147 31 37MB
Hungarian-English Pages [501]
ENGLISH-HUNGARIAN
DICTIONARY. l'.V
FRANZ DE PAULA BIZONFY. FIRST PART.
r
r
ANGOL-MAGYAR SZOTAR. ii;t\
DIZONFY FEEENCZ. ELSO KOTET.
MÁSODIK, SCOTT
WALTER,
BURNS
ROBERT
ÉS
MÁS SKÓT
ELFORDULÓ TÁJSZÓK MAGYARÁZATÁVAL BVÍTETT
ÍROK
FKANKLIN-T Á R S U L A T 1886.
MVEIBEN
KIADÁS.
BUDAPEST. MAOYAIS IIÍOhAf.MI INTI/.KT KS KÖNYVNYOMDA.
w job
ELOSZO. Igen hetesen jelezték a görögök lóyoq szóval úgy a léleknek a beszéd alapjául szolgáló erejét, az észt, mint a beszédet (nyelvet)
is.
Az
ész ugyanis az elvont gondolkodásnak tehetsége s
ezen tehetség nyilvánulása a beszéd
(nyelv),
melynek minden
szava egy-egy fogalmi jelet képez. Az ész fejldését veti a nyelvé
ész
is,
nyomban
kö-
és viszont a nyelv által s a nyelven fejldik az
mely az embert mint £a>ov Xoycx&vt néma felett oly végtelen magasra emeli. Valamint pedig az egyéni emberi ész a nyelv
is,
testvérei,
az
aloya ?(oa
közvetítésével fejldik: az emberiség
dése
is
a nyelvhez van kötve, a
ismeret és tapasztalás minden
mindennem
által
s
annak
értelmi fejl-
mennyiben minden tudomány, az nem-
kincsei a nyelv által szállanak
zedékrl nemzedékre. Kiviláglik ebbl, hogy a nyelv nem pusztán egyéb míveldési eszközök közé sorozandó, hanem minden más míveldési eszközök a nyelv által föltételez vék, minél fogva teljes joggal mondhatni
:
Ev
áo'/Vj
rp ó lóyoq.
Ha most már
megfontoljuk, hogy minden nyelvnek megvan-
nak saját és kizárólagos tulajdonát képez fogalmai s ennél fogva valamely nyelvnek kitétele által jelzett fogalom csak igen ritka esetekben adathatik vissza egész jelentsége és terjedelme szerint más nyelvnek egyes kifejezése által ha fontolóra veszszük, hogy ;
ennek folytán idegen nyelvek elsajátításánál a klek
új
fogalmak-
kai nyer gazdagodást s ez által a tárgyak számtalan vonatkozásai-
nak jön tndatára, melyekrl azeltt sejtelme sem volt, egészben tehát a gondolkodó tehetség fokozódik s a gondolatok viláha mindezeket megfigyeljük, V. Károly gossága növekedik, azon mondását: « a hány nyelvet valaki tud, annyi ember lakik
—
abban», csak helyeselhetni fogjuk. Eg}7 ébiránt már sokkal V. Károly eltt n romai költ Ennius is hasonló irányban nyilatkozott,
midn
«tria corda habere szerint (Xoct. att. XVII, 17) Mintquod loqui Graece et Osce et Latiné sciret.» annyira elhitetni kivannak oly hogy pedig a mennyiségtudós urak velünk, hogy a mennyiségtan lelki tehetségeink fejldésére legnagyobb befolyást gyakorol (mi egyébként, mint Hamilton W. tanár
Gellius
:
—
sese dicebat,
Edinburgh Review, Jan. 1836.1 már rég megczáfolhatlanúl bebizonyította, határozottan
nem
igaz),
— különös
örömömre
szolgál
tanulmányok érdekében napjaink egyik legszellemdüsabb csillagásza és mennyiségtudósának nézetére utalhatni. Ugyanis Zöllner János mindazon természet- és mennyiségtudósokat, kik nyelvészetileg kiképezve nincsenek, a míveletlen emberek közé sorolja, és a nyelvtanulmányt a bölcsészet nélkülözhetlen itt
a nyelvészeti
elöiskolájának
tekinti,
mivel «idegen nyelv tanulmányozásánál
els sorban a gondolkodás azon mveleteinek teljesíttetniük,
Az elme
melyek az anyanyelvnél
nem
kell
öntudatosan
tudva mennek véghez.
tehát idegen nyelv tanulása által az öntudatos gondolko-
dásban gyakoroltatik)) (Natúr der Cometen, XII).
