Természethistóriai képeskönyv 5. [5] [PDF]

Zitiervorschau

N

O

V

U S

ORBIS PICTUS J Ü V E N T U T I INSTITUENDAE

ÉT

OBLECTANDAE,

e o m p l e c t e n s

Anímaüum , Plantarum , Florum , Fructuum, Fossilium , Rituum etiam ál arumqueterűm cum ex natura tűm ex disciplinis aríi'ousque depromtarum Icones, ad optimorurn exemplarium fidem selectas ét aeri incisas, additabrevi descriptione ad discipünarum rationem exacta ét ad captum juventutis attemperata, A u c t o r e

F.

I.

B e r t u c h,

,?_^f- '"'.r-r. legfttionis consiliatio; AcademUe Caes. Reg. Naturae coricíerum , AcadenjiA •• *f attium . sctentlar. mecbanic. B«rolinensis , Academiae Flectoral. Mogunt. scienliar. utilium , ó. f rfl T- c.'conpsrií. Petropolitanae ét Lipsiensis, Societatum histot. naturális Jenensis öt Westp;id!;cat' Bíochacuens. Societatis Geimaui:a« Neo-Eboracensis membro eum honorari» tűm ordinario.

EDITIO RECENS. TEXTU LATINO ÉT H U : < G , A R Í C O AUCTA

C O N SI LIO

ÉT C U R A

QUORÜMDAM HUNGÁRIÁÉ LITTERATORUM, PÁTRIÁÉ SUMTIBUS

F8.ANCISCI

AMANTIUM. X A V F. Rí l

'

P E R U S C H B G.

TÓ M U S C V / N T U S.

AUS TR IÁÉ, 1 807. Ty p i s

Anion ii

Piclilcr.

TÉR MÉSZETHISTÓPxIAI

KÉPESKÖNYV '

AZ

IFJÚSÁG HASZNÁRA ÉS GYÖNYÖRKÖDTETÉSÉRE,m e l l y,.

Az Állatok, Növevények,. Virágok, GvütnöUsök és Ásványok Képeit, a' Mesterségek és Tudományok sok más oktatásra öTzveválogatottTárgyaival együtt, igen jó eredeti Munkák Pzerént kimetfzve 's kifestve, az Ifjúság értekéhez alkalmaztatott tudományos Magyarázattal előadja. Kéfzítette ezelőtt

B e r t u c h

F. J.

A* Veirnari Heruegségben Körettségi Tanátsos és Sok Tudós Társaságoknak a* Római Csáfz. Kir. Térméfzetvizsgáló Akadémiának, Prufzfziában a' Mesterségekre és Erómivtudományta. ügyelő Kit. Akadémiáknak, Etfartbin a.' Hafzuos Tudományok Akadémiájának, Petersburgban a' Gaidaságta ügyelő [zabád Táisasag* nak, Lipsiában, ugyan egy ollyannak, Jénában a' Terméfzetrizsgáló Társaságnak, úgy G Vafitküiában is ugyan eg^' o l l y a n Társaságnak valóságos, rs a' Newyoiki NémetTáisaságnak leveleiö Tagja.

ül K I A D Á S , D E Á K ÉS M A G Y A R

L E Í R Á.S S Á L

M E G B O V Í T V E,

N É MEL L Y BUZGÓ H A Z A F I A K N A K MUNKÁJOK

ÁLTAL,

P E R U S C H E G X A V É R F E R E N T Z ÚR KÖLTSÉGÉVÉi...

ÖTÖDIK

DARAB.

