Ön itt áll: az infodesignról 9632442229, 9789632442228 [PDF]

Zitiervorschau

M A C Z Ó P É T E R Ö N I TT ÁL L

MA CZÓ P ÉTER A Z I NFO D ESI G NR Ó L

Ö N I TT ÁL L

T Z J E F

E Z E J E F

8

192 Vizuális kommunikáció Idônk megengedi

T E

E

Z

Z

E

E

J

J

E

E

2

F

F

F

E

J

E

Z

E

T

A vonal Elemi kapcsolatok A kör

T

A tipográfiai raszter Az idôszakos

T

T E Z E J E F

4

12

6

116 A szép tipográfiát

20 Az orrod elôtt

Talp nélküli Képernyôrôl

A földalatti Városképi feliratok

E

Honnan hová

E

T

Z

E

E

Z

J

J F

E

E F

3

46 Környezetünkrôl

T

A nyíl

E

T E Z

Nyomtatott betûk A gondolat Az írások között A zenében is

J

E

9

214 A színek

E

5

80 Az olvasás

F

F

E

J

J

E

E

Z

Z

E

E

T

T

PAUL GÉRALDY

Z Á R S Z Ó

266 A települések

10

232 Aki analfabéta A piktogram Az olimpia

F

Már gyerekként Jel, jeladás

Cél nincs. A cél: az út.

250 Rendezvények

Az utcatáblák

64 Pontról pontra

B E V E Z E T Ô

E

Z E J E F

148 Számos ok

Teoretikusan

TARTALOM

E

T E

T E Z E J E F

11

7

1

8 Az életben

13

294 Hogyan jutunk el Minél összetettebb Genius loci Végül

Ön itt áll… …és remélem, hogy nem idôz itt sokáig. Mert ez csak a könyv címe! Az életbôl vett elméleti pillanat: épp ott állunk valahol (mozgólépcsôn), s ami a dolgot igazán bonyolulttá teszi – igyekszünk valahová. Vajon a tartalom: információs design Nagyon kell (és tágabb környéke) tényszerû kinyirohannunk ahhoz, latkoztatásként, ezzel a száraz, szakhogy ugyanott legyünk. mai címmel vonzaná-e az avatatlan olLEWIS CARROLL vasót? Aligha. Szándékom szerint kulALIZ CSODAORSZÁGBAN turális körutazásra csábítom hát a tervezôgrafikában jártas és a laikus érdeklôdôt. Térkép a tartalom, de vannak mérföldkövek és lesznek irányítótáblák. Lépjen tovább bátran. Ígérem, nem téved el akkor sem, ha elkalandozik… Ahogy azt magam is tettem. Találkozzunk a meeting pointnál!

BEVEZETÔ

7

Marginális helye

ELSÔ

FEJEZET

Általánosságokban gondolkozunk, de a részletekben élünk. ALFRED NORTH WHITEHEAD

Az életben… …való eligazodáshoz az embereknek, akár az állatoknak, tájékozódniuk kell. Némely élôlény különleges képességeket fejlesztett ki. Tudjuk jól, hogy például a macskák remekül hallanak, a kutyák szaglása kiváló, a méhek az ultraviola fényt is látják, a denevérek pedig számunkra érzékelhetetlenül magas frekvenciájú ultrahangot bocsátanak ki és a tereptárgyak hangvisszaverôdésébôl tökéletesen eligazodnak a sötétben. Mi mások vagyunk… Nos, az embereknek megadatott a tájékozódáshoz szükséges eszközök kifejlesztésének képessége. Elégedjünk meg ennyivel. Amit ma infodesignként emlegetünk, az egy új kifejezés. Nem mintha korábban nem lettek volna jelei és eszközei – akár az idôszámítás kezdetéig visszamenôen –, különféle példákat sorolhatnánk. (Késôbb meg is tesszük.) De bizonyos, hogy akkor még nem volt annyira fontos, mint korunkban. Most már természetes, sôt nagyon is szükséges, bizonyos helyzetekben pedig elkerülhetetlenül kötelezô. Mindennapjainkban számos jelzés, felirat irányítja útjainkat. A legközönségesebbek – és legérthetôbbek – ezek közül a közúti forgalom szabályokban rögzített jelzései. Nem csak nálunk, idegen nyelveken is az elmúlt néhány évben honosodott meg. Elnevezéseit (Wegweiser, Signaletik, Orientierungssystem, esetleg Leitsystem) még nem találjuk a német szótárakban és az angol kifejezések is meglehetôsen hiányosak. Vajon miért van az, hogy szinte minden esetben a dolgok megértéséhez az etimológiát és a nyelvészetet hívjuk segítségül? Mintha a verbalitásban lennének a gyökerek… Akkor is, amikor a látványról, vagyis inkább designról és tervezésrôl van szó. Könnyû dolgom van tehát – mondhatnák –, hiszen egy új diszciplína meghatározása a szerzôtôl függ! Nem egészen. És fôképp nem csak. Például az ELSÔ FEJEZET

11

USA: a Federal Highway Administration aprólékos – a részletekre, tehát az egyes betûk közötti távolság meghatározására is kiterjedô – elôírásaival az autópályák információs rendszerének minden alapvetô elemét definiálja. Balra a Standard Alphabets betûcsalád C sorozatából készült tábla itt az olvasónak mutat utat… A feliratozás egy egész betûcsaláddal rendelkezik, ahol B a legkeskenyebb, míg az F karakterkészlet szélesebb betûképeket kínál. A 10 mm-es verzál magassághoz 73 mm-es betûszem (vagyis x-hight) társul) és a nemzetközi mértékrendszert követôen milliméterben adja meg a hosszméreteket. A szabályzat elôírásai az egységes minôség és az azonos látvány érdekében meghatározzák a kiviteli technológiát, és megadják a kötelezô színhasználatot is a táblák gyártásához.

angol értelmezésben az infodesign alatt – a magyarban is ez a kifejezés honosodott meg – a közúti, rendészeti és forgalmi jelzéseket alig tárgyalják, mondván, ezek nemzetközi szabványok. Pedig mégis… A közúti jelzések összehangolására Európa most próbál egységes formanyelvet kialakítani. És hogy csak a legalapvetôbbre utaljunk, a nyíl az egyik legelterjedtebb jel az infodesignban: külön fejezetet is érdemel! A látványt nem, de a végeredmény hasznosságát, vagyis az infodesign használhatóságát befolyásoló fontos tényezô még a tömeg mint mennyiség és az idô mint változó: Egy sportrendezvény vagy egy koncert sok tízezres nézôszáma különös felelôsséget ró azokra, akik az események helyszínének tájékoztató rendszerét (valószínûleg nem egyetlen alkalomra) megtervezik és kidolgozzák.

A bal oldalon bemutatott közúti jelzôtáblák – hivatalos nyilvántartás szerint – nemzetköziek, vagyis valamennyi kontinensen azonosak és ugyanazt jelentik. Bár közülük a kenguru Európában csak ritkán fordul elô … Sajátos jelzéseket azonban a nemzeti szabályozások bevezethetnek. Ennek nagy része az eltérô nyelvi közeghez és a kulturális környezethez igazodik. Az Egyesült Államok tipikus forgalmi táblái közül néhányat igen jól ismerünk, s aki nem járt ott is, tudja – merre jár…

Nálunk azt mondanák: behajtani tilos! Szavak, gesztusok, jelzések: kulturális attitûd?

12

ELSÔ FEJEZET

ELSÔ FEJEZET

13

Hasonlónak csak részben nevezhetô, sôt tekintettel az idôre mint fontos szerepet játszó tényezôre, talán még komolyabb kihívást jelent egy tengeri kikötô, egy központi pályaudvar vagy egy nagyobb reptér – térbeli kiterjedésében is komoly eltéréseket mutató – információs rendszerének a kialakítása. Könnyen belátható, hogy a nemzetközi útjelzô táblákon túl, amelyek bevezetése szigorú elôírásokon alapul, és jelentésük kontinenseken át azonos tartalmat takar, mennyire fontos milliós nagyvárosok tömegközlekedésében a tájékoztató rendszerek gondos megtervezése és kiviteleztetése. Ez designerfeladat a javából, amely tárgykultúrát és szó szerint kommunikációs problémamegoldó képességet kíván egyszerre.

Vannak kisebb, és testhezállóbb feladatok is: vásárok, kiállítások, kórházak, egy oktatási intézmény épületei között a tájékozódást biztosító információk elhelyezése szintén infodesign-feladat. Komplex valami, nem állhat meg önmagában. Mint általában a tervezôgrafikának, funkciója a kommunikáció. Többnyire épített környezetben jelenik meg. Másként is jellemezhetnénk: építészet és tipográfia találkozása. Ma már nincsen ház felirat nélkül, nincs kapu számozatlanul és a bejárati ajtó mögött (egy lakóépületben is) levélládákat, emelet- és ajtószámozást találhatunk. Mindenkinek vannak emlékei, ha más nem, saját otthonunk jut eszünkbe: milyen a mi névtáblánk? Ez az infografika – kicsiben.

14

ELSÔ FEJEZET

ELSÔ FEJEZET

15

Egy levélládának ritkán lehet egyénisége, mert többnyire a közös lépcsôházban kap helyet. Stílusa az épülethez igazodik, s talán csak a felirat kínál a kibontakozásra szerény lehetôségeket…

Teoretikusan… …az infodesign feladatkörét nagyjából három kérdéssel meghatározhatjuk: Hol vagyok? Hová tartok? Hogyan érek el célomhoz? Funkciója lényegében a tájékoztatás. Mit értünk hát tájékozódóképesség alatt? És mitôl is függ ez a képességünk? Gyakorta elôfordul (már akivel), hogy valamit nem találunk. Mondjuk, hölgyek a lakáskulcsot. Nos, kézitáskákhoz (nem csak azért, mert igen különbözôek) nehéz tájékoztatót készíteni. Leltárba vehetôk ugyan a tárgyaink, de a lista nem segíti a tájékozódást. Ha nem tudjuk, hova tettük, a táska rekeszeiben leginkább tapintással állapíthatjuk meg – ez a lakáskulcs! Kicsit durvább példa, a hipermarket parkolójában nem emlékezünk, hova parkoltunk. Elôfordul. Az estében, a sok autótól nem találjuk a sajátunkat.

ELSÔ FEJEZET

17

A frankfurti vásárváros többháznyi, sokemeletes parkolókapacitását szigorúan szervezett, áttekinthetô információs rendszer egészíti ki. A helyszínen váltott jegyen minden adat megtalálható.

Majdnem azt mondtam, nem látjuk a fától az erdôt: Jancsi és Juliska horrortörténete jut eszünkbe. Tudjuk, az eredeti történet szerint szüleik az éhínségben meg akartak szabadulni gyermekeiktôl, akik kitudták szándékukat. Titokban kenyérdarabkákat szórtak el, hogy a sûrû erdôbôl hazataláljanak. De elképzelésük nem vált be, a madarak az utolsó morzsákat is felették. Mi a megoldás? Természetesen a kérdés nem az adott helyzetre vonatkozik. Ám ha már bevittem önöket az erdôbe, jusson eszükbe, minden turistaútvonalat gondos kezek elôre kijelölnek. A tájfutás, pedig nagyszerû sport, nem csak erônlétet, a táj, a környezet pontos meg- és felismerését kívánja a versenyzôtôl… Tájékozódóképességünk tehát nem (vagy nem csupán) a memóriánktól függ, annál bonyolultabb, neurofiziológiai jelenség. Különösen kirívó esetben, a vakság fogyatékosságával vert ember hihetetlen, – és számunkra alig felmérhetô – feladata: maga az élet, látás nélkül. A látónak pedig feladata, hogy számára megfelelô tájékozódási lehetôséget kínáljon a tapintás és a hallás érzékszervi lehetôségeire támaszkodva. Pszichikai állapotunk is befolyásolja tájékozódóképességünket. Aki azzal a tudattal él, hogy nehezen tájékozódik, az könnyebben el is téved. A társadalom különbözô szintjein ez más-más formában jelenik meg. És hogy nagyon messze ne kanyarodjunk, az ember és ember közötti kapcsolatok (az ember alkotta világon kívül is) számtalan úttévesztésre adnak alkalmat.

ELSÔ FEJEZET

19

Daniel Keyes regénye, a Virágot Algernonnak kiváló irodalom! A tanulékony egér, aki könnyen eligazodik, és tájékozódóképessége messze a többi kísérleti alany fölé emeli igazi kihívás, versenytárs, majd barát a regényben. Az egyszerû labirintusteszt a felszín textúrája szerinti eligazodóképességet és a memóriát egyaránt próbára teszi. E neurofiziológiai vizsgálatot afféle intelligenciatesztnek is nevezik – de csak rágcsálókkal szoktak kísérletezni… Az ívelt útvonal nehezíti a tájékozódást.

MÁSODIK

FEJEZET

Jól csak a szívével lát az ember. Ami lényeges, a szemnek láthatatlan. ANTOINE DE SAINT-EXUPÉRY

Az orrod elôtt van… …nem látod? Kérdezzük gyakran bosszankodva egymástól, és ami ennél is rosszabb, magunk tapasztaljuk, hogy amit már félórája keresünk, az egy karnyújtásnyira van tôlünk. Az ember – mióta ember – vízszintes irányban mozog. Ez a természetes haladás számunkra, ezért látásunk is a horizonthoz alkalmazkoA design a közvetítô dott. A fôleg oldalirányú kitekintés a az információ és a befogadó között. veszélyzónák megfigyelése miatt vált RICHARD GREFÉ szükségessé. Sok ezer éves örökségünk, hogy látókörünk jóval szélesebb, mint amilyen a függôleges dimenziók adta látásfelületünk. Természetesen ez az észlelés, a térlátás és a környezet megfigyelése szempontjából bizonyos információkat hangsúlyosabbnak mutat, másokat ellenben marginalizál. A szó, jelentése szerint, a könyvek szerkezetére utaló kifejezésre emlékeztet bennünket, de viszonyunk az oldalról érkezô benyomások iránt jóval kritikusabb.

A drupa 2008 nemzetközi grafikai és nyomdaipari kiállítás tervezôi ismerik látásmechanizmusunkat. A térbe állított panelek nem csak terelik a látogatókat, feliratozásuk: köszöntés, szekciócímek és tájékoztató szövegek, az oldalról érkezôknek szánt – jelentôségük szerinti tipográfiai kiemeléssel hangsúlyozott – fontos információk. Következô oldalon: terelés közúti felfestéssel – absztrakt grafika – Nagyváradon, az Ady Endre-emlékház elôtt. MÁSODIK FEJEZET

23

Másként látjuk a világot gyalogosan, vagy egy autóban ülve. A sebesség lerövidíti a reakcióidôt, az információnak tehát már távolabbról felismerhetônek, olvashatónak kell lennie. Felismerési együtthatónak 1:250 arányát tekintik, ahol az egyméteres verzál betûmagasság 250 méterrôl olvasható. Itt típusok, színkódok és elôre megtervezett, rendszerre utaló információs tereptárgyak várják az utazót. Tájékozódás egy lámpaváltás alatt… Vajon lehet valami szép és funkcionális egyszerre?

Ha látómezônket egybevetjük a madarak vagy a halak tekintetével, a különbség markáns. Más okból van a béka szeme fent, és más okból a vizilóé. (Mert az utóbbi nem tart a gólyától.) Amikor tekintetünk egy tárgyra fókuszál, akkor az éles látás szempontjából legfontosabb a távolság, amely elválaszt tôle. Persze megfigyelésünk pontosságára, részletgazdagságára a fényviszonyok, a légkör egyéb tényezôi és mozgásunk vagy a tárgy helyváltoztatása is hatással vannak. Hogy mi kerül elénk, az az infodesign szempontjából megtervezett. Helye elôre megkomponált, tudatosan kijelölt. Különösen bosszantó volna, ha a tájékoztató feliratok (mivel makacsul csak elôrenézünk) állandóan az utunkba állnának és kerülgetnünk kellene ôket. Bizonyos esetekben azonban szándékosan az orrunk elôtt terem. Ilyenkor többnyire utasító vagy tiltó szándékkal kerül oda.

26

MÁSODIK FEJEZET

Azt is szokták mondani: nézz a lábad elé! Ami nem természetes, még a gyalogos közlekedés szempontjából sem javasolandó. Járás közben ugyanis mindig néhány méterrel elôbbre tekintünk, soha sem közvetlenül a macskaköveket nézzük. Bár bizonyos esetekben – éppen a nagyvárosi közlekedés forgatagában – talán hasznos volna… Depressziószög, így nevezik a látósugárnak a vízszinteshez viszonyított szögét, amikor a tekintetünk az alacsonyabban lévô tárgyakra irányul. Emelkedési szög, amikor felfelé, a tárgyra tekintve látósugarunk vízszintes viszonyított emelkedését határozzuk meg. Az utunkat szegélyezô információk nagy része közlekedési táblák sorozata. Elhelyezésüket szigorú elôírások szabályozzák: a közlekedési útvonal szélétôl vagy a keresztezôdés távolságához viszonyítva határozzák meg a forgalmi jelzés helyét. Egyre erôsebb az igény, hogy határokon átívelve – a közlekedési szabályok elfogadott rendszeréhez hasonlóan – egységesítsék az infodesign vizuális elemeinek használatát. Ez kiterjedhetne a helységnevek és az úthálózatok szín- és tipográfiai rendjére is. Európában, bár a fontosabb autópályák azonos jelzést kaptak, ma még a különbözô rangú utaknak más a szín-, és fôleg más a tipografikai megjelenése.

Ha olvasási szokásainknak megfelelôen egy bal alsó pontot egy attól jobbra, magasabban lévô ponttal összekötünk, akkor azt felfelé emelkedônek érezzük, míg az ellentétjét süllyedônek találjuk…

A következô oldalhoz: Egy településen terek, keresztezôdések és elágazások teszik egyedivé az eligazodást. Fentrôl mégis egy kicsit más… A száz leggyakoribb magyar családnév (talán kettô kivételével) csak illusztráció a megszemélyesítéshez. ORAVECZ ISTVÁN LÉGI FELVÉTELE

MÁSODIK FEJEZET

27

VIRÁG

TAMÁS

FÜLÖP

KELEMEN

PAPP

PÉTER

HEGYI

BUDAI

SZÔKE

VÁRADI

TO M K A

KOZMA

P ATA K I

ILLÉS

B O R B É LY

KUTI

FÁBIÁN

DUDÁS

MAJOR

VÖRÖS

LÁZÁR

ORBÁN

NOVÁK

K O VÁ C S

VADÁSZ

CSONKA

VÉGH

JUHÁSZ

MOLNÁR

BARNA

KEREKES

TÖRÖK

TA K Á C S

M A G YA R

FARAGÓ

FEHÉR

KISS

S Z I LÁ G Y I

MACZÓ

NAGY

S Z L O VÁ K

VARGA

H O R VÁT H

HEGEDÛS

NEMES

KOCSIS

SZEKERES

BALLA

ORSÓS

BOGDÁN

OROSZ

GÁL

BOROS

SIPOS

VA S S

SZABÓ

RÁCZ

BALÁZS

FARKAS

FEKETE

FAZEKAS

K I R Á LY

DEÁK

G U LYÁ S

SIMON

SOÓS

HALÁSZ

BALOGH

TÓTH

DUNAI

LUKÁCS

KATONA

ORAVECZ

FALUS

B A R TA

VINCZE

BOGNÁR

FODOR

JAKAB

MÁRKUS

LENGYEL

BÉRCZI

HAJDÚ

BAKOS

KUN

S Z É K E LY

Tájékozódóképességünk…

D U N A I L Á S Z L Ó J A P Á N F O T ÓJ A

…nyilvánvalóan életkorunktól is függ. Az infodesign feladata, hogy minél közérthetôbb módon segítse orientációnkat. Ez a tájékozódás/tájékoztatás a tulajdon megjelölésével kezdôdik az óvodában és bizonyos helyzetekben felnôttként is beérjük ennyivel: a parkoló autók sorát állatfigurák táblái jelölik. Van pingvin és kakas, nyúl és malacka… A tájékozódás szükségessége, éppúgy, mint a territórium megjelölésének igénye sok ezer év alatt a kôkorszaki zsákmányt jelzô térképektôl az interaktív gps navigációs rendszerekig számos, egymástól jellegében és tehetségében is igen különbözô segédeszközt hozott létre. Példákat is bôven találunk az infodesign elôzményeire. Fejlôdését az élet ritmusa, növekvô sebessége, utazásaink nagy száma, vagy éppen közösségi, vállalt és önkéntes kötelezettségeink egyaránt kikényszerítették. Az információ átadására különbözô, nemzetközileg is hatásos technikák alakultak ki. Ezek a kifejezésmódok ha látványosak is, még nem mindig egyértelmûek.

MÁSODIK FEJEZET

31

Rovarok, rágcsálók, halak vegyesen. A tájékoztató táblákon jól olvasható a kereskedelmi cég neve. Az emlékeztetô ábrán sziluettként bemutatott állatokat az aláírt elnevezésükrôl ismerjük fel… Betûtípus: Avant Garde.

Már gyerekként… …megtanuljuk, hogy a fák, a fából vagy kôbôl készült építmények északi oldala mohás, és a tûlevelûeknél a gyantaképzôdés a déli oldalon erôsebb. Esetleg azt is tudjuk, hogy a hangyabolyok is a fák, bokrok déli oldala közelében találhatóak. A tájékozódásban segítségünkre lehet még, hogy a régi templomok tornyait többnyire a nyugati oldalra építették, és az oltár kelet felé tájolt. Helyzetünk megállapításához legalább két ismert, távolabbi tereppontot kell látnunk. Lehetnek ezek hegyek, falvak, közelebbrôl akár magányosan álló fák vagy templomtornyok. Megmérjük az egyik kiválasztott pont irányszögét a tájolóval, majd a célhoz igazított irányélét felvezetjük a térképre. A másik kiválasztott tereptárggyal hasonló módon járunk el. A két felrajzolt egyenes metszéspontjában állunk. Persze egészen más a helyzet a téli erdôn…

A természetbeni tájékozódás általános szabályai: Az iránytût a zsebben, és ne hátizsákban hordjuk. Állandóan figyeljünk az iránytû kitéréseire, mert tizednyi eltérésekbôl lesznek a kilométerek. Kritikusan ügyeljünk arra, hogy ismeretlen helyzetben fémek, sugárzások és a magasfeszültség is eltéréseket okozhat a mérésekben. Még mielôtt eltévednénk, vegyük elô a térképet, mert fontos, hogy a térkép és a táj látványát rendszeresen egybevessük. A táj utunk során fokozatosan változik, ezért menet közben is értékeljük újra helyzetünket. Szinte kizárt, hogy légvonalban eljutunk A-ból B-be. Szánjunk idôt minden összekötô útszakaszra, és ezeket jó elôre a térképen is tüntessük fel. Készítsünk idôtervet, és használjuk ki a világosságot. Hagyjunk rá a tervezett idôtartamokra, hogy még idôben célhoz érjünk. Mint mondják, ne bízzuk magunkat a helybéliek tanácsára, mert azok más igazodási pontokat ismernek. Útbaigazításaikat hát óvatosan fogadjuk. Ne haladjunk meggondolatlanul mások nyomdokain, mert az elôttünk járók is eltévedhetnek.

MÁSODIK FEJEZET

33

Jel, jeladás… …és közlés hasonló, egymástól némiképpen mégis eltérô dolgok, talán leginkább idôbeli és tartalmi különbözôségük által. (Lám, ezen a ponton szinte észrevétlenül csúszunk át ismét a nyelvek világába.) A jel vagy jelzés – az infodesign értelmezése szerint – egy adott helyen, helyzetben található emberi nyom, amelynek tájékoztató szerepe, üzenete akár egy szóban is kifejezhetô. Például: vigyázz, tilos! Ilyesféle intés lehetett az indián hadi ösvényeken egymáson keresztbe fektetett faág. Jeladásként – Fennimore Cooper népszerû világában maradva – a füstjel, mint látható, de mulandó üzenet csak idôleges közlés a (többnyire képben, írásban rögzített) megôrizhetô és átörökíthetô alkalmazásokhoz képest. A vizuálisan észlelhetô kódok fajtái máig használatosak. Az ókorban, a földközi-tengeri népek pajzsokkal tükörként villantották át jelzéseiket egyik dombhátról a másikra. Ennek tökéletesített változata a tengeri hajózásban ma is használatos. Fényjeleiket reflektorreteszelésekkel továbbítják. Ez a rendszer már a morzekód jelzéseivel mûködik.

Samuel Finley Breese Morse neve a telegráfot juttatja eszünkbe. 1835-ben készítette elsô mûködô készülékét. Két évre rá szabadalmi kérelmet nyújtott be: Vonalakat és pontokat tartalmazó kódszámok ábrázolására. Késôbb egy betûs szótárt használt a számok helyett, kiküszöbölve, hogy a szavakat kódolni és dekódolni kelljen. Közvetlenül használta a pontvonal kódot. 10 szót vitt át percenként. Bizonyos változtatásokkal a morzekód szabvány lett világszerte. 1852-ben a La Manche csatorna alatt lefektetett kábel Londont és Párizst kötötte össze. 1865-re a Nemzetközi Telegráf Szövetség támogatásával kiépült az Európát Amerikával összekötô rendszer.

NEMZETKÖZI MORZEKÓDOK BETÛ

A B AZ ORSZÁGOS MÛSZAKI MÚZEUM TULAJDONA

C D E F G H I J K L M

KÓD

.-... -.-. -.. . ..-. --. .... .. .---..-.. --

MÁSODIK FEJEZET

BETÛ

N O P Q R S T U V W X Y Z

KÓD

-. --.--. --..-. ... ......--..-.---..

SZÁM

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

KÓD

----.---..--...-......... -.... --... ---.. ----.

ÍRÁSJEL

pont vesszô, felkiáltójel kettôspont kérdôjel aposztrófjel kötôjel egyenlôségjel tört- (per-) jel zárójel idézôjel

KÓD

.-.-.--..----... ..--.. .----. -....-...-..-. -.--..-..-.

HIBAJELZÉSKOR

folyamatosan leadott legalább 6 pont

37

Szóhasználatunkban a kód a jelhez képest sajátos értelmezéssel egészül ki. Míg az elôbbit általánosan ismert (és éppen ezért) az infodesignban közérthetô kifejezésként gyakran használjuk, a kód alatt többnyire speciális üzenetet értünk, sôt a kódolt jeleket egyenesen rejtett jelentésûnek tekintjük. Nem sokkal a telegráf elôtt Franciaország-szerte elterjedt és mûködött a kézi vezérlésû szemafor. (Ez a szó többértelmû.) Szemaforok manapság is vannak. A vasúti közlekedésben nemzetközileg ismert jelrendszer, ám modern értelmezésben, a számítógépes kultúrában az alábbi olvasható róla: „Klaszszikus szinkronizációs eszköz. Ennek hiányában a creat rendszerhívást használták processzek közötti szinkronizációra.” BME–ITT

Claude Chappe szemaforja id. Alexander Dumas Monte Cristo grófja címû regényében is szerepel. Ezt a vizuális észlelésen alapuló rendszert nem sokkal a francia forradalom után sikerült bevezettetni. 1792-ben épült meg az elsô jeladólánc Párizs és Lille között, 15 állomással. A jeladók feketére festett, közel 10 méter hosszú karjait két fogantyúval mozgatták egy ôrházból. Mindkét kar hét alapállásával és a szabályozó áthidalás négy pozíciójával összesen 196 kombinációt lehetett beállítani. A rendszer sikerét mutatja, hogy Chappe halálakor már kétezer kilométeres volt a a szemaforhálózat kiépítettsége, a 19. század közepére pedig közel 560 jelzôházzal rendelkezett Franciaországban. Az üzeneteket rejtjelezték, a távírászok csak a jelzéseket továbbították. Ezt az információs rendszert az elektronikus távíró váltotta fel.

38

MÁSODIK FEJEZET

MÁSODIK FEJEZET

39

MACZÓ DÁVID FOTÓI

A szemaforhálózaton az üzeneteket rejtjelezték, a távírászok csak a jeleket továbbították anélkül, hogy a tartalmát ismerték volna. Így a tájékoztatás titkos maradt, azt a címzett dekódolta. A szándékosan sifrírozott üzenet ellenHagyományosan tétes az infodesign szándékaival, hinem a tipográfián szórakozunk, szen titkosított jelrendszerével nem a a mondanivalója széles körû tájékoztatás, hanem az inlegyen élvezetes. formáció elrejtése a célja. NEVILLE BRODY Amennyire fontos az információ megfogalmazásának tömörsége, közérthetôsége és áttekinthetôsége, annyira káros a bizonytalanság vagy a túlinformáltság.

A szász királyi államvasutak szemaforjelzései (nappal/éjszaka) VERKEHRSMUSEUM, DREZDA

A vasúti közlekedés irányító rendszerei teljesen átalakulóban vannak. A mechanikus sorompók eltûntek, a régi csíkos szemafor múzeumi tárgy, az elektronikus vezérlés mellett a váltók átállítása kézzel is elvégezhetô…

MÁSODIK FEJEZET

41

sarkon áll a reichenbachi postakocsijáratok indítási helyét jelzô emlékoszlop idôben mért távolságaival.

SEHR MIKLÓS FOTÓJA GYÖRE TIBOR KÉPESLAPGYÛJTEMÉNYÉBÔL

A piactéren, a posta elôtti

Az épített környezet, a települések fejlôdése hozta magával a tájékozódási szokások kialakulását. Még napjainkban is vannak falvak, ahol az érdeklôdôt a porta, azaz lakhely szerint irányítják útba és nem az utcaneveket említik. Esetleg a templom, a kocsma vagy más találkozóhelyhez viszonyítják a keresett címet. Ezeknek a közösségi kapcsolatokban fontos és kiemelt épületeknek a jelentôsége a rétegekben egymásra épülô, vagy épp összeolvadó, terebélyesedô városszerkezetekben is megmaradt. A nagyvárosokban többnyire jól felismerhetôk a kisebb központok, a korábbi településszerkezet csomópontjai. Tér- és utcanév-ismétlôdések igazolják felismerésünket. Ahogy a településhez közeledô vándort útbaigazította az égre mutató templomtorony, úgy váltak természetes tájékozódási ponttá a nagyváros vallási, közigazgatási vagy kulturális épületei, amelyek a történelmi városszerkezetben fôútvonalak találkozásánál, parkok közepén állanak. Régen a templomtér, vagy még inkább a piactér volt a helység központja. Ahol a hetivásárokat is tartották. Gyakran egymással szemben áll a városháza és a kocsma. Ide futottak be a postakocsijáratok.

A vasútállomások ellenben a szikrát lövellô vasparipától félô lakosok (nem utolsósorban a gyúlékony tetôszerkezetek) miatt jóval távolabb kerültek. Mára a pályaudvarokat Európa-szerte körülnôtték a városok. Megközelíthetôség dolgában talán a légikikötôk helyzetéhez hasonlítható. Két pont között a legrövidebb út az egyenes. Teoretikusan. De nem az emberi kapcsolatokban és a helyzetváltoztatásban. Ennek okai szintén természetesek. Néhol a földrajzi adottsáA haladás nagyrészt gok, máshol a települések szerkezete annak köszönhetô, hogy haladni akarunk. vagy a tulajdonviszonyok miatt nem SENECA lehetséges ennek az ideának a megvalósítása. A repülôgépek is kijelölt légifolyosókon közlekednek. A városokat összekötô országutak mellett rendre megálló-, illetve pihenôhelyek létesültek, ahol étkezésre, lovak váltására és szállásra volt lehetôség. Már az ókori úthálózat felkészült ezekkel a szolgáltatásokkal, miként a mai autópályák melletti töltôállomások: büfékkel, olykor szállásokkal is várják az utazót.

„Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik…” Kodály Zoltán Háry János címû dalmûvébôl is ismert népdal, amelyet Abonyi Lajos jegyzett le.

42

MÁSODIK FEJEZET

MÁSODIK FEJEZET

43

Pest-Buda 1617-es képe: a vad ágyútûz se terelje el figyelmünket a kor kezdetleges úthálózatáról, ahol a várost egyetlen pontonhíd köti össze, és a falakon kívül szeszélyesen kanyargó gyér földutakat látunk… R É G I M A G YA R VÁ R A K , H E L I K O N K I A D Ó

Nem a pályaudvar változott, hanem a városi forgalom… (következô oldal)

HARMADIK Elôttem van észak, hátam mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra pedig kél… GYERMEKMONDÓKA

FEJEZET

Környezetünk… …megismerése, feltérképezése ôsidôk óta foglalkoztatja a kíváncsi embereket. A nagy birodalmak kialakulásával megjelent a földbirtokok számon tartásának, megmérésének igénye. A tengeri hajózásban, távol a partoktól – navigare necesse est – elengedhetetlen lett a pontos tájékozódás, a koordinátarendszeres térképek használata. Az asztrológusok fontos és nagy tudású emberek lévén komoly befolyásra tettek szert. A tengeri navigációhoz, a csillagászati jelenségek pontos leírásához szükség volt az égi koordináta-rendszerre. Míg a csillagos égboltnak mintegy a felét a Föld bármely pontjáról beláthatjuk, a Föld nagyobb területeit csak magasabb hegyekrôl figyelhetjük meg egyszerre. Az égbolt feltérképezése tehát könnyebb feladat. Így már az ókorban pontos csillagtérképeket tudtak készíteni, míg a földi térképek sokáig meglehetôsen pontatlanok voltak. Bár csillagászati módszerekkel kimutatták a Föld alakjáról, hogy gömbölyû, csak a 16. században, Magellán körülhajózása után fogadták el tényként e megállapítást. A Föld pontos alakját végül a 20. században, mûholdas vizsgálatokkal mérték ki. Az égbolt esetében az alak nem kérdéses, mert az égbolt csak egy matematikai, csillagászati felület, amire az égbolt jelenségeit rávetítik. A probléma az égi jelenségek (csillagok, bolygók) távolságának meghatározása volt, ám ez nem kapcsolódik mostani témánkhoz. Az állandó jelenségek adják a földi és égi koordináta-rendszerek alapját. Ilyen a Föld forgástengelye, mely a Földhöz képest természetesen állandó. A tengelyre merôlegesen pedig kijelölhetô az Egyenlítô síkja az égen és a Földön is. De ezek az alapok csak akkor használhatóak, ha már tudjuk, hogy a Föld gömbölyû. Az ókorban tudták, és érveket is hoztak fel mellette. HARMADIK FEJEZET

49

A Sarkcsillag (más néven Polaris) az északi irányt mutatja. Derült éjszakán a Nagy Medve, népiesen Göncölszekér csillagkép segítségével azonosítható. (Göncöl csodatevô táltos volt, aki az emberek közt járva a szekerén található balzsamokkal betegeket gyógyított.) A hét csillagból álló Göncölszekér rúdjának utolsó csillaga a Sarkcsillag.

