
partján
lev
tar-
hunok után pedig, az avarok idejében,
mint foglalók terjeszkedtek
el.
NKOTEDIK FEJEZET.
132
Julianus császár és a keresztyén
hit.
Julianus 362. deczemberében egy farsangi játékot íra, melyben az istenek lakomájánál a római császárok és Nagy Sándor jelennek meg, érdemeik fell vetekedvén. Azért hívják a játékot Vendégségnek, mely czímmel több^^'^ (Kahaps'-i. Az istenek ször idéztem, vagy Császároknak
Marcus Aureliust
legérdemesebbnek
de
találnák,
nem
akarnak senkit megbúsitani. azért Hermessel kihirdetik, hogy mindenik császár az istenek közül azt válaszsza meg, a
kit
hoz.
követni akart,
s
így mutassa ki érdemét.
Nagy Sándor Herkuleshez. Octavianus
«Erre
Mareas pedig Jupiterhez
Apolló-
és Saturnushoz ragaszkodék.
Caesart, ki sokáig ide-oda futko.sott.
Mars
magukhoz. Trajanus Nagy Sándor után
és
Venus hívák hogy vele
siete.
egy helyen üljön. Constantinus, fel nem találván az istenek között az életének elképét (toö JSíou t6 afi/sr-jrov). de közel látván a Gyönyörséget (Tpo'frjv). ahhoz szalada. ki
s
tarka szín palást-
kicsinosítván,
a Fajtalansághoz
gyöngéden fogadta, összeölelgette
jaival felöltöztetvén (z[jb':
rr,v
és
"AicoTÍav) vezeté, a hol Jézust
'''*^
is
találá. a ki
mindnyájának így szóla « Minden kártev, minden gyilkos, minden átkozott, minden förtelmes bátran jöjjön :
hozzám, mert ha én
megmosom
ezzel a vízzel, azonnal
ha pedig újra beleesik a vétkekbe,
tisztul;
hogy, ha mellét ütögeti és fejét csapdossa, megint legyen.*
Nagyon
Constantinus, üait
Ámde
örvendve is
az
gyilkolásáért,
elkövetett s
addig
stantius miatt Jupiter
ragaszkodék
gylésébl oda nemcsak t. hanem
az istenek
a ])oszüálló istenek
megtépték
ehhez
istentelenségért
és
meg-
megteszem, tiszta
tehát
vezetvén. a
fiait
is
a rokonok
kínozák. míg Claudius és Conmegsznést nem engedett.
JILIAM'S CSÁSZÁK
A KKRKPZTYKN HIT.
i:!
.^^'^ Mind II. Lászlónak, mind IV. Istvánnak igen rövid osztályul.
ideiglen
uralkodása
való
után
ismét
III.
István üle a
királyi székbe.
Mánuel császár békét köt Istvánnal,
ennek
Bélát,
öcscsét,
vejének és utódjának.
Béla örökségét, háború. ellen,
A
viszi
De mivel hogy
követelte,
császár
két
Konstantinápolyba
csakhamar
sereget
s
leend
Dalmatiát, mint
megint
indíta ki
kitört a
Magyarország
egyiket Alexios vezérsége alatt a Dunára, a honnan
(Nándorfejérvár fell)
estek
meg rendesen
a császáriak
León Vatatzes vezérsége alatt a Fekete-tenger felé. hogy onnan oldalba fogja a meglepett magyarokat. Ebben a seregben. írja Kinnamos, a támadásai
;
császárnak kik.
a másikat
szokott
ügy mond.
ím ebbl
kísérje,
igen
Italiából való régi
látjuk,
sok
vlach
is
volt,
a
gyarmatosok. •^^'
hogy nemcsak Thessaliában, Akar-
A HAl.KAXl FÉLSZIGETEN EGY ROMÁN NYKT.V TÁMAD.
a Balkán-félíízigetnek északiabb vidékein
is
273
laktak olá-
ezekbl valók voltak a León Vatatzes seregebeliek. Azok a támadások sikerülvén, Maniiel egy barmadik sereidet is, Dukas János vezérlete alatt, kiilde ki, mely a (lalicziával batáros Tauro-Skytbia fell sok magyar ibun) falut pusztított el. Ezen badi tettet egy bok, mert nyilván
érez
felállított
melynek
kereszt
örökítette
latin fordítása így
meg görög
felírással,
szól
Pannonicae 4iiondam numerosa hie gennina
stirpis
Mars et dura manus sustulit Ausonium, Impérium Manuel Romae eum divus habebat,
Oomneruim augustae
glória prima domiis.''^
Manuel a nagybátyját, Komnenus Andronikost, Nisnek y.al Bfjav'.T^ó,3yjí;) kormányzó-
és Branicsevonak (Xaiaaoö ts
jává
tette
volt.
Ez a császár
élete
ellen
törekedvén,
melybl kiszökvén, Halics (Galiczia) felé De midn Andronikos félelme megsznt, mintba immár az üldözktl ment volna, elérvén fogságba
esik, a
igyekszik menekülni.
Halicsnak batárait, akkor esek igazán a vadászok trébe.
Mert a vlacbok, kik szökésének birét elbb vették
meg
fogak
s
vivék vissza a császárboz.^^''
Ez idben, tebát már
nak olábok, kik boz
volt,
1164-ben, Halicsban
jól ismerik vala az utat a
is
valá-
görög császár-
a baliesi fejedelem akkortájban szövetségese lévén
;
Manuelnek, s.az egybázi viszony
is
Halicsot Konstanti-
nápolyboz kötvén. III.
István
következek, nevez,
mert
1173-ban kit a
megbalván,
öcscse,
III.
magyar krónika görögnek
Konstantinápolyban neveltetett
Béla,
(graecus)
volt,
a bol
Manuelnek vejévé, hanem még annak életében a magyarok királyává. Konstantinápolyban is Manuel balála (1180) után II. Komnenos Alexios (1180-1183)
nem
lett
HunfaUT: Oláhok
története.
18
TIZEDIK FEJEZET.
274-
és
I.
Komnenos Audronikos (1183
uralkodván,
—
1185J igen rövid ideig következek (1185—1195), Isaakos Angelos
II.
Angelos Alexios (1195—1203) után ismét 1203— 1204-ig ült a császári székbe, mint alább fogjuk látni.
kim.
Ezen Izsák, els neje halála után, (OoYTpía?
A
ségül.
?'fi^
lakadalomra
fényes
nem
pénz
III.
Béla királyunk
BsXá?) tízéves leányát, Margitot, kérte
igy
lévén,
császárnak íródeákja, felhajták az adót,
s
beszéli
a
fele-
a vele járó költségekre
s
Niketas
el
Choniates, a
városokból és tartományokból
evvel ellenségekké tevék a Haeraos-
ban lakó barbárokat, kik azeltt moesieknek\ most pedig s a kiket járhatatlan hegyek
vlachoknak neveztetnek .^^^"^ és
várak biztosítanak
marháikat viszik
népbl
el,
vala.
Mert látván,
fellázadának.
hogy adóba
Vezéreik ugyanazon
való két atyafi, Péter és Asan, vala (óaoYsvsíc xat
Ezek ugyanis elmentek
laoTÓíJcopot).
be akarván állani a seregbe,
Haemosbau
s azt
volt a császárhoz,
ha nekik örököt adnak a
császári oklevéllel (iápaa'.X£'.ODYpá[i.jj.aTo?)
Megtagadák tlök, s minthogy illetlenül is magokat, János sebastokrator arczul csapa Asant.
biztosítják.
viselték
Ezen felindulván, a császár ellen izgaták fel az oláhokat, kik azonban kétségeskedtek. A két atyafi tehát ravaszsághoz
lát.
Egy
házat építenek, azt a thessalonikai szent
Demeternek ajánlván
fel,
s
szent elhagyta Thessalonikát,
mert isten
is
elhitetek a néppel, s
ebbe a házba
a bolgárok és vlachok (toö uöv BoD^Yápcúv
xat Twv BXá-/(«v Yévooc) szabadságát akarja. férfiak és
hogy a
jött lakni;
nk
is
Még bbájos
állanak el, a kik véres szemekkel és
tajtékzó szájakkal ösztönözték fölkelésre a népet; Péter
koronát teszen
pedig
A
a
fejére,
veres
papucsot
mint császár, úgy forog a nép eltt. lázadók Preslavát szeretnék elfoglalni, de
lábára
húz a
s
látván,
A BALKÁNI KKI.SZIOETKN KGY ROMÁN NYKI.V TÁMAD.
nem
liogy azzal
nak,
s
boldogulnak, a nyilt helységekre rohan-
romaeost
szabad
sok
275
marhát hurczolnak
és
a
hegyek közé. Izsák ellenök megyén egy kis sereggel, s meg is lepi ket a hegyek között de Péter és Asan. meg :
más
í'ejei
rint,
mint a disznók a tóba.
a lázadásnak elillannak,
az evangeliom sze-
s
magokat a Du-
úgy vetik
elmenekülnek a skythákhoz. így beszéli el Niketas Choniates. ki itt skythákuak nevezi a kunokat. Oláh-
nába
s
ország keleti részének és Moldvának akkori keresztül
de
egész Moesián.
jár
megkérlelve
a
lakosoktól,
urait.
Izsák
gabonát gyjt
itt-ott
fel,
hogy
elvonul a nélkül,
rséget hagyna a várakban. Asanék a kunok közt. a zsákmányra való reménynyel, nagy segédesapatot gyjtenek s visszatérnek Moesiába, el
lévén határozva,
hogy egy uraság
alá veszik a bol-
gárokat és mysieket (vlachokat), a mint azeltt azaz hogy felszabadítják.
hanem
ellenök.
A
szerencsés,
Izsák eltt.
Ez tehát Kantakuzenus
de
az által
vezérlést, a ki ügyetlenül (oo
megint
ez ellencsászárrá teszi
is
bizatik
A had:
magát Adrianopolisban. miért fojthatja
által
is
természetes
Mégis Izsáknak sikerül
válik
ruházza a
intézkedik.
ámde fejé-
a lázadást,
el
veszedelmes háborúvá
és vlachok együtt dúlnak.
szerb lázadó zsupán
Asannak.
y.c/Xóí'z)
hadakozás nem
mely a kunok beavatkozása
A kunok
gyanússá -Jánosra
másra, Vranas Alexiosra
vel lakol. Eíféle
lett.
indul ki
a hadviselést János sebastokratorra bízza,
a ki ugyan
viselés
voltak,'''^
nem maga
császár
^^•'
Nemanja, a
szövetségesévé válik
Jambolnál
1187-ben
egy nagy kún sereget utolérni, mely 12,000 foglyot és sok marhát hurczol el Thrákiából, s kimenteni a foglyokat.
St
1188-ban Asan nejét
mire fegyverszünet
is
elfogták
a
görögök,
álla be.
18*
276
TIZKDTK FEJEZET.
Asan, úgy
látszik,
már 1186-ban a
trnovoi püspököt.
Vaszilt a konstantinápolyi pátriárkától független érsekké
hogy a bolgár egyház megint önálló legyen. ^-'^
tette,
után a bolgárok és
1190.
városok birtokába jutnak ereklyéit
zsákmányolván
Trnovoba
viszik.
Másutt
s
vlachok
Sophiában a Ryli el,
is
már megersített pompával
hasonlót tesznek. Vaszil érsek
mindannyiszor áhítattal fogadván azokat
egyházak ereklyéivel az
János
sz.
nagy
azokat
mert a görög
;
egyházi és politikai hatalmat,
új
hiszik vala, biztosítják.'^-^
úgy
A
birodalom
byzanti
mely
had,
országon
I.
Fridrik
Bulgárián
és
még
bajait
császár
növeli a keresztes
vezetése
Magyar-
alatt
Konstantinápoly
keresztül
felé
onnan az ázsiai partra kelend által. Ez a hadjárat, melyet egy részvev, Ansbertus leírt, sok világosságot
tart,
derít a Balkánfélsziget akkori viszonyaira.
A
márczius havában tartott gymagát a német császár a keresztes
Moguntiában 1188.
lésen
határozta
hadjáratra.
el
Ennek
hírét
vévén Izsák görög császár, kö-
veteket küld Nürnbergbe, jai az
evangéliumra
tett
nem mint
ellenség
táborozni:
Izsák pedig
szállítja
esküvel szerzdnek, hogy Fridrik a
görög
élelmi
birodalmon
keresztül
vásárokat készít
III.
másodnapján indul meg a
Béla király követei
által
s
által-
A
akar
lenni, tehát a
fogadást
keresztes
van «episcopus Jazarensis de üngaria*.
«Jaurinensis»
keresztes
vendéglátó
igér a császárnak és fejedelmeinek. ott
megbízott-
a kereszteseket Ázsiába.
1189. pünkösd had.
fog
hol a két császár
mi
hadban nyilván
gyri püspököt
érti
a
tudósító.
Már június 4-én a magyar (in
vicinia
Strigouiae, quae
et
király
Grana
Esztergom dicitur,
mellett
metropoli
A HAI.kAnI
prima
üngaviae)
rályné, a íVanczia sátrat ajándékoz.
FÍ:i.S/,UiKTKN
KOY IMmAn NVKLV
fogadja a császárt,
kinek
Margit
városban egyik bázban
ki-
ketts
csodálatra méltó
király buga.
A
277
tAmAI).
lisztet
vagy
másikban zabot mérnek ingyen a szegény kereszteseknek. Azonkívül megparancsolja a király, hogy a püspökségek és a városok mindenütt nagy bséggel fogadják a sereget. 'Yajjon félelembl vagy szeretetbl árpát,
utóbb
azt a király,
tette-e
meg»,
látjuk
elmélkedik a
úgymond, csak a pénzváltásban károsítottak meg bennünket a magyarok. (In solu commutatione denariorum et argenti Ungari graviter
gyanakodó Ansbertus.
Itt,
nostros angariaverunt.)
24-én nagy bajjal
Sz. Iván napján, jún
a Dráván a keresztesek son
kelének
által,
és
napján a Száván
Pál
Dunába szakad. Tehát Pozsony-
a hol az a
fogva (postquam apud Prespurch
tól
által
Sirmiumon. hajdan híres váro-
;
menvén. Péter
keresztül
kelnek
terram Ungaricam
attigimus) öt teljes hét alatt értek oda.
A
Száva partján
fel sátraikat, egy félig lerontott városban, melynek neve Wizzenburg vagy Belgrád (in civitate semi-
ütötték
dirata
A
«
Wizzenburch
Július
2-án
így beszéli
el
erdkön
keresztül
—
Ansbert
rakánk mindent; tehát hajókon
ment
le
et
Belgradum
dicitur),
gyar királynak engedé dékkal
tiszteié
brandizi
mennyi görög. zetteti
meg
A
által, is
a sereget,
—
szekerekre
podgyász,
élelem
stb.
császár a hajókat a
ma-
a
azzal
követei
viszonozván a vett
által
sok
nagy aján-
a császárt.
berezeg álnokul
A
Brandizbe értünk, a hajókról
a hol
idá,ig
a Dunán.
jótéteményt; a király
A
quae
dicta.
Wizzenburch* Weissenburg. Nándorfejérvár. ^^^
viseli
járt utakról félre,
azokat
is
magát,
mint vala-
ksziklás utakra, ve-
be-bevágatja,
még pedig
a
TIZKPIK FEJEZET.
278
meghagyása
görög császár
De
s/erint.
a keresztes ma-
ismervén a járást, két vagy három
gyarok, jól
nappal
nagy sereggel tisztítják ki az megelzvén a utakat, ellenök a hitvány görögök nem állhatván (graecuhs resistere non valentibus). De még gonoszabbat tapasztalnak a keresztesek. Igen nagy erdbe érnek júhus sereget,
15-én.
várják
Ott görögök,
ket
mérgesített
szolgákat
szerbek, vlaehok
bolgárok,
meg-megrohanják a táborukat,
;
lövöldözik.
nyilakkal
lesben
a lólegeltet
s
kiket
ket.
a császár
iiiegköszimé
szivessé-
göket, azt felelvén, hogy egyedül .lernzsálem felszabadítá-
sára indult
el hazuh'ól,
és másféle
Most Ansbert eladja, a görögök
bátran
után kiskorú
íia,
birodalmába. Manuel
császár
oly
halála
Alexios. kinek az atyja Fülöp franczia
királynak nvérét eljegyezte
volt,
De rokona. Andronikos
dék.
háborúba nem elegyedik.
miért törtek be a szerbek
gyámjai
a törökök
által
és
uralko-
más népek
segítségével Konstantiná])olyt elfoglalta, megölvén Alexiost
a magyar
király
határos vidékeket
^'^^
;
más fejedelmek
és
az apuliai
király
veszedelemben
is
nikost, s
maga ln
kodását.
Béla
stíriai
Vilmos) pedig
(II.
Midn
császárrá.
magyar
az
hogy megersítse
Ez.
királynak
leányát,
a
hanyatlott
birodalom.
a
Hellesponton
Theodorus
túl
ural-
Ottokár
lázadának
Duna
más fel
felé
fiaehus Kalopéter és öcscse, Crassianus zsarnokos-
—
Ebben a bomlásban a szerb és horvát zupanok
kodtak alattvaló vlachjaikkal.^^'^ így
ki
Kyprosban
azonkívül Bulgária legnagyobb részében és a
valami
Angelos
megelzé Andro-
berezegnek volt Ígérve, vévé feleségül. Azért mégis
napról-napra Izsák,
forgott,
alatt
el-elfoglalák a
a tengerparti görög városokat pusztítgatá.
Izsák élete
id
Ezen
és gyámjait, azután hat évig uralkodott.
folytatja
Ansbert
(profatí comites
—
de Servia
et
Crazzia)
szövetséget köté-
nek Kalopéterrel a konstantinápolyi császár ellen. Kalopéter is
segítségét
ellen
:
ajánlá
de a császár
a német
nem
császárnak
fosradá
el.
az
ellenségei
280
TIZEDIK FEJEZET.
Ez
a másodikat a csehek és
juk
—
dandárra osztván az összes keresztes hadat,
öt
alatt
magyarok
(secunda acies
teszik vala saját zászló-
Boemorum
Ungarorum,
et
que gente proprium hahente signiferum)
utra-
— Nissába elindul.
Megint hegyes vidékre érkeznek, a hol az utakat
elálló
Eme
zsivá-
görögöktl
és vlaehoktól
sokat szenvednek.
nyok üldözésében különösen a pergei udvarbíró Fridrik (Fridericus advocatus de Perge) tnik ki. Nissából elindulásuk
után
vásár,
egyéb nem
se el
vannak
szorosait a keresztes
hadnak
st
szent
a
utak
Basilius
régi
megsemmisítésére ersítet-
Ekkor nyilvánossá
ték meg.^^*^
se élelmi
Ellenben a szoros
volt ott.
rekesztve,
mez-
•^-''
Síraliz
melyet üresnek találnak;
városhoz érkeznek,
mind
napra
tizennegyedik
lett
a görög császárnak
álnoksága. Stralizbl augusztus 14-én elindulván, utóiérte új
hasonlóképen üres, mert lakosai, féltökben elfutottak volt.
25.
mely
—
az
eltiltja
De
plenas
ac
a
Izsák
transitum
keresztesektl való császár levele érke-
(Sequenti die
átvonulást.
Ysaakii
literas graeci imperatoris
gantia
az
24-én Philippopolisba jutnak, mely
tek volt. Augusztus
zek,
ket
melyet a magyar követek bejelentet-
keresztes had.
nobis
—
aug.
fastu et arro-
penitus
denegantes
dominus imperátor solita suscepit modestia.) Aug. 26-án bevonulnak Philippopolyba. mint sajátjukba. Mindent kiásnak, a mit
a
kényök-kedvök
lakosok
csendesség vala spectu nostro*.
körülöttük,
A
;
Izsák
volt,
s
gazdálkodnak
hétig ülnek
«quia
siluit
terra
ott.
mert
in
con-
császár egész Makedóniát elfoglalhatta
volna. Érdekes levelezés
között
eldugtak
Tizenkét
szerint.
szinte
indul
meg most
vonakodik
császári méltóságát, ki azt feleli:
a két császár
elismerni «
Fridriknek
Engemet Fridrik
ró-
A BALKÁNI FÉLSZIGETKN KGY KOMÁN NYKLV TÁMAP.
mai
császárnak,
vagyok
az
is
igazán.
cnm Romanonim a
mindenkor
Augustusnak
(Me
»
diei
kezdé
Fridrik
I.
s
Frideri-
seniper Angustuni.)
iraperatoreni
«semper Augustus*
toldást
neveznek esse
re
et
281
Ezt hasz-
nálni.
November 5-én elhagyák Philippopolyt. s már közel vannak Adrianopolyhoz. midn a magyarok haza kívánkoznak. (Communi consilio l ngarorum in pátriám, pro dolor retroire antestantium ad ollas carnum Aegypti.) Hat báró és a gyri püspök hagyja el népestül november 19. a keresztes hadat csak három báró marad meg 1
;
népestül.
Minthogy
szinte
ellenséges földön járnak a kereszte-
A
sek, sokat szenvednek az ólálkodóktól. bíró Fridrik
most
Becsap
terjednek.
is
vitézkedik.
Fiachiának
egy
pergei udvar-
Száguldozásai messzire
dús tarto-
nevezett
mányba, mely közel van Thessalonikához, s abból annyi zsákmányt vitt magával, a mennyit csak elbírt vinni. (In vasit regionem opulentam. Flachiam dictam. non multam a Thessalonika distantem, in (jua rebelles aliquot abundantiamque
occidit,
vehere
potuissent, invenit.)
sui
quam
uecessariorum plus
A
passaui
re-
püspök meg
a dalmatiai berezeg hasonlóképen zsákmányra indulnak ki
és jól
megrakva
térnek
vissza
(et
ipsi
suos terra
capta ex praeda hostium onustaverunt).