B E T S B E N P i c h l e r A n t a l

1307. b e t ü i v eL

BILDERBÜCH Z 17 M

NUTZEN UND VERGNÜGEtf DÉR JUGEND, c n t h a í t e n ű

eine angenehme Sammlung von Thieren, Pflanzeo, Élűmen, Frú'chten, Mineralien, Trachteq und allerhand andern unterrichtenden Gegenst'dnden aus dem Reiche dér Natúr, dér Künste und Wissenschaften; allé nach den bestén Onginalen gewahlt, ge.stochea, und mit emer kurzen wissenschaftliciien und den Verstandeskráften dér Jusend an^emessenen Erklarung begleitet , r

• n

J. F. B e r t u c h, , S, Weimar. Legaf. Bath ; dér Rom. Kaiserl. Akademie dér Nalurforscher, dér Kónigí. Prcuí», ie dér Kür.ste, dér mechan. Wissensch. zu Berliji, dér Chur-Maynzer Akademie nüízl. \Viisenscnaften zu Erfurt, dér freven ökonoraischen GesellschAft zu S(. Petersburg, dér Leipziger ökonoin, Socieídt, dér naturforíchencitn Gesellschaft zu Jena, 50 wie auch dér wesípháliscben naturforsch. Gesellíchaít ín J3rochliau»en Ehiea und ordentlichen, und dar dentschen Guscllscliaft zu Nkorrespondirendeu Mit^liede,

XEVE, MIT LATEINISCHEM LTXD ÜNGRISCHEM TEXTE VERMEHRTE AÜFLAGt, { VERANSTALTET

DUKCH EINE GESELLSCHAFT GELEHRTER, 1HR VATERLAND LIEBENDER UNGARN. A

U F

K 0 6 T E N

DBS

F B A NZ

FŰ N F TÉR

WIEN,

XAV.

PERif-SCHEG.

BÁND.

1807.

Gedruckt bey slnton Picid

PORTE-FEUILLE I N S T R U C T I F ÉT A M U S A N T P O U R

L A J É U NE S S E.

]

t

M«lange intéressant d'Atumaux, Plantes, Fleurs^ Fruits, Mméraux, Costumes, Antiqui. íés ét autres objets instructifs ét amusans pour la jeunesse ; choisis el gravés sur les meilleurs ori^inaux , avec de courtes explications scientifiques ét proportionaées á l'«ntenderaent de la jeunesse. R É D I G É *

T

F. J. B e r t u € h "teonseiller de legalsón de S, A. S. le Dúc de Sas. Weimar; membre de l'Académie impériale des curienx ác la n«ture , de l'Académie royale d»i árts á Beilin, de 1'Académie electorale des sciences utilei de MAyencc , de la Societé économique de Leipzig, des Sociétés d'histoire aaturelle de Jené öt de Westphalie á Brochh^usen , ét Se la Société des Allemans á Ne

"NOüVELLE ÉDITION, AUGMENTEE DU TEXTE LATIN ÉT HONGROIS P Á R

U N E

S O C I É T É DE GENvS DE LETTRES ÉT P A T R I O T E S D E H O N G R I E . Acx

D S P E K S DK F R Á N C oj s XAT. PERUSCHEG. '

* 5c69 L

r 0 L UM£

U I A7 T I E M E.

A riEAri\E, 1807. he t A n tói n e P i c h l e r.

• J.

276955 A.

EXCELLENTISSIMO,

ILLUSTRISS1MO AC REVERENDISSIMO D O M I N Ó

MAXIMILIANO VERHOVÁCZ, EPISCOPO ZAGRABIENSI, INSIGNIS ORDJMIS SANCTI L E O P O L D I COMMENDATORI, l

ABBATI B. M. V. DE T H O P U S Z K A , 1. COMiTATUS DE BERENC2E SUPREMO, AC FERFETÜO COMITi: NEC NON

SACRAE CAESAREAE, ÉT RÉGIÓ APOSTOLICAE MAJESTATIS •ACTUALI INTIMO STATUS CO^SILIARIC, DOMINÓ G R A T I O S I S S I M O,

V OV E T

XAV. PERUSCHEG.

