Diesel-gépek. Szerkezete, működése és szerelése [PDF]

Zitiervorschau

TJ193

Stanford University Libraries

3 6105 120 688 580

DIESEL -GÉPEK SZERKEZETE ,MŰKÖDÉSE ÉS SZERELÉSE

8 IRTÁK :

BALOG A. OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK

SYGALL S. MŰVEZETŐ

03

Ε

37 7

0

.1

NO I

RD RIES O F N RA A B T I S L

TJ795 B195 Budapest, 1919.

A Szocialista - Kommunista Munkások Magyar

országi Pártja kiadása VIII. kerület, Szentkirályi - utca 30. szám

1

BUDAP ES KÖNYV K

Hungarian

Hunga

‫د ر‬ me‫ہے‬r‫ےہا‬

DieIEsSEelL-GÉPEK SZERKEZETE, MÜKÖDÉSE ÉS SZERELÉSE

IRTÁK : BALOG A. OKL GÉPÉSZMÉRNÖK

SYGALL S.

AL

LE

ST

AN

FO

RD CT L IO IB N RAR IE S

MŰVEZETŐ

STANFORD EIBRARIES : BUDAPEST, 1919 .

KIADJA : A MAGYARORSZÁGI SZOCIALISTA PÁRT

KÖNYVKIADÓHIVATALA, VIII. KER ., SZENTKIRÁLYI-UTCA 30. SZÁM

TJ B1 7 76 99 X

V I

C .

M O

21702

YOONATE

Világosság-nyomda

Bevezető szavak. „ Diesel- gépek kezelése és karbantartása “ cimü mun kánk sikerén fölbátorodva, több oldalról hozzánk érke

zett kivánságnak akartunk eleget tenni, amikor kiegé szitésül e munkát is közrebocsátjuk . Azoknak szántuk

e könyvet, akik a Diesel-géppel meg akarnak ismer kedni, de föl kellett tételeznünk, hogy kellő müszaki tájékozottsággal és előismeretekkel rendelkeznek. Mér nökök beavatást nyerhetnek a Diesel-gép részleteibe,

szerkezeteibe, munkások amellett sok

olyan meg

magyarázást találhatnak, amelyre a gyakorlati élet

nem vezethette reá őket. Kizárólag négytaktusu gépek anyagát vettük föl és itt is főleg legelterjedtebb szer kezeteket, ‫ ܕ‬amelyeket a gyakorlat tehát elfogadott. Sajnos, a mai viszonyok nem engedték meg ezzel a

megszoritással sem azt, hogy részletesen térjünk ki minden alkatrész tárgyalásánál, ugy hogy ezt egy későbbi időpontra halasztjuk. Ha ezen szándékunkat elértük, ugy véljük, nem végeztünk most sem hiábavaló munkát. Hangsulyozni kivánjuk, hogy nem tartottuk össze

férhetőnek e munka céljával azt, hogy számitásokat és nehezebb elméleti fejtegetéseket közöljünk. Budapest, 1919 junius havában. A szerzők.

..

3

* ZS

VEIVINI TWIT'

?

D &I239 1. ábra

5

1. A munka folyamata Diesel -gépek

munkahengerében. a ) A munkaszakaszok egymásutánja. A Diesel-gép a belsőégésű gépek sorába tartozik, amikor is a tüzelőanyagot a munkahenger belsejében égetjük el. Az elégés következtében fejlődő égéstermé

kek kiterjednek és maguk előtt tolnak egy a henger ben mozgatható dugattyut. A belsőégésü gépeknél általában a friss levegő vel együtt és egyszerreáramlik a tüzelőanyag a gép hengerébe, szemben a Diesel-géppel, ahol a külön be szivott levegőbe összesürités után vezetik be a tüzelő anyagot. A külön beszivott levegőt azonban olyan mértékben süritik, hogy a hőfoka elegendő legyen a

bevezetett tüzelőanyag meggyujtására .

Ezzel tehát

minden külön meghajtott gyujtókészülék elmarad, ami nem kevésbé hozzájárul a gép egyszerüsitéséhez. A legelterjedtebb Diesel-gépek ma négy ütemben dolgoznak, ami más szóval annyit jelent, hogy négy löket, tehát két fordulat alatt áll be egy égés, keletke

zik és fejeződik be egy munkaszakasz. Az egymásután következő ütemek a következők : Első ütem : Szivás. 2/1 ábra,

A szivás alatt a henger ürtartalmát friss levegő

vel kell megtölteni, azon célból, hogy a következő égéshez szükséges oxigén rendelkezésre álljon . A szivás kezdődik

valamivel a fölső holtpont

(álló gépeknél) elhagyása után és tart az alsó holt pontig. Ha megmérnök a hengerben uralkodó nyomást és azt fölrajzolnók a dugattyu megfelelő helyzetéhez, 2/1 ábrában látható görbét kapjuk. Ez a görbe a külső levegő nyomását (a, a ) jelző vonal alatt vonul el , tehát a szivás utjában föllépő ellenállások miatt a nyomás

a henger belsejében kisebb, ami maga után vonja azt tott volna akkor, ha a külső levegő nyomásán jutha tott volna be a hengerbe a friss levegő . A beszivott levegő mennyiségére azonban befolyással bir még a is, hogy kevesebb levegőmennyiség jut be, mint beju

henger belsejében uralkodó, a külső levegő hőfokánál magasabb hőfok is, aminek következtében a beszivott

levegő térfogata megnövekedvén , hamarabb megtelik és kevesebb levegő juthat be, mint bejutott volna, ha a külső levegő hőfokán szivtuk volna be a levegőt. Igen károsan befolyásolja a beszivott levegő mennyi

ségét a káros térben visszamaradt égéstermék hőfoka és mennyisége.

Figyelembe veendő a Diesel-gép elhelyezésénél a környezet magassági viszonya, mert p. 0. magasabban fekvő helyeken a beszivott levegőmennyiség kisebb, mint p. 0. alacsonyabban fekvő helyeknél. Ha keve 6

sebb a levegő, munkakifejtés is kisebb, sőt a süritést is jobban kell fokozni, hogy az öngyujtáshoz szüksé ges hőfokot elérhessük.

A második ütem : Sürités. Előgyujtás. 2/11 ábra. A szivás üteme után tehát az alsó holtpontban (álló gépnél) a szivószelep záródik . Az összes szelepek zárva lévén , a dugattyu a lenditőkerékben fölhalmozott

eleven erő következtében visszafelé halad, a hengertér +

տ

. II

. 1

. II

AI 2. ábra

fogatba zárt levegőt összenyomja, süriti. ( 2/11 ábra.) A sürités akkor ér véget, amidőn a dugattyu a fölső holtpontot eléri. A dugattyu azonban nem futja be a henger teljes hosszát, hanem fönnmarad egy tér, ame lyet káros térnek neveznek . Ezen káros tér nagyságá

tól függ a sürités végnyomása és természetesen a sürités elején lévő nyomástól is, amely, mint jeleztük már, a szivás utjába eső ellenállásoktól függ. Nem is annyira a sürités végnyomása a fontos, hanem a süri tés végén uralkodó hőfok, amely az öngyujtás bekövet kezésére mérvadó. Ez szintén befolyásolható a beszi vott levegő hőfokával , de számot tesz a káros térben maradt kipuffogógázok hőfoka . Az öngyujtáshoz szük

séges hőfok elérését éppen az tehette lehetővé, hogy a 7

Diesel -gépeknél tiszta levegőt süritenek, tehát tüzelő anyag hozzákeverése nélkül, aminek következtében

korai gyujtás, amely tehát jóval azon holtpont előtt következik, ahol a gyujtásnak következnie kellene, nem következhet be . A gyujtás azonban nem a fölső holtpontban, ha nem valawivel ezen holtpont előtt kezdődik. Előgyuj tást kell adni. Ezzel azt akarják elérni, hogy az átme. net a sürités szakából a gyujtás szakába ne hirtelen, hanem lassu átmenettel történjék, tehát hirtelen erő

36

IV

I

2

3

3. ábra

4. ábra

5. ábra

növekedés a holtpontban ne forduljon elő, amely itt a csapokat és rudakat erősen veszi igénybe. De fontos az előgyujtás abból a szempontból is, nehogy holtpont

után (a dugattyu előrehaladván és igy a térfogat növe kedvén, a sürités nyomása esik ) következzék be a gyujtás, ami helytelen elégéssel és munkaveszteség. gel jár.

Harmadik ütem : égés -kiterjedés. 2/111. ábra. Az előgyujtás (3, 4) következtében megkezdett égés folytatódik . Az égés lefolyása attól függ, hogy milyen

törvény szerint vezetjük be a tüzelőanyagot és ugyan akkor miként növekszik az égési tér, tehát miként halad előre a dugattyu, 2/111. ábra. A dugattyu sebes sége adott, ezen változtatni nem lehet és igy módosi tásokat a tüzelőanyag bevezetésének törvényszerüségén

kell végezni és ezzel az elégés nyomását tényleg meg felelően szabályozni tudjuk . Lényeges szerepe van itt 8

a porlasztás rendszerének, a tüzelőanyagszelep -bütyök alakjának. Az égés befejezése után, mely mondhatni összeesik a tüzelőanyagszelep zárásával, következik a forró és magas nyomásu gáz kiterjedése. Ha az égés

nem fejeződhetett be az égési szakasz alatt, utánégés van a kiterjedés egész vagy részbeni szakaszán, amely tekintettel arra, hogy ez az égés alacsony nyomáson

történik, a tüzelőanyag nem használódik ki teljesen, ami nagyobb tüzelőanyagfogyasztáshoz vezet. Negyedik ütem : kipuffogás. 2/1V. ábra. A kipuffogás nem az alsó holt pontban kezdődik, hanem valamivel az alsó holt pont előtt (6) , ez az ugy 9

nevezett előpuffogás és célja az, hogy a még elég nagy nyomásu kipuffogógáz nyomása kiegyenlítődjön a külső levegő nyomásával (a nagy nyomáskülönbség következté ben nagy sebességgel) , 2/1 V.ábra*) aminek következtében a gázok egy nagy része a kipuffogószelepen át eltávo zik és igy a felső holtpont felé mozgó dugattyu, kisebb ellentállást legyőzve, a kipuffogó gázokat a szelepen

át a szabadba nyomja. Ez a módszer jórészt csökkenti a kipuffogás zaját. A káros térben visszamarad a kipuffogó gázok egy része, amely azután a beszivott friss levegővel keveredik.

b) A munkaszakaszok lefolyása viszonyitva a holt ponthoz. Az egyes munkaszakaszok nem kezdődnek pon tosan a holtpontban, hanem bizonyos meggondolások,

amelyeket az előző fejezetben láttunk, arra vezettek, hogy a holtpont

előtt vagy után kezdődjék vagy

végződjék .

A gyakorlat a következőkben közlendő számada

tokat mint középértéket használja. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fordulat ezen adatok megállapitásánál lényeges szerepet játszik. Nagyobb fordulatnál kisebb idő áll az egyes munkaszakaszok bevezetésére (elő

gyujtás, előpuffogás) vagy lefolyására (égés ), amelyet megröviditeni azonban nem ajánlatos és igy hosszabb dugattyuutat kell forditani ezen szakaszokra. A szakaszok lefolyása, tehát kezdete és befejezése össze kell , hogy vágjon az egyes szelepek müködésével, tehát az egyes szelepek nyitásának , illetőleg zárásának értékeit kell megállapitanunk, még pedig kapcsolatban a dugattyu mozgásával . A dugattyu utját 100 egyenlő részre osztjuk, egy

rész a dugattyu ,,egy százaléka“ . Ilyen százalékokban, amely gyakorlatilag mérhető, fejezik ki a szelepek * Forgásirányt jelzendő , 2. ábrában a dugattyu holtponti állásához képest a forgattyukarok a holtpont irányában el van nak tolva .

9

nyitását, illetőleg zárását viszonyitva a holt ponthoz. Négyütemü állógép esetén a tüzelőanyagszelep 1/2 % a felső holtpont előtt nyilik . Itt kezdődik tehát az elő gyujtás. 12% átlag záródik á felső holtpont után.

Ilyen nagy tüzelőanyag töltést kap a gép. A szivó szelep 3 % a felső holtpont előtt nyilik, még pedig azért, hogy a nyitáshoz kellő keresztmetszet álljon már a holt pont után, mikor tehát a szivás tulajdonképen kezdő dik, rendelkezésre. A szivószelep 4 % a holtpont után záródik. A kipuffogószelep az elöpuffogás miatt 15 % az alsó holtpont . előtt nyilik és 3 '/ a felső holtpont után záródik .

A mondottakból következik, hogy a felső holt pontnál bár igen kis ideig a szivó- és kipuffogószelepek egyszerre vannak nyitva . Az inditószelep 20/0 a felső holtpont előtt nyilik és 40 % a felső holtpont után záródik. A gép tehát ennek megfelelő töltést kap a magas nyomásu inditó levegőből. A már jelzett fordulatszám okozta

befolyáson

kivül még azon hengeroldalnak (hátsó, illetőleg mellső, tehát forgattyu felőli) megfelelő módositásokat is figye

lembe kell venni, ahol a munkafolyamat véghez megy. A forgattyu felőli hengeroldalnál például ugyanazon

dugattyuutnak nagyobb forgattyu elfordulás felel meg , a megfelelő holtponttól számitva, mint a fedéloldalnál.

Ha tehát mindkét oldalán egyenlő munkát akarunk kifejteni, akkor a fedéloldalán lefolyó munkafolyamat egyes szakaszaira rövidebb szelepnyitási időket kell megállapitani, mint a forgattyu felőli oldaléra.

c) Többhengerü gépek munkaszakaszainak egymásután következő lefolyása.

Kéthengerü gépnél : 2 henger kiterjedés

1 henger szivás sürités

kipuffogás szivás

kiterjedés kipuffogás

1 henger szivás sürités

kiterjedés kipuffogás

sürités

Négyhengerü gép : 3 henger kipuffogás sürités 2 henger

szivás sürités

kiterjedés

4 henger kiterjedés kipuffogás

kipuffogás

szivás

kiterjedés szivás sürités Gyujtás sorrendje: első henger, utána a második következik, a negyedik és végül a harmadik. 10

1 henger szivás sürités

Hathengerü gép : 3 henger 2 henger sürités kiterjedés kipuffogás kiterjedés kipuffogás szivás

kiterjedés kipuffogás szivás 5 henger

sürités

4 henger szivás

sürités

kiterjedés

kipuffogás

6 henger kiterjedés

kipuffogás

kipuffogás

szivás sürités

szivás

sürités kiterjedés Gyujtás sorrendje : első henger, ötödik, a harma dik és hatodik egyszerre, második és végül a negyedik

henger .

A beosztásnál, amellett hogy a lehető egyenletes forgatónyomaték és kis sulyu lenditőkerék elérésére

igyekszenek, lehetőleg figyelemmel kell lennimáramenny nyire lehet, a tengelyigénybevételére is, mégpedig akként, hogy egyszerre két egymás mellett levő hengerben

gyujtás (kiterjedés) ne legyen és lehetőleg a gyujtás és sürités szakasza se essen két egymás mellett fekvő hengerre. Az utóbbi követelést teljesen keresztül vinni különösen többhengerü gépeknél alig lehet, de csök kenteni igen ajánlatos.

Igen jó áttekintést nyerünk,ha a forgattyu feléke lésének megfelelően a kifejtett ábrákat rajzoljuk egy más fölé. Ilyent a 3. ábra mutat 4 hengerű gép esetére. 3. ábra 1–4 hengerben az 1-IV. terjedő löketek alatt egymásután következő szakaszokat világosan tünteti föl . M. A. N.* cég sikerrel vezette be nagyobb egy ségü Diesel-egységek gyártása céljából a kettős mükö désü négyütemű gépeket. Kettős müködésü gépeknél a dugattyu mindkét oldalán folyik le a munkafolyamat,

ugy hogy (4. ábra ) egy henger két állványnak felel meg és igy az ábrában föltüntetett kettős (tandem ) gép

tulajdonképen ugy müködik, mint egy egyszeres müködő négyhengeres gép. Mellső (forgattyu felöli) Hátsó henger : henger : henger 4 henger 3 2 henger 1 henger kiterjedés szivás sürités kipuffogás szivás sürités

sürités

kiterjedés

kipuffogás

kiterjedés kipuffogás

kipuffogás

szivás sürités

szivás kiterjedés A szakaszok egymásutánját a mellékelt összeálli

tás mutatja és az eset visszavezethető 5. ábrában föl

tüntetett fölékelési szögekkel biró négyhengerü gép müködésére . Maschinenfabrik Augsburg- Nürnberg. 11

csészével nem egy darabból , hanem külön elkészitett olajfogótcsavarokkal erősitenek az alaplemezre, illetőleg a csapágyfödélre.

Alaplemez egyszerübb alakját mutatja 10. ábra Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg megoldása. Nin

csenek külön munkalécei az állványok elhelyezésére, hanem végiggyalulja, ami annál kevésbé okoz nehéz séget, mert a kés ugyis végig mozog az alaplemez hosz

szában . Az olajkamra itt négyszögalaku (6. ábra ), szem

.d

a

8. ábra

9. ábra

ben a 7. ábrában föltüntetettel, ahol kerek, ami az egyszerübb öntési magok szempontjából előnyösebb. A gyürüs kenés eseten a főcsapok olajte rei csővel vannak egymással összekötve, ami az egyes kamrákban az egyenletes olajfölszin elérésére szükséges, nehogy

előforduljon az az eset, hogy az egyik kamrában tul sok , a másikban kevés vagy esetleg semmi sincs. Min

den olajkamra jó hozzáférhető legyen, leeresztő lyukkal legyen ellátva az elhasznált olaj

leeresztésére. Sok

esetben az egyik kamrába uszót helyezünk el, hogy ilyen formán az olaj szinvonalának nagysága állandóan szem előtt lehessen.

A gyürüs kenés esetén a gyürü az olajat a tengely

csap alatt elhelyezett olajkamrából fölemeli (11/a ábra ) és juttatja a csapra. Azonban a gyürünek a tengellyel

kényszerkötése nincs, ugy hogy előfordulhat az, hogy a gyürü nem forog. Jobb megoldást adna az, ha a ten 14

2

10. ábra

gellyel egy darabból készült vagy ráerősitett gyürü emelhetné föl az olajat a csapra, de ez csapágyosztást von maga után, ami semmiesetre sem kivánatos.

Érdekes kisérlet a főcsapok kenésénél a Holtorp

rendszer (11. ábra).

A csapágyfödélen elhelyezett a 15

tartányból az olaj b és c csövön át az r és s hor nyokhoz jut, amelyek a csapágycsészébe olyanformán vannak bemarva, hogy irányuk egyezik a forgásirány nyal. A hornyokban a tengely forgása következtében

az olaj a két csésze illesztésénél lévő tasakba jut. Ezen tasak egyikéből átjut a másik i tasakba és az olaj a tengely forgása következtében ismét visszakerül az a

tartányba , e körfolyam folytatólagosanmegy véghez. a

с

b

ប 7

d

S

K

e

2

9

h

x

-y

11. ábra

Természetesen , ha a gép áll, b és e csöveken olaj nem folyhat, tehát a csővezetékbe egy elzáró csapot kell

beiktatni , amely egyébként az ábrából is látható. Ha a csatornák eltörődnek bármilyen oknál fogva is , ami könnyen bekövetkezhetik nem jól szürt olajnál, akkor a szállitásnak meg kell szünnie. Nagy fölületi nyomás és nagy fordulatszám esetén indokolt lehet a nyomás kenés alkalmazása . Kivitelét a 9. ábra mutatja. Az olaj az a csövön át jut a csészén

át a csaphoz, illetőleg a csészébe mart b körcsatornába. Innen a tengely be furt csatornahálózaton át jut a for gattyu csap csészébe helyezett c körcsatornába, ahon 16

nan az olaj kellő nyomás esetén a dugattyucsap kené

sére szolgálhat, amikor is a d csatornában az olaj fölfelé áramlik . A d csatornába visszacsapó szelepet beiktatni. A b csatornába ajánlatos az a

is szokták

cső mellé még egy csövet elhelyezni, amelynek próba csapja van, ily módon a nyomás kenés helyes müködé sét bármikor ellenőrizhetjük . Az olaj a csészék mellett a medencébe folyik, az egyes medencékben fölgyülem

lett olaj az alaplemezen levő csatornákon át folyik

azután az alaplemez mellett elhelyezett tartányba. Ujabban az álló motoroknál levő szerkezeti meg

oldásokkal elért eredmények után némely cég áttért a fekvő gépek megszerkesztésére. A 12. ábra egy fekvő,

kettős müködésü Diesel-gép állványát ábrázolja (M. A. N. megoldása) , a főcsapágyak a állithatók, amely célra

11 /a ábra

éket használnak . Az ék (13. ábra ) csavar és anya segé lyével mozgatható. Az utánaállitásra azon csészerésze ket kell kiválasztani, amelyek a legnagyobb kopásnak vannak kitéve. Jelen esetben az oldalsó csészék. Álló

gépeknél az amerikai Lyons -Atlas Co. Indianapolis (Zeitschrift des Vereines deutscher Ingenieure. Jahr gang 1914. S. 1201.) próbálkozott csésze utánállitással

álló motoroknál, amelynél az alsó csésze egy éken feküdt meg. ( 14. ábra.) A csapágyakat ( 12. ábra) erős szekrényszerü bor

dákkal merevitett gerendákó kötik össze a hátsó öv

vel, amelyhez csatlakozik az alsó henger, d a kereszt 17

2

.‫ב‬

C

)

no o

q

o

o

$ o

o

12. ábra

18

mi 13. ábra

14. ábra

19

fejvezeték.

Oldalt az állványon szemek vannak, ahová a vezértengelyt hordó csapágybakokat erősitik. Nagyobb egységü gépeknél, mint amilyenek a kettős müködésü gépek is, a csapágycsészék vizzel való

hütése elkerülhetetlen, mert csak igy lehet a suriódó munkából eredő melegből annyit elvezetni , hogy a csap ágy hidegen szaladjon. Hüteni az alsó csészéket szokták .

II , Allvány. Az állványban magában folyik le a teljes munka folyamat. A bevezetett tüzelőanyagból előállitott munka átadódik egy ezen állvány belső fölületén mozgó du gattyura . Az állvány belső fölülete dugattyumozgás miatt kopik és a föllépő tekintélyes gáznyomások mel

lett a nagy hőfok okozta tágulásoknak is ki van téve. A kopások csökkentésére a fölületeket helyesen és megfelelően kell keuni , de ez csak a mai kenőolajok

nál ugy lehetséges, ha a fölületet hütjük . Ami pedig a het, ha megfelelő szilárdságu anyag esetén a falnak nasy gáznyomást illeti, ennek megfelelni csak ugy le

helyes méretet adunk. De ugyanekkor különös figyelmet

kell forditani arra az ellenállásra, amely az állvány belsejéből történőmelegáramlás utjában föllép. Termé

szetes, hogy ezt az ellenállást a lehető legkisebbre sza bad megengedni. A hőfokokozta igénybevételnél csak azt kell szem előtt tartani, hogy a táguló anyagban igénybevételek keletkezésének okai: a helytelen tömeg-' elosztás vagy a tágulás megakadályozása lehet.

A fölemlitett szempontok vezettek arra , hogy az állvány legjobban igénybevett falát külön darabból készitsék és egy külön persely alakjában helyezzék be.

Ily módon a tulnagy kopás esetén a persely könnyen kicserélhető, a belső nyomás érdekében a szükséges

falvastagság adha'ó, tekintet nélkül az állvány több helyeinek falvastagságára, továbbá a hőokozta tágulás nak nagyobbrészt akadálya nincs. Az állványba tehát egy külön perselyt helyeznek el . A persely alakját a 15. ábra ábrázolja. A fölső fejen hengerfödél megfe lelő tömitőléce jut. Ugyancsak ott két kivágás látható,

egy tömitőhorony van, amelybe

amelyek a szivó és kipuffogó szelepek elhelyezése kö vetkeztében válnak szükségessé, mert csak igy biztosit ható a gázok szabad áramlása. Ha a persely hosszu,

akkor tanácsos középen megtámasztani. A persely alsó részén egy hornyot látunk, ahová a tömitőanyagot el helyezve, megakadályozzak a viz kiszivárgását. Célsze

rübb alul egy hornyot esztergályozni, d (16. ábra) ahová a gummit tömités céljából el lehet helyezni és egy gyürüvel odaszoritjuk . 20

A perselynek üzemközben meglazulnia nem sza bad, tehát feszesen kell elhelyezni. A gyakorlatban ezen föltételnek ugy tettek eleget, hogy a perselyt melegen huzták az állványba. Ez azután maga után vonta, hogy a persely kiszerelése igen nagy, sokszor alig leküzdhető

15. ábra

nehézségbe ütközött, holott a vizkő tisztitása vagy a kopott perselynek ujjal való pótlása ezt megkivánta . Célszerünek bizonyult a perselyt igen kis tulmérettel az állványba besajtolni. Az ilyen besajtolásnál igen óvatosnak kell lenni, mert a föllépő igénybevételek kö vetkeztében, ha a tulméret tul nagy, a föllépő meleg

okozta igénybevételek közrejátszásával állványrepedé. 21

sek következnek be.

A 17. ábra néhány ilyen perselybeillesztési módot mutat.

A leggyakrabban használt megoldást a 17 /a , ábra ábrázolja . Az a fölületen vékony olajos papirral'tömi tenek, a b fölületen pedig a tulmérettel való besajtolás

következtében a persely meg van fogva. A két csavar

b

16. ábra

között az anyagelosztás javitására lyukakat öntenek

be. Ezen megoldásnak meg van az a hátránya, hogy azon anyagrészekhez, amelyek legnagyobb meleg alatt állnak, nem jut a hütőviz . Ezen akarnak 1716 ábrán

föltüntetett megoldással segiteni. A viz az állványból fölfelé igyekszik és a c résen át jut a hengerfödélbe. Ez a megoldás jó hütést biztosit ugyan, azonban a 22

csavaroknál ajánlatos kellő husvastagságot hagyni, mert különben innen kiinduló repedés az egész állvány fej repedését vonja maga után. 17 / C megoldásnál a perselyt olyképen helyezik el az állványra , hogy azt a hengerfödélcsavarok leszoritják . Az elrendezés olyan, hogy a perselyt bármikor kényelmesen ki lehet emelni . 16. ábrában föltüntetett esetben az állványból a

viz egy vagy több kagylón (c furatokon) át jut a hengerfödélbe.

Érdekes állványfej megoldást ábrázol a 18. ábra. A vizet egy megfelelő csatornába vezetik föl, amely

öntés szempontjából szükségelt magcsavarokkal zárnak el (M. A. N.megoldása ). Ezen csatornák csak az állvány. csavarok között vannak. Hátránya ennek a megoldásnak csak az, hogy az állvány igénybevételét erősen növeli, amihez járul még az a körülmény is, hogy a hőfokelosz tás nem lehet egyenletes, mert a csatornák nem me

A TEE

17 / a ábra

17 / b ábra

17 / c ábra

hetnek az egész perselyfejen körül, hanem csak két csavar közé helyezhetők. 19. ábra gyorsjáratu rövidlöketü

gép állványa. A persely falvastagsága föntről lefelé csökken, annak megfelelően, ahogyan a hengerben is esik a nyomás.

