Magyar nyelv 7 9789666039418 [PDF]

Zitiervorschau

Braun Éva Zékány Krisztina Kovács-Burkus Erzsébet

MAGYAR NYELV T an k ö n y v az általán os oktatási ren d szerű tanintézetek 7. osztálya szám ára A já n lotta Ukrajna Oktatási és Tudományos M inisztérium a

У КР АЇ НА УЖГОРОДСЬКА РАЙОННА РАДА ЗАКАРПАТСЬКОЇ ОБЛАСТІ ЕСЕНСЬКА ЗАГАЛЬНООСВІТНЯ ШКОЛА І-Ш СТУПЕНІВ УЖГОРОДСЬКОЇ РАЙОННОЇ РАДИ ЗАКАРПАТСЬКОЇ ОБЛАСТІ

Львів Видавництво „Світ” 2015

УДК 811.511.141(075.3) ББК 81.665.2я7 Б 87

Рекомендовано Мініст ерст вом освіти і науки України

(наказ МОН України від 20.07.2015 p. № 777) Видано за рахунок державних коштів. Продаж заборонено

Б раун Є.

Б 87

Угорська мова: підруч. для 7 кл. загальноосвіт. навч. закл. з навч. угорською мовою / Є. Браун, X. Зикань, Є. Ковач-Буркуш. - Львів : Світ, 2015. - 224 с .: іл. ISBN 978-966-603-941-8 М атеріал підручника допоможе учням повторити і поглибити свої знання. Подано різноманітні як за тематикою, так і за складністю завдання. Крім закріплення нового матеріалу, вони сприяють виробленню в учнів навиків правопису та розвитку мови, збагаченню словникового запасу, вчать самостійно працювати, тобто визначити, формулювати деякі мовні явища. Тексти д л я опису підібрані з творів класиків угорської літератури та з сучасних угорськомовних видань. Вони носять виховний характер, наголошуючи на красі, багатстві та виразності рідної мови.

У Д К 811.511.141(075.3) Б Б К 81.665.2я7

© Браун Є.Л., Зикань Х.І,. Ковач-Буркуш Є.С., 2015 © Бачина І.М., художнє оформлення 2015 I S B N 978-966-603-941-8

© Видавництво „Світ“, оригінал-макет, 2015

KEDVES GYEREKEK! Elm últ a nyár, véget ért a szünidő, és elérkezett az új tanév. Bizonyára számos élményben, kellemes pihenésben, érdekes kalandban volt részetek a nyár folyamán. A nyári em lékek felidézése majd az őszi hangulatban is arra késztet benneteket, hogy vidáman, jókedvvel vegyétek fel a versenyt az előttetek álló feladatokkal. Ezekkel a szép emlékekkel a lelketekben újult erővel láthattok hozzá a tanuláshoz. A 7. osztályban tovább folytatjátok a m agyar nyelv tanulását, rendszerének felépítését, helyesírásotok fejlesztését. M egism er­ kedhettek az anyanyelv fontos szabályaival, számos szépségével, érdekes tudnivalóival, m elyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a mindennapi életben egyre szebben, helyesebben és választékosabban tudjátok használni a nyelvet szóban és írásban egyaránt. A m agyar nyelv gazdag szókincse, kifejezésmódja, rokon értelmű szavainak változatossága megadja erre a lehetőséget, csupán rajtatok áll, hogy miképpen alkalm azzátok azokat. Számos író, költő és művész beszélt az anyanyelv fontosságáról és jelentőségéről. M i most a nagy m agyar zeneszerző és népdalgyűjtő, Kodály Zoltán egyik szép gondolatát idézzük nektek: „A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is. H a nem csiszolja, ú jítja folyamatosan, berozsdásodik.” Ezzel a bölcs tanáccsal kívánunk számotokra eredményes tanulást és jó jegyeket. A szerzők V e d d fig y e le m b e a k ö v e tk e z ő je le k e t: Könnyebb feladatok, feladatok, mindenki oldja meg őket! okét!

^

Szabályok kell tanulr

Párban végzett feladat

H elyesírási és kiejtési gyakorló

Gondolkodtató feladatok

Kulcsszavak

Szövegértés

Témazáró

H ázi feladatok

A

Érdekes információk

Szóm agyarázat

helyes

A NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ

A z elm últ évek során már foglalkoztunk a kommunikációval, fog­ laljuk tehát össze, am it tudunk róla. • A kom m unikáció - az információcsere folyamata. Nélküle nem képzelhető' el a társadalm i élet. • A nyelv — a szavak és szabályok rendszere. • A beszéd — nyelvi közlés. A beszéd, a nyelvi kommunikáció kizárólagosan emberi (szóbeli és írásbeli) tevékenység. A nyelvi eszközrendszer összetevői a hangok, a belőlük épülő szóelemek (szótövek, toldalékok), am elyek összekapcsolásával jönnek

létre a sza va k, majd a szószerkezetek, végül a m o n d a to k . Ezeknek az „építőelem eknek” meghatározott szabályrendszere van, am ely alap­ ján egységes s z ö v e g g é állnak össze. . • A kommunikáció történhet írásban és szóban egyaránt. 1. A z alábbi képen á b rá zo lt ko m m u n iká ció s ö ssze te vő k a lap ján m ag yará zd el a szóbeli ko m m u n iká ció folya m atát!

A kom m unikáció általános m odellje

ADÓ

VEVŐ Készítette Sági Lajos, 2012

A z írásos közlés stílusai: • a szépirodalmi vagy művészi stílus, • a publicisztikai vagy újságírói stílus, • a hivatalos stílus, • a tudományos stílus. A s z ó b e li k ö z lé s b e n megkülönböztetünk: • szónoki stílust, • előadói stílust, • társalgási stílust.

2. Elevenítsd fel a stílusokról tanultakat! Beszéljétek meg a jellemzőiket!

3 A lko ssa to k rövid, de m e g sze rke szte tt szö ve g e t az iskolaújság szám ára

Korunk komm unikációs lehetőségei cím m el! M ilyen stílusú lesz ez az írás?

írj szö ve g e t vá la szto tt tém ára az eg yszerű és he lye s stílus kö ve telm é nyeine k m eg fe le lőe n, stílusb eli vé ts é g e k nélkül! 2.

M ilyen névnap van au gu sztu s 2 0 -án ? M on da ttal válaszo lj, szóta golva írd le!

S ze n t István napi kö rm e n e t a M illennium évé be n (képeslap).

Petercsák Tivadar: A kép es le vele zőlap történ ete. M iskolc, 1994

AZ EGYÉN ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ g o n d o la t, é rzé s , s z e m é ly is é g , b e s z é d h e ly z e t, k ö r ü lm é ­ nyek

A n y e lv i k o m m u n ik á c ió - a z e g y é n g o n d o la ta in a k , é r z é ­ s e in e k , s z á n d é k a in a k a m e g fo g a lm a z á s a , a z e m b e ­ r i é r in tk e z é s b e n v a ló tu d a to s és k ö lc s ö n ö s fe lh a s z n á ­ lása. A z információ nem közlésfolyamat, mert csak passzív, egyoldalú tá­ jékoztatás, illetve tájékozódás; nincs visszajelzés. A z ember —társas lény, tehát szüksége van arra, hogy érzéseit sza­ vakba öntse. Egész életünkben kommunikálunk. A z újszülött is képes tudtára adni a világnak érzéseit. A következő években pedig utánzás­ sal és tanulással elsajátítja azokat az ismereteket, amik segítségével kiépíti saját személyiségét. A kommunikáció lehet s z ó b e li és m e ta k o m m u n ik á c ió (m im i­ ka, gesztus, testtartás, távolság stb.). A k o m m u n ik á c ió fu n k c ió i:

• tu d á s - a valóság ábrázolása, leírása, közlése (tudomást szerez­ hetünk tényekről, dolgokról, eseményekről, ismeretekről; kommuniká­ ciót m egelőző történésekre következtethetünk); • v á g y a k - felhívó funkció, érzelmek, vágyak kifejezése (akarat, kérdések, követelések kinyilvánítása); • k é s z s é g e k - gondolataink megformálása, a szem élyiség m egnyilvánulása, ide tartoznak azok a „kiegészítők” , am ikről a kom ­ munikáció során eldöntjük, hogy alkalm azzuk-e őket (szavak, m ondat­ típusok, szövegszerkezet, stílusok, gesztusok, mimika, testtartás stb.). M indhárom kommunikációs funkció elsősorban az egyéniségün­ ket mutatja, de nagyban m eghatározzák őket a társadalm i szoká­ sok, alkalm azott udvariassági normák, iskolai, családon belüli sza­ bályok stb.

4.

Fejezd be a m eg ke zd e tt szólá sh a so n la to ka t!

Szemtelen, mint ... Erős, mint ... Ú gy hazudik, mint ... Bátor, mint ... Okos, mint ... Hallgat, mint ... A lko ss szö ve g e t az alábbi szava k fe lh a szn á lá sá va l! M ag yará zd m eg, hogyan lesz ö ssze fü g g ő szöve g a szavakból!

nyári szünidő, vízpart, estig, idő, boldog, sok, szülő, szép, nap, korán, busz, pihenés

A cím zett, a beszédtárs. A m egfelelő m egszólítás

Kegyelm es uram...

Irodalm i szövegekben gyakran találkozunk a korra jellem ző m eg­ szólításokkal. Lássunk néhányat azok közül, am elyeket egykor őseink használtak. A tekintetes cím az arisztokraták kiváltsága volt. A kegyelmes, a nagyságos titulus bíróknak is kijárt. Előfordult, hogy kegyelmesnek uralkodót is neveztek. A grófoknak a kiválóságok megszólítás járt. A z sem volt ritka, hogy ezeket a m egnevezéseket együtt használták. A nemzetes címet felváltva használták a tekintetes és a nagyságos cím ­

mel. A nemzetes és vitézlő uraim ék megszólítás a fénykorát a török időben élte. A nemzeteseknek a nemesi nem zethez tartozókat nevezték. A korra jellem ző stílust példázza egy Zay Ferenchez 1560-ban címzett levél, melyben egyik nemesi szolgája így szólítja meg: „Ez a levél adassék az nagyságos és vitézlő Zay Ferencnek, E ger várának fejedelmének nekem kegyelmes uramnak kezébe.” A kezdő sorok pedig így hangza­ nak: „Nagyságos Vitézlő Tisztelendő uram. ” A vitézlő tipikus magyar, a nyugati nyelvekben nincs megfelelője. A nemzetes és vitézlő titulus gyakran szerepel együtt. A tekintetes egy idő után elveszítette régi „fényét” és téns lett belőle, ami minden polgárnak kijárt. A tekintetest a méltóságos váltotta fel, ami az arisztokratáknak járt. A X V II. század a címek változásának kora, ekkor jelenik meg a kegyes megszólítás. Rákóczi György fejedelm et így címezték: ,Jtz én kegyelmes uram, ő nagysága, az tekintetes és méltóságos nagyságos Rákóczi György.” Ezt a címet még fokozták is, így lett a nagyméltóságú ú r /asszony megszólítás. A tisztelendő és a tiszteletes kezdetben a világiaknak is kijárt, csak később lett az egyházi méltóságok m egnevezésének a része. A z urambátyám, a bátyámuram, a nénémasszony, az ángyomasszony a családba beházasodott új családtag m egnevezései voltak. A z úrasszony, illetve az ifjú ú r már társadalmi, vagyoni raéngot jelentett. A szóbeli üdvözlés gyakori kiegészítője a nem nyelvi kommuniká­ ció, többek között a kézfogás, a kézcsók, az integetés, a fejbiccentés. Kalap viselése esetén a köszönéssel együtt meg szokták emelni a kalapot. Ez is egy régebbi köszönési forma, manapság a férfiak ritkán hordanak kalapot. Ezt is már csak falun figyelhetjük meg, ott viszont még ma is szokás. Hogy m elyik kezünkkel emeljük meg a kalapot? A távolabbi kézzel szokás, és illik hozzá bólintani is. A nőknek ennél sok­ kal egyszerűbb a helyzetük: nekik nem kell a kalapjukat megemelni, csak a fejükkel bólintanak és mosolyognak a köszönéshez.

A kézfogás az egyik legrégebbi üdvözlési forma. A zért nyújtottak egymásnak kezet az emberek, hogy megmutassák, nincs náluk fegy­ ver, békés szándékkal közelednek. Ezt igazolja egyik szólásunk: Itt a kezem, nem disznóláb. Kevesen tudják, hogy régen a pisztolyt hívták gúnyosan disznólábnak. M ás kultúrákban is a fegyvertelenségre utal a szívre tett kéz, vagy az összekulcsolt, keresztbe tett kar. Term észe­ tesen a kézfogásnak is vannak szabályai: m indig a fölérendelt nyújtja először a kezét, az alárendelt pedig elfogadja azt. A kézfogás nem tart sokáig. A felajánlott kézfogást el nem fogadni nagyon sértő. A katonák köszönés nélkül is tudják üdvözölni egymást: ez a tisztel­ gés. Valam ikor a harcosok sisakot viseltek, am ely teljesen eltakarta az arcukat. Am ikor találkoztak, felem elték a sisak rostélyát, így m utat­ ták meg az arcukat. Ez a mozdulat maradt meg a tisztelgésben. ^

ú r

5. A la po san fig ye ld m eg Szinyei Merse P ál 1873-ban fe s te tt M ajális cím ű festm ényét! V é lem é nyed sze rin t hogyan szó líth a ttá k e g ym á st a kép szere plői? írd le párbeszéd form ájáb an!

Szinyei Merse Pál: M ajális, 1873

JA « •-

G yűjts az általad ta n u lt idegen nyelvekből m eg szólításo kat! K eress h o zzájuk m ag yá r m eg fe le lőke t!

A beszélő - a közlés m eghatározója A z egyén személyisége m indig meghatározza a beszélgetés mene­ tét, kibontakozását. U d v a r ia s s á g i a la p e lv e k : • L égy tapintatos, m axim alizáld az udvarias gondolatok k ife­ jezését! • L égy nagylelkű, m indig vedd figyelem be a beszédpartner szem ­ pontjait! • Dicsérj! • Fogadd szerényen más dicséretét! • Kerüld a nézeteltérést! Ha nem lehet, akkor is maradj higgadt! N e emeld fel a hangod - sehova nem vezet! • L égy rokonszenves! • Kerüld a csendet! • Tartsd szóval a beszédpartnert!

99

M egism erkedéskor kit m utatnak be kinek?

A z idősebbet a fiatalabbnak. A fiatalabbat az idősebbnek. 6. F igyeld m eg, ho gy a z aláb bi m o n d a t szava i s o rre n d jé n e k fe lcse ré lé sé ve l hogyan vá lto zik az in fo rm áció ! A lko ss ha son ló m on da to kat!

M inden nap reggeltől estig kell dolgozni a gyárban. A gyárban reggeltől estig kell dolgozni mindennap. Dolgozni kell a gyárban reggeltől estig mindennap. Ha belépünk valahova, a megjelenésünkkel magunkra vonjuk a fi­ gyelmet. A zzal pedig, hogy a sok köszönési forma közül m elyiket választ­ juk, szinte biztos, hogy megalapozzuk a rólunk kialakuló vélem ényt. Egymás üdvözlése, köszöntése ősidők óta létezik. Talán ez volt a legelső illemszabály, amit az ember megalkotott. A köszönésnek ezért kiforrott szabályai vannak. A szóbeli köszönés minden kultúrában jelen van, legtöbbször jókívánságunkat fejezzük ki vele. Egyben a tiszteletadást is m eg­ mutatja: észrevettelek, ezért köszöntelek. Rendszerint a napszaknak

megfelelően köszöntjük a másikat. A Jó reggelt!, Jó napot!, Jó estét! és Jó éjszakát! után illendő a kívánok szót is hozzátenni. Régebben elter­ jedt volt a Kezét csókolom!, napjainkban már csak a gyerekek használ­ ják a rövidített formáját: Csókolom!

K ézcsók (részlet a C irano de B erg era c c. e lőa dásb ól)

Függ a köszönés a társadalm i helyzettől is. M indig az alárendelt köszön előre, a fölérendelt pedig kötelezően válaszol. Tehát a férfi kö­ szön előre a nőnek, a fiatal az idősebbnek, a beosztott a vezetőnek és a diák a tanárnak. Elköszönéskor, távozáskor az ism ételt találkozásra illik utalni a kö­ szönéssel. Erre a legm egfelelőbb és legelfogadottabb a Viszontlátásra! Rövidebb változata, a Viszlátl a zsargonban használatos: bizalm asko­ dó, nem illendő. Kórházban viszont nem illik azt mondani, hogy Viszontlátásra!, inkább alkalm azzuk a Gyógyulást!vagy Jobbulást kívá­ nok!, illetve a M ind en jó t! formulát. Vidéken ez utóbbi m ellett gyakori búcsúzási fordulat az Isten vele és az Á ld ja Isten! Fontos kérdés: tegeződjünk vagy magázódjunk? A tegeződő köszönés a középkori latin servus h u m illim u s sum (leg­ alázatosabb szolgája vagyok) mondatból származik, ebből alakult ki a szervusz köszönésünk. A tegező köszönés mai modernebb, de illő for­ mája a szia. A tegezést csak a nő, azonos neműek között pedig a fiatalabbal szem­ ben az idősebb ajánlja fel. M ég a nagyon eltérő rangkülönbség sem en­ gedi meg, hogy a férfi kezdem ényezzen tegeződést nővel szemben. A fe l­ ajánlott tegezést viszont sértés nem elfogadni, tehát vissza kell tegezni. A magyar nyelvben a tegezés volt az általános, az úr tegezte a szolgáját

és viszont, természetesen a felfele járó tiszteletet megadva. A magázás a X V I. században kezdett elterjedni német mintára. Sokan nem érzik a különbséget az em elkedett és tiszteletet kifejező' ön és az általáno­ sabb maga megszólítás között A z ön és a maga a még régebbi önmaga szó kettéválásából keletkezett, melyből az udvariasabb, hivatalosabb változat az ön használata. Idegeneket m indig m agázva szólítunk meg. M egszólítás lehet az Asszonyom, az Uram, fiatal nő esetén a Kisasszony, fiatal férfinél pedig a Fiatalem ber. A hivatali életben a rang és utána az úr vagy az asszony megszólítás a bevett szokás, például igazgató úr. M ár említettük, hogy a múlt századra jellem ző m egszólítás volt a tekin­ tetes, méltóságos, a kegyelmes, az ó'nagysága vagy a kiskegyed. Ennek a rangokat és címeket komolyan vevő társadalomnak az volt az előnye, hogy tudták, kit hogyan kell szólítani. Régim ódi köszönés a Tisztele­ tem!, az A djonisten! — am ire a válasz a Fogadjisten!, az Alázatos szol­ gá ja ! Régen a leggyakoribb a magázódó forma volt. A túlzott haverkodás, bizalmaskodás azonban nem helyénvaló. Fő­ leg a kiszolgáló személyzet, kereskedők részéről udvariatlanság, ha a fiatal kinézetű vásárlót tegezik... és viszont! Külön problémát jelen ­ tenek a jópofának és haladónak vélt bizalmaskodó fordulatok: haver, testvér, öreganyám, drága, öcsi stb. A szóbeli üdvözlés gyakori kiegészítője a nem nyelvi kommuniká­ ció, többek között a kézfogás, a kézcsók és a kalapemelés, a tisztelgés... 7 . Fejezd be a m on da to kat, é s m agyarázd m eg választáso da t!

P é ld á u l: Ha állat lennék, szívesen lennék oroszlán, m ert ő az állatok királya! Ha állat lennék, ... Ha virág lennék, ... Ha valaki más lehetnék, ... 8 . Le velet kapsz, am e lyb en értesíten ek, ho gy nyertél e g y táb orozá si le he tő sé g e t külföldön, a m eg hívób an ez áll:

Kedves Nyertes! Kérjük, hogy a szükséges kellékek mellett csomagolj be magaddal 5 olyan tárgyat, amelyek segítségével be tudod m utatni a szülőhelyedet! Jó készülődést és szép nyarat kívánunk!

