Linux ismeretek - Ubuntu és Openoffice.org kezdőknek [PDF]

Zitiervorschau

Nagy Gusztáv

Linux ismeretek Ubuntu és Openoffice.org kezdőknek

a 2009. február

2. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Jogi nyilatkozat

Nevezd meg! - Ne add el! 2.5 Magyarország

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet

származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg!. A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Ne add el! Ezt a művet nem használhatod fel kereskedelmi célokra.

●

Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

●

A szerzői jogok tulajdonosának írásos engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz.

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Ez a kivonat a http://creativecommons.org/licenses/by-nc/2.5/hu/ oldalon is olvasható. A teljes licensz a http://creativecommons.org/licenses/by-nc/2.5/hu/legalcode oldalon érhető el. E jegyzet hivatalos honlapjáról (http://nagygusztav.hu) tölthető le a mindenkori legfrissebb verzió.

3. oldal

Tartalomjegyzék Előszó....................................................................................................................................6 1. Bevezetés............................................................................................................................7 1.1. Szabad szoftver............................................................................................................7 1.2. Nyílt forrás..................................................................................................................8 2. VirtualBox........................................................................................................................10 2.1. Virtuális számítógép.................................................................................................10 2.1.1 Rendszerigény......................................................................................................11 2.1.2 Letöltés.................................................................................................................11 2.1.3 Telepítés...............................................................................................................12 2.2. Vendég gép létrehozása............................................................................................12 2.3. A vendég gép finomhangolása..................................................................................16 2.4. Üzemeltetés...............................................................................................................17 2.4.1 Billentyűzet-kezelés.............................................................................................19 2.4.2 Egér-kezelés........................................................................................................19 2.4.3 Teljes képernyős mód.........................................................................................20 2.4.4 A vendég gép költöztetése másik gazda számítógépre......................................20 2.5. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................20 3. Linux alapok....................................................................................................................21 3.1. A kernel......................................................................................................................21 3.2. A disztribúciók..........................................................................................................21 3.3. A grafikus felület......................................................................................................22 3.3.1 Grafikus szerver és ablakkezelő..........................................................................22 3.3.2 Főbb ablakkezelők..............................................................................................23 3.4. A könyvtárszerkezet.................................................................................................24 3.5. Jogosultságkezelés Linux alatt.................................................................................27 3.6. Csoportok Linux alatt...............................................................................................27 3.7. Hardverek Linux alatt..............................................................................................29 3.7.1 Eszközök meghajtói: a modulok.........................................................................29 3.7.2 Belső eszközök....................................................................................................30 3.7.3 Külső eszközök....................................................................................................30 3.8. A terminálok.............................................................................................................31 3.9. A GRUB.....................................................................................................................32 3.9.1 A rendszerbetöltési folyamat..............................................................................32 3.9.2 Használata..........................................................................................................33 3.10. Ellenőrző kérdések/feladatok................................................................................33 4. Ubuntu alapok.................................................................................................................34 4.1. Telepítés VirtualBox alatt.........................................................................................34 4.1.1 A telepítés megkezdése........................................................................................34 4.1.2 Particionálás.......................................................................................................38 4.1.3 Rendszergazda felhasználó létrehozása.............................................................38 4.1.4 Haladó beállítások..............................................................................................39 4.1.5 A telepítés folyamata...........................................................................................39 4.1.6 Az első indulás....................................................................................................40 4.1.7 Nyelvi támogatás.................................................................................................41 4.2. Telepítés Wubi-val...................................................................................................44 4.2.1 A Telepítés...........................................................................................................44

4. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

4.3. Teljes telepítés..........................................................................................................46 4.3.1 Particionálás........................................................................................................47 4.4. Alapvető kezelői ismeretek.......................................................................................47 4.4.1 Bejelentkezés előtt...............................................................................................47 4.4.2 A képernyő..........................................................................................................48 4.4.3 Alkalmazások indítása........................................................................................49 4.4.4 Állományok és mappák kezelése.......................................................................50 4.4.5 Az operációs rendszer finomhangolása.............................................................50 4.4.6 Ikonok és kisalkalmazások.................................................................................52 4.4.7 Felhasználóváltás vagy leállítás..........................................................................53 4.4.8 Virtuális asztalok / munkaterületek..................................................................53 4.4.9 Fájlok kezelése....................................................................................................55 4.5. Felhasználókezelés...................................................................................................56 4.5.1 Rendszergazda felhasználó.................................................................................56 4.5.2 Felhasználók és csoportok..................................................................................56 4.5.3 Rendszergazdai feladatok...................................................................................58 4.6. Programok telepítése, frissítése...............................................................................59 4.6.1 Csomagok frissítése............................................................................................59 4.6.2 Programok telepítése..........................................................................................61 4.7. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................64 5. Webes alkalmazások.......................................................................................................66 5.1. Firefox böngésző.......................................................................................................66 5.1.1 Felhasználói felület..............................................................................................66 5.1.2 Testreszabás........................................................................................................67 5.1.3 A Firefox kezelői felülete....................................................................................68 5.1.4 Kedvenc oldalak megjelölése Firefoxban, a könyvjelzők...................................70 5.1.5 Adatok letöltése a Firefox segítségével...............................................................71 5.2. Evolution levelező.....................................................................................................72 5.3. Thunderbird levelező és hírolvasó ..........................................................................72 5.3.1 A Thunderbird beállítása....................................................................................73 5.3.2 Levelek olvasása és a címjegyzék használata.....................................................74 5.3.3 Címjegyzék..........................................................................................................75 5.3.4 Levélküldés..........................................................................................................77 5.4. FileZilla FTP kliens...................................................................................................77 5.4.1 Csatlakozás..........................................................................................................78 5.4.2 Másolás a szerverre.............................................................................................79 5.4.3 Törlés a szerverről..............................................................................................79 5.4.4 Új alkönyvtár létrehozása..................................................................................80 5.5. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................80 6. Grafikus alkalmazások....................................................................................................81 6.1. GIMP.........................................................................................................................81 6.1.1 Jellemzői és lehetőségei.......................................................................................81 6.1.2 Első indítás..........................................................................................................82 6.1.3 Új kép létrehozása...............................................................................................83 6.1.4 Képek megnyitása...............................................................................................84 6.1.5 Képek mentése....................................................................................................84 6.1.6 Képek nyomtatása...............................................................................................85 6.1.7 Vonalzók, segédvonal, rács.................................................................................85 6.1.8 Kijelölés...............................................................................................................86

5. oldal 6.1.9 Rétegek................................................................................................................88 6.1.10 Szerkesztés és transzformáció..........................................................................90 6.1.11 Felirat..................................................................................................................91 6.1.12 Rajzeszközök.....................................................................................................92 6.2. Inkscape....................................................................................................................94 6.3. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................95 7. Multimédia......................................................................................................................96 7.1. Ellenőrző kérdések/feladatok...................................................................................96 8. Szerver alkalmazások......................................................................................................97 8.1. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................97 9. Parancssori felület...........................................................................................................98 9.1. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................98 10. OpenOffice.org alapok..................................................................................................99 10.1. Komponensek.......................................................................................................100 10.2. Miért olyan jó az OpenOffice.org?........................................................................101 10.3. Ellenőrző kérdések/feladatok...............................................................................101 11. Szövegszerkesztés.........................................................................................................102 11.1. A Writer elindítása.................................................................................................102 11.2. Az első dokumentum létrehozása.........................................................................104 11.3. Szövegszerkesztési alapfogások............................................................................104 11.4. Nyomtatás..............................................................................................................105 11.5. Dokumentum tárolása...........................................................................................105 11.6. Ellenőrző kérdések/feladatok...............................................................................105 12. Prezentáció készítés.....................................................................................................107 12.1. Ellenőrző kérdések/feladatok...............................................................................107 13. Táblázatkezelés............................................................................................................108 13.1. Ellenőrző kérdések/feladatok...............................................................................108 14. Adatbázis-kezelés.........................................................................................................109 14.1. Ellenőrző kérdések/feladatok...............................................................................109 15. Felhasznált és ajánlott irodalom..................................................................................110

6. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Előszó „A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a Linux operációs rendszer, a Mozilla Firefox böngésző vagy az OpenOffice.org irodai csomag.” 1 Ezzel a jegyzettel arra vállalkozok, hogy a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán tanuló hallgatók „kezébe” olyan írásos anyagot adjak, amely az előadások és gyakorlatok mellett további segítséget ad a Linux operációs rendszer és néhány fontosabb irodai szoftver alapvető megismeréséhez. Természetesen célom az is, hogy a tárgy hallgatóin kívül más érdeklődők számára is használható jegyzet készülhessen. Nem utolsó sorban az informatika érettségire, vagy az ECDL vizsgákra készülők is haszonnal forgathatják, hiszen az ott számon kért kompetenciák és a jegyzet ellenőrző kérdései/feladatai nagy átfedésben vannak. A jelen jegyzet feltételezi a Microsoft Windows operációs rendszer és a Microsoft Office, valamint egy egyszerű képszerkesztő program (pl. MS Paint) alapszintű ismeretét. (Ezek hiányában az anyag elsajátítására több időt kell fordítani.) A jegyzet célja tehát, hogy alternatívát mutasson azok számára, akik (még) csak a Microsoft szoftvereivel tudják elképzelni a számítógépük használatát. Azt is érdemes tisztázni, mi nem a jegyzet célja: 

nem tud hiányzó számítógép-kezelői (operációs rendszer és irodai alkalmazás) alapismereteket pótolni2



nem tud általános, történeti és alaposabb háttérismeretet adni 3



nem tud Linux rendszergazdává sem tenni.

A tervek szerint e jegyzet jelenlegi verziója a félév folyamán, és a további oktatott félévek 4 során is bővülni fog. (A szerző álma, hogy egy szép napon e jegyzet – a korábbi jegyzetei mellett – nyomtatott formában is megjelenjen.) Kecskemét, 2009. február a szerző

1

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver

2

Erre nagyszerűen alkalmas pl. a Szabad Szoftver Intézet http://www.szszi.hu/ecdl/AlapOldal, vagy a Neumann Gép http://neumann-gep.sourceforge.net/ oldala. (Forrásként sokat használja e jegyzet is.) 3

Erre nagyszerűen alkalmas pl. Torma László: Az Ubuntu világa című könyve (http://mek.oszk.hu/05900/05913/) ami ajánlott olvasmánynak tekinthető. 4

A Kecskeméti Főiskola jelenlegi oktatási rendszere alapján erre a tavaszi félévekben van elsősorban lehetőség.

1.Bevezetés

7. oldal

1. Bevezetés Mielőtt fejest ugrunk a tananyagba, nézzük át a témánk történeti-jogi-filozófiai hátterét.

1.1.

Szabad szoftver

Szabad szoftver alatt értünk minden számítógépes programot és dokumentációt, amely kielégíti az alábbi feltételeket: 

A szoftver bármilyen célra felhasználható.



Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozására és módosítására.



Szabadon terjeszthető, továbbadható.



Lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesztés közreadására.

A szoftver tanulmányozásának, módosításának, illetve továbbfejlesztésének előfeltétele a forráskód elérhetősége. Megjegyzés A szabad szoftver nem keverendő össze a freeware, shareware vagy public domain szoftverekkel. Sajnos a sajtóban nem mindig tesznek határozottan különbséget ezek között a fogalmak között, sokszor nevezik a szabad szoftvereket freeware-nek vagy ingyenes szoftvernek. A freeware olyan, általában zárt forrású szoftver, amelyet ingyen adnak. Az ingyenes szoftver ennek a szinonimája. Hiba a szabad szoftvert ingyenesnek nevezni. Ez a hiba onnan eredhet, hogy az angol "free" szó (free soft ware = szabad szoftver) kettős jelentésű: szabad illetve ingyenes. A szabad szoftver fogalmának semelyik meghatározása nem köti ki az ingyenességet. Ez szándékosan van így. Bár a legtöbb esetben a szabad szoftvereket „ingyen” letölthetjük az internetről, vagy egy számítástechnikai magazin CD-mellékletén „ingyen” jutunk hozzá, a szabad szoftver előállításáért vagy terjesztéséért lehet pénzt kérni, és nem csak jelképes összeget vagy költségtérítést, hanem bármennyit.

A szabadságnak és az ingyenességnek semmi köze nincs egymáshoz. A szabad szoftver olyan szoftver, amelyet a felhasználók szabadon terjeszthetnek és módosíthatnak. Bizonyos felhasználók ingyen jutnak hozzá, mások fizetnek érte – és ha a pénzt a fejlesztésre fordítják, az a legjobb. A lényeges dolog az, hogy bárki, aki rendelkezik a szoftver egy példányával, szabadon együttműködhet másokkal, és odaadhatja nekik.

Szabad szoftver vagy nyílt forrású szoftver? A szabad szoftver mozgalom a szabadságot helyezi működése középpontjába. Létezik egy másik csoport is, a nyílt forrás mozgalom, akik főként a nyílt forrású szoftverfejlesztés technológiai előnyei mellett érvelnek. A végeredmény szempontjából nincs jelentős különbség: a legtöbb nyílt forrású szoftver egyben szabad szoftver is, az elvi hozzáállás viszont eltérő.5

5

Forrás: http://www.fsf.hu/index.php/Whatis_fs

8. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

1.2. Nyílt forrás A nyílt forrás nem csak a forráskódhoz való hozzáférést jelenti. A nyílt forrású szoftver terjesztési feltételeinek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: 1. Szabad terjeszthetőség A licenc nem korlátozhatja a szoftver értékesítését vagy továbbadását több, különböző forrásból származó programot tartalmazó gyűjtemény elemeként. A licenc nem követelhet meg ilyen jellegű terjesztés vagy eladás után fizetendő jogdíjat, egyéb díjat vagy illetéket. 2. A forráskód elérhetősége A programnak tartalmaznia kell a forráskódot is, valamint engednie kell a forráskód és a lefordított, futtatható kód terjesztését is. Ha a terméket a forráskód nélkül terjesztik, akkor a forráskódnak méltányos áron elérhetőnek kell lennie (az ár nem lehet magasabb, mint a másolás indokolt költsége). Ajánlott megoldás, hogy a forráskódot az Interneten külön díj nélkül letölthetően közzétegyék. A forráskód formája olyan legyen, ahogyan azt egy programozó írná. Szándékosan összekuszált forráskód nem engedélyezett. A forráskód továbbá nem lehet semmiféle köztes formátum, például előfeldolgozó (preproceszszor) vagy kódátalakító (transzlátor) kimenete. 3. Származtatott művek létrehozásának engedélyezése A licencnek lehetővé kell tennie a módosításokat és a származtatott művek előállítását, valamint ezek terjesztését az eredeti program licencével megegyező feltételek mellett. 4. A szerző forráskódja sértetlenségének biztosítása A licenc csak abban az esetben korlátozhatja a módosított forráskód terjesztését, ha megengedi, hogy a forráskódot a fordításkori változtatásokat szolgáló módosító ,,patch''állományokkal együtt terjesszék. A licenc megkövetelheti, hogy a származtatott műveknek más nevet vagy verziószámot adjanak. 5. Személyek vagy csoportok megkülönböztetésének tilalma A licenc nem tehet megkülönböztetést személyek vagy személyek csoportjai tekintetében. 6. Különböző felhasználási területek megkülönböztetésének tilalma A licenc nem korlátozhatja a program használatának területét vagy szándékát. Például nem korlátozható az üzleti célok megvalósítására, vagy genetikai kutatás céljára történő felhasználás. 7. A licenc terjeszthetősége A program felhasználását illető jogoknak bármiféle külön engedélyezési eljárás nélkül kell vonatkozniuk minden felhasználóra.

1.Bevezetés

9. oldal

8. A licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre A programhoz fűződő jogok nem függhetnek attól, hogy a program része-e egy adott programcsomagnak. Ha az eredeti programcsomag részét képező programot külön terjesztik, akkor az eredeti programcsomagot használókra érvényes jogoknak kell vonatkoznia azokra is, akik a programhoz külön jutottak hozzá. 9. A licenc nem korlátozhat más szoftvert A licenc nem tartalmazhat olyan korlátozásokat, amelyek a programmal együtt terjesztett más programokra vonatkoznak. Például a licenc nem írhatja elő, hogy az azonos adathordozón található többi program is nyílt forrású legyen.6

6

Forrás: http://www.free-soft.org/mirrors/www.opensource.org/docs/osd-hungarian.php

10. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

2. VirtualBox Egy új operációs rendszerrel való egyszerű ismerkedéshez a Live CD 7 használata mellett a virtualizációs szoftverek nyújtanak kényelmes lehetőséget. Ebben a fejezetben a Sun Microsystems, Inc. VirtualBox nevű szoftverét fogjuk megismerni.

2.1. Virtuális számítógép A virtuális számítógép egy szimulált számítógépet jelent. A virtuális számítógép fizikailag nem létezik: a felépítése csupán egy szimuláció, egy olyan számítógépes program, ami egy létező fizikai számítógépet, vagy egy fizikailag nem felépített számítógép működését szimulálja. Ez valójában egy „teljes számítógép egy másik számítógépen belül”.8 A számítógépünkön közvetlenül futó operációs rendszert gazda operációs rendszernek (vagy gazda gépnek), míg a virtuális számítógépben futó operációs rendszert vendég operációs rendszernek (vagy vendég rendszernek, vendég gépnek) nevezzük.

Mire tudjuk használni a VirtualBox-ot? A VirtualBox segítségével úgy tudunk kipróbálni egy operációs rendszert (és persze az arra telepített programokat), hogy nem kell a számítógépünk merevlemezét particionálnunk, sőt újraindítanunk sem: elindítjuk a VirtualBox-ot, és egy ablakban fut egy komplett operációs rendszer. (1. ábra9) Miért jó ez? 

Ha valamit ki szeretnénk próbálni, nem a gazda rendszerünket kell kockáztatni



A vendég rendszer hordozható (bármikor bárhol beüzemelhető, csak egy állományt kell hordoznunk)



Az operációs környezetek közötti váltás ideje lerövidül (hiszen a váltás alig több egy ablakváltásnál)



ISO fájlból telepíthetünk, vagyis képfájlból kipróbálhatunk egy betölthető rendszert (még CD-re sem kell írnunk)



A pillanatnyi állapot menthető (hasonlóan a hibernáláshoz)



A hardver konfiguráció eltérhet (a vendég szimulált hardvere nem egyezik meg a gazda gép hardverével)



A vendég rendszer összeomlása a gazda operációs rendszert nem érinti

7

A Live CD olyan speciális lemez, amelyről (a merevlemezünk tartalmától függetlenül) elindíthatjuk, betölthetjük a rajta található operációs rendszert. Sok Linux disztribúcióhoz készül hasonló. 8

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Virtuális_számítógép

9

Forrás: http://venkat.techprotocol.in/tech/wp-content/uploads/2008/04/virtualbox.png

2.VirtualBox 

11. oldal

A rendszerek között megoszthatunk adatokat (pl. megosztott mappák formájában, vagy közös vágólapon keresztül)

1. ábra: Suse Linuxon futó Ulteo, Mandriva, Slackware, Solaris és Windows XP

A gazda operációs rendszer Windows, Linux, Solaris vagy Apple Mac OS X lehet. Vendég operációs rendszerként még ennél is szélesebb a választék, bár a támogatottságban lehetnek eltérések.

2.1.1

Rendszerigény

A virtuális gépek működtetése igen erőforrás igényes, hiszen a gazda gép merevlemezét, memóriáját, processzoridejét használja a gazda operációs rendszerrel egy időben. Általában előnyös, ha több magos processzort használunk.

2.1.2

Letöltés

A VirtualBox szoftver legfrissebb verzióját a http://www.virtualbox.org/wiki/Downloads oldalról tölthetjük le. Válasszuk ki a gazda operációs rendszerünknek megfelelő verziót!

12. oldal

2.1.3

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Telepítés

A VirtualBox szoftver telepítése a szokásos módon történik. Ha szeretnénk a vendég gép alatt az USB perifériákat vagy a hálózatot használni, akkor az ezekhez szükséges szoftverkomponenseket is telepítenünk kell. Teszteljük az alkalmazásunkat:

2. ábra: A VirtualBox első futtatása

A bal oldali (most még üres) panelen fogjuk a telepített vendég gépeink listáját látni.

2.2. Vendég gép létrehozása A nyomjuk meg az Új virtuális gép létrehozása gombot a varázsló elindításához!

3. ábra: Az Új virtuális gép varázsló

A Tovább gombra kattintva elnevezhetjük a virtuális gépünket, és megadhatjuk a telepíteni szándékozott operációs rendszer verzióját (4. ábra). Megjegyzés: Természetesen a tényleges telepítéshez az adott operációs rendszer telepítőkészletére is szükség lesz. Ebben a beállításnak az a jelentősége, hogy a VirtualBox az adott operációs rendszer számára kezelhető virtuális hardvert tudjon szimulálni.

2.VirtualBox

13. oldal

4. ábra: Név és verzió megadása

Ha kiválasztottuk a telepíteni kívánt rendszert, akkor a következő ablakban a memória használatát állíthatjuk be. Értelemszerűen azért hagyjunk a gazdagépnek is erőforrást. Esetünkben az Ubuntu használatához legalább 512 MB (de célszerűen több) memóriát engedélyezzünk (5. ábra).

5. ábra: Memória beállítása

Hacsak nem akarunk önálló partíciót adni a vendégünknek, hozunk létre új virtuális merevlemezt (6. ábra).

14. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

6. ábra: Virtuális merevlemez létrehozása, kiválasztása

A következő panelon választhatunk dinamikus vagy statikus lemezkép-fájl között (7. ábra). Ha dinamikust választunk akkor növekedhet a képfájlunk, ha fix méretűt, akkor a mérete állandó lesz. (Ekkor előre lefoglalásra kerül a teljes lemezterület a gazda gépünkön.)

7. ábra: Dinamikus vagy fix méretű lemezkép használata

A Tovább gombra kattintva beállíthatjuk a képfájl fizikai helyét a merevlemezünkön és megadhatjuk a kezdő méretét.

2.VirtualBox

15. oldal

A telepítéskor a saját felhasználónk gyökérkönyvtárában jött létre egy .VirtualBox nevű könyvtár, HardDisks és Machines alkönyvtárakkal. A jelenleg futó varázsló az előbbi helyre hozza létre a lemezkép-fájlt, az utóbbiba pedig a vendég gépünk beállításai kerülnek. Végül egy összegző oldalon tudjuk a beállításainkat ellenőrizni (8. ábra).

