Építem A Házam 3. Kötet (Már Csak A Tető Hiányzik!) - Olvass Bele! [PDF]

Zitiervorschau

„A könyvsorozat írói olyan szakmai könyveket írtak, amelyeket minden embernek meg kellene ismerni, el kellene olvasni mielőtt kalandvágyból építkezésbe fogna. A könyvek tartalmának ismerete esetén bizonyára kevesebb lenne az építési folyamat során az építtető ember bosszúsága, csalódása, és nem utolsó sorban értelmetlen kiadása.” Gacsó Sándor, magasépítő mérnök „Alapozás előtt tartok, a második kötetből épp most olvastam el az idevonatkozó részt, és ennek fényében teljesen más jelentősége lett a takarékossági szempontnak. Megértettem, hogy az egyes összetevők szerepe miben nyilvánul meg, és hogy elsődlegesen ezt kell figyelembe vennem. A legteljesebb értéke a könyvnek így jelenik meg, gyakorlati értékként. Hálás köszönet érte!” Pető Emma



„Teljesen laikusként kezdtünk el telket keresni, csak annyit tudtunk, hogy mekkora házat, milyen helyiségekkel szeretnénk, és ehhez mennyi pénz áll rendelkezésünkre. És ekkor, valamilyen úton-módon (talán Isteni sugallatra) rátaláltam Az építő közösségre a neten, tele hasznos blogbejegyzésekkel. Nem volt kérdés a regisztráció, és az Építem a házam két kötetének megrendelése sem, mert ahogy haladtunk előre a „TERV” megvalósításában, egyre több kérdésbe, problémába ütköztünk és a kíváncsiságunk is egyre nőtt. A két kötet viszont olyan részletes és kiterjedt információkat adott, laikusoknak is érhető és emészthető megfogalmazásban, hogy a köd elkezdett tisztulni. A Tervcafé már csak hab volt a tortán!” Kállainé Horváth Andrea





„A lényeg, hogy az építkezésbe csak akkor vágjunk bele, ha már értjük is azt, hogy mi történik tervezéskor, az anyag kiválasztásakor, a kivitelezéskor, stb. – és erre célra a könyv kiváló! Még többet is ad, mivel szakszerűen ismerteti a különböző lehetőségeket, és rámutat arra, hogy kompromisszumokat kell kötni, és abban is segít, hogy a lehető legjobb megoldásokat megtaláljuk. Az is nagyon fontos, hogy már nem vagyok egyedül, mert a könyvek megvásárlásával Az építő közösség tagja lettem, és a Tervcafé rendezvény keretében építésztől, kivitelezőtől, gépésztől, statikustól személyesen kérdezhetem meg – térítés nélkül –, hogy amit elképzeltem az hogyan, miként, milyen változtatással valósítható meg. Már várom a III. kötetet!” Boldizs József

Az Építem a házam könyvsorozat törzsolvasóinak már biztos nem meglepetés, hogy a dekoratív (ajándéknak is tökéletes) könyv olvasmányos szövegét rengeteg ábra és összefoglaló táblázat ISBN 978-963-88828-3-7 teszi még érthetőbbé. Ajánljuk ezt a könyvet minden építkezés előtt álló családnak és az őket segítő szakembereknek egyaránt!

Q

                   

Q

Az Építem a házam könyvsorozat végigkíséri egy családi ház építésének teljes folyamatát, az első gondolat megszületésétől kezdve az előkészítésen át, egészen a ház elkészültéig. Mindenki számára érthető, olvasmányos, de mégis szakszerű formában gyűjti egybe és rendszerezi azt a hatalmas információtömeget, amely szükséges ahhoz, hogy az építtetők megalapozott döntéseket hozzanak a beruházás során, és az elkészült házuk évtizedeken keresztül megőrizze értékét. A sorozat első kötetében összefoglaltuk mindazt, amit az építkezés előkészítése során el kell dönteni, meg kell tanulni és el kell végezni. A második kötet már a kivitelezés első szakaszába vezetett el, két olyan épületszerkezet elkészültét végigkísérve, ami különösen meghatározó a ház egésze szempontjából: az alap és a falszerkezet. A harmadik kötetben csupa olyan témáról esik szó, amelyek egyformán érdekesek lehetnek házépítőknek és házfelújítóknak. Mitől tekinthető korszerűnek egy nyílászáró és egy árnyékoló? Hogyan, mi alapján válasszunk a hatalmas választékból? A falakon kívül még mely szerkezetek szigetelésén múlik az, hogy energiatakarékos lesz-e a házunk? Mik a leggyakoribb hibák a födémek és a padlószerkezetek kialakításakor, az ablakok, ajtók beépítésekor, amikkel egy csapásra ablakon kidobottá válik a mégoly jó termékekre kiadott pénz nagy része is? És persze: hogyan kerülhetők el ezek a hibák? Az Építem a házam III. kötete – a korábbi részekhez hasonlóan – abban segít minden építkezőnek és felújítónak, hogy otthonosan mozogjon a házépítés területén, ismerje a lépten-nyomon alkalmazott szakkifejezések lényegét, egyenrangú partnere legyen a szakembereknek (ezáltal hatékonyan tudjanak együtt dolgozni), és olyan megfontolt döntéseket tudjon hozni, amelyek biztosítják a legjobb ár-érték arányú építkezést.

–  



Egy könyvsorozat, amit minden építkezés előtt álló családnak olvasnia kell!





Bodnár György – Tóth Balázs

építem A házam 3. kötet

MÁR CSAK A TETŐ HIÁNYZIK!

TÉT Consulting Kft. Budapest, 2013

Tartalomjegyzék

Előszó .......................................................................................................................................8 Köszönetnyilvánítás .............................................................................................................. 12 1. fejezet: A nyílászárók ......................................................................................................... 13 1.1. A nyílászárók funkciói..................................................................................................... 14 1.2. A nyílászárók anyaga ..................................................................................................... 15 1.2.1. Fa nyílászárók............................................................................................................. 16 1.2.2. Műanyag nyílászárók ................................................................................................ 19 1.2.3. Alumínium, illetve alumíniummal kombinált nyílászárók ........................................ 22 1.2.4. Mi alapján döntsünk? ................................................................................................23 1.3. Az üvegezés ....................................................................................................................24 Az üveg ..................................................................................................................................24 1.4. A vasalat ......................................................................................................................... 31 1.5. Kilincsek ..........................................................................................................................34 1.6. Tömítések .......................................................................................................................34 1.7. Hőtechnikai elvárások a nyílászárókkal szemben ......................................................... 37 1.8. Mire figyeljünk oda nyílászáró vásárlásakor? ...............................................................38 1.9. A nyílászárók beépítése .................................................................................................42 1.10. Az ablak helye a falazaton belül ..................................................................................45 1.11. A párkányok ..................................................................................................................47 1.12. Speciális (külső) nyílászárók – bejárati ajtó, teraszajtó, garázskapu .........................49 1.12.1. Bejárati ajtók............................................................................................................ 49 1.12.2. Teraszajtók, erkélyajtók ...........................................................................................54 1.12.3. A garázs és a garázsajtók ........................................................................................57 1.12.3.1. A garázs ...............................................................................................................57 1.12.3.2. A garázskapuk .....................................................................................................59 2. fejezet: Az árnyékolók.......................................................................................................67 2.1. Az árnyékolók funkciói ...................................................................................................70 2.2. Redőnyök ....................................................................................................................... 73 2.2.1. Az árnyékoló, mint állatorvosi ló – amikor szerkezeti elemek találkoznak ............76 2.2.2. A redőnyök beépítési lehetőségei ...........................................................................78 2.2.2.1. Külső redőnytok ...................................................................................................78 2.2.2.2. Belső tokos redőnyök ......................................................................................... 80 2.2.2.3. Hőszigetelt redőnytok.........................................................................................82 2.3. Zsaluziák.........................................................................................................................85 2.4. A napháló .......................................................................................................................87 2.5. A zsalugáterek .............................................................................................................. 89 2.6. Napellenzők .................................................................................................................. 90 2.7. Az árnyékolók kényelmi funkciói...................................................................................92 2.8. Árnyékoló esztétika .......................................................................................................94 2.9. Döntések és tennivalók az árnyékoló-választással kapcsolatosan ..............................96 2.10. Végül : hogy van mindez egy passzívházban? .............................................................97 2.11. Összefoglalás ............................................................................................................... 98

