A Halomsiros Es Lausitzi Kultura 01-25 [PDF]

  • 0 0 0
  • Gefällt Ihnen dieses papier und der download? Sie können Ihre eigene PDF-Datei in wenigen Minuten kostenlos online veröffentlichen! Anmelden
Datei wird geladen, bitte warten...
Zitiervorschau

RÉGÉSZETI FÜZETEK 4

MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETI M Ú Z E U M 1 9 • K É Z I R A T

5 7 G Y A N Á N T -

FOLTINY ISTVÁN

A UALOMSÍROS ÉS LAUS1TZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN

ISTVÁN FOLTINY'

1 SPUREN DER HÜGELGRÄBER UND DER LAUSITZER KULTUR IN DER UMGEBUNG VON SZEGED

MAGYAR NEMZETI MÚZEUM - TÖRTÉNETI MÚZEUM 1957.

Kiadja: MAGYAR NEMZETI MUZETJM - TÖRTÉNETI MUZEUM

Felelős kiadó: Pülep Ferenc Készült: a Magyar Nemzeti MúzeumTörténeti Múzeum Rotaprint üzemében. 4 3/4 iv terjedelemben, 35o példányban Fv.:Lr.Dajbukát Gergely.

A HAIOMSIROS ÉS LAUSITZI KU1TDRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN A Szegedi Városi Múzeum bronzkori anyagában több olyan kisebb-nagyobb leletegyüttes található, amely jórészt hamvasztásos temetkezésből származik és szoros kapcsolatba hozható a "sirhalom"- és a lausitzi kultúrával. Az alábbiakban e leleteket mutatjuk be. Az e csoportba tartozó leletanyag legnagyobb része a Szeged-Alsótanyán levő Bogárzó-tó partján került elő /l. kép 3./. Móra Ferenc végzett itt ásatást a Vér István földjén levő halmon 193o február 29. és március 7. között, s 22 sirt tárt fel. Ezek közül a 2o-22. számúak szarmata koriak,V ezekkel tehát nem foglalkozunk. o A többiek pontos leírását / az alábbiakban közöljük! 1. sir. Mé 4o om. Az ásatási napló szerint hat edény állott egymás mellett.Megjelölés hiján ezeket nem tudjuk a leletanyagból kiválasztani. A fényképek bizonysága szerint két diszitett bronz karperec /VI.t. la-b, 2a-b./ volt a sirban. 2. sir. Mé 5o cm. Egy kis urna mellett kevés égetett csont maradványa volt. Az urnát itt sem lehet a naplóval azonosítani. 3. sir. Mé 45 cm. A földön észak-déli csontváz feküdt, mellékletek nélkül.

irányban

égetett

4. sir. Mé 35 cm. Erősen zsugoritott, északkelet-délnyugati irányú, rossz fenntartású csontváz mellett tronzkarperec volt, ez azonban az ásatás óta elveszett. 1/ A lelet szarmata kori részét Dr.Párducz Mihály közölteiDolg>zatok 1931.98.1.76.lelőhely.-Arch.Ért.194o.266.1. és KLVI. 2/ Röviditések: Mé= mélység; M= magasság; Sza= szájátmérő; F = fenékátmérő; T= talpátmerő; H= hosszúság; Sz= szélesség^Móra feljegyzései nem mindig tartalmazzák a szükséges adatokat, ezért a leleteknek az ásatási naplóval való azonositása sokszor lehetetlen. Az ásatás óta a leletanyag egy része veszendőbe ment. Ezeknek a fényképét közöljük.

Az ásatási feljegyzések ugyan nem emiitik, de a fényképa nyag tanúsága szerint e sirhoz tartozott egy kúpos nyakú, ovális alsórészű, a legnagyobb öblöeödésen bütykökkel diszitett edány /I.t.l./, amely azóta veszendőbe ment.

5. sir. Mé 4o cm. A sirban egyfülű, hengeres nyakú, gömbölyű alsó rószű, bütyökdiszes edény volt, amelynek csak a fényképe maradt meg /I.t.2./. Az edényt a napló szerint tállal borították be, ennek azonban semmi nyoma sem maradt fenn. 6. sir. Mé- 5o cm. 1. Erósen öblösödő, magastalpú, kúpos nyakú, két füld, bemélyedő vonalakkal, pontsorokkal, félkörökkel , és bütykökkel diszitett urnában /l.t.3-4. oldalról és felülről nézve/ égetett csontok között bronztű /VI.t.3,5-/ volt. Az urna lszapolá.Ja és égetése Jó. Színe szürke. M 18, Szá 9, I 7.5 cm. 2. Az urnában levő becsavart fejd, sodrott szárú bronztű /VI.t.3,5./ kettétört. Teljes hossza 15 cm. 3. Az urna mellatt a földön diszitett bronzkarperec töredéke /TI.t. 6a-b./ feküdt. A két vége közötti távolság 4.5 cm. 4. A karperec közelében kúpos fejű, meghajlított végű bronztű helyezkedett el /VI.t.4./. H 8 cm.

