Anglia múltjának nyomában 9789633699966 [PDF]

Zitiervorschau

Fordította Császár László

A sorozat tov5 bbi kötetei

A z első cíviliz ácí6k 11yo111ába11 A tr6jai háború 11yo111ába11 Nagy Sá 11dor 11yo111ába11

MICHAEL WOOD

ANGLIA , , MULTJANAK , NYOMABAN A sz igetország középkori társadalma és kultúrája

ALEXANDRA

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Mi chael Wood: Domesday BBC Worldwide Ltd„ Woodlands 80 Wood Lane, London W 12 OTT Copyright © Michael Wood, 1999 Hungarian translation © Császár László A bo1ítón: Harold és Vihnos a bayeux-i fuliszőnyegrő l © Corbis

Minden jog fenntartva. Tilos ezen kiadvány bárm ely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bárm ely formában vagy módon a kiadóval történt el őzetes m egállapodás nélkül; tilos továbbá terj eszteni másféle kötésben, borítóval és tördelésben, mint amilyen formában kiadásra került. Kiadja a Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2007 7630 Pécs, Üszögi-kiserdő u. 1. T elefon: (72) 777-000 E-mail: [email protected] www.alexandra.hu F elel ős

kiadó a kft.

ü gyveze tő

igazgatója Sirbik Sándor A kiadványt Schillinger Péter tördelte A borítót Müller Péter tervezte Nyomta a Kinizsi N yomda Kft., D ebrecen Felelő s veze tő Bördős János igazgató Megj elent 19,07 (A/5) ív te1j edelemben Felelős szerk esztő

ISBN 978 963 369 996 6

TARTALOM Előszó

Bevezetés

7 10

ELSŐ RÉSZ A D o1ncsday háttere: a szász és kelta múlt 17 1. Az 1086-os „nagy felmérés" 19 2. Ősi taj: kezdetét veszi a kutatás 35 3. A római múlt 49 4. A római Britanniából az angolszász Angliába 67 5. Az angelek eljövetele 87

MÁSODIK RÉSZ Á lla111iság a Domesday e/Stt 103 6. Az angol komünyzás kezdetei 105 7 . A vikingek és az angolok: az angol államiság eredete 115 8. Angolszász uralom: háború, föld és adóztatás 149 9. A Domesday gyökerei: viking befolyás 163 10. Pénz és adó: a régi angol pénzrendszer 183 11. Munkaerő a noLrnann hódítás elő es téjé n 191 HARMADIK RÉSZ A Doinesday, és a111i utána kö1;ctkezett 203 12. A normann hódítás 205 13. A szabadnak született angolok: történelmi rejtély 14. Angol individualizmus? 229 15. H egyvidéki te1i.iletek 241 16. A közép-angliai parasztság: a Domesday öröksége 269 Epilógus: A múlt által alakítva Szómagyarázat 285 Felhasznált irodalom 288 Képekjegyzéke 293 Térképek 294 Név- és tárgymutató 295

s

217

251

Mely feladat volna 11yájasabb, mint ősei11k által reá11k örökiil hagyott azo11 i'ídvös erén.yekről emlékezni, melyckeu kcresz WI 111egis111cr!teijiik l/linrlazok tetteit, kiktől hitiink alapjait kaptuk, és az ösztö11zést, hogy életiinket Iste1111ek tetszően éljrik. Malmesbury Vilmos, kb. 1125 (Vi/111os apja 11or11ia11n, l/1Íg a111ja angolszász születéstí volt.)

