Német nyelvtan 9631865568 [PDF]

Zitiervorschau

Karácsony Lajos Dr. Tálasi Istvánná

A 03

A N ÉM ET NYELV G E R M Á N NYELV A német nyelv — a holland, angol, dán, norvég, svéd, izlandi stb. nyelvekkel együtt — az indoeurópai nyelvcsalád germán nyelvcsoportjá­ hoz tartozik. A germán nyelvek nyelvtani szerkezetében és szókincsében számos hasonlóság van, úgyhogy valamely germán nyelv tudása nagymér­ tékben segíti más germán nyelvek megtanulását. Ma mintegy 350 millió ember beszél anyanyelvként valamely germán nyelven Európa, ÉszakAmerika, Dél-Afrika és Ausztrália egyes területein.

A 04

A N É M E T NYELV T Ö R T É N E T I Á T T E K IN T É S E A német nyelv a népvándorlás befejeződése, a nyugati germán törzsek letelepülése után, a 6 —8. század folyamán alakult ki. Fejlődésének három korszaka van: 8—11. század: ófelnémet (Althochdeutsch), 11 —14. század: középfelnémet (Mittelhochdeutsch), a 14. század végétől: újfelnémet (Neuhochdeutsch). A német nyelvterületen — a földrajzi és történelmi tagoltság követ­ keztében — számos, egymástól erősen eltérő nyelvjárás (Dialekt, Mund­ art) él, de az egységes nemzeti nyelv (Nationalsprache) kialakítására irá­ nyuló törekvés már a J 4 . századtól kezdve jelentkezik. így jö tt létre észa­ kon a 14—15. században a Hanza nyelve, amelyet a kereskedők levelezé­ sükben használtak. A nyelvterület középső részén a felsőszász kancellá­ riák alakítottak ki írásbeli használatra egységes nyelvet a Lipcse —Meißen —Drezda térségében kialakult közép-keletnémet (ostmitteldeutsch) nyelv­ járás alapján. Ezt a nyelvet vette alapul Luther M árton bibliafordításában. Ez a mű Gutenberg találmányának, a könyvnyomtatásnak a segítségével a német nyelvterület legtávolabbi részeire is eljutott, és elősegítette az egységes irodalmi nyelv elterjedését. A német nyelv ma négy európai ország — Németország, Ausztria, Svájc és Liechtenstein hivatalos nyelve. Ezenkívül a világ számos más országában is élnek német anyanyelvűek. Hazánk legnépesebb nemzeti-

6

gének is német az anyanyelve. Ma több mint 100 millió ember beszéli lyanyelvként a német nyelvet, és további milliók tanulják idegen 'elvként a világ minden táján. A német nyelv a tudományos és technikai irodalom egyik fontos ;mzetközi nyelve, a gazdag német, osztrák, svájci szépirodalom, ;nekultúra közvetlen megszólaltatója, nemzetközi gazdasági, tudomá/os, kulturális, idegenforgalmi kapcsolataink jelentős kommunikációs

HANGTANI ISMERETEK

B

K I E J T É S ÉS Í R Á S

B 01

A német nyelvben - a hangkép és az íráskép egybevágása kisebb fokú, mint a magyarban, de nagyobb mértékű, mint az angolban vagy a franciában. Egy-egy betű (Buchstabe) többféle hangot (Laut) jelölhet, s ugyanaz a hang esetenként különböző betűkkel, betűkapcsolatokkal fejezhető ki.

A NÉMET BETŰSOR

B 02

A német nyelv hangjait a német ábécé egy- és többjegyű betűivel jelöl­ jük. Ma már a latin betűs írás használata általános a német nyelvterületen, de még századunk első felében is, egészen a harmincas évekig az ún. fraktúra vagy gát írásmód volt elterjedtebb, ezért táblázatunkban a latin betűk fraktúra (gót) megfelelőit is megadjuk.

Nor­ Frak­ mál túra nyomtatott betű

A betű német neve magyar átírásban

A betű hangértéke

aA

o2t

á

rövid, ajakréses a hosszú, ajakréses á

ä Ä

a«

á-Umlaut

rövid, nyílt hosszú, nyílt

8

Példa

das da e [e] é [e]

Wände fährt

Nor­ hrakmál túra

A betű német

nyomtatott betű

magyar átírásban

bB

b 58

bé

b P

cC

c(S

cé

c (t+sz) cs (t+ s) kh

A betű hangértéke

1 IC V C

a szájüreg elülső részén képzett, erős h („ich-Laut”) (mint a magyar ihlet szóban)

eh Ch

cfiEí) céhá

a szájüreg hátsó részén képzett, erős h („ach-Laut”) (mint a török Ahmed névben) kh (idegen szavakban) s (francia eredetű szavakban) cs (angol eredetű szavakban)

dé

d t

e®

é

rövid, zárt hosszú, zárt rövid, nyílt hangsúlytalan

f«

ef

f

dD

eE

fF

e é e [e] 9

g

k gG

9©

gé

erős h („ich-Laut") az -ig szótagban szó végén és mássalhangzók előtt zs (francia eredetű szavakban)

A betű német neve magyar átírásban

A betű hangértéke

h (szó és néha szótag elején)

há

- („néma h” , nyújtó h)

i

rövid, nyílt i hosszú, zárt i

jót

j zs (francia eredetű szavakban) dzs (angol eredetű szavakban)

ká

kh

cl

1

em

m

en

n

ó

rövid, nyílt o hosszú, zárt ö

// o

rövid, nyílt ö hosszú, zárt 5

Pé

p*

ku u

kv

er

r

Nor­ Frakmál túra nyomtatott betű

A betű német neve magyar átírásban

A betű hangértéke

z (szó- és szótag elején)

sS

8f 6

esz

sz (szó és szótag végén, mgh. és msh. között)

s (p és t előtt szókezdetben)

B

&

eszcet sz (szó végén, hosszú mgh. után, „scharfes” msh. előtt) esz

sch Sch

§ct) ©CÍ)

eszcéhá

s

tT

tz

té

th c (-tion végződésben)

uU

uU

u

rövid, nyílt u hosszú, zárt Q

ÜÜ

ftÜ

ü

rövid, nyílt ü hosszú, zárt ü

vV

b »

f (német szavakban)

fau

v (idegen szavakban)

wW

toSB vé

xX

í 3E

iksz

x (k+sz)

yY

*9

üpszilon

rövid, nyílt ü hosszú, zárt ü

zZ

58

cet

c (t+sz)

V

(görög eredetű szavakban)

B 03

Az ábécében felsoroltakon kívül a német nyelvben még az alábbi angotjelölő betűkapcsolatok használatosak:

Betűkap­ csolat

Hangérték

Példa

ai (ay)

német szavakban kettőshangzó: ac (hangértéke azonos az ei [ey] hangértékével) francia eredetű szavakban: nyílt e [e]

Mai Bayern Saison

au

német szavakban kettőshangzó : a° francia eredetű szavakban: o

Haus Restaurant

äu

német szavakban kettőshangzó: o° (hangértéke azonos az eu hangértékével)

Häuser

ei (ey)

német szavakban kettőshangzó: ae (hangértéke azonos az ai [ay] hangértékével)

mein Meyerbeer

német szavakban kettőshangzó: o° (hangértéke azonos az áu hangértékével) francia eredetű szavakban: ö

heute

eu

ie

hosszú i hangsúlytalan helyzetben szó végén: ia

vier, Biologie Familie

ou

francia eredetű szavakban : u

Tourist

ow

szóvégi helyzetben, német személy- és helység­ nevekben: hosszú ö

Virchow Güstrow

ck

kk (az előtte álló mgh. rövidségének jelölésére). Elválasztásakor: k-k (Zuk-ker)

Zucker

chs

x (k+sz), ha az s a szótőhöz tartozik; ch+sz, ch+z, ha az s nem tartozik a szótőhöz

sechs du machst wachsam

sajátos orrhang, amelybe a g beleolvadt. A g-t külön nem ejtjük. [??]

jung bringen Hunger

ng Kivétel: Ungar, Ungam, Kongo 0?+g hangot ejtünk)

Ingenieur

Betűkap­ csolat

Hangérték

Példa

ph

görög eredetű szavakban: f

Physik

th

idegen eredetű szavakban: th

Theater

tsch

cs

deutsch

ts

c

rechts

tz

c

jetzt

A NÉMET HANGRENDSZERNEK A MAGYARTÓL ELTÉRŐ SAJÁTOSSÁGAI

A MAGÁNHANGZÓK (Die Vokale) A RÖVID a HANG KÉPZÉSE

B 04

A magyar nyelvben a rövid a ajakkerekítéses, hátul képzett, mély szí­ nezetű hang. A német nyelvben a rövid a ajakréses, előrébb képzett, vi­ lágosabb színezetű.

Megfigyelés: Figyeljük meg tükörből az ajkak állását a következő magyar és német szavak ejtésekor! magyar

német

Anna a papír

Anna (ana) das Papier (dasz p^ap^r)

13

AZ e H A N G O K E J T É S E

B 05

A magyar köznyelvben általában kétféle e hangot ejtünk; 1. középső nyelvállású, zárt, hosszú é hangot: szép, kép; 2. alsó nyelvállású, rövid e hangot: ez, este. A német kiejtési norma (Hochlautung, Bühnenaussprache) többféle e hangot különböztet meg: 1. zárt, hosszú é : Tee [thé), wer? [vér]; 2. zárt, rövid e (idegen eredetű szavakban); Telefon, Elefant; 3. nyiltabb,hosszúé: Bár [bér], Märchen [mérchan]; 4. nyílt, rövid e : gern (gern], läßt (leszt). A hosszú, nyílt i (írásban: többnyire a) ma már általában csak a vá­ lasztékos beszédben fordul elő; helyette hosszú, zárt é hangot ejtenek, pedig az ä hang nyíltabb ejtésének egyes esetekben jelentésmegkülön­ böztető szerepe is van. Vö.: die Ehre [di éra] a becsület die Beeren [di béran] a bogyók wir nehmen [vir némán] veszünk B 06

die Ähre [di éra] a kalász; die Bären.[di béran] a medvék; wir nähmen [vir némán] vennénk.

Jellegzetes hangja a német magánhangzórendszemek a „mormolt a” (der Marmelvokal). A magyar nyelvben minden magánhangzót — hangsúlyos és hangsúly­ talan helyzetben egyaránt - tisztán és világosan ejtünk ki. A hangsúlyos és a hangsúlytalan magánhangzók között nincs lényeges minőségi kü­ lönbség. (Hasonlítsuk össze pl. az e hangokat az eleven szóban!) A német nyelvben élesebb különbséget teszünk a hangsúlyos és a hang­ súlytalan magánhangzók között. A hangsúlytalan végződésekben, a he*, ge- előképzökben az e hang helyett igen rövid, elmosódott, „félig elnyelt” , ún. „mormolt a” hangot ejtünk, amely az -en, -el végződésekben zár* és réshangok után gyorsabb beszédben ki is eshetik. Az e hang kép­ zésekor a nyelvet és az ajkakat lazán tartjuk, a szájrés keskeny. 14

Hasonlítsuk össze az alábbi magyar és német szavak kiejtését! magyar

német

a torta éppen messze Megengedi?

die Torte [di thorta] eben [éban] die Messe [rneszs] a vásár Gestatten Sie? [gastatan zi ?]

A M A G Á N H A N G ZÓ K IDŐTARTAMÁNAK JELÖLÉSE

B 07

A magyar nyelvhez hasonlóan a német nyelvben is vannak rövid és hosszú magánhangzók, de a magánhangzók időtartamának jelölése a két nyelvben különböző módon történik. A magyar helyesírás a magánhangzó hosszúságát egyértelműen ékezet­ tel jelöli, p l.: Hódmezővásárhelyi Művésztelep. A német nyelvben a ma­ gánhangzó időtartamának jelölése többféle módon történik. 1. Rövid általában a magánhangzó, ha utána a) kettőzött mássalhangzó, b) * két vagy több különböző mássalhangzó áll. A mássalhangzó kettőzése éppen az előző magánhangzó rövidségének jelölésére szolgál. a

ä

e

i

Mann Männer Bett immer alt älter fern ist c) men.

o offen Wort

ö öffnen Wörter

u

ü

Mutter Mütter Mund fünf

Mindig rövid a hangsúlytalan e [a]: Tinte, Füller, hoffen, bekom­

15

2. Hosszú általában a magánhangzó, ha a) * hangsúlyos, és csak egy mássalhangzó áll utána. ä Vater

_

_

e

ä

i

Väter heben

wir

n

ö

o

Ofen

Öfen

ü Blume

u Tür

b) Az a, e, o hangok hosszúságát egyes esetekben magánhangzókettő­ zés (aa, ee, oo) jelzi.

ä

é

Saal

Tee

ö

Figyelem! Az ä írásjel nem kettőztethető!

Boot

der Saal — die Säle, das Paar — das Pärchen

c) Hosszú minden magánhangzó, amely után ún. nyújtó, néma h (stum­ mes h, Dehnungs-A) áll. Ezt a h-t nem ejtjük, mert csak az előtte álló magánhangzó hosszúságát jelzi.

ä Bahn

_

ä

6

ähnlich sehr

_

i

ihr

ö Sohn

n

o

Söhne

_

n

u

Stuhl

u

Stühle

d) Az i hosszúságát sok esetben néma e (stummes e), egyes esetekben néma e+ néma h jelöli: ie, ieh. _

i tief viel 16

Vieh sieh!

Figyelem: wieder = ismét 1 T, . . , ... . } Kiejtésük azonos! wider = ellen J

A szóvégi ie ejtése a hangsúlytól függően kétféle: hangsúlyos helyzetben i

die Biologie die Demokratie die Melodie

hangsúlytalan helyzetben i+ o die Familie die Lilie die Tragödie

e) Hosszú általában a szóvégi hangsúlyos magánhangzó: du, so. Megjegyzés: A *-gal jelzett szabályok alól vannak kivételek is. Hosszú magánhang­ zót ejtünk például két vagy több mássalhangzó előtt a következő szavakban: der Mond, der Montag, der Arzt, die Erde stb. Rövid magánhangzót ejtünk például egy mással­ hangzó előtt a következő szavakban: der Kamerad, bis, in, um, des, weg.

A R Ö V I D ÉS A H O S S Z Ú M A G Á N H A N G Z Ó K M E N N Y I S É G I ÉS M I N Ő S É G I K Ü L Ö N B S É G E

B 08

A rövid és a hosszú magánhangzók között nemcsak mennyiségi, hanem minőségi különbség is van, s ez a minőségi különbség a német nyelvben jelentősebb, mint a magyarban. A rövid magánhangzók képzésekor a nyelvizmok tartása lazább, az ajaknyílás viszonylag nagyobb, mint a megfelelő hosszú magánhangzó ejtésekor, ezért „nyíltabb” hang kelet­ kezik. A hosszú magánhangzókat nagyobb izomfeszültséggel, szőkébb szájnyílással, „zártabban” képezzük. Megfigyelés: Figyeljük meg tükörből a szájizmok feszültségét a következő szópárok ejtésekor: hosszú, zárt magánhangzó

rövid, nyíltabb magánhangzó

dér Ofen [dér őfan] a kályha fühlen [fülan] érezni schief [sif] ferde

offen [ofan] nyílt füllen [füton] tölteni das Schifif [dász sif] a hajó

K««xth«lT

17

A KETTŐS M A G Á N H A N G ZÓ K (Die Diphthonge)

B 09

A magyar köznyelvben csak egyszerű magánhangzók vannak, a német nyelvben viszont — az egyszerű magánhangzókon kívül — van három kettős magánhangzó (Diphthong, Zweilaut) is. A kettős magánhangzók tagjai szoros egységet alkotnak. Képzésükkor gyors egymásutánban két egymásba folyó magánhangzót ejtünk, az elsőt teljesebben, tisztábban, a másodikat rövidebben. Kettős magánhangzók Fone­ tikus jelölés

Képzésmód

írásmód

Példák

rövid, zárt o

a°

au

laut blau

[la°t] [bla°]

rövid, zárt e

ac

ei, ai

nein Mai

[nacn] [mac]

rövid, zárt ö

oö

eu, áu

neun die Häuser

[noón] [di hoózor]

rövid, nyílt a

rövid, nyílt a

rövid, nyílt o

A kettős magánhangzók két tagjának szoros összetartozása abban is megnyilvánul, hogy egy szótagot alkotnak, írásjelük el nem választható (-*B 27). Vö.: német: kau-fen, bc/-de, hew-te, Haw-ser

magyar: fi-a-im

A kettős magánhangzók szabályos képzése azért is fontos, mert a német nyelvben e hangoknak jelentésmegkülönböztető szerepük van. nein (na'n) die Feier (di fa*ar) die Eile (di aela) die Eier (di aear)

18

= = = =

nem, az ünnep, a sietés, a tojások

neun (no°n) das Feuer (fo°ar) die Eule (o°b) e u e r... (oöar)

= = = =

kilenc; a tűz; a bagoly; a t i .. .-tok, -tek, -tök

B 10

A SZÓ- ÉS S Z Ó T A G K E Z D Ő H A N G S Ú L Y O S M A G Á N H A N G ZÓ K KÉPZÉSE A magyartól eltérő sajátossága a német nyelvnek, hogy a szókezdő és gyakran a szótagkezdő hangsúlyos magánhangzó nem „folyik egybe” az előtte álló hanggal, hanem pillanatnyi szünet előzi meg a kiejtését, amely alatt a beszédszervek gyorsan és rugalmasan állnak át az új hang képzéséhez szükséges helyzetbe. (Ezt az elválasztó szünetet a magánhang­ zó előtti függőleges vonallal [|] jelzi a fonetika). Hasonlítsuk össze az alábbi szavak kiejtését! magyar

német

az alma bead beenged

der Apfel [der | apfsl]; bearbeiten [bajarba'tan] feldolgoz; beenden [ba|£ndan] befejez.

Nincs ilyen elválasztó szünet a dar-, wor-, her-, hin-, vor- előtagokkal összetett szavakban. P l.: darin daraus

woran worauf

herein heraus

hinüber hinunter

voraus vorüber (de: vorjerst!),

továbbá az einander, vollends, warum, wiederum, Interesse stb. összeté­ telekben.

