Az Oláhok Története, k. I [PDF]

Zitiervorschau

,I K

KoTETK.

AZ

OLÁHOK TÖRTÉNETE. *

HÜNFALVY

I.

PAL.

KÖTET.

BUDAPEST,

KIADJA

A

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1894.

Hornyínszky V. Budapest.

ELOSZO.

MIDN

els

századimk

Gvürgy

és

évtizedeiben

nem

els

(Budán, az egye-

oláh történelmi kisérletei meg-jelentek

temi nyomdában),

Sinkay

sinkai

Major Péter

dicso-szent-mártoni

gondolta volna senki, hogy ezen,

már koruk tudományos színvonalán

is

alant álló kísér-

letek az oláh irodalom fejldésére oly végzetteljes hatást

fognak gyakorolni, hogy míg Európa nyugati nemzetei

—

velük

hosszú

magyar irodalom

a

útját

melyben

meg

futották

történettudomány azt a

alig

vagy

ma

kezdeményezk

a „bukaresti

talán

Sinkay

és

nem

is

Major,

ságából indulva

a

addig az

:

mozdult

Az oláh nyelvtudomány élén

—

is

oláh

abból

ki

a

nyelv- és

mederbl,

megindították. és

melynek

történetírás,

román akadémia" akar

tudás

kritikai

többet

tudni,

a kik Bonfinius

áll,

nem

mint

középkori

tud.

tudtak

tudákos-

fajuk történetét Traján császár dáciai

ki.

hódításával kötötték össze, nyelvükrl, az oláh nyelvrl

pedig azt képzelték, hogy az nyelvet

is

megelzi

;

utóbbi

Itália

fejlett

s

népnyelve,

s

a latin

volna ugyanis amabból

VI

az irodalmi gyakorlat által

s

mint ilyen

:

az oláh nyelv

a román nyelvcsalád legrégibb képviselje

Ha nem

ki a naiv hiszékenység ez alakjában:

fejezi

is

irányadó

I

az utóbbi felfogást az uj oláh (román) irodalom

—

nemzeti

—

tudomány nem

az

Sinkay-

tágít a

Major-féle tanoktól, mert azokkal egyszersmind politikai

hagyományt

is

örökölt, melyet e jelszó fejez ki

Rómaiak

:

vagyunk, Traján légióinak maradékai, Dácia örökösei!

Ez az a

mely fogva

jelszó,

irodalom

tartja az oláh

vezetit, a kik pedig jól tudhatnák, hogy a trajáni római-

ságra

épített

consequentiák a nyelvészeti és történelmi

kritika világánál

menten összeomlanak

az az alap, melyen a

tendentiáknak

nemzet

tudomány

kisiklik lábuk alól

leplébe burkolt politikai

mert így

S

szolgálnak.

s

sérelemnek vélik máskép

ellen való

a dolog,

áll

a

ma, mint

írni

a hogy e század elején írtak.

Elképzelhet, melyet

Roesler

ilyen

Róbert

:

körülmények között a hatás, „Romanisehe

Unter-

Ötudien,

suchungen zur alteren Geschichte Romaniens" (Leipzig,

czím munkája

1871) s

még inkább Hmifalcy

az oláh történetírókra

Pál fellépése, ki számos

és tanulmányában, mint:

I— III

Rumun

Rumun

;

történetírás

nyelv (Nyelvtud. :

Hasdeü

:

Istoria

aRomaniei; Sinkay György krónikája (Századok,

eritica

1879)

;

mvében

Rumánische Ötudien

Roesler:

Napló 1872)

(Ism. Pesti

Közi. XIV. 1878)

gyakorolt

;

A rumun

1885): német

történetírásról I

—

III

és franczia nyelven:

mation

und rumánische

Neuere

Erscheinungen

Politik

der

(Budapesti Szemle,

Rumánische Dekla-

(Ung.

Revue,

rumánischen

1881);

Geschichts-

VII

schreibung (Wien

u.

Teschen. 1886)

Ruiiianen (Wien, 1888) (Tours, 1880)

Roumains állt

Der Ursprung der

;

Le peuple Rouniain ou valaque

;

Quelques refiexions sur Toriginc des Daco-

;

(Paris,

1892)

;

—

a kritikai tudás fegyvereivel

szembe azzal az ál-tudományossággal, melynek

jel-

szavakon kívül egyebe nincs. Mindenki ismeri azt a tollharczot, melynek két évtizeden át Hunfahj Pál volt központja, a ki élete utolsó

szakában els erejét,

sorban

s iskolát

e

kérdés

teremtett,

körül

összpontosította

melynek munkásságával az

oláh kérdés tudományos vizsgálata a

magyar tudományos

irodalom feladatai közé sorakozott.

Hunfalvy Pál, az oláh kérdés nagymestere, ez iskola atyja, hosszú

munkásságának betetzéséül, aggkorában

is

fáradhatlan munkakedvvel egy nagy mfí írását tervezte, mely az oláhok egyetemes történetét tárgyalta volna, napjainkig. Fájdalom a

munkát nem

le

fejezhette

egészen

már be;

1891. november 30-án bekövetkezett halálával csak egy részét

hagyta hátra

kiadását a M. Tud.

a korszakalkotó

mnek, melynek

Akadémia könyvkiadó

bizottsága

el-

határozta, s a sajtó alá rendezéssel alólirottat bízta meg.

Bár befejezetlen

a

m,

koronája az annak a nagy-

hatású munkásságnak, mely hivatva van tani az oláh

bell

is,

kózhatik

történetírásnak,

az oláh

új

irodalom

elbb-utóbb

kénytelen

lesz

keretén

nem zármagáévá tenni

mely a tényekkel szemben örökre s

alapot nyúj-

el

azokat az eredményeket, melyek oroszlánrésze mindenha

Hunfalcy Pál nevéhez lesz kötve.

Hunfalvy

Pál

hagyatékáról,

mely Vitéz

Mihály

VIIl

koráig, tehát a XVII-ik század elejéig terjed, alig lehet

még valami mondani valóm mai vezérei

történetírás sal fogják

e

;

tudom

munkát

azt.

hogy az oláh

azzal a gyanúsítás-

is

mely ly el elbbeni müveit fogadták,

fogadni,

Hunfalvyban a magyar politika eszközét keresvén, mert

nem merték

elfogultságukbán Hunfalvyban a tudóst Mit sem

tesz.

Csak

látni.

kérdése, hogy az oláh tudo-

idó'

mányosság

szakít

történetírás

nemsokára mint igazságot keres disciplinák

mai hiú törekvéseivel

fognak a román tudomány csarnokaiba Ilyen jelenségek

irodalomban

idben

alig lehetne e

s

mve

is

bevonulni.

az oláh tudományos

jelenségekrl alkalmasabb

midn

mint most,

beszélni

hagyott

már vannak

a nyelv- és

s

Hunfalvy Pál hátra-

kerül az olvasó kezébe.

Hogy miben

áll

az oláh nemzeti

tudomány

s

miben a

Roesler-Hunfalvy-féle irány? jellemzésül felhozok román :

Írókat, a

már

ott

kiknek eszméi bár elnyomva, vagy elhallgatva

lappanganak az oláhságon belül

hogy maguknak fogultságiján

tért

sinld

hódítva

is,

s

id

kérdése,

átalakítsák a nemzeti

oláh nyelv- és történeti irodalmat.

Mindenekeltt egy német nyelven, Moldva régi bojár családjából származó

szerztl

kell a figyelmet felhívnom, mint olyanra,

nemzeti felfogással

nem tördve,

az

írott

:

egyik

munkára

mely az oláh

objectiv

útján halad. Hurmiizaki Eudoxius báró

tudomány

„Fragmente zur

Geschichte der

Rumaneu" czímü munkája

70-es években

elhalt

ez,

melyet a

szerz hagyatékából a romániai

vallás- és közoktatásügyi minisztérium rest 1878).

el-

adott ki (Buka-

Sajnos e munka, mint a kiadás czíme

is jelzi,

IX

annak be-

szintén tiiredékes, de a feldolgozott anyuig s

már

osztása

hogy európai szabású

jelzi,

történetíró

mun-

kájával van dolgunk. Hurmuzaki

egy

után, hol a k()zépkori katholizáló

törekvésekró'l beszél

a balkáni dolgokra

részletességgel

;

fejezet

állam viszo-

vlacho-bulgár

tér s a

nyaival foglalkozik nagy

rövidebb

aztán a kunok

története s egyházi viszonyok fejtegetése után a Johan-

niták

tárgyalja,

szereplését

melyek az oláhság

megelzik. A

történetét

irányát

munkájára

Roesler

jellemzi.

44-ik lap

a szerz, a mi

jegyzetében nevezetes nyilatkozatot tesz egész történetirl

eseményeket,

olyan

mint

(Romiinisehe Studien) utalva írja: „Eine ausgezeichnete. tiefgründliche, in den

meisten Ansichten

unanfechtbare

Schrift".

Hurmuzaki

tehát Roeslernek

munka második

a mi a

els román követje,

még világosabban

részében

is

kifejezésre jut.

A lását

második

tárgyalja

következkben római

rész s

itt

t.

vajdaság alaku-

a két oláh

szerz az

foglalja

birodalom

i.

össze

alkatrésze

oláhság störténetét a

Oláhország

:

volt

területe

a

Dácia-provinciához

s

tartozott.

Ennek lakossága a

betelepült római telepítvé-

nyesek

az ott talált géták

keverékébl

s

barbárok

betörése ell Aurelianus

vont a tartományból át.

a

s

Ezek után az oláh

barbár fell az

Midn

néprajok országútjává

Al-Duna Mösiában a

felé

tódultak

bol2:ár

császár

dunántúli

lett,

s

állam

kiket a

271-ben

részekre

hosszú

alföld

állott,

idn

melyek

ki-

telepített

keresztül

északkelet

Thrácia ellen

törtek.

keletkezett

erben

s

is

kiterjedt,

meg

Oláhországra

hova késbb nagyszámú oláhság vándorolt

mely a Hamus pedett

században a mai

ez a IX-ik

nevekedett,

és

Macedónia

vidékeirl

Duna völgyében,

a

különben

mire

a

byzanczi kormányzat sokféle üldözései miatt volt.

A

be.

szivesen telea

kénytelen

is

X-ik században a bessenyk ütöttek oláh tidre.

késbb kunok (1083 — 1230) tanyáztak. Még a besseny uralom idején is egyre folyt az oláhok beköltö-

hol

A magyar

zése Bulgáriából és Thrácziából.

kunok legyzése Hospitali

nem

Mily kár

érték

el

az oláh

küldte

a kivánt sikert történeti

ember, mint Hurmuzaki

báró

királyság a

czéljából a Cruciferi de

lovagrendet

Mariae

S.

törekvései

és kiszorítása

le,

stb.

melynek

stb.

irodalomra egy ilyen

kinek helyét

halála,

Xenopol, Densusianu, Maniu foglalják

el,

ma

Major és Sinkay-

kori tudományukkal.

Hurmuzakihoz hasonló tudós ban

is

ban találjuk Moses Die

f

a nyelvtudomány-

akadt az úttörk között. Az oláh nyelvtudományGastert

(egykor romániai tanárt)

nichtlateinischen Elemente

munkájával G. Gröber lologie (Strassburg

:

1886

im Rumanisehen czim

Grundriss der romanischen Phi-

—

czímü nagy vállalatában.

88.)

Sajátságos módon, a többi román nyelvtl eltérleg

képzdött

lexicális és

—

az

oláh

nyelv,

írja

Gaster.

albán, bolgár, újgörög

—

nélkül

meg sem

Az oláh nyelvnek legközelebbi rokona az nek tszomszédságában keletkezett. articulus

Hangtani,

grammatikai sajátságait a balkáni nyelvek

hátul

vetése,

A

a comparatio, a

érthetjük.

albán,

mely-

kritériumok

az

számneveknek

XI

11

— 19-ig

futurum

;

szócskával

(supra)

spre

syntaxisban

a

való

képzése,

elválaszthatlan

szintén

a

össze-

függés nyilatkozik az oláh és albán nyelvek között.

Az albán nyelvbl szóanyag is ujabb keletüsége nyelvbe, melynek Az oláh-albán

eredet anyag, az

latin

jutott s

hogy több

más

félreismerhetlen.

viszonyt jellemzi, hogy az oláh

némely

oláh

az

jutott

nyelvbe

albthi nyelv közvetítéseiéi

eredet szónak albán hatás

latin

alatt

értelme van az oláhban, mint a latinban volt. Ilyen

a kuvent

(szó, beszéd)

megyek, eredetileg S e tekintetben

is

eredete

mergo

lat,

conventum, a merg

:

=

emergo, vízbl felbukni.

:

azonosság van az északi (erdélyi, ro-

mániai) s a macedo-oláh és istro-rumén közt.

Más balkáni nyelvekben,

névszerint

bolgár és

a

újgörögben szintén megvannak azok a sajátságok, melyek az albánt

—

az

s

folytatja

nyelv

hatására

kellett

oláht jellemzik.

tovább Gaster

—

vezették vissza,

azonosnak lenni

:

E megegyezést

eddig

általában egy thrák alap-

ámde

melynek az

az albán nyelv

albánnal

maga

is

csak másodlagos

képzdés, melyre egy idegen nyelv

hatott s pedig oly

idben, mikor a szlávok már elárasz-

tották a

Balkán-félszigetet

s

a közép-görög

röggé kezdett alakulni, vagyis a VIII

— X.

már

újgö-

században

(!).

Azt a felfogást tehát, hogy az oláh nyelv említett a dákoktól származnának, vagyis

sajátságai

az oláhban

öt,

nának, mint

a többi balkáni

nyelvt()rténet.

nyelvnek

is

vagy több századdal Ily

másnak

nagy

is

nyelvben;

idkre

hogy azok

régiebbek volmegczáfolja a

visszamenve,

kellett lennie, tehát

a

dák

más nyelvala-

XII

kokat a

kellett

volna létrehoznia az

minuk al)ban vannak,

mint

nyelvben,

oláh

mikre

s

nézve

albánnal

az

megegyezik.

E nyelveknek

ugyanazon idben

tehát egy

egy hatalmas befolyás

alatt állaniok.

ldésük megérthet legyen. Ezt

kellett

hogy azonos

fej-

e befolyást (Gaster szavai)

az ural-altáji (turáni) bolgárságra vezetem vissza, a mely

660

népfaj s

— 668.

években Kr.

u.

vándorolt a Balkánra

hatalmát kiterjesztve, nyelvét három századon

nyesítette,

át érvé-

mely végre a balkáni nyelvekben enyészett

el.

A bolgárság hatását az oláhra eddig figyelmen kívül hagyták s így jött létre az

úgynevezett thrák theória, a mi a dolgok

A bol-

közelebbi vizsgálata mellett tarthatatlannak bizonyul.

gárságot úgylátszik török és ugor

Még feltnbb

az a tanulmány,

poranul" (Jassy) 1888. évi

mely a „Contem-

folyamában jelent meg Jow

Xadcjde (Nadezsde) tanártól, a ki Xenopol uilor din

Dacia Traiana"

mégsem

szintén

„Istoria

els kötetében az oláhság

könyv Romániában az akadémia

jelenhetett volna.

Dáciában keletkeztek

Az oláhok szerz

Traján

bukása után hegyek közé menekültek

légióiból s

ott

népvándorlások századait, a góthok. avarok, betöréseit,

míg a XIII

— XIV.

a moldvai és havaselvi stb.

stb.,

Roma-

természetesen Sinkay és Major szellemé-

szól,

ben, kül(")nben a

ségén

:

több kötetes müvét bírálja.

ez.

Xenopol, munkájának

eredetérl

népek alkották.

(finn)

a mint azt

költ-

szerint

;

élték

Dácia le

a

magyarok

századokban az Al-Dunán

fejedelemségeket

alkották

meg

Romániában a népiskolától az egye-

temig mindenütt tanítják.

XIII

Nadejde ezekre hiszem

—

iiizálták.

úgymond

hogy

a/t

—

hogy a rómaiak

—

roma-

Dáciát

keletkezett,

mely Aurelianus kora után

is

Kárpátvidéken

magyarok Erdélyben

hatták.

De

e népet a

s

ez a

leitudta

nép nem az oláh

volt.

En

mesék.

nyelv nép

egy román

ott

hog-y

luoiulja,

magát

Nem

tartani

az a

a

talál-

román

A

nyelv keletkezett Erdélyben, melyet mi heszéliaik.

mi

nyelvünk nem keletkezhetett Dacia Traianá-ban, hanem a Dunától délre, lent a Balkán-félszigeten. Ezt bizonyítja az oláh nyelv phonetikája, mely nyilván elárulja, hogy a

középkorban még az albánsággal csönzött olyan szavakat

élt

noian,

(pl.

együtt;

ghiuj

ettl köl-

stb.),

melyek

hangtani állapota a Vll-ik századra vall Kr. után. Ilyen

elemek az oláhban a görög szavak

;

ezek

a görögökkel való hosszú együttélésére (s

is

délvidékre,

nem a

keleti

egyház hatására) utalnak.

Az

oláh nyelv csak az

Dunán

hatott át a s

a

moldva

A tatja

s

év körül húzód-

— havaselvi

alföldeken.

mi az oláh nyelvágak keletkezését

Nadajde

—

nem

történetírók hisznek,

özönlése vei a szét

1000-ik

kezdett terjedni Erdély begyvidékein

ágakra

s

VI

áll

az,

a

mit

foly-

illeti,

Xenopol

s

más

hogy az oláh nyelv a szlávok be-

— VII.

húzódott

században Erdély fell szakadt le

a Balkán-félszigetre. Megfor-

dítva áll a dolog: 1.

Az egyik

oláh

vlach), melyet a pi

=

dialektus chi,

bi

-=--

a macedóniai (kutzoghi hangváltozások jel-

lemeznek, Thráciában és Macedóniában keletkezett. 2.

A

másik, a mai erdélyi és romániai, melyben a

XIV

rangok

labiális

„i"

rotacizálódott (n

nyékén is

=

eltt r)

nem

..n'^

hang

a Skutari tó

kör-

változtak

0-Szerbiában

:

alakült, hol a szerb oklevelek

s

el

s

az

még 1200— 1300-ban

emlegetnek oláh lakosokat.

Az

3.

hol

dialektus

utolsó

pedig,

ma

köri

találjuk Pola

Az

dialektusok

oláh

oláhság Erdély

felé

„r"-res jelleg

az

ezektl éjszaknyugatra vált

,,rumir'^

ki s húzódott

oda.

az isztriai félszigeten.*

után

szétválása

az

történt

vándorlása, mely több idközre esik.

Egyik vándorlás alkalmasint az els bolgár császárság korában történt (X. század), egy másik az els bolgár császárság bukása (XI. század

eleje),

a

harmadik a

bol-

gár császárság másodszori bukása idején (XIII. századj. a népelemek

Erdélyt

és

közé pedig, melyek e mozgalmak

Romániát meglepték,

dialektusokat beszélk

is

E

tudunk.

is

idején

és isztriai

voltak keveredve, a mit a XV.

századi voroneczi codex nyelvébl

tájnyelvbl

macedón

a

kérdésekkel nálunk

s

a

móczok

beszélte

— végzi a czikket Nadejde —

kevesen foglalkoznak tudományosan. Történetíróink a való igazságot a hazafiság s a rosszul felfogott

nemzeti

('rrh-

kek miatt nem. merik látni.

*

„Az oláh nyelv

és

nemzet

megalakulása"

fejtettem ki az oláh nyelv és dialektusai s

határoztam

meg

a területet. Nadejde felfogása az

lényeges pontban egyezik. jelent

nyival

ez.

könj'vemben

megalakulásának körülményeit

enyémmel minden

Nadejde azeltt egy évvel (ISST-ben) meg-

könyvemet még nem ismerte, alkalmasint ma sem ismeri: any-

nagyobb

elégtételt

találok

hoív mi nem a világba beszélünk.

tanulmányában, mert igazolja

azt.

XV Íme

román

liároiu

nyilatkozata a/ oláh eredet

író

sazoláhnvelv kérdésében. Vájjon a Hnrmuzaki. Gaster, írták?

is

tollát,

midn

ezeket

le-

politika fondorlatai sug"almazták-e

melyek

nyilatkozataikat,

íalvy nevét

Xadejde

magyar

ajjon a

^

fajgyííliUet vezette-e

alatt

akár Roesler akár Hun-

(dvashatnókV

Szándékosan csak

három névre hivatkozom, mint

e

olyan íértiakéra. kikrl a román k(>zvélemény sem teheti tel,

hogy ellenséges érdek

fogással szemben új

fejeznek

A

midn

vezette,

a nemzeti

fel-

eszméket szokatlan szinte hangon

ki.

haladó tudomány következménye, hogy ugyanazon

idben s helyen a legnagyobb végletek találkozhatnak. Az oláh irodalom, melynek képviseli, egymást áltatva. Írnak össze

minden képzelhett, a mivel a nem-

hiúság tetszeleghet magának, a mely irodalom ízlése

zeti

a legnagyobb képtelenségek iránt

már magában hordja az

is

érzéketlen még.

újjászületés magvát,

—

mely mint

a mustár, ha megfogamzott, gyors növésnek indul.

Ma még

kevés ember akad az oláhságban,

a ki

képes volna Hurmuzaki. Gaster, Xadejde tanait öntudatosan, bíráló szellemmel követni, a

mi nem

kép

épen a legutóbbi év-

:

az önámítás

hisz

tizedek

fejldött

alatt

társadalom minden

méket

is

rendszere

akkorává,

hogy

is

lehet

az

az

más-

oláh

átjárva, a tehetségesebb el-

rétegét

érzéketlenné vagy bátortalanná tette a szabad

kutatás iránt

;

—

hajtottsága

hozza

kozik már.

l)ár

de épen a hamis nemzeti eszmék létre

a

reactiót,

érvényesülni

mely

még nem

itt-ott

tud.

tül-

nyilat-

XVI

Senki sem fejezte ki élesebben

e szellemi állapotot,

mint Titu Maiorescu^ a kiváló román kritikus, Románia volt közoktatásügyi ministere,

midn ezeket irta: „A román

kultúra mai irányában legfbb

bn a

hazugság

;

hazugság

az aspiratiókban, hazugság a politikában, a költészetben,

a nyelvtanban,

a közszellem minden nyilvánulásában."

Igen, igen; az

mán tudományos zisokat, s

akkor

id

már messze, midn a romegunva a kopott, selejtes frá-

nincs

irodalom,

szembe fog merni nézni a is

históriai

igazságnak

járulni fog egy levéllel ahhoz a koszorúhoz,

mely Hunfalvi/ Pál fényen

nevét övezi

l

.

.

.

Budapest, 1894. szeptember 27.

Dk. Réthy László, 1.

taff.

T.

A balkáni A

félsziget a

római uralkodás eltt. melyet nvug'aton az

balkáni félsziget az a terület,

Adria-tenger, keleten a Pontus (Fekete-tenger), a Bosporus

(konstantinápolyi szoros),

a Propontis (Marmara-tenger)

meg a Hellespontiis (Dardanella-szoros).

végre az AegaeumiÉszakon a Szávát és Dunát éri délen pedig Epiriissal és Makedoniával végzdik. A régi hellének IJlyria és Thrákia név alatt barbárnak nevezik vala.

tenger mosnak.

Illyria az

Adria

;

való

felé

Bosporus, a Propontis tevén.

Ma

a Száván

ezen terület túli

részt.

Thrákia

Hellespontus

és

magában

a

felé

Pontus és való

részt

foglalja Dalmátországot.

Horvátországot. Boszniát és Herczegovinát,

Montenegrót. Albániát. Szerbiát, Bolgárországot és Makedoniát.

mely egymaga

viseli

még

a régi nevet.

Legeleinte fönicziai hajósok járták

Azoktól

tengereit és öbleit.

Askcnas név

is.^

Az

Európának

keleti

származott a Pontust jelöl

ázsiai hellének,

a fönicziaiak nyomait követék.

Ok

különösen az ionok,

az askenas szót görö-

gösen axenos (a?cvo;)-nak ejtvén, mi vendégtelent, ven-

dég-gylölt

jelent (mintha a Fekete-tenger járhatatlan,

ismeretlen volna), azt euxenos-ra változtaták. mert

általok

Hunfalvy: Oláhok története.

(eocevo':).

nagyon

is

vendégszeret-re

járhatóvá

lett. 1

Az

ELS

2

FEJEZET

ion kiejtés szerint axeinos. euxeinos válván közönséíi-essé.

a Pontus Euxinos név a rómaiakhoz

a Pontus szó

A

maga

is

a Fekete-tengert jelenti.

is

hellének, különösen a miletosi iónok,

kedi állomásokat

kiknél

eljntott.

korán keres-

alapítanak a Pontus éjszaki és nyugati

így támadt Olbia. a Hypanis (Bug) kifolyásáa nyugati parton támadtak Istros a az éjszaki parton

partjain. nál,

;

Duna

kifolyásától délre

némelyei

városok érnek

fel

Az Aegaeumi-tenger

a

;

Ahdera

Aenus,

Perínthus,

Selj/mbria,

Tomi, KaUatis. Odessus. Apollónia,

;

Salmydessus.

Mesenibria,

a

Kr.

e.

hatodik,

és

partján

Ezen

mások.

századba

hetedik

ionok Tomit és Odessust Kr.

miletosi

e.

650-ben alapíták. Különösen a megaraiak Byzantiumot a Bosporusou 658-ban, st szemközt a másik, az ázsiai parton Kalchedont 675-ben alapíták.

Az iónoknál a kereskedés folytában a föld- és néptudomány is keletkezett, milyen bizonyosan a fóni-

rajzi

cziaiaknál (miletosi)

is

volt.

de

nem

jutott

el

A

hozzánk.

mileti

Hekataeus elször utazta meg az akkori isme-

retes világot, és írta le a föld körülutazásában (TcepíoSoc

A és

melybl csak kevés

a

Y?^?),

idézet van meg.

Herodotus.

Halikarnassus dór városbeli

második perzsa háború (Kr.

letett,

e.

490

— 480.)

ki

az

els

között szü-

sokat utazgata a perzsa birodalomban és Európá-

ban, a merre a hellén szállások és városok terjedtek. Athénében tartózkodván, midn Perikies indítványára az. atheneiek 444-ben új várost, Thuriit. a régi Sybaris helyén alapították déli Itáliában, Herodotus is a telepe-

dkhöz

csatlakozók

s

méltó munkáját, melyet

Herodotus a pontusi

kereskedi a folyókon

ott

ma

meg

írta is

hellén

azután

csodálatra

olvashatunk.

városokban,

messzire

befelé

melyeknek vala a

jutnak

A liAI.KAM IKI-S/lUKr A liiOIAl IUAl,K'>|i\s KLÖ

I

1

13

.

tartományaiban, sok tudomást szerezhet a népekrl, lakhelyeikrl, szokásaikról és a természeti viszo-

száraztold

nyokról.

Az Ister (Duna) legua^iyobb íbly(». melyet ismerünk, úgymond, s télen-nyáron egyenlen nagy. nem mint

—

a Xilus, a melylyel összeveti,

megárad,

hol

rint

A

visszatér.

s

a mely az évszakok sze-

Egyiptomot,

elöntvén

keltáknál eredvén az

folyik keresztül

és

a

Skythaország

hol

medrébe

egész P^urópán

Ister.

oldalát

mosván,

öt

torkolaton omlik a Pontusba.-

Ejszak fell

nek

híj^ják

;

folyó érkezik az Isterbe

öt

híjják a skythák,

úgymond, vagy

:

a Forafa, így

a mint a hellé-

Pi/retos,

továbbá a Tiarantos, Araros, Naparis, Ordessos.

Ezek a skytha földrl jvén, az Istert növelik. Az els nagy folyó, a Porata vagy Pyretos kelet fell van, úgy-

mond,

ez tehát nyilván a

Pyret

névvel

is

mai Frut, mely név a Porát,

egyezhet.

úgymond Herodotus, nyugat Oltót

A

vélhetjük-e?

többi

pedig

három közbüls

az Araros

a

A

Tiarantos

fell van,

talán

nem

kisebb

folyó,

ebben tehát az

kisebb a Prutnál.

folyó keletrl indulva,

úgymint

mai Szeret Naparis a mai Jalomicza és

Ordessos a mai Ardsis lehetnek. Ismét mondja Herodotus,

hogy ezek mind skytha folyók.^ Külön nevezi meg a Mar>s-t. mely, úgymond, az agathyrsek fell érkezik az Isterbe. Minthogy az agathyrseket aranynyal

bvelkedknek

tudja, ezeket Erdély lako-

sainak kell tartani azon idben,

Marost felismerni. is,

mint majd

és

a Maris folyóban a

Nemcsak Herodotus, hanem Strabon

látjuk,

mondja,

hogy a Maris (Marisus)

az Isterbe szakad. Ez onnan van. mert a pontusi hellé-

nek a Dunán és a Tiszán menvén jutnak vala a Marisba, az aranynyal

fölfelé Szegedig,

bvelked

úgy

agathyrsek 1*

ELS

folyójába.

Ezektl hallván a Maris

Szegeden

azt a

TK.IKZKT.

sokkal utóbb

aluli folyóra is

lett

nevet, természetesen

alkalmazák.

A

Tisza név

ismeretessé.

Valamint az agathyrsek országa a mai Erdély, úgy a Skythaország, Herodotus idejében, a mai Havas-el-föld.

vagy Ruméniának déli része. Az Ister jobb oldalába érkez folyókat Herodotos úgy jellemzi, hogy, úgymond, a Haemus csúcsairól három nagy az Atlas, Auras és Tihisis sietnek éjszak felé folyó :

Thrakiából pedig az Athrys, Noes és Artanes folynak az Isterbe

;

végre a paionok (paeonok) földjérl és a Rhodope

hegyérl ered

Skios,

ketté

hasítván

a

Haemust,

úgy

folyik az Isterbe.

Ezen Skios folyó Thukydidesnél Oskios, a rómaiaknál Oescus, nyilván a mai Ister. De ettl kelet felé haladván csak négy folyót találunk, a Fir/, Osma, Jantra és Lom folyókat. A Herodotus Athrt/s-a, mai Jantra lehet a többi :

közül melyik Noes, melyik Artanes?

Herodos az Atlas,

Auras és Tihisis folyókat nagyoknak mondja, holott a Haemusból ered és a Dunába szakadó folyók mind kicsinyek. Az éjszakról érkez folyóknál Herodotus pedig a Tiarantus és Marisis között nagy hézagot hagy. Gyanú támadhat tehát, hogy a Herodotus leírói, valami tévedésnél fogva, az éjszakról érkez Atlast, Aurast és Tibisist délrl érkezknek vették. Az Atlas volna az Aluta, az Auras volna a Síi., melyet Ptolemaeos Arabon-nak nevez. és a Tibisis volna Te)nes. A nevek hasonlatossága az Atlas és Aluta, a Tibisis és Temes között nagyon ajánlja az állítást, melyet Schatfarik fejezett ki, fogadott.

Ekkép a Tiarantus

folyó-hézag ki volna töltve,

Teljoram

volna,

s

Gooss'^

is el-

és Maris között mutatkozó s

a Tiarantus inkább a mai

mely ugyan kevéssel a

Dunába

való

A IIAI.KÁM KKI.SZICKT A líÓMAI

szakadása eltt a

l

folyóval

\'r(/e

HAl.lOiHÁS KLíVlT.

egyesül,

5

de a pontusi

hellének eltt megtarthatta e nevét, mint a Maris a mai

Szegeden képest hoz,

Az

alul

A

is.

Teljoram igazán kis íblyó a l'ruthoz

azután neve

;

jobban hasonlitható a Tiarantus-

is

mintsem az Alutához. illyrekrl, így folytatja Herodotus, az Angros folyik

éjszak felé

azután i^triball)

a

triballok

szakad az

Morava.

mely

Dunába

egyesülvén, a

síkjára,

és a

sietvén

Moravával (Brengos)

bolgár

a

lirenyosha

Az Angros nyilván a szerb

Isterbe.

folyik.

Természetesen jobban ismeri Herodotus az Aegaeumitengerbe szakadó

i/(?6/-05(

Maritza), iV^e.síos(Mjesta),

uStruraa) és Axios (Vardar) folyókat.'' vezi

meg Herodotus

arról

;

tehát

A

nem

Szávát vett

Strpnon

nem

ne-

tudomást a

pontusi hellénektl.

Dareios (Dárius) perzsa királynak hadjáratát a skythák ellen tKr.

e.

513-ban)

azután beszéli

A Bosporuson köttetvén

A

Herodotus mintegy hatvan évvel

el.

(konstantinápolyi tengerszoroson)

azon

Dareios,

vezeté

seregét

át

hidat

Európába.

thrákokat, kik Apollónia és Mesembria városoktul bel-

jebb laknak, harcz nélkül birja meg, jutva, a Tearos folyónak hideg és pihenteti a seregét.

A

Tearos.

s

Thrákián keresztül

meleg forrásainál meg-

úgymond Herodotus, nyugat

a Kcntates és Agriane 'ma Ergene) vizeiHebrosba (Mariíza) szakad. A Tearos forrásaitól elindulván, az odrysok földjét foglalja el, s nagy khalmokat állít fel emlékül. í^rre a különben nagyon vitéz geták is bátorságukat vesztvén, megadják magokat s a Dareios seregéhez csatlakoznak. Ez folytatván az utat a skythákhoz ér, kik mind az Ister torkolatainál, mind a folyón túl laktak." felé folyván,

vel a

A

skythák

nagy seregnek közeledését hallván,

a

határos népek királyait, ségre hívják

fel.

járat történeteit

;

tehát az

agathyrsekét

a

segít-

is

Tovább szükségtelen közölni eme hadtudjuk, hogy a skythák mind hátráhb

vonulván. Dareiost olyan kietlen vidékre csalták, a hol az víz és eleség nélkül szkölködvén, visszatérésre hatá-

rozá

el

magát.

De

népek

közöljük a balkáni

leírását,

melyeket Herodotus a történetekbe belesztt.

A

géták a halhatatlanságban hisznek. Azt vélik, hogy

nem halnak meg, hanem kimúlván. Zalmoxis

szellemhez

jutnak. Minden ötöd évben követet küldenek meghagyá-

sokkal Zalmoxishoz^ a mi így történik

Három ember három kijelölt

követet pedig,

mit izenjen,

meg-fogván essék.

mit s

Ha

a nyílvetés

által

már megmondták

volt.

lándzsát tart

kinek

a

kérjen

'

:

fel

Zalmoxistól,

;

kezeinél,

meglódítván, feldobják, hogy

keresztül

szúrva

meghal,

le

lábainál

a lándzsákba

azt állítják,

hogy

ha nem hal meg, rossz embernek tartják, s mást keresnek követnek. Ugyanezen thrákok a mennydörgés mert a géták is thrákok kegyesen fogadja az

isten

;

—

—

és villámlás felé nyilaznak,

mert más

istent a

megfenyítvén a mennydörgt,

magokén

kívül

nem ismernek

el.

Én, így folytatja Herodotus, a hellespontusi és pontusi hellénektl azt hallottam, hogy Zalmoxis ember volt és

Szamos

szigetén Pythagorásnál inaskodott.

Felszabadul-

ván és pénzt szerezvén, hazatért. Minthogy a helléneknél és bölcs Pythagorásnál az ion életmóddal megismerkedett volt, a thrákok rendetlen

és

esztelen

élete vissza-

abba a városok

nagy elkelit meghíván. jól tar rá ket. Akkor vendégeivel elhiteté, hogy sem maga. sem nem halnak meg. hanem olyan helyre jutnak, a hol boldogok lesznek. Azután

tetszék neki. Tehát

házat építtete s

k

ItAl.KAM

A

ri:i, szili

KoMAI lUAI.KiiKAS

A

KI

eltnk

föld alatti hajlékba vonulván,

kik holtnak vélik és sajnálják vala.

KI. KIT.

7

a tlirákok ell, a

Xeüyed évben el-

Zahnoxis. s úgy tévé hihetvé a halhatatlanságot. «En ugyan, ekkép végzi Herodotus, annak és a föld alatti hajléknak nem vagyok se hívje, se nem-hívje, mert azt állítom, hogy Zahnoxis sokkal elbb élt, mint Pythagoras. Mindegy is nekem (yc.'.péTw), akár ember, akár a keriile

géták nemzeti istene volt

A

Zalmoxis.»^

is

thrákokról azt tartja Herodotos, hogy legszámosabb

nép az indeken

meg

A

transok az ember születésén

majd életében eltrnie

hogy megszabadult a

Ha

krestoniak soknejüek.

nejét szerette legjobban.

A

és

rokonok

a

halottal együtt temetik

dicsség, a többi

hogy mennyi

sírnak,

halálán pedig örülnek,

valaki

támad,

nk

;

bajtól és boldog.

rokonai közt nagy tusa

többi

kivéve a

hisznek (áO-avauCooa'.),

a trausokat és krestoniakat.

bajt kell

A

egyenlk,

Szokásaik

kívül.

gétákat, kik a halhatatlanságban

magasztalják,

nejei és

s

megölvén, a

Ez arra nézve a legnagyobb

el.

nkre

meghal,

hogy a kimúlt melyik melyiket annak ítélik, azt a

nézve szégyen.^

Herodotus mindössze tizenkilenez thrák népet számlál el,

többnyire

csak

szükségtelen mind

neveiket

kiírni.

Ok

említvén

meg, melyeket

leghatalmasabb nép volná-

nak, ha egyetértenének, úgy mond. de arra reá

nem me-

hetnek, mert mindegyik önálló, autonóm akar lenni. Mind

hasonló törvényeket pettyesítik

;

pettyesítve, az

lbb

élet

és

a pettyesség

nálok

nem ;

is

szokásokat a

tartanak.

nemesség

nemes.

A

nincs

dologtalanság legelke-

a íoldmívelés alávaló dolog

és zsákmányból élni dicsség.

Testöket

a ki

jele,

;

háborúból

KLSÖ FEJEZET.

8

Leányaikat nem rzik, kivel tetszik

veszik

;

szüleiktl.

eladják a

azok

szabadon közösülnek, a

ersen rzik nagy áron szokásuk, hogy gyermekeiket

de feleségeiket

Az

is

;

kivitelre.**^

Isteneik Ares, Dionysios és Artemis (Mars, Bacchus és

Diana)

királyaik azonban külön tisztelik Herniest (Mer-

;

nek

A

magokat származtatják,

kitl

curius), a

arra esküsz-

s

is.

gazdagokat így temetik elbb megsiratván s

:

halottat

három napig

vagy másképen

el

rejtik föld alá.

a

áldozatot

vagy elégve

tevén, tort ülnek vendégeskedéssel. Azután

temetik

kiteszik

mindenféle

és

Sírhalmot

tölt-

vén, versenyt tartanak, a legnagyobb díjakat arány szerint

a magánviadalokra rendelik.