Deczember 24-én
újra
egyezkednek
a
két
császár
menAközben
követei, mert Izsák látván országának pusztulását, tül
elbb
szeretne szabadulni a keresztesektl.
Kalopéter, a vlachoknak
nak ura. s
görög
ki
császári
nek 40,000
és
Thrakiának vidékein Bulgáriá-
császárnak óhajtja
koronával
vlachhal
és
vala
magát neveztetni
megkoronáztatni,
kunnal ajánlkozik
Fridrik-
Konstanti-
TIZEDIK FEJEZET.
282
nápoly
ellen
A
indulni.
kegyesen
császár
ereszti el a
követeket, azt Íratván, a mi Kalopéternek tetszhetik
(et
Calopetro placentia rescripsit).
nem
Élelmi vásárok lítás
is
görögök
lévén,
meg ellen
mind nagyobbá
togatást ííznek
tagadva,
a
k
s
császár követei. Béla királynak levele
szágban ennek nagy kárával a levelet hozta, azt
utaztában
dokok vlachjai
és
elhalt
kiásták
követ, a ki
a keresztesek
földre
hányva
a görög
császár
a
is
bántják a sereget,
Ámde
az or-
és eltemetett zaránés
3-án
februárius
kunjai
széjjel szór.
ösztönzi Izsákot
A magyar
jár.
hogy az
bolgárok
a
De még
hagyják.
kezdenek a két
is
elbeszélé. a mit Bulgárián keresz-
is
látott,
testeit
szertelen fosz-
mert a keresztesek tartózkodása
az egyességre,
tül
haragja a
sokallja.
is
újra egyezkedni
1190. január 2l-én
való átszál-
keresztesek
lesz
maga Ansbert
;
a tengeren
s
lévén
kiket
csapatjai
is
hamar
az
folytatják
a dülást. így a würzburgi püspök és a salmi gróf
re£:i
üdvöt
illustri
s jelenti
IÍMMAn
WKLV
tAmAK.
izén
*Carissini/mnek, a raguzai pedig (sic!) hét kerület iDracenica. Canali. Tribigna. Verm. Rudene.
Chlm
és Bossina) lakosait
vlachokat. azokon kívül
még
vlachok
való
országból
az azokban megtelepedett
és
a Sclavoniából azaz Szerb-
negyedrészét
látta
sóval.
el
Ellenben a czárnak komerkje (commerchium imperatoris)
minden szerbnek nevezett
kívül
vlachok többi három mészet a
szerzdés ellenére
A
só-szállítást
saját
lovaikon
Sclavonia),
laknak,
s
kik a meg-
a
a szerbországbeli
negyedének árulja a
kemény
szerint,
de
(sclavi
kerületeken
sót.
Ter-
büntetés volt kiszabva arra. ki
árult
vagy
vett sót.
Raguzából a belföldekre vlachok tették vagy öszvéreiken, a mire ket szerb,
A szegdmszóval nau/icorenak
boszniai
vagy más vállalkozók szegdtették.
tetést a
tengerészettl kölcsönvett
nevezik vala.
—
A beszegdött
—
vlach
mint vállalkozó
—
megalkudt számú teherhordó lovakat vagy öszvéreket, néha 150-et is. a szükséges emberekkel, néha 70-nel is. Az ilyen szállító seregnek a neve szerzetté össze a
túrnia
vala,
vagy
az
arab kifejezés
szláv elváltozásban karvan.
nyelvben csordát,
(Ma
nyájat jelent
is ;
])ortékát vitt
tért vissza.
Raguzába,
karavana^
a szerb nyelvben
mar =^ fuvaros, Frachífuhrmann. A turma rendszerint a belf(»ldekrl egyéb
szerint
a turma szó az oláh
s ott
ólmot, sajtot
ttir-
vagy
sóval rakodván meg,
A BALKÁNI KlÓLSZUiETKX K(JV
Vlach pupák
tömlkben
A vlaehoknak
317
egyesülvén raguzai kanonok urakkal,
is
vagy karaván-kereskedésben,
résztvettek aftele tunnavittek bort
ROMÁX NYKLV TÁMAD.
s
belföldi helyre.
tokészítniénye a sajt volt, melynek árát
a raguzai kis vagy nagy tanács szabta meg. Azért ezen vlacli
sajt
pénz gyanánt
szolgált a forgalomban.
is
Viszontag raguzai szatócsok
mesteremberek járták
és
a vlach katunokat, vásárolván és árulván a vlachok
fel
közt.
Errl a raguzai törvényszék eltt 1285. augusztus
26-án «
tett
panasz ad érdekes felvilágosítást.
Néhai Péternek
esketve,
Én
sajtom
cum
steti
a
Blacbis et opera-
annyit nyertem volt, hogy nyolcz
s
melyek
lett,
lévén
szcsmesterséget zvén,
vlachokkal közlekedem (ego bar artem pelicarie)
meg
szcsmester,
Márton,
fia
panaszlá:
a/.t
négy perpert
^'''
értek.
Midn
a
vlachok közt jártam, egyik katunról a másikra, két vlach. néhai Jüan vlacbnak
fiai,
úgymint Tollislav és Moyslav.
támadának reám, megverének,
s
erszakkal vevék tlem
a sajtokat. »^^^
Végre a hogomilséy
is
magára vonja figyelmünket,
azon tekintetben, vájjon nem érintette-e a vlachokat is?
A
paulikianusok
tanát,
mely
keletrl
származott a
byzantinus birodalomba, a bolgár Péter idejében (927 960), a kirl
tudjuk,
hogy a római pápától fogadta
a koronát, Q^y Jeremiás
németül
(Isten-szerette,
bolgárok nevét. alatt
A
között,
Gottlieb),
követi
el
pópa, más nevével Boyomil
róla
gyökeresítetíe
kapták
a
meg
a
hogomílek
bogomil felekezet a byzantinusok uralkodása
(1018
— 1186)
görögök között
st
s
nev
talán azért
Í8,
is.
A
nagyon terjedett a romaeusok és ámbár ersen üldözték a császárok, bogomilek a szentírásnak, különösen
Pál apóstól iratainak olvasásával, becsületes, szorgalmas
TIZKIHK TK.IKZKT.
318
életökkel és a szegények gyámolitásával
a hierarchiát.
megvetették
nép: de azért gylölte
Azért
ket
által
azok
neve ellen a
alatt
bosnyákok közé
jutott,
római pápák különösen
az alhigensek neve
I.
Károly és
I.
Lajos
Déli Francziaországban pedig
fel.
alatt
st
más-
magyar történelem, mert
a
emlegeti
is.
Boszniában a patare-
ismeretessé.
királyainkat buzditák
de
:
vala feléjök a
Spanyol- és Francziaországba
más névvel válván nusok
hajlik
ki
mindenütt a fpapság.
Bulgáriából a szerbek és
Lombardián
tntek
mind mivelt-
lettek híresekké,
ségök, mind különösen kegyetlen üldöztetésök és kiirta-
tások
S
által.
itt
egy gúny-név
Francziaországban
tartotta
fenn
azon emlékezetet, hogy az albigensek tana Bulgáriából származott oda.
A
mely semmirekell
hougre, hougressc.
embert, semmirekell ben, a bulgár szóból
asszonyt jelent lett.
Az uralkodó
eltt az eretnek semmirekell
eretnekség bulgár eredet,
a franczia nyelvés
üldöz egyház
úgyde az a veszedelmes
\
azért boiigre, bougresse
csak eretnek, hanem semmirekell, gazember
A
spanyoloknál
kapott
fel
a
velhun^
vellnriio,
gúnynév
bellaro
a XIV. században, mely gazembert, semmire-
kellt jelent. Ez a gúnynév pedig blach, valachnak elferdítése. blesche,
nem-
is.
blcche
hitetlent jelent.
A
nem más, mint a
francziáknál
is
vlach,
blaische,
gúnynév vált közönségessé, mely csalót, «Már Huet fölismerte, hogy a bléche szó
nem más, mint a «valaque»-nak középkori elváltozása*, mond Petriceicu Hasdeu az alábbi jegyzetben felhozott könyvben. Mai franczia nyelvben
homme
bien bléche
;
c'est
e
mondások
bléche ember) gúnyosan állandóság nélküli,
embert jellemeznek.
:
«c"est
un
un vrai bléche» (=- az igazán haszontalan
AZ ÁRPÁOTAK UOKOXSÁCAl A KKI.KTI tKAT.Kdüi'iKK Al,.
A
íVanczia hUcJie
annak emlékezetét
felekezetéhez vlachok állítani,
a
lel.
stb.
s
mikor a hongre,
Valamint tehát ez utóbbi kett a
kifejezések.
bolgár bogomilekre emlékeztet is
német
erdélyi
a spanyol vdlaco
:
a frauezia hln-he akkor kaptak /)Ot((/re.-léche hogy a bogomilek
:
tartják
fenn.
tartoztak.
De
azt
nem merném
hogy a vlachok a XII.
és XIII.
században szinte egyenl' részben a bolgárokkal terjesztették volna a bogomilséget
Európában. •''*
Az árpádiak rokonságai a Margita Tudjuk, hogy
III.
keleti
uralkodókkal.
János.
és fia
Bélának 10 éves leányát. Margitát,
Angelus Izsák, konstantinápolyi császár, vette feleségül. Izsákot
székrl
saját s
öcscse,
III.
Alexius,
taszítá le a császári
megvakítván, kolostorba zára 1195-ben. Akkor
Margita császárné 20 éves vala.
A
megvakított
12 éves
fia.
császárnak
elbbi
hasonlóképen Alexius,
házasságából a
való
hadat
keresztes
Konstantinápoly alá hozza, hogy visszahelyezze atyját az uralkodásba. Ez 1208. július végén történt meg.
A vak
Alexius és neje Margita tehát megint uralkodásra jutnak.
Azonban a görögök gylölete a tiára
is
kiterjedt,
latinok ellen a császár
mert a görög egyházat alája vetette a
római pápának. Murzuflus megöli az február 8-án,
a
mire az
öreg
ifjú
Alexiust 1204
vak Alexius
Margita mintegy 29 éves korában özvegygyé
is
meghaL
lesz.
TIZKUIK KEJEZEl.
320
A
magok
frankok vagy latinok szétosztják
közt a görög
birodalmat; Balduin lesz császárrá, a montferrati határgróf Bonifacius pedig thessalonikai és makedoniai királylyá.
Ehhez megyén az özvegy Margita férjhez. Bonifacius Görögország meghódításában foglalatos, midn Balduin császár fogolylyá
nül
A
lett
1205. április 2-kán.
Henrik
Ocscse
hurczoltatik.
Tirnovóba
s
1206-ban
lesz
császárrá
s
elbbi feleségétl való leányát.
veszi Bonifaciusnak
bolgárok és vlachok a Rhodopéban zenebonáskod-
nak, Bonifacius ell futnak ugyan, de visszatér seregecs-
kapdosnak.
kéjébe
pánczél
Bonifacius
közéjök és halálos sebet kap, Margita
megyén
másodszor lakni
csecsem
Tizenhat évvel "
özvegygyé
lesz
fiával,
mába tolj
Constantinopolitanae»
Honorius pápa
III.
írja,
quondam impe-
hogy a szent szék
vette Margita birtokait, melyeket atyjától
kapott,
s
éves
Magyarországba
Dilecte in Christo filiae nostrae Margaritae.
ratrici
A 32
Jánossal együtt.
1223-ban
azután
s
rohan
nélkül
1207. nyarán.
a melyeket bátyja
(II.
András)
is
(III.
oltal-
Bela-
nála meg-
hagy, úgymint: 1. 2.
«Castrum Kéve cum Varod,
totó comitatu, redditibus
Camanc (Kamenetz), cum servis et anciUis.
Perben,
vilHs et piscaturis, 3.
Regale praedium, Elyad dictum.
4.
Tria praedia
in Bacsiensi
Zilzeug
etc.
cum
Comitatu, Soya, Curth
et
Mirislou.*^^^
1229-ben érseket,
IX. Gergely
hogy ez
dilecta in Christo
pápa
értesíti
Ugrin
kalocsai
«in nostra fecit praesentia recitari. filia, nol)ilis
mulier
....
regis Ungariae acquisivit (juondam terram,
ülterior Sirmia, ratione
cuiasdam
Citerior Sirmia nuncupatur,
ul)i
quod
soror illustris
que appellatur
partis Ungariae, (juo
Sclavi et (iraeci sünt.
AZ ÁUrÁKIAK UOKONSACAI A KKI.KTI IKA l.Ki iDÚKK A I,.
Tehát Margita császárné is
megszerezte magának
Tiilsó-Szerémségct
András bátyjától (Fejér III. Látjuk, a gondos 54 éves Margita az új szer-
157.).
2.,
(és királyné)
321
zeményét
II.
a pápai szék oltalmába helyezi. Mit tudunk
is
János fiáról?
1227-ben
III.
Honorius pápa "Dilecto
filio,
Coustantinnpolitanae*
ratrieis
Ebbl itjú
(Fejér,
ir
nobili viro.
quondam impe-
Joanni, nato nobilis mulieris Margaritae,
101.
111,2.
annyit tudunk meg, hogy János mint 20
1.).
— 21 éves
él.
Sajnos tünemény az Árpádok korában, hogy a királyi
vérek közötti lázadások
sren
menvén a régibb idkre,
tudjuk,
lázadt fia
ismétldnek. Vissza nem
hogy Imre
azután András ellen saját
fel,
Az András
István.
és
Béla
András
ellen
Béla,
fia
ez ellen
s
visszavonást
közötti
a
praenesti püspök. Jakab, mint pápai legátus egyenlítvén
mit
ki,
egyesség
«compositiónak» neveznek megtartását
kénytelen
a
vala,
az
legátus
egyházi
és
az
világi
nagyok által biztosíttatni. Ennélfogva tehát a püspökökön és másokon kívül. 1233-ban a következk
quondam
Jakab legátusnak az
ígérik
egyesség megtartását: «Quod
nos
Calo-Johannes
filius
Demetrius judex aulae Regiae, Comes Simon Vobis. domine Jacobe, apostolicae sedis. legato vice et nomine Romanae Isaaci imperatoris Constantinopolitani, .
eeclesiae et
meg IV
.
.
omnium ecclesiarum Ungariae ...»
szentül
fogják tartani a compositiót vagy egyességet (Fejér.
2.
351.).
Ezen oklevélben a
(Fejérnél Jiirsac
áll)
«filius
quondam
Isaaci
imperatoris Constantinoi)olitani- nyil-
ván az íródeáknak tévedése. De minthogy Margitát, mint látjuk,
mindig
*
quondam imperatrix Constantinopolitana>-
nak nevezték, soha nem ^regina Thessalonicae Hunfalvy: Oláhok története.
et
21
Mace-
TIZEDIK FBJEZET.
322
nem
doniae»-nek, az íródeák Jánost
Bonifacius,
hanem
Isaaeus fiának hiszi vala.
hogy János itt Ca/o-Jo/iannesnek neveztetik, mint az 1235-ben kelt oklevélben is, melyben IV. Béla király Dénes flovászmestert, a ki fiúkorától fogva a
Más
föltetsz,
körül
királyfi
forgolódott,
s
mint
bödöni
a
férfi
vár
(castrum Budung, Bdyn) körülkerítésében kitüntette magát, a hol a bolgárok császárjának öcscse. Sándor, ellen
persisteremus.
cum adhuc in eadem expeditione eundem [Dionysium] cum quibusdam baro-
nibus nostris
contra
vitézkedett
(Insuper
exereitum Alexandri.
fratris ipsius
imperatoris Bulgarorum, qui per multus acies et lateutes iusidias nostros
terrara
bomines ad depopulandam
dispersos,
et
spoliandam
freqneuter invadere consveverat
;
qui
etiam Bogomerium, filium Zubuslay, comitem et ductorem Siculorum captivaverat, duximus transmittendum); végre a ki a galicziai hadjáratokban
Tapolcsán
is
birtokkal jutalmazza
vitézül
viselte
magát,
meg Nyitramegyében.
nagyok közt ott áll: «dilecto cognato nostro Calo-Johanne^ dominó Sirmii et comite de Keve.*'^^* (Tehát Margita 1235-ban már Az ezen oklevélben megnevezett
nem
élt,
mert
fia
világi
a szerémi uradalomnak birtokosa.)
De
mely IV. Béla sógorának a föltetszik bolgár császárnak* (imperatoris Bulgarorum) a neve. Hogy jutott a magyar Kéve megyének ispánja a Kalo a Kalo- János,
névhez? Nyilván az 1260. évbeli oklevél király
«quaedam
is,
melyben V. István
insula»-ról a Balatonban beszél, melyet
Béla király '^Kalyano comiti graeco» adományozott volt, ámbár görög eomesnek mondja, ezt a Kalo-Jánost érti ;
mert Görögországban
egyház híve
volt.
született.
De bizonyosan
a római
mint atyja Bonifacius és anyja Margita.
AZ Altl'ÁKIAK ROKONSÁGAI A KKLKTl
l
KALKOKÓKKAI,.
Ez a Kalo-Jáüos ürökös nélkül halván
323
a nevezett
nie^',
sziget a királyra szállott vissza. (Fejér. IV. 2. 323.)
A magyar
Kalojánosra
Pauler Gyula
dr.
figyelmez-
tetett.
András rokonságai.
II.
II.
volt
András királyunk. Margita húgánál fogva sógora
elbb Angelus
Izsák konstantinápolyi görög császár-
nak, azután 1205-ben sógora Ion Bonifácz thessalonikai és makedoniai latin királynak.
Második
fogva
Jolántánál
felesége
Courtenayi Péter konstantinápolyi
pedig
veje
ln
császárnak, ki
latin
1217-ben következek Henrik császár után.
meg
Mária leányánál fogva
ipja
vala
II.
Asan János
bolgár királynak. IV. Béla királyunk
sógora volt
II.
a nevezett
Mária
húgánál
fogva
Asan János bolgár királynak.
Felesége Máriánál fogva veje
volt
Laskaris Theodor
nikaeai görög császárnak.
Minthogy Laskaris Theodornak veje és utóda Dukas Vatatzes János
minthogy azzal
II.
görög császár (1222
— 1255)
Asan János szövetkezett,
s
;
s
Máriától
10 éves Ilona leányát Vatatzes János 12 éves
született
fiának,
nikaeai
Theodornak,
eljegyezte
húgánál fogva Vatatzesszel
is
:
IV. Bélánk.
Ilona kis
sógorsági viszonyba jutott,
mely viszony azonban hamar megszakadt.
De ha
Theodor sorsa érdehogy Palaeologus Mihály 1259-ben hogy ketten gyámja és majdan társ-császárrá ln, 1261. augusztus 14-én mint császárok vonultak be KonIV. Bélát az ifjú Laskaris
kelhette, megtudta,
.s
21*
TIZEDIK l-EJKZET.
324
stantinápolyba, a
melybl a
latinokat Strategopulus Alexius
kihajtotta volt július 15-én.
De
azt
Palaeologus Mihály megvakítván az
is
megtudta,
hogy
császárt,
maga
ifjú
kezde uralkodni 1261. deczember 25-én. polyi latin császárságnak kezdetét
A
konstantiná-
Andrásunk 1204-ben-
II.
végét pedig lY. Bélánk 1261-ben láták.
A Kalo vezetéknév.
A
mint a pápák és bolgár- viach királyok
azután Ansbertus tudósításában
is
nevek eleibe Kalo (Calo)
Én
járt.
leveleiben,
láttuk, a Péter.
ezt
János
a görög Kanóc-
nak vévén, Szép Péternek, Szép Jánosnak értettem ama tulajdonneveket. S ebben Ansbertus is megersített, a ki a Calopetrus mellett Crassianusi írt, mert azt gondolom^
bogy a Crassianus nem egyéb, mint Krasi -János, s hogy Ansbertus is a calo szót görögnek vette, mely az ó-szláv nyelvben kraszi. {Krasznamegye a Kraszna folyótól kapta nevét, mely «szép vizet* Kraszna hóra =^^ szép hegy.) jelent Azonban a byzantinus írók Kinnamos, Niketas Choniates, vala,
azaz Szép János
;
;
Akropolites,
tudtomra,
a kik
nem
a
írják
az illet bolgár-vlach
bolgár-vlach
történetek
forrásai^
ki azt a Calo (xaXo) vezetéknevet
királyok neveinél.
Azt gondolják
hogy gylölségbl a bolgár-vlachok iránt a görög dísznevet. De nekem kétségem
talán némelyek,
hallgatták
el
van, vájjon görög dísznév kaphatott-e
fel
a bolgároknál
idben, mikor ezek legnagyobb ellenségei valának a görögségnek ? Vájjon akkor vették volna-e el a görög szót, hogy vele hseiket kitüntessék ? és vlachoknál azon
A KAi.o vkzkti';km:v.
Én
azt
325
iR'p-psjebolügiai lehetetlenségnek találom.
vezetéknév nem volt, nem lehetett ycópto? =— hazai volt. De hogy ?
görög:,
A Kalo
hanem
£;:•-
—
Hasdeu (a Limba Romána vorbita intre 1550 1600. Tomuhi I. 242. lapon) a régibb oláh nyelvbl a calo szót hozza
mely hóhért (bourreau, xevep) jelent, s az újabb ív?/aíaiak íratik. Ez a calo szó pedig a czigány
fel,
nyelvben
nyelvbl jutott az oláhba, s jelent /gArf^cY mert a ezigányok gyakorolták Oláh- és Moldovaországokban a hóhérmesterséget. E szerint, ha felteszszük, hogy már 1200. ;
tájban a czigányság
el
volt terjedve a Balkán-félszigeten,
a Kalo-Péter, Kalo-János
Fekete Pétert,
Fekete Jánost
jelentene, a mi ellen nép-psychologiai kifogás sem lehetne.
