English-Hungarian Dictionary [PDF]

Zitiervorschau

ENGLISH-HUNGARIAN

DICTIONARY. l'.V

FRANZ DE PAULA BIZONFY. FIRST PART.

r

r

ANGOL-MAGYAR SZOTAR. ii;t\

DIZONFY FEEENCZ. ELSO KOTET.

MÁSODIK, SCOTT

WALTER,

BURNS

ROBERT

ÉS

MÁS SKÓT

ELFORDULÓ TÁJSZÓK MAGYARÁZATÁVAL BVÍTETT

ÍROK

FKANKLIN-T Á R S U L A T 1886.

MVEIBEN

KIADÁS.

BUDAPEST. MAOYAIS IIÍOhAf.MI INTI/.KT KS KÖNYVNYOMDA.

w job

ELOSZO. Igen hetesen jelezték a görögök lóyoq szóval úgy a léleknek a beszéd alapjául szolgáló erejét, az észt, mint a beszédet (nyelvet)

is.

Az

ész ugyanis az elvont gondolkodásnak tehetsége s

ezen tehetség nyilvánulása a beszéd

(nyelv),

melynek minden

szava egy-egy fogalmi jelet képez. Az ész fejldését veti a nyelvé

ész

is,

nyomban

kö-

és viszont a nyelv által s a nyelven fejldik az

mely az embert mint £a>ov Xoycx&vt néma felett oly végtelen magasra emeli. Valamint pedig az egyéni emberi ész a nyelv

is,

testvérei,

az

aloya ?(oa

közvetítésével fejldik: az emberiség

dése

is

a nyelvhez van kötve, a

ismeret és tapasztalás minden

mindennem

által

s

annak

értelmi fejl-

mennyiben minden tudomány, az nem-

kincsei a nyelv által szállanak

zedékrl nemzedékre. Kiviláglik ebbl, hogy a nyelv nem pusztán egyéb míveldési eszközök közé sorozandó, hanem minden más míveldési eszközök a nyelv által föltételez vék, minél fogva teljes joggal mondhatni

:

Ev

áo'/Vj

rp ó lóyoq.

Ha most már

megfontoljuk, hogy minden nyelvnek megvan-

nak saját és kizárólagos tulajdonát képez fogalmai s ennél fogva valamely nyelvnek kitétele által jelzett fogalom csak igen ritka esetekben adathatik vissza egész jelentsége és terjedelme szerint más nyelvnek egyes kifejezése által ha fontolóra veszszük, hogy ;

ennek folytán idegen nyelvek elsajátításánál a klek

új

fogalmak-

kai nyer gazdagodást s ez által a tárgyak számtalan vonatkozásai-

nak jön tndatára, melyekrl azeltt sejtelme sem volt, egészben tehát a gondolkodó tehetség fokozódik s a gondolatok viláha mindezeket megfigyeljük, V. Károly gossága növekedik, azon mondását: « a hány nyelvet valaki tud, annyi ember lakik

—

abban», csak helyeselhetni fogjuk. Eg}7 ébiránt már sokkal V. Károly eltt n romai költ Ennius is hasonló irányban nyilatkozott,

midn

«tria corda habere szerint (Xoct. att. XVII, 17) Mintquod loqui Graece et Osce et Latiné sciret.» annyira elhitetni kivannak oly hogy pedig a mennyiségtudós urak velünk, hogy a mennyiségtan lelki tehetségeink fejldésére legnagyobb befolyást gyakorol (mi egyébként, mint Hamilton W. tanár

Gellius

:

—

sese dicebat,

Edinburgh Review, Jan. 1836.1 már rég megczáfolhatlanúl bebizonyította, határozottan

nem

igaz),

— különös

örömömre

szolgál

tanulmányok érdekében napjaink egyik legszellemdüsabb csillagásza és mennyiségtudósának nézetére utalhatni. Ugyanis Zöllner János mindazon természet- és mennyiségtudósokat, kik nyelvészetileg kiképezve nincsenek, a míveletlen emberek közé sorolja, és a nyelvtanulmányt a bölcsészet nélkülözhetlen itt

a nyelvészeti

elöiskolájának

tekinti,

mivel «idegen nyelv tanulmányozásánál

els sorban a gondolkodás azon mveleteinek teljesíttetniük,

Az elme

melyek az anyanyelvnél

nem

kell

öntudatosan

tudva mennek véghez.

tehát idegen nyelv tanulása által az öntudatos gondolko-

dásban gyakoroltatik)) (Natúr der Cometen, XII).