„

rr

r

ELOSZO Honnan származik Anglia? H ogyan jött létre az a jogokból, köteleze tts égekből és hűségből álló bonyolult szerkezet, melyet nemzetnek nevezünk? Mindazon történelmi emlékek közül, melyek Anglia múltjából fennmaradtak, az első országos földbirtokkönyv, a Do111esday Book fedi fel a legtöbb titkot, és válaszolja meg a legtöbb, felmerü l ő kérdést. A fcildbirtokkönyv azért született, mert Hódító Vilmos 1086 sötét napjaiban fel akarta m érni Angliát. A könyv a lehető legpontosabb és legrészletesebb leírását adj a az évszázadok homályába veszett ország mindennapi életének, és mint ilyen , nevezherji.ik akár az angol nép „családi fotóalbumának" is. A Domcsday persze színtiszta közigazgatási dokumentum - sokakat elijesztett ez a szó a könyv további tanulmányozásától -, azo nban éppen ezért képes m egmutatni mindazt, amit a kró nikák, életrajzok, továbbá irodalmi emlékek nem. Az egész népességre igaz élő, társadalmi viszonyokat tár fel a földbirtokok, valamint a munka erő függvényében. A Do111esday Book összeállítása óta, a világon egyedülálló módon, Anglia hihetetlenül teljes és részletes leírással rendelkezik a nemzet tagjainak egészére nézve. Első pillantásra egy ehhez hasonló anyag visszataszítónak és lelombozónak hathat a korai Anglia idejéből fenrumradt élénk, és könnyebben felfogható irodalmi, valamint történelmi emlékekkel összehasonlítva . Az angolszász irodalmi emlékek nagy része - amelyek tele vannak rejtvényekkel és a sorssal kapcsolatos fejtegetésekkel, továbbá a hős i tetteket a mulandó élet m e!Jé helyezve ábrázolják - egy bizonyos, pontosan meghatározható j e!Jemmel bíró embertípust tár az olvasó elé: töprengő, gyakorlatias, individualista, az élet bizonytalanságával tisztában levő embereket ábrázol, akik nem helyeznek túl nagy súlyt az anyagi dolgokra . A Do111esrlay Book kiválóan ellensúlyozza ezt, betekintést nyújt a társadalom gyökereibe és osztályaiba, a foldbirtokosságba, b eszél pénzről és hatalomról, gazdaságról, mezőgazdaságról , hozamról és bérről ; röviden minden olyan anyagi dologról, mely m anapság is befolyásolja a m indennapi ember életét. A legtöbb kérdés, m elyet ebben a könyvben tá rgyalni fogok, a téma avatott szaké rtő inek munkáján alapul, és rem élem, hogy kiterjedt irodalomj egyzékem bizonyságul szolgál arra, milyen sokkal tartozom nekik . A fordításokat személyesen készítettem., ha pedig nem , a forrás nevét feltü ntettem. Úgy gondoltam , hasznos lehet, ha az olya n, magya-

7

ANGLIA MÚLTJÁNAK NYOMÁBAN

rázatra szolgáló kifej ezéseket, melyek gyakrabban felmerülnek, külön szószedetben gyűjtöm össze. Szintén fontosnak tartom megjegyezni, hogy 1ninden, az angol ni_egyerendszerre és megyehatárokra vonatkozó utalás az 1974 előtti állapotot tükrözi: vagyis ebben a könyvben tö bbek között Rutland és Huntingdonshire m ég l étező földrajzi fogalm ak! Azokra gondolva, akik 1970 után születtek, ugyancsak szeretném m egjegyezni, hogy a pénzrendszer, m elyet azt megel őzőe n 1300 éven keresztül alkalrnaztunk, a következőképp e n nézett ki: 12 penn y (rövidítve d.) ért egy shillinget, és 20 shilling (rövidítve s.), vagy 240 penny ért egy fontot (rövidítve [,) . T ermészetesen nem volna értelme modern vonatkozású példákkal érzékeltetni, azonba n a ti zedik században az embe r 20 d-ért vásárolhatott egy jó tehenet; egy kisbirtokos éves átlagjövedelme a Domesday elkészítéseko r 6 s volt - ami azt j elt;nti, hogy a gazdagabb, délnyugati megyékben, mi nt amilyen Wiltshire, ez 1 ·1 s-re em elkedett, míg északon, Y orkshire-ben évente csak 3 s-et kerestek . Ez a különbség m anapság is érez hető' Egy gazdag arisztokrata birtokai akkoriban évente több száz fo ntot jövedelmezett, ami abba n az idő b e n ugyanakko ra vásá rlóerőv el bírt, mintha mostanság évente nagyjá ból 2-3 millióval rendelkeznénk. Ezt a könyvet eredetileg a H ódító Vilmos által összeállíttatott Do111esday Book megszületésének 900. évfordulój án akartam m egjelentetni, 1986- b:m. Az évfordulók gyakran késztetik elgondolkodásra az embert, még akkor is, ha csak egysze rű születésnapról van szó, nem is beszélve egy majd ezeréves évfordulóról. Egyénenként és közösségként is arra utalnak, hogy tekintsünk más szemmel a múlttal való kapcsobtunkra. Márpedig a Do111esday-évfo rduló ennek kiváló példája volt, hiszen orsz~gos ünne pségektől kezdve, a legkisebb iskolákban folytatott megern.lékezésekig minden szinten felidézték az általa betöltött szerep fontosságá t. Persze sokkal könnyebb akkor észlelni a történelem változásait, ha bizonyos rátekintése van az embernek, mint akko r, ami kor megéli azokat. M ost, mintegy tizenöt évvel később, az (ij évezred haj nal5n , m ár sokkal nyilvfovalóbb hogy Anglia, illetve Nagy-Bii tannia olya n drá mai és m élyre ható változásokon ment keresztül, melyeket még a nyolcvanas évek közepén sem lehetett el őre látni. Amikor Wales és Skócia nacionalista pártj ~ii mind nagyobb sikerrel harcolnak érdekeikért, az 1707- ben létrejött uni ó felbomlását sokan csak id ő kérdésének tekintik , és olyan új k érdések merül nek fel az angol identitástudattal kapcsolatban, mely a történészek, az újságírók és az írók körében komoly önvizsgálatra adnak okot.