7 14

T e m it választanál? Indokold m eg a döntésedet!

ytt Wk Fejtsd ki, m it jelen ten ek az alábbi idézetek!

Nem érez, aki érez szavakkal mondhatót. ( Vörösmarty M ihá ly) Mindenki lépik egyet. (M ikszáth K álm án) M inden nap megszűnik v a ­ lami, am iért az ember szomorkodik, de minden nap születik valami, am iért érdemes élni és küzdeni. (Hérakleitosz) Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést. {Albert Einstein) A felfedezés lényege: látni azt, amit már mindenki látott, de olyat gondolni, am it senki más nem gondolt róla. (Szent-Györgyi A lbert)

A hallgató szem élyisége, annak hatása a kom m unikációra a b e s z é d tá rs a k v is z o n y a (a m e g é r té s fo k a , a k ö zö s n y e lv ű s é g , k ö zö s e lő is m e r e t, b e s z é d h e ly z e t) A közlésfolyamat kialakulásában több tényező játszik lényeges sze­ repet. A beszélő és a hallgató állandó kölcsönhatásban áll egymással, a közvetlen beszélgetésben általában többször is szerepet cserélnek. A beszélő elgondolja, és kimondja gondolatait, a hallgató pedig felfog­ ja, és értelm ezi a mondottakat. A hallgató nem passzív résztvevője a folyamatnak, ezért gondolatainkat úgy kell megfogalmaznunk, hogy a hallgató a lehető legtöbbet foghassa fel belőle, és a kívánt hatással legyen rá. A megértés természetes körülménye, követelménye, hogy a közlés­ folyamat mindkét fél által közös, ism ert nyelven folyjon. A magyar nyelvben zavart okozhat például a hallgató által nem ismert szak­ szavak (tudományos szakkifejezések, idegen szavak...) használata, vagy a bonyolult megfogalmazás, például az indokolatlanul hosszú, össze­ tett mondatok használata. U gyanilyen zavaró körülménye lehet a m eg­ értésnek, ha nem a m egfelelő stílust használjuk az adott helyzetben. 9. A z aláb bi szöve gb en e g y b e szé lg e té sn e k le h e tte k a tan úi. Je lle m e zzé te k a beszélő fele ket! Mi gátolja a kom m u n iká ció t? F o g a lm a zzá to k át a pá rbe széde t úgy, a h og y vé le m é n ye te k sze rin t helyes!

A: Szervusz, hogy vagy? B: Nem a legjobban. Tegnap e lü tö tt eg y autó. S ze re n csé re kevéssel m egúsztam : kificam ítottam a karom at, ö ssze vissza vertem m agam at, az új na drá gom is elszakadt. A: O h, m ilyen ba lsze rencse , és m ég ho zzá az új na drágod! K épzeld, a ba rátom n ak ugyanilyen m árkás fa rm e re van, az eg yik belvárosi bu tikba n vette m ére gd rágá n..., de bocs, m it is m on dtál?

B: Hát e g y kocsi jö tt a z úton. N eki lett volna előnye, de én a zt hittem , ho gy m ég átérek előtte... A: R em élem , m egvan a ren dszá m a. A z e m b e re k m in d e n t m eg te szne k, ho gy le ta ga djá k a fele lő ssége t. Felírtad a szám á t? B: Hát persze, m egálltak, kiszá lltak a kocsiból. Igazán nagyon re n d e se k voltak... A: R em élem , nem m ondtad azt, ho gy te voltál a hibás! A bizto sító k nagyon kom olyan ve szik ezt m an ap ság. A ztán m ég a b a le se tb izto sítá st sem fize tik ki. Tudod, h o g y m indig m eg aka rjá k úszni az ilyesm it. S zörn yű ez m anapság! B: Nem ez a problém a! C sa k olyan nagyon m eg ije dtem . E gé sz éjjel nem aludtam , hiszen n a gyo bb baj is le he te tt volna... A: Teljesen igazad van! Ezen a nadrá gon m ár úgysem lehet segíteni. A legegyszerűbb, ha kidobod. M ajd m ásko r nem leszel ilyen m eg go ndo la tlan ! B: A baj csak az, hogy alig m ere k lelépni a já rd á ró l. Elfog a rem egés, széd ülni kezdek. A: H át igen, tudom , hogy ez szörnyű, de sokka l rossza bb is le he te tt volna. Ha rág on dolsz, m ennyi baj van a v ilá g b a n -é h e z é s , háborúk, az A ID S , és mi itt egy tö n kre m e n t nadrá gon rágódunk. Élve m aradtál, nem lettél nyo m o ré k sem , és ez a le gfontosabb. B: Igen, igazad van, de m égis... A: G yere és eb éd eljün k. M ajd én e lfe le dtetem veled az egészet. A z értelm ező szótárból keressétek ki az együttérzés, fölényeskedés, fontos­ kodás fogalm ak jelentéseit!

1 0 . M utasd be o sztá lytá rsa d a t a neve e lh a llg a tá sá va l úgy, ho gy öt je lle m ző tu la jd o n sá g á t nevezed m eg!

11.

M elyik be m utatási fo rm a nem illendő? M iért?

Bemutatom kedves barátom at ... Engedje meg, hogy bemutassam ... Ez egy ismerősöm ...

A kom m unikáció ered m ényességét befoiyásoló nem nyelvi eszközök tá v o ls á g ta r tá s , g es ztu s o k , a r c já té k , te k in te t, te s tta rtá s

A tá v o ls á g ta r tá s o ly a n m a g a ta r tá s fo r m a , a m e ly a kom m u n ik á c ió s o rá n a k é t fé l k ö z ti k a p c s o la tb a n jö n lé tr e . Beszélgetéskor nem csak szavakkal kommunikálunk. Nagyon * sok inform ációt közöl a szemünk, az arcunk, a testtartásunk, a m oz­ dulataink. Egymás felé fordulunk, ha beszélgetni akarunk, s ezt azért 16

w

.................................................. tesszük, mert ösztönösen a szemünkkel is vizsgáljuk a másik fél visel­ kedését beszélgetés közben. M ire az ember felnő, m egtanulja azokat a normákat, udvariassági alapokat, amit a társadalom elvár tőle. Ez vonatkozik a társalgásra is. M egtanuljuk például leplezni indulatainkat - nem hadonászunk, nem szorítjuk ökölbe a kezünket vagy csikorgatjuk a fogunkat. Testbeszédünk egy jelentős része azonban életünk végéig ösztönös marad. Például szóbeli kommunikáció közben a lábfejünk is afelé fordul, akivel szívesen beszélünk. A felelő pedig már azzal elárulja felkészültségét, hogy a táblánál az osztály felé fordulva hova áll: a magabiztos tanuló középen állva fog felelni, a gyengébb feleletre képes pedig a táblához vagy a falhoz minél közelebb fog húzódni, ezzel is mintegy védekező állásba helyezi magát. Aszerint, hogy beszélgetéskor kit mennyire engedünk közel m a­ gunkhoz, a beszédpartnerek közötti távolság lehet: • bizalmas, • személyes, • társalgási, • nyilvános. ■ F ig y e ljé t e k m e g az a lá b b i á b r á k o n a fe le k k o m m u n ik á c ió já t!

17

b iza lm a s

A z á b rá k Wacha Imre A n o n ve rb á lis ko m m u n iká ció eszkö ztára c. kön yvéb ől valók

12. K ere ssetek m inél töb b szin o n im á t a tolakodó kifejezésre!

1 3 . O lvassá tok fel az alábbi verse t, m ajd szá m o ljá to k m eg benne a m ag as és m ély m ag án han gzó kat! V é le m é n ye te k szerint be fo lyá so lja -e a m ag as és a m ély m a g án han gzó k a rá nya a szöve g hang ula tát?

Ha a világ rigó lenne H a a világ rigó lenne, Kötényemben ő fütyülne, É jjel-nappal szépen szólna, Ha a világ rigó volna. De ha a világ rigó lenne, Kötényembe nem is férne, Kötényem is honnan volna, H a egész világ rigó volna. (Weöres Sándor)

A g e s z tu s o k - k ife je z ő k é z m o z d u la to k . A legtöbb kézmozdulat általánosan ismert. Ha a kommunikáló fe­ lek nem beszélik egymás nyelvét, kézzel-lábbal is meg tudják értetni magukat. A z útkereszteződésben álló forgalom irányító rendőr is nemzetközi gesztusokkal kommunikál. Ism ersz ilyeneket? Általánosan ismert dolog, hogy a délebbi népek sokkal temperamentumosabbak, hangosabbak, épp ezért több gesztussal kommuni­ kálnak, mint az északon élő, nyugodtabb vérmérsékletű, „hidegebb” emberek. Ezt figyelem be véve elmondhatjuk, hogy a környezeti hatás is befolyásolja az egyén személyiségét, viselkedését. 14. M utassa tok be öt ism e rt g e sztu sn ye lvi je let, a m e lye t a te le vízió b a n vagy ó riá sp la ká to ko n is gya kran láttok!

A r c já t é k és t e k in te t - a k o m m u n ik á c ió le g á r u lk o d ó b b e le m e i, h is z e n é r z e lm e in k e t s ze m ü n k és a rc u n k tü k r ö z i le g in k á b b . A z t szokták m ondan i: A szem a lélek tükre. N em véletlenül fejlődött ki az a képességünk, hogy érzelm einket az arcunk és a tekintetünk is tükrözi. Ez a tulajdonságunk a tagolt emberi beszéd fejlődésével együtt alakult ki, s bár az állatvilágban is m egfigyelték a tekintet fontos sze­ repét, az arcjáték kizárólag emberi tulajdonság. A z egész testünk kommunikál. A testtartás nem csak azt határozza meg, mit gondolnak rólunk mások, de azt is, hogyan vélekedünk önmagunkról. A legtöbbünket arra tanítottak, hogyha kihúzzuk magun­ kat, az jó benyomást kelt. T e h á t a te s tta r tá s n e m m ás, m in t a te s t „ b e s z é d e ” k o m m u n i­ k á c ió k ö zb e n . Ha például érdekel a beszéd témája, egész testünkkel a beszédpartner felé for­ dulunk. A test tartása az érzelm i állapotra is utalhat, ha valaki boldog, kihúzza ma­ gát, de ha szomorú, magába roskad.

1 5 . M iről á ru lko d ik a képen lá th ató kislány te stb e szé d e ?

90

1 6 . T anu lm á nyozzá tok az aláb bi áb rát és ho zzatok fel p é ld ána k az é letbő l olyan be széd he lyzeteke t, a m iko r az aláb bi m im ikái je lle m ző kke l talá lko zunk!

-

o

-

__

sima, üres semmitmondó arc

szája bal sarkából beszél

o

felvont szemöldök

szája jobb sarkából beszél

o

N«/

leeresztett szemöldök

zárt, összeszorított állkapocs

/

összevont szemöldök

keskeny mosoly

- V -

szemöldök többszöri összevonása

— \

I—

1

mindkét szemöldök felvonása

/* >

száj nyugalomban lekonyult száj gúnyos száj

o

o

tágra nyílt szemek

—

o

pislantás (kacsintás)

>







pislog

/•ö }

/ °

R

N

= R

ajakbiggyesztés

szögletes mosoly

17. Mi o ko zh a t ne hé zsé g e t az aláb bi fe le k ko m m u n iká ció já b a n ? írjátok le, m ilyen nyelvi és nem nyelvi eszkö zö k á lln a k ren d e lke zé sre a sike res kom m u niká ció létrejöttéhez!

főnök - beosztott szülő —gyerek tanár - tanítvány fiú - lány

^ |&

M utassa tok be érzé kle te sen külön böző é rze lm e ke t (harag, düh, m eg bá ntottság, fájdalom , öröm , részvé t...)

a tekintet révén, a testtartás révén, a m im ika segítségével, m ozdulatokkal!

A külső körülm ények hatása Eddig csak arról beszéltünk, hogyan kell viselkedni, milyen normáknak kell m egfelelni a kommunikáló feleknek. N e felejtsük el azonban, hogy a beszédhelyzetet például az is nagyban befo­ lyásolja, hogy hol, m ily e n h e ly s z ín e n történik a társalgás (nyilvános helyen, társaságban, kettesben, templomban, vendégségben, hivatali helyen, ...). Egy adott beszélgetést az is erősen behatárol, hogy m ily e n korú , m ily e n n em ű , m ily e n é rd e k lő d é s ű , és a té m á t m e n n y ir e ism e­ r ő emberek között zajlik. N em elhanyagolható a beszélők p illa n a t­ n y i h a n g u la ta sem. A z eredményes közlésfolyam atnak az is feltétele, hogy k ö z ö s is m e r e te in k , e lő is m e r e te in k legyenek az adott tárgyról. A z élőbeszéd abban különbözik az írott szövegektől, hogy haszná­ lata során a szavakon, mondatokon túl egy összetett hangzásforma is a segítségünkre van. Ezt a fülünkkel érzékelhető jelrendszert m e ta ­ k o m m u n ik á c ió n a k nevezzük. A z élőbeszéd m egértést segítő eszkö­ zei tehát a nyelv zenei kifejezőeszközei (hangszín, beszédtempó, dalla­ mosság, hangerő stb.) és a látható kommunikációs csatornák (gesztus, m im ika stb.). De létezik olyan élőszó (hangzó beszéd), amelyben csak a nyelv zenei eszközei vannak segítségünkre. Ilyen a rádiós beszéd, a telefonálás. 19. A b e szé lg e tő tá rsa k háttal e g ym á sn a k ülve pró b á lja n a k beszélgetn i, s ha ng súllyal, ha ng szín ne l... é rzé ke lte sse n e k va lam ilyen in du latot (a szöve gb ől ne ^ köve tkezzen ), m ajd ug ya n e zt szem től szem b e fordu lva , de csupán m ozd ulatokkal fe je zzé k ki! B eszé ljék m eg, m ilyen kü lö n b sé g e t érzé kelnek, m ilyen é rzé seke t vá lto tt ki a két m ódszer! U g yan ez a g ya ko rla t e lvé g e zh e tő úgy is, hogy m indig m ás-m ás té n ye ző t ha gyn ak ki a kom m u niká ció bó l (pl.: nincs m im ika, vag y nincs m ozgás, va g y nem né zne k egym ásra...).

2 0 . G yűjtse te k jó kívá n sá g o ka t

• • • •

születésnapra, újévre, az ifjú párnak, édesanyátoknak!

2 1 . O lva ssá to k fel a ve rse t és fig ye ljé te k m eg az ü te m e sség ét, ah og yan a von at za ka to lá sá t idézi fel! S ze rin te te k mi okozza ezt a da lla m o ssá g o t? V é le m é n ye te ke t in d o ko ljá to k m eg!

Kocsi és vonat Jön a kocsi, fut a kocsi: Patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: Zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fu t a vonat?

Juhászné Miklós Judit: H egyek között zaka tol a vonat, 2010

Völgyön, hegyen át! Zim -zim , megy a gép, megy a gép, F u t a sínen a kerék, Forog a kerék. Zum , zum, nagy az út, nagy az út, Fekete az alagút, A masina fut. (Weöres Sándor)

/4 * j*

írjatok olyan rövid ism e rte té st a szá m ító g é p ta n u lá st se g ítő szere pé ről, am e lye t az a já n lo tt h e lyszín e k v a la m e lyiké n le he tn e fe lo lva sn i! V eg yétek fig ye le m b e a célkö zö n sé g össze tételé t, korát, szá m ítá ste ch n ika i ism ereteit!

• óvodás csoport délutáni foglalkozásán • nyugdíjasotthonban • baráti körben • számítástechnikai szakértőit előtt

Összegző táblázat A nyelvi kommunikáció sikerességének követelményei

Ü Z E N E T K Ö Z V E T ÍT É S

a T Á R G Y ról

az É N ről

CÉLJA

a z e g y ü ttm ű k ö d é s

a jó b e n y o m á s k e lté s

• Közölj elegendő információt, de soha ne többet, mint amennyi szükséges!

• A z érdeklődést, a kíván­ csiságot igyekezz felkelteni, fenn­ tartani és fokozni!

• N e mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hogy hamis! N e pró­ báld igazzá tenni!

• Igyekezz azonosulni beszéd­ partnered nézeteivel!

• Meggyőződés mondj vélem ényt!

• N e marasztald el, inkább dicsérd a beszédpartnert!

nélkül

ne

• Légy választékos!

• Légy érthető!

• Kerüld lyosságát!

a

kifejezés

homá­

• M indig mutasd m űveltsége­ det, tájékozottságodat!

• Kerüld a kétértelm űséget!

• Tartsd fenn folyamatosságát!

a

társalgás

• Légy tömör!

• Egy beszélgetésnek m in­ dig jót tesz a játékosság, szelle­ messég.

• Tartsd be a sorrendet!

• Tartsd be az udvariassági szabályokat!

A SZÖVEG b e k e z d é s , m o n d a ttö m b , a rá n y o s s á g , s z e rk e z e t, e g y s é g , h a la d á s, fo ly to n o s s á g , ta g o lts á g , te lje s s é g stb.

# 8 ^ ^ s z ö v e g - te lje s , b e fe je z e t t k ö zlé s , a m e ly k is e b b e g y s é V Í g e k b ő l (b e k e z d é s e k b ő l, m o n d a to k b ó l, ...) áll. N y e lv i m e g fo r m á lts á g á t te k in tv e : k e re k , le z á r t b e s z é d ­ szak asz. A z alábbi szabályok jellem zik: • e g y s é g — csak egyetlen fó' tém áról szól, • h a la d á s — a szövegrendezés fó' szabályszerűsége, m iszerint időben, térben, cselekményben egyaránt az egymásutániság a jellemzó', • fo ly to n o s s á g — a szöveg úgy épüljön fel, hogy tartalm i hézagok ne keletkezzenek benne, hanem a gondolatok láncszerűen kapcsolód­ janak egymáshoz, • t a g o lt s á g — a szöveg szerkezeti elemei. Három egysége: beveze­ tés, tárgyalás, befejezés. Ezenkívül a gondolati egységek elkülönülé­ sét szolgálja: fejezetek, alfejezetek, részek, bekezdések, m ondattöm ­ bök, oa

a r á n y o s s á g — mind szerkezetében, mind tartalm ában jellem ző sza b á ly, hogy a lényegi elem eket nagyobb hangsúllyal, kidolgozottab-

ban, a kevésbé lényegeseket rövidre hagyjuk, • te lje s s é g , b e fe je z e tts é g - ha a témához tartozó lényeges ele­ m ek rő l lehetőleg mindent elmondunk, amit terveztünk. A zártságot a befejezéssel kell éreztetni. 2 2 . Mi a vé le m é n ye te k a csinál szó h a szná latá ró l? H e lye tte sítsé te k a m egfelelő szin on im áva l! F o g a lm a zza to k a m on da to k elé, illetve utána kö ve tke ző m on da to kat úgy, hogy a z ere de ti m on da to k össze fü g g ő szöve gg é á llja na k össze!

Délután a leckémet csinálom. Anyu vacsorát csinál. A nagymama csinálja a lángos tésztáját. Édesapa megcsinálja a bicikli kerekét.

A szöveg szerkezete A s z ö v e g o ly a n m o n d a to k lá n c o la ta , a m e ly e k t a r ta lm ila g is, fo r m a ila g is ö s s z e ta rto z n a k . A k o m m u n ik á c ió ir á n y a szerint a szöveg lehet: • dialogikus (kétirányú szövegek) — pl.: beszélgetés, vita, riport stb., • monologikus (egyirányú szövegek) - pl.: előadás, levél, napló stb. A z e lő a d á s m ó d ja szerint: • írott szöveg — pl.: cikk, levél, kérvény, regény stb., • szóbeli szöveg - pl.: beszélgetés, előadás stb. A s z ö v e g a lk o tá s módja szerint: • tervezett szöveg (előre kigondolt, m egszerkesztett) - pl.: vers, ren­ delet stb., • spontán szöveg (adott pillanatban született) - pl.: beszélgetés, hozzászólás stb. A k o m m u n ik á c ió fu n k c ió ja szerint: • elbeszélő szöveg (am i egy történetet mond el) - pl.: novellák, re­ gények, ha elmesél valaki valamit, • leíró szöveg (amikor egy tárgyról, vidékről, személyről, munkáról leírást adunk), • érvelő szöveg (aminek a célja a meggyőzés; érveket vonultat fel).