Jó hütés elérése kisebb gépeknél a dugattyu moz

gásában egészaz állvány fölső széléig jut, azégési tér tehát a jobb hütés szempontjából a hengerfödélbe van áthelyezve. Ez a rendszer igen nehezen megoldható hengerfödélszerkezetekre vezet. Az állvány külső alakjára nézve kétféle megoldás a leggyakoribb. Erre nézve az mérvadó, hogy a hen geres fölső részből miként lehet az A alaku állvány lábakhoz az átmenetet megszerkeszteni. 20. ábrában föl tüntetett megoldásnál az átmenet sima, mig a 21. ábra esetén egy erős gyürüből indul ki az állványláb. Az előbbi esetben meglehetős széles láb, az utóbbi esetben keskenyebb lábakat lehet elérni.

Az állványláb maga lehet szekrényes (16. ábra )lehet nyitott ( 18. ábra ). Az öntés egyszerüsitése szempontjából,

amely a szerkesztésnél mindig szem előtt tartandó, az utóbbi előnyösebb , amikor is néhány bordával a szi lárdságot növelni ajánlatos. 23

11

>

18. ábra

24

A persely és állvány anyaga öntöttvas . Ritkán

használnak más anyagot, de a persely mindig öntött vasból készül .

A persely anyagának megválasztása igen nagy körül tekintést kiván, annális inkább , mert öntöttvasnál külön

7 19. ábra

böző befolyások alatt különböző tulajdonságu anyagot lehet előállitani . A gyakori kopás gyakori perselycseré léshez vezet, ami a fönntartási költségeket lényegesen emeli. Ezért célszerübb az anyagokat ugy megválasz tani, hogy a persely anyaga keményebb legyen a dugattyugyürüknél. Fontos azonban az öntöttvas anti frikciós tulajdonságait megállapitani és itt a lehető 25

O

20. ábra

legkedvezőbbet kiszemelni, amelyre nézve a grafittarta lom befolyással van. Mennél több a grafit a fölületen, annál kisebb a surlódási ellenállás. A kopás fölmelegedéssel és anyagleválással jár. Az

anyagleválás ellen a vas kohéziója fontos, amelyre öntöttvas esetén a grafitlemezek elhelyezkedése bir be 26

folyással.

A fölületen mozgó alkatrész azonban lemorzsolja a grafitlemezeket, ugy hogy apró lyukak keletkeznek. A kisérletek megállapitották, hogy a gáz behatol bizo nyos mélységig a persely falába, ott tágulást okoz és ilyen formán a persely térfogata mintegy megnöveke dik. A grafittartalom megállapitásának tehát a persely anyagának megválasztásánál igen nagy szerepe lehet. A kisérletek ez irányban még tovább folynak és igy

végleges eredmény ez ideig meg nem állapitható.

a

a

.Le

( อ

y

X

21. ábra

Kisérletek pld . azt mutatták , ha a vasat vacuumban melegitették , a térfogat alig növekedett meg, amig kohagázban 67 % térfogatnövekedést is értek el. Figyelembe kell venni az öntöttvasnál azt is, amit a kisérlet igazolt, hogy magas hőfok alatt a vas szi lárdsága csökken és ha lehül a carbiddissocial és grafit keletkezhetik, ami tehat grafittartalom növeléséhez -vezethet.

Az állványon helyezik el vezértengelythordó bakok fölerősitésére szolgáló munkafölületeket. 21. ábra a. Némelyek a bakot az állvánnyal egy darabból öntik. 20. ábra. A függélyes tengely ágyazására szolgáló 27

en

OP

©

22. ábra

nyakcsapágy fölerősitésére szolgál a b munkafölület. A karzat fölerősitésére szolgál a C

munkafölület.

A d fölületek az olajszivattyu és hajtásának fölvéte lére szolgálnak.

e furatokba csavarják a hengerkenőcsavarzatokat, az f furatba a dugattyucsap kenőcsavarzatát. g szemeken fekszik meg az állványt leerősitő csa

var anyája. h fölületekre erősitett kagylókon át jut a viz a hengerfödélbe. Az i szem a kupos rögzitő csa 28

var fölvételére szolgál. k szem a viz be, illetve vele szemben levő szem a viz leeresztésére szolgáló csap föl vételére szolgál. Régebbi kiviteleknél a légszivattyut az állványra erősitették és megfelelő emeltyürendszer rel a hajtórudról hajtották. Gyorsjáratu gépeknél zárt állványzatra van szük ség, nehogy az olaj szerteszét fröccsenjen. Ilyen eset ben a tulajdonképeni állvány két részből áll. A fölső

hengerből (19. ábra) és az alsó állványlábból. A henge reket csavarokkal erősitik az állványlábhoz és ezt kö tik az alaplemezhez .

Mint a 19. ábra mutatja a hengeren alul nagy tisz

23. ábra

titó nyilások vannak. Ezeket célszerü használni, mert a durvább lerakódások eltávolitására igen alkalmasak. 22. ábra M. A. N. rendszerü fekvő kettős müködésü

négyütemü Diesel- gép hengerét ábrázolja, hosszmet szetben .

Fönt a szivó, alul a kipuffogó szelepek, oldalt a tüzelőanyag szelepek fölvételére szolgáló üregek lát batók . Az öntés nagy körültekintést kiván , mert itt a

belső fölület nincsen külön darabból és igy ennek 29

tágulása a homlokfölületen repedést okozhat, mert a belső fölület tágulásával szemben a külső fölület alig tágul. Az öntésre és tisztitásra megfelelő csavarzatokat és tisztitó nyilásokat alkalmaznak. 23. ábra egy gyorsjáratu Krupp-féle állványt mutat, ahol a perselyt az állvánnyal egy darabban öntötték.

Ezt a megoldást kis hengerátmérőknél szokták használni, de azért a külön behelyezett persely előnyeinek mellő zése miatt, nem ajánlatos .

III. Dugattyu. A dugattyụ veszi át a hengerben kifejtett mun kát, amelyet a dugattyucsap segélyével ad át a hajtó rudnak . Emellett a dugattyura háramlik az a föladat is, hogy az égési teret eltömitse. Ez alapon érthető az a kijelentés, hogy a dugattyu a gép legnehezebben igénybe vett és egyuttal legkénye

sebb része, amelynél ugy a szerkesztésnél, valamint kivitelnél különös gond forditandó.

A dugattyufenékre hat a nagy és egyuttal változó gáznyomás, emellett a nagy és változó hőfok, aminek

következtében a dugattyu feneke erősen átmelegszik. Ezen meleg egy kis részét a levegő vezeti tova, rész ben vezetéssel, részben sugárzással, a másik része a dugattyutesten át adódik, a perselyfalak utján, a hütő viznek.

Ugy a változó hőfok , valamint a változó nyomás

a dugattyutest erős lelégzését vonja maga után, amely idővel az anyagot annyira kifáraszthatja, hogy kime rülvén , a fenéken középpontból kiinduló sugárirányu repedéseket von maga után. A dugattyunak tömiteni kell. Erre a célra szol

gálnak a dugattyugyürük. De emellett a dugattyunak bizonyos megállapitott hézaggal kell mozognia a per selyben . Ez a hézag számol ugy a persely, mint a du gattyu tágulásával, de azzal is, hogy a perselyben a dugattyu jól vezettessék , nehogy ide -oda csapkodjon.

Nem kis részben befolyásolja a hézag a gázok elleni fölületeken való elhelyezkedését és megmaradását. De tömitést és ezzel együtt az olajnak a kenésre szoruló

emellett a dugattyu a hajtórud véges hossza következ tében föllépő erőt adja át az állványnak és igy a du gattyuanyagnak még a kopás ellen is jó ellentállónak kell lennie.

Mondottak tehát előtérbe hozzák az anyag kérdé. sét. Ott igen nehéz föladat vár megoldásra. Természe tesen az anyag megválasztásával karöltve kell járnia

helyes szerkezeti megoldásnak is. Az anyag kizárólag madnem öntöttvas. Más anyaggal próbálkoztak , de el fogadható eredményt fölmutatni nem tudtak . Kisebb 30 1

egységeknél a dugattyurepedések vajmi ritkák, mert itt részben a levegő, részben a hütőviz utján sikerül a meleget megfelelően ugy elvezetni, hogy az öntöttvas

szilárdsága alig csökken .Nagyobb átmérőjü dugattyuk nál a henger belsejében biró gázmag hütése igen gyön gül, a dugattyufenék erősen átmelegszik, szilárdsága csökken és a már jelzett befolyások a feneket rövid

idő alatt megrepesztik . Az öntöttvas viselkedésére, mint dugattyuöntésre

ugy látszik a grafittartalom , az elnyelt gázok, továbbá foszfortartalom , illetve ennek a vassal képződő olyan vegyülete, amely a dugattyubetét megfelelő hőfokánál

folyékonnyá lesz, miközben tágul, birhatnak befolyással. Eziránt a kisérletek távolról sem zárultak le és igy

véglegeset közölni nem lehet.

24. ábra

Addig is, mig az eredmények általános és elfogad ható eredményt adnak, ugy segitenek , hogy a repedt részt kicserélhetővé szerkesztik , amivel a különben tel jesen ép dugattyutest, fenékrepedés esetén , megmenthető. De ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy a dugattyufene

ket jó , tüzálló, kis tágulásu (és igy nem kemény) öntött

vasból készitsük, szemben a dugattyutest többi részével, amelynek a kopások miatt keményebb öntöttvasból kell készülnie. Az állványperseiynek lehetőleg keményebb nek kell lennie ugy a dugattyunál, mint a gyürüknél azért, hogy a kopás esetén a nehezen cserélhető betét benger kisebb kopást szenvedjen . Megjegyzendő, a sza bad hőtágulás szempontjából a dugattyu fölső része kissé kupos .

24. ábra ábrázol ilyen megoldást, a dugattyubeté tet menettel erő -en becsavarják a dugattyutestbe. Aján latos a dugattyubetétet melegitett állapotban becsavarni,

mert igy az átmelegedett dugattyu meglazulásának 31

esélye kisebb . Meg kell emlitenünk, hogy az olyan du gattyuk, amelyeknél a fenék repedése aránylag rövid

időn belül következett be, dugattyubetét alkalmazásá val a dugattyu élettartama tetemesen megnövekedett.

winess :13 DEZE

25. ábra

Ezen jelenség magyarázatát abban találhatjuk, hogy a

jelzett megoldás a fenék szabad és melegokozta mozgá sát kevésbé akadályozza (különösen nem megfelelő anyag esetén ) és igy az igénybevevő erőket csökkenti. Sokan úgy vélekednek , hogy a betét alkalmazása

fölösleges megfelelő anyag és helyes szerkezeti kivitel mellett.

A feneket homoruan gömbrészletnek képezik ki, 32

amivel az égési térnek jobb alakot, a fenéknek nagyobb szilárdságot adtak. Azonban a fenék erősségét, továbbá az átmenetet a dugattyu surlódó fölületei felé ugy kell

kiképezni, hogy a dugattyu annyi meleget vezessen el, hogy a fenék bizonyos hőfoknál nagyobbat ne érjen el. Ez elsősorban lehető vékony fenékfalat kiván, amely azonban szilárdságilag nem felel meg. Ezen célból a feneket a hengerpalásthoz bordák kal kötik. Ezzel a szilárdsági viszonyok megnövelése mellett azt kivánták elérni, hogy a melegáramlás a

palást felé meggyorsittassék . Ezek a bordák azonban, ha vékonyak az átmeneteknél, elrepedtek, ha vastagok voltak az átmeneteknél, erős kidudorodásokat okoztak, amely a paláston, tehát a futófölületen berágódáshoz vezet. Igen gyakran találkozni fenéken egy vagy több

HE

O 26. ábra

köralaku merevitő bordával is. Különösen angol szer kesztők külön bordázatot alkalmaztak, amelynek célja

tisztán a meleget a dugattyufenéktől gyorsan jól hütött helyekre vezetni. Próbálkoztak szigetelő anyagokat a

dugattyuba elhelyezni, ugy látszik kevés sikerrel, ami megnövelésével kisérelték fokozni, amelyet szintén al kalmazott néhány szerkesztő, azonban a melegelvezetés előrelátható volt. A fenék szilárdságát a falvastagság okozta nehézségek miatt nem vezetett eredményhez. Mindezek a meggondolások odavezettek , hogy a

melegelvezetést azzal gyorsitsák, hogy a dugattyufene ket hütik. Ez a szerkezetben uj elemeket kiván és alkal

mazása csak ott indokolt, ahol az elvezetendő meleg mennyiség rendelkezésre álló hütőfölülethez képest nagy, vagyis a fölületek melegmegterhelése a fölületegységen mérve a megadott határt tullépi. (P. 0.

lassujáratu

gépeknél 125 lóerőegységen, tehát kb. 500 mm. furaton fölül hütik a dugattyut. )

Hütött dugattyuknál azonban azoknaktartóssága mellett az olajozás a dugattyu alacsonyabb hőfoka miatt megfelelőbb . 33

3

A dugattyu hütésére ma jóformán kizárólag vizet használnak. Kisérleteztek olajhütéssel, intenziv lég hütéssel , azonban a várt sikerek itt elmaradtak.

Hütött dugattyukat ajánlatos a tisztitás szempont

jából két részből késziteni ( 25. ábra ), bár a vizkő kép ződésének esélye kisebb, mivel a viz igen erős mozgás ban van ,

Kétféle rendszert használnak a yiznek a mozgó dugattyuba való bevezetésére. Az első rendszer telescop D

B

27. ábra

rendszer (25. és 26. ábra), melynek lényege abban áll, hogy a viz egy rögzitett csövön folyik, amelyet meg felelő tömitéssel egy, a dugattyuba erősitett, tehát mozgó cső vesz körül .

Ez a rendszer igen pontos szerelést

kiván, mert a két, egymásba mozgó cső beékelődéstől elgörbülhet. A vizelvezetés és a vizbevezetés a 25. ábrá ból látható. A tömitést a 25. ábra mutatja , amely nagyi tott léptékben mutatja a viz bevezetésének megoldását. Hasonló rendszeren épült föl a 26. ábrán föltün

tetett megoldás, amely (M. A. N.-cég) egyik fekvő motor 34

jának dugattyuhütését mutatja.

- A másik rendszert a 27. ábra ábrázolja . A vizet A csuklón vezetik be. B cső és C csukló, továbbá D cső utján jut a dugattyuhoz. A 28. ábra a teljes elrendezést mutatja, ahogy a csövek egymáshoz vannak kötve. Igen nagy gondot kell forditani a csuklókra, ahol nemcsak a viznek kell szabad utat adni , de a megfelelő tömitésről

is kell gondoskodni, amely , mozgó alkatrészekről lévén szó, nem is olyan egyszerü föladat.

28. ábra

29. ábra

35

Az A csukló megoldását, amely egyébként az áll ványra van erősitve, a 29. ábra mutatja. A viz a-nál

jut hajlékony csövön át a csuklóhoz, b és c furaton át jut a B emeltyü d csatornájához. A csuklóban látható a forgó csap ágyazása (e), ezen csésze kenése, továbbá a tömitőszelence (f) .

JE MW

D WAMW

A

31. ábra

30. ábra

36

a

32. ábra

A C csukló a 30. ábrán látható. A viz B emeltyü től a, b , c, d és e furatokon át jut a D csőhöz.

A dugattyun lévő csukló rajzát a 31. ábra mutatja . A viz itt az a, b és c furatokon át jut a D csőbe. A kenéshez szükséges olajat a dugattyuról, illető leg a perselyről veszi el és az e, f csatornákon a g olaj

gyüjtőhöz jut. Innen h cső vezeti az olajat a C csuklóhoz. Fekvő, kettős müködésü Diesel- gép dugattyuját a 32. ábra tünteti föl. Ezt a dugattyut is hüteni kell, a hütővizet a dugattyurudon keresztül vezetik а dugattyuhoz. Az a csatornán jut a viz a dugattyuba és a b csatornán vezetik el. A dugattyuöntés egy zárt

KOHO 33. ábra

szekrény, megfelelő magnyilásokkal. A dugattyuba a

dugattyurudat a rajzon föltüntetett módon erősitik. A négy üreg a káros térhez tartozik .

Mint jeleztük, a hengerbetét és a dugattyu kopik. A kopás nagysága idővel akkora lehet, hogy valamelyik

alkatrész kicserélése válik szükségessé. Célszerü volna tehát, különösen nagyobb egységü gépeknél, olyan meg oldást találni, hogy utánállitással az alkatrészek hasz 37

nálata meghosszabbitható legyen. Jól bevált megoldást

a 33. ábra mutat be. A dugattyuba állitható pofákat helyeznek el , amelyek alá megfelelő méretü lemezeket

helyezve, a kopás okozta hézag csökkenthető. A 34. ábra a dugattyucsap megerősitését mutatja be. A csapnak

a dugattyutestbe jutó fölületei kuposak és a rögzités sára kupos és fölhasitott anya szolgál, amely elfordulás elérésére két csavar szolgál . Ezen két csavar biztositá

ellen rögzitve van .

‫חשמל‬

34. ábra

Ezen az ábrán látható a dugattyucsap kenése is. A kenéshez szükséges olaj a hengerbetét fölületéről jut a csaphoz .

A dugattyucsap ilyen megoldása esetén a csap kiszerelése aránylag gyorsan történhetik , szemben azzal a már mind ritkábban használható megoldással, amely nél a csapot, kis tulméretet hagyva, fémkalapáccsal verték be a dugattyutestbe.

A dugattyucsap helyét a dugattyuban abból a szempontból kell elbirálni, hogy ha a csap tulközel jön a dugattyufenékhez, fölösleges fölmelegedés áll be, ha meg tul távol helyezik be, az egész gép szerkezeti magas ságát fölösleges módon növelni kell. A dugattyucsapot

lehetőleg a dugattyusulypont közelében helyezzük el. 38

IV . Dugattyugyürü. Az égési teret a mozgódugattyu zárja el egyik irányban ; a dugattyun elhelyezett és vele mozgó

dugattyugyürük tömitenek . A dugattyugyürü rugó, amely feszitőerejénél fogva

a hengerfalakhoz feszül. A tömités elérése szempontjá ból tehát föltétlenül szükséges, hogy a gyürü pontosan köralaku legyen és a teljes szélességében (a − b ) feküd jön föl a perselyen (35. ábra ). E mellett a dugattyu gyürüknek a dugattyu megfelelő hornyában (a, c, b, d ) is tömiteni kell, mert különben a gázok a nyillal jelzett

000000 35, ábra

irányban haladva kijuthatnak az égési térből. Jól gyár

tott dugattyugyürük a - c és b - d fölületeit csiszolják. Természetesen az a-b fölület csiszolása elengedhetetlen. A gyürük rugalmassága függ az anyag minőségé től és attól az eljárástól, amellyel a gyürüket elkészitik .

A gyürü anyaga öntöttvas, nagy szilárdsággal és rugalmassággal.

A gyürü rugalmasságát akként lehet elérni, hogy

zárt gyürüből egy megfelelő darabot kivágunk, össze fogjuk, köralakra esztergályozzuk. Némelyek excentri

kus gyürüből egy bizonyos darabot kivágva elérték azt, hogy összefogás, esetleg a szükséghez mérten kis átsimi tás után a gyürü köralakuvá lett. Próbálkoztak azzal is, hogy a gyürüt köralaku

testből vágták le, de a rugalmasságát nem azzal érték el , hogy egy darabját kivágva kisebb méretre hajlitot ták , hanem a belső fölületére rovátkákat vágtak géppel olyformán, hogy a szétvágás fele, a rovátkák mélysége 39

és hossza kisebbedik

(34. ábra ).

(Davy-Robertson

rendszer.)

A gyürüben föltétlenül akkora legyen a rugal

masság, hogy amikor a dugattyura huzzuk azon célból. hogy a gyürü hornyába jusson, a gyürün maradandó alakváltozásnak mutatkoznia nem szabad .

Diesel-gépek munkahengerénél alkalmazott du

gattyugyürük négyzetalakuak. Ujabban nagyobb egy ségü motoroknál inkább több gyürüt és keskenyebbet

alkalmaznak , mert ilyenformány nagyjában ugyanazon surlódási veszteség mellett jobb tömitést lehet elérni.

Változó keresztmetszetü gyürüt, amelynél a gyürü

o

o

TE 0

0

36. ábra

vastagság a felmetszés felé kisebbedik

ezáltal akar

ván egyenletes nyomást a perselyfalakra elérni Diesel-gépeknél nem használják. A gyürüket, amelyek egy hengeralaku részből készülnek , föl kell vágni. A vágás alakja vagy ferde, vagy átlapolt (35. ábra ). Az előbbit kisebb egységeknél, az utóbbit nagyobb egységeknél használják jórészt azért, mert kisebb egy ségeknél a gyürü keskeny lévén , az átlapoló rész vas tagsága olyan kicsiny, hogy könnyen letörhet.

Legnehezebb igénybevétel alatt áll a legfelső gyürü, mert a nagy hőfok miatt a bekokszolódás veszé lye mellett az anyag rugalmasságát igen hamar elveszti, a leggyakrabban cserélésre szorul. A dugattyugyürüket ugy kell beilleszteni , hogy 40

az illesztésnél a persely legkisebb méreténél üzem köz

ben, tehát mikor minden már átmelegedett, még hézag legyen, mert különben a melegokozta tágulásnál a gyürüvégek összeérnek és a gyürü bevágódhat.

V. Hengerfödél. A hengerfödél fönt elzárja az égési teret (káros teret) és az összes szelepek , amelyeken át a munka

előállitására szükséges anyagok az égési térbe jutnak, ebben a födélben kapnak helyet. Amellett, hogy a meg felelő üregekről kell gondoskodni, a szelepek részére

a levegő, illetve kipuffogó gázok csatornáját és a födél leerősitő csavarok lyukait is el kell helyezni. A mon dottakból látható, hogy igen nehéz öntésről van szó, ahol a tömeg elosztására annál nagyobb gondot

kell forditani, mert a hengerben uralkodó nagy és vál tozó hőfokok annyira növelhetik az igénybevételt, hogy gyakori födélrepedések következnek be.

De ezen szempont mellett még a hütőviz vezetése nagy szerepet játszik. Oda kell törekedni, hogy a hütő viz egy kényszerpályán áramoljon és az ellenáramlás elvét szem előtt tartva, ott vezessük be a vizet, ahol a

födél a legmelegebb, ahol tehát a kipuffogó gázokat

vezetik el. Sehol rejtett tereket hagyni nem szabad, képződik , amely kevesebb meleget tud elvezetni, mint olyanokat tehát, ahol a viz föl nem frissithető. Ott gőz a viz és igy erős helyi fölmelegedés keletkezik. Ezen

fölmelegedés nagy feszültségeket létesit . amely repe désekhez vezet. Hasonló oknál fogva levegőnek sem szabad sehol kiválnia.

Fontos szempont az is, hogy a tüzelőanyagsze lepet jól hütsék, különben égések következhetnek be a

tüzelőanyag -szelepházban, ami föltétlenül kerülendő. A mondottakból tehát következik, hogy a vizet a

kipuffogó szelep oldalán vezetjük be, azután a tüzelő anyagszelep köré vezetjük és a leghidegebb helyen, tehát szivószelep oldalán vezetjük el.

Mint mindenütt, ahol a hütőviz áramlik , vizkő leválhat, tehát tisztitó nyilások elkerülhetetlenek. Hathatósabb könnyitést ad ugy az öntés, valamint

tisztitás szempontjából a 35. ábrán mutatott megoldás, amelyet a Fegyver- és Gépgyár Részvénytársaság Bu dapesten alkalmazott először. Itt egy gyürü (a) zárja el a vizteret, amelyet hengerfödélcsavarokkal szori tanak le .

Ezen ábrán föltüntetett megoldás annyiban érde

kes, hogy a födelet kettéosztja , az alsó kisebb (b) térre és a fölső nagyobb ( c ) térre. Az alsó térben , keskenyebb lévén, a viz nagy sebességgel áramlik ,tehát kevesebb meleget veszit a munkafolyamat, másrészt a folytonos 41

37. ábra

42

fölfrissülő viz lényegesen hozzájárul az anyag élettar tamának meghosszabbitásához. A viz d -nél jut be a b térbe és áramlik az egyszeres nyil irányában, e-nél a teljes vizmennyiség a b-térből c - térbe jut, tehát a teljes vizmennyiség körülövezi aa tüzelőanyagszelepet és áram lik tovább a c térben a kettős nyil irányában és a szi

vószelep mellett f-nél a viz kijut. A viz ilyen módon

kényszerül az előirt pályán folyni és azt a részt hüteni, Ag szemek a szelepemeltyü tengelytartó oszlo

amelyet a szerkesztő előir.

pok ágyazására szolgál. Egy fekvő gép hengerfödelét mutatja a 37. ábra. Ilyen fekvőgép födelének öntése sok körültekintést és

tapasztalatot kiván, mert komplikált alakot mutat. Fönt a szivószelep, lent a kipuffogószelep nyer elhelye zést. A kipuffogószelep a szivószelepen át emelhető ki és részére egy külön fészek van beillesztve. A tüzelő

anyagszelep ürege vizszintes. Az inditószelep helye a hosszmetszetből látható .

A hengerfödél anyaga öntöttvas, amely eddig a föllépő hőfoknak legjobban tudott ellenállni és a meleg okozta repedések sokkal ritkábbak, mint p. 0. acélöntés

nél . Ezzel az anyaggal is próbálkoztak, de a repedések sokkal hamarabb következtek be, mint öntöttvasnál.

Nagymértékben csökkenti a födelek szilárdságátaz, hogy a szivó, tüzelőanyag és kipuffogószelepházak részére megfelelő áttörések szükségesek , sőt az, hogy a szele pek egyvonalban kell hogy legyenek (kisebb eltérés nem játszik szerepet) . Ha tehát szilárdsági okokból , amely különböző hőfok következtében is előállhat, repe dés bekövetkezik, az mindig e szelepek vonalába esik és itt és ott, ahol a höfok különbségek nagyobbak, tehát

a kipuffogó- és tüzelőanyagszelep között. Nagyobb gépegységnél (125 l, e. egy hengerben) már ajánlatos két szivó- és kipuffogószelepet elhelyezni. Ezzel az üregek száma kettővel nő ugyan, azonban egyenletes elosztást biztosit, ugy hogy a repedések be következhetőségének esélye kisebb már azért is, mert az osztás következtében az üregek méretei is kisebbek .