www.epitemahazam.hu

5

Tartalomjegyzék

3. fejezet: Födémek és aljzatok ...........................................................................................101 3.1. A födémszerkezet feladatai ......................................................................................... 103 3.2. A födém szerkezete ...................................................................................................... 104 3.3. A teherhordó szerkezet és a födémek fajtái ............................................................... 105 3.3.1. A födém teherbírása és a koszorú .........................................................................106 3.4. A födémszerkezetek főbb típusai ................................................................................ 109 3.4.1. Fafödémek, fagerendák ..........................................................................................110 3.4.2. Acélgerendás födémek ...........................................................................................116 3.4.3. Vasbeton gerendás födémek ................................................................................. 117 3.4.4. Könnyített vasbeton gerendás födémek .............................................................. 124 3.4.5. A monolit födémek ................................................................................................ 129 3.4.6. Egy variáció: a vasbeton födémpallók .................................................................. 134 3.4.7. És még egy variáció: kéregpaneles födémek ........................................................ 136 3.4.8. És végül egy fontos figyelmeztetés ...................................................................... 138 4. fejezet: Padlószerkezetek ................................................................................................141 4.1. Közbenső födémen kialakított padlószerkezetek ....................................................... 142 4.1.1. Aljzatbeton .............................................................................................................. 142 4.1.2. Hangszigetelő réteg ............................................................................................... 143 4.1.3. A technológiai szigetelés ........................................................................................ 148 4.1.3.1. Fóliák az építkezésen – mit hová? ..................................................................... 149 4.1.4. Az esztrich réteg ...................................................................................................... 151 4.1.4.1. A nedves esztrich ................................................................................................ 151 4.1.4.2. Száraz esztrich ................................................................................................... 159 4.2. Zárófödémen (padlásfödémen) kialakított padlószerkezetek .................................. 160 4.2.1. Teraszok és erkélyek ...............................................................................................166 4.3. Pincefödémek és árkádfödémek (alulról hűlő födémek) padlószerkezetének kialakítása ...................................................................................173 4.4. Talajon fekvő padlók ................................................................................................... 176 4.4.1. Padlófűtés ................................................................................................................177 4.4.2. Talajon kialakított teraszok.................................................................................... 182 Függelék............................................................................................................................... 184 Hogyan lehet „A” energiaosztályú (vagy még jobb) házunk? .......................................... 184 Tárgymutató ........................................................................................................................ 186

6

 

1. fejezet

1.1. táblázat Ebben a táblázatban megpróbáltuk összefoglalni a beépítési mélység (ez a tok/szárny vastagságát jelöli), az üvegezés és a teljes ablak hőszigetelő-képessége közötti összefüggéseket – ma ajánlottnak tekinthető felépítések mellett. Az esetleges alumínium borítás annyiban jelenthet javulást, hogy az alumínium és a fa/műanyag kapcsolódásához beépített szigetelés erősítheti a hőtechnikai paramétereket (1.12. ábra) – csakúgy, mint a kamrákba elhelyezett szigetelések (1.11. ábra).

1.3. Az üvegezés A nyílászárók egyik legfontosabb szerkezeti eleme a szárnyba illesztett üveg (persze most nem a bejárati ajtóról beszélünk…).

AZ ÜVEG Elgondolkodtak már azon, hogy milyen érdekes anyag is az üveg? Egy szilárd anyag, amelyik átlátszó! A folyadékok és gázok esetében természetesnek veszszük, hogy átlátszóak, a szilárd anyagoknál azonban éppen ennek ellenkezőjét tartjuk magától értetődőnek. Valami attól átlátszó, hogy áthatol rajta a fény. (Mi pedig akkor látjuk a mögötte levő tárgyakat, ha az azokról visszavert fényt is átengedi az anyag a szemünkhöz.) A szilárd anyagok kötött rácsszerkezetében az erős molekuláris kötések miatt az atomok közel helyezkednek el egymáshoz: a fényt alkotó fotonok nagy valószínűséggel beleütköznek valamelyikbe. (Most ne mélyedjünk el a fény kettős természetében, miszerint mind elektromágneses hullámként, mint részecskeként leírható – ez utóbbi részecske a foton.) A gázok és folyadékok azonban lazább molekulaszerkezetet alkotnak, a részecskék egymástól távolabb helyezkednek el, így a fotonok nagyobb valószínűséggel haladnak át akadálytalanul közöttük. Az üveg valahol a két állapot között helyezkedik el, „laza anyagszerkezetű”, nem kristályos kötésű szilárd anyag. Noha „üveg-ásvány” a természetben is létrejön (az üvegesen megdermedt láva az obszidián), azonban a mindenki által „üvegként” ismert anyag emberi kéz alkotása. Legegyszerűbb formája az ún. kvarcüveg, amelynek legfőbb alapanyaga a természetben fellelhető kvarchomok (ami nem más, mint szilícium-dioxid (SiO2), ebből következően az üveg is a szilikátok közé tartozik).