^^

Herodotus

a thrák

isteneket a hellén nevekkel jelöli.

A

skythák Herodotus idejében az

Ister torkolatjain és

a folyón túl laknak vala, messzire kelet felé a Pontustól éjszakra.

b és

Azok

felette

érdekes leírása

nem

ide való,

a hol csak a balkáni népekrl van szó. Mégis azt hozom

el. mi a thrákokra

is

vonatkozik.

A

skytha földön ken-

mely

nagyon hasonlít a lenhez (ko Xívtö kiL's=[j='jzáiri), de magosabb és vastagabb. Mind magátul mind vetve terem. Abból a thrákok öltözeteket készítenek, melyeket az ember alig különböztethet meg der

(7.ávva[í'.':)

terem,

a lenöltözetektl, ha csak

nem

igen gyakorlott benne.

Az Isteren túl meddig terjedtek nyugat a következ nevezetességbl sejthetjük

felé

^^

a skythák,

:

A

úgy mond Herodotus. hogy az Isteren íl méhek vannak, melyek miatt lehetetlen thrákok azt

beszélik,

beljebb haladni.

De

meg

az

ják, jegyzi

hideget

;

az nincs úgy, mint a thrákok író,

mert a méh nagyon nem

mondtííri

a

én inkább azt állítom, úgy mond. hogy a fagy

HALKAM

A

miatt lakatlan az Isteren

9

Az

éjszaki fold.'^

túli

méhek bizonyosan az

lített

IKAI.KoKÁS KLnTT.

KKI.SZI(;KT a UíJMAl

em-

itt

knlnmbácsi legyek,

úíi'vneve'/ett

melyek a Vaskapu vidékén, a Duna balparti barlangjaiból

néha nagy mennyiséggel tnnek el,

hát

is

megíUik.

a legel mar-

s

mint a

félelmesek,

oly

szinte

sáskák.

Lehet, hogy a thrákok nyelvén a darázstéle szúrós legyek

méhek

hasonló néven valának ismeretesek, mint a

kereskedk

azért

;

méhekrl. ÍTondoiható pedig, hogy a vidék, a mainál vadabb korában a kolumbácsi legyek szaporodását jobban nevelte, hallottak a hellén

ma

mint

;

tehát azok

még

oly veszedelmes

sokkal veszedelmesebbek valá-

nak. mint az újabb idben.

A kolumbácsi legyek eltünési helyérl

szinte bizonyos-

Duna

sággal ítélhetjük, hogy Herodotus idejében a

nyugat

oldalán a skythák

csak

felé

a

mai

vagyis Magyarország határáig terjeszkedtek

gunk ezen vidékét

:

bal-

Orsováig,

mert orszá-

tartják vala járhatatlannak a

méhek

miatt.

Maga

derék

a

író

úgy P>n

látszik,

csak

kietlen

annyit

folytatja

így

éjszakra kik laknak,

'A

járhatatlan az

és

tudtam

meg.

s

thrákokon

túl

Isteren

túli

föld.

hogy az ottani lakosok magokat, mint a médek,

nevííek, s úgy viselik hogy lovaik hosszú szrííek (öt

sigijn

kos-orrúak, kicsinyek,

:

sem mondhatja bizonyosan

senki

ujjnyi hosszú a szrük),

azért lovaglásra alkalmatlanok,

de kocsiba fogva igen sebes futók. adriai vénetekhez érnek. Azért

is

A

sigynek határai az

mondják, hogy Mediá-

ból származtak ide de hogyan, meg nem mondhatom. Azonban a tenger id folytában minden megtörténhetett.^* ;

A

mi a sigyn nevet

illeti,

folytatja Herodotus,

hogy a Massilián (Marseille) csot, a

felül

különös,

lakó ligyek a

szató-

kyprosbeliek pedig a lándzsát hívják sigynnek.*

^-^

10

KK.IKZKT.

Kl.Sfi

Hei'odotus hallomása

tehát a Száva mentiben

szerint

^íigynek laktak volna, terjeszkedvén

A

vénetek az

hinnünk

illyrekhez

lehet,

dotus azt

is

az adriai vénetekig;.

nem

tartozván,

hogy a sigynek

a thrákokhoz.

illyrek valának.

is

Hero-

hogy minden faluban

hallotta a vénetekrl,

évenként egyszer összegyjtik a férjhez adó leányokat. s a szépségök arányához képest adják el."'

Az agathyrseket

meg kell említenünk, jóllehet nem nem a skythák. hanem Erdély-

is

voltak balkáni nép, mint

nek

kiktl

lakosai,

Azokról

mondja

(ÓL^rjóizy.zoi).

sok

a

Maris

(Maros) folyt

Herodotus,^^ aranyat

hogy

viselnek,

s

az

a

nk

Isterbe.

kényesek

^o^n

közösségét

hogy mindnyájan testvérek legyenek s irigység vagy gylölség ne kapjon fel köztök. Egyébiránt élettartják,

Egy különös

módjok

thrák.

versben

foo:lalva

jelentés szerint törvényeiket

énekelni szokták.^*

Dareios a skythák országából visszatérvén, Megabazost

hagyá nagy sereggel Thrákiában. maga pedig Ázsiába menvén, Lydiának fvárosában. Sardesben. tartózkodott. Megabazos Byzantiumban a hellespontiak fell egy halhatatlan hír mondást ejte ki. Megtudván ugyanis, hogy

ott

a Byzantium alapítói elbb Kalchedont azt

alapították volt,

monda: Ekkor azok bizonyosan vakok

Byzantiumot Kalchedont

tudniillik a

pedig

szemközt vele az

675-ben alapították. sebb,

alkalmasabb

megaraiak csak Kr.

A Byzantium a

Kalchedon

csak vak tehetné amannak

ménye

szerint,

Megabazos

eleibe,

ázsiai

valának.^'' e.

658-ban.

parton,

már

fekvése annyival jelefekvésénél, mit.

halhatatlan

hogy

ezt

Herodotus véle-

mondásával

fe-

A UAI.KÁM

jezett

A

ki.

IKI.>/,lili;r

A

késbbiek,

l!i>.MAI

l

mint

KAl.Kc

Kl.ö IT.

ili.\.-
I>ÁS

U«'>.MA1

hajas

hnss/ii

AI.Á

KKIIÍ

55

I..

meggylölöd

tenni'tt't.

'2.)

'Még a görög városbeliek

is

elhagyják saját viseletö-

ket és perzsa**-' nadrágba bújnak, (rörögös-gétás nyelven

kereskednek mat.

Itt

:

én csak jelek által értethetem

meg maga-

én vagyok barbár, mert engemet senki sem ért;

st a bolond géták latin beszédemen kaczagnak. Kevés ember tartja meg csak némileg is görög nyelvét, azt géta kiejtéssel barbárrá

is

szót tudjon.^

latin

A el

mi

gyors lovakon,

;

sem oltalmazza

senki

s

dl.

Istert,

pusztít.

a földmívelt.

vagyonkája van. szekerét, marháját elragadják,

kis

nem

a mit

kez

a ki

meg- megzavarj a,

Mihelyt a száraz északi szél jéggé változtatja az

Fut, a ki futni tud

birnak elhordani,

felgyújtják.

A

hátrakötött

foglyokat elhurczolják. a többi a mérgezett nyilak

áldozatává látnak

«Nem ír

Békés idben

lesz.

tart a félelem

is

ellenséget, rettegnek attól, a kit

is

(Tristium

így

sincs,

panaszolja a költu.

a barbár ellenség becsap

A

egy

7.1

barbárok közelsége a l)iztosságot

is «

Ámde

teszi.

(Tristium V.

III.

nem

;

ha

nem

látnak.

12.)

ismerjük a békét, folyvást fegyverben vagyunk,

megint.

A

nev

kettö.s

(Danuvius és Isten folyó

vagy Istropolis), azt helyugyan de a vad géta hirtelen

mellett régi város van (Istros zete és

kfalai biztosítják

megölvén az odrysákat,

.

:

kezére keríté a várost, háboríit

Ez nagy nevéhez méltóan

indítván Kotys király ellen.

rögtön

ott

gonoszokat. Jobbat vitéz király, tessél

Caesarnak,

keményen meglakoltatja a nem óhajtok én. mint azt, hogy te, a harczias Kómának és a hatalmas életemben tarthasd meg kezedl)en az

terem seregével,

s

uralkodást.****

egész

s

56

MÁSODIK KK.IEZEl.

A dákok vagy is

említik.

találkozik,

géták eme berohanásait más római írók Az egykorú Horatius azt írja «A ki velem mind azt kérdi tlem ugyan kedvesem, te a :

:

fbb embereknél

forogsz,

nem

dákok-

hallottál-e valamit a

Róma

Tehát

a dák Monumentum Ancyranum»-on azt mondja, hogy seregei nemcsak a pannonokat legyzték, hanem a dákokat is vissza-

ról ?>

(•'^atyr.

II.

6. 53.)

utczáin

Maga Augustus

hírek után tudakozódnak vala.

is

a

«

és átalkelvén a Dunán, ezeket a római uralkodás eltrésére kényszerítették. Késbbi, a Krisztus utáni

hajtották

második században él írók. mint Florus és Suetonius, dákok akkori királyát Kofisonsxk nevezik, alkalmasint

a

az odrysa Kotys neve által esvén tévedésbe. Horatius és

Augustus nem neveznek meg dák sem, a dák berohanásnak

királyt,

legközelebb

valamint Ovidius szemlélje,

a ki

nagyon íinni kezdé elhagyottságát. Hozzá is folyamodik az odrysa Kotys királyhoz, a ki magát Eumolpostól származtatta, tehát görög eredetnek mondogatta. így kezdvén verses levelét « Kotys, királyi ivadék, a kinek nemes származásának

neve Eumolpusig ér is

eljutott

hallgasd

fel,

ha a beszédes

a

hír

te

füleidbe

már. hogy én birtokodnak határában fekszem,

meg könyörg

szavamat, oh nyájas

rajtam, ha tudsz, pedig segíthetsz a Kegia progenies,

ciii

ifjú.

és segíts

számzöttüu

I»

origó

nobilitatis

Nomen in Eiimolpi pervenit iisque, (/oty Fáma loquax vestras si iam pervenit ad aures. Me tibi finitiiui parte jaeere soli I

Supplieis e.xaudi.

(^uamque

invenum

potes.

niitissime,

profiigo

.

.

voeem.

nani potes

.

.

(Ex Ponto

Lassanként Ovidius

i.s

adfer spein.» ÍI.

9.)

érezni kezdi a kiirnvezet hatását.

A BALKÁNI FÉI.SZIGKl A HÚ.MAI IKAI.KODÁS At.Á KKIIÖL.

*Magam

úgymond, felejtem a

is,

latin nyelvet,

67

már meg-

tanultam gétául és sarmatúul beszélni.* (Tristium V.

St

7, 12.)

egyik barátjának küldött levelében ezt

írja «Ne bogy hibásak verseim, a melyeket most csinálok, midn már szinte géta költ vagyok. Igazán, :

csudálkozzál,

szégyen

oh

géta

1

nyelven

melyben a barbár szók a

írtam

mi

Örvendj nekem,

összeillesztve.

durva géták

is

egy könyvecskét, a

módunk

Ovidius idejében

a

nyerek

tetszést

poétának kezdenek

thrákokon

szerint

tartani.

két

vannak vele, s a

>^''

rokon

uralkodik,

mint láttuk, a szelid Kotys és a nyers Rheskuporis. Ez

mindenképen igyekszik a Kotys birtokát magához ránha ellenállásra talál, erszakoskodik is. Augustus

tani, s

még

életében

tartózkodó vala. mert attól vévén az ural-

kodást, bosszújától lehete tartania (^cunctanter sub Augusto,

quem auctorem

ntriusque regni.

si

sperneretur, vindicem

metuebat).

De megtudván Augustus

halálát (Kr. u. 14.). Rheskuporis

a kis öcscse birtokát hadi ervel kezdé megszállani és a

várakat elfoglalgatni. Tiberius. a megtörténtnek felbontását szerfelett

gylölvén, egy centurióval (kapitánynyal)

izeni

a királyoknak, hogy ne vitatkozzanak fegyverrel. Legott elbocsátja Kotys a gyjtött segédcsapatot is

:

Rheskuporis

mérsékletet színlelvén, találkozást javasol, mert élszó-

val

könnyen

ségébl hely.

s

id

eligazítható a peres ü^y.

Rheskuporis cselébl és föltételek iránt.

Kotys engedékeny-

hamar egyeznek meg a

A megbékülést Rheskuporis

vendégséggel akarja megersíteni, melyen a vigyázatlan boros Kotyst békóba hogy csak megelzte

veri.

Tiberiusnak

a lesvetést

;

pedig

azt

írja,

egyúttal pedig gyalog

MÁSdlMK KK.IEZKI.

58

mintha a bastarnák és skythák

és lovas seregét szaporítja,

(sauromaták) ellen készülne. Tiberiusí azt

meg

ság nélkül történt

ságába bízhatik a

ha hamis-

se a senatus

nem

Moesia

propraetora

Thrákiába küldi katonasággal, mely a fogoly Kotyst vegye.

Harag

és

megöleti Kotyst

meg;

ölte

s

habozván.

közt

félelem

ítél-

szereznek.

Pandus.

Latinius

levelet

,

nem

hetnek, míg teljes tudomást

Ezt

:

a dolog, Rheskuporis az ártatlan-

egyébiránt se

;

feleli

által-

Rheskuporis

hogy ez maga magát közben elhalt Pandust is ellen-

azt hazudja,

egyúttal az e

séges indulatáról vádolja. Tiberius cselt csel ellen alkal-

mazván, Pomponius Flaccust. Rheskuporis kedves emberét,

teszi

nagy

Moesia helytartójává, a ki Thrákiába menvén,

gyanakodó Rheskuporist. hogy

Ígérettel reábirja a

lépjen be a római táborba.

mos katonaság

Itt

veszi körül, a

mintegy

Rómába, a

zetbe fogja. így vitetik

vádolva, a senatus által

a

Kotys nejétl

hol

királyságtól

Alexandriába számzetik, a

mindig

szándékait

íia.

is

megfosztatik és

akár mert szökni akart,

hol.

akár reáfogott bntett miatt, megöletik. ságot pedig Rheskuporis

tiszteletére szá-

mely mind szorosabb ri-

A

thrák király-

Rhoemetalkes. a ki atyjának

ellenezte volt, és

Kotys kiskorú

fiai

a kik. míg felnnek. Trebellenus Rufus

között oszták

el,

gondviselése

alatt

lesznek."*^

Ez

Kr.

u.

14-ben

tör-

tének.

A hegyeken él vad

thrák néji

nem

birt

a római ural-

kodásba beletördni. Saját királyainak is csak tetszés szerint engedelmeskedvén, annál nehezebl)en esett neki most a

rómaiak kényszerítése.

unják vala. mely minden seregbe

termett emberöket a római

A segédcsa])atokat is még pedig saját vezéreik

vitte.

ség ellen,

Kiváltképen a katona-szedést jól

csak a határos ellenalatt,

szerették volna

A

HALKAM

KiVmAI

KK1.S/.H;K|- A

Hozzájárult annak híre.

adni.

A I.K

i

>1

l

szerfölött

azonban fegyverre kapnának, követeik

neveié.

Ez

Mieltt

engedelmes-

által

marad meg

:

van szabadságot szeret

s

azért halálba

melyekben

öregeik,

készen

is

Egyszersmind a meredek sziklákon

mutatnak,

szi"(/y-

közt vannak. A punnoniak Segestikéig és az nak.

Fvárosuk

melyhez közel

Segestike.

továbbá Sirminm, az

(Sziszek);

nónia a Dravuson

túl

van Siskia

mellett.

üt

itáliai

Isterig lak-

Pan-

a Danuviusig terjed; népei hreuk-é^.

andizet-ek. i/ítion-ok. peiruMa-V. 7nazai-ak. desidiata-k, a

kiken Baton uralkodik, lígy beszéli

A okon

A

skordiskok a

Strabon).

el

terjednek

fribullus-okig

a triballus-

;

»i^si-ek laknak.

túl

karniai-nk

faluja

Teryeste (Triest)

azoknál Istria

;

kezddik, mely Póláig ér. A pannoniak és a tenger közt Ardia van. emelked tartomány; a japydoh (japodok) részint a pannoniak, Adria

részint az

felé

Igen

terjednek.

nép.

harczias

Augustus meggyengítette ket. Földjök kopár

de

többnyire

;

hajdinával és kölessel élnek. Fegyvereik olyanok, mint a galloké

;

testeiket

mint

pettyesitik,

többi

a

illyrek és

thrákok.

A

Paeonián^^ és Dardcmiún

észak felé az autariata-k

túl

Ezek hajdan igen hatalmas

illyr nép voltak. a só miatt folyvást az ardiaiakkal háborúskodván. Tudni-

földje van.

illik

—

közötti

A

vizet

így tudja Strabon

—

hegyeken tavaszszal megmentik, levegre

csapódik benne a

só.^"

E

az ardiaiak és autariata-k

ömlik

víz

teszik,

a

öt

s

völjiyekbe.

nap

alatt le-

só miatt szokták volt az ardiaia-

kat megrohanni az autariaták, kik a triballusokat és más illyr

népeket

is

szorongatnak vala. Hajdan a gallok szö-

vetségesei lévén Delphinek dúlásában,

nül jártak, mint a gallok. Újabb

a skordiskok. utóbb a rómaiak a sokáig ellentálló skordiskokon

A rómaiak

az

ardiaiakat

is.

oly szerencsétle-

idben

töré-k is

a

az autariatákat

meg, a kik végre

gyzedelmeskedének. kik

teníjeri

rablást

A IIAI.KÁM KKI.SZKJKI A Hi'iMAI IKA I.Ki inÁs ALÁ KKKt'l,.

ztek

volt.

mívelésre

nem

tender mellékeirl

:i

De

iszoriták.

toldmivelk

is

heljehl)

(i

tolván.

3

tVtld-

a föld terméketlen, majrok pedifr

nagyon

lévén,

megtogytak.

szinte

így jártak mások is, kik azeltt igen hatalmasok vajának, jelesen a gallok közt a /mio-k és s/:orkivesznek.

disfk-ok. az illyrek

közt az ardiai-nk. autarUita-k és dur-

dan-ok. a thrákok

a

makedónok, végre

ket

úgymond

Strabon.

A

nákról

mondja,

azt

Ister kifolyásánál, s

ér.

a'jro'.

-'iO

mai Morava vidéKülönben a bastar-

triballok a

Szerbországban laktak.

7.0.'.

rómaiak

a szigetekre. Thrákiába és lUyriába szo-

kein, tehát

TI

egymást,

a

skythák és sauromaták

triballokni a bastarnák. túlsó

támadván, ríták,

Elbb

friballu s-ok.

a

meg

fogyaszták

A

k()zt

mindnyájokat

azután

hogy a Peuke szigetet lakják az hogy a germán fajhoz valók (oysoov

rEf>aaviy.oö ^ávooc ovtsc).

A Drilon folyó befelé hajókázható és Dardanikához A dardánok^ kik hasonlóképen soknevüek (galabrioiok, maidok),

thunatok.

egészen

trágyadombokban vadak mind a mellett zene;

gödröket ásván, azokban laknak

:

kedvelk.

A

Haemiis mindkét lejtjén, egész a Pontusig (Fekete

tengerig) tolvaj

korall-ok. hes.'^us-ok. denfhelefá-k laknak,

részét birják,

még

a tolvajok

Forduljunk megint észak

A Tot?

mind

népek: de a bessusok. kik a Haemus legnagyobb közt

A sellktl

tolvaj-hírek.

—

felé.

géták és dákok egynyelvek rsTa'.c).

is

{ó'j.ó-f/Mzzo: eIoív ol \o./.o:

fogva (katarrhaetae)

keletre a

Pontusig. tehát az Ister mellett, a géták laknak; a sel-

lktl

fogva nyugatra, tehát a Danuvius mellett, a dákok

vannak.

A

hellének,

nyelv nemzetnek

úgymond

Strabon, a gétákat

is

thrák

tartják (óaoY/.tóiTO-j toíc Öpa^lv sö-voo?).

MÁSODIK FEJEZET.

Qii

Dion Cassius, Pannóniának kormányzója, Kr. u. 190. hogy vagy géták. vagy

tájban, a dákokról azt mondja,

a Rhodopén hajdan lakott dákféle thrákok.^' Tehát Dion Cassius

mint Strabon,

is,

két népnek

eredettnek gondolja a dákokat,

Mint tudjuk, a gallok Kr. kat a

Duna

észak

felé.

Az

Ister

(íster)

e.

s

összeolvadásából

délrl érkezknek

tartja.

279. tájban szoríták a gétá-

jobb partjáról annak bal partjára, tehát

mindkét

oldalán

mys-ek

is.

kiket

a

most

moesi-ek nevérl ismerünk, vannak. Ezektl származnak, így folytatja

Strabon,

azon

mysek

Phrygiában és Troasban laknak. maido-bithynek. bithynek. töztek oda, csak a

is,

Lydiában.

kik

A mygdonok,

bebrykek,

thynek mind Európából köl-

mysek maradtak

itt.

A

megnevezett

kisázsiai és a balkánfélszigetbeli thrákok közötti rokon-

ságot Strabon a Homérosból merített adatokkal nyítgatja.

Az Európából Ázsiába

is

bizo-

való költözésrl Herodo-

tos is tud.

Az Istertl fogva a Tyras a géták

felett,

ködik.

kietlenje

Ott veszett

majd

(Neszter) folyóig, a Pontus

terül, el

mely

szköl-

víz nélkül

szomjan a Dareios serege,

mely a skythák ellen indult volt. de visszatérhete. Utóbb Lysimachos is a géták ellen hadakozván, ott esett foglyul,

de Droniichaites, géta király, jószívsége szabadon

el, mondván neki, hogy jobb békében élni, mintsem hadakozni azokkal, a kiktl nincs mit elzsákmá-

ereszté

nyolni.

A

skythák és sarmaták külön saját szokásuk

kiherélik a lovakat

szelidítés

végett,

mert

az.

hogy

vadak, bár

kicsinyek.

A

Pontus partjain, az Isternek szent torkolatjától jobbra

Ish-os városka,

a miletosiak telepítvénye.

azután Towi.t

A ÜAI.KÁM KKI-SZI(iKT A líÚMAI

vagy lomii

(genit.-idos)

Apollónia, Krunoi,

l

RAT.K"I>ÁS AI.Á KEHI

(génit. -oiiiin

görög

Odessos

),

65

I..

továbbá

lúi/ltdis^

még pedig

városok,

miletosi telepítések, vannak. Kallatis és Apollónia között

Bízoné

van.

Mescnihria

niegarai

telepítés

neve

;

az-

eltt Menehria vala, azaz «Mena városa », a telepítnek

neve Mena, a város pedig thrákul hria iJpíac xaXoufiévYj?

Selys városa

Ezek

a

d'pctx'.aií)

s

(tf^c

lévén. Selynthria

is

Ainos azeltt szintén Folti/mbria

;

pontusi

zóXsco'^

annyi, mint volt.

melyeknek némely

görög városok,

neveit Strabon fejtegeti. Föltetszik,

hogy az

nem

író

említi

meg

az odrysákat,

kik Thukydides idejében hatalmasabbak valának a make-

dónoknál. Ennek okát abl»an találhatni meg. hogy Strabon idejében az odrysa fejedelmek

már

a

rómaiak védenczei

valának. 3.

ma

A is

Herodotus és Strabon

tanúsága

szerint,

melyet

helyesnek tartanak, a Balkán-félszigetnek nyugati,

vagyis az Adriai-tenger felé való részén

a keleti,

illi/r.

vagyis a Propontis (Marmara-tenger) és Pontus (Feketetenger) felé való részén thrák népek laktak. Határvonalt

búzni és mondani, a középen lakó melyik nép tartozott az illyrekhez, melyik a thrákokhoz, soha sem volt

Strabon

maga

illyrekhez. a tribalhisokat. kat.

A

könny.

az ardiaiakat, autariatákat. dardanokat az

odrysákat.

myseket vagy moesieket, getá-

bessusokat

thrákokhoz

a

számítja.

—

minthogy délre a makedónok, északra a dardaniaiak valának határosaik, inkább illyrek voltak, mint magok a makedónok is Herodotus illyr népnek paeoniak,

;

tartotta.

Savus,

A

paeoniaktól

különböz pannoniak, a kik

Dravus mellékein

s

észak

felé,

a

a mai Magyar-

ország dunántúli részében laktak, az illyrekhez tartoztak volt.

mieltt a gallok uralkodása alá jutottak,

Hunfalvy: Oláhok története.

s

mintegy "^

MÁSODIK

66

KK.IKZKT.

Megjegyzésre

elgallosocUak.

hogy a Baton

méltó,

feje-

delem-név, mind a pannoniaknál, mind az illyreknél elfordul; Kr.

e.

200. tájban a dardanoknál

fejedelem vala. Az odrysáknál

Az

Azonképen

hanem

a thrákok

ázsiában, jelesen

is

Baton

nev

a Kotys név gyakori.

nemcsak az Adriai-tengernek nyu-

illyrek rokonai

gati (balkáni),

meg

keleti (itahai)

rokonai

partjain

Propontison

a

Mysiában,

Bithyniában,

is

laktak.

Kis-

túl.

Dardauiában

Mind Herodotus, mind Strabon Európából

ismeretesek.

való kiköltözésrl tudnak Kisázsiába.

Az sai

Ez a

és

illyrek

hasonlók divat

;

thrákok

testeiket

talán

az

is

életmódja, fegyverei,

szoká-

mindnyájan pettyesítik

illyreknél

tartott

tovább,

vala.

mint

a

Ezek korábban szoros viszonyba jutnak a görög míveltséggel. még pedig nemcsak pontusi hellén

thrákoknál.

városok,

hanem utóbb Thrákia déli által is. Az odrysák

uralkodása

partjain az athéneiek

Sitalkes

királyai

és

Senthes inkább görög, mintsem barbár thrákok valának Ovidius kortársa pedig, simus), szinte görög seit

;

a szelid Kotys (juvenum mitis-

költ

lett.

is

a ki Ovidius latin ver-

érti vala.

egymáshoz Az maradványának az albániai (arber). vagy illyr nyelvek arnauta nyelvet tartják. Az albánok, arberek, vagy arnauták a régi Epirus hegyes tartományának lakosai. Bizonyosan Gentius király ideje óta nagyon megváltozott a nyelv, a melyben most a görögnek és latinnak nyomai nagyon is láthatók, mint megannyi bizonyítékai a

Az

illyr és

thrák nyelvek

hasonlók, mintsem

is

egymástól

talán inkább

különbözk

lehettek.

görög és római befolyásnak az Epirus lakosaira. A dák és géta név egy nemzetet jelentvén (csakhogy

ama név

a rómaiak eltt, ez a íröröiiük eltt volt isme-

IIAI.KÁM KKI.SZUiKT A ItÚMAl rUAI.KiiuAs AI.A KKHI

A

()7

I..

retesebb) a dák és g,éta nyelv azonos vala. mint Strabon is

Annak küls

tudja.

termete, ha szabad így mondani,

nagyon nem különbözhetett a latinnak termetétl azaz rövid és hosszú szótagjai körülbelül olyan arányban :

lehettek, mint a latinéi. Ovidius,

midn

géta nyelven

irt

költeményt, alkalmasint megszokott hexameteri és pentameteri versformáit alkalmazta. Tehát a géta-dák nyelv-

nek küls termete olyan

lehet

vala,

mint a latinnak.

nem maradt meg semmi. nyelvbl is csak egyes szók

Kár, hogy Ovidius géta verseibl

Tehát ebbl

a

géta-dák

vaunak meg. melyekbl különösen újabb idben a bécsi €gyetem tanára, Tomaschek Vilmos, a nyelv mivoltát igyekezett kideríteni.

Dioskurides Neron idejében, mint orvos, a római sere-

növényekrl dák neveit

gekkel sok országot jára be,

s

munkát

gall (kelta) és

is

abban a füvek

irván.

felhozza.

az

orvosi

Ezen dák botanikus neveken kívül a római

és görög írókban sok dák személy- és földrajzi név található.

Tomaschek a dák szók megfejtésére leginkább

keleti irán rV)aktriai

)

árjaságot alkalmazhatta.^^

némelyeknek sával,

Burvista

Dekebalos hatalmast.

nevekbl fekete

A

megfejtett

jelentését, a nyelvészeti

közlöm.

sokat

5'a/w;j.oXÓY'irja=)

gépeit,

valának,

elfoglalt részeirl

és barátai

az

lemond, neki

is

8 arra megnyervén a dák

beleegyezését, akarata ellenére

Traianus elé

hódol a

borulván,

foglyait,

alattvalók

a rómaiak ellenségei

pedig

ellenségei és barátai lesznek.

is

a dák király végre elhatá-

:

fegyvereit,

kiadja

többnyire romai

kik

gépészeit,

ji)vben

íiogT

j,

fegyverét leteszi

gyznek. Követeket

is

s

indít

Rómába

a senatushoz, hogy ez is megersítse a békeEz meglévén, Traianus az elfoglalt részekbe rizeteket rak, maga pedig a Sarmizegetusában lev táborát elhagyja s Italiába téré. Az eddig (101 102.) viselt háborúnak eseményeit az oszlop képei részletesen eltüntetik, a mit, bár érdekes volna, mégis mellzök utánok kötést.

—

elbeszélni.

Dekebalos követei, fegyver nélkül kel,

mintha foglyok volnának,

könyörgenek,

békéért

Traianus pedig diadalt teltetek

melyet

összekötött kezek-

s

meg

senatus

a

s

«dákiai»

tartá

meg

üle,

is

ada.

dísznévvel

tisz-

meg.

Ámde Dekebalos nem

mert hamar híre kezde járni, hogy

a béke

is

kik a békekötést javasolták

bosszút

áll,

kikötéseit,

megint elfogadja a

szökevényeket, az ersségeket helyreállítja tetgeti,

a seuatusba,

eresztetvén

volt

;

azokat bün-

s

a jazygeken

kik Traianusuak szövetségesei valának,

s

országuk egy részét pusztítgatja, mit ajazygek Kómában elpanaszolni

nem

a senatus újra Traianus

ismét

nem másra

mulasztottak

ellenségnek

maga

bízni.

el.

Ezért,

nyilvánítá

meg ki

készüle a háborút

a többiért,

Dekebalost. viselni,

Az oszlop képei a seregnek

sát az Adriai-tenger partjától, talán

Anconából,

s

s

azt

elindulás

a túlsó

A

partra

val()

történt.

Az

D'XÁN

IlIUnDAI.OM AZ ALSA

IíiSmAI

kiszállását

inutAVfJrls:.

iniperafor a

lovassági,"

79

III..

mi lO-ben tavaszszal élén

lovaf;'ol,

s

azután

Ugyancsak a képek dákok megtámadnak egy ri'imai ersséget, de visszaveretnek. Egy más képcsoporton Traianus a hódoló benszülöttck megadását fogadja el, a mi Dión Cassins elbeszélését igazolja, hogy sok dák Traianushoz állván által, ezért is könyörge Dekebalos a béke fentartásáért. [játjuk ebbl, hogy már hasonlás esett a dákok között. Mindamellett Dekebalos reá nem állhatván, hogy általadja fegyvereit és magát az ellenségnek, mind szorgalmatosabban gvííjtögeté seregét, s a határos népeket is követeivel járata, a kik megoktassák, hogy ha elhagyják Dekebalost. saját vésztket készítik el hogy biztosabb és könnyebb vele együtt, mint nála nélkül védelmezni szabadságukat hogy ha elnézik a dákok bukását, annál könnyebben lesznek maguk is a rómaiak zsákmányává. Úgy látszik azonban, hogy most nem sikerült szövetsénajry sakasá";' küzt áldozatot teszen. iwrerint,

a

;

;

geseket szereznie, azért álnoksághoz folyamodék. Traianus

Moesiába érkezvén, lalva.

A khíd

ott

a hadi készületekkel vala elfog-

volt készítve,

el

akadály nélkül járhassanak

melyen a római seregek

által

a

Dunán.

«Ezen a

mven, úgymond Dión kozni.

a híd

Cassius. nem bírok eléggé csodálVannak Traianusnak más kitn épületei is de felülmúlja mind. Négyszeg kövekbl való húsz :

hídoszlopa van. egymástól százhetven római lábnyi távol-

ságban. Mindegyik az aljba épült részén lábnyi

magas

és

hatvan lábnyi

lehetvén kivenni a medrébl, költséggel történt

az építés'

—

kiált

meg tol

széles.

A

százötven

folyamot

nem

mily roppant

képzelhetni

az iszapos aljban

Dión

felül

é-s

mély vízben

Cassius.^"''

Traianus személyéhez mindenkor

könny

volt juthatni.

HARMADIK FEJEZET.

80

könnyebb most.

midn

annál

is

lalva.

Ezt jól tudván Dekebalos, néhány szökevényt indíta

készülettel vala

elfog-

Moesiába, hogy a császárhoz hozzáférvén, megöljék. De gyanússá levén az egyik gyilkos, azt elfogták, és a kín-

padon kivallaták vele a gonosz szándékot, mely így meghiúsult. Másik álnoksága Dekebalosnak ez A római tábornak egyik, a háborúban kitnt vezérét, Longinust, magához hívatá, mintha valamely meghagyás-

nak

teljesítésérl volna szó

(ójc

Traianus elutazása után maradt, melynek végrehajtására

felügyelni.

hívást, de

De

r.rjozzrt.y^rpó^xiva.

is

Dekebalos

t

-oi-

szerint

Sarmizegetusában római tábor

alkalmasint

tatá,

xrj.

Emlékezzünk hogy Dión Cassius eladása

Tjaojv).

tiszte

volt

a békekötések

Longinus elfogadá a meg-

egy centurióval együtt letartóz-

és Traianus terveinek kivallatására igyekvék rábírni.

raitsem tudhatván

meg

Longinustól, ezt

béklví"*

nél-

küh fogságban tartá. Traianushoz pedig követséget ereszt, mely a Longinus kiadásáért a Dunáig való területet, s a hadi költségek megtérítését követelje. Míg a követség abban eljárna s Dekebalos a között habozna, elveszítse-e Longinust. vagy nagy árért életben hagyja-e ez, hogy :

Dekebalos szorosabbra ne tegye a fogságát, azzal áltatá

hogy

ki fogja

levelet

A

is

t

engesztelni Traianussal,

készíte, melyet

szabados

által

st

azt

kérelmez

szabadosa Traianushoz elvigyen.

pedig mérget szerezvén magának,

miután az már elindult

el,

volt, éjjel

megivá

ezt,

és meghala. Erre

Dekebalos, a Longinus fogolytársát küldi Traianushoz, a

Longinus

holttestéért, tíz foglyot ígérvén és

a szabados-

nak kiadását követelvén. A centuriótól tudá meg Traianus, a mi Longinussal történt. Azonban nem ereszté vissza sem a centuriót, sem a szabadost, mert többre tartja vala a birodalom méltóságát, mint Longinus eltemettetését.

A

UllliUiAl.oM

l!. vojj.ílovtíc).

valának meghalni, mintsem hazájokat elhagyni. S

nagy

dolgot,

végeztem

A által,

úgymond

Traianus,

mintegy

öt

év

ezt

a

alatt

el.^^'*

vagy dákok, a halhatatlanságba való hitök kornak legkiválóbb nemzete. Prófétájok,

géták

a régi

Zamolxis,

a

hagyomány gét, talán

Mózeséhez hasonlít; is a szóEgyiptomban szerezte meg bölcsesé-

héberek szerint

a halhatatlanságba

való

a Burvista dák király idejében

tomban járt volna. A szóhagyomány, mint

élt

hitet

is,

Egyip-

láttuk (a 43. lapon), kapcsolatba

hozza Zamolxist a híres Pythagorasszal

képen Egyiptomban tanúit volna. helyütt (a 394. lapon) azt

a Zamolxis reáolvasásait

Dikenaeos^

is.

reformátor

is

is.

a ki hasonló-

császár egy

Julianus

megemlíti, hogy énekelték

(£7ri|)i^áí;).

A

mit

olvasásnak nevez, az egyéb, talán oktatás

Julianus reáis

lehet.

Mert

Vendégségben » a Zenon philosophiai állításait (SóvixaTa) is énekelteti magával a l)ölcscsel. Ugy hiszem, a Zamolxis reáolvasásai összevágnak azon tudósítással, mely szerint a

*

az agathyrsek a törvényeiket szokták

elénekelni. Lehet,

hogy a szóhagyomány összezavarta az agathyrsek énekeit és a Zamolxis ráolvasásait.

A

RÓMAI IlIHOnAI.OM AZ

AI.SÚ

DINÁN h'L.

8'5

Ezen reáolvasások vagy énekek alkalmasint a gyógyításoknál

az

Sokrates Charniidesnek tofjíjását

divatoztak.

is

meg

fiível

reáolvasással akarja gyógyítani, mert e nélkül

mitsem

orvos-ín

használ.

úgymond

Azt,

Sokrates,

Potidaiánál táborozván, a Zamolxis felekezetéhez tartozó

egy thrák orvostól tanultam meg. mely felekezet a hatatlanságot

hiszi.

úgyde csak gessé.

A

reáolvasás

egészséges lélek

t.

i.

teszi

a testet

meg

Fájdalom, nagyon keveset tudhatunk

üstökös

(xoar,rí'ci

és süveges (tíCko-

De többet e neveknél nem tudunk A nápolyi múzeumban egy fogoly-szobor dák elkelt a melynek

megadó fájdalmát megilletdés

nél-

ez süveges, de süvege alól süríí haj

ki.

Traianus de

midn

nem nézhettem:

omlik

a géta-dák

utolsó

osztályt említ.

ábrázol,

kül

egészsé-

idben, különböz, nemesebb osztályokból állott. Dión Cassius Hogy, legalább az

nemes és mondja meg, róluk.

is

'^•'

nemzetrl.

'fópo'.)

hal-

a lelket gyógyítja,

nem

a dák-géta államot

irtotta,

nem

is

megsemmisítette ugyan,

irthatta ki a nemzetet.

Nemcsak

maradtak dák nemzet alattval('»k, hanem a provinczián kívül szabad dákok is, mint a következ a provincziában

történetek

mutatják.

Dák

segédcsapatok

pedig

sokáig

el a római seregekben. A dák háború, tehát a dákok teljes legyzése, 107-ben fejeztetik be. Traianus, úgymond Dión Cassius, városokat kerülnek

lakosita

suk,

ly.arwx'.'jsv)

a tartományban. Eutropiusban olvas-

hogy az egész római világból gyííltek

az új lako-

a feliratokból pedig, melyek ságok, azt tudjuk meg, hogy azok a lakosok leginkább

sok;

^"^

legigazabb tanú-

az ázsiai tartományokból, azután Pannoniából, Noricumból,

különösen

bányászok Dalmatiából,

csak legkisebb

HARMADIK FKJEZKT.