- 3 5. Az ásatási jegyzetek ugyan nem tesznek róla említést,de fényképe és jelzése alapján is ebből a sírból került elő egy kihajló peremű, csonkakűpos nyakű, legnagyobb öblösödásén két füllel diszitett, a fülek távolsága közepén s e nyakon bütykökkel ellátott, profilált fenekű urna /l.t.6/. Iezapolása jó, égetése közepes. Szürke. M 23, Szá 15, E lo cm. 7. sir. Mé 45 cm. Két urna és két kisebb edény volt a sírban, amelyeket különválasztani adatok hiányában nem lehet. 8. sir. Mé 44 cm. Az előkerült négy edény elveszett,vagy a szórványos leletek közé került, csak egynek maradt meg a fényképe /ll.t.12./. Diszitetlen, hosszúkás kétfülű edény. Egyik -füle hiányzik. 9. sir. Mé 52 cm. Egy urnában égett csontok voltak. Megjelölés híján ezt sem lehet kiválasztani a leletek közül. 10. sir. Mé 47 cm. Az előkerült három edény vagy elveszett, vagy a jelzésük hiányzik s igy nem lehet különválasztani őket. 11. sir. Hé 6o cm. A sirban levő kis edényt összenyomta a föld. Más adatunk nincs róla. 12. sir. Mé 4o cm. Az edényt összenyomta a föld. Adatok hiányában ezt sem tudjuk az anyagból kiválasztani. 13. sir. Mé 5o cm. Az északnyugat-délkelet irányú zsugorított csontváznak nem volt melléklete. 14. sir. Hé 8o cm. Az erősen zsugoritott, északnyugat-délkeleti irányú csontváz jobb karján bronzkarperec, mellén és lábán pedig bronzdiszek voltak. Ezek vagy elvesztek vagy a szór ványos leletanyag közé keveredtek. 15. sir. Mé 7o cm. Az egy csoportban elhelyezkedő nyolc edény nagy része még a feltárás alkalmával darabokra tört. A ,megmaradtakat sem lehet az ásatási anyagból kiválasztani. 16. sir. Mé 5o cm. Az égetett csontváz mellett két bronzdi3z volt, amelyet jelzés hiján nem lehet a szórványos anyagból különválasztani.

17. sir. Mé 4o cm. A teljesen elporlott csontváz közelében kis edény feküdt, amelyet a feljegyzések alapján nem lehet azonositani. 18. sir. Mé 5o cm. A sirban egy urna,egy tál és három bögre volt, amelyeket szintén lehetetlen a leletanyagból elkülöniteni. 19. sir. E sir adatai hiányoznak az ásatási naplóból.Azonban a fényképek tanúsága ezerint ennek a melléklete volt egy osonkakúpos nyaké, kétfülű, megközelítőleg kettős csonkakúpos urna. /Il.t.lo./ Iezapoláea és égetése kiesé durva. Szürke. H 36, Bzá 16, P 8 om. Az urnából égett csontok közül az alábbi bronzmellékletek kerültek elős Tiz darab kerek bronzlapocska./VII.l-lo./Mindegyiket három koncentrikusan elhelyezkedő barázdaszerű bemélyedés dieziti.közepük hegyes kúp mintájára emelkedik ki. Egyik oldalukat felvarrás céljából visszahajlították. Tizenkét menetú bronztekercs /VII.1.11./, amely kai-védőként szolgálhatott. Három teljes /IX.t.7-8.,12./ és két töredékes /IX.t.13-14., 15-16./.mindkét oldalán spirális koronggal diszitett,kettős menetú bronzgyűrű. Apró bronzspirálok töredékei./IX.t.11.,17-18./Az égés következtében eredeti alakját elvesztett bronzkarvédő töredékei. /IX.1.19-23./ . A fentebbi sírokból előkerült, de sirok szerint el nem különíthető leletanyagot az alábbiakban ismertetjük! 1. Hosszúkás, kétfülű, a fülek távolságának közepén függőleges bütykökkel díszített, durva iszapolású és elég rosszul égetett urna. /I.t.7./ Vörös. H 23, Szá 14, P lo cm. 2, Csonkákúpos nyakú, kétfülű, erősen öblösödő, talpas,dombordiszes urna. /I.t.5./ Iszapolása és égetése közepes. Szürkés

fekete. 3. Fordított csonkakűpos alsó részű, erősen öblösödő, hengeres nyakű, kétfülű urna. /II.t.8./ A fülek alsó részét ujjbenyonáesal tagolt szalag köti össze. A nyak és az alsó rész éríntkezésénél kerek bemélyedések haladnak körbe. Az öblösödésen egymáshoz szegletesen hajló bordák helyezkednek el. Iszapolása és égetése elég jó. Barnás szürke. M 38, Szá 27, F 15 cm. 4. Fordított osonkakűpos alsó részű, csonkakűpos nyakű, erősen öblösödő urna./II.t.11./ Legnagyobb öblősödésén egymáseáL szemben két átlyukasztott bütyök van. A nyakat az alsó résztől bemélyedő vonal választja el, amelyen négy arányosan elhelyezett bütyköt találunk. A vonal alatt egyenesekkel kitöltött három és négyszögű minták foglalnak helyet. Az edény iszapolása és égetése jó. Szürke. M 23, Szá 14, F 11 cm. A feljegyzések szerint ezzellaz edénnyel együtt találtak egy ép bronzkarperecet /YIII. t.lo./ és két tűzhatásokat mutató töredéket./VIII.t.11-12./ 5. Félgömbformájü, kétfülű a perem alatt helyezkednek el. kednek mindkét oldalon a perem fogják közre. A tál Iszapolása 23, F 9 cm.

tál./II.t.13./ A kis bütyökfülék Kgzöttük bütyökszerű diszek emefc felé. £ díszeket kerek lyukak és égetése jó. Vörös, li 8, Szá

