Világirodalmi lexikon Grog - Ilv 4. kötet [4] 9789630508735, 9630508737 [PDF]

Zitiervorschau

Akadémiai Kiadó

VILÁGIRODALMI L E X I K O N Főszerkesztő Király István Szerkesztő Szerdahelyi István IV. kötet: Grog-IIv E kézikönyv időben és térben egyaránt tekint közelre és távolra: nemcsak a klasszikus múlt irodalmának kiemelkedő alakjait, hanem korunk szárnyat bontó fiatal íróit is bemutatja, s nemcsak az úgynevezett nagy irodalmakkal foglalkozik, hanem beszámol olyan irodalmakról is, amelyekről keveset vagy éppen semmit sem tudtunk, sőt az irodalomelmélet kérdéseiben is eligazít. Összeállításában mintegy 450 belés külföldi munkatárs működött közre. Az egyes cikkek nemcsak meghatározást vagy életrajzot adnak, hanem ismertetik és értékelik a műveket és az életmű egészét, s gazdag bibliográfiát nyújtanak, amely a külföldi írók munkáinak magyar fordítását és a róluk szóló műveket is tartalmazza. A szöveget érdekes képanyag egészíti ki. I. kötet: A - C a l Ára 245,— Ft II. kötet: Cam—E Ára 270,— Ft III. kötet: F - G r o c Ára 167,— Ft

AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST

VILÁGIRODALMI NEGYEDIK

LEXIKON KÖTET

VILÁGIRODALMI LEXIKON

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1975

VILÁGIRODALMI LEXIKON NEGYEDIK KÖTET

Grog* —

II v

r-Ibms II

II

V

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1975

FŐSZERKESZTŐ

KIRÁLY ISTVÁN FELELŐS

SZERKESZTŐ

SZERDAHELYI

ISTVÁN

SZERKESZTŐK

ÁHI JOLÁN, E R D E I N É R É V Y KATALIN, FRIGYESNÉ Y É G H KATALIN, H A R A S Z T I SÁNDOR, KOCH LÁSZLÓ, KUKLIS IVÁN, K U K L I S N É S Z Ő G Y I Z S U Z S A N N A , L Á Z Á R GYÖRGY, L O N T A Y MÜZSLAY L Á S Z L Ó , N I R S C H Y OTT A U R É L , T Á T R A I N É S Z E P E S

LÁSZLÓ, ERIKA

KÉP SZERKESZTŐ

KOROKNAY ISTVÁN A KÉPSZERKESZTŐ

MUNKATÁRSAI

JURANITS MIKLÓSNÉ, KÁDÁR MŰSZAKI

MÁTÉ

JÓZSEF

SZERKESZTŐ

KÁROLY

SEGÉDSZERKESZTŐK

HORVÁTH ANIKÓ, ILLÉS LAJOSNÉ, JUHÁSZ ILDIKÓ, K E R E S K É N Y I BARNÁNÉ, SZELECZKY JÓZSEFNÉ, VERES

ISBN 963 05 0871 0 sorozat ISBN 963 05 0873 7 IV. kötet

Akadémiai

Kiadó,

Budapest

1975

LÁSZLÓNÉ

F Ő M U N K A T Á R S A K

BELIA GYÖRGY (román) BERNÁTH-ISTVÁN (skandinávok, németalföldiek, francia-belgák) BÖGÖS LÁSZLÓ (Burma, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Vietnam) BOJTÁR ENDRE (lengyel, lett, litván) BORZSÁK ISTVÁN (ókori latin) BUDA BÉLA (irodalompszichológia) CSONGOR BARNABÁS (klasszikus kínai, japán) DOMOKOS PÉTER (finnugor nyelvek) ERNYEY GYULA (Indonézia, Malaysia) FALUS RÓBERT (ógörög) FODOR ISTVÁN (Fekete-Afrika) FÓNAGY IVÁN (stilisztika, verstan) GALLA ENDRE (modern kínai) GOMBÁR ENDRE (finnugor nyelvek) HAHN ISTVÁN (föníciai, szír) HAZAI GYÖRGY (török nyelvek) HERCZEG GYULA (olasz, rétoromán) HERMANN ISTVÁN (irodalomelmélet, esztétika) HORÁNYI MÁTYÁS (spanyol nyelvű irodalmak) HUTTERER MIKLÓS (jiddis)

ISTVÁNOVITS MÁRTON (kaukázusi nyelvek) IVÁNYI TAMÁS (arab) JEREMIÁS ÉVA (iráni nyelvek) JUHÁSZ PÉTER (bolgár) KAHÁNA MÓZES (szovjet-moldáviai román) KÁKOSY LÁSZLÓ (egyiptomi, kopt) KAPITÁNFFY ISTVÁN (középkori és bizánci görög) KARA GYÖRGY (mongol) KEMÉNYI ISTVÁN (irodalomszociológia) KESZTHELYI TIBOR (FeketeAfrika) KOMORÓCZY GÉZA (akkád, arameus, hettia, ókori héber, sumer) KOZOCSA SÁNDOR (bibliográfia) KURCZ ÁGNES (közép- és újlatin) MALOUVIER, GUY (occitan) MÁDL ANTAL (német nyelvű irodalmak) MARÓTH MIKLÓS (Etiópia) MÁRTONFI FERENC (koreai, japán) MILISAVAC, 2IVAN (jugoszláv) ORSZÁGH LÁSZLÓ (angol nyelvű irodalmak) P A P P ÁRPÁD (újgörög) TÓTH ISTVÁN (jugoszláv)

SCHÜTZ ISTVÁN (albán) SCHÜTZ ÖDÖN (örmény) SIMÓ JENŐ (olasz) SIMON RÓBERT (arab) STAUD GÉZA (színháztudomány, drámaelmélet) SZALMÁSI PÁL (örmény) SZÁVAI NÁNDOR (francia nyelvű irodalmak)

SZERDAHELYI ISTVÁN (eszperantó) SZIKLAY LÁSZLÓ (szlovák) TARNAI ANDOR (közép- és újlatin) TASNÁDI EDIT (csuvas) TEMESI ALFRÉD (malgas) TÓTH ENDRÉNÉ (bibliográfia) TÖRÖK ENDRE (belorusz, orosz, ukrán) Ú J H E L Y I SZILÁRD (film) TJRAY GÉZA (tibeti) VARGYAS LAJOS (verstan) VEKERDI JÓZSEF (ind nyelvek) VOIGT VILMOS (folklór) ZÁDOR ANDRÁS (cseh)

Az újabb lektorok, konzultánsok, szer utolsó köte

k és egyéb m u n k a t á r s a k jegyzékét, az en közöljük

RÓNAI MIHÁLY ANDRÁS (világsajtó, irodalomelmélet) RÓNAI PÁL (brazil, portugál) SCHEIBER SÁNDOR (középkori és újkori héber, ivrit)

G FOLYTATÁS d'oggi ('A m a mozija', P . Bianchi, M. Soldati, C. Zavattini közreműködésével, 1958). O írod.: G. R a v e g n a n i : U o m i n i visti, 2. k ö t . (1955). Király Tibor

Grogger, P a u l a (Öblarn, Felső-Stájerország, 1892. júl. 12. —): osztrák írónő. Parasztcsaládból s z á r m a z o t t , tanítónők é p z ő t végzett, szülőföldje különböző helységeiben t a n í t o t t , Öblarnban ól. O T é m á i t a stájer n é p életéből meríti. Stílus á r a a barokkos, archaizáló nyelv és szülőföldje n y e l v j á r á s á n a k nagymérték ű alkalmazása jellemző. Legjelentősebb m ű v e a napóleoni i d ő k b e n játszódó Das Grimmingtor ('A G r i m m i n g - k a p u ' , reg., 1926), amelyben családregény, történelem, m o n d a és legenda fonódik össze. I s m e r t e k még legendái és mondái. O F ő b b m ű v e i még: Die Stemsinger ('A csillagok dalnokai', elb., 1927); Die Ráuberlegende ('A rablólegenda', elb., 1929); Die Hochzeit ('Az e s k ü v ő ' , dráma, 1937); Gedichte ( ' K ö l t e m é n y e k ' , 1954); Aus meinem Paradiesgarten ( ' E d e n k e r t e m b ő l ' , vál. műveiből, 1961). O Magyarul: 1 n l a (Boldizsár I., Mai osztrák elbeszélők, 1937). O írod.: K . M. Benedek: L i c h t u n d Nebel zwischen d e n Bergen (Tageb u c h , 1954. jan. 9.). Garami Zsuzsanna

Gromov, Oleg Vlagyimirovics (Moszkva, 1921 — ): s z o v j e t orosz irodalomtörténész, m ű f o r d í t ó , a Szovjet Irodalom folyói r a t szerkesztőségének belső m u n k a t á r s a . 1950 ó t a t e v é k e n y részese a m a g y a r irod a l o m népszerűsítésének az S Z U - b a n . F o r d í t á s á b a n jelent meg Móricz Zs. (Rokonok, Pillangó), Mikszáth K . (Különös házasság, Gavallérok), Veres P. (Parasztidill), Fehér K l á r a (Tenger), Murányi-Kovács E . (Garibaldi dobosa), Cseres T. ( H i d e g n a p o k ) , Berkesi A., Feketel., Mesterházi L. t ö b b regénye ós elbeszélése. Gránicz István Gromova, A r i a d n a Grigorjevna (Moszkva, 1916 —): szovjet orosz írónő, ú j s á g írónő. T a n u l m á n y a i t K i j e v b e n végezte. I t t k e z d t e újságírói p á l y a f u t á s á t , m a j d M o s z k v á b a n f o l y t a t t a . Első regénye, a Linyija fronta—na Vösztöke ('A f r o n t v o n a l K e l e t e n v a n ' , 1958) u t á n j o b b á r a t u d o m á n y o s f a n t a s z t i k u s regényeket, ill. elbeszéléseket t e t t közzé. M ű f o r d í t ó k ó n t is ismert, u k r á n és lengyel irodalomból fordít. O Glegi (elb.-ek, 1962); V kruge szveta (reg., 1965: Székely S., F é n y k ö r ben, 1973).

Gromo, Mario ( N o v a r a , 1910. m á j . 23.—Torino, 1960): olasz író, kritikus és filmtörténész. 1925-től a P . Gobetti köré csoportosuló f i a t a l o k h o z tartozott, cikkeivel a Rivoluzione liberale és az II Baretti c. h e t i l a p hasábjain a politikai és kulturális m e g ú j h o d á s é r t k ü z d ö t t ; G. De Benedettivel és S. Solmive 1 m e g a l a p í t o t t a Torinób a n a Primo Tempó c. lapot. 1928-ban k i a d ó v á l l a l a t o t a l a p í t o t t , 1931-től a La Stampa filmkritikusa. Az ú j filmekkel kapcsolatos rövid esszéin kívül ( F i l m visti, 'A l á t o t t f i l m e k ' , 1957) kiemelkedő jelentőségű olasz f i l m t ö r t é n e t e : Ginema italiano 1903—1953 ('Az olasz film 1903 — 1953', 1954). K é s ő b b a Ginquant'anni di cinema italiano ( ' Ö t v e n év olasz filmm ű v é s z e t e ' , 1953); Ginema italiano del dopoguerra 1942 —1954 ('Az olasz f i l m a h á b o r ú után') c. esszével jelentkezett. O E g y é b művei: II sentiero nascosto ('A r e j t e t t ösvény', reg., 1929); II bugiardi ('Az álnokok', reg., 1931); Quattro stagioni ( ' N é g y évszak', elb.-ek, 1953); Ginema

Gröndal, B e n e d i k t (írói név); B e n e d i k t S v e i n b j a r n a r s o n Gröndal (teljes név); Benedikt Gröndal (névváltozat); ( E y v i n d a r s t a d i r , 1826. okt. 6 . — R e y k j a v í k , 1907. aug. 2.): izlandi író. K o p p e n h á g a i filológiai t a n u l m á n y a i t 1864-ben f e j e z t e be, egy ideig u g y a n o t t k u t a t ó ós folyóiratszerkesztő — Gefnar (1870 — 1874) — m a j d R e y k j a v í k b a n t a n á r k o d o t t iszákossága, rendezetlen é l e t m ó d j a m i a t t i felfüggesztéséig. Utolsó kót évtizedében némi állami ösztöndíjban részesült. O A honi r o m a n t i k u s — filozofikusan h u m o ros, diákos — kispróza ós az évezredes h a g y o m á n y ú izlandi verselés korszerűsítésének egyik legtudatosabb m e s t e r e . P r ó z á j á n a k legremekebb d a r a b j a i : Hel7

GROOT jarslódarorusta ('A H o l t a k mezei csata', 1861) burleszk kisregény az 1859-i solferinói ü t k ö z e t r ő l , valamint Daegradvöl ('Időtöltés', ö n é l e t r a j z , 1923), mozgalmas, t a r k a életéről, s a j á t o s a n izgalmas, n a g y olvasottságáról. Jelentős m ű f o r d í t ó i , régi izlandi i r o d a l m a t kiadó és t a n k ö n y v í r ó tevékenysége is. H a t a l m a s verseskötete Kvaedabók ('Verseskönyv', 1900) c. jelent meg. O G y ű j t , k i a d . : Ritsafn (' í r á s a i n a k g y ű j t e m é n y e ' , 1948 — 1954, Gils Gudmundsson bev. tan.-ával). O írod.: Bened i k t Gröndal á t t r a e d u r (tan.-kötet, 1906). Bernáth István Groote [ h r ó t ö ] , Geert; Gerhardus Magnus (latin n é v ) ; (Deventer, 1340 — uo., 1384. aug. 20.): németalföldi p r é d i k á t o r , a -»-devotio moderna megalapítója, latin nyelvű e g y h á z i író. J ó m ó d ú , k o r á n elhalt szülők g y e r m e k e . 16 évesen k e r ü l t a párizsi e g y e t e m r e , 3 óv m ú l v a m e g k a p t a a magister a r t i u m fokozatot. E z u t á n u t a z g a t o t t , k o r a t e r m é s z e t t u d o m á n y a foglalk o z t a t t a az o r v o s t u d o m á n y t ó l a fekete mágiáig. Súlyos betegségből kilábalva, 3 évig egy k a r t h a u z i kolostorban élt. I t t fogant b e n n e a devotio m o d e r n a gondolata. 1373-ban lemondott k a n o n o k i javairól, m a j d m e g a l a p í t o t t a a windesheimi kolostort: ez lett a mozgalom közp o n t j a . P r é d i k á l t , ós betegeket ápolt; pestisben h a l t m e g . O R á n k m a r a d t prédikációiban az egyház bűneit, pénz- és hat a l o m v á g y á t ostorozta. Anyanyelvére ford í t o t t latin i m á k a t , latinra f o r d í t o t t a a misztikus Ruysbroeck főművét. T ö b b t r a k t á t u s t írt a s z k e t i k u s kérdésekről, levelei, önéletrajzi jellegű m ű v e (Gonclusa et proposita, 'Összegzések és javaslatok') is hasonló szellemet sugároznak. A m a i k u t a tások szerint az ő naplójegyzeteiből keletkezett a devotio f ő m ű v e , a De imitatione Ghristi ('Krisztus követéséről'). D ö n t ő h a t á s s a l volt a németalföldi h u m a nizmusra és a reformációra; elsősorban Erasmus szellemére. O Kiad.: M. J . P o h l : Thomae Hemerken a Kempis opera omnia (7. köt., 1922); W . Mulder: Gerardi Magni Epistolae (1933). O írod.: J . J . Tiecke: Die Werken v a n Geert Groote (1941); M. Lücker: W e r ist der Verfasser der Nachfolge Christi ? (Geist u n d Leben, 1949); Th. v a n Zijl: Gerard Groote, ascetic and r e f o r m e r (1963); R . R . P o s t : The m o d e r n d e v o t i o n . Confrontation with reformation a n d h u m a n i s m (1968).

angol költők (John Donne) h a t á s a is érződik. (Gros k i t ű n ő f o r d í t ó j a e korszak angol irodalmának.) F o n t o s a k t a n u l m á n y a i a jelenkori költészetről (Poétes contemporains, 1944 — 1948). Marseille-i ú j ságíró ós a Gahiers du Sud c. folyóirat k r i t i k u s a , szerkesztője volt. Verseskötetei: Raisons de vivre ('Az élet értelmei', 1935); Saint Jean du Désert ('Szent J á n o s a p u s z t á b a n ' , 1939); Corps glorieux ('Diad a l m a s test', 1945); Elégies augurales ('Elégikus jövendölések', 1954). O Magyar u l : 1 vers (Rónay Gy., B a j o m i L á z á r E . , A m a i f r a n c i a irodalom k i s t ü k r e , 1962). Lázár Guy Grosjean [grózsan], J e a n (Párizs, 1912. dec. 21. —): francia költő. A p j a m é r n ö k volt. Grosjean a Szentföldön t e t t utazásai u t á n elvégezte a Saint-Sulpice szeminár i u m o t , keleti nyelveket t a n u l t , m a j d k a t o l i k u s p a p n a k szentelték, s m i n t munkáspap t e v é k e n y k e d e t t a párizsi „Vörös övezet"-ben. 1950-ben e l h a g y t a a p a p i h i v a t á s t . S a j á t vallomása szerint a Biblia ós Rimbaud h a t á s á r a l e t t belőle költő. Glaudel h a t á s á t t ü k r ö z ő első versesk ö t e t e : Terre du temps ('Az idő földje', 1946) elnyerte a Pléiade-díj&t, és rögtön n e m z e d é k e legjobb költői k ö z ö t t jelölte ki h e l y é t . Biblikus m é r t é k e t a l k a m a z ó első k ö n y v e u t á n a h a g y o m á n y o s versm é r t é k r e t é r t á t t o v á b b r a is vallásos t é m á j ú köteteiben, amelyekből a z o n b a n n e m hiányzik a föld és az élet szépségeinek leírása sem. O E g y é b főművei: Le livre du juste ('Az igaz könyve', költ., 1952); Fils de l'homme ('Az e m b e r fia', költ., 1953); Les prophétes ('A p r ó f é t á k ' , költ., 1956); Hiver ('Tél', költ., 1965); Élégies ('Elégiák', 1967); La nuit de Saül ('Saul é j s z a k á j a ' , költ., 1971). O Magyarul: 2 vers ( R ó n a y Gy., Századunk ú t j a i n , 1973). Szávai János Gross [grossz], Villem ( T a r t u , 1922. j a n . 11. —): szovjet észt író. Ú j s á g í r ó volt, 1959 óta irodalmi m u n k á s s á g á b ó l él. O Az 50-es évek elején d r á m a í r ó k é n t k e z d t e irodalmi p á l y a f u t á s á t , írf i h í r n e v e t a z o n b a n az Ühe poisi suvi ( ' E g y fiú n y a r a ' , 1956) és a Tiivasirutus ('Szárnyp r ó b á l g a t á s ' , 1958) c. i f j ú s á g i kisregényeivel szerzett m a g á n a k . Az u t ó b b i években í r t novelláiban s a j á t korosztálya, a negyvenesek felé fordul az önvizsgálat igényével: Keskmised paevad ( ' K ö z ö m b ö s n a p o k ' , 1966). O E g y é b f ő m ű v e i : Müüa pooleliolev induviduaalelumaja ('Eladó egy f é l b e m a r a d t családi ház', reg., 1962); Pinginaabrid ( ' P a d t á r s a k ' , reg., 1964); Kooliraha('Tanulópénz', reg., 1967).

Kurcz Ágnes Gros [gro], L é o n Gábriel (Arc-surArgens, 1901 —): f r a n c i a k ö l t ő , m ű f o r d í t ó . P . J . Jouve n a g y hatással volt olykor szürrealista jellegű költészetére, amelyn e k az E r z s é b e t kori és a m e t a f i z i k u s 8

GROSS Ország-Világ, 1882, 24.); 1 vers ( R a d ó A., Olasz költőkből, a n t o . , 1886); 1 vers ( R ó n a i M. A., Nyolc évszázad olasz költészete, anto., 1957). O írod.: G. Brognoligo: Tommaso Grossi (1916); M. Chini: L e teorie dei r o m a n t i c i intorno al p o é m a epico e i L o m b a r d i alla prima crociata di T o m m a s o Grossi (1920). Herczeg Gyula

Grosse [grósze], Julius ( E r f u r t , 1828. ápr. 25.—Torbola, a G a r d a - t ó p a r t j á n , 1902. m á j . 9.): n é m e t regény-, d r á m a í r ó és lírikus. Először földmérő, m a j d jogász volt. 1851-ben v i t t é k színre első d r á m á j á t . A m ü n c h e n i irodalmi k ö r t a g j a lett; i t t és A u g s b u r g b a n újságszerkesztő, m a j d 1870-től a weimari Schiller-alapítvány f ő t i t k á r a volt. O Élete első részében főleg prózai m ű v e k e t és d r á m á k a t , a 70-es évektől kezdve i n k á b b elbeszélő költeményeket írt. Számos m ű v e az ellaposodott klasszikus h a g y o m á n y nacionalista-konzervatív f o l y t a t ó j a k é n t m u t a t j a be, egy részük kifejezetten szórak o z t a t ó t e r m é k . O G y ű j t , kiad.: Gesammelte dramatische Werke ('Összegyűjt ö t t d r á m a i m ű v e k ' , 1870 — ); Erzahlende Dichtungen ('Elbeszélő költemények', 1871 — 1873); Ausgewahlte Werke ('Válog a t o t t m ű v e k ' , 1909). O Magyarul: Valéria asszony vétke (Kilényi M., 1932); 1 vers ( K á l n o k y L., Szerelmes ezüst kalendárium, a n t o . , 1967); 2 vers (Káln o k y L., Virágzó tüzek, a n t o . , 1970). O írod.: W. Arminius: J u l i u s Grosse (Biographisches J a h r b u c h , 7. köt., 1905); H . Gerstner: Grosse als L y r i k e r (1928). Salyámosy Miklós

Grosskopf [grosszkopf], Johannes Friedrich Wilhelm (Bloemfontein, DélA f r i k a , 1885— ?, 1948): a f r i k a a n s nyelv e n alkotó dél-afrikai köztársaságbeli d r á m a í r ó . Jogi t a n u l m á n y a i t Hollandiáb a n végezte, s 1920-ig E u r ó p á b a n ólt. H a z a t é r v e a stellenboschi egyetem t a n á r a l e t t , 1935-től jogászként dolgozott. O D r á m á i r a erősen h a t o t t az angol ós a n é m e t irodalom. Esau ('Ézsau', 1920) c. m ű v e egy búr telepes t r a g é d i á j á t m o n d j a el. Realista szemlélete j u t kifejezésre Drie een-bed-rywe ( ' H á r o m egyfelvonásos', 1926) c. k ö t e t é n e k h u m o r r a l megr a j z o l t egyszerű figuráiban. Legsikeres e b b alkotása az As die tűig skawe ('Dörzsöl, m i n t a kötél', 1926) és az egyén t r a g é d i á j á b ó l lélektani d r á m á t f o r m á l ó Die klipdolk ('A kőgyilok', 1941), valam i n t a második v i l á g h á b o r ú b a n játszódó Padbrekers ( ' Ú t é p í t ő k ' , 1947). O E g y é b színművei: Legende ('Legenda', 1942); Die daad van Koedri ('Koedri t e t t e ' , 1946); Die vloek ('Az átok', 1946). Páricsy Pál

Grossi [grosszi], T o m m a s o (Bellano, Como köz., 1790. jan. 23.—Milánó, 1853. dec. 10.): olasz költő, író. J o g o t végzett, 1810-től M i l á n ó b a n élt, 1816-ban börtönbüntetést s z e n v e d e t t a Prineide c., lombard n y e l v j á r á s b a n , név nélkül írott szatírájáért, a m e l y b e n a gyűlölt Prina miniszter meggyilkolása k a p c s á n a milánói viszonyokat ábrázolja éles g ú n n y a l . Az osztrákok ellen éppúgy kikel, m i n t a nemesség és a p a p s á g ellen. E l s ő n a g y o b b lélegzetű m ű v é b e n , az Ildegonda (1820) c. verses r e g é n y é b e n egy, R ó m e ó és J ú l i a típusú szerelem t ö r t é n e t é t énekli meg. Ulrico e Lida ('Ulrik és L i d a ' , 1837) c. elbeszélő költeménye, a m e l y r ő l a Tudománytár, Literatura bírálatot közölt (1838, 2.) hasonló p r o b l é m á t t á r g y a l , a h á t t é r Milánó ós Como 1121-es h á b o r ú j a . I Lombardi alla prima crociata ('A lombardok az első keresztes h á b o r ú b a n ' , 1826) c., 15 énekes, o t t a v a r i m á b a n í r o t t eposza W. Scott I v a n h o e c. regényéből és Tasso M e g s z a b a d í t o t t J e r u z s á l e m c. eposzából meríti ihletését: a m ű n e k jelentőséget Verdi zenéje a d (A lombardok). Grossi legjelentősebb alkotása a Manzoninak a j á n l o t t Marco Visconti c. regény (1834): az író i t t s e m t u d t a egységes egésszé ötvözni a t ö r t é n e l m i h á t t e r e t ós az egyéni eseményeket. O G y ű j t , k i a d . : Opere ('Művek', 1862); Opere poetiche ('Költői m ű v e k ' , 1877). O Magyarul: 1 vers (n. n.,

Grossmann [grószmán], Stefan (Bécs, 1875. m á j . 18.—uo., 1935. jan. 3.): osztrák elbeszélő, d r á m a í r ó , újságíró. A századf o r d u l ó t á j á n az osztrák szociáldemokrácia szellemi vezetői közé t a r t o z o t t . O A bécsi Arbeiter Zeitung szerkesztője, m a j d a Wiener Freier Volksbühne m e g a l a p í t ó j a , 1912-ig vezetője volt, ezután Berlinben m ű k ö d ö t t újságíróként. O Főbb művei: Die Gasse ('Az u t c a ' , elb., 1902); Vogel im Kafig ('Madár a kalitkában', d r á m a , 1905); Die Partei ('A p á r t ' , reg., 1919); Chefredakteur Roth führt Krieg ('Roth főszerkesztő h a d a t visel', reg., 1928); Ich war begeistert ('Lelkesedtem', önéletrajz, 1930). O M a g v a r u l : 2 nla (Világ, 1911, 220.); 1 nla (Világ, 1911, 177.); 1 nla (Világ, 1911, 141.); 1 nla (Munka, 1933. júl. 1.); 1 nla (Szöllősy K , 24 izgalmas novella, anto., 1963). Garami Zsuzsanna Grosszman, Leonyid Pavlovics (Odeszsza, 1888. jan. 24.—Moszkva, 1965. dec. 15.): szovjet orosz író, esztéta, irodalomtörténész. J o g i t a n u l m á n y a i t befejezve Moszkvában t e l e p e d e t t le, ahol Brjuszov 9

GROSS h i h e t ü n k a p ü t h a g o r e u s o k n a k ' , 1946) a z t a g o n d o l a t á t a k a r t a kifejezni, h o g y a különböző korokban voltaképpen u g y a n azok az alaphelyzetek ismétlődnek. 1952ben k e z d t e a Novij Mir közölni ú j regén y é t ( Z a pravoje gyelo, N é m e t h L., A z igaz ü g y é r t , részlet, N a g y v , 1958, 1.). A monumentális történelmi eposzként elgondolt m ű k ö z é p p o n t j á b a n a sztálingrádi Szapozsnyikov család áll, a szerteágazó cselekmény f o l y a m á n Grosszman be k í v á n t a m u t a t n i a szovjet t á r s a d a l o m egészét, városok és falvak, p a r a s z t o k , m u n k á s o k és értelmiségiek életét a n a g y m e g p r ó b á l t a t á s idején. Azt a ,,lelki e n e r g i á t " k u t a t t a , a m e l y népének győzelm é t olykor m á r - m á r elviselhetetlen nehézségek ellenére is lehetővé t e t t e . A k a t o n a i vezetők és b e o s z t o t t j a i k kapcsol a t á n a k á r n y a l t ábrázolásával, a h á b o r ú dísztelen h é t k ö z n a p j a i n a k visszaadásával, etikus igényességével Grosszman a m e g ú j u l ó háborús irodalom egyik előf u t á r a volt. O E g y é b művei: Rasszkazi ('Elbeszélések', 1937); Povesztyi, rasszkazi ocserki ('Kisregények, elbeszélések, karcolatok', 1958); Povesztyi i rasszkazi ('Kisregények ós elbeszélések', 1962). O Mag y a r u l még: 1 elb. ( L á n y i S., Ű H , 1938, 9.); Élet (elb., n. n., 1942); írások a háborúról (elb., Gyáros L , Moszkva, 1944); A treblinkai pokol (elb., n. n., 1945); Sztálingrád hősei (kisreg., Gyáros L., 1951); Kuharka (elb.-ek, 1936: Hevesi J . , A mindenes, 1951); Egy szerelem története és egyéb elbeszélések (Hevesi Gy.-né, Les z e v í . , 1955). O írod.: Vóber K . : Vaszilij Grosszman: S z t y e p a n Kolcsugin ( U H , 1952, 7.); Zolnay V.: Vihar előtt (CsilL, 1952, 10.); Szemlér F . : A pozitív h ő s (Lépésről lépésre, 1956); N é m e t h L . : Vaszilij Grosszman regényéről ( N a g y v , 1958, 1.); Kristó N a g y 1.: Szovjet realizm u s Sztálin a l a t t (Regények, d r á m á k , r e m é n y e k , 1971). Bakcsi György

ösztönzésére k e z d e t t el irodalommal foglalkozni. 1921-ben a költő által létesített irodalmi és m ű v é s z e t i intézet t a n á r a , ennek megszűntével a moszkvai pedagógiai főiskola i r o d a l o m t ö r t é n e t i tanszékén e k vezetője. O Sokoldalú m u n k á s s á g a során történelmi ós szellemi p á r h u z a m o k , a különböző m ű v é s z i szférák (irodalom és képzőművészet) kapcsolata és alkotáspszichológia e g y a r á n t f o g l a l k o z t a t t á k . Az összehasonlító k u t a t á s o k egyik megalapozója a s z o v j e t i r o d a l o m t u d o m á n y ban. S o k a t foglalkozott Dosztojevszkij művészetével; e r e d m é n y e i t az 1963-ban publikált m o n o g r á f i á j á b a n foglalta össze {Dosztojevszkij). F o n t o s rendszerező m ű veket írt Leszkovról (1945) ós Puskinról (1960) is. É l e t r a j z i regényeiben f i n o m tollú, az ábrázolt korok h a n g u l a t á t felidézni képes stiliszta. O G y ű j t , kiad.: Szobranyije szocsinyenyij ('Összegyűjtött művei', 1928). O M a g y a r u l : 1 nla (Gellért H., Mai orosz d e k a m e r o n , anto., 1936). Tasnádi Attila Grosszman, Vaszilij Szemjonovics (Bergyicsev, 1905. dec. 12.—Moszkva, 1964. szept. 14.): szovjet orosz író, d r á m a í r ó , publicista. 1929-ben elvégezte a moszkvai egyetem f i z i k a — m a t e m a t i k a szakát, m a j d vegyészmérnök lett a doni b á n y a v i d é k e n . Első jelentős m ű v e a bányászok életéről szóló Gljukauf (Glückauf, 'Jószerencsét', 1934). Gorkij is felfigyelt a f i a t a l íróra, ós a l m a n a c h j á b a n közölte a Gljukauf átdolgozott v á l t o z a t á t . A h o n v é d ő h á b o r ú éveiben Grosszman a Krasznaja Zvezda n a p i l a p h a d i t u d ó s í t ó j a volt, végigküzd ö t t e a h á b o r ú t a visszavonulástól Berlin elfoglalásáig. O í r ó i alapélményeit a polgárháborús évekből, ill. a b á n y á s z o k életéből merítette. Elbeszéléseiben, m a j d Sztyepan Kolcsugin (1937 — 1940: N é m e t h L., ua., 1952) c. összegező regényében mély átéléssel, belülről ábrázolta a forradalom előtti nyomorúságos bányászéletet, a m u n k á b a n és a kollektívában megedződő fiatalok lassú ö n t u d a t r a ébredését, közeledésüket a m u n k á s m o z g a l o m h o z . K e m é n y , t ö m ö r realizmussal í r j a le a bányászélet nehéz h é t k ö z n a p j a i t , a keserű ivászatokat, sokféle b a b o n á t , előítéletet, a t u d a t l a n s á g o t — d e a természettel vív o t t h a r c pátoszát, az emberek fokozatos m e g ú j u l á s á t , megtisztulását is érzékelteti. Grosszman í r t a az első n a g y o b b szabású m ű v e t a 2. világháborúról (Narod besszmertyen, 'A n é p h a l h a t a t l a n ' , reg., 1942). A h á b o r ú u t á n összegezni p r ó b á l t a a háborúról, az emberi sorsról kialakított gondolatait, filozofikus igényű m ű v e i t a z o n b a n éles b í r á l a t t a l f o g a d t á k . D r á m á j á b a n (Jeszli verity pifagorejcam, 'fia

Groszman, Mose ( K u r ó w , Lengyelo., 1904 —): jiddis nyelven alkotó izraeli író. A 2. világháborúig V a r s ó b a n élt, m a j d a n é m e t megszállás elől az SZU-ba emigrált. R é s z t vett a felszabadító h a r c o k b a n . 1950 ó t a Izraelben ól, a Hajmis c., jiddis nyelvű folyóirat szerkesztője. O 1931-ben jelent m e g első regénye (Fiamén un rojh, ' L á n g o k ós f ü s t ' ) a v a r s ó i zsidó m u n k á s o k életéről. R e g é n y t írt Marx (Kari Marx, 1934) és R o s a Luxemburg (Dervahung, ' É b r e d é s ' , 1937) életéről. O E g y é b m ű v e i : Hamer ojf harfe ( ' K a l a p á c s h á r f á r a ' , elb., 1933); Hajmise gestaltn ('Hazai arcképek', elb., 1955); Di viduj fun a revolucioner ( ' E g y f o r r a d a l m á r vallomásai', önóletr., 1955). Raj Tamás 10

GROTE e t é r e n azonban n e m a r a t o t t jelentős s i k e r t . Ilyen t á r g y ú művei: Anfangsgründe der deutschen Prosodie ('A n é m e t prozódia alapelemei', 1815); Grössere lateinische Grammatik für Schulen ('Nag y o b b iskolai latin n y e l v t a n ' , 1823); Remarks on Somé Inscriptions Found in Lycia andPhrygia ('Megjegyzések n é h á n y , L ü k i á b a n és P h r ü g i á b a n t a l á l t felirath o z ' , 1832); Rudimenta linguae umbricae ('Az u m b e r nyelv elemei', 1835 — 1838); Rudimenta linguae oscae ('Az oscus n y e l v elemei', 1839); Zur Geographie und Geschichte von Altitalien ('A régi I t á l i a földr a j z á h o z és t ö r t é n e t é h e z ' , 1840 —1842). O Ékírásos szövegfeldolgozásainak bibliográfiája: R . Borger: H a n d b u c h der Keilsch'riftliteratur 1. köt. (1967). O írod.: S. A. Pallis: T h e A n t i q u i t y of I r a q (1956); E . Doblhofer: Jelek és csodák (1962). Komoróczy Géza

Grote, Christian (Dessau, 1931. okt. 12. — ): n é m e t (NSZK) költő. S v á j c b a n és M ü n c h e n b e n n ő t t fel, M ü n c h e n b e n és az USA-ban anglisztikát t a n u l t , 1960 óta Münchenben él, kiadói l e k t o r k é n t dolgozik. O M ű v e i : Für Kinder die Hcilfte ('Gyerekek részére a fele', reg., 1963); Ein Mann, eine Frau, ein Krankenpfleger ( ' E g y férfi, e g y nő, egy betegápoló', hangj., 1967); Alles ist schön zu seiner Zeit ('Minden szép a m a g a idejében', elb.-ek, 1968). Paprika Edit Grotefend, Georg Friedrich (Münden aii der Weser, Németo., 1775. j ú n . 9.— H a n n o v e r , 1853. dec. 15.): n é m e t filológus, t a n á r . A göttingeni e g y e t e m e n teológiát és filozófiát hallgatott, ós megismerk e d e t t a klasszikus nyelvekkel; 1797-ben segéd t a n á r i állást k a p o t t a göttingeni g i m n á z i u m b a n . Érdeklődése az írással kapcsolatos j á t é k o k , rébuszok felé fordul. De pasigraphia sive scriptura universali ('Az egyetemes írásról', 1799) c. ad ki egy később elfeledett m u n k á t , a m e l y a mindenki s z á m á r a hozzáférhető írásrendszerre tesz j a v a s l a t o t , s m á r teljes szellemi felkészültségben m u t a t j a az ékírás megf e j t ő j é t . 1802-ben, rövid idő alatt, I . Dareiosz és Xerxész óperzsa n y e l v ű ékírásos f e l i r a t á t az ismétlődő jelcsoportok és a Hérodotosz görög fordításából ismert perzsa királyi t i t u l a t ú r a a l a p j á n megfejti. Az általa elolvasott jelek közül 13 hangértéke bizonyult később m a r a d é k t a l a n u l helyesnek, mégis az ő e r e d m é n y e tekinthető az első biztos ismeretnek az éltírások olvasásában. Értekezése, Praevia de cuneatis quas vocant inscriptionibus persepolitanis legendis et explicationis relatio ('Előzetes jelentés a perszepoliszi ún. ékírásos feliratok olvasásáról és értelmezéséről', 1802) a göttingeni a k a d é m i a vezető t u d ó s a i n a k értetlensége miatt n e m jelent meg, csupán a Göttinger Gelehrte Anzeiger közölte egy rövid kivonat á t (149. s z á m , 1802), és egyetemi mestere, j ó a k a r ó j a , a neves történész, A. H . L. Heeren közölte, Ideen ü b e r die Politik, den V e r k e h r und den H a n d e l der vornehmsten Völker der altén Welt c. könyve 2. k i a d á s á n a k 1. köt.-ében (1805), a feliratok Grotefend a d t a értelmezését. A teljes értekezés a d d i g lappangó k é z i r a t a csupán — a g ö t t i n g e n i akadémia kegyelete jeléül — 1893-ban jelent meg a Nachrichten von der Königlichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen lapjain. O Grotefend későbbi m u n k á s s á g a , amellett, hogy számos értekezést t e t t közzé az ékírás t ö b b i — főképp a babiloni — v á l t o z a t á n a k megfejtéséről, á t t e r j e d t m á s homályos v a g y megfejtetlen nyelvekre is,

groteszk -cavalier poets). O F ő b b m ű v e i : A ltoadside Harp ( ' Ú t m e n t i h á r f a ' , költ.-ek 1893); England and Yesterday ('Anglia és t e g n a p ' , költ.-ek, 1898); Happy Ending ('Boldog befejezés', költ.-ek, 1909). O G y ű j t . k i a d . A Little English Gallery ('Egy kis angol galéria', esszék, 1894). O Levelezése 1926-ban jelent m e g 2 kötetben. O Mag y a r u l : 1 vers (Tábori P . , Amerika ú j líráj a , 1935). Kretzoi Miklósné Guinizelli [gvinicelli], Guido (Bologna, 1230 és 1240—Monselice, 1276 k . ) : olasz költő, a Dantétói dolce stil n u o v o n a k elnevezett költészeti i r á n y z a t n a k alap í t ó j a . Tudós jogász és bíró volt, ghibellinpártisága m i a t t 1274-ben számű z t é k . O H a t e a n z o n ó j a és 16 s z o n e t t j e m a r a d t fenn. A m a j d Firenzében kiviruló költészeti i r á n y z a t p r o g r a m j á t Al cor gentil ripara sempre Amore ('Csak n e m e s szívben lel h a z á r a Á m o r ' ) kezd e t ű híres e a n z o n ó j á b a n írta meg. E z a nemesség, melyben s p o n t á n u l ver gyök e r e t a szerelem, n e m születési v a g y örökl ö t t privilégium, h a n e m egyéni a d o t t s á g és egyet jelent az erénnyel. A szerelem az erkölcsi nemesedés, felemelkedés elv é v é és eszközévé lesz. A ,,donna angel i e a t a " így kerül e jellegzetesen városi, polgári szerelemtan középpontjába. Guinizelli költeményei az ú j t u d á s örömétől áthatott, érzelmileg gyengéd h a n g ú , de t u d ó s k o d á s t ó l sem m e n t e s lírát vezetik be. I n k á b b a szerelem h a t á s á n a k m e g h a t o t t , ele pszichológiailag elmélyült vizsgálatát n y ú j t j á k , s e m m i n t a közvetlen élmény kifejezését. A vallásos érzés laicizálásával, a természetes

emberi érzelem etikai igazolásával a dolce stil n u o v o — mely Petrarcán t ú l a 15. sz. elejéig h a t — a reneszánsz a u t o n ó m erkölcsének költői és p o é t i k a i előkészítésében v e t t részt. O K i a d . : Dolce stil nuovo, 1942. O Magyarul: 1 vers (Kállay M., Az olasz irodalom kincsesháza, anto., 1942); 1 vers (Rózsa Z., Világirodalmi antológia, 2. köt., 1955); 3 vers (Rónai M. A., N y o l c évszázad olasz költészete, 1957); 1 vers (Képes G., É n e k e k éneke, a n t o . , 1957); 3 vers ( R á b a Gy., F o d o r A . , R ó n a i M. A., Olasz költők antológiája, 1966). O írod.: F . Figurelli: „II Dolce Stile" (1933); Sallay G.: E r e t n e k m o z g a l m a k és az olasz comunális polgárság vallásos krízise a Trecento végéig (1957); Szauder J . : H á r o m kora reneszánsz költő a 13. századból (Guinizelli, R u s t i c o , Folgore), az Olasz irod a l o m — m a g y a r irodalom c. t a n u l m á n y k ö t e t b e n (1963). Szauder József Guiot de Provins [gijo dö p r o v e n ] ; Guyot de Provins (12. sz. vége—13. sz. eleje): f r a n c i a költő. A 2700 sorból álló Bible c. moralizáló k ö l t e m é n y é n e k t a n ú sága s z e r i n t t ö b b főúr p á r t f o g á s á t élvezte. S o k a t u t a z o t t , valószínűleg a Szentföldön is j á r t . É l e t e végén szerzetes lett, e n n e k ellenére m ű v é b e n hevesen és g ú n y o s a n bírálta a szerzetesrendeket, n e m k ü l ö n b e n e világ n a g y j a i t , a lovagokat, a p á p á t , az orvosokat ós á l t a l á b a n a t á r s a d a l o m visszásságait. Másik f e n n m a r a d t m ű v e az Armeure du Chevalier ('A lovag fegyverzete') c. allegorikus költemény. O Magyarul: 1 vers (Molnár I., F r a n c i a költők antológiája, 1962). O írod.: J . O r r : Les oeuvres de Guiot d e P r o v i n s (1915). li. Szilágyi Eva Güiraldes [guiráldesz], R i c a r d o (Buenos Aires, 1886. febr. 13. —Párizs, 1927. okt. 8.): a r g e n t i n író, költő. Gyermekkorában hosszú időt t ö l t ö t t E u r ó p á b a n , a f r a n c i á t második anyanyelveként beszélte. Egész életében f e l v á l t v a Buenos Aires ós P á r i z s a h a z á j a , a spanyol és francia k u l t ú r á t e g y a r á n t s a j á t j á n a k vallja. B u e n o s Airesben építészetet és jogot t a n u l t , de egyikkel sem boldogult. 1910-ben h o s s z a b b időre P á r i z s b a m e n t , és m e g k e z d t e „ k é t l a k i ' ' életét. O Költészetére elsősorban a f r a n c i a szimbolizmus h a t o t t , főleg J . Laforgue m u n k á s sága, t o v á b b á a 20. sz. elejének párizsi irodalmi i r á n y z a t a i b ó l is kölcsönzött elemeket. K ö l t é s z e t é t m i n d az ->-ultraismo, m i n d a creacionismo felhasználta s a j á t e s z t é t i k á j á n a k megfogalmazásához. Költői p á l y á j a szimbolista k ö t e t t e l indul (El cencerro de cristal, 'Az üveg-

60

GUIRA alapító t a g j a volt. O Költészete kettős forrásból táplálkozik, részben a h a r m i n c a s é v e k b e n született a f r o k u b a i líra ú j v í v m á n y a i b ó l , részben a poesía púra ('tiszta költészet') régi hagyományaiból. Guirao s z á m á r a a néger t é m a m i n d végig folklorisztikus érdekesség, d i v a t o s irányzat maradt, s a téma kínálta társadalmi m o n d a n i v a l ó felismeréséig m á r n e m j u t o t t el. O m a g a is sok néger legend á t , lucumí m e s é t g y ű j t ö t t össze, költői tapasztalatai alapján tanulmányt írt a néger líráról, s a n t o l ó g i á t állított össze az a f r o k u b a i költészetből. O Művei: Bongó ('Bongódob', költ.-ek, 1934): Poetas negros y mestizos de la época esclavista ('A rabszolgaság k o r s z a k á n a k néger és mesztic költői', t a n . , 1934); Órbita de la poesía afrocubana ('Az a f r o k u b a i költészet p á l y á j a ' , anto., 1939); Poemas ('Versek', költ.-ek, 1947). O M a g y a r u l : 1 vers (Simor A., H í d , 1968, 6.); 2 vers (uő, A bongó dala, anto., 1974). Simor András

k o l o m p ' , 1915), de későbbi verseiben m á r á t - á t t ö r az a r g e n t i n t á j szeretete, a p a m p á k egyedülálló vonzereje: a Párizsból és később Buenos Airesből is kiá b r á n d u l t költő az argentin p a m p á n t a l á l j a meg élete é r t e l m é t és lelkének n y u g a l m á t . Művészi p á l y á j a a párizsi fényűzés megörökítésén (Raucho, reg., 1917) á t vezet — a Baudelaire, A. Bertrand és Flaubert h a t á s á t tükröző, többn y i r e szabadversben írt és jamaicai útié l m é n y e i t összegező k ö t e t (Xaimaca, 1923) kitérőjével — a Don Segundo Sombráig (reg., 1926: Szalay S., u.a., 1974) amely a latin-amerikai irod a l o m klasszikus alkotása, külföldön is egyik leginkább ismert regénye. Szerk e z e t é t t e k i n t v e pikareszk regény, amely d o n Segundo Sombra, a g a u c h o életét m u t a t j a be: k a l a n d j a i t , h ő s t e t t e i t , önm a g a legyőzését á b r á z o l j a . F o g a d o t t f i á v a l j á r j a a végtelen p a m p á t , és őt t a n í t j a meg m i n d a r r a , amire az e m b e r n e k a természettel közvetlen k a p c s o l a t b a n szüksége lehet. A t ö r t é n e t a valóságot s a j á t o s esztétikai lencsén keresztülvetítve eltorzítja, figuráit eltávolítja, ezzel k i n a g y í t j a . A főhős ,,fantazma, árnyék, i d e a " , mintegy a letűnő h a g y o m á n y o k ból lép ismét elénk. E z m á r n e m a Martin F i e r r o - t í p u s ú gaucho, h a n e m legendás h ő s , aki csak az idő ködfoszlányain á t h o z h a t ó vissza a gyors ü t e m b e n moderniz á l ó d ó A r g e n t í n a k u l t ú r á j á b a . Nagyszerűen t á m a s z t j a alá ezt a h a n g u l a t i a l a p o t a regény m e t a f o r i k u s nyelve, a m e l y megfelel a korabeli regényfelfog á s n a k , miszerint a költői h a n g v é t e l a regénynek f o n t o s a b b tartozéka, m i n t a cselekmény és a jellemrajz. Számos n y e l v r e lefordították, egész k ö n y v t á r r a való kritikát í r t a k vele k a p c s o l a t b a n . O F ő b b m ű v e i m é g : Cuentos de muerte y de sangre ('A halál és a vér elbeszélései', elb.-ek, 1915); Rosaura (kisreg., 1922); Poemas solitarios 1921—1927 ('Magányos versek 1921—1927' 1928); Poemas misticos ('Misztikus versek', 1928). O írod.: H . B. S m i t h : Don Segundo Sombra: su influencia en la argentinidad (1946); H . J . Becco: D o n Segundo S o m b r a y su vocabulario (1950); I. B. Colombo: R i c a r d o Güiraldes: el poéta de la p a m p a (1952); J . C. N e y r a : E l m i t o gaucho de D o n Segundo S o m b r a (1952); L . C. P i n t o : D o n Seg u n d o Sombra, sus críticos y el idioma (1956). Inotai András — Vér Andor

Guiraud [giró], P i e r r e (—): francia nyelvész. Z á r k ó z o t t t e r m é s z e t ű ember: a d a t a i t n e m közli. A nizzai egyetem professzora. A s t r u k t u r a l i s t a i r á n y z a t követője. Verst a n n a l , a f r a n c i a költészet különböző stílusainak ,,kulcs-szavaival" és a vizsgált költők s a j á t o s „stilisztikai m e z e j é n e k " megállapításával foglalkozó m u n k á i jejentősek. O F ő b b művei: Langage et versification d'aprés l'oeuvre de Paul Valéry. Etude sur la forme poétiques dans ses rapports avec la langue ('Nyelv és verselés P a u l Valéry művei a l a p j á n . Tan u l m á n y a p o é t i k a i forma és a n y e l v kapcsolatáról', 1953); Index du vocabulaire du symbolisme ('A szimbolizmus szótárán a k m u t a t ó j a ' , 1953 —1954); Index du vocabulaire de la poésie classique ('A klaszszicista költészet szótárának m u t a t ó j a ; 1955); La stylistique ('Stilisztika', 1955); Problémes et méthodes de la stylistique ('A stilisztika kérdései és módszerei', 1970); La versification ('A verselés', 1970). Guiraut de Bornelh [giro dö bornel], Guiraut de Borneil (Excideuil, 1170 k. — 1220): provanszál t r u b a d ú r . Költői tevékenysége 1160 és 1200 közé esik. Alacsony származású, igen m ű v e l t költő. R é s z t v e t t Oroszlánszívű Richárd keresztes h a d j á r a t á b a n , s o k a t időzött a castilliai és t ö b b m á s d é l f r a n c i a udvarnál. Kortársai a legnagyobb költők közé sorolták. Mintegy 70 verse m a r a d t fenn, amelyekben panaszolja a régi szigorú és erkölcsösebb courtois ideálok eltűnését, és bírálja a d u r v a , r o m l o t t kort. A szerelm e t elsősorban m i n t az erény f o r r á s á t magasztalja. Versei sokszor h e r m e t i k u -

Guirao [girao], R a m ó n (La H a b a n a , 1908. okt. 25. - uo., 1949. á p r . 17.): kubai kölfeő, újságíró, t a n u l m á n y í r ó . A Gráfos c. lap szerkesztője és a Sociedad de Estúdiós Afrocubanos egyik 61

GUIRA sak, nehezen é r t h e t ő k . O írod.: J. J. Salverda de G r a v e : Observation sur 1' a r t lyrique de G u i r a u t de B o r n e l h (1938); B . P a v i n i : G u i r a u t de B o r n e l h (1949). R. Szilágyi Eva Guiraut de Calanson [giró d ö kálanszon]; (13. sz.): francia (gascogni) trub a d ú r . Mintegy tíz lírai k ö l t e m é n y e és e g y jongleurök számára í r t Ensenh a m e n ('Tanítás') m a r a d t f e n n tőle. Guiraut Riquier [giráut r i k j e r ] (Narbonne, 1230 k. —1292): p r o v a n s z á l trub a d ú r . 1270-ig szülővárosában, I V . Alm a r i c őrgróf u d v a r á b a n élt, m a j d az őrgróf halálakor X . (Bölcs) Alfonz kasztíliai királynál k e r e s e t t menedéket. Tíz év elteltével visszatért h a z á j á b a , és o t t f ő ú r i u d v a r o k b a n élt haláláig. O A provanszál trubadúrköltészet utolsó n a g y a l a k j a . Felismerte h a z á j a politikai és kulturális h a n y a t l á s á t , f á j d a l o m m a l t ö l t ö t t e el a t r u b a d ú r o k egyre csökkenő t á r s a d a l m i megbecsülése. E z é r t k é r t e kasztíliai t a r t ó z k o d á s a idején Bölcs Alfonzot, hogy t i l t s a meg a t r u b a d ú r cím h a s z n á l a t á t az erre m é l t a t l a n o k n a k . E kérelme (Suplicatio, 1274) é r t é k e s dokum e n t u m , a m e l y n e k alapján r e k o n s t r u álni lehet a t r u b a d ú r k ö l t é s z e t h e l y z e t é t az ibériai félszigeten a 13. sz. m á s o d i k felében. O A m e g á l l í t h a t a t l a n h a n y a t lás a d j a költészete a l a p t ó n u s á t , a m e l y teljesen m e n t e s a régebbi t r u b a d ú r o k szertelenségeitől (egész élete f o l y a m á n egyetlen hölgyet énekelt), és e g y r e ink á b b a morális, vallásos t é m á k felé fejlődik. O Művei: Las cansos ('A dalok'), Heidelberg 1962, U . Mölk k i a d á s a . O írod.: A. J . Anglade: Le t r o u b a d o u r G u i r a u t R i q u i e r (1905); R . Menéndez P i d a l : Poesía juglaresca y juglares (1924). Faluba Kálmán guiriot: -+griot guirnaldilla [girnákKljá] -('koszorúcsk a ' } ; escaleruela [eszkáleruelá]: nyolcsoros, soronként tizenegy szótagos span y o l versszak, a m e l y b e n a sorvégi r í m e t átveszik a k ö v e t k e z ő sor első v a g y belső szótagjai. T i p i k u s a n reneszánsz kori f o r m a , később sok kötöttsége m i a t t elh a g y t á k . J . López de Ubeda Cancionerój á b a n találjuk az első példát. Legjeles e b b spanyol m ű v e l ő j e L. Barahona de Soto volt, aki octava nuevának n e v e z e t t négyszakaszos versekben alkalmazta. Az első verssor r í m h í v ó j á t a m á s o d i k sor 1 — 2. szótagja, a második sorét a h a r m a d i k sor 2 — 3. szótagja, a h a r m a d i k é t a negyedik sor 3—4. szótagja s t b . v e t t e á t . O (-* spanyol irodalmi formák) Inotai András 62

Guisado [gizódu], Alfredo Pedro; Pedro de Menezes (álnév); (Lisszabon, 1891. o k t . 30. — ): p o r t u g á l költő. J o g o t v é g z e t t . Volt lisszaboni képviselő és kormányzóhelyettes. O Az Orpheu c. folyói r a t köré csoportosuló m o d e r n i s t a - f u t u r i s t a költők egyike. O F ő b b kötetei: Distancia ('Távolság', 1914), AsTreze Baladas da sMaos Frias ('A hideg kezek 13 b a l l a d á j a ' , 1916), Mais Alto ('Feljebb', 1917) és Ánfora ( ' A m f o r a ' , 1918). Rónai Pál Guitry [gitri] S a c h a (Szentpétervár, 1885. febr. 21.—Párizs, 1957. júl. 24.): f r a n c i a színész, d r á m a í r ó , f i l m r e n d e z ő és filmíró. 1939-től a Goncourt A k a d é m i a t a g j a volt. A p j a , Lucien Guitry neves színész, s m á r S a c h a is g y e r m e k k o r á b a n fellépett a cári u d v a r előtt. 1911-ben Le veilleur de Nuit ('Az éjjeliőr') c. vígj á t é k á v a l indult h á r o m évtizedes ragyogó k a r r i e r j e a párizsi bulvárszínpadokon. M i n t e g y 130 d a r a b j á n a k t ö b b n y i r e m a g a j á t s z o t t a vezető szerepeit is. 1924-tőí f o g v a filmeket is í r t és rendezett; í r t t ö b b operalibrettót is. A 2. világháború a l a t t e g y ü t t m ű k ö d ö t t a fasisztákkal, ezért a h á b o r ú u t á n egy ideig n e m szerep e l h e t e t t . O A m u l a t t a t ó helyzetek, szellemes replikák és meghökkentőb o n y o d a l m a k biztos kezű mestere volt, d e a l a p j á b a n felszínes, cinikus szellemű színműveivel (és filmjeivel) a kispolgári közönség igényeit elégítette ki. O F ő b b színművei: La pélerine écossaise ('A s k ó t k ö p e n y ' , 1914); Mon pere avait raison ( ' A p á m n a k igaza volt', 1919); Sij'aibonnemémoire ( ' H a jól emlékszem', 1935). O F ő b b filmjei: Faisons un réve ('Álmod o z z u n k ' , 1936); Le comédien ('A komédiás', 1947); Le diable boiteiuc ('A s á n t a ördög', 1948). O Magyarul: 1 nla (n. n., Világ, 1912, 8.); A sviháh (vígjáték, Színi Gy., Várszínház, 1913. jan. 15.); Fehér és fekete (vígjáték, K a r i n t h y Fr., Színházi É l e t , 1924, 12.); Mémoires d'un tricheur (reg., 1937: M e n y h á r d S., E g y szélhámos n a p l ó j a , 1942). O írod.: R . M a r t i n d u G a r d : Mon a m i Sacha Guitry (1941); St. P r i n c e : Sacha G u i t r y — H o r s sa lógende (1959). Tótfalusi

István

Guitton [giton], J e a n (Saint-Étienne, 1901—): francia filozófus, esszéíró, regény- és novellaíró, 1961 óta az Académie frangaise t a g j a . 1954-ben az A k a d é m i a irodalmi n g y d í j á v a l t ü n t e t t é k ki. R e g é n y é n é l (Gélestine), novellásköteténél (Gésarine) ós fogsága n a p l ó j á n á l (Journal de captivité) sokkal jelentősebbfilozófiai munkássága. Bergson tanítv á n y a volt, akiről m e g h a t ó módon emló-

GUKOV k e z e t t m e g a Vocation de Bergson ('Bergson h i v a t á s a ' , 1960) c. könyvében. Le temps et Veternité chez Plotin et saint Augustin (Idő és öröklét Plotinosznál és Szent Ágostonnál, 1933) c. doktori értekezésével h í v t a föl m a g á r a a figyelmet. Foglalkozott Newman bölcseletével (1933): elsősorban a hit, a vallás és ezekn e k a modern világhoz való viszonya érdekli: La pensée moderne et le catholicisme (' A modern gondolkodás és a k a t o licizmus', 1948) Les difficultés de erőire (A h i t nehézségei, 1948) stb. X X I I I . J á n o s p á p a m e g h í v á s á r a világi szakértők é n t v e t t részt a második vatikáni z s i n a t o n 1963-ban. 1967-ben jelent m e g Dialogues avec Paul VI (Beszélgetések V I . P á l pápával) c. könyve, hiteles t u d ó s í t á s t a d v a a katolikus egyház m a i helyzetéről, problémáiról és törekvéseiről. O Összes m ű v e i 1968-tól jelentek meg 5 k ö t e t b e n : Portraits ('Arck é p e k ' ) ; Gritique religieuse ('Vallási kritik á k ' ) ; Sagesse ('Bölcsesség'); Oecuménisme ('Ökumenizmus'); Philosophie ('Filozófia'); 1968-ban jelent m e g Journal- ('Napló-')ja. Rónay György

francia történész ós államférfi. T a n u l m á n y a i befejezésével a Sorbonne professzora lett. Lajos Fülöp uralkodása a l a t t közoktatásügyi, a z u t á n külügyminiszter ós az á l l a m t a n á c s elnöke. R e a k ciós, reformellenes politikát f o l y t a t o t t , ezért az 1848-as francia forradalom viszszavonulásra kényszerítette. O Legfontos a b b t ö r t é n e t i m u n k á i — amelyek az angol és francia történelemmel foglalkoznak — mellett irodalomtörténeti érdekességű az általa k i a d o t t k é t f o r r á s g y ű j t e m é n y : Collection des mémoires relatifs á Vhistoire d'Angleterre ('Az angol t ö r t é n e lemre v o n a t k o z ó emlékiratok g y ű j t e m é nye'), Gollection des mémoires relatifs á Vhistoire de Francé jusqu'au XVIII" siecle ('A f r a n c i a történelemre v o n a t k o z ó emlékiratok g y ű j t e m é n y e a 18. századig'), a Shakespeare m ű v e k f r a n c i a k i a d á s a elé írt Notice ('Jegyzet', 1821) és a Gorneille et son temps ('Corneille és k o r a ' , 1873) e. tanulmánya. O írod.: H. Pouthas: Guizot p e n d a n t la R e s t a u r a t i o n (1923). Jancsó Júlia

Guittone d'Arezzo [gvittóne darezzo] Guittone del Viva (családnév); ( S a n t a Firrnina, Arezzo m e l l e t t , 1225 k.—Firenze, 1293 vagy 1294): olasz költő, író. R é s z t v e t t kora politikai életében; a guelf p á r t h o z t a r t o z o t t , és amikor Arezzo ghibellin lett, a s z á m ű z e t é s t v á l a s z t o t t a . K é s ő b b vallási krízis rázza meg; belép a F r a t i Gaudenti-rendbe. O J e l e n t ő s irodalmi m u n k á s s á g o t f e j t e t t ki: 211 szonett, 44 canzone, 6 ballata, 8 költői levél és 36 p r ó z á b a n írt levél m a r a d t u t á n a . Szerelmes és a megtérése u t á n vallásos, morális t á r g y ú verseinél jobb a k politikai költeményei, különösen a 97 soros, m e g r á z ó canzone, a m e l y e t Firenzéhez i n t é z e t t a Montapertinél els z e n v e d e t t vereség u t á n (1260. szept. 4-én a ghibellinek megverték a guelfeket). Levelei az olasz próza első emlékei közül valók: t é m á j u k szerint hasonlók a versekhez, t e h á t a levelekben is t á r g y a l politikai és személyes v o n a t k o z á s o k a t . O írod.: A. Pellizzari: L a vita e le opere di Guittone d'Arezzo (1906); C. Segre: L a sintassi del p e r i o d o nei primi prosat o r i italiani (Guittone, B r u n e t t o , D a n t e , 1952); Cl. M a r g u e r o n : Recherches sur G u i t t o n e d'Arezzo (1966). O M a g y a r u l : 1 vers (Rónai M. A . : H é t évszázad olasz költészete, anto, 1957); 1 vers (Tellér Gy., Olasz költők a n t o l ó g i á j a , 1966). Herczcg Gyula

Gukovszkij, Grigorij Alekszandrovics (?, 1902. m á j . 1.— ?, 1950. ápr. 2.): szovjet orosz irodalomtörténész. A p e t r o g r á d i e g y e t e m elvégzése (1923) u t á n a leningrádi Orosz Irodalomtörténeti I n t é z e t b e n dolgozott; egyidejűleg a leningrádi, m a j d a 2. világháború éveiben, az e g y e t e m evakuációja idején a ezaratovi egyetem professzora volt. 1949-ben koholt v á d a k a l a p j á n l e t a r t ó z t a t t á k ; a személyi kultusz á l d o z a t a k é n t , b ö r t ö n ben h a l t meg. O A szovjet i r o d a l o m t u d o m á n y egyik legeredetibb, leginvencióz u s a b b a l a k j a : az 1920-as é v e k b e n az orosz formalista iskola elveit hasznosítva a l a k í t o t t a ki a 18. sz.-i orosz irodalom t ö r t é n e t é n e k önálló, eredeti koncepcióját; az 1930-as években az a k a démikus, pozitivista irodalomszemlólettől, v a l a m i n t a leegyszerűsítő k o n cepcióktól e g y a r á n t következetesen elh a t á r o l v a m a g á t vázolta fel a 18. sz.-i orosz irodalom t ö r t é n e t é n e k p r o b l é m a dús kópót, elsősorban sokáig e g y e t e m i tankönyvként is használt művében (Russzkaja lityeratura 18. veka 'A 18. század orosz irodalma', 1939). Az 1940-es években a 19. sz. eleji orosz r o m a n t i k a és realizmus problémáival foglalkozott: elsőként rehabilitálta és illesztette bele szervesen a m i n d a d d i g általában alábecsült r o m a n t i k u s alkotómódszert az orosz irodalom történetébe. Erélyes kritikán a k v e t e t t e alá a „ f o r r a d a l m i " és „ r e a k ciós" r o m a n t i k a v i t a t h a t ó szembeállítá-

gujarati dalom

Guizot [gizo], Francois (Nimes, 1787. o k t . 4. —Val-Richer, 1874. okt. 12.): 63

irodalom:

-ógudzsarátí

iro-

GULAR s á t ( P u s k i n i russzkije romantyiki 'Puskin és az orosz r o m a n t i k u s o k ' , 1946). A realizmus p r o b l é m á i n a k szentelt két m ű v e ( P u s k i n i problemi realiszticseszkovo sztyilja ' P u s k i n és a realista stílus problémái', 1957; Realizm Gogolja 'Gogol realizmusa', 1959) már vitath a t ó b b : befejezetlenül, p o s z t u m u s z kia d v á n y k é n t . jelentek meg: O E g y é b főművei: Russzkaja poezija 18. veka ('A 18. sz. orosz költészete', 1927); Ocserki po isztorii russzkoj lityeraturi 18. veka ('A 18. századi orosz irodalom t ö r t é n e t é nek v á z l a t a ' , 1938); Izucsenyije lityeraturnovo proizvegyenyija v skole ('Az irodalmi m ű t a n u l m á n y o z á s a az iskolában', 1966). O írod.: P . N. Berkov: V vegyen y i j e v izucsenyije russzkoj l i t y e r a t u r i 18 veka (1968). Szőke György Gular, F e r r e i r a : Josó Ribamar

Ferreira

Gular,

Gulbranssen [gülbránszen], Trygve (Krisztiánia, m a : Osló, 1894. j ú n . 15. —Eidsberg, 1962. okt. 10.): norvég regényíró, üzletember. P a r a s z t i környezetből a f ő v á r o s b a telepedett kisiparos családból s z á r m a z v a , egész életen á t v á g y o t t a h a g y o m á n y o s természeti élet r o m a n t i k á j a u t á n . Kereskedelmi tevékenységet folytatott, majd nagykereskedő, végül földbirtokos lett. O Egyetlen r e g é n y trilógiát írt — összefoglaló k i a d á s á b a n : Skogene ('Az erdők', 1936), első k ö t e t e : Og bakom synger skogene (1933: B a l o g h B., Az éneklő erdő, 1940) —, m e l y e t lakkozott északi rom a n t i c i z m u s a m i a t t az irodalmi k r i t i k a lemészárolt, d e amely — u g y a n e z e n okból — húsz n y e l v r e lefordítva világszerte n é p s z e r ű v é vált. O írod.: R. Thesen: N a t t a og d r a u m e n (Diktaren og bygda 3. 1955). Bemáth István Gulia, D i m i t r i j Joszifovics (Marcsa, m a : Szuhumi ker., 1874. febr. 21.— Agudzera, 1960. á p r . 7.): szovjet a b h á z író. R e n d k í v ü l sokrétű kulturális, irodalmi, irodalomszervezői tevékenységet f o l y t a t o t t . 1924 —1926-ban a tbiliszi egyetemen t a n í t o t t . 1892-ben K . D. M acmvarianival összeállította az a b h á z ábécét. Első verseskötete 1912-ben jel e n t meg. 1919 —1920-ban az első a b h á z újság, az Apszni szerkesztője volt. 1921b e n megszervezte az első a b h á z színtársulatot, a m e l y főleg grúzból és oroszból fordított d a r a b o k a t m u t a t o t t be. í r t elbeszélő költeményeket, verseket, regényeket, n o v e l l á k a t , d r á m á k a t . Alkotókedve a s z o v j e t h a t a l o m u r a l o m r a j u t á s a u t á n ú j lendületet k a p o t t , a kolhozólet, a m u n k a heroizmusa, a népek

b a r á t s á g a , A b h á z i a természeti szépségei a d t á k t é m á i t . Kamaesics (1940) c. regén y é b e n a f o r r a d a l o m előtti a b h á z paraszti életet ábrázolja realista hűséggel. R ö v i d elbeszéléseit a népi h u m o r ízei g a z d a g í t j á k . A b h á z r a f o r d í t o t t a az I n t e r nacionálét, Puskin, Lermontov, I . Gsavcsavadze, A. Cereteli, T. Sevcsenko verseit. T u d o m á n y o s m u n k á s s á g á t az a b h á z n é p r a j z , történelem, nyelv és folklór t e r ü l e t é n f e j t e t t e ki. Lenin-díjas. Szuh u m i főterén áll a szobra, G. Ruhadze alk o t á s a . O G y ű j t . kiad. oroszul: Izbrannoje proizvegyenyije ('Összegyűjtött m ű v e k ' , 1953); Sztyihi ('Költemények', 1959). O Magyarul: 1 — 1 vers (Weöres S., Ú j H a n g , 1953, 4.); R ó n a y Gy., Aurora, anto., 1967); 2 vers ( K u c z k a P., A szovjet költészet antológiája, 1955). O írod.: H . B g a z s b a — K . Zelinszkij: D m i t r i j Gulia (1956); K . L. Zelinszkij: P o e t (Lityera t ú r n a ja Gazeta, 1960, 43.), Istvánovits Márton Gulia, Georgij Dmitrijevics (Szuhumi, 1913. márc. Í4. —): szovjet orosz író. D. Gulia fia. 1930-tól jelennek m e g írásai. F ő m ű v e az ú j A b h á z i a életét b e m u t a t ó regény trilógia: Veszna v Szakenye (1949: Makai I., K a u k á z u s i tavasz, 1950); Dobrij gorod (1949: Kengyel I,, Városok városa, 1950); Kama (1951: Leszev I., ua., 1952). A trilógia d a r a b j a i oroszul egy k ö t e t b e n Druzja íz Szakena ('Szakeni b a r á t o k ' ) c. 1954-ben, m a g y a r u l Kaukázusi tavasz c. 1952-ben jelentek meg. Számos történelmi regénye közül kiemelkedik a Gar Ehnaton ('Ekhnaton fáraó', 1968). O F ő b b m ű v e i m é g : Belaja nocs ('Fehér éjszaka', nlák, 1958); Vertoljot i gornij duh ('A helikopter és a hegyi szellem', szatirikus karcolatok', 1959); Dimitrij Gulia. Povesztyi o mojom otce ('Dimitrij Gulia. T ö r t é n e t e k a p á m r ó l ' , 1963); Gselovek íz Afin. Hronyika v sesztyi knyigah ( ' E g y ember A t h é n b ő l . K r ó n i k a h a t k ö n y v b e n ' , t ö r t . reg., 1969); Szulla ('Sulla', t ö r t . reg., 1971). O Mag y a r u l még: 1 nla (n. n., U t u n k , 1952, 3.); 1 karcolat (Gyöngyi L., S z o v j e t K u l t ú r a , 1955, 7.); í mese (W. P e t r o l a y M., N a g y v , 1958, 12.). O írod.: A. D i m sic: Georgij Gulia (1971). guljanyje [orosz ' m u l a t o z á s ' ] : az orosz népi színjátszás városi s o k a d a l m a k k a l (pl. vásárok) e g y b e k ö t ö t t f o r m á j a . F ő b b f a j t á i a -*-bábjáték, és a mulattatók különböző m u t a t v á n y a i . A 18. sz.-tól egészen a 20. sz. elejéig élt, n a g y h a t á s s a l volt az esztéta Belinszkij, az író Gorkij vagy az énekes Saljapin művészi ízlésének kifejlődésére. Tartalmilag az egyszerűbb, bohózatszerü alkotások jellemzik, for-

64

GULLV m a i l a g a folklór és a népszerű m u l a t t a t á s eszközei t a l á l k o z n a k benne. O (félnépi költészet, orosz irodalmi formák, népi színjátszás, vásári költészet) O írod.: A. J a . Alekszejev-Jakovlev: R u s s z k i j e n a r o d n i j e g u l j a n y i j a (1948). Voigt Vilmos Guljaski, A n d r e j (Rakovica, 1914. m á j . 7. — ): bolgár író. A gimnázium elvégzése u t á n tisztviselőként dolgozott. R é s z t v e t t az antifasiszta h a r c b a n . A felszabadulás u t á n a Literaturen front, a Rabotnyicseszko Delo és a Szeptemvri szerkesztője és a Piamák főszerkesztője volt. 1931 ó t a p u b l i k á l , 1950-ben Dimitrov-díjat kapott. O E l s ő m ű v e i a m u n k á s o s z t á l y és a h a l a d ó értelmiség küzdelméből merített é k t é m á i k a t . A felszabadulás u t á n figyelm é t a falu szocialista á t a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á i k ö t ö t t é k le. Legjelentősebb m ű v e : Vedrovo. Hronika na edno szelő ('Vedrovo. E g y falu krónikája', 1959). E z k o r á b b i regényeinek, az MT sztancijá n a k (1950: Illés S., Gépállomás, 1952), a Szelő Vedrovo n a k ('Vedrovo falu', 1952) és a Zlatnoto runónak (1958: Csuka Z., A r a n y g y a p j ú , 1961) átdolgoz o t t változata, v a l a m i n t Zlatnijat vek ( ' A r a n y s z á z a d ' , 1973) c. történelmi regén y e , amelyben Szimeon cár (867 — 927) k o r á t idézi fel. A b ű n ü g y i és detektívt é m á k feldolgozásában sikert ért el. O G y ű j t , kiad.: Izbrani proizvedenija ('Válog a t o t t m ű v e i ' , 1964). O Magyarul m é g Kontrarazuznavane (reg., 1959: Csuka Z., K é m e l h á r í t á s , 1961); A 07-es ügynök (kémreg., Csuka Z., 1967). O írod.: Csuka Z,: A szocializmus a r g o n a u t á i (Nagyv, 1959, 9.). Juhász Péter Gullberg [gíilberj], H j a l m a r ; H j a l m a r R ó b e r t Gullberg (teljes név); (Malmö, 1898. m á j . 30. — Bökeberg, Sk&ne, 1961. júl. 19.): svéd költő. Igazgató fia, de egy m u n k á s c s a l á d n á l nevelkedett. A lundi egyetemen szerzett bölcsészdiplomát. H o s s z ú közép-európai utazások u t á n , 1936 és 1950 k ö z t a svéd Rádió d r a m a t u r g i a i igazgatója volt. 1940-ben választ o t t á k be a Svéd A k a d é m i á b a , 1948-ban Bellman-díj&t n y e r t . E v e k i g t a r t ó , gyóg y í t h a t a t l a n betegségben való szenvedés u t á n , a tengerbe f ú l v a találták meg. O Széles szintézisű, idealista vonalvezetésű, h a z á j á b a n és külföldön e g y a r á n t n a g y h a t á s ú polgári h u m a n i s t a költő, sokféleképpen Babits-csal rokon. A t ö b b más, n a g y tehetséget adó lundi m ű vészkörnyezetből indulva, leginkább n é m e t expresszionisták — főként Ch. Morgenstern groteszkbe fúló miszticizmusának — hatását felmutatva tette közzé I en frámmande stad ('Egy ide5 Világirodalmi Lexikon IV.

gcn városban', 1927) c., p á r a t l a n f o r m a i virtuozitású k ö t e t é t . A maga és az e m b e r helyét és o t t h o n á t kereső v a g a b u n d u s z a r á n d o k k á szublimálódik költői á t t ö r é s é t jelentő Andiiga övningar ('Szellemi gyakorlatok', 1932) c. k ö t e t é b e n , ahol a végtelenségmisztika, a Biblia, Angelus Silesius, H . Suso stb. h a n g j a k e v e r e d i k a konkrét k ö z n a p i valósággal. A f o r m a i érettség és a teljes szenzuális o d a a d á s legmagasabb f o k á n írt szerelmes verseit — Kárlek i tjugonde seklet ('Szerelem a huszadik században', 1933) — a h á b o r ú előtti és alatti veszedelmekre, rémségekre n y i t o t t , társadalmilag közvetlenül elkötelezett két k ö t e t e , Att övervinna várlden ('Legyőzni a világot', 1937) és Fem kornbröd och tvá fiskar ('Öt búzakenyér és k é t hal', 1942) k ö v e t t e , az illúziótlan prófétaság, szelídség, zsarnokellenesség foglalatai. A f o l y t a t h a t a t l a n s á g görcsének hosszú s z ü n e t e oldódik fel Dödsmask och lustgárd ( ' H a lál-álarc és díszkert', 1952) c. k ö t e t é b e n , és a régi, feszes f o r m á k fellazultával — a folyton t a n u l m á n y o z o t t világlíra néh á n y csúcsának, Énekek éneke, Pindarosz, Hölderlin, m a j d T. S. Eliot és a honi k o r t á r s f i a t a l a b b a k h a t á s á r a — egy kiégő e m b e r idegenedik el régi misztériumoktól, közeledik egy új szerelemhez, hogy m a j d utolsó k ö t e t é b e n , ögon, láppar, ('Szemek, a j k a k ' , 1959) — m á r n a g y b e t e g k é n t — az egyre emberiesülő h a l á l t regisztrálja. Gullberg versfordítók é n t is — Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész, Racine, Gdlderón, García Lorca, Jiménez, Kafavisz stb. m ű v e i b ő l — a modern svéd költészet egyik legjelentősebbje. — Vál. versei: 100 dikter ('100 vers', 1939); 50 dikter ('50 v e r s ' , 1961). O G y ű j t , k i a d . : Samlade dikter ('Összeg y ű j t ö t t versei', 1948 — 1963). O Magyar u l : 1 vers ( B e r n á t h I., N a g y v , 1958, 6.); 3 részlet egy versciklusból ( H a j d ú H . , S k a n d i n á v k ö l t ő k , anto., 1964); 2 — 2 vers ( B e r n á t h I., Világirodalmi Antológia 6/2, 1962; Skandináv k ö l t ő k antológiája, 1967). O írod.: L. G ö t h b e r g : Hjalmar Gullberg och h a n s várld (1943); E . H . Linder: H j a l m a r Gullberg (1946); E n bok om H j a l m a r Gullberg (1955); O. Wangsson: Gullbergbibliografi (1958); C. F e h r m a n : H j a l m a r Gullberg (1968); I. Algulin: Tradition och modernisme. Bertil M a l m b e r g s och H j a l m a r Gullbergs lyriska förnyelse . . (1969). Bernáth István Gullvág [gülvóg], Olav (írói név); K á r é Gullveng (polgári név); (Trondheim, 1885. dec. 3 1 . - H v a l s t a d , 1961. n o v . 25.): n é p i norvég (nynorsk) nyel-

GULMU v e n alkotó n o r v é g író. Ú j s á g í r ó k é n t dolgozott. Számos verseskötetet, s z í n m ű v e t jelentetett meg. Több nyelven nagy sikert a r a t o t t 18. sz.-i t á r g y ú , a p a r a s z t és a h i v a t a l n o k r é t e g e k közti feszültség e k e t ügyesen ábrázoló regényfolyam á v a l , melynek első ós legjobb k ö t e t e : Det byrja ei jonsoknatt ( ' K e z d ő d ö t t egy Szent I v á n é j s z a k á n ' , 1937). O írod,: O. Sletto: Ola v Gullv&g (Ung-Norig, 1936); L. Aas: O l a v Gullvág ( T r 0 n d e r n e i moderne norsk diktning, 1942). Bemáth István Gui M u h a m m a d , K h a l í f a (1784? v a g y 1809? —1856): s z i n d h í költő. K ö z e p e s é r t é k ű g h a z a l j a i v a l a perzsa f o r m á k a t j u t t a t t a u r a l o m r a a szindhí költészetben. Vekerdi József Gülnazarjan, K h a z s a k Meszropi; X a z a k Gülnazaryan; H a z s a k Meszropovics Gjulnazarjan (oroszos n é v ) ; (Jereván, 1918. a u g . 11. —): s z o v j e t örmény író, irodalomtörténész. J e r e v á n b a n középiskolát és egyetemet v é g z e t t . A háború u t á n megszerezte az i r o d a l o m t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a f o k o z a t o t , azóta az irodalomtörténeti intézetben tudományos munk a t á r s k é n t dolgozik. Az ötvenes évekb e n ifjúsági és g y e r m e k k ö n y v e i v e l t ű n t fel: Lav csanaparhordner ('Jó u t a z ó k ' , 1953), Oreri csanaparhe ( ' E l e t ü n k ú t j a ' , 1962). Közvetlen h a n g ú , keresetlen novelláiban eredeti h u m o r r a l oldja fel az élet tragikus m o z z a n a t a i t : Voszki voronoghnere ('Aranykeresők', nlák, 1964). H á b o r ú s és h a d i f o g o l y t é m á t dolgoz fel n a g y sikerű r e g é n y é b e n : Incs-vor tegh verdzsanum er liorizone ('Valahol végeté r t a l á t h a t á r ' , 1966). Szalmási Pál Guma, Alex l a : -+La Guma, Alex Guma [gwma], Sámson Mbizo (DélA f r i k a , ?, 1923 k . —): szoto n y e l v e n a l k o t ó dél-afrikai köztársaságbeli író, költő, irodalomtörténész. O K é t történ e l m i t á r g y ú regényével vált i s m e r t t é : 1960-ban jelent m e g a Moréna Mohlomi, mor'a Monyane ('Monyane fia, Mohlomi törzsfőnök'), 1962-ben pedig a Tshehlana tseo tsa Basia ( ' E z e k a fiatal fehér színű B a s i a lányok'). O Dikoma ('Varázsének e k ' , 1966) c. verseskötete folklóranyag o t t a r t a l m a z . O A Form, Gontent and Technique of Traditional Literature in Southern Sotho ( ' F o r m a , t a r t a l o m és t e c h n i k a a déli s z o t o hagyományos irod a l o m b a n ' , 1967) c. t a n u l m á n y a gazd a g irodalmi a n y a g o t tartalmaz, t ö b b e k k ö z ö t t a n n a k a Senkatanának legendás t ö r t é n e t e i t , a k i t a kereszténnyé l e t t zuluk Krisztussal s z o k t a k azonosítani. Páricsy Pál

Gumbi, J a m e s N d u n a (Dél-Afrikai K ö z t á r s a s á g , 20. sz.): zulu nyelven a l k o t ó d é l - a f r i k a i köztársasági író. O K é t érdekes, n é p r a j z i szempontból is jelentős r e g é n n y e l gazdagította a zulu i r o d a l m a t : Ukuzalwa kuka Muntukaziwa ('Muntuk a z i w a születése', 1957) és Baba ngixolele ( ' A p á m , bocsáss m e g ' , 1966). Páricsy Pál Gumiljov, Nyikolaj Sztyepanovics ( K r o n s t a d t , 1886. á p r . 15.—Petrográd, 1921. a u g . 24.): orosz költő. É d e s a p j a tengerészorvos volt. A s z e n t p é t e r v á r i e g y e t e m történelmi-filológiai f a k u l t á s á n t a n u l t . E l s ő verseskötete, a Puty Konkvisztadorov ('A k o n k v i s z t á d o r o k ú t j a ' ) 1905-ben jelent meg. S o k a t u t a z o t t , részt v e t t e g y afrikai t u d o m á n y o s expedíciób a n . 1910-ben feleségül v e t t e A n n a Ahmatovát, akitől később elvált. Az 1. vil á g h á b o r ú b a n önként j e l e n t k e z e t t a f r o n t ra. K ö v e t k e z e t e s m o n a r c h i s t a volt, az O k t ó b e r i F o r r a d a l m a t ellenségesen fog a d t a , részt v e t t egy ellenforradalmi összeesküvésben, és ezért 1921-ben kivégezték. E l s ő verseiben Nietzsche és Kipling h a t á s a a l a t t a m i n d e n akadályon átgázoló hősöket énekli meg, a „győzelmes k a p i t á n y o k a t " , a k i k szemrebbenés nélkül lövik le ellenfelüket, vagy fogadj á k a h a l á l t . Egyik a l a p í t ó j a volt a késői szimbolizmus t ú l f i n o m u l t s á g á v a l és hal á l v á g y á v a l szembeforduló Geh Poetov n e v ű irodalmi társaságnak. Az ú j irányz a t n a k ő a d t a az -»-akmeizmus n e v e t . A „ k e m é n y , férfias és világos" életfelfogást h i r d e t t e , a világ feltétel nélküli e l f o g a d á s á t . A végsőkig kicsiszolt, a t á r gyat a m a g a konkrétságában megragadó v e r s f o r m a híve volt, a költészetet mesterségnek t a r t o t t a . V o n z ó d o t t a romantika, a t ö r t é n e l m i tablók, a távoli t á j a k színes-dekoratív képei i r á n t . Utolsó m ű veiben: Ógnyennij sztolp ('Tűzoszlop', 1921) c. verskötetében és Otravlennaja tunyika ('A mérgezett t u n i k a ' , 1952) c., B i z á n c b a n játszódó d r á m á j á b a n egyre f á r a d t a b b , pesszimistább h a n g o t ü t ö t t meg. F i n o m kritikai megfigyelései a Piszma o russzkoj poezii ('Levelek az orosz költészetről', 1923) c. kötetben jelentek meg. Kiváló f o r d í t ó is volt (Gilgames). Költészetével h a t o t t t ö b b e k k ö z ö t t Bagrickijríi és Tyihonovra, is. O E g y é b főművei: Romantyicseszkije cveti ( ' R o m a n t i k u s virágok', versek, 1908); Zsemcsuga ('Igazgyöngyök', versek, 1910); Gsuzsoje nyebo ('Idegen ég', 1912); Kosztyor ( ' T á b o r t ű z ' , versek, 1918); Satyor. Afrikanszkije sztyihi ('Sátor. A f r i k a i versek', 1921). O G y ű j t , kiad.: Nyevizdannij Gumiljov ('A ki-

GUNDO B r h a t k a t h a (1908); M. W i n t e r n i t z : Geschichte der indischen L i t e r a t u r , B d . 3. (1922). Vekerdi József

a d a t l a n G u m i l j o v ' New-York 1952). 0 Magyarul: 1 t a n . (Bakcsi Gy., A szimbolizmus, a n t o . , 1965); 8 vers (Eörsi I., Klasszikus orosz költők, 1966); 1 vers (Eörsi I . , Verses világjárás, anto., 1971). O írod,.: A. Blok: Bez bozsesztva, bez v d o h n o v e n y j a (1918); V. Brjuszov: Szud akmeiszta (1923); N . Maline: Nicolas Gumilev (1964). Bakcsi György

Gundappa, D. V. (1889 — ): indiai kann a d a költő, drámaíró, kritikus. A z idősebb írónemzedék vezető egyénisége fők é n t m i n t esszéíró. 1932-től K a n n a d a írószövetség elnöke volt. A b a n g a l u r i Gokh álé-intézet alapítója. O Főbb m ű v e i : Bekkodzsi (gyermekversek); Gópálakrisna Gokhálé (biogr.); Száhitjaszakti ('Az irodalom ereje', kritikai t a n . - o k ) ; Kuszumándzsali ('Lótuszkoszorú', költ.ek, 1950); Eádzsjaszakti ('Az á l l a m ereje', politikai t a n . , 1952); Szamszkriti ( ' K u l t ú r a ' , k u l t ú r t ö r t é n e t i t a n . - o k , 1953); Mankxi timmana kagga ( e p i g r a m m á k ) . Major István

Gummerus [gwmmérusz], Kaarle J a a k k o (Kokkola, 1840. ápr. 13.—Helsinki, 1898. m á r c . 20.): finn író. Lelkész fia. Az első f i n n n y e l v ű regény szerzője, amely Ylhüiset ja alhaiset ('Előkelők és közrangúak') c. jelent meg 1864-ben, egy szegény p a r a s z t f i ú és egy gazdag városi szépség r o m a n t i k u s szerelmi tört é n e t é t í r j a le. Műveiben a jó és a rossz összeütközéséből rendszerint a jó kerül ki győztesen. Az 1880-as évektől kiadói tevékenységet f o l y t a t o t t , ebből a vállalkozásból a l a k u l t meg 1907-ben a m a is m ű k ö d ö G u m m e r u s Oy. k ö n y v k i a d ó . O E g y é b f ő m ű v e i : Vanhan pastorin muisteímia ('Az öreg p a p visszaemlékezései', elb.-ek, 1898); Haudankaivajan kertomuksia ('A sírásó történetei', elb.ek, 1899). Gombár Endre

Günderode, Karoline von; Tian (írói n é v ) ; (Karlsruhe, 1780. febr. 11.—Winkel in R h e i n g a u , 1806. júl. 26.): n é m e t költőnő. Előkelő származású, r a j o n g ó a n vallásos. Viszonzatlan szerelmet é r z e t t Greuzer heidelbergi filozófiaprofesszor, mítoszk u t a t ó i r á n t . Költészete rokon Creuzer természetfilozófiai és misztikus, mitizáló gondolat- és érzésvilágával. Örök v á g y a volt, h o g y az élet ősalapjávai, lényegével egyesülhessen. Szerelmi b á n a t á b a n i f j a n v e t e t t véget életének. B e t t i n a von Amim írta m e g é l e t r a j z á t 1840-ben. O Művei: Gedichte und Phantasien ('Költemények és f a n t á z i á k ' , 1804). Némedi Lajos

giimnopaidia; gymnopaidia < görög 'meztelen t á n c ' ) : a sárkányölő isten, Apollón P ü t h i o s z ünnepén a T h ü r e á n á l és T h e r m o p ü l a i n á l elesett hősök emlékére meztelen i f j a k által t á n c o l v a énekelt ->-paián. Lázár György

Gundolf, Friedrich (írói n é v ) ; Friedrich Gundelfinger (eredeti név); (Darms t a d t , 1880. jún. 2 0 . - H e i d e l b e r g , 1931. júl. 12.): n é m e t irodalomtörténész, eszt é t a . T a n u l m á n y a i t M ü n c h e n b e n , Heidelbergben és Berlinben végezte; 1911-től m a g á n t a n á r k é n t , 1920-tól rendes t a n á r k é n t t a n í t o t t a heidelbergi e g y e t e m e n . 1899-től St. George és a Blatter für die Kunst köréhez t a r t o z o t t , i t t jelentek m e g i f j ú k o r i költeményei is ( k ö t e t e k b e n : Fortunát, 1903; Zwiegesprache, 'Párbeszédek', 1905). F r . ÍFoZfersszel e g y ü t t a d t a ki a Jahrbuch für die geistige Bewegung ('A szellemi mozgalom é v k ö n y v e ' ) k ö t e t e i t 1910 —1912-ben. Első jplentős m u n k á j a a Shakespeare und der deutsche Geist ('Shakespeare és a n é m e t szellem', 1911). O A George-kör ideológiájából és Nietzsche filozófiájából é p í t e t t e k i elmélete egyik s a r k p o n t j á t , az egész szellemt ö r t é n e t r e jellemző h ő s k u l t u s z t . Mesterei p é l d á j á r a a modern kor megvetéséből i n d u l t ki, és visszavágyódott a vallási érzés, a hősök iránti tisztelet és az arisztokratikus életfelfogás m a g a s a b b r e n d ű n e k t a r t o t t történelmi periódusaiba. Minden változás m o z g a t ó j á t , a tör-

Gunádhja (1. évezred első fele): indiai író. P r a t i s t h á n á b a n élt (ilyen n e v ű város t ö b b volt I n d i á b a n . ) A h a g y o m á n y szer i n t ő volt a szerzője a legnagyobb indiai m e s e g y ű j t e m é n y n e k , a Brihatkathá n a k ('Nagy mese'). A m ű elveszett, csupán későbbi szanszkrit n y e l v ű k i v o n a t a i , ill. átdolgozásai m a r a d t a k f e n n : Budhaszvámin B r i h a t k a t h á - s l ó k a s z a n g r a h á j a ('A N a g y mese verses k i v o n a t a ' , 9. sz. körül), Kséméndra B r i h a t k a t h á - m a n d z s a í r j a ('Virágcsokor a N a g y meséből', 1037 körül) és Szómadéva Kathászarit-szágar á j a ('Mesefolyók ó c e á n j a ' , 1070 körül). A k é t u t ó b b i közel áll egymáshoz; lehetséges, hogy közös kasmírí v á l t o z a t r a m e n n e k vissza. Az eredeti m ű n y e l v e állítólag a paisácsí n e v ű (ismeretlen) p r á k r i t tájszólás volt. A m ű keretelbeszéléses volt: a k e r e t U d a j a n a király házasságáról, m a j d f i á n a k , N a r a v á h a n a d a t t á n a k szerelmi k a l a n d j a i r ó l és a szellem e k k i r á l y s á g á n a k elnyeréséről szólt. A keretbe s z á m o s mese — főleg szerelmi t ö r t é n e t — v o l t beágyazva. O írod.: F . Lacőte: E s s a i s u r G u n á d h y a et la 5*

67

GUNDU tónelem értelmét a kozmikus összemberben kereste, a k i b e n t e s t e t ölt az emberi lét hivatása. A z istenember megjelenésének költői m e g f o g a l m a z á s á t l á t t a -Daniéban, Shakespear e-ben, Goethében, a világtörténet n a g y j a i közül pedig N a g y (Sándorban, C a e s a r b a n és Napóleonban; ezek az alakok szerinte képesek v o l t a k a r r a , hogy t ö r t é n e l m i t e t t ü k b e n v a g y é l e t m ű v ü k b e n jelképekbe sűrítve megszólaltassák az e m b e r i lót örök, megold a t l a n titkait. A l k o t á s u k ezért magasr e n d ű költészet, a m e l y e t Gundolf ped á n s alapossággal el is választ az egyes k o r o k t á r s a d a l m i valóságához t a p a d ó , szociális ós morális s z e m p o n t o k k a l mérh e t ő , és ezért a l a c s o n y a b b r e n d ű n e k tek i n t e t t irodalomtól (így Balzac, Dickens e p i k u s prózájától). Á k u l t ú r a ós az irod a l o m t ö r t é n e t é n e k a lót értelmét szimb ó l u m o k b a sűrítő géniuszok a l a k j a i köré t ö r t é n ő rendezése egyrészt kiteljesíti a szellemtörténetnek a személyiség abszolutizálására i r á n y u l ó t e n d e n c i á j á t , a m e l y m á r Sprangernak. a s z u b j e k t í v szellem t ö r t é n e l m i h i v a t á s á r ó l szóló t a n í t á s á b a n b e n n e rejlett, m á s r é s z t a z o n b a n kiikt a t j a a korszellem f o g a l m á t és az egész szellemtörténész fejlődéselméletet, s nemcsak az i r á n y z a t historizmusát s z ü n t e t i meg, h a n e m a tényleges történelmi szemléletet is. A n a g y egyéniség k u l t u s z a egy sajátos f a j m í t o s z megteremtésével is párosul: Gundolf szerint az arisztokrat i k u s George a n é m e t s é g szellemét megszólaltató igazi n é p i költő, akinek görögségeszménye az a n t i k kalokagathia egyetlen modern r e p r e z e n t á n s á b a n , k o r a ném e t i f j ú s á g á b a n ölt testet. O 1908 ós 1914 között l e f o r d í t o t t a Shakespeare drám á i t ; Shakespeare-kutatásait Shakespeare, sein Wesen und, Werk ('Shakespeare, lénye és m ű v e ' , 1928) c. m u n k á j á b a n összegezte. T ö b b t a n u l m á n y á n a k t á r g y a Caesar: Caesar in der deutschen Literatur ('Caesar a n é m e t irodalomban', 1904); Caesar. Geschichte seines Ruhms ('Caesar. H í r n e v é n e k t ö r t é n e t e ' , 1924); Caesar im 20 Jahrhundert ('Caesar a 20. századb a n ' , 1924). O E g y é b m ű v e i : Hölderlins Afchipelagus ('Hölderlin Archipelag u s a ' , 1911); Stefan George (1920); Dichter und Helden ( ' K ö l t ő k és hősök', 1921); Heinrich von Kleist (1923); Martin Opitz (1923); Hutten, Klopstock, Arndt (1924); Andreas Gryphius (1927); Paracelsus (1927); Romantiker ('Romantikusok', 1930). Utolsó éveiben F r . Wedekinddel és Rilkével is foglalkozott. H a g y a t é k á b ó l ú j a b b írások is k e r ü l t e k elő. Levelezéséből L. Helbing és C. V. Boch a d o t t ki egy-egy k ö t e t e t (1963, 1965). O írod.: G u n d o l f - H e f t der Zeitschrift E u p h o r i o n ,

(1921); Turóczi-Trostler J . : Gundolfj u b i l e u m (Nyűg, 1930, 14.); uő: Gundolf és az ú j n é m e t i r o d a l o m t u d o m á n y ( E r d H e l , 1931, 8.); V. A. Schmitz: F r i e d r i c h Gundolf (1931); O. Regenbogen: F r i e d r i c h Gundolf z u m Gedáchtnis (1932); O. Höller: F r i e d r i c h Gundolf u n d d a s J u d e n t u m in der L i t e r a t u r w i s s e n s c h a f t (1940); O. H e u s c h e l e : Friedrich Gundolf. W e r k u n d W i r k e n (1947); V. A. S c h m i t z : Gundolf (1965); H . L u k á c s B o r b á l a : Szell e m t ö r t é n e t és i r o d a l o m t u d o m á n y (1971). Poszler György Gundov, D i m i t a r ( K a t u n i s t a , 1906. n o v . 26. — ): bolgár költő. G i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i t V á r n á b a n végezte, m a j d a Szófiai Szabadegyetem h a l l g a t ó j a volt. Tisztviselőként dolgozott. 1926 ó t a p u b likál. A felszabadulás u t á n a Bolgár írószövetségben és az Otecsesztven front szerkesztőségében dolgozott. K o r á b b i írásainak szociális p r o b l e m a t i k á j á t a paraszti élet szeretetteljes ábrázolása vált o t t a fel. O G y ű j t , kiad.: Izbranni sztihotvorenija ('Válogatott versek', 1958). O M a g y a r u l : 1 — 1 vers (D. Boikliev, Bolgár költők antológiája, 1938; J á v o r s z k y B., N a g y v , 1964, 1.). Juhász Péter Gundulic [gwndulity], I v a n (Dubrovnik, 1589. j a n . 8.—uo., 1638. dec. 8.): h o r v á t költő. Előkelő patríciuscsalád s a r j a . A d u b r o v n i k i g i m n á z i u m olasz igazgatója, C. Gamilli s z e r e t t e t t e m e g vele későbbi példaképét, T. Tassát. Számos m a g a s tisztséget t ö l t ö t t be a d u b r o v niki k ö z t á r s a s á g b a n . O A l e g n a g y o b b d u b r o v n i k i költők közé t a r t o z i k . írt mitológiai d r á m á k a t , p á s z t o r j á t é k o k a t , szerelmes, vallásos ós alkalmi verseket, elbeszélő költeményeket. H a r m i n c é v e s koráig az olasz reneszánsz ihletésében a l k o t t a szerelmes verseit és szerelmi t á r g y ú klasszikus mitológiai d r á m á i t . Tíz d r á m á j a közül mindössze n é g y m a r a d t f e n n : a Diana, az Armida, a Prozerpina ugrábljena ('Az elrabolt P r o s e r p i n a ' ) és az Arijadna, ezek közül életében csak ez u t ó b b i k e r ü l t kiadásra (1633). E k o r a i m ű v e i j o b b á r a fordítások, átdolgozások v a g y á t v é t e l e k ókori latin, v a l a m i n t olasz k ö l t ő k — C. Claudianus, O. Rinuccini és T. Tasso — műveiből. Versei közül csak a Ljubavnik sramezljiv ('A s z e m é r m e s szerető') m a r a d t fenn, a m e l y G. Pretti A m a n t e timido c. m ű v é n e k átdolgozása. Második alkotói k o r s z a k a a vallásosság jegyében fogant. G y e r m e k ségétől egyházi nevelésben részesült, 1620 körül p e d i g egészen jezsuita befolyás alá került, s ez egészen e l f o j t o t t a b e n n e a reneszánsz gondolkozás áradó, s z a b a d 68

GUNDU támaszkodnia. Mélységesen elítéli a megvesztegethetőséget, a fényűzést, dicsőíti a nemesi erényeket. A dallamos verselés és a g a z d a g nyelvezet m e l l e t t a m ű v e t m a r a d a n d ó értékűvé teszi a velencei elnyomás a l a t t senyvedő D a l m á cia sorsán é r z e t t hazafias gond és a d u b r o v n i k i s z a b a d köztársaság erejébe v e t e t t hit, a m e l y n e k e l r a g a d t a t o t t himn u s z a a p á s z t o r j á t é k elején és végén m i n t e g y k e r e t b e foglalja az egész m ű v e t . A balkáni kereszténység felszabadításán a k eszméje lelkesíti az Osman c. húszénekes, r o m a n t i k u s hősi eposz megírására. Tasso M e g s z a b a d í t o t t Jeruzsálem é n e k f o r d í t á s á r a készült, de az 1621es chocimi c s a t a és Oszmán meggyilkolása a k t u á l i s a b b kérdések felé f o r d í t o t t a . A vitézi és pásztori-idillikus epizódok, harcoló nők, h ő s t e t t e k és párviadalok, ördögök, t ü n d é r e k , pásztorok csodás történetei mellett is a valóságos és sorsdöntő történelmi események és élő személyek a l k o t j á k az eposz gerincét. A m u l a n dóság érzése, a szerencse forgandóságáról f o l y t a t o t t elmélkedések szövik á t a m ű v e t . A szerb, lengyel és m a g y a r nép t ö r ö k h á b o r ú i b a n dicsőséget szerzett hőseinek megidézése fokozatosan b o n t j a ki a kereszténység sorsán érzett aggodalomból a délszláv és az egész szlávságot átfogó őszinte hazaszeretet. K ö n y nyed és dallamos nyolcas sorai, ragyogó költői nyelvezete, p o m p á s r e t o r i k á j a az Osmant h a t a l m a s költői alkotássá emelik, csak az elvont elmélkedések fékezik olykor lendületét. Az eposz befejezetlen m a r a d t , a 14. és 15. ének hiányzik; t ö b b m á s o l a t a m a r a d t fenn, a legrégebbi 1651-ből származik. O G y ű j t , kiad.: Stari pisci hrvatski ('Régi h o r v á t írók', 1877, 1912, 1913). O Magyarul: részlet a Dubravkából (Csuka Z., Világirodalmi Antológia, 3. köt., 1962); részletek az Osmanhól (Csuka Z., A szomszéd népek irodalma, 1962; u ő : Csillagpor, anto., 1971); 3 vers ( D u d á s K., Jugoszláv költők antológiája, 1963); 3 vers (uő, A s z e r b h o r v á t irodalom kistükre, 1969). O írod.: F . M. Appendini: Versione libera dell'Osmanide (1829); P . D u b r o w s k i : O J a n i é Gundilitsz (1842); A. Bza£ewski: J a n Gundulitsz i p o e m a t jego „ O s m a n " (1868); A. Pavic: Predgovor (Stari pisci h r v a t s k i , 1877); A. J e n s e n : Gundulic und sein „ O s m a n " (1900); D j . K ö r b l e r — M . R e s e t a r : P r e d govor (Stari pisci h r v a t s k i 1938); V. Setschkareff: Die Dichtungen Gundulié's u n d ihr poetischer Stil (1952); V. K . Zajcev: Isztoricseszkaja osznova i igyejn o j e szogyerzsanyije poemi I v a n a Gundulicsa „ O s z m á n " ( L i t y e r a t u r a szlav-

lendületét. Teljes szívvel elfogadván az egyház t a n í t á s á t a földi élet bűnös és hívságos voltáról, költészetét a töredelm e s b ű n b á n a t és alázat h a n g j a h a t j a á t , errről tanúskodik a Pjesni pokorne kralja Davida ('Dávid király b ű n b á n ó énekei', 1621) 1620-ban í r t előszava. B á r „hivalgó és ü r e s " verses d r á m á i t n a g y sikerrel játsszák, m e g t a g a d j a őket, m i n t a „sötétség szülötteit", és csak vallásos költeményeit, ,,a fény g y e r m e k e i t " vallja m a g á é n a k . A Dávid királyt az Od veliöanstva bozijeh ('Az I s t e n mindenhatóságáról') követte, m a j d m e g j e l e n t gondolati l í r á j á n a k legszebb d a r a b j a , a Suze sina razmetnoga ('A tékozló f i ú könnyei', 1622). A tékozló f i ú ismert bibliai t ö r t é n e t é t h á r o m énekben, „siral o m b a n " — bűnbeesés, eszmélkedés, megtérés — í r j a le, át- m e g átszőve a t ö r t é n e t e t az élet, a földi örömök és gyönyörűségek hiábavalóságáról, a m ú landóságról, v a l a m i n t a b ű n b á n a t , vezeklés és megtisztulás szükségességéről folyt a t o t t töredelmes elmélkedésekkel. í g y a m ű t u l a j d o n k é p p e n lírai reflexiók füzérévé válik egy olyan lélek ú t j á t követve, amely éppoly szenvedélyes vezeklésében, m i n t volt vétkeiben. A k ö l t e m é n y nyolc szótagból álló hatsoros versszakokból épül. G. B. Marini b a r o k k o s pomp á j á b a n t ü n d ö k l ő stílusa, á r a d ó szógazdagsága, a költői képek, p á r h u z a m o k és ellentétek, szójátékok h a l m o z á s a , emelk e d e t t nyelvezete a m ű v e t a virtuóz dubrovniki költészet csúcsára emeli. A m éppen ezek a stíluselemek, a szónokiasság, a csengő-bongó zeneiség, az érzelm e k e t elnyomó elmélkedések teszik a m ű v e t kissé erőtlenné is. Gundulic m ű vészetében a z o n b a n a d u b r o v n i k i valóság, a török elnyomás a l a t t n y ö g ő kereszténység és elsősorban a szláv népek helyzetének súlyos volta h a m a r o s a n h á t t é r b e szorította a vallási r a j o n g á s t . H a r m a d i k alkotói korszakában k e l e t k e z e t t k é t legjelentősebb, világi t á r g y ú m ű v é b e n , a Dubravka (1628) c. verses d r á m á b a n és az Osman c. eposzban n a g y hévvel fordul kora égető problémái felé. A szabadság eszméje és a szláv, elsősorban a délszláv népek iránti szeretet lelkesíti, a moszlim török veszedelem fenyegetését a kereszténység eszméivel ellensúlyozza. A Dubravka háromfelvonásos, allegorikus p á s z t o r j á t é k , a m e l y b e n harmonikus egységbe olvadnak a mitológiai drám a , a klasszikus p á s z t o r j á t é k és a kor valóságának elemei. Az idillbe Gundulié k o r t á r s a i n a k szóló, fontos m o n d a n i v a lót r e j t : a dubrovniki köztársaságnak, h a fenn a k a r m a r a d n i , a r á t e r m e t t és erkölcsileg feddhetetlen nemességre kell 69

GUNER Grundprobleme der israelitischen Literaturgeschichte ('A h é b e r i r o d a l o m t ö r t é n e t alapkérdései', Deutsche L i t e r a t u r z e i t u n g , 27. köt., 1906), szintetikus-alkotó héber i r o d a l o m t ö r t é n e t e t k í v á n t a csak szótválasztó forráselemzés helyett; ennek jegyében dolgozta k i h é b e r irodalomt ö r t é n e t é t is: Die israelitische Literatur (Die K u l t u r der G e g e n w a r t I . 7., 1906). O F ő b b m ű v e i még: Die WirkungendesHeiligen Geistes ('A Szentlélek megnyilvánulásai', 1883); Schöpfung und Ghaos in Urzeit und Endzeit (Teremtés és káosz az ősi és a végső k o r b a n ' , 1895); Genesis (1901; 3. k i a d . 1910); Zum religionsgeschichtlichen Verstándnis des Neuen Testaments ('Az Újszövetség vallástörténeti értelmezéséhez', 1903); Beden und Aufsatze ('Beszédek és cikkek', 1913); Das Marchen im Altén Testament ('A mese az Ószövetségben', 1917); Die Propheten ('A p r ó f é t á k ' , 1917); Die Psalmen ('A zsoltárok', 1926); Einleitung in die Psalmen ('Bevezetés a zsoltárokba', p o s z t u m u s z m ű , kiad. J . Begrich, 1933). O E m l é k k ö n y v e : E u c h a r i s t é r i o n H . Gunkel (1923). O írod.: K . Galling: V o m Lebenswerk H . Gunkels (Zeitschrift f ü r Missionskunde und Religionswissenschaft 47. köt., 1932); H . J . K r a u s : Geschichte der historisch-kritischen E r f o r s c h u n g des Altén T e s t a m e n t s (1956); W . B a u m g a r t ner: Z u m 100. G e b u r g s t a g von H . Gunkel (Vetus T e s t a m e n t u m , Suppl. N° 9, 1963). Komoróczy Géza

janszkih narodov, 1957); M. P a n t i ó : P r e d g o v o r (I. Gundulic: Osman, 1967). Éivojin BoSkov Gunert, J o h a n n (Mödritz, B r ü n n mell e t t , 1903. j ú n . 9. — ) osztrák költő, fordító. Bécsben nevelkedett fel, m a is o t t él. Tisztviselőként dolgozott, szerkesztőségekben t e v é k e n y k e d e t t , az osztr á k népművelési intézet lektora, m a j d a bóesi városi k ö n y v t á r osztályvezetője volt. H a z á j a irodalmi életének többszörösen k i t ü n t e t e t t képviselője. O Gond o s a n formált, a h a g y o m á n y o k h o z közelítő költészete tisztult, h u m a n i s t a érzésvilágot fejez ki. A kor romboló erőivel az e m b e r i kulturális örökség elkötelező t u d a t á t szegezi szembe. F o r d í t ó i (francia ós m a g y a r líra), kiadói ós irodalomnépszerűsítő m u n k á s s á g o t is f o l y t a t . O F ő b b m ű v e i : Irdische Litanei ('Földi litánia', költ.-ek, 1945); Das Leben des Malers Vincent van Gogh ('Vincent v a n Gogh festő élete', költ., 1949); Aller Gesang dient dem Leben) 'Minden é n e k az életnek szól', költ.-ek, 1956); Landschaft und Naturgefühl in Rilkes Lyrik ( ' T á j és termószetérzés Rilke l í r á j á b a n ' , 1956); Inschrift tragend und Gebild ('Feli r a t o t s k é p e t viselők', költ.-ek, 1958); Kassandra lacht ( ' K a s s z a n d r a n e v e t ' , költ.-ek, 1962). O Magyarul: 5 vers (Kalász M., S z á z a d u n k osztrák l í r á j a , a n t o . , 1963); 6 vers (Kalász M., O s z t r á k k ö l t ő k antológiája, 1968). guni:

fekete-afrikai

Komáromi

Sándor

irodalmi

formák

gunki monogatari ('hadi feljegyzés-elbeszélés'); senki monogatari, szenki monogatari ('háborús feljegyzés-elbeszélés'): középkori j a p á n elbeszélő m ű f a j ; t á g a b b értelemben: h á b o r ú s időszakban játszódó jelentősebb eseményeket, d ö n t ő c s a t á k a t leíró irodalmi m ű v e k , egy-egy h á b o r ú s időszakot kínai írással, krónikaszerűen lejegyző k o r t ö r t é n e t i dokum e n t u m o k (Shömon-ki, Mutsu-waki stb.) ós egyes kiemelkedő t ö r t é n e t i személyiségek é l e t ú t j á t n y o m o n követő leírások (Gikei-ki, Soga monogatari stb.) összessége; s z ű k e b b é r t e l e m b e n : a középkori k a t o n a i nemesség (bushi v a g y samurai) véres h a r c o k á r á n való u r a l o m r a j u t á sát ábrázoló elbeszélő prózai m ű v e k (Högen monogatari, Heiji monogatari, Heike monogatari stb.) összefoglaló elnevezése. Á m ű f a j egyik legfontosabb jellemzője, hogy szóbeli előadásra s z á n t á k : katari-mono, azaz 'elbeszélő m ű ' , t e h á t a szó szoros értelmében v e t t „elbeszélés". Általában b u d d h i s t a szerzetesek, vándorló v a k énekesek a d t á k elő (öiwalantkísérettel), így a később le is jegyzett változatok érthetően t ö b b előadó „köz-

Gunkel, H e r m a n n (Springe, H a n n o ver köz., 1862. m á j . 23.—Halle, 1932. m á r c . 11.): n é m e t bibliatudós, irodalomt ö r t é n é s z . 1888-ban a göttingeni, 1889 és 1894 között a hallei egyetemen m a g á n t a n á r , 1894 és 1907 között Giessenb e n , 1907 és 1927, n y u g d í j a z á s a k ö z ö t t i s m é t H a l l é b a n professzor. A 20. sz.-i k r i t i k a i b i b l i a t u d o m á n y egyik legnag y o b b a l a k j a , aki az ókori keleti kult ú r á k felfedezéseit, a filológiai bibliak r i t i k a felhalmozott g a z d a g eredményeit, az összehasonlító vallástörténet a d a t a i t m i n d egy ú j ószövetségi irodalomtörtén e t i szintézis szolgálatába állította; a m ű fajelméleti, formai, költői elemzéseket történetileg konkréttá tette; a kortársi k u t a t á s n a k — H . Gressmann ós az ú n . „ v a l l á s t ö r t é n e t i i s k o l a " —, de m á i g t e r j e d ő e n az u t ó k o r n a k is az ószövetségi és a n ó p m o n d a k u t a t á s m i n d e n t e r é n ú j i m p u l z u s o k a t a d o t t . Gunkel dolgozta ki a legmeggyőzőbben az ókori h é b e r irodalom m ű f a j a i n a k e s z t é t i k á j á t és t ö r t é n e t é t . P r o g r a m a d ó értekezése: Die 70

GUNNA r e m ű k ö d é s é t " viselik m a g u k o n , a m a ismert végleges f o r m á k k i a l a k í t á s á b a n a z o n b a n a középkori köznépi hallgatóközönség ízlése is erősen k ö z r e j á t s z o t t . A történeti a n y a g o t eléggé s z a b a d o n feldolgozó m ű v e k k ö z é p p o n t j á b a n elsősorb a n n e m egyes személyek, h a n e m i n k á b b egyes családok, nemzetségek, csoportok felemelkedése és b u k á s a áll, ebben t e h á t eltérnek a közismert hősejooszoktól. A m ű f a j a 13. sz. d e r e k á n élte v i r á g k o r á t , klasszikus p é l d á j á n a k a Heike monogatarit tekintik. A k o r á b b i u d v a r i ariszt o k r á c i á t fokozatosan h á t t é r b e szorító, h a t a l o m r a kerülő k a t o n a i nemesség ú j irodalmának r e p r e z e n t á n s m ű f a j a . Holla István

ket. 1955 ó t a t ö b b költői d í j a t nyert. Olyan költői f o r m á k k a l kísérletezik, amelyek nyers r e t o r i k á v a l igyekeznek h a t n i az emberek a k a r a t á r a . Touch ('Érintés', 1967) c. k ö t e t é n e k egyik költeménye, a Misanthropos az a t o m h á b o r ú u t á n i utolsó embert á l l í t j a elénk. O E g y é b verskötetei: Poems ('Költemények', 1953); Fighting Terms ('A h a r c feltételei', 1954); The Sense of Movement ('A mozgás érzete', 1957); My Sad Gaptains ('Szomorú kapit á n y a i m ' , 1961); A Geography ('Földrajz', 1966). O M a g y a r u l : 1 — 1 vers (Kálnoky L., N a g y v , 1961, 7.; T ó t h Eszter, Nagyv, 1964, 12.; K á l n o k y L., É v g y ű r ű k , anto., 1967). O írod.: A. B r o w n j o h n : The Poetr y of T h o m G u n n (The L o n d o n Magaziné, 1963, 3.).

Gunn [gán], Neil Miller ( D u n b e a t h , 1891. nov. 8. — ): s k ó t író. Halászcsaládb a n született, a skót Felföld gyermeke. E l e t e egy részében az á l l a m a p p a r á t u s b a n dolgozott, főleg L o n d o n b a n és E d i n b u r g h b e n . 1937-ben visszavonult, és m é g a b b a n az évben James Tait Black-díj&t n y e r t Highland River (,Felföldi folyó') c. regényével. A z ó t a csak az i r o d a l o m n a k él. O A Felföld m i n d e n n a p i életéből m e r í t ő regényei s a j á t o s életérzés jegyeit viselik m a g u k o n , a kelta lélek ősi rejtelmeit b o n t o g a t j á k . L e g j o b b a n sikerültek a gyermekkorral foglalkozó művei. A regényeken kívül elbeszéléseket, egyfelvonásosokat, önéletrajzot, ú t i k ö n y v e k e t is t e t t közzé. O F ő b b m ű v e i még: Grey Goast ('Szürke p a r t ' , reg., 1926); Hidden Doors ( ' R e j t e k a j t ó k ' , elb.-ek, 1929); Morning Tide ('Reggeli ár', reg., 1931); Whisky and Scotland ('Whisky és Skócia', tan., 1935); Ghoosing a Play: A Gomedy of Gommunity Drama ('Darabválasztás : a közösségi d r á m a komédiáj a ' , színmű, 1938); Wild Geese Overhead ( ' F e j ü n k felett v a d l u d a k ' , reg., 1939); Storm and Precipice ('Vihar és szakadék', n l a - g y ű j t . , 1942); The Serpent ('A kígyó', reg.,' 1943); The Shadow ('Az á r n y é k ' , reg., 1948); The White Hours and Other Stories ( ' F e h é r órák ós m á s elbeszélések', 1950); The Well at the World's End ( ' K ú t a világ végén', ú t i r a j z , 1951); The Other Landscape ('A másik t á j ' , reg., 1954); The Atom of Delight ('A derű a t o m j a ' , önéletrajz, 1956). O írod.: K . Wittig: T h e Scottish T r a d i t i o n in L i t e r a t u r e (1958); A. Scott a n d D. Gifford: N . M. G u n n , t h e m a n a n d t h e writer (1972).

Gunnar Benediktsson [gwnár. . . ] ; Gunn a r Benediktsson (írásváltozat); (Vidbord, D K - I z l a n d , 1892 — ): izlandi író, publicista, történész. 1930-ban o d a h a g y t a kis p a p i állását, és alapító t a g j a lett a K o m m u n i s t á k I z l a n d i P á r t j á n a k . Elsősorban — f é l t u c a t regényével — n e m is szópíróként jelentős, h a n e m m i n t a honi k o m m u n i s t a mozgalom talán legm ű v e l t e b b publicistája, t a n u l m á n y í r ó j a , szónoka. L e g f o n t o s a b b tanulmánykötete: Skilningstré góds og ills ('A t u d á s f á j a ' , 1939). T ö r t é n é s z k é n t korszakosnak m o n d h a t ó I z l a n d 1940 és 1949 közti t ö r t é n e l m é t elemző m o n o g r á f i á j a : Saga pin er saga vor ('A t e történelmed a m i t ö r t é n e l m ü n k ' , Í952), v a l a m i n t az Izlandi N é p h a t a l o m 13. sz.-i lehanyatlását t á r g y a l ó négy, m a r x i s t a szellemű terjedelmes k ö n y v e (1954 — 1967). Bernáth István Gunnar Gunnarsson [gwnár gimárszon]; G u n n a r Gunnarsson (írásváltozat); (ValjDjófsstadur, K - I z l a n d , 1889. m á j . 18. —): izlandi író, aki műveinek j a v á t d á n nyelven a l k o t t a . Parasztfiú, írói a m b í c i ó k k a l f ű t v e , a szűk izlandi nyelvközösségből kilépve, 1907-ben Dániába k ö l t ö z ö t t . R ö v i d ideig népfőiskolára j á r t , m a j d 3—4 éves létfenntartási küzdelem u t á n világszerte sikeres regényekkel l é p e t t elő. Csak 1939-ben költözött vissza I z l a n d r a , előbb gyerekkora t a n y á j á r a , m a j d 1949-ben R e y k j a v í k b a ; hazaköltözése ó t a ismét izlandiul ír. O A 20. sz.-i izlandi irodalom egyik legnagyobb, világhírességre t ö r t prózaírója. Az á t t ö r é s t jelentő első m ű v e Borgslaegtens historie ('A Borg-beli nemzetség története', regénytetralógia, 1912 — 1914: Nádass J . , K o p o g j a t o k és b e b o c s á t t a t á s t nyertek, 1930) m é g romantizáló, szomorkás-humoros nézőpontból szembesít egy paraszt nemzetséget a d á n gazdasági

Abádi

Nagy

Zoltán

Gunn [gán], T h o m (Gravesend, 1929. aug. 29. — ): angol költő. Cambridgeben ós S t a n f o r d b a n t a n u l t . Az irodalomból él, n e m szereti a kötöttsége71

GUNNA e l n y o m á s a l a t t is egyre iparosodó izlandi k ö r n y e z e t b e n . E z a könyve, t a l á n érték e i t is túlszárnyalóan, v á l t világhírűvé: t u c a t n y i fordítása v a n , az 1920-as évekb e n m e g is filmesítették. F ő m ű v e , egyb e n a hírneves izlandi prózaírás egyik oszlopa: Kirken paa Bjerget ('A h e g y i t e m p l o m ' , ötrészes regény, 1923 — 1928), önéletrajzi alapozású, a g y e r m e k k o r á tól í r ó v á válásáig t e r j e d ő éveket öleli fel, d e szóles kipillantású társad a l o m r a j z is, ós az emlékezéstechnikának olyan sodró ólmónyű lélektani-lírai v í v m á n y a , h o g y „ a k á r P r o u s t is í r h a t t a v o l n a " (Laxness). Az 1. világháború és a r á k ö v e t k e z ő évek humanista-expresszionista kísérletezései, világnézeti válságok u t á n írói energiájának legnagyobb részét a középkori Izland legfontosabb a l a k j a i ról, eseményeiről szóló, á l t a l á b a n n a g y m ű v é s z i értékű t ö r t é n e l m i regények írás á r a f o r d í t o t t a . A 12 k ö t e t r e t e r v e z e t t , ú n . Landnám ('Honfoglalás') sorozatból m á i g 8 készült el: Edbrodre ('Esküvel f o g a d o t t testvérek', 1918); Svart-fugl ( ' F e k e t e m a d á r ' , 1929); Jón Árason (1930), Jord ('Föld', 1933); Hvide-Krist ( ' F e h é r Krisztus', 1934); Oraamand ('Szürke e m b e r ' , 1936); Heidaharmur ('Fennsíki gyász', 1940); Sálumessa ('Gyászistentisztelet', 1953). Megjelentetett m é g 7 elbeszélés-, 2 verseskötetet, és n é h á n y s z í n m ű v é t is j á t s z o t t á k . F ő b b regényeit H . Laxness f o r d í t o t t a izlandira. O E g y é b , d á n u l írt f ő b b regényei: Salige er de enfoldige, (1920: G. B e k e M., A v u l k á n á r n y é k á b a n , ó. n.); VikivaJci (izlandi t á n c o l t verses m ű f a j neve, 1932); Brimhenda ('Hullámtörés-tengermorajszerű k ö l t e m é n y ' , 1954). O Gyűjt, kiad.: Bit Gunnars Gunnarssonar ('Gunnar G u n Skáldverk n a r s s o n írásai', 1941 — 1957); Gunnars Gunnarssonar ('Gunnar G u n n a r s s o n irodalmi m u n k á i ' , 1963 —1964). O M a g y a r u l még: 5 elb. (Hetyey J . : A k i r á l y f i , 1930). O írod.: P . H e s s e l a a : G u n n a r Gunnarsson (Essays, 1924); O. Gelsted: Gunnar G u n n a r s s o n (1926); K j . E l f e l t : Gunnar Gunnarsson (1927); St. A r v i d s o n : G u n n a r Gunnarsson, isl a n n i n g e n (1960); B j á r n i Benediktsson f r á H o f t e i g i : S t a d r e y n d og h u g s m i d (Tímarit Máls og Menningar, 1971). Bemáth

fokozott figyelem a közép- és keleteurópai jelenségek i r á n t , v a l a m i n t szenvedélyes antipozitivizmus. O F ő b b művei: Vardagsljud—evighetsackord ('Közn a p i hangok — örökké való összhang', krit. írások, 1959); De stora utopistema ('A n a g y u t ó p i s t á k ' , t a n . , a n t o . , 1962); Arbetarrörelsens genombrottsár i dokument ('A m u n k á s m o z g a l o m á t t ö r é s é n e k évei d o k u m e n t u m o k b a n ' , t ö r t . t a n . és g y ű j t . , 1965); Byssland 1917 ('Oroszország 1917', t ö r t . tan., 1967); Dikten och demonerna ('A k ö l t e m é n y ós a d é m o n o k ' , t a n . - o k , 1969); Georg Lukács (monogr., 1969). O írod.: B . Christofferson: S v e n s k a kritiker och deras m e t o d e r (1962). Bemáth István Gunnlaugs saga ormstungu [günlöjhsz szaga o r m s z t u n g ü ] ('A kígyónyelvű Günnlaugr t ö r t é n e t e ' ) : a n o n i m izlandi prózai t ö r t é n e t 1270 t á j á r ó l . A saga-irodalom nemzetségi sagák m ű f a j á h o z tartozik. Címhőse, a „ b á j a t l a n , terpeszkedő, k e m é n y természetű ' költő hosszú éves honi és külföldi — költői és p á r b a j o z ó — k a l a n d o k b a n a l a t t a m a r a d ugyan vetélytársának, egy másik költőnek, kivéve, hogy ez u t ó b b i felesége, gyerekkorától haláláig G u n n l a u g r ö t szereti. Az érdekes m ó d o n m á r p r o v á n s z i trub a d ú r jellegzetességeket is t a r t a l m a z ó , a m ű f a j átlagától enyhe r o m a n t i k u s s á g á val elütő „ k i s r e g é n y " k i t ű n ő kompozíciójával, reális emberábrázolásával a legnépszerűbb sagák közé t a r t o z i k . K ü lön nagy értéke a korabeli költői gyakorlat és szokások bensőséges feltárása. 1775-ös első n y o m t a t á s a ó t a m é g 22 kiadásban, v a l a m i n t 14 n y e l v r e leford í t v a 66 alkalommal jelent m e g . Az ism e r t n é m e t író, F . de la M o t t e Fouqué 1826-ban h á r o m k ö t e t e s r e g é n y t írt belőle. O L e g j o b b kiad.: F i n n u r Jónsson (1916); S. N o r d a l (1938); H . Reuschel (1957). O írod.: B j ö r n M. Ólsen: Om Gunnlaugs saga o r m s t u n g u (1911); W . v a n E e d e n : Sagaonderzoek en de Gunnlaugs saga (1941); D. H o f m a n n : Gunnlaugr ormstunga nordisch-englische Lehnbeziehungen der Wikingerzeit (1955); B j á r n i E i n a r s s o n : Skáldasögur (1961). Bemáth István Güntekin, R e ^ a t N u r i ; Resat Nuri (írói n é v k é n t h a s z n á l t keresztnév); (Ist a n b u l , 1886 —London, 1956. dec. 7.): t ö r ö k író. F r a n c i a szakos t a n á r , tanfelügyelő, képviselő, n é p m ű v e l é s i főfelügyelő, m a j d P á r i z s b a n k u l t ú r á t tasé. A 2. világháború u t á n elbeszélésekkel és színházi k r i t i k á k k a l jelentkezett, hírnevet a z o n b a n m á i g is legnagyobb h a t á s ú m ű v e , a f o l y t a t á s o k b a n megjelenő

István

Gunnarson [günárson], G u n n a r ; G u n n a r J ú l i u s Gunnarson (teljes név); (Stockh o l m , 1918. j ú n . 6. — ): svéd irodalomt u d ó s , kritikus, filozófus. Bölcsészdipl o m á j a ó t a k ö n y v k i a d ó i szerkesztőként él. O M i n d h á r o m szakterületén a h o n i k o m m u n i s t a mozgalom egyik legnevesebb és legjobb alkotója. Sajátosságai: 72

GUNYD k á r o m l á s n a k h a t . Vidám bordalai és diákdalai m a is élnek. N e m f o g a d j a el, hogy a föld a siralom völgye és megzengi még a d o h á n y dicséretét is. O Goethe szigorúan elítéli é l e t m ó d j á t , de költői érdemeit s n a g y tehetségét szinte elsők é n t m é l t a t j a . K é t versét Mozart zenésítette meg. O G y ű j t , kiad.: Deutsche und lateinische Gedichte ( ' N é m e t és latin k ö l t e m é n y e k ' , 1724 — 1735); kritikai kiadás 1930 —1937; Werke ('Művei', 1958). O M a g y a r u l : 2 vers (Szabó L., A n é m e t irodalom kincsesháza, anto., 1941); 1 vers (Faludy Gy., E u r ó p a i költők antológiá j a , 1946); 2 vers (Szabó L., Örök barátaink, a n t o . , 1958); 1 vers (Babits M., Versfordítások, anto., 1961); 3 vers (Miskolczy L., Vidor M., Világirodalmi Antológia, 3. k ö t . , 1962); 6 vers (Szabó L., Berezeli A . K . , T ó t h B. stb., N é m e t költ ő k a n t o l ó g i á j a , 1963); 2 vers (Jékely Z., R ó n a y Gy., A világirodalom legszebb versei, a n t o . , 1966): 1 vers ( K á l n o k y L., Virágzó t ü z e k , anto., 1970); 1 vers (Hajn a l G., K a l a n d o z á s o k , anto., 1971). O írod.: H . H o f f m a n n : J o h a n n Christian G ü n t h e r (1929); H . D a h l k e : J o h a n n Christian G ü n t h e r . Seine dichterische E n t w i c k l u n g (1960). Némedi Lajos

(Jahku§u ('Ökörszem', reg., 1922) hoz o t t számára. Regényeinek színtere a török vidék, a kis- és n a g y v á r o s o k jellegzetes típusokkal, erkölcsökkel és gondolkodásmóddal, hiteles anatóliai atmoszférával. Az érzelmi és a t á r s a d a l m i k a p csolatok foglalkoztatják, novelláiban hum o r a is megcsillan. Regényei, elbeszélései, színdarabjai, cikkei, fordításai és átdolgozásai m i n t e g y száz k ö t e t e t tesznek ki. H a l á l a u t á n felesége ú j r a k i a d t a m ű veit 24 k ö t e t b e n (1957 — 1961). O E g y é b főművei: Sönmü§ Yíldízlar ('Kihunyt csillagok', elb.-ek, 1923); Dudaktan Kalbe ('A szájról a szívbe', reg., 1925); Ye$il Gece ('Zöld éj', reg., 1928); Yaprak Dökümü ('Lombhullás', reg., 1930). O Magyarul: 1 nla (Tasnádi E . , Török elbeszélők, a n t o . , 1974). Tasnádi Edit Günther [g-ünter], Ágnes; Breuning (leánykori név); ( S t u t t g a r t , 1863. júl. 21.—Marburg, 1911. febr. 16.): n é m e t írónő. Marburgi teológiaprofesszor felesége volt. N a g y sikerű, giccses r o m a n t i k á j ú , szentimentális regényeiben á j t a t o s vallásos meggyőződése j u t kifejezésre. O Művei: Die Heilige und ihr Narr (reg., T á b o r i P . , A szent és r a j o n g ó j a , 1926); Von der Hexe, die eine Heilige war ('A boszorkány, aki szent volt', reg., 1913). o Magyarul: 1 vers ( K á l n o k y L., Virágzó tüzek, anto., 1970). Nagy Sándomé

Guntherus Cisterciensis [gwnterusz cisztercienzisz]; Günther vagy Günther von Pairis ( n é m e t n é v v á l t o z a t o k ) ; (13. sz. első fele): l a t i n u l alkotó n é m e t t ö r t é n e t író, eposzköltő ( í). Cisztercita szerzetes volt a felső-elszászi Pairis kolostorban. História Constantinopolitana ('Konstantinápolyi t ö r t é n e t ' ) c. m ű v é b e n a 4. keresztes h a d j á r a t (1204) t ö r t é n e t é t dolgozt a fel, a m e l y K o n s t a n t i n á p o l y elfoglalásához és az ú n . latin császárság megalapításához v e z e t e t t . Sokan neki t u l a j d o n í t ják a Ligurinus ('A lombard') és a Solymarius c. eposzokat. Az első, tíz énekes m ű n e k I , (Barbarossa) Frigyes n é m e t - r ó m a i császár a hőse, és főként a l o m b a r d o k elleni harcairól szól. A lomb a r d o k a t h í v j a a költő Liguresnek, főv á r o s u k a t (Milano) u r b s L i g u r u m n a k vagy L i g u r i n á n a k . I n n e n való az eposz címe. A töredékesen f e n n m a r a d t Solymarius (Sólyma, a görög Hierosolyma, ' J e r u z s á l e m ' szóból) az első keresztes h a d j á r a t t ö r t é n e t é t dolgozza fel. E k é t m ű szerzőségéről csak a n n y i bizonyos, hogy m i n d k e t t ő t u g y a n a z a költő írta, de h o g y ezt G u n t h e r u s n a k h í v t á k , s hogy é p p e n G u n t h e r u s Cisterciensisezel azonos, a b b a n megoszlanak a vélemények. Tarnai Andor

Günther [gwnter], J o h a n n Christian (Striegau, 1695. á p r . 8. —Jéna, 1723. m á r c . 15.): n é m e t költő. A p j a orvos volt, ő m a g a is o r v o s t a n h a l l g a t ó l e t t . K ö n n y e l m ű é l e t m ó d j a adósságokba sod o r t a . A p j a a versírás m i a t t k i t a g a d t a , szerelmében csalódott. B a r á t a i próbált á k elősegíteni t o v á b b t a n u l á s á t , de sikertelenül. V á n d o r p o é t a k é n t élt és h a l t m e g nyomorultul, fiatalon. O E g y gyenge fiatalkori d r á m á t ó l eltekintve csak lírai verseket írt a legkülönbözőbb m ű f a j o k b a n . A m a g a k o r á b a n jól i s m e r t é k Savoyai Eugérihez, í r t dicsőítő ó d á j á t a pozsareváci béke alkalmából (1718); m é l t á n jelenti n é m e t földön kezdetét az igazi heroikus költészetnek. A legmarad a n d ó b b a t szerelmi lírájával a l k o t t a . Legszebb verseit Leonorához (Eleonore Jachmann) írta. E dalok a barokk költészet és a m o d e r n e b b élménylíra h a t á r á n állnak, és a legszebbek felett a mélyen á t é l t egyéni érzés varázsa lebeg. Örömről és bánatról, b ú c s ú r ó l és az ú j r a egym á s r a találásról szólnak. O Vallásos versei n a g y küzdelemről t a n ú s k o d n a k , mel y e t a költő n y o m o r ú sorsával és s a j á t fékezhetetlen természetével vív. Hisz istenben, de hite t á v o l áll minden dogm a t i k u s vallástól, és sokszor i n k á b b isten-

gúny: á l t a l á n o s értelemben a kinevetés, kicsúfolás különböző f o r m á i b a n megnyilvánuló -»-attitűd. N e m formai, m ű 73

*

GUNYD faji, stilisztikai vagy esztétikai minőséget jelző k a t e g ó r i a t e h á t — a n e m z e t k ö z i s z a k i r o d a l o m b a n nincs is ilyen stilisztikai t e r m i n u s —, á m a stilisztikai eljárások, tónusok, m ű f a j o k (sőt versformák) kialak u l á s á n a k k e z d e t i szakaszában k i m u t a t h a t ó összefüggés van e f o r m á k és az általuk kifejezett attitűdök között. A gúny az egyik legáltalánosabb a t t i t ű d , érzelmi, viszonyulási forma, s a t ö b b i ilyen a t t i t ű d (pl. az elógikusság, rapszodikusság) m i n t á j á r a m e g p r ó b á l t á k e n n e k a stilisztikáját s m ű f a j a i t is m e g á l l a p í t a n i . De m i n t — m o n d j u k — a szeretet, gyűlölet s t i l i s z t i k á j a terén, i t t is csak n a g y általánosságban m e g f o g a l m a z h a t ó megállapításokig lehet eljutni, s a k k o r is csak ú g y , h a különbséget t e s z ü n k a g ú n y egyes f o k o z a t a i között. A m ű f a j h o z , m ű n e m h e z való kötés pedig m é g erőszakoltan sem lehetséges, m i v e l a g ú n y a verses és p r ó z a i m ű f a j o k szinte m i n d egyikében szerephez j u t h a t . H á r o m form á t , f o k o z a t o t szoktak megkülönbözt e t n i (a v a l ó s á g b a n az egyes k a t e g ó r i á k o n belül m é g igen sok a l k a t e g ó r i á r a kell t e k i n t e t t e l lenni). A g ú n y b á r m e l y f o k á n , bármely f o r m á j á b a n azonban alapvető a viszonyulás elidegenedett jellege: a beszélő, az író n e m azonosul, n e m érez semmi közösséget, e g y ü t t é r z é s t a kigún y o l t személlyel, dologgal (ellenkező esetben m á r a -*humor, évődés, -+enyelgés különböző f o r m á i v a l van dolgunk). O 1. A nyílt gúny a legáltalánosabb — s legkevésbé m ű v é s z i — f o r m á j a a g ú n y n a k . A sokféle v á l t o z a t közül legalább k e t t ő t m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n i , a) A g ú n y b a n a g ú n y t űző részéről mindig v a l a m i fölényérzés n y i l v á n u l meg. Á m h a a k i g ú n y o l t bármily o k n á l fogva (pl. t á r s a d a l m i helyzet, t e s t i h i b a stb.) k i s z o l g á l t a t o t t helyzetben v a n , a gúnyolódás a kollekt í v etika a l a p j á n visszafordul a g ú n y t űzőre, n e m k e l t h e t nevetséges h a t á s t . N e m jelenti ez a z t , hogy ennek a g ú n y n a k m ű v é s z i ábrázolása, stiláris u t á n zása lebecsülendő művészi t e l j e s í t m é n y lenne (pl. Arany J . Toldijában G y ö r g y gúnyolódása Miklós fölött, v a g y a Toldi estéjében az a p r ó d o k gúnyolódása az agg Toldi öregségén, ősz voltán). Ilyenkor a z o n b a n az író mindig a m é l t a t l a n u l k i g ú n y o l t személy, ügy oldalán v a n . Efféle k ö z v e t e t t n y í l t g ú n y van g y a k r a n pl. Cervantes Don Q u i j o t é j á b a n , v a g y Heine A t t a Trolijában. — b) Egészen m á s f o r m á j a a nyílt g ú n y n a k az, a m i k o r a g ú n y gyökere a visszásságok, hib á k m i a t t i felháborodás és a v á l t o z t a t á s igénye. E z esetben a kigúnyolt o b j e k t í v e rendszerint fölényben van, de a művész a m ű v é s z e t e r e j é v e l ezt a helyzetet meg-

v á l t o z t a t j a : k i m u t a t j a , h o g y hamis, igazs á g t a l a n fölény ez, a k i g ú n y o l t személy (dolog, ügy) helye az etikai rangsor alsóbb régióiban van. Minden ilyen g ú n y t r ó n f o s z t á s és f o r r a d a l o m : az igazság, m é l t á n y o s s á g győzelme. A h a t a l m a s , tisztelt b á l v á n y tehetetlenségének, értéktelenségének leleplezése t á r s a d a l m i , emberi: etikai örömérzéssel, a nevetségesség egy f a j á v a l jár e g y ü t t . Az efféle érték fosztás ú g y valósítható m e g legjobban, h a a kigúnyolandó t u l a j d o n s á g o k a t , jelenségeket a valóságosnál m é g erősebb k o n t r a s z t b a állítjuk a hiteles értékekkel, úgy, hogy a m a z o k szinte irreálissá, a valóságtól elszakadtan t o r z z á , következésképpen nevetségessé v á l n a k . E z é r t j u t n a g y szerep a b á n t ó , sértő, lealacsonyító, pejoratív hangulati, valamint a túlzó s z a v a k n a k , f o r d u l a t o k n a k . Ilyen eszközökkel vált ki a n y í l t g ú n y közvetlenül nevetséges h a t á s t pl. Petőfi királyokat csúfoló verseiben v a g y Voltaire kisregényeiben. E g ú n y f a j t á n a k bizonyos m ű f a j o k különlegesen természetes kifejezői, m i n t pl. az invektíva, a pamflet, a paszkvillus, g y a k r a n a szatíra ós a xénia is. O 2. Magasabb f o k ú , a művészi kifejezés többféle eszközét mozgósító g ú n y f o r m a az ->-irónia, a m e l y b e n a forma az ellenkezőjót m o n d j a a n n a k , a m i t valójában közöl. O 3. K ü l ö n g ú n y f o r m a végül a -*• szarkazmus, az epés, maró, keserű g ú n y . O (-»-komikum) O írod.: Szigetvári I.: A k o m i k u m elmélete (1911); S. K i e r k e g a a r d : Ü b e r den Begriff der Ironie (1941); Mészáros I . : Szatíra és valóság (1953); E . Riesel: Abriss der deutschen Stylistik (1954); A . K e r n a n : T h e Cancred" Muse (1959); Szalay K . : Szatíra és h u m o r (1963); Szalay K . : A k o m i k u m b r e v i á r i u m a (1970). Martinkó

András

O Mivel a g ú n y főbb f a j t á i társadalomt ö r t é n e t i i g kései és viszonylag n a g y o b b fokú művészi t u d a t o s s á g r a vallanak, az ősköltészetben és a primitív irodalomban, de még a népköltészetben is igazán ritk á n t a l á l h a t ó k (gyakoribb az általános komikum, a tréfa és a vicc, csúfoló). Az ilyen t í p u s ú m ű f a j o k k ö z ö t t megemlíth e t ő az állandóbb jellegű gúnydal, az i n k á b b tréfás, m i n t gúnyos anekdota, a vaskosabb trufa. A népköltészet általános természetének megfelelően a dallam nélküli f o r m á k (pl. gúnyvers, gúnyirat) igen r i t k á k , n é h á n y g ú n y o s szólás kivételével. Történetileg a reneszánsz terjeszti el az antiklerikális gúnyolódást, m a j d az élesedő t á r s a d a l m i ellentétek az agrárproletárok és a m u n k á s o k folklórj á b a n számos korábbi a l k o t á s gúnyos 74

GUNYD vonásait megerősítik. A munkás folklór és a városi folklór ilyen értelemben gún y o s a b b a parasztfolklórnál. O M. M. Bahtyin elképzelése a menipposzi szatíra és a karneváli költészet a l a p j á n egy önálló gúnyos irodalmi ábrázolásmódot tételez fel, a m e l y különösen a városi k u l t ú r á b a n a középkor f o l y a m á n bontakozott ki. E n n e k fontosságát különösen a dráma és a színjátékszerű szokások t a n u l m á n y o z á s a igazolja: i t t különféle közösségi cselekmények g y a k r a n valamin e k (egyházi, világi h a t a l o m , t á r s a d a l m i egyenlőtlenség stb.) kigúnyolását a d j á k (pl. a farce). A n é p i s z í n j á t é k o k körében a hivatalos szokások g ú n y o s u t á n z á s a (paródia) figyelhető meg. O Mondan i v a l ó j á t t e k i n t v e a g ú n y a korai t á r s a d a l m a k b a n a s a j á t közösséggel szemben álló természeti erők, m a j d a kívülálló közösségek ellen fordul (trickstertörténet, kultúrhérosztörténet), ahol azonban a kicsúfolt főszereplő egyben kedvelt, rett e g e t t és k o m o l y a n v e t t is. E n n e k a nyom a i m e g t a l á l h a t ó k a mitologikus költészet isteneinek vetélkedéseiben, amelyek szókimondó, nemegyszer d u r v a vádaskodása g y a k r a n innen veszi eredet é t . A n a g y b i r o d a l m a k kialakulásuk idején e g y m á s ellen f o r d í t j á k a gúnyos r á g a l m a k jól ismert fegyverét, és az ellentétes t á r s a d a l m i osztályok is ezt teszik (legfeljebb az a különbség, hogy a lustaság, o s t o b a s á g és kapzsiság h í r é t a dolgozókról írásos t e r m é k e k , az uralkodó osztály t a g j a i r ó l szóbeli alkotások terjesztik). Az éles bírálat g y a k r a n külsőségekből indul, testi fogyatékosságok a t csúfol ki, de ehhez hozzákapcsolja az erkölcsi b í r á l a t o t is. Politikai p á r t o k ós i r á n y z a t o k g ú n y i r a t - i r o d a l m a gyakr a n m e r í t a népköltészet m á r bevált mintáiból (főként a hasonló célú antiklerikális és antifeudális szatirikus alkotásokból). O írod.: L . Frobenius: Der schwarze D e k a m e r o n (1910); S. R e h m : Dreitausend J a h r e W e l t h u m o r (1927); J . Lips: T h e Savage H i t s B a c k (1937); G. W . Allport —L. P o s t m a n : The Psychology of H u m o r (1947); O. Eberle: Cenalora(1954); P . R a d i n — K . Kerényi—C. G. J u n g : Der göttliche Schelm (1954); E . Lips: Weisheit zwischen Eis und Urwald (1959); J . St. B y s t r o n : K o m i z m (1960); G. Legm a n : R a t i o n a l e of t h e D i r t y J o k e (1968); Voigt V . : T r é f á s és h u m o r o s p r ó z a m ű f a jok (A m a g y a r népköltészet, 1974). Voigt

szűkebb értelemben egyszerű, r ö v i d , dal f o r m á j ú (s t ö b b n y i r e valóban énekelt) lírai költemény, amely egyes személyek e t , csoportokat, t á r s a d a l m i rétegeket, nemzetiségeket v a g y idegen n e m z e t e k e t , ill. k á r h o z a t o s n a k ítélt t á r s a d a l m i jelenségeket tesz nevetségessé közvetlen, erősen karikírozó f o r m á b a n . M i n t h o g y többnyire igen erős ->-aktualizáció h a t j a á t , á l t a l á b a n szorosan korhoz k ö t ö t t , h a m a r időszerűtlenné válik; n y o m t a t á s b a n ritk á n , leginkább kéziratos g y ű j t e m é n y e k ben és a s z á j h a g y o m á n y b a n m a r a d fenn. L e g e l t e r j e d t e b b v á l f a j a a -+röpdal form á j ú népköltészeti csúfoló, m e l y n e k számos a l f a j a ismeretes. O írod.: O. Böckel: Psvchologie der V o l k s d i c h t u n g (1913); L. E r k — F . M. B ö h m e : D e u t s c h e Liederhort (1925). Martinkó András—Voigt Vilmos O A héber i r o d a l o m b a n e folklorisztikus jellegű m ű f a j ősi h a g y o m á n y o k k a l rendelkezik. Szerzőit, ill. előadóit lécánn&k ('bohóc') n e v e z t é k . Mindig népszerűek voltak, bár g y a k r a n e l t i l t o t t á k szereplésüket: Nahmán r a b b i (Babilónia, a 4. sz. elején) csak a p o g á n y k u l t u s z o k bírál a t á b a n t a r t o t t a megengedhetőnek. A jiddis nyelvű népköltészetben a g ú n y d a l egyrészt különféle csúfoló énekek (aszszonycsúfoló; idegencsúfoló; részegcsúfoló), másrészt az ún. purimi d a l (píremlíd: -*purim_játék) f o r m á j á b a n jelentkezik. O írod.: J . D. Eisenstein: Ocar Jiszraél (1924); D. N o y : Studies in A g a d a and F o l k L i t e r a t u r e (1971). Raj Tamás O A görög g ú n y dal Dionüszosz isten ós Dómétér istennő termékenysógvallásához és az ezekkel összefüggő népszokásokhoz, elsősorban a falukerüléshez, a kómmoszhoz kapcsolódik; első (népi) f o r m á j a az egyes p o r t á k előtt e l ő a d o t t s a gonosz szellemek félrevezetése céljából a ház n é p é t ócsárló iambosz volt, amelyből az iamboszköltészet magasabb formái is kialakultak. A r ó m a i a k n á l a n é p i iambosz megfelelője a -*versus Fescennini; fescennini versusokat kevert e k a diadalmenetek a l k a l m á v a l énekelt -+triumphusdalok közé is; a t r i u m f á t o r t ócsárló ilyen versikék h i v a t á s a szintén a gonosz szellemek félrevezetése volt. Az 1 — 2. sz.-ból való római g ú n y d a l o k köz ö t t nevezetesek a -»-Carmina Priapea vaskos versezetei. Lázár György

Vilmos

O A -+szkaldikus költészetnek egyik neves m ű f a j a a t ö b b n y i r e egyetlen négysoros strófából álló, személyes i n d u l a t b ó l fakadó, maró g ú n n y a l írott, g y a k r a n t r á g á r ságot is t a r t a l m a z ó -*nid v a g y nídvísa,

gűnydal: 1. t á g a b b értelemben a -*• gúnyvers dal f o r m á j ú v á l t o z a t a i n a k megjelölése; a szót g y a k r a n a g ú n y verssel azonos értelemben is használják. O 2. 75

GUNYD (régibb, m a m á r n e m használatos nevein: flím, flimtan). A középkori vágánsköltészet m a r ó a n szatirikus dalai közül is n e m egy sorolható ebbe a fogalomkörbe; a 14 —15. sz.-tól a diákdalok, és a katonanóták között sok az ilyen nyers, n e m egyszer t r á g á r g ú n y d a l . P a r o d i s z t i k u s és szatirikus elemek jellemzik a 13. sz.b a n kialakult -+sotte chanson g ú n y d a l szerű formáit. A 15. sz.-tól kezdve bord a l o k b a n és m á s v i d á m dalokban jelentkezik szelíd g ú n y , sőt néha ö n g ú n y is; a -+vaudeville dalszerű f o r m á i ezekből a l a k u l t a k ki. K é s ő b b ilyen d a l o k a t betétk é n t építettek b e vásári k o m é d i á k b a , m a j d v í g j á t é k o k b a : a vígjáték vagy bohózat jellegű vaudeville d a l b e t é t j e i ben élt t o v á b b az ilyenféle g ú n y d a l . A 16 — 17. sz.-ban, az -*•alkalmi költészet virgázása idején is sok rögtönzésszerű g ú n y d a l keletkezett, így t ö b b e k k ö z ö t t a n é m e t Pritschmeisterek tevékenységének e r e d m é n y e k é n t . A 19. sz. végétől az i r o d a l m i k á v é h á z a k és k a b a rék világában a t ö b b n y i r e szelíd g ú n y t t a r t a l m a z ó kabarédalok, sanzonok jelent e t t é k a g ú n y d a l ú j típusát, élesen szatirikus lehet viszont az irodalmi élet perif é r i á j á n virágzó m o d e r n bökvers. Az 1950-es években a szocialista országokb a n -*• csasztuska n é v e n elterjedt rögtönzések is g y a k r a n v o l t a k gúnydalok. Bemáth István—Győry János O A m a g y a r i r o d a l o m b a n az i d e t a r t o z ó — á l t a l á b a n n e m m a g a s művészi színvonalú — t e r m é k e k a 16. sz.-tól m u t a t h a t ó k ki, m i n t a középkori vágánsköltészet és -+ deákirodalom hagyománya. A p a p o k , o k t a t ó k , az asszonyok, a m á s vallásúak v a g y az egyes foglalkozások ellen i r á n y u l n a k , t ö b b n y i r e egy hosszabb -+gúnyvers r é s z e k é n t vagy valamely nag y o b b m ű (pl. d r á m a , elbeszélő költem é n y v a g y é p p e n vitázó—értekező m ű ) b e t é t j e k é n t . í g y a Gsinom Palkó kezd e t ű k u r u c vers (18. sz. eleje) n é h á n y versszaka remek g ú n y d a l : Daru-lábú, szarka orrú Nyomorult németség; Fut előlünk - retteg tőlünk... Nyomorult nemzetségi Görbe hátú, mert lenyomta Füstös muskotéra, Elfárasztott — elbágyasztott Dióverő p ó z n a . . . stb.

A 18. sz. vége felé (II. József u r a l k o d á s a a l a t t ) elszaporodnak a politikai t a r t a l m ú , pamflet f u n k c i ó j ú gúnydalok, ezeket a 19. sz. elején a n y e l v ú j í t á s i h a r c k é t t á b o r á n a k e g y m á s ellen írt versecskéi v á l t j á k fel, ez később kiterjed az irodalmi és erkölcsi elvekre, ellenfelekre. Gaál J . Peleskei n ó t á r i u s a (1839) t a n ú s á g a sze76

r i n t az 1820-as években közszájon forogt a k az ilyen dal f o r m á j ú gúnyos ítéletek: Goethe, Schiller, Heine, Börne, Bár az oldaluk kitörne.

A t o v á b b r a is eleven d e á k g ú n y versek m e l l e t t a z o n b a n a r e f o r m k o r legkedvelt e b b g ú n y d a l f o r m á j a a kortesvers volt, m e l y e k n e k szinte teljes egésze az irod a l m i szint a l a t t m a r a d t : Van még egy garasom, A . . .-nak adom; Vegyen rajta spárgát, Akassza föl magát.

Petőfi költeményei k ö z ö t t is a k a d n é h á n y , ami g ú n y d a l n a k minősíthető (pl. A csámpás legény). A Toldi estéjébe Arany is b e i k t a t egy, az öreg Toldit csúfoló dalszerű részletet ( " H a j d a n á b a n — d a n á ban . . ."), melyet m a g a „ g ú n y o s d a l " n a k nevez, n o h a i n k á b b gúnyos verses a n e k d o t a . Ilyen b e t é t r e m é g Az e m b e r t r a g é d i á j á b a n is t a l á l u n k (VI. szín: „Bolond világ volt h a j d a n á b a n . . . "). O írod.: Ballagi G.: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig (1888). Martinkó András gúnyirat: -+paszkvillus, pamflet, paródia gúnyvers: olyan k ö l t e m é n y , amelyben a gúny valamelyik f o r m á j á n a k a l a p v e t ő szerepe v a n , s amely így valamilyen személy v a g y társadalmi jelenség komikussá tételével fejez ki elutasító m a g a t a r t á s t . S z ű k e b b értelemben a hivatásos költészet ilyen alkotásai t a r t o z n a k ide, szemben a népköltészet és a félnépi költészet -*gúnydala.\vel. Világszerte, számos m ű f a j b a n jelentkező költészeti m ű f o r m a , de n e m m i n d e n ü t t e g y f o r m á n elterjedt. A kínai irodalomban pl. sem formailag, sem t a r t a l m i l a g n e m k ü l ö n ü l el, előfordulása a klasszikus költészetben n e m t ú l gyakori. A költészet d i d a k t i k u s konf u c i á n u s felfogásának megfelelően a Si king egyes d a r a b j a i t régtől gúnyverseknek értelmezték, ez az állítás azonban a m a i k u t a t á s előtt n e m állja m e g a helyét. U g y a n a k k o r a legrégibb forrásokban találni alkalmi gúnyverseket, a későbbi költészetben pedig pl. Po Csü-ji t á r s a d a l o m k r i t i k a i ciklusában. O R i t k a a g ú n y vers az ókori Mezopotámia irod a l m á b a n is, de a s u m e r közmondások k ö z ö t t sok szatirikus h a n g ú fordul elő (i. e. 2. évezred eleje), s ezek többsége n e m valódi közmondás, h a n e m értelmiségi — írnoki, papi, iskolai ( - • m é g Édubba) — környezetben keletkezett rövid g ú n y v e r s . "Újabban n e m egy k u t a t ó az és szolga e. dialógust egyértelműen g ú n y v e r s n e k t a r t j a . A ->- Marduk-gúny

GUNYD irat szatirikus á b r á z o l á s m ó d j a e g y vallási k u l t u s z t politikai céllal t á m a d . O A héber i r o d a l o m b a n a -+másál a g ú n y v e r s e t is m a g á b a foglalja. A p r ó f é t á k különösen heves gúnyolódók, beszédeik gyakr a n merő g ú n y versek; f ő k é n t Jesajá, Jeremiás, Ezékiel, Zakarjá t ű n t k i e téren, de Obadjá, Náhum, Habaqquq k ö n y v e i is szinte kizárólag gúnyversekből állnak. A g ú n y v e r s a héber irodalom legkorábbi k o r s z a k á b a n is m e g t a l á l h a t ó (pl. a -+Debóra énekének n é h á n y részletében), de kiemelkedő jelentőségre az i. e. 1. évezred közepén t e t t szert, f ő k é p p e n a m a heves vitalégkörben, amely a p r ó f é t á k működésével kapcsolatos. Az Ószövetségben f e l b u k k a n a -*gúnydal elnevezés is (ehhez -+még sír). Csongor Barnabás—Komoróczy Géza

t ö r t é n e l m i személyiségeket, eseményeket, e t n i k a i rétegeket, a n ő k e t is. O írod.: P . L e h m a n n : Die P a r o d i e im Mittelalter (1963). Lázár György—Kurcz Ágnes O Különösen g a z d a g o n virágzó költészeti á g volt a g ú n y v e r s a középkori n e m zeti n y e l v ű i r o d a l m a k b a n . A provanszál és a f r a n c i a költészetben sokféle változ a t a alakult ki; m ű f o r m a k é n t sokkal jelentősebb, m i n t pl. a himnusz (ós a provanszál gúnyköltészet hatása alatt f e j l ő d ö t t ki a gallego-portugál -+cantiga de escarnho e de maldizer is). A 13. sz. elején fellépő -+bible kereteiben a g ú n y g y a k r a n hitelemmel p á r o s u l (a fejedelm e k , a pápa, a f ő p a p o k stb. ellen), a 12. és 13. sz.-ban v i r á g z o t t a p r o v a n szál sirventés és az ószakfrancia serventois (hol politikai t a r t a l o m m a l , hol személyes mondanivalóval), s ennek m i n t á j á r a f e j l ő d ö t t a gallego-portugál sirventés számos f a j t á j a . A s i r v e n t é s egyik válfaj á n a k tekintik az -+estribot-1, m e l y b e n a személyes és p o l i t i k a i vonatkozású g ú n y g y a k r a n d i d a k t i k u s célzattal párosul. A 16. sz.-tól k e z d v e a gúnyvers m i n d gyakrabban epigrammatikus formában szólal m e g (Fr. de Boisrobert, D. S. d e Saint-Pavin, Ch. Dalibrey, V. Voiture, J . - F r . Sarasin, P . Scarron). A 18. sz.b a n is főleg az e p i g r a m m a t i k u s g ú n y v e r s virágzik, így t ö b b e k között a ,,tréfagóp, e p i g r a m m a g y á r " A. Piron ós Voltaire műveinek s o r á b a n . A 18. sz. vége felé ós a 19. s z . - b a n t ö b b változatb a n élt: A. Ghénier-nél és A. Barbier-nél az -+iambes m ű f a j i - v e r s f o r m a i kereteiben (főleg politikai célzattal), P . - J . d e Béranger-nál a politikai chanson f o r m á j á b a n , V. Hugónál leginkább szenvedélyes h a n g ú politikai szatírákban. Kés ő b b a h a g y o m á n y o s értelemben v e t t g ú n y v e r s kialakult f o r m á i h á t t é r b e szorulnak. Győry János

O Az iszlám k u l t ú r a h a t á s a a l a t t álló i r o d a l m a k közül az a r a b b a n a gúnyköltószet m ű f a j a a -+hidzsá\ A t ö r ö k irodalm a k b a n a g ú n y v e r s e t hicviyenek. nevezik; legnagyobb mestere a 16 — 17. sz.-i divánköltészetben Nef'i volt. Az ->-ási&ok gúnydalai, a taslamák i n k á b b egy-egy személy nevetséges vonásait veszik célb a . Népi -+tekerlemék felhasználásával sikeres ta§lamákat írt a 20. sz.-ban O. Rifat is. A 19 — 20. sz.-i törökországi török i r o d a l o m b a n a gúnyvers, a -+yergi a t á r s a d a l m i h a l a d á s szolgálatában áll, kiemelkedő képviselője E§ref, követői közül Neyzen Tevfiket kell megemlítenünk. Tasnádi Edit O Az ókori görög gúnyköltészet a népi iamboszből kifejlődött iamboszköltészetben virágzott; ennek fő képviselői Arkhilokhosz, Szémonidész, Szolón, Anakreón, Hippónax, Ananiosz. Az i s m e r t római költők közül szenvedélyes g ú n y verseket írt az i. e. 1. sz.-ban Lucilius, továbbá a neoterikusok közül Catullus; előforduln a k gúnyversek az Appendix Vergilianához tartozó, valószínűleg u g y a n e b b ő l a korból s z á r m a z ó -+Cataleptonb&n, s az epódoszok könyvével n a g y s z a b á s ú gúnyköltészetet t e r e m t e század végén Horatius is. Az i. sz. 1. sz.-ban Persius, Petronius és Martialis a g ú n y v e r s legfőbb r ó m a i képviselői. O A g ú n y vers a középkori latin költészetben a szelíden ironikus verstől a m a r ó szatíráig m i n d e n fokon m e g t a l á l h a t ó . Szerzői t a n u l t klerikusok, t ú l n y o m ó a n a goliárd k ö l t ő k . A Carmina Gantabrigiensia és a Carmina Burana sok g ú n y v e r s e t őriz, b á r n e m c s a k a -^vágánsköltészetben találunk r á példát. A versek t á m a d t á k a p á p a ós a főpapság pénzéhségét, a szerzetesek k é p m u t a t á sát, iszákosságát, a kolostoréletet. Gún y o l t á k a p a r a s z t o k t u d a t l a n s á g á t , egyes

O A g ú n y vers első n é m e t m ű f a j i vált o z a t a i a 12. sz.-tól k e z d v e b o n t a k o z t a k ki: a rüegeliet (Reimar der Fiedler) lényege a feddés, korholás, mely g ú n n y a l párosul. R o k o n a Scheltlieddel ós a Scheltspruchh&l. A 13. sz.-ból valók Neidhart von Reuenthal táncdalai, m e lyek között t ö b b v e r s van, melyben a p a r a s z t f i a t a l o k d u r v a s á g a és m ű v e l e t lensége a g ú n y t á r g y a . E b b ő l b o n t a k o z o t t ki a dörperliche Dichtung késő középkori irányzata, m e l y egyfelől a par a s z t s á g e l m a r a d o t t s á g á t bírálja, másfelől az udvari világ keresettségét is. A Spruch is n e m r i t k á n a politikai g ú n y kifejezője; így pl. Walther von der Vogelweide kegyetlen g ú n n y a l t á m a d j a a p á p á t haszonlesése m i a t t . A latin n y e l v ű 77

GUNYD h u m a n i s t a e p i g r a m m a n y o m á n a ném e t változatok a 17. sz.-tól kezdve ind u l t a k fejlődésnek; á l t a l á n o s erkölcsi fogyatékosságok, az i d e g e n m a j m o l á s és d i v a t , egyes foglalkozási á g a k (papok, bírák, főleg pedig orvosok) ellen. F ő b b képviselői: A. G. Kastner, F r . von Logau, F r . G. Klopstock, F r . L. Stolberg. Goethénél a g ú n y vers t ö b b n y i r e g n o m i k u s elem e k h e z kapcsolódik, ill. a g ú n y és a tanít á s elemeit ötvözi. Heine gúnyversei a politikai élet eseményeihez kapcsolódva v á l n a k a megsemmisítő k r i t i k a eszközeivé. A 19. sz. n é m e t g ú n y versei általáb a n is politikai célzatúak, m i n t K . L. Immermann xéniái, G. Herwegh versei. Az 1. világháború a l a t t H . Ball, H . Arp és R . Huelsenbeck a polgári világ és m ű vészet kigúnyolását t a r t o t t á k fő céljukn a k ; a v a n t g a r d i s t a „ g ú n y v e r s e i k " tiltakozással f o r d u l t a k ,,a h a z a , a vallás, az érvényes erkölcs és a b e c s ü l e t " hamis polgári ideáljai ellen. A h á b o r ú u t á n a h a z u g t á r s a d a l m i rend, a fasizmus, a 2. világháború ellen szól a g ú n y vers sokféle t í p u s a B. Brecht, E . Weinert, K, Tucholsky, K . Kraus, E . Kastner költészetében. A 2. világháború u t á n a gúnyvers különösen az N S Z K i r o d a l m á b a n él, a n e m z e t i önbírálat s a jelen bírálatán a k eszköze, így H . M. Enzensberger líráj á b a n . O Viszonylag kisebb a szerepe a gúnyköltészetnek az angol irodalomban. Politikai célok szolgálatában í r t a szatir i k u s verseit J . Skelton; E . Spenser a középkori szatirikus állatmese-hagyom á n y o k a t elevenítette fel M o t h e r H u b b a r d ' s Tale ( ' H u b b a r d a n y ó meséje') e. nevezetes gúnyversében. A 16. sz. második felétől kezdve a g ú n y v e r s e k egy része a protestánsok és katolikusok küzdelmeihez kapcsolódik, s későbbi száz a d o k b a n is t ö b b n y i r e politikai célzatú. N é h á n y jelentősebb politikai g ú n y v e r s költője: D. Wither, Rochester lord, J . Oldham. J . Dryden bibliai k ö n t ö s b e foglalt politikai szatírákat, A. Popé az episztola f o r m á i b a n a l k a l m a z t a a g ú n y lehetőségeit, S. Butler „groteszk igazság" -aiban a g ú n y gnomikus f o r m á b a n szólal meg. A sírfelirat különböző t í p u s a i az öng ú n y , m á s személy ellen i r á n y u l ó g ú n y és t á r s a d a l m i t í p u s t leleplező g ú n y kifejezésére alkalmasak egészen a l e g ú j a b b költészetig (J. Heath-Stubbs, W. J . De L a Mare, W. H . Auden). Kovács Endre

h a t ó k m á s l a t i n és m a g y a r n y e l v ű verses kéziratok is, melyek t ö b b e k k ö z ö t t v á g á n s m o d o r b a n az egyházat és a szerzetesi életet g ú n y o l j á k ki ( M a g y i - k ó d e x , 1476 — 1490). A 16. sz. elejéről v a l ó Apáti F . m a g y a r nyelvű C a n t i l é n á j a (mely ugyan i n k á b b szatíra). A 16. sz.b a n gyakoriak az asszonyokat, fösvén y e k e t , a harácsoló, f a j t a l a n , elhízott p a p o k a t és egyes közéleti személyeket, közösségeket g ú n y o l ó — g y a k r a n cantilena vagy cantio n é v e n emlegetett — gúnyversek, de irodalmi értékük m é g sokáig á l t a l á b a n csekély. A 17 — 18. sz. legtipikusabb g ú n y v e r s f o r m á j a a polit i k a i paszkvillus, m e l y főleg az országgyűléseket, az E r d é l y és a H a b s b u r g - M o . k ö z t folyó politikai c s a t á k a t kíséri. A k u r u c — l a b a n c ellentétek kiéleződésével a g ú n y versirodalom még i n k á b b elszaporodik, de v á l t o z a t l a n u l alacsony m ű vészi színvonalat képvisel, a k á r c s a k a 18. sz. végi, k o n z e r v a t í v patriotizmusból fakadó, német- és „ ú j módi"-ellenes verses pamfletek, paszkvillusok. Még legi n k á b b megütik az irodalmi m é r t é k e t Gvadányi J . m ű v e i n e k gúnyvers jellegű részletei. O Martinovics és társai b u k á s a u t á n (1795) a p o l i t i k a i t a r t a l m ú g ú n y versek elhallgatnak, a n n á l szenvedélyesebb f o r m á b a n jelennek meg egyrészt a nyelvújítási harccal, másrészt a m ű v e l t ségi elmaradással kapcsolatos ós n a g y jövőre h i v a t o t t g ú n y versek, g y a k r a n zsánerkép f o r m á j á b a n (Verseghy F . , Kazinczy F., Vörösmarty M.); e vonal betetőzése Aranyn&k m á r az 1850-es években írt gúnyos a r s poeticája (Vojtina levelei . . .). Vörösmarty csatlakozik a t á r s a d a l m i — m ű v e l ő d é s i funkciójú: a m a radiságot, tétlenséget, provincializmust gúnyoló versek szerzőihez (Gzuczor G., Vajda P., Vachott S. stb.), ezek k ö z ö t t e t é r e n is l e g m a g a s a b b r a jut Arany J. (Elveszett a l k o t m á n y a (1845), és t ö b b r ö v i d e b b verse) és m i n d e n e k e l ő t t Petőfinek számtalan s z a t i r i k u s á n bíráló verse (A m a g y a r nemes, Okatootáia, P a t ó P á l ú r , Készülj h a z á m . . . stb.). Az Arany és Petőfi képviselte művészi szintet a gúnyversek terén s e m t u d j a sokáig senki meghaladni. Ignotusnál, Kiss J.-nél, a f i a t a l Heltai J.-nél k ö n n y e d , heinei h a n g vételű, némelykor dalszerű g ú n y versek találhatók. Ady jobbára első k é t k ö t e t é b e foglalt h a g y o m á n y o s g ú n y verseket; később a g ú n y inkább egy-egy n a g y o b b k ö l t e m é n y egyik-másik részében szólal meg n á l a . Gábor A. g ú n y v e r sei eleinte sanzon jellegűek, később kem é n y szatírák. József A. virtuóz f o r m á b a ö n t ö t t e Babits M. ellen írt kegyetlen g ú n y v e r s e t (Egy költőre). Illyés Gy.

