Természethistóriai képeskönyv 10 [10] [PDF]

Zitiervorschau

N

O

V

U S

ORBIS PICTUS J Ü V E N T U T I

IiNSTITUENDAE

ÉT

OBLECTANDAE,

c o m p l e c t e n s

Animalium , Plantarum , Florum , Fructuum, Fossilium , Rituum etiam aliarumque rerum cum ex natura tűm ex disciplinis artibusque depromtarum Iconer., ad optimorum exemplarium fidem selectaset aeri incisas, additabrexi descriptione ad discíplinarum rationem, exacta ét ad captum juventutis attemperata,

A u c t o r e

F.

I.

B e r t u c h ,

Oueis Saxo - Vinar. legationis consiHario ; Academiae Ca.es. Reg. Naturae curiosorum , Academiae Reg, Tíorussicae artium , scientiar. mechanic, Berolinensis , Academiae Electoral. Mogunt. scientiar. utilium , Societatum oeconomic. Petropolitanae ét Lipsiensis, Societatuin histor. naturális Jenensis ét Westphalicae Brochusiens. Societatis Germanieae Neo-Eboracensis membro cum honorario tűm ordinario.

EDITIG RECENS, TEXTU LATINO ÉT HUNGARICO AUCTA CONSILIO

ÉT

CURA

QUORUMDAM HUNGÁRIÁÉ LITTERATORUM, PÁTRIÁÉ

AMANTIUM.

SUMTIBUS FRANCISCI X A V E R I I

PERUSCHEG.

T 0 M U S D E C l M U S.

VIETSNAE Typis

AUSTRIAE, igoS.

Antonii

P ic fi l ér.

/

TERMÉSZETHISTÓRIAI

KÉPESKÖNYV A Z

IFJÚSÁG HASZNÁRA ÉS GYÖNYÖRKÖDTETÉSÉRE; m e l l y,

^

Az Aiiatok, Növevények, Virágok, GyümöltsÖk és Ásványok Képeit, a' Mesterségek és Tudományok sok más oktatásra öszveválogatott Tárgyaival együtt, igen jó eredeti Munkák szerént kimetszve 's kifestve, az Ifjúságértekéhez alkalmaztatott tudományos Magyarázattal előadja. Készítette ezelőtt

B e r t u c h

F.J.

A' Veimári Hertzegségbcu KSvettségi Tanátjos és Sok Tudós Társaságoknak a" Római Csász. Kir. Természetvizsgáló Akadémiának, Prurzsziában a'Mesterségekre és Eromívtudományia ügyelő Kir. Akadémiáknak, Kifúrtban a ' Hasznos Tudományok Akadémiájának, Petersburgban a' Gazdaságra ügyelő szabad Társaságnak, Lipsiában, ugyan egy ollyannak, Jénában a' Természetvizsgáló Társaságnak, úgy szinte Verztfáliában is ugyan egy ollyaTi Társaságnak valóságos, és a' Newyorki NémetTáisaságnak levelező Tagja.

ÚJ KIADÁS, DEÁK ÉS M A G Y A R

LEÍRASSÁL

M E G B O V Í T V E ,

NEiMELLY BUZGÓ H A Z A F I A K N A K MÜNKAJOK PERUSCHEG

XAVÉR

ÁLTAL.

FERENTZ

TIZEDIK

Ú R K Ö L T S É G E V E L,

DARAB.

B E T S B E N P i c h l c r Antal

1809. betűivel.

I L Df E R B U C H F Z

U

M

a,

NUTZEN UND VERGNÜGEN DÉR JUGEND, e n t h a l t e n d ciné angenehme Sammlung von Thieren, Pflanzen, Blumen, Friichten, Mineralien, Trachlen und allerhand andern unterrichtenden Gegenstanden aus dem Reiche dér Natúr, dér Künste und Wissenschaften; allé nach den be:-ten Originalen gewahlt, gestochen, und mit einer kurzen wissensclrtiftlichen und den Verstandeskráíten dér Jugend angemessenen Erklarung begleitet ,

F. J. B e r t u c h , Herzogl. S. Weimar. Legat. Bath; dér Bőin. Kaiserl. A k a d e m i e dér Natnrforscher, ilpr Königl. Prcufj. Akademie det Kür.ste, dér mechan. Wissensch. zu Berlin, dér Cliur-Maynzer Akademie nützl. \\ T issenscliaften zu Erfurt, dér freyen ókonomischen Gesellschaít zu St. Petersburg, dér l O I S X A v. P E R U S C H E G .

fr 0 L U M E

D I X I É M E.