EGY ÉV ZODIÁKUSJEGYEI:

11. Kos

Aries

12. Bika

Taurus

13. Ikrek

Gemini

14. Rák

Cancer

15. Oroszlán

Leo

16. Szûz

Virgo

17. Mérleg

Libra

18. Skorpió

Scorpio

19. Nyilas

Sagittarius

10. Bak

Capricorn

11. Vízöntô

Aquarius

12. Halak

Pisces

A Göncölszekér ciklikus helyzete a négy évszakban.

Kr. e. 1600 évvel készült égetett agyagtérkép a mezopotámiai Nippur városáról BRITISH MUZEUM, LONDON

Magyarországon a Velencei-hegységben, Nadap községnél egy gránitbánya udvarán található a szintezési ôsjegy. Magasságát mûszeres pontossággal bemérték és hitelesítették. A tenger szintjéhez viszonyítva: tszf. 173,83850 m. A magasságok pontosítását mûholdas mérésekkel korrigálják.

A babilóniaiak óta – akik az évet öt nappal rövidebbnek képzelték – a teljes kört 360 fokra osztjuk. A szögmérés ismeretében kijelölhetô a szélességi fokhálózat. Az Egyenlítô a 0. fok, az Északi- és Déli sark a 90. fok a szélességi hálózaton. Az északi és a déli félteke között északi, illetve déli szélesség megjelöléssel teszünk különbséget, a csillagászatban a déli szélességek negatív elôjelet kapnak. Míg a szélességi fokokat a Föld tengelye egyértelmûen kijelöli, addig a hosszúsági fokhálózatnak nincsen földrajzilag meghatározható ki- Két dolgot indulópontja. Különbözô népek más nem értünk meg és más kiindulópontokat használtak. egészen: a mindenséget Az újkorban, a tengerhajózás általá- és önmagunkat. EÖTVÖS JÓZSEF nossá válásával fogadták el a greenwichi csillagvizsgálón átmenô délkört a 0. hosszúsági foknak. Keleti és nyugati irányban 180 fokig mérve jelölték ki a keleti és nyugati hosszúságot. Egy adott hely koordinátáit kimérni nehezebb feladat. A szélességi fokok kijelöléséhez az égbolt segítséget ad: a forgástengely az északi éggömbbôl kimetszi az északi égi pólust, amely csak félfoknyi távolságra van a Sarkcsillagtól.

A magyar tengeri hajózásban használatos

Honnan… …hová? Szinte bizonyos, hogy amikor az ember vadászni indult, hosszabb útra kelt, az elsô tájékozódási pontok természeti jellegzetességek: terebélyes fa, domb, szikla, folyókanyarulat lehettek. Bô zsákmány után – a visszatérés reményében – a vadászat sikerességérôl csontra karcolt helyszínrajzot örökítettek ránk. A térképészet alapja – mai ismereteink szerint – nevében is (kartográfia) viseli a régi charta (görög) kifejezést, amely valószínûleg az óegyiptomi kheret, jelentése szerint írópad nevébôl származik. Latinul hangzásra is igen hasonlatos: carta, azaz papírlap. A függôkertjérôl elhíresült Szemiramisz korában a perzsák már szerteágazó úthálózattal rendelkeztek. Megbízható futárszolgálatuk volt, kereskedelmük az Indiai-óceánig terjedt. Európai szemmel nézve – történelmileg és kulturálisan is – a római úthálózatok jelentôsebbek: a skóciai Vallum Antoniitól a Boszporuszon át Jeruzsálemig 6000 km vezetett. Az összesen mintegy 300 000 km hosszan tartományokat és birodalmakat összekötô érhálózat kiindulópontja a Forum Romanum volt. (Ma is mondjuk: Minden út Rómába vezet.) Magyarországon több helyen is találtak mérföldköveket: Lébényben Tiberius császár pannon hódítását is jelzi az a kô, amelyet a mai iskola mellett láthatunk, míg Pilisszántón, a könyvtár kertjében található az a 230-ból származó római kori mérföldkô, amely – eredetileg – Aquincumtól 12 mérföldnyire jelölte a római utat. Amikor e rendszer korszerûségét még kétezer év elmúltával is megcsodáljuk, természetesen felmerül a kérdés, milyen információk alapján mûködött az utazás, a szállítás és a kereskedelem? Milyen lehetett az ókor útleíró irodalma?

kompasz a 19. századból. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM

50

HARMADIK FEJEZET

HARMADIK FEJEZET

51

Milliarum Aureum, azaz Arany Mérföldkô volt a neve a nulladik kilométerkônek (ha a rómaiak ismerték volna a nullát). A Forum Romanumról induló utak elsô mérföldkövén tehát az I. jelzését találjuk. Augustus császár állíttatta Kr. e. 20-ban, amikor felvállalta a birodalmi utak felügyeletének tisztét. Nevét ma plakett ôrzi, amit a magyar útépítôk legkiválóbbjai kaphatnak.

Római kori mérföldkô – az Aquincumi Múzeum szíves hozzájárulásával…

A rézbe metszett, színezett

Könnyebb kezelhetôsége

A 4. században rajzolt tér-

változatot Karacs Ferenc

érdekében keskeny perga-

kép másolatát többszörös

rézmetszô készítette el még

mentekercset használt.

tulajdonosváltás és köz-

1825-ben. Hossza majd

Az útvonalakat vaskos, vö-

vetítés után Marcus Welser

7 méter, erôsen torzított.

rös csík jelzi.

történész fejezte be.

A helységek egymástól

Egy 21 táblás Európa-tér-

Savoyai Jenô könyvtárából

való távolságát ezer kettôs

képet is rajzolt, és oktatási

került a bécsi udvar birto-

római lépésben (azaz

céllal elkészítette Magyar-

kába.

1478,5 méterben) közli.

ország térképét.

TABULA ITINERARIA

Itineraria útikönyvet jelent. Két változata ismeretes a Római Birodalom idejébôl. Az itineraria scripta szöveges, az itineraria picta képekkel illusztrált útleíró könyv. A szülôhelye szerint elnevezett Alexandriai Ptolemaiosz a 2. században élt. A Kárpátmedence elsô ismert ábrázolása nyolckötetes térképészeti munkájában látható. A római útikönyvek lépésben adták meg a távolságokat, és az útelágazások mellett a lóváltás helyét is megjelölték. Nagy Sándor perzsa hadjáratát az Itinerarium Alexandri, az egész Római Birodalom úthálózatát az Itinerarium Antonini ôrzi leginkább.

C. Ptolemaiosz (87–150) geocentrikus világképe Földünket a Naprendszer középpontjába helyezte. Szemlélete a középkorban meghatározó maradt, és csak Kopernikusz, Kepler 15. századi munkáikban, valamint Galilei vonták kétségbe igazát. Geográfiai munkássága sokáig mértékadó volt. Térképeit szöveges magyarázatokkal egészítette ki, leírásaiban az ismert világ lakóit is bemutatta.

52

HARMADIK FEJEZET

HARMADIK FEJEZET

53

Az úttérképek kivonatát még a középkori keresztény zarándokok is használták. Talán ennek tudható be fennmaradásuk is. Térképek készítésében a legtöbbet a hódítóknak és a sokszor ismeretlen úti célokra is vállalkozó kereskedelmi utazóknak köszönhetünk. Magyarországról egy bizonyos Lázár diák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára készítette az elsô igen pontos hazai felmérést, aki nagyjából a Dózsa-féle parasztlázadás idején dolgozott, de munkáját feltehetôen a török elôl Bajorországba menekítették ki, és már mások fejezték be. Az eredeti térkép 4 táblás színezett fametszet, mérete 55 x 75 cm, amelyet Ingolstadtban nyomattak. Ez idô tájt a birtokhatárok nyilvántartása is a területi felmérések pontos elkészítését igényelte. A tulajdonosi viszonyok meghatározását a terepviszonyokon túl a táj jellegzetes elemeinek rajzzal és szöveggel kiegészített leírása is segítette, de a saját territórium megjelölésére (és védelmére) az ember máig alkalmaz mesterséges építményeket az egyszerû léckerítéstôl a határsáv akadályokkal neHa nem tudod, hezített irtását figyelô magaslesekig. hová tartasz, minden út odavezet. A hivatalos földnyilvántartások elkéLATIN SZÓLÁS szítését Ferenc József uralkodása idején a bécsi „Háromszögelô Hivatal” végezte. A pontos nyilvántartás elsôsorban a földterületek nagysága szerint a tulajdonosok földadójának meghatározását szolgálta. Budapesten erre a célra Kataszteri Kônyomdát alapítottak, amely a kor technikai színvonalán, litográfiai eljárással sokszorosította a máig kiemelkedôen pontos térképrajzokat. A térképek mai világunkban is a tájékozódás alapvetô segédeszközei. A városokban még inkább fontosnak tûnik, mint a szabad természetben, ahol a tájékozódási pontok kevésbé takartak. Az épületek között, az utcák – néha észrevétlen – irányváltásaival és a kiemelt helyszínek rejtettségével (ahol gyakran csak egy sarok takarja el elôlünk a célt) az útvonal megválasztása más reakciókat kíván. HARMADIK FEJEZET

55

Az ebstorfi kolostor számára a 13. század elején készült oltárkép 3,5 m átmérôjû. A kör alakú, pergamenre festett térkép részletének jobb alsó sarkához közel Austria és Wena (Bécs) olvasható. Középtájon latin felirat: „Alsó-Pannónia, most Ungaria” (Magyarország) szerepel. A folyók kék szalagjai osztják fel a területet, a városok nevei közül Praga felismerhetô. Litográfiai hasonmás kiadás. A mû eredetije a 2. világháború közben pusztult el. ELTE TÉRKÉPTUDOMÁNYI TANSZÉK

Kilométerkô-generációk Zsámbékon. Következô oldalon: turisztikai utak térképe és katalógusa a francia vidék megismerésére, André Chénier ajánlásával. E. Baudelot kiadása még 1933-ban jelent meg.

Az útleírás mellett a rajz egyszerû, célratörô és éppen a vizualitás miatt könnyebben érthetô, megjegyezhetô ábrája kínálja a legjobb megoldást. A történelmi idôk folyamán azonos elvek szerint urbanizálódott, és kultúrtörténeti jellemzôik alapján is hasonlatos városok architektúrája gyakran hasonló. Mégis majd mindenhol vannak domborzati jellegzetességek, folyók, esetleg tavak, említésre érdemes épületek, városszerkezeti sajátosságok. A látogató számára az épített környezet egészében is megértendô, hogy aztán a tájékozódásban a jelek, a topográfiai rendszer hierarchiája, utcanevek régen a tájhoz és a helységhez is kapcsolható jelentéshordozó tipikussága vezesse.

A Föld gömbölyû! Az északi féltekén nehéz elképzelni, milyen a karácsony nyáron. Az égbolt csillagai között sem találnánk ismerôsöket. Azt sem tudjuk pontosan, keleten vagy nyugaton élünk: a japánoknak az Egyesült Államok keletre fekszik, az amerikaiaknak Kína van nyugaton… Hogyan tájékozódunk hát? Erre az ismerôs gondolatra rímel az elôzô lapon látható népszerû képeslap: J. S. Faber párizsi anzikszát a New Yorker grafikusának – homage á Saul Steinberg – ajánlotta… az ötletért. Parafrázis, mint az I love Budapest (Milton Glaser népszerû I love New Yorkja alapján).

Térkép és térkép közt nagy a különbség. A fôváros történelmi negyedét bemutató várostérkép az utcanevek részletes és pontos meghatározása mellett a közlekedés szempontjából fontos egyéb információkat is tartalmaz. A jelentôsebb épületeket kiemeli, sôt közli a házak számozását is. Budavári séta a keresett látnivalók betûs megjelölésével: Felvidéki András illusztrációja Török András Budapestet bemutató könyvéhez készült. Részlet a Park Kiadó kötetébôl. HARMADIK FEJEZET

59

A múzeum kiállításai tematikus gyûjteményekbe rendezve mintegy 27 ezer mûtárgyat tartanak nyilván. Közel 50 ezer kép is szerepel a kollekcióban. A tematikai felosztás külön tartja nyilván az építészetet, a kerámiamûvészetet, a játékokat a 16 század óta, napjaink vizuális kultúráját, a divat és az ékszer világát a 17 századtól, a bútormûvességet, az üvegés a fémmûvészetet, napjaink designját, a szobrászatot, a grafikát és festészetet, de külön a könyvkultúrát, a fényképészetet, valamint (szinte idôbeli jelentôségét is jelezve) a színházat és a performance modern mûvészetét. A tematikus, állandó kiállítások markáns színkódot kaptak.

Bár Londonban a legismertebbnek talán a British Museumot tartjuk, a Victoria & Albert Museum (honlapja szerint) a legnagyobb art and design gyûjtemény, a világ „kincsesháza”. London Kensington kerületében található. A metró megállója az Exhibition Road déli végéhez vezeti a látogatót, amely (nomen est omen) jelzi, ez a környék számos kulturális létesítményt kínál az ide érkezônek. A múzeum monogramja Alan Fletcher-embléma (Pentagram Design), és az itt bemutatott tájékoztató térkép (részlete) az utcai szintrôl ad információkat. Az épületbe a metrószinten is be lehet jutni, de a földszinti kiállítótér a leglátványosabb. Állandó kiállításai ingyen megtekinthetôk. Gyûjteményei közül az ázsiai anyag különösen érdekes.

60

HARMADIK FEJEZET

HARMADIK FEJEZET

61

Az információs térképen az alkalmi kiállítások címmel és dátummal megjelölve, erôs lila tónust kaptak: ez a tájékoztató idôszakos kiadvány, amit a programváltozások esetén frissítenek. A látogató elsôsorban tehát a színek szerint tájékozódik, de a termek sorszámozása is segíti. Szinte valamennyi információ külön piktogramjelzést kapott (balra).

Keresztül az Alpokon (Alpenqueren) – a luzerni közlekedési múzeum a 125 éves Gotthard-alagút jubileumára rendezett állandó kiállítást a szárazföldi, vasúti és légi közlekedés, valamint a funkcionális kommunikáció látványos bemutatására. Napjainkban ez Svájc

A MÚZEUM INTERNETES HONLAPJÁRÓL

legnépszerûbb múzeuma.

Természetes, hogy a különféle hivatalok, kereskedelmi és kulturális cégek állandó üzleteik, alkalmi kiállításaik vagy éppen a sportintézmények rendezvényeik könnyebb megtalálásához a partnereknek, látogatóknak és az érdeklôdôk számára az ajánlott útvonalak sematikus kiemelésével térképeket készítenek. Ezek a nyomtatásban megjelenô kiadványok (vagy az interneten bemutatott ábrák) a kartográfia egyezményes jelzéseit átírják, a jobb helykihasználás érdekében többnyire a „fent van észak” alapvetést sem tartják… miért is, az érdeklôdôk manapság csak a legritkább esetben használnak iránytût.

62

HARMADIK FEJEZET

Az információ tervezése olyan átfogó rendszer megalkotását jelenti, amely magában foglalhat más kódrendszereket, de beolvaszthat a tájékozódás hatékonysága érdekében korábban kialakítottakat is (például piktogramokat). A kiállítási térképek látogatóknak készülnek, és jelzéseik a rendezvényen való eligazodást segítik. A szabad tér és a városszerkezet funkcionális építkezése – hasonlóan a belsô terekhez – a jól pozicionált, arányos és a környezettel harmonikus egységet alkotó infodesignelemekkel válik igazán érthetôvé. Kezdjük tehát a legkisebbnél, a pontnál…

A több mint 20 000 m2-nyi területen, részben föld alatt, a közlekedés valamennyi ágazata helyet kapott. Planetárium, konferenciaterem és sokféle, a látogatóknak színvonalas idôtöltést kínáló helyszín közül válogathatunk. A markáns, kettôs vonalvezetés a kiállítás látvány szerinti útirányjelölése.

NEGYEDIK

FEJEZET

A perspektíva egy szörnyû tévedés, négy évszázad kellett a kiigazításához. GEORGES BRACQUE

Pontról pontra… …haladjunk! Euklidész szerint: pont az, aminek nincs része. Tudományos értelemben a pont absztrakt fogalom. Lényegében nincs kiterjedése, vagyis nulladimenziós. Ma már elfogadjuk, hogy vannak nehezen meghatározható alapfogalmak is, és ezek közé soroljuk a pontot. Mint definíció sokfélét jelenthet: beszélünk metszési, keresztezési, találkozási pontokról. Grafikai értelemben a pont már az emberi szem által észlelt felület. A legkisebb elem, a kép atomi építôköve. Többnyire valamihez rendelten jelenik meg, de külön hangsúlyt kaphat, miként „pontot teszünk az i-re”, illetve fordított helyzetben a vonal Az ezer mérföldes utazás alá tett pont – felkiáltójel. Középpontegyetlen lépéssel kezdôdik. ként a kör közepét jelölheti… LAO-CE Az egymás mellé, azonos távolságokkal lerajzolt pontokat szemünk vonalként értelmezi, ahogyan szinte önkéntelen módon a szétszórt pontokból alakzatokat képezünk, csakúgy, miként az égbolt csillagainak bizonyos csoportjait csillagképeknek látjuk, és rajzolatuk szerint el is neveztük ôket: Kos, Bika, Ikrek… A pontok értéket nyernek alapvetô játékainkban. Számként vesszük figyelembe például a dominó és a dobókocka esetében, ahol rendjük egy szimmetrikusan épülô sorozatot alkot. A megszokott alakzattól eltérve, pontjait cserélve azonban elbizonytalanodunk, és az értékeket nehezen ismerjük fel.

Felette vagy alatta: pont és vonal egymáshoz viszonyított helyzete eltérô értelmet jelöl. A vonal – pontok sorozata, csak a sûrûségétôl függ, mikor látjuk alakzatnak.

A görögök szerint a kockajátékot Palamedész találta fel, a Trója elhúzódó ostroma alatt unatkozó katonák szórakoztatására. Európában a 14. század óta népszerû, olykor tiltott hazárdjátéki volt: az-zar a kocka neve arabul.

NEGYEDIK FEJEZET

67

Képzeletünk…

A vonal…

…könnyen kiegészíti a látványt. Két pont között kapcsolatot látunk, a három pont már automatikusan háromszöget, míg a négy pont négyzetet szimbolizál. Hat pont esetén – kellô közelséggel – képesek vagyunk észrevenni a kört… és tizenkét pont az óra. Órák, napok, az idô végtelenje. Az egymás mellé és alá sorolt pontokból kialakuló felületet régebben raszternek, ma inkább pixelpontnak nevezzük. A raszterpontok sûrûsége és mérete a tónus kialakításában a szürke vagy éppen a színtelítettség különbözô fokozait mutatja, amelynek szerepét már a reprodukciós technikából is jól ismerjük. A betûképek pixeles változataival késôbb, a digitális információs rendszer tervezésénél, és kiváltképpen számok mint változó adatok alkalmazásánál találkozunk. Megjelenési formáival külön foglalkozunk.

…összeköt, és el is választhat. Gyakran mondjuk, húzzunk itt egy vonalat! Ez a kifejezés mindig azt jelenti, ott valami minôségi, érdemi, esetleg idôbeni változásról van szó. Nos, ez a vonal – természetesen – vízszintes. Maga a vonalhúzás szóhasználatában is a kéz ergonómiai jellegzetességét sejteti. Balkezesek érthetôen ellenkezô irányba húzzák, mint a jobbkezesek. Ha a pontokból indulunk ki, alapvetô és logikus, hogy a vonal pontok egymást érintô, vagy részben átfedô sorozatából adódik. Ahogyan a két pont közötti legrövidebb távolságot összekötjük gondolatban, úgy a pontok egymásutánisága is mozgást indukál tudatunkban. Vegyünk hát a kezünkbe egy ceruzát, és húzzunk egy vonalat: elmozdulunk térben és idôben. Vízszintes vonalat rajzolni mindig nehezebb, mint függôlegeset. A gravitáció sokat segít az építészeknek: a függôón egzaktsága minden más mértéknek támpontjául szolgál. Földünk, amely maga is gömbölyû, dimbes-dombos tájaival, a tenger csalóka horizontjával csak egyfajta relativitást ad a vízszintesnek.

68

NEGYEDIK FEJEZET

NEGYEDIK FEJEZET

69

Árpád híd 981 ➵ Margit híd 613 ➵ Lánchíd 380 ➵ Erzsébet híd 378 ➵ Szabadság híd 334 ➵ Petôfi híd 514 ➵ Lágymányosi híd 494 méter

Burj Dubai DUBAI

Taipei TAIPEI

Petronas Towers KUALA LUMPUR

Sears Tower CHICAGO

Jin Mao Building SHANGHAI

World Trade Center NEW YORK

Citic Plaza GUANGZHOU

Shun Hing Square SHENZHEN

Empire State Building

900 m

850 m

800 m

750 m

700 m

650 m

600 m

550 m

500 m

450 m

400 m

350 m

300 m

250 m

150 m

200 m

50 m

LEHIGH UNIVERSITY PA. ASSOCIATED PRESS USA ADATAI ALAPJÁN

100 m

Földünk legmagasabb épületei

Az állatok – szárazföldi avagy vízi – életterüknek megfelelôen más és más érzékszervi tulajdonságaikkal alkalmazkodnak környezetükhöz, és amennyire eltérô például a szaglásuk az emberekétôl, annyira másként reagálnak a fényre, a színre és a látványra. Látásuk kifejlôdésében a veszélyek felismerése életbevágóan fontos, meghatározó. Jól ismerjük a békák vagy a vízilovak szemeinek különös elhelyezkedését, de egy madár a levegôben, vagy egy hal a vízben is másként tekint körbe, mint az ember. Számukra a fent és lent legalább annyira fontos, mint a horizontális… Nekünk a tornyok és felhôkarcolók sokkal magasabbnak tûnnek, mint amilyennek azok méretét vízszintesen való leképezéssel látnánk. Egy horizontális távolság egyszerûen lemérhetô, a vertikálissal – úgyszólván – érzelmi gondjaink is vannak. Ami függôleges helyváltoztatás, az a tudatalattinkban gyakorta rajtunk kívülálló eseményként következik be. És a vízszinteshez viszonyítjuk. Ezért is van bizonytalanságérzetünk a ferde vonalak láttán. Perspektivikusan csak annyit, a vízszintest és függôlegest felezô 45 fokos, ideális dôlésszögrôl – az infodesign esetében – több kitüntetô példa is következik majd.

NEW YORK

Hogy a vízszintes és függôleges emberi szemmel

Central Plaza

nézve milyen relatív, jól

HONG KONG

mutatja, ha összevetjük a budapesti hidakkal

Bank of China Tower

a legmagasabb felhôkarco-

HONG KONG

lókat: az Árpád híd vagy száz méterrel hosszabb…

Emirates Tower One U. A. E.

The Center HONG KONG

Eiffel torony

Déjà vu: a szerzô felvétele

PÁRIZS

1989. október 21-én készült. NEGYEDIK FEJEZET

71

Elemi kapcsolatok… …a geometriában: Eddigiekben szó volt a pontokról és a vonalakról – úgy általában. De miként az infodesign témájával és megjelenési formáiban jószerivel az emberi környezet találkozási pontjai köré csoportosítható, úgy a vonalak kapcsolódásáról is – általánosan – szót kell ejtenünk. A legalapvetôbb ezek közül az x, vagyis a kereszt. Amikor a geometriában egy kör középpontját jelzi, akkor jelölünk vele, amikor számsorokra (egyebek között a római tízesre) gondolunk, matematikai értelemben vett jellé válik. Bizonyos A jó tipográfia transzparens! körülmények között (merjük kimonBEATRICE WARDE dani: analfabéták esetében) azt mondták rá – aláírás. Emberi létünk végpontjában pedig külön jelentôséget kap. Derékszögû irányváltásoknál tulajdonképpen egy vízszintes és függôleges vonal találkozik. A sarokpontjuk kezdet és végpont is egyszerre. A vonalak irányváltása a kézírás szerint megszokott haladási irányokat követi szívesebben, és egy mozdulatban egyesül. Amikor két vonal közül az egyik a másikba torkollik, elágazásnak nevezzük, de hajlunk arra is, hogy ezt egyensúlyi állapotnak, afféle konstrukciónak, esetleg egy folyamat lezárásának tekintsük.

A kurrens x betû kitüntetett helyzetét jelzi, hogy angol nyelvterületen a kurrens betûkép (magyarul a betûszem) elnevezésére használják: ahány font, annyiféle méretarány… NEGYEDIK FEJEZET

73

Zárt formák…

Vonalak… … és rendszerek. A morfológia alapvetô sorozata három azonos hosszúságú vízszintes és függôleges vonallal bemutatható. A konstrukció a sorozat logikai felépítésérôl, és annak valamennyi változatáról szól: két vonal derékszögû találkozásától – lépésrôl lépésre haladva – a teljes jelsorig. A négyes, irányultsága szerint szimmetrikusan azonos karakterûnek látszó, sorozatelemekbôl kialakított rendszer egyedülálló tagja sajátos módon a + (pluszjel), egy vízszintes és függôleges vonalból képzett metszéspont. Ennek szimmetriája jelenik meg a sorozat négyzetet adó és záró mátrixjelében, míg a soronként képzett, négy-négy elembôl álló részsorozatok leginkább a jobbra vagy balra, a fel és le viszonylagos érzetét erôsítik a szemlélôben, ilyenformán mintegy információs jelként is hathatnak.

…vonal és térkonstrukció nem áll távol egymástól. Három vonalból háromszöget, néggyel négyzetet rajzolhatunk. Kör, háromszög, négyzet – már kissé közhelyes! Viszonyunk az alapvetô zárt formákhoz az ôsidôkig nyúlik vissza, és földrajzilag Ahhoz, hogy valamely dolog a legtávolabbi helyszíneken kialakult érdekes legyen, történeti kultúrákban hasonlatos jelelegendô, ha sokáig képrendszerek eredôje volt. A látvány nézegetjük. és képzeletünk együttmûködik. GUSTAVE FLAUBERT Egyenes vonalakkal ábrákat alkotunk. A vonalak egymáshoz való viszonya, találkozásuk és áthatásuk a szemlélôben jelekként absztrahálódnak, esetleg betûk képét idézik fel. Ha csak egy négyzetet szemlélünk is, óhatatlan, hogy az ábrához való viszonyunk, annak térbeli helyzete, kapcsolatunk ne befolyásolna értelmezésében és megítélésében: kint vagy bent vagyunk?

ADRIAN FRUTIGER NYOMÁN

74

NEGYEDIK FEJEZET

NEGYEDIK FEJEZET

75

A kör tökéletességét… …szinte magunkban érezzük: Mi vagyunk a világ! A kissé önhittnek tûnô – dalban is megénekelt – kijelentés igen tipikus, de itt kevés eltéréssel most a körrôl essék szó! Amiként a függôleges meghúzásához megfelelô eszközeink vannak, úgy egy kört is könnyedén rajzolhatunk – körzôvel. Önkéntelenül a közepébe álPolgártársak! lunk: égbolt és föld vesz körül benEzt a kis testi hibával nünket. Maga a tökéletesség! született kört Kultúrtörténeti emlékeink szerint a kör a Nap, a fény és a világosság, átvitt értelemben tehát a meleg és a hatalom szimbóluma is. Körrel jelölték az égitestek útját, az idô múlását. A napkerék, azaz a Wotan-kereszt négy évszakra osztott évet jelez. Óráinkon a pontos idô a körbeki vigasztalja meg? járó mutatók állásából, négy kitünteÖRKÉNY ISTVÁN tett szám alapján kalkulálható. Hasonlóan az egyszerû iránytûhöz, amely a négy égtájat mutatja. De itt már, úgy tûnik, elkalandozunk: egy fogalomkör kapcsán szó-képi és tartalmi kapcsolatokat keresünk, pedig a számok késôbb jönnek…

NEGYEDIK FEJEZET

77

Örökölt kulturális ismereteink is számos szép példát, allegóriát juttatnak eszünkbe. Mágikus értelemben a kör a védekezés legtermészetesebb formája: – Noli turbare circulos meos! (azaz: Ne zavard köreimet) – mondta naivan Arkhimédész, és a római katona leszúrta… De ha már a rómaiakat említjük, rögvest eszünkbe jut Remus, aki kihívóan átugrotta Romulus városvédô körét, s ezért testvére bosszúból megölte. Rituális gyermektánc: Kint a bárány, bent a farkas. Tárgyként pedig a végtelen szimbóluma: karperec, öv (saját farkába harapó kígyó) avagy a holtig tartó hûség jegygyûrûje. Az egyenlôség kifejezése: Arthur király és a kerekasztal lovagjai – ami a mai politikai protokollban is jelen van: a kerek asztal ugyanaz (lovagok nélkül). Mégis, grafikai szempontból közelítve alapvetôen kétféle görbérôl beszélhetünk: az egyik a geometria szabályai szerint szerkesztett ív vagy kör, a másik a szabadkézzel rajzolt, intuitív vonal, amely sajátos impulzusokra reagál, szeszélyes irányokat vehet, a rajzoló egyedi szándéka szerint készül. Tervezett jeleinknél a szerkesztettség dominál.

A hely hangulatához illô égetettcserép plasztika információs térképként az aquincumi amfiteátrum ásatásának helyszínét mutatja be a múzeumkert bejáratánál.

A Kr. e. 2800 és 1800 között több szakaszban épült Stonehenge kôoltára kettôs kört formál. Csillagászati (a nyári és téli napéjegyenlôséget is jól ismerô alkotóinak) felkészültségét tájolása, kimagasló építészeti színvonalát a fennmaradt romok mai állapota is jól mutatja. ANTHONY JOHNSON: SOLVING STONEHENGE, CHARLES KNIGHT OLD ENGLAND, SALISBURY PLAIN KÖTETE ALAPJÁN (1845)

NEGYEDIK FEJEZET

79

ÖTÖDIK

FEJEZET

Miként a nyelv a fülhöz szól, úgy gesztusaink a szemnek beszélnek. FRANCIS BACON

Az olvasás… …nem ellentéte az írásnak. Inkább következménye, velejárója, azaz célja. Azért írunk, hogy (késôbb) elolvassuk, vagy elolvassák mások, akiknek elküldjük. Elsôsorban magunknak készítünk felÉdes Fickó! Bécsben jegyzéseket, de papíron rögzített gonôrületes autóforgalom dolataink gyakorta útra kelnek. Levevan és a közlekedési szabályok sem egészen lezünk. Egyre kevésbé hagyományos, olyanok, mint odahaza. postai úton – interneten. Alighogy Ez azonban apádat elküldtük, a világ másik oldalán már nem zavarja, mert ô még olvasható. Személynek szóló egyéni és az otthoni szabályokat célzott, közösségi információk lenyûse nagyon ismeri… gözô áradatában élünk. Parkolni úgyszólván nem lehet, mert nincs hely, A levelezés még így is más, mint az de én mindig meg tudok élô beszéd. Nem csupán azért, mert a állni, mert találtam egy hangokat jelekkel rögzítjük, és az eltáblát, mely így néz ki: szálló szó helyét a vizuális közlés vette át, hanem mert a leírt szöveg szükségszerûen tömörödik, finomodik, talán meg is szépül. Amit gondolunk és néha – óvatlanul – kimondunk, deEz alatt mindig van hely, hogyis írnánk le! és én mindig oda állok Amit leírunk, azt elôbb szinte ösza kocsival. Képzeld, az tönösen átfogalmazzuk. Piszkozatokat emberek olyankor mind készítünk, akár többször is leírjuk a fointegetnek, ami annak a jele, hogy gratulálnak, galmazványt. Nem csak a tartalom, a milyen ügyes vagyok… látvány miatt is. (Ez valaha az iskolai ÖRKÉNY ISTVÁN esztétika része volt.) A tájékoztatás ké(részlet kisfiához írt levelébôl) pi elemei ma is szövegek. Kézzel írt vagy printelt változatban. Egy levél többnyire homogén (akár könyvben a szépirodalom), folyamatos betûsorokból áll. Fontossága esetleg a sorrendnek vagy a mondatszerkezetnek lehet, a kiemelés spontán módjait a levélíró a címzetthez igazítja.