O M o . -on, m i n t sok m á s t é r e n , a gúnyköltészetben is a latinul író Janus Pannoniusnél t a l á l h a t ó k fel ez első európai szintű kezdemények; különösen epigr a m m á i k ö z t v a n sok n y í l t g ú n y vers. E z ú t t a l a z o n b a n vele egy időben talál78

GURAK gúnyversei hol e p i g r a m m a t i k u s a k , hol nagyobb költemények. Weöres S.-nál az ódától a sír versig a legkülönfélébb m ű f a j o k b a n jelenik meg g ú n y vers; sajátos h a n g ú a k Ladányi M. g ú n y versei. O (--halálirodalom) Martinkó András—Kovács gyászének: gyászdal gyászvers: — gyászdal

Gyementyev, Alekszandr Grigorjevics (Bolsoje Muraskino, 1904. á p r . 17.—): szovjet orosz irodalomtörténész, kritikus. 1925-ben végezte el a gorkiji pedagógiai főiskolát, publikációi 1939 óta jelennek meg. 1948 és 1953 k ö z ö t t a leningrádi egyetem szovjet irodalmi tanszékének vezetője. A 19. sz. negyvenes éveinek orosz z s u r n a l i s z t i k á j á t elemző cikkei ós m o n o g r á f i á j a megírása u t á n (1951) érdeklődése egyre i n k á b b a 20. sz. felé fordult, és ettől k e z d v e k u t a t á sainak t á r g y a a szovjet irodalom ós kritika története. Társszerzője s irányítása a l a t t készült el a szovjet irodalom történetének h á r o m k ö t e t e s első (1958 —1961) és négykötetes második (1967—) akadémiai kiadása, v a l a m i n t a s z o v j e t orosz zsurnalisztika t ö r t é n e t é t á t t e k i n t ő többkötetes t a n u l m á n y g y ű j t e m é n y (1966 —). Sokat t e t t a húszas évek k r i t i k a i örökségének b e m u t a t á s á é r t : t a r t a l m a s előszavak kíséretében k i a d t a Voronszkij válogatott kritikáit (1963), Polonszkij esszéinek és vitacikkeinek színe-javát (1968), s fontos adalékokkal j á r u l t hozzá

Endre

Gyelvig, A n t o n Antonovics (Moszkva, 1798. aug. 17. —Szent-Pétervár, 1831. j a n . 26.): orosz költő. Előkelő bárócsalád s a r j a . Puskinnal e g y ü t t — akinek egészen haláláig szűkebb b a r á t i társaságához t a r t o z o t t — a Carszkoje Szeló-i líceu m b a n t a n u l t (1811 — 1817), m a j d h i v a t a l n o k k é n t dolgozott 1824-ig. T a g j a volt a F . Glinka vezette Volnoje Obscsesztvo ljubityelej russzkoj szlovesznosztyi ('Az orosz irodalom b a r á t a i n a k szabad t á r sasága'), ill. a Zeljonaja Lampa ('Zöld l á m p a ' ) haladó irodalmi csoportosulásoknak. B á r igen közeli k a p c s o l a t b a n állt a dekabrista költőkkel, m a g á b a n a politikai mozgalomban n e m v e t t részt. 1824-től haláláig az irodalomnak szentelte életét: a Szevernije cveti ('Észak virágai', 1825 — 1831) c. almanach, m a j d később a Lityeraturnaja Gazeta (1830 — 1831) k i a d ó j a és egyik szerkesztője v o l t ; igen s o k a t t e t t a Puskin és köre meghono7*

99

GYEME Lenin, Lunacsarszkij és Gorkij portrójához. Az ö t v e n e s évek elejétől szám o s irodalmi folyóirat szerkesztésében v e t t részt: 1951 — 1953-ban a Zvezda kritikai r o v a t v e z e t ő j e , 1957 —1959-ben a Voproszi lityeraturi főszerkesztő-helyettese, s két ízben állt a Novij Mir élén (1953 — 1955, 1959—1968) u g y a n c s a k főszerkesztő-helyettesként. Az u t ó b b i prof i l j á n a k k i a l a k í t á s á b a n jelentős szerepe volt. O FŐbb m ű v e i még: Ocserki po isztorii russzkoj zsurnalisztika 1840—• 1850 ( ' T a n u l m á n y o k az orosz zsurnaliszt i k a történetéből, 1840 — 1850', 1951); Na novom etape (A. Szaceal, 'Az ú j szakaszban', 1965). O Magyarul: 1 t a n . (n. n., I r o d a l m i Figyelő, 1956, 1 ). Varga Mihály Gyementyev, N y i k o l a j I v a n o v i c s (?, 1907—?, 1935. o k t . 28.): s z o v j e t orosz költő, m ű f o r d í t ó . T a n u l m á n y a i t a B r j u szov a l a p í t o t t a irodalmi és m ű v é s z e t i intézetben végezte. 1928-ig a Pereval csoporthoz t a r t o z o t t , később a RAPP t a g j a lett. Mint a P r a v d a irodalmi brigádj á n a k tagja, a t o b r i k a i vegyi k o m b i n á t b a n dolgozott. Költészetére erősen hat o t t Tyihonov és Bagrickij. Balladás, t r a g i k u s h a n g v é t e l ű versekkel k e z d t e p á l y á j á t , m a j d a konstruktivizmus hatás á r a a költészet „ t e c b n i z á l á s á v a l " és „prózaizálásával" kísérletezett. L e g j o b b m ű v e i a h é t k ö z n a p o k a t megéneklő verses elbeszélések. O G y ű j t , kiad.: Izbrannije sztyihotvorenyija ('Válogatott versek', 1936); Sztyihotvorenyija ('Versek', 1959). Tasnádi Attila

Az erős íz az ü t e m belsejében is lehet, a gyenge íz ennek megfelelően helyezkedik el: Bort ittam én, / boros vagyok, Hazamennek, / de nein tudok.

(Czuczor G.)

— Mivel az ü t e m zenei f o g a n t a t á s ú verselem, a l ü k t e t ő t esetleg megelőző gyenge ízt zeneileg t ö b b n y i r e ütem előzőként értelmezik. O 2. A váltakozó verselés, amely a -+• hangsúlyos verselés egy f a j t á j a , n e v é t éppen o n n é t k a p t a , hogy benne m i n d e n erős íz egy szótagos, s ezt mindig egy szótagos gyenge íz követi, n e m m e g e n g e d e t t t e h á t az erős íz -+aprózáss. v a g y a gyenge íz kitöltése -^szünettel ill. nyújtással. A r i t m u s t t e h á t hangsúlyos és h a n g s ú l y t a l a n szótagok szigorú v á l t a k o z á s a a d j a . O 3. Az a n t i k -*-időmértékes verselésben megfelelője a ->-thcszisz. Kovács Endre gyengítés: -*• kicsinyítés, gyerab:

eufemizmus

rgjalrabsz

gyermekfikció: C. W . von Sydow svéd folklorista terminológiája szerint a gyermekfolklór egyik m ű f a j a . K i t a l á l t magyarázat legtöbbször nevelő célzattal (pl. a rossz g y e r m e k e t elviszi a m u m u s , a g y e r m e k e t a gólya hozza). O (-*-gyermekirodalom, jict, gyermekijesztő-történetek) Voigt Vilmos

gyermekfolklór: az olyan folklór jelenségek összessége, amelyeket a gyermekek ismernek, v a g y a m e l y e k e t s z á m u k r a alkotnak, a gyermekirodalom előzménye Gyemin, Mihail (írói név); Georgij ós sok esetben forrása. L e g f o n t o s a b b Jevgenyjevics Trifonov (családi név); összetevője a játék, amely egyszersmind (Lavoza, Finno., 1926. jún. 18. —): szovnevelés—nevelődós eszköze, a felnőttek j e t orosz költő. F i a t a l s á g á t Szibériában k u l t ú r á j á n a k (köztük m ű v é s z e t é n e k és t ö l t ö t t e , s szívéhez n ő t t az i t t e n i t á j i r o d a l m á n a k ) u t á n z á s f o r m á j á b a n törtéés életforma. D i n a m i k u s , dús f a n t á z i á nő e l s a j á t í t á s á r a irányul. Az á l t a l á b a n j ú versei az országrész jelenét és lehetőséközösségi k e r e t e k között, t á n c és dallam geit érzékeltetik. O Verseskötete: Pakíséretével elhangzó gyermekdal voltaképralelli i merigyiani ('Szélességi és dél- pen játékdal, a felnőttek a d j á k elő az k ö r ö k ' , 1962). O Magyarul: 1 n l a altatódal, bölcsődal verses, a különböző (Bottlik S., Asszonyok, 1965, 2.). találóskérdések és mondókák ritmizált, a gyermekfikció ijesztő és nevelő, a gyermekTasnádi Attila mese f ő k é n t s z ó r a k o z t a t ó (de egyszergyenge íz, nyomatéktalan íz: 1. a smind nevelő ós ijesztő) célzatú alkotásait. —•hangsúlyos verselésnél a verssort jelentő Az iskolák (-*• diákirodalom) fejlettebb ritmusegység egy-egy szakaszában — a f o r m á k a t is u t á n o z n a k (pl. megjelenik a versütemben — az ü t e m n y o m a t é k t a d r á m a és az előadás kezdeti foka), ez lan, hangsúlytalan része. Míg erős íznek a z o n b a n a l e g r i t k á b b esetben m a r a d meg m i n d e n ü t e m b e n kell lennie, a gyenge a folklór keretei között, á l t a l á b a n m á r az í z t szünet is p ó t o l h a t j a . N e m z e t i verirodalomhoz sorolható. O A f e j l e t t e b b selésünkben rendszerint az ü t e m másokorosztály m á r az ifjúsági irodalom dik felébe kerül, az ü t e m k e z d ő erős íz h a t á s a alá kerül, a szó szoros értelméután: ben v e t t „ i f j ú s á g i folklór" m a m á r alig Estee jött a / parancsolat, található. O Esztétikailag egyszerű, közViolaszín / pecsét alatt. (iCsokonai Vitéz M.) vetlen f o r m á k jellemzik, f ő k é n t a játékos 100

GYERZ m ű f a j o k k ö z ö t t eredeti m ű f a j o k k a l és a l m ű f a j o k k a l (pl. csúfoló, kiolvasó, nyelvtörő). A felnőttek f o l k l ó r j á n a k töredékei ide szállhatnak alá. P l . a m i regősének ü n k és hidas j á t é k u n k a ritusköltészethöl ered, nemzetközi p á r h u z a m a i szerint a lélek túlvilági ú t j á t és az alvilági folyón á l való mórlegelését, illetve az egész feln ő t t közösség s z á m á r a való bőségvarázslást jeleníti meg. O K u t a t á s a különösen ú j a b b a n élénkült meg, a m i k o r a foklór m á s f o r m á i elmúlóban v a n n a k , de a gyerm e k e k közösségi a l k o t á s a i elevenek, sőt ú j t é m á k k a l (politika, t á r s a d a l o m , világkérdések) is g a z d a g o d n a k . { - + f o l k l ó r ) O írod.: O. I . K a p i c a : Gyetszkij bit i folklór (1930); K . H a i d i n g : Kinderspiel und Volksüberlieferung (1939); B a k o s J . : M á t y u s f ö l d i g y e r m e k j á t é k o k (1953); I . Opie —P. Opie: Lore a n d L a n g u a g e of t h e Sehoolehildren (1959); R . E . H e r r o n — B . S u t t o n - S m i t h : Child's P l a y (1971); L . V i r t a n e n : T y t ö t , p o j a t ja t y k k á á m i n e n (1972); E . B o r n e m a n : U n s e r e K i n d e r im Spiegel ihrer Lieder, R e i m e , Verse u n d R á t s e l (1974). Voigt Vilmos gyermekijesztő-történetek: a gyermekköltészet m ű f a j a , a m e l y b e n a gyermek e k e t r é m a l a k o k említésével, erőszak alk a l m a z á s á v a l fenyegetik, hogy a család, a f e l n ő t t t á r s a d a l o m á l t a l előírt viselkedési s z a b á l y o k a t b e t a r t s á k . A l a k j u k b a n ós nemzetközileg is e l t e r j e d t elnevezésükben mitológiai m a r a d v á n y o k is megfigyelhet ő k : angol bogey ( m a g y a r bubus), n é m e t Böög, görög nónosz, latin Momus, n é m e t Műmmel (magyar mumus), f r a n c i a croquemitaine (magyar krokus). Felépítésüket t e k i n t v e a -*• hiedelemmonda és a -+fict rokonai. O (-»• gyermekirodalom) O írod.: K á l m á n y L . : Gyermekijesztők és rablók nyelvhagyományainkban (Ethn., 1893); H o p p á í M.: T a n u l m á n y o k a mag y a r gyermek ijesztők köréből (Népi Kult ú r a — Népi T á r s a d a l o m , 1969). Voigt Vilmos gyermekirodalom: 1. gyermekek szám á r a írt vagy szerzett szépirodalmi és népköltészeti m ű v e k összessége. K é t fő m ű f a j a a -*-gyermekmese és a -+-gyermekvers,. Közönségét a legkisebbektől kezdve altatódal, bölcsődal) az óvodás k o r ú — 3 és 6 é v k ö z ö t t i — és a kisiskolás — 6 ós 10 é v k ö z ö t t i — gyermekcsop o r t o k a l k o t j á k . A h a t á r o k helyzettől és egyéni a d o t t s á g o k t ó l függően változók lehetnek. Tízéves k o r t ó l á l t a l á b a n az -^-ifjúsági irodalom veszi á t a szerepét. A gyermekirodalom fogalmi körébe azok a m ű v e k t a r t o z n a k , amelyeket a l k o t ó j u k t u d a t o s a n egy bizonyos korosztály szám á r a formált, h o g y a n n a k esztétikai

érzékét fejlessze, világképét a l a k í t s a és gazdagítsa, a t á r s a d a l o m és a család közösségébe való beilleszkedését elősegítse stb. A g y e r m e k játékos k e d v é r e é p í t v e alapozza m e g szinte észrevétlen ü l a m a j d a n i felnőttirodalomhoz, -művészethez való viszonyát. A n é p k ö l t é szetben ez a h a t á s ösztönösen érvényesül. A gyermekmondókák, a kiszámolok, a találós kérdések, játékdalok, a nyelvgyötrők, a közmondások m á r ősi idők ó t a és napjainkig tanítják a gyermeket dalra, r i t m u s r a , szóra, memorizálásra, j á t é k r a , m i n d i g valamilyen cselekvéshez kapcsolódva, a k t í v s leggyakrabban t á r s a s élm é n y k é n t . A z irodalom m ű f a j a i k ö z ü l az első, a m i r e az ember értelme r á n y í lik, a dal, s kicsit később a vers, m i n t h a e t e k i n t e t b e n is megismételnénk az emberiség f e j l ő d é s ú t j á t . Az epika a mese m ű f a j a i v a l lép a gyermekek v i l á g á b a . ElsŐ a dajkamese gyermekmese, mese), a m e l y n e k t ö r t é n e t e , meséje nincs, v a g y alig van, f u n k c i ó j a pedig az, h o g y csendes, duruzsoló m o n o t ó n i á j á v a l , álomb a ringassa a g y e r m e k e t . A g y e r m e k folklór m ű f a j a i közül a gyermekfikció nevelő célzatú f i k t í v természetés t á r s a d a l o m m a g y a r á z a t t a l szolgál, eredet e a b b a n a k o r b a n gyökerezik, a m i k o r m é g a f e l n ő t t e k világképében is sok fikció szerepelt (--nonsense), a groteszk helyzetek felettébb m u l a t t a t j á k , m e g é r t é s ü k n e m okoz n a g y o b b g o n d o t , m i n t a való élet bármilyen, s z á m á r a ú j helyzete, fordul a t a . O A g y e r m e k azonban n e m c s a k a világ dolgaiban, h a n e m a m ű v é s z e t b e n s e m járatos. K i v a n szolgáltatva a feln ő t t e k n e k , a r r a a szellemi t á p l á l é k r a van u t a l v a , a m i t elébe tesznek. Ezzel m á r sokszor és s o k a n visszaéltek, pl. a „ j ó z a n ószre" v a g y pedagógiai s z e m p o n t o k r a h i v a t k o z v a . S e n k i sem t a r t a n á irodalmi m ű n e k az o l y a n didaktikus, n e v e l ő célz a t ú , csengő-bongó rímelésű r ö v i d verseket, amelyek a felnőtteket figyelmezt e t n é k arra, h o g y a gyümölcs egészségesebb a p á l i n k á n á l , erkölcsösebb egy feleséget t a r t a n i , m i n t h á r o m szeretőt v a g y e g y s z e r ű e n : n e m elég illatszert használni, m o s a k o d n i is kell! H a s o n l ó gondolatok re&Zámszövegekben felmerülh e t n e k , de ezek á l t a l á b a n kívül esnek az irodalom l e g t á g a b b a n értelmezett h a t á r a i n is. E z v o n a t k o z i k a gyermekirodal o m r a is; a fogmosásra, az illedelmes köszönésre, a nyelvöltögetés helytelenségére stb, f i g y e l m e z t e t ő versikék, ill. mesék esetleges megszívlelendő m o n d a n i v a l ó j u k ellenére sem t a r t o z h a t n a k az

irodalom körébe. O A d r á m a i m ű f a j o k közül a mesejátékok k a p n a k szerepet a g y e r m e k i r o d a l o m b a n (pl. M. Maeterlinck, Sz. Marsak) és a bábjáték ősi m ű f a j a , a m e l y E u r ó p á b a n a 19. sz.-tól egyre i n k á b b a gyermekek szórakozása l e t t . O 2. g y e r m e k e k által szerzett szépirodalmi m ű v e k . Ide tartozik a gyermekfolklór t ö b b m ű f a j a (^-gyermekvers). „ A verseléssel a gyerek é p p ú g y egy meglevő képességét t o r n á z t a t j a , m i n t a rajzolással v a g y a karikázással" (Németh L.), ez a játékos ritmusteremtő kedv azonban csak r i t k á n eredményez valódi é r t é k e t , csakúgy, m i n t a valóság ismeretével n e m t e r h e s f a n t á z i a szabad csapongása ritk á n t e r e m t igazi mesét. A k a m a s z k o r i n a g y költői, írói felbuzdulásoknak is i n k á b b lélektani, életkori m a g y a r á z a t a van, m i n t művészi értéke. 1958-ban jelent m e g viszont Mo.-on J . Effel illusztr á c i ó j á v a l P h . - J . Hesse, 11 éves f r a n c i a kisfiú m ű v e , a Noé b á r k á j á b a n (1951), a m e l y h u m o r á v a l , bölcsességével, ökon o m i k u s szerkeszteni t u d á s á v a l t a n ú s í t j a , h o g y a művészi é r t é k e t p r o d u k á l ó gyerm e k i tehetség — n o h a r i t k a kivétel — létezik. O (-»-irodalom) O írod.: 0 . I . K a p i c a : Gyetszkij bit i folklor (1930); E . S m i t h : A H i s t o r y of Children's Liter a t u r e (1937); G. F a n c i u l l i — E . Monaci: L a l e t t e r a t u r a infantile (1944); M. Tibaldi Chiesa: L e t t e r a t u r a infantile (1944); M. H . A r b u t h n o t : Children a n d books (1947); V. Battistelli: II libro del fanciullo (1947); O. Giacobbe: M a n u é l a di L e t t e r a t u r a infantile (1947); P . H a z a r d : Les livres, les e n f a n t s et les h o m m e s (1949); J . De Trigon: Histoire de la litt é r a t u r e e n f a n t i n e (1950); C. Meigs—A. T. E a t o n — E . N e s b i t t - R . H . Viguers: A Critical H i s t o r y of Children's Literat u r e (1953); B. P o r t e r A d a m s : A b o u t Books a n d Children (ajánló bibliográfiával, 1953); M. Ch. V e r r o t : L e s e n f a n t s et les livres (1954); P . H . Muir: English children's books 1 G 0 0 - 1 9 0 0 (1954); L . S a c c h e t t i : L a l e t t e r a t u r a p e r l'infanzia (1954); G. Leone—L. Vecchione: L a lett e r a t u r a p e r l'infanzia (1954); M. Wolfenstein: C h i l d e r n ' s H u m o r (1954);M.Gorkij: Az ifjúsági és gyermekirodalomról (1955); M. Soriano: A gyermekirodalom rövid t ö r t é n e t e (Irodalmi Figyelő, 1955, 3 — 4.; 1956, 1.); C. Torai: L i t e r a t u r a I n f a n t i l E s p a n o l a (1956); A. Lugli: Storia della L e t t e r a t u r e per l'infanzia (1960); Koltai J . : Gyermek- és ifjúsági irodalom (1961); V a r g h a B . : G y e r m e k i r o d a l o m (1964); Y. A. Cohen: Childhood t o Adolescence (1964); V. Glocer: G y e t y i p i s u t sztyihi (1964); E . G. P i t c h e r — E . Prelinger: Children Teil Stories (1965); J . R .

102

GYERZ Townsend: W r i t t e n for Children (1967); J . P . Colby: W r i t i n g , illustrating a n d edit i n g Children's B o o k s (1967); H e g e d ű s A . : Gyermek- és i f j ú s á g i irodalom (1968): B. H ü r l i m a n n : T h r e e Centuries of Childr e n ' s Books in E u r o p e (1968); V i t a a gyermekirodalomról ( É l , 1973. 11 — 26.). Végh Katalin gyermekköltészet: --mese m ű f a j c s o p o r t j á n a k t a g j a , a -»- gyermekirodalom része. Törzsanyagához t a r t o z i k a népmese, a m e l y e t azonban t ö b b n y i r e átdolgoznak, a d a p t á l n a k vagy ,,irodai m i a s í t a n a k " a gyermekek s z á m á r a . O A mese egyidős a t á r s a d a l o m b a szervez ő d ö t t emberrel, gyökerei a rítusokkal, mítoszokkal f o n ó d n a k össze. A m ű f a j eredetileg n e m g y e r m e k e k n e k szól (pl. az ókori kelet g a z d a g mesevilága, az állatmesék., a görög mitológia, ezópusi mesék stb.), á m a p r i m i t í v t á r s a d a l o m b a n élő g y e r m e k éppen a mesés m ű f a j o kon keresztül ismerkedik a t á r s a d a l o m mal, erkölcsi törvényeivel, szokásaival, s z á m á r a a mese szolgál k ö v e t e n d ő , ill. kerülendő p é l d á k k a l (még - » - i f j ú s á g i irodalom). O A 16 —17. sz.-ban t ö b b olyan m e s e g y ű j t e m é n y t állítottak össze, amelyek m i n d m á i g a gyermekmesekincs alapj á t a d j á k . Az első G. F . Straparola Le piacevoli n o t t i ('Bűbájos éjszakák', 1550 — 1557) c. m ű v e , ezt k ö v e t t e G. Bas ile nápolyi dialektusban írt k ö n y v e , a L o c u n t o de li c u n t i ('Mesék meséje', 1634 — 1636), a m e l y P e n t a m e r o n e c. lett ismert, és t a r t a l m a z t a a m a is rendkívül népszerű H a m u p i p ő k e , Csipkerózsika, Csizmás kandúi' t ö r t é n e t é t , s felhasznált a a keleti mesekincs — elsősorban az Ezeregyéjszaka — t ö b b m o t í v u m á t is. Basile t e k i n t h e t ő az európai műmese m e g a l k o t ó j á n a k . 1697-ben jelent meg Ch. Perrault g y ű j t e m é n y e , a L ú d a n y ó meséi, ebben f o r r á s k é n t felhasználta Straparola ós Basile m u n k á i t , népmeséket, s z á j h a g y o m á n y b a n élő ősi történeteket, középkori széphistóriákat. A naiv, s p o n t á n , darabos n é p i elbeszélést b e o l t o t t a a 17. sz.-i francia próza finomságával, s t í l u s b r a v ú r j a sok k ö v e t ő t és u t á n z ó t vonzott m a g a u t á n , iskolát t e r e m t e t t . A Basilénél m á r említ e t t mesék m e l l e t t ő közölte többek k ö z ö t t a H ü v e l y k Matyi, a Kékszakállú herceg, a P i r o s k a és a farkas t ö r t é n e t é t . M u n k á j a a megjelenése óta n e m vesztett népszerűségéből, igen sok n y e l v r e leford í t o t t á k . Perrault meséi a l a p j á n a klaszszikus g y e r m e k m e s e fő vonásai a követ-

k e z ő k : valóságos — felnőtt- — indulat o k , agresszív vagy (szublimált) szexuális erők m u n k á l n a k b e n n e , m i n t a népmesében. I t t azonban n e m az erény, a b á t o r ság, a r á t e r m e t t s é g n y e r i el j u t a l m á t , h a n e m csodás elemek, f a n t a s z t i k u s segítőt á r s a k révén a mese bájos, i f j ú hőse, g y e r m e k vagy g y a k r a n fiatal l e á n y , aki védtelen és esendő, s éppen ezzel v í v j a ki az olvasó rokonszenvét; t a n u l s á g a i sokszor bizonytalanok. A t ö r t é n e t n e k vad, félelmetes, s z ö r n y ű mozzanatai v a n n a k . Mindezek m e g is m a g y a r á z z á k a 18. sz. racionalizmusának (pl. Rousseau, Kant) ós a pedagógiának elutasító m a g a t a r t á s á t e mese típussal szemben. O A 19. sz. elején k e z d t é k a német Grimm t e s t v é r e k nagyszabású t u d o m á n y o s n é p mesegyűjtő munkájukat, s Európaszerte számos k ö v e t ő r e találtak. A gyerm e k e k számára is összeállítottak t ö b b k ö t e t e t , ezekből a t u d o m á n y o s jegyzet e k e t ós a g y e r m e k e k n e k n e m való részek e t e l h a g y t á k . A n y a g u k sokban egyezik Perrault-éval, f e l b u k k a n n a k azonban benn ü k a polgárosodó n é m e t t á r s a d a l o m t i p i k u s alakjai is: mesterlegények, kiszolg á l t k a t o n á k , fogadósok kópében. A 19. sz. d e r e k á n kiterebélyesedik a népmeseg y ű j t é s , és feltámad az érdeklődós m á s n é p e k meséi iránt is. E k k o r vált i g a z á n n é p s z e r ű v é a m á r k o r á b b a n is t ö b b európai n y e l v r e l e f o r d í t o t t arab Ezeregyéjszaka c. m e s e g y ű j t e m é n y is, g y e r mekek számára átdolgozott, rövidített kiadásai s z i n t é n az alapmesekincshez t a r t o z n a k , és a régi k e l e t k a v a r g ó városi f o r g a t a g á t , p a l o t á k gazd a g s á g á t , d r á g a k ö v e k ragyogását, dzsinn e k ós szellemek varázslatait, naplopók kóp é s á g a i t varázsolják az európai g y e r m e k e k elé. A 19. sz.-ban í r t a k először o l y a n m e s é k e t , amelyeket eleve g y e r m e k e k n e k s z á n t a k . W . Hauff egyes meséin is az Ezeregyéjszaka h a t á s a érezhető; K ő s z í v c. h í r e s meséjének ú j í t á s a a realisztikus t á r s a d a l o m r a j z . T a l á n máig a l e g n a g y o b b m e s e k ö l t ő a dán H . Ch. Andersen. 1835től jelentek meg mesefüzetei, s h a m a r o s a n r e n d k í v ü l i népszerűségre t e t t e k s z e r t . A biedermeierbe hajló r o m a n t i k a ízlése fejeződik ki t ö r t é n e t e i n e k tökéletesen a n t r o p o m o r f világában. Minden meséje k e t t ő s a r c ú : az egyik a m e s é t hallgató gyerm e k r e tekint, s elvarázsolja-bűvöli azzal, h o g y a tündórvilágot hozza a földre, ós m a g á t ó l értetődő természetességgel szól csodás lények v a g y éppen közönséges h a s z n á l a t i t á r g y a k , állatok, egy t e á s k a n n a v a g y kisegér m i n d e n n a p i ü g y e s - b a j o s dolgairól, gondolatairól; a másik a m e s é t m o n d ó felnőtt felé f o r d u l , ós elmélkedésre k é s z t e t i költői szimbólumaival, érzelmes 103

GYERZ szomorúságával, az emberi gyengeségek e t ismerő és megbocsátó humorával. A gyermekmese válfaja a meseregény, tökéletes p é l d á j a L. Carroll k é t könyve, az Alice's A d v e n t u r e s in W o n d e r l a n d (1865, m a g y a r fordításai közül kiemelkedik az i n k á b b átdolgozásnak tekintendő Kosztolányi: É v i k é Tündórországban) és folytatása, a Through t h e LookingGlass . . . ( ' K e r e s z t ü l a t ü k r ö n ' , 1871). Ezekben a s a j á t o s angol m ű f a j , a nonsense t o m b o l a gyermekek szórakoztatására teljes p o m p á j á b a n . Bizarr, abszurd, képtelen t ö r t é n é s e k során bukdácsol a t ö r t é n e t k i s l á n y hőse varázsszerektől hol j e g e n y e m a g a s r a nőve, hol morzsányira t ö p ö r ö d v e , követi egy miniszter nyuszi p a r a n c s a i t , cseveg egy gonosz kártyalap-királynővel, s közben olykor az iskolában t a n u l t verseket is igyekszik felidézni. Az olasz C. Gollodi m ű v e , a Pinokkió k a l a n d j a i (1883) bájos t ö r t é n e t b e á g y a z o t t t a n m e s e , hőse egy életrekelt fabábú, aki igazi emberi szívet akar, s ezt végül ki is érdemli. R o k o n vele A. Tolsztoj Aranykulcsocska c. k ö n y v e . Az amerikai L . F . Baum Oz, a n a g y varázsló (1900) c. gyermekregénye szintén az egész világon ismert, részben a belőle készült sikeres film a l a p j á n . A 20. sz.-ban a gyermekmese, a meseregény számos remekm ű v e l g a z d a g o d o t t . A n é p m e s é k , a régi m e s e g y ű j t e m é n y e k , a gyermekirodalom klasszikusainak ú j kiadásai, fordításai, válogatásai m e l l e t t eredeti ú j m ű is t ö b b keletkezett, m i n t eddig bármikor. A. A. Miine két meseregénye, a Micimackó (1926) ós a Micimackó k u c k ó j a (1928) — mindkett ő t Karinthy F r . f o r d í t o t t a m a g y a r r a — a gyermekirodalom egyik legkiemelkedőbb m ű v e , azzá teszi tiszta d e r ű j e , verbális h u m o r a , e m b e r i s m e r e t e és emberszeret e t e . Szereplői eleven játékállatok, valóságos erdő-mező természetes környezetében élnek, egyszerű t ö r t é n e t e i k a gyermekeknek ós a bölcseknek szólnak, s azért nekik, m e r t csak ők m e n t e s e k az előítéletektől és a konvencióktól, és ők l á t j á k meg az ezerszer szemlélt, untig ismert dolgokban a figyelemre méltót. Az esetlen, jószívű, költői lendületű Micimackó, a félénk és ügy buzgó Malacka, a borongósan érzelmes Füles, a fontoskodó Nyuszi és t á r s a i k antropomorf mikrovilág á b a n valóságos embergyerek v o l t á n a k szelíd m é l t ó s á g á v a l uralkodik R ó b e r t Gida, v a l a m e n n y i ü k g a z d á j a . Más t í p u s ú gyerm e k k ö n y v P a m e l a L. Travers M a r y Popp i n s sorozata (1934—1952). Mary, a szigorú, hiú, de elbűvölő nevelőnő-tündér egy jólétet sugárzó angol polgári otth o n g y e r m e k e i t neveli, akik mellette megértik a m a d a r a k és a k u t y á k nyelvét,

p o m p á s n a k érzik a keserű orvosságot, ós álomból, varázsból szőtt k a l a n d o k során ismerkednek világgal, természettel. Mary csodavilágában c u k r o s sütemények ezüstp a p í r j á b ó l vagdossák ki a csillagokat, és r a g a s z t j á k az égre, mulatságos f a b á b ú b á c s i k a faragja ki és festi h a b o s fehérre a t a v a s z i b á r á n y f e l h ő k e t és a hóvirágok a t . A fantázia, a csoda n e m vezeti a gyerm e k e t merész, k o r l á t t a l a n k a l a n d o k szab a d világába, h a n e m polgáriasulva, olyk o r kissé érzelmessé válva gyermekszobaléptékhez igazodik. A. de Saint-Exupéry meseregénye, A k i s herceg (1943) a gyermekirodalom egyedülálló remeke. B e b i z o n y í t j a , h o g y lehet egyszerre szólni f e l n ő t t h ö z és gyerekhez, nincs külön ,,gyerekigazság" és „felnőttigazság"; a Jó és a Rossz principíuma, az élet és h a l á l kérdése, az emberi k a p c s o l a t o k , a b a r á t s á g és a szerelem szorongató szépsége és f á j d a l m a gyerekeknek is elmondh a t ó ós érthető. A z aprócska, távoli bolygóról érkező kis herceg törékeny a l a k j a m i n d e n k i n e k szóló, általános é r v é n y ű p é l d á z a t . O A g y e r m e k m e s e számos m á s m ű v é s z e t — zene, b a l e t t , opera s t b . — i h l e t ő j évé is vált. Sok mesét vittek filmre is, alkotói közül ki kell emelni W. Disney m ű v é s z e t é t , aki számos klasszikus gyerm e k m e s e ú j r a f o g a l m a z ó ja ós ú j mesefig u r á k m e g t e r e m t ő j e volt. O A világirodalom kiváló gyermekmeseírója volt az említetteken k í v ü l az amerikai M. Leaf (Ferdinánd, a bika), H . Lofting ( D o k t o r Doolittle t ö r t é n e t e k sorozata); a f r a n c i a A. Dumas (a Diótörő), George Sand (Egy n a g y a n y a meséi), Sophie de Ségur grófnő; az a n g o l 0 . Wilde (A bold o g herceg ós m á s mesék); a n é m e t L . Bechstein, W . Bonsels (Maja, a méhecske); az osztrák E . Kastner; az olasz E l s a Morante, G. Bodari; a lengyel I r e n a Jurgielewiczowa, Cz. Janczarski; az orosz, ill. s z o v j e t A. Sz. Puskin, L. Tolsztoj, A . Tolsztoj, P . P . Jersov, Gorkij, P . P . Bazsov, N y . Noszov, M. Prisvin, L. Kasszil. Az északeurópai, különösen a svéd gyerm e k m e s e (S. Lagerlöf, T. Jansson) s a j á t o s f a n t á z i a világot á b r á z o l , és ezt ú j a b b a n szoros kapcsolatba hozza a t á r s a d a l m i é l e t r e nevelés ú j módszereivel. O A m a g y a r irodalom m e s e i r o d a l m á n a k legkiv á l ó b b képviselője a m a g y a r ós az e u r ó p a i mesekincset g y e r m e k e k s z á m á r a feldolgozó és m ű m e s é k e t is szerző Benedek E,, akinek jellegzetes m ű f a j a a meseszerű elbeszélés, „ a gyermekszobából kiinduló, a gyermekhallg a t ó k értékéről szóló, a valóság h a t á r a i n n é h a tréfásan átszökkenő, de a n y a g á b a n reális m e s e " (Benedek M.). í r t m e s é k e t Jókai M., Mikszáth K . , Gyulai

104

GYERM P., Sebők Zs., Gárdonyi G., Móra F . , Krúdy Gy., Balázs B., Török S. O ( g y e r mekirodalom, mese, felnőttmese) O Írod.: L. F a u r e : L a vie et la m o r t des fées (1010); J . Bolté —G. P o l i v k a : Anmerkungen zu den Kinder- u n d H a u s m á r c h e n der B r ü d e r Grimm ( 1 9 1 3 - 1 9 3 0 ) ; W . A. Berendsohn: Grundformen volkstümlicher E r z á h l u n g s k u n s t (1921);^ E . Cosquin: Les contes indiens et l'Occident (1922); R . Benz: M á r c h e n d i c h t u n g der R o m á n t i k e r (1926); P . H a z a r d : Les livres, les e n f a n t s , et les h o m m e s (1932); M. J . J e h l e : Das K u n s t m á r e h e n von der R o m a n t i k zum N a t u r a l i s m u s (1932); M. Loeffler-Delachaux: L e Symbolisme des c o n t e s de fées (1940); Charlotte B ü h l e r — J . Bilz: Das M á r c h e n und die P h a n t a s i e des Kindes (1958); C. Federspiel: V o m Volksmárchen z u m Kinderm á r c h e n (1965). Végh Katalin gyermekmondóka; dajkarím (régebbi elnevezés): a gyermekköltészet m ű f a j a ; á l t a l á b a n egyszerű d a l l a m m a l kísért szöveg, a m e l y t a r t a l m á t t e k i n t v e lehet játékdal, csúfoló, nyelvtörő, kiszámoló. Dallam nélküli változatai is pergő ritm u s ú a k , és g y a k r a n a proverbiumók és rejtvények, előzményei. O (-^gyermekvers). O írod.: I. O p i e — P . Opie: T h e Oxford D i c t i o n a r y of N u r s e r y R h y m e s (1958). Voigt Vilmos gyerme knyelv: a kisgyermekeknek a felnőttek n y e l v h a s z n á l a t á t ó l — kiejtésben, szókincsben, alak- és m o n d a t t a n i t e k i n t e t b e n eltérő beszéde, nyelve, a m e l y n e k egyes elemei stilisztikai célból is felhasználhatók. Jellemző vonásai pl. a szócsonkítás (a gyerekek a szónak csak egy — rendszerint a h a n g súlyos, ill. lehetőleg k ö n n y e b b e n kiejth e t ő — rószót m o n d j á k ki; mó < 'mókus, n é m e t pot < kompot, orosz va < golova); a hanghelyettesítés (bizonyos hangok h e l y e t t egy m á s i k a t e j t e n e k : távé < kávé, vijád < virág); a szokatlan h a n g á t v e t ó s , k é t v a g y t ö b b hang felcserélése (pl. picő ~Debóra éneke; m á s szövegeket, pl. M i r j á m énekét, egy későbbi szövegezésben szám o t t e v ő e n kibővítették. Az Ószövetség olykor idegen győzelmi d a l o k a t is idéz, például a filiszteusokét a fogságba esett Sámson fölött. Szép győzelmi dalok olvash a t ó k az apokrif irodalomban (~*pl. Judit könyve), s u t a l ilyenekre a n y u g a t előázsiai (arámi, föníciai) feliratos irodalom is. Komoróczy Géza O A legrégibb, győzelmet ünneplő egyipt o m i éneket TJni önéletrajzi feliratából i s m e r j ü k , az Óbirodalom utolsó szakaszából. A Középbirodalomtól kezdve igen sok győzelmet megörökítő királyfelirat, h i m n u s z m a r a d t r á n k , melyek egy részét ünnepségek alkalmával bizonyosan énekelték is. E szövegek k ö z ö t t v a n n é h á n y , mely szemmel láthatólag kiváló költők, írók alkotása. Ilyen a I I I . Thotmesz k o r á b a n (i. e. 15. s z j készült ú n . poétikus sztélé. A késői Ú j b i r o d a l o m b ó l való Merneptah győzelmi felirata, az ú n . Izrael sztélé (i. e. 13. sz. vége): a líbiai törzseken a r a t o t t n a g y d i a d a l t ü n n e p l i az u d v a r i k ö l t ő a kor ízlésének megfelelő, b a r o k k o s a n túldíszített stílusban. Kákosy László O A görögök győzelmi dala, az -+epinikion a kardalköltészet (khoródia) m ű -

O Tacitus Germania c. m ű v e arról t u d ó sít, hogy a római birodalom ellen h a r coló germánok a n y e r t ü t k ö z e t b ő l győzelmi énekkel t é r t e k n y u g o v ó r a t á b o r a ikba; Priszkosz rétor leírása szerint Attila u d v a r á b a n — ahol g ó t szokások uralk o d t a k — esti l a k o m á k n á l dalnokok énekeltek a király győzelmeiről. E győzelmi énekek ekkor m é g n e m különültek el a dicsőítő énektől (-*•dicsőítő vers), sőt a siratóénektől sem: közös elemük volt a. kiemelkedő hős t e t t e i n e k előadása és az elesettek gyászolása. T ö b b n y i r e h i v a t á sos énekesek a d t á k elő váltakozó ének f o r m á j á b a n hangszeres kísérettel. A m ű f a j későbbi jellemző v á l f a j a a történeti ének egyik t í p u s a : t ö r t é n e t i eseményekhez kapcsolódik, epikus és lírai elemek keverednek benne, a személyes-epizodikus jelleg kerül előtérbe, s a t ö r t é n e t i elem h á t t é r b e szorul. Az első ilyen t ö r t é n e t i győzelmi ének a n é m e t Ludwigslied: I I I . Lajosnak S a u c o u r t melletti győzelm é t énekli meg (881). A késő középkortól fogva az ilyen győzelmi dalok s z á m a erősen növekszik; n e m r i t k á n városok győzelmét ünnepeli lovagok fölött. A 18. sz. második felében a győzelmi dalok az a n a k r e o n t i k a és a felvilágosodás szellemében fogantak, s á l t a l á b a n dalszerűek. A későbbi költészetben a győzelmi dal i n k á b b a f o r r a d a l m a k h o z és szabadságmozgalmakhoz kapcsolódik, így: P . - J . de Béranger dalai. O H a s o n l ó m ű f a j o k a keleti irodalmakban is m e g t a l á l h a t ó k , bár n e m m i n d e n ü t t (a klasszikus k í n a i költészetben pl. külön m ű f a j k é n t n e m szerepel, s legfeljebb a Si King e g y e s

111

GYOZE d a r a b j a i f o g h a t ó k fel h a r c i győzelmek megéneklésének; ezek a z o n b a n m á r kor á n rituális j á t é k o k részei lettek). Elterjedtebb a m ű f a j az iszlám k u l t ú r a hatása alá k e r ü l t i r o d a l m a k b a n ; így a török irodalomban az ódaszerű -+kaside képviseli. A seregeket kísérő keleti dalnokok, pl. az -+ásikok is megénekelték hadaik győzelmeit, m i n t Köroglu, aki részt v e t t az Özdemiroglu Osman Pasa vezette o s z m á n hadsereg i r á n i harcaiban (1578 és 1584), s a h a d v e z é r győzelmeit, Sir v a n és Tebriz b e v é t e l é t egy destanhan örökítette m e g . Az a r a b költészetben e m ű f a j a -*-szadzs keretein belül jelentkezik. Csongor Barnabás— Kovács Endre—Tasnádi Edit O A klasszikus értelemben v e t t győzelmi d a l r a a régibb m a g y a r i r o d a l o m b a n csak Janus Pannonius latin n y e l v ű költészetében v a n n a k példák (15. sz.). A következő évszázadokban, egészen 1848 — 1849-ig n e m c s a k a m ű f a j v á l t korszerűtlenné, h a n e m a m a g y a r t ö r t é n e l e m eseményei sem a d t a k okot igazi diadalújjongásra. A v é g v á r i h a r c o k a t megóneklő versekben t a l á l h a t ó k u g y a n h ő s t dicsőítő részletek, olykor egy-egy m ű is felfogható győzelmi éneknek (pl. Gyulai M.: Epinicia, 'Győzelmi ének', 1598), de ezek művészileg n e m jelentősek. A 30 éves h á b o r ú sem lelkesítette a m a g y a r irodalmat, b á r Bocatiusn&k. e h á b o r ú t megéneklő versei közt ( H u n g a r i d o s libri p o e m a t u m q u i n q u e , 'Magyar t á r g y ú költemények ö t könyve') v a n n a k győzelmi — vagy i n k á b b csak dicsőítő — énekek is. A Thökölyés Rákóczi-féle szabadságharccal m á r a z o n o s u l h a t o t t volna a magyarság, de ezek n a g y s z a b á s ú győzelmet n e m m u t a t n a k fel. A 18. sz. 2. felében, m a j d a napóleoni h á b o r ú k a l a t t ugyan Virág B. (A győzedelmeskedő m a g y a r sereghez) ós Berzsenyi D. (pl. A fölkelt nemességhez), olykor Csokonai is az antik győzelmi éneket a k a r j á k megszólaltatni, d e a valódi átélés ezekből is h i á n y z i k . A bécsi b ó k é t (1606) követő évtizedekben szóba s e m kerülh e t e t t a m ű f a j , még m á s , r o k o n sorsú népek (főleg a lengyelek) felkelései is kudarccal végződtek. 1848 — 1849 politikai, hadi, forradalmi sikerei viszont szinte az egész m a g y a r i r o d a l m a t diadalénekek írására ösztönözték: az 1848 márciusi eseményeket, az őszi és 1849 tavaszi hadi sikereket egymás u t ó n köszöntik az írók, Vörösmartyt, Aranyt is beleértve, az élen pedig Petőfi áll a polgári forrad a l m a t , a r e p u b l i k á n u s eszmék győzelm é t és az erdélyi h a r c o k a t megéneklő verseivel. A szabadságharc b u k á s a ó t a 112

e m ű f a j szerepe a m a g y a r költészetben n e m jelentős, m i k é n t m á s u t t sem az. Martinkó András győzelmi ének: ->-győzelmi dal Gyp [zsip[ (írói n é v ) ; Sibylle Gabrille Marie-Antoinette de Riqueti de Mirabeau comtesse de Martel de Janville (eredeti név); (Morbihan, 1850. aug. 15. — Neuillysur-Seine, 1932. j ú n . 30.): francia írónő, Mirabeau kései l e s z á r m a z o t t j a . Regényeiben a korabeli nagyvilági politikai életet ábrázolja reakciós szellemben, kellemes, kissé csípős stílusban, de m i n d e n mélység nélkül. M a m á r legfeljebb életr a j z i regényei érdekesek, amelyekben a századforduló jellemző figuráinak szalonéletével i s m e r k e d h e t ü n k meg: Souvenirs d'une petite fille ( ' E g y kislány emlékezései', 1927 — 1928); Du temps des cheveux et des chevaux ( ' H a j a k és lovak ideje', 1929); La joyeuse enfance de la troisiéme République ('A h a r m a d i k K ö z t á r s a s á g v i d á m g y e r e k k o r a ' , 1931). Több m ű v é t megfilmesítették. O A századfordulótól a húszas évekig számos regénye mag y a r u l is m e g j e l e n t , ezek közül nevezetesebbek: Une passionnette (1891: n. n., A szeleburdi, 1897); Le mariage de Chiffou (1894: Cserhalmi H . Irén, Pipiske házassága, 1897); Le bonheur de Ginette (1896: H e l t a i J . , Ginette boldogsága, 1900); L'amoureux de Line (1910: H á zsongárdy G., Line imádója, 1928); Napoléonette (1913: K é m é n d y n é Novelly Elza, N a p o l e o n e t t e , 1925). O írod.: M. Misoffe: G y p et ses amis (1932). Lázár Guy Gyr [dzsir], R a d u (írói álnév); R a d u Demetrescu (családi név); (CimpulungMuscel, 1905. m á r c . 15. —): r o m á n költő. A bukaresti e g y e t e m esztétikai tanszékén volt tanársegéd. F ő k é p p nacionalista beállítottságú irodalmi folyóiratokb a n publikált. Szélsőjobboldali szimpátiái a vasgárdisták, a r o m á n fasiszták t á b o r á b a v i t t é k ; politikai m a g a t a r t á s a m i a t t súlyos b ö r t ö n b ü n t e t é s t szenvedett. B u k a r e s t b e n él. O Költészetét népi hangvétel, folklórihletésű képvilág jellemzi; kedveli a t r a g i k u s m o t í v u m o k k a l á t s z ő t t balladát. Gyermekeknek is írt. J . Késsél, J . London műveiből f o r d í t o t t r o m á n r a . O F ő b b verseskötetei: Lini§ti de schituri ( ' R e m e t e l a k o k csöndje', 1924); Plínge Strlmba-Lemne ( ' F a n y ű v ő zokog', 1927); Cerbul de luminá ('Fényszarvas', 1930); Cununi uscate ( ' H e r v a d t koszor ú k ' , 1938); Balade ('Balladák', 1943). O Magyarul: 1 — 1 vers (József A., Népszava, 1933, 236.; uő, K o r u n k , 1934, 7 - 8 . ; uő, Szép Szó, 1936, 3.). O írod.: E . Lovinescu: I s t o r i a literaturii r o m á n é

GYÚJT c o n t e m p o r a n e (1937); I . R o t a r u : O istorie a literaturii r o m á n é (2. köt., 1972). Balia György gyűjtemény: i r o d a l o m t u d o m á n y i értelemben valamilyen elv és eél szerint e g y b e g y ű j t ö t t , valamely egységbe (könyv, k i a d v á n y , sorozat, t e m a t i k a i , m ű f a j i , f o r m a i csoport stb.) összefogott s gyakr a n így k i a d o t t k i s e b b - n a g y o b b szépirodalmi vagy i r o d a l o m t u d o m á n y i alkotások összessége. Az idők f o l y a m á n á t t e kinthetetlenül sokféle v á l f a j a alakult ki s él n a p j a i n k b a n is. Az egyes v á l f a j o k a z o n b a n a különféle közösségi, n e m z e t i területi művelődéstörténeteken belül megközelítően azonos kialakulási sorrendet és kereszteződéseket m u t a t n a k , h a olykor t ö b b ezer éves fáziseltolódással is. í g y a m i pl. i. e. t ö b b ezer évvel az ókori keleten megfigyelhető, megismétlődik a görög —római, az e u r ó p a i keresztény vagy n a p j a i n k egyik-másik, csak m o s t kialakuló irodalmában. O A m a i s m e r t legrégibb g y ű j t e m é n y e k a t e o k r a t i k u s államok kialakulásával, megszilárdulásával és hatalmi, törvényhozói, közigazgatási, főleg pedig vallási intézményeinek n o r m a - és kultuszrendszereivel k a p csolatosak. Mindennek előfeltétele azonb a n az írás ismerete. A teokratikus, ill. később a feudális u r a l k o d ó k és u r a l k o d ó osztályok a m a g u k h a t a l m i u r a l k o d ó i jogcímét igazolandó, igyekeztek a hódító, országszerző, h o n a l a p í t ó , külső és belső ellenségeiket megsemmisítő (mitizált) h a r caikról szóló szóbeli irodalmi alkotások a t e g y b e g y ű j t e t n i , egybeszerkesztetni, kiegészíttetni. í g y s z ü l e t t e k meg a hősi és n a i v eposzok olyan példái, m i n t a szankszrit Mahábhárata, a homéroszi eposzok, részben ebbe a t í p u s b a t a r t o zik az izlandi (6 —12. sz.-i a n y a g o t öszszefogó) Edda, sőt a csak a 19. sz.-ban összeállított finn Kalevala is. Minthogy pedig a régi k o r o k b a n a t ö r t é n e t i , tudom á n y o s világkép e l v á l a s z t h a t a t l a n u l öszszeszövődött mitologikus — vallási—mesei képzetekkel, e g y ű j t e m é n y e k egyben világnézeti és v i l á g m a g y a r á z a t i t a r t a l m ú , f u n k c i ó j ú -»-mondák, legendák, mesék, t o v á b b á hősi és k a l a n d t ö r t é n e t e k g y ű j t e m é n y e i is. O A t e o k r a t i k u s (ós feudális) u r a l m i rendszerekben k é t t o v á b b i t á r s a d a l m i rétegnek — környezetnek volt még jelentős szerepe az első g y ű j t e m é n y e k létrehozásában. A p a p i réteg tagjai — p a p o k , „bölcsek", p r ó f é t á k , szerzetesek, akik egyben t a n í t ó k , jósok, filozófusok is voltak — a kultuszok kialakulásával a vallási egység biztosítására egységes kultikus s z ö v e g g y ű j t e m é n y e k e t állít o t t a k össze, melyek e g y m a g u k b a n is fel8 Világirodalmi Lexikon IV.

sorolhatatlanok. Az i. e. 3. évezredből való sumer t e m p l o m h i m n u s z o k t ó l , a h e t t i t a vallásos — varázsló szövegeken á t az Ó- ós Újszövetség szövegeiig és n a p j a i n k i g e gyűjteményféleségbe t a r t o z n a k pl. az imák, zsoltárok, himnuszok, énekeskönyvek, prédikáció-, jóslatgyűjtemények stb. Fontos helyet foglalnak el az ú n . szentkönyvek (Védák, Biblia, Korán stb.), a vallás hőseinek, v é r t a n ú i n a k , szentjeinek életével, csodáival foglalkozó m ű v e k (-»-legenda, hagiográfia) gyűjteményei, m a j d egy k é s ő b b i fokon a sokféle vallásos s z í n j á t é k (pl. misztériumdrámák). O A másik r é t e g a királyi (főúri) u d v a r o k körül j á t s z o t t jelentős szerepet, egyrészt m i n t s a j á t o s g y ű j t e m é n y e k e t igénylő olvasó—hallgató közönség, részben m i n t alkotó, g y ű j t ő v a g y előadó. M á r a görög ókorban valóságos „ k ö l t ő c é h e k " alakultak, a m e l y e k — egyebek k ö z t — ö s s z e g y ű j t ö t t é k a költői h a g y o m á n y o k a t , de hasonló k ö r ü l m é n y e k közt j ö t t e k létre az első kínai dal- és v e r s g y ű j t e m é n y e k : a Si king (Konfuciusz), a Gsu-ce (Vang Ji), ill. a Ven hszüen (Hsziao-tang herceg), s ide t a r t o z n a k a 9—10. sz.-i a r a b irodalom v e r s g y ű j t e m é n y e i is. Az európai i r o d a l m a k b a n az u d v a r i közönség szórakozási és műveltségi igénye, gyakr a n a l k o t ó k e d v e hozta létre a kompilált kalandos — hősi t ö r t é n e t e k e t (pl. Arthurmondakör, a sok chanson de geste stb.), példaképeket, eszményeket bemutató exemplum g y ű j t e m é n y e k e t (részben e műf a j b a t a r t o z i k a Gesta Romanorum is), aztán a t á r s a s á g i élet viselkedési, etikai, művészi s t b . n o r m á i t illusztráló irodalmi alkotásokat, ezekből fejlődik ki a specuZwm-irodalom, melynek oly jeles példái vannak, m i n t (a 16. sz. közepén) az angol Mirror of Magistrates ('Főemberek tüköré') c. verses elbeszélésgyűjtemény vagy a még későbbi (17. sz.-i) M. Bernandes N o v a F i e s t a c. morális példabeszéd-gyűjteménye. Az u d v a r i környezet h í v t a létre — m i n t legfontosabbat — a szerelmi (olykor erotikus) irodalmi alkotások g y ű j teményeit, pl. a 12 — 14. sz.-i gallegoportugál énekeskönyvek, a trubadúrköltészet m i n t e g y 30 chansonnier-ja, a Meistersangok oly k i t ű n ő g y ű j t e m é n y e , m i n t a Colmarer Liederhandschrift s t b . Ahogyan a t á r s a s á g i élet intellektualizálódik, egyre g y a k o r i b b a k az aforizma-, közmondás-, szentencia-, maxima- és idézeígyűjtemények, a bókkönyvek, sőt a fiktív ( v a g y stilizáltán valódi) levélg y ű j t e m é n y e k . O Említésre érdemes, hogy egyes uralkodók, főurak, f ő p a p o k a világ m i n d e n t á j á n és m á r a sumerok ó t a (-"-Assur-ban-apli könyvtára) gazdag kéziratos v a g y n y o m t a t o t t könyv-

113

GYÚJT gyűjteményi, h o z t a k létre, k ö z t ü k jeles helyet foglal el Hunyadi Mátyás m a g y a r király Corvina-gyűjteménye, ezekben a z o n b a n a m ű t á r g y i — dologi é r t é k e (kiállítás, díszítés, ritkaság stb.) sokszor elsődleges volt. Mindenesetre a g y ű j t e m é n y e k s z e m p o n t j á b ó l mindig k ü l ö n ö s figyelmet érdemelnek azok a korok, a k á r irodalmak is, amelyek egy n a g y hagyom á n y ú m ú l t u t á n kevésbé eredeti alkotásokkal, m i n t a h a g y o m á n y o k g y ű j t é sével (s utánzásával) foglalkoznak. Sok t e k i n t e t b e n ilyen a római ós a bizánci irodalom a göröggel szemben, különösen az epigramma és a dráma terén, de még a t a l á n legimpozánsabb Csüan Tang si ('Összes Tang-kori versek') 18. sz. kínai g y ű j t e m é n y e — t ö b b m i n t 3000 költőnek m i n t e g y 40 000 versét h o z v a — is ebben a szellemben fogant. O M i n d e n , hosszabb-rövidebb időre m a r a d a n d ó n a k bizonyult állami szervezetben előbbu t ó b b m e g kell indulnia az urbanizációs, ,,polgárosuló" és demokratizálódó folyam a t n a k , s ezzel k a p c s o l a t b a n kisebbn a g y o b b művelődési központok kialak u l á s á n a k , a m i m e g i n t m a g á v a l hoz bizonyos, elsősorban o k t a t á s i intézmén y e k e t . Az o k t a t á s , benne a l e g t á g a b b értelmű művészi nevelés is m i n d e n k o r az elmúlt korok eredményeinek valamilyen g y ű j t e m é n y e s összefoglalására épül. Minden — legtágabb értelemben v e t t — „tankönyv" ismeretanyagok gyűjteménye. í g y születnek meg az előző ( v a g y egyes, k ö v e t e n d ő n e k t a r t o t t ) korok irodalmi a l k o t á s a i t egy ->- kánon alapján t ö b b - k e v e s e b b teljességgel összefogó, esetleg k i v o n a t b a n (-+epitomé) vagy kommentárokkal hozó g y ű j t e ményei, amilyenek pl. a kompendium, kompiláció, miszcellanea, kresztomátia, szemelvények s t b . Az o k t a t á s i intézmén y e k kebelében k ö n y v g y ű j t e m é n y e k is létrejönnek, a t a n í t á s , t a n u l á s és k u t a t á s céljait szolgálva. Az urbanizálódó életf o r m a e g y ü t t j á r az írni-olvasni t u d á s ós olvasási —művelődési vágy fokozásával, ill. a g y ű j t e m é n y képzés eddigi uralkodó t e m a t i k a i és funkcionális elveinek megváltozásával, az egyéni g y ű j t e m é n y öszszeállítási elvének előtérbe kerülésével. Az előbbi tényező következményei egyrészt az urbanizálódó olvasók (hallgat ó k , nézők) laikus, vulgáris igényeivel, másrészt egyre erősödő enciklopédikus igényével függnek össze. A g y ű j t e m é nyes m ű v e k így egyre i n k á b b az (olykor vaskos és egyben társadalom- és ideológiabíráló) szórakoztatást, mulattatást szolgálják: g y a k r a n n y ú l n a k a nemzetközi és népi eredetű anyaghoz, m i n t pl. a különféle históriákat, anekdotákat, tré-

fákat, vulgáris k a l a n d o k a t , vágánsköltészeti d a r a b o k a t ós pikareszk történeteket n y ú j t ó g y ű j t e m é n y e k h e z . (Nevezetes p é l d á j a lehet az 1230 k. összeállított latin —német Carmina Burana, de ide t a r t o z n a k a 16. sz. vége felé kialakuló Ezeregyéjszaka meséi is.) Az ú j életforma, az u t a z á s o k , felfedezések p e d i g olyan m ű v e k e t h o z n a k létre, m i n t pl. a portugál Historia-Trágico-Maritima (16. sz.), egy h a j ó s t r a g é d i á k a t elbeszélő gyűjtem é n y . Megszaporodnak m á s r é s z t az enciklopédikus és lexikonszerű kompilációk (gyakran ábécérendben), e n n e k egyik nevezetes p é l d á j a m é g a középkorból Vincent de Beauvais (Bellovacensis) Speculum m a i u s a ('Nagyobb t ü k ö r ' ) . Ami, viszont az egyéni g y ű j t ő elvet illeti, kezd kialakulni az a m ű t í p u s , mely egyazon írónak m á s ós m á s k o r b ó l származó vagy különböző m ű f a j ú s csak az alkotó személyétől egybefogott a l k o t á s a i t teszi „gyűjteménnyé". Ilyen gyűjtemény pl. m á r a 8. sz.-ban az a r a b atTanúkí kereskedő-, h i v a t a l n o k t ö r t é n e tei, t o v á b b á az angliai M. Map: De Nugis Curialium ('Udvaroncbohóságok', 12. sz.), v a l a m i n t Boccaccio D e c a m e r o n j a (14. sz.) és Villon T e s t a m e n t u m a (15. sz.) stb., ebbe a csoportba t a r t o z n a k a t ö r ö k -—cönk és díván n é v e n ismert g y ű j t e m é n y e k is O A g y ű j t e m é n y e l v ű irodalmi m u n k á k t o v á b b i sorsában — az előzőkhöz csatlakozva — m e g i n t két fontos tényező hoz f o r d u l a t o t . Az egyik a történetiség elvének egyre fontosabbá válása, másrészt a k ö n y v n y o m t a t á s feltalálása. A historizmus elve egyenesen kiprovokálja, hogy egy-egy diszciplína — legyen az akár az irodalom — történeti előzményeit feltárják és egy begy ű jtsék, s e g y b e g y ű j t v e k i a d j á k . Az irodalomtól még alig elváló t ö r t é n e t í r á s mellett így kezdenek feltűnni a kronológiai szempontú antológiák, i r o d a l o m t u d o m á n y i , m ű f a j e l m é l e t i ós poétikai g y ű j t e m é n y e s m ű v e k (pl. M. Opitz: T e u t s c h e P o e m a t a , 17. sz.). Mindez szorosan összefügg a modern -^-filológia megszületésével (Európ á b a n kb. a 16. sz.). A k ö n y v n y o m t a t á s elterjedése, megszüntetvén egyes gyűjt e m é n y e k egyedi voltát, u g y a n a k k o r minden addiginál szélesebb k ö r ű közönséget biztosít, s egyre i n k á b b kielégít laikus, sőt plebejusi igényeket is. A kalendáriumok, ponyvahistóriák., népkönyvek, az egyszerű, f u r f a n g o s emberek t ö r t é n e t e i t e g y b e g y ű j t ő k i a d v á n y o k (amilyenek pl. az Eulenspiegel-történetek), a kópéirodalom g y ű j t e m é n y e s termékei így ós ekkor válnak valóban az irodalom részeivé. (Bár a kéziratos énekeskönyvek, daloskönyvek, anekdota-, röpirat-, pamf-

114

GYULE let-gyűjtemények s t b . d i v a t j a egészen a 19. sz.-ig f e n n m a r a d . ) O A g y ű j t e m é n y e s irodalom modern s i m m á r követhetetlen ü l szerteágazó k o r s z a k a (legalábbis E u r ó p á b a n s az e u r ó p a i nyelvű irodalmakban) a p r e r o m a n t i k á v a l és a r o m a n t i k á val (a 18. sz. közepe t á j á n ) kezdődik, a n e m z e t i ós népi e s z m e jegyében s a t t ó l m e g h a t á r o z v a . A n e m z e t e k igyekeznek múzeumokba, kézirattárakba, nemzeti k ö n y v t á r a k b a g y ű j t e n i s lehetőleg k i a d n i egyéb kulturális örökségük közt az irod a l m i m ú l t emlékeit is, másrészt igyekeznek m e g m e n t e n i a népköltészetnek a szóbeliség fokán élő a n y a g á t (dalokat, balladákat, meséket stb.). A legkorábbi ilyen ú j a b b kori g y ű j t é s e k J . Macpherson Osszián-költeményei, a portugál Gancioneiro Popular (népdalgyűjtemény), ezeket követik a n é m e t nyelvterületen L. A. Amim és C. Brentano, a Grimm testvérek, m a j d Uhland gyűjteményei, de követik p é l d á j u k a t a délszláv, a m a g y a r s m á s i r o d a l m a k is. Ez a m u n k a áthúzódik a 20. sz.-ba is (egyik nagyszerű p é l d á j a A Magyar N é p z e n e Tára), sőt a kulturális m ú l t j u k r a csak most ébredő afrikai, ázsiai t e r ü l e t e k e n ez a g y ű j t ő m u n k a csak n a p j a i n k b a n kezd kibont a k o z n i (vö. pl. Le Théátre Populaire en Bépublique de Cőte d'Ivoire, 'Népi színház Elefántcsontpart Köztársaságban', 1966; vagy T. U Tam'si: Afrikai m o n d á k g y ű j t e m é n y e , 1968; stb.). O Az e m l í t e t t 18 —19. sz -i g y ű j t e m é n y e k k e l egy időben kialakulnak az egy-egy író h a g y a t é k á t , kiadásait, k é z i r a t a i t t a r t a l m a z ó g y ű j t e m é n y e k is, a 19. sz.-tól kezdve azonban a g y ű j t e m é n y e s (,,összes m ű v e i " ) v a g y válogatással szerkesztett kiadván y o k — a h a g y o m á n y o s didaktikus, népszerűsítő, a közművelődést szolgáló g y ű j t e m é n y e k mellett — az irodalmi élet és a kiadói vállalkozások jegyében születnek. Külön érdeklődés kíséri a ritkaságok, kuriózumok, bibliofil kiadások jegyében készült g y ű j t e m é n y e k e t (ősn y o m t a t v á n y o k , díszes kódexek s t b ). A legkülönfélébb célú, t á r g y ú , t e r j e d e l m ű , kitekintésű v á l o g a t á s o k n a k , szemelvényeknek, összeállításoknak egyébként se szeri, se száma, elszaporodnak az almanachok, zsebkönyvek, évkönyvek, emlékkönyvek stb. K ö z t ü k l e g m a r a d a n d ó b b a k n a k látszanak azok a g y ű j t e m é n y e k , amelyek egy-egy m ű f a j t , kort, n e m z e t i i r o d a l m a t a lehető teljességre t ö r e k e d v e fognak át. É v t i z e d e k és kollektívák m u n k á j á t k í v á n j á k m e g , s g y a k r a n a 100 k ö t e t e t is m e g h a l a d j á k . Példának említh e t ő a G. M. Dreves és C. Blume által szerkesztett A n a l e c t a h y m n i c a medii aevi ('Középkori h i m n u s z o k a n a l e k t á j a ' , 8*

1886 — 1922, 55 köt.) vagy olyan antológiák, m i n t a Hét évszázad magyar versei. Méltán s o r a k o z n a k melléjük az „ O p e r a o m n i a " igényű (gyakran kritikai) kiadások, végül pedig az ú j irodalmi irányzatokat, „ h u l l á m o k a t " jelző, b e m u t a t k o z ó g y ű j t e m é n y e s kiadványok, amilyen pl. a P . Verlaine szerkesztette Les P o é t e s m a u d i t s ( ' Á t k o z o t t költők', 1885). Martinkó András gyűjtés: dolgok rendszeres megszerzése g y ű j t e m é n y e k összeállítása v a g y az a d o t t dolgok k ö r é t jellemző t é n y e k feltárása: céljából. Az irodalommal k a p c s o l a t b a n a g y ű j t ő i tevékenység fő típusai az alábbiak. 1. A -+- száj hagyományban élő, s így m á s k é p p e n megsemmisülő szövegek rögzítése; a folklorisztikában á l t a l á b a n az egész t e r e p m u n k a és a n n a k e r e d m é n y e , az az a n y a g , amelyet az a r c h í v u m o k b a n t á r o l n a k , ill. a népköltési -*•gyűjteményekben k i a d n a k ; a h a g y o m á n y o s felfogás szerint ez csak az ú j változatok f e l k u t a t á sából ós lejegyzéséből áll, de a m o d e r n folklorisztika a funkció kérdéseit is vizsgálja a g y ű j t é s során; 2. a filológiában az írásos változatok összeállítása, ill. filológiai, életrajzi a d a t o k g y ű j t é s e ; egyegy író összes műveinek kiadásához a teljes a n y a g összeállítása folyóiratokból, n a p i l a p o k b ó l , kézirathagyatékból stb.; 3. egyéb -*• gyűjtemények összeállítása; 4. a d a t - és a n y a g g y ű j t é s ->-irodalomtudományi m u n k á k megírásához; 5. a n y a g g y ű j t é s olyan szépírói m ű vek megírásához, amelyekben a fikcióval s z e m b e n a dokumentumjelleg, a valódiság igénye f o k o z o t t a b b a n érvényesül (--tényirodalom, irodalom és dokumentum)-, 6. muzeális értékkel rendelkező irodalmi emlékek (autográfok, első kiadások, régi k ö n y v e k , bibliofil kiadások stb.) g y ű j t é s e ; 7. könyvek g y ű j t é s e m a g á n vagy k ö z k ö n y v t á r i célok érdekében. Szerdahelyi István—Voigt Vilmos Gyülekezet szabályzata, A; Szerek lökol 'adat Jiszrá'él -Ur-Nammu siratója). E p i kus h ő s halálával kapcsolatos a -ó-Gilga153

(1947); B. N o a c k : Satanas u n d Soteria (1948). Komoróczy Géza O A szövegek mennyiségét t e k i n t v e az egyiptomi vallásos irodalomban a h a l á l u t á n i élettel foglalkozó alkotások állnak első helyen. Az egyiptomi szepulkrális irodalom fejlődése az i. e. 3. évezred közep é t ő l az i. sz. 3. sz.-ig nyomon kísérhető. A szövegeket a sírok falaira vagy a sírba helyezett p a p i r u s z o k r a , varázsszobrocsk á k r a (usébtik), a m u l e t t e k r e í r t á k . E z e k ú t m u t a t á s t a d n a k a h a l o t t számára, merre m e n j e n a másvilágon, hogyan szólítsa m e g a túlvilági k a p u k démoni őreit, hog y a n m e n e k ü l h e t m e g a gonosz szellemektől, h o g y a n kell viselkednie Oszirisz túlvilági bírósága előtt. Különböző etikai, vallásfilozófiai kérdések is felmerülnek ebben az irodalomban. A művészi f o r m a a d á s szépsége, a stílus színvonala az egyes alkotásokon belül is erős ingadozást m u t a t . O A legrégibb ilyen jellegű szövegg y ű j t e m é n y a -0Piramisszövegeké, ahol a kompozíció m é g lazább, m i n t a k é s ő b b i h a l o t t i irodalomban. E szövegek az istenkirályság ideológiájának szolgálatában álltak, titkos jellegűek voltak, csak a királyok (és egyes esetekben a királynék) ír-

hatták fel őket sírjuk falára. E g y ősi költészet darabossága s egyúttal sodró, erőteljes lendülete k a p j a meg az olvasót a változatos t a r t a l m ú anyagban. O Az Obirodalom u t á n a mágikus túlvilági szövegeket már b á r k i felírathatta s í r j á n a k , koporsójának falaira. Az ún. koporsószövegek egyes részleteket átvesznek a Piramisszövegekből, d e sok ú j elem is található bennük: számos részlet az egyiptomi mitológiát gazdagítja, s a kor kínzó világnézeti kérdései is felmerülnek bennük. A koporsószövegek különálló részét alk o t j a az ú n . Két út könyve, m e l y az elh u n y t túlvilági ú t j á n a k egyes állomásait, a másvilági régiókat őrző démonok világát ismerteti. A szöveget itt m á r képek is kísérik. O A —Halottak Könyve egyenes folytatása a koporsószövegeknek. A könyv az Ú j b i r o d a l o m elején, az i. e. 16. sz.-ban j ö t t létre. Ez volt a legterjedelmesebb (jelentősebben illusztrált) túlvilágirat, h a s z n á l a t b a n m a r a d t egészen a római kor elejéig. O Az első olyan szepulkrális szöveg, amelyben zárt szerkezeti felépítést találunk, az Amduat könyv. Az i. e. 16. sz.-ban jelent meg. Akárcsak a Piramisszövegeknél, i t t is érvényesült a királyi privilégium, hosszú ideig szinte kizárólag csak a tébai királysírokban írták fel ezt a könyvet. A m ű Napisten éjszakai ú t j á t mondja el, az alvilág régióin keresztül; egy-egy terület az éjszaka egy ó r á j á n a k felel meg. A szöveggel egyenlő fontosságúak a képek: a Napisten bárkájának ú t j á t a sötétség kígyódómona akadályozza, a k i kiszívja a vizet a folyóból, de a N a p kísérői végül győzedelmeskednek felette. A tizenkettedik órában egy másik óriási kígyóval találkozik a Nap. B á r k á j a végighalad ennek testében, s eközben m e g y végbe az isten újjászületése. O Az i. e. 14. sz. végén egy másik hasonló jellegű kompozíció t ű n i k fel a királysírokban, a Kapuk Könyve. A tizenkét túlvilági t e r ü l e t e t itt h a t a l m a s kapuk választják el egymástól, innét az elnevezés. A halál u t á n i ítélet gondolatának itt nagyobb szerepe van, mint az Amduatb&n. A túlvilág leírása és ábrázolása mellett elvont elméletekkel is találkozunk az idő keletkezéséről. A Barlangok Könyve szintén a Napisten alvilágra szállását írja le, de sokkal kevésbé szemléletesen, m i n t az Amduat ós a Kapuk Könyve; a szöveg középpontjában az elkárhozottak túlvilági sorsa és kozmológiai elmélkedések állnak. A Föld Könyvé ben a Földisten három formájának j u t jelentős szerep, de a fő téma itt is a N a p újjászületése. A Nappal Könyve és az Éjszaka Könyve a négykézláb álló E g i s t e n n ő (Nut) óriás méretű képeit kíséri. A Naplitánia Ró Napisten

különböző megjelenési formáit vizsgálja. Az i. e. 11 —10. sz.-ban az ún. mitológiai papiruszokat találjuk a sírokban. Ezekben a szöveg csak magyarázza a képeket. O Az i. e. 1. évezredben a korábban királyok részére f e n n t a r t o t t szövegek is megjelennek a magánsírok falain ós a koporsókon. Az ú j iratok nagymértékben felhasználják a régebbi irodalmat. F ő céljuk az volt, hogy aránylag rövid iratokban gyűjtsék össze a régebbi halotti szövegek legfontos a b b n a k t a r t o t t gondolatait. A Lélegzés I. könyvét Iszisz istennő alkotásának t a r t o t ták, melyet férje, Oszirisz számára készít e t t ; szövegében nagy szerepük van az etikai elemeknek.A Lélegzés I I . könyvében k é t gondolatsor f u t párhuzamosan. E g y e s részek a halott kozmikus méretekbe táguló hatalmáról beszélnek: N a p k é n t t ű n i k fel a láthatáron, s b e j á r j a a Földet, melynek uralkodója lesz, a legkülönbözőbb istenekkel azonosul. Mindez azonban n e m t u d j a eltakarni a félelmet, hogy n e m m a r a d h a t ura testének vagy szíve fellázad ellene. O Az Örökkévalóság átvándorlásának könyvé ben a halott b e j á r j a az ég különböző régióit, a csillagokhoz társul, végigvándorol az egész mindenségen. Szél a l a k j á b a n is haladhat, bármilyen f o r m á t felölthet. O Az előbbi szövegektől eltérő jellegű alkotásai is vannak a halotti irodalomnak. A Balzsamozás rituáléja szertart á s k ö n y v , mely a mumifikálás egyes mozz a n a t a i t kísérő szent szövegeket ismerteti. A szöveg tele van mitológiai célzásokkal, a mondanivaló főképpen az —Oszirisz mítosz gondolatkörével áll kapcsolatban. A h a l o t t visszanyeri testi épségét, az istenek bírósága győztesnek hirdeti ki főnixm a d á r r á válik, látni fogja nevét Egyipt o m minden kerületében, lelkét az égben, t e s t é t pedig az alvilágban. Egy másik szertartáskönyv a Szájmegnyitás rítusa. E z a szertartás jelképezte a m ú m i a ú j életre kelését. O A halotti szövegek hat o t t a k a szépirodalomra, egy halotti szellem megjelenése a tárgya Honszemhab és a szellem történetének. Szetna és Sziuszire története alvilágjárás keretében dolgozza fel a késő egyiptomi túlvilág-elképzeléseket. V i t a t o t t kérdés, Egyiptom mennyiben hat o t t a zsidó és az ókeresztény —apokalipszisekre. O Fordítások: P . B a r g u e t : Le Livre des Morts des anciens Egyptiens (1967); J.-C. Goyon: Rituels funéraires de l'ancienne Egypte (1972); E . H o r n u n g : Ágyptische Unterweltsbücher (1972). O írod.: H . Kees: Totenglauben und Jenseitsvorstellungen der altén Ágypter (1956); E . Hornung: Altágyptische Höllenvorstellungen (1968). Kákosy László O Az ókori görög és római irodalomban

HALAS a halál t é m á j a a túlvilágjárások leírásában jelentkezik (-»-túlvilág-irodalom): így az Odüsszeia X . énekében és m i n t á j á r a az Aeneis VI. énekében. Az epikus hősök alvilágjárása mellett istenek és félistenek (héroszok) is m e g j á r j á k a halál birodalm á t : a meghaló és f e l t á m a d ó istenek egyet e m e s mitológiájához kapcsolódó Dómét é r ós Perszephoné-mítosz költői elbeszélései a halálirodalomhoz t a r t o z n a k (Homéroszi himnusz Démétérhez, Kallimakhosz Dómétér-himnusza), d r a m a t i k u s megelevenítései, az eleusziszi m i s z t é r i u m j á t é k o k a -ó-halál- és feltámadásjátékokhoz. Az alvilágot m e g j á r ó és o n n a n visszatérő félisten, Orpheusz mítosza Euridikó sorsáb a n az emberi halandóság m e g v á l t o z t a t h a t a t l a n s á g á t , Orpheusz ú t j á b a n az orp h i k u s m i s z t é r i u m o k n a k a halál ellen n y ú j t o t t vigaszát hirdeti. Legszebb költői feldolgozása Vergilius Georgiconjának V. k ö n y v é b e n t a l á l h a t ó . A m a g á t Orpheusz személye és neve alá rendelő, de keletkezésében századokat átfogó —-orphikus költészet egészében a lélek túlvilági sorsával foglalkozik, így a Hieroi logoi ('Szent beBzédek') 24 „ k ö n y v e " (->-biblion). Az orphikus himnuszok 87 d a r a b j a közül a legt ö b b az éjszaka és az alvilág h a t a l m a i h o z fohászkodik. Az alvilágjárás mellett a hal o t t a k k a l való találkozás másik lehetősége az álomlátás (-"látomásirodalom): legkor á b b i p é l d á j a az Iliász X X I I I . éneke, ahol Akhilleusz álmodik a t y j a , Patroklosz képm á s á v a l . E z t a m o t í v u m o t dolgozza fel Cicero a Somnium Scipionisban, Vergilius pedig összeötvözi az alvilág j á r á s és az álomlátás m o t í v u m á t az Aeneis V I . énekében. A lírában a halál g o n d o l a t a elsősorb a n az élet gyönyöreitől való b ú c s ú k é n t , az öregség feletti keserűségként jelentkezik: a misztériumok t a n a i t ó l n e m befolyásolt görög e m b e r félt a haláltól (Mimnermosz: N a n n ó , Szapphó töredékei, Anakreón: Töredék a halálról). A sztoikus filozóf i a h a t á s a a l a t t íródott latin k ö l t e m é n y e k (a feltehetően egy szerzőtől származó -ó-Maecenas-elégiák és a Consolatio ad Líviám) viszont a lírikusokkal ellentétben a halálban való m e g n y u g v á s szószólói. Saját o s h a n g v é t e l ü k k e l eltérnek m i n d a lírikusok szomorúságától, m i n d az elégiák belen y u g v á s á t ó l a m a r ó g ú n n y a l írt Lukianosz-dialógusok (->- halotti párbeszédek). Szepes

Erika

O A Biblia u t á n i héber irodalomban az -0-agada, a —midrás i r o d a l m a és a -ó-hászidizmus sok szép halállegendát ismer; ezek főhőse a félelmetes halála n g y a l , akinek egész t e s t é t szemek bor í t j á k . A pogromok és üldöztetések köv e t k e z t é b e n a halálvágy is bevonult a

héber költészetbe. Smuél Dávid Luzzatto egyik versében az ú j életre f e l t á m a d o t t a k visszavágynak a sírba: „Minek, oh, ú j r a m é g e lót ? — E l é g volt egyszer, oh, elég!" Olrod.:G. F r e y : Tod, Seelenglauben u n d Seelenkunde im a l t é n Israel (1898); G. K a r p e l e s : Geschichte der jüdischen L i t e r a t u r (1963). Raj Tamás O A középkori ember gondolatvilágáb a n s a középkori latin irodalomban végig különlegesen h a n g s ú l y o z o t t a n m e r ü l fel a mulandóság gondolata. A n t i k filozófiai tételek, bibliai m o t í v u m o k , keleti meseelemek, keleti és p o g á n y kultuszok ötvöződnek egybe a k i t e r j e d t halálirodalomban. Részben aszketikus i r a t o k , apokaliptikus spekulációk a l a p j á n születtek m e g a -ó-látomásirodalom, ill. a -ó-túlvilágirodalom középkori latin nyelvű m ű v e i : a halál u t á n i „ é l e t " kérdéseit feszegették (már igen k o r á n a földi jelen szatirikus r a j z á v a l kiegészítve). A sok elemből összejött a m u l a n d ó s á g o t t á r g y a l ó épületes, ill. szatirikus irodalom (pl. I I I . Ince p á p a : De miseria h u m a n a e condicionis, 'Az emberiség n y o m o r ú s á g á r ó l ' , ill. Bernardus Morlanensis: De contemptu mundi, 'A világ megvetéséről'). E n n e k az irodalomnak szerves f o l y t a t á s a a haldoklók könyve m ű f a j . A késő k ö z é p k o r b a n jelennek meg az -ó-Everyman-d\a\6gu.sok és a -ó-vadomori költemények, ill. a Három élő és három halott l e g e n d á j á n a k folytat á s a k é n t — a -*• haláltánc. Kurcz Ágnes O Mindezek a m ű f a j o k m e g t a l á l h a t ó k a középkori n e m z e t i i r o d a l m a k b a n is, amelyek közül különösen az ír bővelkedik a halálirodalomhoz t a r t o z ó a l k o t á s o k b a n . Gazdag az ír -ó-túlvilág-irodalom, amely a h a l o t t a k — örök boldogság f ö l d j e k é n t v a g y félelmetes á r n y o r s z á g k ó n t ábrázolt — b i r o d a l m á b a utazó hősökről szól, de az i r o d a l o m b a n eltei'jedt az élők és h o l t a k találkozásának t é m á j a (Mesca XJlad, 'Az ulsteriek részegsége', 12. sz.; Cath Maige Tured, 'A Mag T u r e d - i csata', 9. sz.), a hullafaló haláldómon, a lélekvándorlás m o t í v u m a , az újjászületés ü s t j é n e k (Mabinogion, 13 — 14. sz.), kútj á n a k (Cath Maige Tured) t é m á j a s t b . A nemzetközileg e l t e r j e d t m ű f a j o k közül a szerelmi költészetben — f ő k é n t a gallé go-portugál -ó-cantiga de a m o r b a n — szinte közhelyként t é r vissza a szerelmi b á n a t gyötrelmeit feloldó halál képe, a dialogikus vitaköltészetben (főként a német Streitgedichtben) igen gyakori t í p u s az, amelyben I s t e n ítélőszéke e l ő t t vitatkozik az E m b e r ós a Halál: ez a t é m á j a az első ú j f e l n é m e t nyelven í r t prózai m ű n e k , Johannes von Tepl D e r Acker-

155

HALAS m a n n aus B ö h m e n ('Csehföldi szántóv e t ő ' , 1400 k.) c. m u n k á j á n a k is. A középkori népi színjátszás kereteiben E u r ó pa-szerte e l t e r j e d t e k a —halál—feltámadás játékok, s a Krisztus szenvedéseit és halálát színre v i v ő passiók is a halálirodalom körébe sorolhatók; a 15. sz.-ban virágzó —moralitás drámai m ű f a j á b a n is állandó t é m a a H a l á l hívása és az élet h í v s á g á n a k b e m u t a t á s a (ezek k ö z ü l a legnevezetesebb a z angol —Everyman). A késői középkorban terjed el a haldoklók könyvének „ é p ü l e t e s " m ű f a j a . A legnag y o b b költők közül Villon egész költészet é t á t h a t j a a h a l á l gondolata: N a g y T e s t a m e n t u m á b a n „ A m i n d e n e k e t lebíró h a l á l " m i n d e n t kiegyenlítő t á v l a t á b ó l nézi az egész életet. Molnár Ágnes—Kovács Endre O A reneszánsz irodalmában a h a l á l t é m a átmenetileg h á t t é r b e szorult u g y a n , de Bonsard h i m n u s z a i közül is kiemelkedik m é l y gondolati t a r t a l m á v a l a H y m n e de la m o r t ('Himnusz a halálról'), s a k ö v e t kező évszázadokban a halálirodalom ú j f o r m á i b o n t a k o z n a k ki. Az ellenreformációs barokk aszketikus—misztikus tobz ó d á s a a h a l á l v á r á s t a vallásos elragadt a t á s s a l p á r o s í t j a össze, vagy a k ö z é p k o r i belenyugvás érzését ú j í t j a fel ( f ő k é n t a s p a n y o l és p o r t u g á l irodalomban, valam i n t Angelus Silesius, S. Dach, A . Gryphius, J . Donne költészetében); P . Scarron -burleszkjeiben a h a l á l gondolata önironik u s jelleggel m e r ü l fel; virágzik a gyászbeszéd (Bossuet, Fénelon) számos változ a t a , s második d i v a t j á t éli a 17 — 18. sz.b a n a —halotti párbeszéd m ű f a j a . A z ú j görög népköltészet Harosz dalok n é v e n i s m e r t m ű f a j á b a n a pogány K h á r o n alakj a mosódik össze a keresztény h a l á l k é p zettel. Vallás és t u d o m á n y lehető összebékítésén f á r a d o z o t t Th. Browne; H y d r i o t a p h i a : U r n - B u r i a l ('Hidriotaphia a v a g y u r n a t e m e t k e z é s ' , 1658) c. m ű v é b e n különféle korok és n é p e k temetkezési szokásairól ír, végül — befejezésképpen — a halálról, a h a l h a t a t l a n s á g dicsőségéről elmélkedik. Ú j fejezetet n y i t n a k a z angol halálirodalomban Milton pásztori elégiái, melyekben a klasszikus mitológia és keresztény t a n í t á s , pásztori k o n v e n ció és őszinte b á n a t ötvöződik; J . Dryden h a l o t t i ó d á k a t írt. O A 18. sz. a n g o l sírköltészete a r o m a n t i k a felé m u t a t előre; A . Popé Elegy t o t h e Memory of a n U n f o r t u n a t e L a d y ('Elégia egy b o l d o g t a l a n h ö l g y emlékére', 1717) c. k ö l t e m é n y e a holdfényes éjben feltűnő kísértet képével s egy öngyilkos i f j ú hölgy m e l o d r a m a t i k u s sorsának elbeszélésével m á r jellegzetesen r o m a n t i k u s m o t í v u m o k a t előle-

gez. E u r ó p a i h a t á s ú volt E . Young g y ű j t e m é n y e : N i g h t T h o u g h t s on Life, D e a t h , and I m m o r t a l i t y ( ' É j i gondolatok az életről, a halálról és a h a l h a t a t l a n s á g r ó l ' , 1742 — 1746); R . Blair T h e Grave ('A sír', 1743) c. költeménye, J . Hervey Meditations a m o n g the T o m b s ('Elmélkedések a sírok között', 1746 — 1747) c. elmélkedései a —gótikus regény idegtépő borzalmai s z á m á r a készítették elő a t a l a j t . A romantika előfutárának tekinthető Th. Gray Elegy W r i t t e n in a Country C h u r c h y a r d ('Temetőkerti elégia', 1751) c. híres költeménye is. Az angol sírköltészet h a t á s á r a a p r e r o m a n t i k u s és rom a n t i k u s költészetben uralkodó t é m á v á válik a halál; n e m z e t k ö z i elterjedésére jellemző, hogy e halálköltészet P o r t u g á liában (T. Gonzaga, J . A. d a Gunha, M. M. B. Bocage) éppúgy d i v a t , m i n t Örményországban (M. Besigtasljan, P. Burján). A r o m a n t i k u s (nemegyszer h i m n i k u s f o r m á b a n kifejezett; —halálhimnusz) halálvágy f ő k é n t a n é m e t költészetre jellemző (Novális, Platen), de a halál pl. Chateaubriand-n&l is — f ő k é n t önéletrajzi írásaiban — a végtelenség és beteljesülés jelképe. A 19. sz. közepének forradalmi lelkesültsége u t á n a század második felének és fordulójának halálköltészete a kiábrándultság, a d e k a d e n c i a életérzéseit s z ó l a l t a t j a meg (—dekadentizmus, fin de siécle). T h . Gautier Comédie de la Mort ('A H a l á l k o m é d i á j a ' , 1838) c. nagy költ e m é n y e az emberi k ü z d e l m e k hiábavalóságát m o n d j a el; Baudelaire Les F l e u r s du Mai ('A romlás virágai') c. kötetének utolsó ciklusa: La m o r t ('A halál'), s e ciklus — v a l a m i n t az egész k ö t e t — n a g y záróverse, a Le v o y a g e ,('Az utazás') utolsó részében a Pokol, É g , Ismeretlen és Ú j m o t í v u m á t kapcsolja össze a Halállal. St. Mallarménál, Ch. R . M. Leconte de Lisle-nél az esztétizált halálkép jelenik meg. H . von Hofmannsthal költészetében a halál gondolata az élet és m ű v é szet p r o b l é m á j á n a k összefüggésében válik középponti tényezővé; a halál egzisztencialista értelmezése, az emberi létben egységet alkotó életnek és halálnak képe Bilke művészetének egyik legjelentősebb t a r t a l m a . O A halál, m i n t az értelmetlenné váló élet befejezése és megoldása az első világháborútól k e z d v e a személyes von a t k o z á s o k o n túl az emberi n e m pusztulásának képévé tágul és növekszik. J ó l m u t a t j a ezt G. TraJcl l í r á j a : későbi verseinek t r a g i k u s és z á r t m a g á n y á b a apokaliptikus víziók törnek be, az egész világot elsodró k a t a s z t r ó f a képei. A halálirodalom — különösen a fasizmus éveiben és a 2. világháború idején (pl. M. Friscli: É s a h o l t a k ú j r a énekelnek . . .) — gyilko156

HALAS s o k őrjöngő világát idézi s á l d o z a t o k millióinak szenvedéseit — hol f e l a d v a az •emberben való h i t e t , hol egy e m b e r i b b világ r e m é n y é b e n ; többnyire a t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t háborús irodalom részek é n t . A halálirodalom l e g ú j a b b á g a a sci-fi m ű f a j á n belül jelentkezett a nukleá r i s világpusztulás képeit felidéző alkotásokban. Hidegkúti József — Kovács Endre O Már az első összefüggő m a g y a r szöveg, a H a l o t t i beszéd k i m o n d j a a halálirod a l o m századokig uralkodó v e z é r m o t í v u m á t : kivétel n é l k ü l m i n d e n k i n e k m e g kell halnia („Mind azhoz járók v a g y u n k " ) . E gondolat b e m u t a t á s á n a k n e v e z e t e s m ű f a j a a -+•haláltánc: a Példák könyve c. k ó d e x t ő l (1510) Madách: Az e m b e r t r a g é d i á j a X I . színjének b e t é t j é i g számt a l a n d r á m á n , o k t a t ó m ű v ö n keresztül {pl. Pesti Gy.: Cantio de imagine m o r t i s , 'A halál képéről való ének', 1560 v a g y Bogáti Fazekas M.: Ez világi n a g y sok z ű r z a v a r r ó l való ének, 1511) sok p é l d á j a v a n i r o d a l m u n k b a n . E g y másik nevezet e s nemzetközi m ű f a j a dialógus test, lélek, halál (esetleg angyal s ördög) köz ö t t , melyben a halál követeli a m a g a j u s s á t : ennek egyik érdekes p é l d á j a a Novissima tuba azaz ítéletre serkentő trombitaszó (1639), melynek egyik dialóg u s á b a n a Lélek győz a H a l á l felett. A m ű f a j különös folytatása o l v a s h a t ó Vörösmarty: A Délsziget (1826) c. filozof i k u s epikai töredékében a „ H a l á l f i " felléptetésében. A prédikációk — Temesvári P e l b á r t latin n y e l v ű prédikációitól (15. sz. vége) és a kódexek m a g y a r szentbeszódeitől kezdve, Bornemisza P.-en, Pázmány P.-en á t — mindenkor bővelkedtek a halál elkerülhetetlenségén és szörnyűségén való elmélkedésekben, dörgedelm e k b e n . Természetesen n a g y o n sok a jó halálért való ( g y a k r a n költői szépségű) imádság, sőt a halálra való felkészülésnek—felkészítésnek is egy k ü l ö n m ű f a j a a l a k u l t ki: a -*-haldoklók könyve (az emleg e t e t t 16. sz.-i m ű v e k mellett ilyesféle Heltai G. Vigasztaló könyvecskéje, 1553). O A keresztényi lélek s z á m á r a a z o n b a n a h a l á l nemcsak szörnyűség, h a n e m az örök boldogság kezdete is. K ü l ö n ö s e n a középkori f o g a n t a t á s ú himnuszokban, i m á k b a n , mártírtörténetekben (kódexeink is n a g y s z á m b a n t a r t a l m a z z á k őket) jelentkezik a h a l á l ilyen felfogása, melyn e k a l a p j á b a n n e m a félelem, h a n e m az ujjongás, a boldogság érzése áll (de sokszor párosulva a testi halál, a halálra kínzás nagyon is rettenetes, naturaliszt i k u s ábrázolásával). A vallásos hit helyébe — sokszor azzal párosulva — a

16 —17. sz.-i reneszánsz és barokk irodal o m b a n a halál értelmezése, céltudatossága lép pl. a hősi—vitézi halál f o r m á j á b a n (részben m á r Balassinál, m é g ink á b b Zrínyinél). O A 18 — 19. sz.-ban a halálköltészetnek h á r o m fő i r á n y a alakul ki. A filozofikus (sztoikus) alapú, mely felismeri és elfogadja a halál természetes, logikus voltát, s legfeljebb a „ m u l a n d ó s á g " m e l a n k ó l i á j á v a l néz elébe (Bessenyei, Csokonai, Berzsenyi stb.). A szentim e n t á l i s halálirodalom — főleg külföldi h a t á s r a (Ossian, Bürger, Claudius stb.) — m á r m a g á t az életet is csak m i n t e g y a halál előjátékának, a p e r m a n e n s halál egyik fázisának t a r t j a , s létrehozza az ú n . sírköltészetet (Ányos P., részben Kármán J . , Szentjóbi Szabó L.), d e ez a 19. sz.-ban hitel nélküli sablonná válik. Végül a f o r r a d a l m i és nemzeti eszmék t é r h ó d í t á s á v a l az ezen eszmék győzelm é é r t ó h a j t o t t , f e l a j á n l o t t életáldozat halálkoncepciója a l a k u l ki. E n n e k legm a g a s a b b szintű költői megfogalmazása n á l u n k Petőfinél t a l á l h a t ó meg. O H a k ö z v e t v e is, idetartozik a nemzet- ós emberiség-, sőt vüághalál g o n d o l a t á v a l foglalkozó — igen m a g a s költői szinten jelentkező — irodalom is, mely a születés—kifejlődés—halál ciklikus t ö r t é n e t filozófiáján alapszik (Herder, Vico, részben Hegel n y o m á n ) , s melynek fő m a g y a r irodalmi képviselői: Kölcsey, Vörösmarty ós Madách (egyes k o r s z a k a i b a n Petőfi is). Már az 1850-es é v e k b e n megjelenik az a halálirodalom is, m e l y b e n az egyén halála a természetbe való visszatérés, a m e g n y u g v á s — a semmi. Részben Tompa M., főleg Vajda J . a d n a k h a n g o t ennek a halálórtelmezósnek. O A kiegyezés u t á n mindenekelőtt a „filozófiai iskola" költőinél jelenik m e g központi gondolatk é n t a halál; Vajda J . - n á l az élet értelméhez kapcsolódóan; Reviczky Gy.-nál ink á b b Schopenhauer gondolatai n y o m á n . Komjáthy J.-nól a h a l á l v á g y az istenkeresés egyik neme. Ady halálköltészete a kiegyezés u t á n i évek dezilluzionizmusán a k világába nyúlik vissza, a m i k o r a kor lázadóinak s z á m á r a csak a pesszimizmus, öngyilkosság m a r a d t lehetőségként. Eleinte Ady halállírájának k é t tartópillére a halálvágy és az élőhalottság g o n d o l a t a volt, később h e l y ü k b e az ö n h a l o t t s á g és az átesztótizált halál képe lépett. Az átesztétizált halál (Király I. elemzése szerint) „ m i n t igazi é l e t " t ű n i k elő számos versében: „ o t t h o n t ígérően" jelent meg e halál p o m p á j á b a n a szépség, a béke, sőt az idill is, lényegében a dekadencia t a r t a l m a i v a l . Az „abszurdizáló h a l á l " másfelől a lét értelmetlenségének válik t ü k r é v é : Ady halál verseinek egy másik

157

HALAS c s o p o r t j á b a n az igazi á l m o k a t s e m m i b e vesztő, embertelen lét a b s z u r d i t á s a a k ö z p o n t i t a r t a l o m . A halál g o n d o l a t a m á s t a r t a l o m m a l és f u n k c i ó v a l szerepeled?/ Isten-verseiben, magyarságverseiben, m a j d a H a l o t t a k élén c. kötet háborúellenes n a g y költeményeiben. Radnóti M. a halálverseiben nemzedékének életérzését és helyzetét f o g a l m a z t a meg: a h a l á l r a ítéltség bizonyosságát s az erőszakos halál i d ő p o n t j á n a k b i z o n y t a l a n s á g á t ( ' J á r k á l j csak, halálraítélt') O {—irodalom) O írod.: Elek O.: A halál m o t í v u m a és a h a l á l t á n c (Ath, 1907 — 1909); M a k a y G.: A halál költészete a m a g y a r l í r á b a n V ö r ö s m a r t y t ó l A d y i g (1937); Szabó F . : Forrásszövegek kódexeink halálirodalm á h o z ( I t K , 1964); Király I.: A d y E n d r e (1970). Martinkó András—Kovács Endre O A folklórban a —sirató, búcsúztató hosszú ideig m e g t a l á l h a t ó m ű f a j , a haláltánc n y o m a i v a l is t a l á l k o z u n k . A halotti ének r e n d s z e r i n t egyházi e r e d e t ű , a —feliratirodalom keretében a h i v a t á s o s irodalom epitáfium (—sírvers) m ű f a j á n a k a z olykor h u m o r o s sírfelirat felel meg. Mesék ós m o n d á k viszonylag s o k a t foglalkoznak a h a l á l és h a l h a t a t l a n s á g kérdéseivel (halhatatlan hős), b a l l a d á k ós az egyes hősepikai énekek az e p i k u s hős é l e t ú t j á t k ö v e t v e rendszerint halállal és temetéssel végződnek. Hiedelemtörténet e k b e n r i t k á b b a megszemélyesített halál, i n k á b b a —kísértet-történetek népszerűek. F e l t ű n ő viszont, hogy a szólások és találóskérdések körében m i l y e n gyak o r i a halál t é m á j a . O írod.: G. B u r d e Schneidewind — I.-M. Greverus: D e u t s c h e r Sagenkatalog — D e r Tod und die T o t e n (Deutsches J a h r b u c h f ü r V o l k s k u n d e , 1967). Voigt Vilmos haláltánc: danse macábre ( f r a n c i a ) : középkori irodalmi és képzőművészeti m ű f a j . A m u l a n d ó s á g g o n d o l a t á n a k legn é p s z e r ű b b késő középkori megjelenítése: a t á r s a d a l m i f u n k c i ó k , életkorok és nem e k szerint különböző embereket utolsó t á n c r a h í v j a és így r a g a d j a el a halál. N e m véletlen, hogy é p p e n a késő k ö z é p k o r b a n s z ü l e t e t t meg ez a komplex m ű f a j . A gazd a s á g i fejlődés, az urbanizáció, az egyet e m e k kiépülése a 14. sz.-tól k e d v e z ő e n h a t o t t a t u d o m á n y o s megismerés fejlődésére, a földi életet hívságnak h i r d e t ő , túlvilágra orientáló vallásba a vallástól v o l t a k é p p idegen nézetek lopóztak, a p á p á s á g legnagyobb válságát élte. A lov a g i és városi környezetben e g y a r á n t f o n t o s lett az e m b e r önmaga s z á m á r a , s u g y a n a k k o r fel kellett ismernie, hogy véget nem érő h á b o r ú k b a n , r a b l ó h a d j á -

r a t o k b a n forog k o c k á n az élete. Végül a 14. sz. közepétől t ö b b ízben is a r a t o t t a fekete halál, a pestis: r a n g o t , v a g y o n t n e m t e k i n t v e ölte h a l o m r a az európai lakosságot. Mindezek az e g y ü t t h a t ó k t e t t é k lehetővé, h o g y k o r á b b i h a g y o m á n y o k b ó l a 14. sz. m á s o d i k felében megszülessen a haláltánc, s az élőket k é p b e n és versben figyelmeztesse a halál közelségére t e m p l o m o k , t e m e t ő k falán, miniat u r á k o n , később fametszeteken, faragv á n y o k o n , szőnyegeken — m e r t a 15. sz. f o l y a m á n m á r e l j u t o t t a m i n d e n n a p i életbe. Még p a n t o m i m s z e r ű színielőadásai is ismeretesek: 1449-ben a b u r g u n d i herceg u d v a r á b a n a d t a k elő ilyen színj á t é k o t , 1453-ban BeSan§onban a ferencesek j á t s z o t t á k , a 14. sz. végi spanyol haláltáncszövegeket is (feltehetőleg) t e m p lomi előadásra s z á n t á k . A reneszánsz és b a r o k k színpadon is előadtak haláltáncok a t ; G. Vicente A u t ó d a B a r c a d a Glória (1519) c. d a r a b j á t is ez a m o t í v u m ihlette. Népszerűségének t á r s a d a l m i bázisa elsősorban a városi polgárság. A t í p u s á b r á zolás sokszor ironikus—szatirikus jelleget öltött. A t á r s a d a l m i egyenlőtlenségért a halálban való egyenlőség g o n d o l a t a n y ú j t o t t kárpótlást. O Közvetlen m ű f a j i előzményei az —E ren/mem-dialógusok, a sírban fekvő h a l o t t siralma, a Három élő és három halott legendája. E z u t ó b b i m á r a 13. sz. végén megjelenik itáliai templomokban, m a j d francia miniatúrákon, és elterjed N é m e t o r s z á g b a n , Hollandiában, Angliában. Leghíresebb ábrázolása a Petrarcától (Trionfi) ihletett pisai freskó a Campo San t ó b a n , a H a l á l t r i u m fusa. A kép bal oldalán n y i t o t t koporsó állja el az u t a t v a d á s z ó lovagok elől; j o b b oldalán a g o n d t a l a n u l v a d á s z g a t ó lovagokat lekaszálja a f ú r i á n a k á b r á z o l t halál. A vadomori-költemények is a 13. sz.-tól t e r j e d n e k , f r a n c i a földről; ezekben a t á r s a d a l o m különböző képviselőinek rövid monológja a ,,vado m o r i " -épületes irodalom, halálirodalom) O írod.: W a l d a p f e l J . : A Székelyudvarhelyi k ó d e x ( I t K , 1940, 3 5 6 - 3 6 7 . old.); R . R a i n e r : Ars m o r i e n d i (1957); Szabó F . : Forrásszövegek kódexeink halálirodalm á h o z ( I t K , 1964). Hamvas Béla Hale [héjl], E d w a r d E v e r e t t (Boston, Mass., 1822. á p r . 3.—uo., 1909. j ú n . 10.): amerikai (USA) író. A p u r i t á n h a g y o m á n y o k k a l t e l í t e t t Uj-Anglia szívében szület e t t . A H a r v a r d E g y e t e m e t 1839-ben végezte, és u n i t á r i u s lelkész lett. H á r o m európai u t a z á s t ó l eltekintve élete n a g y részét szülőföld jón t ö l t ö t t e . R e n d k í v ü l érdekelte t á g a b b h a z á j a t ö r t é n e t e is. K ö n y v e t írt B . Franklin franciao.-i éveiről Franklin in Francé ( ' F r a n k l i n F r a n ciaországban', életr., 1887 — 1888) c. A vallásból főleg az erkölcsi, e m b e r b a r á t i , szociális t a r t a l o m érdekelte, ezeket prop a g á l t a f o l y ó i r a t á b a n , az Old and New-ban és számos regényében is. Legismertebb m ű v e az A New England Boyhood ('ÚjAnglia-i g y e r m e k k o r ' , önéletrajzi reg., 1892), aminek a l a p j á n Új-Anglia tájírói közé s z á m í t j á k . The Man without a Country ('A h a z á t l a n férfi') c. híres elbeszélése az Athlantic Montldyh&n l á t o t t napvilágot 1863-ban, m a j d az I f , Yes and Perhaps ('Ha, igen és t a l á n ' , elb.-ek, 1968) c. k ö t e t b e n szerepelt, és h á r o m ízben megfilmesítették (1917, 1925 ós 1938). A prédikációk írásán csiszolt stílusa éles megfigyelőképességgel és szelíd h u m o r r a l párosul. Ő í r t a az első, n y o m t a t á s b a n megjelent k e d v e z ő k r i t i k á t ->-W, Whitman Leaves of Grass ('Fűszálak') c. kötetéről. O E g y é b főművei: East and West ('Kelet és N y u g a t ' , elb.-ek, 1892); Poems and Fancies ( ' K ö l t e m é n y e k és képzelgések', költ.-ek, 1901). O írod.: E . E . Hale J r . : T h e Life a n d L e t t e r s of E d w a r d E v e r e t t H a l e (1917). Kretzoi Miklósné Hálek, Vitézslav (Dolinky, 1835. á p r . 5.—Prága, 1874. o k t . 8.): cseh író, p u b licista. E g y e t e m i t a n u l m á n y a i t (történett u d o m á n y , filozófia, esztétika) félbeszakít o t t a , hogy m i e l ő b b irodalmi p á l y á r a léphessen. R é s z t v e t t a modern cseh irodalom első f ó r u m a , a Máj ('Május') c. é v k ö n y v előkészítésében (1858) és a n n a k következő h á r o m é v f o l y a m á t m a g a szerkesztette. 1861-től belső m u n k a t á r s a (a színházi t á r c a r o v a t vezetője) volt a legelterjedtebb polgári napilapnak a Ná-

rodní listynek ós egyben a Kvéty és a Lumír c. irodalmi folyóiratnak. É l é n k szervezői tevékenységet f e j t e t t ki a cseh m ű v é s z e t i élet legjelentősebb k ö z p o n t j á b a n , az 1863-ban m e g a l a k u l t Umélecká besedában ('Művészkör'), ahol az i r o d a l m i o s z t á l y t vezette, és egyéb kulturális i n t é z m é n y e k b e n . Hirtelen halála p á l y á j á n a k és népszerűségének delelőjón r a g a d t a el. O É l e t é n e k utolsó évtizedében h a z á j á n a k legünnepeltebb k ö l t ő j e ós írója v o l t . Tökéletesen eleget t u d o t t tenni a t á r s a d a l m i megrendelésnek. N e m z e t e fölemelkedésébe v e t e t t hite, d e m o k r a t i z m u s a , széles látókörű európai műveltsége és főként határtalan optimizmusa m i n d e n t e k i n t e t b e n megfelelt a gyorsan p o l g á r o sodó, k u l t ú r á r a vágyó, nemzeti é r z e l m ű és n a g y lehetőségekben bizakodó é r t e l m i ség vágyainak, h a n g u l a t a i n a k és illúzióin a k . M á r második verseskötete, a Vecerni písné ( ' E s t i dalok', 1859) példátlan s i k e r t a r a t o t t az emberi k a p c s o l a t o k h a r m ó n i á j á n a k , a szerelem eszményisógónek, a költői e l h i v a t o t t s á g fennköltségének h i r d e tésével ós n e m utolsósorban a v e r s e k f o r m a i tökéletességével. E g y ö n t e t ű elismeréssel fogadták színműveit is, a m e l y e k valódi d r á m a i k o n f l i k t u s h í j á n c s u p á n , h a n g z a t o s monológok f o r m á j á b a ö n t ö t t tótelsorozatok voltak, de híven t ü k r ö z t é k a k o r szellemét, a h a l a d á s , az emberiesség, a szolidaritás, a szeretet, a n e m z e t i felvirágzás eszményét. O Halála u t á n f o k o z a t o s a n elhalványul a hírneve. A z elmélyülő ós egyre i n k á b b felszínre t o l u l ó t á r s a d a l m i ellentétek, a nemzeti c é l k i t ű zések teljesülésének távolodó p e r s p e k t í vái és. n e m utolsósorban a s z á z a d v é g válsághangulatai és spleenje illuzórikussá t e t t é k idilli d e r ű l á t á s á t , és nála s z k e p t i k u s a b b , mélyebbre l á t ó költőegyóniségek e t állítottak az irodalmi élet h o m l o k terébe. Máig megőrizték azonban frissess é g ü k e t és vonzerejüket az általa b e h a t ó a n i s m e r t falusi életből v e t t b a l l a d á i , r o m á n c a i és elbeszélései ós a t e r m é s z e t e t és r a j t a keresztül az életet e l b ű v ö l t e n ü n n e p l ő v e r s g y ű j t e m é n y e , a V pHrodé ('A természetben', 1872). O K ö l t e m é nyeire B . Smetana dalciklust k o m p o n á l t . O E g y é b főbb m ű v e i : ZáviS z FalkenStejna (dráma, 1861); Král VukaSin (Vukasin király, d r á m a , 1862); Pohádky z naSi vesnice ('Mesék a mi f a l u n k b ó l ' , költ.-ek ? 1874). O G y ű j t , kiad.: Sebrané spisy ('Összegyűjtött írásai', 1879 — 1887); Vybrané spisy ('Válogatott írásai', 1955 — 1960). O Magyarul: 1 vers (Szabó L., Cseh és szlovák költők antológiája, 1953. O írod.: V. T i c h y : Básník Vitézslav H á l e k (1944); A. C h a l o u p k a : V i t é z s l a v Hálek. Zádor András 170

HALFH Halévi, Jehuda: -+• Jehuda

veut ('Amit a l á n y a k a r ' , 1859), ( ' E l e k t r a ' , 1864)

Halévi

Halévy [álóvi], Dániel (Párizs, 1872, dec. 12.—uo., 1962. á p r . 2.): f r a n c i a író. Ludovic Halévy fia. Péguy m u n k a t á r s a a Gahiers de la Quinzaine-ben. A század elején jelent meg az Essai sur le mouvement ouvrier en Francé ( ' T a n u l m á n y a f r a n ciaországi munkásmozgalomról', 1901) c. m ű v e , m a j d számos szociológiaifilozófiai t a n u l m á n y t a d o t t közre. Apologie de notre passé ( ' M ú l t u n k védelmében', 1908) c. m u n k á j a azzal k e l t e t t feltűnést, h o g y a Dreyfus-üggyel kapcsolatban a zsidóság oldaláról h i r d e t e t t feledést. Történelmi t a n u l m á n y a i közül a legjelentősebbek: La jeunesse de Proudhon ( ' P r o u d h o n ifjúsága', 1913); Vauban (1923); Jules Michelet (1928); Pour Vétude de la troisiéme république ('A h a r m a d i k köztársaság t a n u l m á n y o z á s a ' , 1937); Sur la révolution frangaise ('A f r a n c i a forradalomról', 1939); L'accélération de Vhistoire ('A történelem felgyorsulása', 1948) c. t a n u l m á n y a n a p j a i n k b a n divatossá vált t é m á t vet fel. Politikai t á r g y ú írásai: Visite aux paysans de Centre ( ' L á t o g a t á s Közép-Franciaország p a r a s z t j a i n á l ' , 1921, a falusi életet írja le); Décadence de la liberté ('A szabadság elhalása', 1930); Clémenceau (1930). M o n o g r á f i á j a : La vie de Frédéric Nietzsche ('Friedrich Nietzsche élete', 1909) 1944-ben é r t e m e g h a t o d i k kiadását. Péguy et les Cahiers de la Quinzaine c. t a n u l m á n y a 1941-ben jelent meg. 1949-ben az Académie des Sciences t a g j a lett. A h a r m a d i k köztársaság politikai és t á r s a d a l m i t ö r t é n e t é n e k kiváló ismerője. Megnyilatkozásai éleslátás és józan t á r s a dalomszemlélet inspirációjában f o g a n t a k . O Magyarul: 1 részi. ( B a j o m i L á z á r E . , Párizs, 1960). O írod.: Cs. Szabó L . : E g y f r a n c i a irodalmár (Nyűg, 1938, 4.); A. Silvera: Dániel H a l é v y a n d his T i m e 1 (1967). Vidor Pálné Halévy [alévi], Léon (Párizs, 1802 — Saint Germain en Laye, 1883): f r a n c i a költő és író. Ludovic Halévy a p j a . Saint Simon m u n k a t á r s a és híve. K ö l t e m é n y e i n kívül megjelent főbb m u n k á i : Résumé de Vhistoire des Juifs anciens ('A régi zsidók rövid t ö r t é n e t e ' , 1827), Résumé de Vhistoire des Juifs modernes ('A m o d e r n zsidók rövid t ö r t é n e t e ' , 1828), Recueils de Fables ( ' M e s e g y ű j t e m é n y ' , 1840 — 1856), La Grbce tragique ('Tragikus Görögország'). Aiszkhülosz-, Szophoklész-, Euripidész-fordításai h á r o m k ö t e t b e n jelentek m e g 1846 — 1861 között. Színművei: Le duel ('A p á r b a j ' , 1826), L'espion ('A k é m ' , 1828), César Démétrius (1829), Luther (1834), Léone Léoni (1837), Ge que la fille 171

Electre

Halévy [álóvi], Ludovic (Párizs, 1834. j a n . 1.—uo., 1908. m á j . 8.): f r a n c i a drám a - ós regényíró. Léon Halévy fia, és a zeneszerző F . Halévy unokaöccse. 1856-ig, első írásaival j u l e s Serviéres írói n é v e n szerepelt. 1865-től Offenbachhal k i a l a k u l t k a p c s o l a t a során o p e r e t t l i b r e t t ó k a t írt, húsz éven á t csaknem mindig Meilhackal társszerzősógben. E z e k az o p e r e t t e k t é m á j u k k a l és szemléletükkel m ű f a j t t e r e m t e t t e k : a s e m m i t k o m o l y a n n e m vevő, m i n d e n t kigúnyoló, k ö n n y e d , szerelmi t ö r t é n e t e t , a vaudeville-1. O Társszerzésben írt librettóik: La chanson de Fortunio (1861: Csepreghy F . , F o r t u n i o dala, 1862); La belle Heléne (1864: K a r i n t h y F r . , Szép H e l é n a , SzínhÉlet, 1920, 22 — 27.); La vie parisienne (1866: R á k o s i J . , P á r i z s i élet); La grandé duchesse de Gérolstein (1867: B a b o s K . és E r ő d i B., A gerolsteini nagyhercegnő, 1920); Mamselle Nitouche ('Nebáncsvirág', 1882) c. d a r a b j u k b ó l Hervé írt o p e r e t t e t (1883). — O p e r a s z ö v e g k ö n y v ü k : Carmen (1875: Á b r á n y i K . , ua., 1876). Önálló, n é v t e l e n ü l írt l i b r e t t ó j a : Orphee aux enfers ('Orfeusz a pokolban', 1858). Legismertebb, k o m o i y h a n g ú színműveik: Fanny (1868) és Froufrou (1869: F á i J . Eí., S z í n h É l e t , 1924, 35.), ez u t ó b b i t többször megfilmesítették. E g y ü t t szerzett „párizsi vígját é k a i k " : Madame attend Monsieur ('A hölgy v á r az úrra'); Toto chez Tata ('Totó Tatánál'); Le réveillon ('A szilveszter') a l k o t t a J . Strauss A denevér c. o p e r e t t j e szövegkönyvének (1874) a l a p j á t . O Önálló, elbeszélő m ű v e i b e n a párizsi középosztály alsó rétegeit írta le: Monsieur et Madame Cardinal (1872); Les petites Cardinal (1880); a f r a n c i a - n é m e t h á b o r ú u t á n írta meg Invasion (1872) c. m ű v é t . Utolsó ós l e g m a r a d a n d ó b b alkotása a L'abbé Gonstantin (1882: Zempléni P . Gy., A tisztelendő úr, 1884) c. regénye, a m e l y n e k t i s z t a lelkű szereplőit a korabeli olvasóközönség szívébe z á r t a , s amelyből H . Grémiaux és P . Decourcelle közreműködésével színd a r a b is készült ( P a u l a y E., C o n s t a n t i n abbé, 1903). T ö b b d a r a b j u k a t j á t s z o t t á k m é g n á l u n k : A kis marquisné ( A d o r j á n S., N e m z e t i Színház, 1900. m á r c . 9.); A kis mama (Fái J . B., Vígszínház, 190Ó. nov. 8 ); A nevelő (Ambrus Z., N e m z e t i Színház, 1901. nov. 8 ). Novelláskötetei m a g y a r u l : A hercegné (Ujkóri, 1893): Elbeszélései (n. n , 1893); A trombitásló és más elbeszélések (n. n , 1894). Vidor

Pálné

hálfhneppt [hawlfhhnept]; hálfhnept (írásváltozat); háljhneptr háttr (teljes név)

HALFI -klimax (ill. a -^-fokozás), a -ó-koacerváció, az -"antiklimax, az -ó-ismétlés, a -*-rimhalmozás. O A halmozás különböző f a j t á i n a k f u n k ciója és h a t á s a sokféle lehet; sokszor a f u n k c i ó és a h a t á s nehezen elemezhető: g y a k r a n egymással keveredő és e g y m á s n a k látszólag ellentmondó t e n d e n c i á k és mozz a n a t o k együttesen j u t n a k érvényre. A z alaki erősítés (amplifikáció) eszköze g y a k r a n a z olyan halmozás, amelynél azonos v a g y hasonló h a n g a l a k ú szavak ismétlődnek. Szolgálhatja a jellemzés és leírás teljességére való t ö r e k v é s t : d i d a k t i k u s célzatú a halmozás s z á m o s középkori m ű ben. L e h e t a k o m i k u m n a k is eszköze, m á s k o r a humor szolgálatában áll. T e h e t i n y o m a t é k o s a b b á a m o n d a n i v a l ó t és az érzelmeket; kifejezhet erőt, p á t o s z t ; lehet a játékosság eszköze; a „ c r e s c e n d o " és a „ d e c r e s c e n d o " érzését keltheti s t b . E g y e s stílusirányoknak (barokk, f ő k é n t az euphuizmus, marinizmus, gongorizmus k e r e t é b e n ; impresszionizmus, expresszionizmus) kedvelt stíluseszköze. O (-0-gondolatalakzat) Q írod.: Zlinszky A.: Stilisztika és verstan (1913); H . Pliester: Die W o r t h á u f u n g i m B a r o c k (1930); M. Cressot: Le style et ses techniques (1947); E . Riesel: Abriss der deutschen Stilistik (1954); H . L a u s b e r g : H a n d b u c h der literarischen R h e t o r i k (1960); S z a t h m á r i I . : A m a g y a r stilisztika ú t j a (1961); H . Seidler: Állgemeine Stilistik (1963); F á b i á n P . — Szathmári I.—Terestyéni F . : A m a g y a r stilisztika v á z l a t a (1971). 0. Nagy

Gábor

Halottak Könyve (modern cím): egyipt o m i vallásos rendeltetésű szövegek g y ű j t e m é n y e . A X V I I I . dinasztia k o r á t ó l 181

kezdve E g y i p t o m b a n varázsigéket t a r t a l mazó papirusztekercset t e t t e k a h a l o t t a k mellé, azzal a céllal, h o g y t u l a j d o n o sát m e g ó v j a a másvilág különböző veszélyeitől, és eligazítást n y ú j t s o n szám á r a ennek különböző területein. T a r t a l m a sokban r o k o n s á g o t m u t a t a Piramisszövegekkel. A K ö z é p b i r o d a l o m k o r á b a n a h a l o t t i szövegeket k o p o r s ó k r a í r t á k fel. A H a l o t t a k K ö n y v e számos részletet á t v e t t a piramis-, de különösen a koporsószövegekből. E r e d e t i címét k b . így lehetne f o r d í t a n i : 'A n a p p a l t ö r t é n ő előjövés m o n d á s a i ' , a m i a r r a utal, h o g y a k ö n y v b i r t o k o s á n a k lelke n a p v i l á g r a jöhet e t t a sírból. A „ m o n d á s o k " a f e j e z e t e k e t jelentik, ezek s z á m a e s e t e n k é n t változik, a szakirodalom s z á m o k k a l l á t j a el ő k e t . Leghíresebb a 125. fejezet, mely a t ú l világi bíróság ítéletét m o n d j a el a lélek felett. A 17. f e j e z e t e t filozófiai m o n d a n i valója teszi értékessé, a 175. fejezetben pedig A t u m és Ozirisz d r á m a i feszültségű dialógusa a világ vége bekövetkezését vetíti előre. Magas irodalmi színvonalat képviselnek a 15. fejezet n a p h i m n u s z a i is, melyek teljes megértéséhez a z o n b a n az egyiptomi mitológia alapos ismerete szükséges. E z v o n a t k o z i k az i r a t egészére is, amelyben sok fejezet t a r t a l m a z m é g m a is megoldatlan filológiai p r o b l é m á k a t . E n nek egyik fő o k a az, h o g y a h e l y e n k é n t archaizáló, r i t k a s z a v a k a t használó szövegeket az egyiptomi írnokok sem é r t e t t é k jól, s ez n a g y a r á n y ú szövegromláshoz vezetett. Az egyes fejezeteket illusztrációk kísérik. A legtöbb p é l d á n y t leegyszerűsített hieroglifákkal írták, a X X I . és X X V I . dinasztia k ö z ö t t i időből h i e r a t i k u s írású szövegei is ismeretesek. O K i a d . : E . Naville: Das agyptische Todtenbuch der 18-20. Dynastie (1886); Th. G. Allén: The Book of the Dead (Documents in t h e Orientál I n s t i t u t e M u s e u m a t t h e University of Chicago, ford.-sal, 1960). O írod.: H . B o n n e t : Reallexikon der á g y p t i s c h e n Religionsgeschichte (1952). Kákosy

László

halottasének; halotti ének; halotti vers: -ó-búcsúztató, sirató, gyászdal, halálirodalom halottaskönyv: -^haldoklók

könyve

halotti beszéd: -+-szónoklat halotti önéletrajzok: Az egyiptomi Obirodalom k o r á b a n jelentek m e g a sírokban az első önéletrajzi feliratok. A legrégibb önéletrajz (Metjen) i. e. 2700 — 260Ö k ö z ö t t készült. 2500 u t á n g y a k o r i v á váltak, s d i v a t b a n m a r a d t a k egészen a g ö r ö g - r ó m a i u r a l o m koráig. A sír t u l a j donosa t ö b b n y i r e első személyben m o n d j a

HALÓT el élete f o n t o s n a k t a r t o t t eseményeit, hivatali p á l y a f u t á s á t . E g y e s feliratokon s a j á t h a l á l á r a is utal, t e h á t m i n t e g y a túlvilágról szól az élőkhöz. E z e k n e k az ideálbiográfiáknak fő célja a h a l o t t igazolása az u t ó k o r előtt, a n n a k bizonyítása, hogy kiválósága, jelleme m é l t ó v á teszi emlékének megőrzésére és a h a l o t t i áldozatokra. A z t remélték, h o g y az elt e m e t e t t érdemeire való t e k i n t e t t e l a késői n e m z e d é k e k is tiszteletben fogják t a r t a n i a sírt. É p p e n ezért á l t a l á b a n mérhetetlenül f e l n a g y í t j á k az e l h u n y t tettein e k jelentőségét. Az ö n é l e t r a j z o k egy részét valószínűleg m á r életében m e g í r t a a sír t u l a j d o n o s a , m á s esetekben örököseik f o g a l m a z t á k meg őket. Az önéletrajzok g y a k r a n m a g a s irodalmi színvonalon állnak, egyes részeik t u d a t o s a n szépirodalmi igénnyel készültek. S z á m o s i. e. 2. és 1. évezredből való ö n é l e t r a j z a klaszszikus irodalmi n y e l v m a g a s f o k ú ismer e t é t , szerzőjének a régi i r o d a l o m b a n való járatosságát is elárulja. A sírokon kívül a h a l o t t a k a t ábrázoló szobrokra s emlékt á b l á k r a is véstek önéletrajzi szövegeket. O Modern n y e l v ű fordítások: J . J a n s s e n : Die traditionelle ágyptische Autobiographie. . . ( 1 - 2 . k ö t . , 1946); J . H . B r e a s t e d : Ancien t R e c o r d s of E g y p t (1 — 5. köt., 1962). Kákosy László halotti párbeszéd; halottak párbeszédei: szatirikus jellegű, filozofikus t a r t a l m ú dialógusműfaj. Születése a görög hellenisztikus irodalom korszakára esik, m e g t e r e m t ő j e alighanem a megarai Menipposz; szellemi t á p t a l a j a eredetileg az emberi gyarlóságokat és bűnöket k i f i g u r á z ó cinik u s filozófia (—cinizmus). A beszélgetések résztvevői a közel- v a g y r é g m ú l t n a g y j a i , akik az életen t ú l e m e l k e d e t t e k tárgyilagosságával t a r t a n a k í t é l e t e t vágyaik és törekvéseik, egész h a j d a n i önm a g u k felett. A m ű f a j első r á n k m a r a d t d a r a b j a Lukianosz sziporkázóan szellemes Nekrikoi dialogoi ( ' H a l o t t i beszélgetések') c. m ű v e , melynek hol erősödő, hol csökkenő h a t á s a az egész e u r ó p a i irodalm o n végigvonul, olyannyira, h o g y a m o d e r n h a l o t t i párbeszédek is szívesen léptetnek fel görög szereplőket. Már a h u m a n i s t á k is ú j r a felfedezték (U. von Hutten), második f é n y k o r a pedig a 17 — 18. sz. volt, népszerűségét t ö b b e k k ö z ö t t Fontenelle, Boileau, Fénelon, Gozzi, Wieland, \ >ltaire (s az u t ó b b i p é l d á j á r a N a g y Frigyes) m ű v e i jelzik; Lipcsében D . Fassmann 1718 és 1740 k ö z ö t t m é g h a v i folyóiratot is m e g j e l e n t e t e t t Gespráche im R e i c h e der Toten ('Beszélgetések a h a l o t t a k b i r o d a l m á b a n ' ) c. K é s ő b b Goethe ós Grillparzer u t á n a 20. sz.-i P . 182

Ernst és G. Santayana is felelevenítette a m ű f a j t , de e k k o r r a a h a j d a n éles h a n g ú szatíra f i n o m a n moralizáló—elmélkedő szépprózává szelídült. O (—dialógus, halálirodalom) O írod.: J . R e n t s c h : D a s T o t e n g e s c h p r á c h in der L i t e r a t u r (1893); J . S. Egilsrud: L e dialogue des m o r t s (1934). Szepessy Tibor Halper [helpör], A l b e r t (Chicago, 111., 1904. aug. 3. — ): a m e r i k a i (USA) író. Szülei szegény litván bevándorlók. A kenyérkereső m u n k á k sorával kísérletez e t t a húszas é v e k b e n , m a j d a gazdasági válság idején. A m i n d e n n a p i gondok köz ö t t n e m t u d o t t s z a k m á t tanulni, egyet e m e t végezni, b á r t ö b b s z ö r nekirugaszk o d o t t . Először Chicago, m a j d 1928 óta N e w York a lakóhelye. É l m é n y e i t is a k é t n a g y v á r o s kispolgári és m u n k á s k ö r nyezetében szerezte. Hősei küzdő, remén y e i k b e n m e g c s a l a t k o z o t t kisemberek. 1934-ben a Guggenheim Fellowship részese volt. O J e l e n t ő s író, hiteles ábrázoló. The Foundry ('Az öntöde', 1934) c. regényét a gazdasági válság idején írta a m u n k á s o k gondjairól. N e w York-i kisemberek életét festi k i t ű n ő e n az Atlantic Avenue (1956) c. regényében. Művei közű s z á m o s a t f o r d í t o t t a k t ö b b nyelvre. O E g y é b f ő m ű v e i : Union Square (ua., reg., 1933); On the Shore ('A p a r t o n ' , elb.-ek, 1934);TheLittle PeopZe('Kisemberek', reg., 1942); The Golden Watch ('Az a r a n y ó r a ' , reg., 1953). O M a g y a r u l : 1 — 1 nla (Gábor Gy., E m b e r t e l e n világ, 14 amerikai elbeszélés, 1950; B a l a b á n P . , Mai amerikai elbeszélők, 1963). Kretzoi Miklósné Haltudós; Pszarologosz, Opszarologosz (az eredeti cím és variánsa); (14. sz. ?): bizánci szatirikus mese. A —Gyümölcstudós n y o m á n készült; a bírósági tárgyalás i t t halak k ö z ö t t zajlik le, B á l n a király u d v a r á b a n . A rövid prózai m ű szerzője ismeretlen. A kialakuló n é p n y e l v i irodalom első alkotásai k ö z ö t t t a r t j u k számon. O K i a d . : K . K r u m b a c h e r : Das mittelgriechische Fischbuch (Sitzungsberichte der philosophisch-historischen Klasse der Bayerischen A k a d e m i e der Wissenschaft e n , 1903). Kapitánjfy István Halubok, Uladziszlau Joszifovics; Golubok (nevének oroszos a l a k j a ) ; (Lesznaja, 1882. m á j . 15. —1937): s z o v j e t belorusz író, színész, rendező. V a s u t a s fia, 1908b a n versekkel és elbeszélésekkel kezdte irodalmi p á l y á j á t , 1917-ben írta első színd a r a b j á t Piszaravi imjanyini ('Az írnok n e v e n a p j a ' ) c., s ezt m i n t e g y negyven különféle m ű f a j ú színpadi m ű v e k ö v e t t e : zenés bohózatok, m e l o d r á m á k , történeti színművek stb. 1920-ban megszervezte

HAMAD az első belorusz hivatásos staggiones z í n t á r s u l a t o t , ő m a g a díszlettervezői, rendezői és színészi minőségben is részt v e t t m ű k ö d é s é b e n . A személyi kultusszal kapcsolatos törvénytelenségek á l d o z a t á u l esett, 1956 u t á n rehabilitálták. O A Maiadnyak írócsoporthoz t a r t o z o t t . Ism e r t e a színpad törvényeit, r u t i n o s szerzőnek bizonyult. O F ő b b színpadi m ű v e i : Szud ('Bíróság', 1925); Hanka (1929); Pan Szurinta ('Szurinta úr', 1930); Pinszkaja madonna ('A pinszki m a d o n n a ' , 1932). Radó György Halvard Gunnarssan [günársön]; Hallvárd v. Halvord Gunnarsson (keresztnévváltozat); H a l v a r d Gunnarsson (írásvált o z a t ) ; H a l v a r d u s Gunarius (latinos n é v ) ; ( S a r p s b o r g ? , 1550 k. —Oslo, 1608): latin u l , görögül, héberül, dánul is a l k o t ó n o r v é g költő, t u d ó s . T a n u l t R o s t o c k b a n és W i t t e n b e r g b e n is. 1577-től a teológia t a n á r a volt Oslóban. O Az ú n . „oslói h u m a n i s t a k ö r " legnevesebb, legsokoldalúbb, l e g t e r m é k e n y e b b t a g j a , l e g n a g y o b b költője. Verses bibliamagyarázó, t e r m é szettudományos stb. munkáiban n a g y t u d a t o s s á g g a l érinti az ú j k o r i n y e l v i m e g ú j u l á s m e t r i k a i problémáit. Népies h a n g ú , z ö m ü k b e n kompilációs jellegű n o r v é g és d á n n y e l v ű m u n k á i n k í v ü l , a legértékesebb a remek, latin n y e l v ű verses Achrostichis ('Akrosztikon-vers', 1606) reneszánsz h a n g u l a t ú tájrészlet leírásaival, t i p i k u s p a r a s z t a l a k j a i v a l , a pásztori költészet első n o r v é g jelentkezése, furcsam ó d olyan k ö r n y e z e t b e n , ahol ez m é g realisztikusan h a t o t t . Igen jelentős a Ghronicon regum Norvégiáé ('Norvégia k i r á l y a i n a k k r ó n i k á j a ' , 1606), régi időkön büszkén merengő h e x a m e t e r e s verse, a m e l y e t számos forrásból r e m e k ü l k o m p o n á l t meg, és amelyből először é r t e s ü l t a „ h u m a n i s t a E u r ó p a " az óészaki t ö r t é nelemről. O E g y é b főbb m ű v e i : Underlige Sporgsmaale. . . ('Különös kérdések. . .', dialógusok, é. n.); Aenigmata ( ' R e j t v é n y e k ' , teológiai találós kérdések, 1606). O írod.: E. Skard: Halvard G u n n a r s s a n s Chronicon regum N o r v é g i á é (Helsing til O l a v M i d t t u n , 1933); I. Welle: P r e s t e p i n a . . . (Bokvennen, 1937). Bernáth

István

Hama [dmá], B o u b o u (Fonéko-Dibilo, 1909 k. —): f r a n c i a nyelven alkotó nigeri köztársaságbeli író, t a n á r , politikus. Iskoláit h a z á j á b a n t ö b b helyen végezte (Téra, Dori, W a g a d u g u ) , m a j d 1926-ban a szenegáli William P o n t y iskolába k e r ü l t . T a n á r i p á l y á j á t 1929-ben kezdte N i a m e y ben. K o r á n bekapcsolódott a h a l a d ó politikai m o z g a l m a k b a ; 1956-ban elnöke l e t t a Parti Progressiste Nigériennek,

n é h á n y évvel később a képviselőháznak. O Legjelentősebb m ű v e 3 k ö t e t e s önéletrajzi írása, a Kotia-Nima (1971), mellyel elnyerte a Grand P r i x de 1'AfriqueNoire-t. T ö r t é n e t i m u n k á i b a n a f r i k a i népek történetével foglalkozik, s z á m o s néprajzi és irodalmi h a g y o m á n y t is megőrizve. O F ő b b t ö r t é n e t i m ű v e i : Histoire du Niger ('Niger t ö r t é n e t e ' , 1965); Histoire duGobir et de Sokoto ('Gobir és S o k o t o története', 1967); L'histoire traditionnelle d'une peuple: les Zarma — Songhay ('A zarma — szongai n é p h a g y o m á n y o s története', 1967); Recherche sur Vhistoire des Touareg sahariens et soudanais ('A szaharai és szudáni tuaregek t ö r t é n e t é n e k k u t a t á s a ' , 1967); Contribution á la connaissance de Vhistoire des Peul ('Adalék a fülbe nép t ö r t é n e t é n e k megismeréséhez', 1968). O Nevelési t á r g y ú t a n u l m á n y a : Essai d'analyse de Véducation africaine ('Elemző t a n u l m á n y az afrikai nevelésről', 1968). Kulifay Gyula Hamadáni, A h m a d al-; A h m a d al Hamadáni ( t u d o m á n y o s átírás); Badí azZarnán ( á l l a n d ó jelző: ' a k o r c s o d á j a ' ) ( H a m a d á n , I r á n , 9 6 8 — H é r á t , 1008): a r a b író. Perzsa s z á r m a z á s ú , de a r a b u l írt. T a n u l m á n y a i t szülővárosában végezte, m a j d 990 t á j á n R a j j b a n telepedett le. 992-ben N i s á p u r b a m e n t , a m e l y korának egyik szellemi fővárosa volt. Sokat volt úton, élete végén t e l e p e d e t t le H e r á t b a n , ahol halála előtt f e l a d t a siíta nézeteit ós a h i v a t a l o s szunnita t a n o k r a t é r t á t . O M á r k o r á n k i t ű n t n y e l v i virtuozitásával m i n d a perzsa, m i n d az a r a b nyelvben. K o r á b a n költőként is számon t a r t o t t á k , versei azonban n e m t a n ú s í t a n a k sok eredetiséget (Díván, kiad. 1903). Rímes, r i t m i k u s p r ó z á b a n í r t episztolái sem t ű n n e k ki a kor á t l a g á b ó l (Raszáil, kiad. 1890). H í r n e v é t --maqámá inak köszönheti, s úgy tűnik, h o g y — legalábbis m a i s m e r t fői-májában — e m ű f a j megt e r e m t ő j é n e k is t e k i n t h e t j ü k . Állítólag 400 maqámát diktált le, m a a z o n b a n csak 52 ismert. Az egyes d a r a b o k terjedelme változó, de r i t k á n h o s s z a b b a k n é h á n y oldalnál. Verssel k e v e r t ritmikus, rímes p r ó z á b a n íródtak, szigorú m i n t a szerint. Keresett, kifinomult stílus jellemzi e m ű v e k e t , írójuk figyelme a z o n b a n nemcsak erre irányul. Á m i n d e n n a p i élet és az e m b e r e k igen alapos megfigyelőjének bizonyul, s így az egyszerű emberek éppúgy élvezetet t a l á l h a t t a k hallgatásukban, m i n t a t a n u l t a b b a k . H a m a d á n i az a r a b irodalomban oly r i t k a j e l l e m k o m i k u m o t használja fel, burleszk és p i k á n s elemekkel vegyítve. Maqámái h ű k é p e t adnak a kor t á r s a d a l m á r ó l és jellegzetes alakjairól.

HAMAL Gyakori és n a g y kedvvel, s z i m p á t i á v a l m e g r a j z o l t a l a k j a a koldus (a koldusok céhének m a g a is t a g j a és lekötelezettje volt R a j j b a n ) . Ő a l a k í t o t t a ki a m ű f a j n a k azon kereteit, amelyek a 20. sz.-ig érvényben m a r a d t a k , s m e g t e r e m t e t t e a m ű v e l t , cinikus, b o h é m főhős f i g u r á j á t , aki m i n d i g rászedi a hiszékeny polgárt. A szerző az a r a b világ különböző részein találkozik vele össze, és megfigyeli ú j a b b és ú j a b b csíny tevéseit. E z t a m o d e l l t v e t t e á t a n a g y u t ó d , al-Harírí is. O F ő b b kiad.: Maqámát (M. A b d u h , 1889; A b d alH a m i d , 1923). O M a g y a r u l : A szűz és az asszony (Tótfalusi I.; n y e r s f o r d . és bev. Simon R . , 1973). O írod,.: O. Rescher: Beitráge z u r M a q a m e n - L i t e r a t u r (1913); W. P r e n d e r g a s t : The m a q á m á t of Badi* a z - Z a m á n (1915); Z. M u b a r a k : L a prose a r a b é a u IV e siécle de l'Hégire (1931); R . Blachére: É t u d e s é m a n t i q u e sur le n o m M a q á m a (Machriq, 1953); Broekelm a n n : G A L ; R . B l a c h é r e — P . Masnou: Choix d e m á q á m a t , t r a d u i t e s de l'arabe avec u n e é t u d e sur le genre (1957). Iványi Tamás Hámáláinen [hemelejnen], Helvi H e leena ( H a m i n a , 1907. j ú n . 16. —): f i n n költőnő, írónő. Másoló és kiadói m u n k a t á r s volt. Többször j á r t Svédo.-ban, 1938-ban Franciao.-ban, 1952-ben az SZU-ban, 1955-ben pedig Olaszo.-ban t e t t l á t o g a t á s t . O Költészete a szavak bűvöletével ós a képek színes f o r g a t a g á v a l t ű n i k ki. Expresszív megjelenítő erővel énekli m e g a szerelmi v á g y ó d á s t , az élet dionüszoszi d e r ű j é t , szülőföldje ihlető varázsú t á j a i t . P r ó z a i m ű v e i n e k , különösen a Katuojan vetta ('Árokvíz') c. regényének v a n némi szociális töltésük is. O E g y é b fő művei: Aaverakastaja ('Kísértet szerető', költ.-ek, 1936); Kyla vaeltaa ('Vándorol a falu', reg., 1944); Pilvipuku ('Felhőruha', költ.-ek, 1950); Punainen surupuku ('Vörös g y á s z r u h a ' , költ.-ek, 1958). O M a g y a r u l : 5 vers (Tornai J . , F i n n költők antológiája, 1973). Gombár Endre Hamamatsu chünagon monogatari: ->Sugawara no Takasue lánya Hamann [ h á m á n ] , J o h a n n Georg (Königsberg, m a K a l i n y i n g r á d , SZU, 1730. aug. 2 7 . - Münster, 1788. j ú n . 21.): n é m e t filozófus, író, esztéta. E l e i n t e teológiai és jogi t a n u l m á n y o k a t f o l y t a t o t t szülővárosában, m a j d h á z i t a n í t ó s k o d o t t Rigában. K é s ő b b keleti nyelvekkel foglalkozott, szerkesztette a Königsberger Zeitungot. O E s z t é t i k a i nézeteinek a l a p j a a felvilágosodás racionalizmusának teljes elutasítása, s az élet irracionális mozzana-

tainak kiemelése. P r o t e s t á n s szemlélettel értelmezve f e l ú j í t o t t a a költői ihlet neoplatonikus e s z m é j é t . S z á m á r a az egész művészi a l k o t á s Szó: a jelentésnek képek ú t j á n való közlése. A nyelv isteni eredetű, s leginkább a közvetlen és egyszerű form á k kereteiben él, Mózes öt k ö n y v é n e k egyszerűségében ós az Ú j t e s t a m e n t u m görög nyelvében i n k á b b , m i n t a klasszikus t r a g é d i á k b a n ós a szónoki beszédekben. Az elsők k ö z ö t t hangsúlyozta H a m a n n a népköltészet egyetemes kulturális jelentőségét; e n é z e t e i t híres a f o r i z m á j á b a n foglalta össze: ,,A költészet az emberiség a n y a n y e l v e " . O I r o d a l m i m ű v e i b e n csapongó fejtegetések, bonyolult utalások, különös és f e s t ő i hasonlatok és m e t a forák, szenvedélyes felkiáltások követik egymást; a töredékesség, a jelkópesség ós a homályosságot eredményező zsúfoltság m i a t t n e v e z t é k kortársai az „ É s z a k m á g u s á " - n a k . H a t á s a J . G. Herder, J . M. R . Lenz, Goethe, a n é m e t r o m a n t i kusok, m a j d a 20. sz.-i n é m e t irracionalizm u s egyes gondolkodóinak m ű v e i r e volt jelentős. O F ő b b művei: Sokratische Denkwürdigkeiten ('Szókratészi emlékiratok', 1759); Wolken ('Felhők', 1761); Des Ritters von Rosenkreuz letzte Willensmeinung über den göttlichen und menschlichen Ursprung der Sprache ('Rosenkreuz lovag utolsó véleménynyilvánítása a nyelv isteni ós e m b e r i eredetéről', 1772). O Összegyűjtött m ű v e i t először 1821-ben a d t á k ki, összes m ű v e i n e k kritikai kiadás á t J . Nadler r e n d e z t e s a j t ó alá (1949 — 1957). O M a g y a r u l : Részletek misztikus Írásaiból ( M á n d y S., Anthologia h u m a n a , 1946). O írod.: W. R o d e m a n n : H a m m a n und K i e r k e g a a r d (1922); E . Metzke: H a m a n n s Stellung in der Philosophie des 18. J a h r h u n d e r t s (1934); W. K ö p p : Der Magier u n t e r Masken. Versuch eines neuen H a m a n n - B i l d e s (1965); W. M. Alexander: J o h a n n Georg H a m a n n , Philosophy a n d f a i t h (1966). Hermann

István

hamartia: -*tragikus vétség Hamasztegh (írói név); Hamasty; H a m b a r d z u m Kelenjan (családi név); (Parcsandzs, Kharput ker., 1895—New York, 1966. n o v . 27.): örmény író. A nyugati örmény irodalom kiomeikedő a l a k j a , jelentős h a t á s t gyakorolt a m o d e r n örm é n y prózaírásra. K h a r p u t b a n középiskolát végzett, és tanítói p á l y á r a lépett. 1911-ben c s a l á d j a Amerikába vándorolt, és New Y o r k b a n telepedett le. E g y ideig cipőgyárban dolgozott, közben egyetemen t a n u l t . K é s ő b b különböző folyóirat o k n a k ( H a j r e n i k , Navaszard, Pjunik) dolgozott. M e g r a b o l t i f j ú s á g á t ós elvesz184

HAMEI t e t t h a z á j á t perli vissza nagyszerű írásaib a n . Az élmény hitelességével r a j z o l j a m e g a falu küzdelmesen szép h é t k ö z n a p jait. Megrázó k é p e k b e n örökíti m e g az 1915. évi örménymészárlás tragédiáit. í r á sain népi h u m o r csillan át, és a g a z d a g t á j n y e l v íze-zamata fűszerezi. O Novelláit k é t k ö t e t b e n g y ű j t ö t t e össze: Qjugh ('Falu', 1924); Andzrev ('Eső', 1929). Szpitak dziavore ('A fehér lovas', 1952) c. n a g y t ö r t é n e t i regényének t á r g y á t az 1. világháború eseményeiből vette. Főhősében, M a r t i k b a n a törökellenes h a r c o k legendás h a d v e z é r é t , A n d r a n i k o t mint á z t a meg. O E g y é b művei: Kadzs Nazar jev 13 patemvackner ( ' K a d z s N a z a r és 13 elbeszélés', 1955). Szalmási Pál Hambarcumjan, H a m a z a s z p A s z a t u r i (családi név); H a m a z a s p A s a t u r i Hambar^umyan; A m a z a s z p Aszaturovics Ambarcumjan (oroszos névalak); (Baszargecsar, 1880. szept. 26. — B j u r a k a n , 1965. febr. 3.): szovjet ö r m é n y költő, m ű f o r d í t ó , irodalomtörténész. V. Hambarcumjan csillagász a p j a . A tbiliszi Nersziszjan-szemin á r i u m b a n és a m o s z k v a i L á z á r j á n A k a d é m i á n t a n u l t . K é s ő b b elvégezte a péterv á r i egyetem jogi k a r á t . Hosszú ideig jogi, ill. közgazdasági p á l y á n dolgozott. 1945 u t á n a világirodalom t a n á r a volt a jereváni egyetemen. O Verseskötetei: Anhuni edzserum ('A végtelen lapjain', 1904); Hpart hogu jergeric ('Egy büszke lélek dalaiból', 1905). O Görög d r á m a í r ó k m ű v e i t , t o v á b b á az Iliászt és az Odüszszeiá t f o r d í t o t t a örményre. O E g y é b m ű v e : Mtorumner Homéroszi maszin ('Töprengések Homéroszról', 1965). Szalmási Pál Hamburger, K á t é ( H a m b u r g , 1896. szept. 21. —): n é m e t (NSZK) irodalomtudós. 1934-ben Franciao.-ba emigrált, 1935 és 1956 k ö z ö t t Svédo.-ban élt, a z ó t a a s t u t t g a r t i Műszaki Főiskolán az irodal o m t u d o m á n y docense, ill. professzora. O G a z d a g irodalomtörténeti és t u d o m á nyos tevékenységéből elsősorban F . Schillerről és Th. Mannról szóló könyvei és cikkei emelkednek ki, amelyek egy része svédül jelent meg. Jelentősek irodalomelméleti írásai is. O F ő b b t a n u l m á n y a i : Thomas Mann und die Romantik ('Thomas M a n n és a r o m a n t i k a ' , 1932); Thomas Manns Román ,,Josef und seine Brüder" ('Thomas Mann ,,József és f i v é r e i " c. regénye', 1945), 2. k i a d á s á n a k címe: Der Humor bei Th. Mann ('Th. Mann h u m o r a ' , 1965); Schiller (1947); Leo Tolstoj (1950); Thomas Mann;Das Gesetz ('Thomas M a n n : A t ö r v é n y ' , 1950); Die Logik der Dichtung ('A költészet logikája', 1957); Von Sophokles zu Sartre ('Szophoklésztől Sartre-

ig', 1962); Philosophie der Dichter ( ' K ö l t ő k filozófiája', tan., 1966). O G y ű j t , kiad.: Gesammelte Aufsatze ( ' Ö s s z e g y ű j t ö t t tan u l m á n y a i ' , 1966). O írod.: J ó z s a P . : E l e k t r a a v a g y a cselekvés p r o b l é m á j a (Vság, 1965, 1.); R á k o s P . : Az irodalom logikája (Tények és kérdőjelek, 1971). Salyámosy Miklós Hamburger [hembőgör], Michael (Berlin, 1924. márc. 22. — ): angol költő, kritikus. 1933-ban emigrált N é m e t o . - b ó l Angliába. Ady E . , H . v. Kleist, H . v. Hoffmansthal, B. Brecht, H . M. Enzensberger, G. Grass műveiből f o r d í t o t t , és t a n u l m á n y o k a t írt a n é m e t irodalom köréből. Művei: The Dual Site ('A k e t t ő s telek', költ.-ek, 1958); Weather and Season ( ' I d ő j á r á s és évszak', költ.-ek, 1963); Reason and Energy: Studies in Germán Literature ('Esz és erő: t a n u l m á n y o k a n é m e t irodalomból', 1957); From Prophecy to Exorcism: the Premises of Modem Germán Literature ('Jövendöléstől az ördögűzésig, a m o d e r n n é m e t irodalom előzményei', tan.-ok, 1965); Travelling ('Utazás', irodalmi ú t i k ö n y v , 1969); Ownerless Earth: New and Selected Poems ('Senki f ö l d j e : ú j és v á l o g a t o t t költemén y e k ' , 1973). L e f o r d í t o t t a angolra Beethoven levelezését, n a p l ó j á t és beszélgetéseit. Hamdismál:

—Edda

Hameiri, Avigdor; Hamméiri; Feuerstein-Kova Albert (eredeti m a g y a r név); (Ódávidháza, 1890. szept. 5.—Tel-Aviv, 1970. júl. ?): héber nyelven a l k o t ó izraeli író, m ű f o r d í t ó . T a n u l m á n y a i t a bp.-i R a b b i k é p z ő I n t é z e t b e n végezte. Az 1. világháború és az oroszo.-i h a d f o g s á g u t á n , 1921-ben Palesztinába v á n d o r o l t . I t t H . N. Bialikk&l megalapította a Kumkum ('Teáskanna') n e v ű h é b e r szatirikus színpadot. O Első — erősen Ady h a t á s a a l a t t álló — verseskötete Misire Avigdor Feuerstein ('Avigdor F e u e r s t e i n verseiből', 1912) c. jelent meg. Széfer hasirim ('Versek könyve', 1933) c. összeg y ű j t ö t t költeményei az expresszionista líra követőjének m u t a t j á k . 1929-ben k e z d t e írni önéletrajzi regényét: Hasigaon hagadol ('A n a g y őrület', 1950; m a g y a r u l részletek: Daloló máglya, tel-avivi U j Kelet, f o l y t a t á s o k b a n , 1950). Mizmor ledám ( ' É n e k a vérről') c. versciklusában az antiíasizmus harcos szószólója. — Elsőn e k népszerűsítette a m a g y a r i r o d a l m a t héber nyelven: f o r d í t o t t Madáchtól (Az e m b e r tragédiája), v a l a m i n t Petőfitől és Adytól (kivel egy ideig közvetlen személyes kapcsolatban is volt), t o v á b b á fordít o t t Goethétől és St. Zweigtől is. — Bialikdíj&t, Nordau-dij&t és Izrael-díjat kapott.

