Neufert Epites Tervezes PDF [PDF]

Zitiervorschau

ÉPÍTÉS- ES TERVEZÉSTAN Kézikönyv építészek, tervezők, beruházók, kivitelezők, oktatók és hallgatók számára

DIALÓG CAMPUS

Neufert

ÉPÍTÉS- ÉS TERVEZÉSTAN

DIALÓG CAMPUS SZAKKÖNYVEK

/

ERNST NEUFERT /

/

EPITES- ES TERVEZESTAN r

*

CEL ES MERTEK: AZ EMBER KÉZIKÖNYV ÉPÍTÉSZEK, TERVEZŐK, BERUHÁZÓK, KIVITELEZŐK, OKTATÓK ÉS HALLGATÓK SZÁMÁRA

KIEGESZITETTE: PETER NEUFERT P

PLANUNGS AG NEUFERT MITTMANN GRAF PARTNER

LÉTESÍTMÉNYEK ALAPISMERETEI, SZABVÁNYAI, ELŐÍRÁSAI; ÉPÜLETEK, HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK, ESZKÖZÖK ÉPÍTÉSE, TERVEZÉSE, HELYIGÉNYE, FUNKCIÓKAPCSOLATAI ÉS MÉRETEI

A Z E L S Ő M A G Y A R K I A D Á S A 35. N É M E T K I A D Á S F O R D Í T A S A , T Ö B B M I N T 6 2 0 0 Á B R Á V A L ÉS T Á B L Á Z A T T A L BME-OMIKK

DIALÓG CAMPUS KIADÓ •

BUDAPEST-PÉCS, 2 0 0 2

A magyar fordítás az alábbi kiadás alapján készült:

Neufert, Ernst: Bauentwurfslehre: Grundlagen, Normen, Vorschriften über Anlage, Bau, Gestaltung, Raumbedarf, Raumbeziehungen, Maße für Gebäude, Räume, Einrichtungen, Geräte mit dem Menschen als Maß und Ziel; Handbuch für den Baufachmann, Bauherrn, Lehrenden und Lernenden; mit Tabellen / Ernst Neufert. Weitergeführt von Peter Neufert und der Planungs-AG Neufert-Mittmann-Graf Partner. - 35. Aufl. Braunschweig; Wiesbaden: Vieweg, 1998

Fordítási munkák: Európa Fordító Iroda Kft, Nordex Kft. A magyar kiadás szakszerkesztője: Győri Róbert okleveles építészmérnök Lektor: Titlai Ernő Ybl-díjas építészmérnök, városépítési szakmérnök

A könyvben közölt adatokra semmiféle kötelezettség vagy garancia nem vonatkozik. A szerző és a kiadó ezért semminemű felelősséget nem vállal és nem tartozik vagyoni felelősséggel az adatok vagy azok egy részének használatáért. 1. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

Német kiadás 1936 - 29. kiadás 1973 (Ullstein kiadó/Bertelsmann szakkönyvkiadó) Teljesen átdolgozott és jelentősen bővített kiadás 1979 Áttekintett kiadás 1982 Áttekintett és kiegészített kiadás 1984 Teljesen új kidolgozású és új felépítésű kiadás 1992 Bővített kiadás 1996 Kiadás 1998

A német nyelvű mű licenckiadásai angol, francia, spanyol, portugál, olasz, görög, török, szerb-horvát, lengyel, orosz, indonéz, cseh, japán és - a jelen kötettel - magyar nyelven állnak rendelkezésre.

2. változatlan kiadás

Original edition © Friedr. Vieweg Sohn Verlagsgesellschaft mbH, Braunschweig/Wiesbaden, 1998. A Vieweg kiadó a Bertelsmann Fachinformation GmbH tagja. © Hungarian translation by Dialog Campus (Nordex Kft.), 1999 © Dialóg Campus Kiadó, 2002

A mű, valamennyi részét is beleértve szerzői jogvédelem alatt áll. A szerzői jogvédelem szűk határain belül történő bármilyen, a kiadó hozzájárulása nélküli felhasználás tilos és büntetendő. Különösképpen vonatkozik ez a sokszorosításokra, fordításokra, mikrofilmre való vitelre és elektronikus rendszerekben való tárolásra és feldolgozásra.

ELŐSZÓ

Előszó az első kiadáshoz A példák feldolgozása Gustav Hassenpflug építész közreműködésével történt. Továbbá a rajzok feldolgozásában részt vettek az alábbi építészek: Richárd Machnow, Willy Voigt, Fritz Rutz és Konrád Sage. A nyomdatechnikai feldolgozást Adalbert Dunaiski építész felügyelte.

Az irodalomra való utalást a jobb áttekinthetőség érdekében az adott szövegrész végén tüntettük fel. Ugyanilyen okból a szövegeket a lehető legrövidebbre fogalmaztuk és a szöveg mindig azonos oldalon található a hozzá tartozó ábrákkal.

A műben szereplő, kivonatosan, rövidített vagy tömörített formában közölt szabványokat a Német Szabványügyi Bizottság bocsátotta rendelkezésünkre. A szabvány pontos megfogalmazására vonatkozóan mindig az ismertetett szabvány utolsó kiadása mérvadó.

Amennyiben a felhasználó a tervezéshez szükséges fontos adatot hiányolna a műből, kérjük, informáljon erről bennünket, hogy azt adott esetben a következő kiadásban figyelembe tudjuk venni.

Egyes szakterületek feldolgozásában támogatást nyújtottak azok a tanácsadó és információs testületek, amelyeknek nevét az adott csoport fejlécében feltüntettük. Itt szeretnénk köszönetet mondani valamennyiüknek az áldozatos munkáért.

Berlin, W 9, 1936. március 15.

Ernst Neufert

Előszó a 30. kiadáshoz Az első kiadás 1936-os megjelenése óta az építés- és tervezéstechnika viharos változásokon ment át. A négy évtized során a jelentős újdonságokat természetesen beépítettük az új kiadásokba és az egész könyvet minden alkalommal áttekintettük. Az alapos, az új fogalmak és szabványok figyelembevételével történő, mindenre kiterjedő ellenőrzés és kiegészítés csak most, sokéves munka eredményeként zárható le. Ennek következtében gyakorlatilag nincs olyan oldal, amely változatlan maradt volna, sőt az oldalak sorrendje és a megfelelően módosított utalások is megváltoztak. Nagy segítséget nyújtott a „Deutsche Bauzeitschrift" főszerkesztőjének, S. Linké kollégának a támogatása az újságban megjelent speciális cikkekkel és a mindenkori forrás megadásával. Végül pedig a mai építéstechnika magas fokú specializálódása miatt szükség volt specialisták együttműködésre való felkérésére. Ezúton munkatársaink voltak: Felvonók/mozgólépcsők: E. Sillack oki. mérnök; világítás: W.Tubbesing oki. fizikus; tűzvédelem: Dr. R Bornemann oki. mérnök; tűzoltólaktanyák: Prof. Dr. J. Portmann oki.

mérnök; lapostetők/hővédelem/uszodák: Dr. P. Kapplerokl. mérnök; fűtés: H. Nachtweh oki. mérnök; műanyagok, építési tanácsok: A. Schwabe oki. mérnök, építési tanácsos, sportépületek és -pályák: Prof. J. Portmann oki. mérnök, S. Lukowski oki. építészmérnök. A szerkesztőségi feldolgozást és a rajzi átvitelt Ludwig Neff építész végezte. Mint az első előszóban már említettük, a tartalom aktualizálásában néhány cég és szövetség is segítségünkre volt. Ezek nevét és címét a megfelelő oldal fejlécében feltüntettük, szívesen állnak aktuális információkkal az olvasó rendelkezésére. A 30. kiadás összesen több mint 6.000 rajzot, táblázatot és diagramot tartalmaz és a szószedet 8.000 szóra való bővítése leegyszerűsíti a könyv használatát. Az irodalomjegyzékben való utalás a Deutsche Bauzeitschrift-ben (DBZ) megjelent összefoglaló speciális cikkekre, bár ezek kiértékelése itt nem történt meg, jelentősen gazdagítja a könyv adattárként való használatát.

Darmstadt, 1978. augusztus

Ernst Neufert

V

ELŐSZÓ

Előszó a 33. kiadáshoz A szerző, nagyrabecsült Édesapám, Ernst Neufert még életében arra készített elő engem, hogy vegyem át az O irodalmi hagyatékát. így társaim, Peter Mittmann és Peter Gráf, az apai irodából már korábban hozzánk társuló építési szakkönyv-specialista Ludwig Neff oki. építészmérnök, munkatársaim és jómagam felkészültünk az új Építés- és tervezéstan munkáinak megkezdésére, amikor az apai megbízás Ernst Neufert halálával 1986 februárjában teljes érvényességét elnyerte. A mai nagy fejlettségű építőipar más műszaki és gazdasági követelményeket állít az építőipari szakemberek elé, mint azt tette 55 é w e l ezelőtt, az Építés- és tervezéstan „A dolgok mértéke" első kiadásának idejében. Az korszerű és „új" Építés- és tervezéstan megalkotásában alapelvünk volt a könyv formai felépítésének megtartása a tartalom konzekvensen időszerű formában történő megfogalmazása mellett.

Ezért azonnal úgy határoztunk, hogy a művet teljesen átdolgozzuk, átalakítjuk, átrajzoljuk és kiegészítjük, hogy mindazt tartalmazza, amit az építésznek és a tervezőnek ma feltétlenül tudnia kell. Mindent, amit tudni kell, de - Ernst Neufert elvéhez hűen - többet nem. Ez a könyv a kiadónak és azon sokaknak, akik szaktudásukat a műhöz adták, 4,5 év intenzív munkájába került. Ezért valamennyien reméljük, hogy könyvünk sikeres lesz azok körében, akik egy korszerű építési szakkönyvet keresnek.

Köln, 1991. szeptember

Peter Neufert

A kiadó előszava a 33. kiadáshoz Az ifjú építésznek, Ernst Neufertnek több mint egy fél évszázaddal ezelőtt nemcsak ötlete támadt, hanem energiája is volt ahhoz, hogy életre hívja az Építés- és tervezéstan c. könyvet, amely az építészek és tervezők munkájának nélkülözhetetlen segédeszközévé vált. Állandóan frissen tartotta és az idők követelményeihez alakította a könyvet. Az utolsó nagy átdolgozás 1979-ben (30. kiadás), 1986-ban bekövetkezett halála előtt történt. A mű folyamatos fejlesztésének munkája fiának, Peter Neufertnek és tervező csapatának feladatává vált. Különösen nagy segítséget nyújtott ebben Ludwig Neff, aki még

a szerző életében jelentős mértékben részt vett a munkában. Az ő segítségével sikerült egy teljesen új átdolgozást kézbe venni és több évi munka után az elkészült munkát most az olvasó elé tárni. A kiadó büszke arra, hogy az Építés- és tervezéstan, amely időközben tizenhárom nyelven került kiadásra világszerte, új formában és kialakításban, de Ernst Neufert koncepciójának megfelelően folytatódhatott.

Wiesbaden, 1991. szeptember

Előszó a 35. kiadáshoz Ha az ember az ismert szerző, Ernst Neufert elhunyta után 12 évig vigyáz az öröklött szerzői jogokra és kötelességekre, belopózik az emberbe a betölthetetlen igény, hogy beszámoljon apjának arról, amit az utódok, Ludwig Neff, Peter Neufert és a Planungs-AG Neufert-Mittmann-Graf Partner azzal és abból végeztek. Legyen Ön, kedves olvasó barátságos tanúnk ebben a „gyónásban"! Amikor édesapám 1986 februárjában elhunyt, a 32. német kiadás volt a piacon. A művet a 33. kiadáshoz

VI

több mint négyéves, minden tekintetben igényes feldolgozásban teljesen újjá alkottuk, minden oldalt teljesen újra rajzoltunk és fogalmaztunk, valamint a könyvet sok aktuális témával egészítettük ki. Az 1998-as 35. kiadást, amit az Olvasó a kezében tart, olyan fontos fejezetekkel bővítettük, mint faházak, energiatakarékos házak és napenergia, ökoépítészét, télikertek és üvegépítmények. Köln, 1998. június Peter Neufert

ELŐSZÓ

Peter Neufert oki. építészmérnök Píanungs AG Neufert, Mittmann, Gráf, Part.

Peter Mittmann oki. építészmérnök Píanungs AG Neufert, Mittmann, Gráf, Part.

Peter Gráf oki. mérnök Píanungs AG Neufert, Mittmann, Gráf, Part.

Ludwig Neff

H. A. Knops oki. designer illusztrátor

Prof. Dr. D. Portmann

mérnök főszerkesztő, layout, szerző

oki. építészmérnök méretviszonyok, modulrendszer, hálós héjszerkezetek, függesztett szerkezetek, lűzvédelem

Az átdolgozás és feldolgozás munkatársai voltak: M. Horton: épületgépészet, W. Sommer: helyiségek klimatizálása, H. J. Vetter oki. mérnök: építéskivitelezés, M. Menzel: héjszerkezetek, M. Bauer: fűtéstechnika, H. Jaax: erőművek, Dr. R. Börner: vízierőművek, R. Wirtz: épületvillamosság, T. Stratmann: napenergiás építészet, Trümper/Overath Építész Iroda: hangvédelem és akusztika, Hawlitczek: utak és vasutak, St. Cargiannidis: régi épületek felújítása, üvegpasszázsok és funkciómódosítások, U. Portmann: rekonstrukció és felújítás, J. Weiss: könyvtárak, U. Kissling: nyilvános könyvtárak, R. K. Jopp: könyvtárak, H. Rocholl: üzletek, Prof. Nogge: állatkertek és akváriumok, A. Beckmann: filmszínházak, K. F. J. Mertens: játékcsarnokok, B. Rüenanver: templomok, G. Hoffs: harangtornyok, A. Ruhi: mecsetek, W. Hugó: múzeumok. A rajzok átdolgozásában ós feldolgozásában munkatársaink voltak: T. Altrogge, St. Badtke, A. Briehan, A. Dummer, K. Fegeler, A. Gráf, M. Menzel, I. Schirmacher, J. Valero, R. Walter, S. Wierlemann, D. Willecke, St. Vogel.

Dr. H. Hoffmann

oki. építészmérnök zöld tötök, kertek, kerítések

Dr. H. P. Kappler oki. építészmérnök lapostetők, hővédelem, kerti úszómedencék, fedett magánmedencék

R. Eckstein oki. építészmérnök nappali fény

Dr. D. Lembke építési igazgató, mérnök, munkatársa: P. Pastyik oki. mérnök főiskoiák, laboratóriumok

R. S. Suchy oki. építészmérnök igazgatási épületek

oki. építészmérnök ipari épületek

Wolfgang Busmann

Prof. Dr. Jan Fiebelkorn

A. Köhler

O. Müller

oki. mérnök repülőterek

színházak

oki. építészmérnök kórházak, raklározástechnika, orvosi rendelők

oki. építészmérnök kórházak, raklározástechnika, orvosi rendelők

B. Echterhoff

oki. mérnök világítás

P. Karle

VII

BEVEZETÉS

Ez a kézikönyv a Weimari Állami Építőipari Főiskolán tartott előadásaim jegyzeteiből készült. Alapját azok a megmérettetések, tapasztalatok és felismerések képezik, amelyek a gyakorlatból és a kutatásokból adódnak, amelyek az építmények tervezéséhez szükségesek, és az új lehetőségekhez és követelményekhez nyitottan viszonyulnak. Hiszen bár egyrészről őseink nyomdokán haladunk, másrészről viszont minden mozgásban van. A jelenkor gyermekei vagyunk, akik a jövőbe pillantanak, és mindegyikünk látószöge különböző. Ennek okai az előképzés és a képzés különbözőségében, a környezet befolyásában, a tehetségben és az annak megfelelő, belső hajtóerő meghatározta önképzés fokában rejlenek. A jelenben oly „biztos ítéletünk" végérvényes helyességéről nem lehetünk bizonyosak, hiszen az csak az idők során igazolható. Tapasztalatunk szerint későbbi korban igazabb ítélet születik mint a jelenkorban, amikor még nincs meg az áttekintéshez szükséges távolság. Ezáltal érthetővé válik, milyen tartalékokkal kellene rendelkeznie egy tantárgynak ahhoz, hogy ne legyen félrevezető. Hiszen minden, igazságra és objektivitásra irányuló törekvés, minden olyan erőfeszítés ellenére, amely azt célozza, hogy a rögződött gondolkodásmódot leporoljuk, kritikusan mérlegeljük és a kétségeket ne csak egyszerűen félretegyük, minden tan szubjektív, idő és környezet által meghatározott marad. De kerülhetjük a tévutakat, ha a tan elvében nem lezárt és kész, hanem aláveti magát az életnek, a gyakorlatnak, a fejlődésnek és azokat szolgálja. Ez adja aztán a tanulónak azt a szellemi tartást, amelyre Nietzsche gondol írásában: „Csak aki cselekszik, az marad rokonom". Az örök létezésből táplálkozó, a fejlődés szolgálatában álló tan lényege abban rejlik, hogy nem ad kész receptet, nincsenek „dobozból elővehető kész bölcsessége^', nincs „Canned Wisdom", hanem csak építőelemeket nyújt, elemeket, sarokpontokat, azokhoz pedig a kombinálás, szerkesztés, komponálás és harmóniateremtés módszerei szükségesek. Konfuciusz több mint 2500 évvel ezelőtt így fogalmazott: „Egy sarkot én adok tanítványaimnak, a többi hármat nekik kell megtalálniuk!" Egy született építész vagy egy, a szívében az építés utáni vágyat hordozó ember befogja a fülét és becsukja a szemét, ha egy feladat megoldását akarják neki megmutatni. Hiszen ő annyira tele van saját elképzeléssel és ideálokkal, hogy csak elemekre van szüksége, hogy aztán maga gyűrkőzzön neki, és abból egy egészet alkosson. Ha valaki egyszer megtalálta a hitet, a bepillantást az összefüggésekbe, az erők, anyagok, színek, méretek játékába, aki a valóságot, az építmények megjelenését magába tudja fogadni, hatásukat tanulmányozza, kritikusan vizsgálja, a maga szellemében átalakítja, akkor azon az egyetlen, a legmagasabb életörömhöz vezető úton halad,

VIII

amelyet a tevékenyen alkotó ember érez. Ez az életfelfogás segíti őt ezen az úton. Megszabadítja minden tantól, végső soron ettől is és elvezeti az egyéni alkotótevékenységhez. Ez a könyv segítség az induláshoz - a pályán haladni és építeni mindenkinek magának kell. A mai idők formái ugyanolyan úton alakulnak ki, amelyen az elődeink is jártak és megalkották csodálatos templomaikat, katedrálisaikat vagy kastélyaikat, amelyhez semmi nem szolgált mintául, de megfeleltek azoknak az ötleteknek és ideáloknak, amelyek a vágyukhoz közel álltak. Már a jól megfogalmazott megbízás is elképzeléseket kelt, amelyek a kor építéstechnikai lehetőségein és a hely által meghatározott adottságokon keresztül olyan konkrét formát öltenek, amely csak távoli hasonlóságot mutat minden meglévőséggel. Az ilyen épületek műszakilag sokkal jobbak, igényesebbek lehetnek az elődeiknél, ha megfelelnek a technika haladásának és művészileg is összehasonlíthatók a múlt hasonló épületeível. Ha összehasonlítunk egy mai világos, tágas, jó méretarányú, karcsú és könnyű szerkezetből épült ipari épületet egy 18. századi manufaktúrával vagy egy kézműves kunyhóval a 15. századból, a szűk látókörű műemlékgondozó szemében is feltűnik új épületeink fölénye. Ez azt jelenti, hogy minden olyan helyzetben, ahol az építési feladat a kor valós igényét szolgálja, a létező, a kort figyelembe vevő építésztől olyan teljesítményt várunk el, amely megállja a helyét régi idők legjobb építményei mellett, sőt. Ezért egy új szellemiségű főiskolán elsősorban korunk szellemiségének megismerésére és előretekintésre kell ösztönözni, és visszatekinteni csak az elkerülhetetlen vagy szükséges mértékben kell. Ezt ajánlja legnagyobbjaink egyike, Fritz Schumacher is, aki az építész hivatásáról szóló tanulmányában óv attól, hogy a fiatal hallgató a kutató visszatekintés során túlságosan elvesszen a művészettörténeti elmélkedésekben és hagyja magát félrevezetni a doktori címtől, az ilyen oktatott mellékutakra térjen, mert ez azoknak az erőknek a rovására megy, amelyek az alkotás szerteágazó követelményeinek kiépítéséhez szükségesek. Ezzel ellentétben jobb, ha a hallgatónak csak elemeket adunk a kezébe, ahogy ezt itt az „Építés- és tervezéstan" esetében is tettük, amelynek írásakor arra törekedtem, hogy a tervezés alapelemeit a legalapvetőbbekre korlátozzam, sematizáljam, absztraháljam, hogy a használó számára megnehezítsem az utánzást és arra kényszerítsem, hogy a dolgoknak önmagától adjon formát. Egy bizonyos egységesítés megvalósulásához a különböző alkotásokat mindenképpen áthatja a jelen szellemisége, az a sajátos közhangulat, amely egy adott kor embereinek h a s o n l ó törekvéseit jellemzi, és amely a kor stílusában találja meg látható, maradandó kifejezését. Ernst Neufert

ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ

Tizenötödik nyelvként, magyarul is elkészült a „világ építészeinek bibliája", a csak Weuferf-ként emlegetett Bauentwurfslehre című könyv. Ez a munka kiadónk eddigi legnagyobb vállalkozása, az elhatározástól a megjelenésig közel két év telt el. A magyar kiadás hű fordítása az eredeti műnek, de ahol szükségesnek ítéltük meg, ott figyelmeztettük a használót a magyar viszonyok, előírások, szabványok hol szigorúbb, hol enyhébb követelményeire. Mint minden szakkönyvnél, így ennél is érdemes az adatokat mindig összevetni a magyar szabványokkal, irányelvekkel (pl. OTÉK, OTSZ, MSZ, munkavédelmi előírások, stb.). Ahol a német viszonyok nyilvánvalóan eltérnek a magyarétól (pl, szélirány, napállás, éghajlat, igényszint, stb.), ott az adatok, méretek, szempontok átértékelését az olvasónak kell elvégeznie. Néhány esetben - így például a tűzvédelem, szolár-építészet témakörben (Nemes László- tűzvédelem, dr. Fülöp László - szolárépítészet) - a magyar előírásokat, illtve diagramokat beleépítettük a szövegbe. Külön fejezetben terveztük a könyvbe csatolni az építésügyi vonatkozású, MSZ-04 kibocsátói jelű magyar nemzeti szabványok, ágazati műszaki irányelvek, előírások és műszaki feltételek jegyzékét, de ezek szinte napi változásai miatt úgy döntöttünk, hogy inkább egy füzetben adjuk ezeket közre. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Európai Unióhoz tervezett csatlakozás követelményeinek fokozatos teljesítése során további változásokkal kell számolni az előírások kapcsán ( pl. környezet-, műemlék-, városképvédelem, vagy az OTÉK akadálymentes közlekedésre vonatkozó, új részletes paragrafusait).

Építészeink véleménye szerint a könyv használata közben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a változást sem az építészeti szemléletben, mely az elmúlt évszázadnak a vég nélküli technikai fejlődésben vetett hitében kicsit meginogva, az építészet mindenkori szerepét, az érzelmileg is telített, környezetbarát formálást tekinti ma vezérelvnek, s nem a maximális komfortot, a puszta technikai tökélyt, a rideg anyagok minden áron való alkalmazását, hogy igazán az ember legyen a mérték és a cél. A Dialóg Campus Kiadó külön szeretné megköszönni Kistelegdi István egyetemi tanárnak és Marton Ákos főiskolai docensnek azt, hogy felhívták a figyelmünket erre a felbecsülhetetlen értékű német szakkönyvre. Köszönjük Bachman Zoltán, Finta József és Petró Bálint egyetemi tanárok szakmai ajánlólevelét, Tillai Ernő építészmérnök értékes lektori észrevételeit, valamint Weimarban végzett szakszerkesztőnk, Győri Róbert építészmérnök nyelvi-szakmai - közel egyéves - , pótolhatatlan munkáját. Köszönet illeti végül a 35. német kiadás szerzőit, akik a szerkesztés során folyamatosan feltett kérdéseinkre nagy türelemmel, szakértelemmel és e-mailfordultával válaszoltak. Jelen - 2. változatlan - kiadásunk csak annyiban „változott", hogy az 1. kiadás általunk felfedezett kisebb hibáit korrigáltuk, ez azonban nem érintette olyan mértékben a kötetet, hogy ezt külön is jeleznünk kellene. Az első kiadás óta sajnos egy szomorú esemény is történt: elhunyt Peter Neufert mérnök, aki édesapja könyvét olyan nagy szerettetel gondozta, és folyamatos újításaival, kiegészítésekkel világszínvonalon tartotta. Emlékét kegyelettel őrizzük. Budapest-Pécs, 2002. június 30.

Schenk János főszerkesztő

IX

A KÖNYV HASZNÁLATÁNAK ISMERTETÉSE

A könyv felépítése az anyag sorrendbe állításában az építés természetes sorrendjét követi. Azonban sok szomszédos szakterület párhuzamosan egymás mellet halad, amennyiben egyéb fontos összefüggés egymástól távoli elhelyezésüket nem tette szükségessé. Egy építmény valamennyi részét, amely sok vagy akár minden épületfajta esetében felmerül, önmagában tárgyaljuk. Ez vonatkozik az előkészítés és a tervezés általános irányvonalaira és a tervezés egyéb alapjaira is. Ebből 35 csoport jött létre. A tartalomjegyzék

XI. oldal

A fenti csoportok részletes felosztását adja és tartalmazza az egyes oldalak tartalmának leírását. A címszavak jegyzéke

615. oldal

Megadja az egyes címszavak után azt az oldalszámot, ahol arról lényeges információ található. A rövidítések és jelek magyarázata

1. oldal

A rövidítések elengedhetetlenek, hiszen segítségükkel helyet takaríthatunk meg és egyszerűsíthetjük az áttekinthetőséget. Amennyiben nem ismert rövidítési formát kellett alkalmaznunk, az újonnan fejlesztetteket úgy választottuk meg, hogy azok jelentését a figyelmes olvasó az 1. oldal használata nélkül is azonnal felismerhesse. A mű különleges előnye abban rejlik a használó számára, hogy egy könyvben tömören foglalja össze a tervezésre és az épületekre vonatkozó fontos tudnivalókat. Az alaprajzok, metszetek, formák és fajták csupán példák, valamint számadatok hordozói. Tartalmazzák a leggyakrabban használt határértékeket az emberre, mint a körülötte lévő dolgok mértékére vonatkozóan.

HOGYAN HASZNÁLJUK EZT A KÖNYVET? Vegyük példának egy igazgatási épület tervezését vagy vázlattervének elkészítését. Olvassuk el az 50. oldalon lévő kérdőívet és válaszoljuk meg az ott feltüntetett kérdéseket, azokat is, amelyek a kü-

lönleges esetekből adódnak. Határozzuk meg a 341. oldal alapján az igazgatási épület összefüggéseit, számítsuk ki a bruttó beépített térfogatot a DIN 277 alapján, módosítsuk a terek méretét a rendelkezésre álló beruházási összegnek megfelelően és tervezzük meg az épületet a 48. oldalon leírt munkafolyamat javasolt lépéseiben. Méretezzük, tagoljuk és bútorozzuk be az ebédlőt a 4 4 2 443. oldal szerint az éttermek, vagy a 450-454. oldalakon lévő szállodák alapján, végezzük el ugyanezt az esetleg színpaddal ellátott teremre vonatkozóan a színházra vonatkozó adatok szerint, 459-468. oldal, az akusztika tervezésében a 134-136. oldal alapján, mérlegeljük egy vetítőberendezés beépítését a 469-470. oldalak alapján. Az előadótermek méretezése a főiskoláknál a 306-310. oldalon található adatok alapján történik, a könyvtáraké a könyvtáraknál, a 320-325. oidalak szerint, az irodák elhelyezése a 326-348. oldalak, a rajztermeké és laboratóriumoké a 311-315. szerint, a trezor beépítését a 350. oldalon ismertetjük, a garázsokat és a parkolókat a 426-432. oldalon. Az igazgató, házmester, szakács, stb. számára esetleg szükséges lakást a 263-286. oldalon, az egyes helyiségek elhelyezését, méretét ós berendezését a 229-250. oldalon találjuk. Az utak vonalvezetése és a kerítések a 202-205., a kertek növényekkel való beültetése a 214-225. oldalon található, végül pedig a szerkezeti rész, a lépcsők, felvonók elhelyezkedése és felépítése a 190-200. oldalon található. Az ablakok és ajtók méretét és kivitelét a 174-185. oldalon ismertetjük. Az alapok, a talajnedvesség elleni szigetelés a 66-70. oldalon, a falak, falvastagságok a 71-74. oldalon, a tetők a 80-81. oldalon, a fűtés és szellőzés a 103-107. oldalon, a világítás és a benapozás a 140-149. oldalon található. A szabványos és mértékrendeket, méreteket a 60. és 61. oldalon ismertetjük. A könyvben található méretek esetleges - elsősorban angol mértékegységre történő - átszámításához a szükséges átváltási táblázatokkal a szöveges rész végén, az 595-597. oldalakon adunk segítséget. Az építész a sokoldalú alapok segítségével könnyen és gyorsan tervezi meg az épületet a feladat különleges követelményeinek megfelelően, a környezet feltételei között, a kor és a művészet életérzéséből kiindulva.

TARTALOMJEGYZÉK

Jelmagyarázat Jelek és rövidítések magyarázata

1

Alapszabványok Sl-mértékegységek A DIN 198, 476, 829, 4999 szabvány Műszaki rajzok A rajzok elrendezése A tervrajzok rajzi jelei Ház ós telek csatomázása Csatornák és berendezési tárgyak Gázszerelés a magasépítésben Elektromos szerelés Biztonságtechnika Rajzolás

2 4 5 6 7 12 18 19 21 24 25

A méretezés alapjai - méretarányok Az ember mint mérték és cél Minden dolgok mértéke Emberek - méretek és helyszükséglet Ember és jármű Ember és lakás Helyiségklíma Épülethigiénia A szem Ember és szín Méretarányok - alapelvek Méretarányok - alkalmazás Méretarányok - alkalmazás: Modulor

27 28 29 31 32 33 34 37 39 40 42 43

Tervezés Épületek mint a szakszerű anyagfeldolgozás eredményei Épületformák mint a szerkezethasználat eredményei Új szerkezetek és formák Ház és forma mint a kor és az életmód tükre Munkafolyamat Előzmények - a megrendelő közreműködése Kérdőív :

44 45 46 47 48 49 50

51 59 61 62 63

Épületszerkezetek Építési telek - alapozások, munkagödrök, árkok Az épület kitűzése Földmunkák és alapozások Épületszerkezetek szigetelése Drénezés az épített szerkezet védelmére Természetes kőből készült falazat Mesterséges falazóelemből épített falazat Felmenő falak - energiatakarékos építési mód Téglakötések Kandallók Kémények Szellőzőrendszerek

80 82 84 85 86 87 88 89 90 92 93 94 95 96 97 98 100 101 102

Fűtés - szellőzés Fűtés Olajtárolótartályok Erőmű Vízierőművek Szolárép ítészét Napenergia Hűtőhelyiségek Hűtőkamrák Helyiségek légtechnikája

.103 107 108 109 110 113 114 115 117

Épületfizika - épületek védelme

Építésvezetés Építéskivitelezés Építésvezetés - alapvető méretek Tengely méretek Modulrendszer Koordinációs rendszer, koordinációs méretek

Fedélszékek Tetőfedések Tetőszerkezetek - részletek Tetőfelépítmények Beépített tetőterek Lapostetők Melegtetők részletei Hidegtetők részletei Zöld tetők Zöld tetők - tetőrétegrendek Kivonat: A Tetőkert Bejegyzett Egyesület irányelvei Ponyvafedések Hálós héjszerkezetek Függesztőművek és feszítőművek Térrácsok - alapismeretek Térrácsok - alkalmazás Többszintes tartószerkezetek Födémek Padlózatok

64 65 66 68 69 71 72 75 76 77 78 79

Hővédelem - fogalmak - mechanizmusok Hővédelem - páradiffúzió Hővédelem - építési módok Hővédelem - részletek Hang elleni védelem Léghanggátlás Léghang- és lépéshang-szigetelés Rázkódás elleni védelem - testhang Helyiségek akusztikája Villámvédelem Antennák

121 122 123 124 129 130 131 133 134 137 139

Világítás - épületüvegezés - benapozás Világítás Fénycsövek hirdetőtáblákhoz Üvegek Műanyagok Természetes fény Természetes megvilágítás Benapozás

140 149 150 158 159 163 172

Nyílászárok Felülvilágítók - felülvilágító kupolák Ablakok Tetőtéri ablakok Homlokzattisztítás Ajtók Kapuk Zárberendezések Épület- és területbiztosítás

174 175 179 182 183 186 187 188

TARTALOMJEGYZÉK

Mosóhelyiségek - mosodák

Lépcsők - felvonók Lépcsők Rámpák - csigalépcsők Mozgólépcsők áruházakhoz és üzletházakhoz Mozgójárdák Felvonók - személyfelvonók lakóépületekben Felvonók - személyfelvonók középületekben Felvonók - kis teherfelvonók Hidraulikus felvonók Panorámás, üvegezett felvonók

Mosóhelyiségek - mosodák 193 .194 195 196 197 198 199 200

Utak Utak Kerékpárosok Autópályák Városi villanyvasút Közlekedési terek Közlekedési terek - zajvédelem

-201 206 208 209 210 213

Kertek - növényházak Kertek - kerítések Pergolák, utak, lépcsők, támfalak Földmunkák Rézsűk megerősítése Futó- és kúszónövények Magasított- és komposztágyások Növényház Fák és cserjék Kerti tó Esővíz hasznosítása Kerti úszómedencék Lakóházak kerti úszómedencével

214 216 217 218 ...221 ....222 223 224 225 226 227 228

Alárendelt helyiségek Előszobák, szélfogók, bejáratok Közlekedők Tárolóhelyiségek

229 230 231

Gazdasági helyiségek Háztartási helyiségek Tárolóhelyiség, éléskamra Konyhák Beépített elemek Étkezőhelyiségek - edények és bútorok....

232 -234 -235 236 239

241 242 244 245 246 248 249 251

Fedett úszómedencék Magán-úszómedencék Úszómedencék - részletek

XII

Erkélyek Erkélyek

257

Járdák Járdák

258

Lakóházak - épülettípusok - faházak Sátor - lakókocsi Nyaralók - kerti házak Favázas házépítés Házhely, tájolás Házépítés Sorházak Ikerházak Átrium házak Lakóházak Lakóházak télikerttel Lakóházak egyedi tervezésben Lakóházak, négyzet-, kocka-, és sátorforma Faházak - ökologikus építés Lakóházak lejtős terepen Lakóházak nagyobb méretben Nemzetközi példák Többszintes lakóházak Társasházak Lakóházak folyosó rendszerei Teraszházak Óvóhelyek

........259 .........260 261 • 262 263 267 '•••»• 268 269 270 271 272 ...273 ..274 276 ....279 280 282 ........284 285 286 ...287

Épületfelújítás Épületfelújítás Felújítás és átalakítás

289 294

Iskolák Iskolák Integrált tantermes iskola

-297 304

Felsőoktatási intézmények - laboratóriumok Felsőoktatási intézmények - előadótermek Rajztermek Laboratóriumok -

306 —• 311 312

Gyermekintézmények

Lakóhelyiségek Hálóhelyiségek Háióhelyiségek - ágyak fajtái Hálófülkék és beépített szekrények Ruhaneműk Fürdőszobák - berendezési tárgyak Fürdőszobák emeletes házakban Fürdőszobák elhelyezése a házban Fürdőszobák - tervezési példák

255

252 254

Napközi otthonok Játékszerek, játszóterek Diákszállók

316 317 318

Könyvtárak Könyvtárak

i

320

Igazgatási épületek - alapelvek Igazgatási épületek - a tipológia alapelvei Méretek: alapterület-szükséglet Berendezés helyszükséglete Épületszerkezet

326 330 333 336 338

Igazgatási épületek

TARTALOMJEGYZÉK

Épületgépészet Képernyős munkahelyek Tárolás helyigénye Alaprajzi kialakítás Irodaépületek Irodaépületek példái, magasházak Vertikális elemek

339 340 341 342 343 344 -346

Bankok Bankok - általánosan Bankok - trezorok

349 350

Üvegpasszázsok Tipológia Történelmi példák Alkalmazási példák Üvegfedés, fénytetők

352 353 355 356

Üzletek Üzletek Élelmiszerüzletek Áruszállítás Pénztárak előtti üzletek és vendéglátás Húsüzemek és -raktárak Húsüzem

357 358 359 362 363 364

Raktározástech ni ka Magasraktárak Tervezés - logisztika Biztonsági előírások Állványrendszerek

365 366 367 368

Műhelyek - ipari épületek Műhelyek Asztalosműhelyek Lakatosműhelyek Autójavító műhelyek Gépjárműjavító műhelyek Pékség Kisüzemi épületek Ipari épületek Szállítás- és raktározástechnika Csarnoképületek Emeletes épületek Mellékhelyiségek Tisztálkodóhelyiségek Vizesblokkok Öltözők, öltözőszekrények

369 370 373 376 378 379 380 381 384 385 386 387 388 389 390

391

Mezőgazdasági telepek Ólak háziállatoknak Szárnyastartás Hízómalacólak Sertéshizlaldák Sertéstenyészüzemek

400 402 403 404 406

Vasutak Vágányzatok Árukezelés Személypályaudvarok

410 413 414

Parkolók - garázsok - benzinkutak - tűzoltóság Autóbusz-pályaudvarok Tűzoltóság és tűzoltósági épületek Gépjárművek Tehergépkocsik Rámpák, rakodóhidak, emelőasztalok Rakodórámpák Gépjárművek fordulása Parkolók Tehergépkocsik parkolása és fordulása Parkolók és parkolóházak Garázsok és garázsépítmények Gépkocsitárolók Parkolóházak Benzinkutak. Pihenőhelyek

416 418 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 433 435

Repülőterek Repülőterek

436

Vendéglátóhelyek Vendéglátóhelyek Mozgó vendéglők Vendéglői konyhák Nagyüzemi konyhák

442 ...444 445 448

Hotelek - motelek Hotelek Hotelkonyhák Motelek

450 453 455

Állatkertek Állatkertek és akváriumok

456

Színházak, filmszínházak Színházak Filmszínházak Autós mozik

459 470 471

Sportlétesítmények

Funkcióváltások Funkcióváltások

Lóistállók és lótenyésztés Szarvasmarhatartás Szarvasmarhatartás - bikahizlalás Mezőgazdasági telepek Majorságok

395 396 397 398 399

Stadionok Lelátók : Sportpályák Könnyűatlétika-pályák Kondicionáló- és fitness-termek Teniszpályák Minigolf Golfpályák

472 473 474 476 480 482 484 486

XIII

TARTALOMJEGYZÉK

Vitorlássport - jachtkikötők Sportcsónakok - evezős csónakok Vízisporttelepek Lovardák Síugrósáncok Jégpályák Görkorcsolyapályák Kerékpáros cross - BMX Sportlövészet Sportcsarnokok Tollaslabda Fallabda Tekepályák Fedett uszodák Szabadtéri fürdők Fedett uszodák és szabadtéri fürdők Szauna Játéktermek

-

488 491 492 493 495 496 498 499 500 502 508 509 510 511 516 517 519 522

XIV

559 560 562 563 564

Idősek otthona Idősek otthona

565

Templomok - múzeumok Templomok Orgonák Harangok, tornyok Zsinagógák Mecsetek Múzeumok Nemzetközi példák Németországi példák

•••• •

568 570 572 573 574 575 576 577

Temetők

Kórházak Orvosi rendelők Csoportos orvosi rendelők Akadálymentes közlekedés Lakás mozgássérültek számára Akadálymentes élettér Kórházak, általános tudnivalók Építéstervezés Építési formák Méretrend Folyosók, ajtók, lépcsők, felvonók Műtőrészlegek Műtők Posztoperatív betegmegfigyelők Műtétek, biztonsági követelmények Zsilipek Intenzív ápolási osztályok Ápolási részlegek Szülészet Sugárterápia Laboratórium, funkcionális diagnosztika Fizioterápia Nappali klinikák, ambuláns műtők Ellátási egységek Igazgatási egységek Oktatás és kutatás

Sürgősségi ambulancia Különleges kórházak Proszektúra, patológia, gazdasági udvar Gyermekágyas és újszülöttosztályok Speciális ápolási egységek

523 524 525 526 528 529 530 532 534 536 537 538 539 540 541 542 543 547 548 550 551 552 553 557 558

Krematóriumok Temetők

578 579

Tűzvédelem Megelőző tűzvédelem Tűzjelző berendezések Sprinkler berendezések Vízporlasztók, CO s -oltók Porral oltók, habbal oltók Füst- és hőelszívó berendezések Füst- és hőelvezető rendszerek Tűzivízvezetékek, tűzgátló ajtók és kapuk Tűzgátló üvegezések Acélszerkezetek tűzállósága Építőanyagok és építőelemek tűzállósága

580 581 582 • 583 ...584 585 ••••586 ....588 589 591 592

Méretek - súlyok - szabványok Méretek és súlyok A német és angol mértékegységek átváltása Az angol méretek átváltása milliméterre Állandó terhelések Dinamikus terhelések

595 596 597 599 604

Irodalomjegyzék

605

Tárgymutató

614

A JELEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA Rövidítések és felek - szórövidítések alaprajzokon DIN 1356

Mértékegységek, rövidítések DIN 1301,1302 102

AG

Arbeitsgeber

munkaadó, megbízó

AGB

Arbeitsgesetzbuch

(Német Szövetségi) Munka Törvénykönyve

AGI

Arbeitsgemeinschaft Industriebau

Ipari építésügyi munkaközösség

fm

folyóméter

ALS

UG = Untergeschoß

alagsor

angol coll

AN

Arbeitsnehmer

munkavállaló, vállalkozó, megbízott

10" 10'

AS

UK = Unteikante

alsó sík

Hvagyh

magasság vagy magas

AVA

Ausschreibung, Vergabe, Abrechnung

alfa B ß (b) béta r Y (g) gamma A S (d) delta E e (e) epszilon Z í (z) zéta A a (a)

f 10 cm és 2 mm (a kitevőben j lévő szám mm-t jelent)

angol láb

H t, (e) éta 9 9 Oí

(A DIN 6,15,16, 36,406,823,1352 és 1356 szerint) Id. 11. oldal Az összetűzéshez a lap bal szélén hagyjunk 5 cm-es sávot üresen (rajz és felirat nélkül). A jobb oldalon lévő fejlécben szerepeljenek az alábblak: 1. a rajz fajtája (vázlat, vázlatterv, terv, stb.) 2. az építmény vagy az épületrész ábrázolásának módja (helyszínrajz, alaprajz, metszet, homlokzat, perspektíva, stb.) 3. a fépték 4. adott esetben az alapterületek összefoglalása.

Nyugati homlokzat

n

D

M

Alagsor

Földszint

Emeíet

Kerlterv

m i

Kfi

-i 5

s* sk Alapozás

(j)

¿IMS

Gerendakiosztás

Szarufakiosztás

Helyszínrajz

Egy tervrajz célszerű felosztása

10

| M

5

0

10

20

3»

40

I | | I I I ) |

Az (építési hatóságnak benyújtandó) engedélyezési terv esetén a rajz a fentieken kívül az alábbiakat is tartalmazza: 1. az építtető neve (aláírása) 2. az építész neve (aláírása), jogosultsága 3. szükség esetén az építésvezető neve (aláírása) 4. szükség esetén a generálvállalkozó neve (aláírása) 5. az építési hatóság megjegyzései a) az ellenőrzésről 1 szükség esetén b) az engedélyezésről } a lap hátoldalán

( 2 ) Egy lépték célszerű beosztása

LEPTEKEK (a DIN 825 szerint)

Helyszínrajzon, alaprajzon, stb. a rajzon fel kell _ tüntetni az északi irányt. ©

A rajz fejlécén a rajz fő léptékét nagy betűkkel, az egyéb léptékeket kisebb betűkkel tüntetjük fel. Ez utóbbiakat a hozzájuk tartozó rajzi részleteknél meg kell ismételni. Mindent léptékhelyesen kell ábrázolni, a nem léptékhelyesen ábrázolt részek méretei aláhúzandók. A léptékeket lehetőleg az alábbiak közül válasszuk: épülettervekhez: 1:1, 1:2,5, 1:5, 1:10, 1:20, 1:25, 1:50, 1:100, 1:200, 1:250 helyszínrajzokhoz: 1:500, 1:1000, 1:2000, 1:2500, 1:5000, 1:10000, 1:25 000. MÉRETEK ÉS EGYÉB FELIRATOK

Példa kedvezőtlen, terde alaprajz szabványos méretmegadására. A megadott méretek nyers szerkezeti méretek. +

*2.í

3

2.75

• 2.75 + 2.6!

(a DIN 406,1-6 lap szerint) -» ® Valamennyi méret a nyers épületszerkezetre vonatkozik (falvastagságok). Az 1 m alatti méreteket magasépítési tervek esetén általában cm-ben, 1 m feletti méreteket m-ben, újabban BOL CP szerint mindent mm-ben kell megadni. A kéménycsövek, gáznyomócsövek és légcsatornák méretét (tiszta belméret) törtként adjuk meg (szélesség/hossz), ha kör keresztmetszetűek, 0 = átmérő jellel. A fűrészelt faáruk méretét a fentiek szerint, szintén törtként kell megadni. A lépcső emelkedési viszonyát a járótengelyen tüntetjük fel, mégpedig a belépő mérete áll alul, a fellépő mérete a tengely felett (Id. 8. oldal). Az ablak- és ajtónyílások méretét szintén a fentiek szerint, a középtengely mentén tüntetjük fel, a szélesség a tengely felett, a szabad magasság a tengely alatt szerepeljen (Id. 8. oldal). Az emeleti padlók, stb. magasságát a földszinti padló magasságához mint nulla magassághoz (± 0,00) viszonyítva adjuk meg. A helyiségek számozását bekarikázott számmal jelöljük. A helyiségek területe m2-ben egy-egy négyzetbe vagy téglalapba írandó be -> (5). A metszetvonalakat az alaprajzon pontvonallal kell jelölni és az azonosítás lehetővé tételére nagy betűkkel, abc-sorrendben megjelölni a vonaltól abban az irányban, amerre nézzük a metszetet. A szabványos méretnyilakon © kívül a kótavonalat lezáró ferde metszővonalak —> (5) és a könyvben mindenhol alkalmazott merőleges méretvonalak is használatosak. A méretszámok helyzete olyan legyen, hogy azokat a rajz előtt álló szemlélő a rajz elfordítása nélkül könnyen olvashassa. A méretvonalakon kívülre kerülő méretszámot a rajz jobb felében, a méretvonaltól jobbra, a bal felében attól balra írjuk fel a kótavonalra való egyértelmű utalással (§) + (7).

©

6250 •

6250 Magasságok megadása metszeten és homlokzaton

6

©

6250 5250

H

h"

ALAPSZABVÁNYOK

Hálószoba

Lakószoba

©

A TERVRAJZOK RAJZI JELEI

Agy 95 x 195

Asztal 85 x 85 x 78 = 4 személyes 130 x 80 x 7B = 6 személyes

jJSi V«'

Éjjeliszekrény 50 x 70 , 60 x 70

Kerek asztal 0 90 = 6 személyes

Felső szekrény {4^)

®

Asztal 7 0 - 1 0 0

@

Kihúzható asztal 120x180

•o

Villanytűzhely

OO

Mosogatógép

Franciaágy 145 x 195

Szék/támlátlan szék 0 45 x 50

®

Vasalóasztal

Kétszemélyes ágy 9 5 x 1 9 5 , 1 0 0 x 200

O

dD

Fali szekrény/alsó szekrény

Hűtőszekrény Fotel 70 x 85 Gyermekágy 70 x 140-170 Dívány 95x195

Ruhásszekrény 60x120

0

(49)

Fagyasztószekrény

Különböző energiaforrású kályhák, kazánok és tűzhelyek Szilárd tüzelésű

(g)

Kanapé

Fürdőszoba Fürdőkád 75x170, 85x185

®

5l)

Olajüzemű

Pianínó 60/1.40-1.0 l l l l l l l l l l l l II Ülő kád 70x 105, 70 X 125

(Í0)

Zongora Rövid zongora 155 x 1 1 4 Szalanzongora 200 x 150 Koncertzongora 275 x 160

Gázüzemű

100 125 150

•1 tflinin mm

Max. megeng.

K= 0,5 l/S WC-k max. száma

%

l/s

K= 1,0 l/s

K= 0,7 l/s WC-k ZAW% max. száma

68,2

2,6

27

-

14

-

97,5

6,8

185

37

94

24

WC-k max. száma

XAW. 7

-

46

12

115,D

9,0

324

65

165

41

81

20

121,9

10,5

441

88

225

56

101

28

146,3

17,2

1183

237

604

151

296

74

*) Lásd a magyarázatokat **) Egy külön ejtővezetékbe (konyhai strangba) 4-nél több konyhai lefolyő nem köthető be.—»13. old. ® ( 3 ) Szennyvíz ejtővezetékek szekunder szellőzéssel Lefolyási tényező

A felület fajtája Vizet át nem eresztő felületek, pl. - tetők > 3° hajlással - betűn felületek, lámpák - szilárd felülefek fugazárással - fekete tetők ^ útburkolatok fugakiöntéssel - tetőfelületek s 3° lejtés - kavicsolt tetők -zöldtetők 1 !

ALAPSZAB VAN YOK

K= 1,0 í/s

V 1 1 L í I

- intenzív növénytelepítéssel - extenzív beültetéssel 10 cm rétegvastagság felett - extenzív beültetéssel 10 cm rétegvastagság alatt Részben vízáteresztő vagy csekély vízelvezetésű felületek, pl. - betontérkö-burkolat homokba vagy salakba fektetve - térkőburkolat > 15% üigaaránnyal, pl. 10 x10 vagy kisebb kőméret - részben vízáteresztő burkolatok - részben szilárd burkolatú játszóterek - drénezett sportpályák - műanyag burkolattal, műfűvel - salakfelülettel - gyepfelülettel Vízáteresztő felületek vízelvezetés nélkül vagy jelentéktelen vízelvezetéssel, pl. - parkolók és vegetációs felületek - kavics- és safaktalajok, görgeteg részben kötött felületek kel mint pl. - kerti utak vízáteresztő burkolattal vagy - behajtók és egyedi parkolók zöld betonnal

1,0

0,8 0,5 0,3 0,3 0,5

0,7 0,6 0,5 0,3 0,6 0,4 0,3

0,0

DIN 1986, HÁZ ÉS TELEK CSATORNÁZÁSA Szennyvíz ejtővezetékek A szennyvíz ejtővezetékek névleges átmérője min. NÁ 70 legyen. A főszellőzéssel ellátott szennyvíz ejtővezetékeket az © táblázat szerint kell méretezni. Az - » ( J ) táblázatban közölt szennyvíz ejtővezeték névleges átmérőkhöz hozzárendeltük azoknak a bekötési értékeknek az összegét, ameddig a mindenkori ejtővezeték terhelhető. A működési zavarok elkerülése érdekében ezenkívül korlátozva van a különböző ejtővezetékekbe köthető WC-k száma (berendezési tárgy részben durva, szilárd szennyezőanyag-tartalommal). Ezen túlmenően megadtuk az AW^ összegéből 13. old. adódó szennyvízhozamot is. A szekunder szellőzéssel ellátott szennyvíz ejtővezetékek 70%-kal nagyobb szennyvízhozam mai terhelhetők mint a főszellőzéssel ellátott ugyanilyen vezetékek. Ezeket a -» "ZAW, ® alapján kell méretezni. A fenék- ós gyűjtővezetékeket (fekvő szennyvízvezetékeket) a (ft/tf. = 0,5) alapján kell méretezni. Épületen kívül fekvő, NÁ 150-nél nagyobb vezetékek a (b/d- 0,7) alapján is méretezhetők. Az /mín (Id. a DÍN 1986-1:1988-6, 4. tábl. is) minimális lejtésű vezetékek résztöltési értékei a vezeték fektetési helyének függvényében épületen beiül vagy kívül jelölve vannak. A mindenkori fokozat alatti értékek csak indokolt, egyedi esetben (Id. a DIN 1986-1:1988-6) alkalmazhatók a vezetékek méretezése során. Csapadékvíz-vezetékek méretezése - a csapadékvízhozam méretezése - méretezési csapadékvízhozam Egy adott csapadékgyűjtő felületről való hozamot az (5) egyenlet szerint kell kiszámítani. © ahol:

^ A rT(ril f

^T(n) l/s-ban 10000 csapadókvízhozam l/s-ban csapadék gyűjtőfelület m2-ben méretezési csapadékvízhozam l/(s x ha)-ban lefolyási tényező @ szerint.

Az épületen belüli és kívüli csapadékvíz-vezetékeket alapvetően min. 300 l/(s x ha) csapadékvízhozamra kell méretezni. Ehhez az ©egyenlet vagy a 16. oldal H> ©használható. A DIN 1986-1:198606 kiegészítéseként nagyobb belső tetőlefolyók esetében kielégítő mennyiségű vészkiömlőt kell alkalmazni, Ettől a szabálytól eltérően a következők érvényesek: - A helyi hatósággal egyeztetve épületen belüli gyűjtő- ós alapcsatornákra alacsonyabb csapadókvízhozam Is megállapítható, de ez nem lehet kisebb, mint a 2 évente hulló ötperces csapadék r 5(05) értéke. Ekkor nagyobb lapostetőfelületek esetén (kb. 5.000 m2-től) túlterhelési számítást kell végezni olyan eső feltételezésével, amely legalább a 20 évente eső ötperces esőnek r,lfi os) felel meg. Ha a hatóság nem ad adatot a csapadékhozamról, a 16. oldal (2) táblázatának értékeit lehet a számítás alapjául venni. A túlterhelt tartományon belül a csővezetékek fektetésekor fellépő reakcióerőket a DIN 1986-1:1988-06 szerint kell figyelembe venni. - Az olyan felületek alatti csapadókvíz alapcsatornák esetén, amelyeket nem kell elöntés ellen.védeni, csökkentett csapadékvízhozammal, pl. 200 l/(s x ha) lehet számolni, de lagalább a 2 évente eső ötperces esővel r6(0 05| és a méretezést a helyi hatósággal egyeztetni kell. - Az egyrészt a telekcsatornázásból, másrészt a helyi csatornázásból adódó különböző méretezési feltételezések közötti csapadékvízhozam-különbségeket adott esetben 15 perces csapadék-időtartamra kell kiegyenlíteni a telekre vonatkozóan (adott esetben szikkadással, elöntéssel nem fenyegetett felületek, tározómedence, stb.) - A különleges tetőket, pl. a terv szerint elöntött tetőket az elöntési magasságig szigetelni és statikailag méretezni kell.

" A zöld tetők tervezésére, kivitelezésére és gondozására vonatkozó irányelvek alapján - Zöld tetők irányelvei ( 4 ) Letotyási tényező y értékei afycsapadékvízhozam kiszámításához

15

NÁ

f=300!/(sha)

maxi megeng.

y=1,0

l/s

m2

%

A

r=

y=0,5

V=1,0

A

A fíf

m2

m2

m2

A

ALAPSZABVÁNYOK

400 l/(s • ha)

V = 0,8

y=0,8 A

0,5

y= A

m2

50

0,7

24

30

48

18

23

36

60*>

1,2

40

49

79

30

37

59

75

1.8

60

75

120

45

56

90

Csapadékvízhozamok Helység

r

i5ol

|

r

5(a5J

|

r

5(0,0M

l/(s - ha)

2,6

86

107

171

64

80

129

100

4,7

156

195

312

117

146

234

Alzey

114

254

118"'

7,3

242

303

485

182

227

364

Baden-Baden

120

267

569

120->

7,6

253

317

507

19D

238

380

Bitterfeld")

95

212

450

125

8,5

283

353

565

212

265

424

Bonn

108

240

512

150

13,8

459

574

918

344

431

689

Braunlage

96

214

455

200

29,6

986

1233

1972

740

924

1479

80*>

*} Máretak a DIN 18 640 szerint, bádog csapadék eitűvezetékek esetén a táblázatos értékek alapiáu! tölcsér alakú befolyók (csonkok) szolgálnak "JMegfelel az NÁ 125-nek a DIN 19 535-1, DIN 19 538, DIN V 19 560 és DIN 19 560 alapján

Csapadék ejtővezetékbe és csapadék bekötő vezetékbe beköthető csapadék gyűjtőfelületek minimális lejtés mellett (lml[1 = 1,0 cm/m, h/d, = 0,7)

A talajban fektetett csatornák névleges mérete az ® táblázat szerint megállapított értéktől függetlenül legalább NÁ 100 legyen. Tető vízelvezetése nyomás alatti áramlással Ilyen rendszer esetén az objektumra vonatkozó hidraulikus számítást kell végezni. A nyomás alatti víztelenítés esetén a méretezési csapadékvízhozam min. 300 l/(s x ha). A működéshez szükséges duzzasztás a lefolyó környezetében nem minősül a tetőfelület elöntésének, ha a DIN 19 599-ben megállapított, lefolyókra vonatkozó értékek nem kerülnek túllépésre. A különleges tetőket, pl. a terv szerint elöntött tetőket az elöntési magasságig szigetelni és statikailag méretezni kell. A csapadékvíz nyomóvezetékek méretezésekor a rendelkezésre álló magasságként legfeljebb a tetőlefolyó és a duzzasztási szint közötti távolságot lehet feltételezni. A csővezeték névleges átmérőjének redukálása a DIN 1986-1:1988-6, 6.1.2 bekezdés előírásaival ellentétben megengedett, ha arról hidraulikai számítás készül. A kifolyásnál, azaz a szabad víztükrű vezetékként működő alap- vagy gyűjtővezetékbe való átmenetnél biztosítani kell a magas kinetikus energia átalakulását a folyási sebesség S 2,5 m/s-ra való csökkentésével. Ötperces csapadékvízhozamok az időértékelési eljárás szerint számítva Az ötperces csapadékok példái, amelyeknél a túllépés területenként évente egyszer, illetve statisztikai szempontból kétévente egyszer vagy 20 évente egyszer fordulhat elő, a továbbiakban az ATV-munkalap A 118 15. táblázatában kerülnek megadásra. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek az értékek jelenleg a változó csapadékértékek alapján átdolgozás alatt állnak. Olyan különösen indokolt esetekben, amikor a telek csatornaméretezése ezen csapadékvízhozamok alapján történik, az ATV munkalap A118 mindenkori utolsó kiadását kell alapul venni. Évente egyszer túllépett 7=15 perces r15(, „csapadékvízhozam Reinhold szerint az újabb kiértékelések az ÁTV munkalap A 118 alapján és az időértékelési eljárás szerint számított ötperces hozam: r 1s(I| Tizenöt perces eső, amely statisztikailag évente egyszer kerül túllépésre. Helyi konstansok az időértékelési eljáráshoz az ATV munkalap A 118 alapján. Ez a csapadékvízhozam csak különösen indokolt esetekben használható a telek víztelenítő vezetékeinek méretezésére. rmosj Ötperces csapadék, amely statisztikailag 2 évben egyszer kerül túllépésre, r ^ ^ Ötperces csapadék, amely statisztikailag 20 évben egyszer kerül túllépésre. Egyesített rendszerű vezetékek méretezése Az egyesített rendszerű vezetékek méretezésekor a vm mértékadó kevertvízhozam az arányos szennyvízhozam és a Cf csapadékvízhozam összegzéséből adódik. K = Ú, |/s-ban Minden, a talajban fektetett vezeték névleges átmérője legalább NÁ 100 legyen. A kevertvíz alapcsatornák névleges átmérője épületen kívül, aknába bekötve nyitott átfolyással NÁ 150-től felfelé {h/d, = 1, teletöltés belső vagy külső túlnyomás nélkül) alapján számítható.

16

DIN 1986, HÁZ ÉS TELEK CSATORNÁZÁSA

540

Bremen

108

240

512

Bremerhaven

117

260

554

Bremervörde

102

227

367

Dieburg

132

294

625

Dortmund

120

267

569

Dresden")

102

227

484

96

214

455

Flensburg

100

223

474

Frankfurt/Main

120

267

569

Garmisch-Partenkirchen

200

445

948

Gelsen kirchen

120

267

569

Gießen

120

267

569

Essen

Göttingen

98

218

464

117

260

554

Halle")

84

187

338

Hamburg

99

220

469

Hannover

100

223

474

98

218

464

Homburg (Saarl.)

131

292

621

Idar-Oberstein

125

278

592

Ingolstadt

105

234

498

Jever

74

165

351

Köln

97

215

458

Grambek/Holst.

Hannover-Langenhagen

Konstanz

150

334

711

Krefeld

112

249

531

Lampertheim (Hessen)

129

287

611

Lingen (Ems)

130

289

616

97

216

460

Leipzig") Losheim (Saarl.)

139

309

659

Lübeck

106

236

502

Mainz

117

260

554

Mönchengladbach

105

234

498

87

194

412

München

135

301

640

Münster-Lager

100

223

474

Neumünster

111

247

526

Oldenburg

108

240

512

Osnabrück

150

334

711

Passau

123

274

583

Rüsselshelm

130

289

616

Saarland (áltatában)

135

301

640

Saarlouis

136

303

644

Sprendlingen

133

296

630

Stuttgart

126

280

596

Torfhaus=Sollig

119

265

564

Trier

131

292

621

Tübingen

200

445

948

Ulm (Donau)

140

312

663

Wetzlar

122

272

578

85

189

403

112

249

531

Mühlhausen*)

Wilhelmshaven Wolfsburg

") Ezek az értékek közvetlenül Reingold „Csapadékvízhozamok Németországban (alapértékek a csatornázáshoz)" GE 1940 c. közleményéből származnak ( 2 ) Csapadékvíz-hozamok

ALAPSZAB VAN YOK 1. gáz bekötővezeték 2 gáz főelzáró a elektromos szigetelő közdarab 4. elzárócsap 5. gázóra 6. potenciálkiegyenlitő csatlak. 7. fűtéscsövek a szennyvizesé 9. alapföldelés 10. elektromos kapcsolószekrény 11. távközlési kábel 12. villámvédelem 13. szellőzési lehetőség 14. vízbekötés

DIN 1986, 18012, HÁZ ÉS TELEK CSATORNÁZÁSA Egy-egy kétlakásos családi ház esetén nincs szükség házi becsatlakozó helyiségre. A becsatlakozó helyiséget (elosztóhelyiséget) a közüzemi vállalatokkal való egyeztetés alapján tervezzük. Nyilvánosan (pl. lépcsőházból, alagsori folyosóról) megközelíthető vagy közvetlenül nyíló helyiség legyen és ne szolgáljon átjárást használatra. Annál a külső falnál helyezkedjen el, ahol a közműcsatlakozások áttörései vannak -> © - © . Falai feleljenek meg T 30 tűzállósági határértéknek, ajtaja legalább 65/195 cm legyen. Távfűtés becsatlakozásánál csak tömör ajtószárny alkalmazható. Víz-, illetve távfűtés bekötésénél padlólefolyó beépítése szükséges. A becsatlakozó helyiség rendelkezzék szellőzési lehetőséggel közvetlenül a szabadba. A helyiség léghőmérséklete ne emelkedjen 30 °C fölé, az ivóvíz a vezetékekben ne melegedhessen 25 "C fölé. A helyiség fagymentességét biztosítsuk. Helyiségméretek: kb. 30 lakásra/10 távfűtéses lakásra jutóan szabad szélesség £ 1,80 m, mélység 2,00 m, belmagasság 2,00 m -»CD. Kb. 60 lakásra/30 távfűtéses lakásra jutóan a legkisebb szélesség 1,80 m, mélység 3,50 m, belmagasság 2,00 m.

1. mechanikus szellőzés

fürdő/WC 0 1 0 0 2szennyvíz01OO 3. fűtési előremenő á g N Á 2 5

( T ) Házi becsatlakozó helyiség a DIN118 012-nekmegfelelően

4. fűtési visszatérő á g N Á 2 5 S|

5. meleg víz N Á 2 0 cirkuláció N Á 1 5 hideg víz N Á 2 5

ház

alaprajz

zuhanyozó

1 eIlenörzőakna01,Ovagy 2 szennyvízcsatorna ( 4 ) Szerelőakna 3 egyesítettrendszerű csatorna 4 csapadékvíz-csatorna nyomóvezeték 5 vízbekötés visszacsapóval 7 távhő-bekötés 8 elektromos bekötés 9

közműcsatorna

talajfelszín

1 ¿

\

0,8m

Akna keresztmetszete

-»——

csatlakozó csatorna S. íanékszintje k'jümúcsaíún'.a t7 fenékszíntje

bekötés a közműcsatornába

O • i

visszaduzzasztási sík

0.8

1"

0,9 x 0,9

i

0,6 X 0,8

1

ll'j , 1(1

riiT"

^tfT^'

mászóvas réSkül mászóvaesat

*) Az aknafenék feíett min. 2 m munkamagasságú aknák 0,8 m átmérőre szűkíthetők. ( 3 ) Aknák méretei Id. még - > @

Szállítási Eme őmagíssság teljesítm-ben mény 7 14 3

Mérete < mm.ben A

B

Z -tói, -lg

Családi ház

m 3 /h

47

12

-

1000

1000

450-500

100

Társasház

m3/h

64

22

-

1800

1300

700-850

125

Épületegyüttes

nrVh

144

100

18

2600

1950

800-900

150

i — tisztítónyílás

0,8 x 1

példa csuklós bekötésre

( 5 ) Aknakialakítás csuklós

1

in

NÁ, mm-ben

Átemelő berendezés DIN 1986 T3f

17

Csatornavezetékek és berendezési tárgyak jelei

ALAPSZABVANYOK

DIN 1 451, 1 986, 18 4 6 0 Alaprajzijelölés

Függölegesjelölés

CSATORNÁK ÉS BERENDEZÉSI TÁRGYAK Megnevezés

Alaprajzi jelölés

Függölegesjelölés

Megnevezés

© Szennyvízcsatorna, a nyomóvezetéket DS-sel kell jelölni

£3

. Csapadékvíz-csatorna, a nyomóve' zetéketDR-rel kell jelölni

(S

^

© Szellőzővezeték, irányra utalás mint az - s © esetében, pl. kezdéssel és felfelé

i Fekáliaátemeiő

- ú

3

( 3 ) Egyesíteltrendszerű csatorna

Pincei víztelenítő szivattyú

Fürdőkád

x z

•

| Zuhanytálca

Mosdó, kézmosó

V O

A vezeték fajtájától függően

( 5 } Ejtővezeték, \ Vizeldekagyló

Utalás az irányra: a): átmenő, b): kezdéssel és lefolyással, c); felülről jövő és végződő, d): kezdődő és felfelé vezető

» «

t

t

>Í3\ Benzinfogó (könnyű folyadék ^ V leválasztó)

( 2 Í ) Fűtőolajzár

n o— H Sp

(9?) Fűtőolajzár visszaduzzasztó zárral Duzzasztózár fekáliamentes szennyvízhez Duzzasztózár fekáiia tartalmú szennyvízhez

-E-

18

Klímaberendezés

a©

Kis tisztítómű, kétlépcsős Kis tisztítómű, többlépcsős

Fűtőolajfogó (könnyű folyadék leválasztó)

H So

Mosógép

Kis tisztítómű, többlépcsős

Ö -©

K

Hidegvízvételi hely

|—I-w

Melegvízvételi hely

V

Süllyeszthető hidegvfzvéteii hely Vízvételi hely tömlővéges csatlakozás

Kis tisztítómű, többlépcsős

j-K»»

Szikkasztóakna, szikkasztőgödör

H

Föld alatti tűzcsap DIN 2 425

IN

Kifolyó úszószeleppel

H

Zuhanyrózsa

N

Akna nyílt átfolyással (szennyvízvezetékkel ábrázolva)

Föld feletti tűzcsap DIN 2 425

- A

Akna zárt átfolyással

Kerti csap DIN 2 425

WC-öblítő

Tömlős zuhanyfej

Gázlétesítmények jelképei

ALAPSZABVANYOK GÁZSZERELÉS A MAGASÉPÍTÉSBEN

©

25

Szabadban vezetett vezeték (a névleges átmérő feltűntetésével) Fedetten vezetett vezeték {a névleges átmérő feltüntetésével)

nél 50 kW + 15 + (15x2= 30) cm1

Szűrő

1É ü l i .