A

mily elvitázhatlan befolyással bir a nyelvtanulmány egy-

részrl a

hogy

lelki

tehetségek fejldésére, oly természetes másrészrl,

e tekintetben

azon nyelv fog hatályosabb befolyást gyako-

mely a tökélynek magasabb fokán áll. És valóban Grimm Jakabnak igaza volt, midn az angol nyelvet legtökéletesebbnek állította. Ehhez járul még, hogy az angol irodalom is nevezetesen a francziát olyannyira felülmúlja, mint a görög a latint. Már ennélfogva is különösen sajnálandó tehát, hogy nemzeti irodalmunk eddigelé az angol nyelv elsajátítására vezethet segédeszközök teljes hiányával volt. A Franklin4ársulatnak, mely fenállása rövid ideje alatt számos, a közmveldést elmozdító iratok rolni,

kiadása és terjesztése által már

is

nagy érdemeket

szerzett,

fentartva az els angol-magyar szótárnak közzététele

azonban nevezett társulat ildomosán

cselekedett-e,

is.

midn

volt

Hogy annak

kidolgozásával igénytelen személyemet bízta meg, ez oly kérdés, melynek megbirálása másoktól függ. En nyíltan és szintén megvallom, hogy 1849-ik év óta magyarul vet

nem

olvastam.

bet mondottam,

—

De most

nem

jut eszembe,

magyar mühogy kelleténél töb-

irtani és

mert

1851-dik évben Londonban a fiatalabb menekült honvédtisztek részére hadtanoda nyittatott meg, melyben Rónay püspök a mennyiségtant, Thaly ezredes pedig a hadászatot és harcztant magyar nyelven adták el, s mely hadtanodába én is rendeltetve lettem. Miután azonban ezen tanintézet már néhány hó múlva bezáratott, tanulmányaimat külföldi egyetemeken folytatandó, Angolországot legott elhagytam, s midn oda 5 6 év leforgása után ismét visszatértem, csak alig négy-öt egykori bajtársra akadtam, kiknek mindegyike életfentartási gondok által sokkal nagyobb mérvben igénybe volt véve, semhogy ideje maradt volna, magyar nyelvgyakorlatok czéljából összejöve-

—

teleket tartani.

Csak 1868-dik évben tértem ismét vissza hazámba, s itt minden oldalról fülembe hangzott a szép dal: « itt nincs számodra hely», ismét külföldre mentem. Épen nincs czélom ezen nyájas fogadtatás miatt, melyben hazámban részesültem, panaszt

midn

emelni,

st

raságban,

ellenkezleg szivembl örvendek, hogy azon czimbo-

mely a kiegyezés óta az országon megosztozott

s

azt

a pénzügyi végromlás örvényébe sodorta, egy sem találtatik azon férfiak sorából, kik 1848/49. években éltüket koczkáztatták s a harcztéren vérzettek.

Errl

általában csak azért teszek emlí-

itt

hogy megmutassam, miszerint hazámba lett visszatértem után sem volt módom s alkalmam magyar nyelvgyakorlatokat

tést,

tehetni.

Midn

a szótár kidolgozásához fogtam, szó sem volt arról,

hogy szójárások

tárát

sét és használatát

is

adjak

s

minden fontosabb szónak

számos példák

által

jelenté-

megvilágítva elemezzem.

Mihelyt azonban a munkát megkezdettem, élénken ereztem, hogy v

a magyar és angol nyelv között fenforgó nagy eltérésnél fogva az angol szónak értelmezése igen gyakran csak példák által esz-

közölhet.

tam

Itt

egy oly nehézségre akadtam, melyre

melynek leküzdése a magyar nyelvnek

s

tételezte, azt

nem is

említve,

nem

számítot-

teljes ismeretét fel-

hogy az angol kitételeknek mindazon

esetekben, melyekben szükséges volt, példák általi kimerít ma-

gyarázata tízszeres idt és fáradságot vett igénybe.