8

ElóSZÓ

Kiemelt fontossággal bír e téren az angol állarn..iság eredetének kérdése. Könyvemben úgy tekintek az államiságra, mint amelynek kezdeményeit a kilencedik és tizedik század angolszász királyai hoztak létre, és amely már a nonnann hódítás előtt is mélyen áthatotta a társadalom szerkezetét , kialakítva az állam iránti elkötelezettséget, és a Brit-szigetek területén élő népekben azt az érzést, hogy angol törvényeknek kívánnak engedelm eskedni egy angol király urah11a alatt. Az angol identitástudat nem zeteket átható volta éppen ebb ől az érzésbő l ered. A nemzeti identitástudat kialakulhat a történelem során, ha egy csoport úgy érzi , közös múlton osztozik. Márpedig a normann hódítás okozta kataklizma, valamint a szinte teljes angol uralkodó osztály eltávolítása vagy éppen kiirtása ellenére, ez az érzés makacsul fennmaradt az emberek mindennapi kultúrájában - éppen elég m akacsul ahhoz, hogy az „angolság" később, már a középkorban, újra felszínre kerüljön. Így tehát kijclentherjük, hogy az angolszászok, valamint késő bb a normannok teremtették meg Angliát, és adtak neki olyan működő intézményrendszert, mely azután kivételesen tartósnak bizonyult. A nemzeti identitástudat, melyet a történelem eseményei és a kultúra alakítottak, soha nem szorult a rasszok j elentette határok közé. Inkább a közös nyelv és hagyományok adnak neki keretet, mely egy nyílt társadalomban elég rugalmas és befogadó lehet ahhoz, hogy megérthessük, miért áramlik mind nagyobb számú bevándorló a N emzetközösségb e. Az identitástudat állandóan formálódik, teljesen azonban soha nem alakul ki. Ez a könyv a fo1111álódás kezdeteit mutarja be.

9

,

BEVEZETES A viJág leglenyűgözőbb történelmi feljegyzése napjainkban Londonban, a C hancery Lane-en levő Public Record Office-ban (központi levéltár) tekinth ető meg. O lvasson bele az ember bármelyik oldalába, önkéntelenül is magával ragadja a varázsa. Angliáról szól ez a dokumentum, melyet több m.int 900 évvel ezelőtt, 1086-ban írtak, és tizenkét hónap alatt készítettek cl; 888 oldal, telis-tele hasábokba szedett tényekkel és tudnivalókkal a tizenegyedik századi Angliával és az o tt lakókkal kapcsolatban. Akadtak, akik a „Nagy felm érés", a „Vizsgálat", „Winchester könyve", vagy „Anglia nagy leírása" néven emlegették, azonban kialakult egy o lyan elnevezés, mely a tizenkettedik század óta beleivódott az emberek tudatába - Domesday Book. „A mindennapi angol emberek Do rn.sday, vagyis utolsó ítélet néven beszélnek róla", Írta egy korabeli normann történetíró. „»Ítéletnapi könyv ez számunkra«, magyarázzák, hiszen a benne szerepl ő tények éppen olyan megkérdőjelezhetetlenek, mint a végítélet napján felolvasandó bűnlajts trom. " Megdöbb e ntő módon egyetlen ember foglalta írásba az összegyűjtött tudásanyagot, és állította össze a könyvet. H abár a dokumentum egy idegen úr, a normann H ódító Vilmos utasítására készült, született angol jegyezte le - vagy legalábbis egy olyan szem ély, aki elég régóta élt Anglia területén ahhoz, hogy ismerhesse az angol helységnevek hagyományos alakját. A pergan1enből (birkabőrből) készült lapok még mindig erősek, éppen olyan krémszínűek , mint elkészítési.ikkor lehettek, könnyen lapozhatók, és kellem es tapintásúak. Az írás megdöbbentően tiszt~n olvasható. A szinte folyóírásnak ható latin kézírás, amelyben a vonal aJ:1 nyúló betlírészeknél - és különösen a „7" -re hasonlító, :ingolszász rövidítésnél, mely az „és"-tjelöli - itt is, ott is felfedezhető kicsit a túldíszítcttségre való törekvés. A könyvet nagyon könnylí olvasni, és a szem is gyorsan hozzászokik a rövidítésekhez, a vörös tintával kicrn.elt egyes címsorokhoz, valamint a szintén vörössel húzott, és a 13 400 helységnév legtöbbjénél megtalálható sorvezetőkhöz. Attól a pillanattól kezdve, hogy elkészült, a könyvnek szinte ta li zmánszerű szerepet tulajdonítottak. A tizenhannadik századra készült b elől e egy illusztrált változat, melyet az akkori időkben divatos irnakönyvekhez hasonlatos díszítésekkel láttak el, ami érthető is, ha meggondoljuk, mi volt ez valójában: egyfajta laikus szent könyv. Ere-

