Természethistóriai képeskönyv 8. [8] [PDF]

  • 0 0 0
  • Gefällt Ihnen dieses papier und der download? Sie können Ihre eigene PDF-Datei in wenigen Minuten kostenlos online veröffentlichen! Anmelden
Datei wird geladen, bitte warten...
Zitiervorschau

N

O V

ü

S

ORBIS PICTUS J Ü V E N T U T I I NST IT ü ENDA E

ÉT

O B L E CT A ND A E,

c o m p l e c t e n s Anímalium, Plantarum , Florum, F r u c t u u m , Fossilium , Rituum etiam aliarumque rerum cum ex natura tűm ex disciplinis artibusque depromtarum Icones, ad optimorum exemplarium fidem selectas ét aeri incisas, additabrevi descriptione ad dísctplinarum rationem exacta ét ad captura juventutis attemperata,

A u c t o r e

F.

I.

B e r t u c h,

Ducis Saxo • Yinar. legationis consiliario ; Academiae Caes, Reg. Naturae curiosorum , Academiae Reg. JJornssicie artium , seientiar. mechanic, Berolinensis , Academiae Electoral. Mogunt. scientiar. u t i l i u m , Societatam oeconomic. Petropolitanae ét Lipsiensis, Societatam histor. oaturalii Jenensis *t Westphalicaí Brochausens. Societatis Germanicae Neo-Eboracensís membro cum bonorario tűm ocdinark).

EDITIO RECENS, TEXTU LATINO ÉT HUNGARICO AUCTA C O N S I L I O ÉT C U R A

QUORUMDAM HUNGÁRIÁÉ LITTERATOROL PÁTRIÁÉ SUVTIBUS FRANCISCI

T 0 M U S

AMANTIUM. XAVBRII

PERUSCHÍZC.

0 C T A V Ü $.

AUSTRIAE,

T j- p l s

A n t on ii

1603.

P i c h l c r.

TÉR MESZETHISTORIAI

KÉPESKÖNYV A Z

IFJÚSÁG HASZNÁRA ÉS GYÖNYÖRKÖDTETÉSÉRE; m e l l y.

Az A l l a t o k , Növevények, Virágok, Gyümöltsök és Ásványok Képeit, a' Mesterségek és Tudományok sok más oktatásra öszveválogatoít Tárgyaival együtt, igen jó eredeti Munkák szerént kimetszve 's kifestve, az Ifjúságértekéhez alkalmaztatott tudományos Magyarázattal előadja. k

Készítette ezelőtt

B e r t u c h

F. J.

A' Veimári Hertzfgségbtn Körettségi Tanátsos és Sok Tudós Társaságoknak a' Római Csák. Kir. Térméfietvizsgáló Akadémiának, Prufik.iafa.in a" Mesterségekre és Erómi*-tudományra ügyelő Kir. Akadémiáknak, Eifu,-lb*n a ' HaCznos Tudományok Akadémiájának, Petersburgban a' Gazdaságra ügyelő szabad Társaság. nak, Lipsiában, ugyan *gy ollyannak, Jénában a' Természetvizsgáló Társaságnak, úgy £zintei liábaa U ugyau egy olivan Tarsaságnak valóságos, és a' Newyoiki NémetTársaságnak levelező Tagja.

ÚJ KIADÁS, DEÁK ÉS M A G Y A R

LEÍRASSÁL

M E G B a V i T V E,

NÉ MEL L V BUZGÓ HAZAFIAKNAK T

M L NKA J o K ÁLTAL.

PÉP. t ' s c H E G X A V É R

F E R E N T Z ÚR K Ö L T S É G É V E L .

NrOLTZJDlR

B /: T S B E y

P i c h l e r Antal

DARAB.

i 8 o g.

betűivel.

