A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása 9630466481 [PDF]

Zitiervorschau

A Harmadik Birodalom születése és bukása A náci Németország krónikája

jlliam L. Shirer

A Harmadik Birodalom születése és bukása A náci Németország krónikája

William L. Shirer A

A R eader's Digest által készített rövidített változat alapján

A lexandra .

/

•■¡dal: Dr. Göbbels, a Náci Párt propagandafőnöke egy gyűlésen beszél, 1930-ban. 2. Lial: ..Csakis Hitler" - náci plakát. Ez az oldal: Hitler és tábornokai az akkoriban megalapí­ tott Luftwaffe gépeit nézik repülés közben, 1935.

E - sjad ás 1987, B ison B ooks Ltd. K .:r r lton House ~A Fulham Road L - on SW 3 6 RL C ry n g h t

1987 Bison B ooks Ltd

r riiro tta : Tiszóczky M elind a & V arga Andrea Ali rights reserved. ISBN 963 8086 22 X V -s z a k i vezető: Papp Gyula . rdelte az \ ranvkezek Bt. Í r o r s z á g o n k ia d ja az A lexan d ra K iadó

- H arm adik B irod alom születése és bukása cím ű i.. rív\ ezen rövidített változata k ét részből tevődik ■ssze az eredeti szövegből átvett részletekből, illet' c a terjed elm es rövidített változat szövegrészeiből, melyek ered etileg a R ead er's D igest m agazinban je ­ lentek m eg. A kiadó hálásan m ond k ö szö n etét a szerző és a Sim on Schu ster, Inc., valam int a M artin Seeker W arburg, Ltd. szívességéért, h og y h o z z á já ­ rult az előbbiek kiadásához, illetve a R ead er's D i­ gest A ssociation-nek, az utóbbiak publikálásához.

Tartalom Bevezető, írta S. L. M ayer 1. H itler útja a hatalom ba 2. A m egállíthatatlan Hitler: a győzelem évei 3. Ki szelet vet, vihart arat: a H arm adik Birodalom végnapjai i*> M utató

252

Köszönetnyilvánítás

256

6

Bevezető S. L . M a y e r

Balra: WiUiam L. Shirer

v39-ben Rómából tudó­ sít XII. Pius pápa megválasztasa alkalmából. Lent: Tipikus náci propasandakép; a hadsereg, a :égieró' és a flotta szilár­ dan állnak, készen a tá­ madás fogadására. rbra lent: A náci poszter iclmondata:„Győzelem vag^- bolsevizmus"

M in d en id ő k egyik legsikeresebb, de m in d en esetre a m o d ern kor leg nag y o bb p éld án y szám b an elkelt történelm i m u n k ája W illiam L. Shirer A H arm adik B irod alom születése és b u k ása cím ű k ön y v e volt. 1959-ben ad ták ki, m ajd szám os ú jran y o m ás k ö v et­ te, m ind kem én y k ötésben , m ind pu ha borításban. T öbb millió p éld án y t ad tak el angol n y elv en és to ­ vábbi m illiókat ford ításban a legtöbb európai és szá­ m os keleti n yelv en. M ég m a is k észü ln ek kiadásai, m ely ek et tö rtén ész h a llg a tó k és a széles olvasók ö­ zön ség egyaránt forgatn ak, lév én egyike a leg jo b ­ ban m egírt egykötetes, a náci N ém etország je le n s é ­ gével foglalkozó m ű veknek. A k iad ók gyakran ér­ tetlenü l állnak egyes b estsellerek to n n án y i elad ott p éld án yszám ai fö lö tt és g y ak ran elg on d olk od nak , v a jo n bizon yos k ön y v ek b en m i rag ad h atta m eg oly annyira az érd eklőd ést, m íg m ások m egbuktak. K e­ véssé csod álk o zhatu nk azon b an Shirer k ö n y v én ek azonn ali sikerén, m ely azóta is h atalm as n ép sz erű ­ ség n ek örvend. A szerzőt és tém áját eg y m ásn ak te­ rem tették. A m ásod ik világháború u tán és azóta fo ly am ato­ san felm erü l a kérdés, hog y egy olyan em ber, m in t H itler és egy oly an m ozgalom , m in t a n ácizm u s, h og y an és m iért rag ad h atta m eg a n ém et nép k é p ­ zeletét. H og y an volt képes egy ilyen em ber és egy ilyen m ozgalom egy n é p e t olyan közel h ozn i a vilá­ gon való feg y veres u ralo m h oz, m in t sen ki előtte. Shirer m egm agyarázta m iért, s m eg értette H itler és a m ozgalom b első lényegét. Egy ideig B écsb en élt osztrák hitvesével, fo ly ék on y an beszélve a ném etet.