8. ábra: Összegzés a virtuális lemez tényleges létrehozása előtt

Ha minden rendben van, Befejezés! Ezzel a virtuális lemezkép-fájlunk létrejött. Megjegyzés: Virtuális lemezkép-fájlt nem csak e varázsló részeként, hanem önállóan is létrehozhattunk volna a Fájl/Virtual Media Manager... menün keresztül. Így a 6. ábra helyett a 8. ábra szerint haladtunk volna. Elvileg egy géphez több lemezképet is használhatnánk (mintha több merevlemezünk lenne), de jelen esetben az ismerkedéshez nincs erre szükség.

Az így létrejött lemezkép-fájl már kiválaszthatjuk (9. ábra).

9. ábra: Virtuális lemez kiválasztása

16. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

A következő lépésként az egész vendég rendszerünket hozhatjuk létre (10. ábra).

10. ábra: Összegzés

2.3. A vendég gép finomhangolása További finomhangolással tudjuk a szükséges hardver elemeket beállítani. Például: 

Újabb merevlemezeket (vagyis lemezképeket) tudunk felvenni



Beállíthatjuk a fizikai CD/DVD meghajtókat, vagy akár ISO lemezképet is csatolhatunk



USB eszközöket, floppy meghajtót, hangkártyát engedélyezhetünk



Hálózati eszközöket vehetünk használatba, konfigurálhatunk



Megosztott mappákat definiálhatunk, amit a gazda és vendég rendszerünk is lát



Távoli képernyő elérést engedélyezhetünk

Ezek közül csak a következőkre van feltétlenül szükségünk. Először is csatoljuk CD meghajtóként az Ubuntu letöltött 10 telepítőlemezét (11. ábra).

10

Letölthető a http://releases.ubuntu.com/8.10/ címről PC (Intel x86) desktop CD néven

2.VirtualBox

17. oldal

11. ábra: CD képfájl csatolása

Engedélyezzük a hálózati adaptert (12. ábra). (Ha csak nincs külön oka, hagyjuk meg az alapbeállításokat.)

12. ábra: Hálózat beállítása

Ezzel készen állunk arra, hogy kipróbáljuk az Ubuntut a virtuális gépünkön. 11

2.4. Üzemeltetés Virtuális gépek indítása (Start, 13. ábra), megállítása (14. ábra) egyszerűen megoldható.

11

Forrás: http://www.opendir.hu/?freedom=/tartalom/virtualizacio/virutalbox alapján

18. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

13. ábra: Virtuális gép kikapcsolva

14. ábra: Virtuális gép megállítása a helyi menüből

A gép ablakának bezárásával (15. ábra) háromféle leállítást is választhatunk: 

A gép állapotának elmentése a hibernáláshoz hasonlítható: a következő indításkor rendszerbetöltés nélkül folytathatjuk a munkát.



A gép leállítása általában az ajánlott kikapcsolási mód, hiszen ekkor az operációs rendszer korrekten befejezi a nyitott folyamatait, és adatvesztés nélkül leáll.



Kikapcsolás esetén a virtuális gép memóriájában szereplő adatok elvesznek.

15. ábra: Virtuális gép bezárása

2.VirtualBox

2.4.1

19. oldal

Billentyűzet-kezelés

Ha a virtuális gép főablaka aktívvá válik, már használhatjuk is a billentyűzetünket a vezérlésére (pl. a felhasználónév, jelszó begépelésére). Ekkor azonban meglepő lehet, hogy a gazda rendszerünket nem tudjuk már a billentyűzetünkkel vezérelni, hiszen azt a vendég rendszer „vette birtokba”. Ilyenkor egyszerűen elhagyhatjuk a vendég rendszert, ha az ablakát inaktívvá tesszük (pl. a tálcára küldéssel, vagy másik ablakra kattintással).

2.4.2

Egér-kezelés

Alapbeállítások szerint az ablak belső területére kell kattintanunk, ha az egerünket „át akarjuk adni” a vendég rendszernek. Ekkor még meglepőbb lehet, hogy se az egérrel, se a billentyűzettel nem tudunk „kijutni a gazda gépünkre”. Ekkor a jobb oldali Ctrl billentyűt kell használnunk, hogy az egeret ismét visszakaphassa a gazda rendszer. Erre a tényre a belépéskor is figyelmeztetett a VirtualBox (16. ábra), és az ablak jobb alsó részén is folyamatosan emlékeztet.

16. ábra: Egérkurzor átadása a vendégnek, a visszavétel tehetőségére figyelmeztet

20. oldal

2.4.3

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Teljes képernyős mód

Ha a vendég rendszerünkkel a teljes képernyőn szeretnénk dolgozni, akkor a (jobb) Ctrl+F billentyűkombinációval tudunk a teljes képernyő és az ablakos megjelenítés között váltani.

2.4.4

A vendég gép költöztetése másik gazda számítógépre

Ha a VirtualBox éppen nem fut, akkor a fenti két könyvtárban található fájlok másik (ugyanolyan verziójú VirtualBox szoftverrel rendelkező) gazdagépre átmásolva átköltöztethetők.

2.5. Ellenőrző kérdések/feladatok 1. Töltse le és telepítse tanuló (pl. otthoni) gépére a Sun VirtualBox legfrissebb verzióját! 2. VirtualBox alatt hozzon létre egy új virtuális lemezkép-fájlt, amelyik alkalmas lesz Ubuntu rendszer telepítésére! 3. Töltse le az Ubuntu 8.10 telepítő CD image állományát! 4. Hozzon létre egy új virtuális gépet általános beállításokkal, amihez csatolja az előzőleg létrehozott merevlemez és CD képet! 5. Konfigurálja a virtuális gépet egy asztali gép általános igényeinek megfelelően!

3.Linux alapok

21. oldal

3. Linux alapok Bevezetőként nézzünk meg néhány alapfogalmat elsősorban a Wikipédia oldalai alapján. A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája. A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux kernelt (rendszermag) jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux rendszermagra, és az 1983-ban, Richard M. Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux. A „Linux” kifejezést használják Linux disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz. A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót.12

3.1. A kernel A Linux kernel a Linux operációs rendszer magja. Feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a számítógépen futó programok és a hardver között. Felelős a megfelelő memória kezelésért, a processzor ütemezésért (kiosztja és elveszi a futás jogát a processzektől). 13

3.2. A disztribúciók A Linux-disztribúció (röviden: distro vagy disztró) olyan összeállítás, mely egy felhasználásra kész GNU/Linux alapú operációs rendszert, és ahhoz tartozó, válogatott programokat tartalmaz. A disztribúciók gyakori eltérései: 

célközönség (és alkalmazások): a legtöbb disztribúció adott közönséget céloz meg: profi vagy kezdő felhasználókat, adminisztrátorokat, „buherátorokat”, kevés memóriával rendelkező vagy csak CD-t tartalmazó gépeket stb. Néhány disztribúció a grafikus környezetet, míg mások inkább a karakteres konzolt támogatják

12

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Linux

13

Forrás: http://nullextra.org/wiki/Linux

22. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)



csomagkezelés: a disztribúciók egyik fő jellemzője az egyes programcsomagok installálásának, eltávolításának és frissítésének megkönnyítése és támogatása



biztonsági és egyéb frissítések: a disztribúciók nagy részének készítői komolyan veszik a biztonsági problémákat, és az ismert hibák javításait rövid időn belül elérhetővé teszik disztribúciójuk csomagfrissítési módszerének segítségével



kiadások: nagy eltérések vannak a disztribúciók kiadásai között eltelt időnek; egyes disztribúciók fix ciklust alkalmaznak (például 6 hónaponként egy új kiadás), más disztribúcióknál nincs kötött kiadási ciklus



fájlrendszer felépítése: a disztribúciók gyakran egymástól némileg eltérő könyvtárstruktúrával rendelkeznek



kernel: nem mindegyik disztribúció ugyanazt a kernel verziót használja, továbbá sok disztribúció saját igényeinek megfelelően módosítja a hivatalosan kiadott kernelt

A Linux disztribúciók népszerűsége az elmúlt évtizedben rohamosan növekedett. 14 A HUP Olvasók Választása Díj 2008 szerint a látogatók kedvenc disztribúciói 15: 

Ubuntu: 43%



Debian: 23%



Gentoo: 9%

3.3. A grafikus felület Sokféle legenda, tévhit terjeng a Linuxról: egyesek DOS-nak tekintik, mivel amit láttak azon épp nem futott grafikus felület, mások szerint olyan, mint egy régi Windows. A grafikus felület (X Window System, röviden X) is csak egy program, mely hiányában is teljes és használható rendszer van kezünk alatt - persze ilyenkor a használata több szakértelmet kíván. Számos olyan helyzet van, amikor egy gépen nincs szükség grafikus felületre (pl. szerver környezet), ezért több Linux disztribúció alaptelepítésében nem is kerül fel a gépre. Természetesen ez nem igaz a mostani, felhasználóbarát disztribúciókra.

3.3.1

Grafikus szerver és ablakkezelő

Linux alatt a grafikus felület „előállítását” is szerver-kliens megoldással implementálták. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gépünkön általában automatikusan indul egy grafikus szerver (ezt hívják X-nek), amihez mi kliens módban kapcsolódunk, létrejön egy grafikus környezetünk, és azon indíthatunk egy nekünk szimpatikus ablakkezelőt. Feladatuk felhasználó felől is látható része az egér- és billentyűzet kezelése az ablakkezelők alatt például. Az ablakkezelő a tulajdonképp használt programkörnyezet: az ikonok, menük, tehát Windowsos terminológiával élve az „asztal”, és az egyes ablakok kerete mind-mind az ablakkezelőnknek köszönhető. (Amely ugye az X szervert használva fut.) 14

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Linux_disztribúció

15

Forrás: http://hup.hu/szavazasok/20081130/hovd_2008_kedvenc_linux_disztro

3.Linux alapok

23. oldal

Természetesen nem lenne Linux, ha nem létezne hozzá számos ablakkezelő (ez kissé furcsán hathat annak, aki eddig csak Windows-zal dolgozott, hisz ott csak egy ablakkezelőt látott). Vannak disztribúciók, melyeknek alapértelmezésben feltelepítenek 3-4 ablakkezelőt és a felhasználók kiválaszthatják, melyik felel meg legjobban ízlésüknek, míg más disztribúciók csak egyet telepítenek (természetesen utólag feltehetünk többet/mást) - esetleg telepítés alatt rákérdeznek, hogy melyiket szeretnénk használni.

3.3.2

Főbb ablakkezelők

KDE A KDE az egyik "nagy" ablakkezelő rendszer. A betűszó annyit jelent, hogy K Desktop Enviorment (Azért K, mert az van az L előtt a billentyűzeten...). Szerves részét képezi a qt függvénytár, ami rengeteg beépített program meglétét tesz lehetővé viszonylag kis helyfoglalással (mivel ugyanazokat a függvényeket használják). Mondhatni az egyik legelterjedtebb asztali környezet: tartalmaz saját böngészőt (konqueror), irodai programokat (koffice), médialejátszót, vezérlőpultot, terminál-emulátort. Szinte minden feladatra létezik program. Az asztal a végletekig testre szabható, rengeteg téma található hozzá, érdemes keresgélni. Jó néhány disztribúcióban ez az alapértelmezett környezet. Sokak szerint a KDE áll a legközelebb a Windows alatt megszokott dolgokhoz - rosszabb indulatú megjegyzések szerint fagyásban és instabilitásban is.

Gnome A KDE-hez hasonlóan rendelkezik egy saját függvénytárral (gtk), melyen alapulnak a beépített alkalmazások. Kicsit más filozófiát vall, inkább az egyszerű dolgok és beállítások híve, mint a többszintes elbonyolított részletekbe menő társai. Első ránézésre szintén otthonos az asztal elrendezése és az ikonok jelenléte. Emellett saját beállítóközpontja és alkalmazásai is egyszerűek és átláthatóak.

Xfce Kicsi, gyors, szép és megbízható. Már kisebb dologról van szó, nagyobb testvéreihez képest, ebből fakadóan rendkívül gyors, és kisebb teljesítményű gépeken is tökéletesen használható. Rendelkezik saját menüvel, fájlkezelővel, beállítóközponttal, folyamat-kezelővel, nyomtató-kezelővel, valamint szépen bővíthető az eszközökkel. Egyik érdekes tulajdonsága, hogy az asztalra nem helyezhetünk ikonokat, csak a panelre (illetve panelen szerkeszthetünk saját menüket), de számos lehetőség kínálkozik ennek pótlására. Letisztult és egyszerű eszköz, amivel élmény dolgozni - de ízlések és pofonok különböznek.16 16

Forrás: http://www.itport.hu/cikk/100

24. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

3.4. A könyvtárszerkezet Amint az látható, a Linux alapfelépítésében jelentősen eltér a Windows-tól. Ez elsőre általában furcsának tűnik, de miután megszoktuk, már lényegesen könnyebben eltájékozódunk benne. Fussunk át az alapvető könyvtárszerkezeten először, ez később sokat segíthet a tájékozódásban. Az egyes könyvtárakról csak nagy általánosságban beszélünk, ugyanis a pontos leírás valószínűleg értelmetlenül hosszú lenne, és egyelőre teljesen felesleges mélységben kellene hozzá áttekinteni a rendszert. Linux alatt egy fa struktúrába van szervezve a teljes könyvtárszerkezet. Nézzük mit jelent ez:

/ Mindennek az alapja a "/" jellel jelölt gyökérkönyvtár, más néven root. Ez minden Linux alapja, ebből származik a teljes szerkezet. Az alábbi könyvtárak tárulnak elénk: 

bin



boot



cdrom



dev



etc



home



lib



lost+found



media



mnt



opt



proc



root



sbin



sys



tmp



usr



var



vmlinuz

Ezek a főkönytárak majdnem minden Linuxban változatlanul megvannak, leszámítva talán a /cdrom-ot és /media-t. A /media egy új keletű könyvtár, ide kerülnek a cserélhető médiák. Nézzük, melyikben mi található:

3.Linux alapok

25. oldal

bin, sbin A bin könyvtárakban - nem meglepő módon - futtatható bináris állományok találhatók itt. Több bin könyvtár is található ezen kívül, például a /usr/bin és a /usr/sbin. Bár ez nem törvényszerű, de általában a bin könyvtárakban a minden felhasználó által elérhető állományok kerülnek, az sbin könyvtárakba pedig olyan rendszereszközök, melyeket például csak rendszergazdák használnak. A /bin és /sbin az alaprendszerhez szükséges programokat tartalmazza, a felhasználó által telepített programok a /usr/bin /usr/sbin alá kerülnek.

boot A boot könyvtárban találhatók a bootnál fontos fájlok: általában a rendszermag (kernel), illetve Grub rendszerbetöltő esetén annak konfigurációs állománya is. A gyökérben található még egy vmlinuz fájl is (esetenként bzImage), mely egy un. szimbolikus link a /boot/vmlinuz-ra azaz a rendszermagra. A szimbolikus link egy hasznos megoldás Linux alatt: ha egy fájlra több helyen is szükségünk van, elég ehgy helyen tárolni azt, és a többinél csak egy mutatót létrehozni az adott fájlra, így onnan is ugyanúgy elérhető, de nem foglal kétszer helyet a merevlemezen.

cdrom Szintén egy szimbolikus link, általában a /media/cdrom könyvtárra. Ez utóbbi alá csatolódik be a CD meghajtó egység.

dev Linux alatt fájlokon keresztül érünk el mindent a CD-vel kezdve, a hangon át, az egérig. ezek a speciális eszközfájlok találhatók ebben a mappában.

etc Az etc könyvtár a gyűjtőhelye a különböző programok globális konfigurációs fájljainak. Ellentétben a Windowsos registry megoldással Linux alatt minden konfigurációs állomány egyszerű szövegfájlba van mentve, aminek nagy előnye, hogy az állományok akkor is egyszerűen elérhetők, ha a rendszer egyébként használhatatlan. Természetesen emellett az egyes programok felhasználó specifikus beállításokkal is rendelkeznek, ezeket a home könyvtárakban tárolja a rendszer, rejtett mappákban.

home Ezalatt a könyvtár alatt találhatók a felhasználói könyvtárak, az adott könyvtár alatt a felhasználónak teljes dúlási joga van, ezen az egy könyvtáron kívül azonban leginkább csak olvasási joga.

lib A lib könyvtár alatt már a rendszer részei lapulnak: library fájlok, kernel modulok, stb.

26. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

lost+found Ez a könyvtár nem is a Linux, mint inkább a fájlrendszer része. Minden egyes ext partíción van egy lost+found könyvtár.

media Rendszerfüggő, általában a /media könyvtár alá kerülnek befűzésre a CD/DVD eszközök, pendirve illetve a floppy. Röviden: a cserélhető médiák.

mnt A másik csatolós könyvtár. Ez alá a könyvtár alá kerülnek (általában) befűzésre a fix partíciók. Mivel ebben a könyvtárstruktúrában nincs kiemelt "volume" egy egy meghajtónak, mint Windows alatt a C:, D:, stb., így egy-egy eszközt tetszőleges helyre befűzhetünk a fájlrendszerbe. Különösen praktikus ez például home könyvtár estén: ha kinőjük az e célra fenntartott partíciót, és veszünk egy új merevlemezt, egyszerűen csak rámásoljuk anyagainkat, letöröljük az eredeti példányt, majd befűzzük a /home könyvtár alá az új adathordozót.

proc Itt találhatóak az éppen futó műveletek -fájlként leképezve, sorszámozva, illetve információk a rendszerről: processzorról, memóriáról, stb.

root A rendszergazda (root) felhasználói könyvtára.

sys A 2.6-os kernellel együtt jelent meg ez az újfajta eszközkezelési metódus, ebben a könyvtárban található meg a sysfs számára egy komplett fa. Egy átlag felhasználó ritkán használja.

tmp Az egyes programoknak szükségük van/lehet átmeneti fájlokra. Ezek kerülnek ide. Ez a másik olyan könyvtár, amely alapértelmezettben írható minden felhasználó számára.

usr Ez alatt a könyvtár alatt található minden. Persze ez így kicsit túlzónak hat, de majdnem igaz: az usr könyvtár alatt található a telepített programok nagy része, hagyományból ide szoktunk forrásokat pakolni (/usr/src), és azt lefordítani. Itt találhatók a dokumentációk, itt találhatók az ikonok nagy része, stb.

3.Linux alapok

27. oldal

var Szintén számos szolgáltatás gyűjtőkönyvtára. Itt találhatók a naplófájlok, egyes programok hosszabb ideig tárolt, mégis átmeneti fájljai, alapértelmezettben a felhasználói levélboxok, stb. Ez persze csak a legszűkebb leírás ezeről a könyvtárakról. Mindegyikről órákat lehetne beszélni, illetve írni, azonban elsőre talán elég ennyi: a lényeg, hogy nagyjából tudjuk, ha valamit keresünk, mégis merre található. Az egyes Linux rendszerek között számos eltérés van.17

3.5. Jogosultságkezelés Linux alatt Mint minden korrekt, modern operációs rendszer (ideértve a Windows XP-t NTFS partícióval), a Linux/Unix rendszerek is rendelkeznek jogosultságkezelő rendszerrel. Ez egy igen kényes és érdekes határmezsgyéje minden operációs rendszernek, hiszen alapvető biztonsági funkcióról van szó, mely hivatott a rendszer védelmére, és a felhasználók szuverenitásának megőrzésére, azonban óhatatlanul biztonsági kérdések is előtérbe kerülnek. Alapvetően Linux alatt három különböző dolgot végezhetünk egy fájllal, és mivel Linux alatt minden fájl, ez a három dolog elvileg hiánytalanul lefedi az összes, háttértáron található adat kezelését: 

egy fájlt olvashatunk (read)



egy fájlt írhatunk (write)



egy fájlt futtathatunk (execute)

Amint látható, ez így viszonylag egyszerű is. Természetesen már rögtön felmerül több probléma, hiszen "valódi" fájl esetén még viszonylag közérthető dolog, hogy mit jelent a futtatás, de például könyvtárnál (mappánál) már kicsit furcsának tűnhet elsőre: könyvtár esetében a futtatási jog belépést jelent a könyvtárba. Persze ez így önmagában még kevés volna, hiszen egy – korrekt és modern – rendszeren szükség van arra is, hogy az egyes felhasználók eltérő jogosultságokat kapjanak egyegy fájlra, könyvtárra, és parancsra. Linux alatt ez is három szint segítségével van megoldva: 

egy fájlnak van tulajdonosa



egy fájlnak van csoportja



és van mindenki más.

Erre a három kategóriára külön-külön állíthatjuk a fentebb ismertetett olvasási, írási, futtatási jogot.

3.6. Csoportok Linux alatt Linux alatt minden felhasználó csoportok tagja is egyben. Ennek értelme például az erőforrás-megosztásban keresendő. 17

Forrás: http://www.itport.hu/cikk/143

28. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Miért is jó ez az egész? Alapértelmezett felhasználónk, amennyiben nem rendszergazda (root) számos dologra jogosult a gépen, és számos dologra nem. A legfontosabb, hogy írási joga gyakorlatilag csak a saját (home) könyvtárában van, ami alapból a /home/felhasználónév alatt található. Ami ezen kívül esik, az már tiltott terület, vagyis semmilyen rendszerfájlt nem írhat át véletlenül csak úgy, és ez igaz például az általa indított programokra is. (Ez az egyik oka, hogy a számítógépet soha sem szabadna rendszergazdai jogosultsággal használnunk.) Természetesen hátulütői is vannak a rendszernek, ugyanis így az egyszerű felhasználó nem tud új programot telepíteni, frissíteni, esetleg a CD lemez csatolásához sincs joga. Talán innen már látszik: egy jól és biztonságosan beállított rendszer, amely még kényelmes is, ha nulláról akarnánk beállítani, bizony sok munkánkba kerülne. Természetesen ezen dolgok nagy részét már a disztribúciók készítői elvégzik helyettünk.

A könyvtár Könyvtár esetében kicsit máshogy működik a dolog. A futtatási jog könyvtár esetén belépési engedélyt takar, azaz hogy beleléphetünk a könyvtárba. Azonban ez még nem jelenti azt, hogy ott bármit is csinálhatunk, például a könyvtár tartalmának lekérdezéséhez már olvasási jog kell, az írásról nem is beszélve. Előállhat például az a furcsa helyzet, hogy a könyvtárba beleléphetünk, de nem nézhetjük meg a tartalmát, de a fordítottja is: a könyvtár tartalma látható számunkra, mégsem léphetünk bele.

