Gyakorlati bőrgyógyászat 9789632263267 [PDF]

Zitiervorschau

CSEPLÁK GYÖRGY

Gyakorlati bőrgyógyász ^ j

»

>

>

,

medicina

C seplák G yörgy

G Y A K O R L AT I BŐRGYÓGYÁSZAT

C seplák G yörgy

GYAKORLATI BŐRGYÓGYÁSZAT

MEDICINA KIADÓ ZRT. • BUDAPEST, 2011

E könyv szövege, ábraanyaga és mindenféle tartozéka szerzői jogi oltalom és a kizárólagos kiadói felhasználási jog védelme alatt áll. Csak a szerzői jog tulajdonosának és a könyv kiadójának előzetes írásbeli engedélye alapján jogszerű a mű egészének vagy bármely részének felhasználása, illetve többszörözése akár mechanikai, akár fotó-, akár elektronikus úton. Ezen engedélyek hiányában mind a másolatkészítés, mind a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz való közvetítés, mind a digitalizált formában való tárolás, mind a számítógépes hálózaton átvitt mű anyagi formában való megjelenítése jogszerűtlen.

ISBN 978 963 226 326 7

MEDICINA

A kiadásért felel a Medicina Könyvkiadó Zrt. igazgatója

Felelős szerkesztő: dr. Bánki Judit A borítót Bede Tamásné tervezte Műszaki szerkesztő: Adorján Ildikó Riadói azonosító száma: 3361 Terjedelem: 41 (A/5 ív)

Készült: Pauker Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Vértes Gábor igazgató

„S zü leim , CsepláJ^ Jáno s és Povázsay Ilona em lék ére.”

K ed v es o lvasó !

Új szemléletű és új felépítésű könyvet írtam a bőrgyó­ gyászat gyakorlati kérdései iránt érdkeklődőknek, amelyből kiderül, hogy a fejlődést, a „soha nem ártani” elvének megvalósulását a természetközelségben talál­ tam meg. Azt bizonyára Ön is észrevette, hogy az élet­ tel, az egészséggel összefüggő bajok annál nagyobbak, minél messzebbre távolodunk természetes köze­ günktől. Soha nem szabad elfeledkeznünk arról a szi­ gorú természeti törvényről, hogy az ember elsősorban természeti, biológiai lény. Ha a beteg vagy az orvos ezt elfelejti, ingoványos talajra tévedhetnek. Hogy a Kedves Olvasó megértse gondolataimat, a természethez fűződő őszinte vonzalmamat, kérem, ol­ vassa el az alábbi bemutatkozó írásomat.

Csiga Bandukolok az óriásra nőtt fák között, a szeszélyesen kanyargó erdei ösvényen. Csend ölel körül. Kerülöm még a levelek között megbújó kis gallyakat is, nem megyek neki a lelógó száraz ágaknak. Hangtalanul járok. Ha nem hallom a madarak veszedelemre intő csivitelését, ha nem zavarok fel pihenő őzeket, akkor úgy járom az erdőt, ahogy apámtól tanultam. Áhítat­ tal és csendben, mintha csak templomban járnék. Va­ lahogy úgy, ahogy arról valamikor az indiánkönyvek­ ben is olvastam. Időnként megállók, megérintek egy-egy fát, hallga­ tom a csendet, és nézelődök. Az erdő is az én testvé­ rem, szeretjük egymást. Egyszer csak megdermedek! Az ösvényen egy szép, nagy csiga ballag. Majdnem ráléptem. Mivel csendben vagyok, a csiga vidáman nézeget két periszkópjával, majd továbbindul. Időnként felém fordítja az egyik szarvát, szinte mosolyog. Vagy talán köszön? Netán elterjedt rólam a hír, hogy mindennemű erdei élőlény barátja vagyok? Talán barátaim, a pókok meséltek ró­ lam, akiknek megcsodáltam remekbe szőtt hálójukat,

miközben nem fukarkodtam a dicsérő szavakkal? Le­ het, hogy azok a madarak vitték szét híremet, akiknek fészkét megvédtem? Vastagderekú bükkfák néznek bennünket, lombjaik között aranyló csíkokban szűrődik át a napfény. Az egész olyan, mint egy gyönyörű gótikus templom. A hűvös levegő, az avar illata, az erdőszélről ide me­ részkedő virágillat teszi varázslatosabbá a tájat. Imád­ kozni lenne kedve az embernek. Nézem a csigámat. Háza szép fényes, teste izmos, szarvai végén ülő pontszerű szemeivel mindent meg­ néz. Ha egy levél esik mellé, vagy valami megmozdul, házába menekül és várakozik. A csuda tudja, honnan érzi meg, mikor lehet kibújni. Csendben maradok, ki­ várom, amíg újra menetkész állapotba nyújtóztatja magát. Megpróbálom kitalálni, miért éppen arrafelé veszi útját. Talán az árnyékosabb tájakat veszi célba? Lehet, hogy lefelé indul, a csobogó patak felé? Vagy csak úgy sétálgat? Hej, ha az én csigám tudná, hogy egyszer, kis híján nagy bűnt követtem el ellenük! Elmesélem. Az emberek régóta szemet vetettek izmos húsukra. Szeged környékén, ahol az újkőkor titkait fürkészték, Trogmayer Ottó barátom, a régészet apostola muta­ tott olyan csigaházakat, amelyeknek csúcsa hiány­ zott. A lyukak bizonyítják, hogy már s.ok ezer évvel ezelőtt is egyenlőtlen küzdelem folyt a csigák és az emberek között. Mindig kiváncsi voltam, milyen lehet a csigahús, mondjuk pörköltnek elkészítve. Egyszer Pesten, az egyik étteremben ettem is, nagyon ízlett. Ezért elhatá­ roztam, hogy a tavaszi csigainvázió idején begyűjtők egy jókora pörköltnek való csiganépet. Nagy bátran, gyanútlanul mászkáltak vödröm szélén, alig győztem visszatuszkolni őket. Elővettem egy jó vastag szakácskönyvet, néztem, most mi a teendő. Hát, az állt a könyvben, hogy forró vízbe kell dobni őket, aztán meg a megfőtt testüket ki

kell húzkodni a házukból. Bámultam a csigákat, azok meg vádló szemekkel néztek vissza. Elképzeltem for­ róvizes halálukat. Fogtam a vödröt, elballagtam egy jó nedves erdőszélre, és szélnek eresztettem az összesét, így ment ez vagy négy éven át. A következő évben már nem vetettem rabságba csi­

gákat. Lemondtam a csigapörköltről. Tőlem ezután nem kellett félniük. Nem is félnek. Tudják, barátok vagyunk. Elköszöntem csigámtól. Még egyszer megnéztük egymást, jó utat kívántunk egymásnak, és mentünk a dolgunkra.

E lő szó

Évtizedekkel ezelőtt, fiatal orvos koromban rájöttem, hogy ha a bőr feszínét oldalról jövő súroló fénnyel vi­ lágítom meg, és a vizsgálathoz nagyítót, vagy nőgyó­ gyászati kolposzkópot használok, akkor olyan érdekes részleteket fedezhetek fel, amelyekről szakkönyvek­ ben, tankönyvekben egy szó sem olvasható. A mód­ szert, mivel a dermát, és nem a kolposzt vizsgáltam, dermatoszkópiának neveztem el. A legújabb, csak olajimmerzióval használható kézi, állványos és asztali dermatoszkópok megjelenése óta a bőrfelszínt elemző módszeremet már nem lehet dermatoszkópiának nevezni. A módszert át kellett ke­ resztelni lupedermatoszkópiára, illetve epidermatoszkópiára. Ha nem csupán a felszíni viszonyokra vagyunk kí­ váncsiak, hanem a mélyebb rétegek tulajdonságaira is, egy régóta ismert módszerrel, napjaink dermatoszkópja nélkül is, bele tudunk pillantani a bőr mélyebb réte­ geibe. Vastag üveglapot (vitropesszort), vagy egy vastag műanyagból készített „vitropresszort” kell a paraffin­ olajjal lecseppentett bőrre nyomni. Máris vizsgálhat­ juk, és fényképezhetjük az átláthatóvá tett hámot, a nyomással vértelenített irha felső rétegét. A bőrfelszín csodáiról harminc év alatt összegyűlt képek javát, könyv alakjában, 2002-ben már bemutat­ tuk (Cseplák—M arosi). Az epidermatoszkópos módszer használhatóságát, a módszer segítségével megfigyelt részletek hasznosságát 459 szép, színes képpel bizo­ nyító könyv azonban elveszett a promóciós kiadvá­ nyok tengerében. Ez a könyv sajnos sohasem jutott el azokhoz, akiknek szántam, és akiknek munkáját sze­ rettem volna megkönnyíteni. Nem vehették kezükbe azok sem, akiknek bizonyítani szerettem volna, hogy a nagyító (lupe) használata, a bőrelváltozások epidermatoszkópos/lupedermatoszkópos elemzése nem nél­ külözhető a bőrbetegek vizsgálatánál. A fényképek értékelése közben gondoltam először egy olyan könyv megírására, amelyben csupán a leggyakrabban előforduló bőrbetegségekkel kapcsola­ tos tudnivalókat és képeket gyűjtöm össze, amelyben segítem megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyek a bőrgyógyászat tanulása, betegek vizsgálata, és kezelése közben vetődnek fel bennünk. Saját tapasztalataim alapján állítom, hogy a bőrgyó­ gyászatot a könyvekben leírt szövegek alapján, képek

nélkül elképzelni, megtanulni nem lehet. Ezért remé­ lem, hogy a leírások és a könyvben látható válogatott képek megkönnyítik a bőrgyógyászat tanulását, segítik a mindennapi bőrgyógyászati munkát. A fél évszázada kiadott bőrgyógyászati könyveket olvasgatva megállapíthatjuk, hogy sok betegség eltűnt, helyettük újabbakkal kell szembenéznünk. A fejlődés­ nek vélt folyamat rohan a maga útján, felgyorsult az élet, újabb és újabb orvosi problémák ésszerű megol­ dásán kell gondolkodnunk. Sok baj származik abból, hogy a homo sapiens a szervezetét és a környezetét nem „rendeltetésszerűen” használja. Kétlábra álltunk, szűk lábbelit viselünk, ru­ hába bújunk, mai étkezésünk nem szolgálja egészsé­ günket. Az évmilliók alatt kialakult emberi szervezet nem tud mit kezdeni a cukorral, az alkohollal, a do­ hánnyal, a kábítószerekkel, a kokacserjével, a gépe­ inkből pöfögő gázzal, a szervezetünkbe táplálékkal, italokkal, levegővel bejutó vegyszerekkel, a bonyolult szerkezetű, számos mellékhatással rendelkező gyógy­ szerekkel. A reklámok szükségtelen mennyiségű és így veszélyes hatású vitamin, „étrendkiegészítő” bevitelére kísérelnek meg rábírni bennünket. Keveset mozgunk, drága pénzen vett és a környeze­ tünket sem kímélő vegyi anyagokkal kínozzuk bőrün­ ket. Nem elég nekünk a napfény, mesterséges UVfényforrásokkal aprítjuk kötőszöveti rostjainkat, a ke­ letkezett ráncokat pedig injekciókkal, lézerfénnyel igyekszünk eltüntetni. A divat rabságában élve nem vagyunk magunkkal elégedettek. A sötét hajszínt szőkére festjük, a világosat sötétre, a göndör hajat simára „vasaljuk”, a simát dau­ eroltatjuk. A világos bőrt barnára süttetjük, a barnát el­ halványítjuk. A fontos szerepet játszó szőrzetünket, időnként orvosi biztatásra, feláldozzuk a divat oltárán. Hajmeresztő elméleteket gyártanak, hogy a haszon­ ra igényt tartó vegyipar termékeit el lehessen adni (42. fejez et). Önbizalomtól duzzadó, soványnak nem mondható grafomán, idősödő hölgyek fogyókúrás ajánlásokkal látnak el bennünket. Biológiai, orvosi is­ meret nélkül tanácsokat osztogatnak, miként lehet szervezetünket „méregteleníteni”. Nagyon elszakadtunk a Természettől! A Természet­ be időnként már csak „kirándulunk”, a Természet ma már exotikumnak számít.

És hát, itt van még a borön keresztüli felszívódás, a percutan absorptio kérdése! Évszázadok, talán évezredek óta gyógymódjaink közé tartozik, hogy gyógyszereink egy részét a bőrre kenjük, tapasztjuk, fújjuk, hogy a bőrön keresztül fe l ­ szívódva fejtsék ki hatásukat. Amikor ilyen gyógyszere­ ket, vegyszereket használunk, használtatunk, eszünk­ be jut-e, hogy a bőrrel érintkező vegyi anyagok (hab­ fürdők, tusfürdők, samponok, öblítőszerek, testápolók, spray-k, habok, gélek, az új és kimosatlan ruhákban lévő vegyszerek, a mosószernyomok, a ruhára szárí­ tott, varázslatos illatfelhőt árasztani hivatott öblítősze­ rek, külsőleg használt gyógyszereink anyagai) milyen mennyiségben jutnak be szervezetünkbe. És a felszí­ vódásnak mi a következménye? És vajon munkánk közben törődünk-e környeze­ tünkkel? Gondoltunk-e arra, hogy mi a sorsa a csator­ nákba zúduló soktonnányi, bonyolult összetételű ve­ gyi anyagnak? És arra, hogy azok hogyan befolyásol­ ják, már napjainkban is környezetünket, az emberiség jövőjét? A könyv sorai között megbúvik az aggodalom, amely egyre többünket nyomaszt: a Föld jövője. Ag­ gasztó az egészség megőrzésével, a betegségek meg­ előzésével kapcsolatos közgondolkodás színvonala, az élővilágot veszélyeztető vegyszeráradat, az esőerdők eltűnése, a fenyegető globális felmelegedés és ennek összes következménye! Idézem az egyik napilapot (2008. szeptember 2. kedd.): „Magyarországon évente 2000 tonna elemet és 19 ezer tonna akkumulátort for­ galmaznak.” És a Földgolyón mennyit? Ezért azután, a mindennapi gyógyítás közben bajban vagyunk. Nem tudunk választ adni a munkánk közben hozzánk inté­ zett idevágó kérdésekre. Mi magunk sem találunk ada­ tokat, érveket, bizonyítékokat. Naponta szembesü­ lünk azzal, hogy a szakkönyvek, szakírások, — ezért, vagy azért —, nem foglalkozn ak a gyógyítással összefüggő, hétköznapi, gyakorlati kérdésekkel. így, ezeket a kérdése­ ket magunkban kell tisztázni, a kérdésekre magunk­ nak kell a válaszokat megkeresi. Ebben is szeretnék se­ gítséget nyújtani. Ezért a könyvben szinte kizárólag azokra a kérdé­ sekre, gyógyszerekre, gyógymódokra, kezelésekre hí­ vom fel a figyelmet, amelyek betegeink szervezetét kí­ mélik, számukra gazdaságosak, és óvják az élhető kör­ nyezetet. A bőrbetegségek részletes leírására vállalko­ zó szerzők sok kötetben, vastag könyvekben foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat. Én arra vállalkoz­ tam, hogy a bőrgyógyászat tengernyi anyagából, némi önkényességgel kiválasszam, és a megszokott tan­ könyvi felosztásoktól eltérő csoportokba rendezzem azokat a kórképeket, amelyekkel naponta, illetve gyak­ ran találkozhatunk. Bizonyára lesznek olyanok, akik most összevonják szemöldöküket. Ok nem tudják,

vagy nem akarják megérteni mondanivalómat. Ami­ kor az élet bizonyítani fogja, hogy mondanivalóm időszerű, bizonyára igazat adnak nekem. Megemlítek azért olyan betegségeket is, amelyek évtizedek óta nem fordultak elő Magyarországon, de még Közép-Európában sem. A tömegessé vált turiz­ mus, a jelenlegi és várhatóan növekvő migráció követ­ kezményeként azonban bármikor számolni kell velük. Nem foglalkozom a szexuális úton terjedő betegsé­ gekkel (Sexually Transmitted Diseases). Ezeknek a be­ tegségeknek kivizsgálása, kezelése elmélyült szakisme­ retet igényel, társadalmi veszélyességük nagy. Ezért az ebbe a csoportba tartozó, vagy az arra gyanús betegeket amúgy is a bőr-, nemi beteg gondozó intézetekbe, orszá­ gos, klinikai intézetekbe kell, illetve ajánlatos küldeni. Akik kíváncsiak ezekre az izgalmas és nagyon fon­ tos betegségekre, vegyék kézbe a Várkonyi Viktória ál­ tal szerkesztett „STD-atlasz gyakorló orvosoknak” cí­ mű könyvet (Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 2006), mindent megtudhatnak belőle. Tapasztalataimat, amelyeket a könyv írásához fel­ használtam, a pécsi bőrklinikán Melczer Miklós pro­ fesszor tanítványaként és munkatársaként, a salgótar­ jáni megyei kórházban, gondozói, szakrendelői gyó­ gyító munkám és tudományos tevékenységem során gyűjtöttem össze. A betegségek mellett feltüntettem a munkához nél­ külözhetetlen BNO kódokat, hogy a Kedves Olvasó munkáját megkönnyítsem. A könyv végén megtalálható a leggyakoribb idegen szavak magyarázata. Hogy a szép magyar nyelvet is ápoljam, helyenként régi betegségneveket is feltüntettem. Szép neveket ta­ láltam a Manninger-Bakay féle, most 103 éves Orvosi neveskönyv-ben, a Simon-Visy által írt Orvosi szófejtő tárban. A (*) jelzéssel a 42. fejezetre utalok, ahol a kezelé­ sekkel kapcsolatos tudnivalókról van szó. Kívánom, leljék örömüket a könyv olvasásában, és forgassák haszonnal. Köszönetét mondok segítségéért páromnak, Zsol­ dos Rózsa védőnő képzettségű biológia-földrajz sza­ kos tanárnak, Dr. Szép Zoltának a szép képekért (1. fejezet: 1., 2., 3., 6., 7., 9., 11., 12., 13. fejezet: 24., 26., 34. fejezet: 15.). Dr. Szinetár Csaba tanár úrnak a mér­ ges dajkapókot bemutató képért (13. fejezet: 4.), Dr. Gergely György háziorvosnak gyakorlati tanácsaiért. Külön megköszönöm a Medicina Könyvkiadó Zrt. ve­ zérigazgatójának, Farkasvölgyi Frigyesnének, hogy le­ hetővé tette a könyv megjelenését, a Kiadó szakembe­ reinek a könyv szép köntösbe öltöztetését. Ajánlom könyvemet fiatal, szakvizsga előtt álló bőrgyógyász kollégáimnak, akik gyönyörködhetnek a szép képekben, amelyekről tankönyvekben le nem írt,

vagy leírt, de el nem képzelhető részleteket ismerhet­ nek meg. Azt is remélem, kedvet kapnak a lupenagyítós, az epidermatoszkópos, műszeres dermatoszkópos vizsgálatokhoz. Remélem, azzal is szépíthetem szakmai életüket, hogy bepillanthatnak a bőrgyógyászatért rajongó, sok évtizedes tapasztalattal rendelkező kollégájuk gondo­ latvilágába. Bízom abban, hogy tapasztalt bőrgyógyász, kozmetológus szakorvosok is találnak a könyvemben hasz­ nos gondolatokat, tudásukat kiegészítő ismereteket. Másoktól tanulni kész nyereség, élvezetes és olcsó ta­ nulási módszer. Empátia, egymás tisztelete és szakmai alázat kell hozzá. Nagyon szeretném, ha könyvemmel az alapellátás­ ban dolgozó kollégáim életét is megkönnyíthetném. Tudom, hogy betegeik 20—25%-a bőrbetegségére pa­ naszkodik, ezért különös gonddal írtam meg a könyv ápolástani és kezelésekkel foglalkozó részeit, állítot­ tam össze a tanácsokkal kiegészített receptgyűjte­ ményt. Ott hatóanyagok neveit sorolom fel, amelyeket a könyv végén lévő rejtvényfejtő fejezetben teszek használhatóvá. Igyekeztem ott olyan tanácsokat meg­ fogalmazni, amellyel remélem sokak tetszését elnye­ rem. Boldog lennék, ha a könyvet átitató bőrgyógyá­ szati gondolkodásmód is könnyítené munkájukat. A számukra javasolt, illetve előírt bőrgyógyászati ten­ nivalók listáját ismerem, azt az anyag megírásánál fi­ gyelembe is vettem. Bizonyára haszonnal forgatják a könyvet a más szakterületet művelő kollégáim is. Remélem, felisme­ rik, hogy a bőrön látható jelenségek tulajdonképpen a „belbetegségek bőrtünetei” (Pastinsz/^y—R ácz). Munká­ juk könnyebb lesz, ha megerősödik bennük az a felfe­ dezés, hogy a bőrbetegségek és a belbetegségek közötti összefüggésekben diagnosztikus lehetőségek rejlenek („korrelációs dcrmatológia” /l'ö rökj), és bőrgyógyásza­ ti ismeretek birtokában még könnyebben tudják értel­ mezni a belső szervek betegségeire „rámutató” bőrtü­ neteket, „dermadromákat” (Törö\). Ajánlom könyvemet orvostanhallgató kollégáim­ nak, akik ebből a könyvből a vizsgához fontos, gyógyí­ tó munkájukhoz nélkülözhetetlen bőrgyógyászati is­ meretekhez juthatnak, közben a bőrgyógyászatra jel­ lemző gondolkodásmódot is megismerhetik belőle. Jó volna, ha az Egyetemek Egészségtudományi Ka­ rain tanuló hallgatókhoz is eljutna ez a könyv, amely­ ben részletesen foglalkozom a bőrgyógyászat alapjai­ val, a bőr működésével, ápolástani kérdésekkel, a leg­

fontosabb bőrbetegségekkel. Azért szeretném a köny­ vet a kezükben tudni, hogy a kozmetikai ipar elru­ gaszkodott reklámjainak vadonjában ők is megtalálják a helyes válaszokat. Ügyeltem a mondatok szövésére, a magyar nevek használatára, remélem tanulásukat így is megkönnyíthetem. A magyar kozmetikusképzés magas szintű. A koz­ metikusok tanulmányaik során megtanulják, milyen bőrbetegséggel foglalkozhatnak, bőrbetegség esetén mikor kell bőrgyógyászati, kozmetológiai (orvosi koz­ metikai) ellátást javasolni a hozzájuk fordulóknak. Szakmai látókörük szélesítését szolgálhatják azok a le­ írások, amelyek a bőr szerkezetével, működésével, ápolásával foglalkoznak. Mélyebb szakmai ismeretek birtokában még inkább érezni fogják azokat a határo­ kat, amelyeket nem lehet, nem szabad átlépniük. Öröm töltene el, ha a könyv biológiatanárok, egész­ séges életre nevelők kezébe is eljutna, és belőle segítsé­ get kapnának munkájukhoz, hogy részesei lehessenek a kificamodott, természetességtől elrugaszkodott, tu­ dományosnak vélt biológiai közgondolkodás helyreté­ telének. Az ismeretek megszerzéséhez, a tudás bővítéséhez, az adatok összevetéséhez, a pár évtized alatt lezajló óriási változás, fejlődés érzékeléséhez számos könyv áll rendelkezésünkre. A kiadványok száma rohamosan növekszik, jól érzékelhető a specializálódás ténye is. [12], [13], [14], [21], [41], [84], [88], [95], [98], [99], [105], [122], [131], [133], [135]. Tiszteletre méltó elődeinknek tartozunk azzal, hogy az ő munkájukra is visszapillantunk [72], Nem ajánlom könyvemet a részletek kiragadására hajlamos laií{iis olvasó>kna\, akik egészségügyi, orvosi képzettség nélkül keresnek választ saját, vagy környe­ zetük bőrgyógyászati kérdéseire. Ők azok, akik fella­ pozzák a szakkönyveket, nyomoznak az interneten, és „tudásukkal”, igényeikkel kétségbe ejtik, és depresszi­ óba hajszolják jószándékú orvosaikat. Teljes bizton­ sággal állíthatom, hogy orvosi képzettség nélkül nem szabad orvosi könyveket tanulmányozni. A magukon vagy környezetük bőrén látott betegségekkel kapcso­ latban megnyugtató választ ugyanis nem fognak kap­ ni. Panaszaikkal, megfigyeléseikkel forduljanak in­ kább orvosaikhoz, a többit bízzák rájuk. Jó olvasást, tanulást, szórakozást kívánok. Salgótarján, 2010. december 20. Cseplák György

T a r t a l o m je g y z é k

Kedves Olvasó!.......................................................................................................................................................................... 7 Előszó.......................................................................................................................................................................................... 9 I. ÁLTALÁNOS R É SZ ...................................................................................................................................................... 1. A bőr szerkezete................................................................................................................................................................ A h ám ............................................................................................................................................................................. Az irha (cutis)............................................................................................................................................................... A bőralja (subcutis)..................................................................................................................................................... A bőr idegei................................................................................................................................................................... A bőr függelékei............................................................................................................................................................ Szőrzet................................................................................................................................................................. Izmok a bőrben................................................................................................................................................. A bőr mirigyei.................................................................................................................................................... A köröm............................................................................................................................................................... 2. A bőr feladatai................................................................................................................................................................... 3. A bőr természetes baktériumflórája............................................................................................................................... 4. A sebgyógyulás folyamata................................................................................................................................................ Az érszűkület szaka..................................................................................................................................................... Értágulás, gyulladás szakasza.................................................................... A granulációs szövet kialakulásának szaka............................................................................................................ A hámosodás szaka...................................................................................................................................................... A heg érésének szaka................................................................................................................................................... A sebgyógyulás folyamatát befolyásoló tényezők................................................................................................. Túlsarjadt heg .................................................................................................................................................... Keloid (vadhús)................................................................................................................................................... Atrófiás heg (sorvadással gyógyuló sérülés).................................................................................................. 5. A bőr tisztántartásának alapelvei................................................................................................................................... 6. Az esővízről........................................................................................................................................................................ 7. Az optikai sugárzásról, a fényről...................................................................................................... Napfény okozta bőrkárosodások (UV-A és UV-B sugarak hatása)................................................................. Dermatitis solaris............................................................................................................................................... Sorvadás, ráncképződés................................................................................................................................... Cheilitis actinica —leukoplakia oris ............................................................................................................ Keratosis solaris/keratosis senilis — cornu cutaneum — keratoakanthoma.................................. Pseudocicatrix stellata............................................................................................................................... Acne aestivalis............................................................................................................................................. Napfény által kiváltott, fenntartott betegségek...................................................................................................... Immunológiai hátterű betegségek................................................................................................................. Fototoxikus, fotokontakt betegségek............................................................................................................. Riehl-melanosis................................................................................................................................................. Fotoallergiás betegség...................................................................................................................................... Porphyriasis......................................................................................................................................................... Fény hatására romló betegségek............................................................................................................................... A fényvédelemről............................................................................................................................................... Ruházat, eszközök..................................................................................................................................... Fizikai fényvédelem................................................................................................................................... Kémiai fényvédelem.................................................................................................................................. 8. A bőrbetegségek vizsgálatáról........................................................................................................................................ 9. A bőrbetegségek építőkövei: az elemi elváltozások............................................................................... Elsődleges elemi bőrjelenségek.................................................................................................................................

25 25 27 29 29 29 30 30 31 31 34 35 39 41 41 41 41 42 42 43 44 44 45 47 53 55 56 56 56 57 58 58 58 59 60 60 60 60 61 61 61 62 62 62 63 69 69

M acula................................................................................................................................................................. Infiltrativ jelenségek.......................................................................................................................................... Exsudativ jelenségek.......................................................................................................................................... Másodlagos elemi bőrjelenségek................................................................................................................................ Elemi elváltozásokkal kapcsolatos fogalmak..........................................................................................................

69 70 70 71 73

II. RÉSZLETES R É SZ ......................................................................................................................................................... 75 10. A bor gyakoribb bakteriális betegségei........................................................................................................................ 77 Gram-pozitív baktériumok által kiváltott betegségek.......................................................................................... 77 Impetigo contagiosa........................................................................................................................................... 79 Erysipelas............................................................................................................................................................. 79 Fascitis necrotisans............................................................................................................................................. 80 Ecthyma simplex................................................................................................................................................ 80 Phlegmone —abscessus.................................................................................................................................... 81 Sss-szindróma..................................................................................................................................................... 82 Scarlatina............................................................................................................................................................. 82 Ostiofolliculitis.................................................................................................................................................... 82 Folliculitis suppurativa...................................................................................................................................... 83 Furunculus.......................................................................................................................................................... 83 Carbunculus........................................................................................................................................................ 84 Acne inversa........................................................................................................................................................ 84 Periporitis............................................................................................................................................................. 84 Erysipeloid........................................................................................................................................................... 85 Erythrasma.......................................................................................................................................................... 85 Trichomycosis palmellina................................................................................................................................ 85 Keratolysis sulcatum.......................................................................................................................................... 86 Anthrax................................................................................................................................................................ 86 Gram-negatív kórokozók által létrehozott betegségek......................................................................................... 87 Gram-negatív folliculitis ................................................................................................................................ 87 Gram-negatív lábfertőzés................................................................................................................................. 87 Gonorrhoea......................................................................................................................................................... 88 Ulcus molle ..................................................................................................................................................... 88 Granuloma venereum ................................................................................................................................... 89 Tularaemia........................................................................................................................................................... 89 Mycobacteriumok okozta bőrbetegségek...................................................................................................... 90 Tuberculodermák........................................................................................................................................ 90 Spirochaetosisok................................................................................................................................................. 92 Borreliosis —Lyme-kór ............................................................................................................................. 92 Tibola............................................................................................................................................................. 93 Syphilis ......................................................................................................................................................... 93 Egyéb kórokozók által létrehozott betegségek....................................................................................................... 94 Lymphogranuloma venereum......................................................................................................................... 94 Actimomycosis.......................................................................................................................................... 94 11. A bőr gyakoribb gombás betegségei............................................................................................................................. 95 Dermatophytonok......................................................................................................................................................... 95 Fontosabb kilinikai képek, amelyekkel találkozhatunk....................................................................................... 96 Intertrigo.............................................................................................................................................................. 96 Erosio interdigitalis mycotica és intertrigo genitofermoralis, perianalis, axillaris.............................. 96 Mycosis palmaris et plantaris........................................................................................................................... 97 Onychomycosis................................................................................................................................................... 97 Dyshidrosis mycotica......................................................................................................................................... 97 Sarjadzó gombák........................................................................................................................................................... 97 Penészgombák............................................................................................................................................................... 97 Dimorf (kétalakú) gombák......................................................................................................................................... 99 A gombás betegségek kezelésének lehetőségei (a bőrterület megtisztítása után).......................................... 99 12. A gyakoribb vírusos bőrbetegségek............................................................................................................................. 101

Verruca vulgaris.................................................................................................................................................. Verruca plana..................................................................................................................................................... Condyloma acuminatum................................................................................................................................ Herpes simplex ............................................................................................................................................. Herpes zoster.................................................................................................................................................... Molluscum contagiosum ............................................................................................................................. Nodus mulgentium ....................................................................................................................................... Varicella................................................................................................................................................................ Ritkábban látható, vagy ritábban diagnosztizált vírusos bőrbetegségek............................................. Kesztyű-zokni szindróma..................................................................................................................... Pseudorubeola......................................................................................................................................... Mononucleosis infectiosa ............................................................................................................... Acrodermatitis papulosa eruptiva....................................................................................................... Erythema infectiosum........................................................................................................................... Kéz —láb - száj betegség...................................................................................................................... Exanthema virosum.............................................................................................................................. Dermatitis plataris juvenilis................................................................................................................ 13. ízeltlábúak és fejlődési alakjaik által okozott bőrbetegségek..................................................................... Méhek és darazsak............................................................................................................................................ A pókmarásról.................................................................................................................................................... Kullancsok........................................................................................................................................................... Larva migrans.................................................................................................................................................... Scabies.................................................................................................................................................................. Szúnyogok........................................................................................................................................................... Bögölyszúrás....................................................................................................................................................... Pediculosis........................................................................................................................................................... Fejtetű (Pediculus capitis).................................................................................................................... Ruhatetű (Pediculus vestimenti)......................................................................................................... Lapostetű (Phtirius inguinalis)........................................................................................................... Bolhásság ........................................................................................................................................................... Poloska (ágyi poloska)...................................................................................................................................... Hernyószőrártalom........................................................................................................................................... Myiasis................................................................................................................................................................. Kullancslegyek................................................................................................................................................... 14. A gyakoribb erythemás, erythematosquamosus bőrbetegségek. A gyakoribb terhességi dermatosisok Pityriasis rosea.................................................................................................................................................... Psoriasis vulgaris .............................................................................................................................................. Lichen ruber planus ..................................................................................................................................... Pityriasis lichenoides et varioliformis acuta................................................................................................ Erythema exsudativum multiforme.......................................................................................................'....... Pityriasis rubra pilaris....................................................................................................................................... A gyakoribb terhességi dermatosisok............................................................................................................ PUPPP (pruritic urticarial papules and plaques of pregnancy).................................................. Prurigo gravidarum................................................................................................................................ Pemphigoid gravidarum....................................................................................................................... Chlosama gravidarum........................................................................................................................... Egyéb terhességi dermatosisok............................................................................................................ 15. A gyakoribb bőrgyulladások, allergiás bőrbetegségek.................................................................................. Dermatitis atopica.............................................................................................................................................. Dermatitis plantaris juvenilis......................................................................................................................... Irritativ kontakt dermatitis.............................................................................................................................. Kontakt ekzema................................................................................................................................................. Urticariák............................................................................................................................................................. Urticaria acuta........................................................................................................................................ Angiooedema (Quincke oedema)....................................................................................................... Urticaria chronica...................................................................................................................................

101 102 103 103 104 105 106 106 106 107 107 107 107 107 107 108 108 109 109

110

111 113 114 115 117 117 117 118 118 119 119 119 120 120 123 123 124 126 127 128 129 129 129 130 130 130 130 131 131 134 134 136 138 138 140 141


hogy a kórokozók az orrból származhatnakA Micrococcusok jelentősége a Staphylococcusoké-

nál kisebb. Száraz bőrű gyermekek 20—80% -ánál a M. luteus kimutatható. A Corynebacterium csoport néhány faja is a bőr normál flórájához tartozik. Az ennek a csoportnak a tagjai spórát nem termelnek, Gram-pozitívak. Legis­ mertebb a C. minutissimum, amely az erythrasma lét­ rejöttéért tehető felelőssé. A Propionibacterium nemzetség három faja, — a bőrgyógyászok „kedvencei” - fontos számunkra, a P. acnes, a P. granulosum , amelyek a szőrtüszőkben élnek, és a P. avidum . Mindhárman anaerobok, Gram-pozití­ vak. Az első kettő, legfőképpen a P. aces vállal szerepet az akne létrejöttében, harmadik társuk nedvező bőrfel­ színeken, hónaljakban, genitofemoralis hajlatokból te­ nyészthető ki. Élnek a bőrfelszínen olyan patogén kórokozók is, amelyek nem feltétlenül betegítik meg a bőrt. Közéjük tartozik az Enterobacterium faecalis, a K lebsiella, a Co­ li, a Proteus, különböző fon alas, sarjadzó és penészgom ­ bák- Ezek „indikátor kórokozók”, mivel jelenlétükből a higiénés viszonyokra, a környezet fertőző voltára, a gyógyulással párhuzamos, vagy a gyógyulást követő, folyamatos fertőzés lehetőségére lehet következtetni (ilyenkor a panasz: „az orvos nem tud meggyógyítani”) N em tartoznak a bőr természetes baktériumai kö­ zé a streptococcusok, főleg a Sír. beta haem olyticus. Ha a bőrön találkozunk vele, nézzünk szét a szájü­ regben, a garatban, a streptococcusok innen szár­ mazhatnak. A normál bőrflóra összetételét, mennyiségét több té­ nyező módosíthatja. Megfigyelték, hogy a „mosdástól való tartózkodás” (mosdatlanság) a baktériumok szá­ mát nem növeli. (Ezt ne nagyon hirdessük!) Az erős hatású detergensek átmenetileg sok órára, csökkentik a normál baktériumflórát. Ezek a sok anyagból összetett, nem tán baktérium ellenesnek hirdetett szappanok, vegyszerek számlájára irhatóak: — megzavarják a normál flóra baktériumainak elosz­ lását, — nehezítik ezek mikrokolonizációját, — lehetővé teszik a patogén baktériumok elszaporodá­ sát, a bőrön már elszaporodott baktériumok szóró­ dását.

Befolyásolja a normál baktériumflóra összetételét és a baktériumok számát: — az évszakok változása, — az érintett testfelszín és környezetének hőmérséklete, — a páratartalom, — a bőrfelszín vegyi összetétele, immunológiai állapota. Változik a normál flóra minősége és mennyisége: — a különböző életkorokban, — nemenként, — faji jellegzetességeket is találtak. Más szervek, testrészek baktériumai közül megem­ lítem a felnőtt lakosság 35—50%-ának bélrendszerben megtalálható Helicobacter pylorit, amely ureáz enzi­ met termel. Az ureáz a gyomorsavat am m óniára és szén­ dioxidra bontja. Egymagában ez a savcsökkentő tevé­ kenysége is elegendő, hogy szemmel tartsuk és hara­ gudjunk rá! Amolyan szerecsenmosdató vita folyik patogenitásának fokáról. Irodalmi adatok és saját ta­ pasztalataink alapján bizton állítom, hogy például ro­ sacea, és gastrointestnalis vonatkozású betegségek esetén (nem is hinnénk, mennyi ilyen van!) szükséges jelen­ létének tisztázása és eradikálása. A hüvelyben élő Lactobacillus flóra (Döderlein ba­ cillus) jóvoltából a hüvely savanyú vegyhatású. Ez vé­ delmet nyújt a különböző fertőzésekkel szemben. Az általa termelt hidrogénperoxid gátolja a sarjadzó gom­ bák növekedését. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy „intim spray”-vel, krémmel, bogyókkal, tablettákkal, gélekkel kecsegte­ tik az egészégre, jobb életre vágyó nőket. Ilyenkor tudnunk kell, hogy: a hüvely norm ális baktérium flórá­ ján ak fon dorlatos kÁrosítása baktérium ok, gom bák, egy­ sejtű élőlények (trichom onas vaginalis) m egtelepedését segíti elő. Ha a savanyú vegyhatást biztosító baktériumflóra károsodik, a különböző kórokozók elszaporodnak.

Ennek kellemetlen szagot termelő gyulladás, folyás a következménye. Az orrüreg bejáratában sokféle olyan baktérium tele­ pedhet meg, amelyek a beszívott levegővel kerülnek oda. Ez a terület kézujjakkal (orrpiszkálás) is könnyen elfertőzhető. Leggyakrabban Staphylococcusok, M icrococcusok, Corynebacterium csoport tagjai mutathatók ki. Egészséges egyének 35%-ában jelen lehet a Staphylo­ coccus aureus is. A Streptococcus pyogenes sem ritka, főleg akkor, ha ez a kórokozó a test valamelyik részét, vagy az illető környezetében valakit már megbetegített. Az orrnyílásban lévő szőröket (vibrissae) eltávolítani nem szabad. Szükség van rájuk a levegő szűrésénél, a le­ vegő áram lási sebességének érzékelésénél, a nagyobb szi­ lárd testek, élőlények (légy, muslica stb.) behatolási kísér­ leteinek megakadályozásánál. Nem különb hely a külső hallójárat sem. A normális baktériumflórán kívül az orrnyílásnál leírt baktériu­ mokon kívül számítani lehet Proteus, E .coli, Neisseria catarrhalis jelenlétére is. A hónaljak nagyon gyakran esnek áldozatául a „test­ ápolásnak”, nagy próbatételnek teszik ki ezt a régiót a szagtalanítók, szagmegváltoztatók, a szőrzet eltávolí­ tása. A napjainkban elterjed borotválási divathóbort borotválási sérülésekkel, a növekvő szőr szúrásával, a „távtartó”, izoláló funkció megszűnésével jár. A szőrszálak párologtatásra alkalmas, sok négyzetcentiméternyi felülete kiesik, a legutóbb piacra dobott ve­ gyi anyagok (izzadságátlók, szagtalanítók) a bőr épsé­ gét veszélyeztetik. A genitofemorális redő azért különleges terület, mert mint összefekvő terület (sötét, meleg, párás, a bomló sejtek és mirigyváladékok miatt tápanyagdús) is sok gond forrása lehet. Meg a mons pubisra, a redőbe juthatnak a szexuális partnerek patogén kóro­ kozói is. A Kedves Olvasó figyelmébe ajánlom az egyes test­ tájak fontosabb betegségeivel foglalkozó, 41. fejezetet.

4.

F E JE Z E T

A SEBG YÓ G YULÁS

Az alábbiakban zavar nélküli gyógyulási folyam atról (nem a lábszárfekély gyógyulásáról) lesz szó. Ha tud­ juk, melyik nap melyik órájában hol tart a gyógyulás, könnyebbé válik a sérült, operált borterület kezelése, ellátása. És bizonyára óvatosabban bánunk a helyi immunszupresszív szerekkel. A gyógyulási folyamat több szakaszra osztható (4.1. ábra).

Az érszűkület szaka A sérült bőr gyógyulása már a vérzéssel egy időben, a sé­ rülés pillanatában megkezdődik. Közvetlenül a sérü­ lés után, a szövetek kollagénjével érintkező thrombocyták összecsapzódnak, aktivizálódnak. Fibrinhálózat szövődik, trombus képződik, megkezdik munká­ jukat a sebgyógyulásnál nélkülözhetetlen sejtek, anya­ gok. A sebet ekkor piros var (véres pörk) fedi. Kevésbé ismert, hogy a thrombocyták olyan szapo­ rodást serkentő anyagokat termelnek, amelyek a fibroblastok, endothel sejtek és makarophagok tevékeny­ ségét, a hámsejtek növekedését segítik. Felszabadul­ nak belőlük gyulladást keltő anyagok is. Hatásukra az erekből folyadék lép ki, amely, ha nagymértékű, ödé­ ma kialakulását eredményezi. A gyulladásra a gyógyulás folyamatában nélkülöz­ hetetlenül szükség van.

Ertágulás, gyulladás szaka A sérülés után 5—10 percig tartó, szabad szemmel is látható érszűkület (a sérülés környéke sápadttá válik) is hozzájárul ahhoz, hogy a vérzés perceken belül eláll­ jon. A rövid ideig tartó érszűkület után a környező erek kitágulnak. Ez a tágulás átlagosan 20 percig tart, majd fokozatosan csökken. A sérülés utáni napok főszereplői az érfalon át ki­ lépő granulocyták lesznek. Az egy órán belül felsza­ porodó, három napig is a helyszínen maradó neutrophyl fehérvérsejtek védik a sebet, és annak környékét a fertőzéstől. Kiveszik részüket a szövettörmelék el­ szállításából, a seb feltisztításából. Aktivitásuk az érke­ zésük utáni második napon a legnagyobb.

FO LYA M A TA

A granulocytákkal együtt monocyták, a szöveti m acrophágókká alakuló sejtek is érkeznek a sérülés környé­ kére, hogy bekebelezzék a sebbe kerülő kórokozókat és a szövettörmeléket. A m acrophagokra vár az a felad at is, hogy afibroblastokat m űködésre bírják, hogy m ár a gyógyulás e k orai szakában előkészítsék az érújdonképződést, a sarj szövet képződését, és a hámosodás megindulását. A sérülés után 3-4 nappal megjelennek a lymphocyták is: a gyulladásos területben T-helper sejtként tevé­ kenykednek. Nagyon aktív résztvevői a gyulladásos fo­ lyamatnak. Befolyásolják a gyulladás mértékét, az erek átjárhatóságát, fokozzák a területre érkező macrophagok aktivitását, részesei a kollagén és az extracelluláris anyag újratermelésének. A 2-5 napig tartó gyulladásos szak lezajlása után megkezdődik a szövetek helyreállítódása, a proliferativ szak.

Granulációs szövet kialakulásának szaka Két-négy nappal a sérülés után, de még a gyulladásos szak befejeződése előtt, fibroblastok tűnnek fel a seb­ széleken. Már ilyen korán megindul az erek újdonképződése is. Ez azzal jár, hogy a szövetek oxigénellá­ tottsága pár nap után javul. A láthatóvá váló sarjszövet piros színe jelzi az érhálózat kiépülését. A jav u ló szöveti oxigénellátottság következm ényeként az erek újdonképződéséért felelő s anyag term elődése csök~

4.2. ábra. Hámosodó ulcus ken, m ajd megszűnik, az erek újdonképződéséne\ fo ly a ­ m ata lelassul, és lassan be is fejeződig. A fibroblastok száma egyre növekszik, számuk leg­ több a sérülés utáni második héten. A sebszélek felől nyomulnak be a kialakuló sarj szövetbe, ahol a gyógyu­ lás folyamatának ebben a szakában a főszerepet már a fibroblastok játsszák. Kezdetben sejten kívüli anyagot termelnek, később kollagént. A sérülés utáni második-harmadik napon a fibrob­ lastok nekilátnak a kollagén termelésének, aktivitásuk a sérülést követő második — negyedik héten a legna­ gyobb. Munkájuk fontos része a gyógyulásnak, mivel a kollagén mennyiségétől és minőségétől függ a heg erőssége. A kollagén a sebgyógyulás minden szakának kulcs­ anyaga. A sérülés üregét rövidesen vérereket, fibroblasokat, gyulladáshoz tartozó sejteket, extracelluláris anyagot tartalmaz granulációs szövet tölti ki. A sebkezelés megtervezésekor fontos tudnunk, hogy a hypoxia (kenőcsös kezelés) gátolja a hámsejtek szaporodását, az extracelluláris anyag kialakulását, elősegíti a fibroblastok proliferációját. Ez a folyamat fibrotikus, tömött heg kialakulásá­ hoz vezet.

Kezdetben csak a fibrinhálózattal átszőtt véralvadék tartja össze a sebszéieket, ennek a „ragasztó anyagnak” a mechanikai terhelhetősége még kicsi ! A granulációs szak végére kialakul a kollagén rostok­ ban gazdag, egyre kevesebb sejtet tartalmazó sarj szövet, a fibroblastok száma a normális mértékre csökken. Amikor a sarjszövet a szövethiányos területet telje­ sen kitölti a hám osodására sem kell sokáig várni. Mivel a fibroblastok olyan anyagokat is termelnek, amelyek a hámsejteket osztódásra, a sebfelszín befedésére ösz­ tönzik, megindulhat a hámosodás is. A hámosodás azonban csak akkor teljes értékű, ha a sérülés ürege teljesen, a bőr szintjéig feltelődött. Felületes sérüléseknél, ha a sebalap életképes, a keratinocyták bevándorlása, néhány órával a sérülés után már megkezdődik. Mély, fel nem telődött sebek hámosodása lassú, a mélyben kialakult hám sohasem lesz teljes értékű.

A hámosodás szaka A sérülés utáni órákban meginduló hámosodásból a sérülés szélén lévő keratin ocy táf a szőrtü szőtverejtékm irigyek,és faggyúmirigye\ hámja kiveszi a részét. 12 órával a sérülés után az alapi réteg sejtjei gyor­ sabban osztódnak, a termelődött keratinociták levál­ nak a dermisről és a sarjszövet felszínére vándorolnak. A vándorló hámsejtek hosszú, lapos sejtekké nyúlnak, nyúlványokat bocsátanak ki magukból. Vándorlásuk után bennük, a keratinocytákra jellemző szerkezeti elemek már kimutathatók. Nyúlványaik segítségével érintkeznek a kötőszövet sejten kívüli, tápanyagban gazdag szövetnedvével (4.2. ábra). A szélekről induló hámosodás üteme nem egyenle­ tes, egyes helyeken szemmel is jól látható hámnyúl­ ványként, hámnyelvként nyomulnak előre. H ám hiányában hám sejtté alakulhatnak, a járulékos szervek (mirigyek, szőrtüsző) hámsejtjei. A hegszövetté tömörülő sarjszövet szempontjából előnyös, ha a hámosodás zavartalan, és gyors. A hámo­ sodás folyamata akkor zavartalan, ha a bőrfelszín tisz­ ta és nedves (4.3. ábra). A hámosodás befejeződése után a keratinocyták ál­ tal kiválasztott fehérjéből szerveződik újjá az elektronmikroszkóppal kimutathatóan háromrétegű, bonyo­ lult feladatot ellátó, új alapi réteg. A keratinocyták osztódnak, a hám. többrétegűvé válikA heget borító hám azonban soha sem lesz olyan, m int az egészséges bőr hám ja. Vékonyabb lesz, a szarusodási foly a­ m at is gyengül. A hegszövetre jellemző, hogy a kollagénrostok mennyisége miatt tömött, hiányoznak a járulékos

bőrszervek: a mirigyek, a szőrtüszők, nem alakulnak ki hámrajzolatok, a hám sokkal vékonyabb, mint az ép területen (4.4. ábra,).

A heg érésének szaka Nagyjából egy héttel a sérülés után, már az 5-15-ik nap között, a hegszövetté válás befejeztével, megindul a hegszövet összehúzódása (elérkezik a sebészi varrat­ szedés ideje)(4.5. ábra). A heg kialakulásakor elsőként felszaporodó III. tí­ pusú kollagén helyét átveszi a jóval erősebb I. típusú kollagén. A rostok megvastagodnak, a feszülési irányo­ kat figyelembe véve rendeződnek. Kezdeti 50%-os nyúlási szilárdságuk 80%-ra javul. Az erek száma erősen csökken, amiért a heg elveszti piros színét. Am íg a hegszövet teljes értékűvé, éretté válik, egy év­ nek, vagy m^g többnek el KeM teln i(4-6. ábra).

A sebgyógyulás folyamatát befolyásoló tényezők A sebgyógyulás folyamatát befolyásolja a sérült élet­ kora, tápláltsági állapota, nem e, a beteg szervezetét érintő kjsérő betegség, a sérülés testrészi elhelyezkedése, a sérülés pillanatába a bőrön található kórokozók száma,

a sérüléskor már meglévő komoly fertő z ő bőrbetegség (cellulitis, erysipelas). Befolyásolja a sebgyógyulást a szövetek esetleges hypoxiája, a beteg im m unológiai á l­ lapota, immunállapotot befolyásoló gyógyszerek szedé­ se, a traum ák ism étlődése, az elhalt szövet jelenléte, a sé­ rült higiénés szem lélete, az ápolás minősége. Fel kell mérni az általános és helyi artériás keringés állapotát, a kisebb, vagy nagyobb erek elzáródását ki kell zárni. Rontja a keringés állapotát a hypotensio, a tartós hypertoniával já ró érrendszeri kdrosodás. Szót kell ejteni a kötéscserék fájdalmairól. Napja­ inkban a sebbe nem tapadó kötszerek megkönnyítik a kezeléseket. Ha olcsóbban kívánjuk a sebkötözést megoldani, hagyományos kötszereket használhatunk. Ilyenkor a sebbe ragadt kötszer letépése nagy fájda­ lommal jár, egyben jelzi, hogy a kötöző szakember műhibát követ el. Fontos tudni: a sebbe ragadt kötszert le kell áztatni! A dohányzás károsan befolyásolja az általános és he­ lyi keringési viszonyokat. A vénák tágulatai, az ezzel járó billentyűhibák, az erek állapota, az ezzel járó nyiroködém a rontja az alsó végtagok bőrének minőségét, sebeinek gyógyulási haj­ lamát. Fontos szerepet játszanak az erek állapotát és a kötőszövet minőségét eldöntő örökletes tényezők- Kü­ lön ki kell emelni az egyes bőrbetegségeket követő, vagy örökletes alapon jelentkező lym phoedem a fontos-

ságát. Betegségek közül a diabetes, az alultápláltság, a rom lott im m unállapot, a nyomeleme\ hiánya. Fontossá­ guk miatt a vasat, cinket, m agnéziumot, a kalcium ot, va­ lamint a fehérjeszintézisben fontos szerepet játszó re­ zet említem meg.

Túlsarjadt heg (hypertrophiás heg) A túlsarjadt heg a bőr szintjéből kiemelkedő speciális heg, a kelőidtől eltérően 1-2 év alatt spontán vissza­ fejlődik. A seb felszínén alakul ki, nem lépi túl a seb határait. A gyógyulási folyamat alatt nem zajlanak le azok a folyamatok, amelyek hatására a fibroblastok számának le kellene csökkenni, és meg kellene szűnni a collagen termelésének. Terápia: szteroidtartalmú externa, a hegek vissza­ fejlődését elősegítő kezelések (kenőcsös terület masszázzsal). Meg lehet előzni a túlsarjadt heg kiala­ kulását, ha a seb feszülését mikroporózus ragtapasszal csökkentik: 3 hónapig kell a ragtapaszos összehúzást fenntartani.

Keloid (vadhús) A keloidban ugyanazok a szöveti elemek találhatók, mint a hegben, arányaik és szerkezetük azonban el­ térő. A fibroblastok száma nagyobb, mint a hegben. A kollagén termelése bőséges, az érhálózat is kifejezet­ tebb. A kelőid a bőr szintjéből erőteljesen kiem elkedik, a traum atizált területnél nagyobb területre terjeszkedik, a bőraljára nem terjed rá. Evekig növekedhet, spontán visszafejlődésre nem

lehet számítani. A felszín a sok rost miatt sima, a hám elvékonyodott, alapja szélesebb. Alakja kerek, ovális, de lehet karomszerű szabályta­ lan szélekkel tarkított. Színe a korai szakban bőrszínű, a későbbi szakban fehéres, sápadt. Az ízületek feletti hegek az ízület működését zavar­ ják. A kiváltó ok ismeretlen. Érdekes megfigyelés, hogy a fekete bőrű egyéneken gyakoribb, mint a fehér bőrűeken. Rasszonként a testrészenkénti eloszlásban is kü­ lönbséget találtak. A családi előfordulásokat elemezve kimutatható, hogy öröklési hajlam is létezik. A faggyúmiriggyel bőven ellátott területeken gyako­ ribb. Az arra hajlamos egyéneken a bakteriális és vírusos fertőzések helyén számítani lehet megjelenésére. Bizonyos összefüggés fedezhető fel a hormonális működéssel. Gyakrabban jelentkezik terheseken, acrom egál, hyperthyreoticus egyéneken. Összefüggését a hormonális állapottal bizonyítja, hogy serdülés előtt rit­ kán találkozunk vele. A fokozottan pigmentált boríté­ kén észlelt gyakoriság a keringő M SH szerepére utal. Az arra hajlamos egyéneken a keloid megjelenését traum a előzi meg. Traumának számít a sebészi beavat­ kozás, a piercing, az akne, a bárányhim lő, az idegen test, fertőzéses szövetkárosodások, a haem atom a okozta bőrfeszülés. Gondot jelent a spontán keloid megjelenése, amely főleg a sternum felett, a vállakon és háton okoz koz­ metikai zavart. Okát adni nem tudjuk. Az irodalom szerint az arra hajlamos egyéneken, a kötőszövetre ne­ hezedő húzóerők hatására jelennek meg. (4.7. ábra) A kelőid m egelőzését szolgáló tennivalók} — Keloidra hajlamos betegnél kerülni kell a szükség­ telen kozmetikai beavatkozásokat (tetoválás, pier­ cing, fülcimpalyukasztás. — Sebészi sebek zárásánál feszüléstől mentes varrato­ kat kell behelyezni, a varrat behelyezése után, a ste­ ril kötés fölé (!), feszülést csökkentő ragtapasz csí­ kokat kell ragasztani. — Az ízületek felett szükségessé váló sebészi beavatko­ zásnál a vágás ne keresztezze az ízületi rés vonalát. — A már meglévő keloidot ne vágjuk, ne vágassuk ki sebészi módszerrel, mert nagyobb heg lesz az ered­ mény. A keloid kezelése: A keloid kezelésének sokszínűsége jelzi, hogy mindent megoldó beavatkozással nem rendelkezünk. — Szilikon géles záró kötés hónapokig, évekig.

Nem szilikongéles, semiocclusiv, semipermeabilis kötések hónapokig, évekig. Steroidot tartalmazó kenőcsök occluziv, vagy nem occluziv kötéssel. Compresssios kötések speciális kompressziós köt­ szerrel. Keloidokba fecskendezett szteroidok. Eredményesnek találtam a szteroid injekció és hyaluronidáze együttes, keloidokba fecskendezését. Ami volt Hyase injekció. Interferonos infiltrálás. Az Interferon alfa, béta és gamma gyorsan csökkenti a fibroblasztok I., III., és VI. típusú collagen termelését. Röntgenbesugárzás. Kryoterápia. Kis keloidoknál, nem túl alacsony hőmérséklettel, a fagyasztó felület nagy felszínű le­

gyen. (A kellő alakra faragható szénsavhó rúd jól be­ válik. Olcsó, könnyen kivitelezhető.) — Kimetszés (am itől a betegeket és sebészeket óvni kell!). — Lézeres kezelés, elsősorban kis keloidok esetében. A keloidot nyom nélküli eltüntetni nem lehet. A ko­ rai szakban alkalmazott szteroid externás okkluzív zá­ ró kötés és a szteroidos infiltráció a leghatásosabb.

Atrófiás heg (sorvadással gyógyuló sérülés) Néha, nagyon ritkán olyat is látunk, hogy a seb, sérü­ lés besüppedő, sorvadásos heggel gyógyul. Ez kevésbé zavaró, mint a túlsarjadt heg.

5. A

F E JE Z E T

B Ő R T IS Z T Á N T A R T Á S Á N A K A L A P E L V E I

Mielőtt a vizsgálat után megkönnyebbült betegeinket útjukra bocsátanánk, adjunk nekik olyan tanácsokat, amelyek kiegészítik gyógyszeres kezelésünket, meg­ könnyítik életüket. Hasznos tanácsokat adhatunk ne­ kik betegségük k e lé s é v e l, életm ódjukkal, étkezésükkel, m osdásukkal, ruhamosási szokásaikkal, stresszes életük­ kel kapcsolatban. (Kérem, Kedves Olvasó, szíveskedjék a 41-ik, az egyes testtájak fontosabb betegségeivel foglalkozó feje­ zetet is megtekinteni.) Ha betegeinktől érdeklődünk, hogyan tisztítják bőrüket, meglepő válaszokat kapunk. Legnagyobb ré­ szük mostohán bánik a bőrével. Nem csoda! Nincs is­ kolai oktatás, már nincsenek családi példák, eláraszta­ nak bennünket a vegyi és kozmetikai ipar bonyolult összetételű termékei. Vegyük a fáradtságot, számoljuk meg, hány anyag­ ból állították össze a hab-, tusfürdőket, samponokat. Vajon, ezek közül hány izgatja a bőrt, hány szív ód ikfel a bőrön (percutan absorptio), nyálkahártyán keresztül. Általam számolt összetevők száma: tusfürdő: 20, after shave: 15, fürdőkrém: 14, testápoló: 18, „body lotion": 53, sport masszázs anyag: 37, test és kézkrém: 27.

Kitesszük magunkat ezeknek a veszélyeknek, csak azért, mert reklámokkal meggyőztek bennünket ezek használatának előnyeiről, a mások által gyártott tisztál­ kodási, szépészeti módszerek használhatatlanságáról.

Ugyanezt a hatást lehet elérni testmozgással, első­ sorban kocogással, még helybenfutással is. Mondjuk el betegeinknek, a hozzánk tanácsért for­ dulóknak, hogy: A fejbőr, haj mosása után, a nagyon sok alkotóe­ lemből összeállított és nagy tisztító erejű samponokat, —ha már ilyet használnak — a fejbőrről, a fejbőr sza­ rurétegének sejtjei közül, nagyon alaposan ki kell öb­ líteni. Ezekről a vegyi anyagokról tudni kell, hogy el­ távolítják a fejb ő r felszínén kialakult zsír és savköpenyt. A hajmosáshoz használt vegyszerek, a még le nem vált szarusejtek közé bejutnak, onnan rövid öblítéssel nem távolíthatók el. Az ott meghúzódó zsíroldók, a hajmosást követően folyamatosan termelődő faggyút közömbösítik. A visszajelző rendszer (feedback) arról tudósít, hogy a bőrfelszínen, a termelés ellenére nincs faggyú, ezért a faggyútermelés fokozódni fog. Az erő­ teljesebb faggyútermelés közben, átlagban a hajmosást követő harmadik napon kimerül a zsíroldó kapacitás. Ennek következtében a fejbőr és a haj pár nap alatt zsírossá válik. A sam ponhatás mellett, a hajmosáshoz használt vegyszer izgathatja a fejbőrt. A zsírosodáson kívül égés­ érzés és viszketés is kínozni fogja betegünket. Ilyenkor enyhe pírt látunk, korpásodást, súlyosabb esetben nedvező gyulladás is kialakulhat. Vizsgálatok szerint a gyulladásos, viszkető, hámló fejbőr 96%-ban gombásán (Malassezia furfur) fertő­ zöttnek tekinthető.

Ajánlanak többek között szájon át fogyasztható tengeri al­ gát, melynek a gyomorba jutásától „a bőr kitisztulását" várhatja az áru boldog tulajdonosa.

A reklámokban felvillantott csodás tulajdonságok kedvéért sok pénzt adunk ki. És hová tűnik nagyanyá­ ink kedvence, a pipereszappan, a háziszappan? A törülközésről ritkán ejtenek szót. Mosdás után puha törülközővel finoman dörzsöl­ jük meg bőrünket. Jót tesz ez a.perifériás vérkeringésnek és a kötőszöveti rostoknak- A rostok finom, 10—20 má­ sodperces nyújtása a rostok megerősödését eredmé­ nyezi, rugalmasabbak, feszesebbek lesznek. Az így, több héten át kezelt bőrterület nem lesz „löttyedt”, fe­ szesebbé válik.

Ekkor a következőket tanácsolhatjuk: 1. Más sampont kell kipróbálni. 2. A samponos fejbőrmosás (hajmosás) után ecetes vi­ zes öblítést kell alkalmazni, ami a bőrfelszín savi vi­ szonyainak rendeződését sietteti, segíti eltávolítani a fejbőrön maradt samponnyomokat. Bölcs nagya­ nyáink receptje szerint a 10%-os ecetből egy evőka­ nálnyit kell 3 liter, kellemes hőfokú vízhez tenni. Mondjuk el: az ecet mennyiségének emelése vegyi ingerként károsíthatja a már gyulladásos fejbőrt. 3. Tanácsoljuk: mossák úgy fejbőrüket, hajukat, mint nagy-, és dédszüleik, ők a hajukat és fejbőrüket szappannal, vízzel mosták, és ecetes vízzel öblítet­ ték le. Ha betegeink idegenkednek az ecet szagától,

az ecetes öblítést kellemesen meleg vizes öblítés kö­ vetheti. Olyan szappant használjanak, amely a mosdás­ hoz már jól bevált. Ne legyen bonyolult összetételű, ne tartalmazzon „csodaszereket”, ne legyen túl illa­ tos. A lanolinra érzékenyek (ilyenek elég sokat van­ nak), használjanak lanolintól mentes szappanokat. A vegyi gyárak készítményeihez szoktatott betegeinkket meg kell nyugtatni, nem lesznek ecetszagúak, hajuk nem tapad össze, ha kellő mennyiségű szappant használnak.

Az arc, nyak mosásánál sem kell erős hatású zsíroldókat használni. Kényes bőrű, vagy bőrükre igényes be­ tegeinknek a hámot igénybe vevő erőteljes lemosás és „radírozás” helyett ajánljuk a szappanos-vizes mos­ dást. Meg lehet próbálkozni az Ung. hydrophilicum nonionicum FoNo-s mosdással is. Ezt szappanként, szappan helyett lehet használni. Vannak néhányan, akik bőrét ez a szappanpótló kenőcs is izgatja. Hívjuk fel figyelmüket a nasolabialis redőkre, a szem­ öldökökre, a temporális tájakra, a nyak hátsó felszíné­ re és a fülkagylókra. A szemöldökökből, ha betegünknek szakálla is van, akkor abból is, ugyanolyan nehéz a mosdószernyomokat eltüntetni, mint a hajas fejbőrről.

A szappanos vizes mosdás némely esetben átmeneti bőrszárazság érzéssel jár. Ilyenkor magyarázzuk el, hogy a szappant nem szabad a bőrre kenni, csak a vi­ zes kezek legyenek szappanosak. Ha a mosdási mód­ szer változtatása után továbbra is bőrszárazságról pa­ naszkodnak, alapos vizes öblítés után ápolni lehet a bőrt valamilyen savanyú vegyhatású FoNo készít­ ménnyel (Cremorokkal). Olyan esetekben, amikor betegünk életét, bőrgyul­ ladás is nehezíti a mosdás utáni nagyon híg (3 1. vízre 1 evőkanálnyi ecet) ecetes vizes lemosást is ajánlhat­ juk. Ha ellenérzést, idegenkedést észlelünk, idézzük fel szépemlékű őseink példáját, és nyugtassuk meg be­ tegünket, nem lesz ecetszaga. A szappanos-vizes mosás után legalább 40—50 perc­ nek kell eltelni, amíg a bőrfelszín savanyú vegyhatása, a zsír rétege/faggyú rétege pótlódik. Ecetes vizes öblí­ téssel ez az idő percekre rövidíthető. Detergensek használata után a felszíni viszonyok normalizálódásá­ hoz sokkal több időre, 6-7 órára van szükség. Mivel a tartósan védtelenné vált bőrfelszín 6-7 óra alatt fertőződhet (ennyi idő kell a baktériumok, gom­ bák megtelepedéséhez), meg lehetünk elégedve a szappanos mosdás előnyös tulajdonságával. Betegeink vizsgálatakor meg lehet mondani, ki

használ habfürdőt, tusfürdőt. Náluk, a súroló fénnyel megvilágított bőrfelszíneken fin om krtrpázó hám lást, a szőrtüszőkben nagyon fin om gyulladást, finom follicu laris szarusodást fedezhetünk fel. Használjunk nagyítót, eze­ ket, a finom jeleket nagyítóval, lupéval vehetjük észre. Ha betegeink tisztálkodási szokásai után ér­ deklődünk, furcsa módszerekről értesülhetünk. Van­ nak, nem is kevesen, akik samponnal „nyúzzák” meg bőrüket, mások mosószerrel mosdanak. Ha munkánk közben nem találkoztunk ilyenekkel, annak az, az oka, hogy: nem kérdeztük k j betegeinket. A fülkagylót és a külső hallójáratot különleges anyag, a fü lzsír ápolja, védi folyadéktól, baktériumok és gom­ bák támadásától, kisebb rovaroktól. A frissen ter­ melődött fülzsír színtelen, az idő múlásával válik sár­ gává. A fü lzsír színárnyalatából kiszám íthatjuk, m ióta nem tisztították hallójáratukat. A hallójáratot tisztítani kell, de nem szabad hasz­ nálni fültisztító bunkót, hajcsatot, gémkapcsot, gyufa­ szálat, más tárgyakat. A túl mélyre nyomott vattás fül­ tisztító a dobhártyára préseli a fülzsírt, és megsértheti hallószervünk membránját. El kell magyaráznunk, a külső hallójárat zsírrétegére szükségünk van, nem tö­ rekedhetünk teljes zsírtalanítására. A szőrzetet sem szabad kiirtani, az tájékoztat bennünket az oda került idegentestről, kisebb rovarról. A fülkagyló mögötti tájról betegeink könnyen elfeled­ kezhetnek. (Mi is!) A szemüveg szára, az éjszakai tartós oldalfekyés miatti „összefekvő bőrfelszínné” válás ba­ jok forrása lehet. Ha összehasonlítjuk a kétoldali fül­ kagyló mögötti területet, meg tudjuk mondani, a fülek tulajdonosai melyik oldalukon töltik alvási idejük na­ gyobb részét. Valamiért hátrányos helyzetűvé válik a szemöldök, a nasolabilis redő, a temporális táj és a felső szemhélyak redői. Ezek felett a seborrhoeás területek felett könnyen elsuhan mosdást végző kezünk, ott marad a levegő oxi­ dáló képességének, baktériumok bontó tevékenységé­ nek kitett faggyúréteg. A megváltozott szerkezetű (oxi­ dálódott, avasodott) faggyú már testidegen anyag, izgat­ ja a bőrt. Ez az egyik oka annak, hogy a seborrhoeás te­ rületeken bőrgyulladás alakulhat ki. A bőrgyulladás gombás felülfertőződésére számítanunk kell. Ha borotválásról, borotválkozásról beszélünk, első­ sorban az arcra gondolunk. Napjainkban azonban minden szőrös testrész szőrzete veszélyben van. Szőrzetünk az évmilliók alatt védelmet biztosított a hideg és m eleg ellen, védett a napfény károsító hatásá­ tól, felfogta a mechanikus ingereket, az eső ellen is vé­ dett. Még érzékszervi szerepe is volt, őseink szőrzetük

segítségével tájékozódni tudtak a szél irányáról, a hoz­ zájuk érő tárgyak, élőlények tulajdonságairól. Napjainkra a szőrzet dísszé módosult, a felsorolt te­ vékenységek szerepe lecsökkent, megszűnt. Sokan, főleg a fiatalok, feleslegesnek érzik szőrzetüket, a divat parancsának engedelmeskedve igyekeznek tőle meg­ szabadulni. A szőrtelenítés azonban veszélyekkel teli művelet. Az arc szakáll-lal fedett területének mérete nagyon változó. Az erősebb szőrzetű egyéneknél a mellkas szőrzetétől nem is határolható el. Mérete átlagban 220 cm2-nyi. Ha cm2-ként átlagosan 50 szakállszálat számítunk, akkor borotválkozásonként 11000 szakállszőrrel ál­ lunk szemben. Ha naponként 0,5 mm-nyi növekedés­ sel számolunk, akkor naponta 5,5 méter hosszú sza­ kállat távolítunk el. Ez évente 2 kilométer és 7,5 métert tesz ki. Ha napi tíz percet szánunk a borotválkozásra, akkor évente 61 órát áldozunk arcunk szőrtelenítésére. A borotválás komoly terhet ró a bőrre. A pár évtize­ de még egyeduralkodó késes borotválkozás feledésbe merült. - A késes borotválkozáshoz elő kellet venni a rúd, vagy korong alakú borotvaszappant, állati sörtéből készült vizes pamaccsal az arcon szappanos habot kellett verni, majd a habbal helyzetében rögzített szőrt „borotvaéles” borotvakéssel le kellett vágni. (5.1. ábra) Nem volt veszélytelen művelet! A sérüléseket rózsaszínű timsóval (fertőtlenítő szert tartalmazó kálium alumínium szulfáttal) érintették meg. A tég­ la alakú timsó kicsapta a sérült felszín fehérjéjét. A vérzés megszűnt, a hámsérüléseket timsóval ki­ csapott fehérjeréteg fedte. — A zsilettpengés borotválkozáshoz a szakállt elő kell készíteni. A borotválkozás előtti habokat már hab formájában lehet a palackból kifújni, nem kell bo­

5.1. ábra. Késes borotválkozás eszközei: rúd borotvaszappan, pamacs, kés, timsó

rotvaecsettel habosítani. A géleket tubusból kell a bőrre juttatni (5.2. ábra). A hab és gél feladata, hogy a szőrszálakat olyan kö­ zegbe ágyazzák be, amelyben a szőrszálakat elmozdu­ lás nélkül lehet levágni. Feladatuk ez, nem a szőrzet megpuhítása. — A villanyborotvák megkönnyítik a borotválkozók életét. Kaphatók rezgőkéses (Braun rendszerű) és körkéses (Philips rendszerű) készülékek. Mindkét rendszer lényege, hogy a szőrszálaknak valamilyen kis nyíláson át kell a készülékbe bejutni, ahol ezeket vagy ide-oda mozgó rezgőkések vagy körben forgó kések vágják le. Elterjedtebb a rezgőkéses borotva. Talán, mert a készülék tisztítása egyszerűbb, vagy azért, mert a körkéses készüléke^ jobban igénybe ve­ szik a bőrfelszínt. A körkéses készülékekkel viszont gyorsabban meg lehet borotválkozni. Ezeket a borotvákat akkumlátorral látták el, használóik nincsenek a konnektorhoz kötve. — A villanyborotvákat, de a zsiletteket is, —mint min­ dent az életben —meg kell szokni. Legalább 5—10szer meg kell borotválkozni, hogy véleményt lehes­ sen mondani a módszerről. Sokan vannak, akik a villanyborotvákat 1-2 borotválkozás tapasztalatai alapján elutasítják. Zsilettes és villanyborotválkozás után alaposan le kell öblíteni a borotvált területet. A borotválkozás utá­ ni szeszek fertőtlenítenek, fehérjét csapnak ki, kelle­ mes illattal ajándékozzák meg használójukat. Csak az a baj, hogy orrunk pár perc múlva már nem érzi az arcra kent illatot. Sokszor elgondolkodtam azon, vajon ez a megpróbáltatás jót tesz-e szaglószervünknek? Abból is gond származik, ha az arcszesz anyaga izgatja a bőrt, vagy ha a szesz tulajdonosa érzé­ keny az arcszesz valamelyik alkotórészeire.