1934-ben B erlinben k ezd ett újságíróként dolgoz­ ni, m iután visszatért akkori m u nk aad ója, a The C h i­ cago Tribü né által ad ott indiai kiküldetésből. Ettől kezd v e eg észen 1940 d ecem b eréig B erlin b en m a­ radt, elein te m in t újságíró, m ajd m int a C o lu m t B road casting System rád iókom m entátora. Ez u tó b ". állást a le g e n d á s C BS rád ió k o m m e n tá to r, ma d későbbi televíziós, Edw ard R. M u rrow ajánlotta re neki. Ebből a k ed v ező állásból küldte A m erika n é ­ p é n e k csiszolt újságírói stílusban m egírt je l e n t é s e az esem én yekről, m ely ek E u róp át a háború ba > d orták, m ég jó v a l egy évvel a m ásod ik világháború kitörése u tán is B erlin ben tartózkodva. A kor összes v ezető náci alakjával találkozott, olyanokkal m in : H itler, H im m ler, G öring, H ess, H eydrich, G öbbels és v o n R ib b e n tro p - ism erte ő k et, a lk alm an k é n t e g y ü tt ittak egyet. B erlini é v ein ek beszám olója, a B erlini N apló az E gyesü lt Á llam okba való visszaté­ résé u tán ham arosan kiadásra k erü lt m ég a háború alatt és m a is egyike a m o d ern klasszikusoknál. N é­ m etországból küld ött és a háború s évekből szárm a­ zó tudósításai épp annyira a háború tö rtén eten ek részévé váltak, m in t M u rro w n ak a lond oni villárrháború ról szóló szem tanú beszám olói. B átran állíthatjuk, hog y A H arm adik Birodai születése és bukása Shirer életm ű vének betetőzése. Ténylegesen egy évtizedet vett igénybe m egírása gyökereit azokban a napokban kell keresnü nk m i­ kor Shirer nácizm us iránti gyűlölete m egszülető“ Továbbra is ez m arad a legújabb kor egyik legizgal­ m asabb időszakával foglalkozó egykötetes mű.

8 Balra: A szerző tudósítani készül Compiegne-ból, 1940. június 22-én, mikor a franciák aláírták a m eg­ adást a ném etek előtt. Jobbra: A náci gazdasági program gyümölcsei a 30-as években. Autópá­ lyaszakasz hivatalos át­ adása M ünchen mellett.

Lent: Megváltozott idők. Amerikai katonák új ne­ vet adnak egy ném et ut­ cának 1944 decem beré­ ben. K étség telen , h o g y az 1960-as és 1970-es év ek b en m egalaku lt rev izio n ista tö rtén észisk ola m eg k érd ő ciezte Sh irer n áciellen es érzéseit. Az első ez ek k ö­ zül A. J. P. T aylor: A m á so d ik v ilá g h á b o rú okai d m ü k ö n y v é b e n a n y u g a ti s z ö v e ts é g e s e k e t le g ­ alább a n n y ira v ád o lta a h á b o rú k iro b b a n tá sá v a l, m int H itlert, m o n d v án , h o g y N eville C h am b erlain és E d ou ard D alad ier szim p átiája csak arra v o lt jó , ogy H itle rt b á to rítsa , ak i - é rv e lé s ü k sz erin t nem is akarta a h áb o rú t, csu p án a g y ő z elem gyü’cseit harc n é lk ü l. K éső b b i tö rté n é s z e k a z ó ta — ár d icsérték és h ib ázta ttá k is H itlert, m in t k ato r.a: >tratégát a h á b o rú id e jé n . Az é rv e k e t alátá' fcSztu m agyarázat az, h o g y a h áb o rú és a tö rté n e ­ " sch a sem eg y értelm ű , az é letb en és a tö rtén e. c ~ ? e n sem m i sem k ö n n y e n k ö r ü lh a tá ro lh a tó . év S h ire r ő s z in te , n e m h iv a tá s o s tö rté n é s z i n é z ő p o n tja ú js á g író i h á tté rr e l v a ló já b a n n e m eg yéb , m in t az akkori am erik ai és ig azából szöv ets c s e s i m ag atartás tü k rö z ő d é se, m a m ár az eltelt i J távlatából tek in tv e, b izto n ság g al elv eth ető . M indam ellett Shirer m unkáit olvasók ezrei tanul­ m ányozzák és ism erik el továbbra is. A m agyarázat világos \z olvasóközönség m ég m indig bízik Shirer nézőpontjában. Pontosan ábrázolja Hitler h áború já­ nak angol-am erikai m egközelítését, m int a zsarnok­ ság es a dem okrácia, a jó és a gonosz közötti küzdel­ met. m elyben a célok m ost az egyszer jó l m egfoghatóak voltak. Shirer éles m egfigyelései és világos m a­ gyarázatai m indenki számára érthetőek, nem csak az elm életileg m agasan képzett (és ezért csekély számú) olvasónak. Épp ezen okból jelentettü k m ost m eg e klasszikus mű rö v id ített és illu sztrált kiadását. A könyv lehetőséget kínál az olvasók új generációjának, egy talán m ég szélesebb rétegű olvasóközönségnek, hogy a történetírás egyik kiem elkedő jelentőségű da­ rabjával m egism erkedjen, egy alapm űvel, m elyhez a Harm adik Birodalom történelm ével foglalkozó továb­ bi m unkákat m érni kell. A korszakot, Hitlert, a náciz­ must vagy a H arm adik Birodalm at senki nem értheti m eg anélkül, hogy először el ne olvasná W illiam L. Shirert. A kiadók ezért .büszkén n y ú jtják át Shirer klasszikusának illusztrált kiadását abban a rem ény­ ben, hogy a történelem e drámai korszakának tényei sosem m erülnek feledésbe. Szintén rem éljük, e bal­ sorsú történet a jö v ő generációinak adja át a tudást, mely szerint akik nem tanulnak a történelem ből, aíra ítéltetnek, hogy m egism ételjék azt.

