Francia nyelvtan 9631784754 [PDF]

Zitiervorschau

DR.PATAKI PAL

Francianyelvtan a k5z6piskolとk szあ mara

TANK6NYVKIAD6,BUDAPEST,1985

K€sziilt a mrivel6d6siminiszter rendelet6re,az Orsz6gosPedag6giaiInt6zet kozremiiko(M. K. 6) OM-KM sz6miregyiittesutasitas22. pontja alapj6n a d€s€vel.A,202119':-6. tank --+Il dit qu'il restera ld. (Itt fogok maradni.) (Azt mondja, hogy ott fog maradni.) < Donnez-moiceci.r (Adja ezt ide!) --, Il m'a demanddde lui donner cela. (Megk6rt, hogy adjam azt oda neki') < Je veux lire ce livre-ci. n (El akarom olvasni ezt a konyvet.) --+Il a dit qu'il voulait lire ce livre-ld. (Azt mondta, hogy el akarja olvasni azt a konyvet')

324

IX 5 A KOZVETETT BESZED

b) Ha a besz6mol6snem a besz6dnapj6n (het6ben,h6napj6ban, 6v6ben) tort6nik: < Je suisfatigui tujoard'hui. >>(Ma f6radt vagyok.) -- Il a dit qu'il 6tait J'atigudce jour-ld. (Azt mondta, hogy f6radt volt aznap.) < Je partirai demain.I (Holnap el fogok utazni.) --+Elle a dit qu'elle partirait le lendemain. (Azt mondta, hogy m6snap el fog utazni.) < Je travaille en ce moment.r (Jelenlegdolgozom.) --+II a dit qu'il tavaillait i ce moment-li. (Azt mondta, hogy akkor dolgozott.) Ilyenkor a kozvetett besz6dbennem haszn6lhat6sem a maintenant. sem az d prdsent: < Ils dormenl maintenant.> (Most alszanak.) --+Elle a dit qu'ils 6taient en train de dormir. (Azt mondta, hogy 6ppen aludtak.) < Je vaispartir la semaineprochaine.> (Jovo h6ten elutazom.) -- Il a dit qu'il partirait la semained'apris. (vagy: suivante). (Azt mondta, hogy a r6kovetkezo h6ten elutazik.) < J'ai passdIe bac loann6ederniire. r (Tavaly 6retts6giztem.) --+J'ai apprisd cemoment-ldqu'il avaitpassdle bacl'annded'avant (vagy: prdcedente). (Ekkor tudtam meg, hogy az el6z6 6vben 6retts6gizett.) 5.7. A kiizvetett beszddnem csupdnmechanikusritalakftris A felkidltrist, liittuk, nem lehet mechanikusanid6zni. A kijelent6, k6rd6, felsz6lit6 mondatok id6z6s6tszabiilyok irdnyitjrik ugyan, m6gsem szabad be6rniink ezek mechanikus alkalmazhsival. A kozvetlen beszedbenugyanis az elhangzottmondathoz mlg sz6mosolyan t6nyezo tartozlk, amelyr6l a besz6mol6sn6lsz6lni kell: az elhangz6skoriilm6nyei, a besz6l66rzelmeitkifeiez6 inton6ci6 stb.