6. Fordított csonkakűpos alsó részű, egyfülű, bütyökdiezes kis edény. /II.t.9./ Jól leápolt, finom égetésű. Szürke. M 6, Szá 6 cm. A sirok szerint szét nem választható, de sírokból származó edények egy részéről csak fényképeink vannak. Ezek a következők 7. Csonkakűpos alsórészű, hengeres nyakű, egyfülű, a fül tövénél pontsorral, az öblösödésen bütyökkel diszitett edény ./Hl. t.8./ 8. Gömbölyödő alsó részű, hengeres nyakű, kétfülű, bütyökdíszes edény. /lV.t.14./ 9. Klhajló peremű, kiseé iveit nyakű, gömbölyű alsó részű, k^tftQű, benélyedő egyenes és zeg-zűgos vonalakkal diszitett e-

- 6 dény. /lll.t.9./ 10. Fordított csonkakúpos alsó részű, hengeresny&kú, két fülű edény. /lll.t.7./ 11. Gömbölyű alsó részű, csonkakúpos nyakű, egyfülű kancsó /Ill.t.lo./. 12. Kétfttlű, hengeres nyakú, talpas edény /lll.t.6./. 13. Fordított csonkakúpos tál töredéke./III.t.l./ a perem alatt függőleges irányú, bütyökszerű kiemelkedések helyezked nek el, amelyek közül az egyiket átlyukasztották. 14. Fordított csonkakúpos, bütyökfüles tál töredéke./III.t. 2./ A perem egy helyen szögletesen kiemelkedik. 15. Félgömbalakú tál./HI.t.3./ A perem alatt elhelyezkedő átfúrt bütykökkel. A bütykök két oldalán lyukakat találunk. 16. Gömbölyű alsó részű, bütyökdiszes edény töredéke /III. t.4./• 17. TalpaB tál töredéke./III.t.5./ A peren alól szalagfül indul ki. A fül kiindulásának megfelelően a perem szögletesen kiugrik. 18. Forditott csonkakúpos alsó részű bütyökdiszes urna töredéke. /IY.t.11./Az edény oldalán látható nyomokból egy szalagfülre lehet következtetni. Ugyancsak ismerjük a temető területéről egy szórványos leletként előkerült kettős ansalunatafülű, erősen öblösödő, gömbölyű alsó részű edénynek a fényképét /lV.t.12./. Szintén szórványosan kerültek elő az alábbi bronzleletek: két nyoloasmenetű, spirális bronzkarpereo /VIII.t.8-9./,két félholdalakú bronzcsüngő /VIII.t.2-3./ és hasonló osüngők töredékei. /VIII.t.l.,4.,7./ A másik nagyobb idesorozható leletet Kiskundorozsmáról /l. kép 2/ ismerjük. Itt is Móra Ferenc ásatott 1932 május 2. és 12 között Oláh Kálmán földjén. Ez alkalommal 27 sirt tért fel, aa el y eket Dorozsma E. Jelzéssel tart nyilván a Szegedi Városi Mú-

teáin. £ Birok leírását at alábbiakban adjuk: 1. sir. Má 13o óm. feldűlt sir. 2. air. Há 2oo oa. feldűlt sir. 3. air. Hé 18o OB. feldűlt air. 4. air. Má 19o cm. nagyméretű, fordított ceonkakűpos alsó részű, megközelítőleg hengeres nyakú, a nyak alján ujjbenyomáosal tagolt szalagazerű rátéttel diazitett urnában /V.t.l./ égetett oaontok között megégett bronztárgyak feküdtek. Az urna iszapolása éa égetése közepes, barnáaezürke. M 47, Szá 23,f 14 CB. Az urnában levő bronztárgyak: karperec töredékei /XI.t 12.,4./, égetéstől deformálódott bronzlemez /XI.t.3./, bronzspirális töredéke /XI.t.16./, hosszúkás oaontgyöngy /XI.t.6./. A napló ugyan nem teáz említést róla, de jelzéee alapján ebből a sírból került elő egy fordított caonkakűpoa alaó részűJdnajló peremű, egyfülű, a perem felé ugró szögletes bütykökkel diazitett tál /V.t.3./. Iszapolása és égetése Jó. Vörös. M.6, Szá 21, fá 8 cm. 5. air. Egy rossz fenntartáaű urnában /XII.t.2./ égetett osontok voltak. Az urnát nem lehetett összeállítani, de az V.t. 6. ábráján levőhöz hasonlíthatott. 6. sir. Hé 18o cm. A csontvázat feldúlták. A feljegyzések szerint a feldűlt csontok között ép fibula volt, ez azonban hiányzik a leletanyagból. 7. sir. Hé 18o om. feldúlták. 8. sir. Hé 18o cm. feldúlták. 9. sir. Hé 12o cm. Forditott csonkakűpos alsó részű, kúpoir nyakű, töredékes urnában égett csontok között átfúrt bronztű, bronzspirális és bronzrög volt. Az urna /V.t.2./ iszapolása és égetése elég jő. Szürke. M 36, Pá 15 om. - A bronzmellékletek hiányoznak vagy a szórványck közé kerültek. Az urnához erősen öblösödő, hengeres nyakű, kétfülű talpas edényt /V.t.4./ támasztottak. A füleket bemélyed?