Ha

azonban

nem maradt számomra Mindenekeltt meggyzdést szerzend tehát magamnak az iránt

lelkiismeretesen akartam eljárni, egyéb út

vájjon ily munkálatra

magyar nyelvismeretem kielégít-e? emun-

kának kezdetét kidolgozván, azt mutatványkép a Franklin-társulal irodalmi bizottsága egyik tagjának, Ballagi Mór tanár úrnak be-

nem lett volna épen rám nézvt nem elégítnek találandotta ezen munka terhe alól felmenteti

küldöttem. szintén megvallva, kellemetlen, ha ez által

magyarságomat

kötelezettségem

és

ki

s

Mig azonban oly emberek, kik maguk legkisebb érdemmé' sem birnak a világban, másoknak jeles tulajdonait és érdemeii

volna.

soha

el

nem

ismerik

:

érdemeket mindenkor Ballagi tanár úr

az érdemteljes férfiú ellenkezleg az idegei teljes készséggel

is teháfc, ki

a

méltányolni szokta. Igj

magyar szótár-irodalom terén na

gyobb érdemeket szerzett, mint bárki más, dolgozatom áttekintést után oda nyilatkozott, hogy az els pillanatra alapos szakembei

müvének tnik talán

nem

föl,

mely sokoldalú elnyei

egészen sikerült magyarítást

által

Hasonló értelemben nyilatkozott az érdemes intézett

késbbi

több kinyomatva torn,

levelében, volt, így

midn

szólván

a helylyel-közze

tízszeresen férfiú

kipótolja

egy hozzán

szótáromból már húsz ívné «

:

valóságos szerencsének tar

hogy oly avatott kézre bíztuk az alapvet munka kidolgozá

melyet ön úgy végez, hogy irodalmunkra nézve valóságo: nyereménynek mondható ». Ballagi tanár úr ezen szives felbátorí sát,

hogy jelen szótár

tásának tulajdonítható leginkább,

létesült é

különös örömömre szolgál ezen érdemteljes férfiúnak becses támo gátasáért ezennel nyilvánosan Sajnálattal érzem

magyarítás

lett

is

magam

volna kívánatos

szinte hálámat kifejezhetni.

hogy sok helyen sikerültebi ha mindazáltal minden egye

is, ;

kívántam volna idzni, míg az azoknak legjobban megfelel magyar kifejezést megtalálnom sikeangol' szó és szólásmódnál addig

rült,

akkor természetesen egy emberélet sem leendett volna elég-

séges vállalatom befejezésére. Egyébiránt jó lélekkel állíthatom,

hogy ezen munkára különben is tízszer annyi idt fordítottam, a mint arra fordítanom kellé, ha saját érdekemet tekintettem volna. S a ki megfontolja, hány tudós ft foglalkoztatott az angol-német szótár-írás több mint egy század óta s mily hihetetlen sok teend és hiány maradt még fenn e téren is az méltányosan bizonyára nem követelheti, hogy ezen els angol-magyar szótár, melyhez mindennem elmunkálatok és segédeszközök hiányoztak, s melynek kidolgozásánál egészen saját ermre voltam utalva, minden :

Hogy mindemellett

tekintetben tökéletes legyen.

jelen szótár sok

oly igen fontos és igen értékes anyagot tartalmaz,

más szótárban nem

mely semmi könnyen

foglaltatik, azt a szakavatottak oly

belátandják, mint azt

hogy az angol

is,

és

magyar nyelv között fen-

forgó eltéréseket és különbségeket mindenütt kellkép kiemelni és kifejteni igyekeztem,

német, vagy

mely munkálatnál természetesen angol, angol-

angol-franczia szótárt

nem

teljességgel

használ-

hattam.

Az angol hogy az

a

kiejtést

mélyén, mint az ©. kénytelen voltam

harmadával

.

e,

ki,

a

magyar betk kielégítk m-m

használni,

is

mely a magyar

iá]')>

k

'ki jogaiba való bevágás jog:

sérelem.

Accrue (ékknV), v. n. növekedni, nagyobbodni ; eredni.

Accumb

(ékkámb'),

v. n.

tal mellé) dlni, feküdni ; ent, adj. fekv, vmiliez

—

dl. Accumulate

(ékkju'mulet), halmozni, felhalmozni ; v. n. felhalmozódni. Accumula'tion, s. hala halmazat. v.

a.

Accuracy

(ék'kjurészi),

pontosság, szabatosság

•-.

;

ha-

tározottság.