12

A Harmadik Birodalom születése

A H a rm a d ik B iro d a lo m s z ü le té s é n e k e lő e s té jé n lázas fe s z ü lts é g u ra lk o d o tt el B e rlin b e n . A w eim ari k ö z tá rs a sá g m e g s z ű n é s e im m á r m in d e n k i s z á m á ra n y ilv á n v a ló n a k tű n t. A d o lf H itle r, a n e m z e tisz o cia lista p á rt v e z e tő je , m a g á n a k k ö v e ­ te lte a d em o k ra tik u s k ö z tá rs a sá g k a n c e llá rsá g á t, m e ly n e k le ro m b o lá s á t tű z te c é lu l m a g a elé. B ő v e n te rje d te k a le g v a d a b b p le ty k á k arró l, m i fo g tö r té n n i: b e s z é lte k n á c i p u c c s ró l, á lta lá n o s sztrájk ró l. 1933. ja n u á r 2 9 -é n , v a s á rn a p m u n k á ­ so k tö m e g e i g y ű lte k össze a B e rlin k ö z p o n tjá b a n lé v ő L u s tg a rte n b e n , h o g y tilta k o z á s u k n a k a d ja ­ n a k h a n g o t H itle r k a n c e llá rrá v á la sz tá sá v a l k a p ­ cso latb an . A v a s á rn a p é js z a k á t H itle r sz á llo d a i s z o b á já ­ b a n fe l-a lá já r k á lv a tö ltö tte . Id e g e s s é g e e llen ére te lje s e n b iz to s v o lt b e n n e , e ljö tt az ő id e je . M á r m a jd n e m e g y h ó n a p ja tito k b a n tá r g y a lá s o k a t fo ly ta t o tt a k o n z e r v a tív jo b b o ld a l v e z e tő iv e l. K o m p ro m is s z u m o t k e lle tt k ö tn ie ; n e m a la k íth a ­ to tt tisz tá n n á c i k o rm á n y t. C se ré b e v isz o n t ő le ­ h e te tt a k o a líció s k o r m á n y k a n c e llá rja , m e ly n e k ta g ja i m in d e g y e té rte tte k a d e m o k ra tik u s w e im a ri k ö z tá rsa sá g e ltö rlésé v e l. Ú g y tű n t, c s u p á n az id ő s, m a k a cs k ö z tá rsa sá g i e ln ö k , P a u l v o n H in d e n b u rg tá b o rn a g y áll az ú tjá b a n . N e m so k k a l k o r á b b a n , ja n u á r 2 6 -á n , a z ő s z ü lő , id ő s tá b o r ­ n a g y a zt n y ila tk o z ta : „ sem m i e se tre sem áll s z á n ­ d é k o m b a n a z t az o sz trá k tiz e d e s t b iro d a lm i k a n ­ ce llá rrá k in e v e z n i." M é g is fia és a p a lo ta k a m a rilla b e fo ly á sa a la tt

k e z d te v é le m é n y é t m e g v á lto z ta tn i: 8 6 . é v é b e n já r t és m á r a sz en ilitá s je le i m u ta tk o z ta k . 1933. ja n u á r 3 0 -á n , n e m so k k a l d él u tá n H itle r a k a n ce llá riá ra h a jto tt e g y m e g h a llg a tá s ra H in d e n b u rg n á l, m e ly é le tb e v á g ó je le n tő s é g g e l b írt m in d s a já t m a g á ra , m in d N é m e to rs z á g ra és a v i­ lá g tö b b i ré sz é re n é z v e e g y a rá n t. A K a is e rh o f h o ­ tel a b la k á b ó l Jo s e p h G ö b b e ls, E rn st R o h m és m ás n á ci v e z e tő k a g g ó d v a fig y e lté k a k a n c e llá ria a jta ­ já t , a m e ly e n a F ü h r e r n e k h a m a r o s a n k i k e lle tt lé p n ie . „Az a rc k ife je z é s é b ő l tu d n i fo g ju k sik errel já r t-e v a g y s e m ", je g y e z te m e g G ö b b e ls. T e h á t m é g m in d ig n e m le h e tte k te lje s s é g g e l b iz to sa k . „ K é ts é g , r e m é n y , ö r ö m é s e lk e s e r e d é s k ö z ö tt g y ö trő d ü n k - írta G ö b b e ls n a p ló já b a . - T ú l g y a k ­ r a n c s a ló d t u n k m á r, h o g y te lje s s z ív v e l b íz n i m e rn é n k a n a g y c so d á b a n ." P á r p e rc c e l k é ső b b s z e m ta n ú i le h e tte k a c s o d á ­ n a k . E z a C h a p lin -b a ju s z o s fé r fi, a k i ifjú k o r á t sz á m k iv e te tt b é cs i c s a v a rg ó k é n t tö ltö tte , az első v ilá g h á b o rú n é v te le n k a to n á in a k e g y ik e v o lt, és a k it a h á b o rú u tá n i e lső k e se rű n a p o k M ü n c h e n ­ b e n lá tta k n in c s te le n k é n t, a sö rp u ccs n é m ik é p p k o m ik u s v e z e tő je , ez a le n y ű g ö z ő h a tá s ú sz ó n o k , ak i m é g cs a k n e m is n é m e tn e k , h a n e m o sz trá k ­ n a k sz ü le te tt, és ak i m é g m in d ig c s a k 4 2 év es v o lt e k k o r, ép p m e g k a p ta az íg é re te t a N é m e t B iro d a ­ lo m k a n ce llá rsá g á ra . A zn a p e ste a lk o n y a itó l jó v a l é jfé l u tá n ig ö rö m ­ ittas n á c i ro h a m o s z ta g o k m a s íro z ta k v é g ig fá k ­ ly á s fe lv o n u lá ssa l a g y ő z e lm e t ü n n e p e lv e . T íz e z ­ r é v e l v o n u lta k á t fe g y e lm e z e tt o s z lo p o k b a n a B ra n d e n b u rg i K a p u d iad a lív e alatt, v é g ig a W ilh e lm stra s se -n , z e n e k a r a ik ré g i g y ő z e lm i in d u ló ­ k a t h a r s o g t a k a d o b o k v ih a r o s d ü b ö r g é s é b e , sz e g e cse s ta lp ú c siz m á ik ala tt c s a k ú g y d o n g o tt a fö ld , fá k ly á ik a t m a g a s ra ta rtv a , a fé n y á r csil­ lo g ó s z a la g k é n t v ilá g íto tta m e g az é jsz a k a i e g e t és a já r d á k o n ö s s z e g y ű lt tö m e g le lk e s e n é lje n z ett.

