Vendégváró - Látnivalók Vas megyében 9638602511, 9789638602510 [PDF]

Zitiervorschau

VENDÉGVÁRÓ Látnivalók Vas megyében

Ez a könyv megrendelhetô: Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663 Hangposta: 46/501-672 E-mail: [email protected], web-áruház: www.vendegvaro.hu Fogyasztói ár: 2600 Ft A webáruházban 5%-os kedvezménnyel: 2470 Ft Well-PRess Kiadó · Miskolc 2ooo

A kötet támogatója a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala és a Vas Megyei Közgyûlés

TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás

9

RÁBA MENTE Sárvár Rábapaty, Ikervár, Meggyeskovácsi Rum, Zsennye Rábahídvég, Magyarszecsôd, Körmend Csákánydoroszló Felsômarác, Ivánc, Hegyhátszentmárton Gasztony, Rátót, Rábagyarmat Nemesmedves, Rönök

10 14 17 18 19 21 22 23 24

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK Szentgotthárd Felsôszölnök Apátistvánfalva, Kétvölgy Szalafô Ôriszentpéter Bajánsenye, Hodos Kapornak, Domonkosfa Kercaszomor, Magyarszombatfa Velemér Nagyrákos, Pankasz, Hegyhátszentjakab Ôrimagyarósd, Szôce

26 32 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK Nagymizdó, Szarvaskend, Döröske Petômihályfa, Hegyhátszentpéter Gyôrvár, Oszkó Bérbaltavár, Mikosszéplak, Csehimindszent Vasvár Alsóújlak, Kám Hosszúpereszteg Duka, Jánosháza Karakó, Kissomlyó Káld, Borgáta, Egyházashetye Mesteri, Nagysimonyi Sitke, Celldömölk Kemenesmihályfa, Kemenessömjén Kemenesmagasi, Pápoc, Kenyeri Csönge Ostffyasszonyfa

44 49 50 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 62 63 64 65

RÉPCE MENTE Uraiújfalu Nick, Répcelak Vasegerszeg, Nagygeresd Hegyfalu

66 70 71 72 73

Répceszentgyörgy, Gór Bük-Bükfürdô Sajtoskál Simaság Csepreg Tömörd

74 75 77 78 79 82

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE Kôszegpaty, Nemescsó Kôszegdoroszló, Kôszegszerdahely Velem Bozsok Cák Horvátzsidány, Peresznye Kôszeg Léka, Rohonc Városszalónak Salunak

84 89 90 91 93 94 95 96 110 112 112

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE Szombathely Táplánszentkereszt, Tanakajd, Vasszécseny Csempeszkopács, Nemeskolta, Sorkifalud Sorokpolány, Balogunyom, Ják Szentpéterfa, Pornóapáti, Vaskeresztes Narda, Dozmat, Sé Vép, Szeleste, Vassurány Acsád, Vasasszonyfa, Gencsapáti

114 117 130 131 132 134 135 136 137

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK Turisztikai információk Közérdekû információk Közlekedés Gyógyfürdôk, strandok Aktív pihenés Falusi turizmus Gasztronómia Hol lakjunk? Hol étkezzünk? Kulturális rendezvények Múzeumok, kiállítóhelyek Népmûvészet Védett természeti értékek Kislexikon Kiemelt mûemlékek, befektetési lehetôségek Fotójegyzék Felhasznált irodalom Települések a térképen Névmutató

138 138 139 144 148 151 155 156 158 165 167 168 170 175 178 182 183 184 185

Fôszerkesztô: Boda László és Orbán Róbert Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska Szerzôk: Bajó Éva, dr. Bariska István, Boda László, Huszár Judit, Nagy Endre, Orbán Róbert, Söptei Imre, dr. Vig Károly, Zentai Zoltán A fotókat készítették: Balogh Lajos, Benczik Zoltán, Benkô Sándor, Boda László, Czika László, Garas Kálmán, Grencsó István, Németh József, Pup Vilmos, Rácz József, Székely Anikó, Váradi Gábor, dr. Vig Károly, Wellner Ervin, Zentai Zoltán Címlapfotó: Németh József: A körmendi Batthyány-kastély Kiadói lektor: dr. Ormos Tamás. Olvasószerkesztô: Papné Veres Ildikó Kiadói menedzser: dr. Sárvári Józsefné Marketing: Well-PRess Telemarketing – Miskolc. E-mail: [email protected] Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest Akvarellek: Nemes István – Baja, szaklektor: Horváth Benô – Miskolc Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió. E-mail: [email protected] Tördelés: Nazar Bt. Miskolc – Fésüs László Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Tel./Fax: (+36) 46/501-660 E-mail: [email protected] – I n t e r n e t : w w w . w e l l - p r e s s . h u www.vendegvaro.hu Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György A könyv anyagának lezárása: 2000. február 29. Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani, vagy más módon rögzíteni és hasznosítani. ISBN 963 86025 11 ISSN 1219 – 431 X

A Nádasdy-vár Sárváron

Szombathelyi Kálvária-templom

AJÁNLÁS Változatos vidék. Szívdobbantóan ismerôs a magyar ember számára, mert itt járva azt érzi a honi utazó, hogy Vas megye több szempontból is mintegy esszenciája az országnak. Északnyugati sarkában a Dunántúl legmagasabb pontja. Keleti felén és közepén alföldi jellegû sík vidék, másutt hegyhát, dombhát, igazi Pannon táj. Egy méltóságteljesen hömpölygô nagy folyó a Rába pedig szinte teljes hosszában kettészeli, két „országrészre” osztja. Történelmi múltja is oly nagyon jellemzô. Jelentôs ôskori emlékekre bukkantak a Ság hegyen, a Velem melletti Szent Vidhegyen, Sé környékén és másutt is. Közismertek Savaria – Szombathely – római kori emlékei. A történelmi Ôrség települései a honfoglaló magyarság letelepedésérôl, a határvidék védelmi rendszerérôl adnak szemléletes képet. A keresztény Európában elfoglalt helyünk jól érzékelhetô a jáki Szent György-templom, valamint Velemér, Csempeszkopács, Ôriszentpéter és Pápoc XIII. századi kis templomainak megtekintésekor. A reformáció korának véres és kevésbé véres konfliktusai körvonalazódnak Csepreg és Sárvár kultúrtörténeti emlékeibôl. A nyugati végek török elleni küzdelmeirôl elég csak Kôszeg 1532es ostromát és Jurisics Miklós nevét említeni. Országos jelentôségû fôúri családok – Esterházyak, Nádasdyak, Batthyányak, Erdôdyek – hajdani kastélyaiban gyönyörködhet ma is a látogató. A mindig öntudatos itteni kis- és középnemesség persze követte a nagyurak példáját, és az ô XVIII–XIX. századi építési kedvüknek köszönhetôen szinte minden második-harmadik vasi településen van figyelemre méltó kiskastély vagy kúria. Ez a nemesség aztán számos kiváló politikust és katonát adott a hazának a reformkor és a 48-as szabadságharc idején. A kiegyezés utáni ipari, technikai és kulturális fejlôdés még ma is érezteti hatását.

A környezetszennyezô nagyipar hiányának köszönhetôen maradtak érintetlenül a megye természeti kincsei. A Kôszegihegység, az Ôrség és a Vendvidék a természetkedvelôk, túrázók kedvelt célpontja. E szempontból nem kevésbé értékes, de még felfedezésre vár a Vasi-Hegyhát. Sok látogatót vonz a Jeli Arborétum, kevésbé ismert a kámoni, a sárvári, de számos, szinte ismeretlen védett kastélypark is várja a botanika iránt érdeklôdô látogatókat. Nyugodt, természetközeli nyaralás lehetôségét adják a Szajki-tavak, a Vadása-tó vagy az utóbbi években felfejlesztett Döröskei-tó. Bükfürdô gyógyvize világhírû, Sárvár neve is jól cseng, de egyre többen keresik fel Vasvár, Mesteri és Borgáta termálfürdôjét is. Az irodalmi vonatkozások miatt (Berzsenyi, Petôfi, Weöres) feltétlenül érdemes a Kemenes-vidékre, Kemenesaljára ellátogatni. E rövid ajánlásban nem beszélhettünk Kôszeg, Szombathely, Szentgotthárd számos látnivalójáról, a múzeumok kincseirôl, a népi építészet emlékeirôl, a kulturális programokról, az aktív pihenés gazdag lehetôségeirôl. Takaros falvak, emberi léptékû városok, kulturált szálláshelyek, gazdag kínálatú étlappal rendelkezô vendéglôk és kedves, barátságos emberek várják a megyébe látogatókat. Aki járt itt tudja, a majdan idelátogató tapasztalni fogja: Vas vonzó és igazi vendégváró vidék.

Boda László

Orbán Róbert

fôszerkesztô

fôszerkesztô

Körtvélyesi Erzsébet felelôs szerkesztô

RÁBA MENTE

A Rába folyó kb. 80 km hosszúságban átszeli Vas megyét; a táj felszíni arculatát mintegy 5–15 km szélességben jelenkori hordalékával alakítja ki. A folyó vonalában – és a táj tengelyében – mélyen húzódó Rába-vonal fontos szerkezeti határ, amely az Alpok megsüllyedt nyúlványait választja el a Dunántúli-középhegység mélybe zökkent rögeitôl. A felszíni táj valójában a 440–290 millió év között képzôdött ún. Rába menti metamorf összlet felett fekszik, s jelenlegi helyére az alpi hegységképzôdés során került.

10

A miocén korban lesüllyedt területet tenger borította el, majd a tenger az ide torkolló folyók édesvizétôl fokozatosan kiédesedett. A többszáz méter vastagságban felhalmozódott agyag, márga és homokréteg ennek a beltengeri, tavi idôszaknak az emlékeit ôrzi. A Pannon-kor végén e folyók – köztük az Ôs-Rába –, hordalékukkal feltöltötték a medencét, miközben a kéregmozgások hatására a Rába-völgy a környezô területekhez képest árokszerûen megsüllyedt. Mivel a pleisztocén kor folyamán a folyó

RÁBA MENTE munkavégzô képessége, vagyis a bevágódás (medermélyítés) és a hordalék-felhalmozás periodikusan változott, lépcsôzetes teraszok alakultak ki. Eközben a korszak hideg idôszakában a jég és a fagy által létrehozott különbözô nagyságú réseket, repedéseket homok és agyag töltötte ki, fagyékeket és fagyzsákokat alkotva. A felszínt végül jégkorszaki vályog és löszös üledék fedte be. Mára a folyó homokot, iszapot és kavicsot teregetett szét itt. A Rába Vas megyei szakasza jelentôs eséssel bír. A Lapincs Szentgotthárdnál torkollik a vele szinte azonos vízhozamú Rábába. A Pinka, a Sorok és a Gyöngyös bal oldalról, míg a Csörnöc-Herpenyô 55 km-es párhuzamos folyás után Sárvár felett jobbról ömlik bele. A Rába mentén 73 „kistó” is található, többségük a folyó lefûzött

holtága. A vízfolyásra jellemzô, hogy a szeszélyes árvizek tavasszal, míg a kisvizek nyár végén jelentkeznek. A Rábán három kis vízierômû is mûködik, melyek közül az ikervári a legjelentôsebb. Mivel a terület É–D-i megnyúltsága viszonylag nagy, az éghajlat is eszerint változik. Az évi középhômérséklet nyugatról északkelet felé 9 °C-ról 9,8 °C-ra növekszik. A napfényes órák száma, szintén ezen a vonalon, 1800ról 1900-ra nô. A csapadék évi menynyisége viszont nyugaton nagyobb (750 mm), északkeleten kisebb (650 mm). Az uralkodó szélirány északi, 3,5 m/sec átlagos szélsebességgel. A folyót kísérô ártéri síkságon réti öntéstalaj alakult ki. Az ártértôl kicsit távolabb, a Sorok pataktól nyugatra agyagbemosódásos barna erdôtalaj, tôle északra barnaföld képzôdött.

Nemcsak a nagy fôúri lakok, hanem a kiskastélyok is megérdemlik, hogy felkeressük ôket. A „Rába menti kastélyok” (Rátót, Csákánydoroszló, Ivánc, Körmend, Zsennye, Ikervár, Meggyeskovácsi, Sárvár, Rábapaty) végigjárására akár egész napos túraprogramot is szervezhetünk.

A sárvári Nádasdy-vár

11

RÁBA MENTE

A Rábahídvégtôl Rábafüzesig, az országhatárig vezetô 8-as út Vas megye legforgalmasabb közútja. Sajnos, kevés az olyan turista, aki azért tér le errôl az útról, hogy az onnan legfejlebb néhány kilométerre lévô látnivalókat felkeresse. Pedig az út mellett szinte majdnem minden településen van valami érdekesség. Az ország történetének valamennyi korszakából találhatunk itt egy-egy emléket; a legtöbb stílus képviselteti magát valamilyen építészeti megoldással vagy objektummal.

12

A Rába mente élôvilága rendkívül változatos, mivel kontinentális és mediterrán hatások egyaránt érik. A réteken, ligetekben és a nedvesebb területeken számos ehetô gomba szedhetô (például: mezei szegfûgomba, mezei és óriáscsiperke, lilatönkû pereszke stb.). A ligeterdôk jellemzô növénye a kocsányos tölgy, a magas kôris, a közönséges gyertyán, a juhar, a kökény és a galagonya. Körmend, Molnaszecsôd, Egyházashollós és Sárvár térségének erdeiben tavasszal nagy tömegben virít a hóvirág. A szárazabb és nedvesebb területek határán nagyon gyakori az enyves éger, a Rába holtágai mellett a hamvas éger. Érdekesség, hogy Körmend és Magyarszecsôd között a Szemcse-parton a fekete dió kis számú állománya is él. Jól ismerik és gyûjtik a málnát és a hamvas szedret. Agresszívan terjed a magas aranyvesszô és az akác. A Rába és a patakok közvetlen közelében kialakult nedves réteken számos ritka növényfaj él. Ilyen a kétlevelû sarkvirág, a mocsári kosbor, a hússzínû ujjaskosbor, a széleslevelû ujjaskosbor és a foltos ujjaskosbor. Viszonylag elterjedt a sárga- és a kockásliliom, valamint az ôszi kikerics. A Rába mente állatvilágával majdnem ötven kutató foglalkozott. Az egysejtûektôl az emlôsökig több ezer faj képviselteti magát. A rovarok közül a kisasszony szitakötô, a feketelábú szitakötô és az erdei szitakötô számos példánya él itt. Az egyenesszárnyúak közül a zöld lombszöcskével, a mezei tücsökkel és az imádkozó sáskával ugyancsak találkozhatunk. Megtalálható jónéhány cincérfaj (takács cincér, kis hôscincér, közönséges darázscincér stb.), általánosan elterjedt a kecskedarázs, a lódarázs, a réti hangya, valamint több szúnyogfaj. Változatos színekben pompázó lep-

kék (rókalepke, kis apollólepke, nappali pávaszem, fecskefarkú lepke stb.) bukkannak fel. A puhatestûek közül a folyamkagylót és az éti csigát érdemes kiemelni. A horgászok örömére a Rába és vízgyûjtô területe rendkívül gazdag a különféle halfajokban. Kifogható itt többek között az ezüstkárász, a kárász, a ponty, a keszeg, a bagolykeszeg, a paduc, a dévérkeszeg, a domolykó, a küsz, a márna, a védett réti csík, a balin, a harcsa, a csuka, a süllô, a sügér, a magyar és a német bucó, és néhol a sebes pisztráng is. A kétéltûek közül a gyepi, az erdei, a mocsári, a kacagó és a leveli béka, valamint a vörös és sárga hasú unka érdemel említést. A farkos kétéltûeket a tarajos, a pettyes és az alpesi gôte képviseli. A hüllôk viszonylag kis fajszámmal (fürge gyík, törékeny gyík, vízisikló) fordulnak elô. A madarak közül többek között itt költ a tôkés réce, a kis lile, a billegetô cankó, a fehér gólya, a szürke gém, a barázdabillegetô és a jégmadár. Rendszeresen visszatér a kis vöcsök, a fekete gólya, a nagy kócsag, a bíbic és a sárszalonka. A ligeterdôkben és a nedves réteken az erdei pinty, a széncinege, a fülemüle, a vörösbegy, a kakukk, a búbos banka, a héja, a karvaly és az egerészölyv példányai láthatók. Az emlôsök közül megtalálható a vidra, a hermelin, a vízi cickány, a nyest, a róka, a borz, a mókus, a hörcsög, a mezei nyúl, az ôz, a vaddisznó és a szarvas. A Rába völgyében járunk, de az itt még sebes folyó szóba sem jöhet, mint víziút. Az ebben a fejezetben szereplô tájegységben négy jelentôsebb átkelô volt már a középkorban is (Sárvár, Rábahidvég, Körmend, Csákánydoroszló). Az átkelést mindegyik helyen várak ôrizték. E várak közül

RÁBA MENTE

három – ha átépítve is, de – áll, egyedül Rábahidvég (és a túlparton lévô Vasvár) vára pusztult el. A Rábának hadászati jelentôsége is volt, maga a folyó is természetes védôvonalként szolgált. 1664-ben a délrôl, délkeletrôl özönlô török sereg többször is sikertelenül próbált átkelni a folyón, amíg eljutott Szentgotthárdig. A vasi Rába mentén három jelentôsebb település van. A Lapincs és a Rába összefolyásánál fekvô Szentgotthárd (az Ôrség és a Vendvidék címû fejezetben ismertetjük), Körmend és Sárvár. Az utóbbi két városhoz egyegy magyar fôúri család neve is kapcsolódik. Körmend urai több mint 300 éven keresztül a Batthyányak voltak, Sárvár pedig majdnem 150 évig a Nádasdyak birtoka. A két család nemcsak e két város és környéke történetére volt nagy hatással, hanem az

egész magyar kultúrára. Gondoljunk csak a Batthyányak és a botanikus Clusius, vagy a Nádasdyak és a könyvnyomtató Sylvester János kapcsolatára! A Rába mente népét nem lehet egységes néprajzi csoportba besorolni. Ezt a vidéket ma szinte kizárólag magyarok lakják. 1946 elôtt Rönök és Nemesmedves lakossága német volt ugyan, de a kitelepítések után alig maradt itt néhány német család. A ma már Körmendhez tartozó Felsôberki faluban és Horvátnádalján korábban horvátok is éltek, de a két település századunk második felére már teljesen elmagyarosodott. Az itteni lakosság döntô többsége katolikus. Evangélikusok nagyobb számban Körmenden és Sárváron, reformátusok Körmenden, Magyarszecsôdön és Molnaszecsôdön élnek.

A Rába

A Rába a felsô szakaszán, Szentgotthárd és Körmend között szinte vadvíz jellegû folyó. Igen népszerûek a nyaranta szervezett vízi túrák. Gyalogos túrázásra a Szentgotthárd és Horvátnádalja közötti Szent Imre vándorutat ajánlhatjuk. Ez az útvonal az egykori vasfüggönyön belül, közvetlenül az országhatár mellett vezet. Végigjárói a túra teljesítését igazoló oklevelet és kitûzôt kapnak.

13

RÁBA MENTE

Az elsô Magyarországon megjelent magyar nyelvû könyvet itt nyomtatta Abádi Benedek. Nádasdy Tamás fiának, Nádasdy (II) Ferencnek az udvarában tartózkodott udvari prédikátorként Magyari István, akit „Az országokban való sok romlásoknak okairól” írott mûve tesz jelentôssé. Ez a könyv Manlius János nyomdájában Sárváron jelent meg elôször.

Tinódi Lantos Sebestyén Nádasdy Tamás pártfogoltjaként többször is megfordult a sárvári udvarban. 1553-ban valószínûleg Nádasdy javaslatára kapott Ferdinánd királytól nemesi címet. 1556 januárjában halt meg Sár faluban. Haláláról Perneszich György tiszttartó így tudósította Nádasdy Tamást: „Tinódi Sebestyén megvetvén már ezt a halandó muzsikát, elment a mennybéliekhez, hogy ott az angyalok között sokkal jobbat tanuljon.”

14

SÁRVÁR Irányítószám: 9600 Körzetszám: 95

A tizenhat ezres lakosú város Vas megye második legnagyobb települése. Szentgotthárddal együtt a megye legdinamikusabban fejlôdô városa. Az a hely, ahol szerencsésen találkoztak egymásssal a gyógyturizmus és a kulturális turizmus lehetôségei. Az elôbbinek alapját a gyógyulni vágyókat messzi földrôl vonzó sárvári gyógyvíz, az utóbbinak a város kulturális értékei és a színes, sokrétû programok adják. Területe már ôsidôk óta lakott hely. A források szerint a rómaiak idején Bassianának nevezték a települést. A mai Sárvár területén a középkorban még több kisebb település létezett. Területén néhány erôdítménynek a nyomait is feltárta már a kutatás. A ma álló sárvári vár ôse is a XIII. század végén épülhetett. Eredetileg feltehetôen királyi birtok volt, 1390ben a Kanizsaiak tulajdonába került, tôlük pedig 1534-ben házasság révén jutott a Nádasdy család birtokába. A XVI. század közepétôl a XVII. század közepéig tartó átépítésnek a vár védhetôsége szempontjából volt nagy jelentôsége. Az 1600-as évek közepe utáni átalakítások már inkább kényelmi szempontokat szolgáltak. Az ötszög alakú belsô udvart körülvevô várkastély a késô reneszánsz hazai építészet jellegzetes példája. A Nádasdyak folyamatosan foglalkoztattak olasz építômestereket, így az itáliai építészet hatásai is kimutathatók rajta. Az épületen belül különös figyelmet érdemel a díszterem. Mennyezeti csataképeinek készítôje HRM monogrammal jelölte magát. Az oldalfalak freskóit Dorffmaister István készítette. A központban lévô vár ma több intéz-

ménynek, egyebek mellett múzeumnak, könyvtárnak és mûvelôdési háznak ad otthont. Ezen intézmények szervezésében, jórészt a váron belül kerül megrendezésre több jelentôs, periodikusan ismétlôdô kulturális rendezvény: a Diákköltôk, Diákírók Országos Találkozója (évente, áprilisban), a Nemzetközi Folkórnapok (évente, augusztusban), a Históriás Napok (2 évente, szeptemberben), a Nemzetközi Huszártalálkozó (2 évente, szeptemberben). A vár bejárata elôtt minden év október utolsó szombatjára szervezik a Simon-Júdás napi vásárt. Amíg Körmend neve a Batthyányakkal, addig Sárvár neve a Nádasdyakkal fonódott össze. A család 1671-ig birtokolta a várat. Ennek az idôszaknak a magyar kultúrtörténet szempontjából igen nagy jelentôsége van. Nádasdy Tamás 1534-ben SárvárÚjszigeten nyomdát alapított, melynek vezetésével Sylvester Jánost bízta meg. A nyomda elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar nyelvû könyvnyomtatás meghonosítása terén. A Vármúzeum ma több állandó kiállításnak is otthont ad. A „Sárvár története” kiállítás emléket állít a magyar történelemben és a város életében is jelentôs szerepet játszó Nádasdy Tamásnak, Nádasdy (II.) Ferencnek, a törökverô „fekete bégnek”, és a Wesselényi-féle öszszeesküvésben résztvevô Nádasdy (III.) Ferencnek. Az itt helyet kapott tablók segítségével a századfordulós Sárvárt ismerhetjük meg. Külön kis kiállítás mutatja be a sárvári könyvkiadás és nyomdászat XVI–XVII. századi fejlôdését. Igazi különlegesség a magyar huszárság történetét felvázoló gyûjtemény. A kiállítás a honfoglalástól a két világháború közötti idôszakig vezeti végig a látogatót, híven tükrözve a lovaskatonaság viseletét és a honvédelemben betöltött szerepét.

RÁBA MENTE

A térképtörténeti gyûjteményt az Oxfordban élô Gróf László ajándékozta szülôvárosa múzeumának. A rendkívül értékes gyûjteményben 1500-as és 1600-as években készült, Hollandiában, Franciaországban és Angliában kiadott Magyarországtérképek is megtekinthetôk. A múzeum kiállításai közül talán a leglátványosabb az iparmûvészeti gyûjtemény. Az 1. teremben reneszánsz mûtárgyakat láthatunk. Itt helyezték el Végh Gyula mûvészettörténész (1917–1934 között az Iparmûvészeti Múzeum igazgatója) 700 darabból álló gyûjteményének egy részét. Berendezési tárgyak kerültek ide a Szegedyek acsádi és az Erdôdyek vépi kastélyából is. Itt található a bajor királyi gyûjteménybôl származó, 1494-ben készült antwerpeni kép, amely lovagi tornát ábrázol. A folyosó falát XVII. századi

fland-riai falikárpit díszíti. A következô négy terem falain az 1700-as évek végén készült festményeket láthatunk. A termek bútorzata is egy-egy korszakot reprezentál – a 2. terem barokk, a 3. terem rokokó, a 4. terem kora klasszicista, az 5. terem klasszicista, a 6. terem empire és biedermeier. A 7. és 8. teremben a bajor királyi család használati és dísztárgyait állították ki. (A család a múlt században és századunk elsô felében a vár birtokosa volt.) A 9. teremben több mint 300 tárgy mutatja be az elmúlt két évszázad üvegmûvészetét. A múzeum keddtôl vasárnapig 9 és 17 óra között van nyitva. (Várkerület 1., tel.: 95/320-158.)

A Nádasdy-vár lovagterme

A városközpontban álló Szent László-templomot 1732-ben Draskovich Lipót építtette a középkori templom

15

RÁBA MENTE kertje állt. Kiépítésében nagy szerepe volt Nábicht Antalnak, a hercegi uradalom kertészének. A ma az Erdészeti Tudományos Intézet kezelésében lévô parknak a ritka fafajokon kívül figyelemre méltó a rododendron-gyûjteménye is. A Gyöngyös felduzzasztásával létrehozott tó partján álló mocsári tölgyek korát 300 évre becsülik. Nyitva tartás: a hét minden napján április 1. és október 15. között: 9-tôl 19 óráig; október 16. és március 31. között: 9-tôl 17 óráig; tel.: 95/320-070.