A
vezetéknév
Fckcfc
nagyon közönséges a különböz
nyelvekben és népeknél.
Úgyde a czigányok
nem engednék meg
történetei
ezt
az okoskodást. Mert Miklosich, Über die Mundarten und
Wanderungen des Zigeuner
Europa's.
III.
7.
azt írja,
1.
hogy Európában a czigányokat csak a XIV. század vége eltt veszszük legelször észre, jelesen Krétában 1322-ben, Korfuban 1346 eltt, Oláhországban 1370 tájban, Naupliá-
ban 1398-ban. ^"^ Ezen adatok elleneznék azt az állítást, hogy a czigányok már 1200 tájban lehettek Bulgáriában. Ámde az oláh vajdák, mint utóbb annak helyén majd látjuk, már 1385-ben negyven, s 1388-ban épen háromszáz czigány ^szállássah
el
levelekben fordul torokat. beszéli
Ezt
telepedve, tíínésök
«
e szó
vannak,
évet.
«Istoria
némileg
Oláhországban
elzte az 1370-dik
az eredeti szláv ok-
ajándékozák meg az
czigányok
szállásaik >
tehát
—
Haídeu
Petriceicu
Ama
el.
—
s
kolos-
új
eritica >-jában
meg vannak már
nagyszámnak
bizonyosan
is;
jóval
fel-
meg-
TIZEDIK FEJEZET
326
A
Fekete Péter, Fekete Jánosi nevek annyira tetszenek^
hogy a czigány nyelven kívül Ebbeli
forrását.
kara
--=
is
keressük
keresésünkben azonban
fekete szónál tovább
a
Avf/onak
a
török-tatár
nem mehetünk.
Török-tatár
szók a kunok útján, kik legnagyobb cselekvk a bolgárvlach történetekben, bó'ven juthattak a Balkán-félszigetre.
A
kíin
codexben
homályossá
lett,
találjuk
ott
is
hangok váltakozása nem török-tatár kara szó
nak, és
st kálónak
magyar
szókat
is.
is
is
ritka
kara fekete, karardi
Az
a nyelvekben.
r és
/
Talán a
a bolgár-vlachok szájában kaki-
hangozhatott.
pánczél^ a
De
:
karalik feketeség, tinta stb.
V.
német harhier
ez alításuál
nem
német panzer
ö.
a
és
magyar
egyéb.
borbéli/
XI.
Az olahok Erdélyben való feltnésétl
András
III.
haláláig".
(12Ö2— U301.) 11.
András magj^ar
király
is
1214-ben a
visszaszerzéséi-e indult el tetemes sereggel,
Szentföld
a mit régen
mások zrzavarban Visszatérvén, legnagyobb
fogadott volt, a; országot János esztergomi érsek és
gondjaira bízvái.
Távolétében a féktelen urak, az ördög czim-
találá azt.
borái.
mint
a
kiiály
hogy a primás tól
n>m
garázdálkodának,
nevezi,
velk
akart
megfosztván, kiiajták az
tartani,
országból.^'''
mint-
s
birtokai-
öt
Úgy
látszik,
akkor a német lovagok is tülkapának az eleikbe szabott határokon. Mert a király elvévé tlük a Barczaságot.
Nem
sokára
négis,
1222-ben,
Salzai
Hermann
nagymesternek (magistr^ religiosae fraternitatis hospitalis Sanctae Mariae Teutonic>rum), a császár és pápa kedveltjének
és
tanácsadójáiak,
adományt megújítá, hanem
nemcsak az 1211.
évbeli
azt tetemesen nagyobbítá
is,
helyre akarván hozni a nagr veszteséget, melyet a rend-
nek okozott,
midn
haragbó elvette tle az adományt
(quia ira nostra contra eos pt>vocata
terram
saepedictam
non modicum
eis
praectieranius
damnificati).
melyet újra építettek
eo
volt,
tempore.
auferri,
eum
fuerant
Most Trutzeburg várat (Xyén), a hozz^artozó rétekkel együtt,
TIZKNEGYEDIK I'EJEZKT.
328
annak határától fog:va azt a földet is adomáuyozá. mely a Protnikok végéig ér. Az új adomány a Halmágy gyepüitl kezdve (dél fell) a Barczavíz forrásáig, s innen tovább egész a Dunáig terjedt. A régi adoniányos földs
nek határait ismét az erdélyi vajda, Mihály, mutatja
ki.
a beiktatást pedig Fatales királyi prisztald hajtja végre.
A
hozzácsatolt
új
adományos földbe Ypochz
mint
bán,
királyi prisztald, iktatja be a lovagrendet.
hogy a lovagok kvárakat és kvárosokat építhessenek a kunok ellen hogy hat hajóval
A
király megengedi,
;
a Maroson, ból,
hat hajóval az Oltón sót, bármely S('>aknák-
s
vihessenek
lefelé,
s
ugyanazokon
híjókon
a
szük-
nem
séges portékákat szállíthassanak fölfelé; liogy
kell
se magoknak, se embereiknek vámot fizítniök, akár a székelyek, akár az oláhok földén menjeiek is keresztül
(cum
transierint
Blacoruin)
per terram Sículoruin, aut per terram
megengedi a
továbbá
;
ki'ály,
hogy a kik
eddig a királyi emberek vagy vendége^ közül (de nostris
hominibus sive hospitibus) pedtek,
a lovagol
maradhassanak,
ott
de jövendben hajtsanak költözik, a ki kell
A
adniok
a király az
új
a
ki
követeli
hozzájok
nem
is
a rendnek engedi
királyi
engedelem nélkül
pénztl váró hsznot azonbfii
szabad. Végií oltalmába fogadja a király
a lovagok jelen és
Ebben az 1222. ki a politikai
tisztviselinek. vaoT ^^^ a lovigok földjeire járni, mert
királynak
nem fognak
Semmiféle pénzt
veretniük
a
nem
beédesgetket, behívókít pedig büntetés végett
pénzváltók
által
mindönkii,
el
megtele-
földjein
azokat vissza
még m4^szerezhet évbeli
•''"
földeit.
adományban világosan tnik
különbség a
Barczaság és az
ezen
túli
fold között a Dunáig. P' elbbi Erdélynek t^y része, melyet a lovagoknak l//iositaniok kell a kunok becsapá-
/
AZ OLÁirOK KRKKI.YBKN.
saitól,
329
a kik miatt kietlen, néptelen maradt volt.
gok benépesítik,
ezáltal
s
mintegy
A
lova-
megszerzik a király
A
Barczaságban tehát az erdélyi vajda a királynak képviselje, a prisztald ^^'^ pedig jogtudósa. Etilénben
számára.
a havasokon
meg
azt
kell
földet a kíinok
túli
kell
kivenni.
meg lehet bvíteni a .V tett vagy teend hódításnak nincsen nem kell meg- vagy kimutatni. De ott
király birodalmát. biztos határa, ezt is
kezébl
azzal tehát
h»')ditani,
van már a királynak képviselje, a bán,^'^ ki a prisz-
tald tisztét
is
megteszi.
pápa még ugyanazon r222-ki évben megersíté a királynak ismételt és új adományát, még pedig szórói-szóra, csak az iktatókat hagyván ki. s ezt «a Honorius
=
Protnikok végéig
vén ki:
ad terminos Protnikorum> így fejezterminos Blacorum»
«a blakok végéig =- ad
;
valamint ezt «cum per terram Siculorum aut per terram
Blacorum
transierint*
így írván:
«cum
per
Siculorum
terram transierint aut Valachorum».
Azonban reánk nézve
királynak és
azért nevezetes a
a pápának oklevele 1222-bl, hogy a dunáninneni tarto-
mányokra nézve
ott
meg legelször az oláh is meg akarja mit már a nik még annak
említtetik
(vlak. blak) név. Ezt a nevet a profnik
magyarázni. Ez
szláv szó,
is
nem
is
megmond, a
ki
A
prot nyilván
bro(/.
is
fordul
Nagy-rév
el, stb.).
sokat
tud a
szláv
a mi révet jelent,
mint a magyar
rév
szó
s
nyelvekbl.
helynevekben
(Komárom-rév,
Német-Bród. Magyar-Bród (Deutsch-Brod,
üngarisch-Brod) ismeretes helynevek az ország nyugatján;
Tótországban
is
van Brod.
Ennélfogva
brodnik
annyi,
Németországban a fúrt az, mi a magyar szláv brod s ott van két Fvankfurt^ vagy Quer-
mint révész. rév,
a
furt, Sch\vein/'íKLYnEN.
ea plenitudine. dictae
A
quemadmodum habitae
possessioiies íryulat'ej érvári
'SSl
per
sokan
töri'éni/ssék-ülést
ülésnek tartják, mert az oklevél így kezdi
valamennyi nemessel,
antecessores
ipsius
exstiterunt et possessae.)^
förréni/h(>:ó
meg:
székelylyel
szászszal,
''
«
Midn
oláhval
és
az erdélyi részeken, állapotuk reformálása végett, gylést tartottunk,
t'elálla
Ugrin*
igazságszolgáltatást
Az
stb.
fejez
a
ki.
állapotuk reformálása
*
melynél
tanúul,
kivált
st
a föld-
birtok-kérdésben, minden ember alkalmasnak,
mível vagy tatik vala.
még legalkalmatosabbnak
pásztor
Fogarasnak
és
>
is
talál-
Szombathelynek szomszédai,
akár nemesek, akár nem-nemes szászok, székelyek, oláhok, tudomásuk szerint állíthatták, hogy a nevezett bir-
tokok Ugrint
meg jogosan
illetik
mint azokat Ugrin
eldjei
oláhok alkalmasint a
Úgy
Bje
kellett történnie,
és törvényesen, vala-
bírták volt,
is
A
tanúskodó
birtokáról valók valának.
ámbár
nincs
megmondva, hogy
László király zavaros idejében esett ki Ugrin a Fogaras és
Szombathely
birtokából,
azok
és
a
fiskuséi
lettek.
Azért adhatta vissza a király.
Legnevezetesebb IIL Andrásnak 1293. évbeli oklevele az oláhokra nézve.
Abban
így szól a király
«Az elfogadott kormányzásnak szükségeitl ösztönözve, a velünk
lév jobbágyok
fbarones) beleegyezésével azt
határoztuk volt, hogy valamennyi oláh, bárkinek a bir-
tokán
legyenek
uohilium
vei
is
(universos
Olacos in
székes birtokunkra vitessék vissza,
kodókat erhatalommal
azonban nagybátyánk, a
possessioníbiis
quonimlihet aliorum residentesj, a mi királyi
gyulafejérvári
is
s
a visszamenni vona-
kényszerítsék reá.
néhai
káptalannak,
László király
Minthogy
megengedte
hogy hatvan oláh ház-
népet telepíthessen Fylesd és Enud birtokaira
s
azoktól
riZKSEGYEDIK
4Í82
semmi
királyi
egyéb
ne
Fylesd
et
úgymint ötvened vagy tized, vagy (ut in quibusdam terris capituli.
adó.
szedessék
Enud
mansiones Olacoruni
sexaginta
vocatis
commorari. ab omnique exactione
libere et secure valeant aiit
FV;.IEZET.
decima vei qua-
collecta regali. scilicet quinquaginta.
cunque
alia
iidem
habeantur
extorres
Olaci
penitus et
üdvösnek tartván László királynak adományát (hanc donationem a praefato rege Ladislao saliibriter esse factami, azt részünkrl is megimmunes)
mi
:
és
tisztelvén
meghagyván minden adószedinknek, hogy
ersítjük,
Az oklevél világosan oláhok
embereinek tekintik
II.
kinek
bitorlásai
koronái
Azonban
tetszik.
András
igen
ideje óta
a
—
emberek
fbb
király
van joga oláhokat,
által
jog
királyi
és
hatalom
—
koronái birtokok
válván,
akkor
valának
ezek
részei
ket
azaz
sokszor a jobbágyok (bárók)
tehetetlenné
által
instructus*
valának.
kikrl csak neki
vala.
Ennélfogva a király enged
rendelkezni.
a
hogy a be-beszivárgó
jelenti,
tulajdonai
király
a
olábjaitól se ötvenedet, követeljenek. »^^^
egyéb adót ne
se tizedet, se
a
men
káptalannak hatvan számig
"fundus
a
engedelem nélkül
királyi
s
is
magánliirtokosok és az egyházak kezére jutottak. Azért látjuk
annyiszor
koronának
azaz
volt idegenítve.
azt
a
a
hiú
törekvést, visszaszerezni
a
tle jogtalanul
el
kiráh'nak.
a
mi
Ilyen visszaszerzés
akar
az oláhokra nézve, arra szükség lévén. strieti
most
«Quum
suseepti regiminis aculeis, habito consilio
történni
nos con-
omnium
baronum nostrorum nobiscum assideneium universos 01acos in possessionibus residentes ad
nobilium
praedium
et
aliorum
quorumlibet
nostrum regale Szckrs vocatum
ordinassemus revocari
reduci
invitos* szól az oklevél.
A
et
etiam
compelli
«revocare», *reducere>
redire
= vissza-
AZ ULÁIIOK KHnKI.YHK\.
venni, vissza/u'nii föl
;
a jogtalan elvételt teszik
kifejezések
mert jogos elvétel csak
történhetik.
A gyulafejérvári
delmére liivatkozhatott:
883
királyi
engedelem mellett
káptalan László király engea
tehát
király
meg
hagyja
is
nála a hatvan oláh háznépet.
Az oklevél világosan király dett,
oláhjaitól
is
megérteti velünk, hogy a
ötvenedet ((^uingesima) sze-
ötven juhtül t^\ juhot bárányostul vett
t. i.
el
adó
Ezt az ötvenedé.^ adót már IV. Béla oklevelé-
fejében.
ben
azt
közt
többi
láttuk,
mely
azt az esztergomi érsek tizede alá veti.
adó egyúttal a beszivárgó
l^e ez az
társadalmi
oláhok
hogy pásztorok lévén, leginkább az erdkben telepedtek le. melyekbl a korona vagy akárki mivoltát
más
is jelenti,
birtokos
századokban,
egyéb
hasznot
midn
az
nem húz
oláhok
Késbbi már nem a
vala.
többnyire
korona birtokain gazdálkodának, az ötvenedet, királyi
jövedelmet
birtokosok
is
fogjuk
lan,
is
mely
Erdélyben,
való
De
tartozván beszolgáltatni. adótól
látni
az oláhjaiktól
sok
a
mint
f
magán-
ötvenedet a fiskusnak az
birtokos
ötvened-
mentséget kapott, mint a gyulafejérvári káptaoláhjaitól semmiféle adóval
Végre semmit sem
hirdet
annál, hogy 1293 tájban
valának még.
az
nem
vala köteles.
világosabban
oláhok
mert íme. a király,
igen
az kis
báróival
^^''
oklevél
számmal
egyetértve,
mind egy koronái jószágra szándékozta telepíteni, az által azt jövedelmezbbé akarván tenni. Mégis az oláh historikusok majdnem mindnyájan és egyhangúlag írják, tanítják, hogy Negru vajda (Negruvod). Fogarasnak és más erdélyi részek felséges ura. 1290-ben nagy hadi ervel indult ki Fogarasról az oláh fejedelemség megalapítására. Ezt a ki- és elindulást hskölteménynyel dicsítik, tehát epochalis eseménynek tartják a nép
TIZENEGYEDIK FEJEZET.
384
számára
naptárakban
írt
is.
Mi ennek a való. mondhatni,
sem
okleveles történetekben legkisebb lehetséüét
látjuk.
Fogaras 1290-ben koronái birtok vala. melyet III. András király 1291-ben visszaadata ügrin mesternek, a kinek eldei azt jogosan birták. tett volt
s
mely
tle jogtalanul véte-
el.
Radu Negru.
A
brassai
«Amicul poporului. Calendar pe anul enmun
=
XXVI. » Népbarát. Naptár zönséges évre. A XXVI. évi folyamban 1886. Anul
az 1886-ki kö-
«Cronologia
a
pe anul 1886» az epocbalis évek közt hozza
«Dela reintemeiarea
Negru Basarab, Domnul
Romána
államának
(Oláhország)
Fogaras ura
általi
fel:
Terii-romane prin Radu Fogarsiului 596. » =- *A Czara
statului
Radu Negru Basarab,
megalapításától 596 éve.>
új
Tehát
az illet államnak új megalapítása 1290-ben történt.
A
—
reintemeiare annyi volna mint refundatio. új fundatio.
Ennélfogva a nép számára, azaz az oláhul
író,
olvasó papok,
számára kiadott naptár egy elbbi rumun államot ismer, melyet Radu Negru Basarab 1 J90-ben tanítók és városiak
megújíta. Mikor lehetett azon elbbi sejthetjük.
kez
Az avarok
bolgárokéban
A besenyk találhatni
és
nem
ilyen
kunok
ottani
annak nyomát.
láttuk,
állam,
volt.
;
nem
is
nem
lehetett.
uralkodása idejében
A kunok
lyok uralkodása következik
niae>-nek
rumun
idejében, valamint az arra követ-
már
sem
után a magyar kiráII.
András «rex CumaFia. IV. Béla. mint
vagyis magát. 1247-ben az ispotálvos vagy johaunita vitézeknek írta
irattá
adományozá mind a Szörénységet, mind az
Olt.
az erdélyi
NKüUr.
KADl
havasok és a Duna
elterül
kilzt
386
kenézek és vajdák tnnek el. kik u mafryar
midn
függnek. S
1272
tairadják
Ebben
Kúnországot.
királyoktcíl
Lytlien vajda és atyatiai az ad()t nieg-
— 1275 tájban,
sósvári Soos Uyörfíy mester
megöli Lythent, Barbatot pedig íbgva viszi a királyhoz, ki
csak naíiy
történelemnek
váltságért
nincsen
bocsátja
tudomása
Ha
el.
—
—
1275
a mirl a
Transalpinae vagy Transalpinia),
s
vagy
tani.
tizenöt év
De
múlva nem
(])artes
a byzantinusoknál
r)t(jro-V(aiJi/a vala. keletkezett volna tíz
Kún-
után
országban, melynek neve akkor már Havas-el-föld
rumun
állam, azt
kell vala újra
megalapí-
mesék világában forgunk, a melynek nincsen
a
geographiája. nincsen chrouologiája.
Ez az állam-alapító mese csak egy másik mese után fel. Ez a másik mese pedig azt tartja, hogy az oláhok vagy rumunok. mint Trajanus római császár
kaphatott
gyarmatosainak utódai, a magyarok megjelenésekor megvala Erdélyt.
töltik
Errl sem tud semmit
a történe-
is
András eltti idbl II. Andrástól fogva pedig, lelesen 1222-tl fogva i 300-ig, leggondosabban kutatván által az okleveleket, azon idszak egyedüli és hiteles jem a
II.
forrásait,
A hány
;
felette
kevés
oláhságot
találunk
Erdélyben.
helységnevet említenek az idézett és nem-idézett
oklevelek, azok mind magyarok, szlávok, németek. Oláh
nev is
helység köztük egy sincs. Densusian ugyan oláhosan
közli a
rubrumokban
és jegyzetekben a helyneveket,
nem a nyolczvan évig tartó (1222 1300) idszakból való, hanem késbbi századok oláhosítása. Densusian maga is oláhosít. Valahol olaszokat,
de azok oláhossága
latinokat talál az oklevélben,
mind rumunoknak
Ennélfogva a Szepességen
talál
is
rumunokat.
1330 évbeli oklevél Jiuhrnann-tihkc Hunfalvy:
r)láliok története.
nevezi.
P. o.
egy
és OI
és «011asyspon-teleke». Densusian a
rubrumban
«Comunde Bumann si Satulu-Comitelelui-latinú tehát a német Ruhmannból oláh «Rumanu>-t
ezt írja
:
amintite>, csinál.
Szóval 1222-tl fogva, a mikor a vlak^ hlak oláh név
el Erdélyben,
tnik
legelször
egész
1300-ig, Érdéit/
ethnographiai képe magyar-néynet-szláv.
Mikor kapott
fel
a Negru-vod vagy
Bada Negni Basarah
állam-alapítónak meséje? Alkalmasint csak a XVIll. szá-
zad író
elején.
De nem tudom
fejezte ki
—
—
melyik nem is kerestem Elttem bizonyos, hogy Erdély-
elször?
ben keletkezett a mese
;
író tette
legelször közzé.
a mese,
bejutott a
legalább
erdélyi,
talán
Könyvbl könyvbe
naptárakba
is,
szász,
vándorolt
most pedig az oláh
nép emlékezetében megrzött nemzeti hagyománynak hiszik
nagynev írók is, kik azonban az erdélyi incolatus történeteit nem ismerik, nem is aggódnak a miatt, hogy nem ismerik. Az olvasót mégis érdekelheti ez az állam-alapító mese. Engel Keresztély a * Geschichte der Moldau 1804.) 56
(Halle,
János brassói
melynek czíme história,
gistra
et
— 58.
rektor :
lapjain (f
1743. decz. 17.)
Schediasma
historicura de
annalium Transsilvaniae multis ministra
(.lenae.
u.
Walachey
kivonatot közöl
1743.).
in
Filstich
munkájából,
Valachorum punctis ma-
E czímbl
kiértjük,
UADT MOGRl.
az
liogy Filsticli
sok
részben
—
hecsüli.
mi
a
erdólyi
ellen
oktatójának
titrténetek
oláhok
az
387
történelmét,
azt
nem
kifog:ása
Filstieh >Schediasmája így szól többi
«Az
isten
nagy bölcsen
dolgot
hogy a XII.
lettek.