ILDERBUCH Z U M

NÜTZEN UND VERGNÜGEN DÉR JUGEND, c n t h a l t e n d

ciné angenehme Sammlung von Thieren , Pflanzen, Élűmen, Früchten, Mineralien, Trachten und allerhand andern unterrichtendeii Gegenstanden aus dem Reiche dér Natúr, dér Kiinste und "VVissenschaften; allé nach den bestén Originalen gewáhlt, gestochen, und mit einer kurzen wissenschaftlichen und den Verstandeskráften dér Jugend angeraessenen Erklárung begleitet , v o n

F. J. B e r t u c h , fftraagl. S. Wehnar, Legat. Ralh ; dér Eöm. Kaiserl. Akademie dér Natarforscher, d«r Kőnigl. Prcnfs. Akademie dér Kűnste, dér rr.echar.. V/issensch. zu Berlin, dér Chur-Maynzer A k d d e m i e nütz.1. \Vissemchaften zu Erfurt, dér freyen ökonomiscbeu Gesellschaft lu St. Pelersburg, dér Leipziger ökonom, Societát, dec Baturforschenden Geselijchaft zu Jena, só wie auch dér westpháliseben caturforsch. Gesellschaft üt Ehrea und ordentlichen, und dér deutscheu Gcsclischaft z.a Kewyorii korrespondirendein Mitgliede.

KEUE, MIT LATEINISCHEM UN7D UNGRISCHEM TEXTE VEFUMEHRTE A U F L A G E , V E R A N S T A L T E T

D ü R C H EINE G E S E L L S C H A F T

GELEHRTER,

IHR VATERLAND LIEBENDER USGARN. A U F R O S T É N DES FRÁSZ XAV. PER.KSCHEG.

A CH TE R

BÁND.

JVJEX, 1808Gedruckt bey Anion Pichlcr,

PORTE-FEUILLE I N S T R Ü C T I F ÉT A M Ü S A N T P O UR

LA JEUNESSE. Mélaage intéressant d'Animaux, Plantes, Fleurs, Fruits, Minéraux, Costumes, Antiqui. tés ét autres objets instcuctifs ét amusans pour la jeunesse; clioisis ét gravés sur les meiileurs oricinaiuc, avec de courtes explications scientifiques ét proportionnées á Fentendement de la jeunesse* R É D I G É p a r

F. J. B e r t u c h, Conseiller de Icgation de S. A, S. le Dac de Sas. Weimar; meinbre de l'Académie impériA'e des carfesK de l* natúré , de l'Acadtrnie royale des arís á Berlin, de l'Académie electorale des sciences utiles de M«y«nco, de la Société économique de Leipzig, des Sociétés d'histoire natureile de Jené ct de \Vcstphalie A Brochhausen, ét de la Société d«s AHeruaas á Newyork.

NOUVELLE EDITION, AUGMENTEE DU TEXTE LATIN ÉT HONGROIS P Á R

U

N

E

SOCIÉTÉ D E G E N S D E L E T T R E S ÉT P A T R I O T E S D E H O N G R I E . A u x D É P E N S D E F R A K C O I S X A v.. P E I X U S C H E C .

r 0 L UME

H ü l T I E M E.

A l'IEXKE, i g o S Chez An tóin e Pic hl ér.

EXCELLENTISSIMO A C

I L L U S T R I S S I M O D O M I N Ó

C O Ml T I

FRANCISCO SZECSENY DE

SÁ VÁRI-FELSŐ- VIDÉK,

AÜREI VELLERIS AC UN A IXSIGMS ORDINIS REGIO-NEAPOLITANI SANCTI JANUÁRI!

E Q U I T I, S A C R A E CAESAREAE ÉT RÉGIÓ APOSTOLICAE MAJESTATIS CAMERARIO , E T

ACTUALI INTIMO STATUS

CONSILIARIO,

PER INCLITÜM REGNUM HU.VGAKIAE CUBICULARJORUM REGALIUM MAGISTRO.

E T

INCLITI

CO31ITATUS

SIMEGHIENSIS SUPREMO N E C

COMITI,

N O ü

E X C E L S A E T A B U L A E SE PT EM V I R A L I S A S S E S S O R I ,

D O M I N Ó G R A T I 0 S I S S I M O.

V O V E T

F R A N Z X A V , P E R U se H E G.



í/

V.