VI. Hajtórud. A hajtórud közvetiti a mozgást a dugattyuról a tengelyre, amiért is a hajtórudnak dugattyuhoz kap csolt része ide-oda mozog, a tengellyel kapcsolt része

pedig forgó mozgást végez. A hajtórud egyik végébe a dugattyucsap ágyazására szolgáló dugattyucsap

csészét, a másik végébe a forgattyucsap ágyazására szolgáló forgattyucsapcsészét épitik be. A hajtórud általános megoldását a 38. ábra mutatja be. A dugattucsapcsészét zárt fejrészébe illesztik be, 43

5

1

38. ábra

még pedig pontosan , nehogy a csésze mozoghasson. A csészék egyik oldalán mindenütt perem látható, a másik oldalon csak az alsó csészének alsó részén

van perem . A szerelésnél először behelyezik az alsó csészét, azután betolják, illetve gyönge ütéssel beverik 44

a fölső csészét. A fölső csészét egy nyomólap közbeikta tásával csavarral rögzitik, amely gázmenettel lévén el látva, jó rögzitést biztosit_és amelynek biztositására még egy ellenanya is van . E csavarral a csészét utána

állitani nem szabad, mert a csésze olyannyira defor málódhat, hogy el is törhet, amit számos gyakorlati eset bizonyit. A dugattyucsapcsésze anyaga jóminőségü foszforbronz. Fehér fémmel kiöntött acélöntésü csészé-,

ket igen ritkán legföljebb nagyegységü gépeknél hasz nálnak leginkább azért, mert a szükségelt bronz sulya már tetemessé nőtt föl. Célszerübb is a bronz alkalma zása e helyen, merta surlódási munka aránylag kicsiny, hiszen a csap a csészéjében kis utat ir le, de a fölületi

nyomás nagy, mert a csapcsésze méretét a dugattyu belsejében rendelkezésre álló kis hely miatt nem lehet elég nagyra méretezni. Mint pedig ismeretes, a bronz nagyfölületi nyomás kis surlódási munka esetére igen jól bevált és fölötte áll a fehér fémnek. Hátrányául csak azt lehetne fölhozni, hogy ha valamilyen oknál fogva, p. 0. helytelen szerelés következtében a csésze melegen szaladna és kellő időben nem segitenénk , be rágódás következhetik be, amikor is nemcsak a csésze, hanem ami fehér fémmel nem következhetik be, a csap fölülete is használhatatlanná válik .

A forgattyucsapcsészénél már acélöntésü és fehér fémmel bélelt csészét használnak, mert itt már a csap

nak nagyobb méretet adhatunk és igy a fölületi nyomás

kisebbre adódik ki, tehát a föllépő nagy surlódási mun kának megfelelő fehér fém inkább használható. Ha a csésze melegen fot olyannyira (gondatlanság következ tében ) , hogy berágódás következhetne be, itt a fehér fém kiolvad és a csapnak baja nem történik, kellemet

len helyzetbe kerülhetnénk, ha a csapon rágódások keletkeznének, mert azt forgattyucsap esztergapad hijján - megfelelően és jól eltávolitani lehetetlen. Meg kell még jegyezni, hogy ha fehér fémmel bélelünk nagy fölületi nyomásnak kitett csészét, a fehér fém hamar rideggé lesz és repedezik. Ez a jelenség mindig bekövetkezik , ha fehér fémet huzamosabb ideig hasz nálunk. Megemlitendő még az is, hogy bizonyos idő

után, amikor a bronzcsésze már igen sok utánállitás miatt használhatatlanná vált, ujjal kell kicserélni, szemben a fehér fémcsészékkel, ahol csak ujabb kiön

téssel a csésze ismét teljesen használhatóvá válik. A forgattyucsapcsésze már nyitott fejben van, amelyet két erős és jól biztositott csavar szorit össze. A csavarok anyaga nagynyulásu folytvas magas szi lárdsági határral, lehetőleg olyan anyagból, mely az igénybevételt, u . n. fáradalmakat soká birja és igy nem vagy igen lassan merül ki. Hogy a hajtórud csavar furatában jól feküdjön meg, nem fekszik meg teljes fölületen, hanem helyenként a csavarorsóból kieszter 45

39. ábra

46

gálnak. E kiesztergályozásnál éles saroknak lennie nem szabad, mert ez a csavarszakadást előmozditja. Hasonlóan a csavarmenet kezdetén megfelelő átmenet

is hátráltatja a kellemetlen következményekkel járó csavarszakadást.

A forgattyucsap két félcsészéje közé betétet helyez nek, mely egy vastagabb fém, vagy öntöttvaslapból és

több 10 mm . hangszerlemezből áll.Kopás esetén néhány a szükséghez képest – ilyen hangszerlemez kivéte lével elérhetjük, hogy a csap a csészén ismét fölfekszik. A csapnak nem szabad teljesen a csésze teljes fölületén fölfeküdnie, hanem oldalt annyit kell a csészéből ki

venni , hogy itt a csap a csészével ne érintkezhessen.

Igy a fölfekvés csak a fél csésze mintegy / része jut, ami a biztos fölfekvést biztositja.

A hajtórud forgattyucsap részének egy másik megoldása az ismert marine fej. Itt csésze nincs, hanem a fehér fémbélést egy kétrészü fej kapja, amelyet egy központositó csap utján és néhány betétlap közbeikta tásával csavarokkal erősitik a hajtórudhoz. Ez a meg

oldás amellett, hogy olcsóbb, azt az előnyt is biztositja, hogy a hajtórud két középvonalának (dugattyucsap és hajtórudcsap középvonala) távolsága gyorsan betét lapok változtatásával módositható, ami különösen akkor szükséges, ha kopások következtében a csészéken után

állitottunk, amikor is a káros tér megváltozott. Ez az utánállitás a 38. ábra megoldásán igen nehézkes és csak ugy érhető el , ha a dugattyucsapcsésze alá megfelelő betétet helyezünk, ami a dugattyucsapcsésze megfelelő fölületének legyalulása kell hogy megelőzzön . 39. ábra keresztfejes (fekvő) gép hajtórudját ábrá zolja. A keresztfej miatt az egyik hajtórudvég villás. Mindkét fej kétrészü és csavarokkal erősitik össze.

Nagy és széles csészék összeerősitésére 4 csavart használnak. A hajtórud közepét könnyités végett ki

szokták furni. A 39. ábrán látható a hajtórudcsavar anyának (amely finom menettel kell, hogy ellátva legyen) biztositása kis csavarral és ellenanyával. Hajtórud anyaga Siemens-Martin acél.

VII. Tengely. A tengely viszi tova a dugattyu haladó mozgása és hajtórud lengő mozgása következtében föllépő forgó

mozgást. A dugattyura aránylag nagy erők hatnak, 1

tehát a tengelyt is igénybe vevő nagy erők miatt a méretei (az összes belső égésü motorok között) a Diesel gépeknél legnagyobbak. Különös gondot kell forditani azonban a tengely előállitására, tehát kovácsolására és a teljesen kész állapotig tartó megmunkálására . A 40. ábra fekvő gép tengelyét mutatja. A tengely 47

egyik végén lévő forgattyukar csappal, a légszivattyu

meghajtására szolgál, a másik végén van a lenditő kerék , szijtárcsával vagy más közlőmü alkatrésszel a a munka átvitelére. Ha elektromos gép meghajtása

válik szükségessé, akkor a tengely végén tengelykap csolót alkalmaznak, amelyet leggyakrabban a tengellyel

egy darabban kovácsolnak. A tengelykapcsolón , mint 42. ábra mutatja, hengeralaku mélyedés látható, ide illeszkedik az elektromos gép tengelyének ellenkap csolójának nyulványa. Ilyenformán a két pontosan be állitott tengely központos elhelyezése biztositva van. A

két tengelykapcsoló fél csavarlyukainak mind ponto san födniök kell egymást, amelyet elérendő, a lyukakat dörzsárral átmunkálják . Mint a 42. ábrából látható, az egyik főcsapágyat kettéosztjuk és oda helyezik a vezértengelyt hajtó csavarkereket. Ez a kettéosztás semmiesetre sem elő nyös a csapok helyes fölfekvése szempontjából, mert a

fölfekvés ilyen osztott csapágyon nem megfelelő, a for gattyukarhoz közelebbi csapágy aránytalanul nagyobb

40. ábra

igénybevétel alatt állván. Vannak megoldások, ame lyeknél a csavarkerekeket a csapágyon kivül helyezik el .

Külsőleg ez a megoldás, szemre nem jó, legalább is nem a szokott benyomást kelti, azonban a tengely

és csapcsésze élettartamára kedvező befolyástgyakorol. Különösen kedvezőtlen az a megoldás, amidőn a len ditőkerék melletti főcsapágyat osztják , mert ez a csap

ágy különösen egy- és kéthengerü gépeknél igen erős igénybevétel alatt áll. Némely szerkesztő ezen esetben

inkább a légsüritő melletti csapágyat osztja egy- és kéthengerü gépek esetén, mig több henger alkalmazá

sánál a lendkerék melletti csapágyat osztják, mert ezen esetben a vezérlő tengelyekre, éppen nagyobb hosszuk

miatt egyenletesebb forgás adódhatik át a lenditőkerék befolyása következtében . Fekvő gépeknél, mint a 42. ábra is mutatja, egész kényelmesen lehet, sőt nem is lehet e

célra más elrendezést elfogadni, a csavarkereket a fő csapágyon kivül elhelyezni. Mint ez az ábra mutatja, a tengelyt a csapok nyomáskenéséhez szükséges olaj vezetésére keresztül furják, a furatvégeket csavar zatokkal eltömitik.

A forgattyukarok számát az alkalmazott henge rek száma állapitja meg, ennél pedig igen sokféle 48

szempont mérlegelendő, melyet e helyen fölsorolni nem kivánunk. A forgattyuk fölékelése szögének megválasz tásánál két szempont irányadó :

1. A gyujtás sorrendje olyan legyen, hogy a ten gelyról leadható forgató nyomaték nagyságának inga dozása a legkisebb legyen .

2. Az egyes hengerekhez tartozó ide-oda mozgó tömegek a sebességük változása következtében hol gyorsulnak, hol lassulnak . Ennek következtében erők keletkeznek . Minden hengerhez tartozik ilyen erő, amelyeknek , valamint nyomatékuknak egyensulyban kell lenniök, különben ha az alapzat engert, mint pél dának okáért hajókon vagy mozdonyoknál, erős lengé sek léphetnek föl .

Számitásba jöhet különösen fordulatirányukat

változtató gépeknél, mint példának okáért hajógépek nél, a meginditásnak lehetősége, amelynek minden körülmények között minden külső beavatkozás nélkül, bármilyen helyzetben álljon is meg a gép , be kell következnie.

forgattyé Forzattyce Syuytás 5lyendezés

ſzáma Szöger Sorrendje 2

0°

d

AH

2

360° 1,2

3

240 1,2,3

4

180° 1,2,4,3

3

si 3

2

E 4

3

2

2,3 1

5

4

5

22

1,3,5,4,2

6

120 °

4,2,3,6,5,4 illetve 4,5,3,6,24

8

90 4,5,2,46,485,1

‫܀‬ 8

16

5

4

5

6

9

3,4

8

1,4

ar5,8 2,3

2

8

4

3

2

ini 3

5

Duc

90° 11,6.2,4,8,3,75

27

I. táblázat különböző hengerszámok esetén az emlitett két szempont alapján összeállitott fölékelési szögeket mutatja, megadván egyuttal a hengerek gyuj tási sorrendjét. 5

49

4

A tengely elkészitésénél a lehető leggondosabban kell eljárni, különösen a forgattyucsapok esztergályo zásánál. A tengely önsulyokozta befolyását a meg munkálásnál minden rendelkezésre álló eszközzel ki

kell küszöbölni. A tengely végleges simitását az ék horony bevésése és az összes furások elvégzése után szokták elvégezni, mert ezen megmunkálások alatt a tengely vetődhet.

A tengelyeket gyorsjáratu gépeknél könnyités céljából kifurják. Ezen furatokat nyomáskenés esetén az olaj vezetésére használják. Vannak megoldások , amelyeknél ezen furaton vizet vezetnek keresztül a csapok hütésére.

Ugy a szerkesztésnél, mint a megmunkálásnál, a csapok és a forgattyukarok átmeneteinél igen nagy körültekintéssel kell eljárni. Ha a szerkesztésnél az

41. ábra

ábra

átmeneteknél a legömbölyités nem megfelelő, vagy a megmunkálásnál hajszálkicsiny bemetszések maradnak vissza, helytelen simitás következtében, akkor a rova tékhatás következtében, amint valamilyen okból a szo

kottnál nagyobb igénybevétel lép föl, amire számitani kell, hajszálrepedés következik be, amely idővel a ten gely eltöréséhez vezet. 41. ábra helyes átmeneti meg

oldást mutat szerkezeti szempontból. Különösen stabilgépeknél a forgattyukarokra eilensulyokat erősitenek . Ezen ellensulyok az összes forgó tömegeket ( forgattyucsap, forgattyukar), továbbá

részben az ide-oda mozgó tömegnél föllépő változó erő ket, kiegyensulyozza. Forgó tömegeket forgó tömegek kel egyensulyozni semmilyen nehézséget nem okoz és elérhetjük egyoldalu tömegelhelyezés következtében föllépő erők kiküszöbölését. Az ide-oda mozgó tömegek 50

nél föllépő erőt a hajtórud véges hossza miatt kiegyen liteni nem lehet, legföljebb csak annyit érhetünk el, az

ellensuly méretének megállapitásánál figyelembe véve ezen erőket, hogy az erő azon részét, amely az alap lemezre jut, kedvezőbb irányuvá változtatjuk, amelyet az alaplemez, illetve csavarjai kisebb igénybevétellel adhatnak át az alapzatnak. Négyhengerü gépeknél az ellensuly alkalmazása fölösleges, mert itt a forgattyu

karok elhelyezése miatt a forgótömegek teljesen ki sen csak hathengerü gépeknéllehet helyesen kiegyenliteni. vannak egyenlitve . Az ide- oda mozgó tömegeket telje

A tengelyre a csapok kenésére szolgáló centrifugál

kenőgyürü általánosan használt megoldását a 42. ábra mutatja be.

Tengely anyaga folytacél vagy martinacél nagy nyulással ( 20 % ). Ujabban a tengelyanyag rovátékelleni igénybevételét meg szokták vizsgálni, amely a Diesel

gépnél föllépő igénybevételnél fontos szerepet visz. Szelepek. A szelepek célja a hengerek ürtartalmába meg felelő időben szükséges mennyiségben anyagot bejut tatni vagy onnan elvezetni. Az, hogy a szelep mikor nyisson és meddig legyen nyitva, a gép vezérlése álla pitja meg. A szelepek helyes müködése a gép müködé sére igen nagy mértékben kihat és ha a szelepen akkor is távozhatik az anyag, amikor zárnia kell, p . 0. tömi tetlenség következtében, ez a gép gazdaságos müködését igen nagy mértékben , még pedig hátrányosan be folyásolja. A szelepek lényege egy tányér, amelyen egy kes

keny kupos, (néha lapos) u . n . tömitőfelület van . Ez a tömitőfelület a szelep zárása esetén a szelepház meg felelő tömitőlécébe illeszkedik . Ezen tömit öfelület- és Técnek légmentesen kell egymásba illeniök és zárniok,

mert különben ez a mozgó tömités nem fog megfelel hetni céljának. Természetes az a kivánság, hogy a két

tömitőléc pontosan egymásra feküdjön minden zárás alkalmával, ezt csak ugy érhetjük el, ha szeleptányér

v. meghosszabbitása lehetőleg közel a tányérhoz vezetve van. Ez a szelepvezeték azonban hivatásának csak ugy

felel meg , ha a szelepházban levő tömitőléccel egyszerre munkálható meg és lehetőleg egy darab testben vannak elhelyezve .

A szelepet tömiteni kell, amely célra nagyobb

nyomások esetén megfelelő megoldásu tömitőszelencét, kisebb nyomásoknál hosszu vezetéket használnak. Diesel-gépeknél szokásos megoldások a szelep

tányérral kapcsolatban hosszu orsófolytatást kivánnak meg. És mert a szeleporsó felső része veszi át a vezér 51

lésről eredő nyomásokat, amely talán legritkább esetben eshet pontosan a szeleporsó középvonalába és igy a terhelés nem központos, célszerü a szeleporsónak fölül egy ujabb vezetéket adni .

Így egy szelepnek általában három vezetéke van : a tömitőléc, az alsó vezeték, felső vezeték. A megmun

kálásnak fontosabb része az, hogy ezen vezetékek közép vonalai pontosan összeessenek , mert vagy a tömités

nem lesz megfelelő vagy a szelep beszorul. Mint jeleztük, a szelep egy rugó ellen , amely a szelepet fészkére szoritja, a vezérlés következtében

nyilik , a helyes zárásról a szeleprugó gondoskodik. A jelzett vezetékek az általánosan elfogadott megoldások szerint egy házban, a szelepházban helyeztetnek el, amelyen levő peremet csavarokkal erősitik a henger fedélhez.

VIII. Szivó- és kipuffogó szelep. A gép hengerébe a szükséges levegőmennyiség a szivószelepen át jut, az égéstermékek onnan a kipuf fogószelepen át a szabadba távoznak. Ezen szelepeket egy fejezetben azért lehet tárgyalni, mert megoldásuk a legtöbb esetben teljesen egyező. Különösen kisebb egységeknél (60 1. e. alul), sőt tömeggyártás szempont jából nagyobb egységeknél is célszerü erre törekedni,

ahol a kipuffogószelepeknél szükséges hütés miatt eltérésnek kell lennie.

Kisebb egységeknél a 43. ábrán föltüntetett meg

oldást használják. A szeleptányér a szelepház kupos tömitőlécén u. n. fészkén fekszik föl. A szeleporsó b, a

tányér folytatása c, alsó vezetékben nemcsak vezetve van, hanem ez a vezeték egyuttal tömit is. A vezeték és orsó között kis hézagot hagynak , számolva az anyagok melegokozta tágulásával és azzal

is, hogy a szeleporsó kenhető legyen. Tulhosszu veze tékben jó vezetést elérni nem lehet, hasonlóan, ha rövid

a vezeték , viszont tömités szempontjából a hosszu utbaigazitást. Célszerünek mutatkozott a vezetéket, különösen nagyobbméretü szelepeknél külön darabból

vezeték kivánatos, ugy hogy itt a gyakorlat ad csak

és igy kicserélhetővé késziteni (44. ábra a) mert - külö

nösen helytelen orsóvezetésnél - ( esetleg féloldalas) kopás áll be és igy a persely cserélésével könnyen segithetünk. A felső szelepvezeték d (43. ábra) kereszt metszete a rugó elhelyezése és könnyités céljából U alaku . Ezt a vezetéket menettel csavarják az orsóra és

pecekkel ellenanyával rögzitik. A szelepház egyrészü és a peremet csavarokkal erősitik a hengerfedélhez. A peremet külön darabból rendesen kovácsolt vasanyag ból szokták előállitani , ami kipuffogó szelepeknél bekö 52

vetkezni szokott peremtöréseknél, gyors cserélést enged meg. Az égéstermék vagy a levegő a szelepházba öntött ablakokon (e) át jut a szabadba illetve a hengerbe. Ezen ablakos megoldásnak azonban az a hátránya, különösen nagyobb szelepeknél, hogy a szelepház anyaga egyen

lőtlenül oszlik el, tehát a felmelegedések következtében a tágulások különbözők, aminek az lehet a következ.

.

-e

D

a 43. ábra

ménye, hogy a hideg állapotban különben köralaku szelepfészek átmelegedve ovális lesz, sőt bekövetkezhetik

az, hogy állandó alakváltozás áll be, ugy hogy hideg állapotban a szelepfészek is ovális marad. Nagyobb szelepeknél eltértek az ablakos rendszerü szelepháztól és a kosaras szelepházakat vezették be, amelyeknél az alsó szelepfészek ( 44. ábra) a szelepházzal, bordákkal lévén összekötve, központos tágulást tesz lehetővé. Igen nagy gondot kell forditani ezen megoldásnál, hogy az áramló anyag részére mindenütt kellő keresztmetszet 53

.a

44. ábra

54

e

U HIND

f

und

a

-a

h

45. ábra

55

gg

b

álljon rendelkezésre, hogy tehát sehol lefojtás ne legyen ; továbbá a bordák kellő erősek legyenek .

Nagyobb méretü szelepeknél azonban ez sem ele gendő és vagy a szelepházat vagy a szeleporsót vagy mindkettőt hüteni kell. 44. ábra álló gép szivószelepét

ábrázolja . A szelepfészek külön gyorsan kicserélhető darabból készül. A szeleporsó , tekintettel arra, hogy szivószelepről van szó, nincsen hütve, ellenben a szelep

házat hütik. A hütőviz a szelepház peremébe helyezett csövön keresztül áramlik a hütendő térbe , ahol a nyil

szerint haladva, távozik . Az esetleg fejlődő gőzök elve

45/a

zetésére kis vizcsövet vezetnek a hütőtérbe. A szelepház peremet négy csavarral kell már a jelen esetben leerő siteni, a nagy felületre ható gáznyomások miatt kelet kező erő következtében . A felső szelepvezeték ellenanyája

föl van hasitva és két csavarral összeszoritva. Ily módon az ellenanya is még biztositva van .

45. ábrán föltüntetett álló gép kipuffogó szelep háza az imént leirt módon hütve van . De emellett a

kipuffogó szeleporsót is hütik, olyképen, hogy a hütő viz a belső vizcsövön a áramlik végig, a b lyukakon át

jut az e térbe és áramlik vissza. A viz be-, illetve elvezetés 56

46. ábra

57

47. ábra

a d csapokon át történik, amelyekre - miután a szelep

orsóval együtt mozognak – hajlékony ( gumi) csövet huznak . A gumicső másik végét az állandó helyen levő csaphoz vezetik , ahonnan a viz a gumicsövön át a szeleporsóhoz jut. A friss viz az e térbe jut, a meleg viz f térből vezettetik el, g csavar által bezárt nyilás a szeleporsó furását és kitisztitását teszi lehetővé .

A szelephütés egy módját 45/a ábra mutatja. A

viz a nyilirányban folyik a szelepházhoz. Innen átömlik a nyil iránt az orsóba, ahonnan a belső csövön át tá vozik és ismét a szelepházba ömlik, ahonnan elvezethető. Ezen megoldásnál a viz bevezetéséhez hajlékony cső nem szükséges. 46. ábra a hütött kipuffogószelep egy másik meg

oldását mutatja be a felső vezetékkel egyetemben. A friss viz a belső rézcsövön áramlik be és jut a hütendő felületekhez.

47. ábra kis teljesitményü gép kipuffogószelepét mutatja be. A szeleptányér öntöttvasból van, amelyet a szeleprudra ráöntenek. Öntöttvas alkalmazása azért ajánlatos, mert a magas hőfokoknak jobban ellentáll.

A szeleptányérra csavart védőhüvellyel meg akarják akadályozni, hogy az égéstermék a szeleporsó és veze téke közé juthasson, amely a szelep könnyü mozgásának rovására mehet. Ezen ábrán látható puratokon át jut a kenőanyag a szelepvezetékhez.

48. ábra egy fekvő gép kipuffogószelepét ábrá zolja. Itt csak a szelepházat hütik. Némely szerkesztők az egyöntetüség kedvéért ugyanazt a szelepbázmintát használják a szivószelepháznak, előállitják a hütőteret is, csak vizet hütés céljából

miután a szivószelepnél

fölöslegesnek tartják - nem vezetik be. Itten nemcsak az alsó, de felső szelepvezetéket is kiperselyezik. A sze

leporsó mozgatása gördülő emeltyüvel történik. A ren des szelepházon kivül a gördülő emeltyük csapjának ágyazására egy emeltyüházat kell elhelyezni, amelyet a szelepházzal együtt, közös csavarokkal erősítenek le. A felső vezetékbe az orsót egy fölhasitott, de csa varokkal összehuzható anyával A erősitik meg . Ezen B lemez, amelynek egy vezetéke van . A anyán van

Ezen a B lemezen mozoghat el a vezeték által megsza bott módon a C nyomódarab. E olajfogó a lecsepegő olaj összegyüjtését végzi el. Ha szelepházak alsó tömitő felülete (49. ábra) ku pos, két részből készitendő el , mert különben a becsi szolás nem volna lehetséges. E célból némely szerkesztő a szelepfészket kicserélhetővé szerkeszti, mások a sze lepházat kb . felében osztják.

A szeleporsó anyaga jó minőségü folytacél, gyors járatu gépeknol nickelacél. A szelepházak anyaga mond hatni kizárólag öntöttvas . 58

TA

po00000

ose

Devon

800g

48. ábra

59

a

--

d 49. ábra

60

IX. Inditószelep. Az inditószelep csak a gép megindulásánál mükö dik és arra szolgál, hogy a gép lendületbe jutásához szükséges nagynyomásu levegőt juttassa be a hengerbe. A levegő az a nyiláson (49. ábra) át a b térbe ömlik. A vezérlés a c orsót nyitja , a d ' tányér mellett a levegő a hengerbe ömlik. Nagyobb orsóknál a tömi téshez dugattyugyürüket használnak. Kisebb szelepek

nél a tömitést hosszu vezetékkel, dacára a nagy nyo másnak, kielégitően el lehet érni. Tömitőszelencét nem szükséges alkalmazni, mert a szelep igen keveset dol gozik. Ugyanezen szempontból a felső vezeték is el

marad. A szelepház leszoritására külön peremet szok tak alkalmazni, amelyet a szelepházra helyeznek és csavarokkal leggyakrabban a hengerfedélre erősitenek . A szeleptányér tömitőlécéig a légnyomás nem érvénye. sülhet, a szeleporsóra ható légnyomás ki van egyen litve, mégis a tömitőlécre való fölfekvést, a föllépő ellenállások legyőzését a rugóra kell bizni. Dugattyu

gyürütömitésnél kenéséről is gondoskodunk . A szelep orsót, éppen a dugattyugyürütömités miatt, elforgás ellen kis csavarral biztositják . Vannak olyan megoldások is, amelyeknél a leve gőt magán az inditószelepházon át vezetik a szelep orsóhoz, amikor is a levegőt a peremed át vezetik be. A szeleporsóanyag jó folytacél , a szelepházé majd nem kivétel nélkül öntöttvas .

X. Tüzelőanyagszelep. A tüzelőanyagszelep hivatása a tüzelőanyagot az elégéshez előkészitve, az égési térbe juttatni. Eszerint

tehát nemcsak mint szelep müködik, szabályozván a

tüzelőanyag beömlésének idejét, hanem a tüzelőanyagot megfelelően oly állapotba kell helyeznie, hogy az elégés

minden külső befolyástól menten bekövetkezhessék . A tüzelőanyagszelep vázlatos elrendezését 50. ábra mutatja. A levegőtérben L helyezkedik el a nagynyo másu levegő, tüzelőanyagtérbe T jut a tüzelőanyag , amely természetesen a porlasztás célját szolgáló levegő

nyomása alatt áll . K keverési térbe ömlik az a csator nán át a levegő , a b csatornán át a tüzelőanyag. Ezen térben lehetővé kell tenni azt, hogy a porlasztó levegő a tüzelőanyaggal bensőleg keveredjen , nagy felületen érintkezzen .