A z érte k e ző / érve lő szö veg

A z elb es zélő szö veg

A leiró szö veg

Elbeszélésnek nevezzük azokat az írásokat, am elyek­ ben eseményeket mondunk el vagy írunk le.

A le ír á s tájak, tárgyak, növények, állatok, emberek, k i­ talált szereplők szí­ nes, hangulatos be­ mutatása.

Az é r te k e z é s írásakor arról kell beszámolnunk, hogy a tapasztalt vagy ta­ nult összefüggéseket hogyan tudjuk logi­ kusan rendezni.

A bevezetésben bemutatjuk a sze­ replőiket, az esemény helyszínét, idejét, okát... Felkeltjük az érdeklődést.

A bevezetésben felkeltjük az érdeklő­ dést a tém a iránt.

A bevezetésben a célt határozzuk meg: mit szeretnénk rend­ szerezni, bizonyíta­ ni, cáfolni...

A tárgyalásban betartjuk az időbeli sorrendet. A lénye­ ges eseményekről részletesen, a kevés­ bé fontosakról rövi­ den írunk.

A tárgyalásban egy pontból kiindul­ va haladunk a térbe­ li sorrendet követve, vagy az általánostól indulunk ki, és hala­ dunk a részletes felé (bemutatjuk a külső, belső tulajdonságo­ kat).

A tárgyalás á l­ talában két rész­ ből áll: az elsőben állításainkat sora­ koztatjuk fel, a má­ sodikban pedig rész­ letesen bizonyítjuk azokat.

A befejezés le ­ zárja az eseményt. Tartalm azhat m egál­ lapítást, véleményt, érzelmet, tanulságot, kívánságot.

A befejezésben összegezzük a mon­ dandónkat.

A befejezésben levonjuk a szükséges k ö v e tk e z te té s e k e t, kifejtjük, hogy elér­ tük-e a célunkat.

A k o m m u n ik á c ió s s z ín te r e k szerint: • m agánéleti (levél, napló, beszélgetés, sms stb.), • közéleti (felszólalás közéleti témában), • hivatalos (kérvény, rendelet, felszólítás stb.),

tudományos (tudományos előadás, szakkönyvek stb.), sajtóban m egjelenő (hirdetés, cikk, riport stb.), szépirodalmi (regény, vers stb.), egyházi (beszéd, ima, szertartások szövegei stb.).

2 3 . A z alábbi té m á k va lam e lyiké vel a lko ssa to k rövid spo ntán és te rve ze tt szö ve g e t is! M ilyen külön bség ek le szne k közöttük?

- egy hétköznap reggeli készülődésről - egy ünnepi reggel eseményeiről - a játszótéren történtekről

M

24. K ere ssétek m eg a m o n da to kba n a hibásan írt szava kat! C so p o rto sítsá to k a m ondatokat té m á k szerint, m ajd a vá la szto tt té m á ra írjatok rövid e lbe szélő szöveget!

Egy száll cérna van Zsófi kezében. M it var Zsófi ? A gólya magasan szál. H allat visz a fiókájának. Am ikor lépcsőn jársz, néz a lábad elé! Peti bámészkodott, ezért el is eset. Hoz kötszert, Zsuzsi! 2 5 Írjatok olyan pá rbe széde t, a m e lyik reggelente, az e lső óra előtti ö t percben hangzik el o sztá lytá rsa k között!

< V H

írjatok rövid ism e rte tő szö ve g e t ked ven c állato to król vag y növén yetekrő l!

A bekezdés és a m ondattöm b a szöveget kisebb-nagyobb szerkezeti egységekre szoktuk tagolni. Ennek több oka is lehet. Részben a szöveg tartalm a megkívánja, hogy néha új gondolatsort indítsunk el, eltérjünk az eredeti tárgytól, illuszt­ ráljunk, részletezzünk, bizonyítsunk vagy cáfoljunk. A z ilyen szöveg­ tagokra különösen figyelünk. Igyekszünk rájuk felhívni a figyelmet, a, ® eSfelel helyre tesszük őket a szövegen belül, hogy minél jobban e érjék a céljukat, vagyis azt, hogy a befogadó vagy hallgató m aradék­ talanul megértse az egész szöveg üzenetét.

Ha jó a szöveg tartalm i szerkezete, a beszóló' vagy író eléri az abszo­ lút célját - m egtörténik a meggyőzés. A b e k e z d é s - ö s s z e fü g g ő g o n d o la ts o r , a s z ö v e g e g y m e g ­ s z e r k e s z te tt és le z á r t rés ze . O ly a n m o n d a to k sora, m e ­ ly e k e g y té m a k ö r ü l c s o p o rto s u ln a k . A szövegnek vizuálisan is részekből k ell összeállnia. N em szere­ tünk egy olyan olvasm ányba belefogni, am inek nem látszik a vége. N éhány perc után a figyelm ünk lankadni kezd, esetleg nem értjük, am it olvasunk. T ehát a szemnek észlelnie kell a szövegszakaszokat ahhoz, hogy az agy ak tív maradjon az in fo r m á c ió h a lm a z f e ld o lg o ­ zá s a k ö z b e n . A bekezdés tartalm át a t é te lm o n d a t töm öríti, am ely a bekezdés tartalm ának egymondatos összegzése. Rendszerint a bekezdés elején áll, de előfordulhat a végén, illetve a közepén is, sőt vannak bekez­ dések, m elyekben nincs szó szerint m egfogalm azva, de a bekezdés tartalm ából következtethetünk rá. A többmondatos szövegen belül a tém a szerint előfordulhat szoro­ sabban összetartozó több mondattömb is. \

2 6 . írjatok le egy e se m é n yt tu d ó sítá s fo rm á já b a n az osztá lyú jsá g b a ! H ány be kezd és és hány m on d a ttö m b szerepel be nne?

27.

A lko ssa to k m on d a to ka t a köve tkező szóp áro kkal!

var - varr; orra - óra; zúg - zug A z aláb bi m on da to k je le n idejű alakja iva l írjatok szöveget!

M egijedtem egy kutyától. Elvesztettem a tornacipőmet. M eglátogatott a nagymama. Megünnepelték a névnapomat. Levél érkezett a barátnőmtől. Elkéstem a németóráról. Meglepetést készítettem anyukámnak. Megsérült a lábam. M ind en leckémet megtanultam.

Úti beszám oló, útleírás, útirajz Utazásainkról szívesen tartunk élménybeszámolókat. Ilyenkor felelevenednek az emlékek, előkerülnek a fényképek, elöntenek m in­ ket az érzelmek. Ez a lelki állapot m egnyilvánul a beszédünkben is: hangosabban és gyorsabban beszélünk, szavaink között sok lesz a díszítő elem, indulatszó stb. Ilyen élménybeszámolót írásban is készíthetünk. Ebben az esetben néhány ismert típus közül választhatunk. M m

A z ú ti b e szá m o ló n a k van talán a legkötöttebb formája. A z űrlapon az alábbiakat kell röviden kitölteni: hely, idő, program, észrevételek, összefoglalás, útleírás.

Ilyen okmányt jellem zően a tanulmányutakról hazatérve szoktak kitölteni. A stílusa száraz. Helyszűke és érdeklődés hiánya m iatt nem megyünk bele a részletekbe. ■ ■ t i A z ú tle ír á s v a la m e ly u ta z á s ró l b e s z á m o ló m ű, m ely jelf lemzője, hogy főként a szerző vélekedéseit, benyomásait írja le, az eseményeket, látottakat rendszerint nem tudományos pon­ tossággal rögzíti. A z ú t ir a jz a s z é p ir o d a lo m b a n g y a k r a n e lő fo r d u ló m ű fa j. A z úti élmények, tapasztalatok tárgyszerű, olykor tudományos alapos­ ságú előadására törekszik. A z útirajzot éppen az különbözteti meg az útleírástól, hogy írója inkább személyes benyomásait, hangulatait rögzíti. Típusai: úti jegyzet, úti levél, útinapló. A z útirajzban gyakori a felkiáltás, amelyben csodálatunknak, lelkesültségünknek, örömünknek adunk kifejezést.

A

P etőfi S á n d o r 1847 n ya rán b e u ta zta a F e lvid é ke t, v id é k ü n k re is e lju to tt, s erről az u ta zá sá ró l szá m o l be az Úti levelekben. E ze ke t K eré nyi F rig y e s n e k (1 8 2 2 1852), k ö ltő b a rá tjá n a k cím e zte . V a ló já b a n nem ju to tta k el K e ré n yih e z, te h á t fik ­ tív le ve le krő l van szó. P etőfi a győ ri Hazánk cím ű fo ly ó ira t sze rk e s z tő jé v e l kö tö tt m e g á lla p o d á s t ú tira jz á n a k kö zlé sé re .

Úti levelek Kerényi Frigyeshez A mai utamban vagy nem figyeltem, vagy csakugyan nem volt sem­ mi em lítésre méltó, kivevén Munkácsot. U ngvárról korán reggel vagy tulajdonképp későn reggel indultam el s délután értem Munkácsra. M íg kocsisom megkapatta lovait, én hirtelen megebédeltem, s siettem ki a státusz-börtönné alakult várat megtekinteni, m ely a várostól egy jó negyed órányira fekszik a róna közepén egy magas kerek dombon. A domb oldalán szőlőt term esztenek... nem szeretnék borából inni ... azt gondolnám, hogy a rabok könnyét iszom. Fölmentem a várba, az udvarokat s egy pár szobát bejártam, de a börtönöket nem mutatták meg, talán m ert egyedül és egészen ism eretlen voltam, vagy senkit sem eresztenek a föld alá? nem tudom. Egy teremben többek között ott van Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona arcképe is. M ás helyen órákig el­ néztem volna e dicső képeket, de itt csak futólag szem léltem őket, mert siettem kifelé. Tudj’ isten, e falak közt úgy összeszorult keblem, hogy alig bírtam lélekzetet venni. Érzéseim et leírtam egy versben. Azok k í­ nos érzések voltak. A z egész idő alatt, m íg itt voltam, fülembe valam i szellem szomorú dolgokat suttogott. Szavait nem is értettem, oly hal­ kan beszélt, csak suttogását hallám, és ennek oly bús hangja volt. A zt sem tudom, ki volt e suttogó szellem? az em lékezet-e vagy a sejtés?... 1800-ban és 1801-ben az itteni foglyok egyike volt Kazinczy Ferenc. Szegény Kazinczy! szegény haza! Munkácstól egy jó etetés Beregszász. Közönséges mezőváros, van benne gót templom, megyeház és m agyar kocsmáros... .. .Badaló mellett, Bereg- és Szatm ár-m egye közt, jöttem át a Tiszán, a szép Tiszán. Ú g y szeretem e folyót, talán azért, m ert tetőtől talpig magyar: hazánkban születik és hazánkban hal meg, és éppen az A lfö l­ dön vándorol keresztül, az én kedves Alföldem en. Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán (tulajdonkép­ pen túl a Tiszán) Cseke, és a csekei temetőben Kölcsey Ferenc. T avaly ősszel egy pár hétig laktam itt s m eg-m eglátogattam a szent sírt, m ely­ ben a legnemesebb szívek egyike hamvad. Halm ánál nincs kőszobor, m ég csak fejfa sincs, m elyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség, mert az oda lépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott elte­ metve. Beregszász, jú liu s 12. 1847. 2 8 . O lvasd el az aláb bi szöve ge t! Ú tirajz-e va g y útle írá s Petőfi Sándornak 1845ben s zü le te tt Úti je g y z e te k cím ű írása?

...E gyik lovunk patkója leesett; m íg azt fölütötték, folyton mered-' tek szemeim a Kárpátokra, az egymásra hányt m illió piramisra. De le l­ kem, mint a gyermek, ki megpillantja, hogy gondviselője nem figyel rá, lelkem elsuhant észrevétlenül messzire, messzire, oda, ahol nincsenek

hegyek, hol halmok is alig vannak, hol a Duna omlik méltóságosan, mint Vörösm arty hó'skölteményei, hol puszták nyúlnak el, hosszan, mintha a világ végét keresnék, hol a látkör egy óriás palota, melynek tetején a napnak gyém ántcsillárja s oldalán a délibábok tükrei függe­ nek, mikben kedvtelve szem lélik magokat gulyák és ménesek... ide, ide s z á llt lelkem a Kárpátokról, az én édes hazámba, a szép Alföldre! M ondjatok vélem én yt a szövegről! Id ézzetek fel olyan tanult Petőfi-verseket, am elyekben hasonló tém áról ír!

9 0 2 9 . írj eg y uta zásról szóló ü d vö zle té t a szüleid ne k!

3 0 . K é p ze ljé te k m ag atoka t M icim ackó helyébe! K a la n d o zza to k a S zázh oldas P agonyban, s írjatok róla útleírást!

irt isMCT

6sTéLretÉT

C"

'

HÁM

#r>/DeZM

MlUC*t6UG

~V

MICIMACKÓ

hKia

A;

M % í \Sv tv

'jf c 4 *HotN«hjAr

newrtT

fULCS , ~ „Héutai . ,£~vr mi? «* ',i/ & Heae -j*- . : .v;.. »ff™

( ( - * * . „*■ •

t e ■ * +

AM ZOLT/YM

\ i . S * •• IÍW

C 'í

ÍH E T

*& Sgrí~ a k

D

iA t il

hüvMbs Io z ó to í

»■

1 .

,> .• ••••* c . , . /*•»*

3. de, mert ott fázott s reszketett,

r

S

•- f o r d ít o t t s z ó re n d ű : megy vissza, olvas el, tud meg stb.; >• m e g s z a k íto tt s z ó re n d ű : meg se tud, el nem képzel, át is lép stb. A magyar nyelvben m egközelítőleg 130 igekötő van, többségük többszótagú.

11 6. Mi történ ik, ha a beszél igét kü lö n b ö ző ig ekö tő vel lá tjuk el? M ag yará zd m eg a szava k értelm ét!

rábeszél, lebeszél, kibeszél, félrebeszél, visszabeszél, mellébeszél, megbeszél, bebeszél, belebeszél, összebeszél

?!

1. Fog lald m o n d a tb a az igekö tős igéket! 2. Tud n ál-e m ég m ás ig e kö tő t is illes zten i a beszél igéhez? S o ro ld fel ezeket az igekö tős igéket!

117.

írd le jö v ő időben a köve tkező ig ekö tő s igéket!

M

átolvas, visszanéz, rámutat, szétrak, nekilát, összecsomagol, elsza­ lad, lejön, megdicsér

118.

Az iskolában gyakran hangzanak el a következő mondatok:

Péter teljesen beindult Katára. Beájultam , am ikor észrevettem a barátnőm új pólóját.

Bepótolom az anyagot, a m iről lemaradtam. Bevállaltam még egy dolgot. Ugye bejósoltam, hogy röpdolgozatot íru n k ? Bekavartam egy illetőnek.

7

1. M ag ya rá zd m eg, mi a k ü lö n b ség a két fo rm a között! 2 . írd le m á sk ép p e n e ze k e t a m o n datokat!

1 1 9 . P ótold az alábbi szö ve g b e n a m eg fe le lő ig ekö tő t és a m últ idő je lét! M

Fütyülve, dudorászva jő.... az őszi szél, ...kap.... a két kis magocskát, és vi...e őket. A z egyik magocskát jó kövér szántóföldbe ejte...e, a másikat pedig egy meredek sziklafalhoz vág... . A magocska ...gördül... a sziklafalon, és ...állapodó... egy kis mélyedésben. Tel...-múl... az idő, s amikor ...olvald... a hó, tavasz le...., ...búj... a földből az új hajtás.

1 2 0 . Pótold az aláb bi szóláso kban , M agyarázd m eg a je le n té sü ke t!

közm o n d á so kb a n

az ig ekö tő s

igéket!

1. A nagy h a l... a kis halat. 2. M a jd ... a bőréből. 3. H olló a hollónak nem ... a szemét. 4. ... a szög a zsákból. 5. A jé g hátán is .... 6. A jó b ó l is ... a sok. 7 . ... a kenyere javát. 8 . A d d ig já r a korsó a kútra, m íg ... törik. 9. N em ... a kutya a telet. 10. ... a ló másik oldalára. fA

1. Olvasd el kifejezően a részletet! írd ki a részletből az igekötős igéket!

A kis N yilas sebesen kifutott az udvarra, hogy utolérje Gimesit, s megmondja neki, hogy a latintanár azt mondta, hogy neki muszáj el­ menni, de már sehol sem látta, pedig kiment utána egészen a Csokonai-kertig. Akkor addig ácsorgott, hogy a konviktusban is csengettek, s ő a könyveivel lélekszakadva futott fel a második emeletre, már min­ denki elment, akkor lerohant, s elkésve érkezett az ebédhez. Gulyásleves volt és tejbekása, jóízűen megette, a sok kanálcsörgés, tányércsörgés egészen jól hatott rá, mikor az ebéd végén a szénior fe l­ állott, s elmondta az imádságot, ő még evett, a szája tele volt kásával, s ami a tányéron maradt, azt még futva bekapta. (Részlet Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regényéből) 139

0

ko n viktu s - va la m e ly ta n in té ze t m ellett m űködő, bentlakást, étke zést, tan ulm á nyi fe lü g ye le te t nyú jtó intézm ény; s z é n io r - a kollég iu m i diáksá g veze tője , utolsó éves teo lóg us

Je le n e t a Légy jó m indhalálig c. film b ől

2.

K apcsolj igéket a m eg a d o tt igekötőkhöz!

össze, vissza, oda, szét

Az igekötők helyesírása A szótárakban az igekötő az ige előtt áll, és egybeírjuk az­ zal; P é ld á u l: leáll, kinéz, felmászik, elír, befalaz stb.

^ Ha az igét tagadjuk, ha az igével felszólítunk, vagy ha egy hangsúlyos szó van az ige előtt, akkor az igekötő elválik az igétől, és az ige mögé kerül: P é ld á u l: A ttila e lo lv a s ta a regényt. - Péter nem o lv a s ta el. M egtan ulod a verset a következő órá ra ? - Tanuld meg a részletet! Elköltözik a szüleitől? - Egy hét m úlva költözik el.

> Ha az igekötő és az ige közé egy másik szó kerül, megszakad a szórend, és a szavakat különírjuk: P é ld á u l: Á tírjá to k ? - Á t kell írni. E lh ozod ? - E l fogom hozni Megteszed'? - M eg tudom tenni. Átnézték? - Á t is nézték. Beépítjük? - Be lehet építeni. Megfogod? - M eg szeretném fogni. Megtanulod? ~ M eg akarom tanulni. Elfáradtál? - E l se fáradtam.

^ Kötőjellel írjuk: • a m egism ételt igekötőt: fel-feláll, be-benéz, át-áttekint, • a régies hangulatú halmozott igekötőket: el-felmondanak, el-betették, • az igekötőt, ha elmarad mellőle az ige, de egy másik igekötővel utána megismétlődik: át- és beír, ki- és benéz stb.

^ Nem igekötők, és nem írjuk egybe az igével: • az ellentétes viszonyú összetett határozószókat: fel-le sétál, ki-be szaladgál stb. kivétel: összevissza, • a fokozott határozószókat: kijjebb lép (de: kilép), összébb tol (de: összetol).

1 2 1 . E gyes költő k ügyesen já ts z a n a k a he lysé gne vekke l a verse ikb en. Ezekből kap sz ízelítőt.