A
melyek
alapították,
azután
és
Moldva-
eléggé
híresek
számos oláh ház-
végett a fogarasi kerületbl
nép egy Niger vagy Negro-vod
(rem (juam
(XIII.) század
közepén az Erdélybl búcsúzó oláhok Oláhországokat
senkinek.
lehet
közt
a
intézte
sapientissime direxit deus),
tartja
nagyra
tehát
nev
vezér
czaságunkhoz közel, a havasokon kelé
által,
alatt,
még
Bar-
pedig
a XII. század elején vagy a XIII. század közepén. Ott azután Terguist, Buckerest, Kampolungo, Pitest és Szent-
György helységeket, meg monostorokat építenek. Ezt nemcsak egy oláh kézirat, melynek szerzje ismeretlen, hanem az öreg oláhok elbeszélései is bizonyítják, melyek az söktl vett hagyományra hivatkoznak. (Quod non modo Mannscriptum aliquod Valachicum incerti autorh 'onfínnat, verum etiani senum Valachorum relatio, quae ni traditionihus ab atavo acceptis imice
Nagyon
lomprohatj
hogy se
belföldi,
csudálkozom,
is
se külföldi
író
fimdatur, abunde folytatja
nem
említi
Filstieh,
meg
azt a
kiköltözést.*
Nem
sokára,
brassói
«Manuscriptum aliquod (Jláhországnak története.
rektor
valamint
azt
a
kezénél van
incerti auctoris*.
rómaiak els eredetének,
-1
Engel
1801. január 14-én,
vévé, hogy az akkori
hírt
ama
melynek czíme:
a
tölök
alapított
Azt egy «Anonynii Msto Vala-
chico»-ból 1727. szeptember 5-kén kezdtük németre fordítani «
—
Midn
írja
a rektor
—
s
annak
elejét
íme közlöm
az oláhok elváltak a rómaiaktól, északra köl-
tiizének. azután átkelének
a
Dunán
és letelepedének a
TIZENEGYKDIK FEJKZET.
88
Severin tornyánál, mely Krajovától három nap járásnyira
van a császári Oláhországban.*^^ Mások megint Erdélybe
ménének, melyet tágabb jelentésben Magyarországnak neveztek,
s
letelepedének az Olt, Maros, Tisza mellékein,
st
a Mármaros folyóig terjeszkedének.* .
név, magyarul Hof^szú-rnezö
—
—
szokott hely-
(Zsigmondnak 1395-beli ok-
melynek latin fordítása «Campus «Columna lui Traian>, 1874. 125. lapján) egy síri felírást közöl, mely így szól: «Hic jacet comes Laurentinus, comes de Campo longo. anno MCCC''.> Tehát Lrinez vala geréb vagy ispán a szászok alapította Langenfeldben (Campus longus, oláhul Cimpulung), a melynek kathoUkus egyházában temettetek el 1300-ban. A mesés Xegru-vodnak nem kellett tehát azt a vásárlevelében)
longus».
vala.
Hasdeu
fa
helyet 1290-ben alapítania
hogy Lrinez geréb ték volna
(mit máchtigcr
Volksmenge), mely csak az írók képzeletében volt és van.
Cimpuluugnak Langenfeld szász eredetét az oláh vajdák is. jelesen az 1615-beli bizonyítia. mely az )
i
oklevelei
erdélyi szász városok kiváltságát mintegy utánozza. Ennél-
fogva se a vajda, jutott örökséget,
se boér
nem
adományozhat városi vagyont Xenopol az * Istoria Rominilor» közli ezt.
bl
hozza
de mást ki.
foglalhat
mert az a városé
ért ki abból.
hogy az oláh
;
II.
el
üresedésbe
de a vajda
el
sem
kötetének 70. lai»ián
Már a
('/nipiilmif/
alapítás volt.
név-
XII.
András halálától fogva
íll.
III.
András halála után az
I.
Károly haláláig.
siralmas
orszii";
Ki
juta az oligarchák bitorlásai miatt.
állapotra
legyen a király,
a kiskorú Károly Róbert-e. V. Istvánnak, Mária leányától,
s
királynétól
siciliai
való
unokája,
kit
a kinek részén Gergely esztergomi érsek
a
cseh
fia,
a kit
Kunegundnak. a trencséni Máté nádor
Venczel.
kivannak vala
?
De bármelyik
nem hatalommal foglalt várat,
lesz az;
semmi
a pápa ajánl. is
IV. Béla és
vala ? vagy
unokájának
János kalocsai érsek
névvel
lesz is király, csak
mert az oligarchák semmi
elfoglalt királyi jogot
nem
el-
szándé-
visszaadni, mondja helyesen a bécsi krónika. (Una pars regni Carulum, altéra Ladislaum (Venczelt) regem appellabant. nomine tantum sed non re vei eíTectu
koztak
regiae maiestatis seu potentiae.
jus regale ex parte
baronum
NuUum
castrum. nullum
restituuntur.)
Míg a Venczel felekezetének jelesebb
tagjai tanakod-
nak, Gergely érsek Károly Róberttel Esztergomba ott
megkoronázza,
három éves lóit.
ifjút.
bár
nem
1301-ben. Ez
Venczel király
maga nem
hívást, de tizenkét éves
fiát,
siet s
az igaz koronával, a tizensietteti
a Venczel párto-
hajlandó elfogadni a meg-
Venczelt ajánlja,
ki
úgyis
TIZENKKTTEDIK FEJEZKT.
394:
András árvájának, a hat éves Erzsébetnek, jegyese. El is hozzák s Budán. 1301. augusztus 24-én az igaz
III.
koronával koronázza Venczel a nevét
meg János
Lászlóra
Az
kalocsai érsek.
mely
változtatja,
alatt
ifjú
több
oklevele jelent meg.
A
pápa követe, Miklós kardinális és
Károly
mködvén,
sikeresen
mellett
Magyarországba
j
hazaviszi
s
volt
megtámadó
atya Venczel
az
koronával együtt
a
lemondván minden jogáról,
304-ben, melyet azonban,
1.
enged
Ottó bajor berezegnek
fiát
püspök,
ostiai
ki
által,
nékie segítségül
ellenségei ellen. Ottó, mint IV. Bélának
unokája, legközelebb rokona lévén az uralkodó háznak,
ahhoz fordulnak most sokan. Ottó az országba jön,
s
Benedek veszprémi, meg Antal
Csanádi püspökök koronázzák
deczember G-án.
Az
erdélyi
meg
Székesfej érvárott 1305.
részérl
szászok
követség-
megyén Budára Gambolinus geréb és Blavus Miklós meghódolnak a királynak, s Erdélynek
vezetése alatt, látogatására
Ott László vajda és Péter püspök,
hívják.^'*''
testvér-atyafiak, valának leghatalmasabbak, miért
nak szándéka László vajdát
is
Ottó a Tisza vidékérl Erdélybe érkezvén, terezét s azután
vajdához mene, a szászok kísérete
s
kezénél tartván V. Kelemen volt
legátusává
mondja, az /r
csak
s
(nem
elbb Besz-
De
nélkül.
a vajda
Déván-e vagy Gyula-
tudni
1307-ben
bocsátá
el.
koronát
a
meg.^-^*'
pápa 1307-ben
Gentilis kardinálist tette
Magyarországon,
ördöc/ régóta
van al ácson 1/ ít va.*^-'"'
matiába,
Ottó-
Nagy-Szebent látogatá meg. onnan László
fogolylyá tévé Ottót fejérvárott?)
is
megnyerni.
/i())i/:o/i/t
a
rrt^
X\s.^\\\\\va\\^
1
hol, s
a
mint
kh-t'i/i/i
a
bulla
mr/fósá;/
308. júniusában Dal-
csak novemberben érkezett Budára.
Itt
ország-
Iir.
ANDHÁS
HAI,ÁI,\TÓI,
KÁKOI.Y JIAI.VLÁKJ.
T.
gylést tartván, egyházi átkot kik letartóztatják
395
inoiulu ki inindazokra. a
koronát és a királyi jövedelmeket.
a
nem adta ki a koronát, egy új meg ismét a 21 éves Károlyt. Végre Tamás esztergomi érsek és Omodé nádor Szegeden
Minthogy László vajda koronával koronázták
1310-ben esküvel megeró'sített szerzdést kötnek László vajdával, mely szerint ez királynak elismeri Károlyt (ab liac
hóra
magna dominum Carolum,
die
et
dei gratia
dominum
i-egem Hungáriáé recognoscimus et recipimus in
nostrum
naturalem
legitimum)
et
napon Tamás érseknek adja kat, az
által
a rodnai ezüst bányá-
;
megyéket, valamint a székely megyét
elfoglalt
(comitatum Sieulorum), Deés, Kolos és
Ámde
melyeknek
kivánságait
is
teljesítését elvárja
muniíicentiam nos
(?)
hely-
diligi
et
eladja az érseknek, a tamen (|Uod ipso die per regiara et petemus
(ita
porrigemus
nostras
petitiones
Zeheli
kamarai tisztséggel együtt kezébl
ségeket az oda való kiereszti.
kitzött
koronát
a
;
rennmerari.
sicut decet
per
regiam maiestatem).^"'* így azután Károly Budán negyedszer s most az igaz országos koronával koronáztatik
meg. Tudjuk, hogy
a
nagy-
sebesi.
kezdi, segesvári és kozdi
szász
és kis-kükülli, ósdi.
esperességek az erdélyi
püspíik hatsága alá tartozván, a tizedet a fejérvári káp-
talannak
fizették,
mit
áz
András-féle
szabadalom ellen
vah'mak hisznek vala. Evenként a káptalan küldöttje járta be hét
lóval
jövedelmet,
s
a helységeket,
(
kellingi
talan eltt ünnepélyes óvást
feljebbezvén az ügyet.
meg akarák
a papi
a szerint szabván ki a tizedtizetést. 1308.
februariusában a kelnöki
s
meg-megbecsülvén
Nem
tn
a
pap, Berthold a káp-
l
fizetés ellen,
tetszék a
a pápára
kanonok uraknak,
fogni Bertholdot és kísérit, a kik elszök-
TIZENKETTEDIK FEJEZET.
396
tek.
De hamar
visszatérének sok fegyverressel, Gobelin
és Miklós szebeiii és sebesi vezérek alatt,
egyházat, s
az oltárok eltt
elfoglalák az
a kanonok urak menekültek
melybe
a
öldöklének.
is
Ilyen vala
volt.
az erdélyi
Egyébiránt a szászoknak ezen hatalmaskodását
állapot.
annak tulajdonítják
hogy ok a római szentegyház-
vala.
nak, Gentilis legátusnak és Károly királynak ellenére a bajor Ottót kívánták királynak,
s
azért ellenségei a püspök-
nek és káptalannak, ezek tanácsolván és segítvén Ottó-
nak
elfogását.'*'^-'
Mégis Péter püspök halála után 1309-ben szeptember 1-én a hét
nak?)
szász
esperesség az új püspöknek (András-
helybenhagyását
berethalmi
szászok
Károly királynak, hogy
1315 eltt totta,
halt
elhalt
a
a
demum Ladislaum nomine Waywodam fuissent,
meghallgatván és
nyert
per
et
ustiuemodo
tehát
ki
fia,
tartja.
s
(Per faetum
Transilvaniae
de Cibinio separati filiuni
:
mintha
suum,
et
scilicet
Transilvanura, contra liber-
detenti
az
Miklóst,
fez
szabadságtól
Waywodae
ab eadem eommunitate Saxonum
tatém eoruni
vajda
László
hatalmában
potentiam Ladislai, qiiondmn
occupati
é.s
szebeni közösségbl kiszakí-
királyoktól
is
selyki
1315-ben panasziák
vajdának hasonnev László
erdélyi vajda volna, most et
medgyesi.
pedig
néltai
meg) ket
megfosztván
hogy az
A
kéri.
követei
új
exstitissent.
erdélyi vajdát,
)
A
király
a nádort
Benedek csanádi püspököt meg másokat, kik jelen
valának (qui tuno praesentes nobiscum aderant). visszahelyezé a kérelmezket a szebeni szászok közösségébe.*''"
1317-ben a nagyszebeniek Hlafunz és Henning követei által
kérik és megnyerik a
II.
András-adta szabadságaik
megersítését a király t('>l.
Azonban
ez 1321-l)en
Tamást nevezi
ki
erdélvi vajda-
lII.
1324-ben
s
iiak,
AXDHÁS HALÁI.ÁIÚI,
I.
KÁKULY
llAI.U.Au;.
31)7
gerébnek vagy ispánnak
szebeni
is.
Talán úgy mint az elutt Lászlc't. az sem tisztelte a szászok szabadságát, mert Péterfalvi Henning (ki clubi) az Andrea-
numnak megersítéséért
járt
volt a királynál)
vezérlete
fegyverhez kapnak. Nagynak látszik vala a vesze-
alatt
A
delem.
király
maga Erdélybe
melll oklevelet ád
ki
Waras
anno
norainatam
a hol Szász- Város
siet,
(datiun in terra prope civitatem
M^CCC^XX"
D.
quarto);^*^'
augusztus 10-én Xagy-Szeben eltt van. fegyverre szólítja
Tamást tevén
a nemességet, vezérévé
ból kunokat felé
küld segítségére.
is
szeptember
és
érkez kunokat
Henning geréb
Az
hogy maga Tamás
is
Birtokait
Henning árváknak engedi vissza 200
az
Ebbl
márkáért. ^^-
ezüst
körül.
szállja
életét veszti.
Tamásnak adományozza, de
rokonainak érdemeiért finom
Magyarország-
a szászok megtámadják, de csatát vesz-
tenek, a melyben
a király
Khalmot
elején
s
Tamás augusztus vége
ez 1325-ben
szinte
azt érthetni ki.
a szászok fölkelését némileg jogo-
sultnak tartja vala.
ki.
Az eddig megemlített történetekben a szászok tnnek Feltetsz, hogy nem látjuk sehol a székelyeket. Ha
László
vajda
a
visszaeresztend
említené a -ot, azt
gondolná az ember,
valának székelyek Erdélyben.
Hát mit tudunk az oláhokról vagy rumunokról roly
király
egész
idejében,
nem
1342-ig?
Ezt
az
1.
Ká-
ország-
nak ethnographiai képe, meg a királynak oklevelei mondják meg. Az ethnographiai képre pedig azon viszálkodás vet világosságot, mely a tized miatt
püspök is
és káptalanja
meg
folyt az erdélyi
a szászok között és belháborút
okozott, mint láttuk.
A
nagyváradi káptalan eltt egyesség-kötésre jelennek
TIZENKETTKDIK FEJEZET.
398
meg 1330-ban mind
az erdélyi püspöknek és káptalan-
nak, mind a szász-sebesi esperességnek megbizottjai. Ez
utóbbiak megvallják, hogy András püspök és káptalanja
ok nélkül vitték
ellen föltámadván,
székre
tagadták
s
meg
fel
a pert az apostoli
1326-tól fogva a köteles
episcopum Transilvauum
et apostolicae sedis gratia
rabile capitulum
et
dei
hono-
eiusdem ecclesiae Transilvanae insurgentes.
sédem apostolieam appellassent,
indebite
fizetést.
Andreám
(Qiiod contra venerabilem patrem dominiim
praetextu seu
et
occasione eiusdem appelationis ab obedientia eidem dominó
episcopo tanquam eorum ordinario debita reseivissent per
spatium
quatuor annorum jam
ab eorum
ecclesia ipsi eapitulo
Most
megbánván a
azt
püspök
debitum
.
.
detinuissent).
,
esperesség plébánosai, a
sebesi
káptalanja iránti
és
et
elapsorum censum
engedelmességre térnek
s
szentül megtartandó egyességet kötnek.
káptalan prókátora vagy megbízottja járta minden évben, a falvak vendégeit (szászait) és lakosait s a tzhelyek szerint rótta meg (oranes hospites et incolas per focos dicabat), 60 tzhely után egy finom ezüst már-
Eddig a
fel
kát fizettetvén az illet plébánossal.
nosok magok
ügy
látják, az egész
ejtvén
meg
Jövendben a
plébá-
a rovást, a mint jónak
esperességbl ötvenkét budai súlyú finom
Ha
ezüst márkát fizessenek.
pedig
ismét
meg akarnák
a
pernek fölvétele eltt kétszáz
budai súlyú finom ezüst
márkát tartoznak a püspök és
a
újítani
perlekedést,
káptalan kezéhez adni.
Az
egyességben
melyeket a teszek
német
el vannak és
sorolva
a
helységek,
más elnevezésekkel együtt
:
Álba ecclesia (most ismeretlen), Apoldia inferior (Kis-Apold, Klein-Apold),
ide
III.
ANDUÁS
llAI.ÁLÁTÓl.
1.
399
KÁKni.V UAL.Ü.ÁKi.
Apoldia superior (Xagy-Apold, Gross-Apold),
Árkus ? (ismeretlen). Oliapurka (Toporcsa, Tschapertsch),
Duburka (Doborka, Dobreng), Enyedinmu (Kis-Enyed, Klein-Enyed), Kelnuk ^Kelnek, Kelling). Kunyrtliu i^Al-Kenyér
;
német neve
nincs),
Lancruk (Lamkerék, Langendorf),
Ludas (Nagy-Ludas, Gross-Logdes), Malum praudium ?, Nigra aqua (Feketevíz, Schwarzwasser,
Orbow
Szeesel),
(Szász-Orbó, Urwegen),
Omles (Omlás, Hamlescb). Olmar (Alamor), Reech (Recse, Riitsch),
Ruzmark (Szerdabely, Reusemarkt), Ryebo (Rébo, Reichau), Sebes (Szász-Sebes. Miillenbach, Subeastro (Váralja, talán Orlát),
Tbychelew (Ecsel. Tetscheln), Villa Petri (Péterfalva, Petersdorf),
Winch (Alvincz), Wolkan (Felkenyér, német neve
nincsen),
Zekes (Koncza, Zekescbdorf).
Az ebbl kivonható tanúságot a következ
A
nyilvánítja.
szászvárosi esperességben 1334-ben (november
10—20.)
János esperes hajtván végre a rovást Szászvárosnál 340 tzhelyet talála, tehát a plébános nagyobb súlyú 6 márkát fizetett; Kosztoron vagy Kaszton talála 64 tzhelyet, a fizetés
nincs kitéve
Beréenben
talála
107
tzhelyet,
fizetés nincs kitéve;
TIZENKETTEDIK KEJEZET.
400
Szarakán
60 tzhelyet^ a 56 tzhelyet, a
talála
Tordason talála 1
íizetés
márka
1
egy
íizetés
volt;
lat hiján
márka; Porkaszon talála 35 tzhelyet, a
íizetés
félmárka meg*
5 könting;
Bomoszon 1
255 tzhelyet, a
talála
fizetés
4
márka meg
fert;
Krakón
188
talála
tzhelyet,
a
fizetés
nagy súlyú
3 márka;
Magyar-Igenben talála 217 tzhelyet,
a
fizetés
3 és
72 márka.
Az esperes meg, hogy
a
a krakói ichrapundorfi) rovásnál azt jegyzi
tiltotta el
neki
semmit, az
szászvárosi esperességben 925 tzhelyet rovott
János esperes,
a
s
helytl 1 márka
teljesített fizetés
járt.
plébánosai magokat ték
fizetvén
(quia michi nihil solvit, posui
tehát szorosan hajtották be a fizetést.*'""
sibi interdictum),
A
nem
plébános
egyházi functióktól
;
minthogy
s
meg
mondja, hogy 60 tz-
Minthogy a szászsebesi esperesség ezüstfi márkára kötelez-
52 finom
hihet, hogy
alig
olcsóbbra alkudtak
elérni, hogy márka 3120 róhassak meg híveiket tzhelynek felel meg. A megrótt tzhelyek vagy háznépek 1330 1334-ben mind katholikusok, szászok, nem rumunnak köztök nincsen nyoma még. szászok valának Hogyan állottak a nemzetiségi viszonyok 1813-ban a
meg a magok
leginkább azt akarván
káptalannal,
;
tehát az 52
—
;
a szászsebesi
volt
esperesség falvaiban Marienburgnak
1813-ban megjelent erdélyi geographiája szerint? Akkor teljesen vagy legalább nagyobb részben niniunok
már
valának
:
Kis-Apold,
Toporcsa,
Nagy-Ludas, Feketevíz Ecsel, Felkenyér;
(Szecsel),
tehát
Kis-Enyed,
Lamkerék,
Omlás, Rého, Váralja.
11 a 26 helység
között.
Hát
III.
1818.
Óta
ANDRÁS
HAI.ÁI.AtÓI.
1.
KÁIÍdLY IIAlAlArí.
401
mennyire növekedett a ninuinok száma, magyarok száma ?
s
fogyott a németek és
A
szászvárosi esperességben Szászváros után legnépe-
vala Romosz. Az utolsó népszámlálás szerint az elsben 5661 lakos, az utóbbiban csak 1978 volt, s ezeknek legnagyobb része keleti-görög, és egyesült görög vallású, tehát runuin. A többi helységek is vagy egészen vagy nagyobb részben rumunok. Még a Szássníro.s név-
sebb
nek
rumun
telepedését.
kiejtése
is
bizonyítja
az
oláhok
találák a várost,
környék
melyet a
csak
nevez vala. Ezt Orestia, Orestiere fordították, napig Szászvárost az
mai
meg kell jegyezni munk volt felhozni, egysem
ott
«yáros>-nak s
úgy hívják
Általában ismételve
helységnevet eddig alkal-
az mind mor/i/ar, német vagy szláv,
oláh.
határától a Marosig.