Gázüzemű, helyiségfűtő berendezés Gázüzemű, átfolyórendszerű vízmelegítő készülék

Gázüzemű, kombinált vízmelegítő készülék

Ln_j Víz és gáz bekötése a házba egy 1 m széles és 0,3 m mélységűszekrényben

Kazánhelyiség S35 kW teljesítményű készülék esetén

19

Fürdőszoba

ALAPSZAB VAN YOK

Ablakkal ellátott konyha

nn

A szellőzőnyílás a füstgázelvezető nyílás alatt, az áramlásblztosító fűlött Szomszédos helyiség légterétől elzárhatatfan felső szellőztető nyílás Hasonlóképpen a padló közelében lévő szeli ózöaknától

0

Fürdőszobában elhelyezett gázüzemű vízmelegítő Kölni szellőzéssel Ablakkal ellátott konyha

nn

Átfolyás vízmelegítő készülék ablakkal ellátott konyhában Szellőzőnyílás a szellőzőaknán a f üstgázcső bevezetése alatt, a gázüzemű vízmelegítő áramlásblztosítója fölött

Gázüzemű helyiségfűtő készülék fürdőszobában elhelyezve, Kölni szellőzéssel Ablakkal ellátott konyha

nn

Szellőzőnyílás a szellőzőaknához a füstgázcső bevezetése alatt A felső szellőzőnyílás elmarad

DIN 18017 GÁZSZERELÉS A MAGASÉPÍTÉSBEN

CD

Gázüzemű berendezéseket csak akkor szabad helyiségekben elhelyezni, ha helyzetük, nagyságuk, felépítésük, tulajdonságaik és használati módjuk által nem keletkeznek veszélyeztetések, és a DVGW által végzett minőségellenőrzésük igazolt. A gázüzemű berendezés külső, forró részei és éghető építési anyagok közötti védőtávolság, vagy egy esetleg közéjük elhelyezett sugárzásvédő a tűzvédelem szempontjából elengedhetetlen. Az utóbbi építőelemek és a forró külső részek egymástól mért távolsága legalább > 5 cm legyen. Az éghető építőanyagok és a forró, külső részek, valamint a sugárzásvédő és a gázüzemű fűtőberendezés közötti tereket nem szabad oly módon lezárni, hogy azokban veszélyes hőtorlódás következhessék be. A füstgázkilépést nem szabad akadályozni. Zárt égésterű, falon külső falnál elhelyezett kazánoknál az egyenként S 600 cm2 szabad felületű felső és alsó szellőzőnyílások zárt, szekrényszerű burkolata esetén szükséges egy kapcsolat a felállítási helyiség légterével. A szellőzőnyílásokat a készülék gyártójának adatai és rajzai szerint kell elkészíteni. A burkolatnak és a kazán köpenyének egymástól mért oldalsó és mellső távolsága legyen £ 10 cm. A kazánkészülékeket, kivéve a küiső falnál elhelyezetteket, lehetőleg a kémény közelében kell felállítani. A felállítási helyiség térfogatára és szellőzésére a névleges hőterhelés, iil. a névleges hőterhelések összege mértékadó. A DIN 18017 szerinli szellőzésű belső helyiségek térfogatát a külső méretek szerint kell kiszámolni. Külső méretek alatt a vakolt helyiségek és nyílások szabad méreteit kell érteni. Átfolyó vízmelegítő. 5 m3-nél kisebb térfogatú helyiségekbe nem szabad átfolyó vízmelegítőt szerelni. 5 m3 felett, 12 m3 térfogatig a füstgázokat az átfolyó vízmelegítőtől füstgázelvezető berendezésen keresztül kell kivezetni. A helyiség szellőzőberendezéssel rendelkezzék. 12 m3 és 20 m3 között szellözőberendezés szükséges, vagy a vízmelegítő füstgázát elvezető berendezésen keresztül kell kivezetni. 20 m3 fölötti térfogatú helyiségben füstgázelvezető és szellözőberendezés nélkül lehet az átfolyó vízmelegítőt elhelyezni.

Gázüzemű helyiségfűtő készülék kölni szellőzésű fürdőszobában; csak akkor megengedett, ha a helyiség térfogata teljesltmény-kW-onként 1 m'-t kitesz. Ablakkal ellátott konyha

1 Szellőzőnyílás az aknához a füstgázcső alatt, de az áramtásbiztosító fölött

®

Gázüzemű helyiségfűtő készülék a fürdőszobában, égési levegőutánpótlás a szomszédos helyiségből. AJapteíulet Helyiségté riogat KóstfilékteljDSitmóny 2,5 m magasságkWban 2 2 140 W/m2 110 W/m 80 W/m esetén

40 W/m2

6m2

15 m 3

3,75 kW

27 W/m2

2 34 W/m2 47 W/m

94 W/m2

8

20

5

36

45

63

126

10

25

6,25

45

57

78

156

14

35

8,75

63

80

109

218

16

40

10

71

91

125

250

18

45

11,25

80

102

141

282

20

50

12,5

89

114

156

312

22

55

13.75

98

125

172

344

24

60

15

107

136

188

376

26

65

16,25

116

148

203

406

28

75

17,5

125

160

219

438

( 5 ) Hőiejlesztők nagysága és teljesítménye

20

Példáktetőn keresztül történő levegő-bevezetésre

Éghető építőelemektől mért távolság TRCI + DIN 18160 szerint

Afüstgázkívézető kémények a mindenkori emeleten kezdődhetnek f 5Q/100 mm 0.75/1.00 m S © (7)

II

Fúslgázkivezető kémény

Csatlakozások a fúslgázkivezető kéményhez.

ALAPSZABVANYOK

Villamos üzemű készülékek

3 i ••

ELEKTROMOS SZERELÉS Villamos készülék általánosan

(2g| Világítás általánosan

Villanytűzhely ^ é J 3 főzőlappal

"X'

©

-X

Villanytűzhely, szenes résszel

/Tj> Fokozatkapcsolós világítás

Pecsenyesütő, sütő

(36) Vészvilágítás

( 7 ) infra grillező

( 8 ) Melegítőlap

M

Edénymosogató gép

© CZD

Konyhagép

-Q ®

(13) Klímaberendezés

Vízmelegítő készülék általánosan

-flD

v(ímele

36 W 58 W

| Motoráltalánosan

) Kézszántó, hajszárító

U A

rmm

ami

a

/SSj Világítás független áramszálakkal

, Távolságijogosításű távbeszélő készülék Félhivatalos jogosítású 1 távbeszélőkészülék Teljesen hivatalos I jogosítású távbeszélő . készülék

Gázkisülésű lámpák és tartozékaik 1 , Gázkisülésű lámpák hadatokkal Lumineszcens lámpa v y általánosan Lumineszcenssáv, pl. (43) 3, egyenként 36 W-s lámpasáwai

CQ

-JT]

| Mosógép

| Ruhaszárító

Rádiókészülék

Kérdés-válaszadó állomás, pl. házi, vagy kaputelefon

® zm-

Fogyasztásmérő kapcsolótábla pl. egy biztosítékkal

| Hőmérsékletjelző

Ü

1 Időrelé, pl. lépcsővilágításhoz

Ö

l Villogtató reté, villogtató kapcsoló | Áramlökés-kapcsolő

M

. Hangfrekvenciás ' körvezériö relé , Hangfrekvenciás ' zárókör ( f f l i Csengő készülék ^ általánosan

( 7 ^ Ajtónyitó

Önműködő tűzjelző

- m

-0

(^5) Rendőrségi jelző

-0 t rz HHHJ

@

9

Csengő, együtésfl gong

, Csengő biztonsági ' kapcsolóhoz | Lelirtóműves csengő

1 Mikrofon

•D

- a

( 7 S Csengő nyomógomb Híváskapcsold névfelirattal

(§1) Lefutóműves tűzjelző

- a

/jóSi Csengő készülékaz ' áramfajta feltüntetésével

jelzőlámpa, @ Jelzőfény, fényjel

T>

, Kapcsolóóra pl. áramtarifa átkapcsoláshoz

-53-

Távjelző központ általánosan

1 Tűz,-nyomás,-fej,' mellékjelző

| Áramfogyasztás-mérő

"0"

Kétirányú (duplex) (71) állomás (pl. házi, vagy kaputelefon)

Fotocella, fénysorompó

(52) Olvadóbetétes tűzjelző

v Önműködő hőmérsék' letéizékelő 1 Önműködő, másodla' gos tűzjelző

) Tűzjelző berendezés főállomása

I Hallgató

/77

I Elosztóa vakolat alatt

3 Q

M

I Elosztó a vakolaton

| Motoros csengő

^ V

Önműködő, törlés flOÖ nélküli csengő, továbbcsengéssel Csengő világító jelzővel

@

©

(IC®) Berregő

, Kürt, vagy sziréna általánosan

| Sziréna általánosan

, Kürt, vagy sziréna adatokkal

3K

E W Házi telefonállomás J50/270

- M

Csengő nélküli berregőkészülék

S?

) Tárolós fűtőkészülék I Önműködő, fényjelzőberendezés, pl. fotocella

-§-

I Főelosztó(távjelzés)

m 1 Biztonsági berendezés ' átmenő zárral

, Villamos fűtésű ablak' melegítő

, Hívő-és megszakítótábla

TV-készülék

co

Földrengésjelző (pl.

páncélszekrényinga) ©

) Infra hősugár2ó

I Helyiségfűtés általánosan

Hangszóró

©

Lámpasáv, pl. 2, egyenként 2 x 58 W-s lámpával

-ff] ©1

Motoraz érintésvédeI lem fajtájának ' DIN 400S0 szerinti megadásával

©

, Többcsatornás távbeszélő

Olajsütő

) Generátor állatánosan

-

O

Riasztőkészülék, ) pl. biztonsági kapcsolás sal ellátva

9f,őboi'er

( Ventilátor

I Magnetofonkészülék

DIN 4070010. rész szerinti távbeszélő készülék általánosan

(S2\ Vllágításkiegészítő ^ S ' vészvilágítással

Jelző- és híradástechnikai készülékek

Átfolyó vízmelegítő

@

Fényszóró

I Hanglejátszó készülék

©

CZJ'' Hűtőkészülék pl. mélyhűtő. A csillagok számának jelentését lásd a DIN 8950 szabvány 2. részében. / r j . Fagyasztókészülék, a csillagok számának jelentését lásd fent.

®

-0

Erősítő, a jel csúcsa az erősítés irányát mutatja

Pánikvllágítás

( X

< 5

Jeladó főóra

Világítás lámpalánoolathozáramhíddal

Mikrohullámú sütő

( ^ J

Hangfel vevőkészülék

- a

Világítás kapcsolóval

-Q

• m

Mellékóra

(31) Elmozdítható világítás

( 4 ) Villanytűzhely sütővel

-S

DIN 40 711, 40 717

Többszörözött világítás (35) a lámpaszám és tepei sítmények feltüntetésével, pl. 5 lámpa egyenként 60 W

©

@

Kaputelefon-állomás I i

. Sziréna az áramfajta feltüntetésével Sziréna a frekvencia magasságának feltüntetésével, pl. 140 Hz Sziréna üvöltő hangzással, pl. 150-270 Hz között ingadozóval

21

Elektromos áram DIN 40710 O

Egyenáram

®

általánosan

W

A frekvencia feltüntetésével Műszaki váltóáram

- 2 kHz

~-—•

Egyen-vagy váltóáram (összáram)

W ÜT^r^

Ti. Szigetelt vezeték száraz helyiségekben ^ ^ ^ Szigetelt vezeték nedffi) ves helyiségekben, pl. vizeshelyiségi vezeték

(t)

Váltóáram

Szigeteitvezeték védőcsőben vezetve

ly

¡5) Kábel külső- vagy föld alatti fektetéshez

(k)

v ^

f S ^

Hangfrekvenciás váltóáram

@

f f i ^ l Nagyfrekvenciás v í ' váltóáram

(45) Távbeszélő vezeték

j O j Csúcsfrekvenoiás váltóáram

Rádióvezeték

-fffSzabad vezetékek alátámasztási pontjai DIN 40722 @

Hl H U

Váltóirányító készülék, pl. pőlusvállő, s

) Biztosíték, általánosan

Védővezeték pl. földeléshez, nullázáshoz, vagy védőkapcsoláshoz (választhatóan) Jelvezeték

*

Csavaros biztosíték ) pl. 10 A és Dll típusú, háromsarkú Nagyteljesítményű, klsI feszültségű biztosíték (NH), pl. 50 A, méret 00

( í j ) Föld alatti vezeték

Jelöléssel ellátott vezeték i Egyszerűsített ' ábrázolás

Kapcsoló, kioldó

Q

Feszítőoszlop

*

Faoszlop / í £ \ Tetőtartó, támasztókar, V 3 " csőoszlop általánosan

t

9

(16) Feszítőoszlop

" •

( y * . Rácsos oszlop v V általánosan ( j 8 ) Feszítooszlop

„ '

Cu20 x 4

Mw//m I-+++-I-+

Teljesítmény védőkapi csolópl. 16 A háromsarkú

j) Felfelé irányított g

Közelítésérzékelő általánosan

| fdegen vezeték

k Sodrott vezeték, y pl. kéteres h Koaxiális vezeték

/IS« Vasbetonoszlop V S ' általánosan

O g

, N-vezeték (nullavezeték)

Oszlop alátámasztás általánosan

@

i Aramhiba védőkapcsoló, négysarkú

- i IGA

Q

O

(¡OSI Áramlökés-kapcsolő

©

, PEN-vezeték ' (fázisvezeték)

VILLAMOS SZERELVÉNYEK DIN 40 717,40 711,40 710

Bíztosítékleválaszló I kapcsoló pl. 63 A, háromsarkú

) Védővezeték (PE)

Vezeték általában

ALAPSZABVANYOK

Átalakító általánosan

Egyenirányító készülék, pl. váltóáramú hálózati csatlakozással

Vezetékek, jelölések, alkalmazások

( 6 ) Kevert áram

¿Ss^

- 0

wc/s*

/C*. Transzformátor, pj. csengólranszformátor

Qp Zeising munkáját a saját módszere szerint beható vizsgálatokkal alá nem támasztotta. Le Corbusier összes tervében 1945 óta használta az aranymetszés arányviszonyait „Le Modulor"-ként —> CD. Az ő méretei: az ember magassága = 1,829 m, köldökmagasság = 1,130 m, stb. —» 43. oldal

EMBEREK

TESTMERET

MÉRETEK ÉS HELYSZÜKSÉGLET az átlagos testmagasság és az erőkifejtés mértéke szerint

©

©

(17) Áltó munkát végezve

Fekvő helyzet

©

Térdepelve

®

©

Ülve

Guggolva

Fekvő helyzet

29

EMBEREK HELYSZÜKSÉGLET FALAK KÖZÖTT

MÉRETEK ÉS HELYSZÜKSÉGLET

emberek mozgás közben a szélességeknél > 10%-kal többet igényelnek

Menetelés

HELYSZÜKSÉGLET KÜLÖNBÖZŐ TESTHELYZETEKBEN

30

általános méretek —> QJ és erőkifejtés mértéke szerint

2000 Személyek száma m^enként legfeljebb 6 fő (pl. felvonőfülke)

EMBER ES JARMU

VONATOK MERETEI M = 1 :100

Régi és új járművek, példaként a személyszállítás minimális helyszükségleteinek bemutatásához

©

i1.54 -i 1.62 Személyvonati kocsi alaprajza 68 ülőhellyel, egyenként 0,45 m. Teljes hossz 19,66 m, utastérszakasz hossza 12,75 m, csomagszállító kocsi 12,62 m, lépcsőfellépő 28-30cm I- 60 -
K- 21 °C atlagos hőmérséklet • • -•••:•:-:• í í í í j f " * " - 23% átlagos relatív páratartalom

7*4'"'¿'átlagos hőmérséklet-v:;i£: : : : . :v , 81% átlagos relatív páratartalom

: 21 °C átlagos homerseklet • • ••••••• 20% átlagos relatív páratartalom

kb. 0,02 ma/h oxigén

kb. 0.03 m3/h oxigén

kb. 0,015 rrvVh oxigén vízgőz 58 g/h

40 g/h vízgőz

,. , , / ---------1 kisebb p á r a t a r t a - A lom mellett jelentősen több "

0,015 m3/h szén-dioxid (7)

Alvás

Munkavégzés

( 2 ) FPihenés -M 70 k s

^

-jft^

,

[

(T)—(3) Az ember széndioxid- és vízgőztejlesztése (H. Wotpert vizsgálati alapján) —> QJ A lakások arra hivatottak, hogy megvédjék az embereA helyiség fűtésénél ügyelni kell arra, hogy az enyhe meket az időjárási viszontagságoktól és olyan környezetet leg a leghidegebb helyiségoldalon melegíti a helyiség leszolgáltassanak, amely messzemenően jó közérzetet és vegőjét. A 70-80 °C feletti hőmérsékleteken bomlás köezzel teljesítőképességet nyújt. Ezen környezetet a huvetkezik be, amelynek maradványai a nyálkahártyákat, zatmentes, lassú mozgású, oxigéndús levegő, a kellea szájat és a torkot ingerlik és száraz levegő érzetét kelmes meleg, kellemes páratartalom és a megfelelő vilátik. Ezen okból a gőzfűtések és vaskályhák magas felületi gosság jellemzi. hőmérsékleteik miatt lakóházak fűtésére alkalmatlanok. Mindehhez döntően fontos a ház tájolása, építési módja 9/rr>' és a helyiségek házon belüli elhelyezése —> 262. oldal. Légtér nedvességtartalma A tartósan jó közérzet első alapfeltétele a hőszigetelt épíA helyiség légtere 50 tésmód, a megfelelően nagy ablakok belső térhez igazo- 25 -60% relatív páratardó, előnyös elhelyezéssel, a harmonikus bútorozás, vatalom mellett kellemes i lamint funkciócsoportonként elegendő fűtés és megfelelő 20 értéke 2 40% és £70% szellőzés (huzatjelenségek nélkül). legyen. A túlságosan Levegőszükséglet 15 nedves levegő kórokozócsírák, penészgomm Az ember a levegővel oxigént lélegez be, szén-dioxidot és / bák, rothadást okozó vízgőzt választ ki. Ezek mennyisége az emberek súlya, 10 baktériumok képződéSJ táplálkozása, tevékenysége és környezete szerint -> © - ® séhez, meghűléshez 3 •ffh. különböző. Személyenként átlagosan 0,020 m /h szénés izzadásképződéshez vezet dioxiddal, és 40 g/h vízgőzfejlődéssel számolunk -> © - ® . Mivel a levegő szénsavtartalma 1 - 3 ezrelék felett általában csak mélyebb légzésre késztet, ezért a lakás leveAz ember vízgőztermelése a mindenkori előfeltételekgője ne tartalmazzon többet 1 ezreléknél. Ehhez egyszenek-» © - ® megfelelően különböző. Az ember egyik fonrű légcsere esetén óránként és felnőttenként 32 m 3 , tos felmelegedési folyamatát képezi és a helyiség hőgyermekenként 15 m 3 légtér szükséges. Mivel azonban mérsékletével emelkedik, mindenekelőtt akkor, ha az már a szabadon álló házak zárt ablakok melletti, termé37 °C fölé (vérhőmérséklet) emelkedik. szetes légcseréje is 1,5-2-szerese a fentieknek, ezért

0,043 m3/h szén-dioxid str\ M

15000mkg őránkénli átlagos munkateljesítmény ergoslalon mérve HőmérEgy mJ sékletek levegő max. °C-ban vízgőztartalma g-ban

J

i A

A

elégségesek normál légtérként felnőttek részére a 1 6 - 2 4 m 3 (építésmódtól függően), gyermekek részére a 8 - 1 2 m 3 értékek, vagyis a lakószobák magassága 5 2,5 m esetén ez felnőttenként 6,4-9,6 m 2 , és gyermekenként 3 , 2 4,8 m 2 helyiség-alapterületet jelent. Nagyobb légcsere esetén (alvás nyitott ablak mellett, légcsere légcsatornákon keresztül) csökkenthető a lakószobák személyenkénti légtere 7,5 rh3 -re, hálószobák esetén ágyanként 10 m 3 re. Ha a levegő minősége nyílt lánggal szabadon égő lámpák, kórházak, gyárak rossz szagú kigőzölgése vagy zárt elhelyezésű terekben romlik (pl. színházak nézőterén) - > 114-117 oldalak, akkor a káros anyagokat mesterségesen megnövelt légcserével kell elvezetni, a hiányzó oxigént pedig bevezetni.

Légtér hőmérséklete Az ember számára nyugalmi helyzetében a legjobb a 1 8 20 °C, munkavégzés közben a mozgástól függően a 1 5 18 °C körüli hőmérséklet. Az ember hőtermelését tekintve egy kályhához hasonlítható, amelynek a fűtőanyaga a táplálék és testsúlyának minden kilogrammja után 1,5 WE/h hőt fejleszt. Egy 70 kg testtömegű felnőtt -> © - ® ezek szerint óránként 105 WE/h, naponta 2520 WE/h hőt termel, ami 251 víz felforralásához lenne elegendő. A hőfejlődés a körülmények szerint különböző - > © - © . Alacsonyabb térhőmérséklet mellett emelkedik, éppúgy mint a fizikai tevékenység esetén.

Több órán keresztül elviselhető %o

0,5-1 órán kerasztül elviselhető

Jódgözők

0,0005

0,003

-

Klórgőzök

0,001

0,004

0,05

Brómgőzők

0.001

0,004

0,05

Sósav

0,01

0,05

1.5

Kénes sav

-

0,05

0,5

Kénhidrogén

-

0.2

0,6

Ammónia

0,1

0,3

3,5

Szén-dioxid

T 43

0,2

0.5

2,0

t s

1,5*

10,0"

Kén-dioxid. Szénsav

©

10

80

300

Fbntosabb üzemi gázok káros felgyülemlése Leíimann szerint," mg literenként, egyébként cmJ literenként. —» QQ A hó (WE/h) mego$2iik az alábbiakhoz

Csecsemő Gyermek 2,5 évtől Felnőtt nyugalomban Felnőtt köz. munkavégzés

kb.

15 rd 40 rd kb. 96 kb. i t s rd

20,7%

víz elgőzőlögtetésére

Felnőtt nehéz munkavég. Idős felnőtt

kb. 140 rd kb. 90 rd rd

1,3% 30,8% 43,7%

légzésre vezetésre sugárzásra

rd

75,8%

Járul tehát hozzá a helyiség levegőjének felmelegedéséhez

kb.

1,9% 1.5%

munkára (járás) a táplálék felmelegítésére

Az ember hőleadása WE/h-ban, Rubener szerint —» QJ

32

Közvetlenül veszélyes

50 49 48 47 46 45 44 43 42 41 40 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4

TI 3 2 A

i

+ 1 0 - 1 M

2

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

82,63 78,86 75,22 71,73 68,36 65,14 62,05 59,09 56,25 53.52 50,91 48,40 46,00 43,71 41,51 39,41 37,40 35,4S 33,64 31,89 30,21 28,62 27,09 25,64 24,24 22,93 21,68 20,48 19,33 18,25 17,22 16,25 15,31 14,43 13,59 12,82 12,03 11,32 10,64 10,01 9,39 8,82 8,28 7,76 7,28 6,82 6.39 5.98 5,60 5,23 4,89 4,55 4,22 3,92 3,64 3,37 3,13 2,90 2,69 2,49 2,31 2.14 1,98 1,83 1,70 1,58 1,46 1,35 1,25 1,15 1,05 0,95 0,86 0,76 0,71 0,64

Egy ms levegő vízgőztartaSma max. g-ban

HELYISEG KLÍMA

I I Elsődleges és meghatározó tényezők Kffftyf'fl Járulékos tényezők l; :: ::vJ Másodlagos ós vétt tényezők

( T ) A kényelemérzet összefüggései

( g ) Hőleadó lalak

30°C 28

2

\

® 26

Mű 2 24

I.c

22

a. S zo

•y \

P

\

\Á

y

¡v Jszsrín \ \

/ /

10 12

^3)

\

/

/

S'4 / J 1 ^ «„„ ^

\

Ro s sz írinl

lO

^ te £ 3fi 16 o

/

/ \

14

\

16 18 2 0 22 24 26°C28 Helyisig hőmérséklete "Óban

12

@

Kellemességi mező °C-ban

72

14

16 18 20 24 2 6 Helyiség hőmérséklete °C-ban

28

Kellemességi mező °C*ban

A hfikfizpont vazérii: (leszállítást a vér útvonaladon ko/osztü 2.a hűtést ez Isatfásszekción keresőül

3.«Izowerrwgés általi malésl
© .

©

R. Endrös modellvizsgálata, amely azt mutatja, hogyan törnek m e g és terülnek szét függőleges irányban a mág-

Áramvonulat elektromos mezőinek mezővonalai, amelyek halmozottan okoznak geopaiogén zónákat

neses kvantumerővonalak a felületeken.

potenciálkülönbségek

25

® 34

30 3S 40 rforráskereső pálca re akciók

rétegvj'zfolyás Mért elektromos potenciálkülönbségek és forráskereső pálcareakciók vízi réteg vízfolyás fölött

Ezen túlmenően a rácsátlók is egy saját északkelet-délnyugat irányú globális rácsot képeznek © . Ugyancsak hétperiódusosan a hatása kb. 1/4-e a négyzetrácsos hálóénak. Másfelől arról tájékoztatnak, hogy a globális sávok helyének meghatározása az iránytű megbízhatóságán múlik, mert a korszerű építésmódok befolyásolhatják az iránytűt, és 1-2° eltérés már hibás helymeghatározást eredményez, mert különösen a rácsok peremei patogének. Az összefüggések és tapasztalatok gondos összefogása mindenesetre időigényes (többszöri ellenőrző bejárás), mivel a zavart zónák helyét varázsvesszővel és rádiókészülékkel határozzák meg. Döntőnek látszik az a képesség, amellyel a különféle mezők és zónák felismerhetőek ill. megkülönböztethetőek. „Endrös" DO modellje bizonyította-» hogy ugyanúgy, ahogyan a függőleges irányú sugárzások a talaj-levegő határon, tehát a Föld felszínén megtörnek, további ilyen törések történnek a többszintes épületek szilárd födéméin. Ábrái szemléletesen mutatják ezeket a töréseket egy talajvízfolyásból kiindulva -» ® , valamint a zavaroknak egy vízér fölött mért erősségét -» ® . Az ilyen patogén zónák által okozott fő károsodások lehetnek az életerő lemaradása, létgyengeség, szív-, keringési, vese-, légzés-, gyomor-, anyagcserezavarok, egészen a súlyos krónikus betegségekig, mint a rák. A legtöbbeknek rövid időn belül segít az alvóhely zavarmentes zónába helyezése Az ún. zavarmentesítő készülékek alkalmazása vitatott. Némelyek maguk bizonyultak zavarkeltőknek. Az aranymetszés szerinti méretű helyiségekben állítólag nincsenek zavarások: az arányok: magasság 3 m, szélesség 4 m, hossz 5 m. Dicsérik a kör, vagy hatszöglet (méhsejt) alaprajzú házakat. A fizikusok az anyagok 3 állapotát ismerik: a) szilárd, b) folyékony, c) gáz halmazállapotot. Tipikus ebből a szempontból a víz, 0 "C alatt = a = jég, normálisan = b = víz és 100 °C fölött = c = gőz. Más anyagok átalakulásához más hőmérsékleti értékek tartoznak. Ennek okai az anyagokat alkotó atomok, ill., molekulák, amelyek nem holtak, hanem tartós mozgásban vannak. A fémben pl. könnyen mozognak az egyensúly egy pontja körül - » © . Hevítve gyorsul a mozgás a fém folyékonnyá válásáig -» © . Tovább hevítve szétválnak egymástól az atomok, (folytatás a 35. oldal legfelső bekezdése végéig).

EPÜLETHIGIENIA

Szilárd fém atomi állapota

Folyékony fém atomi állapota

vízgőzmolekula

¿o*o*o o*o*o* •o*o*o o*o*o*•o*o*o o*o*o*-J •o*o*o

levegőmolekula

Gáz halmazállapotba kerül a fém -» Másfelől az abszolút nullaponton ("K = T-273,15°C) minden atomi vagy molekuláris mozgás megszűnik, éppen úgy mint a légmentes térben. A fémekre vonatkozó fenti példák azonban más anyagokra nem tipikusak. Az üveg esetében például a hő nem változtat semmit a már rendezetlen atomok helyzetén. így minden anyagnak megvan a saját atomi világa, amelyet környezetével többé-kevésbé érezhetően érzékeltet -» © . Ezzel szemben a gőzmolekula tömege függ a hőtől, ennek következtében diffundálnak a molekulák a hidegebb oldal irányába (kisebb nyomású helyre). Kiegyenlítésképpen levegő áramlik be, szintúgy akadályoztatva az építményrész diffúziós ellenállása által -» © . Schröder-Speck —> CD évekig tartó építőanyag-vizsgálatai kimutatták, hogy a növényi eredetű sugárzások képesek elnyelni vagy megtörni az ásványi eredetűek sugárzását.

o/>*o*o

Szilárd födémekre terített, minden oldalon takaró, 10 cm vastag aszfalttakarók eltérítik, ill. elirányítják az addig átmenő sugárzásokat - » © . A szomszédos helyiség mindenesetre kötegelten kapja meg az elirányított sugárzásokat -» © . oo*ooo Ezzel szemben a parafadarával végzett ellenvizsgálat elnyelő hatást O O 000*0» O mutatott. A mindkét oldalukon rovátkolt parafalemezek (préseletlen és 0 * 0 * 0 • O 0*O*O tömörítetlen parafadara is), melyeknek a vastagsága 2: 25-30 mm •o*o*o o o o « o « o*o*o*alkalmasak erre -> © . 0 * 0 00 0 0 • o * o * o O O O o o * o * O Az agyagot gyógyító földnek tekintik, és a kb. 950 °C-on kiégetett o*o*o* oooioo agyagot falazótéglaként vagy telőcserépként a legjobb életminősé•o*o*o • O O O f O 0 get nyújtó építőanyagként dicsérik. belQ! meleg klvúl hideg külső fal Falazáshoz kénmentes fehér mész (oltott mész) ajánlott, amelyet A vlzgőzmolekulák a fér meleg belső égetett mésznek gödörben (örténő oltásával nyernek, ahol az érlerészéből keresztülhaladnakafékező, Fémgöz atomi állapota lés által kövér oltott mésszé alakul, eltekintve a nedvesen álló falakülső falon át megfogyatkozva a hidezattól, amelyhez mészfejet, ill. hidraulikus meszet kell használni. A gebb, külső levegőbe. A levegőmolekulák mésznek ismeretesen erős méregtelenítő tulajdonsága van, szokábefelé vándorolnak a helyükre. sos az istállókat mésztejjel festeni. A gipsz annál inkább tekinthető természetes gipsznek, minél kevésbé közelíti meg a kiégetési hőmérséklete a felső kiégetési hőmérsékleSU föld- ás anyagsugárzás Kfl f «

•• •• •• •• 0

0

•

•

( í í ) — ( t 2 ) Eltekéivé az aichitektomkus tagoltságtól (függőleges, vízszintes vagy kevert)-» © már csupán az ablakfelületek és a maradó falfelületek viszonya azonos épületméretek és ' emeletmagasság mellett is megváltoztatja a léptékviszonyokat (az ablakosztó lécek ehhez jelentősen hozzájárulhatnak)

fíUTUJ I T I M ' "KIB'¥ M I Í T l . '10 trtio 5

83

Azonos méretű helyiségek az ablakok, ajtók, bútorok elrendezése által egészen különbözően hatnak, a 15-ös „tömlőként" hat, a 16-os rövidebbnek a keresztben elhelyezett ágy és az abtakhoz állított munkaaszta! által. A1?-es a megfelelő bútorozás által inkább szélesnek mint hosszúnak tűnik

A szemek helyzetéből következően is felülről nézve egy építmény magasabbnak tűnik mint alulról szemlélve. Ehhez jön még a lefelé pillantáskor a blzonytalanságérzet, ami mindent magasabbnak tüntet feí, mint biztos állásban fölfelé tekintve

Felfelé megfelelően visszahajló talak függőlegesként hatnak felfelé, megfelelően ívelt lépcsők, párkányzalok, és boltozatövek vízszintesként hatnak (vízszintes görbületek)

37

A SZEM A TÁRGYAK MEGJELENÉSÉNEK MÉRETARÁNYA

©

Térhatás „egyetlen pillantásra" alacsony helyiségekben (nyugalmi kép)

( 2 )

T é r h a t á s a s z e m fölfelé v e z e tésével m a g a s helyiségekben (impulzuskép)

Az emberi látómezőatej nyugalmi neiyzetében mozgatott szemek mellett 54° szélességű, 27° magasságú és lefelé 10° nagyságú. A legkisebb távolság valamely épület teljesebb megszemlélésekor = az épület szélessége, vagy kétszeresszem fölötti magassága

A merev, normális szem 1 °-os környezetet fog fel, vagyis hozzávetőleg a kinyújtott kar távolságban lévő hüvelykujjköröm felületét

az ahhoz szükséges magasság, hogy ugyanaz a hatás legyen elérhető mint a 8,5 m-es távolságból

A szem pontos különbséget csak 0°1' környezetben lát = látómező, a megalakzatrészek határtávolsága ennek alapján feltételezett. Az alak(D küiönböztetendő zatrész E távolságának £ alakzatrész —

tg 0°1'

0

nagyságúnak szabad lenni9, ¡II. az alakzatrész nagysága £ • tg O T

0,000291

T kielégítő fényviszonyok mellett, különben 1 , 5 - 2 - s z e / e s e

©

Ha egy Iratnak pl. 700 m távolságból még olvashatónak kell lennie, úgy a betűvastagság d (az 5. ábra szerint) >7000 x 0,000291 = 0,204 m legyen, a normál „h" betűmagasság szokásosan ennek ötszöröse, d = 5 x 0,204 = 1,02 m

®

A még megkülönböztethető építőelemek mérete még könnyen kiszámítható, ha az elemek normális távolsága a szemtől trigonometrikus alapon van kiszámítva.

összesítő áttekintés együtt a környezettől

® A z utcák szélességi méreteit, amelyeknek lehetővé kell tenniük az egyes részletek áttekintését és megszemléltetését, a fenti távolságokra figyelemmel kell kialakítani

38

Azoknak a kiugróan elhelyezeti építőelemeknek, amelyeket látni kell, megfelelően magasan kell lenniük (a), egyes elemek csekély átalakítással a szem számára nagyobb felületeket kínálnak (b és c)

A szem tevékenységét látásra és szemlélésre különítjük el. A látás első közelítésben a testi biztonságot szolgálja; a szemlélés ott kezdődik, ahol a látás szerepe megszűnik; ez a látás által megtalált „képek" élvezetéhez vezet. Aszerint, hogy a szem megáll egy objektumon vagy azt letapogatja, különbséget teszünk nyugalmi ós letapogatott kép között. A nyugalmi kép egy hozzávetőleges körkivágásban jelenik meg, amelynek átmérője a szemnek az objektumtól mért távolságával egyenlő. Ezen a „pillanatásmezőn" belül a tárgyak a szem számára „egyetlen pillantásra"-» ©jelennek meg. Az ideális nyugalmi kép egyensúlyban jelenik meg. Az architektonikus szépségnek az egyensúly az első tulajdonsága. (Tudós pszichológusok dolgoznak a 6. érzék egyik tanán, az egyensúlyi vagy statikus tanon, amely feltehetőleg a mi szépségérzékelésünket is megalapozza, hogy mi szimmetrikus, harmonikus tárgyakat és arányokat érzünk szemben egymással ->40-43 old., vagy ezzel szemben olyanokat, amelyek egyensúlyban vannak). Ezen a kereten kívül eső mezőben a szem a letapogatott kép által fogja fel benyomásait. A megfigyelő szem előrehaladását azon akadályok mentén találja meg, amelyekkel tőlünk távolodva szélességben és mélységben összetalálkozik. Az ilyen azonos vagy visszatérő távolságokban található akadályokat úgy érzékeli a szem mint ütemet és ritmust, amelyek hasonló ingert fejtenek ki, mintahogyan afül a zenét érzékeli (,, Építészet, megfagyott zene"-»Neufert, BOL). A hatás zárt térben is nyugalmi - vagy letapogatott képek által képződik -> © - © . A helyiség, amelynek felső határolását (mennyezet) nyugalmi képként ismerjük fel, a biztonság érzetét adja, hosszú helyiségek esetén másfelől nyomasztónak is érzékeljük. Magas mennyezetek esetén, ahol a szem először felfelé irányuló letapogatással végzi a felismerést, a helyiség szabadnak és felemelőnek tűnik, feltételezve, hogy benne a falak távolsága és ezzel a részletek összhatása élvezhető. Emellett figyelembe kell venni, hogy a szem optikai csalódásoknak van kitéve. A szem szélességi becslése pontosabb mint a mélységi vagy magassági, az utóbbiak mindig nagyobbaknak tűnnek, így ismert, hogy egy torony fentről nézve mindig magasabb mint alulról nézve -> 37. old. 10 és 18. Felfelé futó, függőleges élek összeborulóknak, vízszintesek középen hajlottaknak hatnak -> lásd 37. old. 19, lásd ehhez még -> 37. old. 1-9. Ezeknek a dolgoknak a figyelembevételével nem szabad az ellenkező oldalra átlendülnünk (barokk) éspl.atávlati hatást fokoznunk ferdén felfutó ablakokkal és párkányokkal (Róma, Szent Péter Bazilika), sőt perspektivikusan festett párkányokkal, boltívekkel, és hasonlókkal. A méretmeghatározáshoz döntő a pillantásmező-» ©, adott esetben a látómező-» © é s a részletek pontos megkülönböztetéséhez az olvasómező nagysága -» 5 és 6. Végül a távolság határozza meg a megkülönböztetendő részletek nagyságát. A görögök pontosan ehhez igazodtak és az egyes különböző magasságú templomoknál a függőlemez alatti legkisebb domborlécet úgy méretezték, hogy az a távolságban 27°-os szög mellett - » ® kitöltse a 0° 1 '-es olvasómezőt® (amint ezt Maertens —> m utólag igazolta; lásd ehhez az ő írása szerint készített-» ® - © ábrákat). Ebből származnak a könyveknek az olvasótól (a betűnagyság szerint különbözően) a nézőtéri helyeknek az előadó művésztől stb. mórt > távolságai.

EMBER ES SZIN

meleg

könnyű

passzív

©

A természetes színkör (Goethe szerint): a piros-kék-sárga háromszög = alapsz/nek, amelyekből elméletileg az összes szín kikeverhető. A zöldnarancs-ibolya ellenháromszög = elsőrendű keverékszínek, amelyek az alapszínek keveréséből keletkeznek

©

Sötét és világos színek és azok hatása az emberre

élénk piros

ibolya

©

Könnyű és nehézszlnek {nem azonos jelentésűek a sötét és világos színekkel-» mivel a sötétrész mellett a természetes piros rész is a nehézségérzeteterösíti

©

A sötét színek megterhelnek. Ha a mennyezetet erős tónusúra festik, a helyiségek alacsonyabbnak hatnak.

/C\ \ U

Hosszú helyiségek rövidebbnek tűnnek, ha a határoló, keresztirányú falak hangsúlyosak

©

Atizenkét részes színkör

A világos színek emelnek. A festett oldalfalak világos mennyezet mellett magasabbnak hatnak.

©

Afehér mint irányító szín, pl. üzemekben, laborokban

A színek erők, amelyek hatnak az emberre és jó közérzetet vagy kedvetlenségérzetet, aktivitást vagy passzivitást hoznak létre. Üzemek, Irodák vagy Iskolák színezése növelheti vagy csökkentheti a teljesítményt, a betegek egészségét előmozdíthatja a klinikákon. A színek befolyása az emberre közvetve, azok sajátos pszichológiai hatásuk által valósul meg; helyiségek bővítése, vagy szűkítése, ós ezáltal a térhatás kerülő úton való elnyomása vagy felszabadítása-»©-© közvetlenül a hatóerők (impulzusok) által valósul meg, amelyek az egyes színekből indulnak ki - » © - ® . A narancsszínnek van a legnagyobb impulzusereje; ezt követik a sárga, piros, zöld, és bíbor. A legkisebb az impulzus ereje a kék, zöldeskék, és ibolya (hideg és passzív) színeknek van. Impulzusgazdag színek a helyiségekben csak kicsi, impulzusszegény, semmiképp sem nagy felületeken alkalmasak. Meleg színek aktívan hatnak, ösztönzően, bizonyos körülmények között izgatóan. A hideg színek passzívak, megnyugtatóak, bensőségesek. A zöld idegnyugtató. A színekből kiinduló hatás ezenkívül a világosságtól és behatásuk helyétől is függ. A meleg és világos színek fentről szellemileg ösztönzők; oldalirányból melegítően, közelítően; alulról könnyítőleg, felemelően hatnak. A meleg és sötét színek fentről lezáróan, méltóságteljesen, oldalirányból körülzáróan, alulról biztos fogásúnak hatnak. A hideg és világos színek felülről derítően, ellazítóan; oldalról elvezetőleg; alulról könnyednek, futásra ösztönzőnek hatnak. A hideg és sötét színek fentről fenyegetőleg; oldalról hidegnek és szomorúnak; alulról elnehezítőnek, lehúzónak hatnak. A fehér az abszolút tisztaság és rend színe. A színes tér kialakításában a fehér jelentős szerepet játszik annak érdekében, hogy más színcsoportokat szétválasszon, semlegesítsen és ezzel világossá váltson, életre keltsen, és tagolttá tegyen. A fehér színt a rend színeként felületek jelölésére raktárakban, tárolóhelyeken, irányítóvonalakhoz és forgalmi jelekhez alkalmazzák - » © .

©

Világos fai előtt! sötét, egyedi elemek erősen hangsúlyosak

®

mek könnyűnek hatnak, mindenekelőtt látszólagos túlméretezettségük miatt

Felületek világossága Az értékek az elméleti fehér (100%) és az abszolút fekete (0%) közöttiek. fehér papír mészfehér citromsárga elefántcsontszín... krémszínű tiszta aranysárga szalmasárga világos okker tiszta krómsárga tiszta narancs

84 80 70 kb. 70 kb. 70 60 60 kb. 60 50 25-30

világosbarna tiszta beige középbarna lazacrózsaszín telített skarlátvörös cinóber kárminvörös mély-ibolya világoskék mélyégkék

kb. 25 kb. 25 kb. 15 kb. 40 16 20 10 kb. 5 40-50 30

tiszta türkizkék 15 fűzőid kb. 20 lágyzöld, pasztell.. kb. 50 ezüstszürke kb. 35 mészvakolat-szürke.. k b . 4 2 szárazbeton-szürke... k b . 3 2 ragasztott lemezek.... k b . 3 8

sárga tégla vörös tégla sötét klinker

kb. 32 kb. 18 kb. 10

solnhofeni lemez .. kb. 50 közepes kőszín 35 száraz aszfalt kb. 20 nedves aszfalt kb. 5 tölgy, sötét kb. 18 tölgy, világos kb. 33 diófa kb. 18 világos fenyőfa kb. 50 alufólia 83 horganyzott acélbádog

16

39

MERETARANYOK

3/4 kvárt 1/2 oktáv

4/5 terc

2/3 Kis lerc ®

A

ALAPELVEK

i / i prím

pitagoraszi derékszög befoglalja az összes intervallumarányt és kizárja a diszharmonikusokat, szekundumokat és szeptimákat

a

P

m

X

y

53°13'

1

1

2

13

67°38'

1

2

3

25

73°74'

1

3

4

17

61 ° 9 3 '

0,5

3

5

40

41

77°32'

1

4

5

12

35

37

71-08'

0,5

5

7

20

21

29

46-40'

0,5

3

7

31-89' 2 8

45

53

58-11'

0,5

5

9

a

b

c

36-87'

3

22-62'

5

12

16°26'

7

24

26 °or

8

15

12°68'

9

18°92' 43°60'

©

4

5

QD

Az építészetben mértékbeli megállapodások régtől vannak. Lényeges, konkrét adatok a pitagoraszi időkből származnak. Pitagorasz abból indult ki, hogy az akusztikus számarányoknak optikailag Is harmonikusaknak kell lenniük. Ebből alakult ki a pitagoraszi négyszög ~> ©, amely tartalmazza az összes harmonikus intervallumarányt, de mindkét diszharmonikus intervallumot - a szekundumot és szeptimumot - kizárja. Ezekből a számarányokból kell helyiségmóreteket levezetni. Pitagorikus, ¡II. diofantikus egyenletek számcsoportokat eredményeznek @ ® ©, amelyeket helyiségek szélessége, magassága és szélessége céljára alkalmazhatunk. Az a2 + b2 = c2 képlettel ezek a számcsoportok kiszámíthatók:

Pitagoraszi háromszög

a2 + b 2 = c2 a = m (y2 - x2) b =m • 2 • x • y c = m{y2 + x2) ahol x, y : az összes egész szám x : kisebb y-nál m: nagyítási-, ill. kicsinyítési tényező. Lényeges jelentősége van a Platón ós Vitruvius által megnevezett mértani formáknak is: kör, háromszög - » © és négyzet -> ©, amelyekből sokszög-vonalláncok szerkeszthetők. A mindenkori felezés ekkor további sokszögszabályt eredményez. Más sokszögszabályok (pl. 7-szög -> ©, 9-szög -» ®) csupán közelítő módon vagy föléhelyezéssel képezhetők. így szerkeszthető pl. 15-szög -> az egyenlő oldalú háromszögnek az ötszög fölé helyezésével. Az ötszögnek - » © vagy pentagrammának (draida-láb) éppúgy mint a belőle levezethető tízszögnek természetes vonzata -»43. old. -> © - © . Ennek különleges méretarányai korábban azonban alig kerültek alkalmazásra. Az úgynevezett „kerek" építőelemek tervezéséhez, és szerkesztéséhez sokszög-vonalláncok szükségesek. A legfontosabb adatok az r sugár, az s húr és a h magasság, meghatározásukat •••> @ - © mutatják,-» 42. old.

Számhármasok pitagoraszi egyenletekből (kiválasztás)

Egyenlőoldalú háromszög, hatszög

Négyzet

A

/yf?

ff

T I

liiiiiiiüií

i l i j A

IfiiiiliilHiiM i i ! l

I

B

\ a sugár felezése A B B középp. körív AB ¿ C A-C 4 ötszög oldala, átv. Ötszög

(§)

Tlzenötsz&g

BC =

_2 1 1_ 5

3 "15

®

Közelítő hétszög, BC egyenesfelezi AMet D-ben, BD a körkerületnek közelítőleg 1/7-része

(J9)

Közelítő kilencszög. A körüli körív A8-vel D pontot adja A C - n = c r C középp. CM-körív a BD köríven E pontot = a metszi ki. DE szakasz közelítőleg megfelel a körkerület 1/9-éneki.d.

h = r • cosp S = r • sinB 2 S = 2 • r • slnp h » | • eotangp

( T i ) Ötszög és aranymetszés

40

Tízszög és aranymetszés

Méretszámítás sokszögszabállyal - » 6 3 . old. I

®

Képlet -

MÉRETARANYOK "V» V«\/2

ALAPELVEK

1

tf>

//

!// fr-

V4V2

VÍ

©

©

W4 háromszög A. von Draoh szerint

-r@

©

A nyolcszögből alakított négyszög

©

"+CD

V7 = 2,646 V? = 2,450 V l = 2,236 \ f í = 2,000 kettős négyzet V3 = 1.732 sixton V5 = 1.414 | átló 1 négyzet

Az egyenlőszárú, derékszögű háromszög, amelynek alapvonalmagasság-aránya 1:2, a területszámítás háromszöge. Az egyenlöszárú háromszöget, amelynél az alap és a magasság egy négyzet oldalainak felelnek meg, Knauth a strassburgl dóm méretarányainál sikerrel alkalmazta. Az A. von Drach -»CD szerinti ji/4 háromszög ~> CD valamivel hegyesebb mint a fent leírt, mivel a magassága a csúcsára állított négyzet csúcsa által lett meghatározva. Feltalálója sikerrel alkalmazta is részleteken és készülékeken. Mindezen ábrák mellett L. R. Spitzenfeil vizsgálatai szerint régi épületek egész során igazolhatók utólagosan a nyolcszög méretarányai. Ennek alapjául az úgynevezett átló-háromszög szolgál. A háromszög magassága itt az alapvonal fele fölé helyezett négyzet átlója Az így képezett négyszög --> © oldalaránya 1 :\'2. Ebből következik, hogy a négyszög felezése és kettőzése 1:V2 oldalirányai azonosak maradnak. Dr. Porstmann ezen méretarányát ezért vették a német DIN-szabvány alapjául -> © -> 4 ff.old. Ilyen arányú mértani sorok kínálják a fokozatokat egy nyolcszögön belül -> és az 1-7 számok gyökeinek fokozatait. -> ©. Az egész számok négyzetgyökeinek összefüggését a - > © ábra mutatja. A tényezőkre bontás eljárása lehetővé teszi a négyzetgyökök alkalmazását nem derékszögű építményrészekben történő felhasználás céljára: Mengerínghausen a MERO-térbeli rácsszerkezetet a négyzetgyökök közelítő értékeire építette fel. Az elv az úgynevezett „csiga" -»(D ® A derékszög pontatlanságai a csavarvonal-csatlakozások pálcáinak csomópontjaiban kerülnek kiegyenlítésre. A Vn egész számok négyzetgyökeinek differenciáltan megközelítő számítását kínálják nem derékszögű építményrészek számára a számsorozatok a következő képlet szerint: G= Vn = 1

(5)

i:Vi-

négyszög

n-1

H 37. old.)

"1 + G

( S ) A gyökszámok létralépcsői

G= V"2 =

-A

1 1

3 2

7 5

u Összefüggés négyzetgyökök között

^g)

17 12

41 29

99 70

n

„Csiga"

239 169

m CM

V2 = 1,4142135

! >1 0.5

2

0,6 0,58333...

®

V3

5 7

1,4

,2 17

1,41667.. .

0,58621 . . .

29 41

1,41379...

0,5857143...

701 99

1,4142857...

0.5657939...

169 239

0.5857665... r ^ S Példák nem derékszögű koordinációra ' ->56. old. MERO térrácsszerkezete: 59. old. Először a moduláris rendszer bevezetésével merült fel ismét a harmonikus és arányos méretarányok megértése. -» 40. old.-> © ©.

Mértani kulcs Palladio villáihoz

Palladio, Pisani villa Bagnalóban

¿5

V sê a" i"Itf fi töa

.!M

(íí)

42

Japán kincsesház

Céh-ház, Rügen zu Zürich

A BMW igazgatósági épületének alaprajza Münchenben

Nyolcszőgü koordinációs rendszer (14) négyszögű oszlopokhoz, felosztva: 6 homtokzatelemrészre.48-szög háromszögből fejlesztve-» @

MERETARANYOK ALKALMAZÁS: MODULOR

Major Major

®

Az aranymetszés mértani szerkesztése

(£)

kör-háromszög közötti osszetug

-M = 0,618-

A Lomtí-'éle sor ábráíolása Neufert szerint

^ ^

Számsorozat: aranymetszés

G= 1 +

_1_ G

G = 1 + _L

Hl

1+1 1+1 1+1 1+1

Arányossági alak

Méretek a Metrikus Rendszerben kifejezve Piros sor: Ro méter

95280,7 58886,7 36394,0 22492,7 13901,3 8591,4 5309,8 3281,6 2028,2 1253,5 774,7

952,80 588,86 363,94 224,92 139,01 85,91 53,10 32,31 20,28 12,53 7,74 4,79 2,96 1,83 1,13 0,70 0,43 0,26 0,16 0,10 0,06 0,02 0,01

10,2 6,8 2,4 1,5 0,9 0,6 stb.

A 18. században és később nem a harmonikus, hanem az additív mértékrend részesült előnyben. Ebből fejlődött ki az oktaméterrendszer is 59. old. Először a moduláris rend bevezetésével merült fel ismét a harmonikus és arányos méretarányok megértése 40. old. © - ©. Koordinációs rendszer és koordinációs méretrend, lásd -> 63. old. Le Corbusier, az építész kialakított egy arányosságtant, amelynek alapja az aranymetszés és az emberi test méretei. Adott szakasz aranymetszését akár mértani szerkesztéssel, akár képlettel meg lehet határozni. Az aranymetszés azt jelenti, hogy egy szakaszt oly módon osztunk fei, hogy a szakasz teljes hossza úgy aránylik a nagyobb osztásrészhez mint a nagyobb a kisebbhez -> . I _ Major arány mutatja a négyzet, kör, és háromBlajör minor s z ö g közötti összefüggést -» Adott szakasz aranymetszése a G = 1+1/G számsorozatból is meghatározható. Ez a legegyszerűbb végtelen szabályszerű számsorozat -> Le Corbusier az emberi test három intervallumát jelöli meg, amelyek Fibonacci szerinti ismert aranymetszést képeznek. A láb a köldökig, a fej, a felemelt kéz ujjai a BEL alapalakja is. Le Corbusier először az európai ember ismert átlagos magasságából = 1,75 m-ből indult ki -> 2 9 - 3 0 . old., amelyet az aranymetszés méreteire 1 0 8 , 2 - 6 6 , 8 - 41,45-25,4 cmre osztott fel -> ©. Mivel ez az utolsó méret a hüvelyknek gyakorlatilag pontosan a tízszerese, ezzel megtalálta a kapcsolódást az angol hüvelykhez, ezzel szemben a magasabb méreteknél nem. Ezért Le Corbusier 1947-ben fordítva a 6 angol lábból = 1828,8 mm-es testmagasságból indult ki. Az aranymetszés osztásán alapulva fölfelé és lefelé irányban piros sort képezett - » © . Miután ennek a sornak a fokozatai a gyakorlati használatra túl nagyok, képezett még egy kék sort a 2,26 m-es értékből kiindulva (magasság kinyújtott karral, ujjhegyekkel), amely a piros sor értékeinek kétszeresét eredményezte --> ©. A piros és kék sor értékeit Corbusier gyakorlatilag alkalmazható méretekbe rendezte át -*

Kék sor: Bl

centiméter

478,8 295,9 182,9 113,0 69,8 43,2 26,7 16,5

QP

centiméter

r

117773,5 72788,0 44985,5 27802,5 17182,9 10619,6 6563,3 4056,3 2506,9 1549,4 957,6 591,8 365,8 226,0 139,7 86,3 53,4 33,0 20,4 7,8 4,8 3,0 1.8

méter

1177,73 727,88 449,85 278,02 171,83 106,19 65,63 .40,56 25,07 15,49 9,57 5,92 3,66 2,26 1,40 0,86 0,53 0,33 0,20 0,08 0,04 0,03 0,01

175

c

108 S

©

a z egység: A = 108 adup!ája:B=216

A-átméró hosszabbodása = C = 175

©

Modulor

B - á t m é r ö rövidülése = D = 8 3

1,1 stb.

(D A Modulores értékeinek és tűréseinek ábrázolása Le Corbusier szerint

©

A korlátlan számértékek

43

EPÜLETEK MINT A SZAKSZERŰ ANYAGFELDOLGOZÁS EREDMÉNYEI A kultúrák kezdetén a fonatok, szövetek kötési, csomózási, fonási technikái határozták meg az első formákat. Később a faépítkezés következett, amely majdnem minden kultúrában az építészeti formák alapját adta, nem utolsósorban a görög templom esetében-* © és®. Ez a felismerés viszonylag új, de a helyességét igazoló példák száma egyre nagyobb.

Kőből készült forma, ahogyan aztagörőgök az® founát alapul véve tovább művelték

A görög templomformákat megalapozó eredeti faszerkezet

©

Uhde ennek a kérdésnek tekintélyes munkát szentelt-* QP amelyben feltevését fa építésmódok eredetét illetően, különösen meggyőzően a mór építésmódban, mindenekelőtt Granadában az Alhambra építésmódjában véli igazoltnak. A mór építmények belső felületkiképzései a szövéstechnikából erednek (mint a sávok és gyöngyfüzérek a görög építményeken), még akkor is, ha azokat sablonokkal gipszbe nyomták, vagy „Azulejos"-ként (mázas kerámia) lettek ráhelyezve a felületekre. Sevillában az Alcazar néhány helyiségében a helyiségek sarkaiban ma is jól látható a falak gipszből készült „csomózása", pontosan úgy mint ahogyan a sátrakban a fallszőnyegeket a sarkokban összecsomózták. Itt a sátortechnikából keletkezett formát egyszerűen gipszbe ültették át.

Az -hez hasonló faszerkezet, ahogyan azt meg ma ismmdenutt alkalmazzak.

Aterméskőbőlvafóépltkezéstisztára m u n k á | , műkövekből készült keretezéseket k í v á n j 39. old.

^

Az anyagból, technikából és szükségletekből adódó formák azonos, adott feltételek közepette minden országban és időben hasonlóak, ha nem azonosak. Az „örökös formáikar V. Wersin, -> CD egyszer bizonyító példákon keresztül igazolta. Itt a használati tárgyak Kelet-Ázsiában és Európában, valamint ugyanezek kr.e. 3000 évvel és napjainkban is úgy hasonlítanak mint egyik tojás a másikra. Más anyag, más technika és más felhasználás esetén kényszerítően más forma adódik, akkor is, ha azok kizárólag ékszerformák, az adott feltételekből kinőtt alapformától elburjánzanak, eltakarják a szemet, eltitkolnak, vagy akár valami mást színlelnek (barokk). Az építmények formáját tekintve végső soron tehát a kor szelleme döntő. Az idős építményekkel kapcsolatban ma ismét annak a kérdése mozgat bennünket, hogy hogyan keletkezett a művészi forma, nem annyira az eredmény. Egyszer minden építési mód megtalálja teljes kifejlődésének határát és azután csupán tovább finomítják. Mi még ma a betonban, üvegben, acélban keressük a nekünk megfelelő kifejezésmódot; a gyárak és a hatalmas épületek számára már sikerültek új, meggyőző alkotások, mivel a sok ablakfelület iránti igény tisztán megjelenik-» ©.

Szögelt fabordázatú épület, célszerű, olcsó, azonban egyéni arc nélkül, héjazat, vagy vakolat alatt jobbari eltűnik ,

©

©

Vasbeton épület a külső falon pillérekke!, amelyeket elöl féltégla homlokfalazat takar és koszorút képező födém hordoz

Egy építmény építőelemeinek tiszta megjelenítése, meghatározott technikai feladatainak megfelelően, lehetőséget ad a részletek és az összmegjelenés újabb kialakítására. Ebben nekünk, építészeknek új ösztönzések rejlenek. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy a mi korunk csupán a konstrukciók tiszta kidolgozásának feladatát díjazza,amivel a jövő nemzedéke tiszta formáit kialakíthatja - > M i n d e n építésznek sokkal inkább feladata a saját korának műszaki lehetőségei messzemenő felhasználásával művészi elképzeléseinek megvalósítása annak érdekében, hogy ebből az életérzésből a kornak megfelelő építményt hozzon létre-»47. old. Ez tapintatot, önuralmat, a környezethez illeszkedést, az építmény szerves egyöntetűségét, teret, konstrukciót és a helyiség-összefüggéseknek a külső felépítménnyel történő jó egyeztetését igényli, háttérbe szorítva a műszaki „szervezési" és gazdasági cél teljesítését. Elemi hajtóerővel bíró, erős művészek, „akiknek van mondanivalójuk", maguk is alá vannak vetve ilyen megkötéseknek és az „idő szelleme" is befolyásolja őket.

Vasbeton építmény bel|ebbelhelyezett oszlopokkal és statikailag kedvezőbb és gazdaságosabb födémperemmel, ablaksávval

© 44

Vasbeton gombafödémek az ablakok között vékony acéttámokkal->40. old.

©

Minél tisztább a szellemisége vagy a világképe a művésznek, minél érettebb, tartalmasabb, maradandóbb a műve, paradox módon annál inkább időtlenül szép, mint minden igazi művészet.

BOLTÍVEK

EPULETFORMAK MINT A SZERKEZETHASZNÁLAT EREDMÉNYEI hókupola

jég, ablakként tárolótér

bejárat

©

A primitív ember helyszínen talált építőanyagokba építi tel kerek kunyhóját, kövekből, rudakból, és liánfonadékból, levelekkel, szalmával, fűzvesszővel és hasonló anyagokkal tedibe

©

Hasonlóan építi fel az eszkimó is nyári házát, nyers bőnél borított bélnabordákkal, fókabélből készült ablakokkal a „Wigwann" ősotthonának megfelelően. Hasonlóképp épül téli háza, azjglu"

Bizánci építőmesterek 1400 évvel ezelőtt derékszögű alaprajzra építették a Hagia Sophia boltíveit, amelyeknek a szerkezete kívülről tisztán látható, de belülről optikai hatások által takart (anyagtalanítás)

A kör mellett a dongatető forma is megtalálható számos országban, „nádkötésser, nádboiítással (építésmód Mezopotámiából)

Boronafalas házaka Föld összes, fágazdag országában épültek, ©'ban a szerkezetükben hasonló felépítéssel

Fában szegényebb vidékeken kialakult atámszeitfflzetű építés (magukban álló oszlopok, közöttük ablakokkal). Merevítésül az ablakmellvédekben könyöktámaszok szolgáltak

Az első kőkupolákat a n ték, a Pantheonnál a legtisztább formában, köralaprajzra

Perzsiában a szasszanidák (6. sz.) négyszög alaprajzból indultak ki, hogy megépítsék első kupoláik bolthajtását. Átmenet négyzetből körbe „fúlkeboltozaton" keresztül.

... először kőből a római időkből és később a román építőművészetben (Példa; templom a volt Jugoszláviában, Sibenik)

Kiindulva a keresztboltozatból (két donga áthatása), a gótikában csúcsfvek alkalmazásával merész csillagés hálóívek keletkeztek, amelyeknek a teherlevezetése lényegi ismertetőjeggyé vált (támaszoszlopok és támívek)

Ezzel szemben áll a favázszerkezetes építésmód egyenként elhelyezett ablakokkal és saroktámaszdúcokkal; a vázmezöket sárral tapasztott fűzfafonadékkal kitöltik

A táblás építkezésmódban a ház a műhelyben készült táblákból gyorsan, és olcsón felépíthető

Egy későbbi időben bekeretezték a nyílásokat, az épület sarkalt tisztára munkált, faragott terméskövekből rakták ki, a falakat szabálytalan terméskőből falazták és ezeket bevakolták

Azakívánság.hogya városi épületek egyre nagyobbak legyenek, elvezetett a kőből készült, lizénás épitésmódnoz, áfából készítetttámszerkezetú építósmód mintájára-» ®

©

FA

©

KO

/

t

^

Terméskőből habarcs nélkül csak alacsony kőépítmények épülhettek, ezért az első kőház jórészt csak tetőből állhatott, alacsony bejárati ajtóval

/ T j \ Megmunkált terméskővekkel magav l S ' sabb falak épülhettek, habarcs alkalmazásával akár oromzat és boltíves nyílások is készülhettek

Először mindig a szerkezet az alapja a létesítményeknek, később lesz ebből tiszta, gyakran üres forma, amely új építőanyagok esetén legelőször ezekre lesz alkalmazva. A kőből épült lyki sírépítményektől kezdve, amelyeken minden laikus látja a faépítés

alapformáit, egészen a századforduló autójáig, amely a lovas kocsit utánozta (beleértve az ostortartót), számtalan példa található erre

45

ACÉL

EPULETFORMAK ÚJ SZERKEZETEK ÉS FORMÁK

( 3 ) Épliá! Az acélszerkezetek alig észrevehető oszlopokkal a legkönnyedebb megjelenítési forniát teszik lehetővé-» CD, azonban nem mindenütt megengedettek. Külső, csupasz oszlopokat kevés kivételtől eltekintve nem engedélyeznek-» Kívülről látható acél tödémlemezek,

-tartók kombinációjában különösen könnyű és mégis szilárd megjelenési formák kínálkoznak szélesen nyitott helyiségekkel, alig lehatároltan-» ©.Könnyű, nyitott csarnokok kevés oszloppal, messze előrenyúló tetőkkel az acél és alumínium építési módok területén alkalmazottak-» © .

VASBETON

Építész: F. L.Wrlght

Építész: F. L.Wrlghl

Az építési hatóság számos építménynél megköveteli a tüzgátló, sőt tűzálló építési módot, ügy, hogy a tűzálló anyagból készült köpennyel ezek tisztán acélbeton épít-

menyekként jelennek meg—» (5). Ezekre tipikusan jellemző a kinyúló födémfelület gyámgerendákon-» © , vagy toronymagból-» (§), házmagbói-» ©.vagygombafödémekből-» ® kiindulva.

HEJSZERKEZETEK

^ l )

Avasbeton íemezekkel megvalósítható afelületmenlj erőelosztás lehetősége, ez kínálja magát héjszerkezet-szegmensekből képezhető kupolák—» (9), megformált hosszirányú héjak—>

Építész: O. Niemeyer

Q g ) Épílész: a szerző

- X - . j^.oű

ritmikusan lépcsőzött keresztirányú héjak-» © v a g y a nullapontban csatlakozó ferde támaszokkal alátámasztott, sorolt héjak építéséhez-»

FUGGESZTOMUVES TETŐK

A függesztőmű veket nagyfesztávolságokáthidalására már a primitív népek is alkalmazták —» A legismertebb könnyű, függesztett felület a cirkuszsátor teteje —» Merevített

Napjainkban ismét megindult a formák szerkezetből való fejlesztése, nem csupán az anyagbóf statikai felismerések alapján kiindulva, hanem sokká! inkább az új építésmód kialakításának belső lényegében való szellemi elmélyülés okán, keresve a neki megfelelő kifejezésmódot a mindenkori adott építészeti feladat megoldásához.

46

peremgerendákhoz függesztett vasbeton felületek gazdaságos és impresszív építményeket eredményeznek-» © , akár nagy túlnyúlási lehetőségekkel is—>

©.

A döntő különbség itt a konstrukcióból kiindulva formakeresésben van, ellentétben a vilmosi korral, amely minden szerkezetben a kifejézendő formákat használta, az anyag lehetett kő, fa vagy gipsz, önmagáért való üres, tartalmatlan formában „dekorációként" értékesítve azokat.

HAZ ES FORMA MINT A KOR ÉS AZ ÉLETMÓD TÜKRE ELOUDVAROK

©

1500 körül a ház vagy a város körül volt falazva és nehéz kapukkal volt lezárva

1700 körül afal és a kapu márcsak az üdvözítőén kecsegtető bepillantástszolgálta

®

A XIX. században a zárt ház már alacsony kerítések közepén, szabadon állt

BEJ ARATOK

^E/'

1000 körül a boronafalas házakon afacsony ajtók voltak magas küszöbbel (ablak nélkül, afényanyitotttetőn átjött a házba)

1500 körűi nehéz veretű kapukat alkalmaztak kopogtatóval és mellette rácsos ökörszemablakokat

1700 körül kifinomultak az ajtók álosztóinak, üvegezéseinek és kilincsének díszítései

©

A XX. században már nincsenek kerítések (különösen Amerikában), a ház zsúfoltságmentes, gondozott, nagy, közös parkokban, fák között áll

A XX. században száraz járda vezet az autótól a drótszövetbe tétes tükörüveg ajtóig, amelyet fotocella érzékelője oldalra eltol és egyidejűleg bejelenti a látogatót

TÉRKAPCSOLÓ ELEMEK

lesüllyeszthető ebiek

1500 körül megjelentek az alacsony, nehéz kiskapuk, takarékos, természetes világltású cellák, aszéles, rövid deszkákból álló padozatok

1700 körül a széles, szárnyas ajtók, szobasorok, parkettás padozatok

/O. vj/

1900 körül a helyiségek összenyitásához tolőajtók, linóleumburkolat, tolóablakok, elhúzható függönyök

HAZAK hegy fetöli oldal

árnyékszék

zuhanyozó

Az 1500 körüli faház a táj, az építésmód (gerendaház) és az életmód (ablak nélküi) eredménye

A XX. században választható terű helyiségek, elektromos mozgatású, eltolható falak, süllyeszthető ablak (teraszüvegozés), farész nélküli reflexiós üvegből, napfény ellen védő redőnyök a korszerűek

©

A kőház 1500 körül. Az ellenség és hideg ellen védő falak alapterülete azonos volt a szobák alapterületével

konyha

A ház 2000 körűi vékony teherhordó acéloszlopokkal, ezektől független vékony, nem teherhordó válasz- és külső falakkal építhető, amelyeknek az Illesztése időjárásnak ellenálló és a legjobb hő- és hangszigetelést szavatolja. A lakótér, étkező és előtér között nincsenek ajtók, csupán térelválasztók. Építész: Mies van der Rohe

Az 1500 körüli kor a boszorkányégetések, a tévhiedelmek, az ökörszemablakok és erődítményszerű házak kora, amelynek formanyelve még ma is az ízlésekben jelen van; eközött és a korunk műszaki ós gazdasági fejlődése között hatalmas szellemi átalakulás feszül. Az építményeken és részeiken, és a közben eltelt évszázadok más alkotásain és óletmegnyilvánulásain egyértelműen felismerhető, ahogyan az ember szabadabb és öntudatosabb, illetve az építmények világosabbak és könnyebbek lettek. A mai ember számára a ház már nem az ellenség, rablók és démonok elleni erődítmény, hanem erőszakolatlan, szép, felszabadító kerete a

létnek és a magatartásnak, nyitottan a természet felé, és mégis minden oldalán kitűnően védve annak viszontagságaitól. Ezalatt mindenesetre mindenki mást ért, kizárólag az alkotói erőn múlik, mit lát és mit érez eközben és mennyire képes ezeknek az élményeknek az anyag által látható kifejezést kölcsönözni -> 44. old. Döntő az építtető feladatkitűzése. Némely építtető és építész a 15. század gondolatai és érzései között él, a XX. században már kevesebben. Ahhoz, hogy a helyénvaló évszázadok összetalálkozzanak, az építtető és az építész közötti egymásratalálás szerencséje kell.