A villanyborotválkozáskor szétrepülő szakálldarabkák berepülhetnek a szem kötőhártyájára, és a szem körüli bőrredőkbe, főleg a felső szemhéj felettibe. Előfordulhat, hogy a kötőhártyát és a bőrredőket izgat­ ják. Ezért a borotválkozás utáni vizes lemosást fontos­ nak tartom. A felső szemhéj feletti bőrredő amúgy is külön figyelmet érdemel! Amíg a szem nyitva van, a redő összefekvő bőrterület, ami csak a pislogás és alvás ideje alatt nyílik meg. A felső szemredő összefekvő bőrterületnek számít, annak minden következményé­ vel együtt. A szőrtelenségért folytatott küzdelembe újabb és újabb módszereket vetnek be. A szőrszálakat vagy gyantába ágyazva rántják ki a szőrtüszőkből, vagy ra­ gasztós felszínű anyaggal, esetleg elektromos géppel tépetik ki. A hagyományos zsilettes borotválás sem ment ki a divatból. Legújabb módszer a lézersugárzás, meg a pulzáló fénykezelés. Megdöbbentő, hogy napja­ inkban mit meg nem tesznek a természetellenesség kedvéért. A szőrtelenítés következményei változatosak. A szőrtüsző gyulladása (folliculitis), a szőrtüszők gennyedése (folliculitis suppurativa), az ótvar (impeti­ go contagiosa), a bőrgyulladás (dermatitis contacta/ artefacta) a mindennapi bőrbetegségek közé tartozik. Hónaljukkal sokan, főleg a nők azért nincsenek kibé­ külve, mert vagy szőrösnek tartják, vagy erősen izzad­ nak. A hónaljban a verítékmirigyeken kívül nagyszá­ mú illatmirigy is tevékenykedik. Ezek elsősorban az egyéni azonosításra alkalmas, a párválasztásnál döntő szerepet játszó illatanyagok termelésével tűnnek ki. Rendszeres mosdással megelőzhető, hogy az illatmi­ rigy lipoidot is tartalmazó váladéka bomlásnak indul­ jon, és kellemetlen szagúvá váljon. Aki nem kíván kellemetlen hónaljszagot árasztani, - amit a mosdást elmulasztó nem is vesz észre, mert orra „megszokja”, —annak naponta legalább egyszer, de inkább kétszer meg kell mosdani. Azt ajánlom, ezt ne detergensekkel tegyék, hanem szappannal, vízzel. A mosdás helyett használt dezodorok csak tetézik a bajt, a kellem etlen szagot csakfokpzzákA dezodorokat bőségesen és gyakran használni nem szabad. Olvashatók olyan írások, amelyek szerint a hónalji dezodorokból felszívódó alumínium szerepet játszhat a mellrák kialakulásában. Hogy ez igaz-e, vagy sem, bizonyára előbb vagy utóbb megtudjuk. Amin el kell gondolkodnunk: a bőrön keresztüli fel­ szívódás (percutan absorptio) valós veszély, számítani kell rá. A szervezet védelme érdekében minél kevesebb vegyi anyagot kell bőrünkre juttatni. Ajánlani szoktam: a hónaljhoz érintett dezodor anyagát vizes kézzel szét kell kenni.

Nőknél a törzs mosásakor a mellek alatti redőre kell figyelmet szentelni. Ha betegünk az itteni bőr műkö­ dését vegyi anyagokkal módosítja, azaz bonyolult összetételű mosdószereket használ, és a bőr védeke­ zését tartósan, 6-8 órára felfüggeszti, a gombás fertő­ zés kialakulhat. Ha a törzsön gombásodást találunk, vizsgáljuk meg betegünk más testrészeit, hajlatait, a lábujjak közét, keressünk fertőző forrást. Sarjadzó gom bás fertőzés esetén a nőgyógyászati gom básodásra is gondolni kell. Tartós gombás fertőzöttség esetén el­ lenőrizni kell a vércul{or szintet, a sejtes védekezés áll­ apotát. Tapasztalataink szerint a m elltartókban visszamaradó mosószernyomok a csodaszerként reklám ozott öblítő szerek is kelthetnek gyulladást. Ilyen esetekben javasolni szoktam: használjanak folyékony mosószert, öb­ lítőszer helyett pedig fél, vagy háromnegyed deci 10%os ecetet tegyenek a mosógépbe, az öblítőszer helyére. A törzsön a seborrhoeás bőrfelszínnek számító hát bőrére és sternumtájra hívom fel a figyelmet. A hát mo­ sása, amelynek a célja, hogy a bőrfelszín szennyezett­ ségét, a bőrfelszínre került kórokozókat, a szájadékokat elzáró faggyút, esetleg még a comedokat (mitessze­ reket) is eltávolítsuk, többnyire csak segítséggel oldha­ tó meg. Mivel a comedok kialakulását a follikulusok eltömődése előzi meg, a bőrfelszín mosását minden­ képpen meg kell oldani. Erre a célra, segítség híján, hátmosó kefére tett ruhát, kendőt, szivacsot lehet használni. A sternális tájat, főleg, ha szőrös, alaposan meg kell mosni és öblíteni. Ennek a tájnak a tisztítását valami­ ért nem szokták komolyan venni. Szomorú látvány a piszkos köldök. A köldök gyul­ ladása, bakteriális, gombás fertőzöttsége kellemetlen, égő és viszkető érzéssel jár. Fürdés után ezt a területet is szárazra kell törölni. Mindig vizsgáljuk meg! A nemi szervek közül a férfiaké a bonyolultabb. A he­ rezacskó redőiből nehéz a mosdószer nyomait eltávo­ lítani. Arra is figyelni kell, hogy a mosdás végén a hím ­ vessző és herezacskó közötti, összefekvő bőrterületet ala­ posan leöblítsék. Mivel a hab-, és tusfürdő anyagát ne­ héz leöblíteni, jó szívvel szoktam ajánlani a szappa­ nos-vizes mosdást, esetleg híg ecetes-vizes öblítéssel. A fitymaűr mosásakor is ezt a módszert ajánlom. Fity­ maűr gyulladása esetén a venerológiai betegségek mellett a nehezen leöblíthető mosdószerek károkozására is gondolni kell. A nemi szerveken kialakult gyulladás esetén, a ma­ gukat monogámnak valló betegek is gyakran felteszik a kérdést, betegségüket kitől kaphatták. A gyanú a magát szintén monogámnak valló partnerre terelődhet, ha nem ajánljuk fel számukra ezt a kóroki lehetőséget.

Férfiaknál a genito-femoralis redőben könnyen kia­ lakulhat gombás folyamat. Annak ellenére, hogy a he­ rezacskó, anatómiai okok miatt, a nadrág bal oldalára szoktak kerülni, a gombás folyamat leggyakrabban nem a baloldali összefekvő területeken, hanem az al­ sónadrág által jobban dörzsölt jobb oldalon alakul ki. A genito-femoralis redő gombás folyamata esetében meg kell vizsgálni a végbélnyílás körüli régiót is. Ha itt gombás folyamatot látunk, a biztonság kedvéért, ezt a területet is kezelni kell. H a nem hezeljü\, a perianalis tájról a fertőzés „visszakúszása” m iatt a com btői gom bás folyam at „gyógyíthatatlannaltűni\ . Perianalis régió. Szakkönyvben, tankönyvben még nem olvastam arról, székelés után hogyan kell a vég­ bélnyílás környékét megmosni. A szakszerűtlen mos­ dás viszketéssel, kaparással, gyulladással, a felpuhulást követően pedig gombás fertőződéssel járhat. Bakteriá­ lis folyamat ritkán alakul ki. Javaslom, hogy mosdáshoz a bőrfelszínről könynyebben lemosható, bőrt nem izgató szappant hasz­ náljanak. Ne habfürdőt, ne tusfürdőt, ne intim szap­ pant. Amikor a bevizezett területet szappanos kézzel — tehát nem szappannal — érintik, húzzák össze végbél­ nyílásukat. Mintha a székelést kellene visszatartani. Nem lenne jó, ha a szappanos víz a végbél nyálkahártyái részét érné. A szappanos víz leöblítése közben, vagy után, meg kell szüntetni a gyűrű összehúzását, és le le­ het öblíteni a végbélnyílás gyűrű körüli részét is. A vég­ bél környéki rekeszizom többszöri összehúzásával, a vízzel éppen érintkező bőrfelszínre lehet préselni azt a székletmaradványt, ami e nélkül a műlelet nélkül a vég­ bél környéki bőrön, majd a fehérneműn kenődne szét. Főleg nők esetében van ennek jelentősége, akik rit­ kán tudnak számot adni arról, hogyan kerültek bél­ baktériumok a hüvelyükbe. Még a toalettpapír használatáról is szót kell ejte­ nünk. Tapintatosan el kell mondani, hogy a papírt a végbélnyílástól a vulva felé húzni nem szabad. Női genitáiiák. Nőknél, a különböző természetellenes behatásokkal, úgymint hüvelyöblítésekkel, intim mázgákkal, golyókkal, labdacsokkal, krémekkel, szagtala­ nítókkal, letörlőkkel tönkre silányított hüvelyben gyul­ ladás, baktériumos és gombás fertőzés váltható ki. Az okok megszüntetése nőgyógyászati kezeléstől várható. Ha a hüvelyt békén hagynák, csak rendeltetésszerűen használnák, azt viszont szakszerűen (erről könyvet le­ hetne írni), a nők élete sok problémától mentesebb le­ hetne. Nőknél is az egyszerű külső szappanos-vizes lemo­ sást javasolom. A mosdásnál is törekedni kell arra, hogy a víz ne vihessen baktériumokat a hüvely felé.

A szappant itt sem ajánlatos egyenesen a bőrre ken­ ni, elég, ha a vizes kezet szappanozzák meg. Gyakran tapasztalom, hogy a bonyolult összetételű mosdószerek a szeméremrésbe jutva, kellemetlen gyulladást váltanak ki. A felső végtagokon az atopiás, seborrhoeás alkatúak könyökhajlatait fokozott gonddal kell tisztítani, úgy, ahogy azt fentebb említettem. Megpróbáltatásoknak a kezek vannak legjobban ki­ téve. Ha lehetséges, ha a munka megengedi, ha a kesz­ tyű nem izgatja a bőrt, ha a bőrön nincs gyulladás, ja­ vasoljuk a védőkesztyű használatát. A többször használatos kesztyűket kívül, belül le kell mosni, mindkét oldalát meg kell szárítani, mindkét oldalát meg kell szórni gyógyszertári hintőporral (talkum m alj.T babahintőpor illatanyaga izgathatja a bőrt. A körömredők tisztítását túlzásba szokták vinni, ez sérüléssel járhat. Ellenezni szoktam a folyékony szap­ panok, erőteljes tisztítószerek használatát. Munka előtti védőkenőcsözést, munka után kímé­ letes kéztisztítás után bőrápoló kenőcsöt javasoljunk. Ép bőrre, megelőzésként szívesen és eredményesen használom az Ung.alum.acet.tart.FoNo-t, vagy az aqua boros hűtőkenőcsöt(*). Ezeknek három bajuk van! Az egyif{, hogy nincs csodásán zengő márkane­ vük. A mási!{, hogy olcsók. A betegek egy része mazohisztikusan kedveli a drága szereket. A harm adig hogy nincs ámulatba ejtő illatuk. Az alsó végtagok bőre fokozott odafigyelést igényel. Azzal, hogy őseink kétlábra álltak, nemcsak a gerinc­ oszlopra róttak komoly feladatok, hanem az alsó vég­ tag keringésére is. A vénás rendszer alaposan megter­ helt, ha még a vénabillentyűk is elromlanák. A vénás keringés nehezítetté válik, a vénák kitágulnak, nyom­ ják a környezetüket, a felettük lévő irhát és a hámot. Az itteni szövetek romló keringési viszonyai kezdet­ ben szubjektív panaszok, gyulladás forrása lehet. Később szövetelhalás, fekélyképződés könnyebben ki­ alakulhat. Az alsó végtagok bőre ezért különleges bá­ násmódot igényel. Az alsó végtagok bőrének megóvása érdekében ügyelni kell arra, hogy a lábujjak között, a körmök alatt ne legyen gom bás folyam at, amely veszélyeztetheti a lábszárak bőrének, az érfalaknak az épségét. Mosdáshoz itt is szappanos vizes lemosást javasolok. Mosdás után a zsír-savköpeny gyors visszaállítására használjunk jól bevált FoNo-s készítményeket (*). A seborrhoeás, atopiás területnek számító térd­ hajlattal ugyanazt kell tennünk, amit a könyökhajlat­ nál javasoltam.

Lábszag (odor pedis). Ha végiggondoljuk, hogy a verítékmirigyekkel gazdagon ellátott talpak szaruréte­ gét a szarusodási folyamat lipoidjai, a veríték anyagai itatják át, amelyek a le nem vált szaruval együtt bom­ lásnak vannak kitéve, megérthetjük a szag okát. Min­ dezekhez a külvilág vegyi, szennyező anyagai is hozzá adódnak. Ha arról érdeklődünk, betegünk hogyan tisztálko­ dik, ki fog derülni, hogy naponként, de néha csak többnaponként, mosdószerrel, esetleg szappanos víz­ zel mosdik. Ennyi azonban nem elég az átitatott sza­ ruréteg eltávolítására, a kellemetlen szag megszűnte­ tésére. A lábszaggal küzdő betegünknek lábait kellemes meleg vízben kell áztatni, szappannal megmosni. Pár perces további, már szappanos-vizes áztatás után, fi­ nom sarokreszelővei, habkővel meg kell csiszolni, vé­

konyítani kell a talp szarurétegét. A lábak megtörlése után a talpakat be kell ecsetelni a FoNo-s izzadás elle­ ni ecsetelővei (Solutio antisudorica FoNo). A lábbelit és a zoknit be kell hinteni izzadás elleni hintőporral (Sparsorium antisudoricum FoNo). Ezt a folyamatot heteken keresztül ismételni kell. Amint lehet, szellős lábbelit kell hordani, helytele­ nítenünk kell a zárt sportlábbelik viselését. A biztonság kedvéért a körmöket, a lábujjak közeit, a talpakat ecseteltessük be a Solutio antimycotica, egy­ kori FoNo-s folyadékkal, amelyet magisztrálisán va­ gyunk kénytelenek felírni. De írjuk fel, mert jó! Fs ol­ csó! A gom baellenes szerep gyártóinak legnagyobb örö­ mére, ezt a ragyogó, régi, és jó l bevált szert valam iért szá­ műzték^ a FoNo készítménye^ közül. Receptje a könyv végén, a kezelésekkel foglalkozó részben megtalálható (42. fej).

6.

F E JE Z E T

A Z E S Ő V ÍZ R Ő L

Amikor betegeinkkel a bőrfelszín helyes tisztításáról beszélgetünk, gyakran felteszik a kérdést, nem lenne-e jó , ha bőrüket és hajukat, nagyszüleik> dédszüleikpéldáját követve, esővízben m osnák meg. Családi szájhagyomá­ nyok szerint egykoron az esővíz meg a hóié volt a leg­ jobb mosdó és mosóvíz. A grönlandi, 1800-as évekből származó jég vizsgálata szerint akkor pH 6,0 —7,0 volt a csapadék vegyhatása. Ne habozzunk, szomorúan ingassuk fejünket, és mondjuk ki a nemet. Mivel további kérdésekre is fel kell készülnünk, sok mindent kell tudnunk az esővízről. Először is azt, hogy valamikor, az ipari forradalom előtt, amikor még az ember tevékenysége nem tette tönkre a légkört —ezt nagyon vádlón hangzó antropogén kibocsátásnak hívják —, a csapadék valóban lágy, tiszta volt. Mára azonban már minden megváltozott. 1908-ban mérték először az esővíz pH -értékét (So­ ren Sorenson). Az, a levegő természetes szén-dioxid tartalma miatt, légszennyezés nélkül is enyhén savas volt. (A szén-dioxid a vízzel szénsavvá alakul (C 0 2+ H 20 = H 2C 0 3)). Napjainkban a kőolaj elképesztő méretű felhaszná­ lása közben és a kőszén égetésekor keletkező nitrogénoxid vízzel vegyülve, mint salétromos sav jut a talajra (2 N 0 2+ H 20 = H N 0 2+ (HNO j )). Egy része a levegő oxigénjével egyesülve erős savnak számító salétrom­ savként hull alá (H N 0 2+ 0 = H N 0 3). Salétromsav képződik villámlások hatására is, ami lehullásáig a felhőkben marad. A kéntartalmú energiahordozókból (pl. szén) égés­ kor, a vulkánokból, az óceánok biológiai bom lása után, erdőtüzekből, kén-dioxid emelkedik fel a levegőbe, ez a vízzel kénessavas csapadékként jut a felszínre ( S 0 2+ H 2 0 = H 2S 0 3), vagy ami, még mielőtt a fel­ színre jut, a levegő oxigénjével egyesülve erős savként, kénsavként savanyítja a felhőket (H 2S 0 3+ 0 = H 2S 0 4). Magyarországon a csapadék savanyításáért zömmel a kénsav tehető felelőssé. Néhány szénfaj klórt is tartalmaz, az ebből képződő klórsav is súlyosbíthatja a helyzetet. Savanyíthatják a csapadékot az olyan illékony szer­

ves vegyületek is, mint amilyen a hangyasav, ecetsav, oxálsav. Az ammónia ugyan gyengén lúgos vegyhatású, a levegőben lévő erős savakkal kölcsönhatásba lépve már savas ammóniumsó formájában hull a talajra. Ez esővel oldva a talaj nitrifikációját eredményezi, így károsítja a természetet, változtatja meg a csapadék vegyhatását. A „savas csapadék” gyűjtőfogalom. A légkörbe ju ­ tó anyag vagy „nedves ülepedés” formájában kerül a Föld felszínére: eső, hó, ónos eső, köd, harmat for­ májában, vagy „száraz ülepedés” formájában, amikor a légkörbe jutott, vagy a légkörben képződött szilárd részecskék a Föld felszínére szállingóznak, rátelep­ szenek a növényzetre, bejutnak a szervezetekbe, be­ lepik a tárgyakat. Ezekből vízzel, esővel oldva élőlé­ nyeket és tárgyakat, épületeket, szobrokat károsító sa­ vak képződnek. Az ilyen porral belepett növényekre ráhulló esőcseppek alatt elhalnak, elszínesednek a növények. Számolnunk kell az esővel lehulló porszem csékkel (szaharai homok), korom m ah spórákkal, pollen ekkel, és a nukleáris balesetek során levegőbe jutó radioaktív anyagokkal (Csernobil 1986), egyéb vegyszerekkel, ame­ lyek vagy a nedves ülepedés keretében az esővel érkez­ nek, vagy amelyek a száraz ülepedés során hullanak a talajra. Ez utóbbiakat a szél távolabbra is elszállíthat­ ja, hogy ott végezzék el károsító munkájukat. Orvosi munkánk során ezekre a száraz ülepedés során hoz­ zánk jutó anyagokra is gondolnunk kell! Savas csapadékról, savas esőről akkor beszélhetünk, ha a csapadék vegyhatása pH 5,6 alatti. A savas esőre 1852-ben R.A. Smith figyelt fel először. Hazánkban a mért legalacsonyabb csapadék citromlé savanyúságú, pH 3,0 volt. A bevallott legalacsonyabb értéket, pH 2,25-öt 1981-ben, Kínában mérték. N apjainkban az iparosított területeken átlagosan p H 4,5-ös vegyhatású savas esők hullnakAzt is jó tudni, hogy a légkörbe jutó kén-dioxid 1500-3000 kilométernyire is elszállhat. A nitrogén-oxid

ennél is távolabb, az am m ónia származékai viszont nem tesznek meg ekkora utat. A savas csapadék károsítja a mészkő és márvány építményeket, szobrokat. Azt is a savas csapadék rovására írhatjuk, hogy mér­ gező anyagokat, nehéz fémeket oldhatnak ki a talaj­ ból, ezzel az ivóvízkészleteinket, a földi és a vízi élőlé­ nyek életét is veszélyeztetik.

Összefoglalva-, az esővíz mosdásra, mosásra már nem alkalmas. A következő vízhiányos időszakban ke­ resni kell a módját annak, hogy az összegyűjtött csapa­ dékvizet szűrve, előnytelen tulajdonságait megváltoz­ tatva, az egyre drágább, egyre értékesebb víz pótlására hogyan lehetne felhasználni.

7.

F E JE Z E T

A Z O P T IK A I S U G Á R Z Á S R Ó L , A F É N Y R Ő L

A földi élet a Nap változó erősségű elektromágneses sugárzásához igazodva alakult ki. Napjainkban ez az erős sugárzás kiegészül a homo sapiens által kitalált rádió-, televízióadókból, radarokból, mobilokból, ma­ gasfeszültségű vezetékekből, más készülékekből kibo­ csátott sugárözönnel. Ez utóbbiak ártalmatlanságáról ugyan biztosítanak bennünket, ismeretesek azonban ezzel ellentétes vélemények is. Bennünket jelenleg az a napfény érdekel, amely nélkül nincs élet. Nélküle lehetetlenné válik a D-vitamin termelődése, angolkórossá, csontritkulásossá vál­ nánk, gyakoribbá válnának a rákos megbetegedések. A napozás javítja hangulatunkat, közérzetünket, véd a depresszió ellen. Ingerként karbantartja immunrend­ szerünket is. A napfényre fokozatosan (!) lebarnuló bőr némileg véd az UV-sugárzás károsító hatásától. Bennünket, bőrgyógyászokat elsősorban a napfény­ ártalmak érdekelnek. A túlzásba vitt, ismételten erős gyulladással, hólyagosodással járó napozás után nö­ vekszik a melanomák és más daganatok száma, és az immunrendszer zavarának is szemtanúi lehetünk. Gondoljunk csak a mértéktelen napozást követő her­ pes Simplexes fellángolásokra. Megfigyelések, adatok igazolják, hogy a túlzásba nem vitt napozás melanomát nem vált ki. A melano­ mák 78%-a napnak kevésbé kitett (!) területeken jelen­ nek meg. (Nyirkos R, Szendi G.) A már kialakult melanoma állapotát azonban a na­ pozás rontja. Az optikai sugárzás az elektromágneses színképnek csak nagyon kis, - lOOnm és lmm közötti, - szelete. Az optikai sugárzásnak csak a 380nm és 780nm kö­ zötti része, a látható optikai sugárzás ingerli szemünket és vált ki bennünk.fény-érzetet. A fény tehát nem sugárzás, hanem érzet, észlelet. Eszerint helytelenül használjuk a „fény-sugárzás” és az „ETV-fény” szót. A két példa esetében látható sugár­ zásról, illetve UV-sugárzásról kellene beszélnünk. A gyakorlatban azonban, általános szóhasználatként a „fény” szót használjuk az „optikai sugárzás” helyett. Csak tudnunk kell, hogy nem fénysugárról és nem UV-fényről van szó. Az általunk látott fehér fény vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya színekre bontható. A rövidebb hul­ lámhosszú kék fénynél még rövidebb hullámhosszú,

már nem látható sugarak az ultraibolya s u g a r a ia vö­ rösnél hosszabbak, a már szintén nem láthatók az inf­ ravörös sugarai A kevert fényről, azaz a napfényről évtízezredek (!) óta tudjuk, hogy gyógyító hatású. Civilizációtól meg nem kevert falusi emberek, a fényspektrumok ismere­ te nélkül is tudták, ha gyógyulni akarnak, erőt szeret­ nének gyűjteni, egy kicsit ki kell ülni a napra. A tudo­ mányosan megalapozott napozás, a helioterápia tudo­ mányos rendbe szedte a napozás szabályait. Évszáza­ dok óta ajánlják a tengervíz gyógyító hatását, a napos tengerpartot, a tiszta levegőjű, a táj csendjével is gyó­ gyító magaslati gyógyhelyeket azoknak, aki ezt meg­ engedhetik maguknak Vajon észrevesszük-e a csendes, nem főútvonal mel­ letti falvaink báját, a hazai gyógyturizmus értékeit, erdőink csendjét, a madarak dalát? A kékfényt használják a veleszületett hyperbilirubinaemiás újszülöttek kezelésére, amely kezeléssel kap­ csolatban azonban felvetik a pigmentált anyajegyek iz­ gatásának lehetőségét, a melanoma malignum kocká­ zatának tetemes növekedését is. A kéhfényről tudjuk, hogy befolyásolja a sejtek DNS-ét. Mentségére azt hozzák fel, hogy használata nem nélkülözhető, hogy azt a kis rontást a sejtek repair (helyreállító) képessége ki tudja javítani. A kék fény tekintélyes részét a szemlencse kiszűri, így a szemfeneket károsítani nem tudja. Más a helyzet a mű szemlencsével, amely a kék fényből jóval többet képes átengedni. A spektrum többi tagjai közül a sárga színt is felru­ házzák biológiai hatást kiváltó tulajdonsággal. A monokromatikus vörös fényt (660 nm) bőrbeteg­ ségekre, sebgyógyulás elősegítésére ajánlják. A látható sugarak károsító hatásáról nem nagyon szoktunk beszélni. Minden bajért az UV-sugarakat tesszük felelőssé. Az UV-sugarak legfontosabb tevékenységei: — szerepet játszanak a szervezet normális sejtállo­ mánycseréjében (apoptózisában), — a szervezetet védő melanin termelésében, — befolyásolják az immuntevékenységet: immunszupresszív hatást fejtenek ki. A bőr hám és kötőszöveti sejtjeire fejtenek ki olyan hatást, amely­ nek eredménye a különféle, fényhatásra létrejövő

betegség. A photocarcinogenesisre hívom fel a fi­ gyelmet. Ennek a melanoma keletkezésében nagy szerepe van, hatása: — gyulladáskeltő, — fényérzékenyítő, — rákkeltő, — csírátlanító.

Az UV-A- és UV-B-sugarakat mesterséges fényfor­ rásból pótolják. A szoláriumok „ressre” bámult bőrrel ajándékozzák meg a jelenlegi divatnak hódoló hölgye­ ket és urakat. Őket nem érdekli, hogy ráncos bőrükkel nem fogják elkápráztatni környezetüket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005. márciusában közleményben figyelmeztet a mesterséges bámulás veszélyei­

Az életünkben jelentős szerepet játszó UV-sugarakat hullámhosszuk, fizikai tulajdonságaik és biológiai hatásaik alapján három csoportba sorolhatjuk: UV-A: 315 nm —400 nm. Ez a spektrum is két cso­ portra osztható: — UV-Al-re (315-340 nm) Az UV-A-sugárzás kéthamradát ez teszi ki — UV-A2-re (340-400 nm). UV-B: 280 nm —315 nm. (Dorno-sugárzás) UV-C: 100 nm —280 nm. Az UV-A-sugárzás lejut a Föld felszínére. Szerepe van a D-vitamin képzésében, biztosítja a szervezet za­ vartalan működéséhez szükséges ingereket, hatására közvetlenül a napozás után pigmentredőny képződik, amely véd az UV-sugárterheléstől, a kötőszöveti rostok károsodásától. Viszont, amíg a védő pigmentréteg ki nem alakul, mélyen lehatol a bőrbe, károsítja a kötőszöveti rostokat. Az UV-A-sugárzás hasznosítására kezelési módszert dol­ goztak ki, a PUVA kezelést. Ennek lényege, hogy a psoralen ne­ vű, kezdetben növényből kivont, 1970 óta szintetikusan is előál­ lított gyógyszer bevétele után UV-A-sugárzással terhelik meg a beteg, kezelni kívánt területet.

Tudnunk kell, hogy az UV-A-sugarak az ablaküve­ gen áthatolnak. Az UV-B sugarak legnagyobb részét a 18—20 km magasan szétterülő ózonréteg, ózonpajzs kiszűrné, ha a pajzsot nem lyukasztottuk volna ki. Az UV-A-nál 20-szor kevesebb jut a Föld felszínére. Az UV-B sugár rákelőző állapotokat hoz létre, rák­ keltő hatású, a napégésért is felelőssé tehető, gyengíti az immunrendszert. A túlnapozók, szoláriumimádók nem hiszik el, milyen pusztítást végeznek az UV-Bsugarak, és hogy milyen óriási mértékben károsítják rugalmas és enyvadó rostjaikat. Az ablaküveg szinte teljesen kiszűri. A ráncok megjelenésekor, azaz már későn döbbennek rá, kár volt el nem fogadni a szakemberek tanácsait. Az UV-C-sugarakat a légkör teljesen elnyeli. Nap­ jainkban ezzel a sugárzással is számolnunk kell. Fe­ lelőssé tehető a bőrdaganatok keltéséért. Mestersége­ sen előállított sugarai csírátlanító hatásúak.

re. Azt ajánlják, hogy 18 évesnél fiatalabbak ne használjanak szoláriumot. A svéd tizenévesek 57%-a já r szoláriumba. Sokan azért járnak szoláriumba, mert azt hiszik, hogy az ott nyert barnaságuk megvédi őket a leégéstől. Az így nyert barna­ ság fényvédő hatása 3-as (!) faktorú fényvédőnek felel meg.

Száz évvel ezelőtt, az akkori divat szerint, kezes-lá­ bas fürdőruhába és strandsapkába burkolták be a fehér bőr után áhítozó hölgyeket. Még napernyőt is adtak a kezükbe. Az UV-sugarak alkalmasak tárgyak és légterek fertőtlenítésére. Ezekre, a sugarakra a legérzékenyebbek a Gramm-negatív és pozitív baktériumok és a penész­ gomba spórái. A vírusok viszont nagyon ellenállók. Az infravörös (IR) tartomány is három részre oszt­ ható: — IR-A: 780 nm - 1400 nm. — IR-B: 1400 nm —3000 nm. — IR-C: 3000 nm —1 mm (jó széles sáv!). Ezeknek, a sugaraknak egy részét az orvosi lézerse­ bészeti eszközökben használják. Szolgálják a modern telekommunikációt, a hadiiparban a célzást, célba jut­ tatást segítik. A piros fény melegét évtizedek óta használjuk a szö­ vetek melegítésére, gyulladások csökkentésére, fájda­ lom megszűntetésére (infravörös lámpa).

Napfény okozta bőrkárosodások (UV -A és UV-B sugarak hatása) D erm atitises solaris Szinonima: „napleégés”, lesülés. BNO: L5780. A túlzott napozás következménye 4—6 óra múlva jelent­ kezik, a gyulladás 24 óra múlva éri el csúcspontját, majd folyamatosan csökken. A hámlás a napégés, és egyéb gyulladás után 7—9 nap elteltével indul meg, közben pár hétig, 1-2 hónapig tartó pigmentációval örvendezteti meg a barnaságért mártíromságot vállaló egyént. A napozás következményei függnek: a bőrtípustól (fehér bőrűek hátrányban vannak), a sugárzás erőssé­ gétől.

7.1. ábra. Atrophia solaris

7.2. ábra. Száj körüli ráncképződés

Ne javasoljuk, hogy az érzékeny bőrűek a fák árnyékában keressenek menedéket. Napfényes időben, a szórt fénytől, a fák alatt üldögélve is le lehet égni.

A Balaton északi partján számolni kell a tófelület fén y tükrözésével, sízés közben a hófelület fényvissza­ verő képességével. A sugárzás következményei függenek a sugárzás időtartam útól. Az enyhe gyulladás (I. fokú égés) vérbőséggel jár, a súlyosabb (II. fokú égés) vizenyős gyulladással, hó­ lyagképződéssel. A legsúlyosabb (III. fokú égés) az erős gyulladáson kívül szövetek károsodásával, elhalá­ sával jár. Ez utóbbit napozás után ritkán látjuk. A napégés nagyon fájdalmas betegség. Bullózus for­ májánál, ha a bullák megnyílnak, a gyulladás csökken­ tésén kívül a fenyegető másodlagos fertőződéssel is meg kell küzdeni. Terápia: Fontos a m egelőzési A napfény adagját foko­ zatosan kell emelni. Érzékeny bőrűeknél fényvédőt kell alkalmazni: a régebbi típusúnál bőr bekenését óránként, kétóránként meg kell ismételni, vagy tartós hatású fényvédőt kell használni. Ma már rendelke­ zünk UV-B és UV-A sugarak ellen védő fényvédőkkel. Tudatosítani kell: a naptej a napozást, az egyenletes bámulást segíti elő, nekünk inkább fényvédőre van szükség. Javasoljuk a naptól védő világos színű, nagykarimájú sapka, hosszú ujjú világos ing viselését.

7.4. ábra. Cutis romboidea nuchae

7.3. ábra. Különleges sorvadás: atrophia vermiculata A napégés után óvni kell a bőrt a napsugaraktól, hőingertől, izgató vegyi anyagoktól, szoros ruháktól. A hűvös zuhanyozás, a hűtőkenőccsel (*) bekent bőr borogatása, szteroidtartalmú hűtőkrémek (*) alkalma­ zása javasolt. Ha valaki szereti a kockázatos terápiás kalandokat, fújhat, kenhet magára más, erre a célra gyártott egyéb szereket is.

Sorvadás, ráncképzodés Az UV-B, és az UV-A sugarak hatására- a pigmentált bőr kollagén és rugalmas rostjai eltöredeznek, a bőr száraz, szarurétege megvastagodott lesz. UV-sugárzás ismétlődése esetén újabb rostok pusztulnak el (a hatás összeadódik, „addicionálódik”), előbb-utóbb alig lát­ ható vonalak, ráncok jelzik, hogy az UV-sugarak meg­ kezdték károsító hatásukat. A szem körüli „szarkalá­ bak”, a száj körüli redők mélysége az egyéni adottsá­ goktól, a fényexpozíció mértékétől függ (7.1. ábra, 7.2. ábra, 7.3. ábra). Az UV-sugárzás „túlzásba vitele” néha nem kerül­ hető el. A kertekben, földeken dolgozó földművesek, tengerészek napnak kitett bőrén a ránco\, a sötétebb pigm entáció, a bőr megvastagodása utal a sugarak ke­ gyetlenkedésére. A tarkótájon kialakulhat a cutis romboidea nuchae, a rombuszos bőrsorvadás (7.4. ábra).

A töredezett rostok semmiféle módszerrel nem gyó­ gyíthatók meg. A nagyon jól bevált FoNo kenőcsök, krémek, a drágább csodakenőcsök a hám szarurétegé­ nek hidratálásával csökkentik a ráncok láthatóságát. A ráncképződést csak megelőzni lehet. Diff.dg.: A bőr sorvadását látjuk, a szövetek örege­ dése miatt, az idős korban, hegek esetében, bizonyos betegségeknél. Vannak szövetfogyatkozáson alapuló anyajegyek is (37 .fejezet). Terápia: ráncokat lézerrel, villanófényes kezeléssel, rán cfeltöltőkfel lehet szépítgetni, javítgatni. Hidratáló külső kezeléssel elérhető, hogy a ráncok kevésbé látha­ tók. Alkalmakra kozmetikai fedőkozmetikumokat ajánljunk a ráncok láthatatlanná, kevésbé láthatóvá té­ telére. A megelőzést kellene előtérbe helyezni, — ha hinnének nekünk. „Aki ránctalanító krém et vásáról, reményt m indenkép­ pen vásáról!”

Chelitis actinica —Leucoplakia oris BNO: Cheilitis actinica: L5780, K l300. Leukoplakia: K1320. Az UV sugarak hatására a fényre merőlegesen álló és pigment nélküli alsó ajkon gyulladás alakulhat ki. Is­ mételt ingerek hatására, —ilyen a fényinger, a nikotin, (vagy e kettő kombinálva) —fehéres folt (leukoplakia), és laphám rák alakulhat ki. Az irodalom szerint basocellularis carcinom a is, ilyet azonban én sohasem láttam. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő (7.5. ábra). Terápia: Fényvédőt tartalmazó ajakír kapható. A tu­ mort a mindenkori ellátási előírások szerint kell ellátni. Bővebben a 36. fejezetben, a rákelőző állapotok között ol­ vasható a leukoplakiáról.

7.5. ábra. Cheilitis actinica (UV-hatás!)

Keratosis solaris, keratosis senilis cornu cutaneum — keratoakanthom a Hölgyeknél, hiú férfiaknál sohase használjuk a „kera­ tosis senilis” kifejezést, maradjunk a „solaris” névnél. Ugyanazt jelenti. A cornu cutaneum és a keratoakanthoma létrejöt­ téből a napfény is kiveszi a részét. Bővebben a 36. fejezetben, a rákelőző állapotokról szóló fe­ jezetben olvasható a keratosis solarisról, cornu cutaneumról és a keratoakanthomáról.

Pseudocicatrix stellata Szinonima: csillagos álheg. BNO: L9080. Naponta látjuk, csak nem tűnik fel. Idős betegek al­ karján néha szabálytalan alakú, hegeknek látszó, csillag alakú fehér foltok figyelhetők meg [31]. Ha megkér­ dezzük, hogy kerültek oda, a betegek kivétel nélkül ar­ ról panaszkodnak, hogy karjukat beütötték. Nőkön gyakoribb, férfiakon csak ritkán látható [22] (7.6. ábra, 7.7. ábra, 7.8. ábra). A csillag alakú hófehér foltok felett a hám elvéko­ nyodott, könnyen ráncolható. A környék bőre magán viseli a korral járó jegyeket: sorvadt, pigmentált, szá­ mos időskori szarusodás teszi változatosabbá az alka­ rok bőrét. Környékükön majdnem mindig megtaláljuk a szeszélyes alakú bevérzéseket. Alakjuk denevérszárnyszerű, nem csoda hát, hogy az irodalomban a Batm an purpura nevet ragasztották rá (7.9. ábra). Van, aki a bevérzéseket pellagroid eryhem ának neve­ zi. A pellagroid név azért találó, mert figyelmünket rá­ tereli arra a folyamatra, melynek során a kórkép kiala­ kulhatott.

7.6. ábra. Pseudocicatrix stellata (csillagos álheg)

7.7. ábra. Pseudocicatrix stellata (csillagos álheg)

A kiváltó okok közé kell sorolnunk az UV-sugarakat. Legtöbben alultápláltak, hiányosan étkezők^. Szerveze­ tükből bizonyára sokfontos anyag hiányzik. K ló rra l já ­ ró sorvadásnak is meg van a maga szerepe. Rosszhisze­ mű, ámde mindenre gondoló szerzők nem zárják ki a rendszeresen és nagy mennyiségben elfogyasztott, má­ jat nem kímélő alkohol szerepét sem. A huzamosan belsőleg adott szteroidok, az évekig bőrre kent steroid externák is sorvadásokat hozhatnak létre. A bőrkártevők közül ne feledjük ki az alattomos cukorbetegséget sem. Van „diabeteses láb”, és van „dia­ beteses bőr” is. Nagy gond! A kiváltó tényezők között a dohányzást is felsorolják. A fehér foltok felszínén jól láthatók a szőrtüszők, a verítékmirigyek nyilásai. Ilyet a hegekben nem látunk. A vékony hám alatt gyakran kanyarognak tágabb vénácskák. A hegesedést szövettani vizsgálattal is kizár­ hatjuk. Terápia: Az álhegek nem gyógyíthatók. Tegyük ru­ galmassá a bőrfelszínt, alkalmazzunk fényvédőket, biztassuk betegeinket, hogy egyenek sok gyümölcsöt, kapjanak vitaminokat, nyomelemeket, és kezeljük alapbetegségeiket, ha megtaláljuk azokat.

Acne aestivalis Szinonima: maliorca acne. Nincs köze a seborrhoeás alapú acnehoz. A nap hatására, a napsütötte bőrterületeken kis, keratatotikus tetejű, enyhén piros papulák jelennek meg. Elsősorban az arcon, felkarok feszítői felszínén. Kiváltásukhoz nincs szükség napolajra, kozmetiku­ mokra. Nagyon fontos: nem találunk pustulákat, comedókat. Terápia: fényvédelem, bőrápolás.

7.8. ábra. Pseudocicatrix stellata (csillagos álheg)

7.9. ábra. Csillagos álheggel járó purpura: Batman purpura

Napfény által kiváltott, fenntartott betegségek Im m unológiai hátterű betegségek Polymorph fényexanthema Rasch 1900 Hausmann-Haxthausen 1929 Szinonima: LE-like light dermatosis. BNO: L5640. Immunológiai megbetegedés, amelynek létrejöttében genetikai tényezők is szerepet játszanak. A napnak ki­ tett helyeken jelentkező erősen gyulladásos, plakkos betegség. Az első erősebb napsugarak hatására évente kiújul, június környékén eltűnik. A következő évben ugyancsak megjelenik. Főleg nőkön találjuk. Az UV-B sugarak, de talán a látható fény kései típu­ sú reakciót váltanak ki. Megjelenéséhez nincs szükség külső fényérzékenyítő anyagra. Polymorph a kép: papulák, urticaria-szerű kép, E.E. Multiforméra is hasonlít, LE-re is gondolunk, ha látjuk. Erősebb gyulladás esetén haemorrhagiássá vál­ hat. Viszketéssel, égő érzéssel jár. Terápia: Fényvédelem, megnyugtató kezelés.

Urticaria solaris BNO: L5630. Közép és hosszú hullámhosszú UV sugarak hatására a fedetlen testrészeken, közvetlenül a besugárzás után csalánfoltok jelennek meg.

— Sokkal gyakrabban találkozunk a növényi anyagok, pl. paszternák, gyomnövények által kiváltott gyulla­ dással. (Dermatitis pratensis) amelynek létrejötté­ ben az UV fény is szerepet játszik. Gyulladást csak ott látunk, ahol a vegyszer a bőrrel érintkezett. A gyulladást kiváltó növényt megjelölni alig ha le­ het: betegünk ezerféle növénnyel találkozhatott. (7.11. ábra.)

D erm atitis actinica chronica BNO: L5680. A napnak kitett helyeken idült gyulladás alakjában lát­ hatjuk. Kívülről a szervezetbe, vagy a bőrre ju tó fényérzékenyítő anyagok jelenlétében, UV fény hatására ala­ kul ki. Ezek közül a leggyakrabban gyógyszerek, vegy­ szerek, fényvédők anyaga (PABA), illatanyagok, koz­ metikumok váltanak ki ilyen betegséget.

Fototoxikus, fotokontakt betegségek BNO: L5620. Ahol a bőrre jutó fényérzékenyítő anyagok a bőrrel érintkeznek, vagy a szervezetbe jutott anyagok által „átitatott” bőr a napfénnyel találkozik, enyhe pír, hó­ lyagos gyulladás alakulhat ki. A gyulladás mértéke függ a bőrre, bőrbe jutott anyag minőségétől, mennyi­ ségétől, a fényexpozíció idejétől, az érintett szervezet reakcióképességétől. A gyulladás lezajlása után pigmentáció marad vissza. — A gyulladást a bőrre jutó fotoszenzibilizáló vegyi anya­ gok,leginkább Bergamott olaj tartalmúak, illatanya­ gok váltják ki (Berloque dermatitis) (7.10. ábra.)

— Belsőleg használt gyógyszerek szedésekor (pl.: antidiabetikumok, tetraciklinek, furoszemid, amodaron, stb), UV fény hatására, de csak a fényérte he­ lyeken, gyulladás alakul ki.

Riehl-m elanosis (M elanosis toxica) Riehl 1917. BNO: L8140. Fotodermatitis utáni pigmentáció a napnak kitett ré­ szeken, elsősorban az arcon. Nők és gyermekek bőrén látjuk leggyakrabban.

Fotoallergiás betegség BNO: L5610. EKZEM A SOLARE. Ritka betegség. Akut, vagy idült ekcémaként találkozunk vele, ha a külsőleg bőrre ke­ rülő vegyi anyagok, a napfény (UV-sugarak) hatására allergiás gyulladást váltanak ki .

(A berloque szó (fr) amulettet, csecsebecsét, bizsut jelent. Ha a mellékelt képet megnézik, és eleresztik fantáziájukat, megértik a névadást. A dermatológiai névadásnak éppen a követhetőség határát súroló szárnyalása adja meg a szépségét).

7.10. ábra. Beloque dermatitis.

7.11. ábra. Dermatitis pratensis

Porphyriasis Porphyria cutanea tarda: E8010. Egyéb porphyriasis: E8020. A napnak kitett helyeken livides piros gyulladásos te­ rületek alakulnak ki, hólyagképződés, heggel gyógyu­ lás tartozik a képhez. Lehet erythropoetikus (haemszintézis zavara), és lehet hepatikus (alkoholos-, víru­ sos-, vegyszeres-, gyógyszeres májkárosodás után).

Fény hatására romló betegségek — Lupus erythematosus csoport tagjai, — hólyagos bőrbetegségek, — pellagra (lásd 26. fejezet), — herpes simplex, — erythema (exsudativum) multiforme, — psoriasis egyes alakjai (a legtöbb Ps-es beteg állapo­ ta a napfény hatására javul), — fénykárosodások, rákelőző állapotok, naevusok napfény ingerre tovább romlanak, és malignizálódhatnak [46]. — teleangiektáziák, amelyeket fotoexponált helyeken a calcium-antagonisták (Nifedipinek, Amilodipinek) váltanak ki. Tennivalók: részletes kivizsgálás, kórelőzmény ala­ pos felvétele. Fényvédelem megszervezése, az együtt­ működés kiépítése.

Fényvédelemről Az UV-INDEX arról tájékoztat, hogy milyen mértékű az UV-fény intenzitása. Ezeket az értékeket a nyári időszakban ismertetni szokták. Az UV-fény erősségét 1-10 skálán jelzik. A 7,5-ös erősség­ nél külön felhívják a figyelmet a sugárveszélyre. A legmaga­ sabb értéket 1955-ben mérték: 9,4-es fokozatú volt. 2008 nya­ rán is mértek 7,5-ös értéket.

A naponta kiadott tájékoztatóban 1—14 közötti fo­ kozatát tüntetik fel. Fokozatai: 1 - 2 = gyenge, 3 —4 = mérsékelt, 5 —6 = erős, 7 —8 = nagyon erős, 9 —14 = extra erős.

A fényérzékenység szempontjából az emberi bőrt öt csoportba lehet beosztani: I. bőrtípus: nagyon világos bőrű, szeplős bőr, világos szemszínnel. Sohasem bámulnák le, gyorsan leégnek. II. bőrtípus: világos bőr-, haj-, szemszín. Enyhén barnul, gyakran leég. IILbőrtípus: közepesen világos bőr, sötét, vagy világos szemszín, barna haj. Enyhén és gyorsan bámul, rit­ kán ég le. IVbőrtípus: sötét bőr-,haj-, szemszín. Gyorsan barnul, nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem ég le. V különleges bőrtípus: fotoallergiás, pigmenthiányos, fényérzékenyítő gyógyszert szed, hegei fényérzékenyek. A bőr UV-fénytől védő képessége, ha hagyják, jó ha­ tásfokú, de nem tökéletes. Szűri a fényt a természetes vastagságúnak hagyott (nem „bőrradírozott”, nem el­ vékonyított) szaruréteg. A keratinocytákban lévő ko­ leszterin is fényvédő hatású. Fénytől véd az első napo­ zás után kialakuló pigmentáció, a fokozatos napozás után kialakuló, erőteljesebb pigmentréteg. Fényvédő hatású a szőrzet (ha le nem borotválják), a haj. A bőr védelmére fényvédő krémeket, kenőcsöket, folyadékokat, sprayket ajánlanak. Tudni kell: teljes fényvédelem nem létezik. A bőr egyszeri bekenésével a bőrt megvédeni nem lehet. Flogy a bőrt meg tudjuk védeni a fény károsító ha­ tásától, tennivalóink vannak. — Kerülni kell a tartós napozást. Egyszeri tartós napo­ zástól lesülni nem lehet. A sötétbarnára sülés, főleg, ha rendszeres, következményekkel jár! — A fényvédők lebomlása, letörlődése, lemosódása mi­ att a fényvédő anyagokat 1-2 óránként pótolni kell. Kaphatók tartós hatású fényvédők is. — Nem tanácsos délelőtt 11 és 15 óra között napozni. — Nem véd meg a Nap szórt fényétől, ha „árnyékba”, pl. fa alá ülünk. — Tilos csecsemőket napoztatni, kis gyermekeknek tartósan a napon tartózkodni. A gyerm ekkori, ser­ dülőkori sorozatos leégés fokozza a későbbi m elanom a kockázatát. A vállak bőrének „leégése” életre szóló nyomot hagy a bőrön: szeplőszerű pigmentáció árulkodik az egykori szoláris dermatitiszről. — Elalvás, napozás közben súlyos következmények­ kel, első, másodfokú, sőt harmadfokú égésbetegség­ gel járhat. — Tudni kell, hogy a felhőkön, főleg a fátyolfelhőkön is áthatolnak az UV-sugarak, felhős időben is le le­ het égni. — Napozás előtt ne tegyünk a bőrünkre parfümöt, bo­ rotválkozás utáni szeszt, illatos testápolókat. — A kárt okozó UV-sugarak ablaküvegen is áthatolnak.

Ruházat, eszközök A ruházat legyen fényt át nem engedő, könnyű, szellős. A Szaharát járó tuareg törzsek indigó kék színű, egész testet fedő, csak a szemet nem takaró ruhában járnak. Akik jártak tűzően napfényes országokban, azok tud­ ják, hogy a fekete vászonruha nem meleg, és véd a napsugaraktól. Takarni kell a fejtetőt: szellős (nagykarimájú) fej­ fedő nélkül nem szabad tartósan a napra menni. Ezt a ritka hajú, kopasz egyéneknek kell komolyan venni: a fejtetőre (orrhátra) merőlegesen eső sugarak energiája nagyobb az érintőlegesen beeső sugarakénál. Idősebb egyének, napon sokat tartózkodók alkarjai­ nak feszítői oldalán, a kézhátakon láthatók a fénykáro­ sodás jelei. Nekik hosszú ujjú ing viselését javasoljuk. A szem ek védelm ét komolyan kell vennünk. UVfénytől nem védő sötét szemüvegeken át, a sötét szem­ üveg miatt tágult pupillán (látlikpn) sokkal több UV sugár hatolhat be a szembe. Nem szabad gyermekek­ nek divatból UV-sugaraktól nem védő „napszemüve­ get” adni, nem kell őket ilyenhez hozzá szoktatni. A műszemlencsés egyéneknek bizonyos mértékű, de nem teljes védelmet biztosít a műlencse anyaga. A mű­ lencsések erősen fénylőnek látják a pénztárgépek pénzellenőrző lámpáját, amit ép szemmel alig látni, mivel a kék-ibolya spektrumból lencséjük többet áten­ ged. Nem árt, ha UV-fénytől és kék sugaraktól védő szemüveget, szemüvegen fényszűrőt viselnek. Fizikai fényvédelem A fényvédő anyagba kevert cink-oxid, vas-oxid, egyéb más anyagok a fénysugarak egy részét visszaverik.

koribb az: SPF (Sun Protector Factor). Segítségé­ vel kiszámítható, mennyi időt lehet leégés nélkül a napon sütkérezni. Ha valakinek a bőre 10 percnyi napozás után pirul ki, (Minimális Erythema D ó­ zis /MED/), akkor a 10 x-es faktorúval 10 x 10 = 100 percet napozhat a kipirulásig. 30 x-es fakto­ rúval 10 x 30 = 300 percet lehet leégés nélkül a na­ pon tölteni. Nem szabad a faktorszám ok bűvöletébe élni! Jó hatásfokú fényvédelmet érhetünk el alacsony fak­ torszámú fényvédővel is. A 10x faktorú az UV-B sugarak 90%-át, 20x faktorú 95%-át, a 30x faktorú 96,7%-át szűri ki, az 50x faktorú a 98%-át. A 20x és az 50x között a különbség 8%.

Amint látható, nem sok a különbség az árban job­ ban megfelelő alacsonyabb faktorszámú és a drá­ gább faktorszámú fényvédők között. A jó fényvédőszer: — védjen az UV-B-tői és az UV-A —tói, — legyen a sugárzáshoz alkalmazkodó faktorszámú, — legyen tartós, ne kelljen a bekenést óránként ismé­ telni, — lipideket tartalmazzon, legyen bőrápoló hatású, — ne váltson ki érzékenységet, — legyen vízálló, — mechanikusan ne lehessen könnyen ledörzsölni: ruha, homok, — illatanyagot lehetőleg ne tartalmazzon, — rovarriasztóval ne kombinálják, — rendelkezzen vízmegkötő képességgel (hidratálás). Sajnos, a fényvédőket olyan mértékben használják, hogy egyes anyagai, a tengervízbe kerülve, károsítják a korallzáto­

Kémiai fényvédelem A különböző vegyi anyagok vagy elnyelik az UV-sugarakat, ártalm atlanabb hullámhosszúra alakítják át, vagy visszaverik azokat [18]. Tökéletes védelem nem létezik, a bőr vegyi fényvédelme mellett nem hagyhatók el a fentebb említett tennivalók. Az UV-B fény elleni védekezésre egy sor vegyi anyag áll rendelkezésünkre. A modern kom binált fényvédők az UV-B mellett UV-A sugár elleni védelmet is megoldották. (Mexoryl SX, és Mexoryl LX.) Az E-, és C-, vitaminok, különböző teakivonatok feladata a kialakuló gyulladás csökkentése. Fényvédőket rovarriasztóval kom binálni nem taná­ csos, csökken a fényvédő hatás. A fényvédő hatás erősségét kétféle módon jelölhetik. — L S F (Lichtsutzfakor), német, ez a ritkább. A gya­

nyokat.

A fényvédők hatásukat csak akkor fejthetik ki, ha megfelelő mennyiségben vannak jelen a bőrön, és jó­ val a napozás megkezdése előtt a bőrre kerülnek. Azt ajánlják, hogy az egész testfelszín bekenésére S0 m l-t haszn áljan akfel. H a en n ekfelét ken ik a bőrre, a fén yvédő ha­ tás is felére csökfen. A problémát az okozza, hogy a bekent nagy bőrfel­ színről anyagok szívódhatnak fel a bőrön keresztül. Erre utaló irodalmi adatok olvashatók. Jó szívvel ajánlható a mértéktelen napfény kerülése, naptól védő lenge ruházat viselése. A bőr barna színe addig tart, ameddig a termelődött pigment a hám alapi sejtjeivel fel nem jut a szaruréte­ gig, és onnan le nem lökődik. A napozás után két-három héttel lekopik a kínnal megszer­ zett barnaság. Kötőszöveti rostjaink károsodását viszont semmi nem gyógyítja meg.

8.

A

F E JE Z E T

B Ő R B E T E G E K V IZ S G Á L A T Á R Ó L

Fél évszázada mestereink azt tanították, egy bőrbetegség,

szás. Amikor gyógyítani kezdünk, a társadalom „kosztümöt" is

bőrelváltozás láttán először azt kell eldönteni, hogy az miért

rendel munkánkhoz: fehér egyenruhát. Ha csak köpenyt rendel

nem tbc-s, és miért nem syphilises elváltozás, csak ez után lép­

az „illem", nem húzhatunk sortot (láttam ilyet). Ruházatunknak is

hetünk tovább. Napjainkban a tbc-re emlékezni, a syphiiisre

segíteni kell a gyógyításhoz nélkülözhetetlen orvosi tekintély

azonban minden alkalommal gondolni keil.

megszerzését, erősítését. El szoktam mondani: idős orvos,

A szervezetet nem lehet bőrre és belső szervekre bontani. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert erre a gyógyítók hajlamosak. A bőrbetegségek, kevés kivé­ teltől eltekintve, az egész szervezetet érintő, azzal szo­ ros kapcsolatban álló betegségek. Bőrbetegeket ered­ ményesen gyógyítani csak úgy lehet, ha a bőrgyógyá­ szatot speciális belgyógyászatként műveljük. Betege­ ink vizsgálatakor a szervezet egészéről kell képet nyer­ nünk. Betegeink vizsgálatát beszélgetéssel („anamnézis felvétel”, „kórelőzmény felvétele”, „kikérdezés”) kell kezdeni. A kisebb gyakorlattal rendelkezőket zavarba hozhatja a beteg által elmondott „kórelőzmény”. Bete­ geink saját ismereteik alapján ítélik meg betegségüket, megfigyeléseiket. Türelemmel, együttérzéssel hallgas­ suk végig, ha a beteget letorkoljuk, türelmetlenekké válunk, az a kapcsolatunk romlását fogja eredményez­ ni [109]. Az elmondottakból, amennyit lehet, haszno­ sítsunk. A kórelőzmény nagyon fontos, mert adatok­ hoz juttat bennünket, a betegnek lehetőséget biztosít, hogy betegségéről, aggodalmairól, kétségeiről beszél­ jen. Ez fontos része a gyógyításnak. Azt se felejtsük el, hogy a betegek orvosaikat nem az egyetemi osztályzatok alapján ítélik meg, hanem asze­ rint, hogy orvosaik velük milyen kapcsolatot képesek kiépíteni (jó orvos—rossz orvos).

még azt is előírta, hogy a férfi orvosnak nyakkendőt kellett visel­

atyai jó barátomtól tudom, a háború előtt az Orvosi Kamara

A bizalmi tőkéről: /4 beteggel kapcsolatba kerülő orvosnak bizalmi tőkével kell rendelkezni. A betegnek tudnia kell, hogy, orvosában teljes szívvel megbízhat. Azt a téveszmét, hogy „ a betegnek mindig igaza van", nem szabad elfogadni. Helyesen megfogalmazva: „a beteget mindig meg kell érteni." Ha fél, ha

ni (női körzeti orvos nem tudom volt-e).

Életünket megkönnyíti az a tény, hogy a betegsé­ gek, vagy annak tünetei a bőrön láthatók. Ezért a leg­ fontosabb számunkra a bőr megtekintése. A vizsgála­ tot kezdjük azzal, hogy betegünket derékig le­ vetkőztetjük és a felső testfelét aprólékosan megnéz­ zük. Ha sok évig gyógyítunk, előbb utóbb találunk karjain, bőrgyulladással bajlódó beteg hátán, számára panaszt nem okozó daganatot, melanomát, valami­ lyen betegséget. Miután felöltözött, kérjük meg, hogy a törzs alsó részét és az alsó végtagokat is tegye vizsgálhatóvá. A teljes ruhátlanság kiszolgáltatottság ér­ zésével jár, egyes ruhadarabok felvétele betegünk kö­ zérzetét javítja. A vizsgálathoz erős fén y ű lám pára van szükségünk [6]. Napfényhez hasonló fényt bocsátó lámpát sze­ rezzünk be. Olyan kézben tartható lámpára is szük­ ségünk lehet, amellyel oldalról lehet a bőrfelszínt megvilágítani. Az oldalról jövő fénysugarak szépen kirajzolják a bőr felszíni viszonyait, láthatóvá teszik az egyenetlenségeket. Szemmel nem mindig látható részleteket is észre­ vehetőnk, ha vizsgálatkor néhány dioptriás nagyítót, lupét tartunk a szemünk elé. A fénysugaraknak felülről kell a bőrre esni, szemünk nem képes az alulról meg­ világított felszíneket helyesen értelmezni. Az emberi­ ség pár évmilliója alatt megtanultuk, hogy a Naptól fe­ lülről megvilágított világot tudjuk értékelni. Az alulról érkező fényben a kiemelkedéseket bemélyedéseknek látjuk [26].

ideges, ha sérteget, ha dicsér. A betegek sokféle információ birtokában keresnek fel bennünket. Tudják kik és milyenek va­ gyunk.

A bőr vizsgálatához szerkesztettek állványos műszert, dermatoszkópot, amely a kolposzkóphoz hasonlít. Ezek a műsze­

A bizalmi tőkét hosszú évek alatt lehet megszerezni. Empá­

rek nem terjedtek el. A könyvben látható képek zömét nem der-

tiás magatartásunk, türelmünk, segítőkész magatartásunk, ala­

matoszkóppal, hanem nőgyógyászati fotokolposzkóppal készí­

posságunk, vagy ezek ellenkezőjének a híre gyorsan terjed.

tettük. Mivel a kolposzkópot a bőr vizsgálatára állítottuk be, der-

Szociológiai értelemben az orvosi munka társadalmi szerepját­

matoszkóp lett a neve.

S

!

3

'

$■'

4

S

S

7

8

'

9

10W

I

8.1. ábra. Folliculitis suppurativa (dermatoszkópos kép) Napjainkban a kézi dermatoszkppox. használjuk. En­ nek segítségével, még immerziós olaj nélkül is, nagy nagyítással vizsgálhatjuk a bőr felszínét. Ha pedig a bőrre vagy a műszer bőrrel érintkező ablakára paraf­ finolajat cseppentünk, a hám és bőr mélyebb rétegeibe is bepillanthatunk [106] (8.1. ábra). Ezt a vizsgálati módszert szakmai elődeink régen kitalálták. Két végén meggörbített üveglappal (vitropresszor), napjainkban vastag műanyag lappal, vizsgál­ hatjuk a hám és az irha finomabb szerkezetét, ha előzőleg a bőrre paraffmolajat cseppentünk. Dermatoszkóp hiányában vizsgálhatjuk a bőrt más módszerrel is. Vásároljunk néhány dioptriás lupét, szerezzünk be, vagy készítsünk műanyag lapból „vitropresszort”. Cseppentsünk a bőrre egy csepp paraf­ fmolajat, tegyük rá vitropresszorunkat, erős fényű lámpával világítsuk meg a bőrt és használjuk nagyí­ tónkat. Ha fényképezésre (dokumentációra) is rászán­ juk magunkat, használjunk digitális fényképezőgépet.

Sajnos, hajlamosak vagyunk arra, hogy érzékszer­ veink közül csak a látásunkat vegyük igénybe. Mun­ kánk során sokféle ok miatt megelégszünk betegünk megtekintésével. Előbb-utóbb rádöbbenünk, hogy ez nem elég! Munkánkhoz szükségünk van majdnem minden érzékszerükre. Ne idegenkedjünk a beteg bőrének megtapintásától. Szabad kézzel beteg bőrte­ rületeket megtapintani nem szabad. Használjunk kesztyűt, sokféle közül válogathatunk. Pár évtizede még használtuk a megnedvesített celofán lapot. Nap­ jainkban folpack fóliát is használhatunk. Munkánk közben szaglásunkra is szükség van. A különféle szagok alapján tájékozódhatunk betege­ ink higiénés állapotáról, a váladékozó sebek szaga rá­ irányíthatja figyelmünket a kórokozó baktériumflóra tagjaira (coli, pyocyaneus). A test szaga elsősorban a verítékmirigyek, illatmirigyek, faggyúmirigyek mindenkire „testre szabottan" jellemző vegyi összetételétől, a bőrfelszín baktérium-kolonizációjától, a bőrfel­ szín oxidációs folyamataitól függ. Ezt, az egymásra találó partnekek, ha az egymásra találás biológiai megközelítéssel történt meg (a párválasztás során megszagolták egymást), nem szag­ nak, illatnak érzik. Származhat külső vegyi anyagoktól, amelyek munka közben ivódnak a szaruréteg fellazult, leválni készülő sejtjei közé, vagy amelyeket mi magunk juttatunk a bőrfelszínre. Szaga van a tisz­ tálkodástól eltekintő, vagy tisztálkodási lehetőséggel nem ren­ delkező, pszichoszociális nehézségekkel küzdőknek (hajlékta­ lanok), magukat higiénésen elhanyagolóknak. A test szagát stigmatizálják bizonyos belgyógyászati beteg­ ségek (pl. diabetes), és bőrbetegségek: jellegzetes szaguk van az atopiásoknak, a psoriasisos betegeknek, a nedvező bőrbe­ tegeknek, dyskeratosis Darier-eseknek. A test szagát ideiglenesen befolyásolják bizonyos gyógy­ szerek, ételek. Gondoljunk a Polybé tablettára, a fokhagymára

A digitális fényképezőgép előnye, hogy a felvételekkel nem

és vöröshagymára, a fűszerekre, amelyek a gyomor-bélrend­

kell takarékoskodni és a képek tárolhatók. A gépek makróra ál­

szerből felszívódva a vesén, a tüdőn, a verítékmirigyeken át tá­

lításával a közeli fényképezés is megoldható. Ha olyan gépünk

voznak. Tudjuk, hogy a tejmirigyek is részt vesznek a kiválasz­

van, amelynek lencséje elé közti részt, arra dioptriás lencsét te­

tásban: a tejen keresztül sok minden bejuthat a csecsemő szer­

hetünk, meglepő nagyítást érhetünk el. Az általam használt

vezetébe.

géppel, a 10 dioptriás előtétlencsével 4 x 7 milliméteres terüle­

Ismeretes a „fish odour syndrome” , a halszag szindróma,

tet tudok fényképezni.

amelyhez a szókimondóbb szerzők a „rotting", rothadó, szót is

Bízom abban, hogy előbb-utóbb megteremtődik a digitális konzíliumok lehetősége. Ez országon belül is nagy segítséget jelentene, lehetne használni országok és földrészek között is. A módszert már használtam: vi­ deokamerás beszélgetésre és írott szöveg továbbítására alkalmas módszerrel (Skype) konzultálhattam két melanomagyanús esetben (USA és Luxemburg). Az egyik elváltozásról a kép megnézésekor meg lehetett állapíta­ ni, hogy seborrhoeás keratózisról volt szó, a másiknál szövettani vizsgálat zárta ki a rosszindulatúságot.

zás hatására trimethylamin szaporodik fel, ami a tüdőn, a ve­

hozzáteszik. A szervezetben vagy genetikusán, vagy táplálko­ sén, a nyálmirigyeken és verítékmirigyeken keresztül távozva, romlott halszagnak tűnik. Ilyen egyéneket Thaiföldön meg más­ hol is találtak. Nekem ilyenhez nem volt szerencsém. Van más is, ami befolyásolja a testszagot, a bélgáz (Fiatus). Erről, az élet velejárójától vajmi kevés szó esik a bőrgyógyásza­ ti irodalomban. Vagy nem foglalkoztak vele, vagy illetlenségnek tartják tárgyalását. A gyomor-bélrendszerbe étellel, itallal juthat légnemű anyag.