A gyógyfürdô medencéje

A Nemzetközi Folklórtalálkozó résztvevôi Sárváron

16

alapjaira. Mögötte áll az egykori iskola épülete, amin tábla hívja fel a figyelmünket arra, hogy 1884-ben ott tanított Gárdonyi Géza. Az evangélikus templom (Sylvester János u. 2. sz.) 1834–36-ban készült klasszicista stílusban. Építésze, Geschrey Sámuel, több más épületnek is a tervezôje volt. Szinte a városközpontban (Várkerület 30/a sz.), találjuk az arborétumot. A 9 hektár területû fagyûjteményt Lajos bajor királyi herceg alapította 1868-ban azon a helyen, ahol valamikor a Nádasdyak gyümölcsös-

A Rába jobb partján fekvô SárvárHegyközség barokk kálváriája az 1700-as évek végén készült. Ha felmegyünk a közeli kilátóba, új perspektívából tekinthetjük meg a várost és a környéket. A feltételezések szerint a Sárvár részét alkotó egykori Sári település templomában temették el Tinódi Lantos Sebestyént. Nemcsak hazánkból, hanem külföldrôl, Németországból és Skandináviából is vonzza a vendégeket a gyógyhatású sárvári termálvíz. A magas fluorid és metaborsav tartalmú hévíz 44 °C-os, nôgyógyászati és reumatikus betegségek gyógyítására kiválóan alkalmas. A fürdô nyitva tartása rugalmas, de 8.30-tól 18 óráig egész évben nyitva van. Pontosabb információ a 95/326-912-es telefonszámon kérhetô. A sárvári gyógyvíz gyógyító hatása akár haza is vihetô, hiszen a drogériákban megvásárolható „Sárvári Termálkristály” megbízhatóan gyógyító hatású a reumás betegségekre, krónikus gyulladásos eredetû nôgyógyászati megbetegedésekre, általános regeneráló és kondicionáló hatású. Sárvár ma Vas megye egyik legdinamikusabban fejlôdô városa. Színvonalas szálloda, több panzió és fizetôvendég-szoba várja a vendégeket.

RÁBA MENTE

RÁBAPATY Irányítószám: 9641 Körzetszám: 95

A 84-es út mentén Hegyfalu és Sárvár között található település három kisközség Alsópaty, Felsôpaty és Rábabogyoszló egyesítésével alakult ki. A faluban található kastélyt (Alsópatyi u. 79. sz.) Felsôbüki Nagy Sándor építtette a XVIII. század végén. Az eredetileg barokk épületet 1880-ban eklektikus stílusban alakították át. Ma általános iskolát találhatunk benne.

IKERVÁR Irányítószám: 9756 Körzetszám: 95

Sárvártól délre, mintegy 6 km-re a Rába bal partján fekszik Ikervár. A ma több mint 1800 lakosú falu már az Árpád-korban is váras hely volt. Várai a Rába és Herpenyô közötti mocsaras területen álltak. 1073-ban Salamon király is megfordult itt, amikor Géza herceggel békét kötött. A falu mai mûemléki látnivalói közül meg kell említenünk a faluközpontban álló Batthyány-kastélyt (Batthyány L. u. 2. sz.). 1846–47-ben épült Ybl Miklós és Pollack Mihály tervei alapján klasszicista stílusban. Az épületen egyértelmûen kimutatható az olasz Palladio hatása. Falai között ma iskola és gyermekotthon található. A barokk Szent György-templom középkori alapokon áll. Ikervár ipartörténeti jelentôségû vízierômûvel is

MEGGYESKOVÁCSI Irányítószám: 9757 Körzetszám: 95

Ikervár után a következô település Meggyeskovácsi. A falu Balozsameggyes és Rábakovácsi egyesítésével jött létre 1970-ben.

rendelkezik, amely a millennium évében, 1896-ban épült. 1898-ban a Szombathelyre telepített egyenáramú vezetékkel biztosították egy ideig a város áramellátását. Az erômû ma is mûködik. Egyik generátoregysége a húszas években készült.

Az ikervári Batthyány-kastély

Lakosságszáma körülbelül 720 fô. Egyetlen jelentôsebb látnivalója a Petôfi utca 1. szám alatt található egyemeletes, manzárdtetôs BatthyányArz-kastély, amely az 1700-as években épült. Ma panzióként használják.

17

RÁBA MENTE

RUM Irányítószám: 9766 Körzetszám: 94

Meggyeskovácsitól 3 kilométerre, a 87-es út mellett fekvô, 1100 lakosú Rum község elsô említése a XIII. század elejérôl való. Abban az idôben a község és környéke a Rumy családé volt, amelynek várkastélya is állt itt. Korábban a család tulajdonában volt az 1474-ben készült világhírû ötvösremek, a „rumi serleg”. Az 1900-as évek elején, sajnos, nem egészen tisztázott körülmények között külföldre került. A római katolikus templom a gótika korában készült, berendezése késô barokk. A község közelében lévô egykori Bezerédj-kastély múlt századi épület. Nem látogatható, egészségügyi intézmény. Rum közelében található, de már Rábatöttöshöz tartozik a megkapó szépségû Szent Cecília-templom. A román kori részletekkel rendelkezô barokk templom szentélyének freskóját (Szent Cecília vértanúsága) Dorffmaister István festette. A Szent Cecília-templom Az „ezeréves” tölgy

ZSENNYE Irányítószám: 9766 Körzetszám: 94

A Rába-parti kis település lakossága mindössze 100 fô körül van. Mûemléki látnivalója a falu szélén, mintegy 14 hektáros park közepén álló kastély. Tulajdonosai a XIX. század elejéig a Sennyei, azt követôen a Bezerédj, majd a századfordulón a Békássy család. A kastély mai alakját 1867ben kapta, amikor romantikus stílusban építették át. A ma alkotóháznak otthont adó épületet szívesen keresik fel írók, képzô- és iparmûvészek. Védett parkjában több famatuzsálem és növényritkaság található. Zsennye határában a Rába holtága mellett magasodik a Magyarország legidôsebb fájának tartott „1000 éves tölgy”. (Törzskerülete 10,2 m, magassága 23 m.) Az idôs kocsányos tölgy, sajnos, kiszáradóban van.

18

RÁBA MENTE

RÁBAHIDVÉG Irányítószám: 9777 Körzetszám: 94

A Rába bal partján, a 8-as fôút mellett fekvô, közel 1100 lakosú község már a rómaiak idején is fontos átkelôhely volt a Rábán. Vára a török idôkben, majd a Bocskai-felkeléskor játszott fontos szerepet. A falu határában, a Rába közelében ma is látszanak egy – vélhetôen középkori – „castellum” nyomai. Valószínûleg középkori eredetû a ma nem igazán látványos Seebach-kas-

MAGYARSZECSÔD Irányítószám: 9911 Körzetszám: 94

A félezeres lakosú Magyarszecsôd a 8-as út mellett, Körmend közelében található. Legfontosabb látnivalója a római katolikus templom, amely a XIII. században épült. Azonkívül, hogy a múlt században toronnyal bôvítették, az épülettömeg a századok folyamán

KÖRMEND Irányítószám: 9900 Körzetszám: 94

Körmend elsô okleveles említése 1238-ból való, de feltételezhetô, hogy a település ennél jóval régebbi, hiszen már 1244-ben szabad királyi városi rangot kapott IV. Béla királytól. Neve valószínûleg török eredetû, átkelôt, gázlót jelent. A város jelentôségét növelte, hogy fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt. Az egyik út a délre, délnyugatra vezetô, még a római idôkben kialakult „Borostyánkô út” (a mai 86-os út nyomvonalán), másik pedig a nyugatra, Grazba, Stájerországba vezetô útvonal (a mai 8-as út). Zsigmond király

tély is. (Az egykori várakról pontosabb adatokat csak egy alaposabb régészeti feltárás adhatna.) Temploma a Szentháromság tiszteletére épült, mai formájában barokk épület. A Szent Józsefet és a Fájdalmas Szûzanyát ábrázoló képet Dorffmaister István festette.

nem sokat változott. A hitújítás korában a protestánsoké volt, de az 1700as években már ismét a katolikusoké. Épségben megmaradt déli bélletes kapuja is. A templomhajóban és a szentélyben napvilágra került ornamentikus díszítések és bibliai idézetek az 1600-as évek végén készültek. Oltára barokk. A református templom 1786–87ben, tornya 1816-ban épült.

A magyarszecsôdi római katolikus templom bejárata

A Nepomuki Szent János-szobor

uralkodása idején az addigi királyi város földesúri kézbe került. A következô két évszázadban több tulajdonosa is volt. 1604-ben a Batthyány családé lett, ez a tény több mint három évszázadon keresztül meghatározta a város történetét. Különösen fontos dátum 1716, hiszen ettôl az évtôl kezdve Körmend a Batthyány-birtokok igazga-

19

RÁBA MENTE

A Batthyány-kastély

A Rába Múzeum kiállításának részlete

20

tási központja. 1871-ben elveszíti városi rangját, bár továbbra is a környék közigazgatási központja, járási székhely marad. A városi rangot csak több mint egy évszázaddal késôbb, 1979ben kapta vissza. 1998-ban a lakosság száma 12 400 fô. A város fô mûemléki látnivalója a központban lévô Batthyány-kastély. Az épület eredete a XV. század köze-

pére vezethetô vissza. A középkori vár maihoz hasonló alakját az 1730 és 1745 közötti újjáépítés során nyerte el. Az épület tervezôje az olasz Donato Felice de Allio volt. Ebben az idôben alakították ki a mai várpark ôsét is. A kastély fôhomlokzata a déli oldalra került. A reprezentatív helyiségek a második szinten helyezkednek el. A várpark „magja” az 1700-as években még franciakert volt, amit az 1800-as években „angol stílusúra” alakítottak. A legtöbb növényritkaság ebben az idôszakban került ide, de a parkban helyett kapott a Rába ártér természetes növényzete is. A 37 hektáros természetvédelmi terület számos 150 év körüli tulipánfával és egy hatalmas juharlevelû platánfával büszkélkedhet. 1820 körül került mai helyére a kert közepén álló 15 méter magas obeliszk, rajta a Batthyány család címerével. A körmendi kastély fôépületében tekinthetô meg a Rába Helytörténeti Múzeum.

RÁBA MENTE A múzeum elsô termében Körmend és környéke növény- és állatvilágát bemutató kiállítás található. Itt helyezték el Molnár Lajos ornitológus egzotikus madárgyûjteményét is. A következô termekben a város és környék történetét bemutató mûtárgyakat vehetjük szemügyre. Itt láthatók a város környékén végzett régészeti ásatások során elôkerült leletek. Több kiállítási tárgy és tabló mutatja be a századforduló táján Körmenden élt különféle mesteremberek (csizmadia, bognár, kékfestô) munkáját. Különös látnivaló az a velocipéd, amelyen az 1800-as évek végén két körmendi fiatalember elkerekezett Torinóba meglátogatni az agg Kossuthot. A múzeum látogatható keddtôl vasárnapig 9 és 12, valamint 13 és17 óra között, tel.: 94/410-425. A kastély egyik melléképületében egy Magyarországon szintén egyedülálló gyûjteményt találunk. A Marc Cipôtörténeti Múzeum nemcsak lábbelink európai múltját mutatja be, de azt is megtudhatjuk, hogy milyen cipôt hordtak a távoli országok (pl. Kína) lakói. A gyûjtemény hétfôtôl péntekig 9 és 17 óra között, szombaton 8 és 12 óra között van nyitva.

CSÁKÁNYDOROSZLÓ Irányítószám: 9919 Körzetszám: 94

Az Ôrségbe tartó turisták általában Csákánydoroszlónál térnek le a 8-as útról. A falu látnivalói miatt is érdemes itt rövid pihenôt tartani. A Batthyány-kastély (Fô u. 11. sz.) a XVI. század végén épült. 1730-ban, amikor a várnak már nem volt hadászati szerepe, az egykori védmûveket elbontották, és kényelmes barokk kastéllyá alakították át. Az épület egészségügyi intézmény, csak kívülrôl tekinthetô

A körmendi várkastély egyik melléképületében mûködött az a kórház, amelyet 1902 és 1930 között Batthyány-Strattman László szemészorvos vezetett. A „szegények orvosa”ként tiszelt herceg boldoggá avatása most van folyamatban. Az életét bemutató kis kiállítást a Szent Erzsébet templomban nézhetjük meg. A plébániatemplom a források szerint a középkori város falainál épült fel. Viszontagságok és átépítések után a maihoz hasonló formáját 1731-ben nyerte el. A hajó déli feléhez kapcsolódó gyóntatófolyosó 1938-ban készült el. Érdemes elsétálnunk a közeli Rábahídhoz, ahol egy kör alapú oszlopcsarnokban Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak és folyók védôszentjének szobrát tekinthetjük meg. Kicsit hosszabb séta során felkereshetjük – a ma már Körmenddel összeépült – Alsóberkifalu kis barokk templomát. Az ugyancsak a városhoz tartozó Horvátnádalja fôutcáján (Nádaljai út) végigsétálva pedig szép tornácos parasztházakat láthatunk. Sajnos, számuk egyre fogyatkozik.

meg. Szabadon látogatható viszont a kastély védett parkja. A Nepomuki Szent János-templom a falu fôutcáján áll. A görög kereszt alaprajzú barokk épületet 1765-ben építtette Batthyány Imre. A templom barokk berendezése közül különösen figyelemre méltó a fôoltár Szent Anna és Szent Joachim szobrával. A Fô u. 97. számú házon találjuk Csaba József (1983–1983) emléktábláját. Csaba József különösen sokat tett az Ôrség és a Rába-vidék madárvilágának és néprajzának megismeréséért.

Körmendtôl néhány kilométerre északnyugatra találjuk Vasalja községet. Ma már a falu részét alkotó egykori Pinkaszentkirályon áll a település plébániatemploma. Korábban jelentéktelen épületként tartották számon. Néhány évvel ezelôtt a mûemléki kutatások azonban kiderítették, hogy nagymúltú épületrôl van szó. A kutatások során több román kori részlet mellett feltárásra került a templom déli, bélletes kapuja is.

Csákánydoroszló határában, a Bükksi-réten tavasszal tömegesen virágzik egyik védett növényünk, a kockásliliom.

21

RÁBA MENTE

FELSÔMARÁC Irányítószám: 9918 Körzetszám: 94

A mintegy 330 lakosú Felsômarácra a Csákánydoroszlóból az Ôrségbe vezetô úton kell elindulnunk. A Rába hídján átkelve a második elágazásnál kell balra fordulni. A falu Szent Erzsébet tiszteletére szentelt temploma középkori eredetû. A község határában található Himfai-tó és parkerdô kellemes kirándulóhely. A Csákánydoroszlóból Felsômarácra vezetô út közelében, az úttól jobbra kereszt jelzi az egykori Tótfalu helyét. A török idôkben kisebb váracska állt itt. Ma már csak a helye látszik.

Az ivánci Szent Miklós-templom

IVÁNC Irányítószám: 9931 Körzetszám: 94

A község Csákánydoroszlóból az Ôrségbe vezetô út mellett található. Amíg a Rába bal partján fekvô Csákánydoroszló a Batthyányak birtoka

HEGYHÁTSZENTMÁRTON Irányítószám: 9931 Körzetszám: 94

Az alig nyolcvan lakosú falu egy kilométerre fekszik Ivánctól. A Fô utca végén, az úgynevezett Kastélydombon egy kis váracska maradványait figyelhetjük meg. Az 1580ban elpusztult épületbôl a felszínen

22

volt, a vele átellenben lévô, jobb parti Iváncot a Sigray család tulajdonolta. A Sigray-kastélyt Sigray Károly építtette 1745-ben, közel egyidôben a „túlparton fekvô” Batthyány-kastély újjáépítésével. Az eredetileg földszintes épületre 1896-ban emeletet húztak. A kastély kertjében – több növényritkasággal együtt – van Magyarország legnagyobb tulipánfája. Az épület ma szociális otthon. A római katolikus templom szinte megtévesztésig hasonlít a Kós Károly által tervezett zebegényire. A Szent Miklós tiszteletére emelt épületet Hendrich Antal tervezte. Iváncnak mintegy 760 lakosa van.

már csak az egykori várárok és a sáncok egy része látszik. Hegyhátszentmártonból eljuthatunk a Lugos-patak völgyébe, amelyen keresztül vezet a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala. A völgy egy része az Ôrségi Tájvédelmi Körzethez tartozó védett terület.

RÁBA MENTE

GASZTONY Irányítószám: 9952 Körzetszám: 94

A 8-as fôút közelében találjuk a mintegy 500 lakosú Gasztonyt. Középkori források a településen vagy annak közelében erôdítményt említenek, de a kutatóknak annak pontos helyét eddig még nem sikerült azonosítaniuk. A század elején a faluban még több kastély volt, de elpusztult. Csupán a látnivalóként nem túl jelentôs, a századforduló táján épült Pázmándy-kúria maradt fenn. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom 1742-ben épült. Egységes stílusú kis barokk épület, aminek érdekessége az ott található arab betûs török nyelvû sírkô. 1843-ban Gasztonyban született Széll Kálmán volt miniszterelnök.

RÁTÓT Irányítószám: 9951 Körzetszám: 94

Közvetlenül a 8-as út mellett találjuk Rátótot is. A 270 körüli lélekszámú községben két látnivaló miatt is érdemes megállni. Az egyik a Széll-kastély (Fô u. 32. sz.), amely az 1800-as évek végén épült, és jelenleg általános iskola. A kis parkjában található néhány ritka fafajta miatt természetvé-

delmi oltalom alatt áll. Érdemes elsétálni a falu szélén a Lahn-patak partján fekvô Aradi ligetbe. Az itt álló 13 öreg tölgyet a hagyomány szerint Deák Ferenc ültette. (Gyámleánya, Vörösmarty Ilona Széll Kálmán felesége volt, így Deák többször megfordult Rátóton.)

RÁBAGYARMAT

Temploma román kori. Bár a XX. század közepén bôvítették, szentélye épségben fennmaradt. Korábbi védôszentje a VII. században élt és NyugatEurópában tisztelt, de nálunk kevéssé ismert maastrichti püspök, Szent Lambert volt. A templom szentélyének falába egy római kori feliratos sírkövet is beépítettek; ez bizonyára arra utal, hogy már abban az idôben is volt település a környéken.

Irányítószám: 9961 Körzetszám: 94

A 8-as úttól délre a Rába jobb partján fekvô 900 lakosú Rábagyarmaton a falusi turizmusnak már a két világháború közötti idôszakra visszavezethetô hagyománya volt. Üdülôvendégeket fogadtak, de rendszeresek voltak a cserkésztáborok is. Gyarmat igen korai, törzsnévi eredetû helynév.

A rátóti Széll-kastély

A helyi hagyomány ugyan azt tartotta, hogy egy – a szentgotthárdi csata után itt letelepedett – török tiszt síremléke a gasztonyi török sírkô, de a valóság az, hogy a követ Belgrád környékérôl hozta magával Rákosi Boros József. A XVIII. század végén részt vett a török elleni harcokban, több más „emlékkel” is rendelkezett. (Ilyen pl. a templom keresztelôkútjának tartóoszlopa.)

23

RÁBA MENTE

A Szent Imre-hegyen álló templomot hajdan közösen használták a környékbeli települések: Rönök, Tschanigraben és Inzenhof népe. Az épület rendszerváltás utáni újjáépítéséhez jelentôs segítséget adott a burgenlandi püspökség is. A magyar területen álló templom Ausztria felôl is felkereshetô, de az onnan érkezô látogatók tovább nem mehetnek.

Értékes népi építészeti emléket találunk a Fô u. 13. sz. alatt. A zsúptetôs, boronafalú ház 1850-ben készült. Tájházként funkcionál (A kulcs Ács Lászlónál a Kocsis L. u. 26. sz. alatt. Tel.: 94/440-296.) Kis múzeumot találunk a Mûvelôdési Házban is. A falutörténeti és néprajzi gyûjtemény mellett a kiállítás

megemlékezik a faluból elszármazott és Pécsett élt költôrôl, Kocsis Lászlóról is. Mintegy félórás sétával, zöld turistajelzésen érhetünk el a Szent Lászlóforráshoz. A helyet korábban Szentkútnak is nevezték. 1939-ben itt állították fel az elsô világháború áldozatainak emlékmûvét.

NEMESMEDVES

Ma már tudjuk, Nemesmedves külterületén még április közepén is folytak a harcok, szedte áldozatait a háború. A falu német anyanyelvû lakosságát kitelepítették, helyükre telepeseket hoztak, akiknek hamarosan szintén menniük kellett. A község – április 4-e kivételével – évtizedeken keresztül csak külön engedéllyel volt felkereshetô. Nemcsak a háború befejezésére, hanem az azt követô ötven évre is emlékeztet a falu központjában felállított szovjet tank és a magyar megyéket jelképezô 19 kopjafa.

GINISDORF Irányítószám: 9953 Körzetszám: 94

Vas megye legkisebb települése. Ma 25 fô körül van a lakossága, és ez a szám a nyolcvanas évekbelinek háromszorosa! Nemesmedvest évtizedeken keresztül jelképként tartották számon. Ez volt az „utolsónak felszabadult település”. Ehhez a faluhoz kapcsolódott április 4-e megünneplése. Ki ne emlékezne a „Battonyától Nemesmedvesig” túrákra!

RÖNÖK RADLING Irányítószám: 9954 Körzetszám: 94

A 8-as fôútvonal melletti falu két hajdani községet foglal magába, lakosainak száma ma körülbelül 450 fô. Alsó- és Felsôrönök korábban szórványközség volt, ahol a házak egymástól távol helyezkedtek el. A mai falukép azt követôen alakult ki, hogy 1946-ban a falvak német anyanyelvû lakosságának 90 százalékát kitelepítették. A korábbi porták jó része a határsávon belülre került, ahol a civil lakosság jelenléte mintegy 40 éven keresztül „zavaró tényezô” volt. Az egykor nagy kiterjedésû „hegyvidéken” mára nem maradtak házak. Az itteni

24

német lakosság a Burgenlandban ma is honos „hienc” dialektust beszélte. Az 1902-ben felépült felsôrönöki római katolikus templom alig néhány méterre áll az országhatártól. Helyén a múlt század végéig egy román kori templom volt, ami akkorra olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani. Az ötvenes évek elején a hatóságok megtiltották a híveknek a templom látogatását. Az épületet a határôrség használta magasfigyelôként, a nyolcvanas években gyakorlatilag már romokban hevert. Újjáépítésére csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. A faluban ugyan nincs határátkelô, de kizárólag a Szent Imretemplom felkeresése céljából Ausztria felôl át lehet lépni a határt.

A rönöki Szent Imre-templom

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

Ebben a fejezetben Vas megye délnyugati részén a szlovén (és kisebb részben az osztrák) határral szomszédos települések turisztikai látnivalóit ismertetjük. Az Ôrség és a Vendvidék elsôsorban (és eredetileg) történeti és néprajzi tájegység. Mindkét terület körülhatárolása az elmúlt évszázadban szakmai viták hosszú sorát váltotta ki, és még ma sincs egyértelmû, mindenki által elfogadott álláspont. A különféle nézetek átfogó ismertetésére e könyv keretén belül nem vállalkozhatunk. A fejezetben nemcsak a

26

szûkebben értelmezett Ôrséget és Vendvidéket ismertetjük, hanem a két tájegységgel szomszédos területeket is, mivel a tájegységi határok más vonatkozásban amúgy is elmosódnak. A mélyben a földtörténeti triász és kréta során létrejött, a Dunántúli-középhegységgel rokon kifejlôdésû kôzetek vannak. Ezek elsôsorban 2–3 ezer méter mélységben, a Thetysben (ôs-óceán) lerakódott különféle mészkôfajták, amelyekre a pannon és pliocén korban üledékes kôzet (kavics, agyag, homok) települt.