Mint emlitettük, a tüzelőanyagszelepben a por lasztásnak is be kell következnie, amely szerint a tüzelő anyagot olyan apró ködszerü részekre kell hasitani , amely az égési térben levő forró levegőben gyorsan elgőzősithető. Ezen gőzök gyorsan gyuladnak és elég 61

nek. A tüzelőanyagot ilyen apró részekre szaggatni ma még csak nagynyomásu levegővel sikerült megbiz

hatóan, még pedig akként, hogy a porlasztó levegő tüzelőanyagkeveréket egy szük nyiláson c vezetjük át, hol a tüzelőanyagszelep terében uralkodó és az égési térben uralkodó nyomáskülönbség következtében nagy sebességgel kénytelen keresztülhatolni, miközben a tü

zelőanyagnak párákká való szakitása bekövetkezik. Az égési térbe egy levegő- és tüzelőanyagpára kup jut be, amely ott gyorsan elgőzösittetik és elég. Igen fontos szerepe van itt az a csatorna mére

tének, amely megállapitja az átömölhető légmennyisé get, hasonlóan a b csatorna méretének, amely a tüzelő anyag mennyiségét állapitja meg.

Ti

T

Z

а:

K C

d C 50. ábra

Az emlitettekből következik, hogy a gyujtás, da cára, hogy gyujtókészülék nincsen , egyszerre több he lyen következik be, mert minden pára az égési térben

önmaga meggyullad. Ez lényege a Diesel-féle eljárás nak . A levegő külön készittetik elő az égési térben ugy, hogy megfelelő hőfokkal a gyujtást bevezethesse, a tü zelőanyagot külön, bizonyos időpontban vezetik be meg felelő módon az égési térbe.

Teljesség kedvéért megemlithető, hogy azok a porlasztási kisérletek , amelyeket a porlasztó levegő ki

küszöbölésével akartak elérni, ezideig eredményre nem vezettek .

Az elmondottakból következik, hogy lehetetlen a tüzelőanyagot az égési térbe ugy bevezetni, hogy az égési térben fölhalmozott levegő minden részéhez jut 62

A

M

-N

Ht

SY

TAN

G

A

52. ábra

51. ábra

63

hasson a tüzelőanyag, tehát a levegő egy része mintegy fölösleges és igy az égés a Diesel-motoroknál a többi

gázmotorokhoz képest nagy levegőfölösleggel történik. lgen fontos körülmény rejlik a gyujtás megkez désében , bevezetésében, az előgyujtásban . Ezen célból a K térben a keverést ugy kell végrehajtani, hogy a tüzelőanyag egy igen kis része a tü alsó részében

helyezkedjék el, hogy amikor a tü nyilik, tüzelőanyag a gyujtás bevezetésére azonnal a henger belsejébe juthasson.

Nehezen gyulladó olajoknál célszerü egy külön

kis nyiláson tüzelőanyagot a szeleporsó részhez vezetni (T, térből C csatornán). Ez aa tüzelőanyag eltér az üzem anyagtól és rendesen könnyebben gyullad és igy hamarább vezeti be az égést.

b

A A

2

53. ábra

A tüzelőanyagszelep leghasználtabb alakját az

51. ábra mutatja. La légtér . A tüzelőanyagtér itt a keverési térrel k közös. A keverési térben egymás fölé kétféle lemezt helyeznek el. (53. ábra.) Az egyik (A ) lemez külső széle felé egy sor lyuk található a, befelé egy csatorna b. A másik ( B ) lemezen a belső széle felé helyezik a lyuksort ( c ), a csatorna pedig a szélen

van (d). A tüzelőanyag részben a csatornákban (b, d) helyezkedik el, részben keresztül folyván az

a és c

lyukakon, a lemezen magár . Amint a szelep nyilik a levegősugár az 53. ábrán jelzett irányban halad, lesepri a lemezeken levő tüzelőanyagot, nagy fölületen érint kezve, a porlasztólevegő jól telittetik a tüzelőanyaggal.

Már a mondottakból következik, hogy az A és B lemezek egymástóli távolsága befolyással van a tüzelőanyaggal való keveredésre, mert előfordulhat az, hogy a levegő alig visz magával tüzelőanyagot, mert a lemezek lesep 64

rése tökéletlen. A lemezek egymástóli távolságának helyes megállapitása tisztán a kisérlet dolga és függ a lyukak nagyságától, ez meg a tüzelőanyag minősé gétől, továbbá a fordulatszámtól. De a lemezek száma is függ sok körülménytől, amelyekhez hozzátartozik például a fordulatszám, de amelynek megállapitása

ismét csak kisérletekkel lehetséges. Csak annyit kell megjegyezni még, hogy a keverésnél, de magánál a porlasztásnál már kis változások nagy javulást, de természetesen rosszabbodást is vonhatnak maguk után. A porlasztólevegő-tüzelőanyagkeverék a lemezek a

od 54. ábra

után a hornyosanyához jut (51. ábra) A, ahonnan a szelep kuposfészkén áthatolva a porlasztónyilás elé kerül. 54. ábra a porlasztónyilás különböző alakját mutatja. A leggyakrabban az a megoldást használják.

A b és c megoldás lényegileg azonos, amelyeknél nem egy központos lyukon át ömlik a keverék az égési térbe , hanem több oldalt elhelyezett lyukon, amikor is több sugár jut az égési térbe , ahol ily modon a távo

labb eső levegőrészekhez is juthat tüzelőanyag. A káros tér alakja megkivánhatja, hogy a keve

rék a d megoldáson jelzett keskeny résen jusson az égési térbe. A keverési tér egy másik rendszerét az 55. ábra

mutatja , amely Hesselmann svéd szerkesztőmérnöktől

ered . Az egyes terek

és csatornák megjelölése az

50. ábrából világos. A föladat abban áll , hogy a T tér

ből a tüzelőanyag a K térbe jusson, ott levegővel 65

5

keveredve áramoljon tovább. Ezt akként érjük el, hogy amikor a szelep nyilik az L térből az a csatornán át, a levegő nagy sebességgel igyekszik a k térbe, az

égési tér és az L térben levő levegőnyomás különbség miatt. Ez csak ugy lehetséges, ha c helyen a nyomás kisebb mint az L térben . Ennek következtében a tüzelő anyag a T térből a b csatornán át fölnyomul, c helyen a gyorsan áramló levegő elkapja és kisebb darabokra

tépi. Tehát a keveredés már a c helyen következik be

L al

16

C

T

55. ábra

és a keverék a k térből igyekszik tovább a porlasztó lencse felé. Ezen megoldásnál hiányzik a hornyosanya. Hasonló elven alapszik az 56. ábrán bemutatott megoldás. Ismét az L térből áramló levegő a csatornán áthaladva nagy sebességgel c-nél nyomásesést létesit, ami a T térből a b csatornán át a tüzelőanyagot ctérbe juttatja, ahol keveredik és részben nagyobb részekre porlódik .

Igen fontos, hogy az a csatorna mérete megfelelő legyen, mert különben a c térben nincs meg a szük

séges nyomás. Szerepet játszik természetesen a b csa 66

---

ZZZZ

IZ

a

1

56. ábra

57. ábra

67

torna mérete is és ezen megoldás előnye az, hogy a b csatorna a szükséghez képest kényelmesen változtat

ható, ahogy a kisérletek megkivánják. Gyorsjáratu gépeknél igen nagy nehézségekbe üt

közünk, mert igen kismennyiségü tüzelőanyagról van szó, amelyet még a terhelés szerint szabályozni is kell. És az, hogy 500- nál nagyobb fordulatnál üzembiztos mótort megszerkeszteni nem lehetett, az jórészt a tüzelő anyagszelepen mulik . Mint érdekes kisérlet megemli

tendő Hesselman megoldása, amelyet 58. ábra mutat. Ő abból indul ki, hogy gyorsjárat esetén a T tér tüzelő anyag fölszine (50 ábra ) nem birja követni a fogyasz

F

HASH

L ta

T

с

58. ábra

tást, a porlasztólevegő behatolhat a tüzelőanyagba magába és igy a b csatornán léghólyagok áramlanak a keverési térbe tüzelőanyag helyett, ami azt vonja

maga után, hogy a gép nem fog egyenletesen járni. Ezt elkerülendő a T térbe a tüzelőanyagot a levegőtől elválasztandó, fémdugattyut helyez el . Ezen gondolat egy szerkezeti megoldását 59. ábra mutatja. Ha T térbe

a tüzelőanyag bejut, az F dugattyut fölemeli és ha a szelep nyilik, az a csatornán átömlő levegő a b csa

tornán át a tüzelőanyagot a már emlitett nyomás különbségek miatt magával rántja, amig az F dugattyu

a g darabra ismét föl nem fekszik. Ilyen formán csak egy bizonyos kiszabott mennyiségü tüzelőanyag juthat

a K térbe és ennek odaáramlását a porlasztólevegő nem zavarhatja meg.

Ujabban néhány cég a fekvőgépeket gyártja . Itt 68

co

B 59. ábra

69

三公

经

60. ábra

70

a porlasztásnál a tüzelőanyagot központosan kell el

helyezni, mert különben vizszintesen helyezkedik el, ami a tüzelőanyag egyenletes betáplálását megnehe

zitené. Egy fekvőgép tüzelőanyagszelepét 59. ábra mutatja . A tüzelőanyag az L térből a B C E csatornán

át a T térbe jut. Ezen térnek olyannak kell lennie, hogy teljesen megteljen a tüzelőanyaggal és miután ez a tér központos a beszivónyilással, biztositva van a tüzelőanyag központos elhelyezkedése. A további mü ködés egyébként olyan, mint az eddig tárgyalt esetek

nél. A levegő L B C tereken , az a csatornán át jut a keverés terébe, mig a tüzelőanyag a T térből b fura

tokon át jut a k térbe, ahol keveredés bekövetkezik . Ezen megoldásnál a szelep tömitőfölületéhez a gyujtás bevezetésére ugynevezett gyujtóolajat vezetik be.

Igen számos még a gyakorlatban alkalmazott porlasztó megoldások, amelyek azonban ugy látszik , nem terjednek el és igy .e helyen fölsorolásuk feles leges. Dolgoznak és kell is dolgozni a tüzelőanyag

szelep tökéletesitésén, mert ez a helyes és takarékos elégésénél a legfontosabb szerepet játssza. A tüzelőanyag szeleporsó (52. ábra) anyaga jó minőségü acél, amelyet edzeni és csiszolni szoktak. A tömitő fölületét lágyabbra hagyják, hogy igy jobban beköszörülhető legyen. Nagyobb egységeknél, ahol tehát a szelepátmérő nagyobb lehet a tü anyaga jó minőségü öntött vas. Gyorsjárat ugépeknél nikkelacélat hasz nálnak .

A szelepesorsó a szelepvezető hüvelyben C mozog (51. ábra) és a helyes vezetés szempontjából célszerü helyenként kiesztergályozni, hogy az olajozás lehető

és a fölfekvés, illetőleg a vezetés kisebb helyen biz tosabb legyen. Természetesen számolni kell az anyagok melegokozta tágulásával is, tehát a vezetőhüvely és orsó között igen csekély hézagot kell hagyni. A szelep

vezetéket egy rugó szoritja le, mig a szelepházon oldal iránti megtámasztására bordák szolgálnak. A porlasz tót és a szelepvezetéket öntöttvasból készült szelep házba D helyezik el . Nagy gond forditandó a szeleporsó letömitésére

(51. ábra ). Ezen megoldásnál közönségesen ismert haladó mozgásban levő szelepek tömitésére szolgáló módszert használják. A tömitést az alap R és ellengyürü közé szoritott tömitőanyaggal érik el, amelyet a tömszelence csavarzattal G szükséghez képest tömöritenek . Ha erősen

meghuzzák a tömitőszelencét, vagy a szelepre nehezedő hoz vezet. Ezt akarná a 60., 61. ábra kiküszöbölni, amely

rugó gyönge, a szelep fönnakadhat, amely robbanások

a Sulzer cég megoldása. Itt az egész szelep egy zárt

házban van , tehát a szelepház terében mindenütt állandó nyomás uralkodik. Ezzel elérték azt, hogy a szelep le szoritására szükséges rugó fölösleges, illetőleg annyi 71

o

61. ábra

ban szükséges , amennyiben a föllépő ellenállások le győzéséhez szükséges. De ezzel a megoldással elérték

azt is, hogy forgó tömitőszelencét alkalmazhatnak, amelynek letömitése könnyebb és megbizhatóbb . Ezen megoldás hátránya, hogy a szelep mozgása nincs a föl ügyelő személyzet szeme előtt, ugy hogy itt is a tü fönnakadása következtében, amely bekövetkezik a szelep vezetékben levő kis hézag, vagy a szelepfészekre jutó 72

+

tisztátlanság miatt, a szelep széjjelrobbanhat. A tömi

tést elegendő az egyik oldalon berendezni, a másik

LALALAL ...

oldalon egy rugózó vékonyabb rud van becsavarva, amely a szeleprugónak segit Természetesen a szelepház minden részét az ott uralkodó nagyobb nyomásra kell méretezni . A szelepbázban bekövetkező robbanásokat meg lehet előzni helyesen szerkesztett és karbantartott biztositószelep alkalmazásával.

B C

Ą

62. ábra

A 62. ábra tüntet föl ilyen biztositószelepmegol dást. A biztositószelep a befuvó légvezetékbe van

iktatva, ahol a levegő nyilirányba ömlik be. Nagy nyomásnövekedés (például robbanás) esetén a szelep házban keletkező égéstermék nem juthat a befuvó

vezetékbe, tehát ilyképen a többi tüzelőanyagszelep

megkimélődik, mert az A szelep becsukódik , de kinyilik a B szelep és a C nyilásokon a nagynyomásu gáz 73

távozhat. Ezt a biztositószelepet közvetlenül a tüzelő anyagszelephez kell csatolni és arról kell gondoskodni, hogy a B szelep állandóan jó karban legyen .

A 63. ábra a tüzelőanyagvezetékbe iktatott bizto sitó- és próbaszelep elrendezését mutatja. A visszacsapó-, illetőleg biztositószelep, B a próbaszelep , amelyet ki

nyitunk és a c furaton a tüzelőanyag kiömlik, ilymódon meggyőződhetünk, hogy a tüzelőanyagszivattyu helye sen szállitja -e a tüzelőanyagot.

Az 51. ábrán föltüntetett és a leggyakrabban használt megoldás esetén a tüzelőanyagszelepházba

B C

A

63. ábra

kuppal illeszkedik a tömitőszelenceház H , amelynek peremét a hozzátartozó csavarokkal erősitik a henger födélhez. Ezen tömitőszelenceházra menettel csavarják a rugóházat I, amelynél a rugó utánállitásáról kell

gondoskodni. E célra szolgál az M csavar. Mindezen alkatrészek öntöttvasból készülnek. A keverőtérben levő alkatrészek közönséges ková

csolt vasból, nagyobb egységeknél, ahol a méretek már megengedik, öntöttvasból készülnek. Szoktak néha bronzot, durana- fémet is használni. de amint kátrány

olajat használunk, a fém kerülendő. A tüzelőanyagszeleporsón két anya N van, amelybe kapaszkodik a szelepemeltyü az orsó emelése céljából. 74

A két anya állitható , ugy hogy az előgyujtás szükség hez mérten itten utánállitható. Néhány szerkesztő az 57. ábrában föltüntetett

tüzelőanyagszeleporsó megoldást használja . A szelep a jelen esetben befelé nyilik és a porlasztó levegő -

tüzelőanyag – keverék ernyőalakban jut az égési térbe. A rugó mérete jelen esetben a többi megoldáséhoz képest valamivel gyöngébbre adódik ki. A szeleporsó nyitási ideje és emelkedése az álta

lánosságban használt megoldásoknál állandó, ha tehát a terhelés csökken, a bevezetett tüzelőanyag mennyisége is kevesebb lesz, a befuvott keverék összetétele változó

lesz. Ha jelen esetben a porlasztó levegő nyomása állandó maradna, akkor a tüzelőanyag teljes mennyiség ben bejutna az égési térbe és nemcsak hogy nem ma

radna a keverési térben tüzelőanyag a következő gyuj tás bevezetésére, hanem a porlasztólevegő minden cél nélkül ömlene az égési térbe, aminek következtében

céltalanul sok levegő fogyván, a munkaszükséglet nő, kényesebb részét (ahol a tüzelőanyag beömlik) lehüti, de a sok kiterjedő levegő az égési térnek éppen leg

ami az égés lefolyására káros. Ha tehát azt akarnók , hogy a porlasztólevegő nyomása állandó maradjon ,

változtatni kellene a szeleporsó nyitási idejét. Ha ez nem lehetséges, ugy a légnyomást a terhelésnek meg felelően csökkenteni , illetve növelni kell, mert kisebb nyomás esetén a keverék lassabban áramlik a porlasztó

lencsén át és igy kisebb kilátása van annak, hogy fölösleges és lehütő levegő jusson az égési térbe. Azon célból, hogy a befuvó levegőnyomás állandó maradjon, tehát változtatni kellene a terhelésnek meg

felelően a tüzelőanyagszeleporsó nyitási idejét és a porlasztólevegőt termelő légsüritő által beszivott levegő mennyiségét egyidejüleg. Ilyen megoldást a Sulzer cég

használ és a vázlatos elrendezését a 64. ábra mutatja be. A emeltyü a szabályozóról a mozgást a légsüritőt szabályozó fojtószelepre F viszi át. C emeltyü a tüzelő anyagszivattyu szabályozására bır befolyással. Végül

a B emeltyü a tüzelőanyagszelep nyitási idejét szabá lyozza a terhelésnek megfelelően. Ujabb tüzelőanyagszelep szerkezeti kiviteleknél több irányban javitások felé törekszenek, amelyekkel a biztosabb gyulladást akarják elérni . Ennek legfőbb akadálya vagy az, hogy a szeleporsó nyitásánál nagy

kiterjedés következtében lehült porlasztólevegő áramlik legelőször a hengerbe ; vagy az, hogy oly sok tüzelő

anyag akar egyszerre a nyitás elején bejutni, amelyet helyesen elporlasztani nem lehet. Ezeket kiküszöbölendő, ugy a tüzelőanyag, valamint a porlasztólevegő bebocsá tását külön vezérlik oly mértékben, amint az a helyes elégéshez szükséges . Olyan próbálkozásokat is találunk, amelyeknél egy égéshez szükséges levegő- és tüzelő 75

स

TT

A

B CC 引号 自

64. ábra

76

anyagot kiszabják a terhelésnek megfelelően és meg felelő terekbe helyezik el, ahonnan a porlasztáshoz kerülnek, jóformán kimérik a tüzelőanyagot és a por

lasztólevegőt. Kisérleteznek a tüzelőanyag és porlasztó levegő áramlási keresztmetszeteinek a terheléshez iga zodó változtatásával is .

XI, Szabályozó. A

terhelésnek megfelelően változtatni kell a

munkahengerbe vezetett tüzelőanyagmennyiséget, ami kor is ennek megfelelően a termelt munka változik .

A termelt munkának mindig összhangban kell lenni a terheléssel, amely célra a szabályozó alkalmaztatik. Ha ez a kivánság nem teljesülhet, akkor a gép egyen

letes terheléssel nem járhat. A szabályozó szervét emeltyürendszerrel kötik a

szabályozóhüvellyel, amely a szabályozótengelyen van,

azonban vele nem forog. Ha tehát a tüzelőanyagmeny nyiséget, a munkahenger töltését változtatni akarjuk,

ezen szabályozó hüvely (A) (65. ábra) emelkedésén kell változtatni. A hüvely B csapjaiba kapaszkodik az a villa , amely emeltyük és tengelyek közbeiktatásával a szabályozó szervhez, Diesel -gépek esetén általánosság

ban a tüzelőanyagszivattyu szivószelepeihez vezetnek, A szabályozóhüvely mozgatását forgásban levő Csulyoknál föllépő centrifugális erő létesiti, amely ellen legtöbb esetben rugó (néha, de igen ritkán suly) hat. Ha a fordulatszám állandó, akkor a suly követ keztében föllépő centrifugális erő és a rugó egyensuly

ban kell hogy legyenek. Ilyenkor a hüvely állandóan megtartván helyét, a tüzelőanyagszivattyu szivószelepe mindig ugyanazon tüzelőanyagmennyiség szállitását engedi meg.

Amikor a terhelés változik , akkor a gép – miután még a terhelés változás előtti töltést kapja , ugyan

azon munkát termeli, a több vagy kevesebb munka fogyasztás miatt lassabban vagy gyorsabban kell hogy forogjon . Ezen lassubb vagy gyorsabb forgás következ tében a suly által létesitett centrifugál erő csökken

vagy nő, ugy hogy a sulyok vagy összébb jutnak vagy kilengenek, a rugó összenyomódik vagy tágul . Közbe iktatott. E emeltyü, F csavar közvetitésével, a forgó G hüvelyt emeli vagy sülyeszti , amely az A hüvely hasonló mozgását létesiti . Hogy az A hüvely a G hüvely hez képest ne forogjon , golyós csapágyat iktatnak

közbe. Ha tehát a terhelés csökken, amikor is a fordu lat nő, a hüvelynek emelkednie kell , az ilyen szabá lyozó stabil. Ha ellenben a fordulat csökkenésével a hüvely emelkedne, a szabályozó labil , azaz soha egyen sulyba nem hozható. 77

65. ábra leggyakrabban használt szabályozó meg oldást mutatja . Üreges suly, amely a vizszintesben görgőkön a surlódási ellenállás lehető csökkentése miatt mozog, egyik sulyvonalban támad az E emeltyü ,

a végén görgővel, a másik sulyvonalába rudat látunk, amely körül mindegyik sulyhoz a suly üregében henge

resrugó található . A rugó másik vége a teljesen meg esztergályozott és a tengellyel forgó dob csavarzatára

J támaszkodik, amellyel a megfelelő alátét segélyével

i

H

B A

65. ábra

a rugó hossza beállitható és igy kis mértékü fordulat változást lehet elérni.

A föllépő centrifugális erőt jóformán teljesen a rugó ereje egyenliti ki , a sulyterhelésből, amely hüvely és az ahhoz vezető emeltyürendszerből adódik, a lehető legkisebbre méretezendő, mert ez a szabályozó érzé kenységét különben nagy mértékben csökkenti .

Vannak olyan megoldások is, amelyeknél a dob H áll, a külső

rugótámasz J egy

erősitve . 78

tárcsára

van

föl

Szabályozóra nézve fontos : 1. Az elállitó erő, amellyel a forgó szabályozó rendelkezik és azon célból szükséges, hogy a tüzelő anyag szivószelepek elállitására szükséges ellenálláso kat legyőzze .

2. Az egyenlőtlenségi fok, amely a legnagyobb és legkisebb fordulatszám különbségének viszonya a köze pes fordulatszámhoz. Ideális volna ha az O volna, de

ezt a jelzett rendszerü szabályozóval elérni nem lehet. Az egyenlőtlenségi fok megállapitásánál

lehetőség

szerint az exakt szabályozásnak megfelelő egyenlőtlen ségi fokot kell választani, mert a kisebb egyenlőtlen ségi fok következtében a szabályozó előre siet, mig a nagyobbnál elmarad. E kettő között van az exakt szabályozásnak megfelelő egyenlőtlenségi fok, amely nél a szabályozó egy lengéssel veszi föl az uj egyen

sulyi helyzetet. Ha ennél csak valamivel kisebb az egyenlőtlenségi fok , akkor az uj egyensulyi helyzet

körüli néhány lengés után veszi föl az uj egyensulyi helyzetet. Ennek is van egy határa és ba ez alá esik az egyenlőtlenségi fok, a lengések nem hogy nem szünnek meg, hanem folyton növekedni fognak . Az exakt szabá

lyozásnak megfelelő egyenlőtlenségi fok azonban nem csak a szabályozó tömegeitől, ezeknek utjaitól , hanem

a gép lenditőkerék lenditő (tehetetlenségi) nyomatéká tól és kerületi sebességétől is függ.

3. Érzékenységi foka meg azon fordulatszám különbségnek , amelyen belül a szabályozó moz dulatlan marad, viszonya a közepes fordulathoz. Ez az érték függ az elállitó szerkezetben föllépő és a szabályozó saját surlódása miatt föllépő ellenállásoktól. Természetesen a szabályozó nem müködhet min dig azonnal, mert mint ismeretes, a tüzelőanyagszivó szelep akkor, mikor a szivattyu tüzelőanyagot szállit, csak nagy erővel nyitható, ami igen erős szabályozást kivánna, továbbá a szállitott tüzelőanyagmennyiség csak akkor érvényesülhet, ha a tüzelőanyagszelep nyilik , amely egy munkaszakasznak csak kis része. Lég- vagy olajfék alkalmazása általában nem mindig szükséges . Azon esetben vált be, amidőn az

egyenlőtlenségi fok jóval kisebb a megállapitott exakt egyenlőtlenségi oknál, különben a szabályozó többé kevésbé elmarad, ugy hogy nem jut nyugvó pontra. Az elmondottak érthetővé teszik azt a többszöri tapasztalatot, hogy egy szabályozó, ha jól is szerkesz

tették meg és önállóan jól müködik, a géppel kapcsolva terhelésváltozásoknál állandó lengések keletkezhetnek. 66. ábra érdekes szabályozómegoldást mutat . Itten golyókat A találunk egy csillag B között, amelyet a forgó tengelyre ékelnek. Az első tárcsa C lazán van a tengelyen, a D tányér szintén . A szerint, amint a ten

gely fordulata nő vagy csökken, a golyók kijjebb vagy 79

beljebb helyezkednek el , a kupos D tányér emelkedik

vagy sülyed. Az ilyen szabályozókkal nagy állitó erőt érhetünk el, de az érzékenységi foka is nagy. A tányé rok felülete a futófelületeken köszörült kéregöntés. Ha a fordulatszámot üzemközben kell változtatni,

amikor a főrugókhoz férkőzni nem lehet, de olyképen, hogy a szabályozó stabil maradjon, az ugynevezett fordulatszámállitó készüléket vagy ahogyan nevezni

D B C 66. ábra

szokták, rugós mérleget használják . Ez a készülék egy vagy két rugóból áll, amelynek hossza kézikerék u tján vagy kapcsolótábláról elektromotorral , a szükséghez képest megváltoztatható. Ez a rugóerő kiegésziti a

szabályozóban lévő rugóerőt olyanformán, hogy

a

sulyok centrifugális erejével egyensulyba jutó olyan hüvelyemelést létesitenek, amely megfelel a kivánt fordulatnak .

67. ábra az általánosságban használt szabályozási 80

-Н

B

D E

|

)(0

67. ábra

81

6

átvitelt mutatja. A hüvelyről a mozgás B összekötő rudhoz jut, amelynek hossza palackanya segélyével állitható. B rudról D emeltyü utján jut az Ě szabá lyozótengelyre,

amely

végigvonul az egész gépen .

XII . Káros tér .

A Diesel-gépek lényege az, hogy minden tüzelő anyagtól menten süritjük a munkahengerbe szivott levegő mennyiségét, olyan mértékben , hogy a süritett levegő hőfoka elegendő legyen a befecskendezett tüzelő anyag meggyujtásához .