A linkek Linux/Unix rendszerek esetében ha egy fájlt több helyen is használni akarunk, lehetőségünk van linkek létrehozására, melyek az adott fájlra mutatnak. Kétféle linket különböztetünk meg: szimbolikus linket (a továbbiakban symlink) és un. hard linket. A kettő közt igen lényeges különbségek vannak. A symlink Az egyszerűbb és könnyebben használható link típus. Ez tulajdonképp egy fájl, aminek tartalma meghatározza, hogy melyik fájlra mutat. Tehát jól megkülönböztethető az eredeti fájl, és a rámutató link. Amennyiben a fájlt, amire a link mutat töröljük, megmarad a link, csak épp érvénytelen helyre mutat. A hard link Lényegesen korlátozottabban használható link típus, kizárólag partíción belül lehet hard linket létrehozni. A leglényegesebb különbség, hogy ebben az esetben nincs eredeti fájl és link. Magát a linket is mélyebben kell keresni: Linuxos fájlrendszerekben található egy tábla (inode tábla), amelyben a fájlok neveit rendelik hozzá az adatterületen található tényleges adathoz. Hard link esetében két bejegyzés is mutat ugyanarra a területre. Amennyiben az egyiket töröljük, az eltűnik, de a másik megmarad. Csak az inode táblabeli bejegyzés tűnt el.

3.Linux alapok

29. oldal

A hard link előnye, hogy az elérés sokkal gyorsabb, mint symlink esetén, ami egyes műveleteknél fontos lehet, hátrányát fentebb említettük: csak partíción belül értelmes (mivel a másik partíció egy másik inode táblát is jelent.) 18

3.7. Hardverek Linux alatt A Microsoft termékek világában kezd megszokottá válni, hogy az operációs rendszer rendre felismeri és kezeli a újonnan beüzemelt hardvereinket, legyen szó belső, vagy külső eszközről. Persze ez nem volt mindig így, de egy dolog biztos volt régen és ma is: a megvásárolt eszközhöz biztosan kapunk valamilyen adathordozót, ahol meghajtó program(ok), használati útmutató, segédprogramok és egyebek kapnak helyet. Viszont ezek a meghajtók általában Microsoft rendszerekhez vannak készítve, illetve helyenként Mac változat is lapul a dobozban. Általánosan: az eszközökhöz kell valamiféle vezérlő, amivel meghajtjuk. Linux alatt sincs ez másként, de mint Windows alatt is: érhetik az embert meglepetések.

3.7.1

Eszközök meghajtói: a modulok

Linux alatt az eszközök un. kernelmodulokon keresztül kommunikálnak a rendszerrel. Ezek a rendszermag részei. (Windows esetében általában az eszközhöz adott lemezen találhatók meg, Linux esetében optimális esetben már maga a rendszermag tartalmazza azt.) Ha nincs benne, akkor három esetet különböztethetünk meg használhatóság szempontjából: 

Jó esetben a gyártó elkészíti a drivert (és publikusan elérhetővé teszi), vagy kiadja az adott eszköz technikai adatait és lelkes programozók írják meg hozzá a meghajtót, valamint teszik elérhetővé.



Közepes esetben a gyártó készít meghajtót, de ellenérték hiányában csak csökkentett funkciókészletet használhatunk (modemekre jellemző sajnos: hiába 56Kbpss, ha az ingyenes meghajtót használjuk, csak 12-18 Kbps jön át rajta).



Végül a legrosszabb esetben a termék gyártója közömbös ebben az irányban, így nem készül meghajtó az adott termékhez, vagyis Linux rendszer alatt nem használható.

Elsősorban arra érdemes odafigyelni, hogy ha tartósan Linuxot tervezünk használni, akkor mindennemű hardvervásárlás előtt informálódjunk, hogy mire számíthatunk (például gyártó honlapja vagy keresőbe a gyártó neve és a Linux kifejezések), mert kellemetlen, amikor hazacipeljük a legújabb multifunkciós készülékünket és használatához állandóan Windows-t kell indítani. Ez a legkényelmesebb megoldás, hiszen egy eszköz megvásárlása előtt amúgy is utánanézünk mi található a piacon, és az interneten számos helyen leírják az egyes eszközökről, hogy mire számíthatunk vele kapcsolatban Linux alatt.

18

Forrás: http://www.itport.hu/cikk/155

30. oldal

3.7.2

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Belső eszközök

Hangkártyák Elég jól támogatva vannak a kernelben, bár nem típus, hanem lapkakészlet alapján. Ám előfordul, hogy egy újonnan piacra dobott kártya meghajtója még nem készült el, vagy már elkészült, de a rendszermagunk régi hozzá. Videokártyák Itt már egy fokkal érdekesebb a helyzet. Ugyanis a legtöbb típus kernel szinten támogatva van, de licencpolitikai okok miatt a 3D gyorsítást végző meghajtó nincs benne. Azt külön kell letölteni a gyártó oldaláról és telepíteni. Sokáig az ATi közömbös volt a Linux rendszerek felé, szerencsére ez változott, de sajnos még gyermekcipőben jár - bár a meghajtó végzi a feladatát, ha sikerül feltelepíteni. Így ha videokártya vásárlás előtt állunk, még mindig érdemesebb Linux alá nVIDIÁT választani. Mindemellett mindkét kártyatípus esetén az azokat tényleg kihasználni képes rendszermodul zárt forrású, és a gyártó honlapján található meg, mint Windows esetében is. Modem Bár egyre kevesebben használják, még előfordulhat, hogy kell, olyankor jól jön, ha működik a modem is. Alapvetően kétféle modemtípust különböztetünk Linux alatt: jól működő modemek (70%) és Winmodemek. Ez utóbbi a problémásabb, ezek olyan csökkentett hardveres modemek, melyeknél a hardver feladatainak egy részét rátestálták a szoftverre. Azonban sajnos ezeknél a modemnél a legtöbbször nem mellékelnek specifikációt a termékhez, és az kizárólag Windowsos meghajtóval működik. Léteznek ugyan hozzá Linuxos meghajtók is, de azok vagy ingyenesek, de nem lehet velük elérni a teljes sebességet, vagy fizetősek. Nagyon sok laptopban ilyen modemek találhatók. Hálózati kártya Hálókártyákkal nem szokott probléma előfordulni, kernel szinten támogatva vannak. Egyes gyártók pl. nVIDIA (nFORCE lapkák) kiadnak a saját hálózati kártyájukhoz meghajtót, de a legtöbbször teljesen jól mennek a kernelben gyárilag bent lévő modulokkal is.

3.7.3

Külső eszközök

Nyomtató Az egyik leggyakrabban használt külső periféria a nyomtató. Ennek köszönhetően már hatalmas szervezet áll a téma mögött. Linux rendszereken a nyomtatókezelésért a legtöbbször a CUPS-nak (Common Unix Printing System) nevezett programhalmaz a felelős - ha nyomtatni szeretnénk, ezt mindenképpen érdemes feltelepíteni. Kezelése egyszerű, letisztult: nyomtatókat adhatunk hozzá, állíthatunk be, megnézhetjük az éppen futó munkákat, minőségi és színbeállításokat... különbség csupán annyi, hogy nem egy külön programon keresztül kezeljük, hanem böngészőablakot kell nyitni és az url mezőben megadni a http://localhost:631 címet. Konfigurálásához root jogok szükségesek, vagy a felhasználót hozzá kell adni a printer csoporthoz. Ettől függetlenül (természetesen) a saját munkáit minden felhasználó felügyelheti.

3.Linux alapok

31. oldal

Ha nyomtató vásárlás elött állunk (vagy már meglévő nyomtatóhoz keresünk meghajtót), akkor legelőször a linuxprinting.org címre látogassunk el. Ez az eddigi legnagyobb adatbázis támogatottságról, gyártókról/típusokról és meghajtókról. Mindenképpen innen érdemes elindulni. Aminek a legjobb a támogatottsága az a HP, az ellenpólusa pedig sajnos a Canon. DSL Modem A DSL modem általában végzi a feladatát tőlünk függetlenül, nekünk csak annyi dolgunk van, hogy hálózati kapcsolatot kell létrehozni az eszközzel (mintha csak egy másik géphez kapcsolódnánk). Annyit azért megemlítenénk, hogy lehetőleg UTP kábellel csatlakozzunk hálókártyához, mert az USB-s változatok még problémásak lehetnek. Lapolvasó Szintén gyártófüggő a dolog. Célszerű utána keresni a neten, itt is érvényes, hogy ha már a meghajtó megvan, akkor csak egy progi kell, amivel a képeket be tudjuk olvasni (gimp, kooka, ...) Digitális kamera, USB/Flash memóriák Az USB-s adathordozókhoz kernelszintű támogatás szükségeltetik - ez rend szerint bele is van fordítva a rendszermagba. Általában a legtöbb USB eszköz (pendrive, kamera, mp3 lejátszó) amin adatot tárolunk, gond nélkül befűzhető külső meghajtóként és egyszerűen lemásolhatók/letölthetők róluk az adatok. De előfordulhat itt is némi probléma (például rosszul partícionált pendrive, ami kézzel megkerülhető, de kényelmetlen lehet). Ha fényképeinket a megszokott módon szeretnénk kezelni és letölteni, de a kernel nem tudja a gépet "pendrive-ként" befűzni, akkor célszerű kipróbálni a Gphoto2 nevű programot.19

3.8. A terminálok A parancssorban dolgozni nem olyan ijesztő feladat, mint azt elsőre gondolnánk. Használata semmilyen különleges szakértelmet nem igényel, ez egy ugyanolyan egyszerű program, mint bármely másik. Linux alatt a legtöbb feladatot elvégezhetjük a parancssor használatával. Noha grafikus felület a legtöbb programhoz elérhető, ezek esetenként kevésnek bizonyulhatnak. Ilyen esetekben a parancssor nagy hasznunkra lehet. A terminált gyakran parancssornak vagy shell-nek is hívják. A régi időkben ez volt a számítógép kezelésének egyetlen felülete, és mivel a régi Linux felhasználók szerint a shell sokkal hatékonyabban használható, mint a grafikus felületek, ezért napjainkban is nagy becsben tartják. A terminál eredeti rendeltetése a fájlkezelés volt, és ma is jól hasznosítható ez a funkció ja, főleg abban az esetben, ha a grafikus felület meghibásodik. Ilyenkor a terminál segítségével lehet navigálni a fájlok között, és így vissza lehet vonni a meghibásodást okozó változtatásokat.

19

Forrás: http://www.itport.hu/cikk/149

32. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Általános parancsok 

Könyvtárak tartalmának megtekintése: - ls Az ls (LiSt) alkalmazás fájltípusokra jellemző színekben listázza a fájlokat.



Könyvtárak létrehozása: - mkdir (könyvtárnév) Az mkdir (MaKeDIRectory) parancs új könyvtárat hoz létre.



Könyvtárváltás: - cd (/könyvtár/alkönyvtár) A cd (ChangeDirectory) parancs a jelenlegi könyvtárat a megadottra változtatja.



Fájlok/könyvtárak másolása: - cp (a forrásfájl vagy könyvtár neve) (a célfájl vagy könyvtár neve) A cp (CoPy) parancs a megadott fájlok másolását végzi. A cp -r parancs a megadott könyvtárak másolását végzi.



Fájlok/könyvtárak törlése: - rm (a fájl vagy könyvtár neve) Az rm (ReMove) parancs törli a megadott fájlokat. Az rm -rf parancs törli a megadott könyvtárakat.



Fájlok/könyvtárak átnevezése: - mv (a fájl vagy könyvtár neve) Az mv (MoVe) parancs átnevezi/mozgatja a megadott fájlt/könyvtárat.



Fájlok/könyvtárak keresése: locate (fájl vagy könyvtár neve) A locate parancs megkeresi a megadott nevű fájlt a számítógépen. A gyors működéshez jegyzéket készít a fájlokról, a jegyzék frissítéséhez az updatedb parancsot adjuk ki. Ha a gép be van kapcsolva, akkor ez a parancs minden nap automatikusan lefut. Kézi futtatásához rendszergazdai jog szükséges (lásd: „Root és Sudo”).

Lehetőség van helyettesítő karakterek használatára több fájl kereséséhez, például: "*" (minden fájl) vagy "?" (egyetlen karakter).20

3.9. A GRUB A GNU GRUB (vagy röviden GRUB) egy rendszerbetöltő (boot loader) szoftver, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó több operációs rendszert tároljon a számítógépén, s a gép indításakor válasszon, hogy éppen melyik rendszert akarja indítani. A GRUB szó a Grand Unified Boot Loader szavak rövidítése.

3.9.1

A rendszerbetöltési folyamat

A számítógép bekapcsolásakor a BIOS a beállításai alapján meghatározza a bootoló eszközt, ami jellemzően egy merevlemez, de lehet például CD, DVD vagy pendrive is. Ha ez megtörtént, akkor a BIOS átadja a vezérlést a Master Boot Record-nak, ami az adott eszköz első 512 byte-ját jelenti. A Master Boot Record tartalmazza a GRUB első szintjét, de mivel az 512 byte egy elég kis tárterület, ezért az ott tárolt kód szinte csak annyit csinál, hogy továbbadja a vezérlést a GRUB következő szintjének, ami már a meghajtó egy másik részén helyezkedik el. Amikor a második szint megkapja a vezérlést, akkor megjelenít egy felhasználói felületet, amelyen választani lehet a bootolható operációs rendszerek közül és paraméterezni 20

Forrás: http://delfin.unideb.hu/~kg0021/ubu/ubuntu/desktopguide/hu/linux-basics.html

3.Linux alapok

33. oldal

is lehet őket. A GRUB beállítható úgy is, hogy ha eltelik egy megadott idő anélkül, hogy a felhasználó választana, akkor automatikusan indítsa valamelyik rendszert. A GRUB végül indítja a kiválasztott rendszert, azaz átadja a vezérlést a kiválaszott rendszermagnak.21

3.9.2

Használata

Linux operációs rendszerek telepítésekor a GRUB többnyire automatikusan telepítésre kerül. Ha a GRUB telepítés után nem megfelelően működne, akkor egy Linux Boot CDről érdemes indítani a gépet, és parancssori eszközökkel helyreállítani a GRUB-ot. Működő Linux esetén akár grafikus alkalmazást is telepíthetünk a GRUB kezelésére. Ha a gépünkre úgy telepítünk Windowst, hogy azon már van Linux, akkor a Windows előszeretettel törli le a GRUB-ot, és állítva be a saját céljainak megfelelő MBR-t.

3.10. Ellenőrző kérdések/feladatok (Talán a következő verzióban :-)

21

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/GNU_GRUB

34. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

4. Ubuntu alapok Az Ubuntu egy ősi afrikai kifejezés, azt jelenti, hogy emberség másokkal szemben. Az Ubuntu Linux az Ubuntu szellemiségét kívánja elvinni a szoftverek világába. Az Ubuntu ingyenes és mindig az is marad. Szabadon letöltheti, használhatja és megoszthatja barátaival, ismerőseivel. A telepítéshez mindössze egyetlen CD-re van szüksége. Ha esetleg olyan alkalmazást szeretne használni, amit nem talál meg az alaprendszerben, néhány kattintással telepítheti. Nem kell az interneten vadásszon telepítőkészletek után, nem kell drága szoftvereket vennie a boltból, és megfeledkezhet az elkallódott telepítő CD-kről is: Ubuntunál egy központi alkalmazásból, a csomagkezelőből végezheti el a programok telepítését. Szinte minden feladatra megtalálhatja az ingyenes megoldást. Az Ubuntu Linux félévente új kiadással jelentkezik, ezeket pedig legalább 18 hónapig ellátja biztonsági frissítésekkel. Egyes kiadásokhoz még hosszabb ideig biztosít támogatást. Ezeket LTS kiadásnak nevezik, melyekhez asztali felhasználóknak 3 évig, míg kiszolgálókon 5 évig biztosítunk támogatást. Az új kiadásokra is ingyenesen frissíthet. A frissítésnél megmaradnak a beállításai, adatai, csak a rendszer és az alkalmazások lesznek újabbak. A frissítéshez mindössze néhány kattintásra van szükség, az Ubuntu automatikusan elvégzi a szükséges csomagok letöltését és telepítését.22 A következőkben háromféle telepítési eljárást ismerhetünk meg.

4.1. Telepítés VirtualBox alatt Ha a VirtualBox alkalmazást a korábban olvasottaknak (2. fejezet) megfelelően telepítettük, létrehoztuk a virtuális gépünket a megfelelő virtuális lemezzel, letöltöttük és csatoltuk a telepítő ISO lemezkép-fájlt, akkor nekikezdhetünk az Ubuntu telepítésének. Megjegyzés: Hagyományos (nem virtuális gépen történő) telepítés esetén a hivatalos telepítési oldalt 23 is vegyük figyelembe.

4.1.1

A telepítés megkezdése

A VirtualBox indítása után rövidesen megjelenik a nyelvválasztó menü. Itt válassza a magyar nyelvet, amennyiben magyarul szeretné telepíteni az Ubuntut (17. ábra). Itt még karakteres üzemmódban, billentyűzet segítségével kell választanunk.

22

Forrás: http://ubuntu.hu/konyvlap/az-ubuntu-bemutatasa

23

http://ubuntu.hu/dokumentacio/elso-lepesek/ubuntu-telepitese

4.Ubuntu alapok

35. oldal

17. ábra: A telepítő nyelvének választása

Ekkor megjelenik egy fekete képernyő, rajta nagy Ubuntu logóval, és néhány opcióval. Ha telepítés előtt szeretné kipróbálni az Ubuntut, válassza az alapértelmezett, Az Ubuntu kipróbálása a számítógép módosítása nélkül lehetőséget, így hamarosan elindul az Ubuntu. (Ezt a lehetőséget VirtualBox nélkül lenne érdemes kipróbálni, most ne ezt válasszuk.) VirtualBox használata esetén válassza a második, Ubuntu telepítése opciót. Legyen türelmes, hiszen első alkalommal az indulás jelentősen hosszabb ideig tart a folyamat, mint a telepítés után.

18. ábra: Telepítési mód választása

Az Ubuntu telepítése esetén is elindul a teljes Ubuntu rendszer, de egyből a telepítés is.

36. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

19. ábra: Az Ubuntu indulása telepítés közben

Rövid idő után az Ubuntu elindul, folytathatjuk a telepítést. A megjelenő ablakban (20. ábra) válasszuk ki a telepítés nyelvét. (Ha később magyarul szeretnénk használni a rendszert, érdemes már itt rögtön kiválasztani a magyar nyelvet.)

20. ábra: Alapértelmezett nyelv megadása

Ezután válasszuk ki a tartózkodási helyet. Ennek kizárólag az időzóna miatt van jelentősége, így ha Magyarországon tartózkodunk, nyugodtan megjelölhetjük a "Budapest" opciót.

4.Ubuntu alapok

37. oldal

21. ábra: Időzóna beállítás

Ezt követően kiválaszthatjuk, a gépünk billentyűzetkiosztását. A legtöbb esetben az alapértelmezett megfelelőnek bizonyul. Az alsó sávban rögtön ki is próbálhatjuk a kiosztást (22. ábra).

22. ábra: Billentyűzetkiosztás beállítása

38. oldal

4.1.2

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Particionálás

Elérkeztünk a legkritikusabb részhez, a particionáláshoz. Ha VirtualBox alatt telepítünk, elég egyszerű dolgunk lesz, hiszen az egész (virtuális) lemezkép-fájlunkat erre használhatjuk (23. ábra).

23. ábra: A teljes lemez felhasználása az Ubuntu számára

4.1.3

Rendszergazda felhasználó létrehozása

Ezután adjuk meg a felhasználói adatainkat (24. ábra). Az itt létrehozott felhasználó a későbbiekben - jelszavát megadva - rendszergazdai jogosultságokat szerezhet, így ha több felhasználója is lesz a gépnek, itt mindenképpen annak az adatait adjuk meg, aki később a rendszer konfigurálását, karbantartását végzi majd.

24. ábra: Felhasználó létrehozása

4.Ubuntu alapok

4.1.4

39. oldal

Haladó beállítások

Elérkeztünk a beállítások utolsó oldalához. Itt még egyszer, összegyűjtve láthatjuk a legfontosabb adatokat. Nézzük át, hogy mindent jól adtunk-e meg. Vessünk még egy pillantást a Haladó beállításokra is. Ha proxy-n keresztül érjük el az internetet, akkor már most érdemes azt megadni (25. ábra).

25. ábra: Haladó beállítások

4.1.5

A telepítés folyamata

Ekkor megkezdődik a telepítés. Ennek ideje több tényezőtől is függ, mint például a számítógép, az optikai meghajtó, a merevlemez vagy az internet kapcsolat sebessége.

26. ábra: A rendszer telepítése folyamatban van

Ha a telepítő végzett, felszólít a gép újraindítására. A leállítás folyamatának végén, az újraindítás előtt viszont a telepítő lemezt is el kell távolítanunk (27. ábra).

40. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

27. ábra: Távolítsuk el a telepítőlemezt

VirtualBox alatt itt kissé gondban leszünk, ugyanis működés közben nem tudjuk „kivenni”, vagyis lecsatolni az ISO lemez-képünket. Ezért itt inkább 1. zárjuk be az ablakot (ezzel mintegy áramtalanítva a gépet, 15. ábra), 2. kapcsoljuk ki a CD meghajtót, vagy csatoljuk inkább a fizikai meghajtót (11. ábra) és 3. indítsuk újra a virtuális gépünket (13. ábra). Ha nem VirtualBox-ot használunk, akkor egyszerűen vegyük ki a lemezt, majd nyomjuk le az Enter billentyűt. Így hamarosan újra elindul az Ubuntu, ezúttal azonban már a merevlemezről. Ezzel a telepítés végére értünk, a működő rendszerrel dolgozhatunk tovább. 24

4.1.6

Az első indulás

Az Ubuntu első indítása alkalmával már be kell jelentkeznünk egy felhasználóként, hogy a gépünket használhassuk. Jelenleg az egyetlen lehetőségünk a korábban (24. ábra) megadott felhasználónév (28. ábra) és jelszó (29. ábra) használata.