Ac'curate, adj. szorgalmas, ness, s. pontos, szabatos pontosság, szabatosság. a. v. Accurse (ékkörsz') ;

— ,

,

Achor

Accusable —ed,

megátkozni:

and

part.

Acid

adj. átkozott.

Accusable (ékkju'szébl), adj. vádolható hibás, feddésre ;

méltó. vaduló*, vád, Accusa'tion, panasz. Accu'sative, adj. Vádló; s. .--.

tárgyeset.

Accu'satory, adj. vádoskodó.

Accuse (ékkjuz') v. a. vádolni; to one of some,

—

thing, vádolni vkit vmivél;

—

Accustom (ékkász'tám),

—

v.

one's self to something, vmiJiez szokni v. n. szokni; elhálni —able, adj. szokászokott; ance, s. sai),

szoktatni; to

a.

—

;

,

:

— — ary,

megszoktatás ; adj. szokásos, szokás szerinti; szokott ; —ed, közönséges adj. szokásban lév; meg;

szokott.

Ace

egy szem kártyában) ; csekélység; not ;\n egy cseppet sem. (esz), s.

—

Acerb

.

(észerb'), adj. fojtás,

marós;

fanyar,

—ate,

—ity, íz

szigorú; megkeseríteni;

v. a.

fanyarság, fanyar-

s.

szigorúság.

:

Acervate (észerVet), v. a. adj. felhalmohalmozni ;

zott.

\c Bcent (észesz'szent),

adj.

etat (é'szetét), 08 SÓ. !

•

8.

eczetsa-

szi'tifei), v. a. ecze-

ii

tni.

Acetosity,

Acetous

savanyúság

s.

(észi'tász), adj.

(észi't&m),

sa-

s.

bor-

fájdalom *dach< 3 —bone, 8. csip-

(ék), s.

~ :

m

:

ií;

fáj

:

;

m>. h:

Achievable, adj. kivih to. Achievance, r. Achievement.

Achieve (étsíV), ni,

kivívni,

m< üt hstett

savany

vanyúvíz. Acidulate, v. a. savanyítni. Acidulous, adj. savany ús.

;

(ek'mi)

,

s.

megval-

tet, legmagasabb fok

vad-

;

ság.

Acolothist

(ekal'othiszt), s. [virág. Aconite (ék'oneit), s. sisak-

miseszolga.

Acop, adv. tetn, fent. (é'karn), s, makk.

Acorn

—

—

tényrl

értesíteni; to

get acquainted with somebody, vkivel megismerkedhe is well acquainted ni with these parts of the country, jól ismeri e vidéket : —ance, s. ismeretismeret, ismers; ség, with the world, világismeacret : he is one of :

—

quaintances, közé tartozik.

ismerseim

(ékkweszt'), v. a. keresni, szerezni; s. szerzemény hódít many.

Acquiesce (ékwiesz'), v. n. in i, rmiheii megnyugodni, emit helybenhagyni

véghez vinni véghezvitel rzt meny; —i,s. zerzö.

>-.

.

:

-

; ;

— nee,

)

:

Acquiet, v. to Quiet. Acquirable, adj. megszerez-

het. Acquire

—ment.

;

— tal,

s.

:

•-•.

:

;

nyarság

héSi

i:.s.

7

Acrimonious (ékrimo'niász), adj. csípsíz, mardosó. Ac'ritude, Ac'rity, s. csipsség szigor. Acr< lamatic (ékkroéméfik), adj. titkos, bens aratott. Acroatics (ékkroét'iksz), s. pl. felolvasások az avatot:

tak számára. Acrobate (ek'rahet),

kötéU

s.

tánezos. Across (ékrasz'), adr. keresztül, keresztbe: át, által; risszás : the Thames,

—

Themszen

. Afoot (éfút'), adv. gyalog;

utód, unoka : most, adj. hátuhá: utolsó; noon, s. délután ; taste, s. utó-

Afield

Afflicted something, aggódni

self at

vmin. Aiflict'ed

and

part,

,

adj.

(with, at. by) szenved, with aggódó, bús ; to be the gout, köszvényben szenly, adv. húsait, vedni; siralmasan nyomorúan

—

—

:

;

— ness,

bú, keserv, nyo-

.v.

mni, szenvedés. bú,

s.

aggódás, szomorúság. Afflictive (éftiik'tiv), adj. bú-

szomorító. Affluence (éffluensz),s. hozzáfolyás bség. sító,

;

Afüuent,adj.beleöml,hozzáfolyó; bövölköd, gazdag. Afflux (éffláksz'l folyás tóduMs.

hozzá-

s.