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK A térség keleti felének domborzati képét fennsíkszerû kiemelkedések határozzák meg, míg a nyugati dimbes-dombos részt különféle nagyságú patakvölgyek teszik változatossá. A területen mintegy 1000 forrás fakad, bôvizû patakok csörgedeznek. Ez a rendkívül fejlett vízrendszer részben a Mura-Dráva (pl. Kerka), másrészt a Balaton (pl. Zala, itteni nevén Szala) vízgyûjtôterületéhez tartozik. Az északra futó patakok a Rábába torkollanak. A térség egyetlen természetes állóvize a Fekete-tó. A Vadása-tavat valamint a bajánsenyei és a máriaújfalui tavat mesterségesen hozták létre. Az Ôrség és a Vendvidék éghajlatát a rendkívül magas éves csapadékmennyiség (900–1000 mm) és a hômérsékleti kiegyensúlyozottság jellemzi. Az évi átlaghômérséklet 10,3 °C, a napsütéses órák száma pedig 1700–1800 óra évente. Az egész területre jellemzô a pszeudogelejes barna erdôtalaj, de a folyók és patakok mentén réti és láptalajok is kialakultak. A vidék jellegzetes arculatát a táji adottságokhoz alkalmazkodott, sok évszázados hagyományos paraszti gazdálkodás alakította ki. A települések a szilárdabb kavicshátak tetején lazán kapcsolódó házak rendszerét alkotva jöttek létre, s közéjük ékelôdtek az irtásföldeken kialakult szántóterületek, kaszáló-gyümölcsösök, rétek és kisebb erdôtömbök. A többszintû, elegyes és kis területen is eltérô korú paraszti szálalóerdôk hazánkban csak ezen a tájon maradtak fent. A Vendvidék és az Ôrség északi része alkotja a csaknem 38 ezer hektár területû Ôrségi Tájvédelmi Körzetet, melynek közel ötven százalékát erdô borítja. Az Ôrség és a Vendvidék számos olyan gombafajnak ad otthont, ame-

lyek élôhelyei Európa-szerte már megsemmisültek, vagy olyan mértékben károsodtak, hogy a rendkívül érzékeny fajok kipusztultak. E gombafajok ôrségi elôfordulása újabb példája annak, hogy a több évszázados emberi beavatkozás nyomán olyan életközösségek is létrejöttek és fennmaradtak, amelyek napjaink természetminôsítô szempontjai szerint is kimagaslóan értékesek. A rózsaszínû nedûgomba a Vendvidéken külterjesen mûvelt kaszáló-gyümölcsösökben fordul elô. A lilás nedûgomba Norvégia hegyi rétjeirôl ismert; a Vendvidéken az elôzô fajhoz hasonló élôhelyen találták. Ugyanitt alkot késô ôsz-

Látogatók a Pityerszeren

27

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

Kétlevelû sarkvirág

Szártalan kankalin

28

szel páratlan gombaegyüttest a vörös és a piruló nedûgomba. Az Ôrség különleges jövevénye az ausztrál eredetû tintahalgomba. A terület növényvilágát földrajzi fekvésébôl következôen a Pannon-medence jellegzetes, bár kisebb arányban jelen levô fajai mellett a dealpin-montán és a délrôl felszivárgó illyrszubmediterrán elemek megjelenése teszi változatossá. Gazdagságát csak növelik azok a jégkorszaki maradványfajok, amelyek a nedves patakvölgyekben, hideg lápokban maradtak fent. Az erdeifenyvesek, nyíres fenyérek, mészkerülô bükkösök, tölgyesek jellemzô fajai, a különbözô korpafüvek és szinte valamennyi hazai körtikefaj, valamint a vörös és fekete áfonya, a kétlevelû sarkvirág is honos e tájon. Az égbe törô fenyôk tövében él a csak szálanként található bordaharaszt, valamint a

kékes-lilás virágairól messzirôl felismerhetô fecsketárnics. Mészkerülô erdôk szegélyén, gyakran útbevágások, rézsûk oldalában él az Ôrség lokális, bennszülött alfaja, az ôrségi, vagy henyeboroszlán. A kavicshátak közé bevágódott mély patakvölgyekben hegyvidéki égerligetek díszlenek; itt pompázik a hatalmas struccharaszt. A tájvédelmi körzet számos pontján, így a Szôcepatak völgyében, a Grajka-patak völgyében, vagy a Farkasfa és Orfalu határában fekvô Fekete-tónál tôzegmohás átmeneti lápok és dagadólápok találhatók. A rovaremésztô kereklevelû harmatfû a kiszáradó Szôcei-lápon nagyon megfogyatkozott, a Fekete-tóban még erôs állománya él. A csillagos nárcisz hol felbukkan, hol újból eltûnik a szem elôl. Az elmúlt évtizedekben a Zsida-patak völgyében élt jelentôs állománya napjainkra kiveszett, most hasonló erôs populációja fordul elô a Szentgyörgyvölgyi-patak mentén és Szentgotthárd alatt. A lápréteken, nedves kaszálókon szártalan kankalin és számos kosborfaj tenyészik. A mocsári kosbor nem válogatós élôhelyében, s ahol megtalálható, ott rendszerint nagyszámú. Egyes fajok tömegesen fordulnak elô, így pl. a széleslevelû ujjaskosbor. Az agárkosbornak hazánkban az Ôrség az igazi eldorádója. A kiterjedt fenyvesek és fenyôelegyes lomberdôk, nedves kaszálók, láprétek, hûvös patakvölgyek és az egymáshoz láncszerûen kapcsolódó nedves élôhelyek sokszínû állatvilágnak adnak otthont. A csapadékos, hûvösebb éghajlat következtében számos hegyvidéki elem színezi a faunát annak ellenére, hogy a terület alapvetôen dombvidék jellegû. Külön érdekessége a tájnak, hogy az egyes élôhelyek kitettsége, talajtani tényezôi

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK következtében mediterrán elemek is megjelennek. Az állatvilágot legnagyobb számban a rovarok képviselik, melyeknek legértékesebb tagjai a lepkék és szitakötôk között találhatók. A szitakötôk közül említésre méltó a kétcsíkos hegyiszitakötô és az erdei szitakötô. A terület lepkefaunája igen gazdag; az eddigi vizsgálatok közel 1500 lepkefaj jelenlétét mutatták ki. A nappali lepkék színpompás röptükkel, szemet gyönyörködtetô színeikkel minden természetszeretô embert csodálatba ejtenek. Ugyanakkor az éjszakai életmódot élô lepkék között is számos ritkaság, állatföldrajzi, faunafejlôdési szempontból értékes, védelmet igénylô faj található. A narancslepke az egyik legritkább és legveszélyeztetettebb nappali lepkefajunk; szerencsére ôrségi állománya viszonylagos háborítatlanságot élvez. A lápi tarkalepke, a zanótboglárka és a vérfû boglárka az Ôrség láprétjeinek jellemzô fajai. Az Ôrségbôl a kutatások eddig több mint kétezer bogárfajt mutattak ki. Magyarország tegzesekben leggazdagabb élôhelyei Magyarszombatfa környékén találhatók, ahonnan 99 tegzes faj elôfordulását jelezték. Ezt a fajszámot azóta sem találták meg egyetlen más hazai gyûjtôhelyen sem. A halak közül érdemes kiemelni a különös életmódot folytató dunai ingolát. A sebes pisztráng a legtöbb ôrségi folyóvíz felsô szakaszán elôfordul. A fürge csellének az ôrségi patakokban helyenként önfenntartó állományai vannak. Az Ôrségbôl és a hozzá kapcsolódó területekrôl ez ideig 14 kétéltû- és 5 hüllôfajt ismerünk. Az alpesi gôte és a sárgahasú, vagy hegyi unka ôrségi jelenléte külön említést érdemel. A foltos szalamandra elterjedése a Vendvi-

dékre korlátozódik. A rézsikló elsôsorban réteken található. A madárvilág rendkívül gazdag. A sárgafejû és a tüzes királyka kimondottan a lucosokat kedveli. Jellegzetes csôrérôl azonnal felismerhetô keresztcsôrû. A zárt erdôk belsejében fészkel az Ôrség egyik legféltettebb, ritka madara, a fekete gólya. A Rába zátonyain szórványosan költ a kis lile és a billegetô cankó. A folyót kísérô fûz-nyár ligetekben kecsesen ringanak a szélben a függôcinege mûvészi gondossággal és szépséggel épített fészkei, míg a kisebb patakok, folyók mentén apró ékszerdobozként suhan a napfényben a zsákmányra vadászó jégmadár. A gazdag növényzetû, üde réteken költ a ritka haris. A ragadozó madarak közül a halászsas tûnik fel néha a bajánsenyei halastó felett. Az emlôsök közül a Rába és a nagyobb vízfolyások mentén fel-felbukkanó vidra a legjelentôsebb. A ’90-es évek elején megjelent a hód is, de aztán nyomtalanul eltûnt. A kisemlôsök közül nedves helyeken, vizek mentén a csalitjáró pocok és a pirókegér gya-

Foltos szalamandra

29

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK koribb. Örvendetesen gyarapodik a nyuszt állománya. Az 1916 hektáros Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet az Ôrség és Hetés határán fekszik, területébôl 557 hektár esik Vas megyére. A tájvédelmi körzet az ôrségi táj jegyeit viseli magán, döntôen erdôvel borított, flóráját számos szubalpin és illyr elem színesíti. A Magyarszombatfa határában lévô híres métneki-réteken tárnicsfélék, sárgaliliom, csillagos nárcisz pompáznak. A tájvédelmi körzet madárvilágának kiemelt értéke a környéken egyedül itt fészkelô rétisas. Az államalapítás körüli idôkben a nyugati határ szélére a határ ôrzésével megbízott népcsoportokat telepítettek. Ezek a népcsoportok részben magyarok, részben a magyarsághoz csatlakozott – eredetileg valószínûleg különbözô török nyelveket beszélô – néptöredékek lehettek. Korai történetükrôl nagyon keveset tudunk. Elsô említésük Szent László király törvénykönyvébôl ismeretes. Feladatuk a gyepûk védelme és a nyugatra, délnyugatra vezetô utak és átjárók ôrzése volt. Közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak, és szolgálatukért cserébe különféle kiváltságokat kaptak. Telepeik elsôsorban a Zala, a Kerka és a Kis-Kerka felsô folyása mentén helyezkedtek el. Kisebb telepeik voltak az e térség és a Mura közötti gyepûelôzô területen is. Az elsô évszázadokban talán a mai értelemben vett falvaik sem alakultak ki, ezért célszerûbb „Zala-ôrökrôl”, „Kutas-ôrökrôl”, „Kurcite-ôrökrôl” beszélnünk. 1392-ben veszítették el kiváltságaikat, amikor Zsigmond király Saroi László tárnokmesternek ajándékozta falvaikat. A XVI. század elején az Ôrséget a Batthyány család szerezte meg, és birtokolta egészen a XIX. szá-

30

zad közepéig. Az ôrfalvak korábbi kiváltságaik csekély részét a jobbágyi állapotba jutás után egy ideig még megtarthatták (pl. az adók egy öszszegben történô megfizetése, saját elöljáró – ôrnagy – választása). Az egykori különállás a lakosság emlékezetében egészen a jobbágyfelszabadításig, sôt azon túl is megôrzôdött. Az Ôrség népe a XVI. században protestáns (nagyrészt református) lett, és hitét mindmáig megtartotta. Az ôrségi Districtus falvai a következôk voltak: Szalafô, Ôriszentpéter, Ispánk, Kisrákos, Szaknyér, Nagyrákos, Pankasz, Szatta, Kerkáskápolna, Bajánháza – Senyeháza – Dávidháza – Kotormány (ma e négy falu együttesen Bajánsenye), Kerca – Szomoróc (ma Kercaszomor), Hodos, Kapornak, Bükalja (ma Domonkosfához tartozik). Ezt a 18 települést nevezik „történeti Ôrség”-nek. A Vendvidék az Ôrséggel szomszédos magyar–szlovén–osztrák hármashatár melletti terület. A következô községek tartoznak ide: Orfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy, Felsôszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu és a Szentgotthárdhoz csatolt Rábatótfalu. E települések lakosságát a második világháború befejezéséig hivatalosan vendnek tartották, azóta hivatalosan szlovénnek tekintik. A szlovén a törvény által is elismert 13 magyarországi kisebbség közé tartozik. A vendet, mint önálló kisebbséget ez idáig még nem ismerték el. Vita tárgya, hogy az itt beszélt nyelv csupán a szlovénnek egyik dialektusa, vagy önálló nyelv. Felsôszölnök az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat székhelye, Szentgotthárdon szlovén tájékoztatási központ mûködik. A magukat vendnek vallók Vend Szövetség néven hoztak létre szervezetet. A magyarok és a szlovének/vendek mellett né-

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

hány településen németek is élnek. (Alsószölnökön, Szentgotthárdon, Rábafüzesen). A felekezeti hovatartozást tekintve a történeti Ôrség „ôslakossága” református, kivéve Hodost és Kapornakot, ahol evangélikusok élnek. A szomszédos falvak közül Magyarszombatfa és Velemér szintén református. Domonkosfa és Ôrimagyarósd evangélikus. A Vendvidék és a többi ismertetett település népessége a katolikus hitet követi. Az ôrségi falvak jellegzetessége a szeres településszerkezet. A házak, porták nem utcát alkotnak, hanem egy-egy dombhátat „ülnek meg”. A szer eredetileg egy-egy nagycsaládnak, nemzetségnek a lakóhelye volt. Elnevezése sokszor ma is családnévre utal (pl. Keserûszer, Siskaszer, Bak-

saszer). A vendvidéki falvak szórványközségek, itt nem házcsoportok, hanem magányos porták állnak – egymástól viszonylag nagy távolságra – a domboldalakon, dombhátakon. Az utóbbi fél évszázadban a kialakult faluközpontok mindkét településformánál egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak; megindult a faluközpontokba költözés folyamata is. A terület környezeti állapotát is érintô két kezdeményezés született az elmúlt években. A hármas határ körüli Ôrség–Raab–Goricko magyar–osztrák–szlovén közös Naturpark létrehozására megtörténtek az elsô lépések. A másik kezdeményezés, amely a tájvédelmi körzet nemzeti parkká fejlesztését célozza, ez idáig nem járt sikerrel.

Az ôrségi fazekasok munkái

Az Ôrség és a Vendvidék ma már a falusi turizmus egyik kedvelt célpontja. Gyakorlatilag minden faluban találunk kiadó szobát, és egyre nagyobb a panziók és a fogadók száma is. A szálláshelyekrôl bármelyik polgármesteri hivatal ad felvilágosítást.

31

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

SZENTGOTTHÁRD SANKT GOTTHARD, MONOSTER Irányítószám: 9970 Körzetszám: 94

A nyugati határszél melletti kis város a hármas határ közelében található. Volt idôszak, amikor a határmentiség súlyos teher volt az életében. Ma szerencsére már a közeli határok elônyeit élvezi, hiszen a határon átnyúló közös magyar–osztrák ipari parknak ad otthont. A településen szlovén tájékoztatási központ, konzulátus és szlovén szálloda is mûködik. A hármas határ szónak ma már szinte a jelentése is megváltozott, nem népeket választ el egymástól, hanem három kultúra, három nemzet találkozásának helyét jelöli.

A ciszterci templom III. Béla király szobra

32

A ma 9 ezer lakosú várost III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített a Lapincs és a Rába összefolyásánál lévô területre. Számukra monostort és templomot építtetett. A település azóta viseli a templom védôszentjének, Szent Gotthárdnak a nevét. Az apátság részére adományozott földterületen jöttek létre a magyarországi Vendvidék falvai. A város életét is befolyásoló jelentôs esemény volt az 1664-ben lezajlott szentgotthárdi csata, ahol Montecuccoli császári generális legyôzte Köprüli Ahmed török hadvezér seregét. A csatát a szégyenteljesnek nevezett vasvári béke követte, de a gyôzelem mindenképpen Magyarország török alóli fölszabadításának kezdetét jelentette. A szentgotthárdi csata emlékmûvei a szomszédos burgenlandi Nagyfalván (Mogersdorf) találhatók. Az egyik a Schlossbergen álló hatalmas betonkereszt (Szentgotthárdról is jól látható), a másik pedig a falu déli

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

részén, az egykori tömegsír fölé épített kápolna és a közeli „fehér kereszt”. Az 1872-ben megnyitott körmend–grazi vasútvonal elôsegítette a városka fejlôdését. Kaszagyár, selyemgyár, óragyár nyílt, az addig szerény létszámú népesség is növekedni kezdett. Ezt a kezdôdô fejlôdést szakította meg az elsô világháború, amelynek befejezésével Szentgotthárd határváros lett. A második világháború után kifejezett visszafejlôdés következett. A rendszerváltozást követôen a város ismét erôre kapott. Közös osztrák–magyar ipari parkot hoztak létre. Több világcég (pl. a General Motors) telepedett meg itt. A város mûemlékei közül a legjelentôsebb az egykori ciszterci templom és a hozzá kapcsolódó kolostor (Széll Kálmán tér 11. sz.). Az épületegyüttes 1740 és 1769 között épült az egykori vár területén Franz Anton Pilgram tervei szerint. A templomot a tervek szerint két oldalról egy-egy kolostorszárny fogta volna közre, de

csak a déli szárny készült el. A templomnak a szentgotthárdi csatát ábrázoló mennyezeti freskóját Stefan Dorffmaister készítette. A fôoltáron elhelyezett képet Matthias Gusner festette. Ô készítette a szentélyboltozat és a templomhajó második boltszakaszának mennyezeti freskóját is. A kolostorépületben ma a polgármesteri hivatal helyiségei találhatók. Figyelemre méltó az egykori könyvtárterem, amelynek freskóját szintén Gusner alkotta. A barokk-rokokó berendezés egy része is fennmaradt. Közvetlenül a ciszterci templom mellett áll az úgynevezett Magtár templom, mely XII. századi templom alapfalaira épült 1677-ben. Védôszentje Szent Gotthárd volt. A nagytemplom elkészülte után funkciója megszûnt, magtárrá alakították, majd 1988-ban színházteremmé építették át. A városka központját alkotó Széll Kálmán téren találjuk a városalapító III. Béla király szobrát (Gömbös László alkotása).

Az 1664-es szentgotthárdi csata a Rába jobb partján fekvô Szentgotthárd, Rábatótfalu, Alsószölnök és a túlparti Nagyfalva (Mogersdorf) között zajlott. A keresztény seregek Montecuccoli vezetésével döntô csapást mértek a török seregekre. Az egykori csatatér ma két ország területén, Magyarországon és Ausztriában található. Az eseménynek Mogersdorfban két helyen is emléket állítottak. A Schlössbergen lévô hatalmas kereszt magyar területrôl is jól látszik. A Szent Annakápolna mellett a török katonáknak is van emlékmûve.

33

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK templomát a századok folyamán többször átépítették. Román kori, gótikus és barokk épületrészleteket egyaránt megfigyelhetünk rajta. A nyolcvanas évek elején több, a várostól távolabb lévô falut is Szentgotthárdhoz csatoltak. A 8-as fôútvonal mellett fekvô Rábafüzesen (Raabfihdisch) és Jakabházán (Jakobshof) németek laktak. 1946-ban túlnyomó többségüket kitelepítették. Az itt élt németségre is emlékeztet a rábafüzesi régi iskolában (Kodály Z. u. 2.) berendezett kis helytörténeti gyûjtemény. Információ: 94/380-170.

A szentgotthárdi kaszagyárban

Szentgotthárd– Rábafüzes és Heiligenkreutz között éjjel-nappal nyitva tartó közúti határátkelô mûködik a nemzetközi személyés áruforgalom részére. A Hármashatár-kô

A századforduló neogót egyházi építészetének két emlékét láthatjuk a városban: az evangélikus templomot és az autóbusz-állomás közelében lévô egykori temetôkápolnát. A „stájer házban” (Hunyadi u. 6.) találjuk a Pável Ágoston Múzeumot. A múzeum néprajzi kiállításán a Vendvidék falvainak népi használati eszközeit, valamint az ôrségi és vendvidéki (kétvölgyi) fazekasság emlékeit mutatják be. Nyitva: keddtôl vasárnapig 10 és 18 óra között, tel.: 94/380-099.

A Szentgotthárddal mára már öszszeépült Rábakethely középkori

FELSÔSZÖLNÖK GORNJI SENIK GORNYI SZENIK Irányítószám: 9985 Körzetszám: 94

A szlovén/vend lakosságú falu, Magyarország legnyugatibb települése, Szentgotthárdtól délnyugatra, mintegy 15 kilométerre található. Az

34

A Felsôszölnök felé vezetô út mellett találjuk a szlovén/vend lakosságú Rábatótfalut (Slovenska Ves). Szent Ferenc tiszteletére szentelt kis temploma eklektikus stílusban épült. Szentgotthárdhoz csatolták Máriaújfalut és Farkasfát is. Máriaújfalu eredetileg két község volt: Rábakisfalud és Talapatka. Az 1800-as évek végén az egyesítéskor kapta mai nevét. A Máriaújfalui tó kedvelt kirándulóhely. Farkasfán találjuk a mûemlékileg védett „kötényes” haranglábat. A kötényes haranglábnál a harangot tartó oszloppárt a lengés irányában két oldalról támasztották ki, a kitámasztásra szolgáló gerendákat pedig befedték. Az így kialakított „kötény” a harangozót is védte esô esetén.

Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat központja. A Szlovéniába vezetô határátkelôt csak magyar és szlovén állampolgárok használhatják. A régi plébánia épületében helytörténeti, plébániatörténeti kiállítást rendeztek be. Információ: Nagy Imre, Fô u. 10., tel.: 94/434-143. A község temetôjében találjuk Kossics József (1788–1867) sír-

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK ját. Kossics 1828-ban a Tudományos Gyûjteményben megjelentetett „A Magyarországi Vendus-Tótokról” címû tájmonográfiájával hívta fel a figyelmet erre a vidékre. A faluból piros sávjelzésen körülbelül egyórás túrával érünk el a Magyarország, Szlovénia és Ausztria közös határát jelzô Hármashatár-kôhöz.

APÁTISTVÁNFALVA ˇS T E V A N O V C I , STIVANOVCA Irányítószám: 9982 Körzetszám: 94

A Szentgotthárdtól déli irányban 7 kilométerre található község a múlt század végén Istvánfalu és Börgölin egyesítésével jött létre. Kb. 420 fô lélekszámú, szlovén/vend nemzetiség által lakott szórványtelepülés. Valaha a szentgotthárdi cisztercita apátsághoz tartozott. Egyetlen mûemléke az 1786-ban épített Harding Szent Ist-

vánnak szentelt barokk stílusú római katolikus templom. Az Orfalu felé vezetô út mellett, az egykori úttörôtábor épületeiben kialakított turistaszálló (Fô u. 51.) gyalogtúrázók számára ideális kiindulási pont. Információ: polgármesteri hivatal, tel.: 94/436-001.

Falusi idill

Tökmagolaj készítése az Ôrségben

KÉTVÖLGY VERICA-RITKAROVICA, VIRICA-RITKAROVCA Irányítószám: 9982 Körzetszám: 94

Apátisvánfalvától nyugatra fekvô, 140 állandó lakosú, jellegzetes vendvidéki szórványtelepülés. Két, korábban önálló község, Permise és Ritkaháza egyesítésével jött létre. A település a Vend Szövetség központja. A faluban még több jellegzetes népi épületet találunk. A Fô u. 36. szám alatt álló mûemlékileg is védett. Korábban kerített ház volt, de mára a régi épületbôl csak a szoba és a konyha maradt fenn, amit új épületrészekkel egészítettek ki. A régi épületek közül ma már többet városi emberek használnak nyaralónak.

35

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK kóházból és a hozzá tartozó melléképületekbôl) áll. Az épületek egy kivételével mind eredeti helyükön vannak. (Egy lakóházat a Papszerrôl telepítettek át.) Közülük külön figyelmet érdemel az úgynevezett kerített ház és az emeletes kástu. A kerített ház valaha az egész Ôrségben, sôt annak határain túl is elterjedt volt. Boronafalu épületei három oldalról egy zárt udvart vesznek körül. Az egyik oldalon áll a lakóház, rá merôlegesen a kamrák, vele szemben pedig az ólak és az istálló. A négyszög alakú belsô udvart a negyedik oldalon kerítés zárja le. A zsúppal fedett kástu (másfelé kásténak is mondták) terménytárolásra szolgáló építmény. Emeletes változatából ez az egyetlen, amelyik fennmaradt Magyarországon. Az épületek közelében találjuk a tókát, a három-négy méterre ásott víztározó gödröt. A tókában összegyûlt vizet mosásra, állatok itatására használták. Korábban ivóvíz vételére alkalmas kút csak a lakóházaktól távol, a völgyben volt. Nyitva: keddtôl vasárnapig 10 és 18 óra között. Információ: 94/312-554, Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága. Pityerszeri hangulat

SZALAFÔ Irányítószám: 9942 Körzetszám: 94

A legenda szerint a Fekete-tó helyén valaha templom állt. Egyszer egy asszony – elkésve a karácsonyi misérôl – azt mondta: bárcsak süllyedne el szégyenében. Megtörtént. Azóta minden karácsonykor éjfélkor a Fekete-tónál csengôszó hallatszik a mélybôl.

36

Szalafôt Szentgotthárdról Máriaújfalun és Farkasfán keresztül közelíthetjük meg. (Ma már mindkét település Szentgotthárd része.) 240 körüli lélekszámú, faluképileg is védett település a Zala forrásvidékén. Az Ôrség falvai közül talán ez a község ôrizte meg leginkább korábbi szerkezetét. A dombhátakra épített szerek majd mindegyikén találunk népi építészeti emléket. Kiemelkedô jelentôségû a Pityerszeren található Szabadtéri Néprajzi Gyûjtemény. A szabadtéri múzeum három portából (la-

Szalafô Teplomszeren lévô református temploma 1839 és 1842 között épült. Két jelentôs védett terület is van a közelben. A szalafôi ôserdôt a Pityerszertôl nyugatra találjuk. Itt egy 14 hektáros, érintetlenül hagyott, emberi tevékenységtôl teljesen mentes erdôrészt jelöltek ki. Ez a terület nem közvetlenül az erdôgazdálkodást szolgálja; fontos terep a botanikai és dendrológiai kutatások számára. A Fekete-tó Szalafô, Orfalu és Farkasfa között helyezkedik el. A tavat, amelyhez népmondák, néphagyományok is kapcsolódnak, a Zala forrásaként is számon tartják. Az erdôkkel körülvett lápréten több jégkorszaki maradványfaj található, így például

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK a ritka rovarevô növény, a kereklevelû harmatfû. A Fekete-tó szigorúan védett terület, csak a természetvédelmi hivatal engedélyével, kísérôvel látogatható. Információ: Ôrségi Tájvédelmi Körzet, Ôriszentpéter, Keserûszer, tel.: 94/428-119.

ÔRISZENTPÉTER Irányítószám: 9941 Körzetszám: 94

Szalafôrôl délkeleti irányba továbbhaladva érkezünk meg az Ôrség központjaként számon tartott Ôriszentpéterre. A település kilenc szerbôl áll (Városszer, Baksaszer, Alszer, Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserûszer, Égésszer, Galambszer). Lakosságszáma ehhez képest mégis meglehetôsen alacsony, körülbelül 1200 fô. A szeres település faluképileg is védett. Nevét a román kori Szent Péter-templomról kapta. A Templomszeren álló épület a XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikusoké. Különösen figyelemre méltó a templom bélletes kapuzata. A templomot 1550 táján erôdítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak. Az erôdítményt Kanizsa eleste (1600) után tovább erôsítették. Ebben az idôben az Ôrség ún. hódoltsági terület lett, amely egyaránt adózott a töröknek és a magyar földesúrnak. A törökök fosztogatását a magyar földesurak a megerôsített udvarházakba, váracskákba telepített hajdúkkal próbálták megakadályozni. Ezen kis váracskák „castellumok” közül a legjelentôsebb az ôriszentpéteri volt, ahol 30–40 hajdú tartózkodott. (A hajdú kifejezés itt és ebben a korban a

földesurak és javaik védelmében gyalogos katonai szolgálatot vállaló környékbelieket jelentette. A hajdúk a szolgálatért cserébe csekély kiváltságot is kaptak.) A templomot valaha díszítô román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külsô falon található néhány töredék. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek. Néhány méterre a templomtól a nyolcvanas években középkori téglaégetôt is feltártak, föléje védôépületet húztak. Jelenleg méltatlanul elhanyagolt állapotban van. Szabadon látogatható. A városszeri református templom a türelmi rendelet után, 1790-ben épült. A mûvelôdési házban (Városszer 55. sz.) található néprajzi kiállítást 1985-ben nyitották meg. Itt helyezték el az ôrségi népéletnek már a hatvanas évektôl kezdve módszeresen gyûjtött emlékeit. A kis múzeumban a mindennapi, házilag készített használati

A román kori Szent Péter-templom

„Hanem hogy gutsmánkat, Csákónkat, Kalpagunkat, Menténket, Dalmányunkat még nyelvünket és Nemzeti szokásainkat is elszorjuk’. Szegletes kalapot tegyünk fel, far és pipaszár láb fedezô bô haczukákba öltözzünk, sôt még Asszonyi harisnyákat is huzzunk, ezt valóba egy jó hazafi se teszi. Nints szüksége a’ Magyarnak arra hogy szép termetét el titkollya, – tegye ezt az, a’ kinek szüksége van rá” (Nemesnépi Zakál György 1818.)