84:

részök déli Italiából, Apuliából származtak

római

az új

Az Apuliából valók görög nyelvek valának; latin nyelvek nem kerültek ki Italiából, mert ez maga is néptelen vala.^'' A provincia megtartotta a Dakia tartományba.

nevet.

A

római gvzó'k

változtaták

a

Hispánia, Lusitania, Gallia, Belgium,

vetia, Vindelicia,

nevet

is.

mely addig

gatás és hadi

Britannia. Hel-

tartott,

míg benne

kormány meg nem sznt.

meg-

stb.

Meghagyták

ennek.

a

Dakia

a római

^'*

De még

való:

egy

igaz-

azután

az irodalomban.

élt

A

tartományok

Xoricum, Pannónia. Dalmatia

czáfol hatatlan bizonyságai

is

meg

melyeken megismerték, azokon igazgatták

régi neveit; a is.

nem

legels dákiai

nust

említi

meg.

108-ból

felírás

már Dakiának els

felirat

110-beli

helytartóját. Terentius Scauria-

Pénzeken

112-tl

fogva

«

Provincia

Augusti, vagy Augusta Dacia »-nak neveztetik. Dakiának

római

vagy

provinciává

tartománynyá

levését

104—112 közé tehetni. ''•' De általa a birodalom védelmi vonala nem az a Duna maradt. Dakiát úgy nézték, mint kívül lev provinciát. ^^" Gyenge hadi ert is volt

dák fváros az

Trajana

új

})rovinciának

is

tehát

változott

a vonalon kapott.

fvárosa.

A

Ulpia

lett. Leginkább itt és a közép aranybányák kerületében telepedtek az új lakosok. A Dakiában szállásoló legii'»nak is Apulumban ((4yulafejérvárhoz közel) vala állandó tábora.

Sarmizegetusa

Maroson,

meg

az

Hadrianus mind a két dák háborúban vala elfoglalva, másodikban a Minerva prima légiónak vezére lévén. Azután mint legátus alsó Pannoniában kormányozok, s ekkor 108-ban a jazygeket l)ünteté meg (compressit, a

a

mint

a

latin

író

mondja),

'-'

a

kik.

úgy

látszik,

nem

A

valának

1!('>MAI

niHiiPAI.oM A/

lu egeiéged vo

AI.Si'i

liINÁN

azzal, a mivel

85

III..

Traianus szövetséges

voltukat a dákok elleni liáboríiban viszonozta. Alig hogy Hadrianus Ci^ászárrá (117 holt tetemeit

húzá a hadi erdt

az

látja

vala,

Traianus

és

túli

tarto-

meghódított

az imént

hogy megtartani nem

hogy a jazygek

híre Ion.

lett s

EutVatesen és Tigrisen

mányokb(')K melyeket eldje

mert

IHS)

az oszlopheli sírba takaríttatta, legott vissza-

bírja.

rokonaik

a

volt,

Nemsokára

roxolánok

is

feltámadtak. Hadrianus Március Turbót Pannóniának és

Dakiának ideiglenes kormányzójává teszi, hogy végezmaga pedig, elre bocsátván seregét. Moesiába mene. s kiegyezkedék a roxolánok királyával, zen a jazygekkel.

vala panasza. Ez megmeghagyván neki az Egyiptom hogy nagyobb legyen a tekintélye.'-^

a kinek a kevesbített

miatt

díj

lévén Dákiát Turbóra bízá, praefecturájat

is,

Talán ekkor rontatá

le

Hadrianus a Traianus hídjának

fels készületét. Mert Dión Cas.sius (210-280^ ezt

«A

korunkban

mi

láthatók

még

a

híd

nem

ez a híd

írta:

használ

melyek

oszlopai,

a

Duna meg van

vinciálisoknak

hogy

könny

Hadrianus

de

hogy

nem

volna.

netalán egyszer,

mikor

nincsen semmi, a mire az emberi ész képes

Traianus ugyanis attól tartván,

többé,

mutatják,

fagyva, háborúja legyen a dákiai pro-

(töv. 7í3f/av 'Pw'j.aío'.?), azért építette

átjárása legyen a

pedig attól félvén,

segít római

a hidat,

seregnek:

nehogy a barbárok, ert

vévén a híd rein, könnyíí átjárást találjanak Moesiába, azért elszedette a hid

kája

támad*).

padlózatát.*

Hadrianusé

pedig

'-"

A Traianus

véd

vala.

s

politi-

ez talán

hogy a dákiai provincia nem neveli a birodalom erejét. De akár az aranybányák és só-aknák, akár az új telepedések miatt, még sem hagyta el úgy,

által

is

látta,

HARMADIK

86

FK.IEZET.

mint az Eufratesen és Tigrisen

tüli

tartományokat. Egyél)-

ha megtudjuk, hogy Hadrian

iránt

alatt tétetett az alsó-

pannoniai legio Acumincumból Karlovicz tájékán, a jobbpartjáu, legio

(U-Buda)

Aquinriimha.

s

(Komárommal szemközt)

Bregetióha,

Duna

a fels -pannóniai :

azt

is

gon-

hogy azon idben Hadrián inkább a jazygekkvádoktól tart vala, mintsem a Dákiát észak és

dolhatni,

tl

és

környékez barbároktól.'-* (138—161) uralkodásának

kelet fell

Antoninus Pius

elején

a

dákok fölkelésérl van szó, mert azt olvassuk Capitolinusnál. hogy az imperátor megtörte a dákokat. '-'' Hihet, hogy nem a provinciában él, azaz alattvaló dákok voltak azok.

hanem szabad dákok. Több mozgalmat nem

említ senki Antoninus Pius idejében

;

a dákiai tartomány

tehát békében fejldhetett.

Antoninus két

férfit

jelölt volt

ki

utódainak,

Verust és Marcus Cinniust, a ki adoptióval

Antoninus nevet nyerte, híressé (161

A

Marcus Aurelius név

s

alatt vált

— 180).

parthusok

nem valának

k

ményekkel megelégedve, vala. melyet a

A

elfoglalására.

a Hadrianust('»l nyert enged-

még Armeniát

ösztönzé Yologesest

halála

követelik

Armenia

senatus beleegyezésével Marcus Aurelius

az adoptio által mintegy atyafiává

Armeniában

pedig Avidius

is

római birodalom nem hagyhatott oda. Talán

az Antoninus Pius

keletre. Ott

Aelius

az Aurehus

Cassius

lett

Aelius Verust inditá

Statius Priscus.

nyertek nagy

fogva Marcus Aurelius és a

Kómába

Mesopotámiában

gyzelmet, minél-

visszatért Aelius

Verus

diadalt ülének 166-ban.

Mindjárt

ezután

jazygek és más-más s

önték

el

167-ben

a

markomannok,

kvádok,

népek trének át a Dunán, a határos római provinciákat, Dakiát is. Ezt nevíi

A

1{''>.MA1

HlKiiDAI.OM A/

AI.S

-

túli»

mit a

dákok

szabad

mert egy. Alsó-Kosalyban

latin

«vallum»-nak.

nyelv

nevezi a

azt

magyar nyelv gyepiinek.^*" Erdélyben

gyakran

találtak

melyek

arany-pénzeket,

súly és veret szerint különböznek a római aranypénzek-

eredetek.

tl, tehát barbár

Rajtok

hol Gordianus feje

sugaras koronával, hol Philippus Arabsé, hol egy isme-

Sponsianus

retlen

császáré

van,

többnyire

érthetetlen

dák kostobok népnek. Gooss Károly általában a független dákoknak

körülírással. Eckhel. híres numismatikus. a

tulajdonítja, kik

q^y ideig kényszerszövetséges viszony-

ban állottak a rómaiakhoz.'^'

A

dolog

pénzek

nevezetes

azért

— bármelyik

népéi

— mert azt bizonyítja, hogy a 238 — 249.

Dakiának

lakosai

nem mind római

is

ama

években

alattvalók,

annál

kevesbbé elrómaiasodottak valának. Philippus Arabs uralkodása (243

— 249)

nemcsak

álta-

lában, de különösen Dakiára nézve nevezetes. Mert ennek

számára külön pénzver az

úgynevezett

«dák

állita

kerültek

fel.

ki.

a

melybl

Azokon a

a

két rendes légiónak jelvényei,

meg

a veret éve láthatók. Ezen dák

provinciának geniusa, az oroszlán és sas.

mhelyt

pénzek*

pénzverés 247-ben kezddik. Philippus északi Magyarországbeli

karpokkal, kik a Dunáig dúltak

volt.

germánokkal

és a

szerencsésen hada-

kozván, mint Germanicus Maximus és Carpicus Maximus.

92

HARMADIK

diadallal vonnia be

Rómál)a 248-ban,

FK.IE2ET.

hol a

birodalom

ezer éves fennállásának ünnepét ülték.

Mindjárt az ünneplés és diadal után a gótok Moesiába

csapának be,

kiket

Decins.

Fülöpnek hadvezére,

alig

legyzni. Mert 24y-ben a gót király Ostrogota ismét

bírt

becsap ^loesiába és Marciano])olist megszállja. Minthogy Ostrogota seregében Dakiának határos népei, a Körösök

mellékeirl az asdingi vandálok, azután tajfálok, karpok,

peucinek valának, kik csak Dakián keresztül juthattak a

Dunára

és a keletrl

jöv

gótokhoz: tehát

ekkor

ezt

a

provinciát teljesen elárasztá az ellenség.

Akárhonnan származtak is a gótok, a nyelvek tanúsága, mely nem tévedhet, azt vallja, hogy néhány századon keresztül a mai Oroszország belsejében, vagy a balti tar-

k

tománj'ok közelében tanyáztak

s

azután

terjeszkedének

a Xeszter és Deneper folyók mentében a Pontus

Fekete

A

vagy

ég és a déli föld zamatos gyümölcsei hathatósan vonják az északi barbárokat dél felé

;

tenger

felé.

déli

akkor pedig a római birodalom hanyatlása, melyet követ gyilkolása elég hangosan

az imperátorok egymást

még inkább

hirdet vala a világnak,

Most nevezik

249-ben a moesiai

is,

imperatorrá. lázadnak

ki

félelem közt jelent be a

Decius

s

fel.

A

senatusnak.

senatorok közt

mert a légiók szelleme nagyon változó,

bátorítja,

ügymond.

ket. melyek Marinust mit Phili])pus nagy

bátorítá

légiók,

lehet,

hogy

e pillanatban

már Marinus

nin-

csen többé. Philippus a bátorító Deciust küldi Moesiába. ki

vonakodva fogadja

a mitl

félt

volt

:

el

a küldetést,

a moesiai légiók

t

mert az történik, kiáltják ki impe-

kénytelen Italiába indulni Philippus ellen, a

ratornak,

s

kit fiával

együtt Veronában megölnek.

Decius (249

— 251)

néhány havat Rómában az

igaz-

A lío.MAI

AZ

l!ll;ci|>M.iiM

jratás helyreállításával

1>I

NAX

pUok

töltvén, a

második

a/ alatt dúlván a

Al:>I.M

ALSl")

részén u\e^ az alsó.

dákiai részén

a liirodalniat.

hagyta

azért

DTNÁN

99

tTi..

nem védelmezhetvén a melybl bizo-

Dákiát.

el

nyosan már az elbbi években kiköltöztek

volt a

r(>mai

és elrómaiasodott lakosok.

Dakia mintegy százötven évig (107—257.) állott a r volt;

mai Zajkán-

Hadrianus

alatt

«Colonia Ulpia Traiana Augusta Dacica Sarmizegetusa lett

s

238. óta a

«

metropolis* ragaszték-nevet kapta.

Apuluin C'AtcooXov). Vagy 300 feliratból

bl

bizonyítható,

magasságig

hogy

terjedett.

ez a város a

melyen

Traján idejében a legio

1.

ma

adjutrix

a legio Xlll. gemina építé

s

egyéb

Maros

Fejérvár van.'"' s

Már

ennek elmente után

ott álland(') táborát.

közséíínek neve eleinte «Canabae»

leletek-

folyótól azon

volt.

Hamar

A

polgári

virágozni

A KóMAl ItlKollAl.oM AZ

kezde, úgy liogv szinte Aurelius alatt, a/.ért

IH

AI.SiS

Municipinm Aurelii

azt a joiTot nyervén,

>

Marcus Aurelius

Marcus

lakosokat kapott,

új

Apulum ln a neve;

Septimius Severustól

is.

hogy évenként választhassa magistra-

neve ^municipinm Septimii^

tiisát,

lül

Tl't,.

Sarniizeiretusát.

íeliilraíilta

alkalmasint Apuliából.

a niunicipiummá emelt városnak

különben

XÁX

coloniát

is

—

Ion.

Apuhinihan

a colonia és a

telepítvén,

municipium egymás mellett fejldtek. Caraealla után sokat a két község, egy felírat 250-bl Deciust nemcsak «restitutor Daciarum »-nak. hanem a *nova colonia Apulum* alapítójának is dicséri.

szenvedvén

Apulumlx'd az

12 millényi

út

'^*'

a mai

távolságban,

Nagy-Enyed mellett, Tövis felé Brucla volt. melyet Ptolemaeos nem említ meg. Egy felírat az aranybányászok társulatát (collegium aurariorum) nevezi meg. Valószíníí.

hogy

itt

történt

az

midn

arany-beváltás,

arany-

az

az Alhurnus major és minor VörösAmpela (Zalatna) még nem valának nevezetesek. (Brucla talán Brutia) Ptolemaeus sem Bruclát. sem Alburnust. sem Ampelát nem ismeri. Megint 12 millényi

V)ányák helységei, ])atak)

(

és

távolságban Salinae (XaAíva:) van,

bizonyosan a

maros-újvári sú-

aknák, melyek a régi mívelésnek nagyobb nyomait mutatják,

mint a tordai aknák. Más 12 millényi távolságban a

mai Torda.

Egy mille-k 110-bl «PotaissaNapocae»-nak

nevezi; tehát

Fofaissara

ennek vicusa

(Ilarpo'r.'j'jov

Xajjora

is

;

ez

Septimius Severus coloniává emelte,

volt.

mit ez a felírat

találunk

|

bizonyít

[Só.-o'r/.a)

Dakiának, Kolosvár

:

«Decurio coloniae Potaissae».

legjelesebb

helysége

vala

északi

;

Antoninus

Pius alatt municipiummá. Marcus Aurelius és

Commodus

alatt

mellett.

Traján alapítá

pedig coloniává ln. azért neve

Aurelia Napoca*

is.

102

IIAKMADIIC

«

Innen észak

lete terjed,

A bels Dakiának a

mai Mojgrád

számos

Torma Károly nyomozásának

felé

a ki Optianat^ Largianát^ Certiát

úgymond Gooss

fedezte ».

Még kettt

terü-

szinte föl-

Károly.

északi határa Porolissum (llooÓA'.a-;ov)

Szilágy megyében,

mellett,

felirattal

mit

Torma

bizonyított meg.

említek

Budak-patak

tábort a

l-i:.Ii;ZKI.

mai Erdélyben,

a

római

a

azt

mellett, Besztercze városától keletre.

melynek romjait a magyarok Várhelynek, a németek Burghallennek nevezik s azt az utat. mely Apulumból az Ojtoz-szoros felé vitt, a melyen Marcus Aureliustól szabad közlekedést nyertek a jazygek a roxolanokkal. ;

Erdélyen kívül legyenek megemlítve

Ptolemaeus nem hoz

fel.

helységen ment

Traianus

Továbbá

Tsierna

(Orsovaj

;

mellett),

meg

:

Berzova. melyet

(Au'.'jí':),

e két

;

és Drobetae (Turn-

dák Komklava, a

a

mert

els hada, mint láttuk. . valahányszor

imperatort vagy küldöttséget

Politikai

ki

indí-

joga nem vala ezen eonciliumnak.

Terentius Scaurianus 110-ben a colonia Sarmizegetusát alapítván, ezt Jupiternél. telé (Jovi liatorij

;

Bomulusnak

és 3/arsnak szen-

Optimo Maxirao. Romulo. parenti Marti auxi-

tehát

a

római istenséget vagy istenségeket az

A

Új

piovinciáiiak

hazája

A

Jupiter Erusenus

is

NÁN Hl.,

lOH

De Jupiternek

Itáliába;

eredeti

az a ^ürög vagy

st másutt

is

már

dakiai feliratokban Jupiter Tavlanus,

mi azt

elfordul,

karok

illet lakosok galaták és

nösen Taviumban és Kariában is

III

Itália volt;

is

költ()zött

honi istenné vált.

azt

AI.Si'i

isteneivé tette.

is

nem Kóma, nem Olynipusról

trójai

AZ

ItlltoOAI.nM

1!;iim

Szörény

Csernecz között épült, a

törökök

Duna

Severinum)

sellin

a

és

mai

melyeket a

alul,

kapi/nak, azaz Vaskapiinsik neveznek.- Ezt

(/eniir

a véleményt

A

seii

is,

sok felhozott okból,

magáévá

teszi.

hozzá csatolt jegyzetben elmondja, hogy a Severinutn

szó

csak

magyar S2öréni/-h\ vau elcsavarítva (est hogy annak legkisebb köze sincs a Sei-fvits

a

detortuml.

s

n'tmai császár nevéhez, a mint az oláhokkal együtt Öulzer

(Geschichte von Üacien) meséli. Tudniillik Tiirnu-Severinhez

Duna

megcsudáltam,

s

melylyel szemközt, a

a megfelel hídfnek

én akkor

A

reá. teszi

:

nagyon

közel

partján egy hatalmas hídto. melyet én

nem

láték,

van

a

egyszer

Duna jobb

partján,

romjai vannak, melyeket azonban

—

legalább most

Tum-Severin pedig szó

tehát. így

ott is

szerint

nem emlékezem Sroeriit

okoskodik a közvélemény,

s

tornyát

Engel után

is így okoskodnak, hogy mind a név. mind a nagy rom Severus császárra vonatkozik, s ezt a rumén nép szóhagyománya rizte volna meg. Ennélfogva, a magyar Szörény név a Severusból volna elcsavarítva.

és ellenére az írók

nem pedig

ez amabból, a mint Engel gondolta.

A magyar nak.

A

Szörény

nem

tagján van a hangsúly

tások

lehet elcsavarítása a Severus-

görög írók Sso^f^oc-t vezére.

;

irtak.

Ennek középs

szó-

a hangsúly pedig a szócsavari-

Valamint a caballusból

lett

,

a

HAKMAniK FEJEZET.

108

.lohannesböl

»Jean>.

lett

a Stephanusból

vagy

hogy magyar példát

vegyek,

is

Severusból

a

így

:

soha

vált volna,

iszvip'r

még a

s

Istv^m

lett

pedig

nem

szver

is

Hát

szörény.

iurn szó mit mond. mire tanít? Vájjon ez a latin-

rumén

Ez a magyar magyar pedig a német turm (thurm)-ból lett. A magyar torony és a rumén turn tehát ott a németek megjelenése eltt nem volt, nem is leheAz ott megjelen német egy 'Szörényer-turm»-ot tett. láta. vagy maga is építe s ez a johannitákhoz vezet ból vált

/orowynak

szó

Dehogy, dehogy

?

I

a

utánozása.

;

kiknek

vissza,

IV.

Zevrino* adományozá. a

mai

A

írás szerint: szörin

eltt megvolt ugyan

1247-ben

Béla

*totam

=--

már

A

szrén.

terram

johanniták ideje

Zevrin. Szörin. Szrén,

turm. toron}^ csak azoktól

származhatik.

de Zeurino*, «terra Zeurin*

—

így

áll

de a

Ezt a «terram az 1251-ben kelt

megersít oklevélben -- Densusian rumén

pápai

de

nem más, mint

nem

jelent tábort,

pan. kimpin* szó mezt, mívelhet földet jelent. rényi

toronyhoz

bizonyo.^an

ilyen

fí'dd

A Kimpin

rendesen minden várhoz. sarja a

«turris Severina»-féle

mesék fiadzanak

A

tartozott,

Szö-

mint

Severinului csak

új

mesének, a melynek leg-

kisebb köze sincs a

neveztetett volna, melyet

hogy a

állítja,

pgi/

része

I\'.

n

7"

—

5'

11'^

hossza

\'ásárhelyi csak

pedig a szerb partról lehetett fölvenni

partról, tizenegyet

maradványai

hatalmas

liidnak

oszlopnak

— 3" egész

mert a

volt.

van helye. Az

oszlo|)()k

7"— 3'

12" hosszúk, és

egész

Az egyik megjegyzett oszlop, a melyen még a szabályosan kifaragott négyszög kövek látszaszélesek.

—

nak, 10"-nyi széles, (Die Fundiriing

tehát ilyen széles

lehetett

mind.

Brückenköpfe und Pfeiler bestand

der

aus Beton-Mauerwerk. nnd die weitere Aufmauerung nach aufgefiindenen

Merkmalen aus gemischtem Mauerwerk.

mit massiver (vHiader-Verkleidung.)

Ezen L'ber

támaszkodván

adatokra Trajan's

steinerne

meg Aschbach czím már idézett

írta

Brücke-

Aschbach megbizonyítja, hogy Trajanus ott s nem másutt építtette a hires khidat. Azt pedig alkalmasint mindjárt az els dák háborúnak befejezte után értekezését.

kezdette meg,

mert egy érempénznek tanúsága szerint

már 104:-ben kész volt. Trajanus tehát a második háborúra khidon által vezetheté a hadseregét.

a

A

bécsi

számára

és

adatokat

érkezett

bizottsághoz

Dión Cassius leírásával

veti össze,

a

író

XII.

századb()l.

Diont olvashatta, azonképeu közöl.

Dión

Cassius a

a

mértékökre nézve, a melyeket Tsetses, egy

konstantinápolyi

oszlopot

Aschbach

különösen a hidoszlopok

oszlopának

húsz

vizsgálók

is

a

ki

az

egész

^'''

írja

gyanítanak

a

hidat

1858.

;

ennyi

januárius

15-kén. Dión Cassius az oszlopok hosszát 60 lábnyinak

mondja

;

annyinak,

t.

i.

tíz

ölnyinek, találák a vizsgálók

HAlíMAPIK FE.IEZET.

112

is.

—

mivel

a

Vásárhelyi

is

megegyez,

Dión Cassiusról tudomása nem

látszik.

bizonyosan a damaskusi Apollodoros

könyvét ismervén, ebbl

leíró

távolsága egymástól 170

Ha

ügy Dión Cassius

mesternek a hidat

hogy az oszlopok Asehbach helyesen az

állítja,

lábnyi;

oszlopok tengelyétl, vagy közepétl veszi ságot.

a kinek,

vala.

föl ezt

a távol-

tehát mindenik oszlop szélességébl (lévén az

10 ölnyi, vagy 60 lábnyi) 30 lábat elveszünk, az oszlopok távolság 120 lábnyinak marad. A két hídf is egy oszlopnak szélességét adván ki. a híd egész hossza 21 X 170'. azaz 3570 római lábnyi.^'''' A gzvolt

közti

=

hajózási társaságnak tisztjei hosszát 596 ölnyinek, vagyis

3576 lábnyinak találták. Ebbl kett világlik ki. egyik, hogy a római láb igen kevéssel volt nagyobb a bécsi másik, hogy a Dión Cassius közlötte mértékek lábnál ;

a valóságnak felelnek meg. tehát bizonyosan Apollodoros

müvébl vaunak

A

véve.

Traján hídjának hosszát jobban megértjük, ha össze-

vetjük a budapesti hidak

hosszával.

A

lánczhíd hossza

389 méternyi, azaz 1231 lábnyi, vagyis 205 ölnyi meg 1

lábnyi.

2240

A

lábnyi,

Margit-híd

hossza

vagyis 373^

2'.

A

hossza tehát 3471 lábat tesz ki: hossza 3576 lábnyi

A

64-3. „.^

két

méternyi,

hídnak

holott

a

azaz

összeadott

római

khíd

volt.

híd-oszlopok magassága szinte hihetetlennek látszik,

de Ascbbach felhozza, hogy Spanyolországban a Traján építtette

hídnak oszlopai Salamancánál 104 lábnyi. Alcan-

taránál

meg épen 150

lábnyi

magasak

voltak.

Legnyomósabb kérdés vájjon a Traján-híd oszlopainak fels összeköttetései, melyeket Dión Cassius r'l'.".eseknek nevez, k-boUhajtásosak vagy fából valók voltak-e V Akár gerendázatot képzelünk, akár bolthajtásokat. :

TRAJÁX

a

készítés

roi)pant

se biztos

tartós,

feltennünk.

kell

rontotta le

;

orra eltt

A

IIIM.IA.

iiehézséjígel

nem

volna

lett

Hadrianus

li;{

A

járt.

ta-késziilet

se

tehát k-bolthajtásokat

:

bizonyosan a bolthajtásokat

a g:ereudázatot vagy t'a-készületet az ellenség fel

is

budapesti

lehetett volna gyújtani.

lánczhíd

1840,

májusától

1849. novem-

beréig, a Margithíd

1872— 1876-ban, amaz

és fél év alatt,

négy év

ez

készült

alatt

hídját két év alatt építették fól.

A

tehát nyolcz el.

A

Traján

megtalált tégla-bélye-

gek mutatják,

hogy leginkább a hadseregek osztályai valának a munkások. Minden tekintetben tehát csodálatos

egy

m

a Traján kliídja.

Helyére nézve azonban Franekénak

(Zur Geschichte

Trajan's und seiner Zeitgenossen, második kiadás. Quedlinburg van. felül.

1.) más véleménye hogy az Oltnak beszakadásán

Leipzig. 1840. a 128. s k.

u.

Azt

állítja

ugyanis,

a mai Celeju oláh helységnél épült a Traján hídja.

Ott volnának a

nak nyomai

;

Duna

bal és jobb partján római várak-

onnan viszen egy római

út eló'bb az

(

Jlttól

jobbra, azután balra a Veres-torony szorosába. Ezen az

úton vezeté tehát seregét Traianus a második dák hábo-

S íme, Sulzer szerint Transalpinisches Dacien, 215.) ezt az utat a nép mai napig Traján útjának nevezi. Franeke maga pedig folytatja, hogy az oláhok azt a helyet, a melyen a Veres-torony szorosán által az út rúba.

i

Ziridavába hívják.

és

Rancke

Apulum])a is

visz,

*puarte Bomanilor* -nak

(Weltgeschichte

274. lapján) azt írja:

III.

»Noch nennen

rész die

I.

szakaszának

Eingebornen die

Walachei nach Siebenbürgen führt, «Kalea Traianului*, und das Thor jenseits des Rothen Thurmes «puarte Romanilor>. Strasse, die durch die

Az

oláh népnek

emez elnevezéseirl bátran

Hunfalvy: Oláhok története.

állíthatom, ^

HARMADIK FKJEZET.

li^

hogy azokat 1247. tájban, mikor IV. Béla a Szörénységet és Kumániát a johannitáknak adományozta, senki sem hallja, senki sem ismeri vala. Csak a XVII. és tudósok

XVIII. századbeli eltanulta a

nép

is,

találták ki azokat,

ha ugyan igazán

s

azután

tudja.

A helyre nézve Aschbach bizonyítja, hogy ott a Dunának biztos partjai nincsenek, azért is az áradások okozta mocsárok végetlenek. Ilyen helyen bajosan épít valaki hidat

;

Traianus pedig, a ki soha

magának

átjárást akart épített

szerezni,

akasztható

volna hidat, melynek azonkívül nemcsak húsz. de

negyven

oszlop

is

kevés

Vörös-torony szorosát,

a

lett

nyira-mennyire is

—

.

ismerem,

volna.

melyet

nagyobb esvel a ragadó Olt létemre

meg nem

oda bizonyosan nem

azt

Én meg,

tavaszszal

mondom

hogy ágyú nélkül azon állja.

a ki a

minden

szinte egészen betölt,

—

any-

katona nem-

egy sereg sem

hathat keresztül ha ezer elszánt ember, ki

Leonidas. útját

és

nem

is

mind

IV.

A balkáni

félsziget a

római birodalom székévé

válik,

Moesia a Duna jobb partján nyúlt el rannoniától egész a Pontusig. Déli nyugatja Dardaniát is magába foglalta déli

keletje Thrákiáig

ln

vinciává

;

ért.

Tiberius alatt szervezett pro-

Vespasianus pedig Fels- és ^-l/so-Moesiára

Moesia

osztá (Moesia Superior,

€z keleti része lévén.

Inferior).

amaz

nyugati,

Tudjuk, hogy a legrégibb idben

a balkáni félsziget általában Illyria (nyugatij és Thrákia (keleti rész) volt.

szetesen a illyr

latin

és thrák

A

római uralkodás kezdete óta termé-

nyelv és míveltség

is

meggyökerezik az

népségek között, találkozván a hellén vagy

görög nyelvvel és míveltséggel.

mely már elbb, külö-

nösen a pontusi hellén városokban honos mondhatni, hogy két míveltség félszigetre

:

a

latin,

volt.

E

szerint

sugárzott reá a balkáni

Dalmatia és Pannónia fell

;

a hellén,

a pontusi városok és Makedónia fell. Különösen Moesiában a már is nagyon fejld rómaiasodás vagyis latiuosodás Traianus uralkodása alatt kezd

akkor keletkezvén abban a városias élet. Fels-Moesiának fvárosa Víminakium (Kosztolácz) Had-

virágozni,

rianustól

(Arcer)

kapta

már

meg

Traianus

a

római emelte

polgárjogot eoloniává

;

;

Batiariat

S'uigidunum

NEGYEDIK FEJEZET.

116

(Belgrád), Maláta

vagy Bononia (Bdyn, Bödün, Widdin),

Sciipi Naisms a tulajdouképi Dardaniában, ma Xw (Üsküb), megnevezhet városok. Alsó-Moesiának fvárosa Troesmis (Iglicza) vala; más ;

nevezetes városok Dorostorum

Novae

(Öistov).

Itt

különösen

Ulpia

(Silistria),

latinos

volt az

inkább görög vala

déliebben és a Poutus felé

a Traianus alapította városokban

Oescus^

élet.

az.

De még-

mint yikapoUshíXTí.

is,

melyet a nevezett imperátor dák gyzelme dicsítésére. MarkianojwUsbaLn, melyet Markia (Marcia) bugának tiszteletére alapított. Nikapolis

neve Xikuj), lett,

mert

itt

a Jantra folyó mellett,

a magyar történetekben veszté

el

is

1396. szeptember 26-án Zsigmond

királyunk az ütközetet Bajazid török szultán

más Nikapolis

is

a

mai

szomorú hírvé

Duna

mellett,

ellen.

Vau

melyet a VII. század-

ban Heraklius konstantinápolyi császár alapíta, s melynek mai neve Nehul.'^^'^ Aurelianus imperátor Dakiából kivonván a hadi ert. s

a tartományi lakosokat a

Duna jobb

partjára költöz-

tetvén által, a régi Moesiát ketté szakítá,

közbe két

új

Dakiát rendezvén, úgymint a Parti Dakiát a Duna mellett

meg

(Dacia Ripensis),

melynek fvárosa

Ratiaria

ln;

Belsö-Dakiát (Dacia Mediterranea), melynek fvárosa

Sardica ln.

mesen

Hogy

ezen áttelepítés a rómaiságot

itt

tete-

nevelte, magától érthet. Valahányszor ezentúl a

mint római esemény-

római vagy görög íróknál Dakia,

nek helye fordul el, mindenkor kell érteni, melyet aurelianusinak különböztessék a

régi,

vagy

ezt az új is

ketts Dakiát

neveznek, hogy meg-

traianusi Dakiától.

Ebben

270-tl fogva barbárok ülnek, többnyire sarmaták és gótok, utóbb pedig szlávok, a mint a következ esemé-

nyek mutatják.

A BALKÁNI FKI.SZIGET A KÓMÁI niItODALOM SZKKKVK

Még Pannoniát

meg

is

vAl.IK.

kell röviden érinteni.

Ezt Ves-

pedig Fehö- és

Traianus

pasianiis rendezé provinciává,

117

.l/.w'-Pannoniára osztá (Pannónia Superior, Pannónia Tnfe-

Hadrianus 107-ben vala Alsó-Pannoniá-

P. Aeliiis

rior).

—

nak legátusa a ketté-osztás tehát 102 107. történhetett meg. Fels-Pannonia nyugaton az Alpokhoz, Alsó-Pannonia keleten a Dunához ért, de délen a Száván túlra is terjedett egész Dalmatiáig. Késbb más felosztások ;

is

estek Pannoniában.

Itt

és

most leginkább Alsó-Pan-

nonia érdekel, a melynek nevezetesebb városai: Taurutiiim,

Sirmiutn (Colonia Flava Sirmiana, Mitrovicz), Acu-

niincKiii

(Szalankamen). Cwswm (Pétervárad). Cíbalisxagy

Mursa (Colonia Aelia Mursa,

Cibalae (Vinkovcze),

Eszék),

Antiana (Baán), Sopianae (Pécs), Lussotnum (Kömld?), Intercisa

Campona

(Duna-Pentele),

(Colonia Aelia

Aquincmn

(Tétény),

Septimia Aquincum,

0-Buda)

stb.

Most

visszatérünk a történetekhez.

Miután Aurelianns az aldunai határt az eladott egyesség

által biztosította,

s

három ütközetben az allemanno-

kat vagy juthungokat, kik pusztításaikat Milánóig terjesztették

volt,

Tetricust

is,

megsemmisítette

szinte

a ki ott

folytatta

mintán

;

volt

a

Galhában

birodalom

elleni

támadást, 271-ben legyzte: a következ évben Syriába vivé

hadseregét,

a hol

a

birodalmi

zavarok

idejében

Odenathus római vezér némi önálló hatalmat gyakorolt vala, melyet özvegye, a Palmyrában székel híres Zenobia folytata.

Aurelianus

magát

fogolylyá

is

273-ban teszi,

kénytelen keleti pompájában a

Rómában

díszíteni.

legyzi

Zenobia

seregét,

a ki Tetricussal együtt 274-ben

gyznek

diadalmenetét

NEGYEDIK FEJEZET.

118

De magában Rómában

veszedelmes támadás tör

is

maga

melyet Aurelianus

így beszél

«Az istenek bizonyosan

azt

tonos hadakozás legyen.

A

akarják,

el

ki^

egy levelében

hogy életem

foly-

város falai között keletkezett

támadás komoly belháborút okozott.

A pénzver

hivatal

felbiztatva Felicissimus által, kinek alkalma-

munkásai,

adtam volt a pénzügyi téren, lázadásban törtek ki. Elnyomattak végre, de hét vezér esett el azon katonáim közül, a kiknek állandó tábora a Duna partjain van.»^^*^ Nem ismerjük eléggé a zavarnak okait; de ebbl is a

zást

birodalom beteges állapotját vehetni

A

ki.

hadakozó imperátor most Valerianus esetét

vitézül

megboszulandó, Perzsia

indul 274. októberében,

felé

de

útjában Byzantium mellett egy tanyában a serege közepett ölték

meg

275. januariusában. Aurelianus néha ke-

gyetlenül szokta megbüntetni azokat,

tartományok

ban része

lakosait.

vala,

Egy

eszközlé

a kik zsarolták a

íródeákja, kinek a zsarolás-

a

derék imperatornak

meg-

öletését.

Most egy nyolez hónapig

tartó uralkodási

megszakadás

(interregnum) következek, mi soha sem történt a római

birodalomban.

A

hadsereg a római senatust

szólítja fel

imperator-nevezésre, a senatus pedig tudván, hogy kinevezése csak bajt okoz annak, a kit

ér,

ha nem

tetszik a sereg-

nek, vonakodik azt tenni. Mareus Claudius Tacitus, mint

consul a senatusban

midn

mindnyájan

fel

t

akar egyszer szólalni ez ügyben^ üdvözlik imperatornak, a ki hiában

hivatkozik öreg korára, mert szinte 80 éves,

nem

is

katona. Kelletlenül enged,

s

meg

arra,

hogy

a sereghez indul, melyet

az ellenség ellen vezet, de a szokatlan fáradság és hideg miatt megbetegszik, r(»mai ircjnak

s

276. áprilisban meghal. Tacitus a nagy

ivadéka lévén, azzal szerezte meü: maijának a

A BALKÁNI FKLSZJGET A KÓMÁI IIIRODAI.OM SZKKKVK

119

VÁI.IK.

mívelt világnak háláját, hogy összeszedette és sok példányban sokszoro?íította eldjének munkáit. Talán ennek a körülménynek köszönhetjük, hogy azokból tetemes rész megmaradt. Tacitus öcsese. Florianus, a gótok ellen volt

küldve

;

a serege imperatorrá

a megholt imperátor a

teszi

:

de azon sereg, melyet

perzsák ellen

Probust

vezetett,

annak. Florianus és Probus seregei Tarsusnál

kiáltja ki

találkoznak, s ott Florianust saját emberei ölik meg.

Probus a Sirmium vidékérl dius és Aurelianus

káni félszigeten

is

illyr

születtek.

való,

ölik

;

Clau-

;

voltak, azaz a bal-

A

birodalomban

római

csak a határokat védó' seregek ban, mint a háborúban

mint Decius

eredetek

nyomnak úgy

ezek nevezgetik

ki,

már

a pohtiká-

de

meg

is

a császárokat.

—

Probusnak (276 282.) vitéz vezérei Carus. Diocletianus. Maximianus. Constantius, (Talerius mindenütt biztosítják a

birodalom méltóságát

s

100,000 bastarnát

telepít

nem mutatkozván sehol, Probus azt hogy már nem is lesz háborúja a biroda-

Thrakiába. Ellenség gondolja vala,

lomnak,

azért a katonákat a békeség

s

munkáira

szorítá.

Ámde ez okozá halálát. Sirmium mellett szlket ültetvén, a mezei munkába beleunó katonák ölek meg 282-beu.

A

noricumi sereg a 60 éves Carust, a praefectus prae-

toriot nevezi ki imperatorrá. a ki legott két íiát,

és

Xumerianust Caesarrá

teszi.

Carinust

A sarmatákon gyzvén,

Perzsiába készül. Carinus Európában marad a birodalom

Numerianus pedig az atyja seregében jár. igazi, egyszer katona, általkél gyzelmesen a Tigris folyón, de megbetegedvén, nagy vihar közben hal meg, akár villámütötten, mint hiszik vala. akár betegségnél fogva. Numerianus visszavezeti a sereget a Bosporusra, míg

védelmére

;

Carus (282

— 283.)

NEGYEDIK FEJEZET.

120

Carinus Moesián

vonul

által

De szembaj

eleibe.

miatt

képtelenné válván Numerianus a sereg vezérlésére, Diocletianust nevezi

imperatorrá.

ki

Diocletianus és

Carinus

serege többször vív csatát egymással, míg a feslett élet

Carinust egy megsértett hadi tribunus Diocletianus (284

— 305.)