- 8 vonal köti össze, amelyet alulról pontszerű bemélyedések szegélyeznek. Iszapolása és égetése jó. Vörös. M lo.5, Szá 8, Tá 6 om. 10. eir.Mé 12o om. Kihajló peremű, szélesszájú erósen öblösödó, lefelé néző bütykökkel diszitett, egyfülű edényben , /V.t.5/ égett osontok voltak. Az edény iszapolása és égetése jó. Vörös. M 7, Szá 9, F 3 om. 11. sir. Mé 14o cm. Feldűlt gyerraeksir. 12. sir.iMé 13o om. Kis edényben égett osontok között bronztárgyak feküdtek. Az edény /V.t.6./ magas talpú és csonkakúpos nyakú. Erősen öblösödik s a legnagyobb öblösödésen egymástól egyenlő távolságra négy vízszintes irányú, lefelé néző hosszúkás bütyök helyezkedik el. Két kis fülét megszaggatott bemélyedő vonal köti össze, amelyet a fülek távolságának közepén bütykök szakítanak meg. A bütykök s a fülek két oldalán 3-3 függőleges irányú bemélyedés s egy megszaggatott egyenes halad a legnagyobb öblösödésig. Iszapolása jó. Égetése közepes.Vörös. M 12, Szá 8, T 7.5 cm. Az edényben négy teljes /XI.t.7., lo-ll, 13/, hat töredékes /XI.t.12., 15., 18-19., 23-24./ szivalakú áttört csüngő,bronzspirális töredéke /XI.t.14./, kettős barázdával tagolt bronzLemez /Xl.t.2o./ és három bronzrög /XI.t.17., 21-22./ voltak. A napló szerint egy bögre is előkerült a sirból, ez azonban hiányzik a leletanyagból. 13. sir. Mé 16o om. Feldúlták. 14. sir. Mé 14o cm. A sírban bemélyedő zeg-zugvonalakkal ctezitett urna töredéke volt./V.t.7./ Az alsó rész és a nyak hiányoznak, a fülek közül egy maradt meg s az a legnagyobb öblösödésen helyezkedik el. Iszapolása durva, égetése rossz. / Égett osontok nem voltak benne. / Szürke. M 14 cm. Mellette karéjosszájú, egyfülű talpas tál /V.t.8./ feküdt. Iszapolása és égetése közepes. Szürke. M 9, Szá 26, T 7 om. 15. sir. Mé 12o ca. Urnatöredékek kerültek elő e'sirból.

V

- 9 16. sir. Mé 7o cm. A sir melléklete egy kis edény volt, amely az ásatás óta veszendőbe ment, vagy a szórványos leletek közé került. 17. sir. Mé 13o cm. A sirban észak-déli irányú 142 cm hoszszú, nyújtott csontváz helyezkedett el az alábbi mellékletekkel: 1. A fej közelében edény./X.t.13./ A feltárás óta elveszett. Fennmaradt rajza csonkakúpos nyakú, bütyökdiszes, valószinüLeg talpas, kétfülű edényt ábrázol 2. A Jobb fülnél bronzfüggő /X.t.7./. 3. A mellen hosszú bronztű /X.t.2./. 4. A mellen becsavart fejű bronztű /X.t.l./. 5. A mellen három fog /X.t.6.,8-9./. 6. A mellen két spirális /X.t.3-4./ 7. A bal alsó karon diszitett karperec /X.t.loa-b./. 8. A Jobb alsó karon diszitett bronzkarperec /X.t.l4.a-b./ 9. A mellen két bronzgomb /X.t.5.,11./. 18. sir. Mé 4o cm. A sirban kisgyermek széthullott csont váza volt. Mellékletei: bronztű, melynek hegye é3 füle letörött és kis edény. Az ásatás óta mind a kettő elveszett. 19. sir. Mé 4o cm. Kelet-nyugati irányban melléklet nélküli gyermekcsontváz feküdt a sirban. 20. sir. Mé 16o cm. Feldúlták. Egy szivalakú került elő belőle. /XI.t.9./

bronzcsüngő

21. sir. Mé 5o cm. Megbolygatták. Az előkerült urnatöredék valószínűleg a szórványok közé keveredett. 22. sir. Mé 14o cm. Bolygatott sir. 23. sir. Mé 16o cm. Megbolygatták. A töredékes urna az ásatás óta elvoszett. 24. sir. Hé 15o om. Bolygatott sir. Az urnatöredék valóezl-

- 10 r.úleg a szórványos leletek közé keveredett. 25. sir. Mé 18o cm. A sirt megbolygatták. A benne levó urnatöredék az ásatás ideje óta elveszett. 26. sir. Mé 13o om. Bolygatott. Melléklete nem volt. 27. eir. Mé 16o cm. Feldűlt sir. A csontok között bronztöredék. Van a kiskúndorozsmai urnatemető anyagában egy magaetalpú, ceonkakűpoe nyakú, kétfülű, bütyökdiszes edény,/V.t.9./ amelyről nem lehet megállapítani, hogy melyik sirból származik. Iszapolása és égetése közepes. Szürke. M lo, Szá 6, T 7 cm. Ugyancsak szórványos leletnek kell tekintenünk egy lapitott fejű bronztűt /XI.t.5./ és egy három menetű bronzspirálist/XI. t.8./. "Dorozsma-öreghegy" megjelöléssel szerepelnek az alábbi edénytöredékek: 1. Edényperemrész füllel /XII.t.l./. Jól iszapolt és finoman égetett. Sárga. M 8 cm. 2. Edényperemrész erős dúdorral./XII.t.3./ Durva iszapolás'á és rossz égetésű. Szürke.. M 12 cm. 3.- Forditott csonkakűpalakű tál töredéke./XII.t.4./ A peremet kiugró szegletes bütykök diszitik. Jó iszapolásű, közepes® égetett. Szürke. M 4, F 5.5 cm. 4. Hegyes bütyökben végződő kúpos fedő töredéke./XII.t.5./ A kiemelkedő bütykön négy ujjbenyomás látszik. Iszapolása és égetése közepes. Szürke. M 6 cm. 5. Edényoldalrész függőleges irányú szalagfüllel./XII.t.6/ Durva iszapolásű és rosszul égetett. Sárga. Hossza 7, szélessége 5 cm. 6. Szegletesen kihajló, karéjos perem töredéke /XII.t.7./. Durva égetésű, elég jól iszapolt. Szürke. M 8 cm. 7. Bütyökdiszes urna oldalrésze. /XII.t.3./ Iszapolása égetése közepes. Szürkésbarna. M 15 cm.