A
mily elvitázhatlan befolyással bir a nyelvtanulmány egy-
részrl a
hogy
lelki
tehetségek fejldésére, oly természetes másrészrl,
e tekintetben
azon nyelv fog hatályosabb befolyást gyako-
mely a tökélynek magasabb fokán áll. És valóban Grimm Jakabnak igaza volt, midn az angol nyelvet legtökéletesebbnek állította. Ehhez járul még, hogy az angol irodalom is nevezetesen a francziát olyannyira felülmúlja, mint a görög a latint. Már ennélfogva is különösen sajnálandó tehát, hogy nemzeti irodalmunk eddigelé az angol nyelv elsajátítására vezethet segédeszközök teljes hiányával volt. A Franklin4ársulatnak, mely fenállása rövid ideje alatt számos, a közmveldést elmozdító iratok rolni,
kiadása és terjesztése által már
is
nagy érdemeket
szerzett,
fentartva az els angol-magyar szótárnak közzététele
azonban nevezett társulat ildomosán
cselekedett-e,
is.
midn
volt
Hogy annak
kidolgozásával igénytelen személyemet bízta meg, ez oly kérdés, melynek megbirálása másoktól függ. En nyíltan és szintén megvallom, hogy 1849-ik év óta magyarul vet
nem
olvastam.
bet mondottam,
—
De most
nem
jut eszembe,
magyar mühogy kelleténél töb-
irtani és
mert
1851-dik évben Londonban a fiatalabb menekült honvédtisztek részére hadtanoda nyittatott meg, melyben Rónay püspök a mennyiségtant, Thaly ezredes pedig a hadászatot és harcztant magyar nyelven adták el, s mely hadtanodába én is rendeltetve lettem. Miután azonban ezen tanintézet már néhány hó múlva bezáratott, tanulmányaimat külföldi egyetemeken folytatandó, Angolországot legott elhagytam, s midn oda 5 6 év leforgása után ismét visszatértem, csak alig négy-öt egykori bajtársra akadtam, kiknek mindegyike életfentartási gondok által sokkal nagyobb mérvben igénybe volt véve, semhogy ideje maradt volna, magyar nyelvgyakorlatok czéljából összejöve-
—
teleket tartani.
Csak 1868-dik évben tértem ismét vissza hazámba, s itt minden oldalról fülembe hangzott a szép dal: « itt nincs számodra hely», ismét külföldre mentem. Épen nincs czélom ezen nyájas fogadtatás miatt, melyben hazámban részesültem, panaszt
midn
emelni,
st
raságban,
ellenkezleg szivembl örvendek, hogy azon czimbo-
mely a kiegyezés óta az országon megosztozott
s
azt
a pénzügyi végromlás örvényébe sodorta, egy sem találtatik azon férfiak sorából, kik 1848/49. években éltüket koczkáztatták s a harcztéren vérzettek.
Errl
általában csak azért teszek emlí-
itt
hogy megmutassam, miszerint hazámba lett visszatértem után sem volt módom s alkalmam magyar nyelvgyakorlatokat
tést,
tehetni.
Midn
a szótár kidolgozásához fogtam, szó sem volt arról,
hogy szójárások
tárát
sét és használatát
is
adjak
s
minden fontosabb szónak
számos példák
által
jelenté-
megvilágítva elemezzem.
Mihelyt azonban a munkát megkezdettem, élénken ereztem, hogy v
a magyar és angol nyelv között fenforgó nagy eltérésnél fogva az angol szónak értelmezése igen gyakran csak példák által esz-
közölhet.
tam
Itt
egy oly nehézségre akadtam, melyre
melynek leküzdése a magyar nyelvnek
s
tételezte, azt
nem is
említve,
nem
számítot-
teljes ismeretét fel-
hogy az angol kitételeknek mindazon
esetekben, melyekben szükséges volt, példák általi kimerít ma-
gyarázata tízszeres idt és fáradságot vett igénybe.