с

68. ábra

A süritett levegőt lehetőleg kis térben kell össz

pontositani, hogy lehetőleg a levegő minden részéhez juthasson a tüzelőanyag és igy a gép lehetőleg kevés levegőfölösleggel dolgozzon , mert nagy levegőfölösleg esetén ez csak meleget vesz fel, aránylag kevés teljesit mény ellenében . Ez a tér a káros tér. Nevét onnan kapta 82

69. ábra

hogy a dugattyu nem mozogván benne, károsan ugyan,

de szükségszerüen megnöveli az állvány és igy az egész gép magasságát .

68. ábra a káros tér szokott alakját mutatja, amely lapos henger, csak a dugattyufenék domborusága vál toztat ezen kis részben. A káros tér minden oldalról

hütve van, erősebben ott, ahol a vizhütés van, gyön

gébben ott, ahol a külső levegővezetés, illetve sugárzás által vezeti el a meleget. A belső égési mótoroknál a

hütés szükséges rossz és csak azért kell alkalmazni, hogy ama a gép épitésére rendelkezésre álló anyagok élettartamát növeljük, amely különben hütés nélkül 83

1

gyorsan kicserélhetővé válna. A belső égésü gépeknél tehát a főföladat a hütést

ugy megoldani, hogy a mellett, hogy az anyagok élet tartamát nem csökkentjük, mennél kevesebb meleget vonjunk el a munka folyamatból, különösen ki kell

ezen föladat megoldását terjeszteni azon terekre, ahol a hőfok a legnagyobb , igy a káros térre illetőleg az égési térre, amely magában foglalja a káros teret és hosszát a dugattyu azon utja szabja meg, amely alatt az

égés (nem azutánégés) tart. A meley elvezetésre a hütött fölület mérvadó és mennél nagyobb ez a hütött fölület

az ezen fölületen belül lévő forrógáz köbtartalmához, annál több meleget von el a hütés a munkafolyamatból

és természetesen annál több tüzelőanyagot fogyaszt a A

B

70. ábra

gép. Ajánlatos mindezek mellett a gép teljes közepes hütőfölületét a teljes közepes köbtartalomhoz viszo nyitani és az itt nyert eredményeket különböző esetekre összehasonlitani . Lényeges befolyása van itt a henger

átmérőjének és löketének . Figyelembe kellene venni a fordulatszámot is, mert ezzel az időegységenként termelt meleg változik .

A káros tér egy másik alakját a 69. ábra mutatja. Itt a tér gömbalaku , amivel elérték azt, hogy a levegő a porlasztás központjához közelebb jött, a dugattyu

fenekét tüzcsóva jobban kiméli, a hütöfölület aránylag kisebb a köbtartalomhoz képest, mint a lapos káro térnél .

A káros tér köbtartalmát nehéz volna mérni és a gyakorlatban ez a mérési mód semmi esetre sem

lenne kényelmes és gyors , amit a gyakorlat megkiván . Kényelmesebb mód, ha a káros tér köbtartalmát eloszt juk a dugattyu átmérőjével és az igy nyert hosszal mérjük a káros teret. Ezt a hosszat lineáris káros tér nek nevezzük és ezt a 68. ábra l mérete tünteti föl,

amelyhez járul a b méret a tömités vastagságából. A káros tér alakja igen szövevényes, mert figye 84

lembe kell venni az üregeket, a szelep benyulását stb .

Számitással követhető , azonban a kisérletek alkalmával a káros tér nagysága, amely a sürités végnyomásával mérhető , ellenörzendő.

68. ábrából látható, hogy az állvány hossza H és az alaplemez szintjének x x távolsága a tengely középtől

Cösszege egyenlő a káros tér 1, a dugattyucsap távolsága Di, a hajtórud hossz L és a forgattyusugár r hosszak 1,

összegével.

Fekvő kettős müködésü gépek káros terét 70. ábra tünteti föl. Ez a megoldás a Maschinenfabrik Augsburg Nürnberg cégtől származik . Minden dugattyu oldalán két káros térrész van, tehát itt süritik a

beszivott

levegő mennyiségét. Mindegyik káros térnek külön tüzelőanyagszelepe van. A szivó illetőleg kipuffogó

szelepek ürege A , B kivágás a dugattyuban, a C kivágás a hengerfödélben van . A káros tér nagysága itt is meg felel azon követelményeknek , hogy a beszivott levegő sürités után olyan hőfoku legyen, hogy az öngyujtás bekövetkezhessen .

XIII. Szelepvezérlés. A szelepek mozgatása végeredményben a főten gelyről történik , mert ennek bizonyos összefüggésben kell lennie a főtengely illetőleg a dugattyu mozgásával, olyformán, hogy az egyes szelepek mozgása a henger belsejében lefolyó munkafolyamathoz alkalmazkod janak .

A szelepek meghajtása közvetlenül a főtengelyről

vagy nehézségekbe ütköznék. Ezt elkerülendő tengelye ket kell közbeiktatni, amelyeknek meghajtása a főten gelyről történik. Alló gépek esetén a főtengelyre ékelt csavarkerék viszi át a mozgást a függőleges vezér tengelyre ékelt csavarkerékre. Csavarkerekek alkal

mazása két egymásra merőleges , de nem egy sikban fekvő tengely esetén indokolt. Ezen kerék palástján csavarvonal irányában menő fogak egy pontban (elmé letileg) érintkeznek és igy indokolt ezen kerekek jó kenéséről gondoskodni. A fogak balmenetü csavarvonal szerint készülnek, amikor is a 71. ábrában föltüntetett forgásirányok adódnak . A ferde fogazás következtében

tengelyirányu nyomások lépnek föl, amelyeket föl kell fogni. A főtengelyen levő csavarkereket szerelés szem pontjából két részből kell késziteni . A két csavarkerék fél összeerősitése 72. ábra hevederrel és ékkel vagy

csavarokkal történhetik . A függélyes vezértengelyen levó alsó csavarkerék (áttétele 1 : 1) és a fölső csavar

kerék (áttétele 1 : 2) miatt föllépő ' tengelyiránti nyo mások fölvételére szolgál a talpcsapágy. Ilyen talp csapágy rajzát a 73. ábra mutatja , amely ugyan fekvő 85

gép esetére érvényes, de a csapágy szerkezete álló gépre nézve ugyanaz. A csapágyházra A rögzitik az alsó lencserészt B , amelyen mozog egy kupos csappal a ten gelybe erősitett C lencse fölső rész. Ezen lencsék anyaga

edzett és köszörült acél és igy a kopásoknak jól ellentáll. Természetesen

megfelelő kenésről kell gondoskodni,

amely célra a D furat szolgál, amelyen át a kenőanyag a surlódó lencsefölületekhez jut.

71. ábra

A függélyes vezértengelyt két végén ágyazzák. Az egyik csapágy a talpcsapágyházban, a másik a csavarkerékházban van. A tengelyt magát szerelési okokból két részből kell késziteni, amelyeket tengelykö téssel csavarolnak össze . Hosszu tengelynél, különösen

akkor, ha a szabályozó nem a vezértengely fölső végén, 86

hanem a tengely középső részen helyezik el, ajánlatos a tengelyt még egy helyen csapágyazni . A függélyes vezértengely fölső csavarkerekéről a mozgás a vizszintes tengelyen levő csavarkerékre adódik át . Ezen tengelyről történik a szelepek vezérlése. Fekvő gépeknél az elrendezés lényegileg ugyanaz

mint álló gépeknél ; csak a szelepek meghajtására szol gáló tengelyt csavarkerék helyett kupkerékpárral szok ták meghajtani .

72. ábra

Kettős müködésü fekvő négytaktusu Dieselgépeknél

a szelep elrendezése olyan, hogy egy vezértengely ele gendő .

12. ábra egy ilyen gép vezérlő tengely mozgatását

mutatja , amely szintén csavarkerékpár utján kapja mozgását. A csavarkerékpárt egy házba rendezik el, amelyet csavarokkal, az állvány megfelelő munkafelü letére erősitenek. A szelepek vezérlésére közvetlenül

befolyásoló tengelyeket jó kell csapágyakban ágyazni, tehát kellő méretü csészéket jó olajozással kell al kalmazni.

74. ábra fekvő gép, vezértengelyének csapágyazását mutatja be. A csészék kenése gyürüvel történik , amely

megfelelő bőségü kamrából emeli fel az olajat. A csap 87

o o

A

73. ábra

ágybakokat az állvány megfelelő munkaléces illesztő felületére csavarják fel, mert fontos az, hogy a tengely

pontosan feküdjön meg, tehát csészék középvonala egy egyenesbe essen .

A vezértengelyről a szelepek meghajtása kétféle képen történik a gyakorlatban. Ezeket soroljuk fel. 88

0

Dover

74. ábra

89

75. ábra

Legegyszerübben használt megoldást egyszerüsége és olcsósága következtében a 75. ábra mutatja be. A bütykös tárcsára fekszik fel az emeltyü, egyik

vége, amelyen a kopások csökkentése miatt görgöt helyeznek , amely a szelepemeltyübe helyezett csap kö rül forog. A szelepemeltyüt csipon ágyazzák, 76. ábra,

amely (álló gépekről lévén szó) két, a hengerfedélbe öntött, szembe erősitett tartóoszlopokban nyugszik . A szelepemeltyü másik vége állitható nyomódarabbal

a mozgatható szelepekre fekszik. Amig tehát a bütyök a görgő alatt van a szelep nyitva marad. Tüzelőanyag 90

76. á bra

szelepnél a görgő a vezértengely és szelep közé esik, mert ezt a szelepet emelni kell. Bütykös tárcsa bütyökjének méretezésénél két szem pontot kell figyelembe venni .

1. A vezérlés nyugodt lökésmentes legyen, amelyhez

szükséges, hogy a bütyök nyitási és zárási része lassu mozgásokat biztositson, ily módon a tömegek gyorsitása

és lassitása következtében fellépő erők kicsinyek, tehát kis kopások keletkezhetnek .

2. Kedvező gázsebességek legyenek, tehát a gázakat áramlásuk közben sehol le ne fojtsuk. E két feltétel ellenkező kivánságokat foglal magá

ban, mert mig egyrészt gyors nyitás és zárás szükséges a fojtások elkerülésére, addig a tömegerők csökkenté

sére lassu emelkedést (és zárást) kivánunk. E két kiván ságot, amennyire a viszonyok megengedik, összhang 91

zásba kell hozni , ami általában a gyakorlat tanusága

szerint nagyobb nehézséget (kis próbálkozásoktól el tekintve) nem okoz. A bütykös tárcsa egy darabból készül, rendesen

kovácsolják és ugy kell a tengelyre ékelni, hogy a szelep

megfelelő ideig nyitottan maradjon . A beállitás akként történik, hogy a bütyköket a tengelyre tolják, de még az ékrovatékot nem vésték be. A bütyköt, amely tehát még forgatható , beállitják és minden bütykän levő rögzitő csavarral rögzitik . Csak a helyes beállitás után

szerintļaz ékrova jelölik meg a bütykös tárcsán a tengely tékot és vésik be. 77. ábra azt az esetet ábrázolja, amidőn egyszerre két szelepet kell mozgatni. Az első szelepet

77. ábra

meghajtó emeltyünek nyulványa van, amely egy másik emeltyüre fekszik meg. Ez аa második emeltyü mozgatja a hátsó második szelepet .

78. ábra a tüzelőanyagszelep bütykös tárcsáját ábrá zolja. A bütyköt a , a b tárcsába csavarokkal erősitik és az elmozgás ellen c illeszték biztositja . A bütyköt

megfelelően beállitják és ha minden kivánságot kielé

gitettek, rögzitik a 78. ábrán megadott módon . Ez az ábra a fekvő kettős müködésü négytaktusu gép tüzelő anyagszelep bütykét mutatja be. Két bütyköt helyeznek el, egyik középen, a másik két szélén , mert minden

bütykös tárcsa két szelepet mozgat. A bütyök anyaga öntött acél, amelyet megedzenek . A szelepemeltyük acélöntésből készülnek, négyszö ges vagy I alaku keresztmetszettel. Az emeltyü ágya zásánál bronzperselyt huznak be. Az emeltyüket oly

erősen kell méretezni, hogy alakváltozást ne szenved jen, mert különben a mozgás nem a megállapitott mó don jut a szelephez. Fontos ez a körülmény különösen

a tüzelőanyags_elepnél, ahol amugy is kis mozgások vannak. (79. ábra .) A szelepeket álló gépeknél csak ugy lehet kiszerelni, 92

ha az illető hengerhez tartozó szelepemeltyü rendszert az oszlopaiból kiemeljük, ami igen körülményes. Ezt elkerülni lehet a 75. ábrában jelzett megoldással , amely

szerint a szelepemeltyü két részből készül, amelyet csavarral erősitünk össze és illesztés céljából esetleg csapot alkalmazunk. Az alakváltozás elkerülése céljából igen szolid összeerősités kivánatos.

78. ábra

Amint azonban nagyobb egységü gépekről van szó,

amikor is a nyitásnál nagy erőket kell a vezérlésnek legyőznie, különösen kipuffogószelepeknél,

a bütyök

elején keletkező gyors kopásokat eikerülendő, helye bizonyult a gördülőemeltyü alkalmazása , amely a 80. ábrából látható . A meghajtás körhagyó ról történik , ahonnan egy rud segélyével mozgatja az egyik gördülőemeltyüt, amely egy csap körül forog.

A másik gördülőemeltyü a szeleppel van kapcsolva és átveszi mozgását. Az ilyen gördülőemeltyünél a nyitás

nál olyan áttételt alkalmazhatunk , hogy a nyitáshoz 93

aránylag kis erő szükséges. Természetesen a keveset müködü inditó szelep és a kis emelkedéssel dolgozó tüzelőanyagszelep esetére a komplikáltabb gördülő emeltyü rendszer elmaradhat. 80. ábrában feltüntetett

gördülőemeltyüknél a gördülőfelületek kicserélhetővé vannak szerkesztve. Ezen felületek edzve vannak és jó kenésről kell gondoskodni.

79. ábra

A gördülőemeltyük rendszerét különösen fekvő gépeknél, amelyekre különösen nagy egységek épitésé nél tértek át, alkalmazzák. Ikergépeknél az egyes szele

pek mozgatására a forgattyuk megfelelő felékelése miatt, elegendő egy vezértengelyt használni. (81. ábra . Amikor a gép inditása megtörtént és kellő lendü letbe jött, ki kell kapcsolni az inditószelepemeltyüt, tehát a görgőjének érintkezését a bütyökkel meg kell

szüntetni. Ugyanekkor be szokták kapcsolni a tüzelő anyagszelepemeltyüt, illetve érintkezésbe hozzuk ezen szelepemeltyü görgőjét a hozzátartozó bütykös tárcsá 94

7 1

80. ábra

81. ábra

val. Meg kell e helyen emliteni, hogy némely szerkesztő

az inditás alatt a tüzelőanyagszelepet is müködteti, de ez nagy óvatosságot igényel és az előszivattyuzásnál figyelembe veendő. Ezen kapcsolás, mint a 82. ábra mutatja, bütykös

tárcsák esetén akként történik , hogy az inditó- és tü zelőanyagszelepemeltyüt egy közös körhagyóra a sze reljük, amely a többi emeltyükkel közös tengelyre kerül. Ez a körhagyó ezen tengely körül forgatható és 95

-6

I

1 e

82. ábra

a b kar segélyével rögzithető akként, hogy a kart a c tárcsa valamelyik fogába helyezzük. A c tárcsán három fog van. I. állás az üzemállás (83.a ábra) , a kör

hagyót ugy állitják be, hogy csak a tüzelőanyagszeiep görgője érintkezik a tárcsájával. A d rugó az indito , e rugó pedig a tüzelőanyagszelepet igyekszik tárcsájá

tól eltávolitani, ami csak éppen a körhagyó bizonyos állásánál sikerül. II. állásban egy szelep sem érintke

zik ( 83b ábra) . IIT. állásban csak az inditószelep érint kezik bütykével (83/ c ábra) .

Az itt emlitett kikapcsolást körhagyós szelepmeg hajtás esetére a 84. ábra mutatja be, amelyet M. A. N.

cég alkalmaz az általa bevezetett kettős müködésü , négyütemü fekvő gépeknél. 1. Emeltyürendszer a tüzelőanyagszelep ; II . inditó szelep mozgatására szolgál; III. emeltyü a ki- és be kapcsolásokat végzi.

Megjegyzendő, ha a kikapcsoló emeltyü a II . helyzetben van (83; b ábra) és a gép forog, a tüzelő 96

83 / a - 83 / b - 83 / c fibra 97

7

anyagszivattyut föltétlenül ki kell kapcsolni, mert ha ezt elmulasztjuk, a tüzelőanyagszelephazban sok tüzelő anyag gyül össze, mely robbanáshoz vezethet. Ha a gépet könnyen és igy gyorsan inditó hely. zetbe akarjuk hozni , akkor a szivószelepet nyitva kell

tartani , nehogy a kézimunka egy részét fölöslegesen levegősüritésre használják .

XIV. Tüzelőanyagszivattyu. a) Szivattyu müködése.

A tüzelőanyagszivattyu az elégéshez szükséges

tüzelőanyagot szállitja a munkahengerbe, illetve ezt megelőzően a tüzelőanyagszelepbe.

Mint a 85. ábrából látható, a tüzelőanyag az a ) csapon a b uszós edénybe ömlik. Ezen edényben a tü

zelőanyag magasságát a c uszóval d kétkaru emeltyü kar által mozgatott e szelep szabályozza. Ha p. 0. a b edényben a folyadékfölszin csökken, az e szelep nyilik és lehetővé teszi több tüzelőanyag beáramlását.

Amilyen a fölszinmagasság a b uszótérben, ugyanolyan lesz a szivattyu f szivóterében . A szivást és nyomást, tehát a tüzelőanyag szálli

tását a g dugattyu végzi . Ha a dugattyu irányában mozog, légritkulás áll elő és nyilik a szivószelep h. Ezen szivószelep automatikusan nyilik. A g dugattyu > irányában indul, amikor is a szivószelep záródik. A folyadék jóformán összenyomhatatlan lévén, a dugattyu mozgása követ

a fölső holtpontból visszafelé

keztében a folyadék kénytelen az i és k nyomószele peket kinyitni és az l csövön át távozik a tüzelőanyag szelep felé, k szelep tulajdonképen visszacsapó szelep

ként szerepel, amely igy a nagynyomásu teret biztosab ban lezárja , mert előfordulhat, hogy az i szelep nem tömit már megbizhatóan. Az m szelep próbaszelep, amellyel a tüzelőanyag szállitását lehet ellenőrizni.

A k visszacsapószelepet és az m próbaszelepet néha tüzelőanyag mellé helyezik el, ezzel a szivattyu test egyszerübb lesz és a közbeiktatott csővezeték meg töltése indulásnál ellenőrizhető. (63. ábra.) A szivattyu meghajtható a vizszintes illetve füg gélyes vezértengelyről is. Az utóbbi esetben a szivattyu mérete kisebb lehet, mert a függélyes vezértengely kétszer annyit fordul, mint a vizszintes, azonban ez 98

különösen nagyobb fordulatu gépeknél a tartósság ro vására megy .

A 86. ábra egy tüzelőanyagszivattyu szerkezeti megoldását mutatja , ahol az egyes alkatrészek azonnal fölismerhetők. A 87. ábra fekvő Diesel-gép elrendezését mutatja, amelynél szerkezetileg eltérést nem láthatunk, a dugattyu természetesen vizszintes. ( M. A. N. megoldás.)

Némely szerkesztő, abból a szempontból indulván ki , hogy tüzelőanyagszivattyu számát, éppen nem egy

szerü szerkezete miatt csökkentse, oda törekszik, hogy

84. ábra

egy szivattyu egynél több hengert tápláljon tüzelő anyaggal . E célra rendelkezésre áll az az idő, amely aa tüzelő

anyagszelep zárásától a befuvás kezdetéig lejár. Meg jegyzendő azonban, hogy a tüzelőanyag elhelyezkedése megkivánja, hogy jóval a befuvás kezdete előtt vezes

sük be a tüzelőanyagot, mert csak igy lehet biztositani, hogy az a porlasztón megfelelően elhelyezkedjen. Ebből a szempontból kiindulva leg följebb két, esetleg három

hengerhez lehet egy szivattyut használni. Ahhoz, hogy

két vagy három hengerhez egy szivattyut alkalmazhas sunk, arra a következő módszerek használbatók :

1. Minden henger részére külön dugattyut alkal mazunk, amelyek ugyanazon körhagyóról lehetnek hajtva, 96/a ábra, de nem lehetetlen az az elrendezés

sem, amikor két körhagyót alkalmaznak, amelyek egy más mellett lehetnek fölékelve. Minden dugattyuhoz külön szivó- és nyomószelepek tartoznak. 99

2. Egy dugattyut használunk, de a tüzelőanyag

elosztására u. n . elosztót kell közbeiktatni, mint amilyen a 88. ábrán látható. Az elosztóban minden henger felé

ömlő tüzelőanyag utjába, annak szabályozására egy szeleporsót a kell beiktatni, a durvább beállitáshoz, mig a finomabb beállitáshoz a b kisfuratu henger szük séges, amelynél a furat nagyságát a henger sajátos

követelményeinek megfelelően kell beállitani. Ezen el

2 .K SCOULD

т

2

2 a

til

He

dy XE www

h

85. ábra

osztóval azonban a kivánt elosztást elérni nem lehet,

mert ott olyan változásokat előteremteni, amely a ter

heléshez igazodhatna, nem lehet ugy, hogy ha teljes területnek megfelelő töltéseket az elosztón be is lehetett

terhelésnél fáradságos kisérletekkel az egyenlő munka

állitani, semmi sem biztositja azt, hogy más terhelésnél

is megmarad. Ugyanazon oknál fogva az indulásnál is fölléphetnek nehézségek. A nehézségek természetesen

fokozódnak, ha a tüzelőanyag mennyiség kicsi, p. 0. kisebb egységeknél vagy gyorsjáratu gépeknél. A kis

nyilásokozta fojtás miatt a szivattyunak nagyobb nyo mással kell dolgoznia.

Mondottak alapján és a gyakorlat tényleg igazolta 100

86. ábra

101

is, hogy az elosztók nem feleltek meg a nagyreményü várakozásoknak .

Ott, ahol nehezebben gyulladó tüzelőanyaggal dolgoznak, a gyujtás bevezetésére aa tükörhöz közvetlenül könnyebben gyulladó tüzelőanyagot helyeznek el, ame lyet egy külön dugattyu szállit. Ilyen esetben már

K A F

mu

87. ábra

minden egyes hengerhez két dugattyut használnak,

csakhogy a gyujtóolajat tápláló dugattyu átmérője lényegesen kisebb lehet.

Ezen esetben sincsen nemmi a kadálya annak, hogy két hengert tápláljon egy szivattyu, de elosztóval dol gozni nem igen ajánlatos. Az uszót leggyakrabban valamelyik állványbakba

helyezik el és azt érik el , hogy a szivattyu szabad 102

--

(szivó) tereiben a folyadék fölszine állandó marad,

függetlenül, hogy milyen a tüzelőanyagtartányban a folyadék fölszine. b) Szabályozás.

A tüzelőanyagszivattyunak olyan berendezésünek kell lennie, hogy a terheléshez képest változó tüzelő anyagmennyiséget juttasson a hengerbe . A szabályozást

a szabályozó végzi, tehát ennek a szabályozónak kell a tüzelőanyagszivattyu szállitási mennyiséget befolyá solnia .

Legközelebb volna a szivattyulöket változtatása a terhelésnek megfelelően. Ez azonban igen erős szabá

lyozót kivánna, mert mint ismeretes, a tüzelőanyagot a tüzelőanyagszelepházban uralkodó befuvónyomás ellen kell szállitani, amely 60—65 légkörnek felel meg por mális viszonyok mellett, tehát a szabályozónak nagy ellenállást kellene legyőznie. Célszerübbnek mutatkozott

b

-a

88. ábra

103

az a szabályozási megoldás, amelynél a dugattyu a beszivott tüzelőanyagmennyiség egy részét a nyomó

szakasz alatt a sziyótérbe. nyomja yişsza. Ez a rend szer használatos:ma általánosan és ka eltérések vannak , azok inkább szerkezeti és elrendezési okokkal magya rázhatók meg . Egy szerkezeti megoldást 89. ábra mutat be. Arról a tengelyről, amelyről aszivattyu dugattyuja körhagyó

id с

www

][

90. ábra

89. ábra

utján kapja mozgását, egy a körhagyóra rögzitett csap mozgatja a bc emeltyüt. Ezen emeltyüdpontjából egy rud viszi át a mozgást a szivószelephez. Ha az A hézag az üt köző és szelep között (90. ábra) a körhagyó alsó állásában nagyobb, mint a d pont mozgása, akkor a szeleppel az e rud érintkezésbe sem jut, a szivószelep akkor záródik , amikor a szivattyuban a nyomószakasz kezdődik, tehát a szivótérbe nem áramlik vissza semmi. Ha azonban

b végpontot a b' állásba emeljük föl ugy, hogy a b, c emeltyü alsó állása b' c', akkor az e emeltyüta dd darabbal fölemeltük, amennyivel azután az A hézag csökkenni fog. Jelen esetben már a nyomószakasz alatt 104

91. ábra

a szivószelep nyitva marad és a beszivott tüzelőanyag egy része visszakerül a szivótérbe. A b pontot annyira emelhetjük, hogy akkor, midőn amint azt az ábra is mutatja, körhagyó az alsó állásban van , az e rud a szeleppel érintkezik, jelen esetben tüzelőanyag szállitás 105

nincs, mert a szivószelep, jóformán nem is kerül a nyomószakasz alatt a fészkére. 89. ábra a teljes szabályozás elrendezését mutatja be. Ha a szabályozóhüvely leterhelés következtében emelkedik, a g, b, d emeltyüpontok is emelkedni fog nak, tehát az A hézag kisebb lesz, a töltés csökkenni fog. 91. ábra a fekvő gép szabályozását mutatja be. A körhagyóról a rud utján mozgásba jut a b emeltyü, c pont a szabályozó állása szerint fix pont, tehát e

körül végzi lengését a c, d emeltyü , amelyhez van az e rud kötve. Ez a rud befolyásolja a h szivószelep zárási idejét .

92. ábra az álló elrendezésü gép szabályozását ábrázolja . A körhagyó a csapjáról, kapja az a, b emeltyü

és az e rud mozgását. A szabályozó mozgását A sza bályozótengelyre adja át, ahonnan az f emeltyü közbe iktatásával jut a b ponthoz . 93. ábrán bemutatott vezér

lési mód lényegileg ugyanaz, mint a 85. ábrában bemu tatott rendszer, b emeltyücsap a szabályozó hatása alatt áll és a b ’, 6 ” szélső helyzeteket foglalja el, a csap mozgását körhagyóról kapja, c ponttal kapcsolt e rud

pedig a szivószelepre hat. Aszerint, mint a szelep az e rud segélyével a nyomószakasz alatt rövidebb vagy hosszabb ideig érintkezik a szivószeleppel, több vagy kevesebb tüzelőanyagot szállit a szivattyu. A szabályozóhoz az áttételt ugy kell megválasztani , hogy ha b, b’ helyzetbe jut, a terhelés nő, tehát a fordulatszám csökken , a

hüvely lefelé mozog, ha pedig b " -be jut, a terhelés csökken, a fordulatszám nő. Sulzer winterthuri cég szabályozási rendszere lényegében véve teljesen azonos a tárgyalt rendszere kével, csak

az elrendezésben

találbató

különbség.