Dokla

dásra termett ember, a dalmatiai Diokles)

öli.

helységben

görögöknél

(a

innen

született,

Diocletianus

Mindjárt imperátori társává fogadja Maximianusí,

neve. ki

nev

meg nem

alacsony eredet, de uralko-

Galliában

(bagaudák)

parasztok

a

287-ben, míg

maga

a keleten

lázadását

mködik.

leveri

Diocletianus az

uralkodói okosságot. Maximianus a katonai nyers vitézséget személyesítvén, amazt Joviusnak,

nevezek

ezt

Herculesnek

el.

Diocletianus azután 293-ban az imperátorok mellé egy-

egy Caesart

teszen

;

maga mellé

nev

kihez férjhez adta Valéria

mellé pedig Constantiust az imperatorának venni,

négy

Maximinianus

a ki hasonlóképen

rendelvén,

uralkodó

megtartja

Diocletianus

Maximinianus

;

mostoha leányát volt kénytelen

elbocsátván elbbi nejét,

ennélfogva

Italiát

Helénát.

és Afrikát

;

kapja osztályul

Illyricumot, ;

A

osztatik.

Egyiptomot,

Ázsiát

Galerius. kinek mellék-

tehát

a

volt.

két új

Norieu-

Dakiát

Dunába egy

új

s

hogy

is

Constantiusra pedig Gallia. Hispánia és

Britannia bízatik. Pannoniára nézve Galerius azáltal nevezetessé,

nül

birodalom

négy részre

alatt

Thrakiát,

neve Armentarius -= csordás, mert pásztor mot, Pannoniát.

fogadván,

ílaleriust

leányát

lett

a Pelso (Balaton) vizeit lecsapolván a

az erdségeket

irtogatván.

a

földmívelésnek

tartományt nyert, melyet neje tiszteletére Valériá-

nak neveze. ''^ így Pannunia három tartományra oszlott: Fels-Pannoniára. Alsó-Pannoniára és Valériára, melv-

A RALkAnI félsziget a római niRODAI.OM SZKKKVÍ: VÁLIK.

121

nek fhelye Sopiana (Pécs) lett. Alsó-Pannouia a Dráva Száva kö/ti. meg a Száván túli részekbl állott, l)al-

és

matia és ^loesia között.

Az imperátorok, kik augustus dísznévvel különböztek a caesaroktói, Rómát mellzik.

Maximinianus rendesen

Milanóban. Dioeletianus pedig gyakran Sirmiumban, utóbb

állandóbban Nikomédiában székelt.

Miután Galerius a perzsák ellen

gyzelmesen hada-

is

kozott, Constantius pedig az elszakadt Britanniát visszafoglalta volt, a két augustus

Kómába, mely

is

303-ban diadalmenetet tárta Dioeletianus

utolsó volt.

tartózkodván ebben a városban, mely

rövid

nem

ideig

többé a

lesz

birodalom fvárosa, vagyis a birodalmi hatalomnak széke,

Nikodemiába

tér

vissza.

hosszas

Ugyanaz nap.

lemond a hatalomról. ^laximinianus

augastussá

Ott

betegségébl

uralkodásának huszadik évében,

gyógyulván,

is

lesz.

leteszi

a hatalmat.

egyesség

A

fel-

304-ben, szerint,

két caesar tehát

Dioeletianus Salonába vonul vissza Dal-

matiában. hol építgetéssel és kertészkedéssel kilencz évig tartó életét, mikor

nem

zavarja

tölti

meg

még

a biro-

dalom ügye. Nem ily nyugodtan viseli magát Maximianus, a kit különben is csak Dioeletianus tekintete fékezett volt.

Egyébiránt Dioeletianus és uralkodótársai egy soha

azeltt,

meg

soha azután

mellett

két

császár

nem

látott

tünemény

féltékenység nélkül,

s

:

egymás-

két

caesar

nagyravágyás nélkül uralkodván a római birodalomban, mely tünemény azonban csak Dioeletianus bölcs mérsék'-

lete által lett valóvá.^

Legott felbomlik tehát az egyetértés, mert noha Maxi-

mianus teljes

fia,

Maxentius,

korúak,

Galerius

és Constantius

mégis

fia,

Constantinus,

kis-öcscsét

Dazat és Flavius Valerius Severust nevezi

ki

]\Iaximinus

Caesarokká,

NEGYEDIK FEJEZET.

122

st s

Ez Naissusban

Üldözi Constantinust.

midn

18 éves vala.

lemondott,

atyja caesárrá

marad,

szolgálatában

tiaiius

bujdosik

éjjel

született 274-])en,

s

Diocle-

hatalmáról

ez

Nikomédiából,

el

De

lett.

miután

s

Bithynián.

Thrakián. Dakián (azaz aurelianusi Dakián), Pannonián, Italián és Gallián keresztül sietve,

midn

ba,

Könny gyzelem

indulni.

Constantiusnak.

tette

tizennégy évig

a Kaledonia vadjain, utolsó

Eboracumban (York) 306-ban

ki

július 25-én meghal,

akkor érkezik Boulogne-

hajósereggel Britanniába készül

ismét

atyja

tizenöt

A

caesar.

hónapig lévén augustus. s azonnal

sereg

Constantinust

uralkodóvá 306. júhus 26-án.

teszi

Constantinus

^306

— 337.)

Constantius atyja, Eutropius,

elkel fnemes

volt

Dardaniában

anyja pedig Claudius imperatornak kis húga. tius

Mert

származású.

(mert sápadt szín, azért Chlorus

lett

;

Constan-

a neve) fele-

ségül Helénát birta, kitl Constantinus íia született

;

de

caesárrá válván, mint láttuk, kénytelen vala azt elbocsátani, s

Maximianusnak mostoha leányát, Flaviát venni Constantinusnak

ségül.

tehát

fele-

mostohatestvérei valának,

a kikrl jól gondoskodók. Constantinus, fölvévén a caesar czímét, a melylyel

t

Galerius augustus kelletlenül bár, de elismerte. Maxentius is

Rómában,

caesárrá teszi magát

vitéz

Maximianus

Maxentius ellen

eláll

is

Severust

de

nem

boldogulván,

mindjárt,

lángban

ki

most

atyja, a

fia seregét.

durva

Galerius

Maximianus kezébe

duzzogva

tér

vissza,

Róma nagy

Diocletianus tehát, lemondása után

pusztításokat tévén.

szszel

küldi,

s

a

Tehát Galerius maga indul

kerülvén, megöletek. ellen,

s vezeti

látá

Carnuntumban

Valerianus Licinianus

az

egész

találkozik Liciniust

birodalmat.

307-ben

Maximiniannal.

teszik

.Severus

s

ott

helvébe

A HAI.KÁXI FKLSZIGET A RÓMAI BIRODALOM SZKKKVÉ VÁLIK.

123

augustussá. Maxiraiamis Galliába vonul vejéhez Constantinushoz, de ott

zenebonát támaszt, míg; Constantinus

is

Egy meg nem meg Dardaniában 311-ben.

évvel azután (lalerins hal

310-ben.

öleti.

Megint négy uralkodó van

keleten Licinius és Maxi-

:

A

minus; nyugaton Constantinus és Maxentius.

viszonyok

úgy bonyolultak, hogy Constantinus és Licinius egyfell. Maxentius és Maximinus másfell közeledének egymáshoz az öreg Diocletianus is a két utóbbinak felén vala. ;

Maxentius megtámadja Constantinust, ki Galliából Italiába

j

s

mindenütt

bár nehezen,

gyz,

Rómába

s

védelmében Maxentius

312-ben, melynek

bejut

is

veszti.

életét

Most Constantinus és Licinius kihirdetik Milanóban a türelmi meghagyást, melynél fogva a keresztyének mentek lesznek a megszorításoktól,

den más hitek

s

egyenl jogúakká min-

vallóival.

Errl a türelemrl Maximinus Daza nem akar semmit

;

a sok-istenséget pártolja,

s

jut Liciniussal. Adrianopolisnál

találkozik

Legyzetvén

Tarsusban

fut

Maximinus

s

tudni

így ellenkezésbe

két sereg.

a

veszti

életét

313. deczemberében.

A

birodalom urai ezennel csak Constantinus és Licinius.

amaz nyugaton, is

ez keleten.

az egyenetlenség,

s

Ámde hamar

nek meg egymással 314. október 8-án. stantinus Sirmiumot. Licinius székhelyét

most egyik hadi mi

újra

Constantinust.

gyz

A

ki

Licinius

Constantinusnak Ulyricumot, ideiglenes béke tük.

Tulajdonképen a

Licinius

nem

pártolja

hit

tüzeli

annyira

Con-

is elfoglalja.

nevezi

ftisztjét, Valenst

felingerii

kitör ezek közt

Cibalaenál vagy Cibalisnél ütköz-

Ez

caesárrá.

átengedvén áll

be köz-

visszavoná.sukat.

mert

a keresztyéneket,

mint

Constantinus. Ez könnven talál okot

amannak megtáma-

NEGYEDIK FEJEZET.

124

dására. Seregeik Adrianopolisnál találkoznak, hol Licinius

nagy veszteséget szenved, oltalmat, a hol hajósereg

idsbik s

fia,

Crispus,

most Byzantiumban keres

ki

védelmezi.

is

De

Constantinus

kinek Fausta mostoha anyja vala.

már a frankok ellen is hadi hírt volt magának, kisebb hajóseregével gyzi le nagyobb hajóseregét. Ez most a túlsó, ázsiai

a ki mint caesar

szerzett

Licinius

még

parton

nál újra

egyszer igyekszik ellentállani; de Lampsacus-

legyzetik

323. szept. 18-án.

Ezennel urának

ismeri el Constantinust, mindamellett megöletek Thessa-

lonikében.

így Constantinus egyeduralkodóvá lett 324-ben, miután Maximinianust, nejének bátyját. Maxentiust, s húgá-

ipját,

nak

férjét,

Liciniust megölette; de a

sabb, megöleté 326-ban derék hatni,

mi okból.

«

osztani, bárki legyen

való

mi még iszonyato-

Crispust

is,

nem

tud-

Uralkodását senkivel sem akarta megis

— így védelmezi

az

történelem legújabb írója

értelemben

fiát,

—

mert,

Caesarnak többé

t

a Világ-

úgymond, az elbbi

nem

volt

helye.»^'^

Pedig Constantinus azután két kis-öcscsét, Flavius Július Dalmatiust,

meg

Annibalianust, ezt a Pontus népei fölé,

amazt a Duna védelmére majdnem önálló hatalommal rendelé

;

másik feleségétl való mind három

stantinust, Constantiust

és

Constanst

fiát

Con-

pedig Caesarokká

tette.

Mióta Claudius ötven év múlt

megersödének.

el.

és

Aurehanus megtörték a gótokat, id alatt ezek emberszámban is

mely

Míg az imperátorok a

versenyeztek, a gótok a

Duna

Bononia valának a pusztítás

hatalom

felett

mellékeit pusztíták. Margus,

fbb

helyei.

]Most Constan-

tinus ellenök fordítja fegyvereit. Visszaszorítja az ellenséget,

st

átkelvén a Dunán,

ott

boszulja

meg

rajta,

a

A

uiit

ItAI.KÁNI KKI.Í-ZIGKT A

HÚMAI IlIRODAl.oM .SZKKKVK VÁLIK.

125

a Iblyónak jobb partján vétett. Vigy látszik, a .MAI

IIIKUKAIJ

>.M

SZKKKVK vAlIK.

]

27

a császár követelésében Julianus megsér-

tését is látván, a kedvelt vitéz caesart

ki 3G0. tavaszán.

Vonakodva,

augustusnak

kiáltja

szinte kényszerítve fogadja

s nagyon kész kiegyezkedni Kappadokiában mit sem akar halaz egyezkedésrl. Míg Julianus a Dunán lefelé siet

el Julianus a

méltóságot,

Constantiussal, a ki lani

Illyrikumba,

viv

Mopsuskrenében,

Constantius

út mellett 361.

a Tarsusba

október 5-én meghal.

Julianus deczember 11-én vonul be Konstantinápolyba

melytl rég elugyan a keresztyéneket, de

s nyilván elhagyja a keresztyén hitet, a

idegenedett volt.

Nem

üldözi

362. július 14-én kibocsátott rendeletével kirekeszti

ket a

tudományos iskolákból, a melyekben a régi írókat magA^arázták. Mert a ki azoknak istenében nem hiszen, nem magyarázhatja meg könyveiket az tehát Máté és Lukács ;

fejtegetéséhez forduljon.^'''

Julianus azonban a perzsa háborúra készül

júliusában Antiochiába 363. tavaszán kezdi s

ér,

kilencz

hol

;

már 362.

hónapig idzik.

meg a hadjáratot, általkel az Eufratesen meg 363. június

egyik ütközetben egy perzsa lövéstl hal

27-én.

az

Julianus

tudott latinul

is,

a

els görög a

császári

széken,

de

mint az írója mondja: «latine dis-

serendi sufíiciens sermo*.

Jovianus békét köt a sereget,

perzsákkal s visszavezetvén a 364-beu február 16 17, éjjel a guta üti meg.

—

Most a sereg Yalentinianust

kiáltja ki augustussá.

keresztyén vagyok, szabadkozik felel

a sereg.

A

mi

;

keresztyénségrl kell

Én

azok vagyunk

is

I

most megemlé-

keznünk, mert annak legnagyobb hatása volt a Balkánfélsziget nemzetiségére.

Diocletianus

üldözése

sok keresztyént

hogy kiadták a szent könyveket

;

azokat

reá

birt

volt,

«traditores»-

NEGYEDIK FEJEZET.

128

nek nevezik

vala.''^

A

türelmi

meghagyás után sokan nem

akarták ezeket és a császár képe eltt áldozókat visszafogadni

az

egyház kebelébe

de

;

karthágói püspök.

a

Cyprianus és utóda Coecilianus visszafogadák. Az ebbl

támadt viszálykodást Constantinus

akará

el

fojtani, azért

elbb Rómában 313-ban. azután Arlesban tárgyaltatta a De nagyobb meghasonlás

kérdést, mérsékletet ajánlván.

eredett Alexandriából. Ott Alexander

nev

püspök a pres-

bitereinek az atya és íiü egységét magyarázá, mit Arius

hevesen

ellenzett,

az atya.

Egy

Ámde

mert a

fiú

nem kezdet

mint

nélküli,

alexandriai zsinat 321-ben kiközösíté Ariust.

keleten sok püspök Arius

felfogását helyeselvén,

annak visszafogadását az egyházba követelék. Az egész keresztyén világban nagy vala a felindulás, azért Constantinus Xikaeaban. 325-ben nagy egyházi gylést tárta, melyet els ökumenikus, azaz egyetemes zsinatnak nevezünk. Június 19-én nyitá

25-én zára

be.

meg

Constantinus, és augusztus

Kétszázötven

püspök,

többnyire

vala jelen. Utóbb a 318 szám fogadtatok

''.Tj

keleti,

mert ennyi

gyzött Ábrahám a királyokon. Ezt a számot

szolgával oí

el,

formulával fejezték ki

A háromságnak

(-

=

300.

i

= 10. = r^

8).

védelmezje Athanasius diakonos. utóbb Alexander püspök utóda vala, s a homo-usia (lényegység, a régibb magyarban < állategység*) gyzött tüzes

a homöo-usia (lényhasonhjság) ellen. val sokan

nem valának megelégedve

a mérsékletet óhajtván, a

Trierbe,

számüzé, a

caesar-helytartó.

hol

A ;

zsinat határozatá-

Constantinus

itt is

tüzesked Athanasiust Galliába, idsebb fia, Constantinus vala

Arius visszahelyezését sokan

követel-

vén, Konstantinápolyba hivaték. tanának igazolására, de itt

hirtelen

meghalt.

336-ban.

megfordulván, véleményének

Athanasius a

latin

Rómában

nyugatot

is

is

meg-

A

iiveré.

BALKÁNI PKLSZICF.T

úiry látszik a

s

akart'tjává tévé.

RÚMAI IURODAI.Om SZKKKVK VÁLIK.

A

trieri

eaesar Constantimist

az egész birodalomnak urává

Minthogy az antiochiai nyét

magáévá

keresztvén

is

j('»-

Mert ez egy ajánló-levéllel ereszté vissza

Alexandriába, Constantius beleegyezése nélkül, a láttuk. o40-l)en

129

akarja békíteni a

ki

keresztvén

a

mint

841-ben Arius vélenjé-

zsinat

Constantius

tette,

nviii^atot

ki.

lett.

kelettel,

azért

nasv

zsinatot bi össze Sardikába, Belso-Dakiának fvárosába,

343-ban. üszszel.

Itt

csupa

püspök

nyugati

össze,

ült

számszerint y4-en. a keletiek Philippopolisba, számszerint

76-an húzódván.''latin

A

püspökök, kik

nyugati

Balkán-félszigetnek valamennyi püspökei

kimondák legelször

nak,'''^

(a III.

és

között a ott

valá-

IV. kánonban),

hogy a tartományban elítélt püspök a római püspökre hivatkozhatik. ügyének más püspöki gylés által megvizsgáltatása végett, minthogy azt szent Péter apostol követeli

tisztelete

(ut

saneti

Petri

apostoli

memóriám

honoremus).

így Athanasius. a ki mellett a római és általában a nyugati püspökök vitatkoztak. Constantius ellenére, visszaállíttaték az alexandriai is

353-ban

el

akará a császár Athanasiust

a galliai püspökök télyét,

st

székbe. Arlesben

nem ismerek

el

ítéltetni,

de

az arlesi zsinat tekin-

kiközösítek Saturnius püspököt, a ki a zsinatot

a császár akarata szerint vezette

volt.

sirmiumi püspök az Arius véleményét

Photius.

fejte-

getvén, nézetét mind Antiochiában 345-ben. mind Milanó-

ban 347-ben kárhoztaták. Ezt tévé az els sirmiumi is

zsinat

351-ben. Constantius mind Arlesben 353-ban.

mind Milanóban 355-ben kényszeríté a püspököket, hogy foszszák meg Athanasiust a püspöki széktl, mi ellen Liberius római püspök ersen vitatkozik. A császár tehát, mert Athanasius Hunfalvy

:

Oláhok

története.

^^

NEGYEDIK FEJEZET.

1^0

neki személyes ellensége,

elmenekül,

házában, de

el

s

akarja

t

fogatni saját egy-

Felsö-Egyiptomban. Thebais-

ban lappang a szerzetesek között, a hol a császár hatalma Békességet akarván szerezni a kereszel nem érhette. tvének között,

Constantins a második ftimiiunii zsinatot

tartja 357-ben, a ki. s

De

ezt is

olyat fogad

melyben közbevet formulát találnak harmadik sirmiumi zsinat 358-ban.

elveti a el.

mely

hasonló az atyához, tanítják*.

-a

szerint

mindenre nézve

liü

a mint a szent írások mondják és

Erre akarják most

köteleztetni a

püspököket

mind az ariminnmi (Rimini). mind a seleukiai zsinaton 359-ben, a mi nagy nehezen sikerül. Egy konstantinápolyi zsinat 360-ban megersíti a sirmiumi határozatot, hogy a íi mindenre nézve hasonló az atyához.

Julianus föllépése és rövid uralkodása félbeszakítja a

keresztyén vitatkozásokat, melyekre

megvetéssel tekint,

midn

hogy ne

a

viszálykodókat

egymást, mondván és frankok

is

:

hiába

inti,

bántsák

Hallgassatok meg. hisz az alemannok

meghallgattak

^*" I

Julianus után Jovianus (f 364.) s I. Valentinianus f 375.) Gratianus és II. Valentinianus türelmet gyakorlának (

meg

a nyugaton

;

ellenben Valens (364

— 378.

),

buzgó ariánus,

üldözé a lény egység hívit.

Az eladottakból világossá lesz. hogy nemcsak a dalmi császári hatalom, hanem az egyházi zsinatok

birois

a

IV. században a Balkán-félszigeten a rómaiasodást inkább

mint másutt mozdították el.

I.

Theodosius haláláig (395.)

mind a keresztyénség, mind a latinosság

uralkod('»vá lett

a Balkán-félsziget északi részeiben.

Legkésbb sen a

juta a keresztyénség a Haemus. különöRhodope lakosaihoz, a bessusokhoz. mert Keme-

siana püspöke, Xiketas,

csak 396-ban

térité

meg ket.

A H.M.KÁM I-KI.SZlüKT A HÓMAI IIIHUHAI.OM SZKKKVi; VÁLIK.

131

Keuiesiauíi a mai NÍ8 (régi NaiVsus) és rirot között volt.

A

vad

bessusokról. mint igen

már elbb

népségrl,

emlékeztünk. Niketas azután Italiába utazék. mert mint püspöktársai, az Visszatértében

vala.

liajózék

is is,

itáliai vagy latin püspökökkel tart Hydnintumból az ei)irusi partra

onnan Thessalonikába és Philippibe jutván, közé mene. folytatni térít munkáját. Paulinus egy költeményében dicsíté Niketas

;

ismét a hegyek

A

nolai

apostoli

mködését, a melylyel

sikerült neki a bányász-

kodó kemény bessusokat megszelidíteni

Krisztus nyájas

s

igájába hajtani.''*'

Valamint

politikai

uak nyelvökhöz

magok nyelvén

szabad.ságukhoz,

a bessusok

is

tartották eleinte.

melynek romjait

vala,

>itaro

Fhelységök Bessapara (régi romok

Gradiátenek

helye) nevezik. Kis-Belovo mellett, (régi

Hebrus)

sodának.

nem messze

Idvel a bessusok

forrásaihoz.'**-

nevök a romaios köznévben tnt

s

byzantinus

író.

539-ben nevez

kit

meg

még

Hogy a

többször

utoljára

ki eredetére bessus volt.

is

úgy ragaszkodá-

az isteni tiszteletet nálok

;

is ellatino-

el.

Procopius

fogunk megemlíteni,

egy Burkentius

nev

romaiost,

'^'

Balkán-félsziget a

Haemusig

még

és

odáig, a hol a meggyökeresedett görögség

ség határt vetett a

a Maritza

latinosodásnak,

nem

ezen

vagy

vált

túl

hellén-

olyanná,

vagy Hispánia, leginkább a szlávok okozták, a kik a gótokkal és hunokkal együtt, némely részök már mint

riallia

azeltt

is,

be-beköltöztek a

tományokba

:

a

Duna jobb

partján

lev

tar-

hunok után pedig, az avarok idejében,

mint foglalók terjeszkedtek

el.

NKOTEDIK FEJEZET.

132

Julianus császár és a keresztyén

hit.

Julianus 362. deczemberében egy farsangi játékot íra, melyben az istenek lakomájánál a római császárok és Nagy Sándor jelennek meg, érdemeik fell vetekedvén. Azért hívják a játékot Vendégségnek, mely czímmel több^^'^ (Kahaps'-i. Az istenek ször idéztem, vagy Császároknak

Marcus Aureliust

legérdemesebbnek

de

találnák,

nem

akarnak senkit megbúsitani. azért Hermessel kihirdetik, hogy mindenik császár az istenek közül azt válaszsza meg, a

kit

hoz.

követni akart,

s

így mutassa ki érdemét.

Nagy Sándor Herkuleshez. Octavianus

«Erre

Mareas pedig Jupiterhez

Apolló-

és Saturnushoz ragaszkodék.

Caesart, ki sokáig ide-oda futko.sott.

Mars

magukhoz. Trajanus Nagy Sándor után

és

Venus hívák hogy vele

siete.

egy helyen üljön. Constantinus, fel nem találván az istenek között az életének elképét (toö JSíou t6 afi/sr-jrov). de közel látván a Gyönyörséget (Tpo'frjv). ahhoz szalada. ki

s

tarka szín palást-

kicsinosítván,

a Fajtalansághoz

gyöngéden fogadta, összeölelgette

jaival felöltöztetvén (z[jb':

rr,v

és

"AicoTÍav) vezeté, a hol Jézust

'''*^

is

találá. a ki

mindnyájának így szóla « Minden kártev, minden gyilkos, minden átkozott, minden förtelmes bátran jöjjön :

hozzám, mert ha én

megmosom

ezzel a vízzel, azonnal

ha pedig újra beleesik a vétkekbe,

tisztul;

hogy, ha mellét ütögeti és fejét csapdossa, megint legyen.*

Nagyon

Constantinus, üait

Ámde

örvendve is

az

gyilkolásáért,

elkövetett s

addig

stantius miatt Jupiter

ragaszkodék

gylésébl oda nemcsak t. hanem

az istenek

a ])oszüálló istenek

megtépték

ehhez

istentelenségért

és

meg-

megteszem, tiszta

tehát

vezetvén. a

fiait

is

a rokonok

kínozák. míg Claudius és Conmegsznést nem engedett.

JILIAM'S CSÁSZÁK

A KKRKPZTYKN HIT.

i:!
.^^'^ Mind II. Lászlónak, mind IV. Istvánnak igen rövid osztályul.

ideiglen

uralkodása

való

után

ismét

III.

István üle a

királyi székbe.

Mánuel császár békét köt Istvánnal,

ennek

Bélát,

öcscsét,

vejének és utódjának.

Béla örökségét, háború. ellen,

A

viszi

De mivel hogy

követelte,

császár

két

Konstantinápolyba

csakhamar

sereget

s

leend

Dalmatiát, mint

megint

indíta ki

kitört a

Magyarország

egyiket Alexios vezérsége alatt a Dunára, a honnan

(Nándorfejérvár fell)

estek

meg rendesen

a császáriak

León Vatatzes vezérsége alatt a Fekete-tenger felé. hogy onnan oldalba fogja a meglepett magyarokat. Ebben a seregben. írja Kinnamos, a támadásai

;

császárnak kik.

a másikat

szokott

ügy mond.

ím ebbl

kísérje,

igen

Italiából való régi

látjuk,

sok

vlach

is

volt,

a

gyarmatosok. •^^'

hogy nemcsak Thessaliában, Akar-

A HAl.KAXl FÉLSZIGETEN EGY ROMÁN NYKT.V TÁMAD.

a Balkán-félíízigetnek északiabb vidékein

is

273

laktak olá-

ezekbl valók voltak a León Vatatzes seregebeliek. Azok a támadások sikerülvén, Maniiel egy barmadik sereidet is, Dukas János vezérlete alatt, kiilde ki, mely a (lalicziával batáros Tauro-Skytbia fell sok magyar ibun) falut pusztított el. Ezen badi tettet egy bok, mert nyilván

érez

felállított

melynek

kereszt

örökítette

latin fordítása így

meg görög

felírással,

szól

Pannonicae 4iiondam numerosa hie gennina

stirpis

Mars et dura manus sustulit Ausonium, Impérium Manuel Romae eum divus habebat,

Oomneruim augustae

glória prima domiis.''^

Manuel a nagybátyját, Komnenus Andronikost, Nisnek y.al Bfjav'.T^ó,3yjí;) kormányzó-

és Branicsevonak (Xaiaaoö ts

jává

tette

volt.

Ez a császár

élete

ellen

törekedvén,

melybl kiszökvén, Halics (Galiczia) felé De midn Andronikos félelme megsznt, mintba immár az üldözktl ment volna, elérvén fogságba

esik, a

igyekszik menekülni.

Halicsnak batárait, akkor esek igazán a vadászok trébe.

Mert a vlacbok, kik szökésének birét elbb vették

meg

fogak

s

vivék vissza a császárboz.^^''

Ez idben, tebát már

nak olábok, kik boz

volt,

1164-ben, Halicsban

jól ismerik vala az utat a

is

valá-

görög császár-

a baliesi fejedelem akkortájban szövetségese lévén

;

Manuelnek, s.az egybázi viszony

is

Halicsot Konstanti-

nápolyboz kötvén. III.

István

következek, nevez,

mert

1173-ban kit a

megbalván,

öcscse,

III.

magyar krónika görögnek

Konstantinápolyban neveltetett

Béla,

(graecus)

volt,

a bol

Manuelnek vejévé, hanem még annak életében a magyarok királyává. Konstantinápolyban is Manuel balála (1180) után II. Komnenos Alexios (1180-1183)

nem

lett

HunfaUT: Oláhok

története.

18

TIZEDIK FEJEZET.

274-

és

I.

Komnenos Audronikos (1183

uralkodván,

—

1185J igen rövid ideig következek (1185—1195), Isaakos Angelos

II.

Angelos Alexios (1195—1203) után ismét 1203— 1204-ig ült a császári székbe, mint alább fogjuk látni.

kim.

Ezen Izsák, els neje halála után, (OoYTpía?

A

ségül.

?'fi^

lakadalomra

fényes

nem

pénz

III.

Béla királyunk

BsXá?) tízéves leányát, Margitot, kérte

igy

lévén,

császárnak íródeákja, felhajták az adót,

s

beszéli

a

fele-

a vele járó költségekre

s

Niketas

el

Choniates, a

városokból és tartományokból

evvel ellenségekké tevék a Haeraos-

ban lakó barbárokat, kik azeltt moesieknek\ most pedig s a kiket járhatatlan hegyek

vlachoknak neveztetnek .^^^"^ és

várak biztosítanak

marháikat viszik

népbl

el,

vala.

Mert látván,

fellázadának.

hogy adóba

Vezéreik ugyanazon

való két atyafi, Péter és Asan, vala (óaoYsvsíc xat

Ezek ugyanis elmentek

laoTÓíJcopot).

be akarván állani a seregbe,

Haemosbau

s azt

volt a császárhoz,

ha nekik örököt adnak a

császári oklevéllel (iápaa'.X£'.ODYpá[i.jj.aTo?)

Megtagadák tlök, s minthogy illetlenül is magokat, János sebastokrator arczul csapa Asant.

biztosítják.

viselték

Ezen felindulván, a császár ellen izgaták fel az oláhokat, kik azonban kétségeskedtek. A két atyafi tehát ravaszsághoz

lát.

Egy

házat építenek, azt a thessalonikai szent

Demeternek ajánlván

fel,

s

szent elhagyta Thessalonikát,

mert isten

is

elhitetek a néppel, s

ebbe a házba

a bolgárok és vlachok (toö uöv BoD^Yápcúv

xat Twv BXá-/(«v Yévooc) szabadságát akarja. férfiak és

hogy a

jött lakni;

nk

is

Még bbájos

állanak el, a kik véres szemekkel és

tajtékzó szájakkal ösztönözték fölkelésre a népet; Péter

koronát teszen

pedig

A

a

fejére,

veres

papucsot

mint császár, úgy forog a nép eltt. lázadók Preslavát szeretnék elfoglalni, de

lábára

húz a

s

látván,

A BALKÁNI KKI.SZIOETKN KGY ROMÁN NYKI.V TÁMAD.

nem

liogy azzal

nak,

s

boldogulnak, a nyilt helységekre rohan-

romaeost

szabad

sok

275

marhát hurczolnak

és

a

hegyek közé. Izsák ellenök megyén egy kis sereggel, s meg is lepi ket a hegyek között de Péter és Asan. meg :

más

í'ejei

rint,

mint a disznók a tóba.

a lázadásnak elillannak,

az evangeliom sze-

s

magokat a Du-

úgy vetik

elmenekülnek a skythákhoz. így beszéli el Niketas Choniates. ki itt skythákuak nevezi a kunokat. Oláh-

nába

s

ország keleti részének és Moldvának akkori keresztül

de

egész Moesián.

jár

megkérlelve

a

lakosoktól,

urait.

Izsák

gabonát gyjt

itt-ott

fel,

hogy

elvonul a nélkül,

rséget hagyna a várakban. Asanék a kunok közt. a zsákmányra való reménynyel, nagy segédesapatot gyjtenek s visszatérnek Moesiába, el

lévén határozva,

hogy egy uraság

alá veszik a bol-

gárokat és mysieket (vlachokat), a mint azeltt azaz hogy felszabadítják.

hanem

ellenök.

A

szerencsés,

Izsák eltt.

Ez tehát Kantakuzenus

de

az által

vezérlést, a ki ügyetlenül (oo

megint

ez ellencsászárrá teszi

is

bizatik

A had:

magát Adrianopolisban. miért fojthatja

által

is

természetes

Mégis Izsáknak sikerül

válik

ruházza a

intézkedik.

ámde fejé-

a lázadást,

el

veszedelmes háborúvá

és vlachok együtt dúlnak.

szerb lázadó zsupán

Asannak.

y.c/Xóí'z)

hadakozás nem

mely a kunok beavatkozása

A kunok

gyanússá -Jánosra

másra, Vranas Alexiosra

vel lakol. Eíféle

lett.

indul ki

a hadviselést János sebastokratorra bízza,

a ki ugyan

viselés

voltak,'''^

nem maga

császár

^^•'

Nemanja, a

szövetségesévé válik

Jambolnál

1187-ben

egy nagy kún sereget utolérni, mely 12,000 foglyot és sok marhát hurczol el Thrákiából, s kimenteni a foglyokat.

St

1188-ban Asan nejét

mire fegyverszünet

is

elfogták

a

görögök,

álla be.

18*

276

TIZKDTK FEJEZET.

Asan, úgy

látszik,

már 1186-ban a

trnovoi püspököt.

Vaszilt a konstantinápolyi pátriárkától független érsekké

hogy a bolgár egyház megint önálló legyen. ^-'^

tette,

után a bolgárok és

1190.

városok birtokába jutnak ereklyéit

zsákmányolván

Trnovoba

viszik.

Másutt

s

vlachok

Sophiában a Ryli el,

is

már megersített pompával

hasonlót tesznek. Vaszil érsek

mindannyiszor áhítattal fogadván azokat

egyházak ereklyéivel az

János

sz.

nagy

azokat

mert a görög

;

egyházi és politikai hatalmat,

új

hiszik vala, biztosítják.'^-^

úgy

A

birodalom

byzanti

mely

had,

országon

I.

Fridrik

Bulgárián

és

még

bajait

császár

növeli a keresztes

vezetése

Magyar-

alatt

Konstantinápoly

keresztül

felé

onnan az ázsiai partra kelend által. Ez a hadjárat, melyet egy részvev, Ansbertus leírt, sok világosságot

tart,

derít a Balkánfélsziget akkori viszonyaira.

A

márczius havában tartott gymagát a német császár a keresztes

Moguntiában 1188.

lésen

határozta

hadjáratra.

el

Ennek

hírét

vévén Izsák görög császár, kö-

veteket küld Nürnbergbe, jai az

evangéliumra

tett

nem mint

ellenség

táborozni:

Izsák pedig

szállítja

esküvel szerzdnek, hogy Fridrik a

görög

élelmi

birodalmon

keresztül

vásárokat készít

III.

másodnapján indul meg a

Béla király követei

által

s

által-

A

akar

lenni, tehát a

fogadást

keresztes

van «episcopus Jazarensis de üngaria*.

«Jaurinensis»

keresztes

vendéglátó

igér a császárnak és fejedelmeinek. ott

megbízott-

a kereszteseket Ázsiába.

1189. pünkösd had.

fog

hol a két császár

mi

hadban nyilván

gyri püspököt

érti

a

tudósító.

Már június 4-én a magyar (in

vicinia

Strigouiae, quae

et

király

Grana

Esztergom dicitur,

mellett

metropoli

A HAI.kAnI

prima

üngaviae)

rályné, a íVanczia sátrat ajándékoz.

FÍ:i.S/,UiKTKN

KOY IMmAn NVKLV

fogadja a császárt,

kinek

Margit

városban egyik bázban

ki-

ketts

csodálatra méltó

király buga.

A

277

tAmAI).

lisztet

vagy

másikban zabot mérnek ingyen a szegény kereszteseknek. Azonkívül megparancsolja a király, hogy a püspökségek és a városok mindenütt nagy bséggel fogadják a sereget. 'Yajjon félelembl vagy szeretetbl árpát,

utóbb

azt a király,

tette-e

meg»,

látjuk

elmélkedik a

úgymond, csak a pénzváltásban károsítottak meg bennünket a magyarok. (In solu commutatione denariorum et argenti Ungari graviter

gyanakodó Ansbertus.

Itt,

nostros angariaverunt.)

24-én nagy bajjal

Sz. Iván napján, jún

a Dráván a keresztesek son

kelének

által,

és

napján a Száván

Pál

Dunába szakad. Tehát Pozsony-

a hol az a

fogva (postquam apud Prespurch

tól

által

Sirmiumon. hajdan híres váro-

;

menvén. Péter

keresztül

kelnek

terram Ungaricam

attigimus) öt teljes hét alatt értek oda.

A

Száva partján

fel sátraikat, egy félig lerontott városban, melynek neve Wizzenburg vagy Belgrád (in civitate semi-

ütötték

dirata

A

«

Wizzenburch

Július

2-án

így beszéli

el

erdkön

keresztül

—

Ansbert

rakánk mindent; tehát hajókon

ment

le

et

Belgradum

dicitur),

gyar királynak engedé dékkal

tiszteié

brandizi

mennyi görög. zetteti

meg

A

által, is

a sereget,

—

szekerekre

podgyász,

élelem

stb.

császár a hajókat a

ma-

a

azzal

követei

viszonozván a vett

által

sok

nagy aján-

a császárt.

berezeg álnokul

A

Brandizbe értünk, a hajókról

a hol

idá,ig

a Dunán.

jótéteményt; a király

A

quae

dicta.

Wizzenburch* Weissenburg. Nándorfejérvár. ^^^

viseli

járt utakról félre,

azokat

is

magát,

mint vala-

ksziklás utakra, ve-

be-bevágatja,

még pedig

a

TIZKPIK FEJEZET.

278

meghagyása

görög császár

De

s/erint.

a keresztes ma-

ismervén a járást, két vagy három

gyarok, jól

nappal

nagy sereggel tisztítják ki az megelzvén a utakat, ellenök a hitvány görögök nem állhatván (graecuhs resistere non valentibus). De még gonoszabbat tapasztalnak a keresztesek. Igen nagy erdbe érnek júhus sereget,

15-én.

várják

Ott görögök,

ket

mérgesített

szolgákat

szerbek, vlaehok

bolgárok,

meg-megrohanják a táborukat,

;

lövöldözik.

nyilakkal

lesben

a lólegeltet

s

kiket

ket.

a császár

iiiegköszimé

szivessé-

göket, azt felelvén, hogy egyedül .lernzsálem felszabadítá-

sára indult

el hazuh'ól,

és másféle

Most Ansbert eladja, a görögök

bátran

után kiskorú

íia,

birodalmába. Manuel

császár

oly

halála

Alexios. kinek az atyja Fülöp franczia

királynak nvérét eljegyezte

volt,

De rokona. Andronikos

dék.

háborúba nem elegyedik.

miért törtek be a szerbek

gyámjai

a törökök

által

és

uralko-

más népek

segítségével Konstantiná])olyt elfoglalta, megölvén Alexiost

a magyar

király

határos vidékeket

^'^^

;

más fejedelmek

és

az apuliai

király

veszedelemben

is

nikost, s

maga ln

kodását.