24

Az üveggyártásnál a kvarchomokot keverik (például szódával, dolomittal, mészkővel, de akár üveghulladékkal is), majd az elegyet 1400-1600oC-on megolvasztják. A folyékony üveget többféleképpen formázhatják – préselhetik, hengerelhetik, önthetik, fújhatják, húzhatják. Napjaink ablaküvegei nagyrészt ún. float-üvegek. A síküvegeknek ez a fajtája úgy készül, hogy az üvegolvadékot folyékony, forró ónfürdőre vezetik, ahol szalaggá terül szét. (Maga a „float” szó is a felületen úszásra utal.) A hengereléssel ellentétben itt nagyon egyenletes, párhuzamos sík felületek jönnek létre, hála a gravitációnak és az érintkezés felületi feszültségének. (Ráadásul torzításmentesebbek is az ilyen termékek. Mindez annak köszönhető, hogy az ónréteg rezgéscsillapítása nagyon jó.) Ezt követően szép lassan visszahűtik az üvegszalagot, belső feszültségektől mentesítik, és vágják (1.13. ábra). Az ilyen üvegeket – a technológia feltalálójáról – Pilkington-üvegnek is nevezik. Hengereléssel például acélbetétet lehet az üvegbe juttatni, mintázni lehet, az edzett üveg esetében pedig a visszahűtés sokkal drasztikusabb. Az idők folyamán az üveggyártás is hatalmas fejlődésen ment keresztül. A mai üvegek víztiszta, torzításmentes üvegek. A teljesen átlátszó, torzításmentes üveget ma már természetesnek vesszük, pedig nem volt mindig így. Csak az üveggyártás fejlődése hozta magával az olyan ablaküvegek megjelenését, amelyek a látható fény nagy részét átengedik és az üveg mögötti tárgyakat is torzítás nélkül látjuk.

Nyílászárók

1.13. ábra A síküveg-gyártás sematikus ábrája. A megfelelő receptúra szerinti összetevőket 1500-1600 oC-ra hevítik, ahol folyékony, átlátszó masszává olvadnak (ez tulajdonképpen több folyamat egymásutánisága). Ezután több száz fokos formázási hőmérsékletre hűtik vissza az anyagot, amely fémlemezen (vagy újabban már ónolvadékon) terül szét, egyenletes felületű lesz, és megszilárdul. A folyamat vége a táblákká vágás. Forrás: Dr. Bagyinszki Gyula: Termelési folyamatok

A mai modern síküvegek 90%-os, vagy afölötti fényáteresztést biztosítanak, nyomószilárdságuk 700-900 N/mm2, sűrűségük, 2,5 g/cm3, hajlító-húzószilárdságuk Ablakok szempontjából érdekes továbbfejlesztése ennek a float- üvegtípusnak a Low-E változat. Ekkor a normál üveg egyik oldalára Low-E fém-oxid réteget (korábban speciális fóliát) visznek fel – ez az oldal fog egy többrétegű szerkezetben a köztes légrés felé nézni. Ezzel egy érdekes féligáteresztő szerkezet jön létre: a napsugárzás bejut az épületbe, de a réteg gátolja a meleg kijutását. (1.14. és 1.15. ábra)

Bár az üveg nem túl rossz hőszigetelő (λ ≈ 0,9-1 W/mK), de vékony rétegben nem jelenthet igazán gátat a hőnek. Márpedig mivel az üveg igen jelentős

40 N/mm2 körüli. (A fém-oxid bevonattal ellátott üvegek fényáteresztése 10-15%-al rosszabb.) (Forrás: Üveg épületszerkezetek (Egyetemi jegyzet, BME Építőmérnöki Kar)

Ennek a „színes” rétegnek a hozzáadásával egyébként egy érdekes probléma is megjelent. A bevonatnak köszönhetően az üveg jobban melegszik. Ez viszont jelentős hőmérséklet-különbséghez vezethet, ha az üvegtábla egyik fele árnyékba kerül (például egy fa miatt). A létrejövő feszültségtől akár szét is robbanhatna az üveg, ezért ilyen helyekre edzett üveget szoktak tenni.

felületét képezi a falnak (1.1. ábra), kulcskérdés, hogy hőszigetelő képessége ne rontsa le végzetesen a fal többi elemét.

Az ember fényre vágyik. A fény jót tesz a testünknek, de még inkább jót tesz a lelkünknek, a hangulatunknak. (A közvélekedéssel ellentétben normál ablaküvegen keresztül még barnulni is lehet – Fény hosszabb idő alatt! A közönséges üveg ugyanis csak a rövidebb hullámhosszú ultraibolya sugárzást (UV-B) nyeli el, a nagyobb hullámhossz-tartományt (UV-A) átengedi – szerencsére ez utóbbi a kevésbé veszélyes.) A régi korok házain is csak valószínűleg azért nem voltak nagyobb ablakok, mert ezt az épület szerkezeti elemei nem tették lehetővé (gondoljunk a hagyományos vályogházaknál megfogalmazottakra). Nyilván az is közrejátszott a dologban, hogy az ablakon tudott a legkönnyebben utat találni a hideg, nagyméretű üveget pedig nem is olyan régóta tudunk csak gyártani. Persze erre biztosan sokan azt mondhatják, hogy ha régen az emberek fényre vágytak, akkor kiültek a tornácra – meg egyébként is volt elég fény a mezőn munka közben… Egyik ismerősünk kubai élményei jutnak ennek kapcsán eszembe. Egyik délelőtt ki kart menni a tengerpartra, és megkérdezte a házigazdát: „Hol lehet itt napozni?” „Bárhol” – néztek rá nagy szemekkel… A testi és lelki jólét mellé az utóbbi időben újra felzárkózott a (nap)fény energetikai megközelítése: a helyes tájolás, a megfelelő helyeken (!) elhelyezett nagy üvegfelületek általi benapozottság az egyik legjobb passzív energiaforrás – ÉAH. I. 83. és 115.o.).

” Többrétegu üvegezések

A hőszigetelés javítására először ugyanazt a módszert alkalmazták, mint amit már oly sok építőanyag esetében láttunk: levegőt zártak két üvegtábla közé, amely nem-áramló formában már

viszonylag jó hőszigetelőnek bizonyult. (Azért ez a nem-áramlás nem egyenértékű a kis résekbe zárt levegőével…) Az ilyen üvegezést nevezik „hungaropán” vagy „termopán” üvegnek.

www.epitemahazam.hu

25

1. fejezet

Gerébtokos ablakok

A „hőszigetelt” ablakok első megjelenési formájának az ún. gerébtokos ablakok bizonyultak, amelyekkel ma is nagy mennyiségben találkozni régi épületeken. Ez nem volt más, mint két, külön nyitható ablakszárny (külső és belső), köztük egy jó nagy, 15-20 cm-es légréteggel. Később a két szárnyat csavarral összekapcsolták, ezzel szűkít-

A falazatok fejlődésével azonban az üvegezésnek is lépést kellett tartania. Először drasztikusan lecsökkentették a két üvegtábla közötti légrés vastagságát (így

ve a „légrést” – így jöttek létre a kapcsolt gerébtokos ablakok. Talán mondani sem kell, hogy ez a jó nagy „légrés” messze nem volt alkalmas arra, hogy mozdulatlan állapotban tartsa a levegőt, a kialakuló konvekció jelentősen rontotta a hőszigetelést. (Az már csak hab volt a tortán, hogy abban az időben a tok és a szárny illesztései sem voltak olyan szinten szigetelve, mint ma.) Az elérhető U-érték 2,8-3,5 W/m2K körül mozgott.

már nem mozgott annyira a bezárt levegő), majd megjelentek a különböző fémgőz bevonatok a belső üvegfelületen. (A Low-E üvegekről nemrégen már írtunk.) 1.14. ábra Ilyen az ideálishoz közelítő üvegezés. A napfényt (és annak hőenergiáját) minél nagyobb hányadban beengedi, a belső hősugarak minél nagyobb részét azonban visszaveri. A több, a vastagabb üveg értelemszerűen (egy kicsivel) több fényt és több energiát nyel el – ez minőségi különbség lehet az üvegek között. A Low-E üveg fém-oxid-rétegét a külső üvegtábla belső felületére viszik fel. Forrás: Actual Kft.