37

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK tárgyak mellett megtalálhatók háziszôttesek is, amiket eredetileg a geometrikus mintákkal díszített, ácsolt menyasszonyi ládában tartottak. Látható itt a századeleji ôrségi viselet néhány darabja is. Az Ôrség népe korán átvette a polgári ruházatot, így az ôrségi lakosok viseletérôl elsôsorban korai leírásokból tájékozódhatunk. Látogatható: április 15-tôl október 15-ig, hétfôtôl péntekig 8 és 18 óra között.

Nagy tömegeket vonzó, visszatérô rendezvény Ôriszentpéteren az évente június második felében megrendezett Ôrségi Vásár. A bajánsenyei duzzasztott tó

BAJÁNSENYE Irányítószám: 9944 Körzetszám: 94

„.... megtartódat benne becsüld magyarság, ország lappangott itt, mikor nem vala ország.„ Csanádi I. (A bajánsenyei református templom falán lévô emléktábla szövegének részlete.) A történeti Ôrség 18 faluja közül három (Hodos, Kapornak és Bükkalja) az elsô világháborút követôen Szlovéniához került. Ôrségi kirándulásunk e települések felkeresésével válik teljessé. A határátkeléshez ma már személyi igazolvány is elegendô. A szlovéniai Ôrség falvai legkönnyebben a Bajánsenye–Hodos határátkelôn át közelíthetôk meg.

38

Ôriszentpétertôl déli irányban elindulva – kb. 5 kilométeres út után érkezünk meg Bajánsenyére. Négy apró ôrségi település, Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány összevonásával létrejött, mintegy 550 lakosú, hosszan elnyúló falu a Kerka völgyében. Az egyes részközségek múlt századi térképeken még jól látható szeres

települészerkezete mára szinte teljesen eltûnt. A falu határában, a Kerka felduzzasztásával létrehozott tó mellett panzió épült, szabadidôközpont létrehozását tervezik. Az 1824-ben épült református templom falán találjuk Nemesnépi Zakál Györgynek (1762–1822), az Ôrség elsô tudományos igényû leírójának emléktábláját. Bajánsenye és a szomszédos szlovéniai Hodos között éjjel-nappal nyitva tartó határátkelô mûködik.

KIRUCCANÁS SZLOVÉNIÁBA HODOS H O D O ˇS A bajánsenyei határátkelô utáni elsô település. Fô utcája a Kerkába torkolló Dolányi-patakkal párhuzamosan épült. Hodos lakosságának többsége – a történeti Ôrség többi falujától eltérôen – a középkor óta evangélikus. Szent András tiszteletére épült román kori temploma a múlt században leégett, falait lebontották. Az evangélikus templom az 1800-as évek

közepén épült. Az itteni evangélikus lelkészek egyaránt szolgáltak a magyar Hodoson és a szomszédos, nagyobbrészt szlovén/vend lakosságú Salbán (Sˇalovci). Két múlt századi lelkészt, Czipot Györgyöt és Kardos Jánost az irodalomtörténet is számon tart. Mindketten a vend (szlovén tájnyelvi) irodalommal foglalkoztak. Talán az ô hatásuknak is köszönhetô, hogy az 1850-ben Hodoson született Könye Ferdinánd a nyelvtörténészi, szótárszerkesztôi pályát választotta.

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

KAPORNAK KRPLIVNIK Ha a Szlovéniához került ôrségi falvakat felkeressük, feltétlenül menjünk el Kapornakra, és nézzük meg az egykori Skerlak-féle házban berendezett Ôrségi Néprajzi Gyûjteményt. A Hodosról Domonkosfára vezetô úton Kapornakra érve már a falu elején tábla mutatja, hogy hol találjuk a tájházat. (Rendszeres nyitvatartási idô nincs, de a múzeumot bármikor kinyitja a szomszédban lakó Jenese család.) Az 1997-tôl mûködô kis múzeum

DOMONKOSFA D O M A N J ˇS E V C I Nem az egész falu, hanem csak annak keleti része, az 1898-ig önálló Bükkalja volt a történeti Ôrség része. Ez a különállás a két község felekezeti megoszlásában is megmutatkozott. Bükkalja eredetileg többségében református, Domonkosfa pedig evangélikus volt. A millennium körüli években szóba került Bükkaljának a ma már a határ magyar oldalán lévô, de szintén református Szomoróccal való egyesítése is. A település látnivalóinak többsége a „régi” Domonkosfa területén található. Közülük a legjelentôsebb a román kori római katolikus templom, amely 1240 körül a déli dombtetôre épült, és Szûz Mária tiszteletére szentelték. (Az épületet egy ideig a több oklevélben is szereplô Szent Venceszláv-templommal azonosították, de az utóbbi évek kutatásai egyértelmûen kiderítették, hogy az a templom nem itt állt, hanem két-három kilométerrel keletebbre, Kerca és Szomoróc között.) A jelenlegi épület mai formájában is ôrzi a román stílus jegyeit. A déli, bélletes kapuját Isten Báránya-motívummal díszítették.

több szervezet és intézmény összefogásával jött létre. A helyiek fáradozása mellett ki kell emelni a lendvai székhelyû Magyar Nemzetiségi Mûvelôdési Intézet, a Körmendi Múzeum és a Vas Megyei Levéltár segítségét. A kis kiállítás röviden bemutatja a Szlovéniához került ôrségi falvak történetét. A belsô termekben a környékbeli Hodos és Kapornak használati és berendezési tárgyai találhatók. Nagy részük XVIII. század végi vagy XX. század eleji darab. A lakóház megtekintése után kukkantsunk be a faragóházba is; a boronafalú méhest se hagyjuk ki!

Az evangélikus templom 1902-ben épült. A két templomon kívül figyelmet érdemel még a Kerka mellé telepített, fából készült öreg vízimalom, amely a Tótkeresztúr (Krizˇevci) felé vezetô útról jól látszik. Évek óta nem használják, így, sajnos, nagyon rossz állapotban van.

A román kori templom épülete

39

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

KERCASZOMOR Irányítószám: 9945 Körzetszám: 94

Bajánsenyétôl déli irányban, alig másfél kilométer után jutunk el a kb. 250 lakosú Kercaszomorra. Kerca és Szomoróc 1940-ben egyesült, de mai nevét csak 1943-ban kapta meg. Mindkét község a Kis-Kerka mentén megtelepült ún. „Kurcite ôrök” területén alakult ki. A két – egykoron önálló – község között állt Szent Venceszláv tiszteletére épült templomot már 1208-ban említi oklevél. A XVIII. század végén lebontott épület nyomai ma is látszanak a Pusztatemetô területén. A község építészeti emlékei köA szomoróci szoknyás harangláb

MAGYARSZOMBATFA Irányítószám: 9946 Körzetszám: 94

Szomoróc az elsô világháborút követôen mintegy két és fél évig a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a késôbbi Jugoszláviához tartozott, csak 1922. február 9-én került vissza Magyarországhoz. Erre emlékeztet a harangláb emlékharangja.

40

Magyarszombatfa és Velemér Vas megye déli csücskében található. A fazekasairól nevezetes falu kívül esik a történelmi Ôrség határain. A településhez tartozik a hetvenes évekig önálló Gödörháza is. A két falu együttes lélekszáma sem haladja meg a 300 fôt. A falu lakosságának jelentôs része – talán a megélhetési lehetôségek szûkös volta és az itt található agyag jó minôsége miatt – évszázadok óta a fazekasiparral foglalkozik. Ezt a kézmûves tevékenységet mutatja be a Fô u. 52. szám alatt található Fazekasház. Az agyag a sovány föld mellett nagyon sok családnak nyújtott ezen a tájon megélhetést. Megrakott szekereikkel az itt lakók valaha messzi vidékeket is felkerestek, hogy az általuk készített cserépedényeket gabonára cseréljék. Magyarszombatfa és Gödörháza fôutcáján végigsétálva tapasztalhatjuk, hogy a fazekas hagyományok ma is élnek. Sok porta bejáratánál ma is ott lóg a fazekas cégér. Portékáik jelentôs

zül feltétlenül figyelmet érdemel az 1877-ben épített szomoróci harangláb. Tornyát fazsindellyel, a „szoknyát” cseréppel fedték. A kercai falurészen található református templom 1788-ban, a katolikus 1834-ben épült. Szomoróc faluvégi temetôjében még láthatunk néhány öreg fejfát, amit itt „sökfának” neveznek. A túrázást kedvelôk felkereshetik a kercaszomor-magyarszombatfai út közelében, a Haricsa-domb alatt található Malomkertet (esôbeálló, tûzrakóhely), vagy elsétálhatnak Kercaszomor és Bajánsenye közös szôlôhegyére, a Kis-hegyre. A „hegy” legmagasabb pontjáról szép a kilátás.

része helyben is elkel, de szívesen hívják a fazekasokat különbözô népmûvészeti vásárokra is. Kérésre bármelyikük szívesen megmutatja mûhelyét is, és beavatja az érdeklôdôt a korongozás fortélyaiba. A múlt századi, három helyiségbôl álló szegényparaszti házat 1974-ben állították helyre, majd 1996-ban újították fel. A hajdani mezôgazdasággal foglalkozó paraszti fazekascsalád otthona tulajdonképpen száz évvel korábbi állapotban maradt meg. Nyitva: május 1-jétôl október 15-ig, keddtôl vasárnapig 10 és 17 óra között. Információ: polgármesteri hivatal, tel.: 94/444-018.

A gödörházi falurészen álló református harangláb 1790-ben készült. A „szoknyás” fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. A község határához tartozik a ma már elpusztult Métnek falu területe is. Itt, a természetvédelmi oltalom alatt álló métneki réten találjuk a csillagos nárcisz egyik legnagyobb hazai populációját. A terület a falutól északkeletre van, turistaút nem vezet oda, de a helybeliek szívesen útbaigazítanak.

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

VELEMÉR Irányítószám: 9946 Körzetszám: 94

A Magyarszombatfával szomszédos, ma kb. 100 lakosú községet a XIII–XIV. században Szenttrinitásfalva néven is említették oklevelek. Legjelentôsebb látnivalója a Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom. A késô román és kora gót építészeti stílus jegyeit egyaránt magán viselô épületet Aquila János 1377 körül készült freskói tették világhírûvé. Öt településen maradtak fenn munkái (Veleméren kívül Szlovéniában Mártonhelyen és Bántornyán, Ausztriában pedig Fürstenfelden és Radkersburgban). A templom az országúttól kicsit távolabb, a falu délkeleti szélén, a temetô közelében található. Tábla hívja fel a figyelmet arra, hogy melyik portán lehet átvenni a kulcsokat. (Kenyér István, Fô u. 53., tel.: 94/444-317.) A látogatók a belépôjegyek megváltása után rendszerint megkapják Kovács József volt kercaszomori plébános részletes ismertetôjét a freskókról. A freskók egy része az elmúlt évszázadok folyamán, sajnos, megsemmisült. A múlt század második felében Gózon Imre és Rómer Flóris hívták fel a figyelmet az akkor nagyon rossz állapotban lévô templomra és az ott található falképekre. A szentély freskói közül, ha töredékesen is, de jól felismerhetôk az evangélisták jelképei (oroszlán – Márk, sas – János, angyal – Máté, ökör – Lukács). A szentély északi falán fedezhetjük fel Aquila János önarcképét is. A szentély ablakmélyedése virágokkal, növényi ornamentikával díszített; felül van Veronika kendôje Jézus képmásának lenyomatával. A diadalív szentély felôli oldalának „csúcsában” helyezkedik el a hármas kör, a Szentháromság szimbó-

luma. A diadalív külsô falának középpontját az ítélkezô Krisztus foglalja el, tôle jobbra és balra a jó és rossz cselekedetek szimbolikus ábrázolásai. Alul egyik oldalon a Kálvária-jelenet, a másik oldalon Szent Anna Máriával és a kisdeddel. A hajó északi falán láthatjuk a Háromkirályok vonulását, Szent László és Szent Miklós alakját. A déli fal freskóiból csak töredékesen maradtak fenn részletek. A nyugati falon találjuk a köpönyeges Madonnát és a Mennyei Jeruzsálemet ábrázoló falképeket. A templom külsô falán a bejárattól jobbra a Szent Kristóf-ábrázolásnak csak a nyomait látjuk. A falu nagy részét alkotó reformátusok kis temploma az országút mellett áll. 1909 és 1911 között épült.

A veleméri templom híres freskói

Aquila János (Johannes Aquila) életérôl meglehetôsen keveset tudunk. Magát regedei (Radkersburg–Ausztria) származásúnak mondja. Az elsô festôk közé tartozott, akik önarcképet is hagytak hátra magukról.

41

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

NAGYRÁKOS Irányítószám: 9938 Körzetszám: 94

A történeti Ôrséghez tartozó, Ôriszentpétertôl néhány kilométerre keletre fekvô falu a XV. században mezôvárosi rangot is viselt. Az egykori ôrfalu népességének egy része a XIV–XV. században nem süllyedt jobbágysorba, hanem sikerült nemesi kiváltságokat szereznie. Ôk alkották a máig is meglévô Nemesszer lakosságát. A ma Borromei Szent Károly tiszteletére szentelt római katolikus templom vélhetôleg középkori eredetû. A reformátusok temploma 1800-ban épült. A falu jelenlegi lakosságszáma körülbelül 290 fô. A pankaszi szoknyás harangláb

PANKASZ Irányítószám: 9937 Körzetszám: 94

Ötszázat alig meghaladó lélekszámú község a Zala völgyében. Egyházilag a közeli Nagyrákoshoz tartozik. Temploma nincs, különösen értékes mûemléke az 1754-ben állított „szoknyás” harangláb. Az építmény fa szerkezete tölgyfából készült, a harangot fazsindely védi, a harangozót és magát az „épületet” pedig rozsszalmából készült zsúp. Az 1885-ben épült egykori iskolában értékes nép-

HEGYHÁTSZENTJAKAB Irányítószám: 9934 Körzetszám: 94

A falut az ôriszentpéter–zalalövôi útról érhetjük el; Felsôjánosfánál kell északra fordulnunk. A háromszáz körüli lélekszámú község nevét a Szent Jakab tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. Többször átalakították, de az

42

rajzi gyûjteményt tekinthet meg a látogató. A kis múzeum létrehozása Kováts Béla (1922–1994) tanítónak köszönhetô, aki tanítványaival együtt összegyûjtötte a faluban még fellelhetô régi tárgyakat. Így a múzeumban több – szalmából font – terménytároló edényt, kópicot is találunk. Az egyik ácsolt láda 1780-ban készült, de van itt egy 1838-as öreg szövôszék is. Információ: polgármesteri hivatal, tel.: 94/428-129. A faluban ma is mûködik az 1896ban alapított téglagyár.

épület mindmáig megôrizte román kori arányait. Az 1969-es feltárás után a déli kapu és a résablakok bemutatására is lehetôség nyílt. A templom a falu középpontjában áll. A település határában van a Vadása-tó, amely kedvelt pihenô- és kirándulóhely. Panziók, kemping és vendégszobák sora várja az ide látogatókat.

AZ ÔRSÉG ÉS A VENDVIDÉK

ÔRIMAGYARÓSD Irányítószám: 9933 Körzetszám: 94

Akárcsak Hegyhátszentjakabot, a Vadása-tótól északra fekvô, kb. 280 lakosú Ôrimagyarósdot sem sorolják a történeti Ôrség falvai közé. Pedig a magyarósdi ôrállókat XIII. század vé-

SZÔCE Irányítószám: 9935 Körzetszám: 94

A nem egészen 400 fôs, Ôrimagyarósdtól keletre fekvô község neve valószínûleg a falu, falucska jelentésû szláv selce szóból ered. A falu különféle iskolák, intézmények, egyesületek által szervezett természetvédelmi táborok kedvelt bázishelye. Az Ôrségi Tájvédelmi Körzethez tartozó, szigorúan védett szôcei tôzegmohás lápréten számos jégkor-

gi oklevél is említi. A táj szépsége mellett a Vadása-tó közelsége is vonz ide látogatókat. A falu evangélikus temploma 1862ben épült. A Kastélyparton egy, a Darabos család által a török idôkben erôdítménnyé alakított udvarház szerény maradványait kereshetjük fel.

A Vadása-tó kedvelt pihenôés kirándulóhely

szaki maradvány-növényfaj található (kereklevelû harmatfû, vidrafû, stb.). A XIII. századi eredetû Szent András-templom az átépítések és bôvítések miatt a gótika és a barokk stílusjegyeit egyaránt magán viseli. A falutól északra vezet az ún. „Kerá út” (Király út). A Magyarországról Itáliába tartó középkori út egyes szakaszai még jól megfigyelhetôk az erdôkben és a mezôkön is. Az út megközelítésérôl a helyiektôl szerzett információk alapján tájékozódhat az utazó.

43

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A Vasi-Hegyhát és a Kemenesvidék a megye két szomszédos tájegysége. Néhány megjelent könyv és térkép nem kellôképpen megalapozott területmegjelölése miatt komoly szakmai viták folynak a két tájegység határairól és elkülönültségérôl. Bizonyos méltánylandó földtani érvek ellenére ma már egyértelmû, hogy történeti, néprajzi, etimológiai szempontból a két terület önálló, egymástól jól elkülönül. A Vasi-Hegyhátnak a megye déli, délkeleti részén a 86-os út és a Farkas-

44

erdô közötti területet nevezzük. Két természetes határa van: északnyugatról a Rába-völgye, északkeletrôl pedig Vas megye legnagyobb összefüggô erdôsége, a Farkas-erdô. Délkelet felé a megyehatár csak közigazgatásilag választja el egymástól a hasonló adottságú vasi és zalai falvakat. A Kemenes-vidék (Kemeneshát és Kemenesalja) Vas megye délkeleti részén, a Rába és a Marcal között húzódik meg, és délnyugaton kissé összemosódik a Vasi-Hegyháttal. A mélyben két szerkezeti egység érintkezik:

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK a dunántúli-középhegységi egység, amely lényegében a Bakony mélybe zökkent folytatása, és a Rába-menti. A Kárpát-medence miocén-pannon korban általánosan megsüllyedt, elöntötte a Pannon-tenger, amely kiédesült, létrehozva a jó víz- és hévíztároló képességû agyagos, homokos üledéket. A Pannon-tenger kiszáradása után nagy mennyiségû folyóvízi és szélfújta homok halmozódott fel. A pliocén korban a homok felhalmozódását a kavicstakarók képzôdése váltotta fel. Az 5–15 méteres kavicstakaróval fedett táj aztán a pleisztocén során kiemelkedett a környezetébôl, peremein mélyen bevágódtak a folyók, s löszszerû üledék takarta be. A Vasi-Hegyhát domborzatát nagy kiterjedésû, fennsíkszerû, kavicstakarós platók határozzák meg. A fennsík az északi peremén magas és rendkívül meredek, míg a Zala felé esô részek enyhe lejtésûek. Mivel a vastag és kötött kavicstakaróval a vízfolyások nehezen küzdöttek meg, ezért a domborzat völgyekkel kevésbé tagolt, és a kialakult völgyek többsége is rövid. A Kemeneshát területét mezozos (250–66 millió év) karbonátos kôzetek építik fel. A miocén kori (24–5 millió év) tektonikai mozgások következtében a Rába-vonal mentén trachitos magma nyomult a felszínre, majd a heves vulkánkitörések következtében törmelékszó-

rás kezdôdött, amely a térség négy helyén (Somló, Kissomlyó hegy, Sághegy, Hercseg-hegy) lávaömléssel folytatódott. Másutt tufagyûrûk keletkeztek. Ez a folyamat 3–6 millió éve zajlott le. Mind e közben az éghajlat is megváltozott, s csaknem sivatagi lett. Több tényezô együttes hatására az üledékképzôdés típusa is más lett: folyóvízi homokrétegek alakultak ki, amelyek a területen a felszínen is megfigyelhetôk (Gérce, Hosszúpereszteg). A pliocén kor végén a Kemeneshát területe kiemelkedett, míg a közeli Kisalföld megsüllyedt. A folyóvíz és a szél eróziós hatása miatt a bazaltsapkás hegyek kevésbé erôs környezete lepusztult, s a hegyek ún.

Az oszkói pincesor védett mûemlék

45

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A Ság hegy bazaltkúpja

Vannak e tájnak olyan jellemzôi, amelyek egyedivé és vonzóvá teszik. A Hegyhát párszáz lelkes falvai mellett majdnem mindenütt megtaláljuk a szôlôhegyet. A hegyháti pincesorokon csak ritkán találkozik a kiránduló igazán jó borral, de annak hiányát pótolja a vendégszeretet, a szép és változatos természeti környezet. Az ország és a megye más területeihez képest itt még nagy számban maradtak meg az évszázados pincék, visszaidézve azokat az építési formákat, amelyek valamikor a falusi házakra is jellemzôek voltak.

46

tanúhegyekké váltak. Arról tanúskodnak, hogy milyen magasságban húzódott az egykori felszín. E tanúhegyek fontos domborzatalkotó tényezôk, miként a hozzájuk hasonlóan kialakult kavicstakarós plató is. Ez a Kemeneshát (más néven Cser) felszínét védte meg a lepusztulástól. A platók peremei nyugaton meredekek, keleten – a Kemenesalján – fokozatosan simulnak bele a Rába és a Marcal síkjába. A Vasi-Hegyhát nagyobbik részérôl a Zalába futnak a vízfolyások, a kisebbik rész a Rábát táplálja. A patakok vízhozama viszonylag kicsi és ingadozó, nagy részük nyárra kiszárad. A völgyekben néhány helyen gátakkal felduzzasztott tavakat létesítettek, melyek közül a Döröskei- és a Gersekaráti-tó a legjelentôsebb. A Rábára nézô meredek partoldal tövében számos apró forrás csapolja meg a talajés rétegvizeket. Több helyen (pl. Vasvár, Nagytilaj) hévizet találtak. A Kemenes-vidék felszíni vízhálózata kevésbé gazdag. A Rábába szinte egyetlen jelentôs patak sem fut, a Zalába torkollóak közül a Szajki-patak

érdemel említést. A Marcal viszont magába gyûjti a Kodó-, a Hetyefôipatak, a Mosó-árok, a Cinca és más kisebb patakok vizét. A jó víztároló homokos rétegbôl Borgátán és Mesteriben kalcium-hidrogén-karbonátos termálvizet termelnek ki. A térség évi középhômérséklete 9,5 és 9,8 °C között változik. Az évi napfénytartam 1850–1900 óra. A VasiHegyháton 700–800 mm, a Kemenesvidéken 650–670 mm csapadék hull évente. Mindkét területen a barna erdôtalaj a leggyakoribb. A Vasi-Hegyhát löszös, vályogos üledékein barnaföld, a Ság hegyen és a Kissomlyón fekete nyiroktalaj alakult ki. A Vasi-Hegyhát hûvös, nyirkos erdeinek jellegzetes növényei a farkasboroszlán, a farkasölô sisakvirág és a gyapjas boglárka. A rossz vízelvezetésû, kisavanyodott, pszeudogelejes barna erdôtalajon számos kisebb-nagyobb tôzegmohás láp alakult ki. A nagyobb vízfolyások ártereinek keményfás ligeterdeiben és gyertyános tölgyeseiben rendkívül gazdag, kora tavaszi, hagymás vegetáció él. A Dobogó-erdô a terület egyik legjelentôsebb tôzike – és tavaszi csillagvirág – élôhelye. A nádasdhegyaljai akácosban sûrû kisvirágú hunyorállomány jelenti a terület értékét. A réteken, égeres lápréteken számos ritka és védett növényfaj található, például a szibériai nôszirom, a foltos ujjaskosbor, a kornistárnics, a téli zsurló és a kockásliliom. A Hegyhátról érkezô patakok jellegzetes halfajai a vágó csík és a kövicsík, a fürge cselle, a domolykó és a fenékjáró küllô. A sügérfélék védett képviselôi, a selymesdurbincs, a magyar és a német bucó még gyakorinak mondhatók. A területen valamennyi, Magyarországról ismert farkatlan kétéltû faj (12 békafaj), vala-

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK mint két farkos kétéltû faj, a pettyesés a tarajos gôte is elôfordul. A hûvös patakvölgyek jellemzô faja a gyepi béka és a sárgahasú unka. A madarászati kutatások eddig 169 madárfaj jelenlétét mutatták ki. Kiemelendô a kis lile és a billegetôcankó elôfordulása. A homokbányákban néhány pár gyurgyalag is költ. A helyenként fennmaradt morotvák a hajdani kiterjedt holtágrendszer növényzetét és állatvilágát rejtik. A lombelegyes fenyvesekben költenek Nyugat-Dunántúl legjellegzetesebb madárfajai, a fenyvescinege és a sárgafejû királyka. Elôfordul a fekete harkály és a szürke küllô is. Az emlôsök közül említést érdemel a bajuszos denevér. Az alacsonyabb rendû állatokról ismereteink hiányosak, így a rovarvilág is feltáratlan, de a vízfolyásokat kísérô ártéri erdôkben, nedves réteken, kaszálókon járva gazdag ízeltlábú faunával találkozhatunk. A Kemenesalja ôsidôk óta mûvelés alatt álló terület, ugyanakkor a folyók, patakok árterében és a Kemenesháton rendkívül értékes, az egykori természetes vegetációt ôrzô térségek maradtak fenn szigetszerûen. Az élôvizek mentén gazdag vízi, lápi és mocsári növényzet található. Többféle békalencse, hínáros és rögzült hínáros társulás van jelen. A Marcal mentén nádas és gyékényes foltokat láthatunk. Itt és a Rába mentén – egyre kisebbedô területen – mocsárrét és kaszálórét is található. Lejtôsztyepprét-foltok ôrzôdtek meg a Kissomlyón, a Hercseg-hegyen és a Ság hegyen. A fás növénytársulások közül jelen vannak a füzesek (a Rába mentén), a szubmontán gyertyános-bükkösök (Káld és BögöteSzajk), a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (Farkas-erdô, Káld). A Kemeneshát dombhátain a cseres-tölgye-

sek, néhány lapos hegyháton pedig a királyné gyertyás cseres-kocsányos tölgyes (Sitke, Ostffyasszonyfa) alakult ki. A Ság hegyen önálló flórasziget képzôdött, amellyel külön foglalkozunk Celldömölknél. A terület faunisztikai feltártsága szórványos, jórészt a Rába árterére korlátozódik. A folyó jellemzô halai a márna, a balin, a dévérkeszeg és a védett magyar bucó. A holtágakban megtalálható a kárász, a törpeharcsa és a réti csík. A folyó mentén több mint 150 madárfajt mutattak ki. Általános a fehér gólya, a szürke gém, a parti fecske. A fokozottan védett gyurgyalag telepei Gérce, Hosszúpereszteg és Káld határában, a homok- és löszfalakban láthatók. Kis egyedszámban elôfordul a jégmadár, a vízityúk és hamvas küllô. Szem elé kerül a kárókatona, a fekete gólya, a kanalas gém és a réti sas egy-egy átvonuló vagy kóborló példánya is. Gyakori a pézsmapatkány, a vízicickány és a hermelin. Természetes a róka, az ôz, a szarvas és a vaddisznó jelenléte. A Szajki-tavakban vidra él. A Vasi-Hegyhát a megye más területeihez képest viszonylag „elmaradott térség”. A turizmus eddig csak a peremterületeit fedezte fel: a Kám közelében fekvô Jeli-Arborétumot és a Döröskei-tó közvetlen környékét. A terület „belsejében” csak aligalig fordul meg turista, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a Hegyhát felfedezésre vár. Vasvár és környéke az államalapítást követô elsô fél évez-

Királyné gyertyája

Kornistárnics Kockás liliom

47

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

Berzsenyi Dániel szobra

A kiegyezés és az elsô világháború közötti idôszak jelentôs fejlôdést hozott. Kiscell és Nemesdömölk egyesülésével (1904) létrejött Celldömölk. Vasúti csomóponttá és a térség központjává vált, bár a Kemenesvidéknek a mai napig jellegzetessége a sok kicsi, apró falu. Az itteni települések szinte mindegyikében találunk egy-két fontos látnivalót, történelmi vagy irodalmi emléket. Berzsenyi Dániel, Dukai Takách Judit, Petôfi Sándor és Weöres Sándor szellemi hagyatéka kétségtelenül lírai hangulatot ad e tájnak. Ezt megérzi minden fogékony látogató.