185

HAMEI O Egyéb főbb m ű v e i : Halav ém ( ' A n y a t e j ' , versek, 1925); Táhát samájim adumim ('Vérvörös ég a l a t t ' , elb.-ek, 1925); Keset Jákov ('Jákob í j a ' , elb.-ek, 1926); Besém rabbi Jésu miNacáret ('A názáreti J é z u s nevében,' reg., 1928); Massza bEurópa haperait ('Utazás a z elvadult E u r ó p á b a n ' , ú t i . , 1938); Hamasíah halaván ('A f e h é r Messiás', reg., 1948). O M a g y a r u l : A magyar irodalom élete Palesztinában (tan., I M Í T É , 1932); Egy marék föld (elb.-ek, K u t i L., 1933); 1 v e r s (Schnabel L., Mai h é b e r költők a n t o . , 1942); 2 vers ( K a r d o s L., Héber k ö l t ő k antológiája, 1943). O írod.: K u t i L . : A bolygó költő (az E g y marék föld c. kötetben, 1933); S. Szamet: É f o h é m h a j ó m ? (1970). Scheiber Sándor Hamelink [ h á m ö l i n k ] , J a q u e s (Terneuzen, 1939. j a n . 12. —): holland író. 1963-ig tanár, a z ó t a írásaiból és f o r d í t á saiból ól A m s z t e r d a m b a n . O A t ö b b irod a l m i díjat n y e r t , számos nyelvre leford í t o t t szerző eddigi m u n k á s s á g a összekuszáltan indázó e g y s é g e t alkot. L á t á s m ó d j a a régi és az ú j a b b szürrealizmus mestereivel — mint pl. a f e s t ő H . Bosch, az író E . T. A. Hoffmann, F . Kafka — rokon, hősei gyermekek v a g y m a g á n y o s f e l n ő t t e k , a k i k elszakadtak a valódi világtól, és ellenállhatatlan h a t a l o m húzza ő k e t vissza a z ősibe, a születés előttibe. Á b r á z o l t világában a k u l t ú r a vékony réteg, a l a t t a veszedelmes ós i d ő n k é n t ki-ki törő s ö t é t erők működnek. A z olvasó — de m a g a a h ő s sem — t u d j a , m i t ö r t é n t meg valójáb a n , és mi csak képzelődés. O F ő b b m ű vei: De eeuwige dag ('Az örök n a p ' , költ.-ek, 1964); Horror vacui ('Félelem a z ürességtől', n l á k , 1967); De rudimentaire mens ('A csökevényes ember', nlák, 1968); Oudere gronden ('Régibb földek', költ.-ek, 1969); Banonkel ('Boglárka', reg., 1969). O M a g y a r u l : 1 nla ( K ó c s v a y M., Nagyv, 1969, 9.). O írod.: P . d e Wispelaere: J a q u e s H a m e l i n k ( W r i t i n g in Holland a n d F l a n d e r s , 1972, 31.). Damokos Katalin hamelni patkányfogó; hamelni patkányirtó; der Rattenfanger von Hameln: a H a m e l n h a n n o v e r i városhoz fűződő m o n d a , amely szerint 1284 júniusában egy p a t k á n y i r t ó a r r a vállalkozott, h o g y a városban levő összes p a t k á n y t belekerg e t i a Weser f o l y ó b a . Mivel a k i k ö t ö t t d í j a t nem k a p t a m e g , bűvös erejű sípjával a város v a l a m e n n y i g y e r m e k é t becsalogatta az e l ő t t ü k megnyíló K o p p e l liegybe. Nem s o k k a l ezután a p a t k á n y i r t ó Erdélyben t ű n t fel a gyermekekkel, s velük e g y ü t t az erdélyi szászok „ g y a r m a t á t " a l a p í t o t t a meg. O A m o n d a

eredetére többféle m a g y a r á z a t , ill. elmélet t e r j e d t el. Feltehető a l a p j a a b ű v ö s síp ellenállhatatlan h a t á s á v a l kapcsolatos meseelem, amely E u r ó p a - s z e r t e különféle helyekhez k ö t ö t t m o n d á k keletkezésére a d o t t a l k a l m a t . O A 16. sz.-tól kezdve számos irodalmi a l k o t á s b a n feldolgozt á k . N é h á n y ismertebb: a Des Knaben Wunderhorn egyik d a r a b j a , GoetheRattenfángerliedje (H. Wolf zenésítette meg), K . Simrock balladája, J . Wolff verses elbeszélése (Der R a t t e n f a n g e r von H a meln, 1876); J . v. d. Goltz d r á m á j a (1932); J . J . Haecker Die S t a d t c. m ű v e (1940) stb. W. Disney is megfilmesítette. O E g y e s e k szerint e t á r g y k ö r b e sorolható Arany J . Ü n n e p r o n t ó k c. b a l l a d á j a is. O írod.: O. Meinardus: Der historische K e r n d e r Hainelner R a t t e n f á n g e r s a g e (1882); F . J o s t e n : Der R a t t e n f a n g e r von H a m e l n (1895); W. W a n n : Die L ö s u n g der H a m e l n e r R a t t e n f á n g e r s a g e (1949); H . S p a n u t h : Der R a t t e n f a n g e r von H a m e l n (1951). Kovács Endre Hamenahém, E z r á (Skopje, Jugoszlávia, 1 9 0 7 - ): héber nyelven alkotó izraeli író. 1914 j t a él Jeruzsálemben. Az izraeli rádió, a KolJiszraél irodalmi o s z t á l y á n a k vezetője. O Gördülékeny stílusban írt h a n g u l a t o s elbeszéléseiben J e r u z s á l e m ó v á r o s á n a k életképeit m u t a t j a be, ahol i f j ú k o r á t t ö l t ö t t e . O Művei: Bén hahomot ('A f a l a k k ö z ö t t ' , elb.-ek, 1941); Afar haárec ('A föld pora', reg., 1948); Becél hajamim ('A n a p o k á r n y é k á b a n ' , elb.-ek, 1956); Szipuré hair haatiká ('Az óváros meséi', elb.-ek, 1968). O írod.: P . N a v ó : Die neue hebráische L i t e r a t u r (1962). Raj Tamás Hamerling, R ó b e r t (írói név); R u p e r t J o h a n n Hammerling (családi név); (Kirchberg a m W a l d e , 1830. m á r c . 24. —Stifting, Graz m e l l e t t , 1889. júl. 13.): osztrák költő; író. A p j a t a k á c s volt. Bécsben klasszikafilológiát és o r v o s t u d o m á n y t h a l l g a t o t t . 1855-től Bécs, Trieszt és Graz gimnázium a i b a n t a n í t o t t . 1866-tól csak az irodal o m n a k élt. O Négy középszerű, de a m a g a k o r á b a n igen népszerű verseskötet u t á n s o r r a jelentek meg az istenét elveszt e t t világot sirató eposzai. Ahasverus in Bom (eposz, 1865: K u n I., A h a s v é r u s R ó m á b a n , 1903) az életöröm és a halálvágy szimbolikus szembeállítása N e r o és A h a s v é r u s a l a k j á b a n . Homunculus c. s z a t í r á j á b a n (1887) a kor lélektelensógét, t á r s a d a l m i és kulturális viszonyait parodizálta. Gondolatilag túlterhelt, elégikus lírája túldíszített, nehézkes. A világ lényegére v o n a t k o z ó filozófiai nézeteit Atomistik des Willens ('Az a k a r a t a t o m i s z t i k á j a ' , 1891) c. m ű v é b e n foglalta össze. K i v á l ó 186

HAMMA f o r d í t ó j a volt Leopardinak és a 19. sz. olasz költőinek. Költeményeire A. Jensen k o m p o n á l t dalokat. O E g y é b f ő m ű v e i : Der König von Sión ('Sión királya', eposz, 1868); Danton und Robespierre ( ' D a n t o n ós Robespierre', trag., 1871); Die sieben Todsünden ('A hót f ő b ű n ' , o r a t ó r i u m , 1872); Aspasia (reg., 1876); Amorrund Psyclie (eposz, 1881: Á b r á n y i E . , Á m o r és Psyché, 1894); Die Waldsángerin ('Az erdei énekesnő', nla, 1882); Prosa ('Próza', tan.-ok, 1884); Stationen meiner Lebenspilgerschajt ('Zarándokéletem állomásai', önéletr., 1889). O G y ű j t , kiad.: Sámtliche Werke ('Összes m ű v e k ' , 1911). O Magyar u l : 3 vers (Méry K . , Kis virágok messzi t á j r ó l , anto., 1889); 2 vers ( R a d ó A., N é m e t költők, a n t o . , 1930); 1 vers (Káln o k y L., Osztrák költők a n t o l ó g i á j a , 1968). O írod.: Heinrich G.: H a m e r l i n g l e g ú j a b b regénye (Budapesti Szemle, 1876, 11.); B e r g m a n n A.: H a m e r l i n g „ A h a s v é r " - j e ( E F K , 1881, 8 — 9.); Czirbusz G.: H o m u n c u l u s , a n a g y t ö r t e t ő . H a m e r l i n g g ú n y o s eposza (1912); E . Jürries: Róbert Hamerling Weltanschauu n g und Philosophie (1915); R . Steiner: R ó b e r t H a m e r l i n g (1939); A. T i c h y : R ó b e r t H a m e r l i n g (1944). Zalán Péter Hamilton [ámilton], Antoine (Írország, T i p p e r a r y grófság, 1645 v.1646— ?, 1720): s k ó t eredetű f r a n c i a író. R é g i nemesi családból s z á r m a z o t t ; az angol forradalom idején, I . Károly kivégzése u t á n az udvarral együtt Franciao.-ba került (1650), ós teljesen m a g á é v á t e t t e a f r a n c i a n y e l v e t és k u l t ú r á t . 1661-ben, a monarchia visszaállításakor, visszatért Angliáb a , katonatiszti r a n g o t k a p o t t , de 1688b a n , amikor I I . Jakabot megfosztották t r ó n j á t ó l , ismét Franciao.-ba m e n e k ü l t . Azok közé az írók közé t a r t o z i k , akik — bár n e m voltak f r a n c i á k — alkotásaikk a l mégis jelentősen h o z z á j á r u l t a k a f r a n c i a irodalom gazdagodásához. Oeuvres mélées en prose et en vers ('Költői és prózai m ű v e k vegyesen', 1713) c. k ö t e t e u t á n 1713-ban a d t a ki a Mémoires du chevalier de Grammont ( ' G r a m m o n t lovag emlékezései') c. regényét. E z a k ö n y v , amely k ö n n y e d és csillogó stílusban, remek h u m o r r a l beszéli el az író és főképpen sógora k a l a n d j a i t ós szerelmi viszontagságait, frissesége és nagyszerű lendülete révén m i n d m á i g olvasott a l k o t á s : renget e g kiadást é r t meg, és sok k r i t i k u s a f r a n c i a próza kiemelkedő r e m e k é n e k t a r t j a . O írod.: G. D u h a m e l : Yues sur H a m i l t o n ( H a m i l t o n : Mémoires, 1950); "Étiemble: R o m a n c i e r s du X V I I I . siécle, 1960). Szávai János

hamisítvány: -birodalmi

hamisítás

Hamm, P e t e r (München, 1937. f e b r . 2 7 . - ) : n é m e t (NSZK) költő, m ű f o r d í t ó , író, esszéista. Jelenleg Münchenben ól. Versei a n t o l ó g i á k b a n jelentek meg. Számos elméleti írása l á t o t t napvilágot a Deutsche Rundschau, az akzente, a Hortulus h a s á b j a i n . Az Aussichten. Junge Lyriker des deutschen Sprachraums ('Kitekintések. F i a t a l lírikusok német nyelvt e r ü l e t e n ' , 1966) c. antológiát szerkesztette; azt akarta megmutatni e gyűjtem é n y a n y a g á v a l , h o g y a legújabb lírát ú j b ó l realisztikus elemek h a t j á k á t . O M a g y a r u l : 2 vers (Garai G., Mai n é m e t líra, a n t o . , 1966); 1 vers (Zimonyi A., A líra m a , 1968); 3 vers ( H a j n a l G., A sóragyogású b á n a t , 1973). Kovács Endre Hammád ar-Rávíja < H a m m á d , 'a n a g y h a g y o m á n y o z ó ' ) ; Hammád ar-Ráimya ( t u d o m á n y o s átírás); ( K ú f a környéke, 694 — 695 — K ú f a , 772 v a g y 773): a r a b költő, v e r s h a g y o m á n y o z ó . I r á n i e r e d e t ű családból s z á r m a z o t t , a p j a d a i l a m i t a fogoly volt. F ö l ö t t a é b b elhnyagolt gyerm e k k o r u t á n a k ú f a i ,, szép lelkek", irod a l m á r o k t á r s a s á g á n a k egyik k ö z p o n t j a lett, és rendkívül sokoldalú ismeretei m i a t t t ö b b o m a j j á d a kalifa kegyét élvezte. Az o m a j j á d a d i n a s z t i a bukása u t á n k e g y v e s z t e t t lett. O Az elképesztő emlékezőtehetséggel rendelkező, nem mindenn a p i költői tehetséggel megáldott, egyszersmind felületes, gátlástalan ós becsvágyó H a m m á d s a j á t o s f i g u r á j a a n n a k a k o r n a k , amelyben — elsősorban a Korán t a n u l m á n y o z á s á r a — g y ű j t e n i kezdik a m a j d egy évszázadig mellőzött, iszlám előtti beduin költészet kincseit, s a k é t híres a r a b filológiai iskola, a baszrai és a k ú f a i m e g p r ó b á l j a ezt az a n y a g o t — főleg nyelvészetileg — feldolgozni. H a m m á d az egyik leghíresebb ós legh í r h e d t e b b g y ű j t ő , a k i n e k emlókezőtehetségéről legendák k e r i n g t e k . Ibn Khallikán közlése szerint H a m m á d egyszer így szólt a l - W a l í d ibn al-Yazíd kalifához: „ R e c i t á l h a t o k neked az ábécé m i n d e n b e t ű j é r e száz hosszú qaszídát az iszlám előtti időkből, n e m s z á m í t v a a kisebb v e r s e k e t " . A t ö r t é n e t szerint a k i f á r a d ó közönség egymást v á l t v a hallgatta végig a f á r a d h a t a t l a n „ h a g y o m á n y o z ó " 1900 q a s z í d á j á t . Az ő nevéhez fűződik az iszlám előtti költészet kvintesszenciájának szám í t ó Muallaqát összegyűjtése ( I m r u l Qaisz, Antara ibn S a d d á d , Amr ibn Kulszúm, Zuhair, Taraja, Labíd, a l - A s á , Hárisz ibn Hilliza, Nábigha adz-Dzubjání m u n k á i ) . A különböző recenziókban v a g y az u t ó b b i kettő, v a g y Antara és al-Hárisz

187

HAMMA ibn Hilliza, vagy al-Asá és Nábigha hiányzik. H a m m á d legendás m e g b í z h a t a t l a n ságát már a kortársak hangoztatták, a híres g y ű j t ő és k ú f a i filológus al-Mufaddal ad-Dabbí szavai szerint: „ H a m m á d m i a t t szomorú sorsra j u t o t t a régi költészet, s ezen m á r t ö b b é n e m lehet segíteni." N e m utolsósorban az ő m u n k á s s á g a okozt a az a r c h a i k u s a r a b költészet i r á n t i g y a n a k v á s t , g y a k r a n h i p e r k r i t i k á t (1. főleg Táliá Huszejn, D. M. Margoliouth és R . Blachére á l l á s p o n t j á t ) . S a j á t verseiből (egyik t a n í t v á n y a , al-Aszmáí gyűjtött tőle) csupán töredékek m a r a d t a k f e n n , a Muallaqát k i a d á s a i n a k se szeri, se s z á m a , a l e g j o b b a k : F . A. Arnold: S e p t e m M o ' a l l a q á t , c a r m i n a a n t i q u i s s i m a Arab u m (1850); Tabrízi: Sarh al-Mu'allaqát al- c asr (A C o m m e n t a r y on t e n A n c i e n t A r a b i c Poems, kiad. Lyall, C a l c u t t a , 1894). O írod.: E l ( 1 9 6 0 - ) ; K i t á b ala g h á n i (1962). Simon Bóbert Hammarberg [ h á m á r b e r j ] , J a r l ; J a r l Hammarberg-Ákesson (névváltozat); (Göt e b o r g , 1940. n o v . 22. — ): svéd költő, festőművész. S. Ákesson költőnő f é r j e . A h o n i költészeti m o d e r n i z m u s egyik legtehetségesebbje, antológiákat szerkeszt, és előadóművészként is agitál. K ö l t é s z e t e a konkretizmus kategóriájába sorolható: n a i v i s t a ötletekkel, t i p o g r á f i a i meglepetésekkel előállított m ű v e i b e n ,,a b e t ű k e t illeti a szó", esetenként használati utasítással igazítja el az olvasót, m i k é n t állíthat össze s a j á t m a g a verset ,,a szavak eléje ö n t ö t t m a s s z á j á b ó l " . A l á t s z a t ellenére, m i n d e n m u n k á j a mégis a racionalitás vonalaira épül, és v o l t a k é p p az a k a d é m i k u s szépelgéssel, a m ű f a j i elmerevédettséggel szegződik szembe. O F ő b b verseskötetei: Bordduka er! ('Terítsen m a g á n a k ! ' , 1964); Járnvágar jarnpiller jarnplátar ('Vasutak vaspirulák vaslemezek', 1968). Bemáth István Hammarskjöld [hámársöld], D a g ; D a g H j a l m a r Agne Carl Hammarskjöld (teljes n é v ) ; (Jönköping, 1905. júl. 29.—Ndola, É - R o d é z i a , 1961. n o v . 17. v a g y 18.): svéd politikus, író, m ű f o r d í t ó . 1934-ben bölcsészeti d o k t o r á t u s t szerzett, m a j d közgazdasági d i p l o m á t is. 1933-tól docens, 1941 és 1948 k ö z t a Svéd Állami B a n k elnöke, m a j d államtanácsos volt. 1953b a n az E N S Z f ő t i t k á r á v á v á l a s z t o t t á k . E b b e n a minőségében k i f e j t e t t t e v é k e n y ségéhez — pl. a koreai, az 1956-os szuezi, a kongói h á b o r ú s k o d á s o k a l k a l m á b ó l — h a t á r o z o t t p a c i f i s t a érdemek f ű z ő d n e k . 1954-től kezdve a Svéd A k a d é m i a t a g j a volt. R e j t é l y e s repülőszerencsétlenség áld o z a t a lett. 1961-ben, halála u t á n Nobelbékedíjat k a p o t t . O Magas f o k ú stiláris

érzéke nemcsak k i t ű n ő m ű f o r d í t á s k ö t e teiben m u t a t k o z o t t m e g (D. C. Bames, Saint John-Perse műveiből), h a n e m főm ű v é b e n is: Vagmarken ('Útjelzések', n a p l ó , 1963), a m e l y e g y f a j t a „ F e h é r K ö n y v a s a j á t m a g á v a l ós Istennel kapcsolatos intézkedésekről", lelkiismereti vizsgálódás középkori keresztény miszt i k u s o k és A. Schweitzer modorában. O E g y é b m ű v e i : Frán Sarek till Haváng ('Sarektól H a v á n g i g ' , természeti leírás, 1961); Tal 1953-1961 ('Beszédek 1 9 5 3 1961', 1962). O írod.: S. Stolpe: D a g H a m m a r s k j ö l d s andiiga vág (1964); H . P . v a n Dusen: D a g H a m m a r s k j ö l d (1967); G. A u l é n : D a g H a m m a r s k j ö l d s W h i t e B o o k (1969). Bemáth István Hammarsköld [hámársöld], Lorenzo (írói név); L a r s Hammarsköld (polgári n é v ) ; (Tuna, V i m m e r b y mell., 1785 — Stockholm, 1827): svéd író, irodalomt u d ó s , esztéta. Az uppsalai e g y e t e m e n szerzett bölcsészdiplomát, m a j d a fővárosi Királyi K ö n y v t á r m u n k a t á r s a volt. Maga létesítette n y o m d á j á b a n á l l í t o t t a elő s a j á t f o l y ó i r a t a i t : Lyceum (1810 — 1811), Kometen (1825 — 1827). O Az induló honi irodalmi és esztétikai t u d o m á nyosság korszakos a l a k j a . Önálló lírai és novellisztikus a l k o t á s o k k a l is jeleskedett — Kárleksqváden ('Szerelmi versek', 1811) Sju timmar pá Fitt ja ( ' H é t óra F i t t j á n ' , n l á k , 1821) —, m u n k á s s á g á n a k gerincét harcias-epés k r i t i k á i ós ú t t ö r ő jellegű összefoglaló m ű v e i a l k o t j á k , m e l y e k b e n a r o m a n t i k á t m e g v í v a n d ó n e m z e t i és európai kulturális f o r r a d a l o m n a k értelmezi — főként F r . Schlegel, m a j d Goethe szellemében —, és gyilkos t á m a d á s o k a t intéz a klasszicista akadómikusság ellen. O Főbb tudományos művei: Svenska vitterheten ('A svéd szépirodalom', 1818 — 1819); Stridsfrágan i vár litteratur ('Irod a l m u n k harci kérdése', 1819); Erik Johan Stagnelius (1823). O Vál. m ű v e i : Valda humoristiska och poetiska skrifter ( ' V á l o g a t o t t h u m o r o s és költői írásai', B . Norling é l e t r a j z á v a l , 1882). O írod.: T. L j u n g g r e n : L o r e n z o H a m m a r s k ö l d som kritiker (1952). Bemáth István Hammel [hámi], Claus (Parchim, Mecklenburg, 1932. dec. 4. — ): n é m e t ( N D K ) író. É n e k t a n u l m á n y a i t megszakítva, 17 éves korában, N y u g a t - B e r l i n b ő l á t m e n t az N D K fővárosába, ahol az ifjúsági mozgalomban v é g z e t t kulturális m u n k á t . S z í n h á z t ö r t é n e t e t t a n u l t , m a j d a Neues Deutschland színikritikusa, az NeueDeutsche-Literatur szerkesztője és a Sonntag m u n k a t á r s a volt. O Irodalmi tevékenységét elbeszélő m ű v e k színpadi adapt á c i ó j á v a l kezdte, m a j d önálló d r á m á k a t

188

HAMMA írt. H ő s e i t ötletesen, n a g y biztonsággal, a színház s a j á t o s igényeinek alapos ismeretével m o z g a t j a , n é h á n y d a r a b j á t az ország h a t á r a i n kívül is b e m u t a t t á k . O F ő b b m ű v e i : TJm neun an der Achterbahn (1964: H á y Andrea, Kilenckor a hullámv a s ú t n á l , színmű, 1965; József A t t i l a Színház, 1967); Ein Yankee an König Artus'Hof ( ' E g y jenki Artus király udvar á b a n ' , színmű, 1967); Morgen kommt der Schomsteinfeger ('Holnap jön a kéményseprő', színmű, 1967). Bródy Miklós Hammer, F r a n z (Kaiserslautern, 1908. m á j . 24. —): n é m e t ( N D K ) elbeszélő, publicista. 1923-tól k a p c s o l a t b a n állt a szocialista ifjúsági mozgalommal. 1928-tól filozófiai, germanisztikai és színháztudom á n y i t a n u l m á n y o k a t f o l y t a t o t t . A harm i n c a s években a Gestapo felügyelet a l a t t t a r t o t t a . A k o m m u n i s t a p á r t b a 1945-ben l é p e t t be. K i a d t a R . Luxemburg (1946) és K . Liebknecht levelezését. 1 945 ó t a elsős o r b a n m i n t kiadó és színikritikus tevék e n y k e d i k . 1952—1953-ban az eisenachi színház d r a m a t u r g j a volt. 1953-tól Tab a r z b a n csak az irodalomnak él. O Irod a l m i munkásságából riportnovellái említésre m é l t ó k : Die schwarzen Gitter ('A fekete rácsok', 1930); a náci u r a l o m a l a t t illegálisan k i a d o t t Der Krüppel ('A nyom o r é k ' , 1935); Gerichtstag ('ítéletnap', 1938); Die Enthüllung ('A leleplezés', 1947). O E g y é b f ő m ű v e i : Phosphor ('Foszfor', elb.-ek, 1946); Theodor Neubauer — Ein Kámpfer gegen den Faschismus ('Theodor N e u b a u e r — egy antifasiszta', életr., 1956); lm Elbstromtal ('Az E l b a árterületén', r i p o r t , 1963). Zalán Péter Hammer-Purgstall [hámer-pwrgstal], J o s e p h Freiherr von (Graz, 1774. j ú n . 9.— Bécs, 1856. n o v . 23.): osztrák orientalista, költő, m ű f o r d í t ó , történész. F i a t a l koráb a n diplomáciai szolgálatot t e l j e s í t e t t K o n s t a n t i n á p o l y b a n , később a bécsi u d v a r i kancelláriában t e v é k e n y k e d e t t . Első elnöke volt a bécsi t u d o m á n y o s akad é m i á n a k (1847 — 1849). S o k a t t e t t a keleti — főieg perzsa és t ö r ö k — t ö r t é nelem és k u l t ú r a megismertetése érdekéb e n ; a n é m e t költészetben m ű f o r d í t á s a i val t ö b b e k k ö z ö t t Goethére, F . Rückertre és A. von Platenre h a t o t t . O F o n t o s a b b irodalomtörténeti m ű v e i : Geschichte der osmanischen Dichtkunst ('Az o s z m á n költészet t ö r t é n e t e ' , 1836 — 1838); Literaturgeschichte der Araber ('Az a r a b o k irodal o m t ö r t é n e t e ' , 1 8 5 0 - 1 8 5 6 ) . O í r t őrientalizáló költeményeket, eposzokat, drám á k a t ; megírta önéletrajzát. O írod.: V. Thiel: J o s e p h Freiherr von H a m m e r P u r g s t a l l ; W . B i e t a k : G o t t e s ist der

Orient — Gottes ist der Okzident (1948); Ch. Bucher: J o s e p h Freiherr von H a m m e r - P u r g s t a l l (1949). Kovács Endre Hammershaimb [ h á m e r s z h á j m b ] , Vensil Ulrik; Venceslaus Ulricus Hammershaimb (keresztnévváltozat), (Steig, Vágar-sziget, 1819—Koppenhága, 1909): d á n u l is író f ö r o y a r i folklorista, nyelvtudós. Tanulmányait Koppenhágában végezte. 1855 —1878 közt esperes volt T o r s h a v n b a n , végül lelkész K o p p e n h á g a m e l l e t t . O A f ö r o y a r i nyelv írásbeliségén e k voltaképpeni m e g t e r e m t ő j e és a t ö b b m i n t fél évezredes honi népköltészet — valamint n é p z e n e és népszokások — korszakos jelentőségű g y ű j t ő j e és k i a d ó j a . Főműve a kétkötetes — J. Jakobsen közreműködésével szerkesztett — Faerosk anthologi ( d á n u l 'Föroyari antológia', 1886 — 1891, m a j d 1 9 4 7 ) / a z egyik legs a j á t o s a b b e u r ó p a i népköltészet kincsesb á n y á j a . Faereysk málfraedi ('Föroyari n y e l v t u d o m á n y ' , 1854) c. m u n k á j a ősi a n y a n y e l v é n e k — m á i g változatlan alapelvű — első t u d o m á n y o s normalizálása. Bernáth István Hammett [ h e m i t ] , Dashiell; Sámuel Dashiell Hammett (teljes n é v ) ; (St. M a r y ' s County, Md., 1894. m á j . 27.— N e w York, N.Y., 1961. jan. 10.): a m e r i k a i (USA) író. K e m é n y életen edzett, a valóságot a jó és a rossz könyörtelen h a r c a k é n t felfogó író, akinek stílusa is ú g y szikrázik, m i n t az összecsapódó acél. Tizenhárom éves k o r á t ó l újságárus, v a s ú t i m u n k á s , k i f u t ó f i ú , r a k o d ó m u n k á s és nyolc éven á t m a g á n d e t e k t í v volt. H a r colt m i n d k é t v i l á g h á b o r ú b a n . O Először verseket írt, elbeszéléseket a Black Mask c. magazin s z á m á r a , m a j d k i t ű n ő ^ f i l m f o r g a t ó k ö n y v e k e t Hollywoodban. O írta filmre L. Hellman náciellenes d a r a b j á t , a W a t c h on t h e R h i n e - t ('Őrség a R a j n á n ' ) . Detektívregényeivel v á l t világhírűvé: ezek m a m á r a m ű f a j klasszikus példái. K e d v e l t hőse Sam Spade, a meg n e m alkuvó t i s z t o g a t ó . Lendület l ü k t e t a soraiban, stílusa t ö m ö r , szigorúan form á l t . Egész iskola alakult a n y o m á b a n , az ún. -ó-hard boiled fiction — , , k e m é n y " b ű n ü g y i regények íróiból. A Red Harvest ('Vörös a r a t á s ' , 1 929), The Maltese Falcon (1930: Faludi M., A m á l t a i sólyom, 1935; L é n á r t E., u a . , 1967; rádiój.: u a . , átdolgozta: L e n d v a i Gy., 1970. m á j . 28., Kossuth); The Glass Key ('Az üvegkulcs', 1931; film: u a . , U S A , 1935, ill. 1942) és The Thin Man (1932: B. N a g y L., A cingár feltaláló, 1972; f i l m : sorozat, A s o v á n y feltaláló, A s o v á n y ember m ö g ö t t , A sov á n y ember á r n y é k a , W . S. V a n D y k e , USA, 1934, 1936, 1941). Politikai meggyő189

HAMMA ződése baloldali volt. Utolsó é v t i z e d e i t a p o l i t i k á n a k , a polgárjogi h a r c n a k szentelt e . A iV/cCWí/i?/-korszakban m ű v e i t az USA-ban b e t i l t o t t á k . O E g y é b f ő m ű v e i : Adventures of Sam Spade ( ' S a m Spade k a l a n d j a i ' , elb.-ek, 1944);The Big Knockover. Selected stories and short novels ('A b o m b a siker. Válogatott t ö r t é n e t e k ós kisregények', 1966). O M a g y a r u l m é g : Gyilkossággal kezdődik (reg., P á l ó c z i Horv á t h Gy., 1934); 1 karcolat (Bálinczi E., U t u n k , 1953. 4. sz.). Kretzoi Miklósné Hammond's meter: ->-elegiac

stanza

Hammurapi-sztélé; Hammurabi-kódex (címváltozat): a k k á d irodalmi m ű , Hammurapi babiloni király (i. e. 1792 —1750 v a g y 1728 — 1686) t ö r v é n y e i n e k g y ű j t e m é n y e . A sztélét, a felirat d o m b o r m ű v e s diorit oszlopát 1900 — 1901 telén f r a n c i a régészeti expedíció t a l á l t a Susáb a n , a h o v á az i. e. 2. évezred v é g é n zsákm á n y u l h u r c o l t á k . A nevezetes f e l i r a t o t m a , p o n t a t l a n u l ugyan, de 282 p a r a g r a f u s r a szokás tagolni, ezek egy r é s z é t m é g az ókorban kivésték, és csak a m á s o l a t o k ból állítható helyre. Bevezetése M a r d u k isten t e t t e i t és Hammurapi elhivatottság á t magasztaló —himnusz, befejezése áldó és átkozó f o r m u l a a szöveg használóira, ill. rongálóira. M a g u k a „ t ö r v é n y e k " : egész p o n t o s a n ítéletek, a jog és igazság m i n t a ítéletei, a király n e m kötelező erejű k ó d e x e t a k a r t a l k o t n i (a tételes j o g o t n e m ismerték), h a n e m o k t a t á s i — t a n í t ó szöveg e t írnokok, tisztviselők, b í r á k s z á m á r a . A m ű ezért, n o h a jogi és t ö r t é n e t i fontossága felbecsülhetetlen, i n k á b b a didakt i k u s m ű f a j o k közé sorolandó (—>- még Edubba). Számos másolata a r r ó l tanúskodik, hogy az o k t a t á s k ö t e l e z ő t a n a n y a g a volt. Világos stílusa, p o n t o s fogalm a z á s a m i a t t irodalmi n o r m á n a k számít o t t . A —Gilgames-eposz m e l l e t t az óbabiloni kor legfontosabb szövegemléke. A szerkesztésében közreműködő j o g t u d ó sok xelhasználták a korábbi , s u m e r és a k k á d jogi irodalom műveit ( Ú r - N a m m u i . e . 21. sz.-i, Lipit-Istar i e. 20. sz.-i „ t ö r v é n y k ö n y v e i t " s t b ); a lezárt g y ű j t e m é n y az egész későbbi ókori keleti jogi irodal o m r a hatással volt. O K i a d . : A. Deimel —E. B e r g m a n n : Codex H a m m u r a b i , t e x t u s primigenius (1953): G. R . Driv e r — J . Miles: The B a b y l o n i a n L a w s (1955). O M a g y a r u l : H a m m u r a b i törvén y e i (DávidA., ÓKTCh) O írod.: F . R . K r a u s : . . .Was ist der Codex H a m m u r a b i ? (Genava 8. köt., 1960); R . Borger: Babylonisch — assyrische Lesestücke (1963). Komoróczy Géza Hamp [ a m p ] , Pierre; H e n r i

Bourillon

(családi név); (Nizza, 1876. ápr. 23.— L e Vésinet, 1962. n o v . ) : francia író. E g y szerű családból s z á r m a z o t t , m u n k á s életet ólt ő m a g a is, L o t h a r i n g i á b a n , m a j d Angliában dolgozott. Szocialista eszméket vallott, belépett a szocialista p á r t b a . La peine des hommes ('Az ember g y ö t relme', 1908 — 1957) összefoglaló c. írta m e g legnagyobb, 27 k ö t e t b ő l álló regénys o r o z a t á t a m u n k á s o s z t á l y , a különböző mesterségekben k ü z d ő emberek életéről, í r á s a i b ó l k i b o n t a k o z i k , hogy h o g y a n vált a kapitalista fejlődés során a mesterm u n k a embertelen, m o n o t o n r o b o t t á . E sorozatból L'épidémie ( ' J á r v á n y ' ) c. k ö t e t é t az Acadómie Goncourt jutalomb a n részesítette. K é t másik sorozatban, Enquétes ('Vizsgálódások'), ill. Gens ( ' E m berek') c. hasonló szellemben írt riportjait, leírásait, t ö r t é n e t e i t g y ű j t ö t t e össze. HarnSík [hamsík], D u s á n (Trencsén, 1930. szept. 25. —): cseh író, újságíró. 1949-től különböző lapszerkesztősógekben dolgozik, és irodalmi l a p o k b a ír. N e v é t az ú n . t é n y irodalom körébe tartozó két m u n k á j a tette k ö z i s m e r t t é ; a J . Prazákkal közösen írt Bomba pro Heydricha (1963: Szabó L., Merénylet Heydrich ellen, 1965), ós a Genius prúmérnosti (1967: B á r t f a i L., A középszerűség géniusza, 1968). Zádor András Hanisun [ h á m s z ü n ] , K n u t (írói név); K n u t Pedersen (eredeti név ós fiatalkori írói nóv); K n u t Pedersen Hamsund (fiatalkori írói nóv); ( G a r m o s t r a e e t , Lom mell,, 1859. aug. 4.—NéJrholm, Grimstad mell., 1952. febr. 19.): n o r v é g író. N a g y o n szegény g u d b r a n d s d a l e n i paraszt ós vándorszabó ötödik f i a k é n t született; 3 éves volt, mikor a család a j o b b megélhetésért a s a r k k ö r fölötti N o r d l a n d b a , H a m s u n d be telepedett. Békés, m a g á n y o s gyerekk o r a volt, p á s z t o r k o d o t t , korán írogatni k e z d e t t . 9 — 14 éves k o r a közt kereskedő n a g y b á t y j á n á l szolgált. E zsarnok örege m b e r mellől m e n e k ü l v e kezdte két évtizedes v á n d o r ú t j á t ; előbb főképp ÉszakN o r v é g i á b a n volt bolti kiszolgáló, házaló, r a k o d ó m u n k á s , cipészinas. 1877 - 1 8 7 9 k ö z ö t t m e g j e l e n t e t e t t h á r o m kis könyvet, k é t n a g y o b b elbeszélést ós egy epikus k ö l t e m é n y t . K é s ő b b t a n í t ó s k o d o t t , írásait p r ó b á l t a eladni K r i s z t i á n iában, K o p p e n h á g á b a n , két évig útépítésnél dolgozott, különféle e l ő a d á s o k a t t a r t o t t . Bar á t i g y ű j t é s révén 1882-ben — a n a g y kivándorlások idején — k i j u t o t t az USÁba, dolgozott f a r m o k o n , boltban, fatelepen, előadás-sorozatot t a r t o t t skandináv kolóniákon. 1884-ben megbetegedett, bar á t i pénzekből h a z a h a j ó z o t t , volt ismét szállodai munkás, p o s t á s . E g y r e t ö b b és 190

HAMSU nevezetesebb előadást t a r t o t t , n é h á n y cikket írt, de az érvényesülés hiánya 1886-ban v i s s z a h a j t o t t a A m e r i k á b a . Ott vülamoskalauzként, m a j d a mezőgazdaságban dolgozott, végül csak az írásnak és előadásoknak szentelte m a g á t . 1888ban t é r t vissza K o p p e n h á g á b a , és E . Brandes segítségével m e g k e z d t e n a g y szenzációt keltő, első jelentős m ű v é n e k — Sult (reg., 1890: n. n., Az éhség, 1892; n. n., ua , 1965) — folyóiratbeli közlését. Ezzel a könyvével egy csapásra híres író l e t t . Az éhező oslói f i a t a l e m b e r szinte mindig k u d a r c b a fulladó küszködésének e tömör n a p l ó j a korszakos ú j d o n s á g o t jelentett: líraivá oldódó stílusban írt az élet legridegebb fényeiről, a lelki .élet, a t u d a t a l a t t i , az apró belső történések d i n a m i k á j á t érzékeltetve. B e r o b b a n á s á t a norvég, m a j d az északi i r o d a h n i életbe egy nagy h o r d e r e j ű , sok t e k i n t e t b e n bombasztikus előadás-sorozata t e t t e m é g hangosabbá. E b b e n nemcsak a pszichológiai ábrázolásmód korszerűségéért szállt síkra — szemben a h a g y o m á n y o s és tendenciózus irodalommal, amelyben ,,a szellem és a finom idegzet emberei h o n t a l a n n á v á l n a k " —, h a n e m általános ideológiát is k í v á n t n y ú j t a n i a teológiák, a természett u d o m á n y o s elvek és a haszonelvű morál ellensúlyozására. Mysterier (1892: Bálint L., R e j t e l m e k , 1921) c. regénye, bizarr ötleteivel, zajos vitázókedvével előbbi elveinek — az élet vallásának, az ember m i s z t é r i u m á n a k — foglalata. T a r t ó s hat á s r a törve, n é m i visszavonultságban — Dániában, P á r i z s b a n stb. — k é t szokványos f o r m á j ú regényt írt: Bedaktor Lynge (1893: R a d ó I., Lynge szerkesztő, 1912; H a j d ú H . , ua., 1922) az újságírás banalitásait, a Ny jord (1893: G. Beke M., Ú j föld, 1920) pedig a városi civilizáció elidegenedettségét szatirizálja. Pan (1894: B á n F., P á n , 1912. G. Beke M., P á n . Glahn h a d n a g y följegyzéseiből, 1925) c. regénye összes későbbi művei természetes színhelyén, N o r l a n d b a n játszódik, és mesteri kis enteriőrben fejezi ki természet és a civilizált e m b e r természet v á g y á n a k , a feltétel nélküli és a racionalizált szerelmi ösztönöknek d i a l e k t i k á j á t . I m m á r nagy nemzetközi sikerek közepette, hol vad m a g á n y b a n , hol szenvedélyes hazárdj á t é k o k b a m e r ü l v e , előbb P á r i z s b a n , m a j d Münchenben élt. I r t egy a b s z t r a k t színműtrilógiát — az ú n . Kareno-trilógiát (1895 — 1897) —, d e csak első házassága u t á n írt regényével — Victoria (1898: Telekes B., Viktória, 1901; K a l o t a y S.-né, ua., 1920) —, egy osztálykülönbségeken nyugvó, költői szerelmi históriában emelkedik előző m u n k á i színvonalára. 1898 —1899-ben állami ösztöndíjjal Finn-

o . - b a n élt, m a j d hosszú t a n u l m á n y u t a t t e t t Oroszo.-ban, a K a u k á z u s b a n , P e r z s i á b a n és Törökországban. M i n d e n ü t t ú g y érezte, hogy g y ö k e r e t t u d n a ereszteni. Ú t i r a j z o k a t , a p r ó önéletrajzi vázlat o k a t , v a l a m i n t verseket t e t t közzé. „ E l f á r a d t a m a regényírásban, a d r á m á t p e d i g m i n d i g is m e g v e t e t t e m ; e l k e z d t e m h á t verset írni, ez az egyetlen i r o d a l m i f o r m a , amely n e m követelőző és s e m m i t m o n d ó is egyszerre, csupáncsak s e m m i t m o n d ó . " Det vilde kor ('A vad k ó r u s ' , 1904: belőle 2 vers, H a j d ú H., S k a n d i n á v líra, 1936) c. k ö t e t é n e k egy részében írói a l k a t a mélyén r e j t ő z k ö d ő líraisága t ö r felszínre. F o r m a i f e g y v e r t á r á n a k g a z d a godása, életkörülményeinek rendeződése, v a l a m i n t a v á r a t l a n u l rátörő megöregedéstől való félelem ösztönözték és alapozt á k p r ó z á j a újjászületését. Benőni (reg., 1908: G. Beke M., ua., 1925) és fíosa (reg., 1908: G. B e k e M., ua., 1926) c. p á r o s alkotása, h a rokonszenves rezignáltsággal is, a minden rezdülésében ismert, h a t a l m a s , sziklás, erdős, óceáni N o r d l a n d egy kicsiny t á r s a d a l m i keresztmetszetén e k művészi, realisztikus ábrázolása. A N o r v é g i a függetlenségének k i v í v á s a (1905) u t á n i és az 1. világháború e l ő t t i és a l a t t i évek t á r s a d a l m i mozgalmassága, izgalma őt is megihlette. Az önálló n e m zeti g a z d a s á g próbálkozásainak, bizonyos szükségszerű a u t a r k i á s á r a m l a t o k felb u k k a n á s á n a k , a n a t u r á l i s gazdálkodás időleges felélénkülésének korszaka egyben művészi csúcsteljesítményeié is. K é t összefüggő regénye — Born av tiden (1913: Ács G., Tékozlók, 1925) és Segelfoss by (1915: G. Beke M , Tóbiás király v á r o sa, 1926; Ács G., Az ú j nemzodék, 1926) — az ősi p a t r i a r k a l i z m u s és a kapitalista urbanizációs törekvések szembesítése realista típusok sorában, egy a n t i k a p i t a l i s t a p a t r i ó t a szemszögéből nézve. Markens grede c. regénye (1917: ifj. Bókay J . , Az a n y a f ö l d áldása, 1920; H a j d ú H . , Az a n y a f ö l d kincse, 1937), talán világszerte legolvasottabb k ö n y v e , a „végletes kif i n o m u l t s á g és ősepikai egyszerűség kever é k e " (Th. Mann). R e g é n y öltözetű b u k o likus t a n k ö l t e m é n y , egy robinsoni házasp á r küzdelmes és t e r m é k e n y honfoglalása, a m e l y azonban számos reflexiójában, z a r a t h u s t r a i lázongásában, pogány k o r i e t i k á j á b a n z a v a r t keltő, ú j r o m a n t i k u s e l e m e k e t is t a r t a l m a z . Ezzel a regényével n y e r t e el az irodalmi Nobel-dijat (1920). A s a j á t jelszavát — „Lecsapolni a mocsar a k a t , e r d ő t telepíteni, benépesíteni a hatalmas Nordlandot!" — Hamsun maga is m e g v a l ó s í t o t t a észak-norvég t a n y á j á n , k é s ő b b pedig birtokot, kastélyt v á s á r o l t (1918) az Oslo-fjord mellett, és m i n t a -

191

HAMSU gazdaságot r e n d e z e t t be. Utolsó regényei közül kiemelkedik a Konerne ved vandposten (1920: G. Beke M., Asszonyok a k ú t n á l , 1932), amely egy n y o m o r é k férfi biológiai t é n y e k r e r e d u k á l t életének, diad a l m a s k o d ó ö n f e n n t a r t ó ösztöneinek leírása k e r e t é b e n gazdag szereplőgárdát mozgósít a legkülönfélébb, k u d a r c r a ítélt életszemléletek megjelenítésére. Végül egy görcsös, halálfélelemmel teli perióduson túlemelkedve m e g í r t a m é g az Augusttrilógiát: Landstrylcere (1927: G. Beke M., Csavargók, 1929), August (1930: G. Beke M., A világ v á n d o r a , 1931), Meri livet lever (1933: G. Beke M., Az élet m e g y t o v á b b , 1934). E z a m ű n o r d l a n d i realista k o r s z a k á n a k m e s t e r i költőiségű folytat á s a és kiegészítése, k ö z é p p o n t j á b a n egy Peer-Gynti- lelkű, n a g y v o n a l ú csavargó főhőssel, a k i h e z ellentmondásos érzelmek kötik, ellenérzés és humoros-ironikus elnézés egyszerre. L e g u t o l j á r a Ringen sluttet (1936: G. B e k e M., A kör bezárul, 1936) c. regényét t e t t e közzé, régi m o t í v u m a i n a k csupán részleteiben n a g y értékű egyvelegét. 70. születésnapja világirodalmi eseménynek s z á m í t o t t : a kor legnevesebb írói is tollat r a g a d t a k ünneplésére, k ö z t ü k Gorkij, T h . Mann is, és NyemirovicsDancsenko felkérésére örömmel fogadta el a moszkvai Művész Színház tiszteletbeli tagságát t a n ú s í t ó értesítést (1929). 1940től, Norvégia n é m e t megszállásától 1.945 m á j u s á i g a z o n b a n — teljesen megsüketülve és 1942-ben egy agyvérzést átvészelve — az ,,angol — amerikai plutokrácia ellen h a r c o l ó " megszállók és a Quislingklikk mellé állt, s 12 kisebb-nagyobb cikkben az ellenállás feladására, a n é m e t „misszió" t á m o g a t á s á r a b u z d í t o t t . E z é r t , (figyelembe véve, hogy többször közbenj á r t n o r v é g halálraítéltek ügyében, s Hitlerrel is szenvedélyesen összeszólalkozott h a s o n l ó t á r g y b a n , v a l a m i n t 87 éves k o r á r a való t e k i n t e t t e l is) a norvég Legfelsőbb Bíróság, két és fél éves háziőrizet, vizsgálati fogság, elmeállapotvizsgálat s t b . u t á n 400 000 korona pénzbírságra ós teljes vagyonelkobzásra ítélte. Ezekről az évekről, fogságáról, ítéletéről szól utolsó, napló- és feljegyzésszerű, de fiktív részletekben is bővelkedő és stiláris t a l á l é k o n y s á g b a n meglepően gazdag kis könyve, a Paa gjengrodde stier ( ' B e n ő t t ösvényeken', 1949). E z a m u n k a egy világhírre t ö r t 90 éves e m b e r totális m a g á n y á n a k és értetlenségének j o b b á r a csak lélektanilag-esettanilag számottevő dokumentuma. O Hamsun munkássága máig n a g y h a t á s ú világirodalmi jelenség. Műveit t ö b b m i n t 40 n y e l v r e lefordították, szinte m i n d e g y i k olvasható m a g y a r u l is. A H a m s u n - j e l e n s é g elemzésének első

f o n t o s m o z z a n a t a : személyes é l e t é n e k , m ű v e i n e k h á t t e r e és légköre: a s a r k k ö r fölötti, szinte m a g y a r o r s z á g n y i k i t e r j e désű, minimális népsűrűségű N o r d l a n d m e g y e , amely m é g a 19. sz. 2. felében is a társadalmi, kulturális eltokosodottság foglalata, vallási és politikai s z e k t á k melegágya volt. I g a z , bizonyos ősi közvetlenség, szenvedélyes nyíltság és szolid a r i t á s fészke is. Képtelenség t e h á t H a m s u n t egy ilyen v a g y olyan „ é s z a k i szellem" szócsövének tekinteni, a m i n t az h a j d a n divatos volt, hiszen m é g N o r v é g i á t sem reprezentálja, kivált n e m a n n a k i m p o z á n s korai m u n k á s m o z g a l m a t szervező, i p a r o s o d o t t a b b délkeleti részét. H a m s u n egzotikusan kopár és szegény t á j h o z kötődik. N y o m o r ú s á g o s k ö r ü l m é n y e k közt, igazi iskolázottság nélkül n ő t t fel. A chicagói a n a r c h i s t á k o n kívül egyetlen politikai szervezethez sem t a r t o z o t t : gőgje, civilizációgyűlölete v i s s z a t a r t o t t a e t t ő l . E b b e n különbözik leginkább a kort á r s proletár Gorkijtól, Andersen Nexotől. Bjornson népies stílusán és Strindberg z a j o s radikális k i n y i l a t k o z t a t á s a i n felb u z d u l t fiatal í r ó k é n t így is csak eredetieskedve volt képes betörni a n a g y és öreg realisták á l t a l elfoglalt i r o d a l m i p o r o n d r a . Művészetének ú j d o n s á g á t az teszi, hogy a klasszikus realista stílus s a b l o n j a i t e l h a j í t v a , egy dinamikus, rendk í v ü l érzékeny és g a z d a g f a n t á z i á j ú á b r á zolási technikával el t u d o t t h a t o l n i sorsd ö n t ő t u d a t a l a t t i rezdülések, szeszélyesn e k látszó, hirtelen idegállapot-változások kifejezéséhez. K é t norvég t á j dialekt u s á t cserélte fel egy ú j j á f o r m á l t , izgalm a s , gondolati, érzelmi sebességváltásait k ö v e t n i tudó irodalmi nyelvvel. F é n y e s p é l d á k erre dialógusai, a kevés szóval ö z ö n n y i t elmondás, elhallgatásai. J a v a m ű v e i b ő l az e m b e r e k e t , élőlényeket, „ a milliárdnyi d a r a b b ó l álló v i l á g a l k o t á s t " összetartó melegség sugárzik, d e indulásától fogva zavaró felhangok is beszűrődtek munkáiba. Tudatosan távoltartotta m a g á t ó l a mérlegelő racionalizmust, és m e r ő „önzetlen s z u b j e k t i v i t á s á t " t e t t e m e g társadalmi felelőssége m é r c é j é v é . Erkölcsi, politikai meggyőződéseinek regényeiben csak elvétve ad h a n g o t — ann á l i n k á b b n é h á n y sokk-hatású cikkében, előadásában —, d e könnyen k i h á m o z h a t ó belőlük egy ősi, t a l á n pogány k o r i p a t riarkalizmushoz való vonzódás (hasonl a t o s Ibsenéhez, a k i ugyancsak n é p b e n ós uralkodóban gondolkodott, és n e m v e t t e számba az előrehaladt osztálytagozódást), a schopenhaueri, nietzschei irracionális életfilozófiák hatása, és t á g ívű p a n t e i z m u s á n a k időszakos szorongása, m e l y t ő l e m b e r a l a k j a i porszemekké sem-

192

HAN mísülnek. E z e k a sokak á l t a l régtől fogva bírált nézetei — H . Pontoppidan a hamsuni emberalakok ,,bolhacirkuszát" emlegette, T h . Mann a n t i h u m á n u s merészségeit r ó t t a fel — a z o n b a n foltok voltak csupán, az irodalom ú j energiáit felszabadító, „ a u t o n ó m " művész h ó b o r t j a i , tévelygései. Viszont utolsó, 1936-os regényének befejezése egyben teljes emberi csődjének kezdete is volt; e k k o r t ó l fogva t e t t kisebb n y i l a t k o z a t o k a t is a Quislingp á r t mellett. Értékelésekor t e h á t elsősorban korszakos regényírói m u n k á s s á g á t ós h í r h e d t aggkori p u b l i c i s z t i k á j á t kell elk ü l ö n í t e n ü n k . O E g y é b f ő b b művei: Fra det moderne Amerikás aandsliv ('A modern Amerika szellemi életéről', előadások, 1889); Munken Vendt ( ' V e n d t b a r á t ' , d r á m a i költ., 1902); Kratskog ('Bozótos', nlák, 1903); I aeventyrland ('Meseországban', útijegyzetek, 1903); Svaermere (reg., 1904: L. Ü j v á r y L., Á l m o d ó k , 1926); Stridende liv ('Küzdelmes élet', elb.;ek 1905)^Under hoststjaernen (reg., 1906: Ács G., Őszi csillagok, 1923); En vandrer spiller med sordin (reg., 1909: G. Beke M., H a l k h ú r o k a t penget a v á n d o r , 1923); Den siste glaede ('Az utolsó öröm', reg., 1912); Siste kapitel (reg., 1923: R i t o ó k E., Az utolsó fejezet, 1925); Artikler 1889 — 1928 ('Cikkei 1 8 8 9 - 1 9 2 8 ' , 1939); Knut Hamsun som han var. Et utvalg av hans brev ( ' K n u t H a m s u n , a m i l y e n volt. Válog a t á s leveleiből', 1956); Paa turné ('Előa d á s o k a t t a r t v a ' , előadások 1891-től, 1960). O G y ű j t , kiad.: Samlede verker ('Összegyűjtött művei', 1936, m a j d 1959ben is). O Magyarul m é g : 1 elb. (n. n., Ú j I d ő k , 1901, 8.); A szerelem rabszolgái (ifj. B ó k a y J . , vál. nlák, 1919); Szállodai kaland ( B r á s a y E., vál. nlák, 1926). O írod.: Nagy! L.: K n u t H a m s u n — Tékozlók (Nyűg, 1925, I I . 22); F e s t s k r i f t til 70 a a r s d a g e n (Gorkij, T h . Mann s t b . cikkei, 1929); Zelk Z.: Csavargók (Munka, 1930. j a n . 11.); L. L ö w e n t h a l : K n u t H a m s u n . Z u r Vorgeschichte der autorit á r e n Ideologie (Zeitschr. f ü r Sozialforsehung, 1937); uő: L i t e r a t u r e and t h e image of m a n (1957); uő: A társadalom és a t á r s a d a l m i problémák m i n t irodalmi a n y a g (Irodalom és t á r s a d a l o m . . ., 1973); F r . Thiess: Das Menschenbild bei K n u t H a m s u n (1957); A K n u t H a m s u n - ü g y (Nagyv, 1960, 3.); G. V. P l e h a n o v : S t o c k m a n d o k t o r fia ( I r o d a l o m ós esztétika, vál. tan.-ok, 1962); R . Kejzlar: Zu K n u t H a m s u n s N a z i s m u s (Philologia Pragensia 1,, 1964); O. 0 y s l e b 0 : H a m s u n g j e n n e m stilen (1964); W. Friese: Das deutsche Hamsun-Bild ( E d d a , 1965, 5.); Dóry T.: K n u t H a m s u n i m i t t vrengespeil (Gjenklang, 1966); R . N . N e t t u m : Konfl13 Világirodalmi Lexikon IV.

ikt og visjon. H o v e d t e m a e r i K n u t H a m s u n s f o r f a t t e r s k a p 1890-1912 (1970.) J . E . T i e m r o t h : Illusionens vej (1974). Bernáth István Ham Thuan [ h á m t u n ] (19. sz.): vietn a m i színműíró. Minli Mang király fia. A huói udvar s z í n t á r s u l a t á n a k írt d a r a b o k a t . Színműírói m u n k á s s á g á n é r z ő d ö t t a hat chéo szatirikus t á r s a d a l o m b í r á l a t á n a k hatása. E befolyást m u t a t t a Truyén ngan Binh Hoai ( ' B i n y H u j története') c. színműve is. E b b e n egy falusi m a n d a r i n t t e t t nevetségessé. Az uralkodóház a kisk i r á l y o k a t lej á r a t ó művekkel k í v á n t a elhitetni, hogy a m o n a r c h i a a n é p boldogulását ó h a j t j a , és a b a j o k forrásai a h a t a l m u k k a l visszaélő helyi vezetők. Bőgős László Hamzah, Amal: -+Amal Hamzah, Tengku

Amir:

-+Amir

Hamzah Hamzah,

Hamzah F a n s u r i ; H a m z a h Fansuri; H a m z a h Pansuri (Barus, 16. sz. m á s o d i k fele— ?, 1630 k . ) : m a l á j n y e l v ű a t j e h költő, teológus. S o k a t utazó híres h i t t u d ó s volt, az a t j e h kulturális élet m a l á j n y e l v ű irodalma felvirágzásának egyik legkorábbi és legnagyobb képviselője. O Választékos n y e l v ű , a r a b és perzsa szavakkal tűzdelt p r ó z á j á b a n — f ő k é p p e n a murciai Ibn al-Arabi h a t á s a a l a t t — a miszticizmus, az iszlám teológia és jog propagálója. A pantunok frazeológiájában bővelkedő, cizellált költészetében, sha 'irjaiban, — a p e r z s a líra eretnek miszticizmusát f o l y t a t v a — p a n t e i s t a nézeteit ú j hangon, valódi érzésekkel és szenvedéllyel vallotta m e g . O Műveit J . Doorenbos publikálta: De Oeschriften van Hamzah Pansoeri ( ' H a m z a h P a n s o e r i írásai', 1933). O írod.: R . W i n s t e d t : H a m z a h F a n s u r i (A history of classical Malay literature, 1961). Ernyey Gyula Hamzatov, R a s z u l :

Gamzatov, R a s z u l

Han F e j ( H a n fejedelemség, a m a i É s z a k - H o n a n t a r t . , ?—Hszienjang, a m a i H s z i a n mellett, i. e. 234): kínai filozófus. Arisztokrata családból származott, Hszün Csingtől t a n u l t filozófiát Li Szevei e g y ü t t . Többször s ü r g e t t e írásaival — beszédben d a d o g o t t — H a n fejedelmét a k o r m á n y zás m e g j a v í t á s á r a , de eredménytelenül, í r á s a i a szomszédos Csin fejedelemség később egész K í n á t egyesítő uralkodóján a k , a későbbi Csin Si h u a n g t i n a k kezébe kerültek, s az minisztere, Li Sze t a n á c s á r a h a d a t i n d í t o t t H a n ellen, hogy H a n F e j t megszerezze m a g á n a k . H a n fejedelme H a n F e j t k ü l d t e b é k e k ö v e t k é n t Csinbe. 193

HAN Közben azonban Csin Si h u a n g t i fŐminisztere, Li Sze és társai féltékenyek lettek H a n Fejre, azzal g y a n ú s í t o t t á k uralkodójuk előtt, hogy színleg hívéül szegődik, de szívében H a n - p á r t i marad. H a n F e j így börtönbe került, a h o v á Li Sze mérget küldött neki. Az uralkodó belátta döntése oktalanságát, de későn. O H a n F e j az ókori kínai filozófia egy nevében rövid életű, ám h a t á s á b a n annál nagyobb iskolájának, a legizmusnak (fa csia) fontos alakja. Ez a t a n í t á s lett a K í n á t egyesítő Csin Si huangti fő eszmei támasza. Lényege a racionálisan felismert törvények abszolút uralma, amelyeknek az uralkodó is alá van vetve, de amelyek egyben a legfőbb hatalmat az uralkodón a k biztosítják. H a n F e j r á n k m a r a d t m ű v e a legista filozófusok közül a legrészletesebben és legrendszeresebben fejti ki e t a n o k a t irodalmi értékű, igen szemléletes stílusban. Műve mai a l a k j á b a n nem minden részletében hiteles, példabeszédként számos történelmi vagy hagyományos anekdotát t a r t a l m a z . Ezek a későbbi kínai prózairodalom számára gyakran szolgáltak forrásanyagként. O Műve: Han Fej-ce (1165 és 1173 között). O Magyarul: részletek (Tőkei F . : Kínai filozófia. Ókor, 2. köt., 1964). Csongor Barnabás Han H u n g ; Han Csün-ping (névváltozat); (Nanjang, H o n a n tart., 8. sz.): kínai költő. 753 t á j á n érkezett a fővárosba, Csanganba (ma Hszian, Senhszi tart.). 754-ben sikerrel vizsgázott, de h i v a t a l t nem k a p o t t , h a z a t é r t és családot alapít o t t . I t t érte az An Lu-san-lázadás (755) híre. Titkári állást vállalt Csecsing (vagy Pinglu, S a n t u n g tart.) kormányzója, Hou Hszi-ji mellett, ós a zavargások elcsendesültével az ő kísérőjeként j u t o t t el ismét Csanganba. Kedvesét, akit közben az egyik lázadó vezér elrabolt, költő b a r á t j a , Hszü Csün m e n t e t t e meg; ezután Hou Hszi-ji nagylelkűségéből tíz boldog esztendőt tölthettek a fővárosban. H a n H u n g hivatalt csak akkor kapott, amikor Tang Tö-cung császár (780 — 804) felfigyelt egy versére. O A Tang-kor Ta-li-periódúsának (766- 779) ,,tíz tehetsége" között t a r t j á k számon, bár swersei inkább a lázadást megelőző korszak költészetéhez csatlakoznak: a közéletben mellőzött, létbizonytalanságban élő költők panaszos lírájához. A csüe-csü versek mestere. O Magyarul: 1 vers (Szerdahelyi I., K K K , 1967). Ecsedy Ildikó Han J ü ; Han Tuj-cse, Han T'ui-esi' (az adott n é v átírási változatai); Han Csang-li, Han Cs'ang-li (a származási hely 194

u t á n k a p o t t név átírási változatai); Han Ven-kung (halotti név); (Nanjang, a m a i Tengcsou, Honan t a r t . vagy Csangli, a mai H o p e j tart., 768 —Csangan, a m a i Hszian, Senhszi t a r t . , 824): kínai író, költő, filozófus. K o r á n árvaságra j u t o t t , b á t y j a nevelte. Már f i a t a l korában k i t ű n t éles eszével, nagy tudásával: felnőttkorára betéve t u d t a a konfuciánus szent könyveket s a jelesebb filozófusokat is. A legfelső államvizsgát letéve kinevezték a nemes ifjak tanintézete alsó tagozatán a k t a n á r á v á (sze men p o si). Később az államvizsgák egyik biztosa lett; a császárhoz régi szokásjog szerint b e n y ú j t o t t szókimondó beadványai m i a t t azonban hamarosan vidékre helyezték, Sanjang (a mai H u a j a n , Csiangszu tart.) elöljáróhelyettesévé nevezték ki. I t t , mint későbbi állomáshelyein is, a lakosság nagy rokonszenve övezte. 806-ban ú j r a a fővárosba került m i n t h a j d a n i tanintézetének ideiglenes t a n á r a . 808-ban a hadügyminisztérium határvédelmi osztályán segédtitkár lett, de kérlelhetetlen igazságkeresóse m i a t t hamarosan visszaküldték tanárnak. E k k o r írta Csin hszüe csie ('Magyarázatok a t a n í t á s megkezdésekor') c. dialógusát. Az u d v a r felfigyelt n a g y tehetségre valló írására, s kinevezték az igazságügyi ellenőrző hivatal főtitkárává, m a j d a történetírói hivatalba került. Ekkor írta a Sun-cung si lut ('A 805. év regesztái'). E g y é b érdemeket is szerzett, s ennek következtében előbb a trónörökös főtitkárságának egyik elnöke, m a j d később a büntetések hivatalán a k alelnöke lett. 819-ben éles h a n g ú beadványban tiltakozott az ellen, hogy a császár beengedje a fővárosba ós a császári palotába helyeztesse el B u d d h a egyik, Indiából érkező ereklyéjét. E z é r t büntetésből „gyarmati szolgálatra" küldték, Csaocsou (mai K u a n g t u n g tart.-ban) helytartójának nevezték ki. A környék vizeiben ekkortájt egy krokodil garázdálkodott. H a n J ü a lakosság kérésére hivatali hatáskörében levelet intézett a szörnyeteghez, megparancsolva neki, hogy kotródjék a környékről — s a krokodil „engedelmeskedett". E z u t á n Jüancsou t a r t o m á n y (a mai Csianghszi tart.-ban) helytartója lett. I t t elrendelte, hogy az eladott gyermekeket szüleiknek szolgáltassák vissza. Eredményes szolgálatai jutalmaként visszahívták a fővárosba, s a nemesifjak tanintézetének igazgatója, később a katonai h i v a t a l alelnöke, egy lázadás sikeres leverése u t á n pedig a hivatalnokok hivatalának alelnöke, m a j d a főváros prefektusa lett. Ezzel egyidejűleg megtették a hivatalnokokat ellenőrző törvényszék fejévé. Mint a hivatalnokok

HAN hivatalának alelnöke halt meg. O K o r a egyik szellemi vezéregyénisége volt. Purit á n konfuciánus jelleme, rettenthetetlen igazságkeresése, amellyel nemegyszer kih í v t a m a g a ellen az udvar haragját, elveihez való törhetetlen ragaszkodása ellenfelei körében is megbecsülést szerzett neki. A konfuciánus írástudók legjobb hagyom á n y a i t testesítette meg. Állandó felelősséget érezve az állam, a nép sorsa iránt, nemcsak vitairatokban szállt szembe a nála eretnekségnek számító taoizmussal és buddhizmussal, hanem filozófiai rendszert is dolgozott ki a konfucianizmus megújítására. Az ő tanítása szerint a konfucianizmus központi elve, a tao n e m valami égből származó erkölcsi törvény, hanem éppen ellenkezőleg: a legfontosabb emberi erények, az emberség és igazságosság kiteljesedése. Ugyanakkor az emberek egyenlőtlenségét vallja, de képességeik, jellemük szerint osztályozza őket. P u r i t á n politikai állásfoglalása, amelyet azonban kellő hatalom híján csak műveiben f e j t h e t e t t ki, intő példa volt a hanyatlásnak induló dinasztia számára, de saját korában nem fedezték fel. Az egyszerűséghez való ragaszkodása széles műveltséggel párosulva irodalmi mozgalom megalapítójává t e t t e : művei stílusával visszatérést jelent a sok évszázada szinte egyeduralkodó pien ven 2. keresett, cikornyás stílusától a ku-ven régies, de egyszerű, közérthető nyelven íródott, lényegre törő formáihoz. E törekvésében főként Sze-ma Csien, a nagy történetíró a példaképe. Prózai írásai, esszéi, sőt előszavai, hivatalos beadványai szinte mentesek az e korban divatos lírizáló esztéticizmustól, kevés szóval a lényeget fejezik ki, sokszor megdöbbentő erővel. Háromszáz-egynéhány ránk m a r a d t verse ugyancsak ezt a komolyságot tükrözi, néha szinte a formai költőiség rovására. Hosszabb, főként leíró versei azonban kivívták kora és az utókor csodálatát, s máig m i n t a Tang-kor egyik legnagyobb költőjét t a r t j á k számon. T á j leíró verseiben kereste a szokatlant, a különöset, s ezt meglepő erővel fejezte ki. Öregkorában írt versei közt jó néhány Tao J ü a n ming, Tu F u hagyományait folytatva közvetlenül politizál. Számos b a r á t j a volt, köztük Csang Csi, Lu Tung és Meng Csiao költő. Pártfogolta és segítette a fiatalon elhalt zseniális kortárs, Li H o költői fejlődését. Diákjai a vizsgázók között szinte külön iskolát jelentettek, s sokukkal egész életén át kapcsolatot t a r t o t t . O Művei: H a n Csang-li csi (1236). O Magyarul: 1 vers (Ágner L., Száz kínai vers, 1937); 1 esszé (Csongor B., Világirodalmi Antológia, 1955); 2 vers 13*

(Weöres S., A lélek idézése, 1958); 2 vers (Képes G., Fordított világ, a n t o . , 1973). Csongor Barnabás Han Suyin (Peking, 1917 — ): angol nyelven alkotó kínai írónő. Pekingben, m a j d Angliában tanult, jelenleg Szingap ú r b a n él. Nevét Destination Chungking ('Célállomás: Csungking', 1942) c., a j a p á n —kínai háború időszakában játszódó, önéletrajzi elemekkel átszőtt regénye t e t t e ismertté. O T o v á b b i m ű v e i : A many-splendoured thing ('Valami nagyszerű dolog', reg., 1955); The crippled tree ('A nyomorék fa', reg., 1965). Qalla Endre Han Szórja; Han Bjongdo (eredetinév); (Hamdzsu járás, 1900. aug. 3.— ?, 1962): koreai (KNDK) író, kritikus. Középparaszti családból származik, Szöulban, Pekingben és Tokióban t a n u l t , 1924-ben t é r t vissza hazájába. 1919-ben részt v e t t a diákmegmozdulásokban, 1925-ben a KAPP egyik megalapítója volt. A j a p á n hatóságok 1934-ben haladó nézeteiért ós baloldali tevékenységéért bebörtönözték. A felszabadulás u t á n a K N D K - b a n egy ideig oktatási miniszter, m a j d a Bóketanács elnöke, a Béke-Világtanács t a g j a , az Összkoreai Kulturális ós Művészeti Szövetség elnöke volt. O Pályakezdő elbeszéléseiben — Kunal pam ('Ázon az éjszakán', 1924); Csurim ('Éhség', 1926) — a munkások ós parasztok életét elevenít e t t e meg. A Kvadogi ('Átmeneti kor', 1928) c. elbeszélése a falusi osztály tagozódás problémáival foglalkozik, a Szirum ('Birkózás', 1929) pedig a munkásosztály szerepének növekedését ábrázolja. A harmincas években jelentek meg első regényei: a munkásosztály küzdelmeit megörökítő Hvanghon ('Alkony', 1936) és a j a p á n elnyomás ellen küzdő fiatal értelmiségiekkel foglalkozó Cshongcshungi ('Ifjúkor', 1937). Thap ('Obeliszk') c., 1941-ben írt családregény-trilógiája számos önéletrajzi elemet is tartalmaz. A felszabadulás után írt m ű v e i közül legjelentősebb a Tedonggang (reg., 1947; m a g y a r fordításban H a n Szer J a névvel: Sövény A., Vihar a Tedong felett, 1954) ós a Hjongdzse ('Testvérek', reg., 1959). O Egyéb főbb művei: Szungnjangi ('Farkasok', nla, 1935); Rjoksza ('Történelem', reg., 1955). O Műveinek 12 kötetes g y ű j teményes kiadása 1960-ban jelent m e g P h e n j a n b a n . O Magyarul még: 1 karcolat (n. n., Utunk, 1960, 32.). O írod.: J u n Szephjong: Hebangdzson csoszon m u n h a k (1958); A. Pervencev: Pered raszveton (Lityeraturnaja Gazeta, 1958. aug. 2.); J . Coj: H a n Szórja ( I n o s z t r a n n a j a Lityeratura, 1960, 8.). 195

HANAN Hananí, Joszéf; Joszéf Hanán (Vilnius, L i t v á n i a , 1909 —): héber n y e l v e n alkotó izraeli író. 1925-ben t e l e p e d e t t le Paleszt i n á b a n . I s k o l á i t a jeruzsálemi Héber E g y e t e m e n végezte. O í r á s a i b a n az ú j izraeli v á r o s és falu l ü k t e t ő életét, a m o d e r n I z r a e l belső v a l ó s á g á t eleveníti meg. O F ő b b regényei: Bintiv hájeszurim ('A szenvedések ösvényén', 1932); Báál hakvis ('A m ű ú t u r a ' , 1936); Salos ecbaot ( ' H á r o m u j j ' , 1940); Anán zahov ('Aranysárga felhő', 1957); Mearát hapelaim ('A csodák b a r l a n g j a ' , 1958). O írod.: A. S a a n a n : Milon h a s z i f r u t h e h a d a s á (1959). Baj Tamás Han^erlioglu [hancserliólu], Orhan (Ist a n b u l , 1916. aug. 19. — ): t ö r ö k író, költő. J o g o t v é g z e t t , m a j d különböző állami ós városi h i v a t a l o k a t t ö l t ö t t be, ezzel párh u z a m o s a n a z o n b a n eljegyezte m a g á t az irodalommal is: versekkel t ű n i k föl (Kivilcím, 'Szikra', 1936), később n o v e l l á k a t ír (tnsansiz Sehir, ' E m b e r n é l k ü l i város', 1953), 1951-től pedig szinte é v e n t e sorjázn a k t ö m ö r , szűkszavú, ú j ós ú j formai megoldásokkal kísérletező regényei, amelyekben A n a t ó l i a , ill. a n a g y v á r o s i lót p r o b l é m á i t boncolgatja. Ali (1955) c. regényével 1956-ban e l n y e r t e a Török N y e l v t u d o m á n y i Társaság i r o d a l m i díját, í r t forgatókönyvet, ú j a b b a n tanulmán y o k a t is. O E g y é b főbb m ű v e i : Karanlik Dünya ( ' S ö t é t világ', reg., 1951); Oyun ('A j á t é k ' , reg., 1953); Kutu Kutu Ipinde ('Doboz a d o b o z b a n ' , 1956). O Magyarul: 2 nla ( B r o d s z k y E., T ö r ö k elbeszélők, anto., 1974). Tasnádi Edit Hancsev, Veszelin, ( S z t a r a Zagora, 1918. á p r . 4.—Szófia, 1966. n o v . 3.): bolgár költő. A helyi g i m n á z i u m elvégzése u t á n a szófiai egyetemen j o g o t h a l l g a t o t t . Már g i m n a z i s t a k o r á b a n verselt. 1944. szept. 9-e u t á n k ö z k a t o n a k é n t v e t t részt az ú j bolgár n é p i hadsereg f a s i z m u s elleni h a r c á b a n . E l s ő verseskötete, az Iszpanija na krászt ('Spanyolország a kereszten') 1938-ban j e l e n t meg. E k ö t e t verseiben még elkötelezettség nélkül, az elvont h u m a n i z m u s és a pacifizmus szellemében t i l t a k o z o t t a spanyol p o l g á r h á b o r ú kegyetlenségei ellen. Csak a H o n v é d ő Háború s o r s d ö n t ő p i l l a n a t a i b a n , a lövészárkok t á m a d á s előtti c s e n d j é b e n és a kimerítő e r ő l t e t e t t m e n e t e k a l a t t születt e k meg képzeletében későbbi szuggesztív erejű verseinek költői képei. Sztihove v palaszkite ('Versek a t ö l t ó n y t á s k á b a n ' , 1954) c. k ö t e t é b ő l áradó bensőséges pátosz ós férfias líraiság, lelki nemesség és humanitás, költészetét D. Debeljanov háborús lírájával r o k o n í t j a . E z e k n e k a lövészá r k o k b a n f o g a n t , s hosszú évekig hor-

d o t t és érlelt verseknek érzelmi telít e t t s é g é t (a k ö t e t e t Dimitrov-díjjai jutalm a z t á k ) még a költészete csúcsának, betetőzésének t a r t o t t Lirika ('Líra', 1960) c. k ö t e t é b e n sem é r t e el. Utolsó versei azonb a n így is sikeres és magabiztos kísérletek egy ú j , m o d e r n költői stílus kialakít á s á b a n . O G y ű j t , kiad.: Izbranni proizvedenija ( ' V á l o g a t o t t művei', 1969). O M a g y a r u l : 1 vers ( R u b i n Sz., Bolgár költ ő k antológiája, 1951); 2 vers (Nagy L., N a g y v , 1961. 7.); 3 vers (Csanády J . , N a g y L., Bolgár költők antológiája, 1966); 2 vers (Király Z., A bolgár irodalom kist ü k r e , 1969). O írod.: R . Likova: Veszeli H a n c s e v (Szávremenni avtori i problemi, 1968); P . Zarev: Veszelin H a n c s e v (Preo b r a z e n a l i t e r a t u r a , 1969). Juhász Péter Handel-Mazzetti [hándl-maccetti], E n rica, Freiin von, (Bécs, 1871. jan. 10.— Linz, 1955. á p r . 8.): osztrák írónő. O A p j a m a g a s r a n g ú osztrák katonatiszt, a n y j a m a g y a r származású volt. Előkelő nevelésb e n részesült. 1905-től Steyrben, 1911-től L i n z b e n élt. O A századforduló körül m e g ú j h o d ó katolikus irodalom képviselői közé t a r t o z o t t . D r á m a - ós novellaírói kísérletei u t á n t ö r t é n e l m i regényeivel é r t el jelentős sikereket. Legtöbbször a k a t o licizmus ós a p r o t e s t a n t i z m u s ellentétét ( a p j a katolikus, a n y j a protestáns) állít o t t a regényei k ö z é p p o n t j á b a . I d ő p o n t u l szívesen vállalta a kiélezett t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k a t : így első nagy sikerű regén y é b e n (Meinrad Helmpergers denkwürdiges Jahr 'Meinrad Helmperger elgondolk o z t a t ó éve', 1900) a vallási ellentétet egy f i a t a l e m b e r n e k a katolicizmushoz való megtérése során ábrázolja. Leírásai realisztikusak, n e m riad vissza a z o n b a n a rikító n a t u r a l i z m u s t ó l sem. F ő m ű v é n e k t e k i n t e t t Jesse und Marié (1906: A u e r J . , Jesse és Mária, 1907) c. regényében a vallási f a n a t i z m u s b a r b á r k i h a t á s a i t m u t a t j a be. Női gyengédség, kérlelhetetlen szigor, véres m á r t í r i u m és csendes szemlélődés váltakozik a k ö n y v b e n . A S t e y r b e n játszódó Die arme Margret ('Szegény Margret', 1910) c. regénye és az 1912 —1914-ben megjelent Stephana Schwertner c. trilógiája úgyszintén az ellenreformáció vallási vívódásaiból meríti t á r g y á t . N é h á n y társadalmi regényében, m i n t például a Bita regényekben (1915 —1921) is elsődlegesen vallási világn é z e t e k e t boncol, m i n t ahogy szenvedélyes, b a r o k k f r e s k ó stílusban megírt elbeszéléseiben is. A vallási ellentétek leküzdésére irányuló h u m a n i s t a t ö r e k v é se és a kezdeti m ű v e i b e n kifejezetten megnyilvánuló realista tendencia, melynek során s a j á t lelkiismereti konfliktusai*" is

196

f ö l t á r t a , eleinte heves b í r á l a t o t v á l t o t t ki a k a t o l i k u s egyház részéről. O E g y é b főbb m ű v e i : Ilko Smutniak (reg., 1917); Der deutsche Held ('A n é m e t hős', reg., 1920); Die Waxenbergerin ('A waxenbergi nő', reg., 1934). O M a g y a r u l még: Játszótársak (reg., Auer I., 1914). O írod.: K . A . : Hanclel-Mazzetti E n r i c a kőszegi v o n a t k o z á s a i (1941); P . Siebertz: E . v. Handel-Mazzettis Persönliehkeit und W e r k (1950). M. Jászka Zsuzsa H a n d k e [hántke], P e t e r (Griffen, K a rintia, 1942. dec. 6. —): osztrák író. A grazi egyetemen f o l y t a t o t t jogi t a n u l m á n y o k a t . Első írásai a Manusfcripte és a Konkrét c. folyóiratban jelentek meg. 1965-től Düsseldorfban, Berlinben tevék e n y k e d e t t , 1969-ben P á r i z s b a költözött. O Elsősorban sprechstück jeivel (beszédjátékaival) vált i s m e r t t é . Ezekben ú j f a j t a , a szokványos t e á t r á l i s és d r a m a t u r giai kellékeket mellőző, képek nélküli s z í n j á t é k m ű f a j á t t e r e m t e t t e meg, a m e l y s z a v a k b a n m u t a t j a be a világot, „ m i n t a s z a v a k b a n benne létezőt' . Első d a r a b jai — Publikumsbeschimpjung (beszédj., 1966: Gergely E., Közönséggyalázás, A j á t s z m a vége, anto., 2. köt., 1969); Selbstbezichtigung (beszédj., 1966: T h u r z ó G., Önbecsmérlés, N a g y v , 1968, 11.); Weissagung ('Jóslás', beszédj., 1966) — f ő k é n t a beatzene h a t á s á r a t ö r e k e d t e k a címekben is jelzett „természetes megn y i l a t k o z á s i f o r m á k " felhasználásával, r a f i n á l t a n megszerkesztett szó- és m o n d a t f ü z é r e k segítségével, m e l y e k e t litániaszerűen m o n d t a k m i k r o f o n b a a színpadi hősök helyébe lépő beszélők. A szószínház ezzel az antiszínház egy lehetséges v á l t o z a t á t hozta létre: a közönséget ráé b r e s z t e t t e néző szerepére, és kérdésessé t e t t e a színházzal és a nyelvben foglalt valósággal kapcsolatos magatartását; meg kívánta mutatni, hogy a n y e l v a m a g a sablonjaival m i k é n t f o j t j a meg az emberi egyéniséget. Későbbi dar a b j a i v a l — pl. a m i n d m á i g legsikerültebb Kasparrsl (beszédj., 1968), a m e l y b e n előbb egyvalaki, k é s ő b b egyre t ö b b e n e l s a j á t í t j á k a nyelvet, h o g y ezáltal alkalm a z k o d j a n a k egy a d o t t rendhez, á m egyszersmind erőszakot is tegyenek r a j t a - a szcenikus színház i r á n y á b a l é p e t t . A Mündel will Vermünd sein (beszédj., 1969: Saád K., G y á m a k a r lenni a kiskorú, Színház, 1970, 5.) m á r a gesztust, a p a n t o m i m e t állította a r e n d e t oktrojáló nyelv, a Quodlibet (beszédj., 1970) pedig a világszínház típusait felvonultató szer e p l ő g á r d á j á v a l a tagolatlanságot a tagolt beszéd helyébe. A nyelvben foglalt világ abszolutizálása az irodalom ú j f a j t a

közvetlenségét célozta i t t is, a k á r c s a k verseiben, h a n g j á t é k a i b a n és Flaubert-re, Kafkára, u t a l ó prózai írásában (Die Angst des Tormanns beim Elfmeter, 1970: Tandori D., A k a p u s félelme tizenegyesnél, Nagyv, 1970,10.). 1973-ban Büchner-díj\a\ t ü n t e t t é k ki. O E g y é b m ű v e i : Die ornissen ('A lódarazsak', reg., 1966); Der Hausierer ('A házaló', reg., 1967); Begrüssung des Aufsichtsrats ('A felügyelőbizottság üdvözlése', prózai írások, 1967); Hilferufe (beszédj., 1967: Szeredás A., Segélykiáltások, Színház, 1970, 5.); Die Innenwelt der Aussenwelt der Innenwelt ('A belső világ külső v i l á g á n a k belső világa', versek, 1969); Das Umfallén der Kegel auf einer báuerlichen Kegelbahn ( ' E g y b á b ú felborult egy vidéki tekep á l y á n ' , h o r r o r t ö r t é n e t , 1969: a Gewöhnlicher Schrecken, 'Köznapi r é m ü l e t ' c. anto.-ban); Rítt über den Bodensee ('Lovaglás a B o d e n i t a v o n ' , beszédj., 1970); Wind und Meer ('Szél és t e n g e r ' , rádiój.-ok, 1970); Chronik der laufenden Eréignisse ('Az e g y m á s t követő események k r ó n i k á j a ' , f k v . , 1971; t v - f i l m : 1971, uő rendezte); Der kurze Brief zum langen Abschied ( ' R ö v i d levél a hosszú búcsúzáshoz', reg., 1972); Ich bin ein Bewohner des Elfenbeinturms ('Az elefántcsonttorony l a k ó j a vagyok', t a n . , 1972); Wunschloses Unglück ('Nem k í v á n t szerencsétlenség', reg., 1972); Stücke I—II. ( ' D r á m á k 1 — 2', 1972 — 1973); Die Stünde der wahren Emfindung ('Az igazi érzés ó r á j a ' , elb., 1975). O M a g y a r u l még: 3 vers (Tandori D., N a g y v , 1970, 3.); 1 nla ( K á s z o n y i Á., É g t á j a k , anto., 1971); 1 n l a T a n d o r i D.,, N a g y v , 1972, 11.); 1 n l a ( E m b o r M., É g t á j a k , anto., 1974). O írod.: Thurzó G.: Az Önbecsmérlés elé ( N a g y v , 1968, 10.); Szeredás A.: P e t e r H a n d k e és a beszédjáték (Színház, 1969, 2.); E m b e r M.: H a n d k e színházában (Nagyv, 1970, 10.); Walkó Gy.: Az oldalvonalon túl, a v a g y az ú j H a n d k e - r e g é n y (Nagyv, 1970, 10.); A beszéd d r a m a t u r g i á ja (Színház, 1972, 3.). Szeredás András Handlungstyp [handlungsztitp] -adjekció), megrövidítését (-*detrakció), m ó d o s í t á s á t (—immutáció) ós a szó elemeinek — betűknek v a g y h a n g o k n a k — felcserélését (->-transzmutáció). O 1 A b ő v í t é s n e k öt lehetséges m ó d j á t t a r t j a s z á m o n a retorika. A —protézis a szó elejéhez, a —paragógé a szó végéhez illeszt egy v a g y t ö b b elemet, az —epentézis pedig a szó belsejét bővíti. K ü l ö n csoport a s z ó t a g m e g n y ú j t á s a (—ektázis) ós k é t s z ó t a g r a bontása (—dierézis). O Csak az előjelük k ü l ö n b ö z t e t i m e g a bővítés k a t e g ó r i á j á t ó l a rövidítés k a t e góriáit. A z —aferézis a szó elejét, az —apokopé a szó végét vágja le, a —szinkopé a szó belsejéből hagy el egy v a g y t ö b b elemet, a —szisztolé m e g r ö v i d í t i a hosszú s z ó t a g o t , a —szinizézis e g y b e v o n k é t szótagot, diftongussá alakít á t k é t egymást k ö v e t ő m a g á n h a n g z ó t . A h a t o dik kategória a szinizézis mondathangt a n i v á l t o z a t a : k é t egymást k ö v e t ő szó utolsó, ill. első szótagja olvad e g y b e : v a g y a szóvégi m a g á n h a n g z ó esik k i (szinaloiphé; —hangegybeolvadás), vagy a második szó elején álló m a g á n h a n g z ó (—ekthlipszis). O 3. A szó v a l a m e l y i k elemének minősége is m ó d o s u l h a t . A nyelvjárásokban vagy rétegnyelvekben t a p a s z t a l t h a n g t a n i módosulásokat (betacizmus: pl. vobis ->- bobis; rotacizmus: pl. pedes peres) barbarizmusként könyvelték el. M e t a p l a z m u s n a k csak a szóalak versbeli módosulásait, lényegében csak az archaizmust t e k i n t e t t é k . O 4. A b e t ű k , ill. h a n g o k felcserélése a szón belül a —metatézis (hangátvetés). O B) A klasszikus r e t o r i k á n a k ez a f e j e z e t e alig közelíti m e g a megoldandó k é r d é s t , azt, hogy m i a szavak alaki m ó d o s í t á s á n a k oka és célja, m i a h a n g a l a k z a t o k szerepe a k ö l t ő i közlésben. í g y az osztályozás látszólagos következetessége ellenére sokszor különböző jelenségek kerüln e k egy k a l a p alá. Gonsentius ós m á s o k e g y a r á n t protézisnek tekintik egyfelől a szókezdő mássalhangzó kiegészülését (—hangváltakozás), pl. az r gr- v a g y az st ist- h a n g v á l t o z á s t egyfelől, m á s felől egy s z ó n a k igekötővel való kiegészítését (pl. o p e r i t — cooperit). Még súlyos a b b h i b a , h o g y a költői h a n g t a n leg-

lényegesebb sajátságai (—hangfestés, is' métlés, ritmus, irodalom és hangtan, költői nyelv) elsikkadnak, á t c s ú s z n a k a klaszszikus r e t o r i k a fogalmi h á l ó z a t á n , a m i n e m a k a d á l y o z t a meg a k ö l t ő i m ű v e k klasszikus k o m m e n t á t o r a i t a b b a n , hogy t ö b b m i n t kétezer óv t á v l a t á b ó l is érvényesnek, találónak látszó h a n g t a n i elemzésekkel gazdagítsák az e s z t é t i k a i irodalm a t (Dionüsziosz Halikarnasszeusz). O (—alakzat) O írod.: Dionysius Halikar nasseus: D e compositione verborum (1808); Consentii Ars d e Barbarismis et m e t a p l a s m i s (Neocomi H e l v e t i o r u m , 1937); H . Lausberg: H a n d b u c h der klassischen R h e t o r i k (1960). Fónagy Iván hangátvetés:

—metatézis

hangegybeolvadás; krázis; kraszisz, krasis (görög 'keverés', ' v e g y í t é s ' ) ; szinekfonézis; szünekphónészisz, synekphonesis (görög ' e g y ü t t h a n g z á s ' ) ; crasis, synecphonesis ( l a t i n o s írásmódú megjelölések); complexio ( l a t i n 'egybefonás', 'egybefoglalás'): prozódiai jelenség; t ö b b szomszédos m a g á n h a n g z ó á t a l a k u l á s a egyetlen m a g á n h a n g z ó v á . A magánhangzók s z á m á n a k csökkenése a szöveg szót a g s z á m á n a k csökkenését eredményezi (—szinizézis). Általában két magánhangzó olvad egybe, r i t k á b b a n a z o n b a n h á r o m is, m i n t pl. G. Leopardi alábbi versében, ahol az első és h a r m a d i k sorban két magánhangzó, a másodikban három válik eggyé: . . .e le morte stagioni.^e la presente e v i v a , ^ i l son di lei. Cosl tra questa immensitá s'annega^il pensier m i o . . . . . .és a liolt idők, s e mostani, élő, és vidám hangjai. Eképp merülnek gondolataim e határtalanba.. . (ford. Tótfalusi I.)

O I ) A m a g á n h a n g z ó k elhelyezkedésétől függően h á r o m fő t í p u s á t szokás megkülönböztetni. 1. a —szinkopé esetében egy szón belüli két m a g á n h a n g z ó olvad össze, pl. kaleó (görög 'nevezek') helyett kaló áll. — 2. H a az e g y b e o l v a d ó magánh a n g z ó k k é t szomszédos szó végén, ill. elején állnak, akkor a t á g a b b értelemben v e t t szinaloiphé (szünaloiphé, synaloephe; olaszul sinalefe, p o r t u g á l u l és spanyolul sinallfa — görög 'összekenés') esetéről v a n szó, m i n t pl. GamŐes e verssorában: Do cultö w «ntigo^os idolos adóra ('A régi kultusz bálványait imádja')

3. H a viszont az ilyen k é t szomszédos szó egy verssor végén és a következő verssor elején áll, akkor m a g á n h a n g z ó i k e g y b e o l v a d á s á t episzinaloiphének (episzünaloiphé, episynaloephe; olaszul episinalefe; görög epi ' u t á n ' — szünaloiphé 198

HANGZ h a s z n á l h a t j a fel, m i n t Heinrich von Morungen Leitliche Blicke c. költeményében:

'összekenés') nevezik. P é l d a egy 15. sz.-i ismeretlen olasz költőtől: Non mi poressi tanto comandare, quant'io t'ubbidird (e) s'io son nato per esser sevo tó Nem parancsolhatsz olyat, drága kincsem, amit meg ne tegyek, arra születtem, hogy szolgád legyek (ford. Tótfalusi I.)

Schone^wnde schone^rmde schone,^,íillir schonist ist sie, min vrowe ('Szép és szép és szép, mindeneknél szebb ó, az én asszonyom')

O II- T o v á b b i megkülönböztetések a d ó d n a k aszerint, hogy a szóvégi és szó eleji m a g á n h a n g z ó k egybeolvadása során m e lyik m a g á n h a n g z ó n é m u l el, olvad be a m á s i k b a . H a a szóvégi m a g á n h a n g z ó esik k i és a szó eleji m a r a d meg, ez a szűk e b b értelemben felfogott szinaloiphé esete (amely az -»-apokopéval és a szűk e b b értelemben felfogott -+elizióval r o k o n jelenség), h a viszont m e g f o r d í t v a t ö r t é n i k , a szóvégi m a g á n h a n g z ó kerek e d i k felül, akkor -»-ekthlipszisrőY beszél ü n k (amely az -*• aferézissel rokon). Előf o r d u l egyébként az is, h o g y a k é t m a g á n h a n g z ó b ó l egy h a r m a d i k (rendszerint diftongus, egy szótagot alkotó k e t t ő s hangzó) alakul ki. O A h a n g e g y b e o l v a d á s jelensége metrikai szempontból jelentős: m á r az ógörög költészetben is g y a k o r i megoldása volt a -+hiátusnak, s mint —licencia úgyszólván minden e u r ó p a i versrendszerben m e g t a l á l h a t ó . R i t k á n , d e a m a g y a r költészetben is előfordul, pl. Petőfi S. alábbi s o r á b a n (ahol az e ós i h a n g olvad össze ej-jé): Felhangolom olykor a lant idegeit

E g y e s versrendszerekben, m i n t az olaszb a n és spanyolban, az egymás m e l l e t t álló m a g á n h a n g z ó k törvényszerűen egyb e o l v a d n a k , d i f t o n g u s n a k s z á m í t a n a k (a s p a n y o l b a n e szabály a A-val kezdődő ós m a g á n h a n g z ó v a l f o l y t a t ó d ó s z a v a k r a is áll, m e r t a h n e m ejtendő); kivétel ez alól az olaszban az az eset, amikor a k é t m a g á n h a n g z ó közül az első hangsúlyos, m e r t ilyenkor m i n d k é t m a g á n h a n g z ó külön ejtendő, m i n t Dante e s o r á b a n : Incomminció a farsi piú vivace (És visszatért lassan belé az élet)

E z e k b e n a versrendszerekben t e h á t n e m a h a n g e g y b e o l v a d á s a kivételes eset, a licencia, h a n e m az ellenkezője, a d i f t o n gusok kettéválasztása, külön ejtése (-*• dierézis 4.) O A hangegybeolvadás a klasszikus r e t o r i k á b a n a csökkentésen (-- disszonancia) s e m hiba, h a összhangban áll a „ r a s z a " - v a l . A „ d b v a n i " szó a költemény h a n g a l a k j á t jelöli, e g y ú t t a l a z o n b a n célzást, r e j t e t t értelmet is jelent. A „ d h v a n i " ('hang, visszhang') a szó szerinti értelem f o l y t a t á s a , visszhangja. A h a n g u t á n z á s és a h a n g f e s t é s elvének realitásában költő alig k é t e l k e d e t t . A reneszánsz ó t a kevés olyan p o é t i k a a k a d , mely n e f o g a d t a volna el a versre v o n a t k o z t a t v a a phüsziszelvet. E kevesek közé t a r t o z i k J . Gombarieu, a k i m o n o g r á f i á j á b a n hatalmas példaanyagra támaszkodva fejtette ki, h o g y a h a n g és t a r t a l o m kapcsolata m e r ő illúzió, „önkényes t a l á l m á n y " . A h a n g o k a legkülönbözőbb k é p z e t t a r t a l m a k h o z f ű z ő d n e k a versekben. „ A gondolat a t ü k ö r k é p é n e k t u l a j d o n í t valamit, a m i s a j á t j a , és megcsodálja azt, a m i t m a g a t e r e m t e t t " . U g y a n e n n e k a gondol a t n a k a d o t t kifejezést Földessy Gy. is; a k i t Zolnai B. idéz helyesléssel: „ n e m a hang fejez ki valamit, h a n e m a m o n d a t z á r t egységében a h a n g o k b a is beleáramlik v a l a m i a jelentés energiájából". Gombarieu a költőre nézve sérelmesnek, megalázónak t a r t j a az imitatio elméletét, mivel a k ö l t ő t a vásári á l l a t h a n g u t á n z ó színvonalára süllyeszti. O 2. A hangfestés r e a l i t á s á n a k mérlegelésénél külön kell v á l a s z t a n u n k a hangfestós nyelvi szerepét a hangfestés versbeli szerepétől. — a) K r a t ü l o s z szerint (Platón) a nyelvi jelek természetesek. A reó szó r-je közvetlenül is kifejezésre j u t t a t j a a mozgást. Az ilyen állításokat b a j o s közvetlenül igazolni v a g y megcáfolni. Másképp kell felvetni a kérdést. H a a szó jelentése és bizonyos hangok, hangcsoportok között természetes kapcsolat áll fenn, feltehető, hogy ezek a hangok, hangcsoportok a

200

HANGZ véletlennél g y a k r a b b a n jelennek m e g az azonos vagy hasonló jelentésű s z a v a k b a n , m é g egymással rokonságban n e m levő nyelvekben is. G. P . Murdock így igazolta pl. 1957-ben, h o g y az a n y a képzete és az m h a n g k ö z ö t t szoros az összefüggés (mére, m a t h e r , muci ve, M u t t e r stb.). Statisztikai vizsgálatok szerint a sötétet, mélységet, c s ú n y á t , kövéret, lassút jelent ő m a g y a r , f r a n c i a és angol s z a v a k b a n g y a k o r i b b a k a h á t u l képzett, „ s ö t é t " m a g á n h a n g z ó k , m i n t az elöl képzett, „világos" m a g á n h a n g z ó k , a 'keménység' 'vadság', ' h a r a g ' , 'bosszúság', 'rosszaság', 'keserűség' képzetén alapuló s z a v a k b a n gyakoribb a t, a k m i n t a 'lágyság', 'szeretet', 'szelídség', 'jóság' képzetéhez fűződő s z a v a k b a n , melyekben az l és m hangok lépnek előtérbe ( F ó n a g y , 1965). Szignifikáns összefüggés m u t a t h a t ó ki a f r a n c i a szókészlet keretén belül az i h a n g és a 'kicsiség' és 'közelség' képzete közt (Ghastaing, 1958, 1964). Sajnos egyelőre kevés ilyen korrelációvizsgálattal rendelkezünk. F e l t e v é s k é n t e l f o g a d h a t j u k F . de Saussure tételét, m e l y szerint a nyelvek szókincse többségében önkényes jelekből áll. Ezen a feltevésen alapul az összehasonlító n y e l v t u d o m á n y , mely azonos eredetűnek t e k i n t k é t nyelvet, h a bebizon y í t h a t ó , hogy alapszókincsük jórésze azonos h a n g a l a k ú szavakra vezethető vissza. A nyelvek t ö r t é n e t e bőségesen igazolja t o v á b b á Hermogenész tézisét, mely szerint a szavak h a n g a l a k j a jelentéstől függetlenül változik. A szó jelentése n e m a k a d á l y o z t a meg pl., hogy a latin a q u a ('víz') megőrizze h a n g a l a k j á t az olaszban, és eau-ra [o] változzék a f r a n c i á b a n . Mindez n e m cáfolja a hangfestő tendencia, a hangfestő s z a v a k létezését a nyelvben. A hangfestő szavak fogalmában benne rejlik m á r a n n a k elismerése, hogy a szókincs jórészt olyan szavakból áll, m e l y e k b e n a h a n g o k n e m állnak közvetlenül kapcsolatban a megjelölt tárggyal, jelenséggel, hiszen különben n e m volna szükség és lehetőség a hangfestő s z a v a k megkülönböztetésére. Valószínű, h o g y a hangfestő s z a v a k arán y a nyelvenként különböző. í g y n a g y o b b a jelentőségük az indonéziai és az afrikai nyelvekben. Számos afrikai nyelvben a hangfestés a szóképzés egyik szabályos m ó d j a . A b a t t a nyelvben a d z a r a r ['mászik'] ige dzirir-re módosul, h a apró r o v a r r a v o n a t k o z t a t j á k , és a d z u r u r szó ábrázolja a h a t a l m a s állatok kúszását (Gabalentz:Die Sprachwissenschaft, 1891). A hangfestő s z a v a k is nyelvhez k ö t ö t t e k , n e m m ó d o s í t h a t ó k önkényesen. A szó konvencionális volta n e m csökkenti azonban a hangfestő képességét. K é t e l y esetén

egy szó hangfestő jellege a k o n t r a s z t í v m ó d s z e r segítségével vizsgálható m e g : h a egymással r o k o n s á g b a n nem levő n y e l v e k azonos jelentésű szavait vizsgálj u k , a z t t a p a s z t a l j u k , hogy a h a n g f e s t ő s z a v a k kevésbé térnek el egymástól, m i n t egyéb s z a v a k (->•jelviszony). O b) A nyelvi szinten f o l y t a t o t t phüszisz—theszisz v i t a n e m d ö n t i el a költői hangfestés kérdését. A h a n g f e s t ő szavak létéből nem k ö v e t kezik, hogy a költői nyelvben n a g y o b b m é r t é k b e n érvényesül a hangfestő t e n dencia. Másfelől nincs akadálya a n n a k , h o g y a költő az ö n m a g u k b a n véve önkényes jeleket úgy válogassa meg, úgy csoportosítsa, hogy a vers vagy szakasz egészében létrehozza a jelentós és a h a n g alak h a r m ó n i á j á t . A kérdés az, h o g y a költő valóban él-e a hangfestés lehetőségével. H a illúziónak t e k i n t j ü k a h a n g h a r m ó n i á t , meg kell m a g y a r á z n u n k , h o g y A magánossághoz c. vers egyik szakaszában:

201

A lenge liold halkkal világosítja A szőke bikkfák oldalát, Estvéli hűs álommal elborítja A csendes éjnek angyalát. ('Csokonai Vüéz M.)

m i é r t az l h a n g o k b a „ á r a d bele v a l a m i a jelentés energiájából" és n e m az u g y a n csak jelenlevő k h a n g o k a t érezzük a lágyság és szelídség kifejezésének. H a költői h a g y o m á n y r a h i v a t k o z u n k , akkor a z t kellene indokolnunk, m i é r t az l h a n g n a k és m i é r t n e m a k, a t v a g y az r h a n g n a k j u t o t t ez a szerep a görög ós a latin s e g y ú t t a l , tőlük függetlenül, az óind poétikában. Megmagyarázhatatlan m a r a d n a a k ö l t ő k n e k az a szokása is, hogy költem é n y fordítása esetében n e m elégednek m e g a szóhűséggel, s h o g y ezenfelül h a n g h ű s é g r e is törekednek. Kosztolányi D. megfogalmazása szerint: a francia désir szó helyes prózai f o r d í t á s a : vágy; zenei megfelelője azonban i n k á b b a v e z é r lehetne. A m i n t erre m á r Batteux a b b é 1774-ben r á m u t a t o t t , a fordítás ezáltal k ö l t e m é n y e k esetében elvben lehetetlenné válik. H a különböző t á r g y ú és h a n g u l a t ú versciklusokban m e g h a t á r o z z u k a fonémák, beszédhangok -*-gyakorisági eloszlását, a z t t a p a s z t a l j u k , h o g y a f o n é m á k többségének a r á n y a n e m v á l t o zik, bizonyos h a n g o k azonban a ciklus h a n g u l a t á n a k megfelelően előtérbe lépn e k v a g y h á t t é r b e szorulnak. A h a r c i jelenetekben pl. a köznyelvi á t l a g h o z k é p e s t gyakorivá v á l n a k az r hangok, a zöngés és kisebb m é r t é k b e n a zöngétlen z á r h a n g o k (b, d, g, p, t, k): Rursus in arma feror, mortemque miserrimus opto Ismét harcra kelek nyomorult, s kívánom halálom (Vergilius: Aeneis, 2. ének; ford. BarótiSzabó D.)

HANGZ Jelentős korreláció állapítható meg mag y a r (Petőfi), n é m e t (Rückert) ós francia (V. Hugó, Verlaine) költőknél a h a r a g ós a „ k e m é n y " mássalhangzók ( k , t, r), a szeretetteljes m a g a t a r t á s és a „ l á g y " mássalhangzók, főként az l és m között. Tóth A. m ós l hangok szaporításával érzékelteti az ellágyulást: Bölcs bácsi, tiszta mosolyú, Ki méla múlton elmulat. . . (Egy-két sugárnyi régi nap)

Kosztolányi D . I l o n á j á b a n az eksztázisig fokozza, s z a p o r í t j a a lágy h a n g o k a t . József A. t u d a t o s a n állítja szembe a „ K ö l t ő n k ós k o r a " c. versében a kemény k o n s z o n a n c i á j ú kezdősorokat: K betűkkel szól keményen címe: „Költőnk és Kora".

a gúnyosan olvadozó záró sorokkal: Lágyan ülnek ki a boldog halmokon a hullafoltok. Alkonyul.

Más az e r o t i k u s versek és m á s a gyengéd szerelmes versek h a n g s p e k t r u m a . Valószínűnek látszik az eddigi vizsgálatok alapján, h o g y minden jellegzetes alaph a n g u l a t k i s e b b vagy n a g y o b b mértékben, előre m e g h a t á r o z h a t ó m ó d o n módos í t j a a f o n ó m á k viszonylagos gyakoriság á t . H a s o n l ó k é p p e n Milton L'Allegro c. költeményének vidám alaphangulatát tükrözi a világos hangszín, és éles kontrasztot képez az II Penseroso sötétebb színezetével. A L'Allegro rímeinek csakn e m felében (47,4%-ban) i ós ai szerepel, szemben az II Penserosóval, a h o l 35,2%-ot tesznek ki az ilyen rímek. Az u és au viszont az II Penserosóban gyakoribb, 17,0%, s z e m b e n a L'Allegro rímeinek 5,2%-ával. A statisztika ellenpróbája a szintézis: m a g y a r hangzású halandzsaversek. világos m a g á n h a n g z ó i n a k szaporításával elérhető, hogy az olvasók vidám a b b t a r t a l m a t társítsanak a jelentéssel n e m bíró vershez; a tesztek tanúsága szerint az l és m szaporításával idillikus jelleget, a k, t, r hangok a r á n y á n a k növelésével harcias jelleget kölcsönözhetünk a h a l a n d z s a k ö l t e m é n y e k n e k . A költői hangfestós t e h á t n e m illúzió. O 3. Mif a j t a természetes kapcsolat képzelhető el színek és a k u s z t i k a i élmények, hangulat o k és beszédhangok k ö z ö t t ? H o g y a n asszociálódik az erő, az érdessóg képzete az r vagy az á hanghoz, a vókonyságé, a kicsiségé, a fürgeségé az i-hez, a nedvességé az ny-hez, ty-hez, gy-hez stb. ? A fonetikus a pszichológus segítségével többé-kevésbé kielégítő választ tud adni ezekre a kérdésekre. A beszédhang szubszt a n c i á j á t a h a n g képzési m o z z a n a t a i és a képzett h a n g alkotják. E z e k b ő l kiin-

d u l v a kell megtalálni az ábrázolt t á r g y hoz, a kifejezett h a n g u l a t h o z vezető u t a t . E z az ú t olykor rövid ós a felszínen h a l a d , m á s k o r k a n y a r g ó s a b b , ós b ú v ó p a t a k szerűen a t u d a t m é l y e b b rétegeiben folyt a t ó d i k egy-egy szakaszon át. Az á ereje n y i l v á n v a l ó a n n a g y o b b h a n g e r e j é n alap u l . Az i élessége m a g a s f r e k v e n c i á j ú felső formánsaival f ü g g össze, ezek esnek a legközelebb a hallás felső h a t á r á h o z , s a f á j d a l o m k ü s z ö b h ö z . A „ k e m é n y " mássalh a n g z ó k a t az izmok, elsősorban a nyelvi z m o k erőseb b megfeszítésével k é p e z z ü k . A z innerváció e g y ú t t a l meg is k e m é n y í t i az izmot. A?,,nedves", palatális m á s s a l h a n g z ó k képzésekor a n y e l v h á t és a szájpadlás, két n e d v e s test szóles felül e t e n érintkezik. A „világos" m a g á n h a n g z ó k képzésekor a nyelv felfelé és előrefelé, a külvilág, a n a p f é n y i r á n y á b a n t a r t . A „ s ö t é t " m a g á n h a n g z ó k képzésekor, ellenkezőleg, visszahúzódik, h á t r a felé, ós a lehetőségek keretén belül lefelé, a sötét t a r t o m á n y , az einésztőcsatorna felé m u t a t . A „ v é k o n y " hangok, az i v a g y az sz képzésekor a levegő keskeny csatorn á n á t halad s t b . stb. T a p a s z t a l a t b ó l t u d j u k , hogy az öröm, az ö r ö m t e l j e s izgalom világosabbá teszi, az i felé közelíti a hangszínt, m i v e l a gége ilyenkor megemelkedik ós az artikuláció e n y h é n felfelé, előrefelé tolódik. A szomorúság, a melankólia a h a n g s z í n t az u felé közelíti, sötétebbé teszi: a gége lejjebb ereszkedik, a nyelv h á t r a f e l é húzódik. Ezzel f ü g g h e t össze, h o g y a világos m a g á n h a n g z ó k a vidámsággal, a sötétek a szomorúsággal állnak korrelációban. A z izm o k hevesebb megfeszítése, m e g k e m é n y í t é s e indokolja, hogy a „ k e m é n y " mássalhangzók a végső soron h a r c b a torkolló agresszív érzelmek szolgálatában á l l n a k . A zárhangok esetében h o z z á j á r u l ehhez a légáram ú t j á n a k teljes lezárása, a m i az atmoszferikus feszültség r o b b a n á s szerű megoldódását v o n j a m a g a u t á n . A m a g y a r , olasz v a g y orosz p e r g e t e t t r képzésekor a n y e l v eleje felemelkedik és megmerevedik. A légáram kitéríti u g y a n helyzetéből, de a n y e l v hegye a m á s o d p e r c t ö r t része a l a t t visszapattan. E z a j á t é k ismétlődik m e g néhányszor egyetlen r h a n g ejtése k ö z b e n . R ö n t g e n h a n g o s f i l m e n világosan k ö v e t h e t ő a n y e l v h a r cias játéka, s m e g é r t j ü k , miért v á l t a p e r g e t e t t r a férfias h a r c s p o n t á n kifejezésévé. A v á g y a k o z á s t rendszerint a n y e l v c s a p ellazulása kíséri, s ennek k ö v e t k e z t é b e n a levegő az orrüregen á t h a l a d v a nazális színezetet k a p , „ f á t y o l o s s á " válik. U g y a n c s a k a n y e l v c s a p ellazulása t ü k r ö z i g y a k r a n a fáradságot, a nemtörődömséget, a megvetést. A p o é t i k á k b a n , g r a m m a t i 202

HANGZ k á k b a n szereplő m e t a f o r á k az édes ízzel hozzák k a p c s o l a t b a a m a g á n h a n g z ó k közül az i-t, az ü-t, a mássalhangzók közül az £-et, az m-et. E z e k e t a hangzásuk a l a p j á n m e r ő b e n különböző hang o k a t egyetlen k ö r ü l m é n y kapcsolja egymáshoz és az édes ízhez: mindegyikük m e g ő r z ö t t egy-egy lényeges m o z z a n a t o t a szopásból. A m az a j k a k szívó mozgását követi, mely a szopásnál is a nyelvcsap ellazulásával párosul; az l a nyelv ide-oda sikló m o z g á s á t őrizte m e g , melyet a m a g á n h a n g z ó k közül az i és ü közelít m e g a legjobban. É r t h e t ő v é válik így az m gyakorisága az a n y á t jelentő szavakban, az m, az l, az i gyakorisága a gyengéd, szerető a t t i t ű d ö t kifejező költeményekben. A beszédhangok t e h á t fiziológiai, a k u s z t i k a i s a j á t s á g a i k a l a p j á n asszociatív k a p c s o l a t b a k e r ü l h e t n e k a legkülönfélébb élményekkel. A f o n é m á k homonimája a beszédhangok k o m p l e x i t á s á n alapul (-*• m é g szinesztézia). A klasszikus retorika ós p o é t i k a a ritmussal való kifejezést ós ábrázolást a szó szoros értelmében *vett hangfestéssel e g y e n é r t é k ű n e k tekinti. M á r Dionüsziosz Halikarnasszeusz ethoszuk, esztétikai é r t é k ü k szerint tesz különbséget az egyes m e t r u m o k , egyes verslábak k ö z ö t t . A spondeust és a molosszust pl. ünnepélyes verslábnak tekinti. Horatius szerint Arkhilokhoszt a bosszúvágy t ü z e vezette a j a m b i k u s form á h o z . Scaliger is szenvedólyessóggel, agresszivitással hozza k a p c s o l a t b a a jambust. Lomonoszov szerint a jambus szárnyaló versmórték, s Hegel szerint sem mellékes, „ v a j o n a j a m b u s t , a trocheust, a s t a n z á t , az alkaioszi v a g y m á s s t r ó f á t választjuk-e f o r m a k é n t " . Véleményüket egyes p é l d á k k a l t á m a s z t j á k alá a költők, esztéták. Bizonyító erejű korreláció vizsg á l a t o k k a l egyelőre n e m rendelkezünk. Csak m e t r u m u k b a n különböző halandzsaversekkel végzett tesztek szerint a m e t r u m valóban m ó d o s í t j a a k ö l t e m é n y h a n g u l a t á t , de a m e t r i k u s f o r m á k esztétikai értéke n e m c s a k általános é r v é n y ű fiziológiai t é n y e z ő k t ő l f ü g g (a fizikai tevékenység v a g y érzelmek k i h a t á s a a légzésre, szívműködésre), h a n e m nyelvi tényezőktől, így a h a n g s ú l y helyétől és az egyes m e t r u m o k konnotációjától, hag y o m á n y o s irodalmi értékétől is. Lényeges esztétikai szempontból a m e t r u m (képlet) és a k o n k r é t (nyelvi) n y o m a t é k eloszlás megfelelése v a g y ellentéte (-+• ritmus, eufónia). F o n t o s szerepet játszik a költői á b r á z o l á s b a n a vers n é m a hanglejtése is. O B) A kifejezés ós a kifejezett t a r t a l o m k ö z ö t t létrejön valamiféle közvetlen kapcsolat a versben, és az esetek jó részében k ö v e t n i is t u d j u k a hangok

képzésétől, a k é p z e t t hangoktól a t a r t a lomhoz vezető képzetsort. K é r d é s azonban, miért van szükség arra, h o g y a szav a k segítségével egyértelműen k i f e j e z e t t gondolatot a h a n g o k m a g u k is kifejezzék, b i z o n y t a l a n a b b , tökéletlenebb f o r m á b a n . A költői h a n g f e s t ó s t éppen „ t ö k é l e t l e n s é g e " indokolja. A z i h a n g pl. n e m jelent s e m fehérséget, sem vidámságot, sem gyűlöletet, sem édességet. S e m m i t sem „ j e l e n t " , mivel jelentésük csak a f o g a l m i gondolkodáson alapuló s z a v a k n a k lehet. P o z i t í v megfogalmazásban: a h a n g , a k á r csak a zeno, kifejezheti a fogalmi szervezettség f o k á t el n e m érő lelki t a r t a l m a k a t , de csak ezeket fejezheti ki. A z óind r e t o r i k a a ->célzással hozza k a p c s o l a t b a a h a n g o k esztétikai h a t á s á t , hiszen a szav a k k a l történő célzás is sokértelmű, nehezen k ö r ü l h a t á r o l h a t ó . V a l ó j á b a n legf e l j e b b a célzás határesetének t e k i n t h e t j ü k a hangok z e n é j é t , végtelenül s o k é r t e l m ű célzásnak, m e l y szavakkal p o n t o s a n körül nem határolható hangulattá oldja fel a felkeltett képzetek s o k a s á g á t . A h a n g g a l való közlés természeténél fogva sokértelmű, b i z o n y t a l a n . Horatius „ E h e u fugaces, P o s t u m e , P o s t u m e " s o r á b a n az alliteráció s o k a k b a n gyászdobok h a n g j á t idézte fel, a k á r c s a k Babits M. h í r e s ö-alliterációi: barangoló borongó, ki bamba bún borong, borzongó bús bolyongó, baráttalan bolond. (Egy szomorú vers)

Mások szerint m a g á n o s t e m p l o m t o r o n y k é p z e t é t kelti fel a „ h a r a n g o z ó " periodik u s a n ismétlődő b hangok. A kontextus egyértelművé t e h e t i a hangok j á t é k á t . Az i és a hangok végtelenül t á g „jelentésk ö r e " hirtelen leszűkül Radnóti M. egyik költeményében: totyog vidámka sorban ott tizenhárom kicsi kacsa, s arany farán viszi haza billegve a mai napot. (Vénasszonyok nyara)

A k e t t ő s i-ről a k e t t ő s a-ra lebillenő vers kétségtelenül a k a c s á k totyogó j á r á s á t követi. A h a n g o k m é g ebben az e s e t b e n is hozzátesznek v a l a m i t a vershez: a megelevenített kis k a c s á k vidáman, t o t y o g v a , billegve indulnak m e g hazafelé. A h a n g o k mindezekben az esetekben n e m g y a r a p í t j á k ismereteinket, de arra k é s z t e t n e k , h o g y átéljük, s z á j üregünkben ú j r a a l k o s suk, leképezzük a z t , amit a fogalmi gondolkodás szintjón vázolnak fel a s z a v a k . A költemény c s u p a szó világába a hanga l a k m e n t á t n é h á n y kis t ö r e d é k e t a valóságból. E g y z á r h a n g n y i r o b b a n á s t , a légá r a m m a l küszködő r d i n a m i z m u s á t a harcból, a nyelv előtti őskorból, az a n y a — 203

HANGZ gyerek egység elveszett p a r a d i c s o m á b ó l egy-egy a j a k h a n g o t . Az illúzió h a t é k o n y s á g á t növeli, h o g y a t u d a t t a l a n a z o n o s í t j a m i n d a z t , a m i hasonló és érzéketlen a méretbeli különbségekkel s z e m b e n . A valóságot a valóság „égi m á s á v a l " ( A r a n y J . ) helyettesítő költemény a h a n g o k ú t j á n igyekszik visszajutni az érzéki valósághoz. Meglepő ós mégis természetes, h o g y éppen a költészet eleveníti m e g a s z a v a k h a n g a l a k j á t , s viszi a n y e l v e t az élmény és a cselekvés irányába. O A h a n g o k b a n rejlő zenei mondanivaló olykor eltérhet a vers szövegétől. O l y a s m i r e célozhat, ami s z a v a k b a n n e m j u t o t t kifejezésre. A h a n g o k teszik e g y é r t e l m ű v é J ózsef A. egyik m e t a f o r á j á t :

m a r a d . Nehezen megközelíthető a s z á j üregben, a gége s z i n t j é n folyó kifejező t e v é k e n y s é g a t u d a t s z á m á r a is. A h a n g festés a kifejezésnek fogalom előtti, a n y e l v n é l ősibb f o r m á j a , melytől nehezen válik m e g a fejlett é n b e n t o v á b b élő a r c h a i k u s én. Az a r c h a i k u s én ragaszkodik a k o m m u n i k á c i ó n a k ahhoz a f o r m á j á h o z , amely a kifejezésben megőrzi a fizikai valóság egyik v a g y másik elemét. A f e j l e t t én a jelet végérvényesen levál a s z t o t t a a valóságról, és n e m akar t u d n i a k e t t ő közötti esetleges megfelelésről. Önvédelemből m e g t a g a d j a a nyelv m ú l t ját, s a j á t m ú l t j á t . A költői nyelv egyik s a j á t o s vonása, t e l j e s í t m é n y e éppen a b b a n áll, hogy a legfejlettebb nyelvi kifejezés keretében m e g t u d j a őrizni az És dünnyög, motyog a cipő „ ő s n y e l v e t " olyan f o r m á n , hogy ezáltal (Esik) a kifejezés még teljesebbé, még fejletKísérletek e r e d m é n y e szerint a f r a n c i a t e b b é válik, mivel alkalmassá teszi a olvasó a verssor f r a n c i a fordítása a l a p j á n n y e l v e t a fogalmi s z i n t e t el n e m érő nyikorgó cipőre gondol. A „ n e d v e s " t u d a t e l ő t t e s vagy t u d a t t a l a n t a r t a l m a k mássalhangzók (ny, ty) h a t á s á r a válik kifejezésére. O írod.: J . F . M a r m o n t e l : csak n y i l v á n v a l ó v á a magyar olvasó száP o é t i q u e fran^aise (1777); P . R e g n a u d : m á r a , hogy víz szivárgott a cipőbe. L a r h é t o r i q u e sanscrite considérée d a n s Babits egyik t á j k ó p é b e n a „ z e n e i " monses r a p p o r t s avec la rhétorique (1884); danivaló e l l e n t é t b e n áll a szöveggel, a •J. C o m b a r i e u : Les r a p p o r t s de la m u s i q u e k é t szólam ellenpontszer űen keresztezi et de la poésie (1894); H . Müller: E x p e r i e g y m á s t , m á r a m e n n y i r e ez különböző mentelle Beitráge zur Analyse der Verminőségű, jellegű t a r i a l m a k , különböző háltnisse von L a u t u n d Sinn (1935); D» szintű üzenetek esetében lehetséges: W e s t e r m a n n : L a u t u n d Sinn in einigen westafrikanischen S p r a c h e n (Archív f ü r Az erdő hallgatag, vergleichende Phonetik, 1937, 1.); Zlinsznyugosznak a vadak, lankadt állal hevernek k y A . : Művészi h a n g f e s t é s és h a n g ágyán a hűs avarnak, u t á n z á s (1937); G. M a u r e v e r t : Des sons, mit a szelek levernek majd újra felkavarnak. des g o ű t e s et des couleurs (Mercure d e (Paysages intimes, 8. Alkony) F r a n c é , 1939, 242.); Zolnai B.: Szóhangulat és kifejező h a n g v á l t o z á s (1939); A magas és m é l y m a g á n h a n g z ó k váltaM. M. M a c d e r m o t t : Vowel Sounds in kozása a —a — a, a — a — a , e—e—e, a — a — p o e t r y (Psyche Monographs, 1940, 13.); a, e— e — e, a — a — a keresztezi a falevelek A. R o s e t t i : Sur la valeur impressive e t mozgását. A m i k o r a szöveg szerint leexpressive de l'i dans la poésie r o u m a i n e hullnak a levelek, a hangszín megvilá(Bulletin linguistique 1940, 8.); E . B r o c k : gosul, s amikor a szél ú j r a f e l k a v a r j a a Der h e u t i g e Stand der L a u t b e d e u t u n g s faleveleket, a m a g á n h a n g z ó k elsötétüllehre (1944, 2.); M. G r a m m o n t : Le v e r s nek. Ez a k o n t r a p u n k t teszi m o n o t ó n i á j á f r a n g a i s (1947); A. Spire: Plaisir p o é t i q u e b a n is mozgalmassá, kifejezően n y u g t a et plaisir musculaire (1949); M. Graml a n n á a verset: m i n t h a a szél b e h a t o l n a a m o n t : E s s a i de psvchologie linguistique. költeménybe is, és felkavarná a hagyoStyle et poésie (1950); P . L o c k e m a n n : mányos hangrendet O A hangoknak D a s G e d i c h t und seine Klanggestalt t u l a j d o n í t o t t fontosság, másfelől a hang(1952); M. W a n d r u s z k a : Der Streit u m festés t é n y é n e k m a k a c s és i n d u l a t o s die D e u t u n g der S p r a c h l a u t e (1952); P . t a g a d á s a (Combarieu, Delbouille) arra G u i r a u d : Langage et versification d a n s m u t a t , hogy n a g y o n igényelt s e g y ú t t a l l'oeuvre de P a u l V a l é r y (1953); J . J . restellt törekvések eredője a költői hangL y n c h : T h e tonality of l y r i c p o e t r y (Word, j á t é k s a köznyelvi hangfestós. A h u m a n i s t a Vida a h a n g o k művészetót „ s z e n t 1953, 9.); Words a n d souncls in English m i s z t é r i u m n a k " t e k i n t i (Poetica I I I . ) ; a and F r e n c h (1953); H . Koller: Die Mimejelentés és a h a n g o s kifejezés f e l t é t e l e z e t t sis in d e r Antiké (1954); M. W a n d r u s z k a : ősi h a r m ó n i á j a a n y e l v „szent és veszedel- A u s d r u c k s w e r t e der S p r a c h l a u t e (Germ e s t i t k a " Mallarmé szerint. A hangm a n i s c h Romanische Monatsschrif t e n , festés „ t i t k o s s á g á h o z " h o z z á j á r u l , h o g y 1954, 4.); Gáldi László: Az orosz v e r s a hangok m ű h e l y e a szem elől r e j t v e f u n k c i o n á l i s problémái ( F K , 1955, 1.); 204

HANGZ I l a egy szó -m-re végződik, és a következő szó m a g á n h a n g z ó v a l kezdődik, az előbbin e k a k é t utolsó h a n g j a m a r a d el. Phaedriisnak pl. a „ l a t r o incitatus iurgii c a u s a m in t ú l i t " ('a felbőszített rabló veszekedésre való ü r ü g y e t keresett') s o r á b a n a causam -am része n e m hangzik, kiesik. A régi l a t i n b a n efféle h a n g k i v e t é s e k e t is t a l á l u n k : fortunates = fortunatus es ('boldog vagy'), tálest = tális est ('ilyen') s t b . E g y é b k é n t az elíziókon belül a h a n g kivetések s z á m a is különbözik az egyes költőknél, a költők egyes korszakaiban és m ű f a j o k szerint is. O { - e l i z i ó , licencia) O írod.: F . Crusius: Römische Metrik (1951); N. Nilsson: Metrische Stildifferenzen in den Satiren des H o r a z (1952); D . Korzeniewski: Griechische M e t r i k (1968). Szathmári István

F ó n a g y I . : A költői n y e l v h a n g t a n á b ó l (1959); R . Engler: Théories et critiques des principes saussuriens. L ' a r b i t r a i r e d u signe (Cahiers de F . de Saussure, 1962, 19.); M. Chastaing: Derniéres recherches sur le symbolisme vocalique de la petitesse ( R e v u e Philosophique, 1964); Zolnai B . : N y e l v és h a n g u l a t (1964); P . Delbouille: R e c h e r c h e s récentes sur la valeur suggestive des sonorités (Le vers frangais, 1967); D. R e i d : Sound symbolism (1967); W . B. S t a n d f o r d : The sound of Greek. Studies in t h e Greek T h e o r y a n d practice of e u p h o n y (1967); P . Saussure: Cours de linguistique gónórale (1968). Fónagy Iván hangfüggöny: -»-rádiójátékok (hangjátékok) szerkezeti eleme. Szerepe részben megegyezik a színpadi f ü g g ö n y szerepével: a t é r b e n ós időben egymástól elvái s z t o t t helyszínek, jelenetek érzékeltetésére, a h a n g j á t é k jeleneteinek, részeinek .egymástól való elválasztására szolgál, a z o n b a n ezen túlmenően s a j á t o s akusztikai eszközeivel, f o r m á i v a l (zene, zajkulissza, esetleg n a r r a t í v idézet, refrénszerűen ismétlődő rövid szöveg stb.) h a n g u l a t i h a t á s o k felkeltését, ill. elmélyítését célozza. O {—rádiójáték). ' Muzslay László hangjáték:

hangkulissza: z a j h a t á s , amelynek az a célja, hogy a befogadó asszociációs és tájókozódóképességót — a cselekmény helyszínét és i d e j é t illetően — segítse. Felhasználása előfordul a színpadon, a filmg y á r m ű t e r m e i b e n , de igazi jelentőségét, d r a m a t u r g i a i f u n k c i ó j á t , vizualitást p ó t l ó szerepét a h a n g j á t é k b a n k a p j a meg. T u l a j d o n k é p p e n kétféle forrásból á l l í t j á k elő. V a n n a k hangfelvételről a h a n g j á t é k b a „ k e v e r t " eredeti, a s t ú d i ó b a n nehezen előállítható z a j o k (repülőgépzúgás, oroszlánbőgés, kakaskukorékolás, autócsikorgás, v o n a t z a j stb.), amelyek leginkább ú n . hang-, vagy z a j lemezről állnak rendelkezésre. E z e k e t a helyszínen készítik. V a n n a k a z o n b a n olyan h a n g h a t á s o k , amelyek a s t ú d i ó b a n a rendező intésére készülnek (aj tó csapódás, szélsüvítés, lépések, csók, pofon). O Hangkulisszát először K . Holm, a koppenhágai rádió rendezője a l k a l m a z o t t az 1920-as évek végén (a Magyar R á d i ó b a n 1929-től ismert). O írod.: L o h r F . : A f i l m h a n g e s z t é t i k á j a (1966). Cserés Miklós

—rádiójáték

hangkiesés: ->-elizió hangkivetés: az eliziónak a g ö r ö g - l a t i n időmórtókes verselésben m e t r i k a i licenciaként szereplő f a j t á j a ; m e g h a t á r o z o t t m a g á n h a n g z ó t és m á s s a l h a n g z ó t is t a r t a l mazó szótagok a görög—latin időmórtókes v e r s s o r f a j t á k b a n — hosszú fejlődós e r e d m é n y e k é n t — n e m h a n g z a n a k , azaz m e g h a t á r o z o t t szabályok szerint kiesnek, vagy összeolvadnak a következő szó kezdő h a n g j á v a l (még —apokopé, hangegybeolvadás, aferézis). O Kieshet a szó végső m a g á n h a n g z ó j a a következő szó kezdő m a g á n h a n g z ó j a e l ő t t : Quin tu animo offirmas atque istine teque reducis... ('Miért nem szeded össze magad lelkedben, és miért nem vonulsz vissza innen.. .')

Catullusnak ebben a s o r á b a n (76. költ., 11.) a tu w-ját, az animo o-ját és az atque e-jót a s k a n d á l á s során m i n t e g y k i v e t j ü k , és a tu m e g m a r a d t í-jót e g y b e m o n d j u k a k ö v e t k e z ő szóval. Szintén kiesik a szó utolsó m a g á n h a n g z ó j a , h a az u t á n a álló szó h-val kezdődik: amo te: et non neglexisse habeo gratiam.,. ('szeretlek; és hálás vagyok, hogy nem hanyagoltalak e l . . . ' )

Terentius idézett s o r á b a n (Phormio, 54.) t e h á t e l h a g y j u k a neglexisse e h a n g j á t .

hanglejtés; intonáció: a h a n g m a g a s s á g változása a beszéd folyamán. O A) A h a n g m a g a s s á g é l m é n y főként a h a n g rezgés f r e k v e n c i á j á n a k (az időegységre eső rezgések s z á m á n a k ) váltakozásán alapul. H a a rezgésszám növekszik, ú g y érezzük, hogy a h a n g emelkedik. A „ h a n g m a g a s s á g " m e t a f o r á j a általánossá v á l t az európai n y e l v t u d o m á n y b a n és zenet u d o m á n y b a n . Először Arisztoxenosznál találkozunk vele, aki térbeli m o z g á s k é n t f o g t a fel a dallamot. E l ő t t e „éles" és „súlyos" h a n g o k a t k ü l ö n b ö z t e t t e k meg, a h a n g megfeszítéséről ós elernyedéséről í r t a k a szerzők, nyilván a megfeszített és ellazított h ú r h a n g j á r a gondolva. E z n e m jelenti azt, h o g y a „ h a n g l e j t é s " önkényes, véletlenszerű megjelölés. J ó v a l Arisz-

205

HANGZ toxenosz e l ő t t „ m e g e m e l t " és „ m e g n e m e m e l t " h a n g o k r ó l írnak az óind g r a m m a tikusok is. A m e t a f o r a a l a p j á t az a természetes, a hangképzés t e c h n i k á j á b a n gyökerező t ö r e k v é s képezi, h o g y m a g a s hangok éneklésekor önkéntelenül kin y ú j t j u k n y a k u n k a t , f e j ü n k e t felemeljük, mély h a n g o k képzésekor p e d i g ellenkezőleg, leszögezzük állunkat. E z é r t szemmel látható, h o g y a Van E y c k f i v é r e k genti oltárképén daloló angyalok közül melyik énekli a k o l o r a t ú r szólamot, melyik a szopránt, m e l y i k az altot. A m a g y a r „ h a n g l e j t é s " szó igen plasztikusan fejezi ki azt a t é n y t , hogy a dallam, a hangmagasság v á l t a k o z á s a t e s t m o z g á s t tartalmaz h a n g b a s ű r í t e t t f o r m á b a n , a táncot, a l e j t é s t képviseli a beszédben. H a n g lejtése a beszéd olyan kicsi egységének is lehet, a m i l y e n a szótag; a p o l i t o n nyelvekben a szótag h a n g m a g a s s á g a v a g y kiejtésének „ d a l l a m v o n a l a " jelentéshordozó m o z z a n a t lehet, s a kínai n y e l v b e n pl. a verselés a l a p j a azonos m a g a s s á g ú vagy h a n g l e j t é s ű szótagok (szavak) periodikus visszatérése. O B) A költészet természetes a n y a g a századok ó t a az írás. A vers azonban e n n e k ellenére n e m n é m u l t el (-+még hang festés; irodalom és hangtan). Az írott v e r s n e k is van d a l l a m a , és ez a dallam a v e r s ritmusa n a k , zeneiségének egyik alapeleme. A szavak, a m o n d a t o k csoportosítása meghatározza a vers dallam á n a k f ő v o n a l á t , s rákényszeríti azt az olvasóra. V. Hugó verseiben nemegyszer találkozunk p a t t a n á s i g feszített, olykor 23 verssoron á t ívelő (Les q u a t r e v e n t s de L'esprit, X X X I X ) , m a j d h i r t e l e n alaphangra lezuhanó mondatokkal. Ez a dallamképlet szorosan h o z z á t a r t o z i k a költemények zenei m o n d a n i v a l ó j á h o z (->forma, zeneiség, csattanó), a k á r a viharosan, f e n y e g e t ő n torlódó és hirtelen kirobbanó h a r a g o t , a k á r a „ k e b l e t dagaszt ó " , t ú l á r a d ó boldogságot mímeli, a k á r a lélegzetelállító izgalmat, belső feszültséget v a g y a dagályos p á t o s z t tükrözi. N y u g o d t a n hömpölygő sorok középmély hangfekvése, csendesen h u l l á m z ó hanglejtése festi alá Baudelaire A r e p e d t harang c. s z o n e t t j é b e n a „keserű ós édes emlékezést a kandalló l á n g j a m e l l e t t : Oly édes-keserű a téli éjeken hallgatni, ha a tűz szíve dobogva lángol, a tűnt emlékeket kikelni könnyeden

A második szakasz mély s ó h a j k é n t emelkedik az első szintje fölé: Óh, boldog a harang, kinek éretorka ép, ki, noha már öreg, erőben és vidáman önti maga körül híven a szent zenét,

A m i n t e g y szexttel eső h a n g tükrözi a 206

h i r t e l e n felocsúdást: Az én lelkem r e p e d t . . . (ford. Babits M.)

O G) Az olvasó, az e s z t é t a b e n y o m á s á t a vers h a n g u l a t a is b e f o l y á s o l h a t j a . A z alaphang frekvenciamenetét meghatározó fonetikai vizsgálatok t a n ú s á g a szer i n t a z o n b a n (G. Lote, 1913, Fónagy I., 1958) a vers d a l l a m a n e m illúzión, h a n e m a vers szerkezetének d a l l a m m e g h a t á r o z ó erején alapul. K é t olvasó sohasem olvassa, u g y a n a z t a verset teljesen azonos h a n g lejtéssel. H a a z o n b a n ö t v a g y tíz felolvasó i n t e r p r e t á c i ó j á t á t l a g o l j u k , az egyéni eltérések kiegyenlítődésével kialakul egy d a l l a m m e n e t , m e l y e t a vers d a l l a m á n a k t e k i n t h e t ü n k . Az ilyen kísérletekből kit ű n i k pl., hogy Petőfi S. Szülőföldemen c. k ö l t e m é n y é n e k h a n g f e k v é s e m i n t e g y terccel m a g a s a b b , m i n t Arany J . hasonló h a n g u l a t ú Családi köréé. Tanulságos a k ö l t e m é n y e k átlagos hanglejtésének egybevetése a költő felolvasásával. Füst M. Öregség c. k ö l t e m é n y é n e k hanglejtéselemzése a r r a az e r e d m é n y r e v e z e t e t t , h o g y az átlagos h a n g l e j t é s kevésbé tér el a költő olvasatától, m i n t bármelyik felolvasóé Önmagában véve, s hogy az átlagos h a n g l e j t é s eléggé h í v e n k ö v e t i a költő i n t e r p r e t á c i ó j á t . (Az eltérések átlaga 1,0 félhang.) A szöveg inherens d a l l a m a k é n t felfogható á t l a g h a n g l e j t é s tételekre t a g o l j a a k ö l t e m é n y t . Az első sorban kialak u l t s ó h a j t é m á t ( „ H o l v a g y t o k ó szem e i m , kik oly á l d o t t n a k véltetek egy a r c o t . . .") egészítik ki, bővítik, v a r i á l j á k a zenei p a r a f r á z i s szabályai szerint a következő sorok, s u g y a n a k k o r a hanglejtés, egyetlen sóhajszerű dallamívbe f o g j a össze a szakaszt. E z t a vágyakozó sóh a j - t é m á t értelmezi á t ritmusmódosítással a m á s o d i k szakasszal egybeeső második tétel. A v á g y a k o z ó s ó h a j n y u g t a l a n panasszá a l a k u l á t a r i t m u s élénkülésével, a h a n g s ú l y o k szaporodásával: S hol a kín és hol az áldás, amelyet most hiába keresek eszelős utaimon, görbe bottal a kezemben?

Felfelé törő d a l l a m m a l indul a szakasz,, a m á s o d i k félsorban m e g t ö r n e k a n a g y h u l l á m o k , s a d a l l a m ereszkedővé válik. Az e g y m á s b a girlandosan á t n ö v ő zenei m o n d a t o k kísérik az egymással kergetődző emlékeket. A h a r m a d i k s z a k a s z b a n elülnek a h u l l á m o k , a dallamm e n e t n y u g o d t , fennkölt, m i n t h a mollból d ú r h a n g n e m b e m e n n e á t . E z t a dallamk e r e t e t igyekszik megőrizni a negyedik szakasz is, de u g y a n a k k o r p a t e t i k u s i n d u l a t feszíti a keretet. A h a r m a d i k és negyedik „ t é t e l " h a n g v é t e l e a szó szoros értelmében f e n n k ö l t : az a l a p h a n g t ó l valói

HANGZ á t l a g o s t á v o l s á g 11,5 félhang az első s z a k a s z b a n (a költő első felolvasása szer i n t ) , 13,1 félhang a h a r m a d i k és 13,1 félhang a negyedik szakaszban. A második szakasz n y u g t a l a n s á g a m é r h e t ő e n kifejezésre j u t az e g y m á s t k ö v e t ő szót a g o k k ö z ö t t i t á v o l s á g növekedésében is; a t e r c e t m e g h a l a d ó hangközök lényegesen g y a k o r i b b a k a m á s o d i k szakaszban, m i n t a h a r m a d i k b a n . A k ö l t e m é n y t lezáró ötödik „ t é t e l b e n " köznapi szintre száll le a h a n g , az a l a p h a n g t ó l való átlagos távolság 10,1 félhang, a m o n d a t o k dallamm e n e t e ereszkedő: Aztán h á t elment persze. Csend lett végül is e vidéken..

Az inherens dallam a költemény h a n g u l a t i t a r t a l m á n a k közvetlen kifejezése. A dallamvezetésnek ezen túlmenően szavakk a l n e h e z e n kifejezhető, a fogalmi szintet el n e m érő m o n d a n i v a l ó j a is lehet, akárcsak a zenének vagy a vizuális dekoráción a k ( f o r m a ) . A hanglejtésben t ü k r ö z ő d ő m o n d a n i v a l ó ellentétbe k e r ü l h e t a vers s z a v a k b a n kifejezésre j u t ó t a r t a l m á v a l . Tóth A . Áprilisának utolsó szakasza „elk o m o r u l — mégis m e g t a r t j a t á n c o s könyn y ű s é g é t " (László Zs.). O D) É r t h e t ő b b é teszik a hanglejtésmérések E . Sievers filológiai célzatú hang elemzésének (Schallanalyse) meglepő e r e d m é n y e i t . A vers h a n g l e j t é s e n e m c s a k a vers h a n g u l a t á t t ü k r ö z i , h a n e m a költő egyéniségét is. A versek hanglejtésének állandó elemeiben a k ö l t ő h a n g j á r a ismerünk. V. Hugó verseinek p a t e t i k u s ívelése, Verlaine költ e m é n y e i n e k o l d o t t a b b , köznyelvibb dall a m a a k é t költő belső m a g a t a r t á s á n a k k ö z v e t l e n kifejezése. E . Sievers az egyéni h a n g l e j t é s f o r m á t O. Rutz a l a p j á n egyéni légzéstípusokkal, azaz a szó szoros értelm é b e n v e t t m a g a t a r t á s s a l hozza összefüggésbe. O (-*•irodalom és hangtan, irodalom és zeneművészet, zeneiség). O írod.: E . Sievers: Rhythmisch-melodische Studien (1912); H e g e d ű s L,: M a g y a r hanglejt é s f o r m á k grafikus ábrázolása (1930); Hegedűs L . : A m a g y a r n e m z e t i v e r s r i t m u s kérdése (1934); Vargyas L . : A m a g y a r vers r i t m u s a (1952); F ó n a g y I . : A költői n y e l v h a n g t a n á b ó l (1958); László Zs.: R i t m u s és dallam (1961); Z. Kopezynska—Pszczolowska: The role of i n t o n a t i o n in versification (Poetics, 1961); R . B r á u e r : Tonbewegungsformen des sprachlichen R h y t h m u s (1964); Péczely L.: T a r t a l o m és v e r s f o r m a (1965); F ó n a g y I.—Magdics K . : A beszéd dallama (1967); F ó n a g y I . : F ü s t Milán: Öregség. D a l l a m f e j t é s (1974). Fónagy

Iván

hangmértékes vers: a régebbi m a g y a r v e r s t a n b a n az ->-időmértékes verselés. 207

hangösszevonás:

hangegybeolvadás

hangrím: 1. m i n d e n olyan rím, m e l y nél a —•rímhívó és a —•felelő rím h a n g j a i (hangzásban) megegyeznek (szemben az ún. szemrímekkel). Q 2. szűkebb értelemben az a rím, m e l y n é l a rímhívó és a felelő rím hordozója m á s - m á s s z ó f a j h o z t a r t o z ó szó, t e h á t a m e l y n é l a rím t a g j a i n a k nyelvi alkata s z e m p o n t j á b ó l s z ó f a j i változatosság érvényesül. í g y pl. a n é m e t b e n : acht . . . Macht . . . gedacht (számnév— főnév—ige). A s z ó f a j i különbözőség különösen fontos k ö v e t e l m é n y az azonos h a n g a l a k ú szavak rímeltetésénél (pl. Csokonai Vitéz M.: M á r a kék égnek | R a gyogó lámpásai égnek). E k ö v e t e l m é n y , ill. igény a rímelés f e j l e t t e b b k o r s z a k á t ó l jelentkezik. O 3. H a n g r í m e n alapul szám o s r í m j á t é k vagy v i r t u ó z rímelhelyezés, m i n t az ekhós verseknél, a francia rime éguivoque-nál, a rime couronnée -nál, a rime millionnaire-nél, a rime milliardaire+ nél s t b . O ( - r í m ) Kovács Endre hangsúly: 1. erősségi hangsúly; dinamikus hangsúly, nyomaték: a hangos beszéd h á r o m prozodikus h a n g t u l a j d o n s á g á n a k egyike (az időtartam és a -^hanglejtés mellett); a beszéd e g y e s elemeinek, a szavakon belül egyes szótag o k n a k erősebb izomtevékenységgel v a l ó k é p z é s m ó d j a . E z e k e t a szótagokat a hallgató h a n g o s a b b n a k , h a l l h a t ó b b n a k észleli, m i n t a n e m hangsúlyos szótagok a t . A hangsúlyozás kevésbé függ a kilégzéstől, téves t e h á t az a korábbi felfogás, a m e l y a h a n g s ú l y t csak az erősebb légzés k ö v e t k e m é n y ó n e k t a r t o t t a (ezért h e l y t e len a régebben h a s z n á l t kilégzési v a g y exspiratorikus hangsúly elnevezés). A h a n g súly appercipiálását n y e l v e n k é n t k ü l ö n böző m ó d o n egyéb s a j á t s á g o k is erősítik, így az olaszban ós az oroszban a s z ó t a g hosszúsága, a f r a n c i á b a n a m o n d a t h a n g lejtés, t o v á b b á a hangszín m e g v á l t o z á s a a hangsúlyos vagy a h a n g s ú l y t a l a n szót a g o k b a n (pl. az oroszban), de azért m i n d ezekben a nyelvekben ugyanazzal a jelenséggel állunk szemben. Számos n y e l v b e n a h a n g s ú l y a szóhanglejtés (zenei h a n g s ú l y kísérő jelensége), és a legtöbb n y e l v b e n a hangsúlyos szótag hanglejtése is m ó d o sul. Egyes, t ú l n y o m ó a n egyszótagú nyelv e k b e n erősségi h a n g s ú l y viszont e g y á l t a lán nincs. O A hangsiily helyét t e k i n t v e v a n n a k k ö t ö t t és s z a b a d hangsúlyú nyelvek. A k ö t ö t t h a n g s ú l y ú nyelvekben a fon e t i k a i hangsúly m i n d i g a szó m e g h a t á r o z o t t s z ó t a g j á r a esik. I l y e n nyelv a m a g y a r , a finn, a cseh, a szlovák, a lett (első szótag), a lengyel, a b a n t u a szuahéli (utolsó előtti szótag), a török (utolsó szótag), n a g y r é s z t a n é m e t (nem idegen eredetű egyszerű

HANGS szavakban a t ő első szótagja), a francia (leggyakrabban az utolsó szótag). A szabad h a n g s ú l y ú nyelvekben a hangsúly helye n e m állandó, h a n e m m á s - m á s szótagra eshet. V a n n a k szabad hangsúlyú nyelvek, a m e l y e k b e n a h a n g s ú l y kötöttebb, s bizonyos szabályszerűség szerint esik az egyik vagy a m á s i k szótagra. Egyes k u t a t ó k e nyelveket a k ö t ö t t hangsúlyú n y e l v e k h e z számítják. I l y e n nyelv az olasz, a s p a n y o l és a latin s t b . A szabad hangsúlyos n y e l v e k másik c s o p o r t j a arról nevezetes, h o g y a hangsúly h e l y é t semmiféle szabályszerűség nem korlátozza, s az elvben b á r m e l y szótagon á l l h a t . Ilyen nyelv az angol, az orosz stb. A z oroszban, ahol analitikus ragozás v a n , a hangsúly gyakran egy szón belül s e m állandó, h a n e m m á s - m á s névragozási esetben, igealakban m á s - m á s szótagra eshet. E z t nevezik v á l t o z ó hangsúlynak. O A hangsúly ós a h a n g s ú l y hiánya k ö z ö t t i ellentét felhasználható a különben azonos alakú szavak jelentésének fonologikus megkülönböztetésére: pl. a német ,,übersetzen" szó jelentése első szótagi hangsúllyal: 'átvinni', ' á t k e l n i ' ; ha a szó t ö v é n , vagyis a h a r m a d i k szótagon van a hangsúly, azt jelenti: ' f o r d í t a n i ' . O M i n d e n szóban csak egy hangsúlyos szótag lehet, a többi általában h a n g s ú l y t a l a n , v a g y i s viszonylag kevesebb n y o m a t é k k a l k é p z e t t . A rendszerint k é t szótagnál h o s s z a b b szavakban ezen a hangsúlyos szótagon kívül még egy v a g y két s z ó t a g n a k lehet nagyobb n y o m a t é k a a hangsúlytalanokhoz képest, d e kisebb a n y o m a t é k u k ahhoz a szótaghoz képest, a m e l y e n a legerősebb hangsúly, a jőhangsúly v a n . Az ilyen mellékhangsúlyos szótagok m i n d e n nyelvben bizonyos r e n d b e n követik a főhangsúlyos szótagot és egymást. A m a g y a r és a finn n y e l v b e n a mellékhangsúly a harmadik, ötödik s t b . szótagon á l l h a t , a franciában, ahol a f ő h a n g s ú l y r e n d s z e r i n t az utolsó szótagon v a n , a mellékhangsúly az első szótagra esik. A hangsúlyt a helyesírás általában n e m jelöli, n é h á n y nyelvben azonban (olasz, spanyol), a szabályostól eltérő h a n g s ú l y t a m a g á n h a n g z ó n alkalm a z o t t ékezettel jelölik. O A nyelvileg m e g h a t á r o z o t t fonetikai h a n g s ú l y o n kívül a m o n d a n i v a l ó n y o m a t é k o s í t á s á r a másféle hangsúlyozást is a l k a l m a z u n k . Ilyenkor a h a n g s ú l y más s z ó t a g r a kerül, mint ahol k ü l ö n b e n lennie kell. Az érzelmi vagy emfatikus hangsúly az erősebb indulattal e j t e t t s z a v a k b a n f o r d u l elő, pl. „elfce'pesztő", „hiheíeílen" (az érzelmi hangsúly a m á s o d i k , ill. a h a r m a d i k szótagon van). A logikai (kiemelő v a g y ellentétes) hangsúlyt egyes m o n d a t r é s z e k szembeállításakor alkalmazzuk, pl.: „ N e m

k i m e n t , k i d o b t á k " , ahol az igetöveken v a n a hangsúly. O Beszédünkben n e m egyes szavakat, h a n e m m o n d a t o k a t , szövegrészeket h a n g s ú l y o z u n k , vagyis az érzelmileg semleges beszédben csak az értelmileg e g y m á s h o z tartozó m o n d a t részek első szavát, a többi szó főhangs ú l y a ehhez k é p e s t gyengébb, t e h á t m i n t e g y mellékhangsúllyá alakul. A m o n d a t h a n g s ú l y — ellentétben az érzelmi ós logikai hangsúllyal — a h a n g s ú l y o z o t t s z ó n a k mindig u g y a n a r r a a s z ó t a g j á r a esik, m i n t ahol a történeti hangsúly áll. O (—ritmus) O írod.: N. S. T r u b e t z k o y : G r u n d z ü g e der Phonologie (1939); Laziczius Gy.: F o n e t i k a (1944); U. J o n e s : T h e P h o n e m e (1950); Bárczi G.: F o n e t i k a (1951); Ch. F . H o c k e t t : A Manuel of jPhonology (1955); F ó n a g y I.: A h a n g súlyról (1958). Fodor István O 2. A verstani hangsúlyfogalom a l a p j a a n y e l v i hangsúly, a m e l y a —hangsúlyos verselés különböző rendszereiben a leglényegesebb r i t m u s a l k o t ó tényező v a g y a leglényegesebb ilyen tényezők egyike. J ó l l e h e t a v e r s t a n o k g y a k r a n különbség e t tesznek a szóhangsúly (nyelvi hangsúly, beszédhangsúly) és a metrikai hangsúly között, ez a k e t t ő általában ós törvényszerűen egybe kell hogy essék; h a a vers ritmikai megvalósításában —hangsúlytalan szótag áll olyan helyen, ahol a k é p l e t —hangsúlyos szótagot kívánna, a k k o r ez vagy r i t m u s h i b a , vagy licencia, ill. szándékos ritmustörós. A költői form á k fejlődésének kezdetein — m i n t pl. a —»germán verselésről az —antikizáló hangsúlyos verselésre való áttérés idején a g e r m á n nyelvek költészetében — gyak o r i u g y a n a p u s z t á n metrikai hangsúly, a m i k o r ugyanis a v e r s előadásakor h a n g s ú l y t a l a n s z ó t a g o k a t is h a n g s ú l y o z n a k , a ritmusrendszerek megszilárdulásakor a z o n b a n rendszerint szabállyá válik a m e t r i k a i és nyelvi hangsúly azonosságán a k elve (mint pl. a n é m e t költészetben Opitz óta) O A h a n g s ú l y a hangsúlyos verselésen kívüli versrendszerekben is szerepelhet m i n t alárendelt jelentőségű r i t m u s a l k o t ó tényező, s g y a k r a n s z á m í t ilyennek az időmórtókes verselés bizon y o s f a j t á i b a n . K ü l ö n ö s e n áll ez a klaszszikus arab verselésre, amelyben az időmérték- és a hangsúlyelv szorosan összefonódik (—arab irodalmi formák), d e — feltételezések szerint — pl. az a r a n y k o r i római időmértékes költészetb e n is volt olyan szabály, hogy a hosszú s z ó t a g ne legyen hangsúlyos. Szerdahelyi István Q 3- színházi szöveg —dikcióval

értelemben a d r á m a i v a g y más m ó d o n ki-

HANGS emelt része. A színpadi h a n g s ú l y t n e m a fonetikai hangsúly, h a n e m a d r á m a i jellem és a helyzet h a t á r o z z a meg. E z é r t a színpadi dialógusban sokszor olyan s z a v a k v á l n a k h a n g s ú l y o s a k k á , amelyek e g y é b k é n t n e m volnának azok. É r v é n y e s ez a jelző és a jelzett szó viszonylatának s o k a t v i t a t o t t hangsúlyozására is; a k e t t ő közül mindig az k a p hangsúlyt, a m e l y i k a d r á m a i jellem s z e m p o n t j á b ó l az a d o t t d r á m a i helyzetben fontos. A színpadi dikcióban hangsúlyosakká válh a t n a k kötőszók, ragok és különben teljesen h a n g s ú l y t a l a n szótagok is. Az egyes m o n d a t o k hangsúlyai a színpadi dikcióban szorosan összefüggenek egymással, s a d r á m a egészén belül a rendezői, ill. a színészi interpretációnak megfelelő s a j á t o s s t r u k t ú r á t a l k o t n a k , amely az előadás koncepciójának h o r d o z ó j á v á válik. A hangerővel a d o t t h a n g n y o m a t ó k o n kívül a színésznek m á s eszközei is v a n n a k egyes szavak, mondatszakaszok, m o n d a tok v a g y szólamok kiemelésére. A hangszín, a hangmagasság v a g y a beszédt e m p ó hirtelen megváltoztatása, a f o n t o s s z a v a k v a g y mondatszakaszok elé iktat o t t , v á r a k o z á s t keltő kisebb szünet, a beszédet kísérő a r c j á t é k v a g y gesztus mind a hangsúlyozás szolgálatában áll. N e m közömbös az sem, hogy a színész a színpad melyik p o n t j á n — a súgólyuk előtt, a h á t t é r b e n , lépcsőről, erkélyről vagy a színfalak m ö g ö t t — m o n d j a el szövegét, vagy egyes m o n d a t o k , ill. szavak milyen t e s t h e l y z e t b e n — fekve, ülve, állva, járkálás közben — h a n g z a n a k el. A színész reflektorral v a l ó megvilágítását főleg hosszabb szövegrészek kiemelése céljából alkalmazzák. O írod.: Ascher O.: A v e r s m o n d á s művészete és a színp a d i beszéd (1953); Hevesi S.: Az előadás, színjátszás, rendezés művészete (1965); Fischer S.: A beszéd művészete (1966). Staud

Qéza

hangsúlyos szótag: olyan szótag, amelyre fonetikai hangsúly esik. Verstani jele olyan esetekben, amikor a szótag —időtartama lényegtelen, főhangsúly esetén x, mellékhangsúly esetén x. H a a szótag hosszúsága is t e k i n t e t b e veendő, a k k o r jelölése —hosszú szótag esetén —, ill. —, —rövid szótag esetén ó, ill ö, —közömbös szótag esetén ó, ill. y. E legelt e r j e d t e b b jelölési rendszer mellett ismeretesek b o n y o l u l t a b b , egyéni jelölések is. A hangsúlyos verselés —ütemeiben a hangsúlyos szótag az —erős íz. O (—hangsúly, hangsúlyos verselés). O írod.: Gáldi L.: E s s a i d ' u n e interprótation fonctionelle d u vers (1953); uő: Les variétés d e l'accent d a n s le vers russe (StudSlav, 14 Világirodalmi Lexikon IV.