ÖTÖDIK FEJEZET

83

Részlet Arany János és Szász Károly közösen írt levelébôl, amelyet Mentovich Ferenc névnapi köszöntésére küldtek Nagykôrösrôl 1854-ben. A kalligráfia Zigány Edit kompozíciója. Betûinek hetykesége, a kurrens k és z betûk leszúrásai, vagy a felnyúló betûszárak szerifjei, mint félrecsúszott kalapkák egy pattogós néptánc vidám hangulatát adják – a mondanivaló méltó interpretálásaként.

Az írott betû karaktereivel, típusával, stílusával és tördelésével sokat elárul – készítôjérôl is. A szöveg ilyenkor hangsúlyokat kaphat. Egy felirat a bejáraton, egy nyitvatartási tábla vagy egy tájékoztató lista a hivatali tolóablak felett – komMinden mûvészet pozíció. A grafológusnak olyan, mint propaganda, egy jellemzés vagy éntérkép, ahol a másfelôl azonban nem minden propaganda betûkép tipikus jegyei, az aláhúzások, mûvészet a kacskaringók vagy a sorok dôlése is GEORGE ORWELL kifejez valamit. Közeli ismerôsök, rokonok szövegeire a tartalom és a forma egyaránt jellemzô: felismerjük. A szakértô számára több, mint amit elmond: árulkodó látvány. Olykor tipográfia. A szövegkép esztétikai kategória: értelmét tartalma, maga az üzenet adja. A kifejezésmód artikuláció, amely a mondanivalóhoz igazodik.

Amikor az élet felülírja az étlapot: a labdarúgóEurópa-bajnokság programja fontosabb információ az aktuális menüajánlatnál.

VIRÁGVÖLGYI PÉTER KALLIGRAFIKÁJA

A sebtiben írt könyvtári regiszter és az útszéli reklámtábla nem csak méretében tér el. A helyszín léptékéhez és az olvasási viszonyokhoz is igazodik – funkciójának megfelelôen.

KOLONICS ORSOLYA FOTÓJA

ÖTÖDIK FEJEZET

87

Nyomtatott nagybetûkkel… A verzális karakterek közül, vonalvezetésük alapján, négyféle alakzatot különböztethetünk meg: 1. A legegyszerûbbeknél a betût csak vízszintes és függôleges vonalak alkotják. 2. Az elôbbihez képest rajzosabbak azok, amelyek ferde vonalakkal is kiegészülnek. 3. A legváltozatosabbaknál egyenesek és görbék rajzolják ki a karaktert. 4. Végül vannak olyan betûképek, amelyek csak görbékbôl állnak.

Jobbra Traian oszlopa (betûtípusa szerint) a Haus des Buches sarkán, Lipcsében.

…kérjük kitölteni – olvasható kisbetûkkel az utasítás különféle formanyomtatványainkon. Mindenki érti, mirôl van szó: a nagybetûkrôl, avagy (szakmai szóval) verzálisokról. Mert bármely betûtípus verzál karakterei erôsen hasonlatosak egymáshoz. (Akárcsak a kézírásnál.) Jó ismerôseink a római korból fennmaradt márványtáblákról. Közös örökségünk: legszebb példájaként a Traianus-oszlopot illik emlegetni. Múltjuk a sikerrôl szól, és sikerük van minden emelkedettebb témájú nyomtatott szöveg megformálásában – ma is. Egyenletes folthatású, ha szépen egalizáljuk, kellôen homogén sorokat alkot, úgy, hogy a betûk karakterei gyakorlatilag két vonal közé feszülnek. Ezért aztán hûvösen távolságtartó, vagy – kicsit kritikusan fogalmazva – személytelenül unalmas és monoton. Olvasása nehézkesebb és lassabb ugyan, de betûkarakterei (még kézzel írva is) jól felismerhetôek. Már az iskoláskor elôtt boldogan azonosítunk néhányat, és az olvasás tanulásakor nagybetûkkel találkozunk elôször.

1

2

3

4

88

ÖTÖDIK FEJEZET

ÖTÖDIK FEJEZET

89

A gondolat… …ha kimondjuk, beszéd, ha leírjuk, szöveg. Az elsô olyan emelkedetten hangzik, az utóbbi olyan közönséges. A betû – hosszú és múlhatatlan kulturális vágyaink beteljesülése – egy hangalak, egy absztrakt rajzi jel csupán, nekünk nélkülözhetetlen morféma: szorgos munkával ezekbôl állítjuk össze a maradandó mondanivalót. E könyv szûkebb témája szerint az információt. Az információ – ha vizuális és verbális Néha vagyok, – tehát betûkkel dolgozik. Persze az néha gondolkozom. PAUL VALÉRY ábra mint olyan minden betût megelôz, hiszen maga a betû is bizonyos néven nevezett, illetve késôbb a szó kezdôbetûje alapján nevet kapott rajzocska volt valamikor… De most ne menjünk vissza az akrofóniáig, bár a gondolatközlés módszere a piktogramok egyre szélesebb körének alkalmazásával néha már azt az érzést keltheti, hogy az út a képíráshoz kanyarodott vissza. A szóírás általánosan ismert ábráiból a kezdetben hangérték szerint kialakított betûk idôvel elvesztették a kapcsolatot a képpel, és nyelvtôl függetlenül a hangalapot jelölték. S mert a nyelvek ugyanazt az információt más és más hanganyaggal fejezik ki, – az írás pedig szoros kapcsolatban áll a nyelv hanganyagával –, a leírt szöveg nyelvspecifikus lesz. Számunkra az írás tehát betûírás. Ezek a betûk egymással – leggyakrabban – a hang módosulásaival keletkeztek, a magyarban is igen jellegzetes módon diakritikus jelekkel bôvültek.

Talán furcsának tûnik, hogy az információs design kapcsán a hagyományos szedôszekrények beosztását említjük. Ezek a kis- és nagybetûk – rekeszeikkel (u&lc, azaz upper and lower case címen jeles grafikai folyóirata volt az ITC-nek) – információhordozók. S ami ide emeli ôket, az az a hasonlóság, hogy egy hely térbeli beosztására (itt az egyes karakterek felleléséhez) szükség van erre a táblázatra. A megoldás racionális: ami gyakori és sok kell belôle (nem csak az angol, a magyar nyelvben is) az elöl található: a, e, d és köztük az egyharmad szóköz, aztán m, i, n, o stb. majd a számok és fent a verzálisok… Alatta ólombetûk – Pannon antikva, Zigány Edit tervei alapján. Igen fontos, hogy egy felirat készítésekor a nyelvhez illô (esetünkben többnyire magyar) diakritikus jelekkel rendelkezô fontot válasszunk. Ellenôrzésére az alábbi tömör szóösszetételt találták ki:

árvíztûrô tükörfúrógép 90

ÖTÖDIK FEJEZET

ÖTÖDIK FEJEZET

91

CICERO SZÖVEGÉBÔL AZ 1.10.32. BEKEZDÉS (KR.E. 45)

Lorem ipsum: úgynevezett töltelékszöveg – amikor a szöveg értelme nem fontos, csak a betûhalmaz látványát szeretnék a betûtervezôk, tipográfusok egy mintaszedésben megmutatni. Mintegy 500 éve Cicero De finibus bonorum et malorum címû munkájából szinte szavanként kivágott idézeteket használnak. Például: Neque porro quisquam est qui dolorem ipsum quia dolor sit amet, consectetur, adipisci velit. Azaz: Senki sem szereti a fájdalmat saját maga kedvéért, vagy keresi azt és szeretné magáénak tudni, csak azért, mert az fájdalom… A szöveget esetenként újragenerálják, hiszen nem a jelentése, csak a látványa fontos a felhasználónak. A latin szövegkép nagyon szép, egyenletes, éppen ezért bemutatása ideális, ám egyúttal félrevezetô is, fôleg a magyar nyelv tipikus ékezeteinek hiánya

BETÛTÍPUS: TRAIAN ANTIKVA 16/20 PONTOS

miatt. A valós szöveg alkalmazása utóbb elkerülhetetlen…

ÖTÖDIK FEJEZET

93

Pangram (görögül pan

Az angolból ismert tréfás

gramma) azt jelenti: min-

mondás: The quick brown

den betû. Olyan holo-

fox jumps over the lazy dog,

alfabetikus mondat vagy

a zavartalan kommuniká-

kifejezés, amely az ábécé

ció biztosítására a Western

valamennyi betûjét egy

Union telexhálózatán

mondatban használja.

futott.

A teljes betûkészlet bemu-

Tipográfiai tervezésben

tatása véresen komoly

a típus megválasztásakor

dolog volt a kétpólusú

fontos szempont lehet,

világban, a nagyhatalmak

hogy ne a szöveg jelentése

közötti forródrót idején,

befolyásolja a tervezôt,

a távirdai vonalakon

hanem a betûkarakterek

szünet nélkül futott, mint-

látványa, aránya, azok

egy jelezvén, hogy a tech-

szépsége szerint döntsön.

nika bármikor képes az

E célra a fenti mondat,

üzenet vételére és átadá-

egy kevéssé ismert magyar

sára.

nyelvû pangram szolgál.

94

ÖTÖDIK FEJEZET

ÖTÖDIK FEJEZET

95

Az írógép… …billentyûzetének kezdôsora (minden gépírni tanuló gyötrelmeinek alapja) az a-s-d-f-g-h-j-k-l-é-á-û, amelyre – magyar kiosztás szerint – tíz ujjunkat helyezzük. Ennél kacifántosabb nem is lehetne… Szándékosan az! Edison sok dolgot talált fel, de kevesen tudják, az ô nevéhez fûzôdik a ma is használatos q, w, e, r, t kezdôbetûs írógép-billentyûzet. Ezzel lassította a gyorsan gépelôket, akik a morzejelek átírásához feltalált szerkezetet (késôbbi mechanikus írógépünk elôdjét) kezelték. A betûképet leütô kis kalapácsok ugyanis minduntalan összeakadtak. Nos, a mûszaki megoldás problémáját így elkerülték, de a technikai tökéletesedés (a gömbfejes írógép megjelenése, sôt a személyi számítógép) sem tudott változtatni a megszokáson. Nemzetközi szabványként – a nyelvek szerint szükséges kis eltérésekkel – tovább él, pedig a csapásszámot amúgy akár a háromszorosára is lehetne fokozni. Vannak egyébként más felhasználói felületek is, ahol kínlódhatunk, bár ezeknek nincs ilyen bizarr, ám ésszerû története. Ezek már valóban nem az infodesign, inkább az információelôállítás gondjai.

A Smith Premier No. 10 Typewriter a klasszikus dupla – vagy teljes – billentyûzetû szerkezet 1908-ból való. Korának legnépszerûbb írógépe volt. Minden karakter (kis- és nagybetû) külön helyet kapott.

John Raphael Rogers találmánya a Typograph szedôgép ránézésre emlékeztet a mechanikus írógépre. Egyedi, és részben kézi, matricákkal dolgozott. Szedésénél a kettôs klaviatúra sem sokat segített, a sorok öntése csak lassan haladt. 1896-OS MODELL, DRUCK UND KUNST MUSEUM, LIPCSE

ÖTÖDIK FEJEZET

97

Az írógépek billentyûzete, egy tabulátorleütéssel, a nagy- és kisbetûk közötti váltást teszi lehetôvé. A kisujjaknak kell a legtöbbet mozogniuk, míg a hüvelykujj a szóköz hosszú billentyûjén pihenhet. A géppel írt szövegben, – nyelvtôl függetlenül – gyakori problémát jelentett a kurrens l és az 1 szám, vagy a verzál O és a 0 karakter megkülönböztetése is. Sem a betûk mérete, sem a sorok távolsága nem változtatható tetszés szerint. Kiemelésre az egyik legrosszabb megoldás a betûk ritkítása volt, amely éppen hogy a szókép folthatását csökkentette. A sorok váltakozó hossza, épp az egyforma szóközök miatt, egyenletes szövegképi látványt kínált. A szóköz mérete, a szövegés a margóarányok helyes megválasztása az információs design tipográfiai kompozícióinak alapvetô

Miként az írás az írás eszköze (vésô, lúdtoll, ceruza) és annak hordozója (kô, pergamen, papír) szerint változott, úgy változott évszázadok alatt az írás oktatása a nyelv szerint is. A középkori fraktúr betûket ma már nehezen olvassuk, de elakadunk a rézmetszés finom ívû kacskaringóiban is. Az írógép más! Technikai adottságai, az azonos léptetéssel leütött betûk kényszerûen azonos szélességû betûképei, amelyek között a kurrens i ugyanakkora helyet kapott, mint amekkorán a verzál W szoronghat, eleve kötöttségeket jelentett a típusok kialakításakor. A géppel írt szöveg esztétikai jellegzetességeire még jól emlékszünk: a betûképek néha táncoltak, a karakterek belsô íveinek köze (például a kis e betûnél) a sok használatban gyakran eltömôdött. A leütések váltakozó erôssége miatt a karakterek más-más nyomot hagytak a papíron, sôt olykor dupláztak is… A gyakorlatban szinte már sehol sem találkozunk írógéppel, de a hivatalok információs eszköze, a csúf és igénytelen kivitelû irodai levelezések kopogó masinája (amely a sorok végéhez közeledve csengetett egy picit), mint tipográfiai sztereotípia túlélte önmagát. Stílusa volt, és ez – hasonlóan más, grafikusok, cégfestôk és egyéb feliratgyártók által használt sablonokhoz – újra és újra ihletet ad. Így született a Courier, a Trixie vagy a Stamp Gothic…

és meghatározó esztétikai kritériumai.

A dán infotábla egy üzlet elôtt inkább a kutyák gazdáinak szól, bár a négylábúak is érthetnek belôle. Az írógépes szöveg betûválasztása gesztus, nincs köze a tartalomhoz.

98

ÖTÖDIK FEJEZET

B I L L E N T Y Û K I O S Z TÁ S

A K I S B E T Û K S O R O Z ATA

A N AG Y B E T Û K S O R O Z ATA

Az az elsôdleges… …és az infodesign szempontjából különösen fontos tulajdonsága a szövegnek, hogy képe, tipográfiája van. Lehet, kicsit sarkosnak tûnik a megfogalmazás, ám a szövegfelfogás középpontjában mindig a grafikus mozzanat áll. A szöveg gyakran csak egyetlen szó, látványa és funkciója szerint jól értelmezhetô szókép. Az utunkat szegélyezô információs táblákat, amelyekhez közeledünk, majd elhagyunk, és az interneten látható elmosódó, be- és tovaúszó reklámfeliratokat is – amelyekhez képest a szemlélô helyzete a statikus – egyaránt szövegként érzékeljük. A lényeg, hogy egy adott felületen, – az érzékelés szempontjából – valamilyen rend szerint grafikai jeleket helyezünk el: a szöveg létrehozása során a cél maga az üzenet. A jelentés a legfontosabb. Csupán a betûk ismerete és alkalmazása mégsem elég egy információ feliratozásához.

A sokszorosítással az írás elveszti egyedi jellegét, a lényeg azonban változatlan: mondanivalónkat jelekkel rögzítjük. Itt érdemes megjegyezni, hogy korunkban a számítógép nem az írást tárolja (miként a szedôszekrények rekeszei a betûket avagy a kottajeleket), hanem a jel jelét: karakterkódokat. Mindegy milyen nyelvrôl van szó, a szöveg külön adattípus a számítógép számára, olyan adat, amely karakterkódokból áll. A karakterek az írásban használatos grafikus jelek lényegét kifejezô helyettesítô jelek, melyek megegyeznek a betûkkel. A magyar nyelvben azonban több többjegyû betû jelölhet egy hangot. A számjegyek, írásjelek és egyéb jeleink is karakterek. Minden karakter számot kapott. Egy nyelv szövegeinek leírásához szükséges karakterek képét és a hozzájuk rendelt számkódokat kódtáblákban definiálják. Az, hogy a tárolt kódokhoz mit rendelünk, pragmatikai kérdés, elsôsorban a számítógépre telepített operációs rendszertôl, s még inkább az elôállító programozótól függ.

ÖTÖDIK FEJEZET

101

Mondhatjuk: szedett betûk! És valóban, a belsô információs rendszerek legegyszerûbb változatával (kicsit elébe vágva a komplex inforendszereknek) szinte mindaz teljesül, amit funkcionálisan egy modulelven összeállítható tájékoztató feliratozástól elvárhatunk. Hát kell ennél több? Néha örülnénk ennek is…

Másként látunk egy feliratot, ha ráérôsen elsétálunk mellette az utcán, és megint másként, ha autóból vetünk rá egy röpke pillantást. A szemlélô lelkiállapota is igen különbözô lehet, hiszen egy rendezvény ünnepélyes pillanatai egészen más körülményeket kínálnak, mint egy repülôtér forgataga, ahol néha percek alatt kell megtalálnunk a beszállásra kijelölt folyosót. Úgy tûnhet, az idô a legfontosabb tényezô. Nem egészen. Egy kiállítás feliratai meg-megállva sokkal kényelmesebben böngészhetôk, mint az út menti hatalmas táblák egy autóban ülve. Ezek sem távolságbeli különbségek csupán. Aki késôn fejtette meg egy irányjelzô tábla értelmét (akadt ilyen), az talán húsz kilométert is kellett kerüljön az autópályán. Ha emiatt késett el egy megbeszélésrôl, akkor persze hivatkozhatott a ködre vagy a korai szürkületre. Tehát a fényviszonyokra. Mert persze ez is az infodesign-tervezés fontosabb körülményei közé sorolható. Nyílt, szabad tér, avagy egy épület belsô rendje. Eltérô megoldásokat kíván.

A Landesturnschule belsô információs rendszere: szöveg, színkód, piktogramok. Bergisch-Gladbach, Köln

102

ÖTÖDIK FEJEZET

ÖTÖDIK FEJEZET

103

A zenében is… …kell tájékozódni. A kotta egy zeneértônek olyan, mint laikus olvasónak a könyv. A kottákon, rögtön a vonalrendszer elején egy általános érvényû jelet találunk: ez az elôjegyzés, amely megadja a zenemû hangnemét. A tonális rendszerben – nagyjából 300 éve – a centrális hang (A vagy C) határozza meg az egyes hangnemeket. A hangszerelés a zenei textus elôadására kiválasztott hangszerek alkalmazása. Mai ismereteink szerinti összeállítása szintúgy a 17. századig nyúlik vissza, de hangzása a zongorával – és különösen a 20. században – ütôs hangszerekkel (Bartóknál) és modern elektronikus-akusztikus színeffektekkel bôvült tovább. Nagyjából ezer év óta a többszólamú zenemûvek egyidejû szólamait hangról hangra egymás alá írják. A zenei írásnak ez a módja a partitúra. Az egyes mesterek – a kontrapunktikus írásmód szerint – ilyen egységes rendszerben tervezték meg mûveiket. A 16. század tabulatúráiban már határozottan egymás alatt jelölték az egyszerre megszólaló hangokat, olykor még az énekkari szólamokat is egy szisztémára írták, ezért a kottákat akár 7-8 vonalra is bôvítették.

Próba, kottajegyek szedésmintája. Nürnberg, 1721

104

ÖTÖDIK FEJEZET

ÖTÖDIK FEJEZET

105

A szedôszekrény rekeszbeosztásához hasonlatos a kottajegyek szedésére készített tájékoztató.

Egy klasszikus szimfonikus zenekar felállása

Mozart partitúráiban ugyan még a sor élén a vonósok szerepelnek, ezt követik a fa- és rézfúvósok, de a 18. század óta a gyakorlat nagyjából változatlan. A zenekart összetartozó hangszercsaládok szerint csoportosítják, és az egyes csoA zenének hét betûje, az írásnak huszonhat portokon belül a magasabb regisztert hangja van. képviselôket felsôbb helyre állítják. Az JOSEPH JOUBERT elv – akár az információs közlés technikáiban – a jobb áttekinthetôséget szolgálja és a partitúrában a karmesterek és a zeneértôk könnyû eligazodását segíti.

Bartók zongoraversenyének eredeti kéziratáról készült nyomat, látványelemként a zeneszerzô emlékházában, Budapesten.

A hangszerek szokásos rendje a következô: 1. hegedûk, 2. hegedûk, 3. brácsák, 4. gordonkák és nagybôgôk, 5. fafúvók (fuvola, oboa, angolkürt, klarinét, basszusklarinét, fagott és kontrafagott), 6. rézfúvók (kürt, trombita, harsona, tuba), és külön, hátul 7. az ütôhangszerek (dob, triambulum, cintányér, gong, egyéb ütôsök). Mellette a hárfa. A zongora nem része a hagyományos felállásnak, de zongorahangversenynél a vonósok

BARTÓK EMLÉKHÁZ, BUDAPEST

elôtt kap helyet.

ÖTÖDIK FEJEZET

107

Az írások között… …sok hasonlóságot és néhány érdekességet is találunk. Mimikánk: arcunk rezdülése, szemünk villanása reakció, vélemény, önkéntelen üzenet. A spontán mozdulat – akaratlan testbeszéd, mozgásunk érzelmeket, mondanivalót fejezhet ki. Az információ átadásának különös esete a tánc rögzítésére alkalmazott táncjelírás (avagy tánckotta) az írásokhoz hasonlóan hosszabb fejlôdés eredménye. Korai, reneszánsz változataiban még betûszimbólumok jelölték a lépésmotívumokat, majd a kotta felett elhelyezett vonalrendszerre írt grafikus jelekkel próbálták meg a táncos mozdulatainak összetettségét ábrázolni.

Sajátos grafika egy tánc koreográfiai vázlata, ahol a folyamatos helyzetváltoztatás (zenére, azaz meghatározott ritmusra) az idô változásával is összefügg. A különbség talán annyi, hogy a táncmozdulatok (bár vizuális információt közvetítenek) koreográfiai jelként csak a beavatottak számára érthetô grafikai megjelenítések. Miként a leírt szöveg betûk sajátos kombinációjával jön létre, a Lábán kinetográfia is ismétlôdô jelek sorozatából építkezik. Számítógépes feldolgozása a jel rajzformánként való egyedi, számazonosítóhoz kötött rögzítését teszi lehetôvé. Nyolc koordinátaegység szélességû vonalrendszerében a jelminták elemeit az ún. térmértékjel és az irányjel azonosítóját, koordinátáit határozzák meg. A Labonatory szoftverként a kinetográfiai jeleknek 26 csoportját rögzíti, mátrixelvû koordinátarendszere 166 oszlopra épül. Bemutatása az infografika sajátos területére vetett csodálkozó pillantás csupán, a könyv eredeti,

Le Passe pied Louis Pécour koreográfiája. Lejegyezte Raoul Auger Feuillet Párizsban, 1700-ban.

infodesign témakörében.

ÖTÖDIK FEJEZET

109

A 20. században elterjedt kinetográfia sajátos írását Lábán Rezsô dolgozta ki az 1920-as években. Az elnevezés is ráutaló. Ez a különös, absztrakt rajzi elemek sorozatából álló jelölés a zenei alapra épülô, tehát idôbeli kötöttségekhez igazodó térbeli folyamatokat ábrázol. Dinamikus kiegészítô jelöléseivel a bonyolult mozdulatfázisokat összetetten, folyamatosan és a zenével egységben rögzíti. A kinetográfia a test anatómiai ismeretével valójában mindenféle emberi mozgás kifejezésére alkalmas írás. Egész Európában elismert és használt kifejezési forma, összehangolt jelrendszer. Magyarországon Szentpál Mária és Lugossy Emma táncírással foglalkozó tanulmányai koreográfiai alapmûvek.

Az 1956 októberi oparaházi elôadás véletlenül fennmaradt táncjelrajz-részlete. TÁNCARCHÍVUM, BUDAPEST

A New Yorkban 1940-ben alapított Dance Notation Bureau hivatalos táncjelírásként bevezette a labanotation rendszert.

LÁBÁN JELRENDSZERÉNEK ALAPJAI A TEST, A MOZDULAT, AZ IDÔ KOMPLEXITÁSÁVAL

A HORIZONTÁLIS MOZGÁSRÓL…

110

…ÉS A MOZGÁS DINAMIKÁJÁRÓL

ÖTÖDIK FEJEZET

ÖTÖDIK FEJEZET

111

Oldalpár Albrecht Knust könyvébôl: Abriss der Kinetographie Laban (1936) TÁNCARCHÍVUM, BUDAPEST

Dr. William Moon

A vakok…

(1818–1894) brightoni fiatalemberként, 21 éves

…és gyengénlátók világa jelentôsen különbözik a miénktôl: akik e szöveget olvasni tudják. Tájékozódásunk eseti esetlenségéhez aligha fogható az ô kiszolgáltatottságuk. Amikor az írás – mint információhordozó – (-ôrzô és -továbbító) szerepérôl és sokféleségérôl szót ejtünk, el nem Gondolkodni feledhetjük a sötétségben élôk világát! sokkal érdekesebb, Valahonnan valahová eljutni számint tudni, de kevésbé érdekes, mukra különösen körülményes. A hanmint látni. gok és a szagok életmódjuk kifinomult JOHANN WOLFGANG jelzésrendszerében sokat segíthetnek, GOETHE de csekély az esélye annak, hogy vakon a városi közlekedés dübörgô zajában, vagy akár egy épület szintjein eligazodjanak. A beszéd rögzítésének, az információ átadásának – személytôl, helytôl és idôtôl is független – módozataira több kísérlet is született. Az itt bemutatott írásokat modern technikai jelátalakítók használatával már a vakok is használhatják. A korlátok nélküli világ kialakításában felelôsségünk azonban átháríthatatlan.

korában vesztette el látását. Olvasási rendszerét a korábban ismert eljárások tökéletlensége miatt fejlesztette ki, és elôször 1847-ben saját alfabétjával publikálta: The Last Days of Polycamp. Elsô dokumentumait otthonában nyomtatta. Vakoknak szánt írásmódja 1960-ig széles körben ismertté vált. 471 nyelven készítettek kiadványokat, könyveket írásjeleivel. Ma Anglián kívül csak kevesen ismerik, pedig különösen az életük késôbbi szakaszában látásukat vesztôknek könnyebben megtanulható olvasási módszert kínál, mint az elterjedt Braille-írás.

Kevesen tudják, hogy Louis Braille (1809–1852) a francia sereg számára Charles Barbier által kifejlesztett 12 pontos éjszakai írásrendszert kettévágva alakította ki a róla elnevezett pontírást. Tizenöt éves volt ekkor. Elsô könyve 1829-ben jelent meg, de a Braille-írást csak 1868 után vezették be. Kódjai sajnos nyelvenként eltérôek: különbözô ábécék és szabványok léteznek. Magyarországon 1890 óta használatos. Egy-egy betûkaraktere 2 x 3, azaz 6 pontból állhat. A pontok mérete 1,5 mm. Bár a közlekedés és az információs technika még nincs felkészülve a fogya-

A számítógépes technoló-

tékosok tájékoztatására,

gia és a digitális nyomtatás

a mindennapi életben

új esélyt kínál a bevezeté-

metabraille jelátalakítóval

sére.

és beszédszintetizátorral

ENCYCLOPEDIA BRITANNICA NYOMÁN

már számítógépen is jól használható. Bankjegyeinken és a gyógyszerek csomagolásán alkalmazása megvalósult.

Mayday – a nemzetközi segélykérô szó francia eredetû: m’aider – azaz segíts nekem, hiszen a szállítás és a közlekedés nemzetközi nyelve is a francia volt. Stanley Mockford a london Croydon repülôtér rádiósa találta ki 1923-ban. A vészJelsorozat a Vakok és

jelzés egyenértékû a Morze SOS kóddal. (

… --- …)

Gyengénlátók Intézetébôl.

112

ÖTÖDIK FEJEZET

ÖTÖDIK FEJEZET

113

Alfabetikus zászlójelek

Számkódos zászlójelek

Axiómaként elfogadható tétel: az információ nem az anyag tulajdonsága.

Alfa

Bravo

Charlie

Delta

1

8

A nemzetközileg ma is használatos tengerészeti zászlójelek sajátos kódok. Mivel a kommunikáció különbözô színterein más

Echo

Foxtrot

Golf

Hotel

2

és más eszközök, fizikai

9

lehetôségek, mai szóval élve információs megoldások állnak rendelkezésre, különbözô jelzésrendszerek alakultak ki. Zászlójeleket

India

Juliet

Kilo

Lima

3

0

már jóval korábban is használtak (részben a heraldikai címerek, a hûbérúr tulajdonát jelölô zászlók is ide sorolhatók), de üzenet-

Mike

November

Oskar

Papa

átvitelre az itt bemutatott

4

kódrendszert csak a 18. század végén vezették be.

Ismétlések Quebec

Romeo

Sierra

Tango

5

1. ismétlés

Uniform

Victor

Whiskey

Xray

6

3. ismétlés

2. ismétlés

Richard Howe admirális, késôbb lord, dolgozta ki, és (egyebek mellett Nelson híres tengeri ütközeteiben) alkalmazták elôször. A korábban csak sárga, kék

Yankee

és vörös színû zászlók

Kód/válasz

7

Zulu

fekete kiegészítésekkel az alapábécét, 26 jelkódot (betût és számot) jelentik. 1790 óta a nemzetközi hajózásban szabványosított optikai információs eszköz.

114

ÖTÖDIK FEJEZET

ÖTÖDIK FEJEZET

115

HATODIK

FEJEZET

A betûket ne kényszerítsük elôre meghatározott formákba. MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ

A szép tipográfiát… …Adrian Frutiger egy erdôhöz hasonlítja, amelyben a különféle fák egymástól kellô távolságra úgy töltik ki a teret, hogy közöttük a tekintet nem akad el és lelkünk felszabadul. Ezt a lírai átköltést azért érdemes megfogadnunk, mert aki mondja, a legnagyobb információs tervezési munkákban próbálta ki magát. Betûtípusa, az Univers, az elsô olyan betûcsalád az írások között, amely egy meghatároA betûkép olyan tiszta legyen, zott rend szerint bôvült. 21 metszémint egy nyíl sét, a normál (regular 55) után folyaADRIAN FRUTIGER matosan, számokkal (is) kódolta. Így 45-ös a light, 65 a bold, 75 a black, míg a keskeny változatok számozása 47, 57, 67, 77 lett. Az ultra keskeny, a széles és az extra bold között szemre (és nem egy matematikai sorozat szerint!) alkotta meg az egyes metszetek szélességét, a vonalvastagságok arányát. A könyv oldalain sorjázó betûket szürke soroknak látjuk, olvasásukhoz többnyire leülünk. Helyzetünk nyugodt, szinte idillikus. Ha pedig nem így van, akkor talán éppen azért olvasunk, hogy a világ zaklatásait kizárjuk… black 75

A párizsi Charles de Gaulle repülôtér 1. terminálja 1975 óta fogad utasokat. Paul Andreau fôépítész felkérésére az információs rendszerhez Frutiger új betûtípust tervezett. A bázis az Univers volt, ám az Univers zárt szóképeiben a betûk mint láncszemek kapcsolódnak. A tervezô egy nyitottabb, a kurrens a, e és s betûknél jól megkülönböztethetô változásokat alkalmazott. A tervezéshez tartozott a feliratozás rendszerének kialakítása és a nyelvek megkülönböztetését segítô színkódok bevezetése. Ez esetben sötétsárga felületen a francia fekete, az angol szöveg fehérként jelent meg. Az ô keze nyomát viselik a svájci utcatáblák is, ahol az optimális olvasható-

bold 65

ságért a karakterek belsô

normal 55

nyitottságával egy új

light 45

betûtípust alkotott, ez a Frutiger Astra.

Az o betû nem egy geometrikus kör, negyed cikkelyei azonban egybevágóak. A vonalvastagság lágyan vált, aszerint, ahogy a hagyományos tollírásnál szokásos: fent és lent elvékonyodik. Wiebe Höljes Musterbuch kötetének nyitott oldalai Frutiger betûivel VERLAG MAINZ,

HATODIK FEJEZET

119

HERMAN SCHMIDT 2000

Az elágazásnál útjelzô táblákként csoportosuló céges reklámhordozók egymással rivalizálnak. A párhuzamosan elhaladó forgalomnak esélye sincs, hogy felismerje a különbözô tartalmakat, amelyek többnyire a kereskedelmi lánc arculatához igazodó márkajelzésekre építenek, és a cégreklám megkomponálásakor csak a forgalmi helyzet, illetve a helyszín adottságai maradtak figyelmen kívül.

Más a helyzet egy közlekedési szituációban. A szöveget (gyakran egyetlen szót) itt is olvasni kell. Az extrém nagy feliratok szövetében azonban elakadunk. Mert a betûk zártak, a betûközök szorosak, pedig a szó inkább jelzésként szerepel. A környezetbe illô, és a funkcióhoz leginkább megfelelô típus kiválasztása a legkényesebb. Kis túlzással azt is mondhatjuk, itt dôl el minden! A feladat megoldásához nem elég a számítógép gazdag választékában keresgélni. Az információk jelentése, helye, helyzete és természetesen a környezet (ember alkotta tér, épület) döntô lehet. Ennek megítéléséhez a helyszín alapos ismerete elkerülhetetlen.

