Magyar nyelv 9 9789669140500 [PDF]

Zitiervorschau

/

B raun Éva Zékány K risztina Kovács-Burkus Erzsébet

MAGYAR NYELV Tankönyv az á lta lá n o s o k ta tá si r e n d sz e rű t a n i n t é z e t e k 9. o s z t á l y a s z á m á r a A jánlotta Ukrajna O ktatási és Tudományos M inisztérium a

Л ь в ів В и д а в н и ц т в о „С віт” 2017

УДК 811.511.141(075.3) Б 87 Р е к о м е н д о в а н о М ін іс т е р с т в о м о с в іт и і н а у к и У к р а їн и

( н а к а з М О Н У к р а їн и в ід 2 0 .0 3 .2 0 1 7 р. № 4 17)

Експерти, які здійснили експертизу підручника під час проведення конкурсного відбору проектів підручників для 9 класу загальноосвітніх навчальних закладів і дійш ли висновку про доцільність надання підручнику грифа „Реком ендовано М ініст ерст вом освіт и і науки У країни”'. М ейсарош Георгіна Ю ріївн а - вчитель угорської мови і літератури Тячівського ліцею -інтернату з угорською мовою навчання Тячівської районної ради Закарпатської області, старший вчитель; Бардош Н ора С т еп анівна - методист В ідділу освіти Берегівської райдерж адм іністрації Закарпатської області, вчитель-методист Д єр к е М агдали н а Ж ігм он дівн а - доцент каф едри гуманітарноприродничого факультету з угорською мовою навчання Держ авного вищого навчального закладу „Ужгородський національний університет”, кандидат ф ілологічних наук.

Б 87

Б р а у н Є. Угорська мова : підруч. д л я 9 кл. загальноосвіт. навч. зак л . з навч. угорською мовою / Є. Браун, X. Зи к ан ь, Є. Ковач-Буркуш . —Л ьвів ; Світ, 2017. — 224 с. : іл. ISBN 978-966-914-050-0 М атеріал п ід р у ч н и к а допом ож е уч н я м повторити і поглиби ти свої зн а н н я . П одано р ізн о м а н іт н і як за тематикою , так і за ск л адн істю за в д а н н я . К рім за к р іп л е н н я нового м атеріалу, вони сприяю ть виробленню в уч н ів н ави к ів пр авопи су та розвитку мови, збагач ен н ю словникового зап асу, вчать сам остій н о пр ацю вати, тобто ви знач ити, ф орм улю вати д ея к і м овні яви щ а. Тексти д л я опису того чи інш ого мовного яви щ а п ід іб р а н і з творів к л аси ків угорської л ітер атур и та з суч асн и х угорськом овних ви дан ь. В они носять ви ховн ий характер, наголош ую чи н а красі, багатстві та в и р азн ості р ід н ої мови.

У Д К 811.511.141(075.3)

© Б р а у н Є. JL, З и к а н ь X. І., К о в а ч -Б у р к у ш Є . С ., 2 0 1 7 © В и д а в н и ц т в о „С віт”,

ISBN 978-966-914-050-0

оформлення,

2017

Kedves Tanulók!

E lérkezett szeptem ber 1-je, s egyben elkezdődött az új tanév. A nyári pihenés és a szünidő u tá n ú jra a tan u lásé a főszerep. A m agyar nyelvtanórákon tovább bővíthetitek ism ereteiteket, új tém ák at és fo­ galm akat tan u lh atto k meg, am elyek az anyanyelv teljesebb m egism e­ réséhez vezetnek benneteket. M int m inden nem zet, úgy mi, m agyarok is büszkék vagyunk saját anyanyelvűnkre. A világ egyik legszebb és egyik legdallam osabb nyel­ veként ta rtjá k számon, s ez m indenképpen büszkeséggel tölti el a szí­ vünket. Ahhoz, hogy ezt a szép nyelvet m egtartsuk és átörökítsük a jövő nem zedék szám ára, tan u ln i és ápolni kell. A helyes beszéd és a szép nyelvhasználat csak tan u lással érhető el, s egyben fontos szere­ pet játszik a nyelv megőrzésében. Kosztolányi Dezső gondolatait ajánljuk figyelmetekbe, aki a következőképpen fogalmaz: >yAzt a lelket és nyelvet, melyet rövid időre örökbe kaptunk, új szellem mel fényezve, csorbítatlanul át kell adnunk utódainknak.”

A szerzők

1:d A ta n k ö n y v h a sz n á la tá n á l v ed d figyelem b e a k ö v etk ező jelek et: az ,a á>áre>kció ;álőa

Könnyebb feladatok, m indenki oldja meg őket!

£

Szabályok, am elyeket meg kell tanulnod!

Gondolkodtató feladatok

Liós n a Feladatok. Olvasási gyakorlatok

i

sat. íely :nd-

Tém azáró

5 3

Házi feladatok

H elyesírási és helyes kiejtési gyakorló

Kérdések, feladatok

Csoportban vagy párban végzett feladat

Szóm agyarázat

„Minden nemzetnek fő kincse a nyelve. B árm it elveszthet, visszaszerezheti, de ha a nyelvét elveszti, Isten sem adja vissza többe” G árdonyi Géza

4

„ S zép en a z ír és beszél, a k in e k s ik e r ü l m é g a b o n y o lu lt g o n d o la ta it is e g y sze rű e n és v ilá g o s a n e lő a d n i.” Illy é s G yula

A BESZED ES A NYELV

bl^^M *

A nyelv az em beri érintkezés legfontosabb eszköze, sajátos jel­ rendszer, m elynek egym ásra épülő szintjei vannak. A beszéd nyelvi közlés. A beszéd és a nyelv ugyannak a dolognak, a nyelvezetnek a két oldala: az em berek beszélnek egym ással, s beszé­ dük a nyelv szabályai szerint van megszerkesztve. A beszéd összefog­ laló neve m indannak, am it egy nyelvi közösség tagjai, vagyis az ugyanazon nyelven beszélő em berek érintkezésük során m ondanak, a beszéd eszerint m ondatok végtelen sorából áll. A b eszéd in d iv id u á ­ lis je le n s é g . A nyelv azoknak az elem eknek és szerkesztési szabá­ lyoknak összessége, am elyeknek birtokában a közösség tagjai létre ­ hozzák és m egértik ezeket, a m ondatokat, a beszédet. A n y e lv k o lle k ­ tív tá r s a d a lm i je le n s é g . A nyelv a kód, a közlés, a kom munikáció eszköze, a társadalom tagjainak egym ással való érintkezését szolgál­ ja. M indkettő egyformán nélkülözhetetlen, és egyik sem helyezhető a m ásik elé. Két olyan kategóriáról beszélünk, am elyeket az em ber évmilliós fejlődése során alkotott meg. Az em beri agy fejlődésével arányosan a beszédkészség is fejlődött. L étrehozott és elfelejtett különböző hangsorokat, szavakat. Ezt a tu d á s á t áthagyom ányozta a következő nem zedéknek, amely szintén h ozzátette a m agáét ehhez a folytonos fejlődésben lévő ren d ­ szerhez. 5

A beszéd a k u ltú ra áta d á sán a k módja. A m ondatok végtelen sorá­ ból áll, összefoglaló neve m indannak, am it egy közösség tagjai é rin t­ kezésük során m ondanak.

A nyelv jellemzői T ársadalm i jelenség. A nyelvet m inden em ber el­ sajátítja. Az egyéntől független.

A b e sz éd jellem ző i A nyelv elemkészletéből jön létre. Annyi féle, ahányféle a be­ szélők mondanivalója, szándéka, hangulata. A beszélő lelki állapotát tü k ­ rözi.

A beszéd alapja, a beszéd­ ből fejlődött ki.

Egyéni jelenség: m inden em ­ bernek annyira jellem ző a beszé­ de, hogy a k á r fel is tu djuk ism er­ ni róla.

Eszközkészlet, amelyből a kom munikáció során szöveget alkotunk.

A beszéd minősége javítható, az igényes nyelvhasználat a tá r ­ sadalm i érvényesülés alapja.

Funkciója az ism eretek to­ vábbítása, közvetítése.

A BESZÉD ÉS AZ ÍRÁS Az em ber a kom munikáció folyam atában évezredekig volt a be­ szédre és a rajzra utalva. Az írá s nagy fordulópontot jelenthetett, h i­ szen az íro tt forma tovább fennm aradt, mobillá, vagyis hordozhatóvá vált, és bárm ikor visszaolvasható volt pontosan úgy, ahogyan azt leje­ gyezték. Ezzel a „találm ánnyal” sokkal intenzívebbé válik a kom m u­ nikáció, legyőzte a tere t és az időt. Amikor beszélünk, akkor nincs szükségünk semmiféle külső segédeszközre, mivel a beszédet az em beri te st önm agában hozza lé t­ re. Nem kell hozzá világosság, hiszen egy sötét szobában, egy esti séta közben is tu d u n k beszélgetni. Ezzel szemben az íráshoz eszközökre, íróeszközre és írófelületre van szükségünk. írn i csak akkor tudunk, h a elegendő fény és megfelelő körülm ények állnak rendelkezésünkre. A beszéd h allás útján ju t el a befogadóhoz. Azok az emberek, akiknek sérült a hallásuk, jelekkel (a süketném ák ujjábécével) kom m unikál­ nak egym ással. Az írás jeleit látás ú tjá n fogjuk föl. Azok az emberek, akik erősen gyengénlátók, egy sajátos, az ujjúkkal tap in th ató írásrendszert használnak, ez a vakok B raille-írása (e brej). Amíg a be­ 6

szed a hallgatóhoz szól, addig az írás az olvasóhoz. A beszélő és a h all­ gató között többnyire közvetlen a kapcsolat, így a hallgatónak lehető­ sége van azonnal válaszolni a h allo ttak ra (ez nem vonatkozik a nyil­ vános és a tömegkomm unikációs form ákra). Ezzel szemben az írá st olvasónak (a szám ítógépen történő csevegést kivéve) nincs lehetősége az azonnali visszajelzésre.

A Z ÍR Á S l l.it.»Im.r, »*».. I m. Id egen el szivet érintheted m e g által. 1 f.'ii'l.jlm.il at töfölhets. V \ m agad b ól, *•. int vihets. másol- é le té b e é*. u g y a n a llo r bárkit m eg so m m islth etsz vele ogy pillanat töred át Hol sírjaink dom borulnak. A 2. tagm ondat a fó'mondat, az utalószó nincs kitéve. Az 1. tagm ondat —helyhatározói mellékmondat. J elö lése:

1 5 6 . Állapítsd meg, melyik a főmondat, és milyen fajtájú a mellékmondat! Jelöld az utalószókat és a kötőszókat! Ábrázold a mondatokat!

1. Úgy tetsz ett hirtelen, m intha biztató módon két meleg szem csillám lott volna meg. (Tam ási Áron) 2. Mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt. (József A ttila) 3. 0 te tt azzá, am i vagyok. (Petőfi

Sándor) 4. A liba úgy vigyázott rá, m intha valam i pesztonka volna... (M ikszáth K álm án) 5. Addig já r a korsó a k ú tra, míg el nem törik. (Közmondás)

A helyhatározói m ellékm ondat A h e ly h a tá r o z ó i m e llé k m o n d a t a f ő m o n d a t h e ly h a tá r o ­ z ó já t feje zi k i m e llé k m o n d a t fo rm á já b a n . Kérdései m eg­ egyeznek a helyhatározó kérdéseivel. U ta ló sz ó i: a helyhatározói névmási határozószók: ott, oda stb. és a mutató névmás megfelelő' alakjai: azon, abban, abból, az alatt stb. K ötőszói: a megfelelő vonatkozó névmás vagy névmási hatá­ rozószó: ahol, amerre, ameddig, ami, amiben, am i stb. Pl.: Ahol álltam , sárga föveny-szőnyeg Volt terítve... (Petőfi Sándor) A 2. tagm ondat a főmondat, az utalószó nincs kitéve. 1.

2.

Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Volt terítve (ott)... Hol volt terítve? —>Ahol álltam . Az 1. tagm ondat —helyhatározói mellékmondat. J e lö lé s e :

1 5 7 . Keresd meg a főmondatokat, és húzd alá az utalószókat! Rajzold le az alábbi mondatok ábráját!

1. Ahol nincs, ott ne keress! 2. A vendégeink onnan érkeztek, ahol meg sohase jártam . 3. N yári napnak alkonyulatánál m egállék a k a ­ nyargó Tiszánál, / ott, hol a kis T úr siet beléje... (Petőfi Sándor) 107

Mélyebb zenei m űveltség m indig ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. (Kodály Zoltán)

4.

1 5 8 . Alkoss négy helyhatározói összetett mondatot az alábbi utalószókkal és kötőszókkal!

oda —ahol, a rra —am erre, onnan —ahonnan, ott —ahol 1 5 9 . Keresd meg a tőmondatokat, és húzd alá az utalószókat! Rajzold le a mondatok ábráját!

1. M enjen arra, am erre a többiek. 2. Mi van abban, am i ott van az asztalon? 3. Ahol nincs, ott ne keress! 4. M ár jártam ott, ahová most utazom.

m

160.

Másolás közben egészítsd ki a tőmondatot helyhatározói mellékmondattal!

1. O tt j ó ,... 2 oda ne menj! 3... , ott ne keress. 4 . A vonat onnan érkezik, ... 5. ..., ott szedünk virágot. 6. ..., am erre a legrövidebb az út. 7. Szívesen megyek oda, ... 8. ..., ott keresd.

m

1 6 1 . Olvasd el a szöveget! Keresd ki azokat a mondatokat, amelyekben helyhatározói alárendelés van, írd le, és ábrázold azokat!

A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyása Rahónál

A Fekete-Tisza Kőrösmezőtől 20 km -re, az Okula-nyeregnél, 1203 m éterrel a tenger szintje felett ered. Vékony sugárban csöpög egy nagy kőedénybe a víz, és égig érő hegyek között kis cserm elyként rögtön el is tű n ik a sű rű fenyőerdőben, m ajd az ezernyi forrás vize patakká, folyóvá duzzasztja. A Fehér-Tisza forrása az 1650 m éter m a­ 108

gas Asztag (Sztig)-csúcs oldalában, kb. 1400 m éterrel a tenger szintje felett található. 2000. október 7-én a szegedi Geo-Environ k u tatóinak a rahói K árpáti Bioszféra Rezervátum közrem űködésével sikerült megjelölni a Fehér-Tisza forrását, és m integy lezárni a Fehér-Tisza eredetével kapcsolatos bizonytalanságokat. A két ág, a Fekete- és a Fehér-Tisza Rahónál, a város központjától m integy 3 kilom éterre, a Tiszabogdány felé vezető' elágazásnál egyesül, s innen m ár Szőke Tiszaként rohan az alföld felé. (Horváth Zoltán György-Kovács Sándor: Kárpátalja kincsei)

Az időhatározói m ellékm ondat Az id ő h a tá ro zó i m ellék m o n d a t a főm on d at id ő h a tá ro ­ zóját fejezi ki m ellék m o n d a t form ájában. Kérdései meg­ egyeznek az időhatározó kérdéseivel: mikor?, mióta?, meddig? K ötőszói: (a)mikor, (a)mióta, (a)meddig, (a)míg, (a)mire U talószói: akkor, azóta, addig Pl.: Am ióta megláttalak, szebben süt a nap le rám. (József Attila) A 2. tagm ondat a főmondat, az utalószó nincs kitéve. 1.

Amióta megláttalak, 2.

szebben süt a nap le rám (azóta). M ióta süt szebben a nap le rám? —* Am ióta m egláttalak. Az 1. tagm ondat —időhatározói mellékm ondat, a 2. tagm ondat a főmondat. J elö lése: 0 1.

Hi

Az id ő h a tá ro zó i a lá re n d elő összetett m ondatban a tagm onda­ tok cselekvése időben különbözőképpen játszódhat le. 109

1. E g y id e jű , h a a tagm ondat esem ényei ugyanabban az időpont­ ban m ennek végbe. K ö tő szó i: mikor, m időn miközben m ialatt. Pl.: M iközben a frizura szárad, azalatt olvasgatok. 2. E lő id e jű , ha a m ellékm ondat esem énye előbb megy végbe, m int a főmondaté. K ö tőszói: m iután, alig, alighogy. Pl.: M iután elindultam , esni kezdett az eső. 3. U tó id e jű , h a a m ellékm ondat esem énye később megy végbe, m int a főmondaté. K ötőszó: mielőtt. Pl.: Mielőtt elmész, zárd be a kaput! 1 6 2 . Alkoss mondatokat az alábbi utalószó-kötőszó párokkal! Határozd meg az alárendelés fajtáját!

akkor —mikor addig —amíg azóta —hogy olyankor —am ikor

163.

Elemezd az alábbi alárendelő összetett mondatokat!

1. Akkor megyek hozzá, h a m ajd otthon lesz. 2. M ielőtt elm entem hozzá, felhívtam telefonon. 3. M iután m egérkeztem , küldtem egy tá v ­ iratot. 4. M iközben a tévét néztem , csengettek. 1 6 4 . Alakítsd át a szöveg mondatait úgy, hogy időhatározói alárendelések is legyenek benne!

Szent Teréz em léknapját (október 15.) sokfelé szüretkezdő n ap ­ ként ta rto ttá k számon. Az északi borvidéken ekkor kezdték a szőlő szedését, a „terézszedést”, a Balaton-felvidéki szőlőhegyekben pedig szüreti m ulatságokat rendeztek.

165.

Alakítsd át a következő mellérendelő összetett mondatot alárendelővé!

Megeredt az eső, elindultunk haza. a) egyidejűséget kifejező időhatározói b) előidejűséget kifejező időhatározói c) utóidejűséget kifejező időhatározói 110

1 6 6 . Jelöld a főmondatot és a mellékmondatot! Tedd ki a hiányzó utalószót, és zárójelben írd a mondatok után, milyen kérdésre felel a mellékmondat!

1. Amikor az öreg király m eghalt, az idősebbik fiára hagyta a trónt. 2. Amikor kevés a csapadék, a talajvíz a k á r több m éterrel is alacso­ nyabbra visszahúzódhat. 3. Gyönyörű idő volt akkor, am ikor a gyere­ kek m egérkeztek a Balaton partjára. 4. Amikor a kender szára m ár nem törik, kiszedik az áztatóból. 5. Addig hajlik a vessző, míg gyönge. 6. Jobb ízű a falat, ha m indnyájan esznek. (A rany János) 7. Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek. (.Arany János) 8. Amikor utoljára dédapám sírjánál voltam , m ár nagyanyám sem élt régen. (Fekete István) 1 6 7 . Olvasd el a szöveget! Keresd meg a szöveg idöhatározói mellékmondatait!

A z id ő já r á s elő rejelzése M eteorológiának nevezzük az időjárási jelenségek és azok törvényszerűségeivel foglalkozó tudom ányágat. Az elnevezés Arisztotelész (Kr. e. 384-322J SS' W görög filozófustól szárm azik. O alkotta meg az időjárás tudom á­ nyának első tankönyvét, am i a Meteorologica címet kapta. Ez annyit jelent: „Az égi jelenségek ta n a ”. Az első meteorológiai állom á­ SS' " SS7/ ' ** sok a XVIII. század végén jöttek létre. A tudom ányos k u tatá s ugyanis csak akkor vehette kez­ detét, am ikor feltalálták az olyan fontos m űszereket, m int a barom éter (1643) és a higanyos hőm érő (1714). Az időjárás-előrejelzések gyakorlati haszna azonban még n a ­ gyon korlátozott volt, mivel a megfigyelési eredm ényeket csak nagyon lassan tu d tá k továbbítani. A helyzet akkor változott meg, am ikor 1837-ben feltalálták a távírót. N apjainkban a Föld szinte valam ennyi országának van saját nem zeti m eteorológiai szolgálata, am ely figyeli az időjárást, feldol­ gozza az időjárási a d a to k a t és közzéteszi az időjárás-jelentéseket. A nagyobb országok m eteorológiai szolgálatai különböző ágazatokra oszlanak, pl.: közlekedés-, repülés-, agrárm eteorológia, tengeri idő­ já rá si szolgálat. (Rainer Crummenerl nyomán)

ni

A szám határozói m ellékm ondat Az idó'féle határozók közé tartozó szám határozó m ondatrészként nem annyira ritk a, m int m ellékm ondatban kifejezve. A szá m h a tá ro zó i m ellék m o n d a t a főm on d atb an k ifeje­ z e tt c se le k v é s, tö r té n é s v a g y lé te z é s g y a k o risá g á t, is­ m é tlő d é sé t fejezi ki m ellék m o n d a t form ájában. Kérdései megegyeznek a szám határozó kérdéseivel: hányszor?, hányadszor? K ötőszói: ahányszor, valahányszor U talószó: annyiszor Pl.: Könnyben úszik két szemem pillája, Valahányszor gondolok reája. (Petó'fi Sándor) 1. Könnyben úszik két szemem pillája, 2.

Valahányszor gondolok reája. Hányszor úszik könnyben? —♦ V alahányszor gondolok reája. Az 1. tagm ondat a fó'mondat, az utalószó (annyiszor) nincs kitéve. A 2. tagm ondat a szám határozói mellékmondat. J elö lése:

1 6 8 . Alkoss mondatokat az alábbi utalószó-kötőszó párokkal! Határozd meg az alárendelés fajtáját!

annyiszor —ahányszor annyiszor —valahányszor ahányszor —annyiszor valahányszor —annyiszor 112

A m ódhatározói m ellékm ondat

B

A m ód h a tá ro zó i m ellék m o n d a t a főm on d atb an k ife jte tt c se le k v é s m ód ját fejezi ki m ellék m o n d a t form ájában. Kérdései megegyeznek a m ódhatározó kérdéseivel: m i m ó­ don?, hogyan?

U talószói: úgy, akként, anélkül K ötőszói: (a)hogy, (a)mint, m intha Pl.: ...úgy éreztem, hogy létezésemet vonták kétségbe. (József A ttila) 1.

2.

...úgy éreztem , | ho g y léte zé se m e t v o n tá k kétség b e. Hogyan éreztem ? —* hogy létezésem et vonták kétségbe. Az 1. tagm ondat a fó'mondat, a 2. tagm ondat a módhatározói m el­ lékmondat. Jelölése:

ű 2.

Hm

1 6 9 . Pótoljátok a kötőszókat az alábbi mondatokban!

1. Úgy verj éket a kem ény f á b a ,... a szemedbe ne pattanjon. 2. Úgy m egijesztették, ... a ratásig sem jó' esszére. 3. Ki ... veti ágyát, úgy alussza álm át. (Közm ondás) 4 . A nélkül távozott, ... köszönt volna. 5. Úgy illant el hazulról, ... senki se látta . 6. ... ő is ennék, úgy mozgott szája. (Arany János) 1 7 0 . Másold le a mondatokat, és zárójelben tedd ki a hiányzó kötőszókat!

1. Nézek vissza, m int a felhő / Á thaladt vizekre néz... (Arany János) 2. Eloszlik, m int a buborék. (Vörösmarty M ihály) 3. B eszéltünk erről, arról, am int nyelvünkre jött. (Petőfi Sándor) 4. Az ígéretre fel­ kaptam a fejem, m intha tü n d éri szót hallanék. (Sütő András) 5. Hallom, m intha lenn a föld szíve dobogna. (Arany János) 6. Szerelmed rám hull kerengve, / m int hulló nagy vadgesztenyelevél. (Radnóti Miklós) 113

1 7 1 . Alkoss mondatokat az alábbi utaló- és kötőszókkal! Határozd meg a mellékmondat fajtáját!

úgy —m intha, anélkül —hogy, akként —am int, úgy - hogy r *
hogy szándéka m egvalósítható. Az 1. tagm ondat a főmondat, utalószava: abból. A 2. tagm ondat az eredethatározói mellékm ondat, kötőszava: hogy. Jelö lése:

O ^

1 9 1 . Bontsd tagmondatokra az alárendelő összetett mondatokat! Állapítsd meg az alárendelés fajtáját!

1. Akik a „megoldás” nélkül a könyvet csonkának érzik..., folyta­ tá s t várok azoktól én is. (Illyés Gyula) 2. Főznek, sütnek abból, am it valahonnan, m ás faluból idehoztak. (Arany János) 3. Azok közül való vagyok, akik reggelenként k iássák m agukat a fáradtság homokjából. {Váci M ihály) 1 9 2 . írj állapothatározói összetett mondatokat az alábbi utalószó-kötőszó párokkal!

abból - hogy, abból - am ire, attól - aki, attól - ami, onnan hogy 124

A z eredm ényhatározói m ellékm ondat

■

Az e red m én y h a tá ro zó i m ellék m o n d a t a főm on d at er ed ­ m én y h a tá ro zó já t fejezi ki m ellék m o n d a t form ájában. Kérdései megegyeznek az eredm ényhatározó kérdéseivel: mivé?, milyenné?, minek?

U talószói: azzá, olyanná, olyannak, olyanra, akkorára, annak, arra K ötőszói: hogy, aki, ami, m intha PL: Ollyá lettem, m intha m ár földön se járnék. 1.

2.

Ollyá lettem, | mintha már földön se járnék. Miivenné lettem ? —» m intha m ár földön se járnék. Az 1. tagm ondat a fó'mondat, utalószava: ollyá. A 2. tagm ondat az eredményhatározói mellékm ondat, kötőszava: mintha. J elölése:

1 9 3 . Jelöld az alábbi összetett mondatok tagmondatait, valamint utalószóit és kötőszóit! Rajzold le a mondatok ábráját!

1. A lakítsd á t ezt a helyiséget azzá, amivé akarod! 2. Egy gyerek nem mindig válik azzá, akivé a szülei nevelni akarják. 3. Azzá válik kinek-kinek az ujja a latt, am it az éppen gyúrni akar. (M ikszáth Kálmán) 4. Ő te tt azzá, aki vagyok. (Petőfi Sándor) r '
állandó határozói mellékmondat Az 1. tagm ondat a fó'mondat, utalószava: azon. A 2. tagm ondat az állandó határozói mellékmondat, kötőszava: m iként. J elö lése:

2.

Hállandó

197. Bontsd tagmondatokra az alárendelő összetett mondatokat! Állapítsd meg az alárendelés fajtáját!

1. Attól félek, hogy nem lesz elég időnk. 2. Zsuzsa a rra gondol, akivel tegnap ism erkedett meg. 3. Nem bízom abban, hogy meg tudod csinálni. 4. A rra törekszem , hogy jó barátság b an legyünk. 5. A pincér a rra vár, hogy borravalót adj neki. 6. Ez a helyiség nem alkalm as arra, hogy irodának használjuk. » » ,

1 9 8 . Keresd meg a főmondatokat, és húzd alá az utalószókat! Rajzold fel az alábbi mondatok ábráját!

a) Rá is áll könnyen, b ár szabódik elébb. (Arany János) b) Én csak egy kicsit csodálkoztam, hogy egy em beri láb ilyen is lehet. (Örkény István) c) Megemlékezz, hogy vannak istenek. (Vörösmarty M ihály) d) E sti fölfigyelt, hogy m égiscsak érik meglepetések. (Kosztolányi Dezső) e) Em lékszem , hogy több vagyok a soknál. (József A ttila)

128

A h a s o n lít ó h a t á r o z ó i m e llé k m o n d a t

A h a so n lító h a tá r o zó i m e llé k m o n d a t o ly a n ö s s z e te tt a lá r e n d e lő m o n d a tb a n ford u l elő , a m ely n e k fő m o n d a ­ tá b a n k ö z é p fo k ú m e llé k n é v , sz á m n é v v a g y h a s o n lítá s t k ife je ző m e llé k n é v i n év m á s, h a tá r o zó sz ó v a g y m ó d o sító sz s z er e p e l.