1960); uő: I s m e r j ü k meg a v e r s f o r m á k a t (1961); Kecskés A.: A k o m p l e x ritmuselemzés elvi kérdései (ItK, 1966, 1 — 2.). Kovács Endre hangsúlyos verselés: a m a versrendszerek összefoglaló elnevezése, amelyekben a —hangsúly a leglényegesebb ritmusalkotó tényező vagy a leglényegesebb ilyen tényezők egyike. Az ilyen versrendszerek problémái — szemben az —időmértékes verseléssel — az egyes n e m z e t i verselósi m ó d o k o n belül is viszonylag t i s z t á z a t l a n a b b a k , v i t a t o t t a b b a k , összehasonlító vizsgálatuk pedig a kezdetnél t a r t . Eddigi ismereteink a l a p j á n a hangsúlyos verselés fő típusai az alábbiak. O 1. A g e r m á n típusú verselóskónt is emlegetett versrendszer fő jellemvonása az, hogy a sorok m e g h a t á r o z o t t számú ütemekből állnak; minden ü t e m b e n egy hangsúlyos szótag van és — bizonyos h a t á r o k o n belül — kötetlen s z á m ú hangsúlytalan szótag. Más szóval: e vers n e m szótagszámláló, soraiban csak a hangsúlyos szótagok száma k ö t ö t t , helyük azonban nincsen m e g h a t á r o z v a . Ilyen szabályok jellemezték az ősi a k k á d és (feltevések szerint) héber verset, a tibeti verselés legrégibb típusát, az orosz tonikus verselést — amelynek m i n t á j á r a a 20. sz. elejétől v a l a m e n n y i balti ós szláv irodalomban kísérleteztek a forma f e l t á m a s z t á s á v a l —, legismertebb v á l f a j a pedig ennek a versrendszernek a —germán verselés, amely Németo.-tól Skandin á v i á n ós Németalföldön á t Angliáig valamennyi g e r m á n nép legrégibb versf o r m á j a volt, s a jiddis verselés kezdeteire is m e g h a t á r o z ó befolyást g y a k o r o l t ; ennek sajátossága, hogy a h a n g s ú l y mellett az alliteráció is d ö n t ő r i t m u s a l k o t ó f u n k ciót nyer benne. (Ezért nevezik álliterációs versnek, Stabreimversnek is.) O 2. Viszonylag kevésbé elterjedt és ismert a hangsúlyos verselésnek az a t í p u s a , amelyben n e m c s a k a hangsúlyos szótagok száma k ö t ö t t , h a n e m a h a n g s ú l y t a lanoké is ( t e h á t e vers szótagszámláló), a hangsúlyos ós h a n g s ú l y t a l a n szótagok helye, v á l t a k o z á s á n a k r e n d j e a z o n b a n nincsen rögzítve. Ilyen v e r s f o r m á k találh a t ó k a j a p á n és a csuvas költészetben. O 3. A hangsúlyos verselés legelterjedt e b b típusa (amelyet alternáló verselés, szillabotonikus verselés néven szokás emlegetni) szótagszámláló sorokból áll, s a hangsúlyos ós h a n g s ú l y t a l a n szótagok váltakozásának r e n d j e is k ö t ö t t . E váltakozás l e g g y a k r a b b a n valamely klasszikus (görög—római, szanszkrit, a r a b ) időmértékes képletet imitál ú g y , h o g y a hosszú szótagok helyén hangsúlyos, a

209

HANGZ rövidek helyén h a n g s ú l y t a l a n szótag áll, ezért ez a f o r m a antikizáló hangsúlyos verselésnek is nevezhető. Ilyen f o r m á k t e r j e d t e k el a középkori latin és görög költészetben, m i u t á n a nyelvi sajátosságok megváltozása az időmértékes verselést lehetetlenné t e t t e ; a l a p v e t ő versform á j a az ú j l a t i n n y e l v e k költészetének, s a 10. sz.-tól f o k o z a t o s a n kiszorította az ógermán verset a g e r m á n nyelvek költészetéből is (elsőként Angliában, legkésőbb, a 17. sz.-ban S k a n d i n á v i á b a n , u t o l j á r a Izlandon). A szláv és a balti nyelvek költészetében a 19. sz.-tól t e r j e d t el, s orosz h a t á s r a m e g t a l á l h a t ó (a 19. sz.-tól) a z ű r j é n , (1917 óta) a m o r d v i n , a m a r i és a v o t j á k verselésben. E u r ó p á n kívül is számos helyen m e g t a l á l h a t ó , a l a p v e t ő v e r s f o r m á j a (a 8 —10. sz. utáni) tibeti költészetnek, a grúz és a malgas költészetnek; ilyen m ó d o n i m i t á l j a a j á v a i vers a szanszkrit, az a t j e h vers az a r a b időmértékes f o r m á k a t stb. A mesterséges nyelvek közül így versel az eszperantó. O A hangsúlyos verselés legi n k á b b v i t a t o t t és legkevésbé k u t a t o t t v á l f a j a a k ö t ö t t h a n g s ú l y ú nyelvekben található, a z o k b a n , amelyekben a hangsúly minden szóban azonos helyen áll. Ilyen nyelv pl. a m a g y a r , a finn, az észt és a cseh, m e l y n e k szavaiban m i n d i g az első szótag a hangsúlyos, az a l b á n b a n az utolsó, a b o l g á r b a n és lengyelben az utolsó előtti stb. E z e k b e n a n y e l v e k b e n a dierézisekkel (azaz mindig s z ó h a t á r r a eső cezúrákkal) egyenletesen t a g o l t szótagszámláló verselés szükségszerűen h a n g súlyos r i t m u s t is eredményez, hiszen a cezúrák előtt v a g y u t á n a u t o m a t i k u s a n azonos helyekre esik egy-egy hangsúlyos szótag (így a m a g y a r b a n , f i n n b e n , észtben és csehben m i n d e n sorkezdet és cezúra u t á n i első szótag, a bolgárban és lengyelben m i n d e n sorvég és cezúra előtti második szótag hangsúlyos s t b ). E lüktetés igen p r e g n á n s r i t m u s a l k o t ó tényezője az e f f a j t a verselésnek, s így ez is joggal h a n g s ú l y o s n a k nevezhető. O A m a g y a r verselmélet kezdetben m i n t rendetlen, m é r t é k nélküli f o r m á t , alábecsülte a hangsúlyos verselést (Verseghy F.), s még az 1840-es években is időmért é k e t keresett b e n n e (Fogarasi J , ) . A később m e g i n d u l ó polémiák középp o n t j á b a n is n a p j a i n k i g v o l t a k é p p e n olyan problémák álltak, m i n t az, dallamb a n fogant-e hangsúlyos verselésünk (amint ezt Arany J . , Négyesy L., Ponori Thewrewk E . s k e z d e t b e n Horváth J . és mások állították), v a g y a nyelvi h a n g s ú l y az alapja. Az u t ó b b i álláspont sem egységes, egyesek a természetes közbeszéd hangsúlyait t e k i n t i k ilyen alapnak ( A r a n y 210

L., Brassai S., Gábor I., Szabédi L.), mások ( N é g y e s y L. és m i n t későbbi m u n k á i b a n Horváth J.) megkülönböztetik egymástól a beszédhangsúlyt és a versh a n g s ú l y t . A hangsúly fogalma is meszszemenően tisztázatlan verstani szakirodalmunkban. Ami e problémákat illeti, meglehetősen nyilvánvaló, hogy a m a g y a r vers é p p ú g y —>-énekvers volt eredetileg, m i n t a világon általában. E n n e k r i t m u s á b ó l a z o n b a n csak történetileg lehet levezetni a m a i , i m m á r o n énektől független hangsúlyos verselést, a m e l y n e k r i t m u s a minőségileg m á s kategóriába t a r t o z i k , a l a p j a i m m á r o n a nyelv i hangsúly, s a h a j d a n i népdalok és egyéb ónekversek ritmussajátosságaival n e m értelmezhető. Az is n a g y m é r t é k b e n valószínű, h o g y külön vershangsúly a m a g y a r ban s e m létezik, ahol a vers ritmusképlete eltér a természetes közbeszéd hangsúlyozásától, ott r i t m u s h i b á v a l v a g y szándékos ritmusváltással állunk szemben, n e t á n a -*-sorozatosságra épülő licenciával. O E kereteken belül a m a g y a r hangsúlyos verselés f ő b b jellemvonásai az a l á b b i a k . A m i n t ezt m á r Arany J . m e g á l l a p í t o t t a , e vers sorai ü t e m e k r e (ízekre) tagolódnak, ezeket cezúra választja el egymástól, s mindegyikben egy hangsúlyos szótagnak kell lennie; az ü t e m e k szótagszáma különböző lehet, de a n é g y szótagnál hosszabb ü t e m kivételes jelenség. A hangsúlyos szótag törvényszerűen mindig az ü t e m elején áll (szemben Arany J . véleményével), ós ebben az ü t e m b e n nincsenek ütemelőzők sem ( a m i n t ezt Gábor I . hitte); h a e képlettől a versritmus mégis eltérő, ú g y a f e n t e m l í t e t t kivételekkel állunk szemben. Az ü t e m e k szótagszáma n e m m i n d i g egyenlő, d e a különböző hosszúságú ütemek szabályszerűen v á l t a k o z n a k , s így r i t m u s o s a k (nem pedig ú g y , ahogy az -ó-ütemegyenlőség fogalmához kapcsolódó feltételezések á h í t j á k , h o g y tudniillik különböző szótagszámú ü t e m e k e t is egyf o r m a hosszúnak érzünk és ejtünk). O A f e n t i e k n e k megfelelően az ún. „ m a g y a r o s " (valójában a z o n b a n — m i n t e m l í t e t t ü k — a k ö t ö t t h a n g s ú l y ú nyelvekben általánosan elterjedt) verselés r i t m u s á t u g y a n n e m a hangsúlyelv kizárólagossága a d j a , h a n e m számos m á s tényező (cezúra, szótagszámlálás, ezeken t ú l m e n ő e n pedig a rímelés stb.) is közrejátszik benne, ez a z o n b a n n e m z á r j a ki azt — a h o g y a n az ún. tagoló vers elméletét valló teoretikusok állítják —, h o g y a hangsúlyos verselés körébe soroljuk, hiszen a vers ritmusrendszereit általában n e m egyetlen tényező h a t á r o z z a meg, h a n e m ezek legtöbbször komplex jelen-

HANGS sógek. O (-*•ritmus, vers) Q írod.: Verseghy F . : Rövid értekezések a muzsikáról (1791); Fogarasi J . : Kísérlet a m a g y a r népdalok- és zenékben uralkodó versm é r t é k e k kifürkészésére (Művelt m a g y a r n y e l v t a n , 1843); A r a n y J . : A m a g y a r n e m z e t i versidomról (1856); Brassai S.: Szórend és aeeentus (1888); Négyesy L . : M a g y a r Verstan (1886); A r a n y L.: H a n g súly ós r i t m u s (1898); G á b o r I.: A m a g y a r ősi r i t m u s (1908); A. W. de Groot: Z u r G r u n d l e g u n g der allgemeinen Versbaulehre (Archives Nóderlandaises de Phonétique Expérimentale, 1933); Németh L . : M a g y a r r i t m u s (1940); A. W. de Groot: Allgemene versleer (1946); H o r v á t h J . : A m a g y a r vers (1948); H o r v á t h J . : R e n d szeres m a g y a r v e r s t a n (1951); Vargyas L.: A m a g y a r vers r i t m u s a (1952); H o r v á t h J . : Vitás v e r s t a n i kérdések (1955); Szabódi L.: A m a g y a r r i t m u s f o r m á i (1955); Komlós A.: Az ú j m a g y a r verselés és verstan t ö r t é n e t é h e z (It, 1957); Szabolcsi B.: Vers ós d a l l a m (1959); Style in L a n g u a g e (1960); V a r g y a s L.: Magyar vers — m a g y a r n y e l v (1966); Kecskés A.: A komplex ritmuselemzés kérdései ( I t K , 1966, 1 — 2.); uő: Verselméletünk n é h á n y vitás kérdése ( I t K , 1972, 4.). Szerdahelyi István hangsúlyszakasz:

—szólam

hangsúlytalan szótag: olyan szótag, a m e l y e t fonetikai hangsúly n e m emel ki a szövegből. Verstani jele olyan esetekben, a m i k o r a szótag —időtartama lényegtelen: x. H a a szótag hosszúsága is t e k i n t e t b e veendő, akkor az időmórtékes verselésben h a s z n á l a t o s hosszú (—), rövid (u), ill. közömbös szótag (—) jele jelöli, s hangs ú l y t a l a n s á g á t az jelzi, h o g y e jelek fölé n e m tesznek ékezetet (—hangsúlyos szótag). E legelterjedtebb jelölési rendszer m e l l e t t ismeretesek b o n y o l u l t a b b , egyéni jelölések is. A hangsúlyos verselés —ütemeiben a h a n g s ú l y t a l a n szótagokból áll a gyenge íz és az —ütemelőző. Q (—hangsúly, hangsúlyos verselés). O írod.: Gáldi L.: E s s a i d ' u n e i n t e r p r ó t a t i o n fonctionelle du vers (1 953); uő: Les variótés de l'accent d a n s le vers russe (StudSlav, 1960); uő: I s m e r j ü k meg a v e r s f o r m á k a t (1961); K e c s k é s A.: A k o m p l e x ritmuselemzés elvi kérdései ( I t K , 1966, 1 - 2 ) . Kovács Endre hangszimbolika:

—hangfestés

hangtan: —irodalom

és

hangtan

Hang Thun Hak (20. sz.): khmer (Kambodzsa) színműíró, d r a m a t u r g . A P h n o m P e n h - i Királyi S z é p m ű v é s z e t i E g y e t e m r e k t o r a s az 1964-ben a l a p í t o t t színművé14*

211

szeti k a r á n a k d é k á n j a . Ő k e z d e m é n y e z t e az európai színjátszás m e g h o n o s í t á s á t K a m b o d z s á b a n . A k h m e r klasszikus irod a l o m műveiből t ö b b európai stílusú színm ű v e t írt, s ezeket n a g y sikerrel a d t á k elő a színművészeti k a r növendékei. D a r a b jai közül a Thmar Ram ('Táncoló kő') és a Szodan Pratyea In c. vígjáték, v a l a m i n t a Tum Teqv c. d r á m a a legjelentősebb. Bőgős László hangtükörkép: a hangok visszatérése f o r d í t o t t s o r r e n d b e n ; esztétikai h a t á s ú hangeloszlás, hangalakzat. K é p l e t e : ab ... n; n ... b a. A z ismétlés kétszeresen is leplezett. N e m egyes h a n g ismétlődik, h a n e m a h a n g o k egész sora. A második sorozat ugyanazokból az elemekből áll, m i n t az első, de a sorrend éppen ellentétes, a h a n gok t ü k ö r k é p s z e r ű e n ismétlődnek, pl.: dulee decws nxeum. ('édes díszem', Horatius), ahol a t ü k ö r k é p kétszer is előfordul. Különösen gyakori a hangtükörkép a s z i m m e t r i á t és antitézist kedvelő f r a n c i a i r o d a l o m b a n . Mallarmé kényszeresen r a gaszkodik ehhez a h a n g j á t é k h o z : AXxAi bibelot. . . [a—o —i; i —e —o] [1 —d —(r); d—1 — (r)] . . .le décor Des iicornes . . .l'enfant d'une nwit d'/dumée [d — ü — i; i — d — ü] (Le don du poéme)

R i t k á b b , de a véletlennél g y a k o r i b b h a n g t ü k ö r k é p a m a g y a r lírában. . . .a víz vadul zwhog (Áprily L.: Juhok)

a

[a—u; u —o]

J ó v a l kevésbé feltűnő a m á s s a l h a n g z ó k visszatérése: . . .forete de symöoles Qui l'observent. . . (Baudelaire: Correspondances)

[s— b] [b — s]

O ( —hangalakzat) A h a n g t ü k ö r k ó p a reddíciónak, a s z a v a k tükörképszerű viszszatérésének fonetikai megfelelője. A tük ö r s z i m m e t r i a az ismétlésnek és a n t i t ó zisnek ötletes egyesítése. Fónagy Iván hangulat: a személyiség t a r t ó s érzelmi állapota. T a r t ó s s á g á n kívül egyik jellemzője az, h o g y viszonylag n e m n a g y intenzitású; ez k ü l ö n b ö z t e t i meg az intenzív e b b kedély állapottól. További jellemvon á s a az, hogy látszólag nincs t á r g y a ; szubj e k t í v á l l a p o t k é n t éljük á t , s n e m v o n a t k o z t a t j u k semmilyen konkrét valóságm o z z a n a t r a . O A h a n g u l a t o k mibenlétével Descartes és Spinoza foglalkozott először b e h a t ó b b a n . Az irracionalista polgári filozófiára n a g y h a t á s t gyakorolt S. Kierkegaard okfejtése, aki szerint a h a n g u l a t eredetibb t a p a s z t a l a t o t n y ú j t az e m b e r r ő l és a világról, m i n t az elvont gondolkodás, m i n t h o g y se n e m t á r g y i élmény, se n e m az egyéni szeszély függvénye, h a n e m egyénfölötti; a s ö t é t b e , m e g m a g y a r á z h a t a t l a n

HANGZ ságba v e t e t t e m b e r i sorsról n y ú j t tapaszt a l a t o t . H a s o n l ó módon k a p c s o l j a össze a h a n g u l a t f o g a l m á t M. Heidegger a létbe vetettsóg f o g a l m á v a l . A m a r x i s t a pszichológia ezzel s z e m b e n r á m u t a t , h o g y a hangulat t á r g y i a t l a n s á g a látszólagos: a külvilág h a t á s a i n y o m á n b e n n ü n k keletkezett érzelmek t a r t ó s a b b a k , m i n t m a g u k a hatások, s az ilyen „ v i s s z a m a r a d t " érzelmekből állnak elő a h a n g u l a t o k , olykor pedig n e m t u d a t o s u l t testi á l l a p o t u n k (pl. fáradtság v a g y frissesség) az a l a p j a a rossz vagy jó h a n g u l a t n a k . A k ö r n y e z e t pozitív (pl. egy szép t á j b a n , kellemes emberekkel eltöltött kirándulás) vagy n e g a t í v (pl. f á r a d t , m a g á n y o s ébredés egy ködös, esős reggelen) összhatásainak is „ s a j á t o s érzelmi velehangzóik v a n n a k , melyek leválnak eredeti hordozóikról, ós u g y a n c s a k saját o s ... a l a p t ó n u s ú érzelmi egésszé, hangul a t t á o l v a d n a k össze" (Kardos L.). O Minthogy a m ű v é s z e t s a j á t o s -*-tükrözési m ó d j á n a k egyik leglényegesebb kritérium a az -—élményszerűség, ennek pedig feltótele az is, h o g y a m ű a felidézett élethelyzeteket n e csak értelmi, h a n e m érzelm i — h a n g u l a t i síkon is közvetítse, így a hangulatiság f o n t o s szerepet játszik a művészetben. A n n á l is inkább így v a n ez, m e r t a m ű v é s z i ábrázolásnak n e m az a fela d a t a , hogy a friss élmény r o s t á l a t l a n benyomásözönót zúdítsa a befogadóra, han e m az, h o g y a felidézett emlékképek megformált, á l t a l á n o s í t o t t , réndszerezett képzeteihez hasonló tipikus élményeket állítson elénk; a h a n g u l a t pedig — m i n t Kardos L. í r j a — „ j o b b a n m e g m a r a d emlékezetünkben, m i n t az élmény t ö b b i mozz a n a t a " , s így a felidézésben különleges szerepet, n y e r . „ A z ilyen h a n g u l a t o k n a k — írja Kardos — n é h a csodálatos költőiségük v a n ; a n a g y írók, költők, festők rendkívüli érzékkel találták m e g és t á r t á k elénk egy j e l e n e t vagy egy k é p m i n d e n szükséges, n é h a a p r ó ós jelentéktelen mozz a n a t á t , m e l y e k n e k érzelmi velehangzóiból a h a n g u l a t i é l m é n y csodálatos módon összeáll." J ó l l e h e t a polgári esztétika olyan i r á n y z a t a i , m i n t a —béleérzéseXmélet (J. Volkelt, T h . Lipps), t o v á b b á a —fenomenológiai irodalomtudomány ós az egzisztencializmus t ö b b t e o r e t i k u s a (R. Odebrecht, F . Kaufmann) kiemelt fontosságot t u l a j d o n í t o t t a h a n g u l a t i s á g n a k , eredményeik n e m m u t a t n a k t ú l az általánosságokon (s megalapozottság tekintetében is p r o b l e m a t i k u s a k ) , de n a p j a i n k i g a m a r x i s t a művészetelmélet sem t i s z t á z t a kellő m é r t é k b e n a vonatkozó problémakört. A m i a m a r x i s t a elmélet alaptételeiből nyilvánvaló, az az, hogy m ű a l k o t á s o k b a n rögzített h a n g u l a t o k n e m rekedhetnek meg a -*•partikularitást kifejező érzel-

m e k szintjén, h a n e m ezeknek a társadalm i — e m b e r i -»totalitást a d e k v á t a n t ü k r ö ző —életérzéseknek kell lenniük. K i m u t a t h a t ó t o v á b b á , hogy a h a n g u l a t á b r á z o l á s b a n n a g y szerepet j á t s z a n a k az ún. elvont f o r m á k ( — f o r m a ) ; de a fentieken t ú h n e n ő kérdések megválaszolása a jövő f e l a d a t a . O Az egyéni h a n g u l a t o k t ó l a szakirodalom megkülönbözteti a t á r s a d a l m i t u d a t egyik speciális tükröződésekónt létező, k o l l e k t í v k o r h a n g u l a t o t , amely szintén s z á m o s — kevéssé t i s z t á z o t t — esztétikai p r o b l é m á v a l fonódik össze (bővebben —kor hangulat), O Mint a többi művészet i á g b a n , az irodalomban is minden m ű f a j b a n e g y a r á n t fontos szerepe van a h a n gulatiságnak, s a hangulati atmoszférát m e g t e r e m t ő formaeszközök (—expresszivitás, evokáció, feszültség, forma) ennek megfelelően ugyancsak általánosan haszn á l a t o s a k ; elmondható, h o g y a nyelvi elem e k — hang, szó, toldalék, m o n d a t , h a n g súly, hanglejtés, szünet s t b . — mindegyike rendelkezik valamilyen h a n g u l a t i ért é k k e l is. Ezen túlmenő, különös jelentőséget n y e r azonban a h a n g u l a t i s á g a —lírában, m i n t h o g y i t t a h a n g u l a t n e m c s a k megjelenítő eszköz, h a n e m t e m a t i k a i elem is; a lírai m ű f a j o k s a j á t o s s á g a u g y a n i s é p p e n az, hogy t é m á j u k kizárólag v a g y u r a l k o d ó jelleggel az e m b e r i belső világ, a lólek, a hangulatok és érzelmek világa. E t e n d e n c i a legkifejezettebben a —hangulati költészetben nyilvánul meg. O (—érzelem) O írod.: R . O d e b r e c h t : Grundlegung einer ásthetischen W e r t t h e o r i e (1926); F . K a u f m a n n : Die E r h e l l u n g s k r a f t der künstlerischen S t i m m u n g (1929); W . Perp e e t : Kierkegaard und die F r a g e n a c h ein e r Á s t h e t i k der G e g e n w a r t (1940); O. F . Bollnow: Das Wesen der S t i m m u n g e n (1941); F á b i á n P . : A s z ó h a n g u l a t kérdései (A m a g y a r stilisztika vázlata, 1958); F ó n a g y I.: A költői n y e l v h a n g t a n á b ó l (1959); F . K a u f m a n n : D a s R e i c h des Schön e n (1960); Sz. L. R u b i n s t e i n : Az általános pszichológia alapjai (1964); Zolnai B.: N y e l v és h a n g u l a t (1964); K a r d o s L , : Á l t a l á n o s pszichológia (1965); Szerdahelyi I . : Költészetesztétika (1972). Baránszky-Jób László—Szerdahely i István hangulatfestés: stilisztikai értelemben a h a n g o s élménnyel n e m járó jelenségek leképezése beszédhangok segítségével. Stilisztikai t a n k ö n y v e i n k a hangos jelenségek leképezésével, a hangutánzással állítj á k szembe (—hangfestés). Fónagy Iván hangulati költészet: a lírai költészetnek az a v á l f a j a , amelynek a l k o t á s a i b a n a költ ő c s u p á n —hangulatokat rögzít, azaz o l y a n érzelmi állapotokat, amelyek t á r 212

HANGZ gyiatlanok, m o t i v á c i ó j u k a t n e m a külső valóságból nyerik. A régebbi költészetben ez a v á l f a j ritka, de — a m i n t ezt pl. a 6. sz.-i kínai Jü Hszin négysorosa bizonyítj a — n e m ismeretlen:

sek, golyóbecsapódások közé. E l ő t é r b e kerül az r, h a s ű r ű n k ö v e t i k e g y m á s t a lövések, h a m á r szinte folyamatos z ö r e j t képez a t r o m b i t a s z ó v a l vegyülő p u s k a ropogás:

Kóbor, fázó vadliba kiáltása siralom, éjfél táján egymaga száll át a holdudvaron. Szívem is tanácstalan, egyre csak emlékezik, ma éjjel álmatlanul forgok én is ágyamon. (ford. Kálnoky L.^

Jámbor zörgéssel csördül azon egy minutában A puskapromenád, a trombita kürt reze tördelt Hangra ropog. . . (Csokonai Vitéz M.: Békesség és hadi érdem)

B á r m i l y e n z a j t f e s t h e t az r, melyre a z a j erősségének igen g y o r s ü t e m ű v á l t a k o z á s a jellemző, pl. a d ü b ö r ö g v e közeledő kocsi kerekeinek zörgését:

Az ú j a b b , a m e g f o g h a t a t l a n a b b lelki fol y a m a t o k ábrázolására is vállalkozó líráb a n általánosan e l t e r j e d t k ö l t e m é n y típus. Minthogy közvetlen f o r m á b a n n e m u t a l a t á r s a d a l m i valóságra, így a kritikai gyak o r l a t sokszor előítéleteket t á p l á l vele szemben; v a l ó j á b a n azonban a h a n g u l a t i költészet is alkalmas a valóság művészi tükrözésére, csak ezt k ö z v e t e t t e n , az —életérzések ú t j á n teszi. O {—líra) O írod.: Szerdahelyi I.: Költészetesztétika (1972); T a m á s A.: A költői m ű a l k o t á s fő s a j á t s á g a i (1972). Szerdahelyi István

Borzasztó dübörgésű szekeredre. (Ady: A csillag-lovas szekeréből)

Az i n t e n z i t á s u k a t f o k o z a t o s a n v á l t o z t a t ó , f o l y a m a t o s z a j o k a t réshangok t ü k r ö z i k . A rés szűkítése, t á g í t á s a világosabb v a g y s ö t é t e b b színezetet kölesönöz a z ö r e j n e k . Az éles zörejt sz h a n g o k érzékeltetik: „. . .Szél zendül az erdőn, — ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán 1" (Arany J.: Szondi két apródja) Quel feuillage séché dans les cités sans soir. . . (Kel föjázs szésé dan lé szíté szan szvár) Estétlen városok száraz faágai (ford. Weöres S.)

hangutánzás: akusztikai jelenségek leképezése beszédhangok segítségével (—hangfestés). A hagyományos magyar stilisztikai terminológia a h a n g u t á n z ó szav a k a t a n e m hallási élményen alapuló, ún. hangulat festő szavakkal állítja szembe. O A) 1. A f ü l ü n k e t érő akusztikai ingerek végtelen sokféleségével éles ellentétben áll egy n y e l v h a n g j a i n a k , fonémáinak elenyészően csekély s z á m a (többnyire 20 - 4 0 ) . A nyelvi érintkezés z a v a r t a l a n s á g a megk í v á n j a azonban, hogy a f o n é m á k színben, jellegben eltérőek legyenek: világosak, sötétek, élesek, t o m p á k , mélyek, magasak, zajszerűek, dallamosak, folyamatosak vagy mozzanatosak. K ö v e t k e z é s k é p p e n az egyes nyelvek hangkészlete változatosságánál fogva a legkülönfélébb hangjelenségek, zenei hangok, zörejek u t á n z á sára alkalmas. A szájüregben k é p z e t t zár hirtelen f e l p a t t a n t á s á v a l k é p z e t t ú n . zárh a n g o k impulzusszerű zörejeket, koppanást, robbanást tükrözhetnek. A tompa zörejeket a kevésbé éles (két p u h a felület s z é t p a t t a n t á s á v a l keletkező) a j a k z á r h a n gok mimelik:

Az sz-ek közé k e v e r e d ő z hangok a falevelek zörgésével elegyítik a szél sziszegéset: Zörg az ág és zúg a szél, cigányasszony útrakél (Babüs M.: Cigánydal)

Az-enyhe, alig h a l l h a t ó leheletszerű szellőt a leghalkabb r é s h a n g , a h festheti: In allén Wipfeln Spürest du Kaum einen H&uch. Warte nur, balde Ituhest du auch. (Ooethe: Wanderers Nachtlied) Elhal remegőn odafönt a szél leftellete is. várj, nemsokára pihensz te is. (Vándor éji dala; ford. Kosztolányi

D.)

A zöngés réshangok (z, zs, v) gondos kerülésével, az sz h a n g o k h o z s-t és h-t k e v e r v e , z a j t a l a n suhanás k é p z e t é t keltheti a vers:

Paliida mors aequo pulsat pede pauperum tabernas. (Horatius: Ad Sestium) Porba tiporja a sárga halál a póri putrit éppúgy, mint a királyok tornyát. . . (Sestiushoz; ford. Szabó L.)

Az éles (magas f r e k v e n c i á j ú komponensekkel rendelkező) zörejeket a világosabb hangszínű t, k h a n g o k kísérik a versben: Golyók kopognak, csörögnek boltok (József A.: Esó)

A nyelvhegy pergetésével k é p z e t t r ós a réshangelemet is t a r t a l m a z ó cs segítségével az üveg csörrenése keveredik a lövé213

Szent Mihály útján su/iant nesztelen (Ady: Párizsban járt az ősz)

A z á r h a n g o t r é s m o z z a n a t t a l vegyítő a f f r i k á t á k (c, cs) u t á n o z z á k a csattanó h a n g o kat: Csattanjon vad csuhajjá (Tóth Á.: Rímes, furcsa játék)

A zenei hangok tükrözésére a h a r m o n i k u s szerkezetű m a g á n h a n g z ó k , a mássalhangzók közül a szonánsok (l, r) és a nazálisok (m, n, ng) a l k a l m a s a k . Az éles, világos zenei h a n g o t az elülső m a g á n h a n g z ó k (i, ü, é, e), a sötét h a n g o k a t a h á t u l k é p z e t t ,

HANGZ sötét m a g á n h a n g z ó k (u, o, a) idézik fel. Goethe az i h a n g o k s z a p o r í t á s á v a l érzékelteti Erlkönigjének édeskés, csábító hangját: Du liebes Kind, koinm, spíel mit mir. . . ('Jer, kedveském, jer, játssz velem')

A költői hangelemzés a h e g e d ű s z ó t i hangok és nazálisok keverésével idézi. A heged ű hangszínét kialakító első f o r m á n s (részhangnyaláb) 300 — 400 H z t á j á n fekszik, a m á s o d i k f o r m á n s 2200 — 2300 Hz t á j á n . A nazális hangok alsó f o r m á n s a 200 — 400 H z k ö z ö t t ingadozik. A z i hangr a főként 2300 — 2400 H z t á j á n f e k v ő második f o r m á n s a jellemző. Verlaine Chanson d ' a u t o m n e - j á b a n a nazális magánhangzók d o m i n á l n a k : Les songlots loníra Des violoms De l'autowwie Blessent mon coeur D'une langueur Monotone.

A költemény m a g y a r fordítói az ugyancsak hosszan csengő ng, ill. nd hangcsop o r t t a l és az n gyakoriságával p ó t o l t á k a nazális m a g á n h a n g z ó k h i á n y á t : ősz húrja zsong Zsong, zsong, borong Jajong, búsong Az ősz bolond A tájon. Hegedűje, (öszi sanzon; ford. Tóth A.) (ford. Szabó L.)

A nazális m á s s a l h a n g z ó k a t i - k k e l keveri a költemény angol és n é m e t f o r d í t ó j a : When a sighing begins In the violins Of the autumn-song (ford. A. Symons) Leise naht die Neige Der Herbst hebt die Geige; wie Weinen im Wind zerrinnt ihreWeise, die eisige Reise der Seele beginnt (ford. E. Fischer)

A hangos f o l y a m a t o k a t t ö b b n y i r e n e m egy-egy h a n g szaporításával f e s t i a költő, h a n e m d o m i n á n s hangok keverésével, váltogatásával. A zár csikorgását i-vel keveredő r-ek érzékeltetik: En ouvrant un coffret venu de l'orient Dont la serrure grince et rechigne en criant. .. (Baudelaire: Le flacon) Olykor, ha keleti kis szekrényt nyit a kéz, s rozsdás zár sikolt, s jajong a régi réz (Az illatszeres üveg; ford. Tóth A.)

S ű r ű n ismétlődő világos színű m a g á n hangzók ú g y zenélnek, m i n t s z a p o r á n hulló finom esőcseppek: Langy, permeteg eső szemerkél, (József A.: Március)

H a az eső s ű r ű n veri a h á z t e t ő t , sötét színű a és o h a n g o k r e z o n á l n a k rá, és k e m é n y z á r h a n g o k k a l k e v e r e d n e k (k, g, p):

214

szapora, szapora tánca mezőn, kopog a, suhog a háztetőn, halakra kopog a Balatonon, úgy dobol, ahogy az ablakomon: mindenütt suhog és pereg a cérnavékony permeteg. (Szabó L.: Országos eső)

Szabályosan ismétlődő zajok leképezésére különösen alkalmas a hangsúlyos szótagok szabályos ismétlődése, a hosszú és rövid szótagok váltakozása (-—ritmus, metrum): Megy a kocsi, fut a kocsi: patkó-dobogás. Megy a vonat, fut a vonat: zúgó robogás. Vájjon hova fut a kocsi? Három falun át! Vájjon hova fut a vonat? Völgyön, hegyen át! (Weöres S.: Megy a kocsi)

O 2. Bizonyos hangjelenségek és egyes beszédhangok szoros korrelációja, az u t á n z o t t hangjelenség és a beszédhangok hasonlósága világosan bizonyítja a versek h a n g u t á n z ó s z á n d é k á t . E z t igazolja a m ű fordítói gyakorlat is, m e l y nem elégszik m e g a t a r t a l o m p o n t o s tolmácsolásával, h a n e m a t a r t a l o m h o z szorosan hozzátartozó hangjelenségeket is igyekszik megőrizni. A h a n g u t á n z á s szerepe az uralkodó esztétikai i r á n y z a t n a k megfelelően kisebb v a g y n a g y o b b lehet. Viszonylag csekély szerepet játszik a középkori európai költészetben. A reneszánsz idején az ókori retorikai h a g y o m á n y o k k a l e g y ü t t előtérbe ker ü l t az „ i m i t a t i o " . Ü r e s h a n g j á t ó k k á torzult a 16 —17. sz. f o l y a m á n a manierista költők verseiben. O B) Többen is v i t a t t á k a h a n g u t á n z á s t é n y é t , esztétikai funkcióját, így pl. Combarieu, Saussure, Zolnai, Delbouille, Chatman. — a) A leggyakrabb a n elhangzó ellenérv szerint az ún. h a n g u t á n z ó szavak konvencionálisak (Saussure, Chatman). A k a k a s a m a g y a r b a n „ k u k o r é k o l " , a f r a n c i a k a k a s ,,cocorico"-t m o n d , az angol ,,cock-a-doodle-doo"-t stb. E z az ellenérv csak akkor lenne h a t é k o n y , h a a hangalak konvencionális jellege a véletlenszerűséggel, önkényességgel (Saussure) lenne egyértelmű. E z a k é t fogalom azonban n e m fedi, csak metszi e g y m á s t (--jelviszony, hangfestés). Minden szó konvencionális ( — k ó d ) , de e konvencionális szójelek egy része m o t i v á l t . A m o t i v á l t s z a v a k a t természetes szálak kötik a megjelölt t á r g y h o z . Természetes k ö t ö t t s é g ü k k ö v e t k e z t é b e n n e m rokon nyelvek azonos jelentésű hangutánzó szavai hasonlítanak egymáshoz, azaz: közös jegyeik száma és r e n d j e m e g h a l a d j a a

HANGZ véletlenszerű hasonlóság [szintjét. A mennydörgést jelentő n é m e t Donner, latin tonitrus s z ó b a n fellelhetők a m a g y a r szóban levő h a n g u t á n z ó elemek: mély magánhangzók, zárhanggal társuló r (Schuchardt). U g y a n e z n e m áll a m a g y a r fej, német K o p f , francia t é t e szóra. — b) A történeti ellenérv szerint az ún. hangutánzó s z a v a k elveszthetik h a n g u t á n z ó jellegüket. A l a t i n b a n még csivitelő pipio szó a f r a n c i á b a n pigeonra változik [pizson]. Másfelől h a n g u t á n z ó n a k t ű n ő szó, a süvítő f r a n c i a f o u e t [fue] a latin fagusból származik (Saussure). A szónak sem a m ú l t j a , sem a jövője n e m érvelhet a jelene ellen. Az a t é n y , hogy közömbös szavak h a n g u t á n z ó k k á válnak, vagy h o g y a n n a k értelmezzük őket, arra m u t a t , hogy az u t á n z á s r a való h a j l a n d ó s á g elevenen él a nyelvben, a beszélők t u d a t á b a n . Jespersen m u t a t o t t rá, hogy' számos g e r m á n nyelv hangot és m o z g á s t festő szót a l a k í t o t t ki a latin r o t a ('kerék') szó a l a p j á n , így a n é m e t a rollen ('gurulni') szót. — c) Gombarieu, aki csak a h a n g u t á n z á s jelentőségét, esztétikai szerepét v o n j a kétségbe, vásári komédiások á l l a t h a n g u t á n z á s á v a l helyezi azonos szintre a költői h a n g u t á n zást. Figyelmét a z o n b a n elkerüli a költői h a n g u t á n z á s a l a p v e t ő ökonómiája. A költ ő esetleg n e m veszi igénybe a h a n g u t á n zó szókat, de az integrációnak m a g a s a b b szintjét éri el: a n y e l v önkényes elemein e k meg v á l o g a t á s á v a l és csoportosításával a verssor egészén belül létesít természetes k a p c s o l a t o t hangok és jelenségek között. F á j d a l m a s jajszó csendül ki Heine Aus m e i n e n grossen Schmerzen c. költeményéből, holott egyszer sem h a s z n á j a az , , A c h " vagy az , , A u " indulatszót: Sie fanden den Weg zur trawten, Doch kamen sie wieder und klagen, Und klagen, und wollen nieht sagen, Was sie im Herzen schauten. Rózsámra rátaláltak, de jönnek vissza jajongva, jajongnak, s egy se mondja, hogy a szívében mit láttak. (ford. Urbán Eszter)

E z ú t t a l a „ k l a g e n " ('panaszkodni') ige megkönnyíti az a és au h a n g o k értékelését. Tóth A. J ó éjszakát! c. k ö l t e m é n y é b e n a h a n g u t á n z ó t i k - t a k arra szolgál, hogy hangfestő erőt kölcsönözzön egy másik, ö n m a g á b a n „ n é m a " szónak. Majd egyszer. . . Persze. . . Máskor.. . Szebb időkben... Tik-tak. . . Ketyegj, vén, jó költő-vigasz, Majd jő a kor, amelynek visszadöbben felénk szíve. . . Tik-tak. . . Igaz. . . Igaz. . . (Jó éjszakát 1)

A sorokat, a g o n d o l a t o t meg-megszakítja az óraketyegés, m a j d beleolvad a szóba, a gondolatba. Az „Igaz... I g a z " ú g y vissz215

hangozza az óra ketyegését, a h o g y a n az á l o m felel n e m egyszer a külső zörejre, beleszőve azt s a j á t meséjébe, a n n a k kíván a l m a i szerint alakítva, értelmezve a külső ingert. Tóth A. egyik f o r d í t á s á b a n , ezú t t a l a h a n g u t á n z ó t i k - t a k szót elhallgatva, k e t y e g t e t i á (á) és i hangok v á l t o g a t á s á v a l a faliórát: Arany keretben Alig rebben, Almosán ingva, az órainga. (A. Samain: Meghitt muzsika)

A szavakon t ú l m u t a t ó h a n g u t á n z á s erőp r ó b á j a a teszt. Kosztolányi D. E g y kézre v á g y o m c. versének egyik sora így h a n g zik: És néha ő, a magányos ődöngő

Az ö hangok ismétlődése, az ng r e z o n a n c i á j a igen alkalmas a visszhang érzékeltetésére. H a valóban képes erre, a k k o r az olvasók a m a g á n o s sétálót olyan k ö r n y e z e t b e helyezik, m e l y képes lépteit visszhangozni. A szöveg n e m ad t á m p o n t o t e r r e vonatkozólag. A tesztek igazolják a feltevést: 20 olvasóból 12 k ü l v á r o s b a n l á t j a a magános ődöngőt, 4 hegyek k ö z ö t t , 3 e r d ő b e n és csak egy képzelte n a g y síkság közepén. A költeményben t e h á t o l y a n s z a v a k segítségével elevenedik m e g egy hangjelenség, melyek n e m ezt a h a n g j e l e n séget jelölik. A költő kétszeresen használj a fel őket, először jelentésüknél fogva, m a j d t a r t a l m u k t ó l teljesen függetlenül, h a n g a l a k j u k n á l fogva. A vásári i m i t á t o r a beszédszerveit kizárólag egy h a n g j e l e n ség u t á n z á s á r a használja. A h a n g u t á n z ó szó fogalmi úton megjelöli a kérdéses jelenséget, s e g y ú t t a l kisebb-nagyobb h ű séggel utánozza is. A költőnek nincs h a n g u t á n z ó szavakra szüksége. Megeleveníti a hangjelenséget anélkül, hogy a s z a v a k s z i n t j é n a legcsekélyebb e n g e d m é n y t is t e n n é , anélkül, h o g y akárcsak egy á r n y a l a t t a l is csökkentené a verssor hírértékét (—költői nyelv, irodalom és hangtan). E z a m a g a s f o k ú ökonómia különbözteti m e g a költői h a n g u t á n z á s t az utánzás elemibb f a j t á i t ó l , ezen alapul az olvasó esztétikai élménye, (—hangfestés) O írod.: G. Gerb e r : Die Sprache als K u n s t (1873); M. G r a m m o n t : Ónomatopées et m o t s expressifs (Revue langues romanes, 1901, 44.); H . H i l m e r : Schallnachahmung, W o r t s c h ö p f u n g und Bedeutungswandel (1914); W. Oehl: E l e m e n t a r e W o r t s c h ö p f u n g (Anthropos, 1917, 1924); Zlinszky A.: Művészi hangfestés és hangutánzás (1925); F . S o m m e r : L a u t n a c h a h m u n g ( I n d o g e r m a n i s c h e F o r s c h u n g e n 1933); M. G r a m m o n t : Traité de phonétique (1939); L e h m a n n : Le s é m a n t i s m e des m o t s expressifs en Suisse r o m a n d e (1949); H . M a r c h a n d : L ' é t u d e des onomatopées

HANGZ (1949); R . de Sa N o g u e i r a : E s t u d o s sobre as onomatopeias (1950); V é r t e s E . : Phonetischer A u f b a u der ungarischen S p r a c h e I I . (Acta Linguistiea, 1954, 4.); H . Wissemann: Untersuehungen zur Onomatopoiie (1954). Fónagy Iván hangutánzó monda: az eredetmonda alm ű f a j a , amely á l t a l á b a n egyes á l l a t f a j o k (főleg m a d a r a k ) h a n g j á t u t á n o z z a és értelmezi. O (—monda, hangutánzás) O írod.: A. A a r n e : Variantenverzeiehnis d e r finnischen D e u t u n g e n von Tierstimm e n und a n d e r e n N a t u r l a u t e n (1912). Voigt Vilmos hangváltakozás: 1. nyelvi szerepük szerint azonos, fizikailag különböző hangok váltakozása. Az én szót k é t nyelvi elem, két fonéma a l k o t j a , az é és az n. H a valamelyiket a k e t t ő közül másik fonómával v á l t j u k fel, más jelet k a p u n k (pl. en-, ön, ép) v a g y felismerhetetlenné tesszük a szót (pl. ém). A f o n é m a és a f o n é m á t ábrázoló b e t ű j e l állandóságával szemben a f o n é m á t az élőszóban megjelen í t ő beszédhang szüntelenül változik. Az én szó m a g á n h a n g z ó j a világosabbá válik az öröm h a t á s á r a , elsötétül, h a szom o r ú a n , l e m o n d ó a n e j t j ü k a szót, egy megvetően o d a v e t e t t m o n d a t b a n nazális színezetet k a p h a t . Feszesebben artikulálj a az n-t, aki erős indulattal, pl. m é l t a t l a n k o d v a v a g y gyűlölködve m o n d j a a szót, m i n t az, a k i gyengéd hangon beszél valakihez. A f o n é m a sohasem jelenik m e g közvetlenül a beszédben, s a f o n é m á t megelevenítő b e s z é d h a n g minden esetben valam i m á s t is tartalma/,, valamilyen üzenetet, melyet m i n t e j t é s m ó d o t , stílussajátosságot szoktunk elkönyvelni. A beszédhangok értéktöbblete teszi az élőszót kifejezőbbé a holt betűnél. E z az é r t é k t ö b b l e t a beszédhang „ m o z g á s a " n y o m á n keletkezik. Többé-kevésbé eltávolodik az átlagos, semleges e j t é s n e k megfelelő p o n t t ó l , és ezt az elmozdulását közlésként, gesztusk é n t (hanggesztus) értékeljük, egy nyelveken felüli (paralingvisztikus) kód a l a p j á n . A h a n g v á l t a k o z á s evokatív ereje is hozzáj á r u l a beszédhang kifejezőségéhez. Shaw P y g m a l i o n j á n a k k o m i k u m a , sőt m a g a a cselekmény is a h a n g v á l t o z a t o k élesen eltérő t á r s a d a l m i értékén alapul. Shaw fonetikusa b e b i z o n y í t j a a d a r a b folyam á n , hogy az í r á s t u d a t l a n virágáruslányból hercegnő is lehet, h a e l s a j á t í t j a a legfelsőbb körök kiejtését. A h a n g v á l t o z a t másfelől öreges v a g y fiatalos is lehet. A „liaison" ('hangátkötés') egyre r i t k á b b á válik a f r a n c i á b a n , ennek megfelelően bizonyos esetekben pedáns v a g y régies h a t á s t kelt a szóvégi mássalhangzó kiejtése. Girardin asszony, a század eleji divatos

f r a n c i a szerzőnő, m e g t i l t o t t a d a r a b j a naiv á j á n a k , hogy egy bizonyos szóvégi s-t kiejtsen, mivel ez az ejtésmód „ h a r m i n c évvel öregítenó". A kifejező h a n g t o r z í t á s különösen nyilvánvaló, amikor a beszédh a n g h a t á r s é r t é s t k ö v e t el, s egy m á s i k f o n é m a területére téved. A „ b o r z a s z t ó " szó első, rövid „ o " h a n g j á t néha hosszabb a n e j t i k , m i n t a szóvégi hosszú „ ó " - t : „ b o o r z a s z t ó ! " , vagy az a j k a k a t is megd e r m e s z t ő rémületet mímelve ,,a"-vá torz í t j á k : „barzasztó!". Világos, hogy a szó első , , a " - j a semmiképp sem azonos a m á sodikkal. A második „ a " h a n g valóban az, a m i n e k hallatszik: az „ a " fonéma képviselője. Az első „ a " a z o n b a n az ,,o" f o n é m a torz képviselője, t e h á t az „ o " f o n é m á n kívül egy kifejező hanggesztust t a r t a l m a z . A hallgató a kontextus alapján rekonstruá l j a a fonómát. H a a n é n i a j k á t csücsörítve „ Ü ü g y szépen!"-t gügyög, a hallgató az „ ü " - t az „ i " f o n é m á r a vezeti vissza, és helyreállítja az „ í g y szépen!" m o n d a t o t , s u g y a n a k k o r elkönyveli a szeretetteljes közeledést mímelő hangos gesztust is. A kifejező h a n g v á l t a k o z á s t az író g y a k r a n olyan lényegesnek t a r t j a , hogy a s a j á t o s e j t é s m ó d o t betűkkel érzékelteti v a g y m e t a f o r á k segítségével jellemzi a jellegzetes e j t é s m ó d o t (—idézet). O 2. h a n g v á l t a kozásról beszélünk a k k o r is, ha a szó a ragozás során f o n é m á t vált: „ k e f e " és „ k e f é t " (e ~ é) „ f a " és „ f á n " (a ~ á), „ ú t " és „ u t a t " (ú u). O 3 a beszédláncot alkotó f o n é m á k váltakozását, az időtengely m e n t é n zajló h a n g v á l t a k o z á s t a k k o r észleljük, h a eltér a szabályos h a n g zóeloszláson alapuló várakozásunktól, elsősorban akkor, h a szabályosabb az eloszlás a szokottnál: a) h a az egymást k ö v e t ő s z a v a k v a g y egy verssor n y o m a t é k o s szavai ugyanazzal a hanggal kezdődnek (—alliteráció); b) h a egy m a g á n h a n g z ó v a g y mássalhangzó a szokottnál s ű r ű b b e n t é r vissza egy soron belül (ismétlés, rekurrencia). A szűk sávú h a n g v á l t a k o z á s egyö n t e t ű , metrikus mozgást t ü k r ö z h e t . A n a g y monotóniával visszatérő s ö t é t m a g á n h a n g z ó k a szüntelenül hulló esőcseppeket képezik le pl. Szabó L. Országos eső c. költeményében: szapora, szapora tinca mezőn, kopog a, suhog a háztetőn, halakra kopog a Balatonon, úgy dobol, ahogy az ablakomon:

c) h a a fonómák valamilyen szabályos k é p l e t e t alkotnak, pl. mély és m a g a s m a g á n h a n g z ó k váltakoznak egy soron belül. A m é l y ós magas, sötét és világos m a g á n 216

HANGZ A versnek nincs fonetikai dimenziója, a költő csak ,,holt b e t ű k k e l " rendelkezik. A holt b e t ű k csoportosításával tetszése szerint m ó d o s í t j a a sor csengését, ós ugyanolyan kifejezővé t e h e t i a hangsor egészét, m i n t a beszélő az egyes h a n g o k a t . Még a kifejező ajakcsücsörítést, az affektív iabializálást is p ó t o l h a t j a az ajakkerekítéssel k é p z e t t h a n g o k feltűnő gyakorisága:

hangzók váltakozása a j o b b r a - b a l r a billegő kiskacsákat képezi le (->-hangfestés): totyog vidámka sorban ott tizenhárom kicsi kacsa, s arany farán viszi haza billegve a mai napot. (Radnóti M.: Vénasszonyok nyara)

Soronként is v á l t o z h a t a hangszín. Áprily L. m a g a s és mély m a g á n h a n g z ó k a t t a r t a l m a z ó sorokkal festi a térbeli rétegződést, magasságot és mélységet:

Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. (Kosztolányi D.: A játék)

Erdőn töretlen tükrű ritka tó, Mit szirti fecske szárnya nem sebez, Sem pásztor-dobta szikla, csobbanó. (Nevek. László)

Csokonai Vitéz M. a R e m é n y csábítgatáeait festi világos, m a g a s h a n g o k k a l és egy mély , , a " h a n g o k k a l t e l í t e t t verssorral h á r í t j a el magától:

Fónagy Iván hangvers: olyan d a d a i s t a költemény, amely nemcsak, hogy csupa —halandzsaszóból áll, de e s z a v a k b a n még olyan h a n gokat is jelöl, amelyeket a szerző talált ki. E jelek feloldásához így a szerző jegyzeteinek ú t m u t a t á s a szükséges. A rövid életű költeménytípus kiötlőjének, I. Isoun&k szövegeiben pl. az H jel szájból, orrból és torokból egyszerre k i a d o t t nyögést, a A gargalizálást jelöl stb. E s a j á t o s hangállom á n y k i a l a k í t á s á n a k ötlete a primitív népek nyelveinek század eleji megismeréséből f a k a d t . Isou k é t ilyen sora:

Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak (A Reményhez)

— d) Leplezettebb az ismétlődés, h a tükörképszerű, f o r d í t o t t sorrendben tér vissza egy hangsor (hangtükörkép, palindrom). — Az egyszerű, az antitetikus, a tükörképszerű h a n g v á l t a k o z á s különböző módon, de e g y a r á n t fokozza a fonémael( —eufónia, belső oszlás redundanciáját rím). A fokozott r e d u n d a n c i a azonban a kifejezés szolgálatában áll. Egyfelől közvetlenül tükrözi, zenei eszközökkel illusztr á l j a a szóban ábrázolt jelenségeket (—zeneiség). Másfelől lehetővé teszi, hogy a f o n é m á k betölthessék az eleven beszédhangok szerepét. A költő a fonéma-eloszlás szabályozásával, a világos v a g y sötét m a g á n h a n g z ó k , a k e m é n y és lágy mássalhangzók gyakoriságának növelésével mód o s í t h a t j a a vers egészének hangszínképét. Kisfaludy S. Boldog szerelem c. ciklusának derűsebb a hangszíne, m i n t a Kesergő szerelemé. A Kesergő szerelemben 54 világos m a g á n h a n g z ó esik száz m a g á n h a n g z ó r a , a Boldog szerelemben 60. K e m é n y e b b e n h a n g z a n a k azok a verssorok, melyekben feltűnően gyakori a kem é n y r, k, t h a n g :

M dngoun, m diahl H hna iou A o lá ihi enn víi

O (—dadaizmus, halandzsa)

értelmen túli Horváth

nyelv, János

hangzásegységek rétege: az irodalmi m ű v e t réteges s t r u k t ú r á n a k t a r t ó felfogások szerint a m ű egyik rétege. A m ű s z ó t ilyen f o r m á j á b a n R . Ingarden vezette be. A hangzásréteg elemzésénél a szóból kell kiindulni. A szóhangtestekből a szavak összetűzése révén jönnek létre a m a g a s a b b rendű nyelvi-akusztikai egységek: a ritm u s és a tempó. A t e m p ó t a szavak hangteste — t e h á t szótagszáma, a m o n d a t jelentése ós tagolása — h a t á r o z z a meg, míg szűkebb értelemben v e t t r i t m u s n a k a z t nevezik, a m i t az előadásmód kényszerít a szövegre. A „ s z a b á l y o s " r i t m u s n a g y o b b egységei a sor, a versszak stb. A hangzásjelenségek másik, „ m e l o d i k u s " jellegű f a j t á j a pl. a rím, az asszonánc stb. A mond a t másodlagosan m ó d o s í t j a a m ű hangz á s s t r u k t ú r á j á t , mégpedig a szavak hangsúlya és a m o n d a t szavainak tonális egymáshoz t a r t o z á s a révén. O írod.: R. I n g e r d e n : D a s literarische K u n s t w e r k (1960). Bojtár Endre

La victoire et la nuit, plus eruelles gue nous, Nous eacitait au meuríre et confondait nos coups. Non co-rroux au vaincu ne fut que írop sevére. Mais gue ma cruauté survive á ma colé re ? 'Az éj s a diadal nálunk is vadabb, Az ölt bennünk, s a kard nem látta, hova csap. Túl bőszen törtem a legyőzöttek fejére. De kegyetlen hírem dühömet is túlélje?' (Racine: Andromaché; ford. Szabó L.)

L á g y a n h a n g z a n a k az l, m, n h a n g o k b a n g a z d a g sorok:

hangzáselemzés; Schallanalyse sianumban. Az osztrák esás/ari h i m n u s z Gott erhaUe, ' T a r t s d meg, lst< n ,

HASEG 1791) eredeti szövegének szerzője. A nemességet dicsőítő ó d á k a t és a francia forradalmat szidalmazó verseket írt. O Magyarul: Verwünschungen den Franzosen . . . (1791: Diószeghy E r d ő d y L., Átok mellyet a ' f r a n t z i á k n a k . . . , 1793). Szász Ferenc Hasdeu [hószdeu], B o g d á n Petriceicu; Ha§deu; Hajdeu; Híjdau (Cristine^ti, 1838. febr. 2 6 , - C i m p i n a , 1907. aug. 25.): román költő, író, történész, nyelvész. G y e r m e k k o r á t Lengyelo.-ban töltötte, ahol a p j a t a n á r volt. A gimnáziumot Kisinyovban, az egyetemet H a r k o v b a n végezte. K a d é t k é n t részt v e t t a krími háborúban. 1859-ben I a s i b a n tanítóképzői t a n á r lett, s t ö b b folyóiratot szerkesztett. 1863-ban főtiszt viselővé nevezték ki a közoktatásügyi minisztériumba, s ismét t ö b b irodalmi és történelmi szakfolyóiratot szerkesztett. 1874-től kezdve nyelvészetet a d o t t elő a bukaresti egyetemen. 1897-től visszavonultan élt cimpinai k a s t é l y á b a n . O Szépirodalmi m u n k á s s á g á n az orosz forradalmi d e m o k r a t á k és A. Miczkiewicz hatása érződik. R o m a n t i k u s h e v ü l e t ű poémáiban és d r á m a i költeményeiben elsősorban Moldova egy-egy t ö r t é n e l m i epizódját írta meg. Történészi m u n k á s s á g á t a r o m á n t i z m u s (Bálcescu befolyása) és a pozitivizmus egyaránt jellemzi. Nyelvészeti m u n k á i , főként szlavisztikai művei és a r o m á n nyelv geneziséről szóló tanulmányai a kor színvonalán állanak. O F ő b b m ű v e i : Ion-voda cel Cumplit (tört. korrajz, 1865: J a k a b E., R e t t e gett J á n o s v a j d a , részlet, A román irodalom kis t ü k r e , 2. köt., 1963); Rázvánvoda (drámai költ., 1867: M a j t é n y i E., R a z v a n és Vidra, 1967); Poesie ('Versek', 1873); Istoria critica a romőnilor ('A románok kritikai t ö r t é n e t e ' , 1873— 1875); Principii de filologie comparativá arioenropene ('Az árja-európai összehasonlító nyelvészet elvei', tan., 1875); Trei crai de la Rásárit ('Napkeleti h á r o m k i r á l y o k ' , vígjáték, 1879); Guvente den bátrini ('Ősi szavak', t a n . , 1878 — 1881); Din istoria limbei románé ('A román n y e l v történetéből', tan., 1883); Etymologicum magnum Romániáé ( ' R o m á n i a n a g y szófejtő szótára', latin cím, 1886— 1898); Sarcasm si ideal('Szarkazmus és eszmény', költ.ek, 1897). O G y ű j t , kiad.: Serieri literare ('Irodalmi m ű v e k ' , 1960); Articole si studii literare ('Cikkek és irodalmi tanulm á n y o k ' . 1961). O Magyarul még: 3 vers ' M a j t é n y i E., A r o m á n irodalom kis t ü k r e , 2. köt., 1963). O írod.: Putnoky M,: Az E t y m o l o g i c u m m a g n u m R o m á niáé és az összehasonlító nyelvészet jelene 255

Romániában (1887); Constantin P.: H a s d e u Petriceicu Bogdán m i n t nyelvész (1904); G. M u n t e a n u : B. P . H a s d e u (1963); H a s d e u P . Gáspár: A H a s d e u (Hizdeu)-család író tagjai ( F K , 1967, 1 — 2.). Bel ia György Hasegawa N y o z e k a n ; Haszegava Njozekan (írói n é v ) ; Hasegawa Manjirő, H a s z e g a v a Mandzsiró (eredeti név); (Tökyö, 1875. n o v . 30.— ?): j a p á n író. Első, Rohadai c. regényét 1895-ben j e l e n t e t t e meg, s h a m a r o s a n az ismert írók sorába e m e l k e d e t t . írásaiban a m o d e r n j a p á n élet időszerű kérdéseit ábrázolja o b j e k t í v realitással, g y a k r a n szatirikus hangon. O G y ű j t , kiad.: Zenshü ('Összes m ű v e i ' , 10 köt.). Q Magyarul: 1 nla (Thein A., Mai j a p á n dekameron, a n t o . , 1935). O írod.: S. Elisséev: L e jardin des pivoines (1927). Mártonfi Ferenc Hasegawa Tenkei; Haszegava Tenkei; Hasegawa Sei (névváltozat); (Niigata t a r t . , 1876. d e c . ? — Tökyö, 1940. aug. 30.): j a p á n kritikus, irodalomtörténész. Régi s z a m u r á j család s a r j a ; a p j a korán meghalt. 14 éves k o r á b a n elhagyta o t t h o n á t , a f ő v á r o s b a m e n t , hogy belet a n u l j o n a kereskedelembe. Kereskedelmi és ipari szakközépiskolába iratkoz o t t be, de — egy véletlen ismeretség folytán — rövidesen a filozófia és az irodalom felé f o r d u l t érdeklődése. 1894ben a Tökyöi Szakiskola (a W a s e d a E g y e t e m elődje) irodalmi f a k u l t á s á r a v e t t é k fel, ahol a színházi szakember és szakkritikus Tsubouchi Shöyö s a filozófus Onishi H a j i m e t a n í t v á n y a volt. T ö b b e d m a g á v a l n é v nélküli társaságot szervezett, s folyóiratot j e l e n t e t e t t meg Yümei ('Névvel ellátott') címmel. Az egyetem 1897 m á r c i u s á b a n induló lapjának szerkesztésében diákbizottsági t a g k é n t v e t t részt; a lapban irodalmi, filozófiai, vallási, lélektani t á r g y ú ismertetéseket, k r i t i k á k a t , fordításokat közölt. T a n u l m á n y a i elvégzése után k ö n y v t á r o s l e t t , m a j d a Taiyö ('Nap') c. lap m u n k a t á r s a . Kizárólag az irodalom és művészet érdekli, szaktekintélye megnő, t á m a d j a Nietzsche hódolóit s az ekkor magasra értékelt n a t u r a l i z m u s t . A Hihyö nc honryö ('A kritika a l a p v e t ő feladatai', 1904) és a Bungaku no shikenteki hömen ('Az irodalom kísérleti módszerei', 1905) c. híres t a n u l m á n y á b a n azt fejti ki, hogy a kritikában is, a szépprózában is f o n t o s a t u d o m á n y o s módszer, hogy az „irod a l m á r is egyféle t u d ó s " . Az 1905-ös orosz —japán h á b o r ú t követő időkben azonban m e g v á l t o z o t t gondolkodása a szépirodalmat illetően, kételkedni kez-

HASEK dett a tudományosság fontosságában, s a n a t u r a l i z m u s egyik i r á n y z a t á n a k vezetője lett. K é s ő b b egyre j o b b a n elmélyedt az angol irodalom t a n u l m á n y o z á s á b a n . Utolsó éveiben a pszichoanalízis ós az irodalom kapcsolatát hangsúlyozta Bungei to shinribunseki ('Irodalom ós pszichoanalízis', 1930). I r o d a l o m k r i t i k a i m u n k á s s á g a mellett szinte kezdettől fogva s o k a t foglalkozott a n e m z e t i n y e l v kérdésével, számos ilyen t é m á j ú cikket publikált. Mártonfi Ferenc HaSek [hasek], Jaroslav (Prága, 1883. á p r . 30. — Lipnice, 1923. jan. 3.): cseh író. A p j á t , aki reálgimnáziumi segéd t a n á r , m a j d banktisztviselő volt, korán elvesztette. Rövid ideig egy drogériában inaskodott, m a j d elvégezte a kereskedelmi iskolát, ós a p j a nyomdokait követve, banktisztviselő lett, de indokolatlan távolmaradásai m i a t t csakh a m a r elbocsátották. E z u t á n házalással, újságírással, újságszerkesztéssel, írással t a r t o t t a f ö n n m a g á t , és egy ideig k u t y á k kal k e r e s k e d e t t . Négy évig (1903 — 1907) barangolt, csaknem az egész m o n a r c h i á t bejárta. P r á g á b a visszatérve a bohémvilág legalsó, m á r - m á r nyomorgó rétegeinek ismert f i g u r á j á v á lett, a rendőrséggel is többször összeütközésbe került. A m a g a állhatatlan, szertelen m ó d j á n részt v e t t az anarchista mozgalomban, 1911-ben pedig, hogy a hivatalos politikai életet tettekkel is kifigurázza, A törvény keretein belül működő mérsékelt haladás -pártja elnevezéssel p r o v o k a t í v pszeudopártot alapított. Filléres honor á r i u m o k é r t tárcák, elbeszélések, karcolatok, cikkek tömegével á r a s z t o t t a el a legkülönbözőbb lapokat politikai h o v a t a r t o z á s u k r a való t e k i n t e t nélkül; a k u t a t á s o k eddigi eredménye szerint 105 álnéven 73 lapban m i n t e g y 1200 írást t e t t közzé Neve ismertté vált, de csak mint az irodalom peremén vegetáló humoristáé. 1915-ben bevonult, és m é g u g y a n a b b a n az évben á t s z ö k ö t t az oroszokhoz 1916-ban csatlakozott a cári hadsereg oldalán harcoló csehszlovák légiókhoz. 1918-ban átállt a Vörös H a d sereghez, belépett a k o m m u n i s t a p á r t b a , és h a j d a n i kötetlenségével szöges ellentétben fegyelmezetten és f á r a d h a t a t l a n u l végezte politikai m u n k á j á t . E n n e k elismeréseképpen egyre m a g a s a b b f u n k ciókba helyezték, végül az 5. szibériai hadsereg politikai osztályának helyettes p a r a n c s n o k á v á nevezték ki. 1920-ban az Internacionálé javaslatára t ö b b tapasztalt pártmunkástársával együtt h a z a t é r t N e m sokkal a z u t á n érkezett meg, h o g y a szociáldemokrata párt bal256

s z á r n y á n a k vezetése a l a t t álló m u n k á s ság általános s z t r á j k j á t és felkelését leverték. A burzsoázia győzelme következtében kialakult politikai helyzet, az i r á n t a különböző oldalról megnyilvánuló bizahnatlanság, a rendőrségi zaklatások, ós n e m utolsósorban m a g á n életének rendezetlensége (Oroszországból feleséget hozott magával, d e mivel első feleségétől n e m vált el, bigámia m i a t t p e r b e fogták) visszasüllj-esztette régi életmódjába. Legyengülten egy félreeső faluba, Lipnicébe költözött, hogy főm ű v é t befejezhesse, de erre m á r n e m m a r a d t ideje: dicsősége küszöbén, alig 40 éves korában m e g h a l t . O N o h a mélt a t ó i közül sokan b i z o n y g a t j á k , hogy n e m volt „ e g y k ö n y v ű í r ó " (műveinek l e g ú j a b b g y ű j t e m é n y e s kiadását 19 köt e t r e tervezik), s n o h a kisebb írásaiban is föl-fölcsillan a £ vej k szerzőjének zsenialitása, ezek a m u n k á k n e m állták ki az idő p r ó b á j á t . F ő m ű v é t h á r o m változatban írta meg. Az elsőt, egy öt elbeszélésből álló ciklust (Dobry voják Svejk a jiné podivné historyky, 'Svejk, a jó katona és m á s furcsa t ö r t é n e t e k ' ) 1912-ben, a m á s o d i k a t (Dobry voják Svejk v zajetí, ('Svejk, a jó k a t o n a fogságban') 1917ben, Kijevben, a világhírűvé vált h a r m a d i k a t Osudy dobrého vojáka Svejka za svétové války (reg., K a t o n a F., I n f a n teriszt Svejk viszontagságai a nagy h á b o r ú b a n , Párizs, 1930—1932; Karikás F., Infanteriszt Svejk, 1946; Réz A., Svejk E g y derék k a t o n a kalandjai a világháborúban, 1956) 1921 — 1923-ban. A füzetes f o l y t a t á s o k b a n t e r j e s z t e t t m ű á t ü t ő sikert a r a t o t t , d e a kritika vagy nem v e t t róla t u d o m á s t , vagy — az egyetlen I. Olbracht kivételével - elu t a s í t o t t a . Ma m á r alig a k a d bíráló, aki kivételes értékeit kétség be vonná, de az eszmevilágáról alkotott elképzelések homlokegyenest ellentmondanak egym á s n a k , s így az interpretációk t ü k r é b e n m a g a ,,a jó k a t o n a " is a végletekig polarizáltán jelenik meg: m i n t t u d a t o s forrad a l m á r , m i n t a n é p egyszerű fia, m i n t a g y a f ú r t kópé, bölcs clown, zseniális hülye, együgyű f a j a n k ó . S valóban, e típusok mindegyike osztozik r a j t a , de kizárólagosan egyikükhöz sem tartozik. Ilyennek kell lennie; nemcsak azért, hogy a legszorongatóbb helyzetekből is kievickélhessen, hogy kiszolgáltatottsága ellenére túljárhasson az őt manipuláló hatalom eszén, hogy ő, a kisember győzhessen, h a n e m azért is. hogy a végletes lojalitás mimikrimódszerével hitelesen szemléltethesse, a korabeli társadalmi rend s egyik legpregnánsabb terméke, a militarizmus

HASÉN a b s z u r d i t á s á t . A m a r x i s t a k r i t i k a mindenekelőtt ezt, valamint a m a g a t a r t á s á ból és tanulságos történetek, szentenciák, visszaemlékezések és példabeszédek form á j á t öltő verbális megnyilatkozásaiból á r a d ó népi bölcsességet t a r t j a a m ű legfőbb értékének, s elsősorban ezért sorolja a szocialista világirodalom r e m e k e i közé. O Nincs m é g egy regényhős, a k i t hazáj á b a n a k ö z t u d a t ennyire m a g á é v á t e t t volna. Jellemeket és m a g a t a r t á s f o r m á k a t jelölnek nevével és v a n n a k „svejkol ó g u s o k ' a k i k ú g y ismerik m i n d e n szav á t , m i n t a bibliaolvasók a szentírásét. De h a z á j á n kívül is közmegbecsülésnek örvend, n o h a vonzerejének egyik lényeges eleme: stílusának a r o m á j a minden fordításban elsikkad, m e r t nyelve a prágai nép semmiféle slanggel v a g y zsargonnal n e m érzékeltethető, t e h á t egyenértékűen lefordíthatatlan dialektusa. Mégis világszerte t ö b b m i n t 30 nyelven beszól olvasóihoz, és számos d r a m a t i z á l á s eleveníti m e g a l a k j á t . A legsikeresebb M. Brod és H . Reimann a d a p t á l á s a volt E . Piscator rendezésében (1927), v a l a m i n t az E . F . Buriané (1935). B. Brecht csak az a l a k j á t és a stílusát v e t t e kölcsön (Schweyk im zweitem Weltkrieg, 'Svejk a második világháborúban', 1941 — 1944). Csehszlovákiában egy jellegtelen film is készült róla 2 részben (1. PosluSné hlásím, 'Alázatosan jelentem', 2. Dobry voják Svejk, 'Svejk a jó k a t o n a ' , 1957). Magyar nyelven k é t színpadi feldolgozása ismeretes: E . F . Burian — P á n d y L., Svejk, P e t ő f i Színház, 1958. jan. 29; kézirat: S z J H ; H a s e k — B o d r o g i Gy.: Svejk a hátországban, József A. Színház, 1971. m á j . 22.; kézirat: S z J H . O G y ű j t , kiad.: Sebrané spisy J. HaSka ( ' J . H a s e k összegyűjtött művei', 1924 — 1929); ua. (1955-től; eddig 8 kötet). O Magyarul még: 1 nla (n. n. Kassai Munkás, 1921, 299.); 1 nla (-i.-a., 100%, 1928, 8.); 1 nla (n. n., K o r u n k , 1928); A Balaton partján (Tóth T., elb.-ek, 1954); Feketesárga panoptikum (Tóth T., elb.-ek, 1956); Vidám állatkert (vál. humoreszkek, elb.ek, 1957); Ibolyakék mennykő (Tóth T., elb.-ek, 1961); Hörcsög a díványban (Tóth T., elb.-ek, 1964); Az elhagyott latrinán (Tóth T., elb.-ek, 1969); 1 vers (Vozári D . : A szomszéd k e r t j e , anto., 1972). O írod.: Bálint Gy.: I n f a n t e r i s t Svejk (Nyűg, 1930. 22); Z. Ancík: O zivoté J . H a s k a (1953); J . L a d a : K r ó n i k a mého zivota (1954); L. Z. Kopelev: J a r o s z l a v Hasek i jevo „ H r a b r i j szóidat S v e j k ' (1958); R . P y t l í k — M. Laiske: Bibliografie J . H a s k a (1960); M. J a n koviö: Umélecká p r a v d i v o s t H a s k o v a S vej ka (1960); N. P . Jelaszkij: J a r o 17 Viliigirodalmi Lexikon IV.

szlav Hasek v revoljucionnoj Rossziji (1960); B. Szanzsijev: J . Hasek v Vosztocsnoj Szibiri (1961); Dobossy L.: H a s e k (1963); R . P y t l í k : J a r o s l a v Hasek (1965); E . F r y n t a : H a s e k der Schöpfer des Schwejk (1965); G. J a n o u c h : J a r o s l a v H a s e k der V a t e r d. braven Soldaten Schweyk (1966); W . Prochazka: Satire in Jaroslav H a s e k ' s növel T h e good soldier (1966); Dobossy L.: M a g y a r m o t í v u m o k J a r o s l a v Hasek életművében ( F K , 1969, 1 — 4.) uő: H a s e k világa (1970); Dobossy L . : Hasek és a m a g y a r o k (A közép-európai ember, 1973). Zádor András Hasenclever [háznkléver], Walter (Aachen, 1890. júl. 8.—Les Milles, F r a n ciao., 1940. j ú n . 21.): német d r á m a í r ó és lírikus. Orvos f i a ; jogot, irodalomtudom á n y t , t ö r t é n e l m e t ós filozófiát t a n u l t . Lipcsében i s m e r k e d e t t meg az induló expresszionizmus n é h á n y jelentős alakj á v a l (K. Pinthus, K . Wolff). Az 1. világh á b o r ú b a n megsebesült, pacifista lett. A 20-as években t á v o l i ós misztikus világés óletórtelmezósek i r á n t is érdeklődött, b á r részben tradicionális f o r m á b a n írt, szatirikus v o n a t k o z á s o k a t is t a r t a l m a z ó vígjátékaiban a radikális baloldali értelmiség t á r s a d a l o m k r i t i k á j a szólal meg. 1933-ban m e g v o n t á k állampolgárságát. Franciao.-ban, Jugoszláviában, Angliában, Olaszo.-ban ólt. A német t á m a d á s Franciao.-ban érte; hogy ne k e r ü l j ö n a nácik kezére, öngyilkos lett. O Első versei a századforduló költői világát tükrözik. Híressé és jelentőssé Der Sohn ('A fiú', 1914) c. színművével l e t t : ez az expresszionizmus egyik első — t é m á j á ban, f o r m á j á b a n ós t a r t a l m á b a n — p r o g r a m a d ó d a r a b j a (apa—fiú konfliktus). Háborúellenes Antigoné-feldolgozása (trag,. 1917) e l ő f u t á r a a klasszikus m ű vek későbbi aktualizálásának, m i n d e n esetre elidegenítő h a t á s nélkül. O E g y é b főművei: Die Menschen (színmű, 1918: Székely I., E m b e r e k , 1921, H e g e d ű s T. fordításában 1923. m á j . 24-ón b e m u t a t t a a Renaissance Színház); Der politische Dichter ('A politikus költő', költ.-ek, 1919); Ein besserer Herr (vígj., 1926: K a r i n t h y F r . , Talpig úriember, Magyar Színház, 1929. dec. 20.; SzínhÉlet, 1930, 4.; 1928-ban n é m e t film is készült belőle); Ghristoph Golumbus oder die Entdeckung Amerikás ( ' K o l u m b u s Kristóf v a g y Amerika felfedezése', kabarérevű, 1932); Konflikt in Assyrien ('Konfliktus Asszíriában', színmű, 1939). O G y ű j t , kiad.: Gedichte. Dramen. Prosa ('Versek. Drám á k . Próza', 1963). O Magyarul még: 3 vers (Pál M., M a g y a r í r á s , 1923, 6.);

257

HASÉN 1 — 1 vers) D e m e t e r Ö., Népszava, 1924, 169.; Forgács A., Ptűz, 1934, 16.; K á l n o k y L., É v g y ű r ű k , anto., 1967). O írod.: H . K e s t e n : Walter Hasenclever (Meine F r e u n d e , die Poeten c. k ö t e t b e n , 1959); W. P a u l s e n : Walter H a s e n c l e v e r (Expressionismus als L i t e r a t u r , 1969) Salyámosy Miklós Hasenclever [háznkléver], Wilhelm (Arnsberg, Westfalen, 1837. á p r . 19.— Schöneberg, Berlin mellett, 1889. júl. 3.): n é m e t költő és író. Volt cserzővarga és m u n k á s m o z g a l m i lapok (Sozial-Demokrat, Agitátor, Sozialpolitische Blatter) szerkesztője, ill. kiadója. 1875-ben a G o t h á b a n egyesült m u n k á s p á r t egyik elnöke lett, '1874 — 1877-ben képviselő volt a R e i c h s t a g b a n . 1875 — 1878 k ö z ö t t a l a p í t o t t a ós szerkesztette a HamburgAltonaer Volksblatt és W. Liebknecht t á r s a s á g á b a n a Vorwarts c. l a p o k a t . O I n k á b b gondolati, m i n t indulati elemekből szőtt h a t á s o s verseivel a t á r s a d a l m i viszonyokat a k a r t a megváltoztatni, de elég g y a k r a n sematikusan ós e l v o n t a n alkalmazta a szabadság, egyenlőség f o g a l m á t . O F ő b b művei: Wir ziehen in den Kampf hinaus für Freiheit, Menschenrechte ( ' H a r c b a szállunk a szabadságért, az e m b e r i jogokért', vers, 1866); Liebe, Leben, Kampf ('Szerelem, élet, küzdelem', versek, 1876); Erlebtes ('Élm é n y e k ' elb.-ek, 1879). O M a g y a r u l : 1 vers (Méry K . , Kis virágok messze t á j r ó l , anto., 1889). Bródy Miklós Hasenkamp [háznkamp], Gottfried (Bremen, 1902. márc. 12. — ): n é m e t (NSZK) költő és író. Történelmi és m ű vészettörténeti t a n u l m á n y o k u t á n ú j s á g író, m a j d 1945-től kiadó M ü n s t e r b e n . O Elégikus és h i m n i k u s l í r á j á b a n kissé s á p a d t gondolatisággal tükröződik katolicizmusa. A vallás erkölcsi é r t é k e i t p r ó b á l t a szembeszegezni a kor e m b e r t e lenségével 1942 és 1945 között írt verseiben, amelyeket b a r á t a i k é z i r a t b a n terjesztettek: Carmina in noete ('Versek az éjszakában', 1945). P . Claudel p é l d á j á r a m e g ú j í t o t t a a misztériumjáték műfaját: Münsterisches Dombauspiel ('Színjáték a m ü n s t e r i dómépítésről', 1947); Die Jugend, die wir finden, altért nicht ('Az ifjúság amelyet találunk, n e m öregszik', költ.-ek, 1967). O Vál. kiad.: DasMorgentor ('A reggel k a p u j a ' , h á r o m évtized versei, 1956). Asztalos József Hásim Sáh (1753 — 1823): p a n d z s á b í költő. Szentként tisztelik. Életrajzi a d a t a i v i t a t o t t a k . Elbeszélő költeményeiben részint a parid zsábi népköltészetben közkedvelt r o m a n t i k u s szerelmi tör258

t é n e t e k e t (Szasszú és P u n n ú , H í r és R á n d z s h á , Szohnú és Mahivál), részint hasonló jellegű perzsa irodalmi t é m á k a t (Sírín és F a r h á d , Leilá és Medzsnún) dolgozott fel. K é t s z á z o n felüli rövid lírai verse szerelmi ós filozófiai (szúfí) témájú. Vekerdi József HasiStejnsky z Lobkovic [haszistejnszkí z lobkovic], B o h u s l a v (1461 — 1510): cseh h u m a n i s t a költő, író. Műveltségét B o l o g n á b a n és F e r r a r á b a n szerezte, és az egyházi t u d o m á n y o k doktora lett. B e j á r t a a Szentföldet, Szíriát, A r á b i á t I n d i á t , E g y i p t o m o t , Tuniszt, az a n t i k k u l t ú r a híres helyeit, f ő k é n t Görögő.ban. N a g y s z á m ú verses és prózai m ű v e i t latinul (kevés kivétellel görögül) í r t a . I r o d a l m i m u n k á s s á g á n a k legértékesebb részét elégiái a l k o t j á k . Epigrammáiban, szatíráiban o k t a t ó és erkölcsbíráló t e n d e n c i a nyilvánult m e g . Művei közül kiemelkedik Ad sanctum Venceslaum satira . . . ('Panasz s z e n t Vencelhez . . . ' 1489) c. szatírája, t o v á b b á De misera humana ('Az emberi nyomorról', 1495) és De avaritia ('A fösvénységről', 1499) c. t r a k t á t u s a i . N a g y s ú l y t helyezett versei és prózai írásai nyelvének választékosságára, f o r m á j á n a k klasszikus esiszoltságára. Ez jellemző gazdag (172) levelezésére is, a m e l y e t K . Celtisszél, U . Huttennel, Erasmusszal folytatott. O M a g y a r u l : 1 levél, 2 vers (Arany J . Gáspár E . , K a r d o s T., Világirodalmi Antológia, 2. köt. 1955). Sándor László Hasjmy [hasmi], Ali; A. Hasjmij (írói n é v ) ; M u h a m m a d Ali Hasjim (családi név); (Mukim Montasi, Atjeh, 1914 —): a t j e h származású indonéz költő, író. H a g y o m á n y o s f o r m á j ú vallásos és p a t r i o t i s t a verseivel a h a r m i n c a s évek ós a m e d a n i iszlám irodalmi iskola ismert képviselője. Népszerű ponyvaregények e t is publikált. O F ő b b verseskötetei: Kissah seorang pengembara ('A v á n d o r elbeszélései', 1936); Dewan sadjak ('Vers e k g y ű j t e m é n y e ' , 1940). Ernyey Gyula HaSkOvá [hasková], L e n k a ( P í í b r a m , 1923. f e b r . 2 3 . - ) : cseh írónő. Ü j m u n k a módszerekről és az a z o k a t alkalmazó m u n k á s o k r ó l szóló r i p o r t j a i t t ö b b k ö t e t ben a d t á k ki. Obzalovany ('A vádlott', 1960) c. kisregényével, amelynek hőse egy b ü n t e t ő p e r során ö n m a g á v a l szám o t v e t ő munkásból l e t t villanygyári igazgató, n a g y sikert a r a t o t t . Lelkiism e r e t i kérdéseket t á r g y a l másik kisregényében (Odchod bez fádú, 'Távozás rendjelek nélkül', 1969) is. Zádor András

HASON hasonlat: parabolé ( g ö r ö g ) , similitudo ( l a t i n ) : a klasszikus r e t o r i k a szerint olyan, az érvelés és díszítés szolgálatában álló mondatalakzat (vagy trópus), amely á l t a l á n o s a n ismert jelenségekre való u t a l á s s a l hitelesebbé, kifejezőbbé teszi az írói, költői kijelentést (Quintilianus). O A) A hasonlat válfajai. I. A hasonlat a szóban forgó jelenséget egy ettől lényegében eltérő jelenség segítségével világítja m e g a k e t t ő k ö z ö t t levő, többékevésbé r e j t e t t analógiák alapján. A hasonlónak n y i l v á n í t o t t k é t jelenség különbözősége, különneműsége elengedhetetlen feltétele a költői hasonlatnak.

m o n d á s (hasonlatként) vonatkozik, c) A megoldást elfátyolozó p é l d á z a t az enigmához közeledik. Szophoklész Aiaszáb a n Menalaosz r e j t v é n y s z e r ű h a s o n l a t o k k a l sértegeti T h e u k r o s z t (1142 —1145. sor). O A hasonlatszerű a l a k z a t o k egy m á s i k csoportját a realitás és a költői k é p viszonyának n é m i módosulása jellemzi. A z óind poétika utpreksá n e v ű alakz a t a a földi t á r g y a t egy égi t á r g y k é p m á s á n a k t e k i n t i : „az arcod m á s o d i k H o l d " . O 3. Az a l a k z a t o k n a k egy t o v á b b i c s o p o r t j a a kijelentés érvényének korlát o z á s á v a l közeledik a h a s o n l a t h o z , a) L á t s z a t n a k minősíti az é l m é n y t :

És a csillagözön egyre növekedve és kövéren nap-seregként vad gyönyörben rajzik-izzik a nagy égen. (Heine: Szürke éj a tengeren...; ford. Szabó L.)

Aze hinné az ember, élő tilalomfa... (Arany J.: Toldi, 1. ének, 3. szakasz)

A hasonlító kötőszót helyettesíti a „ s z á m o m r a " , „ n e k e m " a germán és k e l t a kenninghen:

Heine verssorai csak a k k o r t a r t a l m a z n a k költői h a s o n l a t o t , h a a csillagokat a p r ó f é n y p o n t o k n a k t e k i n t j ü k . A csillagász szemszögéből nézve valóban nap-sereggel, azaz h a s o n l a t o t n e m t a r t a l m a z ó helyes kijelentéssel van dolgunk. A hasonlat „ k ü s z ö b é r t é k e " koronként változik. A m a i olvasó pl. aligha tekinti m á r költői k é p n e k Dante egyik tipikus hasonl a t á t , a m e l y (homéroszi m i n t á r a ) az egyéni é l m é n y t általános emberi élményhez m é r i :

Nékem virágos rét, amin most evezel. (Bran

Ha levethetné a víz a bőrét, akárcsak a kígyó, amikor a bőr meglazul, úgy azt mondhatnánk, hogy a vízben fürdőző asszonyok fehér ruhát [értsd: kígyóbőrt] viselnek.

És én megálltam, a gallyat leejtvén, Mint kinek szívét döbbenete gyötri. (A Pokol, 13. ének, 4 4 - 4 5 . sor, ford. Babits 31.)

O I I . A klasszikus retorika (Cicero: De inventione) a h a s o n l a t o k (similitudo) körén belül három mondatalakzatot k ü l ö n b ö z t e t m e g : a példát (paradeigma, e x e m p l u m ) ; az összehasonlítást (parabolé, collatio) és a képet (eikon, imago). A p é l d a nevezetes személyhez v a g y eseményhez fűzi az a k t u á l i s mondanivalót. Az összehasonlítás természetes megfelelésen alapul; ez a szó szűkebb értelmében v e t t h a s o n l a t . A szerzők többsége n e m tesz különbséget az összehasonlítás és a kép k ö z ö t t (Volkmann). O I I I . T á g a b b értelemben v e t t — hiányos v a g y m ó d o s í t o t t — h a s o n l a t n a k tekinthető számos t o v á b b i alakzat, melyek többségére az óind poétika h í v t a fel a f i g y e l m e t . O 1• Egyeseket a kiindulópontul szolgáló realitás h á t t é r b e szorulása v a g y elhallgatása különböztet meg a szó szoros értelmében v e t t hasonl a t o k t ó l . a) A példázat, a parabola elbeszéléssé terebélyesedett hasonlat, b) K ö z m o n d á s a i n k jó része hiányos hasonl a t : „ A d d i g jár a korsó a k ú t r a , míg el n e m t ö r i k " , „Addig verd a vasat, a m í g t ü z e s " . A megoldás a b b a n az aktuális helyzetben keresendő, melyre a köz17*

utazása)

b) Az óind poétika atisádzsoktínak nevezi a z olyan hasonlat félét, melyben a feltételes mód fejezi ki az irrealitást:

259

c) A hasonlítás leplezett f o r m á j a a költői n é v a d á s , mely t ö b b n y i r e a költői kétellyel (—|-addubitáció) párosul. E z t a f o r m á t v á l a s z t j a K a s s z a n d r a , amikor a K l ü t a i m n é s z t r á r a legjobban illő sértő h a s o n l a t o k k ö z ö t t válogat: Minek nevezzem a vakmerő állatot, hogy az őt megillető névvel illessem? kétfejű kígyó, szirtek között lappangó Szkülla. . . (Aiszkhülosz: Agamemnón, 1225 — 1228. sor)

d) Fokozatosan vezet az illúziótól a helyes felismerésig a korrekció g o n d o l a t a l a k z a t á n a k s é m á j a n y o m á n a szláv hősénekek egyik t i p i k u s h a s o n l a t f a j t á j a , m e l y e t —szláv antitézisnek, n e v e z a népr a j z . í g y alakul á t h a s o n l a t t á a valóság a j a p á n haikub&n: A hulló virág Visszaszáll az ágra: Pillangó volt. (Moritake)

O 4. A látszat e l h a t a l m a s o d á s a , a korrekció e l m a r a d á s a jellemzi a h a s o n l a t féle a l a k z a t o k n a k egy h a r m a d i k f a j t á j á t , m e l y nehezen h a t á r o l h a t ó el a trópusoktól. a) A hasonlat m i n t naiv t é v e d é s jelen i k meg az óind smaranában: Azt hívén, hogy a holdat látja, a cakóra madár az arcod felé röpül

b) A szanszkrit költészet egyik legnéps z e r ű b b a l a k z a t á t , a rupakát, hol h a s o n l a t n a k , hol m e t a f o r á n a k t e k i n t i k . V i t a t -

HASON h a t ó a költői k é p e t t a r t a l m a z ó , a képet előrevető értelmező s t á t u s z a is. Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. (Ady: A föl-földobott kő)

d) K ö t ő s z ó m e n t e s (-*•aszindeton) hasonl a t n a k t e k i n t i a modern stilisztika az ,,anyaszült m e z t e l e n " - t í p u s ú szerkezetet (Spitzer). O 5. A h a s o n l a t f a j t á k egy h a r m a d i k c s o p o r t j á b a sorolhatók a látens hasonlatok, a) Ilyen h a s o n l a t k é n t értelmezhetők a n é p d a l o k b a n devizaszerűen e l ő r e f u t ó természeti k é p e k : Tavaszi szél vizet áraszt, Virágom, virágom, Minden madár társat választ, Virágom, virágom.

A paralelizmus önkéntelen gondolattársításon a l a p u l . — Az e m b e r i szerelmet példázza, előlegezi a földeket elárasztó víz, a p á r j á t kereső m a d á r . b) Az óind p o é t i k a egyik a l a k z a t a , az ananvaja rendszeresen asszociáción a k t ü n t e t i fel a h a s o n l a t o t : ,,a Hold a t néztem, s eszembe j u t o t t a T e a r c o d " . O 6. A h a s o n l a t paradoxális f o r m á j a a hasonlítás lehetőségének t a g a d á s a , amelyet egyes óind p o é t i k á k (pl. Bhámaha) upameyopamán&k neveznek. Voltaképpen a hiperbolikus h a s o n l a t h a t á r esete: a h a s o n l a t t á r g y a a m a g a nemében olyan t ö k é l e t e s és egyedülálló, hogy semmihez sem hasonlítható. O B) A hasonlat szerkezeti sajátságai. I . Logikai szerkezetük s z e m p o n t j á b ó l kétféle hasonlatot k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g : globális (1) és részleges hasonlatot (2). O 1) A globális h a s o n l a t egy személyt, t á r g y a t , jelenséget egészében v é v e nyilvánít egy m á s i k h o z hasonlónak. A globális h a s o n l a t o k szélső esetének tekinthetjük a „hangulatképeket" (Gesinnungsbilder), m e l y e k alig n y ú j t a n a k fogódzót az egyszerű (reális) kijelentés ós a képes p á r h u z a m egyes elemeinek egyeztetéséhez, h o l o t t a k é t kijelentés egészében, h a n g u l a t á b a n tökéletesen megfelel egymásnak (Frankéi).

t ú l n ő a megvont h a t á r o n , a meg n e m nev e z e t t analógiák teszik éppen kifejezővé. Az epikus közhelyben, a köznyelvben a részleges hasonlat k ö n n y e n a m i n ő s í t e t t ige v a g y főnév p u s z t a fokozásává csökk e n h e t (,,erős, m i n t á z oroszlán", ,,gyors, m i n t a szól"). O I I - A hasonlat, a k á r a h a s o n l í t ó m o n d a t , kifejezhet egyenlőséget („olyan mint", „úgy mint"), arán y o s s á g o t vagy különbséget. Homérosz p é l d á s a n tagolt h a s o n l a t a i nemegyszer a r á n y p á r k é n t h a t n a k : a kocsiverseny f o l y a m á n Menelaosz kocsija olyan közel száll Antilokhosz kocsijához, „ m i n t amilyen t á v o l van a ló a szekér k e r e k é t ő l " (Iliász, 23. ének). O III- 1- A hasonlóságot t a g a d ó kijelentésben is hasonlat rejt e z h e t . Shakespeare szonettjeiben önálló a l a k z a t n a k érezzük az ismételten előforduló negatív hasonlatot: s higyjétek el, ha emberfia szép, hát ő az, noha úgy mégsem ragyog, ahogy arany gyertyáival az ég. (21. szonett; ford. Szabó L.)

Gyakran úgy tűnsz elém, mint a szép messziség, Ha ködös évszakok napfényén gyúl az ég, (Baudelaire: Borús ég; ford. Tóth Á.)

O 2J A részleges hasonlat érvénye eleve a két e g y b e v e t e t t jelenség közös sajátságaira korlátozódik, s világosan m e g v o n j a a k é t fogalomkör közös metszetét: Mózes ahogy hentergett a gyékény kosárban, csodamód úgy szendergett Isten a leányban. (Francia Mária-himnusz; ford. Babits M.)

A költői m ű b e n a hasonlat

többnyire 260

O 2. a) A kérdő f o r m a , a f e l t é t e l e s m ó d a r r a szolgál, h o g y az egyszerű k i j e l e n t é s érvényét kétségessé téve, a kij e l e n t é s t a kételyen á t a hasonlathoz közelítse, b) A felszólító mód ellentétes i r á n y b a n h a t . A h a s o n l a t o t látszólag a valóság szintjére emeli: Türtaiosz azt k í v á n j a , hogy „ a h a r c o s szívének a H a l á l s z a v a olyan k e d v e s legyen, m i n t s u g a r a i a n a p n a k " (8. töredék), c) É l é n kebbé, hitelesebbé teszi a hasonlatot a d r a m a t i z á l ó —aposztrophé. A hagyom á n y o s hasonlat ( „ ú g y kesereg, m i n t sirály a p á r j a u t á n " ) h e l y e t t a kar a p á r j a u t á n kesergő sirályt szólítja meg Euripidésznél (Iphigeneia a tauroszok között). O IV. A szó szorosabb értelmében v e t t (explicit) h a s o n l a t o t a hasonlítás t é n y é t egyértelműen kifejezésre j u t t a t ó nyelvi kifejezés különbözteti m e g a többi hasonlatfélétől. O 1G y a k r a n teljes m o n d a t jelzi előre, h o g y a m i t h a l l a n i fogunk, h a s o n l a t , p é l d á z a t . „ H a d d m o n d j a k n e k e d egy m a s a l t " (példát) — hangzik a h a g y o m á n y o s m o n d a t az agadá ban. O 2. A státuszjelzés f u n k c i ó j á t e l l á t h a t j a a h a s o n l a t o t t a r t a l m a z ó m o n d a t igei vagy névszói á l l í t m á n y a is: A te fogaid hasonlók a megnyírt juhok nyájához (Biblia, Énekek éneke, 4. rész: ford. Károli G.)

O 3. A hasonlatosságra utaló á l l í t m á n y b e o l v a d h a t jelzői vagy határozói szószerkezetekbe, m i n t az a l a n y vagy állítm á n y minősítője. A h é b e r Biblia gyakr a n a ,,&'mare" ( ' m i n t m á s a , képe gyan á n t ' ) szóval hasonlít, melyet Károli

HASON f u t á s á b a n (1. ének: 20,5%), m i n t lírai költeményeiben (5,0%). A hasonlat előrevetése feszültséget k e l t : az olvasó t u d j a , h o g y képes beszéddel v a n dolga, de n e m t u d j a , m i t ábrázol a kép. A feszültséget fokozza a hasonlító kötőszó h á t r a v e t é s e , m e l y e g y a r á n t jellemző a szanszkrit epikára és a görög d r á m á r a : az olvasó a m o n d a t végéig a z t sem t u d h a t j a , hogy a valóságban jár-e, v a g y a költői fikció világában. A f ő m ö n d a t késleltetésének s a j á t o s m o n d a n i valója is lehet. Az , , é n " - t m a g á b a záró t á r g y i m o n d a t óvatos l e m a r a d á s a m a g a is elárulja a s z a v a k b a n is kifejezésre j u t ó félelmet Dante t e r c i n á i b a n :

G. birtokos jelzői szerkezettel („hasonlatossága") fordít (Ezékiel, 1. rész). O 4. Szemantikai s ú l y á n a k csökkenésével a h a t á r o z ó n é v u t ó v á , képzővé, viszonyszóvá a l a k u l á t : míg ajzott húrként pendül a Tejút? (Weöres S.: Dalok Na Conxy Pan-ból)

O 5. A hasonlósági viszony h a g y o m á n y o s hordozóinak, a hasonlító k ö t ő szavak szerepe az egyenlőség, a r á n y o s ság, különbözés jelölésére korlátozódik. (Puskin:

nem kél az orosz s nem csatázik, mint egyetlen acél-vitéz ? Oroszország rágalmazóihoz; ford. Szabó L.)

A szanszkrit különbséget tesz o b j e k t í v hasonlóság és s z u b j e k t í v párhuzam között. Az európai n y e l v e k b e n a feltételességet, a kijelentés f i k t í v jellegét a mintha kötőszó jelzi, a m e l y egyfelől a megfelelésre (mint), másfelől a feltételes jellegre (ha) u t a l . O 6. A kötőszó bizonyos esetekben elmaradhat, anélkül hogy a m o n d a t elveszítené hasonlító jellegét. A kötőszómentes, p a r a t a k t i k u s ( — p a r a t a x i s ) szerkesztésm ó d gyakori a görög l í r á b a n , Theognisz, Arkhilokhosz, Bakkhülidész költeményeiben. E g y i k jellemzője a görög d r á m a h a s o n l a t a i n a k . O 7. A d r á m a i m ű f a j lehetővé teszi, hogy a hasonlító m o n d a t o t gesztus helyettesítse:

Mint láttam rég várából Capronának az ellenség közt hitre kivonulva félni csapatját néhány katonának: Úgy féltem én. . . (A Pokol, 21. ének, 9 4 - 9 7 )

O 2. a) A homéroszi hasonlatok túln y o m ó többsége t a g o l t : a h á n y elemből a reális kijelentés áll, a h a s o n l a t is rendszerint annyiból épül fel. H e k t o r ú g y űzi a t r ó j a i k a t o n á k a t az ellenség u t á n , a h o g y a vadász kergeti k u t y á i t a vad n y o m á b a n (Iliász, 11. ének, 292 — 295. sor), b) A h a s o n l a t b a n módosulva t é r h e t n e k vissza a reális kijelentés elemei, s így (zenei szempontból, a szöveg „belső f o r m á j á t " t e k i n t v e ; —forma) az ismétlés leplezett f o r m á j á v a l , variációval van dolgunk. A p á r h u z a m o s hasonlat zenei h a t á s a a keresztrím, a tükörképszerű hasonlaté az ölelkező rím, s az epanodosz h a t á s á r a emlékeztet. A p á r h u z a m o s eloszlás á l t a l á b a n g y a k o r i b b n a k látszik.

Ütött, torkon ragadtam a körülmetélt kutyát s leszúrtam — így, (Leszúrja magát.) (Shakespeare: Othello, 5. felv.; ford. Kardos L.)

O V. 1. A hasonlat k é t részének, az egyszerű és a képes kijelentésnek a sorr e n d j e m á r Quintilianust is foglalkoztatta:

Mint a forrás, ha bő vizét kiontja a s pezsegve bugyborog szét tiszta árja: b örömem is belőlem így rontva a' dől és dagad, szétárad a világra. b' (F. di Rustico: Dal az örömről, ford. Képes G.)

„minden hasonlatban (parabole) a hasonlat (similitudo) vagy elöl áll, s ezt követi a hasonlat tárgya (res), vagy ellenkezőleg, elöl áll a hasonlat tárgya, és ezt követi a hasonlat".

H a r m a d i k lehetőség is v a n a z o n b a n : a h a s o n l a t t á r g y a és a h a s o n l a t o t t a r t a l m a z ó kifejezések e g y b e f o n ó d h a t n a k . A hasonlat g y a k r a n beékelődik a „ t á r g y i m o n d a t b a , ->-hiperbatont a l k o t . . . .karjai, válla, Mint a Mátratető és bércei, izmos erősek. (Vörösmarty: Zalán futása, 1. ének)

A h a s o n l a t szórendje k o r o n k é n t , m ű f a j o n k é n t változik. A 19. és 20. sz. lírájában lényegesen g y a k o r i b b a h á t r a v e t e t t h a s o n l a t . Az ókori, az e p i k u s m ű f a j b a n viszonylag g y a k r a b b a n i n d í t j a el h a sonlat a m o n d a t o t . Az Iliászban (1 — 3., 20 — 24. ének) a h a s o n l a t o k 37,5%-a, az Odüsszeiában (1 —10. ének) a hasonlatok 35,2%-a megelőzi az elbeszélést. A h a s o n l a t előrevetése g y a k o r i b b Vörösmarty archaizáló e p o s z á b a n , a Zalán

A tagolt h a s o n l a t r i t k á b b a m o d e r n költészetben, s így a n n á l f e l t ű n ő b b gyakori jelentkezése Baudelaire, Tóth A., József A. l í r á j á b a n . A klasszikus p á r h u z a m o s s á g g a l ellentétben a z o n b a n a h a s o n l a t b a n t ö b b nyire m e g f o r d u l az elemek s o r r e n d j e : . . .a bú tükrére hajlik lelkem, d' c' b' a' Mint csonka tönk ferdül az éji tóra... a b c d (Tóth Á.: Déli derű)

O VI. A h a s o n l a t o k hossza (a kötőszótól s m á s formaszótól eltekintve) egy szó és számos szakasz k ö z ö t t váltakozik. A nagylélegzetű d a n t e i h a s o n l a t o k t ö b b sége h á r o m t e r c i n á t t ö l t meg. E g y e t l e n szélesen ívelő h a s o n l a t a l k o t j a Shakespeare 118. s z o n e t t j é t . Ady : a Vér és A r a n y h a s o n l a t a i n a k átlagos t e r j e d e l m e 3,5 szó, a H a l o t t a k élén hasonlataié 3,6 szó, szem-

261

HASON b e n V. Hugó 6,1 szavas á t l a g á v a l (a Feuilles d ' a u t o m n e alapján), Baudelaire 5,8 szavas t e r j e d e l m ű h a s o n l a t t í p u s á val (a R o m l á s virágai a l a p j á n ) , Tóth Á. 4,8 szavas á t l a g o s h a s o n l a t t e r j e d e l m é vel (Versek 1 9 0 7 - 1 9 1 5 ) . A h a s o n l a t o k terjedelme k o r o n k é n t is változó, és f ü g g a v á l a s z t o t t m ű f a j t ó l . Az eposzbeli hasonlatok á l t a l á b a n hosszabbak, m i n t a lírai költeményekéi, a v í g j á t é k o k b a n rövidebbek, m i n t a t r a g é d i á k b a n . Az archaikus eposz hasonlatai lényegesen rövidebbek, m i n t a klasszikus eposzé. A hasonlat feszültségkeltő szerepét bizon y í t j a , h o g y az előrevetett h a s o n l a t lényegesen hosszabb, m i n t a t á r g y i m o n d a t o t követőké. (Az Iliászban az előrevetett hasonlatok á t l a g o s hossza 20 szó, a h á t r a v e t e t t e k é 7 szó.) O VII. A h a s o n l a t hosszánál nehezebben h a t á r o z h a t ó m e g k o m p l e x i t á s á n a k mértéke. A h a s o n l a t kétféleképpen b o n y o l ó d h a t : az időtengely, Saussure terminológiája szerint a s z i n t a g m a t i k u s tengely m e n t é n (1), és mélységben, a h a s o n l a t o n belül, az ún. p a r a d i g m a t i k u s t e n g e l y m e n t é n (2). O 1• Az időben e g y m á s t követő, e g y m á s s a l összefüggő h a s o n l a t o k a l a k z a t o t a l k o t n a k , a) A h a s o n l a t o k halmozása, a m á g i k u s f o r m u l a varázse r e j é t fokozza az Avesztáhan, a nagy indulatot tükrözi Enkidu szidalmaiban (Gilgames), a t ú l á r a d ó szerelmet József A. Ó d á j á b a n , a változékonyságot, m u l a n dóságot képezi le Herrick E l m ú l á s c. k ö l t e m é n y é b e n , b) Az óind apahnuti k é t e g y m á s t t ü k r ö z ő alakzatból áll: ,,A Te arcod olyan, m i n t a Hold, s a H o l d olyan, m i n t a Te a r c o d . " c) K ö z n a p i beszélgetések során, h o s s z a b b közbeékelés u t á n , a félbeszakított mondatot gyakran megismételjük. E z a reddició a l a k z a t á n a k megfelelő szerkezet gyakori a homéroszi eposzokban. (Iliász, 3. ének 23 — 28. sor, 22. ének, 26 — 32. sor), d) Az eddig felsorolt k o n j u n k t í v (,,és"-sel kapcsolt) has o n l a t - k o m p l e x u m o k t ó l elütő, s lényegesen r i t k á b b a vagylagos, d i s z j u n k t í v ( — diszjunkció) hasonlatsorozat, viszonylag gyakori az a r c h a i k u s eposzban, így a R é g i b b Eddában, mely szerint S i g u r t h ú g y k e r e k e d i k G j u k i fölé, m i n t póréh a g y m a a f ű fölé, v a g y a s z a r v a s m á s állatok fölé, v a g y a vöröslő a r a n y a szürke ezüst fölé (2. Gudrun-vers, 2. strófa). O 2. L e p l e z e t t e b b a hasonlatok pluralitása, h a n e m e g y m á s t követik, h a n e m mélységben e g y m á s r a rétegződnek, a) Bhámaha az atisayoktib., hiperbolikus h a s o n l a t o k között szerepelteti az o l y a n o k a t , amelyekben felcserélődött a t á r g y és a k é p ; a valóság l é p e t t a hasonlat és a h a s o n l a t a valóság helyére. A hasonlat t e h á t , belső

f o r m á j á t t e k i n t v e , chiazmust képez. ,,A t ű z k i m s u k a virágként ( k i m s u k a virág ürügyén) jelent meg, egyszerre t ö b b oldalról felkúszott a f á r a , s f e n t r ő l körült e k i n t v e nézte, h o g y az erdőnek h á n y a d része áll m á r l á n g o k b a n " . A v á r a t l a n helycsere szokatlan plaszticitást kölcsönöz a valóság s z i n t j é r e emelt h a s o n l a t n a k , és álomszerűvé teszi a h a s o n l a t t á g y ö n g í t e t t valóságot, b) A részleges h a s o n l a t o k b a n az egyszerű kijelentés á l l í t m á n y a olykor e g y ú t t a l a hasonlító m o n d a t é is (-+•zeugma). E z a rövidítési eljárás k é t e g y m á s t kizáró u n i v e r z u m o t kapcsol össze, a tárgyilagos elbeszélésbe így beolvad a hasonlat fantáziavilága. A hasonlatsejtető, devizaszerű előlegezés az ilyen típusú h a s o n l a t o k n a k egyik lényeges esztétikai funkciója: s a mélyben meglapult a táj, mint szűkölő vadállat. (Babits: Délszaki szél)

A „ t á r g y i l a g o s " m o n d a t a m o d e r n líráb a n g y a k r a n messzebb esik a realitástól, m i n t a hasonlat: A Citét, a pikkely-tetős szörnyeteget úgy függönyzi a csönd, akár egy puha szemhéj. (A. Sarnain: Párizs nyugodni tért; ford. Illyés Gy.)

A város m á r pikkelyes szörnnyé alakult á t , mielőtt a h a s o n l a t p u h a szemhéj t varázsolt volna csöndből a szemére, c) Metaforát, kifejtetlen h a s o n l a t o t tart a l m a z h a t m a g a a hasonlító m o n d a t is. Kértél, szeresselek, mint a lombot a lomb. Kértél, szeresselek, mint a füvet a fű. (W. B. Yeats: A kertben; ford. Kosztolányi D.)

Az erdők m á r Homérosznál egymásnak r o n t ó hadseregeket á b r á z o l n a k , s a f á k ú g y harcolnak egymással, a k á r a mesékben (Iliász, 16. ének), d) A m e t a f o r a kifejtésével rétegzett, másod- és h a r m a d f o k ú hasonlatok állnak elő. Dante az e l k á r h o z o t t g y o m r á r a szökő, kígyót az ú t o n á t f u t ó gyíkhoz, a g y í k o t pedig az égen cikázó villámhoz h a s o n l í t j a (A Pokol, 25. ének, 79 — 83. sor), e) Az egymásból kinövő hasonlatok a reddició alakzatához igazodva v i s s z a k a n y a r o d h a t n a k a kiindulóponthoz. Gyurka, mint egy isten, ki gyermekhez hasonló. (V. Hugó: Georges et Jeanne)

A h a s o n l a t ezáltal ö n m a g a h a s o n l a t á v á válik. A reddíciót a chiazmussal kombin á l j a Apollinaire klasszikus h a s o n l a t a , m e l y az Alcools (Szeszek) c. k ö t e t é n e k esszenciáját sűríti k é t sorba:

262

Et tu bois cet alcool brülant comme ta vie Ta vie que tu bois comme une eau-de-vie [Iszod az italod, mely éget, mint az élet S az életet iszod, mely élő szeszként éget]

HASON O G) Tartalmi sajátságok. A hasonlat o k t a r t a l m a , esztétikai szerepe évszázadok óta a k u t a t á s előterében áll. A hasonlat jellege f ü g g hírértéké tői, az e g y b e v e t e t t jelenségek közötti szemant i k a i távolságtól és az egybevetés ú j szerűségétől (I), másfelől a h a s o n l a t i r á n y á t ó l (II)- O !• A klasszikus r e t o r i k a részletesen foglalkozik az egyszerű kijelentés, a „ t á r g y " (res) és a h a s o n l a t (similitudo) k ö z ö t t i szemantikai távolsággal. Az ókori szerzők az a r a n y k ö z é p u t a t javasolják, ó v n a k a szemant i k a i távolság t ú l z o t t növelésétől, az e x c e n t r i k u s h a s o n l a t o k t ó l . E z t az a r a n y s z a b á l y t az európai r e t o r i k á k a 19. sz.-ig gépiesen ismétlik (pl. Scaliger, 1634; Schottel, 1663). Az óind poétikák ezzel szemben a b b a n l á t j á k a h a s o n l a t n a k , m i n t minden a l a k z a t n a k a f u n k c i ó j á t h o g y a költői kifejezést váratlan fordulat, bonyodalom segítségével el kell távolítania a köznapitól. Jelenleg n e m rendelkezünk a s z e m a n t i k a i távolság megh a t á r o z á s á r a a l k a l m a s mércével. Elképzelhető a z o n b a n , h o g y s t r u k t u r á l i s szemantikai elemzések segítségével, m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jegyekre felbontott szójelentésekből k i i n d u l v a , lehetségessé válik a „ t á r g y i " m o n d a t és a hasonlító m o n d a t jelentése k ö z ö t t i eltérés számszerű m e g h a t á r o z á s a . O 2. A h a s o n l a t h í r é r t é k é t radikálisan csökkenti a gyakori ismétlődés, az irodalmi, kulturális v a g y nyelvi h a g y o m á n y , mely szoros szálakkal fűz a t á r g y h o z egy-egy meghatározott hasonlatot. Mint a hó a nap hevétől, Ügy az ő tűzszerelmétől Mind elolvadva valánk. 0Csokonai: Versengő érzékenységek)

K é t e z e r évvel k o r á b b a n Szophoklész is az olvadással h o z t a kapcsolatba a szerelm e t (Trakhiszi n ő k , 463. és 662. sor). A n ő és a virág megfelelése a szerelmi líra első s z á m ú közhelye (virágének). E g y e s stílusirányzatok t u d a t o s a n törekednek a köznyelvi h a s o n l a t o k t ó l való eltávolodásr a . A hasonlatok egyszerisége ( h a p a x legomenon) általános érvényű szabállyá v á l t a szimbolizmus ó t a . A m e g h ö k k e n t ő h a s o n l a t o k a barokk költészettel t ű n n e k fel. N e m kevésbé t u d a t o s a n alkalmazza Goethe, Heine, Petőfi az egyszerű, közn a p i hasonlatot a m i n d e n n a p i élet légkörének felidézésére evokáció). O I I A hasonlat szemantikai tendenciái. A h a s o n l a t o k végtelennek t ű n ő sokféleségében világosan kirajzolódnak bizon y o s általános t e n d e n c i á k , melyek mind e n k u l t ú r a és m i n d e n kor irodalmáb a n fellelhetők, h a n e m is érvényesülnek azonos intenzitással. Q 1. A. t á r g y i

m o n d a t o t a h a s o n l a t t a l egybevetve a z t látjuk, hogy a hasonlat a fejlettebbtől a kevésbé f e j l e t t felé törekszik az esetek többségében (1. táblázat). A h a s o n l a t az esetek 44,5%-ában emberi (materiális, közvetlenül érzékelhető) a d o t t s á gokból indul ki. Az emberi, társadalmi, eszmei viszonyok a h a s o n l a t b a n természeti v a g y mesterséges t á r g y a k k á , jelenségekké, növényekké, állatokká alak u l n a k á t az esetek 53,32%-ában. a) Az á l l a t h a s o n l a t o k spektrálanalízisként t u l a j d o n s á g a i r a b o n t j á k az e m b e r t , az emberi tevékenységet. A harci m é n nemességét (Szophoklész: E l e k t r a , 25 és következő sorok), a bika, az oroszlán férfias e r e j é t (Gilgames, 1. tábla, Iliász 20. ének, 164—175. sor, Roland-ének, 118. szakasz), a g a l a m b félénkségét (Iliász 21. ének, 493 — 494) védtelenségét (Aiszkhülosz: Oltalomkeresők, 1., 223. és következő sorok) tükrözi. A f a r k a s b a n hol s a j á t harciasságát fedezi fel (Igorének), hol az ellenség v a d s á g á t (Iliász, 16. ének, 156. és következő sorok), hol az u r a l k o d ó k kegyetlenségét (V. Hugó, Nox), hol a p é n z v á l t ó k rabló-természetét (Jean de Meung: A K é p m u t a t á s allegór i á j a a R ó z s a Regényében). J á k o b állath a s o n l a t o k k a l jellemzi áldása során f i a i t (Mózes 1. k ö n y v e , 49, 1 — 27). b) A görög költészet a természeten, a növényvilágon á t l á t j a és l á t t a t j a az emberi élet szakaszait, a testi-lelki fejlődést. A magvetés, nemzés, m e g t e r m é k e n y í t é s és csírázás, a m a g és m a g z a t képzete olyan szorosan egybeforr (Szophoklész: Philoktetész 364. 582., Aiasz 1393. sor, hogy a p á r h u z a m o s jelenségekre u t a l ó szavak is egybeesnek (virágzás, virágkor). A h a s o n l a t o k b a n a nők á l t a l á b a n virággá, a f é r f i a k f á v á v á l t o z n a k á t (Iliász, 5. ének, 560. sor, Gryphius: Georgiái K a t a l i n , 1. felv. 875 — 876. sor), c) A komplex e m b e r i t u l a j d o n s á g o k lebontásában egy lépéssel t o v á b b m e n n e k azok a hasonlatok, melyek élettelen természeti t á r g y a k k a l v a g y jelenségekkel hozzák az e m b e r t összefüggésbe. F e l t ű n ő a h a s o n l a t o k „ h e l i o t r o p i á j a " : a nap, az égbolt, a hold, a csillagok vonzzák elsősorban a hasonlító m o n d a t o k a t . A n a p az uralkodói fenséget testesíti meg (Gilgames 6. t á b l a ; Mallarmé: Győztesen m e g f u t ) , a telihold a női a r c szépségét eszményíti az ó-ind ós az e u r ó p a i költészetben. A h a r c o s t legfélelmetesebb a s p e k t u s á b a n megjelenítő villám (Gilgames, 1. tábla, Ihász, 16. ének, 409 — 420) vonzó f é n y j á t é k k á szelídül („Villámként lövellt r á m s z e m e " , Ronsard: Szonettek Helénához, 1. k ö n y v , 16). A tenger, a folyó, a p a t a k , a forrás c s a k n e m olyan nagy szerepet j á t 263

X

>

H

14 0,61

jel

3 0,13

11 0,48 16 0,70

&

tárgy

33 1,43

11 0,48

28 1,22

—

1 I

jel

1 0,04

6 0,26

—

3 0,13

36 0,70 2 0,09

6 0,26

Állat

17 0,74

5 0,22

Ember

59 1,26 3 0,13

30 1,30 4 0,17

Társadalmi

1 0,04

7 0,30

23 1,00 21 0,91 4 0,17 2 0,09

1 0,04 2 0,09 3 0,13

Eszmei

7 0,30

8 0,35

Összesen

111 (4,81)

110 (5,19)

a Növény

Mitől.

1 0,04 —

1 0,04

3 0,13

10 0,43

4 0,17

2 0,09

7 0,30

59 2,56 18 0,78 44 1,91

120 (5,21)

18 (0,77)

62 (2,70)

62 (2,70)

1024 (42,52)

71 (3,09)

63 (2,73)

HASON szik t á r s a d a l m i jelenségek, lelki folyamatok érzéki megjelenítésében, m i n t az ember életében. A mozdulatlanság, keménység, lelki szilárdság az ásványvilág segítségével ölt testet. A fizikai és erkölcsi é r t é k e k e t nemes fémekben, drágakövekben méri a hasonlat. Máriát gyönggyel, kristállyal, berillel hozza kapcsolatba a középkori latin, n é m e t vagy francia vallásos költészet (Salzer), akárcsak az i m á d o t t n ő t a szerelmi líra (Ghrétien de Troyes: E r e c et E n i d e 1637 — 8). d) Az ember jellemzését fokozódó mértékben egészítik ki, differenciálják a mindennapi tevékenységével, kultúréletével kapcsolatos mesterséges t á r g y a k . Az emberi test funkcióit mesterséges t á r g y a k segítségével modellezi a hasonlat. A has, a gyomor k á l y h a k é n t szerepel az óind irodalomban (Kálidásza Málakivá-agnimitra 2. felv, 13). e) A n é m e t b a r o k k költészetben a t e s t a lélek h á z a v a g y börtöne, a csontok, izmok képezik a f a l a t (Gryphius). e) A szerelem h ú r k é n t zendíti meg egyszerre a f é r f i t és a n ő t (Rilke: Szerelmi dal). / ) A hasonlítás azonban akkor is b e f u t h a t j a a h a s o n l a t t á váláshoz elengedhetetlen szemantikai távolságot, h a az e m b e r i szférán belül m a r a d . A képletes szerepcserék során megváltozh a t a szereplő életkora. I l y e n hasonlat fejezi ki, h o g y a szereplő n e m viselkedik életkorának megfelelően. A gyermekség az Iliászban a harcoshoz n e m méltó gyengeséget jelenti. (2. ének, 289. sor). Akárcsak a n ő h ö z való hasonlítás (Iliász, 20. ének, 251—255. sor, Aiszkhülosz: A leláncolt P r o m é t h e u s z , 1000—1005. sor). Az idők f o l y a m á n egyre gyakoribbá v á l n a k az eltérő foglalkozással, t á r s a d a l m i státusszal t ö r t é n ő jellemzések. A hódolatteljes h a s o n l a t tárg y a feljebb k e r ü l a ranglétrán. A lefelé transzponáló h a s o n l a t rablólovaggá vált o z t a t j a a császárt (V. Hugó: Nox). Az udvari költészet szerelmi fikciója szerint az udvarló h ű b é r e s vagy szolga. Í/) A hódolatteljes, t ú l z ó (—hiperbola) „emberközi" h a s o n l a t h a t á r e s e t e az e m b e r t istenséghez mérő, amely egyike az epikus közhelyeknek, h) A közösséget érzékelh e t ő egységbe o l v a s z t j á k azok a (ritka) hasonlatok, m e l y e k b e n egyetlen ember lép egy t á r s a d a l m i csoport, a n e m z e t vagy az emberiség helyébe. Shakespeare 9. szon e t t j é b e n özvegyként gyászol a világ; az emberiséghez szólva írja József A.: Láttalak sírni a folyók fagyán, mint gyermeket, kit a jég tüze sértett; (Emberiség)

i) Költői a b s z t r a k c i ó n a k t e k i n t h e t j ü k komplex t á r s a d a l m i jelenségnek elemibb természeti jelenséggé való á t a l a k í t á s á t is. 265

A h ó v i h a r (Pindarosz) vagy a v i h a r o s tenger (Szolón, I I . töredék) a politikai viszonyok nyugtalanságának, „háborgásán a k " d i n a m i k u s szerkezetét á b r á z o l j a . O 2. Az elemző, lebontó h a s o n l a t o k a t ellenpontszerűen keresztezik az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé t ö r e k v ő szintetizáló képek. Céljuk a z o n b a n n e m a bonyolítás, h a n e m a megelevenítós. Az ég sebzett oroszlánként ordít (Gilgames, 5. tábla), a b á r k a f ü r g e zergeként kúszik (Heine: K i t t y ) . A megelevenítós f o k o z o t t f o r m á j a a megszemélyesítés, e m b e r r é emelés. A szemet csillaghoz, az a r c o t holdhoz hasonlító képek inverze is hag y o m á n y o s s á v á l t (pl. Shelley: Mint a haló hölgy). A 18. sz.-tól fogva egyre s ű r ű b b e n öltenek emberi f o r m á t a mesterséges t á r g y a k . Viszonylag szerény csoportot képezn e k azok a hasonlatok, melyekben az egyén i biológiai v a g y családi m o z z a n a t o t t á r s a d a l m i jelenséggel érzékelteti a költő. A sikeresen induló, de félbeszakadt udv a r l á s t Theognisz olyan v á r o s t r o m h o z h a s o n l í t j a , m e l y n e k folyamán a f a l a t u g y a n m e g m á s z t a a harcos, de a v á r o s t n e m h ó d í t o t t a m e g (229. sor). A középkori verses regényekben, a reneszánsz költészetében a b a r o k k és a r o k o k ó i r o d a l o m b a n az udvarlás és a v á r o s t r o m kapcsolata konvencióvá v á l t . O 3. A h a s o n l a t n a k , akár a t ö b b i költői k é p n e k (—trópus, metafora) egyik alapf u n k c i ó j a az érzékszerveink s z á m á r a közvetlenül n e m a d o t t jelenségek, gondolati t á r g y a k megragadása. A kedélyá l l a p o t o t testi n e d v e k mennyiségére viszszavezető görög—római h u m o r e l m é l e t e t megelőzve, a testi — lelki erő m e g f o g y a t k o z á s á t k i s z á r a d á s k é n t értelmezi a Biblia: „ M e g s z á r a d o t t m i n t cserép az éne r ő m " (Zsoltárok könyve, 22, 16). Az érzelmek közül a szerelmi érzés u t á n t a l á n a szomorúság v á l t o t t a ki a legt ö b b hasonlatot. Kedvelt megjelenési f o r m á i : az időjárás, a természet, a növényvilág. A „ m é l a k e d v " síró égi felleg (Keats: A Melankóliához), t ű n ő szél (Vörösmarty: rA lanthoz), nyirkos, s ű r ű g o m b a (Tóth A.: É j f é l i litánia). Az érzelmi m a g a t a r t á s n á l is m e g f o g h a t a t l a n a b b gondolati t e v é k e n y s é g e t sűrű h a s o n l a t - h á lózat f o n j a be: a gondolkodó e m b e r olyan, m i n t az a g y a g n a k f o r m á t kölcsönző fazekas (Visákhadatta: Mudraráksasza 5. felv, 5. jel.), a célját el n e m tévesztő íjász (Aiszkhülosz: Agamemnón 629 — 630. sor). Ú g y f o r g a t j a a g o n d o l a t o t elméjében „ a h o g y a n lobogó t ű z l á n g j á n f o r g a t egy e m b e r Vérrel meg zsírral teli b e n d ő t " (Odüsszeia, 20. ének 25 — 29. sor). T ü k r ö z é s k é n t értelmezi a szerető megé r t é s t Dante (A Pokol, 23. ének, 25 —

HASON 29. sor.) O A t e c h n i k a ú j v í v m á n y a i is bekerülnek a hasonlatkészletbe. A r ö n t gen pl. a felszín a l a t t lényeget m e g r a g a d ó fogalmi gondolkodás érzékeltetésére alkalmas. Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén, hadd lássunk át magunkon itt ez estén. (József A.: Thomas Mann üdvözlete)

O 4. Az érzékelhetetlent megjelenítő költői képek e l l e n t é t p á r j á t képezik az érzékelhetőt eszmeiesítő hasonlatok. Tap i n t h a t ó , l á t h a t ó v a g y hallható t á r g y a t , o b j e k t í v jelenséget lelkifolyamatként értelmezhet a h a s o n l a t . S megint sötét kikötődben vagyok, s lombtengered zúg, mint hatalmas álom — (C. F. Meyer: Beszélj most tel; ford. Szabó L.)

A h a s o n l a t v i s z o n y n a k ez a s a j á t o s irányv á l t á s a m o d e r n jelenség. N é h á n y esetben a z o n b a n az időben messze visszan y ú l ó költői h a g y o m á n y o n alapul. Az óind, a görög, a szláv, a m a g y a r epikus irodalomban pl. a harci mén, a h a j ó , az e m b e r ,,mint a gondolat, oly g y o r s " (Odüsszeia, 7. ének). Az eszmei felé törő hasonlat csak l á t s z a t szerint ellentéte az eszmeit érzékeltetőnek. Valójában m i n d e n eszmei hasonlat feltételezi és virtuálisan t a r t a l m a z z a a megfelelő érzéki hasonlat o t . A szokott viszony megfordítása, az elemek felcserélése g o n d o l a t a l a k z a t a „logikai a l a k z a t " az óind p o é t i k a terminológiája szerint. Az ellentétes i r á n y ú hasonlat kifejező, m e r t csak legalább két h a s o n l a t r a b o n t v a értelmezhető: ökrei a barázdát lomhán vonták, Mint egykedvű éyek az arcredőt.. . (Tóth Á.: Séta az alkonyatban)

Az „ a r c r e d ő t v o n á s " m e t a f o r á j a eleve t a r t a l m a z z a a z t a hasonlatot, melyre jelenleg m i n t h a s o n l a t r a utal. A vers t e h á t egyfelől b a r á z d á h o z h a s o n l í t j a a ráncot, ekét kölcsönöz a megszemélyesít e t t időnek, másfelől archoz h a s o n l í t j a a szántóföldet. H a r m a d i k üzenetnek t e k i n t h e t j ü k m a g á t az inverziót, minda z t t e h á t , a m i a megfordítás, az eszmeiesítés h á t t e r é b e n áll. O 5. Az, amihez hasonlítunk, általában ismertebbnek tételezhető fel, m i n t m a g a a t á r g y a l t , értelmezett jelenség. A klasszikus retorika általános é r v é n y ű szabálynak tekinti ezt a t e n d e n c i á t . Quintilianus szer i n t a h a s o n l a t „világosabb kell hogy legyen, m i n t a m i t megvilágít". Az ism e r t e b b felé vezető hasonlat t ö b b n y i r e a fejlettebbtől, b o n y o l u l t a b b t ó l az elem i b b jelenségek felé visz. A századeleji P á r i z s fényei p á s z t o r t ű z k é n t égnek Babits k ö l t e m é n y é b e n (Párizs). A t a n y a épületeivel, j á r m ű v e i v e l v a j t ö m b b é a l a k u l t á t az u n a n i m i s t a író szemléletében (J.

Romáin: A cimborák, 119). O 6. A költő a z o n b a n hasonlíthat ismertebbet kevésbé ismerthez is. Az alaptendenciával ellentétes hasonlatoknak e z ú t t a l is s a j á tos m o n d a n i v a l ó j u k v a n . Amikor pl. a családi, a n y a — f i ú i kapcsolatot hasonlítja bonyolultabb, specifikusabb politikai, „ h a z a f i ú i " kapcsolathoz K l ü t a i m nésztra, a z t panaszolván, hogy Oresztész ú g y h a g y t a el az a n y a i kebelt, m i n t idegenbe m e n e k ü l ő polgár a h a z á j á t (Szophoklész: Elektra, 776 — 777. sor), ezáltal a poliszt a család elébe helyezi n y e l v i szinten, ahogy a t e t t e k szintjén f é r j e , A g a m e m n ó n , aki h a b o z á s nélkül felá l d o z t a lányát, hogy a görög h a j ó k eli n d u l h a s s a n a k Trója felé. A s z o k a t l a n r a t ö r e k v é s szélső esetét képezik az önellentmondó, szándékosan abszurd h a sonlatok. A fiatalság bolyhos, „ m i n t az a r k a n g y a l o k fészke" (Apollinaire: A d o m b o k ) . „ A Föld oly kék m i n t a n a r a n c s " , (P. Éluard). A szembefordulás t ö b b n y i r e játékos, dacos, g y a k r a n h u m o ros célzatú. O 7. A h a s o n l a t t ó l elválaszth a t a t l a n a torzítás: lényegükben, méret ü k b e n különböző dolgokat r e n d e l ü n k egy máshoz, hogy ezáltal az értelmezett jelenség valamelyik jegyére rávilágítsunk. A kiemelés természetes eszköze a felnagyítás, a túlzás. A hősi eposz hasonlatai t ú l n y o m ó t ö b b s é g ü k b e n hiperbolák. R i t k á b b , és m i n d e n esetben s a j á tos o k o k r a vezethető vissza a t o m p í t ó , c s ö k k e n t ő jellegű hasonlítás. Litótészként k ö n y v e l h e t ő el pl. az a hasonlat, amely a húszéves bolyongás u t á n I t h a k a felé induló Odüsszeusz v á g y a k o z á s á t a földm i veséhez hasonlítja, aki n a p i m u n k á j a végeztével a lebukó n a p r a pillant v á r a kozón (Odüsszeia, 13. ének, 28 — 36. sor). M i n t h a Odüsszeusz is egyetlen hosszú n a p n a k érezné m i n d a z t , a m i a z ó t a tört é n t , h o g y Trójából elindultak hazafelé. O 8. A hasonlat a k a r v a - a k a r a t l a n u l p á r tos. Ú j megvilágításban l á t t a t j a v e l ü n k a t á r g y a t , kedvező v a g y kedvezőtlen f é n y b e n t ü n t e t i fel. A pejoratív hasonlat o k hosszú sorával á r a s z t j a el E n k i d u I s t á r t , kihíva ezzel az istennő jogos har a g j á t . E n k i d u életével fizet a hasonlataié r t (Gilgames, 6. t á b l a ) . A p e j o r a t í v hasonlathalmozás a gúnyversek t i p i k u s stíluseszköze (De Sigogne: Sonnet), negatív u m á t képezi a Mária-himnuszok r a j o n g ó , hiperbolikus hasonlat-sorozatainak. O 9. A h a s o n l a t k o r o n k é n t k i s e b b - n a g y o b b m é r t é k b e n önállósulásra törekszik. A h a s o n l a t kiterjeszkedése, önállósulása Homérosz hasonlatainak egyik jellegzetes v o n á s a . Homéroszt, Vergiliuszt követve, s e g y ú t t a l a mesterséges szépséget ü n n e pelve, á b r á z o l j a Dante h á r o m t e r c i n á n 266

HASON 3. táblázat

Odüszszeia

1,7

1,2

0,7

Homérosz

Vörösmarty

Dante

Shakespeare

Pokol

Paradicsom

Bonsard

Iliász

Szophoklész

A hasonlatok sűrűsége. A 100 sorra eső hasonlatok száma

Szonettek

6,7

4,4

1,7

3,2

Arany János

Ahogy III. tetRiszik chárd 2,5

Ady

Zalán

Líra

Toldi

Őszikék

Versek

4,6

1,9

3,1

2,1

0,9

0,7

Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához, amely építtetett fegyveres háznak, amelyben ezer paizs függesztetett fel, mind az erős vitézek paizsai. (4. rész, 4. vers; ford. Károli G.)

E l l e n t é t e s i r á n y b a n h a l a d v a , Heine a női t e s t e t h a s o n l í t j a költői f o r m á k h o z : sorm e t s z e t t e l v á l a s z t j a el a melleket, a csíp ő k paralelizmust a l k o t n a k és fügefalevéllel ékes k ö z b e v e t e t t m o n d a t o t zárn a k közre. O 10. H u m o r o s szándékú a fenkölt t á r g y a t köznapi szintre ejtő s z a t i r i k u s h a s o n l a t . Heine Mirabeaut v a j b a n f ő t t keszeggel hozza k a p c s o l a t b a (A v á n d o r p a t k á n y ) , H a m b u r g városa félig n y í r t p u l i k é n t jelenik meg. A romant i k a egéről levont h o l d a t t ü k ö r t o j á s k é n t t á l a l j a Apollinaire, Musset erotizáló hasonlatai a p i k á n s viccek felé közelednek: az a j t ó olyan nehezen nyílt, m i n t a f i a t a l szűz (Les m a r r o n s d u feu). O 11• Ártalm a t l a n m o z z a n a t o k kiemelésével borítj á k á r n y ó k b a a b á n t ó részleteket a nemi kapcsolatot virágnyelven leíró eufemisztik u s hasonlatok. S ellenkezőleg: a kakofemisztikus h a s o n l a t közömbös jelenségekben fedez fel a n e m i élettel, anyagcserével rokon v o n á s o k a t ( B e n Jonson, Chapman, Donne). O D) Hasonlat és stílus. A szerkesztési szabályok és ált a l á n o s t e n d e n c i á k a l a p j á n világosan

Athalie

0,4

Goethe Dalok Feuilles Phédre d'aut. 0,2

0,3

1,4

5,1

Grandpére 1,5

Babits

Vér és Arany

á t a velencei h a j ó g y á r b a n folyó lázas t e v é k e n y s é g e t a n n a k ü r ü g y é n , h o g y az a r z e n á l b a n , a k á r c s a k a pokolban, k á t r á n y t o l v a s z t a n a k (A Pokol, 21. ének, 7—18. sor). A k o m i k u m h a t á r á n mozog a m a i olvasó szemével nézve a bibliai É n e k e k É n e k é n e k némely túlvezérelt, ornainentális h a s o n l a t a :

Victor Hugó

Racine

Halottak élén

írisz

0,9

4,3

Dl

Tóth Árpád Versek

József Attila 1930—1937

8,6

5,0

6,1

versek

kirajzolódnak a kulturális közösségekhez, korhoz, m ű f a j h o z , egyéniséghez f ű z ő d ő k o n k r é t sajátságok. A hasonl a t o k viszonylagos gyakorisága ö n m a g á b a n véve is jellemző stílussajátság. A szemantikai tendenciák m á s értékben, m á s f o r m á b a n jelentkeznek különböző korok költészetében (3. táblázat) O 1• Homérosz eposzaiban különösen g y a k o r i a k az e m b e r t állat f o r m á b a n ábrázoló hasonlatok. Az egyénnek a közösségben való feloldódását jellemzik az u g y a n c s a k g y a k o r i természeti képek, a m i k o r a h o m o g é n embercsoport m i n t erdő, folyam, tenger, hegység jelenik meg. A h a s o n l a t o k a l a p t e n d e n c i á j a analitikus: a bonyolulttól az egyszerűbb felé h a l a d , az egyeditől a tipikushoz vezet. Az a l a p v e t ő hasonlóságok és szám o s egyező részlet ellenére m ó d o s u l a homéroszi h a s o n l a t o k s t r u k t ú r á j a , tart a l m a a görög d r á m á b a n . A h a s o n l a t o k lerövidülnek, t ö m ö r ü l n e k , g y a k r a n fon ó d n a k egybe m e t a f o r á v a l ; bensőségesebbek, lélektani m o z z a n a t o k k a l kerüln e k kapcsolatba. A hold Szophoklészná 1 n e m a fényesség, h a n e m a f o l y t o n o s változás, keletkezés ós elmúlás jelképe. A lovak versenye Euripidész drámáiban n e m a hősök versengését, h a n e m az els z a b a d u l t i n d u l a t o k a t érzékelteti. A b a r o k k költészet h a s o n l a t a i b a n előtérb e kerülnek az e m b e r i kéz g y á r t o t t a t á r g y a k , a városiasodé élet jellegzet e s m o z z a n a t a i . Chapman költői képei k ö z ü l 57 orvosi jellegű. A h a s o n l a t o k g y a k r a n h a l a d n a k a szokottól a szokatlan felé. A h a s o n l a t szellemi t o r n a Harsdorffer s z á m á r a (Frauenzimmer-Ge267

HASON spráchs-Spiele, 1644). A barokk hasonlat o t kettősség jellemzi: egyfelől o b j e k t í v , h a g y o m á n y o s , a m ú l t felé m u t a t , másfelől előfutára a z eredetiségre t ö r e k v ő m o d e r n h a s o n l a t n a k . A r o m a n t i k u s lír á b a n hirtelen m e g s z a p o r o d n a k a megelevenítő, megszemélyesítő h a s o n l a t o k . E g y r e n a g y o b b szerephez j u t n a k az egyéni élményt t ü k r ö z ő s z u b j e k t í v kép e k . H a Baudelaire költészetét t e k i n t j ü k a modernség s z e m p o n t j á b ó l vízválaszt ó n a k , azt m o n d h a t j u k , hogy a m o d e r n h a s o n l a t o t a k ö v e t k e z ő szemantikai tendenciák jellemzik: (a) az egyszerűbbtől a bonyolultabb f e l é törekvő s z i n t e t i k u s jellege, (b) az absztrakció, mely a szemléletestői a k ö z v e t l e n ü l nem érzékelhető felé visz, (c) az érzékcserén a l a p u l ó analógia, (d) az eredetiség, egyszeriség, (e) s m i n d e n e k e l ő t t a hasonlat s z e m a n t i k a i szerkezetének b o n y o l u l t s á g a h a s o n l a t o k egymásbaépítése, m e t a f o r á v a l való elegyítése (B, V I I . 2). O 2. A költők, írók életük egyes k o r s z a k a i b a n v a g y életm ű v ü k egészében szemlátomást bizon y o s képekhez vonzódnak. Szophoklész képeiben igen g y a k r a n jelenik m e g a kígyó, a lándzsa. A leggyakrabban szereplő testrész: a szem. V. Hugó képnyelv é b e n a folyó, a tenger, a kígyó, a bél, a száj, Proust n a g y regényében (Swann), f ő k é n t a n n a k első részében k i t ü n t e t e t t helyet f o g l a l n a k el az ízekkel, ételekkel k a p c s o l a t o s hasonlatok. Shakespeare hasonlataiból, metaforáiból kiindulv a Spurgeon v á z o l j a fel a költő a r c k é p é t és közvetlenül alig i s m e r t m a g á n é l e t é n e k egyes m o z z a n a t a i t . O 3. A h a s o n l a t o k szem a n t i k a i t e n d e n c i á i és formális s a j á t ságai alapján alighanem p r o g r a m o z n i lehetne az e g y e s stílusirányok, egyes szerzők a u t o m a t i k u s azonosítását. E z t a feltevést i g a z o l j á k közvetve az evokat í v hasonlatok (—evokdció), m e l y e k a h a s o n l a t f o r m a i és t a r t a l m i jegyeinek s a j á t o s m e g v á l a s z t á s á v a l egy-egy költőegyéniséget v a g y „ irodalmi k o r s z a k o t idéznek fel ( T ó t h Á., Dante). O 4. A h a s o n l a t végső soron a nép a n y a g i és szellemi k u l t ú r á j á n a k függvénye. A z ojr á k o k (kalmükök) hősi eposza, a Dzsangar, a hőst m e g r a k o t t tevéhez h a s o n l í t j a (C. M. Bowra), Avimáraka hasonlata szerint a m i n i s z t e r olyan f ü r g é n s i e t e t t a hercegnőhöz, m i n t egy e l e f á n t ( J . Gonda). Az idők folyamán megváltozik az oroszlán jelleme a homéroszi eposzok h a s o n l a t a i b a n . A korai részekben kegyetlen és v é r s z o m j a s , a későbbiekben a z o n b a n csak b á t o r és erős. A kifejt e t t hasonlatok értékes forrásai k u l t ú r t ö r t é n e t i ismereteinknek. Az Iliász egyik hasonlatából pl. kibontakozik a ten268

g e r p a r t o n h o m o k v á r a t építő kisgyerek a l a k j a , s még a z t is l á t j u k , a m i n t a mi gyerekeinkhez hasonlóan, n a g y élvezettel rombolja szét a m e g é p í t e t t h o m o k v á r a t (15. ének). Semmiféle archeológiai módszer n e m lenne képes a gyerekek homokvárainak rekonstruálására. O E) A hasonlat szerepe. A h a s o n l a t m e g t a l á l h a t ó minden k u l t ú r a , m i n d e n kor költészetében, irodalmában, a k á r csak a köznapi beszédben. Q I. A hasonlat n a g y f o k ú alkalmazkodóképessége, az a t é n y , hogy egyik m ű f a j sem nélkülözheti huzamosan, a r r a m u t a t , h o g y számos funkciója v a n , különféle fela d a t o k a t képes ellátni. O 1• Az óind vallásos irodalom a h a s o n l a t didaktikus szer e p é t emeli ki. A h a s o n l a t b a n rejlő d i d a k t i k u s lehetőségeket illusztrálják a t u d o m á n y o s p r ó z a klasszikusainak írásai. Platón Á l l a m a , Phaidrosza elképzelhetetlen h a s o n l a t o k nélkül (G. Berg, P . Grenet). Plasztikus, nemegyszer ironizáló hasonlatok teszik szemléletessé Marx Tőkéjének fejtegetéseit. A Szentháromsággal p é l d á l ó d z v a magyarázza m e g az é r t é k n e k ö n m a g á h o z való „ p r i v á t " viszonyát (1. k ö t e t , 2. rész, 4. fej.), s az anyagcserével állítja párhuzamba a gyártás alapjául szolgáló n y e r s a n y a g egy részének megsemmisülését (1. k ö t e t , 3. rész, 5. fej.). E l l e n t é t e s irányban, a bioszféra felől a termelés felé halad Freud egyik hasonl a t a (Gesammelte Werke, 8. köt., 59. o.). Tanulságosak a h a s o n l a t o t szemléltető m e t a - h a s o n l a t o k . Dandin szerint a h a sonlat r u h a a költészet testén. O 2. Minden h a s o n l a t két oldalról, k é t szemszögből l á t t a t j a a t á r g y a k a t : a fogalmi természetű m e g h a t á r o z á s t kiegészíti az érzékeknek szóló ábrázolás. O 3. A hasonlat egy k o m p l e x jelenségnek egyik a s p e k t u s á t fedezi fel, s állítja előtérbe, így természeténél f o g v a szubjektív, szemben a t á r s a d a l m i megismerésen alapuló o b j e k t í v fogalmi jellemzéssel. O 4. E z a részreh a j l á s teszi alkalmassá a h a s o n l a t o t a r r a , h o g y a beszélő intenciójának megfelelő sajátságok kiemelésével a meggyőzés eszközévé v á l j o n (G, I I . 8). O -Toszejta és a Talmudban idézett — B á r á j t á . M i n d h á r o m szerzői a t a n n á k (-»-tannatikus irodalom). O 2. Hellenisztikus irodalom. Az utolsó évtizedek k u t a t á s a i b ó l t u d j u k , hogy a 2. sz. elején m a g á b a n P a l e s z t i n á b a n is m ű k ö d ö t t egy görög a k a d é m i a . A rómaiaktól leigázott országban a hódítók terjesztették a görög nyelv és irodalom ismeretét. Az előbbiről t a n ú s k o d n a k a szótárnyi görög kölcsönszavak a Talmudban és Midrásban (—kétnyelvűség). A görög filozófiáról csak kivételesek értesültek, de a p r é d i k á t o r o k a biblia görög f o r d í t á s a i t használták. N e m volt ismeretlen k ö r ü k b e n a görög-római jog némely f o r m u l á j a és egy sereg görög m o n d a és közmondás. A természettudom á n y i i s m e r e t a n y a g szintén görög eredetű. O A l e x a n d r i á b a n az 1. sz.-ban kb. félmillió zsidó élt. Minthogy n a g y lélekszámuk antiszemitizmust v á l t o t t ki, keresték a kiegyenlítődést a zsidó és görög világnézet között. Alexandria l e t t a zsidó-hellenisztikus k u l t ú r a székhelye, i t t f o r d í t o t t á k le a bibliát görögre. A héber n y e l v feledésbe merül. A bibliai elbeszéléseket és t ö r v é n y e k e t allegorizálják (Alexandriai Philon), Ezekhiélosz d r á m á b a n dolgozza fel az egyiptomi kivonulást (Exagogé). R ó m á b a n az 1. sz.-ban Josephus Flavius a zsidó hagyom á n y teljes vértezetében beszéli el görögül a zsidók t ö r t é n e t é t kezdettől 66-ig; a zsidó h á b o r ú t pedig — a régészettől igazoltan — a m a k k a b e u s o k t ó l J ú d e a pusztulásáig. P r o p a g a n d a i r a t ez és apológia: az anyaországi zsidóság szerepének és felelősségének tisztázása. O 3. A talmudi kor k é t színtere Palesztina és Babilónia. M i n d k é t ország t a n h á z a i b a n a —Misna m a g y a r á z a t á v a l és az élet követelte bővítéseivel foglalkoznak. E r e d ménye az a r á m i nyelvű —Gemára. A k e t t ő e g y ü t t a l k o t j a a —Talmudot. Szerzői az —amórák. O Palesztinában kezdetben a p a t r i a r c h a égisze a l a t t zavartalanul m ű k ö d t e k a t a n h á z a k . E n n e k N a g y Konstantin türelmetlensége v e t e t t véget. I I . Theodosius e l v e t t e polgárjogu-

318

HEBER k a t , és n e h e z í t e t t e vallásgyakorlatukat. E z siettette, hogy a palesztinai Talmudot 400 k. lezárják. A római birodalom keleti h a t á r á n — a p á r t h u s o k és perzsák a l a t t — n a g y s z á m ú zsidóság élt, törzsrészében m é g a babiloni fogság óta. Számosan t e t t e k szert földművelés és ipar révén vagyonra, és __ t á r s a d a l m i helyzetük is rendeződött. E l ü k ö n a politikai vezető, az exilarcha állt. Az anyaország politik a i elnyomása k ö v e t k e z t é b e n a t a n í t ó k és a t a n u l ó k Sura, N e h a r d e a és P u m b e d i t a t a n h á z a i b a telepedtek á t . A ->szóbeli tan h a t a l m a s a n y a g á n a k egyre nehezülő memorizálása — jegyzetek csak t i t o k b a n készülhettek — v e z e t e t t oda, hogy Bab Asi és Babina 500 k. lezárják a babilóniai Talmudot is. 63 t r a k t á t u s a a r á m i nyelvű. A t a n h á z a k két-, ill. háromszázados jegyzőkönyve ez, élő, hömpölygő v i t a a n y a g , benne t ö r v é n y i rész (-•agada, ez t e k i n t h e t ő a széppróza kezdetének. E z t fejlesztette t o v á b b a midrás-irodalom a 12. sz.-ig, miközben különböző k u l t ú r á k nyomt á k r á a bélyegüket: felismerhetők b e n n e az ind, a babilóniai, a görög (Homérosz és Aiszóposz —toposzai), a latin (Bhaedrus és Vergilius), a perzsa, az iszlám és az európai k u l t ú r k ö r ö k m o t í v u m a i . E k o r költői jellegű alkot á s a i a Misnában és a Talmudhan megő r z ö t t -*-wiaszövegek. Szerzői közül kiemelkedik Báb ( Á b b á Áréka), a szurai t a n h á z m e g a l a p í t ó j a {3. sz., — gáoni irodalom), az Alénu c. ima költője. O 4. A gáoni irodalom k o r á r a esik a t a l m u d i szövegek rendezése (ezt a szabóreusok, a. m . 'véleményzők' végzik el 500— 600ig). A J o r d á n és E u p h r á t e s z országaiban a l a p v e t ő politikai változás állt be. Az a r a b kard e l t e r j e s z t e t t e a f i a t a l iszlám t a n a i t . A zsidók szívesebben rendelték alá m a g u k a t az a r a b o k n a k , m i n t korábbi hódítóiknak, m e r t b e n n ü k egy m i t i k u s őstől való közös leszármazás révén (Ábrah á m u t ó d a i k é n t ) f a j i rokonokat l á t t a k . Az exilarcha államilag elismert méltóság lesz, a m i k o r 80 000 hívével meghódol Ali előtt. Sura és P u m b e d i t a iskolafői a gáon ('dísz') címet k a p j á k . Az abbaszid á k , kivált Harun al-Basid u r a l m a a l a t t a keleti k a l i f á t u s — a fővárossal, Bagd a d d a l az élen — kulturális virágzásuk a t élik. O A —gáoni irodalom alkotásai a —responzumok, amelyek a különböző országokból é r k e z e t t kérdésekre adnak választ. Ezek a Talmud értelmezésében,

v a g y nyelvi, liturgiái, stb. p r o b l é m á k b a n i g a z í t a n a k el. G a z d a g művelődéstörtén e t i és folklorisztikai anyagot t a r t a l m a z n a k . Amram pl. 875 k. a barcelonai hitközség számára foglalja írásba az első h é b e r i m a k ö n y v e t , Serira pedig 1000 t á j á n a kairuáni hitközség kérésére levélben vázolja fel a szóbeli tan t ö r t é n e t é t . O P a l e s z t i n á b a n a 6 — 7. sz.-ban megindul a héber liturgiái költészet, a —pijjut, m e l y — a m i n t a görög eredetű n é v is m u t a t j a (poiéma, a. m . 'költészet') — bizánci m i n t á t k ö v e t . O t t a zsidó s z á r m a z á s ú Bómanosz kezdeményezi a t ö r v é n y e k és legendák meg verselését. A h é b e r pijjut a görög kontakiont m á s o l j a . Első képviselői: Jánnáj, Jószé ben Jószé, Pinhász és Eleázár Kálir. Költői f o r m á i k az —•abecedarium, —akrosztichon, —refrén és később a —rím. N y o m u k b a n Keleten és N y u g a t o n p á j t á n ('költői') iskolák keletkeztek. O 5. A —karaita irodalom kora. B a b i l ó n i á b a n 760-ban egy időt álló zsidó szekta keletkezett: a karaizmus. A l a p í t ó j a és t ö r v é n y k ö n y v é nek lefektetője Ánán ben Dávid. Az iszlám h a t á s á r a és a m o h a m e d á n h a t ó s á g o k p á r t f o g á s á v a l e l v e t e t t e a szóbeli t a n t , és csak a Bibliává é p í t e t t . Első szerzői valószínűleg h o z z á j u t o t t a k a kifosztott H o l t t e n g e r - p a r t i barlangok iratainak némelyikéhez (—Holt-tengeri-tekercsek), s azokból a l k o t t á k meg a m a g u k terminológiáját. A rabbanitákkal folytatott vita t e r m é k e n y irodalmi életet pezsdített kör ü k b e n . H é b e r és a r a b nyelven g r a m m a t i k á t , szótárt, b i b l i a m a g y a r á z a t o t és t ö r v é n y k ó d e x e t írtak. Némelyek — m i n t Daniéi al-Kumiszi, Szalmán ben Jeruhim, Kirkiszáni és Jeliuda Hádásszi — elfel e j t e t t népszokásokat, n é p k ö n y v e k e t és n é p m e s é k e t említenek. O Perzsiában t a l á l j u k a törzszsidóság körében a szabad gondolat korai n y o m á t . Hivi alBálhi 200 kétkedő k é r d é s t t e t t fel a Bibliával kapcsolatban. K ö v e t ő j e a k a d abban az Izsálchan, aki verses m ű v é b e n szintén ilyen kérdésekkel áll elő (Seólot A t i k o t , 'Régi kérdések'). Sámuel ben Hofni Babilóniában t r a k t á t u s t írt a bibliai csodák némelyikének racionalizálásáról. A karaizmus és Hivi vitapartnerek é n t Szaádja lépett fel ugyancsak Babilón i á b a n (882— 942). Ő az első n a g y r e n d szerező. A r a b r a f o r d í t o t t a és k o m m e n t á l t a a B i b l i á t ; megírta az első héber-arab összehasonlító szótárt; m e g a l k o t t a a zsidó filozófia rendszerét; írásba foglalta a teljes i m a k ö n y v e t , s a j á t liturgiái költeményeivel tűzdelve m e g . O 6. ÉszakAfrika. Az iszlám h ó d í t á s a u t á n a zsidóság itt is szellemi k ö r t é p í t e t t ki, a n n a k ellenére, hogy az élet bizonytalanabb és

319

HEBER békétlenebb volt, m i n t a k a l i f á t u s fő területén. A 9. sz.-tól az a r a b h ó d í t ó k rövid életű á l l a m a l a k u l a t o k a t h o z t a k létre, amelyek a zsidó gyülekezetekre sok nélkülözést és szerencsétlenséget zúdított a k . A k ö z é p p o n t K a i r u á n volt. Izsák Izraéli (9. sz.) ú t t ö r ő orvosi ós filozófiai m ű v e k e t írt. U g y a n e k k o r és u g y a n i t t Eldád há-Dáni utazó az elveszett tíz törzsről koholt, írói vénával mesés történ e t e k e t . Nisszim ben Jákob (11. sz.) a consolatio i r o d a l m á n a k zsidó képviselője. H é b e r f o r d í t á s b a n elterjedt a r a b meseg y ű j t e m é n y e (Máászijjot, 'Történetek') világszerte i s m e r t mese t í p u s o k a t örökít e t t meg (a pokollátó leány; a j á m b o r ember és Illés p r ó f é t a ) . Zsidóknak és konv e r t i t á k n a k n a g y szex-epük volt a keleti mesekincs N y u g a t r a való eltei-jesztésében. Gondoljunk a spanyol Petrus Alphonsi Disciplina clericalisára (11. sz.), vagy a német Johannes Pauli Schimpf u n d E m s t jóre (1522). O E g y i p t o m b a n Szaladin szultán ó t a a zsidóság i r á n t igazságos ós móltányos b á n á s m ó d m u t a t k o z o t t . Társadalmi h e l y z e t ü k j a v u l t és megszilárdixlt. F e j ü k ós egyben a világ zsidóságán a k szellemi vezére Móse Májmuni volt (1135 — 1205). Ő a l k o t t a meg héber nyelven a zsidó vallástörvény rendszerét, a Misnó T ó r á t ('A Tóra ismétlése'). A r a b xxyelvű m ű v é b e n , a Tévelygők Ú t m u t a t ó j á b a n a zsidóság ós az arisztotelianizm u s szintézisét k í v á n j a kialakítani. Fia, Ábrahám, a t y j a örökébe lép m i n t nágid, vezér. A m u s z l i m misztika, a szúfizmus h a t á s a a l a t t áll. A r a b nyelvű m ű v é v e l , a K i f a j a t al-Abidin-nel ( v e z e t ő Isten szolgái részére') aszkétikus törekvéseit tám a s z t j a meg. O 7. Európa, A keleti c e n t r u m N y u g a t r a tolódását a zsidó hag y o m á n y m o n d á v a l magyarázza, mely szexint a babilóniai t a n h á z a k éx'dekóben g y ü j t ő ú t r a i n d u l ó négy t u d ó s kalózok kezére kerül, a k i k eladják ő k e t különböző helyeken. Minthogy a v á n d o r m o n d a tényeket a k a r magyarázni, egyiküket Spanyolo-ba viszik, a) Spanyolország. Az a b b a s z i d á k k a l szemben t e r e t vesztett o m a j j a d á k a Pireneusi-félszigeten 711-ben m e g a l a p í t j á k a n y u g a t i k a l i f á t u s t . A nyugati gótok u r a l m a u t á n a zsidók szabadítóknak l á t j á k őket. Az e g y m á s t követő zsidó á l l a m f é r f i a k körül irodalmi élet alakul ki. E z e k H á s z d á j Ibn Saprut Kord o v á b a n (10. sz.) ós Sámuel Hánnágid G r a n a d á b a n (11. sz.). Az elsőnek nevéhez fűződik az a levél, amely a zsidó hitre t é r t k a z á r királlyal keres kapcsolatot. Mellette dolgozik Dunás ibn Lábrát (920 — 980), nyelvész és költő, aki először haszn á l j a az a r a b v e r s f o r m á k a t a héber költészetben. S á m u e l Hánnágid m a g a is ír,

kivált boi'dalokat. Salamon Ibn Oabirol (1021 —1070) pesszimista költészetét betegsége d e t e r m i n á l j a . Móse Ibn Ezra (1Ó55 1135 u t á n ) b ű n b á n ó költeményeiben hitének, epigx'ammáiban csalódásain a k és boldogtalanságának ad kifejezést. A r a b nyelvű p o é t i k á j a a s p a n y o l — zsidó irodalom t ö r t é n e t é n e k vázlatát a d j a . Jehuda Halévi a szerelem, b a r á t s á g és a Szentföld xxtáni vágy n a g y lírikusa. 1140-ben Palesztina felé t a r t v á n a tengeren vesztette életét. A Biblia lezárása ó t a ilyen hóberséggel n e m írt senki. Á b r a h á m Ibn Ezra a h u m o r és s z a t í r a képviselője. E x e g e t i k a i megfigyeléseiből kiindulva lett Spinoza a modern bibliak r i t i k a előkészítője. J . Alharizi (1170 — 1230) Ó3 J . Ibn Zábára —makáma-gyűjteményeikben váxidortárgyakat dolgozn a k fel. A spanyol diaszpórának a zsidók 1492-es kiűzetése v e t e t t véget. O b) Olaszország. A spanyolo.-i h é b e r költők hatására — a normannok szabadságot biztosító ux-alma a l a t t — Szicília is m u t a t fel költői k ö r t a 12. sz.-ban, ólén Anatoli ben Jószéfíel. A keresztény Itáliá b a n n a g y a r á n y ú kereskedelmet bonyol í t a n a k le. Dél-Itáliából, Oxiából i n d u l el Áhimáác ben Páltiél (11. sz.), a k i rímes p r ó z á b a n — n o v e l l á k b a n , a novella megszületése előtt — beszéli el ősei tört é n e t é t , k ö z ö t t ü k tollforgatókét, a művelődéstörténet és b a b o n a gazdag a n y a g á t kínálva (pl. Gólem-monda). 1102ben t é r t zsidó hitre egy oppidói p a p vagy szex-zetes, Johannes. Felvevén az Obádjá n e v e t , héber nyelven megírja N a p l ó j á t , és n e u m á s hangjegyekkel lejegyzi az első héber dallamot. O Az itáliai h é b e r költ ő k közül kiemelkedik Manoello (13. sz.), Dante kor- és h o n f i t á r s a , aki rímes próz á b a n m a g a is ír pokol- és pai'adicsomjáx-ást ( H á t t ó f e t Veháóden, ' P o k o l 03 paradicsom'). A m a n t u a i u d v a r b a n , ahol a zenészek, énekesek, színészek és dram a t u r g o k k ö z ö t t zsidók is voltak, megs z ü l e t e t t a 16. sz. közepén Juda Sommi de Portaleone tollából az első héber d r á m a : C á h u t B ö d i h u t á di Kiddusin ( ' E s k ü v ő i v í g j á t é k ' ) . Leo Modena (1571 — 1648) egy elkésett reneszánsz figux-a V e l e n c é b e n : k r i t i k a i elme, héber és olasz n y e l v e n ír polemikus m ű v e t , verset ós p á s z t o r j á t é k o t . Önéletrajza ós levelei az olasz zsidóság belső viszonyainak elsőrendű forrása. O o) Németország a 11. sz.-tól az Olaszo.-ból á t t e l e p ü l t Kalonimidákat, a héber költészet m ű v e l ő i t a d t a . I V . Henrik császár nekik és r a j t u k keresztül a n é m e t zsidóságnak 1090-ben j o g o k a t biztosított. Juda he-Hászid (13. sz.) —Széfer Hászidim ('.Jámborok k ö n y v e ' ) c. m ű v é b e n a kox-abeli zsidó ós nómot

320

HEBER folklór, t o v á b b á a német—zsidó e g y ü t t élés számos a d a t á t ö r ö k í t e t t e meg: meséket, b a b o n á k a t , népszokásokat. Az ö k ö r é n keresztül került a széderesti Haggádába a k a t e k i z m u s i ének (Ehád mi jodéá) és a láncolatos mese (-—Hád- gádja). K i t a p i n t h a t ó a kapcsolat a kor egyházi szerzőivel, különösen Caesarius Heisterbachhal, akik n é p i a n y a g o t s z ő t t e k írásaikba. A dómonológikus elbeszélések irodalmi ú t o n j u t o t t a k hozzájuk, így az alaptalanul Á b r a h á m Májmunin&k tulajdonít o t t Máászé J e r u s á l m i ('A jeruzsálemi emberről szóló t ö r t é n e t ' ) is, amely héber n y e l v e n ós E u r ó p á b a n íródott. O d) Franciaország és Anglia. A feudális F r a n c i a o . - b a n — n a p j a i n k k u t a t á s a derít e t t e ki — 768 —900-ig volt zsidó hercegség. A keresztes h a d j á r a t o k a l a t t és u t á n a z o n b a n üldöztetéseket szenvedtek el. A valóság elől a t a n u l á s b a m e n e k ü l t e k . A Biblia és a Talmud magyarázatának legnépszerűbb mestere Észak-Franciao.ban Rási (1040 — 1105). A dél-franciao.-i Kimhi család az exegézist és a n y e l v t u d o m á n y t művelte. Angliában, ahol csak az 1290-es kiűzetésig élhettek és alkoth a t t a k a zsidók, készítette el Beráhjá ben Nátronáj Hánákdán (12. sz.) Aiszóposz meséinek h é b e r átköltését (Misié Suálim, ' R ó k a m e s é k ' ) . O e) Hollandiában — különösen A m s t e r d a m b a n — a 16. sz.-tól az o d a m e n e k ü l t m a r r a n u s o k által j u t jelentőséghez a zsidóság. E z t a n y a g i l a g és társadalmilag orvosok, drágakő-kereskedők és b a n k á r o k a l a p o z t á k meg. Uriel d a Costa és Spinoza kiemelkedő t a g j a i voltak a n n a k a körnek, a m e l y a k r i t i k a i gondolkodás szükségességét h i r d e t t e a zsidóság s z á m á r a . O 8. Kabbala. A 13. sz.-tól a kabbalista irodalom hódít t e r e t . F ő m ű v e a spanyol Móse de Leon szerzette Zóhár ('Fény'), a r á m i n y e l v ű tóramagyarázat. A gyakori üldözések t e t t é k fogékonnyá az üldözöttek e t a kabbalisztikus spekulációk befog a d á s á r a . Költői vetülete Safedben jelentkezik a 16. sz.-ban Sölómó Hallévi Álkábecné 1, a szombatköszöntő Lechá Dódi ( ' J e r b a r á t o m ' ) szerzőjénél és a termék e n y I z r a e l Nadzsaránál. O 9. Újhéber irodalom. A misztikus, rabbinikus és etik a i m ű v e k a héber n y e l v folytatólagos f e n n m a r a d á s á t biztosították, de irodalmi szempontból n e m n y ú j t o t t a k s e m m i t . A 18. sz.-ban a n y u g a t i zsidóság körében igény m u t a t k o z o t t a szellemi m e g ú j h o d á s r a . E z a mozgalom a -—hászkálá, a héber felvilágosodás, amely alkalmazkodn i k í v á n a környezet k u l t ú r á j á h o z . E k k o r kezdődik a héber n y e l v és irodalom reneszánsza. Megindítója Moses Mendelssohn filozófus (1729 —1786). K ö r é j e csoporto21 Világirodalmi Lexikon IV.

sultak a Ha-Meásszéf ('A g y ű j t ő ' ) c. héber folyóirat m u n k a t á r s a i , költők, esszéisták, tudósok. N é m e t o . - b a n erre n e m volt kedvező h á t t é r , m á s u t t v e r t e k m é l y e b b gyökeret, így Galíciában és Oroszo.-ban. Ú t t ö r ő költője Móse H a j jim Luzzatto (1707 — 1747), a k i Olaszo.ból F r a n k f u r t b a , m a j d Amsterdamba k ö l t ö z ö t t , s P a l e s z t i n á b a n fejezte be életét. T a r t a l o m b a n és f o r m á b a n m o d e r n héber d r á m á i az egyén és közösség összeütközéseit á b r á z o l j á k . A lírában A b r a h a m és fia, Micha Jószéf Lebensohn (1828 — 1852) m u t a t n a k p é l d á t L i t v á n i á b a n . Az a p á é intellektuális költészet, a fiáé érzelmi, melankolikus. J . L. Gordon (1830 — 1892) a verseiben t ö r t é n e t i és polemikus t é m á k k a l foglalkozik. U t ó d a i n a k m u n k á s s á g a szülőföldjükön i n d u l ós P a l e s z t i n á b a n f o l y t a t ó d i k . I t t m á r n e m z e t i i r á n y t vesz. I n d u l á s a k o r Bialik (1873 — 1934) a pogromok szülte h a r a g szószólója és a rabbinizmus ostorozója, később az újjáéledés hirdetője. N y e l v e h a j l é k o n y a n simul a líra m i n d e n ágához. S. Gsernihovszki (1875 — 1943) a héber és görög k u l t ú r a ötvözője. Z. Sneur (1887 —1959) a diaszpóra gyülekezetei m ú l t j á n a k hódol. D á v i d Simonit (1886 — 1956) a palesztinai t á j a k ós a pionírok ihletik. J . Fihman f o r m á i vált o z a t o s a k (népdal, szonett, d r á m a i költ e m é n y , prózai költészet). G y a k r a n m e r í t r o m a n t i k u s és szentimentális családi emlékeiből. U. C. Grinberg a zsidó szenvedés költője. A Ktuvim (' í r á s o k ' ) ós Turim ('Sorok') c. folyóiratok köré t ö m ö r ü l t szerzők — élükön A. Slonszkival — új b a r á z d á t v á g n a k , m a g u k k a l h o z v á n egykori h a z á j u k irodalmi m i n t á i t , az oroszok pl. Jeszenyinét és Paszternakét. Az i f j ú m o d e r n e k n y u g a t i érdeklődése v i s z o n t /SZonsz&iékkal áll szemben. Avigdor Hameiri, M. Ávi-Saul és I. Jáoz-Keszt m a g y a r m ű v e k héber fordításait vállalt á k . A próza A b r a h a m Mapu t ö r t é n e t i regényeivel kezdődik. P . Smolenskin a kelet-európai zsidóság életéből m e r í t i tóm á i t . Mendele Mocher Szeforim (S. J . Abramovits, 1834 — 1918) művészi h é b e r p r ó z á b a n legtöbbször szatirizálja a m ú l t századi E u r ó p a zsidó tömegeit. D. Frisman a n y u g a t - e u r ó p a i irodalom é r t é k e i t viszi be a héber p r ó z á b a . S. J . Agnon (1888 — 1970) regényei és novellái a valóság és képzelet találkozásából s z ü l e t t e k . Galíciai és palesztinai t é m á i t átszövi a zsidó folklór. Szereplői zsidók, koncepciója egyetemesen emberi. Nyelve m ű v é szien egyesíti a m o d e r n h é b e r t a bibliai és t a l m u d i irodalom fordulataival, allúzióival. (bővebben Izrael irodalma). O írod.: összefoglaló m u n k á k : I. Zinberg: 321

HEBER Toldot S z i f r u t Jizraél (1955—1960); M. W a x m a n : H i s t o r y of Jewish L i t e r a t u r e (1960). O A z egyes k o r s z a k o k h o z : W . Bacher—M. B r a n n — S . S i m o n s e n : Moses b e n M a i m o n (1908 — 1914); I . Sonne: Leon M o d e n a a n d t h e D a C o s t a Circle in A m s t e r d a m (HUCA, 21. k ö t . , 1948); Ch. S c h i r m a n n : Ha-sira h a - i v r i t biszfar a d . . . (1954); C. R o t h : T h e J e w s in t h e R e n a i s s a n c e (1959); B . K u r z w e i l : Szifrutenu h e - h a d a s a (1959); S. Spiegel: H e b r e w R e b o r n (1962); S. L i e b e r m a n : Hellenism in J e w i s h Palestine (1962); G. Scholem: J e w i s h Mysticism in t h e Middle Ages (1964);S. L i e b e r m a n : Greck in Jewish Palestine (1965); G. D. Cohen: T h e Soteriology of R . A b r a h a m Maimuni (Proceedings of A m e r i c a n A c a d e m y for Jewish Research, 34. k ö t . , 1967); L. Ginzberg: Gaonica (1968); H . Albeck: M a v o laT a l m u d i m (1969); I. Goldzilier: Gesammelte S c h r i f t e n (1970); Y . Y a d i n : BarK o k h b a (1971); J . M a n n : Collected Articles (2. k ö t . , 1971); J . D a n : Categorization of t h e N a r r a t i v e Material in Áshkenaz — H a s s i d i c L i t e r a t u r e . Proceedings of the F i f t h W o r l d Congress of Jewish Studies (3. k ö t . , 1972); A. J . Z u c k e r m a n : A Jewish P r i n c e d o m in F e u d a l F r a n c é , Scheiber Sándor 768 — 900 (1973). Hébert [éber], A n n e ( í 1930—): kanadai f r a n c i a k ö l t ő n ő . Igen f i a t a l o n , 1942ben j e l e n t e t t e m e g első v e r s e s k ö t e t é t : Les songes en équilibre ('Kiegyensúlyoz o t t dalok'). L'Arche de Midi ('Dél bárk á j a ' ) c. d r á m a i költeményével d í j a t n y e r t . O F ő b b m ű v e i m é g : Le torrent ('Áradat', reg., 1950); Le tombeau des rois ('Királyok s í r j a , költ.-ek). O M a g y a r u l : 1 vers ( K á l n o k y L., É v g y ű r ű k , anto., 1967). Hebreo -pentassílabohól a l k o t o t t sorpár a p o r t u g á l költészetben. Már a gallego p o r t u g á l lírában is t a l á l u n k r á példák a t ; kettesével félrímes szakaszokká alak í t v a a p o r t u g á l és a brazil r o m a n t i k u s o k h a s z n á l t á k elégikus k ö l t e m é n y e k b e n (Garrett, V. Bueno); az u t ó b b i n á l a szakasz oly kor ötsorossá bővült egy hendecassílabo révén, mely a 3. és 4. sor közé, az előbbivel r í m e t a l k o t v a ékelődött (xabba). Példa. Buenotól: És hiába jönne bármiféle vígság felderítni őt, amiként a nap, bár fényét egyre ontja, életre nem kelti az erdőn a csonka, égett, vén fenyőt.