Gyalókára gyalog mentünk, Vencsellőre elcsellengtünk. Görgetegen átgörögtünk, Tiszasülyön elsüllyedtünk... Mecsekszakálra mekegve kecskepatákon mentünk be, ... - szemünk, szánk tátva így értünk Tátra, s bedugtak, mert nem köszöntünk, Zsákán egy zsákba. (Részlet Csukás István Gilice-síp c. verséből)

Messze vagyunk V A R A D O K tól pedig ott m ár vár a doktor. SÁ R V Á R , VÁRAD O K , addig el is fáradok. M A G L Ó C Á n megpihentünk, M A R T É L Y o n kvártélyra leltünk. Bú ért B U Z S Á K o n : kilukadt a búzás zsákom! A L S Ó T O L D o n toldják, F Ó T o n megfoltozzák, VA R S Á D on a szád bevarrják. (Részlet T a r já n Iz a Ungon-berken c. verséből)

M

1.

K eresd ki a v e rs ekb ő l az ig e kö tő s kifejezéseket!

2.

írd le a ta lá lt ig e kö tő s ig é ke t m in d h áro m szó re n d i fo rm áb an !

1 2 2 . írd le he lye sen tag olva a köve tkező ig ekö tő s igéket!

felfelriad, előrehátr amozog, bebetér, kibejár, ideodaröpköd, összevisszacsapong, összeösszenéznek, felfelsóhajt, megmegáll

1 2 3 . O lvasd el he lye s kie jtésse l a köve tkező szavakat!

elaludt, elmondjuk, meghallja, felhajtja, kihordja, meglátszik, meg­ kínálja, elrontja, leszidta, bekiáltják, feladja, eltévedtek, lepakolja, el­ futsz, megszeretsz, kivédjem, elhallgatsz, felébredt, összepiszkolja, k i­ nyitja, játszik, megszámolja, megkarcolja, felbontja

90

M ilyen hangtani változás történ t a szavakban?

|

1 2 4 . P ótold a j va g y ly be tűt az ig ekö tő s igékben! H atározd m eg a szem é lyrag ot,

1

s m ásolás közben záró je lbe n tü n te sd fel rövidítve a cselekvő szám át, szem élyét!

elsü...edtünk, rámoso...ogsz, kifo...ik, vissza...öttök, kiha...ol, elhe...ezed, ki...ukaszt, megse...ted, fel...egyzem, megi...ednek, elfő...tóm, bepó...álom

1 2 5 . O lvasd el a kö ve tkező, vid é kü n ke t be m utató cikket!

Szerednyei vár

A s z e re d n y e i várro m (karpataljaturizmus.hu)

A szerednyei várrom különleges helyet foglal el Kárpátalja műem­ lékei között. A legősibb középkori típusú várak közé tartozik, romos állapotában is m egőrizte régi jellegét. A település U n gvár és Munkács között félúton, a szőlővel beül­ tetett dombok között terül el. Szerednyére beérve az út jobb oldalán álló egykori m alom épületnél forduljunk jobbra, hogy elérjünk a vá r­ romhoz. Szerednye környéke már többezer évvel ezelőtt lakott volt. Erről több régészeti lelet tanúskodik. A z ásatások során előkerültek egy neo­ lit kori lakótelepülés (időszámításunk előtti IV. évezred), valam int egy bronzkori (időszámításunk előtti II. évezred) nyomai. A község neve valószínűleg szláv eredetű, bizonyára arra utal, hogy a település fé l­ úton van U n gvár és Munkács között. A XV. században Szerednye mezővárosi rangot kapott, bizonyos k i­ váltságokkal rendelkezett, főleg a kézműipar és a kereskedelem fejlesz­ tése terén. A szerednyei borok már akkor nagy keresletnek örvendtek, Európa több országába szállították azokat, többek között N agy Péter orosz cár udvarába. A szerednyeiek tevékenyen részt vettek II. Rákóczi Ferenc felsza­ badító harcában, vitézül küzdöttek seregében. A kuruc felkelés leveré­ se után az osztrák csapatok kegyetlen bosszút álltak a községen, nem

kímélték az asszonyokat, gyerekeket, idős embereket sem. Lakosai az erdőkbe menekültek a bosszúálló csapatok elől. A szerednyei vár romjai a község délnyugati részén egy kisebb dom­ bon állnak. A vár tulajdonképpen egy egyedülálló négyzetes alaprajzú toronyból állt. M érete 18,50x18,50 méter, a falak vastagsága 2,65 m é­ ter. A vár faragatlan kövekből épült, de a falak külső felületein a köve­ ket simára csiszolták, magasságuk eléri a 12 métert. A vártoronynak valószínűleg három szintje volt, legalább is erre utalnak a gerendafészkeknek a belső falfelületeken látható üregei. A várat három széles sarkain lekerekített négyzet alakú sáncárok veszi körül, valószínűleg ezen csak csapóhídon át lehetett m egközelíteni a bejáratát. A szerednyei várat valószínűleg a templomos lovagrend a X III. szá­ zad elején építette. A lovagrend feloszlatása után a Szatm ár megyei jánki pálos kolostor szerzetesei vették azt birtokukba. Később az ung­ vári vár urainak birtokába került. Egy legenda szerint egykor földalat­ ti alagút kötötte össze az ungvári várral. A vár a X V III. század elejéig működött, fontos szerepet töltött be az U ngvárt Lem berggel összekötő kereskedelmi út védelmében. Később elvesztette jelentőségét, építm é­ nyei a Rákóczi-szabadságharc után romlásnak indultak, újjáépítésük­ re már nem került sor. (Folyóiratból)

Ti 4Í>

írd ki az ig e kö tő s igéket! In d o ko ld m eg az igekö tő szó rend jét!

1.

E gé szítsd ki az alábbi ig ekö tő s igékkel a szóláso kat, közm o nd ásoka t!

kibújt, túljár, kidobják, visszajár, eltörik, felkopik, megöregszik, megtalálja, átesik, bejön .............. az eszén. ..................az álla. a mécses. Kölcsön k e n y é r .................. A k i kíváncsi, h a m a r .................. a szeg a zsákból. ..................az a jtó n ,................az ablakon. ..................zsák a foltját. ......................a ló másik oldalára.

M it jelen ten ek ezek a szólások, közm ondások? M agyarázd m eg a je­ lentésüket!

2.

A la kítsd á t a kijelentő m ódú ig ekö tő s igéket fe lszó lító m ódúvá! Mi tö rté n ik ig ekö tő vel az áta lakítás során?

az

összepakolunk, felfrissít, szétszabdaljuk, felöltöztök, átugrod, visszafordulsz, m egterítik, odadobom, elkezditek, kijavítod, elköltöz­ nek 3. K ere sd ki az a lá b b i s z a v a k közül az ig e kö tő s ig éke t! írd le a fü z e tb e őket elvá la sztva !

kinéz, kísér, kiegyenlít, kiabál, kisebbít, beszélget, beszól, beszáll, felemel, felel, felesel, feladogat, megért, megüzen, megérint, les, leszel, leállít, lebeg, ráakad, rágódik, rángat, ellenez, elered, elemez, elenged, előz, átalakít

TÉMAZÁRÓ

Kérdések és feladatok 1. V ála szo lj a kérd ésekre!

2.

•

H a tá rozd m eg az ige fog alm á t, nevezd m eg a fajtáit!

•

H ogyan osztá lyo zh a tju k az igéket?

•

Mi a külön bség a tá rg ya s és a tá rg ya tla n ige között?

•

S orold fel a tö b b a la kú ig etöve k eseteit!

•

M iből ké p e zh e tü n k igét? S orold fel a le gg yakoribb ig eké pzőke t!

•

Mi sze rin t vá lto zik az ígealak?

•

Mi a szem é lyrag ?

•

M iben té r el az alanyi és tá rg ya s ragozás?

•

M it tu d u n k az ikes igékről?

•

H atározd m eg az ig ekö tő fog alm á t!

•

S oro ld fel a z ig ekö tő k he lye sírá sá va l kap csolatos tud niva lóka t!

E lem ezd az ig e alak o k at, h atározd m eg a stílu s értékü ke t!

1. Lem ent a nap nyugaton, feljött a nap keleten. (en, mikor kihirdették ezt a parancsolatot, há­ rom öregecske leány lakott egy faluban, akik fonásukkal keresték a ke­ nyerüket. M inden este összegyűltek vagy egyiknek, vagy másiknak a házánál, s úgy fonogattak együtt, s azt mondogatták, hogyha ok szom­ bat este nem fonhatnak, akkor egy héten legalább egy nap nem lesz nekik m it enni. A zért hát a három leány összeült fonni szombaton este is, s nem is gondolták, hogy most valaki leskelődik utánuk. Am int ott fonogatnak hárman, beszélgetés közben azt mondja a legkisebb leány: — M eg van tiltva, hogy szombat este fonjunk, pedig ha az a király engem az udvarába vinne, én annyit fonnék egy hét alatt, hogy egész táborának kitelne esztendei ruházata belőle. A másik azt mondja: — H a engem a király az udvarába vinne, én annyi kenyeret sütnék három nap alatt, hogy egész tábora megérné három hónapig vele. A legnagyobb leány pedig azt mondja: — Ha engem a király elvenne feleséginek, én olyan aranyhajú fiút szülnék, akinek párja nem lenne hetedhét országon... (Részlet Kriza János Aranyhajú Kálmán c. meséjéből)

m e g é rn é -

•

Itt:

e le g e n d ő lenni a ke n yé r három hónapig a z e g é sz táb orna k

K eresd m eg az ig e n e ve ke t a szöve gb en ! H atározd m eg az ig e n e ve k fajtáját!

3 M ásold le a m o n d a tp á ro kb ó l azo ka t a m o n d a to k at, a m elye k ig e n e ve ket ta rta lm a z ­ nak! N evezd m eg a m á sik m o n d a tb a n levő, az igenévvel azo n o s alakú szó szó faját!

a) A buszon egy olvasó nő mellé ültem. Gabi elvesztette az olvasó­ ját. 173

A leszedett borsót a kosárba rakta. M indent leszedett, amit csak talált. c) Lajos egész este a jövendő terveiről beszélt. Senki sem tudja megjósolni a jövendőt. d) Elvétve találkoztak csak a barátok. A számolást elvétve rontot­ ta el a dolgozatát. e) Feri a szobában játszva elaludt. Orsi játszva oldotta meg a ne­ héz feladatot. f) Éva már régen betéve tudja a verset. Betéve maga után az ajtót elsietett. b)

4.

K eresd ki Vajda Já n o s ve rs éb ő l az ig e neveket! H a táro zd m eg a faju kat!

A vaáli erdőben Odalenn a mély vadonban,

Oh, milyen jó volna ottan,

A csalános iharosban,

Abban a kis házikóban,

Félreeső völgy ölében,

É ln i, éldegélni szépen,

S ű rű árnyak enyhelyében;

Békességben, csöndességben!..

Erdei tisztás (panoramio.com)

Nem törődni a világgal, A világ ezer bajával. M eggondolni háborítlan, A m i im m á r közelebb van...

Illatos hegy oldalában, A tavaszi napsugárban, Nézni illanó felhőkbe, M ú lt időkbe, jövendőkbe.

És azután, utóvégre, Észrevétlenül, megérve, Leh u lla n i önmagától, A kiszáradt életfáról...

S ismeretlen sírgödörbe’ E la lu n n i mindörökre... S ott egyebet m it se tenni, Csak pihenni, csak pihenni...

r Á llap íts d m eg, hogy mi a s zó faju k a kie m elt s za va kn ak a m o n d ato kb an !

Este olvasni szoktam. - Szép ez az este. Kék sapkát kaptam a születésnapomra. - Kedvenc színem a kék. A ház körül szaladgálnak a kutyakölykök. - ifö'rá/kerítettük az ud­ vart. Olasz pizzát ettem vacsorára. - Egy vidám olasz ült mellém a repülő­ gépen. Öt halat tettem az akváriumba. - A szerencseszámom az öt. 6. O lv as sáto k fel a v e rs e t p árb es zéd es fo rm á b a n ! Ü g ye lje tek a h an g s ú lyo zás ra !

Borz

B orzok (h o td o g .h u /Tami1998/fotoalbum)

A büszke borzanya összetoborzott néhány csellengő borzot, hogy szívének féltett kincsét, hat kicsinyét megtekintsék. 175

- Nézzétek! E z itt'a mennyország! mondta dédelgetve hat egyszerű borzát. A m a bámészkodók form átlannak, torznak találták a sok torzonborz borzot. Szólt az egyik, egy értelmesforma, kinek kedélyét e látvány felborzolta: - Érdekes! Ha belülről, elfogultan nézed, ez az alom meleg kis családi fészek. H a kívülről, s nem vakít el vonzalom: ...egyszerűen borz-alom. (Romhányi József) •

H atározd m eg a versb en szere plő igék m ódját, id ejé t és ragozását!

•

K ere ss a versb en határozó i igenevet!

7. M ás o lá s kö zb en e g és zítsd ki a kö ve tke ző m o n d a to k a t a m egfelelő h atározó ­ szó kkal! Kevés volt az időm, ezért csak ú g y ..................... néztem meg az új­ ságot. V áratlan vendégek érkeztek hozzánk, de a n y a ...................készített néhány szendvicset. ...................... , hogy senki se vegyen észre, belopakodtam a szobába. ...................... rohantam a színházba, hogy le ne maradjak a kezdés­ ről. (lóhalálában, kutyafuttában, hamarjában, suttyomban) 8 írd le a bent, fent, kint, le n t h a tá ro zó s zó k m ásik ala kját, m ajd a fo k o zo tt alakját! A lko ss m o n d a to k a t a fo k o zo tt alakkal!

9 M ag ya rá zd m eg a mihelyt, imént, legott, tüstént, alant ritkán h aszn á lt h atározó' szó k je le n té s é t! Fog lald m o n d a tb a e ze k e t a h atáro zó szó kat!

A KÖTŐSZÓK Két mondatrész, tagmondat vagy különálló mondat kö­ zött legtöbbször valam ilyen összefüggés van, amelyet kö­ tőszóval fejezhetünk ki. Vizsgáljuk meg, mit és hogyan kapcsolnak össze a kötőszók? Kukoricza Jancsi fölkapta subáját, S sebes lépésekkel ment keresni nyáját, N agy megszeppenéssel most vette csak észre, Hogy im itt-am ott van egy-kettő belőle. Ez éjjelen által kipihenjük magunk,

M ert hosszú volt az út, kissé elfáradtunk. De holnap azután, m ihelyt fölkel a nap, Visszafoglaljuk mi vesztett országodat. A z igaz, hogy nem is lett semmi hántása, De mégis örült, hogy elért a határra, Hogyne örült volna? ez a szegény vidék Egyebet se’ terem: medvehúst meg fügét. Ekképen jutottak át Lengyelországba, Lengyelek földjéről pedig Indiába; Franciaország és India határos, De köztök az út nem nagyon mulatságos. A Petőfi Sándor János vitéz c. művéből kiem elt kötőszók mondat­ részeket, tagm ondatokat kötnek össze.

A kötőszó viszonyszó, mondatrészeket vagy tagmondato­ kat köt össze, megjelöli a köztük lévő nyelvtani és logikai viszonyt: és - kapcsolat , de - ellentét, vagy - választás, mert - ok stb. Fogalm i jelentése nincs, csak viszonyjelentése van. A lakját nem változtatja, nem kaphat toldalékot. M ondatrészi szerepe nincs.

A kötőszók osztályozása. 1. A kapcsolt tagok jellege szerint lehetnek: a) mondatrészeket és tagmondatokat kapcsolók; b) csak tagmondatokat kapcsolók.

2. Viszonyjelentésük alapján: a) mellérendelő kötőszók (azonos mondatrészeket vagy független tagmondatokat kapcsolnak). Lehetnek: • kapcsolatosak: és, s, meg, is, sem, nemcsak, hanem ... iS; P é ld á u l: én és a testvérem; könyvem m eg füzetem; nemcsak okos, hanem szép is

• választók: vagy; vagy ... vagy; akár ... akár; P é ld á u l: én vagy te; vagy ma, vagy holnap; akár mi, akár ti

• ellentétesek: de, ám, pedig, mégis, mégse, ellenben, azon­ ban, csak, csakhogy; P é ld á u l: kerek, de nem alm a; sietett, mégis elkésett • következtetők: tehát, hát, következésképpen, úgyhogy;

így,

ezért,

ennélfogva,

P é ld á u l: szép, ezért megfelel, szóltál, hát itt vagyok

• magyarázók: hiszen, ugyanis, tu d n iillik, úgyis, úgyse, kü­ lönben, vagyis, azaz; P é ld á u l: csak akartam

elmentem,

hiszen

megkértél;

szóltam,

vagyis

b) alárendelő

kötőszók (mellékmondatot kapcsolnak a fó'mondathoz): hogy, mint, ha, m intha, mert, mivel, bár, noha, jóllehet.

P é ld á u l: S kívánom, hogy m inél elébb láthassam omladékodat. (Petőfi Sándor) Jobban esik neki, ha egyet kiálthat: földi, a kerékagy siratja a hájat! (Arany János)

3. A használat módja szerint a kötőszó lehet: • egyes használatú: és, meg, de, ám, mert, hogy stb. • egyes vagy páros használatban eló'forduló: is, sem, vagy, akár

• páros: nemcsak __ _ hanem

—

is; m ind

...,

m ind;

hol ..., hol.

4. Szófaji értékük alapján megkülönböztetünk: a) valódi kötőszókat (ezeknek csak viszonyjelentésük van).

b) névmási

kötőszókat, amelyeknek a viszonyjelentés m ellett van fogalm i jelentésük, ragozhatok és mondatrészi szerepük van. Ezek csak tagmondatokat kapcsolnak össze, tehát alárendelők.

5. Szerkezete szerint a kötőszó lehet: • egyszerű szó: és, de, pedig, hiszen stb. • összetett szó: hogyha, m intha, csakhogy, hogysem, ennélfogva, tud n iillik, azaz stb. Ezek helyesírására ügyeljünk, mert tagjai egymás m ellett külön szóként is előfordulhatnak. P é ld á u l: Tudni illik , hogy mi illik. - M egtanultam a verset, tu d n iillik holnap felelni szeretnék.

A kötőszók helyesírása > A kötőszóval kapcsolt tagok közé vesszőt teszünk. > A tagmondatokat kapcsoló kötőszó elé csak akkor teszünk vesszőt, ha a tagm ondat élén áll. Ha a tagmondat belsejében áll, a vessző a m ondathatárra kerül. > A mondatrészeket kapcsoló és, s, meg, vagy előtt nem teszünk vesszőt. ^ A kapcsolt mondatrész után álló páros is, ... is, sem, ... sem esetén az első kötőszó után teszünk vesszőt.

1 5 5 . K eresd m eg a z alábbi ve rsré szle tb e n a kötő szókat! M ilyen ha tása van a k ö tő szó k h a lm o zásán ak?

Jóllehet ez és jólleh et az, és jólleh et garmadával, mindazonáltal, ja j, m indazonáltal az egész is mindazonáltal.

Feltéve ha és feltéve, hogy és feltéve azt, amit, ennélfogva és im m á r az úgyse, a mégse aligha segít, M ert bőven van itt a mivel, a m iáltal, a minekutána, nyilvánvalóan terjed a továbbá kom or hiánya. Hiába itt a noha, sőt hátha, a talán, a még, tudvalévőén elégtelen itt az elég meg a sosem elég. Hovatovább, ha ezért, ha azért, ha akárhogy, mindenesetre, elvégre, végre és végül is mindegy már, elkezdve vagy berekesztve. Tehát és p edig és ahogy, és sehogy és valahogy mégis, és ha egyúttal, akár beleértve, azonban azért is. M ert a főnevek, igék, a képek is egyszersmind kihullanak, marad a közbeszéd maitere, csikorgó, ügyetlen vivőanyag. De ha elárasztanak az esetlen határozók, a kopár kötőszavak, végeredményben nem fontos más, csak a csak, meg a csak, meg a csak. ( Vas István: Határozók és kötó'szavak)

P ji V V iX 'i*

1 5 6 . G yakran ha szn á lu n k olyan közm o nd ást, m elyne k nem ism e rjük a jelentését. O lvasd el fig ye lm e se n a köve tkező szöve ge t! Írj ki m inél tö b b kötőszót, és elem ezd a zo ka t a le h e tsé g e s sze m p o n to k szerint!