•

J fi'-. IÉ. s' * JP iiá

L U 2V A

MONTíBUS,

Ouofie- noct-J :; r e n ^ ' ; rutin pie-'.r.r! cu.i'eiii- • ptianus. M4) B'ouliaud; 15) Eratosthenes, iá) Timociiares. i?) ^^to. i») A r c h i neucs. a. .»lamur, in ejns i i ' u ü r a t a sup'er;ic!é < Arafjs.. »9) Insuia sinus mi-dii. 20) filatus. dis o-cuüs multas macidás hteMas jsernirnus; teíessooiis verő mb-i-akúdlnls spe- 21) Tycho. 22) Eudoxus. 23) Aristotelés. 24)1 ciem valde augeatibus armatr, iá Inna iíidem ManUius. 25) Menelaus. 26) rfermes. 27) Po* ' Kt in .terra nostra regiones adun\bratas carn- dqnius. 23> DioQysius. p) Vulkán á) Albategpis, niamibys, vallibus, continuatis montium .nius. 29) Plinius. 30) CyriUus. 31) Fracastor. quasi cau-nis, moutibuS i n a n n t r l o r u m f o r m a i n .3-2) Promontorium acutum. 33) Meffala. 34) roluadatis-ét profundis umbfavúm nőtt:, di- Womontorium somni. 35) Froclus. 36) Cleostiactas variatasque detegirhus •. fluviorum -jnedes. 37) SneUius. ^38) Pelan. 39) Langreautem ét marium milla ptorsus appnrént v*> : nús.-4o) Taruntitis. A. Maré humorúm. B, stij.ia, ét. verő shnile és;, lunam nequeaqöts Maré nubium. G. Maré imbrium. £). Maré necJieque .atiaosjjíiaera, ut'Orbéfrt'ho-s-trum . rrar- -taris. /:. Mare^tranquiHitatis. /Olare serer.í uitahi eiü. Quo&íam e terra nastra u;.-. .,: t.itis;G. Műre tootuaditaus. A MareCrisums. semper eaudeinque íunae superficiem oé'rniinüs, inaumeris obsérvatignibus iasútutis aiírouomi I'i^;. 2. 3. 4. Secliones mappám luuae nobis descripserunt , qaa:n les-,montium Terrae, JLiinae ét \ ris, altitudinis ratione habita. hoc loco accuratius cousiderabimus.

Fig. Mappa Luuaris, iá- superílcie luna« abstarasque exlii' °; "t.; »acul*«ca„e.«nt..ino n ie, sontrned,ocri altnud.ne. planu.es v«o majoré, bbscunoresqne esse videntur campt , ín quibus íortassenonaullapUntarumpro.reaüolocum habét. C u m o m u i b u s h i s c e m a c u l i s r e g i o n i b u s . que;certa quaedám nomiea imposnerlnt astroBom l ! uti n de í cribendí 3 su i seclip S i l l : nobservaÜODibtóeasdcsi^arepossentrhmcnosquoaue « Jlic^li nomenclauone, hódié usita-iÍMma, eascogaoscemus. Sünt verő puacta-utíeris numtrisque des1§n?.la praécip^ -equemia: i.) Gr.maldi. 2) Galüku v --) Ar.starchu -. 4} fceppler. 5) Gáss«di. ó)' -SchicMianl. 7) Hárpaluí. 8) Heradides. 9) Landsber & e: 10) Seiuold. u) Coperuitus. 12; Helicon. 13} Ca-

Moates Terrae nostrae múltúm a monti,tibus verő Veneris imma-

, altUudo mona l t l i s i m o r u m noDnis i quarta ét áimidia. paw est alutudmis monUum u; *imoruoi Lunae; communi aute aititudiues mcnUum Terrae, l ris « Dov^im^s observatiomb ró iubti.uús . tere eodem mo ad se invicem, sicut earum d^ametr *• 3 ét 4 o-iendant , aique ita aluf t.s Terrae alüss.mi >e,se «CK gallicarura , Lun tt c 40^, v cfle nmEphaera autem Terrae crass Venens.Tero 60500 orgyiaium, Q.uam * da Kalurar rairacula 1.