O (—portugál

irodalmi

formák) Tótfalusi

István

hendecassílabo trocaico [ e n d e k á s z i l á b u t r o k á i k u ] (görög h e n d e k a 'tizenegy' + szüllabé 'szótag' -f- trokhaikosz 'troehe;u s i ' ) : a p o r t u g á l —hendecassílabo r i t m i k a i változata, melyben az első fólsornak

373

HENDE — - |u - ) és m é g t ö b b m á s , r i t k á n előforduló ü t e m v e r s (kólón v a g y verssor). A —daktiloepitritusok és —daktilojambusok k ö z ö t t ilyen t e r j e d e l m ű kólón pl. az e v e alakú, a m e l y t u l a j d o n képpen a l é k ü t h i o n n a l azonos: — u — u — -periódust v a g y a —kólont túlságosan e g y f o r m a részekre b o n t j á k , a k k o r az a -+•versmérték e g y h a n g ú v á válik, s a ->-szünetrések azon o s távolságai a verset szótszabdalják, döcögővé teszik. H a pedig a v e r s m é r t ó k —közömbös 8zótag]sjm&k helyén —hosszú szótag áll, amely a rendelkezésre álló időt a r t a m o t a m ú g y i s teljesen kitölti, s ehhez m é g a s z ó h a t á r n á l g y a k r a n kialakuló szün e t r é s is járul, ezeknek e g y ü t t h a t á s a a verset v o n t a t o t t á teheti. O A görög verselésben az első k é t h í d s z a b á l y t R . Por son fedezte fel 1797-ben, s ezeket Porson-törvényeknek (lex Porsoniana, —Porson-hid) nevezte. E g y é b hídszabályok m é g a —Hermann-híd, a —Meyer-szabályok, az —Havet-hid, a —Knox-hid, a —Mass-hid 1 és a —Rupprecht-híd. O írod.: B . Snell: Griechische Metrik (1957). Lázár György hídá ( h é b e r ü l ' t a l á n y ' , ' r e j t v é n y ' ) : az ókori héber szóbeli költészet m ű f a j a , a —találós kérdéshez közel álló költői r e j t v é n y . Emlékei az Ószövetség régi, m á s v o n a t k o z á s b a n is a népköltészettel érintkező elbeszéléseiben m a r a d t a k r á n k , de rendszerint másodlagos, az elbeszélés cselekményéhez a l k a l m a z o t t f o r m á b a n . Sáms o n l a k o d a l m á n a k t ö r t é n e t e (Bírák könyve, 14. fejezet) a m ű f a j népszerűségét is t a n ú s í t h a t j a . I t t két, egymástól valószín ű l e g független, m o s t a z o n b a n felad-

vány— m e g f e j t é s viszonyba állított t a l á n y t is t a l á l u n k . Az első 3 -f- 3 ü t e m ű , négyszeres alliterációjú (a h é b e r b e n rn hanggal) sorvers: ,,Az evőből / e'tel / j ö t t ki, || az erősből / e'des / j ö t t k i . " A másik 2 + 2 ütemű, ötszörös alliterációjú (ugyancsak m hanggal): ,,Mi édesebb, / mint a méz ? II É s mi erősebb, / mint az oroszlán ?" Az u t ó b b i r a , a kérdésre, valószínűleg az volt az — i t t m á r n e m közölt, de a helyzethez is kitűnően illő — felelet, hogy ,,A szerelem", (—még másál). O V a n n a k a d a t o k a r r a v o n a t k o z ó a n , hogy t a l á n y verseny eket, a m o l y a n költői erőp r ó b á k a t is r e n d e z t e k Izráelben; pl. a Királyok 1. k ö n y v e 10. fejezet, 1., 23., 24. vers szerint Salamon ós a legendás Sába királynője k ö z ö t t z a j l o t t le egy ilyen versengés. O írod.: O. Eissfeldt: Die R á t s e l in J d c 14 (ZAW, 1910, 132 — 135. old.); N . H . Torczyner: T h e Riddle in t h e Bible H U C A , 1. köt., 1924); J . R . P o r t e r : Samson's R i d d l e : J u d g e s X I V , 18 (JThS, 1962, 106 — 109. old.). Komoróczy Géza O A Biblia u t á n i korból a —Talmudban ós a —midrás-irodalomban is számos h í d á t találunk. E z e k egy része a t u d ó s o k e g y m á s közötti szellemi vetélkedése során szerepel. R a b b i Jehudá Hánászi idejében (a 2. sz. végén) a politikai t a r t a l o m elrejtése céljából hí d á k f o r m á j á b a n leveleztek. A középkori h é b e r költők — elsősorban Spanyolo.-ban — az a r a b irodalom h a t á sára í r t a k hídá-verseket; g y a k r a n esküvőkre ós mecénások tiszteletére, sokszor s z á m o k a t ós n e v e k e t r e j t v e el b e n n ü k . Á b r a h á m Ibn Ezra pedagógiai célból, a jobb memorizálás érdekében n y e l v t a n i f o g a l m a k a t és s z a b á l y o k a t szedett Indákba. K é s z í t e t t olyan, héber b e t ű k b ő l álló h í d á k a t is, amelyek minden irányból azonos olvasatot a d n a k . E z a játékos m ű f a j jelentős helyet foglal el a jemeni zsidók irodalmában, Olaszo.-ban pedig a 17 — 18. sz.-ban v i r á g z o t t . O írod.: A. Wünsche: Die Rátselweisheit bei den J u d e n (1883); J . R a c a h b i : H i d a h a l á h a bösirat T ó m a n (Szinaj, 1948); A. Avinóri: H i d a vöhidudim (1959); D. Szdan: A v n é m i f t a n (1962). Raj Tamás hidá; hudá (névváltozat); hida' (tudom á n y o s átírás) ( ' t e v e d a l ' ) : a klasszikus a r a b i r o d a l o m b a n a —radzsaz f o r m á b a n szerzett s p o n t á n költészet egyik f a j t á j a , rövid, n é h á n y p á r v e r s b ő l álló alkalmi költ e m é n y . E r e d e t i értelme szerint a t e v e h a j csár, ill. k a r a v á n vezető dala, varázsdal a sivatag dzsinnje ellen, amely u g y a n a k k o r a k a r a v á n m e n e t é n e k ü t e m é t is megszabt a . F ő jellemzője a m o n o t o n r i t m u s és az ismétlés (—arab irodalmi formák). O

452

HIEDE Irod.: J . Ribera: L a m u s i c a de las cántigas (1922); R . Blachére: E l ( 1 9 6 0 - ) . Iványi Tamás Hidalgó [idálgo], A l b e r t o (Arequipa, 1897 — ): perui költő, író. Hosszú ideig Argentínában dolgozott újságírókónt. Költészete Marionetti futurizmusának jegyében indult, m a j d 1923 u t á n az ultraísmo felé f o r d u l t . A latin-amerikai irodalom forrongó k o r s z a k á b a n s a j á t izmussal lépett fel, a m e l y n e k lényege a költészet tiszta m e t a f o r á k k á való r e d u k á lása: Simplismo ('Szimplizmus', költ.-ek, 1925). U j a b b a n szürrealista írásokkal jelentkezik. O F ő b b m ű v e i még: Las voces de colores ('A színhangok', költ.-ek, 1918); Hombres y bestias ( ' E m b e r e k és v a d a k ' , elb.-ek, 1918); Joyería ('Ékszerbolt', költ.ek, 1919); Química del espíritu ('A lélek k é m i á j a ' , költ.-ek, 1923); Descripción del cielo ('Az ég leírása', költ.-ek, 1928); Dimensión del Hombre ('Az E m b e r nagysága', költ.-ek, 1938); Edad del corazón ('A szív kora', költ.-ek, 1940). Inotai András Hidalgó [idálgo], B a r t o l o m é (Montevideo, 1788—Morón, 1823 ?): Argentínáb a n élt u r u g u a y i költő. Szegény, értelmiségi családból s z á r m a z o t t . K a p i t á n y k é n t részt v e t t a függetlenségi h á b o r ú b a n , m a j d argentin g a z d a s á g ü g y i miniszternek n e v e z t é k ki. O Költészetének a l a p j á t a függetlenségi h a r c és az u r u g u a y i népköltészet értékeinek f e l t á r á s a a d j a . Ő a -*• gauchismo elindítója ós első n a g y képviselője. Cielitos ('Cielitók', 1 8 2 0 - 1 8 2 2 ) c. verseiben a nép spanyolellenességét, f ü g getlenségi v á g y á t tolmácsolja. Gauchókról szóló, párbeszédes f o r m á b a n , népies nyelven írt t ö r t é n e t e i t n a g y sikerrel j á t s z o t t a a Buenos Aires-i színház. O FŐ m ű v e még: Diálogos patrióticos ( ' H a z a f i a s párbeszédek', költ.-ek, 1820 — 1822). O Irod.: J . S. García: P a n o r a m a de la poesía gauchesca y n a t i v i s t a del U r u g u a y (1941). Inotai András hidzsá'; higá' ( t u d o m á n y o s átírás): a r a b i r o d a l m i m ű f a j . Á t o k , kirohanás, t á m a d á s (versben), gúnyvers vagy epigramma, végül szatirikus h a n g v é t e l ű vers v a g y prózai m ű , s ezért t e k i n t h e t ő a madh ( d i c s vers') a n t o n i m á j á n a k . Az I s z l á m előtti korból származik, primitív f o r m á j a rímes prózában ( — s z a d z s ) íródott, s haszn á l a t a a költő m á g i k u s erejébe v e t e t t h i t e n alapszik. L é t e z e t t , mielőtt költészet l e t t volna belőle: v a l a k i n e k a törzsbelije v a g y egy másik törzs, ill. a n n a k egy t a g j a elleni á t o k lehetett eleinte. A költői hidzsá azonban t ö b b ennél, nemcsak s a j á t h a r a g j á t és gyűlöletét foglalja bele a köl-

tő, h a n e m a törzsi t á r s a d a l o m b a n elfoglalt szerepének megfelelően a t ö r z s é t is, amelynek kollektív becsülete az ő kezében van. A hidzsá az ellenfél becsületét v e t t e célba, h o g y megbecstelenítse ós megalázza de elsősorban n e m m i n t egyedet, h a n e m m i n t kollektívát, törzset. Á hidzsá jelentőségót A r á b i á b a n m i s e m m u t a t j a j o b b a n , m i n t az, hogy a p r ó f é t a , a k i a Koránban elítéli a költőket, m a g a is sokszor k é n y s z e r ü l t arra, hogy h o z z á j u k forduljon, és f e g y v e r k é n t használja g ú n y verseiket az I s z l á m m a l ellenséges törzsek ellen i h a r c b a n . Az első kalifák t i l t o t t á k , m o n d v á n , h o g y ellenkezik az ú j vallás t a n í t á s a i v a l . Az O m a j j á d o k a l a t t , é p p ellenkezőleg, a h a t a l m a s o k igyekeztek körülvenni m a g u k a t olyan költőkkel, a k i k képesek v o l t a k megvédeni dicsőségüket (madh) és h a t é k o n y a n t á m a d n i ellenfeleik e t (hidzsá). E z megfigyelhető pl. alAkhtal költészetében; ő egyszersmind kih a s z n á l t a m i n d i g az a l k a l m a t a r r a is, hogy s a j á t költő vetélytársait is k i g ú n y o l j a (Dzsarirt és Farazdaqot). E t t ő l a korszaktól kezdve a hidzsá, bár sok külső v o n á s á t őrzi a b e d u i n jellegnek, elveszti eredeti t á r s a d a l m i t a r t a l m á t , ós p u s z t á n a költő egyéni véleményének v a g y érdekeinek lesz a kifejezője. U g y a n a k k o r egyes költőknél (pl. Bassár Ibn Burd, Dibil) kialakul a s e m m i t sem tisztelő, gúnyos, cinikus hangú, epigrammaszerűen t ö m ö r hidzsátípus, egyes költők — ahogy a K i t á b alagháni í r j a — élvezetet t a l á l t a k a b b a n , hogy ellenfeleiket éppúgy, m i n t b a r á t a i k a t r á g a l m a z z á k és befeketítsék. A neoklasszicista költészet virágkorában (9. sz,) viszonylag h a n y a t l á s n a k indul ez a népszerű m ű f a j , kivételt csupán Ibn ar-Rúmi képez. A 10. sz.-tól kezdve ismét n a g y o b b s z á m b a n t a l á l k o z h a t u n k hidzsá-költeményekkel a dívánokban, ezeket a z o n b a n g y a k r a n a szélsőséges obszcenitás jellemzi. B á r a l a p v e t ő e n költői m ű f a j r ó l v a n szó, m á r a 9. sz.-ban megjelenik a hidzsá jellegű próza, elsősorban Dzsáhizná 1. A későbbiek közül az andalúziai Ibn Suhaid emelkedik ki f i n o m megfigyeléseken alapuló, szatirikus élű irodalmi portréival. A prózai hidzsá a z o n b a n i n k á b b intellektuális, irodalmias ihletésű, s így nincsen sok közös v o n á s a a hidzsá költészettel. A maqámdk. is t a r t a l m a z n a k szatirikus hidzsá elemeket. O (—arab irodalmi formák). O Irod.: I. Goldziher: A b h a n d l u n gen zur arabischen Philologie (1896); T a h a H ú s z a i n : F i ' l - a d a b al-dzsáhilí (1926); F . Gabrieli: E s t e t i c a e poesia a r a b i c a (RSO, 1930); R . Blachere; E l (1960 - ) . Iványi hiedelemmese:

453

—hiedelemmonda

Tamás

HIEDE hiedelemmonda: a m o n d a legnagyobb csoportja. Az International Society for F o l k - N a r r a t i v e Research 1963-ban Bp.-en m e g t a r t o t t értekezletén az európai h i e d e l e m m o n d á k rendszerezésére az alábbi csoportosítást javasolta: végzet; h a l á l ós h a l o t t a k ; kísértetjárás, e l á t k o z o t t helyek; szellemek vonulása ós harcai, túlvilágjárás, t e r m é s z e t i démonok; emberi l é t e s í t m é n y e k szellemlényei, á t v á l t o z á s o k (elvarázsolt, a l a k o t v á l t o t t lények); ördög, b e t e g s é g d é m o n o k és betegségek; t e r m é szetfeletti (mágikus) j a v a k k a l és erővel rendelkező e m b e r e k ; m i t i k u s á l l a t o k és n ö v é n y e k ; k i n c s . E z a felosztás k é p e t ad a h i e d e l e m m o n d a t a r t a l m i változatosságáról: m ű f a j i k ö r ü l h a t á r o l á s a m á r sokkal b i z o n y t a l a n a b b , mivel a t ö b b i n a g y mondacsoporthoz (eredetmonda, történeti monda) képest m ű v é s z i megformálás szemp o n t j á b ó l s o k k a l ingadozóbb. Az E u r ó p a szerte t e k i n t é l y e s mennyiségben feljegyz e t t szövegek az egyszerű hiedelemközlést ő l (-+dite, memorát) a kikristályosodott költői f o r m á i g (—fabulát) a mondakópződés m i n d e n f o k á t reprezentálják. A m ű v é szileg m e g f o r m á l t , g y a k r a n t ö b b epizódos hiedelemmonda-szüzsók vándormondák (pl. a m e g p a t k o l t boszorkány), g y a k r a n E u r ó p a - s z e r t e v a g y legalábbis n a g y o b b területen ismeretesek. Az élményszerűen előadott t ö r t é n e t e k (—-élménytörténet, memorát), a m e l y e k b e n gyakori az első szemól y ű előadás (—énforma), g y a k r a n szintén v á n d o r m o n d á k : a hiedelemmondák f o n t o s t u l a j d o n s á g a u g y a n i s az aktualizálás. A h i e d e l e m m o n d a feltételez egy hiedelemrendszert, d e a hiedelmeket a valósággal ötvözi. A v a l ó s á g megjelenítése a z o n b a n nagyon vázlatos, a monda hiedelemmagja n e m enged a valóság számára t á g t e r e t . O A h i e d e l e m m o n d a mindig k o n k r e t i z á l j a a történés i d e j é t (ez n e m nyúlik régebbre a hallgatóság emlékezeténél), helyét (a hall;atóság á l t a l i s m e r t hely) és szereplőit ismert v a g y b i z o n y í t h a t ó a n létezett személyek). E z a z o n b a n csak díszlet, c s u p á n a m o n d á b a n elbeszélt történés hitelesítése a célja. A hiedelemhez való k ö t ő d é s ily m ó d o n m i n t e g y s a j á t lehetőségeitől fosztj a meg a h i e d e l e m m o n d á t ós egyértelműen e l h a t á r o l j a a mesétől, amely a hiedelemrendszertől e l s z a k a d v a szabadon b o n t a k o z t a t j a ki az e p i k a lehetőségeit. É r i n t k e zése a m e s é v e l kölcsönös; n é h á n y mesetípus, az ú n . hiedelemmesék, r o k o n s á g o t t a r t a m o n d á k k a l . Mindazonáltal a k é t m ű f a j a m ű v é s z i alkotás k é t különböző s z f é r á j á t képviseli, t u d a t i h á t t e r ü k is m á s : a m o n d á é az élő hitvilág, m í g a m e s e hiedelemvilága e t t ő l eltérő, d e a m a z t n e m keresztező, n e m cáfoló, ú n . m e s e i hitvilág. O Az egyes né-

?

p e k hiedelemmonda-kincse t a r t a l m i l a g n e m i g e n t é r el egymástól. Természetesen v a n n a k olyan m o n d á k , a m e l y e k néphez k ö t h e t ő k vagy csak szűk t e r ü l e t e n ismertek, á l t a l á b a n azonban a n e m z e t i sajátosságok csak az egyes alcsoportok előfordulási a r á n y á b a n figyelhetők meg. E z e k n e k az eltéréseknek a m a g y a r á z a t á v a l m á i g adós a n é p r a j z t u d o m á n y . O (—monda) Q írod.: M. L ü t h i : Volksmárchen und Volkssage (1961); L. R ö h r i c h : Sage (1966); Korner T.: A magyar hiedelemmondák rendszerezéséhez ( E t h n , 1967); H . Bausinger: F o r m e n der „Volkspoesie" (1968); L . P e t z o l d t : Vergleichende Sagenfors c h u n g (1969). Nagy Ilona hiedelemtörténet: az ú n . félnépi irodalom egyik a l f a j a . Szemben a —hiedelemmondával, amely s z á j h a g y o m á n y b a n élő, n é p h i t e n alapuló folklór m ű f a j , a hiedelemtörténetet népkönyvekben, ponyván, á l t a l á b a n népszerű n y o m d a i t e r m é k e k b e n t e r j e s z t e t t é k , ós hitbeli a l a p j a részben a —demonológiában, részben a középkori népi vallásosságban keresendő. Az ördögűzésről, ördöggel cimborálásról (Faust, H a t v a n i profeszor), boszorkán ykodásról szóló t ö r t é n e t e k E u r ó p a - s z e r t e elterjedtek. A megszemélyesített halálról szóló t ö r t é n e t e k a buddhizmusból is ismertek. O (—félnépi költészet) O írod.: L. R ö h rich: E r z á h l u n g e n d e s s p á t e n Mittelalters u n d ihr Weiterleben in L i t e r a t u r u n d V o l k s d i c h t u n g bis zur G e g e n w a r t (1962 — 1967). Nagy Ilona Hieng, A n d r e j ( L j u b l j a n a , 1925. f e b r . 17. —): szlovén író. L j u b l j a n á b a n él, színházi és filmrendezéssel is foglalkozik. O P r ó z á j á t a kifejezés m e s t e r i színvonala jellemzi. A személyiség belső kétségei, a pszichológiai f o l y a m a t o k érdeklik. Az emberi sorsok m é l y ismeretéről t a n ú s k o d n a k gazdag, n é h a barokkos m o n d a t é p í t é s ű m ű v e i . Alkotásaiban m i n d i g a r r a törekszik, h o g y a mély átéléssel ós kissé fiatalos naivitással szemlélje azt a csodát, a m i t életnek neveznek. Hieng a m o d e r n szlovén irodalom egyik legtöbbet f o r d í t o t t írója. O T v - j á t é k o k a t is írt: Burleska o Orku ('Burleszk a görögről', 1969); Osvajalec ('A h ó d í t ó ' , 1971). O, F ő b b m ű v e i : Usodni rob ('A sors peremén', nlák, 1957); Planota ( ' F e n n s í k ' , nlák, 1961); Gozd in peéina (reg., 1966: B o d r i t s I., K á r ó király, 1969). O M a g y a r u l m é g : 1 nla ( D u d á s K . , Téli éj, a n t o . , 1971); 1 nla (Dudás K . , H í d , 1971, 4.). DraSko Redjep Hieroi logoi J ú) lejtésű. Csokonai bukó rímnek, nevezte. O (—rím) Szerdahelyi István hímzárlat; bukó zárlat: sor vagy félsor berekesztése (időmórtékes vagy hangsúlyos) —emelkedő ütemmel. O (—zárlat) Hinatsu Könosuke; Hinacu Kónoszuke; Higuchi K u n i t o (eredeti név); (Nagano t a r t . , 1890. febr. 22. — ): j a p á n költő. Már f i a t a l o n a Shönen sekai ('Gyermekvilág') c. lapba dolgozott. 1904-ben T ö k y ö b a m e n t , s o t t í r ó k k a l ismerkedett meg. A W a s e d a E g y e t e m e n 1914-ben fejezte be angol irodalmi t a n u l m á n y a i t . G y a k r a n misztikus é l m é n y ű versei ekkor f ő k é n t a Karnen ('Maszk') és a Sliijin ('Költők') c. folyóiratban jelentek meg. Saijö Y a s ó v a l e g y ü t t egy költői csoportosulás m a g j á t a l k o t t a . 1916-ban megb e t e g e d e t t , ezért vidékre költözött. Betegsége 1931-ben k i ú j u l t . 1939-ben megszerezte a doktori c í m e t . O 1917-ben jelent m e g első verseskötete, a Tenshin no shö ('Az ember m e g v á l t o z á s á n a k himnusza'), 1921-ben pedig a második, a Kokue Seibo ('Fekete r u h á s anyacsászárnő'). Az angol és az a m e r i k a i irodalomból f o r d í t o t t , t ö b b e k k ö z ö t t O. Wilde-ot. 473

Hinawy [hinaui], Sheikh M b a r a k Ali ( K e n y a , ?, 1896— í, 1959. dec., ?): k e n y a i író, tudós, politikus. Eleinte m a g á n ú t o n t a n u l t , m a j d M o m b a s á b a n j á r t angol iskolába. R é s z t v e t t az 1. világháborúban. 1918-ban állami szolgálatba l é p e t t ; hamarosan kormányzó Mombasában; tagja lett a kenyai törvényhozó testületnek, később pedig a k o r m á n y t a n á c s a d ó j a a r a b ü g y e k b e n . O A szuahéli irodalom kiváló t u d ó s a volt, h a t a l m a s kéziratgyűjteménye további kutatások alapját t e r e m t e t t e m e g . O Elbeszélései közül a The Cunning of Suua ('Suua ravaszsága') P . Butheford híres a n t o l ó g i á j á b a n (Darkness and Light. An AnÜiology of African Writing, 1958) jelent meg. Páricsy Pál hindi irodalom. T á g a b b értelemben a ,,hindi" az É s z a k - I n d i á b a n , a P a n d z s á b és N y u g a t - B e n g á l i a közötti területen beszélt n y e l v j á r á s o k összefoglaló n e v e (e n y e l v j á r á s o k a t mintegy 150 millió e m b e r beszéli v a g y érti); szűkebb értelemben a Delhi környéki n y e l v j á r á s n e v e (1947 óta az angol mellett az I n d i a i Unió hivatalos nyelve). A szűkebb értelemben v e t t h i n d i nyelvtanilag azonos az u r d ú v a l , P a k i s z t á n hivatalos nyelvével (—urdú irodalom), amelyet elsősorban n a g y s z á m ú p e r z s a kölcsönszó különbözt e t meg a h i n d i t ő l ; e k e t t ő t összefoglaló néven h i n d o s z t á n i n a k is nevezik. A szűk e b b értelemben v e t t hindi csak a 19. sz. elején v á l t irodalmi nyelvvé, a m i k o r n y e l v ú j í t ó m o z g a l o m az u r d ú b a b e k e r ü l t perzsa elemeket kiküszöbölte, és indiai (szanszkrit) s z a v a k k a l helyettesítette (inn e n e nyelv n e v e : kharí bólí 'megtisztít o t t nyelv'). Szépirodalom csak a m ú l t század h e t v e n e s éveiben indult e nyelven, azonban m a m á r mind mennyiségileg, m i n d jelentőségben I n d i a vezető irodalm a . A 19. sz. előtti időszak i r o d a l m a az említett t ö b b i nyelvjáráson (elsősorban bradzs nyelven) keletkezett, ezeknek viszont m a m á r nincs jelentős i r o d a l m u k . O R- Sukla n y o m á n négy korszakra szokás osztani a h i n d i irodalmat: 1. a hősi énekek (vírgáthá) kora (1000 — 1300), 2. a bhakti (misztika) kora (1300 — 1650), 3. a ríti (stilizálás) kora (1650 — 1850), 4. a próza (gadja) kora (1850 óta). O Az első korszak hősballadaciklusai v a g y históriás énekei (rászó) az a p r ó fejedelemségekre szétforgácsolódott É s z a k - I n d i a

HINDI u r a l k o d ó i n a k a m u z u l m á n (perzsa ós afgán) h ó d í t ó k betörései elleni h a c r á t és u g y a n a k k o r e g y m á s közötti bel villongásaikat éneklik m e g n y u g a t i h i n d i (rádzsaszthání) tájszólásban. A szerelem és a mesés elem b ő v e n helyet k a p a lovagi arisztokrácia k a l a n d j a i t taglaló énekekben. Szerzőik u d v a r i költők voltak, szövegüket v á n d o r énekmondók s z á j h a g y o m á n y a t a r t o t t a fenn. Legkiemelkedőbb (és m i n d történelmileg, mind szövegh a g y o m á n y o z á s s z e m p o n t j á b ó l leghitelesebb) a r á n k m a r a d t fél t u c a t n y i régi rászó közül Csand Bardáí n a g y t e r j e d e l m ű lovagi eposza (12. sz.); a t ö b b i d a r a b jóval későbbi lejegyzésben m a r a d t fenn, valószínűleg erősen megváltozott a l a k b a n (Narpati Nálha, Dzsagnaik, Dálpati Vidzsaj, 12. sz.; Sárangdhar, 14. sz.). A m ű f a j h a g y o m á n y a i t o v á b b éltek (Bhúsán, 17. sz.; Padmákar, 19. sz.; R . Varrná, Sz. Csauhán, 20. sz.), ós a régi h ő s b a l l a d á k a t R á d z s a s z t h á n b a n a m ú l t s z á z a d b a n is énekelték. A hősi énekeken kívül egyesek szerint u g y a n e b b ő l a korból s z á r m a z n a k a náthok m á g i k u s s z e k t á j á n a k (alapítója Górakhnátli, 12. sz. ?) misztikus énekei, mások szerint későbbi keletkezésűek. A hitelesnek t e k i n t h e t ő régebbi m i s z t i k u s énekek n y e l v e igen régies, de m é g n e m hindi, h a n e m a hindit megelőző középind apabhransa nyelv. A hindi irodalomt ö r t é n e t í r á s egyik büszkesége, h o g y a 14. sz. elején Delhiben élő indiai perzsa költő, Amir Khuszró n é h á n y hindi verset is írt. O A 13. sz. elején egész É s z a k - I n d i a m o h a m e d á n u r a l o m alá került. Másfél évszázadig m u z u l m á n (afgán, török, m o n gol) r a b l ó h a d j á r a t o k p u s z t í t o t t á k a területet; a h i n d ú feudális arisztokrácia kip u s z t u l t . A 14. sz. végén kezdődő békésebb időszak szellemi élete az iszlám ellen szervezkedő h i n d ú népi vallásosság, az egyenlőséget h i r d e t ő és egyben f ö l d ö n t ú l i világba m e n e k ü l ő b h a k t í m i s z t i k a befolyása a l a t t állott. E második k o r s z a k b a n , a bhaktíköltószetében az előző korszak panegirikus e p i k á j á n a k helyét az á h í t a t lírája foglalja el. Nyelve egyszerű népnyelv, t é m á j a a jóság istenének, V i s n u n a k szeretete, a k i t k é t megjelenési f o r m á j á ban imádnak: mint R á m a királyfit vagy m i n t K r i s n a pásztoristent. E z u t ó b b i i r á n y z a t a jelentősebb. A falusi t ö m e g e k r e t á m a s z k o d v á n , K r i s n a életének régi leg e n d a a n y a g á b ó l kizárólag p a r a s z t i környezetben t ö l t ö t t gyermek- és i f j ú k o r á t , elsősorban R á d h á pásztorleányhoz f ű z ő d ő szerelmét énekli m e g misztikus színezettel: R á d h á az emberi lelket, szerelme a léleknek istenhez vágyódását szimbolizálja. A b h a k t í k ö l t ő k közül a 15. sz. elején a bengálihoz közel álló maithilí t á j -

szólásban írta himnuszait és dalait Vidjápati ós követőinek serege; a 16. sz.-ban eleinte hindi, m a j d g u d z s a r á t i nyelven írt Mírá Báí, India l e g n a g y o b b női költője; a bradzs tájszólást t e t t e végérvényesen a Krisna-kultusz ós á l t a l á b a n a hindi költészet nyelvévé Vallabha iskolája, elsősorban Szúrdász (15 —16. sz.; m a g a Vallabha csak szanszkritul írt). Vallabhá n a k és f i á n a k , Vittalnáthnak nyolc t a n í t v á n y á t (asta csháp 'nyolc pecsét') a bradzs költészet klasszikusaik é n t t a r t j á k számon. K ö v e t ő i k századok o n á t variálták a K r i s n a - R á d h á - t ó m á t rövid lírai versekben. R á d h á t állította a kultusz és költészet k ö z é p p o n t j á b a Hitharivans (16 — 17. sz.), a rádhávallabhi ( ' R á d h á szerelmesei') s z e k t a alapítója. O A bhaktímozgalom másik ágazatának, a R á m a - k u l t u s z n a k legnevezetesebb term é k e a szanszkrit Bámájana eposz hindi átdolgozása, Tulszídász p á r a t l a n u l népszerű m ű v e avadhí t á j s z ó l á s b a n (16 — 17. sz.). H a t á s á r a a R á m a - k u l t u s z irod a l m á n a k nyelve az a v a d h í lett (17 — 19. sz.). Bizonyos mórtókig a R á m a - k u l t u s z hoz kapcsolódik Bámánand (15. sz. eleje) tanítása, akit a bindú vallástörténet nem a n n y i r a a R á m a - k u l t u s z , m i n t a nirguna (az istenség emberi f o r m a nélküli tisztelete) i r á n y z a t képviselőjének t e k i n t . R á m á n a n d elvetette a kasztkülönbsóget, s t a n í t v á n y a i nagyrészt az alacsonyabb (kézműves) kasztokból k e r ü l t e k ki; legn a g y o b b a k : Kabír, a t a k á c s (15. sz.), az iszlám és a Visnu-hit ötvözője, v a l a m i n t Nának, K a b í r követője, a harcias szikh hitfelekezet alapítója (15 —16. sz.). A moh a m e d á n szúfímisztikának a bhaktímozgalom h a t á s á r a kialakult indiai v á l t o z a t a a prémmárg ('szeretet ú t j a ' ) . K ö v e t ő i a perzsa regényes elbeszélő költészet m ű f a j á t h o n o s í t o t t á k meg a h i n d i irodalomb a n a 16. sz. elején, az indiai mitológia ós t ö r t é n e l e m hősnőiről írt szerelmi t á r g y ú eposzokban, amelyeket allegorikusán m a g y a r á z t a k (Dzsájaszí). O A p e r z s a típusú, m o h a m e d á n epikus költészet m á r á t v e z e t a következő periódusba, az u d v a r i költészet korszakába. Míg a b h a k t í m o z g a l o m költői t ö b b n y i r e világról lemondó aszkét á k voltak, akik faluról f a l u r a vándorolva énekelték rövid lírai verseiket, a regényes elbeszélő költészet ós az u t á n a következő stilizáló i r á n y z a t (ríti) fejedelmi u d v a r o k b a n és városi k ö r n y e z e t b e n virágzott. A 16. sz. elején megerősödő delhi mogul szultánság erős központi h a t a l m a t teremt e t t a kor leggazdagabb fejedelmi u d v a r á val, a m e l y e t költőkkel is előszeretettel ékesítettek. E környezet ízléséhez alkalm a z k o d o t t a költészet. I s m é t d i v a t b a j ö t t e k a panegiriszek (nemcsak m u z u l m á n , 474

HINDI h a n e m h i n d ú fejedelmi u d v a r o k b a n is: Bhúsan, 17. sz.), a rövid lírai versekben pedig egyrészt az erotikus t e m a t i k a került előtérbe, másrészt a külsődleges stilisztikai elemekre („díszítményekre") összpontosították a figyelmet. E szélsőségesen f o r m a l i s t a irányzat virágkora a 17. sz. volt (Bihárílál; későbbiek: Dév, Glianánand, Padmákar, 18. sz.). Termékei között jelentős helyet foglalnak el a költői m o d o r t (riti, innen az iskola neve) tárgyaló t a n k ö l t e m é n y e k , amelyek a szanszkrit esztétika alankára- ('díszítmény')elméletót ismétlik meg (Késavdász, 16. sz.). O A formalizmusba m e r e v ü l t hindi irodalom a 19. sz.-ban gyökeresen ú j ú t r a tért. A század első háromnegyede átmeneti időszak volt, amelynek egyetlen jelentősége a m o d e r n hindi irodalmi nyelv megteremtése; irodalmi é r t é k ű önálló ú j a l k o t á s o k a t e k o r még n e m h o z o t t létre. A hindi irodalom a 19. sz. előtt esak verses m ű f a j o k a t ismert, melyek nyelve a bradzs és (ritkábban) a v a d h í tájszólás volt. Szórványos korábbi kísérletek u t á n , a 19. sz. első éveiben születtek meg az első prózai m ű v e k (innen a „ p r ó z a k o r a " elnevezés) a Delhi környéki k h a r í bólí tájszólásban, a m a i hindi irodalmi nyelven. E m ű v e k általában fordítások és elemi iskolai t a n k ö n y v e k voltak. Az angol W. Garey misszionárius i r á n y í t á s á v a l lef o r d í t o t t á k a Bibliát (1809) és t a n k ö n y veket í r t a k ; J . Güchristnék, a kalkuttai F o r t William Kollégium igazgatójának b u z d í t á s á r a Lallúdzsí Lál szanszkrit meseg y ű j t e m é n y e k e t és legendákat dolgozott á t hindi p r ó z á r a . (Az angol ösztönzés jelentőségét a m a i indiai irodalomtörténetírás k é t s é g b e vonja.) Az első önálló m ű Bháraténdu Hariscsandra színdarabja volt (1873); róla Bháraténdu korának. nevezik a századfordulóig t e r j e d ő időszakot. A fő t é m a e k o r b a n az európai típusú r e f o r m o k bevezetésének szükségessége (kasztkülönbségek eltörlése, nők egyenjogúsága) és az ortodox h i n d ú társadalmi r e n d k ó p m u t a t á s á n a k leleplezése. Az irodalmi m ű f a j o k közül előtérben áll a szatirikus vígjáték. N a g y szerepet k a p a kor szellemi életében a publicisztika, a reformtörekvések fő t á m o g a t ó j a . O A következő időszakot ( 1 9 0 0 - 1 9 2 0 ) Dvivédi korának nevezik, Mahávírpraszád Dvivédí folyóirat-szerkesztőről ós kritikusról, aki a m o d e r n irodalmi f o r m á k és a kharí bólí irodalmi nyelv teljes kifejlődésének n a g y t u d á s ú i r á n y í t ó j a volt. A költészet — amely vezető szerepet j á t szott e b b e n a szakaszban — a század első évtizedeiben szakított a h a g y o m á n y o s bradzs nyelvvel. A t á r s a d a l m i reformtörekvések mellett a hazafiság eszméje

k e r ü l t előtérbe, nagyrészt Gandhi nemzeti mozgalmának h a t á s á r a . Az angol r o m a n t i k u s o k a t követő természetleíró e p i k á n kívül (S. Páthak) a m ú l t dicsőségét feldolgozó r o m a n t i k u s elbeszélő költem é n y e k születtek (M. Gupta, A. Upádhjáj). A 19. sz. utolsó éveiben i n d u l t m e g a regény- és novellairodalom, e u r ó p a i h a t á s r a . Az e u r ó p a i (angol) h a t á s e b b e n az időszakban m é g másodkézből, bengáli közvetítéssel é r t e a hindi i r o d a l m a t . Az első évek t e r m é s e n a g y s z á m ú kaland o s ós áltörténelmi regény volt, m e l y e k a l a c s o n y színvonalon állottak (K. Gószvárni), o A k é t h á b o r ú közötti időszak a h i n d i költészet f é n y k o r a . Az előző kors z a k tárgyilagos és száraznak é r z e t t epikáj á v a l szemben az ú n . cshájávád- ( r o m a n tika-) irányzat, amelyről e k o r s z a k o t elnevezték, szubjektív, individualista, rom a n t i k u s , szimbolizmus felé h a j l ó m o d e r n szerelmi lírát t e r e m t e t t (Praszád, Pant, Nirálá). E z t az i r á n y z a t o t erősen befolyás o l t a a bengáli R . Tagore szubtilis költészete, s részben Shelley lázadó r o m a n t i k á j a . Világnézetük a h á b o r ú u t á n i idő pesszimizmusát és a nemzeti m o z g a l o m sikertelenségének csalódott értelmiségi h a n g u l a t á t tükrözi. A c s h á j á v á d iskoláv a l egy időben, d e gyökeresen eltérő szell e m b e n m ű k ö d ö t t Prémcsand, a legnag y o b b hindi regényíró, aki az indiai f a l v a k n y o m o r á t feltáró regényeivel és elbeszéléseivel a realista próza m e g t e r e m t ő j e I n d i a irodalmában. Prémcsand nyomán a harmincas évek második felében megszületett a pragativád ('haladás') m a r x i s t a iskolája, amely a z o n b a n t e o r e t i k u s oszt á l y h a r c o s beállítottságával eltér Prémcsand írásainak népi (paraszti) szellemétől. Az iskola fő erőssége a r e g é n y és elbeszélés, amely Prémcsand ó t a e u r ó p a i szintre emelkedett ( J a s p á l , Ask). K ö l t ő i vonalon Pant, a c s h á j á v á d egyik fő képviselője vált p á l y á j a második szakaszáb a n a pragativád szocialista eszméinek kimagasló hirdetőjévé. A h a l a d ó iskoláv a l szemben léptek fel a költészetben a negyvenes években a prajógvád ('experimentalizmus') hívei, T. S. Eliot és a hasonló p o s z t f u t u r i s t a szabad vers-írók neh e z e n é r t h e t ő indiai követői ( A g j é j a ) , a k i k szélsőséges individualizmusukkal visszatetszést v á l t o t t a k ki. R e g é n y és elbeszélés terén az e x p e r i m e n t a l i s t á k a f r e u d i s t a pánszexualizmussal kísérletezt e k a h a r m i n c a s évektől kezdődőleg. — Mindezek az i r á n y z a t o k kevéssé t ü k röződnek a d r á m a í r á s b a n , a m e l y b e n a h ú s z a s években a t ö r t é n e t i d r á m á k domin á l t a k (Praszád), a h a r m i n c a s évektől előretörtek az egyfelvonásos t á r s a d a l m i d r á m á k . Regényírásban Dzsainéndra Ku475

HINDI már, a pszichologizmus képviselője m a r a d t független a különböző iskoláktól a harmincas é v e k b e n . Jelenleg a hindi irodalom fő erőssége az elbeszélés, amelyben az ún. naji kaliáni ( ' ú j elbeszélés') i r á n y z a t a n a g y eszmékről lemondva, a m i n d e n n a p i élet sokszerűségének ábrázolására törekszik. O (—'még indiai irodalmak) O Irod.: F . E . K e a y : A history of H i n d i l i t e r a t u r e (1920);' R . Sukla: H i n d i száhitja k á itihász (1952); S. Sinha: H i n d i literature (Indián literature, 1959); csak a m o d e r n korról: S. Csauhán: H i n d i s z á h i t j a ké asszí varsa (1954; oroszul: Ocserk isztorii l i t y e r a t u r i hindi, 1960); S. H . V a t s y a y a n : H i n d i literature (Cont e m p o r a r y I n d i á n literature, 1959); J . P . Cselisev: S z o v r e m e n n a j a poezija hindi (1965); T. W. Clark: The Növel in I n d i a (1970). Vekerdi József hindi verselés: A hindi verselés legrégebbi, t ö r t é n e t i l e g a védikus időkig visszavezethető v á l f a j a a szótag számláló verselés t í p u s á b a sorolható varnik cshand ('szótagalapú verselés'). K ü l ö n b ö z ő form á i b a n csak a szótagok (varnak) s z á m a k ö t ö t t ; az 1 — 26 szótagnyi sorokból felé p í t e t t f o r m a n e v e szádháran ('egyszerű, szokásos'), a 26-nál t ö b b szótagúaké dandak ( ' d a n d a - a l a p ú ' ; a d a n d a időegység). A legismertebb, s talán leggyakoribb ilyen típusú h i n d i v e r s f o r m a a ghanáksari ('sűrűszótagú'), m á s néven kavitta ('költemény'), a m e l y soronként 15 szótagból áll és a 8. szótag u t á n dierézis v a n . O A hindi v e r s t a n o k a varnik cshand alf a j a k é n t t a r t j á k számon a varnik vritta ('szótagjellegű verselés') versrendszerét, amely azonban n e m szótagszámláló, han e m időmértékes verselés: a klasszikus szanszkrit v e r s f o r m á k a t (—indiai irodalmi formák) veszi á t . E f o r m á t elsősorban a középhindí költészet használta, a nyelvhasználat, kiejtés m a i a l a k j á n a k m á r nem felel meg, s a l k a h n a z á s a így archaizálásnak számít. O A legelterjedt e b b hindi versrendszer a mátrik cshand ( ' m á t r á alapú verselés', nevezik mátrik vrittának is). E z szintén időmértékes jellegű, de csak a verslábak és a (maimnak nevezett) —morák s z á m a k ö t ö t t a négym o r á s lábakon belül a hosszú szótagok helyén bárhol á l l h a t k é t rövid és megfordítva. G y a k r a n rímes; a szótagok számlálásában figyelembe veszik a lek o p o t t (de a szanszkritban még szótagot formáló) m a g á n h a n g z ó k a t is. E h h e z a versformához t a r t o z i k a középind árjá vers; h a s z n á l a t a igen elterjedt a prákrit, az apabhrarnsa, v a l a m i n t a m a i h i n d i népköltészetben. L e g f o n t o s a b b f o r m á i a csaupái, dóhá, harigítaká, rólá, szórathá 476

és a prabandha költészetben u r a l k o d ó cshappája, kundalijá; a pad- költészet v e r s f o r m á j a szintén ilyen. O A 20. sz.-i h i n d i költészetben (muktak cshand n é v e n ) p o l g á r j o g o t n y e r t az európai m i n t á k a t k ö v e t ő szabadvers is. O Irod.: K . C. P a n d e y : I n d i á n Aestbetics (1959); H i n d i s z á h i t j a kós (1967). Puskás Ildikó Hindrey [hindrej], K a r i August ( A b j a , P á r n u m a a , 1875. aug. 13.—Iru, 1947. j a n . 9.): észt író, kritikus. Eredetileg festőnek készült, a századfordulón P é t e r v á r o t t , M ü n c h e n b e n és P á r i z s b a n tanult. 1904ben h a z a t é r t , és a legelterjedtebb észt l a p n a k , a Postimeesnek lett m u n k a t á r s a . Ú j s á g í r ó i és kritikusi tevékenysége mell e t t t ö b b ezer k a r i k a t ú r á t készített, é s két szatirikus folyóiratnak, a Sademednek és a Krattimk volt szerkesztője. A h a r m i n c a s évektől kezdve főként irodalmi m u n k á s s á g á b ó l élt. O Szépirodalmi m ű vekkel a h a r m i n c a s évek elején jelentk e z e t t . E g y m á s t k ö v e t ő novelláskötetei és t ö r t é n e l m i regényei rövidesen a prózairodalom élvonalába emelték. Különösen az egyén belső világát megjelenítő, esem é n y t e l e n , de psziehikailag r e n d k í v ü l hiteles novellái m a r a d a n d ó k . O F ő b b m ű v e i : Válkvalgus ('Villámfény', n l á k , 1932); Armastuskiri ('Szerelmes levél', nlák, 1933); Urmas ja Merike ('Urmas és Merike', reg., 1935 — 1936); Loojak ('A b u k á s ' , reg., 1938); Südamed ('Szívek', nlák, 1 9 3 8 ) ^ 0 Vál. kiad.: Ja oli kunagi keegi. . . ('És volt egyszer valaki. . .', nlák, 1968). O Magyarul: 1 nla ( K á l m á n B., Az észt irodalom kistükre, a n t o . , 1969). Fehérvári Győző hindusztáni irodalom; hindosztáni irodalom: a —hindi irodalom és az —urdú irodalom régebben h a s z n á l t összefoglaló elnevezése. Hine [ h á j n ] , D a r y l (Burnaby, 1936. febr. 24. — ): k a n a d a i költő, író, drámaíró. T a n u l m á n y a i t a m o n t r e a l i McGill E g y e t e m e n f o l y t a t t a , és a chicagói egyetemen fejezte be. 1968-tól a chicagói Poetry szerkesztője. Költészete eleinte (1951 — 1957) szürrealista volt. A The Carnal and the Crane ('A húsevő és a daru', költ.-ek, 1957) c. m ű v e volt második korszakának bevezetője. 1962-től n a g y drámai m o nológokat, történelmi és filozófiai m ű v e k e t ír. E korszak jellemző m ű v e a The Wooden Horse ('A fa-ló', költ.-ek, 1965). O E g y é b művei: The Devil's Picture Book ('Az ördög képeskönyve', költ.-ek, 1960); The Prince of Darkness and Company ('A s ö t é t s é g hercege és t á r s a ' , reg., 1961); Minutes ('Percek', költ.-ek, 1968); The

HIPAL Death of Seneca ('Seneca halála', d r á m a , 1968). Hinkvers [ h i n k f e r z ] ( n é m e t 'sánta verssor'): az időmórtókes —choliambusn a k megfelelő n é m e t hangsúlyos verssor: xx

x x x

x

x x x x

x

x

Szivem szerelme fél szemére volt bandzsa (Fr. Rückert)

O (-*•német irodalmi

formák) Kovács

Endre

HIno Ashihei, Hino Asihei (írói név); Tamai K a t s u n o r i , Tamai K a c u n o r i (családi név); ( F u k u o k a tar., ?, 1907. jan. 25.—Tökyö, 1960. j a n . 24.): j a p á n író. Tanulmányait a tökyöi Waseda Egyetem angol szakán végezte. S z u b j e k t í v hangú, meggyőző erejű, életrajzi elemekkel bőségesen á t s z ő t t írásainak t é m á j a f ő k é n t az 1937 —1938-as k í n a i — j a p á n h á b o r ú . O F ő m ű v e i : Funnyötan ( ' T ö r t é n e t a trágyáról', reg., 1937); Tsuchi to heitai, Hana to heitai, Mugi to heitai, Umi to heitai ('A föld ós a k a t o n a ' , 'A virág és a k a t o n a ' , 'A vetés ós a k a t o n a ' , 'A t e n g e r és a k a t o n a ' , regénytetralógia, 1938 — 1939: magyarul: R u z i t s k a M., Jelentenivalónk nincs, E g y j a p á n k a t o n a feljegyzései, 1940; angolul: L. B u s h , W a r a n d Soldier, 1940). Hinostroza [inosztroszá], Rodolfo (Lim a , 1941. o k t . 27. — ): perui költő. A limai egyetemen t e r m é s z e t t u d o m á n y i t a n u l m á n y o k a t f o l y t a t o t t . Sokat u t a z o t t , kót é v e t H a v a n n á b a n t a n u l t . Ú j s á g n á l , televíziónál, filmnél dolgozott. A K u b á b a n megélt karib-tengeri válság a központi élménye, a m i t sodró erejű szabad versekben szólaltat meg, a k á r c s a k a gerillaharcok k u d a r c á t . O F ő m ű v e : Consejero del Lobo ('A F a r k a s Tanácsosa', költ.-ek, 1965). Scholz László Hinrichs [hinriksz], A u g u s t (Oldenburg, 1879. á p r . 18. — H u n t l o s e n bei Oldenburg, 1956. j ú n . 20.): n é m e t (NSZK) író. F e l n é m e t nyelven és a l n é m e t dialekt u s b a n írta az ószaknómet t á j a k életét megelevenítő költeményeit, d r á m á i t , regényeit, a m e l y e k e t a n á c i ,,Blut und B o d e n " ideológia h a t á t , ezért a hitleri időkben a hivatalos p r o p a g a n d a népszerűsítette őket. O F ő b b m ű v e i : Das Licht der Heimat ('A h a z a fénye', reg., 1920); Das Volk am Meer ( ' T e n g e r p a r t i nép', t ö r t . reg., 1929); Die Stedinger ('A stedingiek', t ö r t . d r á m a , 1934). Hiob: -—Jób

könyve

hipallagé; hüpallagé; hypallage (görög felcserélés'): 1. a klasszikus retorika

egyik gondolatalakzata. A) Tágabb értelemben a m o n d a t r é s z e k olyan összekapcsolását jelenti, a m e l y az általuk j e l z e t t valóságelemek n y e l v e n kívüli kapcsolatán a k ellentmond. Megtalálható bizonyos mindennapi fordulatokban: a „fejébe n y o m t a k a l a p j á t " , „visszaadták az életn e k " kifejezésekben az ellenkező szerkesztés volna a „ l o g i k u s " ( „ k a l a p j á b a n y o m t a a f e j é t " , „ v i s s z a a d t á k n e k i az é l e t e t " ) . A költészet is szívesen e n g e d az ilyen „optikai c s a l ó d á s n a k " . P . Valéry pl. az á r n y é k (és az á r n y a k ) rezgését az a n y a g n a k t u l a j d o n í t j a , amelyre v e t ő d i k : „ K ő és arany, s ö t é t f á k , mennyi m á r v á n y , | mely o t t r e m e g az á r v a lelkek á r n y á n " (Tengerparti temető, ford. Kosztolányi D.). Szélső esete két szorosan e g y m á s h o z tartozó m o n d a t r é s z hely- és funkciócseréje: „ H a l o t t a k - e m á r a h a l o t t a k | S alusznak-e n a g y gödrű m é l l y e l " (Ady: Kicsoda b ü n t e t b e n n ü n k e t ? ) . B) S z ű k e b b értelemben a hipallagé a jelzőnek az eredeti, logikai kapcsolatból való kis z a k í t á s á t és m á s szóhoz rendelését jelenti. I l y e n „ e l t o l á s r a " alkalmas pl. a birtokos szerkezet, ahol a birtok jelzőjét felv e h e t i a birtokos és f o r d í t v a . A latin költ é s z e t b e n gyakori ez a csere. Vergilius, eposza elején, a „ m a g a s R ó m a falai"-ról, m á s u t t az „istenek alvilági erejó"-ről beszól (Aeneis, 1. ének, 7. sor, ós 12. ének, 199. sor). Más t í p u s ú áthelyezéssel Ady sokszorosára növeli a m o n d a t információt a r t a l m á t : „ B ű n e i m , m i n t Pokol p á l m á i , j É g verő bujasággal n ő n e k " (Az A n t i K r i s z t u s ú t j a ) . R i t k a b r a v ú r kót, k ü l ö n böző szavakhoz t a r t o z ó melléknév felcserélése a m o n d a t b a n ; híres ókori péld á j a ez a Vergilius-sor: „ I b a n t obscuri sola s u b nocte per u m b r a m " ( ' m e n t e k s ö t é t e n , a magános éjszakában, az á r n y o n á t ' , Aeneis, 6. ének, 268. sor). H a s o n l ó t t a l á l u n k Adynáh Istenülő vágyaimba ki látott? Óh, vak szívű, hideg szemű barátok. (A Ki látott engem? bevezetője)

O A melléknév h a s z n á l a t a így g y a k r a n lesz m e t o n i m i k u s (—>-metonimia), m i v e l a jelzős k a p c s o l a t b a n a főnevet egy vele jelentésben érintkező másik főnév h e l y e t tesíti (birtokost a b i r t o k , t á r g y a t a t u l a j d o n s á g stb.). A s z o k a t l a n csoportosításn a k , a logikai k ö t e l é k e k fellazításának erős érzelmi h a t á s a lehet, mert a jelző szemantikailag t o v á b b r a is u t a l a r r a a szóra, amelytől formailag elszakadt, s ezáltal gazdagodik a szöveg nyelvi s t r u k t ú r á j a (->-affektivitás). H a ilyen szó n e m szerepel a m o n d a t b a n , s a j á t o s tömörítéssel v a n dolgunk: a m e t o n i m i k u s jelző m a g á tól é r t e t ő d ő v é t e h e t olyasmit, a m i n e k logikus kifejtése csak hosszabban t ö r t é n 477

HIPER hetne. í g y m o n d h a t Horatms „buja f ü r t ö k '-et „ b u j a férfi f ü r t j e i " helyett (Az énekek első könyve, 15. költ.), lásd az u t ó b b i Ady-idézetet is („istenülő vág y a k " ) . Sok köznyelvi kifejezés alapszik ilyen r ö v i d í t é s e n ( „ m a g á n y o s barangolás", „ h á t u l g o m b o l ó s k o r o m b a n " stb.) O (-*gondolatalakzat) O Irod.: H . Lausberg: H a n d b u c h der literarischen R h e t o rik (1960); H . Morier: Dictionnaire de poétique e t d e rhétorique (1961); A magyar stilisztika ú t j a (1961); F ó n a g y I . : A stílus h í r é r t é k e (Általános Nyelvészeti T a n u l m á n y o k , 1963). O 2. egyes ókori szerzőknél a -*-metonímia elnevezése. Kiss Sándor hiperbaton, hyperbaton ( g ö r ö g hüperbaton ' á t l é p é s ' ) ; transgressio (latin): a klasszikus r e t o r i k a egyik mondatalakzata,. O A) 1. K é t , szerkezetileg szorosan összetartozó szó elválasztása (a) a szórend módosításával, ill. (b) egy v a g y t ö b b szó közbeiktatásával adjekció). Képlete: x y z > x z y, ill. x y > x z y . A klasszikus r e t o r i k á k egy í'észe hol a szavakat elválasztó tmésziszszel, hol a parentézissel azonosítja. A szóhasználat ingadozását a h á r o m e l j á r á s közötti analógia indokolja. M i n d h á r o m esetben szorosan összefüggő n y e l v i egységeket v á l a s z t u n k szét művészi e l j á r á s segítségével. A tmészisz s z a v a k a t a l k o t ó monémá k a t szakít el egymástól, a parentézis m o n d a t o t iktat m o n d a t o k közé. A h i p e r b a t o n közbülső helyet foglal el: t a g m o n d a t o t , szószerkezeteket b o n t meg. N é h a n e m k ö n n y ű eldönteni, v a j o n tmésziszszel v a g y hiperb a t o n n a l v a n - e dolgunk. Az összetett igealakok, így a latin l a u d a t u s sum ('dicsértetek', 'dicsérnek'), a n é m e t „er ist g e k o m m e n " ('eljött') t ö b b szóból áll a helyesírás szerint, de joggal t e k i n t h e t ő t ö b b m o n é m á b ó l álló szónak is. O 2. Tágabb é r t e l e m b e n bármiféle szórendi változást jelöl a hiperbaton t e r m i n u s . O 3. E g y e s m o d e r n r e t o r i k á k (Morier) h i p e r b a t o n n a k nevezik az értelmezővel b ő v í t e t t m o n d a t o t is. O B ) Az összefüggő részek szétválasztása, a v á r t folyt a t á s elodázása feszültséget k e l t , melynek mértéke a h i á n y z ó rész hírértékétől, fontosságától és a közbeékelt szövegrész hosszától f ü g g . A közbeékelt m o n d a t ú j a b b közbeékeléssel s z a k í t h a t ó meg, s előfordul, h o g y a közbeékelt m o n d a t b a ékelt m o n d a t o t megint csak m e g s z a k í t j a egy k ö z b e i k t a t o t t m o n d a t : a, b, e,

c2

b2

a2

di A kétszeres közbeékelés t ö b b n y i r e az e g y m á s b a r a k o t t dobozok módszerét

k ö v e t i , de lehet folyondárszerű is, f ő k é n t az olyan nyelvekben, ahol az a n a l ó g végződések m e g k ö n n y í t i k a szavak összet a r t o z á s á n a k felismerését. í g y p é l d á u l a latinban: ai a2 bi Non usitata, nec tenui ferar a, Ci b, bB pinna biformis per liquidum aethera c, vates... (Horatius, Az énekek második könyve, 20. költ. üi as a, bi Újfajta, izmos szárnyakon indulok, c, c2 b2 b, Kétarcú költő, a laza légen á t . . . (Kardos L. ford.) a2

a2 bi

aa

Cj

b,

b3

c2

i 1 i A közbeékelés o k o z t a hiperbaton-feszültség könnyen számszerűvé tehető, s m e g h a t á r o z h a t ó az egyes nyelvekre, m ű f a j o k r a , művekre, stílusirányokra jellemző h i p e r b a t o n - s t r a t é g i a . O Ázonos n y e l v ű szövegekben szerzőnként, művenként igen jelentős különbségeket t a p a s z t a l u n k (1. táblázat). Bossuet sír beszéde és V . Hugó r e g é n y e között csekély az eltérés a szoros értelemben v e t t h i p e r b a t o n o k gyakoriság a , rétegződése s z e m p o n t j á b ó l . Á szó tág a b b értelmében v e t t h i p e r b a t o n V. Hugónál gyakoribb. Hugó p r ó z á j á b a n 100 szóra 9,1 előrevetés esik, Bossuet gyászbeszédében 1,1, Proust regényében 3,1. A h á t r a v e t é s Hugó d r á m a i stílusára jellemző. 100 szóra 1,4 h á t r a v e t é s esik, azaz lényegesen gyakoribb a h á t r a v e t é s , m i n t a szó szoros értelmében v e t t h i p e r b a t o n . Proust r e g é n y p r ó z á j á n a k hiperbaton-feszültsége j ó v a l meghaladja a z o n b a n m i n d k e t t ő t , szemben Camus p r ó z á j á v a l , m e l y n e m i s m e r t másodfokú közbeékelést, s m e l y b e n j ó v a l ritkábbak s főleg rövidebbek a közb e v e t e t t m o n d a t o k . Az élőszót k ö v e t ő v a g y stilizáló d r á m á b a n , é r t h e t ő m ó d o n t o v á b b ritkul, r ö v i d ü l a h i p e r b a t o n . A líra, Hugó megvizsgált verseinek t a n ú s á g a szerint, a d r á m a és a regény k ö z ö t t áll. Jelenlegi ismereteink azonban n e m engedik m e g az általánosítást. Bizonyos, h o g y a viszonylagos hiperbaton-feszültség sem f ü g g e t l e n a m ű v e k nyelvétől. A latin ódaköltészetben pl. á l t a l á n o s a t ö r e d e z e t t mondatszerkesztés. F ü g g a h i p e r b a t o n gyakorisága a m ű v e k t a r t a l m á t ó l is. ( L d . C) pont.) A közbeékelésnek eltérő jelleget kölcsönöznek a különböző Írásjelek.'. a vessző, a zárójel, a gondolatjel. O C) A h i p e r b a t o n m ű f a j érzékenysége, az írásművek t a r t a l m á h o z való igazodása is jelzi, hogy e z ú t t a l sem önkényes szerkezetmódosítással, h a n e m a m ű v é s z i közlés egyik eszközével van dolgunk (még --parafrasztikus elemzés). A h é t k ö z n a p i beszélgetés azonban f o l y a m a t és n e m nyelvi m ű , i t t csak a szomszédos m o n d a t o k (pl. banális kérdés és banális válasz) kötődnek egymáshoz. Az irodalmi a l k o t á s t éppen szervezettsége, t a r t a l m i k ö t ö t t s é g e különbözteti m e g a köznapi verbális m ű f a j o k tól (—forma). Az irodalmi m ű egységét a m ű f o l y a m á n n ö v e k v ő és a m ű végén feloldódó feszültség biztosít ja. A feszültség f o k a n e m utolsósorban a hírértékszint emelkedésétől, ereszkedésétől függ. A híré r t é k e t e z ú t t a l is a lehetséges a l t e r n a t í v á k s z á m a és valószínűsége h a t á r o z z a meg. A d r á m a során t e h á t nő a feszültség, h a nő az egy jelenetre eső, felvetődő és megoldásra váró kérdések száma. Kérdezgetéssel m e g h a t á r o z h a t ó a soron következő v a g y a végső jelenet hírértéke (—feszültség). E g y IFeöres-ballada k é t első sorának — „Ha erős vagy, legény, vigyél át a vízen, mint féltett porcellánt, vigyázva szelíden."

— m e g a d á s a u t á n közöljük a kísérleti személyekkel, hogy a fiú valóban átviszi a vizén a l á n y t , m a j d m e g a d j u k az utolsó sor kivételével az utolsó szakaszt: „Erős voltál, legény, átvittél a habon, Kis kendőm ottmaradt a másik oldalon. Nem másik oldalon, a folyóban maradt.

Az utolsó sor t a r t a l m á t a kísérleti személyeknek kell kitalálniuk. Az eddig végzett kísérletek folyamán senki sem t a l á l t a el a megoldást: miszerint a l á n y azt közli a fiúval, hogy m i n d k e t t e n a folyó fenekén fekszenek. A hiányzó sor k i k ö v e t k e z t e t é séhez 80 — 90 ,,igen"-nel vagy ,,nem"-mel megválaszolható kérdésre volt szükség (sokan f e l a d t á k a j á t s z m á t ) . Skót népballadák poénjének kitalálása lényegesen k ö n n y e b b n e k bizonyult. A h í r é r t é k m e n e t szerzők, korok, m ű f a j o k jellemző stíluss a j á t s á g a . A népmese m e g o l d á s á n a k híré r t é k e igen csekély, a jó b ű n ü g y i d r á m á é v a g y regényé az irodalmi m ű f a j o k közül a legmagasabb. Az enigma m ű f a j i alaps a j á t s á g a , hogy a megoldást az olvasóra bízza, hírértékszintje m i n d v é g i g emel-

HIRER kedő, akárcsak a k é r d ő m o n d a t dallama. A lírai k ö l t e m é n y t is a g o n d o l a t m e n e t egysége f o g j a egybe; a v á r a t l a n , gyors fordulat, az utolsó sorok n a g y hírértéke jellemzi a —csattanót, mely lírai versekben (így pl. Heine költeményeiben sem) r i t k a jelenség. O 9. A h í r é r t é k a köznyelvben n e m h a l a d h a t meg egy bizonyos szintet. A költői felsorolás beszédben hibásnak érződik, vagy k o m i k u s a n h a t . N e m kevésbé feltűnő, h o g y h a a hétközn a p i h a n g h a t o l be a vers világába. Síromból is rátok (Habár ócska a szó) Vidáman nézek. (Ady: Az én hadseregem)

A „síromból i s " alacsony hírórtékszintjénél fogva h a t idézetként (Zolnai B.). A „tisztelt U r a m " , „tisztelt H á z " „ ó c s k a " jelzőjével k a c é r k o d v a , tőle elrugaszkodva t á n c o l t a t j a Ady az özvegy legényeket a „tisztelt romok k ö z ö t t " (Az özvegy legén y e k tánca). Visszaadja a szónak eredeti, teljes értelmét, de t u d j a , h o g y a szó ó h a t a t l a n u l felidézi az olvasóban a nap o n t a százszor h a l l o t t banális klisét. A „ t i s z t e l t " szó r e d u k á l t és teljes jelentése k ö z ö t t a k k o r a a távolság, hogy a „tisztelt r o m o k " kifejezés m á r szó j á t é k s z á m b a megy. A költői k o n t e x t u s b a n megelevenednek a legbanálisabb f o r d u l a t o k , hasonlatok, m e t a f o r á k is. A „szemed t ü k r é b e n " közhelyét varázsolja vissza t ü n d é r m e s é v é A ragon: Szemed oly mély midőn szomjazva ráhajoltam Tükrében arcukat bámulták a napok (Elza szemei)

Karinthy F r . ezerszer hallott, á r t a l m a t l a n szópárt ad Gyóni G. tollára, mely az a d o t t összefüggésben p a r a d o x o n n á alakul á t , és naiv őszinteséggel m o n d a t el egy kínos önvallomást a költővel: Azon az éjjel Lángolt Homonna és Verseg Azon az éjjel Olvastam és írtam egy Kosztolányi verset.

( így írtok ti)

O 10. A m o n d a t egy f ü l ü n k b e csengő közmondást, szólást is idézhet t o r z í t v a ; ezen alapul Lichtenberg aforizmatechnik á j a : a „ N e u e B á d e r heilen g u t " ( ' Ü j f ü r d ő jól gyógyít') ó h a t a t l a n u l felidézi az olvasóban a „ N e u e Besen k e h r e n g u t " ( ' Ú j seprő jól seper') k ö z m o n d á s t . Minél kisebb az eltérés a kifejezés szintjén, minél n a g y o b b a t a r t a l o m s z i n t j é n , a n n á l hatásosabb a „torzított visszhang", a közhely r o b b a n t á s . Q 11. A metafora és minden m á s trópus egy nyelvi jel alapjelentésének és a szövegkörnyezetnek (-*• kontextus) ellentmondásán alapul. A „robogó, zsúfolt, sárga. . ." u t á n m i n d e n k i joggal a „ v i l l a m o s " szót v á r j a . Tóth A. 32*

499

költeményében valóban a villamoson ül a f i a t a l leány. Mégsem a „ v i l l a m o s " szó kerül a f e n t k i p o n t o z o t t helyre. Ki tudja, milyen sötét hivatal Felé viszi szegény leányt a zengve Robogó, zsúfolt, sárga ravatal? (Egy lány a villamoson)

A jelzők, a cím, az egész k ö l t e m é n y alapj á n visszaállítjuk g o n d o l a t b a n a k o n t e x t u s b a illő „ v i l l a m o s " szót és igyekszünk másfelől a „ r a v a t a l " s z á m á r a olyan kont e x t u s t teremteni, amely indokolja a szó b e u g r á s á t a „ v i l l a m o s " helyére. A trópus ezek szerint olyan minőségi változásnak t ű n i k , mely szükségképpen bekövetkezik, a m i n t a hírérték egy bizonyos s z i n t e t m e g h a l a d . Vagy m á s szóval: a m i k o r valam e l y szó következési valószínűsége n e m ér el egy m e g h a t á r o z o t t szintet. A szó a z é r t váratlan az a d o t t esetben, mivel szótári jelentésétől merőben eltérő értelemben használják. A trópus alapja tehát a jelentés ós a l k a l m a z á s közötti ellentét, a hírérték-emelkedés ennek az ellentm o n d á s n a k szükségszerű megjelenési form á j a . Valószínű a z o n b a n , hogy a folyam a t n e m irreverzibilis, s hogy a hírért é k s z i n t ugrásszerű megemelkedése elind í t h a t egy m e t a f o r a s z e r ű behelyettesítő eljárást, s hogy a v á r a t l a n szót a z é r t érezzük kifejezőnek, m e r t ö n m a g á n kívül m i n d a z t t a r t a l m a z z a , a m i t a szövegösszef ü g g é s és a megszokás a l a p j á n e l v á r t u n k volna, s azt is, a m i a közhelytől való eltérést indokolja. Óh, hány ily forró napon jártunk itt, nem is sejtve, mily nagyon ...egymást! Fejed itt feküdt,...

A kipontozott szó helyére, tesztek t a n ú sága szerint m i n d e n e k e l ő t t a szerettük (ill. szeretjük) szó kívánkozik. Szabó L. K é k ü v e g n y á r c. k ö t e m é n y é b e n a z o n b a n a „ t e r e m t j ü k " szó áll ezen a helyen. Nincsen a szó szoros értelmében v e t t m e t a f o r á v a l dolgunk, mivel a m o n d a t a „ t e r e m t " szó alapjelentéséből kiindulva is jól értelmezhető. E n n e k ellenére a „szer e t t ü k " szó n a g y valószínűsége következt é b e n belekerül a versbe, és a „helyére k e r ü l t " , a valóságosan o t t álló „ t e r e m t j ü k " szóval interferál. A „ t e r e m t j ü k " szó h a n g a l a k j a a r r a enged k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a költő t u d a t á b a n is l é t r e j ö t t m á r ez a kapcsolat, hiszen a „ s z e r e t j ü k " szinte á t s ü t az őt elfedő, n a g y h í r é r t é k ű szón. Az a d o t t k o n t e x t u s b a n és helyzetben r i t k a szó azért közeledik a m e t a f o r á h o z , m i v e l a v á r a k o z á s u n k k a l ellentétest h a j lamosak vagyimk ellentmondásosnak minősíteni, s úgy reagálni rá, a h o g y a n ez csak a t r ó p u s esetében lenne indokolt, O 12. a) A n a g y h í r é r t é k ű szó f e l f o g h a t ó az —ellipszis h a t á r e s e t e k é n t is: sok eset-

HIRER ben ugyanis k ö n n y e n kifejthető úgy, hogy t ö b b szavas kifejezéssé a l a k í t j u k á t . Minél elliptikusabb azonban a kifejezés, a n n á l nehezebb kiegészíteni, a n n á l b a j o s a b b az ellipszis t é n y é t k i m u t a t n i :

(Szabolcsi B.). O I I I . Milyen költői a t t i t ű d n e k felel meg a hírérték növelésének t e n d e n c i á j a ? Milyen f u n k c i ó t t ö l t be a következési valószínűség csökkentése a költeményben 1 Q 1. Az „össze n e m illő", helyesebben a r i t k á n vagy soha a m ú l t b a n egymáshoz n e m illesztett s z a v a k ó h a t a t l a n u l kisebb v a g y n a g y o b b megütközést keltenek, felrázzák az olvasót. A „ s á r g a falevél" megfelelő h í r é r t é k ű d a l l a m m a l párosulva kellemesen elandalítja a szerény igényekkel fellépő hallgat ó t ; a falevelek ősszel valóban sárgák. A sok „sárga falevóP'-lel teleírott lap a z o n b a n elfedi a valóságos falevelet, a megszokás minden szinten g y e n g í t i az é l m é n y t (—automatizálás). Érzékszerveink azonos ingerre, p é l d á u l a bőrfelületet érő n y o m á s r a egyre csökkenő ingerülettel felelnek. Az órzóklós szintjón adaptáción a k nevezik ezt a jelenséget. A költőnek ezért m e g kell b o n t a n i a a szokott n y e l v i rendet.

eine Stadt mich umstand, und nicht zu erratende Berge wider mich lagen... ('egy város állt körül, és ki nem található hegyek hevertek szemközt...') (Rilke: Die grosse Nacht)

Sok és sokféle kiegészítésre van lehetőség: „ n e m lehetne kitalálni, milyen n a g y o k " : „ n e m lehet kitalálni, m i t r e j t e n e k " s t b . A g e n e r a t í v n y e l v t a n minden jelzőt egyegy m a g m o n d a t r a vezet vissza. A közn y e l v i jelzők a z o n b a n , a magas h í r é r t é k ű költői jelzőkkel ellentétben, m i n d e n esetb e n egyértelmű, ellipszismentes m o n d a t ból erednek. O b) A csökkentés a fokozat o s elhagyás f o l y a m a t a , nyomon k ö v e t h e t ő n é h a , h a e g y b e v e t j ü k az alakuló költem é n y írott v á l t o z a t a i alapján. Mallarmé g y a k r a n egy évtizedig formálta, tömörít e t t e k ö l t e m é n y é t : pl. a Pitre chatié első v á l t o z a t á n a k első k é t sora végül k é t szóba t ö m ö r ü l t . E k ö l t e m é n y egyéni sorsa a költészet fejlődését rekapitulálja. A stílusi r á n y o k váltakozásán t ú l a költészetben az évszázadok f o l y a m á n a f o k o z a t o s koncentráció elve érvényesül. A s z a v a k , szóelemek hírértéke erősen n ö v e k v ő tend e n c i á t m u t a t , különösen a 19. sz. óta. D e m á r Ronsard is t u d a t o s a n i r t o t t a a banális jelzőket, s Donne és az angol m e t a f i z i k u s költők tervszerűen k e r e s t é k az alkalomhoz p o n t o s a n ülő, f r a p p á n s kifejezéseket. A századok folyamán e g y r e n a g y o b b önállóságra tesznek szert a minősítők, jelzők; az állandó jelzős szerkezetek (-»-díszítő jelző, epikus közhely) f o k o z a t o s a n h á t t é r b e szorulnak. A h a g y o m á n y o s hasonlatok m e t a f o r á k , költői k é p e k , a 12—13. sz. p r o v a n s z á l és f r a n c i a költészetében még olyan gyakori előre g y á r t o t t lírai elemek l a s s a n k é n t kívül rekednek, ós egyre n ő a költői képek hírértéke. U g y a n ezt a fejlődési t e n d e n c i á t tükrözik a szóismétlésen, ragismétlésen keresztül a játékos, merész szópárosítás felé h a l a d ó rímek is: a r í m s z a v a k közötti s z e m a n t i k u s t á v o l s á g állandóan nő. A költő a m o n d a t , a szószerkezet u t á n a szavakat is fels z a b a d í t j a . A legkisebb jelentőséggel bíró elemekből (-*•monéma) a l k a l m a n k é n t ú j s z a v a k a t képez. A szó maga is m o n d a t é r t é k ű nyelvi m ű v é válik (így Rilke v a g y Ady lírájában). Debussy hívja fel először a f i g y e l m e t a disszonanciának az irodalomb a n és a zenében egyre fokozódó szerepére (Les opinions de M. Croche). Bartók B . szerint a koncentráltság különbözteti m e g a m ű z e n é t a népzenétől, a n a g y m ű v e k zenei s t r u k t ú r á j á t a „zenei k ö z n y e l v t ő l "

A fán a levelek, lassan lengenek, Már mind görbe, sárga s fonnyadt, puha (József A.: A fán a levelek)

A szokatlan, bár igen precíz „ g ö r b e " jelző m e g ü t i a f ü l ü n k e t , és figyelmeztet, hogy e z ú t t a l n a g y figyelmet igénylő, gondosan értelmezendő hírrel állunk szemben. A négy jelzőt n e m fűzi egymáshoz asszociatív kapocs. Aligha álltak m é g így e g y m á s mellett í r o t t szövegben v a g y beszélgetés folyamán. K ü l ö n - k ü l ö n á l l n a k (akárcsak a fáról lógó levelek) ós m i n d egyiknek figyelmet kell szentelnünk, a „ s á r g a " szónak n e m kevésbé, m i n t a „ g ö r b é " - n e k vagy a , , p u h á " - n a k . E z á l t a l felszabadul a jelzők energiája: ismét látj u k a sárga szmt. Meglátunk v a l a m i t , a n n a k ellenére, hogy f o l y t o n l á t j u k . A közhelyekkel v o l t a k é p p e n az é n ü n k e t kívülről és belülről szüntelenül érő erős ingerek ellen védekezünk. Az ismerős szólam elhárító varázsige. A k ö l t e m é n y kiráz a megszokott, kényelmes p i h e n ő pózból. K i t á r j a az a b l a k o t , melyen keresztül hirtelen b e á r a m l i k a valóság. A költői eljárás leginkább egy e n y h e sokk-kezeléshez h a s o n l í t h a t ó , melyet n e m egy n a g y költő csaknem t u d a t o s agreszszivitással a l k a l m a z o t t . (Dante n e m t i t kolja, h o g y arra a k a r j a késztetni az olvasót, h o g y m ű v é t olvasva türelmesen ü l j ö n a p a d k á n , s élesítse eszét. Ady sem k ö n y n y í t i m e g az olvasónak, hogy „ l á t v a l á s s á k " . Aki meg a k a r j a ismerni, „gondolja meg, hosszú az ú t " . Mallarmé sem t i t k o l j a leveleiben, h o g y szívesen félrevezeti az a v a t a t l a n o k a t . ) Amikor a konkrét költészet p r o g r a m j á n a k megfelelően az agresszió a n y e l v molekuláit, a

500

HIRER legkisebb jelentéssel bíró elemeit is szétveti, a m i k o r a költő „ f e l s z a b a d í t j a " a nyelv a t o m j a i t , a m o n é m á k a t alkotó nyelvi h a n g o k a t , a hírérték ugrásszerűen megnövekszik, a nyelvi é r t é k ű hír azonb a n s e m m i v é foszlik: z a j j á alakul át. A költészet keretein belül megvalósul a hőhalállal azonos maximális entrópia. A b e t ű k szabadságáról szóló t a n í t á s a növekvő h í r é r t é k elvének groteszk eltúlzása, k a r i k a t ú r á j a . O 2. a) A sokk n e m cél, h a n e m a gyógyulást m e g i n d í t ó folyam a t a t e r á p i á b a n . A hírértékszint hirtelen megemelkedése, a költői sokk egy nagyobb, m á s f a j t a figyelemre késztet, ú j élmények befogadására, ú j s z e r ű gondolatok kialakítására, képesít. A zajos színházi folyosón jól m e g é r t j ü k egymást, mivel a h a l l o t t m o n d a t e g y h a r m a d a a l a p j á n is k i t u d j u k k ö v e t k e z t e t n i a h i á n y z ó k é t h a r m a d részt. A nézőtéren csendre és teljes figyelemre v a n szükség, mivel az irodalmi m ű b e n a m o n d a t o k , szavak következési valószínűsége lényegesen kisebb. A k ö l t e m é n y t ismételten elolvassuk, m e r t t u d j u k , h o g y minden a l k a l o m m a l ú j h í r t t a r t a l m a z . Nyilvánvaló, h o g y a nyelvi egységek „horizont á l i s " kötöttsége, a köznyelvben egymástól való függése csökkenti a kifejezés rugalmasságát. Minél jobban f ü g g n e k egymástól a szavak, a n n á l lazább a kapcsolatuk a valósággal. Minél kisebb mozaikkockákkal, m i n é l f i n o m a b b jelhálózattal (raszterrel) dolgozik a művész, a n n á l pontos a b b a n képezhető le a t á r g y . A hírérték növekedése a valóság költői felfedezésének ú j eredményeit, ú j állomásait jelzi. A költői felfedezés g y a k r a n a t u d o m á n y o s felfedezés m ö g ö t t kullog. Harminchat fokos lázban égek mindig.. . (József A.: Kései sirató)

J e l e n t ő s é g e ilyenkor éppen a t u d o t t n a k felismerésében áll, a kézenfekvő, banális igazságban a p a r a d o x o n t fedezi fel. Éltem — és ebbe más is belehalt már. (József A.: Kész a leltár)

Máskor r e j t e t t , kínos összefüggéseket t á r fel és tesz hozzáférhetővé a későbbi tudom á n y o s elemzés számára. A költői és általános emberi nárcizmust vállalja minden szépítés nélkül Ady E . , amikor a v e r s k ö t e t borítólapján h i r d e t i a „ M a g u n k s z e r e l m é t " . Az érzelmek a m b i v a l e n c i á j á t először, a mélylélektant c s a k n e m kétezer évvel megelőzve, Catullus f o g a l m a z t a m e g , s a lehető legélesebb f o r m á b a n : „Odi e t a m o " ('Gyűlölök és szeretek'). A modern pszichológia ú t t ö r ő j e , S. Freud szerint alig a k a d olyan lélektani felfedezés, a m i t költők réges-régen, a m a g u k nyelvén 601

m e g ne f o g a l m a z t a k volna. O b) A gyermeknyelv elemzése arra a m e g l e p ő e r e d m é n y r e vezet, h o g y a gyerek n y e l v i megnyilvánulásai, felsorolásai, jelzői, h a sonlatai, ítéletei hírérték s z e m p o n t j á b ó l közelebb állnak a költői nyelvhez, m i n t a köznyelvhez. E g y négyéves kisfiú p é l d á u l egy „ j e l z ő j á t é k " során egyebek k ö z ö t t a következő minőségjelzőket p á r o s í t j a a p j á t jellemezve: „erős, k o p a s z , kiabálós, t ü r e l m e s " . Költőiek, egyéniek a gyerek hasonlatai, m e t a f o r á i is. A szép s i m a kő „ j ó g k ő " (5 éves kislány); „ L e ü l t a s z a p p a n " , azaz elmerült a k á d b a n (2 éves kislány), egy 4 éves gyerek felébred ós érzi, hogy elzsibbadt a lába: „ S z ó d a v í z v a n a l á b a m b a n . " Önkéntelenül költői t e c h n i k á t alkalmaz a gyerek, a m i k o r elevennek érzi és ennek megfelelően kezeli a klisét: „ A n y u , embert r e t t e n t ő ö t l e t e m t á m a d t " , m o n d j a egy 6 é v e s fiú, a „ r e t t e n t ő " melléknévből világosan kih a l l v a a benne rejlő igét. Idővel m e g t a n u l j a persze a g y e r e k a „ b a n a l i z á l á s t " , a szavak, idiómák leértékelését, hiszen ez is hozzátartozik a nyelv elsajátításához. A felnőttek meglehetősen h a m a r érezt e t i k vele, h o g y nyelvi m a g a t a r t á s a helyesbítésre szorul. „Nézd, fehér a víz!" — m u t a t j a a n y j á n a k a füredi öböl t e j szerű vizét, mely a fehér felhőkkel borít o t t eget tükrözi. „Fiacskám, a víz csak k é k vagy zöld l e h e t " u t a s í t j a r e n d r e a m a m a . A f e l n ő t t n e k költővé kell válnia a h h o z , hogy a vizet ismét fehérnek lássa, s hogy megvallja, szódavíz v a n a lábában. A szavak hírértékszintjét mag a s r a emelő költő voltaképpen a gyerekk o r nyelvi szokásait eleveníti fel. O c) A m a g a s színvonalú t u d o m á n y o s közlésre n e m jellemzők s e m a közhelyek, s e m a n a g y hírértékű fordulatok. A közhelyek h i á n y a szükségképpen következik a t u d o m á n y o s közlés ökonómiájából, becsületességéből. A n a g y h í r é r t é k ű minősítők, az i r á n y t váltó felsorolások, „ h e l y t e l e n " vonz a t o k stb. a sűrítés, az implicit közlés eszközei a költői nyelvben. A t u d o m á n y o s közlés egyértelműségre törekszik, n e m h a g y h a t j a m o n d a n i v a l ó j á n a k lényeges részét kifejtetlenül a nyelvi f o r m á b a n . A kifejező h a s o n l a t o k , jelzők, m e t a f o r á k a k k o r válnak gyakoribbá, a m i k o r a felfedezés f o l y a m a t a megindult, d e a teljes kifejtésre még n i n c s lehetőség. E r r e u t a l a kifejező metaforák gyakorisága egy-egy t u d o m á n y hősi korszakában, a n a g y híré r t é k ű jelző, h a t á r o z ó a t u d o m á n y o s kif e j t é s t költői kifejezéssel párosító --esszéstílusban. A plasztikus, konkrét, meglepő k é p a m á r k i f e j t e t t tétel m e g é r t é s é t igyekszik m e g k ö n n y í t e n i az olvasó szám á r a a nagy felfedezők, így pl. Marx v a g y

HÍRES Freud p r ó z á j á b a n (—hasonlat). O IV. A hírérték m i n d i g viszonylagosan értelmezendő. A n y e l v i szempontból legegyén i b b költők t e l j e s m o n d a t a i n a k igen m a g a s a h í r é r t é k e a köznyelvi m o n d a t o k hoz képest, a k ö z n y e l v g r a m m a t i k á j á b ó l , a köznyelvi s z ó t á r b ó l kiindulva. E z a n a g y f o k ú s z a b a d s á g azonban a költő m ű v é n belül k ö t ö t t s é g f o r m á j á b a n jelentkezik. Amit a költő egyéni stílusa nak nevezünk, a k ö l t ő választását m e g h a t á rozó szabályok g y ű j t e m é n y e , azaz redundancia. Az „ a z ú r " szó viszonylag ritka, s így nagy h í r é r t é k k e l bír a f r a n c i a köznyelvben, r e n d k í v ü l gyakori a z o n b a n Mallarmé költeményeiben. A vessző vagy p o n t s z a b á l y t a l a n elhagyása n a g y hírértékű a p r ó z á b a n , nagy hírértékkel bírt a 19. sz. költészetében (melyben alig akad erre példa). Apollinaire egy k e z d e t i korszak után n e m tesz írásjelet a sorok végére. K é s ő b b szinte szabállyá v á l t a központozás t e l j e s elhanyagolása. Változatlanul nagy a hírértéke az „ a z ú r " szón a k , az ékezetelhagyásnak h a a korabeli prózához m é r j ü k a költői szöveget, lényegesen kisebb, ill. semmivel egyenlő a költő művén belül. E n y h í t i az ellentmond á s t , hogy az e g y é n i r e d u n d a n c i á n a k , az egyéni stílusnak m o n d a n i v a l ó j a v a n (—>stílus). Mivel a k ö l t ő i mű k o n t e x t u s a egyfelől a jelenkor irodalma, másfelől az irodalmi h a g y o m á n y , másképpen alakul egy-egy kifejezés vagy általános stíluss a j á t o s s á g h í r é r t é k e aszerint, h o g y a korabeli irodalomhoz képest vagy az irodalmi múlthoz képest határozzuk-e meg. Petőfi költői stílusának lényegesen m a g a s a b b a hírértéke az irodalmi múlthoz, m i n t a korabeli köznyelvhez képest. Vörösmarty költői nyelve a l i g h a n e m a h a g y o m á n y h o z közelebb áll, m i n t a korabeli köznyelvhez. Ady nyelve m i n d k e t t ő t ő l távol áll, szavainak, szófűzéseinek magas a h í r é r t é k ü k m i n d k é t p a r a m é t e r szerint. E z e k h e z a megállapításokhoz hozzágondolandó egy „alighanem", m i v e l becslésen ós n e m mérésen a l a p u l n a k ; az összehasonlító hírérték vizsgálatok még meg sem indult a k . Az irodalmi m ű v e k szavainak, szószerkezeteinek h í r é r t é k é t a korabeli köznyelvhez kellene mérni, ós ez köznyelvi beszélgetések felvétele híján szinte megoldhatatlan, m i v e l alig akad olyan irod a l m i m ű f a j , a m e l y ezt a h i á n y t pótolh a t n á . O Irod.: B . Tomasevszkij: P j a tyisznopij j a m b P u s k i n a (1923); G. A. B i r k o f f : A m a t h e m a t i c a l t h e o r y of aesthetics (The R i c e I n s t i t u t e P a m p h l e t V., 1933); Fónagy I . : A hang és szó hírértéke a költői nyelvben ( N y e l v t u d o m á n y i Közlemények, 1960, I.); Fónagy I . : A zenei h a n g ós a zene (Mag3 r ar Zene, 1960);

R . A b e r n a t h y : M a t h e m a t i c a l linguistics a n d poetics (Poetica, 1961); C. C h e r r y : On h u m á n communication (1961); P a p p F . : A stíluselemzés mennyiségi m u t a t ó k r a é p í t e t t módszere ( F K , 1961, L X X I I . ) ; A. N . Kolmogorov: S t r u k t u r n o s z t y i p o logicseszkije iszledovanyija (1962); A. Kondratov: M a t y e m a t y i k a i poezija (1962); Dömölki—Fónagy—Szende: K ö z nyelvi hangstatisztikai vizsgálatok (Altalános nyelvészeti t a n u l m á n y o k , II., Í964); R ó n y i I . : Információelmélet és nyelvt u d o m á n y (Általános nyelvészeti t a n u l m á n y o k , 2., 1964); F ó n a g y I.: Der Ausd r u c k als I n h a l t ( M a t h e m a t i k und Dicht u n g , 1965); W. F u c h s — J . L a u t e r : M a t h e m a t i s c h e Analyse des literarischen Stils (Mathematik und Dichtung, 1965); K . K n a u e r : Die A n a l y s e von F e i n s t r u k t u r e n im sprachlichen Zeitkunstwerk ( M a t h e m a t i k und D i c h t u n g , 1965); L . L e v y : Die Theorie des Verses (Mathem a t i k u n d Dichtung, 1965); H. L ü d t k e : Der Vergleich metrischer Schemata hinsichtlich ihrer R e d u n d a n z ( M a t h e m a t i k und Dichtung, 1965); J . Pruchs: Cont e x t u e l constraint a n d t h e choice of s e m a n t i c lexical units ( P r a g u e Studies in M a t h e m a t i c a l Linguistics 1., 1966); Szabolcsi B.: A zenei köznyelv problémái (1968); R . P. N e w t o n : T h e first voice ( J o u r n a l of English G e r m á n Philologv, 1969, L X V I I I . ) ; Zsilka T.: Stilisztika és s t a t i s z t i k a (1974). Fónagy Iván Hír és Rándzshá: P a k i s z t á n és Afgan i s z t á n területén, a p a n d z s á b í (részben a szindhí, afgán és beludzs) népköltészetben a legkedveltebb t ö r t é n e t e k egyike. A c í m b e n szereplő szerelmespárról szól: R á n d z s h á — három t e s t v é r közül a legf i a t a l a b b — nem érez hajlandóságot a szántás-vetésre, i n k á b b világgá m e g y . Á l m á b a n öt pír ('szent') jelenik m e g előtte, s megjövendölik, hogy Hír lesz a felesége. Hasonló á l m o t lát a lány is s az odaérkező R á n d z s h á t a t y j á v a l felf o g a d t a t j a pásztornak. T i t o k b a n e g y m á séi lesznek, de a szerelmükről értesülő a t y a erővel máshoz a k a r j a adni a l á n y t . Az ö t p í r azonban az esküvői gyalogh i n t ó t levegőbe emeli, és R á n d z s h á t is b e l e ü l t e t v e Mekkába repíti. Más változ a t b a n a szerelmesek halálával végződik a t ö r t é n e t . Egyes feltevések szerint megt ö r t é n t eset szolgál a rege alapjául. A t é m a n a g y s z á m ú feldolgozása közül kie m e l k e d i k Dámódar (16. sz.), Várisz Sáh (18. sz.) és Fazil Sáh (19. sz.) m ű v e . O Irod.: R . C. Temple: T h e legends of t h e P u n j a b ( 1 8 8 4 - 1 9 0 0 ) ; I . Szerebrjakov: P e n d z s a b s z k a j a l i t v e r a t u r a (1963). Vekerdi József 502

HIROT típusok, m i n t pl. Az Újságban, majd ugyancsak az Újságban a szfinxábra a l a t t megjelenő egymondatos, találós kérdésbe b u r k o l t napipolitikai célzás, a Pesti Naplóban pedig a reggeliző s közben újságot olvasó férfi á b r á j á v a l ós ,,Jó reggelt!" megszólítással, bekeretezve közölt aktuális kis kérdés-, elmélkedés- és kádenciasorozat. Hónai Mihály András

híresztelés: á l t a l á b a n szóbeli f o r m á j ú , hírjellegű t ö r t é n e t e k terjesztése. T ö b b m ű f a j kiindulópontja, belőle származik az —anekdota ós —vicc, t ö b b —élménytörténet ós —hiedelemmonda. Minden k u l t ú r á b a n megfigyelhető nemcsak ellenőrzött ós igazolható hírek terjesztése, h a n e m voltaképpen bizonytalan, n e m egyszer t u d a t o s a n is téves információk t o v á b b í t á s a . Ezek célja m i n t e g y a k o m m u n i k á ció hivatalos kereteinek meghaladása, a n e m hivatalos értesülések t o v á b b í t á s a , n e m igazolható, hiedelemszerű történet e k , nemegyszer álhírek és r é m h í r e k segítségével. Másik forrása a szóbeliség, improvizáció és a hagyomány, vagyis az emlékezet korlátozott volta, az —elterjedés során megfigyelhető p o n t a t l a n s á g o k . O írod.: F . C. B a r l e t t : R e m e m b e r i n g (1932); G. W. Allport—L. P o s t m a n : T h e Psychology of R u m o r (1947); M. G l u c k m a n : Gossip a n d Scandal (Current Anthropology, 1963, 3.); T. Shibutani: I m p r o v i s e d News. A Soeiologieal S t u d y of R u m o r (1966); G. J a h o d a : T h e Psychology of Superstition (1969); Szecskő T . : K o m m u n i k á c i ó s rendszer — köznapi k o m m u n i k á c i ó (1971). Voigt Vilmos

hírforrás: hírlap: sajtó

hírfej: közlési f o r m a a n a p i s a j t ó b a n . N e m m ű f a j , m e r t csak tipográfiai elhelyezése h a t á r o z z a meg, s m á s k ü l ö n b e n lehet b á r m i , a m i t a szerkesztői ötlet a hírfej f u n k c i ó j á r a a l k a l m a s n a k ítél; rokonsága az —entrefilet-v al mindenesetre rendszerint közeli, sokszor egészen az azonosságig. N e v é t is tipográfiai elhelyezésének köszöni: a n n a k , hogy a napilap hírrovat á n a k élén, külön címmel, többnyire dőlt b e t ű s szedéssel jelenik meg. H a rövid, legfeljebb fólhasábos t e r j e d e l m ű is, d e olvasmányos, sokszor irodalmi igénnyel (sőt értékkel) rendelkezik, esetleg névaláírással vagy jelzéssel közlik, s mindig a n a p i aktualitáshoz kapcsolódik, t e h á t a híreknek m i n d e n k é p p e n feje. A világs a j t ó b ó l h o v a t o v á b b kivész, m e r t kiveszőben v a n a régibb f o r m á j ú hírrovat is; a napihírek m i n d i n k á b b külön címekkel, a l a p b a szanaszét tördelve jelennek meg. H a z a i s a j t ó n k azonban (és pl. az osztrák) javarészt őrzi még a h í r r o v a t ós hírfej h a g y o m á n y á t . E n n e k régibb, v o l t a k é p p m a is irányszabó változatai közül nevezetesek m a is a sokszor kiváló költőink tollából eredő —bökversek, jeles íróink, publicistáink, —glosszái -krokijai, — karcolatai, —rajzai, a p r ó b b —csevegései, sőt megesett, n e m is r i t k á n , hogy vers, némelykor a m a g y a r líra egy-egy gyöngye t a l á l t a hírrovat ólén helyet (ily esetben persze a napi aktualitástól függetlenül is). V o l t a k állandó jellegű, népszerű hírfej -

—kommunikáció

—irodalom

és sajtó,

irodalmi

Hirn, Y r j ö (1870 — 1952): s v é d - f i n n esztéta, művelődós- és irodalomtörténész. 1910 és 1937 k ö z ö t t a helsinki e g y e t e m professzora volt. H á r o m , egész É s z a k o n és angol n y e l v t e r ü l e t e n is n a g y h a t á s ú esztétikai k ö n y v é b e n — The origins of art (angol 'A m ű v é s z e t eredetei', 1900, svédül 1902), Det estetiska lifvet ('Az esztétikus élet', 1913), Konsten och den estetiska betraktelsen ('A m ű v é s z e t ós az esztétikai szemlélet', 1937) — érdekes kísérletet t e t t az érzékszervi ós a társadalmi f u n k c i ó k harmonizálására, valamint az esztétikai alkotás és befogadás felszabadító jellegének bizonyítására. Ú j k a n t i á n u s színezetű elméleti m u n k á i nál talán m é g értékesebbek ezekre alkalmazott művelődéstörténeti monográfiái: Det heliga skrinet ('A frigyszekróny', 1909) a katolicizmus összművészeti érvényesüléséről; Bamlek ( ' G y e r m e k j á t é k ' , 1916) játékok, játékszerek, bábjátszás, cirkusz stb. esztétikumáról; Den gamla postvagnen ('Az üreg postakocsi', 1926) r o m a n t i k u s világirodalmi utazásokról; ön i várldshavet ('Sziget a világtengerben', 1928) az utópisztikus irodalomról; Goda vildar och adla rövare ( ' J ó v a d a k és n e m e s r a b l ó k ' , 1941) a p r i m i t í v népekről és a r o m a n t i k a rablóiról szóló irodalom t á r s a d a l o m k r i t i kai fontosságáról. Igen fontosak m é g szóles t á r s a d a l m i a l a p ú életrajzai: Diderot (1917), Swift (1918) stb. ltunebergről szóló monográfiái (1935 — 1942) és esszékötetei. O írod.: H . R u i n : Det skönas f ö r v a n d lingar (1962); T. Brunius: Y r j ö H i r n och hans estetik (1963). Bemáth István Hirotsu K a z u o , Hirocu K a z u o (Tökyö, 1891. dec. 5. —): j a p á n író, kritikus. Hirotsu R y ü r ö fia. Az egyetemen angol irodalmat t a n u l t , á m írói m ű k ö d é s é t mégis az orosz irodalom, különösképpen Csehov é l e t m ű v e befolyásolta. M á r első írása, a Shinkeibyö jidai ('Az idegbaj kora', nla, 1917) ismert íróvá a v a t t a . O Működése k e z d e t i korszakára a különös jellemek, az abszurd t é m á k jellemzőek, m e l y e k e t későbbiekben nihilista

503

HIROT tendenciák reménytelenségébe z á r t . A legu t ó b b i időkben írásai a szociális problém á k ábrázolásával g a z d a g o d t a k ; h u m a n i z m u s a nemegyszer z ű r z a v a r o s n a k és kevéssé r e n d e z e t t n e k tűnik. J e l e n t ő s e k orosz és f r a n c i a , elsősorban Csehov- és Maupassant-íórdításai. O E g y é b f ő m ű v e : Fü-u tsuyokarubeshi (Ha zúg a szél, az eső', reg., 1933). O G y ű j t , kiad.: Shinsen Hirotsu Kazuo ( ' H i r o t s u K a z u o ú j o n n a n v á l o g a t o t t m ű v e i ' , 1932). Mártonfi Ferenc Hirotsu R y ü r ö , Hirocu R j ú r ó (írói név); Hirotsu N a o t o , Hirocu N a o t o (családi név); (Nagasaki, 1861. jún. 8.—Tökyö, 1928. okt. 15.): j a p á n író. Hirotsu K a z u o a p j a . O r v o s t u d o m á n y t t a n u l t , orvosi g y a k o r l a t o t is f o l y t a t o t t , és csak k é s ő b b k e z d e t t i r o d a l o m m a l foglalkozni. E l ő b b modern formájú társadalmi regényeket írt, m a j d Ozaki K ö y ö és a Kenyüsha írói k ö r h a t á s á r a a h a g y o m á n y o s stílus eszközei felé f o r d u l t . Művei tragikus helyzet e k e t , k i ú t t a l a n sorsú jellemeket r a j z o l n a k realisztikus megjelenítő erővel. E l e t e utolsó két évtizedében n e m p u b l i k á l t . O F ő m ű v e i : Zangiku ('Hulló k r i z a n t é m ' , nla, 1889); Heme den ('A m e g v á l t o z o t t szem t ö r t é n e t e ' , reg., 1895); Kawachiya ('Ház a folyón', reg., 1896). O G y ű j t , kiad.: Hirotsu Ryürö shösho ('Hirotsu R y ü r ö összegyűjtött m ű v e i ' , 1910). Mártonfi Ferenc HirSal [hirsal], Josef (Chomuticky, 1920. júl. 24. — ): cseh költő, m ű f o r d í t ó . Verseiben a h á b o r ú k t ó l gyötört h u s z a d i k század e m b e r é n e k szorongásos t u d a t világa tükröződik. Matky ( ' A n y á k ' ) c. 1945-ben m e g j e l e n t n a g y h a t á s ú p o é m á j á b a n a lidicei t r a g é d i a á l d o z a t a i n a k és e g y b e n az örök a n y a s á g n a k állít e m l é k e t . T o v á b b i kötetei az útkeresés b i z o n y t a l a n ságáról t a n ú s k o d n a k . A legutóbbi évekb e n a konkrét költészettel kísérletezett. T ö b b sikeres g y e r m e k k ö n y v szerzője és kiváló m ű f o r d í t ó (Heine, Morgenstern, Enzensberger, Krleza, amerikai n é p k ö l t é szet). O E g y é b f ő művei: Studené nebe ('Hideg ég', költ.-ek, 1944); Úzké cesty ( ' K e s k e n y u t a k ' , költ.-ek, 1948); Soukromá galerie ('Magánképtár', költ.-ek, 1965). Zádor András Hirsbein, Perec; Hirschbein (Kleszczele, Lengyelo., 1880. n o v . 7.—Los Angeles, U S A , 1948. a u g . 16.): jiddis és h é b e r n y e l v e n alkotó a m e r i k a i (USA) költő, író. Szegény molnár f i a volt. O Az i r o d a l o m b a n először h é b e r versekkel j e l e n t k e z e t t (1902). Varsóban k a p c s o l a t b a k e r ü l t J . L. Pereccel, a jiddis n y e l v ű költészet fejedel504

mével. H a t á s á r a 1906-tól m á r szinte kizárólag jiddisül írt. Misztikus h a n g u l a t ú szimbolista drámái közül a jelentősebbek: Di növéle ('A t e t e m ' , 1905); Tkiasz kaf ('Egyezség', 1907); Di puszte krécsme ('Az egyszerű fogadó', 1914). 1911-től rövidebb-hosszabb megszakításokkal az U S A - b a n élt. O D r á m a i m ű v e i 5 kötetben jelentek meg (Gezarnlte dramen, ' Ö s s z e g y ű j t ö t t d r á m á k ' , 1917 — 1923). Héber n y e l v ű v á l o g a t o t t d r á m á i : Dramot ( ' D r á m á k ' , 1922); Mahazot ('Színművek', 1923). O E g y é b költői és prózai alkotásai g y ű j t e m é n y e s k i a d á s o k b a n ( M a j n buh, 'Az én k ö n y v e m ' , 1914; Farn morgnstern, 'A h a j n a l c s ü l a g é r t ' , 1923) l á t t a k napv ü á g o t . O Irod.: D. I g n a t o v : P . Hirschbein (1957); Ch. A. Madison: Yiddish L i t e r a t u r e (1968). Raj Tamás Hirsch [irs], Charles H e n r y (Párizs, 1870—uo., 1949): f r a n c i a író. P o n t o s megfigyelő, de közepes tehetségű író, egyedül versei é r t é k e s e b b alkotások. O Verseskötete: Légendes naives ('Naiv legendák', 1894). í r t d r á m a i költemények e t (Priscilla, 1895; Yvelaine, 1897), valam i n t r e g é n y e k e t és elbeszéléseket: Éva Tumarche et ses amis ( ' É v a T u m a r e h e és b a r á t a i ' , 1903); Le tigre et le Goquelicot ('A tigris és a pipacs', 1905); Treize jours de gloire ('Tizenhárom n a p dicsőség', 1907); Nini Godache (1908); Le crime de Potru, sóidat ('Potru k a t o n a vétke', 1910); Uamour en herbe ( ' B i m b ó z ó szerelem', 1911); Petit-Louis boxeur ('A boxoló kisLouis', 1918); La chévre aux pieds d'or ('Az a r a n y l á b ú kecske', 1920; film: ua., J . R ó b e r t , 1926, francia). Színdarabjai: Madame Pucelet (1905); La danseuse rouge — Mata Hari ('A vörös táncosnő', 1921; f i l m : ua., J . P . P a u l i n , 1937, f r a n cia). O A P e s t i Napló 1910 és 1939 között (a f o r d í t ó megjelölése nélkül) 104 novelláj á t közölte. Lázár Guy Hirtius [Inrciusz], A u l u s (i. e. 1. sz.— Mutina, m a Modena, Olaszo., i. e. 43. ápr. 21.): r ó m a i hadvezér, p o l i t i k u s és történetíró. J u l i u s Caesar m e g h i t t embereként az i. e. 54—50-es galliai h á b o r ú b a n a v e z é r k a r b a n szolgált. R é s z t v e t t Caesar későbbi h a d j á r a t a i b a n is, m a g a s tisztségeket t ö l t ö t t be, m a j d consulként esett el a m u t i n a i csatában. O Caesar Belliim Gallicum ('A gall h á b o r ú ' ) c. m ű v e 8. k ö n y v é n e k szerzője. Az 51 — 50. év esem é n y e i t t á r g y a l j a . Lehetséges, hogy ő írta a caesari g y ű j t e m é n y b e tartozó Bellum A l e x a n d r i n u m o t ('Alexandriai h á b o r ú ' ) is. Ciceróval f o l y t a t o t t levelezéséből csak töredékek m a r a d t a k fenn. Az Anticato ('Cato ellen') c., Caesar ösz-

HISTO ,,res g e s t a " : valakivel m e g t ö r t é n t dolog, t e h á t sohasem jelenkori, h a n e m múltbeli t ö r t é n e t . A szónoki beszédben (olykor m á s m ű f a j b a n is) az —exemplum és a —szermocináció a l a p j a és forrása. O 4. A Bibliában a betű szerinti — n e m képes — értelemben v e t t szöveg. O 5« irodalmi alkotás epikuma, —cselekménye. O írod.: H . Lausberg: H a n d b u c h der literarisehen R h e t o r i k (1960). Lázár György—Martinkó András

tönzésére s z ü l e t e t t politikai p a m f l e t elveszett. O írod.: O. Seel: H i r t i u s (1935). Tegyey Imre hírvers: a kezdődő röpiratirodalom és újságok k o r á b a n olyan versbeszedett hír, amelyet e n y o m t a t v á n y o k t a r t a l m a z n a k . Különösen a 15 — 16. sz. n é m e t irodalm á b a n gyakori — i t t 7-soros s t r ó f á k b a szedik a h í r e k e t —, de ismert az angol, francia, orosz és m a g y a r irodalomból is (—ponyva). Á t m e n e t e t képezvén a folklór és irodalom k ö z ö t t , messzemenően befolyásolta a történeti ének ós a Bánkelsang formáit. O (-—félnépi költészet, röpirat). Voigt Vilmos Hisaita E i j i r ö ; Hiszaita Eidzsiró (Miyagi t a r t . , 1898. júl. 3. — ): j a p á n író. F i a t a l o n m a r x i s t a m ű v é s z e t k u t a t ó társaságot szervezett, 1926-tól t a g j a a NAPPn a k ( J a p á n P r o l e t á r Művészek Szövetsége). 1927-ben f e j e z t e be irodalmi t a n u l m á n y a i t . Még e b b e n az évben v á n d o r színtársulatot t o b o r z o t t , s így m u t a t t a be az ekkor írt Gisei ('Áldozat') és Kamuchatsukakö ( ' K a m c s a t k a ' ) c. d a r a b j á t . Legjelentősebb alkotása az 1937-ben í r t Hokutö no kaze ('Északkeleti szél') c. d r á m á j a , m e l y b e n az államkapitalizmus n y o m o r ú s á g á t jeleníti meg. 1940-től filmf o r g a t ó k ö n y v e k e t is írt ( W a g a seishun ni kunashi, ' I f j ú k o r o m b á n a t a ' ; Joyü, 'Színésznő'). Mártonfi Ferenc hispanismo:

—hispanisztika

história ( l a t i n história 'történet', 'történelem'; görög hisztoría ' k u t a t á s ' ) : 1. hisztoria: görög irodalmi ágazat; t ö r t é n e t írás. A szót, a m e l y e t később is g y a k r a n alkalmaznak ' t a n ' , ' t u d o m á n y ' értelemben (história n a t u r a l i s : természetismeret), t u d o m á s u n k szerint Hérodotosz alkalmazt a először (az i.e. 430-as években) a történetírásra: a görög—perzsa h á b o r ú r ó l írt n a g y történetírói m ű v é t a n n a k bevezető m o n d a t á b a n ,,hisztoriész apodeixisz"nek, ' k u t a t á s a i b e m u t a t á s á ' - n a k nevezi. Valószínűleg erre vezethető vissza, hogy a megszorító jelző vagy h a t á r o z ó nélkül álló hisztoría f ő n é v Arisztotelésznél (mintegy száz évvel Hérodotosz u t á n ) m á r csak 'történettudomány' vagy 'történetírás' jelentéssel szerepel, s a história szó e jelentését m a is őrzi. O 2. r ó m a i történelmi m ű f a j , —históriáé. O 3. Az ókori elméletekben a retorikai t á r g y a l á s n a k , a —narráció n a k e p i k u m a vagy annak epikus, elbeszélő f a j t á j a . Legfőbb megkülönböztető jegye az, hogy igaz, ill. szépirodalmi megjelenésében valószínű, szemben a se n e m igaz, se n e m valószínű —fabulával és a n e m igaz, de valószínű argumentummal (—szónoklat). A história

O 6. középkori irodalmi m ű f a j m e g j e l ö lés. Eredetileg történeti elbeszélés (pl. históriás ének)-, később, f ő k é n t a n é p i szóh a s z n á l a t b a n kalandos, olykor fantasztikus, szerelmes (széphistória) t ö r t é n e t e t is jelentett, amilyenek f ő k é n t a népkönyvek r é v é n t e r j e d t e k el. A 16 — 17. sz.-tól a história szó f ő k é n t az ilyen kitalált, f i k t í v t ö r t é n e t e k e t jelölte. O 7. verses história: a m a g y a r reformáció egyik m ű fa jtípusa; olyan költemény, a m e l y b e n a szerző — á l t a l á b a n morális t a n u l s á g céljából — a reformáció t a n í t á s a i t illusztrálja. L e h e t e t t bibliai v a g y á l t a l á b a n vallásos t ö r t é n e t , t a r t a l m a z h a t o t t t ö r t é n e t i ker e t b e foglalt hitvitát, az események regényessógót előtérbe állítva pedig közeledh e t e t t a széphistória egyes válfajaihoz is. Szövegei g y a k r a n dallamhoz k ö t ö t t e k voltak. I s m e r t e b b szerzői: Batizi A., Sztárai M., Szegedi G. O (—vallásos irodalom, didaktikus irodalom). O írod.: H o r v á t h J . : A reformáció jegyében (1953). Hamvas Béla—Kovács Endre O 8. A. félnépi költészet ós ponyvairodalom terméke, prózai v a g y verses f o r m á b a n előadott esemény, amely a hírvers, történeti ének f o r m á i t ölti, és a folklórban messzemenően befolyásolja a történeti monda alkotásait is. É l ő a d ó j a a históriás, aki vásárokon, búcsúkon v a g y egyéb közösségi ü n n e p e k e n a d j a elő az egyes alkotásokat. O A magyar kultúrába n é m e t és cseh földről j u t o t t el, különösen a 19. sz. f o l y a m á n volt népszerű. O írod.: T a k á c s L.: Históriások, históriák (1958). Voigt Vilmos História Augusta [hisztóriá á u g ^ s z t á ] : késő r ó m a i császáréletrajz-gyűjtemény. Hadrianustól Numerianusig (117 — 285) h a r m i n c uralkodó, ill. trónkövetelő életr a j z á t t a r t a l m a z z a ; a 244 — 253 k ö z t i idő nincs meg, lehetséges, hogy a m ű kezdete is hiányzik. N e m ismeretes az eredeti cím sem; az egyetlen, k ö z é p k o r b a n f e n n m a r a d t (ma m á r elveszett) k ó d e x b e n a m ű a Vitae diversorum principum et tyrannorum a divo Hadriano itsque ad Numerianum diversis compositae c. szerepel ('Különböző császároknak és zsarnokok-

505

HISTO n a k az isteni H a d r i a n ustól Numerianusig t e r j e d ő , különböző szerzők által m e g í r t életrajzai'). A H i s t ó r i a Augusta, ill. Sc.riptores históriáé Augustae c.-et a 17. sz.-i h u m a n i s t a tudós, Gasaubonus adta a g y ű j t e m é n y n e k . Az életrajzok szerzőiként h a t név szerepel: Aelius Spartianus, I ulius Capitolinus, Vulcatius Gallicanus, Aelius Lampridius, Trebellius Bollio és Flavius Vopiscus. Az állítólagos szerzők a z o n b a n s e m m i m á s forrásból n e m ismeretesek. A szövegekben közölt d o k u m e n t u m o k (egyetlen kivétellel) m i n d h a m i s í t o t t a k . Mommsen véleménye szerint a H i s t ó r i a A u g u s t a ,,az egyik leghitványabb f é r c m ű az ókorból". U g y a n a k k o r tény, h o g y a m ű sok hiteles, f o n t o s a d a t o t is t a r t a l m a z , egyes időszakokra n é z v e nélkülözhetetlen t ö r t é n e t i forrást jelent. O Szerzősége, keletkezési ideje, forrásértéke ós t e n d e n c i á j a hosszú idő ó t a az ó k o r t u d o m á n y egyik állandóan v i t a t o t t kérdése. A m á s szerzőkkel való szövegegyezések és egyes t ö r t é n e t i célzások a l a p j á n bizonyos, hogy a História A u g u s t a a jelenlegi f o r m á j á b a n a 370 körüli évek u t á n , valószínűleg a 390-es évek vége felé, de lehet, h o g y a 400-as évek elején keletkezett. Valószínű az is, hogy a jelenlegi szöveg egy régebbi m u n k a átdolgozott és bővített kiadása. O A m ű t e n d e n c i á j a megfelel a védekezésbe szorult R ó m a városi arisztokrácia politikai nézeteinek: szemben áll a dinaszt i k u s elvvel, t á m a d j a az udvari bürokráciát, a hadsereget, a provincialakókat. Állásfoglalása érezhetően keresztényellenes, elítéli a vallási üldözést, és helyesli a vallási türelem p o l i t i k á j á t . O Ábrázolási m ó d j á b a n és az egyes életrajzok felépítésében a H i s t ó r i a Augusta Suetonius biográfiai s é m á j á t követi, de a beszőtt csodatörténetek, novellák és anekdoták m i a t t erősen közeledik a regényirodalomhoz. A szerző érdekességre, olvasmányoss á g r a törekszik, az erkölcsi-politikai tanulságok m e l l e t t szórakoztatni is a k a r ; célkitűzésében u g y a n elutasítja a frivol és obszcén m o z z a n a t o k a t , ele a valóságban n a g y m ó r t é k b e n alkalmazza. A n n a k kiemelésével, h o g y a történeti hűségre törekszik, i n k á b b csak valódi céljait, t ö r t é n e t í r á s á n a k erősen célzatos p a m f l e t jellegét leplezi. M ű v e egészében a „ t ö r t é n e t i p o n y v a " h a t á r á n mozog, de átgond o l t a n , szándékosan, a legszélesebb olvasóközönség megnyerésére szánva. O K i a d . : E . Hohl: História Augusta (1 — 2. köt., 1955). O M a g y a r u l : História Augusta (Terónyi I., 12 életrajz, 19(58). O Irod.: H . D e s s a u : Über Zeit u n d Persönlichkeit d e r Scriptores H i s t ó r i á é A u g u s t a e ( H e r m e s 24, 1889); N. H. B a v n e s : The H i s t ó r i a Augusta, its d a t e

and purpose (1927); W. H a r t k e : R ö m i s c h e K i n d e r k a i s e r (1951); J . M. S t a j e r m a n : Scriptores Históriáé Augustae k a k isztorieseszkij isztocsnyik (VDI, 1957); J . S t r a u b : Heidnische Geschichtapologetik in der christlichen S p á t a n t i k e (1963); H a h n I . : A „Felséges T ö r t é n e t " (bevezetés a m a g y a r fordításhoz, 1968); R . S y m e : A m m i a n u s a n d t h e História A u g u s t a (1968). Sarkady János História de Abindarráez y Jarifa: -*• Abencerraje y la hermosa Jarifa históriáé [hisztorié] ( l a t i n 'történel e m ' ) : r ó m a i történelmi m ű f a j : az —annalesszel szemben olyan történetírói m ű , amely az eseményeket n e m éves tagolásb a n a d j a elő, h a n e m k o r t ö r t é n e t i előadásra, messzebb m u t a t ó összefüggések f e l t á r á s á r a törekszik. A két m ű f a j i kategória alkalmazása n e m mindig volt következetes. O (—irodalom és történetírás) Lázár György históriás: a félnópi költészetben elt e r j e d t —históriák alkotója — előadója. históriás ének: verses epikai m ű f a j . Jellemzői: t á r g y á t a jelen vagy a közelm ú l t országos jelentőségű eseményeinek köréből (csaták, várak vívása stb.) meríti - külföldi eseményeket r i t k á n dolgoz fel —, s ezeket mindig igen h a t á r o z o t t állásfoglalással, elkötelezettséggel a d j a elő. S a j á t o s a n m a g y a r m ű f a j k é n t t a r t j á k számon (egyes külföldi m ű f a j elméleti szakírók — m i n t pl. P . Van Tieghem — is így említik), valójában azonban az európai történeti ének számos v á l f a j a hasonló m ű f o r m á n a k tekinthető, és E u r ó p á n kívül is megtalálható (így pl. FeketeA f r i k á b a n , —ebyevugo). O Mo.-on főként a 16. sz.-ban t e r j e d t el, vándor lantosok, hegedősök a d t á k elő zenekísórettel; a híradás, t ö r t é n e t í r á s szerepét is b e t ö l t ö t t e . I s m e r t e b b szerzői: Tinódi L a n t o s 8.. Sztárai M., Ilosvai Selymes P.; a m a g y a r históriás énekeket Heltai G. Cancionáléja g y ű j t ö t t e össze. O (—történeti ének) O Irod.: H o r v á t h J . : A reformáció jegyében (1953); Klaniczay T.: Reneszánsz ós b a r o k k (1961). Kovács Endre

506

História Trágico-Marítima ('Tragikus Tengeri Történelem'): 1688-ban megjelent kétkötetes portugál g y ű j t e m é n y , amelyben B e r n a r d o Gomes de Brito tizenkét, a 16. és 17. sz.-ban t ö r t é n t nevezetes hajótörés leírását állította össze. Ezek részben névtelen szerzők elbeszélései; h a irodalmi é r t é k ü k t ö b b n y i r e csekély is, a n n á l fonf o s a b b a k m i n t történelmi és e m b e r i d o k u m e n t u m o k . Az első h a j ó t ö r é s leírása forrásul szolgált J . Corte Keal Sepúlveda H a j ó t ö r é s e c. költeményéhez és Camoes

HISZT Luziádái V. éneke 46 — 48 stanzájához. Ú j k i a d á s a 1936-ban D. Peres gondozásában j e l e n t meg. Rónai Pál histrio [hisztrio] ( l a t i n 'színész'): eredetileg etruszk utánzó t á n c m ű v é s z , m a j d a színész neve a r ó m a i a k n á l . A r ó m a i his triók felszabadított rabszolgák vagy rabszolgák voltak; az u t ó b b i a k a t gazdáik képezték ki, és b é r b e a d t á k a színházi vállalkozóknak. O A k o r a középkorban a v á n d o r k o m é d i á s o k a t ós m u t a t v á n y o sokat nevezték his t r i ó k n a k . Isidoros 7. sz.-ból f e n n m a r a d t jellemzése szerint: ,,A histriók olyan e m b e r e k , akik női r u h á b a n j á r v a úgy viselkednek, m i n t a feslett nők, és t á n c u k k a l m e g t ö r t ó n t esem é n y e k e t fejeznek ki. H i s t r i ó k n a k nevezik őket, m e r t Istriából s z á r m a z t a t j á k őket, v a g y mert t ö r t é n e l m i t a r t a l m ú meséket a d n a k elő." O ( —vásári komédia) Stand Géza Hiszekegy; Credo [krédó] (latin 'his z e k ' ) ; Symbolum Apostolicum (latin), Apostoli hitvallás: ókeresztény irodalmi emlék; hitvalló formula. Osi f o r m á j a a 2. sz.-ból ered, apostoli eredetét — az ókori egyházi h a g y o m á n n y a l szemben — L. Valla, a h u m a n i s t a t u d ó s cáfolta meg. A szöveg a kereszténység legfontosabb hittóteleit sorolja fel, b ő v e b b szövegezései az evangéliumokban m e g í r t eseményekre, sőt a m é g ott sem szereplő mitológiai elképzelésekre (,,. . .alászállt; a poklokra. . .") is u t a l n a k . Az egyház d o g m a t i k a i h a r c a i során a szöveget sokszor átalakít o t t á k . A görög és a latin változat n e m fedi m a r a d é k t a l a n u l e g y m á s t . Különösen n a g y tekintélye volt a 325-ben, Nikaia (Nicaea) városban t a r t o t t zsinaton elf o g a d o t t , ill. a 381-ben, a konstantinápolyi zsinaton megerősített szövegnek, innen a gyakori Symbolum NicaenoConstantino politanum, ill. Niceai hitvallás elnevezés is. A m a n y u g a t o n elterjedt szöveg a 6. sz.-ban a l a k u l t ki véglegesen. A szöveg a —szertartásirodalom emlékei közé t a r t o z i k . A katolikus e g y h á z b a n a vasárn a p i és m á s ünnepi misék részét a l k o t j a , ezért az európai zeneirodalomban igen sok értékes zenei feldolgozása van. O Kiad.: H . L i e t z m a n n : Symbole der altén Kirche (1931); H . Denzinger: Enchiridion symbol o r u m (31. kiad., 1957). Komoróczy Géza hiszterológia; hysterologia; hystero proteron ( g ö r ö g hüszterologia, 'kósőbbmondás', görög hüszteron p r o t e r o n 'később a k o r á b b i t ' ) : a természetes, logikus sorrend felcserélésén, az időrend megfordításán a l a p u l ó gondolatalakzat a klasszikus retorika szerint. Kót szinten j á t s z ó d h a t :

(1) a m o n d a t o n belül, és (2) a m o n d a t o n túl, az irodalmi m ű egészében. O 1. A költői m o n d a t b a n a halál megelőzheti a halálos k ü z d e l m e t : .. . moriamur et in média arma ruamus '. . . .'haljunk meg és vessük magunkat a harc közepébe' (Vergilius: Aeneis, 2. ének, 353. sor.)

A költő Aeneas g o n d o l a t m e n e t é t követi, s n e m az események m e n e t é t . A hiszterológia lélektani s z e m p o n t b ó l teljesen indokolt. A hősi e l h a t á r o z á s születik meg először, ós csak a z u t á n bont a k o z i k ki érzéki képek f o r m á j á b a n a gondolat (—kifejtés). A gondolatalakzat e z ú t t a l az expresszív szórendnek felel meg. A r í m k é n y s z e r szolgálatában áll a sorrendcsere Wolfram von Eschenbach egyik verssorában: Die hiez si vaste gahen, Vogele würgen unde vahen 'Biztatta őket, hogy siessenek Madarakat fojtsanak és fogjanak' (Parzifal)

O Ü . A hiszterológia elvének kiterjesztésén alapul a d r á m a i formabontás. Az író szakít az időrenddel, ós tetszőleges sorr e n d b e n pergeti az eseményeket. A . Miller ügynökével n e m sokkal halála előtt i s m e r k e d ü n k meg, s a d a r a b f o l y a m á n (Az ügynök halála), az időben visszafelé h a l a d v a , j á t s z ó d n a k le életének egyes régi jelenetei. E z e k a l a p j á n megoldást nyernek a d a r a b elején felvetődő p r o b l é m á k , melyek előtt a főhős, az ü g y n ö k m a g a is értetlenül áll. Az ügynöknek sikerült ezeket a kínos jeleneteket emlékezetéből kitörölnie. Csak a néző, aki az analitikus idegorvos szemével l á t j a az összefüggéseket, é r t h e t i meg, miért halad a d r á m a f e l t a r t ó z t a t h a t a t l a n u l a t r a g i k u s megoldás felé. A d a r a b belső f o r m á j á t megh a t á r o z ó hiszterológia következtében kétfelé f u t a cselekmény. A külső d r á m a i cselekmény az időrendnek megfelelően, a sikertelenségek sorozatán á t vezet az öngyilkossághoz. A belső lélektani cselekm é n y az időrend ellenében h a l a d v a , fokoz a t o s a n b o n t a k o z t a t j a ki a tragédia lelki rugóit. A m e g f o r d í t á s többszörösen indokolt. A bonyolultból, az ö n m a g á b a n é r t h e t e t l e n b ő l kiindulva j u t u n k el a bon y o d a l m a t kialakító és m e g m a g y a r á z ó elemi tényezőkhöz. A cselekményből adód ó d r á m a i feszültséget m e g h a t v á n y o z z a a lélektani feszültség (a pszichológiai „ k r í m i " ) . Az ellentétes i r á n y b a f u t ó külső és belső cselekmény, a p o n t és ellenpont t e c h n i k á j a zenei aláfestést ad a t r a g é d i á n a k . A tragédia végén ez a zenei feszültség is feloldódik, a külső és belső cselekmény ismét egy p o n t b a f u t össze: a belső cselekmény elvezet ahhoz a jelenethez, melyből szükségképpen 507

HITEL következik a külső cselekményt lezáró végső fejlemény. Szophoklész f o r m a b o n t á s nélkül v a l ó s í t o t t a m e g a kettős, k é t i r á n y ú cselekményt az Oidipusz k i r á l y b a n : tragéd i á j a nem f o r d í t j a m e g az i d ő r e n d e t , de hírnökök, f e l m e r ü l ő emlékek segítségével eleveníti fel f o k o z a t o s a n a m ú l t a t , s vezet egyre m é l y e b b r e Oidipusz t r a g é d i á j á n a k legtitkosabb gyökeréig. Az időrend m ó d o sítása nélkül o l d j a meg a hiszterológiát, az előzmények fokozatos f e l t á r á s á t a b ű n ü g y i d r á m a , a detektívtörténet is. O (—gondolatalakzat) Fónagy Iván hitelesség; autenticitás: 1. m ű v é s z e t i minőség. S z ű k e b b értelemben azon k ö v e telmény érvényesülését jelenti a m ű a l k o t á s b a n , hogy az ábrázolás körébe b e v o n t valóságosan létező, ül. m e g t ö r t é n t esemé n y e k , valóságos személyek fő v o n á s a i k b a n a tényleges igazságnak megfelelően t ü k r ö z ő d j e n e k , s a m ű részletei a k o r h ű s é g keretei k ö z ö t t m a r a d j a n a k . B á r n e m a k o n k r é t tényszerűségre vonatkozik, ide sorolható Arany J . okfejtése arról, h o g y az eposzköltőnek n e m szabad m e r ő b e n a s a j á t f a n t á z i á j á b ó l merítenie, h a n e m a történelmi h a g y o m á n y o k a t , a n é p m o n d á k a t kell feldolgoznia (—epikai hitel), valam i n t Lukács G y . m e g h a t á r o z á s a a t í p u s o k —valódiságáról, m e l y szerint a m ű a l k o t á s b a n á b r á z o l t személyeknek, helyzetekn e k , miliőknek m e g kell felelniük a vonatkozó valóságos típusoknak; lírai, önéletrajzi m ű v e k esetén a hitelességet az -őszinteség s z i n o n i m á j a k é n t emlegetik. A hitelesség e b b e n az értelemben n e m abszolút k ö v e t e l m é n y ; megsértése csak a k k o r hiba, h a az a l k o t ó elfogadja a realisztikus stílus, k o r h ű s é g stb. konvencióit, d e nem k é p e s ezeket megvalósítani. Amennyiben viszont művét szándékosan irreális, f a n t a s z t i k u s , anakronisztikus jelenségekből építi fel, tetszése szerint vált o z t a t h a t a v a l ó d i tényeken, t í p u s o k o n s t b . (—dikció, valódiság). O Külön, v i t a t o t t p r o b l é m a ezzel k a p c s o l a t b a n a történelmi t á r g y ú irodalmi m ű v e k n y e l v i hitelessége. Míg számos író és irodalomteoretikus szükségesnek t a r t j a , h o g y a történelmi h ő s ö k a s a j á t koruk n y e l v é n szólaljanak m e g a regényben, d r á m á b a n , Puskin i r o n i k u s a n u t a s í t j a el az ilyen igényeket; Hebbel álláspontja s z e r i n t ,,a h ő s igazi n y e l v é n e k a regényben éb egyá l t a l á n a k ö l t é s z e t b e n nincs t ö b b keresnivalója, m i n t igazi lábbelijének a f e s t m é n y e n " , Lukács G y . pedig k i m u t a t j a , h o g y a z ilyen a r c h a i z á l á s naturalisztikus t é v ú t r a vezet, m e r t nyelvi t e k i n t e t b e n a „szükségszerű a n a k r o n i z m u s " k r i t é r i u m a i n a k kell érvényesülniük (még —• anakronizmus). O T á g a b b értelemben a 508

hitelesség a m ű — a k á r t é n y s z e r ű e n realisztikus, a k á r f i k t í v — f a n t a s z t i k u s — jelenségeinek belsőleg logikus felépítését és p l a s z t i k u s a n érzékletes megjelenítését nevezik (—érzéki megjelenítés törvénye), a z t a k ö v e t e l m é n y t , h o g y a befogadó a m e r ő b e n f i k t í v ábrázolást is a közvetlen —élmény intenzitásával t u d j a átélni. Arany J . szavaival: „ K ö l t ő h a z u d j , csak r a j t n e f o g j a n a k " ; Füst M. értelmezésében: „ ú g y írd költő úr, h o g y eszembe se jusson kételkednem szavaid igazában. K o n k r é t legyen, a m i t írsz, szinte a t a p i n t h a t ó valóság b e n y o m á s á t tegye, s a hitelesség pecsétje r a j t a " . O L e g t á g a b b értelemben a hitelesség a m ű lényegi szerkezetének igazságát, a k o r t á r s a d a l m i —totalitását hűen t ü k r ö z ő realizmusát jelenti, s ebben az értelemben a művésziség d ö n t ő k r i t é r i u m a (bővebben —igazság, realizmus). E m a r x i s t a felfogással rokon értelemben fogja fel az a u t e n t i c i t á s t Th. W. Adorno is, aki e s z t é t i k á j á n a k egyik k ö z p o n t i k a t e g ó r i á j á v á teszi ezt a fogalm a t . A u t e n t i k u s n a k azt a m ű v e t nevezi, amelyik koráról vall, a k o r e m b e r é n e k legbelsőbb életkérdéseit f o g a l m a z z a meg, ebbe a z o n b a n beleérti a m ű m e g h a t á r o z h a t a t l a n „ i m m a n e n s s t i m m e l é s é t " , eset e n k é n t pedig — a f r e u d i z m u s l o g i k á j á t k ö v e t v e — az elfojtott, t u d a t alá szorít o t t élmények megszépítetlen k i m o n d á s á t is. O (— esztétikai minőségek) Q 2. S a j á t o s értelemben f o g j á k fel az a u t e n ticitás f o g a l m á t az —egzisztencializmus teoretikusai: szerintük az a lét a u t e n t i k u s , amelyik t u d a t o s a n vállalja a h a l á l é r t való létet (M. Heidegger), ill. e m b e r i sorsát, a választás, a „ s z a b a d s á g " kényszerét (J. P . Sartre), amíg n e m a u t e n t i k u s a „ t ö m e g e m b e r " ö n m a g á t elveszített léte (Heidegger), ill. az ö n á m í t ó menekülésf o r m á k h o z , álmegoldásokhoz k ö t ö t t lét (Sartre). O 3. filológiai értelemben az a t é n y , h o g y egy a d o t t m ű egy m e g h a t á r o z o t t szerző alkotása, ill. h o g y egy a d o t t szövegváltozat a többivel szemben a szerző eredeti, romlásoktól, betoldásoktól m e n t e s szövege. Megállapítása régebbi szerzők esetén g y a k r a n igen bonyolult írástörténeti, bibliográfiai, nyelvészeti, t ö r t é n e t i stb. k u t a t á s o k a t igényel (-filológia). O 4. t u d o m á n y e l m é l e t i értelemben v a l a m e l y t é n y m e g á l l a p í t á s —igazsága v a g y valamely —hipotézis kellő mega l a p o z o t t s á g a . O Irod.: Hermann I.: A r a n y J á n o s esztétikája (1956); F ü s t M.: L á t o m á s és i n d u l a t a költészetben (1963); L u k á c s Gy.: F l a u b e r t : S a l a m m b ő (Világirodalom," 2. köt., 1969); Zoltai D . : A jelenkori z e n e k u l t ú r a T h e o d o r Wiesengrund-Adorno esztétikájának tükrében (A m o d e r n zene emberképe, 1969); J . - P .

HITVI S a r t r e : Mi az irodalom? (1969); R . Wellek—A. W a r r e n : Az k o d a l o m elmélete (1972). Szerdahelyi István Hitharivans; Harivans (1600 körül): h i n d i költő. A M a M m o z g a l m o n belül a Rádhávallabhí('Rádhá szerelmesei') s z e k t a alapítója, a K r i s n a - R á d h á vallásos szerelmi líra művelője volt. Szanszkritul is írt. V e r s g y ű j t e m é n y e Hit-csaurászi ( ' H i t h a r i v a n s 84 verse') c. ismeretes. Vekerdi József Hitomaro: —Kakinomoto

no Hitomaro

Hitópadésa ( ' Ü d v ö s o k t a t á s ' ) ; (9. és 14. sz. között): szanszkrit m e s e g y ű j t e m é n y , a Pancsatantra r ö v i d í t e t t átdolgozása. 43 m e s é t t a r t a l m a z , f ő k é n t állatmeséket, emellett szerelmi k a l a n d o k a t és erkölcsös t ö r t é n e t e k e t . Beosztása nagy v o n á s o k b a n a Pancsatantrát követi, amelyből 26 m e s é t vesz á t (a t ö b b i 17 egyéb m e s e g y ű j t e m é n y b ő l származik). Az átdolgozás erősen k i d o m b o r í t j a az o k t a t ó jelleget; ugyanezt a célt szolgálja az élet bölcsességre tanító, közmondásszerű versek n a g y s z á m á n a k (600-on felül) beszövése a prózai szövegbe. A versbetétek v o n t a t o t t á teszik az elbeszélést. A m ű a Pancsatantra mellett a legnépszer ű b b m e s e k ö n y v I n d i á b a n . Összeállítója bizonyos — egyébként ismeretlen — Nárájana. Q K i a d . : Hitopadeéa (kiadta P . Peterson, 1887). O Magyarul: A Hitópadésa bevezetése és első meséje (Brassói S., E r d M ú z , 1884, 1.); Hitopadesa (1. részlet, Fiók K., K i s f T É , 1905, 39. k ö t . , t ö b b részlet n e m jelent meg); Hasznos tanítások a Hitópadésa meséiből (Molnár I., 1959). Vekerdi József Hitoshi; Ilitosi (10. sz.): j a p á n költő. E g y i k e volt a k o r á b a n a n n y i r a kedvelt szó j á t é k k ö l t ő k n e k . Verseit f o r m a i erényeik m a r a d a n d ó b b a n őrizték, m i n t — k o r u n k b a n m á r némüeg f o n n y a d t n a k t ű n ő — érzelmi színezettsógük. O Mag y a r u l : 1 vers ( B a r d ó c z Á . , J a p á n versek, 1920); l - l vers (Kosztolányi D., Ú j I d ő k , 1930, 2.; K í n a i és j a p á n versek, anto., 1943; Idegen költök, a n t o . , 1966). hitrege:

—mítosz

hitvitázó d r á m a : vallásos s z í n j á t é k , az iskoladráma egyik f a j t á j a . E u r ó p a - s z e r t e e l t e r j e d t m ű f a j volt. A reformáció ós ellenreformáció v i t a i r o d a l m á n a k jelentős része d r a m a t i k u s , dialogikus f o r m á b a n készült (a m a g y a r hitvitázó d r á m á k ősei is f ő k é n t n é m e t és németalföldi reformát o r o k d r a m a t i z á l t v i t a i r a t a i voltak). A j á t é k o k vallásos kérdések köré f o n ó d n a k , szereplőik t ö b b s é g ü k b e n élő személyek (a vitatkozó teológusok), ill. allegorikus

a l a k o k . H a n g j u k népies, sokszor igen erős kifejezéseket is h a s z n á l n a k , h a n g v é t e l ü k — a v i t a p a r t n e r e k kifigurázásával — g ú n y o s , szatirizáló, b ő v e n élnek a n é p i trófakincs, a szólások, közmondások elemeivel. A k o r t á r s a k kifigurázása alkalm a t a d o t t a szerzőknek kitűnően torzít o t t komikus f i g u r á k m e g a l k o t á s á r a . T e m a t i k á j u k sokszor — m i n t pl. a m a g y a r Gomoedia Balassi Menyhárt árultatásáról c. 1569-ből származó k i t ű n ő szatíráé is — elszakad a hitélet kérdéseitől ós a feudális viszonyok általános k r i t i k á j á v á tágul. A tényleges h i t v i t á z ó d r á m á k t ó l m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n i a z o k a t a — főként 16 — 17. sz.-i — párbeszédes f o r m á j ú , polemikus v i t a i r a t o k a t , amelyek azonban n e m színp a d i előadásra készültek. O A m ű f a j első d a r a b j a i t M. Luther követői írták, s n é m e t t e r ü l e t e n a —farsangi játékok h a g y o m á n y o s f o r m á j á t , f r a n c i a , angol t e r ü l e t e n p e d i g a moralitások stílusjegyeit v e t t e fel. Legismertebb p r o t e s t á n s képviselői P . Gengenbach (Die Totenfresser); N. Manuel (Vom B a b s t u n d seiner Priesterschaft); T h . Kirchmair (Ineendia; Mercator; P a m machius); J . Bale (ThreeLaws); B. Waldis s t b . A katolikus szerzők közül népszerű v o l t : Gochlaus (J. Vógelgesang), J . Hasénberg, G. Ghastellain, F . d e Ghantelouve stb. A m ű f a j legjelentősebb hazai szerzői Sztárai M,, Méliusz Juhász P., igen sok d r á m a azonban n é v t e l e n ü l m a r a d t fenn. E d d i g i legteljesebb k i a d á s u k a t Alszeghy Zs. a d t a közre: M a g y a r d r á m a i emlékek a középkortól Bessenyeiig, (1914). (—vallásos színjátékok, barokk színház, iskoladráma, protestáns iskoladráma, didaktikus színjátékok, vitaszínjátékok, hitvitázó irodalom). O írod.: W. Czeizenach: Geschi c h t e des N e u r e n D r a m a s (1918 — 1923); K a r d o s T.: A m a g y a r vígjáték kezdetei ( E m l é k k ö n y v K o d á l y Zoltán 70. születésn a p j á r a , 1953); R é g i m a g v a r v í g j á t é k o k (1954); R M D E (1. k ö t . , 1960); K l a n i c z a y T . : Reneszánsz és b a r o k k (1961). Muzslay

László

hitvitázó irodalom: mindazon m ű v e k összessége, amelyek egyházak, vallásfelekezetek, szekták k ö z ö t t (vagy ezeken belül) egyes hittételek, vallásos nézetek kérdéseiben f o l y t a t o t t v i t á k h o z és véleménycserékhez kapcsolódnak. Műfaji szemp o n t b ó l r e n d k í v ü l változatos. K i t e r j e d m i n d e n e k e l ő t t a —retorika ós a —publicisztika legtöbb m ű f a j á r a , de egyéb m ű f a j o k b a n is m e g t a l á l h a t ó ; lehet röpirat, értekezés, intelem, libellus, pamflet, pasquillus, tükör, káté, verses és prózai szatíra, dialógus, kiáltvány, prédikáció, misszilis és f i k t í v levél, d e lehet lírai a l k o t á s és szatirikus eposz is. K ü l ö n m ű f a j a a —hit509

HITVI vitázó dráma. A hitvitázó m ű v e k stílusa ós h a n g n e m e a céltól függően változó; g y a k r a n személyeskedő—támadó, némelyk o r didaktikus—nevelő; csaknem m i n d e n jelentősebb h i t v i t á z ó m ű f e l h a s z n á l j a a szatíra ós h u m o r eszközeit is, n é h a túlzásba vive. I r o d a l m i — m ű v é s z i értéke leginkább stiláris szempontból figyelemre méltó. O Az ókeresztény h i t v i t á k a 2. sz. közepétől lángoltak fel, m i n d e n e k e l ő t t az -*-apologetika kereteiben. A 3 sz.-ban i n d u l t a k meg a chiliasmus eszméi elleni v i t á k , a 4. sz.-ban pedig a donatisták elleni küzdelem; ugyanerre a k o r r a esik a homousion és liomoiusion kérdése körüli szenvedélyes v i t a . A késői k ö z é p k o r b a n a görögkeleti egyházak szervezeteinek kialakulása u t á n (a 11. sz.-tól) számos jelentős d o g m a t i k a i kérdésben f o l y t vita a n y u g a t i (katolikus) egyházzal. A hitv i t á k igazi virágzása a h u m a n i z m u s és a reformáció k o r a . Erasmus a Biblia-komm e n t á r j a i b a n k ö z v e t v e alapvető egyházi d o g m á k a t v i t a t ; a Balgaság dicséretében is o t t rejlenek egyházi —vallási k é r d é s e k e t v i t a t ó gondolatok. J . Reuchlin levélgyűjt e m é n y e (Epistolae clarorum v i r o r u m — 'Híres férfiak levelei', 1514), v a l a m i n t a parodisztikus f i k t í v levélgyűjtemény, az Epistolae obscurorum virorum ('Ismeretlen f é r f i a k levelei', 1517) a h u m a n i s t a és a skolasztikus szemlélet nagy összecsapása. A reformáció n a g y hitvitái a lutheri, kálvini és a n a b a p t i s t a vallások, v a l a m i n t a katolicizmus hívei között f o l y t a k leghevesebben. (Luther, Calvin, U . von Hutten, Th. Münzer, H. Sachs). A n g l i á b a n a p r o t e s t á n s W . Tyndale és Morus T. k ö z ö t t folyt az első jelentős h i t v i t a ; később az anglikán egyház és a p u r i t a n i z m u s képviselői közt. F r a n c i a o . - b a n a 16. sz.-ban a hugenották, a 17. sz.-ban a janzenisták t a n a i körül és ellenében folyt a k hitviták; mindkét irányzat alapján jelentős irodalom b o n t a k o z o t t ki. A zsidó vallás kereteiben előbb a hellenisztikus apologetika m a j d a —karaita irodalom, a —hászidizmus és a —rabbinikus irodalom, végül (a 18. sz.-tól) a felvilágosodott ->hászkálá és a szigorú t a l m u d i j u d a i z m u s képviselői k ö z ö t t voltak viták hitbeli kérdésekről. Hamvas

Béla—Kovács

Endre

O A hitvitázó irodalom a keleti népeknél is úgyszólván m i n d e n ü t t m e g t a l á l h a t ó (kivéve I n d i á t , ahol a vallási t ü r e l e m h a g y o m á n y a az uralkodó). K í n á b a n a k o n f u c i a n i z m u s állami rítus volt, így az egyes vallásokat bíráló írásművek n e m egyszer a császárhoz intézett b e a d v á n y f o r m á j á b a n j ö t t e k létre. Nevezetes és irodalmi értékű ezek közül pl. Han J ü

b e a d v á n y a B u d d h a ereklyéjének k u l t u s z a ellen, amely a k o n f u c i a n i z m u s szemszögéből b í r á l j a és elveti a buddhizmus t a n í t á s á t . A nyilvános h i t v i t á n a k talán e g y e t len p é l d á j a K í n á b a n a mongol J ü a n dinasztia a l a t t j ö t t létre, amikor a császár p a r a n c s á r a t a o i s t á k és buddhisták v i t a t k o z t a k a Hua hu king ('A barbárok m e g térítésének szent k ö n y v e ' ) c. taoista m ű hitelességén; a m ű u g y a n i s azt á l l í t o t t a , hogy a b u d d h i z m u s t u l a j d o n k é p p e n a taoizmusból származik. A vita a b u d d h i s t á k győzelmével f e j e z ő d ö t t be. A 16—17. sz.-ban a keresztény hittérítés megélénkülésével létrejött egy kereszténységellenes vitairodalom, amely a kereszténységnek K í n á r a való érvényességét v o n t a kétségbe. O A párszik között Zarathustra t a n a i k e l t e t t e k nevezetes h i t v i t á t ; a muszlim világban a 8 — 9. sz.-ban, a z iszlám ortodoxia kialakulásában alapvető szerepet j á t s z o t t a — főként d a m a s z kuszi — keresztény teológusok ós m u s z lim jogtudósok, teológusok p o l é m i á j a . H e v e s h i t v i t á k f o l y t a k — verses f o r m á k b a n is — az iszlám egyes szektáin belül (mint pl. a 7 — 8. sz.-ban a kháridzsiták körül); legnevezetesebb az iszlám vallásfilozófiai ortodoxiát k i f e j t ő mutazila irod a l m a a 8. sz. 2. felében és a 9. sz. 1. felében. A 8. sz.-tól a m o d e r n korig h ú z ó d i k a síiták ós a s z u n n i t á k h i t v i t á j a . Csongor Barnabás—Simon Bóbert O B á r a hittételek körül vitázó irodalom k o r á b b a n is, k é s ő b b is feltalálható, a m a g y a r irodalomban n a g y j á b ó l csak — az 1540—1640 közé eső — egyetlen évszázad sajátos jegyű vallási irodalmi t e r m é k e i t szokás h i t v i t á z ó irodalomnak nevezni. Még ezen a száz éven belül is k é t húszéves szakaszra (1550 —1570 és 1600 — 1620) t ö m ö r ü l n e k a leginkább figyelemre méltó és többé-kevésbé m á i g az irodalmi f o l y a m a t részét alkotó m u n k á k . Szülője ennek az irodalomnak a reformáció s az azzal e g y ü t t j á r ó élesebb és az irodalmon t ú l m u t a t ó (politikai, gazdasági, t á r s a d a l m i t a r t a l m ú ) konfrontáció volt. A reformáció első h u l l á m a i u g y a n m á r az 1520-as évek körül elérik h a z á n k a t is, de a felmerülő viták sokáig egy h u m a n i s t a , e r a z m i s t a mérsékletű és m ű v e l t s é g ű értekező m ű f a j szintjén m a r a d t a k . A 16. sz. közepe t á j á n azonban elszaporodnak a különféle (olykor egészen szélsőséges) p r o t e s t á n s felekezetek, s az első h i t v i t á k ezek k ö z ö t t folytak. Az értekező vallásos p r ó z á b a n , prédikációkban egyre erősebb az indulatos, személyeskedő p a m f l e t - t ó n u s és az érvelés elhanyagolása. E n n e k az első s z a k a s z n a k legkiemelked ő b b hitvitázói: Dévai Biró M., Melius

510

HJALM Juhász P . , Bornemisza P . , Sztárai M. és Heitai G. Műveik s tevékenységük t a r talmi f u n k c i ó j á n á l — az irodalom szemp o n t j á b ó l — sokkal f o n t o s a b b az, h o g y a h i t v i t á k n a k — egy ú j , kiszélesült hallgató—olvasó közönség m i a t t — szükségszerűen és javarészt világi (magyar) nyelven kellett lefolyniok, s ezáltal n a g y lépést jelentenek a m a g y a r próza fejlődésében. A h i t v i t á k b a n j ö n n e k létre v a g y ú j u l n a k m e g bizonyos m ű f a j o k , k ö z t ü k legjelentősebb a —hitvitázó dráma. O A h i t v i t á z ó irodalom második nagy h u l l á m a az ellenreformáció s a vele kapcsolatos nemzeti, politikai kérdések jegyében indul, i m m á r főleg (Habsburg-párti) katolikusok és (egy függetlenebb nemzeti eszmét hirdető) p r o t e s t á n s o k között. P r o t e s t á n s részről kiemelkedő a l a k j a i Magyari I . és Alvinci P., s velük veszi fel a h a r c o t a hitvitázó szinten és módszereken messze túlemelkedő Pázmány P., a régi m a g y a r próza legnagyobb művésze. Mindkét t á b o r képviselőinek stílusán érződik m á r egy kidolgozottabb, irodalm i b b b a r o k k retorika, az érzelmi h a t á s r a való törekvés, líraiság, halmozások kedvelése stb., de ezt az ú j stílustörekvóst a n y e l v ú j í t á s előtti m a g y a r nyelv konkrétsága, képszerűsége és erőteljessége h o r d j a . A 17. sz. közepe felé a h i t v i t á z ó irodalom fokozatosan elveszti f u n k c i ó j á t , egyre i n k á b b a személyeskedő, barokkosan cifrázó gúnyolódásnak, dühösköclésnek lassan az irodalmon kívülre került m ű f a j a lesz; m é g a szelídebbek közül valók pl. az ilyen c í m e k : E g y Vén Bial orrára való karika (Sámbár M., 1664), Tök, Mak, Zöld T r o m f i á r a P o s a h á z i n a k Veres Tromf (Kis I., 1666) stb. O (—vallásos irodalom) MartinJcó András hivatalos stílus: a közigazgatási és bírósági szervek nyelvhasználati szokásainak összessége. Eredetileg a jogi szaknyelv k o n t á r alkalmazása jellemezte, ez Mo.-on latin, később n é m e t -*•barbarizmusokban jelentkezett (pl. a szenvedő a l a k z a t , a ,,-tátik, - t e t i k " használatában). T ö m ö r definíciószerű, jogilag egyé r t e l m ű megfogalmazásokra törekszik, egy-egy összetett t é n y á l l á s t egyetlen v a g y kevés m o n d a t b a n kíván összefoglalni, a m i zsúfolttá, bonyolulttá, nehezen é r t h e t ő v é teszi. A képszerűség, érzékletesség kerülése, rideg fogalmiság, a felelősséget elhárító személytelenség ( „ m e g á l l a p í t á s t n y e r t " ) és az imperatív (kon a t í v ) k o m m u n i k á c i ó s funkció túlsúlya (parancsolás, tiltás) jellemzi. A kívülállók s z á m á r a a h i v a t a l o s stílus részben szakrális f u n k c i ó j ú , az elidegened e t t h a t a l m a k a t jelképezi. Szépirodalmi

m ű v e k b e n f ő k é n t a humoros — szatirikus jellemzés eszköze. O stílusfajták) O S z a t h m á r i I . : A m a g y a r stilisztika ú t j a (1961). Szépe György hivatásos irodalom: az irodalomelmélet kategóriája. Az olyan irodalmi t e v é k e n y ség jelenségeinek összessége, a m e l y hivatásos írók m u n k á i t zömmel —autonóm művészeti (irodalmi) f o r m á k b a n teszi közzé. Ellentéte a —műkedvelő irodalom (amelyben a többé-kevésbé autonóm irodalmi f o r m á k n e m hivatásos irodalmi tevékenység keretében helyezkednek el), ill. a —népköltészet, —ősköltészet és —primitív irodalom, ahol a t á r s a d a l m i fejlettség nem teszi lehetővé azt, hogy az egyes alkotók „ h i v a t á s o s " m ű v é s z e k k é n t önállósuljanak. F ő k é n t a n é m e t irodalomt u d o m á n y b a n (valamint az általa befolyásolt irodalmi, folklorisztikai elméletekben) gyakori a magas irodalom elnevezés is, amely a z o n b a n n e m u t a l kellőképp a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i tényezőkre és így megalapozatlan értékelést sugall. O ( — irodalomszociológia) O írod.: M. L ü t h i : Volksliteratur u n d H o c h l i t e r a t u r (1970); Voigt V.: A folklór esztétikájához (1972). Voigt Vilmos hívó rím:

—rímhívó

Hizel, I n n o k e n t y i j ; Giesel (nevének n é m e t e s a l a k j a ) ; Kiszil (valószínűleg azonos személy neve); (Poroszo., kb. 1600—Kijev, 1683. nov. 28.): u k r á n egyházi író és szónok. N é m e t r e f o r m á t u s család fia, K i j e v b e n pravoszláv hitre t é r t át, és szerzetes lett. 1645-től a Mohilakollégium t a n á r a és rektora, 1654-ben az orosz—ukrán egyesülési t á r g y a l á s részvevője, 1656-tól a Barlangkolostor archim a n d r i t á j a . O F ő m ű v e : Opus totius philosophiae ('Teljes filozófiai m ű ' , 1645 — 1647). O Feltételezett m ű v e : Szinopszisz ( k r ó n i k a g y ű j t e m é n y , 1674). Badó György Hjakunin issu: —Hyakunin isshu Hjálmar Jónsson [hjeralmár jownszon]; Bólu-fíjálrnar (közkeletű h o n i neve); H j á l m a r Jónsson (írás változat); (Halland, E y j a f j ö r d u r , 1796. szept. vége, — Vídim y r i mellett, 1875. júl. 25. v a g y aug. 5.): izlandi költő. E g y n a p s z á m o s és egy cselédlány házasságon kívüli g y e r m e k e volt. Egész életén át, u t ó b b n a g y családj á v a l együtt, nyomorúságosan v á n d o r o l t tanyáról t a n y á r a , zsellérkedett, földeket t ö r t fel stb. Súlyos betegsége, m a j d megözvegyülése u t á n (1845), szinte az éhhalál szélén élve, csak 1870-től k a p o t t némi szegénységi j á r u l é k o t . Q A világirodalmi r a n g ú izlandi népköltők egyik legneve511

HJANG sebbje. A m i n t h a t k ö t e t e s é l e t m ű v e — Bitsafn ( ' Ö s s z e g y ű j t ö t t írásai', 1949 — 1960) — t a n ú s í t j a , nemcsak az évezredes honi irodalom h a g y o m á n y a i t és írói készségeit s a j á t í t o t t a el, h a n e m — „szénfekete realista holló a r o m a n t i k u s kékm a d a r a k k ö z t " — sajátos, erőteljes nyelven, a k ö r n y e z e t é b ő l v e t t képekkelhasonlatokkal szellemes, materialista, csaknem f o r r a d a l m i ihletésben t ü k r ö z t e , kritizálta kora valóságát. F ő b b m ű f a j a i : alkalmi, ill. emlékversek, természeti-leíró „ ú t i k ö l t e m é n y e k " , és —rimurö k. O Irod.: B r y n j ó l f u r J ó n s s o n : B ó l u - H j á l m a r saga (1911). Bernáth István hjaugga; szenennore, szenega, szenöga, szanöga ( ' h a z a i d a l ' ) : koreai v e r s f o r m a . A Szilla-korban (7 — 10. sz.) v i r á g z o t t . Feltehetőleg az első t u d a t o s o d o t t f o r m a K o r e á b a n . K o r e a i nyelven, riduírással jegyezték le; így olvasása, értelmezése és verstani elemzése k o n k r é t u m a i b a n m é g m a sem egységes. A l e g m é r v a d ó b b n a k a japán Ogura Shinpei s még i n k á b b a koreai Bjang D d z s u d o n g r e k o n s t r u k c i ó j a tűnik. O A szakirodalom (erősen p r o b lematikus) á l l á s p o n t j a szerint a h j a n g g a ütemes vers, d e n e m szótagszámláló, az ü t e m e k e t a g o n d o l a t i egységek h a t á r o z zák meg. Elvileg — egyesek szerint — minden szó k ü l ö n ü t e m , de á l t a l á b a n minden sorban egy (ritkán két) éles cezúra osztja m e g a frázist; r i t k á n (pl. összetett szóból álló sor esetén) ez a cezúra elmosódik. A sor utolsó ü t e m e igen g y a k r a n a m o n d a t utolsó helyén álló ige. H a minden egyes szót külön ü t e m n e k t e k i n t ü n k , egy sor ü t e m s z á m a e g y t ő l ötig t e r j e d h e t (a két-, a három-, iŰ. a n é g y ü t e m ű sor a leggyakoribb), egy ü t e m 1 — 7 szótagból á l l h a t (legelterjedtebb a 2 —5 szótagszám). A sorok össz-szótags z á m a l e g g y a k r a b b a n : 6 — 10. A legegyszerűbb s f e l t e h e t ő e n legrégibb h j a n g g á k négysorosak, pl. a Mattung jo (vagy Szodong jo, ' M a t t u n g dala', 600 k.): Szonliva-kongdzsunnimun 6 Namguudzsi orodugo 4—4 Mattungbangul 4 Pami mol ankkogada 2-1—4 'Szonhva hercegnő Szívében titkos vonzalommal Mattung urat átölelve Messzi futott az éjszakában.'

2—4 4—4 4 3—4

A kétszer négysoros h j a n g g a ennek megkettőzése, a l e g t ö b b f e n n m a r a d t h j a n g g a tízsoros. E z u t ó b b i a k élesen elváló utolsó k é t sora (az ú n . rakhu v a g y hugu) i n d u l a t szóval kezdődik, t a r t a l m i l a g az előző nyolc sor k o n k r é t élményeit, képeit általánosítja, s t ö b b n y i r e elégikus h a n g ú v á g y a t szólaltat m e g , g y a k r a n kérdés f o r m á j á b a n . O A leghíresebb h j a n g g a -

g y ű j t e m é n y a Szamdemok volt, m e l y e t U Hong és Tegu(hvaszang) buddhista szerzetes g y ű j t ö t t össze 888-ban Csinszong k i r á l y n ő p a r a n c s á r a . Ez a z o n b a n elveszett. Egyesek szerint t ö b b m i n t ezer h j a n g g á t t a r t a l m a z o t t . — H u s z o n ö t h j a n g g a m a r a d t fenn: 14 a Szamguk juszában, 11 b u d d h i s t a h j a n g g a pedig a Kjunjodzsonh&n, ez u t ó b b i a k Kjunjo szerzetes (tesza) versei. í r á s t ö r t é n e t i l e g számos hasonlóságot m u t a t a m ű f a j a j a p á n Manyöshüv&l. Jelentősége az, h o g y m e g v e t e t t e a koreai verselés a l a p j a i t . O (—koreai irodalmi formák) O Irod.: P . H . Lee: Studies in t h e Saenaenhorae Old K o r e á n P o e t r y (1959). Mártonfi Ferenc Hjecsho (7. sz. vége —8. sz. közepe): koreai útleíró, n a g y m ű v e l t s é g ű b u d d h i s t a szerzetes. T a n u l m á n y a i t a Tang-kori K í n á b a n végezte, innen i n d u l t vándorú t r a , , m e l y n e k során b e j á r t a I n d i á t , K ö zép-Ázsia t ö b b országát, s Perzsiáig j u t o t t el. Ú t i élményeit, t a p a s z t a l a t a i t h á r o m részes terjedelmes m ű b e n örökítette m e g (Vang o cshoncshukkuk cson, 'Utazás az ö t indiai országban'). Műve az idők folyam á n elkallódott, csupán első részét talált á k m e g 1910-ben, a k í n a i T u n h u a n g b a r l a n g feltárásakor. I r o d a l m i értékű m ű v é v e l jelentős helyet foglal el a kora középkori koreai prózairodalomban. Nagy Ildikó Hjegjong hercegnő; Hong (családi név); (?, 1734 — 1815): koreai írónő. 1744-ben Szado trónörökös á g y a s a lett. Szado később kegyvesztetté v á l t , m a j d megb e t e g e d e t t és meghalt (1762). H j e g j o n g 1759-ben a l u l m a r a d t egy vetélytársnőjével s z e m b e n , s visszavonult. E k k o r t ó l 1752-ben született fia, a későbbi Csöngdzso k i r á l y nevelésére f o r d í t j a idejét, amiért k é s ő b b elnyerte az uralkodó, Jongdzso király elismerését. O E l e t e k o r á b b i szakaszáról szól a Handzsungnok ( ' B á n a t b a n fogant n a p l ó ' , 1795 — 1805), későbbi szakaszáról az Uphjollok ('Könnyben és v é r b e n fogant n a p l ó ' ) c. naplójában. í r á s a i egyszerű, d e megindító kifejezőeszközeikkel emelkednek ki h a z á j a korabeli m e m o á r i r o d a l m á b ó l . Mártonfi Ferenc Hjelmslev (jelmszleu),LouísTrolié (Kopp e n h á g a , 1899. okt. 3.—uo., 1965. m á j . 30.): d á n nyelvész. 1937-től az összehasonlító nyelvtudomány professzora volt a k o p p e n h á g a i egyetemen. Eredetileg a balto-szláv és a f i n n u g o r nyelvek területén k u t a t o t t , m a j d glosszematika néven ú j s t r u k t u r a l i s t a iskolát a l a p í t o t t . Ő m a g a közvetlenül n e m foglalkozott esztétikai

512

HLADI v a g y poétikai kérdésekkel, d e két ú t o n is n a g y h a t á s t gyakorolt a m o d e r n irodalom és művészetelméleti k u t a t á s o k r a . E g y részt F. de Saussure elveire alapuló, d e r a j t u k t ö b b szempontból túlmenő z á r t nyelvelméletet hozott létre, amely kielég í t e t t e a neopozitivista t u d o m á n y e l m é l e t kezdeti s t á d i u m á n a k igényeit. Ez az elmélet a f r a n c i a ós a s z o v j e t szemiotika egyik e l ő f u t á r á n a k számít. Másrészt elméletének egyes részei, elsősorban a konnotáció elmélete közvetlenül is h a t o t t az irodalmi alkotások f u n k c i ó j á t és jelentésszerkezetét vizsgáló k u t a t á s o k r a . Néh á n y kísérlet a k a d t a r r a vonatkozóan, hogy glosszematikus a l a p o n építsék fel a s t r u k t u r á l i s irodalomelméletet. O F ő b b m ű v e i közül az Omkring sprogteoriens grundlce ggelse (1943), angol f o r d í t á s b a n v á l t ismeretessé szélesebb körben: Prolegomena to a theory of language ('Prolegom e n a a n y e l v elméletéhez', 1953), s ugyanígy a Sproget (1963) francia fordít á s b a n : Le langage ('A nyelv', 1966). O írod.: Ad. Stender-Pedersen: Esquisse d ' u n e thóorie s t r u c t u r a l e d e la litérature (Recherches structurales, 1949); S. J o h a n sen: L a notion de signe d a n s la glossóm a t i q u e et d a n s l'esthétique (uo.). Szépe György Hjertenaes Andersen [jertenesz ánnesen], Astrid; Astrid H j e r t e n a e s Andersen (írásváltozat); (Horten, 1915. szept. 5. —): norvég költőnő. A h á b o r ú u t á n i lírai m o d e r n i z m u s jelentős — erősen mitologizáló és romantizáló h a j l a m ú — képviselője. N y i t o t t m o n d a t s o r ú , vizuális m e t a f o r á k k a l zsúfolt, női ö n t u d a t ú , vitalisztikus versei embersors és természet időtlen és titkos kérdéseit feszegetik. í r t lírikus hangvételű kisregényt ós útilevélkötetet is. F ő b b verseskötetei: De unge soylene ('Az i f j ú oszlopok', 1948): Skilpaddehagen ('A t e k n ő s b é k a k e r t ' , 1950); Strandens kvinner ('Tengerparti asszonyok', 1955); Vandrersken ('A v á n d o r n ő ' , 1957); Pastoraler 1960 ('1960-as pasztorálék', 1960); Frokost i det gronne ('Reggeli a zöldben', 1964). O Vál. versei: Som en vár ('Mint egy t a v a s z ' , 1970). O M a g y a r u l : 1 vers ( H a j d ú H . , S k a n d i n á v költők, 1964). O írod.: K . H a a v e : D e t f o r j e t t e d e máltid (Ordene og verden, 1967). Bemáth István Hjon Dzsingon (Tegu,,1900 — ?, 1941): koreai író, újságíró. Életéről keveset t u d u n k . A Tonga ilbo ('Kelet-ázsiai napilap') c. ú j s á g szerkesztőjeként írja első publicisztikai hangvételű novelláit: Hiszengdzsa ('Áldozat'), Pincsho ('Szegény asszony'). A koreai naturalista-realista novella elsőrangú képviselője, a novolla33 Világirodalmi Lexikon IV.