95. ábra. A dugattyu vizszintesen mozog és a függélyes vezértengelyre szerelt körhagyó mozgatja . A szivószelep mozgatását ugyancsak ezen vezértengelyre szerelt kör hagyó által mozgatott b rud, c bütyök közbeiktatásával végzi . A c bütyök d csap körül mozog. A d csap az e

tengely körül foroghat, ennek mozgatását ſ csap segé lyével a szabályozó végzi. A regulátor állása szerint d pont d ” ill. dhe zetet foglalja el , aszerint, mint a fordulat nő, tehát a terhelés csökken illetve a fordulat esik és igy a terhelés nő.

Misem akadályozza azt, hogy ezt a rendszert kiépitsük arra az esetre, ha a vizszintes vezértengelyről mozgatjuk a szivattyut.

Ezen elrendezés vázlatszerü rajzát 94. ábra mu tatja be; a lengöre fekszik egyik oldalán b rud, a másik

oldalán a c szivószelep f pontban hat a szabályozó és a szükségletnek megfelelően a d csapot emeli , vagy sülyeszti. 106

A

le

92. ábra

107

a

b

பர் 94. ábra

93. ábra

c ) Tüzelőanyagszivattyu kikapcsolása. A kikapcsolásnak olyan megoldást kell választa nunk, hogy többhengerü gépeknél az egyes szivattyu külön -külön is kikapcsolható legyen, de szükség esetén egyszerre az összes szivattyu is, ugy, hogy a gép tel sen megállhat. A kikapcsolások különböző rendszereit, amelyek a gyakorlatban leghasználatosabbak, a következőkben ismertetjük.

Rövid ideig tartó kikapcsolást a 91. ábrában föl tüntetett megoldással lehet elérni. Az 1 szabályozó tengelyen, amely p. 0. álló gépek nél végig megy és az összes hengerek tüzelőanyag

szivattyujának a szabályozó mozgást adja át, lazán k állitó gyürüvel helyhez kötve mozog az f emeltyü, amelyen az n állitócsavar van. A g emeltyüt az 1 ten

geiyre pecekkel rögzitik . Ha a szabályozó az 1 tengelyt mozgásba hozza, vele mozog a g emeltyü és az r erős

rugó közvetitésével átadódik az f emeltyüre, illetőleg c csapra, ahonnan az állitás tovább adódik az e rudra. Azn csavart állitva szükséghez képest az r rugót meg

feszithetjük vagy meglazithatjuk . Ha a szivattyut ma gát ki akarjuk iktatni, a g emeltyübe erősitett h fogan tyut kézzel a rugó ereje ellenében elmozgatjuk, amikor 108

is c csap fölfelé mozogván, az e rudat fölemeli, a szivó szelepet kiiktatja addig, amig a kéz a h emeltyüt az elmozgatott helyzetben tartja . Állandó kikapcsolást a 96. ábra mutat be . Itt a rendes szabályozást végző a rudon kivül még egy b

rud van, amely az a -hoz tartozó c peceket hüvelyszerüen EMMAN L

EB

а

fo

.d "

F 3

95. ábra

!

körülveszi. Ha a b rudat fölemeljük, a szivószelepet fölemelt helyzetbe hozzuk, a szállitás tehát megszünik. Ezen b rudat a szivattyuházon kivül elhelyezett és ágyazott d rud segélyével végezhetjük , amely rudba e peceket csavarnak. Ha az e pecek az ábrán teljesen kihuzott helyzetben van, a szelep müködhet, ha azon

ban a d rudat fölemeljük és elforgatjuk, ugy hogy az e pecek a pontozottan jelzett helyzetbe jut, a szelepet fölemeltük, a szivattyu nem szállit. A kikapcsolás a leirtaktól eltérően, amely az el

rendezésben leli magyarázatát, látható a 97. ábrán, amelyet Sulzer winterturi cég használ. Ezen kivite

lekre Magyarországon a Láng -féle gépgyárnak yan meg a gyártási joga. Az a szivószelepet emelő b 109

bütyökre erősitik a c csapot, amely a bütyökből kiáll . A bütyök csapjához (középpontja A) excentrikusan

levő csap körül (középpontja B ) forog a d bütyök, amely forgás közben a c csapba ütközik és igy b bütyök segélyével az a szelepet kiemeli . A d bütyök mozgása

egy a házon kivül levő emeltyüvel végezhető el. Arra nézve, hogy az összes szivattyukat egyszerre lehessen kikapcsolni, meg kell lennie még ama föltétel nek is, hogy minden szivattyut, tehát hengert külön is ki lehessen kapcsolni. Igy p . 0. 96. ábrában föltüntetett megoldás minden további nélkül alkalmazható az összes szivattyuk egyszerre való kikapcsolására is, ha a d rud

gombjára alul minden szivattyunál egy közös tengelyre szerelt emeltyü feküdne fel . Ilyen módon az összes d rudak egyszerre ezen kikapcsoló tengely elmozgatásá val fölemelhetők és az összes szivószelepek kikapcsol tattak.

A kikapcsolás egyik használt módja az, ha egy átömlő tömlőcsap segélyével a nyomóteret összekötjük a szivótérrel, amikor is a szerelőanyag szállitása meg. szünik .

96 / a ábra a Fegyver- és gépgyár rt. egy megoldását mutatja be.

A b szögemeltyü lazán van a csapon , amely csap

körül a szabályozóval kapcsolt emeltyü szintén lazán forog. A két rendszer az ábrán bemutatott módon kap csolható . Ha a kapcsolt helyzet fönnáll, akkor c sza

bályzótengely mozgatását a szabályozóról kapja ; ha nincs meg a kapcsolt helyzet, akkor a c tengely az a emeltyüvel mozgatható és az összes tüzelőanyagszi vattyuk kikapcsolhatók .

d) Tüzelőanyagszivattyu előszivattyuzása. Előszivattyuzás célja, hogy magát a szivattyut, továbbá a nyomócsővezetéket megtöltsük tüzelőanyag gal és egy kevés tüzelőanyag magában a szelepben helyezkedjen el. Tehát az előszivattyuzás az indulás

nál azért szükséges, hogy a gyujtás bekapcsolásánál már elegendő tüzelőanyag legyen a tüzelőanyagszelep házban, amely az indulás néhány fordulata alatt oda bejutni egyébként nem volna képes. Az előszivattyuzás módozatai a következők, ame

lyeket nagy általánosságbau a gyakorlatban

alkal

maznak .

A körbagyót, a meghajtócsap kiszerelésével , el forgatjuk és helyébe egy emeltyüt helyezünk, amely nek forgatócsapja e célra becsavart csap. Az emeltyüt kézzel mozgatjuk és a próbacsapon meggyőződhetünk 110

C

96. ábra

111

d 石

/9(

3 MAL 02E12

L

?

”

Ua

96/a ábra 112

ONS

翌 LTD LOLOT

c

A

C

97. ábra

arról ( a próbaszelepet kinyitva) , hogy a szállitás be 87. ábra egy segéddugattyut ábrázol, amely üze men kivül, mint a szelep, tömitőfölületével ráfekszik fészkére és igy tömit. A dugattyut kézzel a rugóhatás ellen mozgatva, szivás, illetve nyomás áll be és a szivattyu csövével együtt megtelik tüzelőanyaggal. következett- e .

97. ábra Sulzer cég megoldásán a c bütyköt to vábbemelve a szivószelep fölemeli a nyomószelepet és a falitartányból – megfelelő helyen levegőt kieresztve, mert különben nem telik meg tüzelőanyaggal át ömölhetik a tüzelőanyag, megtöltvén szükséges meny nyiségben a szivattyut és csöveket.

XV. Légsüritő. a) Légsüritő müködése. (98. ábra.) Ha a dugattyu lefelé mozogna egy teljesen zárt térben, légritkulás állana be . A tér azonban nem zárt ,

hanem amint a nyomás csökken , tehát kis légritkulás

áll be, a B szivószelep nyilik és a szabadból friss levegő áramlik a henger térfogatába. Ha a nyomást 113

8

minden pontban lemérnők és azt a dugattyu fölső élé

pek megfelelő pontban fölraknók, kapjuk a légsüritő belsejében lefolyó ábrát. Mint jeleztük , a nyomás a-ról b-re esik , azután nyilik a B szelep . Ez a szelep nyitva marad, mig a dugattyu az alsó holtpontba jut. Ugyan

akkor a nyomás a b, c egyenes vonal szerint folyik le . Az alsó holtpontból a dugattyu a fölső holtpont felé halad, miközben a B szelepnek záródni kell. A

98. ábra

zárt térben a levegő süritése megkezdődik és tart

addig, amig a D nyomócsőben uralkodó nyomást a süri tett levegő nyomása annyival nem lépi tul, amely megfelel a C nyomószelep ellenállásának. Ilyenformán

a nyomószelep hengeroldali fölületére nagyobb nyo más lévén , mint a nyomócső felőli oldalán, a nyomó szelep d pontban nyilik és a dugattyu a süritett leve gőt a nyomószelepen át elszállitja . A légszállitás a

de dugattyuuton történik . A légsüritönél is vannak olyan terek, ahová a dugattyu nem férhet, amelyet a szerkezeti megoldások kivánnak meg. Ezen térben a süritett levegő egy része bennmarad , akkor, amidőn a nyomószelep záródik, tehát amikor a fölső holtpontból az alsóba igyekszik a 114

dugattyu. Ezért ezen holt vagy káros terekbe zárt levegő a dugattyu előrehaladásával tágulni fog. A levegő nyomása a dugattyu utjának megfelelően az e a utat irja le . Ezekután a körfolyam ismét előlről kezdődik .

A mondottakból világosan következik, mennél. nagyobb a káros tér, annál nagyobb az é ' a távoiság, de ez a távolság akkor is nő, ha a levegő szállitásá

nak nyomása is nő. De mennél nagyobb az e ' a, annál

mm

WW

99. ábra

kevesebb ut marad vissza a friss és süritendő levegő beszivására és elképzelhető az az eset, hogy a káros tér olyan nagy, de a sürités végnyomása is akkora, hogy az a pont c pontba esik, tehát egyáltalában nem sziv be a dugattyu a hengerbe friss levegőt. Káros tér

nagyságán igen gyakran szerkezeti okokból alig vagy keveset lehet változtatni, de természetesnek látszik az, hogy a nagy nyomást ne egy hengerben való sürités sel érjük el, hanem egy részét az egyik, más részét a másik hengerben. Ily módon a káros tér befolyását a

beszivott levegő mennyiségére nézve lényegesen csök kenthetjük, de mert már egyszer süritett és igy kisebb térfogatot elfoglaló levegő ujbóli süritéséről van szó,

a második süritéshez az első süritéshez szükséges hen 115

gertérfogatnál jóval kisebb hengertérfogat elegendő . Ezek alapján tehát a nyomás-osztás és kisebb henger térfogat, tehát dugattyuátmérő következtében a du gattyura ható és innen a hajtórud csapjaira ható erők lényegesen kisebbek , ami tehát könnyehb és olcsóbb szerkezeti megoldásokhoz vezet. 99. ábra azt az esetet mutatja, amidőn a süritést két fokban végezzük, de semmi akadálya nincs három

d d

la

100. ábra

vagy több fokban a süritést végezni akkor, midőn a sürités végnyomása nagyobb és légmennyiség is nagy, tehát nagyobb egységü mótorok légsüritőjénél. Mindkét hengerben a sürités lefolyása teljesen azonos, tehát az u . n. alacsonynyomásu hengerben a 98. ábrán megadott módon megy véghez a sürités, hasonlóan az u. n. magasnyomásu hengerben, azzal a

különbséggel , hogy elősüritett levegő jut a B magas nyomásu szivószelephez. 116

101. ábra

117

Azonban a sürités több fokra való osztásának

még egy fontossága van . Minden légsürités meleg fejlesztéssel jár, a süritett levegő fölmelegszik . Ennek

hátránya az, hogy a kenés megnehezül, a henger falai erősen fölmelegednek és hamar tönkre mennének. Ezt

elkerülendő, a hengerpalástokat hüteni kell. De bár mennyire hütjük is, a levegő nem hül le a beszivott levegő hőfokára, mert a hütés hatása légtérfogat közepe felé erősen csökken. És annál nagyobb a levegő hőfoka, mennél na

gyobb a sürités végnyomása és már ezért is indokolt. a többfokozatu sürités. Azonban amint a levegő el hagyta az első fokot, egy külön e célra használható

közbenső hütőben elérhetjük, hogy a süritett levegő a beszivott levegő hőfokára hül le. Lehütött levegő kisebb térfogatot foglalván el, nemcsak hogy ezáltal a magasnyomásu henger térfogata csökkenthető, hanem

a munkaszükséglet is csökken, mert kisebb térfogatu levegőt kell ugyanazon végnyomásra süriteni. Mindezen előnyök azonban igen csökkennek a

fokok számának emelésével, ugy hogy a gyakorlatban Diesel -gépeknél 3 fokozatnál nagyobb fokozattal dol gozó süritőket nem használnak. Az előnyök nincsenek arányban a költségekkel, de meg az üzembiztonság is erősebben csökken .

b) Süritőhenger.

100. ábra a légsüritőhenger szokásos megoldását ábrázolja két fokozatban dolgozó légsüritő esetére. a az alacsony, b a magasnyomásu henger hütőtere, c üregbe helyezik az alacsony nyomásu szelepeket és d nyiláson jut be, illetve vezetik el a levegőt. A magas nyomásu fejen tömitőhornyot látunk. Ide illeszkedik

A magcsavarzatok a be a hengerfödél tömitőléce. A magok eltávolitására szükségesek. Az egész test egy darabból van öntve.

101. ábra a légsüritőhenger egy másik megoldását 102. ábra fekvő gép légsüritőhengerét mutatja be.

mutatja be.

Süritőhenger anyaga majdnem kivétel nélkül ön töttvas .

c) Légsüritő hengerfödél .

103. ábra légsüritő hengerfödelet tüntet föl a hozzá tartozó magasnyomásu szivó- és nyomószelepekkel. Ezen megoldásnál az egész fejet viz veszi körül, ugy hogy minden része jól hütött. A levegő oldalt befurt

csatornán jut itt a szelephez és távozik a szeleptől . Vannak olyan megoldások, amelyeknél a henger födél ugy van megszerkesztve, hogy kettősfalu és a 118

jak

102. ábra

119

légsüritőházból a viz a hengerfödélbe jut. Ilyen föde let 104. ábra ábrázol .

A födél anyaga öntöttvas, vagy Bessemer- acél. d) Légsüritődugattyu. 105. ábra mutatja a két fokozatban dolgozó lég

süritödugattyu rajzát. Az alacsonynyomásu dugaty tyun 4 gyürüt látni, ugyanide van a dugattyu csap is bekötve, amelynek rögzitése az ábrában látható ékkel és két ellenanyás csavarral történik. Az ábrából tisz tán látható a csap kenési módja is , amely szerint a henger fölületéről leszedett olaj jut a csapra.

. AN

Woonid

UT

Ramalarni 103. ábra

Az alacsonynyomásu dugattyu nyulványa a magas nyomásu dugattyu. Itten 8 dugattyugyürüt találunk, amelynek oka abban van, hogy ilyen kis átmérőjü du gattyugyürük nem elég rugalmasak, nem feküsznek meg oly jól, mint a nagyobb átmérőjü dugattyugyü rük . Nem is lehet ezeket ugy a dugattyura ráhuzni, mint az alacsonynyomásu dugattyugyürüket, hanem a gyürüket külön u. n . közgyürükre helyezik, termé szetesen ugy, hogy a gyürük szabadon mozoghassanak . A közgyürük leszoritása egy záródarab utján egy el forgás ellen biztositott hosszu csavarral történik . Ezen csavar rögzitése igen nagy gondot kiván , nehogy a meglazulás következtében nagyobb károk következhes

senek be. A dugattyu valamint gyürük öntöttvasból szoktak leggyakrabban készülni. 120

e) Légsüritőszelepek. A szelepek a levegő be-, illetve kiáramlását sza bályozzák . A beszivásra a szivószelepek, a levegő ki ömlésére a nyomószelepek szolgálnak . A

szivószelep

emelkedése közel arányosan változik a dugattyu utja val közelitőleg azért, mert a nyitása nem egyezik a dugattyu egyik holtpontjával a káros térben foglalt

levegő kiterjedése miatt, zárása nem történik pedig a másik holtpontban . Mindezen szelepek automatikusak,

ami annyit jelent, hogy mozgásukat semmilyen külső vezérlés nem befolyásolja . De mindenesetre oda kell hatni , hogy ugy a nyitás, de különösen a zárás lehető leg a holtpontba essék. A mig az előbbit káros tér és nyomásosztással csökkenteni lehet, addig a holtponti

w

+

104. ábra

zárást egy helyesen megválasztott rugó tudja a lehető ség szerint biztositani .

A szelep emelkedését korlátozni kell, még pedig

azáltal, hogy ütközöt iktatunk be. Ha nagy a szelep emelkedés , a szelepek lengése igen erős lehet,még pedig annál erősebb, minél könnyebb a szelep. A szelep emel kedése után az ütközőkhöz illeszkedik addig, mig a sebes ségi viszonyok olyanok nem lesznek, hogy a szelep in pen elmozog. Gyorsitott zárást elősegiti a szelepre

támaszkodó rugó. A nyomószelepeknél a szelepmoz gása más. Amint a levegő a hengerben elérte a kellő

nyomást, a szelep hirtelen nyilik, szemben a szivósze leppel, ahol nyitás fokozatos és követi lehetőség sze

rint a dugattyu utját. A nyomószelep zárása hasonlóan folyik le, mint a szivószelepé. 121

Subbbbbuona

P ୧ PPPPPP

Het tot-

105. ábra

Kétféle rendszerü szelepeket használnak a gyakor

latban, amelyek eddig beváltak : suly- és tányérszelepe

ket. Mindegyik szelepnek megvan a maga alkalma zási köre.

Szerepet játszik azonban a szelepek elrendezése és igy a rendelkezésre álló hely is. Általában sulyszelepeket kisebb átmérőjü szelepek nél kell használni, mert ilyen esetben a lemezszele peknél a levegő részére megfelelő keresztmetszetet adni szerkezeti okoknál fogva lehetetlen . Igen fontos körülmény, amelyet gyakran a szer kesztők szem elől tévesztenek az, hogy mindazon 122

ch

Q

d

6

106. ábra

107-108 . ábra

keresztmetszetek , amelyen át a levegő áramlik , sehol fojtás szükités következtében ne álljon be, a levegő

lehetőleg egyenletes folyamban áramoljon keresztül mindenütt.

Sulyszelepeket a magasnyomásu szelepeknél (itt majdnem kizarólag a kis méretek miatt ilyen rendszerü szelepeket használnak ) 107. ábra mutat be .

Alacsonynyomásu szivószelepet 109. ábra ábrázol, amelyről azonnal észrevehető, hogy meglehetős sulya van, amelynek némi csökkentésére a felső dugattyu szolgált. i., ha a szelep nyilik , ezen dugattyu fölé levegő jut, amely mint rugalmas ütköző szerepelvén, a szelep enyhébb zárását létesiti , tehát a lökés vala melyest csökkenti . A szelep fején lévő csavarmenet a

rugó becsavarására szolgál. A rugó másik vége két részü vezetékre támaszkodik . Ezen szelepnek nagy

sulya mellett megvan az a hátránya, hogy a szelep vezetéke messze esik a szelep fölfekvésétől. Ezen szelepszerkezeteknél is arra kell

töre

kedni , hogy a vezeték lehetőleg tömitőlécekhez közel jasson és a vezeték a szelepfészekkel egy darabból legyen , mert a tömitőléceken jó fölfekvést csak ezen 123

B

A

110. ábra

109. ábra

módon lehet biztositani, t. i. ha a vezetéknél kis kopás áll be, a távolabbi vezetékszelepnek jóval nagyobb kilengést enged meg, ha pedig a vezetéket és a tömitő

lécet egy darabban helyezik el, egyszeri fölfogással

való megmunkálás biztositja azt, hogy a két fölület középvonala összeesik . A szivószelepeknél ezen fölté teleket nehezebben lehet elérni, mint nyomószelepeken. A szivószelepnél, mint 109. ábra mutatja , a kétrészü vezetéket kell használni , amely sohasem lehet oly jó , mint az egyrészü vezeték és hengeres rugók , ha pedig

a kétrészes vezetéket el akarjuk kerülni, kupos rugót kell alkalmazni. 107. ábra esetén az ütköző megakadá lyozza a szelep beesését.

106. ábra a leggyakrabban használt nyomószelep megoldást mutatja, az u. n. harangszelepet. A harangszelep a , vezetéke b egy darabból készül a szelepfészekkel. Az emelkedést a c ütköző állapitja meg, d pedig a szeleprugó. A levegő az e nyilásokon távozik .

124

Azon esetre, ha a magas és az alacsony nyomásu henger külön darabból készül , külön szelepfej alkalma zása válik szükségessé ( 110. ábra) , amelyeket csavarok kal erősitenek a légsüritő házához. A szelepek suly szelepek. Ugyanitt látható még a fojtószelep is, A, amely meneten mozog és B rugóval rögzithető. Ezen szelep beállitható szükség szerint, amikor is a beszivott le vegő részére fönnmaradó nyilás is változik, ami a be szivott levegőmennyiséget szabályozza . Meg kell emliteni, hogy az ütközővel ellátott sze

lepeknekegy müködés alatt a szelep kétszer ütközik , még pedig a fészkére és az ütközőhöz. Az utóbbival természetesen a szelep élettartama csökkenhet, különö

sen helytelen szerkezeti megoldásnál, mert előfordulhat

1 111/a ábra

111. ábra

az, hogy pl . a barangalaku nyomószelep tányérja le válik a vezetékétől.

Mint emlitettük, a sulyszelep nagyobb méret ese tén a záródásnál és az ütközésnél föllépő lökések miatt

hamar tönkremegy. Ezt elkerülhetjük , ha egy nagy sulyszelep helyett több kisebb sulyszelepet alkalmazunk.

Ilyen megoldást 106. ábra ábrázol . a szelepek egy közös b házban nyernek elhelyezést, amelyre c lap fekszik d csavarral megerősitve. A b darabot e és f utján g csa var szoritja le, amelynél a tömitést a h hollandi anya

létesiti . Ha több szelep elrendezése válik szükségessé, azt a megoldást is használják, hogy a szelepeket nem egy üregbe helyezik el , hanem annyi üreget használnak, ahány a szelep .

Lemezszelepeknek megvan az az óriási előnyük,

hogy kis tömegiiknél fogva az ütközésnél kevésbé szen vednek, hajlékonyabb lemezből lévén, jobban illeszked nek a fölfekvési területre.

Nagyobb levegőmennyiség esetén egy nyilás már 125

nem elegendő, hanem többet kell alkalmazni, amellyel természetesen szélesebb lemez jár. Ilyen esetben a föl fekvésü fölületek között a lemezből könnyités céljából anyagot ki kell venni .

Ha a szerkezeti elrendezés megengedi, hogy külön

szivó- és nyomószelepet alkalmazzunk , arra kell töre kedni, hogy a két szelep egymás között is egyenlő legyen .

Meg kell még emliteni, hogy nagyobb lemezszele peknél a fészeknyilások már nem furt lyukak, hanem

nyilások sorozata köralakban, amelyeket keskeny borda választ el egymástól .

Különálló tányér (szivó) szelepet 108. ábra mutat be. Nyomószelep esetére 111/ a. ábra szivószelepet ábrá

zol. A szelepek anyaga majdnem kizárólag folytacél, sokszor nikkelacél. f) Légsüritő hütőcsövek. A hütőcsöveknek kétféle rendszerét használják , u . m. a kanyarcsövet (111. ábra) és a csőcsoportrendszert,

amelynél párhuzamosan csoportokba foglalt csőrend szereket használnak, a csövek tehát itt párhuzamosan fekszenek egymáshoz.

Kanyarcsövet kisebb egységeknél alkalmazzák, ott, ahol kis légmennyiség miatt kis hütőfölületre van

szükség. Nagyobb egységeknél már a párhuzamos cső tős kanyarcsövet a hütőfölület növelése szempontjából

rendszerrel lehet kellő hütőfölületet elérni, mert a ket

igen nagy nehézségekkel lehet elhelyezni. A párhuza mos

csőrendszernél számolni kell a

csövek meleg

okozta tágulásával és a csöveknek szabad tágulást kell biztositani. Az elrendezés általánosságban olyan, hogy a csö vekben áramlik a levegő és a csövön kivül áramlik a

hütöviz . Érthető az, hogy mennél kisebb átmérőjü csö vekben áramlik a levegő, annál tökéletesebben érvénye

sülhet a hütés, de annál jobban bedugulhatnak a csö vek. Ámde ilyen egyenes csövek gyorsan tisztithatók, esetleg ki is cserélhetők igen kis költséggel, sőt a hütés

lényeges lerontása nélkül néhány cső ki is iktatható, mert hiszen a hütőfölületeket mindig kellő biztonsággal kell méretezni .

Kisebb egységeknél a hütőcsövet beépitik a lég süritőbe, ami különösen kanyarcső használata esetén

igen kényelmes megoldásra vezethet. Nagyobb egysé geknél akár kanyarcső, akár párhuzamos csőrendszert használunk , külön hütőedényt kell használni, mert a légsüritőbe a beépités már lehetetlenné válik a szüksé ges méretek miatt.

Az önálló léghütőknél olaj és egyéb tisztátlansá gok leválasztásáról szoktak külön gondoskodni, amely 126

célra ütközőtesteket iktatnak be és hirtelen irányválto

zásra kényszeritik az áramló levegőt. A levált tisztát lanságot a hütő legmélyebb pontján összegyüjtik és le csapoló szeleppel időnként leeresztik . Légsüritő hütőcsövek rézcsövek , mert ez áll ellen legjobban a viz és levegőben foglalt tisztátlanságok romboló hatásának és mint ismeretes, a réz a legjobb melegvezető is .

g ) Légsüritő levegőmennyiségének szabályozása. A mai kivitelü gépeknél a terhelésnek megfelelően

a porlasztó levegő nyomását is változtatni kell. Ez csak 1 :3

-a

za 112. ábra

ugy érhető el, ha a beszivott levegő mennyiségét meg

változtatjuk. Ennek két módja van : 1. A beszivott levegő mennyiségét lefojtjuk és a fojtószelepet a szükségletnek megfelelően vagy a sza bályozó utján, vagy kézzel változtatjuk. Ilyen kivételt már a 110. ábrában láttunk .