LriiL

T. riIL Xo. r.

A V E S M E M O R A B I L E S. •)

Fig. i. Todus regius. f ul«hra haec avis, ín .America australi habitans, rostrum habét complanatum ét compressum, atque insectis vescitur, üt verisimile videtur. Mores ejus parum sünt cogniti, longitudo circiter 7 digitorum.

Fig. 2. Todus macrorhynchus.

gus, ob TiVidos plumarum pennarumque cofo. rés unus pulcherrimarum Európáé alitum , nidificat in altis íluminum ripis; in exiguis sócietatibus ad 10 vei 12 frequentibus ssepiu* usque ad fines Germaniaeseptemtrionalis commigrat. Caro ejus sapida.

Fig. 4. Merops Nubicus,

Pulciirior quam apiaster, séd paulo mir r , Major Todo régió, quippe ocío digitos Aegvptum et>"ubiasíi iuJidbiíat. longus, pariter io America austraü victitar. Pennáé aliae nigrae, aliae rubrae, splendide Fig. 5. Merops Cajennensis. f i i í e n t , pennis albis ex alis desuper pendentiIncola Americae austra'is, praecipue C bus. Quae cunclaadspecmm omaino pulch rum jennae. Color ejus tst sordide viru'ia , L_ exhibent. ét pennáé alarum tx rubro flavi('ae.

Fig. 3. Merops apiaster.

Fig. 6. Merops viridis.

propíer amictus elegantiam púic h e r r i r n i s a v i b u s a d n u m e r a n d i sünt. Potissim u m in calidissimis orbis terrarum plagis commorantes apibi.s ét vespis praecipue vésMerops autem api.ister est Európáé, ét Geimániáé indigena; is digitos Ion-

Elegáns haec avi? i n í n d i a oriea'alt vív;', minima Meropum. Gúla, pecfus ef veater viridia, roacuüs flavis conspersa; dorsura ét cauda sünt fusca. Caudae utraque peana intennedia ceteris loogior est, simulque angus-

) Cuoi hanc é t , qui subsequantH?, lorno* ígo latiné reddfndoj íuiteperim , prioriírm n q^oáaa! »Iio is Latinom T f r j i i : bac de re, nequíd allerios mibi, sut mea alteri tribuantar, Lectocem beceTOÍim • tudna «tj» po!«TÍ. M. Sp«B, f loq. ít Linju. Gratc. Prof, Viinn.

LflII.

NEVEZETES

MADARAK.

nak legszebb madarai közzúl való. A* na-' gyobb folyó vizeknek magas partjaiba fész(Tolás regius.') kel ; i o - e n 12-ketten egy tsapatba öszveállJEz a' szép madár déli Amerikában lakik, or- ván , úgy köuözködnek északi Németország ra lapos , a1 honnan vette Német nevét is , 's széleire. Húsa jó ízil. hihetőképpen bogarakkal éiősködik. Kíiíömben életmódja még kevéssé esmcretes. Körül- 4. Kép. A' kékfejü Gyurgyalag. (Merops Nubicus.) belől 7 íznyi hoszszaságú, E' meg szebb mint az elébbi, hanem va2. Kép. A' nagy orrú Töd. lamivel kissebb. Hazája Egyiptom és Nubia. ( Tndus macrorhvnchus?) 5. Kép. A' Kajennai Gyurgyalag. Ez a' faja a' Tódnak nagyobb mint az {Meropí Cayennensis.') előbbi. Hazája hasonlóképpen Amerika. Tolla Ennek a' madárnak déli Amerikában Katündöklő fekete és piros, a' melly igen jelessé jenna hazája. Színe motskoszöld ; fark és teszi ezt a' madarat. A* Gyurgyalagokat kép tollaikra nézve a' legszebb madarak közé le- kormánytollai veressárgák. het számlálni. Többnyire a' világnak minden 6. Kép. A' zöld Gyurgyalag. melegebb részeibea találtatnak, 's leginkább viricíis.) méhekkel és darázsokkal éldegélnek. Ennek a' szép madárnak házija napke* leli India; legkissebb a' gyurgyalagok között. 3. Kép. A' piripio Gyurgyalag, A' Izíne a' begyén és hasán zöld, sárga fol{Stlereps apiaster.) A' Piripio , mellyrek hazája déli Ameri- tokkal , a' hátán és farkán barna. A' farka-' ka, Bálunk is találfatik, 12 ízoyi Lcszszaságú, nak két középső tollai a' többinél jóval hesz; s tó eleven Ezineleíjére c'ézre Európa- szabfaak , és igea keskenyek.

i. Kép. A' Király Töd.