Ha
azonban
nem maradt számomra Mindenekeltt meggyzdést szerzend tehát magamnak az iránt
lelkiismeretesen akartam eljárni, egyéb út
vájjon ily munkálatra
magyar nyelvismeretem kielégít-e? emun-
kának kezdetét kidolgozván, azt mutatványkép a Franklin-társulal irodalmi bizottsága egyik tagjának, Ballagi Mór tanár úrnak be-
nem lett volna épen rám nézvt nem elégítnek találandotta ezen munka terhe alól felmenteti
küldöttem. szintén megvallva, kellemetlen, ha ez által
magyarságomat
kötelezettségem
és
ki
s
Mig azonban oly emberek, kik maguk legkisebb érdemmé' sem birnak a világban, másoknak jeles tulajdonait és érdemeii
volna.
soha
el
nem
ismerik
:
érdemeket mindenkor Ballagi tanár úr
az érdemteljes férfiú ellenkezleg az idegei teljes készséggel
is teháfc, ki
a
méltányolni szokta. Igj
magyar szótár-irodalom terén na
gyobb érdemeket szerzett, mint bárki más, dolgozatom áttekintést után oda nyilatkozott, hogy az els pillanatra alapos szakembei
müvének tnik talán
nem
föl,
mely sokoldalú elnyei
egészen sikerült magyarítást
által
Hasonló értelemben nyilatkozott az érdemes intézett
késbbi
több kinyomatva torn,
levelében, volt, így
midn
szólván
a helylyel-közze
tízszeresen férfiú
kipótolja
egy hozzán
szótáromból már húsz ívné «
:
valóságos szerencsének tar
hogy oly avatott kézre bíztuk az alapvet munka kidolgozá
melyet ön úgy végez, hogy irodalmunkra nézve valóságo: nyereménynek mondható ». Ballagi tanár úr ezen szives felbátorí sát,
hogy jelen szótár
tásának tulajdonítható leginkább,
létesült é
különös örömömre szolgál ezen érdemteljes férfiúnak becses támo gátasáért ezennel nyilvánosan Sajnálattal érzem
magyarítás
lett
is
magam
volna kívánatos
szinte hálámat kifejezhetni.
hogy sok helyen sikerültebi ha mindazáltal minden egye
is, ;
kívántam volna idzni, míg az azoknak legjobban megfelel magyar kifejezést megtalálnom sikeangol' szó és szólásmódnál addig
rült,
akkor természetesen egy emberélet sem leendett volna elég-
séges vállalatom befejezésére. Egyébiránt jó lélekkel állíthatom,
hogy ezen munkára különben is tízszer annyi idt fordítottam, a mint arra fordítanom kellé, ha saját érdekemet tekintettem volna. S a ki megfontolja, hány tudós ft foglalkoztatott az angol-német szótár-írás több mint egy század óta s mily hihetetlen sok teend és hiány maradt még fenn e téren is az méltányosan bizonyára nem követelheti, hogy ezen els angol-magyar szótár, melyhez mindennem elmunkálatok és segédeszközök hiányoztak, s melynek kidolgozásánál egészen saját ermre voltam utalva, minden :
Hogy mindemellett
tekintetben tökéletes legyen.
jelen szótár sok
oly igen fontos és igen értékes anyagot tartalmaz,
más szótárban nem
mely semmi könnyen
foglaltatik, azt a szakavatottak oly
belátandják, mint azt
hogy az angol
is,
és
magyar nyelv között fen-
forgó eltéréseket és különbségeket mindenütt kellkép kiemelni és kifejteni igyekeztem,
német, vagy
mely munkálatnál természetesen angol, angol-
angol-franczia szótárt
nem
teljességgel
használ-
hattam.
Az angol hogy az
a
kiejtést
mélyén, mint az ©. kénytelen voltam
harmadával
.
e,
ki,
a
magyar betk kielégítk m-m
használni,
is
mely a magyar
iá]')>
k
'ki jogaiba való bevágás jog:
sérelem.
Accrue (ékknV), v. n. növekedni, nagyobbodni ; eredni.
Accumb
(ékkámb'),
v. n.
tal mellé) dlni, feküdni ; ent, adj. fekv, vmiliez
—
dl. Accumulate
(ékkju'mulet), halmozni, felhalmozni ; v. n. felhalmozódni. Accumula'tion, s. hala halmazat. v.
a.
Accuracy
(ék'kjurészi),
pontosság, szabatosság
•-.
;
ha-
tározottság.