Ö

A hasonlító határozói m ellékm ondatnak is legtöbbször m int a kö­ tőszava, de stilisztikai értelem ben ez a m ellékm ondat nem fejez ki hasonlítást. Pl.: 1. 2. Jobb félni, | m in t m egijed n i. Az 1. tagm ondat a tőm ondat, a 2. tagm ondat a hasonlító határozói m ellékmondat. A főm ondat állítm ánya középfokú melléknév. Egyszerű m ondattal kifejezve: A z ijedtségnél jobb a félelem. 1 9 9 . a) Jelöld az alábbi összetett mondatok tagmondatait! Rajzold le a mondatok ábráját! b) Keresd ki a mondatok közül a hasonlító alárendelést! Határozd meg a többi mondat fajtáját is!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Nehezebben m ennek a dolgaitok, m int ahogy elképzeltétek? Rosszabb ez annál, m int gondoltad volna? K int m ár melegebb az idő, sem m int fűtenünk kellene. A szám ítógépes grafikai alkotásokat m a m ár sok terü leten föl­ használják. A szám ítógépek operatív tárolójában képi adatbankot alak í­ to ttak ki. Kopár hegyek között vezet az út, a színes kövek ontják a forróságot. Ez több, m int am ennyire szám ítottam . Rövidebb m egcsinálni, m int elmesélni. A gyerekek jobban örültek az ajándéknak, m int rem élted. M inél közelebb é rtü n k a kerítéshez, a kutyák annál erőseb­ ben u gattak. M inél sötétebb lett, annál több gépkocsivezető kapcsolta be a lám pát. Keskeny ösvényen kapaszkodtak föl a tu ristá k a várrom hoz. Sokkal szűkebb volt a sziklák közötti átjáró, hogysem gondol­ tá k volna.

129

TÉMAZÁRÓ K é r d é s e k é s fe la d a t o k 1.

Válaszolj a kérdésekre!

a) M it határoz meg a határozói m ellékm ondat? b) Sorold fel a határozói m ellékm ondat fajtáit, nevezd meg az utalószóit és kötőszóit! 2.

Állapítsd meg, melyik az eszközhatározói és melyik a társhatározói alárende­ lés!

1. 2. 3. 4. 5. 3.

Olyanná válnak a gyerekek, am ilyenné nevelik őket. Abból szárm azik a legtöbb félreértés, ha nem vagyunk őszin­ ték egymáshoz. O te tt azzá, aki vagyok. (Petőfi Sándor) Az egész öröm csak annyiból állott, hogy a faluban egy szép kis szőke lyány volt. (Petőfi Sándor) Abból baj lesz, ha sokat dohányzol.

írd ki a szövegből az alárendelő mondatokat! Húzd alá az utalószókat és karikázd be a kötőszókat! Állapítsd meg az alárendelés fajtáját!

Az em beri viselkedés tanulm ányozása során egyre jobban m egis­ m erjük a beszédünket kísérő gesztusok jelentését. Jó tudni, hogy akik nyitott tenyérrel tárgyalnak, azok készek a velünk való együttm űködésre. Aki a tenyerét m aga felé fordítja, az azt közli, hogy a szívén viseli a dolgokat. Az ujjhegyek érintésével önbiza­ lom ra utalunk. Aki pedig beszéd közben az arcához nyúl, esetleg e lta ­ k arja a száját, az bizonytalan. A kéz te h á t m aga a m eghosszabított gondolat. (B. Kovács Gyula nyomán) 4.

Egészítsd ki a m ondatokat utaló- és kötőszavakkal!

a) b) c) d) e) f)

130

Ki korán kel, aranyat lel. A k i nem dolgozik, ne is egyék. A m it m a megtehetsz, ne halaszd holnapra. A d d ig hajlítsd a vesszőt, am íg fiatal. A m ilyen a m unka, olyan a jutalm a. Olyan m adár nagyon ritka, melynek kedves a kalitka.

5.

Bontsd tagm ondatokra az alárendelő m ondatokat, és jelöld a fő- és a mellékmondatot! Tedd ki a hiányzó utalószókat! Állapítsd meg az alárendelés fajtáját!

a) b) c) d) e) f) 6.

De bizony közel volt m ár akkor a reggel, hogy haza vergődött az álmos sereggel. (Arany János) Addig nyújtózkodj, am eddig a takaród ér! (Közmondás) M indenütt ott vagy, ahol valaha T udtalak, láttalak , szerettelek. (Szabó Lőrinc) Tudod-e, hol van a nagyapád öreg sípja, pipája? (Sütő András) M indenki elképedt, am ikor karácsony első napján m egszület­ tem . (Sütő A ndrás) Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette. (Arany János)

A frazeologizm usok (állandó szókapcsolatok) között gyakori az alárendelő összetett m ondat. Állapítsátok meg fajtájukat!

Jobb adni, m int kapni. Oda üt, ahol a csusza bejár. A nnyit eszik, m int a disznó. Süket, m int az ágyú. A nnyi híre sincs, m int Demjén lovának. Rossz dolgos az, aki délben dolgozik. Ha a csúszó rajta ülne, akkor is ellopnák. Ángyom nak szólok, hogy menye is értse. Ki m int veti ágyát, úgy alussza álm át. Olyan az arca, m intha savanyú alm ába harapott volna. 7.

MAGY AR SZÓLÁSOK t S KÖZMONDÁSOK

Jelöld az alábbi összetett m ondatok tagm ondatait! Rajzold le a m ondatok ábrá­ ját!

1 Úgy szeretem az ételt, ahogy édesanyám készíti. 2. A rra megyek én is, am erre a többiek. 3. Engem azért érdekel a vetélkedő, m ert kí­ váncsi vagyok a feladatokra. 4. Akkor kapunk bővebb felvilágosítást, am ikor jelentkezünk a pályázatra.

A JELZŐ I M ELLÉKM O NDAT Jelzői mellékmondatnak n ev e z zü k az o lyan a lá ren d elő ö s s z e te tt m on d atot, am elyb en a m ellék m o n d a t a főm on­ d at e g y ik m o n d a tré sz é n e k jelz ő jé t fejti ki. íg y k ifejez­ h etjü k a főmondat minőség-, mennyiség-, birtokos jelzőjét és értelmező jelzőjét is m ellék m o n d a t alakjában.

a

A m in ő s é g j e lz ő i m e llé k m o n d a t

a

A m in ő sé g jelz ő i m ellék m o n d a t a főm on d at m in ő sé g jel­ zőjét fejezi ki m ellék m o n d a t form ájában. Kérdései m eg­ egyeznek a minőségjelző kérdésével: milyen?, mekkora?, me­ lyik?, hányadik?

U talószói: olyan, akkora, azt stb. K ötőszói: amilyen, amekkora, hogy, m int Pl.: Egy olyan számítógépre lenne szükségem, am ilyen neked van. 1. 2. Egy olyan számítógépre lenne szükségem, \ amilyen neked van. M iiven szám ítógépre? —> am ilyen neked van, minőségjelzői mellékmondat Az 1. tagm ondat a főmondat, utalószava: olyan. A 2. tagm ondat minőségjelzői mellékmondat, kötőszava: amilyen. J elö lése:

2 0 0 . Pótold a hiányzó kötőszókat! Határozd meg a főmondat utalószavának szófaját, mondatrészi szerepét és a mellékmondat fajtáját!

1- Olyan piros, ... a nyíló rózsa. 2. Sohasem lesz olyan barátom , ... am ilyen te voltál. 3. A m ásodik fiú olyan ügyes m ester lett, ... messze földön nem ak ad t párja. 4. G yeptéglázással egy hónap m úlva olyan 132

füvet kapunk, ... b á tra n ráléphetünk. 5. Olyan m adár igen ritk a, ... kedves a kalitka. 6. Nem volt annyi ereje, ... a kő elm ozdításához kel­ lene. 7. Vagyok olyan legény, ... te.

2 0 1 . Pótold a mondatokban a hiányzó utalószókat!

1. ... korban éltem én e földön, am ikor a költő csak hallgatott. (Radnóti M iklós) 2. Egészen a XX. századig igen ritk a az ... templom, am elyben Szent A nnának legalább képével, szobrával ne találkoz­ nánk. (B álint Sándor) 3. ... a kisfiú já r el hozzám nevetve, holtan, aki voltam. (Ady Endre) 4. A tanító ... a tanácsot adta, hogy próbáljon apám szót érteni a városi urakkal. (Móra Ferenc) 5. ... vidéken szüle­ tett, hol tisz tá n beszélik a m agyar nyelvet. (Gyulai Pál) 6. És a szép szavakhoz nézett is ... szépen, hogy rep esett a szív a király mellében. (Arany János) 2 0 2 . Jelöld az alábbi összetett mondatok tagmondatait! Rajzold le a mondatok ábráját! 1 . Azt a könyvet olvasom, am elyet te ajánlottál. 2. Olyan telefont vettem , am ilyen neked van. 3. A kkora szobám van, hogy táncolni lehet benne. 4. Arról a m eséről beszélgetünk, am elyik neki tetszik. 5. Nekem áldott az a bölcső, mely m agyarrá ringatott. (Arany János) 6. Volt ennek a tájn ak sok akkora fája, hogy tetejöket János nem is látta . (Petőfi Sándor)

2 0 3 . írj minőségjelzői összetett mondatokat az alábbi utalószó-kötőszó párokkal!

olyan - amilyen, akkora - am ekkora, azt - amilyet, olyan —m int, akkora —hogy

A m e n n y is é g j e lz ő i m e llé k m o n d a t A m en n y isé g jelz ő i m ellék m o n d a t a főm on d at m en n y i­ sé g jelző jét fejezi ki m ellék m o n d a t form ájában. Kérdései megegyeznek a m ennyiségjelző kérdésével: mennyi?, hány? U talószó: annyi K ötőszói: ahány, amennyi, hogy Pl.: Csak annyi pénzt költhetünk, am ennyi van. 133

1.

2.

Csak annyi pénzt költhetünk, \ a m e n n y i van. M ennyi pénzt költhetünk? —> mennyiségjelzői mellékm ondat Az 1. tagm ondat a tőmondat, utalószava: annyi. A 2. tagm ondat a mennyiségjelzői m ellékm ondat, kötőszava: amennyi. J e lö lé s e :

204. Pótold a hiányzó utalószókat, és állapítsd meg az alárendelés fajtáját!

1. Am ennyi fűszál van a ta rk a m ezőben,... áldás szálljon jó anyánk fejére. 2. A hány ház, ... szokás. 3. ... alm át vettem a piacon, hogy télire is el tu d tam ten n i belőle. 4. ... volt a dinnye ára, hogy még nem vettünk. 5. T alán lesz ... időm, hogy fel tudjak készülni. 6. Eső u tá n ... lesz a gomba az erdőben, hogy bőven ju t a piacra is. 7. ... kecske legelt a mezőn, ahány birka. 205.

Szerkessz mondatokat az alábbi utalószók és kötőszók segítségével!

annyi - am ennyi, am ilyen - olyan, annyi - hogy, olyan - am ilyen

2 0 6 . Pótold a következő alárendelő összetett mondatokban a hiányos betűket! Elemezd a mondatokat!

A hány korcso...ázó volt a pályán, a ...i jegyet árusítottak. A ...i paradicsom ot vettem a piacon, am e...it haza b írtam vinni. A ...i kérdésem van, hogy alig győzöm feltenni őket. Nincs a ...i fagyi a világon, am e...it ne tudnék megenni. 134

A birtokos jelzői m ellékm ondat A b irto k o s jelz ő i m ellék m o n d a t a főm on d at b irto k o s jelzőjét fejezi ki m ellék m o n d a t form ájában. Kérdései meg1 B I egyeznek a birtokos jelző kérdésével: kinek a?, m inek a? U talószói: annak (a), azoknak (a), olyannak (a) K ötőszói: aki, ami, amelyik, hogy Pl.: A nnak a válaszát várom, aki elköltözött. 1.

2.

A nnak a válaszát várom, \ a k i e lk ö ltö z ö tt. Kinek a válaszát? —* birtokos jelzői mellékm ondat Az. 1. tagm ondat a főmondat, utalószava: annak a. A 2. tagm ondat a birtokos jelzői mellékmondat, kötőszava: aki. Jelö lése:

2 0 7 . Húzd alá a mondatokban az utalószókat, és karikázd be a kötőszókat! Amelyik mondatban hiányoznak, zárójelben tedd ki őket!

1. Kinek szavával élsz, an n ak főztjét dicsérd. 2. A hibád an n ak a következménye, hogy nem figyeltél az órán. 3. Ki a Tisza vizét issza, vágyik an n ak szíve vissza. 4. Aki bús dalát hallgatja, meges.ik a szíve rajta. (Népdal) 5. A nnak a babája vagyok, aki nekem csókot adott. (Népdal) 6. Mi lesz a következménye, ha nem tartom meg a határidőt? 2 0 8 . írj négy birtokos jelzős alárendelő összetett mondatot!

2 0 9 . Bontsd tagmondatokra az alárendelő mondatokat! Állapítsd meg, és rajzold le az alárendelés fajtáját!

135

A csodaszarvas ábrázolása

... H anem egyszer lá tta k aztán egy olyan vadat, am ilyet még soha. Egy szarvas volt, am ilyen csodaszépet még em beri szem nem látott. A két ágas-bogas szarva össze volt fonódva, s lebegett a feje fölött, m int egy koszorú. A két szeme feketélett, ragyogott, m int a fekete gyémánt. A dereka karcsú, hajlékony, m int a lengő nádszál, a lába vékony, s szaladván nem látszott érinteni a földet. (...) Szaladott a csodaszép szarvas, m int a sebes szélvész, u tá n a H unor és M agyar s velük száz deli legény. Tisztásról sűrűbe, sűrűből tisz tá s­ ra, hegyeken föl, vizeken keresztül. Hol eltűnt, hol felbukkant a cso­ daszép szarvas: csalta, csalogatta H unort s M agyart. (Részlet Benedek Elek A csodaszarvas c. meséjéből)

Az értelm ező jelzői m ellékm ondat |M M | A zok at a m ellék m o n d a to k a t, a m ely ek n ek a főm ond atáV T bán az u ta ló szó é r te lm e z ő k é n t szerep el, é r te lm e z ő je lz ő i meZZéfemondaíoknak n evezzü k . Kérdései megegyeznek az értelm ező jelző kérdésével. U talószó: annak K ötőszói: aki, ami, amelyik, hogy Pl.: M iért késnek ők, akik m ár szabadságon vannak? 1.

2.

M iért késnek ők, | a k ik m á r s z a b a d s á g o n v a n n a k ? értelmezőjelzői m ellékm ondat 136

Az 1. tagm ondat a tőmondat. A 2. tagm ondat az értelmező jelzői mellékmondat, kötőszava: akik. Jelö lése:

2 1 0 . írjátok le a mondatokat! Jelöljétek az utalószót és a kötőszót, valamint rajzoljátok le a mondatok ábráját!

1. Elolvastam a könyvet, azt, am elyiket tőled kaptam . 2. Gombok voltak akkorák rajt, m int egy-egy pogány fej. (Petőfi Sándor) 3. Egy képet akarok tenéked adni, olyat, mely nékem kiskorom ban tetszett. (Kosztolányi Dezső) 4. Ki vagy te, aki jársz alatt? (Vörösmarty M ihály) 5. Ism ersz engem, k it szemed megviselt. (József A ttila) 6. Könnyel növesszenek egy virágos kertet; Ahol a késő kor, e hálás tanítvány, Em lékezetöket ünneppel újítván, Össze-össze gyűljön... (Arany János) 2 1 1 . Alkoss két-két alárendelésre!

példát az

utalószók

segítségével

mindegyik típusú

2 1 2 . Állapítsd meg az alárendelés fajtáját az alábbi mondatokban, amelyeket A z öreg halász és a tenger című műből válogattunk!

a) A csalétkes dobozt borító zsákot még délben kiteregette a n a p ­ ra, hogy m egszárítsa. b) A lkonyaikor a vállára k a n y arin to tta ezt a zsákot úgy, hogy a h á tá n lógjon lefelé... c) A válláról lefutó zsinór olyannak tetsz ett a vízben, m int egy vi­ lágító fénycsík. d) „Ha eltűnik a szemem elől H avanna fénye, akkor még inkább keleti irányban m együnk —gondolta. —M ert ha a hal m eg tartan á az eredeti irányt, akkor még órák m úlva is látnom kellene a fényt.” e) Nagyszerű dolog volna, ha rádióval já rh a tn é k halászni. 137

f) M ost azzal törődj, am it csinálsz. g) A ztán egyszerre sajnálni kezdte a nagy h alat, am it fogott. h ) T alán azért nem jön fel, m ert okosabb annál. i) A csalétket úgy k a p ta be, m int egy hím... j) M ár közeledett a hajnal, am ikor az egyik hátram aradozó horog­ ra valam i ráh arap o tt. k) Santiago hallotta, am int a fadarab kettétörik... 1) De azért örökké ő sem tudja húzni ezt a csónakot, akárm ilyen rengeteg nagy hal. {Ernest Hemingway)

Jelenet A z ö re g h a lá s z é s a te n g e re , filmből (1958)

Az a lá re n d elő ö s s z e te tt m on d atok típ u sa i

F a jtá ja

U ta ló s z ó k

K ö tő s z ó k

Allítmányi

az, azok, azé, azoké, olyan, annyi, akkora, akkorák

aki, amilyen, ahány, hogy, m int

Alanyi

az, azok, olyan, olyanok, akkora, akkorák, annyi

hogy, aki, ami, am ennyi

138

I Tárgyi

azt, azokat, azét, olyant, olyanokat, akkorát, ak ­ korákat, annyit

hogy, aki, ami, am ekkora, am i­ lyent, am ennyit

• • • • • • •

ahol, ahová amikor, am ióta amíg, hogy ahányszor hogy, ahogy ahogy, am int hogy, ahogy m ert, mivel

Határozói • hely • idő • szám • mód • eszköz • fok- és m érték • ok • cél • állapot • tá rs • eredet • eredm ény * részes • állandó • hasonlító

ott, addig, oda azóta, akkor, addig annyiszor úgy, akként azzal, azáltal úgy, annyira, annyival am iatt, azért

• avégett, úgy • úgy, anélkül, ugyanúgy * azzal, azokkal • abból, onnan, attól • azzá, annak, olyanná • annak, an n ak a részére • abban, an n ak • a rra , annál

hogy, ami ahogy, m int aki, am i hogy, aki, ami hogy, aki, ami aki, ami, hogy, aki, ami, hogy mint, hogy, aki, ami

Jelzó'i • minó'ség • m ennyiség • birtokos • értelm ező

olyan, akkora, az annyi, ugyanannyi a n ­ n ak (a), azoknak (a) olyan, akkora, annyi

aki, ami, amilyen, am ennyi, ahány aki, ami, hogy aki, ami, amelyik, hogy, m int

A többszörösen összetett m ondatok A körm ondat A többszörösen összetett m ondat term észetesen három nál több tagm ondatból is állhat, s ezek összefüggése többféleképpen alakulhat. A tö b b sz ö rö se n ö s s z e te tt m o n d a to k k ü lö n le g e s szerk et j > zetű , m ű v észi form ájú v á lto z a ta a k ö r m o n d a t. A kör■ B l m on d at sz e r k e z e ti jellem ző je, sa já to ssá g a , h ogy k é t fő részb ől áll. Ez a k ét rész az elő- és u tó s z a k a s z . 139

Az e lő sz a k a sz rendszerint m ellékm ondatokból áll és fölkelti, fo­ kozza az érdekló'dést. Az u tószak asz, am ely a fó'mondatot is ta r ta l­ mazza, a végsó' kifejtéshez ju tta tja a gondolatot, lezárja azt. Az alábbiakban Petőfi Sándor A XIX. század költői című verséből m u ta tu n k be egy m űvészien m egszerkesztett többszörösen összetett m ondatot, azaz körm ondatot: H a m ajd a bőség kosarából M indenki egyaránt vehet, H a m ajd a jognak asztalánál M ind egyaránt foglal helyet, Ha m ajd a szellem napvilága Ragyog m inden ház ablakán: Akkor m ondhatjuk, hogy meg­ álljunk, M ert itt van m ár a Kánaán!

E lem ezzü k a m ondatot! 1. Ha m ajd a bőség kosarából M indenki egyaránt vehet, 2.

| Ha m ajd a jognak asztalánál M ind egyaránt foglal helyet, 3. | H a m ajd a szellem napvilága Ragyog m inden ház ablakán: 4. 5. Akkor m ondhatjuk, | hogy meg­ álljunk, 6.

| M ert itt van m ár a Kánaán! A körm ondat 6 tagm ondatból áll. A tagm ondatok közül a 4. a fő­ m ondat. E nnek négy m ellékm ondata van: az 1., 2., 3. feltételes időha­ tározói m ellékm ondat és az 5. pedig tárgyi m ellékm ondat. Az utóbbi­ n ak alárendeltje a 6. célhatározói mellékmondat. 2 1 3 . írjátok le az alábbi körmondatot! Elemezzétek a tanult módon, és rajzoljátok le a körmondat ábráját!

E zreket fogsz láth atn i, kik ajkaikon hordozzák a szent nevet; kik m agasztalva em lítnek m indent, am i a honi föld h a tá ra in belől ta lá l­ 140

kozik; kik büszkén tekintenek az idegenre, s h á lá t m ondanak az ég­ nek, mely őket m agyaroknak születni engedé... {Kölcsey Ferenc) ^

m

2 1 4 . írjatok ki körmondatokat Babits M ihály Esti kérdés című verséből! Elemezzétek a tagmondatok viszonyát!

2 1 5 . írjátok le a versrészletet! Állapítsátok meg a tagmondatok közti viszonyt! Rajzoljátok fel a körmondat ábráját!

Nem hal meg az, ki m illiókra költi Dús élete kincsét, ám bár napja múl, H anem lerázván, am i benne földi, Egy éltető eszmévé finomul, Mely fennm arad, s nőttön-nő tiszta fénye, Am it időben, térben távozik, Melyhez tek in t fel az utód erénye, Ó hajt, rem él, hisz és imádkozik. (Arany János) 216. Határozzátok meg a körmondat tagmondatainak számát! Elemezzétek a tanult módon! Indokoljátok meg az írásjelek használatát!

H a a nap szürke h a tá ro d fölött csendesen fölm erül, s ragyogó sug á ra it egész felszíneden akadály nélkül egyszerre elönti, vagy h a dé­ libáb a dél forró hevében árn y a tla n téreid fölött ta v a k a t fest, m in th a

Naplem ente

141

a szomjuzó föld a tenger árjairól álmodoznék, melyek azt egykor t a ­ k a rtá k ; vagy h a az éj sötét nyugalm a borult el a messze h a tá r fölött, s míg fönn csak csillagok, lenn itt-o tt egy pásztortűz világít, a földön végtelen csend te rü l el, úgyhogy a vándor a m agas füvön átsuhogó esti szelló't h allh ató , nem tölti-e ily pillanatokban leírh ata tla n érzemény kebelét? 2 1 7 . Az alábbi versrészlet Juhász Gyula Milyen volt című költeményéből való. Írd le, és szemléltesd a mondat ábráját!

M ilyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők. Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, S e szőkeségben újra érzem őt. 2 1 8 . Az alábbi idézetek a körmondatok mestereitől valók. Olvasd el a gondolatokat, fogalmazd meg az üzenetüket!

Ki m agáért fárad, gyakran csalatkozik; ki lelke erejét hazájának szenteli, an n ak tette i elóbb-utóbb sikerrel koronáztatnak meg; s a si­ ker felól az em beriség elism ert h aladása biztosít. Eljön az idő, s társa id körében neked is fel kell állanod, s a közta­ nácskozásokban élő szóval részt venned; s érezni fogod, m iképpen az ékesszólás, s m indaz, am i erre m egkívántatik, oly szükség, mi nélkül közdolgokban résztvevő polgár közvetlen nem hat. (Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz) A zért tegyünk törvényt m agunkra, vétkesítsük m agunkat, siras­ suk most bűneinket, hogy akkor ne sírjunk, mikor a világ előtt bűneink kitudódnak, m ikor az utolsó sentencia kiadatik: hanem az igazakkal örüljünk és vigadjunk örökkön-örökké. (Pázmány Péter: Az utolsó ítéletnek rettenetességérűl) Ha ma mi vagyunk e nem zet m iniszterei, holnap m ások lehetnek, ez mindegy, a nem zet ezzel a m inisztérium m al vagy m ásokkal kell, hogy m egm entse a hazát; de hogy a k á r ez a m inisztérium , a k á r a m á­ sik m egm enthesse: a nem zetnek erőt kell terem tenie. (Kossuth Lajos 1848. július 11-ei beszéde a haderő megajánlása ügyében) 2 1 9 . Az alábbi részlet K ölcsey F erenc Parainesis c. művéből való. Olvasd el, majd elemezd a mondatot!

I E zreket fogsz láth atn i, kik ajkaikon hordozzák a szent nevet; kik m agasztalva em lítnek m indent, am i a honi föld h a tá ra in belől találk o ­ zik; kik büszkén tekintenek az idegenre, s h á lá t m ondanak az égnek, mely őket m agyaroknak születni engedé: s véled-e, hogy ezeknek szí­ veik szeretettel buzognak a haza iránt? Véled-e, hogy ezen hazaszere­ te t az, mely a rények koszorújában o lth a ta tla n fénnyel ragyog, s a tö rtén et évkönyveiben tisztelő bám u lattal em líttetik?

A többszörösen összetett m ondatok írásjelei

a

A többszörösen összetett m ondatokon belül a következő írásje­ lek h aszn álata a leggyakoribb: v e ssz ő , p o n to sv e ssz ő , k e t­ tő sp o n t, gon d olatjel.

—.— Az összetett m ondat tagm ondatai között a leggyakoribb írásjel: a v e ssz ő . A vesszőt akkor is ki kell tenni, ha a tagm ondato­ k at az és, s, m eg, va g y kötőszók kapcsolja össze. Pl.: Végre hajnalodott, a gyorsszekér előállt, s én elbúcsúztam p a j­ tásaimtól. (Petőfi Sándor)

—'— A többszörösen összetett m ondatok tagm ondatai közé a k ­ kor teszünk p o n to sv essző t, h a egym ással összefüggő gondolatok közül egyeseket jobban el a k aru n k különíteni egymástól. Pl.: Vannak, akik úgy gondolják, hogy a helyesírást csak az tudja megtanulni, akinek jó füle van; ez a vélemény akkor volna helytálló, ha m indent pontosan úgy kellene leírni, ahogyan kiejtjük.

A k ettősp on tn ak többféle szerepe lehet a m ondatban. Előfordulhat egyszerű m ondatokban is, h a felsorolást vezetünk be. Az összetett m ondatokban akkor teszünk kettőspontot egy-egy ta g ­ m ondat elé, ha egy fontosabb m agyarázatra vagy következtetésre fel akarjuk hívni a fegyelmet. Pl.: A helyesírás valóban olyan tudnivaló, amelyet nem az iskolá­ nak, hanem az életnek tanulunk: hozzátartozik az általános m űvelt­ séghez, helytálló, ha m indent pontosan úgy kellene leírni, ahogyan kiejtjük. 143

Az összetett m ondatoknál gyakran előfordul, hogy egy ta g ­ m ondat beékelődik a m ásik m ondatba. A közbevetett tagm ondatot g o n d olatjellel (vagy vesszővel) választjuk el a többitől. Pl.: Gondoskodjunk arról is - mert ez is fontos hogy a meghívó­ kat időben elküldjük! 220. írd le a mondatokat úgy, hogy közben pótold a mondatközi írásjeleket! Ábrázold a mondatok szerkezetét! 1. Nincs em beri kapcsolat amely m egrendítőbb mélyebb lenne m int a b arátság. (Márai Sándor) 2. Még nem volt egészen este am ikor m egérkeztem a házba de azért úgy gondoltam hogy nyugovóra térek. (Tam ási Áron) 3. Az erdészsegéd m ár em elte puskáját hogy rákiáltson de az em ber ekkor k iért a holdvilágos nyiladékra. (Fekete István) 4. Az adószedő néha ráp illan to tt A ndrásra s a rra gondolt hogy erről a fiatalem berről m áris jegyzőkönyvet lehetne felvenni m ert nem beszél ugyan de m inden gondolata k iült az arcára és a kicsire húzott szem é­ be. (S ü tő András)

M

2 2 1 . A nagy magyar mesemondó, Jó ka i M ór regényeiben gyakran találkozunk többszörösen összetett mondatokkal. Olvasd el az alábbi részletet, magyarázd meg az írásjelek használatát!