IX 5 A K6ZVETETT BESZED

325

Teh6t, ha peld6ul a franciatanir azt mondta a bar6tomnak: < Recommencezvotre exposi. r (Keidje ijta az eload6s6tl), ne igy szdmoljunkbe rola: Il a dit d mon ami de recommencerson exposd, hiszenakkor nem tudja meg hallgat6nk, hogy udvariasfelk6r6sr6lvagy szigorri felsz6lit6sr6lvolt-e sz6. Fogalmazntnk inkribb igy: Il lui a dit gentimentde recommencerson exposi. (Kedvesenazt mondta neki, kezdje ujra az eload6sSt') Vagy: Il lui a dit d'un ton sivire de recommencerson exposd' (Szigonian azt mondta, kezdje ijta az eload6sft') Il lui a propos,!de recommencer... Vagy: (Azt javasoltaneki, hogy kezdjefjra'..) Vagy: Il I'a prii de recommencer... (Megk6rte,hogY kezdjefjra. '.) Haszn6ljunk a dire que helyett m6s ig6ket is! a) Kijelento mondat id6z6s6re: ffirmer que (azt 6llitja), ajouter que (hozz|teszi), annoncer que (bejelenti),apprendred qn que (tudom6s6ra hozza), avouer que (bevallja), contesterque (vitatja), ddclarerque (krielentl), continuer en disantque (azzalfolytatja), estimerque (l6gyv6li), expliquerque (megmagyarazza),faire remarquer d qn que (felhivja a figyelm6t, hogy), faire savoir que (tudatja), laisser entendre (6rt6s6readja), priciser que (kieglsziti azzal,hogy) prdtendre que (azt iilitja, azt meri mondani),promettreque(megig6ri),proposerque Qavasolja), remarquerque (megsegyzl),repiter que (ism6tb), rdpondreque (azt feleli), souligner que (hangsiilyozza), suggtrer que Qavasolja), trouver que (igy v6li, rigy taliija)

326

I X . 5 . A K O Z V E T E T TB E S Z E D

b) Felsz6lit6 mondat id6z6s6re: conseiller(tan6csolja),demander(k6ri), exiger (koveteli),ordonner (parancsolja), prier (k6ri), proposer (avasolja), recommander (aj6nlja), revendiquer(koveteli), souhaiter(azt kivrinja), suggerer (avasolja), supplier(konyorogve k6ri) c) Kerdci mondatok id6zesere: vouloir savoir (tudni akarja), s'informer (6rdekl6dik) Mscrncvz6sEr: 1o Ne mondjuk p6ldriul a Tu dois partir id6z6s6re, hogy Il lui a dit qu'il devaitpartir, hanem ink6bb: Il lui a conseilli de partir. Ha sziiks6ges,eg6szitsiikki a mondatokat hat6ro_ z6szoval.P6ld6ul: dire, demander,conseiller...d,un ton aimable (kedveshangon), sur un ton peu agrd, able (kellemetlen hangon), d'une voix douce (halk hangon), d'une voix qui exprimait Ia colire (diiht6l remegShangon), en cherchant sesmots (keresvea szavakat)stb. 2 A nehlzkesenhangz6 kozvetett besz6detnominalizircioval(Lisd IX. 9.) kiiszobolherjtik ki. p6ld6ul: Il lui a demandi: < Quel dge as-tu ? t --+Il lui a demandi son Age. (Megk6rdeztet6le, hriny 6ves.) 5.8. A kiizvetett k6rd6 mondatokat nemcsakelhangzottk6rd6sekid6z6sere haszndljuk. Mindenf6le k6rdo mondatot a f6mondat al6 renderhetiinkt6rgyi mell6kmondatk6nt, ha a f6mondat ig6je: a) se demander,s'interroger(azon gondolkodik), ignorer; b) savoir, voir (tagad6 alakban, jov6 idejii alakban), valamint ha az

IX 5 A KOZVETETT BESZED

aller, vouloir, devoir,falloir, ne pas pouvoir, essayerde, chercherd, tenir d seg6dig6keltizik meg; c) dire felsz6lit6 m6dban vagy jovo idejri alakban; d) bhrmilyen ige, amelyet a pour voir, pour savoir, en se demandant szerkezetkovet. Je me demande J'ignore Je ne saispas Je saurai Je vais voir Dis-moi Je lui dirui Je voustilephoneraipour savoir J'irai ld-baspour voir J'entre en me demandant

si les enfantssont ld. ce que Pierre a fait. commentil Jaut faire ga. oi c'est.

Bizonyos kieg6szitendok6rd6seketm6s ig6jri fomondatok al6 is rendelhetiink. P6ld6ul: Il m'a dit Il a dcrit Je lui ai raconti Explique-nous

commentil faut Jaire cela. oil se trouve ce restaurant.