és

- 11 A Szeged-alsótanyai Bilisicsen /l.kép 4./ 19o2. okt. 6-lo. között végzett ásatás'/ alkalmával került elő egy kúpos nyakú, erősen kihajló peremű, bütyökkel, zeg-zugvonalat követő kiemelésekkel és beraélyedő pontsorral, valamint ujjbenyomásos rátéttel diszitett kétfülű urna. /lV.t.13./ Iszapolása és égetése elég Jó. Szürke. II 21, Szá 16, F 9 cm. Csongrád megyében, Mindszent községgel szemben a Tisza jobbpartján lévő Baka pusztán /l.kép 5./ előkerült leletet adoraányozott 1911. szeptember 11-én Vedrese István uradalmi tiszttartó a Szegedi Múzeumnak. Ez csonkakúpos nyakú, bütykökkel és -formájú kiemelkedésekkel diszitett, erősen öblösödő, kétfülű urna./IV.t.15./ Iszapolása és égetése jó. Vöröses szürke. M 21, Szá 15, P 9 cm. Versec-Gattáján /l.kép 6./, a vasútvonal mentén, a Bega-csatorna közelébenV Palotás József mozdonyvezető 1896. március 3oán több leletet talált. Ezek között van egy erősen profilált fenekű, magas hengeres nyakú, kétfülű edény./IV.t.16./ A fülek tövét kerek bemélyedések kötik össze. A füleknél s távolságuk közepén 3-3 függőleges irányú bemélyedés indul ki és halad a legnagyobb öblösödésig. Iszapolása és égetése közepes. Szürke. M 16, Szá lo, S 7 cm.

.....

Az Ismertetett leletek temetők származnak hiteles an következtetéseket tehát nos, Móra feljegyzései itt

közül csak a bogárzői és a dorozsmai, ásatásból; a temetkezésre vonatkozócsak ezek anyagából vonhatunk le.Sajis nagyon szűkszavúak.

A sirok mélysége Szeged-Bogárzón 35-8o, Kiskundorozsmán 4o2oo cm között változott. Feltűnő, hogy mind a két helyen együtt 3/ A bilisicsi ásatásokról részletes jelentést közöl Tömörkény István: Arch. Ért. 19o2. 372-376.1. és 19o3. 5o-54.1. 4/ A leltárkönyv adatai ezen a helyen módosításra szorulnak. Gattája neve t.i. később Gátaljára változott. A hely nem a Bega, hanem a Berzava mellett van.

- 12 fordultak elő a hamvasztásos és korhasztásos sírok. Bogárzóc négy, Dorozsmán öt sirhán volt biztosan megállapíthatóan csontvázas temetkezés. A csontvázak rendszerint zsugorítottak, nagy figyelmet érdemel azonban az a Jelenség, hogy a dorozsmai 17. sir Jól megfigyelt csontváza kinyújtóztatott helyzetben fekildt. Hamvasztásos temetkezés esetén általában az urnába rakták az égett csontokat és a hamvakat. A bogárzói 2. sirban az urna mellett feküdtek az égett csontok, ugyancsak a bogárzói 3. és 16. síroknál a földön égették el az urna nélküli csontvázakat. Bogárzón meglehetősen zavartalanul maradtak fe nn a sírok, Dorozsmán ellenben kilenoet feldúlva, hatot pedig bolygatva találtak. A sirok túlnyomó része mellékletes volt. A két temetőben csak két melléklet nélküli sir került elő. Amennyire nem mutatnak egységes képet a temetkezési szokások, éppen úgy a leletanyag sem osztható be egyetlen kultúrába, hanem - mint látni fogjuk - sok különböző hatás eredményeképpen alakult ki. Az alap mindig a hazai kultúra és erre rakódnak rá idegenből Jött elemek. Az időmeghatározás szempontjából a legcélszerűbb kiindulnunk azokból az edényformákból, amelyeknek előzményeit a magysav országi bronzkor második periódusából ismerjük. Vegyük itt először a bogárzói temető kétfülű, széles nyakú, gömbölydödő alsó részű, zömök edényét szemügyre /lV.t.12./. Ennek a formának ansa-lunata nélküli változata a bronzkor második szakaszának a Marosvidéken gyakori formája, de a Dunántúlon is előfordul.5/A fül ansa-lunatás képzése miatt azonban inkább a harmadik periódus kezdetére tesszük az edény korát. Ugyancsak a bronzkor második időszakának leletanyagában igen sűrűn találkozunk egy fületlen, vagy a fülek helyén bütykcfckel díszített, néha talpas, felfüggeszthető edénnyel,amely3/ Poltiny István: A "Deszk-P" bronzkori temető. A Szegedi Városi Múzeum kiadványai II.3.1942.23.1.- V.ö. Mozsolics Amália: A kisapostagi kora bronzkori temető. Arch.Hung.XXVI.III.t.35. X.t.28. 6/ Poltinyi i.m.23.1.- E helyen szó van a forma elterjedéséről is. Lásd még Mozsolics i.m.I.t.221.II.t.58-59.III.t.3o.IX.t. 4-5.