Itt
is
fhelye.
rómaiakéban metropolisa.
nyugatját foglalja
;
Aiicjusta
Ennek
el
a déli
vala fészke a dák uralkodásnak
itt ln azután a A dákok idejében
a római hódítás eltt
római uralkodásSarmizegetusa,
a
ilpia Traiana a három Dakiának
romjait és feliratos köveit régen szét-
még
az újabb kor is jeles maradványoAz amphitheatrum helyén és a mellette való az oláhok GrediéfjmQk, a magyarok l'árlirli/nek
hurezolták. de
kat
oláhok.
hány
a
:
Hunyadmegye Erdélynek
nak
késó'bbi
Mikor azok a város területére jutottak,
talált.
falut
nevezik.
Azon idtl fogva, trajanusi Dakiát,
a
melyben elhagyták a rómaiak a mongolok vagy a tatárok járásáig,
tehát 270-tul fogva 1241-ig, ez országrész sötét homály-
ban van. ból
;
Nem
kevés ugyan az oklevél az Árpádok korá-
de arról ritkán történik említés. ^lintha csak a tatár-
járás után népesíttetett volna meg. Hunfalvy: Oláliok története.
«A legrégibb egyházai 26
TIZENKETTEDIK FEJEZET.
402
mind a XIII. századnak egyházi stilusa szerint épültek, mely azon század másik felében uralkodott. A mennyire meg vannak vizsgálva, mind a római katliolikus. nem a görög egyháznak építései. Tehát valószinfí, hogy a leg-
magyar lakosoktól származnak, kik a Maros
régiebb
mentiben sok egyházat épít német mesterekhez folyamodhattak.*^''^
Három
híres vár emelkedett ott
:
Dha
a Maros,
Hunyad
a Cserna folyó mellett és Hátszeg vagy Hafzok. Hunyadi castellanust
elször
^^y
1267.
Déva «castruma»-t 1269-bea
oklevél
évbeli
találjuk elször
említ;
megnevezve;
egy hatzogi «comes*-t egy 1276. évbeli oklevél ismer. Ugyanezen évben a hunyadi vármegyét is megemlíti azon csere-szerzdés, melyet az erdélyi püspök az erdélyi káptalannal köt, Köröx-fDI{ÁS IIALÁLÁIÓI.
de mikor támadt az
mikor telepedett tel
kAuOI.Y IIAlAi.AKí.
I.
meg
folyó- név. azaz
Ecjví'kii/
maiiTar
a
ott
405
lakosság és épült
a vár. nem tudjuk.
1380-ban
Mosina
Stoján.
Nyiresi
kenéze Lajos királyt
oláhok
László vajdának részére
kéri.
fia
hogy
adományát
tett
és
a
hátszegi
meg
ersítse
lakostól üres két
melyek egyike Polonirza, a Cherníjsmara patak a hunyadi vár kerületében, másika "BahocJimezeu*
birtokra,
mellett
a Chet-navyzij folyó
mellett
ffiuasdam terras vacuas tutas.
uuam
videlicet
Chernysmara
et
a
Polonyeza
in districtu
hátszegi vár kerületében
habitatoribus
admodum
desti-
vocalam penes rivulum
de Hunyad habitam,
et
alteram
Baboehmezeu appellatam juxta fluvium (licrnavysij nuncapatam in dicto districtu Hatszak existentem). A király, tekintve Stoján kenéznek érdemeit, megeró'síti a lakos nélküli két birtok adományát, nehogy jövendó'ben is üresek és lakosok nélkül legyenek kat megnépesíteni igéri. (Ne
:
eaedem
minthogy Stoján azoin desertis constituae
vacuae ulterius permaneant, sed potius inhabitantium copia decorentur. eidem Stoján kenezio, qui eas populare promisit et per
eum
suis
tíliis etc. etc.
dedimus, contulimus
etc.)
1802 tájban a hunyadmegyei hét várnak védelmezi praedialis nemesek voltak még; 1380-ban már
magyar
hátszegi oláhok uyiresfalvai
)
vannak
kenéz
;
ott
tehát
és
kenézök a nyiresi (ma
nyilván
Nyires
is
üres
és
lakos nélküli vala, midó'n Mosyna vagy Mitsana, Stojan-
nak
atyja,
abba
oklevél elbeszéli.
beleült, a
Ho^y
mint azt a mindjárt közlend
Xyiresxiok vagy Xyi résfal ránsík
elbbi lakossága magyar volt, a helységnév bizonyítja. Stoján kenéz lö80-ban Lajos királytól két üres, azaz lakatlan községet, Poloniczát és Babócsmezt. kér és kap megnépesítés végett. Tehát azoknak elbbi lakossága
TIZEXKETTEUIK FEJK2ET.
4ÜÖ
is
elpusztult volt. Polonicza nyilván szláv név,
nyelv
—
nek
Ha
lakosság mellett tanúskodik.
mert
nem ismerem
a hely szinét
Pojenicza a hunyadi járásban
mi szláv
hihetek a térkép-
—
az a mai
valamint Fels- és Alsó-
;
Xijiresfalva a dömsösi járásban van, a
hová való
.Stoján
Az oklevél szerint Polonicza a Chernysmara folyó vagy patak, Babócsmezo pedig a Chernavize mellett volt. Van Kis-Cserní vagy Csernikenéz. Bahócsmezö nincsen ma.
van Pojenicza,
s ott
sortij
nak tartok
melyet az okleveli Poloniczá-
van Csenia, mintegy
;
Nyiresfalva mellett foly
el.
A
Xfujij-Csenia,
mely
két víz Topliezánál egye-
sülvén a Cserna-foUjót képezi, mely Vajda-Hunyadra
Az
okleveli
siet.
Csemavize, a mely mellett Babócsmezo volt,
a mai Cserna folyó.
Ennek a neve 1302-ben még Egrug^
Egrilgy vala, mi fekete vizet jelent, mint a cserna szó. látjuk, hogy elpusztulván a magyar lakosság, az Egrügy folyó név is elveszett, s föléledt a régi szláv név, melyet bizonyosan némi megmaradt szláv lakosságrzött meg, s az érkez új oláh lakosságba, mely nagyon
Ebbl
Dunán is, beleolvadván, az oláhokkal Az oklevél szerint Polonicza a Chernysmara,
szlávos vala túl a is
közlötte.
azaz Nagy-Cserni mellett volt Pojenicza, ha azonos mellett volna.
rokat
megelz
magok
ték.
új
szerint pedig
inkább a Kis-Cserni ez.
A magya-
szlávok a két folyót és az egyesült folyót volt.
Az érkez magyarok
nyelvére fordítván a nevet, Egrügy-uek nevez-
Az eltnt magyarok után a
vok az
térkép
a
Az ethnographiai bizonyosság
Cserna-nak (Fekete) nevezte a
:
Poloniczával,
szlávos oláhokba
traditiót
megrz
szlá-
l)eléolvadván, fölelevenítek
a régi Cserna folyó-nevet.
Lássuk, hogyan oláhosodott
meg Nyires?
Péter, erdélyi
alvajda és hátszegi porkoláb
(castellanus)
Dénes vajda
ANUHÁS UALÁLÁTÓL
III.
KÁUOI.Y IIALÁlAu:.
I.
407
kenézek és hasonló állapotú
niegbagyásából a hátszegi
más emberek számára Hátszegen, 1306-ban törvényszéket
a melyre thenkvt kenézt, hat pój)át, és hat köz-
ül.
oláhot hívott
Myk
meg
esküdt székülknek. Akkor ^lurk
fia.
panaszt emele Miisana (az 1380-ki évbeli oklevél-
ben Mosi/na)
Stoján
tiai
Bolyén
és
rokonaik
(elszámlált) unokái és
meg Koszia
ellen,
ellen,
hogy elfoglalva
bitorolják a lleketyaé^ Nyíres birtokokat a hátszegi kerü-
melyek pedig kenézséyí joáni dénárokban, egy márkára
öt
pensát számítva.
Ha
a
fizetést
elmulasztanák, *'•''•
egy hét mnlva kétannyit tartoznak fizetni. Itt találom elször megemlítve a báni pénzt. járt
következ oklevélbl
királ}-
idejében
István
azt
tudjuk
meg.
bán veretett báni
bizonyosan volt ilyen már 1262 eltt
A
mind-
hogy Béla
])énzt.
tehát
is.
Jegyezzük meg. hogy egy 1320. évbeli oklevél (Anjoukori
m. andhAs halAi.ától
oki.
547.)
l.
kákoi.y haláláig.
i.
429
Német-Ujvári Henrik hán pénzeirl
is
tud,
melyekbl hasonlóképen öt daiab ért egy márkát qiiamlihet marcam cum (iiiin(|ue pensis denariorum seu monetariim quondam Henricy báni oomputandoi. forgó pénz, gyakori (
.A.
köteles beváltása által, mely jövedelmet (lucrum camerae)
vala
hajt
a
viszonyokl)an
Az
felette
eredet
olasz
olaszok
kincstárnak. is,
is
egyszer
l)izony
társadalmi
sok alkalmatlanságot okozhatott.
Károly személye
körül
olyan
talán
a kereskedés közhasznú érdekeit
voltak, kik
jobban értik vala. mint a belföldi
fpapok
és
urak
;
azok
pénznek meg:változtatását. Mégis az 1323. évbeli oklevél a fpapok, urak és neme-
tehát sürgethetik vala a forgó
sek
panaszának
az
tulajdonítja
kamaránknak nem kell pénze veszteséget szenved,
—
urak
mely állandó legyen
Hogy
—
ország
az
,
hogy
új
nagy
fpapok
kértek minket a
azért
így szól a király
^Minthogy
indítványt. által
és
pénzt veressünk
j(')
és az egész ország területén forogjon.
az megtörténhessék,
fpapok, urak
a
nemesek
és
arra kötelezik magokat, hogy ez évben jobbágyaik min-
den kapujától annyit fizetnek, a mi félfertónyi azaz Q'^y nyolezad
márkával
ben akár veretlen ezüstben. beli
singulis portis
populorum.
exempto,
Ugyanennyi jár az ország-
in
kivétel nélkül,
mezvárosokban lakjanak
jobagionum suorum,
regno
videlicet
oppidis
consíitutorum,
argento
vei
denariis,
et
in
civitatibus
singulos
juxta
is
azok.
aliorum
omnium
nullo
penitus
nostro existentium,
tam
ezüsttel,
akár kivert pénz-
minden lakosok egy-egy kapujától,
bár városokban vagy
(De
ér fel,
quam in fertoncs cum
etiam
dimidios
valorem argenti^
hoc anno
nobis dari et persolvi ordinantes assumpserunt.)
Tehát azt rendeltük,
írja
a király, hogy az új dénárok
olyan ezmt tartalmúak legyenek, mint a régi báni dénárok,
TIZEXKETTEDIK FE.ÍEZKT.
430
melyeket Béla
fBonos denarios
István
idejében
királi/
hán
veretett
volt.
octavae combustioDÍs ad pondns
scilicet
denariorum banalium antiqiiorum. quos Stephanus con-
dam
banus.
tempore domini
Belae
lecordationis ciidi fecerat.) Annálfogva
ron egy új dénárt,
két
régi báni
regis
.... bonae
három
bécsi déná-
dénáron hasonlóképen
egy új dénárt továbbá egt/ báni garason három új dénárt, egy budai márka ezüstön pedig az új dénárokban öt pensát lehet a kamarai ispánoktól beváltani.''''^'' ;
káptalannak
Ezt a király az erdélyi
Erdélyben
is
az történjék,
a
írja
meg, hogy
mi Magyarországra nézve
határoztatott.
Emlékezzünk
hogy
arra,
már 1272
— 75-ben.
tehát
(IV.) László kiskorúsága idején, Lythen havaselfóldi
III.
vajda és
ország némi
még
sikerült
az
látván
atyafiai,
szakadásra vetemedtek,
a
s
ország tehetetlenségét,
el-
mint az oklevél mondja, az
részét magokénak nézik vala. De akkor hamar rendet csinálni. Sóvári Soós György
megölte Lythent,
Barbátot pedig fogva
atyafiát.
vitte
a
nagy váltságdíjért bocsátotta szabadon Barbátot. A körülményeket, kikötéseket nem ismerjük gondolnunk mégis lehet, hogy maga Barbát kapta királyhoz, ki azután
;
vissza
a
vajda-tisztet.
utódja ? mind
nem
Meddig vajdáskodott
s
ki
lett
tudjuk.
Diplomatikus hézagot mutatnak az oklevelek 1275-tol fogva 1324-ig. Azon
ötven
év
alatt
zelnünk
lehet,
hogy
III.
mi történt akár a tudjuk.
De kép-
András halála után a
politikai
Szörénységben, akár Havaselföldön.
nem
féktelenség reá ragadt azokra a tartományokra ki
rzötte
meg akkor
a
is.
Mert
korona jogait bent az ország-
III
hall
UAI.ÁI.\t ír,
—
—
mintha katholiku.s
meg
varta
A
bécsi
melynek
krónika,
MCCC
(anno domini est ista
Nem
volna.
is
tudjuk
mi za-
tehát,
a jó viszonyt a király és a vajda között. írása
kezddött
1358-ban
quinquagesimo octavo
Cronica de gestis Hungarorum),
.
.
tehát
incepta
.
csak 28
évvel a havaselföldi hadjárat után. az okleveleken kívül
amaz eseményrl. Az oklevelek
a leghitelesebb tudósítás
az egyes vitézek érdemeit számlálják el. de a történet egészét
A fizette
nem
beszélik
krónika
el
szerint
volna a köteles
;
azt csak a krónika teheti.
Baszarab
tehát ad('it
tum regiae maiestati semper az ismeretes
Tamás
vajda
(ipse princeps
rendesen
censum debi-
fideliter persolvisset)
erdélyi vajda
és
:
ámde
Dénes, Miklós
fia,
ösztönzék hadjáratra a királyt, hogy vesse ki Baszarabot, s
adja oda valamelyikének az oláh vajdaságot.
A
királyi
sereg tehát 1330-iki szeptember havában a Szörénységen által
vonult
Baszarab
Szörény várat,
azt
Dénesnek adá
által.
A krónika
és
vajda a
elbeszélése
földjére, s visszafoglalván
szörényi bánságot az említett
hézagos.
A
király
1330. évi
ANDKÍS halálától
III.
kArOLY
l.
IIALÁLÁKI.
433
s/eptember havában visszafoglalta Szörény várát
újíyde
;
hogy a királyi követ Baszarablioz. Szörény várnak a király-
az 1323. évbeli oklevélben olvastuk,
több ízben járt volt
való elvétele tehát 13l;4 után esett meg-;
tól
nem
pedig más
fogva
nem
lehetett,
mint az oláh vajda.
az elvev Ez annál-
cov). nagyon veszedelmesekké válhatnak. Ezen gyanú miatt a császár a Konstantinápolyival szemben lev partra telepítteti, marhájok nagy részétl is megfosztván ket. Tehát nagy károkat szenvedének az oláhok, de a kiköltözést még nagyobb szerencsétlenségnek tartják vala. mint a clO-tGiJiávov
marha-veszteséget. Télben történvén a kitelepítés, a rossz
idjárástól igen sokan elpusztulának.
sem szokhatván meg az pénzen vásárlá
meg
új
De
a
megmaradtak
helyeket, a ki tehette, nagy
a visszamehetést.'^*'*
III.
ANDRÁS HALÁLÁTÓL
KÁROLY
I.
Kantaknzenus János történetírása
443
llALÁI.ÁKi.
liarniinez évre terjed,
Andronikus lázadásától atyja ellen a maga uralkodásáról való lemondásig (1325 -1355); mert a mint Andronikus az atyja ellen, úgy Kantakuzenus császári itjabb
Andronikus ellen támadott. Mint császár t342-beu Angelus János egytestvérét (aöráísA'íoc) a Blachia Machia) vidékének és várainak fejévé teszi élete hosszáig úgy,
társa,
(
;
hogy a császár akarata ellenére a ncvczi,
{dB'jTzózcLxoq)
—
Ez a méltóság
a méltóságot.
—
nem
az
ne szállíttathassa
író
despotatusnak
Vlachiának
mert
felség,
szabadon folyamodhatnak
urai
fiára
tisztségért
a császárhoz.
Angelus János a Vlachia határvidékeinek várait a császártól, valamint Thessaliának kormányát körülbelül Vlachiának s
a
Kaukamenos
földrajzi
helyét
is
is
kapja
is.
Ebbl
megsejthetjük,
Vlachiájával találjuk azonosnak.
Egyszer, 1348-ban, a szultán levelet küld Kantakuzenus
A
nak, a melyben ezt így czímezi többi között:
bolgárok, aszaniak, (Baa'-AS'j?
BXá-/(öy,
TíJbv
Twv
roszok és alánok császárja
vlachok,
'EXXtjvíov,
'PwGcov,
hogy Vlachia tetemes
twv
%ai és
hellének,
Boo)vYá[i(ov,
twv
twv 'Acjavíwv.
'AXavwv).
ismeretes
része
Ebbl
töjv
látjuk,
vala a
meg-
fogyott byzanti császárságnak.-^^*
S ebben okát is látjuk annak, miért nevezé ugyan az író, megkülönböztetés végett a Duna balpartján lév Vlachiát Unrjrovlachiának, mely név általános divata nem-
az
csak a balkánfélszigetbeli világi és egyházi íróknál, hanem ide által
is
mindazoknál,
a
kiknél
nem
Ungrovlachia
két vagy nevezést csak Magyarországon és Erdélyen használhatták
lehet
vala
Transalpinia
Havaselföld.
Ezt
a
helyesen.
Arra a kérdésre
:
honnan került akár
akár szerb lakosság Havaselföldre
és
oláh, akár bolgár,
a Szörénységbe ?
444
TIZENKETTEDIK KE.IEZET.
az egyszer válasz, hogy a balkáni félszigetrl, a hol
mindig oláh
ságon
lakosság
volt
is
még
bolgár és szerb lakos-
a
kívül.
Ungro-Vlaehia nevérl. Hasdeu az
a Romanilorii*
história Critica
43.
Ungro-Vlachia nevezetrl.
lapján értekezik az
több
s
«A XIII.
századtól fogva 1700-ig a munteniaiak (így nevezi Oláh-
mindig a Vlachia
ország lakosait)
régi szokás
magát
szerint,
szóhoz a titokszer
Bomániának
(misteriosu) Ungro-t csatolták.
niefro2)lis-székr
Ungrovlachia*
«
érsekségének
nevezi máig.^
Mit jelent ezen Ungaro-Bomania? kérdi Hasdeu, feleli
reá
«
:
Sokan igyekeztek
mesét (cimilitura), de
nagy tudós sajnálván
létére,
a
megczáfolja
nem
megfejteni ezt a
S Hasdeu
sikerült senkinek.*
összehordja az írók véleményeit,
történetírói
Röslert.
a
szemetet ki
is
(Rom.
azt
s
taláh'ts
nem
összeseperni, hogy
Studien.
«Dass die walaehische Wojwodsehaft zuerst
309. (i/s
)
írta
Frovinz
der ungarisehen Krone Geltung gewanu, dass die Herr-
nur
scher sich
der
in
Anlehnung an Ungarn erhoben.
zeigt die
Bezeichuung Ungrovlachia
als
Landes,
Gehraucht
Urkunden der
ehísehcn
Wajicoflrn.-*
in den eigenen
a rumun historiaírás akarja megmutatni.
Ez csak eltt, Itt
s
nem
Ungaro-h'omanid?'
Uomania'^)
kérdi
Romániáról, hanem
irala-
lehet történeti való
hogy nem
is
az,
Hasdeu
mindjárt észreveszszük a rumun
Kliónak szemfényveszt ügyességét. acesta
Bezeichnung des
legelején.
(mit
«Ce insemnéza óra
jelent
Úgyde
l')i(iro-M((ehiárúl
szó
van
ezen
Ingaro-
sincs
Ungaro-
szó.
Románia
-Í^
1:NGK0 VLAt'HIA NKVÉliÜL.
és Vlaehia között
ben
nagy a különbség azon korban, mely-
Akkor Románia néven
forgunk.
a
Thrakia.
régi
vagyis a konstantinápolyi tartomány vala ismeretes. Ezt
sem nevezé Vlachiának, valamint Vlachiát senki sem nevezé Romániának. rn(jro-Ro)minia nem volt sehol, az teljesen ismeretlen geographiai fogalom. Hasdeu senki
—
kénytelen megvallani,
mindenkor, kivétel
Ámde ebben árnyéka úgymond.
Mert ha
liogy Muntenia,
nélkül.
azaz Oláhország,
Ungrovlaehiának neveztetett.
sincs a függésnek, vasallusságnak,
vasalliisságot
volna
fejezett
ki,
ha
Oláhországnak függését a magyar királyságtól jelentette volna
:
a Baszarábok
királyokhoz azt
a
mintha
eme
De nem
szót.
nem
is
oláh vajdák
(azaz az
a
)
magyar
leveleikben okvetetlenül használják vala
írt
használták,
ösmerte volna,
nem
s
magyar korona,
a
kívánta a hódolásnak
S valóban nevetséges gondolni, hogy a Baszarábok épen a görögök és szlávok eltt akarták kifejezését.
volna eme kifejezéssel nyilvánítani függésöket a magyar koronától, mert a szlávul
Ungro-Vlachia
használják a
vajdák,
vagy görögül kifejezést.
magyar királyokhoz
a
írt
írt
okleveleikben
—
Tudniillik,
(latin)
a
leveleikben
magokat vajvoda Transalpi nus-nsik nevezik ellenben szlávul vagy görögül írt, tehát nem magyar királyhoz :
van téve «gospodin vsei zemli Ugró vlaehiiskoi*, görögben ,3os|5óo
világosabb
eladása
lév oláhokkal együtt (kik nemis a Szörénységbl, hanem a Fekete-Tenger mellékérl valók Bulgáriában) nem Oltenia, hanem a Fekete-Tenger fell támadta meg a magyarokat, s hogy azon oláhok mindnyájan vagy legalább t^y részök nem szerint,
tért
Vatatzes Leo a seregében
volna vissza Vatatzessel, arról egy szó sincs Kinnamos-
hogy Vatatzes seregének egy része volna, Manuelnek híre nélkül bizonyosság nemcsak hogy nem tökéletes, st okkal
ban.