24

Forrás: http://ubuntu.hu/dokumentacio/elso-lepesek/ubuntu-telepitese alapján

4.Ubuntu alapok

41. oldal

28. ábra: Felhasználó név megadása a bejelentkezéshez

29. ábra: Jelszó megadása a bejelentkezéshez

Ezután a gépünk működésre kész, az alapszolgáltatásai kipróbálhatók.

4.1.7

Nyelvi támogatás

Az első indítás alkalmával előfordulhat, hogy a következő hibaüzenetet kapjuk:

42. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

30. ábra: Hiányos nyelvi támogatás

Már az Ubuntu telepítésekor jó néhány nyelv közül választhattunk (17. ábra), de ez a nyelvi támogatás nem teljes. Működő internetkapcsolat esetén már most lehetőségünk van a magyar nyelvű feliratok arányát növelni. Ehhez – ha használunk proxy-t, – adjuk meg a kapcsolódás adatait (31. ábra).

31. ábra: Proxy beállítások

Ezután a gépet újra kell indítanunk (32. ábra), hogy a hálózati beállítások érvényesülhessenek.

4.Ubuntu alapok

43. oldal

32. ábra: A gép újraindítása

Újraindítás után folytathatjuk a nyelvi támogatás frissítését. Alapértelmezettként a magyar nyelvet adjuk meg (33. ábra).

33. ábra: A magyar nyelv megadása

Ekkor indulhat a nyelvi fájlok letöltése (34. ábra).

34. ábra: A nyelvi fájlok letöltése

44. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

A csomagok letöltése után ismét újraindíthatjuk a gépünket, hogy a letöltött fájlok kerüljenek betöltésre.

4.2. Telepítés Wubi-val A Wubival25 úgy telepíthetünk Ubuntut, mint egy bármilyen más programot Windowsra. Az Ubuntu Linux bekerül a Windows indító menüjébe és egy képfájl formájában felíródik a Windows meghajtónkra, ami később bármikor eltávolítható. Ezzel a módszerrel nagyon sok időt spórolhatunk meg, és csökkenthetjük az esetleges szakszerűtlen telepítésből fakadó adatvesztést. Fontos eltérés a VirtualBox alkalmazásához képest, hogy itt nem Windows-on belül, hanem önállóan fog futni az Ubuntu, csak a telepítés lesz kicsit egyszerűbb. A Wubi telepítőt az Ubuntu 8.10 Desktop CD már tartalmazza, ezért semmi másra nincs szükségünk, csak beszerezni egyet belőle. A legegyszerűbb és leggyorsabb, ha letöltjük 26 az internetről a képfájlt, és kiírjuk CD-re.

4.2.1

A Telepítés

Természetesen itt is érdemes minden fontos adatunkról biztonsági mentést készíteni. Helyezzük az Ubuntu CD-t a meghajtóba, mikor a Windows rendszer működésre kész. Ezek után a telepítő automatikusan elindul, amennyiben az automatikus lejátszás engedélyezve van. Ha nem indult el, akkor a saját gépen belül a CD/DVD eszközmeghatót keressük meg, és jobb klikkel válasszuk az automatikus lejátszás opciót.

35. ábra: Ubuntu telepítő menü Windows alatt 25

http://wubi-installer.org/

26

http://releases.ubuntu.com/8.10/

4.Ubuntu alapok

45. oldal

Válasszuk a Telepítés a Windows-on belül opciót. Itt adjuk meg a következőket: 

Installation Drive(X GB Free): A telepítés helyét itt kell kiválasztanunk, illetve mellette láthatjuk a jelenlegi szabad helyet.



Installation Size: A telepítésre szánt „partíció” méretét adjuk meg, minimálisan 4 GB-ot.



Desktop Environment: A gyári Ubuntu Desktop CD esetén csak az Ubuntu választható.



Language: A Nyelvet állítsuk át Magyarra.



Username: Itt adjuk meg a leendő felhasználó nevét



Password: Itt adjuk meg a felhasználó jelszavát

36. ábra: A telepítés beállításai

Kattintsunk az Install gombra. A telepítő létre hozza a képfájlt a számítógépen. Ez több percig is eltarthat. Mikor a képfájl elkészült, a következő opciók közül választhatunk: 

Reboot Now: Számítógép újraindítása. Amikor a számítógépet újraindítjuk, megkezdhetjük a telepítést.



I want to manually to reboot later: Számítógép újraindítása később.

Indítsuk újra a számítógépet a Finish gombra kattintva.

46. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Amint a számítógépet újraindítottuk, már választhatóvá válik az Ubuntu. A billentyűzet kurzor gombjaival navigáljunk az Ubuntu-ra, és üssünk Entert!

37. ábra: Windows indító menü a Wubi használata után

A rendszer felkészül a telepítésre. Innentől kezdve a telepítés hasonló a korábban megismertekhez.27

4.3. Teljes telepítés Ha összeszedtük minden bátorságunkat, és biztonsági másolatot készítettünk minden fontos adatunkról (esetleg a merevlemezünket kicseréltük egy fontos adatokat nem tartalmazó másikra), akkor készen állunk arra, hogy a telepítést éles rendszeren is elvégezzük. Az Ubuntu telepítéséhez először is szüksége lesz az Ubuntu desktop CD-re. A legegyszerűbb és leggyorsabb, ha letöltjük28 az internetről a képfájlt, és kiírjuk egy CD-re. A következő lépés, hogy újraindítjuk a számítógépet a CD-ről. Előfordulhat, hogy ehhez bizonyos BIOS beállításokat (betöltés CD-ről) módosítani kell. A számítógép újraindítása után, ha a BIOS beállítások megfelelőek, rövidesen megjelenik a nyelvválasztó menü. Ha a szokásos módon (pl. Windows-sal) indul a gépünk, akkor a BIOS beállításai mégse voltak sikeresek. 27

Forrás: http://ubuntu.hu/dokumentacio/elso-lepesek/wubi További információk: http://www.mya5.hu/?ingyenes-szoftverek=/tartalom/ubuntu/wubi_ubuntu_8.10_telepitese_windowsra_wubival 28

http://releases.ubuntu.com/8.10/

4.Ubuntu alapok

47. oldal

Innentől kezdve a telepítés a korábban megismertekhez hasonlóan történik, a particionálást kivéve.

4.3.1

Particionálás

Amennyiben már van a számítógépünkön egy másik operációs rendszer (például Microsoft Windows), és azt szeretnénk megtartani, válasszuk az első, Irányított (...) partíció átméretezése és a felszabadított hely használata opciót. Az opció alatt lévő csúszkával tudjuk átméretezni partíciót, és így helyet felszabadítani az Ubuntu számára. Amennyiben egy NTFS partíciót szeretnénk átméretezni a telepítés során, érdemes azt töredezettség-mentesíteni a telepítés megkezdése előtt. Bár a Windowsos partíciókat elérhetjük Ubuntu alól is, a gyakran módosuló dokumentumokat, és a frissen elkészített, letöltött állományokat érdemes az Ubuntu alatt létrehozott saját könyvtárunkban tárolni. Előfordulhat, hogy már korábban felkészítettük a gépünket az Ubuntu fogadására, és a merevlemez egy részét üresen hagytuk. Ha erre szeretnénk telepíteni, válasszuk az Irányított - a legnagyobb összefüggő szabad helyre opciót. Végül, ha a teljes particionálást szeretnénk kézben tartani, válasszuk a Kézi opciót. Ez a lehetőség haladó felhasználók számára a lehető legnagyobb szabadságot és rugalmasságot kínálja, de pillanatok alatt törölhetjük a fontos adatainkat is! 29 A további lépések lényegében megegyeznek a VirtualBox-ra telepítésnél leírtakkal.

4.4. Alapvető kezelői ismeretek Ez a fejezet bemutatja az asztali környezet néhány alapelemét, így foglalkozik az ablakok, a munkaterületek és az alkalmazások kezelésével.

4.4.1

Bejelentkezés előtt

Korábban, a telepítés során már láttuk, hogy a munka megkezdése előtt be kell jelentkeznünk (28. ábra) a felhasználónevünk és jelszavunk megadásával. Ha jobban megfigyeljük a bejelentkező képernyőnket, akkor további lehetőségeket (Beállítások) is láthatunk a képernyő sarkában (38. ábra).

29

Forrás: http://ubuntu.hu/dokumentacio/elso-lepesek/ubuntu-telepitese

48. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

38. ábra: Speciális beállítások

Az alsó négy lehetőség ismerős lehet a Windows alapján: 

az Újraindítással a bejelentkezés helyett a gépünket újraindíthatjuk



a Leállítással szabályosan bezárhatjuk az Ubuntut, és kikapcsolhatjuk a gépünket



a Felfüggesztés segítségével alvó állapotba küldhetjük gépünket



a Hibernálás segítségével pedig a memória teljes tartalmát kimenthetjük a kikapcsolás előtt, hogy később ugyanott tudjuk folytatni a munkánkat

Meglepőbb lehetőségeket tartogat a további három menüpont. A telepítéskor is láttuk (17. ábra), hogy az Ubuntu igen sok nyelven elérhető, akár sok nyelvű felületet is könnyedén kialakíthatunk. Ilyen esetben lehet annak jelentősége, hogy tudunk választani (Nyelv kiválasztása...) az Ubuntu felület telepített nyelvei között. A választható környezetek (Környezet kiválasztása...) lehetőséget adnak pl. csökkentett módú, vagy grafikus felület nélküli indításra is. Ha a Gnome mellett más ablakkezelőt is telepítünk, akkor itt választhatjuk ki, melyiket szeretnénk használni. Végül jól látszik, hogy Ubuntu alatt is van lehetőségünk a grafikus felületet szolgáltató X ablakkezelő kliens-szerver modelljének kihasználására. 30

4.4.2

A képernyő

Ahogy már a telepítés során is láthattuk, az Ubuntu képernyője hasonlóan néz ki (39. ábra), mint ahogy azt Windows alatt megszokhattuk.

30

Ezzel a módszerrel Macedónia iskoláiban a diákok egyetlen modern PC-hez nyolc elavultabb PC-ről csatlakoznak, jelentősen takarékoskodva a hardverek vásárlására szánt forrásokkal. További információk: http://hup.hu/node/47343

4.Ubuntu alapok

49. oldal

39. ábra: Az Ubuntu asztal kinézete 

A képernyő tetejét a panel foglalja el. Itt találhatók a legfontosabb menük (pl. Alkalmazások), néhány programindító ikon (pl. Firefox), és néhány információs mező (pl. a dátum).



A képernyő középső részén az asztal látható, itt ikonok, illetve a megnyitott ablakaink szerepelnek.



Az alul elhelyezkedő tálca a megnyitott ablakaink kezelését segíti különböző eszközökkel.

4.4.3

Alkalmazások indítása

Felhasználói programok indítása Ubuntu alatt az Alkalmazások menüvel oldható meg. Már a telepítés után is jó néhány felhasználói program érhető el a menüből, ráadásul eleve téma szerint kategorizálva. Keressük meg például az Alkalmazások / Internet / Firefox webböngésző-t (40. ábra)!

50. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

40. ábra: Alkalmazás indítása menüből

Hamarosan látni fogjuk, hogy újabb felhasználói programot legegyszerűbben az Alkalmazások / Hozzáadás/eltávolítás... menüvel lehet telepíteni vagy eltávolítani.

4.4.4

Állományok és mappák kezelése

A Helyek menü fontosabb szolgáltatásait nézzük meg röviden: 

A Saját mappa az a hely, ahova minden olyan adat tárolódik, ami az éppen aktuális felhasználóhoz kapcsolódik. Fizikailag a fájlrendszer /home/ alkönyvtárában található, neve pedig a felhasználónevünk. Tehát esetünkben /home/hallgato. A következő néhány mappa igazából a Saját mappában található. Ha megnyitjuk a Saját mappát, érdemes azt a Helyek menü felső részével összehasonlítanunk.



A Számítógép az összes háttértárunkat fogja egy egységgé, alatta a cserélhető média külön is fel vannak sorolva.



A Hálózat csoportban a hálózatot tudjuk tallózni, vagy akár távoli kiszolgálóhoz (pl. FTP szerver, vagy egy Windows tartomány) csatlakozni.



Végül az állományainkkal végzett munkát segítik az utolsó menüpontok.

4.4.5

Az operációs rendszer finomhangolása

A Rendszer menü első két szolgáltatása segítségével az Ubuntu működését állíthatjuk be.

Beállítások Hétköznapibb, elsősorban a felhasználó saját beállításaira szolgáló, rendszergazda jelszó nélkül is elvégezhető beállítások (41. ábra).

4.Ubuntu alapok

51. oldal

41. ábra: A Rendszer / Beállítások menü

Adminisztráció A rendszer egészére hatással levő, rendszergazdai jelszóval elérhető beállítások (42. ábra).

42. ábra: A Rendszer / Adminisztráció menü

52. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

A beállítási lehetőségekről többet olvashatunk 31 a GNOME felhasználói kézikönyvben, vagy az egyes ablakok súgójában.

4.4.6

Ikonok és kisalkalmazások

A menük mellett alapból található néhány indítóikon. (A 40. ábrán a Firefox, az Evolution és a Súgó látható.) Ide szoktuk a leggyakrabban használt programok ikonjait elhelyezni. Új ikont többféleképpen is felvehetünk ide. Például 

átvonszolhatjuk az Alkalmazások menüből, vagy



az üres területen jobb egérgombbal kattintva, a helyi menüben található Hozzáadás a panelhez... menüponttal.

Az utóbbi esetben megjelenő ablakban az ikonokon kívül igen sok kisalkalmazás közül is választhatunk (43. ábra).

43. ábra: Hozzáadás a panelhez - ikon vagy kisalkalmazás

Ikont vagy kisalkalmazást eltávolítani, illetve egyéb panel szolgáltatásokat a helyi menükből tudunk elérni.

31

http://library.gnome.org/users/user-guide/stable/prefs.html.hu

4.Ubuntu alapok

4.4.7

53. oldal

Felhasználóváltás vagy leállítás

Első ránézésre ismerős menüpontokat kapunk, ha a felhasználónevünkre kattintunk. A Vendég munkamenet segítségével a gépünk elé engedhetjük ismerőseinket annak kockázata nélkül, hogy hozzáférnének személyes adatainkhoz. Ekkor a korlátozottabb jogokkal rendelkező Vendég felhasználó nevében használhatják a gépünket. Mivel ezt a menüt is egy kisalkalmazás szolgálja ki, érdemes még a helyi menüre is pillantanunk (44. ábra).

44. ábra: Felhasználóváltás és leállítás kisalkalmazás helyi menüje

4.4.8

Virtuális asztalok / munkaterületek

Megjegyzés: A magyar nyelvben mindkét kifejezés használatos, és többnyire ugyanazt értjük alatta.

Igen hasznos szolgáltatást érhetünk el a tálcán található asztal-ikonok segítségével (45. ábra). Ha sok ablakunk van, akkor valamilyen logika szerint szétoszthatjuk azokat a virtuális asztalaink között.

54. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

45. ábra: Virtuális asztalok kezelése

Váltani egyszerű kattintással tudunk az asztalok között, míg ablakot áthelyezni az ablak rendszermenüjéből (46. ábra).

46. ábra: Ablak áthelyezése másik (virtuális) asztalra

4.Ubuntu alapok

4.4.9

55. oldal

Fájlok kezelése

A Nautilus fájlkezelő egyszerű és integrált lehetőséget ad a fájlok és alkalmazások kezelésére. A fájlkezelő az alábbiakra használható: 

Dokumentumok és mappák létrehozása



Fájlok és mappák megjelenítése



Fájlok keresése és kezelése



Parancsfájlok és alkalmazások futtatása



A fájlok és mappák megjelenésének testreszabása



A számítógép speciális helyeinek megnyitása



Adatok írása CD-re vagy DVD-re



Betűkészletek telepítése és eltávolítása

A Nautilus mindig fut a GNOME használata során. Egy új Nautilus ablak indításához kattintsunk duplán az asztal egy megfelelő ikonjára, ilyen például a Saját mappa vagy a Számítógép, vagy válasszunk egy elemet a Helyek menüből a felső panelen. A Nautilusban két megjelenési mód közül választhatunk: böngésző mód és térbeli mód. Az alapértelmezett böngésző módban a fájlkezelő ablaka egy böngésző, amely bármilyen helyet meg tud jeleníteni (47. ábra). Egy mappa megnyitása ezt az ablakot frissíti és itt jeleníti meg az új mappa tartalmát.

47. ábra: A Nautilus fájlböngésző ablaka

56. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

A mappa tartalmán kívül a böngésző ablak tartalmaz egy eszköztárat a gyakori helyekkel és utasításokkal, egy sort amely a jelenlegi helyet mutatja a mappák hierarchiájában és egy oldalsávot, amely különböző információkat tud megjeleníteni.

4.5. Felhasználókezelés A Linux egy valódi több felhasználós rendszer. Ez azt jelenti, hogy egyszerre több felhasználó kezelésére is alkalmas. Mivel több felhasználó is használhatja egyszerre a rendszert, annak el kell tudni döntenie, hogy ki milyen jogosultságokat kaphat. Ezért a felhasználóknak azonosítaniuk kell magukat a rendszer számára. Tehát minden felhasználó egyedi azonosítóval rendelkezik (UID - felhasználói azonosító), és egy vagy több csoportba tartozik (GID – csoportazonosító).32

4.5.1

Rendszergazda felhasználó

Linux alatt a root felhasználó az a személy, aki rendszergazdai jogokkal rendelkezik. A többi felhasználó biztonsági okokból nem rendelkezik ilyen jogokkal. Azonban az Ubuntu nem rendelkezik ilyen felhasználóval. Ehelyett a rendszergazdai jogokat egyes felhasználónak adja, akik a sudo alkalmazás segítségével végezhetnek el különleges jogosultságokat igénylő feladatokat. A telepítéskor, alapértelmezésben az elsőként létrehozott (24. ábra) felhasználó kapja meg a sudo használatának jogát. Ha egy alkalmazást root jogokkal futtatunk, akkor a sudo megkér bennünket, hogy írjuk be a jelszavunkat. Ezzel megakadályozza, hogy egy kártékony program kárt tegyen a rendszerünkben, és emlékeztet, hogy rendszergazdai feladatokat fogunk végrehajtani, ami kiemelt figyelmet és óvatosságot igényel! A sudo használatához parancssori környezetben írju be a használni kívánt parancs elé a sudo parancsot is. A sudo be fogja kérni a jelszavunkat. Az Ubuntu összes alapértelmezett grafikus beállítóprogramja sudot használ, tehát szükség esetén kérni fogja a jelszavunkat.33

4.5.2

Felhasználók és csoportok

Felhasználók vagy csoportok hozzáadásához a rendszerhez, a Felhasználók és csoportok alkalmazás használható, amely a Rendszer->Adminisztráció->Felhasználók és csoportok menüpontból indítható.

32

Forrás: https://www.szszi.hu/wiki/UHU-Kódex-haladó_6.3.

33

Forrás: http://delfin.unideb.hu/~kg0021/ubu/ubuntu/desktopguide/hu/linux-basics.html

4.Ubuntu alapok

57. oldal

48. ábra: Felhasználók és csoportok kezelése

Az egyes funkciók szürke színén jól látszik, hogy a tényleges munkához már root jogokkal kell az alkalmazást használnunk. Ehhez kattintsunk a Feloldás gombra, és adjuk meg a jelszavunkat.

49. ábra: root jelszó megadása egy rendszergazdai feladat engedélyezéséhez

Új felhasználó hozzáadásához kattintsunk a Felhasználó hozzáadása gombra, töltsük ki az adatmezőket, majd kattintsunk az OK gombra. Az egyes felhasználók tulajdonságainak szerkesztéséhez kattintsunk a Tulajdonságok gombra a Felhasználók ablakban. Új csoport hozzáadásához válasszuk ki a Csoportok lapot és kattintsunk a Csoport hozzáadása gombra. Válasszuk ki az új csoport nevét és igény szerint módosítsuk az alapértelmezett Csoportazonosítót.

58. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Az újonnan létrehozott csoporthoz felhasználókat a bal oldali menüből kiválasztva és a Hozzáadás gombra kattintva adhatunk hozzá. Egy felhasználó eltávolítása ugyanolyan egyszerű, mint a hozzáadása: válasszuk ki a felhasználót a jobb oldali menüből és kattintsunk az Eltávolítás gombra. Ha elkészültünk, akkor kattintsunk az OK gombra és az új csoport létrejön a felhasználóival. Egy csoport tulajdonságainak szerkesztéséhez a Csoportok ablakból válasszuk ki a csoport nevét és kattintsunk a Tulajdonságok gombra. Egy felhasználó vagy csoport eltávolításához a rendszerből válasszuk ki a törölni kívánt felhasználót vagy csoportot és kattintsunk a Törlés gombra.34

4.5.3

Rendszergazdai feladatok

Az Ubuntuban biztonsági megfontolásból adminisztrációs feladatokat csak speciális adminisztrátori jogosultsággal rendelkező felhasználók végezhetnek. A telepítéskor létrehozott első felhasználó alapértelmezetten képes adminisztrációs feladatok végrehajtására. Ha egy olyan alkalmazást futtatunk, amelynek adminisztrátori jogokra van szüksége, a rendszer be fogja kérni a felhasználó jelszavát. Ez segíthet megvédeni a rendszerünket a rosszindulatú fájloktól és a rendszer működését megváltoztató beállítások véletlen módosítása. Minden alkalommal, amikor beírjuk a jelszavunkat, az Ubuntu megjegyzi azt 15 percig, így eddig nem kell újra beírni.35

A sudo használata Amikor terminálban dolgozunk (Alkalmazások / Kellékek / Terminál), bármely parancs rendszergazdai jogosultsággal futtatható, ha a parancs elé begépeljük a sudo parancsot. Ha a rendszergazdai jogosultsággal futtatandó program grafikus, mint például a GNOME szövegszerkesztő, (Alkalmazások / Kellékek / Szövegszerkesztő), használhatjuk a futtatandó parancs előtt a gksudo parancsot. A sudo használata körültekintést igényel; egy nem megfelelő parancs kiadásával kárt tehetünk a rendszerben. A sudot csak akkor használjuk, ha mindenképp szükséges. Ha a sudo parancsot terminálban használjuk, ne felejtsük el bezárni a terminált, miután végeztünk a feladattal!36

34

Forrás: http://delfin.unideb.hu/~kg0021/ubu/ubuntu/desktopguide/hu/linux-basics.html

35

Forrás: http://sugo.ubuntu.hu/8.10/html/administrative/hu/

36

Forrás: http://sugo.ubuntu.hu/8.10/html/administrative/hu/terminal.html

4.Ubuntu alapok

59. oldal

4.6. Programok telepítése, frissítése Az alkalmazások telepítésének, frissítésének logikája Ubuntu alatt nagymértékben eltér a Windows alatt elterjedt megoldástól. Míg Windowsnál a programokat letöltés vagy a CD behelyezése után, a saját telepítőjének elindításával lehet feltelepíteni, addig Ubuntunál a programok telepítése, frissítése elsődlegesen a csomagkezelőn keresztül lehetséges. Ubuntu alatt az operációs rendszer egyes részei (pl. egy nyomtató driver), felhasználói alkalmazások (pl. Openoffice.org) és ezek használatához szükséges un. függvénytárak (pl. OpenGL) csomagokba szervezve használhatók. Ha szükségünk van egy programra, akkor a telepítés során egy vagy több csomagot fogunk letölteni, és telepíteni. De ugyanígy, a biztonsági frissítések is az adott csomag újabb verziójának letöltését fogják jelenteni.