Egy-egy nyeléskor 1-3 ml levegő ju t a gyomorba, evéskor sok­ kal több. Az aerophagiat ismerjük. Egy üveg szénsavas üdítőből 500 ml buborékgáz ju t a gyomorba, ami 10-20 perc múlva már a flexura hetapicanál van és 35-40 perc múlva távo­ zik az anuson át, méghozzá szagtalanul. Vagy a nyelőcsövön keresztül, böfögés formájában. A gyomorsav hatására a hasnyálmirigyből származó NaHC03-ból is szén-dioxid gáz kezeltezik. A legtöbb bélgázt azon­ ban a bélbaktériumok termelik, ennek mennyisége nagyon sok, a tízlitenyit is eléri. A bélben a feldolgozott táplálékból kellemetlen szagú gázok keletkeznek, aminek legnagyobb része a vékonybelekből, a bél­ falon át felszívódik, kisebb része, 400-2200 ml-nyi, fiatus formájá­ ban távozik, lelkiismeretes felmérések szerint napi 14 részletben! A fiatus gyúlékony anyagot is tartalmaz, ezt a gyomor-bélsebészeknek is figyelembe kell venni. Bélgáz robbanásról már beszámoltak. Azt is megfigyelték, hogy a colon-carcinomás egyének bél­ gázában kb. 3-szor annyi metán képződik, mint a nem dagana­ tosakban. Arról tudunk, hogy a felszívódott fiatus anyaga a tüdőn, ve­ sén, nyálmirigyen keresztül távozik, a verítékmirigyen keresztüli

lamosak saját ismereteiket túlértékelni. Betegeinket le­ torkolni, a panaszokat semmibe venni, nem szabad. A bőrbetegségek nagy része pszihoszomatikus be­ tegség. Ha időt fordítunk rá, kibogozhatjuk, hogy a betegség kialakulásában, fenntartásában milyen lelki tényezők játszanak szerepet. Hajlamosak vagyunk ar­ ra, hogy ennek elemzésébe ne merüljünk bele. Időhi­ ány miatt? Nem gondolunk rá? Vizsgálat közben úgy nézzünk a betegre, hogy úgy érezze, a vizsgálat napján ő az első beteg. Nem lehe­ tünk fáradtak. Beszélgetés közben nézzünk a szemük­ be, időnként érintsük meg kezüket, ruhájukat. Idős hölgyek arcát, haját meg is szoktam simítani. A fiata­ lokét nem szabad. Az orvosi érintés értékéről, hatásá­ ról közleményekben olvashatunk. Szövettani vizsgálathoz szükséges anyaghoz vagy sebészi kimetszéssel, vagy punkcióval (punch biopsy) jut­ hatunk hozzá. Lehet azért olyan testrész, ahol punkció helyett kimetszés ad jobb kozmetikai eredményt. Mikroszkópot festett bakteriológiai készítmények vizsgálatára, szövettani metszetek tanulmányozására használunk.

távozásról több napi internetes kutatás után sem találtam ada­ tot. De miért éppen a fiatus anyaga ne távozna a bőrön át...

Az első használható mikroszkópot 1590-1608 között, Hol­ landiában fejlesztették ki.

Hallásunkat is igénybe vesszük, lehet, hogy nem is vesszük észre. Gondoljunk csak a száraz bőr simítása­ kor, a pikkelyes bőr érintésekor keletkező hangra, vagy gondoljunk a bőralatti emphysemára, a gázgyülem je­ lenlétére utaló sercegésre. Vagy a különböző területek kopogtatásakor (pl.osteoma cutis) hallható hangokra. Érzékszerveink közül egyedül az ízlelés maradhat ki. Szakmai elődeinknek erre is szükségük volt, ami­ kor azt kellet eldönteniük, a vizeletben van-e cukor, vagy nincs. Kéjük meg betegünket, ő mondja meg, melyik, test­ részén látható valamilyen rendellenesség. Gyakran ta­ pasztaljuk, hogy a vizsgálat befejezése után, a recept­ írás szakában jut eszébe betegünknek, hogy más test­ részét is megmutassa. Ezt, azzal, hogy megkérdezzük, melyik testrészén vannak az elváltozások, meg­ előzhetjük. De ha még is később jut eszébe valamit megmutatni, készségesen vizsgáljuk meg. A bőrön talált elváltozásokról állapítsuk meg, mi­ lyen elem i elváltozásoknak felelnek meg. A szakszerű leíráshoz hozzá tartozik, hogy az elemi elváltozásokat írjuk le, nem diagnózist rögzítünk. Az elemi elváltozá­ sok építőkövek, belőlük a diagnózis összerakható. Hagyjunk sok időt a panaszok, szubjektív m egfigyelé­ sek meghallgatására. A beszélgetés fonalát, ha szüksé­ ges, kérdéseinkkel irányíthatjuk. Tudnunk kell, hogy a beteg bőrgyógyászatilag, egészségügyileg nem képzett, saját ismereteit szomszédjai, embertársai elmondásai­ ból, újságból, rádióból, más helyekről gazdagítja. H aj­

Gombaelemek a 20—30%-os kálilúggal kezelt (sza­ ruanyagot feloldó, gombaelemeket nem bántó) készít­ ményekben kereshetünk. Ezt a vizsgálatot süllyesztett kondenzorral és behúzott fényrekesszel célszerű elvé­ gezni. Süllyesztett kondenzorral, vagy az ennél is hatá­ sosabb sötétlátóteres mikroszkóppal, eseüegfáziskontraszt m ikroszkóppal vadászhatunk a trichomonas vaginalisra. A treponema pallidum (spirochaeta pallida) kimu­ tatásánál a sötétlátóteres vizsgálat nem nélkülözhető. Napjainkban már olyan műszereket is gyártanak, amelyekkel mérhető a bőrfelszín nedvességtartalma, hőm érséklete, p H értéke, színe, rugalmassága, faggyútar­ talm a, barrier fun kciója. Készítenek olyan műszert is, amellyel kis videokamera segítségével elemezhetők a bőr felszíni viszonyai, a haj és szőrzet tulajdonságai. Mindezek munkába állítása pénz kérdése. A különböző anyagokkal szembeni érzékenység ki­ mutatásának lehetőségei egyre bővülnek. A laboratóri­ um i módszerekkel vérből történő kimutatásnak nin­ csenek veszélyei. A rátevési, a szúrási (prick), expozíciós próbák elvégzése kockázattal jár, ezek a vizsgálatok szigorúan szakorvosok kezébe valók. Pozitív expozíciós próbaként kell elfogadni, ha vala­ milyen anyaggal ismételten találkozó bőrfelszínek ek­ cémának megfelelő elváltozás jelenik meg (zipzár hú­ zója, gombok, fülbevalók, vegyi anyagok stb.), vagy ha valamilyen táplálék, gyógyszer ismételt bevétele után mindig allergiás bőrelváltozások válnak láthatóvá.

Rendelőkben is elvégezhető vizsgálatok: — Hideg urtikária kimutatására: jégkockának az al­ karra helyezése pár percre. — Meleg urtikária kimutatására: 42 fokos vízzel telt edénynek az alkarra helyezése pár percre. — Mechanikus urtikária kimutatására: az alkar bőrét tompa tárggyal megkarcoljuk. — Rumpel-Leede próba. Az egyik karon vérnyomásmérővel a mandzsetta nyomását a szisztolés és diasztolés nyomás közé állítjuk be, a nyomást három percig fenntartjuk. Az érfalak átjárhatósága esetén a mandzsetta alatt pontszerű bevérzéseket látunk. — Wood-fényes vizsgálat: A sötét helyiségben Wood fénnyel megvilágított bőrön aranysárgán világít a pityriasis kórokozója, narancsvörös az erythrasmás terület, zöldes színű a Pseudomonas vaginalis kóro­ kozója, elefántcsont fehér a vitiligós terület. — Beállíthatók olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos megismer, használni tud, veszélytelennek és hasz­ nosnak tart. Fel kell használni azokat a laboratóriumi vizsgála­ tokat, amelyeket a betegség tisztázásához, betegünk állapotának felméréséhez szükségesnek-indokoltnak látunk. Időnként igénybe kell vennünk műszeres, képalko­ tó vizsgálatokat is. Ha szükséges, kérjünk konziliárus vizsgálatokat, kérjük ki más orvostudományi ágak művelőinek véle­ ményét, szükség esetén segítségét is. Ha időnk engedi, és erőnkből futja, olyan vizsgálati módszereket is csatasorba állíthatunk, amelyek értékes

8.2. ábra. Blaschko-vonalak

adatokat szolgáltatnak. Hátrányuk, hogy nagyon munkaigényesek. Közülük (hármat) említek meg. - Az egyik az alkalineutralizációspróba. A vizsgálat so­ rán a vizsgált területre fenolftaleinnel színezett 0,5 n kálilúgot cseppentünk. A piros fenolftalein elszíntelenedik, ha a hámban lévő savas anyagok a lúgot kö­ zömbösítik. Ugyanarra a helyre cseppentve a lúgot, megmérhetjük az időt, mennyi alatt közömbösítődik a lúg. Addig ismételjük a cseppentést, amíg a szaru­ réteg teljes savkapacitása el nem fogy. így kezdetben meredek, majd lassan vízszintessé váló görbét ka­ punk. Ha a pufferkapacitás kicsi, a szaruréteg savtar­ talma hamar kimerül, a görbe hamar vízszintessé vá­ lik. A vizsgálatot felhasználhatjuk a vegyi anyagok könnyű prédájává váló egyének kiválasztásához. - A másik a reterm izációs vizsgálat, amellyel a romlott perifériás vérellátás állapotát vizsgálhatjuk. A vizs­ gált egyén kézhátán és mutatóujjának ujjhegyén m egm érjük a bőr hőm érsékletét, majd alkarját 15 °C fokos vízbe merítjük. 10 perc után az alkarról leitatjuk a vizet, és 3 percenként megmérjük az előbbi két hely hőmérsékletét. Abból, hogy mennyi idő alatt éri el az eredeti hőmérsékletet (retermizálódik), hasznos következtetéseket lehet levonni. - A bőrfelszín pH értékének, nedvesség-, faggyútar­ talmának, rugalmasságának mérésére, hőmérsékle­ tének meghatározására, a felszíni viszonyok vizsgá­ latára, a bőr színének objektív mérésére műszereket szerkesztettek. Ezekhez, elsősorban anyagi okok miatt nehéz hozzájutni. Vegyi sérüléseknél, aggraváció gyanúja esetén, vagy ha csak tájékozódni aka­ runk a bőrfelszín pH viszonyairól, jól használható az univerzális pH indikátorpapír egy darabja. A vizsgálatot, az állapotrögzítést, és sok esetben a betegségek megértését könnyítik meg a bőrfelszín helymegjelölései: A sebészeti beavatkozásokkal járó hegek sorsát nagyban meghatározza a metszések iránya. A sebész­ nek ismerni kell a Langer-vonalakat, amelyek a bőr „hasadási vonalai”. Ezek irányát az irha és a bőralja kollagénrostjainak lefutási iránya szabja meg. Leginkább a herpesz zoster klinikai képének leírá­ sánál találkozunk az egyes gerincvelői idegek beidegzési területét meghatározó dermatomákkaX. Az orvosi gyakorlatban keveset foglalkozunk a ge­ rincvelői idegek által beidegzett, belső szervekhez tar­ tozó bőrfelületekkel, a H aed-zónák}{al. A Blaschkp-vonala\-VA kicsit részletesebben fogla­ kozom. Titokzatosság lengi körül ezeket a bőr és nyál­ kahártyákat is érintő a vonalakat. Ezek rajzolata nem

követi az erek, idegek, nyirok utak lefutását, nem azo­ nosak az előzőkben leírt vonalrendszerekkel (8.2. ábra, 8.3. ábra). Blaschkp német bőrgyógyász 1901-ben lepte meg a tudományos életet: olyan bőrelváltozásokat gyűjtött össze, amelyek az embrionális életben, a gerincvonal mellől a törzs első oldala felé vándorló hám és járulé­ kos szerveinek vándorlási irányának megfelelő alak­ zatban alakultak ki [81], [82]. Ezek a háton V alakú­ ak, a törzs elülső felszínén S betűt formáznak, a mell­ kasról a felkarra húzódó vonalak U betűhöz hasonlíta­ nak, a végtagokon egyenesnek is mondható vonalakba rendeződnek. A gondot a fejtetőre, részben a nyakra rajzolható örvényszerű vonalak jelentik, amelyek ér­ telmezése, hogy finoman fejezzem ki magamat, még várat magára. Ha vonalba rendezett szokatlan rajzolatú bőrelvál­ tozásokat látunk, fontoljuk meg, beleilleszthetők-e a Blaschko-vonalak rendszerébe. Ha sikerül, érezni fogjuk az alkotás örömét. A digitális fényképezőgépek^ megkönnyítik bőrbeteg­ ségek dokumentációját, a képek tárolását, rendezését. Már a közepes minőségű digitális fényképezőgépek­ ben is be lehet állítani a felvétel készítéséhez legmeg­ felelőbb feltételeket.

8.3. ábra. Naevus epidermalis a Blaschko-vonalak mentén A talált állapot, a kapott leletek, megfigyelések rész­ letes rögzítésére energiát és időt kell fordítani. Ezekre az adatokra szükség lehet a beteg további gyógyítása során. Napjainkban egyre gyakoribbak az orvosok el­ leni jogi panaszok, kártérítési igények. A szakszerű, gondos ellátást dokumentációval lehet bizonyítani. Ennek hiánya, hiányossága védtelenné teheti a beteget ellátó orvost. 2008-ban, az első 10 hónapban több száz kárigényt jelentettek be. A kifizetett legkisebb kár­ összeg 200 000 Ft, a legmagasabb 14 millió Ft volt.

9.

F E JE Z E T

A BŐ RBETEG SÉG EK

É P ÍT Ő K Ö V E I,

AZ E L E M I ELV Á LTO ZÁ SO K

A bőrön látható betegségek, kóros jelenségek olyan mo­ zaikok, amelyek apró részletekből, elemi elváltozások­ ból tevődnek össze. Ha ismerjük ezeket, az építőköve­ ket és összerakjuk azokat, könnyen eljuthatunk a di­ agnózishoz. Ha a bőrön látottakat nem bontjuk fel ele­ m i elváltozásokra, ha differenciáldiagnosztikai gondo­ latok nélkül csak „tippelünk”, diagnózisunk a sok ve­ szélyt rejtő blickdiagnózissá egyszerűsödik. Az elemi elváltozásokból összeálló klinikai kép a betegségek lefolyása során folyamatosan változik, a be­ tegség állapotának változása szerint újabb és újabb elemi elváltozásokra bukkanhatunk. Az elemi elválto­ zások a betegségek gyógyulásának utolsó szakáig meg­ találhatók, sőt a gyógyulás után is akad belőlük. Egy részük elsődlegesen, előzmények nélkül jelenik meg a bőrön, ezek az elsődleges elváltozások■ Vannak olyanok, amelyek bonyolult fejlődés és átalakulások után, az elsődleges elváltozásokból alakulnak ki, ezek pedig a másodlagos elváltozások- Bonyolódik a helyzet akkor, ha az elsődleges és másodlatos elemi elváltozá­ sok egyszerre, egymás mellett teszik színesebbé a képet. A bőrgyógyászati mozaikkockák segítségével nem csupán a bőr egyes betegségeinek képét rakhatjuk ki, hanem részeseivé válhatunk az egész szervezetet érintő kóros folyamatok, bőrbetegségek meghatározásának. (Nebenführer: „A bőrgyógyászati alapfogalmak rövid összefoglalása.” [84], Pastinszky-Rácz: „Belbetegségek bőrtünetei”) [88], Török L.: „korrelációs dermatológia”, „rámutató betegségek” (dermadrom) [133]. Nagyon fontos a bőrgyógyászati építőkövek, az elemi elváltozások ismerete, ezért lupedermatoszkó-

9.1. ábra. Rovarszúrás környékén gyűrűszerű bevérzés

pos képek segítségével mutatom be őket. Remélem, a bőrgyógyászatot tanuló ifjú kollégák, pályakezdő bőrgyógyászok, munkájuk során a dermatológiával kapcsolatba kerülő szakorvosok, a bőrgyógyászat iránt érdeklődők is kedvüket lelik az alábbi összefog­ lalásban.

Elsődleges elemi bőrjelenségek M acula (folt) (9.1. ábra) Körülírt színbeli változások, szintbeli eltérés nélkül: a. Értágulat eredményeként: — Aktív vérbőség', színe élénkpiros, oka artériás ért­ águlat, meleg tapintatú, nyomás megszűntével gyorsan visszaszínesedik. A nagy kiterjedésű, akt­ ív értágulat miatti színbeli eltérés neve: erythema. — Passzív vérbőség', színe livides piros, hűvös tapin­ tatú, nyomás után lassan színesedik vissza, oka a vénás értágulat. Neve: cyanosis. — A színbeli eltérést a bőrből ki nem emelkedő kapilláristágulatok okozzák (angioma stellatum): teleangiectasia. b. Vér és vérfesték eredetű: suffusio, petechia, haema­ toma, purpura, haemosiderines beívódás, amely­ nek színe a haemosiderin lebomlásától függ: a pi­ rostól a sárgáig változik. c. Exogén pigmenttől: — Bőrfelszínre kerülő színes anyagoktól, (pl. jód, kátrány, ezüst. — Bőrbe jutott anyagtól (pl. tatu festékek, lőpor). — Szájon át bejutott anyagok (pl. karotin). — Injekcióval bejuttatott anyagok (pl. arany). d. Szervezetben termelődött anyagoktól: —Epefesték, lipoidok, porphyrin, endokrinopathiák. e. Melanin-tartalom változás (összefoglaló nevük: dyschromiák): — Hyperpigmentáció: (nap, vegyi anyagok hatásá­ ra, gyulladás után). — Hypopigmentáció: (pityriasis versicolor nyáron). — Depigmentáció: (vitiligo, Sutton naevus). f. Sejtes beszűrődés miatt: (lupus vulgaris almazselé színe). g. Romlott vérellátás miatt: (digitus mortuus, naevus anaemicus.

Infiltrativ jelenségek

Exsudativ jellegű jelenségek

A bőr szintjéből kiemelkednek, kialakulásukat a sejtes beszűrődésnek, szövetszaporulatnak köszönhetik. Méretük szerint másként nevezzük őket. a. PAPULA (G Ö BCSE). Felületes, 1—5 mm átmérőjű, körülírt kiemelkedések. Egyes kórképek leírásánál hasznos segítséget jelent, ha számon tartjuk az egy mm-nél nem nagyobb papulának, a m ikropapulána\ fogalmát. A papula lehet: — epidermális, amikor csak a hám vastagszik meg (pl.: acrodermatitis verruciformis Hopf, verruca plana), — dermális, (pl.: ekzema, dermatitis), de lehet ke­ vert is (pl.: lichen ruber planus). Az egymáshoz közeli papuíák olyan csoportokat ké­ pezhetnek, amelyek alkotóelemei egymástól csak a széleken található elemi elváltozások azonosításá­ val különíthetők el. Ezeket a laposan kiemelkedő területeket mezőknek, plal{hpkitaf{ (piakardoknak, plaque-nak) nevezzük (ekzemás plakk-ok). Ezel a névvel illethetjük a papulánál nagyobb, laposan ki­ emelkedő, nem összetett elváltozásokat is (lichen anularis, rosea irritata, erythema multiforme, psori­ asis). b. T U B E R (GÖB). 5—15 mm méretű szövetszaporu­ lat, hasonlít a papulához, azonban további fejlődé­ se során olyan átalakuláson eshet át, amely a papuláknál nem fordul elő: kifekélyesedhet, hegesedhet. c. NODUS (CSOM Ó). 15 mm-nél nagyobb, kiemel­ kedő szövetszaporulat. Ha a cutisban alakul ki, felette a hám kisimul, a hámmal együtt mozgatha­ tó. Subcutan csomó felett a hámrajzolat ép marad, a hám elmozdítható (vasculitis nodularis, subcutan sarcoma, lipoma). d. PHYMA (NÖVEDÉK, CSOM Ó). Egyenetlen fel­ színű, csoportos csomókból álló képlet. Egyedül a rhinophym a pontos leírására használt fogalom. Phymosus felszíne lehet a malignus tumoroknak is. e. TU M O R (DAGANAT). Különböző méretű szö­ vetszaporodás neve, ami lehet jó és rosszindulatú. A daganat a keletkezés mechanizmusa szerint lehet: — naevus, naevusból kiinduló daganatok, — külső ártalmak okozta reakcióként: verruca vul­ garis, molluscum, rtg. utáni tumor, — retenciós tumorok: faggyúcysta, xanthoma. Darier szerinti beosztás: — naevusok, — hámdaganatok, — kötőszöveti vagy ezekből kiinduló daganatok.

a. URTICA (CSALÁNFOLT). Élesen körülírt, me­ redeken kiemelkedő, viszkető jelenség, plazmakilé­ pés, oedema eredménye. — Urticaria rubra: ha értágulattal jár. — Urticaria porcellanea/anaemica: ha az ereket az oedema összenyomja. — Urticaria haemorrhagica: ha a plazmán kívül vörösvértestek is elhagyják az ereket. b. VESICU LA (HÓLYAGCSA). 5 mm-nél kiseb b , bőrből kiemelkedő, folyadéktartalmú üreg. Alakja félgömb alakú (dyshidrosis), hegyes (prurigo), be­ húzott (herpes zoster, ekzema herpeticum). A hám Malpighi rétegében alakul ki úgy, hogy: — vagy az intracellularis oedema miatt halnak el a sejtek (variola), — vagy az intercelluláris oedema vezet hólyag­ képződéshez (herpes simplex, herpes zoster), — vagy a kötőszöveti folyamat során folyadék lép a hámba és tolja szét a hámsejteket (ekzema). c. PUSTULA (GEN N YES HÓLYAGCSA). Vesicula méretű, annak gennyesedő alakja (pl. több napos herpes zoster), illetve kezdettől fogva gennyes elvál­ tozás (folliculitis suppurativa). d. SEROPAPULA (HÓLYAGCSÁS G Ö BC SE). A papula és vesicula keveréke. Vérbő alapon ülő pira­ mis alakú papula, a hegyén hólyagcsával. Ha ilyet látunk, a prurigo diagnózisa biztosra vehető. Na­ gyon viszket, ezért ritka kivételtől eltekintve mindig excorialt állapotban láthatjuk. e. BULLA (HÓLYAG). 5 mm-nél nagyobb. Kelet­ kezhet subcornealisan, a szaruréteg alatt (impetigo contagiosa), intraepiderm alisan, a Malpighi rétegben (pemphigus vulgaris), subepiderm alisan az alapi ré­ teg degenerációja miatt (lichen bullosus), a kőszö­ veti kapcsolódás károsodása miatt (bullosus pemp­ higoid), vagy a hám alatti kötőszövet gyulladása kö­ vetkeztében. Ezeket a bullákat tensiós bulláhna\ ne­ vezzük, mivel a képződött szövetnedv „feszíti le” a hámot, (dermatitis herpetiformis Duhring, com­ bustio, urticaria bullosa) £ BU LLA PURULENTA/PUSTULOSA (GENYN YES HÓLYAG). 5 mm-nél nagyobb, gennytartalmú elváltozás. Másodlagosan, a bullák gennyedése következtében alakulnak ki. g. CYSTA (TÖM LŐ). Cutisban, subcutisban elhe­ lyezkedő, kötőszöveti tokkal körülvett, elszarusodó hámmal, vagy mirigyhámmal bélelt, élettelen sejt­ termékeket, folyadékot tartalmazó térimé nagyob­ bodás, amely ha nagyobb, hullámzást mutat (fluk­ tuál). Lassan növekszenek, fájdalmatlanok. Tartal­ ma szerint lehet: c.epithelialis, c. sebacea, c.dermo­ ides. A szagtalan szaruhalmaz tartalmú tömlő neve: atherom a, (athera = pép).

9.2. ábra. Syphiliform hámlás

9.3. ábra. Excoriatio (kikaparás)

M ásod lagos elem i b őrjelen ségek a. SQUAMA (PIKKELY). Kóros, hámsejtek osztódá­ sát gyorsító hámfolyamat eredményeként jön létre a körülírt, megvastagodott és leváló hámréteg, a pik­ kely. A pikkely színe a pigment-, a zsír-, a levegőtar­ talomtól függ. A leválás folyamatát hámlásna\, desquam atiónzk. ne­ vezzük. Formái: —furfuracea / pityriasiform is. Apró pikkelyes hámlás. (hajas fejbőr „korpásodása”, pityriasis versicolor). — lam ellosa. Lemezes hámlás. (M. Lyell, dermatisis scarlatiniformis recidivans). — syphiliform is. Szélén tapadó, közép felé szabad szélű. (Biett-gallér) (9.2. ábra) — psoriasiform is. Egyenletesen tapad, egyszerre vá­ lik le, a rétegek közötti levegő miatt gyöngyház­ fényű, alapja piros (psoriasis). — spinulosis”, szőrtüsző nyílások körülírt szarusodása, tüskeszerű, reszelős tapintató, (hyperkera­ tosis follicularis a felkarok feszítői felszínén. A kórosnak nem nevezhető szarutúltengés: hyperkeratosis, (tenyéren, talpon). A körülírt bőrke ményedés: tylositas. b. EXCO RIA TIO (KIKAPARÁS, H ÁM HORZSO­ LÁS). (9.3. ábra). Erőművi behatásra létrejövő hám­

c.

d.

e.

£

g.

9.4. ábra. Denudatio (lemeztelenítés)

sérülés. A sérült hámsejtek közül sárgás szövetnedv szivárog ki, ez beszáradva a pör\- Az irha a behatás mértékétől függően károsodhat, ilyenkor a szövet­ nedvbe a kötőszövet károsodásától függően vér is ke­ veredhet, ha beszárad, var a neve (véres pörk). EROSIO (KIMARÓDÁS). Eróziónak írjuk le azt a folyamatot, amelynek során a hámot egészen az ir­ háig, gyulladás, degenerativ folyamat, fertőzéseket követő károsodás pusztítja el. Mivel a kötőszövet nem érintett, nem heggel gyógyul. D EN U D A TIO (H Á M N ÉLK Ü LISÉG ). (9.4. ábra.) A hám károsodása miatt nagyobb bőrfelüle­ tek az irháig „lemeztelenednek”. (M. Lyell, com­ bustio gr.IL, congelatio gr.II.) FISSURA (REPED ÉS). (9.5. ábra.) Lineáris, mé­ lyen a kötőszövetbe hatoló, fájdalmas repedés. Kó­ ros folyamatok miatt rugalmatlanná vált bőr az el­ viselhetetlen mértékű mechanikus inger hatására bereped (pl. fissura ani). RHAGAS (HASADÁS, SZAKADÁS), elnevezést is szívesen használjuk, ha a rugalmatlan bőr, vastag sza­ ruréteg eltörik■(hyperkeratotikus sarokbőr, szopástól száraz mamilla, ekcémás kezek ízületei felett.) U LCUS (FEKÉLY) (9.6. ábra). Hámnélküli, a cutisba, subcutisba, vagy még mélyebbre nyomuló, heggel gyógyuló szövethiány.

9.7. ábra. Necrosis (elhalás)

9.8. ábra. Szövetelhalás (necrosis)

Ha állapotát rögzítjük, pontosan meg kell mérni ki­ terjedését, mélységét, le kell írni alakját, a szélek tu­ lajdonságait, az alap minőségét, az alapon található váladék tulajdonságait, a fekély és környék színét, szagát, a környék tapintatát, érzékenységét, testrész szerinti elhelyezkedését, kifejlődésének időbeni le­ folyását, beszáradt fekélyt fedő anyag milyenségét, h. N ECROSIS (ELHALÁS). (9.7. ábra, 9.8. ábra.) Mivel görög szó, N EKROSIS lenne a helyes (id. Nebenführer), az orvosi helyesírási szabályzat sze­ rint azonban a görög szavakat is latinosán kell írni. Lehet: - nyomásos elhalás: decubitus, - termikus: égés, fagyás, - vegyi toxikus: sav, lúg, - vascularis: érelzáródást követő, - fertőzéses: bakteriális. Az elhalás az anyagcsere-folyamat végső terméke, irreverzibilis, vissza nem fordítható. Lehet: - száraz üszők (MUMIFICATIO), - nedves üszők (GANGRAENA humida). Az el­ halt rész mállékony, rothadásos bűzű.

i. A BSC ESSU S (TÁLYOG). A cutisban vagy subcutisban kialakult gennygyülem, amelynek tartalma a károsodott szövetek gennyes széteséséből áll. Sejtes lobgát veszi körül. A beolvadást hullámzás (fluktu­ áció) jelzi. Spontán kiürülésre hajlamos. Meg kell nyitni, mert különben a gennygyülem a szélek felé, vagy a mélyebb szövetek irányába terjedhet. j. FISTU LA (SIPOLY) (9.9. ábra). Mélyebb, beolva­ dással járó folyamatot, üreget a felszínnel összekötő csőszerű képződmény, amelynek hámmal bélelt fa­ la van. k. CRUSTA (PÖRK). Hám sérülése után, fekélyesedésnél a vérzés megszűnte után képződik, beszára­ dó szövetnedv. Színe sárgás, mézszínű. Sejtes ele­ mektől sárgás barnás. RUPIA a neve a nagyobb, le­ mezes pörknek (pénzre emlékeztető alakja miatt.). CRUSTA LAMELLOSA-nak nevezzük a pörk és pikkely együttes előfordulását. l. CRUSTA HAEM ORRHAGICA (VAR). Véres pörk, vörös —feketés színű. m. CICA TRIX (HEG) (9.10. ábra.) cutist, subcutist érintő károsodás gyógyulásakor keletkezik. Kolla-

9.11. ábra. Atrophia (sorvadás)

9.12. ábra. Kötőszöveti sorvadás (zsírszöveti) injekció után

génrostokból áll, rugalmas rostokat nem, vagy csak alig tartalmaz. Felette a hám sorvadt. A járulékos bőrszervek hiányoznak. Kezdetben vörös színű, később világossá válik és laposodik (érett heg). Gyakran kapilláristágulattal tarkított. Alakja a szö­ vetroncsoló folyamat alakját mutatja. HYPERTROPHIAS H EG a bőr szintjéből erősen kiemelkedő heg, amely hónapok múlva lelapul. K ELO ID hegből indul ki, egyenetlenül növekszik felfelé és oldalféle, ami által rák ollójához hasonlít. SPONTÁN K ELO ID . Főleg a sternális tájon talál­ kozunk vele, látszólag ép bőrön jelenik meg. Lát­ szólag ok nélküli kialakulásában a folliculusok, kis acnes hegek sorozatos, ism ételt m ikrothraum ája játssza a szerepet a nem természetes szöveti reakci­ óra való hajlam mellett. n. ATROPHIA (SORVADÁS) (9.11. ábra, 9.12. ábra. 9.13. ábra) A hám és irha elvékonyodását eredmé­ nyező hanyatló /regresszív/ folyamat, amely érinti a járulékos bőrszerveket (mirigyek, szőrzet) is. A bőr fénylő, sima, finoman ráncolható. Legismertebb a fénynek kitett bőrfelszínek atrophia actinicus, a kor­ ral járó atrophia senilis. PSEUDOATROPHIA: lezajlott gyulladás után a hám és kötőszövet a feszüléstől átm enetileg elvéko­ nyodik. Később alakját mindkettő visszanyeri. FE SZ E S ATROPHIA: a hám sorvadt, a megvasta­ godott, tömötté vált kötőszövet felett kifeszül. A hám nem ráncolható. Sklerodermánál, hypomelanosis guttata idiopathica-nál diagnosztikus érté­ kű. Olyan, mintha „kártyalap lenne a cutisban”.

9.13. ábra. Finoman ráncolható sorvadt bőr a szem körül

o. NEURODERM A (MEGVASTAGODÁS): Szinonima: LIC H EN IFIC A TIO (Brocq), LIC H EN ISA TIO (Besnier). A bőr minden rétege megvastagodott! Körülírt terüle­ ten a hám egymásra merőleges barázdákkal szabdalt, enyhén keratoticus, tömöttebb tapintatú, pigmentált. Vakarás, dörzsölés eredménye. Kialakulásához haj­ lamra van szükség, atofiás alkatúakon gyakoribb.

E le m i e lv á lto z á so k k a l k ap cso lato s fo galm ak MONOMORPHIA: Ha az elemi elváltozások az egyes betegségeknél azonos fejlettségi szakban lát­ hatók (pl. herpes zoster). POLYMORPHIA: Amennyiben, a folyamatos új­ rakezdés miatt az elváltozások különböző fejlődési szakban figyelhetők (pl. az acne vulgaris). DEFORM ÁLT KÓRKEP-ről akkor beszélünk, ha a tankönyvben leírt, klasszikus klinikai képet jó, vagy előnytelen irányba valami megváltoztatja. Előnyösen deform ált kórkép: ilyen a jól megválasztott kezelés következtében javuló, gyógyuló betegség. Előnytelen irányba deform ált kórkép: kezelés nélkül, önkezelés, kuruzslás miatt, nem jól megválasztott kezelés (a bőr védelmi funkciójának/sav-, zsírkö­ peny károsítása/, szteroid externák használata) kö­ vetkeztében tovább romló betegség.

I I . RÉSZLETES RÉSZ

10.

A BŐR

FEJEZET

G Y A K O R IB B B A K T E R IÁ L IS B E T E G S É G E I

A bőr baktériumok okozta betegségeit többféle módon osztályozhatjuk [83]. Én az alábbit találtam jól áttekinthetőnek. Előnye, hogy ezekbe a csoportokba soro­ lásuk megkönnyíti a kezelések beállítását, mivel a cso­ portok tagjai azonos, vagy hasonló tulajdonságú kóro­ kozóknak köszönhetik létüket. Gram-pozitív baktériumok által kiváltott beteg­ ségek

5. Granuloma inguinale, ritka venerologiai betegség. 6. Tularaemia. Mycobacteriumok okozta bőrbetegségek 1. Tuberkulózis. 2. Atypusos mycobacteriosis. 3. Lepra. Spirochaetosisok

1. A bőr járulékos szerveit nem érintő betegségek: a. Impetigo contagiosa. b. Erysipelas. c. Fascitis necrotisans d. Ecthyma. e. Phlegmone. £ SSSS (Staphylococcal Scalded Skin Syndrome) (Lyell syndroma). g. Scarlatina (scarlat vörös, vörheny, sarlach). A fertőző betegségek között írják le

2. A bőr járulékos szerveit érintő betegségek: a. Ostiofolliculitis. b. Folliculitis suppurativa. c. Furunculus. d. Carbunculus e. Acne inversa, f Periporitis. 3. Gram-pozitív baktériumok által kiváltott betegsé­ gek: a. Erysipeloid. b. Erythrasma. c. Trichomycosis palmellina. d. Keratoma sulcatum. e. Anthrax. Gram-negatív kórokozók által létrehozott beteg­ ségek 1. 2. 3. 4.

Gram-negatív folliculitis. Gram-negatív lábfertőzés. Gonorrhoea, gyakori venerologiai betegség. Ulcus molle, ritka venerologiai betegség.

1. Borreliosis. 2. Tibola 3. Syphilis. Egyéb kórokozók által létrehozott betegségek 1. Chlamydiák. 2. Acdnomyceták.

G ra m -p o z itív b a k tériu m o k által k iv áltott betegségek

Impetigo contagiosa Tilbury-Fox 1854 Szinonima: ótvar, oltvar, fertőző fakadók. BNO: L0100. Egyéb dermatosisok impetiginizációja: L0110. A fertőzés a hám felső rétegeit károsítja, ezt PORK fedi. Ha mélyebb, a vérzés miatt var is látható. A beteg terü­ let körüli gyulladás a bőralja érintettségét jelzi. A gyulla­ dás mértékéből az érintettség fokára is következtethe­ tünk. Elsősorban gyermekek betegsége, de felnőtteken is kialakulhat (10.1. ábra, 10.2. ábra, 10.3. ábra). Kialakulását lehetővé teszi: —a környezet fertőzöttsége, —a hámfelszín zsír és savköpenyének károsodása, —a hám sérülése (ez mikro sérülés is lehet), —az előnytelen higiénés viszonyok, —romlott immunállapot, —cukorbetegségek között gyakoribb a pyoderma [138].

10.1. ábra. Impetigo contagiosa

10.2. ábra. Ótvar (impetigo contagiosa)

Kórokozó: A-csoportba tartozó Streptococcus béta haemolyticus, a bullosus megjelenésűnél: Staphylo­ coccus aurerus. Előfodul kevert fertőzés, más kóroko­ zók is megtelepülhetnek a beteg területeken. Lappangási idő: 2—10 nap, vagy még hosszabb. A kis piros területek felett gyorsan felszakadozó hólya­ gok helyén szövetnedv szivárog. Ennek beszáradása után sárgás („méz sárga”) pörk fedi a területet. Amennyiben var (véres pörk) is látható, a bőralja káro­ sodására következtethetünk. Viszketéssel jár, a kaparó­ zás miatt gyors terjedésre számíthatunk. (10.4. ábra) A bullosus im petigo megjelenéséért a Staphylococ­ cus aureus tehető felelőssé. Differenciáldiagnózis: - nedvező bőrgyulladás, - herpes simplex, - megnyílt hólyagú herpes zoster.

elő, vagy amit mestereinktől tanultunk, amit jónak tartunk (lásd 42. fejezet). 2. Helyi kezelésül, ha a pörköt eltávolítottuk, jódtar­ talmú kenőcsöt (ha a jódnak nincs ellenjavallata), vagy más, baktériumok ellen hatásosan alkalmaz­ ható kenőcsöt, krémet (pl. fusidicum natrium tar­ talmú kenőcsöt, krémet) rendeljünk. Antibiotikus externák rendelését kétszer is meg kell gondolni. Szteroid eszünkbe se jusson, bár ilyet is láttam. 3. Orális antibiotikus kezelésre akkor van szükség, ha (1) nyirokérgyulladás, (2) nyirokcsomó gyulladás, (3) láz csatlakozik a betegséghez, ha (4) a gyors terjedés he­ lyi, vagy általános védekezési képesség zavarára utal. 4. Az érintett bőrterület hosszas kenőcsös utókezelése a kjújulás veszélye m iatt nagyon indokolt.

Terápia: 1. Pörk eltávolítása: kenőcsös bőrvédelem és borogatás. A pörk letépése szakmai ballépés: a pörl^ el együtt a környező hám sejtek *s letépődnek■A pontszerű vérzés jelzi, hogy a pörk eltávolításakor a kötőszövet is ká­ rosodott. Bőrvédelemre savanyú vegyhatású, kö­ zömbös kenőcsöt (Burow kenőcs, Aqua boros kenőcs), 1-3% salicyl-bórvaselin kenőcsöt írjunk

Szövődmények: a. lymphangitis, lymphadenitis, b. postinfectios glomerulonephritis (aránylag gya­ kori: az esetek 5%-nál megtalálható, főleg gyer­ mekeknél), c. mélybe terjedés: „cellulitis”, erysipelas kialakulása, d. scarlat, e. SSSSyndroma (Staphylococcal scalded skin syndrome).

Tennivalók: a. fertőzés eredetének keresése, ennek főleg közös­ ségekben van jelentősége. A beteg közösségbe ne menjen, b. hygiénés viszonyok tisztázása a beteg környeze­ tében, c. a beteg és környezetének tájékoztatása, a fertőzés tovaterjedésének megakadályozását célzó tenni­ valók ismertetése, elfogadtatása, d. a tárgyak, ruhák fertőtlenítésére javaslatot kell tennünk (fertőtlenítő lemosás, letörlés (híg Hypos víz), magas hőfokon mosás, gőzös vasalás. Domestosban illatanyagok is vannak). Érdekesség: Vizsgáltuk a fertőzött papír (kórházi bőrbetegek által olvasott könyvek) fertőzőképességét. Vizsgáltuk azt is, hogy laboratóriumi körülmények között, patogén kórokozókkal megfertőzött papírla­ pok, könyvoldalak mennyi ideig fertőznek. Azt talál­ tuk, hogy négy nap elmúltával a baktériumok elpusz­ tultak. Köszönhető ez a papír vegyi összetételének, a nyomdai festékek hatásának [37].

Erysipelas Szinonima: Orbánc, Szent Antal tüze, vörös köszvény. BNO: A46H0. Jellemzés: — A kötőszövet akut, bakteriális gyulladása, amely az egész szervezetet érinti. — Az antibiotikumok bevezetése előtt 20%-os halálo­ zással járt. — A kórokozó a védelmét vesztett bőrön át jut a mély­ be. — A hámgát (barrier) szerepe a gyógyítás és megelőzés szempontjából is nagy! Belépési kapu: — rovarcsípés, rovarszúrás, — bőrsérülés. Ép bőrön, recidiva után kenőccsel védett bőrön át nem juthat be kórokozó, — perifériás érbetegségek (ulcus cruris, érszűkület), — ischaemiás vérellátási zavar (ulcus trophicum), — beteg, nedvező bőrfelszín, — időskori „védtelen bőr” (száraz bőr), — immunsupprimált beteg, — tartós szteroid kezelés, — diabetes, — előző erysipelas miatt, vagy más okokból kialakult lymphoedema. Ez fontos tényező. Kórokozó: esetek 95-96%-ában Streptococcus hae­ molyticus. Ha a Penicillin hatástalan, más kórokozóra (még pálcára is) kell gondolni.

Tünetek: 1. hirtelen kezdet („egyik percről a másikra”) 2. körülírt területen, éles, egyenetlen szél („lángnyelvszerű” kép), (10.5. ábra). 3. magas láz és hidegrázás (ezek nélkül kétséges a di­ agnózis! Hiányozhat immunhiányos, romlott immunitású betegnél), 4. nagyon gyors terjedés, 5. féloldali, egy helyen jelentkezik (nagyon ritkán két­ oldali és többgócú), 6. a beteg elesett, nagy betegségérzéssel jár, 7. hányinger, hányás nem ritka, 8. izomfájdalom. Szövődmények: — lymphangitis, — lymphadenitis, — szövetelhalás, mélybe terjedés, — szepsis, — arcközépi folyamatnál meningeális történések, — toxikus hatás. Klinikai alakjai: A fertőzés következményei a be­ teg immunológiai állapotától, életkorától, általános állapotától, a kórokozó tulajdonságaitól függenek. — E. bullosum, — E. haemorrhagicum, — E. abscedens, — E. migrans (szomszédos területekre terjedés), — E. recidivans (gyakorlatomban a 43 szoros kiújulás tartja a rekordot.) — Cellulitis-nek nevezett állapot, diffúz bőralatti fertőzéseket sorolnak ide. Ezt a szót nem szeretem, ilyen anatómiai fogalom nem létezik. Ezt a fogalmat a kozmetikai ipar vette bir­ tokba és a bőrgyógyászatilag legképtelenebb állapotok megjelölésére, pacienseik ámulatba ejtésére használják. Kezelés: — Antibiotikum adása szükséges! — Helyi megnyugtató kezelés: kenőcsös-bőrvédelem mellett borogatás. Tilos a jeges borogatás, mivel követ­ kezményes értágulattal jár. Ne használjunk \amil-

lás borogatást a gyakori érzékenység miatt. A boroga­ táshoz használt víz legyen csapvíz hőmérsékletű. Fertőtlenítő borogatáshoz egy liter vízre egy Neomagnol tablettát kell tenni. Borogatáshoz készített oldatot ne készítsél\ szűk nyakú üvegben, valamilyen itallal összetéveszthető. Az üvegre rá kell írni, hogy borogató folyadék, külsőleg! H űtő hatású borogatáshoz: Alumínium aceticum tartaricum solutum FoNo- írjunk, amit a borogatás­ hoz 10-20 szorosára fel kell hígítani. Gyakran vál­ tott vizes borogatással is lehet hűteni. Nagyon szi­ gorú ágynyugalom! Gyógyulás után a szívizom és a vese állapotát ellenőrizni kell. Megelőzés fontos a gyakori kiújulás miatt! — Alapbetegségek és testi tulajdonságok (bőrvédeke­ zés hibája, életkor) miatt veszélyeztettek bőrfelszí­ nének védelme (bőrtisztítás, bőrápolás, életmód = 1. bevezető rész) — Érintett részek hosszadalmas utókezelése gyulladás ellenes, hám barriert helyreállító kenőccsel: Cremor refrigerans FoNo, Cremor aquosus FoNo, Ung. alum, acet.tart. FoNo, Aqua boros, salicyl tartalmú kenőcs (*). — Ruházat, ágynemű, törülközők fertőtlenítő mosása: a lehető legmagasabb hőfokon és gőzös vasalás! Olyan mosási módszert javasoljunk, amely után sem mosószer, sem öblítőszer nem m arad a ruhában (a. fo­ lyékony mosószer, b. öblítőszer helyett ecetes vizes öblítés (fél deci 10%-os ecet az öblítőszer helyére!).

Fascitis necrotisans Szinonima: erysipelas abscedens. BNO: L0800. Súlyos, jelentős, 20—28% halálozással járó kórkép. Lé­ nyege a fasciáig lehatoló, a fasciát, sőt az izmokat is érintő gennyes folyamat. Széles spektrumú antibiotiku­ mok adása, a terület „széles” feltárása szükséges. Fontos a bakteriológiai tenyésztési vizsgálat elvégeztetése. A halálos kimenetel gykoribb az idősebb korban és az iv. kábítószert használók között. Kórokozó: Streptococcus pyogenes, Staphylococcus aureus, Klebsiella-, Proteus-, Bacteroides-, Clostridi­ um törzsek, Pseudomonasok, Klinikai kép: — a végtagok betegsége, — bőrfelszín livides piros, duzzanat és fájdalom gyor­ san kifejlődik, — feszülő mély, szövet széteséssel járó folyamat (abs­ cessus tapintása, érzékelése, — súlyos általános tünetek: láz, hidegrázás, betegsé­ gérzés, — súlyos betegségre utaló laboratóriumi leletek: leu­

kocytosis, néha leukopenia, magas CRP érték, balra tolt vérkép. — a scrotumon kialakuló súlyos kép neve: FO U RN I­ ER GANGRAENA. (BNO: N4080) Szövődmények: — legfontosabb a sepsis, — toxikus állapot, — szövetek károsodása, amelynek mértékétől függ a gyógyulás eredménye. Terápia: — sebészi feltárás több helyen és mélyre hatolva, — antibiotikum adása, — az egész szervezetet érintő betegség gyógyítása, — a gyógyulás után a rekonstrukciós műtétek végzése következik.

Ecthym a simplex Szinonima: gennybúb. BNO: L0800. Az irháig lehatoló, fekélyképződéssel járó fertőzés, amely kezdetben gyorsan növekszik, erősen gyulladá­ sos pír, felette hólyag, majd gennyes hólyag alakul ki. Kezdeti szakában hasonlít az impetigo contagiosara. A pustula megnyílása után láthatóvá válik a szövetek elhalása miatt kialakuló mély, meredekfalú fekély. Ez olyan, mintha „lyukasztóvassal ütötték volna” a bőrbe. Környezete erősen gyulladásos. Rossz gyógyulási haj­ lamú betegség. Heggel gyógyul. (10.6. ábra) Kórokozó: Staphylococcus aureus, de lehet a Strep­ tococcus béta haemolyticus, Proteus, Bacillus pyocyaneus is. Előfordulás: elsősorban felnőtteken, leggyakrabban a lábszárakon, lábhátakon. Kiváltó tényezők: 1. immunhiányos, csökkent immunitással járó beteg­ ségek (immunsuppressio, HIV-fertőzés, kábítószer, idős kör, fertőző betegségek utáni állapot, seb),

2. diabetes, hiányos táplálkozás, hygienes hiányossá­ gok, rossz szociális körülmények (hajléktalanok), keringési zavarok (artériás, vénás, nyirokkeringés), hideghatás, nyomás, előzetes sérülés, rovarcsípés. ECTHYM A GANGRAENOSUM (BNO: L0800) súlyos betegség, mert kórokozja a Psuedomonas aerugi­ nosa, amely speciális antibiotikum igényű (pl. ciproflo­ xacin), és mert az immunrendszer működésének vala­ milyen okú csökkenésére utal (10.7. ábra). A szövetszétesés kifejezettebb, a gyulladásos terület közepét elhalt szövet fedi, a beteg lázas, hidegrázásról számol be, betegségérzése kifejezett. Nyirokcsomói nagyobbak lehetnek, de nem mindig. Szepsisbe hajló kép bontakozik ki betegünk vizsgálata közben. Antibakterialis helyi kezeléssel kell az antibiotikus kezelést kiegészültem. Terápia: — elhalt részek eltávolítása vagy műszeresen, vagy konzervatív kezeléssel, — antiszeptikus ecsetelés (a megadott hígítású Betadine oldattal, fuchsin oldatos ecsetelés (ezt elavultnak tartják. Attól függetlenül nagyon jó. Csak színezi a ruházatot, ha nem vigyáznak: ecsetelés után azon­ nal be kell kötni), — neomagnolos borogatás (0,5-1 tbl 1 liter vízre) a környék kenőcsös védelmében, — antibiotikum adása, ha a fertőződés kiterjedésére utaló általános tünetek jelentkeznek: magas fvs. szám, magas süllyedés, láz, lymphadenitis.

Phlegm one — abscessus Szinonima: gennyes infiltrativ kötőszövet-gyulladás (beolvadással). BNO: M6512. Kiterjedt fertőzéses gyulladás, amely: — magas lázzal,

— erős fájdalommal, — duzzanattal, — szövetek beolvadásával, — általános betegségérzéssel, — regionális nyirokcsomók megnagyobbodásával jár, —gyors ütemben terjed. Ok: leggyakrabban Staphylococcus fertőzés, ritkáb­ ban Streptococcusok. Lokalizáció: leggyakrabban kezeken, lábszárakon. (10.8. ábra) Rizikófaktor: — diabetes, — túlsúly, — artériás keringési zavar, — bőrsérülések, bőrfertőzések/erysipelas/. Szövődmények: — mélyebb szövetek roncsolódása — sepsis, — lymphadenitis. — beolvsdás esetén A BSCESSU S alakul ki, sebészi el­ látást igényel. Terápia.: antibiotikum, megnyitás.

SSS-Syndroma Szinonima: SSSS (Staphylococcal Scalded Skin Syndrome) Lyell-szindróma (egyes leírások szerint) (BNO: L2120) BNO: L0000. Staphylococcus aureus fertőzés hatására bőrgyulladás jelenik meg az érintett területen, majd a kórokozó toxinjainak hatására a hámsejtek elhalnak, elválnak egy­ mástól, a hám eltolható az irhán (Nikolszkij tünet). Súlyos általános tünetekkel, lázzal, elesettséggel jár. Klinikum: — Csecsemők, immundeficites és alultáplált egyének betegsége. — Előzetesen bakteriális fertőzés zajlott le: otitis, rhi-

nitis (egészséges emberek^ 30%-ána\ az orrában is ta­ lálható Staph.aur). — A kórkép régóta ismert, Pemphigus (pemphigoid) neonatorum néven írták le. — Még nagyon sokáig vitatkoznak majd azon, hogy a klinikailag azonos tünetű Lyell syndromától elkülö­ níthető-e. Ez utóbbiakhoz sorolják a gyógyszerek ál­ tal kiváltott epidermolysises eseteket. Egyes szerzők synonymaként írják le, mások igyekszenek különb­ séget tenni a két névvel ellátott kórkép között. Th.: intenzív therapiás ellátást igényel !

Scarlatina Szinonima: scarlat, vörös, vörheny, sarlach. BNO: A38H0 Kórokozó: Streptococcus béta haemolyticus fertőzés, a kórokozó erythrotoxinjának köszönhető az exanthema. Az elemi elváltozások között említeni szoktuk a scarlatiniform exanthemát Fertőző forrás: beteg és tünetmentes kórokozó hor­ dozó. Terjedés: — cseppfertőzéssel, — érintkezéssel, — ritkán tárgyakkal, ha az a gyermek szájába kerül. Lappangás: 1-3 nap, ritkán ennél több. Tünetek: — láz, — hányás, — torokfájás, — tüszős mandulagyulladás, — enanthema a szájban, málnanyelv, — exanthema: apró, sűrűn egymás mellett lévő, tűszúrásnyi, piros makulák (bőr szintjéből nem emel­ kednek ki, mezővé folyhatnak össze). Klinikai kép: Nem mindenki kapja el a betegséget,

a lakosságnak kb. 10 %-a betegszik meg. A tanköny­ vekben leírt, típusos klinikai forma ritka. A betegek már a lappangási időben is fertőzhetnek. Antibiotikus kezelés nélkül 10—21 napig számíthatunk fertőzőképességre, antibiotikum adása után 1-2 napig tart a fertőzőképesség. Korai antibiotikus kezelés gyors tünetmentesedéssel jár, viszont nem alakul ki a védettség. Szövődmény: Nagyon ritka. Otitis media, lympha­ denitis, nephritis, endocarditis, reumás láz szerepel a tankönyvekben. Ezekre minden komoly staphylococ­ cus beta haemolyticus fertőzésnél számítani kell. Terápia: Penicillin, ágynyugalom, elkülönítés, lábadozási idő ajánlatos. Be- és kijentésre kötelezett fertőző betegség.

Ostiofolliculitis Szinonima: impetigo vulgaris (Bockhart), fakadék, impetigo follicularis. BNO: L0100. A durvaszőrös területeken, a szőrtüsző legfelső részén, a nyílásában és annak környékén látható. Laza falú pusztula, alapján és környékén enyhe gyulladással. Nagysága változó, lmm-es, és 10mm-es is lehet. Fon­ tos megfigyelni: minden esetben egy szőrszál fú rja ke­ resztül. Lehet egyedül is, de megjelenhet seregestől. Ha megnyílik a genny szétkenődik, bejut a környező szőrtüszőkbe és megbetegíti azokat. (10.9. ábra, 10.10. ábra) Kórokozó: Staph.aur., találtak benne Str-t is. Folyamata: A pustulák megnyílása után sárgás gennyes pörk (crusta pustulosa) fedi a gyulladásos ala­ pot. Mivel a pustula helyén csak erózió van, nyom nél­ kül gyógyul. Terápia.: Felületes betegség, külső kezeléssel gyó­ gyítható. Gondoljunk a környezet megvédésére, te­ gyünk intézkedéseket a higiénés állapot rendezésére.

10.11. ábra. Folliculitis suppurativa (dermatoszkópos kép)

10.12. ábra. Gyulladásos környezetű folliculitis suppurativa

Folliculitis suppurativa Szakálltájon folliculitis barbae (Sykosis barbae). Szinonima: szakállmérgezés. BNO: L7380. A szőrtüsző mélyebb részeinek gennyes gyulladása (10.11. ábra). A szőrtüsző és közvetlen környezete gyulladásos, kiemelkedő, beolvadás után a szőrtüsző­ ben tűszúrásnyi gennycsap ül. Ennek megnyílása után pörk és var fedi a területet (10.12. ábra). Leginkább a ruhától dörzsölt területeken, a mellka­ son, szeméremdombon és háton található, de borotvál­ kozás utáni kellemetlenségként keserítheti a férfiak életét. (10.13. ábra, 10.14 ábra) M ega magukatszőrtelen ítő hölgyekét is (10.15. ábra). Ok: - gennykeltő baktériumok, elsősorban Staph, albus, de lehet Candida albicans is, - a szőrtüsző szájadékát kitöltő faggyúdugó eltávolítá­ sa, például erősen ható mosakodó-szerekkel, oldósze­ rekkel, fürdéshez használt magas hőmérsékletű vízzel, - az ép vagy károsított védekezésű szőrtüszőbe izgató szilárd, vagy folyékony vegyi anyag jut be, - borotvahabbal megpuhított bőrön minden módszer­ rel végzett borotválkozás mikrosérüléseket okoz. Terápia: - salicyles ecsetelés (Spir.sal.FoNo),

10.14. ábra. Folliculitis suppurativa a szeméremdombon (kontakt?)

10.13. ábra. Folliculitis barbae

— antibiotikumot tartalmazó kenőcs, krém, — antibiotikumokat nem tartalmazó kenőcs, krém (Salicyl-bórvaselin), — fusidinsav-tartalmú kenőcs, krém. (Fucidin kr, ken.), — jód tartalmú kenőcs, keverékben (Betadione ken), — antibiotikum adása csak kiterjedt betegségben, lymphadenitisben, láz esetén. Tennivalók: — izoláló kötés, ragasztás, — fertőtlenítés (ruhák, tárgyak), — a beteg tájékoztatása (egészségre nevelés).

Furunculus Szinonima: kelés, kelevény, fakadék, gilva. BNO: L0290. A durva szőrös területeken a mélyebben lévő szőr­ tüszők és azok környékének gyulladása, gennyes beol­ vadása. A nyakon, hónaljban, gluteális tájon, combo­ kon a leggyakoribb (10.16. ábra). Kórokozó: Staph, albus, de lehet más kórokozó is. Lefolyás: A klinikai kép kezdetben a follicu litisre hasonlít, a gyulladásos terület m egnő, m élyebbé válik. Fájdalmas, feszüléssel, lüktetéssel, regionális nyirok­ csomó-gyulladással, lázzal jár.

A beolvadás jele, hogy a szőrtüszőben sárga genny­ csap válik láthatóvá, közepén a szőrszállal. A tályog a gennycsapon keresztül kis nyomásra, spontán is kiürülhet. Amikor az elhalt szőrtüsző, ,,gyökere \ „vőgye” is kiürül, megkezdődhet a gyógyulás. Ha ez nem következik be, a beolvadt furunculust se­ bészi módszerrel kell megnyitni. Figyelmet kell szentelnünk az arcon, ott is a felső ajkon, orron, a középvonal közelében kialakuló furunculusokra. FURU N CU LOSIS: A furunkulus legtöbbször ma­ gányos, de lehet belőle egyszerre több is. Terápia.: — vastagabban kenőcsözött területre párakötést te­ szünk, — fluktuáció esetén sebészi módszerrel meg kell nyitni, — antibiotikumot csak általános tünetek, nyirokcsomó gyulladás esetén kell adni.

deni. Azokon a területeken fejlődhet ki, amelyeken a pilosebaceás rendszer jól kifejlett: szőrzettel, apokrin és faggyúmirigyekkel gazdagon ellátott területeken. Ilyen a hónalj, inguinalis hajlat, perianalis terület. A kórképhez tartozik: — acne conglobata a mellkason és a háton, a seborrhoeás területen, (ezek jelenléte a „tetrad”), — perifolliculitis és abscessus képződés a hajas fejbőrben és a nyakon, — sinus pilonodalis az intergluteális redőben, — hydradenitis suppurativa-nak megfelelő gyulladás a fent leírt területeken. Tünetek: Gyulladás, beolvadás, sipolyképződés, hegesedés, kiújulás, odor. Eletet nehezítő állapot. Kezelés: Radikális sebészi beavatkozás. Az ajánlott külső és belső kezelések nem gyógyítják meg.

Periporitis Carbunculus BNO: L0290. Karbunkulus a neve annak az ékszernek, amelynek központi csillogó kövét több kisebb, vagy hasonló nagyságú kö veszi körül (10.17. ábra). Erről kapta ne­ vét a szorosan egymás mellett ülő furunkulusokból ál­ ló betegség. Napjainkban ritkán látunk ilyet. Terápia: Ellátása olyan, mint a furunkulusé.

Acne inversa Szinonima: hydradenitis adultorum, hydradenitis suppurativa, acne tetrade, pyoderma flstulans, morbus verneuil, apokrin acne. BNO: L7070. Nagyon ritka betegség. Azért kell ismerni, hogy idő­ ben felismerve szakorvoshoz, intézetbe lehessen kül-

HJJ2223

BEESS

BNO: L7480. Fokozott verítékezés és bakteriális tevékenység követ­ keztében kialakuló kórkép. A verejtékmirigy kivezető csöve átj árhatatlanná válik, megreped, a termelődő ve­ ríték a hám különböző rétegeiben papulákat, papulovesiculákat hoz létre. A bakteriális fertőződés után tűszúrásnyi pustulák válnak láthatóvá, periporitis alakul ki. Szíveskedjék megtekinteni a mirigy szerkezetének leírását. Kialakul: 1. ha az elzáródás miatt, a verejték a stratum corneum sejtjei között jut a hámba, ez kötőszöveti reakcióval nem jár, akkor MILIARIA CRYSTALLINA-t lát­ hatjuk. SUDAMINA-nak is nevezik E z nagyon fia ­ tal csecsemőd bőrbetegsége. 2. ha a veríték a hámon belül jut a hámsejtek közé, és szivacsos károsodással a hámban alakul ki a verítékgyülem, a kivezető cső környékén gyulladással járó sej­ tek jelennek meg, a MILIARIAát látjuk. Ezt a piros alapon létrejövőfolyam atot inkább felnőtteden látju\. 3. ha a cső törése a derm is papilláris rétegét érinti, a markánsabb gyulladás miatt: MILIARIA PRO­ FUNDA képe bontakozik ki. Ez csak akkor vesszük észre, ha gondolunk rá. Kórokozó: Ahány szerző, ahány vizsgálat, annyiféle kóroki megjelölés található. A Staph, epidermidis, a Staph, albus, a Streptococcusok, a Candida szerepel a felsoro­ lásban. Egy biztos, a gennyes forma kialakulása fertőzésnek köszönhető. Kialakulását elősegítő tényezők: — meleg, párás levegő, —nem megfelelő ruházat: túlöltözés, levegőt át nem engedő ruhaanyag, szorosan testre feszülő ruházat,

— a bőr zsír- és savköpenyét tönkretevő vegyi anyagok használata. Érdekesség: — Mindkét nemet egyaránt érinti. — Faji különbségre lehet számítani: ázsiai fajoknál a verítékezés kisebb, a periporitis is ritkább — A gyulladás nem múlik el nyomtalanul: az érintett kivezető csövekben hyperkeratosis és parakeratosis nehezíti a veríték elvezetését. Terápia: szárítás rázókeverékkel, nyugtató kenőcs, vagy krém, szalicilt és karbamidot tartalmazó krém. Öltözködés és bőrápolás normalizálása.

Erysipeloid (Rosenbach 1887) Szinonima: sertésorbánc. BNO: A2600. A belépési kapu környékén éles szélű, livides piros, kissé oedemás, körül írt, éles szélű gyulladás látható. Ritkán kíséri láz, hidegrázás, hányinger. Irodalmi ada­ tok szerint a belszerveket is érintheti: szívet, agyvelőt, ízületeket (ilyeneket én nem láttam, nem emlékeszem, hogy valaki is beszámolt volna ilyen a szövődmé­ nyekről.) (10.18. ábra) Ha hússal dolgozók (hentes, húsfeldolgozó, halászok) keze­ in látunk éles szélű pírt, erre a betegségre kell gondolni Beteg állatokról a bőr sérülésein át kerülhet a bőrbe ez a kórokozó.

Kórokozó: Erysipeloid Rhusiopathiae (csillós pál­ ca). Állatokat, főleg sertéseket betegít meg. Lappangás: 1-7 nap. Terápia: Penicillin, Pc. érzékenység esetén eryth­ romycin, rifampicin. Tetracyclin és ciprofloxacin is számításba jön. Lefolyás: 2-3 hét alatt spontán is gyógyul. Mivel nem alakul ki immunitás, ismételt kiújulásokra is szá­ mítani lehet. Bejelenteni nem kell, a beteg betegsége alatt élelmiszerekkel ne érintkezzen.

Erythrasm a Szinonima: mesgyés ótvar. BNO: L0810. Az összefekvő bőrterületeken, combtőben, hónaljak­ ban, éles szélű, finoman hámló, kávébarna mezőket alkot, az összefekvő bőrterületeket valamicskével túl­ haladja. Enyhe gyulladásos jeleket is találhatunk. Wo­ od fényben t{orallpiros színben csillog a kórokozók ál­ tal termelt porhpyrin. Kórokozó: Corynebacterim minutissimum.

A kórokozók a hám felső harmadáig lehatolnak, az intercellularis résekben és a hámsejtekben szaporod­ nak, ahol a hám keratin anyagát bontják. Gyakoriság: — Közép-Európában 4-6%. A trópusokon, szubtrópusokon ez az arány magasabb, — fiatal korban ritka, idősebbek betegsége. Létrejöttét megkönnyíti: — erős verítékezés, — kövérség (jóltápláltság), — diabetes, —immunrendszer valamilyen okból kialakult gyenge­ sége. Differenciáldiagnózis: a hozzá nagyon hasonló haj­ lati gombás folyamatoktól el kell különíteni. Terápia: külső kezeléssel kezelhető: fusidinsav, jódos ecsetelő, Spiritus erythromycini FoNo. Belső antibiotikus kezelésére gondolni sem kell.

Trichomycosis palmellina Szinonima: trichobacteriosis palmellina, trichomycosis axillaris, lepothrix, trichonodosis. BNO: L0890. Sok név, sok bizonytalanság. A kórokozó kimutatásáig többféle kórokozóra gyanakodtak. A klinikai kép érde­ kessége, hogy nem hasonlít más bakteriális megbetege­ déshez, inkább gom bás fertőzésre hasonlít. Úgy néz ki, mintha a szőrszálakra veríték csapódott volna ki. Kórokozók: Corynebacterium tenuis. Elsősorban a hónaljszőrzeten látható szürkés sárga, vörösesbarna, esetenként fekete lepedé\ (feketét m ég nem láttam, a s ty c i érdeklődtem, ők sem ...). A nagyszámban elszaporodott kórokozó körkörösen rátelepszik a szőrszálakra, amelyeknek szaruanyaga is sérül. A kör­ nyező bőr ép, nem gyulladásos. Leírják, -hogy nagyon ritkán a mons pubis szőrzetén is előfordulhat. A kezdet­ ben szagtalan veríték és illatanyag kellemetlenné válik. A betegség kialakulását elősegíti: — rendszeres tisztálkodás hiánya,

— erős verítékezés, — mindenféle vegyszeres bőrkínzás. Terápia: — antiszeptikus külsőleges gyógyszerek, — külsőleges antibiotikumok

— helyi antisepticus (antibakteriális, antimykotikus) kezelés, — erythromycines ecsetelés és krém (FoNo), — verítékezés csökkentése.

A nthrax Keratolysis sulcatum Castellani, 1910 Szinonima: gödröcskés szaruoldódás (saját műfordításom), keratolysis punctata. BNO: L0880. A betegség lényege, hogy a talpakon, a baktériumok enzimatikus tevékenységének hatására, a bőr szintje alá süllyedő, m eredek fa lú fjs gödröcskék alakulnak ki. (10.19. ábra) Első pillantásra a m ozaik verruca vulgáris jut eszünkbe, de nem az\ A betegségre jellemző „lábszag” elsősorban a Str. epidermidisnek köszönhető, amely a hám fehérjéiből izovaleriánsavat állít elő. Kórkozó: Corynebacterium tenuis, mellette más kórokozók: Mikrococcusok, Dermatophylusok, Aktinomyceták. Patológia: A kórokozó telepek helyén gyulladással nem járó, rossz szagú, kiterjedtebb területek jönnek létre a talpakon. Magyar neve nincs, a fenti nevet az angol név felhasználásával adtam neki (pitted kera­ tolysis). Gyakoriság: Katonák között, a lábbeli tulajdonsá­ gai miatt gyakori. Hajléktalanoknál 20,4%-ot találtak, átlagban 1—3%. Sportolóknál is gyakori. Létrejöttét megkönnyítő tényezők: — hyperhidrosis, — ápolás hiányában, vagy genetikusán megvastago­ dott szaruréteg, — zárt lábbeli viselése, — higiénés hiányosságok. Terápia: — kiújulást is megelőző hygienes tanácsok, intézkedé­ sek (1. kezeléseknél),

Szinonima: lépfene. BNO: A2290 (k.m.n.). Napjainkban, hétköznapi fertőzésként aligha kell rá számítani. Két oka van annak, hogy a betegséget még­ is ismerni kell. Az egyik- ha ritkán is, de előfordul. A m á s ít biológiai fegyverként használhatják. Kórokozó: Bacillus anthracis, tokos, spórás baktéri­ um. Robert Koch írta le 1877-ben. A földben évekig életben marad. A tokja angiphagocyta hatású, az im­ munrendszer sejtes védekező rendszerét megkerüli. Sejteken kívül vegetál, csak a macrophagokba bekebe­ lezett spórák indulnak szaporodásnak. Toxinja három proteinből tevődik össze, amelyek egymást védik, károsítják az immunrendszer sejtjeit, felborítják a megtámadott sejtek energia egyensúlyát, a folyamat folyadék-felhalmozáshoz vezet, erek káro­ sodnak. Következmény: belső szervek vérzése, szeptikus shock, halál. Fertőzés módja: a baktérium em berről em berre nem vihető át, csak a spórákjelentenek veszélyt. A beteg me­ legvérű állatok szőréről, bőréről kerülhet az ember tü­ dejébe, em észtőcsatornájába, bőrére. B iológiai fegyverként a spórák porlasztva juttathatók a levegőbe, onnan a tüdőbe. Különleges szűrővel ki­ szűrhető. A tüdőanthrax a belélegzett spóráknak köszön­ hető, ezek az alveolusokig lejuthatnak. Lappangási ideje 9-10 nap, de leírtak 45 napot is. Nem pneumoniát okoznak, hanem a mediastinum nyirokcsomói­ ban váltanak ki vérzéses elhalást. Kezeletlen esetben tüdővizenyő, szepszis a következmény, az esetek 89= 97%-ában halál. A bélanthrax ritka. Lappangási ideje 1—7 nap. A be­ lekben gyulladás, lymphadenitis, fekély képződik. Hashártyagyulladás alakul ki, ascites keletkezik, sepsis nehezítheti a kórképet, az esetek 25—60%-ában halál­ lal végződik. A bőranthrax: kórokozója a bőr sérülésein át jut a bőrbe. A természetes anthraxos fertőződés 95%-a a bőrön játszódik le. A bőranthraxos betegek 20% -a m eghal. Lappangási idő rövid. Egyes szerzők szerint 6 óra — 12 nap, mások szerint 2-5 nap. A sérülés helyén kis papula jelenik meg, két nap múltával hólyag keletkezik, amely könnyen felszakad,

helyén fekete p ö rk fel fedett fekély , a PU STULA MA­ LIGNA látható. Ennek környezete erősen oedemás. A folyamat fájdalm atlan. A betegség terjed, a regionális nyirokcsomóig megnagyobbodnak, a beteg lázas, elesett, levert, fe je fá j. Főleg a régebbi könyvekben olvasható a nagy oedemával járó, rossz immunállapotra utaló OEDEM A MALIGNUM-ról, amely rosszabb indulatú a pustula maligna-nál. Terápia: Antibiotikummal (ciprofloxacin, doxycyclin, penicillin, erythromycin) kezelhető. Létezik anthrax elleni vakcináció is, ez még nem terjedt el széles körben. Megelőzés, tennivalók: A fertőző beteg környezeté­ ben a betegségeknél szükséges fertőtlenítési módsze­ rek bevezetése fokozott figyelmet követel meg.