(Azt viszont m6r nem mondhatjuk, hogy l*Il m'a dit si Pieffe 6tail ld.l) MEcrEcyz6s: Olykor itgy tiinik, hogy rengetegm6s iget is kovethet kozvetett k6rdo mondat, holott csak arr6l van sz6' hogy a cela, quelquechose,rien elozmenyii vonattoz6 mell6kmondatok alakilag megegyezhetneka kijzvetett k6rd6 mondatokkal: Il me demandeavecquoi il pourrait dessiner./kozvetett k6rd6s/ (Azt klrdezi. miveLrajzolhatna.) Donne-lui quelquechoseavecquoi il pourrait dessiner./vonatkoz6 mell6kmondati (Adj neki valamit, amivel rajzolhat!) Demande-lui ce qu'il fait. lkozvetett k6rd6s/ (K6rdezd meg t (,,Megtettema feladatomat. Mit akarnak tcilem?Megpr6b6lnak vajon telefon6lni a f6rjemnek?") Style indirect: Marie 6tait sfirequ'elleavaitfait sondevoir.Elle ne comprenaitpas ce qu'ils voulaientd'elle, et se demandaits,il n,essayeraient pas de telephonera son mari. (Mriria biztos volt benne,hogy ci megtettefeladatiit. Nem 6rtette, mit akarnak trile a tobbiek, 6s azon gondolkodott, hogy megpr6_ b6lnak-e telefon6lni a f6rj6nek.) Style indirect libre: Marie rdflechissait.Elle avait fait son devoir. eu'est-ce qu'ils lui voulaient ? Essayeraient-ilsde tildphoner d son mari ? (M6ria gondolkodott.o megtettea feladaillt.Mit akarnak tole? Megpr6b6lnak telefon6lni a f6ri6nek?)

6. Passzivszerkezet 6.1. A passzfvritalakft:is(avagy: Hogyan lesz a trirgybritalany?) Elvileg minden olyan mondat, amelybent6rgyasige szerepel,a jelent6s megvdltoztatiisan6lkiil rltalakithat6 passziv mondatt6. Az iltalakitiLs sorfn - a mondat eredeti targya 6tvesziaz alany szerep6t;

IX. 6. PASSZiVSZERKEZET

329

- az ige szem6ly6nek, szfuminak, idej6nek 6s m6dj6nak kifejez6s6t atnthbzza az Ate seg6dig6re,6s azt participe passi alakjitban koveti; - az eredetialany megjelenhetpar (vagy der) prepozici6valkezdodo hat6roz6k6nt, de el is trinhet. (A mondat tobbi eleme viiltozatlan marad.) P6ldriul: La police a arrAft Jean Lecas. -- Jean Lecas s dti arrlt.i par la police. (Jean Lecas-t letartoztatta a rendors6g.) A passzivmondatban az Affe szem6lyben6s sz6mbanterm6szetesen az fij alanyt fejezi ki, az eredetimondat igeideje6s m6dja v6ltozatlan: Les gargonsm'ont dicouverte. -+ J'ai dti ddcouvertepar les gargons. (Felfedezteka fitk.) On invitera mes amis. '-Mes amis seront invitds' (Meg fogi6k hivni a baftrtaimat.) On apprtcie cesfilms. -rCes films sont apprdciis. (Ezeket a filmeket nagyra 6rt6kelik') Il faut qu'on te connaisse.'-+Ilfaut que tu soisconnu' (Az kell, hogy megismerjenek.) A franci6ban igen gyakori a passzivmondattipus. 6.1.1.Mi indokolja a passziv6talakitrlst? a/ A ,,cselekv6t"nem akarjuk vagy nem tudjuk megnevezni(ismeretlen. tirl 6ltal6nos): Unefaute grave a ,!tl commise. (Srilyoshib6t kovettek el.) (Az On a commis unefaute grave mondatnak az a h6tr6nya, hogy az alany a besz6loszem6lyetis mag6ban foglalhatja.) I L6sd 6.1.4.