Képzelhet-e,
mint foglaló
A
mködött
azt kérdezhetjük
:
I
lehet-e
már akkor oláh vajda
Kinnamosból
azt érteni ki,
hogy
volt?
A mennyire Szörénységet és Künországot ismerjük, azokban 1160—1170 közt semmi híre még az oláhságnak. S föltéve, úgy történt volna 1165 tájban, mint Hasdeu képzeli: vájjon III. Béla és Imre királyok, a kik. mint láttuk, Bulgáriára és Szerbiára
Fogarast vagy egyebet
nak kezénél?
is
is
kiterjesztek kezüket,
hagytak volna-e idegen uralkodó-
TIZEXKETTEDIK FEJEZET.
448
Az Unyro-Vlachia név már ismeretes vala. midn oláh sem lehete, hogy Fogarasnak és Omlásnak ura. S midn Lajos király idejében azon helyvajdának még álma
ségek vajdái közönséges
nem
azokon
lettek,
jogon
nemesi
hanem csak
felségi,
mint
birtokosok,
nemsokára
meglátjuk.
Hasdeu mondja, hogy a romániai oláhországi és molmetropolita magát «Ungro-vlachia érsekének* máig. nevezi A czím így hangzik ma románul: «Cu mil'a si metropolitu alu IJngrolui Domnudeu, archiepiscopu i
dovai)
Vlachiei, ecsarhu alu plaiuriloru. locacitoriu alu scannulu Cesariei.
Kapadociei
si
primatu
Romaniei.
alu
kegyelmébl Ungro-Vlachiának érseke
Isten
a plagénák exarehája,
litája,
»
Azaz
és metropo-
a caesariai és kapadociai
szék helytartója és Romániának primása.
a playemi,
Itt
ban
z/A'ir^'ju.^
vagy rumén
az oláh
határrt és
pedig
a
havasokon
általviv utat
Vájjon találkozik-e a magyar székely hozzá, a ruméniai metropolita
nak
nevezi.
is
fordítás-
van visszaadva; ez
piai II (töhheshen plaiuri) szóval
szóval?
jelenti.
Elég az
magát a határvidéki exairhá-
Kapta pedig
ezt
a
czímet
1401-ben a
konstantinápolyi pátriárkától, mint látni fogjuk.
Az
új
rumun
historiaírás.
Magáz.
Ist.
III.
263. ezt
mondja: Erdélynek metropolitái a havaselföldi metropolitáktól szenteltettek
pedig joggal
lév
fel.
Ezen havaselföldi metropoliták
magokat a magyar korona alatt exarcháinak, ezért nevezték magokat
tartván
püspökök
—
Mennyire nem áll ez, hogy a liatárvidék exanliája czím 1401-ben keletkezett, a midn Erdélyben görög egyházbeli püspökrl szó sem vala meg.
Ungro-vlachia metropolitáinak. abb(')l is
világos,
XIII.
I.
T.
Lajos (1342
Lajos király ideje.
— 1382) atyja
halála után 17 éves korában
koronáztaték meg' Székeslejérvárott. Azután fényes kísé-
Nagy- Váradra indúla László király sírjához, kinek itjú királyt nagy tettekre gyúlasztotta.
rettel
—
íol mint panaszos 1849-ben az elpártolt Bogdán és István ellen s mint láttuk, neki hat fia van. a legöregebb vagy els Dragos nev. Ez a Dragos kapja vissza úgy atyja, mint atyaGyulának.
volt.
oklevelekbl
az
;
fiai
számára
ségét, de
1355-ben a Gyulafáivá és Xyires kenéz-
is
még
csak mint kenéz, a
szolgálatra
rs
köteles.
í'i/í7«('f/-fizetést
a szokott
ki
fizetésre
*more Olaromm^
Az a
és szolgálatot fejezi ki.
a Balkán-félszigeten, a szerbek közt és egyebütt és tesznek vala. s
toztak. IV. ki
;
hogy
is
az
tettek
is
melyek, úgyszólván, velk jöttek
Hogy Havaselföldön
Erdélybe.
azt
melyeket az oláhok
már 1247-ben
által
diva-
Bélának ezen évbeli ketts oklevelébl értjük
ott
I.
Károly és
I.
tak, sejtem,
de oklevelekbl
ha volnának
is
Lajos idejében
nem
bizonyíthatom.
elz idbl
a 1360-at
divatoz-
is
levelek a havaselföldi vajdáktól, azokhoz
Szóval, Dragos és atyafiai 1355-ben
szláv
Mert
nyelv ok-
nem férhetek.-^-" még kenézek, de
már királtji jóváliagyás által megersített kenézek. Magámelyet majd nak a királynak 1366. évbeli oklevele mutatja a különbséget a közönséges, tehát elhozok
—
—
magánbirtokos
hagyás
által
által is kinevezett
hségben szorgalmatos, nélkül
kenéz
a királyi jóvá-
s
megersített kenéz között. Dragos a királyi
Moldovába
sok
szökött
elpártolt
oláhot
hoz
azaz vissza
engedelmességre: a király ezért neme.-^sé öt oláh faluval tetézi
ötvenedet
sem
a királyi
st még
teszi,
adományát, a melyektl
tartozik fizetni.
engedelem
'/
királyi
Dragos már most országos
nemes ember, nem kenéz ber a
zászló
királyi
Az
többé.
orszájíos
hadakozik,
alatt
vár porkolábjának
illet királyi
467
RIK.U.Y IDKIi:.
I.A.IOS
I.
de
zászlaja
nemes emkenéz az
a
van
alá
ren-
delve.
A
királyi ötvened
egy
társadalmi vonás. Tudniillik
új
az oláh beköltözket ixy tekintették eleitl forrva, mint
a koronának nélkül
más
bogy a
tulajdonát,
a
melylyel
királyi
nem rendelkezik
birtokos
fejérvári káptalan királyi
Láttuk példáját,
eniredelembl
midn
mennyi
birtokán
Ámde
tokra tartozik költözni.
nálatlan erdeikbe folyvást és
Nem tári
vájjon
tudhatni,
történt-e.
De
tart-
is
a szükség azt tanácsolá. hogy vala-
akárkinek
oláh,
telepített
meg
volt birtokaira hatvan oláh háznépet, tebát
hatta azokat,
engedelem
él
a koronái
is,
magán birtokosok
a
sren
bir-
hasz-
telepítenek oláhokat.
mindannyiszor a korona tudtával
a korona-jog elismerésére, vagyis a kincs-
jövedelem
épségben
telepített oláhjaiktól
való
birtokosok
a
tartására,
nz ötvenedet, azaz évenként minden
száz juhtól kettt, tartoztak beszolgáltatni a kincstárnak.
Ez vala Erdélyben a kiráh/i századokban
A magyar királyi
ötvme még
a
következ
is.
korona soha sem
volt
hatalom és tekintély gyakran
jó
gazda
porig
;
ezért a
lealáztaték.
Mint egyéb jövedelmével, úgy a királyi ötveneddel pazarul bánt a korona. Amott az erdélyi káptalannak, itt
meg Dragos és örököseinek adományozta suk ennek még egy példáját az igen sok Kolosvár városok. elföldi
volt
a
birája
I.
késbbi
szász
telepítés,
mint
azt oda.
Lás-
közül.
más
erdélyi
Károly király 133 l-ben Kolosvárt a havasalkalmával
hadjárat
nádor lévén,
szenvedett károkért kivette
vagy vajda bírósága és
jogot
nyervén
a
alól.
ezentúl
határán
saját
elkövetett
TIZENHAKMADIK FEJEZEL
458
nem-nemes zsiványok
vétségekért nemes, vei
a
ignobiles)
városnak
Lajos
megbüntetésére.
erdt adományoz,
egy
magyar
erd
kiejtés
alkalmasint útonállók fészkévé vált
és közlekedés
mányozás
volt.
a
szász
a
mibl
Ezen Felek
szót csinált.
"-Feleli*
1364-ben
melynek
adtak
(német) kolosváriak "^Fleck* nevet a
ílatrones nobiles
király
volt.
nev
az utazók
kárára Torda és Kolosvár között. Az ado-
tehát
falu keletkezett,
végett
telepítés
történvén,
ott
is
oláh
melytl az ötvened-jövedelem a kincs-
tárba folyt. 1377-ben a király a város út biztosítására fut accessus
quam aliorum hominum
et
emelésére és az
ad eandem tam mercatorum etiam
recessus tutior
oláh falut, a melyben az út rizésére húsz
sit)
az
oláh háznép
van megtelepítve, valamint az oláhoktól járó juh-ötvenedet is
általengedi
silva
civitatis
a
városnak
praedictae
(villám sitam,
Olachorum Felek
ubi
viginti
custndia viae positi et locati existunt, una
olachi
in
pro
cum Quinqua-
gesima ovium nobis ex parte huiusmodi Olachorum pro-
meghagyja az erdélyi vajdának és az adószedknek, hogy se az ötvenedet, se egyéb adót ne követeljenek a nevezett oláhoktól. •^^' mert az mind venire debenda),
s
a város tulajdona.
Ezen a módon még sok adományos kapta meg a De mind nem tudom az adományokat, ha tudnám is, szükségtelen volna mind felhozni.
kiráh'i ötvenedet. s
De még egy nemesít
és a királyi
jövedelmet elajándé-
kozó adományt említek meg, melyet Lajos király 1363-ban
Q^y oláh szól
ispánnak
tett.
«Tudtára
oklevelében a király, hogy
mindenkinek,
Musad fiának, ki Déva várunk terümind saját, mind eldeinek szolgáDénes erdélyi vajda nekünk ajánlott. Dévához
isjiánnak. Almási
letén lakik, s a kit lataiért
adjuk
h és kedves oláh László
469
KlIiÁLV IDKJE.
I.A.)(>.s
I.
adományoztuk, még pedig nem-
tartozó Zalasd falunkat
csak neki, hanem Péter, János. Laezkó és Musacs
nak meg örököseiknek
is
(
huiusmodi servitiorum
fiai-
et íideli-
tatum merita regio tavorabili donativo prosequi cupientes. item
sibi
Laczko
Joauni,
Petro,
Musacs
et
filiis
*
V.
9.,
'«
I.
l'.JÖ.
^T"'
y-T'^''"*''-
l*-^'^
°^^
'/-"*
^'^''
aaxpí) ypóvco.
10.
1'
IV. 104.
1*
Aristoteles Problémát. 19., 28.
törvényt nomos-nak (vófioc)
megtanulták az lalták,
Pontus
Vollstündiges Bibelwerk von Christ. Carl Josias
-
*
a
—
írást,
Talán
?
«
Miért
azért,
a törvényeket, hogy
a mit az agathyrs-ek
most
Ilunfalvv: Oláliok története.
is
nevezik az raert
el
tesznek.
éneket és a
mieltt az emberek
ne felejtsék, énekbe fog-
Azután pedig (az
"
írás
JKGYZETEK.
11
kitalálása után) a vójxo? nevet (mely tulajdonképen törvényt jelent) az
énekre '=•
megtartották.
is
Herodotus IV. 144.
«»
Tacitus Annál. XII. 63
-'
Herodotus V.
^-
Herodotusnak ezen meséjét a Kr.
1.
u.
950. tájban
Konstantinos
irt
Porphyrogenitos, más lielyeket és személyeket szerepeltetve, beszéli
Birodalmának kormányzóságait «Thrakesios» nevét rázza
(9íij.c.
leírván, az
-rpíiov
akképen magya-
zo itüv OpocxTjauuv)
meg lyd király (Kroesus atyja)
cAlyattes
idejében
egy ember
gyermekestül Mysiából. thrákiai tartományból, melyet Homeros említ,
el.
Ázsiában lev harmadiknak
nstül is
Lydiában Sardes városához közel telepedett meg. Egyszer,
a kii'ály a város kfala eltt
ül
eltte
vala,
a
thrák
n
meg-
midn
mene
el,
a
fején vizes edényt vivén, kezében guzsalyt tartván és orsót pergetvén
utána pedig övéhez kötött vízzel,
a
kezében
ló
menvén.
lév guzsalyról
A
fonalat
kötött ló a forráson ivott volt. Ezt látva
fején való
nev
thrák királyhoz,
s
tele
vala
nagyon elesudálkozék a király
megkérdé a nt, kicsoda és hová való ? Ez Thrákének egyik községébl való. Megtudván s
indíta Kotys
edény
fona az orsóra, az övéhez
azt feleié,
hogy mysiai
ezt Alyattes.
onnan nagy számmal
országába szorgalmatos embereket nstül, gyermekestül
követséget telepíttete
Ezeknek nem-
zetségérl neveztetnek Kis-Ázsiának lakosai thrakesiusoknak, a kik napés más munka után élnek. (Constantinus Porphyrogenitus. De Thematibus et de Administrando imperio. Bonnae, 1840. 22.. 23. 1.)
számból
A mese
azt
is
hogy a thrák
mutatja,
fejedelmi
nemzetségek közt
az odrysákénak emlékezete maradt fenn leginkább, a melyben a Kotys
név gyakran elfordult. 2»"v. 2'
" " "
12-16.
VII. 20.
VII. 75. VII. 111.
VIII. 136., 137., 138.
^* 'E5tí3a[j.vói; cGTi
-ÖAi? £v íe4'? JSTtXéovxc X6V "lóvov xoXitov JtpOC-
oixoDot S'aöffjv TaoXávTio: páp^ctpo:. "IXXupixöv ==»
Herodotus VI. 39.
^^
Thukydides IV. 104.
31
U.
a.
V. 26.
Ed>voi;
Thukydides
I.
24.
Bo'jxuoíoyjv tov 'DXópo'j, óc láír 4o>sYpa4'^^-
m
JKOVÜKTEK.
Mommsen.
'-
BtCüT)
^*
Thuky.lides IV.
'*
U.
a.
II.
U.
a.
IV.
" "
;
95..
96.
101.
Xenophon. Helleniea
^'
Anabasis VII. 25.
^*
xal ZsúO-fjc
pi4
Goettling kiadása, 182.
IV.
8.,
26.
'Afxaoóxw GTpaTT-ö^ wv. Aristot.
'»
Herodotus ÍX. 45. Arrianos, VII.
*'
A
9.
hellének keltáknúi, a rómaiak gallokna,k
Polybios (jalat((kna,k *^
Livi US V. 34.
•*
x:
oüOív
nevezték,
de
már
írja.
h apa
tcXyjV
avopöc xotoüTou
Polit. VIII.
I.
*"
tIyjV
Röraisehe Oesehiehte V. 19U.
•_>astarnák, szóval az északi népek, mint a gallok
hogy a perzsák divatnak '^
is
is.
Mint-
azért Ovidius a nadrágviselést perzsa
nadrágosak,
hiszi.
At
tibi.
re.x,
aevo detur, fortissime nostro
Semper honorata sceptra tenere manu. quid enim tibi plenius optem Teque, quod et praestet .
Martia
.
.
eum magnó Caesaré Roma
probet.
[Ks.
Ponto
? I.
.
.
3.
VI
JKGYZETKK.
**
Ah, pudet
Getieo seripsi sermone libellum,
et
I
Struetaque sünt nostris barbára verba módis.
Et plaeui
.
.
.
gratare mihi
.
eoepique poetae
.
inhumanos noraen habere Getas.
Inter
Ex Ponto Tacitus. Annales
"
U.
**
Straboni, Geographiea.
a.
1866. 3 köt.
De
IV.
13.
04-67.
»«
II.
é6-51.
IV.
A munkának
Kec-ognovit Augustus Meirehe.
Lipsiae.
leginkább VII. könyve van felhasználva.
hel\iyel-hel\iyel idéztem
már
Strabonis rerum Geographiearum
:
libriXXII. Isaaeiis Casaubonus reeensuit. Exeudebat Eustliatius Vignon. Atrebut. 1587. *^
Strabon
Paeoniát
Dráva mellékein
megkülönbözteti
túl a pesti
Dunáig
ért
északra a fels Axios (Vardar) mellékein ^^
a
Strabon nyilván sóforrásokat
mint
írja.
viznek
a
ért.
elpárologtatása
Ez a Száva.
Pannoniától.
amaz Makedoniától nyugat-
;
volt.
melyek
vizébl
Ma
által.
nyertek,
sót
Bosznia észak-keleti
részében, a Spreesától keletre Felsö-Tuzla, Alsó-Tuzla, szerbül: Soli,
Gornyi Soli (azaz
fznek.
A
Alsó-,
török tuzla (tuz
^
Dolnyi
Fels-Só) van, a hol sóforrásokból só) azt sejtetné velünk,
hogy
sót
a sófüzés
csak a török elfoglalás idejében kezddött.
A
valamint
Balkán-félsziget,
vannak
híjával
;
a
Görögország
déliebb
a görögök, valamint a régi
hellének
is
só-akna
mindenkor
is
csak tengeri sót ismertek és használtak. Ezt a hellén (görög) nyelv bizonyítja,
melyben
ó
a"/.?,
áXóc só és
y,
SXc, oXbc, tenger
szó jelent sót és tengert, csak a szó-nem különbségével
;
is
tehát egy
jelölvén
meg
azt és emezt.
A
Strabon említette sóvita az ardiaiak és autariaták lakóhelyeinek
összeérését a
mai Alsó-
és
'^
Dión Oassius LI. 22.
^*
Les
restes de la
fesseur. Extráit "*
inkább
Kenan
Pels-Tuzla környékére
langue Daee. Par
.
W. Tomasehek.
Pro-
lapom Thrákiát
leg-
du v'jaT,váfj.ívoí
T-.va
t-íjc
tíAííov U'jkzyo'j.
mortibus
perseeutorum.
«Non
mirum,
cum
mater eius Transdanuviana. infestantibus Carpis, in Daciám novam. transjeeto
fiának
sokára "''
amne, confugerat.» Laetantius, N. Constantinus idösbik 330-ban halt meg. A Dacia nora micsoda V nem
tanítója,
megtudjuk. C. Gooss, 68.
JKCiYZETKK.
'*"
A
limes - határ,
'*'
C.
Gooss, 69.
'**
A
Deeius-féle
Philippuséin, vala
II.
dák pénzeken
Traianus
lev 204.
Ilyen
vallu-
raurus.
Dakiának geniiisa nem gabona-
pénzein,
dák hadi jelvényre.
nemzeti
a
lapján
Caespitieius
nevezett.
nem hanem sárkányfövel tnik
mint a
fejekkel,
van nevezve.
«valliiiii»-nak
itt
magyar «gyepii>-nek
a
inot
XI
görbe karddal,
is
mi
fel,
C. Gooss,
talán
mint a
emlékeztetés
munkája
idézett
71.
jegyzetében.
''^
Trebellius Pollio,
^**
Gibbon. The Deeline and
Valeriani diio
tí.
of
fali
the
R.
1787-ki kiadás.
E.
365.
'* Theod. Mommsen, Aemilianus
dem Peldherrn
Römisehe
Gesehiohte
220.
V.
«Wahrend
zwar den Gallus überwand, aber bald darauf
Italien
in
desselben.
unterlag (254.), ging Daoien.
Valerianiis
dem Reiehe verloren. Die letzte. von dieser Provinz gesehlagene Münze und die jüngste dórt gefundene Inschrift sind von 255. Die letzte Münze des benaehbarten Virainakium in Obermoesien ist vom folgenden Jahre. In den ersten wie und an wen. wisscn wir nieht,
Jahren
und Gallienus
Valerians
römisehe
am
Gebiet
aueh hiniiber auf das reehte.» csak 257-re i*« ^*'
C.
lehetne
Gooss.
m. 72-74.
i.
in
railitariter
saltitarent:
«Mille
mille
ünus homo Mille
vivát,
Tantum !*•*
U.
0.
22.
"* U.
0.
39.
videret,
vini
lato exereitu
et
qui
vastato
ballistia
quibus
pueri
et
salta-
diebus
festis
oeeidit.
habét,
in
quantum
Illyrieum
fadit sanguinis.*
Moesiam deperditam
ae
Traiano
constitutam,
eam
retineri
subposse,
Moesia eolloeavit, apellavitque suam
duos Moesias
onini
hanem
deeollavimus.
vastatum
Provinciám Daeiam.
intermisit,
etiam
provincialibus, reliquit, desperans
Daeiam, quo nunc
254-re,
elvesztet.
Transdanuvianam a
abduetosque ex ea populos 15U
ut
mille
nemo
sir-her
mégsem
szerint
das
drangen
deeollavimus.
mille
Cum
provinciám
E
Barbárén
die
Donau, und
r-omponerent.
tales
mille I
besetzten
11.
Adeo
6.
Aurelianum
tiunc'ulas
—
Dákiának
tenni
Flavius Vopiseus
alsó
Ufer der
linken
dividit.
quam Traianus
lUyrieo
et
ultra
Moesia,
Danubium fecerat, eam posse
desperans
JEGYZEreK.