Gram-negatív kórokozók által létrehozott betegségek G ram -negatív folliculitis (Fulton, 1968) Szinonima: folliculitis nodosa. Egyéb follikuláris rendellenesség: BNO: L7390 Arcon, nyakon, szakálltájon jelentkező, szőrtüszőkre lokalizálódé, a follikulus mélyebb részén kialakuló tömött alapú papulák jellem zik, amelyek be­ szűrődött környezetű, kezelésnek ellenálló, pusztulává alakulnak. Kórokozó: E. coli, Pseudomonas aeruginosa, Serra­ tia marcescens, Citrobacter törzs valamelyike lehet. Klinikai kép: A valódi GNF. az arcon, a nyakon, férfiaknál a szakálltájon egyesével, vagy csoportosan megjelenő szőrtüszőgyulladás képét mutatja. A szőr­ tüsző közvetlen környezetében kis, piros környezetű, tömött papula jelenik meg, ennek közepén pusztula alakul ki, amely a mélyebb elhelyezkedése miatt nehe­ zen ürül ki. Kiürülés után a papula akár hetekig is he­ lyén marad. Főleg seborrhoeás férfiak betegsége. A másodlagos G N F úgy jön létre, hogy az aknés, rozaceás beteg tartós antibiotikus kezelése következté­ ben a felsorolt kórokozók veszik át a kórfenntartó sze­ repet. Ez esetben jellemző a sok pusztula, kevés papu­ la és kevés komédo. Fertőzés módja: Az irodalomban szemérmesen az orrban lévő gr.neg. kórokozókat teszik felelőssé. A kli­ nikai képet létrehozó bélbaktériumok az érintett bőrre kerülhetnek: — orrnyílásból, — kézre kenődött székletnyomokból, — szappanról, amelyet a székelés után kézmosáshoz,

mosdáshoz használtak {baktérium hordozó szappa­ nok]), — szennyezett kezű egyének által megfogott tárgyak­ ról, kilincsekről, kézfogáskor. Tényezők: — seborrhoeás bőr, — helytelen higiénés szemlélet, — akne és rozacea tartós antibiotikus kezelése, — immunállapot romlása: alacsonyabb IgM és emel­ kedett IgE. . Terápia: — antibakteriális, nem antibiotikus kezelés, — célzott antibiotikus kezelés, — isotretionin kezelés, ami a humorális és celluláris védekezés paramétereit nem befolyásolja, — higiénés viszonyok rendezése, használati tárgyak, környezet fertőtlenítése.

G ram -negatív lábfertőzés BNO: L0890. A lábujjak között a hám fellazul, mély hámfosztások, rhagadok láthatók. Az ujjak környéke és a lábhát duzzadt, erősen piros, a klinikai kép mély kötőszöve­ ti fertőzésnek, P H LEG M O N E IN C IP IE N SN E K megfelel. Rendkívül bűzös, nagy fájdalommal jár (10.20. ábra) Kórokozó: Pseudomonas aeruginosa, Proteus-, Moraxella, Acinetobacter fajok, a gyulladás előkészíté­ sében szerepet játszó gomba fajok. Kialakulását elősegíti: — A higiénés állapot elhanyagoltsága, a higiénés szemlélet hiányossága, tisztálkodási lehetőségek hi­ ánya (hajléktalanok). Sportcipő állandó viselése. — Romlott immunológiai állapot. — Nyomelemhiány — Alultápláltság. Szövődmény: Beolvadás.

10.20. ábra. Gram-negatív lábfertőzés. Bűzös és fájdalmas

Terápia: — Helyi antibakteriális kezelés: jód-, szalicil tartalmú kenőcs, klóros borogatás (lásd 42. fejezet). - Antibiotikus kezelés: ciprofloxacin.

Gonorrhoea Szinonima: tripper, kankó. BNO: A54. A „nemi betegségek”, a szexuálisan átvihető betegsé­ gek (STD ) egyik legjelentősebb tagja, részletesebb is­ mertetése az ide tartozó betegségekkel foglalkozó ki­ váló szakkönyvben található (Várkpnyi V.). Mint Gram-negatív bakteriális betegséget azért itt is megemlítem. A mellékelt epidermatoszkópos kép azért érdekes, mert a betegség egyik legjellegzetesebb tünetét, a hímvesszőből kibuggyanó gennycseppet kö­ zelről, nagyítóval, - gondolom —, nem sokan nézték meg. A képen érdekes részletek figyelhetők meg. (10.21. ábra) Ennek a napjainkban is szaporodó, szexuális úton terjedő (Sexually Transmitted Diseases, STD ) beteg­ ségnek a jelentősége társadalmi veszélyessége miatt igen nagy. A kórokozó megbetegítheti az urogenitalis rend­ szer, a végbél, a száj-, garat nyálkahártyáját, és a szem kötőhártyáját. Kórokozó: Neisseria gonorrhoeae. Epidemiológia: Szakszerű ellátás, fertőző forrás és kontaktuskutatás megszervezése céljából, a go-ra gya­ nús betegeket ajánlott a Bőrgyógyászati Gondozóba, vagy az STD centrumokba irányítani, ahol beutaló nélkül fogadják őket. A betegséget kötelező az Orszá­ gos Epidemiológiai Központnak, (OEK) jelenteni. Fontos: - A szakszerűtlen kivizsgálás, a fertőzés továbbterje­ désének megakadályozását célzó intézkedések el-

maradása, és az elégtelen kezelés komoly szakmai mulasztás. — A szakszerű ellátás megszervezését lelkiism ereti kér­ désként kell kezelni. — A „diszkrét kezelések” gyakori kérésének ellen kell állni. — A betegek egymástól átvett, egymásnak ajánlott szakszerűtlen kezelése nagy károkat okozhat. Klinikai kép: Férfiaknál 2-4 nap elteltével a húgy­ csőből gennycsepp bukkan ki az aznapi első vizelés előtt („bon jour csepp”). Ha a gennycseppet közelről, nagyítóval nézzük (ezt nagyon kevesen tették meg éle­ tükben), láthatjuk, hogy a váladékban nem keveredik a nyálkás és gennyes összetevő. Vizeléskor égést, fáj­ dalmat éreznek. A nőknél tünetszegényen, vagy tünet­ mentesen zajlik le a fertőzés, biztos fertőződés esetén is csak 25—50%-ban jár hüvelyfolyásos tünetekkel. A fertőzött nők kb. 10%-a panaszkodik húgycsőégésre, fájdalomra. Gyakoriság: A kórokozók nem 100%-os valószínű­ séggel jutnak át egyik partnertől a másikig. Erre a sze­ xuális életben számítani azonban nem lehet. Szövődmények: Férfiak húgycsőgyulladása a mel­ lékhere, prosztata gyulladásával társulhat. A nőknél a méh nyálkahártyája, a méh körüli szövetek gyulladása meddőséggel fenyeget. Nagyon ritka a gonorrhoeás ízületi gyulladás. A szövődmények között kell megem­ líteni a beteg egyénnel egy ágyban fekvő gyermekek gonorrhoeás fertőződéséről. A kivizsgálásnál fontos a kórelőzmény értékelése, a kórokozó tenyésztése, a gram szerint festett kenet vizsgálata, a syphilis és HIV-fertőzés kizárása, a taná­ csadás. Terápia: A kezelés beállítása előtt tisztában kell len­ ni a kórokozó antibiotikumokkal szembeni, gyorsan változó érzékenységével. Ezért már a gyanús betegeket is szakorvoshoz, gondozókba, ST D szakrendelésre kell irányítani.

U lcus molle Szinonima: lágyfekély, chancroid. BNO: A57H0. A „nemi betegségek”, a szexuálisan átvihető betegsé­ gek (STD) egyik, ritka tagja. A nemi szerveken, a kórokozó belépési kapujánál kis tömött papula jelenik meg, a tetején rövidesen pus­ tula válik láthatóvá. A hólyagtető megnyílása után kis, szabálytalan szélű, lepedékes alapú, vérbő és oedemás környezetű ulcus alakul ki, amely, ha több is van a kör­ nyezetében, összeolvadhat. A környező fekélyek szá-

ma autoinokulációval is szaporodhat. A fekély a széle puha tapintató, nyomásra érzékeny. A regionális nyirokcsomók nagyok, érzékenyek. A gyulladás fokozódásával a nyirokcsomók beolvad­ hatnak, fluktuálnak, megnyílnak. Bőséges genny ürül. A másodlagos felülfertőződés a helyzetet nehezítheti. Kórokozó: Haemophilus Durey. Állapotot befolyásoló tényezők: Immunhiány, im­ mungyenge állapotok. Epidemiológia: A betegség 2-5 napi lappangás után jelentkezik. Bejelentendő betegség. Teendők: A leírt tünetű, elsősorban nemi szerveken észlelt betegség esetén BNGI-be, Venerologiai Cent­ rumba kell utalni a beteget. A kivizsgálás átlagos orvo­ si gyakorlatban nem oldható meg. A szakhálózatban a syphilis és HIV-fertőzést kizáró szerológiai vizsgálatot a beteg személyazonosító adatai nélkül végzik el. Erről a beteg számára megnyugtató tényről a beteget tájékoztatni kell. Terápia: Kivizsgálás, szakellátó helyen, antibioti­ kummal kezelendő.

G ranulom a venereum Szinonima: granuloma inguinale, granuloma tropicum, donovaniosis. BNO: A58H0. Szexuális úton terjedő betegség, amely mérsékelt ég­ hajlati tájakon ritka, trópusi, szubtrópusi tájakon gyakoribb. A turisták ide is eljutnak, ezért a betegsé­ get ismernünk kell. A nemi szerveken, környékükön, végbélnyílás körül, az arcon kis csomók keletkeznek, ezek gyorsan növekszenek, erodálódnak, kifekélyesednek, a kóros terület jellegzetesen granulált felszí­ nű. A fekély éles szélű, fájdalmatlan, nagy kiterjedé­ sűvé válhat. Heggel gyógyul, ez torzító is lehet, funkciókat za­ varhat, lymphoedema alakulhat ki. Kórokozó: Calymmotobacterium granulomatis (Gr-neg.) Lappangási idő: 8—80 nap. Szövődmény: — cellulitis, — másodlagos felülfertőződés, — általánossá válás: csont-, máj érintettség, fogyás, láz, anaemia. Terápia: trimetropim —sulfametaxozol, doxycyclin. Fontos: mivel szexuális úton terjedő betegség, a gyanú esetén is szakhálózati ellátásra utalandó. Beje­ lentendő betegség.

Tularaem ia Szinonima: nyúlpestis. BNO: A2190. (k.m.n.). Jelentőségét az adja, hogy egyrészt a fertőzés helyén differenciáldiagnosztikailag érdekes tünetek találha­ tók, másrészt nyirokcsomókban lezajló folyamat, és a következményes fekélyesedés, sipolyképződés STD gondolatát is felveti. Kórokozó: Francisella/Pastorella tularensis. Gramnegatív, tokos, polymorf baktérium. USA-ban a malignusabb A. típusa gyakori, Európában és Ázsiában a benignusabb B. típusú. Fakultatív intracellularis para­ zita, amely emberről emberre nem vihető át. Lappangási i.: 3-4 nap. Patológia: A vadon élő állatokban, elsősorban nyulakban élő kórokozót a kullancsok továbbítják emberre. Az állattal foglalkozók bőrébe sérülésen át juthat be. Három alakját különböztethetjük meg: 1. Ulceroglandularis alak. A sérülés, kullancsszúrás helyén kerek, piros, gyulladásos, fájdalmas papula jelenik meg, ez kifekélyesedik, széle felhányttá vá­ lik. Ezzel egy időben a regionális nyirokcsomók tö­ möttek és fájdalmasak, tojásnagyságúra nőnek. Fel­ ettük a bőr gyulladásos. Beolvadás után a genny a felszínre tör, a gyógyulás után torzító heg jelzi a fo­ lyamat helyét. Kezeletlen állapotban hónapokig váladékozik. Jellegzetes, tularaemiára utaló csillagos heggel gyógyul. 2. Ha valaki a baktériumokat a szemébe dörzsöli, con­ junctivitis és keratoconjunkctivitis alakul ki, amihez a fülelőtti, nyaki és az áll alatti nyirokcsomók gyulla­ dása társul. Ilyenkor a mumps lehetősége is felmerül. 3. A harmadik, az oroglandularis folyamatnál a torok­ ban diphteriához hasonló kép társul elénk a szájban fekély eiv el. A nyirokcsomó/{ itt sem maradnak érin­ tetlenek. A rendkívül fájdalmas garat mögötti nyi­ rokcsomók mellett a fül előtti, a nyaki nyirokcso­ mók is megnagyobbodnak, és olvadnak be. Inhalációs fertőzéskor a tüdő betegszik meg, a táp­ lálékkal bejutott kórokozók a gyomor-bél rendszert betegítik meg. Szövődményként a szeptikussá, typhushoz hason­ lóvá válhat. A betegség hyperergiás voltát igazoló erythema exsu­ dativum m ultiform e-szerű klinikai képre gondolva, az erythema nodosum és exanthemál{ vizsgálatakor a tularemiát sem szabad számításon kívül hagyni. Kimutatás: szerológiai módszerrel. Terápia: Antibiotikus kezeléssel (pl. gentamycin, doxycyclin) gyógyítható. Fontos: bejelentendő betegség, sajnálatos módon a potenciális biológiai fegyverek^ közé tartozik, ezért is kell megismerkednünk vele.

Mycobacteriumok okozta bőrbetegségek

syphilis kizárható-e. A beteg vizsgálata közben gondoljunk er­ re az intelemre.

Tuberculodermák Tuberculoderma: BNO: A18. Az elmúlt évszázadok rettegett bőrbetegsége KözépEurópából eltűnt. Fél évszázada még találkozhattunk vele, amint azt a fényképfelvétel is bizonyítja. A tuberkulózis azonban nem adta meg magát. H a­ zánkban a migráció következményeként, új eseteket, elsősorban a keleti és déli megyékben, az átlagosnál nagyobb számban fedeznek fel. Nekünk orvosoknak, egészségügyi szakembereknek számítani kell arra, hogy bármikor megjelenhet a tuberculoderma is. Kórokozó: - Mycobacterium tuberculosis. — M. bovis. Szarvasmarhákból tejtermékekkel kerül­ het emberre. Klinikum: A kórokozók a beteg belső szervekből vagy endogén úton, nyirokutakon, vagy a véráram út­ ján juthatnak el a bőrbe, vagy exogen fertőzés követ­ kezményeként alakulnak ki a jellegzetes kórképek. Napjainkban is ismerni kell az egykor nagy je­ lentőségű diagnosztikus jelet, a primer komplexust. Ez a bőrön, a fertőzés helyén kialakult kis fekélyből, a társuló nyirokút gyulladásból és a regionális nyirok­ csomó megnagyobbodásából állt. A nagyon nagy társadalmi jelentőségű betegség fon­ tosságát bizonyítja, hogy a kórokozóval még nem talál­ kozott szervezet tbc-vel szemben védtelenségét primer anergia névvel illették. A fertőződés után kialakuló im­ munológiai állapotot viszont normergiás állapotnak. A bőrön kialakuló tbc-s fertőzésnek ezer arca volt. A fertőzést követő klinikai kép kialakulása függött a szervezet védekezési állapotától, életkortól, nemtől, tápláltsági fokától is. Mestereink még a múlt század közepén is azt tanították: a beteg vizsgálatkor először azt kell eldönteni, hogy a tbc és a

10.22. ábra. Vitropressziós kép: a tbc-s sarjszövet „almazselé”-szerű

Napjainkban tuberculodermára kevésbé kell számí­ tani, szokatlan megjelenésű, kezelésnek ellenálló be­ tegségek esetén gondoljunk a tbc-re is. Sajnos megje­ lentek a „multi-, polidrog reszisztens” mutációi. Lupus vulgárist még pár évtizede is lehetett találni.

Lupus vulgaris Szinonima: tuberculosis luposa cutis, bőrfarkas. BNO: A I840 A lupus (lupus szó arra utal, hogy a betegség „megrág­ ja” a hámot, a kötőszövetet és a porcot is), ma már rit­ ka betegség. A fertőzés következménye a tbc-s sarjszö­ vet, amely vitropresszióval, vagy lupedermatoszkóppal nézve almazselé színével veteti észre magát. Ez annyi­ ra puha, hogy a gombos szondát bele lehet(ett) nyom­ ni. A folyamat a szélek felé terjed, a közepe heggel gyógyul. (10.22. ábra) Diagnosztikus értékű jel: a hegben is találhatók lupusos papulák, ellentétben a syphilises gum m a serpigi­ nosa hegesedő alakjával, ahol a hegben syphilises sarj­ szövet nincs. Széle szabálytalan, szaggatott, az épben előőrs papulákkal. Főbb klinikai alakok: 1. vulgaris, 1. tumidus (hypertrophiás alak), 1. exulcerans (kifekélyesedő), 1. mutilans (elhalással jár), 1. postexanthematicus (valamilyen fertőző betegség exanthemájának a helyén alakul ki). Szövődmény: a lupusos területben carcinoma spino­ cellulare (CC. IN LUPO) alakulhat ki. (10.23. ábra) Terápia: Napjainkban jó hatású, modern szerekkel rendelkezünk.

Szakmai elődeink hősies munkáját, a lupus vulgaris félelmetességét bizonyítandó felsorolom az egykori kezelés lehetőségeit:

hidegtályoggá beolvadó tbc-s tályog beolvadása, kiürü­ lése után maradt vissza.

„ Eisophylacticus” kezelés: edzés, szabad levegő, légfürdő, napfény, hegyi és tengerparti levegő.) Szépirodalomban gyak­ ran előforduló motívumok.) Különleges étrendek: Gerson, Sauerbruch, Hermannsdorfer. Tuberculin (Alt-tuberculin) óvatos adása, ilyen tartalmú sze­ rek gócba dörzsölése: Ektebrin kenőcs, Dermotubin. Kemoterápiás szerek: Rubophen per os, Solganal-B oleo­ sum inj. -

Neuber-kúra: 25-30-ször ismételni az ötnapos kúrát: 1. n: emelkedő adagban a Solganal-B oleosum, 2. n: emelkedő időtartamú kvarcfénybesugárzás, egész testre, 20 perc múl­ va sajátvér injekció im., 3. n: (mai ésszel elképzelhetetlen): lupusból kigyógyult egyén vérsavójából 5-20 ml-t im. adni (!), 4. és 5. n szünet.

-

20%-os pyrogallol+20%-os salicyl kenőcsös, pasztás ron­ csolás. Ál fájdalom miatt anaesthesinnel keverve. Fájdalom esetén fájdalomcsillapítók, akár morphin. Finsen lámpa (F. ezért Nobel díjat kapott): szénrudas ívfény­

lámpa fényét az UV-fény átengedő hegyikristály lencsén keresz­ tül irányították a lupusos bőrre. Bucky-féle határsugárzás: kis fe­ szültséggel keltett röntgensugárzás. Rtg. sugaras roncsolás. - Galvanocauteres, diathermiás roncsolás. - Sebészi eltávolítás.

Megjegyzés: Megjelenésére a honi populációban számítani aligha kell. A betegséget azért ismerni illik, a migráció okozhat meglepetéseket.

Atypusos mycrobacteriosis BNO: A3190 (k.m.n.). Az atypusos mycobacteriumok közül a M. m arinum által kiváltott betegség a legjelentősebb [56]. A ten­ gervízzel érintkezők, a tengeri állatodat feldolgozók, az akváriumoké tisztítását végzők bőre betegedhet meg. A fertőzés az esetek 90%-ában a kezeket érinti. Pedikűrös kezelés után is előfordul ilyen fertőzés: nem gyógyuló „sebek” láttán gondoljunk erre is. Az ilyen esetekben leírt kórokozó a M. fortu itu m és a M. chelon ei volt. A baktérium a bőr sérülésén keresztül jut a bőrbe, ahol kezdetben livid papu lák jelennek meg, ezek cso­ m óvá növekszenek. Egy idő múlva beolvadás észlel­ hető, abscessus alakul ki, amely megnyílik, fájdalmas krónikus granulációs folyamattá alakul. Lappangás: átlagosan 32 nap. Fontos, napjaink problémája: H a akvárium m al fog lalkozó, tengeri állatokkal kapcsolatba kerü lő egyén kezén nem gyógyuló, kezeléseknek ellen ál­ ló, granulálódó alapú fekély van, erre a betegségre kell gondolni. Terápia: Hosszas, hónapokon át tartó kezelést igé­ nyel. A kezelés kezdhető doxycylinnel, clarithromycinnel, fluoroquinolono. Kezelés elégtelensége esetén folytatni lehet rifampicin, ethambutol, ciprofloxacin, trimethropim + sulfamethoxazole adásával. A helyi, antibakteriális kezelés sem maradhat el.

Scrofuloderma Lepra Szinonima: tuberculosis colliquativa cutis. (10.24. ábra, 10.25. ábra) NBO: A1842. Napjainkban új betegre számítani nem kell. Ismerni azért illik, mert a ma élő idős betegeken a nyoma meg­ található. Többnyire a nyaki, áll alatti nyirokcsomók felett tölcsér alakú heges behúzódás látható, amely a

Szinonima: poklosság, bélpoklosság. BNO: A3090. Évezredek óta ismert, félelmetes hírű, rettegett, idült lefolyású betegség. Jó néhány afrikai és ázsiai ország­ ban, napjainkban is előfordul betegség. Ismerete a tu­ risztikai népmozgások miatt fontos. A bőrgyógyászati

10.25. ábra. Már csak az időseken található scrophulodermás heg

szakhálózat feladata, hogy megvizsgálja, a letelepedé­ si engedélyért folyamodóknál a lepra kizárható-e. Kórokozó: Mycobacterium lerprae. Szaporodási hő­ mérséklete alacsonyabb, mint az emberi test hőmérsék­ lete, ezért a test hidegebb részein (bőr, idegek, here) jól szaporodik. Lappangás: hosszú, néhány év is lehet. Kórokozó kimutatása: - elváltozás széli részéről vett kaparékból Ziehl-Neelsen festéssel, - szövettani vizsgálattal, - állatoltással, - Mantoux-próbához hasonló érzékenységi próba nincs, bár próbálkoztak vele: Lepromin-próba, Mitsutka-teszt. Ezek megbízhatatlanok.

-

Tényezők: emberről-emberre terjed, elsősorban az orrváladék­ kal együtt ürülő nagyszámú baktérium átjutásával, fontos a szoros emberi kontaktus (zsúfolt lakás, kö­ zeli szomszéd stb.), szociális viszonyok rendezetlensége: szegénység, alultápláltság, vitaminhiány, egyéb, szervezetet legyengítő betegségek, féregfertőzések egyidejű jelenléte, higiénés személet hiányossága.

Klinikai kép: A megszokott tankönyvi osztályozás helyett a Ridley—Jopling-skála szerinti skálát használ­ juk: ez figyelembe veszi a klinikai képet, az immuno­ lógiai állapotot és a bakteriológiai állapotot. Megjelenése szerint három csoportra osztható: 1. Tuberculoid (jóindulatú) csoport, amelybe a kevés klinikai tünettel, kevés jelenlévő baktériummal ren­ delkező, jó gyógyulási hajlamot mutató, erőteljes sejtes immunológiai védekezéssel védekező betegek tartoznak. A bőrön kívül a perifériás idegek beteg­ szenek meg. 2. Leprom ás m egjelenésű csoport. Az ide sorolható be­ tegek betegsége rosszindulatú, gyógyulási hajla­ muk gyenge, a gyógyuláshoz szükséges immunvá­ lasz gyenge, az elváltozásokban sok baktérium mutatható ki. 3. Borderline tuberculoid —borderline lepromatosus cso­ portba a két első csoport között átmenetet képezők sorolandók Tünetek: 1. Fehér bőrön rózsaszín, barna bőrön pigmenthiá­ nyos folt látható, amely a szélek felé terjed, közepén gyógyul („central healing”), később nodozussá vá­ lik. A perifériás idegek közül leggyakrabban a n. cervicalis, n. ulnaris, n. peroneus érintett. Az ideg­

rostokon vizsgálatkor tapintással is érzékelhető sarjszövet képződik. Egy idő múlva az idegrostok el­ pusztulnak, érzészavar jelenik meg. 2. Az ide sorolhatók rosszindulatúak, spontán gyó­ gyulásra nincs remény. Erőteljes, évekig tartó kom­ binált kezelés után remélhető a gyógyulás. A sejtes immunválasz hiányában határ nélküli a terjedés: A bőrfolyamatra a mindkét testfélre szimmetrikusan rátérjedő, nagyszámú folt a jellemző, amelyek a szélek felé növekszenek, hónapok alatt csomókká válnak. Ezek egy idő múlva lelapulnak, szélükön enyhén ki­ emelkedő, közepükön besüppedő mezőkké alakulnak. Kedvenc helyük az arc, a végtagok feszítői felszíne. A bőr, a gyulladás és oedema miatt tömötté válik. Ar­ con a szemöldök és szempillák eltűnnek. Az arc a bőr merevsége és a homlokon kirajzolódó ráncok miatt oroszlánarcra hasonlít (facies leonina). A szemen vaksághoz vezető jeratitis, keratoconjunc­ tivitis alakul ki. Érzéskiesés és a VII. agyideg károso­ dása rontja az általános állapotot. Az idegek közül a felületesek betegszenek meg. A baktériumok a Schwann sejtekben szaporodnak, on­ nan, a sejtek szétesése után a bőrbe jutnak, ahol újabb, bőrt károsító folyamatokat idéznek elő. A kezdeti par­ esthesia után anesthesia áll be. Az orr nyálkahártyájának megbetegedése után a mélyebb szövetekre is ráterjed. Roncsolódik a kötőszö­ vet, a porc, a csont, e miatt ijesztő arckép alakul ki. A belső szervekre is ráterjedhet, megbetegítheti a m ájat, gégét, heréket, am yloidosis nehezítheti a vesék, más belső szervek működését. Terápia: Kombinált, hónapokig, évekig tartó ke­ zelés (Ryfampicin, Dapson, Cofazimin) remélhető gyógyulás. Az anatómiai károsodás következményeit életen át viselni kell. Szociális probléma: A torzulások miatti negatív megítélésük, a betegségtől való félelem komoly meg­ terhelést jelent a betegnek, gyógyulása után is.

Spirochaetosisok Borreliosis - Lyme-kór Lyme-kór: BNO: A6920. Erythema chronicum migrans: BNO: A6920. A Lyme kór lefolyása hasonlít a syphilis lefolyásához. Tünetes és tünetmentes szakok váltogatják egymást. A helyi tüneteket felváltják a szervezet egészét érintő betegség tünetei [130]. Azt a betegséget, amelynek rejtélyét Burgdorfer fejtette meg 1982-ben, az Egyesült Államokban, már jóval előbb is ismertük, csak más néven.

Afzelius svéd kutató már 1909-ben beszámolt a lassan terjedő pírról, aminek okát 1982-ig nem ismertük. Kórokozója a syphilis kórkozójához hasonlóan csavaruiatos Borrelia burgdorferi. Azt 1982 előtt is tudtuk, hogy a betegség penicillinnel gyó­ gyítható. A Pécsi Bőrklinikán már az ötvenes években is penicil­ linnel gyógyítottuk a gyorsan terjedő, szélén gyűrűszerűén piros betegséget.

Biztos a Lyme-kór diagnózisa, ha a fertőzés után né­ hány héttel a szélek felé lassan terjedő, közepén elhalvá­ nyodó pirosság alakul ki (Erythema chronicum migrans). Ez azonban az eseteknek 30-50%-ában jelenik meg. Az esetek több mint felében nem jellegzetes korai, lokalizált tüneteket figyelhetünk meg: influenzaszerű kép (ha ezt észleljük, a betegek arról számolnak be, hogy az orrfolyás, nyálkahártya-izgalom „logikátlan”, szokatlan). Az általános tünetek közé tartozik az ese­ tek majdnem felénél jelentkező fejfájás. Beszám olnak még fáradékonyságról, szédülésről, a szúráshoz tartozó és általános adenopathiáról, lázról, betegségérzésről. Migráló ízületi fájdalom láttán gondoljunk borreliosisra! A kullancsszúrás utáni napokban, a szúrás környé­ kén, fertőzés nélkül is, kisebb, pár mm-es, 1-2 cm-es, viszkető, égő pir jelenhet meg, ami pár nap alatt nyomtalanul eltűnik. Ezt a kullancs által a bőrbe fecs­ kendezett anyag váltja ki. Ebből még nem lehet Lymekórra következtetni. Két lehetőség előtt állunk: Az egyik, kivárjuk, hogy az ECM megjelenjen, vagy, hogy a fertőzés szerológiai vizsgálattal igazolható, kizárha­ tó legyen. A másik, hogy biztonsági penicillin, penicil­ lin származék kúrát állítunk be. A Lyme-kóros betegeknek 20-60%-a nem tud a kullancsszú­ rásról.

Ez hihető is, ha tudjuk, hogy a nem egészen 1 mmes kullancslárvák is fertőzhetnek. Ezeket a még 6 lábú, testszínű élőlényeket nem könnyű észrevenni. A korai tünetek közé tartozik a fáradékonyság, az ECM, a szúrás helyén kialakuló lymphocytoma, a LYMPHADENOSIS BEN IGN A C U TIS, amely a fe­ jen, leggyakrabban a fülcimpán látható.

A késői szak neurológiai tünetei ijesztőek lehetnek, sok más kórképhez is hasonlíthatnak: pszichiátriai tü­ netek (!), chronicus encephalitis, dem enda, idősült izom ­ gyengeség, dem ielinizációs tünetek■Az esetek 10%-ában mutatható ki cardiom yopathia. Súlyosak lehetnek a mozgásszervi elváltozások: arthrisis, arthralgia, R eiter-szindróm a, rupturált B ac­ ker cysták, periarthrisis, periostitis, ízü leti kontraktura. Szerológia: Először az IgM-szint emelkedik, később az IgM és az IgG is magas. A késői szakra az emelkedett IgG-szint jellemző. Az IgG-értékek a ke­ zelés befejezése után is emelkedettek maradnak. Terápia: A kezelés akkor lehet eredményes és kéz­ ben tartható, ha e kezelés megkezdése előtt szerologiai vizsgálattal győződünk meg a fertőzés tényéről, akutságáról, idősültségéről. Előfordulhat, hogy már fertőzött, nem kezelt beteg vált újrafertőzötté, de az sem kizárt, hogy kezelt, gyógyult, de szerológiailag stigmagizált egyén lett újra Lyme-kóros. A szerológiai pozitivitás kialakulásához, miként a syphilisnél, itt is 4 hét körüli időnek kell eltelni. A kezelés szempontjai, folyamatosan a tapasztala­ tok alapján módosítva, rendelkezésünkre állnak. Az ECM kezelése könnyebben megoldható, a szervek érintettsége esetén intézeti kezelések, konziliárus vizs­ gálatok válnak szükségessé. A kezelés után a szeroló­ giai állapotot ellenőrizni kell.

Tibola (Tick-Borne Lympadenopathy) BNO: A7990. Egy ilyen beteget láttam, egy gyermeket. A prémes álla­ tokat kedvelő Dermacentor szúrásának különleges kö­ vetkezménye. A feltételezések szerint Rickettsia-fertőzés következménye. A hajas fejbőrben, a kullancsszúrás után 9 nappal enyhe általános tünetek, nyirokcsomók megnagyobbodása, körülírt gyulladás, szövetelhalás jel­ lemzi. Az elhalt területeken a haj nem nő ki. Terápia: Hosszas antibiotikus kezelés megrövidíti a gyógyulás idejét.

Kullancsszúrás utáni fejfájás, merev nyak, aseptikus menin­ gitis, agyidegbénulás, perifériás neuropathia, enyhe encephali­ tis a Lyme-kór jele lehet. A nervus facialis szignifikánsan gyak­ rabban érintett, a többi agyideghez viszonyítva. Gyakoriságban a nervus trigeminus követi.

A ritkán előforduló késői bőrtünetek: morphea-szerű kép, lichen sclerosus et atrophicus, anetoderma ma­ culosa, scleroderma en coup, Schönlein—Henoch szindróma, alopecia diffusa, pityriasis rosea-szerű kép, urticaria, panniculitis, psoriasis-szerű kép, a kézujjakon periartikuláris fibrosus csomók. Gyakori tünet a fáradékonyság, a fáradtságérzés.

Syphilis Szinonima: Lues, rossz-seb ( „rosseb”), bujakór, süly, vérbaj, franc, francia betegség. BNO: A5390. A betegség részletes ismertetése az STD-vel foglalko­ zó könyvekben olvasható [140]. Röviden ismertetni nem lehet. A tankönyvi adatok mellett érdekes gondo­ latok olvashatók a syphilisről, a „medicina majmáról” [141] (10.26. ábra).

Ok: Chlamydia trachomatis. Lappangási idő: 2-3 hét. Klinikum: A fertőzés helyén kis csomó, erózió, fe­ kély jelenik meg, amely visszafejlődik. A regionális nyirokcsomók megnagyobbodnak (bubo), összeka­ paszkodnak, fájdalmatlanok, tésztapuha tapintatúak. Beolvadnak, felszínre törnek, bőséges, törmelékes genny ürül. Nem minden esetben, de néha láz, gyen­ geség, fogyás, ízületi fájdalom, bőralatti csomós kiüté­ sek kísérhetik a bőrfolyamatot. Terápia: Antibiotikummal (doxycylin) gyógyítható. 10.26. ábra. Ulcus syphiliticum. Ritka, de számítani kell rá A gyakorlat szempontjából tudni kell, hogy a nemi szerveken, ezek környékén, vagy a test más részein található szokatlan, vagy gyanút felkeltő betegségek (pl. pityriasis rosea), bőrelvál­ tozások esetén szerológiai szűrővizsgálatot, a szakhálózat se­ gítségét kell kérni, a beteget szakellátó helyre be kell utalni.

A syphilis, a bőrtbc-vel együtt sokféle, más betegsé­ get utánzó bőrtünettel rendelkezik.

Egyéb k órok ozók á lta l lé tre h o z o tt betegségek

Lymphogranuloma venereum Szinonima: L. inguinale, IV nemibetegség, Nicolas—Favre-betegség. BNO: A55H0. A szexuális úton terjedő betegségek (STD ) egyik tag­ ja. Közép-Európában ritka, ismerete a turizmus térhó­ dítása miatt lényeges.

Actinomycosis Szinonima: sugárgomba betegség. BNO: A4290 (k.m.n.). Nagyon ritka betegség. Kórokozó: Actinomyces israelii. Gram-pozitív, fon­ alakat képező pálca. Nem gomba, mint ahogy még pár évtizede is leírták. Szájüregben, bélben szaprofitaként is jelen lehet. Klinikum: Legkedvezőbb kimenetelű a cervico-facialis alak, itt a tonsillák, nyelv, nyálmirigyek, a cson­ tok válhatnak érintetté. A thoracalis alaknál a tüdőfo­ lyamat tör be a mellüregbe, onnan a bőrön keresztül juthat a genny a felszínre, míg az abdominalis alaknál a belek, a peritoneum megbetegedésének következmé­ nye lehet a has bőrén jelentkező sipoly képződés. Az érintett bőr erősen beszűrődött. Találó a „deszf^e\emény" beszűrődés. A gennyben található, jellegzetes sárgás csomók, a „tőidét”, a diagnózist alátámasztják. Ezek G ram -pozitív fonalakból állnak. Az általános tü­ netek a betegség súlyosságára utalnak, kezeletlen ese­ tekben a halálozási arány nagyon magas. Terápia: Penicillin, erythromycin, doxycyclin.

11. FEJEZET A

B Ő R G Y A K O R IB B G O M B Á S B E T E G S É G E I

A gombák, közöttük a betegségekért felelős gombák is, biológiai talányok. Az élőlények birodalmának olyan tagjai, amelyek a tudomány mai állása szerint sem a növényekhez, sem az állati szervezetekhez nem tar­ toznak. Külön, az állatokon és növényeken kívüli, ön­ álló csoportba sorolják őket. Az emberi bőr felszíne, főleg, ha drága pénzen vett vegyi anyagokkal védtelenné teszik, kiváló szaporodá­ si terület. Bővelkedik fehérjében, páratartalma ideális, a megfelelő hőmérséklet, a ruházat alatti és az összefekvő bőrfelszínek fényszegénysége segíti a gombák növekedését. Az emberi fertőzéseket okozó gombákat négy cso­ portba oszthatjuk. A felsorolás fontossági sorrendnek is megfelel.

D e rm a to p h y to n o k Az általuk létrehozott betegségeket tineanak is hívják. Ritka kivételtől eltekintve felületes betegségek oko­ zói. Az egykori, mély alak, a trichophytia profunda, a „tarlósömör”, ritkán látható. Kórokozó: Trichophyton (1/a.), Epidermophyton (1/b.), Microsporon törzsek (1/c.). Fért. forrás: Beteg ember, kutya, macska, ló, tehén. Terjed közvetlen érintkezéssel, közös tárgyakkal, ruházattal, földre hullott spórák bőrre (!) és köröm alá (!) jutása után (uszodákban, öltözőkben, strandokon, próbafülkékben, más helyeken). 1. Trichophyton törzsek keltette felületes gombás beteg­ ségre, a TIN EA SUPERFICIALIS-ra {trichophytia superficialis-ra) (BNO: B3590) kell gondolnunk, ha szélén terjedő, ott erősebben gyulladt, papulákkal és micropustulákkal tarkított szélű elváltozást látunk. A szélén aktív terület szőrtüszőiben kis pustulák vi­ rítanak, a terület piros, nedvező. A terület közepe mintha gyógyulna, rajta azonban, elszórtan papulákat, pustulákat látunk. Aktív esetekben újabb, szé­ lek felé terjedő sáncok alakulnak ki, ilyenkor a terü­ let céltáblára emlékeztet. Ha a hajas fejbőr vagy a szakálltáj fertőződik meg, a széli viszonyok megítélését nehezíti a rendszerint vastag pörkréteg. A pörk kíméletes eltávolítása után a széli terjedés itt is megfigyelhető. A érintett haj­

szálak különböző magasságban el is törnek, a terü­ let, a régi hasonlat szerint, rosszul kaszált mezőre hasonlít. A törés oka az, hogy gombaelemeket a haj­ szálon belül és kívül is találunk. Ez az invázió a haj/szőr szerkezetét meggyengíti. A fejbőrön, de más helyeken is, nagyon ritkán, de előfordul a bőr Trichophyton eredetű mély gom báso­ dása, a TIN EA PROFUNDA {trichophytia profun­ da) („Kerion Celsi”) (BNO: B3500), ez gom bás fo lliculitisnekj furunculusna\, illetve carbunculusnak fe le l meg. Fájdalommal, általános tünetekkel azonban alig jár. A gyulladás nagyfokú, nyomásra a m élyből genny ürül. A hajszálak könnyen kihúzhatok, mikrosz­ kóppal nézve a haj-, szőrszálon spórák helyezked­ nek el. A váladék erősen fertőző. A kép drámai. 2. Epiderm ophytonoh a hám legfelső rétegeit támadja meg. Az általuk létrehozott felületes bőrbetegség diszkrét gyulladással, finom hámlással, pigmentációval jár. Elsősorban a hajlatok, lábujjak közeinek betegsége, de a bőrfelszín más területein is megta­ lálhatjuk. Amíg a gombás betegségeket át, meg át nem keresztelték, a kórkép neve nem TIN EA SU ­ PERFICIA LIS EPIDERM OPH YTICA volt, ha­ nem EPIDERM OPH YTIA SIS. A névből tudni le­ hetett, hogy felületes, enyhe gyulladással járó epidermophyton fertőzéssel állunk szemben. Differenciáldiagnózis: Erythrasma. (Lásd. bakteri­ ális betegségek.) 3. Az Achorion Schönleini számlájára írható FAVUSról (BNO: B3500) csak nagyon ritkán kapunk hírt. Szakmai életem fél évszázada alatt négy esetet lát­ tam. H a netán a hajas fejbőrön enyhe gyulladást, a hajszálak körüli /{is pikkelyekből összetevődő p ikfely esedést látunk, gondoljunk favusra. A pikkelyek nyo­ mása és a gom batoxinok hatására a bőr sorvad, a be­ tegség hegesedéssel, alopeciával gyógyul. A betegségek váladéka fertőző. Bejelenteni nem kell. A fertőzés tovaterjedését kötéssel, külső és belső kezelé­ sekkel meg kell akadályozni. A borotválkozó betegek készülékeinek fertőtlenítésére külön gondoljunk, a ké­ szülékek fertőtlenítését el szokták hanyagolni. Javasolni szoktam az eszközök mosószeres, mosogatósze­ res lemosását, a salicyl szeszes, hígított jódtartalmú oldatos le­ törlését. Recept nélkül is kaphatók modern fertőtlenítő oldatok.

Fontosabb klinikai képek, amelyekkel találkozhatunk Intertrigo Szinonima: Kipállás/bőrpállás. Az intertrigo név az összefekvo bőrterületek gyulladá­ sos folyamatát jelöli, még a túlsúlyos egyének nyakredőiben is kialakulhat. Az összefekvo területek ked­ veznek a gom bás, baktérium os fertőződés kialakulásá­ nak [53]. Adva van: — a kórokozók szaporodásához szükséges hőmérséklet, — páratartalom, — fehérjedús „táptalaj”, — fényszegénység, — vegyszeresen károsított barrier: a tisztálkodó szerek a bőr felszínét, annak vegyi összetételét kedvezőtle­ nül befolyásolják. A betegség láttán zárjuk ki a diabetest, ha pedig tar­ tós antibiotikus kezelés előzte meg a lábujjak közötti és az összefekvo területek gombás megbetegedését, ne csodálkozzunk. Inkább, már az antibiotikus kezelés alatt gondoljunk a megelőzésre. A haj lati szőrzet leborotválásának őrülete megfoszt­ ja a hajlatokat a szőrzet „távtartó”, izoláló feladatának ellátásától.

11.1. ábra. Tinea superficialis. Jellemzi a kerítésszerű éles szél

Erosio interdigitalis mycotica BNO: B3530.

és intertrigo genitoferm oralis, perianalis, axillaris BNO: L3040. A lábujjak közötti intertrigót soha sem szoktuk intertrigónak nevezni, az intertrigo nevet a hajlatok megbe­ tegedésére tartjuk fenn. Mindkét betegség patomechanizmusa ugyan az, a BNO számuk viszont különböző (11.1. ábra). A III. és IV, illetve a IV és V lábujjak között kell ke­ resnünk. A klinikai kép függ a fertőzés m értékétől, a fertőződött bőrterület ápoltsági fo k á tó l, a szénhidrát anyagcsere aktuális állapotától. A lábujjak közötti legkisebb felpuhulást, „felpállást” (eróziót) is gombás folyamatként kell kezelni. Mert az is! Gyanú esetén alapos vizsgálatra van szükség, mivel az eróziót vastag (mosással, lábáztatással el nem távo­ lított) szaruréteg takarhatja el. (11.2. ábra—11.5. ábra) A lábujjak közének gombás folyamata viszketéssel, érzékenységgel, fájdalommal jár. A betegek egyéni tűrőképessége nagyon különböző. Legtöbben az enyhe

11.2. ábra. Mycosis superficialis palmaris

11.3. ábra. Felületes gombásodás, éles széllel, széki aktivitással

11.4. ábra. Talpi mycosis, széli aktivitást bizonyító pustulákkal

11.5. ábra. A tünetszegény gombás fertőzésre is ä széli aktivitás hívja fel a figyelmet

gombásodást sem viselik el, mások a két lábra kiterjedd, heves tünetekkel járó gombásodást sem kifogásolják. A folyamathoz bakteriális fertőzés is társulhat, a gom­ bás fertőzés erysipelássál, abscessussal végződő bakteriá­ lis fertőzés belépési kapuja lehet. A betegséget komolyan kell vennünk, mély, beolva­ dással járó folyamat, az ujjak közötti fertőződés szóró­ dása, családi vádaskodás, konfliktus forrása lehet. . Fontos: Öltözködéskor az alsónadrágra, fehérnem űre ken ődő gom baelem ektől fertőződhet a gentiofem oralis redő, a perianalis régió. Terápia: Leírás a fejezet végén.

Mycosis palm aris et plantaris (BNO: palmaris: B3520, plantaris: B3530) Ugyancsak érintkezéssel terjed. Első pillanatban idült vagy subacut tenyéri, talpi gyulladásnak tűnik. A terület éles szélű, körülírt, hámlik, a gyulladás mérsékelt, a rugalmatlanná vált területeket berepedé­ sek tarkíthatják.

Onychomycosis BNO: B3510 A részletes leírást lásd a 24., a köröm betegségeivel foglalkozó fejezetben.

Dyshidrosis mycotica BNO: L3010 Erről pedig a 17. fejezet 4. pontjában olvashatunk.

11.6. ábra. Soormycosis axillaris. Nedvezés, éles szél, bűz, széleken szatellitákkal = jellegzetes kép

Sarjadzó gombák Az általuk létrehozott betegségeket SOORM YCOSISnak, CANDIDIASIS-nak (BNO: B3720) nevezzük. Előfordul a szájban („szájpenész”), hüvelyben, fity­ maűrben, elszaporodhat nedvező, összefekvő bőrfel­ színeken. Ilyet látva tudnunk kell, hogy erősen romlott helyi vagy szervezeti védekezésről van szó, és elsősorban diabetesre kell gyanakodnunk. Az immunállapot gyen­ gülésének minden okát végig kell gondolnunk. Klinikai kép: A bőrön viszkető, apró piros foltok je­ lennek meg, ezek nagyobbodnak, éles szélű, erősen vérbő, szélek felé terjedő, széli aktivitást is mutató el­ változássá olvadnak össze. A szélek közelében kisebb foltok mindig megtalálhatók. Az összefekvő területe­ ken a nedvezés gyakori, a váladék kellem etlen szagú. Mikor letöröljük, tapasztaljuk, hogy a váladék sűrű, nehezen törölhető le. (11.6. ábra) A fitym aűrben apró papulák, éles szélű, nedvező és viszkető gyulladásos területek láthatók. Fontos: Először a partner(-ek) sarjadzó gombás fertőzöttségét kell kipuhatolni. Az orálszexnek is sok köszönhető! Tisztáz­ zuk azt is, mosdás után nem maradhatott-e a fitymaűrben, a ne­ mi szervek redőiben izgató vegyi anyag maradványa (szappan, fürdőszerek, intim lemosó szer, intim illatosító szer/!/, óvszer íz­ javító anyaga /!/, törülközőből mosószer-, és öblítőszer marad­ vány). Az elkeseredett emberek önkezelése rontani szokta a be­ tegség állapotát.

PARONYCHIA CHRONICA CANDIDICA. Sar­ jadzó gombás fertőzése esetén nedvező gyulladást lá­ tunk (BNO: B3720). ANGULUS IN FE C T IO SIS ORIS-nál (pállott száj esetében) (BNO: K1300) is gondolni kell a sarjadzó gombák jelenlétére. A betegség sohasem tiszta kórokú, a baktériumokról, sorvadt ínyről, rossz protézisről, lyukas fogakról, vegyi ingerekről (rágógumi, édes éte­ lek és italok, fűszerek) sem szabad elfeledkeznünk (11.7. ábra). A PITYRIASIS VERSICOLOR (BNO: B3600) a leg­ felületesebb bőrbetegség, kórokozója a Malessezia furfur (Microsporon furfur), a Candida nemzetség tagja.

11.8. ábra. Pityriasis versicolor

Fertőző betegség, a családtagok fertőződése azon­ ban rendkívül ritka. A betegség kialakulásban az ezer­ arcú bőrfelszín sajátosságai (vegyhatás, vegyi összeté­ tel), a sav és zsírköpeny állapota, vegyszerek bőrt káro­ sító hatása, a szervezet védekezésének állapota játszik szerepet (11.8. ábra) (11.9. ábra). Klinikai kép: A finom hámlással járó, nem gyulla­ dásos betegség finom, alig látható barna foltjai a tava­ szi fehérbőrűség miatt a bőr színénél barnábbnak tűn­ nek, a nyáron lebarnult bőrön viszont ugyanezeket vi­ lágosabbnak látjuk. A folyamatos, klinikai tünetek nél­ küli, )rf.zubkjinikus” gyulladás és a gombák élettevé­ kenysége miatt folyamatosan hámlanak. A hámlást láthatóvá tehetjük, ha a foltokat benzines vattával óva­ tosan letöröljük. Erőteljes törléssel a leváló hámsejte­ ket is lesodorjuk, a finom hámlás eltűnik. Fontos ez akkor, ha a pigmenthiánytól szeretnénk elkülöníteni, ami természetesen nem hámlik. Nem hámló fehér fol­ tokat találunk a gyógyult pityriasis versicolor helyén, ezt PSEUDOLEUKODERM A P O ST PITYRIASIM VERSICOLOREM -nek hívjuk. A spórák, nagy ritkán, a hám m élyebb régegeibe is be­ jutnak, a szőrtüszőket is megbetegíthetik. Ilyenkor enyhe gyulladás is kialakul (PITYRIASIS V ERSIC O ­ LOR PROFUNDA). Ha ezt az alakot nem ismerjük, ha a gyulladást a PV lehetőségének kizárására hasz­ náljuk, félrevezetődhetünk. Kimutatás: A kaparék kálilúgos kezelése után csillogó spórák láthatók. Vagy cellux szalagot szorítunk a foltokra, a ráragadt hámsejteket a cellux szalagra cseppentett metilenkékkel meg­ festjük. A vízzel leöblített szalagra glycerint cseppentünk, tárgy­ lemezre helyezzük, és mikroszkóp alatt vizsgáljuk, látunk-e kü­ lönálló, vagy láncba rendeződött spórákat. A spórák a bőrre irányított UV-fényben csillognak.

11.9. ábra. Pityriasis versicolor. Néha csak benzines letörlés után látható jobban a jellemző finom hámlás

P en észg o m b ák A penészgombák hozzá tartoznak természetes környe­ zetünkhöz, az elhalt szerves anyagok lebontását végzik. Orvosként ellenségnek tartjuk °ket> m iközben tudjuk, hogy a Természetben végzett m unkájukat nem nélkülöz­ hetjükA Természet védelmében írta meg korunk figyelemre méltó zsenije, Hundertwasser a „Penészkiáltvány"-t (1958), amelyben még a penészgombák élethez való jogáért is kiállt.

Közülük számosán az élő szervezetben is megte­ lepszenek, betegségek okozójává válhatnak. Ilyen szempontból számunkra fontosak a Cladosporium , As­ pergillus, Penicillium , Alternaria nemzetségek tagjai. Spóráik a levegőben szállnak, megtalálhatók a bőrfel­ színen, a légutakban, gyomor-bélrendszerben. Jelleg­ zetes dohos szaguk elvezet a fertőzés forrásához: a cse­ repes virágokhoz, a nem gondozott levegőpárásító ké­ szülékekhez, romlott ételekhez, penészes falakhoz, egyéb penészgócokhoz. Jelen vannak a kerti és erdei földben (nekik köszönhetjük az „ázott fö ld ” hódító il­ latát), lehullott avarban, kerti komposztban. K iválthatnak (nem obiigát kórokozók!): — allergiás reakciót (a penészérzékenyes száma je ­ lentős), — belszervi és bőrfertőzéseket (spóráik a levegőben is szállnak), — különböző mértékű, nem allergiás gyulladást, — toxikus hatást. G ondolni kell a penészgombákra-. (BNO: B3790) — a külső hallójárat kezelésnek ellenálló gyulladása esetén (erős viszketés, füldugulás),

— a duzzadt körömágy, körömsánc félheveny gyulla­ dásainál, — ha a körmök alatt szokásosnál erősebb gyulladással járó, pigmentált „pudvásodást” látunk. A penész­ gombás bőrterületek pirosak. Veszélyeztetette\: — csökkent védekezőképességűek, — immunszupprimáltak, — cukorbetegek, — AIDS-es betegek. Érdekesség: „Karácsonyi allergia”: a fenyőfán lévő penészgombák, a cserepes virágok és a nedves fal vált­ hat ki allergiás tüneteket karácsony táján.

D im o rf (k é ta la k ú ) gom b ák Európában nem honosak, az általuk létrehozott beteg­ ségekkel még nem találkozunk. Ki tudja, mit eredmé­ nyez a turizmus!

A g om b ás betegségek kezelésének leh ető ség ei (a b ő rterü let m eg tisztítása u tá n ) Hagyományos (klasszikus), hatásos kezelési módok: — Salicyles ecsetelés. Spir.sal. FoNo. = 2%-os. — Fuchsinos ecsetelés. (0,5 — 1%-os alkoholos oldat­ ban). A színe, színező képessége miatt sokan nem szeretik. Lásd 42. fejezet.

A „Solutio trícolorata” (Hármas festék) a methylrosanilinum chloratum tartalma miatt nem ajánlott, ez a szer a fiatal hámsej­ teket károsítja.

— A FoNo-s készítmények közül érdemtelenül kikerült: Solutio antimycotica nagyon jól beválik, olcsó. — Gycerinum boraxatum FoNo, szájpenész kezelésé­ re. — Ung. antisepticum FoNo, ennek Ung.alum.acet. tart. FoNo-val, vagy Cremor refrigerans FoNo-val készített keveréke. Napjainkban ajánlott belső, és külső kezelési le­ hetőségek: Amorolfine, Clotrimazole, Cyclopiroxolamine, Econazole, Fenticonazolium nitricum, Fluconazole(*), Itraconazole(*), Miconazole, Ketoconazole(*), Naftifme, Natamycin, Nystatin(*), Terbinafine(*), készítmények, amelyeket külsőleg és belsőleg(*) lehet jó hatásfokkal használni. Fontos: A perorális kezelésnél tisztázni kell, a beteg milyen egyéb gyógyszert szed. A gombaellenes szerek egy sor más gyógyszerrel együtt nem adhatók, ezért a gyógyszerre vonatkozó előírásokat minden esetben ta­ nulmányozni kell. Különösen figyelni kell a májkáro­ sodottak [116], vesebetegek, az időskorúak gyógysze­ relésére, ők nagyobb valószínűséggel szednek olyan szereket, amelyek a szájon keresztüli gombaellenes kezelést befolyásolhatják. Terbinafint csak azoknak szabad felírni, akik anamnezisében nem szerepel autoimmun betegség, vagy LE. Autoimmun bete­ geknél számítani kell az indukált LE lehetőségére. 2006-ig 16 ilyen esetet írtak le.

(A köröm gom bás betegségeiről írtakat lásd a 2 4 -ik fejezetben .)

1 2 . F E JE Z E T A G Y A K O R IB B V ÍR U S O S B Ő R B E T E G S É G E K

V erru ca vulgaris Szinonima: vírusos szemölcs, szőcsing. BNO: B0700. Klinikai kép: A Humán Papilloma Vírus (HPV) a hámsejteket burjánzásra serkenti, a burjánzás felszíne szarusodik, ezért tetejük érdes, egyenetlen, „verrukózus” lesz. A vírusok a hám hajszálrésein, repedésein jut­ nak a hámba. Lehet magányos, de lehet belőle akár tu­ catnyi is. Elsősorban gyermekek bőrén találjuk, azon­ ban a felnőtteket sem kíméli. Megfigyelték: a szervtranszplantáltakon aránytalanul gyakoribb a verruca vulgarisos fertőzés (12.1. ábra). Különleges formája a VERRUCA PLANTARIS. A megvastagodott hám mélyen lenyomul a kötőszö­ vetbe, szúró érzéssel keseríti a beteg életét, járását ne­ hezíti. Lehet egy darab, de lehet több, ilyenkor mozaiké­ hoz hasonlít. Ritkán találkozunk a méretei miatt kényelmetlensé­ get és kezelési nehézséget okozó VERRUCA GIGANTEA-val (12.2. ábra).

roncsolás, vagy akár fagyasztásos roncsolás érzéstelenítési hűtés (nem fagyasztás!) után. — Folyékony nitrogén sem áll mindenkinek a rendel­ kezésére, amivel —195° C-ra lehet a verrucát lehű­ teni. Ha már fagyasztani akarunk, kezünk ügyében van a szénsavhó palack, amelyből, ha fejre állítjuk, reduktor nélkül -78,5° C-os szénsavhót tudunk ki­ bocsátani (ruhába, szarvasbőr zacskóba). Ezt bodzapuskaszerű eszközben rúddá tömöríthetjük. Ha nem elég radikális a kezelés, a kiújulás lehetősége nagy. Ha radikális, akkor pedig a hegesedés veszélye nagy. Ilyeneket évtizedek óta nem használok. Talpon heget létrehozni nem szabad, szakszerűtlen kezelés jele.

VERRUCA VULGARIS FILIFO RM IS, acrocordonnak is nevezik, kocsányos, kisméretű, verrucosus teteje eligazít (12.3. ábra, 12.4. ábra). Terápia: 1. Agresszív módszerek: — Szénsavhós ecsetelés 'mfiltrációs, vagy külső érzéstelení­ tés (Chloraethyl hűtés) után. — Volkmann k o a la s kjkaPclrás, kauteres égetés, lézeres

12.2. ábra. Gigantikus verruca vulgaris

12.3. ábra. A verruca vulgaris filiformis hasonlít a condylomára

12.4. ábra. A v.v. filiformis kis csúcsai szarukúppal fedettek

2. Ennek megelőzésére: a verruca felszínén lévő szaruréteget áztatással, szappanos vizes lemosással és finom dörzsöléssel el kell távolítani, majd a kiválasz­ tott gyári készítménnyel (1. 45. fejezet), nagyon ponto­ san, éppen csak a tetejüket, kell bekenni. A folyadékok kupakjára szerelt ecsetről, ecsetelő pálcikáról a felesle­ get vissza kell juttatni az üvegbe, vigyázni kell, hogy a gyógyszer ne cseppenjen, ne folyjon ép részekre. Ha a verrucán kívül a környékét is bekentük, a gyógyszert innen le kell törölni. A frissen bőrre kent folyadék könnyen letörölhető. Ha már megszáradt, javasoljuk a körömlakklemosót. Kis elváltozásokat a laposra össze­ nyomott ecset csücskével kell megérinteni. Javasolni szoktam: hagyományos fogvájó hegyes végére nagyon kevés vattát csavarjanak, ezt használják ecsetként. Az ecsetelők fluorouracil, tretionin tartalmúak. Hatásos, humán leukocyta alfa interferon, almaecetsav + cit­ romsav, szalicilsav + tej savtartalmú szerek recept nél­ kül is kaphatók (*). A kezeléssel járó kisebb gyulladás is zavarhatja a be­ teget. Javasolni szoktam, kezdetben csak másnaponta ecseteljenek, a kezelt verrucákat ragasszák le papír ala­ pú, fizikai behatásoknak ellenálló ragtapasszal. Gyul­ ladásossá váló verrucákat ajánlatos jódtartalmú kenőccsel (*) leragasztani, enyhébb esetben csak hűtő­ kenőccsel. A gyulladás megszűnte után a kezelést foly­ tatni kell, de óvatosabban. 3. Hyperthermia: a forró tengerparti homokban já­ rás és a sós tenger hatására a talpi verrucak gyógyul­ nak. Erre nem mindenkinek van lehetősége. Ajánlják a heti háromszori 45°C-os kezelést 30 percre. Arról nem hallottam, hogy a verrucát valaki így kezelte volna. Azt viszont tapasztaltam, hogy sokszor 3mp-re 52°C-ra melegítve meggyógyul (Herpotherm eszköz).

ni a köznyelvben ugyancsakszemölcsnek nevezett pigm en­ tált anyajegyekkel. Az így gyulladásba hozott naevusokat, a gyulladás megszűnte után ellenőrizni kell, a legkisebb gyanú esetén sebészi m ódszerrel el kell távolítani. Érdekesség: 1796-os botanikai könyvben a vérehulló fecskefű (Chelidonium maius L.) sárga tejnedvének használatát aján­ lották. A népi gyógyászatban a mai napig eredményesen használják( 12.5. ábra, 12.6. ábra). Az összezúzott növény alkoholos kivonata, vagy a kibuggyanó sárga folyadék valóban hatásos, ha zsírtalanított és megvékonyított szarutetejű verrucára kenik.

Fontos: A környezetben élő fertőző források („vírus donorok”) felderítése és kezelése, lábbelik fertőtleníté­ se, formalin helyett klóros vizes törléssel (1. onychomy­ cosis). E nélkül a verruca többször is „kiújul”, valójá­ ban újra fertőződik a lábbelikben maradt vírusos hám­ sejtektől.

Verruca plana

Fontos: A verrucakezeléssel kapcsolatban el kell mondani: A vírusos „szemölcsöt” nem szabad összekever­

Szinonima: lapos szemölcs, futószemölcs. BNO: B07H0. Klinikai kép: Ez is HPV fertőzés eredménye. Főleg gyermekek kezén, arcán találjuk meg ezeket a bőrszí­ nű, pár mm átmérőjű, sima felszínű, az alapból alig kiemelkedő papulákat. Legjobban nagyítóval, súroló fénnyel megvilágítva találhatjuk meg ezeket az alig látható kis verrucákat. Ha vonalba rendezettek, tud­ nunk kell, hogy az időnként viszkető elváltozások ka­ parása utáni autoinokuláció következményét látjuk. Érintkezéssel terjed, felnőtteken is számítani kell rá. Idősebbeken nagyon ritkán találni, akkor sem nagy számban. Ha a betegek futószemölcsre panaszkodnak, tisz­ tázzuk, miről van szó, mert a népnyelv a fibrom a pendulum okat is futószemölcsnek tartja.

12.5. ábra. A vérehulló fecskefű (Chelidonium maius) sárga nedve hatásos népi gyógyszer

12.6. ábra. A vérehulló fecskefű kora tavasztól késő őszig virágzik

Terápia: A verruca vulgárisnál felsorolt módszerek közül az elhúzódóbb, de nyom nélküli gyógyulást eredményező ecseteléseket használom, ezeket javaso­ lom. Csak arra kell vigyázni, hogy az elváltozásoknak csak a tetejét szabad, nagyon vékonyan bekenni, a kör­ nyezetükre ecsetelőfolyadék nem juthat! Gyermekeknél az égetések, kaparások, az ezeket megelőző érzéstelenítések, netán az érzéstelenítés nél­ küli beavatkozások („lefogva kezelés”) évek múlva sem gyógyuló lelki sérüléseket okoznak. De még a felnőtteknél is! Megjegyzés: A verruca vulgárisnál említett Chelidoniumos érintés itt is eredményes.

Condyloma acum inatum Szinonima: hegyes függöly, kakastaréj, cimbalomszeg, fügefekély, torongy. BNO: B9770. HPV-fertőzés eredménye. Az STD (Sexually Trans­ mitted Diseases) csoportba sorolandó. A faágszerűen burjánzó kötőszövetet megvastagodott hám fedi. Könnyen felismerhető a lokalizáció, a puhább ta­ pintat, a papillomatosus felszín, a kissé kocsányos alak alapján, de ettől eltérő alakokra is számítanunk kell. Lehet nagyon kicsi, 1-2 milliméteres, de lehet 8-10 milliméter magas is. Ijesztő képet mutat, ha karfiol­ szerű, ha egy területen nagyszámban van jelen, vagy ha daganatra emlékeztet. Elsősorban a nemi szerve­ ken található, ritkábban máshol is (12.7. ábra). Fontos: szifiliszre kell gyanakodni, ha nem túl nagy, széles alapú condylomát: CONDYLOMA LATUM -ot találunk. Terápia: Szakorvosi ellátást igényel, mivel STD csoportba tartozik. A szerológiai szűrés (Sy, HÍV) nem hagyható el. A kezelés függ az elváltozások méretétől és számá­ tól. A 0,5%-os podophyllines ecseteléstől, a kauteres, lézeres, krioterápiás kezeléséken át a sebészi eltávolítá-

12.8. ábra. Herpes simplex. Ha kiterjedt, paraneoplasiás jelként értékeljük

12.7. ábra. Condyloma acuminatum

sig. Előnyben részesítem a heget nem hagyó kezelése­ ket (ecseteléseket). Lassúbb a gyógyulás, de nyom nél­ küli. Erőteljesebb kezelést kell alkalmazni, ha a klini­ kai kép, vagy valamilyen más tényező más kezelésre késztet bennünket. A kezelést belsőleg adott inosine pranobex (*) tabettával lehet támogatni.

Herpes simplex Szinonima: csömör, sömör. BNO: B0010. Klinikai kép: Ezt a betegséget a Herpes Simplex Víru­ sok (HSV) okozzák. Érthető okokból az STD csoport­ ba soroljuk. Felmérések szerint a lakosság majd két­ harmada átesett ezen a vírusfertőzésen. Elsősorban az ajkon, arcon találjuk, de a test más részein is megje­ lenhet. Problémát jelent, ha a nemi szerveket betegíti meg. Ilyenkor gondolnunk kell az oralszex-re, amellyel kapcsolatban tanácsokat kell adnunk betege­ inknek (12.8. ábra, 12.9. ábra). Lényege: Abban az esetben, ha a szervezet immu­ nológiai állapota valamiért romlik, lecsökken (beteg­ ség, napozás, menses, stressz, étkezési abusus), a szer­ vezetben lévő vírusok létrehozhatják a herpes simplex klinikai képét (12.10. ábra). Azon a helyen, ahol a herpes meg fog jelenni, feszülő, égő érzés jelzi a közelgő hólyagképződést.

12.9. ábra. Nem friss, zavaros bennékű herpeses hólyagcsák

12.10. ábra. Herpes simplexes vesiculák tetején köldökszerű behúzósással

Mivel az esetek döntő többségében a jósló jelek éjsza­ ka jelentkeznek, reggel már csak a hólyagok megjele­ nését regisztrálhatjuk. Kezdetben kis papula, papulák jelennek meg, ezek rövidesen kis hólyaggá alakulnak. Különleges alakok: Kiterjedt, az eredeti herpes simplex környezetébe szóródó herpes simplex a paraneoplasia jele lehet. A herpes simplex generalizálódhat, ha a bőrfelszín védekezése gyengül, az immunvédekezés romlik. Rit­ ka betegség. Az arcon, törzsön, felső végtagokon látha­ tók köldökszerűen behúzódó tetejű vesiculák, vesicula csoportok. Lymhogen, haemotogen szóródás lehetősé­ gére is gondolnunk kell. Sokatmondóak az egykor gyakori betegség nevei: EKZEMA HERPETICUM Juliusberg, PUSTULOSIS VARIOLIFORMIS ACU­ TA Juliusberg, Kaposi féle VARICELLIFORM ERUPTIO, EKZEMA HERPETICUM.

Herpes sim plex recidivans esetén tisztázni kell az im­ munállapot előnytelen változásának okát, a gyomor­ bélrendszer állapotát, a gyomor savi viszonyait. G ingivostom atitis herpetica (APHTA ORIS). F áj­ dalmas felületes vesiculák, hámhiányok a szájban. Terápia: Külső kezelésként aciclovir krémeket, szá­ rító hatású rázókeveréket, pasztát használhatunk. A cinkszulfát oldatos borogatás, vagy öblítőfolya­ dékként használva másodperceken belül megszűnteti a h. labiálissal, és az aphta oris-szal járó kellemetlen égő érzést (lásd 42. fejezet). Ne javasoljunk értágulatot okozó jégkockás hűtést, se fogkrémet! Ezt a a rádióban hallottam, szakorvosnő ajánlotta: cinkpaszta, cinkszulfátos borogatás legyen kéznél. Az irodalomban egy adatot találtam, amely szerint a cinkhi­ ány lymphopeniához vezet. A védekező kapacitás csökkenése vezethet a verruca vulgaris kialakulásához, illetve a kezelésnél a cink a lymphocyták aktívvá tevője.

12.11. ábra. Zosteres vesiculák. A környék gyulladása csökkent, a tartalmuk még nem zavaros

A kiújulást meg lehet előzni hőhatással, az egysze­ rűen kezelhető Herpotherm készülékkel 3 mp-re 52°C-ra melegítjük fel a területet. A hő gyulladáscsökkentő hatását ősidők óta ismerjük. Falun a gyulladásos területet, pl. furunculus előtti állapotot, beszűrődéseket meleg vízzel szokták kezelni. Ezt napjainkban is ellenőrizni lehet.