Láttam én már karón varjút A lak ját és jelentését tekintve sok változata van ennek a szólásnak. V agy azt értjük rajta, hogy nem hiszek a nagyhangú fogadkozásnak, nem hagyom magam üres ígéretekkel becsapni, vagy pedig azt, hogy nem ijedek meg az ilyen fecsegéstől. Hasonló vonatkozásban használ­ ták szólásunk legrégebbről ismert ősét, az ágon mutat madarat kifeje­ zést is, ami a régi nyelvben azt jelentette, hogy szép szavakkal rá akar szedni valakit. Ha az ebben a szólásban szereplő képpel azt akarták közölni, hogy átlátnak valakinek a ravaszságán, nem hisznek ígéretei­ nek, vagy nem félnek a fenyegetéseitől, akkor a m utat helyett a láttam igealakot használták a kifejezésben, és így ezt a formát kapta szólá­ sunk: láttam én ágon madarat vagy: ágon tarvarjút. A z ág helyett már a X V II. században is gyakran mondtak karót, a tarvarjú azonban csak újabban, a X V III-X IX . században rövidült varjúvá. A z em lített válto­ zatok igen sokáig éltek egymás m ellett párhuzamosan. A szólás keletkezésében több mozzanat, többféle szem lélet játszott közre. Egyik m agyarázat a következő. Régebben úgy védekeztek a ba-

rornfit pusztító ragadozó madarak és a vetésben károkat okozó varjak ellen, hogy ijesztésül karóra vagy póznára egy-egy lelőtt kártevőt, külö­ nösen varjút kötöttek fel. Eleinte volt is foganatja az ilyen ijesztésnek, de később az aprójószágot pusztító ragadozó madarak vagy a vetés­ re rákapott varjak megszokták a kezdetleges madárijesztőt, és nem törődtek vele. A láttam én m ár karón varjút tehát eredetileg csupán azt jelenthette, hogy éppen úgy nem félnek a fenyegetésedtől, mint a madárijesztőtől. (Irka, 99/2)

Varjú (madaras.network.hu)

“■*

1. M ásolás közben pótold a hián yzó írásjeleket!

1. A ttól tartok hogy ezután nem gyűlölök már igazán tán magam sem leszek rossz de mi haszna? (Petőfi Sándor) 2. Zavarva lelkem mint a bomlott cimbalom; Örül a szívem és mégis sajog belé. (Arany János) 3. Tűnődtem s fent az inga halkan suhant az árnyban... ( Tóth Árpád) 4. Előttünk már hamvassá vált az út és árnyak teste zuhant át a par­ kon. ( Tóth Á rpád) 5. És holnap az egészet újra kezdem mert annyit érek én am ennyit ér a szó versemben... (Radnóti M iklós) 6. M inden hazugság földön ami szép. (Arany János)

A M ONDATSZÓ K módosítószó, indulatszó

A módosítószók K ét tanuló beszélget a folyosón:

- Va jon ki lehet az az új gyerek? - M in d já rt m ég jobban megnézem. N em láttam őt itt mostanáig. Talán most íratták be a suliba. - Bárcsak a m i osztályunkba já rn a ! Nagyon szimpatikusnak lát­ szik. Ugye te is annak tartod ? - Odamenjünk-e hozzá? Bizonyára nem ismer itt senkit. A párbeszéd kiem elt szavai különféleképpen módosítják a monda­ tok értelm ét. A zt fejezik ki, hogy a beszóló' valam it kérdez {vajon), va­ lam i után érdeklődik (-e), tagad {nem), óhajt {bárcsak), bizonytalanul jelent ki valam it {talán). Ezeket a szavakat m ó d o s ító s z ó k n a k nevezzük. í$P?y| A m ó d o s ító s z ó o ly a n s zó fa j, a m e ly a b e s z é lő n e k a m o n d a t ta r ta lm á r a v o n a tk o z ó e g y é n i á llá s fo g la lá s á t fe je z i k i, k ü ­ lö n fé le é r t e lm i á r n y a la to t ad a z e g y e s m o n d a tré s z e k v a g y az e g é s z m o n d a t je le n té s é n e k . A m ó d o s ító s z ó k k ife je z h e tn e k : • b iz o n y o s s á g o t, n y o m ó s ítá s t, v a ló s z ín ű s é g e t: igen, hogyne, valószínűleg, persze; • b iz o n y ta la n s á g o t: talán, hátha, esetleg, aligha; • ta g a d á s t, tiltá s t: nem, sem, ne, se, dehogy, úgysem; • k e v e s lé s t, s ok a llá st: alig, csupán, pusztán, már, még, beh, ha; • ó h a jtá s t: bár, csak, bárcsak, vajha; • é rd e k lő d é s t: vajon, -e, ugye, ugyebár, hogyhogy.

A z -e m ó d o s ító s z ó t m in d ig az á llítm á n y h o z k a p c s o lju k . P é ld á u l: Tudsz-e vele bánni?

A z ö s s z e te tt ig e a la k o k b a n a z -e a s e g é d ig é h e z k a p c s o ló d ik . P é ld á u l: E l fog-e jön n i? Ig e k ö tő h ö z csa k a k k o r k a p c s o lh a tju k , h a ö n á lló m o n d a tszó . P é ld á u l: El-e?, Fog-e?

157.

E lem ezd a z alábbi m on da to k m ód osítószóit!

1. Talán az élet munkáinkért nem fog fizetni semmivel. (Petőfi Sándor) 2. Hej, beh sokat törém szegényfejem, m íg lebűvöltelek! (.Arany János) 3. Nem hallod-e? Kopogtat valaki... Told hátra, édes anyjok, a reteszt! ( Tompa M ih á ly ) 4. Nem élek én tovább, csupán addig élek, amíg a szivemből felfakad az ének. (Ady Endre) 5. M it nekem te zor­ don Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, s képzetem hegyvölgyedet nem járja. (Petőfi Sándor) 6. M egígéri, hogyne, persze, pedig alig van rá mersze. (M óricz Zsigm ond) 7. Vajha most is, mint rég, csodák történnének, és a földre hozzánk jönnének tündérek! (Vajda János)

1 5 8 . A la kítsd á t a köve tkező állító m on d a to ka t E/2. szem é lyű tiltó m ondatokká!

A A A A

M

gyerekek gyógynövényeket szednek az út széléről. lány fagylalttal ment be az üzletbe. kirándulók tüzet raktak az erdőben. fiúk a medence széléről ugrálnak a vízbe.

1 5 9 . Javítsd ki a köve tkező kérdő m on da to kba n e lő fo rd u ló n ye lvh elye sség i hibákat! A he lye s m o n d a to ka t írd le a füze tb e! M ilyen sza b á lyt fog a lm a zn á l m eg az -e m ód osítószó írásáról?

Meg-e beszélhetnénk a délutáni program ot? El-e mehetek a szombati discoba? Nem -e lehetne megnézni az esti film et? Nem -e tudtad volna megsütni a pogácsát? Nem -e fog kiderülni az igazság?

•

tk a x *

1. írj a köze le dő szün id ővel kap csolatosa n né há ny ó h ajtó m ondatot! Legyen be nn ük ó h a jt kifejező m ódosítószó!

2. M ód osítószó pó tlásá val m ódosítsd a m on da to k é rte lm é t az utá nuk záró je lbe n megadó« je le n té s szerint! Ü gyelj az írásjelek h a szná latá ra ! ’1

1. Szép idő lesz a kirándulásra. (óhajtás) 2. Érthetően mondtam el a szabályt. ( bizonytalanság) 3. Öcsém tíz éves. (keveslés) 4. Közösen vásárolunk ajándékot a barátunknak. (kérdés) 5. Kitűnő eredménnyel fogom zárni a tanévet. ( valószínűség) 6. Holnapra elkészül a meglepe­ tés. (bizonyosság) 7. M indenki el fog jönni az előadásra. (érdeklődés) 8. Nyisd ki az ajtót! (tiltás)

Az indulatszók A z indulatszó elkülönül a mondat többi részétől. Alkothat önálló mondatot is. P é ld á u l: Jaj, de szépek ezek a ruhák! Ejnye! H űha! A z indulatszó nem toldalékolható. Nincs önálló jelentése, de sokféle jelentésárnyalatot fejezhet ki: érzelmet, indulatot, akaratot, véleményt, haragot, figyelmeztetést stb.

* g j j Az indulatszó a beszélő érzelmeit vagy akaratát kifejező szófaj. Az indulatszók fajtái: 1. érzelem kifejező indulatszók, jelenthetnek:

• fájdalm at: ja j, ju j, ó, oh; • örömet: hej, haj, ja j, hurrá;

• csodálkozást: ejha, nini, ej, ejnye; • meghökkenést: ohó, na, aha; • vágyakozást: ó, oh; • megvetést: pfuj, fuj, brr. 2. akaratnyilvánító indulatszók:

• biztató, nógató szók: hajrá, nosza, no; • figyelmeztető szók: nana, nono, pszt, csitt; • altatók: tente, csicsíja; • állathívogató és -terelő szók: p ip ip i, cicic, sicc, hess, gyí.

3 , hangutánzó indulatszók: • állathangok: gá-gá, kukurikú, nyihaha; • gépi hangok, m unkazaj: durr, püff, kipp-kopp. Az indultszókból gyakran képezünk hangutánzó igét. P é ld á u l: hápog, zümmög, kopog, jajgat, zizeg stb.

S j| Az indulatszónak nincs tárgyi, fogalmi jelentése, ezért nem lehet mondatrészi szerepe. Nem illeszkedik szerve­ sen a mondatba, ezért vesszővel vagy más írásjellel (felkiáltó jellel, kettősponttal) választjuk el a mondat többi részétől. Gyakran önálló mondatszó.

1 6 0 . M á s o l d le, é s h ú z d a lá a k ö v e t k e z ő m ű r é s z l e t e k b e n a z in d u la t s z ó k a t !

Ej-haj, gyöngyvirág, Teljes szegfű, szarkaláb... (Ej-haj gyöngyvirág) Sej, a fekete hattyú Gyászt visel magáért... (Sej, a fekete hattyú) Nosza, rajta, jó katonák, Igyunk egészséggel! (Csínom Palkó) Haj, Rákóczi, Bercsényi, Vitéz magyarok vezéri... (Rákóczi-nóta) 1 6 1 . M i l y e n h e ly z e t e k b e n h a n g o z h a t n a k in d u la t s z ó k fajtáját, m it f e j e z n e k k i ?

az

in d u la t s z ó k ?

N evezd

Oh, bűneim, bár csak megtartanátok Annak, aki megbocsátni tud, ... (Ady Endre: A bűnök kertjében)

m eg

az

J a j! eszem a lelked, beh jó, hogy meglellek, H arm adnapja már, hogy m indenütt kereslek... (Arany János: Toldi) N in in i: Ott az ürge, Hű, m i fürge, m int szalad! (Petőfi Sándor: Arany Lacinak) Hej, rozm aring, rozm aring Leszakadt rólam az ing. (Népdal) Ó, jö jj el m ár te szelló's m árcius! most még kemény fagyokkal j ő a reggel... (Radnóti Miklós: Himnusz a békéről) 9 t

*

1 6 2 . V e r s e n y e z z e t e k ! G y ű j t s m in é l t ö b b o ly a n i n d u la t s z ó t , a m it te is s z o k t á l h a s z n á l n i ! A l k o s s v e l ü k m o n d a t o t ! N e f e l e d k e z z m e g a z ír á s j e le k h a s z n á ­ la tá ró l!

E l e m e z d a z a lá b b i m o n d a t o k in d u la t s z ó it !

1. Hej, dehogynem bírná szárnya, csak ne volna hosszú tolla oly ke­ gyetlen megkuszálva! (Arany János) 2. Őrizd meg, oh lány, a virágot, m ely fürteid közt hervad el! (Tom pa M ih á ly ) 3. Ssö-ssö, huj-huj, nyihaha: vonatok tolattak, a szél süvöltve csapott a felhők közé, büszke paripa nyerített és mint saját lovasa igazságot osztott... (Szabó L ő rin c) 4. Hahó, száll Léda, Gina fut s a fák közt az örök egyedülség bús, m a­ gyar titka zúg. Hahó, őrület-éj. (Ady Endre) 5. Jaj, a hátam, jaj a hátam odavan! Szomszéd bácsi kiporozta csúfosan. (Petőfi Sándor) 6. Brr, de fázom, majd megfagyok. Bárcsak sose lenne tél! (Osvát Erzsébet) 7. Ü r­ gét akar önteni. Ninini: ott az ürge, hű, mi fürge, mint szalad! (Petőfi Sándor) 8. Hess, te rossz álom! (Krúdy Gyula)

TÉMAZÁRÓ

Kérdések és feladatok V ála szo lj a kérd ésekre!

•

M i a v is z o n y s z ó é s a m o n d a t s z ó ?

•

H a t á r o z d m e g a k ö t ő s z ó f o g a lm á t !

•

M it k ö t ö s s z e a k ö t ő s z ó ?

•

H o g y a n o s z t á ly o z z u k a k ö t ő s z ó k a t ?

•

M it fe j e z h e t ki a m ó d o s í t ó s z ó ?

•

M i h e z k a p c s o l ó d i k a z -e k é r d ő s z ó ?

•

H a t á r o z d m e g a z in d u la t s z ó f o g a lm á t !

•

M it k é p e z h e t ü n k a z i n d u l a t s z ó b ó l ?

•

H o g y a n c s o p o r t o s ít j u k a z in d u l a t s z ó k a t ?

Á llap íts d m eg, mi a sze re p e a csak m ó d o s ító s zó n a k az aláb b i m o n d a to k b a n !

Csak ketten jöttek el a találkozóra. Hogy is volt csak? Csak nem rólam van szó? E d d ig csak megjöhetett volna! M iért mondtad ezt? Csak! R ago zd a megnézi-e igét m in d h áro m időben!

A z in d u la tszó kka l so kfé le érzést, s zá n d é k o t tu d u n k kifejezni. G yú jts in d u la ts zó ­ kat a m e g a d o tt s ze m p o n to k szerin t! a)

M it s z o k t a k k iá lt o z n i a m u la t o z ó e m b e r e k j ó k e d v ü k b e n ?

b)

M iv e l f e j e z z ü k ki f á j d a lm u n k a t ?

c)

M il y e n s z a v a k k a l b iz ta tju k k e d v e n c s p o r t o ló i n k a t ?

d)

M iv e l f e j e z z ü k ki v á g y a k o z á s u n k a t ?

e)

M iv e l m u ta tju k m e g v e t é s ü n k e t ?

f)

M il y e n s z a v a k k a l j e le z z ü k r o s s z a l l á s u n k a t , b o s s z a n k o d á s u n k a t ?

g)

M iv e l f e j e z z ü k ki c s o d á l k o z á s u n k a t ?

A SZÓALKOTÁS M ÓDJAI szók épzés, szóösszetétel, szó elvo n ás, sz ó rö v id ü ­ lés, szó vegy ü lés, szóö sszerán tás, szó h a sa d á s

Szóaífeofás SZÓKÉPZÉS

SZOÖSSZETETEL

RITKÁBB SZOALKOTÁSI MÓDOK

m ozaikszók

szórövidüiések

Nyelvünkben a meglévő elemek felhasználásával alko­ tunk új szavakat, így bővítjük szókincsünket. Egyik mód­ ja a szóalkotás. A szóalkotásnak többféle fajtáját különböztetjük meg:

• szóképzés (pl.: napozás), • szóösszetétel (pl.: napszemüveg), • ritkább szóalkotási módok (pl.: bicaj). Szóalak: szótő + toldalékok (képző, jel, rag), az összetett szavak több szótövet tartalm aznak.

A szóképzés Am ikor egy szótőhöz valam ilyen képzőt illesztünk, akkor egy új szót, egy képzett szót kapunk. P é ld á u l: ház + as = házas A képzett szó szerkezete: alapszó + képző - képzett szó (szá r­ mazékszó). Egy alapszóhoz több képzőt is kapcsolhatunk, az így létrejött szó­ alak a továbbképzett szó. P é ld á u l: ház + as + ít + ás = házasítás A képzett szó jelentésének a m agvát mindig az alapszó jelentése adja meg. A képző m egváltoztathatja az alapszó szófaját.

A képzők csoportosítása: • • • • •

K É P Z Ű K

igéből igét képzők: mos + akodik, beszél + get, igéből névszót képzők: néz + és, fél + énk, fest + mény, névszóból névszót képzők: szép + ség, asztal + os, kert + ész, névszóból igét képzők: szép + ít, szép + ül, tavasz + odik, igéből igenevet képzők: ír + ni, ír + ó, kér + 1, kér + endő, ír + va. igeképzők (zöld + ell, dob + ol, só + z) főn évképzők (szép + ség, olvas + ás, vad + ász) m elléknévképzők (nagy érték + ű, arany + os, ujj + nyi, kert + i) szám névképzők (harm + adik, öt + öd) igen évképzők (úsz + ni, szaladgál + ó (gyerek), ér + ett (gyümölcs), megír + andó (lecke), nevet + ve)

A szóképzés lehetősegei

Igéből igét

Képző

Alapszó

K épzett szó

-gat, -get

olvas, lép

olvasgat, lépeget

-at, et; -tat, -tét

ír, kér; lát, ül

irat, kéret; lát tat, ültet

-atik, -étik; -tátik, -tetik

adat, küldet; indít, rendel

adatik, küldeíifc; indít tátik, rendel tetik

-kodik, -kedik, oszt, emel

osztozkodik, emelkedik

-hat, -hét

tanulhat, nevet hét

tanul, nevet

-ít

Névszóból igét

Igéből névszót

Névszóból névszót

Névszóból h a tá ro­ zószót

Igéből igenevet

szép

szép ít

-kodik, -kedik, bohóc, ügyes, őr -ködik

bohóc kodik, ügyes kedik, őrködik

-l

gyalu

gyalu/

-11

rossz

rossza//

-odik, -edik

fiatal, öreg

fiataloc/ife. öregedik

-ul, -ül

szabad,szép

szabadu/, szépül

-z

tárcsa, folt

tárcsáz, foltoz

-ánk, -énk

fal, fél

falánk, félénk

-ás, -és

tanul, ég

tanulás, égés

-at, -et

gondol, felel

gondolái, felelet

-ékony, -ékeny

tanul, félt

tanulékony, féltékeny

-mány, -mény

ad, vet

adomány, vetemény

-ó, -ő

kutat, küzd

kutató, küzdő'

-tlan, -tlen

tanul, nevel

tanulaí/an, neveletlen

-ász, -ész

juh, kert

juhász, kertész

-cska, -cske

fiú, könyv

fiócska, könyvecske

-ka, -ke

leány, egér

leányka, egérke

-né

király

királyné

-s

lakat

lakatos

-ság, ség

katona, beteg

katonaság, betegség

-i

húsvét

húsvéti

-s

só

sós

-talan,-telen

szag, szín

szagtalan, színtelen

-tlan, -tlen

só, erő

sótlan, erőtlen

-ú, -ű

ősz haj, kék szem ősz hajá, kék szemű

-lag, -lég

viszony, testi

viszony/ag, testi/eg

-n

udvarias, rövid

udvariasan, röviden

-ul, -ül

angol, török

angol ul, török ül

-ni

tanul

tanulni

-andó,-endő

elolvas, fizet

elolvasandó, fizetendő'

-va, -ve

tanul, ég

tanulna, égne

' ~~

*

4

1 6 3 . A l k o s s s z a v a k a t a m e g a d o t t k é p le t e k a la p j á n !

a) ige + képző = ige; b) ige + képző = igenév;

d) ige + képző = névszó; e) névszó + képző = ige;

c ) névszó + képző = névszó;

f ) névszó + képző = határozószó.