r. Dar. \

j,

A' H O L D

ÉS

A N N A K

H a a ' t S I t t holdat íiízta éjjel megvizsgáljuk, Hak puTzta ízemmel is már jók világos és se.íétfchokat vefzünk éTzre annak vüágosittatott cicafán ; eróssen nagytó üvegen által pedig •éppen oilyan kör/iyékbeii változásokat egy. mást felváltó térségeket, hegyeket, völgye, két, elnyúló hegységeket, kerek b é r t z e k e f , f s mélységeket fzemlélheiünk a' holdban, «mt a' mil'yenek a* mi földünkön talált.itn a k ; elJeoben valami folyóvizekoek va?y tengereknek semmi nyomai nem látf/.anak, 3 s hihető, hogy a' holdnak sem vize sem azt körülfogó gő/ikörnyéke nintsen. A' Tsillagviz5gá!ók lokfzori vizsgálódásaik után egy M-pp.ij.it krf, í t f r e k a' h o M - . ^ V , ni'ruho^y k a' mi fölü'inlről •rrir.dög "ury.na azon •egy o ' ; ! á t l.irji-k, és ezt a' Mappát i t t fzemlélbeijük.

i. Ké r .

A'

Hűld Mappája.

A' Hold .Mappáján igen sok világos és »etét foltokat látunk. Hihető hogy az egészen TJlágos foltok é< pontok a' legmagosabb liepyek beirne, és ezek ttízokozta eredetűd, A-> f?yrke foltok közép nagyságú h e g v e k , A' Dugy seiét fohcít p^dig gyaníthatcképpen nagy t€Tségek, a' mellyek«n tálam valami terem. Minthogy a' TsHlagD^dkeieket a' foltokat mind elnevezték , fcogy áron nevekhez tarthassak magokata' holdtxrl, fogyatkozások vizsgálásai közben; ezeket mi is elfl adjuk-, Riccoli elnevezései fzere'nt, a' meüy most légközönségesebb. Legnevezetesebbek ezek kötött a' következenddk, mellyek fíámokkal •és beíökkel is tneg;egy«ztettei, i) Grimaldi. 2) Galiláus. 3) Amta -4) Keppíer. 5) Gasicndi. 6) Schickard. 7) palus. g) HeracliHes. y) Laitsberge. 10) Rei 11} Coperoicaí. iá) Helicao. 13) C.»

H E G V E í

Timochares. 17; Piato. , Aratuí. t p; IníuU á n u s JSledw. 2O; Pilátus 2U Tycho. ,.«) Eudoxus. *3/ Aristoi«I M 24) Manilim. 25) Mendaus. -.6} Hc«-m«. 27) Po sídonius. 28) Dionysíus. ->. Vulcan. ^ A í b a tegniuí. 29) PIÍ,H U S . J O ) Cynliu " tor.3») Promontorium acutum. . esS 34) Pramontoriun, áomn.i. 33) P r o d u s . Cleomedes. 37) Sneil.us.^) p elaD> ; L gre.us. 40) Tarun.iu*. ^. Maré lr,m >ru« /í. \Jare nubium. C. Maré imbrium. Z>. AUre nectaris. £. AJare t r a n q u j l l i t a l i s . jf. M a r e aereniíalis. G. Maré foecucditatis. M M>.re

2.3. 4. Kép A' Fold, Hold és te-jeí Ka^ásíágokftcré'nt kcíte hasíívr,*

Sok tsillagvizsgálási mériékeléstk és éfzrevctelek u;áa kitudódott, hogy a' liold hegyei sokkal magosabbak, a* Végus hegyei pedig véghetetlenui ffiagatabbak mint a' miföidiinkön tóvö hegyek. ^V lioldoaís a' mi ííjidaBkhaz.vaJá aráoyüság*iioi képest^ a' m«llynek középméróje a' rai fó'idüokének tsak 3f\ i rcízf, a' hold legmagűsabb hegyei ötödfél akkorák m i n t a'/nilejmagosabbljegyejiik ; de ha egy mértékre vé?.«toek, akkor a' f o l d , Hold, és Véaus, begyei a' Zchrötcr legújabb viisgálásai f^eréot, ói yan arányúsjgbau vao. Dák e§ymá>lioz, miai azt ezeknrk kettéhusített formájok a' t. 3. 4- képekben mulatja. E* fzerétH a' földnek legmagosabb hegye 3000, a* holdnak legmjgo abb hegjre 4000. é»a' Ve. ausbéli I«gmag9sabb ii-:v z^f-io frantzia tcáz-nyi; de a' fő Jr.ek ,'Jíkorayeke mintegy 4taoo, A' v'éacs gó^körayéfje pedig 60500 cél magasabbra h*t fel. ileily álmélkodáara m é l t ó tsudája a* tenritfzelnek i ^

Pcrmiíehti Gtgcnsí, XI. .