Belsőleg is jó hatású gyógyszerekkel rendelkezünk (aciclovirek). A hatásosság egyik titka, hogy az előírt adagban kell adni. A betegség gyógyul, vagy a recidivák száma csökkenni fog. Kiújulás esetén a kúrát meg kell ismételni. Ilyen esetekre 4 x 200 mg-t javasolnak, hónapokon át. További kiújulás esetén inosine pranobex (Isoprinosine tbl) kúrát kell beállítani: 10 kg-ra 1 tbl, maximum 3 x 2-t). Fontos: szteroid vagy ilyen tartalmú externát her­ peszre tenni nem szabad.

H e rp e s z o ste r Szinonima: övsömör. BNO: B0290. Ok: Varicella Zoster Virus (VZV). A fertőződéskor szervezetbe jutó vírusokkal szemben a szervezet eredményes harcot folytat, amit a vírusok a gerincoszlop melletti ganglionokban vészelhetnek át. Az immunvédekezés valamilyen okból legyengül (neop­ lasia, immunsupressio, diabetes (!)) a vírusok szaporodni kezdenek, az idegrostok mentén a bőrbe jutnak, ahol az általuk beidegzett területet megbetegítik. A bőrfo­ lyamat létre jöhet szuperinfekció eredményeként is. Klinikai kép: Az idősebb korosztály betegsége. Az érintett ideg által beidegzett területen, a hám alatti kötőszövetben enyhe gyulladás jön létre, a fertőzött hámsejtcsoportok alatt ez a gyulladás kifejezettebb. A vérbő területek száma és kiterjedése függ a folyamat hevességétől. A hámsejtek degenerációja miatt, a vérbő alapon, a kis vérbő papulákon hólyagok alakulnak ki.

12.12. ábra. Herpes zoster a C3 T2 dermatoma területén

12.13. ábra. Beszáradt herpes zosteres hólyagocskák

A legenyhébb esetekben alig látható vérbő alapon egy­ két papula, vesicula látható, az sem ritka, ha a test fél oldalán középtől középig, övszerűen, dermatomának megfelelő helyen betegszik meg a bőr. Súlyos esetben több beidegzési terület is beteg lehet, nagyon ritkán kétoldali a folyamat (12.11. ábra, 12.12. ábra) A vérbőség, a hólyagcsák állapotából meg lehet mondani, hány napja jelentek meg a bőrön. A kezdet­ ben feszes, és víztiszta bennékű hólyagcsák tartalma zavarossá, gennyessé válik, az alap vérbősége megszű­ nik. A vesiculák, pustulák megnyílnak, a beszáradó bennék jellegzetes, hozzá tartozik a képhez (12.13. ábra). A nagyon jellemző PRAEZO STERES FÁJDA­ LOM sok és nagy bonyodalom forrása lehet. A fájda­ lom, nagyon intenzív. Vesekővel, epekővel, infarktus­ sal, appendicitissel, migrénnel járó fájdalmat utánoz­ hat. Bőrtünetek nélkül ezekkel össze is téveszthető. Akkor derül ki, miről van szó, amikor a bőrtünetek megjelennek. A fájdalom a betegség ideje alatt is te­ hertétel, a bőrtünetek gyógyulása után sem hagyja bé­ kén betegünket. A P O STZ O ST E R E S FÁJDALOM-mal is meg kell küzdenünk [79],

vagy gyulladást fokozó belső okok miatt bevérzés lát­ ható a vesiculákban, vagy környezetükben. Nagyon ritkán látható. H. zoster gangraenosus. Elhaláshoz vezet, ha a zostert borogatják. Azon kevés betegségek közé tartozik, am elyeket tilos (!!!) borogatni. A nervus trigeminus ágainak érintettsége. Mindhá­ rom ághoz tartozó területen megjelenhet. A fájdalom különlegesen erős. A trigeminusz érintettsége esetén alaposan és gyakran ellenőrizzük, nincsenek-e központi idegrendszer érintett­ ségére utaló jelek-

Minél idősebb a beteg, annál nagyobb és elhúzódóbb a postzosteres fájdalom. Gyermekkorban postzosteres fájdalom gyakorlatilag nincs.

Molluscum contagiosum

Postzosteres fájdalom esetén a bőr ápolásán, az élet­ mód rendezésén, a változatos és vitamindús táplálko­ záson kívül eredményes a 800 mg-os acyclovir tbl kú­ ra megismétlése, inosine-pranobex (Isoprinosine tbl) kúra beállítása. Amíg ki nem vonták a forgalomból, jól lehetett használni az irodalomban is ajánlott capsaicin tartalm ú externát (Capsoderma). [96] Ennek magiszt­ rális változatát érdemes kidolgozni. A capsaicin fájda­ lomcsillapító hatásával Szolcsányi János akadémikus és munkacsoportja foglalkozik. Az antioxidáns kúrát is be kell iktatni, mindjárt a kezelés megkezdésekor. Kiegészíthető sémája: A-, B1-, E-vitaminok egyidejű adása, C-vitaminnal. Carotenoidok, flavonoidok is szükségesek az antioxidáns hatás kifejtéséhez: ezek friss zöldségek és gyümölcsök evésével vihetők be legjobban. Javasolják az anatidepresszívumok adását, ezek eredményesek is, de jelentős mellékhatásuk (szájszá­ razság, székrekedés) miatt csak indokolt esetben aján­ latos őket adni. Kérjünk segítséget neurológus kollégá­ inktól. Én egyszer sem adtam. Különleges alakok: H. zoster generalisatus. Paraneoplasztikus jel, belszervi tumort kell keresni, elsősorban a gyomorban. H. zoster haemorrhagicus. Külső irritatív tényezők,

Terápia: Nem szabad borogatni, mert az a hólyagok helyén elhaláshoz vezet. A cinkrázós, cinkpasztás be­ fedés nyugtat és véd a külső mechanikus ingerektől. Hámhiány, sérülés esetén Ung. antisepticum FoNo Burow kenőcsös, vagy Cremor refrigeransos keverékét javaslom (*). Egymagában nem szoktam felírni. Belsőleg: aciclovir tartalmú tablettát írjunk fel (*). Ra­ gaszkodjunk az előírt adaghoz: a napi ötször egy ( 5x1) 800 mg-os tbl-hoz. Ne írjuk 3 x 1400 mg-os tabletát (!) .

Szinonima: uszodaszemölcs. BNO: B0810. Ok: Pox vírus (A Poxvirus variolae /fekete himlő/ is ebbe a csoportba tartozik). Klinikai kép: Főleg gyermekeken, a végtagokon, törzsön, ritkábban az arcon jelennek meg. 1-3 mm át­ mérőjű, bőrszínű, viaszosán fénylő félgömbszerű papulák, amelynek a közepe besüppedt. Olyan, mint egy kehely: a közepét törmelékeny, levált hámsejtekből ál­ ló, könnyen kinyomható kásaszerű massza tölti ki. Kis nyomásra, vagy kaparás közben könnyen kiürül. A massza fertőző, szétkenődését, amely kezelésekor,

12.14. ábra. Érett molluscum contagiosum

12.15. ábra. Mollluscum contagiosum. Közepükön fertőző molluscumpéppel kitöltött serlegszerű üreggel (dermatoszkópos kép)

12.16. ábra. Nodus mulgentium

kikaparásakor könnyen bekövetkezhet, meg kell aka­ dályozni. A molluscum környékét kezelés előtt és után is, a gyógyszertárban kapható fertőtlenítő szerekkel le kell törölni (42. fej.) (12.14. ábra, 12.15. ábra).

N o d u s m u lg e n tiu m

Fontos: a betegség nemi úton terjedhet: a genitalis tájakon, alhason, combokon lévő elváltozásokból molluscum-pép a part­ neren is betegséget kelthet.

Lappangás: 1—3 hónap. Vagyis, ha a molluscumokat elbűvöltük, a megmaradt gyógyszert ajánlatos félre tenni, a betegségnek még nem biztos, hogy vége van. Terápia: Égetés, fagyasztás, lekaparás, lézerezés. Ezek gyermekeknél nehezen elvégezhető kezelések. Teljes gyógyuláshoz vezetnek a konzervatív kezelések. Lassabb a tünetmentesedés, de nem fájdalmas és nem marad heg. Jó szívvel ajánlom az óvatos tretionin + szalicilsav, a fluorouracil érintéseket, ecseteléseket (42. fej.). A jódos (42. fej.) érintéseket is meg lehet próbálni.

Szinonima: tehenészcsomó, paravaccinia. BNO: B0800. Ok: A Poxvírusokhoz tartozó Parapox vírus. Kiin.: A tehenek tőgyéről, fejés közben került a kezekre. Amióta a fejést gépesítették, az állatok száma is lecsök­ kent, a betegséget ritkán látjuk. A fertőzés helyén, 4-10 napi lappangás után félgömb-szerű, gyulladásos papulák keletkeznek. Többrekeszesek, alapjuk, és az elválto­ zások is, alig vérbők. Fájdalmatlanok (12.16. ábra). Terápia: Antiszeptikus külső kezeléssel gyógyíthatók.

V aricella Szinonima: bárányhimlő. BNO: B0190. Ok: V Z V /Varicella Zoster Vírus/ (12.17. ábra). Klinikai kép: A betegséget a gyermekgyógyászati, bel­ gyógyászati, fertőző betegségekkel foglalkozó szak­ könyvek tárgyalják. Jellemző bőrelváltozás a vérbő ala­ pon ülő, kezdetben tiszta bennékű vesicula, amely a napok múltával zavarossá válik. Az egész testfelszínen megtalálható, a hajas fejbőrben jelentkező vesiculák nagyon jellemzőek.

R itk áb b an lá th a tó vagy ritk áb b an d iag n o sztizált víru so s b őrb etegségek

12.17. ábra. Varicella. Környék enyhén gyulladásos, tetején behúzódás

Aránylag gyakran találkozunk velük. Nincsenek mar­ káns tüneteik, előfordulhat, hogy nem boldogulunk a mozaikjaik összerakásával. Ezért segítő szándékkal felsorolom a fontosabbakat.

Kesztyű-zokni szindróma Szinonima: Gloves and socks syndrome (1990). BNO: B3430. Ok: Herpes Virus Hominis és Parvovirus. Klinikai kép: Gyermekek, fiatal felnőttek betegsége. Kezeken, lábakon erythemás, papulosus, purpurosus el­ változások, lázzal, légúti, ízületi, gastrointestilális tü­ netekkel, viszketéssel, fáj dalommal. Az exanthemák exsudatívabbakká válhatnak, vesiculák jelenhetnek meg, ezek pustulákká alakulhatnak. Nyirokcsomók duzzadtabbakká válhatnak, ízületi, légúti, gyomor-bélrendszeri panaszokra is felkészül­ hetünk [91].

megjelenéséért. Védőoltások (Di-Per-Te, Mumps — Morbilli —Rubeola) után is megjelenhetnek. 6 hónap feletti és 14 év alatti egyének, átlagosan 2 éves gyer­ mekek betegsége. Emésztési zavar, nasopharyngitis, tonsillitis, influenza előzheti meg a bőrtünetek meg­ jelenését. Klinikai kép: Arcon, a végtagok feszítői oldalán, néha a törzsön is, szimmetrikusan nem viszkető, erősen vérbő lichenoid papulák jelennek meg. Enyhe láz és általános tünetek kísérhetik, de nem minden esetben. A nyirokcsomók megnagyobbodhatnak, máj­ nagyobbodás, pozitív máj funkciós próbák kísérhetik. T íz nap után gyógyul. Az atopiásoknál a gyógyulás el­ húzódhat. Terápia: Antihisztaminok adhatók, külső megnyug­ tatás. A szteroid tartalmú szerek az állapotot ronthatják.

Pseudorubeola Szinonima: erythema subitum, roseola infantum. háromnapos láz, hatodik betegség. BNO: B0820. Ok: H H V 6 fertőzés. Klinikai kép: Hirtelen kezdet, lázas állapot, közérzet nem romlik. Csecsemőkor és 3 év közötti gyermekek be­ tegsége. Arcon, mellkason, végtagokon 2-5 mm-es makulo-papulosus exanthemák láthatók. Az exantahemák a lázas állapot vége felé jelennek meg. Enyhe légúti gyulladás előzheti meg. Spontán, nyomtalanul gyógyul. Hasonlít a morbillire is, azonban nem az arcról ter­ jed lefelé.

M ononucleosis infectiosa Szinonima: Pfeifer-féle mirigyláz. BNO: B27. Ok: 80%-ban Epstein—Barr-vírus, 20%-ban cytomega­ lovirus. Érintkezéssel (pl. csók) terjed. Klinikai kép: Főleg serdülőkor betegsége (15—25 év között fordul elő). Láz, torokgyulladás, nyaki nyirok­ csomók nagyok, lép, máj tapintható, ízületei fájdalom kísérheti. A bőrön apró halvány vörös foltok, petechiák kísérik a betegséget. A bőr, a máj érintettsége miatt sár­ gás színű lehet. Csökkent sejtes immunitású egyének (szervátülte­ tettek, HlV-fertőzöttek)

Acroderm atitis papulosa eruptiva Szinonima: Gianotti—Crosti-szindróma (1955) BNO: L4440. Ok: Több vírus, és a Streptococcus is felelőssé tehető

Erytm em a infectiosum Szinonima: ötödik betegség, tanimura betegség. BNO: B0830. Ok: Human Parvovirus B19. Cseppfertőzéssel terjed. Klinikai kép: Aránylag gyakori betegség, elsősor­ ban 4—12 éves gyermekek betegszenek meg. Csepp­ fertőzéssel terjed, télen, tavasszal járványszerű. A magzatok anyjuktól 33%-ban fertőződhetnek, ez anaemiával járhat. 4-14 napig lappanghat. Influenzaszerű betegségeket kísérheti, esetenként láz nélkül. Az arcon néhány napra pillangószerűen elhelyezkedő maculo-papulosus elváltozások jelennek meg. Fel­ tűnő a száj körüli sápadtság. Az enyhén viszkető ki­ ütések pár nap múlva a törzsön is megjelennek. Felnőtteknél gyakoribbak az ízületi panaszok (80%), gyermekeknél ritkább. A betegség 5—9 napig tart. Jár­ ványszerű, a felnőttek 50%-a a fertőzésen átesett. Mi­ vel gyakori a tünetmentes lefolyás, a betegségről nem mindenki tud.

Kéz - láb - száj betegség Löffler—Forsch 1897. Dalldorf-Sickles 1947. Szinonima: Hand-Foot-Mouth Disease, stomatitis vesiculosa epidemica. BNO: B0840. Ok: Coxsackie-virus Al 6, és más, különböző serotypusú Coxsackie vírus, ritkábban Enterovirus-71. 10 év alatti gyermekek betegsége. Nyáron, ősszel gyakori. Lappangási idő: 3—7 nap. Terjed csepp­ fertőzéssel, fekál-orál átvitellel, használati tárgyakkal.

Előjelek: étvágytalanság, láz, torokfájás, izom és has­ fájdalom. Klinikai kép: 1-2 nap múlva a szájban piros foltok jelennek meg a nyelven, gingiván, torokképleteken, ezek egy része lencse nagyságú lapos hólyaggá, majd ezek megnyílása után mélyebb eróziókká alakulnak. A bőrön, elsősorban a tenyereken és talpakon lapos papulák jelennek meg, egy részükön vesicula fejlődik ki. Exanthemák láthatók a gluteális részeken is, itt azon­ ban hólyagok sohasem alakulnak ki. A bakteriális felülfertőződés után a regionális nyi­ rokcsomók nagyobbak, érzékenyek. Az Enterovírus-71 által kiváltott betegség súlyosabb képet mutat, idegrendszeri szövődményekre is számí­ tani lehet. Differenciáldiagnózis: hasonlíthat a varicellára, amelyben a szájtünetek soha nem olyan markánsak, mint ennél a betegségnél. Terápia: Csak helyi megnyugtatás, ágynyugalom, a bőrön a másodlagos fertőződés megelőzése. A száj­ ban lévő aphták miatt cinkszulfátos öblítéseket állít­ sunk be (*) Tennivalók: Személyi higiéné javítása (!), fertőzés továbbvitelének megakadályozása. 8—10 nap alatt spontán is gyógyul.

E xanthem a virosum BNO: B09H0. A különböző, vírusos indíttatású, influenzaszerű be­ tegségek, ha nem is minden esetben, exanthemákkal járnak. Klinikai kép: Fertőző vírusos betegséghez hasonló, azzal azonban valamiért nem egyező, maculosus, makulopapulosus exanthemával járó betegségnél gondol­ junk vírusos exanthemára. Differenciáldiagnózis: A fertőző betegségek mellett a gyógyszeres exanthemára (toxicodermára) is gondol­ ni kell. A részletes, pár percbe bele nem férő anamnézis-felvétel nagy segítséget jelent. Terápia: A bőrtünetekkel járó szubjektív panaszok kezelése, a betegség lezajlása utáni laboratóriumi el­ lenőrzés megszervezése, a fertőtlenítések megszerve­ zése, pszichés állapot megőrzése a legfontosabb fel­ adat.

D erm atitis plataris juvenilis Nemvírusos betegség, differenciáldiagnosztikus szem­ pontból itt is megemlítem. Lásd 15. atópiás atópiás dermatitisszel is foglalkozó fejezet, ahol a betegségről részletesebben olvashat.

1 3 . F E JE Z E T A

Í

z e l t l á b ú a k

és

f e jl ő d é s i

a l a k ja ik

o k o z t a

BŐ RBETEG SÉG EK

M éh ek és d arazsak Ictus insecti (méh, darázs) BNO: X23H0. A méh és darázsszúrás a gyakori sérülések közé tarto­ zik. Orvoshoz akkor fordulnak, ha a megszúrt egyén a méreggel szemben túlérzékeny, vagy ha speciális test­ tájak szúrásáról van szó. A magyar nyelvészek elfogadják a köznyelvben elterjedt „ csí­ pés" szót is, annak ellenére, hogy a szúrás egyirányú erőbeha­ tás eredménye, a csípés kétirányúé. A méh és darázs nem csíp, hanem szúr. A pók csíp, de ha a csípés „drámaiságát” kívánjuk érzékeltetni, akkor marásnak is nevezhetjük.

Túlérzékenység esetén egy szúrás is halálos lehet. A halált okozó szúrások számát 10 és 500 közé teszik. Saját esetünkben, intenzív kezeléssel meggyógyított nőbetegünkből 308 fullánkot húztunk ki, a többit a be­ teg, a családtagok és a mentők távolították el [24]. A szúrás következménye attól függ, milyen nemű, korú, általános állapotú egyénről van szó, meg arról, milyen betegségben szenved. Az sem közömbös, hogy a méh vagy darázs milyen életkorú, melyik évszakban kelt ki. A méhek és darazsak fullánkszerve a peterakó szervekből alakult, át. Két, anatómiailag és funkcionálisan eltérő részből áll: a fullánkkamrához hártyával kapcsolódó mozgatószervből és a mozgatószervhez kapcsolódó szúrórészből. (13.1. ábra) A szúrószerv egy tőrből és két szuronyból áll. A két méregmi­ rigy kivezető csöve a fullánkkamrában, a tőr vastag végébe nyí­ lik. A méreg a tőr és a két szurony által képzett csatornán át jut a fullánk végébe. A szuronyokon visszafelé álló horgok teszik le­ hetetlenné a fullánk könnyű kihúzását, és könnyítik meg a mély­ be jutását. Szúráskor a fullánk a potroh végéből lefelé lökődik ki, a szu­ ronyok felváltva mozogva a fullánkot a mélybe juttatják. A szúró­ szervmozgatószerve akkor is működik, és injekciózza a mélybe a mérget, ha a fullánkszerv, amely nagyon lazán kötődik a ful­ lánkkamrához, kiszakad. Ezt fontos tudni: a méhek fullánkszerve a szúrás után kisza­ kad, a darazsak vissza tudják húzni. Ha a beteg nem tudja meg­ mondani, mi szúrta meg, azt kell megkérdezni: fullánk volt-e a bőrében. Sokáig azt gondolták, ennek az oka, hogy a darazsak fullánk­ ján nincsenek horgok. Ma már tudjuk, hogy éppen olyan horgok­

kal rendelkeznek, mint a méhek, csak a fullánkszervük nagyon erősen kötődik a fullánkkamrában. Megmérték: (német vizsgá­ lók néztékI) a méh fullánkszerve 1,7 g terheléskor kiszakad, a német darázs 9-12-got, a lódarázs 50 g terhelést is kibír. A méhméreg összetett, mérgező anyaga a melittin. Anyagai fájdalom-, gyulladáskeltő, értágító, érkárosító, nagy adagban to­ xikus hatásúak, gátolják az anyagcsere-folyamatok során kelet­ kező savak oxidációját. Ez a fájdalomérzés fokozódásával jár.

A szúrást követő fájdalom és a gyulladás a legfőbb panasz. Több szúrás esetén ellenőrizni kell a vérnyo­ mást. Shock kialakulása esetén a sürgőségi ellátás sza­ bályai szerint kell eljárni. Gondot jelenthet a szájüreg, szemkörnyék szúrása. Terápia: A fullánkot minél előbb el kell távolítani. Általános tünetek nélküli esetekben helyi hűtőkenőcsözést, nem jeges hűtőborogatást, kell alkalmaz­ ni. Ajánlatos a beteget megfigyelni. Súlyos általános tünetek esetén (fulladás, eszméletvesztés, kiterjedt bőrtünetek), Tonogént kell adni (*). Méh- és darázsméreggel szemben érzékenyeknek ajánlatos Tonogént tartalmazó autoinjektort maguk­ nál tartani. Az egyszerűbben beszerezhető formája a Tonogén ampulla és az egyszer használatos fecskendő, tűvel. Ahhoz idő és eszméletnél levés kell, hogy baj esetén a beadást elő lehessen készíteni, felszívni, bead­ ni. Az automata beadót az Egészségbiztosítás nem tá­ mogatja. Ebből egy nyomásra, akár a ruhán át is be le­ het adni az életmentő szert. Még orvosi körökben is elterjedt a Caleimusc, kalciumos pezsgőtabletta itatása, Calcimusc injekció adása.

A kalcium csökkenti a vérnyomást, értágulást okoz, adása után az állapot tovább romlik. Ezért kalcium adásával ne kísérletezzünk. A méh és darázsméreggel szembeni érzékenységet az IgE ellenanyag kimutatásával bizonyítani lehet, be­ tegeinket ezen lelet birtokában fel lehet készíteni a szúrások megelőzésére (érett gyümölcs kesztyűvel fo­ gása, testrészek ruhával fedése, édes italok ivás előtti megtekintése stb.), el lehet látni injektorral A túlérzékenység csökkentésére, megszűntetésére specifikus immunterápia állítható be. Ez hosszadal­ mas kezelés: orvosi ellenőrzés mellett 1-2 havonta be­ adott injekcióból áll, akár 1-3 éven át is eltarthat. Egyszerű szúrás esetén betegünket nyugtassuk meg: a méhektől szervezetét előnyösen befolyásoló in­ gerkezelést kapott. Az elmúlt évszázadokban az orvo­ sok reumás betegeiket valóban gyakran szúratták meg méhekkel. Megelőzés: minden alkalmat meg kell ragadni an­ nak elmondására, hogy a motorozáskor, gyümölcs­ evéskor, üdítő ivásakor szájba kerülő méh és darázs túlérzékenység nélkül is életveszélyt jelent.

A p ók m arásró l BNO: X25H0. A Földön 23-33 ezer pókfaj él [28], A pókok méregmirigyeik vá­ ladékának áldozatukba fecskendezésével szerzik meg táplálé­ kukat. Ebben az értelemben minden pók „mérges pók". Ember­ re veszélyt akkor jelentenek, ha olyan méretű csípőkarmokkal rendelkeznek, amelyekkel az emberi hámot át tudják szúrni. Közép-Európában, az itt élő sokféle pók közül csak a Chiracanthium punctorium (mérges dajkapók) marása já r komolyabb kö­ vetkezményekkel. Vékonyabb hámot azonban más pókok is át tudnak szúrni. Ezek szúrása a méreg mennyisége és minősége miatt komolyabb következménnyel nem já r (13.2. ábra, 13.3. ábra, 13.4. ábra). Magyarországon mérges pókként emlegetik a farkaspókok családjába tartozó Lycosa singoriensist, a szongáriai cselőpókot, Magyarország egyetlen védett pókját, amely a földben, csa­ póajtós tetővel ellátott függőleges aknában él. Marásáról közlést

13.2. ábra. Mérges dajkapók. Csáprágóján feltűnően hosszú csípőkarmokkal

az utóbbi 45 év irodalmában nem találtam. Más földrészen tett kirándulások közben, Európában a Földközi-tenger környékén élő Latrodectus mactans, a fekete özvegy marása idézhet elő súlyos állapotot. /I többi pók, ha védekezésként át is szúrja az emberi hámot, csak enyhébb tüneteket képes létrehozni. A pók embert sohasem támad meg. Pókok támadásáról, mozdulatlan, alvó ember pókmarásáról szóló beszámolóknak ne adjunk hitelt. A pókok két részből állnak: fejtorból és potrohból. A fejtoron hat vagy nyolc szem látható. A két tapogatóról meg lehet állapí­ tani a pók nemét: a hímek tapogatója bunkóban végződik, erre a nőstény megtermékenyítésénél van szüksége. Békés körülmények között vaskos csáprágóikat, meg az ezek végén elhelyezkedő, a tűnél sokkal hegyesebb csípőkar­ maikat a fejtor alá rejtik. Támadáskor a csáprágókat harapófogószerűen széttárják, a csípőkarmokat pedig két irányból áldo­ zatukba mélyesztik. (Két ellenkező irányból érkező behatás a marás, az egyirányú a szúrás). A potroh hasi oldalának elülső harmadában találjuk az ivar­ nyílást, oldalt, „deréktájon" van a két légzőnyílás. A potroh vé­ gén 3 pár fonószemölcsből választódik ki a gyorsan megkemé­ nyedő fonalanyag. Ennek szakítási szilárdsága meglepően nagy. Zsákmányszerzési stratégiájuk eltérő. Vadászhatnak háló­ val, lerohanással, lesből támadással.

A pókmarás következménye függ a pók fejlettsé­ gétől, a bőrbe jutott méreg mennyiségétől, az egyén testsúlyától, általános állapotától, a testrész szöveti szerkezetétől, vagyis a megmart testrész felszívódási, mikrokeringési viszonyaitól. A Ch.p. tölcsérszerű hálót sző, ennek csúcsában várja áldozatát. Embert, gerinces állatot csak akkor marja meg, ha véletlenül megfogják, megszorítják, mezítláb rálépnek, az általa megszállt papucsba bele­ lépnek. Marása alig elviselhető égő fájd alom m al jár. E nélkül a pókmarás lehetőségét ki lehet zárni. Az érintett területen egymástól kb. két mm-nyire, jól látható két szúrcsatornát találunk. Ezek hiányában a pókmarást szintén ki lehet zárni. A két pontocska kör­ nyéke hamarosan m egpirosodik, m egduzzad, elzsibbad, érzéktelenné válik. Napokig, hetekig gyulladásos, érzéstelen marad. Elsősorban gyermekeken, idősebb felnőtteken rosszullét, hányás, fejfájás, hőemelkedés, hidegrázás,

13.3. ábra. Keresztes pók. Csáprágóján rövid csípőkarmokkal

13.5. ábra. Ixodes ricunus hímje, nagy pajzzsal

13.6. ábra. Dermocentor marginatus

néhány esetben mellkasi szorító érzés és keringési elégtelenség teheti súlyossá a klinikai képet. Gondol­ junk a szúrcsatornák másodlagos fertőződésének le­ hetőségére, még a tetanuszra is. Terápia: Helyi gyulladás esetén a terület hűtőkenőcsös (Ung.alum.acet.tart.FoNo) bekenése és állott vizes (nem jéghideg) borogatása elegendő. El kell lát­ nunk a szúrcsatornákat: állítsunk be antiszeptikus ha­ tású külső kezelést (kenőcs, hintőpor). Foglalkoznunk kell a fájdalommal, a keringés esetleges rendellenessé­ geivel. Nagyon fontos, hogy a beteget magyarázatunk­ kal, a pókmarás várható következményeinek ismerte­ tésével meg tudjuk nyugtatni. Fontos: A poklok, hasznos társaink- E lőítéletek alapján üldözni, pusztítani nem szabad őket.

K u lla n cso k Kullancsszúrás. BNO: X25H0. Hazánkban és Közép-Európában mintegy 30 kul­ lancsfajt írtak le, közülük leggyakrabban a sima felszí­ nű, a hátán pajzsocskát cipelő Ixodes ricinus-szal ta­ lálkozhatunk [36]. Ennek nősténye nagyobb, pajzsocskája kicsi, a hímek kisebbek, pajzsocskájuk nagy (13.5. ábra). Onnan kapták a nevüket, hogy a petékkel teli nőstények hasonlítanak a ricinus magjához. Egy

13.8. ábra. Ixodes ricinus fertőző­ képes lárvája a bőrön

13.7. ábra. Kullancs elülső lába. Alul látható bemélyedés a Haller-szerv

centiméternyire is megnövekszenek, és nehezen mo­ zognak. A második leggyakoribb a sötét színű, rücskös felszínű, Dermacentor marginatus. Olyan, mint egy mogorva páncélos vitéz. Ezeken kívül jóval ritkábban ugyan, de találkozhatunk más kullancsfajokkal is. Több faj képviselőit is megtalálhatjuk, azok ritkábban kerülnek szemünk elé (13.6. ábra). A kullancsok a Föld legrégibb lakói közé sorolhatók. Rendszertanilag az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába, a pókszabásúak rendjébe, a kullancsok családjába tartoznak. A rendszertani két családban, 9 nemben sok száz fajuk él. A kullancsok feje, tora és potroha egybe épült. Még az orvosok egy része sem tudja, hogy amikor a kullancsot megpróbáljuk eltá­ volítani, nem a feje szakad a bőrbe, hanem a szívószerve. A kul­ lancsok látása gyatra, némelyüknek még szeme sincs. Van viszont hő/illatérzékelőjük. Ha egy kullancsot megfigyelünk, láthatjuk, hogy a nyolc lába közül az első kettőt gyakorta felemeli, széttárja ás mozgatja. Mintha radarantenna volna. A lábak belső felszínén hőt/szagot érzékelő szervecske van (Haller-szerv), amelyekkel be tudja mérni, hol és milyen távolságra van áldozata (13.7. ábra). Néhány szakkönyven az olvasható, hogy az illatot érzékelik, ez azonban kétséges. Ha az elfogott kullancsot vékonyfalú üveg edénybe tesszük, és ujjunkkal megmelegítjük az edény falát, a kullancs ezt beméri és megindul a remélt áldozat irányába. A nőstény kullancs 2000-4000 petét rak a talajra. A petékből két hét után, előnytelen meteorológiai viszonyok esetén csak 3 -6 hónap múlva kelnek ki a háromnegyed miHiméternyi, em­ berbőr színű, ezért a bőrön nem nagyon látható, hatlábú lárvák. (13.8. ábra, 13.9. ábra) Már ezek fertőzöttek lehetnek, betegsé-

és amelyen keresztül a táplálékot magukba tudják szívni (13.13. ábra).

13.11. ábra. Kullancslárva sötétlátóteres képe get is terjeszthetnek. Ez amellett szól, hogy a kórokozók már a petékben is benne vannak. Ha a szőrtüszőbe is bejutnak, külön­ leges, ritkán diagnosztizálható kórképet, a STROPHULUS ARTHROPODICUS-t, az idült folliculitis képében jelentkező betegsé­ get hozzák létre. (13.10. ábra). A lárvák négy hét múlva a kissé nagyobb, de még nem iva­ rérett, azonban már fertőzés terjesztésére képes nyolclábú imágová vedlenek. Csak egy, másfél év múlva fejlődnek ki a szapo­ rodásra kész felnőtt egyedek. A felnőtté válásig három gazdát kell felkeresniük, háromszor kell táplálkozniuk. (13.11. ábra).

Napjainkban a kullancsok száma nem csökken. Az ember beavatkozott a természet rendjébe, nincsenek fa­ gyos telek, a kullancsokat pusztító élőlények létszámát is sikerült megtizedelni. Irodalmi adatok szerint egy olyan gombafajtában kell reménykednünk, amely a kullan­ csok tekintélyes részének pusztulását eredményezi. A kullancsok nagyon szívósak. Túlélik, ha hónapo­ kig, akár egy évig nem esznek. A hosszú szomjúságot azonban nem bírják. Az eső, a harmat, a föld nedves­ sége biztosítja számukra a túléléshez szükséges folya­ dékot (13.12. ábra). A bőrre jutva addig másznak, amíg meg nem találják a legvékonyabb hámmal ren­ delkező bőrfelszínt. A bőrbe szúrják szívószervüket, amelynek szélén két tapogató segíti tájékozódásukat. Közöttük mered előre a két felső és két alsó állkapocs­ ból álló szájszerv. Ezek kis csatornát vesznek körül, amelyen érzéstelenítő anyagot fecskendeznek a bőrbe,

13.12. ábra. Ixodes ricinus lába. A karmokat látva megértjük, miért tud jól kapaszkodni

A szájszerv két horgas részével, a felső állkapoccsal (chelicera) a bőrbe kapaszkodnak, a hámra hámsejtoldó és érzéste­ lenítő váladékot juttatnak, majd a másik két, fűrészfogszerű száj­ szervvel, az alsó állkapoccsal (hypostoma), azokat felváltva mozgatva a mélybe fúrják magukat. Az olyan hosszú szájszervű kullancsok, mint amilyen az Ixodes ricinus is, a nyálból kiválasz­ tott kollagénnel rögzítik magukat, és szigetelik el a szájszervet, hogy a szíváshoz szükséges vákuumot létre tudják hozni. A rö­ vid szájszervűek, mintamilyen a Dermacentor marginatus, ezt a szigetelést cement anyaggal oldják meg (13.14. ábra).

Kis pihenés után szöveteket oldó anyagot fecsken­ deznek be, majd a vörösvértestekkel kevert szövetned­ vet magukba szívják. Az érzéstelenítő és szövetoldó nyállal együtt vírusokat, baktériumokat juttathatnak a bőrbe, ha fertőzöttek. Szerencsére azonban, nem min­ den kullancs fertőzött. A fertőzöttség mértéke évente és földrajzi helyenként változó. Az elmondottakból kitűnik, a kullancsok nem csíp­ nek, nem harapnak, nem marnak, hanem szúrna A csípés, harapás, marás két, ellenkező irányból érkező erőbehatás eredménye, a szúrás egyirányú erőbehatást jelent.

A bőrbe fecskendezett fehérjetartalmú, ezért fertőzés nélkül is izgalmat kiváltó „nyál” már a szúrás utáni percektől kezdve kellemetlen, égő, viszkető fá j­ dalm at válthat ki. Akit a kullancsok gyakran megszúr­ nak, a nagyon jellegzetes érzésből tudják, hogy kul­ lancs van a bőrükben. Mivel nem minden kullancs fertőzött, ez a szúrás körüli gyulladás nem jelenti a Lyme-kór kezdetét, a gyulladás enyhesége azonban nem zárja ki a fertőzést. A fertőzött egyének 20%-ánál nem is alakul ki gyulla­ dás, ezek az egyének nem is veszik észre, hogy kul­ lancs van, vagy volt a bőrükben. Ezért a Lyme szerológiai pozitivitás esetén ne cso­ dálkozzunk azon, hogy a betegek nem tudnak a kul­ lancs szúrásáról.

13.13. ábra. Ixodes ricinus szívószerve

13.14. ábra. Dermacentor marginatus szívószerve

* 13.15. ábra. Ixodes ricinus kis pajzsú nősténye a bőrben

13.16. ábra. Terhes Ixodes ricinus. Oldalán a légzőnyílással, hasán elől a genitális nyílás, hátul a végbélnyílás látszik

Ha teleszívták magukat, elengedik áldozatukat és lepottyannak. Ha megéheznek vagy levedlettek, ismét lesben várják újabb áldozatukat. A kullancs oldalán két légzőnyílás, kát trachea van, ezeken ke­ resztül lélegzik. Ezzel magyarázható, hogy a kisebb kullancsok mélyen, „derékig" képesek az áldozat bőrébe hatolni. (15.15. ábra,16.16. ábra) A nőstények hasi felszínén, testük közepén ta­ lálható a genitális nyílásuk, a test végén pedig a kloakájuk. Szívesen kapaszkodnak bokrok, alacsony faágak leveleibe, fűszálakra. Türelmesen kivárják, amíg egy melegvérű lény bal­ lag el mellettük, vagy alattuk, ekkor átkapaszkodnak annak szőrzetébe, ruhájába. Arra semmiféle bizonyíték nincs, hogy fa­ ágakról pottyantják rá magukat az alattuk elmenő áldozatra.

Még a kullancsokkal foglalkozók közül is kevesen tudják, hogy a kullancsok a szelekkel is vitethetik magu­ kat. Megfigyelhetjük ezt az utazási módot, ha a kisebb kullancsokat hagyjuk a felfelé tartott kezünk ujjhegyé­ ig gyalogolni. A szél élénkülésekor széttárják mind a nyolc lábukat és eltűnnek az ujjúnkról. STROPH U LU S ARTHROPODICUS-nak nevez­ zük azt a folliculitisszerű elváltozást, amely akkor jön létre, ha a lárvák a szőrtüszőkbe fúrják be magukat. Vérbő környezetű, pörkkel fedett, a folliculitisnél vala­ mivel nagyobb elváltozást kell keresnünk. 1981-ben számoltunk be ilyen betegről, azóta a világiroda­ lomban sem olvashatunk újabbról. Pedig bizonyára gyakoribb, mint gondolnánk [23], Napjainkban, a természetben járva nagyon gyakran találkoz­ hatunk kullanccsal. Ezért kiránduláskor zárt ruházatba kell öltöz­ ni. Viseljünk zárt nyakú, hosszú ujjú inget, alul zárt nadrágot. Ru­ hánk legyen világos, hogy gyakran meg tudjuk nézni magunkat és társainkat. A ruha készüljön sima anyagból, hogy a kullancsot azonnal megláthassuk. Nem feledkezhetünk meg a fejfedőről sem. Erről még költői szépségű frizurák esetén sem szabad le­ mondanunk. Biztonságérzésünket nagymértékben fokozhatjuk a különböző gyárak által előállított kullancsriasztó anyagokkal. Na­ gyon jól beváltak a hazai gyártmányú, elfogadható árú, spray alakú szerek.

13.17. ábra. Kullancs eltávolítására átalakított szemöldökcsipesz

A kullancsok eltávolítása, ha a bőrbe nyomultak, könnyen megtanulható. Nem szabad nyomkodni, kenőcsözni, mert ilyenkor a bőrbe fecskendezheti az esetleg kórokozót is tartal­ mazó váladékát. 1. A gyógyszertárakban kapható kullancseltávolításra ki­ talált csipesszel a kullancs szívószervét kell megfog­ ni, közvetlenül a bőrfelszín felett, kicsit meg kell csavarni, és ki kell húzni. 2. Én egy olyan szem öldökcsipeszt hordok a hátizsá­ komban, amelynek fogó felszínén kis bemélyedést reszeltem, hogy a kullancs szívószervét ne vágja le. (13.17 ábra.) 3. Használhatunk cérnát is: tekerjük a bőrbe fúródott kullancs szívószerve köré, közvetlenül a bőrfelszín felett. Húzzuk szorosra a hurkot és húzzuk felfelé. Az esetleg beszakadó szívószerv már nem fertőz, kipiszkálása érdekében nagy sebeket ejteni nem érdemes. Idegen test­ ként kilökődik.

A kullancsok többféle betegséget terjeszthetnek, ezek orvosi ellátást igényelnek, szakszerűtlen kezelé­ sük csak bajt okoz. A legjelentősebb a vírusfertőzés, agyvelőgyulladással járhat. Centrális jelek észlelésekor gondolni kell rá. Ezt a háziorvostól kérhető védőoltásokkal előzhetjük meg. A legfontosabb betegséget, a LYM E-KORT a baktériumok okozta megbetegedéseknél tárgyaljuk. Ellene jelenleg védőoltás még nincs.

L a rv a m ig ran s BNO: B7690. A hámba fúródó parazita tekervényes rajzolatot hoz lét­ re [60]. Ok: Toxocara canis, a kutyákban élő horgasfejű galandféreg. Ez a gyakoribb, a macskákban élő T. cat rit-

13.18. ábra. Larva migrans a bőrben

13.19. ábra. A larva migrans zegzugos csatornája

kább. A kutyák tekintélyes része, már a nagyon fiata­ lok is, fertőzöttek ezzel a féreggel. Fertőzés módja: a talajra került macska és kutyaü­ rülék beszáradása után elporlik. A peték cipőre ragad­ va, levegőben lebegve terjednek. Peték vannak az álla­ tók szőrén, különösen a szája környékén. A petékből ki­ kelt lárvák, ha bőrrel érintkeznek, a szőrtüszőkön át (hát bőre, gluteális táj), bőrsérüléseken, ép szaruréte­ gen át a hámba jutnak (kutya simogatása, csókolgatása nem veszélytelen). Lappangás: hetek, hónapok múlva járatokat fúrnak a hámban. Klinikum: Kanyargós, tekervényes járatokat fúr, amelyek 2—4 mm szélesek, enyhén piros színűek, he­ lyenként kissé kiemelkednek, kiszélesednek, kis hólyagcsákkal tarkítottak. A betegség viszketéssel, szúró ér­ zéssel, enyhe gyulladással, másodlagos fertőződés ese­ tén markánsabb gyulladással jár. A lárvák csak a hám­ ban élnek, az alapi hártyán nem képesek áthatolni. Na­ ponta 2-20 milliméternyit haladnak [5] (13.18. ábra). Létezik viscerális alakja is: a gyomorba jutott pe­ tékből kikelő lárvák hasmenést, felszívódási zavart, alultápláltságot okozhatnak. A bélrendszerből eljuthat­ na,k a központi idegrendszerbe, a tüdőbe, szem be, szív­ izom ba ahol a szerv károsodásával já ró tünetedet hozzák létre [3]. A diagnózist a klinikai kép alapján fel kell tudni ál­ lítani. Szövettani vizsgálatra nincs szükség. A kóroko­ zót ritkán lehet a bőrben megtalálni, helyét változtat­ ja. A perifériás vérképben kifejezett eozinofilia mutat­ kozik. (13.19. ábra.) Lefolyás: A larva migrans kezelés nélkül, hét éven belül meggyógyul, mivel a lárvák egy idő múlva, egy bizonyos fejlődési szak elérése után elpusztulnak. Terápia: — Antihelmintiázisos szerek adása (mebendazole, levamizole(*)).

— A járat fagyasztása szénsavhóval, chloraethyllel (mindkét módszert jó eredménnyel használtuk. — A háziállatok féregtelenítése nehéz dolog, a féregtelenítő szerek a petékre nem hatnak. A műveletet ezért sokszor meg kell ismételni, mivel nem lehet tudni, a szőrzetről a peték, a kezelés melyik szakában, mikor jutnak ismét az állat szerve­ zetébe.

Megelőzés: — A háziállatok tapogatása, sim ogatása, csójolgatása fertőzés forrása lehet. Nem szabad megengedni, hogy az állatok gyermekeket vagy felnőtteket nyalo­ gassanak. — Veszélyesek az állatok által előszeretettel látogatott gyermekjátszóterek, homokozók. — A homokban m ezítláb járás, bár egészséges, de ve­ szélyekkel jár. — A bőr rendszeres és szakszerű tisztítása, a mosdás és fürdés nem hanyagolható el. — A kezelést minél gyorsabban elkezdeni. Érdekes, a betegek a betegség hosszas fennállása után mennek orvoshoz.

Scabies Szinonima: rüh, rühösség, senyedék (régi). BNO: B86H0 Ha főleg a kézhátakon, az ujjak között, deréktájon viszkető pontszerű kikaparást látunk, scabiesre mindig kell gondolni. Okozója a Sarcoptes scabiei nevű ízeltlábú atka. Patológia: Az atka a hám felszínére jut, a nőstény já­ ratot fúr a hámba úgy, hogy az alapi hártyát nem lépi át. Oda rakja a petéket. Életben maradásához egyenle­ tes melegre, egyenletes páratartalomra, fehérjedús táp­ lálékra van szüksége. Ezeket a feltételeket a gluteális tá­ jon , a hónaljaknál, a kézujjak között találja meg. Fel­

nőttek arcán, nyakán soha nincs! Ha itt látunk visz­ kető, kikapart elváltozásokat, a scabiest kizárhatjuk. Gyermekek is fertőződhetnek. Éjszaka nagyobbítja nyílását, a hímek éjszaka a bőrfelszínen keresik meg a nőstényeket, ez jellegzetes éjszakai viszketéssel jár. A kaparást követő másodlagos fertőzöttségre számí­ tani kell. A kórelőzményből a családon belüli előfordulás, vagy azok betegsége, akik ágytársak voltak, kihámoz­ ható. A pontszerű exkoriációk, a kézujjak közötti 1015 mm-es járatok diagnosztikus értékűek. Ezeket csak nagyítóval vizsgálva találjuk meg. Terjedés: Mivel az atka a kiszáradást és a lehűlést nem viseli el, a közvetlen, elsősorban a bőrről bőrre terjedés lehetőségét tisztázzuk. Ezért az STD betegsé­ gek között is gondolni kell rá. Terápia: Jó hatású FoNo készítmény, a benzylium benzoicum tartalmú Linim entum scabicidum FoNo, vagy a hasonló összetételű, de kombinált, vény nélkül kapható gyári készítmény (*) áll rendelkezésünkre. Recept nélkül kapható a lindane tartalmú Jacutin emulzió és gél, amellyel terheseket, szoptató anyákat kezelni nem szabad. A használati utasításban mindent leírtak: 3 év felett használható, 3 év alatt, miként a Linimentumnál is, csak 2-3 részletben lehet kezelni: napi egy részletet. Fürdés után a FoNo-s készítménnyel nyaktól lefelé be kell kenni a bőrt. Száradás után, kb. 20 perc múlva az ecsetelést meg kell ismételni, a bőrre kell szárítani. Egy nap múlva kell für­ deni, ami a fontos: frissen vasalt ruhát kell húzni, törülközőt, ágy­ neműt is cserélni kell.

megmaradó fél adagot három részre osztva, azokat naponként a bőrre kellett kenni. így a kezelés négy napon át tartott. Fürdés a negyedik nap után.

A kezelés anyagaival szembeni érzékenység, azok esetleges izgató hatása miatt bőrgyulladás alakulhat ki. Ilyenkor a már nem scabieszes terület gyulladása okoz gondot, elsősorban a betegeknél. Megnyugtatás fontos: a betegnek tudnia kell, hogy a betegség nem szégyen! A scabies jól ápolt egyéneken is megtalálható. Utókezelés, megelőzés: A családtagokat, a fertőzés­ nél esetleg közrejátszókat (!) kezelni kell. A fertődenítés módjairól a beteget és családja tagjait tájékoztatni kell. A megengedett legmagasabb hőfokon történő mosás és gőzös vasalás olcsó és könnyen kivitelezhető mód­ szer.

Szún yogok BNO: X25H0. Magyarországon 44—48 szúnyogfajt tartanak számon, közülük azonban csak néhány faj nőstényének van szüksége melegvérű élőlények vérére. Vér nélkül nem tudnak petét rakni. A hímek és a legtöbb szúnyogfaj nőstényei békés élőlények, növényi nedvekkel táplál­ koznak. Tagjai az ember által megzavart biológiai világ­ ban, a tápláléklánc tagjaként játszanak fontos szerepet. /4 szúnyogok ismeretének fontosságát az adja meg, hogy az egyik faj, az Anopheles maculipennis egyedei terjesztik a malá­ riát. Ebben a betegségben a Földön évente 300 millióan beteg­ szenek meg, és 1-3 milliónyian halnak meg. Magyarországon az elmúlt 50 évben csak behurcolt esetek fordultak elő. A felmele­ gedéssel együtt számítani kell a malária megjelenésére is. Biológia: - Egyedfejlődésük során a petékből lárvák lesznek, ezek moz­ gékony bábokká fejlődnek, mielőtt szúnyoggá válnának. Eze­ ket a szakokat hordók vízében, pocsolyákban is megfigyel­ hetjük (13. 20. ábra).

Fontos: Problémát okoz a terhesek, újszülöttek, csecsemők, disztrófiás gyermekek és felnőttek, romlott hámbarrierrel járó betegségben szenvedők (ichthyosis, psoriasis, atópiás egyének, ekzemások), idegrendszeri betegségben szenvedők kezelése. A szervezetbe felszí­ vódó vegyi anyagok toxikus hatását el kell kerülni. Az ilyen scabieses betegeknél a benzil-benzoátos szerek óvatos alkalm azását kell megszervezni: a bőrfel­ színt felezni, harmadolni ajánlatos, a kezelés így két, három napon, vagy több napon át fog tartani. Kezel­ hetjük a beteg részedet, a predilekciós területeket.

-

A környezet kezeléséről, a ruhák mosásáról és gőzös vasalá­ sáról nem szabad megfeledkezni.

Egyes vizsgálatok szerint a kilégzett szén-dioxidot érzékelik. Mások szerint vonzza őket a verítékkel kiválasztott tejsav, a szteroid, koleszterin, a dezodorok és parfümök édeskés illata.

Szakmai elődeink hősi küzdelme megérdemli, hogy megem­ lítsük a Commessati-Demjanovics féle kezelést, amikor 40%-os Na.thyosulfat oldattal kenték be a bőrfelszínt, majd 5%-os só­ savval kellett lemosni. A felszabaduló kén fertőtlenítő hatását használták fel.

Megint mások szerint a terhes nők sokkal többet szenvednek a szúnyogoktól. Nagyon valószínű, hogy a hőérzékélésük segítségével talál­ ják meg áldozataikat. A nőstény a bőrön szájszervével kis sebet ejt, ezen keresztül

A másik, már modernebb kezelés a Helmerich-Flardy kenőesős kezelés volt. A kálium-karbonát és szulfur precipitatum tar­

hatol a bőrbe hosszú szúró-szívószervével. Alvadásgátlót fecs­ kendeznek áldozatukba, majd teleszívják magukat. Ez a folya­ mat percekig, tízpercekig tarthat.

talmú kenőcsőt kellett a bőrre kenni: felét az első alkalommal, a

-

A hímeket a csábosán lengedező csápserte alapján meg le­ het ismerni, a nőstények szájszerve megnyúlt, vérszívásra vált alkalmassá (13. 21. ábra). A szúnyogok látása nem jó. Az esti fény vonzza őket.

13.20. ábra. Az ártalmatlan és ártatlan hímszúnyog

-

-

Klinikai kép: Érdemes a bőrt nagyítóval vizsgálni, mert akkor a szúrást bizonyító szúrcsatorna meglátható. A szúrcsatorna környéke piros. Ennek a színbeli el­ változásnak a mértéke attól függ, hogy az áldozat mennyire érzékeny a szúrásra. Érzékeny egyének­ nél akár kis hólyagot is találhatunk. A viszketés mértéke attól függ, milyen szúnyog szú­ rását kellett elviselni. A szúnyogok nagyon gyakran több helyen is meg­ szúrják áldozataikat. Ilyenkor csoportos vagy sorba rendezett, piros környezetű szúrcsatornákat figyelhe­ tünk meg.

Bőrgyógyászati, orvosi szempontból fontos szúnyogfajok: 1. Anopheles maculipennis (foltosszárnyú malária szúnyog). Az általa terjesztett maláriát sikerült Magyarországról kiirtani, az utóbbi fél évszázadban csak behurcolt esetek fordultak elő. Sekély, álló, alig mozgó vízben rakja le tutajszerű petéit, ame­ lyekből a lárvák 2-3 nap alatt, hűvös időben pár hét alatt kel­ nek ki. Egy alkalommal 200 petét is le tud rakni. Tenyészhelyétől 1-2 km-nyire eltávozhat. Nyáron 3-4 naponta vért kell szívnia, hogy petét tudjon rakni. Szúrása nem fáj. Egyenes testtartású, az aljzattal hegyes szöget zár be. 2. Aedes vexans (gyötrő szúnyog, tócsa szúnyog). A szúnyo­ gok okozta kellemetlenségekért zömmel ez tehető felelőssé. Potroha és lába csíkos. Púpos testtartású. Pete alakban telel át. Petéit növényekre, nedves talajra rakja, ezek kedvezőtlen körülmények között évekig életképesek. Lárvái 4-5 nap alatt fejlődnek érett egyeddé. Évente több nemzedékkel szaporo­ dik. Tenyészhelyétől 5-6 km-nyire is elvándorol. 3. Culex pipiens molestus (dalos szúnyog, házi szúnyog). Az em­ bervért kedveli. Hordóban, ciszternában, árnyékszékben talál­ ható vízbe, szennyvízbe rakja petéit, egy-egy alkalommal 2300-at. Télen épületekbe, pincékbe, istállókba húzódik be, té­ len is dalolva szívja a vért, ha erre alkalmat talál. 0,5-1 km-re tá­ volodik el tenyészhelyétől. Törzse a felszínnel párhuzamos. 4. Mansonia richiardii (mocsári szúnyog). A Balatonnál leggya­

13.21. ábra. A vérszívó nőstényszúnyog koribb faj. Potrohát sárga-barna pikkelyek fedik. Dühödt vér­ szívó, alkonyatkor támad, erdőkben, árnyas helyeken nappal is. Szúrása fájdalmas. Az aljzattal a teste hegyes szöget zár be. A telet nem pete, hanem lárva alakban vészeli át, lassan fejlődik: 9-10 hónap alatt válik felnőtt egyeddé.

Tennivalók: Külföldi utazás előtt mindig érdek­ lődjünk a célország egészségügyi állapota felől. Ha várható szúnyoginvázióról, szúnyogok által terjeszt­ hető betegségekről hallunk, gondoskodjunk elektrom os és vegyi szúnyogriasztóról és m echanikus védelemről (szúnyoghálóról). Ha szükséges megelőző gyógysze­ res kezelés, az utazások előtti védőoltásokkal együtt a kezelésekről is tájékoztatni fognak. Terápia: Ha csak szúrásról van szó, elég a viszketést csillapító, megszüntető cinkes rázókeverék (Susp.zin­ ci aquosa FoNo). Erősebb reakció esetén, szájon át ad­ ható antihisztaminra is szorulhatunk. A szájon át adott kalcium -készítm ényektől drám ai hatást ne várjunk- T ú l­ érzékenységi reakció láttán, szájon át adható szteroidra is gondolhatunk. Nagyon különleges esetnek kell lenni, hogy ezt injekció formájában kelljen adni. Népi gyógymód, hogy a fájóan viszkető szúráshelyet köröm­ mel kereszt alakban meg kell nyomni. Orvosi megfigyelés, hogy a fájdalomérzés a viszketésérzést elnyomja. Ugyanez a magyarázata annak, hogy megszűnik a viszketés, ha a herpes kezelésénél használt Herpotherm készülékkel 3 má­ sodpercig 52°C-ra melegítjük fel a szúrás helyét.

Megelőzés: Zárt, vastagabb ruházat viselése, bár az éhes szúnyogok a vastagabb ruha átszúrásával is m eg fo g ­ nak próbálkozni. Kaphatók jó hatásfokú szúnyog és kullancsriasztó spray-k. A bőrre kenhető riasztóanya­ gokat nem ajánlom. Mindig eszembe jut a bőrön keresztüli vegyszerfelszívódás lehetősége, de legalább is a bőrgyulladás.

B ö gölyszú rás Szinonima: bögöly, pőcsik, pöcsik, pöcsök, bagócs. BNO: X25H0. A bögölyök a légyfélék családjába tartozó, rövidcsápú, kétszárnyú nagy legyek. Hazánkban 50-59 féle bögöly él. Lárváik nyirkos, mocsaras rét iszapjában, 2-4 év alatt fejlődnek felnőtt egyedekké. A hímek ártalmatlanok, nektáron élnek, a nőstények erőszakos vérszívók. Gyorsröptűek, cikázva keringenek áldozataik körül. Leggyak­ rabban a 10 mm nagyságú esőhozó pőcsikkel találkozhatunk, meg a nagybögöllyel, ez 15-17 mm-nyire is megnőhet (13.22. ábra.). Zömök termetűek, széles lapos a potrohúk, szárnyuk törzsük­ nél is hosszabb. Fejük félgömbszerű, a kétoldali nagy recés sze­ mük a nőstényeknél a középen összeér, a hímeknél kis lemez választja el a két felet. Nagyítóval, a két szem közötti részen 3 mellékszem van. /4 bőrre szállva szájszervükkel felhasítják a bőrt, majd a mandibulákból és maxillákból hegyes tőralakú szervvé alakult, szú­ rásra alkalmas sörtét a mélybe nyomják. Alvadásgátló anyagot fecskendeznek a bőrbe, a vért nagy gyorsasággal kiszívják. Fáj­ dalmas, vérző sebet hagynak maguk után.

A fájdalom már a szúrás pillanatában érezhető. A szúrcsatornából vér ürül, környéke rövid időn belül megpirosodik, gyulladástól duzzadt és kiemelkedő. Az égő, viszkető fájdalom jellemző a bögölyszúrásra. A másodlagos fertőződés veszélye fenn áll, trópusi éghaj­ lat alatt fertőző betegségek átvitelére is gondolni kell.

13.22. ábra. A bögöly A tetvek szárnyatlanok. A petékből, amit esetükben serkének nevezünk, 5-8 nap alatt kel ki a lárva, ebből alakul ki, 2-3 hét alatt válnak felnőtt egyedekké. Tekintélyes karmaik segítségével erősen a lábszáraikhoz szorítják azt, amibe kapaszkodnak (haj­ szál, szőrszál, ruházat rostjai). Hőérzékelésük és szaglásuk jó, látásuk rossz. A szárazságot jól tűrik, a vízben napok alatt sem pusztulnak el. Szeretik az állandó, 30-33 fok C közötti hőmér­ sékletet. 20 fok alatt petét nem raknak. A fagyot (-10, -20 fok C-t) átvészelik, a magas hőt nem bírják: 60 fokon másodpercek alatt elpusztulnak. Az éhezést sem bírják. Főleg a táplálékigényes lárváknak sokat kell enni, naponta 6-12-szer is esznek. Táplálék nélkül, már szobahőn is, napok alatt elpusztulnak. A nőstények 2-4 hetes életük alatt 40-200 petét raknak le. Ezeket cement anyaggal a hajszálakra, szőrszálakra ragasztják, vagy a testtel érintkező, meleg ruházat rostjaira rakják le. A fej és ruhatetűk azonos faj változatai, a lapostetű külön faj.

Irodalmi közlések szerint a Lyme-kór okozóját, a kullancso­ kon kívül más vérszívók, így a bögölyök sem vihetik át.

Fej tetű (Pediculus capitis) Terápia: Helyileg a kenőccsel előkészített bőrfelszínre állottvizes borogatást tehetünk. Jegeset nem, bár népszerű leírások ezt javasolják. A jeges borogatás re­ aktív, lehűlést kiküszöbölő vérbőséget vált ki. Ha a behatolás körül erős gyulladás alakul ki, szá­ jon keresztüli antibiotikus kezelést be kell állítani.

A nőstény 3-4 mm, a hím 2,5 mm hosszú. Színe a bőr színétől alig tér el. Feje oldalán két fekete szem látha­ tó, ha nagyítóval nézzük. Táplálkozáskor bélcsatorná­ ja elejét kis horgokkal rögzíti a bőrhöz, módosult száj­ szervével a mélybe hatol, majd vért szív. Torokgyűrűin lévő 3 pár lábával mozog, kapaszkodik. Potro-

P ed icu losis Szinonima: tetvesség. BNO: P capitis: B8500. E vestimenti: B8510. P pubis: B8530. A tetvek a rovarok olyan csoportjába tartoznak, amely­ nek tagjai madarak, emlősök vérszívó ektoparazitái. A bennünket érdeklő tetvek gazdaspecifikusak. Beteg­ ségeket közvetíthetnek.

ha 9 szelvényes, belén kétkaréjos gyomor alakult ki.

Petéit a hajszálra ragasztja, 5 mm-rel a bőrfelszín felett. A peték kis fedővel záródnak, amit a kikelő tetűlárvák leemelnek. Az összeesett tetűtok fejbőrtől mért távolságából kiszámíthatjuk a peterakás időpontját, ha tudjuk, hogy a hajszál átlagban 10 mm-t növekszik egy hónap alatt (13.23. ábra, 13.24. ábra). Elhanyagolt, m aguk iránt igénytelenebb egyéneken (!) szaporodik, ró­ luk jut át, például iskolákban, tömegszállásokon, má­ sokra is. Közös fésűvel, hajkefével, fejfedővel meg­ könnyítik terjedését.

13.23. ábra. Hajszálra ragasztott tetű ovuluma (serkéje)

A tetveket a hajzat fül mögötti részein és a tarkótájon kell ke­

13.24. ábra. Pediculosis capitis. A hajszálakon ovulumok. Ezeket a fülek mögött érdemes keresni

Lapostetű (Phtirius inguinalis)

resni. A nagyító hasznosságát Itt is hangsúlyozom.

Ruhatetű (Pediculus vestim enti) A nőstény 4,5 mm, a hím 3 mm hosszú. Petéit a ruhák belső, testtel érintkező felszínére rakja. Petéket rakhat a végbéltáj piheszőreire is. Nagyon szapora. Egyetlen nőstény, életének 3 -5 hete alatt 300, egyes vizsgálók szerint ennél sokkal több petét is képes lerakni. Visz­ ketéssel jár, a kikaparás hívhatja fel a figyelmet jelen­ létére (13.25. ábra, 13.26. ábra). Jelentőségét az adja meg, hogy a kiütéses tífusz kór­ okozóját terjesztheti. A petéket és tetveket a ruhák ráncaiban (koreaiban) kell keresnünk. A levetett ruhát elhagyja, aktívan ván­ dorol, a tetves ember környezetét veszélyezteti. Öl­ tözők, tömegszállások különös figyelmet érdemelnek.

Zömök testű, 1—1,5 mm hosszú. A durva, téglalap ke­ resztmetszetű szőrökön kapaszkodva éli életét, táplál­ kozni a bőrfelszínig mászik le, illetve a bőrfelszínen járkál. A szeméremszőrzetben, hónaljszőrön, szem­ pillákon, szemöldökön él. Lassan mozog, nem vándo­ rol, közvetlen testi érintkezéssel, közös ágyban alvással lehet elkapni. A tömegszálláson élők, hajléktalanok különösen veszélyeztetettek. Az 1999. évi, L X X I. Törvény 73.§ alapján: a tetves személy kezelése bárhol és azonnal elvégezhető. Az érintett személy köteles magát alávetni a tetvesség fel­ derítése, megszűntetése, illetve megelőzése érdekében szükséges eljárásoknak. Vizsgálati módszer: élő tetű és serkék keresése. M inősítések (ennek dokum entációja fontos az esetle­ ges későbbi jogi történések miatt): a. Tetves, aki testén, ruhájában élő tetű vagy életképes serke található.

• ke^em et^en^ viszketnek-

Terápia: Eltüntetésükre több módszer áll rendelke­ zésünkre. Ecsetelhetünk fluorouraciltartalmú oldattal fluorouracil, krémmel (vékonyan kenve, ragtapasszal lezárva, kezelést többször ismételve), fagyaszthatunk, érzéstelenítés után Volkmann kanállal kaparhatunk, lé­ zerrel roncsolhatunk. A gyakorlat számára fontos megfigyelés: A KS meg­ jelenésében szerepet játszik a bőrfelszín állapota, az oxidálódott (avasodott) zsírréteg felszaporodása. A ke­ vésbé megmosható területeken (hát, törzs oldalsó ré­ sze) irritált alakokat találunk, ezeken a helyeken szá-

35.2. ábra. A keratosis seborrhoica szarugyöngyeit a szamóca magjaihoz szokták hasonlítani

35.1. ábra. Keratosis seborrhoica műk itt több lehet. Az elváltozások viszketését meg­ szünteti a naponkénti kíméletes {nem hab és tusfürdős) szappanos mosdás, fürdés. Még arra is figyelni kell, hogy a fürdés után használt törülközőben ne legyen mosószer és öblítőszer maradvány. Javasolni szoktam a folyékony mosószerek használatát, az öblítőszer he­ lyett, az öblítőszer helyére fél deci 10%-os ecet öntését. A nyakláncokat is gyakran meg kell mosni. E mellett írhatunk fel karbamid és szaliciltartalmú kenőcsöt, krémet.

H y p erp lasia glan d u lae sebaceae BNO: D2330. Idősebb, seborrhoeás bőrű egyének arcán sárgás színű, kissé szabálytalan alakú, egyenetlen felszínű, kissé érdes

35.3. ábra. Keratosis seborrhoica. A jellemző szarugyöngyökkel

35.4. ábra. Keratosis seborrhoica dermatoszkópos képe. Látszanak a világos pseudocysták és a sötét szarugyöngyök

inkább kután elhelyezkedésű tumor. Emiatt a hám és közötte kevés kötőszövet van, a „bőrrel” együtt mozgat­ ható. A mészlerakodás miatt tömött, kemény tapintatú. A m ellkason, vállalton vehető észre, ha vizsgáló­ dunk. 1—3 cm-es daganatokkal találkozhatunk. Pa­ naszt nem okoz, a szülők aggodalommal szokták mu­ togatni. Jóindulatú, nem malignizálódik. A szőrszál matrix állományából fejlődik ki. Szövettani képére az árnyéksejtek, a kalciumtarta­ lom, az idegentestre jellemző szerkezet nagyon jel­ lemző. Terápia: Sebészi beavatkozással lehet meggyógyítani. 35.5. ábra. Hypertrophia glandulae sebaceae

E p ith e lio m a ad en oid es cy sticu m tapintatú túltengett faggyúm irigyek jelen hetn ek meg. (35.5. ábra). Jóindulatú, csupán kozmetikai szempontból kifo­ gásolható elváltozások Kissé hasonlít a cc. basocellularera, környezetében kis értágulatok is láthatók. Némelyik közepén köldök­ szerű behúzódást találunk, ebből, nyomásra faggyú ürülhet. Gastrointestinális daganatokra hívhatja fel a figyel­ met. Azt is megfigyelték, hogy szervtranszplantáltaknál gyakrabban találkozhatunk vele. Terápia: Fluorouracilos ecsetelésekkel, kauterrel, fa­ gyasztással, Volkmann kanállal, lézer sugárral tüntet­ hetünk el. Szubjektív panaszokat nem okoz. Irodalmi adatok szerint egyesek orális izotretionin adására is ra­ gadtatták magukat. Siker reményével indulhatunk ne­ ki a helyi 0,05%-os izotretionin gél-es kezelésnek (*).

Szinonima: Trichoepithelioma. BNO: D2390. A külső gyökérhüvely mátrix rétegéből indul ki. Autoszomális domináns öröklődésű betegség. Ezzel a betegséggel már aránylag gyakrabban talál­ kozhatunk. Az arcon a nasolabialis redőben, a szemek körül jelennek meg az 1—3 mm átmérjőjű, gyöngyházfé­ nyű, kissé sárgásbarnás, kicsit vérbő, sima felszínű papulákTöbbnyire seregesen rontják az arc esztétikai képét, ritkán csak néhány papula. Terápia: A nagyobb elváltozások eltávolíthatók, lé­ zerrel kezelhetők, dermabrázióval simíthatok laposra.

K e ra to sis a c tin ica v erru co su s, p ap u losu s alakja BNO: L5700.

E p ith e lio m a calcifican s (M alh erb e) Szinonima: pilomatricoma. BNO: D2390. Érdekessége, hogy már a gyermekkorban megjelenik, ezért aggodalmat szokott kelteni. Ritkán látható, szubkután, de

35.6. ábra.Syringoma. Ritkán diagnosztizált elváltozás

Lásd 36. fejezetben a 2. betegséget.

S yringom a BN O: D2390. A szemhéjakon, a szemek alatt 3 mm-nél kisebb elvál­ tozások alakjában találkozunk vele. Aránylag gyakori, többnyire diszkrét, ezért panaszt nem is okoz. Esztéti­ kai kifogást szoktak emelni ellene(35.6. ábra). A verítékmirigy kivezető csövének jóindulatú bur­ jánzása. A kivezetőcső cutan és hámon belüli részének alsó feléből indul ki. Oka jelenleg még ismeretlen. Szimpatikus az a ma­ gyarázat, hogy a jóindulatú daganatképződés válasz a folyamatos, ismétlődő gyulladásra. Érdemes lenne fel­ mérni, hogy van-e kapcsolat a kozmetikumok féktelen használata és a daganatképződés között. Már a pubertás alatt láthatóvá válnak, az idők mú­

lásával számuk emelkedhet. Ritkán családi halmozó­ dás is előfordulhat. Leírnak eruptív alakot is [BNO:M8407], amikor az arcon kívül a mellkason is megtalálhatók. Nem lehet túl gyakori ez az alak, mert ilyennel nem találkoztam. Vagy ha találkoztam, nem vettem észre. Társulhat más bőrmirigy daganattal, a Downszindrómások, a diabeteses betegek bőrén is gyakoribb. Terápia: lézeres kezelésről beszámolnak. In toto se­ bészi eltávolítás heroikus beavatkozás. Mivel panaszt nem okoz, elviselését normálisnak tarthatjuk.

P ro liferáló ep id erm oid cysta Wilson—Jones 1966. Szinonima: Proliferáló trichilemmálsi cysta Pinkus 1969. Óriás hajmatrix tumor Dabska 1971.