Nemrégen az egyik Tervcafén egy házaspár elmesélte, hogy háromrétegű argon gázos üvegezésű ablakot Élettartam szeretnének venni, de míg egyik helyen azt mondták, hogy csak beépített utántöltős szeleppel szabad ilyet venni, másik helyen éppen óvták őket egy ilyen szeleptől, mondván, hogy az is csak a gázveszteség egyik lehetséges helye. Mi az igazság? – kérdezték. Tény és való (csak erről nem sokat szoktak beszélni), hogy a táblák közé zárt (argon) gáz idővel óhatatlanul elillan. Úgy becsülik, hogy 15-20 év alatt a gáz mennyisége 50-60%-ára csökken. Elvileg mód lenne az utántöltésre, de azért egy ilyen műveletet a helyszínen nem olyan egyszerű végrehajtani. (Ha már ilyenre vetemedik valaki, akkor meg is lehet akár fúrni a szárnyat, nem kell hozzá beépített szelep.) Szakemberek – kissé kényszerűen – erre a kérdésre azt szokták válaszolni, hogy bizony ez az idő a hőszigetelő üvegszerkezet élettartama. Ezt követően cserélni kell. Az ablakokba így általában egyszer (a gyári feltöltéskor) használatos szelep kerül. Csak érdekességként (hogy mi mindenre kell gondolni!): szelepet akkor szoktak beépíteni az ablakba, ha a gyártás helyétől lényegesen eltérő magasságban építik be. Ilyenkor a külső és belső nyomás közti különbséget kell a segítségével kiegyenlíteni. És a teljesség kedvéért még egy megjegyzés: a gyártó általában speciális kamrákban, speciális technológiával tölti fel gázzal az ablakait – speciálisan ragasztott üvegek közé. A mérések szerint így elérhető akár az 1%-nál kisebb gázvesztés is évente.

26

A levegővel kapcsolatosan felmerült viszont az a probléma, hogy ha nem laboratóriumi körülmények között töltötték meg levegővel az üvegtáblák közötti részt (márpedig ez ritkán történt meg), akkor a műhely levegőjének páratartalma is bekerült az üvegek közé. Ez később, az első lehűléskor lecsapódott – és mivel a nedvesség a táblák között jelent meg, így sem letörölni, sem kiszellőztetni nem lehetett… Ennek kivédésére valamilyen páraabszorbens (páraelnyelő) anyaggal töltötték fel a távtartók egy részét, ami magába vonzotta a légrésben levő párát (1.15. ábra). Felmerült az igény, hogy a táblák közé valamilyen nedvesség nélküli gáz kerüljön. Így jelentek meg az argon gázzal töltött üvegezések. (Más gázok is alkalmasak erre a célra – például a kripton –, de ez tekinthető a legolcsóbb, leggazdaságosabb választásnak. Semleges, színtelen, kis molekula-méretű, lehetőleg freonmentes gázok jöhetnek szóba.) Később aztán piacra léptek az addigi kétrétegű üvegezéseket is felülmúló háromrétegű üvegezések, amelyek még tovább kombinálhatók különféle üvegbevonatokkal.

Nyílászárók

Háromrétegu” üvegezés

A háromrétegű üvegezés nem csak azért drágább, mert több üveg kell egy nyílászáróhoz. A több réteg beépítéséhez több hely kell, ezáltal vastagabb profilokra van szükség (több

anyag a tokban és szárnyban is). Szerencsére ezzel párhuzamosan a vastagabb profil (nagyobb beépítési mélység) a toknak is jobb hőszigetelő-képességet ad. A több üveg nagyobb súlyt is jelent, ami több merevítést, jobb vasalatot igényel.

Megjegyzés: az üvegezést általában a rétegrend-vastagságokkal adják meg, például 4/16/4 = 16 mm légrés két 4 mm-es üvegtábla között.

1.15. ábra Bal oldalt egy hagyományos kétrétegű üvegezés tipikus felépítése látható (4 mm üvegvastagság, 16 mm légrés). Kékkel az alumíniumból készült távtartót jelöltük. Mivel ez hőhidat képezne, ezért a ragasztáshoz (narancssárgával jelölve) speciális, hőhíd-megszakító anyagra van szükség. (Alumínium helyett egyre inkább rozsdamentes acél távtartót használnak, mert ennek 1/5-1/6-a a hővezető képessége az alumíniumhoz képest. Ezen kívül ma már megjelentek az üvegszál erősítésű műanyag távtartók is, amikkel ez a probléma még jobban kezelhető.) Alul (szürkével) a tömítőanyag látható. Szokás még páramentesítő anyagot is elhelyezni a táblák közé. Jobb oldalon az üvegezés hőtechnikai fejlődése látható egy 4 mm-es üveg példáján. Az egyrétegű üvegtől eljutunk a levegővel töltött légréses szerkezeteken át, a Low-E üvegen keresztül az argon gázzal töltött légrésig, majd végül a háromrétegű üvegezésig. (Vastagabb, 6 mm-es üveg alkalmazásával az U-értékek még tovább javíthatók.) Forrás: Foton Kft.

Ezen a ponton feltétlenül érdemes néhány szót szólni a nyílászárók vonatkozásában a korábban már megismert U-értékről (ÉAH I. 204.o.). Az ablakoknál ezekből ugyanis többféle létezik – és ha már így van, akkor egyes gyártók, kereskedők vissza is élnek ezzel, kihasználva a vásárlók hézagos tudását. Az Ug -érték, ezzel az alsó indexszel, az üveg (glas) hőszigetelési értékét jelöli, az Uw -érték (window) viszont a teljes ablakszerkezet hőszigetelési képességére utal (üveg + tok együtt). Az utóbbi érték ad valódi tájékoztatást a nyílászáró hőszigetelő képességéről! Mivel ma már általában – anyagát tekintve – a tok (és nem az üveg!) képezi az ablakok „leggyengébb láncszemét”, így az Uw -érték ma már kicsivel rosszabb értéket mutat, mint ugyanazon nyílászáró Ug -értéke. (Ezért szokták sokszor túlhangsúlyozni az üveg hőszigetelési értékét, ami mit sem ér egy gyatra tok-

Ablakok és üvegek U-értéke

!