Ac'curate, adj. szorgalmas, ness, s. pontos, szabatos pontosság, szabatosság. a. v. Accurse (ékkörsz') ;
— ,
,
Achor
Accusable —ed,
megátkozni:
and
part.
Acid
adj. átkozott.
Accusable (ékkju'szébl), adj. vádolható hibás, feddésre ;
méltó. vaduló*, vád, Accusa'tion, panasz. Accu'sative, adj. Vádló; s. .--.
tárgyeset.
Accu'satory, adj. vádoskodó.
Accuse (ékkjuz') v. a. vádolni; to one of some,
—
thing, vádolni vkit vmivél;
—
Accustom (ékkász'tám),
—
v.
one's self to something, vmiJiez szokni v. n. szokni; elhálni —able, adj. szokászokott; ance, s. sai),
szoktatni; to
a.
—
;
,
:
— — ary,
megszoktatás ; adj. szokásos, szokás szerinti; szokott ; —ed, közönséges adj. szokásban lév; meg;
szokott.
Ace
egy szem kártyában) ; csekélység; not ;\n egy cseppet sem. (esz), s.
—
Acerb
.
(észerb'), adj. fojtás,
marós;
fanyar,
—ate,
—ity, íz
szigorú; megkeseríteni;
v. a.
fanyarság, fanyar-
s.
szigorúság.
:
Acervate (észerVet), v. a. adj. felhalmohalmozni ;
zott.
\c Bcent (észesz'szent),
adj.
etat (é'szetét), 08 SÓ. !
•
8.
eczetsa-
szi'tifei), v. a. ecze-
ii
tni.
Acetosity,
Acetous
savanyúság
s.
(észi'tász), adj.
(észi't&m),
sa-
s.
bor-
fájdalom *dach< 3 —bone, 8. csip-
(ék), s.
~ :
m
:
ií;
fáj
:
;
m>. h:
Achievable, adj. kivih to. Achievance, r. Achievement.
Achieve (étsíV), ni,
kivívni,
m< üt hstett
savany
vanyúvíz. Acidulate, v. a. savanyítni. Acidulous, adj. savany ús.
;
(ek'mi)
,
s.
megval-
tet, legmagasabb fok
vad-
;
ság.
Acolothist
(ekal'othiszt), s. [virág. Aconite (ék'oneit), s. sisak-
miseszolga.
Acop, adv. tetn, fent. (é'karn), s, makk.
Acorn
—
—
tényrl
értesíteni; to
get acquainted with somebody, vkivel megismerkedhe is well acquainted ni with these parts of the country, jól ismeri e vidéket : —ance, s. ismeretismeret, ismers; ség, with the world, világismeacret : he is one of :
—
quaintances, közé tartozik.
ismerseim
(ékkweszt'), v. a. keresni, szerezni; s. szerzemény hódít many.
Acquiesce (ékwiesz'), v. n. in i, rmiheii megnyugodni, emit helybenhagyni
véghez vinni véghezvitel rzt meny; —i,s. zerzö.
>-.
.
:
-
; ;
— nee,
)
:
Acquiet, v. to Quiet. Acquirable, adj. megszerez-
het. Acquire
—ment.
;
— tal,
s.
:
•-•.
:
;
nyarság
héSi
i:.s.
7
Acrimonious (ékrimo'niász), adj. csípsíz, mardosó. Ac'ritude, Ac'rity, s. csipsség szigor. Acr< lamatic (ékkroéméfik), adj. titkos, bens aratott. Acroatics (ékkroét'iksz), s. pl. felolvasások az avatot:
tak számára. Acrobate (ek'rahet),
kötéU
s.
tánezos. Across (ékrasz'), adr. keresztül, keresztbe: át, által; risszás : the Thames,
—
Themszen
. Afoot (éfút'), adv. gyalog;
utód, unoka : most, adj. hátuhá: utolsó; noon, s. délután ; taste, s. utó-
Afield
Afflicted something, aggódni
self at
vmin. Aiflict'ed
and
part,
,
adj.
(with, at. by) szenved, with aggódó, bús ; to be the gout, köszvényben szenly, adv. húsait, vedni; siralmasan nyomorúan
—
—
:
;
— ness,
bú, keserv, nyo-
.v.
mni, szenvedés. bú,
s.
aggódás, szomorúság. Afflictive (éftiik'tiv), adj. bú-
szomorító. Affluence (éffluensz),s. hozzáfolyás bség. sító,
;
Afüuent,adj.beleöml,hozzáfolyó; bövölköd, gazdag. Afflux (éffláksz'l folyás tóduMs.
hozzá-
s.