B 11

A MÁSSALHANGZÓK (Die Konsonanten) A német beszédben a mássalhangzók aránya nagyobb, mint a magyar nyelvben. A hangstatisztikák tanúsága szerint a magyar nyelvben 100 beszédhang közül 41 a magánhangzó és 59 a mássalhangzó, a német nyelv­ ben viszont 36 a magánhangzó és 64 a mássalhangzó. A német nyelvben ezért sokkal gyakoribb a mássalhangzótorlódás: (pl.: stramm, Pflaume, Rechtschreibung). A német mássalhangzók egy részének ejtése hasonló a megfelelő ma­ gyar mássalhangzókéhoz. Ezekkel külön nem szükséges foglalkoznunk, 19

figyelmünket inkább a magyarban hiányzó vagy képzésmódjukban eltérő mássalhangzókra és hangjelenségekre kell összpontosítanunk. rs

eh, eh v-/

1. ún. „ich-hang” („ich-Laut” )

2. ún. „ach-hang” („ach-Laut” )

r\

eh

eh

A szájüreg elülső' részében kép­ A szájüreg hátsó részében képzett zett erős réshang, a zöngés j erős réshang; zöngés párja nincs zöngétlen párja. a német és a magyar nyelvben, i, e, á, ö, ü, ei, ai, eu, áu és más­ a, o, u és au után állhat. salhangzók után állhat. (Hasonló hangot ejtünk a ma­ (Hasonló hangot ejtünk az gyar ihlet, technika szóban, a Ahmed török személynévben.) suttogva kiejtett kapj, lökj szó­ ban.) Vő.: echt nicht Bücher Töchter sprechen

brechen Milch Chemie Mädchen

Ugyanezt az /c/i-hangot ejtjük az -ig szótagban a szó végén és mássalhangzó előtt: richtig, am richtigsten (-*-B 16). 20

acht doch Buch Tochter Sprache

brauchen Bach hoch Woche

»g tol

B :

B 13

Az ng betűkapcsolat esetében nem ejtünk külön n és g hangot, hanem a két hang egybefolyik, a g külön nem hangzik. Ennek a sajátos orrhangféle réshangnak a fonetikai jele: r\. Pl. láng [la^], jung [ju?y], bringen [brbpn], Hunger [hu?pr], englisch [e?jlis]. Kivétel: rj+g hangot ejtünk: Ungam, ungarisch, Kongo szavakban. n+ g ejtendő az összetételekben: Ein-gang, u/i-gefáhr, an-gehen. Az nk ejtésekor ugyanaz az orrhang és utána hehezetes kh hallatszik: Bank [bajykh], denken [de^kh9n]. n + k ejtendő az összetételekben: ankommen [ankhoman]. A p , t , k hangok hehezetes ejtése

B

B 14

B

B 15

Eltérően a magyar nyelvtől, a németben a p ,t ,k zöngétlen zárhangokat többé-kevésbé hallható h hanggal kell ejteni. A hehezet erősebb hangsú­ lyos szótag elején és a hangsúlyos szóvégződésben. Kísérlet: Tartsunk szájunk elé egyik sarkánál könnyedén fogott papírlapot, és ejtsük ki egymás után a következő magyar és német szavakat: Péter papír tál konyha

Peter Papier Tal Küche

[p ^ te r]; [phaphir]; [thäl] = völgy; [khücha]

Akkor lesz helyes a német szavak kiejtése, ha a hehezetes hangok kiejtésekor a pa­ pírlap kissé megremeg.

A b, d, g hangok szóvégi zöngételenedése A német nyelvben - eltérően a magyartól - a szó végén a zöngés b. d, g zárhangok helyett zöngétlen p, t, k hangot ejtünk (Auslautverhiirtung). Vő.: Magyar

Német

dob, dobos kád, kádak tág,tágas

Kalb, Kälber [khalp, khdbar] Rad, Räder [rät, ridor] Tag, Tage [thäk, thags]

21

A németben a szavak végén általában minden mássalhangzót zöngí lenül ejtünk. B 16

A g ejtése az -ig szótagban -ich

•ifi" 1o magánhangzó előtt: häufiger [ho°figar]

a) a szó végén häufig [ho°fich] b) mássalhangzó előtt: am häufigsten [am hoöfichsztan] Kivétel •ik

a -lieh képző előtt: ewiglich [éviklich] stb. B 17

Az s betű hangértékei s z szó elején, két mgh. közt: íie, íehr Roíe, lejen

B 18

sz szó végén, mgh. és msh. közt; két msh. közt: Hauj, Io j ! liejt, O bit

s szó elején, p és t előtt:

jparen, Spiel jtehen, Stuhl

A h kiejtése A magyar h-hoz hasonló h hangot ejtünk a német nyelvben szó- # szótagkezdő helyzetben: Haus [ha°sz], Freiheit [fraehaet]. 22

Nem ejtjük ki a h-t, ha utána hangsúlytalan e [a], i vagy u következik: gehen [géan], ruhig [rüich], Verzeihung [ferca'u??]. A h sok esetben csak az előtte levő magánhangzó hosszúságát jelöli: Stuhl, külil (nyújó h, Dehnungs-/i) (B 07). Nem ejtjük ki a h-t a szó végén: Vieh, geh!

B 19

A német nyelvben nincsenek hosszú mássalhangzók Eltérően a magyar nyelvtől, a kettőzött mássalhangzókat a német nyelvben nem szabad hosszan ejteni, mert azok csak a megelőző magán­ hangzó rövidségét jelölik (-*-B 07). Vö.: magyar

német

Anna koffer itt

Anna [ana]; Koffer [khofar]; bitte [bitó]. Hasonulás

B 20

Hasonlóan a magyarhoz, a német nyelvben is van zöngétlen hasonulás. Vö.: magyar

német

vágta [vákta] dobsz [dopsz]

sagte [zäkta]; Obst [opszt].

De eltérően a magyar nyelvtől a németben nincs zöngés hasonulás. Vö.: magyar

német

Drezda cukrászda [cukrázda]

Dresden [drészdan]; ausdrücken [a°szdrükanj.

23

A NÉMET HELYESÍRÁS FŐBB SZABÁLYAI NAGY KEZDŐBETŰ

B 21

a) A német nyelvben — eltérően a magyartól és az orosztól — nemcsak a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel, hanem így írunk minden fő­ nevet és minden főnévként használt szót. P l.: dér A rzt (az orvos), dér Wald (az erdő), das Lemen (a tanulás), dér Kranke (a beteg), jeder Bekannte (minden ismerős), álles Gute! (minden jót!), ohne Wenn und Aber (fel­ tétel és ellentmondás nélkül, „ha” és „de” nélkül). b) Nagy kezdőbetűvel írjuk minden esetben (levélben és párbeszéd le­ írásakor) az udvarias megszólításként használt Sie (ön, önök) személyes névmás és az Ihr (az ön, önök . . . ja, -je) birtokos névmás minden alak­ ját. A 2. személyű (tegező) du (te), ihr (ti) személyes névmások, a dein (a te .. .-d), euer (a ti .. .-tok, -tek, -tök) birtokos névmások alakjait a magyarhoz hasonlóan — csak levélben írjuk nagy kezdőbetűvel, pár­ beszéd leírásakor kis kezdőbetűvel írjuk. c) Eltérően a magyartól, nagy kezdőbetűvel írjuk a német nyelvben a földrajzi nevekből -er képzővel képzett mellékneveket: die Budapesté Straßen die Leipziger Schulen

a budapesti utcák; a lipcsei iskolák.

(Ezeket a mellékneveket nem ragozzuk! -*-F 12) d) Nagy kezdőbetűvel írjuk a személynevekből képzett, birtokos jelző­ ként használt mellékneveket: ein Grimmsches Märchen die iSchillerschen Dramen

egy Grimm-mese; a Schiller-drámák.

Hasonlóan a magyarhoz, a német nyelvben is kis kezdőbetűvel írjuk a személyne­ vekből képzett, tulajdonságjelzőként használt mellékneveket: das kopemikanische Weltsystem die platonische Liebe

24

- a kopernikuszi világrendszer; - a plátói szerelem.

e vagy a ?

B 22

eu vagy du ? Mindig a betűvel jelöljük az e hangot, ha Umlaut útján ű-ból származik. die Bank (a pad); fahren (utazni); lang (hosszú); der Arzt (az orvos); die Frau (az asszony); laufen (futni); der Traum (az álom).

die Bänke (a padok) er fährt (utazik) die Länge (a hosszúság) ärztlich (orvosi) das Fräulein (a kisasszony) du läufst (futsz) träumen (álmodni)

[Az összefüggés esetenként már elhomályosult. P l.: ungefähr (körülbelül)

■*- die Gefahr (a veszély).] ß vagy ss ?

B 23

Szó belsejében két magánhangzó között ss ha a megelőző mgh. rövid die G aííe a mellékutca; die K im é a csókok.

fi

ha a megelőző' mgh. hosszú die Strafe az út, utca; die Grii/te az üdvözletek.

Mindig fi

a) szó végén dér Grafi az üdvözlet;

|

dér Ku/? a csók.

b) szó belsejében mgh. és msh. között: er g rü /t üdvözöl;

|

er küjfft csókol.

Megjegyzés: A szó belsejében két mássalhangzó között mindig, magánhangzó és mássalhangzó között, valamint a szó végén esetenként s betű jelöli az sz hangot: dér

25

Herbst (az ősz), du gibst (adsz), er ist (van), was, das, es, los. A különböző betűvel való jelölésnek olykor jelentésmegkülönböztető szerepe van. das = a, az er ist = van

daß er ißt

= hogy; = eszik.

P l.: Ich weiß, daß das Kind dick ist. Es ißt zu viel. (Tudom, hogy a gyerek kövér. Túl sokat eszik.) A ragozás során az s, ss, ß írásjelek a fenti szabályok szerint a hangkörnyezet alap­ ján váltakoznak. das Ereignis, des Ereignisses, die Ereignisse (az esemény); der Fluß, des Flusses, die Flüsse (a folyó); essen, ißt, aß, hat gegessen (eszik)

f , v vagy ph ?

B 24

\

Az f hangot többnyire / betűvel jelöljük. A hagyományosan v (fau) betűvel írt német szavak helyesírását éppúgy meg kell jegyeznünk, mint a magyarban az ly betűvel jelölteket. Ilyenek p l.: der Vater (az apa), der Vogel (a madár), das Volk (a nép), voll (tele), viel (sok), vier (négy), vont (elöl), vor (előtt), a vor- és ver- igekötővel összetett szavak: vorlesen (felolvas), vergessen (elfelejt) stb. Gyakori a v írásmód az idegen eredetű szavakban P l.: das Veilchen (az ibolya), brav (derék), der Vers (a vers) stb. A p/i-írásmód kizárólag idegen eredetű szavakban fordul elő: die Physik (a fizika), die Philosophie (a filozófia), die Strophe (a versszak) stb. A gyakran használt, meghonosodott idegen szavakban ma már az /-vei való jelölés az általános: der Fotograf(a fényképész), das Foto (a fénykép), das Telefon, der Stenograf (a gyorsíró).

B 25

w vagy o ? Az eredeti német szavakban a v hangot mindig w betűvel jelöljük: was (mi), war (volt), wird (lesz), wunderbar (csodálatos). A v betűt idegen eredetű szavakban használjuk: das Klavier (a zongora), die Vase (a váza), das Vitamin stb. 26

B 26

A mássalhangzók kettőzése A megelőző magánhangzó rövidségének jelölésére minden mással­ hangzó írható kettőzötten, de a német eredetű szavakban: k k helyett ck (elválasztva k-k); zz helyett tz (elválasztva t-z) betűkapcsolatot írunk: der Druck (a nyomás), drücken (drük-ken) (nyom­ ni); der S itz (az ülés), sitzen (sit-zen) ülni.

B 27

A szavak elválasztása Az elválasztás szabályai túlnyomórészt elvileg megegyeznek a magyar helyesírásban alkalmazott szabályokkal: Egytagú szavakat és egy magánhangzóból álló szótagokat nem válasz­ tunk el: grün (zöld), weiß (fehér), hier (itt), der Abend (az este). A német nyelvben az au, eu, äu, ei, ai kettőshangzó, valamint a hosszú i hangot jelölő ie betűkapcsolat elválaszthatatlan! A több szótagból álló egyszerű szavakat általában az ejtési szótagok (Sprechsilben) szerint választjuk el. Ha két magánhangzó között egy mássalhangzó áll, azt a következő sor­ ba visszük át. A eh, sch, ß , ph, th többjegyű betűk egy mássalhangzót jelölnek, éppen ezért — akárcsak a magyar cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs — el­ választhatatlanok. le-sen (olvasni); spre-chen (beszélni);

wa-schen (mosni); grü-ßen (üdvözölni).

Ha két magánhangzó között kettőzött mássalhangzó áll, az egyik tagját az előző sorban hagyjuk, s a másodikat átvisszük a következő sorba. A ck helyett ilyenkor k-k áll. bit-ten (kérni); im-mer (mindig);

sit-zen (ülni); Zuk-ker (cukor). 27

B 28

Ha két magánhangzó között két vagy több — akár egyjegyű, akár több jegyű — mássalhangzó áll, az utolsót visszük át a következő' sorba. wir wün-schen (kívánunk); wir wünsch-ten (kívántunk);

B 29 Kivétel

Ver-wand-te (rokonok); emp-fan-gen (fogadni).

Az st betűkapcsolat a németben elválaszthatatlan.

Vö.: magyar

német

asz-tal vesz-te-gel

dér Ka-sten (szekrény); das Fen-ster (ablak); dér Künst-ler (művész).

De (B 30 szerint): Diens-tag, Donners-tag. B 30

Az összetett szókat — hasonlóan a magyarhoz — alkotórészeik szerint választjuk el: Vö.: magyar

német

rend-őr fel-emel

die Haus-auf-gabe hin-auf

A származékszavak elválasztásakor az elöképzőket úgy választjuk el, mint az összetett szavak tagjait, az utóképzőket pedig, mint az egyszerű szavak ejtési szótagjait: die Be-spre-chung (a megbeszélés); er hat ge-spro-chen (ő beszélt). 28

Ha a szóösszetételnél három egyforma mássalhangzó közül az egyik kiesett, az elválasztáskor ismét kiírjuk. P l.: der Schwimmeister die Schiffahrt

der Schwimm-meister die SchifF-fahrt

(az úszómester); (a hajózás).

Kivétel: der Mit-tag (dél), den-noch (mégis). Az idegen szavak elválasztásában a német nyelv — eltérően a magyar­ tól — általában az eredeti nyelv helyesírási szabályait követi, ezért ügyel­ nünk kell a nemzetközi szavak (internacionalizmusok) elválasztásában mutatkozó különbségekre. V ö.: magyar

német

prog-ram prob-lé-ma de-mok-rá-cia mik-rosz-kóp

Pro-gramm Pro-blem Demo-kratie Mikro-skop

B 31

A németben az idegen eredetű összetett szókat is általában alkotó­ részeik szerint választják el.

Az írásjelek használata

B 32

Az írásjelek (pont, kérdőjel, felkiáltójel, vessző, pontosvessző, kettős­ pont, gondolatjel, zárójel, idézőjel, hiányjel, kötőjel) használatának nagy­ részt ugyanazok a szabályai a németben, mint a magyarban. Itt csak néhány fontosabb eltérésre hívjuk fel a figyelmet A magyarban a keltezésben az évszám után pontot teszünk, a német­ ben nem. P l.: 1971. július 16-án

Am 16. Juli 1971 Den 16. Juli 1971 29

B 33

B 34

A megszakított idézet esetén, ha az idéző mondat a szó szerinti idéz közé ékelődik, a közbevetett részt a magyarban gondolatjelekkel, a n, metben vesszőkkel különítjük el. P l.: „Ich denke“, sagte der Vater, „du bist krank.“

B 35

A németben — eltérően a magyartól — a könyv-, vers- stb. címek« mindig idézőjelbe kell tenni. Pl.: Hier entstand Schillers erstes Drama „Die Räuber“.

B 36

äJ

„Azt gondolom — mondta a apa hogy beteg vagy.”

Itt keletkezett Schiller első drá mája, a Haramiák (v ag y ... i „Haramiák” ).

A hasonlító mint kötőszó elé a magyarban vesszőt teszünk, a németbe! nem. Heute ist es nicht so warm wie gestern. Leipzig ist eine größere Stadt als Halle.

Ma nincs olyan meleg, mint tej nap. Lipcse nagyobb város, mint Halle,

A SZÓHANGSÚLY

B 37

A magyarban a szóhangsúly mindig az első szótagra esik, a német nyelv eredeti szavaiban pedig rendszerint a tőszótagra. Ez a tőszótaghoz kötött hangsúly általában a szavak ragozott alakjaiban és származék* szavaiban is megmarad. Pl.: die Hsaid (a kéz), die Hsaidé (a kezek), behandeln (kezelni), die Behandhmg (a kezelés); der Bau (az építés), bauen (építeni), das Gebäude (az épület).

30

B 38

A tőszótagos hangsúlyozástól eltérnek a) azok a jövevény- és idegen szavak, amelyek megtartották eredeti hangsúlyukat: das Theater, das Café (a kávéház), die Republik, der Professor, das Papier stb.; b) az idegen eredetű képzőkkel képzett szavak, p l.: -ei: -ie: -ieren: -ismus:

die Partei (a párt), die Bücherei (a könyvtár); die Demokratie (a demokrácia), die Theorie (az el mélet); spazieren (sétálni), interessieren (érdekelni); der Realismus (a realizmus), der Sentimentalismus (a szentimentalizmus): -ist: der Spezialist (a specialista), der Jurist (a jogász); -istisch: realistisch (realista), juristisch (jogi); -ent: der Student (egyetemi hallgató), der Assistent (asszisztens); -ur: die Natur (a természet), die Figur (az alak); -tä t: die Universität (az egyetem), die Fakultät (a kar) stb.; -um: das Museum (a múzeum), das Gymnasium (a gimnázium); c) néhány eredeti német szó: lebendig (eleven), die Forelle (a pisztráng), der Holunder (a bodza), allein (egyedül); d) néhány földrajzi név: Berlin, Schwerin, Hannover stb .; e) a betűszavak (Initialwörter), amelyeknek rendszerint az utolsó betű­ jét hangsúlyozzuk: die BRD [Bé-Er-Dé]

die Bundesrepublik Deutschland;

die USA [U-Es-A]

„United States of America“ — die Vereinigten Staaten von Ame­ rika;

der PKW [Pé-Ká-Wé]

der Personenkraftwagen

31

Figyelem! Azok a betűszavak, amelyeknek hang- és írásképe megegyezik, nen véghangsúlyosak: UNO (ENSZ), UNESCO. B 39

Az összetett szavakban általában az összetétel első tagjának tőszótag ján van a főhangsúly: das Warenhaus (az áruház)

die Straßenbahn (a villamos)

zehnjährig (tízéves)

das Jahrhundert (az évszázad) darin (abban) davon (attól)

das Jahrtausend (az évezred) womit (mivel) worüber (miről) stb.

B 40 Néhány kivétel: das Jahrzehnt (az évtized) herein (be) hinaus (ki) B 41

Az elváló igekötőkkel összetett igékben az igekötőn, az el nem váló ige kötőkkel összetett igékben az ige tőszótagján van a főhangsúly: ein/kaufen (bevásárolni) Wir kaufen ein. an/kommen (megjönni) Wann kommt er an?

verkaufen (eladni) W ir verkaufen es. bekommen (kapni) Was bekommt er?

A MONDAT HANGALAKJA B 42

A folyamatos beszéd hangalakja a mondanivaló jellege, a beszéli közlési szándéka, lelkiállapota és a beszédhelyzet szerint módosul. Be szédünk értelmi alapegységeiben, a mondatokban nem adunk egyfonni nyomatékot minden szónak, hanem csak a lényeges, ú j elemet emeljül ki. 32

A kiemelés eszközei: 1. (i mondathangsúly: az az erőtöbblet, amellyel a beszédben a közlés szempontjából fontos szavak hangsúlyos szótagját kiemeljük; 2. a hanglejtés (intonáció): a hangmagasság változása (emelkedése és esése) a beszéd folyamán, a beszéd dallama; 3. a szünetek: a mondatnak beszédszakaszokra tagolása; 4. a beszédtempó: a lényeges mondanivalót hordozó szavak viszonylag lassúbb, a közlés szempontjából kevésbé fontos szavak viszonylag gyorsabb ejtése. A kiemelés eszközei általában hasonlók a német és a magyar nyelvben, a mondathangsúly és a hanglejtés azonban — a két nyelv szerkezeti külön­ bözőségének megfelelően — számos eltérést mutat.