513

írás t e c h n i k á j á n a k mestere; tájleíró készsége említésre méltó; gazdagon merít az alsóbb néprétegek nyelvéből; n e m mentes az e r o t i k á t ó l sem. A külföldi h a t á s o k (főként Maupassant, Zola) ellenére alapjában véve jellegzetes koreai f i g u r á k a t formál, a koreai nép lelkének mély ismerője. O F ő b b novellái Halmonii csugum ('A n a g y m a m a halála', 1923); Unszu csoun nal ('Szerencsés n a p ' , 1924); Pul ('Tűz', 1924); Szinmundzsiva csholeshang ('Újság és b ö r t ö n ' , 1929); Szurul kvonhanun szahö ('Szeszt kínáló t á r s a d a l o m ' ) ; B szagamgva roburetho ('B szobafőnök s a szerelmes levél'); Tharakcsa ('A megtévedt'). Mártonfi Ferenc Hjorta [jortő], K n u d (írói nóv); K n u d Knudsen (polgári nóv); ( H j o r t o - t a n y a , K i r k e Vaerlose, Nordsjaelland, 1869. jan. 4 . - K o p p e n h á g a , 1931. n o v . 25. ):dán író. Ősi kisparasztcsaládból származott, t a n á r lett, 1923-tól írásaiból ólt. Utolsó éveiben m e g v a k u l t . Autóbaleset á l d o z a t a lett. O Az 1890-es évek lélektani realizmusát jelentős intellektuális és nyelvi tudatossággal f o l y t a t ó és megemelő regény- és novellaíró az u t ó b b i 1 — 2 évtized ó t a reneszánszát éli. Terjedelmes munkásságából kiemelkedik a To verdener ('Kót világ', 1904 — 1906) c. regénytrilógiája, esztétikai f a n t á z i a , gondolkodásbeli etik u m és filozófiai szenvedély szembesítése a t á r s a d a l m i realitással a kierkegaard-i h á r o m s t á d i u m újraértékelésének szellemében. K ü l ö n említendők az irodalmi és a köznyelvről írt szellemes, fontos cikkg y ű j t e m é n y e i , m i n t Fra ordenes samfund ('A s z a v a k társadalmából', 1918). O E g y é b f ő b b m ű v e i : Gron ungdom og graa sjaele ('Zöld i f j ú s á g és szürke lélek', reg., 1911); Faust (reg., 1921); Svundne somre og gamle vintre ( ' T ű n t n y a r a k és régi telek', emlékezések, 1931). O Vál. novellái: Ved stoppestedet ('A megállónál', 1939); Eva (1954). O Magyarul: Délibáb ( H e t y e y J . , elb.-ek, 1930). O írod.: O. Friis - F . J o h a n s e n : K n u d H j o r t o . E n karakteristik og bibliografi (1924); O. Gelsted: K n u d H j o r t o (Danske digtere i d e t 20. á r h u n d rede, 1. k ö t . , 1965). Bemáth István Hladík [hlagyík], Václav (Prága, 1868. aug. 22. —uo., 1913. ápr. 29.): cseh író, publicista. Gimnáziumot ós kereskedelmi a k a d é m i á t v é g z e t t P r á g á b a n . Eleinte banktisztviselő volt, m a j d újságíró, szerkesztő. 1891-től szerkesztette a Národni politikát, 1898-tól a Národni listyt, 1899 — 1907 k ö z ö t t a Lumir folyóiratot. N a t u r a lisztikus novelláiban a taine-i környezetelméletből kiindulva a kistisztviselők h é t k ö z n a p j a i t ábrázolta. U g y a n c s a k francia h a t á s t t ü k r ö z ő regényeiben a kozmo-

HLADZ gében dolgozott, 1958-ban t a n u l m á n y ú t r a m e n t az N S Z K - b a , és külföldön m a r a d t . E g y ideig Izraelben élt, 1961-ben megnősült; 1969-ben öngyilkos lett. O Ű j realista p r ó z á j a az élet d r a s z t i k u s oldalait fedi fel, életszomj és boldogságvágy h a j t j a hőseit a reménytelenség zsákutcáiba. O Lengyelo.-ban k i a d o t t elb.-kötete: Pierwszy krok w chmurach (1956: B á b a M. Első lépés a felhőkbe, 1958). O E g y é b fő m ű v e i : Ósmy dzien tygodnia ('A h é t nyolcadik n a p j a ' , elb., 1957); Gmentarze ('Temetők', elb., 1958); Nast§pny do raju ('Soron következő a m e n n y o r s z á g b a ' , reg., 1960); Smierc zakochanich ('Szerelmesek halála, elb., 1963); Wszyscy byli odwróceni ('Mindenki elfordult', elb., 1964). O M a g y a r u l m é g : 1 n l a ( R a d ó Gy., N a g y v , 1957, 5.). Kerényi Grácia

p o l i t a cseh vagyonos osztály üres, l é h a életét m u t a t t a be rutinosan, de elmélyültség nélkül. F ő b b m ű v e i : Z lepéí spolecnosti ('Jobb társaságból', ? elb.-ek, 1892); Z praéského ovzduéí ('Prágai környezetből', elb.-ek, 1894); Tfetí láska ( ' H a r m a d i k szerelem', reg., 1895). Sándor László Hla Dzso, J a m e s ; J a m e s Hla Gyaw; U Hla Dzso (családi név); (1866 — 1920): b i r m á n (Burma) író. Az angol g y a r m a t i u r a l o m megszilárdulása idején élt keresztény ügyvéd. A modern burmai próza — a l a p v e t ő e n regény — úttörői közé t a r t o z o t t . Első regénye, a Maung Jin Maung — Ma Me Ma 1904-ben jelent meg, s rövid idő a l a t t n a g y népszerűségre t e t t szert. A r o m a n t i k u s regény M a u n g J i n M a u n g tengerész küzdelmes sorsáról ós szerelméről, a szépséges Ma Me Ma t ö r t é n e t é r ő l szól. U On Pe neves b u r m a i író k e m é n y e n bírálta a m ű v e t , m e r t jogosan Dumas, Monté Cristo g r ó f j a c. regénye burmai környezetbe ültetett változatának t a r t o t t a . E n n e k ellenére a regény sikere ösztönzően h a t o t t a b u r m a i írókra. Bőgős László Hlajng; Hlaing; Hlainghteik-Khannglin (családi n é v ) ; (1833—1875): b u r m a i költő, hercegnő. A n é p d a l f o r m á t h a s z n á l t a f e l költészetében. Szomorú hangvételű, ízes népi n y e l v e n írt dalaival hűtlen f é r j é t is visszahódította. Bőgős László Hlas [hlasz], ( 1 8 9 8 - 1 9 0 5 ; f e l ú j í t v a 1928—1929): szlovák irodalmi, politikai és t á r s a d a l m i folyóirat, amelyet a P r á g á b a n t a n u l t szlovák fiatalok a l a p í t o t t a k (-*Detvan). Az a haladó polgári f i a t a l s á g szerkesztette Szakolcán (P. Blaho), m a j d R ó z s a h e g y e n (V. Srobár), amely T. G. Masaryk és hívei h a t á s a a l a t t éles h a r c o t f o l y t a t o t t az „ ö r e g e k " elavult, álnópies ízlése és hagyományőrzése ellen. F e l ú j í t o t t f o r m á j á b a n m á r kevésbé haladó eszm é k e t képviselt. A szlovák falu t á r s a d a l mi, gazdasági ós kulturális felemeléséért harcolt, s ezért esztétikai-irodalmi felfogás á r a egy bizonyos prakticizmus volt jellemző, amely m e g a k a d á l y o z t a a m o d e r n i r á n y z a t o k érvényesülését. A f o l y ó i r a t köré csoportosult fiatalok, a hlaszisták az á l l a m f o r d u l a t u t á n fontos politikai, t á r s a d a l m i és kulturális szerepet j á t s z o t t a k a f i a t a l Csehszlovák K ö z t á r s a s á g életében. Sziklay László Hlasko [hlaszko], Marék (Varsó, 1934. jan. 14. —Wiesbaden, 1969. j ú n . 14.): lengyel író. E r e d e t i foglalkozása gépkocsivezető. Első elbeszélése 1951-ben jelent meg, 1954-ben közölt n o v e l l á j á v a l h í v t a fel m a g á r a a figyelmet. 1955 — 1957 k ö z t az egyik h e t i l a p szerkesztősé-

Hlavácek [hlavácsek], K a r e l (Prága, 1874. a u g . 2 9 . - u o . , 1898. j ú n . 15.): cseh költő. Proletárcsaládból s z á r m a z o t t , rövid élete végéig n a g y szegénységben élt. Reálg i m n á z i u m o t végzett, és 2 évig idegen n y e l v e k e t h a l l g a t o t t a p r á g a i egyetemen. A k t í v részt v e t t a Sokol-mozgalomban, sokat p u b l i k á l t a szervezet f o l y ó i r a t á b a n , és első k ö t e t e is a mozgalom i r á n t i lelkesedésének e r e d m é n y e (Sokolské sonety, 'Sokol-szonettek', 1895). K é s ő b b a n y u g a t i i r á n y z a t o k n a k k a p u t n y i t ó Moderni revueben jelentek m e g versei, cikkei, kritikái ós rajzai. T ü d ő b a j b a n h a l t meg. O A legjelentősebb cseh lírikusok egyike. Kifinom u l t , k u l t u r á l t lelkivilága rendkívüli érzékenységgel reagált k o r a t á r s a d a l m á n a k válságaira, amelyek az erősen iparosult és nemzeti e l n y o m á s a l a t t élő Csehó.-ban különös erővel léptek előtérbe. A vigaszt a l a n n a k és k i l á t á s t a l a n n a k t a r t o t t valóság, a k i t a g a d o t t s á g t u d a t a ós a kínzó bizonytalanság elől (amelynek ellensúlyát kezdetben a Sokol-mozgalomban igyekez e t t megtalálni) álmaihoz, vízióihoz menekül, szkepszise azonban szüntelenül éber m a r a d , innen költészetének melankóliája, amely a k k o r is átlengi verseit, amikor elj u t a lázadás a t t i t ű d j é h e z , ismét azzal a t u d a t t a l , h o g y ez is h i á b a v a l ó . Költészetének é r t e l m é t t e h á t a b b a n l á t j a , hogy megrögzítse vele „ a legkülönlegesebb n ü a n s z o k a t " , a „melengető i n t i m i t á s t " , m i n d a z t , a m i ismeretlen, t i t o k z a t o s ós szóp. O A f r a n c i a szimbolisták ós dekadensek h a t á s a a l a t t állott, de a u t o n ó m költői világot t e r e m t e t t m a g á n a k . A cseh szimbolizmus egyik első jelentős képviselője volt. A zeneiség k ö v e t e l m é n y é n e k érvényesítésével, a rímek f o n e t i k a i h a t á sának hangsúlyozásával, mesterien alkalm a z o t t m o n o t o n szóismétlésekkel ú j u t a -

514

HLEBN k a t t ö r t a cseh verselésben. Kis terjedelm ű életművének visszhangja n é h á n y nemzedéken keresztül é r z ő d ö t t , V. Nezval is csodálattal emlékezik m e g róla. O E g y é b f ő b b verseskötetei: Pozde k ránu ('Későn, reggel felé', 1896); Mstivá kantiléna ('Bosszúálló k a n t i l é n a , 1898); fíalmy ('Zsoltárok', 1934). O Irod.: F . Soldan: K a r e l B l a v á c e k , t y p éeské dekadence (1930). Sándor László Hlbina, P a v o l G. (írói név); P a v o l GaSparovic (családi n é v ) ; (Veiké K o s t e n a n y , 1908. m á j . 13. — ): szlovák költő, k a t . p a p , a szlovák k a t . ,,moderna" egyik jelentős képviselője. O K e z d e t b e n m e d i t a t í v lírik u s n a k indult, a k i a „ t e r m é s z e t e s " s a „természetellenes" világ egyensúlyát keresi. A h a r m i n c a s é v e k t á j á n a szlovák szürrealizmus, a nadrealizmus egyik képviselője. A poetizmus ( - » N e z v a l , Vítézslav) h a t á s a a l a t t áll, m a j d ú j r a eredeti h a n g vételéhez tér vissza. Az ötvenes é v e k b e n m á r n e m éri el l í r á j a h á b o r ú előtti színvon a l á t . O Verseskötetei: Zacarovany kruh ( ' B ű v ö s kör', 1932); Cesta do raja ( ' Ú t a p a r a d i c s o m b a ' , 1933); Harmonika (1935); Belasé vySky ('Kékellő magasságok', 1939); MHve more ('A h a l o t t t e n g e r ' , 1947); Mracná ( ' F e l h ő k ' , 1947). - Összeg y ű j t ö t t költ.-ei: Víno svetla ('A f é n y b o r a ' , 1968). O M a g y a r u l : 1 vers (Sziklay L., Szlovenszkói m a g y a r írók antológiája, 1937); 1 vers (Vidor M., Cseh és szlovák költők antológiája, 1953). Rudolf Ghmel Hlebka, P j a t r o F j o d a r a v i c s ; Glébka (nevének oroszos a l a k j a ) ; (Vjalikaja Usza, 1905. júl. 6 . - M i n s z k , 1969. dec. 18.): s z o v j e t belorusz költő. Parasztcsalád fia, 1924 ós 1930 k ö z ö t t a t a n í t ó k é p z ő t és a pedagógiai főiskola, nyelvi-irodalmi f a k u l t á s á t végezte, e z u t á n lapszerkesztői ós írói m u n k á v a l foglalkozott. A 2. világháborúb a n haditudósító, a h á b o r ú u t á n a belorusz t u d o m á n y o s a k a d é m i a m u n k a t á r s a , n é p r a j z i , nyelvészeti és műfordítói m u n k á s s á g a is gazdag. O Költői p á l y á j á t 1924-ben kezdte, m i n t a Maiadnyak második nemzedékének t a l á n legtehetségesebb t a g j a . I n k á b b az epikus m ű f a j o k felé h a j l o t t , eleinte J . Kupala n y o m á n , a belorusz folklór felhasználásával, később Majakovszkij h a t á s á r a a r o m a n t i k u s fűtöttségn e k megfelelő s z a b a d a b b f o r m á k a t keresve. A 20-as években fő t é m á j a a forradalom és a p o l g á r h á b o r ú , amelyhez a 2. világháború u t á n is oly g y a k r a n visszat é r t , míg a 30-as években főként a m u n k a , a h é t k ö z n a p o k h e r o i z m u s a foglalkoztatta. O F ő b b művei: Sipsina ('Galag9nya', versek, 1927); Arka nad akijanam ( ' í v a z óceán o k felett', költői elb., 1 9 2 9 - 1 9 3 0 ) ; 33*

Muzsnaszc ( ' B á t o r s á g ' , költői elb., 1934); U tija dnyi ( ' A z o k b a n a n a p o k b a n ' , költői elb., 1937); Nad Bjarozaj-rakoj ('A B j a r o za folyón' d r á m a i költ., 1939); Szvjatlo z Uszhodu ( ' F é n y kelet felől', d r á m a i költ., 1946 — 1947); Pad szcjaham peramoh ('Győzelmek zászlai a l a t t ' , versek, 1 952). O G y ű j t , k i a d . : Zbor tvorau ('Műveinek g y ű j t e m é n y e ' , 1958, 1969 — 1970). O Magyarul: 2 vers ( L a t o r L., A s z o v j e t költészet antológiája, 1955). Radó György Hlebnyikov, V i k t o r Vlagyimirovics; Velemir (írói keresztneve); ( T u n d u t o v o , a s z t r a h a n y i k o r m . , 1885. o k t . 28. —Kresztyeck, novgorodi k o r m . , 1922. j ú n . 28.}: szovjet orosz költő. Szerencsétlen sorsú, m a g á n o s e m b e r volt, aki m i n d e n k i t a n í t ó j a szeretett volna lenni, még eredeti n e v é t , a V i k t o r t is felcserélte az ószláv t ö v e k b ő l k é p z e t t , „egész v i l á g o t " jelentő Velemir' re. K a z a n y b a n m a t e m a t i k á t , a szentpét e r v á r i egyetemen biológiát és szlavisztik á t t a n u l t . Első versei 1908-ban jelentek meg. 1910-ben részt v e t t a Szádok szügy ej ('Bírák keltetője') c. f u t u r i s t a g y ű j t e m é n y b e n , egyik aláírója volt a Poscsocsina obscsesztvennomu vkuszu (1912: R a d ó Gy., P o f o n ü t j ü k a közízlést, 1957) e. f u t u r i s t a k i á l t v á n v n a k . Zakljatyije szmehom (1910: Tellér Gy., R ö h ö g t e t ő bűvige, 1966, Weöres G.: N e v e t ő v a r á z s , 1968) c. verse, amelyben egyetlen szót variál 11 soron keresztül, a g ú n y o s p a r ó d i á k ellenére is a kubofuturisták egyik p r o g r a m versévé vált. Az O k t ó b e r i F o r r a d a l m a t örömmel f o g a d t a , messianista-anarchisztikua elképzeléseinek megvalósítását l á t t a benne. 1921-ben részt v e t t a Vörös H a d s e r e g iráni harcaiban, de halálos betegen t é r t vissza, és n e m s o k á r a m e g h a l t . O É l e t é t egy különleges „értelmen túli n y e l v " ( z a u m n i j jazik) feltalálásának szentelte. Olyan összművészetről ábrándozott, amely egyesíti a l á t o m á s t és f a n t á z i á t a z egzakt t u d o m á n y o k k a l . H i t t a s z a v a k éa számok m á g i k u s erejében, a szláv s z a v a k e g y m á s b a á t a l a k í t á s á n a k , „ s z a b a d öszs z e o l v a s z t á s á n a k " lehetőségeit k u t a t t a . „ Ú g y látszik, a szó u g y a n o l y a n bölcs, m i n t a természet, és m i csak a t u d o m á n y fejlődésével t a n u l j u k meg olvasni t i t k a i t — írta. Végtelen elbeszélő költeményeiben (száznál is t ö b b e t írt) állandóan variálja, cserélgeti az azonos hangzású és kezd ő b e t ű jű s z a v a k a t a korlátlanul s z a b a d asszociációk elve a l a p j á n . A szláv népek t ö r t é n e l e m előtti a r a n y k o r á t idézte, dicsőí t e t t e a n a g y népi felkeléseket, S z t y e p a n Razin k o r á t . Az 1. v i l á g h á b o r ú t ó l eleinte a m i n d e n régit elsöprő, n a g y m e g ú j u l á s t v á r t a , később a z o n b a n szenvedélyes elbe-

515

HLIBO ezélő k ö l t e m é n y é b e n ítélte el: Vojna v > miselovke ( ' H á b o r ú az egérfogóban', 1917). K o z m i k u s látomásai s o r á n a földt e k e népeinek, sőt az egész Tejútrendszern e k n a g y egyesüléséről ábrándozott: Ladomir ( ' J ó v i l á g ' , elb. költ., 1920) és Zangezi (elb. k ö l t . , 1922). Verseinek jó része elveszett, legtöbb m ű v e csak halála u t á n jelent m e g n y o m t a t á s b a n . I m p r o v i zációi, neologizmusai, f o n e t i k a i lingv i s z t i k a i — r i t m i k a i újításai m i n d m á i g elevenen h a t n a k a szovjet irodalomra, a többi között Paszternak, Majakovszkij, Bagrickij t e k i n t e t t e mesterének. H l e b n y i k o v é l e t m ű v e az i d ő b e n egyre nő; m i n d i n k á b b ú g y tetszik, h o g y korai k o r s z a k á n a k szimbolizmusát, m a j d a f u t u r i z m u s t is messze szétfeszítő m u n k á s s á g a , m e l y n e k középp o n t j á b a n az univerzális h a r m ó n i a keresése állott, s z á z a d u n k legeredetibb m ű v é 5 szei közé sorolja. Majakovszkij , , ú j költői földrészek K o l u m b u s z á n a k " n e v e z t e , O. E . Mandelstam szerint „ n e m is verseket, n e m is p o ó m á k a t írt, h a n e m h a t a l m a s összorosz s z e r t a r t á s k ö n y v e t , amelyből századokon á t f o g meríteni m i n d e n k i , aki nem sajnálja a fáradságot". O Gyűjt, kiad.: Szobranyije proizvegyenyij ('Összeg y ű j t ö t t m ű v e i , 1928 — 1933); Sztyihotvorenyija ( ' K ö l t e m é n y e k ' , 1940); Nyeizdannije proizvegyenyija ('Kiadatlan művek', 1940); Sztyihotvorenyija i poemi ('Versek és elbeszélő k ö l t e m é n y e k ' , 1966). O M a g y a r u l m é g : 7 vers (Tellór Gy., R a b Zs., Klasszikus orosz költők, a n t o . , 1966); 4 vers (Weöres S., Ú í , 1968, 2.); 2 vers ( R á b a Gy., I d e g e n ünnepek, a n t o . , 1974). • O írod. . T i n y a n o v : O H l e b n y i k o v e (1929); V. M a j a k o v s z k i j : V. V. Hlebnyikov (1957); V. Markov: T h e longer p o e m s of Velimir K h l e b n i k o v (1 962); V. P e r c o v : O Velemire H l e b n y i k o v e (1 966); N y . A s z a j e v : Velemir H l e b n y i k o v ( É l m é n y e k ós gondolatok, 1967); V. P e r c o v : Velemir H l e b n y i k o v (Korszerűség és h a g y o m á n y . Mai szovjet esszék, 1973). Bakcsi György Hlibov, L e o n y i d Ivanovics; Glebov (nevének oroszos a l a k j a ) ; (Veszelij Pogyil, 1827. m á r c . 5 , - C s e r n y i h i v , 1893. n o v . 10): u k r á n költő, író. Jószágigazgató fia. 1849t ő l 1855-ig a nyezsini líceumot végezte, előbb falusi t a n í t ó , m a j d 1858-tól a csern y i h i v i g i m n á z i u m t a n á r a . 1 861-ben megi n d í t o t t l a p j á t 186 3-ban politikai okból b e t i l t o t t á k , ő t m a g á t t a n á r i állásából elb o c s á t o t t á k , és a városból kitiltva, rendőri felügyelet a l á helyezték. 1867-ben térhet e t t vissza, a járási n y o m d a igazgatója l e l t . O D e m o k r a t i k u s szellemű tanmeséi t e t t é k híressé, k e z d e t b e n La Fontaine és I. A. Krilov meséit í r t a át, később önálló tóm á k a t dolgozott fel az orosz f o r r a d a l m i 516

d e m o k r a t á k és Sevcsenko h a t á s a a l a t t . N é p i h a n g v é t e l ű dallamos versei közül t ö b b ő l n é p d a l lett. Do mirovoho ('A békebíróhoz', 1862) címmel v í g j á t é k o t is írt. O F ő m ű v e : Bajki ( ' T a n m e s é k ' , 1863; bővít e t t k i a d á s : 1872). O G y ű j t , kiad.: Tvori ('Művei', 1904); Bajki i virsi ('Tanmesék és k ö l t e m é n y e k ' , 1959). O M a g y a r u l : 2 vers ( D u d á s K . , U k r á n költők, a n t o . , 1971). Badó György Hlödskvida:

—Edda

Hloga Thondaunghmu (1501 k —1530 k.): b u r m a i költő, hadvezér. A T o u n g o irodalmi korszak első neves költői k ö z ö t t t a r t j á k s z á m o n . Számos jadu ós mawgun f o r m á j ú v e r s e t a l k o t o t t , d e költői hírn e v é t elsősorban egyin]eivé\., a királyi családot magasztaló történelmi balladáival v í v t a ki A Pagan-dinasztia királyain a k történetéről írt balladáit ( M i n t a j a Svejthi, 'Svejthi király' stb.) a hazaszeretet h a t j a át. Bögös László Hmajng: —Kodo Hmajng,

Takin

Hmannan jazavin még metonímia, szinekdoché). A t u d o m á n y o s próz á b a n , a köznapi beszélgetésekben a szövegkörnyezet egyértelművé teszi a t ö b b é r t e l m ű s z a v a k a t , szerkezeteket. A költő ellenkezőleg szembefordítja a nyelvi jeleket a kontextussal. A n y e l v i jel olyan szövegkörnyezetbe kerül, a m e l y eleve lehetetlenné teszi, hogy h a g y o m á n y o s jelentésének megfelelően értelmezzük. Az olvasót a t r ó p u s ezáltal arr a készteti, hogy a nyelvi jelnek önálló alkalmi jelentést t u l a j d o n í t s o n . N y i l v á n -

való, h o g y olyan eljárás, amely a t a l á n y m e g o l d á s á t a m i n d e n k o r i olvasóra bízza, n e m hozhat létre egyértelmű kijelentést. Fokozza a „ z a j t " , hogy a lehetséges megoldások s z á m a elvben végtelen, a m o n d a t l e z á r h a t a t l a n . A legegyszerűbb költői kép is sokértelmű. Az e l l e n t m o n d á s t és az ellentmondás keltette többértelműséget, szemantikai feszültséget n e m oldja fel a m e t a f o r a k i f e j t e t t v á l t o z a t á n a k t e k i n t e t t hasonlat sem: az értelmezésen m ú l i k , hogy milyen analógiák a l a p j á n f o g a d j u k el a két e g y m á s t ó l elütő jelenség összekapcsolását. O 3.) Baradoxon, logikai alakzatok. A trópussal r o k o n a m o n d a t keretein belül minden önellentmondás: a m i n ő s í t e t t szóval össze n e m férő minősítő (—oximoron), az a l a n n y a l összeférhetetlen állítmány (—paradoxon). Mindkét esetben két közös alappal, közös m e t s z e t t e l n e m rendelkező fogalm a t t á r s í t a kijelentés, és az olvasó képzeletére bízza az író, a k ö l t ő az üres metszet kitöltését. A lehetséges megoldások száma elvben ezúttal is végtelen. O 4.) Játék a többértelműséggel. A kijelentések, üzenetek sűrítésének legegyszerűbb m ó d j á t a jelek természetes többértelműsége n y ú j t j a . A m o n d a t t ö b b é r t e l m ű v é válik, h a olyan k o n t e x t u s t t e r e m t ü n k amely n e m o l t j a ki egy kivételével a szó eltérő jelentésárnyalatait, n e m z á r j a ki h o m o n i m s z a v a k egyidejű é r v é n y é t . St George a „ v e r w i n d e n " ('elfelejteni', 'ösz szekuszálni') és a „ G e s i c h t " ('arc', 'látás' ' l á t v á n y ' ) szó kétértelműségével, s az ebből a d ó d ó többértelműséggel játszik őszi t á j k é p é b e n : Und aueh was übrig blieb von grünem Leben Verwinde leicht im herbstllchen Gesicht (Komm in den todgesagten park)

Az olvasó először ú g y gondolná, hogy könnyedén el kell felejtenie m i n d a z t , a m i t az ősz a „zöld életből" m e g h a g y o t t . E z ellentétben áll a z o n b a n a vers első sorával, m e l y t a r t ó s emlékezésre szólít fel. Lehet, h o g y a költő k ö z b e n módosít o t t a v é l e m é n y é t , de az is meglehet, hogy beéri azzal, hogy az olvasó enyhén összekuszálja az őszi t á j a t , v a g y az őszi arcot. H a az „ i m herbstlichen Gesicht'" az olvasó őszi szemléletére vonatkozik ú g y ebből kiindulva á l l u n k az előbbi a l t e r n a t í v á k előtt (törölje ki emlékezeté bői a n y a r a t , kuszálja össze szemléleté ben). N e m z á r h a t ó ki a „ v e r w i n d e " szó szerinti értelmezése sem: „ b o c s á s d a sze lek s z á r n y á r a " . H a s o n l ó k é p p e n j á r h a t el a vers a n y e l v t a n i k a t e g ó r i á k k a l (igeidőkkel, esetekkel), szerkezetekkel. O 5.) Neologizmusok. Az egyéni m o n d a n i v a l ó kifejezésének természetes eszköze a spon565

HOMAL t á n jelalkotás, a szerkezeti szabályok módosítása, a) A szóalkotás szabályossága biztosítja a l é t r e h o z o t t ú j szavak érthetőségét. I s m e r t elemekből, h a g y o m á nyos eljárások r é v é n (szóösszetétel, szóképzés, jelentésátvitel) áll elő a köznyelvben az ú j szó, m e l y n e k jelentése fokozatosan kristályosodik ki a k o n k r é t beszédhelyzetekben. A k ö l t e m é n y b e n az ú j szó g y a k r a n csak egyszer b u k k a n fel ( — h a p a x legomenon), ami a jelentés körvonalain a k világos k i b o n t a k o z á s á t eleve megnehezíti. Schiller, Rilke, Ady verssoraib a n bármely p i l l a n a t b a n szóvá sűrűsödh e t egy szószerkezet v a g y t a g m o n d a t (egy főnevesítő n a g y b e t ű és kötőjelek v a g y egybeírás segítségével), s n e m t é r vissza t ö b b e t a későbbi k ö l t e m é n y e k ben. A m o d e r n költői szóalkotás n e m ragaszkodik a n y e l v i hagyományokhoz; a halandzsa felé k a n y a r o d n a k Morgenstern játékos szóalkotásai. Az alkimista k u t a t ó szenvedélyével kelt életre képtelen s z a v a k a t , képzeletébresztő s e g y ú t t a l elképzelhetetlen k o z m i k u s t á r g y a k a t Weöres S.: „csontváz-mosdó kancsó", ,, m e t e o r t ű z - b o r o t v a s z a p p a n " . (A megállt idő). M e g h a t á r o z h a t a t l a n képlet a l a p j á n jön létre n e m egy szó Ady verseiben is, így a , , b o r z o n n i " ige (A Mindent hurcolva) a „ h a r s " (Emlékezés egy n y á r é j s z a k á r a ) vagy a „föls z á n t " melléknév (A m a g u n k szerelme). Az A dy- versek k o n t e x t u s á b a n archaizm u s k é n t h a t n a k az ilyen neologizmusok, a költeménynek régies veretet kölcsönöznek. O b) A szóalkotás g r a m m a t i k a i megfelelője a szabályalkotás. Minden nyelv, a f r a n c i a is, á t v i t t értelemben i d ő h a t á r o zóként, m ó d h a t á r o z ó k ó n t , célhatározók ó n t stb. h a s z n á l j a i d ő n k é n t a helyh a t á r o z ó t . Mallarmé ennek a l a p j á n priv á t nyelvszabályt a l a k í t ki, mely megengedi, hogy b á r m e l y belyhatározó m ó d h a t á r o z ó k é n t , c é l h a t á r o z ó k é n t szerepeljen. í g y pl. a „ v e r s " ('felé') szót 'céljából', ' - é r t ' jelentéssel alkalmazza k ö v e t kezetesen. Máskor, ellenkezőleg, helyhat á r o z ó v á minősít vissza m ó d h a t á r o z ó t : a „ s e l o n " ('szerint') rendszeresen ' - b a n , -ben', '-nál, -nól' jelentéssel szerepel. Mallarmé ebben is, m i n t m á s g r a m m a tikai és lexikális ú j í t á s a i b a n , ad abs u r d u m viszi a nyelvi eljárásokat, parodizálja a g r a m m a t i k á t , ironikus a m a g a t a r t á s a m i n d a nyelvvel, m i n d olvasóival szemben. O 6.) Tömörítés, elhagyás. a) A kifejezés szolgálatában n e m álló, esztétikai f u n k c i ó v a l n e m bíró elemek eltávolítása a költői n y e l v egyik a l a p v e t ő t ö r v é n y e (—hírérték). Tudjuk u g y a n a k k o r , h o g y a hallgatónak, az olvasónak, sőt m é g az üzeneteket köz-

vetítő v a g y feldolgozó gépi berendezésnek is bizonyos fokú terjengőssógre (—redundancia) van szüksége. A tömörség ( „ b r e v i t a s " ) ós a h o m á l y k ö z ö t t i kapcsolatra — jóval az információelmélet kialakulása előtt — r á v i l á g í t o t t a klaszszikus r e t o r i k a (Quintilianus). Az ellipszissel, f ő n é v i és határozói szerkezetek segítségével t ö m ö r í t ő Tacitust a „ h o m á l y hercegének" t e k i n t e t t e a 16. sz. végéig az e u r ó p a i retorika. A n a g y o b b fokú r e d u n d a n c i á h o z szokott századeleji versolvasó s z á m á r a homályosak voltak Ady szószerkezetei, melyek n é h a teljes költeményt sűrítenek k é t - h á r o m szóba ( „ a g y o n n y a r g a l t a k a r a t t a l " ) . O b) H a a k o n t e x t u s n e m teszi lehetővé a m o n d a t ból k i h a g y o t t lényeges elemek egyértelmű r e k o n s t r u á l á s á t , az olvasók megh a t á r o z a t l a n számú kiegészítés közül v á l a s z t h a t n a k . A szöveg hiányossága révén felidézett m o n d a t o k virtuális elemei a k ö l t ő i szövegnek: Nem rejtegetlek többé, nem tagadlak, végre igazán tiéd. — (Szabó .: Föld alatt, ég alatt)

A szövegösszefüggés még a mondatbeli s t á t u s z á t s e m határozza m e g a hiányzó elemnek. L e h e t n e b á r m e l y szó vagy szószerkezet, melyet a vers szövege és h a n g u l a t a megenged. S u g y a n a k k o r egyik sem lehet megfelelő, m i v e l bármelyik k i z á r j a az összes t ö b b i t , ö n m a g á b a n pedig elégtelen. Az ellipszisnek ezúttal éppen az a funkciója, hogy a lehetőségek h a t á r t a l a n s á g á t sejtesse, m e l y e t még a „ m i n d e n " szó sem közelít meg. Mallarmé költeményeinek végleges változataira a drasztikus elhagyások (—aposziopézis) k ö v e t k e z t é b e n ugrásszerűen megemelkedő h í r é r t é k jellemző. O 7.) A kontextus tágítása. A költői kifejezések értelmezését megkönnyíti, de e g y ú t t a l bon y o l u l t a b b á is teszi, h o g y szabadon rendelkezünk a szerző irodalmi, költői megnyilvánulásainak összességével. A költő — az a l k a l m i beszédpartnerekkel szemben — feltételezheti és nemegyszer fel is tételezi előző, legalábbis versben írott n y i l a t k o z a t a i n a k pontos ismeretét, és az „ e l ő z m é n y e k " a l a p j á n merészen eltér egy-egy esetben a nyelvi h a g y o m á n y tól. A k ö l t ő i kontextushoz előző korok alkotásai, hiedelmei is h o z z á t a r t o z n a k . A hasonlatok., metaforák, szimbólumok részben konvencionálisak, irodalmi hag y o m á n y o k ismeretén a l a p u l n a k . A reneszánsz ó t a (részben m á r a 12 — 13. sz.ban is) a g ö r ö g - r ó m a i mitológia bizonyos elemeit eleve ismertnek tételezi fel a költő ( e v o k á c í ó , célzás).O 8). A költői m o n d a t o k homálya szükségképpen következik a költői nyelv s a j á t o s jellegó566

HOMAL bői. A költői -(-licencia jelentékenyen megnöveli a lehetséges értelmezések szám á t . T u d o m á n y o s m ű b e n a s z a v a k a t szótári é r t e l m ü k n e k megfelelően h a s z n á l j u k , költői m ű b e n viszont a szó messze elkerülhet eredeti jelentésétől (-eszményítés elveit követő pozitív hősöket állítson példaképül a közönség elé. E felfogással szemben Shaftesbury hangsúlyozta elsőként, hogy — mivel hiba, kisebb-nagyobb fogyatékosság nélküli ember nincsen a világon — a hősök eszményivó stilizálása esztétikai hiba, az ilyen ábrázolás hitelesség nélkül való, s így erkölcsnevelő h a t á s t sem fejthet ki. Hasonló probléma a marxista szakirodalomban is felvetődött: a személyi kultusz dogmatikus kultúrpolitikája ugyanis azt az igényt támasztotta az írókkal szemben, hogy a közvetlen politikai propaganda érdekében minden egyes műben szerepeltessenek olyan pozitív hősöket, akik a szocialista embereszményt minél tisztábban testesítik meg. A dogmatizmus leküzdése után a marxista elmélet — a pozitív hős kívánalmát realista módon értelmezve — az eszményítés egyéb formáival együtt ezt a követelményt is elvetette. O A pozitív és negatív hősök két nagy csoportjában további hőstípusokat különíthetünk el aszerint, hogy az ábrázolt személy sorsa alapvetően milyen esztétikai minőséget hordoz: ennek megfelelően beszélünk tragikus hősről, komikus hősről, tragikomikus hősről stb. A megkülönböztetésnek ez a típusa főként a drámák hőseinek esetében szokásos, és itt a sors fő motívumai szerint 39 Világirodalmi Lexikon IV.

további a l f a j o k a t is számon t a r t a n a k a -*-szereptípusok sorában. O Külön, bonyolult probléma, létezik-e különbség a drámai hős, epikai hős és Urai hős között. A vizsgálatok főként a drámai és epikai hős jellegzetességeinek meghatározását célozták, a különbségek azonban ezideig vagy olyan bizonytalan, metaforikus megfogalmazást nyertek, amilyen Hegel tétele a d r á m a i hősök szoborszerű plasztikusságáról, vagy pedig n e m a hős belső tulajdonságaira, hanem a műben elfoglalt helyére vonatkoztak, m i n t Lessingnél és Lukács Gy.-nél, akik szerint a drámában az ábrázolás középpontjában áll a hős, és a dolgok, intézmények csak háttérként jelennek meg, míg az epikában ez a két tényező egyenrangú. Az ilyen műnemi kategorizálást különösen kétségessé teheti, ha arra gondolunk, milyen végtelenül sokféle válfaja van a lírának, d r á m á n a k és epikának, s milyen lényegi különbségek adódnak ezeken belül a nagyformák és a rövid műfajok ábrázolási lehetőségei között. Valószínűnek látszik pl., hogy egy drámai monológ, egyszemélyes színjáték hőse sokkal közelebb áll a lírai hőshöz, m i n t a drámai nagyformák hőseihez, s ez utóbbiakkal másfelől rokonabbak a regényhősök, mint a novellahősökkel stb. O Viszonylag több eredménnyel k u t a t t a az irodalomelmélet a hős és az író személyisége közötti összefüggéseket, r á m u t a t v a , hogy ez a kettő az —énforma azon eseteiben sem azonosítható mechanikusan, amikor az alkotó valóban saját közvetlen élményanyagát dolgozza fel a műben ( —műszubjektum). Ugyancsak részletesen kidolgozott elmélettel rendelkezünk a hős ábrázolásának általános művészetelmeleti kritériumait illetően: ebben a problémakörben Diderot és Lessing úttörő drámaelméleti okfejtései u t á n a marxista irodalomesztétika — s mindenekelőtt Lukács Gy. — fektette le a típuselmélet megoldásait (—tipikus). Staud Géza—Szerdahelyi

István

O A fogalom kialakulása nem esztétikai, hanem társadalmi és etikai jellegű, elválaszthatatlan a vallás és mitológia korai formáitól. A nemzetségi társadalomban a nemzetségős figurája vonja maga köré a nemzetségi hagyományokat, egy félig mitikus hős, az ún. kultúrhérosz pedig a k u l t ú r a értékeinek létrehozójaként szerepel. Az —archaikus epika alkotásai elsősorban rájuk vonatkoznak, hozzájuk kapcsolhatjuk ezenkívül a mindennapi élet eseményeire vonatkozó történetek középponti szereplőjét, az „egyszeri ember"-t, a —totemisztikus 609

HOS irodalom keretében pedig a totemős alakját is. Mindezek a figurák megfelelnek a nemzetség társadalomszerkezetének, nem esztétikai, hanem gyakorlati hasznuk van, pl. a hagyományok szentesítése, az eltanulás folyamán. O A törzsi társadalmakban a társadalom és történelem dimenziója nagyobb, létrejön a közösségért m á s emberi közösségekkel harcba szálló hős alakja, akit a vallás és a mítoszok is öveznek, de hovatovább önálló esztétikai jellemvonásai is vannak. Az ilyen hérosz — akit a fogalom hősepikai értelmében epikus /iősnek szokás nevezni — egyéniség abban az értelemben, hogy a kialakuló —>- hősepika az egész életútját végigkíséri (csodálatos születése, ifjúkori első hőstette, feleségszerző útjai, a nagy ellenfél legyőzése, bajkeverő társakkal viszálykodása, öregkori harcai vagy intelmei, esetleg örök életének kezdete önálló epizódokként, gyakran önálló —hősének f o r m á j á b a n jelennek meg), azonban mindez sztereotip módon történik, és a k u t a t ó filológusok minden igyekezete ellenére sem sikerült ezeket a szereplőket valódi történeti személyekkel azonosítani. O Azt a korszakot, amelyet a marxista társadalomtörténet a katonai demokrácia periódusának nevez, általában jellemzi kisebb-nagyobb törzsek, törzsszövetségek állandó harca. A polgári irodalomtörténet és társadalomtörténet éppen ezt nevezte hősi korszaknak. E kategória először az angol epikakutatásban jelent meg (H. M. Chadwick, m a j d C. M. Bowra műveiben), és nincs közvetlenül kapcsolata a fasizmus — Fr. Nietzsche filozófiájából táplálkozó — t u d o m á n y t a l a n hőskultuszával. Különösen a pszichoanalitikus irodalomtudomány révén (0. Bank, F r . Biklin) azonban n a p j a i n k angolszász epikakutatásában elterjedt a mitizált héroszok kutatása (J. Campbell) és csak legújabban t ö r t é n t meg az epikus alkotások különböző típusaiban a központi figurák megjelenésének társadalomtörténeti analízise (Je. M. Meletyinszkij). O A kifejlett osztálytársadalmakban hasonló hősökről szóló epikus énekekkel általában akkor találkozunk, amikor valamely közösség a külső ellenség elleni harcban olyan feladatok előtt áll, amelyeknek megoldása az uralkodó osztálynak és az alávetett társadalmi osztályoknak egyaránt érdeke: ez a történelmi helyzet ihlette a chanson de geste vagy bilina-típusú —epikus énekek hőseit megalkotó dalnokokat. O Az epikus alkotások s t r u k t ú r á j a is világosan jelzi, hogy a hős eredetileg nem esztétikai vagy poétikai kategória. A

—hősmese felépítésében egy váltakozó szerkesztésmód figyelhető meg: érték és cselekvés hiánya, ill. megléte követi egymást. A történet valami érték hiányával indul, és hiányzik az a szereplő is, aki ezt megteremthetné vagy létrehozhatná. Majd megszületik vagy kialakul a megfelelő szereplő, és különböző kalandok u t á n (amelyek sokban tematikusán egyeznek a hérosz életútjának epizódjaival) pozitív véget ér a történet. Más esetben a szereplők rendszerében váltakozó helyre kerülhetnek egyes figurák: a táltos vagy boszorkány lehet ellenség vagy segítő, a királykisasszony ezek bármelyike, de akár az elérendő jutalom, vagy az elrabolt érték is. A példák világosan jelzik, hogy n e m a szereplő személyek, hanem a m ű szerkezetében betöltött értékfunkciójuk a fontos. O Az -ősköltészet és a —primitív irodalom keretei között különös jelentősége van a tréfás—humoros trickster alakjának, akiben a humoros irodalmi alkotások középponti szereplőjének ősét láth a t j u k . A köznapi és a mitikus logika összeütközése, amely leginkább a trickster furcsa cselekedeteiben nyilvánul meg, a közösség szabályainak alkalmankénti vagy rituális megszegése minden későbbi kópétörténet előzményeként fogható fel, és amint a nemzetközi méretekben elterjedő Till Eulenspiegel- vagy Naszreddin-történetek igazolják, e történetek nyelvhatárokon is könnyűszerrel átlépnek. O A hősköltészet néhány f a j t á j á b a n hősök egész csoportja szerepel. Különösen az archaikus hősepika kedveli őket: ilyenek a kaukázusi népek nárfjai, és későbbi visszfényük jól látszik a germán hősepika vikingjeiben, az ír hősepika Finn-ciklusában, avagy a feudális eposzokban az uralkodó kíséretének (Oefolgschaft, druzsina stb.) cselekedeteit elmondó történetekben. I t t a sok, egyenrangú szereplő, akik közül néhán y a t mégis előtérbe állítanak a történetek, az —epikus ciklusok létrejöttének kedvez. Voigt Vilmos

610

O Eredetileg a hősepika ún. epikus hőseibői lettek (nemcsak a görögöknél, hanem az indiaiaknál is) a korai drámák fő személyei: a színre lépő, drámai eszközökkel megjelenített hérosz, félisten volt a színjáték központi jelleme. A társadalmi fejlődés későbbi szakaszaiban, a mitikus képzetek elsorvadásával párhuzamosan a hős fogalma a köznapi életben megváltozott: immáron minden túlvilági, transzcendens vonás nélküli, de a közösség ideálját megtestesítő, bátor, nemes lelkű, kiemelkedő erkölcsi

HOS értékű t e t t e k e t végrehajtó embert jelent e t t . E közösségi ->-ideálok, t a r t a l m a a történelmi fejlődéssel együtt változik: az egykori lovagi—katonai eszményeket megtestesítő hősökkel szemben megjelentek a béke, a munka, a t u d o m á n y hősei, a zsenikultusz u t á n megszületett az egyszerű ember eszményképe, a mindennapok hőse. E társadalmi folyamatok hatására a d r á m a központi figurái is hús-vér emberek lettek; a tragédiában ezek a szó köznapi értelmében véve is hősök, a komédiában viszont — a műf a j törvényeinek megfelelően — gyarló, nevetséges jellemek. . A dramaturgia szóhasználata azonban változatlanul a hős szót alkalmazta a központi személyekre, jóllehet ezek a komédiákban m á r nemhogy nem hősiesek, hanem kifejezetten gyávák is lehettek. A drámai hős fogalma tehát m á r nem erkölcsi — társadalmi értelmű, h a n e m egy dramaturgiai helyzetet jelöl, a személyek hierarchiájának csúcsán álló figurát jelenti, akinek cselekménybeli sorsában megnyilvánul a d r á m a eszmei mondanivalója. E z t a fogalmat alkalmazták azután az újkori epikára is, t e h á t a regényhős, novellahős is központi figurát jelentett, s nem kiemelkedő jellemet. Végezetül napjainkra az irodalmi hős fogalma még inkább kiszélesedett, kiterjedt a mellékszereplőkre is, és ezért a középponti figurát m a már főhősként szokás megjelölni. O Ez a hős mindig tevékeny jellem, akinek m a g a t a r t á s a meghatározza a cselekményt. A tevékenységet azonban tágan kell értelmezni, a passzivitást negatív tevékenységként kell tudomásul vennünk, s a tehetetlen hős éppen passzivitásával befolyásolja a cselekményt és határozza meg s a j á t sorsát. O E n n e k a tevékenységnek mindig szükségszerűen társadalmi-politikai hatása van. A legszigorúbb magánéleten belüli t e t t is közéleti, általános erkölcsi értékmérővel mérhető ós mérendő. Tehát a hős m a g a t a r t á s a valamiképpen viszonylik a társadalom fejlődésének objektív menetéhez. Minden t e t t vagy a haladás irányába mozgat — esetleg igen szűk körön belül —, vagy a n n a k ellenében történik. E n n e k alapján m á r a francia romantika óta (V. Hugó), de a marxista szakirodalomban következetesen megkülönböztetünk a haladással egy irányban tevékenykedő pozitív hőst és azzal ellentétes irányú tevékenységet folytató negatív hőst. N e m minden irodalmi—drámai hős következetes azonban ehhez vagy ahhoz a magatartáshoz, mivel a legtöbb embert egyszerre ösztönzik előre és húzzák vissza a rá együtt h a t ó különböző 39*

külső-belső erők ( H á y Gy. kifejezésével: kettős kötöttségű ingadozó hős). Valójában azonban minden hős végeredményben ós m a g a t a r t á s á n a k egészében vagy pozitív, vagy negatív, csak közben ellentétes erők is befolyásolják. O Az individualizmus bölcselete ós esztétikája (Carlyle, Nietzsche, m a j d a -*• szellemtörténet) a történelmen felül álló, a történelmet alakító, uralkodásra t e r m e t t hős eszményét hirdette, olyan hősét, aki független az erkölcsi parancsoktól. Ennek a típusnak nem volt történelmi — társadalmi alapja, legfeljebb a nagy egyéni és nagy politikai bűnök ideológiai magyarázkodása volt. E z é r t irodalmi —dramaturgiai megformálása sohasem sikerülhetett. H a az irodalomban a hőskultusz alapján álló hőst ábrázoltak, az nemcsak fizikailag, hanem erkölcsileg is szükségszerűen elbukott (Wallenstein), vagy maga eszmélt rá hőskultuszának hazug voltára (Raszkohiyikov). O Hős nélkül általában nincs cselekményes irodalom, ill. a cselekményes irodalom (epika, dráma) általában feltételez egy személyt, akiről a műben k i f e j t e t t példázat szól. E z a hős annyiféle, ahány m ű van, de egyes korokban általában közös vonásokat fedezhetünk fel az irodalmi hősökben; eszerint beszélünk klasszikus, romantikus, polgári realista, naturalista, szocialista realista stb. hősökről. Ezekben a hőstípusokban egy-egy kor embereszményét és egy-egy irodalmi ábrázolás jellemzési módszereit ismerh e t j ü k meg. Hegedűs Géza O Az irodalmi m ű lélektani —hatását k u t a t ó vizsgálatok eredményei arra m u t a t n a k , hogy a személyiséghez a tényleges h a t á s t legtöbbször a főszereplő, az irodalmi hős közvetíti. Az olvasó ugyanis érzelmileg azonosul a hőssel, és az — azonosulás során az irodalmi hős viselkedésmintái, —attitűdjei, —értékszempontjai fokozatosan beépülnek a személyiségbe, o t t —motivációvá válnak, a személyiséget alakítják, rendszerint úgy, hogy erősítik, m a r k á n s a b b á teszik a személyiségben már egyébként is meginduló változási folyamatokat. Az irodalmi hős személyisége rendszerint akcióban, viselkedés, viszonyulás és átélés; közben válik azonosulási m i n t á v á , ideállá. O Az irodalmi m ű a hőst rigy ábrázolja, ahogy különböző élethelyzetekben, társadalmi szituációkban, emberi kapcsolatokban viselkedik, érez, gondolkodik. Ezekben a helyzetekben a hős személyiségének jellegzetes vonósai dinamikusan megmutatkoznak, kirajzolódik a hős —jelleme. Az azonosulási

611

HOSDA f o l y a m a t a személyiség érzelmi e g y ü t t m o z g á s á b a n , mindezen viselkedésmódok, helyzetek, érzések elképzelésében és érzelmi megélésében zajlik. E f o l y a m a t b a n az olvasó személyisége képzeletben megél olyan helyzeteket, amelyekbe a v a l ó s á g b a n sohasem j u t o t t vagy esetleg n e m is j u t h a t el, m i n t e g y m a g á r a próbálhat olyan viselkedésformákat, a m e l y e k számára m é g ismeretlenek. Az olvasás élményszerűsóge t e h á t a hős személyiségén á t és személyiségének különböző szituációkban való m e g m u t a t kozása révén az olvasó személyiségét fejleszti, viselkedés- és élmény potenciálj á t növeli. O A hős személyiségének irodalmi kidolgozása az irodalmi m ű r a n g j á n a k , művészi é r t é k é n e k függvénye. Az azonosulás l é t r e j ö t t é h e z g y a k r a n elég n é h á n y sematikus személyiségvonás, amilyen a k á r a p o n y v a i r o d a l o m hősábrázolásaiban t a l á l h a t ó . A n a g y regén y e k hőseinek személyisége sokrétűen, lélektani ellentmondásaival e g y ü t t jelenik meg, az azonosulás ilyenkor nehezebb, az olvasói személyiség fejlettségétől j o b b a n függ, de n a g y o b b élményt, n a g y o b b személyiséghatást jelent. O írod.: J . G. von H a h n : Sagwissenschaftliche Studien (1876); O. R a n k : Der M y t h u s von der Geburt der H e l d e n (1909); H . M. Chadwick: The H e r o i c Age (1912); Lord R a g l a n : The H e r o (1936); Ch. B a u d o u i n : Le t r i o m p h e d e héros (1952); C. M. B o w r a : Heroic P o e t r y (1952); N a g y P . : Ú j a b b elbeszéléseink pozitív hőse ( Ú H , 1953); J . d e Vries: B e t r a c h t u n g e n z u m Márchen (1954); J . Campbell: T h e H e r o with a T h o u s a n d F a c e s (1956); N a g y P . : R e g é n y i r o d a l m u n k a szocialista realizmus ú t j á n (1956); Szabolcsi G.: írói szemlélet — pozitív hős (író ós valóság, 1956); P. R a d i n : T h e Trickster (1956); J e . M. Meletyinszkij: Geroj volsebnoj s z k a z k i (1958); J . d e Vries: Heldenlied u n d Heldensage (1961); V. Schirmunski: Vergleichende E p e n f o r s c h u n g (1961); T ó t h D . : É l e t ü n k — regényeink (1963); F . Stanzel: Typische F o r m e n des R o m a n s (1964); A. Taylor: T h e Biographical P a t t e r n in Traditional N a r r a t i v e (Journal of t h e Folklore I n s t i t u t e , 1964); Diószegi A . : A pozitív hős m i n t esztétikai p r o b l é m a ( E l v e k ós u t a k , 1965); D a n y i G.: Gondolatok a pozitív hősről ú j a b b szépprózánk n é h á n y alkotásának tükrében (Studia Litteraria, 1966); P . G. B o g a t i r j e v : Szvojeo b r a z n o j e beszmertije picseszkovo ger o j a ( A E t h n , 1966); H . Markiewicz: Az i r o d a l o m t u d o m á n y fő kérdései (1968); L u k á c s Gy.: Művészet és t á r s a d a l o m (1968); Cl. Lévi-Strauss: L ' h o m m e N u

(1971); R . Wellek—A. W a r r e n : Az irodalom elmélete (1972). Buda Béla hősdal: tulajdonképpen —hősének, ill. —epikus ének; a m a g y a r irodalomt u d o m á n y a n é m e t Heldenlied ('hősének') elnevezés második felének (Lied, 'dal') félreértésével h a s z n á l t a . Voigt Vilmos Hósea; Hóséa ben Böéri -blank verse első jelentkezése angol nyelven. Művei csak 10 évvel halála u t á n , a híres Tottel's Miscellanie-ben láttak n a p v i l á g o t , amely h á r o m évtized a l a t t nyolc k i a d á s t ért meg. O K i a d . : The Poeticái Works of Henry Howard, Earl

HOWE of Surrey ( ' H e n r y H o w a r d , E a r l of Surr e y költői művei', 1866). O Magyarul: 2 vers (Weöres S., Vidor M., Világirodalmi Antológia, 2. k ö t . 1955). O Irod.: E. Casady: H e n r y H o w a r d (1938). Tótfalusi István Howard [hauörd], Sidney Coe (Oakland, Cal., 1891. jún. 26.—Tyringham, Mass., 1939. aug. 23.): a m e r i k a i (USA) d r á m a í r ó . A H a r v a r d E g y e t e m e n G. P . Baker: 47 Workshop nevű d r á m a í r ó - m ű helyében t a n u l t , az 1. v i l á g h á b o r ú b a n a légierőnél k a t o n á s k o d o t t , leszerelése u t á n hetilapszerkesztő lett. D r á m a í r ó i p á l y á j a 1921-ben indult egy r o m a n t i k u s verses tragédiával; ezt követően jó n é h á n y fordítás, ill. átdolgozás k e r ü l t ki a keze alól, g y a k r a n társszerzővel (pl. P . De Kruif, E . Sheldon, Ch. MacArthur,) de a n a g y sikerű They Knew What They Wanted ('Ők t u d t á k , m i t a k a r t a k ' , 1924), amely Pulitzer-díjat n y e r t , számos m á s d a r a b bal e g y ü t t eredeti írónak és a színpad biztos kezű m e s t e r é n e k m u t a t j a őt, aki az amerikai kisemberek életében kiváltk é p p otthonos. D r á m á i n a k hősei többn y i r e az élet, az előítéletek és a férfih i t v á n y s á g által m e g g y ö t ö r t lányok, aszszonyok, akik szembeszegülnek kíméletlen sorsukkal, és v a g y e l b u k n a k , vagy kiharcolják emberi m é l t ó s á g u k a t . Legt ö b b színműve filmsiker is l e t t . S. Lewisszal e g y ü t t í r t a k a n n a k Dodswortli c. regényéből d a r a b o t (1934: H a r s á n y i Zs., ua., Vígszínház, 1934. szept. 22.; film: U S A , 1935). B a r á t a i és szerzőtársai d í j a t a l a p í t o t t a k emlékére f i a t a l d r á m a í r ó k s z á m á r a . O F ő b b színművei m é g : Ned McCobb's Daughter ('Ned McCobb l á n y a ' , 1926); The Silver Cord ('Az ezüst h ú r ' , 1926; film: USA, 1933); Alién Gorn ('Idegen gabona', 1933); The Ghost of Yankee Doodle ('A Y a n k e e Doodle kísértete', 1937). O Irod.: F r e d B. Miilet: C o n t e m p o r a r y American A u t h o r s (1940). Tótfalusi

István

Howe [ h a u ] , E d g á r W a t s o n (Treaty, I n d . , 1852. m á j . 3. — ?, 1937. o k t . 3.): a m e r i k a i (USA) lapszerkesztő, író. Kevés iskolát végzett, m á r 12 éves k o r á b a n egy n y o m d á b a n dolgozott. 1877-ben alapít o t t a a Daily Globe napilapot, ezt k ö v e t t e 1911-ben az E. W. Howe's Monthly, a m i t haláláig szerkesztett. A f o r i z m á k kal, népies szólásokkal f ű s z e r e z e t t vezércikkeit t ö b b k ö t e t b e n j e l e n t e t t e meg. Legismertebb regénye a The Story of a Country Town ( ' E g y vidéki város tört é n e t e ' , 1883) a k ö z é p - n y u g a t a m e r i k a i kisvárosát m u t a t j a be, egyszerű, közvetlen stílusban, erőteljes v o n á s o k k a l és keserű iróniával r a j z o l j a m e g lakói629

n a k beszűkült, eseménytelen életét. O M ű v é t az a m e r i k a i n a t u r a l i z m u s egyik ú t t ö r ő j e k é n t , S. Lewis és Sh. Anderson hasonló t á r g y ú regényeinek e l ő f u t á r a k é n t t a r t j á k számon. O F ő b b m ű v e i még: Ventures in Gommon Sense ( ' K a l a n d o z á sok a józan ész körül',vegyes írások, 1919); Plain People ( ' E g y s z e r ű emberek', önéletrajz, 1929); The Indignations of E. W. Howe ('E. W. H o w e m é l t a t l a n k o d á - * sai', vegyes írások, 1933). Kovács József Howe [hou], I r v i n g (New York, N . Y . , 1920. jún. 11. — ): amerikai (USA) történész, pedagógus, kritikus. Megismerk e d e t t a szocializmus eszméivel (amelyeket tisztel, de n e m teljesen h ű hozzájuk), végzős h a l l g a t ó k é n t o t t h a g y t a az értelmetlennek t a l á l t egyetemet, Alaszk á b a n teljesített k a t o n a i szolgálatot, és rengeteget olvasott — a h á b o r ú u t á n közölte első írásait a Partisan Beview. T a n u l m á n y a i b a n alaposan elemzi az irod a l o m társadalmi h á t t e r é t is; erre legj o b b példa a Politics and the Növel ('A p o l i t i k a és a regény', 1957) c. k ö t e t e , a m e l y b e n Stendhal, Dosztojevszkij, Conrad, Turgenyev, Hawthorne, H. James, Malraux és Orwell a legfontosabb szereplők. The American Communist Party: A Critical History ('Az Amerikai K o m m u n i s t a P á r t k r i t i k a i t ö r t é n e t e ' , L. Coserrel, 1957) c. „ k í v ü l á l l ó k é n t " írta m e g az amerikai p á r t életét és küzdelm e i t . O E g y é b m ű v e i : Sherwood Anderson, A Critical Biography ('Sherwood A n d e r s o n kritikai é l e t r a j z a ' , 1951); William Faulkner, A Critical Study ('William F a u l k n e r ; kritikai t a n u l m á n y ' , 1952); Steady Work ('Állhatatos m u n k a ' , 1966); The Critical Point: On Literature and Culture ('A kritikus p o n t : Irodalomról és k u l t ú r á r ó l ' , t a n . , 1973). Mesterházi Márton Howe [hau], J u h a W a r d (New Y o r k , N . Y . , 1819. m á j . 2 7 . - B o s t o n , Mass., 1910. okt. 17.): amerikai (USA) költőnő, írónő. A p j a b a n k á r , férje abolicionista r e f o r m e r politikus volt. V a k férjével e g y ü t t szerkesztette Bostonban a Commonwealth c. folyóiratot a rabszolgafelszabadítás érdekében. F é r j e halála u t á n sokat írt és sok előadást t a r t o t t a női választójog ügyéről: Sex and Education ('Nem és nevelés', értekezés, 1874); Modem Soeiety ('Modern t á r s a d a l o m ' , értekezés, 1881). O Számos v e r s k ö t e t e jelent meg. Kevéssé jelentős költészetén e k legismertebb d a r a b j a a The Battle Hymn of the Bepublic (1862; T a r b a y E . , A Köztársaság h a r c i himnusza, Angol költők antológiája, 1960), a polgárhá-

HOWEL b o r ú g y ú j t ó h a t á s ú harci dala, a m e l y e t a John Browrís Body c. közismert induló d a l l a m á r a írt ( m a g y a r u l : ' J á n o s bácsi a c s a t á b a n ' kezdettel ismert). O írod.: L . E . R i c h a r d s - M . H . Elliot: J ú l i a W a r d H o w e (1925). Howel [hauel], J a m e s ; (Abernant vagy Llangammarch, 1594?—eltemett é k : L o n d o n ? , 1666. n o v . 3.): a n g o l politikus, író. K a l a n d o s életében igen sok helyen m ű k ö d ö t t , volt p a r l a m e n t i képviselő is. A restauráció u t á n királyi tört é n e t í r ó n a k n e v e z t é k ki. K i s e b b jelentőségű p a m f l e t j e i n , allegóriáin, szatíráin, ú t i k ö n y v e i n k í v ü l főleg az Epistolae Ho-Elianae ('Az eliánus levele , 1645 — 1655) c. k ö n y v é n e k (Thackeray kedvenc olvasmányának) köszönhette n e v e f e n n m a r a d á s á t . Ez az irodalmile v é l - g y ű j t e m é n y egyszerű nyelvével, igen sokrétű t e m a t i k á j á v a l az angol esszé-, ill. a n e k d o t a i r o d a l o m t ö b b s z ö r k i a d o t t élvezetes d a r a b j a . O F ő b b m ű v e i m é g : Dendrologia: Dodona's Grove, or, the Vocall For est ('Dendrologia: D o d o n a k e r t j e , a v a g y a visszhangzó e r d ő ' , eszszók levél f o r m á b a n , 1640); Instructions for Forreine Travell ('Utazási tanácsa d ó ' , 1642). O írod.: W. H . V a n n : N o t e s on the W r i t i n g s of J a m e s Howell (1924). Dienes László Howells [hauelszj, William Dean (Martin's F e r r y , Oh., 1837. m á r c . 1.— N e w York, N.Y., 1920. m á j . 11.): amerikai (USA) író. Walesi-ír-nómet e r e d e t ű vallásos családból s z á r m a z o t t . I s k o l á b a alig j á r t : m á r kilenc éves k o r á t ó l a p j a nyomdászműhelyóben dolgozott, de f á r a d h a t a t l a n önművelés révén rendkívüli k u l t ú r á r a tett szert. Szülőv á r o s á b a n n e m volt m a r a d á s u k a p j a rabszolgaság-ellenes nézetei m i a t t , ezért az ohiói C o l u m b u s b a k ö l t ö z t e k . I t t Howells k i a d o t t egy k ö t e t n y i verset: Poems of Two Friends ('Kót b a r á t költ e m é n y e i ' , 1860), m a j d m e g í r t a Lincoln választási h a d j á r a t á h o z a leendő elnök é l e t r a j z á t . I s m e r t folyóiratok k e z d t é k elfogadni írásait, ós B o s t o n b a l á t o g a t o t t , az irodalmi élet a k k o r i k ö z p o n t j á b a , ahol olyan jelentős k o r t á r s a i t ismerte meg, m i n t J . R . Lowéll, Emerson, Haivthorne. Lincoln k i n e v e z t e konzulnak Velencébe: I t á l i á b a n t ö l t ö t t e a polgárháború éveit, innen küldözgette a bostoni Advertisern e k cikkeit és útleírásait, amelyek később Venetian Life ('Velencei élet', 1866) c. jelentek m e g k ö t e t b e n , m a j d 1865-ben visszatért az USA-ba, ós B o s t o n b a n J . T. Fieldstől á t v e t t e az Atlantic Monthly szerkesztését, és végezte a z t egészen 1881-ig. E k ö z b e n tíz regénye, ill. úti-

k ö n y v e jelent meg. Az amerikai irodalom első soraiba az A Modem Instance ('Modern példázat', reg., 1882) c. é r e t t m ű v é v e l került, a m e l y egy szerelmi házasság csődjéről szól: a t é r j a t á r s a d a l o m n y o m á s á n a k engedve megalkuvással ós hazugsággal teszi t ö n k r e tehetségét. The Bise of Silas Lapham ('Silas L a p h a m felemelkedése', reg., 1885) hosszabb e u r ó p a i ú t u t á n jelent meg. Legismertebb regénye, nyílt t á r s a d a l o m k r i t i k a a bostoni régi előkelő ós ú j g a z d a g családokról. Az író 1888-tól egyre t ö b b időt t ö l t ö t t N e w Y o r k b a n , m a j d végleg odaköltöz ö t t . Állandó kritikai r o v a t o t v e z e t e t t irodalmi folyóiratokban, ezekben az ú j amerikai és a k o r t á r s európai irodalom értékeire h í v t a fel a figyelmet. Sorra jelentek meg regényei. Jelentős u t ó pisztikus t é m á j ú regénye, A Traveler from Altruria ( ' U t a s A l t r u r i á b ó f , 1894) és f o l y t a t á s a , a Through the Eye of the Needle ('A t ű f o k á n á t ' , 1907), amelyekben mérsékelt szocialista, h u m a n i s t a nézetei n y i l v á n u l n a k meg. O Howells szelíd irodalmi d i k t á t o r volt, h a n g a d ó , aki tekintélyét i f j ú tehetségek felfedezésére használta. Á r a m l o t t felé az elismerés: írófejedelemnek, az a m e r i k a i realizmus a t y j á n a k t e k i n t e t t é k . Az 1904ben megalakult A m e r i k a i Irodalmi A k a d é m i á n a k elnöke volt haláláig, sorra kín á l t á k fel neki az egyetemek a díszdokt o r s á g o t , professzorságot. Élete utolsó k é t évtizedében m ű v é s z e t e h a n y a t l o t t , ebből az időből főleg visszaemlékezései jelentősek, pl.: Literary Friends and Acquaintances ( ' I r o d a l m i b a r á t o k és ismeretségek', 1900); Years of My Youth ( ' I f j ú s á g o m évei', 1916). O Mérsékelten haladó és t a r t ó z k o d ó v o l t , realizmusáb a n is, világnézetében is. Á t h a t o t t a az a m e r i k a i t á j , az e m b e r e k ós a p r o b l é m á k felfedezésének igénye, de n e m z á r k ó z o t t el az európai m ű v é s z e t legfrissebb fejlem é n y e i elől sem: s a j á t műveiben is a k e t t ő ötvözésére t ö r e k e d e t t . H a t o t t a k rá L. Tolsztoj misztikusan szociális eszméi is. Dreiser, Mencken és S. Le wis a z o n b a n m á r f i n o m k o d ó n a k , realizmus á t jól fósültnek t e k i n t e t t e . O F ő b b m ű vei m é g : Their Wedding Journey ('Nászú t j u k ' , reg., 1872); The Undiscovered Gountry ('Á fölfedezetlen ország', reg., 1880); A FearfuZ Responsibility ('Ijesztő felelősség', elb.-ek, 1881); Annié Kilbum (reg., 1889); The Hazard of New Fortunes ('Az ú j v a g y o n o k k o c k á z a t a ' , reg., 1890); Oriticism and Fiction ('Krit i k a és regény', tan.-ok, 1891); O írod.: E . C a r t e r : Howells a n d t h e Age of Reáliám (1954); E . H . C a d y : T h e E a r l v Y e a r s of W. D. Howells (1956); uő: The R e á l i s t

630

HOZZA a t W a r (1958); Van W . Brooks: Howells: H i s Life a n d World (1959); R . W. Schneider: F i v e Novelists of t h e Progressive E r a (1970; J . L. Dean: Howell's Traveis t o w a r d A r t (1971); E . H . C a d y : William D e a n Howells as Critic (1973). Kretzoi Miklósné

amelyek a héber pijjutköltészet műfaját a l k o t j á k : h á l a a d ó h i m n u s z o k vagy megv á l t á s á é r t könyörgő litániák, t ö b b n y i r e —abecedarium-formában, a hozsánna szó refrónszerű ismétlésével. A gáoni A-orban igen népszerű hozsánna versek legismert e b b költője Kálír. Baj Tamás

Howells Medál [hauelz m e d l ] ( ' H o w ells-érem'): amerikai (USA) irodalmi díj. A l a p í t ó j a az American Academy of Arts and Literature ('Amerikai I r o d a l m i és Művészeti A k a d é m i a ' ) . N e v é t a híres író, k r i t i k u s ós irodalomszervező, W. D. Howellsről k a p t a . 1921 ó t a ö t é v e n k é n t ítélik o d a kiemelkedő irodalmi alkotásért, elsősorban regényért. K i t ü n t e t e t t j e i között t a l á l j u k Cathert, P . Buckót, E. Glasgowt és B. Tarkingtont.

O A f o r m u l á t t a r t a l m a z ó zsoltár verset idézi az Újszövetség is Jézus jeruzsálemi bevonulásának leírásakor (vö. M á t é 21. fejezet, 9. vers; J á n o s , 12. fejezet, 13. vers), de n e m f o r d í t j a le, m i n t a Szeptuaginta, h a n e m görög átű'ásban közli (ószanna). I n n e n a „ h o z s á n n a " a kereszt é n y egyházi költészetben. I s t e n t magasztaló kifejezésként használatos. Az ú j a b b költészetben, eredeti értelmétől és f u n k ciójától eltávolodva, különösen ü n n e pélyes h a n g u l a t ú köszöntő formula, pl. Tóth A. Az ú j Isten c. versében, a m e l y b e n a forradalomhoz fordul vele:

H6 Xuán Huong [hoszuánhuong] (Quynh doi, Nghe An t a r t . , 1788—Y): v i e t n a m i költőnő. Nehéz életsorsú, szerelmében csalódott s női méltóságában megsebzett asszony, a vietnami irodalom klasszikus korszakának egyik legkimagaslóbb képviselője. Az egyéni önt u d a t r a ébredés korszakának volt a költője, hangvételével, m o n d a n i v a l ó j á v a l és verselósóvel is s z a k í t o t t a kínai hatású k o r á b b i költészettel, és a s a j á t o s nemzeti költészet felvirágzását egyengette. R ö v i d lélegzetű költeményei — (Xuán Huong thi táp, ' X u á n H u o n g összeg y ű j t ö t t versei') a T a v son-i parasztfelkelésbe torkolló t á r s a d a l m i forrongást tükrözik. T é m á i t a hétköznapi élet szolg á l t a t t a . É l e t m ű v e lázadás a n ő k e t megalázó m a n d a r i n r e n d s z e r , a n n a k képm u t a t á s a s a t ö b b n e j ű s é g ellen. Maró költeményekben leplezi le a m a n d a r i n rendszernek a férfi és a nő viszonyára vonatkozó k é p m u t a t á s á t , s követeli, hogy n e m é n e k végre legyen joga a boldogsághoz, a szerelemhez. Az elsők között h a s z n á l t a a népdalok ősi, 6—8 szótagos sorokból álló v e r s f o r m á j á t . Mindmáig a v i e t n a m i szatirikus költészet egyik legnagyobb alakja. O Írod.: N g u y e n Dinh T h i : Coup d'oeil sur la l i t t é r a t u r e vietnamienne (1956); V a n T a n : L a littér a t u r e classique veitnamienne (VietN a m en m a r c h e , 1958. jan.); Che L a n Vien: D e la vallée des larmes . . . (Europe, 1961. júl.—aug.). Bögös László hozsánna ( h é b e r hósiáná 'ó s e g í t s ' ) : a Zsoltárok könyvé ben (118. fejezet, 25. vers) előforduló héber szó, az isteni segítségért könyörgő gyakori i m a f o r m u l a alkalmi v á l t o z a t a . Az egykori jeruzsálemi szentélynél a s á t r a k ünnepe körm e n e t é n e k résztvevői m o n d t á k . E n n e k emlékére í r t á k az ún. hozsánnaversoket,

Hozsánna néked, új isten, hozsánna 1

O

(—héber

irodalmi

formák, formula) Komoróczy Géza Hozsgyenyije Bogorogyicü po mukam: —Mária apokalipszisei l.

Hoz y Mota [osz i m o t á ] , J ü a n de la (Madrid, 1622—uo., 1714): spanyol költő ós d r á m a í r ó . Előkelő család fia, a Santiago rend lovagja. B u r g o s b a n volt városi tanácsos, m a j d M a d r i d b a n vezető állami tisztségeket t ö l t ö t t be. O B a r o k k d r á m a író, Calderón követője. N a g y s z á m ú , rendkívül változatos és eredeti t é m á j ú , friss, szellemes színdarabjai számos spanyol és külföldi szerzőnek szolgáltattak ötletet (pl. Voltaire, Scarron, Duque de Bivas, az id. Dumas). Művei vallásos, történelmi ós f a n t a s z t i k u s t é m á k köré csoportos í t h a t ó k . A legismertebbek: Morir en la Grúz con Gristo ('Meghalni Krisztussal a K e r e s z t f á n ' ) ; Josef, salvador de Egipto ('József, E g y i p t o m m e g m e n t ő j e ' ) ; El Abraham castellano y r blasón de los Guzmanes ('A kasztíliai Á b r a h á m ós a Guzm á n ok címerpajzsa'); El castigo de la miseria ('A nyomor büntetése ). I r t k é t k ö z j á t é k o t is (El invisible 'A l á t h a t a t l a n ' ; Los toros de Alcalá 'Az alcalai bikaviadalok'). O Irod.: E . Cotarelo Morí: Prólogo (Entremeses, N u e v a Biblioteca de Autores Espanoles); R . Mesonero R o m a n o s : T e a t r o de Hoz y M o t a (Semanario Pintoresco Espanol, 1853). Sáfár hozzácsatolás:

631

—adjunkció

hozzáfűzés:

—szubnexió

hozzátoldás:

—adjekció

J udit

HRABA Hrabák, J o s e f (Brno, 1912. dec. 3. — ): cseh irodalomtörténész. A cseh irodalom t a n á r a a b r n ó i egyetemen. F ő k u t a t á s i területe a régi cseh irodalom és a cseh vers. Monográfiáiban (Smilova Skoln, 'Smil iskolája', 1941; Staroöeská satira, 'A régi cseh szatíra', 1952), valamint az általa szerkesztett szöveggyűjteményekben (Staroöeské satiry, 'Régi cseh szatír á k ' , 1947; Staroceské drama, 'A régi cseh d r á m a ' , 1950) k i m u t a t t a a régi cseh irodalom fejlődésének a l a p v e t ő tendenciáit és k i m u n k á l t a e t e r ü l e t kut a t á s á n a k m e t o d o l ó g i á j á t ( K metodologii studia star&í ce-ské literatury, 'A régi cseh irodalom t a n u l m á n y o z á s á n a k módszertanáról', 1961). Verstani munkáiban egyrészt a cseh vers fejlődéstörténetével foglalkozik (Studie o ceském verSi, 'Tan u l m á n y o k a cseh versről', 1959), másrészt — erős szemiotikai hangsúllyal — általános elméleti kérdésekkel (Uvod do teorie verSe, 'Bevezetés a verselméletbe', 1956; Umite óíst poezii?, ' T u d verset olvasni í ' , 1963). Az ú j a b b cseh irodalom köréből különösen a morvaországi írók (P. fíezruc, J . Maheri) életművének szentel f i g y e l m e t . Zádor András Hrabal, B o h u m i l (Brno-Zidenice, 1914. márc. 28. —): cseh író. J o g o t végzett, de képzettségét egy jegyzői i r o d á b a n töltött rövid időszakon kívül s o h a s e m használt a . A legkülönbözőbb foglalkozásokkal kereste k e n y e r é t : volt sörgyári munkás, r a k t á r n o k , vasúti p á l y a m u n k á s , távírász, forgalmi tiszt, kereskedelmi és biztosítási ügynök, acélgyári m u n k á s , papírhulladék-csomagoló és díszletező. 1963 óta írásból él. O N e g y v e n n é g y éves volt, a m i k o r első k ö n y v e (Hovory lidí ' E m b e r e k beszédei', 1956), egy i n k á b b karcolat-, m i n t elbeszólésgyűjtemény megjelent. A következő k ö t e t (Perlicka na dné 'Gyöngyszem a m é l y b e n ' , elb.-ek, 1963) k i a d á s á r a h é t évig kellett várnia. Az elsőről alig t u d o t t valaki, a m á s o d i k a t a kritika általános, bár kissé t a n á c s t a l a n elismeréssel, a közönség p e d i g részben lelkesedéssel, részben heves ellenzéssel fogadta. T o v á b b i könyveiről elmélyült t a n u l m á n y o k jelentek meg, a közönség álláspontja n e m változott. E n n e k a felem á s f o g a d t a t á s n a k h á r o m o k a van. Az egyiket az első k ö t e t címe is jelzi. H r a b a l t elbűvölték azok a beszédstílusfajok, amelyeket sokféle foglalkozása és a külvárosok ós kisvárosok sörméréseiben, utcáin és terein végzett t a n u l m á n y a i során fölfedezett. Történeteinek a l a k j a i ezen, a stílus ínyenceit r i t k a műélvezetben részesítő, d e a szóplelkeket megbotránkoztató n y e l v e n beszélnek. A másik ok 632

az alakok t e r m é s z e t r a j z a . H r a b a l hősei v a g y t á r s a d a l m i szempontból érdektelen f i g u r á k , v a g y olyan emberek, a k i k n e k valamilyen okból félresikerült az életük, s így valahol a t á r s a d a l o m szélein veget á l n a k , de k á r p ó t l á s u l egy másik, tisztán képzeletbeli életet élnek. A közönség egy része n e m szereti a sikertelen embereket, sem a szkizofrén á l m o d o z ó k a t . A h a r m a d i k ok az írások szerkezete. Az egyetlen Üstre sledované vlaky (1965: Zádor A., Élesen k ö v e t e t t v o n a t o k , a Senki se fog nevetni c. antológiában, 1965) kivételével egyiknek sincs közp o n t i cselekménye (éppen ezért m ű f a j i lag is nehezen m e g h a t á r o z h a t ó k ) . Apró, hiperbolikusán eltúlzott, rendszerint a f i g u r á k s z á j á b a a d o t t s m i n d e n értékhierarchia nélkül szürrealisztikusan egym á s mellé rendelt vagy montázsszerűen e g y m á s b a fonódó, egymást á t f e d ő tört é n e t e k , helyzetek, pillanatképek t ö m kelegéből állnak össze. S m i n t h o g y az e t i k a i osztályozás vezérlő elve is hiányzik belőlük, az olvasók közül sokan n e m t u d n a k velük m i t kezdeni. Pedig e tragikomikus, groteszk, g y a k r a n drasztikus, n é h a m e g h a t ó , de mindig életszagii h i s t ó r i á k b a n n é m i érzékenységgel könyn y e n k i t a p i n t h a t ó az, amiért íródtak, s a m i t a szerző egy vallomásában így fejez ki: ,, . . n e k i i n d u l t a m a . . . világnak, h o g y hozzádörgölőzzem . . . az emberekhez, és n é h a - n é h a átélhessem a z t a nagyszerű érzést, a m i akkor fog el, h a az e m b e r mélyén gyöngyszemet t a l á l o k . " O E g y é b fő m ű v e i : Pábitelé ('Álmodozók', elb.-ek 1964); Tanecní hodiny pro starSi a pokrocilé ('Táncórák idősebbeknek és h a l a d ó k n a k ' , elb.-ek, 1964); Inzerát na düm ve kterém uz nechci bydlet ('Apróh i r d e t é s a h á z r a , amelyben m á r nem a k a r o k lakni', 1965). O Magyarul még: Bambini di Praga 1947 (vál. elb.-ek, Hosszú F., 1965); Táncórák idősebbeknek és haladóknak (vál. elb., Hosszú F., 1969. O írod.: P í . Blazícek: H r a b a l o v y k o n f r o n t a c e ( P f i b é n y pod mikroskopem, 1966); J . H a j e k : Modern cseh próza. I r á n y o k és tendenciák (Nagyv, 1966, 11.). Zádor András Hrabanus Maurus [hrcíbánusz mdurusz]; Rabanus Magnentius Maurus (Mainz, 780 —uo., 856): latinul író f r a n k h i t t u d ó s , érsek. Nemesi családból szárm a z o t t . Bencés szerzetes lett. Először a f u l d a i a p á t s á g b a n t a n u l t , m a j d Toursb a n Alkuin t a n í t v á n y a lett (ő nevezte el M a u r u s n a k Szt.- Benedek legkedvesebb t a n í t v á n y a , Mór emlékére). 801-ben viszs z a t é r t F u l d á b a . 814-ben p a p p á szentelt é k . E z u t á n z a r á n d o k l a t r a indult Palesz-

HRAMI t i n á b a . 822-ben ő került a fuldai a p á t s á g élére. 847-ben elfoglalta a mainzi püspöki széket, később elnyerte az érseki rangot. O A Karoling-reneszánsz legkiemelkedőbb németo.-i képviselője volt. F u l d a i iskolája megalapításával és m u n kásságával méltán érdemelte meg a ,,praeceptor Germaniae" ('Germánia t a n í t ó j a ' ) megtisztelő n e v e t . Művei közül a De clericorum institutione ('A p a p o k tanításáról') e. pedagógiai értekezés, melyben a p a p o k s z á m á r a szükséges t u d n i v a l ó k a t foglalta össze, t ö b b századon á t h a t o t t . A De universo ('A világegyetemről') c. enciklopédikus m ű a fenti m u n k á h o z csatlakozott. E r e d e t i címe, De rerum naturis et verborum proprietatibus et de mystica rerum significatione ('A dolgok természetéről és a szavak tulajdonságairól és a dolgok titkos jelentéséről') jól kifejezi a középkori t u d o m á n y o s s á g m i s z t i k u m m a l keveredő jellegét. (E k ö n y v sokat köszönhet Isidorus Hispalensis E t y m o l o g i a e c. m u n k á j á n a k . ) Nevéhez fűződik egy latin német s z ó t á r összeállítása (Glossaria Latino-Theodisca), bibliai k o m m e n t á r o k , egy Grammatica ('Nyelvtan'), De anima ('A lélekről') c. értekezés és még számos alkotás, melyek sokoldalúságát bizonyítják. K ö l t e m é n y e k e t is írt, ezek közül leghíresebb a Veni, Greator Spiritus kezdetű p ü n k ö s d i h i m n u s z (Babits M.: Teremtő lélek, légy velünk, Ámor Sanctus, 1933). O Kiad.: J . P . Migne: PL (107 — 112. köt.). O Irod.: D. T u r n a u : R a b a n u s Maurus, P r a e c e p t o r Germaniae (1900). Bozóky Edina Hradsky [hradszkí], Ladislav (Balass a g y a r m a t , 1911. aug. 27. —): cseh m ű fordító. A m a g y a r irodalom f á r a d h a t a t lan tolmácsolója. Mintegy ötven m a g y a r irodalmi m ű v e t , többek k ö z ö t t Jókai M., Mikszáth K . , Karinthy F . , Passuth L., Darvas J . , Dobozy I., Szabó M., Bárány T., Molnár G. regényeit és — K. fíednáfzsal — Petőfi S., Arany r J . , Babits M., Ady E., József A., Tóth Á., Badnóti M., és Illyés Gy. verseit, v a l a m i n t Madách I., Az e m b e r t r a g é d i á j a c. m ű v é t f o r d í t o t t a csehre. O 1965-ben a M a g y a r Munkaérdemrend e z ü s t fokozatával t ü n t e t t é k ki. O Irod.: Szalatnai R., E l b e r t J . , Szűcs J . : Az e m b e r tragédiája ú j cseh, lengyel és francia f o r d í t á s a (Nagyv, 1961, 7.). Zádor András Hrafnkels saga [hhrápnkjelsz szágá] - Gsi K a o - t i

Hsziao T u n g , Sziao T ' u n g ; Hsziao Tö-si (adott n é v ) ; Haziao Vej-mo (adott név); Liang Csao-ming (taj-ce) (halotti név); (Nanlanling, a mai Csiangszu tart.b a n , 501 —Csienkang, a mai N a n k i n g , 531): kínai költő, író. A déli Liangdinasztia első császárának fia, trónörökös, de a p j a túlélte. K o r a é r e t t gyermek volt, ötéves k o r á r a elolvasta a konfuciánus k á n o n t . Felnőve igen alapos műveltségre t e t t szert, harmincezer kötetes k ö n y v t á r a t g y ű j t ö t t , s n a g y pártfogója volt a t u d ó s o k n a k és költőknek. Különösen Hszia, a nagy esztéta állott hozzá közel. J ó t é k o n y s á g á é r t általános 643

HSZIA szeretet övezte. O S a j á t , csiszolt ízléssel m e g í r t m ű v e i n é l sokkal jelentősebb szerkesztői tevékenysége. K é t m á s a n t o l ó g i a (Cseng hszü 'Mértékadó szövegek soroz a t a , régi és ú j a b b t ö r v é n y e k és rendelet e k ' ; Ven csang jing hua 'Az írásművészet legkiválóbbjai, ötszótagos versek g y ű j t e m é n y e ' ) m e l l e t t n e v é t a Ven Hszüan ( ' I r o d a l m i m ű v e k g y ű j t e m é n y e ' ) c. antológia őrizte meg. E z a g y ű j t e m é n y h a r m i n c fejezetben az i. e. 3. sz.-tól s a j á t koráig 127 szerző verses és prózai m ű v e i t t a r t a l m a z z a , a klasszikus kínai irodalom egyik legfontosabb antológiája, a klasszikus kínai költészet és széppróza t á r h á z a . Hsziao T u n g művészi felfogására jellemzően és pl. Liu Hsziével ellentétben az antológiába, azaz a szépirodalom fogalm á b a n e m sorolja be sem a k o n f u c i á n u s k á n o n t , sem a t ö r t é n e t í r ó i i r o d a l m a t , sem a filozófiát. A válogatásban a konf u c i á n u s esztétikai hagyományoknak megfelelően a f o r m a és a t a r t a l o m egyf o r m a fontosságát t a r t o t t a szem e l ő t t , az antológiához írt előszavában kijelent e t t e , hogy ,,ha a t é m a mély elgondolásból f a k a d t , m o n d a n i v a l ó j a pedig ékes, csiszolt f o r m á b a ö t v ö z ö t t ' ' , akkor sorolta be a m ű v e t g y ű j t e m é n y é b e . Az ú j m ű v e k b e n n e m elfajulást lát a régi, s z e n t m i n t a k é p e k h e z képest, m i n t jó n é h á n y régi kínai gondolkodó t e t t e , h a n e m fejlődést. A Ven hszüan máig a kínai középkor elejének r e p r e z e n t a t í v a n t o l ó g i á j a m a r a d t , versei és rituális szövegei (amelyek k ö z ö t t helyet foglalnak különböző h i v a t a l o s iratok és levelek is) a klasszikus kínai irodalom egész későbbi fejlődésére nagy hatást gyakoroltak, a g y ű j t e m é n y ismerete a klasszikus műveltség elengedhetetlen részévé vált. Magyarul számos író b e n n e t a l á l h a t ó m ű v e megjelent. Csongor Barnabás hsziao ling: ->-szan-csü hsziao suo; sziao suo ('csekély [ é r t é k ű ] m o n d á s o k ' ) : a kínai irodalom elbeszélő prózai m ű f a j c s o p o r t j a . A régi k í n a i elbeszélő irodalom első emlékei a - > v e n jen irodalom nyelvén í r ó d t a k , a 4—6.-ból m a r a d t a k r á n k . A T a n g - k o r b ó l (618—907) ism e r t e k a f e j l e t t e b b művészi eszközökkel dolgozó, b o n y o l u l t a b b meseszövésű -> csuan csík. A sokkal n a g y o b b jelentőségű —paj hua elbeszélés m a i ismereteink szer i n t a 9—10. sz.-i a — pien ven-ekkel (-> pien ven 1.) kezdődik. A Szung-kor m á s o d i k felében (1126 — 1270) a m u latónegyedek és piacok m u t a t v á n y o sai közül ismerünk többféle m e s e m o n d ó t , akik zenével és dallal élénkített é k előadásaikat. Témáik szerint v o l t a k suo kingek (akik b u d d h i s t a t ö r t é n e t e k e t

meséltek), csiang sik (akik történelmi epizódokat m o n d t a k el) ós a (fogalom szűkebb, eredeti értelmében v e t t ) hsziao suót m o n d ó k . E z u t ó b b i a k témái szerelmes, csodás, vitézi v a g y rablótörténet e k voltak. K ö n y v e s céhek (su huj) szövegkönyveket í r t a k az előadók szám á r a , ezek a —hua penék. és a —ce-huák, a későbbi kifejlett regény ós színjáték ősei. A klasszikus kínai regény a színj á t é k k a l egy tőről f a k a d t , azzal sok közös v o n á s t őrzött m e g : m i n d k e t t ő b e n sok a lírai elem m i n d a művészi megfogalmazásban, m i n d pedig a versesdalos b e t é t e k g y a k o r i s á g á b a n ; mindk e t t ő ú j r a meg ú j r a a h a g y o m á n y o s témakincsből m e r í t (régi t ö r t é n e t í r ó k , buddhist a legendák, Tang-kori csuan-csik stb.); van eset, hogy u g y a n a z t a t é m á t t ö b b t u c a t s z o r dolgozták fel p á r száz év a l a t t ; végül a klasszikus k í n a i regény kifejlett f o r m á j á b a n is sok f o r m a i elemet őrzött meg régi, előadott f o r m á j á b ó l . A J ü a n k o r b a n 1270 —1367) megjelennek a m á r j o b b á r a csak olvasásra s z á n t f o r m á k . Sokféle m ű f a j i megjelölésük (ping hua, jen ji, csuan stb.) lényegi különbségeket n e m fed. A J ü a n - k o r végén, a Ming-kor (1368 —1644) elején megjelenő kifejlett, m o s t m á r csak olvasásra s z á n t klasszikus regény sok formai jeggyel rendelkezik: fejezetekre oszlik, a fejezetek neve huj ('alkalom'), n e m pedig csüan ('tekercs') m i n t á l t a l á b a n a prózai m ű v e k é , a fejezetcímek —*~tuj csanghun v a n n a k írva; a regény vagy a világ keletkezésével kezdődik, vagy azon dinasztia alapításával, amelynek k o r á b a n a cselekmény játszódik; az egyes fejezetek élén — a legteljesebb f o r m á k b a n — egy-egy —ce és —si, azaz egy dal és egy vers áll; a kiemelkedő f o r d u l a t o k n á l (új hős feltűnése, ú t k ö z b e n egy n e v e z e t e s t á j felb u k k a n á s a , harci v a g y szerelmi jelenetek stb.) a prózát r i t m i k u s p r ó z á b a n vagy versben írt hosszadalmas, állóképszerű lírai leírás szakítja m e g ; az egyes fejezetek rendszerint v á r a t l a n , izgalmas ford u l a t t a l végződnek; a f e j e z e t végén kétsoros versben vagy —tuj csanghan írt t a n u l s á g és felhívás v a n a következő ,,alkalom" „ m e g h a l l g a t á s á r a " . Később, a 16 — 17. sz.-ban a regényirodalom n a g y népszerűsége a k ö n y v k i a d ó k a t a szövegek erőteljes m e g k u r t í t á s á r a vezette, k i h a g y v a a verses és r i t m i k u s prózab e t é t e k n a g y részét. A 16 — 17. sz. u t á n i idők r e g é n y i r o d a l m á n a k érdekes t e r m é k e a detektívregény, híres bűnesetek fordulatos n y o m o z á s a i n a k története. Az elbeszélések, novellák általáb a n g y ű j t e m é n y e s k ö t e t e k b e n jelentek meg, egy-egy huj egy t ö r t é n e t e t al-

644

HSZU k o t o t t . O (—kínai irodalmi formák, próza) O írod.: L u H s u n : A Brief Hist o r y of t h e Chinese Fiction (1959). Csongor Barnabás Hszie Ping-jing, Ping J i n g (írói nevek); (Hszinhua, 1903 — ): kínai írónő. Középiskolai t a n u l m á n y a i t befejezve önkéntesk é n t csatlakozott az É s z a k i H a d j á r a t (1925 — 1927) forradalmi hadseregéhez, i t t szerzett élményeit í r t a m e g Cungcsün zsi-csi (háborús napló, 1926: Szinnai T., L á z a d ó lányok, 1941) c. m ű v é b e n , amelynek számos fordítása r é v é n neve külföldön is ismertté vált. Elbeszéléseket és t a n u l m á n y o k a t is írt. Jelenleg Tajvanon él. Galla Endre Hszie Van-jing: —Ping

Hszin

Hsziung Fo-hszi (írói n é v ) ; Hsziung Fu-hszi (családi név); (Fengcseng, 1900 — ?, 1965. o k t . 26.): kínai színműíró. A modern k í n a i d r á m a egyik ú t t ö r ő j e , s a n n a k népszerű, a p a r a s z t s á g s z á m á r a hozzáférhető formáival is kísérletezett. Legjobb d a r a b j a i t — t ö r t é n e l m i d r á m á i t — a j a p á n —kínai h á b o r ú (1937 — 1945) előtt ós a l a t t írta. O G y ű j t . kiad.: Hsziung Fo-hszi hszi-csü esi ( ' H s z i u n g Fo-hszi ö s s z e g y ű j t ö t t művei', 1930 — 1932). Galla Endre Hszü Cse-mo, Si Cse, Nan H u (írói nevek); Hszü Jü-sen (családi n é v ) ; (Hsziasi, 1896 — Csinan, 1931. n o v . 19.): kínai költő. Előkelő polgárcsalád s a r j a k ó n t Amerikában, majd Angliában tanult, hazatérése u t á n létrehozta az „ Ú j h o l d " csoportot (1923), szerkesztette az Újhold c. folyóiratot (1928 — 1931), tanított sanghaji ós nankingi egyetemeken. Repülőszerencsétlenség áldozata lett. O A 20.sz.-i kínai polgári líra legjelentősebb képviselője. Gazdag érzehni világról, n y u g a t i a s f o r m a k u l t ú r á r ó l tanúskodó l í r á j á n Byron, Keats, v a l a m i n t a századforduló n y u g a t i esztéticizmusán a k h a t á s a érződik, t e r m é s z e t i m á d a t á b a n Wordsworth és Tagore követője. F o r r a d a l m a s kora, a kínai valóság k í v ü l rekedt költői világán, így é l e t m ű v e végül is n e m vált a m o d e r n kínai lírai fejlődés fő v o n u l a t á n a k szerves részóvó. K i t ű n ő m ű f o r d í t ó volt, lírai h a n g v é t e l ű esszéket és elbeszéléseket is írt. O F ő b b m ű v e i : Cse-mo-ti si ('Versei', 1925); Lo-je esi ('Hulló levelek', esszék, 1926). O G y ű j t , k i a d . : Hszü Cse-mo csüan-csi ('Hszü Cse-mo összes m ű v e i ' , 1960). O Magyarul: 1 vers (Illyés Gy., K í n a i szelence, 1958; Modern k í n a i költők, 1961; N y i t o t t a j t ó , 1963). Galla Endre

Hszü Csin-ven (iSaohszing, 1897 — ): kínai író. L e g j o b b elbeszéléseiben a húszas évek k í n a i i f j ú s á g á n a k p r o b l é m á i t boncolgatja, a f i a t a l o k lelkivilágának k i t ű n ő ismerője. Művészetót Lu H s z ü n is n a g y r a becsülte, egyik ebeszólését H s z ü Csin-ven stílusában í r t a meg. R e g é n y e k e t és esszéket is írt. O F ő b b m ű v e i : Ku-hsziang ('Szülőföld', elb.-ek, 1926); Hui-csia ('Hazatérés', reg., 1926). Galla Endre Hszü Cso; Sziü Cso (átírásváltozat); Hszü F a n g - h u ( a d o t t nóv); Hszü Pincun (írói név); (Töcsing, a m a i Csöcsiang t a r t . - b a n , 1624—uo., 1713): kínai költő. Tízévesen első l e t t a gyermekek államvizsgáján a császár előtt. Tizenhét évesen délre v á n d o r o l t , s az öreg kalligráfus, Ni J ü a n - l u t a n í t v á n y a lett. 1673-ban l e t e t t e a legfelső államvizsgát, a Han-lin a k a d é m i a t a g j a lett, a z t á n a t ö r t é n e t írói h i v a t a l b a került. Tízévi o t t h o n i t a r tózkodás u t á n , miközben öreg szüleit ápolta, ú j r a a f ő v á r o s b a került, vizsgabiztos lett, a z t á n öregségére h i v a t k o z v a visszavonult szülőföldjére. A császár déli k ö r ú t j á n k i t ü n t e t t e egy akkor elkészült m ű v é é r t , s i s m é t h i v a t a l b a h í v t a . O Versei és ku-ven stílusban írt prózai m ű v e i k o r á b a n n a g y o n népszerűek voltak, m a is figyelemre m é l t ó a k kifejezósbeli gazdagságukért, k e r e k megfogalmazásukért. O Műve: Fin tun lej jao ('Pin faluból való vázlatos mindenfélék', ó. n.) O Magyarul: 1 vers (Illyés Gy., K í n a i szelence, 1958). Csongor Barnabás Hszü Csung-lin; Hiü Csung-lin (átírásváltozat); Gsung-san ji szou ('A Csungsan-hegy kóbor öregje', költői nóv); (Nanking, 1566 t á j á n ólt): kínai író. O Regén y e : Feng sen jen ji ('Az istenek b i r t o k b a helyezése', 17. sz.); A m ű szerzősége vitat o t t . Más források szerint egy bizonyos Lu Hszi-hszing (Lu Csang-keng) írta. 1567 és 1619 k ö z t keletkezett. T é m á j a : a Csou-dinasztia h a t a l o m r a j u t á s a ; a din a s z t i a első u r a l k o d ó j a h a r c b a n megd ö n t i az utolsó J i n (Sang-) házi uralkodó, Csou Hszin h a t a l m á t . A h a g y o m á n y b ó l ós a t ö r t é n e t i forrásokból jól ismert t é m a a z o n b a n n e m a Lo K u a n - c s u n g n a g y regényei m e g h o n o s í t o t t a t ö r t é n e l m i regény f o r m á j á b a n , h a n e m merőben leg e n d a k é n t jelenik m e g : az eredetileg is legendás v o n á s o k a t viselő hősök b u d d h i s t a és taoista istenek megtestesüléseként lépn e k fel, s m e l l e t t ü k o t t van az egész konf u c i á n u s — t a o i s t a — b u d d h i s t a kínai istenvilág, a győzelem és vereség előző életek k ö v e t k e z m é n y e . A mitikus ábrázolás a cselekmény á l t a l á n o s érvényességét hangsúlyozza, a jó győzelmét a rossz felett,

645

«szu a n n a k h a n g o z t a t á s á v a l , hogy „ a birod a l o m n e m egy emberé, a birodalom mindenkié!", E koncepció m ö g ö t t érződik a -Ming-kori parasztlázadások jogosults á g á n a k felismerése. A meseszövés a szokásos m ó d o n epizódokkal zsúfolt, a stílus n e m éri el a legjobb klasszikus kínai regények színvonalát, ennek ellenére t é m á j a és m o n d a n i v a l ó j a m i a t t a legnevesebb m ű v e k közt t a r t j á k s z á m o n . Csongor Barnabás Hszü K a n ; Szü K a n , Hszü V e j - c s a n g (névváltozatok); ( P e j h a j , S a n t u n g t a r t . , 170 vagy 171 —uo., 217 V): kínai filozófus, író, költő. A Csien-an kor hét költője n é v e n ismert írócsoport t a g j a . Cao Cao t á m o g a t á s á t élvezte. K e m é n y e n ostor o z t a az állami ellenőrzést m e g k e r ü l ő kiskirályokat, m a g a azonban n e m vállalt h i v a t a l t , és betegség ü r ü g y é n kit é r t Cao Cao megbízásai elől. Ú g y látszik, költő b a r á t a i v a l e g y ü t t 217-ben szembek e r ü l t Cao Caóval, s ez számára végzetes volt. O T ö b b t u c a t n y i /ttja elveszett. Ö t s z a v a s (öt szótagos) sorokban írt, h a r m o n i k u s si-dalverseiből is csak n é g y m a r a d t fenn. F ő m ű v e , a Csung-lun ( ' T a n u l m á n y a középről') c. filozófiai értekezés, a m e l y n e k csak húsz f e j e z e t e m a r a d t ránk, konfuciánus megfogalmazása egy r e n d t e r e m t ő „ k ö z é p " szükségén e k az egyre s z e m b e t ű n ő b b gazdaságit á r s a d a l m i egyenlőtlenségek történelmileg k o r á n t s e m n e g a t í v a n értékelendő, de joggal b í r á l h a t ó k o r á b a n . A k t í v politikai p r o g r a m j a és rendszerező racionalizmusa r é v é n v á l h a t o t t az első Vej-császár, az irodalomelmélet-író Cao P i példaképévé. O Magyarul: 1 vers (Tellér Gy., K K K , 1967). O Irod.: A. F o r k e : Geschichte der mittelalterlichen chinesischen Philosophie (1934); TŐkei F . : M ű f a j e l m é l e t K í n á b a n a I I I — V I . században. Liu H i e elmélete a költői m ű f a j o k r ó l (1967; ebben m a g y a r u l a Csüng-hm n é h á n y mondata). Ecsedy Ildikó Hszü K u a n g - p i n g (családi n é v ) ; Csing Szung, Hszü H s z i a (írói nevek); ( P a n j ü , 1907— í, 1968): kínai írónő. Lu H s z ü n író felesége, életművének g o n d o z ó j a . Lu Hszün su-csien (1946) c. k i a d t a Lu H s z ü n leveleit, t o v á b b i m ű v e i b e n pedig Lu H s z ü n életével ós műveivel kapcsolatos forrásértékű visszaemlékezéseit t e t t e közzé. O E g y é b m ű v e i : Hszin-vej-ti csi-nien ('Csodálatos emlékek', t a n . - o k , 1951); Kuan-jü Lu Hszün-ti seng-huo ('Lu H s z ü n életéről', tan.-ok, 1954); Lu Hszün huj-ji lu ('Feljegyzések L u Hszünről', t a n . , 1961). Galla Endre

Hszü Ti-san, Lo H u a - s e n g (írói nevek) Hszü Can-kun (családi n é v ) ; (Lungcsi, 1893 —Hongkong, 1941. aug. 4.): kínai író, vallástörténész, filológus. Amerikai és angliai egyetemeken szerzett t u d o m á nyos f o k o z a t o k a t , h a z a t é r v e kínai egyetemeken, majd Hongkongban tanított. O Mint író főleg elbeszéléseket írt, amelyekben a b u d d h i s t a és keresztény erkölcsfelfogás jegyében morális kérdéseket, a vallásos szeretet, a k a r i t á s z problémáit b o n c o l g a t j a . Alapító t a g j a volt a húszas évek jelentős irodalmi csoportjának, az Irodalomkutatók Társaságának. O Főbb m ű v e i : Csiu-vang lao-csu ( ' E g y pók hiábavaló fáradozásai', elb.-ek, 1925); Vu-fa to-ti-cse ju-csien ('Elküldhetetlen levelek', elb.-ek,'1928). Galla Endre Hszüe F e n g ; Szüe F e n g , Hszüe Taocsen (névváltozatok); ( H o t u n g , Pucsou körzet, Sanhszi t a r t . , 9. sz.): kínai költő, író. A 841. évi csin-si-vizsgán a h a r m a d i k helyen végzett. R ö v i d e s e n az u d v a r b a k e r ü l t , Csanganba (ma Hszian, Senhszi t a r t . ) , egyre m a g a s a b b hivatalokba. Tang H s z ü a n - c u n g császár idején miniszteri kinevezését f é l t é k e n y h i v a t a l n o k t á r sai a k a d á l y o z t á k meg. Vidéki szolgál a t r a ítélték, s ez v o l t a k é p p e n száműzetést jelentett s z á m á r a . Sorra j á r t a P a c s o u , Pengcsou, Miencsou (Szecsuan t a r t . ) k o r m á n y z ó i h i v a t a l a i t , s írnokosk o d o t t haláláig. O T e t e m e s prózai hagyatéka, v a l a m i n t t u c a t n y i k ö t e t si- és fuverse m é l t ó t a n ú j a Csangan mozgalmas életének s a m a n d a r i n v i l á g n a k . O Mag y a r u l : 1 vers (Illyés Gy., K í n a i szelence, 1958); 1 vers (Kosztolányi D., Idegen költők, 1966). Ecsedy Ildikó Hszüe N e n g ; Hszüe T a j - c s o (névvált o z a t ) ; (Fencsou, Sanhszi t a r t . , ?— H o n a n t a r t . , 880): kínai költő. A csin-sif o k o z a t o t 846-ban szerezte meg, de csak 859-ben bíztak r á h i v a t a l t . Tang Jicung császár (860 — 873) idejében Csiacsou (Szecsuan t a r t . ) k o r m á n y z ó j a old a l á n t e v é k e n y k e d e t t , később a m u n k a ügyi minisztériumot v e z e t t e a fővárosban, Csangan ban (ma Hszian, Senhszi tart.). Ellenőrző ú t j a során e l j u t o t t Hszücsou (Csiangszu tart.) és Csüng vu (Honan t a r t . ) vidékére is. I t t e s e t t áldozatul a Tang-dinasztia (618 — 907) bukásához vezető zavargásoknak. O Keserű kedvében írt dalversei k o r a szenvedéseit is visszhangozzák. O M a g y a r u l : 3 vers (Szerdahelyi I., K K K , 1967). Ecsedy Ildikó Hszüe Tao-heng, Hszüe Hszüan-csing (névváltozatok); ( F e n j i n , H o t u n g körzet, Sanhszi t a r t . , 540 — Csangan, m a 646

HU Hszian, Sanhszi t a r t . , 609): kínai költő, író. Az É s z a k i Csi-dinasztia a l a t t 570 és 575 k ö z ö t t m a g a s h i v a t a l t t ö l t ö t t be az u d v a r b a n , J e b e n ( H o n a n t a r t . ) , ós részt v e t t a k o n f u c i á n u s szertartásk ö n y v e k g o n d o z á s á b a n és k o m m e n t á l á s á b a n . A Csi-állam b u k á s a , 577 u t á n a győztes É s z a k i Csou-ház a messze Csiungcsou (Szecsuan t a r t . ) k o r m á n y z ó j á v á nevezte ki. A K í n á t egyesítő Szuj-dinasztia idején került ú j r a a fővárosba. Szuj Ven-ti császár (589 — 604) udvarában, Tahszingben (Csangan, m a Hszian, Sanhszi t a r t . ) olyan p á r a t l a n tekintélyre és h a t a l o m r a t e t t szert, h o g y Szuj J a n g - t i császár (605 — 616) féltékenységében megf o j t a t t a . O P r ó z á j á b a n , is, de főként költészetében a t ú l f i n o m u l t déli irodalmi n y e l v h e l y e t t észak frissebb, n y e r s e b b h a n g j a szólalt meg, s az ő verseit szívesen idézgették a f i n n y á s déliek is. O Magyarul: 1 vers (Tellér Gy., Szerelmes ezüst k a l e n d á r i u m , 1967); 2 vers (Tellér Gy., K e m e n e s I., K K K , 1. köt., 1967). Ecsedy Ildikó H s z ü n Csing ( a d o t t n é v ) : Sziün K'ing (átírásváltozat): Hszün Kuang (családi név): Szun Csing, Szun K u a n g (császári n é v — t a b u m i a t t keletkezett n é v v á l t o zatok) (Csaó fejedelemség, a mai Sanhszi t a r t . - b a n , i. e. 315. k. — Lanling, a m a i S a n t u n g t a r t . - b a n , i. e. 236. k.): k í n a i filozófus, költő. Csak ötvenéves k o r á t ó l kezdve v a n n a k életrajzi a d a t a i n k . E k k o r k e z d t e el a régi kínai filozófusok hagyom á n y o s vándoróletót. E l ő b b Csi- (a m a i S a n t u n g ) fejedelemségben lett italáldozár, m a j d irigyei áskálódásai elől Csinbe (a m a i Senhszi tart.) m e n t . Rövid időre visszakerült szülőhazájába, Csaóba is, végül Csu (a m a i H u p e j , H u n a n , S a n t u n g t a r t . - o k b a n ) fejedelemségben vállalt tisztséget, o t t h a l t m e g Lanling elöljárójaként. O A kínai ókor legnagyobb filozófusai közé t a r t o z i k . T a n í t v á n y a volt t ö b b e k k ö z ö t t Han F e j ós Li Sze is. K o n f u c i á n u s n a k vall o t t a m a g á t , de t a n í t á s a i , ahogy összegezik a k o n f u c i á n u s iskolák addigi eredményeit, egyben t ú l is m u t a t n a k r a j t u k , (így lesz az e m l í t e t t kót t a n í t v á n y a K í n á t egyesítő Csin fejedelemség ideológ i á j á n a k , a legizmusnak — f a csia — m e g t e r e m t ő j e . T a n í t á s a szerint — ellentótben Meng K o t a n a i v a l — az e m b e r i természet eredendően rossz, csak t a n u lással lehet r a j t a változtatni, s csak így jön létre különbség az emberek közt. N a g y felfedezése a megkülönböztetés és az összetartás elvének dialektikus összet a r t o z á s a az állam életében; az előbbit a s z e r t a r t á s o k k a l (li), az u t ó b b i t a zenével

véli elérni. E l v o n t filozófiáját a kor fejedelmei n e m f o g a d t á k el, d e a l a p o t a d o t t a t o v á b b i fejlődéshez. Felismerte a kínai költészet alapvetően elégikus jellegét a Si king dalaiban. Gsü J ü a n és iskolája u t á n ő az egyetlen, aki a H a n - k o r előtt / ^ k ö l t e m é n y e k e t írt. E f o r m á t valószínűleg Csu fejedelemségben, Gsü J ü a n szülőföldjón t a n u l t a . Filozófiai m ű v é n e k 26. fejezete őrizte meg h a t / u j á t , ezek bölcselkedő, rímes t a l á n y o k filozofikus tart a l o m m a l . A 25. fejezet h á r o m költem é n y é t őrizte meg, ezek rokonságot m u t a t n a k Gsü J ü a n költészetével. O Műve: Hszün-ce ( ' H s z ü n mester k ö n y v e ' , 1539). O M a g y a r u l : prózarészletek (Tőkei F., K í n a i filozófia, Ókor, 2. köt., 1964); 1 vers ( P á k o z d y F., K K K . , 1. köt., 1967). Csongor Barnabás Hszün-ce: —Hszün

Csing

Hu Ceng (Csangsa v a g y Saojang, H u n a n t a r t . , a 9. sz. m á s o d i k fele): kínai költő, író. 860 ós 873 k ö z ö t t érte el a csisi-fokozatot. E l ő b b H a n n a n (Hupej tart.) k o r m á n y z ó j a mellett írnokoskodott, később a t u d ó s h a d v e z é r t , Kao P i e n t kísérte el S u b a (kb. Szecsuan t a r t . területén). Dörgedelmes leveleinek ékesszólását a h a g y o m á n y szerint m é g a címzett b a r b á r o k is m é l t á n y o l t á k . O Költészetében ós s z é p p r ó z á j á b a n is vállalta a krónikás szerepét. A r é g m ú l t ós szemtanúk é n t megfigyelt csatákból, h a d j á r a t o k ból f o r m á s t ö r t é n e t e k e t k e r e k í t e t t , megörökítve a h o z z á j u k fűződő, á l t a l á b a n len é z e t t s z á j h a g y o m á n y t is. Történelmi t á r g y ú verseit még a Szung- és J ü a n k o r b a n (960 — 1267) is k e d v e l t é k ; közé r t h e t ő n y e l v e n írt, népszerű históriáiból pedig b ő v e n m e r í t e t t á Ming-korban (1368 — 1644) felvirágzó novella- és regényirodalom. Ecsedy Ildikó Hu F e n g (írói név); Gsang K u - f e j (családi név); ( H u p e j t a r t . , 1903 — ): kínai irodalomkritikus, esszéíró, költő. N a n k i n g b a n t a n u l t , részt v e t t az Északi H a d j á r a t b a n (1925 — 1927), m a j d 1928 ós 1933 k ö z ö t t J a p á n b a n t a r t ó z k o d o t t . H a z a t é r v e bekapcsolódott a baloldali irodalmi mozgalomba, s m i n t m a r x i s t a iskolázottságú kritikus v e t t részt Lu H s z ü n oldalán az ú n . „ j e l s z ó h a r c b a n " (1936), m a j d az irodalom n e m z e t i jellegéről 1938 ós 1940 k ö z ö t t f o l y t a t o t t vit á k b a n . A j a p á n — k í n a i h á b o r ú időszakáb a n (1937 — 1945) Csi-Jüe ('Július') c. kia d v á n y s o r o z a t o t , m a j d Hszi-vang ('Rem é n y ' ) c. folyóiratot a d o t t ki. I r o d a l o m koncepciójáért, a tipikusság, a realizmus kérdéseiben v a l l o t t felfogásáért m á r ekkor t á m a d t á k , 1954 —1955-ben pedig széles

647

HU körű k a m p á n y i n d u l t irodalmi és irodalompolitikai nézeteinek egész rendszere, v a l a m i n t követőinek c s o p o r t j a ellen. A politikai jelleget ö l t ö t t k a m p á n y vége r e d m é n y e k é n t 1955. júl.-ban ellenforradalmi tevékenység v á d j á v a l letartózt a t t á k . O F ő b b m ű v e i : Ven-ji pi-tan ('Irodalmi t a n u l m á n y o k ' , 1936); Lun hszien-si-csu-ji-ti lu ('A realizmus ú t j á n ' , tan.-ok, 1948). O Irod.: H u F e n g ven-ji sze-hsziang pi-pan lun-ven huj-csi (1955); J a n g - I - f a n : T h e Case of H u F e n g (1956). Galla Endre Hu Je-pin (írói név); Hu Csung-hszüan (családi név); (Fucsou, 1907 —Sanghaj, 1931. febr. 7.): kinai író. Ting Ling írónő férje. A kínai proletárirodalmi mozgalom egyik képviselője, m ű v e i a r o m a n t i k u s forradalmiság szellemében fogantak. Alapító t a g j a és egyik vezetője volt a Baloldali í r ó k L i g á j á n a k , f o r r a d a l m i tevékenységéért a K u o m i n t a n g - h a t ó s á gok t ö b b t á r s á v a l e g y ü t t elfogták és kivégezték. O F ő b b m ű v e i : Tao Mo-szeko-csü ( ' M e n j ü n k M o s z k v á b a ' , reg., 1929); Kuang-ming caj vo-men-csien-mien ('Előtt ü n k a világosság', reg., 1930); Hu Jepin hsziao-suo hszüan-csi ('Hu Je-pin v á l o g a t o t t szépprózai m ű v e i ' , 1954). Galla Endre Hu Si, Hu Si-cse (írói nevek); fíttHunghszing (családi név); (Sanghaj, 1891 — T a j p e j , 1962. febr. 24.): kínai író, filozófus, irodalomtörténész. Hivatalnokcsaládból s z á r m a z o t t , S a n g h a j b a n , m a j d A m e r i k á b a n (1910 — 1917) t a n u l t . Hazatérve a pekingi e g y e t e m t a n á r a , később d é k á n j a , m a j d — 1946-ban — rekt o r a lett. K ö z b e n — 1938 és 1942 k ö z ö t t — a kínai k o r m á n y washingtoni n a g y követe volt. 1949 u t á n A m e r i k á b a költözött, 1958-tól T a j v a n o n élt, ahol az Academia Sinica elnökévé v á l a s z t o t t á k . O A 20. sz.-i kínai irodalmi és nyelvi m e g ú j u l á s g o n d o l a t á n a k első hirdetője, a m o d e r n irodalmi m o z g a l o m egyik életre hívója. Az élő köznyelven alapuló irodalmi nyelv, a paj hua elterjesztését n e m csak cikkeiben, t a n u l m á n y a i b a n j a v a solta, h a n e m Gsang-si csi ('Kísérletek', 1920) c. v e r s e s k ö t e t é b e n elsők között próbálkozott ún. p a j h u a - v e r s e k írásával. Gsung-sen ta-si ('Életre szóló n a g y ü g y ' , 1918) c. s z í n m ű v é t is a „nyelvi forrad a l o m " szolgálatában írta, e kísérletei a z o n b a n i n k á b b irodalomtörténeti, m i n t művészi jelentőségűek, szépírói tevékenységével később fel is h a g y o t t . Mint irodalomtörténész s o k a t t e t t a klasszikus örökség ú j r a é r t é k e l é s é é r t . Paj hua venhszüe si ('A köznyelvi irodalom t ö r t é n e t e ' , 1928) c. befejezetlen i r o d a l o m t ö r t é n e t e

egyben experimentalista metodológiáján a k bizonyítéka. Filozófusként Dewey p r a g m a t i s t a iskolájának k ö v e t ő j e volt, politikai nézeteiben pedig a reakcióssá váló kínai burzsoázia érdekei tükröződtek. Politikai tevékenységét, világnézet é t és m e t o d o l ó g i á j á t a K í n a i N K - b a n élesen b í r á l t á k . O G y ű j t , kiad.: Hu Si ven-cun ( ' H u Si ö s s z e g y ű j t ö t t művei', 1968). O Irod.: H u Si sze-hsziang pip a n (1955). Galla Endre Hua H a n : -*-Jang H a n - s e n g hua csü ( ' p r ó z a i s z í n j á t é k ' ) : a t i s z t á n prózai s z í n j á t é k o k kínai megjelölése. A 20. sz. előtti kínai színjátszás a tisztán prózai előadásmódot n e m ismerte, a zenei kíséret, a versbetétek éneklése és az a k r o b a t i k u s jellegű táncjelenetek a színjáték elengedhetetlen t a r t o z é k a i voltak, csupán a n e m versben írott, fők é n t párbeszédes részek h a n g z o t t a k el prózában. P r ó z a i e l ő a d ó m ű f a j n a k ebben az időben csak a humoros párbeszédet (hsziang serig) lehet tekinteni. A tisztán prózai előadásmód, a h u a csü csak a 20. sz. elején h o n o s o d o t t m e g K í n á b a n , európai h a t á s r a , a J a p á n b a n t a n u l ó kínai ösztöndíjasok közvetítésével. A m ű f a j legkiválóbb képviselői: Gao Jii, Tien H a n , Hszia J e n stb. O (—kínai színjáték) O G y ű j t , kiad.: Csüng K u o h u a csü j ü n t u n g v u si nien si liao csi Polonyi Péter (1958 — 1959). Huang A n - t a o , Huang A n - t ' a o ; Huang Ning-jü, Huang Csi-csing (névváltozatok); (Csiasan, Csöcsiang t a r t . , 1777—uo., 1847): kínai költő, író. 1809-ben sikeres h i v a t a l n o k v i z s g á t t e t t , s kinevezték a Han-lin-akadémia szerkesztő bizottságába. L e g e n d á s a n szertelen természetének is l e h e t e t t része a b b a n , h o g y csak délen, Csaocsouban ( K u a n g t u n g tart.) k a p o t t k o r m á n y z ó i kinevezést. Rövidesen innen is h a z a t é r t , a z t á n S a n g h a j b a n l a k o m á z o t t , m a j d Dél-Kína m á s t á j a i n t ö l t ö t t e k e d v é t költő b a r á t a i között, vers és bor t á r s a s á g á b a n . O A k e r e s e t t gondtalan örömön kívül komor ós keserű t a p a s z t a l a t a i t is m e g ö r ö k í t e t t e t ö b b tuc a t n y i k ö t e t e t kitevő siverseiben és fegyelmezett p r ó z á j á b a n . O Magyarul: 1 vers ( D e m é n y O., K K K , 2. köt., 1967). Ecsedy Ildikó Huang Csing-zsen; Huang King-zsen, Huang Csung-cö, Huang Han-jung, Huang H u j - c u n , Huang Lu-fej-ce, Lu-fejce (névváltozatok); (Vuesin, Csiangszu t a r t . , 1749. febr. 20.—Jüncseng, A n j i körzet, Sanhszi t a r t . , 1783. m á j . 25.): kínai költő, kalligráfus, festő. B á r 1765ben sikerrel szerepelt az a l a p f o k ú hiva648

HUANG talnokvizsgán, első versei m á r nélkülözésekről p a n a s z k o d t a k . V á n d o r ú t ja során t i t k á r i állást vállalt Csu J ü n n é l A n h u j ban, neves költők t á r s a s á g á b a n . Az 1776. évi vizsga eredménye csak egy pekingi írnoki állásra volt elegendő, de olyan megbecsülésben volt része, hogy 1777ben rövid időre a f ő v á r o s b a h í v h a t t a c s a l á d j á t is. Ú j a b b k u d a r c a i u t á n m á r csak a bortól remélt enyhülést. H i t e lezői elől betegen i n d u l t H s z i a n b a , s ú t közben érte a halál. O A kor egyik legköltőibb egyénisége, vérbeli lírikus. Az uniformizáló vizsgarendszer virágkoráb a n ő a szabad és fékezhetetlen Tangkori költőt, Li T a j - p ó t v á l a s z t o t t a példaképéül. K o r t á r s a i u t a l á s o k k a l agyonterhelt, kötelezően b ú b á n a t o s versei ellenében az ő si- ós ceköltészetének friss, őszinte h a n g és közvetlen, személyes élmény a d j a meg a hitelét, a k á r a természet szépségét, a szerelem és b a r á t s á g örömét — b á n a t á t , a k á r a szegénységet vagy éppen a csüggedést s k u d a r c o t foglalja dalba, ismét polgárjogot a d v a a m á r - m á r elfelejtett t é m á k n a k . O írod.: F a n g Chao-ying: H u a n g Ching-jen (A. W. H ű m m e l : E m i n e n t Chinese of t h e Ch'ing Period 1 6 4 4 - 1 9 1 2 , 1943). Ecsedy Ildikó Huang Cung-hszi; Huang Cung-hi, Huang Taj-csung, Huang N a n - l e j (-hszienseng, 'mester'), Huang Li-csou (-hszienseng), Huang Ven-hsziao (névváltozatok); (Jü-jao, Csöcsiang t a r t . , 1610. szept. 24.— uo., 1695. aug. 12.): kínai t u d ó s politikus, filozófus, író, költő, m a t e m a t i k u s , asztronómus. A l a p f o k ú hivatalnokvizsgáját 1623-ban t e t t e le, s u g y a n e n n e k az évnek az őszén Pekingbe kísérte a p j á t , akinek a h á z á b a n m á r g y e r m e k k o r á b a n a politikai ellenzékiség légköre v e t t e körül. A kor n a g y tudósa, Liu Cung-csou v e z e t t e be Vang J a n g - m i n g , a kor n a g y filozófusa t a n a i b a . A p j a egy összeesküvésben való részvételéért 1626 n y a r á n m e g h a l t a pekingi b ö r t ö n b e n , s ő 1630-ban N a n k i n g b a n csatlakozott az elégedetlenek Fu-sö társaságához ('Újjászületés Társasága'). Az első k ö z ö t t í r t a alá 1639ben a t á r s a s á g n a n k i n g i m a n i f e s z t u m á t a k o r r u p t u d v a r i h i v a t a l n o k o k ellen, 1631-től a z o n b a n elsősorban történelmi t a n u l m á n y a i b a t e m e t k e z e t t . Nan lángban érte 1644-ben a m a n d z s u t á m a d á s ; elmenekült, m a j d toborzó k ö r ú t j a végén, 1645-től N a n k i n g k ö r n y é k é n harcolt a Ming hercegek oldalán. A m a n d z s u uralom megszilárdulása u t á n , 1649-től visszavonult, 1667-ben Saohszingben (Csöcsiang t a r t . ) életre k e l t e t t e a Csengzsen s u - j ü a n néven ismert t u d ó s társa-

ságot, b a r á t i körébe f o g a d t a kora noves tudósait, s e l u t a s í t o t t a a hivatalos elismerést (1678-ban); élete végéig o t t h o n és b a r á t a i k ö n y v t á r á b a n készítette feljegyzéseit. O E r ő s k r i t i k a i érzékének t ö r t é n e t i t a n u l m á n y a i a d t a k szilárd bázist: a Ming-korra v o n a t k o z ó feljegyzéseit a Hszing-csao foíban foglalta össze, életr a j z i jegyzeteit pedig az u d v a r i történészek rendelkezésére b o c s á t o t t a , és megírta a Ming-dinasztia vázlatos t ö r t é n e t é t is Ming-si an címmel. Az 1676-ban írt Ming-zsu hszüe-an a Ming-kori szellemá r a m l a t o k módszeres áttekintése, az egyik legelső rendszeres kínai filozófiat ö r t é n e t . A Szung- és J ü a n - k o r (960 — 1367) filozófiáját hasonlóképpen m é r t e fel öregkorában k e z d e t t és f é l b e m a r a d t Szung Jüan hszüe-an c. m ű v e . Szellemi elődeinek értékelése híven tükrözi konf u c i a n i z m u s á n a k korára is jellemző ellentm o n d á s a i t . A k o n f u c i á n u s ideálok a nemzeti h a g y o m á n y t j e l e n t e t t é k H u a n g Cung-hszi s z á m á r a : h a j l o t t arra, hogy képletesen értse őket, s a helyi-népi törekvések á b r á n d j a i t , egy ősi idill utópisztikus k é p é t olvassa ki belőlük. E l v e i t legnyilt a b b a n az 1662-ben írt Ming-ji taj-fang lu c. értekezésében f e j t e t t e ki, amelyben az államelméletek h a g y o m á n y o s engedelmességkövetehnónyóvel szemben félreérthetetlenül m e g f o g a l m a z t a a vélem é n y é t arról, hogy az u r a l k o d ó n a k is v a n n a k kötelezettségei népével szemben, és népének is v a n n a k jogai. E z e k a nézet e k n e m is m a r a d t a k h a t á s t a l a n o k azokra a Csing-ház-ellenes f o r r a d a l m i ós reformm o z g a l m a k r a , amelyekre a 19. sz. végén, — 20. sz. elején értek m e g K í n á b a n a történelmi — t á r s a d a l m i feltételek. E k k o r a d t á k ki m ű v e i g y ű j t e m é n y e s — de n e m teljes — kiadásait Huang Li-csou ji-su (1905) ós Li-csou ji-csu huj-kan (1910) címmel, benne s a j á t verseinek g y ű j t e m é n y é t is. T ö b b antológiát is szerkesztett, közülük legértékesebb a Ming-kor prózai r o d a l m á t összefoglaló, 1668 —1675 között készült Ming-ven an, amelynek bőv í t e t t , végleges f o r m á j a 1693-ból m a r a d t r á n k Ming-ven haj címmel. O Írod.: T u Lien-ehé: H u a n g Tsung-hsi (A. W. H ű m m e l : E m i n e n t Chinese of the Ch'ing Period 1 6 4 4 - 1 9 1 2 , 1943): T. d e B a r y : A P l a n for the Prince: The Ming-i tai-fang lu of H u a n g Tsung-hsi (1953); J a n g Ting-fu: Ming-mo szan t a szehsziang-csia (1955); Csen Naj-csien: H u a n g Li-csou ven-csi (1959): Balázs E . : Gazdaság és t á r s a d a l o m a régi K í n á b a n (1975). Ecsedy Ildikó Huang Cun-hszien (Csiajing, 1848— ?, 1905): kínai költő, diplomata. Megfordult 649

HUANG J a p á n b a n , Angliában, A m e r i k á b a n , a polgári reformmozgalom híve volt. K ö l t e m é n y e i b e n a tradicionális líra t a r talmi és f o r m a i m e g ú j í t á s á r a t e t t kísérletet a régi irodalmi n y e l v keretei között. A századvégi ú n . „lírai forrad a l o m " legjelentősebb képviselője. O F ő b b m ű v e : Zsen Gsing-lu si-cao ('Összeg y ű j t ö t t versei', 1930). O Magyarul: 1 vers (Csongor B., K K K , 2. köt., 1967). Galla Endre Huang Lu-jin, Lu-Jin (írói nevek); Huang J i n g (családi név); (Minhou, 1898—Peking, 1934. m á j . 13.): kínai írónő. Ping Hszin mellett egyike a legi s m e r t e b b nőíróknak a 20. sz.-i kínai i r o d a l o m b a n . Elbeszéléseiben és regényeiben az 1920-as évek kínai fiatalság á n a k életérzését fejezi ki, a női emancipáció szószólója volt. O F ő b b m ű v e i : Haj-pin ku-zsen ('Egy ismerős a tengerpartról', elb.-ek, 1925); Hsziang-ja csie-csi ('Az elefántcsont g y ű r ű ' , reg., 1934); Lu Jin ce-csuan ( ' L u J i n önéletr a j z a ' , 1934). Galla Endre Huang Ting-csien, Huang T'ing-kien; Huang Lu-cse, Huang F u - v e n g , Huang Ven-csie (-hszien-seng, 'mester'), Huang Ven-csie (-kung, 'öreg úr'); (Huang) San-ku (-tao-zsen, 'Tao híve'), (Huang) San-ku (-lao-zsen, 'az agg') (névváltozatok); (Fenning, H u n g c s o u körzet, Csianghszi t a r t . , 1045—Jungcsou í, H o n a n t a r t . , 1105?): kínai költő, író, kalligráfus. Sikeres u d v a r i hivatalnokvizsgája u t á n Jehszien ( H o n a n t a r t . ) elölj á r ó j á v á nevezték ki, 1068 ós 1077 k ö z ö t t a n e m e s i f j a k t a n i n t é z e t é n e k tan á r a volt, m a j d T a j h o (Sanhszi t a r t . ) igazságos elöljárója. 1086 u t á n az udv a r b a n , K a j f e n g b a n ( H o n a n tart.) kap o t t h i v a t a l t . A császári d o k u m e n t u m o k rendezéséért és gondozásáért 1095 t á j á n Ocsou ( H u p e j t a r t . ) k o r m á n y zója lett, de ellenségei v á d a s k o d á s á r a csakhamar megfosztották hivatalától és s z á m ű z t é k . 1101 u t á n rövid időre ismét kinevezték, ú j a b b száműzetése idején a z o n b a n J u n g c s o u b a (Honan tart.) m e n e k ü l t , s valószínűleg i t t érte a halál az ú j század első éveiben. O Első költeményeiben az elődök hűséges köv e t ő j é n e k bizonyult; sokkal jelentősebbek a z o n b a n egyéni h a n g j á n a k felfedezése u t á n született, felszabadult á r a d á s ú versei, a m e l y e k — Szu T u n g - p o n y o m á b a n — n á l a m á r teljesen elszakadnak a h a g y o m á n y o s dallamkísérettől. Népdalf o r d u l a t o k k a l frissítette, a lenézett köznyelv és az északi n y e l v j á r á s o k elemeivel g a z d a g í t o t t a költészetét. Büszke volt ú j közönségére is, m e r t csaknem p á r a t l a n 650

törekvését, h o g y az ő verseit megértsék „ m é g a piacokon is", siker k o r o n á z t a . A Csiangszu t a r t o m á n y b a n évszázadokig virágzó költőiskola egyik a l a p í t ó j a volt mind t a r t a l m i - f o r m a i ú j í t á s a i v a l ós az eredetiséget védelmező m ű v é s z i hitvallásával, m i n d n y u g o d t periódusain a k kötetlen é l e t f o r m á j á v a l , a m e l y követőinél n é h a különcködéssé is f a j u l t . Ú t i r a j z n a k beillő naplója önálló tájszemléletről is vall. A K í n á b a n képzőművészeti r a n g ú kalligráfiában is iskolateremt ő m e s t e r k é n t t a r t j á k számon: a csapongó vonalakból álló, festői „folyóírás", a cao-su p u r i t á n a b b északi v á l t o z a t á t képviselte. O Magyarul: 7 vers (Szerdahelyi I., Solymos I., K K K , 2. köt., 1967). O Irod.: L u n g Jü-seng: Szu m e n sze hszüe-si ce (1957). Ecsedy Ildikó Hubalek, Claus (Berlin, 1926. m á r c . 18.—): n é m e t (NSZK) író. Volt tanító, szerkesztő, Brecht m e l l e t t d r a m a t u r g a Berliner Ensemble-nál. 1952-ben m i n t szabad író, N y u g a t - B e r l i n b e n telepedett le. O Színműveket, elbeszéléseket, hangés t é v é j á t é k o k a t írt. H a l a d ó gondolkodású, h a r c o s polgári író. Élesen bírálta a fasiszta h á b o r ú szörnyűségét, a n y u g a t n é m e t militarizmust. O F ő b b m ű v e i : Unsere jungen Jahre ('Fiatal éveink', h á b o r ú s riport, 1946); Der Hauptmann und sein Held ('A százados és hőse', vígj., 1953); Die Stunde der Antigoné ('Antigoné órája', színmű, 1960); Stalingrad (színmű, 1961); Die Ausweisung ('A kiutasítás', reg., 1962) O Magyarul: Die Festung (1958: L é n á r d Gy., Az erőd, színmű, 1971). Bródy Miklós Hübriasz; Hybrias (Kréta, i.e. 5. sz.?): görög költő. É l e t e ismeretlen. O E g y e t len 9 soros, d ó r n y e l v j á r á s b a n írt szkolion]a a harci e r é n y a r i s z t o k r a t i k u s dicsőítése. H a n g v é t e l e Türtaioszt követi, ritmusképlete egyedülálló. O K i a d . : E . Diehl: ALG (2. köt., 5. fasc., 1942). O Magyarul: 1 vers ( F r a n y ó Z., Görög líra, anto., 1946; uő, Görög költők antológiája, 1959); uő, ő s i örökség, anto., 1973). Szabó Kálmán hübrisz:

tragikus

vétség

Hübsch [hübs], P a u l G e r h a r d (Chemnitz, m a K a r l - M a r x - S t a d t , 1946. j a n . 8. — ): n é m e t (NSZK) költő. F r a n k f u r t a m Mainban él. O Művei: Mach was du willst ('Csinálj, a m i t akarsz', költ.-ek, 1969); Die von der Generálion Kamikaze ('A kamikaze-nemzedók', költ.-ek, 1970); Ausgeflippt ( ' Ü v ö l t v e ' , költ.-ek, 1971). Paprika Edit

HUCH Hucalo, J e v h e n (Sztarij Zsivot, 1937. jan. 14.—): szovjet u k r á n író. Pedagógiai főiskolát végzett, jelenleg k i a d ó i szerkesztő. O K ö l t ő n e k indult, elbeszélései azonban, melyek a mai f i a t a l s á g kontrasztokb a n g a z d a g érzelemvilágát fejezik ki, értékesebbek. H u c a l o a X X . kongresszus u t á n indult n e m z e d é k egyik vezéralakja. O F ő b b m ű v e i : Ljudi szered ljudej ('Emberek az e m b e r e k között', elb., 1962); Jabluka z oszinnyoho szadu ( ' A l m á k az őszi kertből', elb.-ek, 1964); Oleny Avguszt ('Auguszt, a szarvas', elb.-ek, 1965). O Magyarul: 1 elb. (Grigássy É . , U k r á n elbeszélők, 1968). Bojtár Endre Huch [ h u h ] , Friedrich (Braunschweig, 1873. j ú n . 1 9 . - M ü n c h e n , 1913. m á j . 12.): n é m e t író; R i c a r d a és R u d o l f Huch unokatestvére, F r . Gerstacker u n o k á j a . O R e a lista és r o m a n t i k u s elemeket elegyítő, h a n g u l a t g a z d a g elbeszélőművészete lényegében a Jugendstil körébe u t a l j a . Peter Michel (1901) c. és a T h . Mann által n a g y r a t a r t o t t Bitt und Fox, die Liebeswege der Brüder Sintrup ( ' P i t t és Fox, a Sintrup fivérek szerelmi ügyei', 1909) c. regényében groteszk iróniával ábrázolja a n é m e t n y á r s p o l g á r t . Mao (1907) c. regén y e mesteri, néha m á r a szürrealizmust előlegező feldolgozása a Wedekind, Th. Mann, Hesse és Musil á l t a l megírt t é m á n a k : a k i á b r á n d í t ó valóságtól fantáziaálomvilágba menekülő é r z é k e n y i f j ú élete hogyan t ö r i k össze a r ú t valóságon. O E g y é b f ő m ű v e i : Geschwister ('Testvérek', reg., 1903); Wandlungen ('Átalakulások', reg., 1905); Enzio (reg., 1911). O G y ű j t , kiad.: Gesammelte Werke ( ' Ö s s z e g y ű j t ö t t m ű v e k ' , (1925). O írod.: N . Jollos: Friedrich H u c h u n d sein W e r k (1930); R . Donecke: Friedrich H u c h u n d die Problem a t i k der bürgerlichen W e l t in der Zeit ihres Verfalls (1937); Th. M a n n : R e d e bei Friedrich H u c h s B e s t a t t u n g (Altes u n d Neues, 1953). Zalán Béter Huch [ h u h ] , R i c a r d a (családi n é v ) ; R i c h á r d H u g ó (álnév); (Braunschweig, 1864. júl. 18. —Schönberg im Taunus, 1947. n o v . 17.): n é m e t író- és költőnő, szerkesztő, álnéven d r á m a í r ó . R u d o l f Huch író testvére, u n o k a h u g a Friedrich és Félix Huch íróknak. Alsó-szászországi nagykereskedő-család s a r j a volt. B r a u n schweigben j á r t iskolába; és mivel ez n ő s z á m á r a N é m e t o . - b a n a k k o r m é g lehetetlen volt, Zürichben l á t o g a t t a a bölcsészeti f a k u l t á s t . Nemének első képviselői k ö z ö t t szerzett 1892-ben t ö r t é n e t i t é m á v a l dokt o r á t u s t . 1897-ig S v á j c b a n k ö n y v t á r o s volt. K é t s z e r m e n t férjhez (1898-ban és 1906-ban), mindkétszer elvált (1906-ban és 1910-ben). 1897 és 1900 k ö z ö t t Trieszt-

ben, m a j d n é m e t és svájci v á r o s o k b a n élt, a h á b o r ú vége J é n á b a n t a l á l t a . 1933-ban k i l é p e t t a fasizálódó Porosz Művészeti A k a d é m i á b ó l , később is szemb e k e r ü l t a n á c i k k a l . 1949-ben bekapcsolód o t t az N D K kulturális életébe. O Első a l k o t ó korszaka a n a t u r a l i z m u s u t á n i érzés- és f o r m a v i l á g jegyeit m u t a t j a , így a Jugendstil d e k a d e n s v á l t o z a t á n a k szellem é b e n f o g a n t regénye, az Erinnerungen von Ludolj Ursleu dem Jüngeren ('Az ifj a b b Ludolf Ursleu emlékezései', 1893) v a g y a korabeli nőemancipáció törekvéseitől is f ű t ö t t , szenvedélyes és t u d a t o s a n művésziségre t ö r e k v ő versei (Gedichte 'Versek', 1891; Neue Gedichte ' Ü j versek', 1907; Liebesgedichte 'Szerelmes versek', 1913). A későbbiekben mind erősebbó vált t ö r t é n e t i érdeklődése. E n n e k korai jele, e z ú t t a l még az irodalom t ö r t é n e t é n e k keretében, a r o m a n t i k á r ó l szóló, m a is érvényes és o l v a s m á n y o s k é t k ö t e t e s m u n k á j a (1899 ós 1902, Die Romantik, 'A rom a n t i k a ' c. e g y ü t t 1908) és G. Kellerről (1904) írott m o n o g r á f i á j a . T ö r t é n e l m i regényeiben elsősorban a szabadságmozgalmakhoz n y ú l t vissza így Die Geschichten von Garibaldi, ('Garibaldiról szóló történet e k ' , 1906); Das Leben des Grafen Federigo Gonfalioneri, ('Federigo Confalioneri gróf élete', 1910) c. regényeiben; másrészt m i n d i n k á b b a t ö r t é n e l e m súlyát viselő egyszerű n é p élete érdekelte, így pl. a h a r m i n c é v e s háborúról szóló trilógiájában: Der grosse Krieg in Deutschland ('A n a g y h á b o r ú Ném e t o r s z á g b a n ' , 1912 — 1914, később Der dreissigjahrige Krieg 'A harmincéves h á b o r ú ' , 1937). Magas színvonalon m ű v e l t e a k ö n n y e b b n e k s z á m í t ó m ű f a j o k a t ; a Lebenslauf des heiligen Wonnebald Pück (1905; Vázsonyi E . , Szent W o n n e b a l d élete, 1959) h u m o r o s elbeszélés, a Der Fali Deruga (1917; F o d o r Gy., A Deruga-ügy, 1934) klasszikusnak számító b ű n ü g y i regény. O Már részben korai művei, de főleg későbbi m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i és t ö r t é n e l m i m u n k á i a l a p j á n a 20-as években kialakuló polgári h u m a n i z m u s szellemének egyik képviselőjeként t a r t j u k számon. O Tov á b b i f ő m ű v e i : Evőé! (dráma, 1892); Erzáhlungen ('Elbeszélések', 1897); Aus der Triumphgasse ('A T r i u m p h u t c á b ó l ' , reg., 1902); Der letzte Sommer ('Az utolsó n y á r ' , elb., 1910); Alte und neue Götter ('Régi ós ú j istenek', tan., 1930); Die Bevolution des 19. Jahrhunderts in Deutschland, 'A 19. század f o r r a d a l m a Németországb a n ' , tan., 1948); Deutsche Geschichte ('Ném e t történelem', t a n . , 1934 — 1949); Mein Tagebuch ( ' N a p l ó m ' , önéletr., 1946). O G y ű j t , kiad.: Gesammelte Werke ('Összeg y ű j t ö t t m ű v e i ' , 1966 — ). O Magyarul m é g : versei és elbeszélései jelentek m e g 651

HUCH R a d ó A., K . Gy,, Bakóczi K . , D e á k T. f o r d í t á s á b a n folyóiratokban ( B u d a p e s t i Szemle, 1915, 164.; Erdélyi Szemle, 1920, 39.) és a n t o l ó g i á k b a n V a j t h ó L., R a d ó A., Szabó L., K é p e s G., K o t z i a n K . , F e h é r L., Szedő D., Tótfalusi I. f o r d í t á s á b a n (Ném e t a n t h o l o g i a 1 1 5 0 - 1 9 0 0 , 1916; K ü l földi klasszikusok, 39. köt., 1903; Költőnők a n t o l ó g i á j a , 1943; K ü l f ö l d i költők, anto., J943; É n e k e k éneke, a n t o . , 1957; Örök b a r á t a i n k , anto., 1958; Szerelmes k a l e n d á r i u m , anto., 1962; N é m e t k ö l t ő k antológiája, 1963; TJj szerelmes kalendárium, a n t o . , 1965). O Irod.: E . H o p p é : R i e a r d a H u c h (1936); G. B á u m e r : R i c a r da H u c h (1954); M. B a u m : L e u c h t e n d e Spur. D a s L e b e n R i e a r d a H u c h s (1964); G. G r o t e : Die E r z á h l u n g s k u n s t R i e a r d a H u c h s (1964); H . B a u m g a r t e n : R i e a r d a H u c h (1968); S. G. R o d o w a - S l u z k a j a : Z u m S c h a f f e n R i e a r d a H u c h s (Weimarer Beitráge, 1969, 1.). Salyámosy Miklós Huch [hűli], Rudolf (családi n é v ) ; A. Schuster (írói név); (Porto Alegre, B r a zília, 1862. febr. 2 8 . - B a d H a r z b u r g , 1943. j a n . 12.): n é m e t író, esszéista. R i e a r d a Huch b á t y j a . O A Goethe mega l k o t t a polgáreszmény képből k i i n d u l v a t á m a d t a k o r á n a k divatos szellemi irányítóit ( M e h r Goethe ' T ö b b G o e t h é t ' , t a n . , 1899). Regényeiben, v í g j á t é k a i b a n a nyárspolgár, a kisvárosi filiszter örök korlátoltságát ábrázolta szatírába h a j l ó humorral. Az erős kritikai h a n g a k a d á l y o z t a m ű v e i szélesebb elterjedését, a késői alkotások keserűsége is ebből a visszhangtalanságból ered. O E g y é b f ő m ű v e i : Die Familie Hellmann ('A H e l l m a n n család', reg., 1909); Die Rübenstedter ('A rübenstedtiek', reg., 1910); Wilhelm Brinkmeyers Abenteuer ('Wilhelm B r i n k m e y e r kal a n d j a ' , reg., 1911); Dies und Das und Anderes ( ' E z ós az és egyéb', esszék, 1 912); Anno 1922 (reg., 1929); Humoristische Erzáhlnngen ('Humoros elbeszélések', 1936), O Irod.: H . L a n g e n b u c h e r : Rudolf H u c h (Die neue L i t e r a t u r , 1934). Zalán Péter Huchel [huhl], P e t e r (Lichterfelde, Berlin m e l l e t t , 1903. á p r . 4 — ): n é m e t (NDK) költő. A p j a minisztériumi tisztviselő volt. Berlinben, F r e i b u r g b a n ós Bécsben t a n u l t irodalmat és filozófiát. A 20-as é v e k közepétől jelentek meg versei, W . Haas Literarische W e l t j ó n e k is m u n k a t á r s a volt (1930 — 1933). H u z a m o sabb ideig t a r t ó z k o d o t t F r a n c i a o . - b a n és t ö b b délkelet-európai á l l a m b a n . Második k ö t e t é t (Der Knabenteich 'A f i ú k t a v a ' , 1932) a n á c i k h a t a l o m r a j u t á s a k o r visszavonta, 1933 u t á n csak h a n g j á t é k o k k a l

jelentkezett a n y i l v á n o s s á g előtt. A h á b o r ú b a n k a t o n a volt, s z o v j e t hadifogságból t é r t h a z a 1945-ben. 1948-ig a berlini rádió m ű v é s z e t i igazgatója, 1949 és 1962 k ö z ö t t a Sinn und Form c. f o l y ó i r a t főszerkesztője volt. A z ó t a v i s s z a v o n u l t a n , irodalmi tevékenységéből él, előbb Berlin k ö r n y é k i v i l l á j á b a n , 1971 ó t a R ó m á b a n . 1951-ben N e m z e t i d í j a t k a p o t t , 1972-ben pedig a külföldiek részére a l a p í t o t t osztrák állami Nagydíjjal t ü n t e t t é k ki. O É l e t m ű v e n e m n a g y , de értékében egyenletes, jellegében egységes. A Rilke u t á n i n é m e t líra kimagasló művelője, azon a vonalon, a m e l y e t O. Loerke képviselt, és amelynek f o l y a m a t o s s á g a W. Lehmannig és G. EicKxg k i m u t a t h a t ó . Költészete elsősorb a n természeti, ill. a természet körében k i b o n a t k o z ó gondolati és h a n g u l a t i líra. Jellegzetes vonása a t a r t a l m i és f o r m a i m e g m u n k á l á s tökéletessége, a szűkszavúság érzését felkeltő tömörség, a t é m á u l v á l a s z t o t t környezetek és képek impreszszionista érzékenységű k o n k r é t s á g a . O Az egyéni élet órzelemvilágának szóles s k á l á j á t fejezi ki — a g y e r m e k k o r r a való emlékezés melankolikus szépségét éppú g y , m i n t a természetbe való menekülés elégikus f á j d a l m á t — ós a képekben megjelenő emberalakok a világ és az egyén h a r m ó n i á j á n a k lehetőségét is felcsillantják. Jellemző ez e p i k u s a b b jellegű ciklusaira is: a h á b o r ú e l r e t t e n t ő képei (Der Rückzug 'A visszavonulás', 1948) a földreform ú t j á n ú j h a z á t találó ember természeti környezetében o l d ó d n a k fel (Das Gesetz 'A t ö r v é n y ' , t ö r e d é k , 1948). A legu t ó b b i években a m e g é l t természetet m i n d i n k á b b ókori reminiszcenciák szorítj á k ki, és velük gondolatilag nehezen megf o g h a t ó m ó d o n az élet e m b e r i lehetőségein e k végső f e n y e g e t e t t s é g é t érzékelteti. O E g y é b főművei: Sternreise ('Csillagu t a z á s ' , költ.-ek, 1928); Der Bernsteinwald ('A b o r o s t y á n k ő e r d ő ' , rádiój., 1935); Gedichte ('Versek', 1948); Ghausseen Chausseen ('Országutak országutak', költ.-ek, 1963). O G y ű j t , kiad.: Die Sternreuse ('A csillagvarsa', költ.-ek, 1967); Gedichte ( ' K ö l t e m é n y e k ' , 1969). O Magyarul: 29 vers ( H a j n a l G., A m o d e r n n é m e t líra kincsesháza, anto., 1959); 2 vers ( J á n o s y I., Jékely Z., N é m e t költők antológiája, 1963); 14 vers ( H a j n a l G., Kalász M., K e r e s z t ú r y D., Mai n é m e t líra, anto., 1966). O Irod.: P e t e r H u c h e l (Nagyv, 1957, 2.); F á y Á.: A N é m e t D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g irod a l m i életéről (Vság, 1959, 5.); W. W i l k : P e t e r H u c h e l (Neue D e u t s c h e H e f t e , 1960, 90.); H . J . Heise: P e t e r Huchels n e u e Wege (uo., 1964, 99.); F . Schonauer: P e t e r Huchels Gegenposition (akzente,

652

HUEJI k é z i r a t b a n m a r a d t , a h a t v a n a s évek végén p u b l i k á l t á k egyes részleteit. O írod.: F . K . J e r m a k o v : Ob u d m u r t s z k o m eposze (Zapiszki U d m u r t s z k o v o Naucsno-Iszledovatyelszkovo I n s z t y i t u t a , 1970); D o m o kos P . : Az u d m u r t eposzról (Néprajz ós N y e l v t u d o m á n y , 1972). Domokos Péter

1965, 5.); Z W i t t m a n n L . : P e t e r Huchel (A n é m e t irodalom a X X . században, 1966); I . Seidler: P e t e r H u c h e l u n d sein lyrisches W e r k (Neue D e u t s c h e H e f t e , 1968, 1.). Salyámosy Miklós Huchown [hacsoun]; Huchoun; Hucheon (névváltozatok); (14. sz. k ö z e p e ? ) : skót költő, m i n d e n valószínűség szerint a 14. sz. derekán élt. Az angol irodalom rejtélyes alakja. A n é v m a g a a H u g h keresztnév kicsinyített f o r m á j a , jolentése: a ,,kis H u g h " . A történelem t ö b b a l a k j á v a l is azonosították, pl. Dunbar u t a l á s a a l a p j á n Sir Hugh of Eglintonnal, de kilótét biztonsággal n e m á l l a p í t o t t á k meg. A feljegyzések szerint t ö b b verses r e g é n y t írt az -—Arthur-mondakörből, de ezek n e m mar a d t a k fenn. T ö b b kritikus n e k i tulajdon í t j a a 14. sz. legszebb, alliterációs versben írt epikus költeményeit, a m e l y e k n e k címe: The Pearl ('A gyöngy'), Patience ('Türelem'), Gleanness ('Tisztaság') és Sir Gawain and the Green Knight ( V a j d a M., Sir Gawain és a zöld lovag, 1960). Valószínűen ő a szerzője a Pistill of Susann&k ('Zsuzsanna levele'), az apokrif ótestam e n t u m i Zsuzsánna-történet feldolgozásának is. O írod.: H u c h o w n of t h e Awle Ryale, t h e Alliterative P o e t (1902). Róna Éva hudá':

Hudson [hadzn], William H e n r y (Quilmes, Argentína, 1841. aug. 4. —London, 1922. aug. 18.): angol író. Amerikai szülők g y e r m e k e k é n t L a P l a t a p a m p á i n nevelked e t t . E z alakította k i egy életre természets z e r e t e t é t , korai betegeskedése pedig m a g á b a forduló, k ö n y v s z e r e t ő emberré t e t t é k . I r o d a l m i ambíciói 1869-ben A n g l i á b a v i t t é k , nagyobbrészt a z o n b a n m a g á n y ós szegénység társult melléje. O Mint a term é s z e t szerelmese s z á m o s természettudom á n y i m u n k á t is írt. E h a j l a m a a z o n b a n i r o d a l m i műveire is átsugárzik; gondolatvilágának, l á t á s m ó d j á n a k alapvető t é n y e zője. A városi élet idegen a számára, az u r b á n u s Angliából is a wiltshire-i d o m b v i d é k egyszerű, r o m l a t l a n embereiről, állataikról, k e m é n y életükről ír jelentős e b b regényében, az A Shepherd's lÁfe - b a n ( ' E g y pásztor élete', 1920). Jellegzetesebb a z o n b a n a Green Mansions ('Zöld palot á k ' , reg., 1864; f i l m : ua., M. Ferrer, U S A , 1959), a laza szövésű m ű b e n tudós m e g figyelései átszűrődnek poétikus képzelet é n . Az erdő szellemét megtestesítő, félig szimbolikus m a d á r , félig emberi l e á n y t , R i m á t J . Epstein f o r m á l t a meg a H y d e P a r k b a n látható szobrában. O E g y é b m ű v e i : The Purple Land ('Bíborország', reg., 1885); The Ghrystal Age ('Kristályk o r ' , reg., 1906); Far Away and Long Ago ('Messze és régen', gyermekkori emlékek, 1918). O Gyűjt, k i a d . : Gollected Works ( ' Ö s s z e g y ű j t ö t t m u n k á i ' , 1922). O írod.: M. R o b e r t s : William H e n r y H u d s o n . A P o r t r a i t (1924). Bácsi Tünde

hidá

Hudibrastic verse [lijudibresztik vörz] (angol 'Hudibras-vers'); Hudibrastic couplet: az angol couplet egyik s a j á t o s változata. Elnevezése S. Butler elbeszélő költeményének (Hudibras) címéből származik. E n n e k sorai octosyllabe-ok (nyolc szótagú, h a n g s ú l y o s j a m b i k u s lejtésű sorok), m e l y e k e t párosával r í m kapcsol össze. R í m e i g y a k r a n nőrímek; sokszor m e g h ö k k e n t ő k . O (—angol irodalmi formák, couplet) O írod.: G. S a i n t s b u r y : A History of English P r o s o d y (1906 — 1910); C. L. Kulisheck: Swift's Octosyllabics and t h e H u d i b r a s t i c T r a d i t i o n (Journal of English a n d Germán Philology, 1954). Kovács Endre Hudjakov, Mihail Georgijevics (Malmizs, V j a t k a i K o r m á n y z ó s á g , 1894. szept. 15. —1937): s z o v j e t orosz e t n o g r á f u s , költő. A Volga és K á m a környéki f i n n u g o r népek m ú l t j á n a k , életének k u t a t ó j a , fontos t a n u l m á n y o k a t írt e vidék régészeti emlékeiről, t ö r t é n e t é r ő l . A személyi kultusz áldozata lett. O B e h a t ó a n f o g l a l k o z t a t t a az u d m u r t folklór, hiteles szövegek és gyűjtések a l a p j á n kalevalai ihletésű udm u r t eposzt írt orosz nyelven: Iz narodnovo eposza votjakov. Pesznyi i szkazanyija ('A v o t j á k o k n é p i eposzából. Dalok és mondók'). A háromezer soros, jelentős m ű

huej irodalom; dungán irodalom: É s z a k n y u g a t - K í n a és s z o v j e t Közép-Ázsia n e m zetiségi népének i r o d a l m a . Á kínai nyelven h u j n a k , vagy oroszosan huejnek nevez e t t n é p e t az európai szakirodalom a d u n g á n névvel jelöli. A t ö b b mint négymillió lélekszámú, m o h a m e d á n vallású n é p a tibeto-kínai nyelvcsalád kínai ágán a k dialektusát beszéli, s nemcsak nyelv ü k b e n , hanem k u l t ú r á j u k b a n és életm ó d j u k b a n is közel állnak a k í n a i a k hoz. Arab, perzsa, t ö r ö k és m á s n e m zetközi szavakkal t e l í t e t t irodalmi nyelv ü k is a senhszi t a r t o m á n y i kínai dial e k t u s alapján f e j l ő d ö t t ki K í n á b a n és s z o v j e t Közép-Ázsiában egyaránt. í r a t lan irodalmuk legjelentősebb d a r a b j a a k í n a i folklórból m e r í t e t t lírai epikus m o n -

