Az eredményes tanulás titka 9789639910713 [PDF]

Zitiervorschau

Christian Grüning

Az eredményes tanulás titka H o g y an ja v íth a tu n k olvasási és tan u lási képességeinken?

ftftTVO N A lj

A m ű eredeti címe: Garantiert erfolgreich lernen - Wie Sie Ihre Lese- und Lernfáhigkeit steigern

Copyright © Garantiert erfolgreich lernen by Christian Grüning, Verlag Grüning, Germany, 2009 All rights reserved. www.verlag-gruening.de

Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2011 www.partvonal.hu

Felelős kiadó a Partvonal Könyvkiadó ügyvezetője Felelős szerkesztő: Baranyi Vivien Szerkesztette: Csordás Kata Ábrák: Sabine Binder és Bárbei Kober Borító: Bóna Endre Tördelés: P. R. S. Bt. Nyomta a Kinizsi Nyomda Kft., Debrecen Felelős vezető Bördős János ügyvezető igazgató ISBN 978-963-9910-71-3

Tartalom

Bevezető Áttekintés Összefüggések

9 11 14

Rendszerezés / Strukturáló olvasás

17

I. Előkészítés

18

Besorolás A limbikus rendszer Átlapozás A z agyféltekék II. Aktív olvasás

A tudásháló aktiválása Tanulási görbe Viselkedés-tanulási görbe

19 19 24 24 27

27 29 31

Kérdések

33

Az idő és a mennyiség behatárolása

34

III. Értő olvasás

35

A kiindulási szint m eghatározása

36

Problém ák az olvasásnál

38

A szövegértés hiánya

39

Koncentráció

41

Irányváltások

42

A beépített sorvezető

44

A fókuszpont szélesítése

47

A 3-2-1 gyakorlat

49

A változatosság gyönyörködtet?

54

A felvillantás módszere

54

A tekintetugrás módszere

54

A 3-2-1 gyakorlat legfontosabb továbbfejlesztése

55

Feldolgozás / struktúratérképek I. A z elmetérképezés előnyei

59 60

Struktúra és áttekintés

60

Az agy m űködése

61

Javuló emlékezőképesség

63

A két agyfélteke együttm űködése

66

A gondolatok viszonylagos jelentősége

66

Időmegtakarítás

67

A z információk bekötése

67

II. A folyam at

68

S truktúra

68

Kulcsszavak

68

Kapcsolatok

70

III. A tanulási kompetencia fejlesztése

A kezdeti képességek m eghatározása

71

71

Ö röm a tanulásban

72

A FLOW-érzés

72

A stresszhelyzet

75

Adrenalin elleni stratégiák

77

Megelőzés Lebontás

77 77

Sport

77

Ellazulási technikák

78

Endorfinok

81

IV. A z elmetérképezés szabályai

81

V. Ellenőrzés és kiegészítés

84

7

VI. A lépések összeolvadása

85

Strukturáló olvasás struktúratérképek segítségével

85

„Szkennelés”

86

Edzésterv

90

Rögzítés / Memorizálási technikák

93

I. Megértés

93

II. Asszociáció

93

III. Szinesztézia

94

Használjuk az összes érzékszervünket

95

Agyterületek

96

A kedvenc csatorna

100

Koncentráció

104

Az érzékszervek tréningje

107

Vízesésgyakorlat

111

Kiegészítő gyakorlatok

112

A vállalkozás definíciója

113

A 3-2-1 gyakorlat továbbfejlesztése

116

IV. A tanulás időhossza

119

Az inform áció útja

119

Korlátozott tárolókapacitás

121

V. Időgazdálkodás

128

Célmeghatározás

129

Időanalízis

132

Napi terv

134

A feladatok összeállítása

134

A prioritások meghatározása

134

Időzítés

137

Kivitelezés

138

Ellenőrzés Az egyensúly biztosítása

139 139

8

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

VI. Ismétlési ritmus

142

Hosszú távú rögzítés

142

Az emlékezet ritm usa

143

Ismétlési ritmus

144

H iányzik a motiváció az ismétlések beiktatására?

146

Kivitelezés az ismétlési mappával

148

VII. További gyakorlatok a z érzékeink számára

Nevek és arcok

152

152

M nem otechnika

155

A pálca-lista

156

Major-szisztéma

158

A z útvonal-módszer

162

Felidézés / Alkalm azás

167

Tárgymutató

169

A legfontosabb ábrák jegyzéke

171

9

Bevezető

A szem inárium aim elején legtöbbször egy bizonyos kérdést intéznek hozzám: szüksége van-e az em bernek különle­ ges képességre ahhoz, hogy sikeres le­ gyen a tanulásban? Ö röm re ad okot, hogy a hatékony tanuláshoz semmilyen különleges tehetségre vagy intelligenci­ ára nincs szükség. Jóllehet m inden em ­ ber különböző tanulási képességgel születik, és ezt a gyerekkorában eltérő m ódon fejleszti tovább, m indannyi­ an képesek vagyunk jelentős javulás­ ra, attól függetlenül, hogy jelenleg hol tartunk. Ha valaki nem lép képességei kibontakoztatásának útjára, bármilyen tehetséges is, előbb-utóbb lemarad m ögöttünk. Előre hát! Az élet egy állandó tanulási folyamat. Legyen az vizsga, államvizsga, szak­ mai vagy privát továbbképzés, senki nem kerülheti el az újabb ismeretek elsajátítását. Ezen könyv gyakorlatainak elvégzése után gyorsabban és ami még fontosabb - értőbben fogunk tudni olvasni. Még a komplexebb inform ációkat is könnyen az agy működési szabályainak megfelelően fogjuk tudni feldolgozni, és fáradság nélkül hozzá tudjuk majd kapcsol­ ni a m ár meglévő tudásunkhoz. Az így „megszerkesztett” tudás könnyen „újraszerkeszthetővé” válik, hogy a kellő pillanatban rendelkezésre áll­ jon. Ezt a folyamatot erősíti az idővel való helyes gazdálkodás. Meg fogjuk tanulni, hogyan javítsuk koncentrációképességünket, és hogyan alakítha­ tunk ki erős motivációt a fontos feladatok elvégzéséhez. És m indezt lehetőleg stresszmentesen. Hihetetlenül hangzik, ugye?

10

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

Hosszadalmas levezetések - melyek amúgy sem igazán segítenének - nin ­ csenek ebben a könyvben. Töm ören, de a teljesség igényével szeretném bem utatni a hatékony tanulás szabályait. Ehhez tudni kell, mi az igazán fontos. Ez az ismeretanyag hosszú évek gyakorlata során állt össze, az öszszes figyelemre méltó, a tanulásm ódszertan területén íródott könyv és számos tréning felhasználhatóságának felülvizsgálatával. Fáradozásaim kiindulópontja a jogtudom ányi államvizsgára való fel­ készülés volt. A jogi tanulm ányaim nem bírtak elsőrangú jelentőséggel. Más szakok hallgatója is voltam, valam int saját vállalkozásom is gondos odafigyelést igényelt. Emellett Európa-szerte előadásokat tartottam , ak­ koriban főleg internet-program ozás és webdesign tém ákban. így kevés időm m aradt a vizsgára való felkészülésre. Általában a joghallgatók a ta­ nulm ányaik utolsó egy-két évében heti 6 napot reggeltől estig könyveikbe mélyedve töltenek, hogy megfelelően felkészülhessenek az államvizsgára. És még így is 50% körül van a bukások aránya. Nem feltétlenül ezek vol­ tak a legjobb kilátások számomra. Ezen a ponton kezdtem el gondolkod­ ni a hatékonyabb tanulási technikákról. Ennek köszönhetően - a kevés ráfordítás ellenére is - a végzett hallgatók között a legjobb 5%-ba kerül­ tem vizsgaeredményemmel. Ekkor határoztam el, hogy ezeket az ism ereteim et szem inárium okon fo­ gom továbbadni. M éghozzá nem csupán joghallgatóknak, hanem m in ­ denkinek, akinek tanulnia kell, függetlenül attól, hogy vizsgák, szakmai vagy m agántanulm ányok m iatt. A terület m aga nem számít. M ert nem az a fontos, hogy m it, hanem hogy hogyan tanulunk. Ö röm m el részt vettem volna annak idején egy ilyen tanfolyam on; én ugyanis a tanulási technikáknak csupán töredékét tudtam alkalmazni, mivel a legjobbakat először könyvek és tanfolyam ok töm egéből kellett kiválogatnom . Két­ féle könyvre akadtam m induntalan. Egyrészt olyanokra, melyek m agá­ val ragadóak és m otiválóak, de a valódi tanuláshoz nem sok közük van. Ezek közé tartoznak a m em óriát és a gyorsolvasási technikát fejlesztő könyvek. Ezeket az em ber egy rövid ideig lelkesen olvassa, m ert hisz b en ­ ne, hogy m egtalálta a „fáradozás nélküli tanulás” egyik m ódját. Annál nagyobb a csalódás, am ikor kiderül, hogy b ár az egész jól hangzik, még sincs sem m i gyakorlati haszna. A könyvek másik fajtája inkább tudó-

Bevezetés

* 11

m ányos és kom oly hangvételű. Ezért nehezebben is eladhatóak, habár a valósághoz sokkal több közük van. A zonban az elm életből a gyakor­ latba való átültetés m ódját m indenkinek m agának kell megtalálnia. Ebben a könyvben néhol röviden én is kitérek a tanulási folyam atok kutatásának fontos eredm ényeire, hogy ezt követően a gyakorlati alkal­ m azásukat is bem utathassam . Az egyes témákkal, m int például a m em ória, az elmetérképezés (m ind m apping), az időgazdálkodás stb. sok könyv és tanfolyam foglalkozik, az viszont egyikből sem derül ki, hogy m indezek a tanulás folyamán m i­ képp kapcsolódnak össze. így a tém a fontosságát tekintetbe véve nem megfelelőek. A „G rüning Akadémia” előadásaihoz készítettem egy ábrát a tanulási folya­ m atról, mely a tanulás összes fontos aspektusát teljességében szemlélteti, az ism eret elsajátításától a felhasználásáig. A könyv ezekre az előadásokra épül - melyeken eddig m ár tízezernél is jóval többen vettek részt.

Áttekintés M iközben a nagyvállalatok tudásm enedzsm entjének témájával foglal­ koztam, észrevettem, hogy a tanulás is hasonló lépcsőfokokból áll. Először tekintsük át a tanulás folyam atát. Első lépésként rendsze­ rezni kell az inform ációkat. Ez annál könnyebben megy, m inél h até­ konyabban tu d u n k olvasni. Ebben segítségünkre lehetnek a különböző olvasási technikák. A területen m eg h o n o so d o tt kifejezés a „Speed Reading”, azaz a gyorsolvasás. A zonban ez a kifejezés nem a legm eg­ felelőbb, m ert nem arról van szó, hogy csak gyorsabban olvasunk, vagy átfu tu n k a m o n d atokon, hanem arról, hogy olvasáskor a szövegből több m in d en t m eg értünk és több m indenre em lékezünk. Továbbra is felfogunk m in d en egyes szót, mégis nagyobb sebességgel olvasunk. Az elterjedt tévhittel szem ben ez nem csak jelentős időm egtakarítást eredm ényez, h an em az olvasott szöveg jobb m egértéséhez is vezet. Időközben az id egtudom ány is bebizonyította, hogy m indenkiben

12

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

m egvan a képesség arra, hogy akár három szoros sebességgel olvas­ son, m iközben tö b bet ért és jegyez m eg az olvasottakból. Ennek egyet­ len feltétele a helyes technika alkalm azása. Találóbb tehát a „ stru k tu ­ ráló olvasás” kifejezés.