Invaziv pilomatricoma Leed, Lamar 1966 Bőr jóindulatú daganatai k.m.n.: D2390. A szőrtüsző külső gyökérhüvely sejtjeiből kiinduló, jó­ indulatú daganat. Az esetek 84%-ában nőkön találjuk meg, zömmel a hajas fejbőrön. Általában 5—30 mm átmérőjűek, de leírtak 100mm nagyságút is. Félgömb-szerűek, környezetüktől élesen elhatárolódnak. Egyenetlen felszínűek, tömött tapintatúak. Ezen tulajdonságaik alapján lehet őket a faggyúcystáktól elkülöníteni. A cysta nevet azzal érdemelte ki, hogy kettémetszve bennünk tumoros és tömlős részeket különíthetünk el. Az esetek 62%-ában meszesedést és sejtnyugtalanságot fedezhetünk fel bennük. Emiatt a tüskéssejtes ráktól el kell különítenünk. Jóindulatú daganat, ritkán malignizálódik. Terápia: A beavatkozást, az in toto sebészi eltávolí­ tást a daganat növekedése teszi szükségessé.

36.

FEJEZET

R ákelő ző

Ha visszagondolunk tanulmányainkra, több betegség­ nél felhívták figyelmünket a hosszú ideig tartó gyulla­ dások jelentőségére. Ezek nemcsak a betegek életét ke­ serítik, hanem a daganatossá válás rémét is magukban hordozzák. Ezek a folyamtok képezik a rákelőző álla­ pot, és a rosszindulatúvá válás egyik: —faku ltatív alkalmanként malignizálódó csoportját. Gondoljunk csak például a HPV-fertőzés és a m éh­ nyak^ rá\ összefüggésére, a carcinom a in lupo-ra, a malignizálódó lábszárfesélyekre, a malignizálódó naevus sebaceusra. Az: - obiigát, szokványosán, gyakran malignizálódó cso­ portba tartozik a: • cornu cutaneum, • keratosis senilis/solaris, • leukoplakia, • keratoakanthoma, • röntgenkárosodásos állapot, • arzénkeratosis, • kátránykeratosis, • xeroderma pigmentosum. A felsorolt betegségek között vannak olyanok, ame­ lyek nagyon ritkán kerülnek a szemünk elé, mint pél­ dául a röntgenkárosodás, a kátránykeratosis, még ezeknél is ritkább a xeroderma pigmentosum, ez utób­ biból 53 éves szakmai életemben egyet láttam.

36.1. ábra. Cornu cutaneum. (előtétlencsés felvétel)

állapo to k

C o rn u cu ta n e u m Szinonima: bőrszarv. BNO: L8580. Aránylag ritka daganat. Létrejöttében a napfénynek van szerepe, szinte kivétel nélkül a ruhától fedetlen bőrterületeken jelenik meg. Idősebb emberek napsü­ tötte bőrén gyakori (36.1. ábra). Klinikai kép: Jellegzetes kép: a bőrfelszínről kúp­ alakú, tömött keratinból álló, leginkább kerek, ritkán szabálytalan átmetszetű, vége felé hegyesdő szarv meredezik. Pár mm-es, de akár 10-11 cm-nyi is lehet. A hosszú bőrszarvak csavartak, görbék. A cornu cuta­ neum szép, ezért több képet is mellékelek (36.2. ábra, 36.3. ábra). Mindig a szarv részét írják le, pedig ennél fontosabb az a szobortalpazat-szerű, vastag, tumoros hám, amelynek szaruképzési hajlama egyedülálló. Melczer professzor szerint ez a daganat „válla”. Rituálisan átvett leírások szerint tüskéssejtű rákká válhat. Ha csak az atípusos sejtekből álló vastag váll szövettani leletét nem véljük neoplasmának. Tüskés­ sejtű rákká malignizálódott bőrszarvval nem találkoz­ tam, olyanokkal sem beszéltem, akik ilyet láttak volna. De azért csak maradjon gyanúsítottként a rákelőző be­ tegségek csoportjában. Legszívesebben a jóindulatú (de ijesztő szövettani képpel rendelkező) hámdagana­ tok közé sorolnám. Szomorú érdekessége, hogy a középkorban a bőrszar­ vat az ördög jelének tartották. A daganat tulajdonosá­ val e szerint jártak el, a máglyán végeztek vele.

36.2. ábra. Cornu cutaneum (bőrszarv). Dómszerű tumoralapból áttetsző szarukúp emelkedik ki

36.3. ábra. Bőrszarv vállszerű tumoralappal

Terápia: Mindig a legegyszerűbbet, legjobban elér­ hető kezelést kell választani: sebészileg ki kell met­ szetni.

K e rato sis a ctin ica Szinonima: keratosis solaris, keratosis senilis (ezt idős emberknél tapintatból ne használjuk, előttük ezt a szót ki ne ejtsük). BNO: L5700. A napfénynek kitett helyeken találkozunk vele, ahol a napfény meredeken éri a bőrfelszínt: kopasz egyének feje tetején, fülkagyló felső szélén, kézhátakon. Az UV sugarak tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért (.Lásd az 1. fejezet, optikai sugárzással fog lalkozó részt.) Klinikai kép: „Ezer arcú” betegség. Az eltelt évek, és a napfény miatt elvékonyodott bőrön látunk alig hám­ ló, pigmentált m aculát, lapos vastagabban szarusodott papu lát, p la k fp t. Gondot jelenthet, ha vaskosabb, erősebben pigmentált, vastagon szarusodott keratosist találunk, ami hasonlíthat a rosszul sikerült cornu cutaneumhoz. Az ilyen tüskéssejtes rák lehetőségét is fel­ veti. (36.4. ábra). Nem is beszélve a különleges hypomelanosis guttata idiopathica-m\. Alattuk a hám sorvadt, a kötőszövetben napfénynek köszönhető elastosis, lymhocytás beszűrődés van. Az ilyen tumorosus elváltozások láttán, nem csoda, ha egyesek, némi buzgalommal, in situ carcinomának vé­ lik (36.5. ábra). Tíz éven belül a KA—ák 8-9%-a alakul át tüskéssej­ tes rákká, az ezeken a területeken megjelenő spinaliomák 100%-a keratosis talaján fejlődik ki. Terápia: Legfontosabb teendő a megelőzés. Kevés időt kell a tűző napon tölteni, fényvédő szerekkel kell védekezni, napos időben világos, fényt át nem eresztő ruhát, arcot és nyakat takaró karimás kalapot kell vi­ selni (1.optikai sugárzással foglalkozó fejezet).

36.4. ábra. Keratosis senilis/actinica solaris

A kezelés a keratosis lokalizációjától, méretétől, vas­ tagságától, számától függ. A kezelés lehetőségei: - krioterápia, magyarul fagyasztás (1. kezelések), - kikaparás (Volkmann kanalas eltávolítás), - kimetszés ( hegképződéssel jár), - lézeres kezelés (kezelés nem nyomtalan), - rtg-sugárzás, kisadagú lágy sugarakkal (elavult), - vegyi roncsolás (bonyolult, fájdalmas, hosszadal­ mas), - fluorouracil kezelés (jól bevált), - imiquimod kezelés, - helyi retinoid kezelés (jól bevált), - folyamatos magas faktorú fényvédő használata, enyhe hámlasztással (megnyugtat, vékonyít).(*).

K e ra to a c a n th o m a Dupont, 1930. Szinonima: molluscum pseudocarcinomatosum, molluscum sebaceum, self healing epithelioma. BNO: L8580. Alacsony malignitású, gyorsan növő daganat, hónapok múltával visszafejlődhet, ritkán malignizálódik. Vilá­ gos bőrűeken gyakoribb, férfiakon kétszer gyakrabban látjuk. Minden életkorban lehet rá számítani, de csak 20 év felett. Klinikai kép: A napnak kitett bőrfelszíneken kis papulaként mutatkozik be, majd heteken belül gyorsan növekedve kialakul a jellegzetes klinkai kép: félgömbszerűen kiemelkedő, közepén molluscum-szerűen be­ süppedő tumort találunk, amelynek serlegszerű kelyhét szarutömeg tölti ki. A tumorosus részen finom ka­ pillárisokat is találunk, —ha és amennyiben nagyítóval, dermatoszkóppal is megvizsgáljuk. Családi gyakoribb előfordulásra számítani lehet (36.6. ábra, 36.7. ábra). A tumor hónapokon át gyorsan növekszik, majd kb. fél év múlva saját magától is visszafejlődhet, de nem mindegyik.

36.5. ábra. Keratosis solaris/senilis keratotikus alakja

36.6. ábra. Keratoakanthoma (molluscum seudocarcinomatosum)

36.7. ábra. Keratoakanthoma

36.8. ábra. Leukoplakia az alsó ajkon

Ha sokat találunk belőle, ha különlegesen nagymé­ retűvé növekszik, ha a kezelés után kiújul, belsőszervi, elsősorban genitális, húgyúti daganatra gyanakodjunk^. Terápia: Ha ezzel a daganattal találkozunk, ne ha­ bozzunk, távolítsuk, távolíttatsuk el, sebészi módszer­ rel. Lehet fagyasztani, lehet injekciózni, m ajd nézeget­ ni, sikerült-e a kezelés. Rtg. sugárzásra nagyon érzé­ keny: Alacsony Gy terheléssel is gyógyítható. Szisztémás retinoid, izotretionin adása akkor indokolt, ha egy­ szerre nagy számban megjelenő, paraneoplasztikusságra is gyanús, daganatról van szó. Differenciáldiagnózis: kezdeti szakában verruca vulgárisra hasonlít, —ha nem használunk nagyítót.

L eu k o p lak ia labialis Szinonima: „fehérfoltos szarusodás” BNO: K1320. Éles határú, maculosus vagy laposan kiemelkedő, plakkos, bársonyos, vagy kissé verrucosus felszínű, fe­ héres színű rákelőző állapot. Kialakulhat az alsó aj­ kon, a száj nyálkahártyáján, a női és férfi nemi szerve­ ken [46] (36.8. ábra). Kialakulásában a napfény UV-B-sugárzása játssza a főszerepet. A dohányzás károsító hatásáról se feledkez­ zünk meg. Régebben a pipa irritáló hatása, a nikotin és füstanyagok (pl. dioxin) hámba dörzsölése volt az egyik kiváltó tényező. Klinikai kép: Nem fá j, de érintésre, a fűszeres éte­ lek fogyasztása után a beteg érzékenységet jelez. Je­ lentőségét az adja meg, hogy az alsó ajakon, az ese­ tek 30%-ában figyelhető meg spionellularis carcinomás elfajulása. A szövettani képben a felszínen vastag szarusodást, a hámon belül sejtnyugtalanságot, a sejtek atypiáját, a kötőszövetben gyulladásos beszűrődést látunk. Differenciál diagnózis.: A leukoplakia letörölhetetlen, míg a száj nyálkahártyáján megtelepedő soormy-

36.9. ábra. Rtg-sugárzást követő bőrsorvadás. Az elvékonyodott hámon áttűnnek a kanyargó, kissé tágult kapillárisok

cotikus telepeket vattás pálcikával le lehet törölni. A klinikai kép annyira jellegzetes, hogy alsó az alsó aj­ kon lévő leukoplakiát soormycosissal összetéveszteni nem lehet. Terápia: Fontos a megelőzés, ha már láthatóvá vált az elváltozás, akkor szemmel kell tartani, az ingerek megszüntetésére tegyünk határozott, a várható követ­ kezmények ecsetelésével egybekötött javaslatot. Gya­ nús jelre (vastagodás, fekélyesedés), vagy megelőzési okból sebészileg, lézerrel el kell távolítani.

R ö n tg e n su g á r ok o zta k árosod ás BNO: L5810. Idős egyéneken napjainkban még láthatók régi kezelé­ sek (pl. rácsbesugárzás) nyomaként idősült elváltozá­ sok: heg, pigmentáció, leggyakrabban sorvadás. A sor­ vadt hámon át jól láthatók a bőralatti erek (36.9. ábra). A röntgenkárosodott egyének elfogyóban vannak. Mint ahogy fiatalabb korom szifiliszes gummás, lupus vulgarisos, scrophuloderma nyomait viselő betegeiből sem maradt mára senki. Klinikai kép: A sugárzást követő akut gyulladás fo­ ka függ a bőre jutott sugár mennyiségétől. Az enyhe bőrpírról a bullosus folyamaton át egészen a szövetel­ halásig minden előfordulhat. Terápia: A száraz, mirigyek nélkül maradt bőr ápo­ lásáról, annak rugalmasságáról, fertőzések elleni vé­ delméről kell gondoskodnunk. Erről részletesen a 20. fejezetben lehet olvasni.

A rzén k erato sis BNO: T5700. Ezt a különösen mérgező elemet, gyógyítási céllal, még a múlt évszázadban, de még ötven évvel ezelőtt is, kiterjedten használtuk (én is).

Gyógyszerként roborálásra, vérképzés serkentésére, testnövekedés elősegítésére. Még pár évtizede is hivata­ los gyógyszer volt a Solutio arsenicalis Fow leri, amely arzénsavas kálium 1%-os oldata volt. Forgalomban volt a Pearson oldat (arzénsavas nátrium vizes oldata, Atoxil és K akodil néven), orvosi rendeletre szedték az arzénpilulákat („ázsiai pilula”), Cosmi port. A leghíresebb és leghatásosabb gyógyszert Ehrlich—Hata állította elő, a syphilis hatásos gyógyszerét, a SalvarsanZ. Ezen kívül voltak m^s>arzéntartalmú gyógyszerek is. Légyméregként légyfogókra kenték, ahonnan az ar­ zént kioldották, a mérget gyilkosságra használták. Is­ mert az 1925-ös tiszazugi eseménysor, ahol a bába­ asszony segítségével száznál több, megunt, felesleges­ nek ítélt férfit tettek el láb alól. (A bába öngyilkos lett, két nőt kivégeztek, többen börtönbüntetést kaptak). Patkányméregként, növényvédő szerként is lehetett vá­ sárolni. A tiroli és stájer pásztorok, lakosok erőnlétük fenn­ tartására, a hölgyek telt idomaik dússá formázása ked­ véért, szemeik fénylővé tételére, arcbőrük feszítésére, emelkedő adagban ették az arzént („arzénevés”). Egy idő múlva a halálos adag többszöröséhez is hozzá­ szoktak. A szer elhagyása viszont tragikus állapotrom­ láshoz vezetett. Az iparban a gyermekjátékok előállításához, tapéta­ készítéshez, szövetek feldolgozásához használtak ar­ zéntartalmú szereket. Hazánkban az Alföldön napjainkban is a föld mé­ lyéből származó, arzéntartalmú vizet kénytelenek fo­

gyasztani, a víz arzénmentesítését még nem sikerült megoldani. Arzénmérgezés akut tünetei függnek a bevitt adagtól. A nagyadagú arzén 24 órán belül halálhoz vezet. A há­ nyás, híg vizes, véres széklet, vérkeringési zavar, fehér­ je és vérvizelés, zavartság előzi meg a halált. Arzénmérgezés krónikus tünetei a hosszas arzénbe­ vitel után 15—20 évvel jelennek meg. A tenyereken, tal­ pakon, pár m illim éteres, ennél valamivel nagyobb, vas­ tag szaruréteggel fedett p lakk°k láthatók. Ilyenek lát­ tán nyomozni kell a belszervi daganatok után, mivel az arzénkeratosis ezekre utaló tünet is lehet. Az arzén­ tartalm ú víz fogyasztása, a kisadagú arzén szervezetbe jutása rosszindulatú bőr és belszervi daganatok lásáv a ljá t A bőrön, ugyancsak évtizedek múlva, a hajlatok környékén szürkés barna pigmentáció is ráirányíthatja a figyelmet a mérgezésre. Igazolják a mérgezést a pig­ mentált területeken kialakuló fehér, esőcsepp alakú vi­ lágos foltok.

Id ü lt gyu llad ások és fekélyek Bőr idült fekélye k.m.n. BNO: L9840. Rákelőző állapotok közé kell sorolni a hosszan fennál­ ló gyulladásokat (példa volt erre a LUPUS VULGA­ RIS), az évekig nem gyógyuló fekélyeket (pl.: ULCUS CRURIS).

3 7 . F E JE Z E T

A

B Ő R R O S S Z IN D U L A T Ú D A G A N A TA I

N eo p lasm a b asocellu lare Szinonima: carcinoma basocellulare, basalioma, alapisejtes rák. BNO: C4490. A bőr hámsejtjeiből kiinduló, az alapi sejtekhez ha­ sonló sejtekből álló, olyan rosszindulatú tumor, amely viszonylag jóindulatú. Lassan, folyamatosan növeked­ ve roncsolja a szöveteket. Áttétet szinte soha, vagy csak nagyon ritkán képez, akkor is csak a regionális nyirokcsomóba. Eddigi szak­ mai életemben egy ilyet láttam R ákm egelőző állapot nem je lz i jöttét, egyenesen hazaliom aként jelen ig meg. A gazdaságilag fejlett országok­ ban ez a leggyakoribb daganat. Kiváltó tényezők: • Bizonyos genetikus sajátosságok, tumorsuppressor gének jelenléte. • Ultraibolya sugárzás, a napfény kumulatív hatása [46}. • PUVA kezelések. • Immunszupprimált állapot. • Röntgensugárzás. • Krónikus bőrfolyamatok (fekély, égési sebek). • Arzén szervezetbe jutása. Napfénynek kitett helyeken a leggyakoribb, de előfordul máshol is. A pigmentált alak a melanomával téveszthető össze. A diagnózis tisztázásához a lupena-

37.1. ábra. Ulcus rodens

gyításos, „vitropresszoros”, de főleg dermatoszkópos vizsgálat nem mellőzhető. A basocellularis neoplasma típusai: (A klin ikai és szövettani kép alapján osztályozzuk). 1. ANoduláris basalioma. Gyöngyházszínű, körülírt, sima, vagy kissé tumorózus felszínű. Élesen elkülönül a környezetétől, nagyítóval nézve tág kapillárisokkal tarkított. Sejtjei az alapi sejtekre hasonlítanak. M inél éretlenebb sejtekből áll, annál rosszabb indulatú. Kifekélyesedhet, ekkor ULCUS RODEN S a neve. (37.1. ábra, 37.2. ábra). A szövettani szerkezet alapján a noduláris csoport osztályzása finomítható. Azokat a tumorokat, amely­ ben csupa alapi sejthez hasonlító sejt van, BASALIO­ MA SOLIDU M a neve. Ha a kép mirigyes szerkezet­ re emlékeztet, BASALIOMA A DEN OIDES-nek, ha sejtnélküli üregeket is látunk BASALIOMA A D EN O ­ ID E S CYSTICUM -nak nevezzük. Ennek a beosztásnak a gyakorló orvos szempontjá­ ból semmi jelentősége sincs. Azt kell nézni, hogy si­ ma-e a felszíne, látszanak-e benne kapillárisok. 1. B Infiltrativ basalioma. Mivel ezek alig emelkednek ki a felszínből, a szkelrotizáló basaliomák pedig besüp­ pednek (BASALIOMA SCLEROTISAN S - ATROPHISANS), mint ha hegek lennének, az ilyen dagana­ tokra jól oda kell figyelni! Mivel nem tumorózus, könnyű nem tumornak nézni (37.3. ábra). A sclerotizáló basalioma esetében a szélen valami kis sejtszapo-

37.3. ábra. Basocellulare exulcerans. A sima felszín, a gyertyacsepphez hasonlítható látvány, a tágult kapillárisok jellemzik a daganatot

37.4. ábra. Az infiltrativan növő basalioma diagnosztikus gondokat okozhat. Az ép-kóros határát nehéz meghatározni

37.5. ábra. Cc. basocellulare atrophisans

37.6. ábra. Cc. basocellulare pigmentosum

rodást, kis daganatos szegélyt azért látni lehet. Meg na­ gyon jellemző a gyöngyházfényű csillogás. Ha nagyítót használunk, ezt könnyebben észrevesszük (37.5. ábra). A beteg kikérdezése itt nem nélkülözhető - máshol sem —, a beteg legalább nagyjából meg tudja mondani, mióta van a bőrén a kérdéses elváltozás.

Kezelés: Sebészileg kell eltávolítani A diagnosztizált vagy basaliomagyanús elváltozásokat, de csak bőrgyógyász jóváhagyásával. A kezelt, gyógyult beteget hosszú éve­ kig szemmel kell tartani, azaz gondozni kell.

1. C Nagy gondot okozhat a pigmentált basalioma, a BASALIOMA PIGM ENTOSUM . Dermatoszkóppal kell vizsgálnunk, ekkor kiderül, miről van szó. Akinek nincs dermatoszkópja, vegye elő a műanyagból (!) ké­ szített „vitropresszorát” (vitrum, -i, n. = üveg), hasz­ náljon nagyítót és vizsgálja az elváltozást a vizsgálatok­ kal foglalkozó fejezetben leírtak szerint (37.6. ábra). 1. D Előfordulnak olyan kevertsejtes daganatok (BA­ SALIOMA SPINO-BASO /BASO-SPINO/ C ELLU ­ LARE), amelyben, szövettani vizsgálattal a basalioma és a spinalioma sejtjei megtalálhatók. Ezek klinikailag inkább a spinaliomákra hasonlítanak. Egy sor különleges basaliomát nem részletezek. A fibroepitheliális, a follicu laris, az ekfrin irányába fejlőd ő, a m icronodularis basaliomákról a szövettani le­ letekből értesülünk.

37.7. ábra. Cc. spinocellulare (tüskéssejtes rák)

A teljesség kedvéért felsorolom a basaliomák keze­ lésére bevethető, mások által bevetett módszereket. Sok évtizedes munkásságom alatt mindig némi értet­ lenséggel szemléltem ezeket a sebészeti megoldásnál sokkal bonyolultabb módszereket. Ezek a következők: — Krioterápia: fagyasztás (roncsolás) folyékony nitro­ génnel, vagy szénsavhóval. Alkalmazása kizárja a szövettani vizsgálatot, következménye akkora heges terület, amekkora a tumor volt (vagy még nagyobb). Ha a kezelőnek szerencséje van, nem gyógyul pigmentációval (amire nagy lehetősége van). — Elektrokoaguláció: érzéstelenítés után roncsolás. Biztosan heggel gyógyul, meg esetleg pigmentációval. — Chemosurgery: a vegyi sebészet. Az elérzéstelení­ tett elváltozást, vagy annak egy rétegét Volkmann kanállal kell lekaparni, az alapot 40%-os cinkkloriddal kell ecsetelni. A kaparást és ecsetelést addig kell végezni, amíg a kaparmányban már tumorsejt

37.8. ábra. Cc. spinocellulare. Kiterjedtebb, egyenetlen a felszíne, az ép-kóros határa is elmosódottabb

37.9. ábra. Carcinoma a fülkagyló hátsó felszínén

nem található. Számomra ez tűnt a lehető legbo­ nyolultabb módszernek, amit egyszer sem volt ked­ vem megpróbálni. — Radioterápia: Röntgensugaras kezelés melynek so­ rán a daganatra kis adagokban (3-5 Gy) összesen 50-60 Gy-t sugaraznak. A sugárterhelésen kívül hosszadalmas kezelés, hosszabb, mint a pár perces sebészi eltávolítás. — Fotodinámiás és lézeres kezelés. (Roncsolás fénnyel). Következménye a heg. — Helyi citostatikus kezelés 5-fluorouracil kenőccsel. Bonyolult kezelés, gondosságot igényel, korlátozott lehetőségű. — Antioxidáns kezelés beállítása [137] Feladat: Javasolni kell a szűrővizsgálatokat. Bármely okból vizsgálunk beteget, onkológiai szű­ rővizsgálatot végezzünk.

N eo p lasm a sp in ocellu lare Szinonima: cc. spinocellulare, spinalioma, tüskéssejtes rák, laphámsejtes rák. BNO: C449. A hám tüskés sejtjeire hasonlító sejtekből álló, az irha mélyebb rétegeire is rátérj edő, rosszindulatú daganat. Tízszer ritkábban fordul elő, mint a basalióma. Rá­ kelőző bőrelváltozásokból, izgatásnak kitett bőrfelszí­ nekből, tartósan gyulladt bőrelváltozásokból (pl. idősült fekély) indulhat ki (37.7. ábra, 37.8. ábra, 37.9. ábra). Megjelenését elősegíti: —genetikus tényező, —kóros mennyiségű napfény, UV-sugárzás, —vegyi ingerek (olaj, kátrány),

—nagy adagú rtg-sugárzás, —idősebb kor (50 év felett), —immunszupprimált állapot, —vírusfertőzés (HPV 16). Tulajdonságai: — gyorsabban növekszik, mint a basalioma, — kapilláris tágulatokkal tarkított, egyenetlen, tumorozus felszínű, — áttétképződésre hajlamosabb (ilyen tumor láttán a regionalis nyirokcsomót minden esetben meg kell vizsgálni és a negatív leletet is le kell írni). — porcot, csontot nem kímélve terjed (37.10. ábra). — öngyógyulása nem fordul elő, — alsó ajkon megjelenő daganat esetén spinaliomára kell gondolni. Leírják, hogy bazalsejtes daganat is előfordulhat, de bizonyára nagyon ritkán. Alsó aj­ kon csak spinocellulárist láttam. A sublingualis, re­ gionális nyirokcsomót meg kell vizsgálni (37.11. ábra). Megelőzés: • onkológiai szűrővizsgálat bizonyos életkor után kí­ vánatos. • javasolnunk kell a napozás ésszerűsítését: déli órákban ne napozzanak, egyébként is csak kis mér­ tékben. UV fényt és szoláriumot helyteleníteni kell. El kell mondani az érdeklődőknek e sugárzások következményeit (/. 7 - i o p t i k a i sugárzással fo g la l­ kozó fejezetet). • nehezen gyógyuló, felhányt szélű (kráterszerűen kiemelkedő szélű) fekélyeknél gyanús esetben szö­ vettani vizsgálatot kell kérni (pl. lábszárfekélynél). • az utóbbi időben megjelenő szokatlan, vagy már meglévő, növekvő, sötétedő, vastagodó elváltozás esetén daganatra kell gondolnunk. Terápia: Kellő gondossággal (biztonsági zóna, mélység) el­ végzett sebészi kimetszéssel gyógyítható.

Tapintható nyirokcsomó (mindig keresni kell) ese­ tén speciális onkológiai intézetbe (Bőr-, Onkológiai Klinikára, Onkológiai Intézetbe) kell utalni. A gyógyulás után éveken át ellenőrző vizsgálatokat kell megszervezni. Az antioxidans kezelés beállítása is javasolt [137], Sokféle más kezelési lehetőség létezik, ezeket kivé­ teles esetben kell igénybe venni.

M elan o m a m a lig n u m k.m.n. BNO: C4390 A melanomával könyvek, szakcikkek foglalkoznak. Csak a gyakorlat szempontjából fontos kérdéseivel foglalkozom. Agresszív daganat, amely csak akkor gyógyítható, ha időben felismerik és a beteg állapotának megfelelő kezelést kap [94], [107], A daganatoknak kb. 2%-át te­ szik ki. Nőknél valamivel gyakoribb, és náluk főleg az alsó végtagokon kell keresni, férfiaknál a törzsön. Pár évtizede hazánkban 100 000 főre 4-5 beteg ju ­ tott, 2006-ban már 15! Norvégiában 12, Ausztráliában 39-40. a nők száma valamivel több volt, mint a férfia­ ké, átlagos életkor 52 év. A melanomás betegek 10%-ánál gyakori családon belüli előfordulást figyeltek meg. Ezt a tényt a család­ tatok, vérszerinti rokonok szűrővizsgálatainak meg­ szervezésénél figyelembe kell venni. A melanomáso\ száma folyam atosan növekszik} B ár­ milyen okból jelen tkező betegeinknél kukfcm csunk rá az anyajegyekre is. Egyes szerzők szerint a melanomások száma azért növekszik, mert egyre többet derítenek fel. Kiin: A daganat a neuroektodermális eredetű, pig­ ment termelő sejtek, a melanocyták malignus burján­ zása (37.12. ábra). A ttételképző hajlam a kiszám íthatatlanná teszi, m árhjs, ésfelületes daganatból is kjalakidhat áttétel (37.13. ábra). A pigmentált elváltozások dermatoszkóppal ele­ mezhetők a legjobban. A négy „sz”-t kell keresni.

37.12. ábra. Melanoma malignum típusos képe. Környékén szatellitákkal

Néznünk kell — szimmetriát, alakot. Ha két, egymásra merőleges tengellyel négy részre osztjuk az elváltozást, néz­ nünk kell, hogy a négy negyed szerkezete, színe, alak­ ja azonos-e. Ha aszimmetriát fedezünk fel, az a da­ ganattá válás egyik jele lehet (37.14. ábra). — széleket, úgy, hogy megnézzük, a nyolc egyenlő szegmentumra osztott elváltozás egyes szegmentu­ maiban a szélek éles szélűek-e, vagy netán elmosódottak. Daganattá válás után a szegmentumokban a szélek tulajdonságai különbözőek, a daganatos ré­ szen elmosódott. — színét, amelynek leírásához a fehér, vörös, világosbarna, sötétbarna, kékesszürke, fekete színeket kell használni. A szín attól függ, hogy mennyi pigment van az elváltozásban, milyen elrendeződésben, mi­ lyen mélységben, és hogy erek vannak-e benne. (37.15. ábra) — szerkezetét. Meg kell néznünk, találunk-e rosszin­ dulatú elváltozásra utaló elkülönítő szerkezeteket: pigm enthálót, elágazódó c s ík o s t, pigm ent rögöket, szerkezet nélküli, vagy szerkezetszegény területeket. Elemeznünk kell a felszínének tulajdonságait (si­ ma, egyenetlen, tumorózus, stb). Az egyenetlen fel­ színűvé vált festékes elváltozások, főleg, ha azok az utóbbi időben váltak ilyenekké, a malignus daganat lehetőségét tisztázni kell. A négy „sz”-en kívül nézzük meg azokat a jeleket, amelyek vizsgálatához nem szükséges a dermatoszkóp, nagyító: — látunk-e az elváltozás 2 cm-es környezetében szatel­ lit tumort (0,05 mm-nél nagyobb, tumor/tehát szö­ vettani fogalom is lehet/, amelynek nincs összeköt­ tetése az elődleges tumorral) (37.16. ábra) — a felszín tulajdonságait: sima-e, egyenetlen-e, találhatók-e rajta besüppedések, hegek, — látunk-e vérzést, - és ami nagyon fontos: fekélyesedést. — tapintunk-e regionális és szentinel nyirokcsomót.

37.13. ábra. Spontán visszafejlődő melanoma malignum

37.14. ábra. Melanoma malignum

37.15. ábra. Melanoma a hajas fejbőrben. Kiterjedt, szabálytalan alakú

37.16. ábra. Szóródó melanoma

A statusben a vizsgálat minden adatát rögzíteni kell. Az angol nyelvű irodalomban a négy „sz” helyett az ezzel megegyező ABCD—t (asymetry, border, color, differential structures) használják.

nye megvilágítja a vizsgálandó bőrfelszínt, így bele tu­ dunk tekinteni a cutisba is. A kézi dermatoszkópok ál­ talában lOx nagyításúak, így a vizsgált anyajegyek, pigmentált tumorok finomabb szerkezetét is láthatjuk. A kézi dermatoszkópon látottakat is lefényképez­ hetjük, ha makróra állított digitális fényképezőgépet teszünk az okulárra. Még a tárgylemezes, vitropesszoros vizsgálatkor lá­ tottakat is lefényképezhetjük, ha olyan fényképezőgé­ pünk van, amelyre közti részt, annak a végére 10 D lencsét csatlakoztatunk. A daganat állapotának, a kezelés lehetőségeinek, a daganat kimenetelének felmérésére, állapotának rög­ zítésére többféle módszert dolgoztak ki. A szövettani készítmények vizsgálatakor a Breslow -felosztással a m illim éterben m egadott vastagságot 4 csoportba sorol­ hatjuk,;. A Clar\-felosztás öt csoportjába az szerint kerü l­ nek,\ be a daganatok, hogy a bőr m elyik tétegét érintettékNapjainkban a nemzetközileg elfogadott TNM osz­ tályzást használjuk. A „T” négy csoportjába a tumor vastagsága, az „N” csoportba a nyirokcsomók érin­ tettsége alapján lehet a melanomákat sorolni. A har­ madik „M” csoportba aszerint kerülnek a daganatok, hogy az áttétek milyen távolságra jutottak el, és mi­ lyen szerveket érintenek. Az „N” csoportba sorolást finomítani lehet: az N I csoportba az egy regionális nyirokcsomó érintettség esetén, N2-be két-három, az N3-ba négynél több nyi­ rokcsomó érintettség esetén kell a daganatot besorol­ ni. Ha a metasztázisok minőségét kívánjuk jelezni, használnunk kell az „a” (mikrometasztázis), a „b” (makrometasztázis) jelzést. Ha a daganat körüli szatelliták jelenlétét kívánjuk jelezni, a „c” betűt kell al­ kalmaznunk.

Vizsgáló módszerek: Legfontosabb a megtekintés, megtapintás, méretbe­ li adatok összegyűjtése. Ha nincs dermatoszkópunk, vegyük elő a néhány dioptriás kézi nagyítónkat (lupe), világítsuk meg kellően az elváltozást. Ha így vizsgálunk, csodálatos részletek bukkannak elénk. Ha nincs dermatoszkópunk és kíváncsiak vagyunk a daganat részleteire, cseppentsünk paraffin olajat a daganatra, tegyünk rá vitropresszort (1. vizsg. módsze­ rek), majd vizsgáljunk nagyítóval. Csodálatos részle­ tekhez juthatunk. Ha nincs vitropessszor, helyezzünk tárgylemezt az olajcseppes tumorra. Az ott látottakat le is fényképezhetjük. Szerencsés esetben rendelkezünk dermatoszkóppal.

D erm ato szk ó p ia Somlai Beáta: „Dermatoszkópia” című könyvében, közleményekben képekkel, ábrákkal mutatja be a vizs­ gáló módszert. Létezik kis kézi dermatoszkóp és számítógéppel összekötött, fényképezni, dokumentálni és kiértékelni tudó készülék (amelynek beszerzése csak pénz kérdése). A műszer frontlencséjére paraffinolajat kell csep­ penteni, úgy kell a vizsgált bőrterületre érinteni. Az olaj a levegő zavaró fénytörését kiküszöböli, átitatja a fényt ugyancsak szóró szaruréteget is. A készülék fé­

A melanoma klinikai-patológiai alakjai

Acralisan lokalizált m elanom a (A LM )

Lentigo m aligna m elanom a (LM M )

BNO: C4390. Pár éve még „Akro-lentiginozus melanoma” volt a ne­ ve. Lapos, vagy noduláris alakú is lehet. A tenyéren, talpakon, körmök alatt, vagy körülöttük, genitáliákon, szájnyálkahártyán jelentkezőket soroljuk ide. Nagyon malignus alak, a melanomások 5—10%-a sorolható ide. (37.17. ábra)

Szinonima: melanosis circumscripta praeblastomatosa (Duberuilh) BNO: C4390. Elsősorban a napnak kitett helyeken alakul ki, arcon, lábszárakon a leggyakoribb. Éles szélű, szabálytalan alakú, szélek felé terjedő elváltozás. Egyszerre több is lehet belőle. Lentigonak, pigmentált foltként válik lát­ hatóvá, majd a pigmentáció egyenetlenné válik, job­ ban kiemelkedő, noduláris részek alakulnak ki. Néha viszket, alapja kissé gyulladásos is lehet. Ha idősebb egyéneken nagyobb pigmentfoltokat lá­ tunk és a leírt jelenségekkel találkozunk, tudnunk kell, hogy felületesen terjedő melanomával állunk szemben.

Am elonatikus m elanom a (AMM) BNO: C4390. A legalattomosabb daganatok közé sorolandó! Nem tartalmaz pigmentet, ezért kevésbé vagyunk éberek. Arra késztet, hogy minden daganatnál gondoljunk az AMM-ra, annak ellenére, hogy nagyon ritkán találko­ zunk vele. AMM-nek tartják a melanomák 10%-át.

Felszínesen terjedő m elanom a (SSM) BNO C4390. Leggyakrabban előforduló alak, malignus. A széleken terjedve mutatja a melanomára jellemző tüneteket. Ese­ teknek kb. 50%-a tartozik ide. A nők zöménél az alsó végtagon, férfiaknál a törzsön kell keresnünk. Időnként regressziós jeleket is felfedezhetünk: egyes területei „gyógyulnak”, szintre süllyednek, fehérré válnak.

Noduláris m elanom a (N M M ) BNO: C4390. Egyenetlen felszínű, vastag daganat, az életkilátások sem jók. A fejen, nyakon, törzsön a leggyakrabb. Bete­ gek 20-30%-át érinti.

37.17. ábra. Acrolentiginosus melanoma a talpboltozaton látható folt szóródás eredménye

Nyálkahártya m elanom a m alignum (NyM M ) BNO: C4390. A nyálkahártyán megjelenő alakokat soroljuk ide.

Spontán visszafejlődést m utató m elanom a BNO: C4390. A szervezet immunválaszának hatására a daganat térfogata kisebbedhet, fehér területek jelenhetnek meg. Tudni kell, hogy a daganat biológiai tulajdonsá­ gai, a malignitás, áttétképző hajlam, nem változik. A gyakorlati életben tudni kell, ez nem jelent jót! (37.18. ábra)

37.18. ábra. Közepén visszafejlődő melanoma

37.19. ábra. Bazalsejt naevus szindróma

Kockázati tényezők: — Nagyszámú naevus pigmentosus. — Melanoma családi előfordulása (8-12%ban fordul elő). — Túlzásba vitt napozás és szoláriumozás (UV-B su­ gárzás). — Világos bőrtípus, világos szemszín, hajszín. — Dysplasticus naevusok jelenléte. — Idősebb életkor (fiatal korban is lehet). — Ha előzőleg basocellularis daganata volt. Jobb a kórjóslat: — Fiatal korban, nőknél. — Végtagok daganatai esetén. — A télen felfedezettek esetekben. Rosszabb a kórjóslat: — Fej, nyak daganat esetén. — Kifekélyesedett, vastag tumor esetén. — Terhesség, szoptatás időszaka alatt. — Nyirokcsomó érintettség esetén. — Tumor melletti szatelliták kialakulásakor. Kiújulásra főleg az első három évben kell számítani: I. stádiumban kb. 30%. Ennek kétharmada lymphogen, a regionális nyirokcsomóban kell keresni, egyharmada haematogén, távoli áttétről van szó. 3-4%-ban még 10 éven túl is számíthatunk áttétekre. Ezért, a „gyógyult” betegeket életük végéig követni kell. Kezelés elvei: folyamatosan változnak, finomod­ nak. Nagy gyakorlattal rendelkező intézetben kell a kezelést, és az ellenőrzéseket megszervezni. A sokféle szempontot, a minden esetben személyre szóló keze­ lést csak itt lehet biztosítani. Napjainkban a kezelések bonyolultak, jó hatásfokúak. Az életmódi változtatáso­ kon kívül az antioxidáns szerek adása is szóba jön ] 137]. Pár évtizede központi irányelvek alapján, a helyi kórházakban végeztük a kezeléseket. Jelenleg is nyil­ vántartunk gyógyult, rtg. sugárral „devitalizált” tumorú, biztonsági széllel kimetszett, és DTIC-vel kezelt betegeket.

— Gyermekkorban kezdődik - Rendszerbetegség: mesodermalis-neuralis rendel­ lenességek sora alakulhat ki: • bőr: arcon, szem körül, törzsön, végtagokon naevoid fázisban lévő, kissé pigmentált bazálsejtes naevoid tumorok láthatók, amelyek 90%-a carci­ noma basocellularevé alakul át. A basaliomák már 15-30 év között láthatók, A tenyereken, tal­ pakon apró bemélyedések vannak. • szem: coloboma, strabizmus, cataracta, glaukoma, • csont: állkapocs cysta, kettős borda, kyphoskoliosis, spina bifida occulta, • központi idegrendszer: mentális retardáltság, sü­ ketség, epileptiform görcsök, • belső szervek: vese, ovárium tumor, csontrend­ szer, • fejlődési rendellenességek. Terápia: Csak a kialakuló, zavaró tumorok eltávolítása. Hősies próbálkozásokról is beszámolnak.

B ő rszervek d ag an ata

Eccrin verítékmirigy carcinoma Bőr egyéb rosszindulatú daganata BNO: C44 Ritka daganat. Jellemző klinikai képe nincs is. Je­ lentőségét az adja, hogy gyakran képez áttétet. Aránylag gyorsan növekszik, puha tapintatú (37.20. ábra). Terápia: Sebészi eltávolítás. Áttét esetén szakintézeti ellátás­ tól várható eredmény.

B azalsejt naevu s szin d róm a Szinonima: Gorlin—Golz-szindróma (1960). Howel-Caro (1959). BNO: Q8780. — Autoszomális-dominánsan öröklődő betegség. Piknikus alkatúak, feltűnő, hogy a fejük aránytalanul nagy (37.19. ábra).

37.20. ábra. Eccrin carcinoma. Verítékmirigyből indult ki

Morbus Paget Paget 1874. BNO: C44. Apokrin mirigy karcinomája. Ritka betegség, Ismerete azért fontos, mert a mamilla és areola mamillae kezelés­ nek ellenálló „ekzemája”, „gombás gyulladása” esetén gondolni kell rá. Meg azért, mert a melleken kívül, az apokrin mirigyekben gazdag területeken is megjelenhet. Lassan terjedő, felületes, ritka kivételtől eltekintve csak az egyik oldalt érintő folyamat. Az apokrin kivá­ lasztású tejmirigy kivezetőcsövéne\karcinom ája, onnan terjed a bőrfelszínre, először a mamillára, onnan az areolára. Ha gyulladásként, gombás folyamatként ke­ zeljük, azt tapasztaljuk, hogy a kezeléseknek ellenáll, és lassan terjed. Negyven éven aluli nőket nem bántja. Az ilyen betegséggel, vagy idősült gyulladással jelent­ kező nőknél a mellek részletes vizsgálata nélkülözhe­ tetlen (37.21. ábra). Klinikai kép: Ha nagyítóval (lupéval) megnézzük, enyhe széli felhánytságot azért találunk. A terület hámfosztott, nedvező. Az extramammalis tumornál ugyanezt látjuk.

Az EXTRAM AM M ÁLIS M ORBU S PAGET (BNO: C4450) szintén apokrin illatmirigyek dagana­ ta. A végbélnyílás környékén, hónaljakban, szem érem ­ dom bon, alakulhat ki. Lassan terjed, a kezeléseknek el­ lenáll. A képeken bemutatott esetünk bizonyítja: hosszan tartó gyulladás, nedvezés esetén több min­ denre kell gondolnunk, Paget kórra is (37.22. ábra). Különösen legyünk éberek, ha a nemi szerveken ta­ lálkozunk hámfosztott, laposan kiemelkedő, gyanúsan kevés szubjektív panaszokkal járó elváltozásokkal. Ezek részletezése szakkönyvekben megtalálható. Itt az önkényesen kiválasztott, leggyakoribbnak ítélt be­ tegségekre kívántam a figyelmet felhívni.

Malignizólódó atherom a BNO: C4490. Ha a régóta fennálló atheroma növekedni kezd, tö­ mött tapintatúvá válik, egyetetlen felszín alakul ki, azonnal az atheroma malignizálódására kell gondol­ nunk (37.23. ábra). Terápia: Körültekintő sebészi beavatkozás.

3 8 . F E JE Z E T D

a g a n a t á t t é t e k

Időnként találkozhatunk olyan tömött tapintatú, kü­ lönböző alakú és színű elváltozásokkal, amelyek már megtekintésük és tapintásukkor is felvetik a tumor le­ hetőségét. Vizsgálatkor érezzük, mások, mint a bőrtu­ morok. Ilyenkor kell bőráttétre is gondolni. A klinikai kép, vagy a szövettani vizsgálat alapján bizonyított áttét lehet a belső daganat első jele. Nem a nyirokcsomói áttétekről beszélek. A belszervi daganatok^ 3—9%-ánál jelennek meg a bőrön. Ha észleljük, a betegség kimenetelét illetően, rossz előjelként kell értékelni. Az elsődleges bőrtumorok ritkán metasztatizálnak, ha igen, akkor is a nyirokcsomókba. Hogy ilyenekkel találkozhatunk, két saját betegünk képével bizonyí­ tom. Az egyik éretlensejtes bazaliomából, a másik tüs­ késsejtes rákból indult ki. Elhelyezkedéséből az elsődleges tumor helyére is következtethetünk. Tapasztalatok szerint főleg az elsődleges tumor közelében jelennek meg. A földökben , ha tumort látunk, a vastagbél, gyomor, hasnyálmirigy, vese rosszindulatú daganatára is gon­ dolnunk kell. Az „is”-t azért hangsúlyozom, mert a köldökben nem áttétes elváltozások is kialakulhatnak (kután endometriózis, granuloma pyogenicum, nae­

38.1. ábra. Tüskéssejtes rák áttétele a fül mögötti nyirokcsomóba

a

b ő r b e n

vus pigmentosus, hámciszták, hemangioma, keloid, idegentest granuloma, keratosis seborrhoica, primer melanoma).

S ister M ary Jo sep h szin d róm a BNO: C7920. A hasi és medencei rosszindulatú daganatok köldöki áttétére először Mary Joseph apáca, ápolónő, sebészeti asszisztens (1856—1939) figyelt fel. Az iránta érzett tiszteletből nevezte el 1939-ben Hamilton Bailey ezt a daganattípust Sister Mary Joseph csom ónaj. A köldökben sok érdekes elváltozást taláhatunk. A tu áttéten kívül gondolnunk kell az EN D O M ET R I­ OSIS UM BILICALIS-ra is (Wilier 1886) A nem a bőrről kiinduló m elanom áhból a mellkasra, hát bőrére, végtagokra, —az alsóra is -, szóródhatnak áttétek. Első ránézésre l{él^-nevusnal{, elsődleges melanomának tűnhetnek. Az elsődleges bőrmelanoma nélküli melanoma át­ tétek furcsa érzést keltenek az emberben. Nem va­ gyunk hozzászokva, hogy a belső szervek melanocytagyülemeinek melanomáiból alakuljanak ki bőráttétek (38.1. ábra, 38.2. ábra, 38.3. ábra).

38.2. ábra. Belszervi carcinoma bőráttétele

38.3. ábra. Anaplasticus basalioma áttét a fül előtti nyirokcsomóba

39.

K ö tő szö v eti

FEJEZET

e r e d e t ű d a g a n a to k

Fibroma pendulum

passzal leragasztom. Vérellátásának megszűnése után a fibroma lehal és leválik.

Szinonima: puha rostdaganat, fityegő túltengéses borrendellenességek, k.m.n. BNO: L9190. Kollagén rostokból, fibrocytákból álló, hámmal fedett, bőrből kiemelkedő, kocsányos, bőrszínű elváltozás, egyes alakjai több mm-néhány cm. nagyságú is lehet­ nek. Puha tapintatúak, nem malignizálódnak, nem ér­ zékenyek (39.1. ábra). Leginkább a nyakon, hónaljak környékén találko­ zunk velük, többnyire testesebb egyének betegsége. Ilyenkor szívesen vizsgáltatom meg a vércukor-szintet! (39.2. ábra). Néha spontánnak tűnő elhalást is látunk: lehet, hogy valamilyen, vérellátást rontó leszorítás, nyomás után hal el. Terápia: - Kauteres (elektro-, therm o-) égetés: a csipesszel kissé megnyújtott elváltozásokat a hám szintje felett, nem a szintjében, le kell metszeni. Ha a megnyúj­ tott elváltozást a bőr szintjében vágjuk le, a visszaugró metszési sík nagy területű lesz. E z a legegysze­ rűbb módszer. - Lézerrel is vághatunk, ha van ilyen eszközünk. - O llóval is át lehet vágni a megnyújtott fibroma nye­ lét. Mivel az ollóval vágás roncsol, vérzés nincs, vagy alig van. - Torziós kezelést szívesen használom: a fibroma és környékének fertőtlenítése után, steril kézzel meg­ csavarom a fibromát, rászorítom a bőrre, és ragta­

Fibroma durum Szinonima: dermatofibroma lenticulare, fibroma en pastille, egyéb túltengéses bőrrendellenességek, k.m.n. BNO: L9190. Többnyire az alsó végtagokon, elsősorban a combokon találhatók ezek a 4-10 mm átmérőjű, cutan-epidermalisan elhelyezkedő, érdes felszínű, tömött tapintatú el­ változások (39.3. ábra). Többnyire egy van belőlük, de többen is lehetnekA kötőszöveti sejtek száma nem nagy, a megszaporo­ dott kötőszöveti rostoknak köszönhető a tömött tapintat. A hám helyenként elvékonyodott, helyenként erősen keratotikus. A vastag szaruréteg a mélybe nyomul. Felnőtt korban jelentkeznek. Panaszt nem okoznak, időnként azonban viszketnek, vagy égőén viszketnekHa sokat kaparják, az elváltozás közvetlen környezete pigm entáltabb lehet. Dermatoszkóppal nézve érdekes szerkezet látható: a tömött kötőszöveti rostok sugárirányban, még a lát­ szólag ép részeken is feltűnőek (39.4. ábra). Nem malignizálódik. Terápia: Ha panaszt okoz, in toto sebészi módszer­ rel eltávolítható, egyébként a helyén maradhat. Mérle­ gelni kell: mi jár több bonyodalommal: az eltávolítás hege, vagy a fibroma helyben maradása.

39.2. ábra. Önkezeléssel roncsolt fibroma pendulum

39.4. ábra. Egyenetlen felszínű fibroma durum dermatoszkópos képe

39.5. ábra. Histiocytoma. Félgömbszerű, sima felszínű, kapillárisokkal tarkított tumor

Hisitocytoma Wo ringer, 1932 BNO: D7600. Többnyire a végtagokon látjuk ezeket az 5—10 mm át­ mérőjű, tömött, laposan, vagy jobban kiemelkedő, si­ ma felszínű, a feszüléstől elvékonyodott hámmal fe­ dett elváltozásokat. Kissé barnás színűek, panaszt nem okoznak (39.5. ábra).T betegek feltűnően békésen vise­ lik, a legritkább esetben szokták eltávolításukat kérni. Valószínű azért, mert semmi panaszt nem okoz, ruhá­ ba nem akad. Ezt szinte diagnosztikus jelnek is vehet­ jük (39.6. ábra). A megjelenését megelőző mikrotrauma, rovarcsípés szerepét, amit okként emlegetnek, soha sem tudtam igazolni. Terápia: In toto eltávolítható, a helyén marad sebé­ szi fog éktelenkedik.

Keloid BNO: Heg keloid: L9100. Acne keloid: L7300. Túlsarjadzó heg: L9100. Lásd a 4. fejezetet, ahol részletesen olvashat a kelőidről.

39.6. ábra. Histiocytoma

Családi előfordulású kötőszöveti betegség. Gyulla­ dással nem jár, naevusok között is tárgyalhattuk volna. A rugalmas rostok szaporodnak meg, tömöttebbekké válnak. Nem töredezettek, nem csapzódnak össze. Lehetnek pár mm-esek, pár cm. átmérőjűek. Leg­ többször seregesen láthatók, de olyan is előfordul, hogy egy nagyobb elváltozás kerül a szemünk elé. Bushke-Ollendorf szindrómaként is ismert. Terápia: kezelést nem igényel.

Atrophoderma vermiculatum/reticulatum Serdülés után kezdődő, nagyon ritka bőrbetegség (vérmis — féreg, giliszta). Azért mutatom be, mert ritka be­ tegséggel is lehet találkozni, meg mert olyan klinikai ké­ pet mutat, amelynek kialakulási folyamatán érdemes el­ töprengeni (39.8. ábra). Többnyire az arcon, vagy a törzsön látjuk. Úgy néz ki, mintha féreg rágta volna ki olyan mintásra. A sor­ vadást bizonyítja, hogy az elváltozások mélyén a kis erek tágulatát felismerhetjük. Körülírt területen talál­ juk, a széleken is látunk elszórtan sorvadt területeket. A szövettani képben a rugalmas rostok mennyiségé nak megcsappanását láthatjuk. Terápia: nem kezelhető.

Szövetfogyatkozáson alapuló elváltozások

Er eredetű tumorok

Naevus elasticus

Naevus flammeus

Szinonima: elastoma juvenile. BNO: Q7880. A törzsön, végtagokon pár mm-es - több cm. átmérőjű, laposan kiemelkedő, papulózus, bőrszínű, kissé sárgás színű, puha tapintató, panaszt nem okozó elváltozások a késői gyermekkorban jelennek meg. (39.7. ábra).

Szinonima: Tűzfolt naevus, Lángnyelv naevus, Port vine nevus. BNO:Q8250. Leggyakrabban gyermekek tarkó táján, homlokán lát­ ható. Livides piros, szabálytalan alakú, több folt is le­ het egymás mellett. 10 cm. átmérőt is elérheti.

39.7. ábra. Naevus elasticus. Puhább tapintató. Laposan kiemelkedő

39.8. ábra. Atrophoderma vermiculatum (féregrágáshoz hasonló)

A bőrből nem emelkedik ki, a hámrajzolatot nem be­ folyásolja. A vörös bor hasonlatot találónak tartom. Pár év fennállás után elhalványodik, de nem min­ den esetben, emiatt ritkán, felnőtteken is megtaláljuk. Szindrómákban foglalják össze azokat a belszervi érintettségeket, amelyek a naevus flammeus-szal együtt járhatnak (Sturge—Weber-szindróma, Klippel-Trénaunay-szindróma, Parkes—Weber-szindró­ ma) [69], [133], Terápia: Mélysége miatt fagyasztást megkísérelni nem érdemes. Halványítani lehet lézeres kezeléssel. Legtöbb érintett az élethez tartozóként könyveli el, ilyen esetekben a beavatkozásokat erőltetni nem sza­ bad. Ami nehéz és eredménytelen. Lelki támogatással többet segíthetünk betegünknek, mint csak javulást eredményező kezelésekkel.

Naevus araneus Szinonima: angioma stellatum, pókláb naevus, csillag naevus. BNO: 17810. A betegek és hozzátartozóik jobban szeretik, ha csillag naevusról beszélünk, mint pókláb anyajegyről! (39.9. ábra). Már a gyermekkorban is szembetűnők ezek a köze­ pükön kissé kiemelkedő, piros színű, nyomással vértéleníthető, pár mm-es elváltozások, amelyekből póklábszerűen, vagy csillagsugár-szerűen kapillárisok in­ dulnak minden irányba. Esernyőhöz szoktam hasonlítani: van benne egy, de lehet, hogy több, a bőr felszíne felé törő ér, ez felel meg az esernyő nyelének. A központi részből, a felszínnel páhuzamosan haladó kapillárisok hasonlítanak az esernyő bordáihoz. Több vagy sok NA láttán gondoljunk idősült májgyulladásra, májkárosodásra, C R E ST syndromára (ilyet fél évszázad alatt nem láttam, de leírom: Calci­

39.9. ábra. Naevus araneus („pókláb anyajegy”) vagy: angioma stellatum („csillag alakú angioma”)

nosis, Raynaud betegség, Esophagus slcerosis, Sclero­ derma, Telenagiectasiák). Terápia: Termo-, vagy elektrokauterrel, lézerrel az esernyő nyelét kell elzárni, a következő pillanatban megszűnik az anyajegy. A beavatkozás előtt virtopresszorral/diaszkóppal, vagy dermatoszkóppal meg kell nézni, hol van a feljövő ér, és hány van belőle. Több esernyőnyeles angióm ánál az összes nyelet el /(ell zárni.

Angioma senile Szinonima: rubin naevus, angioma eruptivum. cherry (cseresznye) angioma, Morgan-folt. Campbell-Morgan angioma. BNO: 17810. Középkorúak bőrén jelenik meg ez az értágulatból ál­ ló, 1-4 mm átmérőjű, elődomborodó, vagy kifejezetten kiemelkedő, sötétpiros, nyomással megkisebbíthető angioma (39.10. ábra). Kétségek esetén vizsgáljuk piros fényű lám pával: a piros színű értágulat elhalványodik, p melanin-pigmentet pedig feketének látjuk.

39.11. ábra. Haemangioma cavernosum

39.12. ábra. Haemangioma cavernosum dermatoszkópos képe

Betegvizsgálat közben soha ne legyünk tapintatla­ nok! Válasszunk a fenti nevek közül, azt használjuk. A cseresznye, vagy a rubin jól hangzik. Terápia: Nyomtalanul eltüntetni nem lehet. Ha va­ laki ragaszkodik a kezeléshez, fagyaszthatjuk szénsa­ vó rúddal, roncsolhatjuk kauterrel, lézersugárral, excindálhatjuk. Vagy hagyjuk békében és nyugtassuk meg a beteget azzal, hogy az angioma sohasem „rákosodik el”.

Haemangioma cavernosum Szinonima: naevus haemangiomatosus BNO: D1800. Jóindulatú kötöszöveti daganat. Ha fejlődési rendel­ lenességnek tekintjük, helyesebb naevusnak nevezni, ha jóindulatú daganatnak, akkor a haemangioma név jobban illik rá. A gyakorlatban a HAEMANGIOMAS CAVERNOSUM név terjedt el. (39.11. ábra, 39.12. ábra, 39.13. ábra). Az irodalmi adatok, és a 712, saját betegünk kezelése során szerzett tapasztalataink összefoglalása: C sepláj Gy. és mtsai OH 1988. — Felületes és mély alakja van. A felületes gyakoribb (65—70%), a mély, subcutan elhelyezkedésű ritkább. A NH-ok 90%-a már a születéskor látható, további

39.14. ábra. A spontán visszafejlődő haemangioma dermatoszkópos képe

39.13. ábra. A haemangioma cavernosum szerkezete dermatoszkóppal nézve

10%-uk az élet első 9 hónapjában válik megfigyelhetővé. — A haemangiomák 51%-a 1 cm-nél kisebb, a 3 cmnél nagyobbak aránya 5% körül mozog. — Nemek szerinti megoszlás: lányok-fiúk aránya 62:38. — Az egyes-többes esetek aránya: 78:22. — Testtájak érintettségét illetően: törzsön 37%, arcon 18%, fejbőrön 16%, felső végtagokon 14%, alsó vég­ tagokon 13%, nemi szerveken 2%. — Fontos: A belszervi, de fő leg a koponyaűrön belü li h a­ em angiom a létét k j fe ll zárni. — Spontán visszafejlődésre a hat éves korig lehet szám íta­ ni. Ennek mértéke a felü letesekn él 90-97 %, a m é­ lyeknél 70%. Egyes szerzők szerint a mélyek 84%-a nem fejlődik vissza (39.14. ábra). — Szövődhet lymphangiomával (39.15. ábra). Terápia: Mivel nem lehet tudni, ki fog a 90-97%-ba tartozni, és a N H gyorsan növekszik, a kezelést meg kell kezdeni. Ma már nem kezelnek rtg. sugárral, alkalmaznak viszont fagyasztást (krioterápiát), scklerotizáló instillációt, belső szteroid kezelést, sebészi kiirtást, infravö­ rös koagulációt, lézert. A legegyszerűbb, legolcsóbb, legeredményesebb,

39.15. ábra. Haemangioma lymphangiomás részekkel

39.16. ábra. Lymphangioma haemangiomás részekkel

legveszélytelenebb kezelésnek a 712 betegnél hasz­ nált szénsavhó kezelés bizonyult. A többi módszer­ hez viszonyítva kevésbé előkelő, de eredményes. Be­ tegeink 97.9%-a vált tünetmentessé, vagy gyógyult alig látható hegesedéssel (Visszahívással elelnőrzött adatok). (A szénsavhó kezelés leírása a 40-ik fejezetben ol­ vasható.)

Lymphangioma BNO: D1810. A klinikai kép a nyirokerek végletes kitágulásának kö­ szönhető. A szövettani képben a cutisban, egyrétegű endothelből álló naevus/tumor látható. Elhelyezkedhet a bőr mélyebb rétegében is! Ekkor enyhén elődomborodó, könnyen összenyomható, las­ san telődő, bőrszínű papulát, vagy nodust látunk. Ha megtapintjuk, felmerül ennek a tumornak a le­ hetősége (39.16. ábra). Könnyebb a dolgunk, ha a daganat felületes. Meg­ pillantásakor, ha nagyítót /epidermatoszkópot is hasz­ nálunk, csodálatos képekben gyönyörködhetünk, amit a mellékelt kép is bizonyít. Még szebb, és diagnózist megerősítő képet láthatunk, ha a L. haemangiomával elegyedik, ami gyakran előfordul. Terápia: mint a NH-nál.

Naevus anaemicus BNO: L8160. Nagyon ritkán olyan, szabálytalan alakú területekkel is találkozunk, amelyek érszűkület m iatt fehér/világos színűek. A hám normális rajzolatú, a kötőszövet nem sor­ vadt, a terület érhálózata kifogástalan. Funkcionális anyajegynekls nevezik, mert alfa receptor blokkolók ha­ tására az erek összeszűkülnek, a terület „elfehéredik”. Terápia: mivel funkcionális jelenségről van szó, ke­

39.17. ábra. Granuloma pyogenicum a jellemző széli árokkal

zelést nem igényel. Gyógyszeres kezelése felesleges terhet jelentene a szervezetre.

Granuloma pyogenicum Szinonima: granuloma teleangiectaticum, botryomycoma. Granuloma pediculatum. BN O: L9800. Bakteriális fertőzések után, vagy hatására, a fertőzés helyén, kezdetben kis piros papula jelenik meg. Ebből gyorsan növő, 5—10 mm átmérőjű, nagyon puha tapintatú, már kis fizikai behatás után is vérző, félgömbsze­ rű, kissé kocsányos, vékony hám m al, vagy csak p ö rk fel fed ett sarj szövet képződés indul meg. Leggyakrabban a kéz és lábujjakon, tenyéren, talpon látjuk, de megfi­ gyelték ajkon is (39.17. ábra). Nem fájdalmas, a kezeletlen elváltozás kellemetlen/bűzös szagú. Diagnózis értékű a granulomát körülvevő barázda, mellette a hám sáncszerű kiemelkedése. Terápia: Legegyszerűbb Volkmann kanalas eltávolí­ tása, az alap ezüstnitrátos ecsetelése és valamilyen antibakteriálisan ható kenőcsös kötés.

Kaposi sarcoma Kaposi 1872. Szinonima: sarcoma idiopathicum multiplex haemorrhagicum, morbus Kaposi. BNO: C4690. Az érintett szervek kapillárisainak, a körülöttük lévő kötőszövet sejtjeinek rosszindulatú elfajulása. Megje­ lenéséért a Kaposi sarcoma vírus /KSHV/, vagy a szá­ munkra ismerős HHV8 vírus tehető felelőssé. Klasszikus formája idősebb, 50 évnél idősebb egyé­ neken jelenik meg. Jellegzetesek a lábszárakon, lába­ kon, lábfejen, talpakon megjelenőn lividvörös, barnás foltok, amelyeken majd tum orok alakulhatnak ki.Ezek a több centiméternyi átmérőt is elérhetik (39.18. ábra).

39.18. ábra. Morbus Kaposi

Felszínük sima, vagy kissé szarusodott. Környezetükben látható tágult kapillárisod segítenek a diagnózis felállításában. Az érintett szövetek milyensége, a betegség hevessége, a kapcsolt betegségek alapján több csoportba osztható. 1 A klasszikus, indolens KS., amely a bőrt érinti. 2. Az afrikai KS., amely a bőrt, belső szerveket, nyi­ rokmirigyeket érinti (Zaire, Uganda). 3. A HIV-fertőzéssel összefüggő KS., amelyben min­ den szerv megbetegedhet. Napjainkban ez teszi ki a KS-os betegek legnagyobb részét. 4. Az immunszuppresszióval összefüggő KS. (transzplantáltak, immunsupprimáltak). A zsigeri és nyi­ rokcsomói érintettség (vérköpés, véres széklet) az esetek 50%-ánál kimutatható. A bőrelváltozások viszketnek, fájdalmasak lehetnek. A kiújulási hajlam a sikeres kezelést követő „gyó­ gyulás” után is nagy. Rizikó faktorok: —immunszuppresszív gyógyszerek szedése, — nem körültekintő szexuális élet (HIV-fertőzés) — járványsujtotta (HÍV) területen tartózkodás: Zaire, Uganda, —szervátültetések, —kábítószer fogyasztás, —érintkezés vírusfertőzött egyénnel (nyál), —magzat fertőződése méhlepényen át, —gyermek fertőződése anyától. Terápia: Bonyolult, szakintézeti ellátás igényel.

39.19. ábra. Morbus Recklinghausen. A barna foltok jelenléte diagnózist erősítő tényező

Neurofibromatosis generalisata Szinonima: morbus Recklinghausen 1882. BNO: Q8500. A neuroektodermális rendszer szabálytalan dominan­ ciával öröklődő betegsége. Főleg Schwann sejtekből és fibroblasztokból álló daganat. A perifériát (bőrt, perifériás idegeket) érintő alakjá­ nak megjelenéséért a 17-es kromoszóma egyik génje tehető felelőssé. A centrális alak létrejötte a 22-es kro­ moszóma egyik génjének köszönhető. Ez utóbbi ala­ kot „akusztikus” neurofibromatosisnak is hívják, mi­ vel kétoldali nervus acusticus (VIII. agyideg, neurinomájával szövődik. A mély alaknál a bőrön kevesebb rá­ utaló jel látható. A betegek egyharmada nem érzékeli betegségét, or­ voshoz nem is fordul. M ásik egyharm adának betegségét valamilyen célból elvégzett orvosi vizsgálatkor veszik észre. A harm adik harm ad akkor fordul orvoshoz, ha idegrendszeri zavarok nehezítik életét. Tünetek: — Ha betegeinken legalább 5-6 darab 2—20 mm át­ mérőjű, vagy még nagyobb, szabálytalan alakú „ca­ f é au Iáit”fo lto t látunk, gyanúnk terelődjön a N Gra! (39.19. ábra). — 2-3 mm-es, vagy ennél nagyobb, félgömbszerű, puha, bőrszínű tumorok láttán, amelyeket a kötőszövet mé­ lyebb rétegeinek érintettsége miatt csengőgombként a mélybe nyomhatunk {csengőgomb tünet), gondoljunk a betegekre. Számuk néhánytól több százig változik.

— Léteznek cutan elhelyezkedésű csomók is. — A tünetek attól függnek, milyen ideget érint a beteg­ ség'.: kísérheti érzés kiesés, izomgyengeség. Felfedez­ hetjük a gerincvelői ideggyökök nyomásának követ­ kezményeit, agyi történéseket, vakságot, szédülést, süketséget, egyensúlyi zavarokat. Kialakulhatnak endokrin zavarok is. — A kávészínű foltok már a születéskor a bőrön lehet­ nek, a csomók és a panaszok a serdülés után jelent­ keznek. — Családi előfordulás nem ritka. — Nagyon ritkán belső szervi daganat jelenlétét is je­ lezheti (duodenum carcinoid). — A szellemi funkciók lelassulnak, ez fontos jel! — Ritka alakja a gigantikus MR. (39.20. ábra). Terápia: nem kezelhető, esetleg a zavaró elváltozá­ sok távolíthatók el.

Koenen-csomó Koenen 1932, előtte Kothe 1903. Túltengéses bőrjelenségek: BNO: L9180. Ha sclerosis tuberosa része: BNO: Q8510. Első leírója L othe, ADENOMA SEBACEUM-os beteg köröm ágyánál talált néhány mm átmérőjű, szövettanilag jibrom án aj bizonyuló piros csomót. Az élet nem mindig igazságos! A csomókat K oenenről nevezték el, aki azo­ kat sclerosis tuberosas betegeknél figyelte meg [19]. A SCLERO SIS TU BERO SA autoszomális domi­ nánsan öröklődő betegség, amely a belső szervek egész során kívül a bőrt is érinti. Ha angiofibromával, periungualis fibromával, gingivális fibromával találkozunk, gondoljunk erre a be­ tegségre. Ezek mellett találhatunk benyomatokat, be­ mélyedéseket a fogzománcon, a bőrön hipopigmentált, falevélhez hasonlító foltokat. Érintett lehet a reti­ na, a szív, tüdő, vese, a gasztrointesztinális rendszere, nőknél a méh és meszes gócok alakulnak ki az agyban. Ilyenkor csökkent felfogóképességgel, mentális retar­ dációval társulhat. Tünetgazdag betegség: 11 főtünetet és 9 kistünetet tartanak nyílván. Ügy tudjuk.nem lehet minden K. tumort valamilyen belszervi betegséggel összefüggésbe hozni. A proximális körömredőből fibrokeratoma nő ki, felszíne sima, színe piros, 2-6 mm átmérőjűek. Az arcon lévő adenoma sebaceum mellett a MOR­ BUS PRIN G LE egyik rámutató bőrtünetének foghat­ juk fel. Saját betegünknél belszervi érintettséget nem talál­ tunk.