- 13 nek talpas, átlyukasztott bütykű, bemélyedő egyenes és zeg-zug vonalakkal diszitett párhuzamát a bogárzői eirok anyagában is megtaláljuk. /Ill.t.9./ A bogárzői példány alak, diszités és fülképzés tekintetében is olyan fejlődést mutat a második periódusban uralkodó formákhoz képest, hogy mindenképpen csak a harmadik periódusba oszthatjuk be. A klsapoetagl formák kései továbbfejlődését kell látnunk a dorozsmai temető lo./V.t.5./ és a bogárzői temető egyik meghatározatlan sírjának edényeiben./II.t.9./ Maguk az edényalakokeltekintve a rajtuk alkalmazott bütyökdiszéktől és a mészberakás hiányától - a kisapostagi kultúrcsoport területén igen gyakoriak. 7/ A vatyai temető anyagából is 8 / ismerjük őket.A mi két edényünket azonban zömökebb formájuk, erős tagoltságuk, széles szájuk, de főleg a verseci és vattinai edényekkelV kimutatható kapcsolataik a bronzkor harmadik periódusára datálják. Edényeink megfelelőit a felsőpusztaszeri10/ bronzkori leletből is ismerjük. A vatyai csoport formakörébe tartozik, bár fejlettebb formát és részben idegen hatásokat mutat, az egyik bogárzői egyfülű edény./III.t.8./ Díszítetlen hasonmását megtaláljuk Vatyán.1/ Az alsóausztriai Mistelbachról12/ származó és az u.n. "Hügel gräberkultur"-t időben megelőző bronzkori lelet két díszítetlen edényét is összevethetjük a mi egyfülű korsónkkal. Edényünket 7/tíozsolicsi.m. IX. 1.14. ,5.,23-25.,28 stb. 8/ Kada Elek: Bronzkori urnatemető Vatyáról. Arch.Ért.19o9,127.1. 2.9. 9/ Milleker Bódog« Verseczi és vattinai őskori régiségek. Arch. Közlemények XX.k. 4o-62.1. A verseci és vattinai csoport edényeinek egyik fő diszitő motívuma a hosszan elnyújtott, vízszintes irányú bütyök. lo/ Poltinyi István« Bronzkori leletek Felsőpusztaszerről és Csengeléről. Arch. Ért. 1944-45- X.t. 43-45.1. 11/ Kada E. i.m. 127.1. 4.,15. 12/ Willvonseder Kurt« Die mittlere Bronzezeit in Österreich /a továbbiakban« Die mittlere Bronzezelt/. Wien-Leipzig. 1937.2. Teil. Tafel. 3. Abb. 4-5. - u.o. 373-376.1. E tipus időrendi helyzetére lásd Willvonseder« Zur Herkunft der Hügelgräberkultur in Böhmen und Mähren. Sudeta XI. 1935. S.8-15. és Pittioni Eiohard« Hrgeschiohte. Leipzig und Wien, 1937. S. 162163. /a továbbiakban - Drgeschiohte/.

- 14 azonban az öblösödéeen elhelyezkedő bütykök ás a fül tövénél körbefutó pontsor későbbi Időbe, a magyarországi bronzkor Tompa szerinti harmadik periódusának fejlett időszakába helyezik. Érdemes megemlíteni, hogy a halom sírok kultúrája /Hügelgräberkultur/ hatásait1'/ mutató szomolányi /Smolnioe, Pozsonymegye/ temető 18. sírjából14/ elő került egy fülű, a bogárzóinál zömökebb és szélesebb szájú, edényen a fttltő magasságában szintén pontszerű bemélyedések futnak körbe. Az előbbi edényformáről tett megállapítások általánosság ban a bogárzói temető így másik, nagyobb méretű edényére /III. t.lo./ is érvényesek. De eja Jcevésbbé diszitett, alsó részében erősebben tagolt példány. Durvább kivitelű is. Éppen ezért korábbra, a harmadik periódus elejére datáljuk. Az eddig tárgyalt egyfülű edényekkel rokon a bogárzói 5. sir edénye /l.t.2./, amelynek hosszúkás elnyúlt bütykei a fe nék közelében helyezkednek el. Ha szokatlanul elhelyezett bü tyKkdiszéltől eltekintünk, megtalálhatjuk párhuzamát a vatyal . csoport1'/ formakörében. A fenék közelében elhelyezett bütykök viszont a magyarádi oeoport1^/ jellegzetességei s az edénylá bokát helyettesítik. A bogárzói példánynak ezzel szemben lapított feneke van s e felett vannak a bütykök. Ezek a vízszintes irányú hosszúkás bütykök a versec-vattinal kul tércsoport1 ^/Jellemző diszei s Így korsónkat a harmadik periódusba helyezik. Szintén a verseol és vattlnai edényekkel mutat rokonságot a borérzói 4. sir melléklete /I.t.l./. A osonkakúnos nyakú, öez13/ Patay Pál: Korai bronzkori kultúrák Magyarországon - Prühbronzezeitliche Kulturen in Ungarn. Diss.Pann.Ser.II.Ho.13. 66.1. - S. 75. V.ö. Sohlrmeieen Kari: Mittelbronzezeitli che Siedlungereste in der Brünner, S0hwarzfeldgasee. Sudeta III.S.91. Abb.37. 14/ Sándorfl Nándor: Szomolányi ásatások. Arch.Ért.1896. lo9118.1— A korsó képe a 116.lapon felül látható. •lI;/ lásd a 11. Jegyzetet. xi/ íatay i.m. 7o.l. - S.80.YIII.11-12. 17/ Lásd a 9. Jegyzetet.