2. A beszivott levegőmennyiség egy része ugy távolitható el, hogy a nyomószakasz alatt a szivósze lepet fönntartjuk és igy a beszivott levegő egy része

távozik a szivószelepen át vissza oda, ahonnan be szivták. A szabályozás itt is kézzel vagy a szabályozó 127

妙

113. ábra

utján történhetik . De megvan ennek a rendszernek az az előnye, hogy t. i. nem áll be nagy légritkitás, mint pl. a fojtásnál és igy nem következhetik be az , hogy az olajozókból vagy fekvő légsüritőknél a süritőházból a dugattyu a kenőolajat beszivja . 3. Amint a nyomás bizonyos mértéket tulhalad, ez a fojtószelepet önmüködően teljesen elzárja. 128

115. ábra

114. ábra

Ide sorozható az a megoldás is, amidőn a szivó szelepet bezárjuk addig, amig a nyomás a tartányban

a szükséges mennyiséget el nem éri. Ilyen megoldást mutat a 112. ábra. Ezt a rendszert még Diesel -gépeknél nem alkalmazták, de közöljük mintegy alehetőségét, karok

különösen nagyobb egységek esetére; a lemezszelepre fekszenek . Ezen karokat rugó szoritja fölfelé. Lefelé d tartány légnyomása, amely a b csövön áramlik és a c szabályozó dugattyukkal, szemben a rugó hatásával, a karokat és igy a szivószelep lemezét is fészkére nyomja. h) Légsüritő meghajtása.

A légsüritő az inditáshoz és a porlasztáshoz szállit levegőt, tehát igen fontos hivatása van a gép müködé sénél, mégis ha végignézünk az alkalmazott meghaj tási rendszereken, a legváltozatosabb elrendezéseket láthatjuk .

A legrégibb megoldást a 113. ábra mutatja, ahol a légsüritöt külön emeltyürendszerrel a gép hajtórud 129

járól hajtjuk meg . Sok szerkesztő annyira vitte, hogy

minden állványnak megadta a maga légsüritőjét. Ezzel akarván egyikhengert a másiktól függetleniteni. A sok légsüritő azonban fokozottabb fölügyeletet kiván, a fönn tartási költségeket emeli, de előnyére föl kell emliteni,

O

116. ábra

117. ábra

130

hogy ha valamelyik süritő nem müködik, azért a gép nek leállnia nem kell .

Kisebb egységeknél és kéthengerü gépekig a lég süritőt az egyik állványhoz erősitik . A dugattyut a tengely végére melegen fölhuzott forgattyucsap utján

hajtórud mozgatja. Ezt a megoldást a Fegyver- és gép gyár rt. alkalmazza.

Ilyen megoldást a 114. ábra tüntet föl.

Legáltalánosabb megoldást a 115. ábra mutatja be, amelynél a légsüritőt külön állványba helyezik , a meg

hajtás ugyanugy történik, mint azt a 114. ábra mutatja. Légsüritő állvány rajza a 116. ábrában látható . Ez az

elrendezés nagyobb egységek esetén szinte elkerülhe tetlen már, mert nagyobb méreteknek megfelelően itt

minden irányban szabad teret vehetünk igénybe.

ī 118. ábra

Némely szerkesztő a fekvő légsüritőt használja . Nagyobb egységeknél két süritőt találunk, amelynél már hosszu forgattyucsap szükséges, mert az egyik hajtórud csak villaszerüen foghatja körül a másikat.

A gyakorlat megállapitotta, hogy a fekvő légsüritők mindig mögötte maradnak az állóknak, vagyis ugyan azon méretek és kivitel mellett az álló süritő üzem

biztosabb . Fekvő elrendezést a 117. ábra ábrázolja.

A 118. ábra három fokban dolgozó légsüritő el rendezését és meghajtását mutatja .

A 119. és a 120. ábra a fegyvergyár egy megoldá sát mutatja be, amelynek elrendezése hasonló a 118. ábrában vázlatosan föltüntetett elrendezéssel, 119. ábra

magas nyomásu, a 120. ábra az alacsony nyomásu oldalt mutatja . Mint látható, itt a két fokozat dugattyui szét

vannak választva és ezért a magas nyomásu oldal igen jó kivitelt kiván, mert ott a tömitéspek körülbelül 60— 70 atmoszférával szemben kell érvényesülnie.

131

FFPFPPPS

ਬਜਬਜ਼ਖ਼ਲਾ 119. übra

132

ਸ਼

(

133

5

120. ábra

XVI. Kenőolajszivattyu, hengerkenőcsavarzat és szürő.

A henger kenése csak nyomás alatt történhetik , mert a dugattyu és hengerfal között lévő nyomást le győzve lehet csak az olajat betáplálni. E célra kenő olajszivattyut használnak, amelynek egyik megoldását a 121. ábra mutatja.

Ahány henger, annyi dugattyut hajt egy körhagyó. A kenőolaj az a szürön át a dugattyu terébe folyik. Ide a b edényből c csapon és d csepegtetőn át (mely beállitható a szükséglet szerint) jut. c csappal egy szerre elzárható az olaj elfolyása ugy, hogy ha meg

e

00 a

g

121. ábra

134

állunk, nem kell a csepegtetőket egyenként ujból be állitani és igy ezek ujbóli fáradságos beállitása ujbóli inditásnál elmarad . A b edény kettős falu azért, hogy szükség esetén meleg vizet lehessen a két fal közé vezetni, amikor is az olaj (különösen télen) higabb lesz és az e szürőn a szürés gyorsabban mehet véghez. A dugattyutérbe ömlött olaj az f nyomószelepen át távozik és a g cső rendeltetési helyére vezeti. A szivattyu nyomóvezetéke kétfelé ágazik. Az elágazás az egyik hengerkenő csavarzat elosztójánál történik. Az egyik vezeték a dugattyucsap kenőcsavar zatához vezet, mig a másik az elosztó utján a henger

állványt körülvevő csővezetékben folyik tovább a hen

122. ábra

gerkenő csavarzatokhoz. A dugattyucsap kenésére egy, henger kenésére 6 darab kenőcsavarzatot használnak. Az utóbbiakat nem osztják el a kerületen egyenletesen ,

hanem 3–3-at elől-hátul, a hajtórud lengési sikja köze lében (1-1 be is esik e sikba) , tehát ott, ahol a nyomás a legnagyobb . A kenés mindig az alsó holtpontban történik és

ezért a hengerkenőcsavarzatok furatai ugy helyezen dők el, hogy a kenőolaj az első és második dugattyu gyürü közé jusson ; aa dugattyucsapkenőcsavarzat furata pedig a dugattyun lévő megfelelő üreggel találjon .

Kenőcsavarzatokat a 122. ábra mutatja. Az egyik

végén finom menet van, amelyet miniumos kenderrel hajtanak a perselybe. Ekként tömitenek a gáz ellen. A külső tömitésnél viz van, ezért előbb egy ólomlapot, majd egy fémlapot helyezünk el , amelyet anyával le szoritunk. Ezen anya nenete a kenőcsavarzaton van . Kenőolajat ismét használhatóvá ajánlatos tenni , mert némely célra igen jó szolgálatot tesz. A szürést

gyorsitani lehet M. A.N. cég által bevezetett szürővel, amelyet a 123. ábra tüntet föl vázlatos elrendezésben.

Az alaplemezben összegyülemlő olaj az a és b tartányba jutnak, ahol a durvább tisztátlanságok le válhatnak . Innen c kéziszivattyu segélyével a d süri tett levegő tartányba jut. A süritett levegő megfelelő válaszfal közbeiktatásávalaz olajat az e szürőn nyomja 135

keresztül. Ez a szürő, mint az ábra is mutatja, több cellából áll, ugy hogy az eldugult szürő könnyen ki cserélhető, illetve ha még lehet tisztitható . Ezen

szürő fedelei meleg vizzel füthetők, ami az olajat föl higitja és igy a szürést gyorsitja. Á szürőcsere akként

történik, hogy az első szürőt, amely használhatatlanná vált, kicseréljük, a még bennlévő hármat előretoljuk, ugy hogy a második szürő jut az első helyére. Az uj szürőt a 4-ik szürő helyébe szereljük le.

TIT a

b

123. ábra

Körhagyó helyett a minden hengerre szerelt indi kátor hajtást is fölhasználják az olajszivattyu hajtá

sára rendesen azért, mert más megoldás különösen álló mótoroknál nem kinálkozik. Dugattyus olajszivattyu helyett u. n. Molerupokat

is használnak, amelynél egy igen lassu, tehát nagy áttétel közbeiktatásával mozgó dugattyu nyomja az ola jat helyére. A meghajtás igen egyszerü lévén, a géphez akárhol kényelmesen alkalmazható.

Nyomáskenés esetén csapágykenésre célszerüen alkalmazható egyszerüség szempontjából a fogaskerék olajszivattyu, amely valamelyik tengelyvégről meg hajtható. 136

XVII. Kipuffogó vezeték. Az égéstermékek eltávolitására szolgál a kipuffogó vezeték , amelyet ugy kell elrendezni, hogy az égés termékek lehetőleg kis ellenállással a lehető legrövidebb

uton jussanak ki a szabadba. A csővezetéknek kellő bőségünek kell lennie, mert a lefojtás visszahat a gép helyes müködésére . A kipuffogó vezeték leggyakrabbani

124. ábra

elrendezését a 124. ábra mutatja be. A csövek lefelé

haladnak egy csatornába, ahol a padozat alatt halad hasson, mert különben elreped. Ezért a cső alsó vége

nak tova. Módot kell adni, hogy a kipuffogó cső tágul tömitőszelencével van ellátva. A kipuffogó csőbe jutó

gázok sebessége elég nagy és ha ez a szabadba jut, akkor erős zajt hallunk, amely a környezetre igen

kellemetlen lehet. Ha azonban a gáznak módot adunk arra, hogy p. 0. egy bő edénybe ömöljön , akkor elveszti 137

sebességének egy nagy részét, miáltal kiömlésnél a kipuf fogás zaja csökkennifog. A kipuffogó edény öntöttvasból készül és lehetőleg közel a géphez helyezendő el, mert, különösen gyorsjáratu gépeknél ily módon a csövek jobban kimélhetők. Ujabban különösen nagyobb egysé

geknél beton kipuffogótartányokat használnak, amelyek jól beváltak .

Kisebb gépeknél a gépnél lévő könyök öntött vasból, a többi gázcsőből készül. Közepes egységeknél az egész kipuffogó csővezeték öntöttvasból készül és

nagy egységeknél ugyancsak öntöttvasból, de kettős fallal, mert anyagkimélés miatt a csőfalat hüteni kell.

125. ábra

A hütőtér elég nagy legyen és a belső cső tisztitás céljából a külsőből kihuzható legyen . Nemcsak ezért, de a hőtágulás okozta kellemetlenségek elkerülése cél

jából is az egyenes kipuffogó csöveket két részből tanácsos szerkeszteni, mert különben elrepednek.

Könyökcsöveket nem lehet két részből késziteni (125. ábra ), de ha ezeket kellő rövidre hagyjuk, ugy a repedés esélye igen csekély. Kipuffogó csöveket szige telő anyaggal szigetelni nem ajánlatos, mert ez visszahat erősen a gép müködésére, de a cső anyaga is erősen szenved .

XVIII. Légedények. A légedényekben a befuvás, illetőleg az inditás részére tárolják a levegőt és elrendezésük olyan , hogy

egyikkel a másikon bármikor segiteni lehet. A légedények két részből állanak, még pedig ma

gából a tulajdonképeni edényből és az edényfejből. 138

126. ábra

Az edény hengerelt acélcső (126. ábra) , amelyet a befuvó edény esetén a rozsda ellen kivül és belül ónozni . ajánlatos, tehát egyrészből mindennemü hegesztés ki

zárásával készül. A fölső nyakra öntött vasgyürüt A csavarnak föl, amelybe a fejrögzitésre szükséges pecek

csavarokat csavarják be. Az edény fején látható ho ronyba illeszkedik a fej megfelelő nyulványa, ide

127. ábra

139

helyezik a tömitőanyagot is.

A légedényfejbe a szükséglet szerint, inditóedény. nél két áteresztő szelepet (még pedig az inditó levegő átbocsátására és a levegőnek egy másik edénybe való

áteresztésére), a befuvóedénybe három áteresztő szele pet (még pedig a tüzelőanyagszelephez a légsüritőből,

128. ábra

áramló levegő részére és végül egy másik edénybe való áteresztésére) helyeznek el. A szelep szerkezeténél alul

egy forgatható fejet (127. és 128. ábra) C alkalmaznak, amely a tömités célját szolgálja. A szeleporsó D me

nettel forog a tömszelenceházban E, A tömitést az F alapgyürü és G ellengyürü közé helyezik és H hollandi

anyával leszorilják.

A szelep mozgatására a J kézi

kerék szolgál.

A légsüritőtől érkező levegőt M csövön át vezetik

az edénybe, még pedig azért, hogy a levegő ne köz vetlenül jusson a porlasztás céljára a tüzelőanyag szelephez , hanem csak akkor, ha teljesen lehült és a 140

tisztátlanságok jó részétől megszabadult. L csövön át jut a levegő a tüzelőanyagszelephez, N- hez biztositó szelep jut. A tisztátlanságok elvezetésére szolgál az O cső . Ezen csövön át folyó tisztátlanságok nyitott szelep

esetén a P térrel kapcsolt külön kis lefuvatószelep utján vezettetnek el . Némely megoldásnál az edény fe

nekén külön tisztitólapot helyeznek el , ezen tisztitólap legmélyéről vezetik el a tisztatlanságot. R cső az indito edényhez vezet. Az S cső szükséghez képest, különböző egyéb esetleges időközi levegöszükséglet födözésére szolgálhat. Az inditóedényfej lényegileg ujat nem mutat. Természetesen az inditóedény, amely a gép lendi tésbe hozására szükséges levegőt tárolja, jóval nagyobb

a befuvóedénynél, mert az egyszeri levegőelvételnél itt sokkal több levegő fogy , mint a befuvóedénynél. A befuvóedényfej anyaga öntöttvas, a szeleporsók, tömszelenceházak, hollandi anyák jóminőségü és nagy szilárdságu bronzból készülnek. Csövek anyaga befuvó

edénynél vörösréz, az inditóedénynél a kisebb csövekhez vörösréz, a nagyobbakhoz acél- (Mannesman-) csövet használnak .

XIX . Lendkerék.

A hengerben végzett munka lefolyása nem egyen letes, hanem a dugattyu minden helyzetében más és más. Ekként a főtengelynek átadott munka sem egyenletes, hanem változó , amely azonban minden hengerben , minden gyujtás szakasza alatt szakaszosan visszatér. A munkafogyasztás legalább bizonyos időn belül állandó és kis váltakozások, pl. villamos berendezé sek esetén károsak lehetnek . Világos tehát, hogy a munkaátadás és átvevés közé egy olyan szervet kell

iktatni , amely az átvett munka egyenlőtlenségét a kivánságokhoz és szükségletekhez képest kiegyenliti . Ezt végzi a lendkerék. A munkaingadozással együttjár azonban a sebességingadozás is, ugy hogy ott, ahol

egyenletes járást követelnek a géptől, megfelelő méretü lendkerék beiktatása föltétlenül szükséges. A sebesség ingadozásokat az egyenlőtlenségi fokkal mérik, amely

a legnagyobb és legkisebb sebességek különbségének viszonya a közepes sebességhez. A villamosságban a szögváltozásokat szokták figyelembe venni. A lenditő keréknek az a hivatása, hogy akkor, amidőn a szükség

letnél több a munkatermelés, a lendkerék gyorsulván, tehát bizonyos munkát halmoz föl magában, amelyet akkor, amidőn a termelés kisebb a szükségletnél, ismét Jassulva a munkafogyasztás céljaira lead. Ilyen ki egyenlitő szerepe van a lendkeréknek . A kiegyenlités mértékét, illetőleg a megengedett sebességingadozá 141

129. ábra

sokat (gyakorlati tapasztalatok alapján egyenlőtlenségi fokban kifejezve) a lendkerékbe fölhalmozható munka

mennyiség állapitja meg, amely függ a lendkerékben, különösen a koszoruban elhelyezettsulytól és a lend kerék kerületi sebességétől.

A lendkerék nagysága a szabályozó müködését is befolyásolja , illetőleg terhelés változásoknál a lenditő kerék nagysága lényegesen befolyásolja az uj egyen sulyi állapot fölvételének idejét. A lenditőkerék öntés szempontjából két részből készül . Csak kisebb átmérőjü és kis koszorukereszt

metszettel biró kerék koszoruja készül egy részből,

ámde az agyat itt is két, esetleg három részre osztják , ugy hogy az öntés után következő lehülés miatt elhuzó dások , esetleg repedések ne következhessenek be.

A 129. ábrán bemutatott megoldásnál a kétrészü kereket csavarokkal kötik össze. A csavarokat ugy

méretezik , hogy a föllépő legnagyobb igénybevétel esetén is megfeleljenek és még biztonságból szoritó gyürüket alkalmaznak. Az agy mindkét oldalán majd 142

nem minden esetben használnak szoritógyürüket, a koszoruhoz ritkábban . A 130. ábra ékkötést ábrázol .

A két lendkerékfélbe öntött üregbe kovácsolt vas éket, A helyeznek, amelyet az egyik , illetőleg a másik lendkerékfélbe helyezett hevederekkel, B rögzitenek . A lendkerék forgatására, amikor üzemen kivül van , C fogaskoszorut használják . Ha a lendkerékfölületen

szij van, akkor a fogazás belül van , amint azt a 130. ábra mutatja is, különben a lendkerék - koszorufölület közepén vagy szélén. Egyszerüség kedvéért, ha a lend kerék szijtárcsa céljára annak átmérője miatt nem

használható és külön szijtárcsát kell használni, akkor

C BВ

130. ábra

a 130. ábrán jelzett megoldás jól bevált, amikor is egy koszorut a lenditőkerék koszorujához, esetleg küllőihez erősitenek. Hasonlóan szokták a gép által meghajtott

villamos áramfejlesztő rotort is fölerősiteni. Gyorsjáratu gépeknél, ahol öntöttvasat már csak

kis átmérőjü kerékre használhatnánk, szerkezetileg jó megoldást ugy kaphatunk ,ha telt tárcsát alkalmazunk. Ilyen kivitelt a 131. ábra mutat. A teljes koszoru

ban csatornát találunk. Ez az öntés szempontjából föl tétlenül szükséges , mert különben a koszoru nagy tömege a tárcsába való átmenetnél nagy, öntésből eredő feszültségeket létesitene. Ezen csatornában

maradó mag kitisztitására lyukakat látunk a kerü

leten. Itt a koszorunál csavarokat nem találunk, csak szoritógyürüket. Az agynál is anyagkivételt találunk, amely a könnyitésén és önthetőségén kivül kisebb fölület miatt jobb fölfekvést a tengelyen és biztosabb fölékelést biztosit.

A szoritógyürüket melegen huzzák föl . E gyürü ket megfelelően kisebb kisebb átmérőjüre készitik , mint 143

amilyen az a hely, ahová a szoritógyürü kerül. Ez a tulméret akkora legyen, hogy sötétvörös izzásra mele gitve, a gyürüt rá lehessen tolni helyére. Ha a gyürü lehül, ráfeszül és igy jó kötést biztosit.

Minden lenditőkereket ki kell egyensulyozni, legalább is nyugvó helyzetben. E célra a lenditőkere

♡

131. ábra

ket egy ideiglenes tengelyre huzzák föl , amelyet élekre ágyaznak . Ha elértük , hogy a kerék minden helyzetben

megáll, a kiegyensulyozás megtörtént. Különben e célra kijelölt helyen (129. ábra A terek) ólmot helyezünk el

addig , mig az egyensulyozás be nem következik.

XX. Melegértékesités a belső égési mótoroknál. A tüzelőanyaggal bevezetett meleg egy részét, körülbelül egyharmadát lehet munkába átalakitani , tehát kétharmada részben a hütővizzel , részben a ki puffogó gázokkal távozik. Célszerü volna valamimódon azt a melegmennyiséget is hasznositani , ha talán munka

termelésre nem is, de. más célokra, hiszen ipari üze mekben melegre akár viz, akár gőz utján igen gyakran van szükség A fáradt melegek hasznositására a következő rendszereket használják a gyakorlatban : 1. A hütővizet a kipuffogó gázok melegével tovább hevitik. Ily módon 68–70° C meleg viz termelhető. 144

132. ábra

Por

La R

133. ábra

2. A hütővizet külön értékesitik, pl. kazánviz táplálására, a kipuffogó gázok melegével pedig gőzt termelnek, amely célra friss vizet, vagy hütővizet hasz.

nálhatnak. Ez a rendszer csak nagyobb egységeknél használható, ahol sok a kipuffogó gázokból értékesit hető meleg . Az 1. alatti rendszer terjedt el legjobban. A 132. 145

10

ábra vázlatosan mutatja Sulzer winterthuri cég meg . oldását. A viz a láncszerü fütőtestekben áramlik , a kazánban pedig a kipuffogó gázok áramlanak. Az áram lás iránya, a meleg jobb kihasználása céljából ellenkező irányu .

A 133. ábra melegértékesitő telepet mutatbe, kap

csolatban egy Diesel-motorral. A bütöviz a gépből az alagsorban elhelyezett Ri tartányba ömlik, ahonnan a P vizszivattyu a II és 1 kazánokon keresztül az R, tartányba nyomja. Innen a meleg viz a szükségelt helyekre vezethető. A kipuffogó gázok a gépből az 1 és II kazánon át áramlanak a szabadba . Az elrendezés

olyan, hogy szükség esetén, pl . tisztitás esetére az egyik vagy mindkét kazán kikapcsolható és a kipuffogó gázok közvetlenül a szabadba ömölhetnek.

XXI. A Diesel-gépek eredetének története. Érdekes módon keletkezett a Diesel-gép . Elméleti fejtegetések alapján , amelyet Diesel Rudolf német mér

nök 1893- ban kiadott kis munkájában ( Theorie und Konstruktion eines rationellen Wärmemotors zum Er satz der Dampfmaschine und der heute bekannten

Wärmemotoren einmal ) fektetett le, indultak meg a kisérletek két nagy német cégnél ( Fr. Krupp Essenben

és Maschinenfabrik Augsburgban ) az elméleti megálla pitások gyakorlati megvalósitása céljából.

Ezen folyamat alatt is bebizonyosodott, hogy tisz tán és szigoruan elméleti meggondolások és levezetések , amelyeket mindig többé - kevésbé a gyakorlatnak meg felelő föltevésekkel kell alátámasztani , olyan utra is vezethetnek , amelyeket a mai körülmények mellett meg valósitani nem lehet . A mondottak természetesen nem

zárják ki azt, hogy azon megállapitások, amelyeket

Diesel tett könyvében, talán később megvalósithatók lesznek .

Munkájában (92. oldalon) a tökéletes elégés szem

pontjából a következőket tartotta szükségesnek : 1. az akkor ismeretes gépeknél a süritést nem lehetett fokozni, mert a beszivott levegő és gáz keve réke meggyulladt volna a holtpont előtt jóval, tehát korai gyujtás állt volna be. Diesel ezt elkerülendő, külön süriteni kivánta az elégéshez beszivott levegő mennyiséget, menten minden tüzelőanyagtói, de ugy

akarta, hogy ezen süritésnél föllépő legnagyobb hőfok a hengerben keletkezhető legeslegnagyobb hőfok legyen.

2. Az utóbb leirt kivánságnak csak ugy lehet eleget tenni, ha a tüzelőanyag adagolásánál, amely a süritést követő holtponttól kezdődne, olyan törvény szerüséget tudnánk előteremteni, hogy a tüzelőanyag elégésénél keletkező meleg következtében a levegő hő 146

foka ne legyen nagyobb a sürités jelzett legeslegna

gyobb hőfokánál, Ha tehát el lehet érni azt, hogy a hengeranyaga birja a sürités végső hőfokát minden

hütés nélkül, akkor a hütés az égés egész folyamata alatt, amely állandó hőfokon megy végbez (isotermikus égés) elmaradhatna. Ezt megvalósitani nem lehetett,

de az a kivánsága , hogy a befecskendezett finom tüzelő anyagot a kivánt elégésnek (tebát az égés sebességét)

megfelelően szabályozni lehessen, sem ment teljese désbe. 3. Diesel az égés lefolyásának általa kivánt ál 04

landó hőfokon való lefolyásához, még a beszivott levegő sulyát a tüzelőanyag melegfejtő képességéhez ugy ki vánta megállapitani, hogy kenés stb., szóval a motor üzeme föntartható legyen. Könyvében 100 1. e. mótor szerkezeti rajzát is közölte .

Következett négy év nehéz munkája, amely idő

alatt számos próbálgatás után kiváló munkatársak hozzájárulásával egy teljesen használhatatlan tipusból üzemképes, majd üzembiztos mótort sikerült fölépiteni, amelyet 1897- ben a német mérnökgyülés előtt Diesel ismertetett.

Nagy vita tárgya volt vagy 15 évvel később egy fölolvasás kapcsán Diesel szerepe motorának mai föl épitésében , miközben Diesel , terjedelmes munkában le irva a gép teljes keletkezését, védekezett. Meg kell állapitani, hogy a kezdeményezés Dieselé,

az ujitások zseniálisak, de a kivitelhez kipróbált, gya korlott szakemberek tanácsa és utmutatása vált szük ségessé. A gép ma már 21 éves multra nézhet vissza és

lassan átveszi azon területek egy részét, ahol gőzgépek fölött előnyösebbnek bizonyult .

Hazánkban, megelőzve majdnem egész Európát, 1898- ban fogtak a Diesel-gépek épitéséhez. Megalakitot ták a szabadalmak terjesztésére a Diesel-mótor rész vénytársaságot. A gyártást a Fegyver- és Gépgyár R.-T. vette föl legkorábban. Akkori vezérigazgatója , Epperlein Oszkár, fölismerte éleslátással a találmány nagy jelen

tőségét és mikor ő is azon még csekélyszámuak közé állt, akik a Diesel-gépek óriási térhóditását jósolták, megtörten kellett látnia hozzá nem értők tagadó állás

foglalását. A mai idők igazolták őt. Ezt a huszéves fejlődést a föntnevezett gyár a legnehezebb viszonyok között élte át. Át kellett esnie a kezdeti próbálkozások különböző szakaszain. Sok küz delembe került annak a bebizonyitása , hogy a helyes

és szakavatott kezelés lényege a gép hosszuidejü kar bantartásának . Ott, ahol ezt már kezdetben fölismerték,

közel 20 éve járnak azok a gépek, amelyek a legkez detlegesebb eszközökkel voltak csak megépithetők. 147

A szabadalom 1910 -ben lejárt, a gyártást külföld ről szerzett licenciák alapján több gyár vette föl, ame lyek közül a Lang-féle gépgyár emlitendő meg. Ez a cég Sulzer szerkezeteit gyártja.