FIENNE, 1809. C h e z A n t o i n e P i c h l e r.

E X C E L L E L T IS SIMO A C

ILLUS TRI5SIMO DOMINÓ

'

C OMI T I

THEODORO BATTHYAN P E R P E T U O ÍN N E M É T H - U J V A R , SACRAE CAESAREAE, ÉT RÉGIÓ APOSTOLICAE MAJESTATIS CAMERARIQ, ÉT %

ACTUALI IISTIMO STATUS CONSILIARIO, D O M I N O G R A T I O S I S S I M G,

V O VET .

-

«

ÁY H T T A a 0 »0 Q O 3H T ... -j ÜT a-s .

• FRANCISCUS XAX, PERUSCHEO.

.

'••••""//V

LXX.

ULULA'E EXTERARUM R E G I O N U M

Wo.

EARLJMQUE SPECIES ALIQTJOT.

Fig. i. Schukuhuh. f 'aec u l u l a r u m s p e c i e s , in a u s t r a l i Aftica degens, licet noclu t a n t u m praedam suam v e n e l u r , tamen el i n t e r d i u , e l a l i b u l i s s u i s excila, in solis luce v o lat. U l u l a e a u r i t a e o r d i n a r i a e m i g n i t u d i n a e fere sirr.ilis , corpore ac pedibus longior est. Alae complicatae pone descendentes l o n g i t u d i n e m caudae ad trés q u a r t a s partes tegunt. Pedes e o r u m q u e d i g i l i pcnnis e c n n u albis , instar s e r i c i m o l i i b u s , tecíi s ü n t . Kos t r u m el ungues e nigro fusci, oculi colore gilvo topasii obscuriore. Hennarum color fuscus e s t , per vario» g r a d u s jam magis nigrescens, jam candicans, und i q u e adspersus albis m.iculis. Pars corporis inferior colore lucidiore notata , ét squainarum instar aequab i l i t e r picta est. Caudam gerit\colore fusco nigriore,. virgis t r a n s v e r s i s , e rubido albis, distinctaic.

Fig. 2. H uhui. Haec , p a r u m a d b u c cognita , decora spécié, in A m e r i c a e australis t r a c t u occitleuíali reperitur. More u l u l i s c o u t r a r i o , etiarn interdiu jpraedatum exit, struc l u r a corporis a v i b u s rapacibus, quae lucera amant, sirmlior. R o t t r u m p r ü p e i m p l u i n e , üt pedum digiti u n g u e s q u e , n i t i d o colore flavet. Cauda duas tertias panes t o t i u s corporis explet: alae complicalae ad dim i d i u m ejus descendunt. Color totius corporis nigrescens, albis m a c u l i s squainatum spécié notatus. Ciura pcnnis m i n u l i s , quasi p e r o n i b u s , simt veslifa. A l a e f u s c a e , colore fabarum arabicarum , dum coctae s ü n t , pennis l e g u n l u r m a r g i n e a ll>o circumdatis. Cauda etiara magis u i g r e s c i t , maculis d i s t i n c t a fuscis albisque , v e l u t m a r m o r i s quaedam species. M a g n i t u d i n e corporis Huhul u l u l a e s a x a t i l i vulgari similis est.

Fig. 3. ülula saxatilis coliari ornata. Eara haec ulularum species ftagnitudine vulgaiem alularn s u p e r a t , b u b o u e onnor tst. Pars corporis superior postetlorque toia tusra e s t , colore ciocolatae, aiuuUiei el fa«i«s. Fectus, v e u t v i ét latéra albent.

Oculi duobus albis supcTcilüs, pectns album coliari fusco i n s i g n i t u m est. Canda s u p e r n e e nigro fusca v i r gis transversis albis alboque margine est notata. Rostri extrema flava, ejus radix caerulea. Pedes eorumque digiti tecti sünt pennis subsitilibus colore candido, ungues nigri,

Fig. 4. Ulula saxatilis cristata. Crista illa candicans, qua ulula haec, Gujanae indigena, ornata est, n o n , üt in b u b o n i b u s , aurium instat e capite a t t o l l i t u r , séd e rostri radicibus init i u i u c a p i e n s , c i r c u m d a t oculos , dum p e n n á é , initio breves ét a d m o d u m flexiles, proteasae magis magis. que, postreico ad utruroqne colfi latus defluunt. Haec ululae species ululae auritae «ulgari raagniludine pár, rostrum habét flaviun, ungues fusco s , partém corporis anteriorem i n f e r i o r e m q u e albidain , virgis tenuibus colore obscuriore distinctam , superiorem verő, üt dór. s u m , alas ét caudain e nibro f u s c a , m a c u l i s albis hic illic conspersa. Pedes usque ad digitos pennis subfuscis sünt vestiti.