Előző oldal: Hitler m eg­ szemléli a párt híveinek parádéját egy náci gyűlé­ sen N ürnbergben, 1927ben. Jobbján Rudolf Hess és Pfeffer von Salomon, az SS vezetó'je. Balra: Hitler, mint biro­ dalmi kancellár, rádióbe­ szédet intéz a ném et nép hez 1933. január 31-én Jobbra fent: „A hatalomra jutás napja." Az SA és SS tagjainak tömeges masírozása a Brandenburgi Kapun át 1933. január 30-án

Jobbra: Hitler, Göring és a náci vezetés más tagjai üdvözlik a töm eget a bi­ rodalmi kancellária erké­ lyéről 1933. január 30-án.

13

A dolf H itler a W ilhelm strasse-i kancellária nyitott ablakában állt, m agán kívül az öröm től és izg atott­ ságtól, előre-hátra táncolva, k a rjá t folyam atosan a náci üd vözlésre lendítve. Fárad tan, de b old o gan , G öbbels aznap éjje l há­ rom kor érkezett haza. M ielőtt nyu govóra tért volna, n ap ló jáb a ezt írta: „M ajd n em oly an ez, m in t egy álom . Az új birodalom m egszületett. T izen n ég y év m u n k áját végü l siker koronázta. A n ém et forrad a­ lom m egkezd őd ött!"

H itler azzal h e n ce g e tt, h o g y a H a rm a d ik B iro d a ­ lom , m ely 1933. ja n u á r 30 -á n szü letett, eg y e z red ­ év ig fo g fen n álln i. T iz en k é t év és n é g y h ó n a p o n át tartott ki, de a tö rté n ele m fo ly ásáb an ezalatt a szikrá n y i id ő a la tt m in d e n k o rá b b in á l h e v e s e b b és m eg rázó b b v álto zást o k o zo tt e z en a fö ld ö n , a n é ­ m et n é p e t E u ró p a uraivá téve az A tlan ti-ó ceán tó l a V olgáig, az É szak i-sark tól a M ed iterrán eu m ig . V é ­ gül ez b elerá n to tta ők et a v ilág h áború fo rg atag áb a, m e ly e t ők p ro v o k á lta k ki h id eg v érrel és am ely idő alatt b ev e z e tté k a terro r és m észárláso k u ralm át, tú lté v e m e g e lő z ő k o ro k m in d e n v é re s e ln y o m á ­ sán. A férfi, aki a H arm ad ik B irod alm at ily széd ítő m ag asság ok b a és ily sz eren csétlen v ég b e vezette, m ég ha gon o sz is, k étség te len ü l zsen i volt. V aló igaz, a n ém et n é p b e n m eglelte azt a term észetes eszközt, m ely et képes volt saját b aljóslatú céljaih oz idom ítani. A zonban A dolf H itler dém oni szem élyi­ sége, rejtélyes ösztönei, h id eg keg y etlen ség e, szár­ nyaló k ép zelete és - a v ég közeled tével, m ikor is m ár túlbecsülte saját m agát - h ih etetlen , a n é p e t és a h e ly z e te k et m eg rag ad ó k ép esség e nélk ü l m a jd ­ n em bizon yos, n e m jö tt v o ln a létre a H arm ad ik B i­ rodalom . N é h á n y n é m e t és a legtöbb kü lfö ld i szem éb en ú g y tű nt, egy sarlatán k erü lt hatalom ra. A zonban a n ém et nép tú lnyom ó többsége kész volt vak o n k ö ­ v etn i, m intha isten i paran csot h a jta n a végre az el­ k öv etk ező 1 2 viharos évben.

14

Hitler korai évei

Lcvir. Az SA töm ött oszlo­ pokban ünnepli a nácik .hatalomra jutását" 1933. lanuár 30-án.

ff?

F ig y e le m b e v é v e H itler sz á rm a z á sá t és g y e re k k o ­ rát, n e h é z le n n e n á la v a ló sz ín ű tle n e b b fig u rá t el­ k é p z e ln i, m in t ak i B ism a rck , a H o h e n z o lle rn csá ­ sz á ro k és H in d e n b u rg e ln ö k ö rö k é b e lép . A p a ­ ra sz ti h á tté rb ő l érkező' o sz trá k 1889. április 2 0 -á n este fél h é tk o r lá tta m e g a n a p v ilá g o t a G a sth o f z u m P o m m e r n e v ű sz e g é n y e s fo g a d ó b a n , a B a jo ­ ro rsz á g g a l sz o m sz é d o s B ra u n a u a m In n b e n . S z ü lő h e ly é n e k fo n to s s á g a , a z o s z tr á k -n é m e t h a tá r m á r k o ra ifjú sá g á b a n d ö n tő je le n tő s é g ű v é e m e lk e d e tt, m iv e l H itle r m á r e k k o r e lk ö te le z te m a g á t a k é t n é m e t n y e lv ű n é p k ö z ö tti h a tá r e ltö r­ lé s é n e k és u g y a n a h h o z a b iro d a lo m h o z v a ló ta r­ to z á sá n a k g o n d o la ta m e lle tt. É rz é se i oly e rő se k és k ita rtó a k v o lta k , h o g y a m ik o r h a rm in c ö t é v e se n , e g y n é m e to rs z á g i b ö rtö n b e n ü lv e a k ö n y v e t d ik ­ tálta, m e ly a H a rm a d ik B iro d a lo m a la p m ű v e lett,