A tulajdonos nem fut el a vész érzetére. Nyugodtan, hidegvérrel adja ki a rendeleteket, hogy működésbe kell hozni a légszivattyút, idő­ változást (W etterwechsel) kell csinálni a tárn áb an ; a m unkásokat h a t órai m u n k atartam helyett három óránként felváltatni parancsolja; beül a bivalybőr tömlőbe, s az akn ak ú tb a leereszti m agát, m egvizsgál­ ni, hogy az újabb nyitások nem veszélyesek-e, vasdoronggal átkém leli a széntörm eléket, nem fülledt-e át, nem fejlődött-e ki benne kénsav, mely önlobot okoz. M ikor a ventillátor idelenn és a légszivattyúgép odafenn a föld felszínén m űködni kezdenek, ő m aga áll az anemométe r elé, am i egy finom kis gép, olyanforma, m int a gyerm ekek szélpör­ gettyűi: szárnyai vékony aranyfüst lapok, tengelyei rubinban forog­ nak, s a korongja egy százfogú kereket mozgat. E kerék m ozgása tu ­ datja, milyen erős a légváltozás a tárn áb an . Sem erősebbnek, sem gyöngébbnek nem szabad lennie, m int a viheder tolam a, ő m aga ügyel fel a rra , s m ikor m inden intézkedést m egtett, m ikor m indenhez m aga is hozzányúlt, s bevárta, míg az elrendelt m unka be van végezve, a k ­ kor ő m arad leghátul, kit a tömlőben felvontatnak a napvilágra. (Részlet Jókai Mór Fekete gyémántok c. regényéből)

2 2 2 . Olvasd el az alábbi szöveget! Az írásjelek hiányoznak az alábbi mondatokból, írd le úgy, hogy tedd ki azokat! Jelöld a tagmondatok határát, és állapítsd meg a köztük lévő viszonyt!

M ár az ókori egyiptom iak róm aiak és görögök is szívesen h aszn ál­ ták az édes m ézet nem csak ételeket k észítettek belőle hanem orvossá­ gok alapanyaga is méz volt M ár H ippokratész a nagy h írű görög orvos a légutak m egbetegedéseinek gyógyítására is forró mézes tejet írt elő betegeinek Mivel a méz gyorsan felszívódik így jó h a tá sú a fáradság leküzdésében is sőt javítja az em észtést és a csontképződést felfrissíti az egész szervezetet Mézzel édesítve finomabb a tea a lim onádé zam atosabb a müzli de még a palacsinta is ízletesebb

A STÍLUSRÓL TANULTAK ÖSSZEFOGLALÁSA A s tílu s görög eredetű szó, mely a latin nyelven keresztül te r ­ jedt el világszerte. A róm aiak a viasztáblára véső íróvesszőt nevezték stylusnak. A stylus tom pa végével sim ították el a ja ­ vítandó részeket, hogy helyükbe megfelelőbbek kerülhesse­ nek. A stylus szó később m ár nem csak az íróvesszőt jelölte, hanem az írás, a fogalm azás m ódját is. Az angol nyelvben a style divat, mód, fajta, jelleg, az olaszban pe­ dig a stile technika (m int cselekvési mód) értelm ezést adja. A görög eredetiben a sztülosz eszközt, hegyes tárgyat, oszlopot jelöl. Eredetileg az an tik világban a jogi m egnyilatkozások, szónoklatok szerkesztésére vonatkozott, m a m indennem ű szóbeli vagy írásbeli közlemény nyelvi kifejezésmódját értjük rajta. Előfordul a szó tágabb értelm ében is, am ikor m űvészi form anyelv­ ről (pl. építészet, zene, tánc, film sth.) beszélünk. Lehet átfogó jelen té­ sű, m int a korstílus, s lehet szűkebb értelm ezése az egyéni kifejezésmód kapcsán (beszédmód, viselkedésmód, cselekvésmód). A nyelvi kifejezésmódok a társad alm i érintkezés m eghatározott területéhez is kapcsolódnak: egy-egy társad alm i csoport nyelvi kifeje­ zésm ódjában az azonos vonások ellenére sok eltérő sajátosságot fedez­ h etü n k fel. A nyelvi stílusban te h á t bizonyos rétegeződést figyelhe­ tü n k meg, stílusrétegeket különíthetünk el sajátos szóhasználatuk, kifejezéskészletük és m ondatfűzésük alapján. 145

A s tílu sr é te g e k a társa d a lm i é r in tk e z é s v a la m ely te r ü ­ le té n h a sz n á lt n y elv i eszk özök , szab ályok ren d szere.

A legfőbb stílusrétegek I. Beszélt nyelvi stílusok 1. társalg ási stílus, 2. szónoki stílus, 3. előadói stílus.

II. íro tt nyelvi stílusok 1. 2. 3. 4.

tudom ányos stílus, publicisztikai stílus, hivatalos stílus, szépirodalm i stílus.

BESZÉLT NYELVI STÍLUSOK A társalgási stílus ■jjjH j É letünkben a tá rsa lg á si s tílu s n a k van a legnagyobb szerepe. Ezt a m indennapi életben használjuk, a társa s érintkezésben lehet szó b eli (beszélgetés, telefonbeszélgetés, történetm esé­ lés, viccmesélés, pletyka, vita stb.) és írá sb e li (levél, e-mail, chat, sms, napló, blog).

A tá rsa lg á si stílu s • • • •

• •

•

146

a beszédbeli érintkezés nyelvhasználata legfontosabb jellemzői: a közvetlenség, a term észetesség, a gyakran hétköznapi kifejezésmód és m ondatfűzés szókincse sokrétű: csoportnyelvi, tájnyelvi, zsargon-, argó-, idegen szavak stb. m egtalálhatók benne kedveli a tréfás, gúnyos, sőt durva, vulgáris szavakat, másfelől a becézés, kedveskedés, udvariaskodás nyelvi k i­ fejezőit, továbbá a nagyításokat, túlzásokat szereti az egyszerű, könnyen érthető, rövid m ondatokat fő jellegzetességei: a rövid, gyakran csak egy szóból álló nem teljes vagy hiányos m ondatok, közbevetések, félbesza­ kítások stb. h aszn álata az írók élnek a társalg ási stílus ad ta lehetőségekkel

223.

Elemezd szempontjából!

az alábbi

szövegrészletet a társalgási

stílus sajátosságai

Csoszogihoz, az öreg suszterhez egy gyerek állított be. (...) —Jó napot! —m ondta, am ikor belépett. Csoszogi, az öreg suszter csak a szemével nézett oda, meg sem m ozdította a fejét. —M it akarsz? —mormogta. —A m am a küldött, tessék m egjavítani a cipó'met - felelte a gyerek. - A m am a m ondta, hogy foltot kell rá tenni, és akkor ta r t még. —Hol a cipó'? —A lábam on. —T alán a lábadhoz varrjam a foltot? —Nem, m indjárt levetem. - Azzal a gyerek úgy állva lerá n to tta egymás u tá n a cipőt. Csoszogi kivette a kezéből, de a d ta is vissza. —Ezen a cipőn nem lehet segíteni —De m am a azt m ondta, csak egy foltot kell rátenni. —Nem lehet. Nem állja a v arrást. Kérge sincs. A gyerek könyörgő hangon megszólalt: —De a m am a küldött, am ikor elm ent a moziba, hogy hozzam el Csoszogi bácsihoz, m ajd meg tetszik csinálni, ideadta a pénzt is. —Úgy! H át mondd meg az anyádnak, azt üzeni a Csoszogi bácsi, vigye a cipődet a moziba, ott megcsinálják! A gyerek erre még jobban megijedt, szinte siránkozni kezdett. —Nem moziba m ent a m am a, hanem az Ú jpesti moziba takarítani! —Te vagy an n ak a V anicseknének a fia?

Csoszogi, az öreg suszter

147

—Én. —Neked van öcséd is? —Van. Meg egy húgom is. —Hol van az a cipő? —kérdezte, és lerak ta a kezéből a kaptafára szegezett felsőrészt. (József Attila: Csoszogi, az öreg suszter,) 2 2 4 . Számos szólásunk, közmondásunk jellemzi a társalgást, ennek egyik vagy másik mozzanatát. Magunk is alkalmazzuk (vagy alkalmazhatjuk) őket. Mikor, kiről említhetjük a következőket? Értelmezd őket! Milyen erkölcsi kép bontakozik ki belőlük a beszélő emberről?

A szó köztünk m aradjon! - Egy szó annyi, m int száz. - M indig az övé az utolsó szó. - Se szó, se beszéd. - Szó am i szó. - Szó szót követ. - Szóba áll valakivel. - Kap a szón. - S zá z szónak is egy a vége. Szóra sem érdemes. - Egy szót se szólt, azt is lassan (halkan) mondta. - Hogy egyik szavam at a m ásikba ne öltsem. - M egrágja a szót. Szaporítja a szót. - Szót ért valakivel. - Szóval tart valakit. - Ahol sok a szó, kevés a tett. - A jó szó az ellenséget is kibékíti. - Rövid szó hom ályos szokott lenni. - A szavak oktatnak, a példák vonzanak. K im ondott szót nem lehet visszanyelni. - N éha egy szó egész háború. - Szóból ért az ember. 225. M

Miben volna más az alábbi mondatok jelentése a kiemelt szavak nélkül? Mit lehet megtudni e szavakról a Magyar értelmező kéziszótártól ?

1. T u la jd o n k é p p e n m indent pontosan elm ondtam ... 2. H á t én nem bánom ... 3. V a ló já b a n én is ugyanezt akarom ... 4. U gyebár te is úgy gondolod ... 226. Olvasd el figyelmesen az alábbi Örkény-novellát! Miből adódik a szereplő félreértése? A társalgási stílus mely jegyeit figyelheted meg az alábbi szemelvényben?

F r a n c ia sze m m e l —Bocsánat, hogy így, ism eretlenül, átszólok az asztalon, és m egza­ varom a beszélgetésüket... Önök, ugyebár, törökök? —Nem, kérem . Mi m agyarok vagyunk. —M agyarok? N ahát, m ilyen véletlen! Nekem is van egy m agyar ismerősöm, akivel épp ebben a bisztróban időnként lejátszók egy parti sakkot... De ta lá n ism erik is! A neve J a n Szlavom ir Sztrhács. —Sajnos, nem ism erjük. De a neve u tá n ítélve nem is m agyar. —H át melyik országban laknak a m agyarok? 148

- M agyarországon. - Aminek fővárosa Bukarest? - Nem, nem. M agyarország fővárosa Budapest. - H át persze! És elnézést kérek a zavarásért. Most m ár m indent értek. 227.

A társalgási stílus milyen jellemző vonására példa az alábbi szövegrészlet?

- Jó, jó nem kell azért m indent eltúlozni. Végeredm ényben még csak 18 éves. - Végeredményben, végeredm ényben, m ást se tudsz kinyögni! (Vámos Miklós: Ee) • Gyűjts össze néhány példát ilyenféle szójárásra saját környezetedből! Ismered-e saját „kedvenc” szavaidat? • Keress példát olvasmányaidból arra, hogy az író a szereplőt szavajárásával jellemzi!

A szónoki stílus

£

A h a llg a tó s á g é lő sz ó v a l v a ló m e g g y ő z é sé n e k , e lh a tá r o ­ zásra, te ttr e b u z d ítá sá n a k s tílu s a . A sz ó n o k c é lja az, h ogy h a llg a tó sá g á t a n n a k é r te lm é r e é s é r ze lm e ire h a tv a a m aga ig a zá r ó l m e g g y ő z z e é s c s e le k v é s r e k é sz ­ te sse . A sz ó n o k i s tílu s • a szónoki beszédek, a szónoklatok nyelvhasználata • a szónok célja az, hogy a hallgatóságot meggyőzze igazáról, megfelelő állásfoglalásra, illetve elhatározásra bírja • szívesen használ választékos, ünnepélyes, sokszor túlzó szavakat • gyakran él rokon értelm ű szavakkal • kerüli az idegen szókat, az archaizm usokat és a neologizm usokat • szereti a halm ozott m ondatrészeket, a felsorolásokat, ki­ használja a figyelemfelkeltés nyelvi eszközeit • előszeretettel alkalm azza a kifejező erejű felkiáltó és k ér­ dő m ondatokat

149

2 2 8 . Olvasd el figyelmesen a szöveget! Egyetértesz-e a szerzővel?

A szó n o k lá sró l ... A szónoknak terve van em bertársairól, s azt em bertársaival el akarja fogadtatni. A szónoklás tudom ánya: a rábeszélés tudom ánya. Könnyű belátnod, mily fontos a tudom ány az életre. A görögöknél, a róm aiaknál ez volt az élet iskolája. De a szó h atalm a azóta sem csök­ kent, m ert a szóval a gondolat harcolt; s van-e hatalm asabb a gondo­ latnál? De jegyezd meg: csak a jó gondolat harcolhat jó szóval. Be tudsz-e bizonyítani valam it, am i nem igaz? Csak gyengeelméjűeknek. Rá tudsz-e bírni valam ire, am i nem helyes? Csak gyenge jellem űeket. Az igazi szónok nem gyengeelméjű, nem gyenge jellem ű hallgatóra szám ít. Nagy szónok nem lehet ham is ügy szónoka: tu d ato san soha. A jó szónok elsősorban igaz ember; vir bonus dicendi peritus —m int a róm aiak m ondták. Rossz gondolatból nem eredhet jó szó... (Részlet Babits Mihály Irodalmi nevelés c. írásából)

/■ W l

2 2 9 . Hallgass meg egy parlamenti beszédet! Elemezd abból a szempontból, hogyan alkalmazza a szónok a különféle stíluseszközöket!

2 3 0 . Olvasd el figyelmesen Eötvös Jó zse f beszédének egy részletét, mely Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulóján az Akadémián hangzott el! Felelj a szöveggel kapcsolatos kérdésekre!

D o n é t J á n o s : Kazinczy Ferenc, 1812

M inden nem zet, mely e névre érdem es, tiszteletben ta rtja azon férfiait, kik tevékenységöknek m agasabb célokat tűzve ki, a k á r a köz­ élet, a k á r a tudom ány vagy a m űvészet körében kitűnő érdem eket 150

szereztek m agoknak, s ünnepnek tek in tik e napot, m elyet valam ely dicső fia em lékének szentelhet. És m éltán; nem csak azért, m ert k itű ­ nő férfiaknak való ju talm a csak az lehet, ha nevök s tetteik n ek emléke tiszteletben ta rta tik , de azért is, m ert a m egérdem lett borostyán, m e­ lyet a nem zet dicső gyerm ekeinek szobraira tesz, egyszersm ind re ­ ménység, mely a rra em lékeztet, hogy valam int a hatalm as cser u tá n an n ak legalább sarjadékai m aradnak, úgy oly haza, mely valóban nagy férfiakat nevelt, később is fel fogja talá ln i polgárai között azokat, kik a jövő vészeivel szem beszálljanak. Ily ünnepet ü lü n k mi ma, midőn Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulóján összegyűlve, azon férfiúnak em lékét tiszteljük meg, kinek nyelvünk s irodalm unk újabb kifejlődését köszöni, ki ezt nem csak fél századig irányadólag vezeté, s kinek dicsőségét nem e szobor, nem e gyülekezet, nem a beszéd vagy költem ény, mely mag asztalására m ondatik, de m inden szó hirdeti, mely e hazában m a­ gyar ajkakról hangzik; m ert m inden érzés vagy gondolat, m elyet k i­ fejezünk, csak azon h a tá sn a k újabb bizonysága, m elyet ő édes anyai nyelvünkre gyakorolt; s ez az ok, m elyért a m agyar A kadém ia, midőn Kazinczy születésének századik évnapját m egünnepelni elhatározzá, nem csak az irodalom b a rá ta it vagy tan ítv án y ait, hanem a nem zetet illeti a kötelesség, hogy ünnepélyes módon tiszteletet nyilvánítson azon férfiúi irán t, kiben újabb kifejlődésének egyik fő tényezőjét is­ m eri el. Ne is várják el tőlem, tisztelt hallgatóim , hogy a dicsőültnek érde­ meiről szóljak; felettök az idő rég kim ondotta ítéletét, fen n tartv a m ű­ veit, melyek közül sokan irodalm unk egyes ágainak m indm áig leg­ szebb virágai; ne kívánják, hogy m unkás életének képét adjam elő... Hosszú élete hosszú küzdés vala, m elynek nagyszerű eredm ényei nagy fáradságok, gyötrő nélkülözések és lelki fáradalm ak á rá n v ásá­ roltattak. De vajon elszám láljam -e azokat? Hogy most, midőn harm inc év­ vel halála u tá n azért gyűltünk össze, hogy érdem einek méltó ju ta l­ m ául egész nem zetnek h áláját mondjuk ki, azon egyes csalódásokra em lékezzünk, azon apró küzdelm ekre s névtelen akadályokra, melyek őt, m int a vándort az erdők kúszó növényei, nem es törekvései között a legnagyobb akadályoknál jobban kifárasztották. Vagy v ádakat em el­ jek-e? m inőkre ő, m int m inden kitűnő em ber élete alkalm at ád, hogy elkeseredést gerjesszen azok ellen, kik irányában igazságtalanok vol­ tak, és sajnálkozást őiránta! Nem csak Kazinczy érdem einek, de egy nagy nem zeti ügy eddig kivitt diadalának m egünneplésére gyűltünk össze, s vajon a trium phator (a győztes) ékes palástja a la tt m iért keresnők a sebhelyeket, m elyeket m agán visel?... 151

Élete egy nagy ügynek vala szentelve, m elynek elő m ozdításáért hosszú életén á t fáradott, s melyben a sors és em berek csapásai u tá n egyedül örömét és vigasztalását találá. (...) •

Milyen módon nyeri meg a hallgatóság jóindulatát a szónok a bevezetőben?

•

Bizonyítsd példákkal, hogy a szónoki beszéd áradó stílusára jellemzőek a fel­ sorolások, ellentétek és a közbevetések!

• Húzd alá a szövegrészletben a hallgatókat megszólító mondatokat! • Mi a szerepük a költői kérdéseknek a szövegben? • Milyen előadásmód, szónoki gesztusok illenek ehhez a beszédhez?

Az előadói stílus M tfB Az elő a d ó i stílu s a tu d o m á n y o s stílu s b e sz é lt v á lto za ta , e zért a tu d o m á n y o s és a szó n o k i stílu s e sz k ö z e it v eg y íti. Sok h e ly e n és so k féle alk alom m al ta lá lk o z h a tu n k vele, pl. az isk o lá b a n a ta n á r m a gyarázatán ál, a d iá k fe le le té ­ n él stb. Az elő a d ó i stílu s • a tudom ányos stílus beszélt változatának tekinthető, s a szónoki stílusnak a sajátosságait ötvözi • m inden előadónak, m inden előadásnak az a célja, hogy m ondanivalóját a hallgatóság m egértse • főbb ism ertetőjegyei: a tém ára vonatkozó bevezetés, a m agyarázatra szoruló fogalm ak ism ertetése, közbevetett kérdések alkalm azása, az elhangzottak vissza-visszatérő m egism étlése m ás m egfogalm azásban

231.

Melyek az előadói stílusjegyei a következő részletben?

Egy és más a m agyar nyelvjárásokról

Lőrincze Lajos 152

Többen kérdezősködtek m ár afelől, van-e olyan m agyar nyelv­ járás, am elyet a m ás vidéken la ­ kók vagy a köznyelvet beszélők nem értenek. Rögtön elöljáróban elm ondhatjuk, hogy olyan nyelvjá­ rás, am elyet m ás m agyar em berek nehezen vagy egyáltalán nem é r­

tenek meg, nincsen. M ert hiszen az, hogy az egyik vidéken ilyesm it hallunk: kápá, ápaá; a m ásikban meg: h a lőhet, mögtöszöm; a követ­ kezőn: ollan keviezs vout; ism ét következően meg: kéit szíp lú stb.— mindez furcsán, szokatlanul hangzik annak, aki először hallja, de m egértésében aligha akadunk fönn. (Lőrincze Lajos) 232.

Elemezd saját előadói stílusod! Hogyan szoktál kiselőadást tartani?

2 3 3 . Igen gyakori, hogy az előadónak lámpaláza van. Olvasd el F ischer Sándor tanácsait! Fogalmazd meg, mivel lehetne még a tanácsokat kiegészíteni! Elemezd a szöveget úgy, mintha az egy kiselőadáshoz szolgálna forrásul! Miről beszélnél a kiselőadás bevezetésében, tárgyalásában és befejezésében?

M inden nyilvános szereplés lám palázzal jár; a kérdés csak az, hogy ki m ennyire képes leküzdeni lelki görcsét. A lám paláz egyik oka az, hogy á ltaláb an nem készülünk föl beszé­ dek ta rtá sá ra . Úgy gondoljuk, hogy m ár m egtanultunk beszélni, n a ­ ponta gyakoroljuk is, te h á t bizonyított tény: tu d u n k előadást tartan i. M ár eddig is m egtapasztalhattuk, hogy m ennyi m inden szükséges ahhoz, hogy valaki em berek előtt megszólaljon, és néhány értelm es m ondatot mondjon: szókincs, stílus, fogalm azásképesség, rögtönzés, stb.; kimondva vagy kim ondatlanul m indenki érzi ezt, és éppen ezért fogja le a gátlás a m ások előtt megszólaló em bert. Tehát: meg kell t a ­ nuln unk előadni, azaz nyilvánosan beszélni. Bizonyos fokig m indenki lám palázas. H a ez a feszültség nem h a t bénítólag az előadóra, akkor még fokozhatja is a szónoklat erejét. Ha tudjuk, hogy sokan hallg atn ak bennünket nyilvánosan, akkor a fele­ lősség tu d a ta fokozza a lám palázat; és ez annál nagyobb, minél n a ­ gyobb a tét. Ha olyan beszédet m ondunk, amely esetleg életünk továb­ bi a lak u lását is befolyásolhatja, akkor a sikerélm ény hajszolása nem előrelendít, hanem hátravet; a túlzott a k arattó l m egbénul m inden alkotási lehetőség. A sikertelenségtől való félelem a legerősebb fokozója a lám paláz­ nak. E nnek a leghatékonyabb ellenszere az alapos fölkészülés, a pon­ tos anyaggyűjtéstől a leírt beszéd többszöri elm ondásáig. Ne bízzunk m agunkban úgy, hogy elodázzuk a tan u lá st, a gyakorlást. A m egalko­ to tt beszéd hangos elm ondása ugyanolyan fontos a szónoknak, m int a m uzsikusnak a gyakorlás vagy a sportolónak az edzés. Tehát: alapos fölkészülés, pontosan fogalm azott beszédanyag, biz­ tos tu d ás - ez a lám paláz leküzdésének tárgyi alapja.

2 3 4 . Készüljetek fel a legközelebbi irodalomórára úgy, hogy feleletetek egyben rövid ismeretterjesztő előadás legyen valamely elképzelt közönség előtt!

AZ ÍROTT NYELVI STÍLUSOK A tudom ányos stílus tu d o m á n y o s stílu s a tu d o m á n y o s m ű vek jellem ző n y e lv h a szn á la ta . E m ű vek célja a v a ló sá g tö rv é n y e in e k , a je le n sé g e k ö ssz e fü g g é se in e k feltá rá sa , ism e r te tése , e l­ m éle te k felá llítá sa , b iz o n y ítá sa v a g y cáfolata. A tu d o m á n y o s stílu s •

•

• • • • • •

^

ÍB ij

a tudom ányos m űvek (monográfia, tanulm ány, tudom á­ nyos cikk, referátum, recenzió stb.) jellemzó' nyelvhasz­ n álata a tudom ány célja a valóság törvényeinek, összefüggései­ nek m egism erése, ill. világos és egyértelm ű m egism erte­ tése érvelő bizonyítással az érthetőség kedvéért egyértelm űen, pontosan fogal­ maz nagy szám ban használ m agyar és idegen eredetű szakki­ fejezéseket, definíciókat, levezetéseket, képleteket stb. szereti a ténym egállapító, kijelentő ta rta lm ú m ondat­ szerkezeteket általáb an világos, á tte k in th e tő szórendre törekszik gyakoriak benne az összetett m ondatok, melyekben fon­ tos szerephez ju tn a k a kötőszók sű rű n használ figyelemkeltő kérdéseket, idézeteket és hivatkozásokat

2 3 5 . A tudományos stílusnak milyen jegyeit fedezhetjük föl a következő szövegben?

R o b b a n ó c s illa g o k Egy csillag sorsa főként a tömegétől függ. H a egy olyan csillag, m int a Nap, felhasználta hidrogén „üzem anyagát”, hélium m agja öszszehúzódik, míg a külső rétegek kiterjednek. Ekkor vörös óriásnak 154

nevezzük. Idővel a külső rétegek elszállnak, s egy kicsiny fényes mag m arad h á tra —ez a fehér törpe. A csillag fokozatosan kihűl, esetlege­ sen fekete törpe lesz, egy nagy darah szén.

A z 1572-esTycho Brahe-féle szupernóva m aradványa röntgen (Chandra), infravörös (Spitzer) és optikai (Caral Alto O bszervatórium ) tartom ányban készült képek kompozíciójaként. Ez is egy la típusú robbanás volt

A Nap töm egénél lényegesen nagyobb csillagok drám aiabb véget érnek. Ahogy elfogy nukleáris fűtőanyaguk, szuperóriás csillaggá vál­ toznak, am elyek sokkal nagyobbak, m int a vörös óriás. M ajd a m agjuk a gravitáció h a tá sá ra hirtelen összeomlik. A felszabadult energia egy óriási robbanás form ájában szétveti a csillagot, ez a szupernóva-álla­ pot. Az ilyen csillag egy ideig sok m illiárdszor fényesebben ragyog, m int a Nap. 1987 februárjában a Földről távcső nélkül is láth ató volt egy szupernóva a szomszédos galaxisban. 383 éve ez volt az első sza­ bad szemmel is láth ató szupernóva. A szupernóva-állapot u tá n a csil­ lagból, eredeti tömegétől függően, egy neutroncsillagnak nevezett kis te st m arad h at vissza. E nnek átm érője csak néhány tíz kilom éter, és egymás mellé töm örülő neutronokból áll, így sűrűsége még a fehér törpéknél is sokkal nagyobb. (A tudás fája) 2 3 6 . Válassz ki tetszés szerint egy lapnyi vagy egy testesebb bekezdésnyi szöveget valamelyik szakmai tárgyú tankönyvedből, és vizsgáld meg! a) Melyek azok a szakszók, am elyek pontos értelm ezése nélkül a szöveget nem lehet m egérteni, vagy félre lehet értelm ezni? 155

b) Szemelj ki egy szakszót, és értelm ezd pontosan először úgy, hogy kifejted a jelentését, a zu tán megfelelő szövegkörnyezetbe helye­ zed! c) Keresd ki a szakszöveg idegen szavait! H a nem érted őket, nézz u tá n a jelentésüknek az Idegen szavak és kifejezések szótárábán! Mi indokolja használatukat? 2 3 7 . A következő szavak több tudományágnak vagy szakmának is műszavai. Milyeneknek, és milyen jelentésben?

század, ezred, csatorna, zsír, gyertya, fejelés, fogyasztás, ér, szárny, pont, kötés, egyenlőség 2 3 8 . Vizsgáld meg az alábbi szakmai jellegű, de nem szakembereknek írt szövegeket, és jellemezd őket abból a szempontból, megfelelnek-e az egyértelmű, világos közlés igényének! A nem megfelelő stílusú mondatokat javítsd ki!