Fig. 5. Ulula saxatilis lárva nigra. Rara ulularum species, o r i u n d a , üt f e r u n t , ex America australi , ét pánim nóta. Majores illáé duae maculae circuui oculos insigniter opponuntur colori eandido teneroque, quo tota pars anterior corporis, nec non c a p i t i s reliquuro, ét colli humerorumque postica albent. A l a e ét cauda subfusca s ü n t , illáé maculis albis n i g r i s q u e hic i l l i c sparsis notatae. Rostruja ét ungues n i g r e s c u n t ; pedes e o i u m q u e djgiti pennis sünt tecti.

Fig. 6 Ulula saxatilis álba. Haec u l u l a , t o t a , si maculas n o n n u l l a s alis adspersas cxcepens, coiure niveo, regionum frigidarura i n d i g t n a esse videtur. A l « e qaiesce^tes aliquot poüicum spatio u l t r a caudani descendunt. Pedes eoruiixjue digi-os nndique vestUos habét p e n n i s , mollibus instat serici, densissimis, adeo üt v i x extrema Digrorum unguium appareaaS; rostrum itidem nigrunj.

Madarak

LXX,

X. Dar. \.

KÜLFÖLDI BAGLYOK. i. Kép. A' Sukuhuh. Jc/z »' bagolyfaj déli Amerikának legbellyebb lévő itszeiben találtatik. Éjjel jár ugyan ki prédára , de ha felrezzentetik a' napfényen is tud repülni. Akkora tsak nem mint a' közönséges Fülesbagoly , tsak hogy termete 's lábai boszszabbak. Fondolódzott száriiyai farkának egy negyed részéig n y ú l n a k ki. Szárai és lábujjai selyemnemú szürkefejér tollakkal vannak fedezve. Az orra és körmei feketebarnák , ízeméi pedig setét topázsárgák. Tollainak fala barna , roellynek minden árnyékolatja fejér. A' hasa világosabb 's tollpikkelyezete rendesebb. Farka setétbarna verhenyós fejér rézsut tsíkokkal,

2. Kép. A' Kuhuh.

rézsűt tsíkokkal, 's ugyan olly szegével. Orrának begye sárga, a' töve pedig kékes. Lába^'s újjai finom fénylófejér pejhekkel borítottak. Körmei' feketék.

4. Kép. A' bokrétás huhogó Bagoly,

Az a' ragyogó fejér bokréta, a' melly ezt a' Gu. jánabéli baglyot megkiilömfaözteti, nem fúl formában áll fel fejéről, mint a' füles bagolyoké, hanem az orra tövénél kezdődvén 's szemei felébe kanyarodván lefelé függ kétfeiol a' nyakán a' midőn az orrtdnél rövidebb tollai menetelesen hoszftabbakká lesznek, Ez a' faj akkora mint «' fülesbagoly. Orra »árg a , körmei ba%ák. Testének első és hátúlsó részei fejéresck vékony setét tsíkokkal meghúzdalva. Testének felső része, a' hát.i, szárnyai é» farka homályos verhenyós, hellyel hellyel fejérrel pettegetve. Lába egész a' körméig barnás tollakkal fedezett.

Ez ft" jeles bagoly még kevéssé rsmeretes, találtatik déli Amerikának napkeleti részén. Nappal préda! minden baglyok szokása ellen , a' minthogy egész testalkotása igen hasonlít a' nappali ragadozó madarakéhoz. Tsupasz orra valamint lábai 's lábujjai sárgák. Farka harmadrészét tészi hoszszaságának, mellyEz *' ritka bagoly faj ruég kevéssé esmeretes. nek közepéig nyúlnak ki öízvetett szárnyai. Tollai fe- Hazája déli A m e r i k a , Az «brázatján lévtf két n a g y ketések fejérrel pikkelyezve. Lábait fekete tollak fe- fekete foltok igen eleven ószveütközéshe v a n n a k azon dik. Szárnyai kávésziuűek egyes és fejér szegéjű tol- gyenge fejér színnel, a* mellyel vannak festve teste lakkal. A' farka meg setétebb, fejér ftinnel olly fór- első" részének, fejének, nyakának, 's v á l l a l n a k £*,!.