330

IX. 6. PASSZIVSZERKEZET

bf A ,,cselekvci"megnevez6s6t l6nyegtelennektartjuk a kozl6sben: La maisonsera reconstruite. (UjjA fogi6k 6piteni a hdzat.) c/ Kozlesiink t6m6ja nem a ,,cselekv6",hanem a ,,cselekv6st6rgya": - Comment se fait-il qu'il a pu passer un mois entier sur la C6te D'Azur? - Il a dti inviti par sesamis. ( (Camus) Il reste beaucoupde chosesdfaire. (Sok tennival6 marad m6g.) els6sorbana v6laszt6kosnyelvhaszn6latra' Ez a fajta szerkeszt6sm6d valamint az irott nyelvrejellemzo. (Kiv6tel az il manquequelquechose, valamint az ilfaut, il pleut stb. (l6sdIX. 8.1.4.,8.1'5.),amelyekminden nyelvi szinten haszn6latosak. 8.1.1. A fesztelenbesz6ltnyelv e helyett az il y a + f1ndvi csoport + qui * ige szerkezetet haszniiia: Il y a unepetite femme qui est entrde' I Ez rendkiviil fontos! Tirgyas ige ut6n a h6travetett alanyt t6rgyk6nt kell 6rtelmezni, 6s term6szetesenmegszrinik a szem6lytelens6g: Il reste deux possibilites. K6t lehet6s6gmarad. Il connait deux possibilit6s.K6t lehet6s6getismer.

340

rx.8. AZ ALANy szEMELyTELENITESE

A beszeltnyelvben ez a szerkezeta targyas ig6kkel is haszn6latosa hatdr ozatlan alany ki kiiszobol6s6re: Unefamille Jrangaise a invite mon ani. -* II .v a une.famille frangaise qui a inviti'mon ami. (Egy francia csal6dmeghivtaa bar6tomat.) 8.1.2. Kiilon figyelmet 6rdemel a b6vitm6ny n6lkiil allo lltige (€tre) alanya. Ezt kotelezo szemelyteleniteni! (*Un problime est.) .- Il y a un problime. (Van egy probl6ma.) A szab6lyosStalakit6sez volna: Il est unproblime. Az ilyenfajta szerkezet azonbancsak ritk6n haszn6latos,pl. a mes6ben:Il etait une fbisune ieunef lle trds belle.(volt egyszeregy nagyon szepldny.) Egy6bk6ntaz t il estl helyett il y a-t haszn6lunk,ha valaminek a l6t6t jeliiznk: Il t, a deux dtages.(K6t emelet van.) 8.1.3.Ha ahatirozatlan alany ut6n l6tige,majd helyhatarozokovetkezik, az esetektulnyom6 tobbs6g6benszintenil y a szerkezettel szem6lytelenitiink: Un livre estsur la rable. L= -- Il t- a un livre surrla table.l,Utt

konyv vanaz asztalon.)

Az 6tre-esmondat nem hib6s,csak 6ppennem haszn6lj6k! 8.1.4.A.falloir ige eset6bencsakisa szem6lytelen szerkezetlehets6ses: It./aut mille Jrancs. (Ezer frank kell.) I Az orak viszont minden nyelvi szintenaz il esthaszndlatos:Il estI0 heures. lelz6sere l0 6ra. 1/ est midi. D6l van.

IX. 8. AZ ALANY SZEMELYTELENITESE

34I

8.1.5. Neh6ny, iddjrir6si jelens6getjelzo ige eset6bennem lehets6ges fon6vi alany: il neige,il pteut, il gile (havazik, esik, fagy), nem is 6llhat ut6nuk fon6vi csoport. Ezek valojitban nem szem6lyteleqszerkezetek, hanem szemdlytelenigik. Az idoj6r6s 6s a napszakokjelz6s6rekiilonben leggyakrabbanaz il az Aye rg6t fair szerkezetethaszn6ljuk, amely val6j6ban ugyancsak helyettesiti: (5z6l van): (*Du ventest.) -+ (*Il est du vent.) *

)

Il Juit du vent'

Il fait du soleil.l (Siit a naP.) Il fait du brouillard. (Kod van.) Quel tempsfait-il ? (ll'drlyenido van?) It fait jour, il fait nuit. (Nappal van, 6jszakavan.) Az il fait szerkezetidoj6r6sijelens6gekjelz6s6reakkor is gyakori, ha az ,,igazi alany" mell6kn6v volna: (Meleg van.) (*Chaud est.) "+ Il fait chaud.2 8.1.6. Ha a szem6lytelenszerkezetekig6j6t tagadjuk, az igbt koveto f6n6vi csoport hathrozatlan n6veloje de-vt viiik - mint a t|rgynii szok6s: Il Il Il Il

ne reste pas de fruits. n'y avait pas de livres. nefait pas de vent. n'y a pas de vent.