A szerző koncepciója egyfelől klasszikusan megtestesíti a szabad­ idő-fetisizmust, másfelől - dinam ikus rendszere, progresszív törekvései és önkritikus hangvétele révén - m anifeszt módon m utatkoznak meg nála a „szabadon választott”tevékenységek evidenciájára felépített mo­ dell korlátai is. *

Ezen durva hőérték-megállapítási m ód kifinom ítható a még kiala­ kítandó hőelemmérő-testtel való mérés alapján felállított skálával tör­ ténő szám szerű kiértékelési eljárással. *

A táplálkozás során elfogyasztott különféle szénhidrátokból a máj keményítőhöz hasonló vegyületet, ún. glikogént készít. E z a májból az izomba kerül. A z izomban a kazeinok a glikogént több lépcsőben tejsav­ vá bontják. 239.

Olvasd el figyelmesen a pontosvesszőről szóló részleteket!

A magyar helyesírás szabályainak A z írásjelek című fejezetében ez olvasható: A többszörösen összetett m ondatokban pontosvesszővel h a tá ro l­ juk el egym ástól a szorosabban összetartozó tagm ondatok csoportjait: N yugat felől sötét felhőket hozott a szél, a port felkavarta, és az embe­ rek arcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak, hogy dere­ ku k ne törjön; s a közeledő viharnak látni lehetett m ár egy-egy távoli villám lását is. stb. K éttagú összetett m ondatban is á llh at pontosvessző, h a a tagm on­ datok kapcsolata laza: K abátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt 156

hordta. A m ás-m ás ta rta lm i típ u sú tagm ondatok közé szintén teh e ­ tü n k vessző helyett pontosvesszőt: E ddig jól megvoltunk; most vál­ ju n k ellenségekké? stb. A N yelvünk világa című nyelvm űvelő kiadványban ez olvasható: A pont távolabbi rokona a pontosvessző. Merész és olykor szeszé­ lyes, nehezen kiismerhető. De bonyolultságra hajló karakterét kiegyen­ súlyozza rendteremtő tehetsége. És am i ennél fontosabb: demokrata. Egyaránt teret enged az egymást cáfoló és egymást erősítő vélemények­ nek; egyetlen eredővé tud szervezni különböző m ondatokat anélkül, hogy alárendelné egym ásnak őket. Rokonszenves írásjel. Kár, hogy vi­ szonylag kevesen, s főként, hogy keveset használjuk. (Varjas Endre: írásjelek) • Miért stílusos, helyes mindkettő, bár megfogalmazásuk módja nagyon különbö­ zik?

A publicisztikai stílus ■MMI A p u b lic isz tik a i stílu s fela d a ta , h ogy tá jé k o z ta ssa a tár^ y sad alom ta g ja it a p o litik a i, g a zd a sá g i, tá rsa d a lm i, kultu r á lis é le t id ő szerű esem é n y e ir ő l.

A p u b lic isz tik a i stílu s •

•

• • • • •

a sajtó, az újságírás, a publicisztikai m űvek (hír, tudósítás, híradás, riport, interjú, glossza, tárca, karcolat, különféle rádiós és televíziós műfajok stb.) tipikus nyelvhasználata feladata, hogy tájékoztassa a társadalom tag jait az idősze­ rű politikai, gazdasági, ku ltu rális stb. esem ényekről, és azokkal kapcsoltban alakítsa is a közvéleményt jellem ző vonása: a közérthetőség, a meggyőzésre, a közvet­ len h a tá s ra való törekvés kedveli a közkeletű nyelvi kifejezőeszközöket, fordulato­ kat, szólásokat, a hatásos új szavakat (neologizmusokat) nagy szám ban használja a figyelemfelkeltő, hatásos cím e­ ket olykor lazább, könnyedebb a m ondatok szerkezeti felépítésében általáb an világosság­ ra törekszik 157

2 4 0 . Olvasd el a következő újságcikket! Mit hallottál már a költőnöről? Mi újat tudtál meg róla?

A z e lső m a g y a r k ö ltő n ő és a k u ru c g e n e r á lis E m léktáblát á llítta to tt a huszti reform átus egyház a vártem p­ lom kertjében egykor eltem etett költőnő, Petró'czi K ata Szidónia és férje, Pekry Ló'rinc kuruc generá­ lis sírja felett. A g rán ittá b lá t a gyülekezet kérésére a M agyar K öztársaság Honvédelmi M inisztérium ának H adtörténeti Intézete és M úzeuma k észíttette el, m elynek vezetője, dr. Holló József altábornagy m a­ gas rangú katonai küldöttség élén ugyancsak m egjelent a tábla va­ sárnapi avatóünnepségén. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, melyen Józan Lajos he­ lyi reform átus lelkész első költő­ Petrőczy Kata Szidónia nőnkről szólva többek között ezt mondta: „Nem volt könnyű élete, tizenegy gyereket szült, sorban meg­ h a lt h a t fia. De mindig, ahogy koszorúját fonta, úgy írta le b án atát. S mégis hívő, áldozatokat hozó, rem énykedő asszony volt, m indig tu d ta élete célját, küldetését...” A tem plom kertben dr. Holló József Ferenc altábornagy mondott ünnepi beszédet, bem utatva Pekry Lőrinc kuruc tábornokot és felesé­ gét... „...A m a Pekry Lőrinc és Petró'czi K ata Szidónia nyughelyén emelt em léktáblával nem csak történelm ünk e két jeles alak jára emléke­ zünk, hanem m indazokra a hősökre, akik küzdöttek a m agyar szabad­ ságért, s egyúttal azokra a költőkre, akik verseikkel lelkesítették a küzdőket” —zá rta beszédét dr. Holló József Ferenc. Dr. C satáry György, a II. Rákóczi Ferenc K árpátaljai M agyar Főiskola ta n á ra a Rákóczi-szabadságharcról és azon belül H uszt, illet­ ve M áram aros várm egye szerepéről beszélt. Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke kijelentette: „Azzal, hogy ez a közösség most hazahozta ennek az asszonynak az em lékét, egy újabb kapaszkodót adott nekünk, m agyar oktatási intézm ényekben dolgo­ 158

zóknak, m agyaroknak, iskolásoknak és tanároknak, hogy nem zeti ön­ tu d atu n k erősebb pillérekre kerüljön, és jobban beépüljön k u ltú rá n k ­ ba.” Az em léktáblát dr. Holló József Ferenc altábornagy, Sziklavári Vilmos, a M agyar K öztársaság ungvári főkonzulja és M ilován Sándor, a KMKSZ alelnöke, megyei képviselő közösen leplezte le. Végül az ünneplők átvonultak a reform átus parókia épületébe, ahol felavatták a felújított gyülekezeti term et. (Kárpátalja) 2 4 1 . Milyen típusú sajtótermékekben tartod elfogadhatónak a következő szavakat, szókapcsolatokat, és melyekben nem fogadható el?

nem jön össze bejön (sikerül) elvágták, elhúzták (megbukott) szerelés (ruha)

diri góré (főnök) pulcsi isi

2 4 2 . Olvasd el a következő beszélgetést! Mit kérdeznél még Bartók Bélától? Fogalmazz további kérdéseket!

B a r tó k B é la (R észlet egy h ír la p i beszélgetésből) - Milyen hangszeren játszo tt először? - Dobon. - Dobon? - Azon. Dobot kaptam kétéves koromban. Anyám meséli, hogy folyton doboltam. R ajta próbálgat­ tam a ritm ust. - Aztán? - A zongora. Négyéves leh e t­ tem —ezt is anyám m eséli —, m a­ gyar nó ták at pötyögtettem ki, egy ujjal. - Aztán? - Az első kotta. Ötödik szüle­ tésnapom ra kaptam . E rre m ár emlékszem. Apám — Gömör m e­ gyei kisnemes, földmívelési-iskola-

B artók B éla

159

igazgató volt Nagyszentm iklóson, Torontói megyében —m aga is szer­ zett zenét, m aga is szerzett zenem űveket, anyám szívesen zongorá­ zott. M indketten b íztattak. De én untam . Anyám így szólt: „Tanulj, fiam, zongorázni a tánchoz, m ilyen szégyen azt mondani, hogy nem tudsz. És m ilyen szép, ha valaki zongorázik.” (Szünet.) - M ikor kezdett komponálni? - Kilencéves koromban. Afféle táncdarabok ezek, bécsi keringő', csárdás, sonatinák, M ozart-utánzatok. Anyám őrzi őket, Pozsonyban. - M a (a Bössendorferre pillanatok, mely elzengett és szunnyadó vi­ harokkal teli, jelentősen hallgat a szobában) gyakran zongorázik? - H a szükségem van rá. N éha elm úlnak napok —nem —, hetek is, hetek s nem ülök le (ő is a zongorára néz). Csak hangversenyeim előtt. K énytelen vagyok hangversenyeket adni. (Hangja halk, m inden szí­ nezés nélkül.) Most Prágából jövök. (Itt koncertezett s a zene nem zet­ közi versenyén ő képviselte, diadalm asan, a m agyarságot.) - Melyik az első műve, m elyet igazán m agáénak érez? - A tizennégy zongoradarab. Az első k v artett. - A Kossuth-szim fónia? - (Int.) Az nem. Form ailag még nem érett. A fából faragott királyfit ilyen szempontból legkevésbé szeretem . - Hogy dolgozik? Rendszeresen? - Ezt elm ondhatom : nem szeretem keverni a m unkát. Ha belefo­ gok valam ibe, akkor csak an n ak élek, míg be nem fejezem. - íróasztalnál? Zongoránál? - íróasztal, zongora között. - Folyik még a m agyar népdal gyűjtése? - 1918 óta nem voltam gyűjtő körúton. A m egszállott terü leten nehéz a m unka. (...) - Hogy viselkedett a nép a gyűjtőkkel? - B izalm atlanul. A gyűjtés term észete m agával hozta, hogy csak öregebbekhez, főként parasztasszonyokhoz fordulhattam , m ert régi dalaik at csak ők tu dták. Bele kellett énekelniük a fonográfba, én pe­ dig írtam a hangjegyeket. A m agyarok meg a székelyek ham arosan m egértették, miről van szó. Pénzt szim atoltak, de nem kértek. Szeméremből, úriasságból. De milyen nehéz, egy öreg nénikét ének­ lésre bírni. Hogy ő figurázzék, hogy az u rak esetleg csúfot űzzenek belőlük. M indenik valam i sandaságot sejtett, kelepcét, melybe nem a k a rt beleesni. N ekünk a ravaszsághoz kellett folyamodnunk, beszélni-beszélni. Végre az öreg parasztasszony beadja a derekát. Dalolni kezd. De a közepén hirtelenül abbahagyja. Meggondolja m agát. Mégse dalol. Minek? Akkor új tám a d ást idézni, m ás úton, m ás ürüggyel, míg a fölvétel sikerül. A nép m indenütt tartózkodó az úri osztállyal szem ­ 160

ben. A tótoknál valam ivel könnyebben megy a gyűjtés, viszont a ro­ m ánoknál még a fiatalokat is alig lehet éneklésre bírni. Ennél a két népnél azonban m ár „szabott á ra ” volt a dalnak. M ihelyt m egérkez­ tem, híre futam odott, hogy valaki „hangban utazó” já r közöttük, h á t megfizették éneküket. (Kosztolányi Dezső) 2 4 3 . A szerkesztőség telefonon kapta a lap kiküldött munkatársától a következő jelentést egy mérkőzés eseményéről. A szerkesztőnek mindössze néhány perce volt a hírnek négy rövid sorban történő összefoglalására. írd meg ezt a négy sort!

Könnyedén verte meg tíz góllal a magyar válogatott Dél-Afrikát. Utolsó csoportm érkőzésén könnyed, 15—5-ös győzelmet a ra to tt Dél-Afrika ellen a m agyar férfi vízilabda-válogatott a róm ai világbaj­ nokságon. Kemény Dénes együttese öt ponttal zárt, s várja a K a n a d a Ném etország találkozó végeredm ényét, amely a k v a rte tt első helyéről dönt. Nem lehet m ondani, hogy nagy tétje le tt volna a M agyarországDél-Afrika m érkőzésnek a róm ai világbajnokságon. A m ieinknek ugyanis azzal a kellem etlen helyzettel kellett szem besülniük, hogy nem a saját kezükben van a sorsuk. A ném etekkel játszo tt döntetlen (7-7) u tá n ugyanis a germ ánok K anada elleni m érkőzésétől függ, hogy az A-csoport élén vagy m áso­ dik helyén végez-e válogatottunk. Előbbi esetben m ár egyből a nyolc közé kerülünk, míg az utóbbi variáció egy plusz nyolcaddöntős m érkő­ zést jelentene. A K anada-N ém etország találkozó végeredm ényére azonban este 6-ig v árnunk kell. A m agyar együttes addig is egy könnyed „edzéssel”, nevezetesen a Dél-Afrika elleni meccsel m ú latta az időt. A két gárda finoman szólva sem volt egy súlycsoportban, legfeljebb egy medencében: m ár a negyedik percben 3-0-ra vezettek a mieink. V arga Dénes két ta lá la ta között Biros P éter iratkozott fel a gólszerzők közé. C sapatunk egy kissé elaludt az első szakasz közepén, P ierre le Roux pedig az ötödik percben m egszerezte az ellenfél első ta lá la tá t. Érdekesség, hogy a k an ad aiak ellen összesen egy gólt szereztek a dél-afrikaiak... Persze a legkevésbé sem látszott csalódottság válogatottunk já té ­ kosain, akik m entek előre, és sorozatban szerezték az újabb gólokat. V arga Zsolt két lökete a negyed végén az első szünetre 6-1-es vezetést é rt a m agyaroknak. 161

A m ásodik negyedben nem erőltették tú l m agukat a mieink, amo­ lyan 50 százalékos (vagy még visszafogottabb...) teljesítm énnyel duz­ zasztották tovább az előnyüket, és csak az volt a kérdés, hány gólos győzelemmel zárjuk utolsó csoportm eccsünket — no meg, hogy a tornán eddig gólképtelen S z í v ó s M árton megszerzi-e első talá la tát. Két és fél perccel a találkozó vége előtt ez is sikerült: S z í v ó s közel­ ről lőtt a kapuba. A m agyar együttes, ahogy azt vártuk, könnyed sikerrel zá rta a csoportkört, és ha K anada kilenc vagy annál kevesebb góllal kap ki Ném etországtól, Kemény Dénes csapata a k v a rte tt élén zár. (Nemzeti Sport) 244.

Határozd meg, és elemezd a publicisztikai stílus jegyeit az alábbi újságcikk­ részletekben!

A kön yv ü n n epe B e re g s zá szb a n Jókai A nna íróval találkozhatott Beregszász és a vidék irodalom ­ szeretőközönsége június 3-án a II. Rákóczi Ferenc K árpátaljai M agyar Főiskolán. A K árpátaljai M agyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, valam int a Rákóczi-főiskola közös szervezésében m egtartott ünnepség a M agyarországon idén 80. alkalom m al m egrendezett Ü nnepi Könyvhét jelképes h atáro n túli, kárp átaljai megnyitója volt.

Jókai Anna

A nagyszám ú közönséget és a vendégeket a házigazdák nevében dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke köszöntötte, 162

m ajd V ári F ábián László költő' osztotta meg gondolatait az egybe­ gyűltekkel. M int m ondta, az olvasóközönség m egszokhatta m ár, hogy a központi rendezvényekkel párhuzam osan a m agyarországi m egyeszékhelyek is ünnepelnek ezekben a napokban, de eló'ször for­ dul eló', hogy Beregszászon is m eg ta rth a tju k az Ü nnepi Könyvhét m egnyitóját. Nem éltünk mi m indig ekkora m ódban - em lékeztetett Vári Fábián László. M int rám u tato tt, volt idó', am ikor elérhetetlennek tű n t szám unkra az ehhez fogható szellemi jólét. „Bár akkor is tudtuk, érez­ tük, hogy az egységes m agyar kultúrához tartozunk, hogy a m agyar irodalom, a tudom ány és a m űvészet akkor is a mienk, ha p illanatnyi­ lag nem tu d u n k hozzátenni semm it. De nem te ttü k m agunkévá ugyanakkor a rán k zúdított szovjet k u ltú rá t sem, az akkori hatalom beolvasztási szándéka ellenére nem lettü n k szovjet m agyarokká. ... T úléltük a brezsnyevi időket, k ivártuk a rendszerváltozást, amelyben, tudjuk, a színvonalas irodalom emló'in nevelkedett értelm iségnek igen fontos szerepe volt M agyarországon és ebben a régióban is” —tette hozzá a szónok. (Kárpátalja)

B ö rtö n b ü n te té s a z á lla m i je lk é p e k m eg gy a lá z á s á é r t Az u k rán parlam ent változtatásokat h ajto tt végre a Büntető' Törvénykönyvben, melyek szigorítják a felelősségre vonást U krajna és a külföldi országok állam i jelképeinek m eggyalázásáért.

Ukrán parlament

163

A B üntető Törvénykönyv 338. cikkelyének m ódosítása értelm ében büntetőjogi felelősségre vonják U krajna állam i zászlajának, cím eré­ nek és him nuszának, valam int a külföldi állam ok zászlajának, címe­ rének a meggyalázóit, az ilyen esetekben hozott bírósági ítélet akár kétéves szabadságvesztéssel is sú jth atja az elkövetőt. K orábban az állam i jelképek m eggyalázásáért kiróható legsúlyosabb b üntetés h a t havi elzárás volt. Az elfogadott törvény egyik szerzője, Volodimir Mojszik, a NU-NSZ-frakció képviselője a Kom m ersant-U kraina napilapnak nyilatkozva azzal indokolta a szigorítást, hogy az utóbbi években több esetben is előfordult U krajna jelképeinek m eggyalázása szélsősé­ ges oroszbarát szervezetek által. (Kárpátalja)

A hivatalos stílus A h iv a ta lo s s z ö v e g e k e t a h iv a ta lo k , az in té z m é n y e k h a sz n á ljá k e g y m á s k ö z ö tt é s az ü g y fe le k k e l v a ló é r in t­ k e z é sb e n . A h iv a ta lo s stílu s • a törvényalkotás, a rendeletek, a közlemények, á lta lá ­ ban a hivatalos érintkezés tipikus nyelvhasználata •

legfontosabb jellemzői a következők: sajátos m űszavak és kifejezések használata; merev form ák, fordulatok megőr­ zése; olykor a m ondatokat tú lterh elő szóhalmozás; az idegen szavak kedvelése; szószaporító, gyakran nehezen érthető m ondatok

•

műfajai: hivatalos levél, kérvény, rendelet, felszólítás, pályázat, jegyzőkönyv, tájékoztatás, beadvány

245.

Foglald össze, mi a véleménye G rétsy Lászlónak a hivatalos nyelvről!

A rádiót hallgatva, újságolvasáskor vagy tévé nézése közben nem egyszer kapjuk föl fejünket bosszankodva egy-egy hivatalosnak szánt, de valójában hivataloskodó, közhelyekkel, terjengős, ködösítő kifejezésekkel telezsúfolt m ondat h a lla tá n , olvastán. A kereskedel­ mi v á lla la t vezetője például így nyilatkozik: „Az eladónak nem az a 164

dolga, hogy könyveljen, hanem hogy értékesítési tevékenységet bonyolítson.” Bizonyára azért v á ­ laszto tta ezt a kacifántos megol­ dást, m ert túlságosan dísztelen­ nek, a hivatalos stílu sb a nem il­ lőnek érezte az „értékesítési tevé­ kenységet bonyolítson’’ helyett az egyszerű „értékesítsen”vagy a még egyszerűbb „eladjon” form át. — Nagy példányszám ú h e tila p u n k ­ ban egy vállalati igazgató v á la ­ szol egy panaszos levélre, többek között így: a meghibásodás elhárítását a m ai napig nem tu d ­ tu k r e n d e z n i Úgy látszik, eszé­ be sem ju to tt a válaszadónak egy olyan egyszerű, term észetes m eg­ oldás, m int „a hibát m indm áig nem tu d tu k elh á ríta n i” vagy „ki­ ja v íta n i” vagy „m egszüntetni” s tb . - Egy term osz h a szn á lati u ta s ítá ­ sából való a következő m ondat: ,A hőtár kem ény tárgyhoz ütése, leejtése a term ék törését vonja maga után.” H a egy h o tte n to tta cég írta volna így, ta lá n nem volna jogunk m egróni érte, de hogy egy m agyar gyárban ad jan ak ki ilyen körm önfontan m egfogalm azott ism ertetőt, az m égiscsak túlzás. Sokkal egyszerűbb és sokkal világosabb le tt volna a szöveg, h a az idézett tizen k ét szó hely ett m indössze ezt írják: A hőtár törékeny! 2 4 6 . Stílusunk néha nem is hivatalos, csak „hivataloskodó” a hivatalos nyelvből átvett úgynevezett terpeszkedő kifejezések miatt. Helyettesítsd egyetlen szóval az alábbi terpeszkedő kifejezéseket!

megállapítást nyert; gyanút táplál; tulajdonát képezi; vásárlást eszközöl; intézkedést foganatosít; megvalósulásra ju t; kifizetést eszkö­ zöl

*

2 4 7 . Találjatok ki olyan jellemző párbeszédeket, amelyek egy hivatalban hangozhatnának el! Játsszátok is el őket!

2 4 8 . Gyűjtsetek olyan témaköröket, amelyek hivatalos levelek témái lehetnének! Egyet dolgozzatok ki!

165

A kérvény í p H A kérvény az egyik leggyakoribb hivatalos levél, ezzel szinte V » m indenki találkozik élete során. A k é r v é n y v a la m ily e n hi■ B B 1 v a ta lo s k é r é s írá sb a n tö rté n ő m egfogalm azása. A kérvény, m ás néven folyam od ván y olyan beadvány, am elynek írója egy hatóság, egyéb szervezet vagy intézm ény vezetőjéhez, veze­ tőségéhez fordul ügyének kedvező elintézésének érdekében. A k é r v é n y ta rta lm ila g k é t részb ől áll. Az első részben a kérést kell megfogalmazni, a m ásodikban az indokot kell felsorolni. Az indo­ kokat, ha lehet, m ellékletként csatolt dokum entum okkal igazoljuk. A szöveg hangnem e mindig legyen tárgyilagos. Ügyeljünk arra, hogy kérésünk ne legyen nagyon hosszú, ne fogal­ m azzunk tú lzo ttan alázatosan. T artsuk be a kérvény általános szabá­ lyait, kívánságunkat ügyesen indokoljuk, megfelelő érvekkel tám aszszuk alá. A k é r v é n y v á zla ta a követk ező: • • • •

a kérelm ező szükséges ad atai a kérés pontos, részletes megfogalm azása az indokok meggyőző előadása a kérvény záradéka (kérés tömör megismétlése).

A k é r v é n y n e k m in t h iv a ta lo s le v é ln e k form ai k ö v e te lm é ­ n y e i is va n n a k . Ezek a fejléc, a m e g sz ó lítá s, a k e lte z é s , az elk ösz ö n é s és az a lá írá s. A fejlécben, h a hivatalos szem élynek vagy szervnek küldjük, fel kell tü n te tn i a cím zett szem ély vagy v állalat a d a ta it. Am ennyiben a levél konkrét szem élynek szól, akkor első­ kén t m indig az ő neve és beosztása szerepeljen, s csak e zu tán álljon a vállalat, intézm ény neve és címe. A m egszólítás nagyon fontos. B ántó lehet, h a hiányzik a m egszólítás, vagy túlságosan rövid. A m egszólítás á llh a t középen, de k e rü lh et bal oldalra is. Ha a megszó­ lítás bal oldalra kerül, vesszővel választjuk el az üzenettől, a szöve­ get kisbetűvel folytatjuk. A keltezés a bal alsó sarokba kerüljön. Az alá írá s a la tt szerepelhet az a m inőségünk, beosztásunk, am elyben a levelet írtuk. 2 4 9 . Olvasd el a következő kérelmet! Figyeld meg, milyen tartalmi és formai részei vannak!

166

Csapi K ultúrház igazgatójának Csap T isztelt Ig azgató Úr! H orváth Sándor, a Csapi 2. Szá­ mú Széchenyi István Középiskola oktatásszervezője azzal a kéréssel fordulok Igazgató Úrhoz, hogy az eddigi gyakorlat szerint a 2016/2017-es tanévben is szíves­ kedjék péntek délutánonként 14 és 16 óra között a klub nagyterm ét a rendelkezésünkre bocsátani. Az eddigi hagyom ányainkhoz híven az idei tanévben is beindítjuk a tánccsoportunkat. Mivel nagy lé t­ szám ú csoportról van szó, az iskola rendezvényterm e nem ad lehetősé­ get a próbákhoz. A tanév folyam án több rendezvényhez készítünk m ű­ sort, ezért a felkészüléshez szüksé­ günk lenne egy nagy táncterem re. Kérem Igazgató U rat, hogy az eddigi sikeres együttm űködésünk jegyében tám ogassa kérésünket.

Fejléc M egszólítás A kérés előadása

A z indoklás

A kérés megismétlése

Elköszönés

Tisztelettel: Csap, 2016. szeptem ber 3. H orváth H orváth Sándor oktatásszervező

Keltezés A láírás

2 5 0 . Készíts egy olyan kérvényt, amelyet a diáktanács nevében a helyi önkormányzat kulturális bizottságának írsz! Leveledben a bizottság anyagi támogatását kérd a szüreti bálhoz!

2 5 1 . írj levelet iskolád igazgatójának, melyben felmentésedet kéred az órák látogatása alól! A felmentéshez indokkal szolgálj!

167

Az önéletrajz Ö néletrajzot élete folyam án többször készít az ember. így például iskolai felvételi, új m unkahely m egpályázása, tovább­ tanulás, valam ilyen pályázati anyag m ellékleteként.

H

Az ö n életra jz ta rta lm a zza a sz ü le té si h e ly e t és időt; a szü lők n e v é t és foglalk ozását; a testv é r(e k ) adatait; c sa lá d i állapotot; a h á z a stá r s adatait; a g y erek ek adatait; az isk o la i v é g z e ttsé g e t (a legutolsó bizonyítvány eredm ényét); a sz a k k é p z e ttsé g e t, szak ­ vizsgát; id e g en n y e lv i ism eretet; az e d d ig i m u n k ah elyek et; új m u n k a h ely e se té n az e s e tle g fizetési igén yt; sza b a d id ő s és eg y éb te v é k e n y sé g e k e t; ér d e k lő d ési körök et. Az önéletrajz ta rta lm á t befolyásolja írójának helyzete (pl. az, hogy hány éves), valam int az is, milyen célból íródik (pl. pályázathoz, elsó' m unkahelyhez). Egy önéletrajz sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességé­ ről, sőt igényességéről, rendszeretetéről is tanúskodik. Az önéletrajz leggyakrabban alkalm azott típusai: az á lta lá n o s és szak m ai ön életrajz. M indkettő íródhat h agyom án yos, illetve m o­ d ern (am erik ai) form ában. 1. A h a g y o m á n y o s ö n életra jz egyik lényeges eleme, hogy írója összefüggő m ondatokban tudósít önm agáról, képet ad szem é­ lyisége alakulásáról, em beri fejlődéséről, az életét befolyásoló tényezőkről. 2. A m od ern form ában m egírt életrajzot a rövidsége, az á tte ­ kinthetősége, a tagolt, vázlatszerű elrendezés jellemzi. Ebben nincsenek összefüggő, egym ásra épülő m ondatok. E nnek a tí­ pusú önéletrajznak a fő célja az adatok tényszerű, rövid közlé­ se. A m odern típusú önéletrajzban a lap elején jobb oldalt helyezkedik el a fejléc, am ely az életrajzíró nevét, lakcím ét, telefonszám át, esetleg a fax-, illetve e-m ail címét tartalm azza. Középre felírva kerül az ön­ életrajz m int cím. Ez a la tt pontokba szedve foglaljuk össze a követke­ zőket: a célt, am ely az önéletrajz m egírásának indítékait tartalm azza; ezután a tanulm ányokat felsorolásszerűen m utatjuk be; a nyelvism e­ ret, társad alm i tisztségek, referenciaszem élyek felsorolása követke­ zik. Az önéletrajzot a személyes rész zárja. Ebben a név, a születési idő és hely, a család legszükségesebb adatain ak b em u tatása történik (ez szerepelhet első pontként is). Az önéletrajzot többnyire kézzel, fehér A/4-es lap ra illik írni. Egyre gyakrabban elfogadják azonban a szám ítógéppel k észített v ál­ tozatot is. 168

2 5 2 . Hasonlítsd össze a két önéletrajzot form ai és tartalm i szempontból!