48

redben a vármegye központja volt. E jelentôs múltnak kevés látványos emléke maradt napjainkra. Ezek az emlékek, így az ún. római sánc vagy a Katonák útja sem igazán ismert a nagyközönség elôtt. A Hegyhát a török idôkben a hódoltsági terület határa volt, ezért a középkori emlékekbôl is nagyon kevés van. Lakossága színmagyar, és több mint 90 százalékban katolikus. Egyetlen településen, Egervölgyön volt az 1700-as években német telepítés, de ma már e faluban is csak a német családnevek emlékeztetnek a lakosság eredetére. Két olyan természetjáró eseményt is rendeznek, amely nagyobb számban vonzza az érdeklôdôket. Május elején a Vasvár és Csehimindszent közötti Mindszenty-túrát, szeptemberben pedig a Hegyhát 50 és Hegyhát 30 teljesítménytúrákat Vasvár környékén. A gyalogos turistáknak írták ki a Hegyhát turistája túramozgalmat. Itt a túrázók Vasvár környékének túraútvonalait járják végig. A teljesítôk jelvényt és oklevelet kapnak. A terület nyugati részét a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala érinti. A Kemenes-vidék – különösen a Ság hegy – számos újkôkori, késô bronzkori, kora vaskori kultúra lelôhelye. Ezek a kultúrák – többnyire a Rába és Marcall természetes útvonalát használva – vonultak be a Kárpát-medencébe. Bizonyított a kelták V. századi uralma. Egyértelmû a rómaiak letelepedése is. A folyók átkelôinél ôrállomásokat építettek, itt vezetett Arrabona (Gyôr) felé az út. A Ság hegy környékén római villák voltak (Bakodpuszta, Kemeneskápolna, Mesteri, Szergény). Körülöttük bizonyára szôlômûvelés folyt. A Tokorcs határából elôkerült IV. századi kincslelet korai népvándorlás kori emlék. Viszonylag korán megte-

lepedtek itt honfoglaló ôseink. Szent István Karakó központtal hozott létre ispánságot, amelynek eleinte feltehetôen vármegyei funkciói is voltak. A Kemenes-vidék egyházi központja a XIII. századtól a dömölki apátság volt, amelyben bencés szerzetesek tevékenykedtek. A reformáció korszaka idején a térség lakóinak túlnyomó része áttért az evangélikus hitre. 1681 után Nemesdömölk (Nemescsó mellett) az evangélikusok egyik központja, templommal rendelkezô artikuláris hely lett. A jól kialakított egyházi hálózat következtében számos középkori eredetû templom maradt fenn ezen a vidéken. Elég csak Pápoc, Mesteri és Dömölk nevét említeni. 1748-ban épült fel az akkori Dömölkön (a XIX. századtól Kiscell) a Szûz Mária római katolikus plébániatemplom, mely Mária-kegyhely. A Kemenes-vidék hamarosan országosan jelentôs búcsújáróhellyé vált, zarándokok százezrei látogattak ide. Természetesen a helyi nemesség is jelentôs szerepet játszott a vidék történetében. A Köcskiek és az Ostffyak mindig is részt vettek a középkor belés külföldi harcaiban. Bár a kemenesaljai falvak rendesen adóztak a hódoltság idején a töröknek, az mégis többször végigpusztította a vidéket. A térség a Rákóczi-szabadságharc idején többször gazdát cserélt. A XVIII–XIX. században a nemesség jelentôs építkezésekbe kezdett. Kastélyok, kúriák épültek több helyen (Sitke, Jánosháza, Duka, Kemenesmihályfa, Egyházashetye, Intaháza). Az 1848–49-es szabadságharc idején jelentôs politikust adott Kemenesalja az országnak. Vidos József (1805–1849) a megye követe, majd Batthyány Lajos kormánybiztosa lett.

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

NAGYMIZDÓ Irányítószám: 9913 Körzetszám: 94

Nagymizdó a 86-os útról letérve Katafán át közelíthetô meg. A falu lakói hajdan mézzel adózó szolgálónépek lehettek. A település neve valószínûleg a „méz adó” kifejezésbôl származik. A község északi végén, a Rába-völgye fölé magasodó ún. „vár-

SZARVASKEND Irányítószám: 9913 Körzetszám: 94

A Nagymizdótól két kilométerre keleti irányba fekvô Szarvaskend egyik látnivalója a Sibrik-kastély (Fô u. 66.

dombon” egy – eddig a régészek által alaposan még nem kutatott – erôdítmény nyomai látszanak. Érdemes elsétálni a Nagymizdó és Szarvaskend közötti szôlôhegyre, mert itt található még néhány szép, öreg pince. Útközben a faluban és határában is figyelemre méltó barokk feszületet és Szûz Mária-szobrot láthatunk. A községben közel 160-an élnek.

sz.), amely 1829-ben épült. A középkori alapokon álló klasszicista épület ma általános iskola. A falu temploma barokk, oltárképét Dorffmaister István festette. A községet érinti a Déldunántúli Kéktúra útvonala.

Nagymizdó határában álló Mária-szobor

DÖRÖSKE Irányítószám: 9913 Körzetszám: 94

A román kori kápolna

Szarvaskendrôl újabb két kilométer megtétele után érünk el Döröskére. A falu közelében folyó patak felduzzasztásával létrehozott tavat szívesen keresik fel a strandolók és a szórakozásra vágyók. Nemcsak nekik, hanem a mûemlékek után érdeklôdôknek is érdemes megállniuk a községben. A Rába völgye fölé magasodó dombtetôn, a régi temetôben álló kápolna román kori épület. Védôszentje Szent Jakab apostol. Döröskének hajdan vára is volt. A kis középkori épületbôl csak az azt körülvevô árok és sánc maradt meg. 1998-ban mindössze 117 állandó lakost írtak össze, de egyre növekszik a községben a nyaralóházak száma. A Döröskétôl Petômihályfa felé vezetô út melletti, kb. 800 lakosú Gersekarát határában az elmúlt években egy vízi sportokra, fürdésre, horgászásra alkalmas tórendszer alakult ki; intenzív fejlesztése folyamatban van.

49

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

PETÔMIHÁLYFA Irányítószám: 9821 Körzetszám: 94

Döröskétôl délkeleti, Vasvártól déli irányban fekvô Petômihályfa 260 körüli lakosságú község. Belterületén egy középkori vár nyomai figyelhetôk meg. A kutatók a helyet a XV. századi oklevelekben szereplô Márványkôvárral azonosítják. A falu határában, a Barkóca-hegyen még régi pincék is találhatók. A szôlôk között álló Szent Bertalan-kápolna barokk épületét 1898-ban bôvítették. Berendezése is barokk. Hegyhátszentpéter tájháza

HEGYHÁTSZENTPÉTER Irányítószám: 9821 Körzetszám: 94

Az 1706-os kuruc gyôzelemre emlékeztet Gyôrvár déli szélén felállított emlékmû.

A Petômihályfával szomszédos Hegyhátszentpéteren találjuk a környéken valaha általánosan elterjedt festett, faragott faoromzatú lakóházak egyetlen, eredeti helyén fennmaradt példányát. A ma tájháznak berendezett épület 1891-ben részben vályogból, részben téglából épült. Az oromzat készítôje

GYÔRVÁR Irányítószám: 9821 Körzetszám: 94

A 710 körüli lélekszámú, 74-es út mellett fekvô település nevét valószínûleg hajdani gyûrû alakú váráról kapta. Ennek ma már a nyomai sem látszanak. 1706-ban a kuruc csapatok Béri Balogh Ádám vezetésével Gyôr-

OSZKÓ Irányítószám: 9825 Körzetszám: 94

A Vasvártól 7 km-re keleti irányban fekvô Oszkó falu nevét 1217-ben em-

50

Tôke János asztalosmester volt. A Hegyhát népi építészetére jellemzôek a portán található melléképületek is. A tájház kulcsát a szemben lakó Gángó Károlynál – Béke u. 61. sz. – találjuk; tel.: (94) 373-891. A falu mai temploma 1740-ben épült, valószínûleg a korábbi középkori templom helyén. A mennyezeti képeket Stefek Albin készítette 1956ban. A településnek 1998-ban 189 lakosa volt.

várnál fényes gyôzelmet arattak a császári csapatok felett. Itt ejtették fogságba Heister Hannibál tábornokot is. A község Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt temploma 1782ben épült. Gyôrvár faluházát a magyar organikus építészet egyik jeles alakja, a szombathelyi születésû Ekler Dezsô tervezte.

líti elôször oklevél. Szent György tiszteletére szentelt temploma a barokk idôszakában épült. A szentélyében található Pietà-képet Dorffmaister István festette.

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK A faluból turistajelzés vezet az Újhegyre, vagy régi nevén az Ebtulokhegyre. Több régi, nagyrészt múlt századi zsúptetôs pince maradt itt fenn. Megóvásuk érdekében nagyon sokat

tett az Oszkói Hegypásztor Kör, amely az egyik pincét megvásárolta, és eredeti állapotában állította helyre. A falunak megközelítôleg 730 lakosa van.

BÉRBALTAVÁR

élt ôsállatok csontjai (mamutok, vízilovak stb.) kerültek elô egy homokbányából. Ma a szombathelyi Savaria Múzeumban találhatók, a tudományos kutatás szempontjából nagy fontosságú leletek egy része. Több, itt épített középkori templomról is van tudomásunk, de ezek elpusztultak. A ma is álló templomot 1745-ben építtette Festetich József. Oltárképe Szent Miklóst ábrázolja.

Irányítószám: 9831 Körzetszám: 94

Oszkóról Csehi község érintésével jutunk el a mintegy 9 kilométerre fekvô Bérbaltavárra. A 640 körüli lélekszámú falu Baltavár és Kisbér egyesítésével jött létre. Az egykori baltavári várnak ma már nyoma sincs. A falu határában 1856-ban egy útépítés során több millió évvel ezelôtt

MIKOSSZÉPLAK Irányítószám: 9835 Körzetszám: 94

A Bérbaltavártól északra fekvô – kb. 350 lakosú – település közelében, a Batyk felé vezetô út mellett lévô Mikosdpusztán álló Mikos–Zierer-

kastély 1860-ban épült romantikus stílusban. Korábban gyermeküdülôként is használták, jelenleg magántulajdonban van. A faluból jól megközelíthetôek a Szajki-tavak (lásd Hosszúperesztegnél).

Az ôsállati leletekrôl az 1920-as években Bendeffy László számolt be. Ma már vitatott álláspontja szerint az állatok erdôtûz elôl menekültek az ôs-Zalába, majd annak vízesése zúzta ôket halálra. A leletek egy részét a jövôben egy – a faluban berendezett – kis múzeumban szeretnék bemutatni.

Mindszenty bíboros szobra szülôfalujában

CSEHIMINDSZENT Irányítószám: 9834 Körzetszám: 94

Mikosszéplaktól északnyugati irányban található Csehimindszent falu. A ma 460 lakosú településen született 1892-ben Mindszenty József bíboros, hercegprímás. Emlékére a falu központjában szobrot állítottak, szülôházát emléktáblával jelölték meg (Fô u. 34. sz.). A csehimindszenti román kori római katolikus templomot 1790 körül bôvítették, és barokk stílusban átépítették. Oltárképét Dorffmaister István festette. A községhez tartozó Potypusztán áll az 1878-ban eklektikus stílusban átépített Mesterházy-kastély, amely ma magántulajdonban van. Csehimindszent a minden év májusában megrendezésre kerülô, Vasvárról induló 20 km-es gyalogos Mindszenty-emléktúra célállomása.

51

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A szentgotthárdi csatát a vasvári békekötés követte. A gyakran „szégyenteljesnek” nevezett egyezségrôl eltér a történészek véleménye. A gyôztes csata ellenére Magyarország jelentôs része török kézen maradt. A bírálók szerint több engedményt is el lehetett volna érni. Mások szerint a békekötés az akkori katonai és politikai realitásokat tükrözi. A Szentkút-kápolna

52

VASVÁR Irányítószám: 9800 Körzetszám: 94

A megye névadó városának, amely a 8-as út mellett fekszik, körülbelül 4700 lakosa van. A vasvári várispánság elsô említése a XII. század elejérôl való. A település bizonyíthatóan már ettôl az idôtôl kezdve várral rendelkezett. A várispánság központjának pontos helye azonban máig vitatéma a helytörténészek és a kutatók között. Bizonyos, hogy nemcsak a világi igazgatásnak volt a központja, hanem az egyházinak is. Vasvár 1578-ig a vármegye székhelye, akkor a közeledô török veszély

miatt a hiteleshelyi tevékenységet is ellátó társas káptalant Szombathelyre költöztetik. Azt követôen a megyegyûléseket is Szombathelyen tartják. Nevét feltehetôen a korai Árpádkorban meglévô környékbeli kis kohókról kapta, ahol úgynevezett gyepvasat dolgoztak fel. A domonkos rendet 1241-ben telepítette Vasvárra IV. Béla. Templomuk és kolostoruk 1244-ben épült fel. 1557-ben a rend elhagyta a várost, és csak 1684-ben tért vissza. 1664-ben a szentgotthárdi csata után itt kötötték meg a „vasvári békét”, amelynek emléktáblája a Kossuth u. 10. számú házon látható. A középkori Vasvárból kevés építészeti emlék maradt fenn. A vár teljesen elpusztult, Szent Mihálynak szentelt egykori temploma is az enyészeté lett. A város központjában álló középkori eredetû domonkos templomot többször átépítették, de a XIII. századi falak ma is állnak. A Kálvária-jelenetet ábrázoló fôoltár és a mellékoltárok (Szent Domonkos és Szûz Mária) barokk munkák. A templommal egybeépített egykori kolostor ad otthont a Vasvári Helytörténeti Múzeumnak. (A kiadványszerkesztés idején a múzeum átalakítás alatt állt. Az egykori megyeszékhelyet és az Árpádkori Vas megyét bemutató kiállítás várhatóan 2000. nyarán nyílik meg. Tel.: 94/370-199.). A temetôdombról nagyon szép kilátás nyílik a környékre. Itt állt hajdan a város plébániatemploma. A helyére 1777-ben kápolna épült. A belvárostól alig negyedórányira, délnyugati irányban lévô Szentkút környékére nemcsak a híres Máriabúcsújáróhely felkeresése céljából érdemes ellátogatnunk, de szemet gyönyörködtetôek a környezô ôsbükkös és tölgyes hatalmas fái is. A búcsúna-

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK pon, szeptember 12-én ma is messzi vidékekrôl érkeznek zarándokok a Szentkút-völgyébe. Az 1863-ban épített Szentkút-kápolna közelében, a Hunyadi utca végén lévô egykori felszabadulási emlékmûbôl átalakított kilátót rövid sétával érhetjük el. A kápolnától nem messze találjuk a termálvizû kis Szentkút-fürdôt (Járdányi utca, tel.: 94/371-604). A közelében lévô csónakázótó partján szép zöldövezeti környezetben sétálgathatunk. Ma már biztosan tudjuk, hogy a város közelében mintegy 8 kilométeren át húzódó – átlagosan 7 méter magas – „római sáncot” nem az ókorban, hanem a magyar államalapítás környékén létesítették. A Vaskapunál, azon a helyen, ahol a „Katonák útja” keresz-

ALSÓÚJLAK Irányítószám: 9842 Körzetszám: 94

Vasvártól északkeleti irányban a 8as fôút mellett fekvô, 680 lélekszámú település a XIII. században a vasvári káptalan birtoka volt. A faluban két mûemléki látnivaló található. A régi temetôben egy román kori kápolna áll. A jelenleg Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt templom közép-

tezi a sáncot, egy ôrtorony rekonstrukcióját tervezik.

kori védôszentje valószínûleg Szent András volt. Szentélyének építéséhez római faragott köveket is felhasználtak. A falu plébániatemplomának védôszentje Szent István király. Az eredetileg gótikus épületet barokk stílusban alakították át.

A gyepvas a talaj felsô rétegében, legtöbbször pangó vizes területeken kialakult vasképzôdmény, amely kis mennyiségû vas elôállítására adott lehetôséget. Vasvár s Kôszeg környékén tártak fel gyepvasat feldolgozó ôskohókat.

KÁM Irányítószám: 9841 Körzetszám: 94

A 8-as és a 87-es út találkozásánál fekvô Kám elsôsorban arborétumáról híres. A falu határában, a középkorban elpusztult Jeli település környékén találjuk a Nyugat-Dunántúl legszebb fagyûjteményét. A híres Jeli Arborétumot különösen májusban, a rododendron virágzásának idején keresik fel szívesen a turisták.

Alsóújlak román kori kápolnája

53

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A Jeli Arborétum részlete

Hosszúpereszteget három szôlôhegy (Felsô- és Alsó-hegy, valamint Kecske-hegy) öleli körbe. Számos, népiépítészeti szempontból értékes régi pince található rajtuk. Ezek általában kétosztatúak (pince, présház), sátortetôsek és „ekelovas” zsúpfedésesek.

54

A 74 hektáros területet a felvidéki Malonyáról a Vas megyei Tanára költözött Ambrózy-Migazzi István telepítette az elsô világháborút követôen. Az Európa-szerte hírnevet szerzett szakember, a terület adottságait messzemenôen figyelembe véve, elsôsorban havasszépékkel telepítette be a ligetes-nyíresborókást, s tömegével ültette a Kárpátokból, Alpokból gyûjtetett hagymásokat. A hosszú magára hagyatottság miatt a kert egykori képe átalakult, de még így is minden négyzetméterén ôrzi megálmodójának keze nyomát.

HOSSZÚPERESZTEG Irányítószám: 9676 Körzetszám: 95

A 8-as fôközlekedési út melletti több mint 800 lelkes település nevét a szláv prestrug (vízmeder) szóból eredeztetik. Ezt alátámasztja, hogy a falu

Napjainkban megyénk legszebben karban tartott, leglátványosabb gyûjteménye. Április 1. és április 31. között szombaton és vasárnap 8-tól 17 óráig; május 1. és június 30. között mindennap 8-tól 17 óráig; július 1. és szeptember 30. között szombat és vasárnap 8-tól 17 óráig tart nyitva.

Vasvárról Jelibe zöld jelzésû gyalogos turistaút vezet. Kám barokk plébániatemploma 1780-ban épült. A falu lakosainak száma 1998-ban 467 fô.

határában eredô Kodó patakot Peresztegnek hívták. Maga a település a XIII. században már biztosan létezett, erre utal az 1268-as Pereszlek megnevezés. A 15. században vámszedô és vásáros hely volt. Szent István király tiszteletére

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK emelt római katolikus templomát a gótikus szentély meghagyásával 1781ben az Erdôdyek építtették át. Közigazgatási szempontból Hoszszúpereszteghez tartoznak a néhány kilométerre délre, festôi környezetben lévô Szajki-tavak. 1931-ben a Csörgetô-patakot gátakkal zárták el. Az így létrejött 11 tó közül mára öt horgásztó és egy fürdôzésre alkalmas tó maradt. A Szajki-tavak nemcsak kitûnô horgász- és fürdôhelyek, hanem természeti környezetük, csendes üdülôtelepeik, infrastrukturális ellátottságuk (kemping, panzió, étterem, büfé stb.) miatt kiválóan alkalmasak a hosszabb itt-tartózkodásra is.

DUKA Irányítószám: 9556 Körzetszám: 95

A 8-as közlekedési út mellett, Hosszúperesztegtôl keletre fekvô község (318 lakos) leginkább a Dukai Takách famíliáról nevezetes. Közülük is a leghíresebb egy hölgy: Dukai Takách Judit (1795–1836) költôkisaszszony. Költészetét nemcsak Berzsenyi, hanem a kor számos kiváló férfija is nagyra értékelte. Szubjektív hangú versei a keszthelyi Helikonra is el-

JÁNOSHÁZA Irányítószám: 9545 Körzetszám: 95

Jánosháza nemzetközileg elfogadott archeológiai névadó lelôhely, mert az itt feltárt urnasírok egy késô bronzkori kultúra Jánosháza–Farkasgyepû csoport néven emlegetett temetkezôhelyei. A 8-as és a 84-es fôközlekedési út találkozásánál fekvô 2800 lelkes település a XVI–XVII. században élte virágkorát. Az akkor is fôút közelében

juttatták az érzékeny lelkû családanyát. A költônô szülôháza elpusztult, így emléktáblája ugyan e ház telkén, de már egy újabb, késôbb épített házon látható, kriptája viszont könnyen megtalálható a dukai temetôben. A hosszú, földszintes Dukai Ta kách-kúria (Kossuth u. 94. sz.) számos tulajdonosváltás után jelenleg felújítás alatt áll, miként az 1767-ben épített Bódi-ház, régebben Stettenerkúria is (Kossuth u. 106. sz.).

Fürdôzôk a Szajki-tavaknál

Oromzati címer a dukai Takách-kúrián

lévô mezôváros fontos vásártartó hely volt, melyet a XVI. században az Erdôdyek, majd a devecseri Choron család, késôbb újra az Erdôdyek birtokoltak. Várkastélyának múltja is híven követi ezt a birtoklási láncolatot. A többször romos állapotba került, de akkor már emeletes épületet 1758-ban Erdôdy László barokk stílusban átépíttette. 1935-ben is bôvítésre került sor, amikor újabb emeletet húztak az

55

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A Kissomlyó-hegy tetején lévô „Király-Kô” turisztikai célpont. A hagyomány szerint e kônél talált menedéket IV. Béla király, mikor a tatárok üldözték. Maga a hegy bazalt tanúhegy, amelyen a bazalt mellett tufa és pannonkori agyag is elôfordul. A hegy területén közigazgatási szempontból Borgáta és Kissomlyó községek osztoznak. A lankás hegyi utakon barangolva számos szép régi pincére bukkanhatunk.

A Király-kô a Kissomlyó hegyen

épületre, és sisak került a toronyra. Az impozáns Erdôdy–Choron-kastély mára magánkézbe került, és ismét felújítás alatt áll. Klasszicizáló barokk temploma a várkastély közelében található. A Keresztelô Szent Jánosról

elnevezett katolikus templom fôoltárképe, mellékoltára, szobrai és belsô berendezése barokk stílusú. Feltétlenül említést érdemel a község központjában lévô barokk Szûz Mária-szobor.

KARAKÓ

felemelkedésével szerepe csökkent. Évszázadokon át pálos szerzetesek birtokolták. A római katolikus Szent Mihály-templom 1780-ban épült barokk stílusban. Rokokó berendezését az egykori tüskevári pálos templomból szállították ide. Karakó a népi építészet szempontjából érdekes hely, mivel innen származik (1773-ból) a füstöskonyhákat felváltó szabadkémények terjedésére vonatkozó elsô adat. Sajnos, tárgyi emlék nem maradt fenn. A település szélén, a Marcal hídja melletti kôoszlopon Nepomuki Szent János-szobor látható.

Irányítószám: 9547 Körzetszám: 95

A 8-as fôút melletti, megyeszéli kis község (kb. 230 lakos) a térség egyik legôsibb települése. A határában lévô Marcal partján feltárt nagyméretû földvár a folyón lévô átkelôt felügyelte. A vár elsô említése 1137-bôl származik. Bár a XIV. század végéig királyi birtok volt, az 1976-ban végzett régészeti kutatások mégsem bizonyították egyértelmûen, hogy itt lett volna az István király által felállított ispánság igazgatási központja. A község jelentôs vásáros hely volt, de Jánosháza

KISSOMLYÓ Irányítószám: 9555 Körzetszám: 95

A Kissomlyó-hegy lábánál fekvô településnek nem egészen 250 lakosa van. Egy 1319ben keletkezett írott forrás Sumulo néven említi; maga a Kissomlyó név a XV. század óta használatos. Tradicionálisan szôlôtermelô hely, amelyre ma is a kisparcellás (400–600 négyszögöl) gazdálkodás a jellemzô. Régen a juhfark, a budai zöld és a furmint volt általános, ma elsôsorban olaszrizling, s mellette a tramini, a rizlingszilváni és a királyleányka a leggyakoribb szôlôfajták. A Kissomlyó a Somlóval és a Ság heggyel közös történelmi borvidéket alkot. A faluban lévô Szent Miklós római katolikus templom középkori eredetû, de barokk stílusban átépítették. Az evangélikus templom 1783-ban készült, oltárképén a megfeszített Jézus látható.