A MONDATHANGSÚLY A német mondathangsúlyt általában erősebb dinamizmus, a hangsú­ lyos és hangsúlytalan szótagok, szavak határozott megkülönböztetése jellemzi. A német és a magyar mondathangsúlyban a következő fő különbsége­ ket figyelhetjük meg: német

B 43

magyar

B 44

A kiegészítendő kérdő mondatban a kérdőszó általában nem hangsúlyos.

a kérdőszó mindig hangsúlyos.

Was schreibst du? Wohin gébén Sie? Was fúr ein Bnch ist das? Wann bist du angekommen?

M it írsz? Hova megy? Milyen könyv ez? Mikor érkeztél? 33

M egjegyzés: A ném et kérdő m ondatban a kérdősző csak az ún. megismételt I désben kap rendszerint hangsúlyt, ha az első kérdésre a feleletet nem értettük meg, n nem akarjuk elfogadni.

Mennyibe kerül a könyv? (35 m árka) Mennyibe kerül?!

Wieviel kostet das Buch? (35 M ark) Wieviel kostet es?

A tagadó mondatban

B 45 a tagadószó általában hangsúlytalan.

a tagadószó hangsúlyos.

D as habe ich nicht gewußt. Von diesem Film habe ich noch nichts gehört. D arauf kann ich dir keine Ant­ w ort geben.

Ezt nem tudtam . E rről a filmről még semmit se hallottam . Erre nem tudok választ adi neked.

M egjegyzés: A ném et nyelvben csak erős nyomaték esetén lehet hangsúlyos a ta | dószó.

Nein, nein, das habe ich nicht Nem, nem , én ezt nem mondtam gesagt! Keine A ntw ort ist aach eine H a nfaics válasz, az is válasz. A ntw ort. A személyes névmás

B 46

a németben többnyire hangsúly­ talan. Er sucht sein Buch.

a m agyarban a hangsúlytalan sz mélyes névmást k i sem tessz» A könyvét keresi.

A személyes névmást csak akkor A hangsúlyos személyes névmá hangsúlyozzuk, ha különösen ki a magyarban is kitesszük. akaijuk emelni. W arum hast du gerade Um ge­ M iért éppen öt kérted meg? beten? Dieser B rief ist nicht fü r mkfa, Ez a levél nem nekem szól, hane neked. sondern fü r didi.

34

A jelzős szerkezetben

B 47

a németben gyakran a jelzett szót hangsúlyozzuk.

a magyarban rendszerint a jelzőt hangsúlyozzuk.

Guten Morgen! Guten Tag! Guten Appetit! Viel Vergnügen!

Jó Jó Jó Jó

reggelt! napot! étvágyat! mulatóst!

A hangsúlyozásnak elsősorban értelmi, másodsorban érzelmi alapja B < van. A beszédszituációnak megfelelően különböző mondatrészek lehet­ B nek hangsúlyosak. Peter wird euch schreiben. Peter wird euch schreiben. Peter wird ench schreiben. Peter wird euch schreiben. Peter wird euch schreiben.

48

Péter írni fog nektek. Péter írni fog nektek (nem táv­ iratozni vagy telefonálni). Péter nektek fog írni (nem más­ nak). Péter (biztosan) fog írni nektek. Péter fog írni nektek (nem más).

B •B

A HANGLEJTÉS

A hanglejtésnek (intonációnak) elsősorban éppúgy értelmi szerepe van, mint a mondathangsúlynak, de érzelmi tényezők is formálják. Elsődleges feladata, hogy a mondat tartalmi (kijelentő, felszólító, kérdő) jellegére utaljon, amikor ezt más nyelvi elem (pl. kérdőnévmás) nem mutatja meg. Az intonáció szorosan összefügg a hangsúllyal, általában a mondat­ hangsúlyhoz igazodik. Rendszerint az utolsó hangsúlyos szótag és az esetleg azt követő szótagok hanglejtése dönti el, hogy kijelentő vagy kérdő mondatról van-e szó. 35

49

A N É M E T ÉS M A G Y A R H A N G L E J T É S ALAPTÍPUSAI Kijelentő mondat

Ereszkedő hanglejtés a) Ereszkedő

Ereszkedő \

i

Morgen gehen wir ins Theater.

Wir gehen morgen ins Theater. 36

Holnap színházba megyünk

Színházba megyünk holnap.

Der Zug kommt.

Jön a vonat.

1.

x Jl

“

Wir steigen ein.

Beszállunk.

Közös vonás a német és a magyar kijelentő mondat intonációjában, hogy a mondat végén leengedjük a hangot. Különbség: a németben — hangsúlytalan szóval való kezdés esetén — igen gyakori az emelkedő* ereszkedő forma. Felszólító mondat

Steigen wir ein!

Szálljunk be!

B 51

±

/ -

1

Jöjjön gyorsan!

Kommen Sie schnell! A két nyelvben a felszólító mondat hanglejtése hasonló.

B 52

Kiegészítendő kérdő mondat

|

Emelkedő-ereszkedő intonáció

Ereszkedő intonáció

4/ V ±

1 Wann kommt der Zug?

M ikor jön a vonat?

± X

-

A.

Wie geht es dir?

38

Hogy vagy?

Mivel a németben a kérdő névmások és kérdő határozószók hangsúly­ talanok, a kiegészítendő kérdő mondatok hangsúlya emelkedő-ereszkedő. A magyar nyelvben a kérdő névmás és határozószó hangsúlyos, ezért az ezekkel kezdődő kérdő mondatok hanglejtése ereszkedő.

B 53

Eldöntendő kérdő mondat

Emelkedő intonáció A mondat végén felszökik a hang.

Emelkedő-eső hanglejtés Az utolsó előtti szótag ejtésekor felszökik a hang, utána leesik. \

Bist du aus Leipzig gekommen?

Lipcséből jöttél?

JL / —

Habén Sie es gehört?

Hallotta?

Ha a magyar eldöntendő kérdő mondatban az -e kérdőszócska már utal a kérdésre, a kérdő mondatnak ereszkedő hanglejtése van. A német nyelvben nincs ilyen kérdőszócska, a hangot minden eldöntendő kérdés végén fel kell emelni. 39

B 54

/

1

\

Könntest du zu uns

B 55

kommen ?

Eljönnél-e hozzánk?

Emelkedő hangsúlya van a németben a megismételt kiegészítendő kér­ désnek is.

1

/

Was wünschst du dir?

Mit kívánsz magadnak?

i /

Was ich mir wünsche ?

Hogy m it kívánok?

A két nyelv közti különbségek miatt különösen ügyelnünk kell a két­ féle kérdő mondat helyes intonációjának begyakorlására. A magyal hanglejtéstől idegen az eldöntendő kérdő mondat végének éneklő felcsúsz­ tatása, a németben viszont éppen a mondat végének felemelt intonációja a szokásos intonáció. (Az elmúlt évtizedben a köznyelvben némi változás ment végbe: az eldöntendő kérdések olykor felveszik a kiegészítendő kér­ dések intonációját).

Az összetett mondat első tagmondatai

B 56

Lebegő hanglejtés

Ich freue mich, daß du gekommen bist.

Örülök, hogy eljöttél.

Az összetett mondat tagmondatai végén — az utolsó kivételével — nem eresztjük le a hangot, hanem mindkét nyelvben az ún. lebegő into­ nációt alkalmazzuk. Ezzel jelezzük, hogy még valami következik. M eg jeg yzés: A hanglejtés alaptípusait a beszélő érzelmi állapota, szándéka, a be­ szédhelyzet sokféleképpen módosíthatja.

B 57

ALAKTANI ISMERETEK

A SZÓFAJOK (Die Wortarten) Alaktani szempontból a német nyelvben ragozható és ragozhatatk szófajokat különböztetünk meg: a) ragozható szófajok: 1. a névelő (der Artikel), 2. a főnév (das Substantiv), 3. a névmás (das Pronomen), 4. a melléknév (das Adjektiv), 5. a számnév (das Numerale), 6. az ige (das Verb); b) ragozhatatlan szófajok 7. a határozószó (das Abverb), 8. az elöljárószó vagy viszonyszó (die Präposition), 9. a kötőszó (die Konjunktion), 10. az indulatszó (die Interjektion). A ragozásnak két típusa van: a) anéTSzóragozás (die Deklination), ide tartozik a névelők, a főnevek a névmások, a melléknevek és a számnevek (közös néven: névszók] ragozása; b) az igeragozás (die Konjugation). Jelentéstani szempontból a névszók, az ige és a határozószó a monda „építőkövei", a névelők, az elöljárószók, a kötőszók pedig lat. funkcióié lis szavak, amelyek a fenti önálló jelentésű szavak közötti viszony kifejt zésére szolgálnak. 42

A NÉVELŐ (Dér Artikel)

c

A névelő a német, nyelvben a főnévvel szoros hangtani, alaktani és c 01 mondattani egységet alkot. A névelőt általában hangsúlytalanul, az utána következő főnévvel együtt, szinte egy szóként ejtjük ki, mint I névelő+fonév

szószerkezetet.

A H A T Á R O Z O T T ÉS A HA T Á R O Z A T L A N N É V E L Ő

q seinetwegen j unsertwegen euretwegen ihretwegen Ihretwegen

miattam miattad miatta miattunk miattatok miattuk ön (Önök) miatt

meinerseits deinerseits seinerseits ] ihrerseits > seinerseits j unser(er)seits eurerseits ihrerseits Ihrerseits

részemről részedről részéről részünkről részetekről részükről az ö n (Önök) részéről

Meinetwegen bleibst du doch nicht Miattam csak nem maradsz itthor zu Hause. Meinethalben kannst du schwim- Énfelőlem elmehetsz úszni. (№ men gehen. bánom.) Meinerseits ist es in Ordnung. Részemről rendben van. 84

A VISSZA H A TÓ NÉVMÁS (Das Reflexivpronomen) A visszaható névmásnak onnan ered a neve, hogy gyakran a cselek- e 09 vésnek az alanyra való visszahatását fejezi ki. Alanyesete — akárcsak az orosz себя, себе stb. névmásnak — nincs, tárgy- és részes esetben használatos. Szám

Sze­ mély 1.

Egyes szám

2.

Tárgyeset

Részes eset

MICH (magamat)

(magamnak)

DICH (magadat)

Dm (magadnak)

m ir

SICH

3. (magát)

(magának) UNS

1.

(magunkat) Többes szám

(magunknak) EUCH

2. (magatokat) 3. (magukat)

Udvarias form a

(magatoknak) SICH |

(maguknak)

SICH (magát, magukat)

(magának, maguknak)

Amint látjuk, külön alakja a visszaható névmásnak csak a 3. személy­ ben van: sich. Ez használatos egyes és többes számban, az udvarias (önöző) formában, a tárgy- és a részes esetben egyaránt. Az egyes és többes szám 1. és 2. személyében a megfelelő személyes névmási alakokat használjuk visszaható névmási értelemben. A sich névmást mindig kis kezdőbetűvel írjuk, levélben is, önözés esetén is.

85

A VISSZAHATÓ NÉVMÁS H A SZ N ÁL A TA

E 11

A visszaható névmást gyakran a magyarhoz hasonlóan, sokszor azc bán a magyartól eltérően használjuk a német nyelvben. A) A magyar nyelvhez hasonló használat Wie fühlen Sie sich? Ich fühle mich schon besser. Sie kauft sich ein neues Kleid.

Hogy érzi magát? Már jobban érzem magam. Űj ruhát vesz magának.

B) A magyar nyelvtől eltérő használat 1. A magyar nyelvben a cselekvésnek az alanyra való visszahatás többnyire igeképzős visszaható igével, a németben mindig alany+ige+a visszaható névmás tárgyesete szerkezettel fejezzük ki.

/

Ich kämme mich. Das Kind wäscht sich. Trockne didi ab! Wir stellten uns vor.

Én fésülködöm. A gyerek mosakodik. Törülközz meg! Bemutatkoztunk.

2. Hasonlítsuk össze a következő német és magyar mondatokat: Ich kämme mir das Haar. Megfésülöm a hajamat. Das Kind wäscht sich die Hände. A gyerek megmossa a kezét. Trockne dir den Rücken ab! Törüld meg a hátadat! Wir putzen uns die Zähne. Megmossuk a fogunkat. Ziehen Sie sich das neue Kleid Az új ruháját vegye fel! an! Alany+ige+a visszaható névmás részes esete-\-tárgy szerkezetet használunk a németben akkor, ha a cselekvés az alany vala­ mely testrészére, ruhadarabjára stb. irányul. A magyarban birtokos sz? mélyraggal jelezzük a tárgynak az alanyhoz való tartozását. 86

3. Gyakran használjuk a visszaható névmás részes esetét a németben más, kötelező tárggyal rendelkező mondatokban is. Ich sehe mir diesen Film an. Hören Sie sich diese Platte an!

Megnézem ezt a filmet. Hallgassa meg ezt a lemezt.

4. A visszaható névmás elöljárószókkal (viszonyszókkal) is használ­ ható (a magyarban: ragokkal, névutókkal): Sie ist außer sich. Sie ist nicht bei sich. Sie kommt zu sich.

Magánkívül van. Nincs magánál. Magához tér. E 12

A S Z E M É L Y E S ÉS A V IS S Z A H A T Ó NÉVMÁS N Y O M A TÉK O SÍTÓ ALAKJA

A magyarban a magam, magad stb. névmások nemcsak visszaható, hanem nyomatékosító névmások is lehetnek. A németben a főnév, a sze­ mélyes és a visszaható névmás nyomatékosítását a selbst, selber mutató névmásokkal fejezzük ki.

selbst habe die Torte gebacken, selber Er rasiert sich selbst. Es versteht sich von selbst. Ich habe ihn selbst gefragt. Ich

Magam sütöttem a tortát. Maga borotválkozik. Magától értetődik. ő t magát kérdeztem meg.

A selbst és selber alalcok ragozhatatlanok. Az utóbbit inkább csak a köznyelvben használjuk.

87

AKÖLCSÖNÖS N É V M Á S (Das Reziprokpronomen)

E 13

A német kölcsönös névmás einander jelentése megfelel a magyar ^ más kölcsönös névmásénak. Az einander ragozhatatlan, az elöljárószól. kai egybeírjuk: Wir begrüßten einander. Üdvözöltük egymást. Wir unterhielten uns miteinander. Beszélgettünk egymással. A kölcsönös névmás helyett gyakran a többes számú visszaható név. mást használjuk: Wir begrüßten uns. Wir kennen ans flüchtig.

Üdvözöltük egymást. Futólag ismerjük egymást.

AB1RTOKOS N É V M Á S (Das Possessivpronomen)

E 14

Minden személyes névmásnak megvan a maga birtokos névmás párja, amely alapalakjával a birtokos személyét, számát és — egyes szám 3, személyben - a nemét is jelöli, végződésével pedig a birtok nemére, szá­ mára és esetére utal.

mein Vater - apám merne Mutter — anyám mein Geld — pénzen unser Vater apánk vasén Mutter anyánk unser Geld — pénzünk -

-

mm/e Éltem - szüleim misére Éltem - szüléink

88

Birtokos névmás

lyes névmás

1. ich 2. du 3. er sie es

1. wir 2. ihr 3. sie Sie

Egy birtokos — egy birtok

Egy birtokos több birtok

meine (Mutter) deine seine ihre seine

meine (Eltern) deine seine ihre seine

mein (Vater) dein sein ihr sein

mein (Geld) dein sein ihr sein

Több birtokos — egy birtok

Több birtokostöbb birtok

unsere (Mutter) euere ihre Ihre

unsere (Éltem) euere ihre Ihre

unser (Vater) euer ihr Ihr

unser (Geld) euer ihr Ihr

A B I R T O K O S N É V M Á S HASZNÁLATA

A német birtokos névmásnak kétféle mondattani szerepe van. Lehet

1. birtokos jelző a birtokost jelölő főnév mellett: jelzői alak

Ist das deitt M antel? Ez a te kabátot/?

2. önálló mondatrész a birtokos és a birtok neve helyett: önálló alak

Ja, das ist meiner. Igen, az enyém.

E 15

A fenti példák világosan mutatják a magyar és a német nyelv közön birtokos névmás használatában fennálló különbséget. A magyar nyelvin, az enyém, tied, övé stb. birtokos névmásokat csak önálló mondattá ként, a birtokos és a birtok megnevezése helyett használhatjuk, egyg, ként a birtokszóhoz járuló birtokos személyrag jelzi a birtokos személy Az indoeurópai nyelvekben a birtokos jelzőként álló személyes névrrtí helyett is birtokos névmást használunk. Vö.: német mein deine unser eure 16

magyar Vater Mutter Gebäude Freunde

„

az a a a

(én) (te) (mi) (ti)

apám anyáz/ épületünk barátaitok

A JELZŐI BIRTOKOS N É V M Á S R A G O Z Á S A

A jelzői birtokos névmást ugyanúgy ragozzuk, mint az ein, eine, tir, illetve kein, keine, kein határozatlan névelőt, tehát kétalakú determinált ként. Mivel jelöli az utána álló főnév (a birtokszó) nemét, számát és eseté, előtte sohasem állhat névelő. Az egyes szám 3. személyű birtokos névmás a birtokos nemét is kifejeá Der Vater liebt seinen Sohn, seine Tochter, sein Enkelkind. Az apa szereti fiát, lányát, unokáját. Die Mutter liebt ihren Sohn, ihre Tochter, ihr Enkelkind. Az anya szereti fiát, lányát, unokáját. Das Kind liebt seinen Vater, seine Mutter, sein Brüderchen. A gyerek szereti apját, anyját, öcsikéjét. Az alábbi táblázatban az egyes és a többes szám 1. személyű birtokot névmás ragozását mutatjuk be; ugyanígy ragozzuk mindkét számban! 2. és 3. személyű jelzői birtokos névmásokat is.

—

Egy birtokos egy birtok Egy birtokos több birtok A birtok neme

Eset

A. T. B. R.

hímnem

nönem

semleges

mindhárom nem

mein Freund meinen Freund meines Freundes meinem Freund

meine Mutter meine Mutter meiner Mutter meiner Mutter

mein Heft mein Heft meines Heftes meinem Heft

meine Hefte meine Hefte meiner Hefte meinen Heften Több birtokos több birtok

Több birtokos egy birtok A. T. B. R.

unser Freund unseren Freund uns(e)res Freundes uns(e)rem Freund

unsere Mutter unsere Mutter uns(e)rer Mutter uns(e)rer Mutter

unser Heft unser Heft uns(e)res Heftes uns(e)rem Heft

unsere Hefte unsere Hefte uns(e)rer Hefte uns(e)ren Heften

E

AZ Ö N Á L L Ó B IR T O K O S NÉVMÁS RAGOZÁSA

Az önálló birtokos névmást csak akkor használhatjuk, ha a birtok az előzményekből már ismert. A birtokszó helyett használjuk, ezért mindig hangsúlyos. a) Ha a birtokos névmás határozott névelő nélkül áll, felveszi a határo­ zott névelő végződéseit, s így jelzi a birtok nemét, számát és esetét: meiner, meine, meines deiner, deine, deines stb. Hier liegt ein Buch. Ist es deines (deins)? Itt fekszik egy könyv. A tied?

enyém tied

— Ja, es ist meins. — Igen, az enyém. 91

Ich schenke meinem Bruder eine Platte. Egy lemezt ajándékozok fivéremnek.