n y itó so ra ib a n is a sz ü lő h e ly szim b o lik u s je le n tő ­ ség é t e m e li ki. A M e in K a m p f a k ö v e tk e z ő sza­ v a k k a l k ez d ő d ik : „Ú gy tű n ik , a g o n d v ise lé s v á la sz to tta sz ü lő h e ­ ly em ü l az In n m e n ti B ra u n a u t. M iv el e k isv á ro s a k é t n é m e t á llam k ö z ti h a tá ro n fe k szik , m i, a fia ta ­ labb g e n e rá ció leg a lá b b is, a z t a cé lt tű z tü k m a ­ g u n k e lé, h o g y a k é t á lla m o t m in d e n re n d e lk e z é ­ sü n k re á lló e s z k ö z z e l ú jra e g y e s íts ü k ... E h a tá r ­ m e n ti k isv áro s sz á m o m ra n a g y k ü ld e té st je le n t." A d o lf H itle r e g y a la c s o n y a b b ra n g ú o s z tr á k v á m tisz t, aki m a g a h á z a ssá g o n k ív ü l sz ü le te tt és é le te e lső h a rm in c k ile n c é v é b e n a n y ja n e v é t, a S c h ic k lg r u b e r t v is e lte , h a r m a d ik h á z a s s á g á n a k h a rm a d ik g y e re k e k é n t látta m e g a v ilág o t. A H it­ ler n é v m in d az a n y a i, m in d az a p ai á g o n m e g je ­ len ik . H itle r a n y a i n a g y a n y ja és a p a i n a g y a p ja e g y a rá n t a H itle r, h e ly e s e b b e n e n é v k ü lö n b ö z ő m ó d o n le ír t v á lto z a ta it v is e lté k , m in t H ie d le r, H ü tle r, H ü ttle r és H itler. A d o lf a n y ja a p ja m á s o d ­ u n o k a te s tv é re v o lt, íg y a z tá n p ü sp ö k i h o z z á já ru ­ lás k e llett a h á z a ssá g h o z . A le e n d ő n é m e t F ü h r e r fe lm e n ő i, m in d k é t á g o n , g e n e rá c ió k ó ta W a ld v ie rte lb e n , A lsó-A u szt­ riá n a k a D u n a illetv e C s e h - és M o rv a o rsz á g által k ö rü lh a tá ro lt te rü le té n éltek . M a g a m is n é h á n y -

Távolabb balra: Hitler cse­ csem őként 1889 m ájusá­ ban. Balra: Hitler anyja, Kiara.

szó r á th a la d ta m itt P rág áb a v a g y N é m e to rsz á g b a tartva. P a ra sz tfa lv a k és kis ta n y á k la n k á s, erd ős r é g ió ja e z , s b á r c s a k 50 m é r fö ld n y ir e fe k s z ik B é c s tő l, m é g is e ld u g o tt, s z e g é n y e s h a n g u la to t áraszt, m in th a k im a ra d t v o ln a az éle t á ra m lá sá ­ ból. A la k o so k h a jla m o s a k a n y a k a ssá g ra , csa k ú g y m in t a cseh p a ra sz to k , ak ik tő lü k ész a k ra lak n ak . G y a k o ria k a v e g y e s h á z a ssá g o k , m in t H itle r szü ­ le in e k e se té b e n is tö rté n t, v a la m in t a h á z a ssá g o n k ívü li eg y ü tté lése k . A n yai á g o n fe lfe d e z h e tő b iz o n y o s állan d óság . K ia ra P ö lzl csa lá d ja S p ita l falu 3 7 -e s p a rce llá já t m ű v elte. H itle r aty ai ő se in e k tö rté n e te ettő l te lje ­ sen eltér. A m in t láttu k , a csa lá d n é v írá sm ó d ja ál­ la n d ó a n v á lto zik ; a la k ó h e ly sz in tén . A H itle re k ­ b e n b e n n e la k o z ik a n y u g h a ta tla n s z e lle m , a k é s z te té s , h o g y fa lu r ó l fa lu r a v á n d o r o lja n a k , e g y ik m u n k á tó l a m ásikig , e lk e rü lv e m in d e n szo­ ro s e m b e ri k ö tő d é s t, e g y fa jta la z a k a p c s o la to t tartva fe n n a n ő k k el. Jo h a n n G e o rg H ie d le r, A d o lf n a g y a p ja , v á n ­ d o rm o ln á r v o lt, az ip a rt e g y ik fa lu u tá n a m á sik ­ b a n ű z v e . Ö t h ó n a p p a l e lső e s k ü v ő je u tá n fia sz ü le tett 182 4 -b en , ám sem a g y e rek , sem az an y a n e m é lte túl a szü lést. T iz e n n y o lc év v el k éső b b , m ik o r D ü re n th a lb a n d o lg o zo tt, fe le sé g ü l v e tt egy S tro n e falu b eli n e g y v e n h é t év e s p a ra sz ta ssz o n y t, vlaria A n n a S ch ick lg ru b e rt. M a ria n n a k ö t év v el a h á z a ssá g k ö té s elő tt, 1837. jú n iu s 7-é n tö rv é n y te ­ le n fia szü le tett, a k it A lo isn a k k e re sz te lt el, és aki A d olf H itle r a p ja lett. Ig e n v a ló sz ín ű , h o g y Alois a p ja Jo h a n n H ie d le r v o lt, b á r b iz o n y íté k o k n in ­ csen ek . M in d e n e s e tre Jo h a n n v ég ü l fe le sé g ü l v e t­ te az a sz sz o n y t, de az ily en e se te k b e n szok ásos g y a k o r la tta l s z e m b e n n e m v e tte a fá ra d s á g o t, h o g y a g y e re k e t s a já t n e v é re írassa a h á z a ssá g k ö ­ tés u tán . íg y a fiú A lois S c h ic k lg ru b e rk é n t n ő tt fel. A n n a 18 4 7 -b en m e g h a lt, m in e k u tá n a Jo h a n n H ie d le r h a rm in c é v re e ltű n t, h o g y a z tá n n y o lc­