56

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

KÁLD Irányítószám: 9673 Körzetszám: 95

Káld nevét a Kál személynévbôl eredeztetik. A viszonylag nagy lélekszámú (1200 fôs), 84-es fôút melletti falu legismertebb földesurai a Káldyak voltak, de számos kisnemes is rendelkezett itt birtokkal. A Káldy-kastély (Berzsenyi u. 23.) mûemlékileg védett, földszintes, késô barokk épület. Nem impozáns kastély, inkább szép formájú kúria, amelyben ma gyógyszertár üzemel. A szintén védett, magántulajdonban lé-

BORGÁTA Irányítószám: 9554 Körzetszám: 95

Kicsi falu (kb. 180 lelkes) a Kissomlyó hegy lábánál, a 84-es út közelében. A XVI. századig a Héder nemzetség tulajdonolta. Az itteni szôlômûvelés jelentôségét igazolja, hogy 1740ben írott hegyközségi törvénye volt, amelyet gr. Esterházy Johanna nevében adtak ki. Borgátán egyre népszerûbbé váló, mozgásszervi megbetegedésekre ja-

EGYHÁZASHETYE Irányítószám: 9554 Körzetszám: 95

1338-ban még Hege néven, 1470ben már Egyházashege néven említik a Borgáta melletti, ma kb. 440 lelkes kemenesaljai községet. A nevesebb nemesi családok (Choron, Gotthárd, Felsôbüki Nagy) mellett a helyi nemesség (Hrabovszky, Thulman, Berzsenyi, Barcza, Tompos, Vargyai stb. családok) is jelentôs birtokkal rendelkeztek. 1776. május 7-én itt született Berzsenyi Dániel költô, ódaköltészetünk

vô, eklektikus Maróthy-kastély AlsóKáldon, a Berzsenyi u. 1. sz. alatt áll. Jelenleg szórakozóhely. Római katolikus templomának fôoltárán a névadó Keresztelô Szent János látható, amint Jézust kereszteli. A barokk templom tornya 1835-ben épült. A falu közelében húzódik a Kemenes-vidéket a Vasi-Hegyháttól elválasztó, nagy kiterjedésû Farkas-erdô. Az egykori bajor királyi erdôbirtok nevezetes látnivalói a „banya-fák”, amelyek 300 éves, monumentális, de már kiszáradt és eldôlt kocsánytalan tölgyek.

vallott termálfürdô mûködik. A 47 °Cos termálvíz gyógyító hatását négy különbözô méretû (2 ülômedence, nagymedence, pancsoló) medencében lehet élvezni. A szép környezetben lévô, csendes helyen üdülôtelep létesült, kis nyaralók épültek. A fürdô május 1. és június 1. között 9-tôl 17 óráig, június 1. és augusztus 25. között 8.30-tól 19 óráig, augusztus 25. és október 15. között 8.30-tól 17 óráig látogatható.

óriása, az akadémia rendes tagja. Bár a sors elôbb a közeli Sömjénbe (Kemenessömjén), majd a Somogy megyei Niklára veti, a Kemenesalja idealizált, lírai magasságokba emelt képe számos versében megjelenik. Szûlôházában emlékmúzeumot rendeztek be tiszteletére. A Berzsenyi utcában lévô kis házban a költô néhány használati tárgya, családi bútorok, könyvek, képek és egyéb dokumentumok láthatók. Az épületet a Berzsenyi u. 38. sz. alatt élô gondnok nappal bármikor kinyitja. További információ a polgármesteri

Messze sötétedik már a Ság teteje, / Ezentúl elrejti a Bakony erdeje, / Szülôföldem, képedet./ Megállok még egyszer, s reád visszanézek. / Ti kékellô halmok! gyönyörû vidékek! / Vegyétek bús könnyemet. Ti láttátok az én bölcsômnek ringását, / S ácsorgó ajakam elsô mosolygását / Szülém forró kebelén; / Ti láttátok a víg gyermek játékait, / A serdülô ifjú örömit, gondjait, / Éltem vidám reggelén. Mélyen illetôdve búcsúzom tôletek; / Elmégyek: de szívem ott marad véletek / A szerelem láncain, / Hímezze bár útam thesszáli virulmány, / Koszorúzza fejem legdicsôbb ragyogvány/ A szerencse karjain. Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenesaljától – részlet

57

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK hivatalban kapható a 95/472-004-es telefonszámon. A Szent Jakab apostolról elnevezett, eredendôen középkori római katolikus templomát 1718-ban újjáépítették barokk stílusban, majd a XIX. század második felében romantikus felfogásban átalakították. A mellette álló plébánia szintúgy barokk stílusban készült 1728-ban. A velük szemben lévô Szentháromság-szobrot 1859-ban állíttatta Gotthárd István özvegye. Az általános iskola a faluközpontban lévô Felsôbüki Nagy-kastélyban mûködik. A mesteri termálfürdô medencéje

MESTERI Irányítószám: 9551 Körzetszám: 95

A Mesteri közelében lévô hajdani Inta községet Mesterihez csatolták. Mesteri-Intaháza ma valójában egyetlen kastélyegyüttes. A XVIII. században épült fel itt a Draskovich, majd a Batthyány családok uradalmának központja. 1820-ban klasszicista stílusban átalakították. Ma pszichológiai rehabilitációs intézet mûködik benne. Benedek István orvosként itt szerzett élményeit az Aranyketrec címû könyvében írta meg.

58

Az Alsó- és Felsômesteri összevonásával (1935) létrejött, Celldömölk közeli települést majd háromszázan lakják. Az idôk során a legjelentôsebb birtokosai a Békássyak és a Batthyányak voltak. Jelentôs szôlômûvelés folyt a településen, mert a Ság hegy egy része Alsómesterihez tartozott. A Szent Mihály arkangyalról elnevezett római katolikus templomot a XIII. század második negyedében román stílusban építették. Jellegét az 1999-es helyreállításnak köszönhetô-

NAGYSIMONYI Irányítószám: 9561 Körzetszám: 95

A nem egészen ezer lelkes település Sárvár és Celldömölk között fekszik. Symun alakban már 1237-bôl ismert a neve. A XVIII. század végétôl a Kemenes-vidék zsidóságának egyik központja, amely – mára már lebontott – zsinagógával rendelkezett. Kôfallal körülvett zsidó temetôje viszont

en megôrizte. A fôoltár és a faragott Mária-szobor népies barokk. Érdekessége a szószéknél látható Fekete Madonna-ikon. A templom déli oldalán XIX. század eleji, fából készült harangláb áll. 1968-tól mûködik a 47 °C-os hévízre alapozott, mozgásszervi megbetegedések kezelésére ajánlott fürdô. Két medencéje, a szép természeti környezet és a szolgáltató egységekkel is ellátott üdülôterület biztosítja a kellemes pihenést. Májusban és szeptemberben 9–18 óra között, júniusban, júliusban és augusztusban pedig 8–19 óra között látogatható.

ma is megtalálható a vasúti sínpár északi oldalán. Szent András titulusú katolikus temploma középkori eredetû, a XVII. században újjáépített, egyhajós épület. Berendezése népies barokk. A téglalap alaprajzú, gúlasisakos tornyú evangélikus templomot 1785-ban építették. A falutól pár kilométerre lévô szôlôhegyen (Bánta-hegy) még ráakadhatunk néhány szép régi pincére.

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

SITKE Irányítószám: 9671 Körzetszám: 95

A Nagysimonyi melletti, majdnem 700 lakosú község számos érdekes látnivalóval rendelkezik. A Sitkei család birtokolta település a XV. században kettévált. Kis- és Nagysitke ismételt egyesülésére 1946-ban került sor. Jelentôs birtokosai voltak az Esterházyak, Nádasdyak és a Felsôbüki Nagy család. Az utóbbiak itteni legjelentôsebb építkezése a Felsôbüki Nagy-kastély (József A. u. 1. sz.) volt, amelyet Dorffmaister István festett ki barokk stílusban. Jelenleg kastélyfogadó üzemel benne. Közelében található a Felsôbüki Nagy Sándor által romantikus stílusban építtetett Kálvária-kápolna, amelyet az évente, augusztus végén itt megrendezett rock-koncertek bevételébôl újítottak fel. Az egész napos szabadtéri programon a magyar rockzenei élet színe-java képviselteti magát. A Kossuth Lajos utcai, Szentháromság tiszteletére szentelt egyhajós római katolikus templom fôoltárának képét szintén Dorffmaister István fes-

CELLDÖMÖLK Irányítószám: 9500 Körzetszám: 95

Kisváros a Ság hegy lábánál. Történelmi és hitbéli múltja ma is meghatározza lakóinak hétköznapi életét. A sok kis településbôl „összenôtt” helység egy kellôképpen még nem ismert térség kellôképpen még nem ismert központja. Számottevô ipar, fejlett kereskedelem és a környék igényeinek megfelelô markáns kulturális élet jellemzi. Veszprém megye szomszédságában, a Szombathely–Budapest vasút-

tette. A jobb oldali mellékoltár Szeplôtlen Szûzet ábrázoló festménye ugyancsak az ô munkája. Érdekesség, hogy a Nepomuki Szent János-mellékoltár felett román stílusú Isten báránya-motívum látható. A dombormû alkotója feltehetôleg a jáki kôfaragó iskolához tartozott. Valószínûleg XV. századi a temetô bejáratánál álló kegyoszlop, amelyet kissé talányos névvel (Török-emlék) illetnek.

vonal mellett fekszik a kb. 12 000 lakosú település. Az 1904 óta Celldömölk nevet viselô mai város több településbôl tevôdik össze. Pórdömölk, Nemesdömölk, Kiscell, Alsóság és Izsákfa mindegyikének jól elkülöníthetô, önálló múltja van. Pórdömölkön alapította a XII. század közepe táján II. Béla az 1252-ben Demunk néven szereplô apátságot, amely akkor jelentôs környékbeli birtokokkal rendelkezett. Mivel a 16. században a lakosság nagyobbik része az evangélikus hitre tért át, az apátságot a pannonhalmi (szentmártoni) apátsághoz rendelték. Mire a

A sitkei koncert a magyar rockesemények egyik színfoltja

A Sitke melleti erdô védett növénye a királyné gyertyája (népi nevén genyôte). A méteresre megnövô, gyönyörû virágú liliomféle a száraz, napos élôhelyet kedveli, ezért a Mediterrániumban gyakori, de Vas megyében már ritkaság.

59

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A Szûz Máriaplébániatemplom

A Szentháromság téren lévô, 50 méter hosszú, 11 méter széles, latin kereszt alaprajzú épület bejáratánál két 40 méteres torony magasodik.

60

Kiscell néven létrehozott új kultikus központ kialakult, az apátság már beszüntette mûködését. A Koptik Odó utca városszéli részén ma is láthatók viszont a román stílusú templom romjai és gótikus stílusú szentélye. Tornyát rekonstruálták, és 1947–48-ban helyreállították. Az épületegyüttes mûemléki védettséget élvez. A mai város északi részén levô, Pórdömölkkel egybeépült Nemes dömölk kezdetben a dömölki apátság tulajdona, de a XV. század végén már köz- és kisnemesi birtok. Komoly vallástörténeti szerepet tölt be 1681 után, amikor a Vas megyében élô evangélikusok egyik artikuláris helye lett, ahol szabadon gyakorolhatták vallásukat. Templomukat azonban hosszú küzdelem után, csak 1744-ben szentelhették fel. Számos nagy mûveltségû lelkésze közül két akadémiai tagot Kis

Jánost (1770–1846), Berzsenyi Dániel felfedezôjét, és Edvi Illés Pált (1793–1871), Vas vármegye egykori táblabíráját érdemes kiemelni. A mostani belváros magját képezô Kiscell alapítása Koptik Odó apát nevéhez fûzôdik, aki a máriacelli kegyszobor másolatát hozta az akkori Dömölkre. Egy halottnak hitt kútásó meggyógyulását a Mária-szobornak tulajdonították, és megindult hozzá a zarándoklat. 1745-ben pápai engedéllyel kitették a nyilvánosság elé a szobrot, majd a hívek adakozásából új templom építésébe kezdtek (1747). 1748 ôszén ötvenezres tömeg elôtt adták át a Szûz Mária katolikus plébániatemplomot, amelynek fôbúcsúját a szeptember 12-höz közelebb esô vasárnapon tartják. A templombelsôben 6-6 kápolnát alakítottak ki, amelyek stációit Borsa Antal készítette 1942ben. A mennyezeti freskók képeit szintén ô festette 1941-ben. A kápolnák szobrainak és festményeinek megalkotásában számos mûvész, köztük Dorffmaister István mûködött közre. A fôoltárt a hajó közepén, kápolnaszerû helyiségben láthatjuk. Felette van a csodatevô kegyszobor; Boldogságos Szûz Mária a kis Jézussal. Az oltár elôtt két hatalmas barokk angyal áll. A kápolna mögött Szent István oltára, elôtte Szûz Mária nagyméretû szobra. Az oltárképen Szent Imrét, Szent Istvánt és Gizellát festették meg. A templom berendezése (14 oltár, szószék, keresztelôkút, padok stb.) barokk. A kegytemplomtól délre lévô kolostor (Szentháromság tér 1. sz.) építését 1770-ben fejezték be. A déli homlokzaton napórával díszített épületben ma a polgármesteri hivatal dolgozik. A kegytemplom mögötti Kálváriát Boldogságos Szûz Mária tiszteletére magánadományból emelték 1755-

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK ben. A Szentháromság téren álló Szentháromság-szobrot szintén adományból, egy erre a célra létrehozott alapítvány segítségével készítették el 1836-ban. A település déli részén lévô Alsóság ezt a nevet hivatalosan a XIX. század második felétôl viseli (elôtte nagyrészt Ság néven emlegették). Határában áll a 279 méter magas Ság hegy, melyet a középkorban Ságsomlyónak neveztek. A hegyet létrehozó vulkán körülbelül 5 millió éve tört ki, nagy tömegû lávát megmozgatva. Kráterének egy részét kibányászták, és ma éppen emiatt ismerhetjük meg alaposabban szerkezetét és összetételét. A kôzetek és a geológiai események világába – szép kivitelû érctáblákon lévô szövegek segítségével – tanösvény kalauzol bennünket. Ennek leglátványosabb része a központi kráter belsejét kitöltô lávadugó. A Ság hegy az ország legkisebb tájvédelmi körzete. A hegyen a környezô vidéktôl elütô – szárazabb, melegebb – klimatikus viszonyok alakultak ki. Önálló flórasziget ez, amely nem a Kisalföld, hanem a Dunántúliközéphegység bakonyi flórajárásához tartozik. A szôlômûvelés miatt csak a felsô harmadán maradt meg az eredeti növényzet. Meghatározó fafajai a molyhos tölgy, a cser, a vadkörte és az ostroménfa. A sziklahegyek foltjain él a nagy ezerjófû, a tarka nôszirom, a selymes boglárka és a piros kígyószív. A bányászat által megzavart területen nyaranta az ékes vasvirág díszlik. Tavasszal messzirôl láthatók a sziklai ternye sárga foltjai, késôbb a fehér varjúháj virágai. A hegy közép-európai elterjedésû állatoknak ad otthont, de gyakoribbak itt a nagy hôingadozást elviselô fajok. A folyamatban lévô részletes kutatások jelenlegi feldolgozottsági foka mutatja, hogy a töredé-

kesen fennmaradt karsztbokor-erdô megôrizte a társulásra jellemzô rovarés pókfajokat. Elterjedt a sakktáblalepke, a bagolylepke. Tavasszal látható a nünüke és a sároshátú bogár. Számos sáskafaj is tenyészik itt. A sok-sok madárfaj közül ki kell emelni a kráter meredek falán fészkelô hollót. Láthatunk körözô vörös vércsét és néhány gyurgyalagot is. Megfigyelhetô a macskabagoly, az erdei fülesbagoly, a gyöngybagoly és a kuvik. Gyakori a csuszka, a fülemüle, az

A Ság hegy kibányászott krátere

Sziklaalakzatok a Ság bazalttömbjében

61

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

Alsóságon élt az MTA elsô vidéki tagja, Kresznerics Ferenc (1766–1832), akinek fô mûve egy magyar–latin nyelvû, gyökérrendszerû szótár. Az Alsóságtól délre található Izsákfát 1435-ben említik elôször Izsakfalva néven. Ismertebb birtokosai a Choronok, majd a Somogyiak voltak. A település Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus templomát 1798–1803 között építették klasszicista stílusban.

Az ôsi vasi család leghíresebb tagja Vidos József (1805–1849) nemzetôr ezredes. Tagja volt az 1848. március 15-én Bécsbe küldött országgyûlési delegációnak, majd kormánybiztosi megbízatást kapott. Az ô parancsnoki vezetésével szabadult fel a horvátok által elfoglalt Nagykanizsa. A szabadságharc után bujdosni kényszerült, majd súlyos betegség következtében meghalt. A szintén Kemenes-vidéki Merseváton helyezték örök nyugalomra.

62

énekes- és feketerigó. Az ember szinte állandó jelenléte miatt nagyobb testû emlôs már nem él a hegyen. Nagy számban megtelepedett viszont az erdei pocok, a közönséges erdei egér és a nyest. A hegy természeti értékeit a turistaház melletti kisebbik tanösvény részletesen ismerteti. A Ság hegy gazdag kultúrtörténeti emlékekben is. Az 1910-ben kezdett bányászati kitermelés során 1958-ig 1 700 000 vagon követ értékesítettek. A kitermelô cég vezetôjének, Lázár Jenônek a gondoskodása nyomán nagy mennyiségû bronzkori leletet gyûjtöttek össze és dolgoztak fel. Ez a gyûjtemény ma a Nemzeti Múzeumban van. A szôlômûvelést a rómaiak kezdték a hegyen. A magyarság megtelepedése után is folyamatos volt ez a munka. A XVII. században már hegyközség mûködött itt, amelynek szabályai 1732-bôl fenn is maradtak. Mindig a kisparcellás mûvelés volt a jellemzô.

KEMENESMIHÁLYFA Irányítószám: 9511 Körzetszám: 95

A Celldömölktôl északra, néhány kilométerre fekvô, 600 lelkes községet Myhalfalva néven 1436-ben említik elôször. A középkorban az Ostffyaké volt, késôbb a Koltai Vidos család szerzett itt birtokot. A község nagyobbik Vidos-kastélyát (Bercsényi u. 24. sz.) Vidos Zsigmond építtette a múlt

KEMENESSÖMJÉN Irányítószám: 9517 Körzetszám: 95

A Kemenesmihályfa melletti, mintegy 600 lakosú települést már 1280ban említik Semyen néven. Birtokosai számos helyi köznemesi család, köztük a Berzsenyiek. 1798–1803 között

Ma mintegy 240 hektáron majdnem 2000 gazda munkálkodik a hegy alsósági, kemeneskápolnai és mesteri oldalán. Az itteni borok magas savtartalmúak. Hagyományosan szeptember végén tartják a különféle kulturális rendezvényekkel tarkított szüreti napokat. Érdekes tudománytörténeti adalék, hogy 1891-ben Eötvös Loránd gravitációs hatásvizsgálatokat végzett itt a torziós ingával. Az egyik bányaépületben létrehozott Sághegyi Múzeumban a bronzkori emlékek és a szôlômûvelés eszközei mellett láthatjuk az inga továbbfejlesztett változatát is. Információ: Fertô Hanság Nemzeti Park (Sarród, tel.: 99/370-919). Április 15. és október 15. között, keddtôl szombatig 10-tôl 16 óráig tart nyitva.

Messzirôl feltûnik a hegy tetején 1934-ben felállított Trianoni-emlékmû, amely az 1920-as a kis trianoni palotában megkötött békére emlékeztet.

század elején, majd eklektikus stílusban átalakították 1870-ben. Ma egy gazdasági társaság mûködik az épületben. A kisebbik Vidos-kastély a rendszerváltás után magánkézbe került; ekkor felújították. A falu Szent István vértanúról elnevezett római katolikus temploma eredendôen középkori, a sekrestye és a torony barokk stílusú. Dorffmaister István által készített képet láthatunk itt.

itt élt Berzsenyi Dániel. A Berzsenyi utcában lévô egykori lakóházán emléktábla látható. Ettôl néhány méterre található Berzsenyi Jenô 1905-ben szecessziós stílusban épített kastélya, mellyel szemben szobor ôrzi a költô emlékét. A falu határában lévô szôlôhegyen ma is látható a Berzsenyi-

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK présház kis kiállítása. A présház megtekintésérôl a polgármesteri hivatalban lehet információt kérni (Berzsenyi Dániel u. 21. sz., tel.: 95/435-018). A középkori eredetû Kisboldog asszonynak szentelt római katolikus templom fôoltárképét (Szûz Mária születése) Dorffmaister István festette 1785-ben. Az 1880 körül eklektikus stílusban készült a Berzsenyi és Árpád utca keresztezôdésében álló Radó-kastélyból az átalakítások miatt mára jellegtelen épület lett. Ma lakóház.

KEMENESMAGASI Irányítószám: 9522 Körzetszám: 95

A Kemenessömjéntôl néhány kilométerre fekvô, kb. 1000 lakosú település Nemes- és Pórmagasi 1906-os egyesítésével jött létre. Neogót stílusban átalakított középkori eredetû katolikus temploma a Jézus Szíve nevet

PÁPOC Irányítószám: 9515 Körzetszám: 95

A megyehatár melletti kis település (kb. 400 lakos) a középkorban fontos hetivásáros hely volt mezôvárosi rangban. Az 1360-as években Ágoston-rendi kolostort és a Megváltó Szent Teste tiszteletére emelt templomot alapítottak itt. A török támadások mindkét épületet romba döntötték. A kolostor késôbb újjáépült, középkori

KENYERI Irányítószám: 9514 Körzetszám: 95

A Pápoc szomszédságában fekvô, ezer fôs települést 1389-ben Kenyr néven említik, a vele 1950-ben egye-

viseli. Evangélikus templomát, amely késô barokk stílusban épült (1784), 1835-ben átalakították, toronnyal bôvítették. Az egyhajós templom ekkor kapott klasszicista stílusú homlokzatot. A községi temetôben áll a Berzsenyi család kriptája. Az impozáns épületben temették el a Nemesmagasiban született Berzsenyi Lénárd ezredest.

részletek ma is láthatók rajta. Épségben megmaradt viszont a román stílusú Havas Boldogasszony-kápolna, amely összeépült a kolostorral. Különösen szép a centrális épület félköríves, faragott kôbôl készült bejárata. A Legszentebb Megváltó római katolikus plébániatemplom XV. századi szentélyû barokk épület. Az empire oltár mellett Szt. Katalin és Szt. Borbála barokk szobra, a mellékoltáron Szt. Mihály képe (Franz Schön) látható.

sült Rábakecskédet pedig 1433-ban Kechka, Kechked formában. A legjelentôsebb birtokosai a Czirákyak voltak, akik a mai napig látható építményeket hoztak létre. 1769-ban új katolikus templomot emeltettek

A Berzsenyi-présház Kemenessömjén szôlôhegyén

Több versét írta itt, a présház elôtt ódaköltészetünk legnagyobbja. A kiállított anyag néhány bútorból és dokumentumból áll. Berzsenyi Lénárd 1848-as honvéd ezredes a 4. és 9. huszárezredek lovas hadosztályának parancsnoka. Világos után golyó általi halálra ítélték, amelyet 18 évi várfogságra változtattak. 1857-ben kegyelemmel szabadult, és haláláig (1886) szülôfalujában gazdálkodott.

63

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

A csöngei temetô / ott fönn van a dombtetôn. / Ki van bokrétázva, / föl van koszorúzva. / Gyönge szellô szálldogál, langyos esô hulldogál. / A csöngei temetôben / három kislány járkál. / Egyik mondja: „Jó anyám.” /Ahová ér, / árvácska nôl a nyomán. Másik mondja: „Magzatom.”/Ahová lép, / rezgôfü nôl az uton. Harmadik szól: „Szeretôm.”/Amerre jár, / pipacs nôl a dombtetôn. (Weöres Sándor: Parasztballada)

Az evangélikus templom belseje

64

Sarlós Boldogasszony tiszteletére barokk stílusban, melynek fôoltárképét és a szentély faliképeit Dorffmaister István festette 1779-ben. Az elôbbi Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja, az utóbbiakon Szent József halála és börtönben ülô nôt áldoztató angyal látható. A látszatkupolára a Szentháromságot festette Dorffmaister. Szépen felújított kálváriát találunk a falu szélén a Csönge felé vezetô út mellett: pici, szinte jelképes magasla-

ton, kerítésfallal körülvéve áll a három fakereszt. Mellékalakként Mária, Mária Magdolna és Szent János evangélista kôbôl készült szobrait faragta meg az ismeretlen alkotó. A kálváriát Cziráky Józsefné állíttatta 1731-ben. A XVIII. századi Cziráky-kastélyt lebontották. A község látnivalói közé tartozik még a Táncsics utca 18. szám alatti bájos, színesre festett piétás kereszt, és az Ady Endre utcai 1908-as Szentháromság-szobor.

CSÖNGE

XVIII. század végén építette meg barokk templomát, melynek a karzatán olvasható latin szöveget a hagyomány szerint Petôfi Sándor véste arra a helyre, ahonnan Csáfordi Tóth Rózát figyelte az istentiszteleteken. „Spes confisa Deo nunquam confusa recedit” – „Az istenbe vetett reménység sohasem szégyenít meg”. Csöngén töltötte ifjúkorát a XX. századi magyar költészet egyik legnagyobbja, Weöres Sándor (1913–1989). Elsô versei a híres Nyugat címû folyóiratban jelentek meg. Doktori disszertációját a Vers születése címmel írta. Legfontosabb munkái közé tartozik A teljesség felé címû bölcseleti próza (1945), a Bóbita címû gyermekverskötet (1955), A hallgatás tornya (1956), a Tûzkút (1964), a Merülô Saturnus (1968) és a Psyché (1972) címû kötetek. Óriási mennyiségû versfordítása is kiemelkedô helyet biztosít számára irodalmunkban. A Weöres-kúriában Weöres Sándoremlékházat hoztak létre a tiszteletére. A Rába u. 10. szám alatt kiállított anyagban családi bútorok, fotók, a költô kötetei és egyéb dokumentumok láthatók. Az emlékház megtekintését a polgármesteri hivatallal kell egyeztetni (tel.: 95/395-011).