Ö n é le tr a jz 2002. m árcius 3-án születtem Csapon. Szüleim Kiss A ndrás és Kerekes Angéla, m ind a ketten középiskolai tanárok. Egy nővérem van, aki az U ngvári N em zeti Egyetem diákja. Jelenleg a Csapi 2. Sz. Széchenyi István Középiskola kilencedik osztályos tanulója vagyok. Tanulm ányi eredm ényem m inden évben kitűnő vagy jeles volt. Érdekel a kém ia, ezért tagja vagyok az iskola Ifjú kém ikusok körének. Több kém iai tárgyú versenyen is elindultam , ezeken nagyon jó eredm ényt értem el. A zért szeretem , m ert segít m eg­ érteni a környezetem és logikus. A kém ia m ellett kedvenc tantárgyaim közé tartozik a m agyar nyelv és irodalom. Tagja vagyok az iskola színjátszó körének. Több versenyen is részt vettem . 2013-ben a megyei szavalóversenyen h a r ­ m adik helyezést értem el. Szabadidőm ben szívesen hallgatok zenét, olvasok, tévét nézek, ki­ rándulok a term észetben. Kedvenc kirándulóhelyem a Latorca-part. Az iskola biciklis csap atán ak tag jak én t gyakran szervezünk tú rá k a t a folyóparton. A kém ia irá n ti érdeklődésem m iatt tan u lm án y aim at az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gim názium kém ia tagozatán szeret­ ném végezni. Csap, 2016. m ájus 28. Kiss Péter Kiss Péter Csap, Tisza út 12. k k k

Kiss P éter Csap, Tisza ú t 12. Tel.: 71-13-59 E-mail: peter@ freemai.hu

Ö n é le tr a jz Cél: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gim názium kém ia t a ­ gozatán szeretném középfokú tan ulm ányaim at végezni Iskolák: 2008—2016. Csapi 2. Sz. Széchenyi István Középiskola 169

É rdeklődés: Kémia, term észetvédelem 2011-től az Ifjú kém ikusok körének tagja 2012 nyara: term észetvédelm i tábor a Latorca völgyében T an u lm án yi versen yek : 2013. Megyei szavalóverseny, h arm adik helyezés 2014. Ifjú kém ikusok, negyedik helyezés N yelvism eret: Angolul középszinten írok és beszélek S za b a d id ő s tev ék en y ség : Zenehallgatás, olvasás, tévézés, kirán d u lás a term észetben S z e m é ly es rész: 2002. m árcius 3-án születtem Csapon. Szüleim: Kiss A ndrás és Kerekes Angéla, középiskolai tanárok. Nővérem: Kiss Erika, az U ngvári Nem zeti Egyetem diákja Csap, 2016. m ájus 28. Kiss Péter Kiss Péter 2 5 3 . Hasonlítsd össze az alábbi önéletrajzokat! Állapítsd meg a közlés fajtáját és stílusát!

É letem Születésem n ap ját nem tudom. Míg itthon éltem, július 14-ét m ondtam , így tu d tam anyám tól. Később anyakönyvi kivonat kellett, s

Nagy László

170

ez ám ulatom ra 17-ét jegyezte. P apír szerint 1925. július 17-én szület­ tem. Felsó'iszkázon, Veszprém megyében. Születésem kor a ra tá s volt, szent m unka, éjszakák, nappalok egybeestek, az én dátum om pedig elveszhetett a sok tennivaló közt. Mégis, ha a Bastille-börtönt 14-én döntötték le, illett volna ezen a napon születnem . Anyám a kam rát, p adlást sározta-sikálta az új gabonának. H ordta a m agasba a nehéz agyagot, kínlódta m agát á t a gerendákon. Úgy elfáradt, hogy szerinte, a szüléshez nem m arad t ereje. Vállam is igen széles volt, ezért jöttem nehezen világra. Sok vért vesztett, s h a nincs a jó bába néni, m ár akkor m eghalunk. K ínjáért hálaképpen jó gyerek voltam, míg láb ra nem álltam . Később annyira csintalan s féktelen, hogy naponta nevezett az isten ostorának. Bölcsős korom ban csak egy Ihász Ilona nevű lánytól kellett félnünk: szájával titokban arcom ra járt, szívta kékre, pirosra, még a foga nyom át is rajtam hagyta. Anyám szerint: szerelemből. (Nagy László)

E g yperces é le tr a jz Amikor m egszülettem , olyan feltűnően szép voltam, hogy a főor­ vos a k a rjá ra vett, és szobáról szobára végigm utogatott a klinikán. Azt mondják, még mosolyogtam is, am itől a többi m am ák irigyen fel­ sóhajtottak.

Ö rkény István

Ez röviddel az első világháború kitörése előtt történt, 1912-ben, s azt hiszem, ez volt egyetlen teljes érték ű sikerem. Ettől kezdve életem folytonos dekadencia. Nem csak szépségemből vesztettem , fogaimból s hajam ból h u llattam el, hanem a külvilággal szemben is egyre inkább alulm aradtam . 171

Se akaratom nak nem tu d tam érvényt szerezni, se tehetségem et kihasználni. H iába tudtam , hogy író akarok lenni, apám patikus volt, s ahhoz ragaszkodott, hogy én is az legyek. S még ez se volt neki elég! A rra vágyott, hogy több legyek nála, s am ikor patikus lettem , még egyszer egyetem re küldött, hogy vegyészm érnök is legyek. Ú jra v á r­ h a tta m négy és fél évig, amíg szíw el-lélekkel az írásn ak szentelhet­ tem magam. De meddig? Alig vettem néhány mély lélegzetet, am ikor kitört a háború. M agyarország h a d a t üzent a Szovjetuniónak, s engem kivit­ tek a frontra, ahol ham arosan m egverték a mi hadseregünket, engem pedig elfogtak az oroszok. A fogságban m egint eltöltöttem négy és fél évet, de hazaérve újabb viszontagságok v ártak, melyek nem könnyí­ tetté k meg az én írói pályám at. M ár ebből is m indenki láth atja, hogy am it ilyenform án a világra sikerült hoznom - néhány kisebb-nagyobb regényt, öt-hat novelláskötetet, két színdarabot —, úgyszólván titokban írtam , néhány szabad órám ban, m elyeket sikerült ellopnom a történelem től. T alán ez az oka, hogy m indig szűkszavúságra törekedtem , rövidségre, pontosság­ ra, a lényeget keresve, sokszor kapkodva, m inden csöngetéstől össze­ rezzenve, m ert sem a postástól, sem m ás érkezőtől nem sok jót v á rh a t­ tam . Ez a m agyarázata an n ak is, hogy újszülöttként ta lá n elértem a tökéletességet, de aztán csak koptam , csúsztam , bukdácsoltam , és bár egyre jobban kitan u ltam a m esterséget, önm agam at, a bennem rejlő beteljesülést mindig elérhetetlennek éreztem . (iÖrkény István)

Szépirodalm i vagy m űvészi stílus A szép iro d a lm i v a g y m ű v észi stílu s a szép iro d a lm i m ű­ v ek stílu sa .

A szép iro d a lm i stílu s • • • •

172

a legváltozatosabb, leggazdagabb stíluseszközként felhasználja a nyelv valam ennyi ele­ mét, az összes többi stílusréteg eszközeit is olyan művészi h a tá s ra való törekvés jellemzi, am ilyet a többi stílusrétegben hiába keresünk legfőbb jellegzetességei a következők: képszerű ábrázo­ lás, a legváltozatosabb nyelvi-stilisztikai eszközök fel-

•

használása, rendkívüli választékosság, a m űvészi hatás­ ra való törekvés két alapform ája van: a k ö ltő i és a prózai stílu s. Közülük a költó'i a választékosabb

2 5 4 . Elemezd K osztolányi Dezső következő írásait abból a szempontból, hogy mennyiben tartoznak a szépirodalmi stílusrétegbe! Állításodat bizonyítsd a szövegből vett példákkal!

Papagáj —Régi ripacs-fam íliából szárm azom . Száz esztendő' vállam on, itt hintázom a rézkarikán, cifra, divatjam últ, vidékies m askarám ban, m int agg cirkuszosné. H ajdan borlevessel ita tta k , tükörből ta n íto tta k beszélni. Egy évszázada locsogok, povedálok, pletykázok. M ár m indenkit a világon megszóltam. Hangom rekedt. Csőröm olyan m aszatos, m int az elemi iskolások palatáblája. Nyelvem dagadt és szemölcsös. Fekete a sok rágalm azástól.

F ecske — H őm érsékletem 44 fok. Ebben a m agas lázban bárm ely m ás élőlény elpusztulna. Engem ez h ajt, hogy szellőkben, fellegekben hűtőzzem. Kívül levegő. Belül, a könnyű testem ben, torkom ban, tüdőm ben, csontjaim ban szintén levegő. Az bélel ki egészen. Ó rán k én t átlag k étszáztizen h at kilom étert haladok. M indig fra k k ­ ban és fehér m ellényben. M int előkelő szem élyiség, a hidegebb idő b eálltával m inden évben egy dél-afrikai fürdőhelyre szállók. A sa já t repülőgépem en. 2 5 5 . Találd ki, melyik szövegnek az alkotója Petőfi Sándor, M ikszáth Kálmán, Jókai M ód Indokold meg a választásodat! Jellemezd a szövegrészlet alapján az írók stílusát! Miben különböznek egymástól?

a) Körös-körül mély csend volt. Az erdő költészetet lehelt. N éha egy m adár m ozdult meg a gallyon vagy a fészekben, az erdő füvei között egy gyík suhant, s ú jra csönd tám adt. M intha h a l­ lani lehetne a föld p á rá ját... ha nem zavarná meg a lapusnyai kenderáztatóból idehangzó békakuruttyolás. Az az időpont ez, m ikor a term észet ru h á t vált. Kocsonyaszerű vonalak eresz­ kednek alá az égből lassan, szinte láth a ta tla n u l. A legszemér173

mesebb asszony se tu d n á annyira észrevétlenül elcserélni az ingét, m int a term észet. A színek jönnek, m ennek, illennek gyorsan, m ind-m ind barnábbnak adva helyet. M intha egy lá t­ h a ta tla n óriás kéz a festékeit keverné ebben a nagy tégelyben (am it mi világnak m ondunk), s addig vegyítené a fehérbe b a r­ nát, barnábbat, legbarnábbat, míg egyszer csak hopp —éjszaka van.

i

illenek - illannak

b)

N apkeltekor m ár Poroszlón voltunk, m elyet a Tisza különösen kedvel, m ert gyakran kilátogat hozzá, nem restelli a nagy utat. M ost is ott tisztelkedik. A fogadótól jobbra-balra tengert lá t­ tunk, melyben nyakig úsznak a fák, m int valam i hajótörést szenvedőd;. A víz közepén nyúlik végig, m int a m agyar n a d rá ­ gon a zsinór, az a nevezetes töltés, m elynek oly sok ló köszön­ heti m ár, hogy e siralom völgyéből A brahám kebelébe jutott. H osszassága egész félórányi ugyan, de jó időben négy lovas kocsi —nyolc ökör segítségével —egy nap a la tt m egjárja. Száraz időben az a szép tulajdonsága van, hogy oda varázsolja az Alföldre a K árpátok táját, olyan hegyek és völgyek keletkez­ nek ra jta ... Szegény Tisza! eddig kénye kedve szerint k a la n ­ dozta be a világot, m int valam i féktelen szilaj csikó, m ost pe­ dig zablát vetnek a szájába, hám ba fogják, s ballaghat m ajd szépen a kerékvágásban.

tisztelkedik - tiszteleg, köszön, üdvözöl

c) A fű, amely a rónát borítja, m agasságra, növésre a m áiéval egyenlő, csak hogy örök. A tav ak vize, a mocsárok felszíne nem henyél, az is be van vonva virágszőnyegekkel. Az ifjabb tavak felszínét még csak a tórongy zöldje fedi, tark ítv a a vízirózsák, víziherék virágaival, későbbi korában sű rű n b etakarja an n ak széleit a lótusz és a nimfa, kalap nagyságú rózsaszín, fehér és sárga tu lip án jait him bálva, a rőt, eres pergam enlevelek szőnyegén, míg a tó közepét, m int egy lángoló mozaik lepi be a sárgavörös vertik u lária virága. A zután m ind jobban ú rrá lesz a növényzet a víz tü k re felett. A víziciprus m ár egész bozótot képez rajta, bogyósnövények, futóindák teleszövik, fonják; végre áthatol ra jta a pandánus és a majomfüge, a növényvilág 174

architektora, mely gyökeret h a jt m inden ágból, ahány gallya, annyi törzse, míg beépíti, áthidalja sugár, karcsú oszlopaival, s b etakarja egyetlen, külö n v álaszth atatlan lom bpadm alyával a vizek országát, s elhódítja azt a mindig terjedő' föld birodal­ m ának.

architektor - építész; padm aly - alámosott meredek partfalban keletkezett üreg

256.

írj szépirodalmi stílusban a következő témakörök valamelyikéről!

a) bulizunk ebédel a család c) a lányok d ) a fiúk b)

2 5 7 . Mely szavaknak tulajdonítasz döntő hatást az alábbi versrészlet hangulati hatásában? Elemezd a vershangzást az alábbi nyolc sorban!

Mocsárvidék

A mocsáros nép kuruttyol, Prüccsög a sok kis bogár,

Réce hápog, fúrj palattyol, H angicsál egy kis m adár. 175

Jó n ap u n k at felcserélő Édes esti nyugalom!

Téged áld e tenger élő, Téged áld e kis dalom. (Fazekas Mihály: Nyári esti dal)

< 8É I

258. Vizsgáld meg a mondatok szerkezeti felépítését két írónk prózájában Elemzéssel állapítsd meg jellegüket, szerkesztésmódjuk stílusbeli értékét!

a) N ém eth László sokszor alkalm az ilyen szerkesztésű összetett m ondatokat: „Engem az, hogy valam it szégyelleni kellett, rögtön dacossá tett. ”— „Azzal a fegyelmezéssel, am ivel a m unkáslányt leső parancsnokokat s a vadorzó erdészeket tartotta féken, most m ind m agának parancsolt: hallgatást, büszkeséget.”- „M intha ez alatt a fél perc alatt, am íg négyszem közt vagyunk a küszöbön, csakugyan zavarba szerettem volna hozni.”- „Azt a néhány lépést, am ivel a küszöbön mögötte m aradtam , át sem lehetett volna integetni.”Terus kávéján - ha m int most is: volt egy kis sütem ény - m indjárt a vacsora gondját is el szoktuk verni.” b) Illyés Gyula következő egyszerű m ondatai a stílusbeli töm ör­ ség rem eklései. M iben áll a stílushatásuk? N yelvtani elem zés­ sel tá rh a tju k föl. „Délfelé a tó nyitott lévén, a nap ... teljes hosszában kü ld i p illa n tá ­ sát és melegét.” - „...próbálom elrendezni megviselt tagjaim at és - a szokás hatalm ánál fogva gondolataim at. ” - „Hasonló tünetek m ásutt is m egindítják a mosolyt és a gondolatot.”- „(A nép) fiaival poharat, eszmét koccintok.”- „Szerszámot és parolát cserélünk boldogan.”

w A MAGYAR NYELV EREDETE ÉS ROKONSÁGA A nyelvrokonságot nem a szavak hasonló hangzása, hanem a sza­ vak, szóelemek (ragok, képzőit) egyes hangjainak szabályos m egfele­ lése dönti el. U gyanis azonos helyzetben levő hangok (pl. szó elején, szó közben) egy-egy nyelvben azonos módon viselkednek: egyform án m egváltoznak, vagy egyform án m egm aradnak. A m agyar szókezdő /-nek a többi finnugor nyelvben legtöbbször a p -h an g a megfelelője:

m agyar

o sz tjá k

vogu l

m o r d v in

finn

la p p

fo n

pon

pun

pona

puno

p o tn e

fa

pa

puu

Fontos bizonyítékai a nyelvrokonságnak az a la k ta n i elem ek is: az egyszerű ragok, egyszerű képzők. így finnugor eredetre m u ta tn a k határozóragjaink közül: -n (házon, füvön, nyáron) -t, - tt (itt, Pécsett, Kolozsvárt) -l (hátul, alól, jól)

Finnugor alapokra u taln a k a m agyar nyelvben a következő tolda­ lékok: • az igei személyragok: -u n k , -ü n k ; -n a k , -n e k (olva­ sunk, néznek) • többesjel: -k (házak) • a középfok jele: -bb (nagyobb), -b (különb) • a birtokos szem élyjelek: -m , -d, -a, -e (házam , házad, háza)

177

m o r d v in

m agyar

kudo-m

ház-a-m

kudom -m o-k

ház-unk

A finnugor nyelvek —így a m agyar is —alapvetően ragasztó nyel­ vek, te h á t ez is bizonyítja a nyelvrokonságot. Id ő ren d i á ttek in tés: I. A n y e lv ro k o n a in k k a l v a ló e g y ü tté lé s id ő sza k a , az ún. e lő m a g y a r kor 1. Az uráli e g y sé g k orszak a (kb. Kr. e. 4000-ig) 2. A fin n u gor e g y s é g k o rsza k a (kb. Kr. e. 2000-ig) 3. Az u gor e g y s é g k o rsza k a (kb. Kr. e. 1000—500-ig) II. A m agyar n y e lv k ü lö n é le té n e k id ő sza k a 1. N y e lv e m lé k te le n (ősm agyar) kor a) Az U rál v id é k i ő sh a za korszaka (Kr. e. 500-tól az V. századig) b) A v á n d o r lá s k o r sz a k a (az V. századtól a honfoglalásig) 2. N y e lv e m lé k e s kor a) Ó m agyar k or (a honfoglalástól 1526-ig) b) K özép m agyar k or (1526-1772-ig) c) Ú jm agyar k or (1772-tól)

A FINNUGOR NÉPEK NYELVCSALÁDJA

178

2 5 9 . Olvasd el figyelmesen, hogyan írja le Illyés Gyula 1934-es moszkvai találkozását egy finnugor rokonnépnek, a mordvinoknak a képviselőivel!

A társalg ás eddig oroszul folyt, m elyet ők sem beszélnek a legkitű­ nőbben. - Vér —mondom m agyarul —, ism eritek ezt a szót? Vér. -V é r! Egym ásra tekintenek, arcuk földerül. Az asztal túlsó oldaláról v a­ laki felkel, hogy jobban lásson. - Víz —, hogy m ondjátok ti azt, hogy víz? - Ved! —felelik egyszerre hárm an is. - Vid! - teszi hozzá még egy fekete arcú, ak it első lá tá sra egyik iskolatársam nak néztem. - Vid, ved, egyre megy, nálunk a ved is megvan a vedel szóban. Mi arra is vigyáztunk. M ár m indnyájan mosolyognak. R ám utatok a szememre. - Selmj! — kiáltják kórusban. Egy tíz-tizenkét éves kislány az egészből nem é rt sem m it, előbb csodálkozva m ered rám , m ajd elneve­ ti m agát, és m ordvinul kezd kiabálni felém. - Ház? —kérdezem. —Házam? - Chádom! - Kicsit pöszék lettetek. Vaj? -V a j! - Az ég? A menny? - Menyil! - Kéz? - Kéd! E rre kezet rázunk. Mitől lettü n k egyszerre m indnyájan olyan jókedvűek? Az arcok kipirulnak, m indenki szeme ragyog. A rend felbomlik, felkelünk az asztaltól, és nevetve egym ást tapogatjuk. Já tsz u n k az emlékekkel, előkeressük és büszkélkedve m egcsillogtatjuk, am i a régi közös kincs­ ből m egm aradt. - Hal? -K a i! - Nyíl? - Njél! - Mid van, amivel írsz, tollad? - Tolgam! - És nekik? - Tolgamuk! - Te elég sovány vagy, mi? 179

—Soványé, soványé! —És lapos? —Laps! Szavak repkedtek a levegőben, bukdácsolva és csiripolva keresik egym ást, m int a szerelm es m adarak. Egyiket én repítem fel, a m ási­ k a t ők. Több m int ezerévi távolságból kiabálunk egym ásnak, s próbá­ lunk valam it jókedvünkből átadni. (Illyés Gyula: Rokonoknál)

7 1

• Mely szavak segítségével kelti fel a költő beszédpartnerei érdeklődését? • Mi lehet az oka, hogy a nyelvi nehézség ellenére is baráti közelségbe kerülnek egymással a költő és a mordvin nép fiai, lányai?

2 6 0 . K osztolányi Dezsőnek is volt része hasonló találkozásban. Olvasd el az alábbi szöveget, majd fogalmazd meg, miért lehetett ez számára élmény!

—Egyelőre beszéljünk a mi közös ősi nyelvünkön, keverten és vál­ togatva. Én m ajd m agyarul kérdezem önt, ön pedig feleljen nekem finnül. M int hajdanában, a mi ázsiai gyerm ekszobánkban. Vagy vizs­ gázzunk egym ásnak. Helyes? Példának okáért: mi az, am it a kenye­ rem re kenek? - V o i. —Mi csillog a poharam ban? —Vési.

Kosztolányi Dezső

180

- Mi lesz a vízből, h a megfagy? - Jaá. - M it jelent önöknél: élni? - Elellá. Élet: elő. A gabona is az. De a furcsa, nagyon különös élet: eleet. - H át a mi életünk tényleg furcsa, nagyon különös. M ondja, mi az: m eghalni? - Kuolla. - És vér? - Veri. - É letre-halálra: egy vér ez. Kezet adjon. - Katensa antakaa. - De m ost m ár ne játsszunk. Hogy jö tt ide hozzám? - Gyalog. - Csak még ezt: gyalog menni? - Ja la n menna. - M it tesz az: jalan? - Lábon. Jalka: láb. Önök m agyarok ezt csak ebben a szóban őrizték meg: gyalog. - Bocsásson meg. De m eglehetősen régen volt, am ikor elszakad­ tu n k egymástól. - Több m int ezer esztendeje. Em lékszik erre? - Hom ályosan. M int valam i borzasztó gyerm ekkori k irá n d u lás­ ra. Ahogy egyszerre valam ennyien fölkerekedtünk és csak m entünk, am erre a szem ünk láto tt, kutyákkal, lovakkal, szegény boldogult öregapó véres-tigrisbőrben, íjjal és puzdrával, szegény boldogult öreganyó millió kacabajkába bugyolálva, édesapánk íjjal, kelevézzel, édesanyánk k ancatejet cipelve, mi pedig, gyerm ekek, leghátul, el-elm aradozva, h a lá lra fárad tan , részegen az álm osságtól, rettegve az oroszlánoktól, a tigrisektől, az európai em berektől, egym ás kezébe fogózva. (Részlet a Bölcsőtől a koporsóig c. műből)

A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI NYELVEMLÉKEINK Ő seink a vándorlások idejéből török eredetű ro v ásírást hoztak m agukkal. A rovásírásban alkalm azott jelek egy-egy hangot vagy szótagot jelöltek. E redetileg fába vagy puhább anyagba rótták, vés­ ték, később rajzolták, illetve festették őket. A rovásírás m eglétéről és 181

fennm aradásáról szól történetírónk, Thuróczy János az 1488 eló'tt összeállított M agyarok Krónikájában: „A m i időnkben is a nem zet egy része, mely az ország erdélyi ha­ tárain lakik, bizonyos jegyeket ró fára, s az efféle írásm óddal betűk gyanánt él. ” A ro v ásírá s a székelyek között a XVI. századig h a s z n á la tb a n volt. A m ai m agyar ábécé b e tű in e k megfelelő' rovásjelek az a lá b ­ biak:

* A 0 > 5 -r M t X 4 1 GY G F 0

D

)

1

E D cs c

0 A

0

1

G Ö.ő 0,0 NY N M LY L K iN .v"É AK "Kköz J

T N

M

h

M

X

1

A

B Á

XX

$

É

U

A A H

H a

zs Z V 0,0 u,ú TY T sz S"AS’S-ES R p Ez az írásm ód azonban hosszabb szóvégek írá s á ra nem volt a l­ kalm as. Az egységes m agyar nyelvű la tin b etű s írá s la ssa n a la k u lt ki, a ny u g ati nyelvekkel és k u ltú rá k k a l való érintkezés idejétől, az állam alapítástól, a kereszténység felvételétől szám ítható. A X. század előtti ősm agyar kor írásbeli em lékek hiányában n y e lv e m lé k te le n . A X. század u tá n i óm agyar kor, m ajd az ezt köve­ tőközépm agyar és az újm agyar kor n y e lv e m lé k e s szakasz nyelvünk történetében. A k iala k u lt keresztény egyház nyelve a latin volt, te h á t a latin b etűs írá s t haszn álták . A la tin szövegekbe m agyar szavak, kifejezé­ sek, m ondattöredékek kerültek, m ajd rövidebb-hosszabb szövegrészletek is, így a következő n y e lv e m lé k típ u so k születtek: a) S z ó r v á n y e m lé k e k - idegen nyelvű szövegbe foglalt m agyar szavak, ren d szerin t tulajdonnevek (személynevek, földrajzi nevek). Legism ertebb az 1055-ben latin nyelven írt Tihanyi alapítólevél, 182

am elynek m agyar nyelvű m ondattöredéke: feheruuaru reá meneh hodu utu reá. Ez az első m agyar nyelven írt m ondat(töredék). HALOTTI B E SZÉD . A LEGRÉGIBB MAGVAR NYELVEMLÉK HASONMÁSA

A, «wm* frkirw'aiwmcbd ScfcttwfnpftpRkbrnm '9 ^ aac f ö por tf dwnrav uojwac. Olotyi imbftbta itroM w vtdm mtv ríoímcur *tw u r cfodmn ncJu p m iA m b c n ootargumtacnil mmuii «au dmr. new nhrmj w r ig-fe prmkrrrl C< mtindu utb wcrcr HO fn cx. yfS Ilj napon cmdul ov «riwnir rvrt hJUwc h A U d bob bAdln,4 cWtar ifim tvl.gtWtdeve- tnpdr urdmij-tnimn n a . fl'artr o jn ln rr pimtírwí tí'o; girmHtoi KHilBr artc.tfRv5nmIft.tr w f kdtruv u úi mrtftutir mije ■*ocovtu vo la. * j u m bcow mnyiMt, grmend w firuntr ImUIut r w . bavgavtc tfttn. cf ' t r m w r t %mrnicif wlagbdc. cflero kiUhwr d*jwíoinec f e r . d rocnd w nancitet. k » ovve. mnr vognrac. b « * tfnv Lnutnc ftummclKi tú cfimm ujj ember mnfcbaaa t j vtrmnr. vft mend o*cb»r» urov vopnuc « » « M iK uromc ifttn kcpbiicr t y Uhc err b«glonpffon '•»Tjrfu tf Kap*5501. cf bullcjffi m tn d w buaer