47

- M . 1:2000" -

EPULETTERVEZES MUNKAFOLYAMAT

Egy északkeleti fekvésű, 3000 m2 alapterületű telekre 4 beépítési javaslat készült. A 4-es javaslat volt az építtetőé, de az 1 -es javaslatot fogadták el

Ennél a beépítésnél a lejtés a ház előtt helyesen délkeleti irányú, a gazdasági udvar nyugatra esik, az autóbehajtó és a bejárat az északi utcáról

garázsbehajtás alul

Ház vázlatterve hibákkal! Az oltözőés szélfogó helyiségek túl nagyok, a fürdő és tálaló tűi keskenyek, veszélyes lépcsők a halinál a közlekedőben, a konyhából nincs kitekintés a bejáratra

Házterv hibák nélkül. Jobb h kialakítás. A hálószobai szint a tetmészetes lejtés következtében 2,5 m-re van a talajszint felett. A garázs alatta lehet a telekszint magasságában Építész: a szerző

Építési program A munka egy beható építési program felállításával, tapasztalt építész bevonásával kezdődik a 49. és 50. oldalak kérdőívei szerint. A tervezés előtt ismert legyen: 1. A telek elhelyezkedése, nagysága, a telken belüli szintkülönbségek, bejárás az utcáról. A vízvezeték, a csatorna, beépítési előírások, beépítési terv, stb. Ezeknek a segédleteknek a beszerzése a földmérő mérnöktől, a földhivataltól (hivatalos térképmásolat) az elhelyezési terv kidolgozásához. 2. A helyiségek igényeire vonatkozó méretek mint felület, magasság, elhelyezés és azok viszonya egymáshoz képest. 3. A meglévő bútorok méretei. 4. Az építéshez, telekvásárláshoz, a terv kiértékeléséhez rendelkezésre álló pénz -> 51-58. old. 5. Az alkalmazandó építési mód, mivel egy téglaépület eleve más lesz mint egy lapostetős ház.

48

Ezután kezdődik a helyiségek vázlatos felrajzolása a szükséges felületű egyszerű négyszögekként, egységes méretarányban és a helyiségek kívánatos egymás közti viszonyának és az égtájak szerint megfelelő tájolásának a rögzítése-* 262. old. E munka során jelenik meg a tervező lelki szemei előtt egyre inkább körvonalazódóan és képszerűen az építési feladat. Az épületterv készítésének megkezdése helyett azonban először a rendelkezésre álló, meghatározott, beépítendő bruttó házalapterület tisztázása alapján a ház végleges elhelyezését kell tisztázni. Döntőek ehhez az égtájak szerinti tájolás, az uralkodó szélirány, a behajtási lehetőségek, a terepviszonyok, a meglévő fák, a szomszédság. A lehetőségek kimerítéséhez -»© többszöri vizsgálódás és az alapul szolgáló ismétlődő megbeszélések itt fontosak, amennyiben az egyetlen helyes házelhelyezés formálisan nem merülne fel. Ilyen megbeszélések alapján a döntés gyakran igen gyorsan bekövetkezik; ekkor az építés elképzelése már tisztábban alakul-» ©. Ezután megkezdődnek az első házterv „szülési fájdalmai", elsősorban lelkileg, az építési feladat és annak szervezési, szervezeti összefüggéseiben és ezek szellemi hátterében történő mély elmerülés formájában. Ebből nő ki a tervező számára egy vázlatos elképzelés a teljes építmény tartásáról és térbeli atmoszférájáról és az ő elképzeléseinek alaprajzi és felépítményi megtestesüléséről. Vérmérséklete szerint egy odavetett szénrajz az egyiknél, egy filigránszerű karcolat a másiknál, ezek a „szülési folyamat" első lecsapódásai. Ügyetlen segéderők által az első vázlatok lendülete gyakran ismét elvész. A tervező tapasztalataival és jellemével gyakran növekszik a szellemi elképzelés tisztasága. Idősödő, érett építészek gyakran vannak abban a helyzetben, hogy az építési tervet minden részletében pontos méretekkel és összes részleteivel közvetlenül szabad kézzel végérvényesen megrajzolják, így keletkeznek a letisztult, késői művek, amelyekből azonban gyakran hiányzik a korai művek lendülete. Az előterv elkészítése után-»® egy 3-14 napos nyugalmi időt ajánlatos tartani, mert ez távolságot teremt a tervhez és élesebben kihozza a hibákat, de egyúttal gyakran ötleteket is ad azok megszüntetéséhez, mert a közben eltelt idő elhárítja a kényszerképzeteket, nem utolsósorban a munkatársakkal és az építtetővel folytatott megbeszélések hatására. Most megkezdődik a terv kidolgozása, a megbeszélések a statikussal, a fűtés, vízellátás és elektromosság mérnökével, röviden: a konstrukció és kiépítés rögzítése. Ennek befejezéseként, de gyakran már ez előtt, eljutnak az építészeti rajzok az építési felügyeleti hatóságokhoz, akiknek a vizsgálata 3 - 6 hónapot vesz igénybe. Ez idő alatt történik a költségbecslés készítése és a munkák kiírása nyomtatványok felhasználásával ->CD úgy, hogy mihelyt az építési engedély határozata jogerőre emelkedik és az ajánlatok is rendelkezésre állnak, ezzel a megbízásokat gyorsan kiosztják és a munkát meg lehet kezdeni. Mindezek a munkák egy nagyobb családi ház építésénél az ajánlatkéréstől az építés megkezdéséig a gyakorlott építész 2-3 hónapos munkaidejét veszik igénybe a körülményektől függően; nagy építési létesítményeknél (pl. kórházak, stb.) 3-12 hónapot. A tervezési munkán nem szabad ésszerűtlenül takarékoskodni, a többlet időráfordítás gondos előkészítés mellett az építési időben gyorsan megtérül ismét és mindehhez ráfordítást és építési kamatokat takarít meg. Fontos segédlet ehhez a kérdőív-» 49. és 50. oldalon és a helyiségkönyv-» 59. old.

ÉPÜLETTERVEZÉS ELŐZMÉNYEK - A MEGRENDELŐ KÖZREMŰKÖDÉSE A tervezési munkát gyakran hajszolják, az építést elégtelen segédlettel ki írják és kezdenek. Igy válik érthetővé, hogy a „végérvényes" rajzok és költségek csak akkor kerülnek elő, amikor az építmény már majdnem kész. Itt nem segítenek az építtetőkhöz intézett okítások; ezen csak az építész gyorsabb, folyamatos munkavégzése és kielégítő előkészítése enyhít mind az irodában, mind az építési helyszínen. Minden építkezésnél gyakran azonos kérdések kerülnek elő. Az egyes részletekbe menő kérdőívek és nyomtatványok, amelyeknek már az ajánlatkéréskor kézben kell lenniük, meggyorsítják a továbbhaladást. Bizonyára vannak szükséges eltérések, de a megállapítások egész sora annyira általános, hogy - akár legyen ez csupán ösztönzés - a kérdőívek minden építésben részt vevő számára hasznosak lehetnek. Az alábbi kérdőív a munkát megtakarító nyomtatványoknak csak egy része, amelyeket egy gazdaságosan dolgozó építésziroda esetleg költségbecslési nyomtatványok mellett segédletként az irodában tarthat. Kérdőív a feladatok felméréséhez Megrendelés-adatlap a... számú megrendeléshez: Megrendelő: Megrendelés: Felmérést végző: Másolatot kapnak: I.

Információ az építtetőről 1. Milyen a cég fejlődése. Pénzügyi helyzete? ] Foglalkoztatottságának mértéke? I Fentlek Össztőkéje? [ bizalmasak! Hon nét származnak az i nformációk? J 2. M ilyennek tű nik az ügykezelés? 3. Számunkra ki a fő tárgyalópartner? Ki a helyettese? Ki az utolsó fellebbviteli fok? 4. Milyen különleges kívánságai vannak az építtetőnek művészeti vonatkozásban? 5. Égyáltalán milyen a beállítottsága a képzőművészettel szemben? Különösképpen a mi munkamódszerünkhöz? 6. Az építtetőnek milyen személyi tulajdonságait kell figyelembe venni? 7. Ki fog nekünk nehézségeket támasztani? Miért? Milyen lehetséges kihatásokkal? 8. Az építtető később nyilvánossá teszi építményét? 9. A rajzoknak a laikusok által is érthetőeknek kell lenniük? 10. Korábban ki volt az építészeti tanácsadó? I I . A korábban ott dolgozó építész milyen okokból nem kapta meg ezt a megrendelést. 12. Tervez további építményeket az építtető? Milyeneket? Mekkorákat? Mikor? Vannak ezekre már tervek? Van kilátásunk rá, hogy a megbízást megkapjuk? Milyen lépéseket tettünk ezért ? Milyen sikerrel? 11. Megállapodások díjakról 1. Milyen megállapodások szolgálnak a díjmegállapítás alapjául? 2. Milyen kiépítettséggel számolnak becslésszerűen? 3. Becsléssel kell megállapítani az előállítási költséget a díjszámítások alapjaként? 4. Mekkora előállítási összeggel számolnak? 5. Az építéssel együtt a befejező munkákat is mi vegyük át? 6. Van szerződéses megállapodás vagy a megbeszélések írásban rögzítve lettek? III. Személyek és cégek a szerződések vonatkozásában 1. Kivel kell lefolytatni az összes, előzetes megbeszélést? 2. Ki melyik különleges terület illetékese? 3. Ki ellenőrzi a számításokat? 4. Milyen megrendelési és vizsgálati módot kell alkalmazni? 5. Kiadhatjuk mi az építtető megbízása alapján közvetlenül a megbízást? Mekkora értékig? Az írásos meghatalmazás ehhez rendelkezésre áll? 6. Kit ajánlott az építtető alvállalkozóként? Foglalkozás Lakcím Telefon

7. Építésvezető szükséges? Kívánalom, hogy legyen? Idősebb vagy fiatalabb munkaerő? Mikor? Tartósan vagy időszakosan? Mennyi ideig? 8. Az építésvezetőnek a mi meghatározásunk szerinti jogviszonyaival egyetért az építtető? 9. Rendelkezésre bocsát-e az építtető helyiségeket az iroda részére? Ezekhez berendezést, telefont, írógépet? IV. Általános adatok 1. Amennyiben nincsen körülkerítés, kell-e építeni? Kiadható-e az reklámcélokra? Kell-e készíttetni építési ismertető táblát? Milyen felirattal? 2. Az új építmény pontos címe? Későbbi neve? 3. A legközelebbi vasútállomás címe? 4. A legközelebbi postahivatal címe? 5. Telefon az építési helyszínen? Mikor és hogyan érhető el? A közelben van? 6. Az építőmunkások munkaideje? V. Építési feladat 1. Ki állította fel az építési programot? Kellően részletezett-e az? Ki kell igazítanunk, vagy más részéről ki kell egészíteni? A tervezési munkák megkezdése előtt még egyszer engedélyeztetni kell az ép íttetővel? 2. Milyen meglévő vagy még építendő épületekhez kell igazodnia az új építménynek-» VIII. 9. 3. Milyen helyi vagy állami kötöttségek alá esik az építmény? Városrendezés, tájtervezés? 4. Milyen szakirodalom áll rendelkezésre ehhez az épületfajtához? 5. Hol lett hasonló feladat példaként kivitelezve? 6. Kin keresztül lehetséges megszemlélni? Már elő van készítve? VI. A megvalósítás alapjai 1. Hogy néz ki a környezet? Táj? Faállomány? Éghajlat? Égtáji irányok? szélirány? 2. Milyen formájúak a meglévő építmények? Milyen építőanyagokból készültek?-» VIII. 9. 3. Vannak-e fényképek az új épület környezetéről? (felvételi pont megjelölésével) Megvan rendelve? 4. Mire kell egyébként eleve figyelemmel lenni a létesítéskor. 5. A meglévő épületek emelet- és házmagassága? Utcairányok? Épületirányok? Későbbi utcák? Fák (fajta, nagyság szerint) 6. Milyen későbbi létesítményeket kell már most figyelembe venni. 7. Szükséges-e a részletes/általános rendezési terv módosítása? 8. Vannak-e helyi meghatározottságok az építménynek ezen a helyen megvalósítandó, küíső megjelenítését illetően? 9. Művészeti vonatkozásban ki az építésengedélyezés felülvizsgálója? Milyen a beállítottsága? Tanácsos, hogy az előtervet már az előzetes átbeszéléshez is bemutassuk! 10. Ki a fölérendelt jogorvoslati hatóság? Milyen az üzletmenet? Egy panasz kivizsgálásának időtartama? Milyen a panasziroda beállítottsága?

49

ÉPÜLETTERVEZÉS KÉRDŐÍV VII. Műszaki alapok 1. Milyen a helyszín altalaja? 2. Készültek talajvizsgálatok az építési helyen? 3. Mekkora lehet a talajnyomás határfeszültsége? 4. A talajvízszint normális? Magas a talajvíz? Mekkora a legmagasabb talajvízszint? 5. Volt már a telken építmény? Mi volt az? Hány szintes? Milyen mély volt a pince? 6. Milyen lehetett az alapozás ? 7. Milyen építésmóddal kell az építést kivitelezni? Különösképpen: Pincepadozat: építésmód, terhelés? Mivel terhelik? Bevonat, festés?Talajvízlezárás? Milyen tetőfedés? Esőcsatornák belül vagy kívül? 8. Milyen szigeteléseket kell előirányozni? Hang ellen? Vízszintesen? Függőlegesen? Rezgésekellen? Hőszigetelés? Vízszintes? Függőleges? 9. Hogyan kell kiképezni a pilléreket,oszlopokat? Hogyan a határoló falakat? Válaszfalakat? 10. Milyen lépcsőszerkezet szükséges? Terhelés? 11. Milyen ablak, acél, fa, műanyag, fa/alu, üvegféleség? Külső vagy belső ütköztetésű? Gerébtokos, kapcsolt gerébtokos, pallótokos, redőnyös, zsalutáblás ablak? 12. Milyen ajtók? Acélkeretes, rétegelt lemezes, acél, gumiütközővel, tűzgátló vagy tűzálló? Ajtózáróval? 13. Milyen a fűtési mód, tüzelőanyag? Milyen időtartamú? Készlet tárolására: olajtüzelés, elektromos fűtés, salakfelvonó, hamutároló, tölthető esővíztároló? 14. Milyen a melegvízellátás? Mekkora mennyiségek szükségesek, milyen időszakokban, mely helyeken? A vezetékes víz kémiai tulajdonságai, vízlágyító van előirányozva? 15. Milyen a szellőzés módja, a légcsere? Mely helyiségekben? Megoldott-e a füstgázelvezetés, párátlanítás? 16. Milyen a hűtés, jégkészítés? 17. Milyen a vízellátás? A cső átmérője, a helyi tűzoltóság tömlőcsatlakozója? Vízvezetéknyomás nagyon ingadozik? Mennyire? A m3-enkénti vízdíj, vízvéteíi helyek a szabadban? 18. Milyen vízelvezetés? Csatlakozás az állandó vezetékre, hol, mekkora a főcsatorna átmérője? Mélységi viszonyok? Hová folynak a szennyvizek, szikkasztás lehetséges-e, adottság-e, létesült már? Saját tisztítómedence? Csak mechanikai vagy biológiai tisztítás szükséges? 19. Milyen átmérőjű a gázvezeték-csatlakozás? Hatásfoka, ára köbméterenként, nagyfogyasztó esetén kedvezmény; vannak-e különleges előírások a létesítéshez, légtelenítés? 20. Milyen világítás? Áramfajta, feszültség, csatlakozási lehetőség?Teljesítményterhelési határ, világítási ártarifa kilowattóránként, teljesítménytarifa kilowattóránként? Éjszakai tarifa -tói -ig, engedményes nagyfogyasztók esetén, trafó, nagyfeszültségű állomás, sajátáramfejlesztés, D i e s e l , gázturbina, szélkerék? 21. Milyen a távbeszélés lehetősége? Közvetlen tárcsázású, fülkés, hol van? 22. Milyen a hívóberendezés, csengő-, fényjelző-, vezérlőberendezés? 23. Milyen felvonó kell? Legnagyobb terhelése? Padozati vagy mellvédürítésű, sebesség, emelőgép fönt vagy alul? 24. Milyen egyéb szállítóberendezések szükségesek? Külső méretek, út, teljesítmény, csőposta? 25. Hulladékaknák és szemétledobók? Hol, méretek, milyen hulladékok számára, szemétégetés, papír-összesajtolás? 26. Egyebek

50

VIII. Tervezési segédletek 1. Telekkönyvi betekintés megtörtént?Tulajdonlap-másolatot beszerezték? Mi áll benne a tervezést érintően? 2. Rendelkezésre áll a település térképe? Meg van rendelve? Tömegközlekedési eszköz megjelölésével? 3. A hivatalos térképmásolat érvényes? Megrendelve, hivatalosan láttamozva? 4. A geodéziai felmérés rendelkezésre áll? Meg van rendelve? 5. Tisztázódott a vízellátás terve? 6. Tisztázódott a csatornázási terv? 7. Tisztázódott a gázcsatíakozási terv? 8. Tisztázódott a terven az elektromos csatlakozás? Az elektromos energiaszolgáltató által láttamozott kábel vagy szabad vezeték a telken van-e? 9. Felmérésre kerültek-e a szomszédos házak homlokzatai? Meghatározták építési módjukat (építési terv)? 10. Kifogástalanul meghatározták-e a geodéziai terv szerint a kiinduló magassági pontot és megjelölték-e azt eltávolíthatatlanul? 11. Szükséges-e az építkezés felvonulási tervét elkészíteni? 12. Hol kell benyújtani az építési engedélyt? Hány másolati példányban, milyen formában, iratméretek, pauszpapír, kék, piros, vásznazott, stb.? Hogyan kell színezni a terveket (tervrajzkészítési rend)? 13. Milyenek a statikai számítások benyújtásának követelményei? Ki az engedélyezett műszaki ellenőr? Ki jön számításba (kit jelöl ki a építési hivatal)? IX. Tenderkiírási segédletek 1. Milyen messze van az építési hely a teherpályaudvartól? 2. Van-e ipari vágány az építési területhez? Normál nyomtávú, keskeny nyomtávú, milyenek a kirakási lehetőségek? 3. Milyenek a beszállítási utak? Dorongfás töltések, paliózott utak szükségesek-e? 4. Milyen építőanyag-tárolók vannak? Hány m3 nyitott, hány m3 fedett, milyen szintkülönbséggel állnak az építményhez képest? Tud-e több vállalkozó egymás mellett súrlódásmentesen dolgozni? 5. Egyes szállítmányokat és munkákat maga az építtető vállal? Melyeket: építési terület takarítása, őrzése, kertészeti munkák? 6. Előlegfizetés, készpénzes fizetés kilátásba helyezhető-e? Avagy milyen fizetési határidőket és pénzmegoszlásokat kell figyelembe venni? 7. Mely építőanyagok szokásosak a helyszínen? Melyek ott különösen olcsók, melyek drágák? X. Elkészítési határidők az alábbiakra: 1. A munkatársakkal való megbeszéléshez készített vázlatok? 2. Vázlatok az építtetővel való megbeszéléshez? 3. Előterv (méretarányos) előzetes javaslattal? 4. Terv (méretarányos)? 5. Költségbecslés? 6. Építési engedély tervek benyújtása statikai számításokkal és egyéb szükséges igazolásokkal? 7. Az építésengedélyezés előrelátható időtartama? Jogorvoslása, útja, meggyorsítási lehetőségek? 8. Építésre érett kiviteli tervek? 9. Kiírások megkezdése? 10. Ajánlatok leadási határideje? 11. Engedély, építési határidőterv? 12. Építkezés kezdete? 14. Épület átadása (beköltözéshez készen)? 15. Végelszámolás?

TÉMAFELOSZTÁS

A A fogalmak meghatározása 1.0 Épülettervezés 2.0 Építéskivitelezés B A kivitelezési szakasz feladatai 1.0 Kiviteli tervezés 1.1 A feladat meghatározása/tartalom 1.2 Célok/a kiviteli tervezés veszélyei 1.3 Eszközök/a kiviteli tervezés eszközei * kiviteli tervek * részlettervek (részletrajzok, egyedi tervek) * különleges tervek (technológia) * helyiségkönyvek 2.0 Versenyeztetés 2.1 A feladat meghatározása/tartalom 2.2 Célok/a versenyeztetés veszélyei 2.3 Eszközök/a versenyeztetés eszközei * BGB * VOB (A/B/C részei, előzetes megjegyzések) * a versenyeztetési leírás (teljesítmónyjegyzékek, teljesítményprogramok) * standard költségszámítási normakönyv * teljesítményjegyzék-minta * a gyártóra vonatkozó okmányok 3.0 Tervezői művezetés 3.1 A feladat meghatározása/tartalom 3.2 Célok/a tervezői művezetés veszélyei 3.3 Eszközök/a tervezői művezetés eszközei * Az AVA alapjai, a kiviteli tervezés eszközei (tervek, szerződéses okmányok) * A folyamattervezés/ütemtervkészítés technikái (oszlopdiagramok, vonalas diagramok, hálók). C Az építéskivitelezésre vonatkozó irodalmi utalások -> CD A Fogalmi meghatározások A szükséges építészteljesítés feladatának megfogalmazása és a megfelelő honorárium meghatározása a HOAI (Honorarordnung für Architekten und Ingenieure, auf Grundlage der §§ 1+2 des Gesetzes zur Ftegelung von Ingenieur- und Architektenleistungen) (1. ábra) szerint történik. 1.0 Épülettervezés HOAI, 15. §, teljesítési fázisok (LPH) előkészítő szakasz (3%), vázlatterv (7%), épületterv (11%), engedélyezési terv (6%), „épülettervezési feladatok" összesen a teljes honorárium 27%-a (2. ábra). 2.0 Építéskiviteíezés HOAI15. §, teljesítési fázisok (LPH) 5-9: Kiviteli tervezés (25%), a versenyeztetés előkészítése (10%), közreműködés a versenyeztetésben (4%), tervezői művezetés (31%), műszaki ellenőrzés és dokumentálás (3%), kiviteli tervezés összesen a teljes honorárium 73%-a -> 55. oldal ©. A HOAI maximális mértékben illeszkedik a gyakorlathoz, azaz a HOAI szerinti alapfeladatok megfelelnek a gyakorlatban elvégzendő feladatoknak. B. A kivitelezési szakasz feladatai 1.0 Kiviteli tervezés 1.1 A feladat meghatározása/tartalom: HOAI 15. §, 5. teljesítési fázis. 'Alapfeladatok: A 3. és 4. fázis eredményeinek átdolgozása (fokozatos kidolgozás és a megoldás ábrázolása) a városrendezési, alkotói, funkcionális, műszaki, épületfizikai, gazdasági, energiagazdálkodási (pl. a racionális energiafelhasználás szempontjából), biológiai és ökológiai követelmények figyelembevételével, valamint a többi, a tervezésben szakmailag részt vevő adalékainak felhasználásával, a kivitelezésre érett megoldásig. Az objektum rajzi ábrázolása a kivitelezéshez szükséges egyedi adatok megadásával, pl. a végleges, teljes kiviteli, részlet- és szerkezeti tervvel M=1:50-től 1:1-ig, a szükséges szöveges részekkel együtt.

ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS

Térlehatároló építmények esetén: a terek (helyiségek) és kapcsolódásuk részletes ábrázolása 1:25-től 1:1-ig terjedő léptékben, a szükséges szöveges részekkel és anyagmeghatározásokkal együtt. A többi, a tervezésben részt vevő számára az adatszolgáltatás kidolgozása és munkájuk eredményének integrálása a kivitelezésre érett megoldásig. A kiviteli tervezés folytatása a kivitelezéssel párhuzamosan. * Különleges feladatok: Részletes objektumleírás készítése épületkönyv formájában, mely a költségvetési kiírás teljesítményprogramjának alapja *). Részletes objektum leírás készítése helyiségkönyv formájában, mely a költségvetési kiírás teljesítményprogramjának alapja *). Vizsgálat: a költségvetési kiírás teljesítményprogramja alapján a kivitelező cég áítal készített kiviteli tervek és az építésztervek egyeztetése *). Részletmodellek kidolgozása. Vizsgálat: harmadik, a tervezésben részt nem vevő személyek által készített tervek (pl. a vállalkozó által készített műhelytervek, a gépek szállítói által készített felállítási és alapozási tervek) a kiviteli tervekkel való egyeztetése és elfogadása, ha a feladat olyan létesítményre vonatkozik, amelyet a felszámított díj nem tartalmaz. *) Ez a különleges feladat a költségvetési kiírás teljesítményprogramja készítésekor egészében vagy részben alapfeladattá válik. Ebben az esetben ezen teljesítési fázis megfelelő alapfeladatai elmaradnak, amennyiben a költségvetési kiírás teljesítményprogrammal készül. 1.2 Célok/veszélyek a kiviteli tervezésben A kiviteli tervek célja az épület zavartalan/hibátlan kivitelezése. Előfeltétel: az alkotói, műszaki szükségességek részletes megállapítása, azok vizsgálata formai, jogi, műszaki, gazdasági tényezők szempontjából (jogi alapok: építési előírások, rendeletek, pl. kivitelezési rendeletek, irányvonalak, pl. tömegtartózkodásra alkalmas helyekre vonatkozó irányelvek; műszaki alapok: a technika és az építőművészet elismert szabványai, pl. DIN-szabványok, egyeztetés szakági tervezőkkel; gazdasági alapok: költségellenőrzési eszközök, pl. költségbecslés/költségszámítás DIN 276, adott esetben egyeztetés szakértőkkel). A nem megfelelő kiviteli tervek többek között anyagveszteséget (hiánypótlás, selejtképződés), munkaidő-veszteséget (üresjárat, dupla munka), maradandó értékcsökkenést (tervezési hiba/kivitelezési hiba) okoznak. 1.3 Eszközök/a kiviteli tervezés eszközei 'Kiviteli tervek - minden, a kivitelezéshez szükséges adattal és mérettel; szokásos léptéke M=1:50 -> 55. oldal. ® 'Résztervek (= részlettervek, egyedi tervek), a kiviteli terveket kiegészítik az épületszerkezet bizonyos részleteivel, szokásos léptékük: M=1:20 /M=1:10 /M=1:5 /M=1:1 -> 55. oldal. ® 'Különleges tervek - speciális szakágakkal (pl. vasbetonépítés, acél- vagy faszerkezetek) összehangolva készülnek, az egyéb a szakágat nem érintő - épületszerkezeteket/berendezési tárgyakat csak olyan mértékig ábrázolják, amennyire az szükséges, szokásos léptékük M 1:50 a szakágtól függően. A DIN 1356 által szabályozott valamennyi rajzfajta elkészíthető számítógépes program CAD (Computer Aided Design) segítségével, mely adott esetben AVA-val (-> alul) is összekapcsolható (a megfelelő szoftver adott). *A helyiségkönyvek (= épületkönyvek) táblázatosan tartalmazzák az összes méretre (pl. a helyiség vagy helyiségrész hossza, szélessége, magassága, területe, térfogata, stb.), anyagra (pl. falburkolat, padlóburkolat), felszerelésre (pl. fűtés-, szellőzés-, szaniter, elektromos szerelés, stb.) vonatkozó adatot és bizonyos körülmények között alapját képezik egy funkcionális leírásnak (költségvetési kiírás teljesítményprogrammal, különleges feladat HOA115. § LPH 5. szerint, ellentétben a teljésítményjegyzékkel ellátott költségvetési kiírással, alapfeladat HOA115. § LPH 6., vö. VOB/A 9. §).

51

ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS

2.0 Versenyeztetés (tender előkészítése/közreműködés a versenyeztetésben) 2.1 A feladat meghatározása/tartalom, a HOA115. § szabályozza, 6+7 teljesítési fázis. "Alapfeladatok: A mennyiségek ós teljesítmények mint a költségvetési kiírás alapjainak kiszámítása és összeállítása a szakági tervezők adatainak figyelembevételével. A költségvetési kiírás meghatározása feladatkörönkénti teljesítményjegyzékkel. A szakági tervezők költségvetési kiírásaínak összehangolása és koordinálása. A tenderokmányainak összeállítása minden szakterületen. Ajánlatkérés. Az ajánlatok vizsgálata és értékelése részfeladatonkénti árszint felállításával a 6. és 7. teljesítési fázisok várható résztvevőivel együttműködve. A versenyeztetésben részt vevő szakági közreműködők feladatainak összehangolása és összeállítása. Tárgyalás a tender pályázóival. Költségbecslés DIN 276 szerint az ajánlatok egység- vagy átalányárai alapján. Közreműködés a megbízás odaítélésében. * Különleges feladatok: Teljesítményprogrammal ellátott költségvetési kiírás készítése az épületkönyv/helyiségkönyv alapján *). Alternatív költségvetési kiírások készítése elkülönített teljesítményegységekre. Összehasonlító költségáttekintések készítése a többi részt vevő szakági tervező adatainak kiértékelése mellett. Az ajánlatok vizsgálata és értékelése a teljesítményprogrammal ellátott költségvetési kiírás alapján, az árszint meghatározásával *). Az árszintek felállítása, vizsgálata és értékelése különleges követelmények alapján. 2.2 Célok/veszélyek a versenyeztetésben A versenyeztetés célja olyan szerződés készítése, amely garantálja a kiviteli terv véghezvitelét polgárjogi keretek között, a megfelelő előírások betartása mellett (-> (Német Szövetségi) Polgári Törvénykönyv, BGB §§ 631-651., illetve Építőipari feladatok versenyeztetése, VOB A/B/C részei) -> 55. oldal ©. A vállalkozásba adás megtörténhet, ha a definiált feladatokra (= tenderokmányok segítségével, melyek tartalma pl. a feladat leírása, szerződéses feltótelek, stb. + iratok, pl. a tenderdokumentumokba való betekintés lehetőségének megadása ja pályázatok bontásának helyének, időpontjának] szerződéskötési és kivitelezési határidők megadása, stb.) a vonatkozó árak rendelkezésre állnak —> 55. oldal.©. A beárazott, az ajánlattevő, illetve annak jogos képviselője aláírásával ellátott pályázati okmányok az elfogadott, változatlan ajánlatra vonatkozó megbízás révén építési szerződéssé válnak. (Az építési szerződés szabályozza a kiviteli terv véghez viteléhez szükséges módozatokat: pl. a feladat fajtája/mérete, díjazás, határidők, garanciák, stb.) Az építési szerződésben (ezzel együtt a pályázati okmányokban is) átfogóan/teljes körűen előzetesen tisztázni kell a szerződő felek közötti lehetséges véleménykülönbségeket és szabályozni kell a kölcsönös kötelezettségeket. A tisztázatlan, hiányos okmányok olyan rossz építési szerződéshez vezetnek, amely vitát, az építés késedelmét, hiányosságot, értékcsökkenést, plusz költségeket idéz elő. 2.3 Eszközök a versenyeztetésben *A Ptk (Polgári Törvénykönyv) eltérő megállapodás hiányában szabályozza az építési szerződésben (munkaszerződésben) az építtető/építési vállalkozó (megrendelő/vállalkozó) közötti jogviszonyt. A 631-651 paragrafusok tartalmazzák a munkaszerződésre vonatkozó előírásokat. Címek/tartalmak: 631. §: a munkaszerződés lényege, 632. §: Díjazás, 633: A vállalkozó garanciális kötelezettsége, hiánypótlás, 634: Határidő meghatározása elutasítási

52

figyelmeztetéssel, változtatással, csökkentéssel, 635: Nem teljesítés miatti kártérítés, 636: Késedelmes teljesítés, 637: A garancia szerződéses kizárása, 638: Rövid elévülés, 639: Az elévülés megszakítása és nyugvása, 640: A megrendelő átvételi kötelessége, 641: A díjazás esedékessége, 542: A megrendelő együttműködése, 643: Felmondás a vállalkozó részéről, 644: Kockázatviselés, 645: A megrendelő felelőssége, 646: Átvétel helyett befejezés, 647: A vállalkozó zálogjoga, 648: Biztosítéki jelzálog az építési telken, 649: Felmondás a megrendelő részéről, 650: Költségbecslés, 651: Gyártói szállítási szerződés -> 55. oldal. -» ©. * a VOB (építőipari munkák vállalkozásba adására vonatkozó előírások) különleges formákat nyújt (ellentétben a BGB általános kijelentéseivel), tartalmazza a kiegyensúlyozott számlájú, sokoldalú szakmai és jogi problémájú/követelményű építési szerződést (-»AGB-törvény). Ha a felek a VOB-ot - amely sem rendelet, sem törvény - kívánják alkalmazni, ebben előzetesen meg kell állapodni (B/C rész, a megállapodás az általános üzleti feltételek keretében is lehetséges, AGB-törvény 23. §. 5.). A VOB 3 részre tagolódik: -VOB/A (DIN 1960) = Építési feladatok versenyeztetésére vonatkozó általános rendelkezések Tartalma: a kiírás, tender és szerződés szerkezetére és felépítésére vonatkozó irányelvek. A VOB/A rendelkezései ajánlások (magánépíttető esetén), de kötelezőek közjogi építtető esetén. - VOB/B (DIN 1961) = Építési munkák kivitelezésére vonatkozó általános szerződéses feltételek Tartalma: olyan, speciálisan az építési szerződésekre megfogalmazott feltételek, amelyek a megfelelő BGB-szabályozásokat hatályon kívül helyezik, ha arról megállapodás történik. Címek/tartalmak: 1. §: A munka fajtája, mennyisége, 2: Díjazás, 3: Kiviteli dokumentáció, 4: Kivitelezés, 5: Kiviteli határidők, 6: A kivitelezés akadályoztatása és megszakítása, 7: A kockázat megosztása, 8: Felmondás a megbízó részéről, 9: Felmondás a vállalkozó részéről, 10: A szerződő felek felelőssége, 11: Kötbér, 12: Átvétel, 13: Garancia, 14: Elszámolás, 15: Órabéres munkák, 16: Fizetés, 17: Biztosíték, 18: Vitás esetek. - VOB/C (DIN 18 300 18450) = Építési munkák általános műszaki szerződéses feltételei (ATV) Tartalma: (megállapodás esetén) az egyes szakmák (pl. földmunkák, kőművesmunkák, stb.) feladatainak szabályozása egységes osztályba sorolás alapján 55. oldal. 0. A leírásra vonatkozó utasítások - segédeszközök az egyértelmű, kimerítő tartalmú leírás készítéséhez (Nr. 01: általános, elengedhetetlen adatok, Nr. 02: szükséges kiegészítő adatok, -» VOB/A 9. § 1.). 1. Érvényességi tartomány - utalás az érvényes D IN-szabványokra (műszaki kivitelezési rendelkezések), általános záradék: „Az anyagok és épületszerkezetek szállítással, lerakodással és raktározással együtt értendők." 2. Anyagok/épületszerkezetek - minőségi feltételek, az anyagokra/épületszerkezetekre vonatkozó „standard" előírások (DIN-szabványok, hivatalos engedélyek). 3. Kivitelezés- kivitelezéstechnikai előírások (adott esetben DINszabványok) a „standard kivitel" irányában. 4. Járulékos feladatok/különleges feladatok - külön díjazás nélkül végzendő járulékos feladatok (fő feladat a kiírás szerint) fajtájának, mennyiségének meghatározása. 5. Elszámolás - a ténylegesen elvégzett teljesítmények megállapítására vonatkozó elszámolási előírások (elszámolási egységek, áthatoló épü letszerkezetek el határolása, felmérések és levonások). Az általános szerződéses feltételeket, amelyek az egyértelmű zárórendelkezésekhez a legtöbb esetben nem elegendőek, „előzetes megjegyzésekkel" (kiegészítő szerződéses feltételek, különleges szerződéses feltételek, nem mondhatnak ellent az általános szerződéses feltételeknek) kell kiegészíteni az AGB-törvények teljes körű alkalmazása mellett (a VOB mint „egész" kiegyensúlyozottsága).

ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS ->QD A kiegészítő megállapodások fajtái („előzetes megjegyzések"): - a VOB „lehetséges rendelkezései" egyértelműen tisztázzák a szükséges kiegészítő megállapodásokat, pl. átvételi eljárás megállapítása, stb. - az ésszerű kiegészítő megállapodások a VOB/A 10. § 4. értelmében megfogalmazott rendelkezésekre vonatkoznak - a lehetséges kiegészítő megállapodások olyan rendelkezésekre vonatkoznak, amelyek a feladat definícióját szolgálják (a VOB kiegyensúlyozottságának zavarása nélkül), pl. építési napló, nyelv, stb. 56. oldal. * a feladat leírása az építési munka egyértelmű, kimerítő megfogalmazása révén a későbbi építési szerződés alapját képezi 56. oldal. Meg kell különböztetni az alábbiakat: - költségvetési kiírás teljesítményjegyzékkel (VOB/A 9. §/3-9) - költségvetési kiírás teljesítményprogrammal (funkcionális leírás) FLP, VOB/A 9. §./10-12 , A műszaki leírások (az építési feladatok átfogó ábrázolása) kiegészítik a teljesítményjegyzéket és teszik azt teljesítményprogrammá. Teljesítmény-jegyzék- egyedi tételek felsorolása (tétel = egy részfeladat leírása fajta, minőség, mennyiség, dimenzió szerint, rendezési, ill. tételszámmal ellátva) 56. oldal. ©. A tételeket laza csoportokba (építési ütemek/szakaszok/készültségl fokok,) illetve cím (szakágra vonatkozó összefoglalás) szerinti csoportokba lehet osztani és előzetes megjegyzésekkei lehet ellátni 56. oldal ©. Teljesítményprogram - a kész feladatra vonatkozó mértékadó feltételek/követelmények (alaki, funkcionális, műszaki, gazdasági) ismertetése a részfeladatok részletes ábrázolása nélkül (ellentéte: teljesítményjegyzék egyes tételekkel, de mlntakiírás mennyiségek megadása nélkül lehetséges). A költségvetési kiírások - mint a versenyeztetési dokumentumok részei - a beárazással (ajánlat) és a megbízással (vállalkozásba adás) az építési szerződés alkotórészévé válnak. Ha a szerződés alkotórészei egymáshoz képest ellentmondást hordoznak, érvényességük sorrendje a következő (-> VOB/B 1. § 1.): költségvetési kiírás, különleges szerződéses feltételek, esetleges kiegészítő szerződéses feltételek, esetleges kiegészítő műszaki szerződéses feltételek, az építési feladat kivitelezésére vonatkozó általános műszaki szerződéses feltételek (VOB/B), tehát a „különleges" az „általános" előtt érvényes 56. oldal " Az építményekre vonatkozó standard költségszámítási normakönyv (StLB) segítséget nyújt a költségvetési kiírások elkészítésében (eredménye: tömör, műszakilag kifogástalan, teljes körű szöveg) az olyan, egyes tételekre vonatkozó standard szövegelemek közlésével, amelyek a megfelelő feladatkörökhöz rendelhetők (a feladatkörök körülbelül megfelelnek a VOB/C szerinti munkanemeknek). A standard szövegelemek 5 hierarchikus szövegcsoportba tagolódnak. Minden szövegelem számozva van. Ezzel kódolhatók az egyes szövegek (az 5 szövegcsoport szövegelemeinek variálható összetétele, rövid szöveg/hosszú szöveg, feladatkör száma + az egyes szövegrészek száma = standard szám) 56. oldal © - © . Az egységes (standardizált) kód lehetővé teszi a számítógép segítségével végzett racionalizálást (standard költségszámítási normakönyv, építőipari elektronikai egyesületi bizottság GEAB; cél: a költségvetési kiírásokra vonatkozó egységes standard szövegek alkalmazása az építőiparban az összes német tartományban). Az építőipar további standardizált feladatszövegei a következők: Út- és hídépítési standard normakatalógus (StLK), munkák 100199, vízépítési standard normakatalógus (StLK) 200-299, szövetségi normakatalógus (StLB-DB) 400-499, az egyes alkalmazók regionális normakatalógusai (RLK) 800-899. * A teljesítményjegyzék-minták hasonlítanak az építésvezetési könyvekhez (elődje StLB). A kiírási minták lehetőség szerint sok szöveglehelőséget tartalmaznak (szöveg képzése húzással), ezáltal összességükben igen bő tartalmúak. Ajánlók: a kiadók —> 56. oldal ©. * A kiírások gyártóra vonatkoztatott dokumentációi kiegészítő Információkat nyújtanak, inkább a különleges szerkezeti megoldások részleteinek megoldásában segítenek.

A versenyeztetési tevékenység összességében ideálisan alkalmas számítógépes feldolgozásra (szövegek, számitások). A tenderterv adatainak a kiviteli tervekkel való összekapcsolása megfelelő CAD-szoftver (Computer Aided Design) segítségével lehetséges. 3.0 Tervezői művezetés (műszaki ellenőrzés, tervezői művezetés/dokumentáció) 3.1 A feladat definícióját/tartalmát a HOA115. § 8+9 feladatfázis szabályozza. * Alapfeladatok: Az objektum kivitelezésének ellenőrzése az építési engedéllyel vagy hozzájárulással, a kiviteli tervekkel és a leírásokkal való megegyezés szempontjából, valamint a technika általánosan ismert szabályainak és az ide vonatkozó előírások szempontjából. A tervezői művezetés szakmai részvevőinek koordinálása. Az elkészült szerkezetek ellenőrzése és részletes korrektúrája. Ütemterv (oszlopdiagram) készítése ós ellenőrzése. Építési napló vezetése. Közös felmérés a kivitelező céggel. Az építési munkák átvétele a tervezésben és az ellenőrzésben részt vevő szakágak képviselőivel együttműködve, a hibák megállapítása. Számítások ellenőrzése. Költségek megállapítása a DIN 276 alapján vagy a lakásjogi számítási jog szerint. Hatósági átvételi eljárások kezdeményezése és az azokon való részvétel. Az objektum átadása a szükséges okmányok összeállítását és átadását is beleértve, pl. kezelési utasítás. Vizsgálati jegyzőkönyvek. Garanciális határidők felsorolása. Az átvétel során megállapított hibák kiküszöbölésének ellenőrzése. Költségellenőrzés. Az objektum bejárása a kivitelező céggel szemben támasztott garanciális igények elévülési határideje előtt, a hiányosságok megállapítása céljából. Azon hibák kiküszöbölésének ellenőrzése, amelyek a garanciális igények határidején belül, de legkésőbb az építési feladatok átadásától számított 5 éven belül lépnek fel. A biztonsági eszközök átadásában való közreműködés. Az objektum rajzi ábrázolásának és számítási eredményeinek szisztematikus összeállítása. * Különleges feladatok: Fizetési ütemterv készítése, ellenőrzése és bejegyzése. Különböző ütem-, költség- és kapacitási tervek készítése, ellenőrzése és bejegyzése. Felelős építésvezetőként való tevékenység, ha ez a tevékenység a mindenkori tartományi jog szerint túllép a 8. teljesítési fázis alapfeladatain. Állapotfelmérési tervek készítése. Felszerelési és leltárlisták készítése. Karbantartási ós gondozási utasítás készítése. Az objektum figyelemmel kisérése. Az objektum igazgatása. Átadás utáni bejárások. A karbantartás és gondozás ellenőrzése. Az adatállomány előkészítése a számítógépes adatkezeléshez. A költségek kiszámítása és megállapítása a költség Irányértékeihez. Az építmény és az üzemi költség-haszon elemzés ellenőrzése, 3.2 Célok/veszélyek a tervezői művezetésben A tervezői művezetés 2 fő feladatot céloz meg: - ellenőrzés, felmérés, elszámolás mint az AVA (= kiírás, versenyeztetés, elszámolás, Id. a versenyeztetés fejezetet) teljessé tétele 57. oldal ©. - építési folyamat tervezése a projektmanagement módszereinek alkalmazásával (emberek, gépek, anyagok rendelkezésre állása a megfelelő időben, megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyen). Fontos segédeszközök: a különböző eljárású folyamatterv technológiák/ütemtervtechnológiák.

53

ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS

A rossz művezetés, a hiányos ellenőrzés bizonyos körülmények között nem kielégítő kivitelezéshez (nyilvánvaló/rejtett), hibákhoz, hibás elszámoláshoz, többletköltségekhez, az emberek (balesetek) és anyagok veszélyeztetéséhez vezetnek. A nem kielégítő projektmanagement, koordinálatlanság nagyrészt az építés elhúzódásához/többletköltségekhez vezet. 3.3 A tervezői művezetés eszközei * Az AVA alapjait, valamint a kiviteli tervezés eszközeit az 1.3/ 2.3 alatt tisztáztuk. A projektellenőrzés, felmérés, elszámolás támaszkodik a tervekre (kiviteli tervekre, résztervekre, különleges tervekre), az esetleges helyiségkönyvekre, illetve az építési szerződési okmányokra. * A folyamattervezés/ütemtervkészítés technikái a következő, szokásos módszereket tartalmazzák: -oszlopdiagramok (Gantt szerinti oszloptervek), a koordinátarendszerben függőlegesen (= Y-tengely = ordináta) a munka egyes lépéseit/építési folyamatokat, vízszintesen (= X-tengely = abszcissza) az ahhoz tartozó építési időt ábrázolják. A mindenkori folyamat időtartamát (kiszámítása tapasztalati adatok/számítások alapján) a megfelelő (vízszintesen rajzolt) oszlop hosszával jelöljük. Az egymást követő építési folyamatokat egymást követően kell ábrázolni. A kiírások (= a folyamatábrázolás listái = meghatározási listák) segítenek az oszlopdiagramok készítésében és lehetővé teszik az előírt érték-tényleges érték összehasonlítást. Az oszlopdiagramok előnyei: áttekinthető, szemléletes, könnyen olvasható (az ábrázolás arányos az idővel). Az oszlopdiagram hátrányai: egységesítés, az egyes részfolyamatok megkülonböztethetetlensége, a kapcsolatok/függőségi viszonyok nehéz ábrázolása (nem kritikus/kritikus folyamatok = a folyamat időtartamának változása a teljes időtartam változását okozza, nem leolvashatók). Alkalmazási területek: különleges készültségi irány nélküli, építési folyamatok ábrázolása, egyes készítési folyamatok tervezése (építési programok), alkalmazási programok (személyzeti program/ gépprogram) 57. oldal ©. - a vonalas diagramok: sebesség-, út- (mennyiség) idődiagramok a koordinátarendszer egyik tengelyén (amelyik az építési feladattól függ) az (választott) időegységeket, a másik irányban a hosszegységeket (ritkábban építési mennyiségeket) ábrázolják. A termelés sebessége (idő/út meredekségéből), a különböző folyamatok közötti időbeli, térbeli összefüggések a diagramról leolvashatók. Előnye: a sebességek és kritikus távolságok szemléltetése. Hátránya: a különböző munkafolyamatok átfedése esetén áttekinthetetlen (különleges készítési irány nélküli építési folyamatok esetén időben, térben). Alkalmazási területei: különleges készítési irányú építési folyamatok (hossz, magasság, pl. utak, alagutak, stb., tornyok, kémények, stb.) ábrázolása 57. oldal - hálók: (hálós tervek, a hálós tervezési technika eredményei (az Operation Research részterülete), 22. ábra. Folyamatok analízisét, ábrázolását, tervezését, vezérlését, ellenőrzését szolgálják. Lehetőség szerint sok befolyásoló mennyiség (idö, költség, alkalmazható eszközök, stb.) bevonásával a különböző folyamatok függőségi viszonyai ábrázolhatók. A hálószámítások egy VZ (0) projektstartidőpontból indulnak ki (startpont, fogalmakat -> DIN 69 900, 1. lap), (folyamatos számítással) meghatározhatók bizonyos események/folyamatok legkorábbi időpontjai (FZ, legkorábbi kezdési időpontok: FAZ/legkorábbi befejező időpontok: FEZ, D = időtartam, folyamat kezdete/vége közötti időkülönbség). Eredmény = leghosszabb idő (kritikus út)/projektvégpont FZ (n). A feldolgozott, előre megbecsült pufferidők (összeadva) megadják a projekt idejének elő-

54

re meghatározott VZ (n) végpontját, az SZ legkésőbbi időpontokat (legkésőbbi kezdés SAZ/legkésőbbi befejezés SEZ) valamennyi eseményre/folyamatra vonatkozóan visszafelé számolással a projektidő SZ legkésőbbi startját, illetve a GP össz pufferidőt (GP = SZ legkésőbbi időpont - legkésőbbi kezdő-, végpont SAZ/SEZ), mínusz legkorábbi időpont - legkorábbi kezdési, befejezési időpont FAZ/FEZ 51. oldal A különböző hálózati orientációk (eredmények/események) és ábrázolások (nyilak/csomópontok) a hálók három fő típusát adják -> 57. oldal 1. Folyamatvektoros hálótervezési eljárás (Critical-Path-Method, CPM) alkalmazása esetén a folyamatokhoz nyilakat (vektorokat) rendelünk. A csomópontok a folyamatok kezdetét/végeredményét ábrázolják. A CPM alapvető elrendezési kapcsolata (= az eredmények/folyamatok közötti mennyiségi függőség) a normál sorrend (elrendezési kapcsolat: kezdő folyamat vége a követő folyamat elejéhez, A folyamat befejező eseménye = B folyamat kezdő eseménye). Az időmodell determinált (azaz a folyamathoz konkrét időbecslést rendelünk). A párhuzamosan folyó, egymástól független folyamatokat, a részfolyamatok egymástól való függőségét mint egy következő folyamat előfeltételét látszatfolyamatokkal (nulla-összekötő, „dummy", az elrendezési viszonyhoz 0 időtávolság rendelése vektoros folyamathálóban) ábrázoljuk -» 58. oldal A folyamatvektoros hálótervezési eljárással készült tervek folyamatlistákat (egyes tevékenységek felsorolását a megfelelő időadatokkal) tükröznek 58. oldal 2. A folyamatcsomópontos hálótervezési eljárás (MetraPotential-Method, MPM) esetében a folyamatokhoz csomópontokat rendelünk. A nyilak az elrendezési viszonyokat jelölik. Az MPM alapvető elrendezési viszonya (definícióját-» fent) a kezdő időpontok sorrendje (elrendezési viszony: megelőző folyamat kezdete a következő folyamat kezdetéhez, a folyamat kezdő eseménye = B folyamat kezdő eseménye). Az időmodell determinált (-»CPM). A folyamatcsomópontos hálók folyamatlistákat tükröznek (v.ö. CPM) 58. o l d a l © © © . 3. Az eseménycsomópontos hálótervezési eljárás (Program m Evaluation and Review Technique, PERT) a csomópontokhoz eseményeket rendel. A vektorok az elrendezési viszonyokat tükrözik. Az időmodell normál esetben sztochasztikus (= az egyes események közötti időbeli különbség meghatározása valószín űség számítási eljárások segítésével történik). A PERT + CPM geometriai modelljei vegyes ábrázoláshoz vezetnek (folyamat ábrázolása vektorként, eseményé csomópontként). Elméletileg az eseményvektoros hálóterv is lehetséges, de nincs rá a gyakorlatban alkalmazott módszer. A különböző hálótervezési módszerek előnye/hátránya/alkalmazási területei: az előre szervezett, determinált időrendű hálók (CPM/MPM) alkalmasabbak a leginkább az építéskivitelezés vezérlésére/ellenőrzésére (a hangsúly az egyes folyamatokon van). Az eseményorientált hálók (PERT) inkább keret- és áttekintő tervezések során alkalmazhatók (események = mérföldkövek). A folyamatcsomópontos hálókat (MPM) könnyebb felépíteni/módosítani (a lefolyás/ütemterv konzekvensen el van választva), nagyobb számú követelményt ábrázolnak mint a folyamatvektoros hálók (CPM, de a CPM a gyakorlatban jobban elterjedt, fejlettebb, a hálóban fellépő elrendezési viszony 70-80%-a normál sorrend). A hálók általában rendkívül részletesek, de kevéssé szemléletesek (ezért: az eredmények ábrázolása oszlopterv/-diagram formájában, fenn). Különösen nagyobb hálók készítésére nagy segítség a számítógép alkalmazása (a háló felállításakor csak a folyamatlista megfelelő adatainak megadásában). A megfelelő szoftver rendelkezésre áll (túlnyomó részt: CPM).

L P H 1 előkészítő szakasz LPH 2 vázlatterv

EPITESKIVITELEZES

L P H 3 épülettervezés l_PH 4 engedélyezési terv

I i

A VOB/B és a BGB munkaszerződésre vonatkozó előírásainak különbségei BGB munkaszerződés 632. § díjazás

L P H 6 tenderterv elkészítése L P H 7 közreműködés a vállalkozásba adás során

633. § hiányosságok

L P H 8 tervezői művezetés

©

A feladat meghatározása

i

634. § határidő megállapítása, 635. § kártérítés, visszalépés, csökkentés

L P H 9 műszaki ellenőrzés dokumentálás

636. 637. 638. 639. 640. 641. 642. 643. 644. 645. 646. 647. 648. 649. 650. 651.

4.12

2.1Í

•

: 115 1.5lT7 js ,

l

késedelmes teljesítés felelősség kizárása elévülés (rövid) elévülés (megszakítás, nyugvás) átvétel a díjazás esedékessége a megrendelő közreműködése felmondás a vállalkozó részéről kockázat a megrendelő felelőssége átadás helyett befejezés vállalkozói zálogjog építménybíztosítási jelzálog a megrendelő felmondási joga költségbecslés munkaszállítási szerződés

VOB/B 2 § díjazás 1 14. § elszárnolgs] 15. § órabéres munkák 4. § kivitelezés (Nr. 7.) 13. § szavatosság (Nr. 3,5,6) II7. § biztosítéknyújtás! [13. § szavatosság (Nr. S ^ f l 4. § kivitelezés (Nr. 7.) 8. § felmondás a megbízó részéről (Nr. 5.) 13. § szavatosság (Nr. 7.) 5. § kiviteli határidők 13. § szavatosság (Nr. 3.) H3. § szavatosság (Nr. 3,7X1 13. § szavatossági 2. § átvételi 6. § fizetés] 4. § kivitelezés 9. § felmondás a vállalkozó részéről -utalás 12.§ Nr.6 7. § a kockázat megosztása 12. § átadás - nincs szabályozás - nincs szabályozás 8. § (elmondás a vállalkozó részérői - utalás a 2. §-ban - nem tárgya a VOB-nak

Forrás: Mantscheff: „Bevezetés az építési üzemtanba" (Einführung in die Baubetriebslehre), l.rész, Werner Verlag, Düsseldorf, 1985,49. oldal

©

a szeizddés tartalma é előtti teljesítés kivitelezés. akadályoztatás, átvétel

kockázatviselés, felelősség, szavatosság díjazás

Általános szerződéses feltételek 1. Föld(F) D I N (F) D I N (R) D I N (B) D I N (RÍ D I N (R> D I N (F) D I N

és alapozási munkák 18300 Földmunkák 18301 Fúrási munkák 18302 Kútépítési munkák 18303 Dúcolási munkák 18304 Cölöpözés 18305 Vízépítés 18306 Víztelenítési, csatornázási munkák (R) D I N 18307 Gáz- és vlzvezeték-épités (F) DIN 1S308 Drénezés

2 . Szerkezetépítés (R) D I N 183330 (R) D I N 183331 (R) D I N 183332 (F) D I N 18333 (R) D I N 18334 (R) D I N 18335 (R) D I N 18336 (R) D I N 18338 (H) D I N 18339

Kőművesmunkák Beton- és vasbetonmunkák Terméskömunkák Betonidomkó-munkák Ács- és famunkák Acélszerkezeti munkák Szigetelési munkák Tetőfedési és szigetelési munkák Bádogos munkák

3 . Befejező m u n k á k (H) D I N 18350 (R) D I N 18352 (F) DIN 183S3 (R) DIN 18354 (F) DIN 18355 (R) DIN 18356

Vakolás és gipszvakolás Csempe- és lapburkolás Esztrichmunkák Aszfaltburkolási munkák Asztalosmunkák Parkettázás! munkák

(R) OIN 18309 Sajtolási munkák (R) DIN 1 8 3 ( 0 Felszíni vizek, tavakés tengerpartok biztosítási munkái (R) DIN 18311 Nedves laidkiemelési munkák (R) DIN 18312 Felszín alatti munkák (R) DIN 18313 Szádfalazás zaggyal való biztosítás mellett (R) DIN 18314 Torkrétbeton munkák

Az építtető AG/építési vállalkozóx AN közötti kapcsolat *-AN.< A 2 helyiség megnevezése 1 2 itfelgl. hetyiségserszám funkció A

3 használó (ABT)

(g)

B2 helyisénméretek 1

2

Cl a A

terület

ni

helmagassác

m*

a

m

3 a>

V x

B

C

W

104

előtér

M

6,92

L

2,47

N

W

204

förd&WC

N

3/47

L

2,475

N

W

304

konyha

N

6,09

L

2.47

N

W W

404 504

loggia lakósz. étkező

N N

1.69 19,77

L L

2.363 2,47

W

604

szell.+szer.

F

0,36

L

2,475

Forrás: VOB C rész

B4 közműbekötések 1 3 2

légköbméter rn 1

fűtés

szellőzés

ázanlter

4

5

elek./ szan.

elekj

SCH 0B WVT WB STD PA

TAD SPA -

sz.vlz

6 szállítástechnika

B S m í rési értékek 1 3 6

hámőrs Idg- lin/ csere •c

Kft

20

1

-

24

7

_

_

_

WWH

ZWE

WA WB WC

15.04

WWH

ZWE

SP

SCH STD WBS GAD DB

-

-

-

20

N N

4,000 46,63

WWH

—

-

SCH STD DB

AAD

-

22

1

N

0,691

14,87

8.588

LUX

4

Megjegyzések (címek) AAD-antennacsatlakoző doboz DB-mennyezeti tűzjelző GAD-kószülókcsatlakozó doboz PA-potendál-kíegyenlítés SCH-kapcsolé SP-öblítő SPA-tóvbeszéló készülék STÖ-dugalj TAD-telefoncsatlakozó doboz WA-kád WB-mosdókagylé (B.4.3.) we-fcli tűzjelző kapcs. nélkül (B.4.4) WBS-ua. kapcsolóval WC-WC WVT-lcözponti elosztó WWB-mefagvfzíűtés ZWE-kényszerszellőzés

Helyiségkűnyv (rövid forma, példa). Jelmagyarázat: F= hasznosba be nem számítható; N = hasznos alapterület/légtér; L = szabad méret; W = lakás

55

ÉPÍTÉSKIV1TELEZÉS - > QD Részletes leírással Tételszám (OZ) 3,01

Kiegészítő megállapodások

(J2)

A

Menny.

Standard feladat száma, költségvetési kiírás 81 013 013 11 11 10 14 szerelőbelon helyszíni betonja, vízszintes aljzat, vízszintes beton felső sík, vasalatían betonból, normál beton DIN 1045 85 vastagság 8 cm

25

Egy- Össz ségár ár

Egység

m2

feladat leírása Rövid leírás: „szerelőbeton, beton, B 5" A szöveg és a szám összefüggése az alábbi: Az StLB kiadásának éve: 1981 Feladatcsoport: beton- és vasbetonmunkák Szerelőbeton helyszíni betonja Vízszintes aljzat Vízszintes beton felső sík — — - — Vasalatían betonból Normái beton DIN 1045 B5

1. példa - mennyiségek és egységárak a leíráson kívül tétel

menny, leírás

m 2 alaplemez készítése a pincében B 10 csömöszölt betonból 12 cm vastagságban. A felületet a lefolyók felé lejtéssel kell kialakítani. 1 m2-re 35,70 Hátránya: a) nagy a szöveg helyigénye b) nincs adat az egységár összetételére c) az egységár nincs megadva szavakkal 105,0

2.02

3748,30

2. Példa - egységár a leíráson belDI 2.02

105,0

m 2 alaplemezkészítéseapíncébenB10 csömöszöltbetonból, 12 art vastagságban. A felületet a lefolyók felé lejtéssel kell kialakítani, díj: 24,60 DM anyag: 11,10 DM , - DM l m ' -re 35,70 : harmincöt 70/100

8 1 0 1 3 01311 11 Ti, T2, Tj, T a ,

10

14

n £ v A standard leírás építőelemei 3748,50 Részlet: StLB LB 013 (Beton- és vasbetonmunkák)

Hátránya: a mennyiség és az egységár nincsenek egy sorban TI

T2 T3 Egys. Részletes leírás

3. példa - az egységár és a mennyiségek leíráson belül, egy sorban 2.02

Alaplemez készítése a pincében B 10 csömöszölt betonból, 12 cm vastagságban. A felületet a lefolyók felé lejtéssel kell kialakítani. 105.0 m 2 díj/anyag/egyéb:24,60 DM/11,10 DM/-, DM egységár: harmincöt 70/100

Előnyei:

35

374B.50

a) nagy helymegtakarítás b) mennyiség x egységár = össz ár egy sorban

Teljesítményjegyzék

Teljesítmény-jegyzék (LVZ)

K.-Nr.

Rövid leírás

3.2. Felmenő épületszerkezetek. Utasítás: az elszámolási utasítások 0.1 szakasz, 7. oldalát a leírás elé kell helyezni. Az olyan teherhordó épületszerkezeteket, amelyek összefüggnek és egy munkafolyamatban épülnek, a T1/048 vagy 053 alatt kell szerepeltetni.

037 038 039 040 041 042

— — — — —

helyszíni beton felmenő falhoz aknafalhoz csatornafalhoz mellvédhez acélszerk. közötti falhoz lépcsőmellvédhez

fal aknafal csatornafal fa! mellvéd lépcsőmellvéd

043 044 045 046 047 048

— — — — — ~

attikához támfalhoz szárnyfalhoz ellentartóhoz támaszhoz -

attika támfal szárnyfal elientartó támasz helyszíni beton

Előzetes megjegyzések + tételek

1 2 3

® @

—--hoz

egyik oldalával dőlt, j. dőlés..,,,*..., két oldalával dőlt

11

21

Forrás: Standard feladatleírások gyűjteménye (StLB)

Vállalkozásba adás okmányai (VOB/A 17. § Nr.1., 2.d. bek.) Felhívás (ajánlattételi felhívás) (VOB/A 17. § Nr. 4.) + Pályázati feltételek (VOB/17.§ Nr. 4., 2. bek.)

Tenderokmányok (VOB/A 10. § Nr. 1-3, VOB/B 1. § Nr. 2.) Műszaki tartalom 0) költségvetési kiírás (LB)

(2) különleges szerződéses fettételek (BVB)

(4) kiegészítő műszaki előírások (ZTV)

(3) kiegészítő szerződéses feltételek (ZVS)

(5) általános műszaki elöírésok (VOB/C)

(6) általános szerződéses feltételek (VOB/B)

Építési szerződés

A vállalkozásba adás okmányai

56

Jogi tartalom

Ajánlat + Felár (VOB/A 28. §)

Falak 1. m2/m3 felmenő külső/belső/támfal, ... (hely megadása), betonból/vasbetonból ... cm vastag, B...-ból egy oldalon sima zsaluzattal, az építő által szállított/szállítandó St... betonacéllal/betonacél nélkül, zsaluzattal/anélkül. Különleges követelmények:... beton: m3 - m2-enként betonacél: kg - m2/m3-enként zsaluzat: m2 - m2/m3-enként. 2. m3 felmenő külső/belső/támfal, pincefal, vasbetonból, 30 cm vastagságban B 15 betonból kétoldalt sima zsaluzattal, betonacél nélkül, zsaluzat nélkül

Teljesítményjegyzék

Kiírás

EPITESKiVITELEZES

HOAI, § 15. LPH6 + 7

Vállalkozásba adás Elszámolás

(Í9)

493 m

HOAI. § 15, L P H 8

A projekt ellenőrzése

Építési program

Jíll.

Febr.

ß 55 Máj. •Jún.

Máic.

- Aug.

Jül.

21 " E

fc

20 -

Munka-_ "kiesés"

19

17

b

16

ti

15

fc

14

k

13

E

J 4

3

r x r

o

B»

s/

1 . 1 1 1 1 1

O

1

G3

— P - 4 — i

3

e - k

4 i

3

H

A

Murta; ktesés

o

p

18

0.-

T =

"E b

Slept.

• a d

mr

a

- A — — 1 — 1

— fjg

~E

i 1

sT

=J

c a

=

cm felvonulás EZ3 I—t • földmunkák i—i betonmunkák Ütemterv az egyes munkafolyamatok felosztásával

zsaluzási és acélmunkák állványépítés állványbontás

Gépfelhasználási ütemterv

A munka sorrendje: felvonulás, építkezés helyszínének takarítása, főid- és bontási munkák, útprofil kialakítása, burkolási szegélykőmunkák

Építési ütemterv

lineáris programozás szimuláció A munkahelyek száma Egymúszakos üzem Kétmúszakos üzem

Operations Research . Egyműszakos üzem i Hálók

—SÉF

egyebek

projekt legkésőbbi ^ SZ,

-CO N

írt su "5

CO

111

F

Munka- Egys. folyamat

Menny.

Ráfordítás h/egys.

ÖsszeIdőtartam (Sh) h/időegység hasonlítás (nap, h é t , h ó )

i időpontok S A Z = legkésőbbi kezdőpont SEZ = iegkésőbbi befejezési pont

U _ sz, 4 — sz, 4

•

• j

Zh

J 2 projekt Indítá- kritikus út i E s ! id¿pontja, | legkorábbi időpontok n start csomó- FA2 = legkorábbi kezdési idő pont

F E Z = legkorábbi befejezési idő

projekt befejezési időpontja

puffer

I = projekt elfire megadott, befejezést időpontja

terv tény

Háló számítása

terv tény terv tény

Számítási lista

Háló orientációja

57

' , nofíTiáJ sorrend

befejezéskezdel kapcsolat (látszólagos foly.)

J^

D-

Oj

EPITESKIVITELEZES

0idő által meghatározott, látszólagos folyamat

normál sorrend látszólagos folyamattal

-»QD Részfolyamat

Időpont időtar- -tói | -ig tam esemény 2 2 3

AV- rövid leírás Nr. 103 földkiemelés P2 j kezdési eseménye

i kazcttsi

j

SA SE

FA FE

VN

GP

NP

VD

folyamat sorszáma fotyamat időtartama hálóterv száma legkorábbi kezdés legkorábbi befejezés fegkésőbbi kezdés legkésőbb! befejezés össz pufferidő - a lánc játéka folyamat nulla-összekötő v. dummy kritikus út

VN VD NP FA FE SA SE GP

cso/nópontofc

*

16 16

16 16 0 1,

•f i

n R a 12

4 l U 11 4

1 t

0 21

Dummy

-tói | -ig Kezesemény dés 1

0

0 103 2 2 *2

0

2

2l

ß 5 1?

5

5

2

0

4

2

4

2

4

0

101 földkiemelés W1

4

6

7

1 u.5

6

4

8

4

8

0

104 földkiemelés WZ

5

8

9

1 u.7

8

8

13

13

18

5

17

3

10

2

19

11

28

9

4

11

12

5

11

4

a

4

8

0

203 cölöpalapozás 302 alap P1 301 alap W1

8

13

14

7 U.12

13

8

16

8

16

0

1í

15

16

9 U.14

15

16

26

18

28

2

303 alap P2 402 betonpillér P1

4

17

18

10U.16

17 26

30

28

32

2

3

19

20

12

19

8

16

8

16

0

401 betorplllér W1 403 betonpillér P2

16

21

22

14 u. 20 21

16

32

16

32

0

S

23

24

18 u. 22 23

32

40

32

40

0

304

alapW2

a lánc játéka

m

i

5 i

@

36 32

Folyamattáblázat (CPM) vö. -

I, 27 rendezési szám

fl 6

«7 16 16 0 19 I 0 20

elrendezési kapcsolat

csomópont

t

a folyamat leírása ÍA I á 1 VN VD NP FA FE SA SE GP

SA

FE

SE

9 10 VD

GP

SA

Blrendezési kapcsolat

folyamatszám folyamat időtartama hálóterv száma legkorábbi kezdés legkorábbi befejezés legkésőbbi kezdés legkésőbbi befejezés ossz pufferidő = a lánc játéka függőség kritikus út

\

18 16 SOI 28 26

5 9

0

1

VN

1 8

2

5

28 19

8 101; 18 13

0

4

NP

13

l i

2

2

FA

0

KI. 3

Bef. Kez- Bef. dés

102 föld-kiemelés Pt

U> 44 502 60 Sí 29 12 U 3D \

Legkorábbi Legkésőbbi

2 15 10

sTit

affin*, m n

2 16

fi a

fiTTf

g P

lihVftr

Folyamatvektoros hálótervezési eljárás r t i i m i i

nauu 302 m n

Hálótervezés! eljárások Vonalas diagram

Oszlopdiagram

elrendí>zósl

CPM folyamatorientált

i i ü i

MPM

811618116 102

nia• t

csomópont-orientált 502

CD

létül

a z EE

ohh

nm u

m

-SL.

ta u i

asn

i

131

i

i

I t 60l7Zj6al72

i Ilin si 18

•-^»CH-C]

um

rmr

7Z|72 18

u i a i ti

Hálóterv (CPM) CD

2 = 0, + 1 -MU—MZK

103 földkiemelés P2

. ST o z

híj—^Th*

ig II GT
© - ©. A válaszfalaknál a felső réteg elhagyható. A falak vízszintes szigeteléséhez bitumenes tetőszigetelő lemez, szigetelőlemez, tetőszigetelőlemez, műanyag szigetelőlemez használandó. A munkaárok-visszatöltés és a szigetelés fajtájának megfelelően a falfelületekre védőrétegeket kell tenni-» © - © . A szigetelt falfelületekre közvetlenül nem szabad építési törmeléket, zúzalékot vagy kavicshordalékot tölteni.