120

HATODIK FEJEZET

HATODIK FEJEZET

121

Talp nélküli… …lineáris antikva: ez a kifejezés a betûtípusok immár klasszikussá vált nyomdai (és ezért bizonyos mértékben túlhaladott) tízes felosztásában a betûkarakterek meghatározott stílusjegyeire utaló osztályozás szerint az egyik – talán legnépesebb – csoportot jelöli. Grotesque (vagyis groteszk) elnevezése William Thorowgoodtól származik, aki 1832-ben metszette elsô talp nélküli típusát, és a megbízó betûöntöde, illetve a meglepôdött nyomdászok reakcióira, megjegyzéseire utalt betûjének stílusjelölésével. Sans serif (francia meghatározással) írások azonban már jóval korábban is léteztek. A latint megelôzôen már az 5. századtól ismertek etruszk és görög változataik. Nyomtatásban – részben építészeti inspirációkra – a 19. századtól találjuk nyomait. A tájékoztató rendszerek nagy részénél talp nélküli lineáris betûket használnak, amelyek ezen túlmenôen is különbözô csoportokba sorolhatók. Groteszk, új groteszk, humanista vagy geometrikus kategóriái – az elmúlt évszázad gyakran változó izmusaihoz hasonlóan – a divatot kiszolgáló számos izgalmas betût kínálnak. E definíciók az egyes típusok hasonlatosságaira utalnak, de sajátosságaikat a megbízó, vagyis a felhasználás célja és jellege befolyásolta leginkább. Vannak közöttük könyvek szedésére alkalmas nyomdabetûk, bizarr reklámtípusok és a számítógép számára komponált változatok. Az egyes betûtípusok kategorizálása külsôségeik alapján majdnem annyira kényes, mint az, ahogyan mi emberek egymásról, felületes ismereteink alapján nyilatkozunk.

HATODIK FEJEZET

125

Ich bin der Weg… Ezek a Biblia szavai, de ha információs design, és ha éppen groteszk betû, akkor ez a kép igazán ideillô – illusztrációként: Én vagyok az Út… A szöveg soha nem önmagáért való, de vannak helyzetek, amikor a mondanivaló – bár nem informális, formai megújításokat indukál. Az épületgrafika városképi szerepérôl majd a végén essék szó, ez az egyedi kompozíció példája annak, ahogy a modern tipográfia az Írással találkozik. A betûk rajza, groteszk arányaik sajátos esztétikai célt szolgálnak. Azon túl a szöveg megtartotta eredeti funkcióját, értelmezhetôségét. A járda szélén álló bronztábla szövege: Santiago de Compostela 2705 km. … St. Jakob-templom (Regensburgtól)

A népszerû zarándokút jele, a fésûskagyló különbözô információs helyzetekben.

Akzidenz Grotesk az egyik elsô talp nélküli betûtípus. Tulajdonképpen egy pre-Helvetica. 1896ban tervezték a Berthold betûöntöde részére, kifejezetten merkantilcélra, kereskedelmi nyomtatványok számára. dtl Argo A név elé illesztett rövidítés, Duch Type Library, a forgalmazót jelöli. Gerald Unger tervezte az 1991-tôl héttagúvá bôvült betûcsaládot. Avant Garde Gothic Herb Lubalin eredetileg az azonos nevû mûvészeti magazin címéhez tervezte, és betûcsaláddá bôvítette 1970-ben. Erôsen geometrikus rajzolatával, alternatív karaktereivel, ligatúráival népszerû design betûtípus. Avenir Frutiger tervezte betûtípus, a korábbi írások tapasztalatával készült 1988-ban, már a számítógépes világ számára. Bauhaus A dessaui iskola tanára, Herbert Bauer 1925-ben tervezett Universal írásának néhány karaktere kelt életre az ITC tervezôasztalán. Eurostile Aldo Novarese négyzetes, széles típusa a modern építészet és a technikai attrakció sugallatával készült 1962-ben a tíz évvel korábbi, verzálisokból álló Microgramma stílusjegyeivel.

126

Franklin Gothic Benjamin Franklinról kapta nevét. Az eredeti írás Morris Fuller Benton (200 betûterve közül az egyik) 19031912 között született. Az amerikai gépkorszak klasszikusa, erôteljes és jól artikulált írás. 1980-ban Victor Caruso tervezte újra. Keskeny, extra keskeny változatokban is létezik. Frutiger a tervezô nevérôl. A korábban Roissynak nevezett írását 1976-ban használta elôször: a párizsi Charles de Gaulle repülôtér információs rendszere számára tervezte. Futura Paul Renner tervezte 1927-ben. Geometrikus vonalvezetése, egyszerû és nyitott rajzolata különösen kedveltté tette a Bauhaustól napjainkig. Az emberiség üzenettáblája a Holdon – Apollo–11 – Futura típussal készült.

Helvetica MAX MIEDINGER, 1957

Univers ADRIAN FRUTIGER, 1958

Frutiger ADRIAN FRUTIGER, 196 8

Gill Eric Gill neves betûtípusa. Leginkább a londoni metró juthat eszünkbe róla, bár azt apósa, Edward Johnston tervezte 1916-ban, Underground néven. Helvetica Max Miedinger betûtípusa 1957-ben született és a hatvanas évekre az egész világon elterjedt. Meglehetôsen hûvös, kissé jellegtelen karakterei a legkülönfélébb célokra teszik alkalmassá. Maximo Vignelli a New York-i subway információs rendszeréhez használta. HATODIK FEJEZET

új groteszk 220 PONTOS

Gill ERIK GILL, 1930

Meta

Impact Az elnevezés igen találó. Különösen keskeny, kövér írás, rövid, fel- és lenyúló betûszárakkal. Geoffrey Lee tervezte 1965-ben. Leginkább újságok és reklámkiadványok erôteljes címsorainak szedésére alkalmas. Insignia Neville Brody betûterve az Arena Magazin számára készült 1986-ban. Komputerorientált világunkban új divatot teremtett. E típus karakterei kissé geometrikusak, art decós hangulatúak.

ERIK SPIEKERMANN, 1991

Syntax

Lucida Az elsô komplett betûcsaládok egyike, amely groteszk, betûtalpas, sôt fraktúrfontokkal is rendelkezik. De van kalligrafikus, fax és monospace metszete is. Kris Holmes és Charles Bigelow közös terve 1985-tôl: elôbb kifejezetten lézernyomtatók számára készült. Az Apple osX alapírásául választotta. Meta Erik Spiekermann betûtípusa 1991 óta nagy cégeket vont bûvkörébe. Elôbb a Deutsche Post, majd a Lufthansa, a Bundesbahn, a Siemens, a Daimler Benz is arculati betûjeként használja.

Info Erik Spiekermann betûje. Ole Schäferrel tervezte a Meta Design Stúdió keretében 1996 és 2000 között. Fôleg hivatali (neve szerint néhol Info office, Info text) célra szánták, de információs rendszerekhez is jól alkalmazható típus, szép rajzolatú kurrensekkel.

Myriad Pro Web Wild jelzôi mutatják, hogy többféle célra tervezett változata van. Robert Slimbach és Caril Twombly tervezte 1992-ben az Adobe Systems számára. Karoling jellegû kurrens betûkarakterei nyomtatva is vonzóak.

Interstate Az Egyesült Államokban a Federal Highway Administration hivatalos információs felirataihoz használt írás alapkaraktereinek esszenciájaként született Tobias Frere-Jones keze alatt. 1993 óta 32 tagú betûcsaláddá vált.

Neuzeit Wilhelm Pischner német betûtervezônek tulajdonítják. 1928–36 között keletkezett és a Linotype stúdió kínálatában található. Kellemesen nyílt, világos karaktereivel szép szövegfoltot ad, folyamatos szövegszedésre is jó.

Letter Gothic Roger Robertson tervezte az IBM elektronikus írógépe számára 1962-ben. Monospace condensed: azonos szélességû karakterei az egyenletes léptetést teszik lehetôvé.

News Gothic Eredetileg Morris Fuller Benton 1908 körül készített betûtervei alapján született, informatív karakterei fôként újság és magazin szedésére teszik kiválóan alkalmassá.

HANS-EDUARD MEIER, 1995

humanista 220 PONTOS

HATODIK FEJEZET

129

OCR-A 1968-ban jelent meg az amerikai betûforgalmazásban mint az elsô optikai karakterfelismerô rendszerekhez tervezett típus. Ugyanabban az évben Frutiger elkészítette európai változatát OCR-B jelzéssel. A pénzügyi nyilvántartások automatizált tecnológiájában széles körben használatos. Rotis Otl Aicher készítette az Agfa Compugraphic fényszedô rendszer részére 1989-ben. Tiszta, világos karakterei, semi serif és serif változatai tág teret kínálnak a felhasználóknak. Scala sans Martin Majoor 1993-ban tervezte az azonos nevû serif változataként. A betûcsalád valódi kurzívjával, ugrálós számjaival, kiskapitális karaktereivel igazi humanista stílusú betû, amely széles körben kedvelt. Stone sans Az Adobe System felkérésére tervezte 1984-87 között Sumner Stone. A 18 tagú betûcsalád groteszk és antikva változatai harmonikusan használhatók, a tipográfiában egymást jól kiegészítik. Ez könyvünk betûtípusa.

Trade Gothic Tulajdonképpen az Akzidenz Grotesk amerikai változata, Jackson Burke tervezte 1948-ban. Viszonylag nagy kurrens karaktereivel, keskenyebb szélességû betûivel ideális újságok számára, de reklámbetûnek és címírásnak is jól megfelel. Trebuchet MS Vincent Connare 1996-ban tervezte ezt a groteszk betûtípust a Microsoft megbízására, kifejezetten webdesigncélokra. A Windows operációs rendszer és az Internet Explorer is használja.

Futura PAUL RENNER, 1929

Avant Garde HERB LUBALIN, 1970

Univers Adrian Frutiger meghatározó betûtípusa, amelyet a párizsi metró számára tervezett 1958-ban. Elegáns, tiszta, arányos ritmusú. Nem csak az elnevezése szerint univerzális: széles körben használható írás. Insignia

Verdana Eredetileg képernyôírásnak szánták, a Microsoft felkérésére Matthew Carter tervezte true type fontként 1994-ben. A kis felbontású technológia lehetôségein túl kiválóan alkalmas nyomtatott információk tervezéséhez is.

NEVILLE BRODY, 1986

Az itt bemutatott harminc írás (vállaltan

Syntax Nomen est omen. Hans Eduard Meier 1968-ban készítette el elsô változatát. Változatos karaktereiben reneszánsz antikva elôdökre ismerünk. Barátságos, irodalmi szöveg szedésére is kiváló.

130

szubjektív válogatás) csupán töredéke napjaink groteszk kínálatának. Az adatokat az Agfa, a Dutch Type Library, a Fontfont.com, a Linotype, és a New York-i TDC adatbázisaiból, Frutiger és Spiekermann könyvébôl vettem át. Néhány évszám esetében nem lényegi eltéréseket tapasztaltam… HATODIK FEJEZET

geometrikus 220 PONTOS

Kék alapon fehér betûkkel különféle információs rendszereket ismerünk. Francia, angol és német feliratoknál, közlekedési cégek (Deutsche Bahn) tájékoztató szövegeinél is jól bevált színállás ez. Elônye, hogy karaktereik távolról is jól olvashatóak, és a belülrôl világító feliratok nem kápráztatnak. Mégsem mindegy, hogy melyik betûtípus mellett döntünk.

Véleményünk bizonyításához tíz groteszk betûtípussal ugyanazt a szót, azonos színállásban, azonos méretarányokkal mutatjuk meg. A Gill: hagyományosan a londoni Underground hangulatát idézi. A vaskos Lucida, és hozzá hasonlóan az újabb keltezésû Interstat, vagy Stone nagyobb betûszemû, nyitottabb vonalvezetésû írások.

Végsô meggyôzésként, elôbbi kijelentésünk igazolására a bemutatott szavakat, azonos sorrendben, de a fokozottan rossz látási viszonyokat reprodukálva ábrázoljuk. Ilyen az, amikor távolról feltûnik egy forgalmi tábla, vagy még inkább, amikor rosszul kivilágított környezetben, esetleg esôs idôben, az autó párás szélvédôjén át megpróbáljuk kiolvasni a mellettünk elsuhanó szöveges információkat.

A nyilakat, a le- és felnyúló szárú kurrens betûket még emlékezetünk felidézi, de a magánhangzók, különösen az a és e betûk, valamint az s gyakorlatilag egy fehér folttá olvad össze, mert a betûk belsô ívei nem eléggé nyitottak, illetve a vonalvezetésük szorosan záródik. Frutiger sok évtizedes tapasztalatával fel is adta korábbi elveit, mondván a verzálisok karakterei, bár homogénebbek, jobban megismerhetôk messzirôl.

Képernyôrôl… …jószerivel többet olvasunk, mint papírról. Ez az állapot éppoly hihetetlen volt még alig néhány éve, mint amennyire váratlan és örömmel fogadott lehetôséget kínált a fax: szövegek és képek fogadására. Kommunikációs kapcsolatainkban ez a két lépés alig maradt el egymástól. A fax kész információs anyagok továbbítására szolgál, míg a számítógép azok elkészítésére is hivatott. Nagyságrendekkel nagyobb jelentôségû! A számítógépen írt szövegeket – továbbra is – a tipográfia szabályai, nyomtatott kultúránk átörökített szokásai szerint formáljuk, de csak részben visszük papírra. Egyre gyakrabban elektronikusan továbbítjuk, arra szánjuk, hogy az információt a képernyôn, esetleg kivetítve olvassák. Alkalmazásának esztétikai hozadéka sokrétû, látvány szerinti minôségét tekintve tudását – azon be-

lül a betûk alkalmazásának sajátos lehetôségeit – sok körülmény befolyásolja. Miként a hagyományos magasnyomtatáshoz alkalmazott ólombetû acélba metszett, matricába sajtolt betûképe – bizonyos változtatások nélkül – nem volt elégséges a fényszedés üstökösként felívelô, majd éppen a számítógépes kultúra robbanásszerû kialakulásával váratlanul kihunyó technológiájának maradéktalan kielégítésére, úgy a betûtervezôknek, az elsôdlegesen képernyôre szánt, és komponált írásaik megtervezésekor is tekintetbe kell venniük az új technológia követelményeit. A groteszk betûk (talp nélküli lineáris antikvák) karaktereire oly jellemzô egyenletes vonalvastagság, amely – mint tudjuk – optikailag értendô, és a függôleges fôvonalak alig észrevehetô vastagításával járt együtt, nehezen valósítható meg a képernyô technológiailag kényszerítô pixeles felbontásában.

138

HATODIK FEJEZET

Banki átutalásoknál, más pénzügyi mûveleteknél vagy internetes telefonkapcsolatunkban a számítógépre hagyatkozunk. Egyszerû kezeléséhez az információk áttekinthetô elrendezése, a mûveleti kapcsolatok logikusan felépített sora szükséges. Tervezését webgrafikának hívjuk – az eszköz alapján, de azért infodesign.

HATODIK FEJEZET

139

Jegyvásárlásnál, a pályaudvarokon már automata berendezéseket használunk. A képernyôn – a virtuális térben – éppolyan jól kell informálni az utazót, mint a közúti forgalomban, egy épületben vagy sportrendezvényeken. Az utazónak itt is tudnia kell, hova készül, de a távolságokat nem fizikai értelemben, hanem a program által felkínált útvonalakon járja be. Az eligazításnak éppolyan világosnak és érthetônek kell lennie, mint egy városi információs rendszernek.

Gondot jelent a nyomtatásban elegánsnak ható, rézmetszô hangulatot idézô kis szerifek kivitelezése is. Eszközhasználatról van szó. A klasszikus értelemben vett nyomdabetûk képernyôn gyakran zajos, kellemetlen hatást mutatnak, nehezen olvashatóak. A papírról reflektálódó betûképek helyett a fény, a diódák, a kristályszerkezet és a plazma világa valamelyest módosítja a tervezô feladatát. Az arányaiban kicsit szélesített karakterek formáinak belsô nyitottsága olvashatóbbá teszi a betûképet, ugyanakkor a szöveg több helyet kíván. A képernyôre szánt írások hátránya az egyediség elvesztése, amely ugyan együtt jár a kor divatosan racionális, modern és egyszerûséget hirdetô szemléletével, de a funkció, vagyis az olvashatóság érdekében a betûtípusok egyszerûsítését hozta.

Írásban… …a betûk ívelése, kapcsolása nehéz feladat. Mégis az iskolába lépve rögvest folyóírást tanulunk. Ha levelet írunk, vagy csak felfirkantunk valamit, összekötjük a karaktereket (még ha utóbb nem tudjuk kibetûzni, akkor is). A tollhegyet folyamatosan a papíron futtatjuk. Mert így könnyebb és gyorsabb. A szépírás grafika, külön mûvészet, az egyszerû kézírás információ: például a piacon, ahol az árakat nézzük, ám az kevéssé design. A betûk kapcsolása jobbára technikai követelmény lehet olyankor, amikor egy szöveg betûit külön külön fáradságos volna felilleszteni, fôleg szériában felrakni – mondjuk egy autómárka logóját a gyártósoron. A márkanevek a karosszérián kapcsolódó betûkbôl állanak…

Alapos tájékoztatáshoz

Boskovitz Oszkár betû-

immár a leginkább bevált

típusának karakterei kap-

módszer a komputeres

csolódnak, látványa és

információ.

hangulata szerint mégsem

A cégek saját tudásbázisú

kalligráfia.

berendezéseiket azokban a

Éppen annak az elvnek és

– nem csak képletesen ér-

technikai elvárásnak

tendô – keresztezôdésekben

felel meg, amit egy szériá-

állítják fel, ahol a döntés-

ban gyártott márkanév

helyzetbe került utazót egy

logotípiája megkívánhat.

irányjelzô tábla, vagy infografikai táblázatok már nem tudják a lehetôségekrôl megfelelôen tájékoztatni.

140

HATODIK FEJEZET

HATODIK FEJEZET

141

HATODIK FEJEZET

145

Neonfény! Ez azonban már az infodesign területéhez kapcsolható. Az ötvenes-hatvanas évek hangulatát idézi, amint kimondjuk. A hideg fények, az egymásba fonódó, villódzó betûk és a halk sercegés, amely egy idô után mindegyikre jellemzô lesz. A neonvilágítás stílus volt, és újra az néhol. Elônye az anyag, a tetszôlegesen hajlítható, sajátos ívekre kényszeríthetô üvegcsô, amelynek esténként felvillanó színei már messzirôl vonzzák a tekintetet. Megállítótáblák, kávéházak feliratai, országúti motelek reklámja jut eszünkbe. Moulen Rouge és Las Vegas. Divat lett, hatással volt a tömegkultúrára és befészkelte magát a betûtervezôk tudatába is. Az információk rendszerelvû alkalmazásában azonban ritkán találunk rá példát, inkább egyedi helyzetekben fordul elô. A grafikai kivitelezést az is nehezíti, hogy ezeknél a szövegeknél a betûk egyenkénti javítása igen nehézkes, a pótlásnál pedig gyakran a világítótest frissen gyártott elemének a színe elüt a többitôl. Ha tervezéskor mégis ezt az utat választanánk se feledjünk: nincs annál szomorúbb, mint egy félig megvakult neonreklám nappal – akár egy öregedô kokott.

Naplemente után, közvilágítás nélkül nehezen tájékozódnánk. A közvilágítást messze meghaladó módon fénylenek azonban a kirakatok és a cégek reklámfeliratai. Ezek között a hajlított neonfénycsô egyre ritkább.

Az elôzô oldalon bemutatott példák több évtizednyi lenyomatok a városon. A hatvanas évek málladozó áruházi felirata és a néhai hegyvidéki presszó bejárata felett vakon árválkodó neon mellett frissebb, de éppoly szomorú látvány a Vivaldi betûtípusával és neonvirággal dekorált portál. Ezek a városképi feliratok immár elenyésznek a dzsungelben.

Ha felbukkan, inkább retro hatású, a led lámpák apró, éles fényei sokkal hatásosabbak, és nagyobb feliratoknál, esetleg zárt térben a dobozos, egyedi karakterek szinte tetszôleges szín- és típusválasz-

Az információs design

tékot kínálnak.

legfontosabb eszközei a betûtípusok. A hely és a technika azonban igen eltérô alkalmazásokat kíván. Szántó Lili betûi éppen a klasszikus neon effektust hozzák, Lineon típusa nevével is utal eredetére.

146

HATODIK FEJEZET

HATODIK FEJEZET

147

HETEDIK

FEJEZET

A terjengôsség épp annyira lehet homályos, mint a tömörség. JOHANNES KEPLER

Számos okunk van… …azt hinni – mondjuk –, és ezzel a dolgok konkrét megszámolhatóságát jelezzük. De a bizonytalan valamennyi, néhány, kevés, több, sok vagy rengeteg (akár az erdô) szintén mennyiségekre utaló kifejezések. A számok mások: egzakt tudomány. Általában nem szeretünk számolni. Miért olyan fontosak akkor mégis? Kalandregényekben hosszú börtönbüntetésüket töltô fôhôsök kegyetlen egyhangúsággal múló napjaik nyilvántartására, míg vidámabb körülmények között a falusi tekepályákon (a sportteljesítmény mellé) legurított korsó söröket jegyzô pincérek is négy vonal, az ötödik keresztben áthúzva: egyformán striguláznak. Az idôben változó mennyiségeket jelölik így, emlékeztetôül.

Az úgynevezett arab számok megjelenésérôl:

Az elsô, töredékes, korai indiai számjegyek

Gwalior (India, Pradesh állam) írás számai

Nyugat-arábiai ún. gobar hindu számjegyek

Közép-Európában használatos számsor mintája,12. század HETEDIK FEJEZET

151

A számok karakterei közül az 1 – egy vonás, a 2 – két vízszintes átlós kötéssel és a 3 – három vonás kötve, jól értelmezhetô ma is. Ami érdekes, talán a 4 jelzésének változása, amely láthatóan egy fél nyolcas…

a legtöbb európai nyelven – kiejtésük szerint – egy szótagú szavakkal fejezzük ki: 1 egy/ein/one/un 2 két/zwei/two/deux 3 három/drei/three/trois 4 négy/vier/four/quatre 5 öt/fünf/five/cinq… … hat/hét/nyolc/kilenc/tíz

Egy rideg világ valóságát képzeljük vele. Tényeket, méreteket és ami sajátosan rosszabb (egy kor után), éveket. Hát már csak ezért is szimpatikus dolog a relativitás… bár néha tudomásul kell vennünk, mi kisebbek vagyunk, mások nagyobbak. Viszonyítunk: ez is egy fajtája a tájékozódásnak. Írásban, rajzban közölt információk bázisa a szám. Szám minden, eszmélésünk kezdete óta. Egyszer volt… az elsô mesebeli katarzisokon át (három kívánság, hétfejû sárkány) jutunk el a kétismeretlenes egyenletekig. Végtelen vágyakozások után megismerjük az Egyetlent. Prímszám ez is. Identitásunkat kódolt nyilvántartásokba írják be, kéretlenül. Leggyakrabban telefonszámokkal találunk kapcsolatot, és materiális dolgainkban tanácstalanok vagyunk, ahol a matéria pénzben értendô: bankszámlát nyitunk. Egyenlôk vagyunk – egy darabig, és utána még inkább –, tartunk az origóhoz.

AHOGY SOHA NEM TUDJUK MUTATNI.

többségét 1 és 10 között

…ÉS

Különös módon a számok

Az írás kialakulását – bármely formájára is gondolunk – megelôzte a számok használata. Az íráselôzmények különbözô fajtáinál (népektôl, kultúráktól, földrészektôl függetlenül) akár az indiánok csomózott kipu fonatai jutnak eszünkbe, akár a pásztornépek botra metszett rovátkái – amellyel a rájuk bízott marhákat tartották nyilván (s melynek szóhasználatunkban máig élô példája a „sok van a rovásán” kifejezés) –, a legfontosabb, hogy memoriterként mennyiségeket jelöltek. Azt is szoktuk mondani: két kezemen meg tudom számolni. Hát tessék! Feltartott ujjunk és az egyes számjel közötti kapcsolat eléggé nyilvánvaló, csakúgy, mint a tenyerünk (elálló hüvelykujjunkkal) az ötös számot idézi fel. Írástörténeti bizonyossága inkább csak annyi, amennyire a betûk történeti kialakulásához (föníciai írás) a képeket jelölô szó elôzménye megkerülhetetlen volt.

Betûtípusaink többsége a reneszánsz idôk igényes számkaraktereit követi. Az elmúlt évszázad divatos racionalitása ugyan sok helyen a verzál magasságú, sôt azonosan (leginkább félkvirt szélességre) tervezett számjeleket vezette be. Ennek elônyével szemben – tömbös, oszlopos rend kialakítása, statisztikai és matematikai összegzésre alkalmas, a tízes számrendszert kiszolgáló tördelés – aligha tekinthetô egyenértékûnek a kurrens, ugrálós számok alkalmazása, amely azonban esztétikai megfontolásokból sok esetben nagyon is indokolt.

Három-három verzális, vagyis vonalba álló, illetve kurrens, vagyis ugrálós számsor a betûtípusok nevével. A L B E R T K A P R : D E U T S C H E S C H R I F T K U N S T , 1959

152

HETEDIK FEJEZET

HETEDIK FEJEZET

153

Hogy a zsidók hogyan számoltak – régen, azt ma nehezen tudjuk igazolni, de a Biblia említést tesz arról, hogy Mózes megszámlálta népét (igaz csak a férfiakat!), és ez a szám meghaladta a félmilliót. Az ókor népszámlálásai (például a görög városállamokban) erôsen túlzó adatokat említenek. Vajon a számok nem megfelelô ismerete, vagy az információátadás módja lehetett a hibák okozója?

Római számok, bólintunk ráismerôleg, noha ezek a számok még valójában betûk: I, V, X… önálló jelként való alkalmazásukat a ma arab számoknak nevezett, valójában a Krisztus elôtti 2. századból óindiai eredetûnek tartott, (és sajátos metamorfózisokon) majd Hispánián át Európába csak a 10. században ismertté váló karakterek tették lehetôvé. A számok megismerésénél – egy ilyen rövid, történeti áttekintés kapcsán is – elkerülhetetlen külön megemlíteni a nullát. Különleges helyet foglal el, a tizedes értékrend alapja, pozitív és negatív számok határa. Ambivalens helyzet: értéke sincs – üres. Rajzolata kör, amely geometrikus forma, de lyuk is egyszerre. Fejlôdéstörténetében néha csak nagyobb pontként jelent meg, amely a tizedesjel értelmezésével a helyét is pontosan jelzi a számsorban. A rómaiak nem ismerték! Egyáltán… próbálták, milyen az összeadás római számokkal?

154

HETEDIK FEJEZET

Az arab számok formai vizsgálatánál elsô pillanatra feltûnik a kerekded 0 és a pálcikaszerû 1 – bináris számok – ellentétes rajzolata. Általánosságban, ma már a számok bármely betûtípus karakterkészletének természetes tagjai. VonalvezetéAz ókori görögöknek sük, arányosságuk illik a többi betû csak egy szavuk volt, amely az írást képéhez. Tipográfiailag az a szép, ha a és a rajzolást egyként szám szövegbe simuló. Pedig vonalvejelentette: graphien. zetésük árulkodó: az írás fejlôdésében Az írás nem csak a betûk kapcsolhatósága egyre fontoegy csuklómozdulat: sabbá vált, a számok azonban mindig gondolatokat önálló jelekként szerepelnek. fejezünk ki, történeteket mesélünk el, érzéseket Írástörténeti tapasztalataink szerint továbbítunk vele. akár egyiptomi, akár latin vagy japán betûket vizsgálunk, megtaláljuk azok gyorsírásszerû, illetve kurzív változatait, amelyek egymáshoz köthetôk. A számok azonban itt is megôrzik különállóságukat.

HETEDIK FEJEZET

155

Szedôszekrény sorszámozott fiókjai a lipcsei Druckkunst Museum kiállítási mûhelyében.

A klasszikus értelemben vett kötött pályás közlekedés, vagyis a vonatok személy- és áruszállítása, a menetrendek, a forgalomirányítás általános kötöttségei, a vagonok és mozdonyok számozása, a szállítmány megjelölése és nyilvántartása megannyi információs feladat. Az adatok gyakori cseréje, a külsô és belsô tájékoztatás elôírt rendje és módja szerint igen különbözô módon történik, és többségében rengeteg számot is tartalmaz. Az alkalmi táblázatokba gyûjtött felsorolástól a technikai jellegû instrukciókig más-más szintû és minôségû nyomtatványok készülnek, de a jármûvekre rögzített jelzések is tükrözik a kor lehetôségeit és igényét. Az információs grafikát e területen csak elvétve nevezhetjük designnak.

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM

156

HETEDIK FEJEZET

HETEDIK FEJEZET

157

158

HETEDIK FEJEZET

Stencil. Ez egy betûtípus

A szöveg ismétlôdése vagy

A feliratok rusztikus jelle-

neve is, de a gyakorlatban

esetisége, néha alkalmi

gét a festés gyakran kézi

jártas és a tipográfiát

jellege miatt bevált és sok

kivitelezése mellett éppen

kevéssé ismerô számára

helyen alkalmazott mód-

a betûvonalak szabályos

egyaránt azt az eljárást

szer, amely a karakterek

megszakításaiból adódó,

jelöli, amikor egy sablon

szabályos átmetszéseivel

jellegzetes elemeire tördelt

alapján betûket, fôleg

segíti a betûkép íveinek

karakter adja. Grafikai

pedig számokat különbözô rögzítését, sôt stabilitást is

ízét infodokumentációs

felületekre ráfestenek.

hangulata felerôsíti.

ad a kivágott mintának.

A következô oldalpáron: Cserélhetô számok! Egy belföldi autóbusz-pályaudvar menetrendje még kézi vezérléssel készül.

160

HETEDIK FEJEZET

HETEDIK FEJEZET

161

52 25 A pénznemek közötti átváltás arányai naponta változnak. A valuták adásvételéhez használt információs táblázatban – általános gyakorlatként – a hétpálcikás számok alkalmazása széles körben elterjedt. Üdítô különbség Albert Pinggera, a Strada írás tervezôjének benzinkúti információs táblája.

A számok vonalvezetése igen különbözô: a nulla és az egyes mellett a hatos és a nyolcas az a szám, amelyet egyetlen lendülettel le lehet írni, ám ezek sem kapcsolhatók egymáshoz. Más irányból kezdjük a hetest és a kilencest, a kilences rajzolásakor még irányváltásra is kényszerülünk. Grafikailag eljátszhatunk a kettes és az ötös szám forgatásával, ám ezek mégsem egybevágóak. A négyest bizonyos esetekben fél nyolcassal ábrázolták… Bár a számok (különösen a nyomdai betûhasználat kialakulásával) a betûtípus arcát öltötték fel, különállóságuk igazolt. Mindegyik saját karakter, anatómiailag is jól megkülönböztethetô tulajdonságokkal. Nem véletlenül. A szöveget szóképekkel olvassuk, a számokat egyenként értelmezzük. Betûtévesztés olvasás közben elôfordulhat, de ha a számokat vétjük el, annak súlyosabb következményei lehetnek!

164

HETEDIK FEJEZET

A digitális kijelzés korában, ahol hét elemi pálcika kombinációja alkotja a jelet, úgy tûnhet, az absztrakció határára érkeztünk. A technikai fejlôdés és a humán érzékelés egyensúlyát az emberi felfogáshoz kell igazítanunk, amely alig változik. Leibniz elképzelése szerint minden tudományt egy egységes – még kitalálandó – egyetemes nyelven kellene kifejezni, hogy valamennyi tudományos problémának a megoldása mechanikus, algoritmikus jelentéshordozó szimbolumokra redukálva kifejezhetô legyen. Programjának jó része Az egy nem fél kettô. Kettônek a fele egy. beteljesedni látszik: korunkban a logiE. E. CUMMINGS ka és a matematika formái, karakterei és jelei egységesek, a számítógép programnyelve nemzetközivé vált. Az írás, amelyet mindenki a saját nyelvén megért, a beszéd amelyet bárki hetek alatt elsajátíthat és az egész világon érthetôvé válik, nem utópia. Mégis, Leibniz Characteristica universalisa lüktetôen sokszínû, gyarló világunkban inkább az informatika útjain segíti az eligazodást, az információs design a vizualitás eszközeivel a köznapi tájékozódás nélkülözhetetlen nyelveként, bár nem ennyire egységes, egy matematikusnak is segítséget kínálhat…

Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) bináris számrendszerében a teremtést képzelte el, ahol Istent az 1-es testesíti meg, míg a 0 az üresség. „Ahogyan a mindenség mindent a semmibôl teremtett, éppenúgy számrendszerében az egyes és a nulla magában foglalja valamennyi számot.” PIERRE LAPLACE

Kettes számrendszerével az elektronika, a komputertechnika és a kibernetika alapjait rakta le.

Elméletének bizonyítására egy tintapaca felületét apró négyzetekre osztotta, majd a nem egész egységeket további apró elemekre bontotta fel. Leibniz ezzel a matematikai tézisével a digitális információs technika alapelvét is igazolta: „Bármely forma, természet utáni rajz, vagy szerkesztett ábra elméletileg tetszôleges geometrikus szakaszokra bontható.”

HETEDIK FEJEZET

167

A leggyakoribb információ… …amely bennünket (és országunkat) azonosíthat, az a gépjármûvek rendszámtáblája. A határokon ellenôrzés nélkül jutunk át, ám bármely gond esetén néhány betû és szám kombinációjával jelölt gépkocsink a nemzetközi nyilvántartásokon keresztül elôkereshetô. A rendszámtábla szerepe az infodesignban nem az útmutatás, mégis, feladata szerint, kellô körültekintést kívánna. De még a német tervezôk is elégedetlenek. Kezdetben – vagy kicsit késôbb – az Osztrák–Magyar Monarchia idején a közös táblákon egy színes betû különböztette meg a magyar autót az osztráktól. A mai rendszerben az EU jelzés egyre gyakoribb, az országok (angol) betûjelét is felválthatja. Az európai államok azonban más-más módszert dolgoztak ki a gépkocsik egyedi betû-szám kombinációjára. Ez a német táblákon a város, illetve a körzetesítés elsô betûje után további karakterekkel egészülhet ki, és összesen 9 elemig bôvíthetô. A bécsi rendszám W jelzése is hasonló régiókról árulkodik, míg a magyar autóknál a három betû, három szám az általános. (A táblák mérete 520 x 110 mm.)