1 Az it jelz6s6t kiv€ve): il y a du vent, il y q da fair helyett i/ ,t, a is 6llhat (a napszak soleil, il 1' a du brouillard. 2 Az Il est chaud. lipius'6mondatok term6szetesennem hib6sak.6*!.r6pPen m6st jelentenek,pl. hogy a k6v6 vagy a frittltest meleg.Ilyenkor a mel16kn6vnem"ifazi alany" , hanem iillitm6nyi kieg6szito. Il fait froid. : Hideg van. Il est froid. (le caf6) : Hideg (a k6v6).

342

IX. 8. AZ ALANY SZEMELYTELENiTESE

8.1.7. A szem6lytelenszerkezetig6j6t koveto f6n6vi csoportra fgy k6rdeziink, mintha a mondat t|rgyira k6rdezn6nk: Il sepassebeaucoupde choses.--+ Que sepasse-t-il?Mi tort6nik? Il y a une dfficulte. - Qu'y a,t-il ? Qu'est-cequ'il y a ? Ha azonbanazig6t kovet6fon6vicsoportszem6lytjelez,nemk6rdezhetiink a szem6lytelenszerkezettel: Il est entrd une.fbmme.--+Qui est enfte ? Il 1t u unefemme dans la maison. -- Qui est dans la maison? Il y a un monsieur.-- Qui est ld ? 8.f .8. A szem6lytelenszerkezetbenaz igtt filtal ban nem kovetheti hatdrozotl fon6vi csoport (Il arrive un train. f*Il arrive te train.fi Az il y u szerkezetut6n azonban ez is lehets6ges: Et puis il ; avoit mo soeur. (Es aztdnitt volt a nov6rem.) Il y a cette discus,sion. (Itt van ez a vita.) 8.1.9.Megiegyz6sek az il y a-rol l" Az il y a a elemeterm6szetesen az avoir ige egyes sz6m harmadik szem6lyrialakja, amely kifejezi az idot 6s a m6dot: il y a eu, il y avait, qu'it y ait stb. 2o Az il y a idohatarozoi szerkezetetis bevezethet: Il y a deuxjours qu'il est parti. (Ket napja ment el.) ':,

3n Fon6vi igenevesszerkezetis dllhat ut6na, ktilonosen gyakori ez ne ...que-vel: Il n'y s qu'd travailler. (Csakjobban kell dolgozni. /Ez minden./)

０９ 方牛

IX. 8. AZ ALANY SZEMELYTELENITESE

8.2. A f6n6vi igen6vi alany szem6lytelenit6se A fon6vi igen6vialanyt az esetektirlnyom6 tobbs6g6benszem6lytelenitjiik: Ecrire cet article est trds important' --+Il est tris important d'dcrire cet article. (Nagyon fontos megirni ezt a cikket.) Parler ne sffit pas. '- Il ne sffit pas de parler. (Nem el6g besz6lni.) Az il est * melliknev * de + f6ndvi igendvjellegii szerkezetekben gyakoriak a kovetkezo mell6knevek:facile, dfficile, nicessaire,agri' able,possible,impossible,utile, intiressant, important, bon stb' Az il + ige * de * ffinevi igendvjellegri szerkezetekbengyakori az il sffit, il convient(illik, kell). Az il faut 6s il vaut mieux ut6n nem elozi meg de a fon6vi igenevet: Il faut travailler. (Dolgozni kell.) Il vaut mieux s'en aller, (Jobb elmenni.) MrcrrcvzEssK: lo A fesztelenbesz6ltnyelv az il est helyett a c'est-t haszniiia. C'est tris important d'en parler. (Fontos errol beszElni.) Ez ir6sban hibrinak sz6mit! Ha viszont a szem6lytelenszerkezetut6n nem ism6-

fiil#1,H1:T lis,:l';l i?i:I#;i;,fr1:ff Il est agriable d'Atre ici. Oui, c'est agriable(Kellemesitt lenni. Igen, kellemes.) 1 Ha nem Qtreaz ige, akkor celafga: Il vaut mieux se taire. Oui, cela vaut mieux. Jobb hallgatni. Bizony jobb.