Grüning-féle tanulási ciklus A m ásodik lépésben az ism ereteket az agy szám ára megfelelő m ódon kell feldolgozni. M ert az agy csak strukturált inform áció tárolására képes. H a az inform ációt jól feldolgozzuk, m ár szinte m eg is tanultuk. A „struk­ túratérképek” hasznos szolgálatot fognak tenni. A tanulási ciklus fenti ábrája egy ilyen struktúratérkép. Maga a tém a az ábra közepén helyezke­ dik el, o n n an ágaznak szét a kapcsolódó gondolatok. Elm énk is p o n to ­ san így m űködik. Az egyes ágak az óram utató járásával megegyező irány­ ban sorakoznak fel, olvasni is ebben a sorrendben kell őket. Erről m ajd később több szó is esik.

Bevezetés

• 13

Az in form ációk feldolgozásának e m ódja igen hatékony és régóta hasz­ nált gyakorlat. A kérdés, hogy m i m ó d o n tan u lh atu n k úgy, hogy az elm énknek leginkább megfeleljen, gyakorlatilag egyidős az em beri­ ség k u ltú rtörténetével. Az inform ációkat a barlangrajzok korában is egy k ö zp o n ti kép k ö rü l helyezték el, és m ár Arisztotelész is kulcsszavak felhasználásával képzelte el az em beri em lékezethez vezető utat. P on­ tosan ez az elv érvényesül a stru k tú ratérk ép ek alkalm azásánál. Az ef­ féle jegyzeteknek különböző személyek m ás-m ás elnevezést adtak. A 70-es években Tony Buzan alkalm azta az ábrázolás em e form áját, és az „elm etérkép” elnevezést vezette be rá. Mivel m anapság ez a kifeje­ zés a legelterjedtebb, nagyrészt én is ezt használom ebben a könyvben. E nnek szinonim ájaként a „stru k tú ra térk ép ” elnevezést fogom használ­ ni, hogy a rendszerező, azaz „strukturáló olvasással” való összefüggést hangsúlyozzam . A h arm ad ik lépésben tö rtén ik az inform ációk tárolása. Ezt a lépcsőfo­ kot sokszor összetévesztik az unalm as m agolással, és különösen fárasz­ tó n ak gondolják. Épp ellenkezőleg! A megfelelő technika alkalmazásával m ég a m em orizálás is sok ö rö m et okozhat és könnyedén kivitelezhető lehet. Az utolsó lépcsőfokon az inform ációknak a döntő pillanatban előhív­ ható állapotban kell lenniük. Ez m inden fáradozásunk célja. A folyamat a tanulást segítő alapképességekre tám aszkodik. M agját az idővel való helyes gazdálkodás jelenti. Aki nem tartja kézben az idejét, az hatékony tanulásra sem lesz képes. Rengeteg idő vész kárba azért, m ert nincsenek egyértelm ű célok, nincsenek tervek és prioritások. Az idővel való gaz­ dálkodás elősegíti m unkaidőnk hatékony felhasználását, több szabad­ idő m egterem tését, és m indenekelőtt azt, hogy ezt lelkiism eret-furdalás nélkül élvezhessük is. De m otiváció nélkül nehezen fogunk leülni az író ­ asztal mellé. A megfelelő m otivációs technikák segítségével az előttünk álló feladatokat többé nem fogjuk halogatni, hanem hozzáfogunk, és el­ intézzük őket. A szükséges összpontosítással a figyelm ünket a tananyagra fogjuk tu d ­ ni irányítani. N em kapjuk azon m agunkat, hogy a gondolataink elkalan­

14

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

doznak és a könyv egyes részeit újra kell olvasnunk. H a a tananyag m eg­ haladja a képességeinket, stresszhelyzetbe kerülhetünk. A stressz le­ blokkolja a gondolkodásunkat, ezért fontos ennek m egszüntetése, hogy készen álljunk új inform ációk felvételére és a gondolkodásra. Ebből a könyvből az összes tanulási technika és m ódszer elsajátítható. De m indenekelőtt nézzük az összefüggéseket.

Összefüggések Sokan panaszkodnak, hogy nem emlékeznek bizonyos információkra. Ök a legnagyobb problém át az adatok lehívásában, rekonstruálásában látják. Ez azonban nem teljesen igaz. A hibákat a korábbi lépcsőfokokon követték el. Ha az inform ációkat helyesen tároltuk el, azaz megfelelően konstruáltuk, akkor azok könnyen rekonstruálhatóak is. Vagyis a felidé­ zésnél az a döntő jelentőségű, hogy milyen hatékonyan történt a tárolás. Inform ációkat azonban csak akkor tudunk hatékonyan tárolni, ha előtte azok feldolgozását elm énknek leginkább megfelelő m ódon végeztük el. Ehhez viszont szükséges, hogy az inform ációkat m ár a rendszerezéskor megértsük. M inden lépcsőfok az előzőre épül. És m inden lépcsőfokon szem előtt kell tartani bizonyos alapelveket, és alkalmazni kell különle­ ges technikákat ahhoz, hogy a legnagyobb sikerrel járjunk a tanulás során. Sajnos ezeket az ismereteket sem az iskolában, sem az azt követő képzés során nem oktatják. Ezt a hiányt kívánja pótolni e könyv. A tanulási ciklus egyes lépéseit sorrendben taglaljuk. Kezdhetjük az­ zal a technikával, amelyik a legjobban érdekel minket. Ha például az időgazdálkodási m ódszerünkön szeretnénk javítani, kezdhetjük rögtön azzal a fejezettel. H a az egész tanulási folyamat érdekel minket, akkor ér­ demes a m egadott sorrendet betartani. De a változatosság kedvéért akár ugrálhatunk is az egyes lépcsőfokok, illetve készségek között. A következő ábra részletesen m utatja be a tanulási folyamat struktúráját. Ez az ábra az egész könyvön végig fog kísérni minket. Sorban el fogom magyarázni az egyes pontokat, míg végül az egyes lépések és a berajzolt kapcsolatok teljesen világosak és alkalmazhatóak lesznek.

• 15

ismétlési ritmus

Bevezetés

Grüning-féle tanulási ciklus

1. A tanulási ciklus első lépcsőfoka: Rendszerezés Strukturáló olvasás Előmunkálatok Aktív olvasás * Értő olvasás

vgg3

,

mm

’,i~**í&*í*^*#«■•*v'*•$?*& *

h'*í* * a gyorsolvasási tech íikát fejlesztő

könyvek. Ezé ;et az em ber egy rövid deig lelkesen olvassa, nert hisz benne, hogy me találta a „fáradozás n :lküli tanulás” egyik ] íódját. A nnál nagyobb a cs ilódás, am ikor kiderü hogy bár az egész jól hangzik, még sincs sem m i gyakorlati haszna. A :önyvek m ásik fajtája inkább tudo-

Ezt lépésről lépésre, a 3-2-1 gyakorlat segítségével lehet megtanulni. Ehhez a sorvezető használata nélkülözhetetlen. Ráadásul csak ez a gyakorlat veszi figyelembe, hogyan m űködik a szem olvasás közben. Kiegészítésként m ég­ is jó ez a módszer.

A 3-2-1 g y a k o r la t legfontosabb továbbfejlesztése Eddig csak az olvasási képesség javulásához vezető út felét tettük meg. Hogy az olvasás során m indenekelőtt fokozzuk a megértést és az emlé­ kezőképességet, a struktúratérkép fejben történő elkészítését a strukturáló

56

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

olvasásba fogjuk beépíteni. Ehhez előbb azokat a lépéseket fogom m eg­ m utatni, melyeket a tanulási folyamat m ásodik lépcsőfokán kell elvégez­ ni. Tanulási képességünk fejlődésével látni fogjuk, hogy az első két tan u ­ lási lépcsőfok egyre inkább összeolvad. A következőkben innen folytatom. Ki fogok térni arra a részletesen még nem tárgyalt technikára, amely a könyvek átlapozásához és „szkenneléséhez” szükséges. Egy dolgot m indenképpen szeretnék még egyszer kiemelni. Fontos, hogy a hétköznapi olvasás során sose gondoljunk arra, hogy épp m ost milyen gyorsan olvasunk, hogy esetleg gyorsabban vagy egyszerre több szóra fókuszálva kellene olvasnunk. Ez csak zavarná az olvasás folyamatosságát. Inkább m indig olyan sebességgel olvassunk, amelynél a legjobb a megér­ tés is. Ez az egyetlen, ami számít. H a ezen a héten rendszeresen elvégezzük a 3-2-1 gyakorlatot, lépésről lépésre egyre gyorsabban és értőbben fogunk olvasni. Hagyatkozzunk erre ahelyett, hogy olvasás közben állandóan m a­ gunkat ellenőriznénk. Fejlődésünk sokkal jobban követhető a gyakorlási idő alatt m egrajzolt w pm -görbén.

2. A tanulási ciklus második lépcsőfoka A struktúratérképek feldolgozása * * * * *

Az elmetérképezés előnyei A folyamat A tanulási kompetencia növelése Az elmetérképezés szabályai A lépések összeolvadása

59

Feldolgozás / struktúratérképek

ím e egy újabb tudom ányos eredmény: kísérleti alanyokat különböző cso­ portokba osztottak. Az első csoportnak egy hosszabb szöveget kellett elol­ vasni, m ajd kikérdezték őket a tartalom ról. Csak keveset tudtak elm ondani róla. A m ásodik csoport feldolgozhatta a szöveget aláhúzásokkal, jelölé­ sekkel. Ez a csoport többet tudott elm ondani a tartalom ról. A harm adik csoport jegyzeteket is készíthetett olvasás közben. Ez a csoport messze a legjobb eredm ényt érte el az olvasás utáni tesztben. Érvényes tehát a szabály: m inél jobban feldolgozunk egy szöveget, annál jobban meg is m arad a fejünkben. D öntő jelentőségű a feldolgozottság mértéke. A m ásodik lépcsőfokon meg fogjuk tanulni, hogy az inform áci­ ók feldolgozásával hogyan juthatunk el az aktív tanulásig. Így a harm adik lépcsőfokon m ár nem fog gondot okozni ezeknek az inform ációknak a tar­ tós eltárolása. Végül a negyedik lépésben bárm ikor felidézhetjük ezeket. De térjünk vissza a jegyzetekhez. Hogy egy szöveghez jegyzeteket készíthessünk, aktívan kell foglalkozni vele. A lényegest külön kell választani a lényegtelentől, és meg kell határoz­ ni a szöveg struktúráját. A jegyzetelésre többféle m ódszer is létezik. A ta­ nulásnál nagy szolgálatot tehetnek a struktúratérképek. De m ost hagyjuk a strukturáló olvasást, nézzük inkább az elmetérképezés (m ind m apping) fo­ galmát. M int m ár említettem, továbbra is szinonim aként fogom használni a „struktúratérkép” és az „elmetérkép” kifejezéseket.

60

• AZ EREDMENYES TANULAS TITKA

I. A z elm etérképezés előnyei Először is nézzük meg, hogy milyen előnyei vannak az elmetérképezésnek a hagyományos jegyzeteléssel szemben.

S tru ktú ra és á ttekin tés Térjünk vissza még egyszer a limbikus rendszerhez. Ez a rendszer fél m indentől, ami átláthatatlan és strukturálatlan. Amíg terv nélkül tanulunk és az információkat nem kapcsoljuk a már meglévő tudáshálóhoz, túl nagy­ nak érezzük a feladatot, és a limbikus rendszer blokkolja a tanulási folya­ matot. Am int feltérképeztük a területet, és m ár megvannak a tanuláshoz szükséges irányadó pontok, megszűnik ez az ellenállás. A rendszerezés és a szerkezet ismerete közreműködésre serkenti a limbikus rendszert. Egy el­ metérképpel egy oldalon átláthatóan összefoglalunk m inden jelentős in­ formációt. Ez megnyugtatja a limbikus rendszert. Az elmetérképen mindig csak annyi információ van, amennyit szeretnénk. A térkép m inden elágazását egy új lap közepére rajzolhatjuk, és további információkat csatolhatunk hoz­ zá. A régi lapon a megfelelő ágra egy széljegyzetet írhatunk. így az elmetér­

61

kép részegységekre, a rendezett ismeretanyag pedig különböző lapokra oszt­ ható. De egy szöveg struktúrája is egy elmetérképpel (azaz struktúratér­ képpel) írható le a legjobban. A szóban forgó tém a a lap közepén helyezke­ dik el. O tt, ahol lennie is kell. Lineáris jegyzetelés folyamán cím ként a tém a csak a lap szélén, a periférián helyezkedik el. Az agy számára ez teljesen ért­ hetetlen. Amiről szó van, az értelemszerűen a középpontba tartozik. Innen ágazik szét m inden gondolat. A fő gondolatok, melyek a szöveg szerkeze­ tét meghatározzák, közvetlenül ehhez a középponthoz kapcsolódnak, ezek alkotják a fő ágakat. Az alárendelt gondolatok képezik az alsóbb elágazáso­ kat, ezek a lap szélén találhatóak. Jobban nem is lehetne a szöveg struktú­ ráját megjeleníteni.