Ludwig Goller (1884–1964), a Siemens tervezôje, késôbb a Deutsches Institut für Normung elnöke nagy gondot fordított arra, hogy a mûszaki területen egységes feliratozást vezessenek be. Szabvánnyá váló betûtípusa, a DIN 1451 szigorú, egyenletes vonavastagságú, egységes szélességû karaktereivel inkább a kivitelezés szempontjait követte, kevéssé vonzó. FF DIN Medium változatát Albert Jan Pool (1960) holland tervezô készítette el a Font Stúdió számára. A redesign a vízszintes vonalakat redukálta, az íveket érzékenyebbé formálta.

A bal oldalon néhány régi rendszámtábla a világ különbözô országaiból.

Azonos szélességû számok esetén (amint az a rendszámoknál szokás) a két egyes közötti távolság különösen tág. A karakterek ritmusát a korrigálás sem segíti. A betûk és a számok közötti távolság aritmikus.

x

x

x

HETEDIK FEJEZET

x

x

x

x

169

zatban. Különösen ez utóbbi váltott ki ellenérzéseke. Erik Spiekermann (a berlini Meta Design alapító tervezôje) kifogásolta a karakterek arányait és a vonalak, belsô közök harmóniáját hiányolta. Hogy véleményével nincs egyedül, mutatja, hogy Martin Fredikson svéd tervezôgrafikus az átlátogató német autók rendszámtáblafotói alapján korrigálta és újratervezte a hivatalos FE Schriftet: FTN Sauerkrauto néven! Az 1998-ban készült terv már egy hasonló, de jól használható betût mutat.

Pavel Strnad

Engschrift (keskeny) válto-

Simon Sedlácˇek

mazzák: FE Mittelschrift és

Kristina Fisˇerová

és két szélességben alkal-

Adam Machácˇek

Stephan Müller és HansJakob Fehr tervezte (1997),

A betûtípus – ami ismét az esztétikai gondok középpontjába került – funkcionálisan azonos szélességû betûket és számokat kíván. Ami szintén fontos kritérium: ezeket a rendszámokat nem szavakként olvassuk, ahogyan a betûkrôl szólva sem feladata az egyes karaktereknek, hogy összekapcsolódjanak. 1936-ban a Deutsches Institut für Normung már az egységesítés kényszerét felismerve vezette be az általánosan DIN 1451 rövidítéssel ismert betûtípust. Németországban a DIN típus fôleg mûszaki területen kapott fontos szerepet, széles körben elterjedt volt. Elôírás szerinti alkalmazása, különféle szöveges táblái a mai napig fennmaradtak. Európa sok országában mint a rendszámtáblák betûje él tovább. Magyarországon 1990 óta ennek az írásnak a némileg változtatott karaktereit használják. Hasonlóan Finnországban, ahol a C,G,O,Q egyenesebb, a 6 és 9 számok oválabb, ívelt szárakkal szerepelnek. Belgiumban a B, D, K, M, Q S és W betûk és a számok közül az 1 és a 3 módosult kissé. Szlovákiánál a 7 ferde szára, valamint a 0 eredetitôl eltérô, nyitott karaktere figyelhetô meg. Lengyelországban a 6 és 9 egyenesen leszúr. Románia, úgy tûnik, maradt a konvencióknál.

Martin Strnad

latos rendszámtáblaírását

Katerˇina Kerelová

Németország ma haszná-

Funkciója szerint a rendszámtábla betûtípusának megtervezése talán még az általános információs céloknál is szigorúbb kihívás elé állítja a grafikust, mert alkalmazásánál az alig néhány karakter és szám egyenletes foltja jól megkülönböztethetô, azonos szélességre komponált karakterekre épül. A gyártás során bármely kombináció elôfordulhat. A hordozó anyag tartós fizikai igénybevételnek van kitéve, sajtolása nehezen tûri az éles sarkokat: határozott, egyszerû vonalvezetést kíván, egyúttal a belsô ívek nyitottsága szükséges.

170

HETEDIK FEJEZET

HETEDIK FEJEZET

171

Cseh grafikushallgatók rendszámmintatáblái (saját betûtípusterveikre épülve készültek), a Prágai Mûvészeti, Építészeti és Design Akadémia Grafika és Vizuális Kommunikáció Tanszékén. work! címmel kiadott kötetükben jelent meg, amely a frankfurti nemzetközi best of könyvversenyen díjat kapott…

A házszámok… …Európában többnyire az épületek utcában elfoglalt helyét jelzik. Jobb oldalon a páros, bal oldalon a páratlan számokat találjuk, ahol a számozás jobb, illetve bal oldalt a városmagtól, illetve a történelmi központból kiinduló utcáknál sugárirányban növekedik, míg tangenciális és keresztezô utcáknál az óra járásával egyezô irányban emelkedik. A telkek igen eltérô mérete miatt ez a valóságban jelentôs elcsúszásokat okozhat. A házszámozás utcáktól független, folyamatos bevezetését a napóleoni idôkben, éppen a katonai behívás áttekinthetôsége érdekében, minden francia városra kiterjesztették. Kisebb településeknél ez ma is ésszerû gyakorlat. Velencében egy-egy negyeden belül a házak keletkezésük, épülésük szerinti számozása dívik, amely akár négy számjegyû is lehet, ezért a ház azonosításához más adatokat is ismernünk kell. Ez a jelzés a csatorna vagy utca fekvését határozza meg, és a postahivatalokban vagy az újságárusoknál is lejegyeztethetô.

Ma múzeum és egyben üzlet a kölnivíz háza a Glockengassén. Az eladótérben, a kozmetikumok vásárlása mögötti karzaton korabeli termékek csomagolása és oklevelei láthatók. Az épület stílusosan levendulaszínben pompázik, és a homlokzaton – hatásos turistacsalogató – a francia hódítást idézô harangjáték figurái strázsálnak.

A táblák jól mutatják a helyrajzi számok és a telekmegosztás változásait. (Passau) HETEDIK FEJEZET

173

Wilhelm Mülhens, az ifjú kölni kereskedô 1792-ben, egy karthauzi szerzetestôl esküvôi ajándékul titkos receptúrát kapott. Ez az „aqua mirabilis” ké1831

1885

1895

1906

1954

sôbb kölnivízként (Eau de Cologne) széles körben ismertté vált. A megajándékozott hamar felismerte értékét, és a kölni Glockengassén üzemet építtetett. A francia megszállás idején, 1796-ban Daurier

1847

1891

1896

1909

1955

tábornok elrendelte a házak folyamatos sorszámozását. A glockengassei ház így a 4711-es számot kapta. Ferdinand Mülhens mint örökös ezt a mágikus számot használta fel nagy

1875

1892

1899

1910

1969

sikerrel a termék neveként. Mint márka, ma is igen elismert.

1877

1892

1900

1912

1976

1878

1893

1902

1913

1983

Budapest esetében a Dunára merôleges utcákban a házak számozása a folyótól távolodva emelkedik, míg a keresztezô irányokban északról dél felé növekszik. Természetesen – és különösen – az elmúlt évszázad panellakótelepeinél az épülettömbök kapuit sorban számozták és a hagyományos városszerkezettôl eltérô, parkos beépítés számtalan, ma is fellelhetô furcsaságot eredményezett. Sokszor elôfordul, hogy egy új épületet húznak két, már sorszámozott ház közé. Ebben az esetben régebben törtszámot adtak, manapság betûjelzéssel egészítik ki a házszámot. Nagyobb épületegyüttesek a bejáratok száma szerint tól-ig jelzést kapnak, vagy a lépcsôházak szerinti kiegészítô számmal látják el a bejáratokat. Általánosságban a házszámok statisztikai szóródása a benfordi szabályt követi.

Jellegzetes, öntött és festett régi helyrajzi és utcatábla a hagyományos formában, groteszk szöveggel és kövér antikva számozással.

A klasszikus budapesti áttört zománctábla rejtett hátsó világítással este is látható volt. A 20. század végén telekmegosztással épült házak információs táblája.

HETEDIK FEJEZET

177

Az elôzô oldalon dán, magyar, német, olasz, osztrák és romániai házszámtáblák láthatók. A legendás Mariahilfer és a Museumplatz sarka... Bécsben, a különbözô színû utcatáblák, a történelmi városmagot idézô fraktúr feliratozással.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában elôször Mária Terézia uralkodása alatt, a 18. század közepén írták elô a házszámozás bevezetésének szükségességét, amelyet – igen gyakorlatiasan – lélek-, vagyis népszámláláshoz kötöttek, és 1769-ben végre is hajtattak. Bécs polgármestere bírság kiszabásával tette kötelezôvé a számok feltüntetését a házakon. Ezt utóbb irányszámokkal cserélték fel, de a korábbi számozást a földhivatali nyilvántartás megôrizte. Bécsben immár 1862 óta nevet viselnek az utcák. A táblák a kerület számát és az utca nevét mutatják. Kezdetben kerületenként változott a táblák keretezése (az 1. vörös, a 2. lila, a 3. zöld, a 4. rózsaszín, az 5. fekete stb. volt), sôt színkód mellett a központból sugárirányban kivezetô utcák táblája szögletes, a keresztezôké pedig ovális formát kapott. 1923 óta kék alapon fehér a felirat.

Az elmúlt évtizedekben több kísérlet is volt, hogy a régi, átgondolt rendszert visszaállítsák, de néhol sajnos a korábbi fraktúr írás egy változata is elôfordul archaizáló, ám rossz kivitelben. A történelmi Poroszországban a házszámozás szokott gyakorlata volt, hogy az utca egyik oldalán indult, majd az utca végén átfordult a másik oldalra. Csehországban – amely szintén az Osztrák–Magyar Monarchia rokonságához tartozott – a lélekszámlálás a régi gyakorlat szerint egyúttal az újoncozás összeírására szolgált. Az ekkor bevezetett számok ma is meghatározóak, és a házak keletkezésének sorrendjét követik. Sajátos a helyzet Japánban, ahol nem utcaneveket, hanem a város kisebb részeit nevezik el és számozzák (a postai címzésben is). Így a nyelv ismerete nélkül még bonyolultabb a tájékozódás.

180

HETEDIK FEJEZET

HETEDIK FEJEZET

181

Magyarország a nyomtatás kezdetei óta latin betût használ, és néhány bátortalan kísérlet ellenére maradt a reneszánsz úton. Utcatábláinkon (alig pár kilométerre Ausztriától) ez a kétnyelvû feliratokon jól látható. Az archaizáló hatást a felirat más látványelemei segítik.

Az utcatáblákra… …merthogy e kettô természetes módon kiegészíti egymást, szinte észrevétlenül tértünk át – a házszámozások után. Amíg a házszám azt jelzi, melyik ház elôtt állunk, addig a sarkon olvasható utcanévtábla távolabb vezet, a következô keresztezôdésig tartó számozásról is informál. A városkép feliratozásának jellegzetes és nélkülözhetetlen elemei, látványuk, esztétikai megjelenésük – bár úgy tûnik, a várostervezôk komoly feladatnak tekintik – néha mégsem a jó szándékú tervezôi akarattól függ… Rövid és valóságos történelmi elôzménynek tekinthetô az a 20. század második felében részben megvalósított információs rendszer, amelynek tervrajzi és fotós anyagát (mai, még fellelhetô tárgyi példáival) most tanulságul ide idézzük. A bemutatott tervek ugyan a tárgyi kivitelezést részletesebben mutatják, mégis, legfontosabb része és láthatóan leggyengébb pontja a tipográfia volt. Az a szándék, hogy a szöveges elemeket a metró információs rendszeréhez igazítsák, célszerûnek tûnik. A korszak kiemelkedôen rossz döntése a betûtípus megválasztása. Funkcionális feladatát nem teljesíti széles, szögletes, nehezen olvasható karaktereivel.

E fotók az enyészet képei. Mutatják: eltelt húsz év. A rendszer részleges rekonstrukcióját elkezdték, ám a feliratozása alig javult.

A Lakóterv Iroda 1983-ban kezdte el egy, a Budapest Fôvárosi Tanács megbízása alapján – elsôsorban nagyvárosi lakótelepi környezethez készülô – tájékoztató rendszer tervezését, kísérleti jelleggel. Három lényeges szerkezeti és információs elemet: utcanévtáblákat, piktogramokat és a lakótelepek bemutatására szolgáló helyszínrajzot készítettek. A jobb tájékozódás érdekében – az országúti információs rendszerek mintájára – utcanévtáblákat elôjelzô táblákat helyeztek ki (legfeljebb négy utcanévvel), hogy a forgalom megnövekedése miatt a gépjármû-közlekedésben segítse az eligazodást. Az útelágazások sorrendjét a név után kitett nyilak számával jelölték, míg az elért utcanevet narancsszínû jelzôpont mutatta. A technikai kivitelhez egy konstans U alakú záróelemet és váltakozó hosszú lábazatot alkalmaztak, úgy, hogy a tartószerkezet mindkét irányból olvasható legyen. A szinterezett fém hordozófelületek kétszeri fehér fedômázolással készültek. A rendszer elemeinek tartósságát húsz évre becsülték…

184

HETEDIK FEJEZET

HETEDIK FEJEZET

185

Az elôbbinél is különösebb, ha nem eredménytelenebb a következô esettanulmány, amely Budapest városrendezési és építészeti felelôs hivatalától indult és a Magyar Iparmûvészeti Fôiskola Typo-grafikai tanszékének adott megbízásról, vagy inkább annak tervezési elképzeléseirôl szól. A feladat lényege a kiemelt környezet (a belváros és a várostörténetileg érdekes körzetek) egységes utcanév- és házszámtáblarendszerének kialakítása, harmonikus modul koncepció kidolgozása. A táblák a 19. század végén elterjedt, és stílusában a nagykörúti házak korához és külsejéhez a legjobban igazodó olyan öntvénykeretezést kaptak, mely illett az épített környezethez.

Az utcatáblák – szerte a világon – a leggyakrabban az épületek sarkán kapnak helyet. Elhelyezésük mindig utólag történik, – a szigorú szabványok szerint készült házgyári épületeken kívül –, nehezen elképzelhetô pontos helymeghatározásuk. A korábban bemutatott példák jelzik, hogy az épületek méretei, külsô díszítésük bizonyos ésszerû rugalmasságot kíván az információ tervezôjétôl. A legfontosabb, hogy a tábla megtalálható, felismerhetô és jól olvasható legyen. Ha nem az épület falán, akkor esetleg kerítésen vagy különálló oszlopon kaphat helyet, de iránya egyértelmûen tájékoztatja az arra járót. Az utcatáblákon (Európa-szerte) a kerület jelzése és a környék elnevezése kerül az elsô sorba: a honi gyakorlatnak megfelelôen ez római számmal szerepel. A lényegi információ az utcanév. Ez a tervezés legkomolyabb feladata (és mint tapasztaljuk majd más infodesignpéldáinknál) – a siker kulcsa is. Nem véletlen tehát, hogy a korábbiakban olyan hosszan esett szó a betûtípusokról. A betû jó megválasztása stílus, hangulat és használhatóság. Minden egyéb ehhez igazítandó!

Ha az egyes karakterek ritmusa kedvezô (és nem kell betûnként belenyúlni a szókép egyengetésébe), ha a vonalvastagság arányai ideálisak (olvashatósági helyzetéhez viszonyítva) és a kivitelezés során az írás (a választott technológia mellett) torzulás nélkül alkalmazható – szép szövegképet alkothatunk. Szinte valamennyi információs rendszer lényege a megfontolt, és avatott tipográfiai döntés, amely kihat a tervezôi munka színvonalára. Nem véletlen, hogy a legnevesebb tervezôk kiemelt megbízásaikhoz külön betûtípust alkottak… Egy utcanév- és házszámtábla-tervezet akkor kellôen körültekintô, ha aprólékosan tárgyalja a sajátos eseteket is: rövid és többszavas elnevezések, személynevek, szóösszetételek. A feliratozásban az aláés fölérendelésre megoldási alternatívákat ajánl: közterületi elnevezéseknél (utca, út, tér, rakpart) rendszerelvû elôírásokat javasol. A táblák modul mérete, a típusok és fokozatok, valamint a térköz és margó megtervezése mellett módot kell kínálni a számozás feltüntetésére, és arra az esetre is, ha a feliratozáson túl kiegészítô táblákat kell az alaptáblához szerelni.

Heinrich Wilhelm Hoffmeister (1857–1921), a berlini királyi mûvészeti akadémián tanult, majd betûrajzot tanított Lipcsében. Itt alapított saját betûöntödét. Betûcsaládja, az Amts Antiqua félkövér és kövér, valamint keskeny karakterekkel is elkészült a neves frankfurti Stempel típusaként, ahol végül tervezôként is dolgozott. Az írást 1965-ben, a korszak elvárásai szerint (nagyobb betûszemekkel), új nevén: Madison – ismét forgalomba hozták. Számítógépes használatban leginkább a Century betûtípusra emlékeztet. A terv ezen a ponton a Madison betûtípust javasolta. Az írás kétféle szélességben is rendelkezésre állt. Betûtalpas (kissé kövér) antikva karakterei illenek a századvég hangulatához, de az eredeti típushoz (Amts) viszonyítva jobban olvashatók. Markáns stílusjegyei nincsenek, betûtalpai a kivitelezés során technikai gondot nem okozhatnak. A javaslat szerint ott is jól alkalmazható lenne, ahol az egyébként modul elemként tervezett öntöttvas keret nem kerül felszerelésre. A szabványterv kidolgozói: Gollob József, Virágvölgyi Péter, Zsótér László

186

HETEDIK FEJEZET

HETEDIK FEJEZET

187

Az egyházi épületek jelentôségérôl – nem vallási vonatkozással – már esett szó. Ma is minden városnézés odavezet. Az utcatábla és házszám elhelyezésében, egyéb információs szövegével szép példa a regensburgi Szt. Péter-dóm, ahol a történeti tájékoztató, a helyszínrajz és a nyitva tartás egységes, mértéktartó, modern stílusával elemel.

Berlinben az utcatáblák fehérek fekete felirattal, Angliában – akárcsak Hamburgban – kék a tábla, és fehér az utcanév. Mainzban 1853 óta kétféle utcatábla dívik: a Rajnával párhuzamosan futó utcák feliratai kék alapon fehér, míg a folyóra merôlegesek vörös alapon fehér szöveggel készülnek. Olaszország nagy részén a táblák fehér alapon fekete betûkkel, vékony kék keretezéssel láthatók. Kivételesen a kontinensrôl kitekintve: Észak-Amerikában és Ausztráliában zöld alapon fehér feliratot találunk. Természetesen vannak egyedi alkalmazások. Az, hogy egy település egységes információs rendszert dolgozott ki, fôként, hogy azt következetesen használja is, nem mond ellent a kivételeknek. Az arra járó figyelmes szemlélôdônek boldog rácsodálkozást, esetenként az épített környezettel összhangban üdítô esztétikai élményt is jelenthet…

188

HETEDIK FEJEZET

Jó néhány híressé vált házszámot ismerünk. A londoni Downing Street 10. a mindenkori angol miniszterelnök rezidenciája. Sherlock Holmes korabeli és képzeletbeli címe, a Baker Street 221/b nem is létezett, ma azonban múzeuma található e címen.

Olyan mintha dombor volna. A szokványos párizsi utcatábla franciás kozmetikum: egy púder. Csak a színei mások. Zöld keretben kék alapon fehér.

És ami valóban dombor: a kölni dómnál olvasható felirat. Nem utcatábla, a városképi fejezethez illik.

HETEDIK FEJEZET

189

Az újonnan épült irodaház több cégnek ad helyet. Az utcai elôjelzô tábla felsô sora, valamint az épület fôbejárata, az elôtéri információs felület és a lift sorszámozása azonos tipográfiai gesztusra épít: a puritán téglafelületet, a szigorú szerkesztettséget jótékonyan kibillenti.

190

HETEDIK FEJEZET

HETEDIK FEJEZET

191

NYOLCADIK

FEJEZET

Kinek hiszel, nekem, vagy a szemednek? JULIUS MARX

Vizuális kommunikáció…

KOLONICS ORSOLYA FOTÓJAA

…ismerjük a kifejezést. Jobb megértéséhez azonban érdemes néhány kérdést rögtön az elején tisztázni: Vajon egy kép egyenértékû-e ezer szóval? Melyik hatásosabb és melyik a pontosabb: a szöveges vagy a képi információ? Mindennapjainkat – szinte észre se vesszük – verbális és non-verbális kódok megfejtésével töltjük. Az információs designnak a beszélt/írt nyelv szintúgy része, mint a grafikus ábrázolás. Sôt a szemiotikával ismeretséget kötve bizonyos, hogy ez az elsôdleges és társadalmilag legfontosabb jelrendszer, amely nyelveken át is kapcsolódik. A kommunikáció folyamatában a jel számunkra mégis inkább a vizuális kifejezés gazdag eszköztárát jelenti, amely (mint a gyakorlatban látjuk) nem tud elszakadni a szövegtôl, és ez a kényes, de valós egymásrautaltságuk az információ tervezésében rendre tetten érhetô konfliktusokat is okoz. A dolgok konkrét és absztrakt jelentése, vagyis tárgyi vonatkozásai (amit meghatároz), és cseppet sem másodlagosnak értve, érzelmi jelentése (tulajdonképpen értelme) között a kapcsolat a jel funkcióját erôsítheti: asszociációs készségünk gyakran másodlagos jelentéssel ruházza fel.

Hat kép, alatta tizenkét meghatározás, amely talán a megfejtést is adja: Helvetica bold verzál sorai a tájékoztató rajzok színvonalához igazodnak.

Akár egy rövid képregény, vagy a repülôgépeken osztogatott tájékoztatók: a tengerparti mólóra kasírozott dán információs grafika témáját tekintve legalább ilyen komoly. Életmentés télen-nyáron, három három képben elmesélve, némi szöveges kiegészítéssel. Látható, a rajz fontosabb. Balra a Sió csatorna zsilinpje: egy nagy vízcsap.

NYOLCADIK FEJEZET

195

Két igen eltérô megközelítés: a környezet és a szöveg összetartozik, de a látvány disszonáns, bár az utóbbit (nem a tegezôdés miatt) inkább elfogadjuk. A környezethez illô tipográfia és jel használata a tervezô ízlésérôl is vall.

Történelmi, kulturális környezetünk, viselkedési szokásaink, vagy éppen vallási meggyôzôdésünk különbözôsége okán néha félreérthetjük a mondanivalót, a képnek szándéktól eltérô értelmet tulajdonítunk. Ezért az információs design tervezôje jó utat válasszon, az elôdök tapasztalatait hasznosítva olyan neutrális és tiszta, ha úgy tetszik, univerzális jelrendszert alkalmazzon, amely hatásos. Ám mindez nem jelenti a kifejezési mód korlátozását. Nyilván a stílus az, amely egy tájékoztató grafikai tervezésben az alkotó számára örömet adhat. Évszázadokon át a betûtípusok az építészet stílusát követték, és az eszközhasználat jegyeit viselték. A 20. században tobzódhatunk az írások között. Az infodesignban a szöveg és a kép együtt mûködik. Ügyelni kell tehát a szöveg és kép egynemûségére: stílus és látvány. A szöveg többnyire pontosít, a képi megfogalmazás sokkal inkább löketszerû impulzust ad. Már az ábrázolás módjában jelentôs képi és literáris eltérés lehet. A képet a funkció és a felhasználó számára a célnak megfelelôen kell kiválasztani, ez a hatékony kommunikáció lényege. Mindenekelôtt a jel maximális erôsségére kell törekednünk: vagyis fontos az absztrakció töménysége, hatékonysága és értelmezhetôsége. Két egyenértékû, egymástól független folyamat konfliktust okozhat, megosztja a figyelmet, vagy más esetben a felépítésben – tévesen – egyenrangúságot jelez. (Itt kaphat szerepet a szín mint kód.)

Lehet a kommunikáció vokális és vizuális, sôt ebben a kettô egymással párhuzamosan is megtörténhet: ilyen, amikor vezetés közben beszélgetünk vagy telefonálunk… Vagy racionális (amennyiben absztrakt, mint kultúránkból jól ismert) és intuitiv (amit szinte ösztönösen, valóságosan is ismerünk). A cél érdekében részleteiben ábrázolt (szekvenciákra bontott, vagy vonalas, esetleg raszter felületkitöltésû) és globális (amikor a maga teljességében érzékeljük). A vizuális kép mint jel könnyen értelmezhetô: mert anyagi világunk része, ismert és megtapasztalt dolgot ábrázol (mondjuk egy fotó esetén). Ám lehet intuitív és érzelmeinkre ható, a grafikai megjelenítés erôteljes artikulációjával, a lényeges részletek hangúlyos kiemelésével.

A kivitelezés technikája merôben eltérô: a gazdagon díszített görög katolikus fôoltár felett dobozba épített sárga neon világít. Szövegbetûje szecessziós. A modernnek szánt piktogram a parókia katedrálüveg ablakára celluxozott színes print.

196

NYOLCADIK FEJEZET

NYOLCADIK FEJEZET

197

A vizuális kód egyik fajtája a térkép, amely geometrikus absztrakció, arányok és viszonylatok hálózata. Olvasása bonyolultabb, de a felhasználó számára egyszerûsítéseivel, jeleivel rözíti a mondanivalót. Gyakori, hogy történelmi, sôt irodalmi olvasmányaink egy térképpel indítanak: lássuk, merre jár a fôhôs – ez esetben Robert Gida és Micimackó – A. A. Milne örök meséjében.

Áruházak információs rendszerein a vásárlót kép mellett szöveg is tájékoztatja. Bár tájékozódásban az ingergazdag környezet bizonytalanná is teheti. A gyorsbüfék kivilágított menüsorain a felkínált ételek vonzó fényképei fogadnak. De a fotó sokrétegû: apró, tárgyi részleteivel félrevezethet. A lényegi részek közeli kiemelésével, a tevékenység vagy az anyagszerûség bemutatásával a felhasználót motiváljuk: ezért kedvelt az átlátszó csomagolás, amely a termék minôségérôl is információt ad. A fényképek gazdagságukkal gyakorta (és talán nem szándékosan) sokat ígérnek. A látvány elgondolkoztatja, akár el is bizonytalaníthatja a nézôt. Ha nem talál hangsúlyokat, végül érzelmi alapon dönt a kép jelentése felôl. Máskor – gondoljunk akár egy Rorchach-tesztre – egy dolgot sugall, és nehezen is találnánk más értelmét. Szöveges és képi (vagyis verbális és nonverbális) kódok erôsítik egymást.

198

NYOLCADIK FEJEZET

…és bizonyos helyzetekben szöveges információnál többet nem mondhatunk.

„…Nekem bárányka kell, rajzolj nekem egy bárányt. Hát rajzoltam egyet. Figyelmesen szemügyre vette, aztán: – Nem! – mondta – ez már nagyon beteg. Csinálj egy másikat nekem. Rajzoltam egy másikat. Kis barátom kedvesen, de elnézôen mosolygott: – Jó, jó… csakhogy ez nem bárány, hanem kos. Ennek szarva van.”

Sokat vitatott, és máig nem egyértelmûen megválaszolt kérdés, vajon az emberek elsôbben képekben gondolkoznak-e, s csak azután szavakban? A képi kommunikáció technológiáinak fejlôdésével ez a helyzet folyamatosan változik, bár általában az oktatás is arra irányul, hogy verbális gondolkodásra bátorítson és lebeszéljen a képies gondolkodásról. Ezért kicsit túlzóan, de azt mondhatjuk, hogy a tanult emberek az átlagoshoz képest sokkal kevésbé válnak alkalmassá a vizualizálásra, s kizárólagosabban szavakban gondolkodnak. Nyíri Kristóf A gondolkodás képelméletében írja: „A késôi Wittgenstein, a szokásos nézet értelmében, a képek használat-elméletét vallotta, mely szerint képek, önmagukban, nem hordoznak jelentést; arra azáltal tesznek szert, hogy meghatározott módon használtatnak és meghatározott kontextusokban kerülnek alkalmazásra. Ama használatok a nyelvbe ágyazottak, ama kontextusok a nyelv által determináltak; a képek a szavakhoz képest alárendelt szerepet játszanak…” Richard Wollheim a Mûvészet nyelve (Languages of Arts) címû recenziójában Ludwig Wittgenstein fogalmát, a valamit valaminek látnit – a hasonlóság keresésén túl – mégis a reprezentáció nyelvezetén belül a valamit valamiben látni fogalmává alakítja. Anélkül, hogy az elméletek ködbe veszô magasságába emelkednénk, elégedjünk meg a képi ábrázolás számunkra (és itt újfent az infodesign tágabb értelmében gondolt) alapvetô szituációinak számbavételével. Kedves olvasmányunk, Saint-Exupéry történetében a pilóta – ahelyett, hogy egy báránykát rajzolna le – oldalnézetben az elefántot elnyelô óriáskígyót (mily egyszerû képlet!) veti papírra. Ám a kis herceg nyomban felismeri az ábrát…

Ha egy térfogatos testet egyetlen nézetére kell redukálnunk, eldöntendô, hogy lehet a legtipikusabban ábrázolni. Nos, egy óriáskígyó esetében feltétlenül helyes a szerzô megközelítése, bár sokunk számára bizonyára nehezen értelmezhetô. Vannak azonban sokkal talányosabb és nehezen megfejthetô ábrák. A gömb kétdimenzionálisan a körrel azonosítható, ugyanígy a négyzet a kocka hat oldala közül a bármelyik felôli nézetet Ne az értelmed okold, a hiba szimulálja. Az illúzió hasznos eleme a valóságban van lehet az ábrázolásnak. GRAFFITI Kérdés, hogy az észlelés szempontjából kitüntetett, legegyszerûbb nézetek a legalkalmasabbak-e egy háromdimenziós tárgy vizuális fogalmának absztrakt megjelenítésére? Asszociációink – a látvány bonyolultságától függetlenül – messze vezethetnek bennünket. Alan Fletcher három körre egyszerûsített rajzának az Egy pohár beaujolais címet adta, és nem kétséges, ugyanarra gondolunk… Ugyanez nem állítható arról az absztrakt ábráról, amely feltehetôen forgalmi korlátozásokat jelez egy keresztezôdésben.

Kifelé vagy befelé? Merre

A SZERZÔ RAJZA

mutatnak a nyilak?

200

NYOLCADIK FEJEZET

NYOLCADIK FEJEZET

201

db qp Rápillantva egyformának tûnnek, de a lenyúló függôleges szárak rövidebbek, és az ívek sem azonos ponton csatlakoznak a Stone kurrenseknél.

Vizsgálati személyek nyilvántartásakor a rendôrségi képek nem csak homloknézetbôl, hanem mindkét profil lefényképezésével készülnek. Ez a fotók részletgazdagságával a minél tökéletesebb bemutatást szolgálja. Az pedig, hogy arcunk két fele, bár szimmetrikusnak látjuk, nem egyforma, régóta köztudott. Miként betûk esetében a kurrens d, b, p és q betûk igen ritkán tükörképei egymásnak. Sokkal egyszerûbbnek gondolnánk mondjuk egy szék ábrázolását. Pedig a kép szakszerûsége ellenére is rejtôzködô. A háromdimenzionális ábrázolás szinte elkerülhetetlen. Mikor választjuk ki a megfelelô vizuális elemeket? A képek többé kevésbé képszerûek, akár a barlangrajza, az ökörfejre, az alefre és végül az A betûre gondolunk. (Kis írástörténet helyett.)

Rajzzal a lényeget jobban ki lehet fejezni, mint egy fotóval. Bár az alma szimbolikus értelmében sokaknak New Yorkot jelenti, klasszikus európai kultúránkban egyfelôl a tudás fája jut eszünkbe, majd Parisz, aki – isteni korrumpálás áldozataként – meggondolatlanul odaítélte az almáját Aphroditénak. Az alma ikonszerû alkalmazása egy irodalmi jellegû történethez kapcsolva cégembléma: az Apple Computer Co. elsô logóját az egyik cégalapító, Ron Wayne készítette még 1976-ban. Az egyszerûsített képi információ – markáns.

Steve Jobs egy egyszerû, de tökéletes gyümölcsöt választott: az almát. Az Apple Computer Co. elsô logóját az egyik cégalapító, Ron Wayne készítette még 1976-ban. A rézmetszetszerû romantikus ábrázoláson Isaac Newton éppen egy almafa alatt olvasgat, amikor… Egy évre rá Regis McKenna reklámügynöksége új logót alkotott, a több színben pompázó almát, amelyen egy harapásnyom látható. Harapás: angolul bite, számítástechnikában byte. De a tudás úgymond paradicsomi eredetére is asszociálhatunk… 1984 az elsô Macintosh számítógép megjelenésének éve: Think different. 2000-ben az alma kékre váltott, ritkábban más árnyalatokban is látható.

A szék egy közönséges,

A high-tech márkajelzés a

egyszerû bútordarab.

készülékekbôl domborúan

Ez különösen az, semmi

kiemelkedik, a laptop

biedermeier intarzia

képernyôjén pedig világít.

vagy hajlított thonet ív: minimal(art). Talán ezért olyan nehéz felismerni az ábrán ezekbôl a nézeteibôl.