- 15 szenyomott gömbhöz hasonló alsó részű, öblösödésén elnyúlt bütykökkel diszitett, rendszerint talpas edényt mind a verse ci, / mind a vattlnai19/ urnatemető leletei között megtalál juk, sőt a szőregi temető20/ egyetlen versec-vattinai Jellegű sirjában is fellép. A szőregi és bogárzói példányok talpnélküliek, kevésbbé tagozottak és nem annyira díszesek, mint a verseoi és vattinal hareonló edények. A bogárzói edény nyakán kis fül helyezkedik el. A bogárzói és szőregi edények a verseci és vattlnai példányok prototípusainak tekinthetők. Koruk a bronzkor harmadik perió dúsára tehető. A bogárzói leletek jelentékeny része szoros összefüggésétmutat a halom sirok kultúrájának ausztriai, valamint dél- és nyugatcsehországi leleteivel. A 19. sir csonkakúpos alsó részű, osonkakúpos nyakú, kétfülű urnáját /il.t.lo./ és a belőle előkerült bronzmellókleteket kell itt elsősorban vizsgálat tárgyává tennünk. Magának az urnántik párhuzamát az alsóausztriai Kiblitz / halom sirok kultúrájába tartozó leletei között emliti Willvonseder. A két urna méretekben is megegyezik, a kiblitzi nél azonban a nyak hengeresebb s a fülek tövének magasságában vonalakkal kitöltött háromszögek helyezkednek el. Pittionl22/is a "Hügelgräberkultur" leletei közé sorolja a kiblitzi edényt . 21 Schirmeisen / a brünni Schwarzfeldgasse-ból közli edényünk megfelelőjét. Nemcsak az edényforma, hanem a bogárzói urnából előkerült bronzok is sirunknak a halom sirok kultúrájával való rokonsága mellett bizonyítanak. Az ausztriai pitteni24/ és wlnk18/ Mllleker B. i.m. 49.1.IV.t.45-46.,48. 19/ U.o. 59.1.IV.t.31. 2o/ Foltinyi István: A szőregi bronzkori temető. Dolgozatok, 1941. 63.1. 21/ Willvonseder K.s Die mittlere Bronzezeit. S. 346. Taf. 6. Pig.8. - Willvonseder a lelet korát a Reinecke-féle B-Stufe második felére helyezi, /stufe B2, lásd: Germania, 1924. S.43-44. 22/ Pittioni R.: Urgeschichte, Taf. 24. Abb.5. 23/ Schirmeisen K.,i.m. S. 93. Abb.7. 24/ Willvonseder K.: Die mittlere Bronzezeit. Taf. 3o. Abb.1-2. - A spirális korongokban végződő gyűrű: Taf. 29. Abb. 2.A spirális csövecskék emlitéee: S. 14R.

- 16 larni 2 V- halom sírok kultúrájába tartozó - temető egy sírjában a kerekalakú és koncentrikus körökkel díszített tövises bronzkorongok /VII.l-lo/éppen úgy a spirális korongokban végződő gyűrűkkel /IX.t.7-8, 12-16./ és spirális csövecskékkel /IX.t.ll., 17-18./ együtt fordultak elő, mint Bogárzón. Ez a tény feltétlenül a két terület között fennálló kapcsolat jele. A halom sirok kultúrájának magyarországi megjelenését Patay2®/ a Tószeg-B periódus végére, elterjedését pedig már a Tószeg-C időszakra teszi. A mi bogárzői sirunk a halom sirok kultúrájának olyan tipikus edényformáját tartalmazta s a benne levő bronzok is olyan jellegzetesek voltak, hogy semmi esetre sem beszélhetünk e kultúra kezdő beszivárgásáról, hanem annak fejlett fokát kell e leletekben látnunk. Ezért a sir korát a harmadik periódus végére tesszük. Megemlítjük ezzel kapcsolatban, hogy Sohirmeisen a brünni schwarzfeldgaesei telep korát, amelynek leletei között a bogárzói edény már emiitett párhuzama előfordult, a középkor végére - a lausitzi kultúrát megelőző időből a lausitzi időszakba való átmenet idejére - helyezi.27/ A vatyai kultúra formakörében otthonos, de az ausztriai és csehországi halom sirok kultúrájának is egyik gyakori formája a bogárzői két f üli, talpas tál /III.t.6./. Teljesen azonos példányt nem ismerünk a magyarországi leletanyagban. A forma előzményét megtaláljuk a kisapostagi szórványos leletek között.28/ A vatyai csoport Dunapentsléről származó ansa-lunatás és gazda29 gon diszitett talpas tálj a / áll még legközelebb a mi edényünk höz. Ez viszont a halom sirok kultúrájának hatását mutatja.'0/ 25/ U.o. Taf. 38. Abb. 6-7. - A spirális korongokban végződő gyűrű: Taf. 38. Abb. 3.: a spirális csövecske: Tag.33.Abb.5. 26/ Patay P., i.m. 65-66.1. - S. 74-75. 27/ Sudeta. III. S. lo4. 28/ Mozsolice A., i.ra. X.t.16. 29/ Patay P., i.m. XII.t.7.; Tompa P., Bericht Taf. 29. Abb.3. 3o/ Patay P., i.ra. 83.1. - S. 95.