Béla

stíriai

Vilmos) pedig

(II.

Midn

császárrá.

magyar

az

hogy megersítse

Ez.

királynak

leányát,

a

hanyatlott

birodalom.

a

Hellesponton

Theodorus

túl

ural-

Ottokár

lázadának

Duna

más fel

felé

fiaehus Kalopéter és öcscse, Crassianus zsarnokos-

—

Ebben a bomlásban a szerb és horvát zupanok

kodtak alattvaló vlachjaikkal.^^'^ így

ki

Kyprosban

azonkívül Bulgária legnagyobb részében és a

valami

Angelos

megelzé Andro-

berezegnek volt Ígérve, vévé feleségül. Azért mégis

napról-napra Izsák,

forgott,

alatt

el-elfoglalák a

a tengerparti görög városokat pusztítgatá.

Izsák élete

id

Ezen

és gyámjait, azután hat évig uralkodott.

folytatja

Ansbert

(profatí comites

—

de Servia

et

Crazzia)

szövetséget köté-

nek Kalopéterrel a konstantinápolyi császár ellen. Kalopéter is

segítségét

ellen

:

ajánlá

de a császár

a német

nem

császárnak

fosradá

el.

az

ellenségei

280

TIZEDIK FEJEZET.

Ez

a másodikat a csehek és

juk

—

dandárra osztván az összes keresztes hadat,

öt

alatt

magyarok

(secunda acies

teszik vala saját zászló-

Boemorum

Ungarorum,

et

que gente proprium hahente signiferum)

utra-

— Nissába elindul.

Megint hegyes vidékre érkeznek, a hol az utakat

elálló

Eme

zsivá-

görögöktl

és vlaehoktól

sokat szenvednek.

nyok üldözésében különösen a pergei udvarbíró Fridrik (Fridericus advocatus de Perge) tnik ki. Nissából elindulásuk

után

vásár,

egyéb nem

se el

vannak

szorosait a keresztes

hadnak

st

szent

a

utak

Basilius

régi

megsemmisítésére ersítet-

Ekkor nyilvánossá

ték meg.^^*^

se élelmi

Ellenben a szoros

volt ott.

rekesztve,

mez-

•^-''

Síraliz

melyet üresnek találnak;

városhoz érkeznek,

mind

napra

tizennegyedik

lett

a görög császárnak

álnoksága. Stralizbl augusztus 14-én elindulván, utóiérte új

hasonlóképen üres, mert lakosai, féltökben elfutottak volt.

25.

mely

—

az

eltiltja

De

plenas

ac

a

Izsák

transitum

keresztesektl való császár levele érke-

(Sequenti die

átvonulást.

Ysaakii

literas graeci imperatoris

gantia

az

24-én Philippopolisba jutnak, mely

tek volt. Augusztus

zek,

ket

melyet a magyar követek bejelentet-

keresztes had.

nobis

—

aug.

fastu et arro-

penitus

denegantes

dominus imperátor solita suscepit modestia.) Aug. 26-án bevonulnak Philippopolyba. mint sajátjukba. Mindent kiásnak, a mit

a

kényök-kedvök

lakosok

csendesség vala spectu nostro*.

körülöttük,

A

;

Izsák

volt,

s

gazdálkodnak

hétig ülnek

«quia

siluit

terra

ott.

mert

in

con-

császár egész Makedóniát elfoglalhatta

volna. Érdekes levelezés

között

eldugtak

Tizenkét

szerint.

szinte

indul

meg most

vonakodik

császári méltóságát, ki azt feleli:

a két császár

elismerni «

Fridriknek

Engemet Fridrik

ró-

A BALKÁNI FÉLSZIGETKN KGY KOMÁN NYKLV TÁMAP.

mai

császárnak,

vagyok

az

is

igazán.

cnm Romanonim a

mindenkor

Augustusnak

(Me

»

diei

kezdé

Fridrik

I.

s

Frideri-

seniper Angustuni.)

iraperatoreni

«semper Augustus*

toldást

neveznek esse

re

et

281

Ezt hasz-

nálni.

November 5-én elhagyák Philippopolyt. s már közel vannak Adrianopolyhoz. midn a magyarok haza kívánkoznak. (Communi consilio l ngarorum in pátriám, pro dolor retroire antestantium ad ollas carnum Aegypti.) Hat báró és a gyri püspök hagyja el népestül november 19. a keresztes hadat csak három báró marad meg 1

;

népestül.

Minthogy

szinte

ellenséges földön járnak a kereszte-

A

sek, sokat szenvednek az ólálkodóktól. bíró Fridrik

most

Becsap

terjednek.

is

vitézkedik.

Fiachiának

egy

pergei udvar-

Száguldozásai messzire

dús tarto-

nevezett

mányba, mely közel van Thessalonikához, s abból annyi zsákmányt vitt magával, a mennyit csak elbírt vinni. (In vasit regionem opulentam. Flachiam dictam. non multam a Thessalonika distantem, in (jua rebelles aliquot abundantiamque

occidit,

vehere

potuissent, invenit.)

sui

quam

uecessariorum plus

A

passaui

re-

püspök meg

a dalmatiai berezeg hasonlóképen zsákmányra indulnak ki

és jól

megrakva

térnek

vissza

(et

ipsi

suos terra

capta ex praeda hostium onustaverunt).

Deczember 24-én

újra

egyezkednek

a

két

császár

menAközben

követei, mert Izsák látván országának pusztulását, tül

elbb

szeretne szabadulni a keresztesektl.

Kalopéter, a vlachoknak

nak ura. s

görög

ki

császári

nek 40,000

és

Thrakiának vidékein Bulgáriá-

császárnak óhajtja

koronával

vlachhal

és

vala

magát neveztetni

megkoronáztatni,

kunnal ajánlkozik

Fridrik-

Konstanti-

TIZEDIK FEJEZET.

282

nápoly

ellen

A

indulni.

kegyesen

császár

ereszti el a

követeket, azt Íratván, a mi Kalopéternek tetszhetik

(et

Calopetro placentia rescripsit).

nem

Élelmi vásárok lítás

is

görögök

lévén,

meg ellen

mind nagyobbá

togatást ííznek

tagadva,

a

k

s

császár követei. Béla királynak levele

szágban ennek nagy kárával a levelet hozta, azt

utaztában

dokok vlachjai

és

elhalt

kiásták

követ, a ki

a keresztesek

földre

hányva

a görög

császár

a

is

bántják a sereget,

Ámde

az or-

és eltemetett zaránés

3-án

februárius

kunjai

széjjel szór.

ösztönzi Izsákot

A magyar

jár.

hogy az

bolgárok

a

De még

hagyják.

kezdenek a két

is

elbeszélé. a mit Bulgárián keresz-

is

látott,

testeit

szertelen fosz-

mert a keresztesek tartózkodása

az egyességre,

tül

haragja a

sokallja.

is

újra egyezkedni

1190. január 2l-én

való átszál-

keresztesek

lesz

maga Ansbert

;

a tengeren

s

lévén

kiket

csapatjai

is

hamar

az

folytatják

a dülást. így a würzburgi püspök és a salmi gróf

re£:i

üdvöt

illustri

s jelenti

IÍMMAn

WKLV

tAmAK.

izén

*Carissini/mnek, a raguzai pedig (sic!) hét kerület iDracenica. Canali. Tribigna. Verm. Rudene.

Chlm

és Bossina) lakosait

vlachokat. azokon kívül

még

vlachok

való

országból

az azokban megtelepedett

és

a Sclavoniából azaz Szerb-

negyedrészét

látta

sóval.

el

Ellenben a czárnak komerkje (commerchium imperatoris)

minden szerbnek nevezett

kívül

vlachok többi három mészet a

szerzdés ellenére

A

só-szállítást

saját

lovaikon

Sclavonia),

laknak,

s

kik a meg-

a

a szerbországbeli

negyedének árulja a

kemény

szerint,

de

(sclavi

kerületeken

sót.

Ter-

büntetés volt kiszabva arra. ki

árult

vagy

vett sót.

Raguzából a belföldekre vlachok tették vagy öszvéreiken, a mire ket szerb,

A szegdmszóval nau/icorenak

boszniai

vagy más vállalkozók szegdtették.

tetést a

tengerészettl kölcsönvett

nevezik vala.

—

A beszegdött

—

vlach

mint vállalkozó

—

megalkudt számú teherhordó lovakat vagy öszvéreket, néha 150-et is. a szükséges emberekkel, néha 70-nel is. Az ilyen szállító seregnek a neve szerzetté össze a

túrnia

vala,

vagy

az

arab kifejezés

szláv elváltozásban karvan.

nyelvben csordát,

(Ma

nyájat jelent

is ;

])ortékát vitt

tért vissza.

Raguzába,

karavana^

a szerb nyelvben

mar =^ fuvaros, Frachífuhrmann. A turma rendszerint a belf(»ldekrl egyéb

szerint

a turma szó az oláh

s ott

ólmot, sajtot

ttir-

vagy

sóval rakodván meg,

A BALKÁNI KlÓLSZUiETKX K(JV

Vlach pupák

tömlkben

A vlaehoknak

317

egyesülvén raguzai kanonok urakkal,

is

vagy karaván-kereskedésben,

résztvettek aftele tunnavittek bort

ROMÁX NYKLV TÁMAD.

s

belföldi helyre.

tokészítniénye a sajt volt, melynek árát

a raguzai kis vagy nagy tanács szabta meg. Azért ezen vlacli

sajt

pénz gyanánt

szolgált a forgalomban.

is

Viszontag raguzai szatócsok

mesteremberek járták

és

a vlach katunokat, vásárolván és árulván a vlachok

fel

közt.

Errl a raguzai törvényszék eltt 1285. augusztus

26-án «

tett

panasz ad érdekes felvilágosítást.

Néhai Péternek

esketve,

Én

sajtom

cum

steti

a

Blacbis et opera-

annyit nyertem volt, hogy nyolcz

s

melyek

lett,

lévén

szcsmesterséget zvén,

vlachokkal közlekedem (ego bar artem pelicarie)

meg

szcsmester,

Márton,

fia

panaszlá:

a/.t

négy perpert

^'''

értek.

Midn

a

vlachok közt jártam, egyik katunról a másikra, két vlach. néhai Jüan vlacbnak

fiai,

úgymint Tollislav és Moyslav.

támadának reám, megverének,

s

erszakkal vevék tlem

a sajtokat. »^^^

Végre a hogomilséy

is

magára vonja figyelmünket,

azon tekintetben, vájjon nem érintette-e a vlachokat is?

A

paulikianusok

tanát,

mely

keletrl

származott a

byzantinus birodalomba, a bolgár Péter idejében (927 960), a kirl

tudjuk,

hogy a római pápától fogadta

a koronát, Q^y Jeremiás

németül

(Isten-szerette,

bolgárok nevét. alatt

A

között,

Gottlieb),

követi

el

pópa, más nevével Boyomil

róla

gyökeresítetíe

kapták

a

meg

a

hogomílek

bogomil felekezet a byzantinusok uralkodása

(1018

— 1186)

görögök között

st

s

nev

talán azért

Í8,

is.

A

nagyon terjedett a romaeusok és ámbár ersen üldözték a császárok, bogomilek a szentírásnak, különösen

Pál apóstól iratainak olvasásával, becsületes, szorgalmas

TIZKIHK TK.IKZKT.

318

életökkel és a szegények gyámolitásával

a hierarchiát.

megvetették

nép: de azért gylölte

Azért

ket

által

azok

neve ellen a

alatt

bosnyákok közé

jutott,

római pápák különösen

az alhigensek neve

I.

Károly és

I.

Lajos

Déli Francziaországban pedig

fel.

alatt

st

más-

magyar történelem, mert

a

emlegeti

is.

Boszniában a patare-

ismeretessé.

királyainkat buzditák

de

:

vala feléjök a

Spanyol- és Francziaországba

más névvel válván nusok

hajlik

ki

mindenütt a fpapság.

Bulgáriából a szerbek és

Lombardián

tntek

mind mivelt-

lettek híresekké,

ségök, mind különösen kegyetlen üldöztetésök és kiirta-

tások

S

által.

itt

egy gúny-név

Francziaországban

tartotta

fenn

azon emlékezetet, hogy az albigensek tana Bulgáriából származott oda.

A

mely semmirekell

hougre, hougressc.

embert, semmirekell ben, a bulgár szóból

asszonyt jelent lett.

Az uralkodó

eltt az eretnek semmirekell

eretnekség bulgár eredet,

a franczia nyelvés

üldöz egyház

úgyde az a veszedelmes

\

azért boiigre, bougresse

csak eretnek, hanem semmirekell, gazember

A

spanyoloknál

kapott

fel

a

velhun^

vellnriio,

gúnynév

bellaro

a XIV. században, mely gazembert, semmire-

kellt jelent. Ez a gúnynév pedig blach, valachnak elferdítése. blesche,

nem-

is.

blcche

hitetlent jelent.

A

nem más, mint a

francziáknál

is

vlach,

blaische,

gúnynév vált közönségessé, mely csalót, «Már Huet fölismerte, hogy a bléche szó

nem más, mint a «valaque»-nak középkori elváltozása*, mond Petriceicu Hasdeu az alábbi jegyzetben felhozott könyvben. Mai franczia nyelvben

homme

bien bléche

;

c'est

e

mondások

bléche ember) gúnyosan állandóság nélküli,

embert jellemeznek.

:

«c"est

un

un vrai bléche» (=- az igazán haszontalan

AZ ÁRPÁOTAK UOKOXSÁCAl A KKI.KTI tKAT.Kdüi'iKK Al,.

A

íVanczia hUcJie

annak emlékezetét

felekezetéhez vlachok állítani,

a

lel.

stb.

s

mikor a hongre,

Valamint tehát ez utóbbi kett a

kifejezések.

bolgár bogomilekre emlékeztet is

német

erdélyi

a spanyol vdlaco

:

a frauezia hln-he akkor kaptak /)Ot((/re.-léche hogy a bogomilek

:

tartják

fenn.

tartoztak.

De

azt

nem merném

hogy a vlachok a XII.

és XIII.

században szinte egyenl' részben a bolgárokkal terjesztették volna a bogomilséget

Európában. •''*

Az árpádiak rokonságai a Margita Tudjuk, hogy

III.

keleti

uralkodókkal.

János.

és fia

Bélának 10 éves leányát. Margitát,

Angelus Izsák, konstantinápolyi császár, vette feleségül. Izsákot

székrl

saját s

öcscse,

III.

Alexius,

taszítá le a császári

megvakítván, kolostorba zára 1195-ben. Akkor

Margita császárné 20 éves vala.

A

megvakított

12 éves

fia.

császárnak

elbbi

hasonlóképen Alexius,

házasságából a

való

hadat

keresztes

Konstantinápoly alá hozza, hogy visszahelyezze atyját az uralkodásba. Ez 1208. július végén történt meg.

A vak

Alexius és neje Margita tehát megint uralkodásra jutnak.

Azonban a görögök gylölete a tiára

is

kiterjedt,

latinok ellen a császár

mert a görög egyházat alája vetette a

római pápának. Murzuflus megöli az február 8-án,

a

mire az

öreg

ifjú

Alexiust 1204

vak Alexius

Margita mintegy 29 éves korában özvegygyé

is

meghaL

lesz.

TIZKUIK KEJEZEl.

320

A

magok

frankok vagy latinok szétosztják

közt a görög

birodalmat; Balduin lesz császárrá, a montferrati határgróf Bonifacius pedig thessalonikai és makedoniai királylyá.

Ehhez megyén az özvegy Margita férjhez. Bonifacius Görögország meghódításában foglalatos, midn Balduin császár fogolylyá

nül

A

lett

1205. április 2-kán.

Henrik

Ocscse

hurczoltatik.

Tirnovóba

s

1206-ban

lesz

császárrá

s

elbbi feleségétl való leányát.

veszi Bonifaciusnak

bolgárok és vlachok a Rhodopéban zenebonáskod-

nak, Bonifacius ell futnak ugyan, de visszatér seregecs-

kapdosnak.

kéjébe

pánczél

Bonifacius

közéjök és halálos sebet kap, Margita

megyén

másodszor lakni

csecsem

Tizenhat évvel "

özvegygyé

lesz

fiával,

mába tolj

Constantinopolitanae»

Honorius pápa

III.

írja,

quondam impe-

hogy a szent szék

vette Margita birtokait, melyeket atyjától

kapott,

s

éves

Magyarországba

Dilecte in Christo filiae nostrae Margaritae.

ratrici

A 32

Jánossal együtt.

1223-ban

azután

s

rohan

nélkül

1207. nyarán.

a melyeket bátyja

(II.

András)

is

(III.

oltal-

Bela-

nála meg-

hagy, úgymint: 1. 2.

«Castrum Kéve cum Varod,

totó comitatu, redditibus

Camanc (Kamenetz), cum servis et anciUis.

Perben,

vilHs et piscaturis, 3.

Regale praedium, Elyad dictum.

4.

Tria praedia

in Bacsiensi

Zilzeug

etc.

cum

Comitatu, Soya, Curth

et

Mirislou.*^^^

1229-ben érseket,

IX. Gergely

hogy ez

dilecta in Christo

pápa

értesíti

Ugrin

kalocsai

«in nostra fecit praesentia recitari. filia, nol)ilis

mulier

....

regis Ungariae acquisivit (juondam terram,

ülterior Sirmia, ratione

cuiasdam

Citerior Sirmia nuncupatur,

ul)i

quod

soror illustris

que appellatur

partis Ungariae, (juo

Sclavi et (iraeci sünt.

AZ ÁUrÁKIAK UOKONSACAI A KKI.KTI IKA l.Ki iDÚKK A I,.

Tehát Margita császárné is

megszerezte magának

Tiilsó-Szerémségct

András bátyjától (Fejér III. Látjuk, a gondos 54 éves Margita az új szer-

157.).

2.,

(és királyné)

321

zeményét

II.

a pápai szék oltalmába helyezi. Mit tudunk

is

János fiáról?

1227-ben

III.

Honorius pápa "Dilecto

filio,

Coustantinnpolitanae*

ratrieis

Ebbl itjú

(Fejér,

ir

nobili viro.

quondam impe-

Joanni, nato nobilis mulieris Margaritae,

101.

111,2.

annyit tudunk meg, hogy János mint 20

1.).

— 21 éves

él.

Sajnos tünemény az Árpádok korában, hogy a királyi

vérek közötti lázadások

sren

menvén a régibb idkre,

tudjuk,

lázadt fia

ismétldnek. Vissza nem

hogy Imre

azután András ellen saját

fel,

Az András

István.

és

Béla

András

ellen

Béla,

fia

ez ellen

s

visszavonást

közötti

a

praenesti püspök. Jakab, mint pápai legátus egyenlítvén

mit

ki,

egyesség

«compositiónak» neveznek megtartását

kénytelen

a

vala,

az

legátus

egyházi

és

az

világi

nagyok által biztosíttatni. Ennélfogva tehát a püspökökön és másokon kívül. 1233-ban a következk

quondam

Jakab legátusnak az

ígérik

egyesség megtartását: «Quod

nos

Calo-Johannes

filius

Demetrius judex aulae Regiae, Comes Simon Vobis. domine Jacobe, apostolicae sedis. legato vice et nomine Romanae Isaaci imperatoris Constantinopolitani, .

eeclesiae et

meg IV

.

.

omnium ecclesiarum Ungariae ...»

szentül

fogják tartani a compositiót vagy egyességet (Fejér.

2.

351.).

Ezen oklevélben a

(Fejérnél Jiirsac

áll)

«filius

quondam

Isaaci

imperatoris Constantinoi)olitani- nyil-

ván az íródeáknak tévedése. De minthogy Margitát, mint látjuk,

mindig

*

quondam imperatrix Constantinopolitana>-

nak nevezték, soha nem ^regina Thessalonicae Hunfalvy: Oláhok története.

et

21

Mace-

TIZEDIK FBJEZET.

322

nem

doniae»-nek, az íródeák Jánost

Bonifacius,

hanem

Isaaeus fiának hiszi vala.

hogy János itt Ca/o-Jo/iannesnek neveztetik, mint az 1235-ben kelt oklevélben is, melyben IV. Béla király Dénes flovászmestert, a ki fiúkorától fogva a

Más

föltetsz,

körül

királyfi

forgolódott,

s

mint

bödöni

a

férfi

vár

(castrum Budung, Bdyn) körülkerítésében kitüntette magát, a hol a bolgárok császárjának öcscse. Sándor, ellen

persisteremus.

cum adhuc in eadem expeditione eundem [Dionysium] cum quibusdam baro-

nibus nostris

contra

vitézkedett

(Insuper

exereitum Alexandri.

fratris ipsius

imperatoris Bulgarorum, qui per multus acies et lateutes iusidias nostros

terrara

bomines ad depopulandam

dispersos,

et

spoliandam

freqneuter invadere consveverat

;

qui

etiam Bogomerium, filium Zubuslay, comitem et ductorem Siculorum captivaverat, duximus transmittendum); végre a ki a galicziai hadjáratokban

Tapolcsán

is

birtokkal jutalmazza

vitézül

viselte

magát,

meg Nyitramegyében.

nagyok közt ott áll: «dilecto cognato nostro Calo-Johanne^ dominó Sirmii et comite de Keve.*'^^* (Tehát Margita 1235-ban már Az ezen oklevélben megnevezett

nem

élt,

mert

fia

világi

a szerémi uradalomnak birtokosa.)

De

mely IV. Béla sógorának a föltetszik bolgár császárnak* (imperatoris Bulgarorum) a neve. Hogy jutott a magyar Kéve megyének ispánja a Kalo a Kalo- János,

névhez? Nyilván az 1260. évbeli oklevél király

«quaedam

is,

melyben V. István

insula»-ról a Balatonban beszél, melyet

Béla király '^Kalyano comiti graeco» adományozott volt, ámbár görög eomesnek mondja, ezt a Kalo-Jánost érti ;

mert Görögországban

egyház híve

volt.

született.

De bizonyosan

a római

mint atyja Bonifacius és anyja Margita.

AZ Altl'ÁKIAK ROKONSÁGAI A KKLKTl

l

KALKOKÓKKAI,.

Ez a Kalo-Jáüos ürökös nélkül halván

323

a nevezett

nie^',

sziget a királyra szállott vissza. (Fejér. IV. 2. 323.)

A magyar

Kalojánosra

Pauler Gyula

dr.

figyelmez-

tetett.

András rokonságai.

II.

II.

volt

András királyunk. Margita húgánál fogva sógora

elbb Angelus

Izsák konstantinápolyi görög császár-

nak, azután 1205-ben sógora Ion Bonifácz thessalonikai és makedoniai latin királynak.

Második

fogva

Jolántánál

felesége

Courtenayi Péter konstantinápolyi

pedig

veje

ln

császárnak, ki

latin

1217-ben következek Henrik császár után.

meg

Mária leányánál fogva

ipja

vala

II.

Asan János

bolgár királynak. IV. Béla királyunk

sógora volt

II.

a nevezett

Mária

húgánál

fogva

Asan János bolgár királynak.

Felesége Máriánál fogva veje

volt

Laskaris Theodor

nikaeai görög császárnak.

Minthogy Laskaris Theodornak veje és utóda Dukas Vatatzes János

minthogy azzal

II.

görög császár (1222

— 1255)

Asan János szövetkezett,

s

;

s

Máriától

10 éves Ilona leányát Vatatzes János 12 éves

született

fiának,

nikaeai

Theodornak,

eljegyezte

húgánál fogva Vatatzesszel

is

:

IV. Bélánk.

Ilona kis

sógorsági viszonyba jutott,

mely viszony azonban hamar megszakadt.

De ha

Theodor sorsa érdehogy Palaeologus Mihály 1259-ben hogy ketten gyámja és majdan társ-császárrá ln, 1261. augusztus 14-én mint császárok vonultak be KonIV. Bélát az ifjú Laskaris

kelhette, megtudta,

.s

21*

TIZEDIK l-EJKZET.

324

stantinápolyba, a

melybl a

latinokat Strategopulus Alexius

kihajtotta volt július 15-én.

De

azt

Palaeologus Mihály megvakítván az

is

megtudta,

hogy

császárt,

maga

ifjú

kezde uralkodni 1261. deczember 25-én. polyi latin császárságnak kezdetét

A

konstantiná-

Andrásunk 1204-ben-

II.

végét pedig lY. Bélánk 1261-ben láták.

A Kalo vezetéknév.

A

mint a pápák és bolgár- viach királyok

azután Ansbertus tudósításában

is

nevek eleibe Kalo (Calo)

Én

járt.

leveleiben,

láttuk, a Péter.

ezt

János

a görög Kanóc-

nak vévén, Szép Péternek, Szép Jánosnak értettem ama tulajdonneveket. S ebben Ansbertus is megersített, a ki a Calopetrus mellett Crassianusi írt, mert azt gondolom^

bogy a Crassianus nem egyéb, mint Krasi -János, s hogy Ansbertus is a calo szót görögnek vette, mely az ó-szláv nyelvben kraszi. {Krasznamegye a Kraszna folyótól kapta nevét, mely «szép vizet* Kraszna hóra =^^ szép hegy.) jelent Azonban a byzantinus írók Kinnamos, Niketas Choniates, vala,

azaz Szép János

;

;

Akropolites,

tudtomra,

a kik

nem

a

írják

az illet bolgár-vlach

bolgár-vlach

történetek

forrásai^

ki azt a Calo (xaXo) vezetéknevet

királyok neveinél.

Azt gondolják

hogy gylölségbl a bolgár-vlachok iránt a görög dísznevet. De nekem kétségem

talán némelyek,

hallgatták

el

van, vájjon görög dísznév kaphatott-e

fel

a bolgároknál

idben, mikor ezek legnagyobb ellenségei valának a görögségnek ? Vájjon akkor vették volna-e el a görög szót, hogy vele hseiket kitüntessék ? és vlachoknál azon

A KAi.o vkzkti';km:v.

Én

azt

325

iR'p-psjebolügiai lehetetlenségnek találom.

vezetéknév nem volt, nem lehetett ycópto? =— hazai volt. De hogy ?

görög:,

A Kalo

hanem

£;:•-

—

Hasdeu (a Limba Romána vorbita intre 1550 1600. Tomuhi I. 242. lapon) a régibb oláh nyelvbl a calo szót hozza

mely hóhért (bourreau, xevep) jelent, s az újabb ív?/aíaiak íratik. Ez a calo szó pedig a czigány

fel,

nyelvben

nyelvbl jutott az oláhba, s jelent /gArf^cY mert a ezigányok gyakorolták Oláh- és Moldovaországokban a hóhérmesterséget. E szerint, ha felteszszük, hogy már 1200. ;

tájban a czigányság

el

volt terjedve a Balkán-félszigeten,

a Kalo-Péter, Kalo-János

Fekete Pétert,

Fekete Jánost

jelentene, a mi ellen nép-psychologiai kifogás sem lehetne.

A

vezetéknév

Fckcfc

nagyon közönséges a különböz

nyelvekben és népeknél.

Úgyde a czigányok

nem engednék meg

történetei

ezt

az okoskodást. Mert Miklosich, Über die Mundarten und

Wanderungen des Zigeuner

Europa's.

III.

7.

azt írja,

1.

hogy Európában a czigányokat csak a XIV. század vége eltt veszszük legelször észre, jelesen Krétában 1322-ben, Korfuban 1346 eltt, Oláhországban 1370 tájban, Naupliá-

ban 1398-ban. ^"^ Ezen adatok elleneznék azt az állítást, hogy a czigányok már 1200 tájban lehettek Bulgáriában. Ámde az oláh vajdák, mint utóbb annak helyén majd látjuk, már 1385-ben negyven, s 1388-ban épen háromszáz czigány ^szállássah

el

levelekben fordul torokat. beszéli

Ezt

telepedve, tíínésök

«

e szó

vannak,

évet.

«Istoria

némileg

Oláhországban

elzte az 1370-dik

az eredeti szláv ok-

ajándékozák meg az

czigányok

szállásaik >

tehát

—

Haídeu

Petriceicu

Ama

el.

—

s

kolos-

új

eritica >-jában

meg vannak már

nagyszámnak

bizonyosan

is;

jóval

fel-

meg-

TIZEDIK FEJEZET

326

A

Fekete Péter, Fekete Jánosi nevek annyira tetszenek^

hogy a czigány nyelven kívül Ebbeli

forrását.

kara

--=

is

keressük

keresésünkben azonban

fekete szónál tovább

a

Avf/onak

a

török-tatár

nem mehetünk.

Török-tatár

szók a kunok útján, kik legnagyobb cselekvk a bolgárvlach történetekben, bó'ven juthattak a Balkán-félszigetre.

A

kíin

codexben

homályossá

lett,

találjuk

ott

is

hangok váltakozása nem török-tatár kara szó

nak, és

st kálónak

magyar

szókat

is.

is

is

ritka

kara fekete, karardi

Az

a nyelvekben.

r és

/

Talán a

a bolgár-vlachok szájában kaki-

hangozhatott.

pánczél^ a

De

:

karalik feketeség, tinta stb.

V.

német harhier

ez alításuál

nem

német panzer

ö.

a

és

magyar

egyéb.

borbéli/

XI.

Az olahok Erdélyben való feltnésétl

András

III.

haláláig".

(12Ö2— U301.) 11.

András magj^ar

király

is

1214-ben a

visszaszerzéséi-e indult el tetemes sereggel,

Szentföld

a mit régen

mások zrzavarban Visszatérvén, legnagyobb

fogadott volt, a; országot János esztergomi érsek és

gondjaira bízvái.

Távolétében a féktelen urak, az ördög czim-

találá azt.

borái.

mint

a

kiiály

hogy a primás tól

n>m

garázdálkodának,

nevezi,

velk

akart

megfosztván, kiiajták az

tartani,

országból.^'''

mint-

s

birtokai-

öt

Úgy

látszik,

akkor a német lovagok is tülkapának az eleikbe szabott határokon. Mert a király elvévé tlük a Barczaságot.

Nem

sokára

négis,

1222-ben,

Salzai

Hermann

nagymesternek (magistr^ religiosae fraternitatis hospitalis Sanctae Mariae Teutonic>rum), a császár és pápa kedveltjének

és

tanácsadójáiak,

adományt megújítá, hanem

nemcsak az 1211.

évbeli

azt tetemesen nagyobbítá

is,

helyre akarván hozni a nagr veszteséget, melyet a rend-

nek okozott,

midn

haragbó elvette tle az adományt

(quia ira nostra contra eos pt>vocata

terram

saepedictam

non modicum

eis

praectieranius

damnificati).

melyet újra építettek

eo

volt,

tempore.

auferri,

eum

fuerant

Most Trutzeburg várat (Xyén), a hozz^artozó rétekkel együtt,

TIZKNEGYEDIK I'EJEZKT.

328

annak határától fog:va azt a földet is adomáuyozá. mely a Protnikok végéig ér. Az új adomány a Halmágy gyepüitl kezdve (dél fell) a Barczavíz forrásáig, s innen tovább egész a Dunáig terjedt. A régi adoniányos földs

nek határait ismét az erdélyi vajda, Mihály, mutatja

ki.

a beiktatást pedig Fatales királyi prisztald hajtja végre.

A

hozzácsatolt

új

adományos földbe Ypochz

mint

bán,

királyi prisztald, iktatja be a lovagrendet.

hogy a lovagok kvárakat és kvárosokat építhessenek a kunok ellen hogy hat hajóval

A

király megengedi,

;

a Maroson, ból,

hat hajóval az Oltón sót, bármely S('>aknák-

s

vihessenek

lefelé,

s

ugyanazokon

híjókon

a

szük-

nem

séges portékákat szállíthassanak fölfelé; liogy

kell

se magoknak, se embereiknek vámot fizítniök, akár a székelyek, akár az oláhok földén menjeiek is keresztül

(cum

transierint

Blacoruin)

per terram Sículoruin, aut per terram

megengedi a

továbbá

;

ki'ály,

hogy a kik

eddig a királyi emberek vagy vendége^ közül (de nostris

hominibus sive hospitibus) pedtek,

a lovagol

maradhassanak,

ott

de jövendben hajtsanak költözik, a ki kell

A

adniok

a király az

új

a

ki

követeli

hozzájok

nem

is

a rendnek engedi

királyi

engedelem nélkül

pénztl váró hsznot azonbfii

szabad. Végií oltalmába fogadja a király

a lovagok jelen és

Ebben az 1222. ki a politikai

tisztviselinek. vaoT ^^^ a lovigok földjeire járni, mert

királynak

nem fognak

Semmiféle pénzt

veretniük

a

nem

beédesgetket, behívókít pedig büntetés végett

pénzváltók

által

mindönkii,

el

megtele-

földjein

azokat vissza

még m4^szerezhet évbeli

•''"

földeit.

adományban világosan tnik

különbség a

Barczaság és az

ezen

túli

fold között a Dunáig. P' elbbi Erdélynek t^y része, melyet a lovagoknak l//iositaniok kell a kunok becsapá-

/

AZ OLÁirOK KRKKI.YBKN.

saitól,

329

a kik miatt kietlen, néptelen maradt volt.

gok benépesítik,

ezáltal

s

mintegy

A

lova-

megszerzik a király

A

Barczaságban tehát az erdélyi vajda a királynak képviselje, a prisztald ^^'^ pedig jogtudósa. Etilénben

számára.

a havasokon

meg

azt

kell

földet a kíinok

túli

kell

kivenni.

meg lehet bvíteni a .V tett vagy teend hódításnak nincsen nem kell meg- vagy kimutatni. De ott

király birodalmát. biztos határa, ezt is

kezébl

azzal tehát

h»')ditani,

van már a királynak képviselje, a bán,^'^ ki a prisz-

tald tisztét

is

megteszi.

pápa még ugyanazon r222-ki évben megersíté a királynak ismételt és új adományát, még pedig szórói-szóra, csak az iktatókat hagyván ki. s ezt «a Honorius

=

Protnikok végéig

vén ki:

ad terminos Protnikorum> így fejezterminos Blacorum»

«a blakok végéig =- ad

;

valamint ezt «cum per terram Siculorum aut per terram

Blacorum

transierint*

így írván:

«cum

per

Siculorum

terram transierint aut Valachorum».

Azonban reánk nézve

királynak és

azért nevezetes a

a pápának oklevele 1222-bl, hogy a dunáninneni tarto-

mányokra nézve

ott

meg legelször az oláh is meg akarja mit már a nik még annak

említtetik

(vlak. blak) név. Ezt a nevet a profnik

magyarázni. Ez

szláv szó,

is

nem

is

megmond, a

ki

A

prot nyilván

bro(/.

is

fordul

Nagy-rév

el, stb.).

sokat

tud a

szláv

a mi révet jelent,

mint a magyar

rév

szó

s

nyelvekbl.

helynevekben

(Komárom-rév,

Német-Bród. Magyar-Bród (Deutsch-Brod,

üngarisch-Brod) ismeretes helynevek az ország nyugatján;

Tótországban

is

van Brod.

Ennélfogva

brodnik

annyi,

Németországban a fúrt az, mi a magyar szláv brod s ott van két Fvankfurt^ vagy Quer-

mint révész. rév,

a

furt, Sch\vein/'íKLYnEN.

ea plenitudine. dictae

A

quemadmodum habitae

possessioiies íryulat'ej érvári

'SSl

per

sokan

töri'éni/ssék-ülést

ülésnek tartják, mert az oklevél így kezdi

valamennyi nemessel,

antecessores

ipsius

exstiterunt et possessae.)^

förréni/h(>:ó

meg:

székelylyel

szászszal,

''

«

Midn

oláhval

és

az erdélyi részeken, állapotuk reformálása végett, gylést tartottunk,

t'elálla

Ugrin*

igazságszolgáltatást

Az

stb.

fejez

a

ki.

állapotuk reformálása

*

melynél

tanúul,

kivált

st

a föld-

birtok-kérdésben, minden ember alkalmasnak,

mível vagy tatik vala.

még legalkalmatosabbnak

pásztor

Fogarasnak

és

>

is

talál-

Szombathelynek szomszédai,

akár nemesek, akár nem-nemes szászok, székelyek, oláhok, tudomásuk szerint állíthatták, hogy a nevezett bir-

tokok Ugrint

meg jogosan

illetik

mint azokat Ugrin

eldjei

oláhok alkalmasint a

Úgy

Bje

kellett történnie,

és törvényesen, vala-

bírták volt,

is

A

tanúskodó

birtokáról valók valának.

ámbár

nincs

megmondva, hogy

László király zavaros idejében esett ki Ugrin a Fogaras és

Szombathely

birtokából,

azok

és

a

fiskuséi

lettek.

Azért adhatta vissza a király.

Legnevezetesebb IIL Andrásnak 1293. évbeli oklevele az oláhokra nézve.

Abban

így szól a király

«Az elfogadott kormányzásnak szükségeitl ösztönözve, a velünk

lév jobbágyok

fbarones) beleegyezésével azt

határoztuk volt, hogy valamennyi oláh, bárkinek a bir-

tokán

legyenek

uohilium

vei

is

(universos

Olacos in

székes birtokunkra vitessék vissza,

kodókat erhatalommal

azonban nagybátyánk, a

possessioníbiis

quonimlihet aliorum residentesj, a mi királyi

gyulafejérvári

is

s

a visszamenni vona-

kényszerítsék reá.

néhai

káptalannak,

László király

Minthogy

megengedte

hogy hatvan oláh ház-

népet telepíthessen Fylesd és Enud birtokaira

s

azoktól

riZKSEGYEDIK

4Í82

semmi

királyi

egyéb

ne

Fylesd

et

úgymint ötvened vagy tized, vagy (ut in quibusdam terris capituli.

adó.

szedessék

Enud

mansiones Olacoruni

sexaginta

vocatis

commorari. ab omnique exactione

libere et secure valeant aiit

FV;.IEZET.

decima vei qua-

collecta regali. scilicet quinquaginta.

cunque

alia

iidem

habeantur

extorres

Olaci

penitus et

üdvösnek tartván László királynak adományát (hanc donationem a praefato rege Ladislao saliibriter esse factami, azt részünkrl is megimmunes)

mi

:

és

tisztelvén

meghagyván minden adószedinknek, hogy

ersítjük,

Az oklevél világosan oláhok

embereinek tekintik

II.

kinek

bitorlásai

koronái

Azonban

tetszik.

András

igen

ideje óta

a

—

emberek

fbb

király

van joga oláhokat,

által

jog

királyi

és

hatalom

—

koronái birtokok

válván,

akkor

valának

ezek

részei

ket

azaz

sokszor a jobbágyok (bárók)

tehetetlenné

által

instructus*

valának.

kikrl csak neki

vala.