344

LX.8. AZ ALANY SZEMELYTELENiTESE

2 Ha a f6n6vi igen6vnekthrgyi b6vitm6nye van, akkor a szerkezeteksokszor a kovetkez6k6ppenis 6talakithat6k: il est -f mellLkniv * de + f6nivi igeniv + fdndvi csoport (nevmds) --+fdnevi csoport * melliknev -l d + fdnivi igendv. Peld6ul: Il estfacile de comprendrecefilm. (Konnyri ezt a filmet meg6rteni.) '-+ Cefilm estfacile d comprendre. (Ez a film konnyen 6rtheto.) Il serait intdressantd'essayerga. --+Ce serait intdressantd essar-er. lErdekesvolna ezt megpr6bdini.) A f6n6vi igen6vnek iit val6j6ban passziv drtelme van. Azilest * mellikniv * de * fdniviigenev szerkezetii mondatokban megjelenheta f6n6vi igen6vben kifejezettcselekv6sv6grehajt6jais, rEszesesetiiszem6lyesn6vm6sform6jiiban: Il@lest ugruhlc tlcpouvoirexominercetteaffaire de-plusprds. (Kellemessz6momra,hogy kozelebbrolmegvizsgilhatom ezt az irgyet.) 4°

Az €tre ig6t helyettesitheti a sembler, kiilonosen akkor, ha r6szesesettiszem6lyesn6vm6s6ll el6tte: Il m'est impossiblede continuer. (Lehetetlenfolytatnom.) Il me semble impossiblede continuer. (.Az az 6rz6sem,hogy lehetetlena folytatiis.)

IX. 8. AZ ALANY SZEMELYTELENITESE

345

5"Kiv6telesesetekbenafaireishelyettesithetiaz€tre-t. Il est bon de dormir. --+Il fait bon (de) dormir' (Jo aludni.) 8.3. Az alanyi mell6kmondat szemdlytelenit6se kieg6Ezt az{talakitAst m6r leirtuk a VIII. 2'1. feiezetben.Itt csupin szitjiik: 6llhatAz il est * mellekniv helyett szem6lytelenigei szerkezetekis suffit Aue nak: il sembleque (ugy ttinik), il paratt que (azt mondj6k)' il (lehet)' il que peut se il hogy), (u, helyzet, a (el6g), il se trouve qi, convient que (igy illik), il faut que stb' Il est clair tt Il semble I ' Il paratt | II se trouve) Il est ndcessaire I Il sePeut I Il faut I Il convient )

ou, tu disesla viriti.

(Az igemod haszniilatar6ll6sd VII.2.2.) 8.4. Voici - voili Szem6lytelenszerkezetnektekinthetok a voici,voild'val bevezetettmondatok. Voild la salle de barzs.(Tess6k,a fiirdoszoba') Ez ugyanolyan bemutat6 szerkezet,mint a c'est (IV ' 2'2'6')' Voici le deuxiime dtage. :

C'est le deuxiime ttage'

IX 9 A NOMINALIZACIO

A v6laszt6kosnyelvhasznl.latbana voici kozelebbi, a voilit tjvolabbi dolgot mutat be. A besz6ltnyelvbena voild teljesenkiszoiitja a voici-t. Szemelyesn6vm6st is bemutathat a voicilvoild. Ilvenkor a n6vm6s t6rgyesetbenelcizimeg a bemutat6 sz6t: Je suisld. -- Me voild. (Itt vagyok.) Ils sont ld. -- Les voild. (Itt vannak.) A voicilvoildut6n al6rendelt mell6kmondat is kovetkezhet: Voilit it quoij'ai pensi. (H6t, erre gondoltam.) Voild ce qu'il faut.faire. (Hdt, ezt kell tenni.)