4.6.1

Csomagok frissítése

Ha van internetkapcsolatunk, akkor az Ubuntu rövid időn belül utánanéz: van-e frissítendő csomag az Ubuntu központi szerverein. Ha talál elérhető frissítéseket, jelzi számunkra (50. ábra).

50. ábra: Elérhető frissítések

A megnyíló ablakban (51. ábra) láthatjuk az elérhető biztonsági frissítéseket, elolvashatjuk a leírásukat, a Telepítés gombra kattintva pedig rögtön telepíthetjük azokat.

60. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

51. ábra: Frissítések listája

A telepítést csak root jogosultsággal tudjuk elvégezni. Ezért a felugró ablakban (52. ábra) adjuk meg a telepítéskor megadott jelszavunkat.

52. ábra: Jelszó megadása frissítéshez

A letöltést és a telepítést a program már elvégzi automatikusan.

4.Ubuntu alapok

61. oldal

53. ábra: Csomagok letöltése

A folyamat végére a gépünk minden szükséges frissítést megvalósít, csak egy újraindtás szükséges.

4.6.2

Programok telepítése

Ha telepíteni szeretnénk Ubuntura egy programot, nincs más dolgunk, mint elindítani valamelyik csomagkezelőt, rákeresni a szükséges alkalmazásra, és kijelölni telepítésre. Egyszerre akár több programot is tudunk telepíteni, ami például lehetővé teszi, hogy egy frissen telepített rendszert rendkívül gyorsan és kényelmesen testre szabjunk, és minden olyan alkalmazás rendelkezésünkre álljon, amit használni szeretnénk.

Alkalmazások hozzáadása/eltávolítása Az Alkalmazások menüben található Hozzáadás/eltávolítás alkalmazás segítségével egyszerűen telepíthetünk vagy távolíthatunk el programokat (54. ábra). Használatához adminisztrátori jogosultság szükséges.

62. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

54. ábra: Alkalmazások hozzáadása/eltávolítása

A Keresés mezőbe beírva gyorsan rákereshetünk a telepíteni vagy eltávolítani kívánt alkalmazásra. Ha nem tudjuk a nevét, a bal oldalon található kategóriák segítségével könnyedén tallózhatunk a programok között. Ha az alkalmazás már telepítve van, a kis négyzet be van jelölve mellette. Ha el szeretné távolítani, egy kattintással vegye ki a kis pipát mellőle. Az Alkalmaz vagy az OK gomb megnyomását követően a csomagkezelő letölti az alkalmazásokat az internetről, és elvégzi a kijelölt változtatásokat.

Tárolók Több ezer program telepíthető Ubuntura. Ezek szoftverarchívumokban (tárolókban) vannak elhelyezve, és szabadon telepíthetők az interneten keresztül. Ez nagyon egyszerűvé teszi az új programok telepítését Linuxra, valamint nagyon biztonságos is, mivel minden egyes telepíthető programcsomag az Ubuntuhoz készült és telepítés előtt ellenőrzésre került. A szoftverek rendezése érdekében az Ubuntu tárolók négy csoportba vannak csoportosítva: Main, Restricted, Universe és Multiverse. A szoftverek kategorizálásánál két tényező játszott szerepet: 

A szoftverfejlesztő csapatok által a programhoz biztosított támogatás szintje.



A program megfelelőségének szintje a Szabad szoftver filozófiának.

A szabvány Ubuntu telepítő CD a Main és Restricted kategóriákból tartalmaz szoftvereket. Miután a rendszer tudomást szerzett ezen tárolók internet-alapú helyéről, számos más program is telepíthetővé válik. A rendszerre telepített szoftverkezelő alkalmazások segítségével anélkül kereshetünk szoftvereket az interneten, hogy szüksége lenne a CDre. Bizonyos esetekben szükség lehet arra, hogy az alapértelmezett tárolókon kívül mást is megadjunk forrásként. (Ezen jegyzet írásakor az Openoffice.org 3-as verziója már megjelent Linux alá, de az Ubuntu utolsó, 8.10-es verziója, és a tárolók sem tartalmazzák ezt a verziót. Az Ubuntu alapú KiwiLinux 37 tárolója viszont már tartalmazza, így e tároló felvételével elérhetővé válik a hőn áhított szoftververzió.) 37

http://kiwilinux.org/

4.Ubuntu alapok

63. oldal

A Rendszer/Adminisztráció/Szoftverforrások menüpontot válasszuk ki, majd a Harmadik fél fülön adjunk hozzá két tárolót (55. ábra): deb http://ppa.launchpad.net/kiwilinux-members/ubuntu intrepid main deb-src http://ppa.launchpad.net/kiwilinux-members/ubuntu intrepid main

55. ábra: Tárolók hozzáadása

Ha a tárolókat jól adtuk meg, akkor a további frissítések innen is figyelembe lesznek véve. Ha most végrehajtunk egy frissítést (Rendszer/Adminisztráció/Frissítéskezelő), akkor többek között az OpenOffice.org 3-as verziója is települni fog.

Synaptic csomagkezelő A Synaptic egy összetettebb, több lehetőséget kínáló csomagkezelő alkalmazás, amely rendkívül nagy szabadságot biztosít a felhasználók számára. Segítségével bármelyik, a tárolókból elérhető csomagot telepíthetjük, vagy eltávolíthatjuk. A grafikus kezelőfelülete áttekinthető, ugyanakkor minden fontos információt megjelenít, így igazán hatékony eszköz lehet a felhasználók kezében. A Synaptic indításához válasszuk a Rendszer/Adminisztráció/Synaptic csomagkezelő menüpontot (56. ábra).

64. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

56. ábra: A Synaptic csomagkezelő első indítása

Ha tudjuk a telepítendő vagy eltávolítandó csomag nevét, kattintsunk a Keresés gombra, és gépeljük be a csomag nevét, vagy egy rövid keresési kulcsszót. Nem csak a csomag nevére kereshetünk, hanem a leírásukban szereplő kifejezésekre is. (Példaként keressük meg és telepítsük a msttcorefonts nevű csomagot. Ezután a Windows alatt megszokott alap betűtípusainkat is tökéletesen használhatjuk.) A bal oldalon lévő kategóriák közül választva tematikusan is szűrhetjük a csomagokat. A keresés befejezése után a Csoportok gombra kattintva térhetünk vissza a kategórialistához. Csomag telepítéséhez kattintsunk az előtte lévő dobozra, és válasszuk a Kijelölés telepítésre opciót. Ha később meg szeretnénk változtatni a döntésünket, a Kijelölés megszüntetése pontot választva tehetjük meg. Ha egy már telepített csomagot szeretnénk eltávolítani, használjuk a Kijelölés eltávolításra pontot.

4.7. Ellenőrző kérdések/feladatok 1. Jelentkezzen be hallgató felhasználónévvel és 12345 jelszóval! 2. Indítsa el a Számológép alkalmazást!

4.Ubuntu alapok

65. oldal

3. Helyezzen át egy tetszőleges ablakot egy másik asztalra! 4. Nyissa meg a Saját mappát! Zárja be! 5. A hallgató/Examples mappában keressen egy OOo dokumentumot, és nyissa meg! 6. Hozzon létre egy mappát (könyvtárat) az asztalom! Mi a mappa fizikai helye a fájlrendszerben? 7. Hozzon létre egy szöveges (.txt) állományt a Dokumentumok mappában! Nevezze át valami másra! 8. Hozzon létre egy szöveges (.txt) állományt a Nyilvános mappában! Helyezze át a Dokumentumok mappába! 9. Hozzon létre egy szöveges (.txt) állományt! Írja bele a nevét, és mentse el! Nyissa meg ismét az állományt! 10. Vegyen fel a panelre egy tetszőleges programikont és két kisalkalmazást!

66. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

5. Webes alkalmazások 5.1. Firefox böngésző A Mozilla Firefox (hivatalos rövidítéssel Fx, vagy gyakran FF) nyílt forráskódú, ingyenes webböngésző program, amit a Mozilla Alapítvány fejleszt. 2008 decemberében 21,34%-os részesedése volt a böngészőpiacon, a második legtöbbet használt böngésző az Internet Explorer után. A nyílt forráskódú Gecko böngészőmotort használja, amely számos jelenlegi internetes szabványt támogat, továbbá néhány olyan elemet is, ami ezen szabványok része lehet a közeljövőben. A Firefox funkciói között szerepel 

a füles böngészés,



a helyesírás-ellenőrző,



az azonnali keresés,



RSS-kliens (élő könyvjelzők),



tartalmaz letöltéskezelőt,



továbbá beépített keresőrendszert is, ami a felhasználó által megadott keresőmotort használja.

Képességei bővíthetőek külső fejlesztők által készített kiegészítők segítségével. A legnépszerűbb kiegészítők között van 

az Adblock Plus (a reklámokat tiltja le),



a Video DownloadHelper (internetes videók letöltését és konvertálását segítő eszköz),



a NoScript (JavaScript-letiltó eszköz),



a FlashGot (letöltéskezelő, mely külső programokkal működik együtt),



a DownThemAll! (letöltéskezelő),



a Tab Mix Plus (mellyel további beállítások végezhetőek a füleken),



a Cooliris (a támogatott oldalak képeiből 3D-s falat készít),



a FoxyTunes (médialejátszó eszköz),



a StumbleUpon (a felhasználó érdeklődésének megfelelő oldalakat javasol),



a Foxmarks Bookmark Synchronizer (könyvjelző-szinkronizáló) és



a Web developer (webfejlesztői eszköztár).

5.1.1

Felhasználói felület

A Firefox fejlesztői nagy hangsúlyt fektettek a felhasználói felület egyszerűségének megőrzésére, így például a beállítások ablakban is csak a leggyakrabban használt funkciók

5.Webes alkalmazások

67. oldal

találhatók meg. Az összetettebb beállítási lehetőségek az átlagos felhasználók szeme elől elrejtve, a címsorba begépelt about:config szöveggel csalhatók elő. A Firefox támogatja a füles böngészést, melynek segítségével egyetlen böngészőablakon belül több weblap nyitható meg. Ezt a funkciót a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölte, ami a népszerű MultiZilla kiterjesztéstől „vette kölcsön” a képességet. A Firefox az elsők között kezdte támogatni az előugró ablakok blokkolása szolgáltatást is. Az információkeresést is számos szolgáltatással segíti a böngésző. A gépelőkeresés funkció segítségével a felhasználónak elég elkezdeni gépelni a billentyűzeten, és a Firefox azonnal keresni kezdi és kiemeli a találatokat. A keresés a gépelés folytatásával pontosítható. A beépített keresés eszköztár segítségével különböző internetes keresőmotorokat használhatunk. Alapértelmezésként a Google, a Yahoo!, az Amazon.com, a Creative Commons, a Dictionary.com és az eBay motorokat használhatjuk, de továbbiakat is hozzáadhatunk a listához, köztük a Wikipédiát is, a fölöslegeseket pedig akár el is távolíthatjuk. A Firefox rendelkezik egy „keresési kulcsszavak” szolgáltatással, amit a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölt. Segítségével a felhasználók könyvjelzőiket a címsorból érhetik el, kulcsszavak (és egy esetleges funkciós paraméter) segítségével. Például a címsorba a „google alma” kifejezést írva a Google „alma” szóra kiadott keresési lapját kapjuk eredményül. Egy gyári, módosítatlan Firefox-szal kulcsszavakat használhatunk a Google Search, Google Stock Search, Dictionary.com, Urban Dictionary és a Wikipédia eléréséhez. Amikor olyan kulcsszót gépelünk a címsorba, amit a Firefox nem ismer meg, automatikusan a Google által elsőként javasolt lapra érkezünk.

5.1.2

Testreszabás

A kiterjesztések (XPInstall modulok) segítségével olyan új funkciókkal látható el a böngésző, mint az egérmozdulatok támogatása és a reklámok szűrése, de létezik több olyan kiterjesztés is, ami a weblapszerkesztők dolgát könnyíti meg. A Firefoxot használó Wikipédia szerkesztők számára nagy segítséget jelent a Mozilla Update-ről letölthető, testre szabható Wikipedia eszköztár. A Mozilla Alkalmazáscsomag számos része Firefox-kiterjesztésként vált elérhetővé (például a ChatZilla nevű IRC kliens is). Vannak, akik kísérletezési lehetőségként tekintenek a kiterjesztésekre, mások új funkciók tesztelésére használják őket. Az igazán népszerű kiterjesztések a program részévé válhatnak (így történt ez a füles böngészéssel is, a MultiZilla kiterjesztést foglalták a programba a készítők). A Firefox témák segítségével megváltoztatható a böngésző kinézete. Egy téma CSS csomagokból és képfájlokból áll. A Mozilla Update weboldalról témák százai tölthetők le. A témák letöltésén kívül a felhasználók módosíthatják a Firefox felhasználói felületét különböző gombok és mezők hozzáadásával, áthelyezésével vagy akár egész eszköztárak eltüntetésével is. A beépített automatikus frissítés funkció segítségével a Firefox naprakészen tartja a telepített kiterjesztéseket és témákat, így az új verziók telepítésével nem kell a felhasználóknak bajlódniuk. A Firefox rejtett beállítási lehetőségei a címsorba begépelt about:config szöveg segítségével érhetők el. Többek között itt választhatjuk ki, hogy ablakokban megjelenő hibaüze-

68. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

neteket vagy inkább hibaüzenetlapokat szeretnénk használni, de az oldalrendezést is felgyorsíthatjuk. A kísérleti funkciók (mint a HTTP adatcsatornák (pipelining) engedélyezése) szintén az about:config-ból érhetők el.38

5.1.3

A Firefox kezelői felülete

Menüsor A többi felhasználói ablakos programhoz hasonlóan, a Mozilla is rendelkezik menüsorral, amelyen keresztül elérhetjük a program valamennyi szolgáltatását. A funkciók megismerése közben bemutatjuk a főbb menüpontokat.

Böngésző eszköztár A weblapok böngészése közben a leggyakoribb műveleteket, feladatokat az eszköztár ikonjainak segítéségével végezhetjük el (57. ábra).

57. ábra: A Firefox ablaka

A gombok funkciói balról jobbra haladva:

38



Ugrás az előzőleg látogatott oldalra – A korábban meglátogatott oldalra lép vissza (ha volt ilyen).



Ugrás a következő oldalra – A következő oldalra ugorhatunk (csak akkor működik, ha már előzőleg visszafelé léptünk a laptörténetben).



Aktuális oldal újratöltése – Újratölti az aktuális oldalt vagy grafikát.



Oldal letöltésének megszakítása – Leállítja az aktuális oldal letöltését.



Nyitóoldal – Az előre megadott kezdőoldalra ugrik.



Címmező – A meglátogatni kívánt weblap címét ide kell beírnunk.



Ugrás – A címmezőbe írt címre ugrik, egyenértékű az enter lenyomásával

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mozilla_Firefox

5.Webes alkalmazások 

69. oldal

Keresőablak – Az ide írt kifejezést elküldi a megadott keresőoldalnak, alapértelmezett esetben a Google-nak.

A következő sor a lapokat tartalmazza. A modern böngészők sajátossága, hogy az egyszerre sok oldalt (például egy kiterjedt dokumentációt) böngésző felhasználó munkaasztalát nem árasztják el végtelen sok ablakkal, hanem egy böngészőablakon belül nyithatunk több lapot (angolul tab). Igazán nagyon sok témát böngésző felhasználóknak akár több ablaka is lehet, mindegyikben több lappal. Új, üres lap a Ctrl és a T együttes lenyomásával vagy a Fájl/Új lap menüponttal nyithatunk.

Böngészés Firefoxszal A böngészéshez nem kell mást tennünk, mint a keresett weblap címét beírni a címmezőbe, mely a Böngészés eszköztáron található, majd az Enter gomb leütése után elkezdődik a lap letöltése. Ha a lap hosszában túlnyúlik a képernyőn, akkor a jobb oldali gördítősáv segítségével nézelődhetünk lejjebb a lapon. A weblap címének meg kell felelnie az URL formátumnak. Ha hibaüzenetet kapunk, ellenőrizzük, helyesen adtuk-e meg a címet. A weblapok linkeket tartalmaznak. Egy ilyen linkre, csatolásra kattintva egy másik weblapra juthatunk, de az is előfordul, hogy a csatolás ugyanazon lap egy másik részére visz bennünket. Link lehet egy szövegrész vagy akár egy kép is. A szöveges linkek gyakran kék színűek és aláhúzottak, de a weblap tervezője mást is beállíthat. Grafikus link lehet például egy kép vagy egy grafikus menü egy pontja, mint az a következő ábrán is látható. Ha az egérmutatót link fölé visszük, annak formája megváltozik, rendszerint nyíl helyett kis kéz formája lesz. A linkeket követve könnyen elkalandozhatunk, és akkor csak nehezen találunk vissza egy korábbi lapra. Ezt könnyíti meg az eszközsoron található Vissza gomb, illetve az onnan legördülő oldaltörténet. Ennek a gombnak a megnyomásával az eggyel korábban látogatott lapra ugrunk vissza, természetesen mindaddig nyomogathatjuk ezt a gombot, amíg vissza nem jutunk kiindulási oldalunkra, vagy a legördülő menüből kiválaszthatjuk egy sokkal régebbi oldal címét. Létezik egy másik módszer is az elkalandozás kordában tartására. Ha a linkre nem a bal, hanem a jobb egérgombbal kattintunk, egy gyorsmenü jelenik meg. Ebben a gyorsmenüben válasszuk az Megnyitás új ablakban vagy Megnyitás új lapon opciót, és ekkor az a lap, amelyikre a link mutat, egy új böngészőablakban fog megjelenni. Így a kiindulási lapunkra nagyon egyszerűen visszatérhetünk a tálca használatának segítségével. A menü helyett ha a középső egérgombbal kattintunk a linkre, akkor automatikusan új, háttérben lévő lapon nyitja meg a hivatkozást.

A Firefox testreszabása A Firefox alapbeállításainak módosításához kattintsunk a Szerkesztés / Beállítások menüre (58. ábra). Itt tudjuk testre szabni böngészőnket.

70. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

58. ábra: A Firefox beállításai

5.1.4

Kedvenc oldalak megjelölése Firefoxban, a könyvjelzők

Aki már került olyan helyzetbe, hogy nagy nehezen megtalált valami fontos lapot az interneten, de nem emlékezett rá, hogy hogyan jutott oda, az tudja értékelni a kedvenc helyek megjelölésének lehetőségét. Az internet meglehetősen kusza, ezért könnyű benne eltévedni még a gyakorlott böngészgetőknek is. Szerencsére már a korai böngészők is rendelkeztek olyan lehetőséggel, hogy egy kiválasztott weblap pontos címét tárolhattuk. Természetesen a Firefox is lehetővé teszi a meglátogatott webhelyek megjelölését. A webböngészők többsége ezeket a jelöléseket könyvjelzőknek nevezi.

Könyvjelzők létrehozása Kedvenc webhelyeink és dokumentumaink egyetlen kattintással elérhetővé válnak, ha a Könyvjelzők listájához adjuk őket. Ennek megismeréséhez kövessük a következő lépéseket: 

Ugorjunk arra a lapra, amelyet fel szeretnénk venni a könyvjelzők listájába.

5.Webes alkalmazások

71. oldal



Kattintsunk a Könyvjelzők menüre. A lenyíló menü tartalmaz néhány parancsot a könyvjelzők kezeléséhez, néhány előre definiált könyvjelzőt, valamint az általunk a későbbiekben létrehozott könyvjelzőket. Kattintsunk az Oldal hozzáadása a könyvjelzőkhöz menüpontra.



Ennél egyszerűbben is létrehozhatunk könyvjelzőt. Navigáljunk egy másik lapra. Itt üssük le a CTRL + D billentyűkombinációt39. Mindkét esetben létrejött a könyvjelző.



Az előbbi lapra könnyen visszatalálunk, ha a Könyvjelző menüből előhívjuk.

Könyvjelzők rendezése Ha kedvenc lapjaink listája már túl hosszú, akkor célszerűen mappákba rendezhetjük, akár témakörök szerint is. Első lépésben hozzunk létre egy mappát, amelyben a személyes könyvjelzőinket fogjuk tárolni. Ehhez a Könyvjelzők menüben kattintsunk a Könyvjelzők kezelése parancsra. A megjelenő Könyvjelzőkezelő ablakban megjelenik a teljes könyvjelző struktúra. Kattintsunk az Új mappa gombra. Nevezzük el a mappát például „Saját” névre. Kattintsunk az OK gombra. Ezután már csak át kell húznunk a kiválasztott honlapok sorait a mappába. Használhatjuk az Áthelyezés gombot is. Az előbbi húzás művelettel nemcsak könyvjelzőket helyezhetünk mappákba, hanem az egyes bejegyzések sorrendjét is megváltoztathatjuk. Ragadjunk csak meg egy könyvjelzőt, és húzzuk egy sorral feljebb.

5.1.5

Adatok letöltése a Firefox segítségével

Minden alkalommal, mikor beírunk egy URL-t a címmezőbe, a böngésző először megkezdi a címen található weblap, majd pedig a lap által hivatkozott erőforrások letöltését. Általában a weblap és az erőforrások is külön-külön elmenthetők.