Irányítószám: 9513 Körzetszám: 95

A Kenyeritôl kb. 5 km-re lévô, nem egészen 500 lakosú falu neve Chenge alakban már 1409-ben megjelent. Fô birtokosai elôbb az Ostffyak, késôbb a Keszyek és a Vidosok voltak, de számos köznemes is birtokhoz jutott a XVII–XVIII században. A jórészt evangélikus település a

A VASI-HEGYHÁT ÉS A KEMENES-VIDÉK

OSTFFYASSZONYFA Irányítószám: 9512 Körzetszám: 95

Számos érdekes látnivalóval rendelkezik a Csöngétôl délre fekvô, kb. 900 fôs község. Amint a név elôtagja mutatja, az Ostffyak birtokolták a Rábán révvel, majd híddal rendelkezô települést. Övék volt a XIV. század elején itt épített Kígyókô vár is, amelyet a Garaiak elpusztítottak. A helyén épült vár jelentôs szerepet játszott a török elleni harcokban. Az erôsséget végül – Ostffy Miklós engedetlensége miatt – az uralkodó parancsára felrobbantották a XVIII. század végén. A Kossuth u. 40. szám alatt álló Ostffy-kastély egyemeletes, timpanonnal lezárt, középrizalitos klasszicista stílusú épület. A földszinti barokk boltozatú helyiségek jelzik, hogy földszintes barokk ház bôvítése után jött létre. Jelenleg termelôszövetkezet és polgármesteri hivatal mûködik benne. A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus plébániatemplom egy XVII. századi kápolna 1777-es bôvítésével jött létre, de tornyot csak 1830ban kapott. A szentély északi falába egy feliratos római követ építettek be. A katolikus templom közelében álló, 1917-es építésû evangélikus templom – elhelyezkedésének és méreteinek köszönhetôen – impozáns látványt nyújt. A 16 éves Petôfi (Petrovics) Sándor 1839 májusa és szeptembere között a faluban élô rokonánál, Salkovics Péternél vendégeskedett. Beleszerelmesedett a szomszédos Csöngén élô Csáfordi Tóth Rózába, akihez több verset is írt. A költô emlékét ôrzi a Rábán átívelô Ragyogó hídon és az evangélikus templom melletti Salkovics-házon elhelyezett emléktábla. Petôfi-relikviákat ôriz az Ostffy-kas-

téllyal szomszédos (Kossuth L. u. 44. sz.) mûvelôdési házban berendezett emlékszoba is. Megtekintésérôl a 95/394-198-as telefonszámon kell idôpontot egyeztetni. Ostffyasszonyfaiként ment át a köztudatba a valójában Sitke határában, a Sárvár felé vezetô út bekötôútja mellett lévô elsô világháborús hadifogoly-temetô, amelyben az itteni hadifogolytábor áldozatait temették el. Ma kegyeleti park. 1997 óta mûködik a falu déli határában az autós, motoros gyorsasági pálya, a Pannónia Ring. Az itt idôszakosan rendezett bajnoki és gyorsasági futamok sok versenyzôt és nézôt vonzanak.

Hol Rábát sürüen zöldellô fûzek övedzik,/ Szökdele a fáknak Róza hûs árnyi alatt, / Jött, s látá Aurora s díszeit irigyelve pirúla, / S a berk lombi fölé könnyeket öntve futott. Ostffyasszonyfa, 1839. (Petôfi Sándor: Róza)

Motorverseny a Pannónia Ringen

65

RÉPCE MENTE

Vas megye legkisebb tájegysége, amely a megye északi részén, GyôrMoson-Sopron megye szomszédságában fekszik. Közigazgatási szempontból itt a megyehatár a választóvonal, földrajzi szempontból viszont a Soproni-hegység utolsó nyúlványai rajzolják ki határát. Nyugaton a Répce síkját a Horvátzsidány–Tömörd–Acsád vonalon lévô változatos dombság zárja le. A térség keleti oldalán a táj egybeolvad a Rába-völgyével, így egzakt módon nehezen választható külön attól. A terület északon – földtani szempontból – az ún. Alsó-kelet-alpi takarórendszer része. Itt uralkodóan csillámpalából és gneiszbôl álló kôzetsorozat található, amelynek felszíni elô-

66

fordulása a Soproni-hegységbôl ismert. A Bük környéki fúrásokból elôkerült devon korú (350–405 millió éves) dolomit viszont a Felsô-keletalpi takaróhoz tartozik. Ezeket a kristályos kôzeteket a miocén és a pannonkorban kiédesedett vízû óriási tó, a Pannon-beltó borította el, több száz méter vastagságú homokos-agyagos üledéksort létrehozva. A beltó kiszáradása után jelentek meg a Kelet-Alpokból lefutó ôsi vízfolyások, köztük a medrét többször is megváltoztató Ôs-Répce. Hordalékából vastag kavicstakaró alakult ki, amelyet a pleisztocénkorban kilúgozott vályog és lösz fedett el. A folyó mentén ártéri üledék halmozódott fel. A térség fô vízgyûjtô folyója, a Répce

RÉPCE MENTE Ausztriában ered. Burgenlandban 1881-ben kettéválasztották. Az eredeti Öreg-Répce vízimalmok sorának adott energiát, míg az Ásás az árvizek gyors lefolyását segítette elô. A két meder Bük mellett egyesült ismét. Az 1978-ban végzett mederszabályozás e szakaszon gyakorlatilag megszüntette az Öreg-Répcét, ma már csak az Ásásban folyik víz. A Répcét számos, a fent említett környezô dombvonulatokról lefutó patak (Metôc, Ablánc, Boldogasszony) táplálja. A tájegység évi középhômérséklete 9,5–9,7 °C. A viszonylag enyhe tél és hûvösebb nyár kb. 20,5 °C átlagos hômérséklet-ingadozást eredményez. A csapadék évi összege meghaladja a 650 mm-t, eloszlása nem egyenletes. A legcsapadékosabb hónapok a június, július és november. A szélcsendes napok ritkák, hisz a térség az ország legszelesebb vidékei közé tartozik.

Talajtani szempontból a sokféleség jellemzi. A folyó és a patakok mentén a víz hatására kialakult réti öntéstalaj uralkodik. A csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdôtalaj fedi, míg a kevésbé csapadékos északi részeken a kisebb mérvû kilúgozódás hatására csernozjom barna erdôtalaj terjedt el. A növénytermesztésre kiválóan alkalmas talajok természetesen intenzív földmûvelést eredményeztek, melynek hatására visszaszorult az erdô, a rét. A Répce-völgy nyugati részének dombjain bükk-, tölgy-, gyertyán- és szelídgesztenye-erdôk találhatók. A savanyúbb talajokon luc-, fekete- és erdeifenyô, néhol jegenye- és vörösfenyô a jellemzô. A Répce-völgye Vámoscsalád, Nagygeresd, Répceszemere és Csáfordjánosfa környékén megôrizte természetközeli állapotát, ezért a térséget a környezetvédelmi

Bükfürdô legrégebbi medencéje

67

RÉPCE MENTE

Buglyos szegfû

Szibériai nôszirom

68

miniszter 1999 januárjában a Fertô-Hanság Nemzeti Park zárványterületeként védetté nyilvánította. Ezt a tájképi értéken és a megmaradt ártéri jellegzetességeken túl számos itt fellelhetô botanikai és zoológiai ritkaság indokolta. A Répce menti rétek növénytársulásai között a különbözô mocsárrét-társulások dominálnak, közülük is az ártéri mocsárrétek foglalják el a legnagyobb területet. Foltokban váltakozva az ôszi vérfû, a sárga nyúlkapor vagy a festô zsoltina a legjellemzôbb növényfaj. Védett ritkaság a szibériai nôszirom, a réti iszalag és a buglyos szegfû. Értékes színezôelem az északi galaj és a dárdáslevelû csukóka. A nedvesebb részeken tömeges a csikorgófû. Bár a megyehatáron kívül esik a tôzikés Csáfordierdô, mégis meg kell említenünk néhány jellemzô növényét, mert a Répce mentén végig hasonló fajok fordultak elô. A kocsányos tölgy mellett megtalálható itt a magasés magyar kôris, az enyves éger és a gyertyán. Tömegesen virágzik a tavaszi tôzike, melynek fehér virágai közé egy-egy szál tavaszi csillagvirág, sárga tyúktaréj és berki szellôrózsa vegyül. A fokozottan védett állatfajok közül

a zárványterületen él a haris NyugatDunántúlon legjelentôsebb állománya. Sajnos, ez is csak 4-5 párt jelent. A partfalakban gyurgyalag költ, vannak a vidra jelenlétére utaló nyomok is. A Répcében fejlôdik a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesülés (IUCN) vörös listáján szereplô erdei szitakötô. A számos átvonuló faj közül említést érdemel a pajzsos cankó, a nyúlfarkú réce, a kis sárszalonka és a gulipán. Az egész tárgyalt terület mezein jellemzô az ürge, a hörcsög és a pocok. Az erdôkben igen elterjedt a szarvas, az ôz és a vaddisznó. Nagy számú a róka, a nyest és a nyuszt. A Répce vizében csuka, márna, kárász fogható. Az Ablánc-patakban rákot is lehet találni. Számos lelet bizonyítja, hogy a Répce mente évezredek óta lakott terület. A Kr. e. 6. évezredbôl vonaldíszes töredékek kerültek elô, a Kr. e. 3. évezred péceli (bádeni) kultúrájának nyomaira Répcevisen és Bükön bukkantak. Simaság homokbányájában a gátai kultúra sírjai kerültek napvilágra. Tömörd mellett talán a kelták vaskohászatára utaló emlékek vannak. Bizonyított a római letelepedés, hisz a Répce völgyében fontos útvonal haladt. A góri Kápolna-dombon a kelta és római korszak leletei egyaránt elôkerültek. Árpád-kori földvár is volt itt. A Répce-vidéki dús rétek és szántók, a hatalmas erdôségek egyaránt vonzották honfoglaló ôseinket. Ugyanakkor a Répce mocsarai természetes határként is szolgáltak. Feltehetôleg az Ablánc–Répcevonal képezte az István király által alapított vasvári és soproni várispánság határát. A Répce-vidék lakossága ez utóbbihoz tartozott. A települések nagyobbik része csak 1950-ben került Vas megyéhez.

RÉPCE MENTE A sûrûn lakott vidék legtöbb települése már az Árpád-korban templommal rendelkezett (Csepreg, Bük, Nagygeresd stb.). A térség központja a XIV. században már Civitas Csepreg lett. Számos országosan ismert fôúrnak volt a területen birtoka az évszázadok során (Garaiak, Kanizsaiak, Nádasdyak, Draskovicsok, Széchenyiek stb.), a legtöbb településen mégis a helyi kis- és középnemesek voltak a meghatározóak. Közülük aztán szintén kiemelkedtek jelentôs családok (Radók, Niczkyek, Szelesteyek, Szentgyörgyi Horváthok, Guáryak, Felsôbükiek), akiknek másutt is volt birtkokuk. A nemesi földbirtokos rétegek körében is igen nagy hatása volt itt a reformációnak. A környék túlnyomórészt evangélikus lett, Csepreg pedig a honi reformáció egyik – fôiskolával és nyomdával is rendelkezô – központja. A véres események ellenére a vidéken az evangélikus vallás ma is meghatározó. A türelmi rendelet után szinte minden falu épített evangélikus templomot, melyeknek legnagyobb része ma is megtekinthetô. A térség legfontosabb látnivalói közé tartoznak a szinte minden nagyobb településen megtalálható kastélyok és kúriák. (Bük, Tömörd, Vasegerszeg, Répceszentgyörgy, Simaság, Uraiújfalu stb.). Mai formájukat általában a XVIII–XIX. században nyerték el. A XIX. második fele egyébként is jelentôs fejlôdést hozott, hisz számos gyár, üzem, malom létesült. Minden szempontból igen fontos volt a vasúttelepítés, amely több irányba is megnyitotta a gyors közlekedés lehetôségét. Az éghajlati és talajadottságok kedveztek a mezôgazdasági termelésnek, amely az egész XX. század folyamán kiemelt szerepet kapott. Gazdasági szempontból a térség három legfontosabb települése Csep-

reg, Bük és Répcelak. Utóbbi feldolgozóipara révén emelkedik ki. Csepreg hagyományos centrum, az egyetlen város a területen, de fejlôdését pozitív és negatív irányban egyaránt befolyásolja a közeli Bük. Bük nagyközség tôkeerôs „mintafalu”, amely a gyógyturizmus révén a megye egyik legnagyobb idegenforgalmi központja. Pozitív hatást gyakorol 10–15 km-es vonzáskörzetében a kereskedelmi és szolgáltató szektor fejlôdésére, de befolyásoló tényezô az ipar megtelepedése, a munkalehetôségek és az ingatlanárak tekintetében is.

A büki Szapáry-kastély és környezete

69

RÉPCE MENTE

Az Ajkay–Takács-kastély

URAIÚJFALU Irányítószám: 9651 Körzetszám: 95

Jelentôs természetvédelmi terület a Rába árterében lévô uraiújfalui kocsányos tölgyes. Majd’ 4 hektárnyi ártéri tölgy-kôris-szil ligeterdô, jó néhány – 100 évesnél idôsebb – famatuzsálemmel. Tavasszal hóvirág és tavaszi tôzike nyílik az aljnövényzetben.

70

A 86-os út közelében, a Kemenesvidéki Csönge határában lévô jelentôs lélekszámú (közel 1000 fôs) nagyközség mai formájában 1970-ben jött létre, amikor Uraiújfaluhoz csatolták a szomszédos Szentivánfát. A XIII. századtól mindkét települést számos jelentôs család birtokolta: a Németújvári, a Jáky, a Niczky, a Bezerédj stb. Újfalu a XVIII. századtól a környék evangélikus központja volt. Mai evangélikus templomát 1784-ben építették. A téglalap alaprajzú késô barokk épület késôbb készült toronnyal rendelkezik. Belsejében gerendákkal osztott födém, három oldalán karzat látható. Oltárszéke és faragott keresztelômedencéje szépen megmunkált. Az egykori nemesi faluban több kastély és kúria volt. Közülük ma is jelentôs a Petôfi u. 21. szám alatti Nagykúria, amely 1790 körül copf stílusban épült. A T alaprajzú épület bejárata felett a homlokzat lépcsôs mintázatú. Az épületben a Bábolna Rt. Tetra szolgálati lakásait helyezték el. A kúriával majdnem szemben található az

Ajkay–Takács-kastély (Petôfi S. u. 18. sz.), a Bábolna Rt. Tetra irodaháza; egyszintes, historizáló épület kôerkélyes tetôterasszal. A szentivánfai részt a XVII. század végén a Bezerédj család szerezte meg, és birtokolta a második világháború végéig. Középkori eredetû plébániatemplomát a reformáció idején a protestánsok használták a XVII. század végéig. 1770 körül barokk stílusban átépítették. A Keresztelô Szent Jánosról elnevezett templomot most kutatják és újítják fel. Megtalálták a középkori templomokra jellemzô déli kaput, a homlokzat csúcsíves nyílásait és díszítését. Szentélyéhez két oldalról sekrestye és kápolna csatlakozik. A copf stílusú fôoltár képét Dorffmaister István festette 1791-ben. A sokalakos festmény Keresztelô Szent Jánost ábrázolja Jézus keresztelése közben. A látnivalók mellett néhány sorban feltétlenül szükséges három híres személyiséget megemlítenünk. 1814 és 1840 között itt gyakorolta lelkészi hivatását a reformkor híres irodalmárának, Döbröntei Gábornak az édesapja, Döbröntei Lajos. Az újságalapító, szerkesztô fiú nem lakott ugyan itt, de többször járt szüleinél, miként az 1839-ben a néhány kilométerre lévô Ostffyasszonyfán tartózkodó Petôfi Sándor is. A községben született Szelestey László (1831–1875) ügyvéd, költô, politikus, aki a Szépirodalmi Közlönyt és a Szépirodalmi Albumot szerkesztvén Budapesten jelentôs irodalmi tevékenységet folytatott. Késôbb Vas megye tankerületi felügyelôje, majd országgyûlési képviselô lett. Szentivánfán született Bezerédj Amália (1804–1837), a magyarországi kisdedóvás és a gyermekirodalom úttörôje. Tolna megyében férjével együtt népiskolát és óvodát alapított.

RÉPCE MENTE

NICK Irányítószám: 9652 Körzetszám: 95

Répcelak közelében található a közel 600 lakosú község, amelynek elnevezését egyesek a Nick német személynévre, mások a szláv nizk (alacsony) melléknévre vezetik vissza. Birtokolták a Németújváriak, valamint a késôbbi helyi birtokosok, a Niczkyek ôsei, a Ják nembeliek. A XVIII. század végén a Niczky-örökség a Bezerédj család tulajdonába ment át. A XIX–XX. században a legfontosabb birtokosok Széchenyi Manó, Pick Zsigmond és Schiller Béla voltak. Templomáról már 1272-bôl tudunk, mivel a községet egyházas helyként nevezik meg. Egy 1698-as egyházlátogatásból kiderül, hogy a fôoltár elôtt a Kisfaludy és Niczky család kriptája van. 1776-ban a Niczkyek kegyurasága alatt barokk stílusban új templomot építettek. A Rákóczi u. 1. sz. alatt lévô Szent Ilona titulusú templom háromszintes toronnyal és egyhajós belsô térrel rendelkezik. Rokokó fôoltárának XIX. századi képe Szent Annát

RÉPCELAK Irányítószám: 9653 Körzetszám: 95

Vas megye északi határán, a Kisalföld déli részén fekvô, 2800 lakosú Répce menti nagyközség. A rajta átvezetô 86-os fôút jelentôs tranzitforgalmat bonyolít le. A hajdani jobbágyfalu leghíresebb birtokos családja a Radó família. Radó Kálmán 1882–94 között Vas vármegye fôispánjaként vált híressé. Fôrendházi tag volt, aki messze földön híres 1700 holdas mintagazdasággal rendelkezett. A ma magántulajdonban lévô egykori Radó-kastély (Bartók B. u. 51. sz.) alapja – egyes vélemények szerint

ábrázolja. A két mellékoltáron Jézus és Szûz Mária látható. Ipartörténeti jelentôségû építmény, ugyanakkor lenyûgözô látvány a falu határában a Rába folyón létesített duzzasztómû. Egy bécsi cég tervei alapján készült 1930 és 1933 között a 65,5 folyamkilométernél. A duzzasztógát mellett horgász- és üdülôtelep alakult ki.

– egy Mátyás korabeli építmény, amely 1867-ben nyerte el végsô formáját. Az itt látható Habsburg- és Stahremberg-címer az osztrákok és a kôszegiek küldöttségének 1707-es találkozását idézi. Répcelak a megye iparilag legfejlettebb községei közé tartozik. Ipartörténeti jelentôségû a Stauffer Frigyes és fiai által 1905-ben alapított tejipari üzem, sajtgyár. A ma már teljes mértékig modern, a francia Bongrain-csoport többségi tulajdonában lévô gyár adja a magyarországi ömlesztettsajt termelés majdnem 50%-át. Országos fontosságú a szén-dioxid-bányászat és a szénsavgyártás.

A duzzasztómû

A talán kevesebb látnivaló ellenére a természeti környezet, a folyók és patakok (Répce, Kôris, Kis-Rába, Metszés) érdekes kirándulóhellyé teszik a települést.

71

RÉPCE MENTE

A Markusovszky-kastély

VASEGERSZEG Irányítószám: 9661 Körzetszám: 95

Markusovszky Lajos, (Csorba, 1815 - Abbazia, 1893) jogi tanulmányok után Pesten végezte el az orvosi egyetemet. A szabadságharc idején Görgey seregében törzsorvos. 1857-ben megalapította az – általa 32 éven át szerkesztett – Orvosi Hetilapot. 1867-tôl az orvosképzést felügyelte a Vallásés Közoktatásügyi Minisztériumban. A Vasegerszegen eltemetett orvos emlékparkja és kriptája a kastély közelében található.

72

A 86. számú fôközlekedési útvonal melletti települést, amely 1938-ban Ivánegerszeg és Keményegerszeg egyesülésével jött létre, több mint 400 ember lakja. Az Egerszeg nevet 1221-ben említik elôször, amikor a falu a Ják nemzetség kezében volt. Jelentôs birtokos a Ke-

NAGYGERESD Irányítószám: 9664 Körzetszám: 94

A Vasegerszegtôl néhány kilométerre északra fekvô, körülbelül 300 lakosú település 1928-ban jött létre Kisgeresd és Nagygeresd egyesítésével. Mindkét korábbi faluban sok kisés középnemes lakott, de a nevesebb nemesi családok (Kanizsai, Nádasdy, késôbb a Káldy, Mesterházi és Rupprecht család) is rendelkeztek itt birtokkal. E nemesi lakosság jelentôs szerepet játszott a reformáció idején, hisz a XVII. században háromszor is tartottak itt evangélikus zsinatot. Középkori eredetû, Szent István király-

mény és Keményegerszegi család, valamint a Szelesteyek. Az ivánegerszegi részen, az Uraiújfaluhoz vezetô út mellett található a Szentháromság és Nagyboldogaszszony tiszteletére emelt templom . 1733-ban építette Vizeki Tallián Ádám. A toronnyal ellátott egyhajós barokk épületben látható a megye egyik legszebben faragott barokk oltára. Ugyancsak gazdag díszítésû a szintén 1727-ben készült szószék. A keményegerszegi részen áll (Rákóczi u. 1. sz.) az egykori híres lakójáról Markusovszky-kastélynak nevezett épület. A XVIII. századi Wittnyédy (késôbbi Markusovszky) -kastélyt 1820-ban klasszicista stílusban átépítették, majd a század második felében eklektikus stílusban átalakították. A Wittnyédy családtól Kiss Gyula vásárolta meg (emiatt Kiss-kastélynak nevezték), akinek lányát Markusovszky Lajos vette el. A egyemeletes, T alaprajzú épület szép park közepén áll. Bejáratánál álló oszlopai nyitott erkélyt tartanak. A kastély jelenleg panzió.

nak szentelt római katolikus templomát 1755-ben barokk stílusban átalakították. A szentély XIII. századi, a román stílus jegyeit mutatja, a szentélyfülke gótikus. A fôoltárképen (1777) Szent István alakját ábrázolta Schaller István soproni festômûvész. Az evangélikusok csak a türelmi rendelet után, 1784-ben szentelhették fel templomukat, melynek tornyát csak 1818-ban építhették meg. Az egyszerû alaprajzú, késô barokk épület bejárata fölött és kétoldalt karzat húzódik. A padok népies barokk stílusúak. A 18. század végén készült az oltárszószék és a keresztelôkút. A templom elôtt elsô világháborús em-

RÉPCE MENTE lékmû áll, amelyen a környék evangélikus áldozatait sorolták fel. A templomnál találjuk a kis helytörténeti gyûjteményt (Petôfi Sándor u. 62. sz.), amely környékbeli paraszti lakóház belsô berendezését mutatja be. Állandó nyitva tartása nincs a gyûjteménynek, a megtekintésérôl a polgármesteri hivatal 94/388-060-as telefonszámán lehet információt kérni, érdeklôdni. A nagygeresdi részen (Petôfi S. u. 87. sz.) álló egyszintes, tornyos, historizáló kastély ma magánkézben van.

HEGYFALU Irányítószám: 9631 Körzetszám: 95

A csaknem hétszáz lakosú Répceparti síkvidéki település két fontos fôút, a Szombathely–Gyôr (86-os) és a Sopron-Balaton (84-es) keresztezôdése mellett fekszik. 1337-ben említik elôször Hegfalu, Hygfalu néven. Korai története során Sárvár várához tartozott, birtokolták a Ják nemzetség tagjai, a Kanizsaiak, Nádasdyak, Draskovicsok. Mellettük köz- és kisnemesek is szereztek birtokot a faluban. A ma Széchenyi-kastélynak (Kossuth u. 2. sz.) nevezett épület gazdái is sûrûn váltották egymást. A kastély elôdjét a XVIII. században építették barokk stílusban. Érdekessége, hogy 1794-ben az akkori tulajdonos, Gludovátz József a híres Dorffmaister Istvánnal kifesttette a kastély nyolcszögû dísztermének mennyezetét, valamint a falakra 8 olajképet is rendelt tôle. A festô 14 oldalas verses magyarázatot írt az alkotáshoz „A Hegyaljai Történetbeli Képesszálának magyarázatja vitézi versekben” címmel. Sajnos, a falfestmény és a képek eltûntek. Maga a kastély kétszintes, egy tömbbôl álló, zárt négyszög alaprajzú.

Az utcai homlokzat kocsialáhajtójának timpanonja hat jón oszlopon áll, míg kerti homlokzatának középsô részét négy jón oszlop támasztja alá. A belsô helyiségeket stukkó díszíti. 1949 óta egészségügyi intézmény: tüdô és légúti megbetegedésben szenvedôket ápolnak benne. A kastélyt 1815-ben klasszicista stílusban a Széchenyiek alakították át. Tôlük a XX. század elején a Sugár család, majd 1935-ben Gerliczy Félix vásárolta meg, aki felújíttatta az épületet. Héthektáros parkot is telepített, amely ma természetvédelmi terület. Szép platánok, kislevelû hárs, páfrányfenyôk és magaskôris csoportok láthatók benne. Impozáns méretû fái közül ritkaság egy 60 cm-es törzsátmérôjû görög jegenyefenyô. A település a Szent Kereszt felmagasztalásának szentelt római katolikus templomát 1815-ben Szentgyörgyi Horváth József kegyúr építtette. Az egyhajós, félköríves szentélyû épület klasszicista stílusú. A fôpárkány frízében látható szöveg kronosztikon, amely megadja az építtetô nevét és az építés idejét. A belsô berendezés szintén klasszicista.

A Szent Istvántemplom gótikus bejárata

Az 1989-es felújítás során az összes középkori elemet feltárták, konzerválták a nagygeresdi templomban. Így ma is jól látható a déli irányba nyíló kôkeretes gótikus kapu, a körülötte levô eredeti falrészek és egy enyhén csúcsíves, tölcsérbélletes ablak. Az eredeti, színes vakolatot sem fedték le újra. Az egyhajós épület zömök tornya alatt van a csúcsívesen záródó mai bejárat.