- 17 Az osztrák halom Birok kultúrájából közölt talpas

tolsk'Vsok-

kal előrehaladottabb formát árulnak el ás időben is kéaőbniek12 nek látszanak. A csehországiak / több egyezést mutatnak forma tekintetében. A fentebbi összefüggések alapján a bogárzól tálformát a Tószeg-C leleteivel tartjuk egyidősnek. A hengeres nyakú, gömbölyödő alsőrészü, a nyak alján két egymással szemben elhelyezkedő füllel diszitett, lapos bütykű bogárzói edény /IV.t.14./ a bronzkori környezetben kissé idegenszerűen hat. Sok tekintetben hasonlő edény került elő az álsóausztriai Wetzleinsdorfban, J/ kissé tagozottabb formáját a sziléziai Katholisch-Haramerbdl'V közölte Hiehthofen. A magyarországi példány képezi az átmenetet a két külföldi edény között. Korát a bronzkor harmadik periódusában állapítjuk meg. A magyarországi származású bronzkori edények között teljesen szokatlan formája van egy kúpos nyakú, erősen öblösödé és az öblöuödésen két füllel diszitett, forditott csonkakúpos,nagyon összeszűkülő alsó részű urnának /Il.t.ll./, amely a halom sirok kultúrájával hozható összefüggésbe, másrészt pedig protolnusltzi elemeket is megfigyelhetünk rajta. CsaJcner. teljesen azonos edényt ismertetett Willvonseder Grosshöfleinből/Nagyhöflány/.35/ az edényt ő a halom sirok kultúrájának leletei közé sorozza a Jellemző bronzmellékletek alapján. Seitschek előzőleg a laU8itzi kultúrába osztotta be az u r n á t . A Willvonseder véleményét támogatja az a körülmény is, hogy a lausitzl kultúrában a hasonló alakú edényeken a fülek a nyak tövében helyezői/ Willvonseder K. Die mittlere Bronzezeit, Taf.18. Abb.1-2.Willvonseder a maisbirbaumi tálakat a Délnémetországra érvényes Eeine-ke-időbeosztás C.szakaszára helyezi /S.36o./ 32/ Schránil Josefs Die Vorgeschichte Böhmens und Mährens,Berlin-Deipzig, 1928. Taf.XXIV. Abb.15-16. 33/ Willvonseder K., Die mittlere Bronzezeit,S.4o7.,4o9.,Taf. 54. Abb.2. A lelet kora a Reinecke-féle B-,-Stufe. 34/ Bolko Frhr. v. Richthofen: Die ältere Bronzezeit in Schlesien,, Taf. 3. Abb.p.- Az edény a lausitzl kultúrát megelőző időből származik. 35/ Willvonseder K., Die mittlere Bronzezeit, Taf.24.Abb.l. 36/ U.o. S.332.

- 18 kednak el.'V Véleményünk szerint az edényt a Tószeg-C perié dus fejlett időszakában kell elhelyeznünk. Nagyjából hasonló formát mutat, de erősen kihajló peremű és plasztikusan diszitett egy bilisicsi /IV.t.13./, egy bogárzói /II.t.8./ ós egy baksi /IV.t.15./ urna. Ezeknek az edényeknek az időrendi helyzetére vonatkozóan nem egységesek a véle mények. A bilisicsi urnával Childs^ / foglalkozott behatóan és azt az általa felvett protolausitzi csoportba osztotta be. WüL39 vonseder / ezzel szemben kimutatta, hogy ezek az edények Alsóausztriában mindenütt kizárólag a középkori halom sirok kultúrája telepein lépnek fel. Ez a kultúra pedig semmiféle genetikai összefüggést sem árul el az Ausztria területén a Seine eke-féle D-perióduban fellépő lausitzi kultúrával. Véleményünk szerint közvetlen lausitzi rokonságnak ellene szól a füleknek a lausitzi kultúrában szokatlan elhelyezése,de a nyaknak és az alsó résznek az arányai sem felelnek meg az ebben a kultúrában általában szokásos arányoknak. Viszont lausitzi elem a csaknem vizBzintesen kihajló perem^0/ és a zeg-zugvonalaktól közrefogott bütyök,'''1/ nem is szólva az erősen öblö södő hasról és a meredeken kúpos nyakról. A bogárzói urna /II.t.8./ megfelelőjét Ráczegresről*2/ ismerjük. Az egyik marosvásárhelyi / edény ie párhuzamba állitható vele. A rácegresi és marosvásárhelyi urnák közelebbi lele tkörülményei ismeretlenek, igy kormeghatározás szempontjából 71/ Richthofen B.,i.m. Tai.13.Abb.f.- Ebért, Reallexikon,VII.Taf. 196. Abb.o.- Schránil J. i.m. Taf. 27. Abb.29. 39^ V.Gordon Childs: The Danube in Prehistory. Oxford. 1929.31932o.l. Fig. 174. 39/Willvonseder K., Die mittlere Bronzezeit, 3. 157-161. 4