202

NYOLCADIK FEJEZET

NYOLCADIK FEJEZET

203

Különbözô jelek metaforikus jelentése inkább kifejezi belsô megérzéseinket, mint konvencionális viszonyunkat a látott kép szó szerinti értelmezéséhez. A kifejezésmód absztrakciója azonban félreértésekhez is vezethet. Ezekben az esetekben kell, hogy a helyes értelmezést szöveges információ segítse. A kép mint vizuális élmény többé-kevésbé absztrakt jeleivel az írás része az egyiptomiaknál: kígyó, macska, kutya… ez utóbbi kapcsolata a halál útjain nem infodesign, inkább mitológiai jellegû. A piktogramok jelentése világos és egyértelmû, tômondatokban mérhetô. Vizuális érzékelésünkben a jelek hasonlósága és ismétlôdése folyamatosságra utal. Hasonlóságukban egyes jellemzôik eltérése kiemelt jelentôséget kaphat. A és B távolsága – hoszszanti érték, négyzetek rajza felületet jelez, értelmezésüket mindkét esetben koordinátákkal segítjük.

Amit ne, azt áthúzzuk, de a légkondicionálás bonyolultabb grafikai feladat… Cave canem. Latinul: óvakodj a kutyától – orvosi gyakorlatban annyit tesz, nincs információnk a beteg érzékenységérôl, legyünk vele óvatosak.

E táblákról azonban biztos van véleményünk: animációs rajz, szitázott fotógrafika és kisplasztika. Esztétikai fenntartásainkat (a technika se befolyásolja) bátran megfogalmazhatjuk, nem harap meg senki.

NYOLCADIK FEJEZET

205

Az egész ember, minden részletében információs jellé vált. Miként a közmondásainkban és a közhelyeinkben, úgy fordul elô – klisészerûen – a vizuális ábrázolásokban szemünk, szánk, orrunk, kezünk és lábunk. Régebben fametszet, rézkarc, majd szedhetô grafikai jel, késôbb szitázott piktogramként – megvásárolható bárkinek: infodesign, home made.

Fent az angol szobrász és betûmetszô, Eric Gill fametszetes könyvének (Fleuron) illusztrációja. A középsô sorban a budai várkerület utcatábláin (nyíl helyett) használt kéz, mellette bejárati ajtó: tolni (két kézzel, jobb és bal, egyszerre)… A drupa figyelemfelhívó grafikája a press szójátékára épít, mellette a Berthold cég mutató kéz motívuma (szedhetô fabetûrôl nyomva).

NYOLCADIK FEJEZET

207

Idônk megengedi… Miként vannak híres utcák és házszámok, úgy ismerünk jellegzetes órákat is. Elsô ezek között, és a legnagyobb négy számlapos a londoni Westminster órája, a becenéven jól ismert Big Ben, amelynek hangját szériában gyártott asztali órák imitálják világszerte. Augustus Pugin tervezte és 1859 óta mûködik.

…tegyünk hát még egy kitérôt! Mintha ez a mondat is az infodesignról szólna: bármely helyváltoztatás idôbe telik, és éppen a jó tájékoztatás lényege, hogy tényszerûen informál. A célt a legrövidebb úton teszi elérhetôvé. A vonatok, a repülôgépek, a hajók is meghatározott idôpontban indulnak, és adott idôtartam alatt teszik meg útjukat. Elôdeink a múló idôt napkeltétôl napnyugtáig a nap útjával mérték, késôbb a fény árnyékának haladásával A végtelen mércéje az idô. jelezték. Furcsa jellegzetessége a nap- P L A T Ó N órának, hogy délben lefelé mutat, mert merôlegesen süt a Nap, és ilyenkor a legrövidebb az árnyék. Óráinkon a kitüntetett 12-es szám fent található, akár észak jelzése a térképeken. A míves, mechanikus óraszerkezetek divatja néhány száz évig tartott. Ma a naponta ismétlôdô rituális felhúzás helyett egy kicsiny gombelem vezérli néma óráinkat, és a pontos idôt távvezérelt digitális idômérôk szabják meg. Csak a nyelvben késlekedünk egy kicsit – azt mondjuk, rugóra járunk. Pedig elég a számítógép jobb felsô sarkába pillantanunk, vagy elôvennünk mobiltelefonunkat…

A berni városháza órája egy nürnbergi fegyvermester, Kaspar Brunner alkotása, amely 1530 óta szakadatlan mutatja a pillanatnyi idôt: egész óra elôtt három perccel megszólal a kakas. Azon túl pedig – Napóleon rendeletére (hogy a girbegurba utcákon katonái el ne tévedjenek) – Bern utcatáblái is különbözô színûek… A napóra mindig szigorúan a helyi idôt mutatja.

208

NYOLCADIK FEJEZET

Az információs design legalapvetôbb elemei az infografikák. S bár az eddigiek már sejtetik, mi (minden) tartozik e témakörbe, inkább csak a fogalmak pontosítása végett sorra venném ezeket a fontosabb összetevôket. Tehát az óra! Valójában a legközismertebb információs grafika. A mutatók – mint ujjak – mutatnak a folyton változó idôre. Mozgókép. A tömegközlekedés a változó utasforgalomhoz és az e szerint kialakított menetrendekhez igazodik. Ennek megfelelôen mi is kiszámított életet élünk. A hagyományos órák, amelyek a napot kerek egészként szimbolizálják mutatóik kétszeri körbefordulásával (éjjel-nappal), nem csak az idô múlását jelzik, kalkulálhatóvá teszik számunkra a közeli jövôt. Vizuálisan (és gyakran esztétikailag is) többet jelentenek az ízekbôl álló, modul mátrix számoknál. A szervezett nagyvárosi életben nélkülözhetetlenek. Különbözô információs rendszerek kiegészítéseként különféle órákkal találkozhatunk. Ezek közül jó néhány igazi dísze az épületnek, a soklépcsôs fôbejárat felett vagy a homlokzaton kap helyet. Stílusa, mérete, archaikus környezete majdnem elfeledteti velünk a funkciót, amiért odatették. A közösségi termekben lóg, vagy a kandallón díszeleg. Jellegzetes helyzet a tôzsde: egész sorozatot látni Párizs, Tokió, New York feliratozással kiegészítve – legalábbis a filmekben –, zordan jelezvén az idô relativitását. A célszerûség a látványban is dominál. Az óra legalább annyira tervezôgrafikai feladat, mint egy autó mûszerfalának mûszerei. Tekintsük mindkettôt infografikának, melyben a mûködési mechanizmus és a funkció adott, ám a lépték, az arányok, sôt a színek is egy látható és láttató szigorú rendszer funkcionális elemei. Bizonyára vannak megengedô kivételek: ilyenek a Swatch órák. Divatos, hangulatában az autóhoz illôen stílusos lehet egy fordulatszámmérô óra is, de repülôgépek esetén belátható, ez a kérdés fel sem merül…

Hans Hilfiker (1901–1993) tervezômérnök az 1940-es években alkotta meg az azóta klasszikussá és európai mintává vált svájci vasúti órát. (Official Swiss Railways Watch.) A zürichi pályaudvaron felállított 4 m-es változat meeting point és etalon egyszerre. Karóraváltozatát a Mondaine cég gyártja és forgalmazza.

Egy német állomáson a kivilágított információs tábla jelzi, honnan érkezik a vonat, digitálisan közli az idôpontot is, de a vágányok fölé lóg az elmaradhatatlan vasutasóra, mely a svájci designt idézi, annak könnyített változata: a mutatói keskenyebbek, a másodpercmutató piros korongját pedig karikára cserélték, de a szisztéma azonos – egész percnél a nagymutató bevárja a másodpercmutatót, csak azután ugrik tovább.

210

NYOLCADIK FEJEZET

NYOLCADIK FEJEZET

211

Ad absurdum múlik az idô. Ábrázolása infografikaként elôbb forgó homokóra volt, késôbb az ujjaival számoló kéz jelezte: a program dolgozik. A körbe forduló pálcikák a klasszikus órát idézik, de gyakori jelzés a színes diagram lassan kúszó színes sávja.

A városi órák jó része nem csak idômérésre szolgál, hangulatteremtô és reklámeszköz egyszerre, ahol az órafunkció inkább alibi…

Az Osztrák–Magyar Monar-

tattak. A lokális idômérés

1890-ben végül 15 hosszú-

pestig – azonos idôzónába

csak egy évvel késôbb csat-

A dátumválasztó vonal

chia nyugati részén a prá-

igen megnehezítette a

sági fokonként (ország-

került. A bécsi csillagvizs-

lakozott, mert a franciák

a 180 0-os hosszúsági kör

gai idôt tekintették mérv-

növekvô forgalom össze-

határok szerint korrigálva,

gáló igazgatója 1910-ben

honfiúi vággyal ellenezték,

mentén található, keletrôl

adónak: e szerint jártak

hangolását. (Amerikában

amit a grafika jól jelez)

érte el, hogy az osztrák

hogy Greenwich legyen

nyugatra átlépve egy nap-

a vonatok. De a városi órák

a 19. század végén 80 helyi

idôzónákat alakítottak ki.

fôváros órái is a hivatalos

a kiindulópontja az idôzó-

pal elôre kell állítani az

gyakorta eltérô idôt mu-

idôt tartottak nyilván.)

Európa – Párizstól Buda-

zónaidôt mutassák. Párizs

nák számításának.

órát – és visszafelé fordítva.

212

NYOLCADIK FEJEZET

NYOLCADIK FEJEZET

213

KILENCEDIK Szín: ahol az agyunk és az univerzum találkozik. PAUL KLEE

FEJEZET

A színek… …megválasztásával az információs rendszer tervezôje orientál, felkészít az üzenetre. Bár a döntés részben a kulturális környezettôl is függ, vannak nemzetközi szabványok és egyezményes színkódok is, amelyek a tájékozódásban – akár még a konkrét tartalom megértése elôtt – segítenek. Ismert, vagy ismerôsnek tûnô dolgokról van szó tehát, olyasmirôl, ami mindennapjaink része és érzelmileg gyermekkorunktól fogva természetes szerepet kapott életünkben. Röviden azonban szót kell ejtenünk róla, mert egy információs rendszer kidolgozásában a színnek kiemelt jelentôsége lehet. Az azonosságok és eltérések ismerete nélkül mellényúlhatunk. Például a rózsaszín (népszerû nevén pink) a lágyság, a vidám és gyerekes kíváncsiság színe nálunk, míg Koreában komolyabb: a hit és a bizalom kifejezésére szolgál. Európa és Amerika érzelmileg hasonlóan reagál bizonyos színekre: a meleg árnyalatok (vörös, narancs és sárga) aktivitást fejeznek ki. Néha kissé közönségesnek érezzük, de a vörös a forradalom és a vér, a szerelem és a szív színével azonos, míg a sárga – különösen fejlett technológiai körörülmények között – a veszély jelzésére szolgál (radioaktivitás), és balesetvédelmi jelöléseknél az információ kiemelô színkódjává vált. Közútjainkon a módosított forgalmi jelzéseket és eltereléseket is ezzel a színnel jelzik.

Hogy valamennyi tábla egy irányba mutat, jelzi, el sem tévedhetünk. Kérdéses azonban, a sok szín használata késôbb is követhetô kód lesz-e, vagy csak a borospincéket látogató turistának ígér egy színes világot, aki egy bizonyos idô után már megjegyezni sem tudja, hogy hova igyekezett: színemlékezetünk bizonyítottan megbízhatatlan.

Egy szabásminta, olyan mint egy térkép: különféle utak vannak rajta. Ha ránézünk, színes csíkokat látunk, de ezek a csíkok sem egyformák, akárha turistajelzések volnának. KILENCEDIK FEJEZET

217

Bal oldalt a gazdag információs tábla közeli rokonságban áll egy bizonyos állatorvosi lóval. Bemutatása csak érdekesebbé teheti a könyvet, mert rendelkezik mindazon tulajdonságokkal, amelyekkel szemben küzdenünk kell. Szembeötlô tarkasága mögött különös tervezôi szándék lapulhat: vajon az iskola, az óvoda és a temetô miért fehér alapú? A szín milyen kapcsolatot jelez a Gondozási Központ és az állatorvos között? Piktogramjairól csak az elsô három sorban tudott lemondani az alkotó, de a nyilak konok következetességgel mutatják az irányokat. Betûbôl van a legtöbb a táblán: látványnak egész megrendítô a lazán terpeszkedô Tó és a zsúfoltnak tûnô Szabadtéri rendezvények, ahol vagy sokan vannak, vagy kevés a hely… tipográfiája legalábbis ezt az érzést kelti.

A jobb oldalon bemutatott feliratok a szín hangulati jellemzôit példázzák. Bár a név azonos, a háttérszín más-más érzelmi jelentést ad a feliratnak. Ezen kívül a fehér alapon olvasható szó vékonyabb, mint negatív változatai. A vörös és a sárga alapon szereplô Budapest intenzív, figyelmeztetô hatású.

A szín akkor is információ, ha (jó vagy rossz értelemben) emberekre gondolunk, vagy ha – a típust és a rendszámot kiegészítô adatként – egy gépkocsi azonosításáról van szó. Valószínû, az átlag szemlélônek ez a legmarkánsabb információ. Hitelesítéshez az írott adatok kellenek: ismét a kép és a szöveg jelentôsége.

Terek, formák, szövegek és ábrák vesznek körül bennünket. Természetesen színes a világ, és a színek szerint könnyebb eligazodnunk benne. A fotómûvész digitális korunkban is szívesen készít fekete-fehér képeket. Mert olyan artisztikus? Mondhatnánk, igen, de a szín, illetve annak hiánya különös módon egyesíti, homogenizálja a látványt. Valójában megfoszt attól, hogy a dolgokat valóságos tarkaságukban lássuk. A fény és az árnyék, a formák mérete és helyzete tájékoztat csupán, és nincsenek érzelmi preferenciáink a színek híján. Mi más, mint nemzeti hovatartozásunk igazolja ezt leginkább. Viszonyunk a színekhez sok összetevôs, az információs tervezésben szerzett tudásunkra és a tapasztalatokra kell hagyatkoznunk.

1

2

3

4

5

1. Magyarország

Hogy más országok

12. Albánia

nemzeti színeit ismerjük-e,

13. Azerbajdzsán

hatásvadász kérdés, de íme, próbaként néhányan

14. Bosznia-Hercegovina 6

7

8

9

10

18. Oroszország 19. Ukrajna

és ugyanazok még egyszer 11

12

13

14

15

10. Horvátország 11. Szerbia–Montenegró 12. Lengyelország

A színek heraldikai kódjai,

13. Lettország

eredete százévekre vezet vissza, jelentôsége a mo-

16. Csehország 17. Észtország

az európaiak közül… fekete-fehéren.

15. Bulgária

14. Litvánia 16

17

18

19

20

15. Macedónia 16. Moldova

dern társadalmakban alig

17. Örményország

csökkent. Identitásunk

18. Románia 19. Szlovákia

meghatározó eleme, néha fontosabb, mint a morál

20. Szlovénia 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

vagy az emberiesség. Információtervezésben a szín egyetemes jelzésként mûködik, alkalmazása azonban számos kulturális, esetenként vallásos szem-

11

12

13

14

15

pontot is figyelembe vehet.

16

220

17

18

19

20

KILENCEDIK FEJEZET

Régi szólásainkban vöröslik a dühtôl és sárgul az irígységtôl. Tehát indulatot is kifejez, a természetes megfigyelésre alapozva. Ezek az emberi tulajdonságokhoz köthetô, érzelmi kötôdést is sejtetô helyzetek jelzik kulturális viszonyunkat a színekhez. Egy jel színessé alakításában tehát igen hasznos eszköz. Míg a zöld tradicionálisan a hûség, a megbízhatóság – és ma már – a természetvédelem színének mondható, addig aki zöldfülû, az inkább kezdô, tapasztalatlan. Vajon ezért hûséges-e? A szín az emberiség egyik alapszükséglete. Az okos és higadt dolgokat, a józansáFERNAND LÉGER got (sôt a tisztaságot) a fehér és kék szín, az elegánsabbat és a visszafogottan divatost az ezüst és szürke jelzi. A fekete és a fehér sokértelmû: gyász és öröm, ünnep és elegancia egyszerre. Jelentése hitek szerint eltérô lehet, más ifjú és idôs, vagy éppen távol-keleti számára. A színek kódszerû alkalmazásának elsôdleges felhasználói, sôt nagyon tudatos haszonélvezôi a csomagolás, a branding világában jártas termékértékesítéssel és marketinggel foglalkozó cégek. Az, hogy milyen illatszert, teát, esetleg italt választunk, már a szín szerint el tudjuk dönteni: ez tehát a legfontosabb kód – legalábbis a csomagolásban. A színek sötétsége és intenzitása külön értéket képvisel. Hangsúlyt, sôt drámai fontosságot kaphat. KILENCEDIK FEJEZET

221

A szivárvány színei tiszta fényszínek, amelyet egy üvegprizmával és a napsugárral elôcsalhatunk. Reprodukcióinkban azonban az anyagi színek dominálnak. Némi csalással igyekszünk a látható fény tartományát nyomtatványainkban felidézni.

Az útmutatás kereskedelmi változata, a leértékelés mértékét jelzô színes kód alkalmazása, ahol a meleg szín a nagyobb, a hideg tónus a kisebb megtakarítást fejezi ki.

Max Burchartz (1887–1961) a düsseldorfi mûvészeti akadémián tanult, késôbb tanulmányutakat tett, Párizsban és Algírban járt. Hannoverben Kurt Schwitters dadaista körébe került, Weimarban élt. Bauhaus-kapcsolata sokat lendített munkásságán. Sokat jelentett számára Theo van Doesburg, a De Stijl alkotója és tanára, aki a konstruktivizmus felé fordította. Színtanulmányai ehhez kapcsolódnak. 1926-tól az esseni kézmûves és mûvészeti szakiskola alkalmazott grafika, tipográfia és fotós tanára. Alfred Fischer igazgatónak köszönhette a Hans-SachsHaus színkódrendszerére szóló felkérést. Korának kiemelkedô alkotója, aki a fotó, a tipo és a szín dinamikus szintézisére törekedett. Tanulmányokat írt a Harmónia egysége és a Látás iskolája címmel.

A gelsenkircheni Hans-Sachs-Haus koncerttermében található Európa legnagyobb, 92 regiszteres késô romantikus Walcker-orgonája. Az épület folyosóin egy – feltehetôen világviszonylatban is elsô – színkódrendszer igazítja útba a látogatókat. Max Burchartz, Alfred Fischer építésszel közösen, 1927-ben készítette el a Hans-Sachs-Haus belsôépítészeti színtervét. A munka célja kettôs volt: egyfelôl négy kiválasztott, erôteljes alapszínével a fôlépcsôház felôl a látogató útbaigazítását szolgálta, másfelôl színes és nem színezett geometrikus felületeivel a tér háromdimenzionális kiteljesedését tette sajátosan érzékletessé. A vörös, kék, sárga, zöld és a hozzá társított fekete és ezüst szintenként külön színkódként a földszintrôl az ötödik emeletig vezet. Erejük – az utca beszûrôdô zajához hasonlatosan – a fôlépcsôházban távolodva halkul. Felfelé haladva a színek a következô szint várható színkódja szerint sorrendet váltanak. Felesleges piktogramokról, feliratozásról – az egy CAFE felirattal jelölt – közösségi találkozóhelyet kivéve lemondott. Max Burchartz az ellentétek egyidejûségét, végsô soron a különbözôség egymással való harmóniáját kereste. A világos és sötét, a meleg és hideg vagy az élénk és tompa színek ellentétei színkontrasztokban találkoznak újra.

222

KILENCEDIK FEJEZET

Az általános piktogramok közül a legtöbb valamilyen színkódhoz igazodik. A figyelmeztetésre készült táblák (például a forgalomelterelések jelzései) többnyire sárgák. Az elôírásokat vörös körbe ágyazzák (behajtani tilos). Veszélyjelzésekhez négyzetes és narancsszínû táblákat szoktak készíteni. A szabad út jelzésére, vagy menekülô útvonalhoz zöld alapon négyzetes formátumú információs táblákat használnak. A tiltásoknál az ábrát egy erôteljes, ferde, vörös vonal nyomatékosabban X metszi át. Az ajánlásokat kék körben találjuk.

KILENCEDIK FEJEZET

223

PÉTER ILDIKÓ FOTÓJA

A nyíl… …a legelementárisabb információs jel. Ha egyetlen függôleges vonalat középtájon megtörünk, irányt fejezünk ki vele. Egy tompaszög inkább csak afféle ellenállást fejez ki, de minél hegyesebb a két szára által bezárt szög, annál dinamikusabb a mozgás. A szög közepére – egy valóságos nyílvesszôhöz hasonlatosan – illesztett egyenessel energikus, agresszív jellé válik. Amikor ezt a vízszintes szárat elhajlítjuk, egyértelmûen szignál lesz, és útvonallá kanyarodik.

Jel a jelben: a tervezett Budapest–Bécs világkiállítás eredeti logója a kelet– nyugat találkozását szimbolizálta. Alan Fletcher terve

Balra: a nyíl szárainak végzôdése, lekerekítettsége, a csatlakozási szög változása, esetleg a nyíl tolla, ami a nyílvesszô reptét segíti, itt jelként stílust és lendületet adhat.

A Mercedes-Benz múzeuma igen csábító, kiállítása nem csak az autók lelkes híveinek okoz örömet. A 20. század elit futurista épülete elôtti tágas téren egy nyíl, emberméretû szobor mutatja az eltéveszthetetlen irányt.

MACZÓ VILLÔ FELVÉTELE

226

KILENCEDIK FEJEZET

KILENCEDIK FEJEZET

227

230

KILENCEDIK FEJEZET

KILENCEDIK FEJEZET

231

TIZEDIK

FEJEZET

Minden kijárat egyben bejárat valahová. TOM STOPPARD

Aki analfabéta… …az nem ismeri a betûket, vagyis nem tud olvasni. De azért még kitûnôen tájékozódhat. Különösen manapság, amikor a világ tele van piktogramokkal. Kultúránk fejlôdésének furcsa fintora, hogy az elsô betûk, amelyeket – a latin, majd európai, sôt távolabbi népek írásának kialakulásában – etalonnak tekintünk, köznapi dolgokat ábrázoló egyszerû rajzokból alakultak ki: a föníciai ábécé. Visszatértünk tehát? A piktogramok meghatározott jelentéssel bíró, akár tômondatokba fogalmazható, de nyelvtôl függetlenül érthetô, tervezett grafikai jelek. Szándékuk szerint informálnak, tájékoztatnak, figyelmeztetnek vagy utasítanak, sôt tiltanak. Rendeltetésük alapján lehetnek általános, esetleg szabvány információkat jelzô piktogramok, mint például a csomagolások vagy a technikai berendezések, vegyi áruk jelzései. A tájékoztató rendszerek piktogramjai, egy épületen vagy intézményen belül segítenek az eligazodásban. Ettôl kicsit eltérô, gazdagabb és speciálisabb a közlekedés szokásos jelrendszereihez jobban igazodó, a nyílt rendezvények, vásárok vagy sportesemények információs rendszere.

Az infografika gyakori esetének tekinthetôek az árukon szereplô információs piktogramok, amelyek szintén a soknyelvûség miatt rohamosan terjednek. A tájékoztató szövegek mellett és helyett a termék tulajdonságait képben elmesélô rajz, vagy a használati utasításokat kiegészítô piktogramsor egyre gyakoribb. Ezek narratív grafikai stílusa, képi megoldásai, színei az információ szó szerinti megértetése mellett szinte érzelmi kapcsolatot keresnek a felhasználóval.

Információs grafikák és piktogramok: fontosságukat mi sem bizonyítja jobban, mint a bal oldali kép. A düsseldorfi repülôtéren 17 emberéletet követelt az 1996-os tûzvész. Nem utolsósorban a belsô információs rendszer félreérthetôsége, a menekülô útvonalak kijelölésének hiánya okozta a tragédiát. Az újraépült reptér jól artikulált és áttekinthetô tájékoztató rendszerét Erik Spiekermann tervezte. TIZEDIK FEJEZET

235

Lufthansa/Eurowings biztonsági értesítô (Safety card). Infografikája, érthetôen, kissé narratív stílusú.

236

TIZEDIK FEJEZET

TIZEDIK FEJEZET

237

A piktogram… …felhasználási területe, a jel megengedô vagy éppen tiltó, informáló, esetleg szöveghez kapcsolt és kiegészítô jelleggel közlô szerepe helyzetétôl függ. Ahogy az emberábrázolás stílusát, módozatait, vagy átvitt, absztrakt, sôt nonfiguratív megoldásait (például a mosdó jelzésére) sok esetben a tervezô szellemes – és a felhasználó asszociációs képességében bízó – megközelítése emelheti az átlag fölé. Természetesen az értelmezés, vagyis a funkció itt is elôbbre való, de a helyzet, a környezet és gyakran a körülmények (a piktogram szabadtéri vagy beltéri alkalmazása) is fontos szempont lehet a megformálásban. Mint a következô oldalak azonos témáról szóló példái mutatják, ezek a grafikai munkák jó absztrahálóképességet kívánnak. A tervezés rendszerelvû, szellemiségük rokonságot mutat az azonos helyzetben felhasználásra szánt elemekkel, és a sorozat tipográfiai elemeivel is harmonizálnak. Vonalas jellegüket a kifejezésmód képi tömörsége és az elôállítás módjai is megkívánják.

TIZEDIK FEJEZET

239

240

TIZEDIK FEJEZET

Nem véletlen… …hogy az újkori olimpiai játékok történetében Tokió látványterve, s még inkább a sportágakhoz készített piktogramsorozata kitüntetô helyet foglal el. A Távol-kelet kultúrája (filozófiája), a japán betûk, ecsetírásuk szépsége idegen, egzotikus és vonzó is. A szigetországon kívül a külföldieknek kevéssé érthetô. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy olyan univerzális, vizuális nyelvre van szükség, amely a heterogén nemzetközi közönségnek származástól, kultúrától, nyelvtôl függetlenül jól artikulált, közérthetô, és információs eszközként az írás helyett is mûködik. A tervezôk húszfôs csoportja Masaru Katzumie mûvészeti vezetésével dolgozott. Yashiro Yamashita grafikai piktogramsorát alkalmazták. Japán ôsi írásjelei mellett az 1930-as évek úttörô kísérletezôi, az Otto Neurath alapította Bécsi Iskola isotype-tanulmányait és Moholy-Nagy László meg Kepes György kísérleteit vették alapul. A világversenyre 20 sportágat és 39 egyéb információs jelet terveztek, amit az Illinois-i Egyetemen rendezett Vision ’65 kongresszus alapnak tekintett és a késôbbi (például mexikói) olimpiai játékokra bázisként ajánlott. Ezek a piktogramok Paul Arthur számára is a továbbfejlesztés alapjául szolgáltak és elôképei lettek a montreali világkiállítás infodesign jeleinek megtervezésénél.

Tokió ’64: a sport tipikus mozdulataira koncentráló grafika erôsen stilizált, mégis egyedi ízû. A felesleges részleteket elhagyva rögzíti a pillanatot. Lendületet ad és feszültséget kelt egyszerre.

A japán olimpiai játékok számára négy hivatalos plakát készült, valamenynyit Yusaku Kamekura tervezte, és reklámpéldái a magas színvonalú japán nyomdaiparnak. Ám a leginkább ismert a felkelô napot, a nemzeti lobogó jelképpé vált vörös korongját idézô plakát volt.

242

TIZEDIK FEJEZET

TIZEDIK FEJEZET

243

Marginális történet:

Mexikó ’68:

Otto Neurath filozófus és

szívesen alkalmazott és

szociológus Gerd Arntz

hatásos megoldással

grafikussal 1934-ben egy

a kiválasztott tipikus rész-

olyan grafikai kódot, vagy

letekre koncentrál.

inkább nyilvános infor-

A karakterizálást a színek

mációs jelsort dolgozott ki

használatával fokozta,

közösen, amely a nem-

egyben vonzóvá tette a pik-

zetközi gyakorlatban iso-

togramsorozatot.

type (International System

Manuel Villazon, Matthias

of Typographic Picture

Goerlitz mûvészeti irányí-

Education) néven vált

tása alatt Lance Wymann és

ismertté.

Eduardo Tarrazas grafiku-

Célja a komplex tartalom

sok dolgozták ki a jeleket.

képi és nem szövegkénti bemutatása volt, mintegy utat jelölve a piktogramoknak az infografikában. Allegorikus eszközrendszere, a diagramoknál közérthetôbb egyszerû képi kifejezései megjelenítik a tartalmat. Például a fényt, a vizuális kultúra ôsi és univerzális szimbólumát, késôbb, a szocialista ikonográfiában erôs fényké-

Egy téli olimpia mindig

vékkel ábrázolják. A fel-

lokálisabb, bensôségesebb

virradó nap örömöt, meta-

hangulatú rendezvény.

forikusan szabadságot je-

Grenoble ’68 piktogramjai

lent, az ellentéte a sötétség,

szinte filmszerû élmény-

a konzervativizmus és az

ként a mozgás lendületével

együgyûség. Témáival

ajándékozzák meg a nézôt.

a 20. század éledô szociális

A váltakozó vonalvastag-

érzékenységére is utalt.

ság feszes ívei vonalraszter-

Munkásságára jó harminc

ként rajzolják ki a képet

év elteltével figyelt fel

úgy, hogy a forma emble-

az újkori olimpiák több

matikusan kifejezô marad. Roger Escoffon munkája,

jeles grafikusa…

aki a Mistral és Antique Olive betûtípusok tervezôjeként is ismert.

244

TIZEDIK FEJEZET

TIZEDIK FEJEZET

245

Meghatározó jelsorként… …mégis – a mai napig – a müncheni olimpia piktogramjait emlegetjük. Még 1966-ban, az 1972-es játékok látványtervének kidolgozása elôtt Otl Aicher, a kölni fôiskola tanára, a késôbbi tervezôi munkát irányító Graphicteam Köln alapítója találkozott Katzumieval. Nincs jobb szó rá, de jelentôsége szerint figyelemre méltó módon sztenderdizálták az olimpiai jelrendszert. A jelentôsebb nemzetközi események piktogramjai, éppúgy, mint a közösségi információs rendszerek általános kódjai, ezt a nemzetközileg elismert szisztémát követik. A müncheni nyári olimpiai játékok piktogramjai jól ismert etalonná váltak. Szigorú, raszterhez igazított, vonalvezetésében tiszta, szabványszerûen steril, minden részletében konzekvensen végiggondolt jelrendszer született.

A müncheni olimpiai játékok látványtervében és a piktogramok grafikai megvalósításban Gerhard Joksch, Elena Winschermann és Rolf Müller vett részt.

Sarah Rosenbaum skandináv barlangfestészetet idézô piktogramjai az 1994-es, Lillehammerben rendezett 17. téli olimpiai játékokra készültek. Rajzai friss és ironikus grafikának látszanak Otl Aicher klasszikussá vált jelsorozatához képest. A játékok plakátja kobaltkék háttér az északi fény stilizált grafikájával.

246

TIZEDIK FEJEZET

TIZEDIK FEJEZET

247

Az olimpia… …néhány hetes látványa Kína szempontjából sem mulandó show – a világ befogadja Kínát! (lehetne mondani a célt sejtetô marketingszlogennel), tény, hogy egy ilyen rendezvény nagyot lendít: megismertet, megszerettethet és vonzóvá tehet egy országot. Az egyébként látványos gazdasági fellendülés érezhetô ellenérzéseket szül, kétséges és fenntartásokkal terhelt nemzetközi kapcsolatokkal jár együtt. Íme a rendezvény, amely fókuszba emeli az olimpia házigazdáját Kínát. A sportesemények mellett a hihetetlen kommunikációs lehetôség: naponta a hírek elsô sorában szerepelni, egyszeri kihívás. Nem csak a városi, tömegközlekedési kommunikáció korszerûsége (távol-keleti nyelv, különösen nehezen tanulható írásjelekkel) a mérce. A helyszínek, a játékok információs rendszerének színvonala és a sportok szervezési, tájékoztatási látványelemei még inkább maradandó képet adhatnak. A gyôzteseket, s eredményeiket más versenyzôk hamar feledtetik, de a rendezvény épületei hasznosulnak, arculata, információs rendszere fennmarad. Az olimpiai játékok azonosító jele 3 részbôl áll: a pekingi szimbólum, azaz az embléma, amely egy tôrôl fakad a piktogramokkal, a logó kalligrafikus kompozíciója és az ötkarikás játékok nemzetközileg védett emblémája. A sajátos kínai vonások elegáns átemelésével készülô designkoncepció vizuális nyelve a mindeddig elzárkózónak számító, milliárdos népességû országot a világ aktív szereplôjévé teszi. A piktogramsorozat az ezeréves kínai kultúra gyökereibôl táplákozik, ugyanakkor minden elemében a nyugaton elfogadott információs rendszerek jelzéseit dolgozza fel.

TIZEDIK FEJEZET

249

2005 márciusában négy designintézetet hívtak meg a Beijung 2008 Olimpiai Játékok piktogramjainak megtervezésére. Végül Min Wang, a megbízást elnyerô, akadémiai háttérbôl szervezett, központi mûvészeti intézet vezetô tervezôjének nevéhez kapcsolódik a 2008 augusztusában kezdôdô játékok grafikai látványa. A piktogramok terveit még 2005 decemberében 28 nemzetközi sportszövetséghez juttatták el véleményezésre, majd 2006 áprilisában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadta és hitelesítette azokat. A játékok tájékoztatási rendszerében (a telekommunikáció egészét is beleértve) ezeket a piktogramokat látják szerte a világon.