.

B

M E R K W Ü R D I G E V Ö G E L.

s*.

Fig. i. Dér schöne Pjatt-

u n d wegea dér lebhaften Farben seines Gefíeders einer dér schönsten europái-scheiTVögel. ( Todus regius.) ÉT E J s t e t an den hohen Ufera grofser Fiüfse. Orcger schöne Vogel w o h n t in Südamerika, und waadert in kleinen Gesellschaften von 10 hat eiüea ganz plattgedrückten Schnabel, da- bis íz Stíleken oft bis an dieGránzen des nördvcn ér auch seiaen Nahmen hat, und nahrt sich lichea Deutschlands. Sein Fieisch ist woh!Tvahrscheinlich von Insecten. Seine Lebeasart schmeckend. i« noch we,ig bekannt. Ér ist uo S eföhr 7 2oll f ^ ^ Der blauköpfige Bie-

schnabel.

Fig. 2. Dér irofsschnablichte ' Piaitschnabeí.

nenfresser.

(JabáprjB&*u.j

Dieser ist noch schönerals dér vorige, aber etwas kleiner. Seia Vaterland ist Agypten und Nubien.

( Todus mucrorhynchuí.) Dieser Platlschnabel ist grőlserals dér Fig. 5. Der Caiennische Biege , n á h m l i c h g 2o!l láng. Ér lebt gleichfalls iienfresser. in Südamerika. Sein Gefieder ist g'áazend s c h w a r z und r o r h , und über dis Flü^el háa( Merops Caiennensis,) gen weisse Fedcra herab , welches ihm eia Dicsér V>gel ist in Siidamerika, and zwar in Caienne zu Hause. Seine Farbe st schtnutzig*ehr schöaes A n s e h e n gibt. F i . 3. Dér gémein^ Bienen- griia; dér Sthwanz und die Schwangfedern p— dér FSügel aber rotligelb.

ezzelatzéí sisakját volt elszánva, a' ki az ostromláskor az ellenkerületiek körül, mellyel közönségesen egy séges falakra legelöször hágott fel. Ugvam arany griftnadár ékesített. ezen tzélra volt,

i. és 2. Kép. A' sugáros Korona.

3. és 4. Kép. A' babér Korona. A* babér korona babérágokból font koszorú v o l t , mellyel hasonlóképpen a' győzedelmes hadivezér nyert el, 's a' vitézi pompában vágj- fedetlen fejét vagy pedig sisakját ékesítette, íl.yen koszorúl nyertek még a' hadivezéreken- k . v ü l azok i s , a' kik a' közönséges játékokba, a' küszködésbe, a' versentíutásba megküíömböztették magokat, ezeken kirul a' költők és

g. Kép. A' tábori Korona is hasonlóképpen .irányból's tábori palánkokat ábrázolt; mellyel az a' gvözb'delmes nysrt el, a' ki az elsántzolt ellenséges táborba legelöször rontott be.

9. Kép. A' hajói Korona. A' hajói korona aranyból volt vasazott hegyű hajó orrokat ábrázolt. Ez annak a' tengén Fővezérnek adattatolt j u t a l m u l , a' ki a Ungeri üiközeiben gjöiödelmeskedelt.

IX.

K K O N E Jí D É R •Die altén G r i e c h e n , wnd besonders d i e R Ö ^er h a t t e n verschiedene .Arten v o n K r o n e n , ^omit sie cinen Sieger oder jeden anderen "ürger, dér eine wichtige und dem Staaíe c ü;ziicheThat gethau h a t t e , bekrö'nttn. Jede Qieser Kronen oder öíreotlichen Ehrenzeichen hatte ihre bestimmíe Forna uud Materié, woraus sie gemaclu war, T

,

,

A L T E N.