®

®

68

A csekély helyiségbasznosításí Igényű, nem alápincézett épület szigetelése: feltöltés a falszigetefős magasságóig

0

A csekély helyiséghasznosítási igényű, nem alápincézett épület szigeterése: padló a terepszint magasságában

A nem alápincézett épület szigete rése; a padlólemez ós b termeti talaj kőzött átszellőző, köztes tér

A nem alápincézett épület szigetelése: mélyen fekvő padló a környező terepszint magasságában

Drénezés és szigetelés

Védőfal rácsos kövekből

Q3

A víz fellépése mint...

A szigetelés igénybevétele a következők ellen:

SzJgetelés fajtája

Talajnedvesség

Kapilláris hatás a függőleges épületrészeken

Talajnedvesség elleni szigetelás

Csapadék, használati víz

Beszivárgó víz (nyomás* mentes) a lejtős épületrészeken

Szivárgó víz elleni szigetelés

Talajvíz (torlasztott víz)

Hidrosztatikus nyomás

Talajvíznyomás eflenl szigetelés

^ ^

Védőréteg Védőré cementrost lapokbók

ÉPÜLETSZERKEZETEK SZIGETELESE DRÉNEZÉS AZ ÉPÍTETT SZERKEZET VÉDELMÉRE DIN 4095,18195 - » H l A drénezés (alagcsövezés) a talaj víztelenítése szivárgóréteggel és drénvezetékkeí, eredményeképp megakadályozzuk a talajvíznyomás keletkezését. Itt a talajrészek kiiszapolása nem léphet fel (drénezés tartós szűrővel). A szivárgó rendszer részei a drén-, ellenőrző, és elfolyó létesítmények, valamint az elvezetések. A drén a drénvezeték ós a drén réteg gyűjtőfogalma. Hogy a falon szükséges-e drénezés, ahhoz az -> © - © esetekből induljunk ki. © ®

Ha csak talajnedvesség lép fel az erősen áteresztő talajban. Ha a torlasztott vizet egy drénezés által úgy meg lehet szű ntetni, hogy csak nyomásmentes víz keletkezzen.

középen letámasztott tetőkon stru kei óbóJ eredő pontterhek megengedettek, ha a terhelés falakra való átadása megfelelően biztosított. Ezek az pontterhek a 11,5 cm vastag falaknái £ 30 kN, a 17,5 cm vastag faiaknál s 50 kN értékűek lehetnek. (5)

Tartó válaszfalak, ,iM¡imf>>

/Sg\

82

Nádfedés rozsszalmából vagy nádból, 0,70 kN/m2

( í f t zsindelyfedés 0 2 5 kW/m 2 ^

A n g o l palafedés, cementrost lapokkal is, 0 , 4 5 - 0 , 5 5 kN/m*

TETOFEDESEK

Cementrost hullámpala tető gerlncés ereszidomokkal 0,20 kN/mz

r

/

Cementrost hullámlemez fedésű tetők esetén 1,6 m hosszú lemehez a szelemenek távolsága 70-145 cm, 2,50 m hosszú lemezen., 1,15és1,175m közötti. Az átfedés 150, ¡II. 200 mm h. © - © . Fém tetőfedések cinkből, titáncinkből, rézből, alumíniumból, horganyzott acélból, stb. készülnek - > © - © . Különféle tetőlemezek: gerinc, eresz, oromszegély stb. rézlemezből, kereskedelemben járatos lemezekből - » A z összes fémfedés közül a réz szakítószilárdsága a legnagyobb, ezért domborításhoz, nyomáshoz, nyújtáshoz és szorításhoz megfelelő. A rézre jellemző patina rendkívül kedvelt. Alumíniummal, titáncinkkeí, horganyzott acéllal lehetséges, ólommal és nemesfémmel pedig kerülendő a réz érintkezése. A réztetők nem engedik át a nedvességet, ezért hidegtetőként különösen jól alkalmazhatók—> 88-89. oldal. Tetőfedésönsúly (tetőterület 1 négyzetméterére számított súly kNban): tetőfedés súlya 1 mz magas tetőfelületre szarufa, talpszelemen és szelemenek nélkül számítva. Tetőfedés tetőcserépből, iil. betoncserépből. A terhelés habarcsozás nélkül, azonban léccel együtt értendő. Habarcsozásnál 0,1 kN/m2-rel növelendők:

0 lejtés tömítőanyaggal Minimális tetődőlésszőg (T) és fejtéstől függő átfedések

x-"a-} . / hasznos szélesség 873 fedésirány

—.

—

2500

2000

1600

1250

920

920

920

920

időjárási oldal -

177/51 profil Hossz mm Széles, mm

Vastagság 6,5 Tömeg 16-32 kg

időjárási oldal -

fedésirány

2500

2000

1600

1250 Vastagság 6,0

Széles, mm 1000

1000

1000

1000 Tömeg 15,8-31,5 kg

Hgssz mm

(5)

Rögzítési mó

Cementrost hullámpala lemezek

1: Atlökorcos fedés 2: Fém profillemez, acél cserépelem, fém trapézlemez

120 110

too 90

Alió dupla kore

Fémlemeztető korcolt fedéssel 0,25 kN/m2

-1 Hl—2Minimális tetődőlésszőg horganyzott acél fedéshez • 7,80 •

• 7.50 I

- 7.50 •

3° (S%)

j

Hossz mm

9000

7500 4000 Vastagság 8,0

Széles, mm

1000

1000

Hódfarkú cserép DIN 456 és hódfarkú beton tetőcserép DIN 1116 egyszerű cseréptetőnél, cseréplécet beleértve: koronafedésnél vagy kettős cserépfedésű tetőnél: Sajtolt hornyolt tetőcserép, DIN 456: Hornyolt, reform, hornyolt hullám, kis hajlássziigú hullámcserép, DIN 456: Hornyolt tetőcserép, DIN 1117: Peremes-üreges hullámcserép, DIN 456: Hullámcserép DIN 1118: Nagyalakú hullámcserép {10 db/m2-ig): Barát-apácacserép habarcsozás nélkül 0,7: Fémfedés alumíniumból (0,7 mm vastag alumínium) deszkázattal: Héziető dupla hornyolással (rézlemez 0,6 mm vastag) deszkázattal: Dupla álló korcos tető hozganyzott hornyoltlemezből (0,63 mm vastag), alátétlemezzel és deszkázattal: Kőpalafedés, német palatető-deszkázaton, alátétlemezzel és deszkázattal nagyformátumú palával (360 mm x 280 mm): kisformátumú lemezzel (kb. 200 mm x 150 mm): Angol palatető lécezéssel együtt lécezésen dupla fedéssel: deszkázaton, alátétlemezzel és deszkázattal együtt: Ónémet palatető deszkázaton és alátétlemezen: dupla fedéssel: Acél hornyoltlemeztető (horganyzott hornyoltlemez DIN 59231 szerint), lécezésen, lécezéssel együtt: deszkázaton, alátétlemezzel és deszkázattal együtt: Fém hullámlemez tető (horganyzott acéllemez DIN 59231 szerint), rögzítőanyaggal együtt: Cinklemez tető koreait fedéssel 13. sz. cinklemezből deszkázattal együtt: Kereskedelmi formátum Tekercs

Tábla

Hossz m

30-40

2.0

Szélesség m, max.

0 , 6 (0,66)

1,0

Vastagság mm

0,1-2,0

0,2-2,0

Fajsúly kg/dm3

8,93

8,93

1000 Tömeg 19 kg/m

M.OCH

Lemezszélesság 100 . — j- Hasznos szélesség 915 -j

S

1 2 9 . . . fl

11

- Rögzítés

Acéllemez tetőelem 0,15 kN/m2

(7)

( 8 ) Nagy tető-és falelemek (Canaleta)

tető vízelvezetése

V^ LJ

félnengeres

szögletes

horganylemez DIN 9721 minimum 0,7 mm {Zn) tartó kampó: horganyzott laposacél (St 2) acélfemez DIN 1541 tűzi horganyzott, ólmozott (St 2) tartókampó: horganyzott laposacél (St 2) rézlemez, felezett DIN 1787 (Cu) tartó kampó: réz laposöntvény (Cu) alumíniumlemez felezett DIN 1725 (Alj tarló kampó: horganyzott laposacél (St 2) Leírás: (Például: hengeres függesztett eresz 333 Zn 0,75 mm, tarlókampó 333 St Zn)

® A

66 s -L

§i

• Időjárási oldal H

tetőeresz alakja és elhelyezése

Alapanyagok

Réz hengerelt anyag szállítási formája és vágása sávos és táblás fedéshez

®

150

125

125-176 között 175-27S között

180 200

(17,4%) (22,5%) (25,9%) (29.2%)

5° 8° 10° 12°

(8,7%) (13,9%) (17,4%) (20,8%)

200 mm átfedés tömítéssel

1 0 - 1 5 ° 150 mm átfedés tömítés nélkül 15° felett 100 mm átfedés tömítés nélkül

®

Fém hu Hám lemezfedés minimális hajlásszöggel, hosszanti átfedéssel

m2

mm 0

mm

200 200 (10-részes)

20-ig 2 0 - 5 0 között 5 0 - 9 0 kőzött

50 80 70 80 100 125 150 175 200

167 200 250 285 333 400 500

mm 0

6 0 - 9 0 kőzött 9Ű—125 között

10" 13* 15° 17°

mm

m2

80 90

0,25 0,30

Kiterített vágásszélesség fémcsőnél

Kiterített vágásszélesság fémeresznél

2 5 - 4 0 között 4 0 - 6 0 között

0,15 0,30

Ejtőcső irányadó métete

Eresz irányadó mérete

70

0,45 0,55 0,50 0,60

Rrofllmagasság 26-50 mm 18-25 mm

6 m-ig 6-10 m 10-15 m 15 m felett 8-10°

0,30 0,50 0,45

A hengeres ejtőcsőliőz tartozó tetőfelület

A hengeres ereszhez tartozó tetőfelület

25-lg

Tetőmélység gerinc/eresz

0,60 0,80 0,60 0,55 0,55 0,50 0,50 0,50 0,90 0,25 0,30

250 (8-részes) 285 {7-részes} 333 (6-részes) 400 (5-részesJ 500 (4-részes)

A tetőereszt alapvetően lejtéssel építsük be. Nagyobb lefolyási sebességné az nem dugul el, kisebb a korrózió és a befagyás veszélye. A tartö kampók í Jtalában 2 0 - 5 0 mm széles, 4 - 6 mm vastag horganyzott laposacélból készülnek.

Irányadó méretek ereszcsatornához a tetőfelület függvényében

80-100 kőzött 90-120 kőzött 100-180 között 180-250 között 250-375 között 325-500 között

(12-részes) (10-részes) (8-részes) (7-részes) (6-részes) (5-részes) (4-részes)

Az ejtőcsatornát (korrózióvédett) csőbilinccsel rögzítsük, melynek belső köríve megfelel az ereszcsatorna átmérőjének. Az ejtócsatomacső minimális távolsága a faltól 20 mm.Csőbllinesek távolsága 2 m.

Irányadó átmérő ejtőcsatomákhoz a tetőfelület függvényében

83

TETŐSZERKEZETEK RÉSZLETEK

szigetelés homl. burkolat

®

Eresz csomópont állószékes fedélszéknél

Eresz csomópont kétrétegű falazatta!

(D

Szarufa rögzítés alsó lemezperemnél tőcsavarral

szarufavég

homtokz.burkolat

( 6 ) Szarufarögzítés acélból koracél tőcsavar

Rögzítés betonfödémen

A magas tetők hagyományos tartószerkezet-rendszerei esetén állószékes és torokgerendás fedélszék között választhatunk. A két szerkezet kombinálható. Tartórészeik eltérő funkciói aiapján lehet különbséget tenni közöttük. A tehermegosztás módja hatással van a belső alaprajzi felosztásra. Állószékes fedélszék: alárendelt funkciójú szarufák (kis keresztmetszet, szálfa is lehetséges), legegyszerűbb formája a szelemenes fedélszék. Teherhordó mestergerendák, tehermegoszlás a kötőgerenda tengelyén, belül lévő támasztéksor meghatározó az alaprajz kialakításához. Torokgerendás fedélszék: (el nem tolható háromszögek elve) legegyszerűbb formája a szarufás fedélszék kis szarufahossz esetén lehetséges, más esetben a merevítéshez torokgerenda beépítésére van szükség. Szabályos, erősen kötött tartószerkezeti rendszer, elvével támaszték nélküli beltér alakítható ki. Húzásra is igénybevett rögzítés szükséges a szarufa lábazata és a födémgerenda, födémlemez között (szarufás fedélszék külső ismertetőjegye).

talpszelemen Elölnézet

|

^ ^

Beépített rögzítőelem feletti rögzítés

kiváltott szarufa

ÉL A

"t

C-D metszet

Perspektíva

Szarufa-csatlakozás rögzítés tőcsavarral

Álló tetőablak állószékes fedélszékhez

Csomópont, ahol a szarufa túlnyúlik a fődémperemen

facsap

- szarufa

Gerincrészlet szelemenes fedélszéknél: deszka a gerinc kiigazításához

84

- szarufa

Gerincfogópár, két szarufa összekapcsolása

Egyszerű csapolás, két szarufa összekapcsolása

^ ^

Ollós csapolás, két szarufa összekapcsolása

TETŐFELEPITMENYEK

r r i

©

Álló csúcsos ablak 45°

©Á

AJló oromablak 45°

Álló trapézablak

u.a. mint -» ©

©

n n

Álló oromablak 45°

Ha a tetőtér bevilágításához az oromablak nem elegendő, akkor tetőablakot, padlásablakot szoktak elhelyezni. Nagysága, mérete és rendeltetése a háztető formájától, a tető nagyságától és a fénylgénytőf függ. A tetőablakok lehetőleg egyforma fajtájúak és nagyságúak legyenek. A tetőablaknak a háztető síkjába történő harmonikus illeszkedésén túl annak körvonala, anyaga és kimunkáltsága is befolyásolja az összhatást. Az ablak szélessége általában feleljen meg a szaruköznek, illetve annak többszörösének, a költséges szarufakiváltás elkerülése érdekében.

( q ^ u.a. mini

c=

^7)

©

Lapostetős állóablak

Ives állóablak

(§)

u.a. mint -» ®

u.a. mint -» ©

(9)

u.a. mint-> @

u.a. mint—» ©

®

Féltetős állóablak

( Q ) u.a. mint->

0

• —1 C 1 n] n • —1 1 é

Panoráma állóablak

Kontyolt tetős panoráma állóablak

( í ^ ) Háromszőg-állóablak

Ökörszem tetőablak

85

hideg levegő

BEEPITETT TETŐTEREK

i .i i

DIN 4108

2 T Padlástárolós hegyi parasztház keresztmetszete

^ 2 ) Jégtorlasz sémája

A régi parasztházak nem lakott tetőterei raktárként szolgáltak a termés őrzésére (széna, szalma és hasonlók). A tető az eresznél nyitott volt, így a hideg kinti levegő átfújt a tetőtéren, melynek a hőmérséklete ennek következtében nem nagyon tért el a külső hőmérséklettől -» ©. így a hó is egyenletesen fent maradt a tetőn. A lenti, lakott szobákat pedig megvédte az elraktározott terméskészlet a hidegtől. Ha a tetőteret megfelelő szigetelés nélkül fűtik, megolvad a hó, és jégtorlaszok képződnek-» ©. Segít, ha az átszellőztetett fedélhéjazat alá hőszigetelő anyagot teszünk. Az átszellőző tetőszerkezetben a két ellentétes oldalon egyenként legalább a szellőztetendő tetőfelület 2%-ának megfelelő nyílásfelületet biztosítsunk. A páraelvezetés céljára átlagosan 2 cm/M résmagasságra van szükség-»©-©.

Tetótíp j s : nyeregtető méretei: Példák átszellőző tetőre, tető > 10° dőlésszöggel (sematikus) A)

B)

-100. Tetőfelépítés: hőszigetelés a szarufák között Figyelembe kelJ venni a hőszigetelés és a feszített lemez közti szellőző keresztmetszetét Elem: fennmaradó tetőfelület

(4)—(5)

Példák átszellőző tetőre, tető < 1 0 ° dőlésszöggel (sematikus) Feltétel: > 2%0-e a hozzá tartozó rézsútos A1 vagy A2 tetőfelületnek, de legalább 200 ortf/m Számítási eljárás: A L - szellőző keresztmetszete AL eresz -

©

Tetőszerkezet szellőzése a faborításban lévő réseken keresztül

Qn

Ereszklalákltás kétrétegű, ellenlécezett és feszltettfóliás hidegtetőnél

10D0

c 9,0 - 0,018 T r / n - 1 8 0 cmz/m

Mivel azonban a 180 cm7m kisebb a szükséges 200 om'/m-es minimális keresztmetszetnél, minimum 200 cm2/m-t kell alkalmazni. Méretezés: \ eresz > 200 cmVm Alkalmazás: Megállapítani a szellőztetendő, lezáratlan légtér átmenő szellőzőnyilásalnak magasságát, a 8 cm széles szarufák figyelembevételével A L - 200 cm'/m-nél:

Szellőzőnyílás: H 1= .

^

Feltétel; A l szabad szellözó keresztmetszet minimum 200 cm3 Szabad magasság minimum 2 cm Számítási eljárás: szuks. A, 100 - (S + 8) 200

100-16 —2,4 cm Itt figyelembe kell venni az alsó feszített [emez átáramló nyílását, azaz 2 cm-es nyílásnál a szarufa és a hőszigetelés közti magasságkülönbség minimum 4,4 cm legyen.

Elem: diffúziónak megfelelő

100 — (8+6}

H - .. 200 L 100-16 HL

S

2,4

cm

< 10 m-es szatufahossztiságú nyeregtetőnél az ereszcsatornánál A, eresz £ 200 cm7m > 10 m-es szarufahosszúságú nyeregtetőnél az ereszcsatornánál

(§)

Betontető

(9)

Fa tetőszerkezet

— — l

\

2 S S Feltétel: £ 0,5 a hozzá tartozó rézsútos A1+A2 tetőfelületnek Számítási eljárás: A^stszellózó keresztmetszete A, x orom =

1000

x x{9,0+9,0) - 0,009 mVm - 90 cmVm

Feltétel: a - szarufa hossza sfl - diffúziónak megfelelő légrétegvastagság a < 10 m, s t > 2 m a S 15 m, s f l £ 5 m a > 15 mt s d s 10m ahol sa - p x s (m) \i - páradiffúzió-ellenállási tényező (Id. DIN 4105, A. rész) s - anyagvastagság (m) Alkalmazás: a) poliuretán-hablemez (PLFR) (8 cm vastag) s - Ő cm-0.08 m ii - 30/100 (W. 1 DIN 4103 táblázatot, 4. rész, 7. oltíaJ) s « - 3 0 x 0,03 - 2,4m - sd szükséges se - 2 m b) ásványi rost szígeteffibetét ragasztott alufóliával (gyártótól beszerezhető) s-8cm sa - 100 m > szükséges s d - 2 m . Megfelelő szigetelés alkalmazásánál sa - 2 m követelmény nehézség nélkül teljesül. A mindenkori s2igetelörerdszer sa megfelelő légrétegvastagságát legjobb a gyártótól megtudni.

Méretezés: \ eresz - 9Ű cm*/m Alkalmazás: A szellőzőnyílásos, szellőzőcserepes vagy anélküli oromelemeket a gyártó utasításai szerínl használjuk fel

(¡3) Ácsolt tető függesztett •' álmennyezettel

86

_ Kétrétegű hidegtető: mindkét m ) levegőréteg kiszellőzése a párkánylécen lévő réseken keresztül történik

^ ^

Példák a nyeregtető s2e!lőző keresztmetszetének számítására DIN 41Q8 sz.

Tetőhajlásszög Járható fapostető járólapokkal Cementfarast burkolatú lapostetö Bitumenes lemeztető, kaviccsal hintett Bitumenes lemeztető, kétrétegű Dupla álló korcos cinktető (cinklemez) Egyrétegű bitumenes lemeztető Lapos bádoglemez tető Hornyolt cseréptető, négyszeres hornyolású Zsindelyfedésű tető (zsindelyernyő 90°) Normál hornyolt cseréptető Cink és acél hullámlemezes tető Cementrost-hullámpala tető Műanyagpala tető Kőpala tető, dupla fedés Kőpala tető, normál Üvegtető ; tető, duplafedés ; tető, koronafedés ; tető, hullámcserép Egyszerű cseréptető Nádfedésű tető Q)

2-4°, szokásos 3-4° 2,5-4°, szokásos 3-4° 3-30°, szokásos 4-10° 4-50°, szokásos 6-12° 3-90°, szokásos 5-30° 8-15°, szokásos 10-12° 12-18°, szokásos 15° 18-50°, szokásos 22-45° 18-21°, szokásos 19-20° 20-33°, szokásos 22° 18-35°, szokásos 25° 5-90°, szokásos 30° 20-90°, szokásos 25-45° 25-90°, szokásos 30-50° 30-90°, szokásos 45° 30-45°, szokásos 33° 30-60°, szokásos 45° 35-60°, szokásos 45° 40-60°, szokásos 45° 45-50°, szokásos 45° 45-80°, szokásos 60-70°

:

Tetöhajlásszög —» 78. hőmérsékletkülönbség beltár és küllér kőzött, ahol +20'Cí-15'C

-20

-10

±0

+10

+20

+30

hőmérséklet

1. Párás levegőből víz csapódik ki, ha az a harmatpont hőmérséklete alá hűl. A beltér hőmérséklete és annak a harmatpontja közötti hőmérsékletkülönbség - a légtér vízgőztartalmától függően - kifejezhető a beltér és kültér közötti hőmérsékletkülönbséghez viszonyított „x" részaránnyal

®

2. A bettér és küítér közötti hőmérsékletkülönbség megoszlik a falszerkezet rétegei, ill. a határos légrétegek között a hőszigetelési értékeik arányában. 3. Amikor az ,x és y" arányok, amellyel a párazáró belső oldalán lévő rétegeket viszonyíthatjuk a hőszigetelési értékhez „x" részaránynál kisebbek, akkor a párazáró hőmérséklete a harmatpont feletti és nem jöhet létre kondenzáció. Uszoda 30 °C, 70% rel. párat.

Lakóhelyiségek 20 °C, 60% rel. párat. Külső hőmérséklet

{%)

-12 25

-15 23

-18 21

-12 15

-15 14

-18 13

®

Az épületszerkezet hőszigetelésének maximális „x" részaránya, amelyet a párazárón belüli rétegek a határos légréteget is számításba véve legfeljebb elérhetnek, hogy ne jöjjön létre páralecsapódás.

Példa: lakótér 20 °C/60% rel. párat, (mint a DIN 4(08 feltétele) külsőjiőmérséklet -5°, x = 23% Betonfődém 20 cm 1/A = 0,095 ma K/W Határos légréteg beltérben 1/cr = 0,120 m2 K/W Párazárón belüli rétegek = 0,215 m 2 K/W 0,215% = 23%; 100% = 0,94 m* K/W Nincs páralecsapódás a párazárón belül s 0,94 - 0,215 > 0,725 > 3 cm polisztirol külső hőszigetelés esetén. - 5 cm mosott kavics 7/53 és kettős forró b'rtumenbevonat . üvegszál háló; bitumenes lemez 3 kgím4 úvegszálfdtyol Nr.5. alátétlemez, 3 kg/m2 terített bitumenen (öntötthengerelt eljárás) 500-as jutafilc, bitumenes lemez 1,5 kg/m ! bitumenen 85/25 {ráhajlásos eljárás) kiegyenlítő réteg (rovátkolt lemez) felhólyagosodás ellen hőszigetelés (20 kg/m3 vagy nehezebb) 1,5 kg/m2 bitumen 85/25 felhordva, párazáró: 3,5 kg/ma terített bitumenen (őnlött-hengerelt eljárás)

töSSSv®

üvegszáffátycl {lazán terítve) bitumen forróbevonat nyers födém ill. lejtbeton

A meleg tető kifogástalan kivitelezése Tető súlya 100 kg/m2 50 kg/m» 20 kg/m2

©

Szükséges hőátbocsátási ellenállás 1/A 0,80 m 2 • KA/V 1,10 m 2 • K/W 1,40 m 2 • K/W

LAPOSTETOK DIN 52128-133,52 143,18 388 - » CD Hideg tető -» 89. o. szerkezete alul szellőztetett külső héjazattal, átszellőzés szempontjából kritikus, ha a hajlásszög 10% alatti, ezért ma már csak DIN 4 108 T3 szerinti párazárással alkalmazható. Meleg tető hagyományos formában © szerkezete párazáró réteggel, felépítése alulról: tető födémlemez - párazáró - hőszigetelés - vízszigetelés - védőréteg. Fordított rétegrendű melegtető -> 88. o. felépítése alulról: tető födémlemez - vízszigetelés - hőszigetelés alkalmas szigetelőanyaggal - védőréteg leterhelésként. Meleg tető szigetelt betonelemekből 88. o. felépítés alulról: hőszigetelés - beton lemez tetőfödémként - vízszigeteléssel, kockázatos! A tömör beton lemez tartószerkezetet hőtágulások miatt csúszó támaszra kell felfektetni, tartófalakon következetesen kell ehhez a hézagokat kiképezni -4 88. o. és a válaszfalakat a tetőfödém-lemeztől dilatálni kell (felfalazás előtt polisztirolcsíkokat ragasztanak a mennyezetre). A szerkezet megfelelő funkciójához 1,5%os (de jobb, ha 3%-os) lejtést irányozzunk elő (különben víztorlódás alakulhat ki). Párazáró lehetőleg tetőszigetelő lemezként 0,2 mm-es alumíniumkasírozás, üvegszál fátyol alátétrétegen (előtte bitumenoldat-bevonattal ellátni a pormentesítés miatt), a párazáró réteget olyan mélyre helyezzük, hogy lecsapódás ne történjék-» azalatt elválasztó réteg vagy kiegyenlítő réteg legyen (DIN 18338, 3.10.2). Hőszigetelés lehetőleg korhadásmentes anyag legyen (habosított anyag), méretezése - » © táblázat szerint; kétrétegű fektetése vagy fugakiképzés hornyolással szükséges; az optimális a horony rés (minden oldalon). Tetőhéjazat páranyomás kiegyenlítő rétegre (bordáslemez vagy szigetelőréteg-bordázat a hólyagképződés ellen): háromrétegű az öntési vagy hengerlés! eljárás esetén, két réteg üvegszálerősítésű szigetelőlemez, közötte egy réteg üvegszál fátyol tetőlemez; Illetve kétrétegű a hegesztési eljárás esetén bitumenes vastaglemezből (d > 5 mm). Habár az egyrétegű fóliaszigetelés megbízható, kockázatos azonban csekély vastagsága miatt (mechanikus károsodást szenvedhet) és hibás részek lehetnek a hegesztéseknél (2. réteg további biztonságot nyújt!). Védőréteg lehetőleg 5 cm 15-30 mm-es szemnagyságú kavics feltöltésből, dupla bitumen forró bevonaton és elkülönítő fólián, véd afelhólyagzástól, szélsőséges hőmérséklet-változásoktól, mechanikus igénybevételtől, az UV-károsodástól. További biztonságot nyújt, ha 8 mm vastag gumigranulátum lemezt helyezünk a kavicsfeltöltés alá ós a fugák fölé szigetelőlemezt hegesztünk (ez teraszoknál és tetőkerteknél általánosan elvégzendő). Fontos részletek Lefolyók-» 88. old. -» © - © mindig hőszigeteltek, kétszintesen a párazáró rétegre is csatlakozóak, udvari lefolyóelemmel kialakítottak legyenek; ezen túl a lefolyócsőnél is kell tömíteni. Hőszigetelt lefolyócső párazáróval -» 88. old. © megakadályozza a páralecsapódási károkat; > 3%-os lejtés a lefolyó felé elengedhetetlen. A páranyomás kiegyenlítéséhez az elválasztórétegnél szellőző szükségtelen. A tetőszegélyeknél az elválasztó fugákat gondosan kell elkészíteni -» 88. o. © - ©. Dilatációs szegélycsatlakozás előre gyártott alumínium- vagy betonprofillal —> 88. o. 5-8; cinklemez-csatlakozások használata ellentmond a műszaki előírásoknak (tönkreteszi a tetőhéjazatot). Falcsaílakozás >15 cm-rel a vízelvezető szintje fölé helyezendő, mechanikusan rögzítendő, nemcsak ragasztandó (DIN 18 195 kötelező szabályozása). Trapézlemez tartófödémként a rezgések következtében tönkreteheti a tetőhéjazatot, intézkedjünk a szilárdság növeléséről vastagabb lemezzel vagy vonjuk be 15 mm fagyapot építőlemezzel (mechanikusan rögzítve), a rezgés csökkentése érdekében kavicsfeltöltéssel és nagy szakítószilárdságú tetőhéjazattal lássuk el! Párazáróként mindig hegesztett lemezt használjunk (a hőelvezetés folyamatossága miatt)!

Lapostetök 1/A hővezetési ellenállásának értékel DIN 4108 sz.

87

LAPOSTETOK MELEG TETŐK RÉSZLETEI

SvXíjvXvXv:

piilllí I

> — lefolyócső

©

Tető vízelvezetése, minimum két vízelvezető - esése 3%

Lapostető üvegszál erősítésű poliészter lefolyója előre gyártott szigeteléssel; ennél jobb kétszintes ~>

Kétszintes lefolyó csőperemtömítéssel és habüveg tömítő testtel, mely alul be lesz betonozva („Passavant") M 1:10

©

M S tetővégprofil {alumínium)

J-

U

( 4 ) Készefem lefolyócső (Zobel-cső) peiernkéfuö etem (könnyűteton} túlnyúló rósz tartóelemek megí.

távolságban

Magasított dilatációs hézag kiegészítő védelemmel

88

Tetőkert egy meleg tetőn, védő aljzatféteg helyett gumigranulátum lemez ajánlott

Kéménycsatlakozás falburkolattal

alumínium záróelom könnyű beton párazáró «• eíválaszfóréteg

LAPOSTETOK HIDEG TETŐK RÉSZLETEI Tetőterasz-burkolat: 88. o. ©. Járólapok elhelyezése laza kavicságyban vagy támaszokon. Előnye: vízelvezetési szint alacsonyabban fekszik, nincs felfagyás. Tetökert vízelvezetése felületi drénlemezekkel és Leca gyöngykavicsréteggel vagy kavicstöltés fölötti szűrőfátyollal oldható meg —> 88. o. 20.

Vízzáró beton tetőfödém (Woemann-tető)

( 2 ) Lapostető fóliás szigeteléssel

5 cm kavics 15/30 vagy • járólapok lávtartóKon

- sza tózóoyilás helyzete 8Z «Benlét«s oldalon

£ 3 ) Fordított rétegrendű laposteíő * hőszigetelés ' 3 rtg. bit lemez tetőszigetelés " kavics réteg

©

Meleg tető rétegeit fatartókkal, látszó tetőborítás gyalult deszkázattal

( 6 ) Hideg tető ne házszerkezettel

levélfelfogó kosár bit lemez

V

®

• I beton 'vakolat

Kiegészítő szellőző hideg tetőnél méreten felüli tetőfelület esetén, illetve magasabb épületrészhez történő csatlakozáskor fa deszkáMl 3 rtg. blLlerre2 totószigstelés

kfivicsiéteg

© (vékony készvakodat üvegszál hálái

¡

/ j t vakofat •yfi

csatorna

Hidegtető, lapostető-lefolyó légrésnél való hőszigetelésével

Uszoda és hasonló tetőzete: az álmennyezet feletti légteret szellőztetni vagy fűteni kell. 80.0. © táblázata helyett itt a cj-> ^egyenlítő réteg

spatulyázó paszta

l tetőfedő ás szigetelőlemez fugázó paszta » - — »—- szigetelőlemez szövet betéttel S Z S Z ^ C f i szigetelőlemez fémszalag betéttel [ szigetelőlem az műanyag fóliabe léttel J műanyag fólia

/¡Jív Előre gyártott elemekből készített párkány; távolabb kiülő ereszhez; a szellőzőnyílás befagyhat

Magas tető (hideg tető) x L ' gerinckiszeilőzése (uszoda)

• felületvédelem zúzalékszórással felületvédelem kavicsré-

Rajzi jelölések a tetőszigetelés ábrázolásához

89

A'u. faj*

ZOLD TETŐK

!

Történelem Már az időszámításunk előtti hatodik században voltak tetőkertek, tetőbetelepítések a babiloniaknál. 1890 körül Berlinben a parasztházakat tűzvédelmi okok miatt humuszréteggel fedték be, amire növényeket telepítettek. Évszázadunkban Le Corbusier fedezte fel újra a majdnem feledésbe merült zöld tetőt.

Tetőkertek béllakásban: „A modern építészet egyik programpontja"

©

Tetőkertek mint az erkélyeken ( 2 ) a tetőteraszokon elhelyezett növényládák összessége

,1/

F% m

Szemirámisz függókertje Babilonban (Krisztus előtti 6. évszázadban)

¡1 1 [1 1

II -4 II I

j

„

A tető betelepítésének jellemzői 1. Szigetelés a fű és a földréteg közti levegőréteg révén, a gyökérzet ós a mikrobiológiai folyamatok lejátszódása miatt (kémiai hő) 2. Hangvédelem és hőtárolási kapacitás 3. Levegő javulása iparvidékeken 4. Mikroklíma javulása 5. A város vízelvezetése és a környék vízháztartása javul 6. Építészeti előnyök: az UV-sugarak behatolását és a nagy hőmérséklet-ingadozásokat megakadályozza a fű- és föld réteg 7. Pormegkötés 8. Esztétikai élmény nyújtása - életminőség javulása 9. Zöld területek visszanyerése

^

__ Az elveszett zöld területek vissza( 4 ) nyerhetők, ha a tetőket növényekkel betelepítjük

jó ta faj víz- *" újraképződés egy „hagyományos" tetőnél Túlmelegedés, száraz városi levegő -

egy .hagyományos" tetőnél Portermelödés és porfelkavarodás

©

egy zöld tetőnél —. Hűvösebb és nedvesebb levegő (6_) az energiát felhasználó növényi párologtatás révén

zöld tetőnél A városi levegő javulása a por kiszűrése és megkötése, valamint £ növények oxigéntermelése révén

®

©

Csapadékeloszlás - vízzáró felületen -» @

Csapadékeloszlás - beépítetlen felületen

, Minden egyes ház építésévé] a természet egy része veszik el -

^ ^ ^ Az elveszett zöld felületek nagy (14) része a tetők betelepítése révén visszanyerhető

Természetes víz- és tápanyagkörforgás

A zöld területek pszichikai-fizikai értéke (a zöld területek pozitívan befolyásolják a közérzetet)

egy „hagyományos™ tetőnél

Hangvisszaverődés „kemény felületen" (fö

© 90

^ g j Hangelnyelés a puha növényi felület révén

ZOLDTETŐK

-t.

0

Intenzív növénytelepítés

( 2 ) Extenzív növénytelepítés

^X^v^l'lvIv^X'lvX^lvölasztórót^v;-,

®

( 3 ) Zöld tető rétegrendje

Tetőhajlásszög. A nyeregtető hajlásszöge ne haladja meg a 25 fokot. Lapostetőnél 2 ós 3% között legyen a tető minimális hajlásszöge. Tető növénytelepítésének fajtái: Intenzív növénytelepítés. A tetőt lakókertté alakítják pergolák és loggiák alkalmazásával. Állandó ápolást ós karbantartást igényel. Növényzet: pázsit, cserje, bokor, fa. Extenzív növénytelepítés. A növénytelepítéshez vékony rétegű talajréteg áll rendelkezésre; csak minimális gondozást igényel. Növényzet: moha, fű, lágyszárúak, cserje, bokor. Mozgatható zöldek. Növényládák és egyéb növénytartó edények felhasználásával lehetséges a tetőteraszok, mellvédek és erkélyek növénytelepítése. Természetes öntözést az eső látja el. A víz felgyülemlik a vízelvezető rétegben és a vegetációs rétegben. Árasztó öntözés. Az esővíz felgyülemlik a vízelvezető rétegben, amit mechanikus utántöltéssel duzzasztanak, ha a természetes öntözés nem elegendő. Csepegtető öntözés. Szárazság idején a vízelvezető vagy a vegetációs rétegbe vezetett csepegtető tömlőn keresztül kapnak vizet a növények. Esőztető. Öntözőberendezések a vegetációs szint felett. Trágyázás. A trágyázó anyagot ki lehet szórni a vegetációs rétegre, vagy mesterséges öntözésnél hozzá lehet adni a vízhez.

Növényláda zöldekkel történő szegélyezéshez

t

szűrőszövet Floradrain elemek védöfonat 2 gyökérvédő fólia

Tető növénytelepítése SystemZinco Floraterra rendszerrel

©

Tető növénytelepítése SystemZinco Floradrain rendszerrel

Botanikai név

Köznyelvi név (virág színe)

Magasság

Virágzás

Saxífraga Aizoon

Kőtörőfű (fehér-rózsaszín)

5 cm

VI

Sedum Acre

Borsos varjúhéj (sárga)

a cm

Vl-VII

Sedum Album

Fehér varjúháj (fehér)

8 cm

Vl-VII

Sedum Album «Coral Capet"

fehér fajta

5 cm

VI

Sedum Album „Laoonicum"

fehér fajta

10 cm

Sedum Album „Micranlhum"

fehér fajta

5 cm

Vl-VII Vl-VII

VI

Sedum Album „Múrale"

fehér fajta

8 cm

Sedum Album „Clorotícum''

Hengeres varjúháj (vlíágoszóld)

5 cm . Vl-VII

Sedum Hybr.

Kis télizöld (sárga)

8 cm

Vt-VII

Sedum Floriferum

Szentistván, arany (arany)

10 cm

VIII-IX

Sedum Reflexum „Elegant"

Sziklás varjúháj (Sárga)

12 cm

Vl-VII

Sedum Sexangulare

Szelíd varjúKáj (sárga)

5 cm

VI

Sedum .Welsse Tatra*

Varjúháj

Sem

VI

Sedum Spur „Supertum"

Varjú háj

Sem

Vl-VII

Sempervivum Arachnoideum

Pókháló-kövirózsa (rózsaszín}

6 cm

Vl-VII

Sempervivum Hybr.

Nemesített kövirózsa (rózsaszín)

6 cm

Vl-VII

Sempervivum Tectorum

Kövirózsa (rózsaszín)

8 cm

Vl-VII

Fekxperma

Kis jégvirág (sárga) nem tefesen téláíó

8cm

Vl-VII

Festuca G taúca

Kék csenkesz (kék)

25 cm

Festuca Ovina

Juhcsenkesz (zöld)

25 cm

VI VI

Koeleria Glauca

Csillámperje (zöld-ezüst)

25 cm

VI

Melicia CÜiatx

Gyöngypetje (világoszöld)

30 cm

V-VI

Bevált fajták és típusok tetők (extenzív) növénytelepítéséhez

t . földtakaró réteg

2. töldkewrék 3. szúrőfonat 4. vízelvezető réteg 5. gyökérvédő lemez 6. elválasztó- és védőréteg 7. tetőszigetelés 8. tartószerkezet Növénymagasság > 250 cm Rétegek magassága > 35 cm Felületi terhelés 3.7 kN/m ! Víztartalék 170 l/m2 Földtakaró - cm Földkeverék 23 cm Vízelvezető réteg 12 cm Öntözése kézzel vagy automalikával

(7^) Tető növénytelepítésének különböző fajtái

91

ZOLD TETŐK vegetáció vegetációs réteg szűrá réteg vízelvezető réteg védőréteg

—¡n

győkérell. védőréteg —Jl elválasztó réteg —Jl * tetőszigetelés ' elválasztó réteg hőszigetelés párazáró kiegye nfítőréteg tartószerkezet

Meleg tető növénytelepítéssel

( 7 ) Meleg tető -> @

-Sq

vízelvezető réteg

i

védőréteg| L

MÉM

::Í : i:Í=;;:ÍÍÍ:í; : ÍÍifÍ : HÍÍ^ Üllilílí.:::::

r

:::r:[

gyökér ell. védőréteg-ti'— elválasztó réteg t L ^ 1

—

tetőszigetelés—

deszkázaté fatartólégréshőszigetelés

V W V ^ j

tartószerkezet

( 5 ) Hideg tető -> @

'.v.v.v.v;

(7)

Hideg tető növénytelepítéssel

TETŐRÉTEGRENDEK ~~ Vegetációs réteg. Duzzadóagyag és pala felhasználásával. Ezek biztosítják: a szerkezeti stabilitást, talajszellőzést, víztározást és a terepkialakítást. Feladatuk: tápanyag-raktározás, talajreakciók (pHérték), átszellőzés, víztározás. Szűrőréteg. Megakadályozza a vízelvezető réteg eliszaposodását, szűrőszövetből áll. Vízelvezető réteg. Megakadályozza a növények elárasztását. Anyaga: szálfonadék, habosított anyagból készült drénlemez, speciális műanyag lemez, szivárgólemez. Védőréteg. Védelmet nyújt az építés során és a pontterhelés ellen. Gyökér elleni védőréteg. A gyökérzet ellen PVC/ECB és EPDMlemezek védik a szigetelést. Elválasztó réteg. Elválasztja a tartószerkezetet a tető növénytelepítésétől. A példák - » © - ® szokásos lapostető-felépítményeket mutatnak be, és azoknak változatait növénytelepítéssel. A növénytelepítés előtt biztosítani kell azt, hogy a tető kifogástalan állapota ós az egyes rétegek funkcionálása megengedje a telepítést, A tetőfelületek műszaki állapotát alaposan mérjük fel. Vegyük figyelembe a következő szempontokat: rétegek felépítése (állapota), lejtés kialakítása, egyenetlenségek és a tetőfödém behajlása. Tetőszigetelés (hólyagosodások, repedések), dilatációs hézagok, peremcsatlakozások, tetőáttörések (bevilágítóakna, felülvilágító kupola, kiszellőzőcső), lefolyók állapota. Nyeregtetőkön is lehet növénytelepítést kialakítani. Magas tetők -»© - © növénytelepítésekor szerkezetterhelési határértékekre és rétegfelépítésre (lecsúszás veszélye, kiszáradás miatt) különös gondot fordítsunk. gyeplemez (alatta —. duzzadóagyag t&ldkeverék) V

vízelvezető cső

gyeplemez {atatta duzzadóagyag földkeverék)

vegetáció -

i

vegetációs réteg szűrőréteg vízelvezető réteg védőréteg — hőszigetelés gyökér ell. védőréteg -| elválasztó réteg tetőszigetelés tartószerkezet

. -

tető csatornanyilása

Fordított rétegrendű tető

Fordított rétegrendű zöld tető

©

Ereszrészlet

©

járdalapok homokágyban szűrőszövet vízelvezető elemek gyökér elí. védőfólia tömítés | 32 . , • 25 —

vegBtáció—

növények (kavicsftóra, gyér Igyep)

vegetációs rótegsóder-TdlcflovefáK SZÚrőrétegvfzetvezető réteg= p gyökér ell. védőréteg-r=

etvái. és védőréteg-' tartószerkezet.

vl/

Tető utólagos növénytelepítése a lehető legkevesebb ráfordítással

fg)

Tető utólagos növénytelepítése (amennyiben szerkezetileg és statikailag lehetséges)

Kraiitíp. dróntemez

(öld páíslttető

s?aru'a gerendák vízszíntes husángok PVCbevonatos pDliószterszövertel

Tető növénytelepítése rézsútos tetőn

92

Tető növénytelepítése meredeken lejtő tetőn

Átmenet a járható utak és az intenzív növénytelepítés között

Átmenet a járda és az intenzív, ill extenzív növénytelepítés között

ZOLD TETŐK KIVONAT: A TETŐKERT BEJEGYZETT EGYESÜLET -H> CD IRÁNYELVEI Fog alommeghatározás 1. Extenzív növénytelepítés alatt gondozást igénylő védőfeltöltést értünk, amelyet gyakran például kavicsréteg helyettesít. 2. A telepített növényzet messzemenően igénytelen legyen, gondozási igényét a minimálisra kell csökkenteni. Érvényességi terület A szabályozás a természetes földcsatlakozás nélküli vegetációs felületekre vonatkozik, kiváltképp a tetőkre, mélygarázsokra, beállókra, stb. Szerkezeti tervezési és kivitelezési alapszabályok 1. Az extenzív növénytelepítésnél a növénytelepítés felépítménye átveszi a védőréteg lapostetőkre vonatkozó szabályozásban megjelölt funkciót. 2. A tetőszerkezeti, statikai, építésfizikai és vegetáciőtechnikai szempontokat egyeztetni kell egymással. 3. A tetőszigetelés biztosításához szükséges többletteher, a funkcionális rétegek minimális felületi súlya az alábbi táblázat szerint vehető figyelembe, amelyet a német tetőfedő iparosok lapostetőkre vonatkozó szabályozásából emeltünk ki. 4. Tetőeresznek a talajtöbbletteher mezőbeltól mért magassága peremrészen sőben m kg/m2 kg/m2 8-ig 8-20

20 fölött

minimum minimum minimum

80 130 160

40 65 80

5. A szólterheléstől függően a kivitelezés módja és a többletteher súlya az épület magassága és a lapostető felülete szerint változik. 6. A tetőperemek széleinél és a sarkoknál magasabb szívóerővel kell számolni b/8 > 1 m < 2 m szélességre (DIN 1055, 4. rész szerint). 8.

7.

5. A hosszúláncpolimer-lemezekbői készült tetőszigetelések építésfizikai okokból ellátják a gyökérzet elleni védelmet. 6. Bitumenes tetőszigetelésnél bitumennel összeegyeztethető gyökér elleni védőréteget kell fektetni. 7. Mechanikus károsodás megelőzése érdekében a gyökér elleni védőréteget burkolással kell védeni, használjunk le nem bomló szálfonatot, mert az tárolni képes a tápanyagokat és a tartalék vizet. 8. A vegetációs szint magas szerkezeti stabilitással, jó duzzadási jellemzőkkel rendelkezzék, legyen ellenálló baktériumokkal szemben. 9. A pH-érték savanyú talajnál ne haladja meg a 6,0-ot. 10. A rétegszerkezet minimum napi 30 l/m2 csapadékmennyiséget legyen képes felszívni. 11. A rétegszerkezet légtérfogata minimum 20% legyen vízzel telített állapotban. Növényzet és gondozása 1. A száraz gyepet, a sztyeppet és a sziklaegyütteseket borító vadnövényeket és fűféléket növénycsoportokban kell telepíteni, ezek legyenek évelők. 2. Előtermesztett növényeket ültéthetünk, vethetünk vagy hajtásokat szétszórva hajtathatunk. 3. Évente minimum egyszer végezzük el a gondozást, ekkor ellenőrizzük ós szükség esetén tisztítsuk meg az ereszeket, a biztonsági sávokat, a tetőcsatlakozásokat. 4. A megtelepülő moha és zuzmó nem számít idegen aljnövényzetnek. 5. Távolítsuk el az idegen, nem kívánatos aljnövényzetet. 6. Idegen aljnövényzetnek számítanak a cserjék, főként a fűz, nyír, nyár, juhar, stb. 7. Rendszeresen kaszáljunk és tápszerezzünk. 8. A környezeti hatások során a növényzet változhat. Tűzvédelem

b

3 Peremlenjlet peremterülal

baiső terűlel

- min 80 kg/m* h -ft-

Belső terület — min 4 0 k g / m 2 — i

!JC&

Biztonsági sávok

9. Alapszabály, hogy a tető zöldtelepítését minél kevesebb gondozást igénylőre alakítsuk ki, és azok a helyek, ahol rendszeres ellenőrzésre van szükség, mint például a tetőereszek, dilatációs hézagok, falcsatlakozások, stb., könnyen megközelíthetőek legyenek. 10. Ezeken a területeken minimum 50 cm szélességben nemorganikus anyagokból legyen a védőréteg, pl. kavicsból. 11. Az egyes felületek patakmederszerűen legyenek összekötve a tetőereszeknél, így a túl sok víz mindig el tud folyni a növényzeti szintről. 12. A nagy tetőfelületeket osszuk fel több vízgyűjtő területre. Követelmények, funkciók, szerkezeti vonatkozások 1. A tetőszigetelést a lapostetőkre vonatkozó szabályozás szerint végezzék. 2. A zöldtelepítés nem akadályozhatja a tetőszigetelés funkcióját. 3. A tetőszigetelés elválasztása a rátelepített zöld növényzettől megoldható, a tetőszigetelés tömörsége ellenőrizhető legyen. 4. A gyökér elleni védőréteg tartósan védje a tetőszigetelést.

1. Vegyük figyelembe a tűzvédelmi előírásokat. 2. Megfelel a követelményeknek, ha az éghetősége „nehezen éghető" (építőanyag besorolása B1). A funkcióját kielégítő növénytelepítés rétegfelépítését így jellemezhetjük: Extenzív növényzet: palántaültetvény, vetés, előnevelt hajtások dugványozása (növénykonténerek, -fonatok, -lemezek). Vegetációs réteg: stabilitást ad a növénynek, vizet és tápanyagokat tartalmaz, lehetővé teszi az anyag- ós gázcserét, a víztározást. A vegetációs réteg legyen: magas pórustartalmú a gázcsere és a víztározás érdekében. Szűrőréteg: megakadályozza a tápanyagok és a kis részecskék kimosását a vegetációs rétegből, valamint a vízelvezető réteg iszaposodását, felel a szabályozott vízelfolyásért. Vízelvezető réteg: a fölösleges víz biztonságos elvezetését, a vegetációs réteg szellőzését, a víz tényleges elvezetését, tározását teszi lehetővé. Gyökér elleni védelem: védi a tetőhéjazatot a gyökerek részéről fenyegető kémiai és mechanikus behatásoktól, melyek a víz- és táplálékkeresés során nagy pusztító erőt fejtenek ki. Tetőfelépítés: a felület ós minden csatlakozása tartósan vízzáró legyen (DIN 18531, DIN 18195). A tetőrótegrendben tartósan ós hatékonyan meg kell gátolni a kondenzvíz-képződést (DIN4108).

93

PONYVAFEDESEK

^

Egyre fejlettebb héjfedési és ponyvatető-szerkezeteket dolgoznak ki. Az egyszerű sátraktól és tetőktől elindulva az ember különböző fajtájú, technikailag egyre bonyolultabb, ponyvával fedett építményeket állít fel. Anyag: műszálas szövetet (poliészter) használnak tartást adó anyagnak, melyet kétoldali, korrózióálló és PVC-ből készült bevonattal láttak el. Jellemzői: nagy szakítószilárdság (hó- és szélterhelésnek ellenálló), nem rothad, ellenáll a mostoha környezeti viszonyoknak, szennyeződés- ós víztaszító. Tömege: 800-1200 g/m2 Fényáteresztő képesség: át nem eresztőtól 50%-ig Tűzvédelem: kevésbé gyúlékony DIN 4102 szerint Élettartam: 15-20 év Kialakítás: Minden használatos színárnyalatban, nagyfokú színtartás jellemzi. Kidolgozás: Tekercsben készül. Szélessége 1-3 m, a szokásos 1,5 m. Hossza 2000 folyóméterig, szabása szerkezetnek megfelelően, összeillesztése (konfekció) varrással, hegesztéssel, ragasztással, konfekció és összekötés kombinációival. @ Sorolható szabványos rendszerek: A szabványos egységet gyakran minden oldalának irányában bővíteni lehet. Különböző térformákat fedhet le: négyzetet, téglalapot, háromszöget, kört, sokszöget. Alkalmazás: összekötőfolyosók, várakozóhelyisógek, pavilonok, árnyékoló tetők, stb.

Sorolható szabványos rendszerek

szellőzőnyílás

-» © - ® Tartóvázas csarnokok: Tartóváz (rácsos tartó) fából, acélból vagy alumíniumból készül, mely fölé védőborításként feszítik ki a ponyvát. Alkalmazás: Kiállítási, tároló-, vagy ipari csarnokoknál

Kupolaépítés

(D

-» ©Túlnyomásos ponyvás csarnokok: A kettős burkolat belterében túlnyomással enyhén összenyomott levegővel megtámasztható. A légzsilipek megakadályozzák a tartólevegő erős kiáramlását. A légbefúvás fűtéssel kombinálható. További szigetelés belső burkolattal (gumimatrac). Szélesség = 45 m, hossza korlátlan. Alkalmazás: Kiállítási, tároló, ipari és sportcsarnokoknál, például uszodák és építkezések fedésére (téli építkezés). ->©

T é Térlefedés

Feszített szerkezetek Kötelek és árbocok segítségével a ponyva pontonként, a peremek mentén pedig vonalszerűén kifeszíthető. Ponyvaanyagként a jobb szigetelés érdekében többrétegű anyag is használható. Fesztáv több mint 100 méter is lehet. Alkalmazás: kiállítási, ipari és sportcsarnokoknál, gyülekezési helynél és sporttelepeknél, árnyékoló tetőknél.

^

Túlnyomásos ponyvás csarnok, pneumatikus fedés

ma

*-

m.

(D-® Ideiglenes építmények, tartóvázuk fából, acélból vagy alumíniumból készülhet, előre gyártva maximális fesztáv 40 m —> gyors összeszerelés, alacsony építési költség

94

HALOS HEJSZERKEZETEK - » m

0

Német pavilon, Montreali Expo t967, építészek: R. Gutbrod, F. Ottó

JH^.

sportcsarnok

A hálós héjszerkezetek által kínált lehetőség: alátámasztás nélkül nagy feszítési távolságot könnyedén lefed. A német pavilont az 1967-es montreáli világkiállításon ezzel az építési eljárással kivitelezték -»©, az 1972-es Müncheni Olimpiai Stadion -> Feszítőműves konstrukcióknál hasonlóan a hálós héjszerkezeteknél egy lebegőtartóra van szükség, amelyet kihajlásra veszünk igénybe (nyomóterhelés!). Fontos alkotásokat hozott létre a függesztőművek építészetében Norman Foster-» © Richárd Rogers-^ © - © , Michael Hopkins -» ® - ® és Gűnter Behnish -»©. A Norman Foster féle swindoni Renault-épület íves acéltartókból áll, amelyek az oromzat felső negyedében előfeszített acél üreges köroszlopokra vannak függesztve - » © - ©. A terv lehetővé teszi az alapterület mintegy 67%-kal történő bővítését. A függesztőmű szerkezete olyan összekötési pontokat kínál, melyek révén a bővítés építési munkáit anélkül kivitelezni lehet, hogy megszakítanák a belső munkamenetet. Az új Fleetguard-gyárnak Quimperben egy USA-beli motorgyár változó követelményeinek és funkcióinak kellet eleget tennie. Azért választott Richárd Rogers egy függesztőműves szerkezetet, mert így a belső tér tartószerkezetektől mentes maradt - » © - © . Ugyanez az alapötlet jelenik meg a Cambridge-i Schlumberger Kutatóközpontnál Michael Hopkins tervében -»© - ® és Günter Behnisch sportcsarnokánál -» Repülőtéri hangárok (javaslat Paderborn/Lippstadt részére) -» ® vagy koncerttermek (javaslat Dortmundi Vásárra) -»© is előnyösek ezzel az építészeti megoldással.

A A A ^ / K A A

mmmmrn

R FJeetguard Fabrik Quimper/Francia( 6 ) ország, építész: Richárd Rogers és társa, London

© 96

Schlumberger Kutatóközpont, Cambridge/GB, építész: Michael Hopkins és társa, London

(7)

Homlokzat függőleges metszete

Beltéri perspektíva/télikert

/IJ^ Repülőtéri hangár, Paderborn/ y Lippstadt, terv.: Stratmarin, Klaus

Koncertterem, dortmundi vásárterün k ) let, pályázati terv: Portmann, Echterhoffe, Hugó, Panzcr

1 Stadtgarten földalatti-állomás, Dortmund, építész: Gerber és társa, Dortmund

TÉRRÁCSOK ALAPISMERETEK H>Q3

Öl platóni test Tetraéder = Hexaéder = Oktaéder * Dodekaéder» Ikozaéder =

4 6 8 10 20

oldalú oldalú oldalú oldalú oldalú

Platóni testek A kinematikai stabilitás eléréséhez teljesülnie kell a Föppl-féle rácsszerkezeti tételnek: élek száma = 3 x csomószám - 6 , ekkor minden csomópontban a háromdimenziós térben három rúd (él) találkozik. Ahhoz, hogy a háromdimenziós tartószerkezetet el nem toEhatŐvá tegyük, 1 + 2 + 3 tartórúdra van szükség, azaz 3 x csomószám(1 + 2 + 3) = rúdszám.

A térrácsszerkezetek leginkább egyenlő oldalú és/vagy egyenlőszárú, derékszögű háromszögekből állnak, melyeket úgy állítanak össze, hogy szabályos többszörösüket adják ki (poliéder). Sík, végtelen hálóknál pontosan három geometriai alakzat van, térben végtelen hálóknál pontosan öt szabályos poliéderháló, amelyek kizárólag egy típusú csomópontból, rudakból (élekből) és ezek által meghatározott felületből tevődnek össze. Szabályos síkhálók a háromszög-, négyzet- és hatszöghálók. Az öt platóni testre alkalmazva a rácsszerkezeti formából adódik, hogy kinematikusán csak azok a háromdimenziós csomó-, rúd- és tartószerkezetek stabilak, amelyek rúdjai egy zárt háromszöghálót képeznek, azaz a tetra-, okta- és izokaéder. A hexaéder stabilizálásához 6 kiegészítő rúd kell, a dodekaéderhez 24 rúd. Ha egy térbeli háromszögháló egész felületén nem zárt, akkor a felfekvő poligont kompenzálásképpen befogással kell felfektetni. Az alaptest rúdhosszúságai térrács szerkezeteknél egy geometriai sort képeznek, melynek tényezője V2. Egy szabályos térrácsszerkezet építéséhez elég egy csomóelem maximum 18 csatlakozással 45°, 60° és 90°-os szögben. Hasonlóan a síkbeli rácsszerkezetekhez, abból induljunk ki, hogy a rudakat a csomópontoknál csuklósan rögzítjük.

Rácsszerkezet! forma

M

M

mmmmmmm S M i l t i l T i i i l i i i l l l l

¡ W 3 M M t-a-s V , - V - V - - W 3 Térrácsszerkezet rácsozata, oktaéder£ 3 ) bői ós tetraéderből, az alsó öv ^^hélii/iíart ismétlődő laitsAHAtirielhagyásával olhaniMoát/al szabályosan

©

Térrácselem, oktaéder és tetraéder

V v w . ^ w v v i * Térrácsszerkezet rácsozata, ( 4 ) oktaéderből és tetraéderből, csökkentett szerkezeti magassággal

®

Térrácselem, oktaéder és tetraéder {nagy kockasarok) csökkentett szerkezeti magassággal

W

V

W

W

-

1

" Térrácsszerkezet rácsozata ( 6 ) féloktaéderből és tetraéderből, elforgatott helyzetben (45°)

Térrácselem, féloktaéder és tetraéder

®

©

®

'

Térrácsszerkezet rácsozata, féloktaéderböl és tetraéderből, perempárhuzamos helyzetben

Térrácsefem, féloktaéder és tetraéder

RmiasiErBi

mmm mum saaaast vmm M

V

Nr

Nr

ír

A/\AAAAA7 m)

Rúdhosszok geometriai sora V2es tényezővel és a geometriai sorok természetes példája: az ammoniták csigaháza

Egyrétegű gömbfelületú ikozaéder-kupala

Térrácsszerkezet

^ 4 ) Térrácsszerkezet

97

A 18-oldaJú szabványcsomóelemek 4 5 , 6 0 és 90*-os csatlakozási szöget tesznek lehetővé, valamint ezen értékek többszöröseit. Egy típushoz csak egy csomóelem van raktáron, amelyet nagy szériában gyártanak.

TÉRRÁCSOK ALKALMAZÁS ~> QP

Ezzel szemben a rendszercsomóelemeken, amelyek többnyire lO-oldalúak, csak annyi furat van, amennyire a mindig ismétlődő, azonos rendszerű térrácselemek építéséhez szűkség van. A speciális csomóelemek ugyanakkor. csakúgy mint a két csavarfurat közli szög, teljesen szabadon áflíthatók a csatlakozási mé/etnek megfelelően.

Rudak és csomóelemek csatiakozása

M E RO-cso móele me k

L1 = rendszer tengelyméret L2 - rúd nóvlsges mérete 1. Üreges profil (cső) 2. Kúp 3. Menetes csap

©

L3 a rúd gyártási mérete L4 = cső szerkezeti hossza

4. Csavaranyapalást 5. Gerendely hasított szeg 5. Hsgesztésl varrat

MERO rácsszerkezet felépítése

TK-rendszer (perselycsomós). A tetőhéjazat közvetlen felhelyezése, csak egyrétegű szerkezethez, háromszögrácson nem sarokmerev csavarcsatlakozás, alaklartó átmenet a rudak és csomók között.

NK-rendszer (gyűrűcsomós). A tetőhéjazat közvetlen felhelyezése a felsőövrudakra, kétrétegű tartószerkezet, nem sarokmerev csavarcsatlakozás, alaktartó átmenet a felső DV riidjai és csomói között, az alsó DV KK-rendszerű.

1

7. Párakivezetó nyírás 8. Csavarbeme rieti nyílás

Mengeringhausen által kifejlesztett MERO-térrácsszerkezet csomókból és rudakból áll -» © Itt alapelvként érvényesül, hogy a fellépő terheléstől függően kell kiválasztani a megfelelő csomó- illetve rúdtípust az építőelemek közül. A MERO-építőelemekné! a csomórúd kapcsolódás nem „ideális csuklós kapcsolat", hanem a rúdban érvényesülő rúderőtől függően tud kisebb mértékű hajlítónyomatékot átadni - » © - © . Térbeli kombinációknál lehetőség nyílik arra, hogy rudakkal egy szabadon választott alaprácsegységet, a rúdhosszak \'2-, ill. V3-szoros értékeivel pedig szerkezetekettervezzünk, amelyek tetszőleges héjszerkezet-felületekhez igazíthatók -* ©. Korlátlan rugalmassága abban nyilvánul meg, hogy hajlított rácsszerkezetek is kivitelezhetők. A világ jelenlegi legnagyobb félgömb alakú épülete a stockholmi Globe-Arena -» ©. Építési eljárások a szabad előszerelés), a szakaszos szerelési és a lemezbeemelési eljárás. Korrózióvédelem miatt minden alkotóelem tűzi horganyzott, A térrácsszerkezet nagyfokú statikai határozatlansága miatt nem vezet a szerkezet összeomlásához, ha tűzesetkor kiesnek egyes rudak. A gömb csomóelemekből kiindulva, melyek 18 csatlakozási lehetőséget kínálnak a hengeres csőrudak számára, került sor több kiegészítő csomórúdrendszer fejlesztésére, melyek lehetővé teszik a tartószerkezet és a fedés optimalizálását - » ® -

^

I? R

ZK-rendszer (hengercsomós). A tetöhéjazat közvetlen felhelyezése, csak egyrétegű szerkezethez, trapézfelületű alakzathoz Is, sarokmerev, több csavaros kötés, alaktartó átmenet a rudak és csomók között.

BK-rendszer (blokkcsomós). A tetőhéjazat közvetlen felhelyezése, egyés többrétegű szerkezethez, egyszeres és többszörös csavarcsatlakozás, rúdba Integrált csomórögzítés.