653

HUELS t ö r t é n e t e , 1920); Doctor Biliig am Ende ( ' D o k t o r Biliig v é g n a p j a i ' , reg., 1921); Der Sprung nach Osten ('Ugrás K e l e t r e ' , útleír., 1928); China frisst Menschen ( ' K í n a embereket f a l ' , reg., 1930); Die New YorkerKantaten ('New York-i k a n t á t á k ' , versek n é m e t és francia n y e l v e n , 1952); Die Antwort der Tiefe ('A m é l y s é g válasza', versek, 1954); Sexualitat und, Persönlichkeit ('Szexualitás és személyiség', tan., 1959) Bródy Miklós

d a Meng Kiang-nünvől ós a N a g y Falról. E n n e k különböző változatai a 19. ez. utolsó évtizedeiben Oroszo. közép-ázsiai vidékére m e n e k ü l t h u e j e k k ö z ö t t is ismertek m a is. A klasszikus költészet képviselője Abdulla és Ma Lo-i. A m o d e r n irodalom ú t t ö r ő j e a Kirgiz S Z S Z K - b a n született Jaszir Sivaza költő ós író. A 20. sz. első évtizedeiben oroszlánrészt vállalt a latin, m a j d eirillbetűs d u n g á n írásrendszer kidolgozásában, elkészítette a dungán n y e l v t a n t . Ő jelentette m e g először az iskolai t a n k ö n y v e k b e n a n é p i elbeszélések e t és d a l o k a t . A modern i r o d a l o m ismert a l a k j a m é g Jan San-szin és Make is. O Irod.: D. Sz. Löszev—O. D . Morozov: L i t t e r a t u r i Kirgizii (1958); J a s z i r Sivaza: G o l u b a j a R é k a (1958); B. R . R i f t y i n : Szkazanyie (1961). Bögös László Huelsenbeck [hülznbek], K a r i R i c h á r d (családi név); D r . med. Charles R . Hulbeck (felvett n é v ) ; (Frankenau, 1892. á p r . 23. —): f r a n c i á u l is alkotó n é m e t író és költő. Gyógyszerész fia volt. Párizs, Zürich, Greifswald, Münster ós München egyetemein végzett orvosi, m a j d n é m e t filológiai, m ű v é s z e t t ö r t é n e t i és bölcsészeti t a n u l m á n y o k a t . 1914-től B e r l i n b e n , 1916tól Zürichben élt, ahol a Gabaret Voltaire keretében H . Ball, H . Arp, M. Janco és T. Tzara t á r s a s á g á b a n részt v e t t a dadaizmusnak m i n t mozgalomnak megalapításában. 1917-ben visszaköltözött Berlinbe, ahol a berlini szecesszió idején E . Hadewigerrel, G. Groszsz&l és R . Hausmannnal együtt megalapította a Dada-csoportot. Die Verwandlungen ('A változások', 1919) c. n o v e l l á j a az első n é m e t szürrealista írás. Az 1. világháború u t á n résztv e t t a weimari köztársaság baloldali mozgalmaiban, ós m i n t h a j ó o r v o s b e u t a z t a szinte az egész világot. 1936-ban az Egyesült Á l l a m o k b a költözött, f e l v e t t e az amerikai állampolgárságot, ós N e w Y o r k b a n telepedett le, m i n t ideggyógyász és pszichoanalitikus. O A dadaizmus teoretikusa, harcos védelmezője és k r ó n i k á s a volt. í r á s a i v a l a m o z g a l m a t népszerűsítette. Színes útleírásai érdekes b e p i l l a n t á s t adn a k távoli országok és k a l a n d v á g y ó emberek életébe, v a n bennük társadalomkritik a is. Buhrkrieg ('A R u h r - h á b o r ú , 1932) c. elbeszélése a m u n k á s o s z t á l y h a r c a i n a k megértéséről tanúskodik. Ü j h a z á j á b a n megjelent kései versei, m á r t á v o l a formai kísérletektől és a dadaizmus szándékosan formaromboló verstechnikájától, a szegényekkel, a m e g a l á z o t t a k k a l együttérző, háborúellenes költőt állítják elénk. O Egyéb f ő m ű v e i : Phantastische Gebete ( ' F a n t a s z t i k u s imák', versek, 1916); En avant Dada ('Előre, Dada!', a mozgalom

Huerta [uertá], E f r a í n (1914 — ): m e x i kói költő. A Gontemporáneos c. f o l y ó i r a t c é l j a i n a k (európai k u l t ú r a terjesztése, m ű v é s z i ö n t u d a t , f o r m a i szigor k i a l a k í t á sa) továbbvitelére a l a k u l t Tallér (1938 — 1941) c. újság k ö r ü l csoportosult t á r s a s á g t a g j a , O. Paz, A. Quintero Álvarez, N. Beltrán m u n k a t á r s a . O A proletárforrad a l o m lelkes híve. Politikai mondanivalója g y a k r a n h á t t é r b e szorítja a vers f o r m a i követelményeit. L e g j o b b kötetében, az Estrella en a/tóban ('Csillag a m a g a s b a n ' , költ.-ek, 1956), a s z e r e t e t és gyűlölet kibék í t h e t e t l e n ellentétének hirdetője. Inotai András Huggenberger [hwggnberger], A l f r é d (Bewangen, Zürich k a n t o n , 1867. dec. 26. — Gerlikon, T h u r g a u kanton, 1960. f e b r . 14.): svájci n é m e t ű'ó, költő. Sokg y e r m e k e s kisparaszti családból született. Gazdálkodó é l e t m ó d j á v a l elismert í r ó k ó n t sem szakított, t e k é k e n y e n kivette részét s z ű k e b b h a z á j a közügyeinek intézéséből is. O H u m o r r a l á t s z ő t t , a valós élet megfigyelésén, de u g y a n a k k o r naiv és a t á r s a d a l m i összefüggéseket és k o n f l i k t u s o k a t mellőző szemléleten alapuló elbeszélései és regényei a k o n k r é t élményeket megszép í t ő módon m u t a t j á k be a svájci kispar a s z t o k életét, s a j á t o s világát. O F ő b b m ű v e i : Hinterm Pflug ( ' E k e m ö g ö t t ' költ.ek, 1907); Von den kleinen Leuten ('A kisemberekről', nlák, 1910); Die Bauem von Steig ('Steigi p a r a s z t o k ' , reg., 1913); Alfréd Huggenberger erzahlt sein Leben ('Alfréd Huggenberger elmeséli az é l e t é t ' , önéletr., 1958). O G y ű j t , kiad.: Gedenkausgabe (szerk. H . Branehli, 4 k ö t . , 1967). O Magyarul: Dániel Pfund (kis reg., 1917: Beke M., 1922). O Irod.: I I . K á g i : Alfréd Huggenberger (1937). Jenes Márta Hughes [hjúz], J a m e s Langston ( J o p lin, Moi., 1902. febr. 1. - New York, N . Y . , 1967. jún. 3.): a m e r i k a i (USA) néger író, költő, szerkesztő. Clevelandben t a n u l t , m a j d egy évig a Columbia E g y e t e m hallg a t ó j a volt. Számos foglalkozásba kezd e t t : tengerész volt Hollandiában és A f r i k á b a n , szakács a párizsi M o n t m a r t r e - o n

654

HUGHE s t b . 1925-ben az Opportunity c. néger folyóirat irodalmi p á l y á z a t á n költői d í j a t n y e r t . 1926-ban jelent meg első kötete: The Weary Blues ('A f á r a d t blues'). 1929ben a Lincoln E g y e t e m e n fejezte be tanulm á n y a i t . E z u t á n m i n t újságíró, előadó, d r á m a í r ó , dalszerző és fordító tevékenyked e t t . Mint a H a r l e m népszerű „koszorús k ö l t ő j e " szinte m i n d e n irodalmi m ű f a j b a n a l k o t o t t . A húszas években a harlemi Néger Reneszánsz mozgalom egyik vezető egyénisége és irodalmi m a n i f e s z t ó j á n a k megfogalmazója volt. Művészetót fegyelem, h u m a n i t á s és b á t o r f o r m a i ú j í t á s o k jellemzik. Költészete t e m a t i k a i l a g V. Lindsay, E . L. Masters és C. Sandburg művészetével rokonítható. Versei főleg a Harlemről, Afrikáról, n a g y egyéniségekről, az egész négerségről, a n n a k problémáiról, elesett emberekről szólnak. N é p i a l a k j a i mentesek a p a n a s z k o d á s t ó l és siránkozástól: hősei sztoikus, ironikus, n é h a filozofáló, olykor pesszimista, de félelem és szégyenérzés nélküli f i g u r á k . B ő v e n m e r í t a néger népi költészet és mesekincs anyagából. Verseit a színek és a jazz ritmusváltásai, a köznapi beszéd ós a h a r l e m i népi idióma biblikus egyszerűségre desztillált sorai, a közvetlen, a csakn e m tragikus és a m a j d n e m h u m o r o s h a n g v é t e l jellemzi. Költészete forrásairól í r j a : „ N a g y hatással v a n n a k r á m a blues, az evangéliumi énekek és a m a i néger élet u r b á n u s népi a n y a g a . " Szerkezetileg kifogásolható, részben önéletrajzi kisregénye a Not Without Laughter (1930: Szalay M., K a c a g á s mindhalálig. H á r o m sors. Fehérek és feketék, 1967) egy kansasi kisvárosb a n élő néger proletárfiú, S a n d y küzdelm e s gyermekkoráról és környezetéről, n a g y a n y j a három, különböző sorsú lányáról, apjáról, a gitárpengető, blues-énekes J i m b o y r ó l stb. fest mélyen emberi és őszinte képet. A regény fő szimbóluma a nevetés, e g y f a j t a félig kétségbeesett, félig ironikus nevetés, mely az egyszerű négerek egyik menekvése és válasza a f a j i eln y o m á s r a . A regény ideológiailag zavaros k é p e t n y ú j t . B á r H u g h e s baloldali érzelm ű , és b á r m ű v e i büszke, magabízó és kihívó f a j i ö n t u d a t kifejezői, m e g m a r a d a f i n o m irónia síkján, harcos h a n g nemigen jellemző írásaira. A Simple Speaks His Mind ( ' E g y ü g y ű beszél', 1950) és a The Book of Negro Humour ('A néger h u m o r k ö n y v e , 1966) összegyűjtött h u m o r o s karcolatait t a r t a l m a z z a . S a j á t Cross ('Kereszt') c. költeményéből írta Mulatto ('Félvér', 1936) c. d r á m á j á t a keveredés problémáiról, ebből készült 1950-ben a The Barrier ('A válaszfal') c. musical. A legt ö b b e t m a g y a r r a f o r d í t o t t néger szerző. Versei a húszas évek végétől szinte min-

den a n t o l ó g i á b a n ós f o r d í t á s k ö t e t b e n szerepelnek. S z á m o s a t közölt & Népszava, a 100 % , az Erdélyi Helikon, az Utunk, a Hét, a Nagyvilág s t b . számos kiváló fordít ó n k tollából (Devecsery Gr., Forgács A., Franyó Z., Garai G „ Komlós A „ Kosztolányi D „ Szöllősy K „ Tiszay A., Végh Gy. stb.). O F ő b b m ű v e i még: The Negro Mother ('A néger a n y a ' , költ.-ek, 1931); The Ways of White Folks ( ' H o g y a n élnek a fehérek', t a n . , 1934); The BigSea ('A n a g y tenger', önéletrajz, 1940); Shakespeare in Harlem ('Shakespeare a H a r l e m b e n ' , versek, 1942); Montage of a Dream Deferred ( ' E g y elodázott á l o m m o n t á z s a ' , költ.-ek, 1951); Laughing to Keep from Grying ('Nevess, hogy n e sírj', tan.-ok, 1952); I Wonder as I Wander ('Gondolatok kószálás közben', önéletrajz, 1956); O írod.: Tiszay A.: L a n g s t o n H u g h e s (Világirodalm i szemle, 1935, 4.); M. J . B u t c h e r : The Negro in A m e r i c a n Culture (1956); R . A. Bone: The Negro N ö v e l in America (1958); J . W a g n e r : Les p o é t e s négres des É t a t s Unis. Le s e n t i m e n t racial et réligieux d a n s la poésie d e P . L. D u n b a r á L. H u g h e s (1963); B . M. P a r c s e v s z k a j a : L a n g s t o n H u g h e s (1964); H o m m a g e á Langston H u g h e s . Árticles p a r N . Guillén, L. D i a k h a t e etc. (Présence Africaine, 1967, 64.); K r i s t ó N a g y I . : F e k e t e láng (Regények, drámák, remények, 1971). Virágos Zsolt Hughes, J o h n Ceiriog:

Ceiriog

Hughes [ h j ú z ] , R i c h á r d A r t h u r W a r ren (Weybridge, Surrey, 1900. á p r . 19. — ): walesi s z á r m a z á s ú angol író és költő. Charterhouse-ban és az oxfordi Oriel College-ban t a n u l t . Az egyetem elvegzése u t á n sokat u t a z o t t : 1925-ben Capo d ' I s t riában, 1926-ban N e w P r e s t o n b a n (Conn., USA), a következő é v b e n J a m a i k á b a n tölt ö t t hosszabb időt. K o r á b b a n Yeats, R , Graves, T. E .[Lawrence és J . Masefiéld, később szűkebb értelemben v e t t h o n f i t á r s a i : D. Thomas és a festő A. John b a r á t i köréhez t a r t o z o t t . 1932-ben feleségül v e t t e F . Bazley festőművésznőt. A 2. világháborúb a n a haditengerészetnél szolgált. Kétszer j á r t Mo.-on. Először 1928-ban, m a j d a P . E . N . Club v e n d é g e k é n t 1967 szeptemberében. O Még egyetemi évei a l a t t trt&The Sister's Tragedy ('A nővérek t r a g é d i á j a ' , 1922) c. d r á m á j á t , a m e l y G. B. Shaw szer i n t „ a legjobb egyfelvonásos, a m i t valah a í r t a k " . Danger ('Veszély') c. ő í r t a az első h a n g j á t é k o t , a m e l y e t a B B C 1924. jan. 15-én s u g á r z o t t (Lévai V., J á t é k a veszéllyel, R á d i ó és Televízió é v k ö n y v , 1965; h a n g j á t é k , uő, Veszély, K o s s u t h rádió, 1971. á p r . 26.). Verseskötetei, a Gipsy Night ('Cigányéjszaka', 1922) és a 655

HUGHE Confessio Juvenis ('Ifjúkori vallomás', ] 926) h a g y o m á n y o s t e c h n i k á j ú és különösebb eredetiség nélküli k ö l t ő n e k m u t a t j á k . Sem d r á m a í r ó k é n t , sem k ö l t ő k é n t n e m jelentős, m ű v e i közül c s u p á n hár o m regénye s z á m í t h a t m a r a d a n d ó s á g r a . Mivel e h á r o m m ű v e t viszonylag hosszú hallgatás v á l a s z t j a el egymástól, H u g h e s helyzete meglehetősen m a g á n y o s a 20. sz.-i angol regény t ö r t é n e t é b e n . Célkitűzése és művészi eszközei t ö b b n e m z e d é k h e z is közelítik, de jelentőségben e l m a r a d mindegyik időszak legnagyobbjai m ö g ö t t . Regényeinek k ö z ö s jellemzője a moralizálásra, didakticizmusra való h a j l a m . Formailag legegységesebb első r e g é n y e , az A High Wind in Jamaica (reg., 1929: SchöpflinA., Szélvüiar J a m a i k á b a n , 1934: B a l a b á n P., u a . , 1958; film: A. Mackendrick, USA, 1965). Alapjául a Z e p h y r h a j ó t ö r t é n e t e szolgált, mely 1822-ben gyerek e k e t szállított és kalózok kezére k e r ü l t . A regény szakít a Viktória-kor jóhiszemű gyerekábrázolásával, és ebben megelőzi Golding évtizedekkel későbbi A legyek u r a c. m ű v é t . Míg a z o n b a n Golding a szigetre v e t ő d ö t t g y e r e k e k közösségét m i n i a t ű r emberi társadalomnak látja, addig H u g h e s t a g y e r e k k o r speciális l é l e k t a n a , a f e l n ő t t s z á m á r a teljesen é r t h e t e t l e n kegyetlensége érdekli. Következő regénye, az In Hazard (reg., 1938: Boldizsár I., Örvényben, 1941, ill. 1957; f i l m : Hazard, 'Veszély', G. Marshall, U S A , 1948) amely egy h u r r i k á n b a k e r ü l t h a j ó legénységének emberfeletti k ü z d e l m é t írja le — J . Conrad h a t á s á t m u t a t j a , de n e m éri el a p é l d a k é p műveinek összetettségét. A Fox in the Attic (reg., 1961: K é r y L., R ó k a a p a d l á s o n , 1964) é r t é k é n e k megítélését az nehezíti, hogy a The Humán Predicament ('Az emberi d i l e m m a ' ) c., a k é t világháború k ö z ö t t i korszakot felölelő t ö r t é n e t i trilógia első kötete. E z az első k ö t e t részint az 1. világháború u t á n i Angliát m u t a t j a be, kizárólag f i k t í v szereplők ö n keresztül, részint a náci s ö r p u c c s o t jeleníti m e g egykorú d o k u m e n t u m o k a l a p j á n . A k ö l t ö t t szereplők l e g n a g y o b b része elrajzolt, s a végtelenül p a s s z í v angol főhős jellemzése n e m mentes az érzelmességtől. Második k ö t e t e The Wooden Sheperdess ('A f á b ó l faragott p á s z t o r l á n y ' , 1973: K é r y L., Stil le Nacht, részlet, N a g y v, 1974, 10.) c. j e l e n t meg. Részben a hitleri Németo.-ban, részben az U S A - b a n játszódik. Eseményteli regény az angol és n ő m e t nagypolgári r é t e g életéből. O F ő b b m ű vei még: A Gomedy of Good and Evil ('A jó és rossz k o m é d i á j a ' , s z í n m ű , 1923); The Man Born to Be Hanged ( ' A k i a r r a született, h o g y felakasszák', színmű, 1923); A Móment of Time ( ' E g y pillanat-

n y i idő', nlák, 1926; 1 nla, Hevesi A., Mai angol dekameron, 1935); The Spiders Balace ('A pók p a l o t á j a ' , gyermeknlák, 1931); Dont Blame Me ('Ne engem hibáztass', g y e r m e k n l á k , 1941). O Irod.: V. D u c k w o r t h B a r k e r : A H i g h W i n d in J a m a i c a (Nyűg, 1930, 7.); B. N a g y L . : Lehangoló viszontlátás (Nagyv, 1958, 2.); N a g y P . : E g y n a g y r e g é n y születőfélben ( N a g y v , 1962, 8.); G y e r g y a i A.: R i c h á r d H u g h e s (Kort, 1965). Szegedy-Maszálc Mihály Hughes [hjúz], Ted; E d w a r d J a m e s Hughes (teljes név); (Mytholmroyd, Yorkshire, 1930 —): angol költő. E g y e t e m i t a n u l m á n y a i t a cambridge-i P e m b r o k e College-ben végezte 1954-ben, m a j d volt kertész, éjjeliőr, k o r r e k t o r . 1956-ban feleségül v e t t e Sylvia Plath költőnőt, ezt k ö v e t ő e n t ö b b évet t ö l t ö t t Amerikában. 1957-ben jelent meg első verskötete: The Hawk in the Bain ('A sólyom esőben'), amellyel d í j a t n y e r t . 1959 — 1960-ban Guggenheim Fellowship révén független k ö l t ő k é n t élhetett, 1961-ben Hawthordendíjban részesült Lupercal ('Lupercalia', 1960) c. verskötetéért. 1969-ben pedig Firenzében nemzetközi költészeti d í j a t n y e r t Wodwo ('Vudo isten') c. kötetével. I r t gyermekverseket is. O Elementáris erejű, k e m é n y v e r e t ű költeményei az állatvilágot és a t e r m é s z e t vadságát jelenítik meg, abból f o r m á l j á k képvilágukat. U j a b b a n bizonyos t á r s a d a l m i érdeklődést m u t a t n a k művei. Angolra f o r d í t o t t a Seneca Oidipus c. t r a g é d i á j á t . O F ő b b művei még: The Earth Owl and Other Moon People ('A Föld-bagoly és egyéb holdlakók; gyermekversek, 1964); Nessie, the Mannerless Monster ('Nessi, a modortalan szörny', verses g y e r m e k t ö r t é n e t , 1964); Beckling ('Vakarcs', költ.-ek, 1967); Poetry in the Making ( ' A h o g y a költészet készül', t a n . , 1968); The Corning of the Kings ('A királyok jövetele', 4 gyermekszínmű, 1970): Grow ( ' V a r j ú ' , költ., 1971). O M a g y a r u l 1—1 vers ( L a k a t o s K . , J e lenkör, 1962, 4; T ó t f a l u s i I., N a g y v , 1964, 12.; J á n o s h á z y Gy., U t u n k , 1965, 10.; K é p e s G., N a g y v , 1967, 6.; Fodor A., U í , 1970, 5.); 3 vers (Soltész J . , U t u n k , 1972, 39.): 2 vers (Gömöri Gy., H í d , 1974, 39.). Tótfalusi

István—Sebő

Attila

Hughes [hjúz], T h o m a s (Uffington, 1822. o k t . 29. — B r i g h t o n , 1896. m á r c . 21.): angol író. T a n u l m á n y a i t az oxfordi Oriel College-ban végezte. A k t í v keresztényszocialistaként Gladstone haladó ellenzékéhez t a r t o z o t t , de n e v é t Tom Browns Schooldays ('Tom B r o w n iskolaévei', 1856; f i l m : u a . , angol, 1950) c. regénye t e t t e

656

HUGÓ ismertté. H u g h e s s a j á t élményei a l a p j á n a d képet a híres R u g b y - i középiskola-kollégiumról, az angol oktatási rendszer korlátoltságáról, kegyetlen, léleknyomorító módszereiről, s arról az elszánt küzdelemről, amelyet s z e r e t e t t t a n á r a , a neves reformpedagógus, dr. Th. Arnold, ezek ellen f o l y t a t o t t . A regény m á i g népszerű: rádió-, sőt ú j a b b a n musical-változatát is b e m u t a t t á k . O Az író egyéb m ű v e i — Tom Brown at Oxford ( ' T o m B r o w n O x f o r d b a n ' , 1866) stb. — n e m képviseln e k jelentős é r t é k e t . 1879-ben az USAb a n szövetkezeti alapon keresztény közösséget a k a r t létesíteni ' R u g b y ' n é v e n — sikertelenül. O írod.: E . C. Mack a n d W . H . G. A r m y t a g e : T h . H u g h e s (1953). Mesterházi Márton Hughes [ h j u z ] , T h o m a s R o w l a n d (Llanberis, Caernarvonshire m., 1903—Cardiff, 1949. okt. 24.): walesi író. O F ő m ű v e az a z ö t regény, a m e l y e t paralízistől véget v e t e t t rövid élete utolsó éveiben írt. Már előzőleg n e v e t szerzett m a g á n a k m i n t tehetséges költő, novella- és drámaíró. N é g y regénye a walesi bányászok világát ábrázolja, hősies k ü z d e l m ü k e t a m o s t o h a k ö r ü l m é n y e k k e l , nyomorral, h i b á i k a t ós b ű n e i k e t is, h u m o r u k a t és büszke szellem ü k e t , amellyel nemcsak a n y a g i létük, h a n e m s a j á t n é p i k u l t ú r á j u k , dalaik és költészetük m e g t a r t á s á é r t is küzdenek. B á r erőssége i n k á b b az egyes epizódok megalkotása, m i n t a regény megszerkesztése, és jellemei is nagyon kevés fejlődóst m u t a t n a k , mégis teljes, érdekfeszítő körk é p b e n t u d j a b e m u t a t n i főhősei sorsát és egész k ö r n y e z e t ü k e t . Értékes, népszerű m ű v e i révén m é l t á n foglalja el helyét a walesi m u n k á s világ másik n a g y ábrázolója, K a t e Boberts mellett. Legjobb az első, az O law i law ('Kézből kézbe', 1943) c. regénye — a m e l y egy középkorú b á n y á s z emlékképei családi bútorainak kéz a l a t t i eladogatása a l k a l m á b ó l —, v a l a m i n t a Chwalfa ('Szétszóratás', 1946) c. regény, a m e l y egy n a g y s z t r á j k n a k és t r a g i k u s k ö v e t k e z m é n y e i n e k története. E g y e t l e n t ö r t é n e t i regénye az Yr ogof ('A barlang', 1945), amely m i n d e n érdekessége ós olvasm á n y o s s á g a ellenére anakronizmusai mia t t kudarcnak tekinthető. O Egyéb művei: William Jones (reg., 1944); Y cychwyn ('A kezdet', reg., 1947). Tárkányi Gyula HugO [ügo], V i c t o r (Besangon, 1802. f e b r u á r 26. Párizs, 1885. m á j u s 22.): f r a n c i a költő, regény- és drámaíró. A p j a t á b o r n o k volt, és a napóleoni h á b o r ú k idején a g y e r m e k a n y j á v a l ós k é t b á t y j á val Olaszországban (1808), m a j d Spanyolországban (1811 — 1812) j á r t . P á r i z s b a n 4 2 Világirodalmi Lexikon IV.

t a n u l t a N a g y L a j o s líceumban, ahol előtte Moliére ós Voltaire is. Már gyermekkor á b a n t u d a t á b a n volt tehetségének, ós becsvágya is óriási. „ C h a t e a u b r i a n d leszek, vagy senki", írta 1816-ban. N e m is oktalanul, m i v e l tizenöt éves volt csak, a m i k o r az Académie fran§aise k i t ü n t e t t e egy verses d a r a b j á t , és kót é v v e l később Aranyliliomot n y e r t a nevezetes toulouse-i Virágjátókokon, amelyeken m á r a középkortól kezdve virágokkal j u t a l m a z t á k a legszebb k ö l t e m é n y e k e t . U g y a n ebben az évben folyóiratot a l a p í t o t t Gonservateur littéraire ( A z irodalom védelmében', 1819 — 1821) c. és egy évvel később a király unokaöccsének, Berry hercegnek meggyilkolását sirató ó d á j a m á r i s m e r t t é t e t t e a n e v é t . Az i f j ú költő k a t o l i k u s és királypárti, s első kötete, Odes et poésies diverses ('Ódák és vegyes k ö l t e m é n y e k ' , 1822), évi ezer f r a n k királyi k e g y d í j a t bizt o s í t o t t neki, a m i lehetővé t e t t e , hogy feleségül vegye régi szerehnét, Adélé Foucher-1. Az ó d á k a t később b a l l a d á k k a l egészítette ki, s a k ö t e t 1826-ban, végleges f o r m á j á b a n 1828-ban Odes et ballades c. jelent meg. H u g ó ekkor m á r híres költő, a r o m a n t i k u s o k b a r á t j a , de ő m a g a , m i n t az Ódák előszavában m o n d j a , s e m klasszikus, sem r o m a n t i k u s , h a n e m „ e g y e z t e t ő " . Mégis ebben az előszóban (Hugó m a j d n e m m i n d e n m ű v é h e z írt előszót, a m e l y b e n a k ö t e t jelentőségéről beszélt, s esztétikai, vagy a k á r t á r s a d a l m i és politikai nézeteit fejtegette) m á r kifejti nézeteit a költészet egységéről, a k á r versben, a k á r p r ó z á b a n szólaljon meg, a k á r „ a lélek egy érzelm é t " , a k á r egy „birodalom f o r r a d a l m a i t " énekelje meg; s a költő h i v a t á s á r ó l ír: „ a népek előtt kell járnia, h o g y fényével megvilágítsa ú t j u k a t " ; s végül arról, hogy az aktualitáshoz kell kapcsolódnia, eredeti színt a d v a a banális t é m á k n a k is. F i a t a l évei e p r o g r a m j á t később á r n y a l t a , kiszélesítette, egyre g a z d a g a b b á t e t t e , de mindvégig h ű m a r a d t hozzá. Első versköt e t é t h a m a r o s a n első regénye k ö v e t t e . A Han d'Islande (1823: Rózsa G., Izlandi H a n , 1922; N é m e t h A . , u a . , 1957) rémregény, a kor d i v a t j a szerint, de a fantasztikus t ö r t é n e t keretében H u g ó s a j á t szerelm é t í r t a m e g : „egyetlen á t é r z e t t dolog van benne, írja a f i a t a l szerző, az i f j ú szerelme; egyetlen megfigyelt dolog, a leány szerelme." A regény ú j , kétezer f r a n k o s k e g y d í j a t biztosított neki, k i t ü n t e t é s t is k a p o t t , egyidőben Lamartine-nal (1825), s H u g ó m á r szívvel-lélekkel r o m a n t i k u s , és a színpadot is m e g a k a r t a h ó d í t a n i az ú j i r á n y n a k . Megírta a Cromuiell c. hatezer soros e l ő a d h a t a t l a n d r á m á j á t (1827), amely egyben illusztrálása a híres Előszónak., a r o m a n t i k u s d r á m a e h a r c o s mani-

657

HUGÓ f e s z t u m á n a k , a m e l y b e n esztétikai nézet e i t is k i f e j t e t t e . E l u t a s í t o t t a a klasszicizm u s t , amely szerint „ e g y eszmének csak egy f o r m á j a l e h e t " , s az ellentétes m ű f a jok és hangvételek vegyítése m e l l e t t száll síkra; a t r a g i k u m m e g f é r a k o m i k u m m a l , s a hősi jellem sem l e h e t egyértelmű, m a gasztos vonásai groteszk elemekkel kever e d n e k , sőt H u g ó a groteszket a m ű v é s z e t egyik központi k a t e g ó r i á j á n a k t e k i n t e t t e . E l v e t e t t e a régi k o n v e n c i ó k a t és szabál y o k a t , mivel „ n i n c s e n e k szabályok, s e m m i n t á k ; p o n t o s a b b a n nincs m á s szabály, csak a természet á l t a l á n o s t ö r v é n y e i . " D e ez a felfogás n á l a n e m egyszerű t e r m é szetelvűség, m e r t jóllehet a híres f o r m u l a szerint „ a m i a t e r m é s z e t b e n van, a m ű v é szetben is m e g v a n " , a m ű v é s z e t valósága n e m azonos a t e r m é s z e t valóságával: a m ű v é s z e t n e m u t á n o z , h a n e m tolmácsol és sűrít, s m a g a a m ű „központosító t ü k ö r " , amely „ a világosságot fénnyé, a f é n y t l á n g g á " erősíti. S h a v á l a s z t a n i a kell, a költő n e a szépet, h a n e m a jellemz ő t válassza, s ezt n e a „couleur locale"b a n , a külső s z í n e k b e n m u t a s s a meg, han e m a m ű szívében, a h o n n a n m a j d mind e n írásban e l t e r j e d , „ a h o g y a f a gyökereiből indulva a n e d v is eljut az utolsó levélig". De ú j v e r s k ö t e t e , az Orientales ('Keleti képek', 1829), amely a görög szab a d s á g h a r c népszerűségének lázában szül e t e t t , megint a „ t i s z t a m ű v é s z e t " felé közeledett, elsősorban festői-zenei h a t á sokra t ö r e k e d e t t , m á r i s végleges f o r m a i tökéllyel. U g y a n e b b e n az évben egy drám á t is írt, Marion Delorme c., a m e l y e t zsarnokellenes h a n g v é t e l e m i a t t X . Károly cenzúrája b e t i l t o t t (s csak a júliusi f o r r a d a l o m u t á n , 1831-ben m u t a t t á k be). D e H u g ó m á r i s ú j d a r a b o t írt, s az Hernani klasszikusok s z í n p a d á n , a Comédie FranQaise-ben v i t t e diadalra a r o m a n t i k u s d r á m á t (1830; Szász K . , ua., 1876; K a r dos L., ua., 1928). A mélabús, t i t o k z a t o s b a n d i t a , akinek a l a k j a felett a végzet fenyegető á r n y é k a lebeg, igazi r o m a n t i k u s hős. Spanyol n a g y ú r , akinek rejtezkednie kell, a p j á t kivégezték, szerelmét K á r o l y k i r á l y a k a r j a e l v e n n i tőle. De K á r o l y , a m i k o r n é m e t császárrá választják, hallg a t példaképe, N a g y K á r o l y sugallatára, s nagylelkűen megengedi, hogy a szerelmesek egybekeljenek. A végzet a z o n b a n a császárnál is h a t a l m a s a b b : H e r n a n i t a d o t t s z a v a öngyilkosságra kényszeríti, s szerelmese vele hal meg. N e m c s a k a légkör ós a cselekmény, a verselés is s z a k í t o t t a hag y o m á n n y a l , s az első e n j a m b e m e n t - t h a l l v a (amit a klasszikus prozódia t i l t o t t ) a „ p a r ó k á s o k " f ü t t y o r k á n b a t ö r t e k , de a fiatalok, élükön T h . Gautier-val szembeszálltak velük, és a d a r a b n a g y siker lett.

N e m c s a k irodalmi, ideológiai h a r c is v o l t ez: az i r o d a l m i liberalizmus (ahogy H u g ó a d a r a b előszavában a r o m a n t i k á t megh a t á r o z t a ) diadala öt h ó n a p p a l a politikai liberalizmus júliusi diadala előtt. A f i a t a l Hugó most már a romantikusok vitathat a t l a n vezére, s ilj regénye, a Notre-Dame de Paris (1831: B e n e d e k M., A párizsi N o t r e - D a m e , 1913; Vázsonyi E . u a . , 1964), a m e l y b e n W a l t e r Scott-tal kel versenyre, csak növeli dicsőségét és népszerűségét. P e d i g m a g a a t ö r t é n e t elég s o v á n y : E s m e r a l d a , a szép cigányleány egy daliás k a p i t á n y t szeret, őt viszont egy fondorlatos p a p , m e g a N o t r e - D a m e torz külsejű, de n e m e s szívű harangozója, Quasimodo. A p a p féltékenységében megöli a kapit á n y t , s b ű n ó é r t az á r t a t l a n leány lakol. H i á b a segíti Quasimodo, h i á b a a csavargók ezrei, s a j á t a n y j a a d j a a k a r a t l a n u l a hóhér kezére. A leány b i t ó f á r a kerül, s Quasimodo, m i u t á n l e t a s z í t o t t a a k a t e d rális t o r n y á r ó l a p a p o t , a kivégzettek t ö m e g s í r j á b a zárkózik szerelmével. A hat a l m a s k é p e k és az izgalmas epizódok teszik érdekfeszítővé a k ö n y v e t , amely m á i g is a legjobb f r a n c i a t ö r t é n e t i regény: valósággal életre kel a középkori Párizs, polgáraival, d i á k j a i v a l , a csavargók és csepűrágók színes seregével, s a t ö r t é n e t középp o n t j á b a n a h a t a l m a s katedrálissal, a m e l y szimbólum és a cselekmény részese is egyben. — Verseskötetei is sorra követik egym á s t : Les feuilles d'automne ('Őszi lombok', 1831), a m e l y n e k h a n g j a személyesebb és i n t i m e b b , m i n t a Keleti képeké: a költő a f o r r a d a l o m idején is „ezerhangú lelké"-ről szól, és m e g h a t ó egyszerűséggel énekli m e g g y e r m e k e i t , szüleit, m i n d e n k i t , aki szenved. A Les chants du crépuscule ('A s z ü r k ü l e t énekei', 1835) h a n g j a m á r z a k l a t o t t a b b , m e r t mélyen érzi „ a lélek és a t á r s a d a l o m s a j á t o s szürkületi á l l a p o t á t , amely századára jellemző". A m ú l t b a n , Napóleon hősi tetteiben keres vigaszt, s e k ö t e t é v e l Plugo a Napóleon-mítosz egy f o r m á l ó j a lesz. A Les voix intérieurs-t ('Belső h a n g o k ' , 1837) a p j a emlékének a j á n l j a , őróla szól és megőrült b á t y j á r ó l , meg ö n m a g a másáról, akit, jellemző módon, Olympiónak nevez. Les rayons et les ombres ('Sugarak és á r n y a k ' , 1840), amelynek leghíresebb d a r a b j a az Olympio szomorúsága, m ú l ó örömeinknek és a t e r m é szet érzéketlenségének e remek antitézise, de a m e l y elsősorban a költő h i v a t á s á r ó l szól, g a z d a g a b b a n és sokrétűbben, m i n t addigi köteteiben, m i n t e g y előkészítve a s z á m ű z e t é s idejének n a g y költészetét. Ú j d r á m á k a t is a l k o t : Le roi s'amuse (1832: Szász B., A király m u l a t , 1895, K á l n o k y L., ua., 1973), amelyet b e t i l t o t t a k , és csak m i n t Verdi R i g o l e t t ó j á n a k

658

HUGÓ szövegkönyve k e r ü l t 1851-ben színpadra (1852-ben P e s t e n is előadták), m a j d három prózai színművet, Lucréce Borgia (1833: Szász K . , Borgia L u c r e t i a , 1882), Marié Tudor (1833: N a g y I., Szív és trón, 1845; N e m z e t i S z í n h á z , ' l 9 4 6 . júl. 16.) és Angelo (1835: E ö t v ö s J . , ua., 1936), hogy a z t á n v e r s b e n í r j a meg legszebb, legköltőibb d r á m á j á t , & Buy Blas-t (1838: Szász B. ifj., ua., 1893), amelyet később A királyasszony lovagja c. (Mészöly D., 1956) n á l u n k is n a g y sikerrel j á t s z o t t a k . E z a d a r a b is Spanyolo.-ban, de egy későbbi, m á r h a n y a t l ó Spanyolo.-ban játszódik, k ö z é p p o n t j á b a n a m a g á n y o s királynővel, akit egy á d á z cselszövő m e g a k a r alázni. L a k á j á t , az egyszerű származású, de tehetséges és n e m e s szívű R u y Blast választja eszközéül, hamis n é v e n az udv a r b a csempészi, s a lakáj, aki t i t o k b a n szerelmes v o l t a királynőbe, é p p az aszszony segítségével miniszter lesz, s jobban intézi az á l l a m ügyeit, m i n t a n a g y u r a k . De a m i k o r l á t j a , hogy a királyné megront á s á r a a k a r j á k felhasználni, leszúrja a cselszövőt, m a j d megmérgezi ö n m a g á t . A m e l o d r a m a t i k u s cselekményt nemcsak a csodálatos n y e l v emeli meg, h a n e m a m e g v a l ó s í t h a t a t l a n szerelem igazi tragik u m a is, m e g a n a g y t ö r t é n e l m i vízió, amelyben a l a k á j t u l a j d o n k é p p e n a népet, a királyné p e d i g a n ő t személyesíti meg, — és, m i n t m i n d e n d r á m á j á b a n , az ember gyötrő tehetetlensége, hogy m e g t a l á l j a ö n m a g á t és h a t á s s a l legyen a történelemre. — H u g ó dicsősége zenitjén van, mindent elért, a m i t tehetséggel és f á r a d h a t a t lan m u n k á v a l el lehet érni. 1841-ben az Acadómie f r a n g a i s e t a g j á v á v á l a s z t o t t á k , jó k a p c s o l a t b a n van a királyi családdal. 1845-ben F r a n c i a o r s z á g p a i r j ó v é nevezték ki, s m á r miniszteri megbízásban is rem é n y k e d e t t . D e a siker ós közéleti tevékenysége (elsősorban a b ö r t ö n ö k e t a k a r t a emberségesebbé tenni, a g y e r m e k m u n k a és a h a l á l b ü n t e t é s ellen harcolt), m i n t h a elszikkasztaná alkotó géniuszát. A költő tizenhárom évig hallgatott, s csak útileveleit a d t a ki Le Bhin (1842: N é m e t h A., A R a j n a . L e v e l e k egy b a r á t o m h o z , 1929) c., amelyben az egységes E u r ó p a vízióját is felvázolja, e g y a r á n t elvetve az angol m e r k a n t i l i z m u s t és a keleti despotizmust. A következő é v b e n b e m u t a t t a utolsó drám á j á t , de a Les Burgraves ('A várgrófok') csúfosan m e g b u k o t t . H i á b a p r ó b á l k o z o t t egy n a g y k ö n y v v e l , amelynek címe Les Miseres ('A n y o m o r ' ) lett v o l n a (s amely ebben a f o r m á j á b a n csak 1927-ben jelent meg). P e d i g az emberi szenvedés, amely eleinte csak irodalmi t é m a volt számára, most m á r valóságos lidércnyomásként nehezedett rá, s ezért is üdvözölte remény42*

k e d v e az 1848-as f o r r a d a l m a t . K é p v i s e l ő v é választották, m é g a k o n z e r v a t í v R e n d p á r t listáján, lapot a l a p í t o t t Événement c. (1848), a nemzetgyűlés segítségével a k a r t a megoldani a társadalmi problémákat, m e g i n d í t ó beszédet m o n d o t t a n y o m o r r ó l (1849. júl. 9.), de h a m a r o s a n t a p a s z t a l n i a k e l l e t t , hogy p á r t j a a gazdagok é r d e k e i t képviseli. Az eddig liberális H u g ó m o s t l e t t egyértelműen baloldali, a k ö z t á r s a s á g h í v e , amikor a köztársaságot e l t i p o r t á k , s a k i n e k nagy része volt a N a p ó l e o n - k u l t u s z megteremtésóben, szembeszállt a , , k i s " Napóleonnal, a k i t „ m i n d e n k i á t k o z és R ó m a m e g á l d " . A Napoléon-le-Betit, a m e l y e t 1852-ben rövid p á r h ó t a l a t t í r t , m á r egy ú j , h a r c o s és elkötelezett író s z a v a i (Mezey D., 1929). E t t ő l k e z d v e k ö n y v e i csupa j a j k i á l t á s , t i l t a k o z á s és h a r c , s az író m á r n e m s z ó r a k o z t a t n i a k a r , n e m is gyönyörködtetni, h a n e m t a n ú s á g o t t e n n i . 1851-ben menekülnie k e l l e t t , először Brüsszelben, m a j d a L a M a n c h e csat o r n á n a k a f r a n c i a p a r t h o z közel f e k v ő , d e angol f e n n h a t ó s á g a l a t t levő k é t sziget é n , Jerseyben (1852 — 55) ós Guerneseyb e n (1855 — 1870) élt, s n e m f o g a d v a el az 1859-ben f e l a j á n l o t t a m n e s z t i á t ( „ H a csak e g y m a r a d is, az én leszek", í r j a a F e n y í t é sek záró részében), innen, a t e n g e r p a r t o n f e k v ő házából t e k i n t e t t h a z á j a feló, és s z ó r t a á t k a i t a zsarnokra. A h a r a g ó r á j á n a k kellett elkövetkeznie, h o g y költői lángelméje teljes g a z d a g s á g á b a n k i b o n t a k o z z é k . í g y született meg t i z e n h á r o m é v h a l l g a t á s a u t á n az ú j verskötet, Les Ghátiments ('A fenyítések', 1853), az irónia és a p á t o s z együttes remeklése, a m e l y n e k h a t ezer sora egyetlen gondolatot v a r i á l a t ó n u s ós a ritmus állandó v á l t a k o z á s á b a n : „ A z ember n e m é l h e t kenyér n é l k ü l , de h a z a nélkül s e m " . A szatíra olykor e p i k u s f o r m á t ölt, s egy bibliai t ö r t é n e t , F r a n c i a ország hősi m ú l t j a , v a g y éppen a m á s i k , a „ n a g y " Napóleon szolgál t é m á u l a t ö r p e megszégyenítésére. A Les Gontemplations ('Szemlélődések', 1856) m á r a k ö l t ő lelkén e k t ö r t é n e t e : gyermekkoráról szól, tragik u s a n meghalt l e á n y á r a emlékezik, h o g y a z t á n az utolsó részben a n a g y misztérium o t keresse, a végtelent, ahol az igazság r e j t ő z i k . Ugyancsak régi emlékek eleven e d n e k meg a Les Chansons des rues et des bois ('Utcák-erdők dalai', 1865) a n a k r e ó n i ihletésű rövid verseiben, amelyek p i h e n ő k c s u p á n , s a Pegasus m á r i s készen áll, h o g y m e g i n t a fény feló vegye ú t j á t (Au cheval, 'A lóhoz'), ahol a l é t e z ő t a k a r t a m e g m u tatni, hármas megnyilvánulásában, amelyek az emberiség, a rossz és a végtelen. D e e trilógiának csak első részét í é j e z t e be La legende des siécles (három s o r o z a t b a n : 1859, 1877, 1883; Gáspár E., Illyés Gy., 659

HUGÓ stb., Századok legendája, 1969), c. N e m eposz ez az a n t i k h a g y o m á n y szerint, h a n e m „kis e p o s z o k " változatos sora, amelyek az emberiség h a l a d á s á t m u t a t j á k be a m ú l t b ű n e i és tévelygései u t á n a szer e t e t , a jóság, a h a r m ó n i a felé. Legszebb d a r a b j a i b a n , Booz endormi (Kardos L., Az alvó Boáz, 1944), Le parricide ('Az apagyilkos'), Le Satyre v a g y Le Titán m á r n e m is a m ú l t eseményeit dolgozza fel, h a n e m a víziót és a m í t o s z t , amelyet a történelem egy epizódja a képzeletben t á m a s z t h a t . A második rész, La jin de Satan ('A Sátán bukása', 1886) csak t ö r e d é k : a rossz uralm á t m u t a t j a be, de a Szabadság angyala jobb ú t r a t é r í t i S á t á n t , aki Lucifer, vagyis a F é n y a r k a n g y a l a lesz. A h a r m a d i k , ugyancsak befejezetlen rész, Dieu ('Isten', 1891) a vallásokat m u t a t j a be szimbolikus állatok f o r m á j á b a n , hogy a z t á n H u g ó hite szerint a p a n t e i z m u s víziójával fejeződjék be. — Az emberiség ú t j á t a k a r t a megm u t a t n i l e g n a g y o b b regényében is: amelyet a Les Miseres próbálkozásai u t á n a s z á m k i v e t é s b e n f e j e z e t t be. A Les misérables (1862: S a l g ó E . , A n y o m o r u l t a k , 1909; L á n y i V., R é v a i J . , Szekeres Gy., ua. 1966) hőse J e a n Valjean, egy becsületes fiatalember, a k i kenyérlopás m i a t t sok é v e t tölt a f e g y h á z b a n , s m i v e l csupa gonosz ember v a n körülötte, ő is gonosz lesz. De a m i k o r kiszabadul, egy szentéletű püspök jósága a m e g b á n á s ú t j á r a viszi: ettől kezdve az emberek szeretete és megsegítése i r á n y í t j a m i n d e n lépését. E g y találmánya révén meggazdagszik, sok jót tesz, de a t ö r v é n y üldözi, s P á r i z s b a n kell rejtőzködnie kis védencével, Cosette-tel, egy p r o s t i t u á l t á r v á j á v a l . Cosette egy derék f i a t a l e m b e r , Marius boldog felesége lesz, s Valjean m a g á n y o s a n h a l meg. Hugó ebben a r e g é n y b e n a k a r t a megvalósítani azt, a m i t a d r á m a keretei n e m engedtek: „ t o u t d a n s t o u t " (mindent mindenben). S valóban e m ű b e n szinte k a o t i k u s gazdagságban egyesül a történelem, amely a Waterlooi c s a t á t ó l az 1832-es felkelésig ível; a filozófia, a m e l y a m e g b á n á s , vezeklés és megtisztulás ú t j á t m u t a t j a ; a szociológia, vagyis az e l n y o m o t t nép, amelyet félrevezetnek ós m e g t i p o r n a k , meg egy hamis t á r s a d a l m i rend, amelyben a volt fegyenc és az u t c a l á n y képviseli az erényt; és végül a lírai vallomás, mivel Mariusban ö n m a g á t á b r á z o l j a , nehéz g y e r m e k k o r á t ós fejlődését a királyhűségtől a forradalomig — s m i n d e z hol csodálatos freskókban, hol hosszú e s z m e f u t t a t á s o k b a n , de mindig egy h a t a l m a s epikus á r a m l á s sodr á b a n . A f o r r a d a l m i pátosz, az emberszeretet mindig jelenvaló lüktetése teszi igazzá ezt a r o m a n t i k u s t ö r t é n e t e t , egységessé pedig az az „óriási ívelésű mitológia,

a m e l y a szerző problémáinak és meggyőződésének k i v e t í t é s e " (G. Picon): a lélek h a r c o l a rossz ellen, de csak önmagát t u d j a m e g m e n t e n i , a t á r s a d a l m a t még n e m , s V a l j e a n boldogtalanul hal meg, a f o r r a d a l m á r Marius pedig polgár lesz. S z á m űzetésében H u g ó m é g két regényt í r t : Les travailleurs de la mer (1866: Szász K . , A t e n g e r munkásai, 1866; L o n t a y L., u a . , 1961); amely Guerneseyben játszódik, és L'homme qui rit (1869:Nómeth A., A n e v e t ő e m b e r , 1928, 1969), amely a 18. század A n g l i á j á t m u t a t j a be, s főhőse egy elrabolt ós m e g c s ú f í t o t t főúri gyermek, a k i b o l d o g a n él egy szegény vándorkomédiással ós egy vak kislánnyal, s amikor visszan y e r i r a n g j á t és v a g y o n á t , a nyomor ellen szól a lordok h á z á b a n (akárcsak H u g ó a párizsi nemzetgyűlésen), de k i n e v e t i k , m i r e visszamegy övéihez, de a lány meghal, és ő is megöli m a g á t . Shakespeare születésének 300. é v f o r d u l ó j á n nagy t a n u l m á n y t írt William Shakespeare (1864: N é m e t h A., Shakespeare, 1926) c., a m e l y b e n a d r á m a í r ó ürügyón a lángelme p r o b l é m á iról és lehetőségeiről szólt, a h á r m a s vízióról, a m e l y a „teljes k ö l t ő " s a j á t j a : az emberiséget és a t e r m é s z e t e t megfigyeléssel, a t e r m é s z e t f ö l ö t t i t intuícióval r a g a d j a m e g . — A köztársaság kikiáltásának m á s n a p j á n , 1870. szept. 5-én m á r P á r i z s b a n volt, d e o t t csalódás és n e m öröm v á r t a , m i v e l száműzetésének k é t évtizede a l a t t egy ú j nemzedék n ő t t fel. Tagja lett u g y a n a nemzetgyűlésnek, de mivel nem h a g y t á k j ó v á Garibaldi megválasztását, Brüsszelbe, m a j d L u x e m b u r g b a m e n t , ós a L'année terrible ('A r e t t e n e t é v e ' , 1872) lidérces kép e t f e s t e t t a h á b o r ú borzalmairól. A k o m m ü n á r o k védelmében is felemelte s z a v á t , s t u d j a , hogyj b á r „Strasbourg-t keresztre feszítették", „Metzet b ö r t ö n b e v e t e t t é k " , a végső győzelem Franciaországé lesz. 1873-ban végleg visszatért P á r i z s b a . 1876-ban szenátor lett, a baloldal bálv á n y a , s utolsó regénye, a Quatre-vingttreize (1874: Áldor I., György A., 1793 v a g y a polgári h á b o r ú , 1874; S z ü d a y J . , 1793, 1928; Aranyossi P . , K i l e n c v e n h á r o m , 1973), amely a n a g y F o r r a d a l o m v i l á g á t í r j a le, a k o m m ü n ihletésére szület e t t . 1793-ban, a j a k o b i n u s uralom é v é b e n j á t s z ó d i k , részben Párizsban, de elsősorb a n Vendóe-ban, ahol az arisztokraták és a p a p o k vezetésével felkelés t ö r ki, ós H u g ó n a g y o n érzékletesen m u t a t j a m e g , h o g y a n harcolnak a félrevezetett p a r a s z t o k elnyomóik érdekében, de azt is, h o g y a f o r r a d a l o m érdeke parancsolóbb, m i n t az egyéni érzelmek. Az ellenforradalom v e z e t ő j e L a n t e n a c m á r k i túszként őriz h á r o m gyermeket, de amikor ezeket t ű z h a l á l fenyegeti, szabadsága árán m e g m e n 660

HUGÓ t i őket. A K o n v e n t c s a p a t a i n a k p a r a n c s n o k a , Gauvain a nagylelkűségre nagylelkűséggel, válaszol és szabadon b o c s á t j a a m á r k i t . Á r u l á s á é r t s a j á t szellemi formálója, Cimourdin, egy volt p a p , ítélteti halálra, de amikor lehull a guillotine b á r d j a , Cimourdin főbelövi m a g á t , m i v e l n e m t u d j a túlélni szellemi gyermeke h a l á l á t . A Vart (Félre grand-pére ('A n a g y a p a s á g művészete', 1877) költeményei a g y e r m e k és az a g g a s t y á n , a gyengeség és t a p a s z t a lás antitézisével m i n t e g y lezárják az emberiség m i t i k u s ábrázolását. Az utolsó é v e k ünneplések sorozata: az Hernani d i a d a l á n a k 50., a költő születésének 80. évfordulója, és amikor H u g ó m e g h a l t , t e m e t é s e s a j á t o s m ó d o n u g y a n a z t az ellentétet t ü k r ö z t e , amelyet m ű v e i b e n is m i n d i g keresett: t e t e m é t k í v á n s á g a szer i n t a szegények kocsija vitte, de utolsó ú t j á n , a Diadalívtől a P a n t h ó o n b a egy egész n é p kísérte valóságos d i a d a l m e n e t ben. — H a l á l a u t á n is t ö b b m ű v e jelent meg. A legfontosabbak a Toute la lyre ('Az egész líra', 1888 és 1899) és a Demiére gerbe^Az utolsó kéve', 1902) költeményei, és k ö z t ü k H u g ó n é h á n y legcsodálatosabb remeklése (mint pl. b a r á t j a , T h . Gautier s í r j á r a k ü l d ö t t verse, 1872), és a Choses vues (1887: E z t l á t t a m , Berényi P . , Lont a y L. stb., E z t l á t t a m , 1969) feljegyzései (Napóleon temetéséről, a halálraítéltek börtönéről, Balzac utolsó óráiról, egy kivégzésről Guerneseyben stb.), amelyek a m o d e r n riport előfutárai. — B á r H u g ó a p r ó z a terén is h a t a l m a s és m a r a d a n d ó m ű v e k e t a l k o t o t t , és d r á m á i t m a is játszszák, elsősorban lírai géniusz. K o r á n a k legnépszerűbb költője volt, ós m a is az, mivel az a l a p v e t ő emberi érzéseket fejezi ki, s a teljes valóságot, b a n a l i t á s á b a n és rendkívüliségében egyaránt, és m i n d e z t b á m u l a t o s formai tökéllyel és k é p e k b e n gazdag nyelven. A szem m ű v é s z e t e ez ( H u g ó csodálatos rajzoló is volt, és képeit G. Picon egyenesen Klee m ű v e i v e l rokon í t j a ) : látás és látomás, amely egyszerre r a g a d j a m e g a részletet és az egészet, de antitézisekben l á t j a a világot, a f é n y és az á r n y é k , a jó és a rossz, a fenséges és a groteszk ütközésében, ami e g y a r á n t érvényesül egy k ö t e t rendjében, egy k ö l t e m é n y ben s stílusában és m á r küldetésében is. M e r t p r ó f é t a volt és költő, ami az ő szemében m á r első k ö t e t é t ő l kezdve, egyet j e l e n t e t t . Mint p r ó f é t a a népek lelkiismer e t e volt, m a g á b a n hordozva „ k o r a eszméinek teljességét" (Sugarak és á r n y a k ) : a h a l a d á s ú t j á t m u t a t t a meg „ a rosszból a jó, az igazságtalanból az igazságos, a hamisból a valódi, a mohóságból a lelkiismer e t , a r o t h a d á s b ó l az élet, az állatiasságból a kötelesség, a pokolból a m e n n y o r -

szág, a semmiből I s t e n feló" (A n y o m o r u l tak). Mint költő n e m c s a k beteljesítette a r o m a n t i k a minden g a z d a g s á g á t , h a n e m a jövőt is m a g á b a n h o r d o z t a , m e r t „ő nyit o t t u t a t a p a r n a s s z u s n a k , a szimbolizm u s n a k , az ipari költészetnek, a reklámn a k , az E i f f e l - t o r o n y n a k , a dadaizmusn a k , a szürrealizmusnak és Apollinaire m i n d e n s z ü l ö t t é n e k " (L. P . Fargue). O V. H u g ó h a t á s a s z á m o t t e v ő volt a m a g y a r irodalomban. Bajza b á t o r szókimondásáórt szerette, V örösmartyva, a szenvedély ábrázolása h a t o t t (Vérnász), Petőfi a rémes, borzalmas r o m a n t i k u s ábrázolását t a n u l t a tőle (A hóhér kötele, Tigris és hiéna), stílusjegyei m e g t a l á l h a t ó k Keménynél, Jósikanál, Jókainál is. O G y ű j t , kia d . : Oeuvres complétes (Összes m ű v e i , 45 köt., 1901 — 1952). Magyarul m é g : 22 vers (Jánosi G., N y u g o t költőiből, 1867); 14 vers a Századok legendájából (Szász K á r o l y k i s e b b műfordításai, 2. köt., 1872); 29 vers ( D a l m a d y Gy., J á n o s i G., Szász K . stb. A n t h o l ó g i a a X I X . század f r a n c z i a lyrájából, 1901); 3 vers ( R a d nóti M „ Versek és m ű f o r d í t á s o k , 1954); 11 vers (Kálnoky L „ Szeszélyes szüret, 1958); 20 vers (Somlyó Gy., Szélrózsa, I — I I . 1 9 5 8 - 1 9 6 5 ) ; 5 vers (Szabó L . , Örök b a r á t a i n k , 1958); 39 vers (Nemes N a g y Á., R ó n a y Gy., K a r d o s L. s t b . , F r a n c i a költők a n t o l ó g i á j a , 1962); 4 vers (Kosztolányi D., I d e g e n költők, 1966); 7 vers (Kálnoky L., Virágzó tüzek, 1970); 6 vers (Gereblyés L., E z e r a r c ú világ, 1971); 36 vers (Somlyó Gy.: Szélrózsa, 1973). O Művei közül s o k a t megfilmesít e t t e k . A legjelentősebbek: A nyomorultak: Capellani, 1912, f r a n c i a ; 1934, f r a n cia; 1935, USA; Milestone, 1952, U S A ; J . Duvivier, 1956, f r a n c i a . A párizsi Notre-Dame: A N o t r e - D a m e - i toronyőr, W . Dieterle, 1939, U S A ; A párisi' N o t r e D a m e , J . Delannoy, 1956, francia. A király mulat: Rigoletto, C. Galloné, 1947, olasz. O Művei sok zeneszerzőt megihlettek. Verseire Liszt F . , Hubay J . , Lajtha L., Berlioz, Bizet, Saint-Saens dalokat, ill. k ó r u s m ű v e k e t , C. Frank szimfonikus költ e m é n y t k o m p o n á l t . M ű v e i a l a p j á n készült Donizetti Lucrezia Borgia c. o p e r á j á n a k (1833), Verdi H e r n a n i (1844) és Rigoletto c. o p e r á j á n a k (1851) szövegkönyve. O írod.: Benedek M.: Victor H u g ó (1912); A. Maurois: Olympio ou la vie de V i c t o r H u g ó (1945); H . Guillemin: Victor I l u g o p a r lui-méme (1951); A r a g o n : Avez-vous lu Victor H u g ó ? (1952); Győry J . : Victor H u g ó (1952); K á r p á t i Á . : Tegnaptól m á i g (1961); Illyés Gy.: I n g y e n l a k o m a (1964); Süpek O.: Victor H u g ó h a t á s a a reformkori Magyarországon (Helikon, 1965, 3.); R ó n a y Gy.: F o r d í t á s közben (1968); L .

661

HUGÓ A r a g o n : V. H u g ó , a realista költő (A költő ós valóság, 1970); R . Escholier: H u g ó , roi de son siécle (1970); R . R o l l a n d : Az agg O r p h e u s . Victor H u g ó (írók írókról, h u s z a d i k századi t a n u l m á n y o k , 1970). Szávai Nándor Hugó de Sancto Victore: ->-Szentviktori Hugó Hugó Primas: —Hugues

tus, 'Gazdag v o l t a m , kiválasztott', Vidor M., Nyomorúságáról, Világirodalmi Antológia, 2. köt., 1955) csavargóéletéről ír: egy erkölcstelen p a p ad neki szállást, m í g t a r t a pénze, a z u t á n — különösen m e r t védelmébe v e t t egy n á l á n á l még nyomor u l t a b b a t — k i d o b j a . A versben a legnag y o b b természeteséggel keveredik az önt u d a t ós a megalázkodás.

aOrleans

Hugó von Montfort [hwgó fon m o n f o r ] ( ?, 1367— ?, 1423. ápr. 4.): n é m e t költő. O s z t r á k h a d v e z é r és tisztségviselő volt. O A n é m e t lovagi költészet egyik utolsó képviselője. Művei k o r t á r s á n a k és hűbéresén e k , B . Mangoltn ak dallamaival e g y ü t t m a r a d t a k f e n n . O Magyarul: 2 v e r s (Kárp á t y Cs., R a b Zs., Osztrák k ö l t ő k antológiája, 1968). Hugó von Trimberg (Werna, valószínűleg W e r n f e l d , W ü r z b u r g t ó l é s z a k r a , 1230 k. — ?, 1313 u t á n ) : n é m e t d i d a k t i k u s költő, író. 1260-tól 1309-ig m a g i s t e r , m a j d rector a B a m b e r g környéki (St. Gandolfi) a p á t s á g b a n . O L a t i n n y e l v ű m ű v e i részint vallási, részint i r o d a l o m t ö r t é n e t i jellegűek. O F ő m ű v e a középfelnémet nyelven 1290 és 1300 között t ö b b m i n t 22 000 s o r b a n írt t a n í t ó jellegű allegorikus eposz, a Der Eenner ('Versenyló', a közópfelném e t alcím szerint ez a k ö n y v lo vashírnök k ó n t száguldjon keresztül az egész országon), a korai n é m e t polgári költészet repr e z e n t a t í v alkotása. O Irod.: F . V o m h o f : D e r „ R e n n e r " (Disszertáció, 1959). Kanyó Zoltán Hugues [üge], Clovis (Ménerbes, 1851 — 1907): f r a n c i a provanszál költő, a — Félibrige m o z g a l o m résztvevője. P a r n a s s z i s t a ihletésű verseiben a politikai k ü z d e l m e k k a p n a k h a n g o t . F ő b b verseskötetei: Poémes de prison ( ' B ö r t ö n d a l o k ' , 1875); Les soirs de bataille ('A csaták estéi', 1882); Les jours de combat ('Harci n a p o k ' , 1883); La chanson de Jeanne d'Arc ( ' J e a n n e d ' A r c d a l a ' , 1900). O Magyarul: 1 vers (Végh Gy., J a n k ó vich F . , Párizsi c s a t a d a l , 1961). Hugues d'Orle'ans [üg dorlean]; Hugó Primas (Orleans, 1096 k . — ? , 1160 k.): l a t i n u l a l k o t ó f r a n c i a költő, a goliárdköltészet (—vágáns-költészet) első kiemelkedő képviselője. Változatos élete s o r á n sok f r a n c i a v á r o s b a n megfordult, j á r t Angliáb a n is. L e h e t , h o g y P á r i z s b a n , esetleg R e i m s b e n t a n í t o t t . Verseivel a költők „ p r i m á s a " melléknevet v í v t a ki. Korlátlan őszinteségű versei groteszk h u m o r r a l festik h á n y a t o t t életét. Élesen t á m a d t a ellenségeit, k o r a t á r s a d a l m á n a k egy-egy jellemző t í p u s á t is m e g ö r ö k í t e t t e . Öregkori k ö l t e m é n y é b e n (Dives eram et dilec-

Nyomorúság gönce, hordlak, földem, házam, birtokom vagy egész világ, bárha oly nagy, kóborlón becsavaroglak. Egykor boldog, egykor gazdag, művésze ékes szavaknak, száján az éle sose lankadt, rég első, most második csak, alamizsnáért kopogtat.

Az alamizsnakórést e g y é b k é n t sem szégyelli, különféle e p i g r a m m á k b a n folyamodik k ö p e n y é r t , lóért, esetleg egy szamár é r t . E g y e p i g r a m m á b a n a p ü s p ö k t ő l kér reggelit ( N o n invitatus venio, ' H í v a t l a n u l jövök'). L e g i n k á b b a kocka, a nő és a bor érdekli. E l p a n a s z o l j a , h a elhagyták, de egy másik versben m i n d j á r t megvigaszt a l j a m a g á t : a p é n z e n v e t t szeretőért n e m kell bánkódni, az m i n d i g oda pártol, ahol t ö b b e t k a p (Quid luges, lyrice?, 'Mit búsulsz, lírikus?'). B o r d a l a i közül kiemelkedik a Denudata veritate ('Pőre igazsággal', Weöres S., Bor és víz v i t á j a , részi., Világirodalmi Antológia 2. k ö t . , 1955), de m é g a sörről szóló e p i g r a m m á b a n is csak a b o r t élteti (Est labor hic esse, 'Szenvedés i t t élni'). Egészen m á s n a k m u t a t k o z i k az Amiens-t és R e i m s székesegyházi iskoláj á t dicsérő k ö l t e m é n y é b e n (Ambianis, urbs predives, 'Amiens, t e gazdag város'): a szent t u d o m á n y o k a t a világi s t ú d i u m o k fölébe helyezi. Más tudós versei is v a n n a k Orpheusról ós E u r ü d i k é r ő l , Odüsszeusz hazatéréséről. S z á m u n k r a mégis t á m a d ó szellemes, ironikus-önironikus, h á n y a vetimegalázkodó versei jelentősek. F o r m a k u l t ú r á j a n a g y ; szereti, h a hangsúlyos verseiben a sorok szakaszokon á t ugyana b b a a rímbe csendülnek; antik mértékben írott versei f ő k é n t —leoninusok. O K i a d . : W . Meyer: Nachrichten der Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen (1907); K . L a n g o s c h : Hymnen und Vagantenlieder (1961). O Irod.: F . J . E . R a b y : A history of secular latin p o e t r y (2. k ö t . 1957); J . Eberle: P s a l t e r i u m P r o f a n u m (1962). Kurcz Ágnes Huh n [hún], K ü r t (Elbing, 1902. m á j . 18. — ): n é m e t ( N D K ) költő és író. Munkáscsaládból s z á r m a z o t t . 18 éves k o r á t ó l publikált a m u n k á s s a j t ó b a n . 1923-ban belépett a N é m e t K o m m u n i s t a P á r t b a . A F o r r a d a l m i Proletár írók Szövetségének egyik alapítója, a lírai szekció vezetője v o l t . 1930-tól kizárólag 662

HUIDO írói tevékenységének élt. N á c i koncentrációs t á b o r b a z á r t á k (1938— 1940), m a j d o n n a n k i s z a b a d u l v a illegalitásban élt 1945-ig. E z u t á n művelődéspolitikai kérdésekkel és újságírással foglalkozott, és m u n k á s d a l o k a t írt. 1957 ó t a a Schatulle c., az i f j ú m u n k á s í r ó k a t népszerűsítő folyóiratot szerkesztette Berlinben. O R e g é n y e k e t , elbeszéléseket is írt, de f o n t o s a b b a k versei ós prózai m i n i a t ű r j e i . Fegyelmezett, t a r t ó z k o d ó h a n g , kifejező k é p a l k o t á s jellemzi. O F ő b b m ű v e i : Bhythmus der Zeit ('Az idő r i t m u s a ' , versek, 1923); Tat befreit ('A t e t t felszabad í t ' , szavalókórus, 1923); Kampfruf ('Csat a k i á l t á s ' , versek, 1923); Das tagliche Brot ('A m i n d e n n a p i kenyér', elb., 1946); Flügelschlag der Epochen ('A korszakok s z á r n y csapása', elb., 1948); Die stahlernen Harfen ('Acólhárfák', 1951); Solange das Herz schlagt ('Amíg a szív dobog', prózák, 1960); Beter gibt nicht auf ( ' P é t e r n e m a d j a fel', reg., 1962); 22 Erzahlungen ('22 elbeszélés', 1972). Bródy Miklós Huidobro [uidobro], Maria Teresa de ( S a n t a n d e r , 1922 ? — ): spanyol költőnő, írónő. Melankolikus h a n g u l a t o t , nyugt a l a n s á g o t , különös belső m u z i k a l i t á s t á r a s z t ó verseivel, r i t k a érzékenységével h í v t a föl m a g á r a a figyelmet. O Műve: Por caminos del aire ('A dal s z á r n y á n ' , 1948). Marth Hildegard Huidobro [uidobro], Vicente; García Huidobro Fernández (teljes n é v ) ; (Santiago, 1893. jan. 10. —uo., 1948. jan. 2.): chilei költő, író. Vagyonos család s a r j a . S a n t i a g ó b a n t a n u l t , m á r igen k o r á n dolg o z o t t irodalmi folyóiratok számára. Élet é n e k f o r d u l ó p o n t j a egy 1916-os Buenos Aires-i konferencia, ahol meghirdeti forr a d a l m i esztétikai ós irodalmi eszméit. E nézetekből állt össze párizsi tartózkod á s a (1917) során a -*•creacionismo irányz a t a . A párizsi Nord-Sud és a Sic c. folyóirat m u n k a t á r s a , ahol Apollinairerel, T. Tzarával, M. Jacóbh&X, v a l a m i n t a creacionismo egyik elindítójának t a r t o t t P . Beverdyve 1 dolgozik e g y ü t t . 1918-ban Spa.nyolo.-ban t a l á l j u k , ahol jelentős befolyást gyakorolt a f i a t a l írónemzedékre, és t ö b b e k k ö z ö t t h o z z á j á r u l t az ultraísmo kibontakozásához. 1925-ben tér vissza Chilébe, a h o l Acción c. politikai lapot indít. I n d u l a chilei elnökválasztáson, de ellenségeinek ügynökei megsebesítik. 1926-ban ú j r a E u r ó p á b a n van, M a d r i d b a n telepszik le. R é s z t vesz a spanyol p o l g á r h á b o r ú b a n , m a j d h a d i t u dósítóként a 2. v i l á g h á b o r ú b a n is. A szövetséges csapatok első osztagaival j u t el Berchtesgadenbe. 1945 októberében végleg h a z a t é r , itt éri a hirtelen halál. O 663

Költészetének választóvonalát az 1916-os ú j esztétika meghirdetése képezi. 1911től 1916-ig a tradicionális r i t m u s s a l ós r í m m e l rendelkező verset m ű v e l i . I d e t a r t o z n a k párizsi ú t j á t megelőző chilei publikációi: Ecos del alma ('A lélek visszh a n g j a i ' , költ.-ek, 1911); Pasando y pasando ( ' J á r v a és j á r v a ' , költ.-ek, 1914); Adán ( ' Á d á m ' , elb. költ., 1916). Az u t ó b bihoz írt bevezetésében u t a l a r r a , hogy m e g a k a r j a írni a „ j ö v ő e s z t é t i k á j á t " . A Non serviam költői k i á l t v á n y felolvasása, m a j d B u e n o s Aires-i előadása (1916) a creacionismo születését jelenti. Ezzel i n d u l m á s o d i k költői szakasza, m e l y n e k j e l m o n d a t a : „ A költői lót első feltétele az alkotás, a m á s o d i k az a l k o t á s és a h a r m a d i k az a l k o t á s . " Meghökkentő met a f o r á k , g o n d o l a t o k tetszőleges logikai s t á d i u m b a n való megtörése, a k ö z p o n t o zás h i á n y a , egy versen belül h a s z n á l t különböző b e t ű t í p u s o k , vízszintestől elt é r ő sorok jellemzik verseit, de forradalm i n a k n e v e z e t t ú j í t á s a i m ö g ö t t kevés az eszmei ú j d o n s á g . Jelentős befolyást g y a k o r o l t k o r u n k spanyol ós latin-amerik a i lírájára, n e m egy f r a n c i a a v a n t g a r d e elemet ő ü l t e t e t t el kontinense költészet é b e n . A creacionismo tipikus p é l d á j a k é n t e m l e g e t e t t Ecuatorial ('Egyenlítői', költ.ek, 1918) és Altazor o el viaje en paracaídas ('Altazor v a g y u t a z á s e j t ő e r n y ő v e l ' , elb. költ., 1931) mellett e korszak alkotásai a következő verseskötetek: Espejo en el agua ('Tükör a vízben', 1916); Poemas árticos ('Sarki versek', 1918); t o v á b b á a csak évtizedes késéssel kiadott, de a húszas évek m á s o d i k felében k e l e t k e z e t t Ver y palpar ( ' L á t n i ós érezni', 1941); El ciudadano del olvido ('A felejtés állampolgára', 1941). Számos versét f r a n c i á u l í r t a \ H o r i z o n carré('Nyílt l á t ó h a t á r ' , 1917). P r ó z a i alkotásai közül kiemelkedik a M a d r i d b a n írt Mío Cid Gampeador (elb.ek, 1928). Utolsó éveinek t e r m é s é t Ultimos poemas ('Utolsó versek', 1948) c. g y ű j t ö t t e össze. O F ő b b m ű v e i m é g : Canciones en la noche ('Énekek az éjszak á b a n ' , költ.-ek, 1913); La gruta del silencio ('A csend b a r l a n g j a ' , költ.-ek, 1913); Manifestes ( ' K i á l t v á n y o k ' , tan.-ok, 1925); Sátiro o el poder de las palabras ('Sátiro v a g y a szavak h a t a l m a ' , tan.-ok, 1939). O G y ű j t , kiad.: Poesia y prosa ('Költészet és p r ó z a ' , 1957); Obras completas ('Összes m ű v e i ' , 1964). O M a g y a r u l : 2 vers (Illyés Gy., Magyar í r á s , 1924, 5 - 6 . ) ; 1 vers (Képes G., Ü j I d ő k , 1933, 36.); 3 vers (András L., Dél K e r e s z t j e , 1957); 1 vers (Végh Gy., Modern Orfeusz, 1960); 2 vers (Képes G., F o r d í t o t t világ, anto., 1973). O írod.: H . A . H o l m e s : Vicente H u i d o b r o a n d Creationism (1934);

HUITA C. Goic: La poesía de Vicén te H u i d o b r o (1056); A. de U n d u r r a g a : Vicente Huid o b r o (1957); D . B a r y : H u i d o b r o o la vocación p o é t i c a (1963). Inotai András huitain [üiten], ( f r a n c i a h ű i t ' n y o l c ' szóból): nyolc sorból álló f r a n c i a vers-, ill. strófaforma. T ö b b n y i r e 8 v a g y 10 szót a g ú sorokból áll (octosyllabe, ill. décasyllabe); leginkább 3 rímre épül, ababbcbc v a g y abbaacac r í m k é p l e t szerint. O M i n t n a g y o b b k ö l t e m é n y s t r ó f a f o r m á j a főleg izometrikus v á l t o z a t o k b a n gyakori. Virt u ó z példája V. Hugó Les d j i n n s c., 15 h u i t a i n b ő l álló költeménye, m e l y n e k e g y m á s t k ö v e t ő szakaszaiban a sorok szótagszáma 2-től 8-ig, ill. 10-ig n ö v e k szik, m a j d 8-tól visszafelé 2-ig csökken. B e n n e az ababcccb (három rímes) r í m k é p l e t e t alkalmazza. A 4 rímre épülő h u i t a i n egyes m e t r i k u s o k (mint M. Grammont) szerint nem is t e k i n t h e t ő e s t r ó f a f o r m a vál t o z a t á n a k : i n k á b b k é t quatrain összekapcsolásának (E. Verhaeren: A m u n k a ; rímk é p l e t e abbacddc). O E s t r ó f a f o r m á t a 15. sz.-ban Villon t e t t e népszerűvé. R e n d k í v ü l kedvelt v o l t a 16. sz. első felének f r a n c i a költészetében (C. Marót és m á s o k ) ; 18. sz.-i e p i g r a m m á k költői is szívesen használták. T h . d e Banville viszont a 19. sz.-ban azt p a n a s z o l j a , hogy h á t t é r b e szorul e f o r m a . O Irod.: L. E . K a s t n e r : A History of F r e n c h Versification (1903); M. G r a m m o n t : L e vers francai s (1913); J . Suberville: H i s t o i r e et théorie d e la versification f r a n 9 a i s e (1965). Kovács Endre Huizinga [höjzinhhá], J o h a n (Groningen, 1872. dec. 7. —De Steeg, A r n h e m mellett, 1945. f e b r . 1.): holland történész, művelődósfilozófus. Neves fiziológus fia volt. Bölcsészdiplomát szerzett, m a j d 1897 és 1905 k ö z t Haarlemben v o l t középiskolai t a n á r , végül egyetemi t a n á r elŐbb G r o n i n g e n b e n (1905 — 1915), m a j d Leidenben. A n é m e t megszállás a l a t t , 1942—1943-ban egy t ú s z t á b o r b a n tart o t t ó k fogva. U t o l s ó hónapjait k é n y s z e r ű vidéki elszigeteltségben élte le. O Az 1920 —1940-es é v e k b e n világszerte n a g y h a t á s ú tudós összehasonlító n y e l v t ö r t é nészként és indológus i r o d a l o m t u d ó s k é n t kezdte p á l y a f u t á s á t , ós csak a gazdag m ú l t ú H a a r l e m város t ö r t é n e t é v e l — jogtörténetével v a l ó foglalkozás h ó d í t o t t a m e g a t ö r t é n e t t u d o m á n y n a k . Munkáss á g á t r e n d k í v ü l széles ós sokoldalú tapasztalati a l a p o k o n — írt pl. h e l y t ö r t é n e t i (Walcheren) és e g y e t e m t ö r t é n e t i (Groningen) k ö n y v e k e t is — és p á r a t l a n n y e l v t u d á s b i r t o k á b a n f e j t e t t e ki. Művei k ö z t központi jellegű a Herjsttij der mid-

deleeuwen (művelődéstört, monogr., 1919: Szerb A . , A középkor alkonya, 1938), a 14—15. sz.-i északfrancia és dél-ném e t a l f ö l d i , vagyis a b u r g u n d i a i hercegség által összefogott t e r ü l e t e k k u l t ú r á j á n a k , „élet- és g o n d o l a t f o r m á j á n a k " s a j á t o s módszerrel f e s t e t t t a b l ó j a . E z a — pozitiv i z m u s t ó l elriadt — módszere erősen az ú j k a n t i á n u s iskolák (W. Dilthey, H. Rickert, W . Windelband) tanítására tám a s z k o d o t t , és a t ö r t é n e t t u d o m á n y t n a g y j á b ó l az impresszionisztikusan megr a g a d o t t egyszeri-különleges jelenségekre k o r l á t o z t a . í g y megkérdőjelezte a tört é n e l m i törvényszerűségeket, az okság elvét és a fejlődés f o g a l m á t is, a m e l y u t ó b b i t a jelenkor felé haladó, teleologik u s mozgássorozattal h e l y e t t e s í t e t t e be. Másrészt, az o b j e k t í v f o l y a m a t o k e g z a k t elemzésére n e m vállalkozva, t u d o m á n y o s m ó d s z e r é t a m ű vészi-szép írói s a j á t s á gokhoz közelítette. I t t k i f e j t e t t — és egész é l e t m ű v é n átvonuló — koncepciója: etik u s a n n a g y személyiségek (a b u r g u n d i a i hercegek és utódaik) t ö r t é n e l m i „ a k a r a t á n a k " állami és kulturális egységet formáló energiájába v e t e t t hite, m e l y e t egy — n a p i g y a k o r l a t á b a n u g y a n demokr a t i k u s — keresztény és patrícius polgár kötelezően vall m a g á é n a k . Számos németalföldi társadalomtörténeti sajátosság (pl. a feudaüzmussal kölcsönösen k o m p r o m i s s z u m o k a t kötő, a m a g a koráb a n legfejlettebb polgárság), h a n e m is indokolja, de m a g y a r á z z a felfogását, amik é p p a közkeletű m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i f o g a l m a k k a l (középkor, reneszánsz, reformáció, barokk stb.) való vívódása, ezek egybemosása, á t h a n g s ú l y o z á s a — l e g j o b b a n kifejtve n é h á n y elméleti t a n u l m á n y á b a n és Nederland's beschaving in de 17de eeuio ('A holland k u l t ú r a a 17. s z á z a d b a n ' , 1941) c. m o n o g r á f i á j á b a n — f ő k é p p a holland b a r o k k szinte teljes h i á n y á v a l , t e h á t a fogalmi átrendezés szükségszerűségével m a g y a r á z h a t ó . U t ó b bi, k ü l ö n b e n igen i n f o r m a t í v m ű v é t jócskán jellemzi a r o m a n t i c i z m u s is. Ált a l á n o s filozófiai-esztétikai jellegű k ö n y vében — Homo ludens (latin cím 'A játszó e m b e r ' , 1938: Máthé K . , H o m o ludens, 1944) — úgyszintén elválasztja egymástól a k u l t ú r á t és a közönséges hétközn a p o k a t , és az előbbi a l a p j á u l a gyakorlatilag irracionális játókösztönöket tekinti. M u n k á s s á g a utolsó szakaszában, a fasiszta térhódítás, majcl a h á b o r ú s megszállás idején a polgári h u m a n i s t a t u d ó s is h e l y t á l l t ; t a n u l m á n y a i b a n , külföldi kongresszusokon t a r t o t t beszédeiben önt u d a t o s holland p a t r i ó t a k é n t u t a s í t o t t a el a n é m e t expanziót, és k é t híres könyvében — In de schaduwen van morgen

664

HULEW (1985: D . Garzuly M,, A h o l n a p á r n y é k á ban, 1938), Geschonden wereld ('Meggyalázott világ', esszé, 1947) — szinte m á r csak a jelenhez, még i n k á b b a jövőhöz való v o n a t k o z á s á b a n szemléli a történelmet, felvázolja az európai k u l t ú r a p u s z t u l á s á n a k lehetőségét az erkölcsi n o r m á k megingása, az államérdek abszolutizálása, a heroizmus kultusza és az értelem detronizálása következtében, csak egy keresztény v a g y más, magasr e n d ű vallási megújuláshoz fűz remén y e k e t . E z e k k e l az eszméivel kiterjedt polgári értehnisógi olvasórétegeket t u d h a t o t t m a g a m ö g ö t t , Mo.-on is. Az MTA 1939-ben tiszteleti t a g j a i közé v á l a s z t o t t a . O E g y é b f ő b b m ű v e i : Erasmus (monogr., 1924); Cultuurhistorische verkenningen ('Művelődéstörténeti felderítések', t a n . - o k , 1929); De wetenschap der geschiedenis ('A történelem t u d o m á n y a ' , t a n . , 1937); Der Mensch und die Kultur (németül, 'Az ember és a kult ú r a ' , 1938); Mijn weg tot historie ( ' U t a m a t ö r t é n e l e m h e z ' , esszé, 1947). O G y ű j t , kiad.: Verzamelde werken ( ' Ö s s z e g y ű j t ö t t m ű v e i ' , 1948 — 1953). O Magyarul m é g : 1 esszé ( J u s t B., Mi európaiak, a n t o . , 1940). O írod.: W . K a e g i : J o h a n Huizinga z u m G e d á c h t n i s (1945); uő: Das historische W e r k J o h a n Huizingas (1947); P . P o l m a n : Huizinga als cultuurhistoricus (1946); C. T. van Valkenburg: J o h a n H u i z i n g a (1946); K . K ö s t l e r : J o h a n H u i z i n g a (1947); Halász G.: H u i z i n g a (Válogatott írásai, 1959); P . Geyl: Huizinga als a a n k l a g e r van zijn tijd (1961); E . E . G. V e r m e u l e n : H u i z i n g a over de w e t e n s c h a p der geschiedenis (1961); L. H u i z i n g a : H e r i n n e r i n g e n a a n m i j n vader (1963). Bemáth István—Poszler György Hujilgol, N á r á j a n a n ; N a r a y a n a n Huyilgol (Gadaga, 1884 — ): indiai k a n n a d a ü g y v é d , író. A m o d e r n d r á m a m ű f a j á n a k egyik meghonosítója a k a n n a d a i r o d a l o m b a n . Első m ű v e i v e l a század húszas éveiben jelentkezett. D r á m á i fők é n t t á r s a d a l m i problémákkal foglalkozn a k . Stílusa mesterkélt. Alkotásai közül Sztridharmarahaszja ( ' E g y lány sorsa', 1919) c. d r á m á j a érdemel említést. Major István huj irodalom: — huej

irodalom

huj ven ( ' v i s s z a f o r d í t h a t ó v e r s ' ) : régi kínai költészeti f o r m a . A palindrom megfelelője. A 4 — 6. sz.-ban alakult ki. hula; hula-hula: polinéz d r a m a t i k u s népi t á n c j á t é k . A vallásos eredetű, p a n t o m i m i k u s elemeket t a r t a l m a z ó , dobkísérettel — és esetleg recitált k u l t i k u s 665

szöveggel — előadott t á n c j á t é k o t álarcos, tolldíszes, fegyveres t á n c o s o k táncolt á k a falu egy szent helyén, ill. tisztásán. A r e n d k í v ü l látványos, sok jelenetből álló t á n c előadására n a p j a i n k b a n - idegenforgalmi a t t r a k c i ó k é n t — félhivatásos— hivatásos hulaegyüttesek m ű k ö d n e k , elsősorban Hawaii szigetén. O (-—látványosság) O írod.: N . B. E m e r s o n : U n w r i t t e n literat u r e of H a w a i i (1909); M. H o m s y —D. K e p p e l e r : H u l a (1943). Hulak-Artemovszkij, P e t r o P e t r o v i c s (Horodiscse, 1790. j a n . 27. — H a r k o v , 1865. okt. 13.): u k r á n költő, m ű f o r d í t ó . P a p i család fia. A k i j e v i teológiai főiskolán f o l y t a t o t t t a n u l m á n y a i t 1813-ban a b b a h a g y t a . 1817-ig h á z i t a n í t ó s k o d o t t , m a j d a h a r k o v i e g y e t e m filológiai fakult á s á t h a l l g a t t a . 1821-ben magiszteri fok o z a t o t n y e r t , s ettől k e z d v e I 849-i n y u g d í j a z t a t á s á i g a h a r k o v i egyetemen a z orosz történelem professzoraként m ű k ö d ö t t . O í r ó i p á l y á j á t 1818-ban kezdte, n e v é t tanmeséi, v a l a m i n t Horatius ó d á i n a k részben I. Kotlarevszkij hatására készült, t r a v e s z t á l t változatai t e t t é k ismertté. Goethe és Mickiewicz ball a d á i n a k a d a p t á l á s á v a l az u k r á n r o m a n t i k a egyik ú t t ö r ő j e volt. O G y ű j t . kiad. Tvori ('Művei', 1930); Bajki, baladi, lirika ('Tanmesék, balladák, líra', 1958). O Magyarul: 2 vers (Bede A., U k r á n költők, "1971). Badó György Hulewicz [hulevics], J e r z y (Koscianki, 1886. aug. 4 . - V a r s ó , 1941. júl. 1.): lengyel író, festő. Földbirtokoscsaládból s z á r m a z o t t . K r a k k ó b a n h a l l g a t o t t bölcsészetet és j á r t képzőművészeti a k a démiára, 1907 — 1913 k ö z ö t t P á r i z s b a n , m a j d Münchenben t a n u l t festészetet. 1917-től öccsével, W i t o l d d a l e g y ü t t a lengyel expresszionizmus folyóiratának, a Zdrójnak alapítója és szerkesztője. 1926tól Varsóban élt, családi vagyonából ós művészeti tevékenységéből. O Misztikusan homályos drámái, v a l a m i n t az indiai bölcseletre támaszkodó regényei m a m á r i d e j é t m ú l t a k . O F ő b b m ű v e i : Dialogi estetyczne ('Esztétikai dialógusok', eszszék, 1910); Samskára (reg., 1918); Ego eimi (dráma, 1921); Aruna (dráma, 1922); Kratery ( ' K r á t e r e k ' , reg., 1924); Córka Oxymoronu ('Oxymoron l á n y a ' , reg., 1936). " Bojtár Endre Hulewicz [hulevics], W i t o l d ; Olwid (írói név); (Koscianky, 1895. n o v . 26.- Palmiry, 1941. jún. 12.): lengyel költő, fordító. Az 1. világháború u t á n a poznani egyetemen t a n u l t polonisztikát és zenet u d o m á n y t . 1918-tól testvérével, J e r z y vel e g y ü t t a d t a ki a Zdrój c., k é t h e t e n t e

HULME megjelenő lapot, a lengyel expresszionizmus o r g á n u m á t . K é s ő b b különböző szerkesztőségekben dolgozott, m a j d 1925ben Vilniusba költözött, a h o l a lengyel rádió o t t a n i c s o p o r t j á t igazgatta, mega l a p í t o t t a a Lengyel írószövetség vilniusi t a g o z a t á t , színházat v e z e t e t t , folyói r a t o t szerkesztett. 1934—1939 k ö z ö t t Varsóban a rádióban volt irodalmi vezető. Varsó k a p i t u l á c i ó j a u t á n az illegális s a j t ó egyik szervezője. A n é m e t e k elfogt á k és kivégezték. O Versei az expresszionizmus „misztikus s z á r n y á h o z " tartoznak. Legjelentősebb első k ö t e t e , a Plomien w garéci ( ' M a r o k b a f o g o t t láng', % 1921), m é l y a lengyel s z a b a d vers megteremtésére t e t t érdekes kísérlet. R . M. Rilke fordítója. O Egyéb főművei: Lament królewski ('Királyi p a n a s z ' , költ.ek, 1929); Miasto pod chmurami ('Város a felhők a l a t t ' , költ.-ek, 1931). Bojtár Endre Hulme [ h j u m ] , T h o m a s E r n e s t (Endon, 1883. szept. 16.—Nieuport, Belgiu m , 1917. szept. 28.): a n g o l kultúrfilozófus. Cambridge-ben, L o n d o n b a n t a nult. L o n d o n b a n a m o d e r n i s t a költők egyik szellemi vezére volt. 1909-től a New Age c. hetilap közölte írásait. Bergsont és G. Soréit f o r d í t o t t . — Az eredendő bűn d o g m á j á n alapuló, fegyelmezett, száraz, geometrikus, „klasszicista" művészetet h i r d e t t e . „ R o m a n t i k u s " - n a k tekintette, m i n t érzelgőst és z a b o l á t l a n t elvetette a humanista, „haladáshitű" művészetet. T a n í t á s a hasonlít J . de Maistre, ill. Ch. Maurras és az A c t i o n frangaise nézeteire. Ő t t e k i n t i k az —imagizmus a t y j á n a k , a k i szerint p o n t o s , h i b á t l a n előadásra kell törekedni a lehető legszűks z a v ú b b a n . H a t o t t a ->-new criticismve is. O M ű v e i : Speculations ('Elmélkedések', ért.-ek, 1924): Further Speculations (További elmélkedések', ért.-ek, 1955). O Irod.: M. R o b e r t s : T . E . H u l m e (1938). Szili József Hümami (?, 15. sz.): t ö r ö k költő. Életéről igen kevés a d a t m a r a d t fenn. K ö l t é s z e t é t t a r t a l m i és f o r m a i szempontból e g y a r á n t a dívánköltészet hagyományai szabályozzák. O M a g y a r u l : 1 vers (Vidor M., Szenvedélyek tengere, anto., 1961). Tasnádi Edit humanista ház

dráma: —reneszánsz

humanista front; Exil-Literatur: met irodalom

szín—né-

humanizmus ( l a t i n h u m á n u s 'emberi' szóból): 1. humanitás; emberiesség: vi-

lágnézeti erkölcsi fogalom; olyan értékrendszer és m a g a t a r t á s , a m e l y az e m b e r s a j á t o s a n emberi tulajdonságain a k k i b o n t a k o z á s á t segíti elő. A f o g a l o m Menandrosznál szerepel először (i. e. 3. sz.), hellenizein ('görög m ó d r a viselkedni') form á b a n . T a r t a l m á t Cicero a humanitas szóba foglalta: az emberhez méltó, m i n d e n e m b e r r e l szemben j ó a k a r a t o t t a n ú s í t ó m a g a t a r t á s t jelölte vele. A fogalom k o n k r é t t a r t a l m a k o r o n k é n t és világnézeti i r á n y z a t o n k é n t eltérő. A középkor idején az elnézést, megbocsát á s t kívánó e m b e r i gyengeség, tökéletlenség fogalma, az a n t i k , a reneszánsz kori és polgári humanitáseszmén y e k közös jellemzője pedig az e l v o n t — jótékonykodó, f i l a n t r ó p jellegű — emberszeretet eszméje s a t á r s a d a l o m s t a t i k u s felfogása, az a törekvés, hogy az egyéni érdekeket a fennálló t á r s a d a l m i rend v a g y egy megvalósítandó t á r s a d a l m i utópia végérvényesnek t e k i n t e t t kereteiben elégítsék ki. A m a r x i s t a elméletre épülő szocialista h u m a n i z m u s ezzel szemben a t á r s a d a l m i fejlődésen belül vizsg á l j a az egyéni érdekek érvényesítésének lehetőségeit. E b b ő l következően egyrészt szakít az e l v o n t emberszeretet eszméjével, s az emberi n e m fejlődését szolgáló erők (—nembeliség) p á r t j á r a állva ítéli m e g a jelenségeket (—pártosság). Másfelől pedig, jóllehet célkitűzése a komm u n i z m u s t á r s a d a l m á n a k megvalósítása, ahol — Lenin szavaival — „az egész t á r s a d a l o m j a v á r a " lehetségessé válik „ a t á r s a d a l o m v a l a m e n n y i t a g j a teljes jólét é n e k és m i n d e n i r á n y ú szabad fejlődésének biztosítása", a kommunizmus társ a d a l m á t n e m t e k i n t i a fejlődési folyam a t lezáródásának, csupán egy ú j , „ a szabadság igazi b i r o d a l m á " - b a n (Marx) meginduló fejlődés kezdetének. A m i n t ezt Lukács Gy. k i m u t a t j a , Marx ós Engels esztétikai felfogásában középponti gondolat a szocialista h u m a n i z m u s eszméje, az a felfogás, hogy „ m i n d e n irodalom, minden m ű v é s z e t lényegéhez t a r t o zik a h u m a n i t á s , vagyis az ember emberi m i v o l t á n a k szenvedélyes t a n u l m á n y o z á sa; minden jó m ű v é s z e t és irodalom ezzel szoros összefüggésben a n n y i b a n is mindig h u m a n i s t a , hogy n e m c s a k szenvedélyesen t a n u l m á n y o z z a az e m b e r t , emberi m i v o l t á n a k igazi lényegót, h a n e m u g y a n a k k o r szenvedélyesen védelmezi az e m b e r emberi i n t e g r i t á s á t m i n d e n a z t t á m a d ó , lealacsonyító, eltorzító irányz a t t a l s z e m b e n " . „ A szocialista h u m a nizmus teszi lehetővé azt, hogy a m a r x i esztétikában egyesüljön a történelmi és a tisztán m ű v é s z i megismerés, hogy a történelmi és az esztétikai értékelés min-

666

HUMBO d e n ü t t egy k ö z p o n t b a n fusson össze. í g y a m a r x i esztétika éppen azt a k é r d é s t o l d j a meg, amellyel elődei, h a igazán n a g y o k voltak, a legkeservesebben vívódt a k , a m e l y e t a kisebbek éppen ezért m i n d i g félretoltak: a m ű a l k o t á s ö r ö k é r v é n y é n e k , esztétikai értékének egységét a történelmi folyamattal, amelytől ezek a m ű a l k o t á s o k éppen tökéletesség ü k b e n , éppen esztétikai értékességükben e l v á l a s z t h a t a t l a n o k " . O (—emberi nem öntudata, esztétikum, realizmus) O írod.: M a r x — Engels: Szent család (1957); R. Garaudy: Marxista humanizmus (1959); Diószegi A . : H u m a n i z m u s , m ű vészet, érték (Társadalmi Szemle, 1965, 12.); Szili J . : Á szocialista m ű v é s z e t néh á n y általános jelensége és az elidegenedés leküzdése (Helikon, 1965, 2.); L u k á c s Gy.: Az e s z t é t i k u m sajátossága (1965); M a r x — E n g e l s : Művészetről, irodalomról (1966); Gondos E . : Művészet ós h u m a n i z á ció (Társadalmi Szemle, 1966, 2.); H e r m a n n I . : A polgári dekadencia p r o b l é m á i (1967); L u k á c s G y . : Bevezetés a m a r x i e s z t é t i k á b a (Művészet és t á r s a d a l o m , 1968). O 2. humanitás: művelődési fogalom. A humanitás m á r Cicerónál — v i l á g n é z e t i - e r k ö l c s i jelentése mellett — a z enciklopédikus műveltséget is jel e n t e t t e , Aulus Gellius pedig — az Attikai éjszakákban éppenséggel elv á l a s z t o t t a egymástól a h u m a n i t á s t ós a f i l a n t r ó p i á t , s az előbbit a paideiával, erudícióval, a szabad emberhez m é l t ó műveltséggel azonosította. A középkor idején a h u m a n i t a s művelődési értelemben elsősorban a nyelvi stilisztikai képzettséget jelentette, a reneszánsz idején a világias, klasszikus műveltséget, az a n t i k szerzők m ű v e i b e n való j á r t a s s á g o t , s a r e t o r i k á t és költészetet n e v e z t é k összefoglalóan litterae humanioresnek, hum á n irodalomnak. A 19. sz. elejétől — F . I. Niethammer okfejtése n y o m á n — a z irodalmi, nyelvi és történelmi ismeretek összességét n e v e z t é k humanióráknak, egy olyan — egyoldalú - felfogás a l a p j á n , amely szerint ezek a diszciplínák a l k a l m a s a k a nemesebb értelemben v e t t e m b e r r é nevelésre (humanizálásra). Jóllehet e felfogás m a m á r m e g h a l a d o t t , a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k a t (melyek közé az irodalomtudomány is tartozik) m a is g y a k r a n emlegetik humán tudományok n é v e n . O írod.: F. I. Niethammer: Der Streit des P h i l a n t h r o p i s m u s u n d des H u m a n i s m u s in der Theorie des E r z i e h u n g s u n t e r r i c h t s unsererZeit (1808); H . R ü d i g e r : Wesen u n d W a n d l u n g e n des H u m a n i s m u s (1966). O 3. művelődéstört é n e t i értelemben —reneszánsz. Szerdahelyi István

Humboldt [humbolt], A l e x a n d e r von (Berlin, 1769. szept. 14. —uo. 1859. m á j . 6.): f r a n c i á u l is író német t e r m é s z e t t u d ó s , útleírások szerzője, Wilhelm von Humboldt fivére. 1797-ben J é n á b a n kapcsolatban állt Goethével és Schillervei. B e j á r t a E u r ó p á t és Amerikát, 1829-ben egy orosz expedícióval az U r a l vidékét kut a t t a . O F ő m ű v e a Kosmos (1845 — 1862): a kor t e r m é s z e t t u d o m á n y á n a k eredményeit p r ó b á l t a beépíteni a klaszszikus n é m e t idealista filozófiába. Goethe n a g y r a értékelte. É r d e m e a n é m e t tudom á n y o s n y e l v megteremtése. É r t é k e s a kor tudósaival, politikusaival, íróival f o l y t a t o t t levelezése. O G y ű j t , kiad.: Gesammelte Werke ( ' Ö s s z e g y ű j t ö t t művei', 12 k ö t . , 1889). Lontay László Humboldt [humbolt], W i l h e l m von ( P o t s d a m , 1767. jún. 22.—Tegel, Berlin mellett, 1835. ápr. 8.): n é m e t író, filozófus, nyelvész, államférfi. A p j a királyi k a m a r á s , öccse, A. v. Humboldt természettudós volt. F r a n k f u r t a n der Oderben és Göttingenben jogot, klasszikafilológiát és filozófiát t a n u l t . 1789-ben részt v e t t a f r a n c i a f o r r a d a l o m nemzetgyűlésének ülésein, Mainzban megismerk e d e t t G. Forsterval, 1794-ben a jénai egyetem m a g á n t a n á r a lett, ahol kapcsol a t b a k e r ü l t Schillervei, Goethével, A. W. Schlegellel ós F . Schlegellel. 1801-től 1819-ig m a g a s beosztású államférfi volt, római, később bécsi, m a j d londoni k ö v e t , kultuszminiszter — e minőségében a l a p í t o t t a 1810-ben a róla elnevezett berlini egyet e m e t —, s a bécsi kongresszus egyik résztvevője. Élete utolsó éveiben kizárólag a t u d o m á n y n a k élt. A f r a n c i a forradalom h a t á s á r a í r t a az Ideen über Staatsverfassung, durch die neue französische Konstitution veranlasst ('Az ú j f r a n c i a alkotm á n y á l t a l i n d í t t a t o t t eszmék az államrendről', 1791) és az Ideen zu einem Versuch, die Grenzen der Wirksamkeit des Staates zu bestimmen ('Kísérlet az állami hatáskör határainak meghatározásához', 1792) c. m ű v e i t , amelyekben a személyiség s z a b a d k i b o n t a k o z á s á n a k elvét képviselte, s a l e g h a t á r o z o t t a b b a n elvetette a feudális abszolutizmus á l l a m f o r m á j á t . Liberális szemléletét m i n t államférfi is megőrizte. Irodalmi m u n k á s s á g á v a l , bírálataival, Aiszkhülosz-fordításával ós önálló m ű v e i v e l a klasszikusok törekvéseit t á m o g a t t a . Mint nyelvész az összehasonlító n y e l v t u d o m á n y egyik ú t t ö r ő j e volt. J e l e n t ő s az esztétikai koncepciója, amelyben a z t hangsúlyozza, hogy a művészet n e m merő u t á n z á s : a művész az ábrázolás t á r g y á t f a n t á z i á j á v a l úgy alak í t j a á t , hogy a b b a n a lényeg dombo-

667

HUME rodjék ki, s az ábrázolás a totalitással való összefüggés jegyeit hordozza. O G y ű j t , kiad.: Gesammelte Werke ('Összeg y ű j t ö t t m ű v e i ' , 1841 — 1852). O Irod,.: H . aus der F u e n t e : Wilhelm von H u m boldts F o r s c h u n g e n ü b e r Ásthetik (1968). Tarnói László Hume [ h j ú m ] , D á v i d (Edinburgh, 1711. á p r . 26.—uo., 1776. aug. 25.): angol filozófus, történész ós közgazdász. Jogi t a n u l m á n y a i t f é l b e h a g y v a kereskedelmi iskolába j á r t , d e ezen a p á l y á n sem m a r a d t meg: 1734-ben F r a n c i a o . - b a u t a z o t t , s ettől k e z d v e az írásnak szentelte m a g á t . Hosszú külföldi u t a z á s o k u t á n 1752-ben h a z a t é r t , k ö n y v t á r o s lett; 1763-tól P á r i z s b a n követségi t i t k á r ; 1767 és 1769 k ö z ö t t á l l a m t i t k á r volt. O Leghíresebb m ű v e a Philosophical Essays ('Filozófiai esszék', 1748), amely később An Inquiry Goncerning Humán Understanding (Alexander B., Vizsgálódás az emberi értelemről, 1882; Vámosi P . , T a n u l m á n y az emberi értelemről, 1973) c. vált ismertté, és rövid idő a l a t t E u r ó p a leghíresebb filozófusává t e t t e . Műveiben Locke empirikus t a n a i t fejlesztette t o v á b b ; az e s z t é t i k á b a n jelentős szerep e t j á t s z o t t az -»-asszociáció és a —fantázia működéséről k i f e j t e t t koncepciója, v a l a m i n t a m ű v é s z e t ós a t á r s a d a l o m közötti k a p c s o l a t o k a t elemző okfejtése. I r o d a l m i s z e m p o n t b ó l is nevezetes 1751 és 1761 k ö z ö t t írt, ö t k ö t e t e s t ö r t é n e t i m u n k á j a : History of England ('Anglia története', 1754 — 1762). O F ő b b m ű v e i még: Treatise of Humán Nature ( ' É r t e kezés az emberi értelemről', 1739); Political Discourses ('Politikai beszélgetések', 1752); Dialogues Goncerning Natural Peligion ('Párbeszédek a természetvallásról', 1752). O G y ű j t , kiad.: Hume's Gompleted Works ( ' H u m e összes m ű v e i ' , 1874 — 1875). O M a g y a r u l még: Közgazdasági tanulmányok (Körösi J . , 1886). O Irod.: A. L. L e r o y : H u m e (1953); A. Basson: D á v i d H u m e (1958); D á v i d H u m e , A S y m p o s i u m (1963); Szenczi M.: Bevezetés (Vámosi P . fordításához, 1973). Szepes

Erika

hümenaiosz; hymenaios ( g ö r ö g 'hümóni', ti. é n e k ) ; hymenaeus (latinos megjelölés): ókori görög —római nászinduló. A lakodalmas m e n e t n e k H ű m é n t e r m é kenységistent segítségül hívó, ünnepélyes — rituális felkiáltásaiból f e j l ő d ö t t ki hexameteres v e r s f o r m á j ú , h i m n i k u s hangvételű nászindulóvá. A l a k o d a l m a s m e n e t énekelte a m e n y a s s z o n y n a k a vőlegény h á z á b a való átkíséróse közben. E z u t á n , a nászszoba bezárult a j t a j a előtt énekelt é k az —epithalamiont, amely t e h á t a 668

nászdalixixk. felelt meg. O A h ü m e n a i o s z kifejezést ( a m i n t az e p i t h a l a m i o n t is) a l k a l m a z t á k az egész ünnepségre s a mennyegzői dal minden f a j t á j á r a is (különösen a hellenisztikus k o r b a n szerepel a szó ilyen általános jelentéssel). O A legrégibb általunk ismert hümenaioszok Szapphó tói (i. e. 7 — 6. sz.) szárm a z n a k . A f e n n m a r a d t t ö r e d é k e k a vőlegényt m a g a s z t a l j á k , a m e n y a s s z o n y szépségét dicsérik, jókívánságokkal halmozzák el a f i a t a l o k a t n á s z é j s z a k á j u k kal és u t ó d a i k k a l kapcsolatban, s mitológiai p é l d á k a t emlegetnek fel. A görög hümenaioszok közül ezeken a töredékeken kívül csak egy Theokritosz-eiáixWion. (i. e. 3. sz. eleje) m a r a d t r á n k m i n t a m ű f a j görög p é l d á j a . A r ó m a i a k közül Catullustól (i. e. 1. sz. első fele), Statiustól (i. sz. 1. sz.), Claudianustól (5. sz. eleje) és Apollinaris Sidoniustól (5. sz. közepe) i s m e r ü n k nevezetes h y m e n a e u s o k a t . O ( g ö r ö g irodalmi formák, nászdal) O Irod.: E . A. Mangelsdorff: D a s lyrische Hochzeitsgedicht bei den Griechen u n d R ö m e r n (Program der H a n s a Schule H a m b u r g - B e r g e d o r f , 1913); W . S c h a d e w a l d t : Sappho (1950). Lázár György Humo, H a m z a (Mostar, 1895. dec. 30. — S a r a j e v o , 1970. jan. 19.): szerb költő, író. H i v a t á s o s újságíró 1931-től 1941-ig. A Gajret (1927), a Zabevnik, v a l a m i n t a Novo Doba (1945) c. lapok szerkesztője. O Költészetében, melyet á l t a l á b a n a szenzualitás jellemez, összef o n ó d n a k a keleti m o t í v u m o k a modern h a n g u l a t i elemekkel. Ehhez j á r u l a köves, forró, n a p o s hercegovinai _ t á j a m a g a m e d i t e r r á n szépségében. Á t ü t ő e n mély pszichológiai t a r t a l o m jellemzi a Sluóaj Baba slikara ( ' R a b a festő esete', 1930) c. elbeszélését, de hasonlóan érett m ű v e a Grozdanin kiköt (reg., 1927: Csuka Z., R é s z e g nyár, 1968) is. H u m o későbbi lírai és prózai m ű v e i b e n egyre t ö b b a t á r s a d a l m i vonatkozás, a 2. világh á b o r ú u t á n a morális és t á r s a d a l m i p r o b l é m á k kiemelkedő krónikása és megörökítője l e t t . O F ő b b m ű v e i m é g : Nutarnji zivot ('Belső élet', költ.-ek, 1919); Pod zrvnjem vremena ('Az idő forgatagáb a n ' , nlák, 1928); Zgrada na ruSevinama ( ' É p ü l e t a r o m o k felett', reg., 1939); Za Tita ( ' T i t ó é r t ' , költ.-ek, 1945); Adem Gabric (reg., 1947); Tri svijeta ( ' H á r o m világ', d r á m a , 1951); Hadzijin mac ('Hadzsi k a r d j a ' , nlák, 1955). O G y ű j t , kiad.: Izabrane pjesme ( ' V á l o g a t o t t költ e m é n y e k ' , 1954). O Magyarul: I vers (Szenteleki K . , Bazsalikom, a n t o . , 1928); 2 vers (Csuka Z., Csillagpor, a n t o . , 1971).

HUMOR O írod.: Slavko Mióanovic: H a m z a H u m o (H. Hiraxo: I z a b r a n e p j e s m e , 1955); M. B o g d a n o v i c : H a m z a H u m o (Stari i novi, 1961); n. n . : H a m z a H u m o . 1 8 9 5 - 1 9 7 0 (Nagyv, 1970, 4.). BoSko Novakovic h u m o r ( l a t i n ' n e d v ' ) : eredeti, ókori értelmében — m i n t HippokratésznéX és C. Galénosznál — az emberi szervezetben levő n e d v , melynek minőségétől f ü g g az ember t e s t i jóléte és kedélyállapota. I n n e n á t v i t t értelemben a l a k u l t ki a szónak az a jelentése, hogy a h u m o r egyf a j t a derűs, higgadt, megbocsátó kedélyállapot szülötte, az élet visszásságain j ó a k a r a t ú a n , de kívülállóan, felülemelkedően mosolygó ember a t t i t ű d j e , végső soron t e h á t a —gúny egyik sajátos, e n y h e f o r m á j a . Már Shaftesbury ilyen értelemben írt róla, s egyben szembeállította a kedélytelen, keserű szatírával] a 19. sz.-i n é m e t esztétika reprezentánsai pedig a h u m o r o s ábrázolást n e m c s a k szembeállít o t t á k a szatirikussal, h a n e m m a g a s a b b r e n d ű n e k is t e k i n t e t t é k . Hegelnek, a kom i k u m r ó l szóló okfejtése világosan m u t a t j a , h o g y az igazán művészi k o m i k u m n a k csak a h u m o r b ó l f a k a d ó t ismeri el, m i n t h o g y ehhez szerinte „ h o z z á t a r t o z i k az e m b e r n e k az a végtelen bizakodása, hogy f ö l ö t t e áll s a j á t ellentmondásainak, s k o r á n t s e m elkeseredett és boldogtalan m i a t t a ; a n n a k a s z u b j e k t i v i t á s n a k boldogsága és jó érzése, amely a m a g a ö n b i z t o n s á g á b a n el t u d j a visehii céljain a k ós megvalósításainak f e l b o m l á s á t " ; •a szatíra Hegelnél alacsonyabb r e n d ű forma, F . T h . Vischer pedig ,,a sikamlósság v i h o g á s á v a l " e g y ü t t egyenesen k i z á r t a a s z a t í r á t a művósziség köréből. Jean Paul szerint a h u m o r a „ r o m a n t i k u s kom i k u m " , a h u m o r i s t a lealacsonyítja a n a g y o t , és felemeli a kicsit, h o g y mindk e t t ő t megsemmisítse, m e r t a végtelennel szembesítve m i n d a k e t t ő e g y f o r m á n s e m m i : a h u m o r i s t a n e m egyes h i b á k a t a : g ú n y o l ki, m i n t a szatíraíró, h a n e m t o t a l i t á s t . Jean Paul okfejtésében m e r ü l fel az a gondolat is, hogy a h u m o r éppenséggel n e m kedélyes — m i n t a h o g y a n Shaftesbury állítja —, sőt, a régi, r o m a n t i k a előtti k o m i k u m derűsségóvel szemben éppen az a sajátossága, h o g y csak félig vidám, félig komoly, olykor pedig tragikus, melankolikus is. A későbbi eszt é t á k f ő k é n t ezt a gondolatot érezték találónak, egyben pedig végleg elszakít o t t á k a h u m o r t az o b j e k t i v i t á s t ó l : . Schopenhauer szerint a h u m o r m e r ő b e n ; szubjektív, a h a n g u l a t egy különös fajt á j a , melyre a t r é f a mögé r e j t e t t komoly -,ság jellemző, Gsernisevszkij szerint a

h u m o r önmagán n e v e t , s az egyéni h u morérzékből levezethető, Arany J . megfogalmazásában „ A k o m i k u s író n e v e t a világ bohóságain, m u l a t j a m a g á t ós m á s o k a t velők. A szatirikus író c s ú f f á teszi azokat, hogy t é r j e n e k eszökre. A h u m o r o s író m é l y f á j d a l m a t érez a világ romlásán, de n e m lévén r e m é n y e j a v í t a n i , kétségbeesetten kacag ö n m a g a és a világ f e l e t t " . O A m i a s z u b j e k t i v i t á s és o b j e k t i v i t á s p r o b l é m á j á t illeti, i t t k i i n d u l ó p o n t u n k az a t é n y lehet, h o g y a valóságnak v a n n a k olyan jelenségei — e m b e r e k , élethelyzetek, állatok s t b . —, a m e l y e k ö n m a g u k b a n , eleve h u m o r o s a k , t e h á t nemcsak a k k o r keltenek d e r ű t , h a valaki g ú n y t á r g y á v á teszi v a g y h u m o r o s kedólyállapotban szemléli ő k e t . A humorosság t e h á t ebben az értelemben n e m a g ú n y egy f a j t á j a , h a n e m a —komikus egyik v á l f a j a , az —esztétikai minőségek egyike, s m i n t ilyen, o b j e k t í v . Igaz u g y a n , hogy gunyoros beállítással — élőszóban vagy m ű v é s z i ábrázolásb a n — humoros l á t s z a t b a lehet hozni o b j e k t í v e n nem h u m o r o s jelenségeket is, az e f f a j t a humorizálás a z o n b a n a jelenség o b j e k t í v minőségeinek felmérése esetén lelepleződik, visszájára fordul. Vauvenargues m a x i m á j a szerint: „ A k i gúnyolódik a k o m o l y h a j l a m o k o n , az k o m o l y a n kedveli a h a s z o n t a l a n s á g o k a t " ; Karinthy F r . a f o r i z m á j á v a l : „ A l h u m o r : nevetségessé t e n n i a dolgokat. Igazi — megtalálni a n e v e t s é g e s e t " . A m ű v é s z i ábrázolás természetesen olyan jelenségeket is ábrázolh a t humorosan, amelyelmek e minősége a h é t k ö z n a p i életben n e m t á r u l fel, hiszen a m ű v é s z e t fő f u n k c i ó j a éppen az, h o g y a jelenségeket tipikus, t á r s a d a l m i lényeg ü k e t m e g m u t a t ó f o r m á b a n állítsa elénk. I l y e n megszorítással értelmezendő Szigeti J . megállapítása, aki szerint „ A h u m o r t hordozó s z u b j e k t u m szituációteremtő; a valóságos élethelyzetek, törekvések, m a g a t a r t á s m ó d o k inkongruenciáit élezi ki, h o g y t u d a t o s a n felbomlassza. A humor tehát mint helyzetteremtő magatart á s f o r m a nemcsak c o m i c u m in ver bis . . ., h a n e m comicum et in verbis et in rebus, k o m i k u m szóban és t e t t b e n is". A közv e t l e n ü l n e m k o m i k u s jelenségek leleplezésének eszköze v a l ó b a n a gúny, s így a k o m i k u m h u m o r o s f a j t á j á t leleplező s a j á t o s g ú n y r a is a l k a l m a z h a t j u k a h u m o r szót (az objektív esztétikai minőség megjelölésére pedig a humorosság szó alkalm a s a b b ) . O A m a i szóhasználat a humorosságot a komikusság e n y h é b b válfaj á n a k tekinti, olyan jelenség k o n t r a s z t jellegű ós hirtelen lelepleződésének, a m e l y csak kisszerűen r ú t , amelynek t á r s a d a l m i veszélyessége csekély, k ö z v e t e t t jellegű; 669

HUMOR egy v o l t a k é p p e n pozitív fejlődési folyam a t mellékes torzulása, e g y egészében pozitív f i g u r a gyöngesége s t b . Művészi ábrázolása ezért igényli c s u p á n a g ú n y enyhébb f o r m á j á t , a h u m o r t , s n e m az egyértelmű, t e l j e s e l u t a s í t á s t , a m a r ó szarkazmust, szatírát. (Megjegyzendő, hogy s z a k i r o d a l m u n k s z ó h a s z n á l a t a e t e k i n t e t b e n n e m egységes, Szigeti J . pl. nemhogy ellentétet l á t n a h u m o r és szatíra között, h a n e m a szatirikus m a g a t a r t á s t a h u m o r egyik f a j t á j á n a k nevezi.) A valóban m ű v é s z i h u m o r a z o n b a n n e m egy m e g b o c s á t ó kedélyállapot vagy egy m i n d e n e n felülemelkedő, kívülálló att i t ű d szülötte, h a n e m — a m i n t ezt Szaltikov-Scsedrin í r j a — ,,az élet jelenségeit kizárólag belső é r t é k ü k szerint értékeli, m i n d e n nagylelkűség és részvét nélkül. H a ez n e m így v o l n a . . ., az emberek n e m t u d n á k , h o g y a képben m i az, a m i v a l ó b a n hű, és m i t enyhít, m i t r e j t el, v a g y m i t tesz hozzá a nagylelkűség". M i n t h o g y a h u m o r n e m tartalmaz e g y é r t e l m ű elutasítást, így érzelmileg ö s s z e t e t t e b b a szatíránál, a benne kifejeződő e n y h e g ú n y derűvel, borongós szomorúsággal, elégikus nosztalgiával vagy j ó k e d v ű viccelődéssel ö t v ö z v e jelenik meg (ismeretes a z o n b a n morbid, groteszk v á l f a j a is, —fekete humor). Szerdahelyi István O A világirodalom t ö r t é n e t é b e n a humoros ábrázolás első v i r á g k o r a a reneszánsz (Shakespeare, Cervantes)-, a korábbi időszakokban, az a n t i k v i t á s és a középkor idején a k o m i k u m erőteljesebb formái mellett a h u m o r csak e l v é t v e b u k k a n t fel. A későbbiekben f ő k é n t a 18. sz. angol regényírói (Sterne, Fielding) tűntek ki szentimentálisan színezett h u m o r u k k a l , N é m e t o . - b a n pedig Lessing és Wieland, m a j d a r o m a n t i k u s h u m o r képviselői (Jean Paul, E . T. A. Hoffmann). A realist a próza n a g y j a i közül Dickenst és G. Kellert jellemzi leginkább a m é l y humorral á t s z ő t t á b r á z o l á s m ó d ; a századforduló idején Mark Twain é l e t m ű v e vált világirodalmi jelentőségűvé a humor jegyében. A. m o d e r n i r o d a l o m b a n G. B. Shaw, Th. Mann és A. Huxley egy ú j , mtellektuálisabb h u m o r képviselői; HaSek, Ilf és Petrov h u m o r a s z a t í r á b a hajlik; I . Calvino f a n t a s z t i k u s , g r o t e s z k elemekkel színezi h u m o r á t . A m a g y a r irodalomb a n a költők közül Arany J . , a prózaírók közül Mikszáth K . v M ó r a F , , Krúdy Gy., Szerb A., Tamási A., Karinthy F r . a hum o r mesterei; ez u t ó b b i n a k h u m o r a gyakr a n a szatirikus és a b o h ó z a t i ábrázolás felé hajlik. O (—komikus, gúny) O A szépirodalomban a h u m o r o s ábrázolás 670

jellemezhet egész m ű v e k e t (akár m e s é s f o r m á b a n , m i n t Shakespeare Szentivánéji álom c. d a r a b j a , akár a reális valós á g b a ágyazva, m i n t Lessing M i n n a von B a r n h e l m j e ) , sőt a rövid f o r m á k t e r é n egész m ű f a j o k a t is (aforizma, adoma, anekdota, humoreszk, nonszenszköltészet). K e v e r e d h e t a z o n b a n más, n e m g ú n y o s a t t i t ű d ö k k e l , n e m komikus esztétikai minőségekkel (Shakespeare R ó m e ó és J ú l i á j á n a k zenész jelenete), és s z a t i r i k u s elemekkel is (Shaw P y g m a l i o n j á b a n az úri t á r s a d a l o m ábrázolása). H a l m o z ó d á s esetén a h u m o r e g y é b k é n t is k ö n n y e n csap á t s z a t í r á b a : Dickens Pickwick-klubján a k n é g y főhőse humoros figura, P i c k wick ú r t u d ó s k o d á s a , Sodgrass ú r dilett á n s irogatása, T u p m a n úr nőbolondériája, Winkle úr fantasztikus vadásztörtén e t e i ö n m a g u k b a n csak h u m o r o s a k , a n é g y figura e g y ü t t azonban a nyárspolgári d i l e t t a n t i z m u s és mániákusság m a r ó s z a t í r á j a . O A stílus többféle m ó d o n állh a t a h u m o r szolgálatában. H u m o r o s h a t á s a lehet idegenek tipikusan elváltozó h a z a i beszéddel való jellemzésének (így a „ s v á b o s " m a g y a r beszédnek Gárdonyi G.-nál, a szlovákosnak Mikszáth K.-nál stb.), t o v á b b á számos esetben a n y e l v j á rási e j t é s m ó d n a k és a zsargon használ a t á n a k , a csoport- ós rótegnyelvek alkalm a z á s á n a k . A h i v a t a l i stílus, a szónoki stílus, az orvosi szaknyelv, a d e á k n y e l v s t b . különösen századvégi íróinknál válik g y a k r a n humorossá. Mikszáth Az igazi h u m o r i s t á k c. k ö n y v é b e n külön f e j e z e t e t szentel a közigazgatási nyelv furcsaság a i n a k . Dickensnél és Mikszáthnál a nyelvi h u m o r a l a k j a i k egyéni beszélgetéséb e n is m e g n y i l v á n u l : a gyermeki n y e l v n a i v i t á s a , a l á n y o k szemérmes (és álszemérmes) beszéde, az iparosok f o n t o s k o d ó szójárása stb. g y a k r a n m e g n e v e t t e t i az olvasót. I r o d a l m i m ű v e k szereplői olykor p u s z t á n a n e v ü k k e l is h u m o r o s s á v á l h a t n a k , m i n t Jókain Al: B ó r e m b u k k , T r a j t z i g f r i t z i g (—beszélőnév). O Az alakz a t o k közül a b u m o r legfőbb eszköze az —antitézis, m e l y n e k számos v á l f a j a (-*• contradictio in adiecto, paradoxon) h u m o ros h a t á s ú , leginkább pedig a —szójáték. Humoros hatásúak továbbá a rímjátékok, j á t é k o s szóképzések, szok a t l a n és idegen képzők, v a l a m i n t az olyan nyelvi furcsaságok, amilyen a makaróni nyelv, a madárnyelv, a halandzsa, az értelmen túli nyelv. O gúny, komikus); O Irod.: Greguss A.: A h u m o r r ó l (Élk, 1847, 1.); R e v i c z k y G y . : A h u m o r pszichológiája (1847); J ó k a i M.: A m a g y a r néphumor ( A k E r t , 1860); B . Delapierre: L a paródia (1871); K . Altmüller: D e r H u m o r (1878); K .

HUMPH F i s c h e r : Ü b e r den W i t z (1889); R e v i c z k y G y . : H u m o r a m ű v é s z e t e k b e n (Művészvilág, 1899, 2.); Szinnyei J . : A h u m o r ról szóló m a g y a r elméleti irodalom ( E P h K , 1903, 8 - 9 . ) ; S. F r e u d : Der W i t z u n d seine Beziehungen z u m U n b e w u s s t e n (1905); Szigetvári I . : A k o m i k u m elm é l e t e (1911); F e n y ő M.: H u m o r és k o m i k u m (Nyűg, 1916, 1.); G. K i t c h i n : Burlesque a n d P a r o d y in English (1931); G r a n d p i e r r e E . : Az anti intellektuális h u m o r ( E s z t é t i k a i F ü z e t e k , 1934); E . L a n c i n a : W i t z u n d H u m o r (1937); G. B e r k e n k o p f : V o m H u m o r (1944); M. R o z e n t a l : A s z o v j e t esztétika kérdései (1949); Mészáros I . : Szatíra és valóság (1955); Zolnai B . : N y e l v és stílus (1957); G. B a u m : H u m o r mid S a t y r e in der bürgerlichen A e s t h e t i k (1959); Szalay K . : Szatíra és h u m o r (1963); F . F o r s t e r : S t u d i e n z u m W e s e n von K o m i k , Tragik u n d H u m o r (1967); Kolozsvári Grandpierre E . : Stílushumor és jellem (Jelenkor, 1967, 9.); H . Bergson: A n e v e t é s (1968); A . V . L u n a c s a r s z k i j : V á l o g a t o t t esztétikai m u n k á k (1968); Szigeti J . : Bevezetés a m a r x i s t a — l e n i n i s t a esztét i k á b a (1971); V a r g h a B . : J á t s s z u n k a szóval! (1972). Kolosi Tamás—O. Nagy Gábor Az ősköltészethen, primitív irodalomban és folklórban a h u m o r r i t k á n k ü l ö n ü l el az á l t a l á b a n v e t t k o m i k u m m e g n y i l v á n u lásaitól, t ö b b n y i r e a mulattatók tevékenységét, és a trufa, tréfa m ű f a j a i t kapcsolh a t j u k ide szorosabban. Az ú n . „ v í g " m ű f a j o k (pl. víg ballada) elég sok tiszt á z a t l a n m ű f a j i p r o b l é m á t képviselnek. O írod.: E . Lips: Weisheit zwischen Eis u n d Urwald (1959). Voigt Vilmos humorada [ u m o r á d á ] : s p a n y o l versf a j t a . B á r a m o d e r n költészetben Heine, Leopardi és Stecchetti is írt ilyen költem é n y e k e t , n e v é t és p o n t o s definícióját legnagyobb s p a n y o l művelőjétől, R . de Campoamortól k a p t a . N é h á n y sorban, h u m o r o s f o r m á b a n az idős, t a p a s z t a l t ember t a n á c s á t tolmácsolja az illúziókk a l teli f i a t a l o k számára. Metrikailag ós r í m k é p l e t é t t e k i n t v e kötetlen. P é l d a R . de Campoamortól: A leány: az asszony, kit magasztalunk, és az asszony: a leány, kit megcsalunk. (ford. Tótfalusi I.)

O (—spanyol

irodalmi

formák) Inotai

András

humoreszk: prózai kisepikai m ű f a j . P o n t o s a b b m ű f a j i k r i t é r i u m a i t és a rokon m ű f a j o k h o z való viszonyát a szakirodalom eddig m é g n e m t i s z t á z t a egyértelm ű e n : fő jellemvonása a karcolatszerű,

vázlatszerű rövid t e r j e d e l e m és az ennek megfelelően fő vonásokra r e d u k á l t kidolgozás, v a l a m i n t a k ö n n y e d , kedélyesen d e r ű s h a n g u l a t ú —humor. A rövid, h u m o r o s novellától, elbeszéléstől az különb ö z t e t i meg, hogy a korrajz, jellemrajz részleteit elhagyja, az adomától, anekdotától pedig az, h o g y szerkezete oldott a b b , n e m jellemzi a csattanóra való kihegyezettség. Megjegyzendő a z o n b a n , h o g y — a m i n t ezt H . Seidler is h a n g s ú lyozza — a kisepika e s z a b a d a b b formáival g y a k r a n összemosódik. O Előzmén y e i t a 18. sz.-i k o m i k u s rokokó verses elbeszélésekben, prózai idillekben és a 19. sz. első évtizedeinek h u m o r o s elbeszéléseiben szokás keresni, b á r valószín ű b b , hogy az a d o m a és a n e k d o t a oldott a b b formái voltak az előképei; 19. sz.-i, klasszikusnak n e v e z e t t v á l f a j á r a ugyanis éppen az a n e k d o t i k u s elemek a jellemzők (Jean Paul, G. Keller, Csehov, Mark Twain, Mo.-on Jókai M., Vas Gereben, Mikszáth K . , Bákosi V.). A m o d e r n humoreszk a századforduló idején a l a k u l t ki, k ö n n y e d groteszkség, a nyelvi h u m o r h a n g s ú l y o z o t t a b b jellege és az anekdot i k u s h a n g n e m h i á n y a jellemzi (S. Leacock, K . Tucholsky, Karinthy Fr.). O írod.: R . F ü r s t : Die Vorláufer der m o d e r n e n Novelle im 18. J a h r h u n d e r t (1897); H . Mielke —H. J . H o m a n n : D e r d e u t s c h e R o m á n des 19. u n d 20. J a h r h u n d e r t s (1920); R . M. Meyer: Deutsche Stilistik (1930); W . K a y s e r : D a s Groteske (1957); B . M a r k w a r d t : H u m o r e s k e (P. Merker— W. Stammler—W. Kohlschmidt W. M o h r : Reallexikon der deutschen Literaturgeschichte, 1. köt., 1958); H . Seidler: Die D i c h t u n g (1959); Szalay K . : K a r i n t h y Frigyes (1961); Szalay K . : Szatíra és h u m o r (1962). Kovács

Endre—Szerdahelyi

humour noir —fekete

István

humor

Humphries [hámfriz], Rolfe (Philadelp h i a , P a . , 1894. n o v . 20.—Redwood City, Cal., 1969. ápr. 22.): amerikai (USA) költ ő , m ű f o r d í t ó . T a n u l m á n y a i befejeztével a latin n y e l v t a n á r a . Elismert, poéta doctus t í p u s ú költő: n a g y mesterségbeli t u d á s , f o r m a m ű v é s z e t és kesernyésen k e d v e s irón i a jellemzi. Igen jelentős a m ű f o r d í t ó i é l e t m ű v e (Vergilius: Aeneis, 1951; Ovidius: Átváltozások, 1955; Ars Amandi, 1957; Juvenalis: Szatírák, 1958; Martialis: E p i g r a m m á k , 1963). Baloldali szimpátiáinak García Lo?'ca-fordításaival a d o t t kifejezést (A költő N e w Y o r k b a n , 1940; Cigányballadák, 1953). O Verseskötetei: Európa and Other Poems and Sonnets ( ' E u r ó p a és m á s versek és szonettek', 1929); Out of the Jeioel ('Az ékszerből',

671

HŰNEK 1942); The Summer Landscape ('A n y á r i t á j k é p ' , 1945); The Wind of Time ('Az idő szele', 1949); Qreen Armor on Green Ground ('Zöld p á n c é l zöld mezőbon', 1956). G y ű j t , k i a d . : Collected Poems ('Öszs z e g y ű j t ö t t versek', 1965). O M a g y a r u l : 1 vers (Tótfalusi I., Szerelmes a r a n y k a l e n d á r i u m , 1965). Mesterházi Márton Huneker [haneke], J a m e s Gibbons (Philadelphia, P a . , 1860. jan. 3 1 . - N e w Y o r k , N . Y . , 1921. febr. 9.): amerikai (USA) író, kritikus. A családja m a g y a r és ír e r e d e t ű : 1700 ó t a élnek A m e r i k á b a n . K a t o n á n a k s z á n t á k , m a j d jogot t a n u l t , a z t is a b b a h a g y t a és zenekritikát k e z d e t t írni. Párizsi t a r t ó z k o d á s a a l a t t sok híres muzsikussal ismerkedett meg. H a z a t é r v e zenekritik á n kívül a színházi, irodalmi és képzőművészeti kritika terén e g y a r á n t eredetit ós m a r a d a n d ó t a l k o t o t t . R e n d k í v ü l m ű velt ós sokoldalú k r i t i k u s k é n t a századford u l ó egyik legbefolyásosabb egyénisége lett. A kritikai impresszionizmus képviselője volt. Számos g y ű j t e m é n y e s esszé- és k r i t i k a k ö t e t e jelent meg. E g y e t l e n regénye, a Painted Veils ( ' F e s t e t t f á t y l a k ' . 1920) is a művészélettel foglalkozik. K é t k ö t e t eredeti t é m á j ú , olykor a f a n t a s z t i k u s b a játszó elbeszélése is megjelent, krit i k á i színvonala a l a t t , jóllehet ő m a g a ezek e t a m ű v e i t értékélté legtöbbre. O F ő b b m ű v e i még: Chopin (életrajz, 1900);Melomaniacs ('Zenerajongók', elb.-ek, 1902); Visionaries ('Képzelődő', elb.-ek, 1905); Iconoclasts: A Book of Dramatists ('Bálványrombolók: Drámaírók könyve', k r i t . - g y ű j t . , 1905); Franz Liszt (életrajz, 1911); Steeplejack ('Toronyépítő', önéletr a j z , 1920); Variations ( v a r i á c i ó k ' , krit. g y ű j t . , 1921). O Irod.: A. T. S c h w a b : J . G. H u n e k e r , critic of the seven a r t s (1971). Kretzoi Miklósné Hung M a j ; Hung Csing-lu ( a d o t t név); FLung Ven-min (halotti név); ( P o j a n g , a m a i Csianghszi t a r t . - b a n , 1123—uo., 1202); m á s forrás szerűit 1 0 9 6 - 1 1 7 5 ) : k m a i író, kiadó. T u d ó s m a n d a r i n c s a l á d b ó l s z á r m a z o t t , kiváló m e m ó r i á v a l és jó irod a l m i érzékkel rendelkezett. 1145-ben t e t t e le a legfelső államvizsgát, u t á n a többféle h i v a t a l t t ö l t ö t t be, eleinte csak alacsony állásokban, mivel a p j a összekül ö n b ö z ö t t a miniszterelnökkel. K é s ő b b követségbe k ü l d t é k a dzsürcsi Csin fejedelemségbe, ez a l k a l o m m a l k i t ű n t önérzetes és hazafias m a g a t a r t á s á v a l . U t á n a t ö b b t a r t o m á n y b a n volt helytartó, s erős kézzel t a r t o t t a féken a közelgő dzsürcsi t á m a d á s m i a t t lázongó k a t o n á k a t . Öregkorára a T u a n m i n g p a l o t a t u d ó s a lett, á l t a l á n o s megbecsüléstől övezve h a l t meg. O K o r a egyik legnagyobb tudósa, az irodalom

..iinden á g á n a k alapos ismerője. N e v é t a k o n f u c i á n u s k á n o n b ó l és filozófusok m ű veiből ö s s z e g y ű j t ö t t idózetgyűjteménye, tízezer négysoros verset t a r t a l m a z ó Tangkori versantológiája és egyebek m e l l e t t h a t a l m a s a n e k d o t a - és kísértethistóriag y ű j t e m é n y e őrizte meg, amelynek négyszázhúsz fejezetéből, sajnos, csak m i n t e g y száznegyven m a r a d t meg, v a l a m i n t k é t r ö v i d í t e t t kiadás ö t v e n , ill. húsz fejezetben. Terjedelemben így is a legnagyobb egykorú g y ű j t e m é n y e k k e l vetekszik, s felbecsülhetetlen kincsesháza a korai k í n a i népies elbeszélő p r ó z á n a k . A g y ű j t e m é n y d a r a b j a i n nemigen v á l t o z t a t o t t , eredeti n y e r s f o r m á j u k b a n h a g y t a meg ő k e t legtöbbször. Igen értékes a g y ű j t e m é n y egyes szakaszaihoz írt, összesen h a r m i n c e g y rövid előszava. O F ő m ű v e : Ji Csien cse ( ' J i Csien t ö r t é n e t e i ' — J i Csien m o n d a b e li csodálatosságok lejegyzője volt —, 1522 ós 1566 k ö z t a f e n n m a r a d t töredékek kiadása) . Csongor Barnabás Hung Sen (Vucsin, 1893—Peking, 1955. aug. 29.): kínai d r á m a í r ó . A m e r i k á b a n t a n u l t , h a z a t é r v e a m o d e r n kínai d r á m a egyik m e g t e r e m t ő j e s t e r m é k e n y m ű v e l ő j e l e t t Tien H a n mellett. 1930-ban csatlakoz o t t a baloldali irodalmi mozgalomhoz, legjobb d a r a b j a i t ez u t á n írta. A f i l m m ű vészet is érdekelte, ő volt az első kínai hangosfilm m e g a l k o t ó j a . O D r á m á i n a k fő erénye a kompozíció, a k o n f l i k t u s o k kidolgozottsága. B á r rendszerint n a g y számú szereplőgárdát v o n u l t a t fel, a l a k j a i gondosan m e g r a j z o l t , a cselekményben f u n k c i ó v a l bíró jellemek. T é m á i t a kínai élet, az ellenállási h á b o r ú (1937—1945) valóságából meríti, különösen m a r a d a n d ó művészi erővel jeleníti meg a kínai f a l u világát, a falusi dzsentri k o r r u p t s á g á t és d e k a d e n c i á j á t Vu Kuej csiao ('A Vu K u e j híd', 1930) és Hsziang-tao mi ('Illatos, friss rizs', 1931) c. d a r a b j a i b a n . O E g y é b m ű v e i : Csaó hszien-vang ('Csaó, a pokolkirály', d r á m a , 1922); Fej csiang-csün ('A repülő generális', d r á m a , 1940); Hung Sen ven-csi ( ' H u n g Sen ö s s z e g y ű j t ö t t d r á mái', 1957). Galla Endre Hungara vivo ( ' M a g y a r é l e t ' ) : eszper a n t ó nyelven, Bp.-en kéthavonként megjelenő folyóirat, 1961-től Kökény L., 1969-től Gergely M. szerkesztésében. H a z á n k kulturális és gazdasági életét ismerteti, s íróink, költőink m ű v e i t közli fordít á s b a n . K ü l f ö l d i eszperantó írókat is szer e p e l t e t lapjain. Kaloesay Kálmán Hunmin csongum: ( ' T a n í t s d a n é p e t helyes k i e j t é s r e ' ) : 1444-ben Szedzsong koreai király u t a s í t á s á r a Csöng I n d z s i , Szong S z a m m u n , Cshö H a n g , Szin Szuk672

HUOVl ccsu és m á s tudósok által kínai nyelven szerkesztett k ö n y v , melynek az volt a célja, hogy egy ú j írásrendszer segítségével m e g t e r e m t s e a kínai szavak koreaias norm a t í v kiejtésének a l a p j a i t . V a l ó j á b a n ez az írás lett kisebb v á l t o z t a t á s o k k a l a koreai írás (szemben az addig csak kínai írásjegyek használatával). I n n e n ered a koreai ábécé egyik elnevezése is: csongum. Fontos forrása a koreai és kínai h a n g t ö r t é n e t nek. Ma É s z a k - K o r e á b a n csak ezzel az írással írnak; Dél-Koreában csak a segédszókat, r a g o k a t írják a csongum írással, a kínai e r e d e t ű s z a v a k a t pedig kínai írásjegyekkel. A mű f o n t o s a b b k o m m e n t á r j a i : a Hunmin csongum onhe, a szöveg koreaira fordítása és koreai n y e l v ű magyarázata, mely nyelvtörténetileg is jelentős és a Vorin szokpo c. b u d d h i s t a m ű v e l e g y ü t t az első csongum írásos emlék; a Szin K j o n g d z s u m t ó l származó H u n m i n csong u m u n h e vagy H u n m i n csongum tőbe (1750), az írásrendszer filozófiai mag y a r á z a t a régi kínai filozófia jin —jang (negatív —pozitív) elemei a l a p j á n ) s a Hunmin csongum herjc (szerzői: Szin Szukcsu, Szong S z a m m u n , Kang H i a n , Ri Ge, Ri Dzsonno, a 15. sz. második feléből), amely a rendszer m a g y a r á z a t a ós példákkal való illusztrálása. O {—koreai irodalmi formák). Mártonfi Ferenc Hunold [hwnolt], Christian Friedrich; Menantes (álnév); (Wandersleben, 1680 — Halle, 1721. aug. 16.): n é m e t költő és regényíró. Félbeszakított t a n u l m á n y o k u t á n a h a m b u r g i opera librettistája. Később Halléban Francke h a t á s a a l a t t p i e t i s t á v á lesz. K a n t á t á k a t és egyházi d a l o k a t is írt, némelyikre J . S. Bach szerzett zenét. Gáláns regényei, pl. Die verliebte und galante Welt ( Szerelmes és gáláns világ', 1700) m á r n e m a b a r o k k értelmében v e t t szerelmes regények, h a n e m ink á b b b o t r á n y k r ó n i k á k . O írod.: H . Vogel: Ch. H u n o l d . Sein L e b e n und seine W e r k e (1897). Némedi Lajos Hunt [ h á n t ] , J a m e s H e n r y Leigh (Southgate, 1784. okt, 19. — P u t n e y , 1859. aug. 28.): angol író, költő, publicista. P a p i család s a r j a volt. Publicisztikai tevékenységét b á t y j a l a p j á n á l kezdte 1805-ben. Harcias, szókimondó természete mindk e t t ő j ü k e t b ö r t ö n b e j u t t a t t a (1813 — 1815). K ö n y v t á r r á a l a k í t o t t cellájában a z o n b a n Byron, Lamb, Moore l á t o g a t t a . 1815-től élete lázas tevékenységben telt: verset, regényt, d r á m á t , önéletrajzot írt, t ö b b lapot is i n d í t o t t . 1822-től 1828-ig Olaszo.-ban élt, a h o v á Byron segítségével j u t o t t . Közös lapot is i n d í t o t t a k The Liberal c., ami a z o n b a n n e m volt hosszú életű. H a z a t é r é s e u t á n H u n t élesen és igaztala4 3 Világirodalmi Lexikon IV.

nul m e g t á m a d t a Byront. Shelley, Hazlitt, Keats, Lamb, B . Procter, Beynolds s t b . az ő h a m p s t e a d i köréhez t a r t o z t a k . K e a t s zsenijét ő fedezte fel, elsők között közölte Tennyson korai verseit. H u n t költői babér o k r a t ö r t , de csillogó költészete n e m m a r a d a n d ó . L a p j a i v a l , született szervezőtehetségével, állandó ösztönzésével, a rom a n t i k a népszerűsítésével t e t t n a g y szolg á l a t o t az irodalomnak. Irodalmi h í r n e v é t a t u d a t o s a n Steele n y o m d o k a i n járó esszéinek köszönhette, amelyekben t ö b b szállal kapcsolódott a 18. sz.-lioz. Csevegő esszéi nem h o r d o z n a k súlyos g o n d o l a t o k a t , de könnyedségén, tetszetős (olykor t a l á n pózoló) intellektualizmusán g y a k r a n á t ü t szenvedélyes, érzékeny, igazságkereső egyénisége. I l y e n k o r Lambhez hasonló közvetlen m o d o r b a n ír. Ö n é l e t r a j z á t (Autobiography) 1850-ben a d t a ki 3 k ö t e t ben, m a j d h a l á l a előtt, átdolgozott kia d á s b a n (1859). G» G y ű j t , kiad.: The Poeticái Works of Leigh Hunt ('Leigh H u n t összes költeményei', szerk.: H . S. Mitforcl, 1923); Leigh Hunt's Literary Griticism ('Leigh H u n t irodalmi kritikái', 1956). O Magyarul: 2 vers ( R a d ó A., Angol k ö l t ő k , a n t o . , 1930); 1 —1 vers (Somlyó Gy., Márv á n y ós babér, 1947; Görgey G., Angol költők antológiája, 1960); 2 esszé ( J u l o w V., H a g y o m á n y és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai, 1967). O írod.: E. B l u n d e n : Leigh H u n t : A B i o g r a p h y (1930); A. L a n d r é : Leigh H u n t (2 köt., 1 9 3 5 - 1 9 3 6 ) ; R . B. J o h n s o n : S h e l l e v Leigh H u n t (1928); G. D S t o u t : T h e Political H i s t o r y of H u n t ' s E x a m i n e r (1949). Abádi Nagy Zoltán Huon de Bordeaux [üon dö b o r d ó ] ; a valószínűleg 1216 és 1229 között, p i k á r d nyelvterületen keletkezett, 10 553 sorból álló verses regény érdekessége és eredetisége a nagy epikai t é m á n a k és a b r e t o n mesevilág elemeinek harmonikus keveredése. Hősének, aki a k a r a t l a n u l m e g ö l t e N a g y Károly f i á t , büntetésből B a b y l ó n i á b a kell mennie, s o t t emberfeletti feladatok a t kell v é g r e h a j t a n i a . Vállakózásában Oberon t ü n d é r k i r á l y , Arthus k i r á l y unokaöccse segíti. A regény körül a 13. sz. második felében egész ciklus k e l e t k e z e t t , prózai változata a 19. sz. közepéig harm i n c k é t kiadást é r t meg. A t ö r t é n e t és a szereplők olyan n a g y költőket i h l e t t e k meg, m i n t Shakespeare, Ghaucer, B e n Jonson, Wieland s t b . ; az utóbbi feldolgozása n y o m á n készült Weber Oberon c. o p e r á j á n a k (1826) szövegkönyve. O M a g y a r u l : 1 részlet ( R á b a Gy., Deákok és lovagok, a n t o . , 1961). * R. Szilágyi Éva Huovinen, Veikko J o h a n n e s (Simo, 1927. m á j . 7. —): finn író. E r d é s z k é n t dol673

HUPAL gozott 1956-ig, a z u t á n a szabad írói p á l y á t választotta. O Regényeiben, novelláiban a falusi e m b e r e k és az e r d ő m u n k á s o k élet é t örökíti m e g eleven humorral és e g y ü t t érzéssel. A részletek kidolgozásában mester, de a kompozícióra, az összegezésre legtöbbször n e m f u t j a erejéből. O F ő b b m ű v e i : Havukka-ahon ajattelija ('A fenyvesfalvi gondolkodó', reg., 1952); Siintavát vuoret ( ' K é k l ő hegyek', reg., 1959). O Magyarul: 1 n l a (Oláh J., Mai f i n n elbeszélők, 1968); 1 elb. (Oláh J . , Ú j Szó, 1972, 304.); 1 kisreg. ( F e h é r v á r i Gy.: A fiúk téli kalandozása, anto., 1973). Gombár Endre hüpallagé:

-hipallagé

Hüpereidész; Hypereidés; Hyperides (latinos név); (Kollütosz, A t t i k a , i. e. 389 —Athén, i. e. 322): görög szónok. Platón és Iszokratész t a n í t v á n y a , Démoszthenész k o r t á r s a , a tíz aMikai szónok egyike. A t h é n b e n k e z d t e p á l y á j á t m i n t törvényszéki v é d ő ü g y v é d , u t ó b b l e t t politikai szónok, m a j d egy-egy v á d a t képviselő ügyész. Stílusa a Démoszthenész p a t e t i k u s és Lüsziasz egyszerűségre t ö r e k v ő kifejezésmódja k ö z ö t t i á t m e n e t e t j e l e n t e t t e . Mindössze 6 beszédéből m a r a d t a k fenn töredékek, k ö z t ü k : Kata Démoszthenusz ('Démoszthenész ellen'), Hüper Lükophronosz ('Lükophrón mellett'), t o v á b b á Epitaplnosz ('Temetési beszéd' ti. a lamiai hősi h a l o t t a k f ö l ö t t ) . O K i a d . : F . G. K e n y o n : Hyperides (1907). Nagy Ferenc hüpokriszisz: —előadás:

1.

hüpomnémata (görög 'emlékezések'): görög műfajmegjelölés. J e l e n t h e t e t t bármiféle, emlékeztetőnek szánt feljegyzést, t e h á t s z á m a d á s t v a g y leltárt is. P u s z t á n irodalmi v o n a t k o z á s b a n az —emlékirat egy f a j t á j á t é r t e t t é k r a j t a , mégpedig a rokon —apomnémoneumatával szemben a z önéletrajzi jellegű visszaemlékezéseket. A hellenisztikus k o r b a n virágzott; képviselői jórészt u r a l k o d ó k és á l l a m f é r f i a k volt a k , m i n t az épeiroszi Pürrhosz, a z egyipt o m i I I . Ptolemaiosz Euergetész, illetve Démétriosz Phaléreusz és Aratosz; h ü p o m nématáik ugyan néhány tucatnyi töredék kivételével elvesztek, de t ö b b r á n k mar a d t történeti m ű szerzője (egyebek közt Polübiosz és Plutarkhosz) sokat m e r í t e t t belőlük. K é s ő b b , elsősorban a r ó m a i kort ó l kezdve, az irodalom más á g a i r a is átt e r j e d t az elnevezés: olykor a n e k d o t a g y ű j t e m é n y e k és k o m m e n t á r k ö t e t e k cím é ü l is a l k a l m a z t á k . O görög irodalmi formák) Q Irod.: G. Misch: Geschichte der Autobiographie (1. köt., 1931). Szepessy Tibor 674

Hüpomnémata tu küriu hémón lészu Khrisztu prakhthenta epi Pontiu Pilatu: —N ikodémosz evangéliuma 1. hüporkhéma; hyporchema (görög 'kart á n c alá', ti. énekelt dal, ' t á n c d a l ' ) : rends z e r i n t krétikusi r i t m u s ú , —paiansze-rű ókori görög táncdal, amely alighanem Apollón isten k u l t u s z á v a l volt kapcsolatos. A t á n c és a k a r d a l f a j t a állítólag K r é t a szigetéről származott, o n n é t vitte S p á r t á ba Thalétasz költő (i. e. 7. sz.); k o r t á r s á t , az u g y a n c s a k S p á r t á b a n m ű k ö d ő Xenodamoszt ugyancsak a m ű f a j kitűnő művelőj e k é n t t a r t o t t á k számon. A m ű f a j t csak az i. e. 5. sz.-i Pindarosz- és Bakíchülidészt ö r e d é k e k b ő l ismerjük, s ezekből t a r t a l m i ( t e m a t i k a i és hangulati) jellegzetességeire alig k ö v e t k e z t e t h e t ü n k . Megállapítható a z o n b a n , hogy ez a k é t költő, a daktiloepitri t u s o k ritmusainak kialakítói, h ü p o r k h é m á i k b a n sohasem alkalmaznak daktiloepitritusokat. O ( -görög irodalmi formák) Lázár György hüpothéké (görög ' a l á t é t ' , ' t á m a s z ' ) : olyan —apophthegma ( m e g h a t á r o z o t t szit u á c i ó h o z kapcsolt —gnóma), amelyet a f e l t é t e l e z e t t szituáció szerint egy idős bölcs m o n d ( t a n í t á s k é n t és jó tanácsként) egy i f j ú n a k . H ü p o t h é k é k e t foglal m a g á b a a K h e i r ó n , ill. a Pittheusz n e v e a l a t t fennm a r a d t k é t ismert ókori görög szentenciagyűjtemény. Lázár György hüpotheszisz:

—hipotézis

Huppert [hwpert], H u g ó (Biala-Bielitz, Szilézia, 1902. jún. 5. — ): osztrák költő, író, f o r d í t ó . Hivatalnokcsaládból származott. Bécsben és P á r i z s b a n t a n u l t . 1920ban c s a t l a k o z o t t a m u n k á s m o z g a l o m h o z , 1921-től t a g j a az O s z t r á k K P - n e k . 1927ben az SZU-ba emigrált. Moszkvai tartózk o d á s a s o r á n a M a r x — E n g e l s Intézet m u n k a t á r s a , m a j d többek k ö z ö t t az Internationale Literatur helyettes szerkesztője volt. Szoros k a p c s o l a t b a n állt Majakovszkijjal. A világháború éveiben a n é m e t hadifoglyok k ö r é b e n végzett politikai m u n k á t , és Ehrenburg t i t k á r a volt. R é s z t v e t t KeletE u r ó p a felszabadító h a r c a i b a n , és a felszab a d u l á s t követő első években Bécsben k u l t u r á l i s újságírói tevékenységet folvtat o t t . 1949-től 1956-ig ismét az SZU-ban t a r t ó z k o d o t t . Azóta Bécsben él. Az osztr á k és n é m e t k o m m u n i s t a s a j t ó és kulturális f ó r u m o k közismert m u n k a t á r s a . O Az e m b e r i alkotótevékenység és a szocialista t u d a t f e j l ő d é s dialektikus f o l y a m a t á t r a g a d j a m e g a m a g a gazdagságában és bonyolultságában. A s z o v j e t irodalom egyik legalaposabb n é m e t ismerője és közv e t í t ő j e . Kiemelkedők Majakovszkij-fordításai, amelyek m é g a költő életé_

HÚRBA ben és közvetlen u t ó k o r á b a n elsőrendűen j á r u l t a k hozzá n e m z e t k ö z i megismertetéséhez, t o v á b b á a grúz R u s z t a v e l i eposz átköltése. P u b l i c i s z t i k á j a , r i p o r t k ö n y v e i gazdagon t ü k r ö z i k az SZU és az N D K életét. O F ő b b m ű v e i : Vaterland ('Szülőh a z a ' , költ.-ek, 1940); Georgischer Wanderstab ('Grúziái v á n d o r b o t ' , költ.-ek, 1954); W Majakowski ('W M a j a k o v s z k i j ' , t a n . , 1965); Logarithmus der Freude ('Az öröm logaritmusa', versek, 1968); Andre Bewandtnis (Másfajta járatosság', versek, 1970); Bhapsodie: Brot und Bősen ( ' R a p szódia: k e n y é r és rózsák', poéma, 1972). O M a g y a r u l : 1 n l a (Molnár L., Mai osztrák elbeszélők, a n t o . , 1967); 2 vers (Eörsi I., Osztrák költők antológiája, 1968). O írod.: H u g ó H u p p e r t 60 éves (Nagyv, 1962, 8.) Komáromi Sándor

filozofia (1928); J . H a n k o : Umeleckó p r o b l é m y J . M. H u r b a n a (Slovenské smery, 1934 — 1935; P . S o c h á n : R o z p o m i e n k y n a d r a J o z e f a Miloslava H u r b a n a ( P r ú d y , 1936); D . R a p a n t : Slovenské n á r o d n ó p o v s t a n i e 1 8 4 8 - 1 8 4 9 (1. köt., 1937); Steier L . : A t ó t nemzetiségi kérdés 1848 — 1849-ben ( 1 - 2 . k ö t . , 1937); K e m é n y G. G.: A m a g y a r nemzetiségi kérdés t ö r t é n e t e (1. köt., 1946); O. Mrlian: Jozef Miloslav H ú r b a n (1959). Sziklay László

Húrban, Jozef Miloslav (Beckó, 1817. m á r c . 17. — Hlboké, 1888. febr. 21): szlovák politikus, szerkesztő, kritikus, költő, író. J . M. Hodza mellett 8 túr leghűségesebb f e g y v e r t á r s a az ú j irodalmi n y e l v s a népies-nemzeti irodalom megteremtésében. Trencsénben és Pozsonyban t a n u l t , m a j d Csehó.-ban volt t a n u l m á n y ú t o n . 1843-tól haláláig Hlbokén volt ev. lelkész, innen i r á n y í t o t t a az egykorú irodalmi életet. Nitra c. a l m a n a c h j á v a l (1844), Slovenskije Pohladi... 1846 — 1848; 1851 — 1852) c. folyóiratával segítette elő k o r t á r sai m ű v e i n e k közlését. Slovensko a jeho zivot literárni ('Szlovákia s irodalmi élete', 1847 — 1851) c. m u n k á j a egyike az első szlovák irodalomtörténeti összefoglalásoknak. 1848-ban a prágai Szláv K o n g resszuson v e t t részt, m a j d felkelést szervezett a m a g y a r szabadságharc ellen. Mindvégig a „ G e s a m t m o n a r c h i e " híve volt; kezdetben d e m o k r a t i k u s nézetei egyre k o n z e r v a t í v a b b a k k á v á l t a k . O Lírai költészete politikai célzatú; Biesne na ter az ('Korszerű dalok', 1861) az á t m e n e t i kor b é k ü l é k e n y h a n g j á t ütik meg. Szépprózájából Olejkár ('Az olajárus', 1846) c. novellája s GottSalk (csehül 1861; szlovákul 1876) c. regénye t ű n i k ki, bennük a rom a n t i k u s író f a n t á z i á j á v a l idézi a dicső s kalandos m ú l t a t . Szatírái az egykorú t á r sadalmi viszonyokat bírálják. O v K i a d . : Ludovít Stúr — Bozpomienky ('Ludovít S t ú r — Emlékezések', 1959); Cesta Slováka k slovanskym bratom na Morave a v C'eehách ( ' E g y szlovák u t a z á s a m o r v a - és csehországi szláv testvéreihez', 1960). O M a g y a r u l 3 vers (Gáspár I., A t ó t költészet, 1879); 1 vers (Csanda S., M a g y a r szlovák kulturális kapcsolatok, 1959); 1 vers ( K é m é n y G. G., A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből, 1962). O írod.: S. St. Osusky: H u r b a n o v a 43*

Hurban-Vajansky [hwrban-vajanszki], Svetozár Miloslav (Hlboké, 1847. j a n . 16.—Turócszentmárton, 1916. aug. 17.): szlovák költő, író, lapszerkesztő, politikus. J . V. Húrban fia. Középiskoláit t ö b b helyen (otthon és Németországban), a jogot P o z s o n y b a n végezte. Vidéki ü g y v é d volt, m a j d — k a t o n a k é n t — részt kellett vennie Bosznia-Hercegovina okkupációj á b a n . I t t t e t t e m a g á é v á a szláv n é p e k egységéért v í v o t t küzdelem g o n d o l a t á t , hazatérése u t á n l e m o n d o t t eredeti foglalkozásáról, T u r ó c s z e n t m á r t o n b a k ö l t ö z ö t t s m i n t a Národníe noviny, m a j d egy ideig az általa f e l ú j í t o t t Slovenské FohVady szerkesztője e városkából szlovák n e m z e t i s irodalmi k ö z p o n t o t t e r e m t e t t . A cári u d v a r politikájától v á r t a nemzete felszab a d u l á s á t . H a a nemzeti elnyomás ellen írt vezércikkeiben, egyéb írásaiban o t t is érezzük a szlovákságáért küzdő ú j s á g í r ó igazát, világnézetét erősen k o n z e r v a t í v n a k kell minősítenünk, amely ellen a Ilias c. folyóirat köré csoportosult n e m z e d é k joggal emelte fel s z a v á t . Tatry a more ('A T á t r a ós a tenger', 1880) c. v e r s k ö t e t e kirobbanó sikert a r a t o t t ; ennek oka a költ ő k ö n n y e d , tetszetős verselése s az az össz-szláv ideológia, amely allegorikusán a címben is kifejezést n y e r t . H o s s z a b b epikus költeményei és szépprózai m ű v e i a l a p j á b a n véve politikai-világnézeti állásp o n t j á n a k szócsövei. O Jelentősebb regényei: Letiace tiene ('Repülő á r n y é k o k ' , 1883); Suchá ratolest' ('Száraz ág', 1884); Koreű a vyhonky ('A gyökér s h a j t á s a i ' , 1885), s a Kotlín (1901) az értelmiség körében népszerűvé t e t t é k a szlovák szépprózát. A kor nemzetiségi kérdését vetik fel, s b e n n ü k — többi, rövidebb epikus m ű v é hez hasonlón — az , , e h i e m z e t l e n e d e t t " (odrodilec) nemességnek a szlovák n e m zeti ü g y számára való megnyeréséért k ü z d a m i n d e n esetben gonosz, sőt aljas m a gyar vagy n é m e t „ellenségekkel" szemben. Rokonszenves hősei: a nemzet ügyéé r t harcoló vidéki értelmiségiek, p a p o k , t a n í t ó k . Aktuális problémafölvetéséért V a j a n s k y t g y a k r a n szokták realistának nevezni; szkematikus emberábrázolási módszerének a realizmushoz semmi köze