1 6 4 . B o n t s d e le m e ir e a z a lá b b i s z a v a k a t !

munkásság, ajándék, dupláz, sokall, nagyít, adatik, követendő, sárgul, pékné, emelkedik

{H É tt

írjá to k ki a z a lá b b i m o n d a t o k b ó l a k é p z e t t s z a v a k a t , e le m e z z é t e k a t a n u lt m ó d o n ! H a t á r o z z á t o k m e g a k é p z e t t s z ó s z ó fa já t !

1. M inden olyan mozdulatlan ... Múlt, jövendő, tán együtt van ebben az egy pillanatban? ( Vajda János) 2. M inden hazugság földön, ami szép. (Arany János) 3. Egy sovány, barna ruhás fiatalem ber he­ vert a kövezeten, véres, sápadt arccal. (.Kosztolányi Dezső) 4. K éklő virággal hím zett ligetben rejtezve csattog a csalogány. (Bajza József) 5. Földi utunk sírva járva, így érünk meg a halálra. (Szabó Lő rin c) 6. A z öreg kényelm etlenül kezdett pislogni, hogy így apróra kitapoga­ tom a tudományát. ( Gárdonyi Géza)

A szóösszetétel A szóösszetétel a szóalkotásnak az a módja, amelynek so­ rán két szó összevonásával egy új szót alkotunk. P éld á u l: zene + kar = z e n e k a r nap + fény = n a p fé n y A z összetett szavak lehetnek kéttagúak (tölgyfa) vagy többtagúak (tölgyfaág). K ét részre - előtagra és utótagra - bonthatjuk őket (tölgy + fa). A z összetett szavakat az elő- és utótagjuk közötti viszony alapján csoportosítjuk. A szóösszetételek típusait foglalja össze a következő táblázat:

S Z Ó Ö S S Z E T É T E L E K T ÍP U S A I

1. Szerves szóösszetételek A lá r e n d e lő ö s s z e té te le k

M e llé r e n d e lő ö s s z e té te le k

alanyos szóösszetételek

valódi mellérendelő összetéte­

(napsütötte, nyakatekert)

lek (búbánat, apraja-nagyja)

tárgyas összetételek

szóismétlések

(lábtörlő, egyetért)

(a lig-alig, nőttön-nő)

határozós összetételek

ikerszók

(magasugrás, célbadobós)

(ugrabugrál, fidres-fodros)

jelzős szóösszetételek (tejfölösszájú, tízperc, háztető)

jelentéstömörítő szóösszetéte­ lek (patyolatfehér, csigalépcső)

2. Szervetlen szóösszetételek (M iatyánk, csakhogy)

A szókapcsolatokat különírjuk, az összetett szavakat egybe, egyes esetekben kötőjellel. ^ H a a két tag jelentését figyeljük, m egállapíthatjuk, szószerkezettel vagy összetett szóval van dolgunk. P é ld á u l: betegápolónő = beteget ápoló személy négyszög = mértani fogalom, síkidom négy szög = négy darab szög P H a mindkét taghoz járul toldalék, akkor kötőjellel írjuk. P é ld á u l: jött-m ent, jövő-m enő 192

hogy

> Ha csak az utótag toldalékolható, akkor egybeírjuk. P é ld á u l: irkafirka, búbánatra > A szóösszetételeket, a többszörösöket is hat szótagig egybeírjuk, fölötte kötőjellel. P é ld á u l: rézdombormű, mássalhangzó-hasonulás

^ j||^

165. írd le he lye sen a z aláb bi ö ssze te tt szavakat!

anyagcsereviszgálat, ádámcsutka, fényárnyjáték, Mátyástemp­ lom, kerekasztalkonferencia, ny elv tanházif'eladat, herkuleserejű, rézaranyötvözet, pálfordulás, hidegvízcsap

1 6 6 . A z a lá re n d e lő ö ssze te tt sza va k m ilyen cso p o rtja ib a so ro lh a tó k az alábbi szavak?

atomerőmű, semmittevő, hófödte, vámvizsgálat, napraforgó, két­ nyelvű, csigalépcső, eszeveszett gyorsvonat, partraszállás, magvaváló, motorcsónak, egynapi, tag­ baszakadt, vendéglátóipar

167.

írd le h e lye sen a z aláb bi m e llé re n d e lő ö ssze te tt szava kat!

ideoda, hírneves, ugribugri, többékevésbbé, iru lp iru l, csihipuhi, rúgkapál, dimbesdombos, híreneves, hányaveti

K eresd m eg az aláb bi ike rszó k hián yzó tag jait! F oglald m on d a to kb a a kie gé szített alakokat!

lőcs, csiki, csínja, lim , giz, csiri, heje, dimb, mende, dirib

A ritkább szóalkotási m ódok Új szavak nemcsak szóképzéssel és szóösszetétellel keletkezhetnek hanem egyéb szóalkotási módokkal is.

Szóelvonás így keletkezett a gyárt igéből a gyár főnevünk, a szóvégi -t hangot ugyanis képzőnek vélték, s elhagyták, azaz elvonták a szótól. P é ld á u l: vádol —*• vád tapsol —* taps nagytakarítás —* nagytakarít gépírás —* gépír

Szórövidülés E lterjedt szóalkotási mód. íg y keletkezett a tulajdonosból a tulaj, a tökéletesből a tök (nem a zöldség), a csoki, a töri, a pa ri, ubi stb. N ap ­ jainkban ez a fajta szóalkotási mód túl elterjedt, s a nyelvművelők sze­ rint gügyögó'vé teszi a nyelvet, ezért érdemes kerülnünk. P é ld á u l: direktor —> d iri iskola —* isi óvoda —> ovi stb. a) s z ó r ö v id ü lé s to v á b b k é p z é s e : a beceneveknél fordul elő gyak­ ran ez a szóalkotási mód. P é ld á u l: Péter —> Peti + ke, M á ria —►M a r + esi.

Szóvegyülés A zt a szóalkotási módot nevezzük így, amikor két azonos vagy ro­ kon jelentésű szó hangalakjának a keveredésével új szó jön létre, és ennek a jelentése hasonló vagy megegyezó' az eredeti szavakéval. 194

P é ld á u l: csupa + kopasz —csupasz csokor + bokréta = csokréta zavar + kerget = zargat ordít + kiabál = ordibá l m otor + hotel = motel

Szóösszerántás

Ez a szóalkotási mód annyiban különbözik az előzőtől, hogy két, különböző jelentésű szó hangalakjából keletkezik egy új, harmadik szó, melynek jelentése is eltér az előző szavakétól. P é ld á u l: cső + o rr = csőr

Szóhasadás

Gyakori, hogy egy szónak két vagy több alakváltozata is él a nyel­ vünkben egymás m ellett, s ezek idővel jelentésükben is elkülönülhet­ nek egymástól — ez a folyam at a szóhasadás. P é ld á u l: kever ~ kavar

család

~ cseléd,

csekély

~ sekély,

neje

~ nője,

M ozaikszó-alkotás Leginkább az intézménynevek körében elterjedt szóalko­ tási mód. Két fajtája van:

1. betűszó: a szókapcsolatok kezdőbetűiből alkotott szavak. P é ld á u l: M Á V - M agyar Állam vasutak M T A - M agyar Tudományos Akadémia E L T E - Eötvös Loránd Tudományegyetem

Ritkábban, de előfordulnak köznévi betűszók is: áfa - általános fór g a lm i adó.

2. szóösszevonás vagy mozaikszó: nemcsak a szókapcsolat kéz dőbetűiből jön létre, hanem betűcsoportokból alakul ki az így alkotott szó. P é ld á u l: M ahart - M agyar Hajózási Részvénytársaság Közért - Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvénytársaság

1 6 8 . H ogyan kell írnun k a köve tkező sza va kn a k és kife je zé se kn e k a helyes rövidíté seit?

délelőtt, körülbelül, és a többi, m illim éter, hektoliter, deciliter, Budapest, forint, igazgatóhelyettes, északkelet, délután, földszint, özvegy, doktor, televízió, időszámításunk előtt, 8. évfolyamos tanuló, időszámításunk szerint, általános iskola

169.

írjuk le a rö vid íté se k te lje s alakját!

Bp., Ft, pl., DNy, FTC, Kr. e., B. u. é. k., vö., stb., kg, dr.

170. K épezz betű- va g y m oza iksza vakat!

Egyesült Nemzetek Szervezete M agyar Állam vasutak Á sványolaj-forgalm i Vállalat kiskereskedelem Á lla m i Vagyonügynökség

Nézz utána, m it je le n te n e k az aláb bi m oza iksza vak!

gyes, Ofotért, Afor, becsszó, sebváltó, viszlát

A tu lajd o nn evek köznevesülése A tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Ilyenkor m ár természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket, s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintet­ ben is eltérünk. P é ld á u l: Greta Garbó - ruhadarab > garbó Earl of Cardigan > kardigán Gerbeaud - sütemény, Gerbeaud Em il budapesti francia cukrász nevéből > zserbó M acAdam - kövesút, szilárd alapú útburkolat, J. L. M acAdam skót mérnök nevéből >

m akadám M ansard — padlástér beépítésű tetőtípus, Fr. Mansard francia építész, nevéből >

m anzárd Panam a -

sikkasztás, csapás > panama

>• A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük, és az alkotóelemeket egybeírjuk. P é ld á u l: ádámcsutka, pálfordulás, szentjánoskenyér, pullmankocsi stb.

^ H a a szem élynév és a köznév együtteséből köznév lett, az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk. P é ld á u l: katicabogár, krisztustövis, martinkemence stb.

á

A szóalkotás módjainak aránya napjainkban

A szóalkotási módok m indegyike részt vesz az új szavak létrehozá­ sában, de koronként egy-egy mód háttérbe szorulhat, mások kedvelteb­ bé válnak. A z ősm agyar korban, de még a középkorban is a szó­

képzés volt az uralkodó, később az összetételek száma gyarapodott,

de még a reform kori nyelvújítók is elsősorban képzőkkel dolgoztak A z összetétel, mint szóalkotási mód, a XIX. század második felé­

től lett egyre gyakoribb, a szóképzés pedig inkább az árnyalatok, az expresszív kifejezések alkotásában (például igeképzésben) kapott sze­ repet. Napjainkban az arány tovább módosult az összetétel javára. Benkő Loránd vizsgálatai alapján: a mai m agyar nyelv szavainak legnagyobb része belső keletkezésű (kb. 80%), a többi ismeretlen, ide­ gen vagy finnugor eredetű. A mozaikszó-alkotás a második világháború után terjedt el óriási mértékben világszerte, és ma az egyik leggyakoribb az új cégek név­ adásánál választott szóalkotási módok között. H ogy ez a szóalkotás mennyire termékeny, azt többek között jól mu­ tatják annak a nyelvészeti pályázatnak az eredményei, m elyet a szuper­ m arket elnevezés m agyarítására írtak ki néhány évtizeddel ez­ előtt. 1932 szóajánlás érkezett, amik ha nem is szolgáltak alapul a ma­ gyarított elnevezéshez, érdekes eredm ényekkel szolgáltak a kiértékelő nyelvészbizottságnak. A szavaknak körülbelül csak huszada volt idegen eredetű, a leg­ több nem idegen nyelvi szavakból álló szóösszetétel, illetve különböző betűszó és szóösszevonás volt; szóképzés csak kevés akadt (de többször is m egjelent a -da ma is term ékeny képzőnk, például Önáruda háza). N éhány példa a beérkezett javaslatokból: M ónika (modern napi keres­ kedelem), V IM (vegyen itt mindent!), M i-K a (minden kapható). Eb­ ből a néhány példából is látszik, hogy a mozaikszavak megalkotásánál nemcsak az ejtéskönnyítés az elsődleges cél, hanem az is hogy a kapott kifejezésből könnyen kiolvasható legyen a teljes név (például számí­ tástechnika - számtech). Cégek és intézm ények nevénél a rövidítés egyedi kulcs szerepet is ellát, egyértelm űen azonosítja a nevet haszná­ ló céget: a Tejszolg tartalm azza a tej szót, ugyanakkor egyértelm űen a T ejipari Szolgáltató Rt. neve. A mozaikszók helyesírásánál a nagybetűkkel írt szavakban nincs pont (O T P , IB U S Z , M Á V , B K V ); a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk, fi­ gyelembe véve a hasonulás szabályát, a kötőjel után kitéve a tolda­ lék esetleges előhangzóját (IB U S Z -s za l, M Á V -ot). Ha összetétel elő­ tagjaként fordulnak elő, akkor kötőjelet kell használni: OTP-kölcsön, IBUSZ-társasutazás, M ÁV-m enetrend. A vállalatok, intézm ények ne­ véből alakult szóösszevonásokat lehet tulajdonnévként írni (szó elején nagybetűvel), a toldalék ilyenkor kötőjel nélkül kapcsolódik ( O fotértbán, M alévnál), a szóösszetétel utótagja azonban továbbra is kötőjeles (M alév-iroda, K ér mi-jelentés).

A M A G Y A R H E L Y E S ÍR Á S ALAPELVEI A z írás - különösen a hangjelölő írás - története egyidős a helyesírás történe­ tével.

iig

A h ely es írá s olyan szabály­ rendszer, amely a nyelv írásbe]i rögzítését irányítja. A ma­ gyar helyesírás h a n g je lö lő és b e tű író .

M inden beszédhangnak külön jele van, de csak egy hangja (kivéve a j és az ly). A m agyar helyesírásnak négy alapelve van.

Kiejtés szerinti írásmód • fonetikusan le tudjuk írni, amit hallunk, • a szóelemeket (szótövek, képzők, jelek, ragok) a lehetőséghez képest köznyelvi kiejtésük szerint írjuk,

• legnagyobb részük ezt az írásform áját tartja meg akkor is, ha több szóelemből álló szóalakba kerül, • szavaink legnagyobb részének csak egyetlen, az általános köz­ nyelvi kiejtést tükröző írott formája van.

Szóelemző írásmód • szótövet, toldalékokat pontosan, eredeti alakjukban mutatjuk be, • a több szóelemből álló szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra, s a szavak kimondásakor e hangok sokszor m egváltoznak (részleges vagy teljes hasonulás), • az írásnak tükröznie kell az erédeti szótövet és a toldalékot (képzőt, jelet, ragot), különösen akkor fontos ez, ha valamilyen mássalhangzótörvény is végbemegy kiejtés során (menjen, színpad, kétszer, éljen).

Hagyományos írásmód • a máig m egőrzött írásmód sem a kiejtés, sem a szóelemzés elvével nem magyarázható; régebbi korok hangjelölésének, kiejtésének vagy szóelemzésének az em lékét őrizzük (m in d já rt), • vannak olyan családnevek, amelyekben m egtartjuk a ma már egyébként nem használatos, régies betűket ( Cházár, Batthyány), • köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang, írásunk azonban m egtartotta ezt a betűt (folyó, mosolyog, göm ­ bölyű).

Egyszerűsítés elve (egyszerűsített írásmód) • a többjegyű betűk kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk; a betűnek csak az első jegyét ism ételjük meg (füííyent, asszony és nem füíytyent, aszszony), • nem egyszerűsítj ük azonban az összetett szavak tagj ainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket (kulcscsomó, nagygyűlés), • h árom azonos m ássalhangzót m ég akkor sem írunk le egym ás után, ha a szó elem zése ezt m egkívánná (cím zeíí + tő1 = cím zeííő l) K iv é te l: a családnevek és az összetett szavak, ebben az esetben kö­ tőjelet használunk (Kiss-sel, Papp-pal, Bükk-kel (a keresztnevekre ez nem érvényes: Anettel, M a ria n n a l), balett-táncos).

171.

Illeszd a z irigy, fut, fürge, sima sza va ka t a m eg fe le lő szólásh ason la tb a!

.................., m int a nyúl. • .................., mint a tükör. ................. . m int az ürge. .................., m int a kutya.

X 5,

1 7 2 . K apcsolj -val, -vei ra g o ka t az aláb bi szem é lyn evekh ez!

Balogh, Gáli, Eördögh, Thewrewk, Melegh, Vlasich, Németh, Mann, Kossuth, Pongrácz, Tóth, Kiss, Papp, Ignácz, Széli

173.

Illessz b irto ko s sze m é lyje le ke t a szava kho z! S ze rke ssz eg y-e g y m ondatot!

édesanya, báty, család, nagynéni, falat

\,Y

V álaszo lj a kivé?, m ivé? kérd ése kre az alábbi sza va k rag os alakjával!

174.

felnőtt, liszt, szép, sajt, város, kék, levél, olyan, gyermek, am ilyen

X

175.

írd le helye sen az aláb bi család neve ket!

Ko

u

Sze

Ba

enyi

Thoko

M ada____ M óri___

Rakó

i

Kisfalud Th

any

r____ k

Andra____ Damjani___ K azin

M

176. Válaszd el minden lehetséges helyen a következő tulajdonneveket!

Vörösmartytól, Babitsért, Schillerig, Tolsztojnak, Kiskunhalason, Munkácsra Meggyes, Berettyó, Kisújszállás, Kiskunfélegyháza, Visegrád, Volgográd, Czuczorék, Véghgel, Széllel, Eördöghé, P álffy

1.