Miért fontos ennyit beszélni a nyílászárók hőtechnikai paramétereiről? Már a fejezet elején írtunk arról, hogy a falon keletkező hőveszteségnek akár 40-50%-a is a nyílászárókhoz köthető. (Ez a teljes hőveszteség 10-25%-a is lehet – ÉAH. I. 4.8. ábra.)

ban…) Ha nincs indexelés, kérdezzünk rá az U-érték tartalmára! Egy közelítő ökölszabály: Uw ≈ 0,7 x Ug + 0,3 x Uf (Uf a profilra vonatkozó U-érték) És még egy érdekesség. Az előbb elmondottakból következik, hogy egy nagyobb ablak Uw -értéke jobb, mint egy kisebbé (nagyobb szerepet kap benne a jobb hőszigetelő üveg), de így még nagyobb lesz a falszerkezeten belüli „hőhíd” (még a legjobb üveg hőszigetelő-képessége is messze elmarad a falazatétól)! Praktikus jó tanács: energetikai szempontból egy nagyobb üvegfelület kedvezőbb, mint ugyanakkora felület több kisebb ablakból összerakva (összességében ugyanis jobb lesz az üveg/szárny arány). Mellesleg ez a megoldás anyagilag is kifizetődőbb. Az más kérdés, hogy bármilyen probléma esetén egy kisebb ablak cseréje könnyebben megoldható, mint egy nagyé…

Hiába javítjuk a végtelenségig a falazat hőszigetelő képességét, ha ezt legalább részben nem követik az ablakok. (Egy átlagosan jó falazat már ma is 0,3 körüli U-értékkel bír, míg egy átlagos nyílászárónál ugyanez az érték 1,3 körüli…) Az is nyilvánvaló, hogy felülete okán az üvegen áll

www.epitemahazam.hu

27

!

!

1. fejezet

vagy bukik az ablak hőszigetelő-képessége. (És persze ne felejtsük el: a tok beépítésén és a tömítéseken is!) Ha a szabadban -10 oC-ot, a szobában +20oC hőmérsékletet feltételezünk, akkor a különböző megoldások mellett az üvegfelület belső hőmérséklete valahogy így alakul: egyrétegű (régi) üvegezés: -3oC (!!!); kétrétegű, „első generációs” üvegezés (Ug=1,8): +13 oC; háromrétegű üvegezés (Ug=0,7): +17oC. (Forrás: GRE Deutschland)

Minél alacsonyabb a felületi hőmérséklet, annál inkább azt érezzük, hogy „húz az ablak”. (A hőérzetről bőségesen szóltunk könyvünk első kötetében: ÉAH. I. 181.-188.o.) Ezen kívül a felületi hőmérséklet könnyen a harmatpont alatt lehet, így a helyiség párája itt csapódik ki: párásodik az ablak. A modern nyílászárókkal a harmatpont kivihető a külső felületre. Így néha ezek is párásodnak, de kívülről. Mindezek megelőzésére szoktak fűtőtestet (esetleg padlóradiátort) elhelyezni a nyílászárók alá: a felemelkedő meleg levegő melegíti az üvegfelületet, nem jön létre párakicsapódás. Sajnos az ilyen hőáramlás légmozgást idéz elő a helyiségben, ami szintén nem szerencsés a hőérzet szempontjából (ÉAH I. 7.9. ábra). A nagy üvegfelületek jó szolgálatot tesz-

Benaponek a passzív hőhasznosításnál (részletezottság, sen ÉAH I. 4.4.3. fejezet). A benapozottság ablakméret, mértéke számít az energetikai osztályba ék rt g-é

sorolásnál is, de például a könyv írásakor érvényes OTÉK (ÉAH I. 41.o.) elő is írja, hogy a lakás legalább egy helyiségének benapozása az év február 15-i napjárása mellett legalább 60 percen át biztosított kell legyen. Érdekesség, hogy a vastagabb üvegezés ez ellen hat! A vastagabb üvegezés nagyobb súlyának elviseléséhez például nagyobb szárny- és tokvastagságok tartoznak – így kevesebb üvegfelület marad „szabadon”. (Egy 50x47 cm gyártási méretű egyszárnyú ablak üvegének mérete mindössze 27x24 cm is lehet!). Ráadásul a vastagabb üvegezés egyben több napsugárzást is nyel el! Az U-érték mellett éppen ezért fontos mutatója az ablaküvegeknek az ún. g-érték, az összenergia átengedési fok is, ami megmutatja, hogy a beeső napenergiának hány százaléka jut a szobá-

Mint nemsokára szó esik róla, javasoljuk, hogy a nyílászárók megrendelését minMéretek és denképpen előzze meg helyszíni felmérés definíciók a majdani gyártó és/vagy beépítő részéről – így elkerülhetők az esetleges félreértések és egymásra mutogatások. Ennek ellenére talán célszerű megismerkedni néhány alapfogalommal, definícióval a nyílászárók világából.

28

Egy háromrétegű üvegezéssel már elkerülhető a radiátor ablak alá építésének kényszere. Az üveggel kapcsolatos egyik legnagyobb probléma, hogy betörésbiztonBetörés- ság szempontjából a ház talán legkribiztonság tikusabb helye. (Egy nagyobb darab kő elegendő a behatoláshoz, vagy ha valaki csendesebb munkára vágyik, akkor egy üvegvágó.) Éppen ezért ma már rendelhetők fóliázott (ragasztott) üvegek is (VSG névvel is illetik őket), ahol a fólia összetartja a törött üvegrészeket, így nem engedi darabjaira hullani azt. (Ezt a megoldást az autóüvegeknél is sokan ismerhetik.) A betörésbiztonság növeléséhez használhatók speciális, edzett üvegek is. A betörésbiztonság különböző fokozatait az üvegek esetében egy nagybetű és szám kombinációjával jelölik (pl. A1, B2, stb.), táblázatokból kikereshető, hogy milyen elvárásokhoz milyen üveg tartozik. Megfontolandó, hogy ezt a betörésbiztonsági szerepet – legalábbis éjszaka – betöltheti egy minőségi árnyékoló is. És ha már itt tartunk: bár léteznek árnyékoló fóliákkal bevont üvegek is, ezek árnyékoló hatása távolról sem éri el az „erre szakosodott” szerkezeti elemekét, az árnyékolókét. (Ez utóbbiakról a következő fejezetben lesz szó.) ba az üvegezésen keresztül. (Napenergia-hasznosítás szempontjából nyilván minél több, annál jobb.) Egy egyrétegű üvegezés jellemző g-értéke 0,87, egy kettős üvegezésé 0,78, ugyanakkor egy kettős hőszigetelő üvegezésé már csak 0,65-0,72, egy háromrétegű hőszigetelő üvegezésé 0,5-0,6*. Nem nehéz elképzelni, hogy a korábban bemutatott fém-oxidos bevonat (Low E), ami sokat javít az U-értéken, éppen hogy kedvezőtlen a fényáteresztés szempontjából… Ismét egy dilemma a megrendelők, és ismét egy remek optimalizálási-fejlesztési lehetőség a gyártók számára! (Vannak, akik a sötétebb színű üvegeket árnyékolás céljából vagy a beláthatóság elkerülésére gondolják választani. Egyik sem célszerű. Az árnyékoláshoz (nyáron) kevés a sötétített üveg, télen viszont emiatt kellhet hamarabb villanyt kapcsolni. Felkapcsolt lámpa mellett pedig este a tükrös üvegen is gond nélkül belátni kívülről…) * Völgyes István: Fűtéstechnikai adatok, Műszaki Könyvkiadó, 1978) - aktualizálva

Kezdjük mindjárt a méretekkel! A nyílászárók méretét szokásosan szélesség x magasság sorrendben adják meg. Napjainkban már nem számít extra kívánságnak (a legtöbb esetben felárasnak sem), ha tetszőleges rendelési méretet adunk meg. Ennek ellenére vannak standardnak nevezhető méretek (ilyenekkel találkozhatunk például a barkácsáruházakban).