9. A nominaliz6.cio Egy mondatot be6pithetiinkegy m6sikba tgy, hogy mel16kmondatk6nt alirendeljiik annak: Je comprendsqu'il hesite.(Meg6rtem, hogy t6tov6zik), de irgy is, hogy fon6vi csoportt6 vdltoztatjuk, s irgy 6pitjiik be a m6sik mondatba: Je comprendsson hesitation.(Meg6rtem a tetovAzesdt.) Azt a mondattani elj6r6st,amely sor6n egy mondatot fon6vi csoporttii alakitunk, amelyet azutanegym6sik mondatba helyeziink,nominaliz|cionak nevezziik. A nominaliz6ci6alapja lehet - ige: On consnuil le pont. (Hidat epitenek.) --+La constructiondu pont dure trois mois. (A hid 6pit6seh6rom h6napig tarr.)

IX.9. A NOMINALIZACIo

347

- mell6kn6v: Ce gargon estmaladroil. (Ugyetlen ez a firi') --' Je m'6tonne de la maladressede ce gargon. (Meglep e firi iigyetlens6ge.) 9.1. Az ige f6nevesitdse (l) Pierre travaille. -+ J'apprdciele travail de Pierre. (Nagyra 6rt6kelemP6ter munk6j6t.) -(2) Elle est partie. Je m'ennuiebeaucoupdepuisson d6part. (Sokat unatkozom t6voz6sa6ta.) Az eredeti mondat alanya a nominaliz6ci6 sor6n keletkezett fon6v birtokos jelzlje (1). Ha szem6lyesn6vmds volt az alany, akkor az a nominaliz6ci6 sor6n keletkezettfon6v birtokos determin6ns6banfejez6dik ki. (2) Bonyolultabb a helyzet,ha az eredetimondatban az ig6nekbovitm6nyei vannak: On a repris les nigociations. (Uj rakezdt6k a tir gy alirsokat.) --+La reprisedes nigociationsest un bon signe. (Jo jel a t6rgyal6sok rijrakezd6se.) Itt az eredetimondat I|rgya lett a nominaliziit f6n6v birtokos jelzoje. igy a nominaliziit szerkezetekn6ha k6tf6lek6ppenis 6rtelmezhetok: L'invitation de Pierre nous itonne beacoup. (P6ter meghiv6sanagyon meglep minket.) I. Pieruenous a invitis et cela nous itonne. ll. On a inviti Pierre et cela nous dtonne. bizonyos inform6ci6k elAz ige nominaliz6ci6ja sorrin term6szetesen vesznek,hiszena fon6v nem fejezhetiki az idot. A I'invitation de Pierre

348

IX 9 A NOMINALIZACIO

lehetne6ppirgya Pierre nousinvite; Pieruenousinvitera; On invitePierre stb. mondatok nominalizilci6ja. 9.1.1.Az ige fonevesit6s6nek eszkozei a/ N6hriny gyakori ktpzo -age: user -+ usage(haszn6lat) entourer -->entourage(kornyezet) -ement: abonner --+abonnement(b6rlet) loger -- logement (lakds) -tion : excepter --+exception(kivetel) inviter --+invitation (meghiv6s) -de : arriver ---+ arrivee (6rkez6s) -ure : -. blesser blessure(sebestil6s) -eurf-euse: nager --+negeur,nageuse(irsz6,risz6n6) -teurf-trice : lire --+lecteur,lectrice (olvaso. -no) elvon6s:

rester --+le reste (marad6k) acheter --+I'achat (v6s6rl6s) transporter -> le transport (sziiliths) essayer -- I'essai (kis6rlet)

MrcrncyzfsEK: 1o Himnemriek az -age, -ement, -eur, -teur k6pzclvel nominaliz6ltfonevek. Nonemriek a -tion, -!e, -ure, -euse,-trice k6pzovel nominaliz6lt f6nevek. 2o Az -eur-, -telff-f6lek6pzokkelnominaliz6ltfon6v a cselekv6s v6grehajt6j6tjeloli. 3n A nominalizilcio sor6n az ieet6benv6ltozatosm6dosul6soktort6nnek. b7 Nemcsakaz ig6b6l klpzett fondvvelnominaliz6lhatjuk a mondatot: Comment t'appelles-tu? -. Je lui ai demandi son nom. (Hogy hivnak?) (Megk6rdeztema nev6t.)