A z a g y m űködése Az elm etérképezés ezenkívül agyunk m űködési szabályainak is megfelel. Az első tanulási lépcsőfokon m ár foglalkoztunk agyunk belső felépítésé­ vel. Az egyes neuronok között nagyszám ú kapcsolat áll fenn. H a egy sejtet inger ér, akkor egyidejűleg a környezetében lévő sejtekben tárolt tudás is aktiválódik. G ondolkodásunk ennek m egfelelően asszociatív. Az agyunk­ ban lévő kapcsolatok egy három dim enziós elm etérképre emlékeztetnek. A struktúratérképek ezt két dim enzióban adják vissza. Sokáig azonban úgy tartották, agyunk lineáris form ában m űködik. Ezt a következtetést a beszéd és írás megfigyeléséből vonták le. A tér és idő szabta korlátok m iatt m ásoknak csak lineáris m ódon tudjuk átadni az in ­ form ációkat. Mindegy, hogy könyv form ájában vagy élőszóban.

62

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

Az agy azonban nem lineárisan m űködik. A gondolatok nem egyenes vonalú, logikus u tat követnek, m ivel az agysejtekben m ásodpercenként végbem enő m illiónyi kém iai reakció eredm ényei. A gondolkodás asszo­ ciatív folyam at. Ezt saját m agunkon figyelhetjük m eg a legjobban. Egyik gondolatról a m ásikra ugrálunk, m inden gondolathoz újabbat társí­ tunk. M iközben beszélgetést folytatunk valakivel, talán ilyen gondola­ to k m erü ln ek fel bennünk: „Istenem , m icsoda furcsa pulóver!”. Az agy teh át radiálisán „szétszórja” a gondolattársításokat, ahogy ezt az elm e­ térkép is ábrázolja. Egy tém ából kiindulva további csom ópontok is lét­ rejönnek, m elyek újabb képzettársításokat hívnak elő.

Ezáltal két helyen tö rtén ik váltás. Először is, ha valam it m o n d an i aka­ ru n k a m ásiknak, akkor a radiális gondolkodásunkat lineáris form ába kell hozni. M ásodszor a befogadó félnek ezt a lineáris inform ációt vissza kell alakítania radiális form ába, hogy az agya tu d jo n m it kezdeni vele. Ezeket a váltásokat m inél hatékonyabban át kell hidalni. Tehát m ielőtt egy könyv írásába kezdenénk vagy egy prezentációt előkészítenénk, ra ­ diális go n d o latain kat is ebben a form ában kell kifejeznünk. A legjobb, ha egy elm etérképen vázoljuk őket. A ztán átgondolhatjuk, hogy m ilyen sorren d b en közöljük gondolatainkat. Egy könyv vagy egy előadás ezál­ tal nyeri el szerkezetét. Sajnos ez a lépés az állítólagos „tanítóknál” ki­ m arad. H iányzik ehhez a háttértudás. T anulóként erre nem lehetünk hatással. Természetesen rávilágítha­ tu n k az o k tató n ak erre a hiányosságára. Leggyakrabban azonban egy könyvre vagy egy előadásra kell hagyatkoznunk. A m ire azonban h atás­

63

sál lehetünk, az az inform áció visszaalakítása. Ezeket a lineáris infor­ m ációkat először is egy elm etérkép segítségével le kell fordítani a ra d i­ ális gondolkodás szám ára. így könnyebb lesz ezeket em lékezetünkben eltárolni. M ert m ost m ár az agyunk m űködési szabályainak m egfelelően előkészítettük őket.

Legkésőbb ennél a lépésnél kiderül, hogy a közlő személy képes-e a stru k ­ turált gondolkodásra. Egy könyv vagy egy előadás gyenge pontjai gyor­ san kiderülnek. Lineáris form ában nem tűnnének fel ezek a hibák, inkább m agunkban keresnénk őket, még ha a szöveg hiányosságai m iatt adódóan m enne is akadozva a m egértés vagy a tanulás.

Javuló em lékezőképesség Az inform ációk elm etérképen való elrendezése az emlékezőképesség jelentős javulásához vezet. Egyrészt, m ert az inform ációkat sokkal m é­ lyebben feldolgozzuk. Egy szöveg lényegének lineáris form ában történő feldolgozása nem jelent kihívást. Nem igazán kell hozzá gondolkozni. A szöveg lineáris összefoglalására bárki képes. Egy elm etérképen azon­ ban ezeket az inform ációkat m ár két dim enzióban kell ábrázolni. Ki kell dolgozni a stru ktúrát, és nem csak szavakat kell felírni egymás után. Ehhez bizonyos gondolkodási teljesítményre van szükség. De ez a tel­ jesítm ény vezet ahhoz, hogy a tanulásra fordított idő hasznot hajtson.

64

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

A feldolgozás mélységének köszönhetően később m ajd a tartalom ra is emlékezni fogunk. Ezenfelül a kulcsszavakkal tö rtén ő feldolgozás segíti az inform ációk rak­ tározását. Hogy milyen jól emlékezik valaki egy könyv vagy egy előadás tartalm ára, nagyrészt attól a képességétől függ, hogy m ennyire tudja a tartalm at m indössze néhány kulcsszóban összefoglalni. A jobb agyfél­ teke a lineáris m ondatokkal nem tu d m it kezdeni. Még m aga az agy sem tárol egész m ondatokat. Ezért sem megfelelőek az olyan lineáris jegyze­ tek, melyekbe a szövegből egész m ondatokat írunk ki. Sokkal célszerűbb csak néhány kulcsszóval összefoglalni egy szakaszt. N éha egy szakasz­ hoz elég egy kulcsszó is. Ezt a kulcsszót az agy képes a m ár meglévő tu ­ dáshálóhoz kapcsolni. H a ezt a kulcsszót később gondolatban aktiváljuk, az egész szakasz tartalm át felidézi. A további inform ációk a kulcsszó aszszociációi. Képzeljük el a következő szituációt: egy társaságban m egkérnek minket, hogy m eséljünk el egy viccet. De ebben a pillanatban m intha leblokkol­ tu n k volna. Hirtelen egy vicc sem jut eszünkbe. Szerencsére a társaság­ ban van az egyik jó barátunk. Ö tudja, hogy m ár gyakran m ondtunk el egy viccet egy békáról. így odaszól hozzánk: „meséld el a békás viccet!”. Ö nm a­ gában a béka kulcsszó hatására eszünkbe jut a teljes vicc. Még akkor is, ha egy egész oldalas viccről van szó. Csak az a fontos, hogy egy kulcsszó m eg­ adja a kezdő lökést. A tanulásnál sincs ez másképp. Alkalmazzuk a „G rüning Akadémia” ál­ tal kifejlesztett tanulási m ódszert, és a jövőben sosem kell m ajd kétszer elolvasnunk egy könyvet vagy egy lineáris szöveget. Kivéve, ha azért ol­ vassuk el még egyszer a szöveget, hogy még mélyebben m egértsük azt. De a későbbiekben tárgyalt, továbbfejlesztett 3-2-1 módszerrel ezt a mély­ séget m ár az első olvasásra elérjük. Mivel a jövőben a könyveket és szövegeket csak egyszer kell m ajd elol­ vasnunk, sok időt fogunk m egtakarítani, és az inform ációk feldolgo­ zása is egyszerűbbé válik. Egy halom újság, szöveg és könyv helyett m ajd csak kulcsszavakkal teleírt struktúratérképek hevernek az asztalunkon.

• 65

Ehhez az szükséges, hogy a lineáris szövegből tudatosan kulcsszavakat alkossunk és ily m ódon töm örítsük a szöveget. Mivel az agy a m em ori­ zálás során nem sok m indent tud kezdeni egész m ondatokkal, saját m a­ gának kellene a kulcsszavakat kikeresnie. Ez nem fog m indig sikerül­ ni, és nem fogunk emlékezni az inform ációkra. H atékonyabban megy a tanulás, ha célzottan m eghatározzuk a kulcsszavakat. Itt is érvényes az elv: olyan kevés legyen, am ennyire csak lehet, de épp olyan sok, amenynyire szükség van. Erről és abbéli képességünk fejlesztéséről, hogyan találhatjuk meg a helyes kulcsszavakat, részletesebben az elm etérképezés szabályainál lesz szó. Ha ezután aktivizáljuk a kulcsszót, az egész lineáris szöveg eszünkbe fog jutni. M int m ár em lítettük, az inform ációk a kulcs­ szavakhoz társulnak.

D öntő jelentőségű azonban az ismétlés helyes rendszere. H a létrehozunk egy elm etérképet, de néhány hónapig hozzá sem nyúlunk, a kulcsszavak m ár nem fognak em lékeztetni m inket a teljes lineáris tartalom ra. Tehát a kulcsszavakat bizonyos időközönként aktiválni kell. Ehhez csak kevés időre van szükségünk, am it később többszörösen visszakapunk. Az álta­ lam kifejlesztett ism étléstérképpel ez könnyen m egoldható. Erről a m ap­ páról és a helyes ismétlési m ódszerről bővebben a harm adik fejezetben lesz szó. Agyunk a fontos kulcsszavakat az asszociáció révén könnyen össze tudja m ajd fűzni. Ahogy a tudáshálóval kapcsolatban m ár láttuk, a m em orizá­ lásnál ez igen fontos lesz. A struktúratérképen a fontos gondolatok egy­ m áshoz közel helyezkednek el, és nem úgy, m int a lineáris jegyzetben, ahol a zavaró töltelékszavak szükségtelenül elválasztják őket egymástól. Ez m egkönnyíti a kapcsolatok létrehozását, és ezáltal az asszociációs folya­ m atot is.

66

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

De az elmetérképezés még más okból is növeli az emlékezőképessé­ get. M inden struktúratérkép egyedi. Legfőképp a kézzel írott struktúra­ térképek hasonlítanak képre. E képi megjelenítés segítségével könnyebbé válik a tárolás az agy számára.

A két a g y fé lte k e eg yü ttm ű kö d ése A képszerű megjelenítés a jobb agyféltekét is bevonja a tanulásba. An­ nál jobban, m inél több színt, szim bólumot, képet használunk a térké­ pen. Az egyes szavak ezzel szemben a bal agyféltekére hatnak. Ez az ide­ ális kom bináció, mivel optimális tanulás csak a jobb és a bal agyfélteke együttműködésével érhető el. Ezért helytelen az a m egállapítás, hogy az elm etérképezés inkább a „jobb agyféltekés” em berek szám ára hasznos. Épp ellenkezőleg. H abár az erősen „bal agyféltekés” em bereknek az elején ez elég nehezen fog m enni, de an ­ nál többet profitálnak belőle, ha beem elik ezt a technikát a tanulási folya­ m atukba. M ert mindegy, hogy melyik agyféltekét illetve tanulási stílust részesíti valaki előnyben, a kom bináció a fontos. A bal agyfélteke azon­ ban gyakran cenzorként áll az új technikák útjába. Ilyenkor bebeszéljük m agunknak, hogy az elm etérképeink zavarosak. A lineáris és a részletek­ re érzékeny bal agyféltekénk szám ára kezdetben így is tűnhet. Mégis fon­ tos, hogy a térbeli elrendezéssel a jobb agyféltekénk képszerű gondolko­ dását is aktiváljuk.