TIZENEGYEDIK JEAN-PAUL SARTRE

Tenni, az lenni Lenni, az tenni ROUSSEAU

FEJEZET

Rendezvények…

Három variációja a négyzetes modul elemek-

Arnold Bode hívta életre 1955-ben a korszak jeles mûvészeti seregszemléjét, a kasseli documentát, amelynek rendezvénysorozata átnyúlt az ezredfordulón.

bôl álló elôrejelzô

…esetén a tájékoztatás elsôdleges feladata, hogy a helyszínre vezesse a látogatót. Az események esetleg különbözô városrészekben, épületekben kerülnek megrendezésre, térben és idôben is távol esnek egymástól. Az infotábla figyelemfelkeltô látványelem, az információs rendszer jól kódolt modulja. Többnyire azonos részletekbôl épül, megkülönböztetô jelként szolgál, a közlekedés egyéb információs jelzéseitôl hatásosan elválik.

információs tábláknak, amelyek a városba érkezô látogatót útba igazították.

Ötévente új igazgató keze alatt kerül sor a kortárs mûvészet nemzetközi kiállításaira a város különbözô kiállítási helyszínein. Marta Stutteregger az utolsó documenta látványtervezôje. A város új jelet vezetett be, ami a 12. documenta a címéhez illôen dokumentatív hangulatú.

A kasseli documenta Európa kiemelkedô kulturális eseménysorozata volt a 20. században. Karl Oskar Blase 1966-tól a kasseli mûvészeti fôiskola tanára, a documenta seregszemléjének nem csak résztvevôje, információs rendszerének – az elsô három évet követôen – megújítója is volt. Legszembetûnôbb, hogy a római sorszámozást lecserélve, két karakter jelkapcsolatával, kialakította az esemény monogramszerûen tömör vivôjelét, amely négyzetes raszteréhez további modul elemeket társított. Így a reklámfelületet megnövelve részben az információ egyéb útbaigazító jelei, részben a programplakát (helyszínre és idôpontokra bontott) tájékoztató szövegeinek teremtett egységes rendet. A documenta tradicionális kék/vörös színei mellett a rendezvény emblematikus monogramja fölé, pszichológiailag indokolt döntésként a forgalom jelzéseinél már bevált feltûnô, sárga sávot alakított ki.

Karl Oskar Blase információs rendszerének modul hálója és egy programplakát a rendezvény jelével.

252

TIZENEGYEDIK FEJEZET

TIZENEGYEDIK FEJEZET

253

A tipográfiai raszter… Fibonacci (1175–1240) Pisában született. Néhol pisai Leonardóként is emlegetik. Nevét a matematikai tudományokról írt és terjesztett tételei: a hinduból átvett 0 használata, és egyúttal a helyi érték fogalmának bevezetése ôrzik leginkább. Az arab számok használatában szerzett jártassága, és nem utolsósorban az aranymetszésként is emlegetett sorozat tézise korának legjelesebb matematikusává tette. Ez a könyv nyolchasábos, amelybôl egy hasábszélesség megosztva a külsô és a kötésmargót adja, a szöveg típusa szerint egy-, kettô- és négyhasábos.

…sajátos kifejezés. Elnevezésében a nyomdászat az ipari formatervezés, a design elveit rejti. A könyv tervezésekor – kódexek után szabadon – a kézzel írt könyv még sokáig mértékadó etalon maradt. A 16. század féltudományos okoskodása, gyakran bonyolult szerkesztési elvei és az arányok keresése kánoni elôírásokat rögzített. A harmóniára való törekvéseket erôsítette Polükleitosz meghatározása az eszményinek tartott emberi test arányairól: az egész két részre osztásakor a kisebbik rész úgy aránylik a nagyob- Az igazi tipográfia egybikhoz, miként a nagyobbik rész az fajta magatartás egészhez. Ez tehát az aranymetszés. eredménye. Lényege De vajon szép-e az, ami szimmetrikus? a szakma szeretetében Görög jelentése szerint: az arányok és a gondos tervezésben rejlik. keresése a mûvészetben, talán leglátTOM CARNASE ványosabban az építészetben látható. Az isteni arány (elnevezésével) még ezen is túlmutat. Az 1 aránya az 1,5-hez a reneszánszban az ideális könyv oldalainak arányát is megszabta. A természetben tapasztalt és mindnyájunkat rabul ejtô tapasztalások nem csak Leonardo korában hatottak. És nem csak a tipográfiában alkalmazzák ôket – a zenében is ott rejlik a matematika…

254

TIZENEGYEDIK FEJEZET

Anton Stankowski, (1906–1998), a Deutsche Bank arculattervezôje és Karl Duschek (1947) stuttgarti tervezô stúdiója készítette a Frankfurter Messe információs rendszerét. A választott Univers betû normál és félkövér változatai a háromnyelvû (német-angol-francia) információs szövegeket a hálóhoz igazítva helyezi el, a szöveg egyértelmûségére fókuszál. Az irányító jelek vörös négyzetre vagy függôleges vörös sávba kerülnek. A vásári szervizinformáció vízszintes zöld panelekre épült, az internetfelületek szürkék.

A szedés, könyvnyomtatás egy ipari rendszer látens rendjéhez igazodik. Ez nem csak a betûfokozatok és a sortávolság vagy a margók tudatos megválasztását jelenti. Az egyes betûk le-, felnyúló száraikkal, szélességükkel és folthatásukkal stílust, ritmust, rendszert alkotnak. A tipográfiai raszter elsô megközelítéssel az a tudatosan tervezett, a felületet komponált elemekre tagoló háló, amelynek modul rendszerén az információk tematikus és racionális csoportosításával a közlés áttekinthetô építménnyé válik. A nézôt a tervezô a szöveg méretének, helyének sôt színének megválasztásával hierarchikus pontossággal informálja. Az alapmodul magassága lehet maga a verzál magasság, amely a sorok közötti távolságot és a következô fokozati különbséget is befolyásolja, de kialakításakor az alárendelt információs szintekre és szövegcsoportokra is tekintettel kell lennünk.

Elôzô oldalon a frankfurti vásár részlete. A tíz többemeletes épületet folyosók kötik össze: rossz idôben száraz lábbal körüljárható. Szemközt az irodaház, földszintjére fut be a gyorsvasút, amely a repülôtérrôl érkezik. A fogadócsarnok impozáns ívei alatt emberi léptékû információs táblák adnak tájékoztatást. Vörös alapon fehér nyilak és a számozott kiállítási helyszínek kiemelt jelzése alatt többnyelvû információk.

Maga a frankfurti vásárváros emblémája is négyzetekre épül.

256

TIZENEGYEDIK FEJEZET

TIZENEGYEDIK FEJEZET

257

Egy évente megrendezésre kerülô, sok ezer szereplôs kiállításon, mint a könyvvásár, a rendezô összefogó, tájékoztató, egyben kiszolgáló feladatokat lát el. Miként egy város hatóságainak és közszolgálati cégeinek: akkor végzi jól munkáját, ha észrevétlen… vagy mégsem? Az infodesign jelzései külön felületeket kapnak.

Ahogyan egy könyv esetében fontos a megfelelô betûtípusok kiválasztásához a valós tükörszélességre tördelt, néhány soros vagy akár oldalnyi mintaszedést készítenünk, úgy nem mondhatunk le az információs szöveg printjeinek tesztelésérôl sem. Ennek valós léptékû – ha lehet, azonos fényviszonyok között, és az alkalmazás valós távolságából való – megítélése elkerülhetetlen. Három markánsan eltérô fokozat egy bonyolult tájékoztató tábla esetén is elegendô. Az információ rövid szövegelemeit a felületen való pozicionálással artikulálhatjuk. Ennek rendje, egymáshoz igazodó sorai ok-okozati következményeket jelölnek. A legkisebb szövegelemhez igazított raszteregység a szöveg kezdeti és magassági margóértékeit is meghatározhatja.

Az információ tematikus csoportosítása, felépítése fontos az egész tájékoztató rendszer kialakításához. A szövegcsoportok mennyisége és mérete kölcsönhatásban van. A tájékoztatás tömörsége nem enged meg magyarázatokat, félreértéseket. A derékszög, s még inkább a négyzet az ember alkotta funkcionális építkezés legjobban sokszorozható, s ezért is legtöbbet elôforduló alapeleme. Bútoraink többsége (a dekoráció korstílus szülte kacskaringóitól eltekintve) erre a geometriára rímel. Természetes, hogy az építészethez hasonlóan az információs rendszerek e modul szerint építkeznek.

Díszvendég: India, figyelemfelkeltô plakátja – léghajóként – a Fórum épülete elôtt…

Az oszlop vonalában térbe állított tájékoztató tábla a különbözô szintekrôl ad információt. Az adatok fontosságuk szerint külön oszlopokba rendezve hangsúlyuk-

A parkolóházból közvet-

nak megfelelô kiemelést

lenül át lehet sétálni a kiál-

kapnak.

lításra, de a sok száz autóra méretezett szabadtéri helyszín is igénybe vehetô, ahonnan transzfer járat hozza be a látogatót: a könyv 16. és 17. oldalán néhány kép a parkolóház információs rendszerét mutatja be…

258

TIZENEGYEDIK FEJEZET

TIZENEGYEDIK FEJEZET

259

Az idôszakos… …kiállítások közül három rendezvény került ebbe a fejezetbe: Kassel, Frankfurt és Düsseldorf. Mindhárom szoros kapcsolatban van e könyv témáival. Az elsô modern mûvészeti törekvéseknek rendez kiállításokat, a második a legnagyobb nemzetközi könyvkiállítás a világon, amely minden év októberében öt napra összegyûjti a könyvkiadókat, a tervezôket és a könyvkereskedelem szereplôit, míg ez utóbbi csak ötévente látható, és a Messe Düsseldorf kéthetes rendezvénye. Sok tekintetben világpremier: a grafikai kivitelezés minden területe, a klasszikus technológiáktól a digitális printig több mint ötven ország kiállítóit vonzza, és vonzza azt a több mint félmillió nézôt, aki ellátogat a drupára. Kronológiai sorrendjük sem véletlen, mert 1968 jelentôs váltás volt Kasselben, míg a frankfurti vásáron pár éve Magyarország díszvendégként szerepelt, és a drupa – World Market, Print Media, Publishing & Converting (hivatalos elnevezése szerint) a közelmúlt nagy szakmai eseménye volt.

260

TIZENEGYEDIK FEJEZET

TIZENEGYEDIK FEJEZET

261

A nemzetközi nyomdaipari és grafikai szakvásárok és kiállítások között a drupa Düsseldorf a legtekintélyesebb. Ötévente rendezik meg és az egész világról jönnek a kiállítók. Információs rendszerének markáns tájékoztató térképe koncentrált idôben és bonyolult térben segíti a részletekben is igen gazdag kínálatban nehezen eligazodó látogatókat. A racionalizált látvány legfontosabb eleme az a színkódrendszer, amely az egyes szakágak épületek közötti tagozódását is jól jelzi, és a technológiai kapcsolódásokat a kiállítás egészében áttekinthetô módon képezi le.

262

TIZENEGYEDIK FEJEZET

TIZENEGYEDIK FEJEZET

263

A drupa színe vörös, és logójában és felirataiban használt betûtípusa az Interstate, míg a Messe Düsseldorf narancssárga négyzetekbôl mozaikosan épülô kurrens m jeléhez az Officina betûtípust társította. Ez a két vivôszín látható az információs rendszer útbaigazító feliratain, de ami különösen figyelmet érdemel, azok a csekélységek, amelyekkel ez az arculat igazán sikeressé válik: a látogatót fogadó hoszteszek, a sok színvonalas nyomtatvány, a shuttle buszmegálló feliratozása, a térképpel kombinált szemétgyûjtôk, a külön internet és a rendezvényekhez, elôadásokhoz kialakított drupás környezet. Nemcsak a tájékoztatás rendszere, de a hangulat is fontos, amely a résztvevôket stimulálja.

264

TIZENEGYEDIK FEJEZET

TIZENEGYEDIK FEJEZET

265

TIZENKETTEDIK Lassan haladok, de sosem hátrafelé. ABRAHAM LINCOLN

FEJEZET

A települések… …fejlôdését, a modern városszerkezet kialakulását – sok évszázadra visszatekintve – természeti, környezeti és társadalmi hatások, illetve urbanizációs szempontok befolyásolták. Már az ókorban találkozunk várostervezéssel: a Nagy Sándor nevét viselô Alexandria így született. Róma, a mondák dacára, nem így keletkezett. Vespasianus Colosseuma (amelyet a jeruzsálemi templom rablott kincseibôl építtetett), és egyéb ránk maradt monumentumai fénykorukban is a császárság diadalát hirdették elsôsorban. A város szegénynegyedeivel, csatornázási gondjaival Néró gyújtogatásának esett áldozatul. Elhíresült tûzvészek máskor, máshol is a városok újjászületését hozták. Gonosz dolog lenne azt hinni, hogy e katasztrófák nagyra törô várostervezési elképzelések nyomán keletkeztek, bár néha a városlakó is indokoltnak vélne egy-egy racionális átalakítást. A logikus és célszerûnek tûnô átépítéseket nehéz keresztülvinni. Ezt legalább annyira politikai erô, mint észérvek befolyásolják. Politikai erônek nevezhetjük I. Péter cár törekvéseit, aki mindenáron tengeri kikötôt akart, és iszonyú emberáldozatok árán el is érte. A hálás utókor ma ismét Szentpétervárnak hívja a várost, amely korábban az orosz arisztokrácia fôvárosa volt, és a történelem viharai dacára gazdag gyûjteményeivel, különös hangulatával kedvelt turisztikai célponttá vált.

Georges Eugène Hausmann neve a legismertebb azok közül akiknek keze nyomán egy város karaktere megváltozott. Párizs az 1800-as évek utolsó harmadában, III. Napóleon idején újult meg, aki várostervezési elképzeléseihez Londont tekintette elôképének. A fôváros középkori magja, a történelmi Ile de la Cité és a minden nap ünneplô Champs Élysées, a régi-új metró vagy az építészeti kihívásnak tûnô La Défense (sajátos diadalívével) közös alkotói a mai városképnek.

Balra az Oktogon és a Hôsök tere látható még a millenniumi földalatti-építkezéseit megelôzô évekbôl. A két teret Budapest máig egyetlen és legszebb útvonala, a Sugárút köti össze, ez alatt épült, és közlekedik Európa második földalatti vasútja. TIZENKETTEDIK FEJEZET

269

Nemzeti büszkeségeink között tartjuk számon a millenniumi kisföldalatti vasutat. Parányi múzeuma, a Deák térnél, még az eredeti nyomvonalon található. 1893-ban kezdték, és alig húsz hónap alatt készült el a kéregvasút! A munkákat talajvíz nehezítette, és mûszaki, kiviteli gondot jelentett az Oktogonnál keresztezô városi fôgyûjtôcsatorna: belmagasságát a felette kialakítható keresztmetszet szabta meg. A millenáris ünnepségein részt vett Ferenc József, aki utóbb nevét adta a századvég legkorszerûbb közlekedési létesítményéhez.

Európa lakossága a 19. században – nagyjából száz év alatt – több mint a kétszeresére növekedett. Az ipari fejlôdéshez tartozóan a közlekedés gyorsulása (vasút születése) a forgalmat növelte, a kapcsolatok gyakoriságát hozta, miként a hírközlés (benne a sajtó) az információ terjedését, a kommunikációs lehetôségeket tágította ki. Az információs design a helységekhez, a helységekben való eligazítást segíti. Feladata természetszerûen alig fél évszázad alatt megsokszorozódott. A kis települések egyesülésének tipikus példája Budapest. Talán kevéssé ismert, de 1950-ben a peremvárosok közül hetet, és még tizenhat községet csatoltak – országgyûlési döntéssel – a fôvároshoz. Közülük Újpest, Csepel és Kispest önálló kerületek. Ugyanez Bécsben már a 19. század végén megtörtént, és Berlin is a weimari köztársaság idején alakult át hivatalosan olyan terjedelmes várossá, amilyen napjainkban…

A közigazgatás szerepe nem elhanyagolható tehát az információs design szempontjából. Nem csupán városszerkezeti kérdés ez, kihat – többnyire megbízóként – a település egészének arculatára: a közhivatalok, a helyi szolgáltatások, köztük a tömegközlekedés és egészében a város ezernyi ránca (a városképen) mélyül, vagy alkulhat át némi látványkozmetikázással. 1852-tôl József nádor irányításával Szépítési Bizottmány dolgozott Pest-Budán, és hivatalos feladata lett a várostervezés.

A városi kommunikáció jeles építményei lettek a fogadóállomások. A Deák téri kioszk szecessziós épületének makettja még látható. A legdíszesebbek a Gizella (ma Vörösmarty) téri és az Oktogon megállók lejárócsarnokai voltak. Ezek Schikedanz Albert és Herczog Fülöp építészeti munkái. Jellegzetesek az állomások fehér-vörösbarna csempeborításai. A megállók neveit megörökítô egyedi csempefeliratok rekonstruálását 1980-ban, fôvárosi felkérésre, a Magyar Iparmûvészeti Fôiskola Typografikai tanszékén Haiman György irányításával Kiss István készítette el. Ennek a munkának pikáns érdekessége a November 7. térhez tervezett új-eredeti csempefelirat volt, amely ma már nem látható… 1973 szilveszterétôl tértek át az egyébként Magyarországon 1941 óta bevezetett jobb oldali közlekedésre.

270

TIZENKETTEDIK FEJEZET

TIZENKETTEDIK FEJEZET

271

Henry C. Beck (1903–1974)

A földalatti…

Mondriannak, a De Stijl A londoni Underground elôdje a General Bus Co. volt. Az emblémaváltozat ennek a jelnek formai redesignja, Edward Johnston tervei szerint:

csoport mûvészének stílu-

…vasutak történetének kezdete Londonhoz köthetô. 1863-ban elôbb gôzhajtású, majd 1890-tôl elektromos motorvonatok közlekedtek. Az angol földalatti sajátos arculata, a cég tudatos, információs kiépítettsége Frank Pick nevéhez kapcsolható, aki a reklám- és promóciós tevékenységet is vállalta, az elsô plakát: Underground is Anywhere! szlogennel látott napvilágot. A londoni metró a puritán egyszerûség szimbóluma. Formavilága, színhasználata mintaként szolgált más információs rendszerek kialakulásánál is. Az Underground Museum a kezdetektôl dokumentálja a változásokat. Az 1920-as évektôl a metróállomások arculata Charles Holden metróépítészeti tevékenységéhez kötôdik, a kor jeles kereskedelmi építészetét példázzák… Ami a szakemberek, sôt az átlag turista szemszögébôl nézve talán a legismertebb, és témánkban is a legfontosabb, az a londoni földalatti meghatározó grafikai arculata, információs rendszere. Vivôjele, az embléma 1908-ra datálható. Eredetileg a General Bus Co. logója volt, amely a szárnyai alá vette a metrót. Több változat után, 1919-re alakult ki a vörös körben áthúzó egyenes kék vonal, amelyet Edward Johnston (1872–1944) mint e kommunikációs munka vezetô designere készített. Pick 1913-ban találkozott vele, akkor bízta meg a tervezôi feladatokkal.

sában komponálta meg londoni metrótérképe vízszintes, függôleges és 45 fokban absztrahált útvonalhálózati rajzát. Egyszerû, funkcionális, a világ majd minden közúti, tömegközlekedési térképében felismerhetô. Londonban, a nyomdászati iskolán tanult. 27 éven át dolgozott a metrótérképeken. Egyedi teljesítménye a diagramok elterjedéséhez vezetett. Fent 1882-es Metropolitan Railway-térkép: itt még az úthálózatra vetítették rá a vonalakat. Beck diagramja felülírja a város topológiáját. 1930-tól bevezette a színek tudatos használatát. Az alsó egy díszkiadás volt, a mai metrótérkép a következô oldalpáron látható. Az állomások közül a Tottenham Court a régi és új keveréke, a Marble Arch Annabel Grey munkája, a Charing Cross 1980-ban készült modernizációs változat. Waterloo: térbe forduló krómlogóval.

A londoni metróállomások klasszikusai erôsen emlékeztetnek a budapesti kisföldalatti fogadó helyszíneire. Balra Edward Johnston terve látható.

272

TIZENKETTEDIK FEJEZET

TIZENKETTEDIK FEJEZET

273

Betûtípusa, az Underground számára készített világos metszésû New Johnston groteszk Eric Gillnek etalonként szolgált 1920-ban tervezett írásához. Johnston egyébként a Central School of Arts & Craft tanára volt. Gill öccse is nála tanult kalligráfiát. A betûtípus konzekvens alkalmazása, rövid kitérôkkel, ma is meghatározó eleme az arculatnak. Az arculat három definiált rétege a cégarculat, az információs rendszer és a vonal, vagy csúnya szóval viszonylat arculata. Míg az elôbbi általános, addig a vonal színkóddal definiált, a megállók a környék tipikus építészeti elemeire, jellegzetességeire, történelmi, esetleg várostörténeti színfoltjaira utaló jeleket is bemutathatnak. A londoni metró 13 vonalán az egyes állomások stílusa erôsen különbözô: ismert tájékozódási pontokhoz kínálnak vizuális kapaszkodókat és információt a felszíni közlekedéshez.

Essential Formsnak nevezett betûváza, amelyre tervezés során az egyes karaktereket komponálta.

A londoni közlekedési vállalat emblémája látható az elôreváltott, mátrixprinttel aktualizált jegyek jobb felsô sarkában, míg a gyûjtôtokon a hagyományos undergroundtérkép szerepel.

Johnston betûterveinek 1916-ban készített 1 inches méretû verzál és kurrens rajzai, jegyzetei a Victoria & Alberts Museumban láthatók.

A londoni metróhálózat teljes hossza: 408 km Földalatti-állomások: 275

276

TIZENKETTEDIK FEJEZET

TIZENKETTEDIK FEJEZET

277

INTERNETRÔL, AZNAPI DÁTUMMAL JELÖLTEN LETÖLTHETÔ A LONDONI MENETREND

Nem igazán látványos, tehát nem hálás, és ezért a tervezôknek terhes tipográfiai feladat: táblázatok készítése. Száraz adatok, rövid szövegek, tények és számok sokasága szigorú rendbe szedve nem tûnik mûvészetnek. A pénzügyi mérlegek, a statisztikai kimutatások és a menetrendek is ilyenek. Infodesign? Az információt itt is meg kell tervezni, és még inkább szerkeszteni, mert a közlés sikere a mondanivaló logikus felépítését kívánja, sôt: éppen a tájékoztatás érdekében a látványt fel kell építeni. A tervezô hangsúlyoz, kiemel és sorrendbe szedi az információkat. Grafikai eszközökkel teszi érthetôvé a mondanivalót. Feladata tipográfiai jellegû, de az elôzmények alapján idekívánkozik, és a metrótérképek után talán logikus is egy rövid bemutató.

TIZENKETTEDIK FEJEZET

279

Balra a londoni menetrend egy járatának egyetlen oldala, amelyet az internet datálva mutat be. Letölthetô. Hasonlóak a legtöbb tömegközlekedési jármû megállóiban láthatók: rajta nem csak az indulás és érkezés idôpontjai, de az egész járat vonalvezetését bemutató diagram. Menetrend szerint meghatározott vágányra érkezik a vonatunk. A számozott vagonokat az információs diagram segít megtalálni: a piros pontnál állunk…

A városképi feliratok… A szupermarketek világa erôsen hasonlít a benzinkutakéhoz. A látvány az épületen kívül kezdôdik: ez információ és reklám egyszerre. Felépítésük, azonos stílusjegyeik elmosták az országok közötti különbségeket. Belsô tájékoztató rendszerük is egyforma elveket követ, amíg a helyi üzletvezetés kalandorakciói tönkre nem teszik.

…legalább annyira meghatározó képi elemei egy urbanizációs területnek, mint maguk az épületek. Némelyikük már a ház építésekor felkerül: gyár, irodaház, bevásárlóközpont, színház vagy uszoda lesz. A tulajdonos, és a felhasználó az építkezés során hirdeti is – itt nyílik… Ha ilyesféle beruházásról van szó, akkor gyakran maga az épület is egy meghatározott stílust követ, a cégfilozófiai szerint. Gondoljunk csak az alacsony árfekvésû szupermarketekre, amelynek földszintes, fehér falú épületeit tulipiros cserép borítja: az angol aprópénzrôl kapta a nevét. Tökéletes marketing! A látvány is mindig azonos elemekre épül, ahogyan a nagy olajtársaságok benzinkútjai is markáns karaktereket mutatnak, az odavezetô útról többemeletnyi, oszlopra tûzött, világító emblémájukkal csalogatva a jármûvezetôket. Látványukat meghatározó színû logójuk és reklámfelirataik azonosítják. Ha aztán odagördülünk, a többi már szokásos: üzemanyagárakat közlô óriás hirdetôtáblák és töltôállomások, kávézók és shop azonos technológia szerint – világszerte. Szinte csak fizetnünk kell…

280

TIZENKETTEDIK FEJEZET

Egy nemzetközi rendszer, a cégarculat szigorú elôírásai szerint készülnek, modul elemekbôl állanak és kontinenseken át azonos módon alkalmazzák ôket. Ami eltérés, az csak a szöveg nyelvezete, nem a betûtípusa és tipográfiája. A városképi feliratok egy nagy közösség élô információs hálózata, amely a tömegközlekedésen túl az épületek mindenfajta feliratozására kiterjed. Rengeteg céges és reklám jellegû információ. Ezek nagy része változó. Van, amelyik pár hónapig marad, mások évtizedekig kitartanak. Már rég nem ott, és nem azt találjuk, de a szöveg még nem kopott el. Sokszor az épületre ragasztott elnevezés tovább él – a nép nyelvén. Ilyen a pesti New York-palota, a Gresham, a Rózsavölgyi zenemûbolt vagy a budai Ybl-kioszk: tulajdonos és funkciója többször változott. A város történetét lakói és a tovább élô épületek ôrzik leginkább.

282

TIZENKETTEDIK FEJEZET

TIZENKETTEDIK FEJEZET

283

Az udvar szóról mindig valami monarchikus dolog jut eszünkbe (ahogyan nyelvészetileg is az udvarias erre utal), vagy épp ellenkezôleg? Lichthof, tehát egy szûk kürtô, múlt század végi bérházak macskaszagú, sötét leleménye, ahova a konyhák ablakai nyílnak. Akkor inkább az elôbbi, városképi emlékeink és a turisták fotótémái szerint. Igényes feliratozásuk kiemeli egyediségüket és követendô példát mutat épület és szöveg kapcsolatára.

Tipográfia és építészet összekapcsolódnak: szinte alig találunk olyan házat, amelyen ne lenne valamiféle jel, grafikai jellegû véset vagy felirat. Az írás kultúrája és az építészeti stílusok szorosan kapcsolódnak. Persze nem arra kell gondolnunk ilyenkor, ha gótika, akkor gót betûk! A gondos tipográfia gazdagít. Harmonikus kapcsolatban van az épülettel akkor is, ha utólag került rá. Kontrasztja vagy visszafogottsága, lágyan ívelt betûi vagy éppen kemény karakterei tájékoztatnak és díszítenek egyszerre. Változó korunk összecsapott, elvetélt, pillanat szülte, ámde harsogó reklámleleményei hetykén figyelmen kívül hagyják az épület architektúráját.

284

TIZENKETTEDIK FEJEZET

TIZENKETTEDIK FEJEZET

285

A kifejezés, információs design a funkciót és a funkció jellegét is jelöli egyszerre: általában egy épületen, intézményen, esetleg létesítményen belüli tájékoztató rendszert értünk alatta. Elôfordul, hogy tévesen értelmezik és használják. Ezekben az esetekben, valódi tartalmával ellentétben, az informatika nem jelzôje, hanem jelentése a szónak, vagyis nem a látvány mint design, hanem a közlés mint információ kap hangsúlyt. Jobb esetben a rendszer orientál, vagyis logikusan szelektál, diszkréten közöl, sôt kiemeli a tájékoztatás szempontjából lényegeset. Láttatja, mintegy felkínálja magát. Máshol erôteljesen, esetenként kellemetlen módon az elôtérbe tolakszik. Persze nem ok nélkül: reklámfeladatai vannak! Megfelelô, kulturált alkalmazásaiban azonban visszafogott, és csak annyira mutatja magát, amennyire szükséges. A cégtáblák és cégérek többsége azonban nem ilyen, inkább tobzódik és illetlenül illegeti magát.

288

TIZENKETTEDIK FEJEZET

TIZENKETTEDIK FEJEZET

289

A városképet rombolják, az épületeket erôszakosan tönkreteszik a tolakodó városképi feliratok, melyek formai, grafikai stílusuk, tipográfiájuk alapján nem méltóak a környezethez.

A tömegközlekedés tájékoztatási táblái

Az orientáció igen kifejezô szó, latin eredete és felsejlô értelme alapján visszautal az ôsi kapcsolatra: Orient – amerre a Nap felkel. Egy csillagkép, amely az éjszakai vándornak mutatja az utat. Orientáció, vagyis prózaibban tájékozódás. Jelentését kiterjesztve viszonyulás is. Van, akinél ez adottság, másoknál kincs, amely nélkül nem találnák helyüket a világban. Öntudat és önigazolás: itt vagyok, erre tartok, így érem el a célomat! A legnagyobb hatalom az idô. Nincsenek új dimenziók, de egyre gyorsabban élünk, és meg kell felelnünk. Magunknak és a kitûzött céloknak. Az utakat kijelölni, megtanulni, azon végigmenni az emberiség halálig tartó feladata. Néha az életben maradása függött ettôl – és néha még ma is… Vannak kisebb csomópontok és nagy keresztezôdések. A közlekedésrendészet jelei csak egy felület ezek közül, amellyel akkor találkozunk, ha épp úton vagyunk. Nem is annyira a célt, mint inkább az elérés módját, az utazást segítik. Így érkezünk el az ókori útjelzô kövektôl a nagyvárosi forgalomig. Napjaink városképe sok tényezôtôl függ, és a modern infodesign elemei az emberi környezet meghatározó tényezôivé váltak.

292

TIZENKETTEDIK FEJEZET

a fôvárosban. Balra hangos infomációt és indulási idôpontokat közlô, a teljes útvonaltérképet bemutató megálló, mellette a történelmi várnegyed helyszínéhez igazodó öntöttvas, míg alul a villamos megállószigetén térbe forduló csôvázas szerkezet és menetrendtáblázat.

TIZENKETTEDIK FEJEZET

293

TIZENHARMADIK A mûvész azt csinál amit akar, a designer azt akarja, amit csinál. KURT WEIDEMANN

FEJEZET

Hogyan jutunk el… …A-ból B-be? Régen szinte csak ennyi volt a kérdés. Ma adott idô alatt egyre távolabbi célállomásokat kell elérnünk. Néha átszállunk, jármûveket váltunk. A forgalom mérete és sebessége is rohamosan növekedik. Úton vagyunk. Egyszerre, valamennyien, más és más célok felé igyekszünk. A városi közlekedés bonyolult, percenként változó helyzetében, váratlan szituációiban szintén fontos az egyértelmû világos tájékoztatás. Ahogyan az épületek sem csupán külsô méreteikkel haladják meg a korábbiakat, bonyolultságuk, sôt belsô tagoltságuk is nagyobb. A tájékozódáshoz több információra van szükségünk a bevásárlóközpontokban, de egy cég irodaépületében is. Amíg a közlekedés és a turizmus – jórészt szabályozott – nemzetközi, multikulturális elemekkel és jelzésekkel dolgozik, a lokálisabb információs rendszerek, egy gyár, egy kórház vagy egy regionális közösségi környezet eseti sajátosságokat mutat. Bizonyos értelemben valamennyit jelzésrendszerek hálózzák be. Összefüggéseiben is fontos megértenünk a kapcsolatokat. Tereket, utcákat, épületeket, ahogy mondani szokták, tereptárgyakat látunk. Tekintetünk befogadja, de strukturálisan, részleteiben értelmezni, tájékozódni csak a jelzések hálózatának segítségével sikerül. Kapcsolatukat, egymáshoz való viszonyukat, átláthatóságukat számos információ segíti. A kommunikáció feladatát itt az infodesignra kell bízni.

TIZENHARMADIK FEJEZET

297

Európai írásmódunkat követi a balról jobbra olvasás. A latin betûk egymás alá rendezése kifejezetten idegen kultúránktól, és céljának ellentmondó helyzetet eredményez: a betûk önálló karakterei (igen eltérô szélességértékeik miatt is) különválnak, inkább dekor mint szókép keletkezik rajzolatukból. A szövegalkalmazás, pontosabban az alkalmazott szöveg olvashatóságának biztosítása térbe álló, építészeti és installációs felületeken is fontos.

A Mûvészetek Palotája multifunkcionális kulturális intézmény, amely egy épületen belül könyvtárral, kiállítóteremmel és hangversenyteremmel várja a látogatókat. Az információs rendszert Zsótér László és Vargha Balázs tervezte.

298

TIZENHARMADIK FEJEZET

TIZENHARMADIK FEJEZET

299

A Ferihegy 2 terminálja a tervezés fázisában: Jól látható az információhordozó felületek sora és elhelyezésük az utasok közlekedési útvonalán.