39.21. ábra. Koenen-csomó a lábujj körömágyában

Neurommoma Szinonima: Schwannoma, Benignus cutan schwannoma. BNO: D3610. A perifériás idegeket körülvevő, ectodermalis eredetű Schwann-sejtekből indul ki. Ritka betegség. Félgömbszerű, esetleg kissé ovális, sima felszínű, éles határú csomó, amely több cm. nagyságot is elér­ het. Színe szürkés árnyalatú, sárgás, vöröses barnás. 20-30 éves korban kezdődik- A kisebb csomók intradermálisak, a nagyobbak a bőraljából indulnak ki. Lassan nö­ vekszik, érintése fájdalom m al jár. Lehet magános, előfordul többedmagával. Leg­ gyakrabban a végtagok hajlítói felszínén találjuk, kö­ zel a könyökökhöz, csuklókhoz, térdekhez. Leírták már a kezeken, nyakon, hajas fejbőrön, a nyelven, a gyomor-bélrendszer falán, mediastinumban. Néhány százalékban a neurofibrom atosis gereralisata Recklinghausenes betegek bőrén is m egtaláljuk, —ha ke­ ressük-

Exostosis subungularis, peringularis Szinonima: heterotop exostosis. Csontrendellenesség, k.m.n.: BNO: M8990. A lábak nagyujjain, a kézujjakon, a körömperc csont­ jából csontkinövés indulhat ki. A kezdetben csak ki­ domborodó, pár mm—2 cm átmérőjű, tömött csomó felett a nyomás miatt a köröm, a bőr elhal, fekély képződik. Fájdalm as. A diagnózist tapintással, lupéval, rtg. -vizsgálattal erősíthetjük meg. Ha gombos szon­ dával megkopogtatjuk, hallani fogjuk a csont hangját (39.22 ábra). Kiváltó tényező: — trauma (pl. balett-táncosoknál, szűk lábbeli nyomá­ sa),

39.22. ábra. Exostosis subungualis. A fekély alján csontszövet kopogtatható ki — örökletes tényező, — csontosodást kiváltó specifikus fehérje molekula je­ lenléte. Terápia: Sebészi eltávolítás.

Lipoma subcutaneum BNO: D1790. Puha tapintató, a bőrből kissé kidomborodó, bőrszínű csomók. Érett zsírszövetből állnak>kötőszöveti sövények­ kel szabdaltak, környezetüktől élesen elkülönülnek.

Tulajdonosuk legtöbbször nem vesz tudomást a csomókról, mivel panaszt nem okoznak, jelenlétüket megszokta. Többnyire vastag zsírszövettel rendel­ kezők („jól tápláltak”, „kövérek”) bőrében tapintha­ tók, kialakulásukban örökletes tényező kibogozható. A többszörös lipomatosis az idősebb egyéneken be­ tegsége. Idegek közelében, azok izgatása miatt szub­ jektív panaszokat is kiválthatnak. A betegek öbbnyire esztétikai gondjaik miatt fordulnak orvoshoz. Differenciáldiagnózis.: A többszörös lipom ák észlelé­ sekor gondolni kell a sarcoidosisra, ennek csomói sorba rendezetten húzódnak meS a bőraljában (füzérszerűen) . Ritkán látjuk az ADIPOSITAS DOLOROSA-1, ami­ kor a zsírszöveti csomók érintése fájdalommal jár. Terápia: A nagyon kifogásolt csomók sebészileg eltávolíthatók, helyettük a betegek besüppedést és heget kapnak.

Knuckle pads Szinonima: Kopogtató párnák, Tylositas supraarticularis pulvinata, Keratosis supraarticularis. Egyéb túltengéses bőrrendellenességek: BNO: L9180. Nem daganat, csak kötőszöveti burjánzás. Sem érzés­ beli, sem funkcionális panaszt nem okozó, jól körülírt, lapos, eléggé tömött, bőrszínű, gyulladás nélküli cso­ mók, plakkok. Ezek a kézujjak, néha a lábujjak felett, ritkán a kézközépcsont-ujjízületek felett alakulnak ki. (Lásd részletesen a 20. fejezetben.)

4 0 . F E JE Z E T P a r a n e o p l a s iá s BŐ RBETEG SÉG EK

Az orvostudomány minden szakterületének meg van­ nak a maguk paparneopláziás betegségei. Érdekes len­ ne egy olyan könyvet olvasni, amelyben ezeket össze­ gyűjtötték. A neurológiai és rheumatológiai paraneopláziákat néztem át, több borgyógyászati vonatkozást találtam. Példának csupán az erythromelelgiát, eryt­ hema nodosumot, polyarteritis nodosat, panniculitiseket, Sweet-szindrómát hozom fel. Ezen a helyen azokat a leggyakoribb, a gyakorlati bőrgyógyászat szempontjából legfontosabb bőrbetegsé­ geket sorolom fel, amelyek keletkezésében, fennállásá­ ban belszervi rosszindulatú daganat húzódik meg [51]. A bőrtünetek a belszervi rosszindulatú folyamat megjelenése után válnak láthatóvá, lefolyásukból kö­ vetkeztetni lehet a belszervi daganat állapotára. Olya­ nok is vannak, amelyek már a belszervi daganat kiala­ kulása előtt a bőrön láthatók. Legtöbb esetben a bőrtü­ netek javulnak, vagy eltűnnek, ha a belszervi dagana­ tot eltávolítják, meggyógyítják. A paraneopláziás bőrbetegség klinikai kepéből több esetben, de nem mindig, következtetni lehet arra, hogy melyik szerv vált a daganat áldozatává.

40.1. ábra. Acanthosis nigricans

Egyes paraneopláziás bőrbetegségek azt is jelzik, a belszervi daganatok milyen fejlődési szakban vannak, állapotuk mennyire súlyos [93], A bőrbetegség állapotáról következtetni lehet a ke­ zelés eredményességére, a daganatok kiújulására. A paraneoplasztikus bőrbetegségek létrejöttéért a daganatok által kiváltott bonyolult immunológiai f o ­ lyamatokat, a tumorok anyagcseretermékeinek közvet­ len, vagy közvetett hatását, az érintett belső szerv meg­ változott működését tehetjük felelőssé. A tumorok ter­ melhetnek hámburjánzást, szőrnövést előidéző anya­ gokat, de még uroporphyrint is. A további vizsgálatokra vár a bőrbetegségek és a bel­ szervi daganatok összefüggéseinek pontosabb tisztá­ zása.

Acanthosis nigricans BNO: L83H0. Ritka betegség. Leggyakrabban a nyakon, háton, hó­ naljakban látjuk, ahol a bőr megvastagszik, beszűrődötté, felszíne papillomatózussá válik, pigmentáltsága fokozódik. Éppen olyan, mintha betegünk nem mosdott volna. Körmökön leukonychia látható. Férfiak, nők aránya egyenlő. Leggyakrabban jóindulatú. Elhízott, inzulin rezisztens diabeteszes, hormonzavaros, néha autóim­ mun betegséges betegeken látjuk. Provokálhatják hormonkészítmények, nikotinsavamid. Némely esetben gyakoribb családi előfordulás is felfedezhető. Kezelése bonyolult. Először az alapbetegséget kell megkeresni és kezelni. Az elmondottakból követke­ zik, hogy nem könnyű feladat. Külső kezelésként a gyulladás csökkentését, a felülfertőződés megakadá­ lyozását, a bőr ápolását és izgatástól óvását kell célul tűzni. A malignus alakról tudni kell, hogy a daganattal egy időben, még a daganat kimutathatósága előtt megjele­ nik (40.1. ábra). A bőr szürkés barnás, a bőr tapintata bársonyosba bőr rajzolata megtartott, paplanszerűeri duzzadt, fénylő és feszes. Nagyítóval nézve (mért e nélkül részleteket nem láthatunk), a bolyhocskák apró gömböcskéknek látszanak, Az irodalomban többféle daganatos betegséggel társították, ha megtaláljuk,

Erythema gyratum repens

40.2. ábra. Acantosis nigricans a mellbimbón és környékén először a gyomor adenokarcinomáját kell keresnünk. Azt is tudnunk kell, hogy a daganatos beteg kórjóslata kedvezőtlen (40.2. ábra).

Terra firm a-form e dermatosis

BNO: L5330. Nagyon ritka betegség, csak a rend kedvéért említem meg. A törzsön, végtagok proximális részén: koncent­ rikus, gyulladásos, hámló gyűrűk láthatók, ép részek­ kel elválasztva. Bőrgyógyászoktól megszokott ötletes­ séggel zebrabőrhöz, a fatörzs keresztmetszetének raj­ zolatához hasonlítják. Gyorsan, napi egy centiméter­ nyit is haladhatnak (repens /lat/=gyors). Az esetek 82%-ában jár együtt belszervi, légcsövi-, nyelőcsövi-, mellrákkal. Férfiakon kétszer gyakoribb, elsősorban 40 év felettieket érinthet leggyakrabban. A daganat kimutathatósága előtt már 9 (!) hónappal láthatóvá válik. Jellemző rá, hogy nagyon viszket. Differenciáldiagnózis: Erythema chronicum mig­ rans, a Lyme-kór jeles képviselője csak széli pírból, beszűrődésből áll. A tinea corporis szélén kisebb a gyulla­ dás, nagyobb a hámlás, lassúbb a terjedés, és ha kéte­ lyeink vannak, a széli részekből kálilúgos, festett készítményes vizsgálatot végezhetünk. Van egy sor na­ gyon ritka, más betegség is, amelyekben nagyon ritkán erythema gyratum repens is látható.

Szinonima: dermatitis neglecta (lenézett, nem sokra becsült). BNO: L8190. Szinte naponta találkozunk vele, de „lenézzük”, „nem becsüljük sokra”. Nem foglalkozunk vele [119]. (40.3 ábra). Betegünk bőrén olyan szürkés-barnás pigmentációt látunk, mintha piszkos lenne a bőre, a nyaka. A szaru­ rétegben melanin pigment gyűlik össze. A nyak olda­ lán, hátsó felszínén láthatók „piszkosság” szappannal nem távolítható el, csak alkohollal, benzinalkohollal {Szép Z.). A betegeket zavarja, rejtegetik bőrüket. Oka ismeretlen. A szarusodást, pigement termelést befolyásoló tényezők felelősségét lehet tisztázni. Jelentőségét az adja, hogy az acanthosis nigricansnak, főleg a benignus formáját utánozza. A malignust nem, az markáns, ezzel a betegséggel —ha ugyan betegség­ nek,•lehet nevezni —nem téveszthető össze.

Szinonima: Basex-szindróma. BNO: C4490. Az előbbi betegségnél valamivel gyakoribb. Ha nem gondolunk rá, idült livid színű gyulladásként, ekcém a­ ként könyveljük el. Esetleg megfordul a kívánatos irány­ ba deformált (javuló állapotú) psoriasis lehetősége is. Amint a neve is mutatja, az akrákon látjuk: a kézés lábujjak háti felszínén, a könyökökön, a térdeken, az arcon, az orron, a füleken, néha még a törzsön is, livides-piros psoriasis-szerű kép formájában. A psoriasisra jellemző parakeratosis hiányzik- A körmök meg-

40.3. ábra. Terra firma-forme dermatitis (TFFD), („piszkos bőr”)

40.4. ábra. Acrokeratosis paraneoplastica Basex lábháton

Acrokeratosis paraneoplastica

Hypertrichosis lanuginosa paraneoplastica BNO: L6810. Szinte biztos, hogy nem találkozunk vele, annyira rit­ ka. Belszervi malignómák (tüdő, gyomor-bélrendszer, méh, hasnyálmirigy, más daganatok) jeleként, nem endokrin ingerre, fokozott szőrnövés indul meg, elsőként az arcon, nyakon, majd a törzsön, néha a vég­ tagokon. A „majomember" kinézet az alapbetegségen kívül lelki terhet is jelent. 53 éves gyakorlatom alatt nem láttam ilyen esetet. 40.5. ábra. Morbus Basex. Idősült gyulladáshoz hasonló, lemezesen hámlik. Szimmetrikus vastagodnak, törmelékennyé válnak, le is válhatnak (40.4. ábra, 40.5. ábra). A betegség megelőzi a daganat kifejlődését, a daganat eltávolítása után a bőrtünetek isjavulnak, recidiva esetén rosszabbodással jelzik a tumor jelentkezését. A bőrbetegség a felső légúti -, tüdő-, méh rosszindu­ latú daganatának megjelenését jelzik [11].

Glycagonoma szindróma BNO: C2540. Nagyon ritka betegség, a többi gyűrűs szerkezetű be­ tegség kedvéért kell tudni róla. Az arcon, a genito-fermorális redő környékén, de máshol is megjelenhet. Széleken gyulladásos vastag gyűrű, széli terjedés, hólyagképződés, szövetelhalás jel­ lemzi a képet. A gyűrűszerű elváltozások összeolvad­ nak, amikor egymáshoz érnek. Közepén megnyugszik, hámlik, a gyógyult részek pigmentáltak- Az elváltozások fájdalmasak, viszketnek. A betegség fogyással, gyenge­ ségérzéssel, bőr és nyálkahártyái gyulladásokkal, diffúz hajhullással, koilonychiával jár. A körmök vékonyak, törékenyek. Anaemia, magas We-érték, koleszterin­ szint csökkenés kísérheti. Másodlagos bakteriális fertő­ ződésére számíthatunk. A hasnyálmirigy alfa sejtjeinek daganatát jelzi: 80%-ban karcinómáról van szó, 20%-ban csupán adenomáról. Ennek következménye az emelkedett glukagon szint. Az emelkedett glukagonszíntű egyének 80%-ánál vannak bőrtünetek. Ha ez nem emelkedett, elsősorban a cinkhiányos acrodermatitis enteropathi­ cam gondoljunk. Ez a nyomelem hiányos állapot sok bonyodalommal jár, és gyorsan rendezhető.

Pemphigus paraneoplasticus BNO: L1080. Non Hodgkin lymphomával, lymphoretikularis malignomákkal, vese-, méh-, hepatocellularis karcinomával jár­ hat együtt hólyagos betegség Érintettek a nyálkahártyák, polymorph képet muta­ tó hólyagos bőrjelenségek jellemzik, amelyek a tenye­ reken, talpakon jelennek meg. A hólyagképződés a hám alapi rétege feletti hámsejtek kötődésének károso­ dása miatt indul meg. A hólyagok különböző nagyságú­ a k . Ha megnyílnak, alapjuk bűzös lepedékfel fedett. Mint hólyagos betegség részletes kivizsgálást igé­ nyel, immunológiai vizsgálatok elvégzése, a differen­ ciáldiagnosztikai tennivalók megszervezése, az alap­ betegség keresése, a kezelés beállítása, megszervezése kórházi, klinikai ellátást igényel.

Herpes zoster disseminatus BNO: B0270. Ezzel gyakrabban találkozhatunk. Az esetek egy ré­ szében az érintett szegmentumban elhelyezkedő her­ pes zoster mellett a test felszínén elszórtan, elsősorban a törzsön is találhatunk zosteres hólyagokat. A disszeminált alak láttán elsőként az immunállapot romlását előidéző okot kell megkeresnünk. Ezek között bel­ szervi daganatok előkelő helyet foglalnak el. Differenciáldiagnózis: A varicellára is gondoljunk, mivel a HZ-es terület néha zavarba ejtően kicsi lehet (abortiv). Betegségektől kiváltott, immunszuppresszióval járó immunhiány jele. Ha a beteget alaposan megnézzük, kikérdezzük, ér­ tékeljük általános állapotának változásait (fogyás, gyengeség, belszervekre lokalizálódó fájdalom, bőrszín, pszihés állapot), meg alapos fizikális vizsgála­ tot végzünk, nyirokcsomóit is megtapintjuk, a paraneoplasia lehetősége is fel fog merülni.

Hodgkin-lymphoma, lymphoid leukaemia, a gyomor­ bélrendszer, tüdő daganatának kísérője, jelzője lehet. A HIV-fertőzés kísérőjeként kialakult H ZD rossz előjelnek tekinthető. Ha haemorrhagiás tényező is társul a képhez, a le­ u kém iáv al járó thrompocytopeniára kell gondolnunk. Terápia: Az alapbetegség megkeresése és kezelése mellett herpes zosterként kell kezelni.

Ichthyosis acquisita paraneoplastica Szinonima: szerzett (nem veleszületett) ichthyosis. BNO:L8500. Felnőttkorban jelentkező keratósisok láttán ajánlatos belszervi daganatokra gondolni. Körülírt, éles szélűek az elváltozások, főleg a tenyereken, talpakon feltűnőek. Az eruptív ichthyosisok tekintélyes része malignus belszervi daganat kísérője (Hodgkin-kór, T-sejtes lymphoma, myeloma multiplex, tüdő-, mellrák). De kialakul ez a betegség hypothyreoidizmus, sarkoidozis, táplálkozási elégtelenség esetén is.

Eruptiv keratosis seborrhoica Szinonima: Leser—Trélat-szindróma. BNO: L82H0. Ha betegeink a verruca seborrhoica hirtelen megsza­ porodásáról panaszkodnak, ilyenkor, különösen, ha acanthosis nigricanst is találunk, belszervi daganatok után kell néznünk. Jelezhet lymphomat, gyomor-bél­ rendszeri-, tüdő carcinomát. Arról ne feledkezzünk meg, hogy a verruca seborrhoica megjelenéséért és irritált alajának kialakulásáért a ritkább mosdás (!) miatt oxidálódott (avasodott) bőrfelszíni zsírok isfelelőssé tehetők- Ezek a zsírok a nyakláncokon is rajta vannak.

Thrombophlebitis migrans Szinonima: Trousseau-szindróma. BNO: 18210. Hasnyálmirigy, gyomor-bélrendszeri, tüdő és genitáliák malignus daganataira thrombophlebitis migrans, a helyét változtató érgyulladás, rögösödés hívja fel a fi­ gyelmet. Súlyos esetben bőrvérzések is kísérik. Artéri­ ás embolizáció is előfordulhat.

Erythema anulare centrifugum BNO:L5310. A szervezet játékos válasza a különböző ingerekre. A bőrön lapos, enyhén vérbő és beszűrődött papulákból álló gyűrűk jelennek meg, amelyek a szélek felé terjednek, közepük besüpped. Többokú betegség: bakteriális, vírusos, gombás fertőzés előzheti meg. Jelentőségét az adja, hogy bel­ szervi daganatok megjelenését is jelezheti. Légcsövi, perefészkj daganatok, m yelomák állhatnak mögötte. Ha találkozunk ezzel a ritka betegséggel, a belszer­ vi malignomákat ki kell zárni.

Acralis vascularis szindróma Szinonima: paraneopláziás digitális nekrozis. Ha a kéz és lábujjakon körülírt szövetelhalást látunk, és azt nem tudjuk sem anyagcsere betegséggel, sem angiológiai okokkal magyarázni, gondoljunk erre a paraneopláziás jelenségre. A mikroembólizáció követ­ kezménye is hasonlóan néz ki. A tartós érszűkület utá­ ni elhalás kiterjedtebb lehet. Ha a kórelőzményt pon­ tosan tisztázni tudjuk, a fagyás kizárására könnyebben vállalkozhatunk. Elsősorban a nőket érinti, a méh, petefészek, vas­ tagbél, vese malignus daganataival jelentkezik, de akár évekkel is megelőzheti megjelenésüket.

Carcinoid szindróma BNO: E3400 A carcinoidok a neuroendokrin tumorok csoportjába so­ rolhatók. Bioaktív aminokat, peptideket, hisztamint, szerotonint, neurotenzint, prostaglandint, bradikjnmt, kpllikreint, tachykjnint termelnek [54]. Ebből láthatjuk, milyen hatást képesek kifejteni. A statisztikák szerint nagyon ritka daganat, a carcinoidos betegegeknek is csak kb. 10%-ánál jelenik meg a jellegzetes kipirulás (fash) és a hasmenés, ezekhez tachycardia, hypotonia csatlakozik. Ritkábbak az álta­ lános tünetek: a hasi fájdalmak, görcsök, hányinger, hányás, nehéz légzés. 50—60 évesek betegsége, de leírták 10 és 90 éves be­ tegeket is. Bőrgyógyászoknak tudni kell, hogy a gyomor carcinoidja az arcon, nyakon, mellkas egy részén vált ki

élénkpiros, foltos pirosságot, helyenként vizenyősséget (flush). A bronchiális carcinoid által termelt anyagok az egész bőrfelszín kipirulását eredményezhetik. Az appendixen, a vastagbél rectalis szakaszán is találtak már. A „flush” napi rendszerességgel jelentkezik. Né­ ha csak percekig, máskor órákon át megmaradhat. Kezdetben el is múlik, a betegség előrehaladtával pár­ huzamosan a bőr piros maradhat, pellagraszerűvé vál­ hat. A betegek egy részénél a tünetek közé tartozik a hasmenés, a légszomj, a sípoló légzés, a rosacea kialaku­ lása, beszámoltak scleroderma megjelenéséről. Tanul­ ság: flash esetén \eressün\ más tünetedet is. Az étkezést követő „flash” oka, hogy a táplálék a gyomor carcinoidot működésre ösztönzi. Terápia: műtéti.

Hypertrophiás osteoarthropathia Szinonima: Pierre Marie-Bamberger szindróma. BNO: M8940 Lehet, hogy azért ritka betegség, mert nem vesszük észre (40.6 ábra). Nehéz a mozaikkockákat összerakni: Dobverő ujj, óraüveg köröm láttán (remélhetőleg) pulmonális mű­ ködészavar, hypoxiás állapot jut eszünkbe. Találkoz­ hatunk vele szubakut endocarditisben, Crohn-betegségben, HYV-fertőzötteknél is. A szindróma tünetei között a csöves csontokon, a kéz és lábujjakon idősült prolife­ rativ periostis, arthralgia (!), arthritis, bokákon, csuk­ lókon synovitis is szerepel. A tünetsort hyperhidrosis, hipertrichosis is kiegészítheti. Saját esetünknél a tüne­ teket acrodermatitis chronica atrophicans tette teljessé. Paraneoplasztikus jelként értékelhetjük^, legtöbbször a tüdő adenocarcinomáját kjséri. Kialakulhat azonban tüdőtályog esetén is.

40.6. ábra. Hypertrophiás osteoarthropathiás tünetek a kezeken Az érintett szövetek gyulladása összefügg a tumor állapotával: a sikeresen kezelt tüdődaganatos betegek ízületi fájdalma csökken, megszűnik. Ha az irodalomba bepillantunk, láthatjuk, hogy sok más bőrbetegség társulhat belszervi daganatokkal. Tu­ morral járhat együtt (a teljesség igénye nélkül) példá­ ul a: — Sweet-szindróma 20%-uk ját belszervi malignus daganattal, — familiáris keratosis actinica, — keratoakanthoma, ha multiplex, ha szokatlan meg­ jelenésű (pl. óriásméretű), ha gyakran „kiújul” Ez esetben elsősorban húgyivarszeri daganatokra kell gondolni. — dermatomyositis, — porphyria cutanea tarda paraneoplastica, — erythromelelgia, — panniculitisek, — erythema nodosum, — polyarteritis nodosa.

4 L

E

FEJEZET

g y es t e s t t á ja k f o n t o s a b b b ő r b e t e g s é g e i

(Lásd az 5-ik, A bőr tisztántartásával foglalkozó feje­ zetet.) Az egyes testtájak genetikailag meghatározott tulaj­ donságai, azok eltérő fizikai igénybevétele, földrajzi területenként változó civilizációs terhelése alapján testtájanként más és más bőrgyógyászati gondokkal kell szembenéznünk. Az évmilliók alatt a homo sapiens szervezete és bőre csak a természet által ránk rótt terhek elviselésé­ re, a természeti életben a faj, és egyéni élet fenntartá­ sához szükséges tevékenység ellátására készült fel. Az utóbbi tízezer évek alatt lezajlott változások, amelyeket szívesen emlegetünk „civilizációs fejlődés­ ként”, természetellenes, az évmilliók alatt megszokott funkciótól eltérő terheket rónak a homo sapiens szer­ vezetére. Az ezekkel a megváltozott körülményektől megterhelt szervezettel kell az orvostudománynak va­ lamit kezdeni, nekünk, bőrgyógyászoknak pedig a ter­ mészetellenes behatásoktól igénybe vett bőrünkkel foglalkozni.

Hajas fejbőr A hajas fejbőrhöz a hajszálak nagy száma miatt nehéz hozzáférni emiatt eléggé körülményes a vizsgálata, ke­ zelése, tisztítása [142], [143]. Szinte hihetetlen, hogy egy átlagos méretű hajas fejbőrből kinövő 10 cm-s haj másfél négyzetméter fel­ színű. A hajszálak a leváló szarusejteket a fejbőrre rögzí­ tik. A termelődött faggyú sokoldalú védelmet biztosít, ha azonban oxidálódik (avasodik), izgathatja a fejbőrt. A vaskosabb, leválni készülő, fellazult szaruréteg sejtjei között elrejtőzhetnek a por és füstszemcsék, bak­ tériumok, gombaelemek, a szaruréteget átitatják a haj­ mosáshoz, „haj formázáshoz” használt vegyi anyagok. Ezért, hogy a fejbőrt újabb vegyi inzultusok ne ér­ jék, kevés vegyszerből álló fejbőr-hajmosó készítmé­ nyeket kell használni. A sok vegyszerből összeállított samponos hajmosás után alapos, hosszú ideig tartó vi­ zes öblítéssel csökkenthetjük a kockázatot. Hajmosás után újabb, vegyszereket tartalmazó „hajápolás”, „haj­ formázás” nem tesz jót a fejbőrnek. A fejbőr és haj ápolását a veríték és faggyúmirigyek megoldják. A ha­

jas fejbőr természetes működéséhez szükséges savas vegyhatást, a faggyúréteget gyorsan, kb. egy órán belül pótolni tudják. Javasolni szoktam, hogy a fejbőrt és a hajat úgy mos­ sák meg, mint nagyanyáink! Használjanak vagy fejbőrt nem izgató pipereszappant, vagy mosószappant. A szap­ pant bő vízzel alaposan öblítsék le, majd öntsék le a hajat-fejbőrt nagyon híg savval, amit úgy lehet előállítani, hogy 31iter kellemesen meleg vízhez 1 evőkanálnyi konyhai (10%-os) ecetet kell önteni. Ezt a „gyenge sa­ vat” is le lehet öblíteni kellemes meleg vízzel. Úgy ta­ pasztalom, ez a fejbőrmosási módszer jól beválik. Aki idegenkedik a szappantól, használjon olyan sampont, ami után három napon belül nem zsírosodik meg a haja és a fejbőre. Az ecetes vizes öblítést azon­ ban ezekben az esetben is fontosnak tartom. Hajfestés: A festékek a hajszálak felszínét színezik meg. A szőkítésnél roncsolódik a hajszál állománya. Ez az oka a szőkített haj töredezésének. A hajfestékek több mint kétharmada tartalmaz PPD (parafenilen-diamint), ami agresszív allergizáló szer. Az erre érzékenyeknél a feketére, szürkére festett tárgyak, ruhák allergiás gyulladást váltanak ki. Egyes nyugati országokban tiltják a PPD tartalmú hajfestékek forgalmazását. Nálunk a hajfestékek maxumum 6%-nyi PPD-t tartalmazhatnak. A hajfestés nagy divat: Japánban a nők 81%-a, ná­ lunk, a középiskolás lányok 41 %-a, a férfiak 33%-a fes­ ti a haját. Napjaink kozmetikai vegyi ipara a legkülönbözőbb készítmények használatára csábít bennünket. Javasol­ juk betegeinknek, álljanak ellen a reklámok csábításá­ nak. A mai vegyszerekkel telt világunkban kissé szo­ katlan a szappan használata, de hatásos. (A hajas fejbőr elváltozásairól, betegségeiről a 15. fe je ­ zetben van szó.)

Fülkagylók A külső hallójáratot a cerumen védi a gombás és bakte­ riális fertőzésektől. A finom szőrzet jelzi, ha idegen­ test, élősdi kerül a külső hallójáratba. Fül-orr-gégészek szerint a kereskedelemben kapható fültisztítóval a hal­ lójáratot tisztítani nem szabad, a manipuláció a fül­

zsírnak a dobhártyára döngölésével jár. Ezzel az esz­ közzel a hallójáratnak csak a külső részét szabad tisz­ títani. Különös és árva terület a fülkagyló mögötti redő, amelyet vagy a zsíros haj, vagy az avas zsírral borított szemüvegszár izgat. Lehetséges, hogy a fejhez jobba odasimuló fül miatt válik összefekvő területté. A fül mögötti redőben kialakult gyulladás mértéke alapján megmondható, betegünk melyik oldalán szokott aludni. MYCOSIS és PYODERMA kellemetlen viszketés­ sel jár. A gyakorlatban jól beválik az antibakteriális an­ tibiotikumot, antimykoticumot és szteroidot tartalma­ zó krém (nem kenőcs) (*). CHONDRODERMATITIS NODULARIS CHRO­ NICA H ELICIS (az egyik legszebb nevű betegség) a fülkagyló peremén található. Ne tévesszük össze a fejlődési rendellenességek közé tartozó DARWIN- GUMO-val (lásd a 32. fejezetet). Amikor a fiiilkagylót és környékét vizsgáljuk, néz­ zük meg a praeauricularis és retroauricularis nyirok­ csomókat is. A fülcimpán is van néznivaló. Értékes következteté­ seket vonhatunk le abból ha a fülcimpát 45 fokos szög­ ben hátrafelé irányuló, jó l látható ránc szeli ketté, a CIMPARÁNC („earlobe crease”). A k°szo™sér, az ütöér-meszesedés, az oxigénhiányos idült szívmegbetege­ dések-, az örökletes szívbetegségek, a magas vérnyomással járó érszövődmények jeleként értékelhetjük. (Részletes ismertetőt a 20. fejezetben olvashat a Kedves Olvasó.)

Arc Az arc kitüntetett szerepet tölt be életünkben. Társa­ dalmi érintkezésünk fozben tekintetünket szinte kizáró­ lag a velünk kaPcs°iatöa kerülő egyén arcára szegezzük, a szemét nézzükAz arcot és a szemet nézve megtudhatjuk, szá­ munkra szimpatikus, nem szimpatikus egyénnel állunk-e szemben. Leolvashatjuk szándékát, kiszámít­ hatjuk, mi történik a következő percekben. Ez a tevé­ kenységünk genetikusán belénk plántált mozdulatsor, ezt teszik a gerinces világ többi tagjai is. Arcbőrünket éri a legtöbb megpróbáltatás: éri a hi­ deg, a meleg, a szél, az UV sugarak. Az évmilliók alatt kialakult az arcbőr védelmi rendszere: a védelmet biz­ tosító faggyúréteg termeléséhez szükséges faggyúmiri­ gyekkel gazdagon ellátott. A hideghatás ellen a bő erezettség nyújt védelmet. Rányomják bélyegüket a. gene­ tikus tényezők, a hormonális történések, az emésztéssel összefüggő folyamatok, idegrendszeri és psychés té­ nyezők, környezetünk vegyi ingerei.

Nem csoda, ha az arcon az UV-fénynek köszön­ hető, keratomak, baso-spinocelluraris neoplasámák, melanoma, a kort és igénybevételt bizonyító ráncok gyakrabban megfigyelhetők. Az alkati tényezőktől is függő ráncok mélységéből, számából az életkorra, a napozáskor és szoláriumo­ záskor bőrbe hatoló UV-sugarak mennyiségére, a bőrre kent vegyi anyagok károsító hatására lehet követ­ keztetni. Bőrgyógyászként az első pillanatban fel kell mér­ nünk betegünk bőrtípusát. Zsírpárnával jobban ellá­ tott, seborrhoeás bőrűek láttán mérjük fel a follikulusok tágasságát, vegyük észre a bennük lévő comedokat. A comedo színéből következtethetünk betegünk kör­ nyezetének vegyi szennyezettségére, és arcmosási szo­ kásaira. Ha a szemöldökben finom korpázó hámlást lá­ tunk, nézzük meg a hajas fejbőrt, a nasolabialis redőt, a fülkagylók mögötti bőrt. Az ezeken a helyeken talál­ ható enyhe gyulladás, finom hámlás, diszkrét viszke­ tés a D ERM A TITIS SEBORRH OICA számlájára ír­ ható. A gyulladás kialakulásában a vegyileg megválto­ zott, avasodott faggyú fontos szerepet játszik. Leírták és gyógyítás közben be is bizonyosodik, hogy ezek a területek 95-96% -ban Malassezia fu rfu rral felü lfertőződöttekA felső szemredő a szemrés nyitva tartása alatt összefekvő bőrterületként (intertrigoként) fogható fel. A redőben a hám felpuhult, az ott összegyűlt idegen anyagok, a veríték, faggyú, a kozmetikai anyagok, a kontaktlencse kezelésének anyagai gyulladást válthat­ nak ki. A szem környékén a bőr vékonyabb, itt a vegysze­ rek könnyebben felszívódhatnak, a kozmetikai készít­ mények festékanyagai, gyanták, szemészeti gyógysze­ rek, lanolin, keleti szépítőszerek (lakkok, karnauba), parfümök, a műköröm anyagai, samponok, tus­ fürdők, habfürdők, az anyagokban lévő konzerváló szerek, állati szőrök, pollenek válthatnak ki betegsé­ geket. A szem környékének oedemakészsége nagy. Al­ lergiás történésekkel járó oedemák, a herpes Simple­ xes, herpes zosteres fertőzések, bakteriális történések a szem körüli laza kötőszövetben korán észreve­ hetőkké válnak. Kevesebben tudják, hogy a villanyborotva által szét­ szórt szakállnyesedék a szem környékén is megtalálha­ tó. Ennek a szemredők bőrgyulladását elősegítő, kötőhártya-gyulladást kiváltó szerepe biztosra vehető (saját vizsgálat). A két szájzugban, különösen, ha ott a környező bőr kötőszövetének öregedése, az íny sorvadása, esetleg a kevésbé sikerült protézis miatt ránc keletkezik, könnyen kialakul az ANGULUS IN FE C T ISO SU S ORIS, amelynek létrejöttében a szájból kicsorgó nyál,

a bakteriális és sarjadzó gombás fertőzés játszik nagy szerepet (1. bőr gombás betegségeinél). Arcszín: Nagyon nehéz meggyőzni a hozzánkjordulókat arról, hogy a pár hétig tartó barnaságért drága árat f i ­ zetnekAz acne vulgaris különféle intenzitású, legkülönfé­ lébb alakja, látható az arcon (típusos polymorph kép). Ha betegünket levetkőztetjük, a háton és a sternális tájon is keressünk acnes bőrtüneteket. Az acne keze­ lésének alapelve az, hogy először magának a betegnek kell rendezni életmódját: táplálkozását, ivási szokásait („löttyölfi kerülése), tisztálkodási módszereit, ruhamosás modernizálását (l. seborrhoeás kórképek), testmozgását, szabadidő ésszerű kihasználását, stb., ezt követheti a ke­ zelés beállítása. Legyen szempont a fokozatosság (elsőre az életmód megváltoztatása, a bőrápolás és bőrtiszítás helyretétele, a külső kezelések megválasz­ tása. Belső, antibiotikus kezelésére célzottan, indokolt esetben kerüljön sor. Más, nagy kockázattal járó keze­ léseket mással nem befolyásolható induralt, conglobalt esetben érdemes elkezdeni. Tapasztalataim sze­ rint. ROSACEA bőrtünetei szinte kivétel nélkül kék, ké­ kes-zöld szemű leginkább seborrhoeás bőrű és alkatú egyéneken látható. A hőre, meleg, fűszeres ételekre, al­ koholra, pszichés behatásra jelentkező kipirulás, értágulatok, a glabella, az arcus zygomaticusok és az állcsúcs által bezárt rombusz alakú területre tömörülnek. Súlyosabb esetben gyulladás, papulák és pustulák súlyosbítják a képet. A rosacea rámutató betegség {Török)'- a gyomor-bélrendszer valamilyen zavarára hívja fel a figyelmet (/. seborrhoeás kórképe f ) . A szemek környékén XANTHELASMA PALPEB­ RARUM, faggyúmirigy ADENOMÁK, CO LLO ID MILIUM fordulhatnak elő. Dohányos arcbőr. Az arcbőr állapotából nagy biz­ tonsággal következtetni lehet a dohányzás tényére, főleg mértékére. A korai bőröregedés nyomain kívül a dohányzással járó érszűkület, a halványabb és kissé szarusodottabb bőr a dohányzás következménye (/. a 28. Pszichés hátterű hórképekfejezetet).

Mellkas A serdülés utáni legfontosabb betegség, az ACNE va­ lamelyik alakjára lehet számítani. A nőknél a mellek alatti GOMBÁS F E R T Ő Z É S többnyire sarjadzó gombás eredetű, élénkpiros, nedvező és kellemetlen szagú. Az androgen túlsúlyos, szőrös egyének sternális tá­ ján sárgás-barnás színű, enyhén piros SEBO RRH O E­ ÁS GYULLADÁS, vagy bakteriális FO LL IC U L IT IS okozhat gondot.

Itt jelenhet meg a SPONTÁN K ELO ID is. Az areola mammae D ERM A TITISE nagyon fáj­ dalmas. Hosszan tartó gyulladás esetén gondljunk a MORBUS PAGET-re.

Hónaljak A felületes GOMBÁS folyamat a leggyakoribb. A ke­ zelésnél, a „hónaljszerv” szerkezete miatt óvatosan kell bánni a steroid tartalmú külsőleges gyógyszerek­ kel. A mélyebb, valamelyik mirigyre ráterjedő gyulla­ dás esetén a helyi immunszuppresszió bajt okozhat. A gyári antimycoticumok, ezek krémekkel hígított vál­ tozata jól beválik. Számítani kell a dezodorok kártételére. A dezodo­ roknak nincs verejtékezést csökkentő tulajdonságuk, feladatuk a szag elnyomása, csökkentése, megszünte­ tése. A verejtékezésről tudni kell, hogy csökken, ha a hőterheléshez hozzászokunk. A verítékezés mestersé­ ges csökkentése, annak a szándéka is, természetellen­ es. A szervezet hőhátartásába beavakozni nem szabad. A veríték a hónalj szőrökről párolog el, hűtőhatására szükségüónk van. A szőrzet eltávolítása megbosszulja magát. A dezodorok dermatitis contactat okozhatnak. A spray~k használatakor az anyag egyik része a hónalj és környékének bőrére fúvódik (hogy onnan egy j ó része a bőrön keresztülfeszívódjon), másik része a levegőbe jut, a ruhákat itatja át. Tekintélyes része a tüdőbe kerül, ahon­ nan nagy része felszívódikEzért inkább a golyós dezodorokat javasolom. Mi­ vel nem lehet tudni, hogy a hónaljakra kent vegyi anyagokból mennyi szívódik fel, javasolni szoktam, hogy a golyóról kenjenek anyagot a vizes kezekre, in­ nen kenjék, a hígított dezodoráló anyagot a hónaljak­ ra. A kezek helyett nedves vattát is használhatunk. A szagtalanító rudakból elég sokat kell a bőrre kenni. Még a másnapi mosdáskor is érezhető, hogy nehezen lemosható anyagot kellett a hónalj bőrére, szőrzetére kenni, hogy a szagtalanító hatás érvényesüljön. A hónaljakban a szőrtüszőre és az illatmirigyre ve­ szély leselkedik. A szőrtüszők mélyebb gyulladása, gennyedése FO LLIC U LITIS, FURUN CULUS alak­ jában kínozza meg betegünket. Jellemző, hogy a szőrszálak mellett gennygyülem nyomul a felszín felé. Ilyenkor azt látjuk, hogy sárga gennycsap tölti ki a szőrtüszőt. A mélyebb rétegekben kanyargó apokrin típusú il­ latmirigy gennyes folyamata, a HYDRA DEN ITIS ADULTORUM. Ezt könnyű diagnosztizálni, mert ilyenkor gennycsap nélküli, mélyen ülő, fájdalmas, esetleg már fluktuáló csomó utal a betegségre. A SZŐRZET! Az egyik rádióműsorban az egyik szak­ értő úgy nyilatkozott, hogy a szőrzetet, ha valaki úgy

gondolja, nyugodtan leborotválhatja. Én viszont úgy vélem, hogy a szőrzet a test része, divatszempontok sze­ rint nem csonkolható. A szőrzetnek biológiai feladatai vannak: a hónaljban elválasztja a bőrfelszíneket, nagy felszínt biztosít a verítékezéshez és a párkeresésnél nap­ jainkban is fontos illatanyag párologtatáshoz. (Afriss il­ latanyag szerepéről az 1. fejezetben van szó). A leborotvált, de már növésnek indult szőrszálak szúrnak. A szőrzettől napjainkban azt várjuk, hogy is ki­ hangsúlyozza a nemi jelleget. Az uniszex csupaszság erre nem képes. A szőrzet eltávolítása természetelle­ nes. Javasolom, ne távolodjunk el a természetestől.

Genitális és perianalis tájak Ezeket, a régiókat a betegek nem szívesen mutogatják, mi nem szívesen nézegetjük. A szemérmes betegeket nyugtassuk meg, számunkra egy olyan bőrterületről van szó, amelyet a beteg érdekében részletesen meg kell vizsgálni. Magunkat is győzzük meg, ezeket a „kényes” területeket aprólékosan meg kell nézni. Ha nem tesszük meg, esetleg komoly betegségeket nem veszünk észre. A szőrzettel kapcsolatos véleményemet fentebb el­ mondtam. Gyakori panasz a szőrtelenítést követő FO L L IC U L ITIS. A szexuális tevékenység közben a területre kenődő baktériumok, gombaelemek F O L L I­ C U LITIS SUPPURATIVA kiváltói lehetnek. A szorosan összefekvő genito-femorális redő gom­ bás fertőződése, az IN TER T IR G O MYKOTICA, elsősorban a férfiakat veszélyezteti. Ha a leggyakoribb fonalas gombás fertőzés forrását keressük, feltétlenül nézzük meg a lábkörmöket, az ujjak közötti réseket. Az alsónemű felvételekor onnan kenődhetnek gombaele­ mek a hajlatokba. Beszéljük le betegeinket arról, hogy alsóneműiket cipőiken keresztül húzzák fel. Ha csak vegyszeres irritációról van szó, a gyulladás enyhébb, papulákat, pustulákat nem látunk. A sarjadzó gombás fertőzésre jellemző a bűz, a sűrű, tapadós váladékos felszín, az erőteljesebb gyulladás. Férfiaknál, a scrotum bőrgyulladása (DERMATITlS-e) esetén, nézzük meg a figyelemre ritkán méltatott hímvessző-herezacskó közötti összefekvő bőrfelületeket is. Összefekvő bőrterület! A mosdáskor gyakran elkerülik! A scrotum bőre barázdákkal szeldelt, kinyújtva nagykiterjedésú bőrfelszínnek felel meg. A szaruréteg vékony. Ezek m iatt a scrotum percutan absorptiós képes­ sége nagy. A herezacskón a TÁGU LT E R E K váltanak ki ag­ godalmat, amelyek ha megsérülnek, erős vérzéssel vál­ tanak ki aggodalmat. A tágult erek elzárására szánhat­ juk rá magunkat, a beteg megnyugtatására.

Meg kell említeni a tekintélyes méretűre, 5-10 mmnyire is megnövő FAGGYÚCISZTAKAT, amelyek semmiféle panaszt nem okoznak, csupán aggodalmat. Férfiaknál, a mosdás hiánya miatt kialakuló smeg­ ma retentio a penis carcinoma egyik oka lehet. Ne feledkezzünk meg a nemi szervek körüli, szőrzet között megbúvó NAEVUSOK-ról sem! Napjainkban is találkozhatunk „lapostetűvel”, P E ­ D ICU LUS PUBIS-szal. Bőrszíne miatt nehéz észre­ venni. Betegünk viszketésről panaszkodik, ez az egyik legbiztosabb tünet. A tetű jelenlétét biztonsággal csak nagyítós vizsgálattal bizonyíthatjuk. Az egykor csak petróleummal, higanyos kenőccsel (huszárzsír), és egyéb anyagokkal gyógyítható betegsé­ get ma már hatásos gyári készítményekkel (*) gyorsan meg lehet gyógyítani. Ha azt akarjuk, hogy betegünk meggyógyuljon, betegsége ne „újuljon” ki, betegünk­ kel egy időben partnerét, partnereit is meg kell gyógyí­ tanunk. Ha ezt nem szervezzük meg, az újrafertőződésre számítani kell. A perianalis területeken a gombás fertőzés, a székelés utáni nem megfelelő tisztálkodási módszer okozta bőrgyulladás, a kötélszerű pántból álló női fehérnemű (tanga) dörzsölése adhat okot panaszra. Az aranyeres csomók ós a berepedés, afissura ani ellátását bízzuk se­ bészekre, proktológusokra. A végbél betegségeit is ki kell zárni. A kezelésnél a gyulladás csökkentése, bőrá­ polás mellett a fertőzések megelőzése legyen a célunk. Különleges figyelmet igényelnek az ebben a régió­ ban található vírusos növedékek, elsősorban a CONDYLOMA ACUMINATUM. A genitális régióban sokféle bőrelváltozásra buk­ kanhatunk. Tetoválhatják, haraphatják, mechanikus behatások nyomait találhatjuk. Ennek a régiónak a bőrével sok minden megtörténhet.

Felkarok Talán az egyik legnyugodtabb testrészünk. Az injekci­ ók, védőoltások H EG EIV EL, SORVADÁSAIVAL, a felkarok feszítői felszínén az érdes tapintatú és jól lát­ ható, genetikusán kódolt HYPERKERATOSIS FO L ­ LICULARIS FAMILIARIS-szal számolnunk kell.

Alkarok, kezek Az alkarok, de főleg a kézhátak a mechanikus vegyi in­ gereknek, UV-sugárzásnak vannak kitéve. Bizonyos életkor után találhatunk itt KERATOSIS SOLARIS-t, a HYPOMELANOSIS GUTTATA IDIOPATHICA-t, ATROPHIA SO LA R IST(SEN ILIST). A kezeken és alkarokon látható hegekből következtetni lehet a beteg

foglalkozására. A hosszú, párhuzamos hegek üveggyá­ ri munkát, fémfeldolgozást bizonyítanak. Zúzódásos hegek kőművesek bőrén gyakoribbak. Idős egyéneken a malabsorptio, a vitaminhiány jele­ ként megpillanthatjuk a SUFFUSIO-val járó C SIL ­ LAGOS ÁLSORVADÁS-t. Alkohollal intenzívebb kapcsolatot tartók, májbetegek, malabsorptiosok bőrén a csonkult pellagra, a PELLAGROID pigmentációval, idősült gyulladással járó nyomait fedezhetjük fel. A körmökkel külön fejezetben foglalkoztam. A kezeken vegyi ingerek hatására létrejövő gyulla­ dás (D ERM ATITIS CONTACTA), allergiás gyulla­ dás esetén az EKZEM A valamely alakjának nyomait láthatjuk. A gyulladásos területek szélein keresni kell az árulkodó piros micropapulákat. Meg kell néznünk, a gyulladás körülírt területen látszik-e, és láthatók-e éles, egyenes szélek- A micropapulák vonalba rendeződtek-e. A kissé kövérkés ujjak közül, a gyűrűk alól a vegyi anyagok nehezebben távolíthatók el. Ezeken a helye­ ken D ERM ATITIS CONTACTA, és a tenyerekre is ráterjedő MYCOSIS SU PERFICIALIS, MYCOSIS IN TERD IG ITA LIS könnyen helyet talál magának. Javasoljuk a kíméletes kézmosást, írjunk fel sava­ nyú vegyhatású krémeket, vagy kenőcsöket. Gombáso­ dás esetén gombaellenes szereket. Gombásán felül­ fertőződött területekre ammonium bitumensufonicum (ichthiol) tartalmú krémeket.

Combok Megszenvedői a bőr sav és zsírköpenyét tönkretevő bőrtiszításnak, a szoros és durva anyagból készült nad­ rágok dörzsölésének. Az ülőmunkát végzőknél számí­ tani kell a ruhán át a bőrre szitálódó porra, a ruhát áti­ tató vegyi anyagokra.

Lábszárak A lábszárakon a nem megfelelő bőrápolás következ­ ményein kívül a VARCOSITAS SYNDROMA-ként összefoglalt tünetegyüttessel számolhatunk. A meg­ romlott, nehezített vénás, artériás és nyirokkeringéssel, ezek okaival, már a betegségek megjelenésekor foglal­ kozni kell, hogy megelőzzük afekély kialakulását, a fe­ lületes és mélyvénák gyulladását, rögösödését. A lábszárakon a nehezített, vagy romlott keringési vi­ szonyok miatt gyakrabban találunk gombás fertőzése­ ket, a hypoxiás viszonyok miatt verrucosussá váló beteg­ ségeket (ELEPHANTIASIS VERRUCOSA-t), vagy a sorvadással, speciális kötőszöveti degenerációval járó, keringési zavart jelző ATHROPHIE BLANCHE-t. Különleges állapot, gyakran látjuk de nem diag­

nosztizáljuk, a „NYUGTALAN LÁB SYN DRO M ÁT” (Restless Leg Syndrome). Lényege a kénysze­ res láb és karmozgatás, dörzsölés, járkálás. Éjszaka, al­ vás közben is észlelhető. Alvási rendellenességgel is társul. Oka ismeretlen. Hormonális változások, bőrszárazság, pszichoneurotikus folyamatok állnak mögötte. Ha vizsgálat közben ilyet észlelünk, tud­ nunk kell, hogy pszichésen nehéz helyzteben lévő be­ tegről van szó. A tünetek közül a figyelemhiány, az „orvosi utasítások”, jobban mondva javaslatok szándé­ kos, dacos be nem tartása, a mértéktelennek is minősülő beszédkényszer (logorrhoea), a könnyen ki­ váltható zaklatott állapot okozhat gondot az orvos-be­ teg kapcsolatában. Arra vonatkozó vizsgálat nincs, hogy a tünetegyüt­ tes miként függ össze a gyermekkori Figyelemhiányos Hyperaktivitászavar Szindrómával (ADHD —Attenti­ on Deficit Hyperactivity Disorder). Terápia: Kezelése nyugtatásból, bőrgyógyászati fel­ adatként a száraz bőr megszüntetéséből áll.

Lábak Betegeink vizsgálatakor háromféle lábbal találkozha­ tunk. I. Frissen mosott, ápolt lábbal, gondozott körömmel. Jobban szeretem, ha a körmökön nincs körömlakk. A körmök vizsgálata során értékes információkhoz juthatunk. Lakkal fedett körmön a gombásodás ne­ hezebben ítélhető meg. II. Ápolt lábbal, amely útközben, munka közben szennyeződött („tisztességes munkaszennyezettseg ). ÜL Ápolatlan, piszkos lábbal. A piszkosságot, ápolatlanságot nem szoktam szóvá tenni. A statusba a pi­ szok szó helyett a jogilag ne kifogásolható „exogén pigment” kifejezést használom, annak mértékét fel lehet tüntetni. A betegnek javaslatot szoktam tenni a lábápolással kapcsolatban. A lábakra sokféle veszély leselkedik. A talpboltoza­ tok statikai zavarai, a természetellenes helyzetbe kényszerített lábujjak, a lábbelikben kialakuló párás, meleg, a sötétség, a kertngés romlása, gyengülése miatti hemodinamikai viszonyok, a hideghatásnak jobban kitett pe­ riféria speciális viszonyokat teremtenek meg. Ezeken a tényezőkön túl számítani kell a talpak te­ kintélyes verítékmennyiséget termelő verítékmirigyeire. A nap minden szakában, munkaidőn kívül is, hordott zárt lábbelik akadályozzák a sokmilliliternyi veríték el­ párolgását. A szakszerűtlenül mosott, illetve nem, vagy ritkán mosott lábakon bomlásnak indulnak az elhalt,

de el nem távolított hámsejtek, a mirigyek váladéka. Ezek, a bőrön élősködő baktériumokkal, gombaele­ mekkel együtt kellemetlen szag (bűz) forrását képezik. Terápia: A verítékezést hintőporral, ecsetelővei (Sparsorium antisudoricum FoNo, Sol. antisudorica FoNo) befolyásolni lehet. Szellős lábbeli viselése, a láb speciális tisztítása nélkül a verejtékezés (izzadás nem szép szó), a kellemetlen szag problematikája nem old­ ható meg. A lábakról, melegvizes áztatás után, a meg­ vastagodott szaruréteget körömkefével, sarokre­ szelővei meg kell vékonyítani, majd gomba ellenes és izzadásgátló ecsetelést kell alkalmazni. A talpi VERRUCA VULGARIS-ok heg nélküli ke­ zelésére kell törekedni. A régebbi véres beavatkozások^

hetekig tartó gyógyulása, a fertőződés veszélye, a teta­ nusz elleni védőoltás szükségességének megítélése, a hegek zavaró hatása nem kívánt következményei a ke­ zelésnek. A rendelkezésünkre álló ecsetelőkkel a vírusos sze­ mölcsök nyom nélkül gyógyíthatók, ha a kezelés sza­ bályait betartják. „FE K E T E SAROK” (blach heel) úgy alakul ki, hogy a sarkakat érő mechanikus ingerek hatására a sa­ rok hátsó felszínén, körülírt területen pontszerű bevér­ zések színezik meg a sarkakat. Nézzük meg, betegünk milyen vérzést befolyásoló gyógyszert szed, a laboratóriumi ellenőrzését is meg kell szervezni.

42. FEJEZET K ezelések :

r e c e p t e k , g yó g yszern ev ek ,

KEZELÉSI ALAPELVEK

Bevezető Klasszikus, hagyományos orvosi tudásunk, és gyógyí­ tói szemléletünk az elmúlt évezredek alatt jutott el oda, ahol most tartunk. Nagynevű szakemberek köz­ leményekkel, könyveikkel, egyetemi és tudományos előadásaikkal pallérozzák tudásukat. Ma ezekre az is­ meretekre, legjobb tudásunkra, és lelkiismeretünkre hagyatkozva gyógyítunk. Tudományos vizsgálatok rendszere ellenőrzi a gyógyszerek, gyógymódok tudo­ mányos értékét, minőségét, hatásosságát. Miközben a ránk bízott emberek egészségére vigyá­ zunk, soha nem látott nehézségekkel kell szembenéz­ nünk. Az emberiség évente (!) kereken 400 millió ton­ na vegyi anyagot gyárt, ezek az anyagok több tízezer különféle formában jelennek meg életünkben. Né­ hány évtizede évente még 36,000 tonna D D T-t szórt ki a homo sapiens. Gondolhatnánk, napjainkban már csak rossz álom ez a vegyszer. Nem: napjainkban ez a mennyiség évi 1000 tonnára csökkent. A maláriát ter­ jesztő szúnyogok elleni küzdelem hatásos eszköze. Elképesztően nagyszámú és bonyolult vegyi anyag hatásával kell számolnunk. A sok műanyag tárgy for­ maldehidet, benzolt, és egyéb vegyi anyagot bocsát ki. A gyártási folyamatok lágyítószerei, a ftalátok mérgezőek, az éghetetlenséget biztosító anyagok lassan bomlanak, átitatják környezetünket, már a sarkvidé­ ki állatokból is kimutathatók. A különböző spray-k életünk minden terén használatosak (dezodorálás, rovarirtás) A teflonnal bevont edényfalból vegyi anyag válik ki. Hazai felmérések szerint a vizsgált élelmiszerek harmadából lehetett növényvédő vegyi anyagmaradvá­ nyokat kimutatni, másfél százalékuknál a vegyszer­ maradvány mértéke a megengedett határérték felett volt. Számítások szerint a szennyező anyagok 10%-a a tüdőnkön keresztül jut a szervezetünkbe, 20%-a az ivóvízzel, 70%-a pedig az évente elfogyasztott, mint­ egy fél tonnányi élelmiszerrel. Vajon, mi orvosok, kozmetológusok, mennyi vegy­ szert juttatunk be a hozzánk fordulók bőrén keresztül, a „perkután abszorpcióival? És vajon biztosak lehe­ tünk abban, hogy azok az anyagok, amelyekből a so­

kat ígérő, illatos, és tucatnál is több vegyi anyagból ál­ ló szereket összeállítják, mellékhatás nélküliek? A vá­ laszt tudjuk! Jócskán vannak közöttük az emberi szer­ vezetre és környezetünkre károsító hatásúak. Ebből következik, hogy a rendelkezésünkre álló le­ hetőségek közül ki kell válogatnunk a betegeinket és környezetünket legkevesebb igénybe vevő gyógymódo­ kat, kezeléseket, szereket. A gyógyszereket, amelyek közé a külsőleg használa­ tosak is tartoznak, hasznosságuk, hatékonyságuk, és gazdaságosságuk szerint becsüljük meg. A gyógyítás módszerei: — „Dityatórkius” módszer: Amikor az orvos gyógyszert „rendel” (nem szeretem ezt a szót), „orvosi utasí­ tást” ad (soha nem adtam utasítást), majd útjára bo­ csátja a beteget. Alapelv: minden eredmény a re­ ceptre felírt, vagy javasolt gyógyszerektől várható. Van ilyen? Van! Nézzük meg a szakirodalomban, a kezelésekről szóló leírásokat. — „Demokratikus" módszer: Amikor a betegnek felír­ juk a tudásunk és tapasztalataink szerint legmeg­ felelőbb gyógyszereket, beállítjuk a kezelést, és a beteggel megbeszéljük: mit kell tennie (még a bőrtisztítás módozatait is megbeszéljük). Beszé­ lünk betegségéről, a kezelési tervünkről, és hogy a kezeléstől mi várható. Tájékozódunk lelki állapo­ táról, lehetőséget biztosítunk arra, hogy kérdése­ ket tehessen fel. (Erra öt perc nem elég.) — „Anarchikus”, „liberális” módszer: Amikor a beteget bevonjuk (!) az orvosi döntésekbe, a terápia kivá­ lasztásába (ún. kollaboratív modell) (!), ahol az or­ vos és beteg két egyenrangú (!), aktív szereplő (!). Ál­ lítólag ez a módszer, az ún. „patient based medici­ ne”, és ez felel meg legjobban betegeink elvárásának (!). A felkiáltójeles szavak, gondolatok orvosi kezelé­ si módszerrel foglakozó ajánlásban olvashatók... Lelki szemeim előtt megjelenik a „tudós",

némileg

agresszív beteg, amint megbeszéli („megkonzultálja") ve­ lünk, mondjuk a „BMJ Clinical Evidence 2006" kezelési aján­ lásait. Netán véleményezi Dubertret L.: patient-based medicine-ről szóló írását. Esetleg javaslatot tesz, vagy utasítást ad az antibiotikum kiválasztására. Vagy fejtegetésekbe bocsát­ kozik a „cost-benefit" kezelési elképzelésekről, az androgenitás kárairól...

A klasszikus, hagyományos, próbákat kiállt gyógyí­ tó munkánkat más is nehezíti. A mindennapi életben folyamatosan találkozunk olyan irányzatokkal, gyógy­ módokkal , amelyek hatékonyságát, azok tudományos ellenőrzésének hiánya miatt, nem lehet elfogadni. Ha ilyenekkel találkozunk, mindig sajnáljuk, hogy késik azok eredményességének tudományos alátámasztása. A tudományos bizonyítékokra pedig szükség van, mert a gyógyászati módszerek között jócskán találko­ zunk értéktelenekkel, károsakkal. Megállapíthatjuk, a gyógyításhoz tudományos felkészültségre van szükség. Vajon tudományos felké­ szültség nélkül lehet-e gyógyítani... ? „Méregtelenítő készülékek kaphatók.” „Tartson nagytakarítást szervezetében méregtele­ nítő lábfürdővel!” „Zsírégető alakformálók kaphatók.” Bizonyos szer: „ultra-koncentrált összetevőkben gazdag formulája nappal gyorsítja a zsírbontást, éjsza­ ka megakadályozza a zsír lerakódását. Olyan is van, ami: „lifting hatású”, amitől a ráncok egy hét alatt elhalványulnak, az arcbőr kisimul. „Ránctalanítás.” „Azonnali ránctalanítás”. „Derékszálkásító gél kapható”: „eltűnik a lerako­ dott zsírréteg, a has újra kockássá és feszessé válik: 8 nap alatt.” „Golyós hasfeszesítő kezelés. Láthatóan feszesebb bőr már 8 nap alatt.” A kezelés megkezdése után: „azonnal simább és feszesebb bőr.” „14 nap alatt 71%-os karcsúsító hatékonyság.” (Karcsúsító géltől). „Csodakrémtől apad a sörhas.” „Sejtmegújító hínárkenőcs”. „Leglágyabb víz ivása a desztillált víz, illetve az esővíz ivása. Emberek milliói isznak kizárólag esővi­ zet.” (Lásd a 6. fejezetet.) „Pestises betegek gyógyítása: nedves agyagpakolás a fejre”. Kozmoterápia: „A kozmovitális sugárzások (koz­ mikus, napi földi, emberi) alapján végzett ismeretek diagnosztikai és terápiái alkalmazása.” „Fiatalító méz-masszázs” során „a méz kiveszi a szervezetből a toxikus anyagokat, viszont a mézben lévő vitaminok, mikroelemek és más bioaktív anyagok bekerülnek a szervezetbe.” „Ezen kívül a mézet ak­ tívan alkalmazzák az alak korrekciójára és a cellulitisz gyógyítására.” „Könnyed ütögetéssel támogatható a ki­ váló hatás elérésére.” Tanfolyamokra szervezés: „Méregtelenítési módszerek.” „Kozmikus családtervezési módszerek.” „A teremtés istennője — női képzés.” „Urinoterápia.” „Csillagok és az egészsé­ günk.” „A fülgyertyázás titkai.” „Tisztító kúra” ajánlása méregtelenítés céljából.

Ajánlják „ a szervezet oxigénnal történő feldúsításá­ ra” szolgáló vizet. Ajánlanak „mágneses vizet”. „Mágnesmező-terápia (többek között) megnöveli a vérben szállított oxigén mennyiségét, meggyorsítja az ionszállítást, serkenti az anyagcserét és ezzel a salak és a méreg anyagok kiválasztását, a kőképződést megál­ lítja és csökkenti, kozmetikában is kiválóan alkalmaz­ ható pattanásos bőr kezelésére.” „Ózonos bőrtisztító készülék” 14500 Ft-ért. Talpra ragasztandó méregtelenítő tapasz: „Míg Ön alszik, a tapasz dolgozik!” „Hölgyek körében az idei nyár slágere az aranyporos arc-, nyak és dekoltázsmasszázs. Az arany (24 karátos) revitalizál és segít eltávolítani a bőr mélyebb rétegeiben található szennyeződéseket, elhalt bőrsejteket.” Kapható „illatos hüvelyzuhany" . Nincs adat arra vonatkozólag, hogy a fülbe dugott üreges gyertya hány higanymilliméternyi vákuumha­ tással rendelkezik, nem olvasható közlemény arról, hogy a fülbe dugott és meggyújtott gyertya mit szív ki a fülből, hogy az elfogyó, és a fület melegítő gyertya hány fokkal melegíti fel a mélyebb szöveteket, a mellék­ üregeket. A módszert az indiánoktól vették át. A módszer, az arra fogékony egyéneknél psyshés ha­ tást fejt ki. Az én fülembe bizony gyertyát nem fognak égetni.

Bőrgyógyászati kezelések A bőrgyógyászati külsőleges gyógyszereket nem lehet „régi”, vagy „hagyomásnyos” (FoNo és jól bevált mag­ isztrális) és „modern” (gyári), „intelligens” gyógysze­ rekre osztani. Ha ezt tennénk, azt mondanánk, hogy van régi, elavult, gyengébb hatású és van legújabb, ha­ tásos, modern kezelés. A „modern” szó helyett hasz­ náljuk a „legutóbb bevezetett” kifejezést. Enne\ alapján vanna\ régóta használt és legutóbb be­ vezetett gyógyszerei(. A továbbiakban elsősorban a régóta használt gyógy­ szerekről lesz szó. Egyrészt azért, mert évtizedes, fél évszázados tapasztalataink vannak velük kapcsolat­ ban. Másrészt, amellett, hogy jól használhatók, a bete­ geket anyagilag kevésbé terhelik meg. Harmadrészt, mert előállításuk kevésbé terheli meg a homo sapiens által amúgy is megviselt környezetünket. Az alábbi gyógyszerek a leggyakoribb bőrgyógyá­ szati betegségek ellátására alkalmasak. Segítségükkel további kombinációkat állíthatunk össze. Ezeket klini­ kai és szakellátási körülmények között „teszteltük”. A felsorolás természetesen nem teljes. A még többre kíváncsiak figyelmébe ajánlom a mindenkor érvényes FoNo könyvet, vagy a mestereiktől tanult recepteket.

Ne feledjék el tanulmányozni, és jó tapasztalat esetén felhasználni a napjainkban közkinccsé váló gyógysze­ rek receptúráját is. Napjainkban a gyógyszert felíró számítógépes prog­ ramok nagyvonalúan kezelik a gyógyszerek felírását. Legtöbbször csak a gyógyszerek nevét és a mennyisé­ get tüntetik fel. Ha igényesek vagyunk, receptjeinket írjuk meg sza­ bályosan: A recept egyetlen mondat: a megszólítás, Rp. (Reci­ pe [vágy]) után a gyógyszereket nagy kezdőbetűvel kell írni, és birtokos esetbe (genitivus) kell tenni. A mennyiséget tárgyesetben (accusativus), új sorba írjuk, kis kezdőbetűvel. A mennyiséget arab számok­ kal, grammban tüntetjük fel, a keresztes szereket, de akár minden szert is, betűkkel is ki kell írni. Ha két, vagy több szerből azonos mennyiséget írunk, elég, ha az utolsó után tüntetjük fel a mennyi­ séget : aa. (ana, anatica quantitas) jelzéssel. Magisztrális szereknél utalni kell a gyógyszerfor­ mára —kenőcs, krém stb. = M.f. (Misce fiat unguen­ tum, crem... = kevertessék, készítessék) leírása után a gyógyszerformára utalunk. D. (Detur = adassék) után megnevezzük, miben kívánjuk a gyógyszert kiadatni (doboz,üveg, stb.). En­ nek napjainkban már nincs nagy jelentősége. Fontos a signatura (S.), amelyben a beteg számára érthetően leírjuk a gyógyszer alkalmazásával kapcso­ latok tudnivalókat. [misceo, miscui, mistum (mixtum) = elegyít, vegyít, összeke­ ver. (misce = keverd össze) fio, fieri factus sum = elkészülni, tenni (fiat = készítessék.) do, dare, dedi, datus = adni (detur = adassék) signo, -are,-avi,-atus = jellel ellát (signetur = jelöltessék) Minta: Rp./ Pulveris Superseptyli gta 5,00 (quinque) Ung. hydrophylici nonionici FoNo ad gta 100,00 ( ad centum) Misce fiat unguentum, Detur tales doses No II (duo), Signetur: fényvédő kenőcs, napfényre menés előtt a nap által ért részekre kenni.

Kenőcsök A kenőcs a bőrt rugalmassá teszi, a benne lévő hatóa­ nyagokat a bőr felszínén tartja. A borogatás alá zsíros kenőcsöt kell tenni, hogy a bőrt megvédje a felpuhu­ lástól, macerálódástól. Nem olyan krémet, amit a bo­ rogató víz gyorsan eltávolít a bőrről.

1. Ung.alum.acet.tart.FoNo.(iy«gr. Burow.) Jól kenhető, borogatás alá, gyulladásos bőrre jól használhető: hűtőkenőcs. 2. Ung.emolliens. FoNo. Bőrápoló,bőrpuhító, konzerválószert nem tartal­ maz. Az erre érzékenyeknél eredményesen hasz­ nálhatjuk. 3. Aqua boros kenőcs: Rp./ Sol. acidi borici (2%) gta 20,00 Cholesterini gta 2,50 Vaselini albi gta 50,00 Aquae destill. ad gta 100,00 M.D.S.: aqua boros hűtőkenőcs. Hűtőkenőcs, csekély bórsavtartalma miatt antiszeptikus hatású. 4. „Hármas kenőcs” : Rp./ Ung. glycerini Ung. stearini Ung. paraffini aa. gta 30,00 M.D.S. Hármas kenőcs. Puhító, hidratáló: igénybevett bőrre javasolt, kozmetikai célokra ajánlott. 5. Bórvazelin: Rp./ Acidi salicylici gta 3,00 Vaselini borici ad gta 100,00 M.D.S. bórvazelin, fertőzött bőrre. 6. Ichthyolos kenőcs Acidi salicyl gma 1,00 Vaselini albi gta 5,00 Cremor.refriger. FoNo gta 100,00 Ung.Elocom gta 15,00 /Ung.Advantan Ichthyoli * gta •5,00 M.D.S. Ichthyolos kenőcs Antiszeptikus, gyulladást csökkentő, recidiva megelőző, chron. gyulladásra. *Ammonuim bitumensulfonicum. 7. Hámlasztó kenőcs: Rp./ Carbamidi gta 5,00—10,00 Ung. simplicis ad gta 100,00 M.D.S. hámlasztó kenőcs, sarokra. Ha vékonyan és pontosan a kórosra kenik, verruca seborrhoica, keratosis solaris kezelé­ sére is jó. Lehet 3%-kal kezdeni. Lehet 50 grammot is írni. 8. Kátrányos kenőcs: Rp./ Picis lithanthracis

gma

1,50

Acidi salicylici gma 1,00 Ung. Elocom gta 15,00 Advantan ken. Ung.simplicis ad gta 100,00 M.D.S. kátrányos kenőcs, krónikus gyulla­ dásra, psoriasisra. 9. Fagykenőcs: Rp./ Unguentum ad pernionem FoNo. gta 100,00 M.D.S. fagykenőcs. 10. Antiszeptikus kenőcs. Ung. antisepticum FoNo. (Vioformos kenőcs) Nagyon jól használható bakteriális és gombás be­ tegségekben. Szívesen írom fel hígítva: Rp./ Ung.antiseptici FoNo gta 20,00 Ung.alum.acet.tart.FoNo ad gta 100,00 M.D.SAntiszeptikus kenőcs. Néha, ha bőrnyugalmat is akarok: 15 g 1%-os Advantan kenőcsöt is írok hozzá. Ha nagy nyugalmat és biztonságot: Elocom kenőcsöt (20 gr.). 11. Salicy-carbamidos kenőcs: Rp./ Acidi salicylici gma 0,50-1,00 Carbamidi gta 3,00 Ung.alum.acet.tart FoNo ad gta 100,00 M.D.S. kenőcs, atópiás bőrre. Lehet hozzá írni 15 g Elocom/Advantan kenőcsöt. Ez rövid ideig haszálható. 12. Betadinos kenőcs: Rp./ Ung. Betadini gta Ung.alum.acet.tart.FoNo ad gta M.D.S. Betadinos hűtőkenőcs.