C so po rto sítsd a sza va ka t a m ag yar h e lye sírá s a lap elve i szerint!

tábla, tintás, kényes, edzés, hosszú, bojtjuk, hallás, peddzétek, ízlel, pöttyös, gólya, székkel, végigér, bankból, halak, könyvben, borul, vág­ tat, könyvön, bakancs, gallyas, teát, findzsában, ujjal, anya, dinnye, megüt, krémes

2. Nézd m eg a köve tkező képeket! írd le, kike t áb rázo lna k! K észíts né há ny m on da to s ism e rte tő t róluk!

ono

LEGENDÁK KÁRPÁTALJÁN Munkács nevének eredete

M un kács m a d ártávlatbó l (wikipedia.org)

Ungvártól m integy 42 kilométerre, az Északkeleti-Kárpátok aljá­ ban, a hegyvidék és az A lföld találkozásánál, a Latorca folyó partján terül el Munkács városa. Ásatások bizonyítják, hogy e Kárpát-medence-szerte ismert hírű, takaros kisváros már az őskorban is lakott volt. A történelem során Munkács és a munkácsi vár, m ely K árpátalja vitathatatlanul legism er­ tebb, és egyben legszebb vára, számos alkalomm al játszott kiemelkedő szerepet a hatalm i versengések forgatagában. Talán a legismertebb momentumként tartják számon, hogy II. Rákóczi Ferenc Munkács m ellett szenvedte el első vereségét 1703. június 24-én, a Rákóczi-szabadságharc kezdetén. Munkács várát a múltban sokszor érte ostrom, gazda gazdát követett, amiről — a várhoz tartozó legismertebb legen­ dával együtt - egy korábbi cikkünkben már olvashattak a Kárpátalja, ma hírportálra látogatók. M ost egy ugyancsak ismert, a város nevének eredetét taglaló mondát szeretnénk megosztani olvasóinkkal: 203

»A ladom érisi és a g a lícia i fejedelmektől kapott útmutatás szerint a Vereckei-hágón bejöttek a magyarok Pannónia földjére. Éjnek idején a rengeteg erdők között érkeztek meg, s a síkságra érve tábort ütöttek. Alm os vezér arra a hegyre vonta fel a sátorát, amelyen jelenleg a bazilita atyák kolostora áll, a hadúr főpapja meg azon a hegyen telepedett meg, ahol most a vár magasodik. Hajnalhasadtakor, am ikor a sereg felébredt, Alm os megszemlélte a tájat, s látta, hogy a szomszédos szikla­ hegyről vastag füst emelkedik az ég azúrkékje felé. A lm os ezt valam i ellenséges őrcsapat jelzőtüzének vélte, s rögtön küldte kémeit, hogy megtudják a dolog mibenlétét. A visszatérő lovascsa­ pat adta h írü l Almosnak, hogy a főpap mutat be hálaadó áldozatot a „magyarok nagy istenének”, am iért a vándorokat minden akadályon át szerencsésen idevezérelte. Ősi szokás szerint kövér fehér mént vágott le. A fejedelem főembereivel maga is megjelent az áldomáson, és nagyon megtetszett neki a hely. A rra kérte a főpapot, hogy cserélje fel vele azzal a hellyel, ahol az ő sátora van felállítva. Sokáig vonakodott az ősz pap, m íg végre engedett az unszolásnak, különösen, am ikor egy szép fehér pa ripá t is kapott ju ta lm u l. A m ik or megtörtént a csere, Alm os erre a hegyre vonta fel a sátorát, s azonnal hozzákezdett a vár alapjának megvetéséhez. A sereg negyven napig p i­ hent itt, s az id ő alatt meglehetősen előrehaladt a vár építése. A m ik o r letelt a pihenésre szánt idő, az egész sereg U ngvár felé indult, csak az építők és az azok mellé rendelt segédmunkások maradtak hátra. Ekkor történt, hogy az agg A lm os átadta a fejedelemséget Árpádnak, m ivel a honszerzés nagy m unkája erős vallókat igényelt. Á rpádot ősi szokás szerint pajzsra emelték, és közakarattal vezérnek választották. Ungvár bevétele után a magyarok Szerencsre értek, ahol ismét tábort vertek. Ide érkeztek meg azok, akik a munkácsi vár építésén dolgoztak, m iután őket mások váltották fel e tevékenységben. Tőlük kérdezgették, hogy milyen állapotban van a vár, s m int folyt ott a munka. M iv e l a követ, fát és egyebet csak a vállukon nagy m unkával voltak kényte­ lenek a sziklahegy orm ára felhordani, így feleltek: „Isten mentse meg az ellenségünket is az olyan helytől, felette munkás hely vala ez.” E hagyomány szerint nyerte a vár és a városa a Munkás vagy Munkács nevet.«. (A legenda megtalálható a www.karpatinfo.net weboldalon)

Ungvári vár A z U ng folyó kanyarulata felett m integy 24-30 méter magasság­ ban található az ungvári vár. A vár a m agyar történelem honfoglalás kori krónikáiban már szerepel. Anonymus szerint a Kárpátokon átkelt

m agyar seregek először Hung (U ng) vára m ellett pihentek meg. Itt, a táborban adta át Alm os nagyfejedelem hatalm át fiának, Árpádnak. A X I- X III. századokban a vár a m agyar királyok tulajdonában volt. IV. Béla király uralkodása idején jött létre a régi földvártól északra az új vár. A történelem folyam án az ungvári vár különböző nemesi csalá­ dok tulajdonába került. A z 1315-1317. évi felkelésben a vár helyőrsége is részt vett, melynek veresége után a várat K ároly Róbert Drugeth Fülöpnek adományozta, aki elkezdte a mai vár felépítését. A Drugethek 369 éven át voltak a vár urai. 1679-ben Thököly Im re és serege m egszállta a várost és elfoglalta a várat. 1691-ben a vár Bercsényi M iklós tulajdonába került, aki m eg­ erősítette azt, műkincsgyűjteményt hozott létre benne. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár fontos események színhelye volt. A z ungváriak csatlakoztak a fejedelem seregéhez. A szabadságharc bukása után a vár az osztrák császár tulajdonába került. 1728-ban a vár leégett, hely­ reállítását később végezték csak el. 1780-ban, a várban a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség kapott helyet.

A z ungvári vá r (karpataljaturizmus.info)

A z U ng folyó jobb partján magasodó vulkanikus eredetű sziklára épült várat északkeleti oldalról meredek sziklafal, három oldalról mély és széles árok övezi. A vár bejárata a déli kaputorony felől található, többször átépített kapuzata felett megm aradt az utolsó átalakítás évszáma: 1592. A belső vár saroktornyos, háromszintes, belső udvaros. A belső udvaron a restaurációs munkák során félköríves árkádsor került elő, am ely valószínűleg a X V III. században épült. 205

A várkertben megtekinthető az a kiterjesztett szárnyú turul­ madár, am ely egykor a munká­ csi vár emlékoszlopát díszítette. A belső udvaron számos közép­ kori épületm aradványt tártak fel. Ilyen például a régi várkút és egy a gótikus kápolna feltárt romja. Jelenleg az ungvári vá r­ palotában található a K árpát­ aljai M egyei H elytörténeti M ú­ Turul az ungvári várke rtb en (turul.info zeum közel 30 kiállítóteremm el. /tu ru l/ka rp a ta ija ) A vár tőszomszédságában a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb skanzene, a szabadtéri és néprajzi múzeum található.

Munkácsy Mihály: Honfoglalás

Munkácsy Mihály: H onfoglalás, 1893

A m agyarok őseinek több évtizedes vándorlása nagyjából 892-896 körül ért véget, amikor Árpád, a m agyar törzsszövetség nagyfejedel­ mének vezetésével a m agyarok m egérkeztek a Kárpát-medence terű-

letére. A m agyarok őstörténete és honfoglalása mind a történeti iro­ dalomban és a szépirodalomban, mind a képzőm űvészetben sokszor földolgozott esemény, s különösen a XIX. században, amikor tudo­ mányosan is rögzítették a honfoglalás 896-os időpontját. Ennek ezer­ éves évfordulója, az 1896-os m illennium alkalm ából számos jelentős képzőm űvészeti alkotás is született. A z 1871-től Párizsban élő, s ott hírnevet szerzett Munkácsy M ihálynak az épülő új budapesti O rszág­ ház épületébe szánt monumentális képe azt a pillanatot örökíti meg, am ikor Árpád vezér fehér lován ülve m éltóságteljesen, vezérei pedig ujjongva fogadják az új haza lakóinak ajándékát —Anonymus X II. szá­ zadi mondáját alapul véve - , a fehér lóért cserébe földet, füvet és vizet hozó szlávok hódolatát. A kép ötlete Jókai M órtól, az írótól származik még 1882-ből, de Munkácsy hivatalos m egrendelést az Országháztól csak 1890 novemberében kapott, amikor már folytak az építkezések. A kép politikai üzenetét szintén Jókai M ór fogalm azta meg: Á rpá d ne pusztító hódítóként, hanem méltóságteljes vezérként jelenjen meg, aki népének hazát szerzett és békében kíván élni az itt élőkkel. A békekötés fontos mozzanat volt, m ivel ez a jogi aktus lett a m agyar állam iság jogalapja, minden további történés forrása, ezredév legitim itásának záloga. A kép egyben azt a kedvelt történeti felfogást, a kettős honfog­ lalás elm életét is tükrözi, am ely szerint Árpád valójában nem idegene­ ket, hanem m agyarokat talált az új hazában. Ezek a magyarok pedig - akik ujjongva fogadják Árpád m agyarjait - az egykor A ttila uralma alatt itt élt hunok leszárm azottai voltak. A képet 1893-ban befejezte Munkácsy, de ekkor az Országház épülete még nem volt készen. Ah ogy azonban az átadás közeledett, egyre többen ellenezték, hogy a festm ény az eredetileg m eghatáro­ zott helyére, a nagy ülésterem be az elnöki pulpitus mögé kerüljön. A z ellenzők között volt Steindl Im re építész és több politikus is. M in d ­ annyian a kép m éretére hivatkoztak, de az igazi ok vélhetően a nem ­ zetiségi problém ák kiéleződése volt, am elyet a mű kapcsán is sokan fölvetettek. V égü l a kép a N em zeti M úzeum ba került, majd 1905-től a Szépm űvészeti Múzeum oldalfolyosóján volt kiállítva. 1929-ben Scitovszky Béla, az országgyűlés elnöke kezdem ényezte a Parlam en t­ be kerülését, ahol az elnöki terem hosszanti falába építették be. A képen két ism ert figura is felfedezhető. A jobb szélen, egészen há­ tul a beszélgető m agyarok között az egyikben Munkácsy önarcképét láthatjuk, m íg a fehér ló feje m ögötti szakállas vezér Jókai M ór arcvonásait hordozza.

207

Petrőczy Kata Szidónia Petrőczi és kászavári báró Petrőczy K ata Szidónia a m agyar ba­ rokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője Kaszaváron (ma Kaszaváralja, Szlovákia) született 1658-1659 körül.

P etrőczi Kata S zid ón ia (1 6 5 8 -1 7 0 8 ), (wikipedia.org)

Buzgó protestáns (evangélikus) családból származott, II., avagy idősebb Petrőczy István báró és Thököly Erzsébet grófnő leánya, édesanyja Thököly Im re fejedelem nagynénje volt. A n yja korai halála után félárvaként nevelkedett Kaszaváron. A p ja 1670-ben a Wesselényi-összeesküvés m iatt jószágait vesztve Erdélybe menekült, leánya pedig W esselényi László és Bakos Zsuzsanna lengyelországi otthoná­ ba került. Testvérbátyja ifjabb Petrőczy István Thököly Im re egyik legnagyobb hadvezére volt, aki Thökölyt török szám űzetésébe két é v ­ tizedre elkísérte, majd azután II. Rákóczi Ferenc tábornokaként tért vissza, és szenátusának is tagja lett. Családja Erdélybe m enekülésekor Petrőczy K ata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a reform átus P etrovin ai Pekry Lőrinchez, Bethlen M iklós féltestvéréhez, Thököly Im rének iskola­ társához. Öt lányuk született: K lára Szidónia, Kata, Polixéna, Teréz és Zsófia. Házasságának első évei az ózdi (ma M agyarózd) kastélyban és a fejedelm i udvarnál boldogan teltek; utóbb azonban férje elhidegülése 208

m iatt csak lányai nevelésében, a vallásban és a költészetben talá lt vigaszt. Ez időből szárm aznak s érzékeny szívének akkori fájdalm ait fejezik ki költem ényei. F érjét 1686-ban, Thököly Im rével folytatott titkos levelezés vádjával, elfogták és Nagyszebenben fogságba v e te t­ ték. Augusztus 12-én a szebeni országgyűlésen hűtlenségi perben e l­ m arasztalták, neje azonban kieszközölte Apafinál, hogy kezesség és reversalis m ellett szabadon bocsássák. Cserei M ih ály szerint Pekry ekkor „kibujdosék Erdélyből s m ivel különben M agyarországban elő nem mehete, kéntelenség alatt pápistává lön s grófi titulust adának neki Bécsben, úgy jőve vissza Erdélyben” . G róffá 1692-ben lett. Saját birtokán élt Kutyfalván, és 1695-ben Alsó-Fehér várm egye főispán­ ja, 1699-ben pedig U dvarhelyszék főkapitánya lett. Pekrynét mélyen bántotta férje katolizálása. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor Pekry Lőrinc kuruc fogság­ ba esett, s fogságában II. Rákóczi Ferenc oldalára állt át, aki 1704 tavaszán tábornokká nevezte ki, az 1704. júliusi gyu lafehérvári or­ szággyűlésen pedig erdélyi főgenerálissá választották. N eje ezalatt Rabutin fogságába került öt leányával, és több m int egy évig raboskodott Szebenben, ahol kisebb m értékű szélütés is érte. 1704 novem berében szabadult kuruc fogságba esett császári foglyok ért cserébe. F érje eközben visszatért reform átus hitére. A hadih elyzet változásai m iatt a család kétszer is (1705, 1707) m ene­ külni kényszerült Erdélyből. Petrőczy K ata előbb Huszton, majd a fejedelem beregszentm iklósi várkastélyában kapott m enedéket, s ott is hunyt el 1708. október 21-én. A huszti reform átus tem plom ban h elyezték végső nyugalom ra, ideiglenes tem etésére 1708. december 23-án, végleges sírbatételére 1709. május 26-án került sor. Sírja ma is m egtekinthető. Férje egy év múlva, 1709. március 6-án követte őt a sírba. F iú ­ gyerm ekük nem született; ekkor halt ki fiúágon a Pekryek főúri ága. (Kárpátalja, ma)

m

reversalis - ítélet érvé nytelenítése , m eg válto zta tá sa

N ÉM A OLVASÁS A cinegefészek Biz az régen volt, mikor én életemben először álmodtam sarkantyús csizmával, de m ég most is sírhatnékom van, ha rágondolok, hogy m i­ lyen rossz volt abból a gyönyörű álomból fölébredni. Hullott a könnyem, mint a záporeső, és szegény szülém még friss lángossal se tudta elállítani. - Hej, édesanyám - szóltam hozzá - , ha énnekem sarkantyús csizmám volna! Édesapám éppen akkor lépett be a szobába. Nyakában volt a csíkos tarisznya, vállán a nyitókapa, indulóban volt a szőlőbe. - No, gyerekem, jössz-e velem hernyót szedni? —kérdezte tőlem. N em szóltam semmit, édes szülém felelt helyettem. - N em szeret ez már menni sehová, csak ahol a sarkantyús csizma terem. - No az pedig éppen a szőlőben terem - mondta komolyan édes­ apám. De már akkor fogtam is a kezét, búcsúztam is kifelé az ajtón, hogy el ne vigye valaki a sarkantyús csizmámat, mire kiérünk. - Apám, m elyik fa term i a sarkantyús csizmát? - M indjárt, gyermekem, m indjárt - mosolygott, azzal lerakta a holmiját a nagy eperfa árnyékába, és m egfogta a kezem. — No, gyere velem! Kim entünk a szőlő végére: ott m egálltunk a körtefa alatt. Telis teli volt az fakadó bimbóval, mint csillaggal a Tejút. - Látod-e ott azt a cinegefészket? — m utatott föl apám a fa tetejére. - Látom. - No, hát abban van a te sarkantyús csizmád. Apám elm ent m egkerülni a szőlőt, a cinegevarga meg abban a pilla­ natban röppent ki a fészekből. N éztem utána, szerettem volna megszó­ lítani, de aztán jobbat gondoltam. M ásztam föl, mint a mókus, de majd leszédültem, ahogy belenéz­ tem a takaros kis fészekbe. N égy icipici tojásnál egyéb nem volt benne. Éppen az utolsó tojáskát loccsantottam szét, mikor nagy lelkendez­ ve odafutott apám: - Vigyázz, te, kárt ne tégy a fészekben! Egy kicsit ijedten huppantam le a fáról: - A fészekben nem tettem kárt, csak a tojásokat törtem szét. - No, oda is van akkor a sarkantyús csizma! —csóválta meg apám a fejét. - Hány tojás volt? 210

- Négy. - Abból lett volna négy cinegefióka. A z mind m egevett volna napon­ ként ötven —ötven hernyót. - No, ezek már nem esznek meg egy hernyót se - néztem föl egy kicsit elszomorodva a fára. - M ajd esznek őhelyettük a hernyók. Tudod-e, m it esznek? - Gyümölcsfavirágot. - M égpedig minden hernyó minden nap egy virágot - szám ított to­ vább édesapám. — H atezer hernyó hatezer virágot. Harminc nap alatt száznyolcvanezer virágot. Alm a, körte, cseresznye lett volna abból. A l­ mából, körtéből, cseresznyéből, barackból kiárultuk volna a sarkantyús csizmára valót. Ebben a percben hazaérkezett a cinegemadár. Sohase felejtem el jajveszékelését a kifosztott fészek körül. Szívszaggató sírása ma is fülemben cseng. S ma is jobban fáj a szívemnek, mint az, hogy akkor egyszer lett volna sarkantyús csizmám az életben, azt is m egették a hernyók. (Móra Ferenc nyomán)

Válaszolj a kérdésekre! 1. M iről álmodott a gyerek? 2. Hova hívja az apa a fiát? 3. Hogyan szólította a főszereplő a szüleit? a ) fater b) szülém c)

öreg

5. Te hogyan szólítod a szüléidét? 6. Hol található a madárfészek? 7. M i volt a fészekben? 8. M it csinál a kisfiú a fészek tartalm ával? a) betakarja b) széttöri c)

tesz még hozzá néhány darabot

9. Hány hernyót ettek volna m eg a cinegefiókák? a) 10-10-et b) 50—50-et c)

100—100-at 211

10. M it esznek a hernyók? a) gyümölcsfavirágot b) mohát c) bogarat

11. Hogyan viselkedik a cinegemadár a történtek láttán? 12. Adj egy másik, találó címet a szövegnek!

Kurucok a huszti várban M ár javában folyt a kurucháború, amikor a következő' eset történt. Abban az időben M ária Terézia dédnagyapja, Lipót császár ült a trónon, miközben a Habsburg-párti labancok és a szegényekből ver­ buválódott kurucok közt folyt a háborúskodás. Itt, a végeken már nem is tudni, hogy milyen módon, de a huszti várba labancok fészkelték be magukat. A várkapitányuk egy Tallósy nevezetű labanc volt. Thököly Imre, a felkelő kurucok vezére elhatározta, hogy jelentőséget tulajdonít ennek a sasfészeknek. Ezzel a feladattal egyik ezredesét, Roszlaveckyt bízta meg, s parancsba adta, hogy bárm ilyen eszközzel, de foglalja el a várat. Roszlavecky serege gyengén felszerelt könnyűlovasokból és gya­ logságból állt. Tüzérsége nem volt. Volt ugyan néhány kis ágyúja, de ezekkel ilyen várat nem lehet ostromolni, hiszen az ezekből kilőtt golyók a magasan fekvő huszti vár falait el sem tudják érni, bástyáit meg sem tudják karcolni. Viszont a labancok a várfalakra nehéz, nagyhordere­ jű ágyúkat helyeztek el, s ezekkel minden egyes támadást sikeresen visszaverhettek volna. íg y bevenni a várat tehát meg sem kísérelte. Roszlavecky ezredes azon törte a fejét, hogy m ilyen cselhez folya­ modjon, hogyan szerezze meg emberi veszteségek nélkül a várat. Nem sokáig kellett gondolkodnia, m ert az ötlet jött magától. A környéken az a hír terjedt el, hogy a labanc várkapitányt valam ilyen kór támadta meg, s az ágynak esett. Betegsége ragályosnak bizonyult, mert saját orvosát szintén m egfertőzte. Am ikor m eghallotta ezt a kuruc ezredes, így fakadt ki: - No, engem nem ilyen fából faragtak, nem ijedek meg tőle, felke­ resem a kapitányt. - Embereinek megparancsolta, hogy hintóját ké­ szítsék elő az útra, és három lovat fogjanak be. íg y is történt. A hintó csekély kísérettel elindult és a vár felé vette útját. Csak a várkapu előtt lassított le, miközben a vele tartó kocsis és néhány hajdú kezében fehér zászlót lobogtatott.