10

BEVEZETÉS

detileg Winchesterben, a királyi kincstárban ő rizték , a D omesday Book azonban hamarosan átkerült Westm.insterbe, ahol egy három kulccsal záródó, lakattal biztosított, erős ládába tették, amely szintén fennmaradt napjainkig. A tizennyolcadik század első háromnegyedében csak nagyon ritkán vették igénybe kutatási céllal; felj egyzések szerint, ha valaki olvasni akart bel őle, elő bb ki k ellett fizetnie 6 s- et és 8 d- t, valarnint további 4 d- t minden sorért, melyet kimásolt b elől e . Nem is csoda hát, hogy egészen 1783- ig nem történt különösebb el ő re ­ lépés ennek az egyedülálló feljegyzésnek a tanulmányozásában. Ekkor történt, hogy negyven éven keresztül szinte „naphosszat végzett munka" eredményeképpen, Abraham Farley kiadta a D omesday Book latin nyel v ű fordítását. Manapság egy ilyen feladat elvégzése túlságosan költséges volna. Szerencsére azonban az általa készített átirat olyan messze m enően részletes és pontos, hogy fölösleges lenne újat készíteni. A Farley által készített változat éppen ezért manapság is használatban van. Az ő munkáját használta fel a Phillimore kiadó is, am.ikor megyékre bontva az utca embere szárn ára is el é rhetővé tette az anyagot. Ezt - ha H ódító Vilmos nem is - Farley minden bizonnyal támogatta volna. A Do111esday ezután, a tizenkilencedik század során került a központi levéltárba, ahol m odern tudósok - mint többek között Round, Maitland, Seebohm, Vinogradoff, Stento n, D ouglas - számos alkalo mmal tanulm ányozták, ez alapján készült munkáikkal elősegítve, hogy kialakulhasson a késő szász, valamint normann A ngliáról bennünk él ő kép . 1954-ben {ijrakötötték, majd 1986-ban ismét, de ezúttal a „Nal.!Y Do111esday"-t - egyesek nagy saj nálatára - két részre bontották. Anna k ellenére azonban, hogy fizikailag m ár nem kép ez egységet, a dokumentu m mindörökre a Do1nesday Book ma rad . A világon ni ncs egyetlen ország sem , mely ilyen régm últból, ehhez haso nló, részletes felj egyzéssel rendelkezne . A D o111esday-be11 ugyan.is teljes mértékig l eny ű göző rés zl etességű keresztmetszetét találhatjuk a huszonhét generációval ez el ő tti angol társadalomnak. H a az ember a Da111esday-t olvassa, szinte visszarepi.ilhet 1086 rettenetes évében Anglia falvaiba - amikor szakadt az eső, hideg és éhínség pusztított, kevés gabona és gyümölcs term ett, „rémületes égszakadás és mennykőverés" félemlítette meg az embereket - , és Vilmos király megbízottjainak helyébe képzelheti n1agát, amint kérdéseket tesz fel, és minél részletesebb képet próbál alkotni a nemrég leigázott n éprő l. Felbu kkannak itt D evo n dombjainak parasztj ai , Berkshire nyílt mezőinek művel ői , a W ash melletti Fen gazdag földmű vesei vagy \X/harfedale állandóan vándorló

11

A NG LI A MÚLTJÁNA K NYOM ÁBA N

1' .. { f V ili ~ IJ, f (;° \I U ,n> K A,,,• 1

•

.f' ll

'-o • 11

r.{

1