IX.9 A NOMINALIZACIO

349

9.2. A birtokviszony Speci6lisesetaz avoir ig6ji mondatok nominaliz6ci6ja.Itt torlodik az ige, Pierre a un chapeav. -'+Le chapeaude Pierue me plait. (P6ternekkalapja van.) (P6ter kalapja tetszik nekem.) A magyar tanul6knak fontos tudnia, hogy az igy keletkezettbirtokvielol 6ll a birtok, majd de prepozici6kis6reszonytkifejezo szerkezetben t6ben a birtokos. 9.3. A mell6kn6v fdnevesit6se A mell6kn6vi 6llitm6nykieg6szit6t tartalmaz6 mondatok nominaliz6ci6ja sor6n az Afte ige torl6dik, s a mell6knevetf6nevesitjiik: Ce tableauesl beau. (SzEpez a k6p.) -. J'ai admird labeautl de ce tableau. (Megcsod6ltame k6p sz6ps6g6t.) Il est malade.(Beteg.) --, Il a cachi sa maladie. (Eltitkolta betegs6g6t') Az eredeti mondat alanya a fon6vv6 lett mell6kn6v birtokos jelzoje (vagy birtokos determin6ns6banfejez6dik ki). eszkozei 9.3.1. A mell6kn6v fonevesit6s6nek Valamennyi k6pzovel nonemii f6nevet nyeri.ink. -td, -itd ;

-eur ;

leger, legdre '- legdreti (konnytis6g) possible --+possibilitd(lehetcis6g) immense---,immensite(roppant nagysdg) blanc, blanche-- blancheur(feh6rs6g) grand, -g --+grandear (nagys6g) laid, -e --+laideur (csirnyas6g)

350

IX.9. A NOMINALIZACIo

-esse:

-ce -itude : -ie : -ise :

gentil, gentille --+gentillesse(kedvess6g) jeune -. jeunesse(fiatals6g) vieux, vieille --+vieillesse(oregs6g) fort, -e --,force (er6) ivident, -e --+ividence (nyilv6nvalos6g) certain, -e --+certitude(bizonyossrig) exact, -e ---+exactitude (pontosshg) malade --+maladie (betegs6g) franc, franche -->franchise (oszintes6g)

MrcrEcvzfs: A mell6kn6vbena fcinevesit6s sor6n modosul6soktort6nhetnek, els6sorbana 4A, -ite k6pzo elott. p6ld6ul: vif , vive --+vivaciti (6l6nks6g) simple --+simplicitd (egyszertis6g) bref, brive -- bridvetd(rovids6g) fami I ier, famil ii r e -+ famil iar it d (bizalmasshg) dfficile -- dfficultt (neh6zs6g) aimable -- amabiliti (kedvess6g) proche ---+ proximitl (kozels6g) libre '-+ libertd (szabadsrlg) M6s k6pzok elott is elofordul m6dosul6s: chaud -. chaleur (meleg) chauye --+calvitie (kopaszsrig) stb. 9.4. Nominalizdlt szerkezetekrijsrlgcimekben Gyakori, hogy a mondatokb6l nyert f6n6vi csoportokat nem is helyezik m6s mondatba (els6sorban{rjsrlgcimekeset6ben): Reprise des ndgociationsd Gendve. (Ujrakezdt6k a tbrgyalilsokat Genfben.)

て， つＤ

IX 10 A SZOREND

Retour de Platini en France. (Platini visszat6rFranciaorsz6gba.) Inquidtudedes commergants. (Nyugtalanok a kereskedok.) A cim magyarra fordit6sa sordn az igeid5t csak a cikk tartalmfnak ismeret6benv6laszthatjukmeg, hiszenlehet p6ld6ul, hogy a t6rgyal6sokat csak a jov