Was schenkst du deinem? Mit ajándékozol a tiednek?

b) Ha az önálló birtokos névmás határozott névelővel áll, úgy ragozz^ mint a gyenge melléknevet (-*■ F 07). der meine der meinige der deine der deinige

die meine die meinige die deine die deinige stb.

das meine das meinige das deine das deinige

Geht deine Uhr genau? Pontosan jár az órád?

az enyém a tied

Die meine geht nach. Az enyém késik.

Ugyanígy ragozzuk a főnévvé vált birtokos névmásokat: Ich besuche heute die Meinen (die Meinigen). Meglátogatom ma az enyéimet. Grüße bitte die Deinen von mir! Üdvözöld kérlek a Tieidet nevemben! (Add át üdvözletemet!)

A MUTATÓ N ÉV M Á S (Das Demonstrativpronomen)

A mutató névmásokat használhatjuk önállóan és jelzőként. Az ön­ állóan használt mutató névmások mindig erősen hangsúlyozottak, a jelzőként használt névmások kevésbé hangsúlyosak, de sohasem hangsúlytalanok. E 19

der, I 1 ez ez a(z)... 92

die, --------

das 1

1 az az a(z)...

A dér, die, das a leggyakrabban és a legáltalánosabban használható mutató névmás. Kifejezhet közeire és távolra mutatást; vonatkozhatik személyre, tárgyra, tényállásra; használhatjuk önállóan és főnév mellett jelzőként. Siehst du deu schönen Wagen dort? Den möchte mein Vater kaufen. Kennst du die Jungen dort? Ja, die kenne ich gut. Das gefällt mir nicht.

Látod ott azt a szép kocsit? E zt szeretné az apám megvenni. Ismered ott azokat a fiúkat? Igen, ezeket jól ismerem. Ez nem tetszik nekem.

A dér, die, das mutató névmásból fejlődött ki a határozott névelő (•*-C 02) és a vonatkozó névmás (-»E 45). Mindkettőt hangsúlytalanul ejtjük. A jelzőként használt dér, die, das mutató névmást úgy ragozzuk, mint E 20 a határozott névelőt. Az önállóan használt mutató névmás ragozása az egyes szám birtokos esetben, a többes szám birtokos és részes esetben eltérő a határozott névelő ragozásától. Egyes szám Eset hímnem A. T. B. R.

der den dessen dem

nőnem die die deren der

semleges das das dessen dem

ez, az ezt, azt ennek a . . . , annak a . . . ennek, annak

Többes szám mind a három nemben A. T. B. R.

die die deren denen

derer

ezek, azok ezeket, azokat ezeknek a . . . , azoknak a. ezeknek, azoknak

Az önállóan használt semleges das mutató névmás rámutató hfmnemű, nőnemű és többes számú főnevekre is vonatkozhat. Das ist Herr Wagner. Das ist eine schwierige Aufgabe. Das waren wirklich schöne Erlebnisse. E 22

Ez Wagner úr. Ez nehéz feladat. Ezek valóban szép élmények voltak.

Ha az önállóan álló das mutató névmás nem személyre, hanem tárgya vonatkozik, elöljárószós alakjai helyett többnyire a megfelelő nérmk, határozószót használjuk (—E 6 9 - 70). Ich denke oft daran.

Gyakran gondolok erre.

Elöljárószó+das megfelelő alakja csak vonatkozó névmással kezdődi mellékmondat előtt állhat: Ich denke oft an das, war du mir gesagt hast. E 23

Gyakran gondolok arra, arait mondtál.

A mutató névmás birtokos esetű alakjait (dessen, deren) csak akkoi használjuk, ha a megfelelő birtokos névmás alkalmazása nem fejezné ki világosan a birtokviszonyt. Mást jelent! Er besuchte seinen Freund und seinen Onkel. Meglátogatta a barátját és a (saját) nagybátyját.

E 24

Er besuchte seinen Freund und dessen Onkel. Meglátogatta a barátját és and a nagybátyját.

A der, die, das mutató névmásnak a többes szám birtokos esetében két alakja van: deren és derer. A deren alakot a mondatban visszautaláskoi a derer alakot előreutaláskor használjuk. Pl.: t 1 Sie traf ihre Kusinen und deren Freundinnen. Találkozott unokanővéreivel és azok barátnőivel. I--------- *

Gedenke derer, die dich erzogen haben! Gondolj azokra, akik felneveltek!

94

A derer használatával kapcsolatban jegyezzük meg a következő gya­ korlati szabályt: 1. mindig személyekre vonatkozik, 2. utána nem fő­ név, hanem vonatkozó névmással bevezetett mellékmondat (Relativsatz —M 99) következik. dieser, diese, dies (es] ez ez a (z ). . .

jener, jene, jenes az az a(z). . .

A dieser közelebbi, a jener távolabbi személyre vagy tárgyra mutató névmás. Dieses Bild gefällt mir besser als jenes. Ez a kép jobban tetszik nekem, mint az. Mindkét névmás állhat önállóan és jelzőként. Ragozásuk megegyezik a E határozott névelő ragozásával, utánuk — eltérően a magyar nyelvtől sohasem állhat határozott névelő. dieser Mann ez a férfi jener Mann az a férfi

diese Frau ez a nő jene Frau az a nő

dieses Kind ez a gyerek jenes Kind az a gyerek Egyes szám Eset hímnem

nőnem

semleges

Többes szám mindhárom nemben

A.

dieser jener

diese jene

dies[es] jenes

diese jene

T.

diesen jenen

diese jene

dies[es] jenes

diese jene

B.

dieses jenes

dieser jener

dieses jenes

dieser jener

R.

diesem jenem

dieser jener

diesem jenem

diesen jenen

•—-

95

E 27

Az egyes számú semleges dies(es) mutató névmás alany- és tárgv esetében mindkét alak egyformán használható. Önállóan többnyire. rövid dies alak, jelzőként a hosszabb dieses alak használatosabb. ^ önálló semleges dies(es) mutató névmás — a das mutató névmásig hasonlóan - névszói állítmányként álló hím- és nó'nemű, valamint többéi számú főnevekre is vonatkozhat. Dies ist Éva Müller. Dies sind meine Eltern.

E 28

Ez Müller Éva. Ezek a szüleim. selbst vagy selber maga, saját maga

Ez a mutató névmás ragozhatatlan. Mint nyomatékosító szó a német­ ben mindig a jelzett szó után áll. Der Professor selbst hat den Kran- Maga a professzor vizsgálta mer ken untersucht. a beteget. Ich habe mit dem Professor selbst Magával a professzorral beszélgesprochen. tem. Ich selbst habe mit dem Professor Én magam beszéltem a profeszgesprochen. szorral. id

Ezzel a névmással képezzük a személyes és a visszaható névmás nyoma­ tékosító alakját is ( —E 12). Megjegyzés: A selbst lehet a németben határozószó is. Ebben az esetben az elöli a szó előtt áll, amelyre vonatkozik és hangsúlytalan. Magyar jelentése: még...ii (vő. német sogar)

Selbst die Klügsten können irren.

E 29

Még a legokosabbak is tévedhet­ nek.

AZ ÖSSZETETT MUTATÓ N É V M Á S O K

derselbe, dieselbe, dasselbe ugyanez, ugyanaz

96

derjenige, diejenige, dasjenige az

Ezeknek az összetett névmásoknak a ragozásában — az egybefrást megtartva — az elő- és az utótagot külön ragozzuk: határozott névelőként a der, die, das előtagot

gyenge ragozású melléknévként a selb-, illetve jenigutótagot

+

Egyes szám Eset hímnem

nőnem

semleges

Többes szám mind a három nemben

A.

derselbe derjenige

dieselbe diejenige

dasselbe dasjenige

dieselben diejenigen

T.

denselben denjenigen

dieselbe diejenige

dasselbe dasjenige

dieselben diejenigen

B.

desselben desjenigen

derselben derjenigen

desselben desjenigen

derselben derjenigen

R.

demselben demjenigen

derselben derjenigen

demselben demjenigen

denselben denjenigen

A derselbe mutató névmás azonosságot fejez ki. Ich besuche dieselbe Schule wie mein Freund. Wir wohnen in demselben Bezirk.

E .10

Ugyanabba az iskolába járok, mint a barátom. Ugyanabban a kerületben lakunk.

Azokban az elöljárószós szerkezetekben, amelyekben az elöljárószó és a határozott névelő megfelelő esetű alakját összevonjuk (im, zur stb. (-►J 02), a derselbe névmás ragozott alakjai helyett gyakran a névelővel összevont elöljárószót és különírva a selben ragozott alakot használjuk. Im selben Jahr geschah es, d a ß ... Sie kamen zur selben Zeit an.

Ugyanabban az évben történt, hogy... Ugyanabban az időben érkeztek. 97

E 31

A derjenige mutató névmás nyomatékos rámutató szóként összeg, mondatokban fordul elő. Diejenigen, die am meisten reden, tun oft am wenigsten.

Azok, akik a legtöbbet bes# nek, tesznek gyakran a legj, vesebbet.

Főképp a hivatalos nyelvben használatos, a köznyelv — nehézkessée miatt - ritkán használja. Rendszerint helyettesíthető a) a der, die, das mutató névmással Er sprach mit denjenigen (denen), die an der Arbeit teilnehmen wollen.

Beszélt azokkal, akik részt akar nak venni a munkában,

b) ha a mutató névmás és a vonatkozó névmás azonos esetben 1! e két névmás helyett személyek esetében a wer, tárgyak esetében a n vonatkozó névmás (—E 48) megfelelő esetét használjuk. derjenige, der... diejenige, die... diejenigen, die...

wer... Wer will, der kann, Aki akar, az tud.

E 32 solch solcher, solche, solches ilyen

olyan

Ezt a tulajdonságra mutató névmást melléknévként ragozzuk, és töl változatban használjuk. E 33 Ha névelő nélkül áll, ragozása megegyezik a melléknév erős ragozásé' ( - F 05).

98

Solcher Stahl ist sehr hart. Die Härte solchen Stahls ist groß. Solche Leute sind mir sympa­ thisch. Das Übersetzen solcher Texte ist schwer.

Az ilyen acél nagyon kemény. Az ilyen acél keménysége nagy. Az ilyen emberek rokonszenvesek nekem. Az ilyen szövegek fordítása nehéz.

Ha a jeder, jede, jedes névmás után áll, ragozása a melléknév gyenge L ragozását (-»■ F 07) követi. Jedes solche Buch interessiert mich.

Minden ilyen könyv érdekel.

Az egyes számú főnevek előtt rendszerint határozatlan névelővel áll ez E a mutató névmás. Ha az ein névelő után áll, a melléknév vegyes ragozását követi (-*■ F 08). Ein solcher Mann Eine solche Frau Ein solches Kind

gefallt uns.

Ha az ein névelő előtt áll, ragozatlan.

Solch ein Mann Solch eine Frau Solch ein Kind

gefallt uns.

(Ilyen férfi, ilyen nő, ilyen gyerek tetszik nekünk.) Einen solchen Rock Eine solche Bluse • möchte ich Ein solches Kleid haben.

Solch einen Rock j Solch eine Bluse möchte ich Solch ein Kleid haben.

(Ilyen szoknyát, ilyen blúzt, ilyen ruhát szeretnék.) A solch ein(e) helyett a köznyelvben gyakran használják a so ein(e) szerkezetet is. Ich möchte so einen Mantel haben. Szeretnék egy ilyen kabátot.

A K É R D Ő N É V MÁ S (Das Fragepronomen)

E 36

wer? ki? kik?

was? mi? mik?

A wer? és was? kérdő névmásokat - csak egyes számban használjuk akkor is, ha több személyre illetőleg tárgyra, dologra vonatkoznak. Személyekre kérdő névmás

Eset A. T. B. R. fE 37

E 37

ki? kik? wer? kit? kiket? wen? wessen? kinek a ... je? kiknek a .. . je? wem? kinek? kiknek?

was? was? (wessen?)

mi? mik? mit? miket? i

—

!

Ha a wer? vagy was? névmás a kérdő mondat alanya, az igei állítmány egyes szám 3. személyben áll. Kijön? Kik jönnek? Mi van ott? Was ist dort? Mik vannak ott? Wer kommt?

E 38

Állatokra, tárgyakra, dolgokra stb. kérdő névmás

Ein Kind kommt. Die Kinder kommen. Dort ist eine Bank. Dort sind Bänke und Stuhle.

Ha a wer? vagy was? névmás a kérdő mondat összetett állitmányánd névszói része, az ige személyben és számban természetesen az alanyhoz 6 nem a névmáshoz igazodik.

100

Wer ist dieser Junge? Ki ez a fiú? Wer sind diese Jungen? Kik ezek a fiúk? Was ist dein Freund? Mi a barátod? Was sind diese Leute? Mik ezek az emberek? Wessen Heft ist das? Kinek a füzete ez? Wessen Hefte sind das? Kinek a füzetei ezek?

Er ist mein Freund. A barátom. Sie sind meine Freunde. A barátaim. Er ist Student. Egyetemi hallgató. Sie sind Studenten. Egyetemi hallgatók. Das ist mein Heft. Ez az én füzetem. Das sind meine Hefte. Ezek az én füzeteim.

Elöljárószós szerkezetekben személyre vonatkozó kérdés: elöljárószó + Wen wem An wen denkst du? Kire gondolsz? Mit wem fährst du? Kivel utazol? (Vö.: - E 0 7 ; —E 6 9 -7 0 ) .

E 39

tárgyra vonatkozó kérdés: wo(r) +elöljárószó

Woran denkst du? Mire gondolsz? Womit fährst du? Mivel utazol?

, N \

A was? névmást birtokos esetben csak igen ritkán, kizárólag igei vagy E 40 V k melléknévi vonzatként használjuk: V

E 40

Er wird des Diebstahls beschuldigt. Wessen wird er beschuldigt?

Lopással vádolják. Mivel vádolják?

101

A birtokviszonyra rendszerint más kérdőnévmással kérdezünk: Das ist der Schlüssel des Schran­ kes. Welcher Schlüssel ist das? Was für ein Schlüssel ist das? E 41

Ez a szekrény kulcsa. Melyik kulcs ez? Milyen kulcs ez?

welcher? welche? welches? melyik?

Ezt a kérdő névmást többnyire jelzőként használjuk, és úgy ragozzuk, minta határozott névelőt. (Az egyes számú birtokos esetben erős ragozási himnemű és semleges főnevek mellett a welches alak helyett általában welchen áll, mivel a főnév -(e)s esetragja a birtokos esetet világosan mutatja.)

Egyes szám Eset hímnem A. T. B. R.

welcher... ? welchen...? welches...? welchen... ? welchem... ?

nőnem welche...? welche... ? welcher... ? welcher... ?

semleges welches... ? welches... ? welches...? welchen... ? welchem...?

Többes szám mind a három nemben welche...? welche...? welcher...? welchen...?

j

Wir sehen im Schaufenster Röcke, Hosen und Kleider. A kirakatban szoknyákat, nadrágokat és ruhákat látunk. Welcher Rock Welche Hose Welches Kleid

gefallt dir?

Melyik szoknya Melyik nadrág Melyik ruha

Welchen Rock Welche Hose Welches Kleid

möchtest du haben?

Melyik szoknyát Melyik nadrágot Melyik ruhát

102

tetszik neked.

szeretnéd?

Das ist das Buch eines Schülers. Das Buch welchen Schülers? Das ist die Arbeit eines Jungen. Die Arbeit welches Jungen?

Ez tanulónak a könyve. M elyik tanulónak a könyve? Ez egy fiúnak a munkája. M elyik fiú munkája?

Hasonlóképpen ragozzuk a welcher névmást akkor is, ha elmarad mel­ lőle a jelzett főnév. Dort stehen viele Schüler. Welcher kommt aus Halle? Welche kommen aus Dresden? Mit welchem willst du sprechen?

Sok tanuló áll ott. M elyik jön Haliéból? Kik jönnek Drezdából? M elyikkel akarsz beszélni?

Ha a kérdő névmás az összetett állítmány névszói része, egyeztetés E 42 nélkül a welches egyes számú semlegesnemű alakot használjuk; az igei állítmány az alanyhoz igazodik. Welches sind die höchsten Berge in Europa ?

Melyek a legmagasabb hegyek Európában ?

A köznyelvben azonban gyakori az egyeztetett alakok használata is: Welche sind Ihre Vorschläge?

Melyek a javaslatai?

A welch rövid ragozatlan alak — határozatlan névelővel vagy anélkül — E 43 felkiáltásokban fordul elő: Welch (ein) schöner Tag!

Micsoda szép nap!

was für ein

... ?

w a sfü r e in e

. . . ? milyen...?

was für eine?

was für ein

... ?

was für ein(e)s?

Jelzői használat

was für einer?

milyen?

önálló használat

A jelzőként és az önállóan használt névmás ragozása csak a hímnemű alanyesetben, a semlegesnemű alany- és tárgyesetben mutat eltérést. Mindkét használatban csak a határozatlan névelőt ragozzuk. 103

Jelzői használat önálló használat Egyes szám Eset

nőnem

hímnem

semleges

A.

was für ein...? einer?

was für ein e...?

was für e in ...? eins?

T.

was für einen...?

was für eine... ?

was für e in ...? eins?

B.

was für eines...?

was für einer... ?

was für eines...?

R.

was für einem...?

was für einer... ?

was für einem...?

j

Többes szám mind a három nemben minden esetben was fü r...?

Was für ein Wagen steht dort?

Ein Opel. Was für einer? Ein neuer grauer Wagen. Was für Leute sind das? Das sind ausländische Touristen. 9 In was für einem Hotel wohnen Sie? In einem modernen Hotel.

Milyen kocsi áll ott? Egy Opel. . Milyen? Egy új, szürke kocsi. Milyen emberek ezek? (Kik ezek?) Külföldi turisták. Milyen szállodában lakik? Egy modem szállodában.

Egyes számban a kérdés más szórenddel is használatos. Was ist das fűr ein Hotel? 104

Milyen szálloda ez?

A V O N A TK O ZÓ NÉVM ÁS (Das Relativpronomen)

.. , der, die, das . . . , aki, amely

E 45

A dér, die, das a leggyakrabban használt vonatkozó névmás a német nyelvben. A főmondatban megnevezett személyre és tárgyra egyaránt vonatkozhatik. Kennst du den Mann, der dort kommt? Gib mir den Füller, der dort liegt!

Ismered azt a férfit, aki ott jön? Add ide azt a töltőtollat, amelyik ott fekszik!

A der, die, das vonatkozó névmás az azonos hangalakú mutató név­ másból fejlődött ki oly módon, hogy két mellérendelt főmondat közül , az egyik a másiknak jelzői mellékmondatává vált. Es war chen. Es war chen,

einmal ein kleines MádDas hieß Rotkäppchen. einmal ein kleines Mäddas Rotkäppchen hieß.

Volt egyszer egy kislány. Piroskának hívták. Volt egyszer egy kislány, akit Piroskának hívtak.

A der, die, das vonatkozó névmás ragozása megegyezik az önállóan használt der, die, das mutató névmás ragozásával (-■ 1, e >• ie hangváltozás! Az -e végződés mindig elmarad. 1 Főnévi igenév sprechen (i) essen (i) nehmen (i) lesen (ie) sehen (ie)

Egyes szám 2. személy

Többes szám 2. személy

Sprich! /ß! Nimm! Lies! Sieh!

Sprecht! EBt! Nehmt! Lest! Seht!

Beszélj! Egyél! Vegyél! Olvass! Nézd!