!

Nyílászárók

A nyílászárók jellemző rasztere (ÉAH II. 114.o.) 30 cm. Ennek alapján a tipikus szélességi méretek 30/60/90/120/150/180 cm, ugyanez magasságnál 60/90/120/150/180 cm. Fontos, hogy nyílászárók rendelésekor mindig az ún. névleges méretet kell megadni, ami nem más, mint a beépítésre szabadon hagyott falnyílás mérete. Ez nem egyenlő a nyílászáró tok külső méretével, ami valójában a gyártási méret. A kettő közötti különbség az ún. elhelyezési köz. Ez utóbbira 1-1 cm-t szokás számolni, a szabad nyílásnál vakolatlan falból indulnak

ki. Kivételt képeznek az erkélyajtók, amelyek magasságánál a névleges méretet a végleges burkolattól az áthidalóig mérik, és ez ebben az esetben megegyezik a gyártási mérettel. Szintén odafigyelést igényel az ablak alatti elhelyezési köz méretének meghatározása, ha az ablak alá bármilyen szerkezeti elemet építünk – például egy párkánymagasítót (1.35. ábra). Az elhelyezési közt ilyenkor ennek figyelembe vételével kell meghatározni, ellenkező esetben az ilyen elemek beépítésére csak – nem túl precíziós – utólagos vésést követően kerülhet sor…

1.16. ábra A nyílászárók névleges mérete a szabadon hagyott falnyílás mérete. Ettől 2x1 cm elhelyezési köz levonásával kapjuk meg a tok külméretet, ami nem más, mint a gyártási méret. Jobb oldalon látható, hogyan jelölik a terven az ablakokat. A méretsorrend mindig szélesség x magasság. Forrás: kornyik.hu

A nyílászárókkal kapcsolatban még egy gyakori fogalmat érdemes tisztázni. A beépíBeépítési tési mélység fogalomnak semmi köze nincs mélység ahhoz, hogy a falszerkezeten belül hová építjük be az ablakot (1.10. fejezet). A beépítési mélység gyakorlatilag a profil, a keret vastagságát jelenti. Nem nehéz elképzelni, hogy minél vastagabb a keret, annál jobb hő- és hangszigetelésre nyílik mód (például műanyag nyílászáróknál annál több kamra kialakítására van hely, a vastagabb fa jobb hőszigetelő), és annál nagyobb lesz a nyílászáró-szerkezet stabilitása. Ma már akár 100 mm-es beépítési mélységű ablakok is léteznek, 70 mm-esnél vékonyabbat nem célszerű választani. Érdekes kérdés lehet az ablakok hangszigetelése is, amelyben szintén az üvegezésnek Hangjut kulcsszerep. (Igaz ugyanakkor, hogy a z s igetelés hangszigetelés nem elsősorban az új építésű családi házak fő problémája, hiszen ezek többnyire nem főútvonalak mentén épülnek. De ha mégis, akkor nem árt ezzel az elvárással is behatóbban foglalkozni.) Nem véletlenül foglalkoztunk a falazatoknál olyan sokat az elvekkel. A hangszigetelés dilemmája az

üvegezésnél teljesen analóg a falazóelemekével: a tömeg (jelen esetben az üveg) javítja a hangszigetelést, az üveg közé zárt (kis tömegű) levegő viszont rontja. Ez utóbbira viszont a hőszigetelés miatt van szükség… Ezért az egyszerre jó hang- és hőszigetelő képességgel bíró ablakok többrétegű üvegezéssel készülnek: a három (vagy akár még több) üvegtábla adja a hangszigeteléshez nélkülözhetetlen tömeget, a több rétegbe „elosztott” levegő (vagy más gáz) réteg pedig biztosítja a megfelelő hőszigetelést (1.2. táblázat). Egy másik megközelítésben úgy is fogalmazhatunk, hogy az üvegvastagság a hangszigetelésre, az üvegtáblák darabszáma a hőszigetelésre van hatással. A beépített acélmerevítések is rontanak a hanggátlási tulajdonságokon, ezért ilyen szempontok mentén (is) szerencsésebb ragaszott üvegezéssel gondoskodni a stabilitásról. Nagyon fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a hangszigetelés szempontjából is döntő fontosságú a helyes beépítés. Hiába az e célra választott üveg, bármilyen apró(!) rés a falazati illeszkedésnél nagyságrendileg leronthatja az üveggel elért hangszigetelést! (Még egy tényező játszik szerepet a hangszigetelésben: a tömítések darabszáma és minősége.)

www.epitemahazam.hu

29

1. fejezet

1.2. táblázat Az érdekesség kedvéért áttekintés arról, hová milyen hanggátlási követelményekkel számoljunk az üvegezésnél. Normál kertvárosi környezet a 2. (esetleg a 3.) kategóriába esik. Az értékek tájékoztató jellegűek. (A léghanggátlási számról bővebben ÉAH I. 196.o.) Ökölszabályként elmondható, hogy 10 dB javulás a hangszigetelésben azt jelenti, hogy a belső térben felére csökken a zajszint. Valójában ezen túl még megkülönböztetnek éjjeli és nappali zajszintet is, de mi ezzel most nem foglalkozunk. Forrás: uvegkalmar.hu és ablakrendszerek.hu

Itt az ideje, hogy ismét felfedezzük, a természet ritkán teszi lehetővé fekete-fehér megoldások alkalmazását. Télen az lenne a jó, ha minél nagyobbak lennének a délre tájolt ablakok, az üvegfelületek, hiszen ekkor nagyobb lehetne a napsütésből adódó szoláris nyereség, ami a passzív, ingyenes fűtés legjobb módja. De ez csak akkor igaz, ha süt a nap… Ha nem, akkor minél kisebb nyílászárókat szeretnénk, hiszen ezeken kisebb lenne a hőveszteség. (Ne feledjük, hogy az ablakok a falaknál sokkal rosszabb hőszigetelők!) Nyáron ezzel szemben a déli oldalon minél kisebb ablakokat szeretnénk, hiszen így kevésbé forrósodna fel a szoba. Már ha süt a nap… Ha nem, akkor viszont a nagyobb üvegfelületek jönnének jól, hiszen így több természetes fényhez jutnánk! Ugyanez a dilemma pusztán az üvegezés kapcsán is felmerül. A háromrétegű üvegezés egy kicsit több fényt nyel el, mint a kétrétegű, ami nem szerencsés a szoláris nyereség szempontjából, és borús időben kevesebb fény jut át rajta a szobába. A belülről kifelé irányuló hőveszteség szempontjából viszont egyértelműen a háromrétegű üveg a jobb megoldás. A megfelelő nyílászáró és megfelelő üvegezés megtalálása tehát valamiféle optimalizálási folyamat eredménye, amit – nem nehéz belátni – többek között az is befolyásol, hogy hol, milyen éghajlati viszonyok közé épül a ház. Szerencsére az építkezők és az építészek munkáját ma már számtalan számítógépes szimulációs program segíti, amikkel viszonylag könnyen lehet modellezni a különböző műszaki megoldások hatásait (ÉAH II. 200.o.).