XII
ante
^^^
Exeerpta
Gibbon
De
Dexippo.
e
Pars
média íjuum
A
17.
16..
II.
1829.
philosophikus
Scriptorum
Corpns
19—21.
Pag.
bizonyosan
író
többet
Mert abból, hogy Flavius Vopiseiis
Aurelianus egy gót hölgyet Bonosus tábornokhoz adott
szerint hez,
a
sem
lehet
gyzte
ki
azt
az
amúgy sem
mire az
diadallal, s
a
ért
Mert már 262-ben. miután
honnan
indult,
274-ben
275-ben ismét keletre vezetvén seregét,
Ad Alutum flumen
'^^
A
montis
nincsen,
idézet
még ger-
a
vissza
tért
megöletett.
ott
19.
18..
*^*
férj-
kicsalta,
mit Gibbon Aiirelianusnak tulajdonít,
rá.
keletre
volt.
Flavius Vopiseus
hol
a gótokkal és így titkaikat
ivást
következtetni,
mánokat legyzte '**
maré
Scythieo.
beilo
Bonnae.
I.
mint valóban megtörténhetett.
nagy
in
fluenti.
ex urbibus et agris Daciae.
dextra Danubio in
in
est
laeva.
in
Byzantinae.
^^lát.
a
Et
collocavit.
fuerit
Hist.
Romanos
abdiietosque
retineri.
Moesia
ott
Cauc-asi.
forrásom
Oooss
verhültnisse des Trajanischen Daciens* Archív d.V.
f.
«Die Inner-
K.
Siebenb. Landes-
kunde, Neue Folge XII. Bánd. '**
A magyar
mélj/Md.
római mille vagy mile egy geogr.
Öt
mély =
mile.
latin
^'^
Bizonyosan
'^*
Nemes Sámuel
ki
van már adva valahol.
Én
a
krl
közlöm.
18Sl-ben több várhelyi
járásbiró
leletet
ada
múzeumnak, melyek a Mithras-tiszteletre vonatkoznak. Gróf Kuun Géza közrehatásával megvevék azt a területet, s a dévai reáliskolának tanárai. Téglás Gábor és Király Pál ásák ki 1882-ben és 1883-ban. Az eredmény a külföldi szaktudósokat is ámulatba ejti. Az Arehaeologiai Közlemények XV. kötetében (Budapest. 1886.) jött a
dévai
ki
tést
Mithraeum>-a.
Ezt
A
és
szép
a
dévai
rajzát
tudománj-nyal
sok
Kuun Géza egy
gr.
feliratát
ki
van adva
le
a
és
követ
közié
velem,
munkám
8.
megmagyarázva
11-én
június
1881.
törvényszék elnöke,
kir.
.\nsprüche> ezímü
írt
«Sarmi-
jeles
beveze-
dr.
melj'et
egy földmível szánta
Sólyom-Fekete vévén meg. «Die
lapján 1883-ban ;
de én ismét
Rumünen und
ihre
említek meg.
Azóta
krl
írtam
Déván
a
szókat.
"'"
vel
és
melyhez
írt. ''*'
ki.
Pálnak igen kimerít
Király
zegetusai
Tordán
talált
egy
onyx-kvel
s
akarják némelyek bizonyossá tenni,
Várhelyen
talált
egy
hogy a keresztyén
hit
gyrmind-
JKC.YZKTEK.
idl)en nemesak ismeretes, de el is vala terAz onyx egy képet mutat, melyen sajka van egy ennek tetején ül madár, egy ember pedig, kit kutya követ,
a Krisztus utáni
járt
Dakiában.
jedve
fa alatt,
Hroö
'Itj-oü; \cj:z-o:
A gyrnek s
egész
mondja
a középkorig
—
Domine.
18HT.
Jesus Christus Dei
A
(usrjue
gibbor
atha
:
nem akarván
ám
Mert sok rabló becsapás történt
Le gree
'*''
sépultures
neille
(•aractéres
'*-
es
—
A
leletek
**'
ccv'v.Yj-:o;.
gree.
le
Au
La
liturgie
a
prevalu,
latin
mint
milieu du
Densusianu.
III.
'" Athenaeum
Bueuresei,
romaine
est
en langue
nev
Chiliades
Románilor 1199—1345. Culese
1887. 249.
:
stb. lapon.
Wien, 1858. 218.
1838-dik évfolyamának
Aschbacb ebbl
Traján
mvei
második
az
idetartozó
verseket
fele,
nXátoc
iz,-rf/.oyz'Á
É/atóv
tíjc
'E.yA-zzr^
|j.Ev
o'
itooíLv, ;íO'.
ki
közli,
ífjOO'.L-'f^iii.oy:r>.
z'(Z'fü(i(uzs
tö 8' 'loz -/.+,>
ríVTY^y.ovT'z v.al
442.
stb.
Aldunán.
munkáját Kieszling adá az
zur Erforsehung
1
Lipcsében melyeket
:
Oü":a)
siécle
on Téerit souvent en
Centraleommission
k.
k.
Bánd.
ezen ezím alatt
rioSoiV
III.
Le papé Cor-
gree.
láttuk.
privitóre la Istoria
der Baudenkmale
^®^
túli
századokban.
Pag. 454., 455.
Mittheilungen der
lapján,
Dunán
a
VII., VITI.
Maré Aurele et la fin du monde antique. A dákiai feliratokban is az anicetus
Renan.
grecs.
Doeumente
de Nie.
kiírok
tu
mondom, hogy
Dakiábói
épitaphes en
papes ont des
méme quand
Paris, 18S2.
görög
des
aux églises en
éerit
helléniques
ban.
látható, :
eneore essentiellement la langue ehrétienne. Les plus
est
anciennes catac-ombes sönt toutes greiMjues.
a
azaz
«Romano-Catho-
:
kételkedni, azt
— már keresztyén — tartományokba a IV., V.. VI., les
aevum)
in
adonai.
valamely késbbi századnak harezi zsákmányából valók lehet-
igenis
nek.
servator.
harangokon
szó
Romano-Catholieae res gestae>
rei
et
azt teszi:
filius
lapnak egyik jegyzetében.
11.
valóságán és jelentésein
médium
le-olam,
Sehmidt (juilielmus
Moldáviám episcopus
per
Budapestini.
=
c(jurf,|>
van vésve: «Agula», mely
ez
héberül
seeula.
in
fortis
•y.oq
kövébe
csészéken ezt
iiei
IX6V1, mi
bárányt visz; a sajkán ez olvasható:
vállán
és
XIII
8'ijj.á{)-/.iüv.
"/.rtyoöc'y.'..
jxaTÓv toöc -óoa;
Tpalavo; xöv "Jsxpov.
1826én
is
XIV
JEGYZETEK.
'**
Stante Dionis Cassii expositione. pontis longitiido 3570 pedibus
minor esse non **'
Ez a
Engel. Commentatio
potiierit.
szó
a
finn
Silloin
Kalevalában
fordul
210.
p.
el,
20, 558.:
p. o.
Pohjolan emiinta
páni kutsut kulkemahan,
airuhut vaeltamahan.
Mikor Pohjola asszonya
—
elindított.
93
26,
meghívókat
|
küldött,
széjjel
|
követeket
:
Tiiosson
kuun
kutsut
ikuiset.
airuhut alinomaiset. a lakodalmi hívók
Ott
A
'^*
—
szó
lesz
hailag
áll,
^^^
gyrn,
híres
készen
a követek
|
a
vannak.
—
leleményben
petrossai
melyrl alább
egy rún írás: guta niothi hailag, vagy: guta
mely
nauthi
gót szükségre szent (hailag) vagy szánt.
azt jelenti:
Generalkarte von der Europaeisehen Türkéi, Berlin,
Kiepert:
1870. ''"
Vopiseusnál.
''^
Aurelius
Vietor
immunibus
eaesis
apud Pannonios a
feeit.
A
appellavit.*
A
mit
a
Reipublieae
satis
emisso
atque
eujus gratia provinciám uxoris nomine Valériám
mintha
a
Pelso
szóval
általában
magyar nyelv fertnek, lápnak,
a
Velenezei-tó és környéke, továbbá a Sárvíz
Sár-Keresztúr, Sárbogárd
mezvárosok
nev
azt jelezték
sárnak nevez. folj^ó,
—
végre Sárosd,
és Sár-Szent-Miklós falu nevei-
ben a régi lecsapolt Pelsonak maradványát és
emlékezetét találjuk
Kr. u. harmadik században csakugyan rengeteg állóvizek lehettek
meg. ott,
eommodantem,
Danubiura laeu Pelsone
in
római írók Pelso névvel mind a mai Fertt, mind
Balatont értették,
volna,
«Agrum
:
sylvis,
a
melyek lecsapolásával szép tartományt nyert Galerius.
'"-
Julianus
augustust, eaesart,
:
kinek
kinek
Constantiust.
«Vendégség»-ében
a
uralkodótársaival
^Magával
teljes
teljes
hozván
lépteti
így
a
két
mert
neve
Illedelmesen
nem akar
a
kart,
társai
az
öregatyámat, kezet fogva,
szertelenségét.
Midn
halada
istenek
vissza-vissza tar-
pedig elfáradtnak érzette
bülten
egyetértésén.*
i.
meg
mindent, a mit vállán hordott, nékiek ada
Az
(t.
pedig,
Maximianus)
(ialerius
vezeté
magát,
el.
Dioeletianust
neve M. Aurelius Valeiúus Maximianus, és a
mintha meg akarnák elzni, úgy törekszenek, de tóztatja,
föl
Maximianust
által,
pedig gyönyörködének a
s
könnyeb-
íertiak
ezen
XV
JEGYZETEK.
'"=•
Ranke, Weltgesehiehte
'"^
Az
III.
.V2().
hogy t'onstantinus khidat építvén a Dunán,
írók állítják,
azon vezeté átal a sereget a gótok ellen.
mondja: Hle pontem
ezt
in
Danubio
—
AavoL>(j:v -).£'.otáx'c i-ípasív xal '^k'^'i^v^ aütd)
kiadás
baseli
by
struc'ted
Dunán 210.
II.
Danube
passed the
A
azon khidat
s
szerintj írja
:
—
—
stb.»
Asehbaeh
laz 1787-ki
legions to
his
whieh had been eon-
after repairing the bridge
Trajan
Gibbon
head of
tlie
(Mittheilungen
is
Töv
állítja:
£-oíy]gív -^ több
"/.'.ö-ívyjv
építtete.
*At
17.
e.
Chronieon Paschale
Bonni kiadás. 527. lapján) határozottan
(ad anniini 328.
ízben általkele a
Vk-tor Epit.
Aiireliiis
struxit.
k.
d.
Centraleommission zur Erforsehung und Erhalt. der Baudenkmale
búzájok, élnek.
s
De
a kölest,
vájjon
ebbl kását
elször törnek
fel
vetés alá.
azaz héjából kitisztították-e
készítettek-e,
nem tudom. Egyébiránt
a
gye;)es földet szeret, melyet
köles
bviben valának
földnek pedig
Ilyen
a
liarbár tartományok.
Az
italt,
melyet bor
helyett
kapott
a
jj.£voc).
kezteti.
|j.é5o;
Ez magyar\il méh-sör vagy méz-sör.
Schafarik (Slavisdie Alterthümer
Úgyde a
mólixiir
1.
hazai
követség,
azaz a lakosok nyelvén medosnak nevezték (ó
nyelven.
s-i)((opí(u?
Elibl
és
a
y.a"/,o'j-
kölesbl
251.) a lakosok szláv voltát követ-
a szilltermesztés
kora
eltt
általános
ital
indogermán népeknél. nem
áafarik, Slavisehe Alterthümer.
Deutseh von Moriz
v.
Aehren-
163.
II.
"» ü.
35.
TO'j
Umwohner von Andrianopol
dem Theiss-Bulgarien
0.
II.
173.
0.
II.
174.
-'1*
U.
^•*
Diimmler. Geschiehte des Ostfriinkisrhen Keiehs. Berlin, 1862.
1.
-'^ Jirecek, -'^
(jeschiehte der Bulgaren. Prag, 1876. 143.. Ii4.
Nikephorus Gregoras helye, melyre Pié hivatkozik,
ezt
1.
mondja:
Sphendostlav halála (f 1277.) után követek jelenének meg Mihálynál, Dunán inneni i^f/zor, "Icxpoo) Bulgárián való uralkodást át-
a ki a vette.
Nieeph. Greg. História Byzant. IX. 39U. Bonni kiadás.
-1* Jirecek.
Gesch.
d.
lapon: «Ini Jahre 827 fuhr Drau aufwárts, nahm Pannonién Herrschaft war von keiner Dauer. Bloss
Bulg.
ein Bulgarenheer auf Schiffen
.... Doch
in Besitz
Syrmien
.
.
.
soicie
Herrschaft his
ziir
diese
a
147.
die
auch Ostnngarn verhliehen
Ankunft der Maijyaren*
.
nnter hiilgarischer
Az
aláhúzott szavak
XXI\'
JEGYZETEK.
Engel Tiszai-Bolgárországának. de nem
magyarok megtelepedése -" Pií József László. Ueber
a mint a
70—75.
Leipzig. 1880.
Abstammiing der Rumiinen.
die
U.
--"
Das
'''
Pié,
---
Constantinus Por[ih.. De administrando imperio 37.
--''
Ultra
von Vietor Helin. Berlin. 1874. 32.
Salz,
76.
0.
XX.
Daniibiiim
in
(Privinae)
siia
et
in
benefieium. cirea tiuvium,
.
.
tájon
.
^-* Ee.>í praestavit
--"
Die Pannonisr-he Legende
Kundé
1.
voeato
loeo
Conversio Bogoariorum
írt
stb.
ü.
Sala.
dieitiir
(jui
Conversio Bogoariorum
fiir
proprietate.
aliquam inferioris Pannóniáé partém
Privinae
•'-*
Arehiv
1.
1.
mondja a Salzburgban 871. Carantanorum. 11.
Nitrava
tl.
valóságnak, felelnek meg.
a
bizonj'ítja.
o.
12.
vom
heil.
Methodius.
Gesehiehts(juellen.
Österr.
Dümmler XIÍI.
Ernest-
158.
—
1.
Fr. .Miklosieh.
Vindo-
kis korától fogva megszeretvén,
annyira
Vita Sti Methodii Russieo-SIoveniee et Latiné.
bonae, 1870. -^'
«
t
Azután a görögök
megismervén
beesülik vala, hogy a császár,
ségbe helyezte* (prineipatum --*
Az
itt
A
230 «ríi:
egyházmegye
Gesehiehte*
alig.
^
et
o.
Oarantanoruui.
egyházakban
nyugati
Methodins
és
Dudik
történeteit
kötetélil veszem.
1.
felkapott
a
hit,
hogy a szent Lélek
atyától és fiától származik^; azeltt c-sak ennyi volt: *az ati/ától
származik^. Nagy Károly 111.
tiszt-
XL
pannóniai
«Máhrens
szlovén
Slovenieum eum tenere juberet). U.
sokszor idézett Conversio Bogoariorum
Pertznél Script. '^-^
éles eszét,
alatt az
Leo pápa odadöntvén a
kívánta,
hogy
betétessék
aacheni zsinat tárgyalá a kérdést.
dolgot,
hogy elfogadta a
hitet,
*a íilioíjue* (a fiútól is); de a német vagy frank püspökök
A
Innen a vád.
kelték.
pápa még ekkor sem
de
Methodius nem
hitsymboluinba.
a
nem
éneklé
már éneannak
talála eretnekséget
elhagyásában. Utóbb az egész nyugati egyház elfogadta azt .
a
keleti
egyház
H nyugati
nem
és keleti
fogadta
egyház
el.
Kz a hozzátétel tehát egyik elválasztó
között.
^^*
Codex Diplum. Moraviae
-'^'^
Annál. Alamann. Pertznél. Liisd Dudik
-'' (Jhvolson
J>Msta-nak
adta
tudósítását
ki
a
I.
(jH— (i-í. 1.
352.
elször az Abu-Ali Aehmed kozarok-.
burtasok-,
ben
bolgárok-,
Omar
ibn
magyarok-.
X.W
.IKUVZKIKK.
szlávok- és raszokról.
Abban
magyarok
a
az
fejcileliiiénll
mondatik.
Keudi-nek nevezi magát, mi méltósági név, tulajdonneve pedig (t. i. az írónak idejében él magyar fejedelemé). Az 18H5». szeptem-
Iiogy íJsile
berben
Stoekliolmban tartott
Orientalisták Congressiisán
" Anna Komnena, Alex. V. sí; 'E^spav Komnena. Alexiosnak és Irénének leánya, az
yojp'.ov
BXa/'.v.óv.
atyja viselt
Ann;i
dolgait írta
meg. *'^
ftXXa xaxa
öitÓGO'.
v.r/X
zlos,
töv
p.£pO(;
"
vsoXsxxofi; y.aTaXéYa)v, ökÓzo'.
^íov siXovto,
vojj.áo'x
—
BXáyo'j? toÓto'j;
jv tio'j\'(ápii)> •(,
y.ov/'q v.a\tl,/
otáXöXToc. Alex. X. 227.
^'^
Kézai Simon krónikája ennyit tud azon korról
«Post Belam regnavit Geieha
XX
annis.
Tandem
moritur. et Albae
sepelitur,
«Post luine regnavit Stephanus annis
Quo quidem imperante Ladislaus dux anno medio. Albae sepelitur.
Pedig már Pray
sine dubio ex Hungarieo
Nem
nál").
vei
nem vrumi áll? Kz az nrmu hogy a s ebbl tudjuk meg, .
A
ben helyes
—
I
vette észre a szónak mivoltát, azt írván
:
«
Még Abban
testvére, a szintén
Szalaynak,
ezt
megállapo-
történt
Manuelhez szökött László,
maga pedig «korona-örökösnek»
észrevétele
»
Thronerbe László sem
Szalay
nyilatkoztas-
görög azt mondja: «urams.-nak nyilatkoztassék további
és
mint a mai turam^^.
más,
A magyar
nevezi.
dico, }'ri(mi
hogy. «Vox Vrumi
mondani,
Urunk
pedig
mint a franeziák «monsieur>-nek. öfsc'sét
l>/í»í/nak fordít-
Vreuii.
Pray, hogy a görög szövegben
látta
X(u
-OLpCt
apud Hiingaros regni sueoessor
ita
merte
ki
Uram
-/.G:\>.
Densusianunál XXXIV. 3Tst/.a?
(c-.AÍac
-oéa^s'.q
an;
^ao'.Xíü?
tpí/.o'.r.
év toí? TCpó? aütoüc
bonni kiadás, 808.. 809.
Xiketas Choniates.
Georgius Akropolita.
o5^
-poohir/.Ki-ft'zd-'í'. ospíoiv
bonni kiadás, a 26. lapon.
1.
Lehet, esak
hogy Kalojános úgy akart volna romaios-ölönek neveztetni, mint Basilios bolgárölnek neveztetett. Hasonló reflexió,
az írónak reflexiója az,
vagy irodalmi emlékezés
leliet
Akropolitánál az
is.
hogy Kalojános a
Balduin koponyájából ivó-poharat csináltatott volna (oú-c., V.C/.1
TYjV
y.s'i'y./.YjV iitzr/. zr^-/
mint hajdan a
Krum
i^x'jXoicuávvY)?
yÉvo?
a Nikephoros császár koponyájával tette
ragadványnév,
'.o'.OTtofTjoáfisvo?
^**
tartott
Geseh.
melyet
xal xoivtuvTjOa;
•jLETas/íúv) nyert, történeti
3*» Jireéek,
(L?
tpao'.,
aciafTjv tlc y.ús"/,/.ov ypYjij.ati.aa'. zth ^ao^ápcj)),
d.
Kalojános (to
abzolc
o'jyy*''-'-'*?
volt.
De
Sxuö-íüv
toiv '*'^-'
"pórcoo
lehet.
Bulg. 243.
Akropolita, bonni kiadás. 34.
1.
I.
A
görög
író
szerint hét évig
volna a tusa Tirnovo miatt, míg Borilas emberei belefáradván.
Asan Jánoshoz pártolának.
4>íüYtuv áXícxsta: h BopíXc/.?
7:apá zob
y.a:
"Idjávvoü t'jcp/.Oütai. ^**
II.
András Honorius pápának így
jelenti
in
uxorem.
nostra
filia
r219-ben
:
íFiliam
nostro
duximus
Eodem animo cum Azeno Bulgáriáé imperatore
uiediante
nostram Oommini (Komnoni) Theodori Lasearis
matrimonium celebravimus.
—
tilio
Theiner, Mon. Hist. Hun-
JEGYZETKK.
gariea
20.
I.
megemlíti d'O'^a'zé^M'.'
-U)
'hpoao/,úii.(uv '*"
ó
Densiisianiinál
I.
i-hóZiuooc
:
•/.Tjöo;
"Aoav
cÓYxXoSac
xiófia? Xc xal
-ó"/.;'.c
...
.
oóvot
mert
a
kunok hatalma
35. csak röviden említi Bélának ezen
stb.,
nyomós
kimondott excommunicatióról,
.sem
szól.
mikor mondta
Béla levele olvasható Theiner, Mon. 1.,
quae
terra.
lakott benne.
a prenesti püspök által
:
140. Densusianunál CIX.
I.
«partes Bulgáriáé* csak azt jelentheti, hogy
felé való rész.
alatt lévén, keresztyén
Hungáriáé
157. Densusianunál CXXIIl.
ki az
anathemát a legátus.
Hung. Densusianunál CXL.
xaxéfl-pafxs
xaxaxuptíóí'.
hist.
8e
xal
xal
xtí?
|xé)rp'.