Beszéljetek! Egyetek! Vegyetek! Olvassatok! Nézzétek!

b) Ezzel szemben a feltételes módban nincs Umlaut: a =» ä, au =>öu, o > ő hangváltozás. Vö.: Du fährst zu schnell. Fahr nicht so schnell! Fahrt vorsichtig!

Túlságosan gyorsan hajtasz. Ne hajts olyan gyorsan! Óvatosan hajtsatok!

Megjegyzés: A felszólító mód alakjai mellett a német nyelvben általában nem hasz­ náljak a du és az ihr személyes névmásokat, ezért számos ige felszólító módja önma­ gában is alkothat mondatot. A du és az ihr névmásokat a felszólító módban csak akkor tesszük ki, ha nem a cselekvésen, hanem a személyen van a hangsúly: Geh da! - Menj let Kommt Ihr! - Jöjjetek ti! 198

A felszólító mód udvarias (önöző, magázó) alakja a Konjunktív Präsens többes szám 3. személyével egyező kiegészítő alak, de itt a Sie névmás min­ dig az ige után áll. Lernen Sie Deutsch! Treten Sie bitte ein! Beeilen Sie sich bitte! Seien Sie so gut!

Tanuljon (tanuljanak) németül! Kérem, lépjen be! (lépjenek be!) Kérem, siessen! (siessenek!) Legyen szíves! (Legyenek szíve­ sek!)

A felszólító módban is rendhagyó a sein és a werden segédige ragozása: sein: werden:

s e i...! w e rd e ...!

Sie. .. / S ie ... I

se id ...!

seien

w e rd e t...!

werden

A S Z E N V E D Ő IG E R A G O Z Á S (Das Passiv)

H 61

A magyar nyelvtől eltérően a németben minden olyan igének, amelynek jelentése ezt lehetővé teszi, a cselekvő ragozás mellett van szenvedő rago­ zása is. — Nem képezhetünk szenvedő alakokat az időbeli és módbeli segédigékből, a sich-es igékből, a személytelen igékből, valamint a leg­ több olyan igéből, amely összetett múlt idejű alakjait a sein segédigével alkotja. Gyakori a szenvedő szerkezetek használata általában az indoeurópai nyelvekben. A mai m agyar nyelvben a régi -atik, -étik, -tátik, -tetik képzős szenvedő igék nem használatosak, vagy eredetük elhomályosult (pl. születik), a ném et szenvedő szerkezeteket általában cselekvő szerkeze­ tekkel fo rd ítju k, de n y elv ü n k b en is vannak olyan igék, ill. igei szerkezetek, am elyek a Passiv folyam at-, ill. állapotábrázoló jellegét pontosan ki tudják fejezni.

A német nyelvtanok a szenvedő igeragozásnak két típusát különböz­ tetik meg: 1. a folyamatot kifejező szenvedő igeragozást (das Vorgangspassiv vagy Handlungspassiv), 199

2. az állapotot kifejező szenvedő igeragozást (das Zustandspassiv).

VORGANGSPASSIV

ZUSTANDSPASSIV

Hier wird ein Haus gebaut.

Das Haus ist schon aufgebaut.

Itt egy ház épül.

A ház már felépült. (A ház már fel van építve.)

A FOLYAMATOT K I F E J E Z Ő S Z E N V E D Ő I G E R A G O Z Á S

H 62

(Das Vorgangspassiv) A cselekvő igeragozás (das Aktív) és a folyamatot kifejezd szenvedd igeragozás (das Vorgangspassiv) igealakjai lényegében a valóságnak ugyanazt a tényállását fejezik ki, de más nézőpontból szemlélve, másféle „súlypontozásában. A cselekvő igeragozás a cselekvő alanyt és tevékenységét állítja elő­ térbe, a „Vorgangspassiv” a cselekvést mint folyamatot tekinti, és arra a személyre vagy dologra irányítja a figyelmet, akire vagy amire a cselekvés irányul. A cselekvést jelentő igéknél a cselekvés irányát a beszélő két oldalról szemlélheti. A cselekvő felől szemlélve:

AKTIV

Der Schüler löst die Aufgabe. Der Lehrer lobt den Schüler.

A tanuló megoldja a feladatot. A tanár megdicséri a tanulót.

Alany

Tárgy

A ttszenvedő" oldaláról szemlélve:

VORGANGSPASSIV

200

pie Aufgabe wird vom Schüler gelöst. per Schüler wird vom Lehrer ge­ lobt.

A feladatot megoldja a tanuló. (A feladat megoldása sikerül a tanulónak.) A tanulót megdicséri a tanár. (A tanuló dicséretet kap a tanár­ tól.) Eredethatározó

Alany

A Vorgangspassiv képzése

H 63 A Vorgangspassiv összetett igealak: a werden segédige ragozott alak­ jaiból és az alapige befejezett melléknévi igenevéből képezzük. werden-f-Partízip Perfekt Megjegyzés: A Passiv Perfekt, Plusquamperfekt és Futur n alakokban a werden segédige Partizip Perfekt alakja: worden (geworden helyett).

A Vorgangspassiv alakjai az Indikativ és a Konjunktív különböző ige­ időben az egyes szám 3. személyében:

Indikativ Präsens: Präteritum: Perfekt: Plusquamperfekt: Futur I: Futur II:

er wird ausgezeichnet őt kitüntetik er wurde ausgezeichnet er ist ausgezeichnet worden őt kitüntették er war ausgezeichnet worden er wird ausgezeichnet werden őt majd kitüntetik er wird ausgezeichnet worden sein őt bizonyára ki­ tüntették

201

Präsens: Perfekt: Futur I: Futur 11:

(Man sagte,) er werde ausgezeichnet er sei ausgezeichnet worden er werde ausgezeichnet werden er werde ausgezeichnet worden sein

(Azt mondták,) őt kitüntetik őt kitüntették őt majd kitüntetik őt bizonyára kitün­ tették

Konjunktiv II Präteritum: er würde ausgezeichnet Plusquamperfekt: er wire ausgezeichnet worden

őt kitüntetnék őt kitüntették volna

Megjegyzés: Felszólító módban (Imperativ) a Vorgangspassiv nem használatos. A teljes ragozási rendszer: -* H 116.

H 64

A Vorgangspassiv használata A folyamatot kifejező szenvedő igeragozást, a Vorgangspassiv-ot a német nyelv akkor használja, ha a) a cselekvés végzője nem ismeretes (általános vagy határozatlan alany): Dieses Geschäft wird tim sechs

Ezt az üzletet hat órakor zárják.

b) a cselekvő megnevezését a beszélő nem tartja lényegesnek: f

Die Messe wird morgen eröffnet.

A Vásárt holnap nyitják.

c) a közlés általános érvényű: Für längere Reisen werden ver­ derbliche Lebensmittel nicht mitgenommen.

202

Hosszabb utazásokra nem viszünk magunkkal romlandó élelmi­ szert.

d) a végzett cselekvés és tárgya hangsúlyosabb a beszélő szempontjából, mint a cselekvés végzője: Meine Schwester wurde voriges Jahr an der Galle operiert.

A múlt évben megoperálták nŐvérem epéjét.

A folyamat végrehajtójának, okozójának, eszközének kifejezése a Vorgangspassiv-szerkezetben

H 65

Bár a Vorgangspassiv-szerkezetben a folyamat, ill. annak tárgya áll az érdeklődés előterében, a beszélő sokszor megemlíti a cselekvés végrehaj­ tóját, a folyamat okozóját, ill. eszközét is. A cselekvő (der Täter, das Agens) kifejezésére von + Dativ viszonyszós szerkezet szolgál. Meine Schwester wurde von einem berühmten Chirurgen operiert.

Nővéremet egy híres sebész operálta meg.

A történés okát vagy eszközét durch + Akkusativ vagy mit + Dativ viszonyszós szerkezettel illesztjük a mondatba. Das Haus wurde durch Bomben beschädigt. Das Schiff wurde von dem U-Boot mit einem Torpedo versenkt.

A házat bombák rongálták meg. A hajót a tengeralattjáró torpedóval süllyesztette el. H 66

Cselekvő szerkezetű mondatok átalakítása folyamatot kifejező szenvedő szerkezetű mondatokká (Die Transformation von Aktivsätzen in Vorgangspassivsätze) Bevezetésként hangsúlyoznunk kell, hogy a cselekvő és az annak meg­ felelő szenvedő mondat nem jelentik teljesen ugyanazt, a kétféle mondat­ típus másfajta szemléletmódot tükröz. A mondat súlypontja más szóra esik a két felépítésben, így a párhuzamos cselekvő és szenvedő mondat mondanivalója is árnyalatilag eltérő (-•- H 62). Magyarra mindkét mon­ datfajtát többnyire cselekvő mondattal fordítjuk, legfeljebb a szórend­ del, hangsúllyal érzékeltethetjük a köztük levő árnyalati különbséget. 203

N

Az Aktiv - Vorgangspassiv-átalakításkor két főtípust különböztet­ hetünk meg: I. Ha olyan cselekvő mondatokat alakítunk át folyamatot kifejező szenvedő mondatokká, amelyekben az igei állítmánynak tárgyesetben álló kiegészítője, ún. „Akkusativobjekt”-je van, akkor ez az „Akkusativ­ objekt” válik a szenvedő mondat alanyivá. A szenvedő mondat állítmánya személyben és számban megegyezik a szenvedő mondat alanyával, tehát ebben az esetben a Vorgangspassiv teljes ragozási rendszere használható. Der Arzt untersucht den Kranken. Der Kranke wird vom Arzt un­ ■Az orvos megvizsgálja a beteget. tersucht. Der Arzt untersucht die Kranken. ■Az orvos megvizsgálja a betegeket. Die Kranken werden vom Arzt untersucht. Man fragte mich. Ich wurde gefragt.

| Engem kérdeztek.

Man sah dich. Da wurdest gesehen. Man lobte ihn in der Versammlung. Er wurde in der Versammlung gelobt. Man suchte uns schon überall. Wir wurden schon überall gesucht.

Téged láttak. ő t dicsérték meg a gyűlésen.

M ár mindenütt kerestek minket.

Man rief euch heute früh an. | Ma reggel felhívtak titeket. Ihr wurdet heute früh angerufen. Man redet sie immer höflich an. Sie werden immer höflich ange­ redet.

Mindig udvariasan szólítják meg őket.

Megjegyzés: Ha a cselekvő mondat alanya a mán határozatlan névmás, ez „eltű­ nik” a szenvedő szerkezetű mondatban. Ha a cselekvő mondat alanya főnév, személyes névmás stb., ezek von + Dativ szerkezetben bekerülhetnek a Vorgangspassiv-szerkezetbe, de igen gyakran elmaradnak - éppen a szerkezet folyamatot hangsúlyozó jel­ lege miatt.

204

Nem minden tárgyas igéből lehet Vorgangspassivot képezni. Nem ké­ pezhetők ilyen igealakok pl. a bekommen, erhalten, wissen, kémén stb. igékből. II. Ha olyan cselekvő mondatokat alakítunk át Vorgangspassiv-mondatokká, amelyekben nincs Akkusativobjekt, akkor a szenvedő mondatnak nem lesz alanya, ill. az es névmás foglalja el a mondatban az első helyet, ha nem kerül más mondatrész az ige elé a mondat élére. Az es csak nyelv­ tani alanya a mondatnak, csak formai értékű („Platzhalter” —M 42). Ha a mondat kiemelt mondatrésszel indul, el is marad. Az állítmány az ilyen típusú szenvedő mondatokban csak egyes szám 3. személyben állhat. (Az es nyelvtani alannyal egyezik.) A következő mondattípusok tartoznak ide: a) Az igének nincs kötelező kiegészítője: Man arbeitet sonntags nicht. Es wird sonntags nicht gearbeitet. Sonntags wird nicht gearbeitet.

Vasárnap nem dolgozunk.

b) Az ige részeshatározói esetben álló kiegészítővel (Dativobjekttel) áll: Man half ihm nicht. Es wurde ihm nicht geholfen. Ihm wurde nicht geholfen.

Nem segítettek neki.

c) Az ige birtokos esettel kifejezett kiegészítővel (Genitivobjekttel) áll: Der Lehrer gedachte der Helden. Der Helden wurde (von dem Leh­ rer) gedacht.

A tanár megemlékezett a hősökről.

d) Az ige viszonyszós kiegészítővel (Prápositionalobjekt-tel) áll: Man wertete eine Stunde auf den Zug. Auf den Zug wurde eine Stunde gewartet.

Egy órát vártak a vonatra.

205

H 67

AZ Á L L A P O T O T K I F E J E Z Ő S Z E N V E D Ő I G E R A G O Z Á S

(Das Zustandspassiv) Gyakran akarjuk egy cselekvés eredményét, az elért állapotot kifejezni. Ezt a magyar nyelv a -va, -ve képzős igenévvel és a van ige megfelelő alakjával fejezi ki. A magyartól eltérőleg a német nyelv az állapotjelző szenvedő igealakot használja az elért állapot megjelölésére. Das Museum ist geschlossen.

Das Museum war geschlossen.

A múzeum zárva van.

A múzeum zárva volt.

Az állapotjelző szenvedő igealakot a sein segédige ragozott alakjával és az alapige befejezett melléknévi igenevével képezzük. sein+ Partizip Perfekt A Zustandspassiv a Vorgangspassivból vezethető le: VORGANGS­ PASSIV

ZUSTANDS­ PASSIV

Ich werde geimpft. Engem beoltanak.

Ich bin geimpft. Én be vagyok oltva

AKTIV

Der Arzt impft mich. Az orvos beolt engem.

Általában olyan igéknél képezhetők Zustandspassiv-alakok, amelyek* bői Vorgangspassiv is képezhető. Megjegyzés: Ne tévesszük össze a Zustandspassiv jelen idejét az Aktiv Perfekttel. Vö.: Der Arzt hat das Kind geimpft. Das Kind ist geimpft.

Pa orvos beoltotta a gyereket. A gyerek be van oltva.

A Vorgangspassivhoz hasonlóan a Zustandspassivnak is teljes rago­ zási rendszere alakult ki. 206

Indikativ Präsens:

Präteritum: Perfekt:

Plusquamperfekt. Futur /• Futuril:

be vagyok oltva ich bin geimpft ich war geimpft be voltam oltva ich bin geimpft gewesen ich war geimpft gewesen ich werde geimpft sein 1 ^ leszek oltva ich werde geimpft gewesen sein j Konjunktiv I

Präsens: Perfekt: Futur I:

(Man dachte,) ich sei geimpft ich sei geimpft gewesen ich werde geimpft sein

(Azt gondolták,) be vagyok oltva be voltam oltva be leszek oltva

Konjunktiv II Präteritum: Plusquamperfekt:

ich wäre geimpft be lennék oltva ich wäre geimpft gewesen be lettem volna oltva

Egyes igékből Imperativ-alakók is képezhetők. Pl.: sei gegrüßt!

»»légy üdvözölve!”, üdvözöllek

A teljes ragozási rendszer: -*• H 117. A Zustandspassiv megértése, fodítása, használata általában nem okoz nehézséget a magyar anyanyelvűeknek, mert hasonló szerkezetek nyel­ vünkben is találhatók. V ö.: Das Geschäft ist geöffnet. Az üzlet nyitva van. Die Tür war nicht geschlossen. Az ajtó nem volt zárva, Das Parlament und die Burg sind A Parlament és a Vár ma este ki heute abend beleuchtet. van világítva. Nagyobb nehézséget jelent a Vorgangspassiv helyes használata, ma­ gyarra fordítása. 207

>

H 69 AZ

IG E R A G O Z A T L A N A L A K J A I - A Z IGENEVEK (Die infiniten Verbformen)

A magyar nyelvben van főnévi, melléknévi és határozói igenév. A németben csak kétféle igenév van: főnévi és melléknévi igenév.

H 69

A FŐNÉVI IG E N É V (Der Infinitiv)

A magyarban az igéknek csak egy főnévi igenevük van, a németben viszont - az igeragozás fajainak megfelelően - a főnévi igenevek gazdag rendszere alakult ki. Mind a cselekvő igeragozáshoz (Aktiv), mind pedig a szenvedő igeragozás két típusához (Vorgangspassiv, Zustandspassiv) kétkét főnévi igenév tartozik: egy jelen idejű (folyamatos) és egy múlt idejű (befejezett) főnévi igenév, azaz Infinitiv Präsens (Infinitiv I) és Infinitiv Perfekt (Infinitiv U). Az Infinitiv Präsens egyidejűséget vagy utóidejűséget, az Infinitiv Perfekt előidejűséget fejez ki. Az Infinitiv Perfekt önmagában nem fordítható le magyarra, mert ez a nyelvtani kategória hiányzik a nyelvünkben, a főnévi igeneves szerkezetekben múlt idővel fordítjuk. Bemutatjuk két ige főnévi igeneveit. Szótári alakjuk: kommen, kam, ist gekommen (jön); öffnen, öffnete, hat geöffnet (nyit). A kommen igének csak cselekvő ragozása van, ezért két főnévi igeneve van, az öffnen igének viszont van folyamatot és állapotot kifejező szen­ vedő ragozása (Vorgangspassiv, Zustandspassiv), ezért hat főnévi ige­ neve lehetséges. AKTIV

I

PASSIV VORGANGS­ PASSIV

ZUSTANDS­ PASSIV

In f Präsens

kommen öffnen

geöffnet werden

geöffnet sein

Inf. Perfekt

gekom­ geöffnet men sein haben

geöffnet worden sein

geöffnet gewesen sein

208

|

A F Ő N É V I IG E N E V E K K É P Z É S E

H 70

CSELEKVŐ J E L E N I D E J Ű FŐ N É V I IGENÉV

H 71

(Infinitiv Präsens Aktív) A cselekvő jelen idejű főnévi igenevet az ige tövéből képezzük ~(e)n képzővel. PL: tő: kommwander-

a cselekvő jelen idejű főnévi igenév: komm-en a cselekvő jelen idejű főnévi igenév: wander-n

C SELEKVŐ M ÚLT ID E JŰ F Ő N ÉV I IGENÉV

H 72

(Infinitiv Perfekt Aktiv) A cselekvő múlt idejű főnévi igenevet az alapige befejezett melléknévi igenevéből (H 78) és a sein vagy haben segédige cselekvőjelen idejűfőnévi igenevéből képezzük. P l.: lemen kommen

cselekvő múlt idejű főnévi igeneve: cselekvő múlt idejű főnévi igeneve:

geleint haben gekommen sein

SZENVEDŐ J E L E N ID E J Ű FŐ N ÉV I IGENEVEK

H 73

(Infinitiv Präsens Passiv) Afolyamatot (Vorgangspassiv) és az állapotot (Zustandspassiv) kifejező szenvedő jelen idejű főnévi igenevek között az a különbség, hogy a Vorgangspassivbm az alapige befejezett melléknévi igenevéhez a werden, a Zustandspassivbán pedig a sein jelen idejű főnévi igenév járul. Pl.: schreiben

Infinitiv Präsens Vorgangspassiv: geschrieben werden Infinitiv Präsens Zustandspassiv: geschrieben sein

S Z E N V E D Ő M Ú L T I D E J Ű F Ő N É V I IGENEVEK

(Infinitiv Perfekt Passiv) A folyamatot és az állapotot kifejező szenvedő múlt idejű főnévi ige­ nevek között az a különbség, hogy a Vorgangspassivbin az alapige befe­ jezett melléknévi igenevéhez a werden segédige múlt idejű főnévi igeneve, a Zustandspassivban pedig a sein segédige múlt idejű főnévi igeneve járul. 209

A geworden helyett a worden alakot használjuk! Pl.: schreiben: Infinitiv Perfekt Vorgangspassiv: geschrieben worden sein Infinitiv Perfekt Zustandspassiv: geschrieben gewesen sein H 75

A FŐNÉVI IG E N E V E K HASZNÁLATA

A német főnévi igenév hat alakjának sokféle alaktani és mondattani funkciója van. A főnévi igenevet használjuk: a) A jövő idők alakjainak képzésére ( —H 29 —31, H 45—46, H 63,67), b) A mtafe-alakokban (■ u tőhangzóváltozás is fellép (mint az erős igéknél). Nem változik a wollen és a sollen igék tő­ magánhangzója. ich — konnte

durfte mußte

sollte

wollte

mochte

d) A Konjunktiv Präteritum végződése szintén -te. Ez a können, dürfen, müssen és mögen igék esetében az Umlaut-os tőhöz (= Infinitiv-tő) járul, a sollen és wollen igék azonban nem kapnak Umlautot, így ezeknél az igék­ nél az Indikativ és a Konjunktív Präteritum egybeesik, mint a gyenge igéknél: ich - könnte

dürfte müßte

sollte

wollte

möchte

e) A módbeli segédigék összetett múlt időit mindig a haben segédigével képezzük (akkor is, ha a hozzájuk kapcsolódó főige egyébként a sein segédigével képezi ezeket az időket). A ragozott haben mellett mindkét

222

ige - a módbeli segédige és a főige — //j/wwV/v-alakban áll („Ersatz­ infinitiv”). Az összetett múlt időkben csak akkor állnak a módbeli segéd­ igék Partizip Perfekt alakban, ha önállóan — más ige nélkül —használjuk őket. Bist du gestern ins Theater gegan­ gen? Ich habe ins Theater gehen wol­ len, aber ich habe keine Karte bekommen können. Hättest du nicht lieber ins Kino gehen wollen? Nein, das habe ich nicht gewollt.