Dilemma

30

A hangszigetelésre fokozottan igaz az, ami egyébként a ház egészére is: mindig rendszerben gondolkozzunk! Egy könnyűszerkezetes (falazattal épült) házban hiába akarjuk a legszuperebb hangszigetelő üvegezéssel kizárni a zajokat… Azt is érdemes megjegyezni, hogy az imént leírtak csak ökölszabálynak tekinthetők. Ha valaki számára kiemelten fontos a zajszigetelés, akkor feltétlenül forduljon speciális szakemberhez, aki a teljes szerkezetet (beleértve a nyílászáró felépítését is) méretezni fogja. Nem mindegy például, hogy milyen frekvenciájú zajokra akarjuk kihegyezni a zajvédelmet, mint ahogy az is elképzelhető, hogy egy gerébtokos ablak két szárnya közötti rés növelésével több eredményt érünk el, mint az üvegezés vastagságának/súlyának növelésével, ami elég komoly ellentmondás az előbb megfogalmazott ökölszabály kapcsán…

Természetesen az üvegezésről, az üvegekről is még rengeteget lehetne mesélni. A fejlődés ezen a területen is megállíthatatlan. Ma már vannak olyan üvegek, melyeknél egy beépített üvegprizma visszaveri a nagy beesési szögű (nyári) napsugarakat, de átengedi az alacsony beesési szögűeket (jellemzően télen). Az üvegezésbe már olyan modult is be tudnak építeni, ami képes eltárolni a napsugárzást és hősugárzóként leadni azt a belső tér felé, amikor a nap már valójában lenyugodott, így hosszabbítva meg a szoláris nyereség idejét.

 

2. fejezet

Az Építem a házam könyvsorozat eddigi köteteiben több helyen esett már szó arról, milyen fontos energiatakarékossági szempontból, hogy minél több napfényt (ingyenes hőforrást) engedjünk be a lakásunkba. Az élettérül szolgáló helyiségek délre tájolása, a nagy ablakfelületek mind-mind ezt a célt szolgálják. Legalábbis télen. Nyáron azonban egészen más a helyzet. Ekkor azt szeretnénk, ha minél kevesebb napfény jutna be a belső terekbe. (Már tudjuk, hogy a nyári meleg kívül tartásához faltömegre van szükség, az ablaküveg ebben a tekintetben nem jelent komoly akadályt.) Persze megtehetnénk azt, hogy a télen hasznos, nagy déli ablakfelületeket nyárra elforgatjuk északra (utánanéztem, létezik ma már nem is egy forgó ház a világban!), de azért ez elég nehézkes és bonyolult megvalósítást igényelne. Sokkal egyszerűbb megoldás, ha meggátoljuk, hogy a napfény (és a benne sugárzás formájában terjedő hő) elérje az üvegfelületeket.

Tél és nyár

1.

2.

3.

5.

4.

2.1. ábra A képeken az árnyékolók öt jellemző típusa látható: a hazánkban legelterjedtebbnek számító redőny (1) (ezúttal egy ritka, de praktikus szürke színben), a zsaluzia (2), a roletta (3)(a képen nem csak függőleges kiszerelésben, hanem az üvegtető ferde síkját is védve), a napellenző (4) és az ún. zsalugáter (5). Forrás: Hella és Hofstädter Kft.

68

Az erre a célra szolgáló szerkezeti elemeket nevezik árnyékolóknak. Az árnyékolók öt jellegzetes típusa látható a 2.1. ábrán. Az egy nyelven beszélést bonyolítja, hogy az árnyékolástechnika szakszavait idehaza többféleképpen is használják. Ugyanarra a szerkezetre használatos például a zsaluzia és a lamellás árnyékoló kifejezés is, van azonban olyan gyártó, amelyik a peremezett lamellás árnyékolóra külön nevet használ: raffstore. (Vannak, akik a peremezetlen lamellás árnyékolóra tartják fenn a zsaluzia kifejezést). A roletta és a vászonárnyékoló kifejezés általában ugyanazt takarja, de vannak, akik csak a beltéri árnyékolóra használják a roletta elnevezést. Mások a belső vászon árnyékolóra – megkülönböztetésül – a vászonroló kifejezést alkalmazzák. Közszájon forog még a külső vásznas árnyékoló kifejezés is. És ha már itt tartunk: beltéri árnyékolónak számít még (a függöny mellett) a pliszé is, ami többé-kevésbé a mai kor „reluxájának” tekintendő.

Elnevezések

Árnyékolók

Alternatív árnyékolás

Árnyékolásról nem csak a redőnyök, zsaluk és zsaluziák kapcsán beszélhetünk. Léteznek az árnyékolásnak más módjai is. Ezek a megoldások akár ki is egészíthetik, erősíthetik is az árnyékolók hatását. Egy, az ablak közelébe ültetett lomhullató fa termé-

szetes nyári árnyékot ad (ÉAH I. 4.24. ábra), építészetileg pedig egy ügyes tetőtúlnyúlás (esetleg egy felső terasz) védheti meg az alatta húzódó ablakokat a magasan járó nyári nap hatásaitól (ÉAH I. 116.o.). Mindkét megoldás előnye, hogy télen viszont nem gátolja a napfény beáramlását (2.2. ábra).

2.2. ábra A „természetes” árnyékoláshoz kihasználhatjuk, hogy a fák többsége télen lehullatja a lombját, vagy hogy – amint az ábrán is látható – a nap télen jóval alacsonyabban jár, és így az építészeti megoldásokkal létrehozott árnyékolást kikerülve be tud jutni az ablakon. Nyáron egy nagyobb ereszkinyúlás (esetleg felső erkély), vagy erre a célra létrehozott árnyékvető (jobb oldalon) útját állja a magasan járó nap sugarainak. Forrás: CIPRA International - Energieeffiziente Häuser aus regionalem Holz im Alpenraum

Sokszor nem is gondolunk rá, de sok egyéb tényező is befolyásolja azt, hogy egy házon mennyi napfény jut az ablakokon át a lakásba. Egy bonyolult alaprajzú házon a falkiugrások, kiszö-

gellések időleges árnyékot vethetnek az ablakokra a nap egy-egy szakaszában. Ugyanígy, az ablak előtti kávák is árnyékolják (részben) a nyílászárót (2.3. ábra).