,

r.

Afflux.

Afford (éfford'), séggel

}

adui

;

mni;

v.

meg-

a.

gyzni

bírni,

t elletni,

(

—

—

nem gyzi;

költ-

nyújtani

;

cannot

lie

;

it,

security, to biztosságot adni; the tree s fruit, a fa gyümölcsöt terem.

—

Affranchise (effrén'tsiz), a. felszabadítni,

v.

szabaddá

,

—

:

rakomány.

[önteni. r. a.

(éffreitf)-,

meg-

was —ed (at), megijedtem — e. ijedelem rémülés; —fnl, adj. rémít ijeszteni; I

:

—fully, adv. rémiten. Affront (éörant'L v. ".

—

t

one,«z< miié. zállani vkikikelni vki ellen, vki

r,l,

becsületét séi teni, vkit gyalázattal illetni : 8. sér-

—

.

meggyalázás ; to put an — upon ont', vkit durván ím en


iii:,.

l

adv. mesterségesen, ravaszul; ness, •-. mesterségesség csempescs
ister

,

nvérem

után kérdezsködtem ; I asked my sister to ^'" t"i me tiaexe, nvéremét kértem hogy menjt n oda helyettem; tu —people Ln church, jegyi

tt

.

Askew

(észkju'), v. Askance. Aslant (észlánt'), adv. rézs-

uton,félszögesen,félszakra.

Asleep (észlíp'), adv. aha, to fall — álomban elaludni, álomba merülni: to be aludni; to make :

—

—

,

,

elaltatni. Aslope (észlop'), adv. sikamlósán, lejtsen. Asp (észp), g. nyárfa ; sima sikló. ,

Asjiaragus (észpér'égász). spárga, nyulárnyék.

g.

Aspect (ész'pekt),

s. tekinkinézés, látvány, látszat; a maid of sweet kellemes arczu leány. Aspen (ész'pen), S. nyárfa, rezg nyárfa adj. nyár-

tet,

—

:

Asper (esz'per), adj. zordon, durea — 'ity, g. zordonság, durvaság, bajosság.

Asperse (észpersz'),

v. a.

meg-

locsolni; elmocskolni, rósz hírbe keverni, rágalmazni.

Asper'sion g. rágalmazás.

meglocsols ;

,

Asphalt

(észfélt'),

Asphyxy

földszu-

g.

(észfik'szi),

tetsz-

g,

halál, ütér szünet. Aspic (ész'pik), g. sírna sikl >; oil of lavandulá-plaj. Aspiration (észpiré'san) g. hehezés; vágyódás, hivatalkeresés. Aspire (észpeir7 ) v. n. vá-

—

,

,

(ászk. i'szk). v. u. kérni, kérdezni követelni ; to a question, kérdé t tenni: to

ni

—

:

rok.

adv. félre to put félretenni: to go félremenni. ks ma-\ Bí'meií), adj, sza(eszeid'),

—

észkánt'l. adv. oldalvást, hu rent t'i eye görbe szemmel nézni.

;

partra; to get

Aside

Askance ,Askauut( észkánsz'-

fából való.

Ashes (és'ez), s. pl. hamu. Ashore (ésor*), adv. parton,

—

falsü&tg,

g,

hoz zátett

and

emelkedni, felmenni, felhágni, megm \szni.

eend

Ascititoua (észitis'ász)

Ascribe (észkreib'),

s.

,

a.

áJ

vízkor.

maras.

Askance.

(észend'),

.

Ask

metélhagyma. Ascaunt,

As sati It

s.

lottkiséret; halott-tor.

h

t

kihirdetni.

21

,

gyódni (vmi után), kedni


•./. ügynök, megbízott, felhatalmazott; power of , s. meghatalmazó levél kép
l), s. játékszer; buborék. cs< kélység Bawd(baad), g. bordélygazda, kerít; v. a. megfertzni, bemocskolni : v. n. kerités;

;

s, l

foglalkozni.

Bawd'iness

fajtalanság,

.y.

,

trágárság.