L 'n^cknj

% ( n m A g g ic l) uvbtn r a f f t f K «Crmc momcbu> cbtmml Jürfí W -errdm tf bnrtjrw m v u g f f i ' c x ictgni ember blkx trr ^ vT'CVnopun tv bonnif viLig ninnucebelrvl mente B-intc o napon n fb r rummve btur ur w r lujdn^W •»brajin. yfac. 14a*. kebdeben b d n ejtr. bujbtrfijiiBp ,v n u w n d w ft a r n i t f unuTTtt cujictui 10 v ^ W o r l w ebrom u U a i t v n . Cftvvbennemc.cUnurcr iu. r*

ípwmt m f a f fíé fc» d a m M ..b u t i in .u facdoOfmoiic rota

qttmra gnt JSfOt «nmftcenerrr «mom adam pjrrt m n .fí dUbtkfuMdmrt'du Ttautmr.qatd fibt «' «Vfiirf

H k m f tr^ n n e n u r . ea*r f r f m d t a f o c a h f t u & r t f

Halotti beszéd és könyörgés

b) K ézira to s sz ö v e g e m lé k e k - a XV. század közepéig csak la ­ tin nyelvű kódexeink v an n ak (kézzel írott, többnyire vallásos tárgyú könyvek), ezekben öt kisebb terjedelm ű m agyar szövegünk található. Első összefüggő m agyar szövegemlék a H alotti beszéd és kö­ nyörgés, am ely az 1192— 1195 közötti időből m ara d t fent a Praykódexben (nevét P ray György történetíróról k apta, aki 1770-ben is ­ m ertette ezt a nyelvem léket). A H alotti beszéd (szó szerinti fordítás a latin címből: Beszéd a sír fölött) 32 sorból álló papi búcsúztató és ima. E nyelvem lék valójában szabad fordítása a kódexben a m agyar szöve­ get követő latin sírbeszédnek. A m ásodik összefüggő szövegem lékünk az Ómagyar M áriasiralom , am ely egy la tin nyelvű him nusz m űvészi fordítása. A vers 1300 körül E szak -Itáliáb an született; a Serm ones nevű kódexben fe­ 183

dezték fel 1922-ben Belgium ban, a leuveni egyetem könyvtárában. 1982 óta az Országos Széchenyi K önyvtárban ó'rzik, m ert a m agyar nép tulajdonába kerü lt. A 37 soros m agyar vers 132 szót tartalm az. Az első eredeti m agyar nyelvű kódexek elvesztek, csak m ásola­ taik m ara d ta k meg. A legrégibb a Jókai-kódex (az eredeti 1372—1400 között íródhatott, a m ásolat 1448-ban készült). Ez a kódex Assisi Szent Ferenc életéről szól

A c s o d a s z a rv a s m o n d á já n a k kódexlapja a K é p e s K rónikábó\

c) Szó- é s k ife je z é s k é s z le te t rögzítő nyelvem lékek, a latin szö­ vegekbe a sorok közé vagy a lap szélére írt m agyar nyelvű m ag y ará­ zatok. A szójegyzékek valójában a szótárak ősei, fogalomkörök sze­ rin t csoportosított latin szavak m agyar fordításai. Legrégibb a Königsbergi szójegyzék a XIV. század közepéről, am ely körülbelül 100 m agyar szót tartalm az. d) Az első m agyar nyelvű n y o m ta to tt s z ö v e g e m lé k S ylvester Já n o s nyelvkönyve, am ely 1527-ben jelen t meg K rakkóban. 1539ben Sárváron pedig k in y o m tatták a szerző la tin -m a g y a r n yelvtanát. Károlyi G áspár bibliafordítása, az ún. Vizsolyi B iblia 1590-ben je ­ len t meg nyom tatásban. M ai m agyar nyelvünk több évezredes fejlődés eredm énye. Régi idők m agyar nyelvű m ondatait olvasva azonnal szem beötlik, hogy 184

nyelvünk jelentős m értékben m egváltozott az elm últ évezredben. V áltozott az írásm ód, a hangok jelölése és a betűk form ája is. M inél távolabb kerü lü n k korunktól, m inél régebbi a vizsgált szö­ veg, an n ál nagyobb eltéréseket lá tu n k a m ai nyelvállapothoz képest, egyre több gondot okoz a szöveg el- és felolvasása, m egértése. A régi szövegek - hogy a m ai olvasó szám ára is könnyen é rth e tő ­ ek legyenek —á lta lá b a n á tírá sb a n jelennek meg. A nyelvem lékek be­ tű in ek á tírá sá t, illetve o lv asatát csak a szakkönyvek közlik. N ézzünk néhány példát! Latiatuc feleym zum tuchel mic vogmuc. (Részlet a Halotti beszéd betűinek átírásából) L a tja tu k feleim szum tukhel, m ik vogymuk. (Ugyanaz a részlet Benkő Loránd olvasata szerint) Látjátok, feleim , szem etekkel, m ik vagyunk. (Benkő Loránd értelmezésében)

185

SZÖVEGÉRTÉS, NÉMA OLVASÁS Az alábbi szövegek a szövegértéshez nyújtanak segítséget. Figyelm esen olvasd el a szöveget, m ajd mondd el a tartalm át!

Ung

Ung folyó

U krajna területe folyókban igen gazdag. Az ország terü letén folyik a Dnyeper, a Dnyeszter, a Duna, a Tisza, a P rut, az Ung és még hoszszan sorolhatnám azokat a kisebb-nagyobb patakokat, folyókat, am e­ lyek gazdaggá és term ővé teszik a földeket. K árpátalja terü leté t is több nagyobb folyó, és sok kisebb p a ta k szabdalja részekre. A nagyobb folyók a Borzsa, Latorca, Nagy-ág, Talabor, Tarac, Tisza, Ung. Az U n g folyó U krajnában és Szlovákiában folyik. A K árpátok víz­ választójánál, az Uzsoki-hágó környékén ered 850 m éter m agasság­ ban. K árpátalja nyugati h a tá ra, a szlovák—u k rán á llam h atár m entén folyik végig és U ngvár közelében lép á t Szlovákia területére. Hossza 127 km. A folyó a K árpátokban hegyi jellegű. U ngvár eló'tt ér ki a sík­ ságra, onnantól síkvidéki jellegű. Szláv neve az uzs (kígyó) szóból ered. A folyó m entén fekvő legna­ gyobb város Ungvár, további jelentősebb települések az u k rajn ai sza­ kaszon Perecseny és Nagyberezna. Az Ung völgye a K árpátokban közlekedési és gazdasági szem pont­ ból jelentős. A folyó m entén halad az Uzsoki-hágón keresztül a Lviv megyébe vezető főút, valam int a villam osított Ungvár—Szambor v asú t­ vonal. U ngvárnál és Felsődom onyánál vízerőmű m űködik az Ungon. 186

Szlovákiában, Deregnyó'nél (Nagymihályi járás) ömlik a Laboréba, m ajd továbbfolynak a Bodrogba, a Tiszába, a D unába, és végül a Fekete-tengerbe. (Kárpátin fo.net)

O tth o n Igen, valahogy így van: otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ism ered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. N em ­ csak pihensz, hanem kipihened m a­ gad. K ipihened az életet, az em bere­ ket, m indent. Ahol otthon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok. Elég egy szo­ ba. H a tízen vagytok benne, az se baj. Ha m ind a tízen egyek vagytok ebben, hogy h a z até rte k , am ikor este h a z a ­ tértek . Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egészen egy­ W a ss Albert szerű á lla ti érzés: hogy m a itt élek. Van egy ágy, am iben alszom, egy szék, am ire leülök, egy kályha, am i m eleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és m a az enyém. Jól érzem m aga­ m at benne, ha kinézek az ablakon és k in t esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogyha ide este bejövök, m eglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon. M inden em bernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az em ber önmagából is hozzáad valam it. Elég egy szál virág, am it az útszélen találtál. Egy fénykép, am it éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. M it tudom én: ezer apró kacat ragad az em berhez útköz­ ben. A fontos az, hogy érezd: jobbra és b alra Tőled áll a világ, a m aga szépségeivel, és a m aga csúnyaságaival. S üt a nap, esik az eső, szelek já rn a k és felhők fu tn ak a széllel. V annak virágok és fák és patakok és emberek. Valahol m indezek mögött van az Isten és O igazítja a v irá ­ gokat, a fákat, a patak o k at és az em berek közül azokat, akik neki 187

engedelm eskednek. És m indezeknek a közepén itt ülsz Te, egy szé­ ken, egy asztal előtt. És ez a szék és ez az asztal m a a Tied. Ma. Ez a fontos. És körülötted szép rendben a többi: a virágok, a fák, a felhők, Isten bölcsessége és az em berek kedves balgaságai, m a m ind a Tieid. És jól van ez így. M ert hiszen az em ber úgyis elég keveset él. És még az is jó, hogy keveset él. H a m indezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon. (Wass Albert)

N a g y a p á m ta n ítá s a —Idefigyelj —m ondta kom oran —, ha egyszer m egígérted valaki­ nek, hogy ekkor és ekkor itt vagy am ott leszel, és nem vagy ott időben, csak két m entséged lehet: m eghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy m ozdulni se tudsz! Hogy nem h altál meg, azt látom . Nos, mi a beteg­ ség, hadd hívjam a doktort?! Elm ondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. M ikor aztán kifogytam a szó­ ból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel. —Idefigyelj —m ondta. —V annak em berek ezen a földön, akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket, hogy azoknak semmi értékük nincsen többé. Mi, W assok nem ezek közé tartozunk. H a mi m ondunk valam it, az áll, m int a sziklakő. Ha mi a szavunkat adjuk, azt ta rtju k is, h a belepusztulunk is! Érted? —É rtem —hebegtem megrendülve. —Dehogyis érted - csapott le reám a szava —, de elm agyarázom úgy, hogy m egértsed. Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? N agyapám tól kaptam , am ikor leérettségiztem . Amikor leérettségizel, a tied lesz. Ez az óra szám om ra m inden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. V isszaadhatod, vagy m egtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. M indenét ellop­ hatod és visszaadhatod megint, vagy m egtérítheted az á rá t. Csak egy valam it, ha ellopsz valakitől, nem téríth e te d meg soha. S ez az idő! H a valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem te ­ heted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hoz­ h a tja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted? É rtettem . Úgy m egértettem , hogy attól a naptól kezdve, ha valaki­ nek szavam at adom, hogy ekkor és ekkor itt vagy am ott leszek —ak ­ kor m ár ott vagyok öt perccel azelőtt, még h a vénasszonyok esnek is az égből, ahogy drága jó nagyapám szokta volt mondani. E rre nevel­ tem gyerm ekeim et és unokáim at is. Nem azért, m ert késni nevelet­ 188

lenség, hanem m ert több annál. Aki öt percet késik, az öt percet ellop valakinek az életéből, am it nem teh e t jóvá soha. - A m egbízható em bert még ellensége is tiszteli - m ondta volt nagyapám —, m ert a megbízható em ber a társadalom sziklaköve, am i­ re országot lehet építeni. A többi szem ét, am it elfú a szél... (Wass Albert)

T a n á c s ta la n u l M it keresek a világon? Tegnap azt hittem , m a választ találok a kérdésre, de a sötétség, amely körülvesz, még töm ényebbnek tű n ik a reggeli sugárzásban. Nagy a kísértés elintézni a dolgot egy laza kézm ozdulattal (vö: le­ gyintéssel), s rohanni a villamoshoz. De tudom: velem jön, m ert ben­ nem gyökerezik, és folyton szem besülnöm kell ú jrasarjad t lényegével: m it keresek a világon? Boldogságot? K arriert? M ásféle sikert? Pénzt? Szó se róla: m ind-m ind jól jönne, m ert eddig egyiket sem birtokol­ tam . És az em ber a rra vágyik, am i nincs neki. Jó példa erre Oszama bin Laden, aki dollárm illiókkal bírt. J á rta a világot, szórta a pénzt, m inden nőt m egkaphatott. Férfiak milliói cseréltek volna vele, de neki nem ez kellett. T urbánt tek e rt a fejére, fegyvert ragadott és h ad at üzent a világnak. Kopár hegyek közt, sötét barlangokban bujkálva harcol egy tébolyult eszm éért; a pénz h a ta lm á t a rettegtetés h a ta lm á ­ ra cserélte. H át igen: az em bert leginkább a hatalom igézete hozza lázba. A hatalom é, amely drog: előbb felemel, aztán elveszejt. De ő m aga is ingatag, kérészéletű. Csin Si H uang-ti hosszú, véres harcok á rá n a la ­ pította meg császárságát i. e. 221-ben. F e n n tartan i csak tízezrek lem észárlásával tu d ta. És mivégre?: h alála után , i. e. 206-ban dinasz­ tiáján ak h atalm a szertefoszlott. M ennyi áldozat —a sem m iért. K arrierje érdekében sok em ber bárm ire képes, de ha m ár elérte, nem mindig képes elviselni a sikert. K urt Cobain, a N irvána rockze­ nek ar énekese pályája csúcsán nem tu d o tt m it kezdeni a dicsőséggel —golyót röpített a koponyájába. A boldogság m indenki szám ára m ást jelent. Ugyan m iért tu d n a a kapus együtt örülni a kapott gólt belövő csatárral? C satát vesztő sak k ­ játékos a nyertessel? S ha meg is adatik a boldogság érzete —túlságo­ san illékony. Egyre világosabb, hogy a kérdés m egválaszolhatatlan. De m iért keresek b árm it a világon? Érdem es egyáltalán? (Lengyel János, Együtt, 2006. 3. szám) 189

A k á ly h a e lle n z ő m ö g ö tt Széchenyi katonakorában oly könnyen bán t a pénzzel, hogy nagy jövedelme m ellett is nem egyszer kénytelen volt kölcsönzéshez folya­ modni. Egyszer E sterházy hercegnél volt látogatóban. A m int beszélget­ nek, bejön a kom ornyik és jelenti, hogy k in t vár N. N. tó'zsér, s a lá z a t­ ta l kéri, hogy óliercegsége elé járulhasson.

E sterházy-kastély - 1 sz o b a a 126 közül

M ikor E sterházy azt m ondta az inasnak, hogy bocsássa be a tó'zsért, Széchenyi távozni ak art. A herceg azonban, m ikor a szolga kim ent, mosolyogva így szólt: 190

- Csak m aradj, Stefi; állj e mögé a kályhaellenzó' mögé, és hallgasd végig a beszélgetésünket. Megládd, nem bánod meg. Alig helyezkedett el rejtekében Széchenyi, az inas bevezette a tőzsért, ki félénk tisztelettel, mélyen hajlongva lépett a herceg elé; de m ihelyt kihúzta lábát a szobából a lakáj, a pénz em bere nem alázatoskodott többé, hanem kím életlen, hetyke hangon így szólította meg Esterházyt: - No, kedves hercegem, h á t hogy leszünk? M ikor fizet? És tovább beszélt az irgalm atlan hitelezők szem telen hangján. A hercegnek meg tű rnie kellett a m egaláztatást, m ert fizetni nem tu ­ dott, és igen súlyos következm ényekkel já rh a to tt volna, h a az uzso­ rá st m aga ellen haragítja. A tó'zsér visszaélt helyzetével, a h a la sz tá sé rt ism ét uzsorakam ato­ k a t követelt, s m iután ú jra porig alázta a becsületben és vitézségben megó'szült herceget, gúnyosan m eghajtotta m agát és távozott. Alig zárult be az ajtó az uzsorás mögött, Széchenyi dühösen kiug­ ro tt rejtekéból, és szidni kezdte a tó'zsért, sőt u tá n a a k a rt sietni, hogy megfenyítse. A herceg azonban v isszatarto tta őt, és így szólt hozzá vállára téve kezét: - Ne tüzelj, édes Stefim. M a épp csak m ia tta d engedtem ennyire ju tn i a dolgot. Tudd meg, hogy én tön k rem en t em ber vagyok; részin t a m agam hibájából, de főképp eleim p a zarlása m iatt. É n rajtam nem lehet többé segíteni; nem m ászhatok ki ebből a kátyúból soha. Te m ost ugyanazt cselekszed, am it én és őseim tettü n k : tékozlod és adó­ sággal terh eled az atyádról reád m a ra d t vagyont. Meg k ellett téged oktatnom , mi lesz így a véged. H a igaz nem es em ber vagy, h a él a szívedben őszinte h azaszeretet, akkor légy rajta, hogy sohase légy kénytelen olyan m eg a láz ta tá st tű rn i, m int én az im ént. A m agyar nem ességet még m indig ki lehet szab ad ítan i a hálóból, m elyet szíve­ sen néznek a függetlenségünket nem szívesen látó idegenek. Azt sze­ retnék, hogy erőtlenül tű rjü k régi jogaink és szabadságunk eltiprását. Legyen h á t neked, Stefi, a m ai jelen et tan u lság , hogy vágyonod at őrizd meg s hogy gondolkozzál azon: m iképp lehetne nekünk, az ország legnagyobb földbirtokosainak becsületes hitelre szert tenni; m ert csak így nem k erü lü n k am a vérszopók karm ai közé, akik közül m a egy igen jeleset láttá l. Ez az eset is m élyen h a to tt a fiatal Széchenyire. (Részlet Tóth Béla A magyar anekdotakincs c. könyvéből)

191

tőzsér - marhakereskedő; kályhaellenző - a kályha eltakarására szolgáló para-

1. M ilyennek m u tatja az első bekezdés a fiatal Széchenyit? 2. Mi indokolja az uzsorás kétféle viselkedését? 3. Hogyan jellem eznéd a szereplőket a tö rtén et alapján? Legalább két fontos dolgot emelj ki! 4. Milyen tanulsággal szolgál a tö rtén et Széchenyi szám ára? 5. M it jelent az uzsorás kifejezés?

A S zin evé ri-tó le g e n d á ja A Szinevéri tengerszem vidékünk egyik leggyönyörűbb term észeti kincse. K árpátalja legnagyobb tava sok, közelről s távolról érkező tu ris tá t csábít a K árpátok vízválasztó hegyei, a Gorgánok között csillogó víz­ hez. Nem csoda, hiszen ez a messze földön híres látványosság m inden évszakban csodás élm ényt nyújt. Az örökzöld fenyvesektől szegélye­ zett kék vizű tó, belsejében az apró kis szigettel egy gyönyörű szemre em lékeztet. A környékét lakó nép nagy szeretettel viszonyul e kincs­ hez, s rom antikus, érdekes történeteket szőtt köré. Ezek közül egyet, a legism ertebbet, a szerelm es Színy és Vér szomorú történ etét Legendák Kárpátalján című rovatunk indulásakor az elsők között osz­ to ttu k meg a kedves Olvasókkal. B ár ez em lített legendának is több

192

variációja szállt a m últban szájról szájra, most hadd álljon itt egy m á­ sik, kevésbé ism ert, ám nem kevésbé figyelemre méltó legenda, hogy a Szinevéri tengerszem híre még többekhez elérjen, s még többen ked­ vet kapjanak felkeresni K árpátalja ezen szép nevezetességét is —le­ gyen szó b ár m esszi vándorokról vagy épp e csodákban gazdag vidék régi lakóiról... Réges-régen az erdőkben szabad emberek éltek, akik vadászattal és pásztorkodással foglalkoztak... A m ez nem tartott örökké. Jött egy úr, aki keservessé tette az itteni emberek életét. A legkisebb vétségért is szi­ gorúan megbüntette azokat. Nagy baj történt egyszer - az uraság birkáira farkasok tám adtak, és egy Iván nevű pásztorfiúnak egyetlen állata sem maradt. N ekibúsult Iván. Úgy döntött, nem várja meg az uraság büntetését, ezért elbúcsú­ zott a kedvesétől, és messzi földre vándorolt, a kék tengeren túlra... A m nem találta helyét a pásztor a távoli országban, m indennap kim ent a tengerpartra, messzi otthonára gondolva. Egyszer így sóhaj­ tott fel:„Tenger, legalább egy szem pillantást vess a Verhovinára, a szü ­ lőföldemre!” És abban a pillanatban csoda történt: a földet hirtelen áttörte a tenger, és elmosta a gonosz uraságot a szolgáival együtt. A víz pedig mindörökre ott m aradt, olyan kéken és tisztán ragyogva, akár a „tenger szem e”.

K o v á szó i v á rro m A Benei- és a Kelemen-hegy között félúton, a Borzsa folyó jobb partján, Kovászó (Kvaszovo) község felett látszan ak a kovászói vár bokrokkal és szederindákkal benó'tt romjai. H adászatilag fontos hely volt, hiszen a M áram arosból az ország belsejébe vezető ún. sóutat el­ lenőrizte. Lehoczky Tivadar szerint a település és a vár a nevét a „ha­ tárában elterjedő Kovas-szikláktól vévé”. A vár első írásos em lítése 1390-ből való, am ikor Zsigmond király Nagym ihályi György fiának, János m esternek adom ányozta Várival együtt. A későbbiekben a kusali Jakchy család birtokolta Kovászót. A Jakchy családtól egy időre elidegenítették birtokait, azok nagy részét a H unyadiak, illetve Szilágyi Erzsébet k ap ták meg. így 1461-ben H unyadi János besztercei grófot, M agyarország korm ányzóját ik ta t­ tá k be Kovászó birtokába. A Jakchyak sokat pereskedtek szom szédaikkal, így a Szaniszlóffy B áthoriakkal, akik egy időre még Kovászót is elnyerték tőlük. Leányági örökségként, illetve v ásárlás ú tján a M athuznai család szerezte meg a kovászói u rad alm at (kászoni Jakchy K atalin hozomá193

Kovászói várrom

nyaként). 1540-ben M athuznai György és Pál eladta a v á ra t Kávássy K ristóf huszti várkapitánynak. Az 1543-as b eiktatási okm ány szerint a várhoz a környező' földek m ellett az A tak folyón lévó' kétkerekű malom, a Borzsa folyón lévó' malom, illetve a folyón átvezető' vám hely tartozott. 1546-ban a M athuznaiak visszakapták Kovászót. M athuznai Pál kihasználva a János Zsigmond erdélyi fejedelem és I. F erdinánd kö­ zötti háborúskodást, valóságos rablóvárat alak íto tt ki Kovászón, in ­ nen ta rto tta rettegésben a környéket. B alassa M enyhérttel közösen á tté rte k a császár hűségére, ezért a fejedelem (aki ekkor Bereg megye egészét birtokolta) Gyulafehérváron kelt rendeletével Kovászót elko­ bozta és Gáltó'i Ferenc m unkácsi várnagynak adományozta. F erdinánd is megelégelte a M athuznaiak garázdálkodásait, ezért 1563-ban vizsgálóbiztosokat küldött ki a megyébe. A pozsonyi országgyűlésen a rendek h atározatot hoztak, hogy m eghagyják az ország ^ k a p itá n y á n a k , vizsgáltassa ki: szükséges-e az ország védelm e szem ­ pontjából a kovászói vár. Am ennyiben igen, úgy császári h ad ak at kell benne elhelyezni, ha nem, akkor le kell rombolni. Mivel ekkor a vidék még János Zsigmond birtokában volt, a h atáro zatn ak nem tu d ta k é r­ vényt szerezni. 194

1564-ben, am ikor Schwendi L ázár császári hadakkal elfoglalta a vidéket, serege a kovászói v á ra t is m egostrom olta és bevette. Ekkor rom bolták le az erősséget. A v á ra t északon, a folyó felől m eredek sziklafal határolja, nyugat felől sziklás talajba vágott árok. A vár kissé szabálytalan három szög alaprajzú, amelyhez délnyugatról egy kerek bástya csatlakozik. A bástya falvastagsága 2,05 m, átm érője 12 m. A három szög alaprajzú épület falainak vastagsága 1,3 m, egykor kelet felől valam ilyen épít­ mény csatlakozott hozzá. A vár m agjául a kerektorony szolgált, ehhez épültek később a m agaslat vonalát követő erődítés falai. (Kárpátalja szép c. folyóiratból, Zubánics László újságcikke nyomán)

A z u r á li n épek és k u ltú r á ju k (O lv a sm á n y ) Legközelebbi rokonaink, a vogulok (manysik) az U rál hegység, az Ob, Irtis és Tobol alsó folyása m entén élnek, lélekszám úk 1989-ben 8279 volt. Az osztjákok (chantik) 1989-ben 22 283-an voltak, és az Ob alsó és középső folyása m entén laknak. A voguloknak közel fele, az osztjákoknak valam ivel több m int a fele beszéli nyelvét anyanyelv­ ként. A tajga-, erdős tu ndra- és tundravidéken élő k ét nép kései szét­ válása m iatt sok hasonló szokást őrzött meg, anyagi és szellemi k u ltú ­ rájuk hasonlít egymáshoz. A 15. században kerültek orosz fennható­ ság alá, déli csoportjaik a szibériai ta tá r kánságnak adóztak. Orosz telepesektől földm űvelést is tan u lta k , de a 20. századig a h alászat és a vadászat m arad t fő foglalkozásuk, s m egőrizték p atriarchális nem ­ zetségi szokásaikat. H ittek az ősök szellem éhen és a term észeti erők­ ben, nem zetségenként sám ánjuk volt. V adásznépekre jellem ző m ed­ vekultuszuk legnagyobb ünnepét, a medveünnepet télen ta rto ttá k . A sz ertartá s engesztelő áldozat jellegű volt. A leölt m edvét m egnyúzták, bőrét kitöm ték, ének- és zeneszóval hazaszállították. O tthon posztó­ ba, bőrbe, selyembe öltöztették, és lakom át rendeztek tiszteletére, m elynek során a sz ertartá s m entegetőzéssel, a medve szórakoztatásá­ val, m edveünnepi színjáték bem utatásával folytatódott. A 17—18. szá­ zadban erőszakos keresztény h ittéríté s áldozataivá váltak, de saját isteneiket és szokásaikat is m egtartották: a többnejűséget, a lóhúsevést és a bálványim ádást. M edveünnepeiket még a 20. században is m egünneplik. M a jövedelm ük elsősorban halászatból, prém esállat-tenyésztésből, rénszarvastartásból és földművelésből szárm azik. A 20. században vidékük kis m értékben iparosodott, halkonzervgyár, fafeldolgozó üzem és fűrészm alom m ellett Tyum eny körzetében olaj195

k u ta k a t fúrtak, s a vogulok és osztjákok élete is átalakult. írá su k cirill betűs, iskolarendszerük az 1940-es években épült ki.