1

I

> Részlet a hifdeni városi csarnok metszetéből, építész: Strizewskl

98

A stockholmi Globe-Arena metszete, építész: Berg

/ T j \ Résziét a sédtetó gerincéről és felülnézet, Gruga Növényház, Essen

TÉRRÁCSOK ALKALMAZÁS H> 00

A Krupp-Montal® térrácsszerkezetet E. Ruter fejlesztette ki Dortmund-Hördében. A rudakat imbuszcsavar segítségéve! az edzettacél golyókra csavarozta. Az imbuszcsavart a belső vezetőcsőben a rúd végéhez vezette ós onnan a csomóba csavarozta. Általában minden rúd tűzi horganyzású. Ezen felül festékbevonattal is ellátható. A Krupp Montal® rendszerrel a csavarokat anélkül lehet ellenőrizni, hogy kiszerelnénk a rudakat; amennyiben szükséges, akkor a rudakat azok sérülése nélkül ki lehet cserélni. A Krupp Montal® rendszert bemutatjuk - » © - ©, részleteit -> © © ábrákon. A KEBA cső-csomó-csatlakozás a várható húzó- és nyomóerő csavar nélküli átvitelét teszi lehetővé úgy, hogy nem merülnek fel újabb megoldandó problémák - > © - © . A KEBA-kötés egy ékpofából (KEBA), egy ékrátótből, az ékből és a hasított szeges szorítógyűrűből áll. A Scane-Space térrácsszerkezetet Kaj Thomsen fejlesztette ki. Az összekötő eszközök csapszegek, melyeket egy különleges eljárással a rúdvégekbe építenek be és becsavarozzák őket a csavarfuratokkal a gömbcsomókba - » © - © . Minden térrácsszerkezetre igaz, hogy támasztók nélkül legalább 80-100 méter áthidalására alkalmas.

befogott oszlop

Alsóövrudak

KEBA-csomóelem

/

^ ^

Több irányban csuklós befogás

^ ^

Oszlopfej, befogott oszlop

(§)

Szetemenrögzítés

^ ^

Általános középcsomós központi darab 12 kimenettel, ebből 4 vízszintes, 8 pedig átlós rúd

^j)

Normál fefsőövi csomó

i

Általános középcsomók

háló modulméret S

t.

tűliszjgcloiés

2. hőszigetelés

3. acél trapézlemez 4. csatlakozó idom

5. központi darab

& ékr

7. ék

6. szelemen, gerenda 9. szDiiLógyűrű 10. hasított S2eg

Példa: egy lehetséges tetőforma ésacsomók részletel-» (

11. dkpola >2. vízszint csí

\AAAAAAAAA|AAA/V

13. átló 3 rúd cső

Térrács S2erkezetrendszere

Csomópont

99

n

=

n

=

i

=

TOBBSZINTESTARTOSZERKEZETEK

n

->QD p

r

1

r

1r

c

r

i

1r

i

©

Épületmagas pillérek, gerendák rejtett konzolokon

^ ^

Épületmagas pillérek, gerendák konzolokon

(3) —

Szintmagas pillérek, egyes pillérek gerendázattal

©

Szintmagas pillérek, gerendák konzolokon

ü

r

r

í 1 i,—1 p" r i


© - © , gerendák konzolokon - rejtett konzolokon. Vázszerkezet szintmagas pillérekkel -> © - ©, egyes pillérek gerendázattal (közvetlenül konzolokra helyezve vagy rejtett konzolokon) -» ©• A pillér két szint magasságú is lehet. A pillérek illesztése szintről szintre eltolható. Csuklós pillér vázszerkezet merevítő maggal. Vázszerkezetek keretelemekkel -> © - ©. H-alakú keretelemek esetenként a középső tartómezőbe függesztett gerendákkal (csuklós szintmagas keret). Kétcsuklós keretek, a középső tartómezőben szabadon felfekvő, vagy a kerettel mereven összekapcsolt gerendákkal (csuklós szintmagas keret). Gombafödémes vázszerkezet - » © , pillérek négy oldalon kinyúló födémlemezzel (lemezek és pillérek sarokmerev kötéssel, kinyúló lemezek mezőközépen csuklós kötéssel). Födém tartószerkezet: közvetlenül átveszi a vertikális terhelést és azt vízszintesen továbbvezeti az alátámasztási pontokba. A monolit vasbeton lemez tartó nélkül, üreges, bordázott vagy kazettás kivitelben nagy alátámasztási távolság mellett nagyon nehéz szerkezet, kedvezőtlen a gépészeti szerelvényezés (lift-slap eljárás lehetséges), általában négyzetes alapraszterre épül - » ® -

Födémtartószerkezet:síklemezzel;a tartógerendát közvetlenül a pillér tartja

Födém tartószerkezet három fokozatú hierarchiával: nagyfesztávú főtartó tart mestergerendákat s azok gerendákat

©

Födém tartószerkezet kétfokozatú tartóval: a födémgerendák terhelését mestergerendák vezetik az alátámasztási pontokhoz

FODEMEK

Feszítettbeton gerendás előre gyártott födém béléstestekkel, melyek statikai szempontból nem hatásosak

Szerelt födém feszítettbeton bordás gerendákból és kerámia béléstestekből

Fagerendás födém élfagerendával vagy ragasztott fatartóval -> © - © látszó vagy burkolt gerendákkal. Betontérkövek 60 mm-es rétegével növelhető a lépéshang-szigetelés ©. Részben- vagy készre szerelt födémeket szárazon, zsaluzás nélkül, azonnal járhatóan lehet elhelyezni - » © > - © . Alulbordás födémek: bordagerendák tengelytávolsága a következő méretsor szerint osztható ki: 250-375-500-625-750-1000-1250 mm. Monolit födémek helyszíni betonozással zsaluzaton -> © csak a cementkötés megfelelő szilárdságának elérése után terhelhetők, készítésével átnedvesedik az építmény. Monolit vasbeton födémlemez keresztirányú vasalással; oldalainak aránya 1:1,5-et ne lépje túl, vastagsága > 7cm, gazdaságos, egészen 15 cm-ig. A filigrán mesterfödém nagyformátumú, minimum 4 cm vastag, vasalt vakolat nélküli nyersbeton födémzsaluzó lemezekből készül, melyeket helyszínen betonnal födémlemezzé öntenek ki -» ©. A födém vastagsága 10-26 cm. A szerkezet egyesíti az előre gyártott elemek előnyeit a hagyományos építés előnyeivel. A zsaluzólemez szélessége maximum 2,20 m. A födém a fugák simítása után vakolás nélkül festésre kész. Kerámia födémek - » © , készre szerelt födémként is előfordulnak. Födémvastagságuk 19-21,5 cm, legnagyobb fesztávúk 6,48 m, béléstestszélességük 1 m. Felbeton tartószerkezeti célból nem szükséges. Feszítettbeton üreges födémpallók -» © előre gyártott, hosszirányban előfeszített vasbeton elemek, hosszanti üregekkel, melyek csökkentik a lemez önsúlyát. Az üreges födémpallókat a kialakított rések kitöltése révén erősítik egymáshoz. Lemezvastagság 15 és 18 cm közötti, -szélesség 1,20 m, elemhosszúság 7,35 m-ig. Kombinált acélfödémnél -» © trapézlemez vagy födém-profillemez képezi a zsaluzatot és a födém alsó síkját, tűzi horganyzott acéllemez felhasználásával. =3mHiiin2izzE05sniEniii^ •

£1.50 helyszíni beton

rétegmagasságtól' függően

£1.30-

tégia boltív

Helyszíni betonnal gerendatávolság £ 150 om Tégla mezőkitöltéssel gerendatávolság á 130 cm Boltozat (porosz süveg) gerendatávolsága statikai számítás szerint = 3 m Aoélgerendás födém mezőkitöltéssel-» Mesterfödém üreges kerámia béléstestekkel, alsó záróperemmel, bekötővasalással

Feszítettbeton üreges födémpallók előfeszített acélsodronnyal

Készreszerelt l-gerendás födém feszítettbeton hídgerendákból, vasalt felbeton

Készre szerelt feszítettbeton üreges födémpanelok

©

Monolit vasbeton födémlemez, egyirányú vagy kétirányú vasalással

Filigrán mesterfödém zsaluzólemezekkel

©

Feszített vasbeton alulbordás födém, helyszíni betonozással, bordatávolság £ 70 cm, bordaszélesség a 5 cm

©

Kombinált acélfödém

U-bordás födémpanel (feszített vb. födémelem), feszítöhuzal átcsavarozásával keresztirányban merevíthető

@

Kombinált födém acéltartóval és kitöltéssel, feszített habkőbeton födémpallóval

101

Jl

II

II

un I

•

P

ni

Kőlapburkolat római mintával

© - © . A mészkőből (márvány), homokkőből és minden eruptív (vulkáni eredetű) kőzetből fűrészelt kőlapokból tetszőlegesen megmunkált felületű burkolat készíthető. Fektetésük történhet habarcsba vagy esztrichre ragasztva. Mozaik padlóburkolat: különböző színű kövekből. Anyaga: üveg, kerámia vagy terméskő cementhabarcsba ágyazva vagy ragasztva. -»©-© Kerámia padlóburkolat: kőcserép-, padlócsempe-, mozaik-, mázas kerámialapok mind agyag alapanyagú lapok, melyek az égetési eljárás során olvadásig hevülnek, így vízfelvevő képességük elhanyagolhatóan kicsi lesz, ezért fagyállóak; korlátozott mértékben savállóak; kis kopáállóságúak; nem mindig ellenállóak olajjal szemben. Parketta padlóburkolat: természetes faanyagból DIN 18356 és 280 szerint, lehet parkettacsík, tábla, mozaikparketta-csík, parkettadeszka. A szalagparkett-lapok felső rétege tölgyből vagy egyéb parkettafából készül három különböző minőségi osztályba sorolással. -> © - © Fafajták hajópadlóhoz: német lucfenyő/erdei fenyő. Csaphornyos padlólapokhoz északi lucfenyő/erdei fenyő, amerikai vörösfenyőpadló, Pitschpine-Saps-padló. Tömör faburkolat: négyzetes vagy kerekített mintás fakockákból aljzatbetonra, függőleges száliránnyal fektetve. -> © - ®

Mozaikparketta

®

Fonott minta

faburkolat ragasztóburkolat szigetelő lemez ragasztóanyag kellősltés

Szalagparkettlapok padlófűtésen

102

Szalagparkettlapok régi hajópadlón

RE tömör faburkolat, felületkezelt, tömörített lerakással (lakótérben)

GE tömör faburkolat, tömörített lerakással, sima, simára koptatott (ipari) esztrichen

130 W/m 2

385 m 2

2700 m 2

2

2

2

90 W/m

550 m

3900 m

1000 m 2

50 W/m 2 100

FUTES DIN 4701, 4705, 4725, 4755, 4756, 6608, 4108, 44576

7000 m 2

200

500 kW

400

300

50 kW

350 kW

névleges hőteljesltmény

A több mint 50 kW-os hőteljesítményhez külön fűtőhelyiségre van szükség

0 2 300 cm2 (2)

3

Fűtőhelyiség (légtér legalább 8 m ) szükségest 50 kW feletti teljesítménynél

/ / / / / / / / / / / / fűtőtér

322m

3

HI

l /

a 2,40 m írlss levegő

| 1

A fűtőberendezések az energiahordozó fajtájától és a fűtendő terület típusától függően különbözőek lehetnek. Olajfűtés. Ma még elterjedt tüzelési mód a háztartási fűtőolaj elégetése. Az olajfűtés előnyei és hátrányai. Alacsonyabb tüzelőanyag-költség (a gázzal szemben 10-25%-kal). Független a közszolgáltatói hálózattól. K ö n n y e n s z a b á l y o z h a t ó . Nagy tárolási és tartályberuházási költségek. Bérlakásoknál a lakbéreket (azok kamatait) terheli a tüzelőanyag-tároló fenntartása. Vízvédelmi területeken és árvízfenyegetett területeken csak szigorú előírások betartása mellett lehetséges. Beszerzési kiadás a fogyasztás előtt. Nagyfokú környezetszennyezés. Gázfűtés. Egyre nagyobb mértékben használnak földgázt fűtésre. Gázfűtés előnyei és hátrányai. Nincs tárolási költség. Csekély a karbantartási igény. Kifizetés a használatot követően. Vízvédelmi területeken bevezethető. Könnyen szabályozható, éves hatásfoka jó. Alkalmazható csak egyes lakások vagy helyiségek fűtésére is. Csekély környezetszennyezés. Függőség a közszolgáltató hálózattól. Sok az energiaköltség. Gázrobbanástól való félelem. Olajról gázra való áttéréskor kéménytatarozást kell végezni. Szilárd tüzelőanyagok. Épületek fűtéséhez ritkábban használnak kőszenet, barnaszenet vagy fát. Kivételt képeznek a fűtőközpontok, mivel ez a fűtésfajta csak egy megfelelő teljesítmény felett használható gazdaságosan és célszerűen. Mivel a tüzelőanyagokból többnyire nagy mennyiségű környezetkárosító anyag szabadul fel, a szövetségi BM védelmi törvénye szigorú követelményeket támaszt e téren. Szilárd tüzelőanyagok előnyei és hátrányai. Függetlenség az energiaimporttól. Csekély tüzelőanyag-költség. Nagy karbantartásiés sok. Nagy tárolóigény. Sok károsanyag-kibocsátás. Rosszul szabályozható. Megújuló energiaforrások. Ide tartoznak: napsugárzás, szélerő, vízierő, biomassza (növények), hulladékanyag (biogáz). Mivel a berendezések működési időtartamuk alatt sem amortizálódnak, a kereslet ennek megfelelően csekély. A távfűtés az eddigi primer energiahordozókkal szemben közvetett e n e r g i a h o r d o z ó n a k számít. A meleget a lakótömbi hőközpontban vagy hővisszacsatolásos erőműben állítják elő. Távfűtés előnyei és hátrányai. Fűtőhelyiségre és kéményre nincs szükség. Nincs tárolási költség. Kifizetés felhasználás után. Vízvédelmi területeken használható. A hőerő-visszacsatolásos rendszer révén kíméli a környezetet. Az energiaárak magasak. falíkazán — C l Függőség a közszolgáltató hártZ3, ( Q , lózattól. Fűtési forma megváltoztatásához kéményre van ^i t z x r &j JH szükség. rtm. reu.

5

W

rtrx

rcu. wwnnmwiwiHii.. gázve-. _ zetákek

Plncelejérat mint menekülési út - visszatérő ág

(g) ^

QJ

, Ml

3

Kétajtós fűtőhelyiség (légtér legalább 22 m ) £ 350 kW feletti teljesítmény esetén szükséges

C M ]

D - í o

f Q

c ^ r a c d

Q

t

a

o

^

a

O - f Q W |lttUII

pa

ág ~ I 1 visszatérő ág

I I

c F r a

T

c t h o

r ó

o

^

a

t a

Strangelosztásos rendszer alsó elosztással és függőleges strangokkal

j -

i i

visszatérő ág

ff

előremenő ág

®

y — i

®

\ű/

tással és függőleges strangokkal

©

Szintelosztásos rendszer szabályozószelepekkel és vízszintes elosz-

©

Etázsfűtés vízszintes elosztással (szokásos építési mód irodaépületeknél)

103

FUTES -^CP

b) sima fai előtt

©

Konvektorok különböző beépítési lehetőségei GEA előírások szerint

0 padló alatti konvektora helyiség levegőjének beáramoltatásával

^ ^

c) szabadon állóan (két helyiség fűtése)

g) padló alatti konvektor hideglevegő beáramoltatásával

I) konvektor pad mögött

h) padló alatti konvektor kétoldali beéramoltatóssal

Konvektorok különböző beépítési lehetőségei GEA előírások szerint

/

Bordatávolság

H2

Elemmélység c

280

200

250

0,185

430

350

70 110 160 220

0,09 0,12a 0,185 0,255

580

500

70 110 160 220

0,12 0,18 0,252 0,34s

{

680

600

160

0,306

980

900

70 160 220

0,205 0,44 0,58

I-

/'', /

77777777777.

Elem felülele

(m>)

40 min. _ Mély falfülke esetén rovátkák használata ajánlón.

©

Elemmagasság h1

// /

!

1

Öntöttvas radiátorok beépítési méretei DIN 4720 szerint

©

Öntöttvas radiátorok gyártási méretei DIN 4720 szerint

Bordatávolság H2

Készülék mélysége C

300

200

250

0,16

450

350

160 220

0,155 0,21

600

500

110 160 220

0,14 0.205 0,285

1000

900

110 160 220

0,24 0,345 0,48

Elemmagasság h1

Elem felülete

(m2) .

(gN

Acéllemez radiátorok beépítési méretei DIN 4722 szerint

©

Elektromos fűtés. Helyiségek tartós fűtése elektromos árammal, eltekintve az éjszakai áramos tárolófűtéstől, a magas áramár miatt csak különleges esetekben lehetséges. Elektromos fűtést főként garázsokban, portásfülkékben, templomokban érdemes használni. Fő előnyei: gyors felfűtés, tiszta működés, állandó üzemkészültség, csekély beszerzési ár, nincs tüzelőanyag-tárolás. Éjszakai áramos tárolófűtés. Elektromos padlófűtésként, elektromos regenerációs kemencénél vagy elektromos fűtőkazánnál. Az áramszolgáltató vállalat kevésbé terhelt időszakaiban használják. Elektromos padlófűtés este felfűti az esztrichet, és az napközben átadja a meleget a szoba levegőjének. Hasonlóképpen az elektromos regenerációs kemencéknél és az elektromos kazánoknál is az áramszolgáltatók kevésbé terhelt óráiban fűtik fel a tárolóelemeket. A padlófűtéssel ellentétben az utóbbi két berendezés szabályozható. Elektromos tárolófűtés előnyei. Se fűtőhelyiségre, se kéményre nincs szükség. Nincs égéstermék, nincs említésre méltó helyigénye, csekély a karbantartási költsége, nem kell tüzelőanyagot előre felhalmozni. Konvektorok. A konvektoroknál a meleget nem sugárzás, hanem a levegőmolekulák közvetlen hőátvitele továbbítja. Emiatt a konvektorokat be lehet borítani vagy akár építeni is, anélkül, hogy ezáltal csökkenne a hőteljesítmény. Hátránya a nagymértékű légforgatás és a porkavarodás. A konvektor teljesítménye függ a fűtőtest feletti üreg magasságától. A levegő be- és kivezetők keresztmetszetét nagyra méretezzük - » © . Padló alatti konvektorokra -> © ugyanazok a feltételek vonatkoznak mint a padló felettiekre. Az, hogy milyen fajta padló alatti konvektort célszerű használni, attól függ, hogy mekkora az ablak aránya a szoba teljes hőszükségletéhez képest. Ha az arány 70% feletti, akkor -> ha 20-70%, akkor -> 20% alatt pedig -» © választandó. Ventilátor nélküli konvektor nem megfelelő alacsony hőmérsékletű fűtéshez, mivel teljesítménye függ a levegő áthaladásától, és így a fűtőtest és a helyiség levegője közti hőmérséklet-különbségtől. Túl alacsony üregmagasságú konvektorokhoz (pl. padlókonvektor) teljesítménynövelés céljából ventilátor építhető be. Lakóterületeken a porképződés miatt a ventilátoros konvektorok csak korlátozottan alkalmazhatók -> ©. A fűtőtest különböző burkolatokkal látható el. A hatásfokveszteség jelentős lehet. Megfelelő tisztítási lehetőséget biztosítani kell. Fém burkolat esetén a sugárzott hőt majdnem teljes egészében átadja a helyiség levegőjébe. Alacsony hővezető képességű anyagok esetében a sugárzott hő erősen leszigeteiődik 105.O. ©. Az ábra a fűtött helyiségben előidézett légmozgást ábrázolja. A levegő a fűtőtesten felmelegszik, az ablaknál egészen a mennyezetig feláramlik, majd a belső, ill. a külső falakon lehűl. A lehűlt levegő a padló felett újra visszaáramlik a fűtőtesthez. Más azonban a helyzet, ha a fűtőtest az ablakkal átellenes falon van beépítve. Ekkor a levegő lehűl az ablaknál, hidegen átáramlik a padló felett 98. o. a fűtőtesthez és csak ott melegszik fel először.

Acéllemez radiátorok gyártási méretei DIN 4722 szerint

T

M

£ E

rh

I

I

i_ elemhossz tagonként 46 mm

© i

V

-

-

é i i

35H.

a) vízszintes egysoros

821

1

00 ^

1

vízszintes egysoros, lamellával

DO 21

Œ

77777777777, (7)

104

Csőradiátor (háromcsöves)

®

A fűtőcső különböző burkolatkeresztmetszetei csőradiátoroknál

Lapradiátor metszete

1001—' Különböző lapradiátorok áttekintése

|105-115%|

105%

[

90-95%

100%

80-85%

szoros hóleadás csőkkenése burkolattal [deszkaburkolat t

hőleadás növekedése erősebb konvekcíó által

FUTES

70-75% célszerűtlen burkolat

—»QP

A-0.5-90% A-1.5-65% - A —4 A-t

: ^ -C-» -

A harmadik lehetőség az, amikor fűtőtest helyett a padló melegíti a helyiség levegőjét. Ekkor a helyiség levegőjének fűtése egyenletes. Csak nagy ablakfelületeknél lehet probléma, amelyet plusz fűtőtestek, pl. padlókonvektorok üzembe állításával meg lehet oldani.

•c- -

LÖÉ áS • zárt fűtőtestburkolat

A fülkemélység =C+2K B padlótávolság minimum 70, de jobb 120 mm C fűtőtestmélység

E radiátor csőtávolsága H legkisebb összmagasság K faltól, ill. burkolattól mért távolság, legalább 50 mm

Hőieadás változása a különböző fűtőtest-burkolatok

(g)

Légmozgás A radiátorfűtésnél, B mennyezetfűtésnél 2ZZZZZZZ2!

^ ^

=E2Z2ZZZZZ2

Padlófűtés (nedves fektetéssel)

Padlóíetépltós felülről lefelé: - kerámia lap 10 mm ragasztva -esztrich (csőburkolat minimum 45 mm) -tartóháló vasalásként (/E3,5 mm) -PE-fóliaOámm -szigetelés PST 33/30

! x7

—n

131

h

/y\ \Ls

Külső fal mellett a födém fűtővezetékeit szorosabban kell fektetni

us h

'//,

födémszei

(4)

Padlófűtés

(§)

Padlófelépítás felOln» lefelé -kerámia lap.15mm - kavicságy 30 mm -technol. fólia 0,3 mm - eszlrich 45 mm - tartóháló fűtéscsövekhez -PE-í(Mia02mm -szigetelés PST 33/30

{/ /

/

(5)

s f6déms2erk.(lll. megl. padló)

Padlófűtés (száraz fektetés)

Padlófelópítós felülről lefelé - kerámia lap 10 mm ragasztva vagy szőnyegpadló - szárazaljzatlapok 19 mm -PE-fóSaO^mm - alu vezetőlamellák - polisztirol fűtéscső fektető elem 40 mm -ásványgyapot 13/10 lépéshang-szigetelésként, ha szükséges

/ /

Padlófűtés (fűtőmodul)

Padlófelépítós felülről lefelé - burkolat alátéttel (magassága változtatható) -PE-fóBa -fútőmodul szigetelőréteggel

(ö) w

Mennyezetfűtés alumíniumkazettákkat

Fűtött helyiségben porallergiával kapcsolatos problémák. Eddig a por- ill. atkaallergia elleni intézkedések során figyelmen kívül hagyták a fűtőtesteket. A magas konvekciójú fűtések felkavarják az allergén port, ami ezáltal gyorsabban és veszélyesebb módon lép kapcsolatba a nyálkahártyával. Ezenkívül a lamellás konvektor-fűtőtestek tisztítása nehezen megoldható. Tehát azok a fűtőtestek előnyösek, amelyek a következő tulajdonságokkal rendelkeznek: lehetőleg alacsony konvekciós arány és problémamentes tisztítási lehetőség. Ezeknek a feltételeknek eleget tesznek a konvekciólamella nélküli, egyrétegű lapradiátorok és a tagolt radiátorok. Fűtőolaj tárolása. Fűtőolajat minimum 3 hónapra, maximum egy fűtési szezonra célszerű előre tárolni. A hozzávetőleges éves tüzelőanyag-szükséglet olajfűtésnél kb. 6-10 l/fűtött helyiség m3-e. A fűtőhelyiségben < 5 m3-t szabad tárolni. A tartályok álljanak egy felfogó tartályban, amely a teljes mennyiséget fel tudja fogni. Földbe ágyazott tárolótanknál a szivárgásmentességet biztosítani kell, pl. duplafalú tartállyal vagy műanyag belső burkolattal. Vízvédelmi területeken a maximális mennyiségre, és a további védelemre vonatkozó előírások vannak életben. Épületek belsejében vagy 500-2000 literes nagyságú, műanyagból készült tartályblokkokat, vagy olyan acéltartályokat alkalmaznak, amelyeket helyben hegesztenek össze, és amelyek nagysága szabadon választható. A tartálynak hozzáférhetőnek kell lennie. Időszakonként meg kell vizsgálni a tartály szigetelését. Erre is vonatkozik, hogy a tárolóegység szükség esetén a teljes fűtőolaj-mennyiséget fel kell tudja fogni. A tartályszerkezeteket töltőés szellőzővezetékekkel kell ellátni. Ezenkívül előírás a túltöltés elleni biztonsági intézkedések betartása és a tárolási módtól függően további, szivárgásjelző berendezés üzemeltetése (pl. földbe süllyesztett tartályoknál). Felületfűtéssel általában adott helyiség nagy határolófelületeit fűtik fel mérsékelt hőmérsékletűre. Felületfűtés fajtái: padlófűtés, mennyezetfűtés, falfűtés. Padlófűtés. A padlófűtésnél a meleget a padlófelszín adja le a helyiség levegőjének, valamint a falaknak és a mennyezetnek is. A hő átadása a levegőnek konvekciós úton történik, azaz a padlófelszínen történő légmozgás által. A falaknak és a mennyezetnek történő hőleadás ezzel szemben sugárzással megy végbe. A hőteljesítmény a padlóburkolattól függően a 70-110 W/m2 nagyságot is elérheti. A felszínréteg lehet bármilyen szokásos burkolat kerámiából, fából vagy textilből, a hőátbocsátási ellenállás ne legyen nagyobb 0,15 m2K/W-nál.

Fali légfűtő berendezés

ÍO ^j) sédtető

Kúpelosztó

tf 16* 2 0 ° 2 4 "

(g^)

Sunstrip

Levegőelosztó lemezek

16° 20° 2 4 °

16° 20* 24*

16° 2 0 " 2 4 °

16° 2 0 ° 24°

16° 20° 24°

Helyiség hőmérsékleti görbéi a fűtési rendszer hőfiziológiaí értékeléséhez

105

FUTES —>QP

250

IQ~R

ÇT)

Szabvány szerinti fűtőolajtartályok felállítási lehetőségei

250 mm

H

250 mm

g

H

250 mm

250 mm

-

«

H

H

M 5 I

L

1

1

I—0—I

Gödörkíásás földbe süllyesztett fűtőolajtartályoknál

.730.^730 4.730., mm mm mm

-1670 mm-

Nylon (poliamid) tartályblokk, oldalnézet

©

Nylon tartályblokk © (blokknagyság maximum 5 tartály)

A padlófűtéshez használt esztrich meg kell feleljen a DIN 18 560nak, illetve a Német Építőipari Központi Szövetség kiadványában lévő előírásoknak. Az esztrich vastagsága függ az esztrich fajtájától, megmunkálási fokától, a leendő terheléstől. Olyan ZE 20-as cementesztrich és fűtéscsövek alkalmazásakor, amelyek közvetlenül a hőszigetelés felett fekszenek, az előírások szerint minimum 45 mm-es csőburkolatot kell használni. Felső burkolat nélkül minimum 75 mm-es legyen az összvastagság. A fűtés közben az esztrich kitágul, és hőmérsékletkülönbség alakul ki a felső és az alsó réteg között. A különböző mértékű tágulások miatt kerámia padlóburkolat esetén az esztrich felső felületén húzófeszültség keletkezik, amelyet csak a felső rétegben fekvő hálóvasalás vehet fel. Szőnyeggel vagy parkettával borított padlónál nincs szükség ilyen vasalásra, mivel az alsó és a felső réteg közti hőmérséklet-különbség kisebb, mint kerámiapadlózatok esetén. A hővédelmi intézkedések, függetlenül attól, hogy melyik erre vonatkozó szabályozásból indulunk ki, hővezetési korlátozásokat tartalmaznak felületfűtés esetére: „felületi fűtésnél a fűtőfelület és a külső levegő, illetve a talaj és a nagyon alacsony belső hőmérsékletű épületelemek közti építőelem-rétegek hővezetési együtthatói nem haladhatják meg a 0,45 W/m2 értéket." A DIN 4725 (melegvizes padlófűtés) meghatároz egy maximális megengedhető padlófelszín-hőmérsékletet: tartós tartózkodási területeken a maximális megengedhető padlóhőmérséklet 29 °C. A maximális megengedhető padlóhőmérséklet a peremterületeken 35 °C, ahol a peremzóna nem lehet 1 m-nél szélesebb. Fürdőknél a maximális megengedhető padlóhőmérséklet 9 °C-kal haladhatja meg a normálhelyiségekét. Normál esetben megvalósítható az ezen feltételeknek megfelelő fűtés, mivel a hőszükséglet ritkán haladja meg a 90 W/m2-t. Csak néhány esetben lép fel ennél magasabb hőigény, pl. nagy ablakfelületnél, vagy amikor a helyiségnek kettőnél több külső felülete van. Ekkor a padlófűtés mellett további beépített fűtőfelületeket vagy légfűtést kell beiktatni.

Névleges űrtartalom V literben (dm1) DIN (korábbi sz.) 1000 1500 2000

^ ^

(1100) (1600)

Tárolótartály fűtőolaj részére, oldalnézet

^q^

Tárolótartály fűtőolaj részére, elölnézet

Tömeg m (kiegészítőkkel) kg-ban

1100 1650 2150

Mélységet (1100) (1720)

720 720 720

- 3 0 - 5 0 kg « 4 0 - 6 0 kg - 5 0 - 8 0 kg

Műanyag tartályblokkok méretei

Űrtartalom V, m3-ben, minimum

^ ^

Móretek mm-ben, maximum Hossza I

Tömeg kg-ban

Móretek mm-ben (minimum) külső étméró d1

hossza t

lemezvastagság kupolabetors s kollás LW 1.1a) minden 2. tat

AC

1

1000

1510

5

3

_

265

_

-

1250

2740

5

3

-

325

-

-

5

1600

2820

5

3

500

700

106

Előre gyártott beton védőkád olajtartályokhoz

790

7

1600

3740

5

3

500

885

930

980

1600

5350

5

3

500

1200

1250

1300

16

1600

8570

5

3

500

1800

1850

1900

20

2000

6969

6

3

600

2300

2400

2450

25

2000

8540

6

3

600

2750

2850

2900

30

2000

10120

6

3

600

3300

3400

3450

40

2500

8800

7

4(5)

600

4200

4400

4450

50

2500

10800

7

4

600

5100

5300

5350

60

2500

12800

7

4

600

6100

6300

6350

Tömeg kg-ban

1,7

1250

1590

5

-

500

-

2,8

1600

1670

5

1600

2130

5

-

500

3,8

-

5

1600

2820

5

3

500

500

700

-

2,1

2,2 B

B

_ -

745

-

-

390

-

390

6

2000

2220

5

-

500

7

1600

3740

5

3

500

885

930

935

10

1600

5350

5

3

500

1250

1250

1250

600 740 930

16

1600

5

3

500

1800

1850

-

20

2000

6960

6

3

600

2300

2350

2350

-

25

2000

8540

6

3

600

2750

2800

2800

-

30

2000

10120

6

3

600

3300

3350

-

-

8570

. -

1950

6665

7

-

600

-

3350

-

40

2500

8800

7

4

600

4200

4250

4250

50

2500

10800

7

4

600

5100

5150

-

-

-

60

^ ^

700

10

2500

Beágyazotttartály

B

3

1,3 A

— szlntellenőrző rúd

12

1.1 t.faló

2900

8400

9

600

-

-

2500

12800

7

4

600

6100

6150

-

2900

9585

9

-

600

-

-

6900

Hengeres olajtartályok méretei (tartály)-» ©

6150

OLAJTÁROLÓTARTÁLYOK

ui lj

0 (T)

jj

60

h

1

-10

|

A tárolt tüzelőanyag kiömlésekor a gyűjtőtér meg kell akadályozza a tartály tartalmának szétfolyását. Minimum az összes tartály térfogatának 1/10-ét, illetve a legnagyobb tartály teljes tartalmát fel kell tudja fogni. Helyiségben lévő olajtartályok: gyűjtőtér 450 I tárolt térfogat felett szükséges. Duplafalú tartályoknál acélból készülhet. 100 000 l-es térfogatig szivárgásjelző berendezéssel, vagy üvegszál-erősítésű műanyagból is készülhet hatósági engedéllyel, fémtartályoknál pedig műanyag belső burkolattal, szintén hatósági engedéllyel. A gyűjtőtér nem éghető, tűzálló építőanyagból álljon, melynek szilárdsága, szigetelése és állékonysága megfelelő és nincs lefolyója. A tartályok legalább két oldalukon megközelíthetőek legyenek, itt távolságuk a faltól legalább 40 cm, egyéb oldalakon pedig 25 cm; minimum 10 cm-nyire legyenek a padló felett és 60 cm elhagyással a mennyezettől. -> ® Veszélyességi osztályok: A gyúláspont 100°C alatt AI gyúláspont 21 °C alatt 21-55°C között AII gyúláspont 55-100°C között AIII gyúláspont 21 °C alatt, 15°C-nál B gyúláspont vízben oldódó Olajtartályok a szabadban a föld felett: gyűjtőtér 1000 I térfogat felett kötelező, egyebekben úgy, mint a helyiségben elhelyezett tartályoknál. A gyűjtőtér állhat egy töltésből is. 100 m 3 feletti tartályoknál a töltések, a falak vagy az oldalgyűrű minimum 1,5 m-es távolságra legyenek, álló hengeres tartályoknál pedig 2000 m3-es térfogatig, négyszögletű gyűjtőtérben a távolság 1 m-re lecsökkenhet. A berendezéseken a (kondenz)víz eltávolítását lehetővé kell tenni, ezek a nyílások elzárhatók legyenek. Ha a víz önműködően kiürülhet, akkor olajfogókat kell beépíteni. A föld feletti berendezéseket ütközésvédelemmel kell ellátni. A tároló távolsága a szomszédságtól 500 m 3 térfogat felett minimum 3 m, nagyobb térfogatnál ennek megfelelően több, egészen 2000 m3-es térfogatnál 8 m-ig. A tűzoltás esetére felvonulási útvonalat kell biztosítani a tűzoltóság és berendezései számára.

Fűtőolajtároló tartály tárolóhelyiségben

köztes területet falazat korlátozza

%

r

1

w £ § e telekhatár

tartályfelület-szórás

távolság

8,SÖn

A I tartály föld alatti

(g)

Kis tárolótartály

felvonulási útvonal

10

20 m

VédősávokTRbF 110 Nr. 7.84 szerint Védőterűletek TRbF210Nr. 4.61 sz.

távolság

távolság

0

1

(4)

Üzemanyagtöltő állomás

10

I

2 0 jt

I

Föld alatti tartályok: tartályok távolsága a telekhatártól legalább 0,4 m, épülettől 1 m. Föld alatti lehorgonyozás szükséges, hogy az üres tartályt az árvíz és magas talajvíz ne nyomja fel. Töltés a tartály fölött legalább 0,3 m, legfeljebb 1 m vastag legyen. Búvónyílás 0 60 cm, mindegyik fölött legyen vízbejutás ellen védett kupolás akna, legalább 1 m-es belmérettel, és 0,2 m-rel legyen szélesebb mint a nyílásfedél. Az akriatető közlekedési területen bírjon el 100 kN próbaterhelést. Töltőállomások engedélyhez kötöttek az A I, A II, vagy B veszélyességi osztályokba sorolt gyúlékony folyadékok esetében. Előremenettel könnyen megközelíthetők legyenek, az ütközésvédelem megoldása is kötelező. A burkolat legyen nem áteresztő bitumen, beton vagy térkő fugatömítéssel. Lefolyók olajfogóval, túltöltés kizárása biztosítandó, a szállító tartálykocsikhoz ürítő- és öblítőberendezések szükségesek. Közúti, vízi és légi járművek üzemanyagtöltő állomásain A III veszélyességi osztályba tartozó gyúlékony folyadékokat, pl. fűtőolajat vagy dízel üzemanyagot tilos az A I, A II és B veszélyességi osztályba tartozók közelében tárolni. A felszíni töltési területeik a lejtéssel és olajfogókkal sem keveredhetnek egymással. © Minden tartályhoz szükség van: szellőzőkre, friss levegő bevezetésére, melyek minimum 50 cm-rel a kupola, ill. a talaj fölé, föld alatti tartályok esetében pedig a szabadba vezetnek és az esővíz behatolásától védettek. Berendezések szükségesek a töltési szint megállapításához. Búvónyílások minimum 600 mm belmérettel, kémlelőnyílások minimum 120 mm-es átmérővel készüljenek. Villám és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem szükséges. Tűzhatással, belső és külső korrózióval szembeni ellenállás, megfelelő típusú tűzoltó berendezések. Dízel üzemanyag és háztartási fűtőolaj tárolására szolgáló tartályokat 1000 I felett határértékjelzővel és túltöltés elleni védelemmel kell felszerelni.

107

á ramfejleszt és

gőzfejlesztés

EROMU

Erőmű felépítési sémája

utánkapcsolt futófelület gőzturbina G J generátor

CD

Kevertréteges tüzelésű erőmű Az erőművek ismertetőjegye, hogy az elektromos áramot, gőzt vagy a forró vizet biztonságosan és környezetkímélő módon használják fel. Széntüzelésű erőműveknél a technikai, mint például a porszéntüzeléses, rácstüzeléses, stb. módszerek mellett egyre inkább előtérbe került a 80-as években a kevertréteges tüzelés. Különböző elképzelések és kivitelezések születtek, a stacionertől a cirkulációs megoldásokig. A növekvő környezetvédelmi követelmények következtében a cirkulációs kevertréteges tüzelés egyre elterjedtebb lett. További előrelépés várható az atmoszférikus és a nyomásfeltöltéses kevertréteges módszerektől. - » © ábrán látható a fontosabb berendezések és anyagáramlási folyamatok vázlata. Fontos berendezés a gőzgenerátor, amely egy többkazános kazánházból, a széntárolóból és kis tárolótartályokból áll, mellette vannak a kiszolgáló berendezések, az elektroszűrők, az elszívódugattyú és a kémények. A második berendezéskomplexum az áramfejlesztő, mely a turbinaházat turbinákkal, a gőzelosztót, a transzformátoros kapcsolóberendezést, az áramelosztót, elektrotechnikát, mérő- és szabályozótechnikát foglalja magában. Az összes rendszer ellenőrzése és irányítása egy központi ügyeletről történik. Fontos anyagok: a) Bemenő anyagáramlás mint szén, olaj vagy gáz, mész, homok és kondenzvíz b) Kimenő anyagáramlás mint áram, folyamatgőz, salak és füstgáz c) Belső anyagáramlás mint hűtővíz A szilárd és folyékony anyagok előkészítése és tárolása központilag a melléklétesítményekben történik, az egyes felhasználásokat az erőművön belül innen oldják meg. -> © ábra a kevertréteges és hővisszacsatolásos erőmű működési rajza. Hasonló a folyamat az ipari és a hőerőműveknél is. A szén tüzelőanyag mechanikus szállítók útján a forró salakra kerül a salakvisszaforgatáskor, és elér azzal együtt az égetőhelyiség alsó részébe: száraz szénfajtáknál a pneumatikus bevitelt kedvelik inkább a tüzelőhelyiségeknél. 800 és 900 °C közötti hőmérsékletnél tökéletes az égés. A szükséges égetési levegő a kazánházból vagy kintről, a friss levegőről érkezik, ezt felmelegíti a levegő-előmelegítő, majd a levegőt a fúvófelületen keresztül primerlevegőként bevezetik a tüzelőkamrába, illetve a nyomásnövelő kompresszorba, illetve szekunderlevegőként több szintre is eljuttatják. Égésnél forró füstgáz keletkezik, a tüzelőhelyiségben lévő salak intenzív kavargás közben felveszi a égéshő egy részét, magához rántja azt a füstgáz, és a porleválasztóba való bejutásig hőt ad le a tüzelőhelyiségben a fűtőfelületeken. A porleválasztóban a szilárd port nagyrészt kiválasztják a füstgáz-szilárdanyag keverékből, és az a salakvisszaforgatással újra a tüzelőhelyiségbe kerül - így zajlik a szilárd anyag keringése. A füstgázok lehűlnek az utánakapcsolt hőfelületen, a hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően a magas- vagy középnyomású gőz túlhevül, a kondenzvíz és az égetési levegő felmelegszik. A füstgázokat 140 °C-on elektroszűrővel - vagy akár fémhálós szűrővel pormentesítik és az elszívódugattyú segítségével az egyes kéményen vagy akár egy gyűjtőkéményen keresztül kivezetik. A kénkibocsátás visszafogására adagolt meszet tesznek a tüzelőhelyiségbe, a cirkuláló szilárdanyag telítéséhez többek között homokot használnak. A gerjesztett magasnyomású gőzt részenként a gőzturbinába vezetik, majd köztes túlfűtést követően középnyomású gőzből folyamatgőzzé alakítják. Az áramlási energia a turbinában erővé, majd ez a generátorban ismét árammá alakul. A folyamatgőzt többek között forróvízkészítésre használják fel távfűtéshez, száraz folyamatoknál és kémiai reakcióknál alkalmazzák. A gőz a hő nagy részét a kondenzátoron keresztül adja le. A kondenzvizet összegyűjtik és a kazánhoz tápvízként ismét visszavezetik. - » ® ábra egy keresztmetszetet ábrázol, -» © egy erőmű alaprajza a lényeges részek méreteivel. A méretek egy közepes ipari erőműre vonatkoznak, amely három kazánból áll, melyeknek mindegyike 200 t/h gőzt fejleszt és tágít. A meglévő erőműkomplexumban új berendezések beállítása révén lépcsőzetes létesítésre kerülhet sor. Az új építési koncepcióknak bővítési lehetőségeket is kell tartalmazniuk, melyet a berendezések folyamatos üzemelése mellett biztosítanak; a szükséges területeket ehhez fenn kell tartani.

Erőmű keverő- és kazánház részlegének alaprajza

108

^

Névleges teljesítmény Pnévl

terhelés^

¡

!000W* [/""ttözépterhelós;:] J/i Igénybevételi Ideje

S'ttolyó

0

ÁíapterheiésTm g

—r

T

6

12

8 7 5 0 h/á=1

1

18

magasnyo-i másúe.1) ¡

átfolyó alac:i^íffiy-1 nyomású nású e j f —

was

!::::::

VÍZIERŐMŰVEK ->GP

Vízépítési elemek

i

-

völgyzáró • gát

Som borzát! energia nagy

tározó

hegység

alsó folyású folyó víztorlasztartó

24 h 1) úgymint erőmű szivattyús tározónál 2) magasnyomású átfolyó erőmű (tározó nélkül)

©

1. 2 3. 4. 5. 6.

Hálózati terhelés folyamatábrája és vízierőmű-típusok

Tározómedence Vízvétel! építmény Alagút, vezeték Zsilipmű Vízfeletti elosztóvezeték Zérókamra

7. Erőtelep (gépház) 8. Víz alatti elosztóvezeték 9. Víz alatti elvezetés 10. Vízelvezető építmény

Üzemvízvezeték hossza

Vízszint feletti oldal . Vízszint alatti oldal

^ ^

Erőmű nagy tározóval és hosszú üzemvízvezetékkel (föld alatti)

^ ^

Afacsony nyomású erőmű függőleges tengelyű spirálturbinával; magas építésű

K a T

^ ^

Erőtelep rézsútos csőturbinával és sarkantyúval

^ ^

Vízierőművek erőtelepeinek építési módja, formája és nagysága a természeti adottságoktól függ, pl. a típustól, létesítményformától, az áramoltató berendezések tengelyhelyzetétől és számától. Minél kisebbek a gépek, annál kevésbé gyakorolnak befolyást az épületre. Turbinatípus Pelton - (akciós) nagy esési magasság (1820 m-ig) kis átfolyásnál, nagyobb átfolyásnál többporlasztós turbina Francis - turbina közepes esési magasság (670 és 50 m között) nagy átfolyásnál Kaplan - turbina erősen ingadozó, nagy átfolyásnál és csekély esési magasságnál (max. 70 m) Ossberger legfeljebb 800 kW teljesítményig erősen inga(átfolyó) turbina dozó esési magasságnál és átfolyásnál

A turbinatípust a jellemző fordulatszám alapján fokozatmentes meghatározással jelölik. A szivattyúk a szivattyús tározónál lévő erőműben, amely többletárammal hidraulikus energiát képes tárolni, turbinaszivattyúkkal rendelkeznek, melyek megfelelnek a Francis-turbináknak, és magas emelési szintekre történő kiemelés miatt többfokozatúak is lehetnek. A szivattyúturbinák átválthatóan vagy szivattyús, vagy turbina működési módban használhatók. Turbinaház: a Francis- és a Kaplan-turbinák általában egy spirálépítményen át vételezik a vizet; kis teljesítmény és esésmagasság mellett a víz a turbinakerékre egy aknából is vezethető. Kaplanturbináknál kis és közepes teljesítményhez bevált a csőturbina, amiben a hajócsavarszerű turbinakerék egy csőben helyezkedik el. Az akcióturbináknál a ház az átjutott víz felfreccsenése ellen véd. A turbinagépek tengelyhelyzete lehet vízszintes, függőleges, csőturbináknál rézsútos is. Gépszám: az üzemteljesítmény a gépszám optimalizálásával azonos gépekre való felosztással történik. Minden gépcsoport egy-egy blokkba tartozik, amelynek háromdimenziós méretei közvetlenül függnek a típustól és a turbinakeréknek az átmérőjétől (5, 6, 7, 8). A turbina helyes szintmagassága meghatározó az építési költségek és a zavarmentes üzemelés szempontjából. Ez függ a turbinatípustól és az adott hely tengerszint feletti magasságától. A teljes erőtelep a gépblokkokból épül fel, valamint az ezzel körülbelül azonos alapterületű szerelési egységből és azokból a melléklétesítményekből, amelyeket a lehető legkisebb építési és eltávolítási költséggel a blokkok csoportjai körül létesítenek. Erőtelep építési módja: a gépek feletti helyiségek nagysága és kialakítása két irányelvet követve (ide nem értve a kavernás erőművet) alakulhat: gépcsarnok híddaruval a nagyobb gépelemek mozgatásához (erőtelep magasépítése) (Majna, Weser); illetve szabadtéri építkezés, ahol a nagyobb építőelemeket, pl. szerelőnyílásokon keresztül a különlegesen mélyen fekvő erőteleptetőn keresztül, egy a szabadban közlekedő portáldaru (vagy autódaru) segítségével mozgatják (Inn, Mosel, Saar). A gépek mély elhelyezése - magasnyomású és szivattyús-tárolós erőműveknél előnyös - leginkább a felszín alatti feltöltött (horizontális gépek) vagy aknás (vertikális gépeknél) építési móddal kivitelezhető. Kavernás építési módnál a vízgépet egy bányászati, szerkezeti betonnal megerősített fejtési üregbe helyezik lehetőleg stabil sziklaalapra.

Erőmű vízszintes káplánturbinával, szabadtéri építmény

030m

^ ^

Erőtelep szabadon álló gépcsarnokkal

Erőtelep feltöltött építési móddal

(ö)

Aknaerőmű

turblnaház Säckingen, F = 6 7 0 m 2

'I

(9)

Kavernás erőmű

109

SZOLÁRÉPÍTÉSZET Eredendően gazdasági megfontolások vezették arra az építészeket és építtetőket, hogy ásványi energiaforrások helyett alternatív energia után kutassanak. Ma az ökológiai kényszer hasonló súllyal esik latba. Az energiatakarékos építési móddal a lakóház energiaszükséglete 50%-ára csökkenthető a hagyományos szerkezetű épületekével szemben.

^^=|13QO-I400(;oxf ? 11500-16001 » » 4 0 0 - 1 5 0 0 1

Épületek energiaegyensúlya Energianyereség: a nap, mint energiaforrás minden épületnek ingyenesen áll rendelkezésére. A mi éghajlati övezetünkben azonban a napsugárzás időtartama és intenzitása olyan, hogy további energiaforrásokat is igénybe kell venni a helyiségek fűtéséhez, a melegvíz előállításához, a világításhoz és az elektromos készülékek működtetéséhez. Energiaveszteség: egy épület fűtési szezonban tapasztalható energiaveszteségét a nyílászárók, a falak és a tetők hővezetése okozza. Energiatakarékos építés szempontjai: Alapvetően három kritérium van, melyek szerint a lakóházak energiaigényét csökkenteni lehet. 1. Hőveszteség csökkentése 2. Energianyereség növelése a napenergia hasznosításával 3. Az épület lakóinak tudatos törekvése az energiaegyensúly javítására. Már az építési telek kiválasztásával sokat lehet tenni az épület hővesztesége csökkentésének érdekében. Egy kisebb területen belül is különbözőek a körülmények pl. a domborzattal, a telek fekvési magasságával együtt a szél- és hőmérsékletviszonyok is változnak. Viszonylag kedvező mikroklíma adódik a déli fekvésű lejtőn, ha a telek a felső harmadban, de a dombtető alatt helyezkedik el. Az épület formája fontos szerepet játszik az energiatakarékos építési mód törekvései között. Az épület homlokzati felülete közvetlen kapcsolatban áll a külső levegővel és értékes energiát ad át annak. Az épületterv törekedjen a beépített térfogathoz képest a lehető legkisebb lehűlőfelület kialakítására. Legcélszerűbb a kocka forma, vagy az ideális eset, a félgömb. Ez az elméleti előirányzat csak a szabadonálló családi ház típusra vonatkozik.

|1 '00-1800 Napsütéses órák átlagos

11600-1700^^1800-1900

é v e n t e

(T)

Napsütés / napsütés Időtartama

/oN

Hatékony globális sugárzás a kollektor eltérő a szöge mellett (németországi középérték a német meteorológiai szolgálat mérései alapján)

Január

Február" Március Április

Május

Június

Július

Aug

SzepL

Okt

Nov.

Oec.

-rf

a napsugárzás csökkénáse a házig vezető útján

\

Jk

pince között

A,: ablak, erkélyajtó és bejárati

tájolás: északi/árnyékos északi ablak bejárati ajtó

9.41 3,50

1,600 2,900

0.60 0,50

1,0 1,0

9 10

tájolás: keleti keleti/nyugati ablak tetőablak

7.01 3,28

1,600 2,00

0,60 0,70

1,0 1,0

11

tájolás: dél déli ablak

8,50

1,600

0,60

1,0

6

7 8

A lehűlő felületre vonatkozó Q"H éves fűtési hőigény értéke az alapterületre (épület AN hasznos alapterületére) vonatkoztatott épített légköbméteren alapszik. Adottak a következő adatok:

tájolás: nyugat •

• A hasznos alapterület DIN 277 szerint A 44. paragrafus 1. bek. II. pontja ér- más jellegű használat esetén A* =... ma, telmében - csak lakáscélú használat mely alapján: esetén - a lakóterület A* = 149,91 m2, amely alapján az éves fűtési hőigény: Q"„ = QH/A" = 108,56 kWh/(m' a)

Az éves fűtési hőigény megállapításánál a következőket kell figyelembe venni:

A hőigény kimutatására vonatkozó magyarázat Az éves fűtési hőigény fenti értékei elsődleges támpontot adnak az épületek energetikai minőségének megítéléséhez. Ezeket az értékeket azon egységes klimatikus és hőtechnlkai feltételek alapján értékelik ki, melyeket a hővédelmi rendelkezés előír (pl. meteorológiai adatok, hasznosítható belső hőnyereség és légcsere). Mivel mind a fűtőberendezések hatásfokát, mind az eltérő felhasználói szokásokat eddig figyelmen kívül hagytuk, a tényleges fűtésenergia-felhasználásra csak feltételesen lehet következtetni az éves fűtési hőigényből. Az éves fűtési hőigény fenti értékei ebből kifolyólag csak akkor helytállóak, ha a hővédelmi rendelet szigeteléssel, tömítéssel kapcsolatos és egyéb előírásait betartották.

•

11 zárt, fűtetlen üvegezett télikert1' egyrétegű üvegezéssel/hőszigetelő- vagy kétrétegű üvegezéssel/fokozott hőszigetelésű üvegezéssel a megfelelően figyelembe vett felületekkel

p

hasznosítható belső hőmennyiségek megnövekedett értékét kizárólagosan irodai vagy igazgatási funkcióval történő használat mellett lehet figyelembe venni

11

A zárt, fűtetlen üvegezett télikertek külső határolószerkezeteire vonatkozó csökkentő tényezőket a WSVO 1,1.5.3 melléklete tartalmazza.

• mechanikus üzemelésű szellőzőberendezés hővisszanyeréssel (hőszivattyúval vagy anélkül) is figyelembe vehető, a berendezés hővisszanyerési foka: V - v % mechanikusan üzemelő szellőzőberendezés hővisszanyerés nélkül

•

II. További megjegyzések az energiával kapcsolatban Éves (összes) fűtési hőigény kWh/a h

Q = 16274,48

Ennél figyelembe vettük a következőket: Transzmissziós hőigény Qr= 15612,21 kWh/a Szellőzési hőigény QL=9795,59 kWh/a Épület hasznos alapterületét a hővédelmi rendeletnek megfelelően: A„ = 171,48 m2

Hasznosítható belső hőnyereség Q, = 4286,91 kWh/a Hasznosítható napenergianyereség SQ s =2305,62 kWh/a • QT tartalmazza

10,87

1,121

Épített légköbméter VL = 428,69 m2

11,99

Iis na

11,99

© 128

Keresztmetszet

(2)

Földszint hasznos alapterülete 95,91 m2 (mintaalaprajz)

Közepes hallósáv

HANG ELLENI VEDELEM

Középfrekvencia 120 110

100 90 80 70

¡60 g 50 3

40 30 20 10

0 0,0001 — 20 30 40 50 70 100

200 300 500 700 1000 2000 3000 4000 7000 10000 Hz Frekvenciát —

Összefüggés a hangerősség (fón), a hangnyomás (pb), a hangszint (dB) és a hangerősség (pW/cm 2 ) között

0-

10 20 30 40

Hangérzékelés alsó határa Halk levélsusogás Szokásos lakászajok alsó határa Közepes lakászajok. Halk beszélgetés, csendes lakóutca

50 60

Szokásos beszéd-hangerő, rádiózene zárt helységben szobai hangerőn Halk porszívó hangja, bevásárlóutca szokásos zajszintje

70

Írógép, telefoncsengés 1 m távolságban

80 90 100 100-130

Fokozottan forgalmas utca, írógép-terem Bosch-kürt 7 m-es távolságból, motorkerékpár Nagy zajszinttel üzemelő gyár (kovácsműhely stb.)

Hangerősség-skála

tTmrmr rmm t„ T •

b) valós

a) valótlan

®

Fal hajlítóhullámai normál frekvencíánál. A fal e g é s z é b e n rezeg (tr> a), vagy egyenlő részei rezegnek egymás mellett (—¥ b) mély frekvencia magas

I y ' tf r v

Hangerő-érzékenység A fül általában kétszeres erösségűnek érzékeli a hangot, ha a hangforrás megtízszereződik

Hang elleni védelemnek számít minden olyan intézkedés, amely a hangátvitelt csökkenti a hangforrás és a hangot halló között. A hang átjutásának megakadályozása nem lehetséges. Ha a hangforrás és a hallgató egy helyiségben vannak, akkor ez hangelnyelés révén valósítható meg —> 132.0., ha pedig külön helyiségben, akkor főként a hang elleni védelmet alkalmazzák. Hang elleni védelemnél a zavaró hang jellege alapján megkülönböztetünk léghangokat (amikor a hangforrás a környező légréteget hozza rezgésbe) és testhangokat (amikor a hangforrás az épületszerkezetet közvetlenül hozza rezgésbe). Léghangra példa: rádió - sikoltás - fúvószene Testhangra: lépészaj - szerelési zajok - zongora (léghang is) A hang elleni védelem céljait DIN 4109 írja elő: léghanggátlás 130.O., lépéshang-csillapítás —> 131.0. A hang mechanikus rezgések és nyomáshullámok útján, az atmoszféranyomás (= 1,0333 kg/cm2) ellenében terjed, a dinamikus nyomásváltozás mértékegysége a mikrobar (pb). A nyomásváltozás az emelt hangon történő beszédnél = kb. 1 milliomod atmoszféra. A számunkra hallható hangrezgések a 20-20000 Hz-es frekvenciatartományba esnek, 1 Hz (hertz) = 1 rezgés/mp. Az épületeknél különösen fontos a 100-3200 Hz-es sáv, amire az emberi fül a legérzékenyebb. A hangnyomás az emberi hallástartományban a hallásküszöbtől a fájdalomküszöbig terjed -> ©. Ez a hallástartomány felosztható pl. 12 részre = 12 bel (b) (A.G. Bell után, aki feltalálta a telefont). Mivel 1/10 bel = 1 decibel (dB) 1000 Hz-es normálfrekvencia körüli tartományt már éppen hangnyomás-különbségként érzékel az ember, ezért a decibel a hallható frekvenciatartományokra jellemző logaritmikus viszony jele -* ©. Általában dB (A) egységgel, 60 dB felett dB (B) egységgel adják meg a hangszintet, amely a korábbi fonnak (phon) felel meg. A léghanggátlás meghatározására szolgál a hangszintkülönbség, vagyis az eredeti és a csillapított hangszint közötti különbség, ezzel szemben testhangnál az a maximális szint adható meg, amelyet a csillapított hangforrás még kelt. A hang elleni védelem vastag, nagy fajsúlyú épületszerkezettel érhető el, amelynél a hangenergia először átmegy a levegőből a szerkezetbe a hangátvitel során, majd a szerkezet anyagának gerjesztése és a levegőbe történő átmenet révén a hangenergia egy része elveszik. Ha a szerkezet közvetlenül jön rezgésbe (testhang), akkor természetesen nem juthat érvényre a hang elleni védelem. A hang elleni védelemben a könnyűszerkezetek-» © a többszörös hangátvitelt használják ki levegő-szerkezet-levegő-szerkezet-levegő rétegzéssel: az épületszerkezet anyaga alapján várható jobb védelem csak az ún. rezgésfrekvencia felett lép fel, amelynek ezért 100 Hz alatt kell lennie. Összehasonlítást végezhetünk egy lengőajtó csapódásának rezgésfrekvenciája alapján. Fékezéssel elérhetjük, hogy az ajtó lassabban mozogjon, ha azonban gyorsabban akarjuk mozgatnia az ajtót, az nehéz és erőt igénylő feladat. Amennyiben a falszerkezet két rétege közötti légrést hangelnyelő anyaggal töltjük ki, elkerülhetjük a hang falbelsőben való visszaverődéseit. A hang a levegőben longitudinális hullámként terjed -» ©, szilárd anyagokban pedig hajlítóhullámként. A longitudinális hullám terjedési sebessége 340 m/s, a hajlítóhullámé pedig anyagtól, rétegvastagságtól és frekvenciától függ. Határfrekvenciának nevezzük azt a frekvenciát, amelynél a hajlítóhullámok terjedési sebessége 340 m/s az adott épületszerkezetben. Ennél a frekvenciánál a hangátvitel nagyon jó mind a levegőből a szerkezetbe, mind pedig fordított irányban, tehát a szerkezet hang elleni védelme rendkívül rossz, rosszabb, mint azt a faltömeg alapján gondolnánk. Nehéz, merev szerkezeteknél a határfrekvencia magasabb, vékony, hajlékony szerkezeteknél pedig alacsonyabb, mint az érintett frekvenciatartomány. A merev szerkezetek határfrekvenciája az érintett tartományon belül van, így hang elleni védelemre kevésbé alkalmasak -> ©. 19,1 / /

60

vakolat vakolat könnyű fagyapot építőlemez hőszigetelés habkőbetonfalazat

/

/

/

T

tervv szerinti sze görbe DIN 4109

/

1

50

1

/

r

"X

/

f/~ ~ ff

/ f

*

/

a 301 x

szerkezet- 0.5 vastagság cm (5)

1

Különböző építőanyagokból készült lemezek határfrekvenciája

20

30 40 50

Többrétegű fal: 1,5 cm vakolat, 2,5 cm cementrost fagyapot építőlemez nagy szegtávolságú mechanikus rögzítéssel, 1,6 cm extrudált polisztirol hősziQ w getelő lemez, 11,5 cm habkőbetonfalazat, 2 cm gipszhabarcs-vakolat

20 L 100 200 400 800 1600 3200 Hz Frekvencia f Fal léghanggátlása © Dr. Gásele © p r o f e s s z o r léghanggátlási mérései szerint - 7 dB burkolat nélkül, +2 dB burkolattal

129

LEGHANGGATLAS

N

gerjesztő ellenállás

r

Í J kisugárzás főterjedési út

kerülő út

Léghang-átvltel

(2)

Léghanggátlás követelménygörbéje

/

1

kevés hangátvitel

álmennyezet

Kerülő út egyrétegű határoló szerkezeten keresztül, amennyiben e falaknak és födémeknek a felületre vonatkoztatott tömege 250 kg/m2 feletti

©

Átlós átvitel

0

Szerkezeti vastagság az nehézbeton (2200 kg/m3) f6,25 |12.5 | alábbi felületi tömeghez tömör tégla, mészhomok tégla (1800 kg/m3) | 5.25 111.5 3

állólyukú tégla (1400 kg/m ) | 5,25 könnyűbeton (800 kg/m3) f6.25 kétoldalt vakolt fal

¡3Âïj

3

gipsz (1000kg/m ) [1 i ii H

|11,5 |

j 25

|36,5

O.g | | | |1| 11| [1.5 | 2 | üveg (2600 kg/m3)

11.5 | 2~

13

4 15

M l |10

Sor- Szabszám vány száma

Építőanyag megnevezése

1 2

¡15 |20|2S|

1,9

450 445 405 485 505

Üreges mészhomok falazóblokk DIN 106 Sokiyukú mészhomok 1. old. falazóblokk Mészhomok burkolótégla

1,2» 1,2» 1,4" 1,6» 1,6 1,8 2

300 300 240 240 240 240 240

440 445 405 440 440 485 530

DIN 398 Salakbeton falazóblokk Kemény salakbeton falazóblokk

1,8 1,9

240 240

485 505

1 » 1,2» 1,4» 1.651 1 » 1,2» 1,4» 1,6»

300 240 240 365"

420 460 410 440 400

300

430

1.8

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

200

1 2 3 4 5 6 7 8

Egyszerű ajtó küszöbbel, különösebb szigetelés nélkül Nehéz ajtó küszöbbel, jó szigetelésse Kettős ajtó küszöbbel, különösebb szi jetelés nélkül. egyesével nyitható szárnyakkal Nehéz kettős ajtó küszöbbel és szigetaléssel Egyszerű ablak különösebb szigetelés nélkül Egyszerű ablak jó szigeteléssel Pallótokos kettős ablak különösebb sz getelés nélkül Pallótokos kettős ablak jó szigetelésse Ajtók és ablakok hanggátlása DIN 4109 szerint

130

max max max max max max max max

20 dB 30 dB 30 dB 40 dB 15dB 25 dB 25 dB 30 dB

fordítottan falazva, üregek homokkal teletöltve homoktöltés nélkül

300

300" 240*

380 360

300" 240" 240"

380 360 360

— -

300" 240"

355 380

DIN 18152

Könnyűbeton tömör tégla

0,8 1 1.2 1.4 1.6

365 365 300 240 240

405 450 445 405 440

300 240

380 360

29 30

DIN 4165

Gázbeton és habbeton falazóelem

0.6 0.8

490

485

490 365

390 380

Fugamentes falakban és emeletmagas panelokban lévő könnyűbeton és beton, mindkét oldalán 15 mm vastag vakolattal

300 400 500

Léghanggátlás a felületi tömeg és a szerkezet vastagsága függvényében (Gősele nyomán)

kg/m2

24 25 26 27 28

szerkezet felületi tömege (kg/m2) ^g^

DIN 18151

Kétvagy háromkamrás üreges falazóblokk

1 » 1,2»

1.4»

Tömör tégla Klinker tégla

5

11 12

70 100

Faltömeg >350 kg/m2 < 350 kg/m2

kg/m2 mm

365 300 240 240 240

DIN 105 Soklyukú tégla

4

6 7 8 9 10

30 40 50

Faltömeg > 400 kg/m'

Falazat tömör, soklyukú és üreges falazóelemből, mindkét oldalán 1,5 cm vakolattal

3

rétegelt lemez (600 kg/m3)

20

Fajsúly kg/dm3

mm | 24~

0.S I I l |1| I 1111,5 I 2 S.5 préselt azbesztcement (2000 kg/m3)

10.3 j

M

|24

I 25

klinkertégla (1900 kg/m3) 15.25 ¡0.31

a3[

111.5 |

|12,5 |

Léghangnál a léghanghullámok gerjesztik az épületszerkezetet-» ©, így nő a határfrekvencia befolyása a hang elleni védelemre -> ©. A DIN 4109 szerint tervezett görbe megadja, hogy legalább mekkora kell legyen a hangszintkülönbség az egyes frekvenciákon ahhoz, hogy LSM (léghanggátlási mérték) = 0 dB elérhető legyen. Előírt értékek ©, szükséges falvastagság -» A léghang elleni védelemnél a kerülő utak zavaróbban hatnak, mint a lépéshang-csillapításnál. Emiatt kell a mérési engedélyekben a hang elleni védelmet biztosító falakra vonatkozóan mindig feljegyezni, hogy „az építéskivitelezésben szokványos hangtechnikai kerülő utak figyelembe vételével". Kerülő utaknak számítanak legfőképpen a merev burkolatok 10 és 160 kg/m2 közti felületi tömeggel, ezért kell a lakáselválasztó közfalaknak - melyeknél ezeket a burkolatokat harántfalakon alkalmazzák - legalább 400 kg/m2-esnek lenniük (ez csatlakozó falaknál 250 kg/m2 ill. 350 kg/m2). Az ajtók és ablakok, amelyeknek alacsony a hang elleni védelmük -»(6), különösen negatív módon befolyásolják a léghanggátlást. Általában csak a kis felületarányú nyílásoknál van a számított hanggátlási mérték a fal és a nyílás hanggátlási mértékének számtani közepe alatt. így először az ajtó és az ablak hanggátlási mértékét kell javítani. A hangtechnikailag nem megfelelő falakat csak hajlékony anyagú burkolattal lehet kedvezőbbé tenni —» 121.0. © . A kétrétegű falak különösen akkor nyújtanak jó hangvédelmet, ha anyaguk hajlékony és szigetelőanyaguk hanglágy —> 129.0. ©, vagy ha teljes felületükön különálló a beépítésük. A hajlékony anyagú burkolattal ellátott szerkezetek viszonylag érzéketlenek a kisebb helyeken előforduló hangátjutásra (ellentétben a merevvel). Amennyiben hang elleni védelmet ellátó kétrétegű falaknál normál keménységű szigetelőanyagokon (pl. normál polisztirol), a szigetelési rendszerhez illeszkedő építési mód (pl. vékony műanyagvakolat) helyett hagyományos vakolatot alkalmazunk, az nagymértékben csökkenti a hang elleni védelmet!

31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

DIN 4164

42

DIN 1047

©

Gázbeton és habbeton Kohósalak-, kőszénsalak-, téglazúzalék-beton stb.

0,6 1 1,2

1,4

DIN 4232

1,7 Hajszálpórusos beton nem porózus adalékanyagokkal pl. kavics Kavics- vagy zúzalékbeton zárt anyagszerkezettel

17 2.2

437,5 437,5 375 312,5 250 250 250 250 250 187,5"

400 400 425 425 400 450 475 425 475 405

187,5"

460

500 375 375 312,5 250

350 350 350 360

350 187,5 350 187,5*» 370 187,5® 370 150®

380

Egyrétegű falak minimális vastagsága LSM (léghanggátlás mértéke) > 0 dB

LEGHANG- ES LEPESHANG-SZIGETELES CD

maradó zsaluzat pl. falazótéglából

(?) ATteZ^é|9hí

^

kisfeszültségű halogénlámpa 20-100W

0 Ä

^

O

O

QT-DE kétfoglalatú halogén izzólámpa 100-500W

'"N.

0 ^

ö Ä

1

O

O

O

O

0

O

0

0

Lámpatípusok és világítótesttípusok összerendelése

V/T

parabolikus padozatvilágító

ingás világítótest

3 0 ° r — • —-V30° >-^300cd/klm^-^

osztott tükrös Ingás közvetlen-közvetett lámpatest 5 ^ O j / C ^ L T A 020

v

•

tükörlamellás mennyezeti lámpatest 1

——Vsa'. c d / k

paraöolikus sugárzó

!S^

falfényderítő lámpa

6 0 ° \ J Ű 3 ! / ?60° > 7 5 0 cd/klm

60°£/VT|

\Vv°/

/

.30» ou K^SOO c d / k l m ^ 1 — ^ ^ — közvetlen és közvetett lámpatest

- T O —1 V*30° ^ ^ 7 5 0 cd/kirn^1

2 lámpa osztotttükrösfalfényderítö

— —+-30° ^500cd/klm^
=

jt-L-A V e

(£)

Fényalakzat (ERCO)

Megvilágítási fény sűrűsége Tárgy Szabadban álló Sötét környezet Középvilágos környezet Igen világos környezet

(cdm2) L 3 - 6,5 6,5-10 10 - 1 3 13 - 1 6

Megvilágítás hatásfoka Tárgy Nagy felületek Kis felületek, Nagy távolság Tornyok (j^

146

Hálós elrendezésű lámpatestek (ERCO)

©

1b 0,4 0,3 0,2

Rásugárzás, szükséges fényárama

= = = = =

Szükséges fényáram Közepesvilágítássűrűségtcd/m2) Megvilágított felület Megvilágítás hatásfoka Az építőanyag visszaverési foka

Visszaverési fok rásugárzásoknál Építőanyag Festett, fehér tégla Fehér márvány Világos vakolat Sötét vakolat Világos homokkő Sötét homokkő Világos tégla Sötét tégla ' Világos fa Gránit

Q

0,85 0,6 0,3-0,5 0,2-0,3 0,3-0,4 0,1-0,2 0,3-0,4 0,1-0,2 0,3-0,5 0,1 - 0 , 2

VILÁGÍTÁS

(í)

Világítótestek színhű alkalmazása

ajánlott

0

147

ASR 7/3 „Mesterséges megvilágítás" Munkahelyi irányelvek, valamint DIN 5035 2. rész (kivonat)

VILÁGÍTÁS

Névleges megvilágításerősségek táblázata, irányértékek munkahelyek számára

Általános helyiségek: Közlekedési zónák Kamrák Raktárak Raktárhelyiségek anyagkeresési igénnyel Raktárhelyiségek adminisztrációs igénnyel Magasraktári folyosók Kiszolgálóhely Kiszállítás Étkezők Egyéb pihenőhelyiség Kondicionálóhelyiség Öltöző Mosdó WC-helyiség Szaniter-helyiségek Géptermek Energiaellátás Postahelyiség Telefonhelyiség

50 50 100 200 20 200 200 200 100 300 100 100 100 500 100 100 500 300

Helyiségfajta Tevékenységfajta

Üveg köszörülése, maratása, polírozása üvegkészülékek formázása 500 Díszítőmunkák 500 Kézi köszörülés és 750 gravírozás 1.000 Finom munkák

Kezelés nélküli gyártóberendezések Kezelést igénylő gyártóberendezések Gyártóberendezések állandó felügyelettel és beavatkozással Vezérlőtermek Ellenőrzőhelyiségek

személyforgalom

Irodák ablakhoz közeli munkahelyekkel Irodahelyiségek Nagy irodahelyiségek/ Irodacsoportok: magas visszaverődés közepes visszaverődés Műszaki rajzolás Tárgyaló helyiségek Fogadóhelyiségek Hallgatóság közlekedési terei Adatfeldolgozás

300 500

750 1.000 750 300 100 200 500

Távműködtetett berendezések Kézi beavatkozást igénylő berendezések Folyamatirányítás állandó felügyeletet igénylő létesítményekben vezénylőtermekben laborokban Munkavégzés fokozott látásigényekkel színvizsgálatokkal

Finom gépmunkák Ellenőrzőhelyek Hideghengerművek Dróthúzók Nehézfémmegmunkálás Könnyűfémmegmunkálás Kézi szerszámgyártás Durva szerelés Középfinom szerelés Finom szerelés Süllyesztékes kovácsolás Öntödék Padozatépítés Homokelőkészítés Öntvénytisztítás Keverő munkahelyei Öntöcsamokok Kiöntőhelyek Gépi formázás Kézi formakészítés

Vegyipar 50

100

200 300 300 500 1.000

Elektrotechnikai ipar

Kirekesztéskészítés Modellépítés Galvanizálás Festés Ellenőrzőhelyek Szerszámkészítés, Finommechanika Karosszériaépítés

300

50

500

100

Készülék gyengeáramú szerelése, beállítása, ellenőrzése

1.000

Legfinomabb részek szerelése, elektronikai alkatrészek Beszövés

1.500 1.500

200 300 500

200 300

Kemencék, keverő-örlő berendezések kezelőhelységei

500 750 200 300

Hengerlés, sajtolás, formázás, üvegfúvás

148

300

Géptermek Melléképületek Kapcsolóberendezések épületben

1.000

Élelmiszerés élvezeticikk-ipar

Ékszerelőállítás

1.000

Drágakövek megmunkálása

1.500

Általános munkahelyek Keverés, csomagolás

Optikai és órajavító műhely

1.500

Vágóhidak, tehenészetek, malmok

Famegmunkálás és fafeldolgozás

Csemege élelmiszer és cigaretták Gyártmányellenőrzés, díszítés, osztályozás Laborhelyiségek

100 200 200

200

Furnérlemezek feldolgozása, lakkozása

500

300

Famegmunkáló gépeken végzett munka

Eladóhelyiségek, állandó munkahelyek

500 500 750

Pénztári munkahelyek

500 200 300 500

200 200 200 200 200 200 300 300 500 300 300 750

Fabeeresztés Hibaellenőrzés

Faforgácsolás Papírgyártó gépek, karton-, csomagolópapírok gyártása Könyvkötés, tapétanyomtatás

300 300

500

Kézi nyomás, papírszortírozás

750

Acél- és rézmetszetkészítés

50 100 200 100 50 100

Fűtő-és szellőzőberendezések előszerelése Lakatosműhely Járműjavító műhelyek Épületbádogos műhely Javítóműhelyek

1.000

Rádió- és tv-javító műhely

500 500 1.000

300 500

1.500 2.000

Szállodák és vendéglők, vendégfogadás Éttermek Büfé Üléstermek Önkiszolgáló vendéglők

Bőrfestés Minőségellenőrzés közepes követelményekkel

750

200

200 300 300 300 500 500

Szolgáltatóhelyiségek

Konyhák

200 300 500 750

Tímármunkák Bőrök feldolgozása Szűcsmunkák

300 300

Nagy- és kiskereskedés

Acélépítmények festése 200

Szabás, aranyozás, domborítás, klisémaratás, kövek és lemezek megmunkálása, nyomdagépek, matricagyártás

Retus, litográfia Kézi és gépi összerendezés, fűzés Színellenőrzés többszínnyomásnál

200 300

Kézműipar, ipar (példák különböző szakágakból)

Papírgyártás és -feldolgozás, grafikai műhelyek:

Erőművek

200

Áru- és színvizsgálat

Fonás, kötés, szövés Varrás, szövetnyomás Kikészítés

Gőzölő gödrök Gatterfűrész Összeállítás

1.000 500 750 Festőműhely Festőműhely éjszakai műszakban 1.000 500 Kárpitozás Készre szerelés 500 Felügyelet 750

Adagolóberendezések Kazánház Nyomáskiegyenlítő helyiség

Tisztítás

200 300 300 500 750 750 1.000

Fürdők munkahelyei Fonodák

Vágás, válogatás 300

lux

Minőségellenőrzés magas 1.000 követelményekkel Minőségellenőrzés legmagasabb követelményekkel 1.500 Színvizsgálat 1.000

Festés

Bőripar Cement, kerámia, üvegipar:

Helyiségfajta Tevékenységfajta

Textilgyártás és textilfeldolgozás

Telefonszerelés, gyengeáramú huzaltekercselés

Fémmeamunkálás. fémfeldolgozás

Durva és középfinom gépgyártási munkák

Iroda- és igazgatási helyiségek

Szabadtéri kapcsolóberendezések 20 Kapcsolóvezérlök 300 OUU ftaraantanas! munkák

Ékszer- és óraipar

Kis alkatrészek kovácsolása Hegesztés 50 100 100 100

lux

Helyiségfajta Tevékenységfajta

Kábel- és vezetékgyártás, szerelési munkák, tekercselés durva huzallal

Kohók, acél- és hengerművek, nagy öntödék:

Épületen belüli közlekedők járműforgalom lépcsők rakodórámpák

lux

O ül o o o o

lux

Helyiségfajta Tevékenység fajta

Mosodák, mosás Kézi vasalás Gépi vasalás Osztályozás Ellenőrzés Hajápolás Kozmetika

200 500 200 300 300 300 300 300 300 300 1.000 500 750

VILÁGÍTÁS FÉNYCSÖVEK HIRDETŐTÁBLÁKHOZ Tetszőleges vonalvezetés, mindenfajta felirat, ornamentikái, és figurális megjelenítések. Könnyű szabályozhatóság (a szabályozó ellenállásokkal, vagy szabályozó trafókkal) filmszínházaknál, színházaknál, kereskedelemben, hirdetéseknél szokásosan alkalmazva. Irodákban és üzlethelyiségekben kazettás álmennyezeten, fénycsöves lámpák fényterelőkkel - » © - © . Világító sávok és nyújtott mezős világítótestek, egyenletes általános megvilágítást, lágy, a nappali szórt fényhez hasonló árnyékhatást nyújtanak. Nagynyomású higanygőzlámpák világítógázzal (HQL), üzemek és műhelycsarnok külső tér világításaként is alkalmasak.

r? o

^

9

d

1

Fényterelő tükrök

i=r

*O—A

d

9

Párhuzamos fényterelők

(?)