Bawd'rick, s. v. Baldric. Bawd'ry, g. kerítés, ferti Imesség, szajhálkodás, paráznaság, trágárság. Bawd'y, adj. fajtalan, fertelbouse, g. bordélymes;

—

ház.

Bawl

kiabálni, ordítani ; v. a. kikiáltani. Bawl'er, g. kiabáló. (baal),

n.

v.

Bawsin (baa'szin), borz. Bay (bel, g. öböl töltés, gát .s.

:

:

baajtó Üreg, ablaküreg salt, s. tengeri sá bér : berry, g. babérbogyó; leaf, 8. babérlevél.

—

— — Bay

:

várakozás

Bean

fáradt vagyok to be going to, készülfélben lenni; be is going to depart, indulófélben van I am going to write now, irni akarok most to be to, kelleni: I am to write a letter, levelet kill irnom I am to be at borne at tw< o'clock, két árakor otthon kell lennem what am I to do now? mit kell tennem most} v. mi tér legy< k most t to he to részesül-

—s,

is

,

,

—

—

rodni; v. n. ugatni; v, a. megugatni. (be'jérd), «. pejló; ,

Bayard

:

|

vel), hatni, lietni: kelleni;

my

dog is nowhere to be found, kutyám sehol sem található; there are to be seen all sorts of funny tilings, ott mindenféle furcsaságot láthatni; be is to be esteemed, öt becsülni kell ; be is to be punisbed, öt meg kell büntetni, v. me(j te82 büntetve; tbanks

be to god, itala istennek; be it so, ugy legyen ; our kings to be, leend királyaink; whom are you for? kinek részén van kegyed ? be is no more, Ö

már nem él. Beacb (bits), S. jmrt

germellé];

Beacon

adj.

barna,

nyeszínü.

Bayonet rony; ,s.marhahúslevél. (bér), s.sör; small—, table gyenge sör : strong kétszerftt sör ; —house, 8, sörház. Beet (bit), s. czékla.

Beer

—

Beggar

—woman, 8.

—

,

,

Beetle

Begin

and.

to Fall), érni

irr. (r.

(

Before

bnhind')-

v. a.

Eool (l)iftu'),

prp. eltt, the day yesterday, tegnapeltt : lie stands — the door, a: ajtó eltt áll; lie st 1 me, (bifor*),

elébe

elbb

;

;

—

elttt

the tem

állott

ni

tire, :

—

mieltt I

,/

:

tz

I ]>ut

it

—

elejébe tet-

he went

—

away,

time, adv. annakelötte, hajdan. ire-hand, adv. élre, elzknew it — én azt 1 ve

elment;

téiül

:

,

I

:

ötét.

Befoul

(bifátü'),

nyezni.

v.

a.

h

,

,

—

he must

;

with

that, avval kell kezdenie: the concert begins at two o'clock, a hangverseny két órakor kezddik. Beginner, s. kezd he is but csak ujoncz még. a — Begin'ning, s. kezdet; —less, ;

,

adj. kezdetnélküli, (bigörd'), v. a irr. (begirt v. begirded, begirt) Övezni bekeríteni. Begnaw (binaa'), v. a. megrágni.

Begird

:

Begone

(bigoon'),

nen

pusztulj

Ei

adtam was — I elre with him, én megelztem

[bigén']

and n. began

;

tör-

[tani.

illedelmes. I

began

a.

—

n.

ténni rajta ), megesni. Bélit (bífitf), v. n. illeni. Befitting, part. arai adj. ill,

,

[bigán]), kezdeni, megkezdeni; kezddni; I don't know what to nem tudom, mi tév legyek as soon as he began speaking, mihelyest elkezdett beszélni; it begins to get dark, se-

tompa elméj. v. a.

,

:

(bigin'), v.

irr. (

—

Befall (bifaai'l,

s.

—

:

—

—

koldusáéi ; v. a. juttatni it s all description, az kimondhatlan, a: leírhatatadj. szegény, lan ; ly [dúlva. nyomorult. Beg'gingly, adv. kérve, kol-

bogár ütöhead, s. kos; sulyok; headed, adj. tökfilkó; (bí'tl), s.

s.

koldusbotra

—

I

1

1

Begrudge ;

l

int. el in-

[rozni. iae (bigríz'), v.a. /», >/-

1

11/ :!):

'.

(bigrads'), ki -i

Imit

v. !, I>l