v a n n é g y éves k o rá b a n ú jra fe lb u k k a n jo n W eitra v á ro s á b a n , W a ld v ie rte lb e n , im m á r H itle rre v á l­ to z ta to tt n é v e n , a z é rt h o g y h á ro m ta n ú je le n lé té ­ b e n ig a z o lja e g y je g y z ő elő tt, m isz erin t ő A lois Sch ic k lg ru b e r ap ja . H o g y m iért ta rto tt ily sok áig e lé p é s m e g té te le , v a g y h o g y v ég ü l m iért is sz á n ta rá m a g á t az ö r e g e m b e r , az is m e r t fo rrá s o k b ó l n e m d erü l ki. H e id e n sz erin t, ak ire A lois k é ső b b b íz ta rá a titk ot, a z ért tö rté n t, h o g y seg ítsé g é v e l h o z z á ju th a s s o n e g y n a g y b á ty ja , a z ifjú t n e v e lő m o ln á r te stv é re á ltal ö rö k ü l h a g y o tt p é n z e g y ré ­ sz éh ez . M in d e n e s e tre em e k éső i b eism erés 1876. jú n iu s 6 -á n tö rté n t és a D o lle rsh e im i p lé b á n o s, k i­ n e k h iv a ta lá h o z a je g y z ő k ö n y v e z e tt n y ila tk o z a to t to v á b b íto ttá k , n o v e m b e r 2 3 -á n a k e re sz tle v é lb ő l k itö rö lte a S ch ick lg ru b e r n e v e t és h e ly é re b eírta , Alois H itler.

Lent: Hitler szülőháza. Braunau am Innber. Ausztriában.

16

F J ’S Í n X fr-fsá*. 3 /> .( //

fl JX

n

w f,

in- 5 U I V TJ>

3

v- L 5 L l

LJ 1 7 5

IL _

'5

5 71 1

Ä J

k JL A Jk

1J

*■

1J

¡5

5, i ' l !l J l t J 1 1 5

L

J>

) ¿ 5

5

1 1

} lf 3

SD

.J

IJ> 1

5 M i

5

1 t-5

7L X I l I P . Í X

L J > *• l. 5 L l

J

L

])V

$

VII.

h>& -

VIII. IX. 1

r '

X. Y /

XI.

XII.

- Hitler iskolai érte­ nie Lambachból.

' er egy iskolai ¿'képen tízéves korá-

E ttő l k e z d v e A d o lf a p já t h iv a ta lo sa n A lois H it­ le rk é n t ism erték , és a n é v te rm é sz e te se n fiára is átszállt. C sa k az 1930-as é v e k b e n tö rté n t, h o g y k í­ v á n csi b écsi ú jsá g író k , a p léb á n ia i lev éltá ra k b a n k u ta tv a , fe lfe d e z té k H itle r sz á rm a z á sá n a k ré sz le ­ te it és e lv e tv e az ö r e g J o h a n n G e o rg H ie d le r m e g k é se tt p ró b á lk o z á sá t, h o g y tö rv é n y te le n fiát leg a liz á lja , ig y e k e z te k az A d o lf S ch ick lg ru b e r n e ­ v e t rá ra g a sz ta n i a n á ci v e z é rre . S o k m e g le p ő csav ar v a n A d o lf H itler k ü lö n ö s é le té b e n , de e g y sem fu rcsá b b a n n á l, m e ly sz ü le ­ tése elő tt tiz e n h á ro m é v v e l e se tt m eg . H a a n y o lc­ v a n n é g y e sz ten d ő s v á n d o rm o ln á r n e m b u k k a n t v o ln a fe l v á ra tla n u l, h o g y e lis m e r je h a rm in c k i­ le n c é v e s fia a p a s á g á t m a jd h a r m in c é v v e l az a n y a h a lá la u tá n , A d o lf H itle r A d o lf S ch ick lg ru b e rk é n t jö tt v o ln a a v ilág ra. T a lá n sem m i sin cs e g y n é v b e n , d e h a llo tta m m á r n é m e te k e t a z o n sp e k u lá ln i, le h e te tt v o ln a -e H itle r N é m e to rs z á g ura, h a a v ilá g S c h ic k lg ru b e rk é n t ism eri m eg . V a n a n é v n e k e g y fa jta k o m ik u s fe lh a n g ja , a h o g y a n a d é ln é m e te k k iejtik . El le h e t-e k é p z e ln i a to m b o ló n é m e t tö m e g e k e t, a m in t S ch ic k lg ru b e rt k iá lta n a k a d ü b ö rg ő „H eil" m e llett? „H eil S ch ick lg ru b e r!"? A s o k a s á g n e m c s a k ú g y h a s z n á lta a „H eil H itle r!"-t m in t e g y w á g n eri, p o g á n y sz ó la m o t a n á c i tö m e g g y ű lé s e k m is z tik u s d ís z le te i k ö z ö tt, h a n e m ez le tt a H a rm a d ik B iro d a lo m k ö te le z ő , n é m e te k e g y m á s k ö z t h a s z n á lt ü d v ö z lése is, m é g a te le fo n b a n is, a h o l a h a g y o m á n y o s „ H a lló "-t v á lto tta fe l. „H eil S c h ic k lg ru b e r!"? K issé n e h é z elk ép z eln i. M iv e l A lois sz ü le i n y ilv á n v a ló a n so se m é lte k e g y ü tt, m é g h á z a s s á g k ö té s ü k u tá n s e m , A d o lf H itle r le e n d ő a p ja a n a g y b á ty já n á l n ő tt fel, aki b á r Jo h a n n G e o rg H ied ler te stv é re v o lt, m á sk é p p írta n e v é t, m é g p e d ig Jo h a n n v o n N e p o m u k H ü tlern ek . T e k in te tte l a c s e h e k irá n t m á r ifjú k o ra óta táp lált, el n e m m ú ló g y ű lö le tre , k ik n e k á lla m á t a n á ci F ü h re r v é g le g elp u sz títo tta , a k e re s z tn é v e m ­ lítésre m éltó . N e p o m u k i Já n o s a c s e h n é p n e m z e ­ ti s z e n tje v o lt és n é h á n y tö rté n é s z szerin t, h o g y e g y H itle rn e k ily e n n e v e le g y e n , az cse h v é r je ­ le n lé té re is u ta l a család b an . A lois S ch ick lg ru b e r e lő sz ö r a cip ész m e ste rség e t ta n u lta k i S p ita l fa lu b a n , d e a p já h o z h a s o n ló n y u g h a ta tla n te rm é sz e te h a m a ro s a n B écsb e v itte s z e r e n c s é t p ró b á ln i. T iz e n n y o lc é v e s e n b e á llt a v á m ő rsé g h e z S a lz b u rg k ö z e lé b e n , s m ik o r k ilen c év v el k é ső b b e lő lé p te tté k v á m ő rré , fe le sé g ü l v e tte A n n a G la sl-H ö re rt, eg y v á m tisz t ö rö k b e fo g a d o tt