Weblap elemeinek mentése A weblapban megjelenő képek kimentéséhez kövessük az alábbi lépéseket: 

Kattintsunk a kiválasztott képre jobb egérgombbal.



Válasszuk a megjelenő menüben a Kép mentése menüpontot.



Végül egy hagyományos fájlkezelő ablakban adjunk meg egy helyi könyvtárat, ahová a kép kerülhet.

Weblap kimentésekor nem érdemes csak a dokumentumot kimenteni, érdemes az öszszes erőforrással együtt letölteni, hiszen ha kapcsolat nélküli módban szeretnénk megtekinteni a lapot, és az erőforrások nem elérhetőek, akkor a weblap valószínűleg teljesen olvashatatlan, és használhatatlan lesz. Vigyázzunk arra is, hogy ha letöltünk egy weblapot, az azon a lapon található linkek tartalma természetesen nem töltődik le. Tehát ha kapcsolat nélküli üzemmódban megtekintünk egy lapot, melyet erőforrásokkal együtt töltöttünk le, akkor az szépen megjele39

Virtualbox alatt a bal oldali Ctrl billentyűt kell használnunk.

72. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

nik, de a linkekre kattintva hibaüzenetet kapunk. Ahhoz hogy a linkek továbbra is működjenek, ezeket a hivatkozott lapokat is le kell töltenünk. Egy weblap teljes (erőforrásokkal együtt történő) letöltéséhez kövessük az alábbi lépéseket: 

Kattintsunk a Fájl / Mentés menüpontra.



Adjuk meg azt a könyvtárat, ahol a dokumentumot és az erőforrásait (képeit) tárolni szeretnénk és kattintsunk az OK gombra.

A későbbiekben a fájlkezelővel is meg tudjuk gépünkön keresni a weblapot. Az oldal maga valami.html néven mentődik el, és az egyéb elemei (képek, stíluslapok, scriptek) egy valami_elemei nevű könyvtárba kerülnek. A html kódban ezekre az elemekre hivatkozó linkeket a Firefox átírja, így, ha megtekintjük az oldalt, akkor közel tökéletesen jelenik majd meg hálózati kapcsolat nélkül is.

Egyéb dokumentumok mentése Gyakran előfordul, hogy az interneten dokumentumokat vagy alkalmazásokat csak letölthető (nem közvetlenül megjeleníthető) formában tesznek elérhetővé. Ilyenek például a .zip kiterjesztésű tömörített állományok, amelyek fájlokat tartalmaznak tömörített formában. A tömörített állományok mérete általában jóval kisebb, mint az eredeti dokumentumoké. Ezeket a letölthető állományokat egy weblapról linkként érhetjük el. Kattintsunk a linkre jobb gombbal, és válasszuk ki a Hivatkozás mentése más néven opciót. 40

5.2. Evolution levelező Az Evolution41 vagy Novell Evolution a hivatalos személyes információkezelő és csoport-információkezelő a GNOME asztalhoz (amelyet például sok Linux-disztribúció is használ). Több komponense van, elsősorban e-mail, naptár, címjegyzék, és tennivalók listája. A GNOME 2.8-as kiadása óta, azaz 2004. szeptembere óta hivatalos összetevő. Az Evolution fejlesztésének fő támogatója a Novell. Az Evolution támogatja többek között a POP3, az IMAP és a Microsoft Exchange protokollokat.42

5.3. Thunderbird levelező és hírolvasó A Thunderbird a Mozilla levelező- és hírolvasóprogramja (a Mozilla Mail utódja), a Firefox "párja". Sok platformon fut, így Windows és Linux alatt is. Könnyen kezelhető, és testre szabható, rendelkezik POP és IMAP protokollal, a HTML formátumú levelek kezelésére is alkalmas. RSS is kezelhető vele. Magyar nyelvű verziója is van. Több bővítmény létezik hozzá, pl. az Enigmail, amivel a GnuPG rendszert használva titko40

Forrás: https://www.szszi.hu/ecdl/Információ_és_kommunikáció_Mozilla

41

A projekt honlapja: http://www.gnome.org/projects/evolution/

42

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Evolution

5.Webes alkalmazások

73. oldal

síthatjuk, aláírhatjuk leveleinket. A kéretlen leveleket (=spam) a beépített szűrőjével kiszűri.43

5.3.1

A Thunderbird beállítása

Feltételezzük, hogy a telepítésen így vagy úgy, túl vagyunk, és el tudjuk indítani a Thunderbirdet. Felételezzük azt is, hogy a helyi rendszergazda beállította és közölte az alábbi adatokat: 

usernév és jelszó, a levelek letöltéséhez



a külvilág felől használható e-mail cím



a leveleket tartalmazó IMAP vagy POP3 szerver neve vagy IP-címe



az elküldött leveleket fogadó SMTP szerver neve vagy IP-címe

Az usernév és az e-mail cím nem okvetlenül hasonlít egymásra. Az usernév jó, ha rövid, és könnyű megjegyezni. A Thunderbird észleli, hogy nem tud semmit a levelezésről. Első kísérlete az, hogy importálja a beállításokat valahonnan. Esetünkben ez nem is sikerülne, mert nincsen fönt más levelezőprogram, de valós környezetben képes minden elterjed levelezőprogramból importálni beállításokat, címjegyzéket, leveleket. Importálni való híján a következő lépés egy levelezési cím beállítása. A Thunderbird nem csak levelezésre jó, hanem annak határterületeire is, ezért először ezek közül kell választanunk:

59. ábra: Postafiók létrehozása

Természetesen válasszuk az első lehetőséget, hiszen most levelezni tanulunk. Az első kérdés a polgári nevünket és a kívülről látszó e-mail címünket illet. Célszerű korrekt mód megadni mindkettőt, mert később elég váratlan helyeken is felbukkanhatnak, jó, ha itt nem viccelődünk. 43

Forrás: http://www.linuxsoft.hu/index.php/Thunderbird

74. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

60. ábra: A felhasználó adatai

A második kérdés a levélbegyűjtés protokollját és a két levelezőszervert illeti. Ha lehet választani, használjunk IMAP-ot. A felhasználó névhez kell írni az usernevet, amivel az IMAP/POP3 fiókot elérjük. Végül a postafiók nevét kérdezi meg. Ennek akkor lesz nagyobb jelentősége, ha egyszerre több postafiókot is akarunk használni a Thunderbird alatt.

5.3.2

Levelek olvasása és a címjegyzék használata

Négy jellemző részre oszthatjuk a látványt (61. ábra):

Parancsikonok A felső sor ikonjaira kattintva végezhetjük el az alapvető feladatokat, mint levélírás, levelek letöltése, nyomtatás. Az, hogy milyen parancsok, milyen ikonokkal szerepeljenek itt, tetszés szerint állítható.

Mappák A bal oldali függőleges mezőben láthatók az accountok, avagy fiókok, almappáikkal egyetemben. Az IMAP fiókok mappái az IMAP szerveren vannak, a POP3 fiókok viszont a helyi gépen. Létrehozhatunk új alkönyvtárakat, törölhetünk stb.

Levelek A jobb oldali felső régióban a bal oldalon kiválasztott mappa levelei láthatóak, kivonatos formában. A rendezés irányát és szempontjait, és megjelenített mezőket is állíthatjuk.

5.Webes alkalmazások

75. oldal

Egy levél A levelek közül kiválasztott példány látható, teljes valójában. A szürke mezőben pár kiválasztott adat, esetleg a Thunderbird elképzelései a levélről (spam figyelmeztetések), a fehér részben pedig a levél szövege, és a megjeleníthető csatolások.

61. ábra: A Thunderbird főablaka

5.3.3

Címjegyzék

A folyamat végén láthatjuk a beállításokat (az itt láthatók, technikai okokból nem pont ugyanazok, mint amit példaként beírtunk). Ha ezek jónak látszanak, akkor a Thunderbird rögtön meg is próbálja letölteni a leveleket, elkérve a jelszót, kiderítve a gépelési hibákat. A címek kezeléséhez a Thunderbird sok segítséget nyújt. Ugyan minden e-mail kliens rendelkezik hasonló funkcióval, kevés ilyen rugalmas és kényelmes. A Thunderbird élete során aktívan gyűjti a címeket, és képes használni mások gyűjtését is. Tekintsük át, hogy milyen forrásokból kerülhetnek címek a címjegyzékbe! Import Ha használtunk más levelezőprogramot, akkor a Thunderbird megpróbálja importálni annak címjegyzékét. Ez általában sikerül neki.

76. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Címzettek Minden e-mail címet, amire valaha levelet küldtünk, megjegyez. Így könnyebb az életünk, ha újra küldünk levelet, cserébe ha nem saját Thunderbirddel küldtük a levelet, titoksértést követhetünk el. Küldők A nekük levelet küldők e-mail címét is fölvehetjük a címjegyzékbe. Ez nem automatikus, mert túl hamar tele lenne spamok feladóival a címjegyzék. Külső címtárak Jellemzően mindkét elterjedt megoldást, az LDAP-ot és az Active Directoryt is kezeli (tulajdonképpen mindkettő LDAP), így nagy céges adatbázisokból válogathatunk címzetteket.

A címjegyzék használata A megfelelő ikonra kattintva elénk tárul a Thunderbird Címjegyzéke (62. ábra):

62. ábra: Címjegyzék

A magától értetődő ikonsor alatt látható a két fő mező. A bal oldali a különböző címjegyzékeket, és az azon belüli csoportokat (listákat) tartalmazza. Itt külön elem minden külső (pl. LDAP) címforrás. A jobb oldali részben láthatóak a kivonatos adatok és dupla kattintásra jelennek meg az aktuális cím részletei.

5.Webes alkalmazások

5.3.4

77. oldal

Levélküldés

Első levelünk Kattintsunk az „Új üzenet” ikonra, és rögtön a levélíró felületen találjuk magunkat:

63. ábra: Új üzenet létrehozása

A felső sorban találhatók a legfontosabb műveletek, alatta a feladó. Ha több postafiókunk is van beállítva, akkor itt választhatunk, hogy melyik nevében küldjük el a levelet. A következő táblázat a címzetteket tartalmazza. Tulajdonképpen tetszőleges számú címzettünk lehet, bár néhány SMTP szerver száz körül limitálja az egyszerre megnevezhető címzettek számát. A Thunderbird kellemes tulajdonsága, hogy ahogy gépeljük be a címet, megpróbálja kiegészíteni a címjegyzékben található címekre, és ha sikerül, akkor egy Enterrel jóváhagyhatjuk. A harmadik fontos elem a levél tárgya. Ez a levél tartalmára utaló rövid megjegyzés, nagyon hasznos, ha a címzettnek sok levél közül kell válogatnia. Ha a megfelelő kitöltés után a Küldés ikonra kattintunk, útjára bocsájtjuk levelünket. Megjelenik a folyamatot jelző sáv, a programunk kapcsolatba lép az SMTP-szerverrel, leküldi a levelet, majd elhelyez egy másolatot az Elküldött mappába, dokumentációs célokra.44

5.4. FileZilla FTP kliens A FileZilla egy kliens program, amelyet a fájl átviteli protokoll (File Transfer Protocol; FTP) használatára készítettek. Lehetővé teszi fájlok fel- és letöltését egy távoli webhelyről, jól használható eszköz web dizájnereknek. Könnyen használható, jól átgondolt felhasználói felülettel rendelkezik, támogatja az SSH és SCP szolgáltatásokat. Képes „fogd és vidd” (drag&drop) módszerrel fájlokat fel- és letölteni, valamint lehetőség van a ked-

44

Forrás: https://www.szszi.hu/ecdl/Információ_és_kommunikáció_Mozilla

78. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

venc kiszolgálók paramétereinek elmentésére is. Támogatja a megszakított letöltés folytatását, valamint képes tűzfalon és proxy-n keresztül dolgozni. 45

64. ábra: Filezilla ablak

Csatlakozás előtt csak a bal oldali panelek érdekesek: a lokális fájlrendszerünket mutatják (64. ábra).

5.4.1

Csatlakozás

Írjuk be a megfelelő adatokat (Cím, Felhasználói név, stb.), majd kattintsunk a Csatlakozás gombra.

45

Forrás: http://theopencd.fsf.hu/1.4/extras/html/programs/Internet.html

5.Webes alkalmazások

79. oldal

65. ábra: Csatlakozás egy FTP szerverre

Csatlakozás után a jobb oldali panelek használhatók az FTP szerver mappáinak böngészésére.46

5.4.2

Másolás a szerverre

A jobb oldali panelen válasszuk ki a szervernek azt a mappáját, ahová másolni szeretnénk. A bal oldali (helyi) ablakban válasszuk ki a feltöltendő fájlt/mappát, majd az egér jobb gombjával kattintsunk rá és válasszuk ki a feltöltés parancsot (a fogd és vidd technika is működik). Ennek hatására az állomány a várólistára kerül, ahonnét a program elkezdi a szerverre tölteni. A feltöltés folyamata a képernyő alján követhető. Akkor fejeződött be a feltöltés, ha a képernyő alsó része kiürült. Megjegyzés: Egyszerre több állomány másolását is el lehet kezdeni. Néha előfordul, hogy a feltöltés során „kritikus hibák” lépnek fel (ez a szöveg jelenik meg az Állapotnál). Ennek két oka szokott lenni: Az első, hogy nincs jogunk az adott könyvtárba írni. A második, hogy a szerver nem képes egyszerre több állományt fogadni. Ilyenkor ki kell kapcsolni a Várólista menüpontban a Többszálú kapcsolat használatát, majd ugyanott kérni kell a Várólista végrehajtását.

5.4.3

Törlés a szerverről

Törölni a szerverről úgy lehet, hogy a jobb oldali (szerver) ablakban, jobb egérgombbal kattintunk a törlendő fájlra/mappára, majd kiválasztjuk a Törlés parancsot vagy megnyomjuk a Del billentyűt.

46

Forrás: http://www.univet.hu/sc1/static/it/ftp.pdf

80. oldal

5.4.4

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Új alkönyvtár létrehozása

Új alkönyvtárat úgy hozhatunk létre a szerveren, hogy a jobb oldali (szerver) ablakban, jobb egérgombbal kattintunk és kiválasztjuk a Könyvtár létrehozása parancsot, majd elnevezzük a mappát.

5.5. Ellenőrző kérdések/feladatok

6.Grafikus alkalmazások

81. oldal

6. Grafikus alkalmazások 6.1. GIMP A GIMP egy nagy tudású, szabad forráskódú (GPL licencelésű) pixelgrafikus program. Linux, különféle BSD, MacOS X, Sun Solaris és Windows platformok alatt egyaránt elérhető. Magas szinten kezeli a rétegeket, nagy számú effektust ismer, és széleskörű képmanipulálási lehetőségeket biztosít.47 A GIMP szó a GNU Image Manipulation Program szavak kezdőbetűiből alkotott elnevezés. Igen nagy tudású program sok lehetőséggel. Használhatjuk, mint egyszerű rajzprogramot, de akár profi minőségű fotóretusálásra, web design készítésére is alkalmas, tudásunktól függően. Alkalmazhatjuk valós idejű kötegfeldolgozó rendszerként, vagy nagy teljesítményű képszámoló alkalmazásként, de használhatjuk egyszerűen képformátumok közötti konverzióra is. A GIMP hihetetlenül jól bővíthető. Úgy lett tervezve hogy plug-in bővítésekkel és szkriptek segítségével bármire képes legyen. Fejlett szkript-felülete lehetővé teszi, hogy a legegyszerűbb feladatoktól a legbonyolultabb képfeldolgozási eljárásokig minden könnyen elérhető legyen parancsfájlokból is.

6.1.1

47

Jellemzői és lehetőségei



Rajzeszközök teljes tárháza, mint ecset, ceruza, festékpisztoly, klónozó ecset, stb.



Különleges memóriakezelés, amely lehetővé teszi, hogy egy kép méretének csak a háttértároló szabjon határt



Többszintű visszavonás és újbóli végrehajtás, aminek csak a merevlemez mérete szab határt



Az összes rajzeszköz alkalmazza a sub-pixel sampling technikát az élsimítás minőségének javítására



Kijelöléseket hozhatunk létre téglalap és ellipszis alakban, lasszó, varázspálca, Bézier görbék vagy olló segítségével, ezeket kombinálhatjuk



Rétegek és csatornák alkalmazása illetve teljes körű alfa-csatorna támogatás



Transzformációk, például: forgatás, skálázás, torzítás és tükrözés



Támogatott fájlformátumok: GIF, JPG, XPM, TIFF, TGA, MPEG, PS, PDF, PCX, BMP és még számtalan más formátum, ezen fájlformátumok közötti fejlett konverzió



Betölthető modulok használata új fájlformátumok és szűrők hozzáadásának megkönnyítésére



Fejlett szkriptezhetőség - scheme (LISP), perl és python nyelveken

Forrás: http://www.linuxsoft.hu/index.php/Gimp

82. oldal 

6.1.2

Linux ismeretek (0.1. verzió)

A GIMP a függvényeket saját adatbázisában tárolja a szkriptből való hívásuk elősegítésére48

Első indítás

Első indításra az Eszköztárat, és a főablakot látjuk a munkaasztalon. Az Eszköztár hasonló fontosságú, mint más programokban a főablak. Ha becsukjuk, akkor kilépünk a programból is. A főablak (66. ábra) felső szélén foglal helyet a GIMP főmenüje, itt lehet elérni a nem képspecifikus műveleteket, mint pl.: 

új fájlok létrehozása,



meglévő fájlok megnyitása,



a program beállításai,



bővítmények,



súgó.

66. ábra: A GIMP főablaka

Az Eszköztár ablak (67. ábra) nagy részét elfoglaló eszközök hasonlóak azokhoz, amiket más grafikai programokban találunk. Itt is van szögletes és ovális kijelölés, lasszó és varázspálca, festékes vödör és ceruza. Az eszközökhöz számos beállítás tartozik, ezekhez úgy férhetünk hozzá, hogy rákattintunk az eszköz ikonjára. (A 67. ábrán az ecset eszköz van kiválasztva, így az ablak alsó részén ennek beállításai láthatók.)

48

Forrás: http://ipszilon.niif.hu/gimp/section1.html

6.Grafikus alkalmazások

83. oldal

67. ábra: Eszköztár ablak

6.1.3

Új kép létrehozása

Új kép létrehozása a Fájl / Új... menüponttal lehetséges. Az új kép létrehozása ablakban (68. ábra) léteznek előre definiált méretek és felbontások (sablon), választhatunk ezekből is, vagy egyedi beállításokkal is dolgozhatunk. Meghatározhatjuk, hogy álló vagy fekvő kép legyen, a speciális lehetőségek lenyíló ablakban beállíthatjuk a vízszintes és függőleges felbontást, valamint a színsémát, esetleg megjegyzést fűzhetünk a képhez. Amennyiben beállítottuk a megfelelő képméretet és felbontást nyomjunk OK-t, ekkor megnyílik a főablakban létrejön az üres képünk. Amennyiben megnézzük a fejlécben az alábbi információkat láthatjuk: a kép neve, a színmód (pl.: RGB), a rétegek száma, a felbontás (pl.:1024x768).

84. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

68. ábra: Új kép létrehozása

6.1.4

Képek megnyitása

A képet a Fájl / Megnyitás menüponttal lehet betölteni. Az Előnézet mezőben megnézhetjük a képet megnyitás előtt. Egyszerre több képet is kijelölhetünk és megnyithatunk. Mint azt az új kép létrehozásánál láttuk, a fejléc itt is hasznos információkat tartalmaz. A fájl neve után egy tizedestört alakú szám áll. Ennek a pont előtti része a kép számát, a pontot követő része a nézet számát jelenti. Valahányszor megnyitunk vagy létrehozunk egy képet a képszám eggyel nő. Ugyanazt a képet egyszerre több ablakban is meg lehet jeleníteni, úgy hogy a Nézet / Új nézet menüpontot választjuk. Ilyenkor nem a képszám, hanem a nézet száma nő az új képablak fejlécében, jelezve, hogy ugyanannak a fájlnak egy másik nézetéről van szó.

6.1.5

Képek mentése

A GIMP minden olyan formátumhoz, amelybe menteni tud, külön mentési beállításokat kínál fel. Ismeri az adott formátum képességeit és felkínál a képességekhez nem illeszkedő képhez alapértelmezett és alternatív konverziós eljárásokat. Ha például egy RGB

6.Grafikus alkalmazások

85. oldal

módban szerkesztett képet szeretnénk GIF formátumba menteni akkor lehetőségként felkínálja az automatikus konverziót indexed és szürke skálás módú mentésre. A mentést a Fájl / Mentés illetve Fájl / Menés másként menüpont alatt érhetjük el.

69. ábra: Kép mentése dialógus ablak

6.1.6

Képek nyomtatása

A GIMP egy virtuális papírlapra helyezi el az aktuális réteget, úgy, ahogy ő természetesnek gondolná. Csak az aktuális réteg nyomtatódik ki, tehát össze kell vonni a kép rétegeit nyomtatáshoz!

6.1.7

Vonalzók, segédvonal, rács

A vonalzók, a segédvonalak és a rács nagyon sokat segíthet nekünk, a pontos munkavégzéshez szinte elengedhetetlen a használatuk, valamint gyorsítja a szerkesztési munkát.

Vonalzók Amint megnyitunk egy képet, vagy egy új munkát indítunk, a vonalzók automatikusan megjelennek felül és bal oldalt, mert alapértelmezetten be vannak kapcsolva. A vonalzók mértékegysége kép megnyitásakor pixel, új kép létrehozásánál az általunk a képnek megadott mértékegységet veszi fel.

86. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

A mértékegységet munka közben megváltoztathatjuk a kép ablak bal alsó sarkában lévő legördülőlistán keresztül. Amennyiben zavar minket, vagy nincs szükségünk a munkához a vonalzókra, egyszerűen kikapcsolhatjuk a Nézet / Vonalzók megjelenítése opciónál.