2.3. ábra A vastagabb kávák (például a hőszigetelés rátakar a tokra) is előnyösek nyáron, mert kevesebb napfény jut az üvegre. (Az ábrán az egyszerűség kedvéért a vízszintes káván mutatjuk be ezt a hatást.) Ehhez hasonló helyzetet teremt, ha az ablakot mélyen beültetjük a falsíkba – ez azonban (mint az előző fejezetben láttuk) nem szerencsés hőszigetelési szempontból. A téli, alacsonyabb beesési szögű napsugarak most is jó eséllyel bejutnak az ablaknyíláson. Kicsit hasonló szerepet töltött be elődeink házán a zseniális, déli oldalra telepített tornác is (jobbra), ahol kellemes hűvösben lehetett üldögélni egy nyári délután is. Mai szemmel nézve ennek a megoldásnak a hátránya a szabályozhatatlanság: ha túl széles a tornác, akkor sajnos télen is elállja a jótékony napfény útját.

A nyílászáróknál már esett szó arról, hogy léteznek speciális üvegezések is – ezek nem csak Árnyéko- a hőszigetelésben, hanem az árnyékolásban is lás üvege- szerephez juthatnak. zéssel Egyszerűbb változataik szabályozhatatlanságuk miatt nem jelentenek teljes értékű megoldást. (Ennek a típusnak két fő fajtája van: az ún. abszorpciós üvegek elnyelik a hőt és később leadják (főként edzett üvegből készülnek), míg a reflexiós üvegek visszaverik a fényt az üvegen lévő fémbevonat által. A második változat lényegesen jobb megol-

dást kínál, de drágább.) További probléma velük, hogy nem csak a meleget, de a bejutó fényt is csökkentik, ami megnöveli a világítás-igényt. Ma már léteznek olyan üvegek is, amelyek a környezeti hatások függvényében képesek változtatni fényáteresztő képességüket. (Az ún. fototróp üvegek a napsugárzás intenzitásának erősödésével sötétednek – sajnos télen is. Velük ellentétben az ún. termotróp üvegek a külső hőmérséklet emelkedésével együtt lesznek sötétebbek – ez kedvezőbb megoldás télen is.)

www.epitemahazam.hu

69

2. fejezet

Belso” árnyékolás

Végül ejtsünk néhány szót a belső árnyékolókról, melyeket szintén nem fogunk ebben a fejezetben tárgyalni. A különböző függönyök, reluxák, belső napfényrolók tartoznak ebbe a körbe. Ezek akár a helyiségek díszei is lehet-

Ha a meleg már bejutott a helyiségbe, akkor csak két dolgot tehetünk: klímaberendezéssel lehűtjük a belső levegőt (ez kényelmes, de nem igazán olcsó megoldás – ÉAH I. 7.4.2. fejezet), esetleg ravasz vagy kevésbé ravasz módszerekkel átszellőztetjük a belső teret, eltávolítva onnan a meleg Az imént bemutatott passzív árnyékolási módoknak van egy komoly hátránya: fix kialakítáSzabályoz- suk miatt szabályozhatatlanok. hatatlanság Ennek kapcsán egy fontos ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet. Ha kevesebb napfényt engedünk a lakásba, akkor kevesebb hő jut a helyiségbe, de egyben kevesebb fény is! A sötét helyiségekben pedig mesterséges világításról kell gondoskodni, ami kevésbé egészséges és ráadásul pénzbe is kerül.

!

nek, és valóban hozzájárulhatnak a szoba árnyékolásához, mégsem jelentenek teljes értékű alternatívát a külső árnyékolókkal szemben. Ennek oka, hogy a meleg házba való bejutását nem tudják akadályozni – de erről nemsokára még részletesebben lesz szó.

levegőt. (Legkevésbé „ravasz” módszernek az éjjeli szellőztetés számít, bár ez egy zajosabb főút mellett nem ideális megoldás. „Ravaszabb” módszer alatt különböző gépi szellőztetési megoldásokat értünk.) Persze létezik egy harmadik megoldás is: megpróbáljuk elviselni a hőséget… Megjegyzendő, hogy a bevilágítás mértékéről az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) is rendelkezik. „Egyéb huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségben a közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének aránya legalább 1:8 legyen (kivételes esetben 1:10).” A szabályozható sötétítést nyújtó árnyékolókkal ma már erre a problémára is megtalálható az optimális megoldás.

2.1. Az árnyékolók funkciói Az árnyékolók négy funkciót tölthetnek be: meggátolhatják, hogy a napsugárzás melege akadálytalanul bejusson a házba (nyáron fontos); segíthetnek a hőszigetelésben (télen juthat szerephez); biztosíthatják, hogy a lakás elsötétíthető legyen (alváshoz, tévézéshez, stb.), valamint akadályozhatják a kívülről beláthatóságot; hozzájárulhatnak a betörésvédelemhez. Az árnyékolók anyaga már nem képes érdemben javítani a mai modern nyílászárók hőszigetelő üvegezésének hatását. (Még Ho” akkor sem, ha ezt a poliuretán habbal kitölés el sziget tött lamellákat gyártó cégek néha igyekeznek másként hangsúlyozni…) Érdemi hatás egészen másként érhető el. Többször esett szó arról ebben a könyvsorozatban, hogy az olyan levegő az egyik legjobb (és legolcsóbb) hőszigetelő, melynek nem hagyjuk, hogy az adott térben mozgásba jöjjön (zárt közegben nyugalomban levő levegő). (ÉAH II. 2.25. ábra) Ilyen szigetelő légpárnát hozhatunk létre az árnyékoló és a nyílászáró között – ehhez azonban az kell, hogy az árnyékoló teljesen elzárja a levegőt a külső tértől. Erre csak a teljesen leengedett, megfelelő merevséggel rendelkező redőny (esetleg a zsalugáter, vagy egy peremezett zsaluzia) képes. (A többi árnyékoló nem.) A hatékony légpárnához legalább 2 cm (mások szerint legalább 4 cm) légrés szükséges az ablak és a redőny között.

70

Nem soroltuk fel, de az árnyékolók még egy fontos „áttételes” szerepet is betölthetnek: védhetik a drága nyílászárókat a környezeti behatásoktól. Elég csak arra visszagondolni az előző fejezetből, hogy mennyi főfájást okoz a legtöbb nyílászáró anyagának megvédése a Nap UV-sugárzásától.

A nyílászárók védelme

Azzal, hogy a háromrétegű üvegek terjedésével a nyílászárók egyre jobb hőszigetelő képességet érnek el, az árnyékolók ilyen jellegű „besegítése” egyre kevésbé kap szerepet. Vannak, akik szerint túlbecsült ennek a légpárnának a hatása. Kevés olyan mérés ismert, ami ezt a hatásmechanizmust vizsgálta volna, de a publikáltak is vegyes képet mutatnak. Talán nem meglepő, hogy a legnagyobb hőszigetelés-erősítő hatást a régi, 2-3 Uw -jű ablakoknál mutatták ki (10-40%, tájolástól függően), ám ahogy egyre jobbá válnak maguk a nyílászárók hőszigetelési szempontból, annál kevesebbet tud hozzátenni ehhez már egy légpárna. (Uw