lá n y á t. Kis h o z o m á n y t, v a la m in t társad alm i e lő re ­ lé p é s t je le n t e t t a frig y , a h o g y ez a k k o rib a n az o s z trá k -m a g y a r alsó b ü ro k rá c iá b a n tö rté n n i sz o ­ k o tt. A z o n b a n a h á z a ssá g n e m v o lt b o ld o g . Az a s s z o n y tiz e n n é g y é v v e l id ő s e b b v o lt fé r jé n é l, g y a k ra n b e te g e sk e d e tt, íg y g y e rm e k e t sem h o z o tt a világra. T iz e n h a t e g y ü tt tö ltö tt év u tá n k ü lö n ­ v á lta k és h á ro m év m ú lv a , 1 8 8 3 -b an az a sszo n y m eg h a lt. K ü lö n v á lá su k e lő tt A lois, a k it m o st m ár h iv a ta ­ lo sa n H itle rk é n t ism ertek , ö ssz eá llt e g y fiatal szál­ lo d a i s z a k á c s n ő v e l, F ra n z is k a M a tz e ls b e rg e rre l, aki e g y fiú t sz ü lt n e k i 1 8 8 2 -b en , A loist. E g y h ó ­ n a p p a l fe le s é g e h a lá la u tá n n ő ü l v e tte a s z a ­ k á c sn ő t, ak i h á ro m h ó n a p p a l k é ső b b e g y lá n y ­ g y e rm e k n e k , A n g é lá n a k a d o tt é letet. A m á so d ik h á z a s s á g n e m v o lt h o ssz ú é le tű , F ra n z isk a eg y é v e n b e lü l tü d ő g y u lla d á s b a n m e g h a lt. H a t h ó ­ n a p p a l k é ső b b A lois h a rm a d sz o r, és e g y b e n u to l­ já r a n ő sü lt. Az ú j ara, K lara P ölzl, aki h a m a ro sa n A d o lf H it­ le r a n y ja le tt, h u s z o n ö t é v e s v o lt, fé r je n e g y ­ v e n n y o lc és m á r h o ssz ú id e je ism e rté k egym ást. K lara Sp ita lb ó l, a H itle re k ősi fa lu já b ó l sz á rm a ­ zott. Az ő n a g y a p ja v o lt Jo h a n n v o n N e p o m u k H ü tle r, a k in é l u n o k a ö c c s e , A lois S c h ick lg ru b e rH itler fe ln ő tt. Ily m ó d o n A lois és K lara m á so d ­ u n o k a te s tv é re k v o lta k , te h á t p ü sp ö k i e n g e d é ly é rt fo ly a m o d ta k h á z a ssá g k ö té s előtt. E z v o lt az a h á z a ssá g , m e ly e t a v ám tisz tv ise lő m á r é v e k k e l e z e lő tt fo n to lg a to tt, m ik o r K lá rá t, m in t m o sto h a lá n y á t, első g y e rm e k te le n h á z a ssá ­ ga alatt o tth o n á b a fo g ad ta. A g y e re k é v e k ig Sch ick lg ru b e ré k k e l é lt B ra u n a u b a n , s a m ik o r első fe le sé g e g y e n g é lk e d n i k e z d e tt, A lois m ár g o n d o l­ k o d n i k e z d e tt a z o n , h o g y K ia ra t elv eszi, m ih e ly t fe le sé g e m e g h a l. A fé rfi tö rv é n y e s g y e re k k é n t v a ­ ló e lism erése és a n a g y b á csi (aki n e m v o lt m ás, m in t K lara n a g y a p ja ) ö rö k sé g é h e z ju tá s ép p a fia­ tal lá n y tiz e n h a to d ik é le té v é b e n tö rté n t, ak k o r, am ik o r m á r e lé g id ő s v o lt a h h o z , h o g y tö rv é n y e s h á z a ssá g ra lép h essen . D e a m in t láttu k , a fe le sé g to v áb b é lt k ü lö n v á lá su k u tá n , és talán m e rt A lois ö ssz eá llt a sz a k á csn ő F ra n z isk a M atzelsb e rg e rre l, K lara h ú sz é v e s e n B écsb e m e n t, a h o l m in t h á z i­ cseléd ta lá lt m u n k á t. N é g y év v el k é ső b b tért v issza, h o g y u n o k a te s t­ v é re h á z ta rtá s á t v e z e ss e ; F ra n z isk a é le te u to lsó h ó n a p ja ib a n k ik ö ltö z ö tt fé rje h á z á b ó l. A lois H itler és K lara P ö lzl 1885. ja n u á r 7 -é n k ö tö tte k h á z a ssá ­ got, n é g y h ó n a p p a l és tíz n a p p a l k é ső b b e lső g y e ­