Tegnap színházba mentél? Színházba akartam menni, de nem tudtam jegyet kapni. Nem akartál volna inkább moziba menni? Nem, azt nem akartam.

f) A módbeli segédigéknek nincsen Imperativja, továbbá nincsen Passivja. Szenvedő szerkezetben az alapige szenvedő főnévi igenevét veszik maguk mellé. Cselekvő alak: Der Vater will nicht, daß man ihn stört.

Az apa nem akarja, hogy zavarják,

Szenvedő alak: Der Vater will nicht gestört wer­ den. Cselekvő alak: Diese Probleme kann man lösen.

Ezeket a kérdéseket meg lehet ol­ dani.

Szenvedő alak: Diese Probleme können gelöst wer­ den. 223

H 93

Módbeli segédige ragozása szenvedő szerkezetben Indikativ Ich Ich Ich Ich Ich

maß operiert werden. mußte operiert werden. habe operiert werden müssen. hatte operiert werden müssen. werde operiert werden müssen.

Engem meg kell operálni. Engem meg kellett operálni. Engem majd meg kell operálni.

Konjunktiv I Der Arzt sagte, Az ich müsse operiert werden. ... ich habejhätte operiert werden ... müssen. Konjunktiv Ich müßte operiert werden. Ich hätte operiert werden müssen.

orvos azt mondta, [hogy] engem meg kell operálni. engem meg kellett operálni. II

Engem meg kellene operálni. Engem meg kellett volna operálni.

Látjuk, hogy a szenvedő szerkezetnek módbeli segédigével való bővítése három-, sőt négytagú igei szerkezetet eredményez. A beszélt nyelv általá­ ban igyekszik elkerülni a főnévi igenevek halmozódását, ezért az ilyen szerkezetekben jövő idő helyett inkább jelen időt, az összetett múlt idők helyett inkább egyszerű múltat használ. (A Konjunktiv Plusquamperfektben azonban csak négytagú igei szerkezettel fejezhető ki ez az ige­ alak.) H 94 H 95

A MÓDBELI S E G É D I G É K J E L E N T É S E

A módbeli segédigék jelentése többrétegű. (ich muß = nekem kell) Kifejezhet: a) kányáért Das Auto mußte ankalten, um einen Zusammenstoß zu vermeiden. 224

Az autónak meg kellett állnia, hogy elkerülje az összeütközést,

Ebben a jelentésben önállóan is állhat: Wir müssen nach Hause.

Haza kell mennünk.

b) logikai szükségszerűséget Wir müssen uns beeilen, sonst er­ reichen wir den Zug nicht.

Sietnünk kell, különben nem érjük el a vonatot.

c) valószínűséget Wer so einen großen Wagen hat, muß sehr reich sein.

Akinek ilyen nagy kocsija van, annak nagyon gazdagnak kell lennie. (Bizonyosan nagyon gaz­ dag.)

Vigyázat! Ügyeljünk a müssen ige magyartól eltérő használatára! Ich muß früh aufstehen.

Nekem korán kelt felkelnem.

A németben alanyesetben álló névszó, a magyarban részeshatározó áll szükségességet kifejező ige mellett.

sollen

(ich soll = nekem kell)

H 96

Kifejezhet: a) kérést, felszólítást, parancsot Karl bittet dich, daß du um zehn Uhr wiederkommen sollst.

Károly kér téged, hogy jöjj vissza tíz órakor.

b) tiltást Du sollst nicht stehlen!

Ne lopj! 225

ij erkölcsi kötelességei Du sollst deine Eltern ehren!

Tiszteld szüléidét!

x d) első személyit felszólító alakot kérdő mondatban Soll ich das Gedicht laut lesen?

Hangosan olvassam a verset?

X e) állítást „állítólag” jelentéssel Er soll nächstes Jahr nach Leipzigfahren. f)

A jövő évben állítólag Lipcsébe utazik.

illendőséget (Konjunktiv Präteritum-alakban)

Er sollte sich schämen, daß er so frech ist.

Szégyellnie kellene magát, hogy olyan arcátlan.

)t g) feltételt (Konjunktív Präteritum-alakban) Sollten die Äpfel nicht billiger werden, so bleibt der ganze Vorrat unverkauft.

Ha az alma nem lesz olcsóbb, az egész készlet eladatlan marad.

X/iJ lehetőséget (kérdőmondatokban Konjunktiv Präteritum-alakban) Sollte er wirklich vergessen heben, daß wir heute auf ihn warten? 97

Valóban elfelejtette volna, hogy ma várjuk?

können (tud, képes, -hat, -het) Tehát megfelel a magyar ható igének is. Kifejezhet: * a) fizikai képességet Unsere Mannschaft konnte vorigen Sonntag nicht siegen.

Múlt vasárnap csapatunk nem tu­ dott győzni.

X b) szellemi képességet Peter kann schon deutsche Bücher lesen. 226

Péter már f«) Melléknév: mkel+blau = dunkelblau (sötétkék) c) Számnév: v«i+jährig = zweijährig (kétéves) tát+klassig = zweitklassig (másodrendű) 4) Ige: fc+lustig = leselustig (olvasni vágyó) toeib+faul = schreibfaul (lusta levélíró, aki nem szeret Imi) 429

N 05

összetett igék (Zusammengesetzte Verben) Külön figyelmet érdemelnek a német nyelvben az összetett igék. Ezek az igék — az összetett névszóktól eltérően — csak bizonyos funkciókban (1. főnévi igenévként, 2. mellékmondati Präsens- vagy Prateritum-állítmányként) állhatnak egységes szóként a mondatban, egyébként tagjaik elválnak és mondatkeretet ( —M 63) alkotnak, ill. -ge-, -zu- szócskák ékelődnek közéjük. (Vö. Hangsúlyos (elváló) igék öt ős igék —H 84.) kennenlernen = megismerni Ich möchte Peter kennenlernen. Als ich ihn kennenlernte . . . , Ich lernte ihn in Jena kennen. Wann habt ihr euch kennengelernt? Ich freue mich, Sie kennenzuler­ nen.

Szeretném Pétert megismerni. Amikor megismertem, . . . Jénában ismertem meg. Mikor ismerkedtetek meg? Örülök, hogy megismerhetem.

stehenbleiben = megállni Bleib doch nicht an jedem Schaufenster stehen!

Ne állj meg minden kirakatnál!

steckenbleiben = elakadni Der Wagen blieb im Schnee stekken.

A kocsi elakadt a hóban,

radfahren = kerékpározni Ich fahre jeden Tag Rad. Auch gestern bin ich radgefahren.

Mindennap kerékpározom. Tegnap is kerékpároztam.

femseben = televíziót néz Sehen Sie abends oft fém? Wir haben gestern abend fémgesehen.

Gyakran nézi esténként a televí­ ziót? Tegnap este tévéztünk,

N 06

A SZÓKÉPZÉS

(Die Wortbildung)

A nyelv m eglévő szavaiból új szavak származtatása a németben több­ leképpen — részben a magyartól eltérő módon - történik: a) Képző nélkül, hangváltással: fliegen > der Flug (repülés), springen der Sprung (ugrás), fließen =►der Fluß (folyó), treten > der Tritt ipés), reiten > der Ritt (lovaglás), schneiden > der Schnitt (szabás), binden

der Band (kötet), das Band (szalag), der Bund (szövetség).

b) Képző nélkül, hangváltás nélkül: danken > der Dank (köszönet), hlafen > der Schlaf (alvás), gewinnen > der Gewinn (nyereség), beginnen der Beginn (kezdet). c) Előképző (Präfix) segítségével: decken >dos Gedeck (teríték, menü) icken > das Gebäck (sütemény), singen > der Gesang (ének), trinken > das Getränk (ital). d) Utóképző (Suffix) segítségével: schneiden > der Schneider (szabó), m > die Übung (gyakorlat), die Lust > lustig (vidám).

(

N

Megjegyzés: Egy-egy szó képzésében néha több elem is közreműködik. (Vö. pl.: uen > der Bau (építés, épület) > das Ge-bäu-de (épület); Präfix + Umlaut + iffix.)

A képzők eg y része ma már nem aktív, azaz nem vesz részt új szavak ípzésében. A továbbiakban a ma is élő legproduktívabb főnév-, melknév* és igek ép zők et foglaljuk össze. Ezek ismerete a németül tanulók ámára igen fo n to s, mert segítségükkel megsokszorozhatjuk szókinünket.

\ N 07

F ŐNE VE K KÉPZÉSE

A főnévképzők a németben rendszerint meghatározott nemű főnevei feznek, tehát a képző alapján többnyire a képzett főnév nemét évelőjét) is megállapíthatjuk. 431

N 08

Hímnemű főnevek képzése -er, -ler, -ner

A legproduktívabb képzők közé tartozik, ma is számos új szót képe­ zünk vele igei és főnévi alapszókból. Funkciói: a) Személyek foglalkozásának, tevékenységének jelölése: arbeiten > der Arbeiter (munkás) die Schule malen > der Maler (festő) der Tisch

> der Schüler (tanuló) > der Tischler (aszta­ los) ansagen > der Ansager (bemondó) der Garten > der Gärtner (ker­ tész) absenden > der Absender (feladó) die Rede > der Redner (szónok) b) Személyek nemzetiségének jelölése: Italien > der Italiener (olasz)

Holland > der Holländer (holland)

c) Eszközök jelölése: wecken senden femsehen

> der Wecker (ébresztőóra) > der Sender (rádió-/tv-adóállomás) =» der Fernseher (televíziókészülék)

Gyakran használunk ilyen képzett szókat összetételekben: der Staub­ sauger (porszívó), der Plattenspieler (lemezjátszó), der Kugelschreiber (golyóstoll), der Lautsprecher (hangszóró). -ling Ezzel a képzővel igéből, főnévből, melléknévből olyan főnevek képez­ hetők, amelyek személyeket valamely sajátosságuk, helyzetük, állapotuk alapján neveznek meg: lieben > der Liebling (kedvenc) jung > der Jüngling (ifjú) ankommen > der Ankömmling (jöfeig =- der Feigling (gyáva) vevény) flüchten >- der Flüchtling (szőke- neu > der Neuling (újonc, vény, menekült) kezdő) 4 32

Nemcsak személyt, hanem tárgyat jelölő szót is képezhetünk ezzel képzővel. Pl.: prüfen > dér Prüfling= 1. vizsgázó, vizsgáztatott szeély; 2. próbadarab, vizsgálati anyag.

Semleges nemű főnevek képzése

N 09

-eben, dein

Ekicsinyítő képzők hozzájárulásával a főnévi alapszó mindig semleges .■művé válik. A szótőben — ahol ez lehetséges - Umlaut lép fel, az apszó -e, -en végződése rendszerint elmarad. :rGarten =- das Gärtchen (kertecske) der Hase > das Häslein (nyuszi) eStadt > das Städtchen (városka) das Buch > das Büchlein (köny­ vecske) Jelentése ellenére a -chenl-lein kicsinyítő képző miatt semlegesnemű ít „nő”-t jelentő régi képzésű szó: das Mädchen (leány), das Fräulein (kisasszony). Adas Mädchen szó alapszava ma már nem használatos. Adas Fräulein apszava: die Frau. -en, -n Az -en képző hozzájárulásával minden német ige tövéből főnevet ké­ zhetünk. Ez alakjában megegyezik az ige főnévi igenevével, úgy is kinthető, mint főnévként használt főnévi igenév (substantivierter Infitiv). A cselekvést, néha a cselekvés eredményét is jelöli. lemen (tanulni) wissen (tudni) schreiben (írni) sein (lenni)

>- das Lemen (a tanulás) > das Wissen (a tudás) > das Schreiben (az írás) > das Sein (a lét) 433

A -tűm képzős főnevek általában semleges neműek, de van köztűk néhány hímnemű is: der Bürger > das Bürgertum (polgárság) der Bauer > das Bauerntum (parasztság) der König > das Königtum (királyság) das Alter

> das Altertum (ókor)

eigen > das Eigentum (tu­ lajdon) de: reich

> der Reichtum (gaz­ dagság) irr/en > der Irrtum (tévedés)

-nis A -nis képzővel igékből rendszerint semleges nemű főneveket képe­ zünk, de van néhány nőnemű -nis képzős főnév is igei, ill. névszói alap­ szóból. erleben ergeben

> das Erlebnis (élmény) > das Ergebnis (eredmény)

de: erkennen =- die Erkenntnis (felismerés) verstehen =- das Verständnis (megértés) erlauben =*• die Erlaubnis (engedély) finster bedürfen > das Bedürfnis (szükséglet) =- die Finsternis (sötétség) Nőnemű főnevek képzése 10

N 10 Ezzel a képzővel a foglalkozást, nemzetiséget stb. jelölő hímnemű főnevek nőnemű megfelelőjét képezhetjük: der Arzt der Ungar der Franzose der Nachbar 434

> (orvos)

5» (magyar férfi) > (francia férfi) > (szomszéd)

die Ärztin (orvosnő) die Ungarin > (magyar nő) die Französin 5» (francia nő) die Nachbarin > (szomszédnő)

-€ Ez a képző melléknevekből elvont főneveket képez. Az alapszó tőmgzója — ha ez lehetséges - Umlautot kap. oß > die Größe (nagyság) jt > die Güte (jóság)

lang > die Länge (hosszúság) hoch > die Höhe (magasság) -ei

Az -ei képző főnévi alapszóból foglalkozást és munkahelyet, üzemet lentő főneveket képez: r Bäcker r Gärtner x Förster r Drucker

> die Bäckerei (pékség, pékmesterség; pékműhely) =►die Gärtnerei (kertészet) =- die Försterei (erdészet) > die Druckerei (nyomdászat; nyomda)

Igéből lenéző hangulattal megnevezett cselekvést jelentő főnevet kéz: spielen schreiben

> die Spielerei (játszadozás, mókázás) > die Schreiberei (irogatás, irkafirka)

Az -ei képzős szavak véghangsúlyosak.

-heit, -keit S Az ezekkel a képzőkkel ellátott főnevek gyűjtőnevet vagy elvont foImat jelölnek. der Mensch mehr minder frei höflich dankbar

=> die Menschheit (emberiség) > die Mehrheit (többség) => die Minderheit ((kisebbség) =- die Freiheit (szabadság) > die Höflichkeit (udvariasság) > die Dankbarkeit (hála) 435

-schaft A -heit képzőhöz hasonlóan gyűjtőnevet és elvont főnevet képezhetünk ezzel a képzővel. der Arbeiter der Mann der Freund eigen

> die Arbeiterschaft (munkásság) =*■ die Mannschaft (csapat) =►die Freundschaft (barátság) > die Eigenschaft (tulajdonság) -ung

A mai német nyelv legproduktívabb képzői közé tartozik. Jelölheti a cselekvést, a folyamatot vagy annak eredményét. üben >• die Übung (gyakorlás, gyakorlat) Gyakran járul igekötős igékhez: besprechen entdecken erfinden überraschen

> > > >

die Besprechung (megbeszélés) die Entdeckung (felfedezés) die Erfindung (feltalálás, találmány) die Überraschung (meglepetés)

Főnevek képzése előképzővel (Präfix) A németben előképzőkkel is képezhetünk főneveket (*-N 06). Ilyenek:

N 11 GeKépezhet főnévből gyűjtőnevet: der Berg > das Gebirge (hegység); die Geschwister (testvérek) Képezhet igéből főnevet: fühlen > das Gefühl (érzelem) hören =►das Gehör (hallás)

436

dulden > die Geduld (türelem) schmecken >• der Geschmack (íz [lejlés)

UrJelentése: ősi, ős. der Großvater > der Urgroßvater (dédnagyapa) der Enkel > der Urenkel (dédunoka) die Aufführung > die Uraufführung (ősbemutató) Un-

Ellentétet, illetve túlzást jelöl negatív vagy pozitív irányban. Vő.: das Glück (szerencse) der Fall (eset) das W etter (időjárás) das Tier (állat) die Masse (tömeg) die Summe (összeg)

> das Unglück (szerencsétlenség) > der Unfall (baleset) => das Unwetter (szörnyű rossz idő) > das Untier (szörnyeteg) > die Unmasse (roppant tömeg) > die Unsumme (roppant nagy összeg, rengeteg pénz)

Megjegyzés: A z Un- előképző kettős jelentését jól érzékelteti a következő szó kettős entése:

die Untiefe = 1. zátony, sekély hely, 2. borzalmas mélység M E L L É K N E V E K KÉPZÉSE

N12

Mellékneveket — a főnevekhez hasonlóan - előképzőkkel (Präfix), óképzőkkel (Suffix) vagy ezek kombinációival képezhetünk. A leg* ntosabb képzők:

h

\

Többnyire főnevekből és határozószókból képez mellékneveket, ügyeljünk a kiejtésére! -*-B 16) :r Hunger > hungrig (éhes) e Ruhe > ruhig (nyugodt)

heute > heutig (mai) gestern > gestrig (tegnapi) 437

-cr Földrajzi nevekből képez mellékneveket. Ezeket a németben — a ma­ gyartól eltérően — nagy kezdőbetűvel írjuk : Wien > Wiener (bécsi)

die Schweiz =►Schweizer (svájci)

Ezeket a mellékneveket nem ragozzuk! (- silbern (ezüst-, ezüstből való) das Gold > golden (arany-, aranyból való) das Eisen >- eisern (vas-, vasból való)

-isch Főnevekből képez mellékneveket: der Russe > russisch (orosz) der Ungar > ungarisch (magyar) der Spanier > spanisch (spanyol)

das Kind kindisch (gyermeteg) (rosszalló értelemben)

-Uch Főnevekből képez mellékneveket, igen aktív és produktív melléknév­ képző. der Arzt 5- ärztlich (orvosi) der Mensch =*- menschlich (emberi) der Friede > friedlich (békés) 438

der Vater 5- väterlich (apai) die M utter =►mütterlich (anyai) das Jahr =- jährlich (évi, évente)

Figyelem! Ügyeljünk a különbségié! zweistündig = kétórás dreiwöchig = háromhetes

zweistündlich = kétórinként dreiwöchentlich = háromhetenként

-bar

Többnyire igéből, ritkábban névszóból képez lehetőséget kifejező melléknevet. essen =►eßbar (ehető) lösen > lösbar (oldható) brauchen >■ brauchbar (használ- heilen > heilbar (gyógyítható) ható) Figyelem! Ügyeljünk az alapszóra és ne tévesszük össze a két képzett melléknév használatát! die Frucht > fruchtbar (termékeny) die Furcht > furchtbar (félelme­ tes, szörnyű, rettenetes)

-sam Igéből, névszóból képezhetünk ezzel a képzővel mellékneveket. streben > strebsam (törekvő) lang

die Gewalt > gewaltsam (erősza­ kos) ein > einsam (magányos)

> langsam (lassú)

•haft Többnyire főnévből, ritkábban melléknévből képez mellékneveket.' der Fehler =*■fehlerhaft (hibás) der M eister > meisterhaft (mesteri)

die Fabel > fabelhaft (mesés) krank > krankhaft (beteges) 439

■voll, -reich Főnévhez járuló melléknévképzők. Magyarra különbözőképpen for­ díthatók. die Mühe > mühevoll (fáradságos) die Kraft > kraftvoll (erőteljes)

die Zahl > zahlreich (számos) das Wasser =- wasserreich (víz­ ben gazdag)

-los Főnévhez járuló képző, a magyar fosztóképzőnek felel meg. die Zahl > zahllos (számtalan)

das Wasser > wasserlos (viztelen)

un-, mißEzek az előképzők ellentétes, illetve negatív irányban megváltozott értelmet adnak az alapszónak. Magyarra néha fosztóképzővel fordítha­ tók. unverständlich (érthetetlen) verständlich (érthető) mißverständlich (félreérthető) unmißverständlich (félreérthetetlen)

N 13

IGÉK KÉPZÉSE

A németben leggyakrabban az igekötőkkel való összetétel útján alko­ tunk új igéket. Az igekötők közül csak a hangsúlytalan (el nem váló) igekötők tekinthetők igeképző elemeknek, ezeket ugyanis önállóan már nem használjuk. Ilyenek: beGyakran jelentősen megváltoztatja az ige jelentését. V. ö .: kommen (jön) suchen (keres) 440

bekommen (kap) besuchen (meglátogat)

A tárgyatlan igéket tárgyas igékké teheti, és gyakran megváltoztatja ,nzatukat (valenciájukat). Vö.: antworten auf + A r antwortet

beantworten + A

a u f den Brief.