I.
170., Fejér IV.
MEyáX-q? EXo-yiat:. xoö
"IXXop'.xoö
Gibbon fDeeline and Fali of the R.-E. 1789-dik évbeli XI. köt.
94.)
Joinvillere,
mely
Katonából (V. 827., 828.)
egykorú történetíróra
xá-;
baseli
hivatkozván.
XLn
JEGYZETEK.
mondja: «A dog was
between the two aruiies. and the oon-
saerified
traeting parties tasted oaoh other blood, as a pledge of their
fidelit.v.
Jó emlékeznünk a bajor püspökök panasz-levelére a morvaiak ellen,
«Ha
hogy a magyarokkal
bennünket a szlávok,
arról vádolnak
ekképen mentegetdznek
pápa eltt 899-ben
a melyben IX. János
zdtünk, egy kutyára
s
egyéb átkos pogány dologra
semmit sem óhajtunk inkább mint ártatlanságunkat Isten ged
bebizonyítani.*
eltt
(Magyarország
szer-
esküvén nekik, és Szentsé-
Ethnographiájában,
Codex
Diplom. Moraviaeból).
Anonymusunk
Jó emlékeznünk az
V. fejezetére
«hét fejedelmi személy* vezérükké teszi Álmost. az
Anonymus
—
pogány szokás
a fönt említett férfiak
szerint
Álmos
«
melyben a
a
is.
—
Ekkor
úgymond
vezérért saját
verket
egy edénybe bocsátva, megersítek az esküvést*,
A
tudniillik a vérnek megízlelésével.
ízlelést az
véreresztést és
Ano-
nymus bizonyosan korának kunjaitól tudván meg, azért ruházza a A magyar eszéd ^""'
Slawisehe
Schafarik's
Aehrenfeld,
1843.
Leipzig,
von
Deutseh
Altertlnimer. I.
32. és 377.
A
1.
Moriz von
szókat a svéd
svéd
szótárak mutatják. •'*'
Neuere
Erseheinungen
d.
Gesehiehtsschreibung
r.
87. lapján
Bizonyo-
írtam, hogy a vlach név hilietleg a szlávok között támadt.
sabb a gót eredet. '*-
Hurmuzaki, Documente
VII. 24., 25.
1.
Volum.
privitóre la Istoria Romanilor.
Az olasz fordításban: ^Al
inelito tra
principi ádZrt
i
nazione di Meaia.* »63
Péter und Johannes Asén, zwei Brüder aus
gesehleehte,
Nachkommen
der
altén
Trnovo, der Wiege der altén Siámaniden. Geseh.
Wem iihnliche Verhandlangen zwisehen und den orientalisehen Herrsehern aueli nur wohl wissen, dass in
ist,
erfiillen.
der Rumiinen, Leipzig, 1880. 92.
Pic,
3"
Pié, u.
Niketas Choniates, bonni kiadás, 617.
86-91.
=
da es beiden Partéién
Ueber
die
Abstammung
1.
3®*
0.
II. 1.
A
pap
ííopi;:
Tomasehek, Zur Kundé der Haemus-Halbinsel. 43.
'^®
A
kolostorok számára vette
tfjc
twv
a vlaehok nyelvének tudója vala.
'*"
Serbica»-ból
bekannt
oberfliiehlieh
das Verlangte zu erlangen, und seinerseits nichts.
oder so wenig als möglieh zu
'icuvíjc
Hol
1.
iilinliehen Fállen Sebönthuerei,
Heuehelei und List die grösste RoUe spielen,
BXáytuv
gebürtig aus
Bulg. 225.
der römisehen Curie
•""^
darum zu thun
d.
nem mondja meg.
vette ezt Jireöek.
sind, der wird
einem Boliaren-
Bulgaren ezaren,
tett
Pic tUeber
1.
adományokat Miklosieh -^Monumenta
die
Abstammung
der
Rumiinen*, az
59. lapon. '®*
Jireek, Geseh.
*'"
A
vagy
d.
Bulgaren, 135.
1
hyperpyr (ÓTtép-upov) különböz
érték vala. Raguzában 1372-ben a «dueatus de aurox. két perpert érvén, tehát föltéve, hogy 1285-ben is ugyanily érték volt a perper a négy perper
—
—
perper annyit
dueatus
?
tett
mint
nem tudom.
két
Kemény
cDass das
(d.
i.
Herrschaf't
der
heutige
der
üömer
Fogarascher ia
Dazien,
Distriet)
tTerm
XLVI
JEGYZETEK.
Bnlgarorum* tjenauHt irorden eltt «Terra Bulgarorum* ^*'
Muratoriusnál.
VI. 665. ***
A
ist.
volna
lett
rómaiak uralkodásának
rerum Italicarum.
S^riptores
ideje
1
Mediolani
1425.
1.
A
krónika
béi.-si
Ohronieon
vagj'
Flórián kiadása szerint a 212. lapon
Mátyás
pietum Viennense,
«Rex autem Stephanus diligebat
:
eiim Kunos tune temporis plns quam deeeret. Quorum dux Tatár Eex autem inc-idit in dissenteriam. Kuni ver. qui permissionibus fuerant assueti sceleribus, nec nunc- minus saeviebant .
.
.
rege morabatur.
ver
Hungari
Hungaros.
in
cum
villani,
quod rex in
audivissent,
mortis esset artieulo, interfe *" Urkiindenburh. LXVIII. 70. *-* «Gravis belli. íjuod adversum Belam et natum eiusdem num, Vngariae reges ilhistres, et Danielem regem Russiae 1.
Ruthenos
et
Tartaros
Craeouiensem
et
Loskoneni
eius. et eeteros
Boleslaum
qui
auxilium
in
iuvenem
íStephaet
filios
venerant, et
Lusatiae
duees, et
innumeram multitudinem inluimanorum hominiim Cumanorum. Vngarorum et diuersorum Selavorum. Siculorum quoque et Valaehorum, Bezzenniorum. sehismatieorum etiam, vtpote Graeeorum, Bulgarorum,
Kasiensium
et
Bosnensium
haereticorum.
vietoriae nobis datae eelitus.* ***
Quandam terram
in eomitatu
Fejér IV.
Deo gessimus
auetore
15
3.,
—
18.
et
1.
seu villám nostram reginalem Kagald voeatam
Zotinar existentem. í:itam
juxta
p]er,
quae quidem terra
jobagionis eastri de Zotmar sine haerede deeedentis fuisse dicitur. et per
dominam reginam socram nostram
nostram devolutam. Fejér VI. *-^
Cum
Rhohozd
et
suffieienti aliis
apparatu
appertinentiis
391.
2.,
et
..
.jure suceessorio ad
s
k.
manum
11.
populis nostris de Zalasd. Rhuda,
euisdera
eastri
de
Hunod
sine
mora
levandis ad nos nostrosque festinanter per partes finitimas properare debeas, apparatibus bellicis et
bene vasatis impositÍ8.
8int spolis.
—
Fejér.
super
totidem
Caveas tamen,
VII. 4., 134.
1.
cocht^
ne
Ebben
jugalibus vehendis
inimicorum nostrorum a levélben
két
magyar
JEGYZETEK.
ÍAI
köz-szó fordul el, kocsi és rasalni.
= vasalni
ovasare>
mely utóbbiból István íródeákja
korcs latin szót csinált, eltte a
magyar
annyi lévén, mint a korcs-latin «vasatus>. Máskülönben levél.
Hunyad várnak
tnik el benne
porkolábja
«
vasalt
érdekes a
is
a várhoz tartozó
s
néhány helység neve. *-« Fejér, *^'
*-*
*-9
407—410.
VII. 3.,
VII. 5.. 587.
o.
I.
—
"« Fejér
IV. 3., 525.
^31
Monum. H. H.
*'*
U.
esett.
U.
Urkundenbuch XCV. 93. 1. Kubinyj. Monum. Hung. hist. I. 41 42. 1. Monumenta H. H. Diplom. XIII. 196—200.
0.
XXII. 12
Tl$a-zigne\ri.
6—10.
Dipl. XXII.
—
1.
1.
A
14.
I.
helység neve, melynél a derék ütközet
van
Ilsua-zegnek
Nyilván
írva.
Ilfivn
folyóról
való név.
"* Urkundenbuch LXXIV. *3*
LXXXI.
U.
"* U. "« U. "' U.
LXXXIII. 83.
0.
XC.
0.
XCVIII. 95.
89.
1.
1.
1.
1.
aetate puerili post obitum i-arissimi patris nostri
regnare eoepissemus, infidelitatem
75.
1.
0.
"« ü. 0. 96. 1. "* Quum nos in
suam
81.
Lythen
una eum fratribus
voyvoda,
aliquam partém de regno nostro
existentem pro ^e ocfuparat,
et
proventus
illius
siiis
per
ultra Alpes
partis nobis perti-
nentes, nullis admonitionibus, reddere curabat, saepe dii-tum Greorgium
cum summo
contra ipsum misimus. qui
nando eum eodem ipsum
interfeeit, et
captivavit, et nobis adduxit
;
pecuniae feeimus extorquere. restauratum.
911
—
opere circum pug-
super quo nos non modicum quantitatem Et
per eisdem
sic
partibus nobis fit
Wagner. Diplom. Sárosból, Katona, Hist
—916.
Az idézett rész a 913. **" Urkundenbuch CIII. lOÜ. *" U. 0. CXIV. 111. 1.
**-
íidelitatis
fratrem suum. nomine Barbath,
Szabó Károly.
Kún
László
('ritica
VI.
lapon. 1.
36.
A
1.
«
Magyar
Történeti Élet-
rajzok*. Budapest. 1886. **'
Monumenta Vaticana Hungarica
Gentilis. *•*
Budapest. 1883. 207., 208.
Dátum Budae
in
:
Acta
legutionis
t'ardinalis
11
quindenis Pentecostes, in convocatione domini
LUl
JKUYZEIKK.
Év
Hungáriáé generáli.
regis
nem
hogy
mutatja,
De
nélkül.
—
1291-ben
Szalio
meg-
helyesen
K.
mi nagyon kés
is
volna
lett
—
hanem 1277-ben történt az exeommiinioatio. *" Urknndenbuoh CXIX. ll. 1. "« U. 0. CXVIl. 113. 1.
**'
U.
0.
CLVI. 152.
Ty.hen Sent Mártiin
I.
(Ty.-hen ==
Dics)
1278. oklev. 114. **^
*Pinibns Tartaronim,
nemo
qiios
praedei-essoriini nostroruni
peragravit. ultra Alpes aooessimns>, dicsekszik László. **^
—
1.
wohlfeile Ausgalie.
Magyar
Anna
szerint
mondja,
még
429
183-i.
— 430.
—
1.
hogy a megnevezett
két
fia
Andronicus ifjabb
:
Salamon
és
'v.oös
Amazt mint leend
TÖv
sycuv s4 *'AvvTj?
|jlIv
Tov Se
^a-iXiv-ói^
*5o
num
•:rfi
avíjYS
KíuvaTf/vTívciv
(1273—1332) (1282-1341).
volt
méltóságban íz,
III.
O'jyYP"^'-'
xal
úr,
üx;
Kálmán, meg egy lánya
^'J*^?
:
:
Tehát
süve.
1.)
írja.
Miehael
-p
fxávto'.
^-/.otXí'jc
nem
5'.áo&/ov
sO-spáTCíus,
idsb Andronikos ifjabb
Andronikos
(Art. U).') Si ([uis nobiliiiiii vei Saxosuis
t-ognati sui
ipsam redimere habeant facultatem. Ne avitis
'0
^aatXííaT
praefatoriim possessiones suas pro
amittere debeat vei c-ontingat
S7
MiyxYj), xal Kiuvatavxtvov,
ízot'st.
(IV.) Lászlónk
Jelesebbek ezen czikkek
II.
fia lett.
utódot a császári méltóságban, nevelte.
tYjc
8s3-óty]v
táblái
császárnak hitvese. Világosabb:
keleti
idöshik Andronicus hitvese. Pachymeres (bonni kiadás
és Konstantinos.
Neue
Szalay László,
gyermekein kívül
hogy (idsbik) Andronikosnak a viagyar Annától két ezt despotának. despotai
Lietland.
Reidis.
tíes.-hirhte des iingr
Magyarország királyainak származási
történetek IL 413.
volt,
und
Kurland
Littanen.
Engel Chr.
Wien.
I.
IV-kén V. Istvánról
némely írók
von
Gesihichte
Sclilözer.
Halle. 17S5. 93
in
exeessibus
Pt
maleficiis
ac propinqui posses-sionem
possessionibus propriis et
extraneum doleant posses'sorem.
(Art. 41.) Item volumus. ([uod vajnoda Transsylvanus >uper nobiles
seu Saxones memoratos partis Transsylvaniáé,
vonie super nobiles
Dravanae
[lartis
et
nnllatenus
l)anus totius Scla-
dest-endere possint.
nee ipsos in aliquo indebite gravare. **'
Urkundenbueh CLXX.
*^-
U.
*^^
.Már volt
rumun
0.
CXCII. 185. és
164.
1.
1.
még únos-nntig
lesz
alkalmunk
látni,
hogy
a
historikusok milyen könnyen értenek mást a forrásokból, mint
tAV
a
.IKGYZETKK.
mi azokban
privitóre
világosan
Andrásnak szóban lev
lU.
«Andreiu
teti:
f?éutiti
Densusian a «Dooiiinente
fejezve.
1199
— 1345»
ö22.
lapján
Filesei
Peleindu
si
Románüoni
de diáina viteloni
Transilvania,
in
(?)
de ori-6e alté imposite.» Azaz:
ái
Magyarország királya a Fylesd
Enud
és
közölvén
«rnbrum>-inal ismer-
oklevelét, azt ilyen
regele Ungarici eonfirma privilegiulu
III.
din eommiinele
van
ki
Roinánilor
Istoria
la
ea
sa
románok
községekbeli
fie
András
•:I1I.
privi-
légiumát ersíti meg, hogy mentek legyenek nyájaiktól adandó dézs-
Az
mától és minden egyéb rovástól.* oklevelet, abból kell,
hogy
nak privilégiumát, nem az talannak privilégiuma háznépet,
hogy
s
azt az adót
—
mely
tekintve,
sem
tartozik visszaadni a
az 1293. évbeli
— Azt a
oláhokat
*'^^
«
60 oláh
megadni a
oláhoktól
az
tartozik
mert akkor ismeretlen vala ez az elnevezés
hanem
az-
oláhokét, ersíti meg. S miben áll a káp-
királynak, melylyel különben köteles volna!
nem
értvén
hogy a király a káptalan-
Abban, hogy nem
?
bizonyosan
olvasó
azt olvassa ki.
históriai botlást
román »-oknak nevezi nemcsak dézsmát,
—
ötvenedet, tizedet és egyéb tartozást említ az oklevél.
Akkor
t.
i.
a német császár és magyar király serege elfoglalva
tartja vala Kis-Oláhországot. *•" 1.
Teutsch
Gr.
*•''*
Gresehiehte d. Siebenb. Sachsen.
D.,
Leipzig, 1874. 94.
Szalay László (Magyarország története volna
Ottó a vajda leányát kérte
helyen tudja, hogy László vajda nak,
s
ipja,
maga
minden
legj'en király,
nem
tartora.
kívánságát
hogy
írja,
1.)
Gr.
D. az idézett
Ezt én politikailag és lélekLászló, mint a királynak
Mert arra,
volna.
teljesíthette
132.
ajánlotta leányát hitvesül Ottó-
—
A nagyravágyó
csakugyan nem gondolhatott,
oligarchák igenis az uralkodóházzal
II.
Teutsch
hitvesül.
10,000 fegyverest kelengyéül.
tanilag valónak
Zweite Autl.
1.
tudván,
rokont
való
hogy maga
hogy a magyar
fogadnak
király-
el
nak, de mást nem. adta volna
László vajda bizonyosan szivesebben királynak,
mintsem István
szerb
király fiának,
leányát
loagyar
a mely szándékáért
Oentilis pápai követ 1309-ben excommunicálta. Grentilis ezt írja:
notitiam nostram olim,
adventum Budám, Ladislaum Serviae .
I.
Hung.
hist.
84.
A köwt
.opiilaiidit.*
Lás/lót, ne merje azt tenni, míglen
eaptum
eidem eeelesiae
fuisse
et
eonsilio et
auxilio
Monumenta Vaticana Hungária^
Aeta legationis Cardinalis Gentilis. Budapest. 1888. 207., 208. ^^^
Densusian 575.
*®'
Anjoukori okmánytár
et
oapi-
:
I.
1.
lói.
11.
1.
*"-
Comes Hennengus de villa Petri ereeto vexillo, eongregata multitudine Saxonum, tanquam primipilarius ipsorum, universos Cumanos ipsius domini nostri regis in adjutorium nostri per ipsum domi-
num regem
nostrum
eisdem
iidem Comani victoriam eontra ipsos Saxones obtinuis-
sent,
.
.
et
.
et
praediotus
transmissos
Comes Hennengus
gladio peremtus. Fejér Vlll. **'
A
investigasset
szászsebesi
meg
648.
2..
a
in
et
eadem
dimieasset
pugna
eum
exestitisset
1.
szászvárosi
esperességek
rovását
az
«ürkundenbueh zur Gesehichte der Stadt und des Stuhles Broos»-ból vettem. Külön lenyomat az Arehiv d. V. für siebenbürgische Landeskunde XV. kötetébl. Hermanstadt. 1879. *** Arehiiologi.sehe
Streifzüge
von
Friedrioli
u.
Heinrieh Müller.
.lEGYZETEK.
I-Vl
(Ans d.
Archiv des Veieins
d.
Bánd
Landeskunde.
sieben'i.
fiir
XVL
n. Polge. Heft 2.) ***
Dr. Sólyom-Fekete Ferenez
régé>:zeti
társulat
HmiifcuJ. Hátszeg és a régi
melyet a
ferdíteni,
mutatja. Ott
ága (mai oláhos
azt a
helynevek tsgyökeres hang-
odatelepült oláh lakosság sem
vannak az említetteken kívül
birt teljesen el-
Nagy-ág, Verem-
Vormágaj, Haró, Kéménd, Bánpatak. Homoród, Almás. Renget, Teker, Balso ott ;
Csökm, mint valószínleg
mostani
a
Mátyás királyunk oklevele, a melyben Thewrek
falu
Csigmót nevezi
adományozása
is
Mi azért érdekes mert a török nyelven völgyszorost jelent
foglaltatik.
Csigmó, magyarosan
Csökm nem
*Város»-t, azt hiszem, tani,
:
kiejtés szerint
Folt, Rápolt, Bábolna,
van továbbá
Hogy
királyváraknak és azok szolgálatára ren-
kellett lenni
késbb
folyó baipartján.
Sólymos községekben vagy ezek kör-
és
tömeges magyar lakosságnak,
zása,
teljes
Maros-Ilhie, Déra,
sikprült.
Város a Maros
Arany
a jobbjiarton Gryógy,
delt
a hiinyadmegyei tört. és
írja
még nem
bizonyossággal kinyomoznom
nyékén szintén
ezt
Évkönyvéhen (1882. az 6. lapon): cE várakat
mellett jött elé Török (falu)
ís.j>
— A régi
hunyadmegyei hét várhoz számí-
lehet a
mert már az 1224. évbeli Andreanciim a szászok földjéhez tar-
tozónak mutatja. ^«6
Erre nézve lásd An-hiv
Vereins für Siebcnhürgisrlie Landes-
d.
kunde. Neue Folge. V. Bánd. 238.
*" A négy
(1295.,
oklevelet
Fekete Ferenez ásta
1.
1302..
a homályból
ki
1380.,
közlütte a
s
1360.1
dr.
Sólyom-
Hunyadmegyei Tör-
ténelmi és Régészeti Társulat Évkönyvében, Budapest. 1882. 64. *«»
Theiner, Mon. ad
hist.
Hung.
—
I.
519.
*«9
Fejér VI.
*'"
Anjoukori okmánytár H. 124.
*''
Urkundenbueh zur Oesch. Siebenbürgens
*'-
Fejér XI. 480.
*'^
Anjoukori okmánytár
*'*
Fejér XI. 469.
1.
*'-^
U.
278.
*'«
Szabó Károly, Székely oklevéltár
a.
2.,
VIII.
313.
2.,
1..
1.
Theiner,
39.
1.
1.
Den.susian 579. II.
3S8.
\.
? k. 11.
I.
56.
1.
1.
1.
1.
I,
18.
1.
Az elsorolt helynevek ma így Urkundenbueh 147.. 167. hangzanak: Felvincz, Örményes, Hidas. Mészk (V), Dombró. Mohács. *''
I.
Keresed. Bágyon. Kövend. Várfalva (a Tordavár romjai alatti. Csegez, .
— — ,
,
—
,
—
,
ínakfalvn
{Y),
— — ,
,
Koesárd.
—
.
Föld-
LVll
.lEOYZETKK.
—
vár, I.
21.
,
— —
Toroezkó. Csákó,
,
"^ Szabó K Székely oklevéltár *'* Anjoukon oklevéltár H. 235.
1.
,
**•
Székely oklevéltár.
Károly.
Szaltó
.
1.
Archív
Densusiannál *^^
Vereins
d. is
az 577.
októberi
szerinti
jeles
598
is,
N.
I.
259.
IV.
f'
szolgálatot tesznek
nagybecs
megjelent
füzetében
Már(tmarosmc(fye
I.
Densusiannál
—
1.
1.
Ezen mesék eloszlatására
1889. évbeli
30.
Landeskunde.
sieb.
f.
1.
A
trtéuehnéhöl.
általános
Századok
n
név-
ezikkek,
XII.
€