20,00 100,00

13. Steroidos kenőcs. A kívánt hatású steroid externát lehet felírni, Burow kenőcsbe. PL: Rp./ Ung.Elocom gta 15,00 Ung.alum.acet.tart.Fono ad gta 100,00 M.D.S. Elocomos kenőcs. 14. Dithranol-salicyl kenőcs (psoriasis kezelésére) Rp./ Dirhranoli gma 0,01-3,00 Acidi salicylici gta 3,00 VáSehni cholesterinati ad gta 100,00 M.D.S. dithranol-szalicyl kenőcs. 15. Gézimpregnáló anyag. (Fekélykezelő gyári kötszer kiváltására) Rp./ Cerae albae gta 10,00 Olei paraffmi

Olei Ricini aa gta 20,00 Olei Geranii/seu Lavandulae gtts No.X. M.D.S. impregnáló anyag. (Nagyon vékonyan gézlapra kenni, csak annyit, hogy a gézlap szálai kenőcsösek legyenek.)

Krémek Vízzel lemosható alapanyagúak. Gyors hatás elérésé­ hez van rájuk szükség, és a fejbőr kezeléséhez. Akkor is szívesen írom a krémeket, ha fennáll az érzékenység lehetősége: könnyen, vízzel lemosható. 1. Hűtőkrém: Cremor refrigerans FoNo. 2. Hűtőkrém és hidratáló Cremor aquosus FoNo. Ebbe valamiért citromolajat is beleírtak. Ez bajt okozhat, nem kell illatosítani. Feltétlenül a citrom­ olaj nélküli változatát írják fel. 3. Cremor aquosus sine aetherolei citri-t. Nem FoNo ké­ szítmény, de gyógyszerész barátaink, ha gyakran felírjuk, készeniében tartják, vagy készséggel össze­ állítják. Ezeket ( 1.,2.,3.,) lehet felhasználni gyári készítmények hígítására, más készítmények hozzáírására. A gyárak és forgalmazók ezt nem nagyon szeretik, én viszont igen. A szteroid krémeket (pl. Elocomot 15:85 arányban), Skinoren krémet 30-ad 120 arányban, Differin krémet szintén. Ezt a két szert sohasem írom fel úgy, hogy a tubusból ken­ jék a bőrre, mindig hígítom. Bölcsnek tartom a közmon­ dást: „Lassan járj, tovább érsz!" / i mindkét szerrel együtt járó bizsergés, enyhe, vagy erősebb gyulladás kellemet­ lenségét az orvos számlájára írják („jó orvos-rossz orvos ’’). Ezekkel a krémekkel, vagy az Ung.alum.acet.tart. kenőccsel együtt írom az antimikotikus krémeket, esetleg szteroiddal kombinálva. Pl: Exoderil krémből 15 g r + Elo­ com krémből 15 gr (ha a gyulladás kifejezett. Exoderil he­ lyett más krém is felírható, én szeretem a Batrafen krémet (20 gr). A gyulladás megszűntével ezt ki lehet hagyni), a többi Cremor refrigerans FoNo. Elocom krém helyett Advantan kenőcs is írható.

4. Ung. hydrophilicum nonionicum FoNo az érzékeny bőrűek krémje, mosdani is lehet vele: szappanként is használható. Néhányan nem tolerálják! Vagy ez­ zel a krém-kenőccsel, vagy valamelyik Cremorral hígítom az Elidel krémet is (15:85), amely szenzá­ ciós krém lenne, ha néhány beteg bőrét nem csik­ landozná meg. Hígítva irritáló hatása nem érvénye­ sül. Az Ung. hydrophil, nonionicum-mal írom fel a nagyon jó fén yvédő hatású „csodakrémet”, amellyel jó tapasztalataim vannak. Félek, hogy az

olcsó hatóanyaga a Pulvis Superseptyli nem sokáig lesz beszerezhető: Rp./ Pulvis Superseptili gta 5,00 Ung.hydrophyl. nonionicum FoNo ad gta 100,00 M.D.S. fényvédő kenőcs. 5. Cremor erythromycini FoNo a seborroea, acne szere. Olcsósága ne riasszon bennünket, bátran írjuk fel!

Folyékony szerek Mélyen a bőrbe hatolnak, szőrös területre, fejbőrre is tehetők. 1. Spiritus iodosalicylatus FoNo , ha valaki nem jódérzékeny, jól használható bakteriális, gombás fertőzés esetén. 2. Collodium cum acido salicylico FoNo jó a clavusra, de nem jó a verruca vulgárisra. Vigyázzunk: nem lehet a clavus mellé ecsetelni, és nem lehet akkor használni, ha már/még gyulladásos a terület. 3. Linimentum ad pernionem FoNo. Fagydaganatra, ha a mai, célszerűen öltöző világban valaki fagyda­ ganatot szerez. Pár éve egy kerékpáros urat láttam, aki fagypont körül kesztyű nélkül kerékpározott, a keze lett livides fagydaganatos. 4. Spintus erythromycini FoNo. Az acne és rosacea gyógyszere! A szerre érzékenyek nem kaphatják. 5. Spiritus salicylatus FoNo. Nagyon jó szer, két hibája van: olcsó és nincs illata. Még borotválkozás utáni szesznek is beválik. Ha izgatja a bőrt (hivatalból iz­ gatja, így hámlaszt!) az ecsetelést két-háromnaponként kell alkalmazni. Jól fertőtleníti a borotvákat, esz­ közöket. 6. Hydrogelum antisudoricum FoNo. Hyperhidrosis egyik szere. De csak akkor várható tőle eredmény, ha előzőleg az esetleges gombás fertőzést meggyó­ gyítottuk, a szaruréteg felesleges részét eltávolítottuk (de csak áztatással, körömkefével, sarokre­ szelővei, érdes törülközővel), és a bőrt a kezelés előtt megszárítottuk. 7. Solutio antisudorica FoNo-t jobban szeretem, mint a hydrogelum antisudoricum-ot. Használata egysze­ rű. Nincs szaga, nincs színe. Használható lábakra, izzadás ellen.

8. Linimentum scabicidum FoNo. A scabies szere. Gyanús esetekben, csillapíthatatlan viszketés ese­ tén is írjuk fel. Ilyen esetben azonban fel kell készí­ teni a beteget, hogy nem rüh miatt kell kezelni. E z­ zel sértődést, becsületsértést, reklamációt előzhe­ tünk meg. Kínosan ügyelni kell az előírásra: fürdés után talp­ tól a nyakig be kell kenni a bőrfelszínt, fél óra múl­ va ezt meg kell ismételni, majd 24 óra múlva kell lefürdeni. A fürdés után tiszta fehérneműt, ágyneműt kell használni. Terheseknél a testfelszínt sok részre kell osztani, és naponta részenként kell a kezelést elvégezni. Gyer­ mekeknél is az előírást kell követni. Fontos: Scabies esetén a környezetben élőket is ke­ zelni kell, különben a betegség „kiújul”, hatásos gyári készítmények is kaphatók. 9 . Glycerinum boraxatum FoNo. Még napjainkban is jól használható a szájüreg sarjadzó gombás fertőzéseire, 10. Solutio antimycotica. Érdemtelenül törölték a FoNo készítmények közül, teret kellett adni a gyári készít­ ményeknek. Az egyik leghasznosabb, legjobb gyógyszer. Jód-, benzoesav érzékenyek nem kap­ hatják. Acidi benzoici gma 0,60 Acidi salicylici gma 0,60 Acidi borici gma 0,60 Solutio jodi alcoholica gta 2,50 Alcoholi diluti ad gta 50,00 M.D.S. ecsetelő gombás területre, lábujjak közé, gombás körmök alá. [50 gr receptre felírt oldat patikai kiadási ára: 266,- Ft (2008.09.18.)] 11.Rivanol oldat: Antiszeptikus hatását a II. világhábo­ rúban is kihasználták. Fertőzött bőrfelületek lemo­ sására, sebek és fekélyek borogatására 0,2—0,5%-os vizes oldata eredményesen használható. Évtizedes tapasztalataink alapján ajánlom. A bőrt nem izgat­ ja, gazdaságos, a Rivanolol olcsó szer. Rp./ pulveris Rivanoli gma 0,20-0,50(1,00), Aquae destillatae ad gta 100,00 M .f solutio. D.S. borogatófolyadék, külsőleg. 12. Neomagnolos borogató. A nem éppen olcsó Neomagnol tbl-ból egyet kell 1 liter vízre tenni. Nyakas üvegbe soha ne tetessük a borogató-folyadékokat. Lavórban, valamilyen széles szájú üvegben kell elkészíteni, rá kell írni, hogy bo­ rogatáshoz használt szer.

13.Fuchsinos ecsetelő. Rp./ Fuchsini basici crystallisati gma 0,50 Alcoholi diluti ad gta 50,00 M.D.S. fuchsinos ecsetelő (ágyneműre ne kenődjön, abból csak a „forró ecetes olló” veszi ki).

Rp./ Acidi tannici gma 1,00 M.fpulvis. Dentur tales doses No X X (viginti) S.: 1 port 1 liter vízre, borogatáshoz Külsőleg. b. Tanno-Hermal szuszpenzió, ecsetelésre [111].

Rázókeverékek

4. Sparsorium antisudoricum FoNo. Antisepticus, desodoráló, adstringens hatású, rázókeverék. A megmo­ sott lábat, a zoknikat és a lábbelit is be kell hinteni vele. Jól használható!

Glycerinnel, olajjal bőrre ragasztott hintőpor. Viszke­ tést csillapít. Nedvező felszínre, párásodó hajlatokba nem szabad tenni, mert ha megszárad, karcoló kéreg­ ként izgatja a bőrt. A viszketést jól csökkenti, baja, hogy a bőrt is szárít­ ja. Pár napnál tovább nem használható, mert egy idő után az általa kiszárított bőr kezd viszketni. 1. Suspensio zinci aquosa FoNo. Mentolszagú, fehér gyógyszer, amit használat előtt fel kell rázni, kis tá­ nyérba kiönteni, vattával a bőrre kenni. Fürdéskor könnyen lejön a bőrről. Viszketést jól csillapítja. Ruházatot nem fogja meg. 2. Suspensio zinci oleosa FoNo. Kevésbé szárít, de fur­ csa, kellemetlen maszatérzést okoz. Ha meg a nap­ raforgó olaja nem friss, akkor abból baj származik. 3. Suspensio antiseptica FoNo. 3%-os Vioformos rázó, amit szívesebben írok fel magisztrálsian, így nincs dolgunk a napraforgóolajjal. Rp./ Vioformi gta 3,00 Susp.zinci aquos FoNo ad gta 100,00 M.D.S. Vioformos rázókeverék. Nem nedvező seborrhoeás, acnes, rosaceás bőrre ajánlott. 100 g kevés szokott lenni, ennek 2-3 szorosát érdemes felírni, ha a kezelés huzamosabb. 4. Suspensio siccans FoNo. Szárító rázókeverék, viszke­ tést csillapít, és a bórsavtartalma miatt antisepticus hatású.

5. Zink-Talcum hintőpor: Rp./ Zinci oxydati Talci ve­ neti aa. Gta 50,00 M.D.S. Zink-talcum hintőpor.

Paszták Bőrre jól tapadó, felszínt befedő, bőrről nehezen eltá­ volítható gyógyszerforma. Lemosását erőltetni nem szabad, paraffinolajjal kell felpuhítani, letörölni. 1. Pasta zinci oxytati FoNo. Befedő, viszketéscsillapító, szárító hatású. Fekélyek környékének megvédése a klasszikus feladata. 2. Pasta Burowi. FoNo. Ugyanolyan, mint a hűtőke­ nőcs, csak paszta formában. Hűtés a feladata.

Borogatások - Folyékony szert (vizet, oldatokat) tartósan a bőrre tenni csak úgy szabad, ha előtte a bőrfelszínt, a felá­ zástól, felpuhulástól kenőccsel védjük. Krémet nem használhatunk, ezt a folyadék perceken belül leold­ ja a bőrfelszínről (42.1. ábra). —Jeges vízzel borogatni tilos! A hideghatára a szerve­ zet értágulattal válaszol. A helyzet rosszabb lesz, mint a kezelés kezdetén.

Porok A bőrfeszínt, sebfelszínt érő gyógyszerforma. Szárító hatású. 1. Sparsorium antimycoticum FoNo. Salicyl, borax, kéntartalma hivatott az antimikotikus feladatot el­ látni. Kevesen használják, kissé bonyolult, vannak modernebb szerek. 2. Sparsorium refrigerans FoNo. Mentolos hintőpor. Hűsítő hatású. Pszichoterápiás célra is kiváló. 3. a. Tannin por, borogatáshoz:

42.1. ábra. Kenőccsel nem védett bőr képe borogatás után. A hám fellazult, gátfunkciója megszűnt

Lehet: 1. HŰTŐBOROGATÁS: Állott, csapvíz hőmérsékle­ tű vízzel, pár csepp konyhai ecettel megsavanyított vízzel (1 liternyi vízre 10-15 csepp ecet),

2. PÁRAKÖTÉS: („dunsztkötés”), amikor a nedves ruha fölé légmentesen záró fóliát, pl. nejlonfóliát te­ rítünk. Értágulatot hozhatunk így létre, siettethet­ jük gyógyszerek mélybe jutását, felszívódását. 3. F E R T Ő T L E N ÍT Ő BOROGATÁS: Neomagnol tablettából: 1 tbl-t 1 liter vízre. Az edényen jelezni kell az edény tartalmát. Alkalmazhatunk más, fertőtlenítő hatású szereket is ( pl: nagyon híg Betadine-oldatot, Rivanol-oldatot.)

Fontosabb kezelési alapelvek Külsőleges szteroidkezelés 1. Felhasználási területük [57], [59]: — gyulladáscsökkentés (membránok stabilizálása), — érszűkítés (értágítók képződésének gátlása). — immunszupprimálás (T-, B-lymphocyták, cytokinek befolyásolása, — sejtszaporodás gátlásra, „antiproliferativ hatás” (hámsejtek, kötőszöveti sejtek oszlásának gádása) [136]. 2. Szteroidkezelés lehetséges mellékhatásai: 2. A. Akkor alakulnak ki, ha: — a szükséges időnél tovább használják, — nem a betegség kezeléséhez szükséges hatá­ serősségű szert használnak, — a szükségesnél nagyobb felszínre kenik rá, — fertőzött bőrfelszínre kenik, — a beteg steroiddal, a vivőanyaggal, a segédanya­ gok valamelyikével szemben érzékeny, — a bőrön át felszívódva általános hatást fejt ki. 2. B. Mellékhatások: — Allergiás contact dermatitis, ha valaki a szteroidra, vivőanyagára, valamelyik segédanyagára érzé­ keny. A szteroid érzékenység aránylag gyakori: 2,5—5%-nyi. A leggyakoribb érzékenységet budesoniddal szemben mutatták ki. — Hámsorvadás. — Hypertrichosis. — Hyper-, hypopigmentáció. (De többnyire a hyperp.) — Kötőszövet sorvadása. — Kölönbörő bőrgyulladás, pl. dermatitis perioralis. — A helyi immunszupresszió miatt fokozódik a he­ lyi bakteriális, gombás, vírusos felülfertőződés ve­ szélye.

— Rebound hatás a kezelés alatt és után. Orvosok réme a steroid kezelés alatt romló psoriasisos ál­ lapot. — Szisztémás mellékhatás, amit a bőrön át felszívó­ dó steroid számlájára lehet írni: steroid acne, osteoporosis, hypokalaemia, diabetes, vagy a dia­ beteses állapot romlása, hatása a vérnyomásra, glaukoma, Cushing-szindróma, hypertrichosis, hyper-, vagy hypopigmentáció.) 2. C. Hatáserősség szerinti, európai osztályzás: - c-1. GYEN GE FLATÁSÚAK: (Néhány gyógyszernél zárójelben feltüntettem, hogy hányszor erősebb hatású, mint a hidrokortizon.) prednisolone (17) Prednisolon ke. Linola-H fett ken. Alpicort, Alpicort-F old. - c-2. M ÉRSÉK ELTEN ERŐS HATÁSÚAK: hydrocortisone —Laticort kenőcs, old., kr., butyrate Locoid kr., ke., old., crelo, lipocr. triamcinolone —Ftorocort kr. acetonide (75) triamcinolone a. —Polcortolone T C spray + oxytetracycl. —Lorinden-A ke. flumethasone pivalate + ac. sal (361) flumet. pivalate —Lorinden-C ke. + clioquinol alcometasone —Perderm kr. c-3. EROS HATASUAK fluocinolone —Flucinar ke., gel acetonide (100) Synalar kenőcs, kr. betame - Diprosalic ken., old. dipropionate + Sal.(1660) fluticasone Cutivate kr., ke. propionate mometasone furoat —Elocom kr., ke.., old. budesonid —Apulein kr., ke., old. methylprednisolon —Advantan ke, kr., old. aceponate [H7], [120]. - c-4. IG EN EROS HATASUAK: clobetasol propionate (1869)—Dermovate kr., ke., old.

Kezelési módszerek a. Kezelés naponta egyszer vagy többször. A rövid ideig tartó, heves gyulladással járó betegsé­ gek (pl. napégés) kivételesen napi kétszer is kezel­ hetők, de általában elég a napi egyszeri kezelés: cr., ken., spray, old.

b. Lépcsőzetes kezelést állíthatunk be a heves gyulla­ dással járó, elhúzódó betegségeknél. Erősebb hatá­ súval kezdjük, majd gyengébb hatásúval folytajuk. c. Intermittáló kezelés állítható be chronicus, hoszszantartó betegségeknél. Néhány napig steroid externát használunk, majd néhány napig közömbös, bőrápoló, nyugtató hatású szert. d. Noha a gyárak nem javasolják a kenőcsök, krémek hígítását, a magam részéről csak a nagyon heves gyulladás esetében írok fel hígítás nélkül steroid kenőcsöt. Az esetleges irritációt, a felszívódást, hám­ ra és kötőszövetre gyakorolt hátrányos hatást, a beteg neheztelését, orvosi képességem negatív megítélését a gyógyszer hígításával előzöm meg. Például a biz­ tonságos Elocom, Cutivate vagy Advanton krémet Cremor refrigerans FoNo-val 100 g-ra egészítem ki. A javulás beállata után 120 g-ra, ritkított, nem na­ ponkénti utókezelésül 150 g-ra egészítem ki. Ugyan ezt teszem a Skinorennel (néha még hígítva is izgat­ ja a bőrt), meg a „csiklandozásra” hajlamos Elidel krémmel. Kenőcsös kezelés igénye esetén Ung. alum.acet.tart. FoNo-val. A hígított gyógyszerekei, évtizedek alatt, kezelési elégtelenséget, túlkezelést, vagy mellékhatást nem tapasztaltam. e. Fontos, hogy a gyógyulás után illetve a tünetmentesedés után fokozatosan szüntessük meg: tünetmentesedés után másnaponta, harmadnaponta, heti egykétszer kezeltessük le a gyógyult részeket. Ahhoz, hogy a beteg bőrterület teljes értékűvé váljon egy-két hónapnak kell eltelni. De vajon mikor mondhatjuk gyógyultnak a beteget? A tünetmentesedés után? Amikor nem jelennek meg újabb elváltozások? Vagy amikor már kezelés nélkül sem újul ki? f. Nagyon fontos: Kössük betegeink lelkére, soha ne írassák át receptjeiket, vizsgálat nélkül, különösen a steroid tartalmúakat ne. „Protekciósán” átíratott gyógyszer több éves használata utáni, visszafordít­ hatatlan károsodással (hám és kötőszöveti sorva­ dással) kínlódó beteggel időnként találkozhatunk.

Megnyugtató külső kezelés — Ingermentesítés, — kenőcs, krém : Ung.alum.acet.tart. FoNo, Aqua bo­ ros kenőcs, Cremor refriger. FoNo, Cremor aquosus sine aethereo citrici, Ung.emolliens stb. — borogatás, de csak kenőccsel előkészített bőrre. Krém formájú gyógyszer nem jó, a borogató víz le­ mossa: Állott vizes borogatás (jeges vízzel borogat­ ni tilos! A jeges víz reaktív vérbőséggel jár, a gyulla­ dás fokozódik. Ecetes víz: pár csepp 10%-os ecet 1 liter vízre. Alum, acet tart.sol. FoNo-ból készített borogató: 10-szeresre hígítva.

Fertőzött bőr kezelése — Fertőző forrás kikapcsolása. — Szappanos-vizes lemosás. — Ecsetelés hígított Betadine oldattal, Spisitus salicylatus FoNo-val, Fuchsin oldattal, Sol.antimycotica (magisztrális) (*). — Betadine kenőcsözés, ennek hígított változatával, salicyl-bórvazelin kenőcs, Aqua boros kenőcs, kis területre Fucidin kenőcs(*). — Borogatás: Neomagnolos vízzel: 0,5-1 tbl egy liter vízre, Rivanolos oldattal(*).

Lanolinos szappanok Aránylag magas a lanolinérzékenyek aránya. Bőrüket a lanolin tartalmú tisztálkodó szerek izgatják: mosdás után bőrük viszket, gyulladás sem ritka. Keresni kell lanolinmentes szappanokat. Natúr szappanok között is találhatók ilyenek.

Gondolatok a lézerek és a széles spektrumú pulzáló fénnyel kapcsolatban A lézerfény segítségével lehet: — vágni (sebészi beavatkozás), — szöveteket elpárologtatni (verruca, condyloma), — ereket elzárni (éranyajegyek, kapillárisok, csillagnaevus), — szőrtüszőket elpusztítani (végleges szőrtelenítés), — pigmentszemcséket szétbontani, eltüntetni (festék­ foltok), — fibroblastok működését stimulálni (sebgyógyulás, hegek, betegségek) [59], — elősegíteni a naptól károsodott bőr fiatalítását („rejuvenáció” a kollagéntermelés fokozásával). [78], [139]. A lézerfény fizikai tulajdonságai miatt nagy ener­ giasűrűséggel, és a kívánt mélységben lehet kezelése­ ket végezni. Ezek a fizikai tulajdonságok: — párhuzamos fénysugarakból áll, vékony fénynya­ lábként éri a kezelési felszínt, pontosan beállítható a megcélzott elváltozás. — monochromaticus fény, egyetlen elektromágneses hullámhossz jellemzi. — a lézerből kilépő fényhullámok fázisa azonos. — a fény polarizált: a kibocsátott fényhullámok rezgé­ sének iránya állandó. A lézerfény keltésére gázlézerek,, folyadéklézerekj szi­ lárdtest lézere!^ állnak rendelkezésünkre.

Az általuk kibocsátott fény hullámhossza nagyon különböző, ennek megfelelően különböző célra hasz­ nálhatók, mivel a behatolási mélység és a hullámhossz között szoros összefüggés van. A lágy (soft) lézer alacsony energiaszintű fénynya­ lábot bocsát ki, ami a bőrt nem melegíti fel. Sugara sti­ mulálja a bőr sejtjeit, csillapítja a fájdalmat, csökkenti a gyulladást. Ezen tulajdonságai alapján jól használ­ ható a sebgyógyulás gyorsításában, csökkenti az oedemát, javítja a kapilláris keringést, a nyirokkeringést. Fényforrása kisméretű L ED dióda, a divatos elektrokozmetikai kezelési módszerek kedvelt, felkapott eszköze. A kombinált készülékekben több, különböző hul­ lámhosszú fénnyel működő lézert építettek egybe. A kozmetológiai lézerek használata orvosi ismere­ teket igényel, képzett orvosok kezében válhat hasznos eszközzé. Nem kívánatos, hogy ezek a kozmetikai ipar eszközeivé váljanak.

Intenzív pulzáló fény Ezen a villanófénnyel működő készülékek jellemzője, hogy: — többféle hullámhosszú fénnyel működnek, fény­ spektrumuk szélesebb, nem monokromatikus, — az általuk kibocsátott fénysugarak nem párhuza­ mosak, — egy villanással nagy, 6-8 cm2-nyi területet lehet ke­ zelni. Jól használhatók: — szőrtelenítésre, — bőrfiatalításra, — acne és rosacea kezelésére. A lézeres és villanó fényes kezeléshez szükséges mű­ szerek beszerzési ára ma még magas. Ezért a kezelési költség is magas. Szépészeti célú beavatkozások társa­ dalombiztosítási támogatásra nem tarthatnak igényt. Valóban, az lenne a jó, ha a beavatkozást igénylő károsodásokat inkább meg lehetne előzni, mint kezel­ ni.

Rádiófrekvenciás kés és koagulátor Rádiófrekvenciás műszerek régóta ismeretesek a bőrgyógyászok előtt. Ennek folyamatosan modernizá­ lódó változatával találkozhatunk a jól felszerelt rende­ léseken, intézetekben [45].

Szénsavhófagyasztás Ha a szénsavhópalackot csappal lefelé fordítjuk és a gázt puha anyagba (szarvasbőr zacskó, törülköző, stb.) engedjük, fehér, hószerű anyag (száraz jég, szénsav­ hó) csapódik ki, amelynek hőmérséklete (forráspontja) - 78,5 °C. A kezeléshez kétféle alakban használhatjuk: 1. A szénsavhót bodzapuskához hasonló eszközzel rúddá tömörítjük, a rudat csipesszel megfogjuk és a kezelendő felszínre, nyomjuk. A nyomás erősségé­ vel és idejével szabályozhatjuk a hideghatás mélysé­ gét. A csipesszel megfogott szénsavhórudat szikével a szükséges alakúra faraghatjuk. A szénsavórúd és a bőr között elpárolgott gázréteg megakadályozza, hogy a rúd a bőrre ragadjon. 2. A szénsavhót acetonnal péppé keverjük (alkohollal, benzinnel nem lehet). A pépet ecsettel a bőr felszí­ nére ecseteljük. Sercegő hangot hallunk, a bőrfel­ szín egy pillanatra megfehéredik, majd kipirul. A bőrfelszín hidegingerlése vérbőséggel jár, a keze­ lésnek ez a célja. Ha a péppel mélyebb hatást kívá­ nunk elérni, több anyaggal és hosszabb ideig kell ecsetelni. Megjegyzés: Az iparban előírt nyomáscsökkentő nem használható. Vízszintes irányú csövet kell a csap­ ra készíttetni. A csapot nem lehet személyek felé irá­ nyítani. Erre a csapra kell a szénsavhót gyűjtő zsákot, anyagot ráfogni. Fagyasztani lehet a sokkal bonyolultabb, nehezeb­ ben beszerezhető, drágább folyékony nitrogénnel is, amelynek —195,8° C a hőmérséklete. Sokévtizedes ta­ pasztalat alapján állítom, a szénsavhó a célra tökélete­ sen megfelel. Csak nem olyan elegáns [25].

Magnetoterápia A Föld mágneses erőterében mágneses erőtér módosí­ tással évezredek óta gyógyítanak. A közelmúltban lát­ hattunk betegeinken mágneses karperecét, övét, nya­ kéket, ruhanebűt, ágyneműt, takarót, amelyektől a legkülönfélébb betegségek gyógyulását várták. Nekem legjobban a mágneses víz tetszett. A mágneses kezelés, a magnetoterápia divattá vált: az USA-ban évente 300 millió dollárt (kb. 51 milliárd forintnak felel meg) költenek az ilyen eszközök be­ szerzésére, kezelésekre. Azok a vizsgálatok, amelyeket azért végeztek, hogy a műtét utáni fájdalom csillapítására alkalmas-e a mágneses kezelés, negatív eredménnyel végződtek.

Napjainkban a 0,3-300 Hz közötti frekvenciatarto­ mányba tartozó mágneses tereket használják fel: regenerációs folyamatok serkentésére, vérkeringési panaszok, vérellátási zavarok, migrén, idegrendszeri betegségek, csontritkulás, ízületi betegések, nőgyógyá­ szati bajok, gyomor-bélrendszeri rendellenességek, anyagcsere zavarok, sexuális potencia nehézségek, al­ lergiás betegségek kezelésére. A bőrbetegségek sem maradnak ki: a mágneses mező segítségével kezelhető a psoriasis, ekzema, neuroderma, acne. Serkenthető vele a fekélyek gyógyulása, sebgyógyulás (Dr. Marosi Irén szóbeli közlése.) A kezelésekhez a pulzáló mágneses teret lehet fel­ használni. Hatásmechanizmusa ismeretlen. A következő idők vizsgálatai alapján lehet a módszer hasznosságát, eredményességét megítélni.

Korrekciós derm atológia A ráncok feltöltése korrekciós dermatológia körébe tar­ tozó tevékenység. Az életkorral, a fokozott UV fény ex­ pozícióval (túlzásba vitt napozás, szolárium) járó, a kíméletlen vegyi ingereket követő ráncok eltüntetését célzó beavatkozás. Azoknál, akik nem tudnak megbékélni állapotukkal. A Botox injekciós kezelés is a korrekciós dermatoló­ gia hatáskörébe tartozik. Anyaga a botulinum idegmé­ regből készül. A bőr simaságát a mimikái izmok átme­ neti, 5-6 hónapig tartó bénításával éri el. Ez után a ke­ zelést ismételni kell Nem veszélytelen beavatkozás: az Európai Gyógy­ szerügynökség jelentése szerint a szer beadását kö­ vetően, vélhetően túladagolás, szakszerűtlen beadás miatt 600-nál több megbetegedést regisztráltak, közü­ lük 28 halállal végződött. A kezeltek közül az USAban, 1997 és 2006 között 87-en kerültek kórházba, kö­ zülük 16-an haltak meg. Az enyhébb szövődmények közé tartozik a bevér­ zés, az átmeneti érzészavar és az érintett izmok átme­

neti bénulása. Az arcon ez rendkívül kellemetlen, az orvos felelősségbiztosítási keretét erősen igénybe veszi. Vagy kimeríti.

Néhány gondolat a belső kezeléssel kapcsolatban 1. T O N O G ÉN adása anaphylaxiás állapotban: Életmentő Tonogén injekció adása i.m. 0,01ml/testsúly, maximum 0,5ml, ezt 5-10 percenként lehet ismételni. Nem életmentő célból adása előtt mérlegelni kell a vérnyomás, a szív és koszorús erek állapotát, az előző betegségek szerve­ zetre kifejtett hatását.

2. A N TIOXIDÁN S K EZ ELÉSR Ő L A kártékony szabad gyökök kiküszöbölésére, hatá­ suk megelőzésére különféle antioxidáns kezelést le­ het, kívánatos beállítani. Legismertebb az A-vitamin, a C-vitanim és az E-vitamin adása. A szabad gyökök létével, szerepével, az ellenük be­ állítható antioxidáns kezelési módszerekkel sokat foglalkoznak. Az állatkísérletek, vizsgálatok az an­ tioxidáns kezelés hatásosságáról győznek meg ben­ nünket [137], 3. SZIN ERG ETIK U S HATÁSOK Ezekből sok van, a gyógyszerelőírások részletesen foglalkoznak ezekkel. Vannak olyanok, amelyekre nem számítunk. Ki gondolná, hogy olyanra is számítani kell, hogy bi­ zonyos gyógyszereket nem szabad grape fru it lé­ vel együtt bevenni, mert ez a gyümölcslé a gyógy­ szerek „biohozzáférhetőségét” megsokszorozzák. A koleszterinszint csökkentés érdekében bevett simvastint tartalmúak biohozzáférhetőségét 16 szorosra fokozza. Ez gyülölcs, gyümölcslé elősegíti a rhabdomyosist a harántcsíkolt izomzat szétesését a vese­ elégtelenség kialakulását. Jó lenne megismerni a hatásmódosított gyógyszerek bőrgyógyászati betegségekre kifejtett hatását.

III. F ü g g e l é k

I r o d a lo m

1. Ablonczy É.: Kommentár D.I.Meltzer: A testék­ szerviselés szövődményei című cikkéhez, Orvosto­ vábbképző Szle. 13(9): 113. 2. Alcaly J. és mtsai: Pruritic urticarial papules and plaques of pregnancy. A review of 21 cases. J.Reprod.Med. 1987. 32: 315-316. 3 . Babosa M.: „Larva migrans visceralis” és „larva migrans cutanea” együttes észlelése Toxocara fertő­ zés kapcsán, Bőrgy.Vénéről.Szle. 1984. 60: 125—129. 4 . Babulka Péter: Néhány hasznos tudnivaló a mér­ gező növélyekről és a növényi mérgezésekről, Vad­ virágok CD -RO M .1999.Com-Com.Bt. Győr. 5. Badács B. és mtsai: Larva migrans, Bőrgy. Vénéről. Szle. 1993.69(4) :429—431. 6. Bahmer F. A. és mtsai: Diagnostische Kriterien in der Auflichts —mikroskopie, Hautarzt. 1990. 41: 513-514. 7. Bakos N.: Az onychomycosis előfordulási gyakori­ sága és kezelésének speciális szempontjai idős kor­ ban, Bőrgyógy.Vénéről.Szle.2005. 81(5): 209-213. 8. Bakos N.: Növényi és állati eredetű táplálékok kö­ zötti allergiás keresztreakciók, Orvostovábbképző Szemle, 2005. 12(7-8): 13-21. 9. Bánfalvi T. és mtsai: Nevus spilus, klinikopatológiai esetismertetés, BI. 2008. 5(1): 13—16. 10. Baran, R. és mtsa: Diseases of the Nails and their Management, Sec. edit., Oxford, Blackwell S. P: 1994. 11. Basex, A. és mtsai: Acrokeratosis paraneoplastica a new cutaneous marker of malignancy, Br.J.Derma­ tol. 1980. 102: 301-306. 12. Berde K.: A bőr- és nemibetegségek. Studium Ki­ adása, Budapest: 1943. 13-14. Berde K.: A magyar nép dermatologiája. Ma­ gyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest: 1940. 15. Bihari I.: Visszérbetegség és kezelése. Á + B Kiadó, Budapest: 2004. 16. Bíró J.: A bőrgyógyászati helyi kezelés alapelvei. Házio.Továbbk.Szle, 1996.1: 387-388. 17. Bíró L.:Referátum: Tacrolimus: Fókuszban a biz­ tonság, BI. 2006. 2(6): 215-217. 18. Borbola K.: Fényvédelem a gyakorlatban, BI. 2005.1(4): 119-123. 19. Borelli, S.: Koenen, Kothe und die periungualen

Fibrome tuberöser Sclerose, Hautarzt. 1999. 50: 368-369. 20. Braun-Falco O. és mtsai: Pseudopelase BrocqKrankenbild oder Krankheitsentität, Hautarzt. 1989. 40: 77-83. 21. Braun-Falco, O., Plewig, G., Wolff, H.H., Winkelman, R.K.: Dermatology. Spinger Verlag. Berlin: 1991. 2 2 . Colomb, D.: Stellate Spontaneous Pseudocars, Ach.Derm.1972. 105: 551-554. 23. Cseplák Gy. és mtsai: Kullancslárvák okozta bőrbe­ tegség, a „strophulus arthropodicus” hazai előfor­ dulása, Orvosi Hetilap. 1981. 122: 39-40. 24. Cseplák Gy. és mtsai.: Halálos adagú méhszúrás intenzív-therapiás ellátása, OH. 1974. 115(10): 569-570. 25. Cseplák Gy., Marosi L, Magyari I., Balogh G.: Naevus haemangiomatosusban szenvedő 712 be­ teg ellátásának tapasztalatai, OH, 1988. 129(23): 1195-1199. 26. Cseplák Gy., Marosi I.: Bőrbetegségek kórismézése nagyítóval, Eklektikon Kiadó. Budapest:2002. 27. Cseplák Gy.: A cimparánc, BI. 1(4): 134. 28. Cseplák Gy.: A pókmarásról, 2006. 2(4): 107—116. 29. Cseplák Gy.: Árulkodó ujjnyomok. Vallatóra fogott kőkori cserepek. Semmelweis Kiadó. Budapest: 2005. 30. Cseplák Gy: Az ekkrin típusú verítékmirigy szüle­ tése, BI. 2006.2(5): 171-172. 31. Cseplák Gy.: Csillagos álheg, BI. 2005 1(5): 172-173. 3 2 . Cseplák Gy: Embiologische Untersuchung des intraepidermalen Anteils des Ausführganges der ekkrinen Schwissdrüssen, Arch. Derm. Forsch. 1973. 246: 369-382. 33. Cseplák Gy: Embryologische Untersuchung der „Cuticula” des Ausführganges der ekkrinen Schweissdrüsen, Arch.Derm.Forsch.1971. 242: 6—11. 34. Cseplák Gy.: Hypomelanosis guttata idiopathica, BL 2005. 1(3): 94. 3 5 . Cseplák Gy: Knuckle pads, BI. 2007. 3(1): 24-25. 36. Cseplák Gy: Néhány gondolat a kullancsokról, BI. 2006. 2(3): 101-103. 37. Csiszár K., Cseplák Gy: Kórházi betegkönyvtárak fertőzöttségének vizsgálata, Orvosi Hetilap. 1979. 120: 763-765.

38. Daróczy J,.: Stasis dermatitis, Hippocrates. 2002. 4(2): 84-85. 39. Daróczy J.: A krónikus vénás elégtelenség —az ul­ cus betetség korszerű szemlélete, Háziorvosi To­ vábbképző Szle. 1997.2:58-62. 40. Daróczy J.: A perifériás krónikus nyiroködéma klinikuma, kezelés és gondozása, BI. 2007. 3(6): 211218. 41. Dobozy-Horváth-Hunyadi-Schneider: Bőrgyó­ gyászat. Eklektikon Kiadó, Budapest: 1998. 42. Forton, F. és mtsa: Density of Demodex folliculo­ rum in rosacea, Brit.J.Dermatol. 1999.128: 650—659. 43. Frankl, J., Cseplák Gy.: Naevus sebaceus és carcino­ ma, Somogy megyei Eü. Tájékoztató. 1972. 11: 4-7. 44. Fűrész J.: A lymhoid és a moncyta-macrophag rendszer morphologiája. http://xenia.sote.hu 45. Garai G., Varjú G.: 4 MHZ-es rádiófrekvenciás kés és koagulátor a bőrgyógyászati gyakrolatban, BI. 2008.4 (1): 7-11. 46. Gilde K.: Napfény okozta daganatok a bőrön, B I.l (4): 107-116. 47. Graue,N. és mtsai: Herpes zoster generalisatus bei Diabetes mellitus, Dtsch. Med.Wochenschr. 2006. 131(8): 72-74. 48. Halmy Cs. Es mtsa: A Lactobacillus acidophilus szerepe néhány fertőző betegség prevenciójában és adjuváns terápiájában, OH. 1998. 39: 2313—2318. 49. Hausein, U.F.: Vorzeitige Hautalterung durch Ta­ bakrauchen, Hautarzt. 2000. 51: 807-808. Házio.Továbbk. Szle. 1997. 2: 446—450. 50. Herédi E. és mtsai: Biológiai terápiák psoriasis vul­ gárisban történő alkalmazása során szerezett ta­ pasztalataink, Bőrgyógy. Vénéről. Szle. 2007. 83(3): 97-101. 51. Herzberg, J.J.: Paraneoplastische Syndorme in der Dermatologie, Internist. 1990. 31: 505—512. 52. Jagicza A. és mtsai: Heparin allergia esete, Bőr­ gyógy.Vénéről. szle. 2008. 84(3): 76—79. 53. Janniger, C.K. és mtsai: Intertrigo and common se­ condary skin infections, Am. Fam. Pysician. 2005. 72(5): 833-838. 54. Jeffrey, P, és mtsa: Cutaneous manifestations of the malignant carcinoid syndrome, Br. J. Dermatol. 2005. 152: 71-75. 55. Just, M. és mtsai: Effect of smoking on skin elastic fibers: morphometric and immunhistochemical analysis, Br. J. Dermatol. 2007. 156(1): 85—91. 56. Károlyi Zs. és mtsai: Sporotrichoid Mycobacterium marinum infekció, Bőrgyógy. Vener. Szle. 2007. 83(1): 13-16. 57. Károlyi Zs.: Lokális steroid terápia napjainkban, BI.3 (39): 115-119.

58. Kemény L. és mtsai: A 308nm-es excimer lézer a psoriasis kezelésében, Bőrgyógy. Vener. Szle. 2006. 82(2): 67-71. 59. Kemény L.: Helyi kortikoszteroid kezelés a bőrgyógyászatban, Med.Univ. 2003. okt: 203—208. 60. Kerkay Gy. és mtsa: Cutan larva migrans, Bőr­ gyógy. Vénéről.Szle. 1998. 74: 225-227. ól.Kinyó A. És mtsai: Allopurinol-okozta hiperszenzitivitási szindróma, Bőrgyógy. Vénéről. Szle. 2008. 84(3): 86-89. 62. Kohánka V és mtsa: Az elektronikai ipar foglalko­ zási bőrbetegségei. Flux dermatitis, Bőrgyógy.Venerol.Szle. 2004. 80(1): 21-24. 63. Kolibásová K , Szép Z.: Keratodermia palmaris et plantaris diffusa (Throst-Unna), Ces.~slov.Derm., 2000. 75(4): 191. 64. Kovács J.: Agenitális régió aktuális divatirányzatai I. Genitális piercingek, BI. 2005. 1(1): 4—7. 65. Kovács J.: A genitális régió aktuális divatirányza­ tai.II. Genitális tetoválások, BI. 2005.1(2): 32—35. 66. Kovács J.: Vizsgálati jelentés.Terápiás tapasztala­ tok Polcortolon T C , és Dexapolcort N aeroszollal akut gyulladásos dermatózisok kezelésében, BI. 2006. 2(1): 23-27. 67. Kovács L.: A természetgyógyászat „gyöngyszemei”, Bőrgyógy.Vener.Szle. 2006. 82(2): 112—115. 68. Kühler I., E.FStange, K. Fellermann, J. Wehlkamp: Defensins: Endogenous Antibiotics as a Central Part of Innate Immunity. Deutsche Medizinische Wochenschrift. 2006. 131(36): 1960-64./Re£: O r­ vostovábbképző Szemle. 2007. 14(1): 96—104. 69. Landhaler, M. és mtsa: Zur Klassifikation vaskular Fehl- und Neubildungen, Hautarzt. 1997. 48: 622-628. 70. Lohinai Gy.: Disseminalt superficialis actinicus porokeratosis, Bőrgyógy.Vénéről. Szle. 1998. 74(5): 219-222. 71. Mackey,S.L. és mtsa: Knuckle pads, Cutis. 1994. 54(3): 159-160. 72. Manninger V: Onomatologia Medica (Orvosi Ne­ veskönyv). Lloyd-Társulat könyvnyomdája, Buda­ pest: 1907. 73. Marosi I., Balogh G., Cseplák Gy.: A psoriasis vul­ garis „pénzkezelésével” szerzett tapasztalatainkról, OH. 1984. 125(22): 1323-25. 74. Marschkó M., Hidvégi B.: Autoimmun betegségek a bőrgyógyászatban, Hippocrates, 2002. 4(2): 78—83. 75. Melczer M, Cseplák Gy.: Epithelfasern und Intecellularspalten der normalen und pathologisch veränerten menschlichen Epidermis in überleben­ dem Zustande, Arch, klin.exp. Derm. 1957. 205: 219-227.

76. Meitzer, D.L: Complications of body piercing, Am.Fam.Physician.2005. 72(10): 2029-34. (Össze­ foglaló közlemény: Orvostovábbképző Szle. 2006. 13(9): 107-113.) 77. Miesbach, W és mtsa: Das AntiphospholipidSyndrome, Deutsche Med. Wochenschr. 2004. 129(47): 2547—2552. Összefoglaló közlemény: O r­ vostovábbképző Szle. 2006. 13(4): 70—78. 78. Morvay M. és mtsai: Bőrfiatalítás nonablatív léze­ rek és fényt kibocsátó készülékek segítségével, Bőrgyógy. Vener. Szle. 2006. 82(2): 104-108. 79. Mounsey, A.L. és mtsai: Herpes zoster and post­ herpetic neuralgia: prevention and management, Am.Fam.Physician. 72(6): 1075—80. (Összefoglaló közlemény: Orvostovábbképző Szle. 13(5): 77—83.) 80. Nagy G., Károlyi Zs.: Cutan provokációs teszttel szerzett tapasztalataink pollenosishoz társult gyü­ mölcs-zöldség túlérzékenységben, Bőrgyógy. Venerol.Szle. 1998. 74: 17-21. 81. Nagy Gy. és mtsai: A naevus-vonalak bipolaritása és fejlődéstani jelentőségük, Bőrgyógy. Vénéről. Szle. 1988. 64: 193-199. 82. Nagy Gy.: Blaschko-vonalak mentén fellépő herpes zoster esetek, Bőrgyógy.Vénéről.Szle. 2006. 82(2): 100-103. 83. Nász I.: Klinikai mikrobiológia. Medicina Kiadó, Budapest: 1988. 84. Nebenführer L.: A bőrgyógyászati alapfogalmak rövid összefoglalása, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest: 1941. 85. Nyirkos P: Gyulladáscsökkentők és testápolók, BI.2(5): 165-168. 86. Nyirkos P: Pruritus sine materia, BI. 2006. 2(1): 11-14. 87. Oláh J. és mtsakDysplasticus naevus és melanoma malignum, Bőrgyógy.Vénéről.Szle. 1999. 75(3): 133-136. 88. Pastinszky I., Rácz I.: Belbetegségek bőrtünetei, Medicina Kiadó, Budapest: 1959. 89. Péter R. és mtsa: Erythema nodosum esete, a hát­ térben oculoglandularis tularaemiával, Bőr­ gyógy.Venerol.Szle. 1997. 73(3): 145-148. 90. Pincelli, C. és mtsa: The beauty of skin neurobiology, J.Cosmet.Dermatol. 2003. 2(3-4): 195—198. 91. Podányi B. és mtsa: Papulo-purpurás „gloves and socks” szindróma, Bőrgyógy.Vénéről.Szle. 1998. 74(4): 177-179. 92. Pónyai Gy. és mtsai.: Élelmiszerekkel kapcsolatos adverz reakciók felőttkori atópiás deramtitisben. Bőrgy.Vénéről.Szle. 2008.(4): 108-115. 93. Quarterman, M.J. és mtasi: Ocular Rosacea, Arch.Derm. 1997. 133: 49—54.

94. Rácz L, és mtsai: A paraneoplastikus szindrómák kritériumai. Bőrgy. Vénéről. Szle. 1976. 52: 241-247. 95. Rager, E.L.: Cutaneous melanoma: Update on prevention, screening, diagnosis, and treatment, Am.Fam.Physician. 2005. 72(2): 269-276. In: O r­ vostovábbképző Szle. 2006. 13(11): 79—87. 96. Rajka Ö., Szodoray L.: Bőr- és nemibetegségek. Medicina Kiadó, Budapest: 1960. 97. Reimann,S. és mtsai: Topische Anwendung von Capsaicin in der Dermatologie zut Therapie von Juckreiz und Schmerz, Hautarzt. 2000. 51: 164-172. 98. Remenyik É. és mtsai: A melaninpigmentáció patofiziológiája, Bőrgyógy.Vene rol.Szle. 2005. 81(5): 197-208. 99. Rook, A., Wilinson, D.S., Ebiing, F.J.G.: Textbo­ ok o f Dermatology. Blackwell Science Ltd. Champion R.H. et al United Kingdom: 1998. 100. Rutkai K., Török É.: Gyermekbőrgyógyászat. Medicina Kiadó, Budapest: 1997. 101. Schneider I.: Az atopiás dermatitis kialakulásá­ ban szerepet játszó tényezők, a betegség kórtana, Bőrgyógy.Vener.Szle. 2006. 82(2): 55—58. 102. Schwartz, R.A.: Erythema nodosum: a sign of systemic disease, Am.Fam.Physician. 2007. 75(5): 695-700. 103. Sidwell, RV és mtsai: Diffuse trichostasis spinulo­ sa in chronic renal faillura. Clin.Exp.Dermatol. 2006.31(1): 86-88. 104. Simon Gy.: Onychomycosis: pathogenesis, diag­ nosztika és kezelés. I.rész, BI. 2005. 1(2): 37—44. 105. Simon Gy: Onychomycosis: pathogenesis, diag­ nosztika és kezelés. II.rész, BI. 2005. 1(3): 67—76. 106. Simon M., Visy J.: Orvosi szófejtő tár. SZ O TE Rektora. Szeged: 1990. 107. Somlai B.: Dermatoszkópia. Eklektikon Kiadó, Budapest: 2002. 108. Somlai B.: Kommentár Rager, E.L. melanomával foglalkozó cikkéhez. Orvostovábbkéző Szle. 2006. 13(11): 88-91. 109. Soós Gy., Erős I.: Transdermális gyógyszerbevitel. Gyógyszereink, 2002. 52: 58—63. 110. Soós Gy.: Életminőség vizsgálatok dermatológiai betegek körében, Bőrgyógy. Vénéről. Szle. 1999. 75(4): 225-227. 111. Steinhoff, M. és mtsai: Modern aspect of cutaneo­ us neurogenic inflammation, Arch.Dermatol. 2003. 139(11): 1479-88. 112. Szalai Zs. és mtsai: Szintetikus tannin - új keze­ lési lehetőség a gyermekbőrgyógyászatban, Bőr­ gyógy.Vénéről.Szle. 2006. 82(4): 183-187.

113. Szaki Zs.: Atopiás dermatitis gyermekkorban, Hippocrates. 2005. 7(4): 255-257. 114. Szép Z., Kolibásová, K.: Acrodermatitis continua suppurativa (Hallopeau), Ces.-slov.Derm., 2001. 76(1): 49. 115. Szép Z., Kolibásová, K.: Prurigo nodularis (Hyde), Őes.-slov.Derm. 2000. 75(1): 4. 116. Szép Z.: Hirsuties papillaris penis, BI. 2008. 4(3): 103. 117. Szép Z.: Májkárosodás veszélyének mértéke a bőrgyógyászati gyakorlatban alkalmazott modern systemás antimycoticumok terápiás felhasználása során, BI.2005.1(5): 157-160. 118. Szép Z.: Methylprednisolon aceponate (Advantan) krém és kenőcs alkalmazása a bőrgyógyászati gyakorlatban I, BI. 2007. 3(6): 231-235. 119. Szép Z.: Pulicosis, BI. 2007. 3(6): 241. 120. Szép Z.: Terra fírma-forme dermatitis, BI. 2006. 2(6): 221- 222.

121. Szép Z.:Methylprednisolon aceponate (Advantan) krém és kenőcs alkalmazása a bőrgyógyá­ szatban II., BI. 2008. 4(1): 19-22. 122. Szép Z.: Mongolfolt, BI. 2006. 2(2): 111. 123. Szodoray L.: Gyakorlati bőr- és nemigyógyászat, Medicina Könyvkiadó. Budapest: 1971. 124. Tan, E. és mtsai: Primary cicatrical alopecias: clinicopathology of 112 cases, J.Am.Acad.Dermatol. 2004. 50(1): 25-32. 125. Telegdy E.: A hajhullás etiologiája és kezelési le­ hetőségei, Komplem.Med. 2001. 5(1): 20—23. 126. Temesvári E. és mtsa: Acut urticaria, mint pollen-, élelmiszer-allergia klinikai tünete, Bőrgyógy.Venerol.Szle. 2000. 76(15-24). 127. Temesvári E. és mtsai: Kontakt szenzibilizáció gyermekkorban, Bőrgyógy.Verelol.Szle. 2006. 82 (5): 205-216. 128. Temesvári E. és mtsai: Természetes anyagok túlérzékenyítő hatása, Bőrgyógy.Vénéről.Szle, 2001. 77.(5): 203-213. 129. Temesvári E.: Fogászati kontakt allergének, Bőr­ gyógy.Vénéről. Szle. 2004. 80(2): 53—61.

130. Thakone, J. és mtsai: Spitz nevus or malignant melanoma?, Postgrad. Med. 2002. 112(3): 115—118. 131. Tóth J., Latkóczy K , Lukács J., Tisza T : Lyme borrelisos, BI. 2005. 1(3): 87-90. 132. Török É.: Gyermekbőrgyógyászat. Medicina Ki­ adó, Budapest: 1987. 133. Török L. és mtsai: Sneddon-syndroma (livedo és cerebrovascularis laesio). O H .1991 (39): 261—264. 134. Török L.: A bőrtünetek diagnosztikus jelentősé­ ge. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest: 2006. 135. Török L.: Az acne és terápiájának újdonságai, BI. 2007.3(6): 237-238. 136. Török L.: Az acne antibiotikus kezelése: régi terá­ pia újabb szempntokkal. Bőrgy.Vénéről.Szle. 2008 (4): 103-106. 137. Török L.: Hautescheinungen bei Erkrankungen innerer Organs. Johann Ambrosius Barth, Hei­ delberg-Leipzig: 1997. 138. Török L.: Helyi kortikoszteroid kezelés a bőrgyó­ gyászatban, Gyógyszereink. 1999. 49: 63—67. 139. Tulok I. és mtsa: Antioxidánsok a megelőzésben és a gyógyításban. Háziorv. Továbbk. Szle, 1997. 2 (6): 446-450. 140. Uzelman Á.,Cseplák Gy.,Marosi I.: A szénhidrát­ anyagcsere érintettségének vizsgálata pyodermás, lábszárfekélyes és psoriasisos betegeken. Előadás: M D T Nagygyűlés. Budapest: 1998. 141. Varjú G.: A lézerek és a széles spektrumú pulzáló fény a bőrgyógyászatban, BI. 2007. 3(4): 139-145. 142. Várkonyi V: STD-atlasz gyakorló orvosoknak. Medicina Kiadó, Budapest: 2006. 143. Veres G.: A „medicina majmának” evolúciója. Tanulmány a szifilisz változásaiaról, BI. 2007. 3(2): 59-66. 144. Veres G.: A hajas fejbőr érintettsége bőr- és nemi­ betegeknél, BI. 2005. 1(2): 46-52. 145. Veres G.: Néhány érdekes szempont a hajas fejbőr betegségeihez, BI. 2005. 1(3): 77—85. 146. Whitehead, WJ. és mtsai: Idiopatic guttate hypomelanosis, Arch.Dermatol.1 9 66.94: 279-281.

M a g ya ro rszá g o n

e l s ő k é n t álta lun k

ISMERTETETT BŐRBETEGSÉGEK

1. A CIMPARÁNC

6. KOPOGTATÓPÁRNA

Szinonima: Earlobe crease. Az „earlobe crease” szóból általam magyarított cimparánc lényege, hogy a fülcimpát 45°-os szögben hátrafe­ lé irányuló jól látható ránc szeli ketté. Belszervi, kardi­ ológiai elváltozások jele lehet (lásd 20. fejezet).

Szinonima: Knuckle pads A kezek, esetenként a lábak (!) ujjainak háti felszínén, a közelebbi ujjízületek, illetve a kézujjak és kézközépcsontok ízületei felett kialakuló kerek, párnaszerű megvastagodásról van szó (lásd 20 fejezet).

2. TÁGU LT PÓRUS

7. STROPH U LU S ARTHROPODICUS

Szinonima: Dilated por. Középkorú egyének szőrtüsző rendellenessége. A szájadék alatti hám megvastagszik, a faggyúval átitatott, elszarusodott hámsejtekből comedo képződik. A kör­ nyező kötőszövet sorvad, a szájadék tölcséressé válik. (23.fejezet)

Ha a háromnegyed milliméteres, testszínű, de már betegségterjesztére is képes kullancslárva a szőrtüszőbe fészkeli be magát, folliculitisnek megfelelő kép jön lét­ re (lásd 13. fejezet). 8. PELLAGRA - PELLAGROID

3. HYPOMELANOSIS GUTTATA IDIOPATHICA A végtagok feszítői oldalán, a napnak kitett helyeken 2-8 mm-es fehér foltok jelennek meg, amelyek a napo­ zás után válnak jól láthatóvá. A bőr speciális reakcióképességének a jele (lásd 26. fejezet). 4. CSILLAGOS Á LH EG Szinonima: Pseudocicatrix stellata. Főleg idős hölgyek alkarjain szabálytalan alakú, he­ geknek látszó csillag alakú fehér foltokat találhatunk. Nőkön gyakoribb, férfiakon csak ritkán látható. Kör­ nyékükön majdnem mindig megtaláljuk a szeszélyes alakú bevérzéseket (lásd 7. fejezet). 5. STUKKÓ KERATOSIS A betegség, vagy állapot, avagy bőrelváltozás olyan, mintha még folyékony gipsszel permetezték volna meg a bőrt: fehér, pár mm-es, fehér, lapos papulák alakjában jelenik meg. Számuk változó, leírtak 7 dara­ bosat, de olvashatunk közel 100 elváltozásról is (lásd 18. fejezet).

Kórélettani könyveinkben olvashatunk a pellagráról, a pellagra három D-jéről, a dermatitisről, a diarrhoeáról, meg a dementiáról. Napjainkban a negyedik D -t is emlegetik, a death-t, a halált. Ha azonban csak egy-két D -t találunk!, csonkult pellagráról, pellagroidról van szó (lásd 26. fejezet). 9. HYPERTROPHIÁS OSTEOARTHROPATHIA BŐ R T Ü N E TEI Dobverő ujj, óraüveg köröm látttán pulmonális műkö­ dészavar, hypoxiás állapot jut eszünkbe Ha ehhez a csöves csontokon, a kéz és lábujjakon idősült prolifera­ tiv periostist, arthralgiát (!), arthritist, bokákon, csuk­ lókon synovitist is találunk, tudnunk kell, hogy a H OP tüneteivel állunk szemben, A tünetsort a hyperhidro­ sis, hypertrichosis is kiegészítheti (lásd 40. fejezet). 10. KERATOLYSIS SULCATUM A betegség lényege, hogy a talpakon, a Corynebacterium tenuis enzimafikus tevékenységének hatására, a bőr szintje alá süllyedő, meredek, fa lú kis gödröcskék alakulnak ki (lásd 10, fejezet).

I d eg en

szavak g y ű jt e m é n y e

f (femininum) = nőnemű m (masculinum) = hímnemű n (neutrum) = semleges nemű

Idegen szó abscedo, -ere, -cessi, -sum absorbeo, -ere, -ui acinus, -i, m acne = achne acquisitus,-a, -um acuminatus, -a, -um, acquiro, -re, -isi, isitus aestas, -tis, f aestivus, -a,-um affectio, -onis, f agre, (pella agre = érdes bőr) agrius, -a, -um akantha algesis algos alopex anetos anser, -is, m anthrakis anthrax anulus, -i, m apoaranea, -ae, f arrectus, -a, -um arrigo, -ere, -xi, -tus asphyxia atheros autumnális, -e autumnus, -i, m,(auctumnus) balanos basis, -is, f blaste bracium, -i, n bromos bulbus, -i, m calvitium, -ii, n caput, itis, n carbunculus, (carbo = szén kicsinyítése)

1 : latin g: görög ol: olasz fr: francia sp: spanyol Nyelv 1 1 1 g 1 1 1 1 1 1 ol 1 g g g g g 1 g g 1 g 1 1 1 g g 1 1 g 1 g 1 g 1 1 1 1

Jelentés elmegy, eltakarodik felszürcsöl, elnyel bogyó hab, valaminek a tetején lévő, felesleges szerzett csúcsos, hegyes szerez, hozzátesz nyár nyári hatás, állapot érdes vad, szilaj, mezei tüske fájdalom fájdalom róka, hajhullás szabadjára hagyott, meglazított liba, lúd kőszén parázs, üszők, szén gyűrű tói-, tői pók meredek, hirtelen felemelkedő felegyenesít, felemel, erigál pulzushiány pép őszi ősz makk alapzat, talpazat sarj, növekedés felkar büdös, büdösség hagyma kopaszság fej szenecske, pyoderma egy alakja

Idegen szó celsus, -a, -um cervix, -icis, f chele chloasma cicatrix, -icis, f collum, -i, n comburo, -ere, -bussi, -bustum combustio, -nis, f conglobo, -are, -vi, -atus corneus, -a, -um cornu, -us, n corpus, -oris, n corymbus, -i, m cremo, -are, -vi, -tum, crus, -ris, n dendron derma diabetes diapedesis diathesis, -is, f digitus anularis digitus medius digitus minimus digitus, -i, m dis- (pl. dispersio = szétszóródás) disjungo, -ere, -xi, -um dissipatus, -a, -um dorsum -i, n dys- (pl. dysmenorrhoea) echymosis ekto- (pl.: ektoderma) erythros exanthema, -tis, n ferox, -ocis frambqesiformis (francia framboise-ból) fugax, -acis, fungus, -i, m genea genu, -us, n germino, -are, -vi, atum granulosus, -a, um granulum, -i, n gutta, -ae, f herpes hidros hiemalis, -e, hiems, -is, f, hirsutus, -a,-um holos hygros humidus, -a, -um hyphe hystrix

Nyelv 1 1 g g 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 g g g g 1 1 1 1 1 1 1 1 1 g g g g 1 1 fr, 1 1 1 g 1 1 1 1 1

Jelentés kiemelkedett, kimagasló, magas nyak rákolló kizöldülés (rajzolat megjelenése) heg, sebhely nyak eléget elégetés csoportosít, össecsomagol szarunemű szarv, agancs test virágfüzér eléget lábszár ágas fa bőr túllépés, túlhaladás átugrás betegségre hajlamos alkat gyűrűsujj középső ujj kisujj ujj szét, szerte, el elválaszt, elkülönít szétszórt hát hibás, torz, rossz nagyfoltos bőrvörösség, véraláfutás külső piros kiütés, kivirágzás féktelen, dacos málna alakú gyors, szaladó, múlandó gomba szármáz térd kihajt, kicsírázik szemcsés nagy szemcse csepp, folt

g

gyík

g 1 1 1 g g 1 g g

veríték téli tél bozontos, durvahajú egész nedves nedves szövedék sündisznó

Idegen szó ichthys idios immunio, -ire,-ivi impes, -tis,m, (impetogo) incarnatus, -a, -um incarno, -are, -vi, -tum index, -icis, f infans,- tis, m, f integumentum, -i, n intertrigo, -inis, f inversio, -onis, f inverto, -ere, -ti, -sus (verto...) karkinos, (cancer) kelat kele kerion koilos kondylos krasis kráter krino (krinein) küein („cysta”) kiista leukos lithos lucidus, -a, -um lupus, -i, m lux -cis, f lysis malum, —i, n manus, -us, f, membrana, ae, f menstruus, -a, -um meros mesos metamüium, -i, n mitis, -e mneme mollis, -e monile, -is, n („monilia”) morbillus, -i, m (morbus kicsinyítve) myia neglego, -ere, -xi, -ectus nema neura nitidus, -a, -um nosocomium, -ii, n olygos onyx pachys palma, -ae, f palmellinus, -a, -um

Nyelv g g 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 g g g g g g g g g g g g g 1 1 1 g 1 1 1 1 g g g 1 1 g 1 1 1 g 1 g g 1 1 g g g 1 1

Jelentés hal saját, egyéni, csak az övé megerősíteni, várat építeni rohanó haladás, roham, tódulás húsba benőtt húsba hatoló mutatóujj csecsemő takaró, boríték, lepel feldörzsölés, felpállás megfordítás, forgarás megfordít, megforgat, forgat rák karom rák, daganat méhlép, viaszsejt, darázsfészek behorpadt, behajló ököl, kelés keverék üst kiválaszt üreges hólyag, (cysta) fehér kő fénylő farkas fény oldás, oldódás baj, betegség kéz hártya egy hónapra való rész középső utána való köles lágy, enyhe, puha emlékezés lágy, puha nyaklánc kis betegség, kanyaró légy elhanyagol, kevésbé becsül, elnéz fonál ín, ideg csillogó kórház kevés, kicsi köröm vastag, sűrű, erős tenyér kocsonyás, tokba zárt

Idegen szó pars, -tis, f pasta, -ae, f, pastosus,- a, -um patiens, -tis pediculatus, -a, -um pelade, (peler = hámoz, kopaszt) pelas penna, -ae, f pemphigus —pemphix pendeo, -ere, pepeni, pendulus, -a, -um pernio, -onis, m persto, -are, -stiti, -statum perversus, -a, -um phagia phobos phoros phtheir (phthirius) phylaxia phylia phymos piedra pityra (többessz.) (pityriasis) planta, -ae, f polios poliosis pollex, -icis, f porphyra pórus (g = poros) prodromos prurigo, -inis, n prurio, -ire, -ivi, -itum pruritus, -us, m pseudes psora pulvinus, -a, -um repens, -tis reticulum, -i, n rhis (rhinos) rodo, -ere, -si, sus scabo, -ere, -i scleros scopeo (scopein) scrofa, -ae, f, („scrofuloderma”) sebum, -i, n sessilis, -e soma (szoma) somaticus (szomatikus) spilus, -i, m spina, -ae, f spinosus, -a, um spirochaeta (speira + chaité) staphylos

Nyelv 1 1 1 1 1 fr g 1 g 1 1 1 1 1 g g g g g g g sp g 1 g g 1 g Vg g 1 1 1 g g 1 1 1 g 1 1 g g 1 1 1 g g 1 1 1 g g

Jelentés rész paszta (étel), hizlalt tyúk hizlalt, kövér eltűrő, elviselő kocsányos alopecia areata bőrpella (pella agre = érdes bőr) ol bőr toll, szárny, repülés szél, „villám szele” függ, csüng függő, csüngő fagydaganat állandóan meglévő fonák, elcsavart, nem helyes evés irtózat vivő tetű védelem, megőrzés szeretet szájkosár, zabla kő korpa talp szürke, ősz, fehéres őszülés hüvelykujj bíbor út, átjáró előfutár viszkető elváltozás viszket viszketés hazug, nem valódi rüh, viszketés vánkos, párna gyors, váratlan, friss hálózat, háló orr megrág, kissebbít vakar, dörzsöl kemény, beszűrődött néz anyadisznó („disznóbőr”) faggyú ülésre alkalmas test testi (eredetű) folt, anyajegy, hiba tövis, tüske tövises, szúrós, tüskés speira = csavarulat, chaité = hajszál szőlőfürt

Idegen szó stenos stratum, -i, n. streptos strophos subitus, -a, -um sudor, -oris, m suffodiens suffundo, -ere, -di, -us suffusio, -nis, f sugillatio, -nis, f. sugillo, -are, -avi, -atum sulcatus, -a, -urn sulco, -are, -vi, -turn sykosis tela, -ae, f telos termino, -are, -vi, -us thermos thrix tinea, -ae, f trachys ulcus, -eris, n uro, -ere, -ussi, -ustus urtica, -ae, f vagabundus vellus, -eris, n venter, -tris, n vermis, -is, m viridis, -e vitrum, -i, n vulgaris, -e xeros zona

Nyelv g 1 g g 1 1 1 1 1 1 1 1 1 g 1 g 1 g g 1 g 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 g g

Jelentés szűk, keskeny réteg, (átvitt értelemben) lánc szalag, övszerű fájdalom váratlan, hirtelen, rögtön veríték aláásó aláönt, eláraszt aláöntés (bevérzés) bevérzés összezúz, kékre ver barázdált, gödrökkel tarkít barázdát hasít (füge alakú) fekély szövet teljes határt szab, határol meleg, forró haj, hajszál, szűr, szőrszál moly, hernyó („molyrágta” érdes, durva, egyenetlen fekély ég, dörzsöl csalán csavargó, kóborló gyapjúszerű, hullámos has féreg, giliszta zöld üveg közönséges száraz öv

Könyvemben a több mint fél évszázados, szakmai mestereimtől tanult, áltak

lám tisztelt kollégáimtól átvett, a saját gyakorlatomban bevált tapaszta­ lataimról számolok be. Összefoglalom a mindennapi bőrgyógyászati ellátás gyakorlati részét, amelynek fogásait sehol nem tanítják, amelyekről a szak­ könyvekben sem írnak. Gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogy igénybe

vegyünk-e, illetve mikor vegyük igénybe a bonyolult, sokszor műszerekhez kötött kezeléseket, ír­ junk-e fel, vagy ajánljunk divatos készítményeket. Vagy használjuk az elmúlt években jól bevált, helyesen megválasztva teljes értékű, betegeinket anyagilag nem megterhelő módszereket, gyógy­ módokat? Azokat, amelyekkel nem ártunk, amelyek biztos hatásúak, amelyek nem károsítják környezetünket. És mikor ötvözhetjük a két módszert? Azokra is gondoltam könyvem írásakor, akik betegekkel találkoznak, akik betegek ápolásával foglalkoznak. Azokra is gondoltam, akik bioló­ gusként, pedagógusként orvosi gondolkodásmódok, a bőr működése, bőrgyógyászati ismeretek iránt érdeklődnek. Remélem, a leírtakkal hozzájárulhatok orvostanhallgató kollégáim szemléletének alakításához, és segíthetem az örömteli, eredményes orvosi munkát.

www.medicina-kiado.hu