Er beantwortet den Brief.

A magyar fordítás mindkét mondat esetében: ő válaszol a levélre. treten in + A

betreten + A

er Arzt tritt in das Haus.

Der Arzt betritt das Haus.

A magyar fordítás: Az orvos belép a házba. erA cselekvés, történés kezdetét vagy a cél elérését jelöli. wachen (ébren van, virraszt) > erwachen (felébred) lemen (tanul) > erlernen (megtanul) entMagyarra el- igekötővel, esetenként fosztóképzővel fordíthatjuk. ehen vor + D menekül vki/ vmi elől schädigen (megkárosít)

entfliehen + D elmenekül, megmenekül vki/vmitől entschädigen (kártalanít) miB-

Az alapszó jelentését ellenkezőjére változtatja, rendszerint rossz értenben. hten (becsül) tuen (bízik) rstehen (megért)

mißachten (megvet) mißtrauen (bizalmatlankodik) mißverstehen (félreért) 441

ver-

Kifejezheti a cselekvés befejezettségét, gyakran a hibás cselekvést. Ezzel az előképzővel számos melléknévből képezhetünk igét. reisen (utazik) bluten (vérzik) kennen (ismer) lemen (tanul) besser (jobb) schöner (szebb)

> verreisen (elutazik) >• verbluten (elvérzik) >■verkennen (félreismer) >■verlernen (elfelejti a megtanultat) > verbessern (kijavít) > verschönern (megszépít)

zer-

Gyakran megfelel a magyar szét- igekötőnek. schneiden (vág) >■ zerschneiden (szétvág) streuen (szór) > zerstreuen (szétszór)

F Ő N É V K É P Z É S S Z Ó T A G O K B Ó L ÉS B E T Ű K B Ő L

N 14

A főnévképzés egyik különleges módja, amely a legújabb időkben igen gyakori, olyan szórövidítések alkotása, amelyek a rövidített szavak kez­ dőbetűiből vagy kezdő szótagjaiból állnak (Initialwörter). der LKW — der Lastkraftwagen (tehergépkocsi) der PKW — der Personenkraftwagen (személygépkocsi) GmBH

442

-

Gesellschaft mit beschränkter Haftung (KFT - Korlátolt Felelősségű Társaság)

^ betű- és szótagszavak neme (- D 07). Kbetű- és szótagszavak hangsúlya (-B38e). Abetű- és szótagszavakkal összetételek alkothatók: Bahn - Schnellbahn, Stadtbahn (gyorsvasút, városi vasút) •Bahn —Untergrundbahn (földalatti vasút) A hím- és semlegesnemű betűszavak az egyes számban birtokos ;etben -s ragot kaphatnak: des LKW vagy des LKWs. A többes szám végződése ezeknél a szavaknál: -s ie LKWs (die Lastkraftwagen-tehergépkocsik)

443

TÁRGYMUTATÓ

A a hang (rövid) B 04 ábécé B 02 Akkusativ tárgyeset alany (s Subjekt) M 3 9 -4 3 alanyeset (r Nominativ) C 03; M 05—34 alany kifejezése zu + Infinitiv szerkezettel M 124 alanyi mellékmondat (r Subjektsatz) M 103 alárendelő összetett mondat (s Satzgefüge) M 93 —118 állapotot kifejező szenvedő igeragozás (s Zustandspassiv) H 67 aller, alle, alles, alle; all E 55; 58—62 állítmány (s Prädikat) M 0 2 - 07; 3 6 -3 8 állítmányi mellékmondat (r Prädikativsatz) M 102 als hasonlító kötőszó F 3 0 -3 4 ; I 08 als időhatározó kötőszó M 107 als ob, als wenn kötőszópárok M 108 általános és határozatlan alany E 51; M 43 anstatt + zu + Infinitiv M 132 anstatt daß . . . mellékmondat M 132

B betűkapcsolatok B 03 betűsor (s Alphabet) B 02 betűszavak (Initialwörter) N 14 nemük D 07 hangsúlyuk B 38 e)

birtokos eset (r Genitiv) C 03; a tulajdonnevek birtokos esete D 32-3« birtokos eset helyettesítése von + részeshatározó esettel (Dativ-val) D 31 birtokos eset használata - - birtokviszony kifejezésére D 30 - - elöljárószók (viszonyszók) mellett J 06 - - igék kiegészítőjeként (Genitivergänzung, Genitivobjekt) M 15,22 - - jelzős szószerkezetekben M 54 birtokos jelző (s Genitivattribut) M 53-55 birtokos névmás (s Possessivpronomen) E 14-17 bis, bis an, bis auf, bis in, bis über, bis zu elöljárószók J 03 bis kötőszó M 107 brauchen ige használata H 103 Brechung ( e > i, e>ie-hangváltozás)

- kijelentő mód jelen időben H 10 - felszólító módban H 60

C célhatározói mellékmondat (r Finalsatz) M 110 célhatározó kifejezése um + zu + Infinitiv szerkezettel M 130 ch-hangok képzése B 12

CS selekvő igeragozás (s Aktiv) H 07-60 kijelentő mód (Indikativ) H 08-34 kötőmód (Konjunktiv) H 35-59 felszólító mód (Imperativ) H 60 selekvő szerkezetű mondatok átalakítása szenvedd szerkezetű mondatokká H 66

) )ű//V -+> részeshatározó eset lert die, das határozott névelő (r bestimmte Artikel) C 02,04 kr, die, das mutatónévmás (s Demonstrativpronomen) E 19-24 kr, die, das vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E 45- 46; M 99 ler eine, der andere E 65 derjenige, diejenige, dasjenige mutató névióás E 29-31 terseibe, dieselbe, dasselbe mutató névmás E 29-31 445

dieser, diese, dieses mutató névmás E 2 5 -2 7 doch és ja használata az igenlés kifejezésére 1 16; L 02 durch és über jelentéskülönbsége J 03 dürfen ragozása H 92,118 - használata H 98

E

e hangok ejtése B 0 5 -0 6 egyenes beszéd (direkte Rede) átalakítása függő beszéddé (indirekte Rede) M 115 -118 egyidejűség M 107 egyszerű mondatok fajai (die Satzarten) M 78—87 ein, eine, ein határozatlan névelő (der unbestimmte Artikel) C 02, 08 ein, eine, ein; eins tőszámnév G 05 einander kölcsönös névmás (das Reziprokpronomen) E 13 einer, eine, eines határozatlan névmás (s Indefinitpronomen) E 63—64 einige határozatlan számnév G 31 eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83 hanglejtése B 53 szórendje M 61 átalakítása mellékmondattá M 104,118 életkor kifejezése G 10 ellentétes mondatok M 92 előidejűség M 107,133,136 elöljárószó vagy viszonyszó (e Präposition) tárgyesettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Akkusativ) J 03 részesethatározó esettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Dativ) J 04 részes- vagy tárgyesettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Dativ oder Akkusativ) J 05 birtokos esettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Genitiv) J 06 kettős elöljárószók J 07 elválasztás B 27 erős ragozású főnevek D 23, 26 erős ragozású igék H 05,10,17, 51, 78,106 erős és rendhagyó igék szótári alakjai H 107 erős igék ragozási táblázata H 112,114 erős (névelőpótló) melléknévragozás F 0 5 -0 6 értelmező (e Apposition) M 5 6 -5 7 es névmás használata M 42 es gibt + Akk. M 12

felkiáltó mondat (r Ausrufesatz) M 80 felszólító mód (r Imperativ) H (0 ----- körülírása M 87 felszólító mondat (r Aufforderungssatz) M 85-87; B 51 feltételes mellékmondat (r Konditionalsatz) M 111 feltételes mód kifejezése H 48-59 főnév (s Substantiv) D nyelvtani nem D 01 fontosabb nemi szabályok D 02-05 az összetett főnevek neme D 06, N 03 a rövidített és betűszók neme D 07 azonos nemű, de kétféle többes számú és különböző jelentésű főnevek D18 az egyes számban azonos alakú, de különböző nemű és jelentésű gyakoribb főnevek D 17 a többes szám képzésének módjai (e Pluralbildung) D 08-09 a -m ám utótaggal összetett főnevek többes száma D19 a többes számú főnevek magyartól eltérő használata D13 csak többes számban használt főnevek D 16 főnévragozás (e Deklination des Substantivs) D 20-38 a főnév szótári alakja D 21 a hímnemű főnevek ragozása D 22-25 erős ragozású hímnemű főnevek D 23 gyenge ragozású hímnemű főnevek (-en Deklination) D 24 vegyes ragozású himnemű főnevek D 25 a nőnemű főnevek ragozása D 28 a semlegesnemű főnevek ragozása D 26-27 eltérő ragozású főnevek D 29 a tulajdonnevek birtokos esete D 32-38 főnévként használt főnévi igenév (substantivierter Infinitiv) N 09 főnévként használt melléknév (substantiviertes Adjektiv) F 16-18 főnévként használt töszámnév G 16 főnevek képzése N 07-11 főnévképzés szótagokból és betűkből N14 főnévi igenév (r Infinitiv) H 69-74 cselekvő jelen idejű H 71 cselekvő múlt idejű H 72 szenvedő jelen idejű H 73 szenvedő múlt idejű H 74 447

főnévi igeneves szerkezetek (Infinitivkonstruktionen) M 119—133 puszta (zu nélküli) főnévi igenév (Infinitiv ohne zu) M 120 —121 zu + főnévi igenév (zu 4- Infinitiv, Infinitiv mit zu) M 121 —132 főnévi igeneves szerkezetek múlt ideje M 133 Futur I (folyamatos jövő idő) kijelentő mód (Indikativ) H 30, 33 kötőmód (Konjunktiv) H 45, 47 Futur II (befejezett jövő idő) kijelentő mód (Indikativ) H 31, 34 kötőmód (Konjunktiv) H 4 6 -4 7 függő beszéd (Indirekte Rede) M 113—118 a kijelentő mondat a függő beszédben M 116 a felszólító mondat a függő beszédben M 117 a kérdő mondat a függő beszédben (függő kérdés — indirekte Frage) M 118

G Genitiv — birtokos eset „gót” betűk (fraktúra) B 02

Gy gyenge ragozású hímnemű főnevek D 24 gyenge ragozású igék H 05,16, 50, 78 gyenge igék ragozási táblázata H 113,115 gyenge (névelőkísérő) melléknévragozás F 07

H h betűvel jelölt hang ejtése B 07 c), B 18 haben ragozása táblázatban H 110 - használata H 12,18, 20,22, 24, 89; M 12 haben + zu + Infinitiv M 128 hanglejtés (e Intonation) B 4 9 -5 6 hangsúly (e Betonung) szóhangsúly B 3 7 -4 1 mondathangsúly B 4 3 -4 8

hangtani eltérések a német és hangváltozás (lásd: Umlaut, w j ? * ? " yelv között B 04-19 hasonlító kötőszók P 30-35 í n , U"8) hasonlító szerkezet F 30-35* ’ ^ 108 hasonlító mellékmondat M 103 hasonulás B 20 határozók M 2 7 -5 1

mint szabad b f i v í t m é n 5 K ^ S 5 M ? S 18“ ) M 27-34 helyhatározó (Lokalangabe) M 47 ’ időhatározó (Temporalangabe) M 48 módhatározó (Modalangabe) M 49 okhatározó (Kausalangabe) M 50 célhatározó (Finalangabe) M 51

határozói mellékmondatok M 106-112 helyhatározói mellékmondat (Lokalsatz) M 106 időhatározói mellékmondat (Temporalsatz) M 107 módhatározói mellékmondat (Modalsatz) M 108 okhatározói mellékmondat (Kausalsatz) M 109 célhatározói mellékmondat (Finalsatz) M 110 feltételes mellékmondat (Konditionalsatz) M 111 megengedő mellékmondat (Konzessivsatz) M 112 latározószó (s Adverb) 1 01 —06 lévmási határozószó (s Pronominaladverb) E 07,22,50,69 - 70 latározott névelő (r bestimmte Artikel)

---- ragozása C 04 ---- használata C 09-13 íatározatlan névelő (r unbestimmte Artikel)

- - ragozása C 05,08 - - használata C 14-16 íatározatlan névelő tagadott alakja ' - ragozása C 05,06,08

M rozatlan névmás (• IndéínilpMiW“ >« ’atározatlan számnevek G 28-29

főbb helyesírási szabályok B 21—36 nagy kezdőbetű B 21 e vagy á, eu vagy au? B 22 / , v vagy ph? B 24 fi vagy ss? B 23 w vagy v? B 25 mássalhangzók kettőzése B 26 szavak elválasztása B 27—31 hoch ragozása F 10, fokozása F 28 c) hören + főnévi igenév H 102, M 120

időbeli segédigék H 01 (-+ haben, sein, werden) időpont jelölése G 11—13; M 48 ige (s Verb) H 01 -118 — mint a mondat magja M 02—03 - mondatalkotó képessége M 07 - kiegészítői (Ergänzungen) M 04—34 — „vegyértéke”, valenciája (e Valenz) M 04—34 igék felosztása erős, gyenge és rendhagyó igékre H 05 igemódok, igeidők H 04 kijelentő mód (r Indikativ) H 08-34 jelen idő (Präsens) H 08—13 múlt idők: Präteritum (Imperfekt) H 14—19 Perfekt H 1 9 -2 3 Plusquamperfekt H 24—28 jövő idők: Futur I H 30,33 Futur I I H 31,34 kötőmód (r Konjunktív) H 3 5 -5 9 Konj. I.: Präsens H 3 6 -4 2 Perfekt H 3 4 -4 4 Futur I —I I H 4 5 -4 7 Konj. II: Präteritum (Imperfekt) H 4 8 -5 6 Plusquamperfekt H 5 7 -5 9 felszólító mód (r Imperativ) H 60 igék képzése N 13 igekötős igék H 84 hangsúlyos igekötők H 84 hangsúlytalan igekötők H 85 hol hangsúlyos, hol hangsúlytalan

450

H 86; B 41

;enevek (lásd: főnévi igenév, melléknévi igenév) eneves szerkezetek főnévi igeneves szerkezetek (Infinitivkonstruktionen) M 119-133 melléknévi igeneves szerkezetek (Partizipialkonstruktionen)M 134-136 eragozás (e Konjugation) H 02-06 cselekvő igeragozás (s Aktív) H 07-60 szenvedő igeragozás (s Passiv) H 61-67 igeragozás táblázatokban H 108-118 e szótári alakja H 05,106-107 nperfekt (lásd: Präteritum, igemódok, igeidők) dulatszó L 01 idikativ -»> kijelentő mód, igemódok, igeidők ifinitiv főnévi igenév tonáció hanglejtés isjelek használata B 32-36 jend határozószóval összetett határozatlan névmások E 68

- doch használata az igenlés kifejezésére 1 15; L 02 . . . , desto, je . . . umso kötőszópár F 35; M 108 ier határozatlan névmás E 55-62 iermann határozatlan névmás E 52 len idő (s Präsens) kijelentő mód (Indikativ) H 08-13 kötőmód (Konjunktív) H 39-42 ző (s Attribut) M 52-55 zői mellékmondat (r Attributsatz) M 105 (lásd még: vonatkozó mellékmondat Relativsatz M 99) nand határozatlan névmás E 53 tér mutató névmás E 25-26 vő idők képzése és használata -*• Futur I, Futur II

pcsolatos mondatok M 92 in, keine, kein tagadó határozatlan névelő C 02,05-08,17; 112 iner, keine, keines határozatlan névmás E 63 Itezés 6 09, 20; B 33 451

kérdő mondat (r Fragesatz) M 81 - 8 3 eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83; B 53 kiegészítendő kérdés (e Ergänzungsfrage) M 82; B 44, 52 kérdő mondat mint alárendelt mellékmondat M 104,118 kérdő névmás (s Fragepronomen) E 3 6 -4 4 keretes mondat (r Rahmensatz) M 63 kettős alanyesettel álló igék M 16 kettős elöljárószók (viszonyszók) J 07 kettős magánhangzók (die Diphthonge) B 09 kettős tárgyesettel álló igék M 21 kiejtés és írás B 01 kijelentő mód (r Indikativ) H 0 8 -3 4 igemódok, igeidők kijelentő mondat (r Aussagesatz) M 79; B 50 Konjunktiv kötőmód kölcsönös névmás (s Reziprokpronomen) E 13 körmén ragozása H 92,118 - használata H 97 kötelező igei kiegészítők (notwendige Ergänzungen) M 04—34 kötőmód (r Konjunktív) H 35—39 igemódok, igeidők kötőmód használata a függő beszédben M 114 kötőszó (e Konjunktion) mellérendelő kötőszók K 01—04; M 90 mellérendelő kötőszóként használt határozószók M 91 alárendelő kötőszók K 05; M 97 alárendelő mondatok más kapcsoló szavai: kérdő névmások és határozószók („w-Fragen”) M 98 vonatkozó névmások M 99 következtető mondatok M 92