A g o n d o la t o k viszonylagos jelentősége Ezenkívül azt is fontos tudni, hogy a lineáris jegyzetekből való tanulásnál főleg az idő kerül az előtérbe. Elménket tehát arra kell kényszerítenünk, hogy a hallottak, illetve olvasottak időbeli sorrendjéhez igazodjon, és nem ahhoz, am it m indez jelent. Ha a lineáris jegyzeteinkben ismét meg akarunk találni bizonyos részleteket, lineárisan vagy szekvenciálisán kell emlékez­ nünk arra, am it hallottunk. Tehát az inform ációnak elsősorban az „idejét”, és csak m ásodsorban a jelentését tanulja meg az ember. Egy elm etérképen azonban elsőrendű a tartalom fontossága. Amiről szó van, az oldal közepén áll. Az inform áció relatív fontossága azonnal világos­

67

sá válik, attól függően, hogy egy főágon vagy épp egy mellékágon helyez­ kedik el. Az egyes ágak közötti összeköttetésekkel megvilágíthatok a fontos összefüggések. A elkészítésnél és az első ismétlésnél az inform ációkat te­ kintve még csak ágról ágra haladunk. De idővel egy elm etérképre pillantva egyre inkább az összképet látjuk majd.

Időmegtakarítás Az elm etérképek elkészítése jelentős időm egtakarítást is eredményez. M egállapították, hogy a lineáris jegyzetekben a szavak 90% -a fölösle­ ges. Ha a jegyzetet az elkészítés során kulcsszavakra redukáljuk, sok időt spórolhatunk meg. Az ismétlési időt is jelentősen lecsökkenthetjük ez­ által, mivel csak a kulcsszavakat kell újra aktiválni. A későbbi ism étlés­ nél elég lesz egy pillantás a középső szóra, illetve képre, hogy az oldalága­ kon lévő további inform ációkat aktiváljuk. Végül az inform ációkeresés­ nél is időt tak aríthatunk meg, mivel csak a fontosabb kulcsszavakat kell átnézni.

A z i n f o r m á c i ó k bekötése Az elmetérkép óriási előnye a lineáris jegyzettel szemben, hogy m inden irányba nyitott. Bárm ikor létrehozhatunk új elágazásokat. így tudunk a tu ­ dással hatékonyan gazdálkodni. Mindig visszatérhetünk a m ár meglévő el­ metérképekhez, és hatékonyan kiegészíthetjük őket. Ha egy újabb könyvet vagy cikket olvasunk ugyanahhoz a témához, netán saját gondolataink tá­ m adnak, ezeket be tudjuk illeszteni az elmetérképbe. Ezáltal folyamatosan építjük a saját tudáshálónkat. Lineáris jegyzetekhez ritkán lehet utólag bár­ m it is hozzáfűzni. H a egy térképen mégsem lenne m ár elég hely, akkor az adott oldalágat köz­ ponti tém aként egy új térképen vihetjük tovább. A régibe beírunk egy hi­ vatkozást. A kevés szó m iatt a térképet könnyen újrarajzolhatjuk. Ezért az elmetérképezés az egyik legjobb kreativitást igénylő technika. M inden gon­ dolathoz, melyet elágazásként egy elmetérképre rajzolunk, újabb gondola­ tok társíthatok, melyek újabb asszociációkat hívnak elő. Ily m ódon rövid időn belül sok új elképzelésünk születhet.

68

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

II. A fo lya m a t M ost vizsgáljuk meg azt a három lépést, amelyen az elm etérképezés so­ rán végighaladunk.

S tru ktú ra Először is a szöveg szerkezetét kell m egragadni. Ez a struktúra köszön m ajd vissza az elm etérkép fő ágainál. A fejezet végére a továbbfejlesz­ tett 3-2-1 technika segítségével a szöveg struktúrája m ár olvasás köz­ ben struktúratérképként fog kirajzolódni a fejünkben. Gyakran több lehetőség is adódik, hogy egy szöveg struktúráját elm etérképbe rendez­ zük. Itt nem létezik helyes vagy helytelen. Két különböző személytől szár­ m azó elm etérképek sosem lesznek egyformák. Ennek így is kell lennie, mivel m indenki teljesen egyedi tudáshálóval rendelkezik. Ezért m inden­ kinél teljesen m ás képzetek vannak „összekapcsolva”. M iközben valaki a „levél” szónál először a papírra gondol, másvalaki a falevélre vagy éppen a négylevelű lóherére. Ezzel az egyediséggel a tanulásnál is szám ol­ nu n k kell.

Kulcsszavak Ha a szöveg szerkezetét m ár a fő ágak m entén kidolgoztuk, meg kell talál­ ni a helyes kulcsszavakat. Ez egy olyan képesség, amelyet meg lehet tanul­ ni. Ha m ár elkészítettük első pár elm etérképünket, látni fogjuk, hogy egyre könnyebben ki tudjuk hám ozni a m ondanivalót. Hogy m iként tudjuk m ár az olvasás során fejleszteni és alkalmazni ezt a képességet, a továbbfejlesz­ tett 3-2-1 gyakorlatnál rövidesen kiderül. Még ha nem is kívánunk elm etérképeket rajzolni, és jegyzeteinket line­ áris form ában szeretnénk elkészíteni, akkor is érdem es lesz kulcsszavak­ ra korlátoznunk feljegyzéseinket. Nyilakkal m utassunk rá a kulcsszavak közötti összefüggésekre. Ezekre a nyilakra írjunk strukturáló szavakat, melyek a kulcsszavak közötti összefüggések m egértéséhez szükségesek (m int például „em iatt”, „ellenben”, „és”, „vagy”, „pl.”, „kivéve”).

69

Gyakran halljuk azt a tanácsot, hogy az előadások vagy szem inárium ok jegyzeteit elmetérképen készítsük el. M indenki, aki ezt m ár valaha m eg­ próbálta, tapasztalhatta, hogy ez nem éppen egyszerű. Kezdetben még nem átlátható az előadás struktúrája. Ennélfogva nehéz elhelyezni a papíron a fő ágakat. Kivéve, ha nagyon jó az előadó és rögtön az elején egy strukturált áttekintést ad a témáról. Ezenkívül szükség van egy kis gyakorlásra is, hogy az elm etérképen való jegyzetelés könnyen menjen. Addig is van egy javas­ latom arra, hogyan jegyzeteljünk hatékonyan. Egy fekvő lapot osszunk fel három oszlopra. A felső lapszélre írjuk fel a dá­ tum ot, előadót, az előadás tém áját és az oldalszámot. A bal oldali oszlopba írjuk fel az előadás kulcsszavait. Akár egy tartalomjegyzékben, itt sorakoz­ nak az előadás fő címei és a kiemelkedő jelentőségű kulcsszavak. A középső oszlopba kerül kulcsszavakban maga a jegyzet. Ha az előadó új ponthoz érkezik, címszóként írjuk ezt a bal oszlopba, és ezzel egy magasságban a középső oszlopban folytassuk a jegyzetelést. A jobb oszlop a kiegészítéseknek van fenntartva. Ha otthon átolvassuk a jegyzetet, az egyes pontokhoz biztosan lesz néhány saját gondolatunk, vagy egy könyvből további információval egészíthetjük ki a témát. De előadás közben is előfordulhat, hogy az előadó egy m ár tárgyalt tém ához ad kiegészítést. A következő m intalapot az alábbi címen érheti el: www. akademie-gruening. de/lernbuch fé m a e lő a d ó

O

O

d á tu m o ld a l

70

• AZ EREDMENYES TANULAS TITKA

így kihasználhatjuk az elm etérképezés néhány előnyét. A bal oldal az elm etérkép fő ágainak funkcióját veszi át. A középső oszlop az alsóbb ágakat jelenti. A jobb oszlop révén, akár egy elm etérképen, lehetősé­ günk van utólagos inform ációk hozzáadásához. Az előadást követő­ en kellő áttekintéssel könnyen tu d u n k elm etérképet készíteni a jegy­ zetből. Gyakran kérdezik a szem inárium aim on, hogy érdem es-e em lékeztető cetliket készíteni. Az em lékeztető cetlik előnye abban áll, hogy kicsik. Ezáltal rá vagyunk kényszerítve, hogy a tananyagot töm örítsük. És ez egy fontos lépés az aktív tanuláshoz. Bár erre nem a helyes m egértés késztet, h an em az, hogy a cetlin kevés a hely. H a ebből a m egfontolás­ ból nagyobb lapokon h ozunk létre elm etérképeket, az sokkal jobb, m ert így a vázat is ki lehet dolgozni. De a nagyobb hely m iatt sem szabad a régi szokásokhoz visszatérni, és egész m o n d ato k at írni. A kkor m ajd m eglehetősen kiterjedt tém ákat is le tu d u n k jegyzetelni egy A3-as lap ­ ra. A tanfolyam om egyik résztvevője arról panaszkodott, hogy az A3-as lapok nagyon drágák - de aztán m egörült, m ikor m egtudta, hogy csak össze kell celluxoznia két A4-es lapot.

Kapcsolatok Végül nyilak segítségével vázoljuk fel az egyes inform ációk között fennál­ ló összefüggéseket. Épp ezzel a lépéssel érthető meg a szöveg. Lineáris jegy­ zetelésnél ez a lépés nem lehetséges, m ert az összefüggő inform ációk szét vannak szórva különböző oldalakon. Egy elmetérképen rengeteg inform á­ ciót lehet kulcsszavakra szűkítve egy oldalon ábrázolni. Ráadásul struktu­ ráltam Ez m indenképpen szükséges a kapcsolatok felismeréséhez. A prob­ lémák, melyek a lineáris szövegben eddig fejtörést okoztak, így szertefoszlanak. Példaként nézzük a tanulási ciklust. A lépések közötti kapcsolatok közül néhányat megjelöltünk. A többire a könyv megfelelő részein ismét uta­ lunk majd. Ezeket önállóan jelöljük be. Látni fogjuk, hogy az összefüggések megértése ezáltal sokat javul.

71

tudás aktiválása

rekonstrukció

-j felidézés kérdések

aktív olvasás

behatárolás ^strukturáló olvasás

összeolvasztás struktúra felismerése struktúratérképek vizuális

kapcsolatok

előkészítés

a uditív kinesztétikus

kulcsszavak

m otiváció

érzékelés tanulási képesség

olfaktorikus

stressz kezelése

gusztatorikus ellenőrzés & kiegészítés m em óriatréning koncentráció időgazd álkod ás*

egység'

ismétlési ritmus

Grüning-féle tanulási ciklus

III. A tanulási kom petencia fejlesztése N ém i nehézség az elején teljesen norm ális. Az elm etérképezés ugyanis kí­ m életlenül m egm utatja, hogy állunk a tanulási kom petenciával. A három lépés (1. stru k tú ra felismerése, 2. kulcsszavak kikeresése, 3. kapcsolatok létrehozása) dö n tő jelentőségű a tanulási folyam atban.