Segédvonalak A kijelölések megfelelő pozicionálásához használjunk vízszintes és függőleges segédvonalakat, melyeket a bal oldali és a felső vonalzóról lehet lehúzni. A Segédvonalhoz való igazítás funkció alapbeállításként be van kapcsolva a Nézet / Illesztés a segédvonalakhoz menüpontban. Ha pár képponttal a segédvonal mellé kell leraknunk valamit, ez zavaró lehet. Bekapcsolt állapotban ugyanis, ha egy kijelölést a segédvonalhoz közel viszünk, akkor az magától hozzá igazodik. Ennek segítségével pontosan megadhatjuk, mely ponttól kezdődjenek kijelöléseink. A Kép / Segédvonalak menü alatt is találunk almenüket melyek még pontosabb munkavégzést tesznek lehetővé, itt megadhatjuk pl. pixelpontosan hová szeretnénk segédvonalat, de megadhatjuk százalékban is. A segédvonalakat többféleképpen is eltüntethetjük:vagy ráhúzzuk a vonalzóra (vízszintes segédvonalat a vízszintesre, függőlegest a függőlegesre), vagy a Kép / Segédvonalak -Összes segédvonal törlése menüvel egyszerre töröljük őket. A Nézet / Segédvonalak megjelenítése opcióval lehet előhívni, illetve elrejteni őket.

Rács Tovább segítheti a munkákat a Rács, melyet a Nézet / Rács megjelenítése alatt érünk el, és itt tudjuk engedélyezni a láthatóságát. A Rács megjelenését módosíthatjuk a Kép / Rács beállításai… panelen, ugyanezt a panelt elérhetjük a Fájl / Beállítások /Alapértelmezett rács menü alatt is, de ott az elvégzett beállítás módosítások alapértelmezettek, míg az előbbinél az aktuális képablakra vonatkoznak a változtatások. A paneleken megadhatjuk a rács vonalának stílusát, azok előtér és háttárszínét. A pozicionálást és a szerkesztést segítheti a rácshoz való illesztés amit Nézet menü alatt engedélyezhetünk vagy tilthatunk.

6.1.8

Kijelölés

Az eszköztár első pár gombja a kijelölőeszközökhöz tartozik. Hogy egy kép egy bizonyos részét tudjuk csak megváltoztatni, ki kell azt jelölnünk. A dolog titka az, hogy megtaláljuk a megfelelő eszközt vagy eszközkombinációt, amivel a lehető legpontosabban ki tudjuk jelölni a kívánt területet. Mikor kijelöltünk egy területet, a kijelölés széleit a GIMP villogó pontozott vonallal jelöli, amit gyakran “masírozó hangyák” -nak is neveznek. Pontatlanul kijelölt objektummal végzett művelet könnyen felismerhető és lerombolja az összhatást.

Téglalap kijelölése A Téglalap kijelölése ikonra kattintva az eszköztár alsó felében különböző beállítások közül választhatunk alapértelmezetten a szabad kézi kijelölés van megadva. Az eszközhöz tartoznak segédbillentyűk, ilyen a Shift, melyet lenyomva szabályos téglalapot jelölhe-

6.Grafikus alkalmazások

87. oldal

tünk ki, a kijelölés mindig a kezdő egérpozíciótól indul, és az egérhúzás irányába terjed. Amennyiben a Ctrl billentyűt használjuk a kijelölés középről kifelé terjed. Ha lenyomjuk a Ctrl billentyűt és a kijelölést elég közel kezdjük a segédvonalak metszéspontjához, akkor automatikusan az válik a kijelölés középpontjává. A megfelelő méret, forma és pozíció egy téglalap- vagy ellipszis kijelölésénél könnyen beállítható, ha két-két vízszintes és függőleges segédvonal közé húzzuk őket. Ha lekerekített kijelölést szeretnénk létrehozni, használjuk a Lágy szélek opciót melynél a kerekítés sugarát vagy csúszkával adjuk meg, vagy begépeljük. A Megadott méret opciónál alapbeállításban a szabadkézi kijelölés van megadva, ha átváltunk a megadott méretre akkor mi adhatjuk meg a kijelölés méretét, mind vízszintes, mind függőleges irányban. Nagyon hasznos dolog továbbá a Mód opció, ahol már egy meglévő kijelölésből vonhatunk ki területet, illetve adhatunk hozzá, így bonyolultabb kijelöléseket lehet készíteni.

Ellipszis kijelölése Az ellipszis kijelölő eszköz beállításai megegyeznek a téglalapéval. Itt azonban ellipszist, illetve a Shift billentyűt lenyomva tartva kör alakú területet jelölhetünk ki.

Lasszó Ezzel az eszközzel szabadkézi kijelölést végezhetünk. A Lágy szélek opciót bekapcsolva lekerekíti a szögletes kijelölésünket. A GIMP automatikusan összekapcsolja a kezdő és végpontokat, ha nem zárjuk a kijelölést.

Kijelölés műveletek Ha nem lennénk elégedettek egy kijelölésünkkel, készítsünk egy másikat így az első kijelölés rögtön eltűnik, átadva a helyét az újnak, vagy módosíthatjuk azt. A kijelölés megszüntetéséhez kattintsunk egyszer a képre (a téglalap, az ellipszis vagy a lasszó eszközökkel), egy nem kijelölt területre, vagy válasszuk ki a Kijelölés / Megszüntetés menüpontot. Ha nem csak egy kijelölést szeretnénk készíteni, vagy többfajta kijelölés kombinációját szeretnénk alkalmazni, használjuk a Shift és a Ctrl billentyűket: Ha a Shift billentyűt nyomva tartva készítünk kijelölést, akkor az az előzőhöz hozzáadódik. Ha a kijelölések érintik, vagy átfedik egymást akkor egyetlen nagy kijelölés jön létre belőlük (unió). Ha a Ctrl billentyűt nyomva tartjuk, akkor a közös terület elvonódik az eredeti kijelölésből (kivonás). A kijelölt területeknek érinteniük kell vagy át kell fedniük egymást, művelet végzéséhez nem elég csupán a Ctrl billentyű nyomva tartása! Ha mind a Ctrl és a Shift gombot nyomva tartjuk, akkor a két terület metszetét kapjuk, tehát azt a területet, ami a két kijelölés közös területét képezi. A kijelölt terület negatívjára is átválthatunk a Kijelölés / Invertálás menüvel.

A kijelölések mozgatása A kijelölések mozgatása kissé zavaró lehet. Ha egy kijelölést elkészítettünk, az egérmutató magától mozgatásra vált, az egymást keresztező nyilak jelzik ezt, így a kijelölés a tar-

88. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

talmával együtt mozgatható, bár az aktív eszköz még mindig a kijelölés. Ennek az a magyarázata, hogy ekkor a kijelölésünk “lebegni” kezd, úgynevezett lebegő kijelöléssé alakul át, mely külön rétegre kerül. A lebegő kijelölés egy speciális réteg, melyet ha a képen máshová kattintunk, normál réteggé alakul. (De a réteg panelen új réteggé is alakíthatunk, az Új réteg… gombbal.)

Egybefüggő területek kijelölése, varázspálca A varázspálcával egybefüggő színű területeket jelölhetünk ki. Azt a minimális színeltérést, amit még figyelembe vegyen a GIMP, a Mintakeverés menünél tudjuk beállítani. Érdekesség, hogy a Lágy szélek menü itt is működik, érdemes kipróbálni.

Területek kijelölése szín szerint Működése hasonlít az előbbiekben megemlített eszközhöz, annyiban tér el, hogy itt nem kell egybefüggőnek lennie a területnek, az egész képen megkeresi az egyforma színű(tónusú) területeket és kijelöli. Az eszköz érzékenységét a Mintakeverés menüben állíthatjuk be.

Alakok kijelölése a képről, az olló eszköz Az olló eszköz kontrollpontok által kijelölt területről a terület kontúrjai segítségével megpróbálja maga eldönteni, mit szerettünk volna kijelölni. Azt a minimális színeltérését, amit még figyelembe vegyen, a Lágy szélek menüvel állíthatjuk.

Útvonalak létrehozása és szerkesztése, útvonal eszköz A útvonal eszköz még ennél is többet takar, a kontrollpontokat, melyeket lehelyeztünk görbékkel vagy egyenesekkel (a Sokszög-alakzat kapcsoló állásától függően) köthetjük össze, helyezhetjük át. A görbék két újabb kontrollpont segítségével módosíthatók Bézier módszerrel. A nagy fekete kontrollpontokból a Shift billentyű nyomva tartásával „húzhatjuk ki” a kis fehér Bézier kontrollpontokat, vagy egyszerűen az egyenesnek látszó görbéket megfogva hajlítgathatjuk őket kedvünkre. A kész útvonal automatikusan eltárolódik, ha nem rendelkezünk másképp, elérhető a útvonal listából bármikor. A útvonal eszköz nem csak az útvonal szerkesztésére jó, hiszen ezzel még koránt sem módosítottunk sem a képen, sem a kijelölésen. A kijelölés módosítása a Kijelölés az útvonal alapján gomb segítésével történik, ha pedig a képre szeretnénk az útvonalat mint vonalat rárajzolni akkor az Útvonal körberajzolása gombbal tehetjük ezt meg. Ekkor a felbukkanó párbeszédablakon beállíthatjuk a kihúzásra használt ecset tulajdonságait, vagy megadhatjuk egy előre beállított eszközzel történő kihúzást.

6.1.9

Rétegek

A képek általában rétegekből épülnek fel. Ezeket úgy képzelhetjük el a legegyszerűbben, mint az egykori olajfestményeket, ahol az egyik réteg megszáradását követően egy újabbat vittek vászonra a festők. A különbség csupán annyi, hogy a képszerkesztő program rétegei tetszőlegesen felcserélhetőek, módosíthatóak. A képek legtöbb esetben egy réteget tartalmaznak, melynek nincs alfa csatornája, tehát – a mi szempontunkból – nem lehet áttetsző vagy átlátszó területet létrehozni rajta, va-

6.Grafikus alkalmazások

89. oldal

lamint nem lehet egy fölötte lévő réteggel kicserélni addig, amíg egy alfa csatornát hozzá nem adunk. Ettől a ponttól viszont tökéletesen olyan, mint a többi réteg, amit létrehozunk egy már meglévő képre.

A rétegek listája A rétegek listája mutatja a képeinkben található rétegeket, amit a Képablakban a Párbeszédablakok / Rétegek menüből érünk el (70. ábra). Mindig az aktuális kép rétegeit mutatja. A réteglista alatt található gombok segítségével módosíthatók a kép rétegei, új rétegek hozhatók létre, a rétegek törölhetők, mozgathatók. A rétegek fel-le mozgatása a réteglistában „húzd-és-vidd” módszerrel is lehetséges.

70. ábra: Rétegek

A lebegő kijelölés egy speciális réteg, amely nem rendelkezik a rétegek minden jellemzőjével. Lebegő kijelölésből is lehet réteget létrehozni, a réteglistában lévő Új réteg gomb megnyomásával. Van egy alapértelmezett, Háttér nevű réteg. Ez az eredeti kép szokott lenni, és mivel háttér, nem lehet följebb mozgatni. Ezt a problémát a réteg megkettőzésével és a háttér réteg törlésével oldhatjuk meg. A réteg előtt található szem alakú ikonnal kapcsolhatjuk ki és be a réteg láthatóságát. A lánc alakú ikonnal rétegeket láncolhatunk össze, és ezeket együtt mozgathatjuk, vagy éppen egybeolvaszthatjuk őket. Két módon vonhatjuk össze rétegeinket: a legkényelmesebb megoldás a kép lapítása a Képablakban a Kép / Egy réteggé lapítás vagy a Rétegek panelen érhetjük el egy jobb klikkel, minden látható réteget egy réteggé von össze, a nem látható rétegeket törli, a keletkező réteg alfa csatornáját pedig megszünteti, ami azt jelenti, hogy az átlátszó felületek háttérszínűek lesznek.

90. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Ez a funkció nagyon hasznos, ha gyorsan szeretnénk kész képet kapni, de nem túl célravezető a legtöbb esetben. A második lehetőség a látható rétegek összefésülése, amely segítségével az átlátszósági információk megőrzésével lehet rétegeket összevonni, ezt az opciót Képablakban a Kép / Látható rétegek összefésülése… menüben találjuk, vagy jobb klikkel is elérhetjük a Réteg panelen. GIF formátumú mentés esetén meg lehet adni, hogy a kép rétegei mint animációs fázisok szerepeljenek. Vigyázat, a GIF 256 színnél többet nem tud kezelni, az alfa csatornát szintén nem valósították meg, tehát félig áttetsző képeket nem tudunk létrehozni. Még három fontos ablakról kell szólnunk a felhasználói felület ismertetésekor: a rétegek, csatornák és útvonalak panelről. Ezeket a Párbeszédablakok / Rétegek (Ctrl+L), valamint Párbeszédablakok / Csatornák és Párbeszédablakok / Útvonalak menüpontra kattintva nyithatóak meg. Ezek a panelek egymásba helyezhetőek, így egy helyen elérhetjük ezeket a funkciókat. Nyissuk meg a Rétegek panelt (Ctrl+L), majd a jobb felső sarokban található nyílra kattintva a Lapok hozzáadása menüből válasszuk ki a behelyezni kívánt panelt, pl. Csatornák, amennyiben szeretnénk eltávolítani akkor a Lap leválasztása menüt kell kiválasztanunk.

6.1.10

Szerkesztés és transzformáció

Pipetta, szín beállítása a képről A pipettával az aktuálisan kijelölt rajzszínt (előtér vagy háttérszín) módosíthatjuk a kép egy pontjának színére, vagy csak az adott képpont színösszetevőit állapítja meg. Átlagolni is tudja a környező képpontok színét egy általunk megadott körön belül.

Nagyító A nagyító csak a kép egy megadott részéhez igazítva nagyítja vagy kicsinyíti a kép megjelenítését. Érdemes beállítani a + és – billentyűket forró billentyűnek, így gyorsabban dolgozhatunk.

Távolság és szögmérő A távolság és a szög értéke a képablak alsó részén elhelyezkedő státuszsorból olvasható le, ha ez nem tetszik, az eszköz beállítása lehetőséget ad egy információs ablak nyitására.

Kijelölések és rétegek áthelyezése Szike A szike segítségével képünkről levághatjuk a felesleges részeket. Ha szeretnénk meghagyni a kép méretét, valamint az addigi színeket, viszont a kép tartalmától meg szeretnénk szabadulni, akkor a Méret módosítása beállításra van szükségünk. Ekkor a kijelölt részen kívüli képtartalom elveszik, de a kép eredeti mérete megmarad. Ha egyúttal növelni is szeretnénk a képet, akkor a Nagyítása engedélyezése beállítás bekapcsolásával lehetőség nyílik a kép szabadkézi megnövelésére. A Csak a jelenlegi réteg kapcsoló az aktuális rétegen végzi az adott műveletet, míg a többi réteg érintetlen marad.

6.Grafikus alkalmazások

91. oldal

Elforgatás, nagyítás, döntés és perspektíva transzformáció, tükrözés Az elforgatás, nagyítás, döntés, a perspektíva transzformáció a kijelölést vagy ha nincs kijelölt terület az egész képet forgatja, átméretezi, megdönti, vagy szabad perspektíva transzformáció végzését teszi lehetővé. Elforgatás A művelet megkezdésekor egy felbukkanó ablakkal találkozunk. Itt egy csúszka segítségével, vagy begépeléssel megadhatjuk, hogy mekkora legyen az elforgatás szöge, illetve az elforgatás középpontját is itt módosíthatjuk. Amennyiben rákattintunk a képablakra négy sarokpontot láthatunk, melyeket kedvünkre mozgathatunk, így szabad kézzel is elvégezhetjük a torzítást. Majd Enter-t ütünk vagy vissza térünk az előbbi panelhez és megnyomjuk a Forgatás gombot. A Főablak alsó részén, mint már megszokhattuk egyéb beállítási lehetőségek, további opciók vannak, ilyen például az Előnézet ahol négy beállításból választhatunk. Ha a Körvonal van kijelölve akkor a transzformáció során csak a sarokpontokat láthatjuk miközben a torzítást végezzük. Ha a rács, akkor a terület fölött megjelenít egy rácsot, melynek sűrűségét is állíthatjuk a Rácsvonalak száma menü alatt. Amennyiben a kép van kiválasztva akkor a torzítás végeredményét is látjuk, de az előbbi beállításokat kombinálhatjuk is a rács+kép menüvel. Nagyítás Ezzel az eszközzel tudjuk az egész képet vagy a kijelölt területet nagyítani, illetve kicsinyíteni. A felbukkanó ablakban az új szélességet és magasságot adhatjuk meg, valamint méretarányos nagyításra is lehetőség van. Az eszköz hasznos opciója még az Előnézeten kívül a Korlátozások, melynél beállíthatjuk, hogy a torzítás során megmaradjon az eredeti szélesség vagy a magasság. Perspektíva transzformáció A perspektíva transzformációnál az előző eszközökhöz képest a felbukkanó ablakban egy transzformációs mátrixot jelenít meg, ezt feljegyezve reprodukálni tudjuk a műveletet. Tükrözés A tükrözés egyetlen beállítási lehetősége, hogy az eszköz vagy vízszintesen vagy függőlegesen tükrözi az aktuális alakzatot, ami lehet egy kiválasztott terület, egy réteg, vagy a teljes kép, attól függően van-e kijelölés, vagy több réteg.

6.1.11

Felirat

Feliratok készítését a felirat eszközzel tehetjük meg. A képen a kezdő kurzorpozíciót kell megjelölni, ekkor a GIMP elhelyezi a felirat réteget, valamint megjeleníti a szövegszerkesztő ablakot, amibe akár a kész szöveget is beilleszthetjük vágólapról. A Főablak alsó felén található beállításoknál adhatjuk meg a betűkészletet, annak méretét, színét, igazítását, valamint a behúzást és a sorközt.

92. oldal

6.1.12

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Rajzeszközök

A rajzeszközöket az eszközök között találjuk a GIMP főablakán. A rajzeszközök közé soroljuk a ceruzát, az ecsetet, a tollat, a radírt, a festékszórót, de a festékes vödröt, a gradiens eszközt, a klónecsetet, sőt az élesség módosító és kenő eszközöket is.

Festékes vödör, kitöltés színnel vagy mintával A festékes vödör egyszerű kitöltőeszköz, amely nem is annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Képes előtér- és háttérszínnel, valamint mintával kitölteni a kijelölt területet, vagy a kattintott ponttal azonos színű, a beállított értékhatáron belüli egyforma színű területet. Megadhatjuk neki, hogy transzparens területeket is feltöltsön-e, valamint figyelembe vegye-e a feltöltésnél az összes látható réteget. Megadhatunk neki olyan kitöltési módot is, amely megegyezik a rétegeknél használt módokkal, valamint beállíthatjuk a feltöltés áttetszőségét is.

Kitöltés színátmenettel, Gradiens kitöltés A gradiens kitöltő eszköz nagyon sokoldalú. Használhatjuk árnyalásra, térhatás keltésére, fény-árnyék viszony javítására, maszkok készítésére, keretezésre, kör, spirál vagy más alakzatok rajzolására. A kitöltés gradiensét újabban a gradiens rajzeszköz beállításai között is ki lehet választani, de a Gradiens listáról tehetjük meg régebbi verziókban. Be lehet állítani az újra mintavételezést, amivel elsimíthatjuk az esetleges pixelességet. Beállíthatunk még ismétlődést, valamint ahogy a többi rajzeszköz esetében, itt is meghatározhatjuk a rajzolás módját, illetve a rajzolt gradiens átlátszóságát is szabályozhatjuk. Lehetőségünk van transzparens részek elhelyezésére is a gradiensben a gradiens szerkesztő segítségével, de számtalan átlátszó gradienst találunk az előre definiáltak között is.

Ceruza, ecset és radír A ceruza, az ecset és a radír eszköz ugyanazt az ecsetet használja; az aktuálisan kiválasztott ecsetformát, melyet az ecset párbeszédablakból választhatunk ki, újabb verziók esetén az eszköz beállításainak ablakából is. Az ecset panelt elérhetjük a Képablak Párbeszédablak / Ecsetek menüből, itt választhatunk ecsetmintát valamint az ismétlődés távolságát is beállíthatjuk. A Ctrl billentyű lenyomásával a rajzeszköz pipettává alakul át. Az aktuális szín lesz a rajzeszköz színe, valamint a gradiens bal oldali színe is. A Shift billentyű segítségével egyenes vonalat tudunk húzni bármely rajzeszközzel. Ezt úgy érhetjük el, hogy rajzolunk egy pontot, lenyonjuk a Shift billentyűt, majd rajzolunk egy újabb pontot. Ceruza A ceruza éles körvonalakat használ, így pontra kiszámolt vonalakat és ábrákat lehet vele rajzolni. A ceruza nyomásérzékeny eszköz, megfelelő eszközökkel az átlátszóság, méret, sőt a szín is nyomásérzékeny tulajdonságúvá tehető, lehetőségünk van festékszóró vagy szénszerű rajzmódot is beállítani. Mint mindegyik rajzeszköznél, itt is szabályozható az átlátszóság és a rajzolási mód.

6.Grafikus alkalmazások

93. oldal

Ecset Az ecset nem rendelkezik határozott kontúrokkal, így finom árnyalást tesz lehetővé, élsimított, vízfestékszerű hatása van. A ceruzától annyiban különbözik, hogy megadhatjuk a nyomásérzékenység tulajdonságoknál a keménységet, amely tényleges ecsetszerű rajzeszközt eredményez a rajztábla használatával. Radír A radír üzemelhet mind ceruza-, mind ecsetszerű módon, tehát képesek vagyunk vele finoman eltüntetni részleteket, valamint képpontra pontosan dolgozni. A radír átlátszóságának megadása nagyon hasznos, ha egy képrészletet szeretnénk halványítani, lehetőleg kézzel, a finomabb árnyalás kedvéért. Ennek megfelelően az átlátszatlanság és a méret lehet nyomásérzékeny tulajdonság.

A festékszóró A festékszóró, a nevéből adódóan egy összeadódó erősségű festékréteget visz fel a rajzlapra, tehát a beállításai között az összeadódó kapcsoló csupán a felhasználók megnyugtatására szolgál. A festékrétegek az ecset formájának megfelelően kerülnek a rajzlapra. Ezeknek a rétegeknek a távolságát (sűrűség) és a rétegek vastagságát (nyomás) lehet beállítani, a többi beállítás megegyezik a többi rajzeszközével.

Tus A tus nem a megadott ecsettel dolgozik, hanem három formát (kör, négyzet és 45°-al elforgatott négyzet) lehet tetszőlegesen nyújtani és dönteni, valamint átméretezni. Az érzékenységet, a tollvonások sűrűségét valamint az íráskép finomságát a beállítások között szabályozhatjuk.