675

HUREJ sincs: v a l ó j á b a n a szlovák r o m a n t i k a epigonjainak utolsó nemzedékéhez tartozik. Művészi szempontból n é h á n y versben írt zsánerképe, pl.: Maly drotár fö. Krcméry, A kis drótos, 1925; J u h á s z A . , ua., 1922; Komlós A., u a . , 1924; Sípos Gy., ua., 1935; K a r d o s L., u a . , 1953); Pltnik (Sípos Gy., A t u t a j o s , 1935; H o d i n k a T., ua., 1941); stb. a legértékesebb. A kor mo.-i társadalmi-politikai visszásságainak, nemzetiségi p r o b l é m á i n a k érdekes t ü k ö r k é p e Z vázenia ('A fogházból', 1893), c. n a p l ó j a , amelyet egy é v e s szegedi államfogház-büntetése idején írt. Útinaplói a szlávok összetartozásának gondolatát propagálják. K i i t i k u s i m u n k á s s á g a a r á n y l a g a legjelentősebb; főleg az orosz r e a l i s t á k r a h í v j a fel kortársai figyelmét. O M a g y a r u l még: 1 n l a ( G o g o l á k L . — R á d y E . : Szlovák elbeszélők, é. n.); 6 vers (5. K r é m é r y : Antológia szlovák költőkből, 1925). O Irod.: A. Mráz: Svetozár H ú r b a n - Vajansky (1926); A. M a t u s k a : V a j a n s k y prózaik (1946); F . V o t r u b a : V a j a n s k y novelista (1954); C. K r a u s : V a j a n s k y o slovenslcej literatúre (Slovenská l i t e r a t ú r a , 1956); A. Mráz: S v e t o z á r H ú r b a n V a j a n s k y (Slovenská p o M a d y , 1956); Sziklay L.: Svetozár H ú r b a n V a j a n s k y h a l á l á n a k negyvenedik é v f o r d u l ó j a (IF, 1957); S. Smatlák: V a j a n s k é h o T a t r y a m o r e (Slovenská literatúra, 1959); M. G a s p a r í k : K problematike r o m á n u Suchá r a t o l e s t (Slovenská literatúra, 1964); Sziklay L . : K vyvinu slovenskej realistickej l i t e r a t ú r y (Slovenská l i t e r a t ú r a , 19661. Sziklay László Hurejiv, Oleksza I v a n o v i c s ; Gurejev (nevének oroszos alakja); ( I n h u l e c k i j rudnik, 1913. o k t . 12. — ): s z o v j e t u k r á n író. K ő m ű v e s fia, az ipari t e c h n i k u m o t , 1935ben pedig a f i a t a l írók t a n f o l y a m á t végezt e el. 1939-től 1941-ig középiskolában t a n í t o t t , a h á b o r ú idején az u k r á n rádió m u n k a t á r s a volt. O A bányászéletből veszi l e g t ö b b t é m á j á t , m a g y a r r a is leford í t o t t i f j ú s á g i regénye: Nasa mologyiszty (1949: L e s z e v I., Andrej, 1954). Radó György Huret [üre], Jules (Boulogne-sur-Mer, 1 864 —Párizs, 1915): f r a n c i a író, újságíró. 1889-től az Écho de Paris m u n k a t á r s a . I t t kezdte el i n t e r j ú - és d o k u m e n t u m s o r o z a t á t a k o r a b e l i francia irodalmi élet legjelentősebb képviselőivel: L'Evolution littéraire. Enquéte sur le déclin du naturalisme et l'avenir du symbolisme naissant ('Az irodalom fejlődése. Vita a n a t u r a l i z m u s hanyatlásáról és a születő szimbolizmus jövőjéről'). 1891-ben m á r a n a t u r a l i z m u s csődjéről szólt, és ekkor k ü l d t e neki P . Alexis híres t á v i r a t á t : ,,A n a t u r a l i z m u s n e m h a l t m e g . Levél m e g y . " E z a sorozat,

a m e l y Enquéte sur Vévolution littéraire c. 1 891-ben k ö n y v a l a k b a n is megjelent, a k o r s z a k jelentős d o k u m e n t u m a . Társadalm i kérdések i r á n t i érzékenységét jelzi a Figarónak összeállított sorozata: Enquéte sur la question sociale en Europe ('Ankét a t á r s a d a l m i kérdésről E u r ó p á b a n ' , 1896). J e l e n t ő s e k még színes külföldi tudósításai is: En Amérique ('Amerikában', 1904 — 1905): L'Amérique moderne ('A m o d e r n A m e r i k a ' , 1910—1911); En AUemagne ( ' N é m e t o r s z á g b a n ' , 1907—1911). Fodor István Hurgin, J á k o b ( J a f f a , 1899. dec. 15. — ): h é b e r nyelven a l k o t ó izráeli író. 1921 ó t a jelennek meg írásai. Első önálló k ö t e t e Szipurim ('Elbeszélések') c. 1928-ban lát o t t n a p v i l á g o t . 1933 és 1936 k ö z ö t t szerk e s z t ő j e a Busztanáj Lanóar, 1948-tól a Habóker liljadim c. ifjúsági irodalmi lapn a k . O Elbeszélései, amelyeket t ö b b n y i r e az i f j ú s á g s z á m á r a ír, a zsidó m ú l t és az izraeli valóság t é m á i t dolgozzák fel, gyakr a n r o m a n t i k u s túlzásokkal, vagy K e l e t e g z o t i k u m á n a k e r ő l t e t e t t hangsúlyozásával. O F ő b b m ű v e : Mipinkaszó sel more ( ' E g y t a n á r n a p l ó j á b ó l ' , 1934). Raj Tamás Hurjan, T a t u l (írói név); T ' a t ' u l Huryan; T a t u l Gurjan (oroszos névalak); T a t u l Szamszoni Khacsatrjan (családi név); (Tedzsrlu, Szurmalu ker., 1912. júl. 4.— Szevasztopol, 1942. jún. 23.): szovjet ö r m é n y költő. P a r a s z t i családból származ o t t , amely az első világháború idején A z e r b a j d z s á n b a települt á t . B a k u b a n középiskolát végzett, különböző napilap o k szerkesztőségében dolgozott. Első versei a húszas é v e k végén jelentek meg. Lelkes pátosszal énekelte a f o r r a d a l m a t , a szocialista építést, a szovjet hazafiságot. F o n t o s a b b k ö t e t e i : Haszak ('Életkor', versek, 1934); Poemner ( ' P o é m á k ' , 1939); Asztegh ('Csillag', versek, 1943); Banaszteghcutjunner jev poemner ('Költemények és p o é m á k ' , 1949). ^ Szalmási Pál hurri irodalom; hurrita irodalom (névv á l t o z a t ) : Elő-Azsia h u r r i nyelvű etnikum á n a k irodalma. E m l é k e i közül a legkor á b b i , Tisari felirata, Mezopotámiából származik, ós az i, e.3. évezred utolsó harm a d á r a tehető. H u r r i lakosságot f ő k é n t Észak-Szíriában t a l á l u n k , de az i. e. 2. évezred közepén pl. U g a r i t b a n vagy a hett i t a birodalomban is jelentős szerepet játs z o t t a k . A h u r r i irodalmat főként azon alkotásaiból ismerjük, amelyeket á t v e t t a —hettita irodalom is. Ezek egy része m e z o p o t á m i a i eredetű t é m á k a t dolgozott fel, az eredetitől önállóvá válva, g y a k r a n a a szereplők egy részét is kicserélve; a míto-

676

HURSZ s z o k a t mindig az epikus jellemzés i r á n y á b a n b ő v í t e t t é k (-•Gilgames-eposz, — Égi királyság, —Ének Ullikummiról). A hurri irodalom egy ága a mitológia szintjón a Mezopotámiához f ű z ő d ő kapcsolatokkal foglalkozott (Gurparanzahu). A hurri m í t o szok feldolgozására az epikus szélesség, a z a n t r o p o m o r f istenábrázolás, a m á g i k u s m o t í v u m o k fontossága jellemző, a m í t o s z i t t n e m tanítás, m a g y a r á z a t , h a n e m f o r d u latos eseménymenet, s — emberi m é r t é k kel — hiteles helyzetek sorozata, a k á r a várost pusztító szörny világszerte i s m e r t elbeszélésében (—Hedammu-mitosz), akár a természeti princípiumok világformáló szerepét feldolgozó mítoszokban, a m i l y e n a Viharistennel k a p c s o l a t b a n pl. az Illuj a n k a - m í t o s z (Kella) ősi m a g j a . Van a h u r r i i r o d a l o m n a k egy ága, amelyben a m í t o s z m á r csak távoli h á t t é r , a cselekmény mesei színezetet ölt, s — a varázslatos helyzetek e t megőrizve — á t k e r ü l az emberi világba (—Appu és két fia, —Mese a tehén-szülte gyermekről, —Kessi, a vadász). A mesék, m i n d e n f a n t a s z t i k u m u k mellett is, p r o b l e m a t i k á j u k k a l a t á r s a d a l m i lét k o n f l i k t u saihoz, t a p a s z t a l a t a i h o z kapcsolódnak. O A h u r r i n y e l v kései, i. e. 1. évezredi folytat á s a , az urartui, semmiféle k a p c s o l a t o t n e m t a r t a hurri irodalommal; ebből csup á n a n n y i került á t az ókori kelet k u l t ú r á j á b a , a m e n n y i t m a g á b a oldott a h e t t i t a irodalom és az -ugariti irodalom. O írod.: A. Götze: H e t h i t e r , Churriter a n d Assyrer (1936); E . A. Speiser: I n t r o d u c tion t o H u r r i a n (1941); I. J . Gelb: H u r r i a n s a n d Subarians (1944); E . A. Speiser: The H u r r i a n Participation in the Civilisation of Mesopotamia, Syria and P a l e s t i n e (CHM 1953, 3 1 1 - 3 2 7 . old.); H . G. G ü t e r bock: T h e H u r r i a n E l e m e n t in the H i t t i t e E m p i r e (uo., 1954, 3 8 3 - 3 9 4 . old.); F . I m p a r a t i : T ^[urriti (1966). Komoróczy

Géza

Hurst [hőszt], F a n n i e (Hamilton, Oh., 1889. o k t . 1 8 . - N e w York, N.Y., 1968. febr. 23.): amerikai (USA) írónő. E l ő b b t a n á r n ő volt, m a j d , hogy t a p a s z t a l a t o k a t szerezzen, boltilány és pincérnő. V e z e t ő szerepet v i t t t ö b b a m e r i k a i nőszervezetben, g y a k r a n szerepelt a rádióban ós televízióban. 1952-től az E N S Z Egészségügyi Világszervezetének USA-delegátusa l e t t . O Az elesett, társadalomból k i v e t e t t n ő k sorsa érdekelte, b e v a l l o t t célja volt, h o g y az olvasó sírja el az ő visszafojtott k ö n y n y e i t . Ábrázolása felszínes, stílusa csikorgó, é r d e m e azonban m é l y emberi részvéte. N a g y o n t e r m é k e n y v o l t : t ö b b száz elbeszélése és 30 regénye jelent meg, a Time k r i t i k u s a szerint k ö n y v e i oly számosak, m i n t az egyiptomi dinasztiák. Az ameri677

kai bestseller-irodalom egyik legismertebb egyénisége, s a j á t bevallása szerint is az írónők leggazdagabbika volt. Műveit 16 nyelvre f o r d í t o t t á k le. L e g j o b b m ű v e a tíack Street (reg., 1930: Gellért H . , Mellékutca, 1935) filmen is n a g y sikert a r a t o t t (film: ua, U S A , 1932; R . S t e w a r t , USA, 1941; USA, 1962). O F ő m ű v e i m é g : Lummox (reg., P é t i I., Egyedül, 1944); Five and Ten (reg., 1929: Tábori P . , N e m így a k a r t u k , 1935; film: Öt meg tíz, R . Z. Leonard, USA, 1930); Imitation of a Life (reg., 1933: B e n e d e k M., Asszony a vonaton, 1933); Great Laughter (reg., 1936: Görög I., A n a g y k a c a j , 1937); Halleluja (reg., Tábori M., u a . , 1948); The Hands of Veronica (reg., 1947: Tábori M., Veronika, 1947); Anatomy of Me ('A m a g a m anatóm i á j a ' , önéletrajz, 1958); God Must Be Sad ('Az Isten b i z o n y á r a szomorú', reg., 1961). O M a g y a r u l még: Mannequin (reg., Balogh B., 1943); Lonely Páradé (reg., ?: Müller P . , Magányos asszonyok, 1948). Pósa Péter Hurston [hősztn], Zora N e a l e (Eatonville, Fia., 1901. jan. 7.—1960. febr. 4.): amerikai (USA) írónő. A p j a b a p t i s t a néger prédikátor és asztalos volt. O A New York-i B a r n a r d College-ban antropológiát és n é p r a j z o t t a n u l t . Mint ö s z t ö n d í j a s az amerikai Dél, J a m a i c a és H a i t i néger népr a j z á t t a n u l m á n y o z t a . E g y ideig F a n n i e Hurst t i t k á r n ő j e volt, m a j d néger színjátszó csoportokkal foglalkozott. Tanulm á n y a i s o r á n szerzett t a p a s z t a l a t a i b ó l t ö b b r e g é n y t , színdarabot, önéletrajzi regényt írt. T é m á j a a négerek élete, de nem k í v á n t a kiélezni a f a j i k é r d é s t : a négerek d e r ű j é v e l , tehetségével, babonáival, népszokásaival foglalkozott. O F ő m ű v e i : Jonah's Gourd Vine ( ' J ó n á s t ö k i n d á j a ' , reg., 1934); Mules and Men ('Öszvérek és emberek', elb.-ek, 1935); Teli My Horse ('Mondd m e g a lovamnak', n é p r a j z i gyűjtés, 1938); Dust Tracks on the Boád ('Nyomok az ú t p o r á b a n ' , ö n é l e t r a j z i reg., 1943); Seraph on the Suwanee ('Ángyai a Suwanee folyón', reg., 1948). Kretzoi Miklósné Hurszki, I l j a Danyilavics; Gurszkij (nevének oroszos alakja); (Zamoszce, 1899. ápr. 26. — ): szovjet belorusz író. Parasztcsalád fia, zsellér és gyári m u n k á s , az Októberi F o r r a d a l o m részvevője volt, 1919-től 1924-ig a hadseregben szolgált, m a j d h i v a t a l o k b a n dolgozott, és lapokat szerkesztett. O írói p ó l y á j á t 1928-ban kezdte, f ő k é n t színpadi m ű v e k e t ír, témái: a belorusz f a l u élete, a p a r t i z á n h a r c , az ifjúság ú t j a . O Regényei: Ljasznija száldati ('Erdei k a t o n á k ' , 1945); U ahnyi ('Tűzben', 1952); Ahnavije hadi ('Tüzes

HURTA évek,' 1970). F ő b b s z í n d a r a b j a i : Novim sljaham ( ' Ú j u t a k o n ' , 1928); Kacsahari ( ' F ű t ő k ' , 1929); Novi horad ('Az ú j város', 1931). O G y ű j t , kiad.: Vibranija tvori ( ' V á l o g a t o t t m ű v e i ' , 1951). Radó György Hurtado de Mendoza [ u r t ó d o de mendoszá], Diego (Granada, 1503—Villa del Manzanares, 1575): s p a n y o l diplomata, történetíró, költő. A legelőkelőbb kasztíliai családok egyikének s a r j a . V. Károly bizalmasa. Angliában, m a j d a Velencei K ö z t á r s a s á g b a n ós R ó m á b a n k ö v e t k é n t képviseli h a z á j á t . K a p c s o l a t o t talál a legnevesebb h u m a n i s t á k k a l , segíti Aldus Manutius n y o m d a i ós kiadói működésót, kódexekből és r i t k a kéziratokból értékes g y ű j t e m é n y t szerez. I I . Fülöp t r ó n r a lépése u t á n hazatér, m a j d rövid brüsszeli t a r tózkodás u t á n G r a n a d á b a száműzik, a h o l m e g í r j a Sallustius s Tacitus h a t á s a a l a t t az utolsó n a g y a r a b felkelésnek, az 1568 — 1570-es m ó r h á b o r ú n a k a t ö r t é n e t é t Guerra de Granada ( ' G r a n a d a i háború') címen. Mendoza messze felülmúlja t ö r t é n e t í r ó k o r t á r s a i t . Sikerült bizonyos t ö r t é n e t i t á v l a t b ó l szemlélnie a közelmúlt bonyolult, sok megértést igénylő eseményeit. F i n o m melankóliájú p e t r a r k i s t a verseket és n a g y s z á m ú , h a g y o m á n y o s spanyol formákban írott költeményt hagyott hátra. Sokáig őt t a r t o t t á k a ->-Lazarillo de Tormes pikareszk regény szerzőjének. O Magyarul: l —1 vers (Tótfalusi I., Spanyol költők antológiája, 1962; K á l n o k y L., Virágzó tüzek, a n t o . , 1970). O Irod.: E . Senán y Alonso: Don diego H u r t a d o de Mendoza (1886); R . Foulehé-Delbosc: E t u d e sur la „Guerra de G r a n a d a " (1894). Passuth László Hurtado de Mendoza y Larrea [ u r t á d o de mendoszá i lárreá], Antonio (Castro de Urdiales, 1586 —Zaragoza ?, 1644): spanyol költő, drámaíró. Előkelő család s a r j a . Fiatalon k e r ü l t az u d v a r b a , ahol rövid idő a l a t t IV. Fülöp t i t k á r a és b a r á t j a lett. Különböző, m a g a s állami tisztségeket is b e t ö l t ö t t , a C a l a t r a v a rend lovagja volt. O Jellegzetes barokk u d v a r i költő. Költészetén Góngora erős h a t á s a érezhető. Mint d r á m a í r ó Lope de Vega követője. M ű v e i t rendszei'int az u d v a r b a n m u t a t t á k be, közülük f o n t o s a b b a k : Querer por sólo querer ('Szeretni csak azért, hogy szeressünk', 1622), El marido hace mujer y el trato muda costumbre ('A f é r j teszi az asszonyt, és a b á n á s m ó d m e g v á l t o z t a t j a a szokásokat') és Quevedóval közösen írt d a r a b j a , Más merece quien más ama ('Többet érdemel, aki j o b b a n szeret'). O F ő m ű v e i még: De la Grandeza de Espana ('Spanyolország nagyságáról') és Obras liricas y cómicas,

divinas y humanas ('Lírai ós komikus, isteni ós e m b e r i alkotások'). O Irod.: R . Mesonero R o m a n o s : E l t e a t r o de H u r tado de Mendoza (Semanario Pintoresco Espanol, 1852); E . Cotarelo Morí: Prólogo a Éntremeses (Nueva Biblioteca de Autores Espanoles, 17. köt.); C. Perez P a s t o r : Bibliográfia madrilena (3. k ö t . ) . Sáfár Judit Hurunc, Leonid (írói n é v ) ; Leonyid Gurunc (oroszos név); Leonid K a r a k h a n i Hovhanniszjan (családi n é v ) ; (Baku, 1912 — ): orosz nyelvű s z o v j e t ö r m é n y író. Munkáscsaládból s z á r m a z o t t . Középiskolát ós e g y e t e m e t végzett B a k u b a n . Első írásai a h a r m i n c a s évek elején jelentek meg. S z ű k e b b hazája, K a r a b a g h életét ábrázolja regényeiben ós elbeszéléseiben. Művei hiteles híradások a p a r a s z t s á g sorsváltozásairól. P r ó z á j á n az eleven népi h a g y o m á n y közvetlen h a t á s a érződik. F o n t o s a b b kötetei: Psatovoje gyerevo ( ' E z ü s t f ű z f a ' , elb.-ek, 1956); Gori viszokije ('Magas h e g y e k ' , reg., 1957); Karabahszkaja poéma ( ' K a r a b a g h i p o é m a ' , kisreg., 1959); Lebegyi ( ' H a t t y ú k ' , kisreg., 1961). Szalmási Pál Hus, J a n : —Húsz

János

Huseng Sisiw [huszeng szisziv] (írói név); J o s e d e la Gruz (családi név); (Pandacan, L u z o n sziget, Fülöp-szigetek, 18. sz. második fele —19. sz. első fele): tagal nyelven a l k o t ó Fülöp-szigeteki költő, író. Életének eseményei ismeretlenek, s kéziratos m ű v e i n e k legtöbbje is elveszett. O F . Balagas legjelentősebb k o r t á r s a volt, a corridos rímes próza és a moro-moro színjátékok korai mestere. Elbeszélő költeményei közül a leghíresebb az Awa sa pagibig ( ' K ö n y ö r ü l e t a szerelemben'), többségükben a t o n d ó i s z í n h á z b a n előadott moro-morói közül a Hernández at Galisandra ( ' H e r n á n d e z és Galisandra') és a Bodrigo de Vivar. O Irod. : T . del Castillo y Tuazon —B. S. Medina: P h i l i p p i n e liter a t u r e (1964). Páricsy Pál Hüseyin Rahmi Gürpinar: Hüseyin R a h m i

—Gürpinar,

Husserl [hwsszerl], E d m u n d (Prossnitz, 1859. á p r . 8.— Freiburg, 1938. ápr. 26.): német filozófus. 1906-tól a göttingai, 1916-tól haláláig a f r e i b u r g i egyetem t a n á r a volt. O F . Brentano h a t á s a alatt, a logikai pszichologizmus ellen fordulva fogalmazta meg a fenomenológiának nevezett filozófiai i r á n y z a t alaptételeit (bővebben^ —fenomenológiai irodalomtudomány). Ö m a g a — általános t u d o m á n y elméletnek s z á n t — m ó d s z e r é t esztétikai —irodalomtudományi v o n a t k o z á s b a n 678

HUSZ nem alkalmazta, e módszer a z o n b a n r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt nemcsak a fenomenológiai irodalomtudomány képviselőire, h a n e m az egzisztencializmus és a -—strukturalizmus irodalom- és művészetelméletére is. O F ő m ű v e : Ideen zu einer reinen Phánomenologie ('Eszmék egy tiszta fenomenológiához', 1913). O G y ű j t , kiad.: Husserliana (1969). O Magyarul: Válogatott tanulmányai ( B a r á n s z k y - J ó b L , 1972); Levelezése Diltheyjel (Függelék Dilthey: A t ö r t é n e t i világ felépítése a szellemtudom á n y o k b a n c. m ű v é n e k 1974-es m a g y a r kiadásához, ford. Erdélyi A.). O írod.: T. W. Adorno: Zur K r i t i k des logischen Absolutismus (Archiv f ü r Philosophie, 1949, 3.); W. Szilasi: E i n f i i h r u n g in die Phánomenologie E . Husserls (1959); V a j d a M.: Zárójelbe t e t t t u d o m á n y (1968). Szerdahelyi István Hussowski [husszovszki], Mikolaj; Hussowczyk; (Hussow, 1480 k. —1533 u t á n ) : latinul alkotó lengyel költő, a 16. sz. első felének egyik legeredetibb lengyel verselője. A vilnói székesegyház p r é p o s t j á n a k , E . Cioleknelt a környezetében tevékenyked e t t , Clőlek, később plocki püspök és királyi k ö v e t a p á p a i u d v a r b a n , vezette be az antik irodalom ismeretébe is. Legjelentékenyebb m ű v e : De statura, feritate ac venatione bisontis ('A bölény alakjáról, vad természetéről és elejtéséről') 1525-ben jelent meg K r a k k ó b a n tíona k i r á l y n é n a k a j á n l v a . A költő gyermekkori emlékeinek színhelyére, a litvániai őserdőkbe vezet. Eredetiségével, művészi kifejezésmódjával kiemelkedik az a n t i k irodalmi példák puszta u t á n z ó i közül. A t a n u l t költőre valló antik utalások csak külsőségek a m ű egészében, melynek fő m o z g a t ó j a a költő s a j á t élménye. Hiányzik n á l a a n a g y hum a n i s t a költők formai eleganciája, n o h a a vers m e t r u m a t ö b b n y i r e hibátlan. Megjelentette a Szent J a c e k r ő l szóló terjedelmesebb költői alkotást, m e l y e t K . Szydloivieckinek t u l a j d o n í t o t t . O írod. : N a j s t a r s z a poezja polsko — lacinska (1952). Kovács Endre húsvéti játék: bibliai t á r g y ú vallásos színjáték. A h ú s v é t i liturgikus j á t é k o t , mely a Quemqueritis ( ' K i t kerestek') kezdetű dialógusból a l a k u l t ki, a középkori k a t . vallásos színjáték k i i n d u l ó p o n t j á n a k szokták tekinteni. A színháztörténészek egyik c s o p o r t j a szerint azonban a j á t é k távolabbi előzményei a p o g á n y t a v a s z i játékok, melyekkel a téli álom u t á n ú j j á éledő vegetációt ü n n e p e l t é k rituális form á b a n . O A h ú s v é t i játék, mely legkezdetlegesebb f o r m á j á b a n csak a h á r o m szent asszonynak a sírnál t e t t l á t o g a t á s á t

és az üres sírt őrző angyallal való p á r b e szédüket foglalta m a g á b a (s a 10. sz.-tól a t e m p l o m b a n a d t á k elő), h a m a r o s a n ú j elemekkel b ő v ü l t . Az asszonyok megálln a k egy kereskedőnél, hogy k e n e t e k e t vegyenek. E z a kereskedő lesz a j á t é k o k legnépszerűbb figurája, vele egy ősrégi színpadi típus, a vándor kuruzsló hatol a vallásos s z í n j á t ó k b a . E z a kereskedő-kuruzsló ajokulálorműsornak is k e d v e l t alakja. R ó l a szól Rutebeuj monológja, a Le d i t de l'herberie s a cseh Mastickar-játék (14. sz.). O Másik népszerű m o t í v u m a a feltám a d t K r i s z t u s pokolra szállása. E jelenet m a g j á t m á r a liturgikus j á t é k o k b a n is m e g t a l á l j u k . K é s ő b b népi b o h ó z a t t á alakul; a misztériumokban az ördögök kétségbeesetten l á t j á k kiürülni a poklot, s n e k i l á t n a k , h o g y ú j r a benépesítsék. A pokolba kerül a pók, aki kisebb cipót s ü t ö t t az előírtnál, a csalárd vaxga, a moln á r s a középkori városi élet t ö b b m á s ismert a l a k j a , csak az öregasszonyok meg a diákok m e n e k ü l n e k meg, m e r t velük n e m bír az ördög sem. Ez a h ú s v é t i jelenet Angliától Lengyelo.-ig népszerű volt a középkorban ( B á r t f á n is színre hozták). O A késő középkorban a h ú s v é t i j á t é k o t t ö b b n y i r e összekötötték a passióval egy n a g y biblikus ciklusban, de a középkor végéig e l ő a d t a k önálló h ú s v é t i j á t é k o k a t is. O H a z á n k b a n t ö b b h ú s v é t i liturgikus j á t é k m a r a d t fenn, a legkorábbi egy vízkereszti j á t é k k a l e g y ü t t Hartwick-Arduin győri p ü s p ö k s z e r t a r t á s k ö n y vében. O (—vallásos színjátékok, népi színjátékok) O írod.: G. Milchsack: Die Oster- u n d Passionsspiele (1880); Zalán M.: A P r a y kódex f ö l t á m a d á s i szertartásai ós miszt é r i u m - d r á m á j a (PhalmSz, 1927); H o n t F . : Az e l t ű n t m a g y a r s z í n j á t é k (1940); J . H r a b á k : Staroéeske d r a m a (1950); B . H u n n i n g h e r : The Origin of t h e T h e a t e r (1955); Mezey L . : A d a t o k a középkori d r á m a történetéhez ( F K , 1958); J . L e w a n s k y : D r a m a t y staropolskie (I. köt., 1958); R M D E '(1. köt., 1960); Mészöly D.: Legenda a dicsőséges felt á m a d á s r ó l (1965). Dömötör Tekla Husz J á n o s ; J a n Hus (nevének eredeti cseh változata); (Husinec, P r a c h a t i c e köz., 1371 —Konstanz, m a N S Z K , 1415. júl. 6.): cseh író, teológus, p r é d i k á t o r , hitú j í t ó . 1 396-ban baccalaureatussá promov e á l t á k a prágai Károly E g y e t e m e n . 1396b a n elnyerte a szabad művészetek mestere fokozatot, és megkezdte egyetemi előadásait. 1400-ban p a p p á szentelték. 1402től, egyetemi előadói működése mellett a prágai Betlehem-kápolna prédikátora, 1409-től az egyetem r e k t o r a . 1412-ben m u n k á s s á g a m i a t t el kellett hagynia a pá679

HÚSZA pai i n t e r d i k t u m m a l s ú j t o t t fővárost, d e vidéken t o v á b b p r é d i k á l t . 1414 telén a k o n s t a n z i zsinat elé idézték, és Zsigmond császár menlevele ellenére — Zsigmond beleegyezésével — b ö r t ö n b e v e t e t t é k . Csak 1415 j ú n i u s á b a n e n g e d t é k meg, hogy az eretnekség v á d j a ellen a zsinat előtt nyilvánosan védekezzék. É r v e i t nem f o g a d t á k el, s m i v e l az irataiból idézett vagy t a n ú k kal b i z o n y í t o t t h a r m i n c m o n d a t o t halálb ü n t e t é s terhe mellett, h á r o m h e t i gondolkodási idő u t á n sem volt h a j l a n d ó visszavonni, elítélték, és m é g a z n a p megégették. O A középkori európai r e f o r m m o z g a l m a k egyik legnagyobb a l a k j a . Neve, Giordano Brúnóé mellett, a személyes bátorsággal p á r o s u l t elvhűség szimbóluma lett. J . Wycliffe t a n í t á s a a l a p j á n az isteni kegyelemben részesülők ideális közösségének t e k i n t e t t e az egyházat, s fejéül egyedül Krisztust ismerte el. Ezzel m e g t a g a d t a a hierarchikus felépítésű, t á r s a d a l m i intézm é n y jellegű egyházi szervezet, következésképp a p á p a s á g létjogosultságát ós az egyház világi h a t a l m á n a k elvi a l a p j á t , s egyedüli és abszolút n o r m a k é n t c s u p á n ,,az isteni t ö r v é n y t " f o g a d t a el. Tanításán a k f o r r a d a l m a s í t ó t á r s a d a l m i h a t á s á t az a tétel magyarázza, a m e l y szerint mindenf a j t a h a t a l o m birtokosai (tehát a világiak is) elvesztik h a t a l m u k gyakorlásának jogát, m i h e l y t az „isteni t ö r v é n y t " megszegik. M a g á t a feudális r e n d e t t e h á t n e m t á m a d t a , de az abból eredő jogok érvényesítését az „isteni t ö r v é n y " (az emberiesség etikája) b e t a r t á s á t ó l k í v á n t a függővé tenni. E z a t a n í t á s i n d í t o t t a el hirdetőjének m á r t í r h a l á l a u t á n a középkori E u r ó p a legh a l a d ó b b vallási-társadalmi m o z g a l m á t a huszitizmust. 0 T ö r t é n e l m i szerepe korszakalkotó volt. Eszmeileg ő a l a p o z t a meg a csehó.-i reformációt, és t a n í t á s á n a k szociális és nemzeti i r á n y z a t ú összetevői p r e g n á n s társadalmi-nemzeti t a r t a l m a k kal t e l í t e t t é k a h i t ú j í t á s jegyében megindult, t e h á t a vallásháború külső ismérveit m a g á n viselő fegyveres f o r r a d a l m a t . Irodalmi jelentősége — azonkívül, h o g y az általa elindított mozgalom egy h e t v e n évre t e r j e d ő irodalmi korszakot ( — huszita irodalom) h í v o t t életre — igen sokrétű. A g i t a t í v céljainak megvalósítása érdekében közérthetően, d i n a m i k u s a n és szemléletesen fogalmazt a m e g gondolat ait, s ezzel m e g n y i t o t t a az u t a t az irodalom demokratizálódása felé. Azzal, hogy m u n kái n a g y részét — u g y a n c s a k agitatív céllal — csehül írta, m e g a l a p o z t a a n e m z e t i nyelv h e g e m ó n i á j á t , s m i v e l e m u n k á i b a n az élőbeszédre t á m a s z k o d o t t , a beszélt n y e l v e t irodalmi r a n g r a emelte. K o n s tanzból írt leveleivel, írásbeli üzeneteivel és felhívásaival m e g a l a p í t o t t a a cseh 680

episztola-imdiümat. Némely k u t a t ó k neki t u l a j d o n í t a n a k egy 15. sz. eleji latin nyelvű cseh helyesírásireform-javaslatot is (De ortographia Bohemica), de feltételezett szerzőségét mindeddig n e m sikerült bizonyítani. O F ő b b m ű v e i : Quodlibet ('Ami tetszik', előadások, 1411); Contra bullám papae ('A p á p a bullája ellen', vitairat, 1412); De ecclesia ('Az egyházról', teológiai irat, 1413); De sex erroribus és a n n a k cseh v á l t o z a t a : 0 sésti bludiecli ('A h a t téveszméről', vitairat, 1413); 0 poznani cesty pravé ke spaseni ('Az üdvösséghez vezető helyes ú t megismerése', ti'aktátus, 1413); Bostilla (1413). O G y ű j t , kiad.: Ceské spisy Jana Húsa ( ' J a n H u s cseh iratai', 1868). O Magyarul: 1 levél (Szalatnai R . , Világirodalmi Antológia, 2 k ö t . , 1955). O Irod.: V. N o v o t n y — V . K y b a l : M. J a n H u s , zivot a uőení (1919 - 1931); F . M. B a r t o s : L i t e r á r n í cinnost m i s t r a J a n a H u s a (1948); Zd. N e j e d l y : H u s a nase doba (1947); J . Macek: J a n H u s (1961); Dobossy L.: E g y szelíd f o r r a d a l m á r (Nagyv, 1965, 9.). Zádor András „ h u s z á r o k " ; les hussards ( f r a n c i a ) : a f r a n c i a „ ú j hullám"-hoz t a r t o z ó jobboldali i r á n y z a t az 1950-es é v e k b e n . Elnevezését R . Nimier Le H u s s a r d bleu ('A kék huszár', reg., 1950) c. m ű v e u t á n k a p t a . A csoport legismertebb t a g j a i : A. Blondin, M. Déon, R . Nimier, F . Nourissier, de egyesek közéjük sorolják F . Marceau-1, B. Pingaud-t és F. Sagant is. Elméleteik szószólója, J . Laurent, a la Parisienne c. folyóirat főszerkesztője, l a p j á b a n , ill. a jobboldali Table ronde c. havi- és az Arts c. hetilapban h i r d e t t e meg a „ h u s z á r o k " p r o g r a m j á t . Eszerint a r e t r o g r á d nézeteket valló csoport, amely a felszabadulásban csalódott, s úgy vélte, „ismét nullpontról kell kiindulni", szembefordult a h á b o r ú u t á n i évek valamennyi f r a n c i a filozófiai ós irodalmi á r a m l a t á v a l , fellázadt a hamis dicsőség ós a „lázadók karrierizm u s a "ellen, s k i n y i l v á n í t o t t a a m a szánd é k á t , hogy n e m o k t a t n i , h a n e m szórak o z t a t v a h ó d í t a n i kíván. E b b é l i eltökéltsége azonban csupán szépprózai tevékenységére korlátozódott. A „ h u s z á r o k " ugyanis g y a k r a n szellemes, csillogó cikkekben n y o m b a n jelentkezésük u t á n r o h a m o t i n d í t o t t a k az elkötelezettség hívei ellen, g ú n y t ű z t e k az antifasiszta ellenállás legendájából, kicsúfolták a f r a n c i a irodalmi élet behódolását véleményük szer i n t — a „ g e r m á n " filozofálásnak. Különös hévvel t á m a d t á k az egzisztencializm u s t s a n n a k „ p á p á j á t " , J . P . Saitre-1, de n e m kímélték S. de Beauvoirt ós Camus-t sem. Szemükre v e t e t t é k , hogy a kétségbeesés bacilusaival fertőzték meg a

HUTAI t i s z t a gall szellemet, az irodalmat a t a n ú ság — t e h á t a p u s z t a n y e r s a n y a g - fokára süllyesztették, s a filozófiát t u l a j d o n m o n o p ó l i u m u k n a k t e k i n t e t t é k . Ok m a g u k a játékosság jogait követelték vissza, a f a n y a r , nemegyszer cinikus iróniát ünnepelték, s a h a g y o m á n y o s realizmussal különös, gyakran eredeti, bolondos stílr o m a n t i k á t szegeztek szembe. H á n y a ve ti m o d o r u k , kihívó szemtelensógük, fogék o n y s á g u k a t e c h n i k a fényűzései i r á n t s a j á t o s , modern d a n d y z m u s b a n ö l t ö t t t e s t e t . H a m a r o s a n m e g t a l á l t á k példaképeiket és szövetségeseiket is, P . Morand-1, Valéry Larbaud-t, J . Chardonne-1, M. Aymét ós J . Gionót, a n a g y elődök k ö z ö t t pedig B. Gonstant-t és Mme de La Fayetteet. Ö n k é n t e s befelé fordulásuk, jelszavuk, amely szerint „úgysem t e h e t ü n k semmit, é r j ü k be h á t azzal, h o g y mesterségünket ű z z ü k " , öncsalásnak bizonyult. A h á b o r ú u t á n i állapotok l á t t á n megómelyedett, szkeptikus vagy éppenséggel nihilizmussal k a c é r k o d ó „ h u s z á r o k " c s o p o r t j a az 50-es évek vége feló széthullt, t a g j a i közül egyesek a szélsőjobboldalon k ö t ö t t e k ki, s m a m á r m i n d i n k á b b a m a u r r a s - i elméletek szócsövei, mások pedig egyezségre j u t o t t a k az egzisztencializmussal vagy visszah ú z ó d t a k „ a szellem bohém világába". Gera György Húszéin, Taha: -+Taha

Húszain

Hüszein Mehdi; Guszejn Mehti (írói név); Mehdi Aliogli Guszejnov (Sihli, 1909. á p r . 1 7 . - B a k u , 1965. márc. 10.): s z o v j e t azerbajdzsán író, kritikus. Iskoláit Moszkvában ós B a k u b a n végezte. 1927-től jelentek m e g írásai. Dasgin ('Árvíz', 1933 1936) c. regénye az Azerb a j d z s á n fölött is á t v i h a r z ó polgárháború idején játszódik. A falu szocialista átalakulásáról szól a Terlán (reg., 1940). Az egyik első a z e r b a j d z s á n történelmi regény a Komisszár (1942), amely a forr a d a l m á r M. Azizbekovnak állít emléket. A b a k u i o l a j m u n k á s o k életének széles t a b l ó j a az Apseron (1947: Ausch E . , Mohorai Ö., Az apseroni olajmunkások, 1951; R a d ó Gy., Apseron, 1952) és f o l y t a t á s a a Gara daslar ('Fekete sziklák', 1957) c. regény. Műveit t ö b b nyelvre lefordították, pl. oroszra, angolra, ném e t r e , franciára. O F ő b b m ű v e még: Szeher ('Reggel', t ö r t . reg., 1 9 5 0 - 1 9 5 3 ) ; Alov ('Láng', színmű, 1961). O Magyarul m é g : 1 nla (Radó Gy., Szovjet K u l t ú r a , 1951, 12.); 1 nla (n. n., Asszonyok, 1961, 8.). huszita irodalom: a huszitizmus korában és szellemében keletkezett csehó.-i irodalom. K e z d e t e i t Husz fellépésének

idejére, azaz a 15. sz. elejére teszik, utolsó szakaszát Clielcicky életművével jelölik, időbeli kiterjedése t e h á t m i n t e g y 70 év. Jellegzetes megnyilvánulási f o r m á i a vallásos o k t a t ó , értekező ós politikai agitatív műfajok: a traktátus, a vitairat, a szatíra, a népi vallásos ének ós a csatadal. Ezek teljesen kiszorítják a hagyom á n y o s m ű f o r m á k a t , a legendát, a lovagr e g é n y t és az u d v a r i költészetet. A n e m zeti nyelv végleges hegemóniára tesz szert, s m i n t h o g y a huszita ideológia t á r s a d a l m i - n e m z e t i elemei is vallási tételekben öltenek f o r m á t , az egyházi irodalom elveszti exkluzivitását, laicizálódik ós demokratizálódik, egy olyan plebejus h a g y o m á n y a l a p j a i t v e t v e meg, amelynek h a t á s a a cseh irodalom egész fejlődésén a 1 8 - 1 9 . sz.-i ú j j á é l e d é s t is beleértve — végigvonul. O Á h u s z i t a irodalom legjelentősebb alkotásai: Husz J . prédikációi, teológiai iratai ós episztolái, a Jistebnickg kancionálban ('Jistebnicei cantionale'), E u r ó p a első n e m z e t i n y e l v ű ónekeskönyvóben foglalt énekg y ű j t e m é n y , a Hádání Prahy s Kutnou Horou ('Prága v i t á j a K u t n á H o r á v a l ' ) c. 3000 soros, ugyancsak ismeretlen szerzőktől származó verses v i t a i r a t Ct. Tovacovsky z Cimburka allegorikus vitairata, a Hádání Pravdy se Lzí ('Az igazság v i t á j a a Hazugsággal'), J . Zizka z Trocnova katonai r e n d t a r t á s a ós P . Clielcickg filozófiai m u n k á i . O A huszitizmus Mo.on is h a t o t t , eszméit elsősorban a P r á g á ban t a n u l ó m a g y a r klerikusok terjeszt e t t é k el. Husz m a g y a r követői, Tamás és Bálint p a p (talán Bécsi T a m á s és Újlaki Bálint) f o r d í t o t t a le elsőként a Biblia csaknem teljes szövegét m a g y a r nyelvre (Huszita Biblia) 1415 ós k b . 1440 között. O írod.: K á r o l y S.: A huszita mozgalom és a m a g y a r írásbeliség ( T a n u l m á n y o k a csehszlovák— m a g y a r irodalmi kapcsolatok köréből, 1 965). Zádor Hüsztaszpész, Hüsztaszpész

Pszeudo-:

András —Pszeudo-

Hutaia ( g ú n y n é v : ' t ö r p e ' , ' n y a m v a d t ' ) ; JJzsarval ibn Á u s z al-; Garwal ibn A u s al-FLutaia ( t u d o m á n y o s átírás); (600 e l ő t t 661 u t á n ) : a r a b költő. Az iszlám e l ő t t kezdte p á l y a f u t á s á t , de u t á n a is ólt és a l k o t o t t . Valószínűleg az Absz törzsből s z á r m a z o t t . Zuhaír r á v í j a volt. Az iszl á m r a való áttérése igen felületes volt, s a híres iszlámelleni felkelés (ridda) során ő is „ h i t e h a g y o t t " lett. A r i d d a leverése u t á n ismót felvette az iszlámot, de verseiből és „ t e s t a m e n t u m á b ó l " ítélve ezú t t a l is felületesen. Omar idejében verseiben t á m a d t a Medina k o r m á n y z ó j á t , a 681

HUTCH T a m í m törzsbeli költőt, az-Zibriqánt, akinek a p a n a s z á r a Omar bebörtönözte, s csak előkelő q u r a i s i t a p á r t f o g ó i kérésére engedte s z a b a d o n . O H u t a i a tipikus beduin v á n d o r koldus-költő, a k i n e k életf o r m á j á b a n ós g o n d o l k o d á s m ó d j á b a n az iszlám n e m sok változást h o z o t t (a ridda idején Abu Bekr ellen s z a t í r á t ír, 0marhoz is ú g y viszonyul, m i n t egy törzsfőhöz, szajjidhoz, t e s t a m e n t u m á ban nem ismeri el a Korán örökösödési szabályait). Verseinek „műfajai", a dicsvers (madh) és főképpen a szatíra (hidzsá'), t o v á b b á e versek hangvétele, építkezése r e n d k í v ü l tehetséges, tipikus de ellentmondásos egyénisége r é v é n színezett b e d u i n k ö l t ő t m u t a t . Az arab irodalmi k ö z t u d a t b a n meglehetősen ellentmondásos k é p ól róla: egyrészt a 8. sz.-ban B a s z r á b a n kialakult anekdotikus h a g y o m á n y cinikus, h i t e t l e n , karikatúraszerű a l a k o t formált belőle, aki n e m kímél s e n k i t , s akinek legfőbb istene a hallgatásáért vagy dicséretéért k a p o t t jutalom. U g y a n a k k o r a filológusok nagyr a becsülték verseit, s az egyes költőkről a l k o t o t t véleményei m a x i m a k é n t éltek t o v á b b . M i n t e g y ezer p á r v e r s b ő l álló dívánját (106 egész, ill. t ö r e d é k e s vers, t o v á b b á 40 k ü l ö n á l l ó verssor) I . Goldziher kiadásában és bevezető t a n u l m á n y á v a l e g y ü t t (1893) ú j a b b a n N. T. Táhá a d t a ki (Kairó, 1958). O M a g y a r u l : 1 vers (Jékely Z., A r a b költők, 1961). O Irod.: I b n Q u t a i b a : K i t á b al-agháni; R . BlaSimon Róbert chére; E l (1960 — ). Hutchinson [hátcsinszon], A l f r é d (Hectorspruit, 1924 Nigéria, ?, 1972. okt. 14.): angol n y e l v e n alkotó dél-afrikai köz társaságbeli író. Apai á g o n szvazi, anyai ágon a n g o l családból s z á r m a z o t t . T a n u l m á n y a i t Rosettenville-ben, m a j d a Fort Hare-i kollégiumban és a sussexi egyetemen v é g e z t e : tanári oklevelet szerzett. Főiskolai t a n á r k é n t k e z d e t t dolgozni J o h a n n e s b u r g b a n . Az 1950-es évek végén h a z a á r u l á s v á d j á v a l bíróság elé idézték, s b á r f e l m e n t e t t é k , mégis elh a g y t a h a z á j á t ; előbb m á s a f r i k a i országokban k e r e s e t t menedéket, m a j d 1964től L o n d o n b a n élt. 1971-ben Nigériába költözött, s i t t h a l t meg szívroham következtében. O Legjelentősebb m ű v e önéletrajzi elemekkel á t s z ő t t r e g é n y e : Road to Ghana ('Az ú t G h á n á b a ' , 1960; a következő é v e k b e n megjelent t ö b b e k köz ö t t német, f r a n c i a , orosz, lengyel, svéd, a r a b ós r o m á n nyelven is). O Színművei közül kiemelkedik a The Rain-killers ('Az esőűzők', 1964) és a Fusane's Trial ('Fusane t á r g y a l á s a ' , r á d i ó j á t é k , 1965). O High Wind in the Valley ('Vihar a

völgyben') c. elbeszélése antológiában jelent meg. O A dél-afrikai a p a r t h e i d m e g a k a d á l y o z t a tehetsége teljes kibont a k o z á s á t , ós száműzetésre kényszerítette. Páricsy Pál Hutchinson [hácsinszn], A r t h u r S t u a r t M e n t e t h (India, 1879. j ú n . 2. — ): angol író. A p j a tábornok volt az indiai hadseregben. O r v o s t u d o m á n y t t a n u l t a londoni St. T h o m a s K ó r h á z b a n . Később ú j s á g í r ó lett, m a j d a Daily Graphic szerkesztője. R é s z t v e t t az 1. s a 2. világháb o r ú b a n . R o m a n t i k u s és szentimentális regényei és elbeszélései 1908-tól jelentek meg. L e g n a g y o b b sikert If Winter Comes (reg., 1920: Telekes B., H a jön a tél, P e s t i N a p l ó , 1928, k ö n y v alakban 1946; f i l m : H a tél jön, USA, 1948) c. regénye a r a t o t t . O F ő b b regényei még: Once Aboard the Lugger ('Egyszer a vitorlás fedéleztén', 1908); The Hcvppy Warrior ('A boldog k a t o n a ' , 1912); The Clean Heart('A tiszta szív', 1914); One Increasing Purpose ('Növekvő cél', 1925); Big Business ('Nagy üzlet', 1932); As Once We Were ( A h o g y a n egvkor volt u n k ' , 1938); He Looked for a City ( ' E g y v á r o s t keresett', 1940); It Happened Like This ( ' í g y t ö r t ó n t ' , 1942); A Year that the Locust . . . ( ' E g y évben, a m i k o r a sáskák . . .', önéletrajz, 1935). o Mag v a r u l még: Az asszony, aki pénzt keres (reg., Mikes L., 1927).' Szentmihályi Szabó Péter Hutchinson [hácsinszn], R a y Coryton (London, 1907. jan. 23.—): angol író. Az oxfordi Oriel College-ban t a n u l t . A 2. világháborúban a haditengerészetnél szolgált. 1928-ban megjelent elbeszélése az é v legjobbjai közt szerepelt. 1930-ban l á t o t t n a p v i l á g o t Thou Hast a Devil ('Ördögöd van') c. regénye. Testamentum (reg., 1938: R u z i t s k a M., ua., 1941) c., Szovjet-Oroszo.-ban játszódó, élesen SZU-ellenes m ű v e d í j a t n y e r t . N é p s z e r ű , a bestseller eszközeit sem m e g v e t ő író, jellemző erre Elephant and Castle (reg., ua., 1949) c. bűnügyi regénye, a m e l y n e k címe a dél-londoni t e r e t idézi, külvárosi világával. O F ő b b regén y e i m é g : The Answering Glory ('Dicsőség a válasz', 1933); The Un forgottén Prisoner (1933: R u z i t s k a M., Örök fogoly, 1941); Shining Scabbard (1936: uő, Tört é n t F r a n c i a o r s z á g b a n , 1947); Interim (1945: uő: Zöldellő sziget, 1948); Journey with Strangers ( ' U t a z á s idegenekkel', 1952); Marcii the Ninth ('Március kilencedike', 1958). Szentmihályi Szabó Péter— Tótfalusi István 682

HUUMA Hutchínson [hácsinszn], William P a t riek H e n r y Pearse (Glasgow, 1927. febr. 16. — ): ír költő. 1961-től h é t é v e t t ö l t ö t t Spanyolo.-ban, ahol n a g y h a t á s s a l volt a k r á a m o d e r n k a t a l á n költők versei. Műveiben a politikai e l n y o m á s elleni tiltakozás is h a n g o t kap. O F ő b b m ű v e i : Tongue Without Hands ('Szó cselekedet e k nélkül', költ.-ek, 1963) és az Expansions ( Kidolgozások', költ.-ek, 1969). Hutten [ h u t n ] , Ulrich von (Burg Steckelberg, 1488. ápr. 21. —Ufenau-sziget, Zürichi-tó, 1523. aug. 29.): n é m e t h u m a n i s t a költő és publicista. Elszegén y e d e t t kisnemesi-lovagi család s a r j a . A klasszikus irodalom és a h u m a n i s t a t u d o m á n y o k t a n u l m á n y o z á s a u t á n írásaival a reformáció oldalán és az országot m e g n y o m o r í t ó pápai, h a t a l o m ellen t e v é k e n y részt v e t t a korabeli N ó m e t o . politikai és vallási küzdelmeiben. Az 1521-es, k u d a r c b a f u l l a d t Sickingen-féle lovagi felkelés u t á n , a m e l y n e k lelkes p á r t h í v e volt, menekülésre kényszerült. O Eszmevilága és m a g a t a r t á s a különleges helyet biztosít s z á m á r a a h u m a n i z mus német művelői között: a humanizm u s vele lép á t az elméleti, t u d o m á n y o s és irodalmi síkról a gyakorlati, t á r s a d a l m i és politikai szférába. Állásfoglalása a klérussal szemben n e m a t u d ó s ellenszenve a t u d o m á n y ellenségeivel szemben, h a n e m a n é m e t hazafi gyűlölete a h a z a ellenségei i r á n t . A r e f o r m á c i ó b a n n e m szövetségest l á t o t t a m a r a d i , skolasztikus szellem ellen, m i n t a h u m a n i s t á k á l t a l á b a n , sem az „igaz h i t " győzelm é t kivívó mozgalmat, m i n t Luther és követői, h a n e m a n é m e t szabadság megvalósításának, a n é m e t birodalom konszolidációjának lehetőségót. O Első költői próbálkozásai az antik m i n t á k u t á n érzései. Igazi h a n g j a öt latin n y e l v ű orációjában szólalt meg, a m e l y e k b e n a w ü r t t e m b e r g i uralkodó herceg ellen tám a d t Ulriohi de Hutten Equitis Germanii in Ulrichem Würtenbergensem orationes, ('Ulrich von H u t t e n német lovag szónoklatai W ü r t t e m b e r g i Ulrich ellen', 1515). A ragyogó latinsággal, m a g á v a l r a g a d ó erővel m e g í r t orációkban igazi publicista, közíró jelentkezik, aki a legszemélyesebb élményre is társadalmi s z e m p o n t ból reagál m i n t ellenzéki a g i t á t o r , aki a nyilvánosság f ó r u m á n v á d o l j a a hatalm a s o k a t , s a közvéleményt a szabadság nevében a despotizmus ellen lázítja. 1517ben a Beuchlin-ügy kapcsán névtelen társszerzőként közreműködik az Epistolae obscurorum virorum ('Sötét férfiak levelei' részlet m a g y a r u l : H o r v á t h J . , Világirodalmi antológia, 2. k ö t . , 1955)

c. skolasztikaellenes, haladó szellemű, h u m a n i s t a s z a t í r a g y ű j t e m é n y megírás á b a n . E z u t á n e g y m á s t követik egyre h e v e s e b b ós radikálisabb támadásai a pápai k ú r i a és az országot R ó m á n a k kiszolg á l t a t ó fejedelmek ellen. Antiklerikális h a d j á r a t á h o z harci eszközül — a görög Lukianosz n y o m á n — a népszerű h u m a n i s t a dialógusformát választja, s ezzel m e g h o n o s í t j a a d r a m a t i z á l t párbeszéd m ű f a j á t a német i r o d a l o m b a n : Aula (1518); Fortuna (1519); Febris ('Láz', 1519); Inspicientes (1520; Oppel J . , A világszemlélők, 1904), Vadiscus (1520). Dialógusait l e f o r d í t o t t a németre is, s 1521-ben m e g j e l e n t e t t e Gespráchsbüchlein ('Beszélgetések k ö n y v e ' ) c., mert s a j á t nyelvén a k a r t szólni népéhez, h o g y m o n d a n i v a l ó j á t m i n d e n k i meghallja és megértse. Második, i s m é t latinul í r o t t dialóguskötetében f o l y t a t j a az agitációt N é m e t o . m e g ú j í t á s á é r t . Politikai elképzelései azonban, a m e l y e k n e k középpontj á b a n a „birodalmi r e f o r m " eszméje — lényegében a középkori n é m e t császárság visszaállításának irreális vágyálma — állott, n e m t a l á l t a k visszhangra, m é g régi eszmei szövetségesei, Erasmus és Luther is e l h a t á r o l t á k m a g u k a t tőle. Ekkor, üldöztetése és m a g á r a m a r a d o t t 3ága idején, énekelte m e g ö n m a g á n a k , a m i n d e n n e l ós m i n d e n k i v e l dacoló, eszméihez mindvégig h ű harcosnak s o r s á t leghíresebb és legjellegzetesebb versében, az Ein neu Lied Herr Ulrichs von Hutten ('Ulrich von H u t t e n ú r ú j dala', 1521) c. m ű v é b e n . O G y ű j t , kiad.: Opera ('Művei', 1859 - 1 8 7 0 ) . O Magyarul m é g : 1 — 1 vers (Weöres S., A n é m e t irodalom kincsesháza, 1941; F a l u d y Gy., E u r ó p a i költők antológiája, 1946); 5 vers (Gásp á r E . , K a r d o s P., T r e n c s ó n y i - W a l d a p fel I., M á r v á n y és b a b é r , anto., 1947); 1 prózarészlet (Szegő I., A vallás t i t k a i , a n t o . , 1960); 2 vers (Tóth B., Weöres S., N é m e t költők a n t o l ó g i á j a , 1963). Halász

Előd

Huu Mai [ h u m á j ] ( N a m Dinh, 1926. jún. — ): vietnami ( V D K ) író, újságíró. A francia gyarmatosítók csapataival szemben vívott ellenállási h á b o r ú b a n (1946 — 1954) h a d i t u d ó s í t ó k é n t kezdte p á l y a f u t á s á t . A Quan Tien Phong c. k a t o n a ú j s á g t u d ó s í t ó j a k é n t részt v e t t a néphadsereg szinte valamennyi n a g y , k ö z t ü k a Dien Bien P h u - i h a d j á r a t á b a n . E z e k b e n az é v e k b e n rövid lélegzetű r i p o r t o k a t és elbeszéléseket írt, s a legj o b b a k a t a Ban Cúng chién dáu ('Fegyv e r t á r s a k ' ) c. k ö t e t b e n g y ű j t ö t t e össze. Az 1950-es évek végétől a Van nghé quan dói ('Irodalom és művészet a h a d 683

HUXLE seregben') c. folyóiratot szerkeszti. A békés é p í t ő m u n k a éveiben t ö b b regényben dolgozta fel az ellenállási h á b o r ú harcait, élményeit. A l e g n a g y o b b sikert a Dien Bien Phu-i csata h a r c o s a i t bem u t a t ó , Cuöi Cung chö cao ('Utolsó magaslat') c. és a Cd báo tliöi ky ('Viharos n a p o k ' ) c. regényével a r a t t a . Bögös László Huxley [hdkszli] Aldous L e o n a r d (Godalming, 1894. júl. 26. —Los Angeles, Cal., 1963. n o v . 22.) angol író, költő, esszéíró. T h . H . Huxley t e r m é s z e t t u d ó s u n o k á j a , M. Arnold u n o k a h ú g á n a k fia, J . S. Huxley öccse. E t o n b e n ós Oxfordban n e v e l k e d e t t , de egyetemi t a n u l m á n y a i t m á r m e g z a v a r t a korán kezdődő szembaja. Mégis rendkívüli műveltségre t e t t szert, a m e l y e t különösen színessé t e t t — a család h a g y o m á n y a i n a k megfelelő — termés z e t t u d o m á n y o s t á j é k o z ó d á s . Nemcsak apai n a g y a p j a volt biológus, b á t y j a is az lett. Az angol szellemi arisztokrácia megtestesítőjének t e k i n t e t t é k . Tizenhét éves k o r á b a n kezdett írni, s szintén írói h a j l a m ú n a g y n é n j é t ő l k a p t a az első hasznos t a n á c s o k a t . U g y a n ő ismertette meg K . Mansfieldáel, S. Sassoonnal, R. Gr-avesazel és a Bloomsbury Group fiatal tagjaival. E z idő t á j t b a r á t k o z o t t össze D. H . Lawrence-szel is, a k i v e l — eltérő a l k a t u k ellenére — a n n a k haláláig jó b a r á t o k m a r a d t a k . — L o n d o n b a n újságíró lett, irodalmi és z e n e k r i t i k á k a t írt, sőt m é g lakberendezéssel kapcsolatos cikkeket is. 1921-ben j e l e n t meg első regénye, a Crome Yellow (Boldizsár I., N y á r a kastélyban, 1943), amelynek sikere b i z t o s í t o t t a s z á m á r a az anyagi függetlenséget, sőt azt is, h o g y i f j ú házask é n t h u z a m o s a b b ideig Olaszo.-ban, m a j d Franciao.-ban éljen. E k k o r azonban még rendszeresen h a z a j á r t Angliába, csak az egész E u r ó p á t fenyegető fasizmus elől, 1937-ben költözött az U S A - b a . Hollywood egyik villanegyedében l a k o t t , és érdeklődését m i n d i n k á b b a b u d d h i s t a misztika, a meszkalin és a hozzá hasonló kábítószex*ek k i v á l t o t t a s a j á t o s lelkiállapot t a n u l m á n y o z á s a k ö t ö t t e le. I t t élt 1962-ig, amikor villája — teljes berendezésével és könyvtárával együtt lángok m a r t a l é k a lett. A rákövetkező évben r á k b a n megh a l t . O Fiatalkori regényeiben és tanulm á n y a i b a n az angol n a g y p o l g á r s á g és művészvilág életének ironikus bírálója volt: egy mélyebb gondolkodású, angol polgári értelmiség szemszögéből vizsgálta és szedte ízekre a tőkés világ uralkodó osztályának szemléletét és é l e t f o r m á j á t . L e g j o b b regénye e t á r g y k ö r b e n a Point Counter Point (1928: B e r e n d M.-né,

A végzet b á b j á t é k a , 1942; L á t ó A., P o n t és ellenpont, 1968). H u x l e y világnézete m o d e r n pozitivizmus, amit át- m e g áts z ő t t a korszerű t e r m é s z e t t u d o m á n y (elsősorban a biológia) hatása, a m e l y azonb a n végső fokon agnoszticizmusba torkollik. A harmincas é v e k első felében mégsem csupán a nagyburzsoázia é l e t f o r m á j á n a k léhaságát leplezi le, h a n e m az egész kapitalista fejlődés végső elembertelenedésót is. Brave New World (1932: Szinnai T., Szép ú j világ, 1934) c., Zamjatyin hatása a l a t t írott e l l e n u t ó p i á j a voltaképpen az a m e r i k a i tömegtermelés és fasizálódás, v a l a m i n t a f r e u d i z m u s t primitíven é r t e l m e z ő kispolgári életideálok t r a g i k o m i k u s kifigurázása. H u x ley legjobb t á r s a d a l m i regénye az Eyeless in G)uiza (1936: H e v e s i A., A v a k Sámson, 1938, ill. 1969), amelyben a r r a mut a t rá, hogy n e m elég az értelmiségi elkülönülés, lenézés és irónia, és n e m c s a k a nagypolgári p a r a z i t á k ós sznob értelmiségiek ellen kell küzdeni, h a n e m a náci agresszió ellen is. E n a g y o n határ o z o t t a n a n t i f a s i s z t a és pacifista írásáb a n m á r f e l t ű n i k a Gandhi-féle „szatj á g r a h a " : a p a s s z í v ellenállás g o n d o l a t a és ezzel e g y ü t t a keleti, főként a budd h i s t a filozófia befolyása, amely különösen keveredik a k o r á b b i biológiai-pozitivista, később pedig egzisztencialista t a n o k k a l . H u x l e y ú t j a jó p é l d a arra, hogy a pozitivizmusnak a filozófia és a t á r s a d a l o m t u d o m á n y alapkérdéseit megkerülni szándékozó áltárgyilagossága miként torkollik miszticizmusba vagy kétségbeesésbe. E z utóbbi jellemzi második u t ó p i á j á t : az 1949-ben m e g j e l e n t Ape and Essencee t (rádiójáték, V é g h Gy., ,Majom és lén y e g ' ; Magyar R á d i ó , 1966. a u g . 12.). E z azt a világot r a j z o l j a meg, a m i t m á r n e m a t e c h n i k á v a l élő, h a n e m azzal visszaélő t á r s a d a l o m t e r e m t h e t magán a k , ha nem a b é k e gondolata győzedelmeskedik benne. Apokaliptikus k ö r k é p e t fest az emberiség a t o m h á b o r ú u t á n i teljes pusztulásáról. E regényét követően t o v á b b f o l y t a t ó d o t t a misztikus élmén y e k keresése. H u x l e y egészen belemer ü l t a meszkalin- és LSD-kísérletekbe, a „belső l á t á s " t a n u l m á n y o z á s á b a , és t ö b b mint tíz évig csak ezzel kapcsolatos esszéket ír, eltekintve egy eléggé gyarló szerelmiháromszög-regénytől: The Genius and the Goddess (kisreg.-ek, 1955: Szíjgyártó L., B i r k á s E., F ó t h y J . stb., A lángész és az istennő, 1964). H a r m i n c évvel a Szép új világ megjelenése u t á n a d t á k ki harmadik u t ó p i á j á t Island ('Sziget', 1962) c. Ez az utolsó regénye H u x l e y ideológiájának végső s u m m á z á s a : a biológiai szemléletnek a 684

HUXLE gondolkodásban való általánosítása, kiterjesztése a t á r s a d a l m i életre, beépítése egy politikailag viszonylag haladó liberális, filozófiailag a valóság k o n k r é t , p o n t o s és t á r g y i a s megismerését szorgalmazó, á m m i n d e n ,,értelmezés"-t elutasító pozitivista rendszerbe. A m ű v é b e n H u x l e y valamiféle m i s z t i k u m m a l k e v e r t b u d d h i s t a - e p i k u r e i s t a hedonizmus préd i k á t o r a , a passzív jóság ós életöröm hirdetője, a m e l y — a t á r s a d a l o m t ó l való elfordulás jegyében az egyéni élet meditációval, révülettel megszépített e g y e n s ú l y á b a n ós az ezzel p á r h u z a m o s passzív h u m a n i z m u s b a n találja meg ideá l j á t . J ó l l á t j a , hogy ez a ,,sziget"-pólda m e g v a l ó s í t h a t a t l a n , mégis oldalak százain a d j a elő kedves gondolatait. O N e m lehetetlen, hogy H u x l e y esszéírói m u n k á s s á g a m a r a d a n d ó b b lesz, m i n t szépprózája. Akármiről szól, érdemes r á figyelni, de e l m e f u t t a t á s a i t tanácsos t a r tózkodással kezelni, különben r e n d k í v ü l i műveltsége, megejtő stílusa k ö n n y e n hívévé t e h e t n é h a abszurd elképzeléseinek. Brilliáns t a n u l m á n y a i elgondolkodt a t ó összefüggésekre h í v j á k fel a figyelm e t , f ö l t á r v a a történelem és m ű v é s z e t , gyógyszertan és pszichológia különféle vonatkozásait — ám mindennek marxista k r i t i k á j a elengedhetetlen. O Now More than Ever (vígj.,?: Benedek M., Most vagy soha, Vígszínház, 1945. dec. 21.; k é z i r a t : Szí) c. színműve n a g y siker volt. F i l m e t írt J . Austen Büszkeség és balítélet c. regényéből (Talpig ú r i e m b e r , R . L e o n a r d , USA, 1940) és Ch. Bronté A lowoodi á r v á j á b ó l (USA, 1944). S a j á t m ű v e i közül a Mona Lisa mosoly ós Az I f j ú Arkhimédész került filmre az USAb a n . O F ő b b m ű v e i még: The Buming Wheel ( A z égő kerék', versek, 1916); The Defeat of Youth ('Az i f j ú s á g k u d a r ca', versek, 1918); Leda ('Léda', versek, 1920); Limbo ('Limbus', elb.-ek, 1920); Mortal Coils ('Az élet z ű r z a v a r a ' , elb.-ek, 1922); Antic Hay (reg., 1923: B á l i n t Gy., L ó g n a d r á g és társai; a t o v á b b i kiadásokb a n Álszakáll c., 1936; rádiójáték, H e v e s i A., K o s s u t h Rádió, 1971. nov. 21.); On the Margin ('Mellesleg szólva', t a n . - o k , 1923); Those Barren Leaves (reg., 1925: N a g y p á l I., A szerelem ú t j a i , 1942); Two or three Graces (reg., 1926: H e v e s i A., K ó t v a g y h á r o m grácia, 1936, ill. A lángész és az I s t e n n ő c. k ö t e t b e n , 1964); The Olive Tree ('Az o l a j f a ' , tört.-i esszék, 1926); Do What You WiU ('Tedd, a m i t akarsz', t a n . - o k v 1929; ebből a Spinoza?s Worm, esszé, Á b r á n y i B. — Mück D., Spinoza és a kukac, 1946, v a l a m i n t ugyanez a H a g y o m á n y és egyéniség c. k ö t e t b e n , 1967); Brief Candles ('Gyer-

tyacsonkok', elb.-ek, 1930); The Cicadas ('A tücskök', versek, 1931); Beyond the Mexique Bay ('Túl a Mexikóiöblön', ú t i r a j z , 1934); Ends and Means ('Célok ós eszközök', t a n . , 1937); After Many a Summer (reg., 1939: Nagypál I., É s m ú l n a k az évek, 1941); Grey Eminence ('Szürke eminenciás', t a n . , 1941); The Art of Seeing ( t a n . , 1942: Moln á r E., A l á t á s művészete, 1948); Time Must Have a Stop (reg., 1944: Vas I., É s megáll az idő, 1946); The Perennial Philosophy ('Az örökkévaló filozófia', t a n . , 1945); Science, Liberty and Peace (tan., 1946: Zemplén J . , T u d o m á n y , szabadság, béke, 1947, előszó: Szent Györgyi A.); The Gioconda Smile (elb. 1924: Cs. Szabó L., A Gioconda mosoly, Mai angol dekameron, 1935;?, A Mona Lisa mosoly, 1948); The DeviXs of Loudun ('A louduni örödögök', t a n . , 1952); The Doors of Berception ('Az érzékelés kapui', tan., 1954); Adonis and the Alphabet ('Adonisz ós az ábécé', elb.-ek, 1956); Heaven and Hell ('Menny és pokol', t a n . , 1956); Tomorrow and tomorroio and tomorrow ( ' H o l n a p és h o l n a p és holnap', tan., 1957); Brave New World Bevisited ('Az ú j r a fölkeresett Szép ú j világ', t a n . 1958). O . G y ű j t , k i a d . : Gollected Short Stories ( ' Ö s s z e g y ű j t ö t t elbeszélések', 1957); Gollected Essays (' Összegyűjt ö t t esszék', 1964). O M a g y a r u l még: 1 nla (Lerchenfeld E., P t ű z , Kolozsvár, 1932, 21.); 1 levél a Szép Szóhoz (Szép Szó, 1936, 2.); 1 nla (Császár K . , P t ű z , Kolozsvár, 1938, 9.); 1 vers ( V a j d a E., M á r v á n y és babér, 1947); 3 vers (Somlyó Gv., Szélrózsa, 1958, 1973); 1 — 1 elb. (Kócsvay M., N a g y v , 1957, 2.; R ó n a I., Mai angol elbeszélők, 1958; Lengyel B., uo.; uő, N a g y v , 1959, 1.); 1 t a n (Vámosi P., H a g y o m á n y és egyéniség, esszógyűjt., 1967); 1 elb. (Tanka K . , H u s z a d i k századi d e k a m e r o n , 1968); A portré (rádiójelenet, K a r d o s T., K o s s u t h Rádió, 1969. jún. 21.), I elb. (Göncz Á., Galaktika, 1973, 8.); 1 vers (Görgey G., Vadászszerencse, a n t o . , 1974). O írod.: H a m v a s B.: Aldous H u x l e y s a ,,véleményregónv" (Nyűg, 1930, 15.); K á l l a y M . : Aldous H u x ley ós a regény ú j ú t j a i (Magyar Szemle, 1931, 1.); N é m e t h A.: H u x l e y „Szép ú j világ"-a és az utópikus regény (Nvug, 1934, 1 2 - 1 3 ) ; Kassák L . : Aldous H u x ley: A végzet b á b j á t é k a (Munka, 1934, 33.); M u r á n y i Kovács E . : Aldous H u x l e y p o r t r é j á h o z (uo., 1934, 36.); F e j t ő F": Lawrence ós Huxley v a g y egy eszmény genealógiája (Válasz, 1935, 4.); Cs. Szabó L . : Aldous H u x l e v (Nyűg, 1937, 10.); Vásárhelvi Z. E . : Aldous H u x l e y (ErdHel, 1941, 2.); Országh L . : Huxlev, az

685

HUXLE ('Mi e u r ó p a i a k ' , tan., 1935); Evolution and Ethics, 1893-1943 ('Evolúció és etika', t ö b b e k k e l 1 8 9 3 - 1 9 4 3 , tan.-ok, 1947); New Wine in New Bottles ( ' U j bor ú j t ö m l ő b e n ' , vegyes tan.-ok, 1957); Memories ('Emlékei', 1970—1972). O Magyarul: I vers (Kosztolányi D . : Idegen költők, 1966); 1 esszé (Abody B., H a g y o m á n y ós egyéniség, esszégyűjtemény, 1967). O 1 Irod.: R . N . Clark: The H u x l e y s (1968). Kuklis Iván

u t ó p i s t a (Magyar Szemle, 1941, 1.); Ném e t h L . : Készülődés (1941); B u b u l u s (Kocsis G.): Egolatria. Nietzsche, F r a n c é , H u x l e y a b r a k a d a b r á i (1941); Sós J . : H u x l e y h a r m a d i k ú t j a (Vság, 1946, 2.); Weöres S.: Aldous H u x l e y (Sorsunk, 1947); Sarkadi I.: H u x l e y olvasása közben (Válasz, 1947, 9.); J . Brocke: Aldous H u x l e v (1955); Szalay K . : H u m o r és szatíra (Vság, 1960, ' 4 . ) ; Sükösd M.: H u x l e y , az esszéíró ( N a g y v , 1962, 8.); Márkus I.: E g y b o r ú l á t ó a túloldalon (Vság, 1963, 5.); G. W T i c k e s - R , F r a s e r : Aldous H u x l e y : I n t e r j ú ( I n t e r j ú , n a g y írók műhelyében, 1965); J . H u x l e y (szerk.): Aldous H u x l e y , 1 8 9 4 - 1 9 6 3 . A Memóriái Volume (1965); U n g v á r i T . : Aldous H u x l e y . A lángész és a novellái (Az e l t ű n t személyiség n y o m á b a n , 1966); P . Bowering: Aldous H u x l e y : A S t u d y of t h e Major Novels (1968); L. A. H u x l e y : T h e Timeless M o m e n t (1969); J . Meckier: Aldous H u x l e y : Satire a n d S t r u c t u r e (1969); G. S m i t h : The L e t t e r s of Aldous H u x l e y , 1 8 9 9 - 1 9 5 2 (1969); L. B r a n d e r : Aldous H u x l e y , a critical s t u d y (1969); Kristó Nagy I.: Huxley három utópiája (Regények, d r á m á k , remények, 1971); G-. Woodcock: D a w n a n d t h e D a r k e s t H o u r (1972); P . F i s c h e r : Aldous H u x l e y , satirist a n d novellist (1972); K . M. M a y : Aldous H u x l e y (1973). Kristó Nagy István Huxley [hákszli], Sir Julién Sorell (London, 1887. jún. 22.—London, 1975. febr. 22.): angol biológus, esszéíró, költő. A. L. Huxley író és A. Huxley Nobel-díjas fiziológus b á t y j a , Th. H . Huxley zoológus u n o k á j a . Az oxfordi K i n g ' s College ösztöndíjasa, kitüntetéssel szerezte d i p l o m á j á t , u g y a n i t t tanársegéd lett, m a j d professzor. Számos brit állami és t á r s a d a l m i szervezet, hazai és külföldi intézet és a k a d é m i a elnöke, t a g j a , k u t a t ó j a , előadója, k i t ü n t e t e t t j e , ill. tiszteleti t a g j a . Megfigyelései és k u t a t á s a i n a k eredményei korszakalkotó jelentőségűek. 1946 — 1948 k ö z ö t t az U N E S C O f ő t i t k á r a , m a j d főigazgatója. 1948-ban az MTA tiszteleti t a g j á v á vál a s z t o t t á k . O I r o d a l m i tevékenysége egy verskötetén: The Captive Shrew and Other Poems ('A fogoly cickány és m á s költemények', 1932) k í v ü l elsősorban népszerű t u d o m á n y o s és t u d o m á n y n é p szerűsítő, valamint filozófiai jellegű észszékre terjed ki. Expedíciós ú t j a i r ó l színes útleírásokban számolt be. O F ő b b , irodalmi érdeklődésre is s z á m o t t a r t ó m ű vei m é g : Essays in Popular Science ('Esszék a népszerű t u d o m á n y köréből', 1926); The Science of Life ('Az élet t u d o m á n y a ' , népszerű t u d o m á n y o s m ű H . G. és G. P . Wellsszel, 1929); We Europeans

Huxley [hákszli], T h o m a s H e n r y (Ealing, m a L o n d o n , 1825. m á j . 4. — Eastbourne, 1895. j ú n . 29.): angol biológus, író. A biológus J . S., az író A. L. és a fiziológus A. Huxley n a g y a p j a . Londonban t a n u l t , 1846 és 1850 k ö z ö t t m i n t hajóorvos f o n t o s biológiai t a n u l m á n y i anyagot g y ű j t ö t t a Csendes-óceán déli szigetvilágában. Az aberdeeni és cambridge-i e g y e t e m t a n á r a , 1881 —1885 köz ö t t a R o y a l Soeiety elnöke volt. Darwin evolúciós elméletének híve és n a g y h a t á s ú népszerűsítője. A t u d o m á n y o s gondolkodás világosságáért szállt síkra irodalmi stílusú esszéiben és népszerűsítő célzatú filozófiai t a n u l m á n y a i b a n . Esszéi 9 köt e t b e n 1893 és 1903 között jelentek meg. O F ő b b m ű v e i : Man's Place in Natúre ('Az ember helye a természetben', antropológiai t a n . - o k , 1863); Science and Culture ( ' T u d o m á n y és művelődés', esszé; 1881); Essays upon Somé Controversed Questions ('Esszék n é h á n y v i t a t o t t kérdésről', 1892); Evolution and Ethics 1893-1943 ('Evolúció és etika', 1 8 9 3 1943, t ö b b e k k e l , 1947). O Irod.: L. H u x l e y : Life a n d Letters of T h . H . H u x l e y (1900). Tótfalusi István Huy Cán [ h u j k ö n ] (írói n é v ) ; Cu Huy Cán (családi n é v ) ; (Huá t i n h , 1919 — ): vietnami (VDK) költő. Főiskolai tanulm á n y a i s o r á n mezőgazdasági m é r n ö k i diplomát szerzett. Költői m u n k á s s á g á t az 1930-as é v e k b e n kifejlődött kispolgári, forradalmi r o m a n t i k u s i r á n y z a t ú Tho moi ( ' U j költészet') mozgalom t a g j a k é n t kezdte. Első, Lua Thiéng ('Szent tűz') c. verseskötetével n a g y sikert a r a t o t t , s egyszerre a Tho moi vezető egyéniségének t e k i n t e t t é k . Második, Bái hat vű trü ('A világegyetem dala') c. k ö t e t é t 1942ben j e l e n t e t t e meg. Ú j r i t m u s ú , ú j stílusú és ú j k é p e k e t alkotó verseivel hozzáj á r u l t a v i e t n a m i költészet m e g ú j h o d á sához, v a l a m i n t ahhoz is, h o g y közelebb kerüljön e g y m á s h o z az irodalmi és beszólt nyelv. Második kötete megjelentetése idején l é p e t t a Viet Minh ('Vietnám Nemzeti Függetlenségi F r o n t j a ' ) soraiba,

686

HUYGE és kapcsolódott be a függetlenség kivívását szolgáló illegális h a r c b a . E h a r c során a kispolgári f o r r a d a l m á r m a r x i s t a forrad a l m á r r á és költővé érlelődött. Tevékenyen részt v e t t az 1945-ös augusztusi f o r r a d a l o m b a n . A Viet Minh nemzeti kongresszusán b e v á l a s z t o t t á k a forradalm a t irányító Nemzeti F e l s z a b a d í t ó Bizottságba s a V D K első központi korm á n y á b a . A Nemzeti F e l s z a b a d í t ó Bizottság egy másik t a g j á v a l 1945 auguszt u s á b a n H u é b a n volt, a m i k o r Bao Daj császár a V D K k o r m á n y a j a v á r a lemond o t t a császári hatalomról. Az ellenállási háború kezdetén életre h í v o t t Lien Viet ('Vietnam N é p i Nemzeti F r o n t j a ' ) főtitk á r á v á v á l a s z t o t t á k . Az 1954-es genfi egyezmény ó t a a V D K h e l y e t t e s művelődésügyi minisztere. A z ó t a 1958-ban Khau-cai mői ngay sáng ('Az ég mindenn a p világosabbá válik'), 1960-ban Dát nuöc nő hoa ('Virágzik a föld'), 1963-ban Bai tho cuőc doi ('Az élet költeményei') c. jelentek m e g kötetei. Ú j a b b költeményeinek j a v a részében dél-vietnami honfitársainak harcáról énekel. O Magyarul: 1 vers (Gereblyés L., V i e t n a m i költők, a n t o . , 1956); 1 vers (Gereblyés L., Világirodalmi Antológia, 1958); 5 vers (Simor A., M a d á r s z á r n y a k , anto., 1967); 2 vers (Balássy L., H a l d o k l ó bilincsek, anto., 1968). O írod.: L i t t é r a t u r e du Viet-Nam ( E m o p e , 1961. júl.—aug.). Bögös László Huydecoper [höjdekópör], Balthasar (Amszterdam, 1695 —uo., 1778. szep. 24.): latinul is alkotó holland író, kritikus. Patríciuscsaládból származó, magas rangú állami tisztviselő volt. A francia klasszicizmus szabályait szigorúan megt a r t ó d r á m á i közül kiemelkedik a jól megírt és megszerkesztett, de a felcsapó szenvedélyek ellenére szárazon retorikus Achilles (1719), amelyben a megoldást igen jellemző m ó d o n a címszereplőnek a ,.joghoz és é r t e l e m h e z " való visszatérése jelenti. Igen n a g y r a becsült műítész volt, a közép-németalföldi irodalom területén végzett ú t t ö r ő k u t a t á s a i is jelentősek. Damokos Katalin Huygens [hó'jhhensz], Constantijn; Constantijn Huygens van Zuylichem (teljes név); (Hága, 1596. szept. 4.—uo., 1687. m á r c . 28.): latin n y e l v e n is alkotó holland költő, zeneszerző, főtisztviselő. A p j a Orániai Vilmos t i t k á r a volt, az ő élete is az u r a l o m r a j u t o t t Orániai ház és u d v a r szolgálatában t e l t . K i t ű n ő , sokoldalú neveltetés, leideni jogászkodás, egy angliai, m a j d velencei t a n u l m á n y ú t u t á n — 1625-től Frederik Hendrik, m a j d

I I . Vilmos, végül I I I . Vilmos t i t k á r a k é n t t e v é k e n y k e d e t t . Az ő fia volt Chr. Huygens (1629 — 1695) a világhírű fizikus, csillagász, a rugós óra feltalálója. O A németalföldi függetlenségi h á b o r ú v a l győzelemre j u t o t t holland patrícius polgárság jelentős költője és zeneszerzője. Több mint 800 kisebb szerzeménye Pathodia sacra et profana (latin, 'Szenvedélyes h a n g ú vallásos és világi énekek') 1958-ban jelent m e g ú j k i a d á s b a n . A m a g a s állású, a t á r s a d a l o m m i n d e n rétegét ismerő és a legjobb köreivel — pl. az ú n . Muiderkringgel (P. C. Hooft) — barátkozó, n a g y emberismerettel ós olvasottsággal bíró H u y g e n s t e r j e d e l m e s költői m u n k á s s á g a voltaképp csak egy jelentős életpálya kísérőjelensége, a kései h u m a n i s t a k o r d i v a t szabta lecsapódása. A m i verseinek j a v á t a történelmi-szociológiai szint fölé emeli: remek megfigyelőkészsége, csodálatos, máig b á m u l t nyelvi t u d a t o s s á g a , archaizmusokba, szój á t é k o k b a való bonyolódás, a friss marinizmus komoly ós humoros t o v á b b f e j lesztése, szellemessége. Szinte m i n d e n költői m ű v e önéletrajzi jellegű, közvetlen családi vagy társasági környezetéről szól. E g y e n k é n t m e g j e l e n t köteteit m é g életében összegyűjtve is k i a d t a Korenbloemen ('Búzavirágok', 1658, bőv. 1672) címen. Akárcsak b a r á t j a , P . C. Hooft, egy ízben ő is á l d o z o t t a népi k o m é d i á n a k , 1653-ban k i a d t a a Trijntje Cornelis c. bohózatot, (új kiad. 1960) — kluchtszerű a m ű f a j egyik r e m e k é t . Említésre m é l t ó m é g latin n y e l v ű önéletrajza, amelyből holland f o r d í t á s b a n jelent meg De jeugd van Constantijn Huygens door hemzelf beschreven ('Constantijn Huygens i f j ú s á g a , s a j á t m a g a által leírva', 1946), c. részlet v a l a m i n t érdekes és fontos levelezése: De briefwisseling van Constantijn Huygens ('Constantijn H u y g e n s levelezése', 1911 — 1917). O Vál. versei: Bloemlezing uit de gedichten van Constantijn Huygens ('Válog a t á s C o n s t a n t i j n H u y g e n s költeményeiből', 1918). O Verseinek g y ű j t . k i a d . - a : De gedichten van Constantijn Huygens . . . ('Constantijn H u y g e n s költeményei . . .', 1892 - 1 8 9 9 ) . O Magvarul: 2 vers (Szalay K . , Holland költőkből, 1925); 4 v e r s (Orbán O., N é m e t a l f ö l d i költők antológiája, 1965). O írod.: G. K a l f f : Constant i j n H u y g e n s (Studien over N e d e r l a n d sche dichters der 17e eeuw, 1901); G. J . B u i t e n h o f : B i j d r a g e t o t de kennis v a n C o n s t a n t i j n H u y g e n s letterkundige opv a t t i n g e n (1923); R . L. Colié: Somé t h a n k f u l n e s s t o Constantine. A s t u d y of English influence upon t h e early works of C o n s t a n t i j n H u y g e n s (1956). Bernáth

687

István

HUYNH Huynh Thuc Khang [ h u n y t u k k h á n ] 19. sz. vége —1947): v i e t n a m i (VDK) költő, lapkiadó. Kínai irodalmi műveltségű írástudó volt. A 20. sz. elején jelentkezett a f i a t a l nemzeti burzsoázia képviselőjeként. A Phan Bői Clián vezette mozgalom, a Viet-Nam D u y T a n Hoi ('Vietnam modernizálását szolgáló társaság') t a g j a k é n t k ü z d ö t t a megmereved e t t t á r s a d a l m i viszonyok s a francia p r o t e k t o r á t u s i rendszer ellen. I n k á b b j:>olitikai, m i n t irodalmi értékű m ű v e i t a csoport t ö b b i t a g j á h o z hasonlóan kínai írásjelekkel í r t a . E z t valójában t ü n t e t é s nek s z á n t á k a f r a n c i a g y a r m a t o s í t ó k k a l szemben, a k i k a latin betűs, quőc-ngűírásrendszer elterjesztését szorgalmazták. A 20. sz. első évtizedének végén egyik vezetője volt a g y a r m a t o s í t ó k elleni szervezkedésnek. E z é r t a francia hatóságok 1908-ban l e t a r t ó z t a t t á k , s 1921-ig a Paulo Condor-i koncentrációs t á b o r b a zárták. K i s z a b a d u l á s a u t á n kapcsolat o t t e r e m t e t t az értelmiségi fiatalokkal, s r á j u k t á m a s z k o d v a f o l y t a t t a a harcot. E n n e k szolgálatába állította az 1927-ben a l a p í t o t t Tieng-Dan c. l a p j á t is. A függetlenség kikiáltása (1945) u t á n a V D K k o r m á n y á n a k t a g j a volt egészen haláláig. Bögös László Huysmans [üiszmaansz], Joris-Karl (Párizs, 1848. febr. 5 . - u o . ; 1907. m á j . 12.): f l a m a n d származású f r a n c i a író. Jogot végzett, 1897-ig a f r a n c i a belügyminisztérium tisztviselője volt. Első regényei — Mar the ('Márta', 1876); Les soeurs Vatard ('A Vatard n ő v é r e k ' , 1879); En ménage ('Házasélet', 1881); A vauVeau ('A víz sodrában, 1881) — vad e r o t i k á j u k k a l , brutális n a t u r a l i z m u s u k k a l Zola követésének nevezetes, d e i n k á b b elrettentő példái. Dikcióján, részletábrázolásán szinte mindvégig r a j t a is m a r a d t a k a n a t u r a l i s t a jegyek, h a később az elbeszélői impresszionizmus fő képviselőjének t e k i n t e t t é k is. Csakhogy az ő impresszionizmusa — helyesebben így is emlegették — i n k á b b misztiko-naturalizmus v o l t : zolai tónusok zolai t a r t á s nélkül. E z a felemásság sokáig az irodalmi úttörő m a s z k j á t kölcsönözte H u y s m a n s nak, a k i b e n a f r a n c i a jobboldal „ m o d e r n f e g y v e r z e t ű " b a j v í v ó r a talált, az ellentáborból é r k e z e t t váratlan segítségre. Századeleji d i v a t j á n a k ez a p i k a n t é r i a volt a t i t k a , e r r e célzott Ady E . is azzal, hogjr „ H u y s m a n s sem mindig a t ö m j é n től volt r é s z e g " . A f o r d u l a t o t három bizarrságával híressé vált regénye jelent e t t e : betegesen esztétizáló főhősével az A rebours (1884: Kosztolányi D., a K ü lönc, 1921), a katolicizmushoz való

visszatérését demonstráló En route (1895: V á r k o n v i N „ Ú t o n , 1925) s a k e t t ő köz ö t t a Lá-bas (1891: K á l l a y M., O t t lenn, 1918) okkultizmusa és szatanizmusa, a m e l y r e m á r csak az író személyes és látv á n y o s „ m e g t é r é s e " k ö v e t k e z h e t e t t , átm e n e t i bevonulása egy t r a p p i s t a kolost o r b a . E z u t á n jelent m e g a katolikus szimbolikát n a g y s z a b á s ú a n ábrázolni tör e k v ő La cathédrale ('A katedrális', reg., 1898), a 14. sz. elejéről kitűnő, bár f á r a s z t ó korrajzzal szolgáló Sainte Lydwine de Schiedam ('Schiedami Szent L i d v i n a ' , reg., 1901), a szerzetesi világban játszódó L'oblat ('A novicius', reg., 1903) és a Les foules de Lourdes ('A lourdes-i tömegek', reg., 1906), ez a valóságos ellen-Zola. Jóllehet szövegeiből a klérus t ö b b j á m b o r g y ű j t e m é n y t is megjelent e t e t t , regényeit az egyházilag a j á n l o t t és n e m a j á n l o t t írók jegyzékében a zord L. Bethléem abbé erős f e n n t a r t á s o k k a l a j á n l g a t t a . O Zola i r á n t i k o r á b b i odaadásának dokumentuma a posztumusz k i a d o t t Lettres inedites_ á Émile Zola ('Kiadatlan levelek Emilé Zolához', 1953). O Regényei mellett a század elején számos novellája is megjelent m a g y a r u l , m á r Bródy S. f o l y ó i r a t á n a k , a m i n d e n ú j iránt fogékony Jövendőnek l a p j a i n is. O G y ű j t , kiad.: Oeuvres complétes ('Összes művei', 1928 — 1934). O Irod.: A d y E . : B e t h l é e m a b b é indexe ( B u d a p e s t i Napló, 1906. szept. 9.); H . J ö r g e n s e n : J o r i s - K a r l H u y s m a n s (1909); L á m F . : H u y s m a n s (1917); Laezkó G.: Lá-bas! (Nyűg, 1919, 1097. o ); uő: A k ü l ö n c (uo., 1922, 150. old.); V á r k o n v i N . : H u y s m a n s (uo., 1923, I I . , 663. old.); P . Valéry: H u y s m a n s (1927); Bibliograp h i a H u y s m a n s i a n a (1938); A G a r r e a u : J o r i s - K a r l H u y s m a n s (1947); R . Baldick: T h e Life of J o r i s - K a r l H u y s m a n s (1955); A. Billy: H u y s m a n s et Cie (1963). Bónai Mihály András Huyunh Tinh Cua [ h u j n y t i n y k u a ] ; P a u l u s Cua (álnév); ( 1 8 3 4 - 1 9 0 7 ) : vietn a m i író. A misszionárius iskola tanulój a k é n t Vietnam f r a n c i a g y a r m a t o s í t á s á n a k kezdetén az elsők k ö z ö t t ismerked e t t meg a nyugati, f ő k é n t f r a n c i a irod a l m i művekkel. A g y a r m a t o s í t ó k érdekeit kiszolgáló m u n k á s s á g a a l a p v e t ő e n a f r a n c i a irodalom v i e t n a m i , ill. a vietn a m i irodalom és k u l t ú r a franciao.-i terjesztésében merült ki. Ú t t ö r ő szerepet t ö l t ö t t be a latin b e t ű s írás, a qnőc-ngn elterjesztésében. A latin b e t ű s írásrendszerrel jelentette m e g a f r a n c i a irodalm a t ismertető t a n u l m á n y a i t , és t ö b b chu nőmmal, a vulgarizált kínai írásjellel készült vietnami irodalmi m ű v e t iil-

688

HVIEZ t e t e t t á t quőc-ngű írással. Ő az első francia nyelven is alkotó v i e t n a m i író, francia nyelven azonban n e m h a g y o t t fenn érdemleges m ű v e t . V i e t n a m i n y e l v ű alkotásai közül egyedül a Ghuyén giái buőn ('A szomorúságot eloszlató t ö r t é n e t ' ) c. verses regénye jelentős. O írod.: G. Maspero: L ' I n d o c h i n e (1929). Bögös László Huzangaj, P j o t r Petrovics; P e t e r Huszankaj (csuvas névalak); (Szikterme, T a t á r A S Z S Z K , 1907. j a n . 2 2 . - C s e bokszari, 1970. márc. 4.): c s u v a s költő. Szegényparaszti családban s z ü l e t e t t . Pedagógiai t e c h n i k u m o t v é g z e t t . 1924-ben az induló Szuntal c. f o l y ó i r a t b a n jelentek meg első költeményei. 1927-ben bei r a t k o z o t t a kazáni keleti pedagógiai intézetbe, d e n e m fejezte be. 1931-től a Moszkvában k i a d o t t Kommunar c. csuvas folyóirat tudósítója volt, végigl á t o g a t t a a Volga-vidék ós a Don-medence n a g y o b b építkezéseit. Az i t t szerzett élményeiből született m e g a Magnit tu ('Mágneshegy', azaz Magnyitogorszk, 1933) c. terjedelmes verses elbeszélése, mely arról szól, hogyan a l a k u l á t egy fiatal csuvas segédmunkás a város szocialista építésének sodrában. Lírai verseket, publicisztikai költeményeket írt, s emellett Gorkijtól, Puskintól, Majakovszkijtól ford í t o t t . A h á b o r ú a l a t t a f r o n t o n írta meg az Aptraman tavras ('Aptraman nemzetség', 1946; i s m e r t e t t e H a z a i Gy.: E g y csuvas költő ú t j a , N a g y v , 1962, 1.) c. elbeszélő költeményét. Személyes ós közéleti lírájának, epikus költeményein e k népies hangvétele m o d e r n f o r m á k keresésével társul. Erősen h u l l á m z ó kedélyvilágú költő volt, szemléletén n é h a eluralk o d o t t a magányosság, m e l y e t azonban mindig a közösség feló való m é g intenzívebb fordulás k ö v e t e t t . Orosz nyelven is írt, m ű v e i n e k egy részét m a g a fordította. O Pontosabb gyűjteményes m ű v e i : Izbrannoje ('Válogatott művek', 1958); Szavni ('A kedves', 1963). O Magyarul: 1 vers (Kálnoky L., A szovjet költészet antológiája, 1955); 3 vers (Kárp á t y Cs., N a g y v , 1961, 3.); 2 vers (Kárp á t y Cs., ,Jelenkor, 1963, 4.); 1 vers (Gergely A., Aurora. N e m z e t k ö z i lírai a n t o . , 1967). O írod.: M. J . Szirotkin: Ocserk isztorii csuvasszkoj szovjetszkoj l i t y e r a t u r i (1956); H a z a i G y . : E g y csuvas költő ú t j a (Nagyv, 1962, 1.). Róna-Tas

András

Hvang Dzsini (?,1506? — ?, 1544?): koreai költőnő. H i v a t á s o s énekes- és táncosnő (giszeng, gésa) volt. Lírai szidzsoverseiben főleg s o r s t á r s a i n a k beteljesületlen szerelmét énekelte meg. O 4 4 Világirodalmi Lexikon IV.

Valódi érzelmekkel teli költészete elüt a k o r t á r s i líra m e r e v h a g y o m á n y t i s z t e letétől. A szidzsoköltészet nagy felvirágz á s á n a k előkészítője, az érzelmi á r n y a l a t o k kifejezésében ízléssel a l k a l m a z t a a koreai nyelv h a n g f e s t ő és h a n g u t á n z ó szavait. Nagy Ildikó Hvang Szunvon ( P h j o n g a n - n a m d o t a r t . , 1915 —): koreai (Dél-Korea) író. A t ö k y ö i W a s e d a E g y e t e m e n t a n u l t angol irodalm a t . A szöuli és szinhungi e g y e t e m e n t a n í t o t t irodalmat. Kezdetben versekkel próbálkozott, 1940 ó t a i n k á b b novell á k a t , regényeket ír. O Verseskötetei: Pangga ( ' H a n g o s a n dalolva'); Koltongphum ('Régiségek'). O Novelláskötetei: Tanphjondzsip ('Novellák'); Kirogi ('Vadlibák'); Kogjesza ('Akrobata'). O Regén y e i : Pjolgva kacshi salda ('Csillagként élni'); Khaini hűje ( ' K á i n utódai'). Mártonfi Ferenc Hvedarovics, Mikola (írói név); Mikal a j F j o d a r a v i c s Csarnusevics (családi nóv); (Kapil, 1904. á p r . 7.—): s z o v j e t belorusz költő. G y e r m e k o t t h o n b a n nevelkedett, m a j d zsellérként dolgozott. K é s ő b b elvégezte az egyetem nyelviirodalmi szakát. A személyi kultusszal kapcsolatos törvénytelenségek során let a r t ó z t a t t á k és i n t e r n á l t á k . Verseskötetei a forradalmi h a r c o k r ó l ós a belorusz falu szocialista á t a l a k u l á s á r ó l szólnak. M i n t m ű f o r d í t ó t ö b b e k k ö z t Petőfi és Arany verseit is tolmácsolja. Rehabilitása u t á n Pamjatnija szusztrecsi ('Emlékezetes találkozások', 1960) c. k i a d t a a h ú s z a s évekről készült emlékiratait. O F ő b b verseskötetei: Nasztroi ('Hangulatok', 1929); Bitmi ( ' R i t m u s o k ' , 1930); Vajna za mir ( ' H á b o r ú a békéért', 1932); Uszim szercam ('Teljes szívvel', 1.937); Perazvon barou ('Az erdők r i a d ó j a ' , 1960) ; Sándor Pecjafi, Lira i mecs ( ' P e t ő f i Sándor, L a n t és k a r d ' , műford.-ok, 1971). O G y ű j t , kiad.: Zalati lisztapad ( ' A r a n y n o v e m b e r ' , 1957). Radó György Hviezdoslav [hvjezdoszlav] (írói nóv); P a v o l Országh (családi nóv) (FelsŐkubin, 1849. febr. 2. — Alsókubin, 1921. n o v . 8.): szlovák költő, d r á m a í r ó , műfordító. Szülei szegény f ö l d m ű v e l ő Á r v a megyei k u r t a n e m e s e k v o l t a k . Iskoláit o t t h o n (A. Medzihradskgnál), m a j d a miskolci s késmárki m a g y a r nyelvű gimnáziumb a n végezte, ahol Petőfi ós Arany h a t á s a a l a t t m a g y a r u l k e z d e t t el verselni. E z d e m o k r a t i k u s g o n d o l k o d á s m ó d j á r a s prozódiai g y a k o r l a t á r a (rímes-időmértókes verselés) mindvégig n a g y hatással volt. Shakespeare volt i f j ú k o r a másik n a g y élménye. Első szlovák nyelvű költemé689

HVIEZ n y e i t Á r v a megyei pártfogói b i z t a t á s á r a í r t a Jozef Zbransky álnéven (1868), de még e z u t á n is egy ideig bilingvis m a r a d t . E p e r j e s e n végezte a jogot, ekkor K . BanSellel e g y ü t t Napred (1871) c. a l m a n a c h o t a d o t t ki, a m e l y e t — h a l a d ó szelleméért — a k o n z e r v a t í v öregek a n n y i r a t á m a d t a k , h o g y ezért az érzékeny költő tíz évig n e m publikált. Többek k ö z ö t t Turócs z e n t m á r t o n b a n volt ü g y v é d b o j t á r (1873), o n n a n u t a z o t t P r á g á b a J . Jungmann, a cseh n y e l v ú j í t ó jubileumi ünnepségeire, ekkor i s m e r k e d e t t meg kora cseh költőivel, akik szintén hatással v o l t a k rá. Bp.-en t e t t e le az ügyvédvizsgát (1875), m a j d kizárólag Á r v a megyében, Alsókubinban, Námesztón s újra Alsókubinban m ű k ö d ö t t , előbb m i n t járásbírósági albíró, később m i n t ügyvéd. Felesége az alsókubini ev. esperes l á n y a , N ó v á k I l o n k a volt; házasságuk gyermektelen m a r a d t . T a l á n ez is oka volt a n n a k , hogy ő a világirodalom egyik l e g m a g á n y o s a b b költője. A konzervatív szlovák értelmiségtől h a l a d ó gondolkodásmódja, a később fellépett realista f i a t a l o k t ó l generációs különbség választotta el. Á r v á i m a g á n y á b ó l éles szemmel figyelte környezete s az ország eseményeit, problémáit; könyvtárában korát meghazudtoló módon g y ű j t ö t t e a leghaladóbb írók és tudósok (S. Freud) m ű v e i t , öregedésével költészetének h a n g j a egyre élesebb, f o r r a d a l m i b b lett. 1918-ben megélte az á l l a m f o r d u l a t o t , a polgári Csehszlovákia h i v a t a l o s k ö l t ő j e k é n t ü n n e p e l t é k , de Ő t u d a t á b a n volt a n n a k , hogy eszményei az ú j rendszerben sem v á l t a k valóra. K ö z v e t l e n ü l halála előtt jelentősebb műv e t m á r n e m írt. O P á l y á j á t lírikusként kezdte. I f j ú k o r i l í r á j á n a k jelentős része — a Napred- vitával kapcsolatos kollíziók m i a t t — csaknem m i n d m á i g k i a d a t lan m a r a d t , de m á r e zsengéiből sem hiá n y z o t t az epikus elem. Elbeszélő költeményeiben viszont n e m a meseszövés játssza a legfontosabb szerepet. Legism e r t e b b s legjelentősebbnek t a r t o t t műve a Hájnifcova zena (1886: Schöpflin G., A csősz felesége 1924; Monoszlóy M. D., ua., 1958) lírai e l ő h a n g j á b a n ki is fejti, h o g y a gonosz világ elől szülőföldje természeti világába menekül, a h o l r á t a lál az egyszerű falusi népre, azzal érez e g y ü t t . A költeményben a földesúr fián a k s a csősz szép feleségének kollíziója a lényeg; Hviezdoslav jól l á t j a a társad a l m i ellentéteket, de e g y é b k é n t is békességre t ö r e k v ő alaptermészetével kiegyenlíthetőknek véli őket. Realisztikus, pszichológiailag megalapozott emberábrázolási m ó d j a e p i k á j á n a k legerősebb oldala, s h a v a n n a k is b e n n e Puskin-,

Shakespeareés bárány-reminiszcenciák, ú g y t u d j a egyetemes emberi m o n d a n i v a l ó j á t kifejezni, h o g y k ö z b e n az á r v á i e m berek, az árvái k ö r n y e z e t s a j á t o s légkörét a d j a . Ezo Vlkolinsky (1890: Monoszlóy M. D., ua., 1959) és Gábor Vlkolinsky (1897 — 1899) c., nagy t e r j e d e l m ű epikus költemén y e i b e n a cselekmény m é g a Hájnikova zenáénál is jobban h á t t é r b e szorul; a n é p é l e t m ó d j á n a k , szokásainak enciklopédiája ez a k é t m ű ; m i n d k e t t ő a f ö l d m ű v e l ő k u r t a n e m e s e k s z á m á r a a címertelen p a r a s z t o k k a l való egyesülésben jelöli ki az u t a t . Rövidebb epikus művei a paraszti n é p m u n k á j á t , ü n n e p e i t , pihenését, szór a k o z á s a i t b e m u t a t ó életképek; k ö z ü l ü k Arany A fülemüléjére emlékeztető m ó d o n — bölcs h u m o r á v a l — a Bútora a Öútora t ű n i k ki (1888). Balladái ú j s z í n t jelentenek a szlovák m ű b a l l a d a fejlődésében: A r a n y n y o m á n a lélekrajz, a b ű n és bűnhődés p r o b l é m á j a k a p b e n n ü k h a n g s ú l y t . O L í r á j a erősen reflexív jelleg ű , a természet, a vallás, a család, a n é p , a n e m z e t jövőjének k é r d é s e mind a r r a a d a l k a l m a t a költőnek, h o g y ciklusaiban, pl.: Letorosty ('Egyéves h a j t á s o k ' , 1885, 1886 — 1887, 1 8 9 3 - 1 8 9 5 ) ; Prechádzky járom ('Tavaszi séták'); Prechádzky letom ( ' N y á r i s é t á k ' , 1898); fíalmy a hymny ('Zsoltárok és himnuszok, 1885); Sonety ('Szonett e k ' , 1886); Stesky ('Szorongások', 1903); Dozvuky ( ' U t ó h a n g o k ' , 1910) a s a j á t s a t á r s a d a l o m d ö n t ő problémáira keressen választ. Elsősorban ciklusok költője, e z é r t alig van lírai verse, a m e l y n e k önálló címet a d o t t v o l n a . E g y é r t e l m ű e n a n é p mellett áll az u r a k világával szemben. U g y a n a k k o r h í v ő lélek, e hite erősen panteisztikus jellegű. Legutolsó cikl u s á n a k két f o n t o s versében m a g y a r költőre hivatkozik, a m i k o r felemeli szav á t népe elnyomása ellen: P e t ő f i t (Fried I., Ó d a Petőfihez, 1959) és A d y t (Petneh á z y F . , Igen, t e h e r o l d j a , 1937; K a r d o s L., S n e m lesz t ö b b elnyomott, 1957) idézi bennük. L í r á j á n a k legjelentősebb ciklusa az első v i l á g h á b o r ú első h ó n a p j a i b a n írt Krvavé sonety (1914: R á c z O., Véres szonettek, 1956; R ó n a y Gy.: u a . 1961), amelyekben a f o r m a szigorú fegyelmének s a v é r o n t á s vad kegyetlenségének k o n t r a s z t j a teszi a költő tiltakoz á s á t s a bűnösök allegorikus felelősségre v o n á s á t élessé. A szlovák prozódia szemp o n t j á b ó l Hviezdoslav jelentősége óriási; radikálisan szakít az elődök dalversével s a rímes-időmértékes verselésnek t ö r u t a t : jambikus és t r o c h e i k u s sorai elsős o r b a n deklamálásra valók. O D r á m á i közül egyedül a Heródes a Herodias (1909) t ű n i k ki, amely a bibliai t é m á t a mindenkori zsarnokság elleni tiltakozásra

690

HYAKU a k a r j a kihasználni. E l z á r t élete okozta, hogy sohasem j u t h a t o t t h u z a m o s a b b időre f e j l e t t színház közelébe, így monológjai és dialógusai túlságosan epikusak, v o n t a t o t t a k . Egyetlen vágya, hogy a szlovákok Shakespeare-je legyen, n e m sikerült. O Kiváló m ű f o r d í t ó : Shakespeare, Puskin, Lermontov, Mickiewicz, Slowacki, Goethe és Schiller m e l l e t t Petőfi és Arany számos k ö l t e m é n y é t s Madách: Az ember t r a g é d i á j á t is á t ü l t e t t e szlovákra; ezért m e g v á l a s z t o t t á k a K i s f a l u d y Társaság t a g j á v á . O E g y é b f ő m ű v e i : Básnické prvotiny ('Költő zsengéi', 1 — 2. kot., 1955 — 1956); Básnické zrenie ('Költővé érése', 1 — 2. köt., 1957 —1958)..O G y ű j t , kiad.: Sebrané spisy basniké ('Összegyűjt ö t t költői művei', 1939—1949); Spisy ('Művei', 1951 — 1956). O Magyarul még: Versek (szerkesztette K a r d o s P., 1961). O írod.: J . Vléek: O Hviezdoslavovi „E2ovi V l k o l i n s k o m " ( P r ú d y , 1913 — 1914); P . B ú j n á k : P a v o l Országh Hviezdoslav (1919); R e x a D . : Emlékezés Országh Pálról (Szivárvány, 1922); P . B ú j n á k : J á n A r a n y v slovenskej literat ú r e (1924); B . Kleín-Tesnoskalsky: Liter á m e s p o r y sedemdesiatych rokov. Sborník n a poöesf J . S k u l t é t y h o (1933); Sziklay L . : Hviezdoslav ( E P h K , 1938); A. K o s t o l n y : P a v o l Országh — Hviezdoslav (1949); J . Brezina: N e z n á m a Hviezdoslavova básen (1951); S. S m a t l á k : H v i e z d o s l a v a jeho K r v a v é sonety (Literárnohistoricky sborník, 1952); S. á m a t lák: H v i e z d o s l a v v k r i t i k e a spomienkach (1954); M. P i s ú t : Hviezdoslavova lyrika (Literárne stúdie a p o r t r é t y , 1955); A. P r a z á k : S Hviezdoslavom (1955); S. Smatlák: Vyznam básnickych pociatkov P . O. Hviezdoslava p r e v ^ v i n slovenskej poézie (Slovenská l i t e r a t ú r a , 1955); Sziklay L . : Hviezdoslav m a g y a r n y e l v ű zsengéi ( F K , 1955); V. T u r é á n y : K rozboru c h a r a k t e r o v vo Hviezdoslavovej epike (Slovenská l i t e r a t ú r a , 1955); L. Sziklay: Hviezdoslav u n d die ungarische L i t e r a t u r (StudSlav, 1958); Sziklay L . : K p o r t r é t u mladého Hviezdoslava (Slovenská literatúra, 1959); Sziklay L . : Az i f j ú H v i e z d o s l a v (1965). Sziklay László Hvilovij, Mikola Hrihorovics (írói név); Fityiljov (családi név); (Trosztyanec, 1893. dec. 13. —1933. m á j . 13.): szovjet u k r á n költő ós prózaíró. M u n k á s fia, a tanonciskolát a b b a h a g y v a , ö n m a g á t képezte. Az 1. világháborúban, m a j d kommunista párttagként a polgárháborúban harcolt. A Hart írócsoporthoz csatlakozott, m a j d m e g a l a p í t o t t a és i r á n y í t o t t a a Vaplite u k r á n proletáríró-szervezetet. 44*

Személyét és í r ó c s o p o r t j á t a kritika b u r zsoá nacionalizmus m i a t t bírálta, s a m i k o r a Vaplitét 1928-ban feloszlatták, ő többekkel 1928 — 1929-ben a Literaturnij Jarmarok, m a j d 1931-ben a Politfront c. lapot a d t a ki. Tevékenysége éles v i t á k a t v á l t o t t ki; öngyilkos lett. O F o r r a d a l m i p á t o s z ú és r o m a n t i k á j ú első m ű v e i a Mologyiszty ( ' I f j ú s á g ' , 1921), V elektricsnij vik ('A villamosság k o r á b a n ' , 1921) és Doszvitnyi szimfonyiji ('Hajnali szimfóniák', 1922) c. verseskötetek, v a l a m i n t a Szinyi etyudi (Kék t a n u l m á n y o k ' , 1923) és Osziny ( ' ő s z ' , 1924) c. elbeszólósgyűjtemónyek. U t ó b b megjelent elbeszéléseinek — V ocseretyi ('A n á d a s b a n ' , 1924), Zlocsin ('Bűntény' 1924), Jurko (1925) — ós t a n u l m á n y k ö t e teinek — Kamo hrjadesi ? ( M e r r e m é g y ?' 1925), Dumi proti tecsiji ('Ár elleni gondo latok', 1926) — t é m a v á l a s z t á s á r a B Pilnyak, stüuskísérleteire I . Bábel h a t o t t lélektani módszereiben m i n t h a Doszto jevszkij ú t j á t f o l y t a t t a volna. O G y ű j t kiad.: Tvori ('Művei', 1927 — 1930). Radó György hvöt [ h h v ö t ] < ' b u j t o g a t á s , u s z í t á s ' ) : t a r t a l m i m e g h a t á r o z o t t s á g ú izlandi költői m ű f a j . P é l d a r á a 12 — 13. sz.-i eddikus vers, a Gudrúnarhvöt ('Gudrún felb u j t á s a ' , -—Edda). O (--skandináv irodalmi formák) Bernáth István Hyakunin isshü, Hjakunin issú ('Száz költő egy-egy költeménye'): Igen sok j a p á n antológia viseli címében a H y a k u nin isshút, m e l y így címként egyben e g y f a j t a a n t o l ó g i á t is jelent, az antológiáknak a z t a t í p u s á t , amelyekben általában a legkiemelkedőbb költők szerepeln e k ós csak egy-egy wa&averssel. Hozumi Shigetö szerint a típushoz t ö b b m i n t 900 antológia t a r t o z i k (a H y a k u n i n isshú a legtöbbnek a címében szerepel). Monniu császár u r a l k o d á s á t ó l (697 — 707) Hanazono császár uralkodásáig (1308 — 1318) valószínűleg h á r o m ilyen antológia j e l e n t meg: az Ogura hyakunin isshü ('Ogura [szerkesztette] Száz költő egy-egy költeménye'), a Kösen hyakunin isshü ('Száz költő egy-egy költeménye későbbi összeállításban', szerk. Nijo Yoshimoto) és a Shinhyakunin isshü ('Száz költő egy-egy költeménye ú j összeállításban', szerk. Ashikaga Yoshihisa). Különösen az E d o korszak (1603 — 1867) idején volt kedvelt ilyen jellegű antológiák összeállítása, főként a kor wakáiból. Legjelentősebbek: Buke hyakunin isshü ('Száz k ö l t ő egy-egy s z a m u r á j t á r g y ú k ö l t e m é n y e ' , 1660, szerk. Sakakibara Chüji); Shingaku döka kokin hyakushü ('Száz régi és ú j erkölcsi, d i d a k t i k u s k ö l t e m é n y ' , 1843, 691

HYDAS A Literary History of Ireland ('Az ír irodalom t ö r t é n e t e ' , 1899), ebben az ír i r o d a l m a t a kezdetektől a 19. sz.-ig dolg o z t a fel. O Irod.: O ' H e g a r t y : A Biblio g r a p h y of D r D. H y d e (1939); J . W a i n : A L i t e r a r y of Ireland (The Observer R e v i e w , 1967. júl. 30.). Molnár Ágnes

szerk. Fujiwara Yoshikane), Kagai hyakunin isshü ('Száz költő egy-egy verse az örömnegyedekről', 1856). o K é t m ű , a Waka goku hishö ('A w a k a t i t k a i n a k g y ű j t e m é n y e ' ) és a Waka sanbushö ('A w a k a h á r o m r é s z e s g y ű j t e m é n y e ' , Nijöke k o m m e n t á r j a i v a l és szerkesztésében) az antológiák összeállítására vonatkozó s z e m p o n t o k a t , ill. szabályokat is közöl, melyek közül a legfontosabb az ,,öt költ e m é n y t i t k a " , vagyis az, h o g y melyik ö t költő w a k á j á t k í v á n a t o s szerepeltetni a gyűjteményben. Vihar Judit Hydaspes; Hystaspés; Pszeudo — Hüsztaszpész

Hystaspis:

Hyde [hájd], R o b i n (írói álnév); Iris Wilkinson (polgári név); (Dél-Afrika, 1906—London, 1939. aug. 22.): új-zélandi írónő, költőnő. G y e r m e k k o r á b a n k e r ü l t Új-Zélandra, W e l l i n g t o n b a n tan u l t . Újságíró volt; 1938-ban K í n á b a , m a j d Angliába u t a z o t t . R e g é n y e i : Passport to Hell ('Útlevél a P o k o l b a ' , 1936) ós Nor the Years Gondemn ('Az évek sem ítélnek el', 1938) az ú j - z é l a n d i életet á b r á z o l j á k az 1. világháború körül. O F ő b b m ű v e i m é g : The Desolate Star ('Az e l h a g y a t o t t csillag', költ.-ek, 1934); Persephone in Winter ('Perszephoné télen', költ.-ek, 1936); Check to your King ( ' S a k k ! t ö r t . reg., 1936). Tótfalusi István

-*•

Hyde [ h á j d ] , Douglas ( F r e n c h p a r k , 1860, '/ — D u b l i n , 1949. júl. 12.): ír író, irodalomtörténész és politikus. Tanulm á n y a i t a dublini T r i n i t y College-ban végezte. A m o d e r n nyelvek t a n á r a l e t t K a n a d á b a n (New Brunswick), m a j d hazatérése u t á n m o d e r n nyelveket, később modern ír n y e l v e t és az ír i r o d a l m a t o k t a t t a a d u b l i n i egyetemen. Egész élet é t , irodalmi és irodalomtörténeti m u n kásságát az ír függetlenségi mozgalom, az ír n e m z e t i ö n t u d a t felébresztése szolg á l a t á b a á l l í t o t t a . T a g j a és egyik vezet ő j e volt a n n a k az irodalmi csoportnak, amelynek a m o d e r n ír n y e l v megteremtése, az ír n y e l v n e k az angol a n y a n y e l v ű ír lakosság körében való terjesztése és az ír irodalom népszerűsítése volt a célja. 1-893-ban k ö z r e m ű k ö d ö t t az előző célok elérése érdekében szervezett Gaelic League m e g a l a k í t á s á b a n , ennek elnöki t i s z t j é t évtizedekig viselte. R é s z t v e t t az ír n e m z e t i d r á m a i törekvések megvalósít á s á b a n , az ír nemzeti színház megteremtésében. 1938-ban ő l e t t a szabad ír állam első elnöke (1944-ig). O Műveit i'észben ír, részben angol n y e l v e n írta. í r n y e l v ű színdarabjai irodalmi szemp o n t b ó l n e m jelentősek. Politikai és irod a l o m t ö r t é n e t i szempontból kiemelkedn e k s a j á t g y ű j t é s ű népköltészeti g y ű j t e ményei, a m e l y e k n a g y h a t á s s a l voltak a 20. sz.-i angol és ír n y e l v ű ír irodalom képviselőire. K é t n y e l v ű (angol—ír) kia d v á n y a i : Love Songs of Connaght ('Conn a c h t i szerelmi dalok', 1893); The Religious Songs of Connaght ('Connachti vallásos énekek', 1906); ír n y e l v ű g y ű j t e m é nyei: Leabhar Sgeuluigheacta ('Mesék k ö n y v e ' , 1889); An Sgeuluidhe Gaedhealacli ('Gael t ö r t é n e t e k ' , 1895). Összeg y ű j t ö t t e és s a j t ó alá rendezte a 20. sz. első felében élt vak ír költőnek, Rafteryn e k a k ö l t e m é n y e i t : Paftery's Irish Songs ( ' R a f t e r y ír költeményei', 1904), e versek n a g y h a t á s s a l voltak Joyce-ra és L a d y Gregoryva. Legjelentősebb m ű v e

Hyginus [hügmusz] (2. sz.?): latin mitológiai író. Személyéről s e m m i közelebbit n e m t u d u n k . K é t m u n k a m a r a d t r á n k a neve a l a t t : az egyik egy mitológiai kézikönyv, melynek eredeti címe Genealogiae ('Nemzetségi leszármazások') volt, első k i a d ó j a ( M y c i l l u s , 1535) a z o n b a n Fabulae ('Mesék') c. a d t a közre, s m a is ezen a címen ismert. Első részében istenek és héroszok családfáit t a r t a l m a z za, m a j d 277 rövid mitológiai t ö r t é n e t következik. A szerző görög források (egy Apollodórosznak is forrásul szolgáló mitológiai kézikönyv, a t r a g i k u s o k , hellenisztikus költők stb.) a l a p j á n dolgozott, ezeket azonban n e m é r t e t t e m e g tökéletesen. Már 207-ben görög f o r d í t á s készült belőle, ennek egy része f e n n m a r a d t . A késő ókor és középkor s z á m á r a a mitológiai ismeretek egyik fő forrása volt. Másik m ű v e asztronómiai-mitológiai komp e n d i u m . E r e d e t i címét n e m ismerj ü k , Poetica astronomica ('Költői csillagászat') c. v á l t i s m e r t t é . A m ű v e t egy M. Fabiusnak szóló a j á n l á s vezeti be; a címzett m ö g ö t t Quintilianust sejt e t t é k . E b b e n Eratoszthenész volt a forrása. O K i a d . : B. B u n t e : Hyginus Poetica astronomica (1875); H . J . R o s e : Hyginus Fabulae (1963); angol f o r d . : M. G r a n t : The Myths of Hyginus (1960). O M a g y a r u l : 2 részlet ( R é v a y J . , A szerel des delfin. Ókori d e k a m e r o n , 1962). Kapitánffy István Hyman [ h á j m e n ] , S t a n l e y E d g a r (Brooklyn, New York, 1919 — ): a m e r i k a i (USA)

692

HZSIC i r o d a l o m t u d ó s ós kritikus. E g y e t e m e i végeztével a The New Yorker kritikusa, különböző egyetemeken i r o d a l o m t a n á r . A new criticism elveit összefoglaló, egyszersmind bíráló nézeteit t ö b b átfogó kézikönyvben f e j t e t t e ki. E z e k közül legismertebb a The Armed Vision ('A felfegyverzett látomás', t a n . , 1947), a m e l y a m o d e r n angol—amerikai irodalomkritika ós irodalomelmélet n a g y j a i n a k m ó d s z e r é t veszi sorra T. S. Eliottól K . Bürke-ig, m a j d megfogalmazza az „ideális" k r i t i k u s ós az „ a k t u á l i s " k r i t i k u s p o r t r é i t ; az előbbibon a legjobb elméletnek k i j á r ó elismeréssel beszél a marxizmusról. Irodalomelméleti és kritikatörtóneti antológiája, a The Oritical Performance ('A k r i t i k a megjelenése', tan., 1956) s z á z a d u n k angolszász i r o d a l o m k u t a t á s a i t m u t a t j a be. O írod.: l i . W e i m a n n : Az „ ú j k r i t i k a " (1965). Voigt Vilmos hymenaios; hymenaeus: Hymiskviűa: hymnus:

— hümenaiosz

—Edda

-—himnusz

Hyndluljóű: hypallage:

—Edda —hipallagé

hypostasis:

—hiposztázis

hypothesis:

—hipotézis

hyperbaton: hyperbole:

vitása f o g l a l k o z t a t j á k . Módszerének jellegzetessége, hogy a világ jelenségeit n e m értelmezi, h a n e m p u s z t á n t é n y s z e r ű e n , aprólékosan á b r á z o l j a . Stílusa száraz, szinte erőszakoltan leegyszerűsített. E m i a t t t ö b b k r i t i k u s a vádolta a n y e l v szándékos elszegényítósével. É l e t m ű v e r i t k a jelenség a m a i f i n n irodalomban: k o r t á r sainak eleven közéleti érdeklődése h i á n y zik belőle, hőseit a k o n k r é t t á r s a d a l m i viszonyoktól e l v o n a t k o z t a t v a , a k ö r n y e ző tárgyi világgal való k a p c s o l a t a i k b a n ábrázolja. O F ő b b m ű v e i : Maantielta han láhti ('Az országútról i n d u l t el', nlák, 1958); Kevattá ja syksyá ('Tavasz és ősz', reg., 1958); Junamatkan kuvaus ( ' V o n a t ú t ' , n l á k , 1962); Alakoulu ('Elemi iskola', reg., 1965). O M a g y a r u l : 1 n l a (Gombár É . , Boldogtalan k o n z e r v a t í v , anto., 1969). Gombár Endre

—hiperbaton —hiperbola

hyperkatalexis: hyperoche: hypotyposis: hypozeugma:

—hiperkataléxis

—hiperokhé —hipotipózis —hipozeugma

Hyry [ h ü m ] , A n t t i (Kuivaniemi, 1931. okt. 20. — ): finn író. Elbeszéléseinek, regényeinek t é m á i t elsősorban a vidéki életből meríti. A g y e r m e k k o r emlékei, a cselekvés m o n o t o n vonásai, az idő relati-

Hystaspés:

—Pszeudo-Hüsztaszpész

hysterologia:

—hiszterológia

hysteron proteron:

—hiszterológia

Hzsickij, Volodimir Zenonovics (Osztrivec, 1895. o k t . 15. — ): szovjet u k r á n író. Tanító fia, a ternopoli g i m n á z i u m o t az 1. világháború m i a t t csak 1917-ben végezte el, 1919-től 1926-ig a h a r k o v i mezőgazdasági főiskolán t a n u l t . 1926tól hivatásos író. A személyi k u l t u s z idején t ö r v é n y t e l e n ü l i n t e r n á l t á k , 1956u t á n ú j a b b k ö n y v e i jelentek meg. O A húszas é v e k b e n a p a r a s z t í r ó k Pluh csoportjához t a r t o z o t t , termelési t é m á k ról írt: Gsorne ozero ('Fekete t ó ' , 1929 c. regénye az A l t á j hegyvidék ú j életéről (ezt a r e g é n y é t erősen b í r á l t á k , 1957ben jelent m e g a regény ú j , á t d o l g o z o t t kiadása), Zahar Vovhura (1932) c. regén y e pedig a Donyec-medence bányászairól szól. R e h a b i l i t á l á s a u t á n U szvit sirokij ('A széles világba', 1960) ós Veliki nagyiji ( ' N a g y r e m é n y e k ' , 1963) c. önéletrajzi regényei jelentek meg. Badó György

693

I I (koreai családnév);

—Ri

Iacopone da Todi:

Jacopo

Iacopus de Tudento:

Jacopone

da

Todi daTodi

Iakóbú episztolé: —Jakab

apostol levele

lakóbu hisztoria: —Jakab liuma

protoevangé-

iambelegus:

—jambelegus

íambes, les [léziamb] ( f r a n c i a ' j a m b u sok'>: f r a n c i a versforma a 18 —19. sz.b a n : 12 szótagos —alexandrin és 8 szótagos —octosyllabe —párverseibőlépül, megszokott r í m k é p l e t e : ababcdcd. T ö b b n y i r e szatirikus t a r t a l m ú . A f o r m á t első n a g y művelője, A. Chénier, m a j d k é s ő b b A. Barbier is élesen szatirikus politikai mondanivalók megszólaltatására h a s z n á l t a . O Irod.: V i a n e y : Les poésies a n t i q u e s d ' A n d ró Chénier e t l'épopée c o n t e m p o r a i n e (Annales de la F a c u l t é des L e t t r e s de Bordeaiix, 1899); M. G r a m m o n t : L e vers f r a n gais (1913). Kovács Endre iambicum metrum: -jambikus

versmér-

ték iambikon metrón: —jambikus ték

versmér-

Iamblikhosz; Iamblichos (Khalkisz, Szíria, 2 5 0 - ?, 330 k.): görög filozófus. Élet é t alig i s m e r j ü k , az ókori h a g y o m á n y az ú j p l a t o n i s t a Porphüriosz tanítványának m o n d j a , ez az a d a t azonban igen kétes é r t é k ű . Mindenesetre ú j p l a t o n i s t a volt ( A p a m e i á b a n ő a l a p í t o t t a meg a neoplaton i z m u s szír ágát), s a n n a k egy későbbi, dualista v á l t o z a t á t képviselte, a m e l y felé m á r Porphüriosz is h a j l o t t , s a m e l y az a n y a g és az istenség (a szellemi lét) ellent é t é t erősen kihegyezte. Misztikus t e n d e n ciájú vallásfilozófiát igyekezett kialakítani, hogy az a görög politeizmus átértelmezésével a kereszténység ellen eredményesen léphessen fel. O Szünagógé tón Pütha694

goreión dogmatón ('A p i t h a g o r e u s tanítások g y ű j t e m é n y e ' ) c., 10 , , k ö n y v " - r e (bibiion) t e r j e d ő m u n k á j á b ó l az 1—4. és a 7. , , k ö n y v " m a r a d t r á n k , k ö z ü l ü k csak az első, Peri tu Püthagoriku biu ('A p ü t h a g o raszi élet') c. irodalmi érdekességű: újplat o n i s t a beállítottságú t o v á b b v i t e l e ez az ú j p i t h a g o r e u s ->-Zegrera-még Sirató Ur város fölött)', költője a litánia m ű f o r m á j á t egyetemes l á t ó k ö r ű „ n e m z e t i " lírává t á g í t o t t a . Költője a n n a k az ö n t u d a t n a k a d h a n g o t , amely a b u k á s előtt U r vezető r é t e g é t eltölthette, s a m e l y a városban l á t t a S u m e r vezető e r e j é t , n a g y s á g á n a k megtestesülését. O A m ű v é szi ábrázolás fő eszköze a végletesség. A k ö l t e m é n y a r á n y t a l a n u l eltúlozza a p u s z t u l á s m ó r t é k é t , h o l o t t Ur, h a vezető szerepét el is veszítette, m i n t város egy698

IBNAB k é t évtized m ú l v a m á r ismét virágzott. E n l i l befejező á l d á s a az ú j fellendülésre u t a l . Az o p t i m i s t a befejezés a l a p j á n a m ű az i. e. 1980-as é v e k körüli időre d a t á l h a t ó . O Ékírásos szövegkiadásait ismerteti, és ú j a b b t ö r e d é k e k e t közöl: C. J . Gadd — S. N . K r a m e r : Ur Excavations Texts (6. k ö t . , L i t e r a r y a n d Religious T e x t s , 2. P a r t , 1966, 124 — 134. szöveg). Az első és a h a r m a d i k kirugu feldolgozása: A. Falkenstein: Die Ibbisín-Klage (Die W e l t des Orients l / V . f ü z e t , 1950); ill. C. J . G a d d : The Second Lamentation for Ur ( H e b r e w a n d Semitic Studies P r e s e n t e d to G. R . Driver, 1963); az előbb i m a g y a r u l : K o m o r ó c z y G.: A sumer irodalom k i s t ü k r e (1970). O írod.: D. O. E d z a r d : Die ,,zweite Zwischenzeit" B a b y loniens (1957). Komoróczy Géza Ibériai Péter: —Péter,

Ibériai

Ibert [ibér], J e a n Claude (1928 — ): f r a n cia író, kritikus. í r ó i p á l y á j á t versekkel és különböző irodalmi folyóiratokban közr e a d o t t kritikai cikkekkel k e z d t e ; első jelentősebb t a n u l m á n y a az igen alapos, de idealista szemléletű Saint-Exupéry (1954). A z u t á n i n k á b b h u m o r o s könyvekkel, m i n t a Le zoo en vacances ('Vakáción az állatk e r t ' , 1964) v a g y a Les gaítés de Vadministration dans le monde ('Az adminisztráció vidámságai szerte a világon', 1965) prób á l t sikereket elérni. O E g y é b m ű v e i : Le saut de VAnge ('Az angyal u g r á s a ' , reg., 1957); L'amour et les Francais ('A szerelem ós a f r a n c i á k ' , esszé, 1958). O M a g y a r u l : 1 — 1 vers (Pór J . , Ú j szerelmes kalendár i u m , 1967; K á l n o k y L., É v g y ű r ű k , 1967). Szávai János Ibn Abd Rabbihí; Ibn 'Abd Rabbihi ( t u d o m á n y o s átírás) ( ' u r a r a b s z o l g á j á n a k a f i a ' ) (Córdoba, 860. nov. 29.—uo., 940. m á r c . 3.): andalúziai a r a b író, költő. A spanyolo.-i o m a j j á d a kalifa, Hisám ibn Abd ar-Rahmán (788 — 796) egy felszabad í t o t t rabszolgájának a leszármazottja. U d v a r i költő volt, s bő költői termését a n - N á s z i r k a l i f á n a k g y ű j t ö t t e össze. O M i n t költő meglehetősen középszerű: dicsversei gyengék, szerelmi költeményei a z o n b a n tehetségről és eredetiségről teszn e k t a n ú s á g o t . É l e t e végén éppen szerelm i verseinek rímeire aszkétikus verseket, palinódiákat írt, ezeket mumahhisátn&k ( ' b ű n ö k e t eltörlőknek, elfeledtetőknek') n e v e z t e el. Dívánjában —muvassah&tot is t a l á l u n k . F ő m ű v e egy 25 könyvből álló m o n u m e n t á l i s —adab-gyűjtemény, az al*Iqd al-faríd ('A h a s o n l í t h a t a t l a n n y a k lánc'), amelynek m i n t á i , g y a k r a n forrásai Ibn Qutaiba és Dzsáhiz voltak. A 25 k ö n y v b e n a korabeli „ h a s z n o s " ismerete-

k e t g y ű j t ö t t e össze (pl. 1. k ö n y v : korm á n y z á s ; 2. k ö n y v : h á b o r ú ; 5. k ö n y v : h o g y a n kell a k i r á l y o k a t megszólítani; 7. k ö n y v : közmondások; 18. k ö n y v : a költészet érdemei; 19. k ö n y v : m e t r i k a ; 20. k ö n y v : zene ós ének; 22. k ö n y v : a n e k d o t á k stb.). Az a r a b N y u g a t első évszázadair a jellemző m ó d o n úgyszólván s e m m i n e m m u t a t a g y ű j t e m é n y andalúziai eredetére, h a c s a k n e m a szerző-összeállító s a j á t versei ( m i n t E l ő s z a v á b a n szerényen m e g j e g y zi: „ s a j á t költészetemből v e t t d a r a b o k k a l egészítem ki a keleti anyagot, h o g y az olvasó láthassa: m i n d e n távolság és elszigeteltség ellenére a m i n y u g a t i t e r ü l e t e i n k sem h a n y a g o l j á k el a költészetet ós a próz á t " ) . A g y ű j t e m é n y keleti a r a b jellegét m i n d e n n é l világosabban jellemzik a bújid a vezír, Ibn Abbád szavai, mikor a m ű v e t sokat dicsérgették előtte, elolvasta és felk i á l t o t t : „ E z a mi s a j á t árunk, a m i t viszs z a a d t a k n e k ü n k ! " E n n e k ellenére e g y ű j t e m é n y még a muszlim Keleten is kiszorít o t t a f o r r á s á t , Ibn Qutaibát, s a mai n a p i g az egyik legnépszerűbb o l v a s m á n y . Szám o s k i a d á s a van (Buláq: 1876; K a i r ó : 1885 - 1 8 8 6 stb.; először az 1940 - 1 9 5 3 - a s k i a d á s jelent meg indexszel). O M a g y a r u l : 3 vers (Molnár I., A r a b költők, a n t o . , 1961). O írod.: J á q ú t : Mudzsam al-udab á ( 1 9 0 7 - 1 9 3 1 ) ; I b n Challikán: Biographical D i c t i o n a r y (1942); E l (1960 - ) . Simon Róbert Ibn Abdún, A b u M u h a m m a d A b d alMadzsid ibn A b d u n al-Fihri; A b ü M u h a m m a d "Abd al-Magíd ibn ' A b d ú n al-Fihrí Ibn Abdün ( t u d o m á n y o s átírás); ( E v o r a , ?—uo., 1134): andalúziai a r a b költő. K o r á n m a g á r a v o n t a városa k o r m á n y z ó j á n a k figyelmét, s m i k o r az B a d a j o z uralk o d ó j a lett, m a g a mellé v e t t e í r n o k n a k . Az a f t a s z i d a dinasztia bukása u t á n (1095) az A l m o r a v i d á k szolgálatába l é p e t t . O R e n d k í v ü l n a g y műveltségű (egy h a g y o m á n y szerint kívülről t u d t a a Kitáb alaghánit) p o é t a d o c t u s volt. Prózai és költ ő i m u n k á s s á g á b ó l csak töredékek m a r a d t a k f e n n , kivéve egy rendkívül híressé vált qaszídát, a m e l y e t az a r a b k r i t i k a egyh a n g ú l a g m e s t e r m ű n e k t a r t o t t . A 75 p á r versből álló qaszídá b a n p a t r ó n u s á t , Umar al-Mutawakkilt és a n n a k kót f i á t gyászolja, ill. örökíti meg. (Felépítése: 1—8.: a sors csel vetéseinek a jellemzése; 9—47.: a t r a g i k u s sorsú régi nagyok felemlegetése D á r i u s t ó l kezdve N a g y Sándoron, a szás z á n i d a és görög uralkodókon keresztül az „ o r t o d o x " kalifákig, az O m a j j á d o k i g ós az Abbászidákig; 48 — 75.: az A f t a s z k l á k jellemzése ós dicsérete). A híres qaszídát a k o r t á r s Ibn Badrún kommentárjával 1846-ban a d t á k ki. O írod.: I b n Challi699

IBNAB k á n : Biographical Dictionary (1942); A. R . N y ki: H i s p a n o - A r a b i c P o e t r y (1946); G. a r - R i k á b i : F l ' l - a b a d al-andalusí (1957); E l (1960-). Simon Róbert Ibn al-Arabí, M u h j i ' d - D í n A b ú A b d Ailáh M u h a m m a d ; Muhyi'l-Dm A b ü c Abd Allah M u h a m m a d Ibn at-Arabi (tudomán y o s átírás); as-Saikh al-Akbar -vaszf) m a r a d t meg. Stílusa, nyelvezete egyenetlen; egyszerű, t ö m ö r fogalmazású részek alliterációkkal és nyelvi j á t é k o k k a l telezsúfolt részletekkel váltakoznak, a m e l y e k b e n a f o r m a i gazdagság a gondolatszegónységet hivat o t t leplezni. Az al-Mutanabbi-féle neoklasszicizmus h a t á s a p a n e g í r i k u s verseiben (-)-madh) a legerősebb. O M a g y a r u l : 1 vers (Molnár I., A r a b költők, 1961). O írod.: M. A m a r i : Biblioteca arabosicula (1881); F . Gabrieli: I b n H a m d i s (Mazaral, 1948); E l ( 1 9 6 0 - ) . Iványi Tamás Ibn Háni', ibn S z a ' d ú n al-Andaluszí, M u h a m m a d ; M u h a m m a d ibn Háni' ibn Sa ' d ü n al-Andalus! ( t u d o m á n y o s átírás); (al-Mahdijja?, E l v i r a ? , C ó r d o b a ? , Tunisz, 934 és 938 k ö z ö t t B a r q a , 973. á p r . 30.): a r a b költő. Életéről keveset t u d u n k , s költészetének, ill. politikai és vallási tevékenységének a k o r t á r s a k eltérő megítélése m i a t t ez a kevés is igen ellentmondásos. A j e m e n i Azd törzshöz t a r t o z o t t , amely á l t a l á b a n síita beállít o t t s á g á r ó l volt híres. P r o p a g a n d a t e v é kenysége m i a t t 27 éves k o r á b a n száműzte Őt Sevilla k o r m á n y z ó j a . N y o m b a n csatlakozott a F á t i m i d á k t á b o r n o k á h o z , Dzsauharhoz, akihez írt lelkes dicsverse nyomban megalapozta a pályafutását. Az al-manszúrijjai u d v a r b a n a negyedik f á t i m i d a kalifa, al-Muizz li-dín Alláh megbecsült u d v a r i költője és p r o p a g a n d i s t á j a lett. C s a l á d j á t K a i r ó b a hozandó, ú t k ö z b e n érte B a r q á b a n a halál. O Költészetéről a középkori a r a b h a g y o m á n y b a n ellentétes véleményeket találunk. Ibn Khallikán — az a r a b „ N y u g a t " véleményét s u m m á z v a — Maghrib legjelentősebb k ö l t ő j e k é n t t a r t j a őt számon, akinek azonos f o r m á t u m ú „ k e l e t i " p á r j a al-Mutanabbi. Ezzel szemben pl. ed-Mamrri véleménye szerint: „ O l y a n egyhan706

gú, m i n t egy g a b o n á t őrlő m a l o m , nincs a verseinek se füle, se f a r k a " . M a j d n e m kizárólag dicsversekből álló költészetéből n e m h i á n y z i k bizonyos eredetiség s helyenként k á p r á z a t o s f o r m a i b r a v ú r , val ó j á b a n k o r d o k u m e n t u m k é n t értékelhető. Élvezését különösen megnehezíti az iszmáilita szimbólumrendszer. Verseinek még nincsen kritikai k i a d á s a (a legutóbbi kiadás: 1952). O Magyarul: 1 vers (Varságh J . , A r a b költők, a n t o . , 1961). O írod.: A. v o n K r e m e r : U e b e r den schi' itischen D i c h t e r A b ü ' l - K á s i m Muhamm a d ibn H á n i ' (ZDMG, 24.); A. R . N y k l : Hispano-Arabic Poetry (1946); El ( 1 9 6 0 - ) ; 'Arif T á m i r : I b n H á n i ' alAndalusi (1961); B. J . Sidfar: Andaluzszk a j a l i t y e r a t u r a (1970). Simon Róbert Ibn Hauqal al-Naszíbí, Abu'l-Qászim I b n Ali; A b u ' l - Q á s i m I b n 'Ali Ibn Hawqual al-Nasibí ( t u d o m á n y o s átírás); (Naszíbin, I r a k , 10. sz. eleje — 973 u t á n ) : a r a b földrajzi író. 943-ban k e z d e t t hozzá impozáns utazássorozatához, m e l y n e k során h á r o m é v t i z e d a l a t t b e j á r t a Észak-Afrik á t , Spanyolo.-ot; a S z a h a r a déli szegélyét, E g y i p t o m o t és az I s z l á m északi vidékeit: Örményo.-ot és A z e r b a j d z s á n t ; Felső-Mezopotámiát, I r a k o t , Khuziszt á n t ós F á r s z o t , K h v á r e z m e t és Transzox á n i á t és végül Szicíliát (973-ban), ezu t á n az i d ő p o n t u t á n t ö b b e t n e m t u d u n k életéről. O U t a z á s a i n a k , ú t l e í r á s a i n a k elsődleges célja valószínűleg a kereskedelem és a misszionárius tevékenység segítése volt. A közvetlen megfigyelésen és tap a s z t a l a t o k o n alapuló f ö l d r a j z i leírás kiemelkedő egyénisége volt. F ő m ű v e az iszlám országainak a leírása: Kitáb almaszálik va'l-mamálik ( ' U t a k és t a r t o m á n y o k k ö n y v e ' ) m á s n é v e n Kitáb szúrat al-ard ('A föld külső k é p é n e k könyve', kiad. J . D e Goeje, 1873; G. Wiet, 1964). A t ü r k ö k ós kazárok leírásában jelentősen t á m a s z k o d o t t az elveszett, ún. Dzsajháni-j elentésre, a m e l y a m a g y a r őstörténet egyik fontos forrása. O Magyarul: részlet ( K u u n G . , A m a g y a r honfoglalás k ú t f ő i , 1901). O írod.: K u u n G.: A m a g y a r honfoglalás k ú t f ő i (1901): B r o c k e l m a n n , GAL; I. J . Kracskovszkij: A r a b s z k a j a geograficseszkaja l i t y e r a t u r a Iványi Tamás (1957); E l (1960 — ). Ibn Hazm, A b ú M u h a m m a d Ali I b n Szaíd; Abenhazem (latin név); A b ü Muh a m m a d 'Ali I b n A h m a d I b n Sa'id Ibn Hazm ( t u d o m á n y o s átírás); (Córdoba, 994. n o v . 7.—Manta Lisam, Córdoba köz., 1064. aug. 16.): andalúziai a r a b költő, teológus, történész. Élete a m o h a m e d á n Spanyolo. politikai válsága, a részkirályságok k o r á r a esik. A p j a

IBNKH córdobai vezír volt az O m a j j á d o k alatt, így azok b u k á s a u t á n menekülnie kellett, először Malagába, m a j d Valenciába, ahol az o m a j j á d IV. Abd ar-Rahmán vezírje lett. M i u t á n az u r a l k o d ó t a berberek elkergették, J a t i v á b a vonult viszsza, s az írásnak szentelte m i n d e n idejét. 1023-ban V. Abd ar-Rahmán rövid córdobai u r a l m a idején ismét vezirré nevezte ki, a n n a k b u k á s a u t á n bebörtönözték, m a j d vidékre száműzték. É l e t é n e k utolsó évtizedeit egy kis f a l u b a n , M a n t a Lisamban t ö l t ö t t e teljesen elszigetelten a külvilágtól, m é g a z t is m e g t i l t o t t á k neki, hogy t a n í t v á n y o k a t f o g a d j o n . O Az a r a b - m o h a m e d á n civilizáció n a g y gondolkodója, az andalúziai prózairodalom egyik fő a l a k j a volt. F i a szerint t ö b b m i n t 400 m ű v e t h a g y o t t h á t r a . F i a t a l k o r á b a n verseket is írt, ebből a korszakából a z o n b a n versekkel illusztrált híres esszéje emelkedik ki a lovagi szerelemről ós szerelmesekről, amely az ú n . szerelemkódex m ű f a j á n a k egyik világhírű d a r a b j a : Tauq al-hamáma ('A galamb örve', kiad. D. K . P e t r o f , 1914). Számos nyelvre lefordították, pl. angolra (R. Nykl, 1931; J . A r b e r r y , 1953), németre (W. Weisweiler, _ 1941), f r a n c i á r a (L. Bercher, 1949). É l é n k e n foglalkoztatták, a nevelési kérdések is, ezeket az iszlám k u l t ú r á j á n a k f e n n m a r a d á s a érdekében döntő f o n t o s s á g ú n a k t a r t o t t a (Riszála ji marátib al-ulúm: ' É r t e k e z é s a tudományokról'). Száműzetése u t á n irodalmi tevékenységének t ú l n y o m ó részét teológiai m u n k á i n a k megírása jelenti. Ő tek i n t h e t ő az első vallástörténésznek. N a g y m u n k á j a , a Kitáb al-fiszal fi'l-milal Va'lahvá va'n-nihal ('A vallási ós filozófiai szekták k ö n y v e ' , kiad. M. Asin Palacios, 1927 —1932) értékes összehasonlító vall á s t u d o m á n y i m ű . Másik fontos teológiai m u n k á j a a záhirita szekta doktrínáin a k megfogalmazása és összefoglalása volt. P r ó z á j á r a a részletes megfigyelések, p o n t o s értesülések a jellemzőek, u g y a n a k k o r kiváló érzéke volt a részletek összefogására, szintézis létrehozására. O Irod.: R . N y k l : Ilispano-Arabic p o e t r y (1946); J . G e r m a n u s : U n k n o w n Masterpieces of Arabic L i t e r a t u r e (Islamic Culture, 1952); E l (1960 - ) . Iványi

Tamás

Ibn Jahja, Gedálja ben Joszéf (Imola, Itália, 1515— ?, 1587): héber nyelven alkotó zsidó krónikás. F e r r a r á b a n tanult, és a zsidók kiűzetéséig pénzügyietekkel foglalkozott R a v e n n á b a n és Imolában, m a j d Thesszalonikiben (Görögő.). Később Pesaróban és F e r r a r á b a n ólt teljes szegénységben. 1576 ós 1582 k ö z ö t t b e j á r t a 45*

707

a Földközi-tenger egész p a r t v i d é k é t . O Csak k r ó n i k á j a m a r a d t fenn: Salselet Hakabbalá ('A h a g y o m á n y l á n c o l a t a ' , 1587; Á d á m t ó l s a j á t koráig pergeti b e n n e az eseményeket; h é b e r és latin forrásokból dolgozott). M ű v e a legendák, az a n e k d o t á k ós a s z á j h a g y o m á n y o k gazd a g t á r h á z a . O Irod.: Scháchter L . : A h a g y o m á n y l á n c o l a t a (1931). Scheiber Sándor Ibn Ja min; A m i r M a h m ü d ibn A m i r Yaminud-din T u g r á ' í (teljes nóv); (Farj ú m a d , K h o r á s z á n t a r t . , 1286—uo., 1368. j a n . 30.): perzsa költő. A p j a t ö r ö k szárm a z á s ú földbirtokos volt, maga is k ö l t ő . A k h o r á s z á n i u r a l k o d ó k udvari verselője, egyik biográfusa szerint Timur szolgálatáb a n is állt. O I g e n termékeny k ö l t ő volt, b á r dicsőítő verseinek tetemes része elveszett. Versei f ő k é n t rövid, c s a t t a n ó s a l k a l m i szerzemények. „ H a n e m is elsőr a n g ú p o é t a a ghazalok és qaszídkk megk o m p o n á l á s á b a n , az etikai t á r g y ú poém á k szerzői k ö z ö t t mégis előkelő h e l y illeti m e g " (R. Jászemi). Műveit k i a d t a E . H . Rodwell (1933) és Sz. Najíszí (1939). O Irod.: R . J á s z e m i : Akhvál-e I b n Y a m i n (1924). Jeremiás Eva Ibn Khafádzsa, A b ú Iszháq I b r á h i m a l - K h a f á d z s i ; A b ü I s h á q I b r a h i m alH a f á g l Ibn Hajága (tudományos átírás); (Dzsazírat Suqr, m a Alcira, Valencia köz., 1058—uo., 1139): andalúziai a r a b k ö l t ő . G a z d a g család s a r j a volt, s így n e m szor u l t u r a l k o d ó k és gazdag m e c é n á s o k kegyére. Vidéken szeretett élni, t e r m é szet- és életszerető e m b e r volt. O K ö l t é szetét az andalúziai t á j szépségei, bősége i r á n t i r a j o n g á s h a t j a á t . Verseinek kedv e n c t é m á i : p a t a k o k , fák, t a v a k , virágok, k e r t e k , ezért nevezték el al-Dzsannánn&k is ('a kertész'). Formailag a klaszszikus a r a b költészet követője. Áz a n d a lúziai költészetben n a g y h a t á s a volt. Dívánja, egyike a kevés, teljes egészében r á n k m a r a d t andalúziai d í v á n o k n a k (kia d . M. Gházi, 1960). O Magyarul: 1 v e r s (Vas I., Csillag, 1956, 8.); 2 vers (Molnár I., V a r s á g h J . , A r a b költők, 1961); 1 vers (Vas I., Szerelmes kalendárium, 1962). O Irod.: I b n K h a l l i k á n : Biographical Dict i o n a r y ( 1 8 4 3 - 1 8 7 1 ) ; Brockelmann, G A L ; R . N y k l : H i s p a n o - a r a b i c poetry (1946); E l (1960 ); H . P é r e s : Poésie a n d a louse (1963). Iványi Tamás Ibn Khaldűn, Vali ad-Dín A b d arR a h m á n ; Wall al-Dín 'Abd a l - R a h m á n Ibn Haldün ( t u d o m á n y o s átírás); (Tunisz, 1332. m á j . 27. — K a i r ó , 1406. m á r c . 16.): a r a b t ö r t é n é s z , történetfilozófus és t á r s a d a l o m t u d ó s . Á p j a f a k í h (vallásjogtudós)

IBNKH volt. T u n i s z b a n , m a j d F e z b e n t a n u l t , ahol egy összeesküvés k a p c s á n k é t évet b ö r t ö n b e n ü l t . Észak-Afrika különböző városai u t á n b a r á t j a , Ibn Khatib hívására 1362-ben G r a n a d á b a m e n t , a h o l V. Muhammad m i n i s z t e r r é nevezte ki. Politikai p á l y a f u t á s a s o r á n részben n y u g h a t a t l a n természete és állhatatlansága, részben az ellene i r á n y u l ó intrikák m i a t t sűrűn v á l t o z t a t t a m ű k ö d é s i helyét; 1382-től élete végéig K a i r ó b a n élt, k i s e b b megszakításokkal, m i n t qádi (bíró) és t a n á r . O Mint t ö r t é n é s z egyetemes történetéről n e v e z e t e s : Kitáb al-ibar . . . fi ajjám al-arab va'l-adzsam va'l-barbar ( A péld á k k ö n y v e . . . az arabok, perzsák és berberek t ö r t é n e t é b ő l ' , 1868). B á r n e m t u d t a b e n n e megvalósítani a z o k a t az igen m a g a s k ö v e t e l m é n y e k e t , amelyeket történelemfilozófiai művében a történetírás elé k i t ű z , értékes m ű v e t alkotott, különösen, a m i a berberek és általában véve a n y u g a t i iszlám t ö r t é n e t é t illeti. Igazi n a g y m ű v e azonban n e m ez, h a n e m az eredetileg a Kitáb al-ibar elé bevezető fejezetnek t e r v e z e t t , m a j d a l a p o s a n kib ő v í t e t t Muqaddima ('Bevezetés', kiad. M. E . Q u a t r e m é r e , 1858), a m e l y e t t ö b b modern t u d o m á n y á g t e k i n t h e t megalap o z ó j á n a k és e l ő f u t á r á n a k : a történetfilozófia, politikai gazdaságtan, kultúrt ö r t é n e t s t b . A z o k a t a kulturális - társadalmi i s m e r e t e k e t , valamint m ó d s z e r t a n i k ö v e t e l m é n y e k e t összegzi e b b e n , amelyekre a t ö r t é n é s z n e k szüksége van a valóban t u d o m á n y o s jellegű m u n k á h o z . Megkísérli f e l t á r n i azokat a törvényszerűségeket, a m e l y e k m e g h a t á r o z z á k a történelmi f e j l ő d é s alakulását, s amelyek fényében é r t é k e l n i lehet az egyedi történelmi t é n y e k e t . A civilizáció tudomán y á n a k nevezi ezt az ú j t u d o m á n y t , amelynek önállóságát, m i n t í r j a , tárgyán a k jellege biztosítja: az e m b e r i civilizáció és a t á r s a d a l m i t é n y e k összessége az, a m i t vizsgál. F ő eszköze a megfigyelésen a l a p u l ó i n d u k t í v következtetés, az üres d e d u k t í v spekulációt m e g v e t i és elítéli; e m p i r i z m u s és dialektikus gondolkodás jellemzi. Sajátságos jelenség az a r a b t u d o m á n y o s gondolkodásban, amelynek n e m v o l t előzménye és jelentősebb u t ó h a t á s a s e m . O Ford.: F . R o s e n t h a l : T h e P r o l e g o m e n a of Ibn K h a l d u n (1958); V. Monteil: I b n K h a l d o u n (1967). O írod.: N . S c h m i d t : Ibn K h a l d u n , histórián, sociologist and philosopher (1930); H . Péres: Bibliographie sur la vie et l'oeuvre d ' I b n H a l d ü n (1956); M. Mahdi: I b n K h a l d u n ' s philosophy of history (1957); W . J . Fischel: Bibliography (F. R o s e n t h a l : T h e Prolegomena of I b n K h a l d u n , 1958); H . Simon: I b n Khal708

d u n ' s Wissenschaft der menschlichen K u l t u r (1959); E . Gellner: F r o m I b n K h a l d u n to K a r i M a r x (Political Quarterly, 1961); J . Fischel: Ibn K h a l d u n in E g y p t (1967). Iványi Tamás Ibn Khallikán, A h m a d I b n M u h a m m a d Abu'l-Abbász Samsz a d - D í n , alBarmakí; Ahmad I b n Muhammad Abu'l"Abbás Sams al-Dín Ibn Hallikán alB a r m a k i ( t u d o m á n y o s átírás); (Irbíl, Szíria, 1211. szept. 22. - D a m a s z k u s z , 1282. okt. 30.): a r a b életrajzíró. Előkelő családból származott, amely a híres b a k t riai B a r m a k i d á k t ó l s z á r m a z t a t t a m a g á t . I r b i l b e n , Aleppóban, m a j d D a m a s z k u s z b a n végezte t a n u l m á n y a i t . E g y i p t o m b a n a q á d i helyettesévé nevezték ki, m a j d D a m a s z k u s z b a való visszatérése u t á n a m a m e l u k szultán, Bajbarsz m e g t e t t e főq á d i n a k , amely r a n g az egész Szíria f e l e t t i bíráskodást jelentette. O Szóles érdeklődésű, m ű v e l t és jól t á j é k o z o t t e m b e r volt. A t ö r t é n e l m i t a n u l m á n y o k a t k e d v e l v e kezdett értesüléseket g y ű j t e n i híres emberekről. K é s ő b b b e t ű r e n d b e s z e d t e ós Vafaját al-aján va anbá abná az-zamán ('A híres emberek elhalálozási a d a t a i és a különböző korok nevezetes férfiairól szóló értesülések', kiad. F . W ü s t e n f e l d , 1 8 3 5 - 1 8 5 0 ) c. k i a d t a . (A cím a r r a utal, hogy csak azt v e t t e bele lexikonába, akinek t u d t a a p o n t o s halálozási d á t u m á t . ) A k ö n y v valóságos kinc s e s t á r a a fontos a d a t o k n a k , s a s z á m t a l a n a n e k d o t a és t ö r t é n e t révén, amelyekkel a szerző k ö n y v é t s z ó r a k o z t a t ó b b á és színesebbé k í v á n t a tenni, a középkori m o h a m e d á n élet egyik legértékesebb forr á s a . Angolra f o r d í t o t t a W. MacGuckin D e Slane Ibn Khallikán s Biographical Dictionary ('Ibn K h a l l i k á n életrajzi lexik o n a ' , 1 8 4 3 - 1 8 7 1 ) c. O írod.: Brockelm a n n , GAL; W. MacGuckin de Slane: I n t r o d u c t i o n (Ibn Challikán Biographical D i c t i o n a r y , 1843 — 1871); E l (1960 — ). Iványi

Tamás

Ibn Khurradádzbih, Abu'l-Qászim U b a id Alláh; Abu'l-Qasim r U b a y d Alláh Ibn Khurradádbih ( t u d o m á n y o s átírás); Ibn Khordádbeh (névváltozat); ( K h o r a s z á n ?, 820 v. 825? 911?): a r a b földrajzi író. A m ű f a j egyik legkorábbi olyan a r a b képviselője, akinek a m u n k á j a t ö b b é k e v é s b é változatlanul r á n k m a r a d t . É l e t e n e m érdekelte az életrajzírókat. Valószín ű l e g B a g d a d b a n nevelkedett. É s z a k I r a k b a n , m a j d B a g d a d b a n volt főpostam e s t e r (száhib al-baríd). O Legjelentős e b b m ű v e a Kitáb al-maszálik vál-mamálik ('Az utak és t a r t o m á n y o k k ö n y v e ' ) , a m e l y m ű f a j t t e r e m t e t t , ós m a g á t a c í m e t is felhasználták a későbbi szerzők.

IBNQU Későbbi h a t á s a és a kalifátus északi határvidékeinek leírása m i a t t a m a g y a r őst ö r t é n e t szempontjából is érdekes. O K i a d . oroszul: I. J . K r a c s k o v s z k i j : Izb r a n n i j e szocsinyenyija (1957). O Irod.: J . M a r q u a r t : Osteuropáische u n d ostasiatische Streifzüge (1903); B r o c k e l m a n n , G A L ; E l (1960 - ) . Iványi Tamás Ibn Lábrát, D u n á s : —Dunás

(->-szadzs) írta szónoklatait (khutab). K ö zülük a legérdekesebbek a Khutab dzsihádijja ('Szent h á b o r ú s szónoklatok'), a bizánciak elleni h a r c r a buzdító beszédei, amelyek n a g y lelkesedést v á l t o t t a k ki a hallgatóságban a k o r t á r s a k leírásai szer i n t . Beszédeit k o r á n , m á r a 13. sz.-ban ö s s z e g y ű j t ö t t é k . O Irod.: M. C a n a r d : Sayf al-Daula, Recueil de t e x t e s (1934); I b n K h a l l i k á n : Biographical D i c t i o n a r y (1843-1871); B r o c k e l m a n n , GAL. Iványi Tamás Ibn Pakuda, B a h j a : — Bahja ben Joszéf ibn Bakuda

ibn Lábrát

Ibn Matrtíh, Abú'l-Haszan J a h j á ibn Iszá ibn I b r á h í m ibn al-Huszain Dzsamál a d - d í n ; A b ü ' l - H a s a n Y a h y á ibn I b r a h i m ibn al-Husain ö a m á l ad-din Ibn Matrüh (tudományos átírás); (Aszj ú t , 1 1 9 6 . ' m á j . 7 . - K a i r ó , 1251. o k t . vége): a r a b költő. F i a t a l k o r á b a n átkölt ö z ö t t a korabeli E g y i p t o m egyik kulturális k ö z p o n t j á b a , Qószba. Valószínűleg i t t k e z d t e el t a n u l m á n y a i t , i t t í r t a első verseit a város k o r m á n y z ó j á h o z (amiért az ki is nevezte h i v a t a l n o k n a k ) , s i t t k ö t ö t t b a r á t s á g o t a kor t a l á n legjelentősebb költőjével, Zuhair Bahá adDínnal. 1229 körül K a i r ó b a költözött, s az a k k o r m é g a p j a nevében k o r m á n y z ó asz-Szálih al-Ajjúb kegyeltje lett. Elkísérte ő t h a d j á r a t á r a is 1231-ben (Mezop o t á m i á b a és a khwárizmiak ellen). 1241 u t á n asz-Szálih, m á r m i n t szultán, K a i r ó k i n c s t á r n o k á n a k nevezte ki, s ettől kezdve 1248-ig, kegyvesztettségéig m a g a s tisztségeket t ö l t ö t t be. Asz-Szálih halála u t á n (1249) végképpen visszavonult, s m a g á n y ban, v a k o n élte le élete k é t utolsó évét. O I b n M a t r ú h az a j j ú b i d a „ e z ü s t k o r " joggal másodvonalbelinek ítélhető költője, s ez t a l á n nemcsak változatos politikai p á l y a f u t á s á n a k sokoldalú elfoglaltsága m i a t t állítható. 806 párversből álló díván ja (a költő egy ismeretlen b a r á t j a á l l í t o t t a össze, megjelent í s t a n b u l b a n , 1881-ben) 29 qaszídát és 34 qitát t a r t a l maz. Dicsverseit a kalifához, az a j j ú b i d a hercegekhez, államférfiakhoz és barátaihoz írta. E z e k i m m á r legfeljebb kordokum e n t u m o k n a k t a r t h a t ó k . Igazi jelentőségét őszinte h a n g ú erotikus versei bizt o s í t j á k . O Irod.: I b n K h a l l i k á n : Biographical D i c t i o n a r y (1942); J . R i k a b i : L a poésie p r o f á n é sous les A y y ü b i d e s et ses p r i n c i p a u x représentants (1949); E l (1960 — ). Simon Bóbert Ibn Nubáta, Abú J a h j á Abd a r - R a h í m I b n M u h a m m a d al-Hudzaqi al-Fáriqi; Abü Yahyá 'Abd al-Rahmán Ibn Muhamm a d a l - H u d a q í al-Fáriqi Ibn Nubáta ( t u d o m á n y o s átírás); (Majjáfárikin, Szíria, 946 k. —uo., 984 v. 985): a r a b hitszónok. A h a m d á n i d a Szaif ad-Daula aleppói k o r m á n y z ó u d v a r á n a k híres k h á t i b j a (prédikátora) volt. Q R í m e s p r ó z á b a n

Ibn Qutaiba, A b ú M u h a m m a d A b d Alláh I b n Muszlim a d - D i n a v á r i ; A b ü M u h a m m a d ' A b d Alláh I b n Muslim Ibn Qutayba ( t u d o m á n y o s átírás); ( K ú f a , I r a k , 828—Bagdad, 889): a r a b író, teológus. E l a r a b o s o d o t t , iráni eredetű családból származott. F i a t a l koráról csak keveset t u d u n k . 851 és 870 k ö z ö t t d i n a v á r i q á d i volt, m a j d haláláig b a g d a d i m a d r a s z á k b a n ('mecsetiskolák') t a n í t o t t . O —Adab-í ró volt, Ibn al-Muqaffa és Dzsáhiz h a g y o m á n y a i t f o l y t a t t a , de azokénál k ö n n y e d e b b stílusban és n é p s z e r ű b b jelleggel. Kitáb ujún al-akhbár ('Az információk forrásainak könyve') c. m ű v e bevezető az adab p r ó z á b a (kiad. 1925 — 1930); a Kitáb al-maárif ('A f o n t o s t u d nivalók könyve') az adab t ö r t é n e t i és enciklopédikus jellegű kézikönyve, a Kitáb as-sir va's-suúr ('A költészet és a költők könyve') c. bevezető fejezete a neoklasszicista költészet m a n i f e s z t u m a . M u n k á s s á g á n a k másik fő területe a szunn i t a t a n o k restaurációja volt. O Irod.: I b n a n - N a d í m : K i t á b al-Fihriszt (1871 — 1872); J á q ú t : I r s á d al-arib ilá m a r i f a al-adib (1907 — 1931); I b n K h a l l i k a n : Biographical D i c t i o n a r y (1843—1871); B r o c k e l m a n n , GAL; E l ( 1 9 6 0 - ) ; Ch. P e l l a t : I b n Q u t a i b a (Taha H ú s z a i n emlékkötet, 1962). Iványi Tamás Ibn Quzmán, A b