Párhuzamos, ferde fényterelők

Melegfényű fénycsövek világítógázzal (HWL) nappali fényszerű fénnyel, jó színvisszaadással rendelkeznek. A lámpához elébe kapcsolt készülék nem kell, normál foglalatú (mint pl. az általános használatú izzók).

1-

©

,,

(T)

0

Átlós fényterelők

©

Átlós, ferde fényterelők

©

Lámpaelosztása£2/3d

ÁTLÁTSZÓ, FÉNYÁTERESZTŐ ÉPÍTŐANYAGOK A helyiségek méreteinek meghatározásakor, festésük készítésekor, ablakméreteik megállapításakor, és megvilágításuk tervezésekor az építőanyagok fényáteresztő képességének, szórásának, visszasugárzásának ismerete az építészeti és gazdasági hatásukat tekintve fontos. Megkülönböztetünk: fényvisszaverő anyagokat © irányított, teljesen szétszórt, és részben szétszórt visszasugárzással, és fényáteresztő anyagokat irányított -> © , szórt -> © és kevert áteresztésűeket -> © .

^Síl Slkpárhuzamos

„ r

üveg

©

Tiszta üvegek fényátbocsátása garak törésével a ferde su-

\JJ

Anyag

Víztiszta síküveg Katedrái üveg Kívül matt, tiszta üveg Belül matt, tiszta üveg Opálüveg: 1. csoport 2. csoport % 3. csoport Opálbevonatú üveg: 1. csoport 2. csoport Színes opálüveg piros narancs zöld Opalinüveg Porcelán Márvány Polírozott márvány Alabástrom Gyengén színezett karton Festés nélküli pergament Világossárga pergament Sötétsárga pergament Fehér selyem Színes selyem Bélésvászon Resopal színezett Pollopasz szőke Cellon fehér (sötétített) Cellon sárga (sötétített) Cellon kék (sötétített) Cellon zöld (sötétített) Tükörüveg Drótüveg Nyersüveg Napfényvédő üveg (zöld)

Opál-tejüvegek, ala- s-*.

Katedrái üvegek, SE

szórt fényáteresztése bástromüvegek stb. v j y

lyem, világos opá üvegek, stb. kevei

Szórás

nincs kis kis kis jó jó jó jó jó

kis jó . jó jó jó jó jó ió ió még jó még jó jó jó jó jó jó jó jó jó

Vastagság mm

FényÁteresztő Elnyevissza- képesség lés verés

2-4 3.2-5.9 1.75-3.1 1.75-3.1 1.7-3,6 1,7-2,5 1.4-3,5 1.9-2,9 2,8-3,3

6-8 7-24 7-20 6-16 40-66 43-54 65-78 31 - 4 5 54-67

90-92 57-90 63-87 77-89 12-38 37-S1 13-35 47-66 27-35

2-4 3-21 4-17 3-11 20-31 6-11 4-10 3-10 8-11

2-3 2-3 2-3 2,2-2.5 3,0 7,3-10,0 3-5 11,2-13,4

64-69 63-68 60-66 13-28 72-77 30-71 27-54 49-67 69 48 37 36 28-38 5-24 rd.68 32-39 46-48 55 36 12 12 8 9 8 6

2-4 6-10 3-9 58-84 2-8 3-8 12-40 17-30 8 42 41 14 61 - 7 1 13-54 rd. 28 20-36 25-33 17 9 4 4 88 74 88 38

29-34 22-31 30-31 2-14 20-21 24-65 11 - 4 9 14-21 23 10 22 50 1 27-80 rd. 4 26-48 21 - 2 8 28 55 84 84 4 17 4 56

1.1 - 2 . 8 1,2-1,6 1,0 1.0 1.0 1,0 6-8 6-8 4-6 2

Fényáteresztő építőanyagok fénytechnikai tulajdonságai

Megjegyzés: a belső felületükön matt üvegek (kevésbé szennyeződő tulajdonságaik miatt előnyösek) kevesebb fényt nyelnek el mint a külső felületükön matt üvegek -> © táblázat. Fehér bélelésű, színes selyemernyők az áteresztés kismértékű csökkenése mellett hozzávetőlegesen 20 vH-val kevesebb fényt nyelnek el mint bélelés nélkül. Nappalifény üvegek, amelyeknek Elt-színfényükkel hasonlítaniuk kell a napfényre, hozzávetőleg 35 vH fényt nyelnek el, amelyeknek a szórt fényű égbolt fényét kell megközelíteniük 60-80 vH az elnyelésük. Ablaküvegek víztiszta üvegekként minőségüktől függően a fény 65-95%-át engedik át. Dr. Kleffner szerint a rossz ablaküveg, mindenekelőtt a kettős vagy háromszoros üvegezés olyan sok fényt nyel el, hogy az ebből szükségessé váló ablaknövelés nem tud lépést tartani a többrétegű ablakok jobb hőszigetelésével. ÜVEG Információ: Flachglas AG, Gelsenkirchen - Rotthausen, Auf der Reihe 2. Interpane, Lauenförde Pf. 20. Gerresheimer Glas AG Düsseldorf Heye str. VEGLA Vereinigte Glaswerke GmbH Aachen, Viktoriaalle 3-5. A síküveg mechanikai eljárással húzva, a húzógépet elhagyva felhasználható állapotú, további megmunkálást nem igénylő termék. Tiszta, átlátszó, színtelen, egyenletesen vastag, mindkét oldalon ragyogó felületű. Fényáteresztése 91-93 vH. Osztályozás: 1. osztály: A legjobb szokványos áru helyiségek ablakaihoz DIN 1249-nek megfelelően (lakások, irodák). 2. osztály: Épületüveg gyárak, raktárterek, pincék, és padlásablakok részére. Összefüggő üvegezéshez csak azonos osztályú üveget használjunk. Alkalmazás: ablakok, kirakatok, ajtók, válaszfalak, bútorok, ragasztott biztonsági üveghez, hőszigetelő üveghez. További megmunkálása: csiszolás, maratás, mattítás, beégetés, betétezés, festés, hajlítás, hullámosítás, különleges üvegek speciális célokra minden vastagságban: üvegbetét, burkoló üveg, gépjármű Szélvédőüveg, biztonsági Üveg.

149

ÜVEGEK HŐSZIGETELŐ ÜVEG A többrétegű hőszigetelő üveg olyan üvegezési egység, amely kettő, vagy több olyan üvegtáblából - » © áll, amelyeket levegővel, vagy gázzal töltött közbenső légrés választ el egymástól (ablaküveg, tükörüveg, öntött üveg, síküveg). A többrétegű hőszigetelő üveg kiviteltől függően nagy hőszigetelést és/vagy hangszigetelést biztosít (pl. szigetelőüveg, napfényvédő szigetelőüveg, ragasztott üveg fóliával, fokozott hőszigetelésű üveg). Az üvegtáblák közti légrésben levegő vagy speciális gáz van. Aszerint, hogy az üvegtáblák élei hogyan illeszkednek, van teljes hőszigetelő üveg - » © A, forrasztott hőszigetelő üveg - » © B, az élek mentén távtartóval ragasztott hőszigetelő üveg - » © B.

¿ í ¿1 peremein összehegesztett üveg (T)

2 üveggel

Hőszigetelő üveg

helyiség hőmérséklete

helyiség hőmér-

+ 21°

esés 23°

+ 21 °

helyiség hőmérséklete £ï jêsés

JSses "8°

+ 21°

üveg+ 13°

(

üveg + 10°

üveg

m

Több táblás hőszigetelő üvep 2 x OPTIFLOAT k-érték tükörüvegbol W/m2 K • 5 mm 6 mm 8 mm 10 mm 12 mm

SZR

kint f -10'"

kint_ - Í0° '

4 mm

kint J ; -10°' 8

Hőfokesés görbéi egyrétegű, kétrétegű, háromrétegű üvegezés esetén

szélesség

cm

141

185

185

300

300

magasság

cm

240

300

500

500

500

500

(m2)

3,4

3,4

3,8

8,0

10,0

10,0

1:6

1:10

1:10

1:10

1:10

1:10

felület oldalak aránya

teljes vastagság mm

\ B

®

B 90° ^

)

szélesség magasság 10

felület

16

18

20

24

28

32

cm Cm

141

245

280

300

300

300

240

300

500

500

500

500

(m2)

3,4

6,0

8,0

10,0

10,0

10,0

1:6

1:10

1:10

1:10

1:10

1:10

oldalak aránya

90° 1r

teljes vastagság mm szélesség magasság 12

felület

18

20

22

26

30

34

cm cm

141

245

280

300

300

300

240

300

500

500

500

500

(m2)

3,4

6,0

8,0

12,0

12,0

10,0

1:6

1:10

1:10

1:10

1:10

1:10

oldalak aránya teljes vastagság mm vastagsági tűrés oldalak tűrése süly (5)

20

22

24

28

32

36

mm

±1,0

±1,0

±1,0

±1,0

±1,0

±1,0

mm (kg/m2)

± 1,5

±2,0

±2,0

±2,0

±2,0

±2,0

20

25

30

40

50

60

4 4 4 (8,5) (8,5)

5 5 5 (8,5) (8,5)

1,9 74

1,9 72

29

2

k-érték (W/m K)* fényáteresztés elemvastagság

% (mm)

max. élhossz

(cm) (cm2)

min. méret max. felület tömeg

(m2) (kg/m2)

vastagsági tűrés - 1 mm + 2 mm lekerekített sarkú négyszög

3,1

3,0

4 4 4 (6) (6) 2,0

5 5 5 (6) (6) 2,0

74

72

32

24

27

141 x 240

180x240

141 x240

180 x 240

24x24

24x24

24x24

24x24

1:6

1:6

1:6

1:6

3,4

3,4

3,4

3,4

ca. 30

ca. 38

oldalarány

sokszög

3,2

Kétrétegű hőszigetelő üveg

Felépítés OPTIFLOAT mm-ben SZR mm-ben

(í3)

300

ca. 30 ca. 38 * vizsgálva DIN 52619 szerint

mérettűrés ± 2 mm

Háromrétegű hőszigetelő üveg

lekerekített sarkú négyszög

Alakos üvegek szállítási formái (példák) Hosszú oldal cm-ben (szélesség) .0

50

100 150 200 250 300 350 400 460 500

Hosszú oldal cm-ben (szélesség) .0

50

100 150 200 250 300 350 400 4 5 0 500

Ajánlott üvegvastagság 20 m beépítési magasságig, külső és belső hőszigetelő üvegtáblához (szélterhelés = 1,2kN/mMII 1200 Pa)

Ajánlott üvegvastagság 8 m beépítési magasságig, külső és belső hőszigetelő üvegtáblákhoz (szélterhelés 0,75 kV/mJ, Ili. 750 Pa)

© 150

Üvegtábla 8 m beépítési magasságig

(7)

Üvegtábla ajánlott vastagsága 20 m beépítési magasságig

napfőnyvédő réteg

NAPFÉNYVÉDO HŐSZIGETELŐ ÜVEG

beesS sugárzás

a

visszavert fóny

visszavert sugárzás

fényátengedés

sugárzásátengedés 14%n.

C alu távtartó bitumenszalag

(g)

21

18

17

1,4

43

0,49

1,53

260x500

66/44 50/32 49/32 45/39 40/26 39/28

66 50 49 45 40 39

15 19 38 30 32 26

11 16 36 17 .22 11

7 9 10 11 8 9

1.4 1.5 1.4 1.5 1.3 1.4

44 32 32 39 26 28

0,50 0,37 0,37 0,45 0,30 0,32

1,50 1,56 1.53 1,15 1.54 1,40

240x340 240x340 260x500 240x340 240x340 240x340

40/26 30/23 ezüst

40 30

25 18

36 40

11 11

1,4 1,4

26 23

0,30 0,26

1,54 1,30

240x340 240x340

50/35 50/30 49/43 48/48 37/32 36/33 36/22 15/22

50 50 49 48 37 36 36 15

40 37 36 39 40 46 48 26

35 34 22 21 14 26 45 42

14 18 14 13 8 8 9 8

1.4 1.3 1.5 1,5 1.5 1.4 1,2 2.6

35 30 43 48 32 33 22 22

0,40 0,34 0,49 0,55 0,37 0,38 0,25 0,25

1,43 1,67 1,14 1,00 1,16 1,09 1,64 0,68

240x340 260x500 240x340 240x340 240x340 240x340 240x340 200x340

49/33 36/26 semleges

49 36

16 26

35 46

12 8

1,4 1,4

33 26

0,38 0,30

1,48 1,38

240x340 240x340

51/39 51/38

51 51

11 16

30 10

15 18

1,6 1,6

39 38

0,45 0,44

1,31 1,34

240x340 300x500

37/20 38/28 szürke

37 38

25 34

36 17

3 8

1,4 1,4

20 28

0,23 0,32

1,85 1,36

260x500 240x340

47/51 43/39

47 43

6 7

22 17

27 18

2,9 1,5

51 39

0,59 0,45

0,92 1,09

240x340 240x340

CUDO

78

'15

15

98

3,0

72

0,83

1,08

CO

£ 0) 33

§

XI

08

M

titán

arany

bronz

zöld

Eszerint: b : g %-ban 87% Az S szelektivitási jellemző, S = TL/g. Ha a szelektivitási jellemző magas, ez a fényáteresztés (TL) és az összes energiaáteresztés (g) kedvező viszonyára utal. Egy üveg k hőátbocsátási tényezője megadja, hogy mennyi energia távozik az üvegtábla felületén. Minél kisebb ez az érték, annál kevesebb hő vész el. A szokványos szigetelő üvegek k-értéke lényegesen függ az üvegtáblák közötti tértől (SZR) és az abban lévő közegtől (levegő, vagy nemesgáz). A napfényvédő hőszigetelő üvegek k-értékei nemesfémbevonattal javíthatóak. A DIN 52619 szerinti k-értékek 12 mm-es légrésre vonatkoznak. Belülről kifelé nézve a színvisszaadás lényegileg nem változtatja meg a fény színösszetételét. Közvetlen összehasonlításban a nyitott ablakkal a csekély árnyalatkülönbség legtöbbször nem felismerhető, ez típustól függően szürke vagy umbra árnyalat. Felismerhető akkor is, ha kívülről „sarkon át" üvegezett táblákon nézünk keresztül. A helyiség színklímáját a napfényvédő hőszigetelő üvegek igen kis mértékben befolyásolják, mivel a beeső napfény spektrális összetétele csak észrevétlenül változik meg. A színvisszaadást az „R"-indexszel fejezzük ki. HŐSZIGETELŐ ÜVEG - TÖBBFUNKCIÓS ÜVEG

mm

2

W/m K

26

1,2

43

0,68

36

D> m cc -

98

környezetvédelem

dB

l |

esztétikum

%

W/m2K

L

passzív biztonság

. a hangvédelem F^-értéke

11

az energiamérleg ' k-értéke

mm ESG 6/16/4

1

!f

a napfényvédelem g-értéke

NAPFÉNYVÉDO (REFLEXIÓS) HŐSZIGETELŐ ÜVEG A napfényvédő üveg magas fényáteresztő képessége mellett a lehető legkisebb összenergia áteresztő képességével tűnik ki, amit egy leheletfinom nemesfém bevonat tesz lehetővé, amelyet védetten, a köztes tér felőli oldalon hordanak fel az üvegtábla belső felületére. Jó napfényvédő tulajdonságai mellett 1,2 W/m2 x K értéket is elérő k-tényezőivel teljesíti a nagy hőszigetelő képességű üvegek összes követelményét. Kiterjedt színárnyalatai és semleges színű típusai alapján használatával sokféle megvalósítási lehetőség adódik; színeiben illeszkedő egy- és kétrétegű homlokzati bukolólemezekkel kiegészíthető. Kombinálható hangszigetelő üveggel, egytáblás biztonsági üveggel, ragasztott biztonsági üveggel, páncélüveggel, biztonsági hőszigetelő üveggel, öntött üveggel külső és belső táblaként. Minden üvegtípust a színével (a kívülről láthatóval), valamint egy értékpárral jellemeznek, amely először a fényáteresztést és azután az összes energiaáteresztést adja meg százalékban. Példa: Auresin (= kék) 40/26.

Ezekről szólva magas követelményszíntű védelemről van szó, amely egyedül szokványos hőszigetelő üveggel nem érhető el. A többfunkciós hőszigetelő üveg olyan hőszigetelő üvegelem, amely ezek közül a védelmi funkciók közül többet egyesít magában. Műszakilag lehetséges mindezeket az igényeket egy többfunkciós hőszigetelő üveggel megközelítőleg teljesíteni; ámde standard, többfunkciós üveg nincs meghatározva -> © .

az elemek vastagsága

Napfényvédő (reflexiós) üvegtípusok jellemzői

A homlokzatelemekkel szembeni szigorú követelmények az üvegezéssel szemben magas és sokoldalú igényeket támasztottak: hővédelem, hangvédelem, napfényvédelem, objektum- és személyvédelem, tűzvédelem, esztétikai követelmények, kialakítás, környezetvédelem.

az üveg felépítése,

összehasonlításképpen)

(3)

A b közepes áteresztési tényező (shading coefficient) a napenergia közepes áteresztési tényezője, egy 3 mm vastag, egyrétegű 87% energiaáteresztésű üvegtáblára vonatkoztatva.

légrés vastagsága

Q.

stn

max. méret cm x cm

S szelektivitási jellemző

66

CO

R. fényvisszaverés

66/43 auresin

TLfényáteresztés %-ban

b közepes áteresztési tényező

Napfényvédő hőszigetelő üveg Arany 30/17

g összes áteresztett energia %-ban

Napfényvédő hőszigetelő üveg

K-érték W/m K-ban (12 mm)

(í^

A T L fényáteresztést a fény 380-780 nm-es (nanométer) tartományában az emberi szem fényérzékenységére vonatkoztatva %-ban, a DIN 67507 szabvány tartalmazza. Az RLfényvisszaverés kifelé és befelé %-ban. Az Ra színvisszaadási index DIN 6169 szerinti. Ra > 90= igen jó színvisszaadás. Ra > 80 = jó színvisszaadás. A Tuv UV- áteresztés a 280-380 mm-es tartományban %-ban DIN 67507 szerinti. A g összes energiaáteresztés a 320-2500 mm-es hullámtartományban a közvetlen energiaáteresztés és a befelé irányuló másodlagos hőleadás (= sugárzás és konvekció) összege a DIN 67507 szerint.

-

-

-

igen

igen

igen

Többfunkciós üveg-példa

151

EGYRÉTEGŰ BIZTONSÁGTECHNIKAI ÜVEG (ESG)

ÜVEGEK

Az „ESG" üvegmegjelölés alatt előfeszített vagy edzett üveget értünk. Az előfeszítést hőkezeléssel érik el. A gyártási folyamat hirtelen felhevítésből és ezt követő hideg levegővel történő, folyamatos lehűtésből áll. Ellentétben a húzott üveggel, amely törés esetén éles élű üvegszilánkokat képez, az „ESG" üvegnél törés esetén leginkább életlen üvegtörmelék keletkezik. A sérülésveszély jelentősen lecsökken. Ehhez járulnak még az „ESG"-üveg további előnyei: megnövekedett hajlítási és ütésszilárdság és hőmérsékletváltozással szembeni állékonysága (150 K hőmérsékletkülönbség). Alkalmazási terület: sportlétesítmények, labdadobásbiztos. Iskola és óvoda biztonsági okokból. Lakások és igazgatási épületek lépcsőházai, ajtók és válaszfalak. Fűtőtestek környezetében hőfeszültség által okozott törések elkerülésére. A teljes üveghomlokzatok területén - a DIN 18516 T4 szerinti mellvédüvegezéseknél - a leesés ellen biztosító, illetve védőüvegezéseknél, a lépcsőkorlát- és balkonüvegezéseknél kerül alkalmazásra. Az „ESG"-üveg utólagos megmunkálása nem lehetséges. Már az üvegfelület sérülése is az üvegtábla meghibásodásához vezet. Az „ESG" szokványos hőszigetelő üvegkombinációkhoz feldolgozhatóan alkalmas -> ©.

ESGkombi nációk

Float

4 5 é

I

§

6 8

0 w

5

6

ESG

8

10

4

5

6

Szerkezet

Vastagság

mm

kg/m2

cm

Egyhéjú

9,0

21

225x400 9,0

1:10

9/10/4 Iso

23,0

32

225/400 6,0

1: 6

Egyhéjú

9,5

Súly

Max. méretek Max. felület

Max. oldalarány

Alkalmazási páldák

VSG

8

10

6

8

10

12

100x 100x 100x 100X 100x 100x 100x 100x 100x 100X 100x 100x 100x 100x 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 120x 120x 120x 120x 120x 100x 120x 120x 120x 120x 120x 120x 120x 120x 240 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 141x 21 Ox 21 Ox 21 Ox 21 Ox 100x 120x 21 Ox 21 Ox 21 Ox 21 Ox 21 Ox 21 Ox 21 Ox 240 300 360 360 360 360 360 360 360 360 360 360 360 360

A1

Kültéri használat esetén az üveg vastagságát a DIN 1055 szabvány szerinti terhelhetőség figyelembevételével kell megválasztani.

m2

-

22

225x400 9,0

1:10

9,5/10/4 ISO 24,0

33

225/400 6,0

1: 6

A2

10,0

23

225x400 9,0

1:10

10/10/4 ISO 24,0

34

225x400 6,0

1: 6

Egyhéjú

11,0

24

225x400 9,0

1:10

11/10/4 Iso 25,0

35

225x400 6,0

1:6

Egyhéjú

A3

141x 21 Ox 21 Ox 21 Ox 21 Ox 100x 120x 21 Ox 21 Ox 21 Ox 321 x 21 Ox 21 Ox 21 Ox 240 300 360 360 360 360 360 360 360 360 360 360 360 360

10 141x 21 Ox 21 Ox 21 Ox 21 Ox 100x 120x 21 Ox 21 Ox 21 Ox 321X 21 Ox 21 Ox 21 Ox 240 300 360 360 360 360 360 360 360 360 360 360 360 360

©

A VSG ragasztott biztonsági üveg az az alkalmas átlátszó anyag, amely támadásgátló üvegezésként kielégítő védelemmel szolgál. Lehetőségek: kétrétegű VSG PVB-fóliával, különböző vastagságokban. Háromrétegű VSG PVB-fóliával különböző vastagságokban, standard vagy megerősített kivitelben. Járulékos biztonságot kínálnak a biztonsági rendszerek riasztó áramkörével öszekapcsolt riasztóhuzalok. A DIN 52290 szerinti támadásgátló üvegezések az alábbi csoportokba vannak osztva: Átjutásgátló üvegezés - jelölése A-B-C. Robbanásgátló üvegezés - jelölése D. A támadásnak kitett oldal van rendszerint külső üvegtáblaként védelemmel ellátva. Csak az igazságügyi büntetésvégrehajtási intézetekben lehet belül elhelyezve az üveg támadási oldala. A beépítési irány önkényes megváltoztatása, pl. az elemek megfordításával nem megengedett -> ©.

Védelmi osztály

Üvegvasta jság mrr - ben

4

BIZTONSÁGI ÜVEG OBJEKTUM- ÉS SZEMÉLYVÉDELEM CÉLJÁRA DIN 52290

DH 4

Lakótelepi egy- és többcsaládos házak

Félreeső helyen fekvő magánhasználatú házak

Lakóházak nagyértékű berendezésekkel, valamint nem állandóan lakott nyaralóházak

Villák, különösen veszélyeztetett objektumok

A fent ismertetett max. méretek és max. felületek a hőszigetelő üvegszerkezetek kültéri alkalmazására szolgálnak, amennyiben a vastagabb üveglap kerül kívülre a beépítéskor. Az egyhéjú Atfpusoknál a maximális méretek a gyártástechnikai lehetőségeket jelentik, és ezáltal nem érvényesek a kültéri alkalmazásra.

ESG hőszigetelő üveg maximális méretei cm-ben

(3)

Átjutásgátló üvegezés

RAGASZTOTT BIZTONSÁGI ÜVEG (VSG) A „VSG" előállításakor két vagy több egymásra helyezett, húzott üveglapot egy vagy több nagy rugalmasságú polyvinylbutyral fóliával szilárdan egymáshoz rögzítenek. Az üvegeknél szokásos átlátszóság a vastagságtól függően kismértékben megváltozik. A VSG a szilánkot megkötő üveg. Az üvegtábla törésekor az üvegtörmelék a fóliára tapadva helybenmarad. A nyúlósan rugalmas fólia megnehezíti az áthatolást, így az növeli az aktív biztonságot (betörés- és áttörésgátló). VSG-üveg törése esetén a védett tér zárt marad. Alkalmazási terület közösségi épületek bejárati területei, iskoláknál és óvodáknál részben kötelezően előírva. A betörés elleni védelem mellett a VSG-üveg különösen a „fej fölötti üvegezések" kivitelezésére szolgál (pl. télikerteknél). Biztonsági okokból feltétlenül szükséges VSGkombinációk

4

É E

f 2

8

B1

5

6

ESG

8

10

4

5

6

VSG

8

10

6

8

10

10 141x 225x 225x 225x 225x 100x 120x 210x 21 Ox 21 Ox 225x 225x 225X 255X 240 300 400 400 400 200 300 360 360 360 321 400 400 400

O

12

141x 225x 225x 225x 225x 100x 120x 21 Ox 21 Ox 21 Ox 225x 225x 225x 255x 240 300 400 400 400 200 300 360 360 360 321 400 400 400

VSG hőszigetelő üveg maximális méretei cm-ben

152

B2

141x 225x 225x 225x 225x 100x 120x 21 Ox 21 Ox 21 Ox 225x 225x 225x 255x 240 300 400 400 400 200 300 360 360 360 321 400 400 400

Kültéri használat esetén az üveg vastagságát a DIN 1055 szabvány szerinti terhelhetőség figyelembevételével kell megválasztani.

Szerkezeti felépítés

Vastagság

Max. méretek

Súly

Max. Max. Járulékos felületek oldalará- minősítés nyok

mm

kg/m2 cm

m2

Egyhéjú

17

40

225x300 6,75

1:10

9/10/4 Iso

32

54

225x300 6,0

1: 6

Egyhéjú

21

52

225x300 6,75

1:10

9,5/10/4 ISO 37

66

225x300 6,0

1: 6

28

66

225x300 6,75

1:10

28/10/5 ISO 43

80

225x300 6,0

1: 6

Alkalmazási példák

-

C1 SA

Fotó- ósvideoboltok, gyógyszertárak, üzletházak részterületei, számviteli központok

C2SA

Galériák, múzeumok, régiségboltok, üzletházak, pszichiátriai intézetek

C 3 SA

Ékszerészek, utcai pénztárak, pénzváltók, büntetésvégrehajtási intézetek, energiaközpontok

12

141x 225x 225x 225X 225x 100x 120x 21 Ox 21 Ox 21 Ox 225X 225X 225x 255X 240 300 321 321 321 200 300 321 321 321 321 321 321 321

|

w >

Védelmi osztály

Üvegvastagság mm- ben Float

6

ÁTTÖRÉST MEGGÁTLÓ ÜVEGEZÉS A DIN 52290T.3 szerint az áttörést meggátló üvegezéseket 3 csoportba sorolják: B1-B3 növekvő biztonsági fokozat szerint Áttörhetetlen üvegezéshez VdS-jóváhagyás szükséges, fontos a díjmegállapításnál (VdS = Szakbiztosítók Szövetsége)

Egyhéjú

B3

SA ^ szilánkleválás

A fent megadott maximális méretek és maximális felületek a kültéri alkalmazásra érvényesek, amennyiben a vastagabb üvegtábla kívülre kerül a beépítéskor

(4)

Áttörést meggátló üvegezés

BETÖRÉSGÁTLÓ ÜVEG

ÜVEG

Betörésgátló üvegezés VdS jóváhagyásával -> ©. A védett objektum biztosítási díjának megállapításakor a Szakbiztosítók Szövetsége (VdS) a betörésgátíó üvegezések (EH = betörést meggátló) áttörést meggátló tulajdonságait vizsgálja. A gyártmányok jegyzékükben megtalálhatók. A különböző betörést meggátló (EH) üvegezések öt védelmi osztályba vannak sorolva: EH 01-02-1-2-3. Az, hogy egy bizonyos objektum egyedi esetében milyen védelmi osztály felel meg, a körülményektől függ. A Biztosítóval idejekorán kell egyeztetni.

BIZTONSÁGI ÜVEG OBJEKTUMÉS SZEMÉLYVÉDELEM CÉLJÁRA DIN 52290 Robbanás hatásai ellen védő üvegezés - » A D1-D3 védelmi osztályok kiegészítő biztonsági tulajdonságokkal is rendelkeznek típusaik szerint, így átjutás, áttörés, vagy átlövés ellen. Bármely üvegezéstípushoz hozzárendelt, robbanás ellen védő tulajdonság csak az 1 m2-es vagy ennél kisebb felületű üvegtáblára érvényes. Vastagság

Súly

mm

kg/m !

cm

m*

egyhéjú

11

24

90x110

1,0

1

6

6/8/11 Iso

25

40

90x110

1,0

1

6

egyhéjú

17

40

90x110

1,0

16

6/8/17 Iso

31

57

90x110

1,0

1

6 6

Védelmi osztály

Védelmi osztály

Szerkezeti (elépítés

Vastagság

Súly

Max. méretek

Max. felületek

Max. oldalarányok

Szerkezeti felépítés

Alkalmazási példák

D 1

mm

kg/m! cm

m!

-

egyhéjú

10

23

225x300

6,75

1:10

10/10/4 Iso

24

34

225/300

6,00

1: 6

EH 01 egyhéjú

11

24

225x300

6,75

1:10

11/10/4 Iso

25

35

225/300

6,00

1: 6

. egyhéjú

18

39

225x300

6,75

1:10

m m

iso 33

52

225/300

6,0D

1: 6

EH 02

Lakótelepi egy- és többcsaládos házak

Villák, különösen veszélyeztetett objektumok

egyhéjú

25

51

225x300

6,75

1:10

25/10/5 Iso

40

63

225/300

6,00

1: 6

egyhéjú

36

78

225x300

6,75

1:10

36/10/5 Iso

51

91

225/300

6,00

1: 6

EH 3

Galériák, múzeumok, régiségboltok, üzletházak, pszichiátriai intézmények Ékszerész, pénzváltók, büntetésvégrehajtási intézetek, energiaközpontok

28

66

90x110

1,0

1

42

83

90x110

1,0

16

HANGSZIGETELŐ ÜVEGEZÉS Aszimmetrikus tábíafefépítés

egyhéjú

C1

SA

17/10/5 Iso egyhéjú

SF

C2

SA

19/10/9 Iso egyhéjú

11/10/10 Iso egyhéjú

SF

28/10/11 Iso egyhéjú

C 3

SA SF

11/10/19,5 Iso egyhéjú

34/10/11 Iso

Vastagság

Max. súly

Max. méretek

Max. felület

Üveg-

töttet Alumínium távtartó

(4)

C4

17/10/21 Iso egyhéjú

SF

48/10/11 Iso egyhéjú

C5

SA

32,5/10/32,5 Iso egyhéjú

SF

^ ^

32,5/10/32,5 Iso

B3/C3 SA

Típus

->©-©.

Hang- és hőszigetelő üveg

Rétegrend: külső üveg légrés belső üveg

Vastagság

mm

mm

Súly

k-érték gázzal töltve

Fényát- Altalános g-étték eresz- szlnvlssza tés adási index állálszó üvegnél

Max. Max. R„ hangszi- élhosszú felület Ság getelés mértéke

Max. oldalarány

Shading együttható

kg/m1

W/w'K %

-

%

1)8

cm

m?

-

-

37/22 6/12/4 22

25

2,9

82

97

75

37

300

4,0

1:6

0,86

Oldalarányok

mm

kg/m !

cm

m®

-

39/24 6/14/4 24

25

2,9

82

97

75

39

300

4,0

1:6 '

0,86

17 32

37 54

225 x 300 225/300

6,75 6,00

1:10 1: 6

40/26 8/14/4 26

30

2,9

81

97

72

40

300

4,0

1:6

0,83

43/34 10/20/4 34

35

3,0

80

96

69

43

300

4,0

1:6*

0,79

28 38;

66 64

225 x 300 225 / 300

6,75 6,00

1:10 1: 6

44/38 10/24/4 38

35

3,0

80

96

69

44

300

4,0

1:6*

0,79

23 31

52 48

225 x 300 225/300

6,75 6,00

1:10 1: 6

34 49

83 93

225 x 300 225/300

6,75 5,30

1:10 1: 6

28 40

64 69

225 x 300 225/300

6,75 6,00

1:10 1: 6

50 55

122 109

225 / 300 225/300

4,90 4,50

1:10 1: 6

44 48

104 90

225 / 300 225/300

5,70 5,50

1:10 1: 6

70 69

168 140

225/300 210/300

3,60 3,20

1:10 1: 6

(5)

Hang- és hőszigetelő üveg

Rétegrend: külső üveg légrés belső üvea

Típus

mm egyhéjú

SA

B1/C1 SA

A) Az üvegtábla súlya: minél nehezebb, rendszerint annál jobb a hangszigetelése B) Minél rugalmasabb (pl. öntött gyantaragasztás által) a tábla, annál jobb rendszerint a hangszigetelése. A külső és belső táblák vastagságának eltérőnek kell lennie -> ©. Minél nagyobb a különbség, rendszerint annál nagyobb a hangszigetelés mértéke.

Öntött gyanta-

Szeifcezetl felépítés

A3

Robbanás hatásai ellen védő üvegezés

PÁNCÉLÜVEG

Védelmi osztály

Járulékos minősítés

-

egyhéjú

Betörésgátló üvegezés VdS-jóváhagyással

A DIN 52290 szerinti átlövést meggátló üvegezés (golyóálló üveg), a páncélüveg a legnagyobb biztonságot nyújtja a test és élet elleni támadás esetére. A páncélüveget ott alkalmazzák, ahol támadás esetén közvetlenül az üveg mögött személyek tartózkodnak. C1-től C5-ig terjedően öt védelmi osztály van. Ezen kívül különbséget tesznek szilánkmentesen (SF) és szilánkleválással törhető üveg (SA) között -> ©. Miután az összes golyóálló üvegezés többrétegű, aszimmetrikus VSG-ből áll, az összes típus egyben rendelkezik betörésgátlás javított tulajdonságaival is. A maximális súly egységenként 500 kg, egyhéjas felépítés esetén 600 kg,

Max. oldalarány

Max, felület

6/8/28 Iso

D 3

Fotó- és videó boltok, gyógyszertárak, üzletházak részterületei, számviteli központok

EH 1

EH 2

D 2

Max. méretek

77 75

187 156

210/300 225/300

3,20 3,20

1:10 1: 6

77 75

187 156

219/300 225/300

3,20 3,20

1:10 1: 6

Páncélüveg átlövést megakadályozó üvegezés

GH 9,5/ 15/6

45/30 G

47/36 GH

50/40 GH

53/42 GH

55/50 GH

Gh 10/ 20/6 GH 10/ 20/10 GH 12/

Vaslagsát

Súly

g-étték k-érték Fényát- ÁSnUnos színvissza gázzal adási Index tés töltve átlátszó üvegnél

mm

kg/m'

W/írfK

%

-

%

Max. Max. K hangszi- élhosszú felület getelés Ság mértéke

dB

30

40

3,0

78

97

64

45

36

40

3,0

78

97

64

47

40

50

3,0

77

95

62

50

42

55

3,0

75

95

60

53

GH 20/ 50 20/10GH

75

3.0

72

93

54

55

20/10 GH

cm 200 X 300 200 x 300 200 X 300 200 X 300 200 x 300

Max oldalarány

Shading együttható

m1

-

-

6.0

1:10

0.74

6,0

f:10

0.74

6,0

1:10

0.71

6.0

1:10

0.69

6.0

1:10

0.62

Speciális hang- és hőszigetelő üveg

153

Üvegtermék

Hőszigetelő üveghez felhasználva

Vastagság

Szfn

Max. oldalarány 12 mm-es

Mlntázal

esetén

mm

iránya

oldala X

1:6

150x210

cm

Altdeutsch (ó-német)

sárga és fehér

4

A

Altdeutsch K a rövidebb oldal nem kisebb 25 cm-nél

fehér, sárga, barna, szürke

4

X

X

1:6

150x210

Holdüveg

sárga és fehér

X

0

1:6

150x210

Csincsilla

bronz és fehér

6 4

A

X

156x213

4

X

0

1:6 1:6

4 4

X

X

X

X

1:6 1:6

7 7

X

X

1:10

X

X

9 9

X

X

1:10 1:10

X

0

1:10

150x245 150x300

fehér

Croco 129

fehér ós bronz

Delta Diíulit 597

fehér

Huzalbetétes dlfullt597

fehér

Négyzetrács huzalbetétes üveg "

fehér

Négyzetrács huzalbetétes üveg 11

fehér

Huzalbetétes okullt

fehér

Huzalbetétes dlszüveg 1S7 (Abstracto)

fehér és bronz fehér

7 7

Huzalbetétes dlszüveg Flóra 035 * Neolit

fehér

Edellt 504. két és egyoldalú

fehér

Huzalbetétes dlszüveg 521,523

156x213 156x213 150x210 150 x 245 186x300

a

0

X

0

1:10 1:10

180 x 245 180 x 245

7

A

X

1:10

180x245

4

A

X

1:6

A

X

150x210 150x210

•

sárga, szürke, fehér

5 4

X

X

Öntött antik 1074,1082,1086

szürke

4

X

X

1:6 1:6 1:6

Karolit kétoldalú

fehér

4

A

X

1:6

Katedrái nagymintázatú, kismintázatú

fehér

4

X

X

1:6

150x210

Katedrái 102

sárga

4 4

X

X

150 x 200

X

X

1:6 1:6

4

A

0

5 4

A A

Flóra 035

bronz ós fehér

Öntött antik

szürke

Katedrái 1074,1082.1086 Kosárfonadék

fehér és szürke

Kugelit030

fehér

Ustrat

tehér

150x210

1:6

150x210 156x213 156x213

X

0

1:6

Maya matt

tehér és bronz

5 4

X A

0 0

1:6 1:6

5

A

0

5 4 4

A

X

A

X

1:10 1:10 1:6

fehér sárga, bronz és fehér

Niagara matt-sima

fehér bronz ós fehér

Ornamentika 134 (Nucleo)

bronz ós fehér

Ornamentika 178 (Sltvit)

sárga, bronz ós fehér

Ornamentika 187 (Abstracto)

150x210 150x210

X

5

Niagara

126x210 150x210

0

fehér ós bronz

A

X

•

0

150x210 156x213 156x213 150x210

1:6 1:6

150x210 150x210

Ornamentika 502,504,520

fehér

4 4

X

X

Ornamentika 521.523

fehér

4

X

0

1:6 1:6

150x210 150x210

Ornamentika 523

fehér

X

1:6

150x210

fehér

4 4

X

Ornamentika 528,

X

0

Ornamentika 550.552,597

fehér

4

X

X

1:6 1:6

Pácló

5

A

0

1:10

150x210 150x210 156x213

X

X

1:10

186x300

fehér

5 7

X

X

fehér

5

A

X

1:10 1:6

186x450 150x210

bronz és tehér

Vert nyers üveg

fehér

Vert nyers üveg Tigris 033 Iránya ügyeimen kívül hagyható Iránya függőlegesen álló

=• =A

Négízatiács huzalbetétes ablakban legfeljebb 1:3 oldalaránnyal

©

Iránya tetszőleges Beépítési oldala csak külső

=x = 0

BeépftfetaWaKatetetátegas

= X

Üvegfajta

Homokfúvott üveg (szabványméret)

154

/ T } \ 3

(5)

Egyszárnyú

Kétszárnyú ajtószerkezetek

Öntött üveg termékek jellemzői

Öntött üveg fogalmán gépi üveget értünk, amelynek a felületén hengerléssel bizonyos felületi mintázatot alakítanak ki. Nem tisztán átlátszó üvegfajta -> © . Ott alkalmazzák, ahol a tiszta átlátás nem kívánatos (fürdőszoba, WC) és építészeti elemként vonják be a látványba. Mintázata szerint lehet: fehér és színes ornamentikaüveg. Nyers fehér üveg. Huzalbetétes üveg fehér és színes. Huzalbetétes ornamentikaüveg fehér és színes. Majdnem minden szokványosán használt öntött üveget kombinálnak biztonsági üvegekkel ©. Rendszerint a mintázott oldallal kifelé fordítva építik be, a kifogástalan peremragasztás garantálása érdekében. A könnyebb tisztíthatóság érdekében a mintázott, oldalt a légrés felé kell fordítani. Ez csak gyengén mintázott, öntött üvegeknél lehetséges. Színes öntött üveget színes üvegekkel, úgymint float, ESG, VSG nem szabad egybeépíteni. Ugyanígy rétegelt hőszigetelő és napfényvédő üvegekkel sem.

(2)

A teljesen üveg felű ajtószerkezetek egy vagy több ajtószárnyból állnak, továbbá a szükség szerinti oldalvilágítókból és felülvilágítókból. További lehetőségek: toló, harmonika, íves szegmensű, körszegmensű ajtószerkezet. Különféle színek és mintázatok teszik gazdaggá az üveggyártók kínálatát. Szabványos és különleges méreteket is ajánlanak. Az ajtók méretei a DIN 18111 szerinti toktméretekhez igazodnak („Acéltokok hornyolt faajtókhoz") - > © - © . Erőszakos rongálás esetén az üveg apró szilánkhálóvá esik szét, a szilánkdarabok többé-kevésbé lazán összekapcsolódnak. Szokásos üvegvastagság 10 vagy 12 mm, a statikai követelményeknek megfelelően üveg vagy fém merevítések is szükségesek lehetnek.

150x210

1:6 1:6

Maya

Neolit

ÜVEGEK

Max, méretek

Névleges vastagság (mm) 3 4

Homokfúvott üveg (tejüveg)

Tűrés (mm) ±0,2 ±0,3

Max. méretek (cm x om) 48x120 46 x 144 60 x 174

73x143 73 X 165 60 X 200

II. méret

I. méret

III. méret

Ajtólap külső mérete

7 0 9 x 1 9 7 2 mm2

834 x 1972 mm2

959x1972 mm2

Tok horonymérete

7 1 6 x 1 9 8 3 mm2

841 x 1983 mm2

966x1983 mm2

750 x 2000 mm2

875 x 2000 mm2

1000 x 2000 mm2

Nyers építési Iránymérőt

Különleges méretek lehetségesek az alábbi méretekig: 1000 x 2100 mm2 1150 x 2100 mm2 (4)

Üvegajtók-méretekDIN18111 szerint

Üvegfajta

Üvegvastagság mm

Max. méretek mm2

Vastagsági tűrések mm

Csiszolt szürke, bronz

10 12

2400 x 3430 2150 x 3500*

±0,3

OPTfWHITE ®

10 10

2400 x 3430 2150 x 3500*

±0,3

Mintázat 200

10 10

1860 x 3430 1860 x 3500*

±0,5

8 8

1700 x 2800 1700 x 3000*

±0,5

Bambusz, csincsilla csiszolt/bronz

Teljesen üvegből készült ajtószerkezetek (felülvilágító és oldalvilágító is)

ÜVEG

II

!5

I I I -

ÜVEGTÉGLÁK DIN 4243, 1055, 4102-3, 18175

1 b

c a

b

b a

a

A

a

Az üvegtéglák üreges testek, amelyeket két részből sajtolva összeolvasztanak. A köztes tér záródása légtömör. Mindkét felületük sík, és átlátszótól az erősen mintázottig, akár alig átlátszóvá lehet kialakítani. Különböző méretekben, bevonat nélkül, belül vagy kívül bevonattal ellátottan, vagy anyagukban színezetten kerülnek a kereskedelembe. Alkalmazási területük kültéri és beltéri lehet, pl. bevilágító falak és térelválasztók (torna- és sportcsarnokokban is), ablakok, világítósávok, erkélymellvédek, és teraszelválasztó falak. G 60, ¡II. G 120 tűzállósági osztályú üvegezések egyrétegű falként max. 3,5 m 2 felületű egyes falfelületekkel, választhatóan álló vagy fekvő elrendezésben lehet kivitelezni. Üvegtéglát a DIN 4242 szerint olyan épületrészeknél alkalmaznak, ahol terhelést nem kell felvenniük. Tulajdonságaik: jó hang- és hőszigetelés, nagy fényáteresztés (82%-ig) a mintázattól függően átlátszótól az áttetszőig, vakítás- és káprázatmentes kivitelben, megnövelt lökés- és ütésállósággal. Üvegtéglafal hőszigetelése: cementhabarcsban k-érték = 3,2 W/m2k. Könnyű falazó habarcsban k = 2,9 W/m2K.

c

B | A = n; • b + na- a ] |

B-A+2-C

|

= Az üvegtéglák száma n 2 = A hézagok (fugák) száma

1 C = 8,5 cm d = 6,5 cm Képletek a nyílásméret legkisebb értékének meghatározásához

I

H =A + c + d

(J)

Méretezési szabályok üvegtégla falakhoz

R legkisebb sugár 8 cm-es üvegtégla-vastagság mellett. Fuga < 1,0 cm, a fugákat nem szabad bevasalni.

Beépítés körbefutó falhoronyban ,3

.—4

2

j j j } i

3. 4. 5. 6. 7.

Ütköztetési hézag Beépítési hézag, pl. kemény hab Tartósan rugalmas tömítés Habarcsvakolat Alu ablakpárkány L-vaskeret Tipli vagy dűbel

Üvegtégla

Sém

név-

leges mérete

11,5 cm

19,0 cm

24,0 cm

c fugaméret 1,5 cm

200,0 cm

295,0 cm

370,0 cm

c fugaméret 1,8 cm

95,0 cm

180,0 cm

215,0 cm

c fugaméret 2,3 cm

65,0 cm

105,0 cm

135,0 cm

Beépítés külső falkávának ütköztetve Üvegtégla falak legkisebb beépítési sugarai

íff'ía

méretek mm

Beépítés homlokzati s(kra, L-vas keretbe Alaprajz (2)

Üvegtégla falak konstrukciós példái

Keresztmetszet

1. Ütköztetési hézag 2. Beépítési hézag, pl. kemény hab 3. Tartósan rugalmas tömítés 4. Habarcsvakolat 5. Alu-ablakpárkány 6. U-szelvény keret 7. L-vas 8. Típíi vagy dűbel

llllllllllll lllllllllllt Ifllllllllll

Alaprajzi sarokrészlet

® táblázat feltételeit teljesítik, külön igazolás nélkül vasalatlanul kivitelezhetőek. A keret vasalásánál a DIN 4242 szabványt figyelembe kell venni.

1. Ütköztetési hézag 2. Beépítési hézag, pl. kemény hab 3. Tartósan rugalmas tömítés 4. Vakolat 5. U-vas keret 6. Tipli vagy dűbel

Wí

hézagok (fugák) elrendezése

vastagság mm

falm éret nagyobb oldal kisebb oldal m m

szélterhelés kN/m2

Alaprajz végigfutó

51,5 £ 80

eltolt (kötésben) Beitéri falcsatlakoztatás U-szelvénnyel

MPtszet F

(7)

(2)

NP2 K 22/41/6 NP 26 K 25/41/6 NP3 K 32/41/6 NP5 K50/41/6 SP2 K 22/60/7 SP26 K 25/60/7 K32/60/7 (2)

K 32/60/7

331

0 V III

II

1

20 m-ig

100 m-ig

8 m-ig

20m-lg

100 m-ig

L-

L*

L*

L-

L-

L-

L*

L'

L-

3.25

2,55

2,20

4,35

3,45

2,95

4,60

3,65

3,10

3,05

2,40

2.05

4,10

3,25

2,75

4,35

3.45

2,90

2,75

2,20

1,85

3,70

2,95

2,50

3,90

3,10

2,65

2,30

1,80

1,55

3,05

2,40

2,00

3,25

2,55

2,15

5,15

4,05

3,45

6,65

5,45

4,65

7,00

5,75

4,90

8 m-ig

20m-lg

100 m-ig

8m-lg

4,85

3,85

3,25

6,55

5,15

4,40

6,90

5,45

4,65

4,40

3,45

2,95

5,85

4,55

3,90

6,20

4,90

4,15

A kopilit üvegidom egy sorolható öntött U-idom üvegből készítve. Áttetsző, az idom külső felén mintázattal (ornamentika 504) és az öntött üveg minőségi jegyeivel rendelkezik. Karbantartást nem igényel. Felvonó aknafalként és tetőüvegezésként alkalmazható. A helyiségek káprázásmentesekké válnak. Különleges típusok: Profilit Bronz, Cascade, Topas, Ametiszt. Hőszigetelő üveggel a Regulit és Profilit „Plus 1,7" fémoxidbevonatú hőszigetelő üveg eléri a k = 1,8 W/m2K értéket. Napfényvédő üveg: R-„Brenstein"/P-„Antisal" típusjelű visszaveri az ultraibolya és infravörös tartomány hullámhosszait, ill. fényelnyelése miatt az UV-tartományra érzékeny áru védelmére alkalmas. A beüvegezett helyiségben csökkenti a sugárzási energia továbbítását és az üvegezés „fűtőtest" hatását. Fényáteresztése megmarad. Ütésre igénybevett sportlétesítmények üvegezésére mindig Regilit-et SP2/Profilit K 22/60/7 kell alkalmazni, huzalbetét nélkül (labdadobás elleni biztosítás DIN 18032). A Regilit/Profilit tűzvédelmi üvegezésként a DIN 4102 30 tűzállósági osztályban engedélyezett. Normál és speciális idomokat hosszanti huzalbetétekkel is gyártanak.

55(60)

55 (60)

névleges méret

fc-

HS2

Zárt épületrészen (0,8 x 1,25 x g )

HE

A

Üvegtípwn(l)

NP2 K 22/41/6 NP26 K25/41/6 NP3 K 32/41/6 NP5 K50/41/6 SP2 K22/60/7 SP26 K25/60/7 K32/60/7

h/a = 0,25;-(1,5 q) l 1—1

H/a = 0,5;-(1.7 q)

r + i

!

r—*—i

2—I

r+n,

20 m-ig 100 m-ig 8 m-ig 20 m-ig 100 m-ig 8 m-ig 20 m-ig 8m-lg 8 m-ig 20 m-ig 100 m-ig

L* 2,60

L2,10

L* 1,75

L3,75

L* 2,95

L' 2,50

r 2,45

L1,95

L1,65

L3,50

L* 2.75

L2,35

2,50

1,95

1,70

3,50

2,80

2.35

2,35

1,85

1,60

3,30

2,65

2,20 2,00

2,20

1,75

1,50

3,15

2,50

2,15

2,10

1,65

1,45

2,95

2,35

1,85

1,45

1,?5

2,60

2,10

1,75

1,75

1,35

1,15

2,45

1,95

1,65

4,20

3,30

2,80

5,95

4.65

3,95

3,95

3,10

2,65

5.55

4,40

3,70

3,95

3,10

2,65

5.60

4,40

3,80

3,70

2,90

2,60

5,25

4,15

3,55

3,60

2.80

2,40

5,00

4,00

3,40

3,35

2,65

2,25

4,75

3,75

3,20

£

lAII f

JL

ii4C un 2,5 H2,5

Hajlított üveg

a) körív keresztmetszetű hajlítások egyenes vonalú ss és anélkül b) kétoldali lekerekítések azonos, vagy eltérő sugarú hajlítások c) asszimetrikus hajlítások d) S-alakú hajlítások e) U-alakú hajlítások egyenes szakaszokkal és anélkül

Nyitott épületrészen

Fényáteresztés:

egyhéjú kéthéjú egyhéjú kéthéjú háromhéjú egyhéjú kéthéjú

Hangszigetelés: Húszigetetés:

89%-ig 81 %-lg 29 dB-lg 41 dB-lg 55dB-ig

k=5,6 W/rrf'K NPk=2,8W/míK SPk=2,7W/m2K

(7) (4)

szélesség B = n - A + 5 c m ; magasság H = L + 4 cm

Beépítési méretek

L = Az üveglapok hossza méterben

(3)

L — üveg hossza = 25 cm többszöröse n = az üveglapok száma A szélesség és magasság meghatározása:

t J f ^ 65(85)

^6)

ia A = névleges méret+fuga g _ keret külső mérete H = keret külső mérete

ISI

egyhéjú üvegezés

65(35)

2,5

Ö L I

kéthéjú üvegezés

Mellvéd feletti magasság ,—2—[ Bevilágító nyílás (első éle 8m-lg

n

1K

W

25

Hajlított formák

Épületfizikai adatok Kivitelezési példák ornamentika üveg hajlítási lehetőségeire

r r m i

nnn

i r r t

A = egyhéjú, perem kívül

T - FI

i

r r - r r -

C = egyhéjú, perem kívül és belül

m n

rrm n

r

E-I = kéthéjú, eltolt csatlakozással (5)

156

Elhelyezési lehetőségek

«

a

r 40-150

9 0-100

h

kiter. hossz

40-190

126-501

h

kitér, hossz

40-140

146-506

i—=—i

B = egyhéjú, perem belül

D = egyhéjú, perem váltakozva

s 80-300

f / 20°s sn i t

Irlirn

c^i ^g^

Hajlított formák (méretek mm-ben)

s

m

100-340

20-260

9 0-100

s

g 7-183

h

kiter. hossz

33-200

112-464

80-200

s

m

kiter. hossz

160-340

20-200

308-488

s

h

R

kiter. hossz

140-300

60-100

71-163

202-382

ÜVEGEK HANGVÉDELEM

A „G" tűzállósági osztály üvegezési technikája

TŰZVÉDELMI ÜVEG A normál üveg csak feltételesen alkalmazható a tűzvédelem területén. A húzott üvegek (float) tűz esetén az egyoldali hőhatás következtében a legrövidebb időn belül kipattanak, nagy felületű darabok kiesnek, és fennáll a veszélye a kárt okozó tűz szétterjedésének. Az üveg növekvő alkalmazása a magasépítésben homlokzatok, mellvédek és válaszfalak kialakításában egy tűz kitörése esetén jelentős veszélyeztetésekkel jár. Az építési engedélyezéshez a tűzveszélynek kitett üvegezésekre vonatkozóan a DIN 4102 szabvány rögzíti a szükséges tűzállósági időtartamot. Emellett az alábbi tűzállósági osztályokat kell megkülönböztetni: G 30, G 60, G 90, G 120, G 180, F 30, F 60, F 90, F 120, F 180, T 30, T 60, T 90, T 120, T 180 Tűzállósági osztály: „G" Az úgynevezett „¿"-üvegeknek meg kell akadályozniuk egy bizonyos égési időn keresztül a lángok, az égési gázok áttörését, (pl. G 30 = 30 perc). Minden „G"-üvegezéshez és ennek beépítési szerkezetéhez hivatalos engedélyezési igazolást kell beszerezni-* © . A G-üvegezésre 3 lehetőség van: Huzalbetétes üveg ponthegesztett hálóval max. G 60/G 90. Költséges speciális ESG-kombináció ragasztott hőszigetelő üvegként. Előfeszített boroszilikát üveg mint pl. a Pyran.

Különösen jó hangvédelem biztosítható egyedül az üvegtégla fal önsúlya révén, amely: 80 mm vastag üvegtégla falnál 1,00 kN/m2, 100 mm vastag üvegtégla falnál 1,25 kN/m2 és speciális BSH üvegtégla esetén 1,42 kN/m2. A többi térhatároló elemnek is hasonlóan jó hangvédelmi tulajdonsággal kell rendelkeznie. Az üvegtégla szerkezet mindig ott nyújt ideális megoldást, ahol fokozott a léghangvédelmi követelmény. Ebben az esetben költségtakarékos megoldás a helyiség természetes megvilágításához üvegtégla felületeket beépíteni, a szellőzéshez és másodlagos menekülési útvonal igényéhez a lehető legkisebb ablakokat létesíteni. Vegyük figyelembe a DIN 4109 „Hangvédelem a magasépítésben" szabványt. A hangszigetelés tapasztalati mértékét R'w a DIN 52210 szerint vehetjük számításba. -» ® R w = LSM + 52 dB (LSM = léghangvédelem mértéke) Az egyhéjú üvegtégla szerkezetek egészen az 5. hangvédelmi osztályig eleget tesznek a követelményeknek. -> ©

átjagos zajszint')

1

G60

G120

G 90

S120

F60

Üvegezés felülete m'-ben

2,5 m' 3.5 m 6,0m 1,8m

9,0 m' 3.5 m 6,0 m

4,4 m' 3,5 m 6.0m

4,4 m' 3.5 m 3.5 m 6,0m 6,0 m

Szükséges mellvédmagasság

3,5 m" 1 1 1,8m

Üvegezés kivitele

egyhéjú

kéthéjú

egyhéjú

Üvegtégla mérete

190x190 * 80 190x190 x 80 190x190x8

(2)

kéthéjú

kéthéjú

190x190 x8 190x190 x 80

30 - 40 dB (A)

40 - 50 dB (A)

Nagyobb létszámú irodák

35 - 45 dB (A)

45 - 55 dB (A)

Nagy légterű Irodák, vendéglők, üzletek, ügyfélterek ós pénztártermek

40 - 50 dB (A)

50 - 60 dB (A)

45 - 55 dB (A)

55 - 65 dB (A)

5

Előcsarnokok ós várótermek

6

Operaházak, színházak

7

Hangstúdiók

35dB(A)

25 dB (A) Különleges igényeket kell figyelembevenni

*) légiforgalmi zajokkal egyenértékű tatlés zajszint

©

Zajszint irányértékek különböző rendeltetésű helyiségeknél VDI irányelvek 2719

Ajánlott hangvédelml osztály a megadott helyiséglajtákhoz

Távolság az ablaktól az utca közepéig

Közlekedési zajforrások

1

Nagy forgalomsűrűségú autópályák

25 m 80 m 250 m

4 3 1

25 m 80 m 250 m

5 4 2

8m 25 m 80m

3 2 1

fim 25 m 80 m

2 1 0

Zárt beépítettség, nagy torgalomsúrűség

Főközlekedési utak

Országutak

Nagyvárosok főútvonalai a városmagban

Laza beépítettség, közepes ós nagy forgalomsürúség

^ ^

2

3 3 2

4

2

1 0 0

1

0

0 4 3 1

0

3 2

2 1

0

2 1 0

0

1

0 0 0

0

0 0

0 0 0

5

5

4

3

4

4

3

2

0 1

0

0

Ajánlott hangvédelmi osztályok standard alkalmazási esetekre utak zajterhelése mellett

Üvegtéglák tűzvédelmi osztályai hangvédelmi osztály

6

5

1 Szögacél 50 x SS mm, hossza s 10Omm űvegmezőnként !egaíább4db 2 Tűzvódelmileg engedélyezett falba fúrt dűbelek és acélcsavarok M 3 Laposacél az üvegtéglafal rrögzítéséhez kitér, hossz(hegeszteni)

©. A napállás két szöggel jellemezhető: Azimut a s , magassági szög ys. Az a s azimut a napállás alaprajzi vetülete a szemlélő felől nézett vízszintes eltérést jellemzi a 0,0° = északi 90° = keleti, 180° = déli, 270° = nyugati irányoktól - » ® . A ys magassági szög a napállás horizont feletti beesési szögének függőleges vetülete a szemlélő felől nézve - > © . [Magyarországon használatos jelölések a napállás leírására: a° - a napállás magassági szöge a horizontsík felett fokokban A° - azimut, a Nap helyzete a 0,0° = déli iránytól mérve fokokban A következőkben a DIN szerinti definíciót használjuk. A lektor]

gammasugárzás

10»10 2 '1022-

százezred

10231 bllliárdod

10-15

milliomod

10"10»-

©

Az elektromágneses hullámok tartományában a látható fény csupán keskeny sáv, nevezetesen a kb. 380-780 nm-es hullámhosszok közötti. A fény (természetes fény és mesterséges fény) a szem által érzékelt, az ultraibolya és infravörös elektromágneses sugarak közötti tartomány. Az ebben fellépő színképi színek megfelelő hullámhosszokhoz vannak rendelve, így pl. az ibolya rövidhullámú a vörös hosszúhullámú. A fény viszonylag több rövidhullámú sugárzást tartalmaz, mint az izzólámpák, tehát több vörösfény-hányadot.

Az elektromágneses sugárzás energiaszínképe-» CD (1 nanométer a milliméter milliomod része) márc. 21. napéjegyenlőség 23,5°

A napállás meghatározása

szept. 23. napéjegyenlőség (2)

Az évszakok az északi féltekén

Vízszintes 0° eltérés

horizont (3^)

Azlmutszög - u s

(4)

Magassági szög-y.

A mindenkori helyre vonatkoztatott napállás többféle módon határozható meg pl. a szélességi fok és magassági szög meghatározásával. A Nap elhajlásának alapján az év folyamán négy évszak ill. napállás adódik 152. old. -»©. A Nap elhajlásának értéke az év két napján márc. 21-én és szept. 23-án 0,0°, tehát ez az elhajlás (deklináció) vonatkoztatási szöge. December 21 -én van a téli napforduló (legrövidebb a nappal) és a Nap elhajlásának értéke: -23,5° és június 21 -én van a nyári napforduló (a leghosszabb nappal), amikor a Nap elhajlási szöge + 23,5°. A napállások a szélességi fokokból adódnak. Márc. 21-én és szept. 23-án 12 órakor ( ©. A Nap magassági szöge a horizont fölött 90°-51 0 = 39°. Június 21-én délben 12 órakor (as = 180°) a Nap 23,5°-kal áll magasabban mint márc. 21-én és szept. 23-án, tehát 39° + 23,5° = 62,5°, ezzel szemben dec. 21-én a Nap-23,5°-kal áll alacsonyabban mint a napéjegyenlőség idején, tehát 39°-23,5° = 15,5°. Ezek az eltérések minden szélességi fokra érvényesek, így minden szélességi fokra meghatározhatóak az évszakoknak megfelelő napállás magassági szögei.

159

nyári napforduló

napéjegyenlőség

SZI

téli napf.

TERMESZETES FENY DIN 5034 -s> Qp

(5)

Nappályadiagramok A DIN 5034 szabványban Németország részére három nappályadiagram van megadva, a középső, északi, és déli, pl. az 51°-os északi szélességre (Kassel © ) . A diagram a nappálya alaprajzi vetületét mutatja az azimut és magassági szög szerint valós helyi időben, pl. Kassel részére szept. 23-án napfelkelte 6.00 órakor, a s = 90°-nál (Kelet) azonos dátum mellett 12 órakor a s = 180°-nál (Dél) és 39°-os magassági szög mellett, a napnyugta 18.00 órakor a s = 270°. Essenben az RWE a helyi nappályalefutás meghatározásához egy színes nyomású nappályadiagramot adott ki - » © . A diagram az a s azimutszöget és ys magassági szöget tartalmazza, a napszak és évszak függvényében, a mindenkori szélességi fokra a vonatkoztatási meridián megadásával. A napállás meghatározásához, az egész órákhoz tartozó hurokalakban lefutó óragörbéket vittek be, miközben az első félévre az ibolyaszín és a második félévre a zöld érvényes. Az óragörbék hurokalakja az ellipszisalakú Földpályára, és az ekliptika meredekségére vezetendő vissza. Az óra szerinti időmegadások a mindenkor megadott idővonatkoztatási meridiánra vonatkoznak, vagyis az érintett hely zónaidőire (pl. = Essenben: közép-európai idő, 15°-os keleti hosszúság). Az azonos színű napgörbék és óragörbék metszéspontjai jelölik a napállás napját és óráját. A narancsszínű polárdiagramban leolvasható a napállás a Nap azimut és a Nap magassági szögének értékével - > © .

A Nap 8 elhajlási szöge (deklinációja) az év folyamán

Egyenlítő Szélességi fok és ys magassági szög

A nappályák vetítése A központos koordinátarendszerben az előre megadott korong alapján - » © a nappálya lefutása minden szélességi fokra meghatározható, az év- és napszakok függvényében.

tényleges helyi idő=THI 20

Nap, időpont, és időmeghatározás A napállás meghatározza a napszaktól és évszaktól függő nappali fényviszonyokat. A tényleges helyi idő (WOZ) az időpont szokásos megadása, (pl. a napállás-diagrammoknál) a benapozás meghatározásánál. Minden helyhez időzóna van rendelve, itt az egységes óraidő érvényes (zónaidő). Amennyiben most valakit a zónaidőadat érdekel, akkor a WOZ-t át kell számítani zónaidőre, Németország számára ez a közép-erurópai idő MEZ = WOZ + időkiegyenlítés + időkülönbség, miközben ezeknél az időadatoknál az esetleges nyári időszámítási értékeket figyelembe kell venni (közép-európai nyári időszámítás, MESZ = MEZ + 1 óra).

®

A Nap azimutszöge cts és magassági szögey s az 51 °-os szélességen (KözépNémetország, Aachen, Köln, Kassel) az évszaktól és napszaktól függően - > CD

jún.21 júl.21

K szept. 18

febr.4 ibolya jan. 5

Az RWE által készített nappályadiagram a 49° 52' északi szélességen, 8° 39' keleti hosszúságon, idővonatkoztatási meridián: 15° 00' keleti hosszúság-» CD

160

®

A nappálya vetítése központos koordinátarendszerben pl. az 51° északi szélességen máro. 21-én ill. szept. 23-án: Napfelkelte 6.00 órakor, napnyugta 18.00 órakor. y=39°, 12 órakor.