Amikor könyvet olvasunk, a fôcímtôl jutunk el a vége feliratig. Betûrôl betûre, sorról sorra, és az oldalak számozását követve haladunk. Alapjában véve lineárisan. De még egy ilyen egyszerû esetben is elkalandozhatunk: mert belelapozva a könyv képei eltéríthetnek, vagy leküzdhetetlen vágyat érzünk, hogy megtudjuk, ki volt a gyilkos (amennyiben egy krimirôl van szó). Ám néha az is kriminális, amikor a könyv rosszul szerkesztett, és éppenséggel az oldalszámok nem stimmelnek, vagy találomra bolyongunk a különbözô szövegblokkok között. Az észlelés sorrendje az információ megértésének egyik kulcsa. Egy szépirodalmi mû olvasása esetén a szereplôket elképzeljük, felismerjük. Követjük a cselekményt és azokat a helyszíneket látjuk, abban a sorrendben, ahogyan az író elénk tárja a történetet. Ez egy lineárisan követhetô eseménysor. Vezetnek bennünket. (Néha, szándékosan – félre.) A fent említett bûnügyi történetben a szerzô sanda szándéka joggal feltételezhetô. De mi van az információ tervezôjével, aki valóságos terekben és valóságos idôben cselekszik? Az eseményekben itt is fellelhetô az idôrendiség: sôt, az idônek – egy repülôtéren – kiemelt szerep jut. Az elsô, amit az utazó (vagy látogató) a helyszínre érkezve megpillant, az a reptér digitális menetrendje.

302

TIZENHARMADIK FEJEZET

TIZENHARMADIK FEJEZET

303

Tudnia kell, hiszen önszántából érkezett, bizonyos izgalommal, várakozással: készül az utazásra. A repülés mindig feszültségteli, egy kicsit különleges és ünnepélyes. Vagy azért jött, mert célja, feladatai vannak: egy sportesemény, egy múzeum megtekintése, esetleg bevásárlás. Nem passzív szereplôje, olvasója a történetnek, hanem maga a fôhôs. Aki tájékozódik. Utazni szeretne, vagy csak nézelôdik egy kiállításon. Vagy nem szeretne, de kénytelen – ügyintézni. Különféle körülmények, eltérô helyzetek. Az egy idôben színre lépô fôszereplôk száma tetszôleges. Vannak, akik már jártak itt, ám ennek ellenére alapvetô szempont kell legyen, hogy az információ megtervezésénél a tájékozódót mindenrôl informáljuk. Nem várható el, hogy elôre tudja, (néhol még az sem, hogy értse) környezetét. Gondoljuk a világ nyelveinek és írásainak sokféleségére. Ezért az infodesign tervezésének jelentôs alkotóelemei, a szöveges információ és a képi tájékoztatás viszonya igen kényes, néha külön-külön is bôvebb helyet igényelnek.

304

TIZENHARMADIK FEJEZET

TIZENHARMADIK FEJEZET

305

A repülôtér multikulturális találkozóhely, ahol a soknyelvû utazásra várók néha nem értik az adott ország nyelvét. Mégis, a tájékoztató feliratokon elsôbben az állam hivatalos nyelvén olvashatóak az információk. A tipográfia segíthet a megkülönböztetésben, ám a színek alkalmazása itt is fontosabb.

Minél összetettebb… Az amerikai Sports Concepts építészeti iroda és a budapesti Középülettervezô Rt. közös munkája a Budapest Sportaréna. Építészei Skardelli György irányításával igazi multifunkcionális épületet alkottak. A tizenkétezer nézô befogadására kész csarnok három nagyforgalmú út találkozásánál áll. Metró-, busz- és villamosközlekedése kiépített. A kulturális és sportrendezvények látogatói számára mélygarázs épült, az aréna elôtti tágas közparkban a látogató megpihenhet… Zsótér László tervezte az épület feliratait, a belsô, a felszínre vezetô és a téren kialakított információs rendszer tájékoztató tábláit.

…és beépítettebb a világ körülöttünk, annál inkább magyarázatra szorul. Bonyolultságának oka az urbanizáció. A kivezetô utat az infodesign-tervezôknek kell megmutatniuk. Nem utólagosan gyártott, az építész hibáit korrigáló, praktikus táblák kihelyezése a feladat. Alapvetésként nem a reménytelenül tévelygôknek kell kiutat találniuk az épület útvesztôibôl. Bár, vészhelyzetekben a menekülési útvonalak helyes kijelölése életmentô lehet. A komplex infodesing feladata átfogó tájékoztató rendszerek kialakítása. Nem mindegy, hogy szabadtéri vagy épületen belüli elhelyezésrôl van-e szó. A tervezés azonban konkrét ismereteket kíván. A vizuális információk elhelyezéséhez a helyszín részletes felmérése és analizálása szükséges. Mielôtt erre sor kerülhetne, fontos a létesítmény funkcióihoz igazodó logisztikai elôkészítés: a gyártási sorrend, a közlekedési útvonal, a technológiai és a belsô strukturális felosztás, amely a rendeltetés szerinti mûködés eredeti céljaihoz igazodik. Az infodesign redukál és racionalizál egyszerre. Mindig legyen átlátható! Az üzenet közvetítése, jól artikulálása, a hangsúlyok megválasztása kihat a kommunikáció struktúrájára.

306

TIZENHARMADIK FEJEZET

Az ezüstösen csillogó nagy kavics, és a hatalmas méretû, rideg beton konstrukciót játékosan oldja a mélygarázsok felszínre vezetô kapuira komponált számgrafika

308

TIZENHARMADIK FEJEZET

TIZENHARMADIK FEJEZET

309

Genius… Mányi István építômûvész, Gáti Attila építésszel, és Szenes István, Gergely László belsôépítésszel közösen tervezte meg az épületegyüttest, az állandó kiállítási tereket és a belsô információs rendszert.

…loci, a hely szelleme, mondjuk gyakran – kissé közhelyesnek tûnô megjegyzéssel –, arra utalva, ami az épített és tárgyi valóság mögött van, és leginkább akkor, ha valóban megérint bennünket valami, ami megmagyarázhatatlan, a szó jó értelmében az. Egy emlékhely megalkotása kiemelkedô feladat: érzelmi azonosulást kíván a tervezôtôl, s bár kreatív munkája saját mondanivalóját rejti, az emelkedettség és az alázat elvárt, a hely szellemiségét fejezi ki. A Holokauszt Dokumentációs Központ, egyben emlékház. Az utókornak szánt örök mementó, amely egy néhai (Baumhorn Lipót tervezte) zsinagóga köré építve, a belváros zajos fôútvonalához közel, szûk utcák keresztezôdésébe ékelôdô épületegyüttesével rögtön megérint.

310

TIZENHARMADIK FEJEZET

Az élesen szögben hasított házsarok, a súlyos bejárati kapukhoz futó ferde falak nyers kôtömbjeibe vésett egyetlen sorával – ex tempore – ahogy észrevesszük, élmény. A belsô kertben kialakított békés sziget szinte az ôsi kultúrát idézi annak is, aki még nem járt Izrael földjén. A tengelyébôl kibillentett oszlopok, a kiállítási épület süllyedô üvegfalaival és a tetôkert mind szimbolikus jelzések a túlélônek. Metaforikus kép: a látogató valóságosan alászáll, amikor a föld alatt a kiállítást megtekinti. A lejárati üvegfalon kiemelt sávban azoknak a magyarlakta településeknek a nevei olvashatók, ahonnan az áldozatokat elhurcolták.

312

TIZENHARMADIK FEJEZET

Az emlékezés szövegfala: nevek, nevek és nevek. A 20. század iszonyú népirtásának feledésre ítélt áldozatait sorolja fel – kérlelhetetlenül, tényszerûen. Információs design? Hogyan lehet hatszázezer embernek emléket állítani? A feketén csillogó hideg A betû testet és hangot üvegbe lézerrel mart szöveghasábok a ad a néma gondolatnak. földig érnek. A nevek sorai között átFRIEDRICH SCHILLER villan a belsô kert, a zsinagóga tükrözôdik: a fák és a fû zöldje, közönyös városi galambok, az épületek napsütötte falai. Béke van. A legalsó sor alatt futó számozás (még itt is, szinte újra?) nyilvántartásként regisztrál. Áprily Lajos szavaival: Dísze a teljes dísztelenség.

TIZENHARMADIK FEJEZET

313

Kner Imre-emlékpad a zsinagóga állandó kiállításán...

Zsótér László tervei szerint a Graphix Line Stúdió készítette el az emlékfalat. Neveit a dokumentációs központ adatbázisában a hozzátartozók visszakereshetik. A lista nem teljes, az üres hasábok néma sávjai a hiányzókat jelölik.

TIZENHARMADIK FEJEZET

317

Végül… …bár nem összegzésként – néhány alapvetésem e könyv megírása szerint: A sikeres infodesign az üzenet tartalmának pontos ismeretében, annak helyes értelmezésével és artikulálásával a tervezés formai és alaki feladatát vállalja fel. A felhasználó igénye és szándéka szerint a befogadó környezethez méltó, optimális megoldást javasol. Az infodesign feladatának megoldásához a tervezônek innovatív és rendszerelvû megközelítésre van szüksége, ahol szöveg és kép együttes látványa az információ világos értelmezését segíti, de megjelenésével nem tolakodik, a környezethez illô, méretében, stílusában és anyagválasztásában harmonikus. A tervezônek ismernie kell nemcsak a konkrét üzenetet, de a lokális felhasználás elvárásai mellett a kommunikáció egyéb, várható szintjeit is: akiknek az információt szánják és a szituációt, ahogy a tájékozódás az adott térben realizálható. Mindez a kivitelezés szempontjából nemcsak a látvány szerinti hatásosság (elhelyezés, méret, szín stb.), de a visszacsatolható információátadás lehetôségével a kognitív pszichológia mûködési mechanizmusának ismeretét is elvárja, ahol az észlelés, a gondolkozás és az értelmezés egymást követôen

– többnyire rövid idôintervallumon belül – a helyes döntést indukálja. Az információs design lényeges részét alkotó infografika tervezésével szemben a legfontosabb elvárás tehát, hogy a vizuális kommunikáció eszközeként tiszta, egyértelmû kifejezési módot válasszon. A mondanivaló megformálása nem összegzése, de tartalmi összefoglalója és hangsúlyait tekintve is arányos interpretálása az információnak, amelyben annak jellege alapján szöveg, diagram, ábra, térkép vagy piktogram egyaránt helyet, esetenként súlyozott értelmet kaphat. Az információs felületek nagy része állóképként, épület vagy objektum felületi síkjain, különállóan és integráltan jelenik meg. Anyagi kivitelezését tekintve az infodesignrendszer a vele szemben támasztott követelmények figyelembevételével széles technológiai lehetôségekkel rendelkezik. A tervezett munka látványát (mondjuk ki: esztétikai értékét) nem mérete, és nem is a felhasználás célja szerinti idôtartam szabja meg. Az infografika természetesen a méret és a szín általánosan ismert eszköztára mellett a fény, a mozgás és az elektronikus média széles lehetôségeit is igénybe veheti.

318

TIZENHARMADIK FEJEZET

TIZENHARMADIK FEJEZET

319

Aki… …hûségesen végigolvasra a könyvet, talán még emlékszik a mesébôl említett madarakra, akik felcsipegették Jancsi és Juliska kenyérdarabkáit. Hasonlóan szedegettem össze a morzsákat magam is: könyvekbôl, folyóiratokból, internetrôl, itthon és külföldön, az utcáról, néha a A legutolsó, amit földrôl. Falánk módon, válogatás nélmegtudsz egy könyv írása közben kül. De azt nem mondhatom, hogy jól az, hogy, mivel kellett laktam. Bizonyára érezhetô is, melyek volna kezdened. voltak számomra meghatározóak, hol BLAISE PASCAL álltam meg egy keresztezôdésben és merre haladtam tovább. Vajon jó irányt választottam-e, amikor továbbindultam? Keresem az utat. Aki eltéved, gyakran körbejár: talán nekem is sikerült. Tapasztalásaim alapján szívesen útbaigazítok másokat, s még inkább örömmel fogadom a kiegészítéseket: [email protected] Remélem, mindig található egy meeting point, ahol elbeszélgethetünk.

ZÁRSZÓ

321

A számok információk, kijelölik az utat. A játék gyakran az életet utánozza: akár az iskolában. Aki vét, ismételhet. Sorban haladunk felfelé, és vissza is fordulhatunk. Remélem, aki megteszi saját örömére lapoz vissza.

322

ÖN ITT ÁLL…

ÉS MINDIG VAN KÉT ÚT…

323

Internetportálok

Irodalomjegyzék ABDULLAH–HÜBNER:

Creativity

HLAVSA, OLDRICH:

MILLÁN, JOSÉ ANTONIO:

UEBELE, ANDREAS:

www.aiga.org

Piktogramme und Icons

Art Direction Book Co. 1970 –1975

A book of type and design

¡No!

www.alpenqueren.ch

Verlag Hermann Schmidt, Mainz, 2004

New York

Tudor Publ., New York, 1960

Gustavo Gill, Barcelona, 2004

Orientierungssysteme und Sygnaletik Verlag Hermann Schmidt, Mainz, 2006

www.bksz.hu

ARNHEIM, RUDOLF:

DROSTE, MAGDALENA:

HOLLIS, RICHARD:

NEWARK, QUENTIN:

A vizuális élmény

Bauhaus

Swiss graphic design

What is graphic design?

V Á R K O N Y I, N Á N D O R :

Aldus Kiadó, Budapest, 2004

Taschen/Vince, Budapest, 2003

Laurence King Publ. 2006

RotoVision, Mies, Svájc 2002

Az írás és a könyv története

BAUMANN, HANS:

ELAM, KIMBERLY:

HOPPÁL–JANKOVICS–SZEMADÁM:

PAPP-VÁRY–HRENKÓ:

Digitale Malund Grafiktechniken

Typographic Systems

Jelképtár

Magyarország régi térképeken

Princeton Press, New York, 2007

Helikon Kiadó, Budapest, 1994

Gondolat/Officina Nova,

DuMont, Köln, 1993

FISHEL, CATHARINE:

BARTRAM, ALAN:

minimal graphics

Street name lettering in the British Isles

Rockport, Gloucester, 2002

Lund Humphries, London, 1978 BLACKWELL–BRODY:

G1- Subj: contemp, design, graphic Laurence King Publ., London, 1996 BRINGHURST, ROBERT:

HERDEG, WALTER:

www.cabinetmagazine.org www.db.de www.dutchtypelibrary.nl

Széphalom Könyvmûhely,

www.designmuseum.org

Budapest, 2001

www.erdmann.ch

VIRÁGVÖLGYI PÉTER:

www.fhwa.dot.gov

A kézírásról MTA-MIF-OOK, Budapest, 1981

Budapest, 1989

www.bertholdtypes.com

www.fontfont.com www.google.com www.hkb.bfh.ch

Graphis Annual 2, 3, 4.

POYNOR, RICK:

Zürich, 1970 –1980

Anarchie der Zeichen

WALTON, ROGER:

www.iht.com

Birkhäuser, Basel, 2003

Graphic fusion, Typographics 5

www.informgmbh.ch

Harper Collins Publ., New York, 2003

www.linotype.com

FLETCHER, ALAN:

KAPR, ALBERT:

The art of looking sideways

Deutsche Schriftkunst

RENNER, PAUL:

Phaidon, London, 2002

Verlag der Kunst, Dresden, 1959

Die Kunst der Typographie Frenzel & Engelbrecher, Berlin, 1939

FRIEDEL-OTT-STEIN:

KLINGHAMMER–PAPP-VÁRY:

Typo

Földünk tükre a térkép

R U D E R, E M I L :

Könemann, Köln, 1998

Gondolat Kiadó, Budapest, 1983

Typographie/Typography Verlag Niggli, Sulgen/Zürich, 2000

W E I N G A R T, W O L F G A N G :

www.km.iif.hu www.madeingermany.de www.mek.oszk.hu

Typography

www.meng.de

Lars Müller Verlag, Baden, 2000

www.metadesign.de

WILLBERG, HANS PETER:

www.mondaine.com www.myfonts.com

FRUTIGER, ADRIAN:

KLÖSZ GYÖRGY:

Buch der Schriften.

Budapest anno…

Hartley Marks, 1996

Marix Verlag, Wiesbaden, 2005

Corvina Kiadó, Budapest, 1984

Swedish graphic designers 2004

work!

www.planete-typographie.com

BRUNNER, FELIX:

FRUTIGER, ADRIAN:

LEVIS, JOHN:

Arvinius Förlag, Stockholm, 2004

Students works from 2001–2005

www.signaletik.at

Handbuch der Druckgraphic

Der Mensch und seine Zeichen

Printed Ephemera

Academy of Arts in Prague

www.strc.ch

A Niggli Teufen, Schweiz, 1964

Marix Verlag, Wiesbaden, 2004

Faber and Faber, London, 1969

BRUTHANSOVÁ–KRÁLÍCEK:

GARN, ANDREW–GIOVANNINI:

losLogos

Cheh 100 design icons

Subway Style

Die Gestalten Verlag, Berlin, 2002

Chech Mania, Berlin, 2005

Stewart, Tabori & Chang,

L O X L E Y, S I M O N :

The elements of typographic style

New York, 2004 CARSON, DAVID: GLUCK, FELIX:

The End of Print Laurence King Publishing,

Modern publicity 1977–78.

London, 2000

Studio Visa, G. Cassel and Collier London, 1978

CARTER, SEBASTIAN: GREAR, MALCOMB:

20th century typedesigners

Inside/Outside

Lund Humphries, Aldershot, 2002

V. Nostrand Reinhold, New York, 1993 CHENG, KAREN: HACKENBERG, HEIDE:

Anatomie der Buchstaben Verlag Hermann Schmidt,

Kommunikationsdesign

Mainz, 2004

Verlag Hermann Schmidt, Mainz, 2006

324

SARSTAD–BECKMAN:

SNYDER–PECKOLICK:

www.tfl.gov.uk www.tbs-identity.ch

New York, 1985

Thames & Hudson, 2005

www.transportdesign.com

SPIEKERMANN, ERIK:

Verlag Hermann Schmidt, Mainz, 2004

Typo

TSCHICHOLD, JAN:

Hans-Rudolf Lutz, Zürich, 1989

Leben und werk des Typographen

A smile in the mind

www.stroom.nl

Type in motion

LUTZ, HANS-RUDOLF:

MCALHONE–STUART:

www.phaidon.com

American Showcase Publ.,

Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007

G. Callway, München, 1961

www.pentagram.com

WOOLMAN, MATT:

ÜberSchrift

Schrift+Zeichen am Bau

Verlag Hermann Schmidt, Mainz, 2004

Herb Lubalin

Titkok és történetek…

MENZEL, HANS-JÜRGEN:

Wegweiser Schrift

www.typografie.de www.vam.ac.uk

A F E L S O R O L T S Z Û K VÁ LO G A T Á S B A N AZ INFORMÁCIÓS DESIGN TÉMAKÖRÉHEZ

Verlag der Kunst, Dresden, 1977 T U R T S C H I, R A L F :

KAPCSOLÓDÓ INTERNETES OLDALAK KÖZÜL CSAK NÉHÁNY ALAPVETÔ, VAGY K I F E J E Z E T T E N A K Ö N YV TA R TA L M A SZEMPONTJÁBÓL FONTOSABB KAPHATOTT H E L Y E T. A T I P O G R Á F I A É S G R A F I K A EGYÉB INFORMÁCIÓS LEHETÔSÉGEIRÔL C É L Z O T TA N A G O O G L E É S A W I K I P E D I A ,

Praktische Typografie

VALAMINT A MEGNEVEZETT OLDALAK

Verlag Niggli, Sulgen/Zürich, 2005

TÖBBSÉGE TOVÁBBI ELÁGAZÁSOKAT KÍNÁL.

Phaidon, London, 2000 IRODALOMJEGYZÉK

IRODALOMJEGYZÉK

325

Névmutató azokról, akiknek gondolatai, elôfordulásuk szerint, e kötetben megtalálhatóak.

691 Paul Valéry francia író és költô, aki egy idôben hátat fordított az irodalomnak és a matematikát válasz-

667 Lewis Carroll valójában Charles Lutwidge Dodgsonként született író, anglikán lelkész és matematikus volt, aki Oxfordban tanított. Klasszikussá vált abszurd gyermekregénye az Aliz Csodaországban. (1832 –1898)

formák vizsgálata felé fordult, a Bauhaus tanára lett. Képei grafikai kompozíciók: betûk, jelek és formák al-

egyén felelôsségérôl és az emberiség problémáiról

totta, de elmélkedései és esszéi a nyelv, a költészet és a

kalmazásával fejezi ki mondanivalóját. (1879–1940)

szól: társadalmi cél a közjóért tenni. (1813–1871)

mûvészetek felé fordították ismét. Színházi drámákat írt,

217 Fernand Léger a modern festészet francia mestere,

664 Georges Braque francia festô, a fauvizmushoz csatlakozott, késôbb a kubizmus kimagasló alkotója. Neve

tanította is a verselést. (1871–1945)

113 Johann Wolfgang Goethe a legismertebb

akinek gépszerû, mégis figurális alakjai erôs, dinamikus színalkalmazása nem csak festményein látható. Külön-

valamennyi jeles kortársával kapcsolatba hozható:

német író és költô, aki ugyan jogi tanulmányokat foly-

fus volt, aki Bertrand Russell-lel közösen írta a Principia

Apollinaire, Cézanne, Dufy, majd Picasso. Munkássága

tatott, de az irodalom (Sturm und Drang) vezéralakja

Mathematicát. Több híres intézménnyel is oktatói kap-

a festészet megújulását hozta, térkompozícióit és kol-

lett. Tanácsosi állást vállalt, késôbb a politika helyett

lázsait sajátos, egyedi hangvétel jellemzi. (1882–1963)

a tudományos tevékenységet választotta: a színekkel

káiban nem csak saját környezete és érzelmei kapnak

foglalkozott. Schillerrel való barátsága meghatározó

szerepet. Az egyén szabadsága, vágya és az akarat füg-

izmus szent könyvének szerzôjeként ismert. Udvari

volt mindkettôjük számára. Alkotásai az irodalom leg-

getlensége másoktól – filozófiai elméleteiben ölt testet.

történetíró és asztrológus volt, már születését is legen-

nagyobbjai közé emelték. (1749–1832)

Baloldalisága közismert, de késôbbi szembefordulása

668 Alfred North Whitehead matematikus és filozó-

csolata volt, utóbb a Harvard Egyetemen filozófiát tanított. Erôs egyházi kötôdése, teológiai érdeklôdése családi eredetû. (1861–1947)

620 Antoine de Saint-Exupéry építésznek készült,

667 Lao-ce talán a legismertebb kínai filozófus, aki a tao-

116 Moholy-Nagy László mûvészetpedagógus, tipo-

bözô technikákat használt, mozaikokat, kerámiákat is készített. Szabad akadémiát alapított. (1881–1955)

250 Jean-Paul Sartre író és filozófus egyszerre: mun-

majd pilóta lett, írásai is többnyire a repülésrôl szólnak.

da övezi. Nagyra becsült vallásfilozófusként bejárta

Szerencsésen végzôdött távolsági sportrepülô balesete

Kínát, tanítása a harmóniát tartja a legfontosabbnak,

gráfus, fotós, író. Konstruktivista, Kassák köréhez tar-

cselekvéseink mozgatója és mércéje a tao. (i. e. 4. sz.?)

tozó alkotó, aki késôbb a Bauhaus vezéregyénisége lett

autodidakta író. Romantikus kiábrándultsága, csaló-

Gropius mellett. Munkáiból tanulmányai, fotogramjai,

dottsága az emberi kapcsolatokban sugárzik mûveibôl.

a Columbia Egyetemen végzett. Kalligráfia volt a ked-

absztrakt kompozíciói maradtak fenn, de ezeknél jelen-

Bár gyorsan ismertté vált, sokan nem értették, hogy az

velt területe. Stanley Morisonnal és a Monotype céggel

tôsebb mûvészetpedagógiai tevékenysége: a chicagói

egyén öröme az egyenlôség illúziója csupán, vad gon-

a Stanford Egyetemen végzett. A Time magazinnak írt

szoros kapcsolatba kerül. Paul Beaujon néven írt

New Bauhaus alapítója. (1895–1946)

cikkeket, és stratégiai tervezéssel, várostervezéssel és

a Fleuronba. Elhíresült This is a Printing Office szövegét

kommunikációval foglalkozott. Az AIGA szervezô tagja,

– mementóként – számos helyen kiakasztották. Oktatói,

tipográfus, a 20. század jelentôs egyénisége, aki betûi-

A Lubalin, Smith & Carnase Stúdió alapítója, számta-

majd ügyvezetô igazgatója, az ICOGRADA elnökhe-

tervezôi tevékenysége miatt vált ismertté. (1900 –1969)

vel, grafikai, cégarculati tervezô tevékenységével, ta-

lan betûtípus tervezôje (Busorama, Goudy, Honda,

675 Gustave Flaubert francia író, akit a realista próza

nulmányaival, illetve e kötet szempontjából az infor-

Machine, Grizzly, Manhattan). A School of Art Indiana

(Párizs–Saigon) inspirálta a Kisherceg megírását. A francia légierô szolgálatában tûnt el a 2. világháborúban, mint légifelderítô. (1900 –1944)

623 Richard Grefé könyvtervezést tanul, késôbb

lyettese, a Design for Democracy elindítója 1998-ban.

673 Beatrice Warde (szül. Becker) tipográfus, aki

119 Adrian Frutiger Svájcban született betûtervezô,

atyjának tartanak. Regényei közül a Bovaryné és az

mációs design nemzetközi megújulására is kiemelkedô

több folyóirat (Face, Arena) mûvészeti vezetôje.

Érzelmek iskolája kora legnépszerûbb írói közé emelte.

hatást gyakorló szemléletével több helyen is fôszerep-

Radilálisan újjávarázsolta az angol The Guardian és a

Témáinak gondos megválasztásával és a környezet éles

The Observer lapokat is. Munkássága során betûtervei

szemû megfigyelmésével tûnt ki. Regényeinek szer-

részben az újságokhoz kötôdnek, így készült el a The

kezete, írói technikája a mai francia írók számára is

csillagász, aki egyetemi tanulmányokat folytatott, Graz-

Times redesignja is 2006-ban. (1957–)

meghatározó példa maradt. (1821–1880)

ban matematikát tanított, majd Prága után (ahol Tycho

641 Neville Brody grafikus, betûtervezô, tipográfus,

642 Kodály Zoltán zenekutató, zeneszerzô, bölcsész.

677 Örkény István a budapesti Mûegyetemen vegyész-

lôje a könyvnek. (1928– )

148 Johannes Kepler szegény sorból származó német

Brache mellett dolgozott) Rudolf császár udvari csilla-

hatásos társadalmi ítélet is. (1905–1980)

250 Jean-Jacques Rousseau elszigetelten élô francia,

dolatai éles társadalomkritikák. (1712–1778)

254 Tom Carnase tipográfus, betûtervezô, grafikus.

és a Rochester Institute New York tanára. (1939–)

266 Abraham Lincoln ügyvéd, képviselô, aki a rabszolgaság eltörléséért harcolt. Amerikai elnökké választása szakadáshoz és polgárháborúhoz vezetett, amelyet követôen újraválasztották, de pár nappal késôbb merénylet áldozata lett. (1809–1865)

292 Kurt Weidemann tipográfus, grafikus, tanár és

Módszerét a zeneoktatásban világszerte elismerik és

nek tanult, majd Londonban és Párizsban élt a világ-

gásza lett. Kutatási eredményeit tanulmányaiban írta le:

jeles betûtervezô. Szedônek tanult, majd a stuttgarti

követik. Dalmûvei a népzenére épülnek (Háry János,

háború kitöréséig. A doni fronton fogságba esett. Szín-

három kepleri törvénye ismert, de a bolygók pályájáról

állami képzômûvészeti akadémián diplomázott, ahol

Székelyfonó). A Zeneakadémia tanára, az MTA elnöke is

házi dramaturg, majd kiadói szerkesztô, aki 1956 után

és a Nap keringésérôl szóló könyveivel a modern csilla-

utóbb tanított is. Aaron Burnsszel alapítója, késôbb el-

volt. (1900 –1944)

évekig csak mérnöki munkát kapott. Egyperces novellái-

gászat alapjait teremtette meg. (1571–1630)

642 Abonyi Lajos valódi nevén Márton Ferenc lokál-

val sajátos örkényi mûfajt teremtett. (1912–1979)

680 Francis Bacon Cambridge-ben jogot tanult, Anglia

167 Edward Estlin Cummings avantgárd amerikai

nöke volt az ITC-nek. (1922–)

309 Friedrich Schiller teológiai, jogi és orvosi tanul-

költô és festô, aki az 1. világháborúban mentôautó-

mányok után választotta a költészetet. Elsô drámája

tanulmányai után gazdálkodóként foglalkozott az iro-

kancellárja lett, politikus és filozófus egy személyben.

sofôrnek állt, de internálótáborba került francia földön.

(Haramiák) után elhagyta Szászországot, Jénában lett

dalommal. A Kisfaludy és a Petôfi Társaság tagja volt.

Az indukció törvényeit tartotta a természet megisme-

Sajátosan szatirikus humora verseiben is érezhetô, szó-

professzor. A szépség és a jóság mindenek célja, a lelki

Népköltészetet gyûjtött, színmûveket írt. (1833–1898)

résének fô forrásaként. Munkássága is ismeretelméleti

használatának törvényt nem ismerô alkalmazásával

tökéletesség a követendô idea. Beethoven IX. szimfó-

mûvekbôl áll leginkább. A dolgok kísérleti megtapasz-

egyéni ízt kapnak. (1894–1962)

niájának versét ô írta. Goethe barátja volt Weimarban.

patriótaként vette fel az Abonyi nevet. Bölcsészeti

643 Seneca (Lucius Annaeus) római filozófus, akit a morál kérdései foglalkoztattak. Bár Néró tanítója volt, egy összeesküvésben való részvételéért öngyilkosságra kény-

talása fontosabb az elméletnél – vallotta. (1561–1626)

687 George Orwell (Eric Arthur Blair) a Times és az Ob-

192 Julius Marx (Groucho) a korában igazán népszerû amerikai burleszkszínész testvérek egyike. Mind a né-

Balladái a költészet klasszikus alappillérei. (1759–1805)

317 Blaise Pascal francia matematikus és fizikus, aki

szerült. Erkölcsi értekezéseiben kora kritikusa, sztoikus

server számára dolgozott, újságíró, író. Korábbi, spa-

gyen a (zenés) film bûvkörébe kerültek, munkásságuk

Pascaline nevû számológépét tizenévesként készítette

szemlélete máig példa maradt. (i. e. 4 – i. sz. 65)

nyol polgárháborús sebesülése miatt visszavonultan élt.

több zajos sikert hozott. Hangosfilmjeiket a filmtörté-

el apja számára. Türelmetlen és elégedetlen volt. De-

Munkái, a sztálinizmus leleplezésérôl szóló irodalmi

net méltán megôrzi. (1895–1977)

cartes riválist látott benne, ám Leibniz segítôtársat.

650 Eötvös József liberális fônemes, politikus, író. A Batthyány-kormány kultuszminisztere, aki a szabad-

alkotásai, politikai szatírái tették különösen ismertté ne-

214 Paul Klee svájci festô, aki a Blaue Reiter csoporttal

Levelezésébôl kiderül, mennyi ragyogó ötlete volt:

ságharc idejére külföldre távozott, de 1867 után ismét

vét. Meséje. az Állatfarm prófécia vagy utópia mesében

került kapcsolatba, festészete önironikus és analizáló.

(Pierre de Fermat/valószínûségszámítás). Filozófiai,

elvállalta a miniszterséget. Irodalmi munkássága is az

elbeszélve. (1903–1950)

A régi stílusok és mesterek megismerése, a fény és a

irodalmi munkái egyaránt ismertté tették. (1623–1662)

326

NÉVMUTATÓ

NÉVMUTATÓ

327

Ezúton köszönöm mind-

BALDER ESZTER

Készült a Moholy-Nagy

azoknak, akik e könyv

BEHUMI FERENCNÉ

Mûvészeti Egyetem Doktor-

megszületésében ötlettel,

CSILLAG EMI

iskolája képzési keretei

tanácsokkal önzetlenül

DARVAS LÁSZLÓ

között. Szerkesztette, írta,

segítséget nyújtottak, hogy

DUNAI LÁSZLÓ

és tervezte Maczó Péter.

munkám elkészülhetett.

EGERVÖLGYI MÁRIA

Nyomták digitális eljárással

Különösen fontos számom-

FALUDI VIKTÓRIA

az Océ-Hungária Kft. be-

ra, hogy sokan, a témához

FELVIDÉKI ANDRÁS

mutatótermében, 5 példány-

kapcsolódóan saját fotói-

KASZTA MÓNIKA

ban, speciális, 100 g matt

kat ajánlották fel. Ezek egy

KASZAI SÁNDOR

papíron. Kötészeti kivitele-

része a kötethez készülô

KENYERES PÉTER

zését a Reálszisztéma Dabasi

CD dokumentumtárban is

KOLONICS ORSOLYA

Nyomda Zrt. vállalta.

látható. Mások a könyv

LENDVAI LÁSZLÓ

Kereskedelmi forgalomba

nyomdai, kivitelezési mun-

MACZÓ DÁVID

nem került. Másolása

káiban segítettek nagy-

MACZÓ VILLÔ

a szerzô engedélyéhez kötött.

vonalúan: köszönöm!

ORAVECZ ISTVÁN

Budapest, 2008

PÉTER ILDIKÓ ROSTOKA, LADISLAW SPIEKERMANN, ERIK TOMKA ESZTER VASZKÓ MÁRTA VÁGÓ MAGDOLNA ZSÓTÉR LÁSZLÓ

330

KÖSZÖNET