A kezd eti képességek m e g h a tá ro zá s a Egy elmetérkép elkészítésénél derül ki igazán, hogy mennyire vagyunk ezen képességek birtokában. Ha gondjaink vannak vele, akkor ezen a téren a ta­ nulási kom petenciánk sem a legmegfelelőbb. Ezt a felismerést nem mindig fogadja el az em ber szívesen. Gyakran kifogásokat találunk ki, hogy valójá­ ban m iért is nem sikerülnek olyan jól az elmetérképek. Vegyünk kezünkbe egy szöveget és próbáljuk meg egy szakasz tartalm át el­ m etérképen ábrázolni. Ha ennek során problém ák m erülnek fel, az telje­ sen természetes. Ezt nem szabad a technika számlájára írnunk, hanem a je­

72

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

lenlegi, a három fontos lépésre vonatkozó tanulási képességeinknek kell tu ­ lajdonítanunk. Az első gyakorlatoknál nekem is nehézségeim voltak. H on­ nan is kellene ezt tudni? Sem az iskolában, sem az egyetemen nem adják át ezt a tudást. Ezért az elm etérképet m indenekelőtt edzésként is használjuk, hogy javít­ suk tanulási képességeinket. Képességeink m inden elkészített elm etérkép­ pel javulnak a tanulás ezen három központi területén. És kezdetben minél nehezebb egy elmetérkép elkészítése, annál fontosabb ezen lépések gyakor­ lása. A kibővített 3-2-1 gyakorlatnál látni fogjuk, hogy ezeket a lépéseket hogyan tudjuk olvasás közben fejben fejleszteni. M ert természetesen nincs sok értelme m inden egyes szövegrészből elm etérképet készíteni. Ez gátol­ ná az előrehaladást. Inkább csak a legfontosabb részekhez vázoljunk fel el­ metérképet. És azokhoz a részekhez, amelyeket nehezen értünk. Egyébként az is elég lesz, ha csak fejben hozunk létre elmetérképeket. Ezen a ponton szeretnék röviden kitérni a m otivációra és a stressz kezelé­ sére. M ert ezek is összefüggnek a tanulási képességgel. ••

Ö rö m a ta n u lásb an M indenki ismeri azt az érzést, hogy egy tevékenységben egészen elmerül, és az időérzékét is teljesen elveszíti. Sportolásnál és azoknál a dolgoknál, am e­ lyek öröm et okoznak, ezt az érzést gyakrabban éljük meg. Ezek olyan szitu­ ációk, melyekben úgy tűnik, m inden sikerül.

A FLOW-érzés A magyar származású amerikai tudós, Csíkszentmihályi Mihály kezdte el kutatni, hogy mi jellemzi ezt a különleges állapotot, és mi a közös azokban az emberekben, akik ebben az állapotban vannak. Sokéves intenzív kutatás után meg tudta magyarázni ezt a jelenséget, és a „FLOW” elnevezést adta neki. Ez egy állapot, amelyben „m inden áram lik”. „FLOW” szinte sosem lép fel, ha rutinm unkát végzünk. Alulterheltnek érezzük m agunkat, unatkozunk. Az egyik leginkább számottevő tényező a kihívás. A kihívásnak azonban összhangban kell lennie a saját képessége-

• 73

inkkel is, m ert a készségszintünk felett nem lehetséges a „FLOW”. Ebben az esetben túlterheltté és stresszessé válunk.

Tegyük fel, hogy épp m ost kezdtünk el szörfözni, és egy védett öbölben, nagyjából 3-as szélerősségnél siklunk a deszkán. A szélerősség p o n t m eg­ felel a képességeinknek, és kedvünket is leljük benne. Vagyis a FLOW sáv­ jában vagyunk. Túlzottan nekibátorodva kim erészkedünk a nyílt tenger­ re, ahol egy teljesen más, 6-os erősségű szél fúj. Ezzel a szituációval m ár nem b íru n k m egbirkózni. Á llandóan a vízbe esünk és ham arosan m ár arra sincs erőnk, hogy felhúzzuk a vitorlát. M iközben egyre jobban ki­ sod ró d u n k a tengerre, be kell látnunk, hogy képességeinkhez képest túl nagy volt a kihívás. A hullám ok egyre nagyobbak lesznek, és m ár a száraz­ földet sem látjuk. Az eredm ény stressz, félelem és pánik. Legkésőbb, am i­ kor feltűnnek a környéken az első cápák. De az is lehet, hogy m ár profi szörfösök vagyunk. Ekkor a 3-as szélerősségnél vízre sem szállnánk, h a ­ nem a strandon feküdnénk. A kihívás túl csekély lenne a képességeinkhez képest. A lulterheltnek éreznénk m agunkat és unatkoznánk. M iután Csíkszentmihályi felismerte ezeket az összefüggéseket, világos­ sá vált számára, hogy m inden tevékenységet FLOW-tevékenységgé lehet alakítani, am ennyiben a tanulási képességeink megfelelnek a kihívásnak. Ekkor százszázalékosan erre a tevékenységre tudunk koncentrálni, és gon­ dolataink nem térítenek el minket.

74

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

Ezek alapján a tanulásnál tanulási képességeinknek összhangban kell lenniük a kihívással. Hagyományos tanulási m ódszerekkel az anyag terjedelm e és kom plexitása m iatt túlterheltnek érezzük m agunkat, és gyakran kerülünk stresszhelyzetbe. Igazodjunk a kihívásokhoz hatékony tanulási technikákkal. Akkor meglesz a kellő m otiváció is, m ert végre van egy tanulási rendszerünk. A tanulás végre értelm et nyer, mivel nem kell m indig frusztráltan ráeszm élnünk, hogy a nagyját m ár m egint elfelejtet­ tük. Ez a m otiváció belülről jön, ezt intrinzikus m otivációnak nevezik. M int m ár em lítettük, a lim bikus rendszer ekkor az öröm érzetét hozza létre. Ezzel szemben az extrinzikus m otiváció, am ely kívülről jön, nem ilyen hatékony. Vegyük a szokásos példát, hogy m iként vesszük rá a szam arat az indulásra. Tarthatunk répát az orra elé, vagy tolhatjuk hátulról. A ta­ nulásnál a répa azt jelentené, hogy jutalom m al m otiváljuk. Az ösztökélés lenne a határidő és a kudarctól való félelem. Ezt biztosan m indenki ism e­ ri. Legkésőbb a vizsga előtti napon veszünk igazán nagy lendületet. Bár a jutalom m al való m otiválás sokkal kellemesebb, a nyomás által kiváltott m otiváció viszont sokkal hatásosabb. M ert az agyunk m indig többet tesz azért, hogy a fájdalmat elkerülje, m int azért, hogy az élvezetet hajszolja. Ez norm ális túlélési m echanizm us. A nyomás hatására a tanulás mégsem olyan hatékony, m ert lim bikus rendszerünk hosszú távon az utunkban áll. Ezenkívül m egnövekedett stressz esetén kevésbé vagyunk képesek a gondolkodásra és a befogadásra. Az igazi m otivációnak tehát belülről, magából a tevékenységből kell ered­ nie. Hogy ezt elérjük, tovább kell javítanunk a tanulási képességünkön. Ak­ kor nem fogunk annyit kínlódni, m int a favágó a következő történetben: Kirándulók találkoznak egy emberrel az erdőben, aki nagy erőfeszítések árán egy kivágott fát próbál felhasogatni. - M it csinál maga? - kérdezik. - Hisz látják - válaszol türelm etlenül a favágó. - A prítom a fát. - Elcsigázottnak látszik! M ióta fűrészel már?

75

- M ár órák óta, és m ár teljesen kimerültem! - M iért nem tart néhány perc szünetet, hogy megélezze a fűrészt? - Nincs nekem arra időm , hogy megélezzem a fűrészt - veti oda a fa­ vágó. - Túlságosan el vagyok foglalva a fűrészeléssel.

Ugyanerre gondolt A braham Lincoln a m ár em lített idézetében: „Ha lenne 5 órám kivágni egy fát, hárm at azzal töltenék, hogy megélezzem a fűrészt.” Mi is túlságosan el vagyunk foglalva a napi rutinnal, és nem szánunk időt a fűrészünk élezésére. Ami a tanulásnál azt jelentené, hogy új tanulási techni­ kákat sajátítunk el. De épp em iatt kevésbé túlterheltnek éreznénk m agun­ kat, és ritkábban kerülnénk stresszhelyzetbe.

A stressz hel yz et A stressz általános definíciója a következőképpen hangzik:

A stressz: ♦ a feszültség testi reakció ja ♦ e rő in k e t m e g h a la d ó szituációban ♦ a d re n a lin -k iv á la s z tá s s a l p áro su lva.

Nézzük meg a definíció utolsó részét! Mi is tulajdonképpen az adrenalin? Itt is m inden a túlélési m echanizm usunk körül forog. Az adrenalint gyak­ ran nevezik küzdelmi horm onnak is, m ert gyorsítja a szívverésünket és az erősebb vérellátás révén gondoskodik a jobb izomreakcióról. Ezenkívül mozgósítja a zsír- és cukortartalékokat. A test effajta mobilizálásának vész­ helyzetekben van értelme. Képzeljünk el egy barlanglakó em bert egy néhány tízezer évvel ezelőtti szituációban: m iközben épp az erdőn vág át, a bozótból egyszer csak ki­ ugrik egy kardfogú tigris. Ez egy olyan szituáció, am elynek kezelése m eg­

76

• AZ EREDMENYES TANULAS TITKA

haladja a barlanglakó képességeit. A utom atikusan adrenalin választódik ki. A testében lejátszódó fent leírt folyam atok által elődünk optim álisan fel van vértezve a harcra vagy a m enekülésre. M anapság a veszélyeket nem a vadállatok jelentik, hanem sokkal inkább a vizsgák, felettesek, kollégák stb. Az adrenalin m ásik funkciója épp a ta­ nulásnál jelent akadályt. Az adrenalin blokkolja az agyban lévő szinapszi­ sokat. Leáll fontos, az agyon belüli inform ációk továbbításában szerepet játszó közvetítő anyagok termelődése. Az agysejtek közti kom m unikáció bizonyos m értékig megszűnik. A támadási és menekülési reakcióknál ez nagyon is hasznos. Barlanglakónk ne gondolkodjon azon, hogy érdemes-e az állattal szóba állni. Gondolkodás nélkül kezdjen harcolni vagy m enekül­ ni. Csak így van esélye a túlélésre. Ugyanakkor a tanulásnál ez a m echanizm us káros. Azt is m ondhatnánk, minél több az adrenalin, annál kevésbé vagyunk képesek a gondolkodásra és az információ-bevitelre. Ha a tanulásnál egy szakasz m eghaladja az erőnket, azzal sem m it nem érünk, ha továbbra is görcsösen az asztalnál ülünk és még jobban erőltetjük a gondolkodást. Ezzel csak még jobban gátoljuk m agunkat, és így még ke­ vesebbet értünk meg. Ennél sokkal jobb felállni, és futni egy kört a ház­ töm b körül, hogy kikerüljünk ebből a körforgásból. Utána tiszta fejjel újra nekifekhetünk a problém ának. Az adrenalinnak még egy további hatását is ism ernünk kell. Fokozó­ dó stressz hatására a szubjektív észlelés egyre jobban eltér az objektív helyzettől. Fejünkben a még rendelkezésre álló idő egyre jobban zsugo­ rodik, a feldolgozásra váró anyag pedig egyre csak dagad. Ez is a túlélési m echanizm usunkon alapul. M inél fenyegetőbb egy szituáció, annál jo b ­ ban törekszünk arra, hogy m egszüntessük. Ezt bizonyára m indenki saját tapasztalataiból ismeri. H a egy tankönyv valamely része nagy gon­ dot okoz, gyorsan bebeszéljük m agunknak, hogy m indez túl sok, és hogy lehetetlen m egtanulni. Egy nappal később, tiszta fejjel néha csak nevetünk m agunkon, és belátjuk, hogy a helyzet nem is olyan b o r­ zasztó.

77

A d re n a lin elleni s tra té g iá k De m it is teh etü n k ez ellen? Legfőképp arról lesz szó, hogyan dolgoz­ h atu n k ki stratégiákat az adrenalinnal szemben. Egyrészt m egpróbál­ hatjuk megelőzni a term elődését. M ásrészt szükségünk van olyan stratégiákra, amelyekkel a lehető leggyorsabban lebonthatjuk az adrena­ lint.

Megelőzés A megelőzéshez meg kell próbálnunk kikerülni a túlterheltségből. Ehhez a képességeinket kell javítanunk. A tanulásnál egyfelől időzavarba kerül­ hetünk. Ezt a helyes időbeosztással lehet kikerülni. A következő lépésben erről m ajd többet tu dhatunk meg. A m otiváció tém ájáról is m egtudunk m ajd egyet s mást. Másfelől maga a tartalom is nehézséget okozhat. Ennek megakadályozására m ár m egism ertünk néhány technikát a strukturáló ol­ vasással és a struktúratérképpel. További módszerekkel a következő feje­ zetben ism erkedhetünk meg.