L lassen ige használata H 104—105; M 87

452

M magánhangzók (die Vokale) B 04-10 magánhangzók időtartamának jelölése B 07 a szó- és szótagkezdő magánhangzók képzése B 10 a rövid és hosszú magánhangzók mennyiségi és minőségi különbsége B 08 a rövid a hang ejtése B 04 az e hangok ejtése B 05 a csökkentett nyomatékú, „mormolt” a B 06 a kettős magánhangzók B 09 magyarázó mondatok M 92 magyartól eltérő igei kiegészítők, igevonzatok M 05,09,12,14,15,20,21-26,32 man határozatlan névmás (és általános alany) £ 51; M 43 mássalhangzók (die Konsonanten) B 11-20 a b ,d ,g hangok szóvégi zöngétlenedése B 15 a eh betűkapcsolat kiejtése B 12 a g ejtése a szóvégi -ig szótagban B 16 a h kiejtése B 18 az ng betűkapcsolat B 13 a p , t, k hangok hehezetes ejtése B 14 az s betű hangértékei B 17 mássalhangzó-hasonulás B 20 a német nyelvben nincsenek hosszú mássalhangzók B 19 a mássalhangzók kettőzése B 26 matematikai műveletek kifejezése G 15 megengedő mellékmondat (r Konzessivsatz) M 112 mehr és mehrere használata G 30-31 mellékmondat (r Nebensatz) M 93-118 alanyi mellékmondat (r Subjektsatz) M 103 állítmányi mellékmondat (r Prädikativsatz) M 102 tárgyi mellékmondat (r Objektsatz) M 104 jelzői mellékmondat (r Attributsatz) M 105 vonatkozó mellékmondat (r Relativ­ satz) M 99 helyhatározói mellékmondat (r Lokalsatz) M 106 időhatározói mellékmondat (r Temporalsatz) M 107 módhatározói mellékmondat (r Modalsatz) M 108 okhatározói mellékmondat (r Kausalsatz) M 109 célhatározói mellékmondat (r Finalsatz) M 110 feltételes mellékmondat (r Konditionalsatz) M 111 megengedő mellékmondat (r Konzessivsatz) M 112 ' függő beszéd (indirekte Rede) M 113-118 453

a mellékmondat helye az alárendelő összetételben M 95 a mellékmondat kapcsolószavai M 9 6 -9 9 alárendelő kötőszók M 97 kérdő névmások és határozószók („w-Fragen” ) M 98 vonatkozó névmások M 99 / vonatkozó mellékmondat (Relativsatz) kapcsolószó nélküli mellékmondat (r uneingeleitete Nebensatz) M 100 a mellékmondat szórendje M 62,94 melléknév (s Adjektiv) F melléknevek képzése N 12 melléknév szerepe a mondatban és a melléknév alakjai F 01—02 a jelzőként álló melléknév ragozása F 03—15 erős (névelőpótló) ragozás F 0 5 -0 6 * gyenge (névelőkísérő ragozás) F 07 vegyes (névelőkiegészítő) ragozás F 08 a melléknévragozás néhány sajátossága F 0 9 -1 5 az -e- kiesése F 09 a hoch ragozása F 10 ragozhatatlan melléknevek F 11—13 nem ragozott melléknevek F 14 a többszörös melléknévi jelző ragozása F 15 melléknév a nyelvek jelölésére F 19 melléknév fokozása (e Komparation der Adjektive) F 20—29 jelzőként álló melléknév fokozása F 22 módhatározóként álló melléknév fokozása F 24 összetett állítmány névszói részeként álló melléknév fokozása F 23 a melléknévfokozás néhány sajátossága F 25—27 rendhagyó fokozású melléknevek F 28 hiányos fokozású melléknevek F 29 melléknevek hasonlító szerkezete F 30—35 melléknévi igenév (s Partizip) H 7 6 -8 1 folyamatos melléknévi igenév (Partizip Präsens) H 77,80 befejezett melléknévi igenév (Partizip Perfekt) H 78,81 melléknévi igeneves szerkezetek (Partizipialkonstruktionen) M 134—136 mellérendelő összetett mondat (e Satzverbindung) M 88—92 mellérendelő kötőszók K 04; M 90 mellérendelő kötőszóként használt határozószók M 91 mellérendelő összetételek osztályozása tartalmi szempontból M 92 (kapcsolatos, választó, ellentétes, következtető, magyarázó mondat)

454

módbeli segédigék (Modalverben) H 91-100,118 ----- ragozási jellegzetességei H 92 ----- ragozása táblázatokban H 118 ----- ragozása szenvedő szerkezetben H 93; műveltető igével H 105 ----- jelentése: müssen H 95, sollen H 96, können H 97, dürfen H 98, wollen H 99, mögen H 100 mondat (r Satz) M mondatértékű szavak (Satzäquivalente) L 01-03 mondatkeret (r Satzrahmen) M 63 mondatrészek (Satzglieder) M 35-57 állítmány (s Prädikat) M 36-38 az igei állítmány mint a mondat magja (das Verb als Satzkern) M 02-03, M 37 az állítmány névszói része (s Prädikativ) M 06,38 alany (s Subjekt) M 05,39-43 „tárgy” (s Objekt) M 44-45 tárgyesetben álló igei kiegészítő (Akkusativergänzung, -objekt) M 11-12, M 19-23 részes esetben álló igei kiegészítő (Dativergänzung, -objekt) M 13-14, M 20,24 birtokos esetben álló igei kiegészítő (Genitivergänzung, -objekt) M 15, M 22 viszonyszós névszóval álló igei kiegészítő (Präpositionalergänzung, Präpositional­ objekt) M 23-26 határozók M 46-51 igei kiegészítőként álló határozó (Adverbialergänzung) M 27-34 szabad bővítményként álló határozó (freie Angabe) M 35,46 a határozók felosztása tartalmi szempontból -* határozók jelző (s Attribut) M 52-55 értelmező (e Apposition) M 56-57 az egyszerű mondatok fajai (die Satzarten) M 78-87 kijelentő mondat (r Aussagesatz) M 79 felkiáltó mondat (r Ausrufesatz) M 80 kérdő mopdat (r Fragesatz) M 81 kiegészítendő kérdés (e Ergänzungsfrage) M 82 eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83 óhajtó mondat (r Wunschsatz) M 84 felszólító mondat (r Aufforderaungssatz) M 85-87

^

az egyszerű mondat szerkezeti alaptípusai M 08-26 kéttagú mondatszerkezet M 09 hámmtagri mondatszerkezetek M 10-17 négytagú mondatszerkezetek M 18-26

455

mondat hangalakja B 42 mondathangsúly B 4 3 -4 8 mögen ragozása H 92,118 — használata H 100 múlt idők igemódok, igeidők mutató névmás (s Demonstrativpronomen) E 18—35 müssen ragozása H 92,118 — használata H 95 műveltetés kifejezése H 104

N nein használata 1 10; L 02 névelő (r Artikel) C a határozott és a határozatlan névelő C 02, 07 a határozott névelő (r bestimmte Artikel) ragozása C 04 a határozatlan névelő (r unbestimmte Artikel) és tagadott alakjának ragozása C 0 5-08 névmás (s Pronomen) E személyes névmás (s Personalpronomen) E 01—07 visszaható névmás (s Reflexivpronomen) E 09—11 kölcsönös névmás (s Reziprokpronomen) E 13 birtokos névmás (s Possessivpronomen) E 14—17 mutató névmás (s Demonstrativpronomen) E 18—35 kérdő névmás (s Fragepronomen) E 3 6 -4 4 vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E 4 5 -5 0 határozatlan névmás (s Indefinitpronomen) E 51—68 névmási határozószó (s Pronominaladverb) E 07, E 22, E 50, E 69—71 névszóragozás (e Deklination) esetei C 03 ng betűkapcsolattal jelölt hang képzése B 13 nicht használata 1 11 nichts határozatlan névmás E 54 niemand határozatlan névmás E 53 Nominativ -*• alanyeset nőnemű főnevek ragozása D 28 NY nyelvtani nem D 0 1 -0 7 a német nyelv eredete A 01 - 0 3 a német nyelv történeti áttekintése A 04

o ob kötőszó M 104,118 óhajtó mondat (r Wunschsatz) M o .

0

^

’ ' • meUékmondat M 131

- használata hely- és iráayhatároiói szerkezetekben M 46 ö

összetett mondatok M 88-118 alárendelő összetett mondat (s Satzgefüge) M 93-118 mellérendelő összetett mondat (e Satzverbindung) M 89-92 összetett főnevek N 03 összetett igék N 05 összetett melléknevek N 04

Perfekt (I. összetett múlt idő) igemódok, igeidők — kijelentő mód (Indikativ) H 19-23,27 — kötőmód (Konjunktív) H 43-44 Plusquamperfekt (II. összetett múlt idő, régmúlt) — kijelentő mód (Indikativ) H 24,28 — kötőmód (Konjunktív) H 57,59 Präsens (jelen idő) — kijelentő mód (Indikativ) H 08—13 — kötőmód (Konjunktív) H 39-42 Präteritum (Imperfekt, egyszerű múlt, elbeszélő múlt) — kijelentő mód (Indikativ) H 15-18,26 — kötőmód (Konjunktiv) H 49-52,56 Präposition - elöüárós^viszonystólJ viszonyszós névszói kiegészítője Präpositionalergänzung (Präpositionalobjekt) az ige

M 1 7 ,2 3 -2 6 i

457

R ragozatlan melléknevek F 11 Relativsatz (vonatkozó mellékmondat) M 99 rendhagyó fokozású melléknevek F 28 rendhagyó igék (unregelmäßige Verben) H 0 5 ,1 2 ,1 8 ,5 2 ,1 0 6 ,1 0 7 részeshatározó eset (Dativ) használata ----- elöljárószók (viszonyszók) mellett J 04—05 ----- igék kiegészítőjeként M 1 3 -1 4 ,1 9 —20,24 (Dativergänzung, Dativobjekt)

S s betű hangértékei B 17 segédigék (die Hilfsverben) H 01 időbeli segédigék ->- haben, sein, werden módbeli segédigék — müssen, sollen, können, dürfen, wollen, mögen sehen + főnévi igenév H 102; M 120 sein ragozása táblázatban H 109 - használata H 1 2 ,1 8 ,2 0 ,2 2 ,2 4 ,6 7 ,8 8 ; M 0 3 -0 6 sein + zu + Infinitiv M 129 seit elöljárószó (viszonyszó) J 04 seit, seitdem kötőszó M 107 selbst, selber: a személyes és a visszaható névmás nyomatékosító alakja E 12 selbst, selber mutató névmás E 28 semlegesnemű főnevek ragozása D 26—27 sich visszaható névmás E 09—11 sieb ts igék (xfcA-Verben) H 82 sich helye a mondatban M 73 . sollen ragozása H 92,118 — használata H 96; M 87

SZ számnév G tőszámnevek G 01—16 sorszámnevek G 17—20 törtszámnevek G 2 1 -2 2 o^tószámnevdc G 23 szorzószámnevek G 24 ismétlőszámnevek G 25

458

sorszám-határozószók G 26 fajtajelöld számnevek G 27 határozatlan számnevek G 28-32 ctemélyes névmás (s Personalpronomen) E 01-08 a személyes névmás ragozása E 04 a személyes névmás használata E 05-08 az udvarias megszólítás (e Höflichkeitsform) E 03 a személyes és visszaható névmás nyomatékositó alakja E 12 személytelen igék H 83 szenvedő igeragozás (s Passiv) H 61 -67 folyamatot kifejező szenvedő igeragozás (s Vorgangspassiv) H 62-66 állapotot kifejező szenvedő igeragozás (s Zustandspassiv) H 67 a kétféle szenvedő igeragozás táblázatokban H 116-117 szóelválasztás B 27-31 szóhangsúly B 37-41 szóképzés (e Wortbildung) N 06-14 főnevek képzése N 07-11,14 melléknevek képzése N 12 igék képzése M 13 betűszavak (Initialwörter) N14 szóösszetétel (e Zusammensetzung) M 02-05 összetett főnevek N 03 összetett melléknevek N 04 összetett igék N 05

^

szórend (e Wortstellung) M 58-77 az ige rögzített helye a mondatban M 59 I. szórendi típus (Zweitstellung) M 60 II. szórendi típus (Spitzenstellung) M 61 III. szórendi típus (Endstellung) M 62 mondatkeret (r Satzrahmen) M 63 a mondatkeretből való kiemelés (e AuskJammerung) M 65 az ige kiegészítőinek és szabad bővítményeinek fontosabb szórendi szabályai M 64, 6 6 -7 7 a névmási helyettesítés hatása a szórendre M 71 a sich visszaható névmás helye a mondatban M 73 szótári alak a főnév szótári alakja D 21 az ige szótári alakja H 106 a leggyakoribb erős és rendhagyó igék szótári alakjai H 107 459

T

tagadószók használata (nein, nicht, kein) 1 09—12; L 02 tagadás kifejezése névmásokkal és határozószókkal 1 13 (schon -*• noch nicht; noch -*■ nicht mehr; sogar ■* nicht einmal) tárgy (s Objekt, die Ergänzung) -*■ mondatrészek tárgyeset (r Akkusativ) használata — elöljárószók (viszonyszók) mellett J 03,05 — igék kiegészítőjeként (Akkusativergänzung, Akkusativobjekt) M i l - 12, 19 >1 22, 23, 26 ~ 1 — időhatározóként M 48 tárgyi mellékmondat (r Objektsatz) M 104, M 113—118 telefonszámok olvasása 6 1 4 tizedes törtek olvasása G 22 többes szám képzése (e Pluralbildung) főneveknél D 08—12 többes számú főnevek használata D 13—15 csak többes számú főnevek D 16 tulajdonnevek birtokos esete D 3 2 -3 8

U udvarias megszólítás (e Höflichkeitsform) E 03 udvariassági formák: bitte, danke L 03 um + zu + Infinitiv M 130 Umlaut (a > ä, nu > äu, o > ö, u > ü hangváltozás) - a főnév többes számának képzésében D 08 - a kijelentő mód jelen idejében H 10 — a Konjunktív Präteritum (Imperfekt) alakjának képzésében H 51—52 — a melléknév fokozásában F 25 utóidejűség M 107

V -val, -vei fordítása um + tárgyesettel J 03 valencia (e Valenz) —az ige „vegyértéke” , a szükséges kiegészítők meghatározása M 07 választó mondatok M 92 vegyes ragozású igék ■* rendhagyó igék H 0 5 ,1 8 ,5 2 ,7 8 ,1 0 6 -1 0 7 vegyes ragozású hímnemű főnevek D 25 vegyes ragozású semlegesnemű főnevek D 26—27 vegyes (névelőkiegészítő) melléknévragozás F 05—06 viel használata G 30

460

visszaható igék -*> sich-es igék visszaható névmás E 09-11 viszonyszó elöljárószó vonatkozó mellékmondat (r Relativsatz) M 99 vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E 45-50

W während elöljárószó J 06 während kötőszó M 107 wenig, weniger használata G 30 wenn és als időhatározói kötőszók használata M 108 wer, was kérdő névmás E 36-40 wer, was vonatkozó névmás E 48—50 werden ragozása táblázatban H 111 - használata H 12,18,30-31,45-46,63,90 wie hasonlító kötőszó F 30—34; 1 08 wissen ragozása és használata H 101 wollen ragozása H 92,118 — használata H 99 würde-Form H 53—58 würde + Infinitiv Präsens (a magyar feltételes jelen kifejezésére) H 53-56 würde + Infinitiv Perfekt (a magyar feltételes múlt kifejezésére) H 58-59

Z zu + Infinitiv-szerkezet M 122-133 — — mint a mondat alanya M 124, mint a mondat tárgya M 125, ----- mint jelző M 126 scheinen + zu + Infinitiv M 127 haben + zu + Infinitiv M 128 sein + zu + Infinitiv M 129 um + zu + Infinitiv M 130 ohne + zu + Infinitiv M 131 anstatt/statt + zu + Infinitiv M 132

461

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM

E. Agricola- W. Fleischer-H. Protze— W. Ebért: Die deutsche Sprache (Kleine Enzy­ klopädie in zwei Bänden). Leipzig, 1970. / . Buscha: Deutsche Übungsbuch. Leipzig, 1967. J. Buscha-G. Heinrich—1. Zoch: Modalverben. Leipzig, 1979. G. Desselmann-F. Kempter: Übungen mit Sprachmustem zum gesprochenen Deutsch. Leipzig, 1974. W. Franke—F. Birke—J. Wenzel: Übungen zu Schwerpunkten der deutschen Gram­ matik, Leipzig, 1976. H. Fleischer— A. Herzog—H . Riedel: Starke und unregelmäßige Verben im Deutschen. Leipzig, 1974. W. Fleischer: Wortbildung der deutschen Gegenwartssprache. Leipzig, 1969. G. Helbig—J. Buscha: Deutsche Grammatik. (Ein Handbuch für Ausländerunterricht). Leipzig, 1972. G. H elbig- J. Buscha: Kurze deutsche Grammatik für Ausländer. Leipzig, 1974. G. H elbig-J. Buscha: Deutsche Übungsgrammatik. Leipzig, 1976. G. Helbig: Probleme der deutschen Grammatik für Ausländer. Leipzig, 1976. G. Helbig— W. Schenkel: Wörterbuch zur Valenz und Distribution deutscher Verben. Leipzig, 1973. G. Helbig—F. Kempter: Die uneingeleiteten Nebensätze. Leipzig, 1974. G. Helbig—G. Heinrich: Das Vorgangspassiv. Leipzig, 1972. /. Juhász: Richtiges Deutsch. 2. kiadás. Budapest, 1966. I. Juhász: Probleme der Interferenz. Budapest, 1970. ET. Koblischke: Abkürzungsbuch. Leipzig, 1972. H. Liebsch—H. Döring: Deutsche Sprache. Leipzig, 1976. Markó Ivánné: Német ige, német mondat. Budapest, 1972. R. Rössler: Beiträge zur funktionalen Sprachlehre. Zum Gebrauch des Konjunktivs in der deutschen Sprache der Gegenwart. Sprachpflege, 1964/7. j. Schreinert: Von Verb, Satzbau und Stil. Berlin, 1972. Z. Stötzer und Autorenkollektiv: Wörterbuch der deutschen Aussprache. Leipzig, 1971.

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó a nyolcadik kiadáshoz ................. Általános tudnivalók a német nyelvről (A) Hangtani ismeretek (B) ...................... Alaktani ism eretek.................................. A névelő (C )....................................... A főnév (D) ...................................... A névmás (E) ................................... A melléknév ( F ) ................................. A számnév (G ) ................................... Az ige (H )........................................... A határozószó (I) .............................. Az elöljárószó (J) .............................. A kötőszó (K) .................................... M ondatértékű szavak (L ).................... M o n dattani ismeretek (M )....................

Szóalkotási ismeretek (N) T á rg y m u ta tó ............................................. Felhasznált és ajánlott szakirodalom . . . .

5 7

11 45 46 57 83

121 144 163 264 274 292 295

298 430 447 465

o k és d iá k o k tö b b n e m z e d é k é n e k h a s z n o s k é z ik ö n y v e , m o s t j e l e n i k m e g 2 1 . a lk a lo m m a l!

10166/1