Ennélfogva a király enged

rendelkezni.

a

hogy a be-beszivárgó

jelenti,

tulajdonai

király

a

olábjaitól se ötvenedet, követeljenek. »^^^

egyéb adót ne

se tizedet, se

a

men

káptalannak hatvan számig

"fundus

a

engedelem nélkül

királyi

s

is

magánliirtokosok és az egyházak kezére jutottak. Azért látjuk

annyiszor

koronának

azaz

volt idegenítve.

azt

a

a

hiú

törekvést, visszaszerezni

a

tle jogtalanul

el

kiráh'nak.

a

mi

Ilyen visszaszerzés

akar

az oláhokra nézve, arra szükség lévén. strieti

most

«Quum

suseepti regiminis aculeis, habito consilio

történni

nos con-

omnium

baronum nostrorum nobiscum assideneium universos 01acos in possessionibus residentes ad

nobilium

praedium

et

aliorum

quorumlibet

nostrum regale Szckrs vocatum

ordinassemus revocari

reduci

invitos* szól az oklevél.

A

et

etiam

compelli

«revocare», *reducere>

redire

= vissza-

AZ ULÁIIOK KHnKI.YHK\.

venni, vissza/u'nii föl

;

a jogtalan elvételt teszik

kifejezések

mert jogos elvétel csak

történhetik.

A gyulafejérvári

delmére liivatkozhatott:

883

királyi

engedelem mellett

káptalan László király engea

tehát

király

meg

hagyja

is

nála a hatvan oláh háznépet.

Az oklevél világosan király dett,

oláhjaitól

is

megérteti velünk, hogy a

ötvenedet ((^uingesima) sze-

ötven juhtül t^\ juhot bárányostul vett

t. i.

el

adó

Ezt az ötvenedé.^ adót már IV. Béla oklevelé-

fejében.

ben

azt

közt

többi

láttuk,

mely

azt az esztergomi érsek tizede alá veti.

adó egyúttal a beszivárgó

l^e ez az

társadalmi

oláhok

hogy pásztorok lévén, leginkább az erdkben telepedtek le. melyekbl a korona vagy akárki mivoltát

más

is jelenti,

birtokos

századokban,

egyéb

hasznot

midn

az

nem húz

oláhok

Késbbi már nem a

vala.

többnyire

korona birtokain gazdálkodának, az ötvenedet, királyi

jövedelmet

birtokosok

is

fogjuk

lan,

is

mely

Erdélyben,

való

De

tartozván beszolgáltatni. adótól

látni

az oláhjaiktól

sok

a

mint

f

magán-

ötvenedet a fiskusnak az

birtokos

ötvened-

mentséget kapott, mint a gyulafejérvári káptaoláhjaitól semmiféle adóval

Végre semmit sem

hirdet

annál, hogy 1293 tájban

valának még.

az

nem

vala köteles.

világosabban

oláhok

mert íme. a király,

igen

az kis

báróival

^^''

oklevél

számmal

egyetértve,

mind egy koronái jószágra szándékozta telepíteni, az által azt jövedelmezbbé akarván tenni. Mégis az oláh historikusok majdnem mindnyájan és egyhangúlag írják, tanítják, hogy Negru vajda (Negruvod). Fogarasnak és más erdélyi részek felséges ura. 1290-ben nagy hadi ervel indult ki Fogarasról az oláh fejedelemség megalapítására. Ezt a ki- és elindulást hskölteménynyel dicsítik, tehát epochalis eseménynek tartják a nép

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

384

számára

naptárakban

írt

is.

Mi ennek a való. mondhatni,

sem

okleveles történetekben legkisebb lehetséüét

látjuk.

Fogaras 1290-ben koronái birtok vala. melyet III. András király 1291-ben visszaadata ügrin mesternek, a kinek eldei azt jogosan birták. tett volt

s

mely

tle jogtalanul véte-

el.

Radu Negru.

A

brassai

«Amicul poporului. Calendar pe anul enmun

=

XXVI. » Népbarát. Naptár zönséges évre. A XXVI. évi folyamban 1886. Anul

az 1886-ki kö-

«Cronologia

a

pe anul 1886» az epocbalis évek közt hozza

«Dela reintemeiarea

Negru Basarab, Domnul

Romána

államának

(Oláhország)

Fogaras ura

általi

fel:

Terii-romane prin Radu Fogarsiului 596. » =- *A Czara

statului

Radu Negru Basarab,

megalapításától 596 éve.>

új

Tehát

az illet államnak új megalapítása 1290-ben történt.

A

—

reintemeiare annyi volna mint refundatio. új fundatio.

Ennélfogva a nép számára, azaz az oláhul

író,

olvasó papok,

számára kiadott naptár egy elbbi rumun államot ismer, melyet Radu Negru Basarab 1 J90-ben tanítók és városiak

megújíta. Mikor lehetett azon elbbi sejthetjük.

kez

Az avarok

bolgárokéban

A besenyk találhatni

és

nem

ilyen

kunok

ottani

annak nyomát.

láttuk,

állam,

volt.

;

nem

is

nem

lehetett.

uralkodása idejében

A kunok

lyok uralkodása következik

niae>-nek

rumun

idejében, valamint az arra követ-

már

sem

után a magyar kiráII.

András «rex CumaFia. IV. Béla. mint

vagyis magát. 1247-ben az ispotálvos vagy johaunita vitézeknek írta

irattá

adományozá mind a Szörénységet, mind az

Olt.

az erdélyi

NKüUr.

KADl

havasok és a Duna

elterül

kilzt

386

kenézek és vajdák tnnek el. kik u mafryar

midn

függnek. S

1272

tairadják

Ebben

Kúnországot.

királyoktcíl

Lytlien vajda és atyatiai az ad()t nieg-

— 1275 tájban,

sósvári Soos Uyörfíy mester

megöli Lythent, Barbatot pedig íbgva viszi a királyhoz, ki

csak naíiy

történelemnek

váltságért

nincsen

bocsátja

tudomása

Ha

el.

—

—

1275

a mirl a

Transalpinae vagy Transalpinia),

s

vagy

tani.

tizenöt év

De

múlva nem

(])artes

a byzantinusoknál

r)t(jro-V(aiJi/a vala. keletkezett volna tíz

Kún-

után

országban, melynek neve akkor már Havas-el-föld

rumun

állam, azt

kell vala újra

megalapí-

mesék világában forgunk, a melynek nincsen

a

geographiája. nincsen chrouologiája.

Ez az állam-alapító mese csak egy másik mese után fel. Ez a másik mese pedig azt tartja, hogy az oláhok vagy rumunok. mint Trajanus római császár

kaphatott

gyarmatosainak utódai, a magyarok megjelenésekor megvala Erdélyt.

töltik

Errl sem tud semmit

a történe-

is

András eltti idbl II. Andrástól fogva pedig, lelesen 1222-tl fogva i 300-ig, leggondosabban kutatván által az okleveleket, azon idszak egyedüli és hiteles jem a

II.

forrásait,

A hány

;

felette

kevés

oláhságot

találunk

Erdélyben.

helységnevet említenek az idézett és nem-idézett

oklevelek, azok mind magyarok, szlávok, németek. Oláh

nev is

helység köztük egy sincs. Densusian ugyan oláhosan

közli a

rubrumokban

és jegyzetekben a helyneveket,

nem a nyolczvan évig tartó (1222 1300) idszakból való, hanem késbbi századok oláhosítása. Densusian maga is oláhosít. Valahol olaszokat,

de azok oláhossága

latinokat talál az oklevélben,

mind rumunoknak

Ennélfogva a Szepességen

talál

is

rumunokat.

1330 évbeli oklevél Jiuhrnann-tihkc Hunfalvy:

r)láliok története.

nevezi.

P. o.

egy

és OI

és «011asyspon-teleke». Densusian a

rubrumban

«Comunde Bumann si Satulu-Comitelelui-latinú tehát a német Ruhmannból oláh «Rumanu>-t

ezt írja

:

amintite>, csinál.

Szóval 1222-tl fogva, a mikor a vlak^ hlak oláh név

el Erdélyben,

tnik

legelször

egész

1300-ig, Érdéit/

ethnographiai képe magyar-néynet-szláv.

Mikor kapott

fel

a Negru-vod vagy

Bada Negni Basarah

állam-alapítónak meséje? Alkalmasint csak a XVIll. szá-

zad író

elején.

De nem tudom

fejezte ki

—

—

melyik nem is kerestem Elttem bizonyos, hogy Erdély-

elször?

ben keletkezett a mese

;

író tette

legelször közzé.

a mese,

bejutott a

legalább

erdélyi,

talán

Könyvbl könyvbe

naptárakba

is,

szász,

vándorolt

most pedig az oláh

nép emlékezetében megrzött nemzeti hagyománynak hiszik

nagynev írók is, kik azonban az erdélyi incolatus történeteit nem ismerik, nem is aggódnak a miatt, hogy nem ismerik. Az olvasót mégis érdekelheti ez az állam-alapító mese. Engel Keresztély a * Geschichte der Moldau 1804.) 56

(Halle,

János brassói

melynek czíme história,

gistra

et

— 58.

rektor :

lapjain (f

1743. decz. 17.)

Schediasma

historicura de

annalium Transsilvaniae multis ministra

(.lenae.

u.

Walachey

kivonatot közöl

1743.).

in

Filstich

munkájából,

Valachorum punctis ma-

E czímbl

kiértjük,

UADT MOGRl.

az

liogy Filsticli

sok

részben

—

hecsüli.

mi

a

erdólyi

ellen

oktatójának

titrténetek

oláhok

az

387

történelmét,

azt

nem

kifog:ása

Filstieh >Schediasmája így szól többi

«Az

isten

nagy bölcsen

dolgot

hogy a XII.

lettek.

A

melyek

alapították,

azután

és

Moldva-

eléggé

híresek

számos oláh ház-

végett a fogarasi kerületbl

nép egy Niger vagy Negro-vod

(rem (juam

(XIII.) század

közepén az Erdélybl búcsúzó oláhok Oláhországokat

senkinek.

lehet

közt

a

intézte

sapientissime direxit deus),

tartja

nagyra

tehát

nev

vezér

czaságunkhoz közel, a havasokon kelé

által,

alatt,

még

Bar-

pedig

a XII. század elején vagy a XIII. század közepén. Ott azután Terguist, Buckerest, Kampolungo, Pitest és Szent-

György helységeket, meg monostorokat építenek. Ezt nemcsak egy oláh kézirat, melynek szerzje ismeretlen, hanem az öreg oláhok elbeszélései is bizonyítják, melyek az söktl vett hagyományra hivatkoznak. (Quod non modo Mannscriptum aliquod Valachicum incerti autorh 'onfínnat, verum etiani senum Valachorum relatio, quae ni traditionihus ab atavo acceptis imice

Nagyon

lomprohatj

hogy se

belföldi,

csudálkozom,

is

se külföldi

író

fimdatur, abunde folytatja

nem

említi

Filstieh,

meg

azt a

kiköltözést.*

Nem

sokára,

brassói

«Manuscriptum aliquod (Jláhországnak története.

rektor

valamint

azt

a

kezénél van

incerti auctoris*.

rómaiak els eredetének,

-1

Engel

1801. január 14-én,

vévé, hogy az akkori

hírt

ama

melynek czíme:

a

tölök

alapított

Azt egy «Anonynii Msto Vala-

chico»-ból 1727. szeptember 5-kén kezdtük németre fordítani «

—

Midn

írja

a rektor

—

s

annak

elejét

íme közlöm

az oláhok elváltak a rómaiaktól, északra köl-

tiizének. azután átkelének

a

Dunán

és letelepedének a

TIZENEGYKDIK FEJKZET.

88

Severin tornyánál, mely Krajovától három nap járásnyira

van a császári Oláhországban.*^^ Mások megint Erdélybe

ménének, melyet tágabb jelentésben Magyarországnak neveztek,

s

letelepedének az Olt, Maros, Tisza mellékein,

st

a Mármaros folyóig terjeszkedének.* .

név, magyarul Hof^szú-rnezö

—

—

szokott hely-

(Zsigmondnak 1395-beli ok-

melynek latin fordítása «Campus «Columna lui Traian>, 1874. 125. lapján) egy síri felírást közöl, mely így szól: «Hic jacet comes Laurentinus, comes de Campo longo. anno MCCC''.> Tehát Lrinez vala geréb vagy ispán a szászok alapította Langenfeldben (Campus longus, oláhul Cimpulung), a melynek kathoUkus egyházában temettetek el 1300-ban. A mesés Xegru-vodnak nem kellett tehát azt a vásárlevelében)

longus».

vala.

Hasdeu

fa

helyet 1290-ben alapítania

hogy Lrinez geréb ték volna


(mit máchtigcr

Volksmenge), mely csak az írók képzeletében volt és van.

Cimpuluugnak Langenfeld szász eredetét az oláh vajdák is. jelesen az 1615-beli bizonyítia. mely az )

i

oklevelei

erdélyi szász városok kiváltságát mintegy utánozza. Ennél-

fogva se a vajda, jutott örökséget,

se boér

nem

adományozhat városi vagyont Xenopol az * Istoria Rominilor» közli ezt.

bl

hozza

de mást ki.

foglalhat

mert az a városé

ért ki abból.

hogy az oláh

;

II.

el

üresedésbe

de a vajda

el

sem

kötetének 70. lai»ián

Már a

('/nipiilmif/

alapítás volt.

név-

XII.

András halálától fogva

íll.

III.

András halála után az

I.

Károly haláláig.

siralmas

orszii";

Ki

juta az oligarchák bitorlásai miatt.

állapotra

legyen a király,

a kiskorú Károly Róbert-e. V. Istvánnak, Mária leányától,

s

királynétól

siciliai

való

unokája,

kit

a kinek részén Gergely esztergomi érsek

a

cseh

fia,

a kit

Kunegundnak. a trencséni Máté nádor

Venczel.

kivannak vala

?

De bármelyik

nem hatalommal foglalt várat,

lesz az;

semmi

a pápa ajánl. is

IV. Béla és

vala ? vagy

unokájának

János kalocsai érsek

névvel

lesz is király, csak

mert az oligarchák semmi

elfoglalt királyi jogot

nem

el-

szándé-

visszaadni, mondja helyesen a bécsi krónika. (Una pars regni Carulum, altéra Ladislaum (Venczelt) regem appellabant. nomine tantum sed non re vei eíTectu

koztak

regiae maiestatis seu potentiae.

jus regale ex parte

baronum

NuUum

castrum. nullum

restituuntur.)

Míg a Venczel felekezetének jelesebb

tagjai tanakod-

nak, Gergely érsek Károly Róberttel Esztergomba ott

megkoronázza,

három éves lóit.

ifjút.

bár

nem

1301-ben. Ez

Venczel király

maga nem

hívást, de tizenkét éves

fiát,

siet s

az igaz koronával, a tizensietteti

a Venczel párto-

hajlandó elfogadni a meg-

Venczelt ajánlja,

ki

úgyis

TIZENKKTTEDIK FEJEZKT.

394:

András árvájának, a hat éves Erzsébetnek, jegyese. El is hozzák s Budán. 1301. augusztus 24-én az igaz

III.

koronával koronázza Venczel a nevét

meg János

Lászlóra

Az

kalocsai érsek.

mely

változtatja,

alatt

ifjú

több

oklevele jelent meg.

A

pápa követe, Miklós kardinális és

Károly

mködvén,

sikeresen

mellett

Magyarországba

j

hazaviszi

s

volt

megtámadó

atya Venczel

az

koronával együtt

a

lemondván minden jogáról,

304-ben, melyet azonban,

1.

enged

Ottó bajor berezegnek

fiát

püspök,

ostiai

ki

által,

nékie segítségül

ellenségei ellen. Ottó, mint IV. Bélának

unokája, legközelebb rokona lévén az uralkodó háznak,

ahhoz fordulnak most sokan. Ottó az országba jön,

s

Benedek veszprémi, meg Antal

Csanádi püspökök koronázzák

deczember G-án.

Az

erdélyi

meg

Székesfej érvárott 1305.

részérl

szászok

követség-

megyén Budára Gambolinus geréb és Blavus Miklós meghódolnak a királynak, s Erdélynek

vezetése alatt, látogatására

Ott László vajda és Péter püspök,

hívják.^'*''

testvér-atyafiak, valának leghatalmasabbak, miért

nak szándéka László vajdát

is

Ottó a Tisza vidékérl Erdélybe érkezvén, terezét s azután

vajdához mene, a szászok kísérete

s

kezénél tartván V. Kelemen volt

legátusává

mondja, az /r

csak

s

(nem

elbb Besz-

De

nélkül.

a vajda

Déván-e vagy Gyula-

tudni

1307-ben

bocsátá

el.

koronát

a

meg.^-^*'

pápa 1307-ben

Gentilis kardinálist tette

Magyarországon,

ördöc/ régóta

van al ácson 1/ ít va.*^-'"'

matiába,

Ottó-

Nagy-Szebent látogatá meg. onnan László

fogolylyá tévé Ottót fejérvárott?)

is

megnyerni.

/i())i/:o/i/t

a

rrt^

X\s.^\\\\\va\\^

1

hol, s

a

mint

kh-t'i/i/i

a

bulla

mr/fósá;/

308. júniusában Dal-

csak novemberben érkezett Budára.

Itt

ország-

Iir.

ANDHÁS

HAI,ÁI,\TÓI,

KÁKOI.Y JIAI.VLÁKJ.

T.

gylést tartván, egyházi átkot kik letartóztatják

395

inoiulu ki inindazokra. a

koronát és a királyi jövedelmeket.

a

nem adta ki a koronát, egy új meg ismét a 21 éves Károlyt. Végre Tamás esztergomi érsek és Omodé nádor Szegeden

Minthogy László vajda koronával koronázták

1310-ben esküvel megeró'sített szerzdést kötnek László vajdával, mely szerint ez királynak elismeri Károlyt (ab liac

hóra

magna dominum Carolum,

die

et

dei gratia

dominum

i-egem Hungáriáé recognoscimus et recipimus in

nostrum

naturalem

legitimum)

et

napon Tamás érseknek adja kat, az

által

a rodnai ezüst bányá-

;

megyéket, valamint a székely megyét

elfoglalt

(comitatum Sieulorum), Deés, Kolos és

Ámde

melyeknek

kivánságait

is

teljesítését elvárja

muniíicentiam nos

(?)

hely-

diligi

et

eladja az érseknek, a tamen (|Uod ipso die per regiara et petemus

(ita

porrigemus

nostras

petitiones

Zeheli

kamarai tisztséggel együtt kezébl

ségeket az oda való kiereszti.

kitzött

koronát

a

;

rennmerari.

sicut decet

per

regiam maiestatem).^"'* így azután Károly Budán negyedszer s most az igaz országos koronával koronáztatik

meg. Tudjuk, hogy

a

nagy-

sebesi.

kezdi, segesvári és kozdi

szász

és kis-kükülli, ósdi.

esperességek az erdélyi

püspíik hatsága alá tartozván, a tizedet a fejérvári káp-

talannak

fizették,

mit

áz

András-féle

szabadalom ellen

vah'mak hisznek vala. Evenként a káptalan küldöttje járta be hét

lóval

jövedelmet,

s

a helységeket,

(

kellingi

talan eltt ünnepélyes óvást

feljebbezvén az ügyet.

meg akarák

a papi

a szerint szabván ki a tizedtizetést. 1308.

februariusában a kelnöki

s

meg-megbecsülvén

Nem

tn

a

pap, Berthold a káp-

l

fizetés ellen,

tetszék a

a pápára

kanonok uraknak,

fogni Bertholdot és kísérit, a kik elszök-

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

396

tek.

De hamar

visszatérének sok fegyverressel, Gobelin

és Miklós szebeiii és sebesi vezérek alatt,

egyházat, s

az oltárok eltt

elfoglalák az

a kanonok urak menekültek

melybe

a

öldöklének.

is

Ilyen vala

volt.

az erdélyi

Egyébiránt a szászoknak ezen hatalmaskodását

állapot.

annak tulajdonítják

hogy ok a római szentegyház-

vala.

nak, Gentilis legátusnak és Károly királynak ellenére a bajor Ottót kívánták királynak,

s

azért ellenségei a püspök-

nek és káptalannak, ezek tanácsolván és segítvén Ottó-

nak

elfogását.'*'^-'

Mégis Péter püspök halála után 1309-ben szeptember 1-én a hét

nak?)

szász

esperesség az új püspöknek (András-

helybenhagyását

berethalmi

szászok

Károly királynak, hogy

1315 eltt totta,

halt

elhalt

a

a

demum Ladislaum nomine Waywodam fuissent,

meghallgatván és

nyert

per

et

ustiuemodo

tehát

ki

fia,

tartja.

s

(Per faetum

Transilvaniae

de Cibinio separati filiuni

:

mintha

suum,

et

scilicet

Transilvanura, contra liber-

detenti

az

Miklóst,

fez

szabadságtól

Waywodae

ab eadem eommunitate Saxonum

tatém eoruni

vajda

László

hatalmában

potentiam Ladislai, qiiondmn

occupati

é.s

szebeni közösségbl kiszakí-

királyoktól

is

selyki

1315-ben panasziák

vajdának hasonnev László

erdélyi vajda volna, most et

medgyesi.

pedig

néltai

meg) ket

megfosztván

hogy az

A

kéri.

követei

új

exstitissent.

erdélyi vajdát,

)

A

király

a nádort

Benedek csanádi püspököt meg másokat, kik jelen

valának (qui tuno praesentes nobiscum aderant). visszahelyezé a kérelmezket a szebeni szászok közösségébe.*''"

1317-ben a nagyszebeniek Hlafunz és Henning követei által

kérik és megnyerik a

II.

András-adta szabadságaik

megersítését a király t('>l.

Azonban

ez 1321-l)en

Tamást nevezi

ki

erdélvi vajda-

lII.

1324-ben

s

iiak,

AXDHÁS HALÁI.ÁIÚI,

I.

KÁKULY

llAI.U.Au;.

31)7

gerébnek vagy ispánnak

szebeni

is.

Talán úgy mint az elutt Lászlc't. az sem tisztelte a szászok szabadságát, mert Péterfalvi Henning (ki clubi) az Andrea-

numnak megersítéséért

járt

volt a királynál)

vezérlete

fegyverhez kapnak. Nagynak látszik vala a vesze-

alatt

A

delem.

király

maga Erdélybe

melll oklevelet ád

ki

Waras

anno

norainatam

a hol Szász- Város

siet,

(datiun in terra prope civitatem

M^CCC^XX"

D.

quarto);^*^'

augusztus 10-én Xagy-Szeben eltt van. fegyverre szólítja

Tamást tevén

a nemességet, vezérévé

ból kunokat felé

küld segítségére.

is

szeptember

és

érkez kunokat

Henning geréb

Az

hogy maga Tamás

is

Birtokait

Henning árváknak engedi vissza 200

az

Ebbl

márkáért. ^^-

ezüst

körül.

szállja

életét veszti.

Tamásnak adományozza, de

rokonainak érdemeiért finom

Magyarország-

a szászok megtámadják, de csatát vesz-

tenek, a melyben

a király

Khalmot

elején

s

Tamás augusztus vége

ez 1325-ben

szinte

azt érthetni ki.

a szászok fölkelését némileg jogo-

sultnak tartja vala.

ki.

Az eddig megemlített történetekben a szászok tnnek Feltetsz, hogy nem látjuk sehol a székelyeket. Ha

László

vajda

a

visszaeresztend

említené a -ot, azt

gondolná az ember,

valának székelyek Erdélyben.

Hát mit tudunk az oláhokról vagy rumunokról roly

király

egész

idejében,

nem

1342-ig?

Ezt

az

1.

Ká-

ország-

nak ethnographiai képe, meg a királynak oklevelei mondják meg. Az ethnographiai képre pedig azon viszálkodás vet világosságot, mely a tized miatt

püspök is

és káptalanja

meg

folyt az erdélyi

a szászok között és belháborút

okozott, mint láttuk.

A

nagyváradi káptalan eltt egyesség-kötésre jelennek

TIZENKETTKDIK FEJEZET.

398

meg 1330-ban mind

az erdélyi püspöknek és káptalan-

nak, mind a szász-sebesi esperességnek megbizottjai. Ez

utóbbiak megvallják, hogy András püspök és káptalanja

ok nélkül vitték

ellen föltámadván,

székre

tagadták

s

meg

fel

a pert az apostoli

1326-tól fogva a köteles

episcopum Transilvauum

et apostolicae sedis gratia

rabile capitulum

et

dei

hono-

eiusdem ecclesiae Transilvanae insurgentes.

sédem apostolieam appellassent,

indebite

fizetést.

Andreám

(Qiiod contra venerabilem patrem dominiim

praetextu seu

et

occasione eiusdem appelationis ab obedientia eidem dominó

episcopo tanquam eorum ordinario debita reseivissent per

spatium

quatuor annorum jam

ab eorum

ecclesia ipsi eapitulo

Most

megbánván a

azt

püspök

debitum

.

.

detinuissent).

,

esperesség plébánosai, a

sebesi

káptalanja iránti

és

et

elapsorum censum

engedelmességre térnek

s

szentül megtartandó egyességet kötnek.

káptalan prókátora vagy megbízottja járta minden évben, a falvak vendégeit (szászait) és lakosait s a tzhelyek szerint rótta meg (oranes hospites et incolas per focos dicabat), 60 tzhely után egy finom ezüst már-

Eddig a

fel

kát fizettetvén az illet plébánossal.

nosok magok

ügy

látják, az egész

ejtvén

meg

Jövendben a

plébá-

a rovást, a mint jónak

esperességbl ötvenkét budai súlyú finom

Ha

ezüst márkát fizessenek.

pedig

ismét

meg akarnák

a

pernek fölvétele eltt kétszáz

budai súlyú finom ezüst

márkát tartoznak a püspök és

a

újítani

perlekedést,

káptalan kezéhez adni.

Az

egyességben

melyeket a teszek

német

el vannak és

sorolva

a

helységek,

más elnevezésekkel együtt

:

Álba ecclesia (most ismeretlen), Apoldia inferior (Kis-Apold, Klein-Apold),

ide

III.

ANDUÁS

llAI.ÁLÁTÓl.

1.

399

KÁKni.V UAL.Ü.ÁKi.

Apoldia superior (Xagy-Apold, Gross-Apold),

Árkus ? (ismeretlen). Oliapurka (Toporcsa, Tschapertsch),

Duburka (Doborka, Dobreng), Enyedinmu (Kis-Enyed, Klein-Enyed), Kelnuk ^Kelnek, Kelling). Kunyrtliu i^Al-Kenyér

;

német neve

nincs),

Lancruk (Lamkerék, Langendorf),

Ludas (Nagy-Ludas, Gross-Logdes), Malum praudium ?, Nigra aqua (Feketevíz, Schwarzwasser,

Orbow

Szeesel),

(Szász-Orbó, Urwegen),

Omles (Omlás, Hamlescb). Olmar (Alamor), Reech (Recse, Riitsch),

Ruzmark (Szerdabely, Reusemarkt), Ryebo (Rébo, Reichau), Sebes (Szász-Sebes. Miillenbach, Subeastro (Váralja, talán Orlát),

Tbychelew (Ecsel. Tetscheln), Villa Petri (Péterfalva, Petersdorf),

Winch (Alvincz), Wolkan (Felkenyér, német neve

nincsen),

Zekes (Koncza, Zekescbdorf).

Az ebbl kivonható tanúságot a következ

A

nyilvánítja.

szászvárosi esperességben 1334-ben (november

10—20.)

János esperes hajtván végre a rovást Szászvárosnál 340 tzhelyet talála, tehát a plébános nagyobb súlyú 6 márkát fizetett; Kosztoron vagy Kaszton talála 64 tzhelyet, a fizetés

nincs kitéve

Beréenben

talála

107

tzhelyet,

fizetés nincs kitéve;

TIZENKETTEDIK KEJEZET.

400

Szarakán

60 tzhelyet^ a 56 tzhelyet, a

talála

Tordason talála 1

íizetés

márka

1

egy

íizetés

volt;

lat hiján

márka; Porkaszon talála 35 tzhelyet, a

íizetés

félmárka meg*

5 könting;

Bomoszon 1

255 tzhelyet, a

talála

fizetés

4

márka meg

fert;

Krakón

188

talála

tzhelyet,

a

fizetés

nagy súlyú

3 márka;

Magyar-Igenben talála 217 tzhelyet,

a

fizetés

3 és

72 márka.

Az esperes meg, hogy

a

a krakói ichrapundorfi) rovásnál azt jegyzi

tiltotta el

neki

semmit, az

szászvárosi esperességben 925 tzhelyet rovott

János esperes,

a

s

helytl 1 márka

teljesített fizetés

járt.

plébánosai magokat ték

fizetvén

(quia michi nihil solvit, posui

tehát szorosan hajtották be a fizetést.*'""

sibi interdictum),

A

nem

plébános

egyházi functióktól

;

minthogy

s

meg

mondja, hogy 60 tz-

Minthogy a szászsebesi esperesség ezüstfi márkára kötelez-

52 finom

hihet, hogy

alig

olcsóbbra alkudtak

elérni, hogy márka 3120 róhassak meg híveiket tzhelynek felel meg. A megrótt tzhelyek vagy háznépek 1330 1334-ben mind katholikusok, szászok, nem rumunnak köztök nincsen nyoma még. szászok valának Hogyan állottak a nemzetiségi viszonyok 1813-ban a

meg a magok

leginkább azt akarván

káptalannal,

;

tehát az 52

—

;

a szászsebesi

volt

esperesség falvaiban Marienburgnak

1813-ban megjelent erdélyi geographiája szerint? Akkor teljesen vagy legalább nagyobb részben niniunok

már

valának

:

Kis-Apold,

Toporcsa,

Nagy-Ludas, Feketevíz Ecsel, Felkenyér;

(Szecsel),

tehát

Kis-Enyed,

Lamkerék,

Omlás, Rého, Váralja.

11 a 26 helység

között.

Hát

III.

1818.

Óta

ANDRÁS

HAI.ÁI.AtÓI.

1.

KÁIÍdLY IIAlAlArí.

401

mennyire növekedett a ninuinok száma, magyarok száma ?

s

fogyott a németek és

A

szászvárosi esperességben Szászváros után legnépe-

vala Romosz. Az utolsó népszámlálás szerint az elsben 5661 lakos, az utóbbiban csak 1978 volt, s ezeknek legnagyobb része keleti-görög, és egyesült görög vallású, tehát runuin. A többi helységek is vagy egészen vagy nagyobb részben rumunok. Még a Szássníro.s név-

sebb

nek

rumun

telepedését.

kiejtése

is

bizonyítja

az

oláhok

találák a várost,

környék

melyet a

csak

nevez vala. Ezt Orestia, Orestiere fordították, napig Szászvárost az

mai

meg kell jegyezni munk volt felhozni, egysem

ott

«yáros>-nak s

úgy hívják

Általában ismételve

helységnevet eddig alkal-

az mind mor/i/ar, német vagy szláv,

oláh.

határától a Marosig.

Itt

is

fhelye.

rómaiakéban metropolisa.

nyugatját foglalja

;

Aiicjusta

Ennek

el

a déli

vala fészke a dák uralkodásnak

itt ln azután a A dákok idejében

a római hódítás eltt

római uralkodásSarmizegetusa,

a

ilpia Traiana a három Dakiának

romjait és feliratos köveit régen szét-

még

az újabb kor is jeles maradványoAz amphitheatrum helyén és a mellette való az oláhok GrediéfjmQk, a magyarok l'árlirli/nek

hurezolták. de

kat

oláhok.

hány

a

:

Hunyadmegye Erdélynek

nak

késó'bbi

Mikor azok a város területére jutottak,

talált.

falut

nevezik.

Azon idtl fogva, trajanusi Dakiát,

a

melyben elhagyták a rómaiak a mongolok vagy a tatárok járásáig,

tehát 270-tul fogva 1241-ig, ez országrész sötét homály-

ban van. ból

;

Nem

kevés ugyan az oklevél az Árpádok korá-

de arról ritkán történik említés. ^lintha csak a tatár-

járás után népesíttetett volna meg. Hunfalvy: Oláliok története.

«A legrégibb egyházai 26

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

402

mind a XIII. századnak egyházi stilusa szerint épültek, mely azon század másik felében uralkodott. A mennyire meg vannak vizsgálva, mind a római katliolikus. nem a görög egyháznak építései. Tehát valószinfí, hogy a leg-

magyar lakosoktól származnak, kik a Maros

régiebb

mentiben sok egyházat épít német mesterekhez folyamodhattak.*^''^

Három

híres vár emelkedett ott

:

Dha

a Maros,

Hunyad

a Cserna folyó mellett és Hátszeg vagy Hafzok. Hunyadi castellanust

elször

^^y

1267.

Déva «castruma»-t 1269-bea

oklevél

évbeli

találjuk elször

említ;

megnevezve;

egy hatzogi «comes*-t egy 1276. évbeli oklevél ismer. Ugyanezen évben a hunyadi vármegyét is megemlíti azon csere-szerzdés, melyet az erdélyi püspök az erdélyi káptalannal köt, Köröx-fDI{ÁS IIALÁLÁIÓI.

de mikor támadt az

mikor telepedett tel

kAuOI.Y IIAlAi.AKí.

I.

meg

folyó- név. azaz

Ecjví'kii/

maiiTar

a

ott

405

lakosság és épült

a vár. nem tudjuk.

1380-ban

Mosina

Stoján.

Nyiresi

kenéze Lajos királyt

oláhok

László vajdának részére

kéri.

fia

hogy

adományát

tett

és

a

hátszegi

meg

ersítse

lakostól üres két

melyek egyike Polonirza, a Cherníjsmara patak a hunyadi vár kerületében, másika "BahocJimezeu*

birtokra,

mellett

a Chet-navyzij folyó

mellett

ffiuasdam terras vacuas tutas.

uuam

videlicet

Chernysmara

et

a

Polonyeza

in districtu

hátszegi vár kerületében

habitatoribus

admodum

desti-

vocalam penes rivulum

de Hunyad habitam,

et

alteram

Baboehmezeu appellatam juxta fluvium (licrnavysij nuncapatam in dicto districtu Hatszak existentem). A király, tekintve Stoján kenéznek érdemeit, megeró'síti a lakos nélküli két birtok adományát, nehogy jövendó'ben is üresek és lakosok nélkül legyenek kat megnépesíteni igéri. (Ne

:

eaedem

minthogy Stoján azoin desertis constituae

vacuae ulterius permaneant, sed potius inhabitantium copia decorentur. eidem Stoján kenezio, qui eas populare promisit et per

eum

suis

tíliis etc. etc.

dedimus, contulimus

etc.)

1802 tájban a hunyadmegyei hét várnak védelmezi praedialis nemesek voltak még; 1380-ban már

magyar

hátszegi oláhok uyiresfalvai

)

vannak

kenéz

;

ott

tehát

és

kenézök a nyiresi (ma

nyilván

Nyires

is

üres

és

lakos nélküli vala, midó'n Mosyna vagy Mitsana, Stojan-

nak

atyja,

abba

oklevél elbeszéli.

beleült, a

Ho^y

mint azt a mindjárt közlend

Xyiresxiok vagy Xyi résfal ránsík

elbbi lakossága magyar volt, a helységnév bizonyítja. Stoján kenéz lö80-ban Lajos királytól két üres, azaz lakatlan községet, Poloniczát és Babócsmezt. kér és kap megnépesítés végett. Tehát azoknak elbbi lakossága

TIZEXKETTEUIK FEJK2ET.

4ÜÖ

is

elpusztult volt. Polonicza nyilván szláv név,

nyelv

—

nek

Ha

lakosság mellett tanúskodik.

mert

nem ismerem

a hely szinét

Pojenicza a hunyadi járásban

mi szláv

hihetek a térkép-

—

az a mai

valamint Fels- és Alsó-

;

Xijiresfalva a dömsösi járásban van, a

hová való

.Stoján

Az oklevél szerint Polonicza a Chernysmara folyó vagy patak, Babócsmezo pedig a Chernavize mellett volt. Van Kis-Cserní vagy Csernikenéz. Bahócsmezö nincsen ma.

van Pojenicza,

s ott

sortij

nak tartok

melyet az okleveli Poloniczá-

van Csenia, mintegy

;

Nyiresfalva mellett foly

el.

A

Xfujij-Csenia,

mely

két víz Topliezánál egye-

sülvén a Cserna-foUjót képezi, mely Vajda-Hunyadra

Az

okleveli

siet.

Csemavize, a mely mellett Babócsmezo volt,

a mai Cserna folyó.

Ennek a neve 1302-ben még Egrug^

Egrilgy vala, mi fekete vizet jelent, mint a cserna szó. látjuk, hogy elpusztulván a magyar lakosság, az Egrügy folyó név is elveszett, s föléledt a régi szláv név, melyet bizonyosan némi megmaradt szláv lakosságrzött meg, s az érkez új oláh lakosságba, mely nagyon

Ebbl

Dunán is, beleolvadván, az oláhokkal Az oklevél szerint Polonicza a Chernysmara,

szlávos vala túl a is

közlötte.

azaz Nagy-Cserni mellett volt Pojenicza, ha azonos mellett volna.

rokat

megelz

magok

ték.

új

szerint pedig

inkább a Kis-Cserni ez.

A magya-

szlávok a két folyót és az egyesült folyót volt.

Az érkez magyarok

nyelvére fordítván a nevet, Egrügy-uek nevez-

Az eltnt magyarok után a

vok az

térkép

a

Az ethnographiai bizonyosság

Cserna-nak (Fekete) nevezte a

:

Poloniczával,

szlávos oláhokba

traditiót

megrz

szlá-

l)eléolvadván, fölelevenítek

a régi Cserna folyó-nevet.

Lássuk, hogyan oláhosodott

meg Nyires?

Péter, erdélyi

alvajda és hátszegi porkoláb

(castellanus)

Dénes vajda

ANUHÁS UALÁLÁTÓL

III.

KÁUOI.Y IIALÁlAu:.

I.

407

kenézek és hasonló állapotú

niegbagyásából a hátszegi

más emberek számára Hátszegen, 1306-ban törvényszéket

a melyre thenkvt kenézt, hat pój)át, és hat köz-

ül.

oláhot hívott

Myk

meg

esküdt székülknek. Akkor ^lurk

fia.

panaszt emele Miisana (az 1380-ki évbeli oklevél-

ben Mosi/na)

Stoján

tiai

Bolyén

és

rokonaik

(elszámlált) unokái és

meg Koszia

ellen,

ellen,

hogy elfoglalva

bitorolják a lleketyaé^ Nyíres birtokokat a hátszegi kerü-

melyek pedig kenézséyí joáni dénárokban, egy márkára

öt

pensát számítva.

Ha

a

fizetést

elmulasztanák, *'•''•

egy hét mnlva kétannyit tartoznak fizetni. Itt találom elször megemlítve a báni pénzt. járt

következ oklevélbl

királ}-

idejében

István

azt

tudjuk

meg.

bán veretett báni

bizonyosan volt ilyen már 1262 eltt

A

mind-

hogy Béla

])énzt.

tehát

is.