Lebon tás A stressz hatékony tanulási technikákkal sem kerülhető el teljesen. Szüksé­ günk van az adrenalin lebontásának lehetőségére is.

Sp or t A m ár em lített barlanglakónk vagy harcba bocsátkozott, vagy jó messzire elmenekült. M indkét esetben végül norm ális szintre állt vissza az adrena­ linszintje. Ha például a m unkánk során túlterheltnek érezzük m agunkat, nem sokat segít, ha menekülésbe fogunk vagy nekiesünk a felettesünknek. A mai korban sokkal megfelelőbb a sport. A mozgás során ugyanis lebon­ tásra kerül az adrenalin. Csak az a fontos, hogy a sportág öröm et okoz­ zon nekünk. Mindegy, hogy ez futás, úszás, kerékpározás, tenisz, túrázás vagy tánc. Ezenkívül m egállapították, hogy azoknak, akik eleget sportol­ nak, folyamatosan alacsonyabb az adrenalinszintjük. Ö k meg is előzik a termelődését, ezáltal kiegyensúlyozottabbá válnak. Elődeinknek a m ene­ külésen és a harcon kívül még egy harm adik túlélési esélyük is lett volna: ha elbújnak. Feltételezem, hogy ők voltak koruk stresszes betegei. M ert így nem csökkenthető az adrenalin szintje.

78

• AZ EREDMENYES TANULAS TITKA

Ellazu lás i te c h n ik á k Az ellazulási technikák szintén lehetőséget nyújtanak az adrenalinszint csökkentésére. Ezeket a technikákat sokszor kinevetik. Van erre egy talá­ ló m ondás, melyet állítólag Virchow m ondott egyik kollégájának: „Le kell szoknia arról, hogy olyanon nevessen, amihez nem ért! Ez ostobaság.” Ez legtöbbször az életben is igaz. M inél ostobább - vagy jobban m o n d ­ va tudatlanabb - valaki, annál inkább nevet azokon a dolgokon, amelye­ ket nem ért. Ez a könyv megadja a szükséges tudást ahhoz, hogy pontosan tudjuk, a jövőben mely technikákon szabad nevetnünk és melyeken nem. Könnyen m egtörténhet egy vizsgán, hogy egy bizonyos dologra nem p o n ­ tosan emlékszünk. Talán a legegyszerűbb dolgok sem jutnak majd az eszünkbe. Egy pillanatnyi kihagyás. Az inform ációk újra előjönnek, de leg­ többször csak azután, hogy elhagytuk a vizsgatermet. Ezért tanácsos megis­ m ernünk egy ellazulási technikát, hogy egy ilyen szituációban egy-két per­ cen belül újra képesek legyünk gondolkodni. Ha a tanulással m inden optim álisan alakul és jól érzi m agát az ember, be­ mesélheti magának, hogy nincs ilyesmire szüksége. Ha azonban tanuláskor nem érezzük olyan jól m agunkat, m indig elő tudjuk venni ezt a gyakorla­ tot. Ha egyáltalán el akarunk sajátítani egy ellazulási gyakorlatot, tegyük in­ kább akkor, am ikor a tanulás még jól megy. Amikor a stressz első jelei m eg­ jelennek, nehezebben megy m ajd a technika elsajátítása. Sok ismert ellazulási technika, m int például az autogén tréning vagy a prog­ resszív izomlazítás, sok gyakorlási időt igényel. Előbb ezeket gyakorolni kell néhány hétig, amíg végleges hatásukat elérik. De van még egy technika, m e­ lyet azonnal alkalmazhatunk, és tapasztalataim szerint sokkal hatékonyabb. Egyszerűen csak a légzésre kell koncentrálni. így gyorsan és mélyen ellazulunk. Csukjuk be a szemünket. Lélegezzünk az orrunkon keresztül, és gondolat­ ban szám oljunk lassan 4-ig, a nekünk megfelelő sebességgel. Figyeljünk a légzésre és arra, hogy mélyen, a hasunkból lélegezzünk. Stresszhelyzetben hajlam osak vagyunk rövid lélegzeteket venni, am inek a harcnál és a m ene­ külésnél van is értelme. Az agy viszont így kevesebb oxigénhez jut, és kevés­ bé képes a gondolkodásra. Belégzéskor kicsit tartsuk bent a levegőt, anél­

79

kül, hogy görcsösen visszatartanánk. Majd fújjuk ki a levegőt a szájon ke­ resztül, és lassan szám oljunk ismét 4-ig. Tartsunk egy pillanatnyi szüne­ tet. Majd ismét lélegezzünk be az orrunkon keresztül, és szám oljunk 4-ig. M inél mélyebben ellazulunk, annál lassabban szám olunk m ajd a be- és ki­ légzésnél. Folytassuk ezt a gyakorlatot két-három percig. Ha szeretnénk, a be- és kilégzésnél képzeljük egy szép strandra magunkat, és képzeljük el a hullámverést a légzés a ritm usában. A mélyebb ellazulás m ellett így a vizuális tanulási csatornát is fejlesztjük. M int m ajd látni fogjuk, ennek a m emorizálásnál fontos szerepe lesz. Minél gyakrabban végezzük el ezt a gyakorlatot, annál mélyebb lesz az ellazulás. Kezdetben még inkább a technikára fogunk koncentrálni. Egy kis gyakorlattal ez egy tudattalan kompetenciává válik, és attól kezdve m ár csak az ellazulás áll az előtérben. Attól fogva nyugodt érzéssel m ehetünk el egy vizsgára, tudván, hogy vész esetén ham ar tisztán fogunk tudni gondol­ kodni. Ez a gyakorlat mindenféle munkahelyi stresszhelyzetben is segít. Megállapították, hogy mindenki, aki rendszeresen végez ilyen gyakorlatokat, szintén stabilan alacsony adrenalinszinttel rendelkezik. Ezenfelül ezeknek az embereknek agyhullámai gyakrabban vannak az alfa tartományban. Nézzük meg, hogyan osztják fel az agyhullámokat. Ezeket egy elektroencefalogram (EEG) segítségével ábrázolhatjuk. Leggyorsabban az úgynevezett béta tarto­ mányban „táncolnak” az agyhullámok. Ez az izgalmi éber állapot tartom á­ nya. Am int ellazulunk napközben, az agyhullámainkkal lecsúszunk az alfa tartományba. Ez az ellazult éber állapot tartománya. Ha még jobban lelassulnak az agyhullámaink, a théta tartom ányba kerü­ lünk és elalszunk. A delta tartom ány a mély alvás vagy az eszméletlen álla­ pot tartom ánya. Az újdonságok optimális befogadása az alfa tartom ányban történik. Elsősorban a gyerekek vannak napközben nagyon gyakran ebben a tarto­ m ányban, ezért könnyen fogadnak be új információkat. Az iskolában a béta tartom ány erőltetett állapotában történik a „kiképzés”. Attól kezdve a tanu­ lás egy kellemetlen állapothoz társul. Egyre jobban elfelejtjük az alfa hullá­ m ok létrehozását.

80

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

Agyhullámok hullámok

Hertz

hullámkép

bé,° WWWWWW ,5~45 alfa

8 -1 4

3 ,5 -7

3 alatt

delta

Tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy az agyhullám ok a külső im pulzusokhoz alkalmazkodnak. Ennek megfelelően bizonyos zenei művekkel meg lehetett változtatni a kísérleti személyek agyhullámait. Csaknem valam ennyi largo és adagio barokk m ű olyan tem póban és rit­ m usban íródott, amely az agyhullámokat legalább egy kis időre alfa tarto­ mányba vezeti. Talán nálunk is megtalálható a következő zenei művek vala­ melyike. Ezeket a műveket a hallhatónál éppen csak valamivel hangosabban kell lejátszanunk. De ha a tanulásnál a teljes csendet részesítjük előnyben, a háttérzene inkább zavarni fog minket. És természetesen a zajok némileg el is vonják a figyelmünket a tanulástól. A tanfolyamom résztvevői közül néhányan mégis ellazultabban tudnak így tanulni. Próbáljuk ki! A Goldberg-variációk, az ária variációi A z Opus 6-os concerto grossók összes lassú tétele

Corelli Bach

Zongorára, két hegedűre és basso continuóra irt Nr. 5 f-moll concerto largója A No. 6. F-dúr concerto lassú

N o 3. g-moll oboakoncert

Handel

(2.) tétele N o. 3 D-dúr zenekari szvit (Air)

A No. 17-es csembalófantázia lassú tétele A négy évszak - a „Tél" largója Telemann Lantra, két hegedűre és basso

Hegedűre, vonósokra és basso continuóra irt G-dúr

Vivaldi

continuóra írt D-dúr concerto largója

concerto largója Piccolo-concertók: RV445 a-moll

V......................

.........................

81

E n d o r fi n o k Az adrenalinszint a legkellemesebben a test saját ópiátjainak segítségével csökkenthető. Ezeket az anyagokat endorfinoknak nevezzük. Ezek bizonyí­ tottan akkor term elődnek, ha valami öröm et okoz. Legyen az egy jó étel, egy buli, egy színházlátogatás. És ezek az anyagok semlegesítik az adrena­ lint. Érezzük tehát jól m agunkat, ahányszor csak lehet! Ez a stressz kezelé­ sének legjobb módja. De térjünk vissza az elmetérképezéshez.

IV. A z elm etérképezés szabályai M iután az alapokat megismertük, m ost m ár foglalkozhatunk az elmetérké­ pezés szabályaival. Vegyünk m agunk elé egy fekvő helyzetű lapot. Székében több helyre lesz szükségünk. Az elforgatásból még egy előny származik: jobb agyfélteke még inkább bekapcsolódik a tanulásba. Ez a kondicionálásunkkal van összefüggésben. A fekvő helyzetű lapot autom atikusan képszerűnek lát­ juk. Festésnél is legtöbbször fektetve áll a papír. Ha ellátogatnuk egy kiállítás­ ra, a legtöbb kép ott is fektetve van a falra akasztva. Ha valaki elé állítva oda­ teszünk egy papírt, akkor a szeme rögtön a bal felső sarokba vándorol. Egy fektetett papíron azonban először középre pillantunk. Pusztán a lap el­ forgatásával megfigyelhetjük, ahogy a gondolkodásbeli gádások feloldódnak. H a van rá időnk, akkor kezdjünk középen egy színes képpel, még akkor is, ha eddig bebeszéltük m agunknak, hogy nem is tudunk rajzolni. Ez is egy olyan képesség, amelyet a helyes technikával m indenki gyorsan m egtanul­ hat. Kezdetben nem kell különösebben szépnek lennie. Az is elég lehet, ha a központi szót színessel kiemeljük. Fontos, hogy a jobb agyféltekét is hasz­ náljuk. Meg fogjuk látni, hogy ezekre a térképekre kiváltképp emlékezni fogunk. Ugyanis a központi kép a mérvadó. Ha erre emlékszünk, akkor asszociatív m ódon az egyes ágakra is emlékezni fogunk. A kulcsszavak m indig a vonalon álljanak. A vonalak csak olyan hosszúak legyenek, m int a szavak. Először felírhatjuk a szót, és aláhúzhatjuk utána a vonalat. Az ágak legyenek összefűzve, ne legyenek megszakítva, hogy el­ m etérképünk a fa természetes struktúráját mutassa. Ezzel tu d az agyunk a legjobban bánni.