Klónecset, festés mintával vagy képrészlettel Érdekes és hasznos eszköz. Két üzemmódja van a klónozás forrása szempontjából: 

A forrás lehet maga a kép, ekkor a Ctrl lenyomásával először ki kell jelölnünk a forrásterület egy jellemző pontját, majd a célterületre rajzolva átrajzolhatjuk a forrást. Ennek a segítségével lehet például anyajegyet vagy pattanást retusálni.



Ha a klónozás forrása egy minta, akkor a képre könnyedén átrajzolhatjuk azt mindenfajta előkészület nélkül.

A klónozás igazítottsága az előző ecsetvonás folytatását jelenti, vagy elölről kezdődik a klónozás. A mintavételezés mindig onnan történik, ahol a keresztet látjuk.

Elmosás és élesítés A rajzeszköz segítségével élesíteni vagy tompítani lehet a kép színeit. Az eszköz megfelel a blur és a sharpen plug-in-ek helyi alkalmazásának, azaz csak az ecset alatti rész tompul vagy élesedik, ezzel finomabb beavatkozási lehetőséget nyújt az esetleges pixelhibák vagy szöszök eltávolítására, tompítására.

94. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Maszatolás A maszatolás elkeni a kép színeit, nagyjából úgy, mintha egy frissen festett képen az ujjunkkal elhúznánk a festéket. Ez az eszköz hasznos, ha egyszerűbb színösszetételű képen szeretnénk apró részleteket eltüntetni.

Fakítás és sötétítés A rajzeszköz segítségével tompítani lehet a kép kontrasztosságát. Fakítás esetén egy pamacs jelenik meg az egérkurzor alatt, ez a színek tompítását jelzi, míg sötétítés esetén egy négyzetből kimart kört láthatunk. A begépelt szöveg tulajdonságait később is módosíthatjuk, ehhez ki kell választani a réteg panelen, majd a kívánt változtatásokat végrehajthatjuk. A szövegek törlése a réteg törlésével történik.49

6.2. Inkscape A több operációs rendszeren futtatható, nyílt forráskódú vektoros rajzoló eszközzel a W3C szabvány előírásait betartó SVG formátumban alkothatunk. A felhasznált négyszögekből, háromszögekből, körökből és más alakzatokból csoportokat képezhetünk, klónozhatjuk a csoportokat. Az alakzatokat szükség esetén színátmenettel tölthetjük ki. Kezeli a rétegeket, ámogatja továbbá a Creative Commons metaadatokat, bonyolult láncműveletek végrehajtására is képes, akárcsak az SVG XML szerkesztésre. Importálhatjuk a Postscript fájlokat, ill. az ismertebb képformátumokat (GIF, JPG, PNG stb.), a művünket bitképbe exportálhatjuk.

Jellemzői és lehetőségei

49



rétegek kezelése



bitmap trace



text-on-path eszköz kibővítése



POV formátum export



téglalap, négyzet (sarkok lekerekítése)



ellipszis, kör (cikkek, szeletek készítése)



csillagok, sokszögek (csúcsok lekerekítése, ágak módosítása)



spirál



görbék, egyenesek (csomópontok szerkesztése)



Szabadkézi rajz (az egérkurzor útvonalának görbévé alakítása)



Művészi vonalak



Kitöltés és körvonal



kitöltés homogén színnel, lineáris és radiális színátmenettel, mintával



körvonal színe, vastagsága, stílusa, nyílak

Forrás: http://www.szszi.hu/ecdl/Képfeldolgozás4

6.Grafikus alkalmazások

50



Exportálás PNG-be



DPI50

Forrás: http://www.szszi.hu/ecdl/Képfeldolgozás5

95. oldal

96. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

7. OpenOffice.org alapok Az OpenOffice.org több platformon és több nyelven elérhető irodai csomag, amely kompatibilis az összes jelentős irodai szoftvercsomaggal. Az OpenOffice.org szabad szoftver. Ez azt jelenti, hogy tetszőleges célra, tetszőleges helyen, munkahelyen is, tetszőleges számú számítógépen licencdíjmentesen, azaz ingyenesen használható. Ezzel az OpenOffice.org lehetőséget nyújt magánszemélyeknek, kisvállalkozásoknak, és általában mindenkinek, hogy kiemelkedő minőségű szöveges dokumentumokat, táblázatokat, prezentációkat és még sok minden más, elterjedt irodai használatú dokumentumokat készíthessen. Az OpenOffice.org modern változatai teljesen kompatibilisek a Microsoft Office szoftvercsomag dokumentumaival: egy doc-ként elmentett iratot bátran elküldhetünk Word-öt használó kollégáinknak és üzletfeleinknek. Az OpenOffice.org szabadon letölthető az internetről a http://hu.openoffice.org/ webcímen.51

71. ábra: Az OpenOffice.org indítóközpontja

51

Forrás: http://hu.wikibooks.org/wiki/OpenOffice.org_a_gyakorlatban

7.OpenOffice.org alapok

97. oldal

7.1. Komponensek Az OpenOffice.org különféle alkalmazások szorosan együttműködő gyűjteménye, amelyek együtt minden funkcionalitást nyújtanak, ami egy modern irodai szoftvercsomagtól elvárható. A komponensek java részét úgy tervezték, hogy tükrözze a Microsoft Office valamely részét. Az OO.o 3-as verziója a következőket tartalmazza: Writer Kinézetében, használatában, eszközeiben és funkcionalitásában a Microsoft Word-höz hasonlatos szövegszerkesztő. Közvetlenül lehet vele PDF dokumentumokat készíteni, és tartalmaz egy WYSIWYG szerkesztőt honlapok létrehozásához. Fontos különbség, hogy a Writerben alapállapotban ki van kapcsolva az automatikus mentés. Calc Egy táblázatkezelő, aminek szolgáltatásai nagyjából megegyeznek a Microsoft Excel szolgáltatásaival. A Calc rendelkezik néhány olyan funkcióval, ami a Microsoft Excelben nem található meg, például a felhasználó adatainak elrendezése alapján automatikusan sorozatokat tud készíteni grafikonok megjelenítéséhez. Továbbá a Calc képes a táblázatokból PDF dokumentumot készíteni. Impress A Microsoft Powerpointhoz hasonló prezentációkészítő program. A prezentációkat tudja Adobe Flash formátumba exportálni, ezzel lehetővé téve, hogy bármilyen számítógépen, ahol telepítve van Flash Player, le lehessen vetíteni azokat. Szintén lehet vele PDF dokumentumot készíteni. Az Impress nagy hátránya, hogy kevés előre elkészített prezentációtervet tartalmaz. Ugyanakkor kész sablonok letölthetőek az internetről. Base A Microsoft Access-hez hasonló adatbáziskezelő. A Base lehetővé teszi adatbázisok létrehozását és módosítását, továbbá űrlapok és riportok készítését, hogy egyszerű felhasználói felületet nyújtson a végfelhasználóknak. Mint az Access, a Base is együttműködik különféle adatbázis-kezelőkkel, többek között az Access adatbázisokkal (JET), ODBC adatforrásokkal és a MySQL/PostgreSQL relációs adatbázis-kezelőkkel. A Base az OpenOffice.org 2.0-s változatában jelent meg. Draw Egyszerű vektorgrafikus képszerkesztő program, hasonló a Microsoft Visiohoz. Tudásában hasonló a korábbi CorelDRAW verziókhoz. Különféle kapcsolatokat kezel az alakzatok között, amik többféle vonalstílussal jelenhetnek meg, így támogatja például folyamatábrák rajzolását. Hasonló funkciói vannak, mint a kiadványszerkesztő programoknak, mint például a Scribus vagy a Microsoft Publisher. Math Matematikai képletek készítésére és szerkesztésére szolgáló eszköz, hasonló a Microsoft Office-ban található Equation Editorhoz. A képletek beilleszthetők más OO.o dokumen-

98. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

tumokba, például azokba, amik a Writerrel készültek. Többféle betűtípust támogat, és exportál PDF formátumba. A komponensek egyesével való letöltésére nincs mód Windows rendszereken, de telepíteni lehet őket külön-külön. A legtöbb Linux disztribúció külön csomagokba bontja a részeket, amiket egyesével le lehet tölteni és telepíteni. Nincs sok értelme azonban az egyes komponensek kihagyásának a telepítésből, mivel az alkalmazás monolitikus jellege miatt a megtakarított lemezhely elenyésző.52

7.2. Miért olyan jó az OpenOffice.org? Ahogy a nevéből is kitűnik, az OpenOffice.org a lehető legteljesebb mértékben nyílt irodai csomag: 

Nem kell aggódni a kereskedelmi licencek miatt.



Nincsenek nyelvi korlátok - a szoftver magyarul is rendelkezésre áll.



Minden jelentős számítógépes platformon elérhető.



Az első irodai csomag, amely használja az OASIS új, nyílt dokumentumszabványát.



A szoftver teljes forráskódja elérhető az OSI által elismert szabad szoftveres licenc szerint.

Az OpenOffice.org a minőség szinonimája. 

Az OpenOffice.org gyökerei húsz évre nyúlnak vissza. Ez idő alatt rengeteg tapasztalat halmozódott fel.



Több százezer felhasználó vett részt a 2-es verzió bétatesztelésében.



A fejlesztési folyamat teljesen nyitott, az OpenOffice.org-nak nincs rejtegetnivalója.

Az OpenOffice.org barátságos. 

A szoftver kinézete és használata ismerős lesz bárkinek, aki használt már irodai csomagot.



Könnyű váltani az OpenOffice.org-ra - a szoftver olvassa a főbb versenytársak fájljait.



Az OpenOffice.org-ot barátságos önkéntesek serege támogatja, akik szívesen segítenek a kezdő és haladó felhasználók problémáinak megoldásában. 53

7.3. Ellenőrző kérdések/feladatok

52

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenOffice.org

53

Forrás: http://valtslinuxra.blogspot.com/search/label/open%20office

8.Szövegszerkesztés

99. oldal

8. Szövegszerkesztés A személyi számítógépek elterjedésével egyidejűleg igen gyorsan elterjedtek a különböző szövegszerkesztő programok. Ezek a programok azonos célt szolgálnak: dokumentumok rögzítése, szerkesztése és nyomtatása számítógép segítségével. A gyors elterjedés okai: 

a dokumentumot bármikor újraszerkeszthetjük (hozzá- és beleírhatunk, törölhetjük vagy kicserélhetjük egy részét, áttördelhetjük stb.);



dokumentumainkat tetszőleges példányban nyomtathatjuk;



a rögzített szövegben a keresés, a csere, a másolás, az átmozgatás és a kivágás egyszerű kijelöléssel megvalósítható – újabb gépelés nélkül.

Ezeket a feladatokat már az első, egyszerű szövegszerkesztők is el tudták látni. A komolyabb szövegszerkesztők az alaplehetőségeken kívül számos szolgáltatással rendelkeznek. Néhány példa: 

széles körű szövegformázási lehetőségek,



különböző betűkészletek, betűtípusok (fontok) kezelése,



táblázatok készítése,



grafikonok, képek, ábrák beszúrása,



más programok által készített anyagok beszúrása,



helyesírás-ellenőrző, automatikus szóelválasztás és szinonimaszótár lehetősége,



tartalomjegyzék, körlevél automatikus készítése,



rövidítésszótár automatikus készítése.54

8.1. A Writer elindítása Keressük meg az Alkalmazások/Iroda/OpenOffice.org szövegszerkesztő menüpontot! A Writer program elindítása után a képernyőt a Writer üres (szöveg nélküli) ablaka tölti ki.

54

Forrás: https://www.szszi.hu/ecdl/Szövegszerkesztés_1

100. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Nézzük, milyen elemekből áll a Writer ablak. Haladjunk fentről lefelé. 

Címsor: az ablak tetején egy ún. fejléc vagy címsor található, amely az ablak nevét – a különféle alkalmazások esetében a kérdéses program, a fájlkezelő ablakainak esetében pedig az aktuális könyvtár nevét – tartalmazza.



Menüsor: számos menü nevét tartalmazza, a későbbiekben látni fogjuk, hogy ezekre kattintva sok további opció közül választhatunk.



Eszköztárak: a gyakran használt parancsok és funkciók hívására szolgáló ikonok és egyéb elemek tárhelye (az ábrán a képernyő felső részén a Standard és a Formázás eszköztár ikonjai láthatók). Az ablakba egyszerre több eszköztár is kitehető, de ez csökkenti a munkaterület méretét.



Vonalzó: a dokumentum tetején megjelenő sáv, amely a szövegbeírás során a sorbeli helyzetet mutatja. A vonalzóra tabulátorok helyezhetők fel (lásd később).



Beszúrási pont, kurzor: a munkaterület azon pontja, ahol a billentyűzetről beírt betű megjelenik. Egy villogó, nagybetű magasságú függőleges vonal jelzi. Beírás után a kurzor egy betűhellyel jobbra lép.



Egérmutató: az egérrel mozgatható mutató különböző alakot vehet fel. Segítségével kijelölhetjük a dokumentum egy részét, vagy áthelyezhetjük a beszúrási pontot.



Munkaterület: a dokumentum szövegének beírására szolgáló terület, az írógép papírjának felel meg. Induláskor üres papírt látunk. A munkaterület dokumentuma különböző nézetekben tekinthető meg. Választható például olyan nézet is, amelyben a dokumentum pontosan úgy látszik, ahogy a nyomtató kinyomtatja a papírra.

8.Szövegszerkesztés

101. oldal



Állapotsor: különféle információk megjelenítésére szolgál. Többek között itt látható az aktuális és az összes oldal száma, az oldalstílus, a nagyítás mértéke.



Görgetősávok: ha az ablakban nem fér el vízszintesen vagy függőlegesen a megjelenítendő tartalom, ezekkel lehet a képernyőre görgetni a kívánt részletet.

Ha nem pontosan ezt látjuk a Writer ablakban, nem probléma. Az elemek egy része ugyanis a program beállításától függően látszik vagy nem látszik az ablakban. A Writer program felületének egyes elemei igény szerint testre szabhatók. A későbbiek során ezekkel a beállításokkal részletesen is megismerkedünk.

8.2. Az első dokumentum létrehozása A Writer program indításkor automatikusan üres munkaterülettel jelentkezik be. Később, ha egy új dokumentumot szeretnénk megírni, meg kell nyitnunk egy új dokumentumablakot. Erre több lehetőség is van, amelyekből most kettőt mutatunk be: 

Fájl/Új/Szöveges dokumentum



Standard eszköztár/Új dokumentum ikon.

8.3. Szövegszerkesztési alapfogások A beszúrási pont áthelyezése A kurzor a szöveg bármely két betűje közé áthelyezhető, ha a betűk közé kattintunk egérrel. Sokszor egyszerűbb viszont a billentyűzet gombjaival mozgatni a kurzort, ha közeli pontba kell vinni. Az ún. kurzor- vagy nyílgombokkal és néhány speciális gombbal (betű- és számmező közötti területen) a beszúrási pont egyszerűen áthelyezhető.

Szövegkijelölés Gyakran előfordul, hogy meglévő szövegben egy szövegrészt vagy akár egy egész bejegyzést törölni kell. Megtehetjük, hogy a kurzort a törlendő rész elejére helyezzük, és addig nyomjuk a Delete gombot, míg a felesleges rész ki nem törlődik. Elegánsabb és kényelmesebb módszer, ha a szövegrészt előbb kijelöljük, majd a Delete gomb egyszeri megnyomásával töröljük ki. Ha a kijelölés után betű billentyűt nyomunk meg, akkor is törlődik a szöveg, de egyből beíródik az új betű. Néhány ötlet az elegáns szövegkijelöléshez: 

ha egy szó bármely betűjére egérrel kettőt kattintunk, a szó kijelölődik



ha háromszor kattintunk, az egész sor kijelölt lesz



szövegrészt úgy jelölhetünk ki, hogy az elejére kattintunk, lenyomjuk és nyomva tartjuk az egérgombot, majd a kijelölendő szöveg végére kattintunk.

Szöveget billentyűzettel is kijelölhetünk, és ez sokszor egyszerűbb, mint az egérrel. Vigyük valamilyen módszerrel a kurzort a kijelölendő szöveg elejére. Nyomjuk le és tartsuk lenyomva a Shift gombot, és mozgassuk el a kurzort. A kijelölés megszüntetésére legegyszerűbb módszer, ha egérrel a kijelölt területen kívülre kattintunk.

102. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

8.4. Nyomtatás A dokumentum nyomtatása Writer alatt nagyon egyszerű. Más programokhoz hasonlóan a Writer is rendelkezik erre a célra egy Nyomtatás ikonnal a Műveletek eszköztáron. A gyors nyomtatáshoz elegendő erre az ikonra kattintanunk, és már kész is a nyomtatás papíron. Hosszabb levelek nyomtatásánál várnunk kell egy kicsit. Sok feleslegesen elpocsékolt papírt megtakaríthatunk, ha élünk a Writer egyik igen kényelmes szolgáltatásával, a nyomtatási kép megtekintésével. Ha a Fájl/Nyomtatási kép menüpontjára vagy a Standard eszköztár Nyomtatási kép ikonjára kattintunk, a Writer átkapcsol oldalnézet módba, ahol pontosan azt látjuk, amit majd a nyomtató a papírra nyomtat. Egy gyors egérkattintással megváltoztathatjuk a nagyítás mértékét, és láthatjuk a teljes oldal kinézetét vagy olvashatjuk a benne lévő szöveget. A Előnézet bezárása feliratra kattintva, vagy Esc gombot lenyomva visszatérhetünk a szokásos Writer ablakhoz. Ha a nyomtatás előtt különböző beállításokat szeretnénk tenni (például nyomtató kiválasztása, oldal tájolása stb.) a Fájl/Nyomtatóbeállítások parancsot kell kiadnunk. A legfontosabb a papírméret beállítása, ami Magyarországon általában A4. Margónak minden irányban kb. 2 cm-t szokás hagyni.

8.5. Dokumentum tárolása A Writer programban a beírt szöveget későbbi felhasználáshoz megőrizhetjük, ha eltároljuk egy állományban. Ehhez a legegyszerűbb út, ha a Standard eszköztár Mentés ikonjára kattintunk. Ha a mentés egy korábban elkészített, és most módosított dokumentumra vonatkozik, a mentés azonnal végrehajtódik. Új dokumentum első tárolásakor meg kell adnunk az állomány mentési útvonalát és nevét. Ilyenkor a Mentés ikonra kattintva azonnal a Mentés másként parancs hajtódik végre, hogy beírhassuk a szükséges adatokat.

8.6. Ellenőrző kérdések/feladatok 1. Nyisson meg egy új szöveges dokumentumot! Írjon bele 2 bekezdésnyi, minimum 10 sor szöveget! (Nem kell értelmes szavakból állnia, de az írásjelek korrektek legyenek.) 2. Szövegbevitel 3. Új dokumentum elkészítése 4. Mozgás a szövegben 5. Javítás és törlés a szövegben 6. Szöveg kijelölése 7. Dokumentum mentése 8. Dokumentum megnyitása 9. Dokumentumok nyomtatása

8.Szövegszerkesztés 10. Csatolás 11. Karakterformázás: Betűtípus-választás 12. Betűméret 13. Betűstílusok 14. Felső és alsó index 15. Bekezdésformázás: igazítás 16. Behúzás 17. Felsorolás 18. Térköz és sortávolság 19. Szakasz vagy dokumentum formázása: tájolás 20.Lapméret 21. Margó 22. Hasábok 23. Másolás 24. Mozgatás 25. Keresés 26. Csere

103. oldal

104. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

9. Felhasznált és ajánlott irodalom 

Neumann Gép: ECDL szabadon http://neumann-gep.sourceforge.net/ECDL-Szabadon.html



Szabad Szoftver Intézet, ECDL wiki http://www.szszi.hu/ecdl/AlapOldal

Linux 

Wikipédia: Linux http://hu.wikipedia.org/wiki/Linux



Wikipédia: Linux-disztribúció http://hu.wikipedia.org/wiki/Linux_disztribúció



Nullextrakadémia: Linux http://nullextra.org/wiki/Linux



HUP (Hungarian Linux Portal) http://hup.hu/



ITPort: Linux cikkek (2008. januárja óta csak archívumból érhető el) http://web.archive.org/web/20080116032606/www.itport.hu/cikkek/4



Szabad Szoftver Intézet, ECDL wiki: Operációs rendszerek https://www.szszi.hu/ecdl/Opeációs_rendszerek

Ubuntu 



Torma László: Az Ubuntu világa (http://mek.oszk.hu/05900/05913/ Richard Petersen: Ubuntu® The Complete Reference The McGraw-Hill Companies, 2009



Keir Thomas: Ubuntu Pocket Guide and Reference (PDF Edition) MacFreda Publishing, 2009 http://www.ubuntupocketguide.com/



Ubuntu Dokumentáció http://ubuntu.hu/dokumentacio



GNOME felhasználói kézikönyv http://library.gnome.org/users/user-guide/stable/



Ubuntu dokumentációs projekt: Ubuntu munkaasztal kézikönyve http://delfin.unideb.hu/~kg0021/ubu/ubuntu/desktopguide/hu/index.html



Ubuntu dokumentáció http://sugo.ubuntu.hu/8.10/html/hu.html

9.Felhasznált és ajánlott irodalom

105. oldal

OpenOffice.org 

Szabad Szoftver Intézet, ECDL wiki https://www.szszi.hu/ecdl/AlapOldal



Wikikönyvek: OpenOffice.org a gyakorlatban http://hu.wikibooks.org/wiki/OpenOffice.org_a_gyakorlatban



Wikipédia: OpenOffice.org http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenOffice.org

GIMP 

LinuxSoft.hu enciklopédia: GIMP http://www.linuxsoft.hu/index.php/Gimp



IPSZILON (Ingyenes Programok SZeminárIum és LabOratórium, Niif szervezésben): GIMP szeminárium http://ipszilon.niif.hu/gimp/index.html



Szabad Szoftver Intézet, ECDL wiki: Képfeldolgozás http://www.szszi.hu/ecdl/Képfeldolgozás



Prím András: GIMP 2.4 használati útmutató http://primandras.hu/gimp/index.html



Digiterus: GIMP cikksorozat http://www.digiretus.hu/cikksor.php?FAJTA=GIMP