Bogyók, liszt, varrókészlet tárolására alkalm as kerek tárolódoboz

Nyírkéreg kunyhó, régi építésű kota

A zűrjének (komik) Oroszország európai részének északkeleti s a r­ kában élnek, lélekszám úk 1989-ben 483 578 volt. 15%-uk Tyum eny környékén, az Ob torkolatvidékén, a Kola-félszigeten él. A sok á s­ 196

ványkinccsel rendelkező, 80%-ban erdős vidék éghajlata rideg, lakói földműveléssel, h alászattal, h áziiparral foglalkoznak. A 16. századtól a Moszkvai Fejedelem ség alattvalói. M egkeresztelkednek, de term é­ szeti vallásuk is tovább él. Életm ódjukban, szokásaikban erős az orosz művelődési hatás. A 20. században az iparosodás változtat életükön. A finn és észt társadalom u tá n a zűrjén társadalom differenciálódott legjobban. írásos nyelvemlékeik vannak a 14. századból, s a m agyaro­ kon kívül csak a zűrjének őriztek meg ilyen korai dokum entum okat. A többi finnugor népnek ekkor még nem volt írása. A votjákok (udm urtok) a V jatka és Kám a alsó folyása m entén él­ nek, 1989-ben 714 833 volt a lélekszám úk. Földműveléssel, á lla tte ­ nyésztéssel foglalkoztak, a 15. századtól orosz alattvalók, a 18. szá­ zadtól pravoszlávok. Cirill írásu k a 15. századtól létezik. A 20. század­ ban vidékük iparosodott, életm ódjuk átalakult. A cseremiszek (marik) a V etluga—V jatka-vidéken a Volga bal p a rt­ ján, illetve a Szura torkolatvidékén a Volga jobb p a rtján élnek. 1989ben 643 698 volt a lélekszám úk. A letelepült életm ódot élő cserem i­ szek elsősorban földművelők voltak, a 8. században a K azár Birodalom, a 9—13. században a volgai Bolgár Birodalom fennhatóság alá tarto z ­ tak, erős csuvas-török h a tá s érte őket. A 16-17. században lettek orosz alattvalók, de csak névlegesen pravoszlávok. A 20. században vidékük iparosodott. Török és belső-ázsiai kapcsolataik révén feltűnő az egyezés a magyar és a cseremisz népi dallam ok között. A mordvinok volgai finnugor nép, az Oka és a Belaja folyó közötti vidéken élnek, de nagyon széttagoltan, szétszórtan oroszok, tatá ro k és baskírok között. 1989-ben 1 072 939-en voltak, a magyar és a finn után a harm adik legnépesebb csoport a finnugorok között. A 10. szá­ zadtól élnek letelepült életmódot, több száz évig ta tá r uralom a la tt éltek, a 16. századtól az Orosz Birodalomhoz tartoznak. A vidék te r ­ m ékeny feketeföldje fejlett m ezőgazdasági k u ltú ra létrejöttét te tte le­ hetővé. A 20. században ez a vidék is iparosodott. K ultúrájukban orosz, bolgár-török, illetve ta tá r h a tá s érződik. A finnek Fennoskandia keleti felén, az „ezer tó országában” la k ­ nak. A 7—8. században települtek be jelenlegi hazájukba. T erületük 10%-a tó, 70%-a nyír- és fenyőerdő, 8-10% -a m egm űvelhető terület. O rszágukat Suom inak, m agukat soum alainennek hívják. A 13. szá­ zadtól közel 600 éven keresztül svéd uralom a la tt éltek. A 16. század­ ban a reformáció h a tá sa igen erős volt, a népesség nagy része m a is evangélikus. 1809-től perszonálunió form ájában terü letü k az Orosz Birodalom része lett. 1819-től T urku helyett H elsinki a fővárosuk, 1917-től függetlenek. Lélekszám úk 1992-ben 5 millió (5,9% svéd), de élnek 212 000-en Svédországban, 93 000-en Oroszországban, kb. 197

15 ezren Észtországban és kb. 200 ezren az USA-ban is. A 11—12. szá­ zadban jött létre nem zeti nyelvük. Irodalm uk leghíresebb alkotása a Kalevala című eposz, am elyet népdalokból Elias Lönnrot orvos szer­ kesztett össze (1835, 1849). Az eposz központi alakja Váinámöinem varázsló és dalnok, m itikus istenalak. A történetben erős az a gondo­ lat, hogy a nép m egtalálhatja önm agát, és m egszilárdíthatja helyét a világban.

Váinám öinem alvilági útja

Az észtek a Finn-öböltől délre enyhe éghajlatú m ocsaras alföldön élnek. Lélekszám úk 1992-ben 980 ezer volt, de Svédországban és az USA-ban is élnek kb. 100 ezren. L atin betűs írásu k a 13. században alak u lt ki, összefüggő szövegemlékeik a 16. századtól m arad tak fenn. Főleg lu th erán u s vallásúak, de vannak közöttük görögkeletiek is. 198

I A finnekből szakadtak ki, és m ás balti népekkel egybeolvadtak, ez m agyarázza, hogy népköltészetük, hitviláguk rokon a finnekével. Rendkívül gazdag dalkultúrájuk van, eddig kb. 300 ezer népdalt je­ gyeztek le. Irodalm uk leghíresebb alkotása a Kalevipoeg, am elyet K reutzw ald alkotott a Kalevala m intájára, de prózai mondaanyagból. A tö rtén et hézagosabban rekonstruálható, m int a Kalevala, s n a ­ gyobbrészt K reutzw ald m unkája. A városias ku ltú rájú nép története viszontagságos, ném et, dán, orosz, lengyel és svéd osztozkodásoknak és hódítási törekvéseknek a krónikája. 1918-tól 1940-ig független á l­ lam , m ajd szovjet tagállam , 1991-től ism ét önálló állam. A lappok lélekszám a 50-80 ezer, kb. 31 ezren beszélik anyanyel­ vűket. K étharm adrészt Norvégia északi területein, valam int Svédország, Finnország északi részén és a Kola-félszigeten élnek. N yelvjárásaik közt igen nagy különbségek vannak. Nyelvük sok egye­ zést m u ta t a balti finnekkel, ugyanakkor em bertani jellegük más, ön­ álló em bertani típ u st képviselnek, amely inkább europid, m int ázsiai.

Lappföldi őslakos 199

1 E zért feltételezzük, hogy a lappok nyelvcserével vették fel nyelvüket, de a rra vonatkozóan, hogy ez mikor történt, és mi az eredeti nyelvük, nincsenek adataink. A l l . század óta keresztények, jórészt evangéli­ kusok és görögkeletiek, de sám án h itü k et is megőrizték. Rénszarvastenyésztésből, halászatból és vadászatból élnek. Az utóbbi néhány évtizedben u tak a t, szállodákat is építettek Lappföldön, és a turizm us is jövedelem forrássá vált. A szamojédok K elet-Európa és Nyugat-Szibéria északi részén él­ nek. A nyenyecek közel 30 ezres népessége az Eszaki-Dvina és a Jenyiszej torkolatvidéke közötti területen, a kb. 200 enyec a Jenyiszej alsó folyása m entén, a kb. 1000 nganaszán a Tajmir-félszigeten, s a m integy 4000 szelkup a Középső-Ob vidékén. A halászattal, v adászat­ tal, prém esállat- és rénszarvastenyésztéssel foglalkozó szamojéd n é­ pek sám ánhitűek, a szelkupok a 18. század óta papírform a szerint pravoszlávok. E m bertani rokonságot m u tatn ak az osztjákokkal. Szamojéd földön az első iskola 1925-ben létesült. (Nyirkos István Nyelvrokonaink c. írásából, Élet és Tudomány, 1994/41)

G rétsy L á szló és a „ va ló sá g o s c s o d a p a lo ta ” (Részlet) - Ló'rincze nagy barátja volt Kodály Zoltánnak, aki mély szakm ai beleérzéssel mondta, hogy „az idegen szó, az még a legkisebb baj, mert az idegenséget magán viseli. Nagyobb baj az észrevétlen idegenség, am i onnan keletkezik, hogy most nagy nekidurálással tanul m indenki idegen nyelveket. Iparkodik, hogy annak helyes kiejtését elsajátítsa, ez­ által magyar beszédébe is belekerülnek idegen fonetikai elemek, am ik azt megrontják. Elsősorban éppen a ritm usba és a dallam ba.” M i a véleménye az anyaországon kívül élő magyarok beszédkultúrájáról, nyel vhasználatáról? —M inden nyelv örökösen változik, így term észetesen anyanyel­ vűnk is. Csak holt nyelv vagy m esterségesen m egalkotott nyelv m a­ ra d h a t változatlan, de az is csak addig, am eddig valam ilyen kisebb-nagyobb réteg, csoport tag jai nem kezdik (újból) használni. É rthető, hogy a m agyar nyelv is folytonosan, sz ak a d a tla n u l változik, de azzal is tisz tá b a n kell lennünk, hogy ez a változás nem egységes form ában megy végbe, hanem egym ástól eltérő feltételek, körülm é­ nyek, külső és belső h atáso k következtében kisebb-nagyobb e lté ré ­ sekkel, nem teljesen azonos módon. Az anyaországon belül élő m a­ 200

gyarság n y elvhasználata lényegesen gyorsabb ütem ben változik a határo k o n kívül élőkénél, m ert aki birtokon belül van, az sokkal könnyebb szívvel fogadja be az újat, a hagyom ánytól eltérőt, m int az, akinek anyanyelve m e g ta rtá sá é rt szinte m indennap meg kell vívnia a m aga harcát. Ez az eltérő irán y ú és arán y ú változás, illetve fejlődés azonban vélem ényem szerin t nem fenyeget azzal, hogy egy idő u tá n m ár nem egy, hanem több m agyar nyelvvel kell szám olnunk. K étségtelen tény, hogy az erdélyi, szlovákiai, k á rp á ta lja i stb. m agyarságnak szá­ mos olyan szava is van, am elyet a m agyarországi m agyar esetleg nem is ism er, de ettől a m agyar nyelv még nem töredezik szét több darab ra, hanem alapjában véve egységes m arad. Persze, azt azért észre kell vennünk, hogy a határo k o n kívüli m agyarság anyanyelv­ h a sz n á la ta az asszim iláció és egyéb, a m agyarság e részét érintő külső és belső h atáso k következtében egyre gyengül, egyre szűkebb te rü le tre szorul vissza. Sajnos, még fokozottabban, még h a tá ro zo t­ tab b a n vonatkozik ez a m egállapításom a szórványm agyarságra. U gyanakkor viszont örömmel látom , hogy a m agyarságnak épp ez a része, legalábbis e részének szám os tag ja m egítélésem szerin t a m a­ gyarországi m agyaroknál még ta lá n m élyebben á t tu d ja érezni Kölcsey Ferencnek azt az intelm ét, am elyet Parainesisében Kölcsey K álm ánhoz in tézett, s am ely így hangzik: „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! m ert h aza, nem zet és nyelv, három egym ástól v á lh a tatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a k ét elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog.” (.Hajdú Mónika)

A b eszéd és a nyelv A beszéd az, am inek segítségével az em ber zsenge korában játszva átveszi az előtte já r t nem zedékeknek vérrel és verejtékkel szerzett tap asztalatait; a beszédben alapul m indaz a képessége, hogy gondol­ kozzék, m ind pedig az, hogy e gondolátait közölje, és m ásokét m egért­ hesse; hogy hasson társa ira , és azok is h a th a ssa n a k rá. Az em beri tá rsa d a lm a k m ind beszélnek, de korántsem egyfor­ m án. Beszédük eszköze, a nyelv, tá rs a d a lm a n k é n t különbözik: kö­ zösségenként m ás és m ás hangeszközöket talá lu n k , e hangeszközök­ ből m ás és m ás jelek épülnek egybe a fogalm ak jelölésére, s e jelek m ás és m ás módon álln ak össze jelzésekké a gondolat anyagi b u rk a ­ ként. Ám m inden á lta lu n k ism ert beszédform a m élyén valam ilyen nyelv van; nincs m a olyan beszédform a —a legkevésbé fejlett sem az 201

ism ertek közül am ely ne valam iféle nyelvnek a m űködési form ája volna. A felületet nézve főleg különbségeket ta lá lu n k - m ás hangrendszert, m ás szókincset, m ás nyelvtani szabályokat nyelven­ k é n t m élyebbre m enve azonban egyre több és több az em beri nyel­ vekben a közös vonás, az egyezés. (Deme László)

M IT T A N U L T U N K ? Ö SSZEFO G LALÓ TÁBLÁZATOK Hangtan: hangok - betűk

1. Magánhangzók M agánhangzó

E lö l k é p z e tt (m a g a s)

H á tu l k é p z e tt (m ély)

rövid

eiöü

aou

hosszú

éíőű

áó ú

Magánhangzó-törvények:

H a n g r e n d ■ Régi, egyszerű szavainkban vagy csupa m agas, vagy csupa mély m agánhangzó található. Ezek a m agas (kér, ember), illetve mély hangrendű (had, túsz, bátor) szavak. A vegyes hangrendű sza­ vakban (leány, tehát, csikó) m indkét m agánhangzó típus eló'fordul. (A m agas m agánhangzók közül az e, é, i, í fordulhat eló'.) Az összetett szavakra nem vonatkozik a hangrendi kényszer, a tagok m egtartják eredeti hangrendjüket az összetételben: asztalfiók, sítalp, leányvállalat. Ille s z k e d é s ■ A szótő hangrendje m eghatározza a toldalék h a n g ­ rendjét is. Mély hangrendű szóhoz mély hangrendű, m agas h a n g re n ­ dű szóhoz m agas hangrendű toldalék járul. A vegyes hangrendű sza­ vak illeszkedési szabályrendszere bonyolultabb. Egyrészt többnyire mély hangot tartalm azó toldalék já ru l hozzájuk (leánynak, csikótól) m ásrészt az utolsó m agánhangzó dönti el a toldalék választását (októ­ berben, Ágnestől, moziba, sofőrrel). Olykor ingadozást is tap asztalu n k (norvégek-norvégok, fotelben-fotelban). H iá tu s tö r v é n y ■ A két m agánhangzó között lévő h an g ű rt vagy egy m ássalhangzóval szüntetjük meg (j), vagy kiesik az egyik m agán­ hangzó. A h angűr feloldásának főbb módjai a következők: • M á ss a lh a n g z ó b e to ld á s a : a m agánhangzók közé (főleg ha az egyik m agánhangzó í vagy e) ejtéskönnyítő j m ássalhangzót toldunk. Ez a j nem vesz részt a szó hangtestének m egalkotásában, csupán a 203

kiejtés sim ábbá tételére szolgál (fiú - fijú, m iért - mijért, dió - dijó, diák - diják). • M agán h an gzó-k ivetés: egyes szavakból az első m agánhang­ zót kivetjük, de a rövidebb alakváltozatok m ellett m egm aradnak az eredeti hosszabb alakváltozatok is, és m int stilisztikai variánsok használhatók: leány—lány, reá—rá, miért—mért. A hiátustörvény egyrészt a szó h an g tan i egységét biztosítja, m ás­ részt a hangszakasz, szólam zökkenőm entes h an gtani lefolyását.

2. Mássalhangzók A KÉPZÉS M ÓDJA SZERINT

A KÉPZÉS HELYE SZERINT

zárh an g

r ésh a n g

zt

z

zt

z

ajak h an g k ét ajakkal ajak-foghang

P

b m

f

V

fogh an g

elülső fog­ hang hátulsó fog­ hang

t

d n

sz s

z l zs

szájp ad ­ lásh an g

elülső száj­ padláshang hátulsó száj­ padláshang

zöngésség szerint

ny k

gégehang

zár-résh an g

p er­ gőhang

zt

z

z

c cs

dz dzs

r

ty

gy

j

S h

z t —zöngétlen z - zöngés Mássalhangzó-törvények:

H a so n u lá s ■ Két hang közül az egyik a m ásikat részben vagy teljesen m agához hasonlítja. 204

1. R é szle g e s h a s o n u lá s a) k é p z é s h e ly e szerin ti: n + m, p, b (azonban, színpad)', n + gy, ny, ty (öngyújtó) b) z ö n g é ssé g szerin ti: • zöngésedés: a zöngés m ássalhangzó az eló'tte álló zöngétlen m ássalhangzót zöngésíti (patakban, vasgerenda) • zöngétlenedés: a zöngétlen m ássalhangzó az eló'tte álló zön­ gés m ássalhangzót zöngétleníti (dobták, jégcsap). 2. T eljes h a s o n u lá s a) írásb an jelölt: az egyik hang a m ásikat teljesen magához hasonlítja (késsel, széppé, abban, olvassuk) b) írásb an n em jelölt: a teljes hasonulás csak kiejtésben való­ sul meg (bátyja, ha llju k, hagyja tok). Ö sszeo lv a d á s ■ Két hang egy harm adikká olvad össze (családja, szeretjük, futsz). M á ssa lh a n g zó -rö v id ü lés ■ H a egy hosszú és egy rövid m ássalhangzó kerül egymás mellé, a hosszú m ássalhangzó kiejtésben gyakran megrövidül (álltak, lánccal, otthon). M á ssa lh a n g zó -k iesés ■ A három egymás mellé k erült m ássalhangzó közül a középsó', h a ez d vagy t gyakran kiesik (m ind­ nek, m ost sincs).

A helyesírás alapelvei HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI K iejtés elve

szalm a, négy, fény, ízes, hűsít, gyűszű, könynyű

S zó elem zés elv e

szénpor, népdal, átcsap, anyja, kürtjei, egy­ szer

H agyom án y elv e

Batthyány, Thököly, lyuk, zsindely, ilyen

E g y sz e r ű síté s elve

mésszel, jegygyűrű, M ariann-nal, Széll-lel

Szófajtan A szófaj a szavak csoportja. Nagyobb csoportjai a névszók, az ige, az igenevek és a kevésbé népes szófajok.

A tá b lá za tb a n a szófajok e g y e s csop ortjaira ta lá lsz p éld át. SZÓFAJOK N

F őn év

É V M ellék n év

S

S zám n év

z

K özn év

M olnár Gábor, Ungvár

macska, tanuló, asz­ talos

okos, kicsi, meredek, piros H a tá r o z a tl a n

H a tá r o z o tt négy, negyed, negye­ dik

ó K

sok, kevesebb, több

N évm ás

én, enyém, magam, egymás, ez, melyik, vala­ ki, bárki

Ige

C selek vést jele n tő

T ö rtén ést jele n tő

L é tezé st j e ­ le n tő

fut, já tszik

esik, eltörik

van, volt, lesz

Ig e n é v

Főnévi

M ellékn évi

H a tá r o z ó i

aludni, enni

olvasott, nézendő

félve, látván

Ig ek ö tő

le, fel, át, ki, be, szét, rá, össze

H atározószó

ott, most, nagyon, jól, beljebb

N évu tó

alatt, mellett, múlva, alá, m iatt, mögül, együtt

N évelő

H a tá r o z o tt

H a tá r o z a tl a n

a, az

egy

K ötőszó M ód osítószó In d u la tszó 206

T u la jd o n n é v

ha, és, vagy, de, ellenben, sem ...sem nem, persze, nyilván, okvetlenül, talán jaj, hurrá, nana, ej, no, ó

A szó fajok részletes táblázata №

A szófaj n eve

1.

F őn év

S zerep e, alfajai

Élőlények, élettelen vagy gondolati dolgok neve. 1. K öznév: több hasonló do­ log neve ruha, fiú a) Konkrét főnév erdő, ' Egyedi név hegység • Gyűjtőnév zsír, tinta • Anyagnév b) Elvont főnév igazság, jog 2. T ulajdonnév: egy-egy do­ log saját, m egkülönböztető neve István, a) személynév Ágnes b) állatnév Bodri, Ráró c) földrajzi név d) intézménynév e) cím f) m árkanév g) égitestek nevei

N 2.

É

M ellék n év

V 3.

S

z ó K

S zám n év

Példák

Élőlények vagy dolgok tulajdonságát nevezi meg. A dolgok m ennyiségét, szá­ m át vagy sorszám át nevezi meg. 1. H atározott szám név: pontosan fejezi ki a m ennyi­ séget, számot: a) tőszám'név: egész szá­ mot nevez meg b) sorszám név: sorrendi szám ot jelöl, képzője: -dik c) törtszámnév: az egész­ nek tö rt részét fejezi ki, képzője: -d 2. H a tározatlan szám név: a m ennyiséget hozzávetőle­ gesen fejezi ki.

Balaton, Ung ELTE Árvácska Opel Nap, Föld okos, vi­ dám, koc­ kás, nagy

ötven száz, öt első, ötödik ötöd sok, néhány

207

4.

N évm ás

Főnevet, m elléknevet vagy szám nevet helyettesít. I. C sa k fő n év ie k : 1. Személyes 2. Visszaható: azt fejezi ki, hogy az alany cselekvése ön­ m agára irányul.

én, te, mi, ti magam, maga

3. Kölcsönös: az alanyok cse­ egymás lekvésének egym ásra irányu­ lásá t fejezi ki. 4. Birtokos: a birtokos szá­ m át és személyét, a birtok szám át fejezi ki.

mienk, m ieink

II. F ő n é v ie k , m e llé k n é v ie k , s z á m n é v ie k : 1. Mutató: rá m u ta t dolgokra, tulajdonságokra, m ennyiség­ re.

ez, ilyen, ennyi

2. Kérdő: névszókra kérdezünk vele.

ki?, m i­ lyen?, m eny­ nyi?

3. Vonatkozó: m ellékm ondat­ aki, ami, b an áll, s a fó'mondat egy ré ­ amely szére vonatkozik.

208

4. Határozatlan: meg nem nevezett dolgokra utal.

valaki, vala­ mi, vala­ mennyi

5. Általános: m inden sze­ mélyre, dologra, bárm ilyen tulajdonságra vagy m ennyi­ ségre utal.

akárki, bár­ ki, m inden­ ki, sem m i

5.

Ige

1. Cselekvést, tö rtén ést és létezést személyhez, időhöz kötve fejez ki.

járunk, h u l­ lott, esik, van, nincs

2. A tárgy szempontjából: a) tárgyas (azaz tárggyal bő­ víthető)

eszi az a l­ m át bú to rt szál­ lít

b) tárgyatlan (tárggyal ren d ­ szerint nem bővíthető).

indul, nya­ ral

3. Ragozás szerint: a) iktelen (a kijelentő mód jelen idejének E/3. nincs sze­ mélyrag) b) ikes (a kijelentő mód jelen idejének E/3. szem élyragot kap. 6.

7.

I G E N E V E K

Főnévi ige­ Igéből -ni képzővel alkotott név főnév. M ellékn évi igenév

Igéből m eghatározott képző­ vel alkotott melléknév. 1. F olyam atos: képzője: -ó,-ó' 2. Befejezett: képzője: -t, -tt 3. Beálló: képzője: -andó, -endő

örül, vigad

eszik, al­ szik, vigadozik őrizni, já rn i

mosó, főző vasalt, szá­ rított írandó, ké­ rendő

8.

H a tá r o z ó i igenév

Igéből -va, -ve', -ván, -vén képzővel alkotott szó.

látva, nézve

9.

H a tá r o z ó ­ szó

A cselekvés helyét, idejét vagy m ódját határozza meg

lent, hol­ nap, így,

úgy

209

10.

11.

V

N é v u tó

Egy névszóval együtt a cse­ mellett, óta, lekvés körülm ényeit h atáro z­ miatt, vé­ za meg. gett

N évelő

Főnevek eló'tt álló legtöbb­ ször hangsúlytalan szó 1. határozott 2. határozatlan

a, az egy

Ig e k ö tő

Igéhez kapcsolva módosítja vagy m egváltoztatja annak jelentését.

leszalad, megír, átad, kinéz

K ötőszó

Tagm ondatokat vagy m on­ datrészeket kapcsol össze 1. egyes 2. páros

és, ha, is vagy-vagy,

I Q O Z 12.

0 N Y S z

13.

ó K

IS-IS

14.

15.

16.

210

M 0 N D A T s z ó K

S e g é d ig e

Az állítm ány része.

fog, marad, m úlik, lesz, volt

I n d u la ts z ó

Érzelm et, indulatot fejez ki.

Ó! Ejnye! Jaj!

M ó d o sí­ tó sz ó

A m ondat értelm ét módo­ sítja: a) bizonyossá teszi b) bizonytalanná teszi c) tagadja d) tiltja e) kérdez

bizony talán nem ne vajon, -e

A szó elem ei S zerep e

№ S zótő

I.

II.

P éld ák

A szó jelentésének a magva.

ad, kér, négy, erős, ilyen

1.

K é p ző

M egváltoztatja a szó jelentését, te h á t új szót alkot.

adó, kérvény, erősít, négyes

2.

Jel

Módosítja a szó jelen té­ sét, de nem alkot új szót.

adott, kérne, erősebb

3.

Rag

M egm utatja, hogy a szó milyen m ondatrész, hogy a m ondatban m i­ lyen viszonyban van m ás szavakkal.

adnak, kéri, erősen, négy­ ből

A toldalékot köti hozzá a szótőhöz.

adok, kéregét, erősebb

T O L D A L E K

III.

K ötőhan g

Alaktan: szótő és toldalékok A szó a nyelv olyan egysége, m elynek van jelentése, alakja és szer­ kezete. A szavak szóelemekből épülnek fel. A szóelemek a következőit: szótő, to ld a lé k (képző, jel és rag). Ha a szó nem tartalm a z toldalékot, tő szó ró l beszélünk, ha a szótőhöz toldalék kapcsolódik, to ld a lé k o s szóról. Ha a szó egy szótári egységből áll, egyszerű , ha több szótári egységből épül fel, ö ssze te tt. 211

TOLDALÉKOK Toldalék­ fajták

A névszók toldalékai

A z ige toldalékai

K épző

N évszó b ó l névszó: szépség, aprócska, öt(ö)s, m a g a m fa jta , orrú, h a t o ­ d ik , kerti, egészség(e)s N é v szó b ó l ige: keret(e)z, fehérl(ik), d íszít, kertészk e d (ik ), szépül

Ig éb ő l névszó: olvasás, készítm ény, kijárat, foly(a)dék, félénk, lá th a ­ tó, é rth e tetle n , ta n u léko n y Ig éb ő l ige: já rk á l, jár(o)g a t, dolgoztat, csapkod, írh a t, gondolkoz(ik), h ú ­ z ó d ik )

J el

T öbbes szám: lányok, jó k B irtok töb b esítő: házai, kertjei(k) Birtok: Katié, azoké K iem elő: szebbik, egyik K özépfok: piros(a)bb, alacsony(a)bb F elsőfok: legpiros(a)bb, legalacsony(a)bb B irtokos: könyv(e)m, ház(a)tok

M últ idő: olvas(o)tt, szá­ molt, leemelt F e lté te le s mód: várna, keverne, hozná, vinné F e lsz ó lító mód: írj, nézz, keress, m ássz, peddz, légy, higgy, fess, dagassz, fogd (0)

R ag

Tárgy: ruhát, sok(a)t H atározó: • elő zm én y: -bál, -bői, -ról, -ről, -tói, -tői • ta r ta m : -bán, -ben, -on, -en, -ön, -nál, -nél, -szór, -szer, -szőr, -val, -vei, -an, -en, -ul, -ül, -stul, -stül, -ért, -kor • vég: -ba, -be, -ra, -re, -nak, -nek, -hoz, -hez, -höz, -vá, -vé, -ig B irtok os jelző: h á z n a k a (teteje), h a tn a k a (fele)

A lan yi ragozás E /l. -k E/2. -sz, -l E/3. 0 T /l. -u n k , -ü n k T/2. -tok, -tek, -tö k T/3. -n a k , -n ek

212

T árgyas ragozás E /l. -m E/2. -d E/3. -ja, -i T /l. -ju k , -jü k T/2. -já to k , -ite k T/3. -já k , -ik

Jelentéstan Az alak és jelentés viszonya alapján m egkülönböztetünk: P é ld á k

H a n g a la k és je le n té s Egyjelentésű szó Többjelentésű szó

könyv, szálloda, iskola, alm a

Azonos alakú szó

ár, vár, nyúl, fog, nyír, fél

Rokon értelm ű szó

eb, kutya, kerékpár, bicikli

E llentétes jelentésű szó

jön, megy, hoz, visz, szép, rút

Hasonló alakú szavak

vödör-veder, egyenló're-egyelőre

H angutánzó szó

brekeg, nyávog, cincog, koppan

H angulatfestő szó

tutyim utyi, m am lasz, sunyi, piszm og

levél, zebra, nyelv, fül, m andula

M ondattan A MONDATOK FELOSZTÁSA TARTALOM (A BESZÉLŐ SZÁNDÉKA) SZERINT K ijelen tő

Nyugodt hangú közlés: Szeretek kirándulni az erdőben.

K érdő

Eldöntendő vagy kiegészítendő kérdés: Elvégezted a házi feladatot? - eldöntendő kérdés M ilyen regényt olvastán - kiegészítendő kérdés

F elk iá ltó

Emeltebb hangú, érzelmet is tolmácsoló közlés: De szép ruhád van!