A kapuó'rség parancsnoka az egészből csak annyit tudott m egálla­ pítani, hogy a fényes hintóbán valam ilyen nagyúr, de az is lehet, hogy báró, gróf, esetleg herceg kér bebocsátást fehér zászlók alatt. M ég anynyi bátorsága sem volt, hogy a vendégek kiléte felől érdeklődjék, ezért az álruhába bújt kurucokat beengedte a kapun. Roszlavecky minden fölösleges akadály nélkül bejutott a várudvar­ ba, a kíváncsiskodóknak pedig megparancsolta, hogy tüstént a beteg várkapitányhoz vezessék. Kérését azonnal teljesítették. Bátran és határozottan lépett be a beteg szobájába, ahol az elgyengült Tallósy feküdt. Baráti hangon üdvözölte őt, miközben letelepedett az ágya szé­ lére. A ztán előadta, hogy amikor a fülébe jutott a hír a m egbetegedé­ séről, félretéve minden ügyet és ellenségeskedést, keresztényi tiszta érzésekkel vezéreltetve sietett felkeresni, hogy kinyilvánítsa együttér­ zését. Annál az oknál fogva is, hogy rokonsági viszonyban állnak. Ek­ kor Roszlavecky m egnevezett néhány kitalált rokont, tudva azt, hogy a beteg jelen helyzetben úgysem tudja kideríteni az igazságot. A beteg parancsnok a hallottaktól teljesen elérzékenyült: —Hálásan köszönöm önnek lovagias szolgálatát! — mondta a labanc kapitány alig hallható hangon, minden gyanakvás nélkül. Roszlavecky részletesen kifaggatta a beteget, afelől érdeklődött, hogy mikor kezdődött a rosszulléte, hol és mije fáj, hogy érzi most ma­ gát. Szóval a lehető legnagyobb figyelm ességgel viszonyult a beteghez. Tallósy a kuruc ezredesnek igen aprólékosan beszámolt a hogylétéről. — Egyáltalán ki gyógykezeli? - kérdezte tovább Roszlavecky. — Senki sem törődik velem. A vár felcsere is megbetegedett. — Gondolom, ilyen helyzetben nem utasítja vissza saját munkácsi orvosomat. Engedelm ével erről írok néhány sort a fiaimnak. —Á ld ja m eg az Isten ezért! Sohasem fogom elfelejteni az ön nagylel­ kűségét! M agát az őrangyal küldte ide... Roszlavecky ott a helyben levelet írt fiainak, hogy az orvossal együtt várja őket Huszton. Másnap a fiatal Roszlavecky az orvossal együtt meg is érkezett. M indegyik külön-külön, saját hintójával és kíséretével. A z orvost az egész környéken ismerték, jó hírben állt. M egvizsgálta a beteget, fölírta a gyógyszereket is. A ztán a többi beteget is m egtekin­ tette. M ivel Huszton abban az időben patika nem volt, ezért csak Debre­ cenből lehetett orvosságot hozatni. Egy hét múltán a gyógyszert is meghozták. De ezt is Roszlavecky egyik ismerőse hozta személyesen.

Közben kiderült, hogy a rendelt orvosság kevésnek bizonyult ah­ hoz, hogy gyors javulást eredményezzen. M int ismeretes, a betegek ál­ talában az új gyógyszerektől a szokásosnál hamarabb gyógyulnak meg. E tekintetben Roszlavecky igen jószívű, de egyben ravasz is volt. A legjobb nevű orvos sem tudta volna rávenni a saját betegét, hogy annyi sok orvosságot fogyasszon, de ez a kuruc ezredesnek sikerült. Tallósy szófogadóan, cseppekben szedte az orvosságot, ellenkezés nélkül rágcsálta a gyógyfüveket, a különböző növények gyökereit, ke­ nőcsökkel m ázoltatta testét, gyógyfürdőt vett. Szóval úgy cselekedett, ahogy azt az orvos és Roszlavecky előírta. Időközben új orvosok tűntek fel különféle gyógyszerekkel. Ezek is vagy rokonoknak, vagy a kuruc ezredes barátainak adták ki magukat. A parancsnok fokozatosan érezni kezdte, hogy egészségi állapota jobbra fordul. Azonban baljós érzések kezdték gyötörni. M agában el­ kezdte számolni, hogy tulajdonképpen hány idegen ember is tartózko­ dik a várban. Roszlavecky úr, a fia - ez kettő, az orvos - már három, ezenkívül jelen van az ezredes bátyja és öccse, komája, násza, ke­ resztfia, unokatestvére, néhány barátja, ismerőse — ráadásul mind­ egyik saját kíséretével, szolgáival és hajdúkkal érkezett - az majdnem harminc ember... A beteg szinte beleborzongott a számolásba, hiszen úgy jön ki, hogy a várban több már a vendég, mint amennyi várvédő katonával rendel­ kezik! Lassan úgy érezte, hogy visszanyeri erejét, és már lábra tud állni. Á m vendégei és orvosai saját szolgái közül senkit sem engedtek hozzá, nehogy m egzavarják a beteg nyugalmát. Egy pár nap elteltével Tallósy bejelentette, hogy ő már m eggyógyult és tovább nem gyógykezelteti magát. Roszlaveckyvel pedig a követke­ zőket közölte: - T isztelt uram, nekem úgy tűnik, hogy a maga hozzátartozóiból már túl sokan vannak a várban! A zt hiszem, itt az ideje, hogy haza­ induljanak! - Nekem is úgy tűnik — mondta nevetve Roszlavecky. — Valóban sokan vagyunk már, de eszünk ágában sincs itt hagyni a várat. Itt ma­ radunk, s nem mi, hanem a mélyen tisztelt úr fogja elhagyni a várat. - Ezzel azt akarja mondani, hogy képes a várvédőim et is leszerelni saját katonáival? - A rra már nem, tisztelt uram! A rra már nincs is szükségem. T u ­ lajdonképpen nincs is kit. Hiszen amikor egy-egy emberét orvosságért szalajtottunk, akkor a vár körül táborozó katonáim elfogták őket, és helyettük a mi kurucainkat küldték a várba. Derék, becsületes kuru-

cok, olyanok, mint am ilyenek mi vagyunk. A maga embereiből csupán egy-kettő maradt. A bevehetetlen huszti várat ilyen csellel foglalták el a kurucok. (Legenda)

Válaszolj a kérdésekre! 1. Hol és mikor játszódik a történet? 2. K i ült abban az időben a trónon? a) Lajos király b) Lipót császár c) Ferenc József 3. K ik voltak a labancok, és kik a kurucok? M it tudsz róluk? 4. M i a neve a labanc kapitánynak? a) Tallérossy Zebulon b) Thököly Im re c) Tallósy 5. M iért nem tudták a kurucok elfoglalni a várat? 6. M i történt a labanc kapitánnyal? 7. M it eszelt ki Roszlavecky ezredes? a) m eggyógyítja a beteget b) megöli a beteget c) elrabolja a beteget 8. Kihez fordult először segítségért Roszlavecky? a) a királyhoz b) a fiához c) a szomszédhoz 9. M ilyen gyógymódokat vetettek be a „gyógyítás reményében”? 10. M ikor eszmél fel a beteg, hogy mi történik valójában? 11. K itől kér segítséget a labanc? 12. M ilyen jelzőkkel illetnéd a magyarokat?

Kevély Kereki K evély K ereki történetét a nagyapámtól hallottam. Ő volt a le g ­ módosabb ember a szentmártoni határban, ahol a nagyapám zsellérkedett. Házainak, pusztáinak, majorságainak, maga se tudta számát. N égylovas hintón járt tán még az udvarra is, aranyból volt tán még a csizmavakaró kése is.

No, ez nem lett volna hiba, csakhogy a kevélysége még a gazdagsá­ gánál is nagyobb volt Kereki uramnak. - A k i pénzes, legyen kényes - ez volt a szavajárása, s ugyancsak tartotta is magát ehhez a törvényhez. Eszéért, érdem eiért senkit meg nem süvegeit, hanem azt m egkívánta, hogy ó'elötte mindenki lekap­ ja a fejénvalót, akinek kevesebb a garasa az övénél. A rra aztán ő is rávicsorította a fogát nagy leereszkedően, hanem a süvegét akkor se billentette meg. - Ha én mindenkinek visszaköszönnék: m indig járna a karom, mint az óra sétálója - szokta mondogatni kevélyen. A nagyapám nagyon szomorú alkalommal látta először a kevély Kerekit. A rra virradóra, mikor a- falujuk porrá égett. Éppen azon ta­ nakodtak szegény kárvallott emberek, hogy rakhatnának új fészket, mikor közéjük kocsikázott a kevély Kereki. Hej, sietett is ám mindenki lekapni a süvegét a nagy úr előtt! „H átha m egszállja a jó lélek - gondolták magukban - , és vet egy kis segedelmet a falunak.” K evély K ereki mindössze csak mérges szemeket vetett, mikor a sok födetlen fej között m eglátott egy darutollas süveget, valam i nyurga fiatalem ber fején. Hosszú, sápadt legény volt, csak nagy fekete szeme égett, mint a parázs. V alam i szegény vándorló diák lehetett, látszott a szegényes ruháján, a poros csizmáján. - H át az m iféle jöttm ent ott?! - horkant oda mérgesen Kereki. Tán cinegét tartogat a süvege alatt, hogy nem meri megemelni? - N em ismerem az urat — felelte csöndesen a diákféle. - Micsoda, hát nem lehet énbelőlem kinézni, hogy ki vagyok, mi vagyok?! - kiabálta K ereki nekivörösödve. - Kapja le a süvegét, fiatalember, m ert száz sárga csikó fickándozik a zsebemben. Éppen most eresztették ki a körmöci ménesből őket. A zzal ráütött a zsebére úgy, hogy megcsendültek benne az aranyak. De már erre még hátat is fordított a legény, s csak úgy a válla fölül szólt vissza: - M eg nem süvegelem senki száz aranyát. Összenéztek a falubeliek, mert tetszett nekik a beszéd, de annál jobban megzavarodott Kereki. - N in i - mosolygott kínjában -, hátha m egfeleznénk a száz ara­ nyat? Ötven aranyért már csak m egbillentheti a sipkáját az ilyen sze­ gény diák? A szegény diák megcsörrentette a markában az ötven aranyat, be­ csúsztatta a mentéje zsebébe, aztán legyintett a kezével.

- Hja, atyám fia - most már csak így tisztelte K ereki uramat - , ne­ kem is van most már annyi aranyam, mint kegyelmednek, hát akkor mért köszönjek én kelmédnek előbb, mint kelmed nekem? De már erre egész meghökkent kevély Kereki. Különösen, mikor észrevette, hogy a falu népének bánatában is mosolyog a szája sarka. Ezt a csúfságot el kell kerülni mindenáron. M eg is próbálta, nagy alázatosra fogva a szót. - Kedves öcsémuram - kérlelte szépen fogadja el tólem még ezt az ötven aranyat, és tiszteljen meg érte a köszönésével. A diák eltette a másik ötven aranyat is, és ráförm edt Kerekire: - H át már mér köszönnék én kendnek, mikor kendnek üres a zsebe, az enyémet meg száz arany húzza?! A k i pénzes, legyen kényes, akinek meg üres a zsebe, az háromszor is kapja le süvegét a magamformájú módos ember előtt. L ett erre olyan kacagás, hogy tán még most is hallja kevély Kereki, pedig lóhalálában vágtatott a faluból. A diákember pedig arra nyom­ ban szétosztotta a száz aranyat a leégettek közt, aztán hátat fordított nekik, és igyekezett el a hálálkodások elől. - Jaj, csak a nevét mondja meg legalább, diák úr - rimánkodtak neki - , hogy legyen kit áldani még az unokáinknak is! - Petőfi Sándornak hívnak — szólt vissza a deák, és búcsúzóban m eglengette a darutollas süvegét.

Válaszolj a kérdésekre! 1. M i volt a szavajárása K ereki úrnak? 2. M it jelent a süveg szó? a) üveg, amiben az italt tartják b) halfajta c) férfi fejfedő 3. M ilyen tragédia volt a faluban? 4. K i volt az idegen a falusiak között? 5. M i lehetett az úr zsebében? a) száz arany b) sárga üvegkupakok c) sárga igazgyöngy 6. M ilyen ajánlattal jött elő az úr? a)

felezzék meg az összeget

b) neki adja az egészet c) megduplázza a nála lévő összeget 7. Eleget tett-e a diák a kérésnek? 8. H ogyan akarta elkerülni az úr, hogy odalegyen a becsülete? a) szabadon engedi b) odaadja a teljes összeget c) bókokkal halmozza el 9. M it tett a pénzzel a diák? a) elköltötte b) szétosztotta c) betette a bankba 10. K it ismerhettünk meg a diák személyében? 11. M elyik elbeszélő költem énnyel mutat rokonságot a mű? a) Ludas M atyi b) János vitéz c) Toldi 12. Hogyan értelm ezed a kevély szó jelentését?

Kinizsi Pál Egy forró augusztusi napon porlepte vadászcsapat érkezett a nagy­ vázsonyi völgybe. Elén sasorrú, hosszú hajú, éles tekintetű nagyúr lo­ vagolt. N agyon elfáradtak, megszomjaztak, mikor egy vízim alom hoz értek. Bekiáltottak, s a hangos szóra öles termetű, széles vállú ifjú lé ­ pett ki a malom kapuján. Hatalm as testén majd szétrepedt az ócska ruha. V állán hasas liszteszsákot tártott. M égis bátran, büszkén nézett szembe az urakkal. A csapat élén lovagló nagyúr kedvtelve nézegette a legényt. - M egszomjaztunk, fiam, adnál-e nekünk egy ital vizet? - M iért ne! —válaszolt szűkszavúan a fiú. Egy pillanatig sóvárogva nézte a fényes, fegyveres vitézeket s a sima szőrű paripákat, aztán úgy, ahogy volt, vállán a hatalmas zsák­ kal, megindult az udvar felé. A z ágasról zöld cserépkorsót em elt le, fél kézzel m eghajtotta a cserepes kutat, s a zsákot csak akkor dobta le a válláról, amikor tálca után nézett. T alált is egyet hamarosan. Ott hevert a földön egy mázsás malomkő. A legény szépen felem elte, ráhe­

lyezte a friss vízzel m egtöltött korsót, aztán fél kézzel úgy nyújtotta fel a sasorrú vitéznek. A csodálkozás moraja zúgott végig a vadászokon. A vezér mosolyog­ va vette kezébe a korsót. ' —Köszönöm fiam. H a bor volna, egészségedre üríteném —szólt nyá­ jasan. - Hogy hívnak, s hol esik ennyi eső, hogy ilyen legények nőnek? - K inizsi P ál a nevem, uram - mondta a legény egyenest a lovag szemébe nézve —, a nagyvázsonyi vízim olnár fia vagyok. - Pedig ilyen legénynek nem malomban a helye, mikor négyfelől tör az ellenség az országra — mondta komolyan a nagyúr. — N em volna kedved katonának állni? - K i törődik a szegény ember kedvével, uram? —kérdezte keserűen a fiú. - A király - felelt keményen a lovag. - A király messze van, s a szükség közel - felelt a legény. - H ogy beszélsz kölyök? —kiáltott rá egy ősz hajdúvitéz. —Hiszen ... - A király nincs messze - vágott szavába a lovag - , előtted áll. A legény halálsápadtan ereszkedett fél térdre: - Uram ! M átyás király! —rebegte megilletődötten. - Á llj fel, fiam! - mosolygott a király. - Ilyen legénynek talpon vagy lovon a helye. S ha kedved tartja, állj be a seregembe! Keresd meg Budán szavam mal kedves kapitányomat, M agyar Balázst! Három nap múlva otthon leszünk. K inizsi Pál egy nappal később szegényes batyujával el is indult Bu­ dára. Nem búcsúzott el senkitől, csak édesapjától, aki nehéz szívvel engedte el. De az öreg maga is harcolt Hunyadi János seregében, hogy tarthatta volna vissza fiát M átyás szolgálatától! A z út, amelyen a vázsonyi m olnárlegény elindult, messze vezetett. K inizsi Pálból híres vitéz lett, s néhány évvel később már M átyás fe­ kete seregének vezére. Ott volt mindenütt, ahol veszedelem fenyegette az országot.

Válaszolj a kérdésekre! 1. M ikor játszódik a cselekmény? 2. K i haladt a vadászcsapat élén? írd le, hogyan nézett ki! 3. M it jelent az öles term etű kifejezés? 4. Honnan em elte le a cserépkorsót a molnár legény?

T a) kerítésről b) az asztalról c) az ágasról 5. M it óhajtott az úr inni? 6. Hogyan szolgálta fel a fiú az innivalót? a) tálcával b) mázsás malomkővel c) kézből adta 7. H ogy hívták a fiatalembert? 8. M it értesz a következő kifejezés alatt: A király messze van, s a szükség közel? 9. K it kell megkeresnie a fiúnak Budán? 10. Hova kapott meghívást? a ) ebédre b) bálra c) a király seregébe 11. K i lett a fiatalemberből a későbbiekben? 12. írd le, milyennek ismerted meg a fiút!

TARTALOM Kedves gyerekek!................

3

A NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ ....................................................................4 AZ EGYÉN ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ .......................................................... 7 A címzett, a beszédtárs. A megfelelő megszólítás.................................... 9 A beszélő —a közlés meghatározója.......................................................12 A hallgató személyisége, annak hatása a kommunikációra....................15 A kommunikáció eredményességét befolyásoló nem nyelvi eszközök

16

A külső körülmények hatása.................................................................22 Összegző táblázat A nyelvi kommunikáció sikerességének követelményei ..............................25 A SZÖ VEG................................................................................................ 26 A szöveg szerkezete..............................................................................27 A bekezdés és a mondattömb................................................................29 Úti beszámoló, útleírás, útirajz............................................................. 31 TÉM A ZÁ R Ó .............................................................................................. 35 AZ ELŐZŐ OSZTÁLYBAN TAN U LTAK ISM É TLÉ SE .............................. 36 A SZÓFAJOK ............................................................................................36 AZ IGE ......................................................................................................43 Az ige fogalma, jelentése...................................................................... 44 Az ige osztályozása...............................................................................49 Az ige fajai a cselekvő és a cselekvés egymáshoz való viszonya szerint.............................................................................49 A cselekvő ige.............................................................................49 A műveltető ig e .......................................................................... 52 A szenvedő ige............................................................................ 55 A visszaható ig e ................

56

A ható ig e .................................................................................. 58 221

Az ige fajai a cselekvés irányulása szerint............................................ 61 A tárgyas és tárgyatlan ig e ...................................................................61 Az ige fajai a cselekvés, történés minősége szerint................................ 64 TÉM A ZÁ R Ó .............................................................................................. 68 Az igetövek........................................................................................... 70 Az egyalakú és többalakú igetövek............................................. 70 Az igeképzés.............................................................................. 74 Az igéhez járuló ragok és jelek.................................................... 78 Az igemódok......................................................................................... 79 Az igeidők.............................................................................................83 Az igeidők és igemódok kapcsolata............................................. 88 Az ige személye, száma és ragozása......................................................91 Az igei személyragok..................................................................91 Az igeragozás....................................................................................... 97 Az alanyi ragozás....................................................................... 97 A tárgyas ragozás.....................................................................101 A rendhagyó (sajátos) igék ragozása.........................................................107 A v-s tövű igék ragozása.................................

107

A jön ige ragozása............................................................................... 109 Az sz-v tövű igék ragozása................................................................... 109 Az sz-d-v tövű igék ragozása............................................................... 111 A gy-n tövű igék ragozása.................................................................... 112 A zik esigék .............................................................................................115 Hiányos ragozású ig é k ........................................................................119 A személytelen igék.................................................................. 119 Az egyszemélyes ig é k ............................................................... 120 Helyesírási tudnivalók............................................................................. 121 A kijelentő módú igék helyesírása ..................................................... 121 A felszólító módú igék helyesírása...................................................... 125 A feltételes módú igék helyesírása..............................

128

Az igekötő.................................................................................................130 Az igekötők helyesírása.......................................................................133 TÉM A ZÁ R Ó .........................•................................................................... 138 Az igenevek ....................................................................................... 143 A főnévi igen év......................................................................... 144 A melléknévi igenév.................................................................. 148 A határozói igenév ....................................................................154 A HATÁROZÓSZÓ...................................................................................159 Fogalma, alaki sajátosságai, mondatrészi szerepe.....................159 A határozószó fajai.............................................................................. 162 A tartalmas határozószók.........................................................162 A névmási határozószók........................................................... 165 A határozószók helyesírása........... 169 TÉM A ZÁ R Ó ............................................................................................. 172 A KÖTŐSZÓK......................................................................................... 177 A M ONDATSZÓK....................................................................................182 A módosítószók....................................................................................182 Az indulatszók.................................................................................... 184 TÉ M A ZÁ R Ó .............................................................................................187 A SZÓALKOTÁS M Ó D JAI.......................................................................188 A szóképzés........................................................................................ 189 A szóösszetétel....................................................................................191 A ritkább szóalkotási módok............................................................... 194 Mozaikszó-alkotás............................................................................... 195 A tulajdonnevek köznevesülése...........................................................197 A MAGYAR HELYESÍRÁS ALAPELVEI ................................................ 199 SZÖVEGÉRTÉS...................................................................................... 203 NÉM A OLVASÁS ................................................................................... 210