3. A Diesel-gép helyszini szerelése. E fejezetben azon szempontokat fogjuk összeálli tani, amelyeket a helyszinen történő szerelésnél figye

Z

非

班

那

C

ta

a

0

A

12 134. ábra

lembe kell venni. Lehetetlen itt minden részletre kiter jeszkedni, mert sok függ az adott viszonyoktól, azon ban nagyjában mégis a fontosabb és jóformán minden szerelésnél előforduló körülményeket helyes sorrend ben csoportosithatjuk. A gyártó cég a gépet mühelyében összeállitja, kipróbálja és az összeillő részeket megjelölve, jól be

csomagolja. A megmunkált felületeket, rozsda ellen megfelelő anyaggal bekenve, meg kell védeni. A tárgyakat a helyszinen

vagonokból ki

kell

emelni és a helyszini viszonyokhoz mérten sértetlenül

a gépházba szállitani. Minden szállitó-, emelőberende zés jókarban tartásáról és a használat előtt ilyen álla 148

1

1

potáról meg kell győződnünk, mert a legkisebb fölüle tesség igen nagy anyagi és egyéb károkhoz vezethet. A nehezebb tárgyakat legtöbbször, daru hijján, fageren

dákból kellő merevséggel összeácsolt bakra erősitett csigasor segélyével emelik ki a vagonból. A baknak olyan magasnak kell lennie, hogy a fölemelt tárgy alól

a vagon kitolható legyen. Sok helyen a

vagon

a

gépházba tolható és ott daru segélyével leszerelhető, de nem ritka az az eset is, amidőn hosszu és rossz, süppedős uton, igen nehéz viszonyok között kell a ne héz tárgyakat szállitani. A gépházba a nehéz tárgyakat e célra épitett

faszánon, amely gördülhető fagerendákon mozgatható, szállitják a gépházba.

a) Alapozás ellenőrzése. Az alkatrészek beszállitása után , amikor tehát minden födél alatt van és igy megóva az időjárás

viszontagságától , a szereléshez hozzá lehetne fogni. Ezt megelőzően azonban a gyártó cég alapozási rajza szerinti alapozást méretek szerint ellenőrizni

kell. Meg kell állapitani, hogy az alapozás az aláöntés hez szükséges 6–8 cm . alacsonyabbra készült-e, továbbá,

hogy érdes-e az alapzat fölső fölülete, mert az aláöntés ugy jól köt. Az alapozást pedig szilárdságra, illetőleg kötésre nézve megvizsgáljuk, amely célból több helyen erősen məgkopogtatjuk .

Ha a gép közlőmüvet hajt, amelyet már a gép házban fölszereltek , akkor a gép közepét 134. ábra sze rint ki kell zsinórozni. E célból a közlőmüvel párhuza mosan

körülbelül a leendő tengely középvonalának

magasságában zsinórt (cc) feszitünk ki . A közlőmüről több helyen lebocsátott súllyal ellátott zsinegtől meg

mérjük az cc zsinór távolságát, amelyeknek mindenütt egyenlőnek kell lennie. Ezzel az cc zsinórral párhuza mosan fektetjük aa zsinórt a gép közepének megfele lően . Ajánlatos a lendkerék közepét is kizsinórozni, mert előfordulhat az, hogy lendkerékgödör ferde és amikor összeszereljük a kereket, csak akkor vesszük észre, hogy a gödörből le kellene faragni. A jelzett zsinórt ugy fektetjük, hogy bb és aa zsinórok metszés pontjából kiindulva egyenlő darabokat rakunk föl. AO = BO = CO = DO. Ha két zsinór merőleges egymásra, akkor AB = BC = CD = DA , tehát ezen négy távolság egyenlő.

Ezek után a megállapitott gépközép után a sze relés megkezdhető .

Legelőször is behelyezik az alapcsavarokat . 149

b) Alaplemez elhelyezése. Az alaplemezt reábocsátjuk a csavarokra és meg felelő vasékekkel aláékeljük , ugy hogy az alaplemez

minden megmunkált fölülete vizmértékkel ellenőrizve, vizszintes, illetőleg (ha van ilyen fölület) függélyes legyen. Az alaplemezt az alapcsavarok mellett és az alaplemez olajvályuja alsó részén levő munkalécnél

egyenletesen kell aláékelni és azután a csavarokat meghuzni. A csavarok meghuzása nagy óvatosságot

kiván, mert a főcsapágycsészék és födelek fölfekvési fölületei elbuzódhatnak , ami további szerelések folya man kellemetlen következményeket von természetesen maga után .

c) Külső csapágy elhelyezése . Ezzel egyidejüleg a lendkerék alsó felét az árkába sülyesztik , ahol megfelelő magasságu fagerendákra fekszik meg, ugy hogy közel jusson a furat a ten gelyhez .

Azután következik a külső csapágy elhelyezése, amelyet az alaplemezhez képest be kell állitani, amely

célra a kifeszitett és a gép középvonalát jelző zsinór szolgál és természetesen a megmunkált fölületeknek vizmértékben kell állniok .

d) Tengely és főcsapágycsészék behelyezése. Ezután behelyezzük ugy az alaplemezbe, valamint a külső csapágyba a csészéket és a csészékbe a főten gelyt. A főtengelyt vizmértékkel ellenőrizzük és ha a szerelés menete jó volt, a tengelyt helyesen munkálták meg, vizmértékben kell pontosan találnunk. Persze a tengelynek a csészéken föl kell feküdnie .

Az alaplemezt és a külső csapágyat, amelyeknél a majd aláöntendő fölületeket előzőleg alaposan meg

kell tisztitani, 1 rész portlandcement és 3 rész folyam homok keverékével öntjük ki. Ezért az alaplemezt

gerendakerettel vesszük körül. Ezt megelőzően azonban az alapcsavar üregeit öntjük ki a keverékkel és ha ez

kissé megszáradt (néhány óra mulva ) fogunk hozzá az alaplemez és külső csapágy kiöntéséhez. A kiöntés anyaga elég hig folyós legyen, hogy minden helyet kitöltsön. Az egyik oldalon beöntéshez tölcsért készi

tünk elő és addig öntünk be, amig minden oldalról az anyag kifolyik. A kiöntéspek gyorsan kell lefolynia és arra kell ügyelni, hogy mindenüvé folyjon anyag

és sehol levegő elzárva ne maradjon. A bennrekedt levegő jórészt eltávozik, ha lapos vassal egy ideig moz gásban tartjuk a kiöntés anyagát .

Ha az aláöntés megszáradt (amely célra 4 nap 150

kell átlag) , az alaplemezt körülvevő fagerendakeretet eltávolithatjuk. Ezalatt az idő alatt a szerelő a további

munkára teszi meg az előkészületeket , hogy minden fönnakadás nélkül folytathassa munkáját. e ) Tengely betusirozása .

A következő munkák előtt az alapcsavarokat ismé telten kissé meghuzzuk. Következik a tengely betusi rozasa . A főtengely csapjait miniumos olajjal beke nik, körülforgatják a megfelelő csészén, ahol kiálló fölületek pirosak . Ezen fölületeket megfelelő kaparó szerszámmal leszedik . A tengely nem fekszik meg az egész alsó csészén , hanem körülbelül 2/3 részén . Az oldalfölületeket nem érinti , mert igy a fölfekvés biz tosabb . A betusirozás alatt és után a tengelynek viz

mértékben kell lennie. Azon esetben , ha nehéz lendkerék a tengelyen, a szélső csésze alá hangszerlemezt

van

vagy papirt teszünk. Ezzel ki lehet elég jól egyenliteni a lendkerék okozta behajlást és a fölékelt lendkerék kel való különben igen nehézkes betusirozás el maradhat.

A fölső főcsapágycsészéket is egyenként be kell tusirozni, amelyek a födélbe vannak feszesen illesztve.

A födelet csavarjaival leszoritják és a betusirozást addig kell folytatni, amig a főtengely könnyü forgása mellett a csap a csészén ismét körülbelül ?/s fölfekszik. A betusirozásnál a csapoknál levő legömbölyité

sekre ügyelni kell, mert itt a helytelen fölfekvés mele gedéshez vezet. Hasonlóan ellenőrizendő, hogy az az egy csap, amellyel a tengely meg van fogva, hogyan

fekszik meg az oldalakon is és vajjon a többi csészék nél megvan e minden oldalon a táguláshoz szükséges 1 mm. hézag.

f) Hajtórud és dugattyu állitása és fölszerelése. A forgattyucsapcsészéket

az ismert módon betu

sirozzuk és megvizsgáljuk derékszögü vizmértékkel, vajjon a csészék is vizmértékben vannak - e ? A daru :

val vagy emelőcsigával a hajtórudat és vele együtt a dugattyucsap által kötött dugattyut a forgattyucsap csészék felé helyezzük és a hajtórudfej fölhasználásával a hajtórudcsavarokkal erősen összehuzzuk. Ily módon

megvizsgálhatjuk, hogy az egyébként a hajtóruddal viz mértékbe már előzőleg beállitott dugattyú és hajtórud vizmértékben van -e vonatkoztatva a tengelyhez. Ter mészetesen a tengelynek pontosan a boltpontban kell

állnia . Ha valamit segiteni kell, azt a dugattyucsap csészén kell véghez vinni és addig kell próbálgatni,

mig a hajtóruddugattyu és tengely vizmértékben van , ami annyit jelent, hogy a dugattyucsap párhuzamos a forgattyucsappal . 151

Ezen beállitás után a dugattyut a hajtóruddal együtt leszereljük.

Az alaplemez minden részét alaposan megtisztit juk, különös figyelemmel az olajtereket, amelyeket tisztán petróleummal kimosunk. g) Lendkerék összeszerelése. Ezek után a lendkerék fölső felét az alsó fele fölé

helyezzük és a két fél kereket összeszereljük. A kerék összeszerelésénél arra kell főleg vigyázni, hogy köz

pontosan fusson, tehát oldalirányt ne mozogjon, ha a tengelyt körülforgatjuk. Ezt már szemmel, kis gyakorlat után észre lehet venni és az eltérés mértékét meg lehet állapitani, ha egy állványra erősitett rajztüt illesztünk a lendkerék széléhez.

A két fél összeillesztésénél még arra is kell ügyel nünk, hogy a tengely és kerekek rovatéka pontosan összeessen .

A Diesel -gépeknél használatos kerekek majdnem kivétel nélkül (két részü) az illesztésnél gyalult kerekek. A repesztett kerekeket igen ritkán használják. A két kerék felét könnyebb kerekeknél a két küllő között a koszoruba helyezett hevederek utján kötik össze, a hevedereket ékek kötik a koszoruhoz. Ezen heveder

kötést elvégezzük és ha a kereket ilyen állapotban körülforgatjuk, az esetleges oldaliránti kilengéseket

(ütéseket) észrevehetjük. Ha az előfordulna, akkor ezt a hibát valamelyesképen a kerékagy csavarainak meg

felelő összehuzásával ki lehet küszöbölni, még pedig azáltal, hogy az egyik ( a kilengésmelletti oldalon levő

csavarokat jobban p. o. melegen huzzuk meg . Ezen célból a csavarmenetnélküli részét, szárát faszéntüzben fölmelegitjük, amig egész sötétvörös szint vesz föl. llyen állapotban helyezzük a megfelelő csavarlyukba és az anyákkal, rendesen biztositó anyával ellátva,

meghuzzuk. Ha a csavar kihül, összehuzódik, tehát a kötés biztosabb lesz és jobban összehuzza a megfelelő kerékoldalt, de a kereket csak ugy tudjuk széjjel

szerelni, ha az anyákat keresztvágóval fölvágjuk. Ha az agycsavarokat meghuztuk, akkor az egész sötét vörös melegre hevitett szoritógyürüket belyezzük az agyra. Ezek után illesztjük be az éket fölékelés céljából a tengely és agy közé. Az ékelést megfelelő gonddal kell végezni, nehogy tulerős ékelés esetén a kerék ne

feküdjön meg a tengelyen, ami egyébként az agycsa varok erős igénybevételét vonja maga után. Nehezebb kerekeknél a kerék két félre való osztá sát küllőben kell végezni . Ilyenkor a koszorunál is csavarokat és szoritógyürüket használnak a koszoru összeerősitésére .

A lendkerékkel egyidejüleg a szijtárcsát is föl 152

szerelhetjük , amelynek a gép helyes középvonal kitü zése miatt olyképen kell összevágnia az ellentárcsával, hogy a szij nyugodtan és biztosan fusson a'tárcsán .

Az eddig elmondottakhoz kiegészitésképpen meg kell emliteni, hogy amennyiben a tengely végén tengely kötés van és ehhez egy ellen kapcsolóval egy gép p. o. áramfejlesztő van kapcsolva , a tengelyek központos futása igen fontos. Generator kapcsolás esetén a két kap csoló fölület jó futását Multiplikátorral ajánlatos ellen őrizni, még pedig összecsavarolt állapotban. Ezt, mielőtt

a külső csapágyat végleg meghuzzuk, kell megtenni. h) Lendkerékforgatókészülék beszerelése. A lendkerék forgatókészülékét beállitjuk ugy, hogy a két kapcsoló kar ne kapcsoljon egyszerre, hanem egymásután. A keszüléket aláöntjük.

i) Allványszerelés. Ezekután hozzáfogunk az állványok fölszereléséhez. Az állványt alaposan megtisztitjuk, különös gonddal bel sejét és azt a felületét , amellyel az alaplemezre kerü ) .

Ha a perselyen rozsdafoltok keletkeztek, azt petroleum mal lemossuk, esetleg finomcsiszolóvászonnal óvatosan ledörzsöljük . Az emelőberendezéssel az állványt az

alaplemezre helyezzük és elsőül a kupos rögzitő csava rokat egy fatuskó közbeiktatásával beverjük, amikor az állvány az összeállitás alkalmával kijelölt helyére jut. Ezt követőleg a csavarokat erősen meghuzzuk. Ha a kenőolajszivattyut az állványra helyezik el , ugy célszerü az állvány fölszerelése előtt az olaj

szivattyut, a csővezetékeket, a kenőcsavarzatokat ki. próbálni, mert ez az alkatrészek (tengely, alaplemez) tisztántartására ajánlatos. E célból a szivattyut föl szereljük és kézzel mozgatva, a perselyfölületen a szivattyu helyes müködéséről meggyőződhetünk. j) Karzat szerelése.

Ha az állványok a helyükre kerültek, akkor a karzatbakokat erősitjük föl. Ezekre elhelyezzük a karzatlemezt . Fölszereljük a lépcsőt. Ily módon a vezér lés fölszerelése gyorsabban és kényelmesen végezhető el, k) Hajtórud és dugattyu beszerelése.

A hajtórudat és vele a dugattyut daruszerkezettel fölemelve beeresztjük az állványba. Előzőleg a dugattyut petroleummal alaposan le kell mosni, meg kell győ ződni , hogy a gyürük könnyen mozognak és a gyürü

hézagok egymáshoz képest el vannak-e helyezve ? A 153

dugattyut beszerelés előtt jól beolajozzuk. A beszere lésnél a dugattyugyürük megsérülését elkerülendő, be vezetőgyürüt helyeznek el , amellyel a gyürüket foko zatosan összeszoritják.

A beszerelés után a hajtórudfejet behelyezve a hajtórudcsavarokkal összeszoritjuk. Ugyelnünk kell arra, hogy ugy a csap és csésze között valamint a csészék oldalain is meg legyen a kellő hézag.

1) Vezérlés fölszerelése.

Sorrendben fölszereljük ugy a függélyes, mint a vizszintes vezértengelyhez tartozó csapágybakokat. Be szereljük a tengelyeket, arra ügyelvén, hogy a csavar

keréknél az összejelölt fogak jöjjenek érintkezésbe, cég által megengedettnél nagyobb, továbbá a szabá

továbbá a hézag a kerekek között ne legyen a gyártó

Jyozót, amelynek a rugó beszerelése nélkül könnyen kell mozognia , elhelyezzük még a tüzelőanyagszivattyut

és az ezt szabályozó részleteket. Mindezeknél külön külön meg kell győződni , hogy jól müködnek- e, könnyen

mozognak - e, vajjon nem akad- e valamelyik alkatrész. Esetleg föllépő kotyogásokat csapoknál, emeltyüknél ki kell küszöbölni .

m) A hengerfödél fölszerelése.

A hengerfödelet a gyárból rendesen összeszerelve szállitják el szelepekkel és szelepemeltyükkel. Igy föl szerelni nem szabad , hanem teljesen szét kell szedni,

mindent alaposan kitisztitani, a szelepeket ujból be biztosabb, minden levegőpocsékolás nélkül .

csiszolni, aminek következtében az első indulás esélye n) Tömitőanyagok. A szerelés alatt nem szabad a tömitőanyagok el

helyezéséről sem megfeledkezni, mindegyiket a maga helyére, ugy, amint azt a szállitó cég előirja , kell tenni. A hengerfödél elhelyezése után következik а . kipuffogó csővezeték legalább részbeni fölszerelése . 0) Légsüritő szerelése. A légsüritő összeállitásánál a gyártó cég szerke zeti megoldása irányadó. A hajtóruddugattyu beszere Tésénél mértékadó megfontolások itt sem változnak,

ugy hogy ismétlése elmaradhat. A dugattyut kézzel föltétlenül mozgatni kell tudni, ellenkező esetben vala mely alkatrész meghuzása nem történt egyenletesen . A szelepeket mind be kell csiszolni, az egyes tömitése 154

ket, szelepeket indulás előtt levegővel ki kell próbálni. Igen érzékeny része a magasnyomásu dugattyu, amely különösen kis egységeknél, kis átmérője miatt, hamar változtatja meg alakját, sőt el is törhet, tehát erre különös gondot kell a s erelésnél forditani. Ip ) Szelepbe litások ellenőrzése. A gyártó cég mi elyében , a tapasztalatok föl használásával, ugyan 'gtörtént a szelepek beállitása, azonban nem végez a zerelő fölösleges munkát, ha

ezeket ellenőrzi . Elsősorban az előgyujtást nézi meg, amelynél a cég előirása szerint a tüzelőanyag szelepé nek fölső holtpont (álló gépnél) előtti nyitását ellen őrzi. A többi szelepeket a százalékos beosztásu tárcsa segélyével ellenőrizheti. r) A gép helyes összeszerelésének ellenőrzése. Ily módon , ha a gépet fölszereltük, a dugattyut

a lendkerékforgatószerkezet segélyével a fölső holt pontba hozzuk. Ha a gépet magára hagyjuk , a dugattyu lefelé igyekszik és az alsó holtpont körül lengések keletkeznek . Ezen lengések alapján a gyakorlat követ keztetéseket von a gép könnyü járására, természetesen hideg állapotban , mert ha valahol valami akad vagy feszül, a dugattyu lefelé menete közben vagy esetleg az alsó holtpontban megrekedne. s) Légedények, viztartányok , olajtartány, olajedény, szürők és csővezetékek szerelése.

Légedények, viztartányok, olajtartány és edény, szürők és csővezetékek szerelése a gyártó cég terv rajza szerint történjék. A légedényeket külön a terv ben megadott módon helyezik el és pedig ugy, hogy az

inditóedények egy magasságban legyenek, különben csővezetékkel való kötésük feleslegesen nehézzé válna. Az elrendezésnek olyannak kell lennie, hogy bárki és bár mikor az egyes alkatrészekhez, különösen a szelepeket nyitó kézi kerekekhez kényelmesen hozzáférjen. Az edényeket pánttal kötik össze és ha magassági kü lönbségek lépnek föl, akkor csak vassal szabad alá

támasztani, mert a fa elrothad. A gépház tisztasága megkivánja, hogy az edényekből levezetett tisztátlan ságok elvezető csatornába folyhassanak . Az edényeken a csővezetékek jól áttekinthetők legyenek, a feszmérők pedig közvetlenül a kezelőszemélyzet előtt legyenek az edényeken .

Nagyobb telepeknél a tüzelőanyagot földalatti tartányban tárolják, ahová közvetlenül a vagonokból

eresztik le. Kisebb gépeknél tartályt helyeznek el a 155

falon megfelelően fölerősitve és kézi szivattyu segé lyével hordókból a tartányba szivattyuzzák. Innen jut

az uszósedényhez. A viztartány kellő magasságban a gép fölött van

és arra szolgál, hogy állandó viztartalék legyen . A ma gasságot ugy állapitják meg , hogy a tartányból lefolyó viz kellő sebességgel haladjon a hütő fölületek mellett el. A főtengelyről hajtott vizszivattyuval nem ajánlatos közvetlenül a vizet hütésre fölhasználni , mert esetleg

előfordulhat, hogy indulásnál a szivattyu nehezen kapja föl a vizet és igy a gép huzamosabb ideig járhat viz nélkül .

A tüzelőanyagszürőt rendesen a tartányba épitik. A kenőolajszürő leggyakrabban használt kivite lét leirtuk már.

A szerelőnek le kell fektetnie utasitás szerint a

hideg- és melegviz, a tüzelőanyag, kenőolaj és légveze tékeket. A viz gázcsövekben, levegő acél- (Mannesmann) néha vörösrézcsövekben áramlik . A csövek elhelyezése olyan legyen, hogy azok könnyen leszerelhetők legyenek és feszülés ne fordulhasson elő. A csöveket pedig nagy

ivekben görbitsék, mert különben az ellenállás erősen nő, továbbá folyadékáramlás esetén sehol légzsákok ne képződjenek, mert ez esetleg a folyadék áramlását teljesen megszüntetheti. A görbitést kovácsvascsöveknél akként végzik , hogy a csövet száraz homokkal (gőzképző

dést elkerülendő) töltik meg, a két végén fadugót ver nek be. A csövet megmelegitik és megfelelő vasgörgőn meghajlitják. Görbités és lehülés után a cső a homoktól lehetőleg jól megtisztitandó, amely célra levegővel való kifuvatást célszerü használni .

Vascsövekre peremeket kemény forrasszal erősitik

föl, legjobban bevált a peremeknek csövekre való föl hengerlése. Gázcsövek peremeinek felerősitésénél miniumozott kender használatos .

A rézcsövekre lapos tömitőgyürüket, vagy kupos darabokat forrasztanak. A perem ráforrasztás követ kezőképen történik : A forrasztás helyét átreszeljük, sósavval a for

rasztandó fölületeket lemossuk .Fölmelegitjük. Bóraxszal behintjük, amely szétfolyik és forraszt. Sárgarézzel is lehet forrasztani .

A szerelésnél minden csődarab tisztaságát, továbbá a tömitéseket ellenőrizni kell, nehogy előforduljon az, hogy az üzem kezdetén ilyen lényegben jelentéktelen javitások miatt le kelljen állni. A csövek a padozat szine alá helyezett csatornákba

kerülnek. Itt párhuzamosan haladnak és ugyanugy jut nak a lépcső mellett, csőkötésekkel odarögzitve a gép hez. Ilyenformán az egész rendszer jól áttekinthető. Még meg kell jegyezni, hogy a vizcsövek viztele 156

nitéséről kell gondoskodni, mert különben előfordulhat az, hogy téli időben a csövek fölfagynak , fölrepednek. Ennek a viztelenitésnek a vizvezeték legalacsonyabb pontján kell megtörténnie . Még hátra van a kipuffogó csővezeték szerelésének befejezése, amelynek tervszerüen kell véghezmennie, csak azt kell szem előtt tartani, hogy a cső szabadon

tágulhasson és lehetőleg a legkevesebb könyököt alkal mazzák, mert ez lefojtván a kipuffogó gáz áramlását, a kipuffogás ellennyomását fölösleges módon növeli.

A kipuffogó edényt a szabadban állitják föl, rész ben a zaj és a melegsugárzás elkerülésére. A kipuffogó csövet befalazni nem szabad, faalkotmányt közelében elhelyezni nem ajánlatos.

t ) Üzembehozás.

Ha a szerelés leirt módon lefolyt, megtörténhetnek az előkészületek a gép meginditásához , amelyek a „ Diesel- gépek kezelése és karbantartása“ cimü munka XX. fejezetében megtalálhatók . Ehhez még hozzáfüzhető, hogy indulás előtt a gép néhányszor körülforgatandó kézzel, hogy nincs -e valami oknál fogvą a gép teljes mozgásának akadálya. Ha ilyen volna, azt föltétlenül és alaposan el kell távolitani. Nem ajánlatos az indu ſásnál a gépet teljesen megterhelni, hanem egy ideig

üresen, esetleg kis terheléssel járatni és közben alapo san utána kell nézni minden alkatrész helyes müködé sének.

Terheléssel való indulást különösen első izben

kerülni kell. Szij- vagy kötélhajtásnál ajánlatos eze ket az első bejáratás után a tárcsákra elhelyezni .

157

Tartalomjegyzék. Lap

Bevezető szavak

3

1. A munka folyamata Diesel-gépek munkahenge rében.

a) A munkaszakaszok egymásutánja

6

b) A munkaszakaszok lefolyása , viszonyitva a 9

holtponthoz c) Többhengerügépek munkaszakaszainakegy másután következő lefolyása 2. Diesel-gép alkatrészeinek leirása. I. Alaplemez

9 10

12 20

•

II . Allvány III. Dugattyu

30

IV . Dugattyugyürü V. Hengerfödél

39

41

VI . Hajtórud

43

VII. Tengely VIII . Szivó- és kipuffogószelep

47 52

IX . Inditószelep

61

X. Tüzelőanyagszelep

61 77

XI. Szabályozó XII. Káros tér

82

XIII. Szelepvezérlés XIV. Tüzelőanyagszivattyu a) Szivattyu müködése

b) Szabályozás .. c ) Tüzelőanyagszivattyu kikapcsolása

d ) Tüzelőanyagszivattyu előszivattyuzása XV. Légsüritő a) Légsüritő müködése

b) c) d) e) f)

Süritőhenger Légsüritő hengerfödél Légsüritő dugattyu Légsüritő szelepek Légsüritő hütőcsövek

85

98 98 103

108 110

113 113 118

118 120

121 126

g ) Légsüritő levegő mennyiségének sza 127

bályozása .

h) Légsüritő meghajtása 159

129

Lap

XVI. Kenőolajszivattyu, hengerkenő, csavarzat 134

és szürő .

XVII. Kipuffogóvezeték

137

XVIII. Légedények XIX. Lendkerék XX. Melegértékesités a belső égésü mótoroknál XXI. Diesel-gépek eredetének története 3. A Diesel-gép helyszini szerelése. a) Alapozás ellenőrzése . b) Alaplemez elhelyezése

c ) Külső csapágy elhelyezése .

138

141 144

146 148 149 150 150

d ) Tengely és főcsapágycsészék behelye zése .

150

e ) Tengely betusirozása

151

f ) Hajtórud és dugattyu állitása és föl szerelése g) Lendkerék összeszerelése .

151

h ) Lendkerék forgatókészülék beszerelése

153

152

i ) Allványszerelés

153

j) Karzat szerelése

153

k ) Hajtórud és dugattyu beszerelése 1 ) Vezérlés fölszerelése m ) A hengerfödél fölszerelése .

n) Tömitőanyagok .. Oj Légsüritő szerelése p ) Szelepbeállitások ellenőrzése r ) A gép helyes összeszerelésének ellenőr

153 154 154

154 154

155 155

zése

s ) Légedények, viztartányok, olajtartány, olajedény, szürők és csővezetékek sze 155 157

relése

t ) Üzembehozás

160

Zoltz

In1/450

DATE

. e szerelés

A, .alog B NAME

DATE

és m, űködéeszeete szpeerkk Dg- éiesel

24702

Világosság -nyomda

Ára 15 korona