SZI TERMESZETES FENY

Napállás, árnyékolás, segédeszközök Az épületen belüli, valamint azon kívüli tényleges napfénybesugárzás ill. árnyékolás meghatározására és ellenőrzésére, a földrajzi helyzettől, az évszaktól és a napszaktól, az építészeti adottságoktól és környezeti feltételektől függően az alábbi segédeszközök, és módszerek állnak rendelkezésre: - Grafikus árnyékszerkesztés: Valamely épület árnyékolásának meghatározása a vetített (látszólagos) nappályalefutás segítségével ábrázoló geometriai módszerekkel megszerkeszthető az alaprajzra és a homlokzatra vonatkoztatva. Legyen például egy udvar Kasselben az 51. szélességi fokon márc. 21-én 16.00 órakor ábrázolva. A Nap ebben az időpontban 245°-os azimutszögben (a sl ) és 20°-os magassági szögben (ys1) süt © + ©. Az alaprajzot északi irányba állítják. Az árnyék irányát az - épület vízszintes körvonalaknak vetítésével határozzák meg, tehát a napsütés irányának az épületsarkokon keresztüli párhuzamos eltolásával (as1 = 245°). Az árnyék hosszát az épület függőleges körvonalaival határozzák meg, tehát a tényleges épületmagasság (h) átfordításával és a 20°-os magassági szög rámérésével. Az árnyék irányával képezett metszéspont az árnyék hosszát adja meg. Panoráma maszk, nézőpont középpontú í\ívre állított fólia

- Panoráma maszk: Az Észak-, Közép-, és Dél-Németország részére elölnézetben (délre nézőén) rajzolt nappályafutásokat ábrázolja, (DIN A4) az azimutszögek és magassági szögek, a napok és évszakok feltüntetése mellett. Az átlátszó fóliákra másolandó panorámamaszkokat a vizsgálandó helyszín függvényében a világító nappal szemben déli irányba, hajlított helyzetbe állítják -> ©. A panorámamaszkon keresztül nézve most a környezet minden jelensége, még a fej fölötti árnyékolás is a már lemásolt nappályalefutási ábrára 1:1 méretarányban felrajzolható. - » A fólia ezután az esetleges árnyékolás elemzésére, a homlokzat, ill. az épületmetszet benapozásának vizsgálatára, valós méretarányban felhasználható. 120° 105° 90° Napfényr " - — meaviláqítás 1"

(íg)

eltérés a középtengelytől

US°

PANORÁMA MASZK

t

t

KELET

t

DÉLKELET

DÉL

• I

t DÉLNYUGAT

48° NB

t NYUGAT

Lehetséges égboltkontur a fólián

- Horizontoszkóp Az építkezés színhelyén használandó segédeszközt az épületen belüli és azon kívüli tényleges nap- ill. árnyékviszonyok meghatározására használják. A horizontoszkóp átlátszó égboltból, egy iránytűből, alátétlapból és cserélhető jelleggörbe lapokból áll, amelyek a feladat szerint a fény, sugárzás és hő stb. felvételezésére szolgálnak. A horizontoszkóp elve az adott fény- és árnyékviszonyok megszerkesztését teszi lehetővé pl. beltéri helyiségekben A helyiség egy meghatározott pontján a készülék égboltozatán és egyúttal az alatta fekvő jelleggörbe lapon a vetített ablaknyílás segítségével felismerhető a beeső fény tényleges nyíláskivágása. Ezzel a helyiség minden pontján az épület irányítottságától függően, minden nap- és évszakra meghatározhatóak a helyiség benapozási viszonyai, és a megvilágítás jellemzői-» © . - Modellszimuláció. Az épület körüli és az azon belüli pontos évi árnyékolás, ill. benapozás szimulálására ill. megállapítására ajánlott egy méretarányhelyes modell mesterséges napfénnyel végrehajtandó vizsgálata (párhuzamos fénysugarakkal) ->

1 Mesterséges Nap parabolatükörrel vagy hasonlóval 2 Modell: pl. tömegmodell, épületmodell 3 Szimulátor különböző nap- és évszakokhoz és szélességi fokokhoz ablakvetltés alaprajzi vázlat

03)

Horizontoszkóp ablakvetítéssel - keleti oldal

Qp

©

Mesterséges Nap a Darmstadtl Műszaki Főiskola Építészeti Karán

161

SZI

TERMESZETES FENY

-*• QP Meteorológiai adottságok A földfelszínre jutó napsugárzás időtartamát és erősségét az év során, a földrajzi szélesség, az időjárás, és az égbolt állapotai (tiszta, borult, felhős, részben felhős stb.) határozzák meg. A számunkra tipikus természetes fényről és a napsütés időtartamáról fontos tudnunk: Egy évben 8760 órából áll. Az év „nappali világosságú" óráinak átlagos száma kb. 4300 óra. A napos órák száma Németországban 1300 és 1900 óra között ingadozik évente -> ©, ebből legalább 3/4 rész a nyári félévre esik. Az év túlnyomó részében, tehát a nappali világosságú órák 2/3-ában többé-kevésbé szórt fény jut a Földre a helyi időjárási viszonyoktól függően. A földfelszínre közvetlenül vagy közvetetten érkező napsugárzás (globális sugárzás) a földfelszínen és közelebbi környezetében a földrajzi hely szerint változó klímát hoz létre, lásd a 15. ábrát. „A napsütéses időket tizedórákkal veszik figyelembe. Az adatok csak a makroklímát tükrözik, a mikroklíma helyi eltérései figyelmen kívül maradnak." A mindekori helyi tényleges klímaadatok megismeréséhez (hőmérséklet, napsütéses órák száma, égbolt állapotok stb.) pl. az offenbachi Német Meterológiai Szolgálatot kell megkérdezni. A „nappali világosságú" időperiódusokban tehát, a földrajzi szélleségtől,

és az időjárástól

függően a

napsugár-

zás valamint a természetes fény minőségének változásai lépnek fel a földfelszínen -> ©. Sugárzásfizikai alapok A napsugárzás igen „változékony hőforrás". A napenergiának csupán csekély hányada jut hőenergiaként a Föld felszínére, mivel a földi légkör legyengíti a napsugárzást, ill. erősségét szabálytalan módon engedi át. Az intenzitás-csökkenést lényegében különböző fedettségi tényezők mint pl. a sugárzás szórása, visszaverése, elnyelése, por- és párarészecskék (a szórt természetes fény oka) valamint a levegő vízgőz-, széndioxid-, és ózontartalma okozzák. A földfelszínre érkező napsugárzás összes energiájának átvitele a 0,2-től 0,3 mikrométerig terjedő hullámhossztartományban történik.

az égboltozat állapota

időjárás

& tiszta, felhőtlen, kék égbolt

horizontális besugárzás- 6 0 0 - 8 0 0 erőssége látóhatár 60000megvilágítási 100000 erősség az égboltozat 10-20% diffúzlóhá-MÉtifi ,„•.

le1

r ám 0.5

50-150

1900040000

5 000 20000

20-30%

80100%

162

KI 1.0

1.5

2.0

am 2.5

m

_

3,0 Á(um]

( T ) A napsugárzás J erőssége a földi légkör határán a hullámhossz fügvényében (y, = 90°) A vonalkázott terület a visszaverődés okozta veszteség, a sugárzás szóródása és elnyelése, a levegőben található vlzgöz, széndioxid és ózon, valamint por és párarészecskék által.

@

Különböző sugárzáserősségek és változó nappali fényminőségek különféle időjárási viszonyok mellett -»CD

i

1 1 1 1

párás, felsős telhóborította égbolt, borult a Nap fehérkorong nap ként látható

200-400

Az összes energia eloszlása a földfelszínen: hozzávetőleg 3% ibolyántúli 0,2-0,38 mikrométer hullámhosszúságú sugárzás, hozzávetőleg 44% a látható 0,38-0,78 mikrométer hullámhosszúságú fény (a látható fény maximuma 0,5 mikrométernél van) hozzávetőleg 53% infravörös 0,783,0 mikrométer hullámhosszúságú sugárzás

! 1

A Földet elérő napsugárzás J erőssége

< D A látható fény tartománya-* CD

@

A Földet érő napsugárzás

A -> © ábrán a 2. felület ábrázolja a földfelszínre érkező napsugárzás összetevőinek erősségét, ez a napenergiaállandó (szolárkonstans), mely a régiónkban egy függőlegesen benapozott felületen kb. 1000 Watt/m2. A sugárzás teljesítménye igen sűrű felhőzet esetén hozzávetőlegesen 200 Watt/m2-re csökken, és szórt sugárzás esetén csupán 50-200 W/m2 értékű lesz, vesd össze a 16. táblázattal.

SZI TERMESZETES FENY tavasz ősz

Besütő napfénynek kitett lehetséges belső épületfelületek téltől nyárig terjedő direkt napsugárzással

Q

Napkollektor optimális hajlásszöge egész évben hasznosított globálsugárzáshoz-»Qp

@

Déli tájolású felületek optimális hajlásszöge

©

Horizontális sugárzáserősség EeS a nap révén és E í H égbolt révén tiszta égbolt esetén és különböző fedettségi tényezők TL esetén (—» Linké nyomán), a napállás ys függvényében. Éppúgy horizontális sugátzáserösség a nap és az égbolt alapján tengerszinten, a napállás szerint. Az E^ horizontális globálsugárzási erősség az nap és az E íH égbolt horizontális sugárzáserősségének összege. —» QP

V i . -

Kelet - Nyugat A vízszintes és függőleges felületekre eső direkt sugárzás összehasonlítása a napközbeni különböző napállásoknál. A felületre eső besugárzás mennyiségének függése a beesési szögtől (yx). A besugárzott napenergia csökkenése különböző beesési szögben (0°-90°).—» CP F

§0

N CJi 600 m 400 l 2 200 o>

jí

I - \ n/árt n

800 dler

/ /

/

s\\ 0 12 14 16 1$ 20h

o

1000:

E 800

f ¡3 o 600 ts cn a - s 400 tél n\ áro n t/ s e 200 / \ £ \ ® 0 4 6 ? 10 12 14 16 18 20h nyugati ablak

Gfobálsugárzás Az egyes épületre eső napsugárzást (aminek egy részét az épülethéjazat hősugárzássá alakítja át) globálsugárzásnak Eeg nevezzük. Ez a direkt és a diffúz napsugárzás összege (melynek sugárzási összetételét a Föld atmoszférája és a különböző égboltállapotok határozzák meg), értékének megadása watt/m2 vagy pl. wattóra/m2 mértékegységekkel, napra, hónapra vagy évre vonatkozóan is lehetséges. A diffúz és a direkt sugárzás megállapításakor figyelembe kell venni pl. a szomszéd épület, utca és határos felületek okozta reflektáló sugárzást is (különösen erősen reflektáló felületek esetén). A globálsugárzás hőforrásként hasznosítható passzív felhasználásra épített kialakítással (pl. üvegfelület az üvegházhatás kihasználására, beltéri hőtároló falak...) vagy közvetett módon aktív hasznosításként (pl. napkollektorok, napelemek révén) az épület energiaszükségletének kiegészítésére. A globálsugárzás aránya pedig meghatározza a szellőző- és klímaberendezések méretezésekor a közvetlen hatásos hőbeáramlást a megfelelő épülettípushoz tartozó hűtési terhelés számításához (lásd DIN 4701 és VDI 2078). Az egyes helyszínen való napenergia-felhasználáshoz meghatározott ill. szükséges globálsugárzás az épületre illetve a kollektorfelületre jutóan energetikai mennyiségként számítható. DIN 5034. 2. részében a globálsugárzást felhős, tiszta és közepesen felhős égbolt esetére adják meg. A © táblázat megmutatja tiszta égbolt esetén a horizontális napsugárzás-erősséget watt/ m2-ben EeS a nap révén és EeH az égbolt révén, a napállás függvényében ..." Az E horizontális globálsugárzási erősség az EeS és az EeH sugárzásösszetevők összege. Alkalmazása: A ténylegesen felhasználandó napenergiamennyiség meghatározásához a sugárzásösszetevőket a beesési szögre és esetleg az épület tájolására vonatkoztatva megfelelően számításba kell venni ©. A horizontális napsugárzás-erősségét a © diagramból kaphatjuk meg. Értelemszerűen a © kép a beérkező napenergia-mennyiség különböző beesési szögek (0°-90°) melletti csökkenését szemlélteti. Egy függőleges felületen évente a horizontális globálsugárzáserősség kb. 50%-át lehet csak évente hasznosítani. Ahhoz, hogy az égboltrész relatív sugárzássűrűség-eloszlását figyelembe vegyük, a DIN 5034 szabványban adatok állnak rendelkezésünkre a sugárzáserősségről különböző hajlásszögű és tájolású felületekre vonatkozóan, a napmagasság és azimut befolyásából adódó 'R' tényező pontos értékével. Ehhez összehasonlításképpen © diagramon direkt leolvashatjuk a függőleges, de különböző tájolású felületekre eső sugárzásmennyiséget felhőtlen égbolt esetén, legalábbis a legmagasabb és legalacsonyabb napállás mellett. Passzív és aktív szolárrendszerek Egy épület energiaigénye a mi szélességi fokunkon a héthónapos fűtési szezon alatt a májustól augusztusig terjedő hónapokhoz képest viszonylag nagy. [Magyarországon a fűtési szezon hathónapos.] Bár a szeptembertől áprilisig tartó hónapokban a globálsugárzás nem túl intenzív mégis az energiaigény egy része (fűtés, melegvíz és szellőzés, stb.) a környezeti energiák hőfelhasználásával fedezhető; miközben ezen energiák hosszú távú tárolásának a problémája előtérben áll. A napenergia felhasználásában a hatásmód szerint két rendszert különböztetünk meg: aktívat és passzívat.

sl800 ny 200

f 0

i é erí* 4 6 8 10 12 14 16 18 20h északi ablak valós napos időtartam Sugárzásintenzitás vízszintes felületeken különböző tájolással, felhőtlen napokon télen (dec.) és nyáron Qún.), Holzkirchenben mérve—> ® 4 6 8 10 12 14 16 18 20 h déli ablak

163

mennyiseg

1. ^

A

1 hőnyerés: pl. kollektor zárt munkakökörfolya- ~ zeg J. mat gáz vagy folyékony

2 hőcserélő Y

3 F M A M J 22)

J A S O N D

Hőigény - napsütés időtartama

hősugárzás

(3)

zárt körfolyamat

munkakó zeg

3.hőleadás Energialéposők - aktív rendszer

©

üvegház

Passzív rendszer (elvek) üvegezés módja

9

Napvédő berendezés

z

kétrétegű, víztiszta síküveg

0,8

1,0

háromrétegű, víztiszta síküveg

0,7

Napvédő berendezés nélkül

üvegtégla

0,6

többrétegű üvegezés különleges üvegekkel (fokozott hőszigetelésű, napvédelemmel)

0,20,8

Összes energiaátjutási fok (g) üvegfelületen oszlop

sor

1

2

3

ajánlott le gnagyobb értékek ( qfxf)

Belül és üvegtáblák között elhelyezve Szövetek ill. fóliák

0,4-0,7

Zsaluziák

0,5

Kívül elhelyezve Zsaluziák, állítható lamellákkal, 0,25 Hátsó szellőzéssel Zsaluziák, redőnyök, zsalutáblák fix vagy állítható lamellákkal

fokozott természetes szellőzéssel

Előtetők, loggiák

0,3

Védőtető, fent és oldalt szellőztetve

0,4

1

könnyű 0,12

0,17

Védőtetők általában

0,5

2

nehéz

0,14

0,25 Napvédő berendezésekz csökkentő tényezője, üvegezéssel együtt

6115° 8 50° kelet vízszintes metszetek

nyugat

Előtetők, loggiák, védőtetők és hasonlók dél elhelyezése függőleges metszetek

kelet/nyugat

A felmelegedés megakadályozása besugárzás elleni védelemmel, egyidejű hűtéssel, passzív eljárással (pl. Irodaépület klímaberendezés nélkül)

164

Aktív rendszerről beszélünk amennyiben az energianyerés és -leadás folyamata a házban felszerelt technikai berendezésen keresztül történik. Ezt indirekt rendszernek is nevezik, hiszen csak az átalakítási folyamat után történik energialeadás. A -> @ ábrán az aktív rendszer munka- és hatásmódjának az elvét láthatjuk energialépcső formájában. Ekkor az energianyerés pl. napkollektorokkal történhet. Passzív rendszerben a napenergiát direkt hasznosítjuk, ekkor az épület formája, anyaga, az épületszerkezet és annak részei a rájuk eső napsugárzást hőenergiává alakítják át, tárolják és közvetlenül az épületnek leadják. A következő négy fizikai folyamatot említjük meg, melyek az energianyerésben, -átalakításban és -leadásában fontosak. 1. Hővezetés : © 1 Amikor egy anyag napsugárzást nyel el, a napenergiát hőenergiává alakítja át. Hőáramlás jön létre a hőmérséklet-különbségek hatására és ez az anyag fajlagos hőkapacitásától is függ. Ha a környezeti hőmérséklet kisebb, mint pl. a felmelegedett fal, a tárolt hőenergiát az leadja környezetének. 2. Konvekció : © ,2 A napsugárzás által felmelegített fal vagy anyag a felgyülemlett energiát a hőmérséklet-különbségnek megfelelően környezetének újra leadja. Minél nagyobb a hőmérséklet-különbség, annál több hőt ad le. Az ekkor felmelegedő levegő felfelé áramlik. 3. Hősugárzás: © ss,3 A rövid hullámhosszúságú napsugárzás az anyag felületén hosszú hullámhosszúságú (infravörös) sugárzássá alakul át. Ennek kisugárzása minden irányban és az anyag felületi hőmérsékletétől függően történik. 4. Kollektor: © ,4 A déli tájolású üvegfelületen áthatol a napfény. A belső térben átalakított napsugárzás (hosszú hullámhosszúságú sugárzás) nem jut már ki az üvegezésen, így a belső teret felmelegíti (üvegház-hatás). Az említett rendszerek alkalmazásánál ügyeljünk a tárolásra, a szabályozhatóságra és az épületben való elosztásra.

0,3

belső építé- fokozott természetes si mód szellőzés nélkül

Ajánlott legnagyobb értékek (gf x f) természetes szellőzési lehetőségtől függően DIN 4108.2. rész 3. táblázat szerint

TERMESZETES FENY QP

Nyári napsugárzás elleni védelem DIN 4108. 2. része szerint a nyári hővédeiem természetes szellőzéssel ajánlott az épületek átlátszó homlokzati felületein, amivel elkerülhetjük az esetleges túlmelegedést. Az ajánlás a következő: az összes energiaátjutási fok (g) (-> ©) x napvédelmi tényező (z) (-> @) x homlokzat nyílásfelületének aránya (f) szorzatának tehát g x z x f - értéke nehéz épületnél = 0,14-0,25 és könnyű épületnél = 0,12-0,17 legyen Bár a fenti szabvány 5. táblázata nagy, a homlokzati síktól messze kinyúló napvédelmi intézkedést javasol ezt kritikusan értékeljük, mivel kihatással van az optikai megjelenésre és a kilátást előnytelenül befolyásolja. A természetes környezeti adottságok, a fizikai törvényszerűségek és az azokból következő anyagspecifikusan levezethető építési forma összjátéka minden esetben pontos analízis elvégzését teszi szükségessé.

Magyarázat a@. képhez: Külső tér és homlokzat©: - árnyékolás és hűtés növényzet révén (fák, cserjék stb.) - világos térburkolat (szélesség kb. 1 m) pl. kavicsfelület az épületnél - f i x napvédő ill. káprázásgátló lamellák (b = 35°), kinyúlás kb. 90 cm - világos refrektáló homlokzati anyagok (pasztell színek) - j ó l méretezett ablaknagyság (hőszigetelő üvegezéssel) a fény és hőbeesés számára, belül fehér szerkezettel

Belső tér és falfelületig): -esetleg szobanövények - rugalmas fűtési rendszer (kombinált levegő- és melegvízfűtés) -világos függöny a direkt napsugárzás kápráztatása ellen (különösen átmeneti évszakban), diffúz fény biztosításához - világos, matt színek (bútorok pasztell vagy natúr színben) a beltéri felületeken, különösen a mennyezeten - átszeliőztetés bukó ablakszárnyakkal - esetleg egyszerű gépi légelszívás

175 w/m*

SZI

20 K/x 18

150 _

—

16 125_

14 12

"100_

10 E.75-

E•

50-

.

8 6 4

25 _ 2 0_

0

Horizontális napsugárzás-erősség Ea, fedett égbolt esetén, 51 ° északi szélességen, a nap- és évszaktól függően , Ee = horizontális sugárzáserősség

fedett égbolt Ea

(^l)

Természetes fény és belsőtéri megvilágítás-erősség P pontban

0% 10

JL !i]

,Dmax N I

I X d

I 10

| * -

I D min

lü* —h0,85

EP

El

U i=r

•metszet

alaprajz

A természetes fény hányada oldalsó fénybeesésnél vonatkoztatási síkkal és bevilágítás-eloszlássalbeltérben

lakótér Szükséges természetes megvilágítási hányadok lakótérben és munkahelyen

munkahely

Szükséges természetes megvilágítási hányadok lakótérben és munkahelyen.

Belső megvilágítási otőssóg Ei/lux

Külső napsutárzás-erősség Ei 10000 lux 5000

200

4,0%

2,0%

500

10,0%

5,0%

700

14%

7,0%

®

TERMESZETES FENY

Szükséges természetes megvilágítási hányadok a kívánt beltéri megvilágítási erősség különböző felhős égbolt melletti napsugárzás-erősségek esetén

KUlsö napsugárzás-erősség

Belső megvilágítási erősség

Ea/lux

Ei/lux

5000 10000

50 100

Várható belső megvilágítási erősség EP pontban a különböző felhős égbolt melletti napsugárzás-erősségek esetén, amikor D = 1 % (EI = DxEa/100%)

Természetes világítás (TL) számítása és értékelése beltérben oldalsó és felülvilágítókkal: A bevilágítást beltérben a következő kritériumok szerint értékelhetjük: - megfelelő bevilágítás-erősség és világosság - egyenletesség - káprázásmentesség - jó árnyékhatás Alapok: a bevilágítás értékelésének alapjául beltérben mindig a fedett ég bevilágítási erőssége (tehát a diffúz sugárzás) szolgál. Az oldalfali ablakon beeső napfényt a beltérben D nappali világossági tényezővel (daylight-factor) jellemezzük. Ez a beltér bevilágítás-erősségének (Ei) és az egyidőben kint uralkodó napsugárzás-erősségnek (Ea) hányadosa: D = Ei : Ea x 100 %. A beltér bevilágítását mindig százalékban adjuk meg. Pl. külső napsugárzás-erősség 5000 lux, belső bevilágítás-erősség 500 lux, akkor D = 10%. A nappali világossági tényező mindig állandó. A belső bevilágításerősség csak a kívül uralkodó napsugárzás-erősséggel egyidőben változik. A külső napsugárzás-erősség fedett égbolt mellett nap- és évszakoknak megfelelően változik. A téli 5000 lux és a nyári 20 000 lux közötti értékeket vesz fel —> ©. A (P) pontban jellemző nappali világossági tényező több befolyásoló tényezőből tevődik össze: D = (DH + DV + DR) x t x k1 x k2 x k3 ©. Ezek a következők: - DH égbolt közvetlen fénye (beeső természetes fény) - DV külső közvetett fény (épületek reflektáló felületéről) - DR belső visszavert fény (helyiség felületeiről) - Csökkentő tényezők: t - üvegezés fényáteresztő foka k1 - ablakszerkezet és osztás felületi részaránya k2 - az üvegezés szennyezettsége k3 - a természetes fény beesési szögének tényezője A természetes fény horizontális bevilágítás-erősségének vonatkoztatási síkját beltérben a DIN 5034 szerint határozhatjuk meg @. D pont padlószint feletti magassága 0,85 m. A helyiség határoló falaitól való távolsága 1 m. Ezen a síkon jelöljük ki a horizontális bevilágítás-erősség vizsgálatához kinevezett pontokat (EP). A megfelelő (számítandó) nappali világossági tényezőket aztán benapozási-görbeként ábrázolhatjuk A görbe vonala a metszetben tájékoztatást nyújt a horizontális bevilágítás-erősségről a vonatkoztatási síkon (a megfelelő pontokban), valamint mindezekkel Dmin és Dmax megállapításához (lásd egyenletességet is). A benapozásigörbe tehát a napfény beltérben való eloszlásáról ad tájékoztatást. Szükséges nappali világossági tényező D%: Az ide vonatkozó előírásokat a DIN 5034 (Bevilágítás belső terekben / Munkahelyek irányadó előírásai ASR 7.1.) tartalmazza. Amíg a DIN szabvány lakóterek és munkahelyek minimális megvilágítását pontosan megadja, addig a „Munkahelyek irányadó előírásai" a megvilágítást nem definiálja pontosan. Ezidőtájt nincs is ehhez további előírás. A meghatározandó megvilágítás eloszlását egyenletesség szerint (Id. később) ellenőrizzük és határozzuk meg. Azzal a feltétellel, hogy a munkahelyek méreteikben a lakóhelyiségekhez hasonlíthatók, a következő nappali világossági tényező értékeket munkahelyeken tartsuk be: Dmifl > 1% dolgozó lakótérben; viszonyítási pont: térközéppont © munkahelyeken: viszonyítási pont a helyiség legmélyebben fekvő helye -> © , Dmin > 2% munkahelyeken; kétoldali ablaknyílásokkal Dmin > 2% a felülvilágítós munkahelyek esetén ( D J , min. > 4% Megjegyzés: Oldalfalon elhelyezett ablaknál a hozzátartozó legnagyobb nappali világossági tényező legyen legalább hatszor nagyobb, mint a minimális követelmény; munkahelyek feletti felülvilágítók esetén pedig legyen a közepes nappali világossági tényező ( D J kétszerese a Dmin . értékének. A-»@> táblázat néhány példát mutat különböző igények szerinti belsőtér megvilágítási erősségét a külső napsugárzás-erősségtől függően.

165

SZI

k O

"

o % |

0

^

r

0

t

;

.

i

\

n

l iI I — 1

1

|

Különböző nappali bevilágítási görbe a belső térben az egyes oldalvilágító ablakok

tv(B) Szükséges ablakszélességek meghatározásának definíciója

3,00 m 1,35 m helyiségmélység -

külső beépítés a

-

0°

a = 30"

1.85 m

7m 5 7

2,75 3,85

2.75 3,85

5 7

2,75 3,85

2,75 3.85

5 7

2,75 3,85

4,46 6,07

5 7

2,75 3.85

2.75 3,85

5 7

3,69 5,07

-

5 7

2.75 3,85

3,83 5,18

-

DIN 5034. szükséges ablakszélességek meghatározása (bF) különböző helyiségméreteknél és változó külső beépítésnél, kivonat

H metszet lakóterek DIN 5034 szerint c § 2.20 m h8 S 0,90 m bp 2 0.55 • b legkisebb érték

DIN 5034 szerint mint lakótereknél amikor : hS2.50m t £ 6,00 m A£50m2

munkahelyek DIN 5034 szerint h < 3,50 m esetén ablakfelület b x h homlokzati aránya > 30 %

h > 3,50 m esetén c-h8 hB bF

31,30m S0.90m S 0.55 • b

TERMESZETES FENY CD

Benapozás, ablaknagyság, kilátás Az oldalfali ablakok elhelyezése, nagysága és típusa lényegében meghatározza a belső tér megvilágításának minőségét —> DIN 5034. 4. része különböző méretű lakóterek és munkahelyek számára a megfelelő ablaknagyságot definiálja. Ehhez a következő feltételek megléte szükséges: - D% = 0,9 - lakótérben a helyiségközéppontban - munkahelynél a beltér legmélyebb pontjában - Ablak szélessége = 0,55 x helyiségszélesség - Felhős égbolt - Reflexió: falon = 0,6 mennyezeten = 0,7 padlón = 0,2 - Fényelnyelés: transzmissziós tényezők tiszta üveg = 0,75 osztások k1 = 0,75 szennyeződés k2 = 0,95 - Külső építmények visszavert fénye: (Dv = 0,2) - Külső épületsíkok eltérési szöge: a = 0°-tól 50°-ig (Id. ©, ©) Megjegyzés: Ez értelemszerűen érvényes munkahelyekre is, amennyiben ezek méretei a lakóterekének megfelelnek: Belmagasság (h): < 3,50 m Helyiségmélység (t): < 6 m Alapterület (A): < 50 m 2 A kilátáshoz megfelelő magasságban elhelyezett, szükséges nagyságú ablakokra van szükség a lakóterek és munkahelyek esetében. DIN 5034 és a munkahelyek irányadó előírásai szerinti értékek (ASR 7.1. minimális értékei Németországban kötelező érvényűek) a © és ® táblázatokban vannak összefoglalva. Az NSZK építési előírásai ezt a következőképpen szabályozzák: - Telekhatártól és épületektől az épületmagasságnak megfelelő távolságtartás - Minden emberi tartózkodásra használt helyiségből kívülre nyíljon kilátás - Lakóterekben általában a hasznos alapterület 1/8-a és 1/10-e közötti lehet a minimális ablaknagyság. Az építési előírások és szabványok városrendezésben való alkalmazásakor többek között a bevllágításra, az épületek távolságára, a szemben álló épületek homlokzati kialakítására és az ablakokra fordítsunk figyelmet. Pl. B = 2H (> 27°) épülettávolság a kívánatos. Ekkor > 4° benapozási nyílásszög adódik (amit az áthidaló és a szomszédos épület határol be) az égbolt irányában és ez a helyiségben közelítőleg biztosítja az égbolt fényének minimális részét ©. Új tervezésű városrendezési koncepciónál pontosan vizsgáljuk meg a belső tér benapozásának minőségét; hiszen a vonatkozó építési előírások és szabványok általában csak a minimális követelményt írják elő. Ajánlatos a tervezett belső és külső terek kilátási lehetőségeit egy épített modellen mesterséges nappal ill. mesterséges égbolt modellel megvizsgálni, akár egy endoszkóp-berendezést alkalmazni.

Kilátás DIN 5034. szerint kilátás ellenőrzése modellen

bF bp/m bp-hp

6 0.55-b g 0.1 - A/m2 S0,3-Ap 5 0.16-A b t hp/m z §0.07-A-h/m 3 szükséges ablak lakótérben Ö

166

Kilátás és ablaknagyságok összefoglalása

S5m F ^ 1,25 m 2 >5m FSI,5m! £F=0,1-A A £ 6 0 0 m2 EF = 60 + 0.01 A A > 600 m2 munkahelyeken megkövetelt ablaknagyságok ASR szerint is

l — M + Benapozási nyílásszög + épületek távolsága

színek világosság szerint sötéttől világosig 0,1-tői vörös

a munka- természevégzés tes fajtája világítás D% durva

1,33

közepes

2,66

nagyon finom finom

világosig

látszó

0,25-0,5

zöld kék

0,1-0,3

sárga tégla 0,3-0.45

bama

0.1-0,4

homokkő

0,25-0,65

padlóbu rkolat, lemez vagy lap sötéttől világosig sötét világos

szürke

0,15-0,6 sötét

fekete

0,05-0,1 közepes

0,25-0,4

0,5-0,6 0,1—0,2

világos

0.2-0.4 0,4-0,5

Fényvisszaverés mértéke (anyagszínek nem részletezve)

A megvilágítás omccófiD D%

TERMESZETES FENY —» QD

0,1-0,15

közepes 0,15-0,25

(közép)fehér 0,7-0,75 fafelület

10,00!

megj.: a 10% a déli oldalon túl sok, az északin jó

(J)

sötéttől

látszó falazat vörös tégla 0,15-0,3 0,15-0,55

sárga

5,00

színezés nélküli anyagok

A megvilágítás erőssége, fényvisszaverés, színvisszaadás és káprázásmentesség. A természetes fény ezen jellemzőinek összhatása nagy befolyással van a beltérben érzékelhető világosságra. Különböző látási feladatok igényeihez a végzett tevékenységnek megfelelő természetes világítás szükséges ©. Ezért fontos a beltér határoló felületeinek fényvisszaverési indexét a helyes kiválasztással az itt szükséges látás igényeihez mérten megállapítani. A beltér világosságának különböző struktúráltsága közvetlenül összefügg a felületek fényvisszaverési indexével és az ablakok homlokzaton való elhelyezésével - » @ és v. ö. ©. A természetes bevilágítás térbeli egyenletessége ( G ) oldalvilágításnál G > Dmin/Dmax 1 : 6, - » f e l ü l v i l á g í t á s n á l G > Dm|n/Dm 1 :2, @ legyen. Ezzel jellemezhetjük elviekben a beltérben a természetes világítás eloszlását. A felső megvilágítás egyenletessége nagyobb, mert a zenitsugárzás-sűrűség 3-szor nagyobb a horizontális sugárzássűrűségnél. Az egyenletesség megváltoztatásának lehetőségei, befolyásoló tényezői : - fényvisszaverési fok (nagyon nagy) - fényterhelés lamellákkal - ablakok elhelyezése

Oldalvilágitás egyenletessége

(^4)

Felülvilágítás egyenletessége

A káprázást a felületek közvetlen és közvetett fényvisszaverése és a kedvezőtlen világítássűrűség - kontraszt - okozhatja - > © , - * © .

' Káprázás

Csekély káprázás

©

D% görbe

•=TEB

A káprázásmentesség elérhető a következő intézkedésekkel - külső nap elleni védelem - belső káprázásvédelem Hl. a külső napvédelemmel kombinált káprázásvédelem - matt felületek - a bevilágítást kiegészítő megvilágítás megfelelő elhelyezése Az árnyék bizonyos mértékig kívánatos, hogy az ember a tárgyakat a térben meg tudja különböztetni (-> © vázlat). Intézkedések a plasztikus hatású árnyék érdekében oldalvilágításnál: - nap elleni védelem - káprázásvédelem (északon is) - egyenletes természetes fényeloszlás - a közvetlen káprázás elkerülése - többrétegű, illetve lépcsőzetes homlokzat Felülvilágítók megfelelő árnyékolásának lehetőségei : - beeső napfény számára a nyílás alsó síkján áttetsző anyagot, fényrácsot vagy hasonló szűrőt helyezzünk el (-> © vázlat) - bevilágítást kiegészítő megvilágítás (TEB) - világos, matt felületek különböző színekkel kombinálva (pl. tartószerkezet). Összefoglalásképpen: a jó világítás kritériumai 7L - oldalvilágítás Lényegében elmondható, hogy a természetes világítás megadott jósági kritériumait úgy alakítsuk, hogy egy térbeli identitás jöjjön létre. A természetes bevilágítás eloszlását a beltérben és a kilátás lehetőségét eredendően befolyásolja a homlokzat kialakításának a módja, tehát átmenet a benn és kinn között. Egy lépcsőzött, többrétegű és egyben transzparens átmenet bentről kifelé a legkülönbözőbb igényeknek megfelel, amit követelményként támaszthatunk a természetes bevilágítással kapcsolatban, a különböző évszakokban ©.

Fényhatások egyjapán lakóházban

167

SZI

Fényterelés (oldalvilágításnál) Nagyobb helyiségmélységnél (amely normál esetben 5-7 m) csökken a természetes bevilágítás intenzitása (Id. benapozási-görbe). A fényterelés nagyobb térmélység nappali bevilágítását teszi lehetővé. A fényterelés alapjai A fényterelő a beesési szög és visszaverődési szög egyenlőségének elvén alapul. A fény elterelésének célja: © - a beeső természetes fény egyenletesebb eloszlatása - a helyiség mélyében jobb természetes bevilágítás - magasan álló nap kápráztatásának kiküszöbülése, téli napsugárzás hasznosítása - zenit-világítás-sűrűség káprázatmentesítése ill. közvetett hasznosítása - különösen diffúz sugárzás eltérítése. - Nem szükséges további napvédelem (inkább fák), csak belső káprázásvédelem. Lightshelves (fénytükrök). Az ablak mellett az áthidalónál helyezhetők el. A tükrös, polírozott vagy fehér felületek fényvisszaverő síkként szolgálnak. Különösen eredményesen javítják a bevilágítás egyenletességét a mennyezet megfelelő kialakításával együtt. Esetleg káprázásvédelem is elhelyezhető az áthidaló és a mennyezet közötti részen —> Prizmák

A fényterelés elve

0

51)

strukturált felület

TERMESZETES FENY

©

fénylehatároló felület

©

zsaluzia

©

fehér felület

Mount Airy Public Library, N Carolina, USA

©

üvegezés üvegprizma

® ©

tükrözőfelület szigetelés üvegprizma üvegezés

Az optikai prizmákkal lehetséges a célzott sugárzás-szelektálás is elterelés —> ©. A prizmás felületek csekély eltéréssel visszaverik a napfényt, és csak a diffúz égboltfényt engedik át. A napsugarak áthatolásának megakadályozására a prizmás felületeket tükörbevonattal kell ellátni kb. 8 m térmélységig nyújtanak elegendő természetes bevilágítást. Kilátás, fényterelés, káprázásvédelem A fénytereléssel és a mennyezet megfelelő kialakításával (fénytükörként) a beltér mélyének bevilágítását javíthatjuk ©. Emellett megmarad a kilátás. A zenit-világítás-sűrűséget ezzel káprázásmentesíthetjük. Csak télen van szükség káprázásvédelemre (esetleg TEB az áthidalónál). Szolárüvegek, üvegtéglák, zsaluziák A sugárzás szelektálását és elterelést a következő rendszerekkel érhetjük el -> - szolárüvegek: (merev) fénytükrök az üvegtáblák között nyáron fényvisszaverődést okoznak és télen a fényt átengedik. - üvegtéglák: prizmaszerűen csiszolva növelik az egyenletességet - zsaluziák: állítható, világos, külső zsaluziák irányítják a napfényt Mennyezeti részen fényterelésre példák a múzeumoknál @.

.-y

//

«•'./ «

,7 *i

Uj képtár, München

Műcsarnok, Bréma

Brandywine River Múzeum, Chadds Ford, Pennsylvania

A nyugati művészetek nemzeti múzeuma, Tokió

Kimbell Art Múzeum, Forth Worth, Texas

Nordiyllands Művészeti Múzeum, Aalborg, Dánia

A mennyezet Kialakítása fénytereléshez

Guggenheim Múzeum, New-York Fényterelés felülvilágítóknál (épületek példái, múzeumok)

168

3ZZOÍ

TERMESZETES FENY

¡álmennyezet légtere

0' épülettest (nagyobb diffúz fényarány), oldalsó és felülvilágítással

Oldalsó és felülvilágítás térhatároló felületek eltolásával

171

BENAPOZÁS Épületek benapozásának meghatározása H. B. Fischer-W. Kürth nyomán CD

O Nappálya a nyári napfordulón (közelítőleg június 21 -én), az év leghosszabb napján, 51,5° északi szélességen (Dorfmund-Halle)

Alkalmazás A következő eljárással a tervezett építmény benapozását azonnal leolvashatjuk, amennyiben az áttetsző papírra rajzolt alaprajzot a valóságos tájolásnak megfelelően a napállás táblájára helyezzük, avagy fordítva. A következő nappályaadatok az 51,5° északi szélességű területekre vonatkoznak (Dortmund-Göttingen-Halle-Militsch). Németország legdélibb fekvésű, 48° északi szélességű területén (Freiburg i. B.-München-Salzburg-Bécs) a feltüntetett napállásokhoz 3,5° hozzáadandó. Németország északi, 55° északi szélességen fekvő területein (Flensburg-Bornholm-Königsberg) 3,5°-ot vonjunk le. A második külső gyűrűn szereplő fokok az azimutra vonatkoznak, amely az a szög, melyet a látszólag keletről nyugatra haladó nap egy függőleges vonal vetületeként a vízszintes síkon az északi iránnyal bezár. A legkülső gyűrűben megadott helyi idő Németországban a 15°-os keleti hosszúság normál időszámítása (Görlitz-Stargard-Bornholm = közép-európai idő meridiánja). A keleti szélességen keletebbre fekvő területek esetén hosszúsági fokonként 4 perccel korábban delel a nap, a 15° keleti szélességtől nyugatra pedig fokonként 4 perccel később. így Potsdamban, 13° keleti szélességre Greenwich-től a helyi idő a normál időtől 8 perccel későbbi. A benapozás időtartama A lehetséges napsütés időtartama május 21. és július 21. között viszonylag egyforma hosszú, naponta = 16-16 3/4 órán át tart; november 21. és január 21. között = 8 1/47 1/2 órás. A közbeeső hónapokban a benapozási időtartam hónaponként csaknem 2 órát változik. A ténylegesen számításba vehető benapozás a köd- és felhőképződés miatt a fenti adatok 40%-a. A különböző földrajzi helyeken a hatásfoka is nagyon különböző lehet. Berlinben a viszonyok különösen kedvezőek (júliusban csaknem 50%, míg Stuttgartban csak 35%). Erről pontos információt az állami meteorológiai intézet ad a megfelelő körzetben. Napfény és hőmérséklet A szabadban a hőmérséklet a napállástól és a talaj hőleadó képességétől függ. Ezért marad el a melegedési diagram kb. 1 hónappal a napállási görbe emelkedése után, tehát a legmelegebb hőmérséklet nem június 21., hanem július utolsó napjaira esik. Ugyanígy a leghidegebb nap nem december 21., hanem január utolsó napjaiban érezhető. Természetesen ebben is rendkívül különböző, helyi adottságoktól függő eltérések vannak.

©

172

Nappálya a tavaszi napéjegyenlőségkor (közelítőleg március 21 -én), és őszi napéjegyenlőségkor (közelítőleg szeptember 23-án),

BENAPOZAS benapozva 14-20 15 =61/4óra benapozva 10»>-2015=93/4óra

ÉSZAK #

benapozva

alaprajz Nyári napforduló Röviddel 11 h után indul az északkeleti oldalon az árnyékvetés, 13 h után már a délkeleti oldal is teljesen árnyékos, amíg a többi oldal a megfelelő időben benapozásra kerül.

benapozva 9" s -18=81/4 óra

Nappálya a téli napfordulón (közelítőleg december21.), az év legrövidebb napján, 51,5° északi szélességen (Dortmund-Halle)

június 21.

benapozva &-9 45 =33/4óra /

nyári napforduló

márc. 21. és szept. 23.

© Napállások délben az év jelentősebb napjain. A nap távolsága a megfigyelőtől megegyezik a nappályák alaprajzában szaggatott vonallal berajzolt megfigyelt nappálya metszetbe átvetített, megfelelő napállással jellemezhető szakaszával.

benapozva Napéjegyenloseg A keleti oldal röviddel 10 h után árnyékos, a délkeleti oldal röviddel 15 h előtt.

december21.

megfigyelő

\ ! V

benapozva 9-15 45 =63/4óra

/

I - M

©

nem benapozott

/

X - O H

/

/

A J

/

1/37,1° napállás

X \ alaprajz

Egy építmény benapozásának vagy árnyékvetésének megállapítása az évnek vagy évszaknak egy bizonyos szakában (pl. napéjegyenlőség, 11 órakor) az azimut szögének alaprajzban a kérdéses épületsarokhoz való felméréssel. Ezzel az alaprajzban megállapítható az árnyékvetés határa, amelyből a napállás szögét vetületben (tényleges fénysugár) mellé felszerkeszthetjük. Az alaprajzi árnyékvetésre merőlegesen nyert x szakaszt felmérjük az alaprajzra, amelyet az épület felső élével összekötve megkapjuk az árnyékolás határát az elülső homlokzaton.

benapozva 8' 5 -9=3/4 óra Téli napforduló Az északkeleti oldal nem egészen egy órán át kap napot, a délkeleti oldal röviddel 15 h után már árnyékos.

173

FELÜLVILÁGÍTOK FELÜLVILÁGÍTÓ KUPOLÁK

f

X

ventilátor

15-30 1

-

Pl

"W. merev kazettafallal és szellőztetési 60X60 80x80 90X90 1,00x1,00 1,00X2,00 1,20x1,20 1,20X1.80

1,20x2,40 1,25X2,50 1,50x1,50 1,50x1,80 1,50x2,40 1,80x1,80

1.80x2,40 1,80x2,70 1,80 x 3,00 2.20 x 2,20 2,50x2,50

kerek kupolák 0 60, 90, 100, 120, 150, 180, 220, 250

50x1,00

1,00x1,00

1,20x1,50

50x1,50

1,00x1,50

1,20x2,40

60x60

1,00x2,00

1,50x1,50

60x90

1,00x2,50

1,50x3,00

90x90

1,00x3,00

1,80x2,70

Bevilágító kupolák magas kazettafallal

Normál bevilágító kupola

\ B B

A

B

40 70 80

60x60 90x90 1,00x1,00 1,20x1,20 1,50 x 1,50

1,60 1,70 2,20 2.30 2,40

1,80x1.80 2.00 x 2,00 2,00 x 2,20 2,50 x 2,50 2,70 x 2,70

1,00

1,30 ©

Gúla alakú bevilágító kupola

A = fényáteresztő nyílás

B = födémnyílás

72x1,20x1,08 72 x 2,45 x 2,30 7 5 x 1,16x76

1,25x1,25 1,25x2,50 1,50x1,50

(4)

|-1.50-6,50 H ^ ^

B

I

A

íves felülvilágító sáv

Északifény-kupola

I ^ ^

1,0-6,50

Helyiségek, csarnokok, lépcsőházak stb. megvilágításához, szellőztetéséhez és füstelvezetéséhez felhasználhatunk: kupolákat, felülvilágító elemeket, kazettákat, füstelvezető csappantyúkat és merev vagy állítható lamellás zsaluziákat. Alkalmazhatunk hővisszaverő polikarbonát üvegezést. A bevilágító kupolák északi tájolásával elkerüljük a napbesütést és a káprázást -> © . A káprázás meredek napfénybeesési szögnél a kazettaszerkezet magasításával kerülhető el -> A szellőztetésre szolgáló bevilágító kupolákat az uralkodó széljárás irányával ellentétesen nyílóan helyezzük el, hogy ezzel a szél szívóhatását is kihasználhassuk. A levegő-utánpótlás nyílása a helyiségben a szellőzőnyílás felületénél 20%-kal kisebb lehet. A kazettafalba szellőztető ventilátor is építhető, 150-1000 m3/h elszívó-teljesítménnyel -> A bevilágító kupolákat tetőkibúvóként is használhatjuk. Füstelvezető berendezéseknél ügyeljünk az aerodinamikai kiszellőző felületekre. A füstelvezető nyílások ciklikus eltolása 90%-kal bármely égtáj felőli széljárás esetén előnyös. A Lee-Luv-féle elrendezést olyan szellőzőpároknál alkalmazzuk, melyeket az uralkodó széljárás irányába ill. azzal ellentétben építünk be. Négy lakószintnél magasabb lépcsőházakban megkövetelt a füstelvezető nyílás. A bevilágítok szélessége változtatható 5,50 m-ig, különleges kivitelben 7,50 m-ig, segédszerkezetek nélkül. A felülvilágító rendszerek -> @ diffúz, káprázásmentes térbevilágítást tesznek lehetővé. A sédtető-felülvilágítók üvegszálerősítéssel a sédtetős csarnok minden lényeges klímatechnikai előnyét biztosítják -» ©. Hagyományos lapostetők sédtetővé való átépítését speciális elemek biztosítják •

1

- 5.0 •

ívesen hajlított felülvilágító sáv

Nyereg felülvilágító sáv

5,0 ^g^

Félnyereg felülvilágító sáv

©

90°-os sédtető

-2,00-4,00Laterna ferde nyílásokkal

^g)

Függőleges laterna

4,51 -6,50 ^ ^

174

Séd felülvilágító üvegszálerősítésű poliészter lemezből

©

60°-os sédtető

s 1,50 — i 25 mm —i 30 mm 1.51-3,00 3,01-4,00 4.01-5,50

üvegszál erősítésű H70 mm beíét árnyékos oldalán -190 mm

• 5,51 -7,50 • (J4)

Kettős falú felülvilágító elem

-I90mm

ABLAKOK — » QD

Üvegfelület=az alapterület 1/20 része :1/10(M+N+0+P) (J)

Ablaknagyságok Ipari épületeken

(g)

Ablaknagyság>0,3AxB

Az ablak nélkülözhetetlen épületelem, segítségével a belső teret kellő természetes világítással lehet ellátni. Ennek a jelentőségével a benapozási nyílások jelentős stílusmeghetározó elemmé fejlődtek, a román köríves ablakoktól a gazdag, mozgalmas díszítésekkel ellátott barokk ablakokig. Az európai kultúrterületen az Alpoktól északra az ablakkialakítás különösen karakteres jegyeket vett fel: az időjárásában kedvezőbb Földközi-tenger térségével ellentétben itt a hétköznapi élet a belső terekben zajlott, amivel a tartózkodáshoz benapozásra volt szükség, hiszen a mesterséges világítás drága és a köznép számára a sötétség idejére szolgáló jó világítás elérhetetlen volt. Minden munkahelynél szükség van egy külső térre nyíló ablakra. Az ablak fényáteresztő felülete legalább a munkahely alapterületének 1/20 részét tegye ki. Az ablakok összes szélessége érje el a határolófalak összes szélességének 1/10 részét, tehát = 1/10 (M+N+O+P). Minden munkahelyhez szükséges kitekintő ablakot biztosítani. 3,5 m fölötti belmagasságú munkahelyek esetén az ablakok fényáteresztő felülete legalább a külső falfelület 30%-a legyen: > 0,3 A xB.

í 5 1,31

1

Szabad ablaknyílás El mellvéd 0,5 R

yvN. S 45*~S60* c

•1

•

£30°-S4S* b

•1

BI8 , -S30°

ü r ^ Y

Ui CD

0

b

:

c b

a

• i i

'

S 18*

0)

a

c

•Q

I-

io

A

10 IS 20 > ablakna gyság a szoba alapterületének %-ában

i!

^ ^

->©

A lakóterek méreteihez hasonló méretezésű munkahelyiségekre a következő szabályozás érvényes: az üvegfelület legkisebb magassága legyen 1,3 m. - » ®

Lakóházak ablaknagyságai

25%

Példa: -> ©. A Lakás, napfény beesési szöge 18°-30°. B Lakószobában szükséges ablaknagyság. C A lakószoba alapterületének 17%-a elegendő ablaknagyságnak. Ismeretes a tető hajlásszöge is. Amennyiben egy 0° hajlásszögű felülvilágító felülete a függőleges, 90° hajlásszögű oldalsó ablak nagyságának 20%-a, akkor a helyiséget ugyanolyan bevilágítással látja el, csak a kilátást nem tudja biztosítani. Az ablaknagyságon és az ablakfelület hajlásszögén kívül a ház elhelyezésének is nagy szerepe van. Egy szabadon álló ház ugyanakkora ablakfelülettel több fényt engedhet a házba, mint egy belvárosban álló. Példa: -> © - © A Egy tetőablak hajlásszöge 40°. B Az épület nem szabadon álló, de nincs is túlzottan leárnyékolva. C A szoba alapterületének 10%-a is elegendő ablakfelületnek.

Parapetmagasság legyen < 0,9 m. Az ablakok összesített magassága legyen legalább a helyiségszélesség 50%-ának megfelelő Q > 0,5 R. -> © a Lakótér szükséges ablaknagysága az alapterület függvényében 14% azt jelenti, hogy az ablaknagyság m 2 -ben kifejezve a lakótér alapterületének 14%-át érje el. Egy 20 m2-es lakószoba ablaka tehát 20 m2 x 0,14 = 2,8 m2 nagyságú legyen, b Konyha szükséges ablaknagysága, c Egyéb helyiségek szükséges ablaknagysága, d Napfény beesési szöge minél nagyobb a napfény beesési szöge, annál nagyobb ablakra van szükség. Ennek oka: minél közelebb állnak a szomszédos épületek és azok minél magasabbak, annál meredekebb a fény beesési szöge és annál kisebb a házra jutó benapozás. A kisebb benapozást nagyobb ablakok elhelyezésével egyenlíthetjük ki. A holland előírások pl. ezért határozzák meg az ablaknagyságot a napfény beesési szögének függvényében.

o 5 10 ablaknagyság a szoba alapterületének %-ában Ablaknagyságok

Tetőablak

175

ablakok ELHELYEZÉSE, DIN 5034

SZELESSEGEBEN

Terméskőfalazatban

^ ^

©

Téglafalazatban

©

Favázas szerkezetben

Vasbeton szerkezetű épületben.

MAGASSÁGÁBAN

T 75

©

Kilátást biztosító helyzet és eléépí-

B eltérből

tett kilépő épületrész

^ ^

nyíló kilátás

Normál magasság (asztalmagas-

W

1,50

^g^

Konyha

^ ^

(10)

1,75

^•j)

Iroda

Rühatárolók

^g)

Felülvilágítók, pl. rajzteremben

BELÁTÁSVÉDELEM

SZELLŐZÉS

r-Mm

©

© 176

A hideg levegő beáramlik a szobába, meleg levegő kiáramlik: huzatjelen-

^

a szellőzést

QiD

Szalagfuggony (függőleges zsaluzia)

Ablakokmellettelegendőfalfelületet hagyjunkfüggönyszámára

Bukóablakok jobban szabályozhatják

©

...

..

^

Az ablak előtt ülőt hideg és meleg levegő Is éri (egészségtelen)

,,..

¿^N

Csévélős roló anyagból vagy

(19)

műanyagbó|

u6)

Helyesen beépített fűtőtestnek (konvektorrendszerűnek) szüksége van a bejövő és elmenő levegőáram biztosítására

Pálcákból készített roló

NAPVEOELEM

—. Qy

ablakok m

Belső zsaluziák (reluxa), napsütés bejut az üvegezésen belülre: kedvezőtlen

(2)

Külső zsaluzlák

Redőnyök

min. 30°

©

Védőtetők (külső rolók) lefogják a napsugarakat és a hősugárzást

©

Ferde-függőleges védőtető hajlásszög min. 30°

Állítható külső roló

Napfény beesési szög a' és árnyékolásl szög a egy déli tájolású fainál, 50° északi szélességen (Frankfurt-Schwelnfurt magasságában)-» ©

Június 21 -én (nyári napfordulón) délben a'=63°, a =27°; május 1 -jén és július 31 -én délben a 1 =50°, a=40°; március 21 -én és szeptember 21 .-én (napéj-egyenlőségkor) délben a 1 =40°, a=50°. Általánosan a kiülés: A = t g a árnyékolási szög x ablakmagasság H ; a minimális kiülés azonban lehet A = t g (a árnyékolási szög x ablakmagasság H) - D falvastagság. (7)

Napvédők elhelyezése, egylépcsős,

(§)

A napvédelem a káprázatmentesség elérésére és a hősugárzás csökkentésére szolgál. Amíg egy délebbi szélességi fokon a kellő benapozáshoz minimális ablaknyílás is elegendő, addig a mi középtájú szélességi fokunkon nagy ablaknyílás szükséges a magas, de szórt fényű nappali bevilágításhoz ©. A déli ablakok napvédelme 50°-os földrajzi szélesség környékén nyáron egy, a függőlegestől 30°-kal kivetített kiülésű árnyékolóval már teljesen megoldott -> ® - © . Zsaluziák is használhatók -» ©, amelyeknek lapos lamellái fából, alumíniumból vagy műanyagból készülnek és ezek távolsága a lamellaszélességnél valamelyest kisebb (esetleg lamellaszögük állítható) -» ©. Redőnyök, védőtetők és védőrolók is alkalmazhatók igény szerint. Brise-Soleil zsaluzia -» © („külső szalagfüggöny") rögzített vagy tengelyük körül fordítható lamellákkal készülhet, erős, illetve oldalirányú napfény ellen védendő ablakokhoz is ajánlott. A házfalnál felszálló, felmelegített levegő minden esetben réseken távozhasson fölfelé és az árnyékoló ne duzzassza azt fel, mert szellőztetéskor az bejuthat a lakásba. Houghten QP szerint a fa zsaluzia a nap hősugárzásának 22%át, a védőroló 28%-át és a belső roló 45%-át engedi át (a védelem nélküli ablak 100%).

kétlépcsős kivitelben

1

\

®

W Ü 3 & H ablaktisztító járda

© ^

fábóíalu-vagy horg.'acélle 1 i.ezből

Kétlépcsős napvédelem

©

Átlós napvédeV S ' lem

Zsaluziák elhelyezése, szórt fényt ad, + árnyékhatás

< 8 >

Brise-Soleil külső zsaluzia napvédelemre és káprázás ellen (állítható)

lamellák

t-3 2,60 ^

( Í 6 ) Napvédő rács

Kinyúló védőtetővel

( Í 7 ) Kü

21) Állítható védőtető (roló előtető)

védőroló

177

ablakok

NYITÁSI MODOK csapószárny

nyílószárny (bukó-nyíló szárny)

bukószámy

Függőleges tolóablak

Forgó- és billenőszárny

Ablakszárnyak (kifelé és befelé)

©

Tolóablak

KÁVAFORMÁK

konvektor ©

Belső káva gerébtokos ablakkal

©

kétszárnyú ablak egyszárnyú ablak 375 500 625 750 875 1000 1125 1250

Külső káva gerébtokos ablakkal

©

Egyenes káva kapcsolt, gerébtckcs

háromszámyú ablak

©

Virágablak

négyszárnyú ablak

.

1

HHHHH

3x3

4x3

5x3

6x3

3x4

4X4

5x4

6x4

uy*— ojl

4x5 5x5

n

1500

1625

7x4

8x4

1875

2000

A képek elhelyezése feletti számok a méretekre vonatkoznak. Ezek a mérték-modul egész többszörösei. Nyers nyílásnál 125 mm számítandó a szélességhez és a magassághoz: pl. ablaknyílás: 9 x 11 = (9 x 125) x (11 x 125) = 1125x1375 mm.

7X5 8x5

nn

¡4

1750

7x3

nhmh n

O-T—

1375

4x6 5x6 6x6 7x6 8x6

62,5

m

M 4x7 5x7 6X7 7x7 8x7

© és sorokban vagy ablakkazettákban lehet egymás mellé és fölé helyezni -> © -

•54cr^

jMcm,

,74cmj

|

94cm

¡

|

114cm

|

134cm

~

Kiegészítő elem boltív

A Z 3 Z 3 : Q : : I

U Billenőablak

( 3 ) Tolóablak, kifelé nyíló ablak

A

A

A

( 4 ) Lengőablak függőleges ablakelemmel-» Billenőablak

A.

A

Lengő bíllenőabiak

A

\

1 CJ 0

F

I 64 cm | Tetőkibúvó

ablak

Tetőtéri ablakok elhelyezése \\

'/

Kiegészítő elem - fal síkban

U . ® Ablaknagyságok

Függőleges kiegészítő ablaknál

( 6 ) A térdfalban

®

...20-75'

A beépítés variációi - függőleges metszet

/ g ) vízszintes metszet ^

Ablaknagyság

54/83

54/103

64/103

74/103

74/123

74/144

114/123

114/144

134/144

Fénybeesési felület m 2 -ben

0,21

0,28

0,36

0,44

0,55

0,66

0,93

1.12

1,36

Helyiség nagysága

2

2-3

3-4

4-5

6-7

9

11

13 m !

(j^

Az ablaknagyság vizsgálata, a helyiség alapterületére vonatkoztatva

Sorolás függőleges kiegészítő ablakkal-» ©

i-t

f-í

19

19

Egymás mellé vagy fölé

179

ABLAKOK DIN 68 121, 4108 N y í l á s nyers (falazott)

mérete

Nyílászáró névleges mérete

Alaprajz

A DIN 68121 -es szabvány a forgó-, forgó-lengő- és lengőablakok keresztmetszetére vonatkozik. Az ablakok szárnyfajta szerinti -> ® tok szerinti - » © - © besorolása, az ablakokkal szembeni magas követelmények (hő- és hangvédelem) rengeteg ablakformát és -konstrukciót eredményez © - © A külső ablakokat és a fűtött helyiségek ablakait és ajtóit legalább hőszigetelő vagy dupla üvegezéssel kell ellátni. A nyílászárók hőátbocsátási tényezőjének nem szabad meghaladnia a 3,1 W/m2K-t.

i Faablakok

Nyílászáró névleges mérete

A E = Tok gyártási m é r e t e Nyílás

nyers

(falazott) m é r e t e

Egyszerű ablak

Egyesített szárnyú ablak

Kötött ablak

Gerébtokos ablak

Gyalult gerendatokos

Pallótokos ablak

Tolóablak

Alaprajz

© ( 2 ) Acélablakok

1 Az üvegezés leírása

2 Üvegezés kv W/ (m2K)

3

4

5

6

7

Erkélyajtók és -ablakok, beleértve a kereteket is kF a W/(ms-K) anyagcsoport2' részére, 1

| 2,1 | 2,2 | 2,3 | 3 3 '

Normál üveg használata mellett

Alaprajz

Alaprajz

^ ^

Műanyag abJalok

1

Egyszerű üvegezés

5,8

2

Hőszigetelő üvegezés > 6 < 8 mm-ig

3,4

2,9

3,2

3

Hőszigetelő üvegezés > 8 < 10 mm-ig

3,2

2,8

3,0

3,2

3,4 4,0"»

4

Hőszigetelő üvegezés > 10 < 16 mm-ig

3,0

2,6

2,9

3,1

3,3 3,8 4)

5

Hőszigetelő üvegezés kétszer > 6 < 8 mm-ig

2,4

2,2

2,5

2,6

2,8

3,4

6

Hőszigetelő üvegezés kétszer > 8 < 10 mm-ig

2,2

2,1

2,3

2,5

2,7

3,3

7

Hőzigetelő üvegezés kétszer > 10 < 16 mm-ig

2,1

2,0

2,3

2,4

2,7

3,2

8

Kettős üvegezés 20-100 mm-ig terjedő üvegtábla-távolsággal

2,8

2,6

2,7

2,9

3,2 3,7"'

9

Kettős üvegezés egyszerű üvegből és hőszigetelő üvegből (légrés 10-16 mm) 20-100 mm-ig terjedő üvegtábla-távolsággal

2,0

1,9

2,2

2,4

2,6

3,1

10

Kettős üvegezés két hőszigetelő üvegegységből (10-15 mm-es légrés, 20-100 mm-es üvegtábla-távolsággal.

1,4

1.5

1,8

1,9

2,2

2,7

11

Üvegtéglatal a DIN 4242 szerint üreges üvegtéglákkal a DIN 18 szerint.

5.2 3,3 3,64> 4.1 4 '

3,5

" Olyan ablakok esetében, amelyeknél a keretrész nem haladja meg az 5%-ot (pl. kirakatberendezések), a kp hőátbocsátási tényezője helyére az üvegezés k„ hőátbocsátási tényezőjét lehet helyezni. 2 > Az ablakkereteknek az 1 - 3 közötti keretanyagcsoportokba való besorolását a következő módon kell elvégezni: 1. sz. csoport: Fa-, műanyag- (I. a megjegyzéseket) és fakombinációs keretből készült ablakok (pl. fakeretek alumíniumbefedéssel) minden különösebb bizonyítás nélkül, vagy ha a keret hőátbocsátási tényezője k F < 2,0 W/(m2-K) a vizsgálati bizonyítványok alapján bizonyításra került. Megjegyzés: Az 1. sz. csoportba a műanyag ablakokhoz készült idomokat csak akkor lehet besorolni, ha az idomképzést a műanyag határozza meg és az esetleges fémbetétek csak a merevítést szolgálják. 2.1 sz. csoport: Ablakok, amelyek hőszigetelt fém- vagy beton idomokból készült keretben vannak, ha a keret hőátbocsátási tényezője k fl < 2,8 W/(m 2 -K) a vizsgálati bizonyítványok alapján bzonyításra került. 2.2 sz. csoport: Ablakok, amelyek hőszigetelt fém- vagy beton Idomokból készült keretben vannak, ha a keret hőátbocsátási tényezője 3,6 > k s > 2,8 W/(m2-K) a vizsgálati bizonyítványok alapján bizonyításra került.

Alaprajz

Alumínium ablalkok

180

©

A hőátbocsátási tényezők számítási értékei az üvegezésekhez (kv) és az ablakok és erkélyajtók tekintetében, beleértve a kereteket is (kF).

ablakok DIN 4109 - » CD

Lakóutca Lakóutca (kétsávos)

i-

1

©

I

Í.1

I

Univerzális alumínium ablak, közötte napvédelem 47 dB-ig lehetséges

/¿"N Alumíniumból készült egyesített v t ' szárnyú ablak, hőszigetelt 47 dB-ig

H

1>

©

Alumínium tolóablak, 35 dB-ig hőszigetelt

^ ^

Alumínium-faablak, szárnyú megoldás 40 dB-ig

©. Homlokzati felvonók, ill. emelőberendezések ablakok és homlokzatok tisztítására (ezáltal a fix üvegezés lehetséges) - > © - © , karbantartási és kezelési munkálatok kivitelezéséhez használják (meg lehet takarítani az állványzatot). Időben történő felszerelés esetén az építési munkálatok végrehajtásához már használhatók is (spaletták, ablakok felszerelése, stb.). Kis tervezési változtatásokkal a homlokzati felvonókat és emelőberendezéseket tűz esetén mentőberendezésként lehet alkalmazni. Kivitelezés mozgatható, síneken futó függőlétraként, sín nélküli berendezésként kassal, sínhez kötött berendezésként kassal, a tetőfödémen vagy az attikafalon befogó és vezetőkerékkel rögzítve. A könnyűfémből készült függőlétrák (homlokzati mozgó berendezés) -> © . egy járható függőlétrából és egy sínberendezésből állnak. A létra szélessége 724 vagy 840 mm, a teljes létrahossz az épületformának megfelelően maximálisan 25 méter. A teljes terhelése 200 kg (két ember és készülék). Ennek fix változatai a karbantartójáratok és a tisztítóerkélyek -> © ill. -> ©.

Árnyékolt f( nagyságot jelentenek a tisztításhoz Tetőablakok

Épületfajta

Külső ablakok

Iroda

Háromhavonta"

12 havonta

Nyilvános iroda

kéthetente

háromhavonta

Boltok

Kívül hetente

hathavonta

Belül kéthetente Boltok (főutak mentén)

Kívül naponta

háromhavonta

Belül hetente Kórházak

háromhavonta

Iskolák

három-négyhavonta

tizenkéthavonta

Szállodák (1. oszt.)

kéthetente

háromhavonta

Gyárak (precíziós

hathavonta

négyhetente

háromhavonta

kéthavonta

hathavonta

négy-hathetente

-

munkákat végzők) Gyárak (nehézipari termelés) Magánházak

*A földszinti ablakokat gyakrabban kell tisztítani ©

( 8 ) Egyszemélyes homlokzati felvonó

©

Tisztítóerkély

( 9 ) Afelvonókarokpárhuzamosbeállítása

Az ablaktisztítás időszükséglete

Két külön állítható karral

Gardemann-rendszer Kasemeiő szerkezetek

182

Qp

Homlokzati felvonók és emelőberendezések

R

©

TRA 900 + AuFzV

ajtók DIN 107 -» 8. O.

^ ^

Általában rossz nyitásirány

^ ^

Általában helyes nyitásirány

Fűtőtestnél

Legkisebb távolság a faltól

Eil.

1

P\ Szekrénnyel (előnyös elhelyezés)

jobbos zár I

Két, ugyanabból a sarokból ugyanabba a tétbe nyíló ajtó elhelyezése

(6)

balos zár ^

(7)

Két ajtó rossz elhelyezése

Két ajtó helyes elhelyezése

ba|os

^

jobbos pánt

jobbos zár

( 9 ) Balos, befelé nyíló

(J)

Jobbos, befelé nyíló

Jobbos szárny

balos pánt

balos zár

( j 2 ) Balos szárny

jobbos zár jobbos pánt VI'I'I'I'I']

v

v

( Í 3 ) Kétszárnyú ajtó jobbos zárral

o »

Forgóajtó, egyszárnyú, szélső központtal

Csapóajtó, egy- és kétszárnyú, jobbra tartó közlekedést feltételezve

©

középen elhelyezve, jobbra tartó közlekedésre

E zárószárny Négyszárnyú ajtó

fifi)

Háromszárnyú ajtó két nyílószárnnyal

zsza

Forgószárnyú tolóajtó

| Ajtók a helyiségre nyílnak

^

Tolóajtó, fal előtt futó

Falban futó tolóajtó kétszárnyú

J^

Két nyílószárnnyal - négyszárnyú tolóajtó

Ajtók a folyosóra nyílnak

O

O

| Ajtószárny kialakítás

@

Amerikai „balanced door"

Amerikai „balanced door"

Az épület belsejében az ajtókat racionálisan kell elhelyezni, mivel az előnytelenül elosztott vagy szükségtelen ajtók csökkentik, megnehezítik a térkihasználhatóságot és csökkentik a használható falfelületet is -> ® - © . Befelé nyíló, a helyiségbe nyíló, kifelé nyíló és a folyosóra nyíló ajtókat különböztetünk meg. Az ajtók általában a helyiség felé nyílnak -> Az ajtófajták elnevezését a helyzetük és a céljuk, nyitásirányuk, záródási módjuk, keretük, szárnyfajtájuk, mozgási és nyitási módjuk szerint állapítjuk meg. Belső ajtók: szobaajtók, lakásbejárati ajtók, pinceajtók, WC-, fürdőszoba- és mellékhelyiség-ajtók. Külső ajtók: bejárati ajtó, ház és udvar kapuja, balkon- és teraszajtók. A balanced door -»@ - © csak minimális erőkifejtést igényel a nyitáshoz, folyosók átjáróajtajához, szélfogóhoz, stb. alkalmas. Az ajtó szélessége a felhasználás és a lezárandó tér céljához igazodik, a legkisebb szélesség 55 cm. Lakóépületekben a szabad átjárási szélesség a következő értékeket teszi ki: Egyszárnyú ajtó Szobaajtók kb. 80 cm Fürdők, WC-k ajtajai kb. 70 cm Lakásbejárati ajtók kb. 90 cm Házbejárati ajtók 115 cm-ig Szobaajtók kb. 170 cm Kétszárnyú ajtó Házak bejárati ajtaja 140-225 cm Belső ajtók szabad átjárási Legalább 185 cm magassága: Szokványos érték 195-200 cm Toló- és forgóajtókat kijárati és vészkijárati ajtóként nem lehet alkalmazni, mivel veszély esetén a menekülés útját elzárják. (Kivéve a vészpántolású tolóajtókat!)