82

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

Am ennyiben lehetséges, egy ágon csak egyetlen szó álljon. Ha úgy gon­ doljuk, hogy kettőre van szükség, gondoljuk át, nem lehetne-e két ágra felosztani. Kezdetben a lim bikus rendszer gyakran keresztülhúzza a szá­ m ításunkat. H a hozzá vagyunk szokva, hogy lineáris form ában jegyze­ teljünk, nehezünkre fog esni egyszer csak egyetlen kulcsszónál m egm a­ radni. T udat alatt attól fogunk félni, hogy valamely inform ációra később nem tu d u n k m ajd visszaemlékezni, ezért egy ágra több szót írunk. Az ele­ jén nyugodtan engedhetünk a csábításnak. Az utólagos ism étlésnél lát­ ni fogjuk, hogy egy szó is elég lett volna. Ha m ár m eggyőztük a lim bikus rendszerünket, a további térképeknél belső ellenállás nélkül egy szóra szűkíthetjük jegyzeteinket. A fordított eset rosszabb lenne. Rákényszerítjük m agunkat, hogy csak egyetlen szót írjunk az ágra, de bebeszéljük m agunknak, hogy ez nem lesz elég. M indenki ismeri az „önbeteljesítő jóslat” kifejezést. M ár bukásra is ítéltük m agunkat. Tanulásnál ugyanis a hozzáállás a döntő. Akár azt hiszszük, hogy valami sikerülni fog, akár azt, hogy valami nem fog m űködni, m indkét esetben igazunk lesz. Egy kudarc után bebeszéljük m agunknak, hogy „rögtön tudtam ”, és ezzel még igazat is adunk a limbikus rendszernek, így egy hatékony tanulási technikától fosztottuk meg magunkat. A jobb agyfélteke teljesebb bevonása érdekében használjunk m inél több színt. A megfelelő helyre rajzolt kis ábrák növelik az emlékezőképességünket. Idővel létrehozzuk majd saját szim bólum rendszerünket, hogy a gyakran használt szavakat vagy szólásokat képszerűen ábrázolhassuk. Szokjunk hozzá, hogy nyom tatott betűvel írjunk. Ez egyrészt megkönnyíti a térkép olvasását, másrészt a nyom tatott betűket a jobb agyféltekében tu d ­ juk feldolgozni. Ha úgy átláthatóbbnak tűnik, akkor a főágakon a

sz a v a k a t

írhatjuk nagybetűvel. Példaként következzék egy elmetérkép az elmetérképezés azon előnyeiről, melyeket e fejezet elején soroltunk fel. Próbáljunk meg először önállóan elkészíteni egy elm etérképet a 60-67. oldalakról. U tána hasonlítsuk össze térképünket a következővel. Még ha m iénk kicsit m ásképp nézne is ki: jó vagy rossz nem létezik.

84

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

Kezdetben talán a főágaknak az oldalon történő felosztásával lesz problé­ mánk. Lesznek a lapnak olyan részei is, ahol az inform ációk sűrűn öszszezsúfolódnak. Más részek ezzel szemben fehéren, írás nélkül m aradnak. Némi gyakorlással rá fogunk érezni a térbeli felosztásra. Egyre jobban ki fogjuk használni a lap egész felületét, és a térképeink egyre jobban fognak m utatni.

V. Ellenőrzés és kiegészítés M ielőtt áttérnénk a következő lépcsőfokra és a kulcsszavakat tartósan m e­ m orizálnánk, győződjünk meg róla, hogy az inform ációkat teljes m érték­ ben m egértettük-e, és hogy a kulcsszavak visszatükrözik-e a teljes lineáris tartalm at. Vegyük kezünkbe az elm etérképünket, és saját szavainkkal fo­ galmazzuk meg a tartalm át. Ha tanulócsoportban készülünk a vizsgára, akkor a tankönyv egyes fejezeteit feloszthatjuk a csoport tagjai közt, és a fejezet tartalm át kulcsszavak segítségével előadhatják egymásnak. A m u n ­ kában is jelentős időt takaríthatunk meg ezzel a csapatmunkával. M inden­ ki kidolgoz egy részterületet, és utána előadja a többieknek. így m inden­ ki sokkal rövidebb idő alatt fel tudja dolgozni az egész anyagot és egy helyett több térképet tarthat maga előtt. A szöveg ilyetén újragondolásával m agunkévá tesszük annak tartalm át. Ezáltal sokkal jobban vissza tu d u n k m ajd emlékezni a tartalom ra. Ezen­ kívül ellenőrizni is tudjuk, hogy az adott részt valóban m egértettük-e. Talán egyik-m ásik kulcsszót ki is fogjuk m ajd egészíteni. Egy elm etérkép nyitott struktúrájában ez nem jelent gondot. Végül m eggyőződhetünk arról is, hogy a szöveg olvasásának elején feltett összes kérdésre kap­ tu n k -e választ. M ost pedig azt fogjuk m egtudni, hogyan ism erhetjük fel olvasás köz­ ben a szöveg struktúráját és hogyan találhatjuk m eg a kulcsszavakat. Idővel képesek leszünk olvasás közben fejben elm etérképeket készí­ teni. Ehhez fejlett vizuális tanulási csatornára lesz szükségünk, mellyel a következő tanulási lépcsőfokon foglalkozunk. T érjünk vissza előbb az olvasási tréningre.

85

VI. A lépések összeolvadása Az első héten annyira begyakoroltuk a 3-2-1 gyakorlatot, hogy m ár könynyen megy. A kezdeti problém ák ekkorra m ár eltűnnek. Van egy idevágó közm ondás: „M inden kezdet nehéz.” A helyes edzéssel m ár képesek vagyunk gyorsabban és értőbben olvas­ ni. Itt az ideje, hogy a tanulási ciklus m ásodik lépését a 3-2-1 gyakorlatba integráljuk.

S tru k tu rá ló olvasás s tru k tú ra té rk é p e k segítségével M ostantól kezdve a háromperces olvasás után fejben készítsünk el egy el­ m etérképet az olvasott szöveghez. Foglaljuk össze a szerkezetet és a leg­ fontosabb pontokat. Ez az elején nehéz lesz, és talán csak néhány kulcsszót fogunk felírni. Pár próbálkozás után egyre jobban fog sikerülni. Mielőtt a kétperces m enetet elkezdenénk, tegyünk fel rövid kérdéseket az elme­ térképünkhöz. Mely ágakhoz szeretnénk a következő olvasás után további kulcsszavakat hozzáfűzni? H onnan hiányoznak még fontos pontok? Ekképpen idővel hozzá fogunk szokni olvasás közben ehhez a lépés­ hez. Anélkül, hogy a jövőben tanulás közben ezt a lépést tudatosan meg kéne tennünk, az agyunk teljesen autom atikusan kérdéseket fog feltenni, s aktívan fogunk olvasni. Ez tudattalan kompetenciává válik. A jövőben a tanulási ciklus m inden lépése éppígy válik tudattalan kompetenciává. Nem kell állandóan feltenni a kérdést, hogy m ost éppen melyik lépésnél tartunk. Idővel a lépcsőfokok egyre inkább összeolvadnak, a tanulási fo­ lyamat a háttérben fog zajlani. Teljes figyelmünket a tananyagra fordíthat­ juk. A szem inárium aim fő célja a tanulási folyamat összeolvadása és ennek a tudattalan kom petenciának a megszerzése. M ég ha a kétperces m enetben a jelenlegi olvasási szintünknél gyorsab­ b an olvasunk és em iatt kevesebbet értü n k is m eg, ki fogjuk tu d n i egészí­ teni az elm etérképünket. Tegyünk fel ism ét kérdéseket azokhoz a részek­ hez, am elyeket az egyperces m enet u tán ki ak aru n k egészíteni. Jóllehet a h arm ad ik nekifutásnál jóval az olvasási képességünkön felül olva­

86

• AZ EREDMENYES TANULAS TITKA

sunk, m égis ki tu d ju k szűrni a szövegből a további fontos kulcsszava­ kat, és a térk ép ü n k et is ki tu d ju k egészíteni. Ezáltal eddzük azt a ké­ pességünket, hogy az olvasás közben elm etérképekben gondolkod­ junk. A gyunk ezzel a gyakorlattal hozzá fog szokni ahhoz, hogy m in d en olvasás u tán egy elm etérképet hozzon létre. Ezért m ár olvasás alatt is úgy m űködik, hogy a következő folyam atot m egkönnyítse. H am arosan az olvasás közben fejben fogunk tu d n i elm etérképet készíteni. Ism ét hasznát látjuk a m ár em lített autópálya-effektusnak. A m ásodik és h arm adik nekifutásnál messzire m agunk m ögött kell hagynunk a kom ­ fortzónánkat. Meg fogunk lepődni, hogy egy kis gyakorlás u tán norm ális olvasás m ellett milyen könnyen készítünk elm etérképet. A harm adik fejezetből végül m egtanuljuk m ajd, hogy ezzel a gyakorlattal hogyan edzhetjük vizuális tanulási csatornánkat is. Egyetlen gyakorlattal az egész tanulási ciklust lefedhetjük. Legkésőbb innentől kezdve a h arm a­ dik lépés össze fog olvadni az első kettővel. Az első lépcsőfok egyik p o n t­ ját eddig nyitva hagytam . Vagyis azt, hogy a szövegen való átfutást hogyan tu d ju k helyes technikával véghezvinni.

„S zken nelés" Talán hallottunk m ár olyan emberekről, akik percenként 3000 szót is ké­ pesek kiváló megértés mellett elolvasni. Ez csak néhány kivételes eset. M int m inden csúcsteljesítményhez, ehhez is rendkívül sok edzésre és nem m in­ dennapi tehetségre van szükség. W im bledonban sem nyerhet akármelyik teniszező. Még olvasásból is rendeznek világbajnokságokat. A nevezők egy része a m ár em lített 3000 szónál is többet olvas percenként. És nem csupán a gyorsaságról van szó. Bárki sebesen végigfuttathatná az ujjait az olda­ lon. Az olvasás után egy részletes teszt jön, am it csak az tud m egolda­ ni, aki a szöveget teljes m értékben m egértette. A résztvevők több m int 90% -ban helyes válaszokat adnak a tesztkérdésekre. Ezt a tesztet átla­ gos olvasókkal is kitöltetik, akik percenként 200 szót olvasnak. Gyakran csak 30-40% -os eredm ényt érnek el. Az, hogy a m egértés a sebességgel

• 87

együtt növekszik, am ennyiben az olvasási képességet egyidejűleg javítjuk, m ár nem újdonság. A világrekorder Sean Adam nagyon magas megértési szint m ellett percen­ ként 3850 szóig jutott. Az ő története annál is inkább bám ulatos, m ert gye­ rekkorában látási problém ákkal küzdött, és sokáig tartott, m ire a látása megjavult. De láthatóan ez adta meg neki a lökést, hogy ezután felgyorsít­ sa az olvasási sebességét. M ost bizonyára felmerül bennünk a kérdés, hogyan lehetséges ilyen nagy sebességet elérni? Jusson eszünkbe, hogy a látókörünket nem csak horizon­ tális, hanem vertikális irányban is tágíthatjuk, m int egy nagyítót. Ezen a te­ rületen belül látjuk élesen az oldal szavait.

Ekkor határoztam el, hogy ezeket a/, ism ereteim et szem inárium okon fo­ gom továbbadni. M éghozzá nem csnnán joghallgatóknak, hanem m in-

d ő a o r korra vek és tanfolyamok tömegéből kellett kiválogatnom. Két akadtam minduntalan. Egyrészt olyanokra, ma ek motiváióak, de a valódi tanuláshoz nem so/kö \nak a memóriát és a gyorsolvasási teejr

kön Ezeket ^Ssjber egy rövid ideig lelkesen :; ne, h f. ^ s 4 í» ^ e lk ü litp w i< * ^ nagyobb a csalódás, am ikor kiderül, hogy bár az "egész jól hangzik, még sincs semm i gyakorlati haszna, A könyvek m ásik fajtája inkább tudó-

A gyorsolvasók ezzel a nagyítóval pásztázzák végig az oldalt, a lehető legke­ vesebb ívet bejárva. Ehhez „S” betű form ában haladnak végig a szövegen. Az idők során m egtanultak egyszerre több sort is elolvasni. A „kivételes ol­ vasóknak” rendkívül fejlett gondolkodási képességgel kell rendelkezniük, hogy az egyes jelentésegységeket fejben ismét jól összerakják. Hétköznapi olvasó számára ez elképzelhetetlen.