,
r.
Afflux.
Afford (éfford'), séggel
}
adui
;
mni;
v.
meg-
a.
gyzni
bírni,
t elletni,
(
—
—
nem gyzi;
költ-
nyújtani
;
cannot
lie
;
it,
security, to biztosságot adni; the tree s fruit, a fa gyümölcsöt terem.
—
Affranchise (effrén'tsiz), a. felszabadítni,
v.
szabaddá
,
—
:
rakomány.
[önteni. r. a.
(éffreitf)-,
meg-
was —ed (at), megijedtem — e. ijedelem rémülés; —fnl, adj. rémít ijeszteni; I
:
—fully, adv. rémiten. Affront (éörant'L v. ".
—
t
one,«z< miié. zállani vkikikelni vki ellen, vki
r,l,
becsületét séi teni, vkit gyalázattal illetni : 8. sér-
—
.
meggyalázás ; to put an — upon ont', vkit durván ím en
iii:,.
l
adv. mesterségesen, ravaszul; ness, •-. mesterségesség csempescs
ister
,
nvérem
után kérdezsködtem ; I asked my sister to ^'" t"i me tiaexe, nvéremét kértem hogy menjt n oda helyettem; tu —people Ln church, jegyi
tt
.
Askew
(észkju'), v. Askance. Aslant (észlánt'), adv. rézs-
uton,félszögesen,félszakra.
Asleep (észlíp'), adv. aha, to fall — álomban elaludni, álomba merülni: to be aludni; to make :
—
—
,
,
elaltatni. Aslope (észlop'), adv. sikamlósán, lejtsen. Asp (észp), g. nyárfa ; sima sikló. ,
Asjiaragus (észpér'égász). spárga, nyulárnyék.
g.
Aspect (ész'pekt),
s. tekinkinézés, látvány, látszat; a maid of sweet kellemes arczu leány. Aspen (ész'pen), S. nyárfa, rezg nyárfa adj. nyár-
tet,
—
:
Asper (esz'per), adj. zordon, durea — 'ity, g. zordonság, durvaság, bajosság.
Asperse (észpersz'),
v. a.
meg-
locsolni; elmocskolni, rósz hírbe keverni, rágalmazni.
Asper'sion g. rágalmazás.
meglocsols ;
,
Asphalt
(észfélt'),
Asphyxy
földszu-
g.
(észfik'szi),
tetsz-
g,
halál, ütér szünet. Aspic (ész'pik), g. sírna sikl >; oil of lavandulá-plaj. Aspiration (észpiré'san) g. hehezés; vágyódás, hivatalkeresés. Aspire (észpeir7 ) v. n. vá-
—
,
,
(ászk. i'szk). v. u. kérni, kérdezni követelni ; to a question, kérdé t tenni: to
ni
—
:
rok.
adv. félre to put félretenni: to go félremenni. ks ma-\ Bí'meií), adj, sza(eszeid'),
—
észkánt'l. adv. oldalvást, hu rent t'i eye görbe szemmel nézni.
;
partra; to get
Aside
Askance ,Askauut( észkánsz'-
fából való.
Ashes (és'ez), s. pl. hamu. Ashore (ésor*), adv. parton,
—
falsü&tg,
g,
hoz zátett
and
emelkedni, felmenni, felhágni, megm \szni.
eend
Ascititoua (észitis'ász)
Ascribe (észkreib'),
s.
,
a.
áJ
vízkor.
maras.
Askance.
(észend'),
.
Ask
metélhagyma. Ascaunt,
As sati It
s.
lottkiséret; halott-tor.
h
t
kihirdetni.
21
,
gyódni (vmi után), kedni
•./. ügynök, megbízott, felhatalmazott; power of , s. meghatalmazó levél kép
l), s. játékszer; buborék. cs< kélység Bawd(baad), g. bordélygazda, kerít; v. a. megfertzni, bemocskolni : v. n. kerités;
;
s, l
foglalkozni.
Bawd'iness
fajtalanság,
.y.
,
trágárság.