183

1000

750

1250

2000

AJTÓK

2500

DIN 4172, 18100, 18101, 18111

QD Az ajtók falnyílásmérete -> © nyers szerkezeti méret DIN 4172nek megfelelően, de kivételes esetekben más métretre is szükség lehet, ekkor a névleges méret 125 mm többszöröse legyen. Az acéltokot jobbos és balos tokként is fel lehet használni -» Egy 875 mm széles és 2000 mm magas falnyílás elnevezése (névleges méret): falnyílás DIN 18 100 - 875 x 2000. [Magyarországon a névleges méret: szabad nyílás + 150 mm.]

Névleges méret Falnyílás mérete DIN 18 100

Méretek az ajtólapon Ajtólap külső méretei (típusméretek)

Megengede tt eltérés: ±1

!¡J Az „ajtó" elnevezés határa Az előnyös méretek vastagon kihúzva

0

0

A számmal megjelölt méretek esetében a DIN 18101-ben megadják a tokok és az ajtólapok pontos méreteit, szám megegyezik a DIN 18101 1. táblázatának számaival.

|

j j Előnyös méretek falnyílásaiban az ajtók általában kétszárnyúak.

Q

Falnyílások DIN 4172

%

Ajlólok lalcméret, szabad Megengedeti eltérés: ±1

Ajtótok falcméret, szabad magasság Megengedet eltérés:

-i

1

875

1875

860

1880

834

1847

841

1858

2

625

2000

610

1985

584

1972

591

1983

3

750

2000

735

1985

709

1972

716

1983

4

875

2000

860

1985

834

1972

841

1983

5

1000

2000

985

1985

959

1972

966

1983

6

750

2125

735

2110

709

2097

716

2108

7

875

2125

860

2110

834

2097

841

2108

8

1000

2125

985

2110

959

2097

966

2108

9

1125

2125

1110

2110

1084

2097

1091

2108

(g)

Kávázott ajtólapok és -tokok DIN 18101

Névleges méret (DIN 18100) Sz x Ma

, 3 0 j. t - f

Méretek az ajtótokon

Ajtólap-falcméret (névleges méretek)

W77a

A falnyílás tényleges méret Sz x Ma

Tok falcméret Sz x Ma

Szabad nyílásméret Sz x Ma

Ajtólap külső mérete

±1_Í

x ^ x ^ x v x ; * : ^ /.v/.v.v.v.v.-.v.v.v."'^

875x1875 625x2000 1 )

szabad nyílásméret vagy tokkbelmóret

750X200011

875X2000 1 ' 1000X2000 1 ' 750x2125 875x2125 1000x2125 1125x2125 11 a

Ajtómagasság

( 2 ) Ajtószéleség

885x1880 635x2005 760x2005 885x2005 1010x2005 760x2130 885x2130 1010x2130 1135x2130

841x1858 591x1983 716x1983 841x1983 966x1983 716x2108 841x2108 966x2108 1091x2108

811x1843 561x1968 686x1968 811x1968 936x1968 2 ' 686x2093 811x2093 936 x2093 2 ) 1061x2093 z )

860x1860 610x1985 735x1985 860x1985 985x1985 735x2110 860x2110 985x2110 1110x2110

Csak ezek a méretek az előnyösek Csak ezek a méretek alkalmasak a tolókocsival közlekedőknek (DIN 18025)

(9)

Acéltokok méretei-» © +

falnyílás mérete

j névleges méret

( 4 ) Gerébtokos ajtó

©

Gerébtokos ajtó

L 80, i falnyílás I mérete

1

fainyílás mérete

szabad !, nyílásméret

szabad nyílásméret

4 \ \ W V j falcméret >

I ajtólapméret

[ névleges méret

^ ^

Összetett paílótokos ajtó

184

®

| fa lem éret ajtó lapméret l névleges méret Pallótokos ajtó

ajtólapméret I falcméret | névleges méret

@

Saroktok

| falcméret j | ajtólapméret I névleges méret

Széles tok

ajtólapméret falcméret névleges méret

Keskeny tok

1,80

1,50 2,00

^ ^

Kétszárnyú forgóajtó

2,60

^ ^

Négyszárnyú összcsukva

2,40

2,20

2,60

(3)

Háromszárnyú

1,80 2,40

2,10

Négyszárnyú

1,80 Tolóajtó vagy gördülőrács

t

2,40

2.60

Ajtószárnyak oldalra eltolva

(s)

Forgóajtó kiegészítő vészkijáratokkal

Rácsrostély

Süllyesztett kapuberendezés-»©.

^ g ) Oldalt vezetett harmonikaajtó

• n Középen vezetett harmonikaajtó

©

Harmonikaajtó falapokból, ill. hajlék hajlékony anyagból

Gumi ütközőkkel

—A

( j 6 ) Gördülőfal

9

Leválasztófüggöny DIN 10032 T4 szerint

©

Tolóajtók változatai

AJTÓK Forgóajtók - > © - © . Leállítható kivitelezésben, azaz erős forgalom esetén, különösen nyáron, a szárnyakat középen össze lehet csukni, ha egyidőben be- és kimenő forgalom van. A szárnycsoportot egészen félretolják, ha a forgalom csak egy irányba megy (üzletzáráskor) Automata ajtók. Az automatika alapja: fotocella, elektronikus érzékelőlap -> ©, pneumatikus érzékelőpadló. Egyutas- vagy reflexfénysorompó, automatikus tolóajtók, amelyek üzletek, igazgatási épületek vészkijárataihoz alkalmazhatók hatszárnyasan, 8 m szélességig. Légfüggönyajtó -> © , amelyet esténként süllyeszthető ajtóval zárnak le -> ©. A térlezárásokat oldalra vezetett harmonikaajtóval lehet megoldani - > ® , Középen felfüggesztett harmonikaajtó ©, amellyel szélesebb nyílásokat lehet lezárni. Forgó mozgás tolómozgással kombinálva. Harmonikaajtó záróléccel, műbőrből vagy műanyagból -> ©. A többtagú tolóajtók több szárnnyal rendelkeznek, amelyeket terelők kötnek össze. A többtagú tolóajtók külső vezetéssel egyhéjúak, belső vezetéssel kéthéjúak -> © ill. A tolóajtókat egymás mellett -> ©, egymásba tolva -> © lehet vezetni, fent felfüggesztett tolófalként -» © vagy különböző térelválasztásokhoz -» Leválasztófüggönyökkel felülről hajtogatva-» © vagy vízszintesen felül megvezetve -> © lehetővé válik nagyobb terek leválasztása.

^ 9 ) Légfüggöny berendezés-»

©

185

KAPUK

A

B

2,25 2,50 3,00 3,37

190 201 2125 225 237® Szabványkapu

@

a.) Lengőkapu csuklós szárnnyal

Lengőkapu

A

B

2,20 j 2,80

2,00 j 2,50

(2)

^ ^

b.) Lengőkapu rugós súlykiegyenlltéssel, mennyezeti sín nélkül

c.) Lengőkapu ellensúllyal

15-18 ^ ^

Emelőkapu

Szekcionált kapu-szabványméretek

Redőnykapuk/gördülőrácsok (acél és alumínium)

^ ^

Erővel működtetett harmonikaajtó (gyorsmozgású kapu)

( 9 ) Gumi csapóajtó

Süllyeszthető kapu

Teleszkópos D-emelőkapu

(7^

Tolókapu, acél tolókapuT30-T90

Nagy áthajtókapuhoz alkalmas PVC-szalagfüggönyök rugalmas, magasságban alkalmazkodó lemez

Egyszárnyú A 75 75 75 80 80 80 875 875 1,00 1,00 1.00

^ Gumicsíkos kapu-

© S 186

A tehergépkocsi aljának magassága szerint /í>i ™

Gumiütköző kapuszigetelés

-+QP Garázsokhoz és hasonló létesítményekhez lengőkapuként. Lengőkaput ellensúllyal vagy rugóval ajánlunk. Egyfalú, duplafalú, tömör, részben üvegezett, teljesen üvegezett. Felülete fából, műanyagból, alumíniumból, horgonyzott acéllemezből. Legnagyobb áthajtási méret 4,82 x 1,96 m. Maximális szárnyszélesség kb. 10 m2. Beépítés kerek és szegmentális ívekbe is. Kényelmes kezelés rádióvezérelt nyitással. Felhúzható kapu -> ©, szekcionális kapu - » © , teleszkópos emelőkapu - > © , gördülőkapuk © alumíniumból a födém alatti leállításra. Egy- vagy többhéjú kapuk ipari, közlekedési és műhelykapu-felhasználásra. Maximálisan 18 m széles és 6 m magas. A kapukat húzókapcsolóval, fénysorompóval, indukciós és huzal nélküli távvezérléssel (elektromosan vagy pneumatikusan), érintkezőküszöbökkel lehet irányítani. Áthajtókapuk mint gyors átjárókapuk - » © PVC-kapuk -> © egyrétegű, víztiszta PVC, kopás- és ütésálló. Csíkfüggönyként is -» Gumicsíkok mint kapuszigetelés vagy gumiütközőkkel történő szigetelés fűtött raktárhelyiségeknél történő berakodásra. Védelem az időjárási behatásoktól a be- és kirakodásnál - » © - © . Tűzvédelmi ajtók T30-T90, egyés kétszárnyú -> © . Tűzvédelmi tolókapu -» Tűzfallezárásoknak mint toló-, emelő-, vagy lengőkapuk függetleneknek kell lenniük az áramhálózattól. Tűz esetén automatikusan zár (FischerRiegel).

B 1.75 1,875 2,00 1,80 1,875 2,00 1,875 2,00 1,875 2.00 2,125

Kétszárnyú 2,00 1,50 1,75 I 2,00 I 2,125 2,25 Tűzvédelmi ajtók T30-T90

Burkolt ellensúly A

B

1,00 1,00 1.25 1.25 1,50 1,50 1,75 1,75 2,50

2,00 2,125 2,00 2,125 2,00 2,125 2,00 2,125 2.50

Két szárny

Tűzvédelmi tolókapu T30-T90

I

zarberendezesek A hengerzárak nagyobb biztonságot nyújtanak, mivel a szerszámmal történő feltörés szinte lehetetlen. A LINUSYALE által kifejlesztett hengerzár lényegesen különbözik a többi zárrendszertől. Profilhengerzárakat, ovális hengerzárakat, kerek hengerzárakat, dupla hengerzárakat és félhengerzárakat különböztetünk meg A hengerzárakat igény szerint mindkét vagy csak az egyik oldalán egyenként 5 mm-rel növelve, hosszabbítással szállítják, hogy illeszkedjenek a mindenkori ajtószélességhez. A DOM IX hengerzár kínálja a legnagyobb biztonságot -> ©. Az IX-rendszer széles variációs lehetőségei átfogó és bonyolult zárszerkezetekre is alkalmassá teszik. A zárberendezés tervezése és megrendelése folyamán zártervet készítenek a hozzá tartozó biztonsági dokumentummal együtt. Csak a biztonsági dokumentum bemutatásával készítenek pótkulcsokat.

Központi zárberendezés

Központi zárberendezés A központi zárberendezés, a lakás bejárati kulcsa, valamennyi olyan központi vagy egyedi ajtót zár, amelyet minden bérlő bezárhat, pl. udvar-, pince-, házbejárati ajtót. Többcsaládos vagy társasházak számára ajánlott -* © . Főkulosberendezés A főkulcsberendezésben egy fölérendelt kulcs az egész zárrendszer valamenyi hengerét zárja. Alkalmas családi házakhoz, iskolákhoz, éttermekhez -»

®

Főkulosberendezés

Központi főkulosberendezés

T t -W n Fl^

Itt több központi zárberendezés összefoglalva jelenik meg. Társas- ill. bérházakhoz alkalmas -> © . Mindenki a saját kulcsával zárja be a saját lakásajtaját. Ezen felül van egy főkulcs, amely valamennyi központi ajtót zár.

TT 0 •—H^St DQ H K

Általános főkulosberendezés

ii

ii

t

Ez a rendszer értelemszerűen több főkulcsberendezésből áll. Az általános főkulcs egy személynek lehetővé teszi az összes helyiségbe való bejutást. Az esetleges területleválasztásokat főés csoportkulcsokkal lehet elérni. Mindegyik hengerzár saját kulcsával nyílik és a fölérendelt fő- és csoportkulcson kívül az általános kulccsal is nyitható. Felhasználási terület: gyárak, ipari üzemek, repülőterek, szállodák -> ©. Az épülettervezésnél a következő veszélynek kitett objektumokat kell figyelembe venni -> @

IH^T*

%

m m

1. sz. lakás 2

^ ^

Kombinált központi főkulosberendezés

JL HGS1

HGS2

GS3

GS2

GS1

GS4

Irattartó szekrények, fürdőkabinok, levélszekrények, átjáróajtók, vészkijáratok, ruhatárak, dobozzárak, hűtőhelyiségek,, bútorajtók, keretajtók, gördülőkapuk, szekrényajtók, íróasztalok, tolózárak, öltözőhelyiségek

veszélyeztetett

Liftgépházak, liftkapcsolók, elektromos helyiségek, garázsátjárók, garázs lengőkapuk, rácskapuk, fútőajtók, tűzálló pinceajtók, tűzgátló pinceajtók, olajbetöltő nyílások, elosztódobozok

erősen veszélyeztetett

Irodaajtók, tetőkibúvók, bukó-nyíló ablakok, számítógépes termek, bejárati aj- nagyon erősen tók, rácsrostélyok, házbejárati ajtók, emelőajtók, pinceablakok, felülvilágítók, veszélyezkapcsolók, lakásbejárati ajtók. tetett

©

Ellenőrző lista

T tft

£

co co

L

H I T « 4

tttt 4

Í F

Hit 4

T U) CO

co 1 Méretek mm-ben Általános főkulosberendezés (szakaszos)

Hengerzár: profilos, fél, kerek

187

epulet- esteruletbiztositas DIN 57 100, 57 800, 57 804

QD

Biztonságtechnika alatt olyan intézkedéseket értünk, amelyek az élet, vagyon és testi épség elleni veszély elhárításához szükségesek. Alapvetően minden épületrészbe, még az acélból vagy vasbetonból készültekbe is be lehet hatolni. Mérvadó marad a biztonság igénye. Ezt egy biztonsági elemzéssel lehet kimutatni, amelyben a létesítmény gyenge pontjait és a költség- valamint hasznossági számításokat kell bevenni. A rendőrség is közreműködik, segít a megfelelő biztosítás és védelmi berendezések kiválasztásában. A mechanikus biztosítások olyan építészeti intézkedések, amelyek a tettest mechanikus akadályok elé állítják, amelyek áthágása csak erővel és durva nyomok hátrahagyásával lehetséges. Az ellenállás mértéke lényeges kritérium. A biztonsági intézkedések lényeges helyei a lakásban a bejárati ajtók, az ablakok és a pincelejárók, üzletházakban a kirakatok, bejáratok, ablakok és felülvilágítók, kerítések. Mechanikus biztosítások többek közt az acélrácsok, melyek szilárd beszerelésűek vagy gördülőrácsként húzhatók be az épületbejáratoknál vagy szellőzőnyílásoknál, biztos zárak, rácsos vagy világítóudvarok. Az üvegek esetében a drót- vagy acélhuzalbetétes üveg segít. Az akril- és polikarbonáttáblák nagyobb védelmet biztosítanak. Az elektromos ellenőrzőberendezések automatikusan jelzik a betörési kísérletet vagy a behatolást a védett térbe. Lényeges kritérium a jelzés és a beavatkozás közötti idő. 1.) A betörésjelző berendezések (EMA) és a támadásjelző berendezések (ÜMA) az objektumban tartózkodó személyek és tárgyak megfigyelését és biztonságát szolgálják. A betörésjelző berendezések nem tudják megakadályozni a behatolást a védett térbe, azonban a lehető leggyorsabban jelezniük kell a behatolást. Az optimális biztonságot ezért csak mechanikus biztosítékokkal és hatékonyan felszerelt betörésjelzővel lehet elérni. Megfigyelési intézkedések: Külső tér megfigyelése, a helyiség megfigyelése, egyes objektumok megfigyelése, esésbiztosítás, segélyhívás.

Videóelienőrzési rendszer

Belépésellenőrzési rendszer

S z a b a d t é r i ellenőrző berendezés

Biztonsági rendszerek

AM

>

4 •

< öl

•

Tf ;p0 • í r

i

K

^ ^

Épülethomlokzat biztosítása magánterületen

^ ^ Térben működő biztosítás ipari vagy kommunális területen

188

Tűzjelző berendezések (BMA) olyan veszélyjelző berendezések (GMA), amelyek személyek részére történő közvetlen segélykérésre szolgálnak tűz esetén és/vagy a tüzet időben felismerik és jelzik. A tűzjelző berendezések a személy- és vagyonvédelem eszközei. 2.) A szabadtéri ellenőrző berendezések olyan terek ellenőrzésére szolgálnak, amelyek a körbezárt építményeken kívül találhatók. Az objektum védelmét a körülötte levő szabad tér ellenőrzésével oldja meg, általában a telekhatárig. Mechanikus-építészeti intézkedéseket és elektronikus-detekciós és/vagy szervezetiszemélyzeti intézkedéseket foglalnak magukba. Célja: jogi lehatárolás, elrettentés, akadályozás, késleltetés, előriasztás, személyek, járművek felderítése, megfigyelés, felismerés, szabotázskísérlet és kémkedés esetére is. Felépítése: építészeti intézkedések, kerítések, árkok, falak, akadályok, kapuk, belépési ellenőrzés, világítás. Elekromos intézkedések: vezetékközpontok, detektorok, szenzorok, video/tv, belépési ellenőrzési rendszer, magasabb szintre történő továbbjelentés (PO/TEMEX/TWG/FUNK). Szervezeti intézkedések, személyzet, megfigyelés, őrzés, biztonság, bevetési csoport, műszaki személyzet, őrzőkutyák, segélyhívási akcióterv. 3.) Árubiztosítási rendszer, amelyet bolti lopásvédelmi rendszernek is neveznek, elektronikus rendszer, és lopás valamint egy ellenőrzött térből történő nem megengedett árueltulajdonítás ellen működik; mindezt a szokásos napi üzem alatt.

Szobaajtók 1 2 ' Belső tolóajtók ,z> lengőajtók

Ablakok s z á r n n y a l Erkélyajtók, emelőajtók Külső, üvegezett tolóajtók Felülvilágító kupolák Tetőfelületi ablakok

•

• • o • • •

• •

O5'

• os Os'

Csatornák, szellőző- és gépésze' ti aknák

__

0 jót a l k a l m a z h a t ó « ( J m é g alkalmazható

-

Különleges detektorok

Ingajelző

Fonalhúzásos érintkező

Taposólap

O"

Padlófelületek beiül ">

Betörésjelző

• o

O" O •

o o •

készülékházak 1 2 '

O5' O5'

2,75mszintmagasságnál szükségesek. Pihenőszélesség > lépcső járószélesség. I1'20 f 7*"

*

^ ^

1

n

1

1

1

1 1 -1 1 1 1

h t i i

í i I i

Háromkarú lépcső, drága, nem praktikus,

>20 I

25 1,225

r ~ ii i ! i , Vr

Ferde fellépés és húzott lépcsőfok helyet takarít meg

i í

1 ; j"M

__ A szűk lépcsőházakBútorszállításhoz Q 9 ) nála lépcsők lefa( g j ) szükséges minimáragása a pihenőlis helyigény

17 =

18

2s:i 221

S21

A lépcsők és tereplépcsők skálája Igen nagy: magába foglalja a legkülönbözőbb lakóházi lépcsőket, a nagyvonalú szabadtéri lépcsőket, amelyeken a fel- és lemenetel lépkedéssé válik. A lépcsőkön való járás 7szeres energiafelhasználást igényel mint a síkon történő, szokványos lépkedés. A lépcsőkön történő felmenetelkor a fiziológiailag előnyös „emelkedési munka" a lépcső 30°-os emelkedésénél és az emelkedési arány esetében Fellépő F

22 2 80

lépcsők DIN 18 064-65, 4174

—

adódik

29

Az emelkedési arányt a felnőtt ember lépéshossza alapján számoljuk ki (kb. 61 - 6 4 cm). A legkisebb energiafelhasználást igénylő emelkedési arányra a következő egyenlet alkalmazható: 2 F + B = 63 (egy lépés). A lépcsők méretezése és kialakítása során a fenti" összefüggések mellett a lépcső funkcionális és alaki célja is fontos. Nemcsak maga a magasságáthidalás, hanem annak módja is jelentős. A tömegközlekedésre tervezett szabad lépcsők esetében az alacsonyabb, 16 x 30 cm-es lépcsőket részesítjük előnyben. Az irodai vagy vészkijárathoz tervezett lépcsőknek ezzel szemben gyorsabb magasságáthidalást kell biztosítani. Minden szükséges lépcsőnek egy átmenő lépcsőtérben kell lennie, amelynek az odavezetéseit és a szabadba vezető kijáratait is úgy kell megtervezni, hogy veszély nélkül menekülési útvonalként is használhatók legyenek. Kijárati szélesség > lépcsőszélesség. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek minden pontjáról, beleértve a pinceszintet is, a lépcsőteret legalább egy szabványos lépcsővel vagy kijárattal max. < 35 m távolságra kell megközelíthetővé tenni. Amennyiben több lépcsőre van szükség, akkor úgy osszuk el őket, hogy a menekülési útvonalak lehetőleg rövidek legyenek. A lépcsőterekben a pinceszint, a kiépítetlen tetőterek, műhelyek, boltok, raktárak és hasonló terek nyílásainak önzáródó ajtókkal kell rendelkezniük (tűzállóság T30).

^ , ..'.., (21) Hordagyszallitasnál (2g) Csigalépcső esetén

csökkenti.

191

LÉPCSŐK

^ ^

Lépcsőprofilok

^ ^

Fogódzóprofilok

Fémprofilok

Faprofilok

Műanyag profil

Polikarbonát síklemez

A korlát és a pofafa függőlegesen eltolt elhelyezése a korlát pofafán történő előnyösebb rögzítését is eredményezheti. Előnyös pofafa- és korlátelrendezés 12 cm-es orsótérnél, korlát befelé eltolva -> ©.

h12

J

Gyerekkorláttal (magasság kb. 60 cm) a galériákat, balkonokat körbe kell venni (1 m magasságkülönbség felett kötelező):

Orsótér nélkül

©

^ ^ Korlát- és pofafarészletek

Lépcsőprofilok. Hogy a vízszintes lépcsőknél a cipőkrémből és a cipősarkokból adódó csúnya foltokat elkerüljük, -> © , a profilokat hátralejtő vonallal tervezzük, ami a cipősarok elakadását csökkenti. A korlátmagasságban az embernek a teljes helyszélességre szüksége van, a lábmagasságban kevésbé. Ott a járószélesség a nagyobb orsótér javára keskenyebb lehet.

Korlátforduló a pihenőn

< 12 m H = 0,90 m épületmagasságnál > 12 m H - 1,10 m épületmagasságnál

^ ^

Helytakarékos, kihúzható padláslépcső 1,2 és 3-részes-» ®

©

Helytakarékos padláslépcső (ollóslépcső 2,00-3,80 m-es belmagassághoz)

A létralépcsőknek 45-55"-os hajlásszögük van. Amennyiben azonban üzemi okokból lépcsőhöz hasonló feljáróra van szükség, ha pl. a szokványos lépcső adott járáshossza túl rövid, eltolt lépcsőfokú lépcsőt választunk, egy ún. rövid, kanál- vagy szambalépcsőt - » A rövid lépcső fellépőinek a száma lehetőleg legyen kevés. A fellépő magassága azonban < 20 cm. A fellépést (mindig váltakozva), a bal és jobb láb fellépési tengelyein kell mérni (a+b) -»©.

Térlezárás tűzállóan

©

Ha nincs elég hely, elég a padlástérhez egy csapólépcső alumíniumból vagy fából-» (D ©

^ ^

Lapostető-kljárat padláslépcsővel S z a b a d belmagasság

15,8 220-280 220-300 220-300 240-300

Padláslépcső Nagyság (cm)

100 x 60(70) 120 x 60(70) 130 x 60(70+80) 140x60(70+80)

Dobozszélesség B = 59 ; 69 ; 7 9 cm

190 U Szokványos lépcső (belépő túl rövid)

©

Dobozhosszúság L = 120 ; 130 ; 140 cm Dobozmagasság H = 25 cm

2SoT" 7 °°" Rövid, kanál-vagy szambaléposő fából, ¿jo) Az a és b lépcsőfokok váltott eltolt lépcsőfokokkal, metszet középen átfedéssel > 20 cm

192

(J3) Beépített tűzlétra

(J4) Behúzható padláslépcsők

LÉPCSŐK RÁMPÁK, CSIGALÉPCSŐK A gyalogosoknak és a tolókocsival közlekedőknek, valamint a gyerekkocsit tolóknak akadálytalanul kell leküzdeni a szintkülönbséget. Rámpák © , lépcsőfokos rámpák - > © , lépcsős rámpák -> hajlásszöge a -> 191. oldalon ® .

c 2,5 cm. könnyen leküzdhető

Metszet

Csigalépcsők kb. 210 cm födémnyílás-átmérőnél nagyobb az egy és két család részére tervezett házakban az építésjogilag szabványos lépcső a DIN 18065 szerint lehetséges (legalább 80 cm járószélesség), 260 cm átmérőnél nagyobb az egyéb épületekhez (legalább 1,00 m járószélesség).

Lépcsősrámpa

Lépcsőfokos rámpa

A lépcsőfok elülső peremét a z orsó érintőjeként kiképezve a belépőt ki lehet szélesíteni

^ ^

Csigalópcsőfeilépések

©

( T ) Csigalépcső

Lépcsőfokok fából, acélból, műkőből + természetes kőből

Az e g y m á s feletti lépcsőfokok á t f e d é s e

• Korlát

/PVC

t Acéllemez Acéllemez Szigetelőanyag

^ ^

@

Lépcsőfokkiképzés

Négyzetes födémnyílás

Helyiségfunkció indulásnál érkezésnél

©

Tömörfalépcsőtok

®

^ ^

Kerek födémnyílás

(12) Sarkos födémnyílás

PVC cementesztrichen

A 80 cm alatti járószélességgel rendelkező csigalépcsők csak mint még megengedhető lépcsők lehetségesek. Pincehelyiség, padlástér, alárendelt terek: csigalépcsőfokok rácsrostélyból, márványból, fából, műkőből. Lemezlépcsők PVC-, linóleum-, vagy szőnyegburkolattal - > © - © . Lépcsők szerelésre előre gyártott részekből: acélból, alumínium öntvényből vagy farészekből. Felhasználási terület mint kiszolgálólépcső -> © . Lépcsőkorlátok acélból, fából és polikarbonát-síklemezből @. Csigalépcsők helytakarékosak és a középtengelyben egy oszloppal ellátva stabilak is -> © - © . A középtengelytől a lépcsőt azonban ki is lehet szélesíteni, ami orsótérrel rendelkező, nyílt csigalépcsőhöz vezet -> © - ©. [Magyarországon a lépcsőkre más előírások érvényesek.]

U-

Ellenforgalom lehetséc és - Ellenforgalomhoz megfelelő Ellenforqaiom nem lehetséges ¡ól használható könnyen használható kényelmesen használható még használKis méretű bútor Bútorok szétszerelve Bútor Erős frekvenciára ható szállíthatók szállítható szállíth ató

;•

^ ^

Rámpa

4,50

(T)

Alárendelt terek Pincetér, padlástér j

Házi bár, hobbiszoba Hálószobák, szauna Uszoda, labor Műhely, kert Galéria, raktár Eladótér, belső áruszáll. lépcső Maisonett kétszintes lakás, butik Irodahelyiségek, raktár Rendelő, bolttérség \fendégszobák Vészkijárat lépcsője Szabványos lépcső családi házban 2200

2400

s r*.

2150

co m ív

0 0 ¡8 0 cg tn co f

CM 0>

^ 3 ) A csigalépcsők legkisebb nagyságának meghatározása minden típushoz a felhasználás szerint

0 10 0 CM O tn r^

2100

1750

1,25 m (1,00 m), ahol Vme3 < 50 km/ h, ott SsKFZ > 0,75 m © Az oldalsó biztonsági tér szélessége SSH= 0,25 m.

( í g ) A szabad közlekedési tér és az űrszelvény méretei gépjárműveknél

201

UTAK Felvilágosítás: Forschungsgesellschaft für Straßen- und Verkehrswesen, Alfred-Schütte-Allee 10, Köln Qp 3.25 1.5050 (RQ 20) c4 m

Az utak tervezésében, építésében és üzemeltetésében megteremtett egységesítés céljából a különböző forgalmi igényekhez szabványos keresztszelvények kerültek meghatározásra, amelyektől nyomós ok nélkül nem lehet eltérni. A szabványos keresztszelvényeket beépítéstől mentes © és beépítéssel határos -> @ utak esetén mutatjuk be. Eszerint pl. „a 6 ms" jelentése: „a-f" keresztszelvénycsoport a forgalmi sáv 3,00-3,75 m alapszélességével - „6" forgalmi sávok száma, mindkét forgalmi irányban -> 203. oldal - „m" épített középső elválasztósziget, -sáv, - „s" rögzített oldalsó sáv, - „ f a pályán kialakított kerékpársáv, - „p" parkolóöblök vagy parkolósávok a pályatest mellett,

3.25 jp|2,00fTp 3,25 ; f 3.25 50 50 501,50

[ | 3.00 J 20 jármű/h

b2s

Alig

a 100

eltérő szintű

g1600-nál\?= 50 kW/h S 900-nálv = 70 km/h

Nagy teherautó-forgalomnál

bS

Alig

a

iob

eltérő szintű

S1300-náiV = a 700-nálV = a 800-nái^ = a 700-nálV=

d2

Alig

a 100

eltérő szintű

80 70 60

Kis teherautó-forgalomnál

e2

Alig

a 100

eltérő szintű

80 70 60.

d2

Alig

a 100

eltérő szintű

80 70 60

e2

Alig

a 100

eltérő szintű

f2

Alig

a 100

eltérő szintű

b4ms

Kfz

a

só

azonos szintű

c4m

Kfz

a

80

azonos szintű

d4

Kfz

a

70

c4m

Alig

a

70

a 2200-nálV = 50km/h a 1800-nálV = 60km © - © Németországban ritka. Más országokban (Anglia) a körforgalmat gyakran használják, hogy a súlyos balesetek kisebb veszélyt jelentsenek.

fit 111:111

!

rr

További előnye: elmaradhat a forgalomirányító lámpa, kisebb a kereszteződés zajterhelése és energiát takarít meg. A körforgalom átmérője a forgalomsűrűségnek megfelelő torlódás kialakulásának várható hosszúságától függ. Az ilyen módon eltolt útkereszteződés több helyet ad arra, hogy az útcsatlakozások és az útvégződés térbeli lezárása áttekinthető legyen. Alkalmas továbbá lassú forgalmi helyeken, például lakóövezetben -> ©.

W Útcsatlakozás-azonos szinten

( D

-»mint®.

A kétsávos utak kereszteződése általában azonos szintű (forgalomirányító lámpával vagy anélkül). Megkülönböztetünk: útbecsatlakozást (egyik út rácsatlakozik a másikra) -. © - © és kereszteződést (két út találkozásakor) - » © - © .

M Fő forgalomirány

A szövetségi országutakon az úttest külső szélétől mérve 20 m-en belül építési tilalom van érvényben. Az útszegélytől 40 m-en belül építési korlátozás érvényes -» 208. oldal, autópályák.

©

Útcsatlakozás lakóövezeti utcán

Bekötő-vagy lakóövezeti utca

©

Útcsatlakozás a balra kanyarodó sáv miatti útszélesítéssel

!íl Normál kereszteződés (alárendelt úttal)

lHlilll

— Úttengely

Egyirányú utca

Bekötő- vagy lakóövezeti út

*

Kereszteződés a balra kanyarodó sáv miatti útszélesítéssel

R minimálisan feleljen meg az utcatípusnak

& ©

'R

Azonos szintű kereszteződések

(6)

^Forgalomirány i l Gyalogátkelőhelyek

N

©

-»mint©.

Útkereszteződés helytakarékos

Csatlakozó összekötő utak relatív nagy területet foglalnak el

—» mint (

Forgalomirányító lámpa acsatlakozásoknál Kereszteződés' szukseges helytakarékos , megoldással

Csatlakozás körforgalom formájában

Forgalmi út Forgalmi út

Főközlekedési út Forgalmi út

£ 9 ) Útcsatlakozások/kereszteződésekeltérő szinttel

@

©

-»mint®.

Főközlekedési út

Főközlekedési út

Főközlekedési út

> mint ® .

-»mint®.

Körforgalom keresztezödésmentesen vezetett gyalogos forgalommal

Lakóövezeti vagy forgalmi út

(13) Az útsáv végződése

204

Iliim

^ 4 ) Körforgalom

Rámpa

n 5 j Körforgalom gyalogos közlekedéssel

©

Eltolt útkereszteződés, csak lassú forgalomhoz alkalmazható

Keresztmetszetek (a zárójelben álló méretek csak bizonyos építési övezetben)

UTAK

Tervezett utak méretjellemzői

- » ÓD

R, min [m]

min M

6

eo.75"|. |. Ii. > a w ' i (30,50)1' -H

(12) 8 '

2,50

51,50

^l)

Utcával párhuzamos járda

10 (2)"

(1.00)

mint a hasonló utak lejtése

30

10

Gyalogos- es kerékpáros közlekedési terűietek A gyalogosközlekedés - a gyerekek Játszási lehetőségének igényét is figyelembe véve - sokféleképpen tervezhető és érdekesre kialakítható. Az időjárás viszontagságai ellen fákkal, árkádokkal és egyes esetekben védőtetővel is védhető. Az utcát kísérő járdák lehetőség szerint ne legyenek keskenyebbek 2 m-nél (ebből 1,50 m szabad szélesség és 0,50 m védősáv a forgalmi út oldalán álljon rendelkezésre). Legtöbb esetben azonban nagyobb szélesség a célszerű. Iskolák, bevásárlóközpontok, szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények közelében a legkisebb szélesség 3 m legyen. ®-® Az utcát kísérő kerékpárút legyen egysávos kivitelben legalább 1,00 m, kétsávos kivitelben 2,00 m (de legalább 1,60 m) széles. Ehhez adjunk még védőtávolságot a forgalomi út irányában 0,75 m szélességgel. Vegyes használatú gyalogos- és kerékpárutak szélessége 2,50 m (de legalább 2,00 m)-> 201, oldal.

2,50 0,700,700,700,90 1,00

¡

IEÍG'ÍWÍ P Í f h Í

tKMÍ/KR I p

1 2 ( |

1

0.700.700.70

%

Úttal párhuzamos kerékpárút

I p 'I'wÍ'gÍ'e}

ti) 0,75s» a 0.75" 1,2.501. (äO.SO)' 1 ' ' ( 2 , 0 0 r ©-®- Keresztirányú sávot is iktassunk be. A tárolóterület szervezése legyen lehetőleg egyszerű és könnyű tájékozódást lehetővé tevő. Plusz tárolóhelyeket kerékpárutánfutók és különleges kerékpárok számára igény szerint helyezzünk el. Kerékpártartókat kényelmes lezárási lehetőség nélkül csak bentlakók által használt belső terekben alkalmazzunk. Hosszabb távú kerékpárparkolók létesítéséhez előtetőt, illetve világítást is tervezzünk. A tárolókat úgy telepítsük, hogy létesítményhez közel jól megközelíthetőek, kényelmesen elérhetőek és a közösség forgalma szemszögéből ellenőrizhetőek legyenek.

&

11,90-2,00

1,80

1,90-2,00 H

Alapvető méretek kerékpárok merőleges tárolásánál V-/

©

1,90-2,00

1,80

1,90-2,00

©

Magasságban eltolt elrendezés, merőlegesen

xS/

^Pentagon

®

60-7

1,50magasságú 1,50 f | [ 1,50 ;elrendezés, Egyező átlósan

1,50

|

1,50-1,80

Őrzött kerékpártárolók társasági rendezvények létesítményeinél, pályaudvaroknál, strandoknál és bevásárlóközpontoknál helyezhetők el. A kerékpártárolók telepítése lehetséges gépjárműparkolók részének a funkcióváltásával is.

f

1,50

[

Magasságban eltolt elrendezés, átlósan

1 db 3 0 m e lakóterületre 1 db 2 0 0 m 2 lakóterületre 1 db férőhelyenként 0,7 db diákonként 0,5 db diákonként 0,7 db férőhelyenként 1 db 4 0 m 2 alapterületre 0,3 db férőhelyenként 0,3 db munkahelyenként 1 db 2 5 m 2 üzlettérre 1 db 8 0 m 2 üzlettérre 1 db 35 m 2 üzlettérre 0 , 2 db időszakosan jelenlévő páciensre 0,5 db öltözőhelyként 1 db 2 0 látogatóra 1 db 7 látogatóra 1 db 7 férőhelyre 1 db 2 férőhelyre

Lakások Magánlakások látogatói Diákotthonok Általános iskolák Felső iskolák Előadótermek Könyvtárak Főiskolai m e n z á k Munkahelyek Napi szükséglet üzletei Bevásárlóközpontok Üzleti szolgáltatások periodikus igénnyel Irodai szolgáltatások, orvosi rendelők Sportpályák, sportcsarnokok, uszodák Regionális rendezvények termei Egyéb rendezvénytermek Vendéglátó egységek Sörkertek

Amennyiben több funkció is feltép egyazon épületben, úgy a fenti tárotóigény összevonandó,

^l)

Kerékpártárolók kapacitásszámításának irányértékei

( f f i f t flfofo Támasztókeret

50 1,00 2.00

(9)

206

-I I

1.80 5,80

Kerékpártároló támasztókerettel

1,75

3,20

Első kerék átfedésével

1,75

1,60

11,60

1,60

Első kerék átfedésével és köztes közlekedővel

1,60

1,6

53 —1

KEREKPAROSOK

53 1—

118

38

Az egyirányú, folyamatos haladáshoz legalább 1,4 m szélesség, de inkább 1,60 m szükséges. Előzéshez és szembetalálkozáshoz csökkentett sebességnél 1,60-2,00 m szélesség kell. Előnyösebb a 2,00-2,50 m szélesség, ha a kerékpárokhoz utánfutót is csatlakoztatnak. A kerékpárosok közlekedési terének alapméretei a kerékpárosok alapvető, 0,60 m szélességéből és magasságából adódik -> ©, valamint ehhez a szükséges közlekedési manipulációs terek, különböző mozgási szituációk helyigénye is hozzáadandó. A kerékpártárolók közötti közlekedőt ne méretezzük túl keskenyre. A közlekedő szélessége legalább 1,50 m, alkalmasint 2,00 m legyen. Átjárót közöttük 15 m-enként nyissunk. Amennyiben a kerékpártárolóhoz kerékpár megemelése, felfuttatása szükséges, két sor közötti közlekedő szélessége legyen 2,50 m. Minél hosszabb a tároló, annál szélesebb legyen a közlekedő. Egy 10 m hosszú tárolósorhoz a közlekedőszélesség legalább 1,50 m, 15 m hosszúhoz 1,80 m, 25 m hosszúhoz 2,20 m széles.

¿5

'Í-4J' 1

2,38

i;5 © - © . Az utcai forgalom zajterhelése a zajgátló fal segítségével kb. > 25 dB (A) értékkel csökkenthető legyen. Ezt a csökkenést A LA, R, STR-rel jelöljük, és a közúti közlekedésben modifikált hangszigetelés mértékének nevezzük.

/

Megkülönböztetünk zajgátló falakat reflektáló A LA, A, STR < 4 dB (A) és elnyelő 4 dB (A) < LA, A, STR < 8 dB (A), Nappal

Éjszaka

/

Tiszta lakóövezet, hétvégi házak

50

35

Általános lakóövezet, kisebb települések

35

40

Falak, városi vegyes területek

60

45

Településközpontok, szolgáltató területek

65

50

Ipari övezetek

70

70

Különleges használatú területek

45-70

35-70

Isophontérkép. A zajgörbe hatásvonalai töltéssel vagy zajgátló fallal

Utca

/

Zajgátló fal

l T m 10-

/

/

/

/

TJ •S c 1 i1

y J y tat m

s s

y

Ezekből I H m a x . I = -

0,2

Tervezési zajgörbeértékek építési területeken, dB (A)

0.5

Hatásos védőmagasság h0(, (m)

Diagram a zajvédő fal szükséges magaságának számításához

M f e --

Falazat lakókerttel

^ ^

Zajgörbe csökkenése

valamint magas elnyelésű 8 dB (A) < LA, A, STR kivitelben. DIN 18005 - első része és az utcák zajvédelmének szabályozása RLS - 81 részletes számítási útmutatást nyújtanak ehhez. A zajgátló falakkal elérhető védelem mértéke nem csak az anyagától függ, hanem a fal magassága is jelentőséggel bír. Hatása azon alapszik, hogy a gépjárművek zajával átellenben egy zajárnyékot hozzon létre, amely valójában - az optikai viszonyokkal ellentétben - nem is létezik. A hangterjedés lényegéből fakadóan a hangenergia kis része a zajárnyék térségébe is eljut. Ennek aránya annál kisebb, minél magasabb a fal, tehát minél nagyobb kitérőt kell az eltért hanghullámoknak megtenniük. Az iparban többféle előre gyártott betonelemet készítenek, valamint zajgátló falak építhetők üvegezve, fából vagy acélból.

Zajgátló szabályozások közutaknál Szükséges csökkenés

10

S z ü k s é g e s Sík terepen 7 5 - 1 2 5 távolság m-ben Erdősávon 5 0 - 7 5

í- 50 +

15

20

25

30

35 dB

125-250

225-400

375-555

-

-

75-100

100-125

125-175

175-225

200-250

A zajterhelés csökkenése a távolsággal Fal- vagy töltésmagasság m-ben

1

2

3

4

5

6

7

Csökkenés dB (A)

6

10

14

16,5

18,5

20,5

23,5

A meglévő, illetve várható utcai zajterhelés becsült értékei

A zajgátló falak szabványos elhelyezése az utaknál

I-25+-

©

Az utcatlpus besorolása a lakóutca forgalmi terheléséhez viszonyítva

10-50

Lakóutca (kétsávos)

>35 26-35 11-25 S10

0 I II III

>50-200

Lakóterületi gyűjtőút (kétsávos)

>100 36-100 26-35 11-25 £10

0 I II III IV

>200-1000

Országút belterületen és lakóterületi gyűjtőút (kétsávos)

101-300 36-100 11-35 £10

I II III IV

Országút lakóterületen kívül, ipari és szolgáltató övezetben (kétsávos)

101-300 36-100 11-35 £10

II III IV V

>1000-3000

Városi főközlekedési út, ipari és szolgáltató övezetben (kétsávos)

101-300 36-100 3000-5000

Autópálya-felhajtó/főközlekedési út, autópálya (négy-, hatsávos)

101-300 £100

IV V

Védőfal betontámfal elemekből H< 1,19

-1,50-

Lépcsőzetes zajgátló fal (előre gyártott betonelemekből)

Forgalmi terhelés kétirányú úton, napközben/jármű/h

Lehetséges megoldás

Jobb m e g o l d á s

777773

1

~

Lécezés kereszttartón

(4)

DD Egy összefüggően épített településrészen a beépített vagy ipari célokra használt telek tulajdonosa kötelezett a szomszéd telek tulajdonosának követelésére a telkét a közös telekhatáron elkeríteni. Amennyiben mindkét telek beépített vagy iparilag hasznosított, úgy mindkét tulajdonos kötelezett a kerítés közös létesítésére. A kerítés helyi karakterű legyen. Legtöbbször csak kb. 1,20 m magas kerítést építenek - » © - © . A kerítést a telekhatáron kell építeni. A létesítésnek a költségét az érintett telektulajdonosok egyenlő arányban viselik. Közös kerítést: a telekhatár tengelyén emelnek. Saját kerítésnél: a lábazati fal külső síkját építik a telekhatárra. Élősövények telekhatártól mért távolsága: 2,00 m magasság fölötti 1,00 m-re, 2,00 m magasság alatt 0,50 m-re -> ©. Élőösvényeknél a távolságot az oldalsó függőleges síktól mérjük. Fák esetében pedig a törzs tengelyétől. Vadak elleni védőkerítést 10-20 cm mélyen a talajszint alá kell engedni különösen élősövények belsejében. Fa kerítések, faoszlop kerítés deszkázattal és balusztrádok Időtállóak, ha a farészeket nyomás és vákuum felhasználásával üstökben, mélyimpregnálással kezelték. Élettartamuk így több mint 30 év. Belátás elleni védelemre fából készült lamellás kerítések alkalmasak - » © - ©, amelyek zajvédelemre Is szolgálnak. Az ollós mintájú kerítés, vadászkerítésnek is nevezik, az egyik legelterjedtebb általános kerítésfajta -»

Kerítéslécek fejkialakítása

'//w//////////m/~/

®

Vízszintes lamellákkal

(?)

Függőleges falamellákkal

\

o 3-

®

©

Vadászkerítés

Mintás kerítés

Hosszában vágott szélezetlen deszka

Szélezetlen deszkakerítés keretezéssel Alumínium lemezprolii

H ( j 3 ) Legelőkerítés vízszintes körfákkal

Legelőkerítés váltósoros dúccal és pallókkal

©

( ^ j ) Élősövény, benne szövött drótkerítés

(íí)

Váltósoros enyvezett deszkákkal

Egyszerű fakerítés

^ ^

Négyszöglet^keresztmetszetű fagerendákkal

Gyalulatlan, fűrészelt deszkákkal oszlopokra szögezve

Szövött drótkerítés műanyag bevonattal, alsó széle kissé feljebb, és szögesdróttal [OTEK szerint magassága > 1,90 m] vagy beásva.

214

Kerítés acélszelvényekből (horganyozva) műanyag kerítéslécekkel

©

Fakerítés változata

ívesen hajlított falécek fémvázon

Elválasztó kerítés betonlábazattal é huzalbetétes díszüveggel

KERITESEK 200/22 100/16 ->03

15

Egy telektulajdonos általában csak egyik hosszoldali kerítését építi, mivel a másik hosszoldal már a szomszéd feladata.

Hatszögletű m 0.90/0,65/0,40

M

0,75 6.25

I

A kerítést fa-, beton- és acéldúcokra feszíthetjük ki - > © + © , valamint a talajba lehorgonyozhatjuk. Drótfonatos díszeket vagy rácsos kerítéseket is készítenek ponthegesztéssel és horganyzással - » ® - ©.

Perforált lemez

Hullámos fonat

©

Szövött drót, gyakori szövésméret 4-5,5 cm

©

Szövött drótkerítés -> © különböző szövési méretekben kapható, hogy a különböző használatú igényeknek megfeleljen. A szövött drót műanyag bevonatú, a dúcok horganyzottak, így ezeket nem kell karbantartani.

Csomózott rács és díszrács

A kovácsoltvas kerítéselemeket nagy gondossággal mintázva vagy egyszerű formában is gyárthatják. Ezzel is minden forma kialakítása lehetséges -> ©. Terméskövek, mint gránit vagy bazalt akár faragás nélkül is - » © vagy kőfaragó által megmunkálva -» © is beépíthetők. Lehetőleg csak egyfajta követ használjunk egy kerítéshez.

Díszrács huzalokból

é

ttr •A t i í tir tif d r i r 171 Í71Í71 (71 n Í7I 171 Í71Í71 fii Í71Í71 171 LUÜJ n m m rn m

• é tít •tií

n

Feszítőelem

©

(J)

Díszrács huzalokból

Ponthegesztett acélháló huzalból

Fes; Végső dúc

n=eszítódróttartó Feszítídrtt "Feszítődrőt Külső sarok F f ^M'óttartó Végső duc Szövött drót Rozsdamentes acélhorog

SS Horgonyozás

^g)

kapu

- Feszltődróttartó Külső sarok

Szögesdrót ' Feszltődróttartó ' Végső dúc Dúc rögzítésének részletei

Részlet egy szövött drótkerítés feszítéséhez

kerítés

Hullámosfonatú kapu- és kerítés-

Kerti ajtó kovácsoltvasból f*. Sarokoszlop v

W TTTT I- 4

H

Részlet

Különböző módszerek tömöracél és

M2) Acélrács

rúdacél kötéseire és beépítésére^ ( ( Y ) Egy szövöttdrótkerítés feszítése

8/12 j—375/375—j

=c

5/11 6/ttt

Tengelyméret

3.

Metszet

' l,'.,' T~ I I I i

, '.i

©

S

l'l I

1 i,

I ,.

1

S

I ,.

5/8

^

1

A mellékelt táblázat kerítéselemek méreteit mutatja be a magasépítési méretrendszer DIN 4172 szerint. Minden tengelyméret többszöröse a 125 mm-nek, melyben a fuga 10 mm.

©

Term

^ s k ° " ®s faragott kő falazat

+ ¡3 g"*"

.1»

3/8

1

ín

,

8

kapható beton kerítéseiem

£

1

i'I

T

©

'. '

10/6 s/s r 1Ö/5 | 8/5 | 9/5 _ Sí Í7ÍÍ? l é g

'5/6 6/6 I I I

F — í — ®187rl +3^0l^625f 7SO-t-875-t-1000-t-n25-l-1250

215

KERTEK

2.10

cLij

I

Alap kőlapból

1,60

J_

1

©

( j ^ Pergola növénnyel befuttatva

Pergola falazott pilléren

Faoszlop alapra állítása a korhadás elkerülésével

W

L hosszúság

B szélesség

Élmagasság

50

50

12

50

70

14

Kerti járdalapok - 625—I—62*-

D I Ó I É

®

Járdalapok virágágyásban, kiemelve lerakva (csekélyebb földráhordás)

©

Járdalapok füves területen, szintbe ter rakva (nem ütközik bele a fűnyíró)

©

Laptávolság = lépéshosszúság Vastagság > 3 cm

PERGOLÁK, UTAK, LÉPCSŐK, TÁMFALAK S. 258 A kerti járdalapok szilárd és könnyen gondozható utat képeznek az ágyások között -> ©. A kerti utak különbözőek, ha virágágyással, vagy füves részen haladnak át -»© - ©. A kényelmes járáshoz az emelkedő vonala konkáv legyen -> © - ©. A lejtés irányát az utak tervezésénél vegyük figyelembe - » ® Példáink -» © - © a kerti lépcsőket mutatják be. Ezek legyenek biztonságosak és könnyen járhatók, illeszkedjenek be harmonikusan a növényzet és virágágyások környezetébe. A lépcsőlapok enyhén lejtsenek előre, hogy az esővíz lefolyhasson. A természethez közeli növényzetű kertben legjobban a körfákból épített lépcsők jutnak érvényre -> © + ©. A karlsruhei kerti építőelemekből fantáziánkat elengedve építhetünk lépcsőt. A fantáziának csak az szab határt, hogy a lépcső belépő és főllépő viszonyát tartsuk be -> 190-193. oldal. Utaknál a lépcső mellett felhajtót -> © létesíthetünk kerékpárok, gyerekkocsik, szemetesedények, kísérővel közlekedő mozgássérültek felhajtásához. Száraz kőtámfalat, a kövek rétegenkénti elhelyezésével 2 m magasságig építhetünk termett talaj rézsűjén. A homlokoldal 5-20%-kal dőljön a rézsű irányába Támfalakat betonból egyszerűbben és olcsóbban építhetünk - » p é l d á u l kész elemekből is melyek különböző nagyságban és formában, sarokelemmel és belső sarokelemmel, akár íves formában is kaphatók. Az ívek kialakítása normál elemekkel is lehetséges. A támfalelemek mérete 55/30, az építhető legkisebb sugár 4,80 m. 205/125 méretnél a sugár 24,90 m.

Lejtés Lejtés

®

Helyes változat: Kényelmes járás a konkáv emelkedési görbén

/g\

Kossz kivitelezés: konvex emelke'

Ház melletti utaknál kifelé való lejtés

^ ^

Járda a lejtőn

) Kerékpárút a lejtőn

1 H l Q O O O C O O Fedőréteg Kötőréteg — Finomkavics — Durvakavics

( j g ) Körfa lépcsőszerkezet

(14)

Függőleges kőlapok (J5)

Kétoldalán faragott kövek

8?o 10 15

U

r

©

Kistérkőburkolat, drága, de tartós megoldás

Kavicsos út Kavi.

- Lapostéglaréteg - Homokágy - Kavicságy vagy salak

- K i s térkő • Homokágy

^j)

Tégla térburkolat

p-vXv-v

h - 35—l 15

c í T ( j g ) Lépcső husángokból felrakva

) Lépcső kőlapokból és alátét kőtömbökből ( g )

Lépcső kőlapokból felrakva

^köKmbökbä'*"ennekb0163

5

Terméskő- vagy műkő tömblépcsők

Karlsruhe! kertépítő elemek betonlépcsőként

Rámpás és tömblépcső betonból K55h

termett talaj

2,00 kötésben rakott rétegek

Szárazon rakott terméskőfal, külön vízelvezetés nem szükséges

216

Beton támfal (előre gyártott elemekből is)-» @

Előre gyártott beton támfalelemek

KERTEK

Öntözóvályú

r

FÖLDMUNKÁK DIN 18915 I—

3—4 m

A termőtalaj biztosítása építési területen átmeneti felhalmozással —> 0 . Amennyiben a halom nem árnyékban van, a túl erős kiszáradás ellen fedéssel védjük (gyeptéglákkal, szalmával stb.). Hoszszabb tárolás esetén esetleg fűmaggal beültethetjük. A termőtalajhalmot évente legalább egyszer át kell forgatni, köbméterenként 0,5 kg oltott mész hozzáadása mellett. Töltéseknél tömörítési eljárásra van szükség, amennyiben a földmunkák befejezésével kertészeti létesítmények, füvesítés vagy növényültetési munkák kezdődnek (különösen fontos ez gyalogutak és teresedések létesítményeinél).

i

( T ) Termőtalaj felhalmozása Kötött talaj, alatta lapos terepI lépcsőzés

© Tereprendezett talaj

Rétegenkéntl feltöltés

( 2 ) Tereprendezés enyhén lejtős rézsűn

CD

1. Szállító gépjárművekkel való rájárás (kotrógéppel) a felhalmozást legtöbbször kellően tömöríti. 2. Beiszapolás csak jó minőségű talaj esetén alkalmazható (homok és kavics). 3. Hengerelés a kötött talajt rétegenként tömöríti (rétegenként 3040 cm vastagság). Általában kívülről befelé hengerelnek, tehát a rézsű aljától a felhordási felület közepéig. Ezen kívül az útépítésben hengerelik a kavicsrétegeket. 4. Döngölés vagy verés minden kötött talajnál lehetséges. 5. Berázás csak laza szerkezetű, nem kötött talajnál ajánlott. 6. Minden tömörítési munkánál legyünk figyelemmel a későbbi használatra. Gyalogutaknál és teresedéseknél a tömörítés a legfelső rétegig, füvesített területen 10 cm, ágyásoknál 40 cm laza talaj szükséges a felületen.

Élő fonott sövény Rézsű biztosítása rétegezett

Rézsűk

65-75 5-10

4 \

),

K

/íja^X

SÚ i Sí

A távolság a 'ejtő szerint alakul

\

Rézsűbemetszés bokorral

Elszórt növénytelepítés

Az eróziós jelenségek, földcsúszások, szélhordások elkerülése érdekében alkalmazzuk. Általában minden töltési anyagnál a réteges töltéssel a legállékonyabb rézsű kivitelezését célozzuk meg. Altalaj tereprendezése -> ©. Megakadályozhatja az altalaj lépcsős fogazása által laza töltési anyagoknál a vízvezető felület képződését. A lelépcsőzés magasabb töltéseknél lejtéssel bíró altalajon legyen -»©, amely földcsuszamlás elleni biztosíték (lépcsőklülés > 50 cm). A rézsű lejtését lejtésirányba alakítsuk ki, hogy a felgyülemlő víz lefolyhassék.

Horgonyok

^

Fásszárú vesszők

Kátrányfű vagy hasonló

®

Rézsűk biztosítása

. Rézsűerősítő váz betonacélból

Rézsűfelszín biztosítása Weberrendszerű rézsűerősítő vázzal

Rézsűbemetszés, elszórt növénytelepítés és kátrányfű a meredélyek és rézsűk biztosítására

Talajtípus

Gátföld

laza és száraz laza és természetes nedvességű laza ós vízzel telített

I Homok szűrőréteg

W

© L e j t ő aljának vízelvezetése és megtámasztása kő- és kavicstöltéssei

döngölt ós száraz

?

Elófalazás kőből, kőlábazat

döngölt és természetes nedvességű

Rézsű hajlásszöge fokban

1400 1600 1800 1700 1900

35-40 45 27-30 42 37

1500 1550

40-45 45

2000 1800 1850 1800 2000 1800 1600 1800 22000 1900-2000 2000-2200 1600 2000 2500 1400

20-25 40 70 30-45 25-30 35-40 30-35 40 25 35 30-40 40-50 20-25 70 35

Agyagos főid laza és száraz

Rézsűbiztosítás kövekkel, kaviccsal vagy murvával

(középérték könnyű talajhoz) laza ós természetes nedvességű laza és vízzel telített

Kőrakás

(középérték közepes talajhoz) döngölt és száraz döngölt és természetes nedvességű Kavics

(mosott kavics), közép-szemcsenagyságú és száraz

Homok

finom és száraz

közép-szemcsenagyságú és nedves száraz finom és természetes nedvességű finom ós vízzel telített durva és száraz

Nézet (kialakítása helyi viszonyok szerint)

© K ő b ő l rakott boltívek csatlakozó rézsűk esetén vízelvezetéssel és biztosítással

Fajsúly kg/m 3

Murva

nedves

Agyag

laza és száraz laza és erősen nedves Kötött és természetes nedvességű (nehóztalaj)

Száraz homok és törmelék

* (14)

Növényekkel beültetett, felül nyitottan lépcsőzött előre gyártott rézsűelemek, emelkedési szögük 1:1,5

(¿5) Különböző talajtípusok fajsúlya és rézsűjének hajlásszöge

217

KERTEK DD

REZSUK MEGEROSITESE

s Sziklába horgonyozás 15-25m 50-1001

V í z e l v e z e t ő furat

Hézaggal állított oszlopok vagy szádfal Gránítszikla

Rézsű biztosítása laza köves M J talajnál előzetesen beépített ^ ^ horgonyozással(BadberglL)

R é z s ű b i z t o s í t á s h é z a g g a l állított © o s z l o p o k k a l v a g y szádfallal (horg o n y o z á s s a l v a g y anélkül) l a z a talaj mellett

Földelhordási fázisok

Kavicsbeton VSL-Litzen-horgony 3 3 - 6 5 t

Rézsűbiztosítás faza talajnál: szakaszos földeihordás fentről ( Z j lefelé és azonnali rögzítés falazati elemekkel és Alluvial-horgonyokkal

Nagy hajlásszögű rézsűket rézsű-megerősítésekkel kell biztonságossá tenni. Törekedjünk azonban alacsonyabb hajlásszögű rézsűk létesítésére, felső átmenetüket kerekítve, amelyeknek felületét füvesítéssel, bokrokkal vagy fákkal ültessük be. Rézsű létesítményeknél, amelyek meredekebbek a talaj természetes felhalmozott hajlásszögénél, megerősíthetők gyeptéglákkal, fonott sövénnyel, kikövezéssel vagy falazattal. Amennyiben a hajlásszög meredekebb 1:2-nél, a gyeptéglákat cövekekkel rögzítsük 217. oldal. A rétegzett gyeptéglák erős hajlásszögű rézsűkhöz megerősítésként 1:1 1 /2-től 1:1/2-ig terjedő hajlásszög mellett alkalmasak. A fonott sövény meredélyek rögzítéséhez használatos ott, ahol a növénytakaró nehezen telepszik meg. Megkülönböztetünk lejtőfogó és élő fonott sövényt. Ez utóbbi (fűzfavesszők) utólag lombos fákkal ültetendők be, mert a fűz csak előzetes növényzet 217. oldal. Nagyobb rézsűbevágások biztosítására, amit útépítésnél vagy lejtős terepű telkeken alkalmaznak, alapos lejtőbiztosítási intézkedések szükségesek -> © - ©. Lehorgonyzott gerendarács különböző kivitelben: pl. vízszintes előre lehorgonyzott gerendákból és álló oszlopokból áll össze. A köztes mezőket vasalt szórt betonnal terítik be -»©. Növénnyel beültetett támfalak jól hasznosítható teret nyújtanak a telken, utcákon vagy utakon. Jelentős szintkülönbségeket is áthidalhatnak - > © + © . A rendszerüktől és a hajlásszögtől függően magas támfalakat földhorgonnyal is építenek -> ©.

Elsődleges rézsűbiztosítás agyagos kötött vagy részint kötött, lazább szerkezetű földnél horgonyozott gerendaráccsal

©

Fejtési fázis

Alluvial-szögek általában 3-6 m hosszúak, 5-15 t teherbírásúak

Rézsűbiztosítás laza szerkezetű talajnál: fokozatos földfejtésnél fentről lefelé azonnali biztosítás acélhálóra és Alluvial-szögekre felhordott szórt betonnal

©

Ráfalazás

©

Természetes ( n e m biztosan állékony) rézsű (N)

Támfal térrácsból (kalodafal), betonból (Ebensee)

A mesterséges rézsű (K) hajlásszögének jelentős emelése csak különleges biztosítások e s e t é n pl.: lábazati fallal) lehetséges.

S z ü k s é g e s lejtésszög csökkentés v a g y biztosítás

Lépcsőzetesen beépített kalodafal, mellette elegendő helyet biztosít új útszakasz számára. Felületei növényekkel zöldellhetnek a tájban.

©

Alacsony hajlásszögű r é t e g l e j t é s (lehetőleg l é p c s ő z é s nélkül)

©

(bekötéssel)

Sziklafal burkolásának módjai: ráfalazással vagy önálló falazattal (L. Müller 1969.)

Meredek hajlásszögű réteglejtés (rézsűlépcsökkel) v a g y p a d k á v a l

Meredek rézsű csak biztosítással építhető (különösen nem kötött

©

Rézsűkialakítás (és biztosítás) különböző kötött talajrétegek esetén

Rézsű kialakítása (és biztosítása) különböző kötött talajrétegek esetén

©

Geológiailag korlátozott sziklarézsűk

Geológiailag korlátozott sziklarézsű

Súfy Futósor elem Futósor végelem Feles futósor végelem Feles futósorvégelem Kőlősor elem Kötősor elem Távolságtartó elem

Kalodafal

218

^

RGS 80 támfal előregyártott elemekből

^ ^

Támfalföldhorgonyokkal (pl.: Lüdenscheid)

^g)

Ebensee típusú kalodafal

25-32 25-32 25-32

KERTEK QD i.aO-1^

1,5-2,0

( J ) Növényfuttatórácsforrcsőből

(g)

Kétoldali futtatórács

Futtatórács fából

Növényfuttató a falon

Verrier-Palmette (6 és 8 termővel)

Armleuchter-Palmette

E

Kéttermös vízszintes kordon •

^8)

Növényelhelyezés De Haas—>tD szerint

•

•

•

•

•

•

•

•

•

• •

• •

• •

• •

• •

• •

• •

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

«

•

•

•

•

•

•

íi

L é

Távolságok Távolságok

Fák 1/4 hektáron 156 darab 69 darab 25 darab

4 * 4 x (2) m 6 x 6 x (3) m 10 x 10 x (S)m

156 69 25

Fák 1/4 hektáron

Legyezőforma: télen két ágat hagyunk meg a földről 45 fokban, amiből tavasszal a hajtások legyezőszerűen ágaznak el

Rácsforma: atörzset függőlegesen felvezetjük és az oldalágakat rá derékszögben balra és jobbra ágaztatjuk el

156 69 25

©Négyzetrácsos ültetés közbensőkkel

•

0 •

© •

o

•

o •

o •

0 «

•

0 •

o #

•

0 •

o

•

o •

o

•

•

o

o

#

o -0

Távolságok 2x4m 6 x 6m 4xiom

•

•

•

Kifeszített drót k Amikor a hajtások a rács . - L j főié nőnek, 15 cm-rel a / / legfelső drót felett I f i I "azokat vlsszamelsszök, ¡ í j I U-tormára visszahajtjuk í / / / és lekötözzük. Szüret /// után a tövet 5-8 vesz^ szőre visszametsszük.

Fák 1/4 hektáron 312 darab 69 darab 42 darab

Tégialapraszterű beültetés kettős közöléssel

•

• •

•

•

• • . * •

• • • V *\ • X • •

• • Távolságok Távolságok 3x3x3m 4 x 4 x 4m 6x6x6m

Fák 1/4 hektáron 320 darab 178 darab 80 darab

Egyenlő oldalú ' háromszögraszterű

1.Sx3x3m 2 x4x4m 3 x6x6m

©

Egyenlő oldalú háromszögraszterű beültetés közbensőkkel

3x3x3m 4x4 x4m

• • * ,

• • •

• * •

•

• •

Málna Dúcok

•

Fák 1/4 hektáron Főfajta l.közb. 2,kőzb. 80 80 160 44 44 88

r í g \ Egyenlő oldalú háromV - / szögraszterű beültetés kettős közöléssel

H 1.5 b ® •

•

•O J-Csi

. ® . ® •- ®

®

t- H50-60

Méretmegadás málnaültetéséhez

1.5 h

)

®

Ribiszke és ribizli ültetése Négyzetrácsban Felváltva

219

KERTEK -»• CD Nemcsak a talaj adottságai és a tájolás határozza meg a kúszónövények elhelyezését -> ©, hanem ügyeljünk a növény növekedési magasságára is. A házfalak befuttatásához kiegészítő kúszórácsokra is szükség van ->©-©. Babféléknél minden növényhez egy kúszólécet helyezzünk. Két növénysornál alkalmazható a sátorforma -> Virágtálak és dézsák növényeihez előnyös az indiánsátor-forma -> ©. Borsó számára kúszórácsot képezhet egy sor ágvég, amely favágáskor leesik kifeszített drótfonat ©, vagy egy kétoldali rács fonott drótból. Védőrácsok fonott drótból a magot kártevők és madarak ellen védik -> ® - ©. Több éves növekvésű kúszó- és futónövények -> ©. Egynyári növényfajták:

(4)

Méhsejt drótfonat

®

Ágvég kúszórács távolsága: 70 x 60, legfeljebb 50x100 cm

Kúszórács lécekből

©

Kétoldali rács fonott drótból

Többnyári növények fajtái

magasság

növekedés

Borostyán - Hedera helix Keserűfű - Polygonum auberti Vadszőlő - P.tricuspidata 'Veitchi" Kökörcsin - Clematis montana Lilaakác - Wisteria sinesis Közönséges erdei iszalag - Clematis vitaiba Futóhortenzia - Hydrangea petiotaris - Aristolochia macrophylla Angyaltrombita - Campsis radicans Dísz-szőlő - Vitis coignetiae Csemegeszőlő - Vitis vinifera Tűzpiros lonc - Lonicera heckrottii Komló - Humulus lupulus Lonc - Lonicera caprifolíum Futórózsa Csíkos kecskerágó - Euonymus fortunei Közönséges erdei iszalag - Clematis-hibridek Téíi jázmin - Jasminum nudiflorum

25 m-ig 15 m-ig 15 m-ig 8 m-ig 10 m-ig 10 m-ig 5 - 8 m-ig 10 m-ig 8 m-ig 10 m-ig 10 m-ig 3 - 4 m-ig 4 - 6 m-ig 5 m-ig 5 m-ig 2 - 4 m-ig 2 - 4 m-ig 3 m-ig

lassan gyorsan gyorsan gyorsan közepes gyorsan közepes közepes lassan közepes közepes közepes gyorsan közepes közepes lassan közepes lassan

J 2 ) N é h á n y k ú s z ó - é s futónövény á t t e k i n t é s e - »

220

0

Harangvirág

magassága 4 - 6 m

Dísztök

magassága 2 - 5 m

növekedés: gyors, lombozat: nyáron zöld növekedés: gyors, lombozat: nyáron zöld

Japánkomló

magassága 3 - 4 m

növekedés: gyors, lombozat: nyáron zöld

Tölcsérvirág

magassága 3 - 4 m

növekedés: gyors, lombozat: nyáron zöld

Estike

magassága 1 - 2 m

növekedés: gyors, lombozat: nyáron zöld

Diszbab

magassága 2 - 4 m

növekedés: gyors, lombozat: nyáron zöld

Sarkantyúka

magassága 2 - 3 m

növekedés: gyors, lombozat: nyáron zöld

^g^

Indiánsátor forma 8-11 növény számára

©

Védőrács madarak ellen drótfonatból

kúszórács

öntözés

lombozat

-

örökzöld s z ü k s é g e s nyáron nyári X nyáron X nyári nyári X nyáron (x) ajánlott nyáron X nyáron (x) ajánlott nyáron X nyáron X nyáron X nyáron X nyáron X nyáron X örökzöld (x) ajánlott nyáron X örökzöld X

+

x

+ + —

+ +

+

_ + + O =

Napos helyszfnen

( 7 ) Sátorforma

Kúszórács borsó számára drótfonatból virágzásl idő / hónap 9 - 1 0 zöldes 7 - 9 tehér 5 - 6 zöldes 5 - 6 fehér 5 - 6 kék, lila 7 - 9 fehér 6 - 7 fehér 5 - 6 barna 7 - 8 narancs 5 - 6 zöldes 5 - 6 zöldes 6 - 9 sárga-piros 5 - 6 zöldes 5 - 6 sárga-piros 6 - 8 változó 6 - 8 zöldes 6 - 9 változó 1 - 4 sárga ® = félárnyékban pl.: északi falnál

napos elhelyezés O - « o - « o® O® 0® O® 9