re k ü k , G u stav m e g sz ü letett. C se c se m ő k o rb a n h a lt m e g , csa k ú g y , m in t a m á so d ik g y e rek , Id a , aki 1 8 8 6 -b a n jö tt a világra. A d o lf a h a rm a d ik h á z a s ­ sá g h a rm a d ik g y e re k e v o lt. Ö c c s e , az 1 8 9 4 -b e n s z ü le te tt E d m u n d csu p á n h a t é v e t é rt m eg . Az ö tö d ik és leg k iseb b g y e rek , P a u la 1 8 9 6 -b a n sz ü le­ te tt és tú lélte h íre s b á ty já t. A d o lf fé lte s tv é r e i A lois és A n g é la , F ra n z is k a M a tz e ls b e r g e r g y e r e k e i, s z in té n m e g é r té k a fe ln ő ttk o rt. A n g é la , cs in o s fia ta l n ő k é n t h o z z á ­ m e n t e g y R au b al n e v ű ad ó h iv a ta li tisz tv iselő h ö z , fé r je h a lá la u tá n p e d ig B é c s b e n d o lg o z o tt e g y id e ig h á z v e z e tő n ő k é n t, h a H e id e n in fo r m á c ió i h e ly e se k , e g y zsid ó n é p k o n y h á n . 1 9 2 8 -b a n H itler B e rc h te sg a d e n b e h ív ta h á z v e z e tő n ő jé n e k , s e z u ­ tá n g y ak ran le h e te tt h a lla n i n á c i k ö rö k b e n csod ás b é c s i s ü te m é n y e ir ő l és é d e s s é g e ir ő l, m e ly e k e t H itle rn e k k é sz ített és ő fa rk a sé tv á g g y a l fo g y a sz ­ tott. 1936-b an h a g y ta ott, h o g y fe le sé g ü l m e n je n e g y d re z d a i é p íté s z p ro fe s s z o rh o z , és H itle r oly a n n y ira z o k o n v e tte táv o z á sát, h o g y m é g n á s z a ­ já n d é k o t sem k ü ld ö tt. Ú g y tű n t, ő v o lt az e g y e t­ le n család tag , ak iv el H itle r az u to lsó é v e k b e n k ö ­ z eli v isz o n y t ta rto tt fe n n - e g y k iv étellel. A n g élá ­ n a k v o lt e g y lá n y a , G e li R a u b a l, v o n z ó , fia ta l, szők e te re m té s, ak ih ez , m in t lá tn i fo g ju k , H itlert é le te e g y e tle n , ig a z i, m é ly s z e r e lm i k a p c s o la ta fű zte. Ifjú k o r á b a n , ú g y látszik , H itle r k e v é ssé o sz to t­ ta a fia ta lo k g o n d ta la n s z e lle m is é g é t. A v ilá g p ro b lé m á in a k sú ly a n e h e z e d e tt a v á llára. „M in ­ d e n h o l csa k a k a d á ly o k a t és e lle n sé g e k e t lá to tt -

e m lé k s z ik v isz sz a e g y g y e re k k o ri p a jtá sa . - M in ­ d ig v a la m i e lle n lá z a d o z o tt és h a d ilá b o n állt a v i­ lá g g a l. S o s e m lá tta m ő t b á r m it is fé lv á llr ó l v e n n i." H itle r e ltö k é lte , m ű v é s z le s z , d e r e m é n y e i ö ssz e tö rtek , m ik o r 1 9 0 7 -b e n n e m sik e rü lt a fe lv é ­ teli v iz sg á ja a B é c si S z é p m ű v é sz e ti A k ad ém iára. Á m e g y e n n é l m é g n a g y o b b m e g rá z k ó d ta tá s érte a k ö v e tk e z ő é v b e n : 1908. d e c e m b e r 2 1 -é n H itler a n y ja m e g h a lt. Á 19 év es fia ta le m b e r sz á m á ra sz ö rn y ű csapás v o lt ez.

Fent: Az osztálvterer ahol Hitler tanult

Lent: Linzben készi 1 portfénykép. Hitler só sorban, már ex.-, jobb szélen állt.

18

. Berliniek a háborús vál- ¿rol olvasnak 1914. augusztus 1-ién.