Bawd'rick, s. v. Baldric. Bawd'ry, g. kerítés, ferti Imesség, szajhálkodás, paráznaság, trágárság. Bawd'y, adj. fajtalan, fertelbouse, g. bordélymes;
—
ház.
Bawl
kiabálni, ordítani ; v. a. kikiáltani. Bawl'er, g. kiabáló. (baal),
n.
v.
Bawsin (baa'szin), borz. Bay (bel, g. öböl töltés, gát .s.
:
:
baajtó Üreg, ablaküreg salt, s. tengeri sá bér : berry, g. babérbogyó; leaf, 8. babérlevél.
—
— — Bay
:
várakozás
Bean
fáradt vagyok to be going to, készülfélben lenni; be is going to depart, indulófélben van I am going to write now, irni akarok most to be to, kelleni: I am to write a letter, levelet kill irnom I am to be at borne at tw< o'clock, két árakor otthon kell lennem what am I to do now? mit kell tennem most} v. mi tér legy< k most t to he to részesül-
—s,
is
,
,
—
—
rodni; v. n. ugatni; v, a. megugatni. (be'jérd), «. pejló; ,
Bayard
:
|
vel), hatni, lietni: kelleni;
my
dog is nowhere to be found, kutyám sehol sem található; there are to be seen all sorts of funny tilings, ott mindenféle furcsaságot láthatni; be is to be esteemed, öt becsülni kell ; be is to be punisbed, öt meg kell büntetni, v. me(j te82 büntetve; tbanks
be to god, itala istennek; be it so, ugy legyen ; our kings to be, leend királyaink; whom are you for? kinek részén van kegyed ? be is no more, Ö
már nem él. Beacb (bits), S. jmrt
germellé];
Beacon
adj.
barna,
nyeszínü.
Bayonet rony; ,s.marhahúslevél. (bér), s.sör; small—, table gyenge sör : strong kétszerftt sör ; —house, 8, sörház. Beet (bit), s. czékla.
Beer
—
Beggar
—woman, 8.
—
,
,
Beetle
Begin
and.
to Fall), érni
irr. (r.
(
Before
bnhind')-
v. a.
Eool (l)iftu'),
prp. eltt, the day yesterday, tegnapeltt : lie stands — the door, a: ajtó eltt áll; lie st 1 me, (bifor*),
elébe
elbb
;
;
—
elttt
the tem
állott
ni
tire, :
—
mieltt I
,/
:
tz
I ]>ut
it
—
elejébe tet-
he went
—
away,
time, adv. annakelötte, hajdan. ire-hand, adv. élre, elzknew it — én azt 1 ve
elment;
téiül
:
,
I
:
ötét.
Befoul
(bifátü'),
nyezni.
v.
a.
h
,
,
—
he must
;
with
that, avval kell kezdenie: the concert begins at two o'clock, a hangverseny két órakor kezddik. Beginner, s. kezd he is but csak ujoncz még. a — Begin'ning, s. kezdet; —less, ;
,
adj. kezdetnélküli, (bigörd'), v. a irr. (begirt v. begirded, begirt) Övezni bekeríteni. Begnaw (binaa'), v. a. megrágni.
Begird
:
Begone
(bigoon'),
nen
pusztulj
Ei
adtam was — I elre with him, én megelztem
[bigén']
and n. began
;
tör-
[tani.
illedelmes. I
began
a.
—
n.
ténni rajta ), megesni. Bélit (bífitf), v. n. illeni. Befitting, part. arai adj. ill,
,
[bigán]), kezdeni, megkezdeni; kezddni; I don't know what to nem tudom, mi tév legyek as soon as he began speaking, mihelyest elkezdett beszélni; it begins to get dark, se-
tompa elméj. v. a.
,
:
(bigin'), v.
irr. (
—
Befall (bifaai'l,
s.
—
:
—
—
koldusáéi ; v. a. juttatni it s all description, az kimondhatlan, a: leírhatatadj. szegény, lan ; ly [dúlva. nyomorult. Beg'gingly, adv. kérve, kol-
bogár ütöhead, s. kos; sulyok; headed, adj. tökfilkó; (bí'tl), s.
s.
koldusbotra
—
I
1
1
Begrudge ;
l
int. el in-
[rozni. iae (bigríz'), v.a. /», >/-
1
11/ :!):
'.
(bigrads'), ki -i
Imit
v. !, I>l