Jegyezzük meg. hogy egy 1320. évbeli oklevél (Anjoukori

m. andhAs halAi.ától

oki.

547.)

l.

kákoi.y haláláig.

i.

429

Német-Ujvári Henrik hán pénzeirl

is

tud,

melyekbl hasonlóképen öt daiab ért egy márkát qiiamlihet marcam cum (iiiin(|ue pensis denariorum seu monetariim quondam Henricy báni oomputandoi. forgó pénz, gyakori (

.A.

köteles beváltása által, mely jövedelmet (lucrum camerae)

vala

hajt

a

viszonyokl)an

Az

felette

eredet

olasz

olaszok

kincstárnak. is,

is

egyszer

l)izony

társadalmi

sok alkalmatlanságot okozhatott.

Károly személye

körül

olyan

talán

a kereskedés közhasznú érdekeit

voltak, kik

jobban értik vala. mint a belföldi

fpapok

és

urak

;

azok

pénznek meg:változtatását. Mégis az 1323. évbeli oklevél a fpapok, urak és neme-

tehát sürgethetik vala a forgó

sek

panaszának

az

tulajdonítja

kamaránknak nem kell pénze veszteséget szenved,

—

urak

mely állandó legyen

Hogy

—

ország

az

,

hogy

új

nagy

fpapok

kértek minket a

azért

így szól a király

^Minthogy

indítványt. által

és

pénzt veressünk

j(')

és az egész ország területén forogjon.

az megtörténhessék,

fpapok, urak

a

nemesek

és

arra kötelezik magokat, hogy ez évben jobbágyaik min-

den kapujától annyit fizetnek, a mi félfertónyi azaz Q'^y nyolezad

márkával

ben akár veretlen ezüstben. beli

singulis portis

populorum.

exempto,

Ugyanennyi jár az ország-

in

kivétel nélkül,

mezvárosokban lakjanak

jobagionum suorum,

regno

videlicet

oppidis

consíitutorum,

argento

vei

denariis,

et

in

civitatibus

singulos

juxta

is

azok.

aliorum

omnium

nullo

penitus

nostro existentium,

tam

ezüsttel,

akár kivert pénz-

minden lakosok egy-egy kapujától,

bár városokban vagy

(De

ér fel,

quam in fertoncs cum

etiam

dimidios

valorem argenti^

hoc anno

nobis dari et persolvi ordinantes assumpserunt.)

Tehát azt rendeltük,

írja

a király, hogy az új dénárok

olyan ezmt tartalmúak legyenek, mint a régi báni dénárok,

TIZEXKETTEDIK FE.ÍEZKT.

430

melyeket Béla

fBonos denarios

István

idejében

királi/

hán

veretett

volt.

octavae combustioDÍs ad pondns

scilicet

denariorum banalium antiqiiorum. quos Stephanus con-

dam

banus.

tempore domini

Belae

lecordationis ciidi fecerat.) Annálfogva

ron egy új dénárt,

két

régi báni

regis

.... bonae

három

bécsi déná-

dénáron hasonlóképen

egy új dénárt továbbá egt/ báni garason három új dénárt, egy budai márka ezüstön pedig az új dénárokban öt pensát lehet a kamarai ispánoktól beváltani.''''^'' ;

káptalannak

Ezt a király az erdélyi

Erdélyben

is

az történjék,

a

írja

meg, hogy

mi Magyarországra nézve

határoztatott.

Emlékezzünk

hogy

arra,

már 1272

— 75-ben.

tehát

(IV.) László kiskorúsága idején, Lythen havaselfóldi

III.

vajda és

ország némi

még

sikerült

az

látván

atyafiai,

szakadásra vetemedtek,

a

s

ország tehetetlenségét,

el-

mint az oklevél mondja, az

részét magokénak nézik vala. De akkor hamar rendet csinálni. Sóvári Soós György

megölte Lythent,

Barbátot pedig fogva

atyafiát.

vitte

a

nagy váltságdíjért bocsátotta szabadon Barbátot. A körülményeket, kikötéseket nem ismerjük gondolnunk mégis lehet, hogy maga Barbát kapta királyhoz, ki azután

;

vissza

a

vajda-tisztet.

utódja ? mind

nem

Meddig vajdáskodott

s

ki

lett

tudjuk.

Diplomatikus hézagot mutatnak az oklevelek 1275-tol fogva 1324-ig. Azon

ötven

év

alatt

zelnünk

lehet,

hogy

III.

mi történt akár a tudjuk.

De kép-

András halála után a

politikai

Szörénységben, akár Havaselföldön.

nem

féktelenség reá ragadt azokra a tartományokra ki

rzötte

meg akkor

a

is.

Mert

korona jogait bent az ország-

III

hall

UAI.ÁI.\t ír,

—

—

mintha katholiku.s

meg

varta

A

bécsi

melynek

krónika,

MCCC

(anno domini est ista

Nem

volna.

is

tudjuk

mi za-

tehát,

a jó viszonyt a király és a vajda között. írása

kezddött

1358-ban

quinquagesimo octavo

Cronica de gestis Hungarorum),

.

.

tehát

incepta

.

csak 28

évvel a havaselföldi hadjárat után. az okleveleken kívül

amaz eseményrl. Az oklevelek

a leghitelesebb tudósítás

az egyes vitézek érdemeit számlálják el. de a történet egészét

A fizette

nem

beszélik

krónika

el

szerint

volna a köteles

;

azt csak a krónika teheti.

Baszarab

tehát ad('it

tum regiae maiestati semper az ismeretes

Tamás

vajda

(ipse princeps

rendesen

censum debi-

fideliter persolvisset)

erdélyi vajda

és

:

ámde

Dénes, Miklós

fia,

ösztönzék hadjáratra a királyt, hogy vesse ki Baszarabot, s

adja oda valamelyikének az oláh vajdaságot.

A

királyi

sereg tehát 1330-iki szeptember havában a Szörénységen által

vonult

Baszarab

Szörény várat,

azt

Dénesnek adá

által.

A krónika

és

vajda a

elbeszélése

földjére, s visszafoglalván

szörényi bánságot az említett

hézagos.

A

király

1330. évi

ANDKÍS halálától

III.

kArOLY

l.

IIALÁLÁKI.

433

s/eptember havában visszafoglalta Szörény várát

újíyde

;

hogy a királyi követ Baszarablioz. Szörény várnak a király-

az 1323. évbeli oklevélben olvastuk,

több ízben járt volt

való elvétele tehát 13l;4 után esett meg-;

tól

nem

pedig más

fogva

nem

lehetett,

mint az oláh vajda.

az elvev Ez annál-

cov). nagyon veszedelmesekké válhatnak. Ezen gyanú miatt a császár a Konstantinápolyival szemben lev partra telepítteti, marhájok nagy részétl is megfosztván ket. Tehát nagy károkat szenvedének az oláhok, de a kiköltözést még nagyobb szerencsétlenségnek tartják vala. mint a clO-tGiJiávov

marha-veszteséget. Télben történvén a kitelepítés, a rossz

idjárástól igen sokan elpusztulának.

sem szokhatván meg az pénzen vásárlá

meg

új

De

a

megmaradtak

helyeket, a ki tehette, nagy

a visszamehetést.'^*'*

III.

ANDRÁS HALÁLÁTÓL

KÁROLY

I.

Kantaknzenus János történetírása

443

llALÁI.ÁKi.

liarniinez évre terjed,

Andronikus lázadásától atyja ellen a maga uralkodásáról való lemondásig (1325 -1355); mert a mint Andronikus az atyja ellen, úgy Kantakuzenus császári itjabb

Andronikus ellen támadott. Mint császár t342-beu Angelus János egytestvérét (aöráísA'íoc) a Blachia Machia) vidékének és várainak fejévé teszi élete hosszáig úgy,

társa,

(

;

hogy a császár akarata ellenére a ncvczi,

{dB'jTzózcLxoq)

—

Ez a méltóság

a méltóságot.

—

nem

az

ne szállíttathassa

író

despotatusnak

Vlachiának

mert

felség,

szabadon folyamodhatnak

urai

fiára

tisztségért

a császárhoz.

Angelus János a Vlachia határvidékeinek várait a császártól, valamint Thessaliának kormányát körülbelül Vlachiának s

a

Kaukamenos

földrajzi

helyét

is

is

kapja

is.

Ebbl

megsejthetjük,

Vlachiájával találjuk azonosnak.

Egyszer, 1348-ban, a szultán levelet küld Kantakuzenus

A

nak, a melyben ezt így czímezi többi között:

bolgárok, aszaniak, (Baa'-AS'j?

BXá-/(öy,

TíJbv

Twv

roszok és alánok császárja

vlachok,

'EXXtjvíov,

'PwGcov,

hogy Vlachia tetemes

twv

%ai és

hellének,

Boo)vYá[i(ov,

twv

twv 'Acjavíwv.

'AXavwv).

ismeretes

része

Ebbl

töjv

látjuk,

vala a

meg-

fogyott byzanti császárságnak.-^^*

S ebben okát is látjuk annak, miért nevezé ugyan az író, megkülönböztetés végett a Duna balpartján lév Vlachiát Unrjrovlachiának, mely név általános divata nem-

az

csak a balkánfélszigetbeli világi és egyházi íróknál, hanem ide által

is

mindazoknál,

a

kiknél

nem

Ungrovlachia

két vagy nevezést csak Magyarországon és Erdélyen használhatták

lehet

vala

Transalpinia

Havaselföld.

Ezt

a

helyesen.

Arra a kérdésre

:

honnan került akár

akár szerb lakosság Havaselföldre

és

oláh, akár bolgár,

a Szörénységbe ?

444

TIZENKETTEDIK KE.IEZET.

az egyszer válasz, hogy a balkáni félszigetrl, a hol

mindig oláh

ságon

lakosság

volt

is

még

bolgár és szerb lakos-

a

kívül.

Ungro-Vlaehia nevérl. Hasdeu az

a Romanilorii*

história Critica

43.

Ungro-Vlachia nevezetrl.

lapján értekezik az

több

s

«A XIII.

századtól fogva 1700-ig a munteniaiak (így nevezi Oláh-

mindig a Vlachia

ország lakosait)

régi szokás

magát

szerint,

szóhoz a titokszer

Bomániának

(misteriosu) Ungro-t csatolták.

niefro2)lis-székr

Ungrovlachia*

«

érsekségének

nevezi máig.^

Mit jelent ezen Ungaro-Bomania? kérdi Hasdeu, feleli

reá

«

:

Sokan igyekeztek

mesét (cimilitura), de

nagy tudós sajnálván

létére,

a

megczáfolja

nem

megfejteni ezt a

S Hasdeu

sikerült senkinek.*

összehordja az írók véleményeit,

történetírói

Röslert.

a

szemetet ki

is

(Rom.

azt

s

taláh'ts

nem

összeseperni, hogy

Studien.

«Dass die walaehische Wojwodsehaft zuerst

309. (i/s

)

írta

Frovinz

der ungarisehen Krone Geltung gewanu, dass die Herr-

nur

scher sich

der

in

Anlehnung an Ungarn erhoben.

zeigt die

Bezeichuung Ungrovlachia

als

Landes,

Gehraucht

Urkunden der

ehísehcn

Wajicoflrn.-*

in den eigenen

a rumun historiaírás akarja megmutatni.

Ez csak eltt, Itt

s

nem

Ungaro-h'omanid?'

Uomania'^)

kérdi

Romániáról, hanem

irala-

lehet történeti való

hogy nem

is

az,

Hasdeu

mindjárt észreveszszük a rumun

Kliónak szemfényveszt ügyességét. acesta

Bezeichnung des

legelején.

(mit

«Ce insemnéza óra

jelent

Úgyde

l')i(iro-M((ehiárúl

szó

van

ezen

Ingaro-

sincs

Ungaro-

szó.

Románia

-Í^

1:NGK0 VLAt'HIA NKVÉliÜL.

és Vlaehia között

ben

nagy a különbség azon korban, mely-

Akkor Románia néven

forgunk.

a

Thrakia.

régi

vagyis a konstantinápolyi tartomány vala ismeretes. Ezt

sem nevezé Vlachiának, valamint Vlachiát senki sem nevezé Romániának. rn(jro-Ro)minia nem volt sehol, az teljesen ismeretlen geographiai fogalom. Hasdeu senki

—

kénytelen megvallani,

mindenkor, kivétel

Ámde ebben árnyéka úgymond.

Mert ha

liogy Muntenia,

nélkül.

azaz Oláhország,

Ungrovlaehiának neveztetett.

sincs a függésnek, vasallusságnak,

vasalliisságot

volna

fejezett

ki,

ha

Oláhországnak függését a magyar királyságtól jelentette volna

:

a Baszarábok

királyokhoz azt

a

mintha

eme

De nem

szót.

nem

is

oláh vajdák

(azaz az

a

)

magyar

leveleikben okvetetlenül használják vala

írt

használták,

ösmerte volna,

nem

s

magyar korona,

a

kívánta a hódolásnak

S valóban nevetséges gondolni, hogy a Baszarábok épen a görögök és szlávok eltt akarták kifejezését.

volna eme kifejezéssel nyilvánítani függésöket a magyar koronától, mert a szlávul

Ungro-Vlachia

használják a

vajdák,

vagy görögül kifejezést.

magyar királyokhoz

a

írt

írt

okleveleikben

—

Tudniillik,

(latin)

a

leveleikben

magokat vajvoda Transalpi nus-nsik nevezik ellenben szlávul vagy görögül írt, tehát nem magyar királyhoz :

van téve «gospodin vsei zemli Ugró vlaehiiskoi*, görögben ,3os|5óo

világosabb

eladása

lév oláhokkal együtt (kik nemis a Szörénységbl, hanem a Fekete-Tenger mellékérl valók Bulgáriában) nem Oltenia, hanem a Fekete-Tenger fell támadta meg a magyarokat, s hogy azon oláhok mindnyájan vagy legalább t^y részök nem szerint,

tért

Vatatzes Leo a seregében

volna vissza Vatatzessel, arról egy szó sincs Kinnamos-

hogy Vatatzes seregének egy része volna, Manuelnek híre nélkül bizonyosság nemcsak hogy nem tökéletes, st okkal

ban.

Képzelhet-e,

mint foglaló

A

mködött

azt kérdezhetjük

:

I

lehet-e

már akkor oláh vajda

Kinnamosból

azt érteni ki,

hogy

volt?

A mennyire Szörénységet és Künországot ismerjük, azokban 1160—1170 közt semmi híre még az oláhságnak. S föltéve, úgy történt volna 1165 tájban, mint Hasdeu képzeli: vájjon III. Béla és Imre királyok, a kik. mint láttuk, Bulgáriára és Szerbiára

Fogarast vagy egyebet

nak kezénél?

is

is

kiterjesztek kezüket,

hagytak volna-e idegen uralkodó-

TIZEXKETTEDIK FEJEZET.

448

Az Unyro-Vlachia név már ismeretes vala. midn oláh sem lehete, hogy Fogarasnak és Omlásnak ura. S midn Lajos király idejében azon helyvajdának még álma

ségek vajdái közönséges

nem

azokon

lettek,

jogon

nemesi

hanem csak

felségi,

mint

birtokosok,

nemsokára

meglátjuk.

Hasdeu mondja, hogy a romániai oláhországi és molmetropolita magát «Ungro-vlachia érsekének* máig. nevezi A czím így hangzik ma románul: «Cu mil'a si metropolitu alu IJngrolui Domnudeu, archiepiscopu i

dovai)

Vlachiei, ecsarhu alu plaiuriloru. locacitoriu alu scannulu Cesariei.

Kapadociei

si

primatu

Romaniei.

alu

kegyelmébl Ungro-Vlachiának érseke

Isten

a plagénák exarehája,

litája,

»

Azaz

és metropo-

a caesariai és kapadociai

szék helytartója és Romániának primása.

a playemi,

Itt

ban

z/A'ir^'ju.^

vagy rumén

az oláh

határrt és

pedig

a

havasokon

általviv utat

Vájjon találkozik-e a magyar székely hozzá, a ruméniai metropolita

nak

nevezi.

is

fordítás-

van visszaadva; ez

piai II (töhheshen plaiuri) szóval

szóval?

jelenti.

Elég az

magát a határvidéki exairhá-

Kapta pedig

ezt

a

czímet

1401-ben a

konstantinápolyi pátriárkától, mint látni fogjuk.

Az

új

rumun

historiaírás.

Magáz.

Ist.

III.

263. ezt

mondja: Erdélynek metropolitái a havaselföldi metropolitáktól szenteltettek

pedig joggal

lév

fel.

Ezen havaselföldi metropoliták

magokat a magyar korona alatt exarcháinak, ezért nevezték magokat

tartván

püspökök

—

Mennyire nem áll ez, hogy a liatárvidék exanliája czím 1401-ben keletkezett, a midn Erdélyben görög egyházbeli püspökrl szó sem vala meg.

Ungro-vlachia metropolitáinak. abb(')l is

világos,

XIII.

I.

T.

Lajos (1342

Lajos király ideje.

— 1382) atyja

halála után 17 éves korában

koronáztaték meg' Székeslejérvárott. Azután fényes kísé-

Nagy- Váradra indúla László király sírjához, kinek itjú királyt nagy tettekre gyúlasztotta.

rettel

—

íol mint panaszos 1849-ben az elpártolt Bogdán és István ellen s mint láttuk, neki hat fia van. a legöregebb vagy els Dragos nev. Ez a Dragos kapja vissza úgy atyja, mint atyaGyulának.

volt.

oklevelekbl

az

;

fiai

számára

ségét, de

1355-ben a Gyulafáivá és Xyires kenéz-

is

még

csak mint kenéz, a

szolgálatra

rs

köteles.

í'i/í7«('f/-fizetést

a szokott

ki

fizetésre

*more Olaromm^

Az a

és szolgálatot fejezi ki.

a Balkán-félszigeten, a szerbek közt és egyebütt és tesznek vala. s

toztak. IV. ki

;

hogy

is

az

tettek

is

melyek, úgyszólván, velk jöttek

Hogy Havaselföldön

Erdélybe.

azt

melyeket az oláhok

már 1247-ben

által

diva-

Bélának ezen évbeli ketts oklevelébl értjük

ott

I.

Károly és

I.

tak, sejtem,

de oklevelekbl

ha volnának

is

Lajos idejében

nem

bizonyíthatom.

elz idbl

a 1360-at

divatoz-

is

levelek a havaselföldi vajdáktól, azokhoz

Szóval, Dragos és atyafiai 1355-ben

szláv

Mert

nyelv ok-

nem férhetek.-^-" még kenézek, de

már királtji jóváliagyás által megersített kenézek. Magámelyet majd nak a királynak 1366. évbeli oklevele mutatja a különbséget a közönséges, tehát elhozok

—

—

magánbirtokos

hagyás

által

által is kinevezett

hségben szorgalmatos, nélkül

kenéz

a királyi jóvá-

s

megersített kenéz között. Dragos a királyi

Moldovába

sok

szökött

elpártolt

oláhot

hoz

azaz vissza

engedelmességre: a király ezért neme.-^sé öt oláh faluval tetézi

ötvenedet

sem

a királyi

st még

teszi,

adományát, a melyektl

tartozik fizetni.

engedelem

'/

királyi

Dragos már most országos

nemes ember, nem kenéz ber a

zászló

királyi

Az

többé.

orszájíos

hadakozik,

alatt

vár porkolábjának

illet királyi

467

RIK.U.Y IDKIi:.

I.A.IOS

I.

de

zászlaja

nemes emkenéz az

a

van

alá

ren-

delve.

A

királyi ötvened

egy

társadalmi vonás. Tudniillik

új

az oláh beköltözket ixy tekintették eleitl forrva, mint

a koronának nélkül

más

bogy a

tulajdonát,

a

melylyel

királyi

nem rendelkezik

birtokos

fejérvári káptalan királyi

Láttuk példáját,

eniredelembl

midn

mennyi

birtokán

Ámde

tokra tartozik költözni.

nálatlan erdeikbe folyvást és

Nem tári

vájjon

tudhatni,

történt-e.

De

tart-

is

a szükség azt tanácsolá. hogy vala-

akárkinek

oláh,

telepített

meg

volt birtokaira hatvan oláh háznépet, tebát

hatta azokat,

engedelem

él

a koronái

is,

magán birtokosok

a

sren

bir-

hasz-

telepítenek oláhokat.

mindannyiszor a korona tudtával

a korona-jog elismerésére, vagyis a kincs-

jövedelem

épségben

telepített oláhjaiktól

való

birtokosok

a

tartására,

nz ötvenedet, azaz évenként minden

száz juhtól kettt, tartoztak beszolgáltatni a kincstárnak.

Ez vala Erdélyben a kiráh/i századokban

A magyar királyi

ötvme még

a

következ

is.

korona soha sem

volt

hatalom és tekintély gyakran

jó

gazda

porig

;

ezért a

lealáztaték.

Mint egyéb jövedelmével, úgy a királyi ötveneddel pazarul bánt a korona. Amott az erdélyi káptalannak, itt

meg Dragos és örököseinek adományozta suk ennek még egy példáját az igen sok Kolosvár városok. elföldi

volt

a

birája

I.

késbbi

szász

telepítés,

mint

azt oda.

Lás-

közül.

más

erdélyi

Károly király 133 l-ben Kolosvárt a havasalkalmával

hadjárat

nádor lévén,

szenvedett károkért kivette

vagy vajda bírósága és

jogot

nyervén

a

alól.

ezentúl

határán

saját

elkövetett

TIZENHAKMADIK FEJEZEL

458

nem-nemes zsiványok

vétségekért nemes, vei

a

ignobiles)

városnak

Lajos

megbüntetésére.

erdt adományoz,

egy

magyar

erd

kiejtés

alkalmasint útonállók fészkévé vált

és közlekedés

mányozás

volt.

a

szász

a

mibl

Ezen Felek

szót csinált.

"-Feleli*

1364-ben

melynek

adtak

(német) kolosváriak "^Fleck* nevet a

ílatrones nobiles

király

volt.

nev

az utazók

kárára Torda és Kolosvár között. Az ado-

tehát

falu keletkezett,

végett

telepítés

történvén,

ott

is

oláh

melytl az ötvened-jövedelem a kincs-

tárba folyt. 1377-ben a király a város út biztosítására fut accessus

quam aliorum hominum

et

emelésére és az

ad eandem tam mercatorum etiam

recessus tutior

oláh falut, a melyben az út rizésére húsz

sit)

az

oláh háznép

van megtelepítve, valamint az oláhoktól járó juh-ötvenedet is

általengedi

silva

civitatis

a

városnak

praedictae

(villám sitam,

Olachorum Felek

ubi

viginti

custndia viae positi et locati existunt, una

olachi

in

pro

cum Quinqua-

gesima ovium nobis ex parte huiusmodi Olachorum pro-

meghagyja az erdélyi vajdának és az adószedknek, hogy se az ötvenedet, se egyéb adót ne követeljenek a nevezett oláhoktól. •^^' mert az mind venire debenda),

s

a város tulajdona.

Ezen a módon még sok adományos kapta meg a De mind nem tudom az adományokat, ha tudnám is, szükségtelen volna mind felhozni.

kiráh'i ötvenedet. s

De még egy nemesít

és a királyi

jövedelmet elajándé-

kozó adományt említek meg, melyet Lajos király 1363-ban

Q^y oláh szól

ispánnak

tett.

«Tudtára

oklevelében a király, hogy

mindenkinek,

Musad fiának, ki Déva várunk terümind saját, mind eldeinek szolgáDénes erdélyi vajda nekünk ajánlott. Dévához

isjiánnak. Almási

letén lakik, s a kit lataiért

adjuk

h és kedves oláh László

469

KlIiÁLV IDKJE.

I.A.)(>.s

I.

adományoztuk, még pedig nem-

tartozó Zalasd falunkat

csak neki, hanem Péter, János. Laezkó és Musacs

nak meg örököseiknek

is

(

huiusmodi servitiorum

fiai-

et íideli-

tatum merita regio tavorabili donativo prosequi cupientes. item

sibi

Laczko

Joauni,

Petro,

Musacs

et

filiis

*

V.

9.,

'«

I.

l'.JÖ.

^T"'

y-T'^''"*''-

l*-^'^

°^^

'/-"*

^'^''

aaxpí) ypóvco.

10.

1'

IV. 104.

1*

Aristoteles Problémát. 19., 28.

törvényt nomos-nak (vófioc)

megtanulták az lalták,

Pontus

Vollstündiges Bibelwerk von Christ. Carl Josias

-

*

a

—

írást,

Talán

?

«

Miért

azért,

a törvényeket, hogy

a mit az agathyrs-ek

most

Ilunfalvv: Oláliok története.

is

nevezik az raert

el

tesznek.

éneket és a

mieltt az emberek

ne felejtsék, énekbe fog-

Azután pedig (az

"

írás

JKGYZETEK.

11

kitalálása után) a vójxo? nevet (mely tulajdonképen törvényt jelent) az

énekre '=•

megtartották.

is

Herodotus IV. 144.

«»

Tacitus Annál. XII. 63

-'

Herodotus V.

^-

Herodotusnak ezen meséjét a Kr.

1.

u.

950. tájban

Konstantinos

irt

Porphyrogenitos, más lielyeket és személyeket szerepeltetve, beszéli

Birodalmának kormányzóságait «Thrakesios» nevét rázza

(9íij.c.

leírván, az

-rpíiov

akképen magya-

zo itüv OpocxTjauuv)

meg lyd király (Kroesus atyja)

cAlyattes

idejében

egy ember

gyermekestül Mysiából. thrákiai tartományból, melyet Homeros említ,

el.

Ázsiában lev harmadiknak

nstül is

Lydiában Sardes városához közel telepedett meg. Egyszer,

a kii'ály a város kfala eltt

ül

eltte

vala,

a

thrák

n

meg-

midn

mene

el,

a

fején vizes edényt vivén, kezében guzsalyt tartván és orsót pergetvén

utána pedig övéhez kötött vízzel,

a

kezében

ló

menvén.

lév guzsalyról

A

fonalat

kötött ló a forráson ivott volt. Ezt látva

fején való

nev

thrák királyhoz,

s

tele

vala

nagyon elesudálkozék a király

megkérdé a nt, kicsoda és hová való ? Ez Thrákének egyik községébl való. Megtudván s

indíta Kotys

edény

fona az orsóra, az övéhez

azt feleié,

hogy mysiai

ezt Alyattes.

onnan nagy számmal

országába szorgalmatos embereket nstül, gyermekestül

követséget telepíttete

Ezeknek nem-

zetségérl neveztetnek Kis-Ázsiának lakosai thrakesiusoknak, a kik napés más munka után élnek. (Constantinus Porphyrogenitus. De Thematibus et de Administrando imperio. Bonnae, 1840. 22.. 23. 1.)

számból

A mese

azt

is

hogy a thrák

mutatja,

fejedelmi

nemzetségek közt

az odrysákénak emlékezete maradt fenn leginkább, a melyben a Kotys

név gyakran elfordult. 2»"v. 2'

" " "

12-16.

VII. 20.

VII. 75. VII. 111.

VIII. 136., 137., 138.

^* 'E5tí3a[j.vói; cGTi

-ÖAi? £v íe4'? JSTtXéovxc X6V "lóvov xoXitov JtpOC-

oixoDot S'aöffjv TaoXávTio: páp^ctpo:. "IXXupixöv ==»

Herodotus VI. 39.

^^

Thukydides IV. 104.

31

U.

a.

V. 26.

Ed>voi;

Thukydides

I.

24.

Bo'jxuoíoyjv tov 'DXópo'j, óc láír 4o>sYpa4'^^-

m

JKOVÜKTEK.

Mommsen.

'-

BtCüT)

^*

Thuky.lides IV.

'*

U.

a.

II.

U.

a.

IV.

" "

;

95..

96.

101.

Xenophon. Helleniea

^'

Anabasis VII. 25.

^*

xal ZsúO-fjc

pi4

Goettling kiadása, 182.

IV.

8.,

26.

'Afxaoóxw GTpaTT-ö^ wv. Aristot.

'»

Herodotus ÍX. 45. Arrianos, VII.

*'

A

9.

hellének keltáknúi, a rómaiak gallokna,k

Polybios (jalat((kna,k *^

Livi US V. 34.

•*

x:

oüOív

nevezték,

de

már

írja.

h apa

tcXyjV

avopöc xotoüTou

Polit. VIII.

I.

*"

tIyjV

Röraisehe Oesehiehte V. 19U.

•_>astarnák, szóval az északi népek, mint a gallok

hogy a perzsák divatnak '^

is

is.

Mint-

azért Ovidius a nadrágviselést perzsa

nadrágosak,

hiszi.

At

tibi.

re.x,

aevo detur, fortissime nostro

Semper honorata sceptra tenere manu. quid enim tibi plenius optem Teque, quod et praestet .

Martia

.

.

eum magnó Caesaré Roma

probet.

[Ks.

Ponto

? I.

.

.

3.

VI

JKGYZETKK.

**

Ah, pudet

Getieo seripsi sermone libellum,

et

I

Struetaque sünt nostris barbára verba módis.

Et plaeui

.

.

.

gratare mihi

.

eoepique poetae

.

inhumanos noraen habere Getas.

Inter

Ex Ponto Tacitus. Annales

"

U.

**

Straboni, Geographiea.

a.

1866. 3 köt.

De

IV.

13.

04-67.

»«

II.

é6-51.

IV.

A munkának

Kec-ognovit Augustus Meirehe.

Lipsiae.

leginkább VII. könyve van felhasználva.

hel\iyel-hel\iyel idéztem

már

Strabonis rerum Geographiearum

:

libriXXII. Isaaeiis Casaubonus reeensuit. Exeudebat Eustliatius Vignon. Atrebut. 1587. *^

Strabon

Paeoniát

Dráva mellékein

megkülönbözteti

túl a pesti

Dunáig

ért

északra a fels Axios (Vardar) mellékein ^^

a

Strabon nyilván sóforrásokat

mint

írja.

viznek

a

ért.

elpárologtatása

Ez a Száva.

Pannoniától.

amaz Makedoniától nyugat-

;

volt.

melyek

vizébl

Ma

által.

nyertek,

sót

Bosznia észak-keleti

részében, a Spreesától keletre Felsö-Tuzla, Alsó-Tuzla, szerbül: Soli,

Gornyi Soli (azaz

fznek.

A

Alsó-,

török tuzla (tuz

^

Dolnyi

Fels-Só) van, a hol sóforrásokból só) azt sejtetné velünk,

hogy

sót

a sófüzés

csak a török elfoglalás idejében kezddött.

A

valamint

Balkán-félsziget,

vannak

híjával

;

a

Görögország

déliebb

a görögök, valamint a régi

hellének

is

só-akna

mindenkor

is

csak tengeri sót ismertek és használtak. Ezt a hellén (görög) nyelv bizonyítja,

melyben

ó

a"/.?,

áXóc só és

y,

SXc, oXbc, tenger

szó jelent sót és tengert, csak a szó-nem különbségével

;

is

tehát egy

jelölvén

meg

azt és emezt.

A

Strabon említette sóvita az ardiaiak és autariaták lakóhelyeinek

összeérését a

mai Alsó-

és

'^

Dión Oassius LI. 22.

^*

Les

restes de la

fesseur. Extráit "*

inkább

Kenan

Pels-Tuzla környékére

langue Daee. Par

.

W. Tomasehek.

Pro-

lapom Thrákiát

leg-

du v'jaT,váfj.ívoí

T-.va

t-íjc

tíAííov U'jkzyo'j.

mortibus

perseeutorum.

«Non

mirum,

cum

mater eius Transdanuviana. infestantibus Carpis, in Daciám novam. transjeeto

fiának

sokára "''

amne, confugerat.» Laetantius, N. Constantinus idösbik 330-ban halt meg. A Dacia nora micsoda V nem

tanítója,

megtudjuk. C. Gooss, 68.

JKCiYZETKK.

'*"

A

limes - határ,

'*'

C.

Gooss, 69.

'**

A

Deeius-féle

Philippuséin, vala

II.

dák pénzeken

Traianus

lev 204.

Ilyen

vallu-

raurus.

Dakiának geniiisa nem gabona-

pénzein,

dák hadi jelvényre.

nemzeti

a

lapján

Caespitieius

nevezett.

nem hanem sárkányfövel tnik

mint a

fejekkel,

van nevezve.

«valliiiii»-nak

itt

magyar «gyepii>-nek

a

inot

XI

görbe karddal,

is

mi

fel,

C. Gooss,

talán

mint a

emlékeztetés

munkája

idézett

71.

jegyzetében.

''^

Trebellius Pollio,

^**

Gibbon. The Deeline and

Valeriani diio

tí.

of

fali

the

R.

1787-ki kiadás.

E.

365.

'* Theod. Mommsen, Aemilianus

dem Peldherrn

Römisehe

Gesehiohte

220.

V.

«Wahrend

zwar den Gallus überwand, aber bald darauf

Italien

in

desselben.

unterlag (254.), ging Daoien.

Valerianiis

dem Reiehe verloren. Die letzte. von dieser Provinz gesehlagene Münze und die jüngste dórt gefundene Inschrift sind von 255. Die letzte Münze des benaehbarten Virainakium in Obermoesien ist vom folgenden Jahre. In den ersten wie und an wen. wisscn wir nieht,

Jahren

und Gallienus

Valerians

römisehe

am

Gebiet

aueh hiniiber auf das reehte.» csak 257-re i*« ^*'

C.

lehetne

Gooss.

m. 72-74.

i.

in

railitariter

saltitarent:

«Mille

mille

ünus homo Mille

vivát,

Tantum !*•*

U.

0.

22.

"* U.

0.

39.

videret,

vini

lato exereitu

et

qui

vastato

ballistia

quibus

pueri

et

salta-

diebus

festis

oeeidit.

habét,

in

quantum

Illyrieum

fadit sanguinis.*

Moesiam deperditam

ae

Traiano

constitutam,

eam

retineri

subposse,

Moesia eolloeavit, apellavitque suam

duos Moesias

onini

hanem

deeollavimus.

vastatum

Provinciám Daeiam.

intermisit,

etiam

provincialibus, reliquit, desperans

Daeiam, quo nunc

254-re,

elvesztet.

Transdanuvianam a

abduetosque ex ea populos 15U

ut

mille

nemo

sir-her

mégsem

szerint

das

drangen

deeollavimus.

mille

Cum

provinciám

E

Barbárén

die

Donau, und

r-omponerent.

tales

mille I

besetzten

11.

Adeo

6.

Aurelianum

tiunc'ulas

—

Dákiának

tenni

Flavius Vopiseus

alsó

Ufer der

linken

dividit.

quam Traianus

lUyrieo

et

ultra

Moesia,

Danubium fecerat, eam posse

desperans

JEGYZEreK.

XII

ante

^^^

Exeerpta

Gibbon

De

Dexippo.

e

Pars

média íjuum

A

17.

16..

II.

1829.

philosophikus

Scriptorum

Corpns

19—21.

Pag.

bizonyosan

író

többet

Mert abból, hogy Flavius Vopiseiis

Aurelianus egy gót hölgyet Bonosus tábornokhoz adott

szerint hez,

a

sem

lehet

gyzte

ki

azt

az

amúgy sem

mire az

diadallal, s

a

ért

Mert már 262-ben. miután

honnan

indult,

274-ben

275-ben ismét keletre vezetvén seregét,

Ad Alutum flumen

'^^

A

montis

nincsen,

idézet

még ger-

a

vissza

tért

megöletett.

ott

19.

18..

*^*

férj-

kicsalta,

mit Gibbon Aiirelianusnak tulajdonít,

rá.

keletre

volt.

Flavius Vopiseus

hol

a gótokkal és így titkaikat

ivást

következtetni,

mánokat legyzte '**

maré

Scythieo.

beilo

Bonnae.

I.

mint valóban megtörténhetett.

nagy

in

fluenti.

ex urbibus et agris Daciae.

dextra Danubio in

in

est

laeva.

in

Byzantinae.

^^lát.

a

Et

collocavit.

fuerit

Hist.

Romanos

abdiietosque

retineri.

Moesia

ott

Cauc-asi.

forrásom

Oooss

verhültnisse des Trajanischen Daciens* Archív d.V.

f.

«Die Inner-

K.

Siebenb. Landes-

kunde, Neue Folge XII. Bánd. '**

A magyar

mélj/Md.

római mille vagy mile egy geogr.

Öt

mély =

mile.

latin

^'^

Bizonyosan

'^*

Nemes Sámuel

ki

van már adva valahol.

Én

a

krl

közlöm.

18Sl-ben több várhelyi

járásbiró

leletet

ada

múzeumnak, melyek a Mithras-tiszteletre vonatkoznak. Gróf Kuun Géza közrehatásával megvevék azt a területet, s a dévai reáliskolának tanárai. Téglás Gábor és Király Pál ásák ki 1882-ben és 1883-ban. Az eredmény a külföldi szaktudósokat is ámulatba ejti. Az Arehaeologiai Közlemények XV. kötetében (Budapest. 1886.) jött a

dévai

ki

tést

Mithraeum>-a.

Ezt

A

és

szép

a

dévai

rajzát

tudománj-nyal

sok

Kuun Géza egy

gr.

feliratát

ki

van adva

le

a

és

követ

közié

velem,

munkám

8.

megmagyarázva

11-én

június

1881.

törvényszék elnöke,

kir.

.\nsprüche> ezímü

írt

«Sarmi-

jeles

beveze-

dr.

melj'et

egy földmível szánta

Sólyom-Fekete vévén meg. «Die

lapján 1883-ban ;

de én ismét

Rumünen und

ihre

említek meg.

Azóta

krl

írtam

Déván

a

szókat.

"'"

vel

és

melyhez

írt. ''*'

ki.

Pálnak igen kimerít

Király

zegetusai

Tordán

talált

egy

onyx-kvel

s

akarják némelyek bizonyossá tenni,

Várhelyen

talált

egy

hogy a keresztyén

hit

gyrmind-

JKC.YZKTEK.

idl)en nemesak ismeretes, de el is vala terAz onyx egy képet mutat, melyen sajka van egy ennek tetején ül madár, egy ember pedig, kit kutya követ,

a Krisztus utáni

járt

Dakiában.

jedve

fa alatt,

Hroö

'Itj-oü; \cj:z-o:

A gyrnek s

egész

mondja

a középkorig

—

Domine.

18HT.

Jesus Christus Dei

A

(usrjue

gibbor

atha

:

nem akarván

ám

Mert sok rabló becsapás történt

Le gree

'*''

sépultures

neille

(•aractéres

'*-

es

—

A

leletek

**'

ccv'v.Yj-:o;.

gree.

le

Au

La

liturgie

a

prevalu,

latin

mint

milieu du

Densusianu.

III.

'" Athenaeum

Bueuresei,

romaine

est

en langue

nev

Chiliades

Románilor 1199—1345. Culese

1887. 249.

:

stb. lapon.

Wien, 1858. 218.