F e lsz ó lító

Határozott kívánság, parancs: Vigyázz a ruhádra!

Ó hajtó

Kevésbé határozott kívánság, vágy: Bárcsak én is ott lehetnék!

A MONDATOK FELOSZTÁSA LOGIKAI MINŐSÉGE SZERINT Á llító

M indenki elkészítette a házi feladatot.

T agadó

Nem hallottam a csengőt.

A ta g a d ó fe lsz ó lító m o n d a to t tiltó m o n d a tn a k n evezzü k . fPl.: Ne já tssz a tűzzel!) 213

A MONDAT FELOSZTÁSA SZERKEZETE SZERINT E gyszerű m on d at T agolt

T agolatlan

T eljes Tőmondat

H iá n y o s

Bővített mondat

Valamelyik főrész (alany vagy á llít­ mány) hiányzik. A szöveg összefüggé­ séből következtethe­ tünk rá.

Nem bontható ala­ nyi, állítm ányi részre.

Ö ssz e te tt m on d at A lá ren d elő M o n d a tr é s z k ife jtő • alanyi • állítm ányi • tárgyi • határozói • jelzői

M elléren d elő

S a já to s je le n té s ű • • • •

• • • • •

hasonlító feltételes megengedő következm é­ nyes

kapcsolatos ellentétes választó következtető m agyarázó

A SZÓSZERKEZET FAJTÁI H ozzáren d elő alany+állítm ány

214

A láren d elő • tárgyas • határozós • jelzős

M elléren d elő • • • • •

kapcsolatos ellentétes választó következtető m agyarázó

A M O ND A T R É SZ É I

F ő ré s z e k A la n y

• határozott • határozat­ lan • általános

Á llítm á n y

• igei • névszói • igei­ névszói

B ő v ítm é n y e k T árgy

' ered­ mény 1 irány

H a tá r o z ó

J e lz ő

• hely féle • idő• szám• mód• ok• cél• eszköz• fok• mérték• tekintet• állapot• körülmény• eredet• eredmény• társ• állandó• hasonlító• részes-

• mmoseg • m ennyi­ ség • birtokos • értelmező

215

1 TUDÁSPRÓBÁK Év eleji felm érés 1.

O lvasd el Füst Milán A m agyarokhoz c. versének bevezető sorait!

O h j ó l v ig y á z z , m e r t a n y á d n y e lv é t b í z t á k r á d a s z á z a d o k S a z t m e g k e ll v é d e n e d . H a llg a s s r e á m . E g y l á t h a t a t l a n lá n g o lá s T e r e m té m e g e n a g y v ilá g o t s b e n n e d a z lo b o g . M e r t n é k e d is v a n lá n g o d : S z e n t e n y e lv ! S tö b b k in c s e d n in c s n e k e d ! O ly c s o d á s n y e lv a m a g y a r . R é v ü le t fo g e l, h a r á g o n d o lo k is. N e h a g y d h á t, h o g y e lm e r ü ljö n , v is s z a s ü lly e d je n a k ö d b e , m e ly b ő l s z á r m a z o tt E n e m e s -s z é p a l a k z a t .. . 2.

Fogalm azd meg, mit jelentenek szám odra a költő következő szavai: Mert néked

is van lángod\ 3.

Elem ezd a vers néhány igéjét a m egadott szem pontok szerint: mód, idő, szám, személy!

v ig y á z z , b íz tá k , h a g y d , e lm e r ü ljö n , s z á r m a z o t t 4.

5.

A versrészletből írj ki példákat összeolvadásra és írásban nem je lö lt teljes ha­ sonulásra! írd ki azokat a szavakat a versrészletből, am elyekre igazak az alábbi szóképletek!

s z ó tő + k ö tő h a n g z ó + b ir to k o s s z e m é ly je l s z ó t ő + k ö tő h a n g z ó + m ú lt i d ő je l e

6.

M elyik szót írtuk helytelenül? írd le a szavakat helyesen! Zárójelben tüntesd fel, milyen m ássalhangzó-törvényt ismertél fel bennük!

eg ésség , c u k r á z d a , ig a z s á g , a n n y a , d a r á s fé s z e k , m e n n y d ö rg é s, ro scip ó , b á t y ­ j a , b ő rö n d é i, s z ín p a d , m e lh á r ty a , s z é m p o r , öngyújtó, m o z s d ó , b o tta l, a b la k b ó l 7.

Pótold a szöveg szavaiban a hiányzó j vagy ly betűt!

A j ó v e z e tő n e k éré ...e sn e k k e ll le n n ie . A fe le s le g e s fe c se g é sn e k se ele...e, se v e le ...e e g y m e g b e s z é lé s e n . A z e m b e r e k a z o n b a n n e m s z e r e tik a k iis m e r h e ­ te tle n , re ...té ...e s fő n ö k ö k e t, fő le g h a a tu la ...d o n s á g a i k ö z ö tt m é g a k é v é ... s é g is m e g ta lá lh a tó . A z i ...e n e m b e r m e g m é te ...e zi a lé g k ö r t. Á l ta l á b a n csírá ...á b a n fo ...t...a el a tö b b ie k ...a v a s la ta it. 8.

M agyarázd meg, mit jelentenek a kiem elt kifejezések!

9.

Pótold a hiányzó m agánhangzókat a határozószókban, majd alkoss m ondatot a kapott alakkal!

...n n e n , e g y ...tt , k ...v ü l , e g y e d ...I , t .. .s t é n t , e g y . .. t t a l

Tém azáró felm érők

A szöveg 1.

Rakd olyan sorrendbe a következő m ondatokat, hogy értelm es szöveg legyen belőlük!

T ö b b s z á z é v e s h á z a k , m in th a m a é p ü lte k v o ln a , d e a z ú j é p ü le te k is a l á ­ z a t t a l s i m u l n a k a ré g i s tílu s á h o z . 216

A l ig s z á z ö tv e n e z e r l a k o s á v a l v ilá g v á r o s n a k h a t. B r é d a H o ll a n d i a d é li r é s z é n fe k s z ik , k ö z e l a b e lg a h a tá r h o z . N e m c s a k r e n d e z e tts é g e , t is z t a s á g a a z , a m i fe ltű n ő . I t t n e m a c s illo g ó m o d e r n s é g , h a n e m a p a t i n a a z é rték . E g é s z H o lla n d ia r e n d e z e tt é s t i s z t a o r s z á g . A m i e z e n f e lü l p é ld a é r té k ű , a z a h o lla n d s z e lle m is é g , a z e m b e r a r c ú t á r s a ­ d a lo m , a m e ly e lle n t t u d o t t á l ln i a f o g y a s z tó i t á r s a d a l o m n a k m in d e n t f e lz a b á ló ő r ü le té n e k . 2.

Helyettesítsd a következő m ondatok közhelyeit tartalm as szavakkal!

N e h e z e n e s ik le a ta n tu s z . A h ib a a z ö n k é s z ü lé k é b e n va n . N e m a z é n a s z ta lo m . Á lljo n m e g a m e n e t! F ö lm e g y b e n n e m a p u m p a . E l k a p ta a g é p s z íj. K á r a b e n z in é r t! 3.

Mit jelentenek az alábbi szólások?

F é lr e á l l a s z á ja . E l tá t o t ta a s z á já t. H á r o m lé p é s t á v o ls á g o t ta r t. A s z e m e se á l l j ó l. S ü k e t c s ö n d , s ü k e t h a llg a tá s . S zú ró s sze m e van. B a l l á b b a l k e lt fe l. S e k e ze , s e lá b a . 4.

Az alábbi m ondatok közül valam ennyi az ajtó becsukására vonatkozó kérés. M elyiket m ikor használhatjuk?

H u z a t va n . N e m a k a r o d b e c s u k n i a z a jtó t? F á zo m . B e t u d n á d c s u k n i a z a jtó t? C s u k d be a z a jtó t! K i h a g y ta n y i tv a a z a jtó t? N á la to k c ip z á r v a n o tth o n ?

A mellérendelő összetett mondat 1.

Határozd meg, és ábrázold az alábbi m ellérendelő összetett mondatokat!

a) Ú s z n i is s z e r e te k , k o r c s o ly á z n i is s z o k ta m . b) V a g y e r ő t v e s z e l m a g a d o n , v a g y k i m é s z a s z o b á b ó l. c) A c s i ll á r iz z ó i t p á r h u z a m o s a n k a p c s o ljá k a z á r a m k ö r b e , te h á t k ü lö n -k ü lö n is v ilá g íta n a k . d) J ó l j á t s z o t t a c s a p a t, c s a k a k a p u s a l u d t e l n é h a . e) Ú s z á s k ö z b e n k ö n n y e b b a te s tü n k , u g y a n is a v íz f e lh a jtó e r e je h a t rá. f) E z e n a m e g o ld á s o n m in d e n k i s o k a t g o n d o lk o z o tt, s ő t m é g a k ö n y v b e n is u tá n a n é z te k . g) N e m s i k e r ü l t j ó l a d o lg o z a to m , p e d i g s z á m í t o t t a m a j ó o s z tá l y z a t r a . 217

2.

Alkoss az alábbi egyszerű m ondatokból m ellérendelő összetett mondatokat!

a) M e s é ld e l a te g n a p d é lu tá n o d a t! N e m k e ll ré sz le te s e n . b) M é g k é r d e z e d ? V ilá g o s a n m e g m o n d ta m a v é le m é n y e m e t. c) E l h a g y ta d a b e lé p ő je g y e d e t? N e m j ö h e t s z m o z ib a . d) M i j ó v a n a b b a n ? M i n d i g e lk é ste k . 3.

Alakítsd át múlt idejűvé a következő m ondatokat! Állapítsd meg a fajtájukat!

E lm o n d a n á m , v a g y is c s a k s z e r e tn é m e lm o n d a n i. K á r e r ő lk ö d n ö d , ú g y s e m s ik e r ü l fe le m e ln e d a z a s z ta l t . K l á r a s z e r e tn é m e g n é z n i a film e t, e z é r t ta n u l o ly a n s z o r g a lm a s a n . 4.

Keresd meg a m ondatok hibásan írt szavait! Másold le a kijavított mondatokat! Húzd alá a kötőszókat!

a) A z e g g y ik ta n u ló e g é s z ó r á n s z o r g a l m a s s a n je g y z e te lt, a p a d t á r s a a z o m b a n c s a k fir k á lg a to tt. b) R e g g e l m é g r a g y o g ó a n s ü tő t a n a p , d é lu tá n v is z o n t fe lh ő k g y ü le k e s z te k a z égen . c) P é te r u g y a n k i t i s z t í t o t t a a b a k k a n c s á t, d e n e m te tte be a s z e k r é n y b e . 5.

Tedd ki a következő idézetekben a hiányzó vesszőket!

E j v a n -e v a g y s z e m e m v ilá g a v e s z e tt ki? R a b o k le g y ü n k v a g y s z a b a d o k ? H e j p e d i g ü r e s e n v a g y p e d i g f é lig r a k o tto n n a g y s z é n á s s z e k e r e k á l l d o g á l ­ n a k o tta n .

6.

Folytasd a m egkezdett m ondatokat, és rajzold melléjük a szerkezeti ábrájukat!

K á r o ly n e m ö ltö z ö tt m e le g e n , í g y ........................................ I s tv á n t h i á b a v á r ju k , ő ..................................... N e m m e h e te k v e le d m o z i b a , .............................................. A v e r s e n y k i é l e z e t t , ........................................

Az alárendelő összetett mondat 1.

Fejezd be a m egkezdett közm ondásokat! Jelöld a m ondatok ábráját!

K i s z e le t v e t t , ........................ A d d i g h a j l í t s d a f á t , .......................... N e s z a l a d j o ly a n s z e k é r u t á n , ...................................... A m i t m a m e g t e h e t s z , ...................................... K i m in t v e ti á g y á t , .......................................... 2.

Pótold a szöveg hiányzó m ondatközi és mondatvégi írásjeleit!

1. N e j á r j o n m in d ig a z e s z e d b e n h o g y k e z d ő d ik - e m á r a te le v íz ió b a n a f i l m ­ s o r o z a t 2. B á r c s a k a t a n u lá s is a n n y i r a é r d e k e ln e m in t a fő h ő s k a l a n d j a i 3. T a lá n a z t g o n d o lo d h o ln a p a z is k o lá b a n f o g s z fe le ln i 4. A d d i g v e d d e lő a k ö n y v e id e t a m íg s z é p e n m o n d o m 3.

Alakítsd át az alábbi egyszerű m ondatokat összetett mondatokká úgy, hogy a határozókat m ellékm ondatok fejezzék ki!

B ü s z k e v a g y o k a z ö c sé m v iz s g a e r e d m é n y e ir e . É d e s a p á m tö b b m u n k á t v é g z e tt e l a b e te r v e z e ttn é l. 218

A le g jo b b b a r á to m n a k k ö lc s ö n a d ta m a b ic ik lim e t. 4.

Pótold a következő összetett m ondatok hiányzó utaló- és kötőszóit, majd álla­ pítsd meg a fajtájukat szerkezet szerint!

A f é lr e é r té s ered, r o s s z u l o l v a s t a d e l a sz ö v e g e t. S z e r e tn é k v á ln i, e lte r v e z te m . ............. a z o s z t á l y , a m e g b o ly d u lt m é h k a s. nem sze ret o lv a s n i, 5.

n e m le s z tá jé k o z o tt e m b e r.

Alakítsd át függő idézetté a következő Babits-sorokat! Ügyelj az idéző m ondat állítm ányainak igényes m egválasztására!

a) b)

Mégis, lelkem, szeressed hazámat! ( H a z á m ! E p iló g ) Lelkem madár, tág egek lakója, noha mindig visszajár fészkébe.

( H a z á m ! A z ig a z i o r s z á g )

6.

Állapítsd meg az alábbi m ondatpárok fajtáit!

a) b)

A z z a l j á t s z o m , a m i a z u d v a r o n v o lt. A z z a l j á ts z o m , a k i a z u d v a r o n v o lt. Ú g y j á t s z o t t u n k a t á r s a s já té k k a l, a h o g y a s z a b á ly o k e lő ír tá k . Ú g y j á t s z o t t u k a tá r s a s já té k o t, h o g y a p a d l ó n ü ltü n k .

7.

Egészítsd ki a következő m ondatokat okhatározói, majd célhatározói mellékmondattal!

a) b)

N a g y o n s i e t e k , ............................. N a g y o n s i e t e k , ....................

A stílus 1.

Minek van stílusa? Mit jelent a stílus szó a következő m ondatokban? H elyette­ sítsd a stílus szót a mondatokban rokon értelmű m egfelelőikkel!

a) b) c)

2.

d)

N a g y o n u d v a r i a t la n . N e m tu d o m e lv is e ln i a s tílu s á t. N e m t u d ö ltö z k ö d n i. N in c s s tílu s a . A z u tó b b i é v e k b e n s o k a t v á lt o z o t t a g y o r s k o r c s o ly á z á s s tílu s a . A k o r s t í l u s a a len g e, te r m é s z e te s r u h á k a t k e d v e li.

e)

A b a n k k ö z é p p o n tjá t m o d e r n s t í lu s b a n é p íte tté k .

M ondhatta volna szebben is! Ezt gondolnánk bizonyára, ha izgatott p árbe­ szédben ezt a riasztó m ondatot hallanánk: „A m éregtől vörösre duzzadt a szerencsétlennek a pofája." Alakítsd át a m ondatot úgy, hogy az aláhúzott szó durvasága enyhébb legyen!

a) b) c) d) 3.

közömbös stílussal:.......................... választékosán:......................... tréfásan-bizalmasan:...................... régiesen-ünnepélyesen:..........................

„A jó tanács soha nem késő" közm ondás jelentése jegyében hogyan adnál jó tanácsot annak, akit le szeretnél szoktatni a dohányzásról? írd le a mondatokat!

a) b) c) d)

ó'szinte barátsággal csúfolódva (gúnyosan) baljóslatban (fenyegetve) ingerülten 219

— -1 4.

Gyújts a m egadott kifejezésekkel rokon értelm ű változatokat különböző stílusárnyalatban!

gondolkodik, néz, magas, buta, iskola, ruha 5.

Keress választékosabb szólásokat az alábbiaknál a szerelem re és az alvásra!

a)

b) 6.

bele van gabalyodva, gárgyulva, őrülve, pistulva bevágja a hunyót, szundít, szunyát

Az alábbi m ondatok közül m elyekben van különleges stílushatása az édes szónak, és milyen!

a)

Édes hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad! ( J ó z s e f A ttila)

b) Csak az édes tejet szeretem. c) Hadnagy uram, hadnagy uram! Mi bajod van, édes fiam! (Gyulai Pál)

d) Édesanyám, hol van az az édes téj, mellyel engem katonának neveltél? (Népdal)

e)

Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön, s vett a füvektől édes illatot. (Petőfi Sándor)

Év végi felm érés

A) 1.

Olvasd el K ása László Írását!

Ny elvfejlődés és nyelvfejlesztés A nyelvben két egym ással ellen tétes folyam at zajlik. Az egyik a nyelv m egújulása. Ez végbem ehet azért, m ert benne eddig m ég nem létező elem ek vagy a korábbitól eltérő jelenségek, m inőségek jelennek meg. Az ilyen m ódosulásokra hozható föl példának a számítógép, program, kép­ ernyő stb. szó m egjelenése. V áltozhat a nyelv azért is, m ert a régi szavak kihalnak belőle. M ég értjük, de már nem használjuk az ún. elbeszélő m últ időt és az -nd jeles jövő időt

(követendi). A m egőrzés is fontos a nyelvben. Sok szavunkat már több ezer éve h a sz­ náljuk, ezeket annyira m egszoktuk, hogy legtöbbjüket a jövőben is h asználni fogjuk. A m egújulás és a m egőrzés eredm énye a nyelvfejlődés. A m agyar nyelv a nép m últjának em lékét őrzi, és egész története benne van. M inden, am i történelm ünkben hagyom ánnyá fejlődött, hozzátartozik a m agyarságunkhoz. Ma az a feladatunk, hogy óvjuk nyelvünket a fölösleges idegen hatástól, a durvaságtól, az igénytelenségtől. Ha valam ikor m agyartanár leszek, erre fogom nevelni tanítványaim at is. (R észlet A magyarságtudomány kézikönyve c. írásból) 2. 3. 4.

220

Fogalm azd meg, mire hivja fel a figyelm et az írás szerzője! írd ki a szövegből az összetett m ondatokat, határozd meg a fajtájukat! Nevezd meg az alábbi szavak m agyar m egfelelőjét! biográfia, delegáció, família, gasztronómia, metró, aktív, expedíció, figura, humánus, információ, kassza, originális

5.

B o n ts d e le m e ire a z alábbi sz a v a k a t, és n e v e z d m eg a z e g y e s to ld a lé k fa jtá k a t!

megújulása, módosulásokra, legtöbbjüket, történelmünkben, magyarsá­ gunkhoz B) 1.

Alkoss egy-egy m ondatot a következő szópárokkal!

meg tudja - megtudja szál - száll 2.

fejel - fejjel irat —írat

Elemezd m ondatrészek szerint az alábbi mondatot!

Péter délután a hűvös szobában barátjával megnézte az új ismeretterjesztő filmet. 3.

Pótold a hiányzó m ássalhangzókat!

ö...hang, se...mes, fo...togat, külö...bözö, közö...bös, ké...égésén, ke...tyű, rö...tön 4.

Állapítsd meg az alábbi összetett m ondatok fajtáját!

Nóra mos, főz, takarít, vasal, azaz mindenféle házi munkát elvégez. A család befejezte a vacsorát, és pihenéshez készülődik. Nem helyes az, ahogy te viselkedsz. 5.

írd le a következő Igék E/2. szem élyű, felszólító módú, tárgyas ragozású alakját!

tanít, illeszt, edz, fest, mond, játszik

C) 1.

Fejezd ki egyetlen szóval!

Itatja az egereket. Borsot tör az orra alá. Fejjel megy a falnak. Bakot lő. 2.

Határozd meg, és ábrázold a következő m ondatok fajtáját!

Gyere be, nehogy megázz! Azzal találkozom majd, aki az előbb telefonált. József Attilának annyi hántást, megalázást kellett elviselnie, amennyi már meghaladta az erejét. 3.

Foglald m ondatba a következő szavakat úgy, hogy a jelentésük világossá váljon!

sújt, súlyt, helység, helyiség, apró pénz, aprópénz 4.

Pótold a hiányzó j és ly betűt!

Tava... télen ez a dö...fös, felfú...t hó...ag fo...ton a se...emtollú papagá ...ómat piszkálta. 5.

Bontsd szóelem ekre az alábbi szavakat, és pontosan nevezd meg az egyes elemeket!

kerekedett, barátai, látogatták, kedvességükért, féltett 6.

Vizsgáld meg a felsorolt szavak helyesírását! írd le a helyes szóalakokat! Nevezd meg, melyik m ássalhangzó-törvény következetlen alkalm azása okozta a hibát!

gondojjatok, jöjjetek, figyelj, mozdujjunk, énekeljetek, ügyejjen, ünnepel­ jünk 221

TARTALOM A......................b e s z é d és a n y e l v ...............................................................5 A beszéd és az írás .............................................................................6 A................................ sz ö v eg ....................................................................... 10 A szöveg sz erk e z ete ..........................................................................10 Tervezett és spontán szövegek.......................................................12 A beszédet kísérő nem nyelvi jelek. A zeneiség stíluseszközeil4 Feladatok és olvasási gyakorlatok................................................. 20 Az elő ző o s z tá ly b a n t a n u l ta k is m é tlé s e .........................................23 H angtani és jelentéstani ism eretek ..............................................23 Szófajtani és alak tan i ism eretek................................................... 27 M ondattani ism e re te k ..................................................................... 31 Az ö s s z e te tt m o n d a t .............................................................40 Az összetett m ondatok osztályozása.............................................43 A kötőszók szerepe az összetett m ondatokban...........................52 A m e llé r e n d e lő ö s s z e te tt m o n d a t fo g a lm a és f a j t á i .................... 56 A kapcsolatos m ondat...................................................................... 60 Az ellentétes m o n d a t....................................................................... 64 A választó m o n d a t............................................................................68 A következtető utótagú m ondat ................................................... 72 A m agyarázó utótagú m o n d at........................................................ 75 M ondatvégi és tagm ondatok közötti írásjelek............................ 79 Témazáró. Kérdések és fela d a to k .................................................. 85 Az a lá r e n d e lő ö s s z e te tt m o n d a t .................................................88 Az alanyi m ellék m o n d at.................................................................91 Az állítm ányi m ellékm ondat.......................................................... 93 A tárgyi m ellékm ondat ...................................................................97 Az id é z é s .......................................................................99 Témazáró. Kérdések és fela d a to k ................................................ 104 A határozói m ellékm ondat........................................................... 106 A helyhatározói m ellékm ondat....................................................107 Az időhatározói m ellék m o n d at....................................................109 A szám határozói m ellékm ondat.................................................. 112 A m ódhatározói m ellékm ondat....................................................113 A fok- és m értékhatározói m ellékm ondat.................................114 Az eszközhatározói m ellékm ondat.............................................. 116 Az okhatározói m ellékm ondat......................................................118 A célhatározói m ellékm ondat.......................................................119 Az állapothatározói m ellékm ondat...................>........................ 121 A társhatározói m ellékm ondat.....................................................122 222

Az eredethatározói m ellékm ondat.............................................. 124 Az eredm ényhatározói m ellékm ondat....................................... 125 A részeshatározói m ellékm ondat................................................ 126 Az állandó határozói m ellékm ondat...........................................127 A hasonlító határozói m ellékm ondat..........................................129 Témazáró. Kérdések és fela d a to k ................................................ 130 A je lz ő i m e llé k m o n d a t..........................................................................132 A minőségjelzői m ellékm ondat....................................................132 A mennyiségjelzői m ellékm ondat............................................... 133 A birtokos jelzői m ellékm ondat....................................................135 Az értelm ező jelzői m ellékm ondat.............................................. 136 A tö b b s z ö rö s e n ö s s z e te tt m o n d a to k ............................................... 139 A k ö rm o n d a t................................................................................. 139 A többszörösen összetett m ondatok írásjelei............................ 143 A s tílu s r ó l t a n u l ta k ö s s z e fo g la lá s a ................................................. 145 B e sz é lt n y e lv i s t í l u s o k ........................................................................ 146 A társalgási s tílu s ...........................................................................146 A szónoki s tílu s ............................................................................... 149 Az előadói s tílu s .............................................................................. 152 í r o t t n y e lv i s t í l u s o k .............................................................................. 154 A tudom ányos stílus ..................................................................... 154 A publicisztikai s tílu s .................................................................... 157 A hivatalos s tílu s ............................................................................ 164 A k é rv é n y ......................................................................................... 166 Az ö n é le tra jz ....................................................................................168 Szépirodalm i vagy m űvészeti stílu s............................................172 A m a g y a r n y e lv e r e d e te és r o k o n s á g a ......................................... 177 A n y e lv tö r té n e t f o r r á s a i ..................................................................... 181 N yelvem lékeink.............................................................................. 181 Szövegértés, ném a o lv asá s........................................................... 186 M it tan u ltunk? Összefoglaló táblázatok....................................203 H angtan: hangok —b e t ű k ................................................203 A helyesírás alapelvei.................................................................. 205 S z ó fa jta n ..........................................................................................205 A szó elem ei..................................................................................... 211 A laktan: szótő és toldalékok.........................................................211 J e le n té s ta n ...................................................................................... 213 M o n d attan ...................................................................................... ... T u d á s p r ó b á k ......................................................................................... ... Év eleji felm érés............................................................................ ... Év végi felm érés............................................................................ ... 223

1 Навчальне видання

БРАУН Єва Л асловна ЗИКАНЬ Христина Імрівна КОВАЧ-БУРКУШ Єлизавета Степанівна УГО РСЬКА МОВА П ідручник для 9 класу загал ь н оосвітн іх навчальних зак ладів з навчанням угорською мовою Р е к о м е н д о в а н о М ін іс т е р с т в о м о с в іт и і н а у к и У к р а їн и

Угорською мовою Полотна відомих живописців Д. Бенцур, М. Греці, Д. Лантош, Кет М. Бергрен, Т. Чонтварі, Я. Донат на сторінках: 33, 67, 81, 87, 95, 126, 150 та світлини на сторінках: 4, 5, 7-9,12,15,19, 22-24, 27, 29, 31, 33, 35-36, 38, 40, 41, 42-43, 45-51, 54-55, 57-60, 63, 64, 66, 68, 70-71, 74, 78, 80, 82-83, 95, 98, 108, 111, 114, 116, 117, 121, 126, 131, 136, 137, 140-141, 147, 152, 155, 158, 159, 162, 163, 165, 170-171, 175, 178, 180, 182-184, 186, 187, 190-192, 194, 196, 198-199 взяті з вільного доступу в мережі Інтернет. Підбір ілюстративного матеріалу Дебрецені Мигаль Дежевович. Зав. редакцією А. А. Варга Редактор О. О. Дебрецені Коректор Г. М. Тирканич Формат 60x90/16. Ум. друк, арк.14,0. Обл.-вид. арк. 12,5. Додатковий тираж 12 прим. Зам. № 1236/1. Державне підприємство „Всеукраїнське спеціалізоване видавництво „Світ” 79008 м. Львів, вул. Галицька, 21 Свідоцтво суб’єкта видавничої справи серія ДК № 4826 від 31.12.2014 www.svit.gov.ua e-mail: [email protected] Друк ТОВ „РІК-У” 88000, м. Ужгород, вул. Гагаріна, 36 Свідоцтво суб'єкта видавничої справи серія ДК № 5040 від 21.01.2016