Fíg. 5. DÍC Bül'gerkrone. Die Bürgerkrone war einEiohenkranz, und eigentíich das höchste miüíarische Ebrenzeichen, welches e/a römiscfaer Bürger erhielt* d e r e i n e m andern römischen Bürger das Leben geretcet, oder eine andere groLeThat zűr Bettuog des gemeinen Wesens in Gefahr gethaa hatte.

Fi^. 6. Die Belagerungskrone.

,. l . U . 2. Die Mrameilkrone. jjfese e r h i e l t e i n K r i e g e r . d e r e i n e v o m F e i n . 'ie Stmhlpnl.-™*- W ar von Gold, und hatte «e belagerts Síadt durch seine persöalJcha s t e h e n d e S p iuen. u-elche welr)^ die A;- «..-. rrTapferkeit --c--L •' 'befrejet " tíen, hatíe. Sie bestand aus Sonne oder eine Gras und Grasbíuraen, welche gewöhníich von den jVlauern dér befrejten Stadt genommen oder E r o b . r u u , wurden. -

1

da'nÍV? T r Í U m p h e " R ° m ní

de«TKKopfr °,nes - stihlernen ° se

CÍaZO

ft mnsab maQ

-cl HeJmes, auf

S. u. 4. Die Lorbcrkrone. ,

ál.

".-Wíiü

Fig. 7. Die Mauerkrone.

Die Maiterkrone war von Gold , und hatte n a c t í g e b í i d e í e JNÍauerzinQen^ Sie vrar für deajenigen Kri-eger bestimrat, welcher bey Bélagerung eiaer feindlichen Stao't im Síurme zuerst die Mauer erstieg. Eben dicsen Zvveck halté auch

L r

' ^ryfrí"Iff w'Jr ein Kranz von Lor Fig. g. Die Lagerkrone, 8 "' g e b u a d e n den gleiclifails dér welche gleicíifaüs von Goide 'uud m i t Lagert, und ihn dann é n t - p^llisaden géziért war; welche derjenigeKríeauf de.n blofsen Kő- ger erhielt, dér zuerstiadai rerschanzte feindHelm liche Láger einbrach. 3ber , öberhaiipt ó Fig. ó. Die Sehiífskrone, n öfD;e Schijfstírons war von Goide, und hatte '

h

s

|

Weftrenner,

rundherura nachgebildeteSchifí'ssCiinábel mit eiseraen Spiíren. Sie war die Belohaung djs A d m i r a l s , dér iá e i n e r Seeíchlactit den Sieg daron getragea hatte.

Anti(fűit fXr. f s. IX. IX.

f ' o . . r iíi. xTti. 4.

C O U R O N N E S DES JLes ancieos Grecs st prineípalement les Rómains avaient plusieurs íortes de couronnes dönt ils décoraient les vainqueurs ét chaqtie Citoyen , qui pár quelque actioa importautó ou utile avait bien mérité de l'état. Chacune de ces couronnes ou marques de l'estime púbüque était d'u.ne forme el d'une matiere déterminées.

Fig. i. ét 2.

La Couronne

radiaíe.

A N C I E NS.

Fig. 5. La Couronne civique.

La Courone ciiique composée de feuilíes de chéne était chez les Romains !a supréme m.irque de distinclion rnilitaire, qui fut accordée aux Citovens, qui avaient sauvé la vie á un autre Citoyen romáin, ou qui s'ctaieht signalíi pár une autre action éclatante, qui avait contribué ása'aver la chose publique én danger,

Fig. 6. La Couronne obsi-

dioiiale. Ce'íe ci fut décerne'e aux guerriers, qui p^r le':r braroure personnelle avaienf delivrée de 1'ennemi une v ü l e assiégée; e!le était composée d'heibe ct defl^urs d'herbe cueilliös p o u r 1'ordinaire sur les murs de la vilié delivrée.

La Couronne radiaíe était d'or ét formée de pointes dro.tes én guise de rayons, qi;i CD réprésentact ce-jx du sclei! ji.d;: t ua