88

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

Ezenfelül a profeszszionális olvasó a kéz visszafelé

irányuló

mozgását is bevon­ ja az olvasásba. Első pillantásra a vissza­ felé olvasás problé­ m ásnak tűnik. A va­ lóság azonban más. M ert m iután elkezd­ tü n k szavak helyett jelentésegységenként olvasni, a sorrend m ár mindegy. Az agynak úgyis össze kell kapcsolnia a jelentésegységeket. Sokkal inkább a szerző írói stílusán múlik, hogy m i­ lyen sorrendben helyezi el a m ondatban ezeket az egységeket. Sok m ondat­ nál az értelmét adó ige gyakran a m ondat legvégén áll. Csak ha m ár ezt elolvastuk, derül ki a m ondat értelme. így a visszafelé olvasás még előnyös is lehet. A visszafelé irányuló lendület bevonásával az olvasás mesterei m ár szinte kétszer olyan gyorsak. Azzal, hogy egyidejűleg több sort is elolvasnak, m eg­ sokszorozzák a sebességüket. így jönnek létre ezek a hihetetlennek tűnő ol­ vasási sebességek. Ehhez nem csak az éleslátás területét vetik be. Körülötte van még egy perem terület, mellyel életlenül észleljük a szavakat. Ahogyan a pályaudvaron egy barátot jellegzetességei alapján távolról is felismerünk, ugyanígy a szavakat is felismerhetjük. M inden szó m áshogy néz ki. Egyik sem hasonlít a másikra. Mivel m aguk a szemek nem vesznek részt a tan u ­ lásban, csak az inform ációt továbbítják az agy felé, egészen addig, amíg az agyunk tudja, melyik kifejezésről van szó, lényegtelen, hogy a szavakat éle­ sen látjuk-e. Természetesen szó sincs arról, hogy meg kellene próbálnunk alkal­ m azni ezt az olvasási m ó d o t a tanulásnál. Kivéve, ha egyszer rájö­ vünk, hogy mi is ilyen kivételes képességekkel rendelkezünk. De m in d ­ annyian felhasználhatjuk az olvasás ezen m ódját, hogy átfussunk könyveket és áttekintést kapjunk róluk. Akár egy kirakónál, létrehozhat­

89

juk a keretet. Ehhez gyakorlatainkba be kell építenünk a profiknak ezt a m ódszerét. Alkalm azzuk a 3-2-1 gyakorlatot. Egy „S” vonal m entén sorvezető se­ gítségével vezessük végig tekintetünket az oldalon, először három per­ cig. Előre- és a hátrafelé is egyszerre három sort tartsunk szemmel. Te­ h át használjuk ki a visszafelé m ozgást is. Jelöljük meg a helyet, am eddig a három perc alatt elértünk, és térjünk vissza az elejére. Fussuk át ugyan­ azt a szöveget, de m ost két perc alatt. Ehhez egy lendülettel több sort kell végigpásztázni. M egint az a fontos, hogy a célt két perc alatt elérjük. Vé­ gül fussuk át a szöveget egy perc alatt. Az „S” íveknek m ég nagyobbaknak kell lenniük. H árom szor annyi sort kell egy lendülettel elolvasnunk, m int az első nekifutásra. Nagyon fontos, hogy m inden egyes m enet után meg kell próbálnunk el­ m etérképet készíteni. Az átfutás alatt nem fogunk felfigyelni a részletek­ re. Fontos kulcsszavak azonban mégis m egm aradnak. És pontosan ezt a képességünket eddzük a gyakorlattal: hogyan futhatunk át egy szöveget úgy, hogy közben m egtaláljuk a fontos kulcsszavakat. De ehhez a gyakor­ latot az elm etérképpel kell kom binálnunk. így javítjuk azt a képességün­ ket, mellyel egy szöveg nagy részét egyszerre belátjuk. A jobb agyfélteke jobban részt vesz a feladatban, és így létrejön a lim bikus rendszer szám á­ ra oly fontos váz. Szem ünk fokozatosan hozzászokik egy m ásfajta látás­ m ódhoz, és nem cspán néhány szóra fókuszál. Vegyük fel ezt a gyakorla­ to t az edzéstervünkbe. így a 3-2-1 gyakorlatnak m ár két változatát is is­ m erjük. Használjuk őket felváltva! Ez a technika kitűnően alkalmas arra, hogy megtaláljuk vele egy könyv fon­ tos részeit. Először nagy lépésekben átfutjuk a könyvet. Részleteket ugyan nem tudunk meg, de némi gyakorlással m ár nagyjából látjuk, hogy m e­ lyik fejezetben m iről is van szó. Ha észrevesszük, hogy érdekesebb rész­ hez értünk, akkor lépjünk kisebbeket. Ha megtaláltuk a legfontosabb sza­ kaszt, térjünk át fokozatosan a soronkénti olvasásra. A m int ismét egy ke­ vésbé érdekes részhez érkezünk, térjünk vissza a soronkénti olvasásról a nagy léptékű olvasásra, míg a következő fontos részhez nem érünk, és a lé­ pések kisebbek nem lesznek. Ez a hatékony olvasás.

90

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

Edzésterv Végül tekintsük át az olvasási tréninget. M indennap legalább 20 percet szánjunk erre. Az első edzésnapon hozzá fogunk szokni a sorvezető hasz­ nálatához. A m ásodik napon tágítjuk a látószögünket úgy, hogy a sort a m ásodik szónál kezdjük és az utolsó előttinél fejezzük be. Most m ár készen állunk a 3-2-1 gyakorlatra. A következő 5 napon gyako­ roljuk ezt, míg problém a nélkül nem megy. Legjobb, ha többször egymás után végigcsináljuk a feladatot. Az edzés intenzitásától függően az olvasási sebességünk és a m egértésünk valamelyest javult. A m ásodik héten az elm etérképezést is vegyük hozzá a strukturáló ol­ vasáshoz. Innentől kezdve a 3-2-1 gyakorlatnál váltogassuk a soronkén­ ti olvasást és az „S” vonalban történő átfutást. A következő lépésben m eg­ tudhatjuk, hogyan vonhatjuk be célzottan ebbe a gyakorlatba a vizuális csatornánkat.

perc megértéssel

lezárás feljegyezni

naponta legalább 2 0 percet

STRUKTURÁLÓ OLVASÁSI TRÉNING 3-2-1

sebesség

3-2-1

"S"-ív

j

gyakorlatok ismétlése

„szkennelés"

az oldalt felosztani szócsoportokra

elmetérképet készíteni a témáról elmetérképet kiegészíteni

fókusz etleg

napilap

kérdések vizualizáció

H a unatkoznánk, vegyünk kezünkbe egy újságot, és osszuk fel az oldalt szakaszokra. M indegyik gyakorlási egység után jegyezzük fel a sebességűn-

91

két. így követni tudjuk, hogyan nő az olvasási sebességünk. Platóra érve pedig gondoljunk a tanulási görbére. A m ásodik hét után jobb megértés m ellett m ár bizonyára m egdupláztuk az olvasási sebességünket. Ha még nem vagyunk elégedettek ezzel az olva­ sási képességgel, további gyakorlással m indez növelhető. M int m ár em lítettem, a tanulás azonban nem a sebességről szól. A m egta­ karított időt ne csak arra használjuk, hogy haladjunk, hanem arra is, hogy aktívabban tanuljunk. A tanulási ciklus összes technikáját vonjuk be a ta­ nulásba.

3. A tanulási ciklus harmadik lépcsőfoka: Rögzítés Memorizálási technikák Szinesztézia 4 A tanulás időhossza * Időgazdálkodás 4 Ismétlési ritmus * Az érzékek további csiszolása

Rögzítés / Memorizálási technikák

M iután az inform ációkat előkészítettük az elm énk számára, rögzíteni kell őket. Ennél a lépésnél foglalkozunk még a koncentrációval és a tanulási idő beosztásával is. És egy roppant fontos kérdéssel: hogyan lehet tudásunkat folyamatosan magas szinten tartani anélkül, hogy elfelejtenénk az infor­ mációkat?

I. M egértés A megértés a harm adik lépcsőfok alapja. Ha valamit nem értünk meg, azt nem is tudjuk rendesen eltárolni. A megértéshez pedig rendszerezni kell az információkat. Ezért foglalkoztunk az első két fejezetben olyan részle­ tesen a strukturáló olvasással és a struktúratérképekkel. Amennyiben eze­ ket a lépéseket figyelembe vesszük a tanulásnál, m ár az itt elérhető legjobb megértéssel rendelkezünk. Gyakran hallani a m ondást: „A megértés fél tanulás.” Térjünk hát rá a m ásodik felére.

II. A sszociáció Az új inform ációk m em orizálásának két fontos alapelve közül az elsőt m ár az első lépésnél bem utattam : „Ha valamit meg akarunk jegyezni, azt m in­ dig hozzá kell k ö tnünk valamihez, am it m ár tudunk.” M áskülönben az új inform ációk egyszerűen csak átsuhannak a fejünkön. A tanulásra fordí­ to tt idő teljesen fölösleges volt. Emlékezzünk vissza a tudáshálóra. Az új tananyag besorolásával és azzal, hogy az első szerkezeti fonalakat hozzáerősítettük a saját tudáshálónk­ hoz, az új inform ációkat m ár olvasás közben a hálóba fűztük és a m ár

94

• AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

meglévő tudásunkhoz csatoltuk. M ost m ár részletesen foglalkozhatunk a m ásodik fontos alapelvvel.

III. Szinesztézia Egy könyv fölött ülve gyakran ezt kérdezzük magunktól: „Hogyan fér ez a fejünkbe?” Na igen. Erre pontosan ötféle megoldás kínálkozik. Vagyis az öt érzékszervünk. Más lehetőségünk nincs arra, hogy a tananyagot a fe­ jünkbe erőltessük. A hírhedt „könyvet a párna alá” m ódszer sem eredm é­ nyez egyebet, m int nyakfájást. A tudom ányban részben még egy érzékszerv szokott szóba kerülni. A sejtésről, az intuícióról van szó. Állatoknál ez az érzék fejlettebbnek tűnik. Természeti katasztrófáknál az állatok például sokkal ham arabb biztonságba helyezik magukat. Jóval azelőtt, hogy Ázsia partjait elér­ te volna a szökőár, az állatok visszahúzódtak a szárazföld belsejébe. Mivel ezen a téren sok m inden a spekuláción alapszik, és én azon a véleményen vagyok, hogy itt inkább az öt érzékszerv kom binációjáról van szó, hagyjuk is ennyiben a dolgot. Mivel új inform ációkhoz csak az érzékszerveinkkel tu d u n k hozzájutni, öt tanulási csatornáról beszélhetünk. Először is van a vizuális csatorna, a látás, melyen keresztül képeket érzékelünk vagy hozunk létre. Az auditív csatornán, a halláson keresztül ism erjük meg egy előadás tartalm át, m o n d ­ juk fel m agunknak a tananyagot vagy kapcsolunk a képekhez hangokat. A kinesztetikus, tapintási csatornán át érzékeljük a mozgást és az érintése­ ket. Ezt a tanulási csatornát alkalmazzuk, ha m aketteket építünk vagy vala­ m it m agunk próbálunk ki. Utolsóként ott van még az olfaktorikus csator­ na az illatoknak, és a gusztatorikus az ízeknek. A m ásodik fontos alapelv a következőképpen hangzik: „Ha valamit meg akarunk jegyezni, lehetőleg m indig használjuk m ind az öt érzékszervün­ ket!” Pontosan ezt jelenti a szinesztézia fogalma - az érzékek kom binálását és összeolvadását. M ielőtt ezt az alapelvet alaposabban megvizsgálnánk, hoznék egy példát.

Rögzítés / Memorizálási te