B.

D£R M O N D U N D S E I N E G E B I R G E . ATenn wir in eit>er hellén Nacfct den vollen •Mond betrachten, só sehen wir auf seiner-er•leircft, éten Scheibe schou mit btofsen Augen 1 viele helle und dunkle Flecken; durch stasfc YergröSsernde Fernröfire aber entdeckt maa im Monde eben »olche landschaftliche Schattirungen und Abwechselungen von Ebenen, Bergen, Thálern, Ber^ketten, ringformigen •Gebirgen und tiefen Schattcnpunkten; hingegén bemerk.1 maa keine Spar TÖD Elüssem ^ Meeren, und és ist sehr wahTscheinli-ch, xJafs tfer Mond weder Wa^»er noch eio«n Dunstkreis •wie unsere Érdé hat. Die Astronomen habea nns durch ihre haufigen Beob.ichtungen de* Mondts eine Charte davoa geliífert, weil wir von dér Érdé ans immer nur eine uad dieselbe Mondflache sehen, \relche -,vir hier »Aher kenneoleTncn wcP.cn.

Fig. i. Die Menckharle, I^e .\lttndckfiTic zdgT ans auf dér Moerltlache eioeMí-nge iieller und dun4!er Fleokeu. Die gaTizhiilen-Fi-eckeníind Puekte siód wahr•scJiein ; ith die hochsten Berge, vermuthUcii vulkanischen UrspruBgs ; die grauea Flecken Sítsd mhtlere Gebirge, und die gr&ísen dunkleren Flachen wahrscheinücb flache Ebenen , wo vielleiciu-einige Vegetation StMt hat. Da die Astrcnomen aíien diesea Ftecken und Ge'genden b*?stiminte Nahmen gégében habén, ám •sie biy ihren Beobachtungen dér Monrifiastersiisse iiennen ru köonen, só wollen wir diíse 8í!ch, nacli Riceiofi"j Benennung, als welches die jetzt gewöhnlichsle ist, keimen lernea. És sind TOtzüelick f«lg«nde mit ZaUlea uad Buchstaben bezeichnete Punfc'.e. i) Grin:al(ii. 2) GaUlaus. 3. AfistarchuE. 4)Krj p!?r. 5) Gassendi. 6) Schickliarri. ^Kat»t>a1ui. S) Heracüdes. 9) Landsberge. 10) Reinoid. 11) Cop^rnicus. i». Helicon, 13) Ca14} Bouliaud. 15) Eratostheoei. i6f

Timochares. 17) PUío. ig) Architnedes. a Aratus, 19) Iniula íiaus Medíi. ->o) Pilátus, ai; Tycho. 2í) Eudoxus. 23) Aristotetes. 24) >lanilius. ^5) Meneíaas. 26) Herm*s. 27)Po» sidonius. 2á) Dienysius. b. Vulkán, d. Álbalegnius. 19) Plinius. 30) Cyriltuí. 31) Fracastor. 32) Promontorium acuium. 33) Messala. 54) Promontorium Somní. 35) Proclus. 36) Cieom«des. 37) Snellius. 3?) Pelan. 39) Lan' grenus. 40) Taruntius. A. Maré humorúm. B, Maré nubium. C, Maré imbrium, D. Alare nectaris. E. Maré trauquillitatis. F, Maré serenitatis. G. Maré foecunditatis, H. Maré Cr isi unt,

Fig. 2. 3. 4. Durchschnitte dér Hőben dér Érd-Mond-und VenusBerg-e,

tíurch ylele astrofiomisclie Beóbachtung^h nnd Messungen hat mán ~ r unden, dafs die Bcrge des Mondes vve hőher, und die Berge

K líni.

i-SLsiün,. 0tí