1838-dik évfolyamának

Aschbacb ebbl

Traján

mvei

második

az

idetartozó

verseket

fele,

nXátoc

iz,-rf/.oyz'Á

É/atóv

tíjc

'E.yA-zzr^

|j.Ev

o'

itooíLv, ;íO'.

ki

közli,

ífjOO'.L-'f^iii.oy:r>.

z'(Z'fü(i(uzs

tö 8' 'loz -/.+,>

ríVTY^y.ovT'z v.al

442.

stb.

Aldunán.

munkáját Kieszling adá az

zur Erforsehung

1

Lipcsében melyeket

:

Oü":a)

siécle

on Téerit souvent en

Centraleommission

k.

k.

Bánd.

ezen ezím alatt

rioSoiV

III.

Le papé Cor-

gree.

láttuk.

privitóre la Istoria

der Baudenkmale

^®^

túli

századokban.

Pag. 454., 455.

Mittheilungen der

lapján,

Dunán

a

VII., VITI.

Maré Aurele et la fin du monde antique. A dákiai feliratokban is az anicetus

Renan.

grecs.

Doeumente

de Nie.

kiírok

tu

mondom, hogy

Dakiábói

épitaphes en

papes ont des

méme quand

Paris, 18S2.

görög

des

aux églises en

éerit

helléniques

ban.

látható, :

eneore essentiellement la langue ehrétienne. Les plus

est

anciennes catac-ombes sönt toutes greiMjues.

a

azaz

«Romano-Catho-

:

kételkedni, azt

— már keresztyén — tartományokba a IV., V.. VI., les

aevum)

in

adonai.

valamely késbbi századnak harezi zsákmányából valók lehet-

igenis

nek.

servator.

harangokon

szó

Romano-Catholieae res gestae>

rei

et

azt teszi:

filius

lapnak egyik jegyzetében.

11.

valóságán és jelentésein

médium

le-olam,

Sehmidt (juilielmus

Moldáviám episcopus

per

Budapestini.

=

c(jurf,|>

van vésve: «Agula», mely

ez

héberül

seeula.

in

fortis

•y.oq

kövébe

csészéken ezt

iiei

IX6V1, mi

bárányt visz; a sajkán ez olvasható:

vállán

és

XIII

8'ijj.á{)-/.iüv.

"/.rtyoöc'y.'..

jxaTÓv toöc -óoa;

Tpalavo; xöv "Jsxpov.

1826én

is

XIV

JEGYZETEK.

'**

Stante Dionis Cassii expositione. pontis longitiido 3570 pedibus

minor esse non **'

Ez a

Engel. Commentatio

potiierit.

szó

a

finn

Silloin

Kalevalában

fordul

210.

p.

el,

20, 558.:

p. o.

Pohjolan emiinta

páni kutsut kulkemahan,

airuhut vaeltamahan.

Mikor Pohjola asszonya

—

elindított.

93

26,

meghívókat

|

küldött,

széjjel

|

követeket

:

Tiiosson

kuun

kutsut

ikuiset.

airuhut alinomaiset. a lakodalmi hívók

Ott

A

'^*

—

szó

lesz

hailag

áll,

^^^

gyrn,

híres

készen

a követek

|

a

vannak.

—

leleményben

petrossai

melyrl alább

egy rún írás: guta niothi hailag, vagy: guta

mely

nauthi

gót szükségre szent (hailag) vagy szánt.

azt jelenti:

Generalkarte von der Europaeisehen Türkéi, Berlin,

Kiepert:

1870. ''"

Vopiseusnál.

''^

Aurelius

Vietor

immunibus

eaesis

apud Pannonios a

feeit.

A

appellavit.*

A

mit

a

Reipublieae

satis

emisso

atque

eujus gratia provinciám uxoris nomine Valériám

mintha

a

Pelso

szóval

általában

magyar nyelv fertnek, lápnak,

a

Velenezei-tó és környéke, továbbá a Sárvíz

Sár-Keresztúr, Sárbogárd

mezvárosok

nev

azt jelezték

sárnak nevez. folj^ó,

—

végre Sárosd,

és Sár-Szent-Miklós falu nevei-

ben a régi lecsapolt Pelsonak maradványát és

emlékezetét találjuk

Kr. u. harmadik században csakugyan rengeteg állóvizek lehettek

meg. ott,

eommodantem,

Danubiura laeu Pelsone

in

római írók Pelso névvel mind a mai Fertt, mind

Balatont értették,

volna,

«Agrum

:

sylvis,

a

melyek lecsapolásával szép tartományt nyert Galerius.

'"-

Julianus

augustust, eaesart,

:

kinek

kinek

Constantiust.

«Vendégség»-ében

a

uralkodótársaival

^Magával

teljes

teljes

hozván

lépteti

így

a

két

mert

neve

Illedelmesen

nem akar

a

kart,

társai

az

öregatyámat, kezet fogva,

szertelenségét.

Midn

halada

istenek

vissza-vissza tar-

pedig elfáradtnak érzette

bülten

egyetértésén.*

i.

meg

mindent, a mit vállán hordott, nékiek ada

Az

(t.

pedig,

Maximianus)

(ialerius

vezeté

magát,

el.

Dioeletianust

neve M. Aurelius Valeiúus Maximianus, és a

mintha meg akarnák elzni, úgy törekszenek, de tóztatja,

föl

Maximianust

által,

pedig gyönyörködének a

s

könnyeb-

íertiak

ezen

XV

JEGYZETEK.

'"=•

Ranke, Weltgesehiehte

'"^

Az

III.

.V2().

hogy t'onstantinus khidat építvén a Dunán,

írók állítják,

azon vezeté átal a sereget a gótok ellen.

mondja: Hle pontem

ezt

in

Danubio

—

AavoL>(j:v -).£'.otáx'c i-ípasív xal '^k'^'i^v^ aütd)

kiadás

baseli

by

struc'ted

Dunán 210.

II.

Danube

passed the

A

azon khidat

s

szerintj írja

:

—

—

stb.»

Asehbaeh

laz 1787-ki

legions to

his

whieh had been eon-

after repairing the bridge

Trajan

Gibbon

head of

tlie

(Mittheilungen

is

Töv

állítja:

£-oíy]gív -^ több

"/.'.ö-ívyjv

építtete.

*At

17.

e.

Chronieon Paschale

Bonni kiadás. 527. lapján) határozottan

(ad anniini 328.

ízben általkele a

Vk-tor Epit.

Aiireliiis

struxit.

k.

d.

Centraleommission zur Erforsehung und Erhalt. der Baudenkmale

búzájok, élnek.

s

De

a kölest,

vájjon

ebbl kását

elször törnek

fel

vetés alá.

azaz héjából kitisztították-e

készítettek-e,

nem tudom. Egyébiránt

a

gye;)es földet szeret, melyet

köles

bviben valának

földnek pedig

Ilyen

a

liarbár tartományok.

Az

italt,

melyet bor

helyett

kapott

a

jj.£voc).

kezteti.

|j.é5o;

Ez magyar\il méh-sör vagy méz-sör.

Schafarik (Slavisdie Alterthümer

Úgyde a

mólixiir

1.

hazai

követség,

azaz a lakosok nyelvén medosnak nevezték (ó

nyelven.

s-i)((opí(u?

Elibl

és

a

y.a"/,o'j-

kölesbl

251.) a lakosok szláv voltát követ-

a szilltermesztés

kora

eltt

általános

ital

indogermán népeknél. nem

áafarik, Slavisehe Alterthümer.

Deutseh von Moriz

v.

Aehren-

163.

II.

"» ü.

35.

TO'j

Umwohner von Andrianopol

dem Theiss-Bulgarien

0.

II.

173.

0.

II.

174.

-'1*

U.

^•*

Diimmler. Geschiehte des Ostfriinkisrhen Keiehs. Berlin, 1862.

1.

-'^ Jirecek, -'^

(jeschiehte der Bulgaren. Prag, 1876. 143.. Ii4.

Nikephorus Gregoras helye, melyre Pié hivatkozik,

ezt

1.

mondja:

Sphendostlav halála (f 1277.) után követek jelenének meg Mihálynál, Dunán inneni i^f/zor, "Icxpoo) Bulgárián való uralkodást át-

a ki a vette.

Nieeph. Greg. História Byzant. IX. 39U. Bonni kiadás.

-1* Jirecek.

Gesch.

d.

lapon: «Ini Jahre 827 fuhr Drau aufwárts, nahm Pannonién Herrschaft war von keiner Dauer. Bloss

Bulg.

ein Bulgarenheer auf Schiffen

.... Doch

in Besitz

Syrmien

.

.

.

soicie

Herrschaft his

ziir

diese

a

147.

die

auch Ostnngarn verhliehen

Ankunft der Maijyaren*

.

nnter hiilgarischer

Az

aláhúzott szavak

XXI\'

JEGYZETEK.

Engel Tiszai-Bolgárországának. de nem

magyarok megtelepedése -" Pií József László. Ueber

a mint a

70—75.

Leipzig. 1880.

Abstammiing der Rumiinen.

die

U.

--"

Das

'''

Pié,

---

Constantinus Por[ih.. De administrando imperio 37.

--''

Ultra

von Vietor Helin. Berlin. 1874. 32.

Salz,

76.

0.

XX.

Daniibiiim

in

(Privinae)

siia

et

in

benefieium. cirea tiuvium,

.

.

tájon

.

^-* Ee.>í praestavit

--"

Die Pannonisr-he Legende

Kundé

1.

voeato

loeo

Conversio Bogoariorum

írt

stb.

ü.

Sala.

dieitiir

(jui

Conversio Bogoariorum

fiir

proprietate.

aliquam inferioris Pannóniáé partém

Privinae

•'-*

Arehiv

1.

1.

mondja a Salzburgban 871. Carantanorum. 11.

Nitrava

tl.

valóságnak, felelnek meg.

a

bizonj'ítja.

o.

12.

vom

heil.

Methodius.

Gesehiehts(juellen.

Österr.

Dümmler XIÍI.

Ernest-

158.

—

1.

Fr. .Miklosieh.

Vindo-

kis korától fogva megszeretvén,

annyira

Vita Sti Methodii Russieo-SIoveniee et Latiné.

bonae, 1870. -^'

«

t

Azután a görögök

megismervén

beesülik vala, hogy a császár,

ségbe helyezte* (prineipatum --*

Az

itt

A

230 «ríi:

egyházmegye

Gesehiehte*

alig.

^

et

o.

Oarantanoruui.

egyházakban

nyugati

Methodins

és

Dudik

történeteit

kötetélil veszem.

1.

felkapott

a

hit,

hogy a szent Lélek

atyától és fiától származik^; azeltt c-sak ennyi volt: *az ati/ától

származik^. Nagy Károly 111.

tiszt-

XL

pannóniai

«Máhrens

szlovén

Slovenieum eum tenere juberet). U.

sokszor idézett Conversio Bogoariorum

Pertznél Script. '^-^

éles eszét,

alatt az

Leo pápa odadöntvén a

kívánta,

hogy

betétessék

aacheni zsinat tárgyalá a kérdést.

dolgot,

hogy elfogadta a

hitet,

*a íilioíjue* (a fiútól is); de a német vagy frank püspökök

A

Innen a vád.

kelték.

pápa még ekkor sem

de

Methodius nem

hitsymboluinba.

a

nem

éneklé

már éneannak

talála eretnekséget

elhagyásában. Utóbb az egész nyugati egyház elfogadta azt .

a

keleti

egyház

H nyugati

nem

és keleti

fogadta

egyház

el.

Kz a hozzátétel tehát egyik elválasztó

között.

^^*

Codex Diplum. Moraviae

-'^'^

Annál. Alamann. Pertznél. Liisd Dudik

-'' (Jhvolson

J>Msta-nak

adta

tudósítását

ki

a

I.

(jH— (i-í. 1.

352.

elször az Abu-Ali Aehmed kozarok-.

burtasok-,

ben

bolgárok-,

Omar

ibn

magyarok-.

X.W

.IKUVZKIKK.

szlávok- és raszokról.

Abban

magyarok

a

az

fejcileliiiénll

mondatik.

Keudi-nek nevezi magát, mi méltósági név, tulajdonneve pedig (t. i. az írónak idejében él magyar fejedelemé). Az 18H5». szeptem-

Iiogy íJsile

berben

Stoekliolmban tartott

Orientalisták Congressiisán

" Anna Komnena, Alex. V. sí; 'E^spav Komnena. Alexiosnak és Irénének leánya, az

yojp'.ov

BXa/'.v.óv.

atyja viselt

Ann;i

dolgait írta

meg. *'^

ftXXa xaxa

öitÓGO'.

v.r/X

zlos,

töv

p.£pO(;

"

vsoXsxxofi; y.aTaXéYa)v, ökÓzo'.

^íov siXovto,

vojj.áo'x

—

BXáyo'j? toÓto'j;

jv tio'j\'(ápii)> •(,

y.ov/'q v.a\tl,/

otáXöXToc. Alex. X. 227.

^'^

Kézai Simon krónikája ennyit tud azon korról

«Post Belam regnavit Geieha

XX

annis.

Tandem

moritur. et Albae

sepelitur,

«Post luine regnavit Stephanus annis

Quo quidem imperante Ladislaus dux anno medio. Albae sepelitur.

Pedig már Pray

sine dubio ex Hungarieo

Nem

nál").

vei

nem vrumi áll? Kz az nrmu hogy a s ebbl tudjuk meg, .

A

ben helyes

—

I

vette észre a szónak mivoltát, azt írván

:

«

Még Abban

testvére, a szintén

Szalaynak,

ezt

megállapo-

történt

Manuelhez szökött László,

maga pedig «korona-örökösnek»

észrevétele

»

Thronerbe László sem

Szalay

nyilatkoztas-

görög azt mondja: «urams.-nak nyilatkoztassék további

és

mint a mai turam^^.

más,

A magyar

nevezi.

dico, }'ri(mi

hogy. «Vox Vrumi

mondani,

Urunk

pedig

mint a franeziák «monsieur>-nek. öfsc'sét

l>/í»í/nak fordít-

Vreuii.

Pray, hogy a görög szövegben

látta

X(u

-OLpCt

apud Hiingaros regni sueoessor

ita

merte

ki

Uram

-/.G:\>.

Densusianunál XXXIV. 3Tst/.a?

(c-.AÍac

-oéa^s'.q

an;

^ao'.Xíü?

tpí/.o'.r.

év toí? TCpó? aütoüc

bonni kiadás, 808.. 809.

Xiketas Choniates.

Georgius Akropolita.

o5^

-poohir/.Ki-ft'zd-'í'. ospíoiv

bonni kiadás, a 26. lapon.

1.

Lehet, esak

hogy Kalojános úgy akart volna romaios-ölönek neveztetni, mint Basilios bolgárölnek neveztetett. Hasonló reflexió,

az írónak reflexiója az,

vagy irodalmi emlékezés

leliet

Akropolitánál az

is.

hogy Kalojános a

Balduin koponyájából ivó-poharat csináltatott volna (oú-c., V.C/.1

TYjV

y.s'i'y./.YjV iitzr/. zr^-/

mint hajdan a

Krum

i^x'jXoicuávvY)?

yÉvo?

a Nikephoros császár koponyájával tette

ragadványnév,

'.o'.OTtofTjoáfisvo?

^**

tartott

Geseh.

melyet

xal xoivtuvTjOa;

•jLETas/íúv) nyert, történeti

3*» Jireéek,

(L?

tpao'.,

aciafTjv tlc y.ús"/,/.ov ypYjij.ati.aa'. zth ^ao^ápcj)),

d.

Kalojános (to

abzolc

o'jyy*''-'-'*?

volt.

De

Sxuö-íüv

toiv '*'^-'

"pórcoo

lehet.

Bulg. 243.

Akropolita, bonni kiadás. 34.

1.

I.

A

görög

író

szerint hét évig

volna a tusa Tirnovo miatt, míg Borilas emberei belefáradván.

Asan Jánoshoz pártolának.

4>íüYtuv áXícxsta: h BopíXc/.?

7:apá zob

y.a:

"Idjávvoü t'jcp/.Oütai. ^**

II.

András Honorius pápának így

jelenti

in

uxorem.

nostra

filia

r219-ben

:

íFiliam

nostro

duximus

Eodem animo cum Azeno Bulgáriáé imperatore

uiediante

nostram Oommini (Komnoni) Theodori Lasearis

matrimonium celebravimus.

—

tilio

Theiner, Mon. Hist. Hun-

JEGYZETKK.

gariea

20.

I.

megemlíti d'O'^a'zé^M'.'

-U)

'hpoao/,úii.(uv '*"

ó

Densiisianiinál

I.

i-hóZiuooc

:

•/.Tjöo;

"Aoav

cÓYxXoSac

xiófia? Xc xal

-ó"/.;'.c

...

.

oóvot

mert

a

kunok hatalma

35. csak röviden említi Bélának ezen

stb.,

nyomós

kimondott excommunicatióról,

.sem

szól.

mikor mondta

Béla levele olvasható Theiner, Mon. 1.,

quae

terra.

lakott benne.

a prenesti püspök által

:

140. Densusianunál CIX.

I.

«partes Bulgáriáé* csak azt jelentheti, hogy

felé való rész.

alatt lévén, keresztyén

Hungáriáé

157. Densusianunál CXXIIl.

ki az

anathemát a legátus.

Hung. Densusianunál CXL.

xaxéfl-pafxs

xaxaxuptíóí'.

hist.

8e

xal

xal

xtí?

|xé)rp'.

I.

170., Fejér IV.

MEyáX-q? EXo-yiat:. xoö

"IXXop'.xoö

Gibbon fDeeline and Fali of the R.-E. 1789-dik évbeli XI. köt.

94.)

Joinvillere,

mely

Katonából (V. 827., 828.)

egykorú történetíróra

xá-;

baseli

hivatkozván.

XLn

JEGYZETEK.

mondja: «A dog was

between the two aruiies. and the oon-

saerified

traeting parties tasted oaoh other blood, as a pledge of their

fidelit.v.

Jó emlékeznünk a bajor püspökök panasz-levelére a morvaiak ellen,

«Ha

hogy a magyarokkal

bennünket a szlávok,

arról vádolnak

ekképen mentegetdznek

pápa eltt 899-ben

a melyben IX. János

zdtünk, egy kutyára

s

egyéb átkos pogány dologra

semmit sem óhajtunk inkább mint ártatlanságunkat Isten ged

bebizonyítani.*

eltt

(Magyarország

szer-

esküvén nekik, és Szentsé-

Ethnographiájában,

Codex

Diplom. Moraviaeból).

Anonymusunk

Jó emlékeznünk az

V. fejezetére

«hét fejedelmi személy* vezérükké teszi Álmost. az

Anonymus

—

pogány szokás

a fönt említett férfiak

szerint

Álmos

«

melyben a

a

is.

—

Ekkor

úgymond

vezérért saját

verket

egy edénybe bocsátva, megersítek az esküvést*,

A

tudniillik a vérnek megízlelésével.

ízlelést az

véreresztést és

Ano-

nymus bizonyosan korának kunjaitól tudván meg, azért ruházza a A magyar eszéd ^""'

Slawisehe

Schafarik's

Aehrenfeld,

1843.

Leipzig,

von

Deutseh

Altertlnimer. I.

32. és 377.

A

1.

Moriz von

szókat a svéd

svéd

szótárak mutatják. •'*'

Neuere

Erseheinungen

d.

Gesehiehtsschreibung

r.

87. lapján

Bizonyo-

írtam, hogy a vlach név hilietleg a szlávok között támadt.

sabb a gót eredet. '*-

Hurmuzaki, Documente

VII. 24., 25.

1.

Volum.

privitóre la Istoria Romanilor.

Az olasz fordításban: ^Al

inelito tra

principi ádZrt

i

nazione di Meaia.* »63

Péter und Johannes Asén, zwei Brüder aus

gesehleehte,

Nachkommen

der

altén

Trnovo, der Wiege der altén Siámaniden. Geseh.

Wem iihnliche Verhandlangen zwisehen und den orientalisehen Herrsehern aueli nur wohl wissen, dass in

ist,

erfiillen.

der Rumiinen, Leipzig, 1880. 92.

Pic,

3"

Pié, u.

Niketas Choniates, bonni kiadás, 617.

86-91.

=

da es beiden Partéién

Ueber

die

Abstammung

1.

3®*

0.

II. 1.

A

pap

ííopi;:

Tomasehek, Zur Kundé der Haemus-Halbinsel. 43.

'^®

A

kolostorok számára vette

tfjc

twv

a vlaehok nyelvének tudója vala.

'*"

Serbica»-ból

bekannt

oberfliiehlieh

das Verlangte zu erlangen, und seinerseits nichts.

oder so wenig als möglieh zu

'icuvíjc

Hol

1.

iilinliehen Fállen Sebönthuerei,

Heuehelei und List die grösste RoUe spielen,

BXáytuv

gebürtig aus

Bulg. 225.

der römisehen Curie

•""^

darum zu thun

d.

nem mondja meg.

vette ezt Jireöek.

sind, der wird

einem Boliaren-

Bulgaren ezaren,

tett

Pic tUeber

1.

adományokat Miklosieh -^Monumenta

die

Abstammung

der

Rumiinen*, az

59. lapon. '®*

Jireek, Geseh.

*'"

A

vagy

d.

Bulgaren, 135.

1

hyperpyr (ÓTtép-upov) különböz

érték vala. Raguzában 1372-ben a «dueatus de aurox. két perpert érvén, tehát föltéve, hogy 1285-ben is ugyanily érték volt a perper a négy perper

—

—

perper annyit

dueatus

?

tett

mint

nem tudom.

két

Kemény

cDass das

(d.

i.

Herrschaf't

der

heutige

der

üömer

Fogarascher ia

Dazien,

Distriet)

tTerm

XLVI

JEGYZETEK.

Bnlgarorum* tjenauHt irorden eltt «Terra Bulgarorum* ^*'

Muratoriusnál.

VI. 665. ***

A

ist.

volna

lett

rómaiak uralkodásának

rerum Italicarum.

S^riptores

ideje

1

Mediolani

1425.

1.

A

krónika

béi.-si

Ohronieon

vagj'

Flórián kiadása szerint a 212. lapon

Mátyás

pietum Viennense,

«Rex autem Stephanus diligebat

:

eiim Kunos tune temporis plns quam deeeret. Quorum dux Tatár Eex autem inc-idit in dissenteriam. Kuni ver. qui permissionibus fuerant assueti sceleribus, nec nunc- minus saeviebant .

.

.

rege morabatur.

ver

Hungari

Hungaros.

in

cum

villani,

quod rex in

audivissent,

mortis esset artieulo, interfe *" Urkiindenburh. LXVIII. 70. *-* «Gravis belli. íjuod adversum Belam et natum eiusdem num, Vngariae reges ilhistres, et Danielem regem Russiae 1.

Ruthenos

et

Tartaros

Craeouiensem

et

Loskoneni

eius. et eeteros

Boleslaum

qui

auxilium

in

iuvenem

íStephaet

filios

venerant, et

Lusatiae

duees, et

innumeram multitudinem inluimanorum hominiim Cumanorum. Vngarorum et diuersorum Selavorum. Siculorum quoque et Valaehorum, Bezzenniorum. sehismatieorum etiam, vtpote Graeeorum, Bulgarorum,

Kasiensium

et

Bosnensium

haereticorum.

vietoriae nobis datae eelitus.* ***

Quandam terram

in eomitatu

Fejér IV.

Deo gessimus

auetore

15

3.,

—

18.

et

1.

seu villám nostram reginalem Kagald voeatam

Zotinar existentem. í:itam

juxta

p]er,

quae quidem terra

jobagionis eastri de Zotmar sine haerede deeedentis fuisse dicitur. et per

dominam reginam socram nostram

nostram devolutam. Fejér VI. *-^

Cum

Rhohozd

et

suffieienti aliis

apparatu

appertinentiis

391.

2.,

et

..

.jure suceessorio ad

s

k.

manum

11.

populis nostris de Zalasd. Rhuda,

euisdera

eastri

de

Hunod

sine

mora

levandis ad nos nostrosque festinanter per partes finitimas properare debeas, apparatibus bellicis et

bene vasatis impositÍ8.

8int spolis.

—

Fejér.

super

totidem

Caveas tamen,

VII. 4., 134.

1.

cocht^

ne

Ebben

jugalibus vehendis

inimicorum nostrorum a levélben

két

magyar

JEGYZETEK.

ÍAI

köz-szó fordul el, kocsi és rasalni.

= vasalni

ovasare>

mely utóbbiból István íródeákja

korcs latin szót csinált, eltte a

magyar

annyi lévén, mint a korcs-latin «vasatus>. Máskülönben levél.

Hunyad várnak

tnik el benne

porkolábja

«

vasalt

érdekes a

is

a várhoz tartozó

s

néhány helység neve. *-« Fejér, *^'

*-*

*-9

407—410.

VII. 3.,

VII. 5.. 587.

o.

I.

—

"« Fejér

IV. 3., 525.

^31

Monum. H. H.

*'*

U.

esett.

U.

Urkundenbuch XCV. 93. 1. Kubinyj. Monum. Hung. hist. I. 41 42. 1. Monumenta H. H. Diplom. XIII. 196—200.

0.

XXII. 12

Tl$a-zigne\ri.

6—10.

Dipl. XXII.

—

1.

1.

A

14.

I.

helység neve, melynél a derék ütközet

van

Ilsua-zegnek

Nyilván

írva.

Ilfivn

folyóról

való név.

"* Urkundenbuch LXXIV. *3*

LXXXI.

U.

"* U. "« U. "' U.

LXXXIII. 83.

0.

XC.

0.

XCVIII. 95.

89.

1.

1.

1.

1.

aetate puerili post obitum i-arissimi patris nostri

regnare eoepissemus, infidelitatem

75.

1.

0.

"« ü. 0. 96. 1. "* Quum nos in

suam

81.

Lythen

una eum fratribus

voyvoda,

aliquam partém de regno nostro

existentem pro ^e ocfuparat,

et

proventus

illius

siiis

per

ultra Alpes

partis nobis perti-

nentes, nullis admonitionibus, reddere curabat, saepe dii-tum Greorgium

cum summo

contra ipsum misimus. qui

nando eum eodem ipsum

interfeeit, et

captivavit, et nobis adduxit

;

pecuniae feeimus extorquere. restauratum.

911

—

opere circum pug-

super quo nos non modicum quantitatem Et

per eisdem

sic

partibus nobis fit

Wagner. Diplom. Sárosból, Katona, Hist

—916.

Az idézett rész a 913. **" Urkundenbuch CIII. lOÜ. *" U. 0. CXIV. 111. 1.

**-

íidelitatis

fratrem suum. nomine Barbath,

Szabó Károly.

Kún

László

('ritica

VI.

lapon. 1.

36.

A

1.

«

Magyar

Történeti Élet-

rajzok*. Budapest. 1886. **'

Monumenta Vaticana Hungarica

Gentilis. *•*

Budapest. 1883. 207., 208.

Dátum Budae

in

:

Acta

legutionis

t'ardinalis

11

quindenis Pentecostes, in convocatione domini

LUl

JKUYZEIKK.

Év

Hungáriáé generáli.

regis

nem

hogy

mutatja,

De

nélkül.

—

1291-ben

Szalio

meg-

helyesen

K.

mi nagyon kés

is

volna

lett

—

hanem 1277-ben történt az exeommiinioatio. *" Urknndenbuoh CXIX. ll. 1. "« U. 0. CXVIl. 113. 1.

**'

U.

0.

CLVI. 152.

Ty.hen Sent Mártiin

I.

(Ty.-hen ==

Dics)

1278. oklev. 114. **^

*Pinibns Tartaronim,

nemo

qiios

praedei-essoriini nostroruni

peragravit. ultra Alpes aooessimns>, dicsekszik László. **^

—

1.

wohlfeile Ausgalie.

Magyar

Anna

szerint

mondja,

még

429

183-i.

— 430.

—

1.

hogy a megnevezett

két

fia

Andronicus ifjabb

:

Salamon

és

'v.oös

Amazt mint leend

TÖv

sycuv s4 *'AvvTj?

|jlIv

Tov Se

^a-iXiv-ói^

*5o

num

•:rfi

avíjYS

KíuvaTf/vTívciv

(1273—1332) (1282-1341).

volt

méltóságban íz,

III.

O'jyYP"^'-'

xal

úr,

üx;

Kálmán, meg egy lánya

^'J*^?

:

:

Tehát

süve.

1.)

írja.

Miehael

-p

fxávto'.

^-/.otXí'jc

nem

5'.áo&/ov

sO-spáTCíus,

idsb Andronikos ifjabb

Andronikos

(Art. U).') Si ([uis nobiliiiiii vei Saxosuis

t-ognati sui

ipsam redimere habeant facultatem. Ne avitis

'0

^aatXííaT

praefatoriim possessiones suas pro

amittere debeat vei c-ontingat

S7

MiyxYj), xal Kiuvatavxtvov,

ízot'st.

(IV.) Lászlónk

Jelesebbek ezen czikkek

II.

fia lett.

utódot a császári méltóságban, nevelte.

tYjc

8s3-óty]v

táblái

császárnak hitvese. Világosabb:

keleti

idöshik Andronicus hitvese. Pachymeres (bonni kiadás

és Konstantinos.

Neue

Szalay László,

gyermekein kívül

hogy (idsbik) Andronikosnak a viagyar Annától két ezt despotának. despotai

Lietland.

Reidis.

tíes.-hirhte des iingr

Magyarország királyainak származási

történetek IL 413.

volt,

und

Kurland

Littanen.

Engel Chr.

Wien.

I.

IV-kén V. Istvánról

némely írók

von

Gesihichte

Sclilözer.

Halle. 17S5. 93

in

exeessibus

Pt

maleficiis

ac propinqui posses-sionem

possessionibus propriis et

extraneum doleant posses'sorem.

(Art. 41.) Item volumus. ([uod vajnoda Transsylvanus >uper nobiles

seu Saxones memoratos partis Transsylvaniáé,

vonie super nobiles

Dravanae

[lartis

et

nnllatenus

l)anus totius Scla-

dest-endere possint.

nee ipsos in aliquo indebite gravare. **'

Urkundenbueh CLXX.

*^-

U.

*^^

.Már volt

rumun

0.

CXCII. 185. és

164.

1.

1.

még únos-nntig

lesz

alkalmunk

látni,

hogy

a

historikusok milyen könnyen értenek mást a forrásokból, mint

tAV

a

.IKGYZETKK.

mi azokban

privitóre

világosan

Andrásnak szóban lev

lU.

«Andreiu

teti:

f?éutiti

Densusian a «Dooiiinente

fejezve.

1199

— 1345»

ö22.

lapján

Filesei

Peleindu

si

Románüoni

de diáina viteloni

Transilvania,

in

(?)

de ori-6e alté imposite.» Azaz:

ái

Magyarország királya a Fylesd

Enud

és

közölvén

«rnbrum>-inal ismer-

oklevelét, azt ilyen

regele Ungarici eonfirma privilegiulu

III.

din eommiinele

van

ki

Roinánilor

Istoria

la

ea

sa

románok

községekbeli

fie

András

•:I1I.

privi-

légiumát ersíti meg, hogy mentek legyenek nyájaiktól adandó dézs-

Az

mától és minden egyéb rovástól.* oklevelet, abból kell,

hogy

nak privilégiumát, nem az talannak privilégiuma háznépet,

hogy

s

azt az adót

—

mely

tekintve,

sem

tartozik visszaadni a

az 1293. évbeli

— Azt a

oláhokat

*'^^

«

60 oláh

megadni a

oláhoktól

az

tartozik

mert akkor ismeretlen vala ez az elnevezés

hanem

az-

oláhokét, ersíti meg. S miben áll a káp-

királynak, melylyel különben köteles volna!

nem

értvén

hogy a király a káptalan-

Abban, hogy nem

?

bizonyosan

olvasó

azt olvassa ki.

históriai botlást

román »-oknak nevezi nemcsak dézsmát,

—

ötvenedet, tizedet és egyéb tartozást említ az oklevél.

Akkor

t.

i.

a német császár és magyar király serege elfoglalva

tartja vala Kis-Oláhországot. *•" 1.

Teutsch

Gr.

*•''*

Gresehiehte d. Siebenb. Sachsen.

D.,

Leipzig, 1874. 94.

Szalay László (Magyarország története volna

Ottó a vajda leányát kérte

helyen tudja, hogy László vajda nak,

s

ipja,

maga

minden

legj'en király,

nem

tartora.

kívánságát

hogy

írja,

1.)

Gr.

D. az idézett

Ezt én politikailag és lélekLászló, mint a királynak

Mert arra,

volna.

teljesíthette

132.

ajánlotta leányát hitvesül Ottó-

—

A nagyravágyó

csakugyan nem gondolhatott,

oligarchák igenis az uralkodóházzal

II.

Teutsch

hitvesül.

10,000 fegyverest kelengyéül.

tanilag valónak

Zweite Autl.

1.

tudván,

rokont

való

hogy maga

hogy a magyar

fogadnak

király-

el

nak, de mást nem. adta volna

László vajda bizonyosan szivesebben királynak,

mintsem István

szerb

király fiának,

leányát

loagyar

a mely szándékáért

Oentilis pápai követ 1309-ben excommunicálta. Grentilis ezt írja:

notitiam nostram olim,

adventum Budám, Ladislaum Serviae .

I.

Hung.

hist.

84.

A köwt

.opiilaiidit.*

Lás/lót, ne merje azt tenni, míglen

eaptum

eidem eeelesiae

fuisse

et

eonsilio et

auxilio

Monumenta Vaticana Hungária^

Aeta legationis Cardinalis Gentilis. Budapest. 1888. 207., 208. ^^^

Densusian 575.

*®'

Anjoukori okmánytár

et

oapi-

:

I.

1.

lói.

11.

1.

*"-

Comes Hennengus de villa Petri ereeto vexillo, eongregata multitudine Saxonum, tanquam primipilarius ipsorum, universos Cumanos ipsius domini nostri regis in adjutorium nostri per ipsum domi-

num regem

nostrum

eisdem

iidem Comani victoriam eontra ipsos Saxones obtinuis-

sent,

.

.

et

.

et

praediotus

transmissos

Comes Hennengus

gladio peremtus. Fejér Vlll. **'

A

investigasset

szászsebesi

meg

648.

2..

a

in

et

eadem

dimieasset

pugna

eum

exestitisset

1.

szászvárosi

esperességek

rovását

az

«ürkundenbueh zur Gesehichte der Stadt und des Stuhles Broos»-ból vettem. Külön lenyomat az Arehiv d. V. für siebenbürgische Landeskunde XV. kötetébl. Hermanstadt. 1879. *** Arehiiologi.sehe

Streifzüge

von

Friedrioli

u.

Heinrieh Müller.

.lEGYZETEK.

I-Vl

(Ans d.

Archiv des Veieins

d.

Bánd

Landeskunde.

sieben'i.

fiir

XVL

n. Polge. Heft 2.) ***

Dr. Sólyom-Fekete Ferenez

régé>:zeti

társulat

HmiifcuJ. Hátszeg és a régi

melyet a

ferdíteni,

mutatja. Ott

ága (mai oláhos

azt a

helynevek tsgyökeres hang-

odatelepült oláh lakosság sem

vannak az említetteken kívül

birt teljesen el-

Nagy-ág, Verem-

Vormágaj, Haró, Kéménd, Bánpatak. Homoród, Almás. Renget, Teker, Balso ott ;

Csökm, mint valószínleg

mostani

a

Mátyás királyunk oklevele, a melyben Thewrek

falu

Csigmót nevezi

adományozása

is

Mi azért érdekes mert a török nyelven völgyszorost jelent

foglaltatik.

Csigmó, magyarosan

Csökm nem

*Város»-t, azt hiszem, tani,

:

kiejtés szerint

Folt, Rápolt, Bábolna,

van továbbá

Hogy

királyváraknak és azok szolgálatára ren-

kellett lenni

késbb

folyó baipartján.

Sólymos községekben vagy ezek kör-

és

tömeges magyar lakosságnak,

zása,

teljes

Maros-Ilhie, Déra,

sikprült.

Város a Maros

Arany

a jobbjiarton Gryógy,

delt

a hiinyadmegyei tört. és

írja

még nem

bizonyossággal kinyomoznom

nyékén szintén

ezt

Évkönyvéhen (1882. az 6. lapon): cE várakat

mellett jött elé Török (falu)

ís.j>

— A régi

hunyadmegyei hét várhoz számí-

lehet a

mert már az 1224. évbeli Andreanciim a szászok földjéhez tar-

tozónak mutatja. ^«6

Erre nézve lásd An-hiv

Vereins für Siebcnhürgisrlie Landes-

d.

kunde. Neue Folge. V. Bánd. 238.

*" A négy

(1295.,

oklevelet

Fekete Ferenez ásta

1.

1302..

a homályból

ki

1380.,

közlütte a

s

1360.1

dr.

Sólyom-

Hunyadmegyei Tör-

ténelmi és Régészeti Társulat Évkönyvében, Budapest. 1882. 64. *«»

Theiner, Mon. ad

hist.

Hung.

—

I.

519.

*«9

Fejér VI.

*'"

Anjoukori okmánytár H. 124.

*''

Urkundenbueh zur Oesch. Siebenbürgens

*'-

Fejér XI. 480.

*'^

Anjoukori okmánytár

*'*

Fejér XI. 469.

1.

*'-^

U.

278.

*'«

Szabó Károly, Székely oklevéltár

a.

2.,

VIII.

313.

2.,

1..

1.

Theiner,

39.

1.

1.

Den.susian 579. II.

3S8.

\.

? k. 11.

I.

56.

1.

1.

1.

1.

I,

18.

1.

Az elsorolt helynevek ma így Urkundenbueh 147.. 167. hangzanak: Felvincz, Örményes, Hidas. Mészk (V), Dombró. Mohács. *''

I.

Keresed. Bágyon. Kövend. Várfalva (a Tordavár romjai alatti. Csegez, .

— — ,

,

—

,

—

,

ínakfalvn

{Y),

— — ,

,

Koesárd.

—

.

Föld-

LVll

.lEOYZETKK.

—

vár, I.

21.

,

— —

Toroezkó. Csákó,

,

"^ Szabó K Székely oklevéltár *'* Anjoukon oklevéltár H. 235.

1.

,

**•

Székely oklevéltár.

Károly.

Szaltó

.

1.

Archív

Densusiannál *^^

Vereins

d. is

az 577.

októberi

szerinti

jeles

598

is,

N.

I.

259.

IV.

f'

szolgálatot tesznek

nagybecs

megjelent

füzetében

Már(tmarosmc(fye

I.

Densusiannál

—

1.

1.

Ezen mesék eloszlatására

1889. évbeli

30.

Landeskunde.

sieb.

f.

1.

A

trtéuehnéhöl.

általános

Századok

n

név-

ezikkek,

XII.

€