73

RÉPCE MENTE

A Szentgyörgyi Horváthkastély

RÉPCESZENTGYÖRGY Irányítószám: 9623 Körzetszám: 95

Répceszentgyörgyön a felújításra váró, barokk stílusú, emeletes, erkélyes kastély fôbejárata elôtt a 13 aradi vértanú emlékét ôrzô oszlopok állnak. A hányatott sorsú emlékoszlopokat az 1960-as évekig a pincébe számûzték. Ezt követôen kerültek mai helyükre.

A 86-os út közelében található kis településen (kb. 150 fô) már a középkorban volt templom, amelyre a falu 1415-bôl való elnevezése (Zenthgerg) is utal. A Szentgyörgyi Horváthok évi négy országos vásár tartására is engedélyt szereztek, amely egyúttal a mezôvárosi címet is jelentette a kis település számára. A Fô utcán található Szentgyörgyi Horváth-kastélyt a csalá-

Górban a Kápolnadombon jelentôs régészeti feltárás folyt. Késô bronzkori, sánccal körülvett településre bukkantak, amelyben a vaskor, valamint a kelta és római kor emlékei is jelen voltak. Római kori emlék az az I. sz.-ból származó sírkô, melyet az itteni templom fôoltárának lépcsôjébe építettek be. Árpád-kori földvárat is felfedeztek.

Irányítószám: 9625 Körzetszám: 94

GÓR

74

A Répce jobb partján, Bük közelében fekvô, kb. 250 lakosú község egyutcás. 1279-ben Gour formában említik a nevét. Ezt a nevet a helyi hagyomány a fazekasok germán védôszentjéhez, Szent Goárhoz köti. Legismertebb középkori birtokosai a Németújváriak voltak, de a XIV. századtól a Guáryak veszik át ezt a szerepet. Egyesek az ô nevükbôl eredeztetik a település nevét. Késôbb számos nagy családnak volt itt birtoka, végül a XIX. században a Guáryak vették meg, és a XX. század közepéig ôk birtokolták.

di vagyon megalapozója, Vas megye alispánja, I. Zsigmond építtette a XVII. század végén. A leghíresebb tulajdonos talán II. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond volt, aki a kastély nagy átalakításán túl a balatonfüredi Horváth-házat és a híres budai Horváthkertet létrehozta. A kastélyt és a birtokot 1850 körül egy bécsi bankár vásárolta meg, majd 1905–45 között püspöki nyaralóként a szombathelyi püspökség tulajdonába került. Késôbb MÁV-nevelôotthon és körzeti általános iskola volt. A kastély védelem alatt álló parkját Horváth János telepítette 1810-ben. A Répce egykori árterében állnak nagyméretû fái: platánok, mamutfenyôk, páfrányfenyôk. A falu Szent Györgynek szentelt templomát 1734-ben Szentgyörgyi Horváth János építtette újjá, kápolnával, urasági oratóriummal, kriptával bôvítve. Mai alakját 1889-ben, neoreneszánsz formavilágot használva Hoffer Ottó tervei alapján alakították ki. Díszes faragású a község központjában álló kora barokk Mária-szobor.

XVII. századi barokk kastélyát szintén róluk nevezték el. A Guáry-kastély (Széchenyi u. 26. sz.) parkjában két védett, hatalmas méretû (34 m magas, 5 m feletti kerületû) feketenyár áll. A Répce egykori liegeterdôjébôl maradtak fenn hírmondónak. Maga a kastély felújítás elôtt álló mûemlék jellegû épület, jelenleg magántulajdon. Mûemlék jellegû a XVIII. századi, Szent Kereszt Felmagasztalásának szentelt barokk római katolikus templom, amely a Kápolna-dombon található szép természeti környezetben. Az egyhajós, egyenesen záródó szentélyû épület dísze a kôbôl faragott barokk keresztelômedence.

RÉPCE MENTE

A büki gyógyfürdôkomplexum

BÜK–BÜKFÜRDÔ Irányítószám: 9737 Körzetszám: 94

A 3000 lakosú település Vas megye legfejlettebb, leglátogatottabb községe. Szombathelytôl 27, Kôszegtôl 20, Soprontól 57, a 84-es fôúttól 12 kilométerre fekszik. Vasúton a Szombathely–Sopron vonalon közelíthetô meg. A feltehetôen az államalapítás idején kialakult település a soproni várispánsághoz tartozott. Elsô okleveles említése 1265-bôl való. Egyházas-Bük (a késôbbi Közép-Bük) lakói várjobbágyok voltak, s alkalmanként a soproni várban teljesítettek szolgálatot. A kirajzó és növekedô népesség hozta létre Mankó-Büköt (a késôbbi AlsóBük) és Vízló-Büköt (Felsô-Bük). A földek a középkor folyamán a régi

várjobbágyok kezébe kerültek, ôk pedig nemesi rangra tettek szert. Az erôteljes kisnemesi jelleg miatt nem is szerzett itt tulajdont nagybirtokos fôúr. A reformáció idején a település lakóinak nagy része áttért az evangélikus hitre, amelyet az üldöztetés idején is megtartott. Az itteni nemességbôl az idôk során egyetlen család emelkedett ki: a Mankóbüki Fodor család leszármazottai, a késôbbi Felsôbüki Nagy család. Ôk fontos tisztségeket töltöttek be, és számos jelentôs birtokot szereztek a nyugati országrészben. Felsôbüki Nagy István Sopron vármegye alispánja lett a XVII. század végén, Felsôbüki Nagy Pál pedig a megye országgyûlési követe, híres szónok, akinek 1825-ben elmondott beszéde után ajánlotta fel gróf Széchenyi István egyévi jövedelmét a Ma-

Gyógyvize, turisztikai látogatottsága és infrastrukturális fejlettsége alapján a megye egyik legjelentôsebb települése. Ígéretes jövôképe, a gyógyturizmus gazdasági dimenziója és az ide áramló magántôke dinamikája még karakteresebbé teszi mai pozícióját. Az idelátogatók számára a gyógyulás, a nyugodt pihenés, a kikapcsolódás és a szórakozás számos fajtáját kínálja. A mérce európai, a színvonal szintén az.

75

RÉPCE MENTE

Közös torna a gyógymedencében

A gyógyfürdô területén számos nyitott és fedett medence, színvonalas szolgáltatások egész sora biztosítja a vendégek hatékony gyógykezelését, kikapcsolódását és szórakoztatását. A gyógyfürdôben, a fizioterápiás intézet és a rekreációs park gyógyszolgáltatásaként igénybe vehetô itt komplex gyógykúra, egyéni és csoportos gyógytorna, gyógyszeres pakolás, súlyfürdô, galvánfürdô, pezsgôfürdô, oxigénés lézerterápia, akupunktúra, többféle masszázs (vibrációs, reflex, gyógykrém stb.), szauna, szolárium, merülôfürdô stb.

76

gyar Nemzeti Akadémia létesítésére. A képviselô síremléke ma a katolikus templom parkjában található. A település fejlôdését az 1860-ban létesített vasútvonal elkészülése jelentôsen befolyásolta. Ipar települt ide: cukorgyár létesült, amely munkalehetôséget biztosított, s így emelkedett a lakosok száma is. 1910-ben már 3000 fô élt itt. Az igazi gazdasági áttörés azonban még váratott magára. A mai Bük nagyközség Felsô-, Közép- és Alsóbük egyesülésével jött létre 1902-ben. A viszonylag nagy kiterjedésû település a városiasodás útján halad, hisz fejlett infrastruktúrával, úthálózattal rendelkezik. Számos színvonalas köz- és oktatási intézmény mûködik, bevásárlóközpont létesült, és jó néhány tôkeerôs cég telepedett le. Utcaképe falusias; ápolt kiskertek, igényes épületek és sok-sok virág látható mindenütt. Bük 1999-ben a Virágos Falvak és Városok európai versenyében – hajszállal lemaradva az elsô helyrôl – második lett. Sétánk során célpontunk lehet néhány kiemelkedô mûemlék. A régi Felsôbükön, a Kastély utcában áll a Szapáry-kastély, amely a bonyolult tu-

lajdonjogi viszonyok miatt jelenleg üres, kihasználatlan. Felsôbüki Nagy István építtette át az eredetileg XVI. századi udvarházat 1696-ban kora barokk stílusban. A 30 szobás, egyemeletes épület dísztermét dombormû benyomását keltô festmények, ún. grisaille-képek díszítik. Antonio Luca Colombo készítette ôket. Egy másik olasz, a luganói Pietro Antonio Conti pedig stukkódíszekkel látta el a hatalmas teknôboltozatot. A kastély közelében (Nagy Pál u. 17.) lévô kúriát Felsôbüki Nagy Pál építtette. A copf stílusú, nyeregtetôs, földszintes épületben ma vendéglô és panzió üzemel. A Közép-Bükön lévô Szent Kelemen-plébániatemplom 1408-ban épült Szent Kelemen pápa tiszteletére. Feltehetôen egy korábbi templomot építettek át, hisz román és gótikus részletek egyaránt felfedezhetôk az egyhajós, oldalkápolnás épületen. Tornya már a barokk jegyében készült. 1785 adventjén szentelték fel – a korabeli szabályoknak megfelelôen készült – evangélikus templomot. A szépen felújított épület tornyát 1826ban húzták fel. Klasszicista stílusjegyek jellemzik, miként a belsô berendezést, az oltárt és a szószéket is. Az országosan védett épületek mellett helyi védettséget élvez jó néhány parasztbarokk lakóház, illetve múlt század végi polgári épület. A Bük nevet a gyógyvíz tette világhírûvé. 1957-ben olaj után kutattak a szakemberek, s magas hôfokú, 58 °Cos termálvizet találtak 1282 m mélyen. A laboratóriumi vizsgálatok hamar kiderítették, hogy ez a víz értékes ásványi anyagokat tartalmaz. Az elsô fürdômedencét 1962-ben adták át, s a termálvizet 1965-ben gyógyvízzé nyilvánították. A víz a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, vagy föl-

RÉPCE MENTE des-meszes vizek csoportjába tartozik, és a heveny gyulladásos ízületi bántalmak kivételével kiválóan alkalmas valamennyi mozgásszervi betegség kezelésére. Magas szénsavtartalma miatt általános frissítô és keringésjavító hatása is van. A víznek köszönhetôen a település már 1977-ben a nemzetközi és országos vonzású termál-idegenforgalmi települések csoportjában szerepel. A fejlôdés töretlen, hisz a víz elapadásától hosszú távon sem kell tartani. A falu déli részétôl 2 km-re, szinte „önálló” telepen van Bükfürdô, amely ma már nemcsak egyszerû gyógyfürdô, hanem igazi gyógyászati és idegenforgalmi centrum. A szépen parkosított 34 hektáros területen számos nyitott és fedett medence, színvonalas szolgáltatások egész sora biztosítja a vendégek hatékony gyógykezelését, kikapcsolódását és szórakoztatását. A szórakozásra és sportolásra vágyók is kielégíthetik igényeiket, hisz számos büfé, étterem, presszó, napozóterasz, uszoda, gyermekjátszótér, vízicsúszda, teniszpálya, golfpálya, teke- és bowlingpálya stb. áll a rendelkezésükre. Található itt konferenciák rendezésére alkalmas mûvelôdési központ, áruház, utazási iroda, pavilonsor és számos információs létesít-

SAJTOSKÁL Irányítószám: 9632 Körzetszám: 94

Bükfürdôtôl néhány kilométerre, a 84-es fôút mentén fekszik a majdnem 500 lakosú község. A határában folyó Metôc-patak mellôl jelentôs II. századi római sírleletek és falmaradványok kerültek elô. Az Árpád-korban egyházas hely. Nevét 1202-ben említik Kyal formában.

mény is. A különféle kategóriájú szálláshelyeken (luxusszálló, többcsillagos szállodák, panziók, kempingek, apartmanok, privát vendégszobák) egyidejûleg 7–8000 vendég elhelyezésére van lehetôség Bükfürdôn és a faluban. A gyógyfürdô mûködésérôl és a különféle szolgáltatásokról a 94/358022-es telefonon kaphatunk bôvebb információt. A fürdô nyitva tartása az év különbözô szakaszaiban változik: január 1-jétôl március 31-ig 8 és 17 óra, április 1-jétôl április 30-ig 8 és 18 óra, május 1-jétôl szeptember 30-ig 8 és 19 óra, október 1-jétôl december 31-ig 8 és 17 óra között látogatható.

A települést 1950-ben csatolták Vas megyéhez. Középkori eredetû, Szent Péter titulusú templomát 1758-ban barokk stílusban átépítették. Az egyhajós épület tornyán szépen kovácsolt kettôskereszt látható. Belsô berendezésének zöme és a fôoltár a múlt század közepén épült. A barokk stílusú szószék korábbi. A községben található két kastély közül a Rupprecht-kastély

Gyermekparadicsom

A hagyomány szerint a középkorban nevezetes volt sajtvásárairól. A múlt század elejéig a Niczky család volt legfôbb birtokosa. Az akkor még Sopron megyei községet 1840-ben Vintsológi Rupprecht János soproni cukorgyáros vásárolta meg, aki 1847 körül a második világháborúig mûködô cukorgyárat építtetett itt.

77

RÉPCE MENTE

(Rákóczi u. 1. sz.) a régebbi. Valójában az egykori Niczky udvarház romantikus átépítésével alakították ki 1863-ban. A toronnyal és terasszal ellátott egyemeltes épületben töltötte 1921. október 21-ének éjszakáját a királyi jogaiba visszatérni szándékozó IV. Károly és felesége, Zita királyné (Habsburg Ottó szülei). A kastélyban ma 150 férôhelyes pszichiátriai utógondozó és foglalkoztató mûködik. A magántulajdonban lévô, nemrég szépen felújított Losonczy-kastélyt (Metôc sétány 3. sz.) 1922-ben a volt cukorgyár egyik épületének átalakításával hozták létre. A Rupprecht-kastély

SIMASÁG Irányítószám: 9633 Körzetszám: 94

A Festetics-kastély

78

A közel 700 lélekszámú község a 84-es fôközlekedési út mellett, GyôrMoson-Sopron és Vas megye határán fekszik. 1928-ban hozták létre Simaháza és Felsôság egyesítésével, majd 1950-ben csatolták Vas megyéhez. Felsôságot az idôk során számos elnevezéssel illették. Pecsenyesütôság

(1378), Kenyérsütôság (1597), de volt Kis-, Nagy- és Nemesság is. Feltehetôen királyi szolgálónépek lakták. Jelentôs település, hisz megyegyûlést is tartottak itt (1458). A Festetics család – amely fontos szerepet játszott a település életében – az 1600-as évek végén jelent meg birtokosként. Ôk építették a Festeticskastély néven számon tartott épületegyüttest a XVIII. század közepén barokk stílusban. A mai formájában késô barokk, klasszicista egyemeletes épület oldalszárnyai késôbbi toldalékok. Utcai homlokzatán enyhén kiugró rizalitok láthatók. Az ablakokat a földszinten legyezô-, az emeleten kötény- és szemöldökdíszítéssel látták el. A fogadóterem dór oszlopos, egyedi megoldású. A kastélyban 1956-tól pszichiátriai utógondozó és foglalkoztató mûködik. A falu templomát szintén a Festeticsek építették (1754), majd alakították át késô barokk stílusban (1800). A négyzet alaprajzú, egyhajós Mária Magdolna-templomnak nincs különálló szentélye. Tornya mellett Szent

RÉPCE MENTE

István és Szent László ember nagyságúnál nagyobb szép szobrai láthatók. A templom berendezése copf stílusú. Barokk stílusú a templom mögötti temetô kapuja, melyet 1740 körül emel-

tek. Oldalába Somogyi (Lóci) István plébános sírkövét falazták be. A templommal szemben, az út túloldalán áll Nepomuki Szent János feszületet tartó klasszicista szobra (1816).

CSEPREG

lelki tevékenységet jelzi, hogy 1643-ig majdnem húsz protestáns zsinatot tartottak Csepregen. A hitvitázó irodalom fô elindítói a csepregi prédikátorok voltak. Kiváló és hatékony fegyver volt a kezükben az 1621 és 1643 között mûködött, Manlius János alapította nyomda. 1621 véres esztendejében a katolikus császári csapatok a város lakosságának felét megölték, mert Nádasdy Pállal együtt Bethlen Gábor pártjára álltak. Végül Nádasdy III. Ferenc (1627–1671) kivégzésével zárult le a Nádasdy-korszak. Csepreg, mint Sopron vármegye jelentôs városa már a szabadságharc kezdetén Rákóczi fejedelem oldalára állt. Többször gazdát cserélt, gazdaságilag kiszipolyozták. Az 1700-as években jó néhány tûzvész pusztított itt, ezért városi tanácsi határozat szabályozta a dohányzást. Például aki templomba ment, még a zsebében sem vihette el a „bûzös eszközt”. Egyéb furcsaság is elôfordult: 1791-ben korlátozták a drága és cifra ruhák viseletét, 1816-ban pedig a nagykarimájú kalapok és a cifraszûrök hordását tiltották meg azzal az indokkal, hogy csak zsiványok használnak ilyet. Kétségtelen tény, hogy elszaporodtak a környékbeli erdôkben a betyárok, mivel a fiatalok a katonasors helyett inkább a betyársorsot választották. A XIX. század második fele fellendülést hozott Csepreg számára, mert 1876-ban járási székhely lett, s így 50 község tartozott hozzá. Vásárainak nyüzsgô forgataga szép nyereséget

Irányítószám: 9735 Körzetszám: 94

Csepreg a 84-es fôúttól kb. 10 kilométerre fekvô, mintegy 3500 lakosú település. Jelentôs kultúrtörténeti hagyományokkal rendelkezô egykori mezôváros, amely 1995. július elsején kapta vissza ezt a rangot. Számos lelet és a település északi határában feltárt téglaégetô kemence bizonyítja, hogy a rómaiak idején is lakott volt. Elsô középkori említése Chepereg formában történt 1255-ben, Omodé gyôri püspök egyik oklevelében. Birtokosai voltak a Németújvári grófok, Károly Róbert király felesége, Erzsébet királynô, a Kanizsai majd a Nádasdy családok. A XIV. században már város, a Répce-vidék legjelentôsebb települése, amely számos megyegyûlésnek adott helyet. Az 1450es években a cseh husziták három alkalommal (1452, 1454, 1457) is elfoglalták akkor még létezô várát. 1535-ben Nádasdy Tamás nôül vette Kanizsai Orsolyát; Csepreg így került a Nádasdyak birtokába. A humanista fôúr – horvát bán, országbíró, majd 1554-ben nádor – birtoklása fellendülést hozott a város számára. Fôiskolát alapított, amely több mint 100 évig a magyarországi reformáció egyik fellegvára volt. „Miként a trójai lóból a legvitézebb katonák, úgy jöttek ki az ô iskolájából a kiváló képzettségû ifjak...”, „Dunán innen az iskolák között legfôbb és nevezetesb...” – írják a korabeli forrásanyagokban. A kiemelkedôen fontos szellemi és

Bár a Festeticsek 1840-ben a simasági kastélyt eladták, a családi levéltárat és könyvtárat pedig Keszthelyre költöztették, a család két itt született tagjáról feltétlenül meg kell emlékezni. Festetics György (1755–1819) Európa elsô mezôgazdasági fôiskolájának, a keszthelyi Georgikonnak a megalapítója. A mûvészeteket sem hanyagolta el, hisz 1817-tôl évente ismétlôdô Helikon irodalmi ünnepségeket rendezett. Festetics Imre (1764–1847) részt vett az elsô török elleni háborúban, ahol megsebesült. Kôszegen és Kôszegpatyon élt, szakcikkeket írt. Tudományos tevékenységét a saját gazdaságában – elsôsorban a juhtenyésztésben – tett megfigyeléseire alapozta. Ô használta elôször a „természet genetikai törvényei” kifejezést.

79

RÉPCE MENTE

A Szent Katalin-kápolna és kolostor épülete

80

hozott iparosainak és kereskedôinek. Az 1867-ben létesült Schoeller-féle cukorgyár jó munkalehetôséget biztosított a napszámosoknak, létrejött a Répcevidéki Takarékpénztár, és 1912ben a település bekerült a vasúti közlekedés véráramába is. Érdekes, hogy miközben minden gazdasági tényezô a városiasodás irányába hatott, az 1871. évi községi törvény megszüntette Csepreg mezôvárosi rangját. A két világháború között több téglagyár és vízimalom mûködött itt, és messze földön híresek voltak a bôrgyár termékei.

A települést 1950-ben Vas megyéhez csatolták. A szocialista korszak gazdasági elmaradottságát mára sikerült megállítani. Sok más tényezô mellett Csepreget nagyarányú fejlôdésre kötelezi a történelmi múlt és a visszakapott városi rang. A város fôbb látnivalói a Széchenyi téren találhatók. A Jankovich Antal gróf építtette plébánia (1777) mellett áll a rendkívül nagy méretû, mûemlékként nyilvántartott Szent Miklóstemplom. A gótikus fôkapu felirata szerint „Építteté Kanizsay János esztergomi érsek Kr. sz. 1391. évben...”. A középkort ma már csak a hatalmas torony idézi (42 m magas, 6,5 m széles, alul 1,8 m vastag fallal), amelyet párkányövek tagolnak három emeletrészre. Eredetileg a belsô kapu is gótikus stílusban épült, de 1700 körül átépítették, miként a templombelsô is késôbb, az 1939-es átalakításkor nyerte el mai formáját. Ma már kissé nehéz elképzelni, hogy e falak között sétált Zsigmond király, Hunyadi János, Nádasdy Tamás, Nádasdy II. és III. Ferenc. A barokk kori berendezés és a számos XVIII. századi szobor (Szent Antal, Szent Katalin, Szent Pál, Xavéri Szent Ferenc, Nepomuki Szent János) inkább a késôbbi korszakokat idézi. 1780 körül készülhetett a fôoltár, amely Szent Miklós legendájának egyik jelenetét ábrázolja. Johann Cimball festette kora klasszicista stílusban. A templompark évszázadokkal ezelôtt temetô volt. Ma a XVIII. század elsô felében faragott Ég királynôje szobrot lehet itt megtekinteni. A Szent Miklós-templom mellett több kápolna is szolgálja az intenzív hitéletet, s nyújt egyúttal látnivalót az ideérkezô számára. A Kôszegi utca végén, szép környezetben álló Szentkúti-kápolnát Csuzy Gáspárné építtet-

RÉPCE MENTE te 1816-ban barokk stílusban. Nevét a falában álló tagolt kávájú kôkútról kapta. Fülkéjének szobrai Szent Annát és Nepomuki Szent Jánost ábrázolják. A Taksony utca sarkán lévô Szent Katalin-kápolna tornya a Szent Miklós-templom tornyának kicsinyített mása. A protestánsok építették 1592ben, de 1652-ben már a katolikusok alakították át. Apácakolostor, majd leányiskola is mûködött mellette. Az összeomlott középkori Boldogasszony-templom helyén gróf Jankovich Gyula neogót stílusú kápolnát húzatott fel 1869-ben. A temetôvel szembeni dûlôúton álló Boldogaszszony-kápolnánál van a hagyományosan híres, Nagyboldogasszonynapi csepregi búcsú helyszíne. A központi Széchenyi téren a 22. sz. alatt emelkedik a Nádasdy- majd Schöller-kastély. Feltehetôen ennek a helyén állt a husziták által épített csepregi vár, amelyet a Nádasdyak várkastéllyá alakítottak át. A ma látható épület is impozáns. A középrész hat ablaka feletti timpanonrészben Sopron vármegye címere látható. A kastélyban jelenleg általános iskola mûködik. A Széchenyi tér 26. sz. alatti épületben tekinthetô meg a helytörténeti gyûjtemény, melynek kulcsa Wellner Lôrinc nyugdíjas tanárnál, a gyûjtemény létrehozójánál található. (Bajcsy-Zsilinszky u. 15. sz.) A gyûjtemény bemutatja a környék növényés állatvilágát, a történelmi múlt eseményeit, a paraszti életforma tárgyait, szerszámait. Megtekinthetünk egy régi csepregi szobát, egy kovácsmûhelyt, de megismerkedhetünk az elmúlt idôszakok csepregi öltözködési divatjával is. A Széchenyi téri látnivalók megtekintése után rövid sétát tehetünk a hárs- és vadgesztenyefákkal övezett

Promenádon, amely a tér másik oldalán lévô Mûvelôdési Házig vezet. Hosszabb sétára van lehetôség, ha a Horvátzsidány felé vezetô Kôszegi úton áthaladva a horgásztóig megyünk. Itt friss levegôn, szép természeti környezetben pihenhetünk meg.

A Nádasdy-kastély

A Szent Miklóstemplom bejárata

81

RÉPCE MENTE

TÖMÖRD

A Chernel-kastély Tömördön

Irányítószám: 9738 Körzetszám: 94

A sárgaliliom a megye védett növénye

Csepreg közelében, a Szombathely felé vezetô út mentén, dombok közötti völgyben meghúzódó község. Lakóinak száma nem éri el a háromszázat. Neve az ótörök temir vagy temür (vas) szóból eredeztethetô. Határában ôskori település volt, és a római korból is számos lelet került elô. A település közelében levô Abláncpatak (Ilona-patak) völgyében kohó nyomaira bukkantak, és az itteni barokk Szent Ilona-szobor mellett 30

82

méter átmérôjû Árpád-kori favár (Ilona-vár) létezését feltételezik a szakemberek. A települést a XII. században várjobbágyok lakták, késôbb egyik részét a Tömördi és a Pósa családok birtokolták, a másik része a kôszegi vár uradalmához tartozott. A XVIII. században a Felsôbüki Nagy, a Guáry majd 1777-ben a Chernel család szerezte meg. XVII. századi alapokra ôk építtették a Chernel-kastélyt (Fô utca 11. sz.). Az utcafronton két, a kert felôl egyszintes, téglalap alaprajzú épületen copf stílusú részletek láthatók. Védett parkjában számos fenyôfajt telepítettek. Néhány méretes kolorádófenyô, óriás jegenyefenyô, görög jegenyefenyô és a szerb luc igazi díszei a parknak. Megcsodálhatunk egy hatalmas kéttörzsû páfrányfenyôt is. A kastély jelenleg magántulajdonban van. A híres vasi ornitológus Chernel István az itteni Nagy-tóhoz járt vadászni és madarakat tanulmányozni. Ma a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai szintén madártani megfigyeléseket végeznek itt. 15 hektárnyi változatos élôvilágú rétet, erdôs ligetet, mocsarat mondhat magáénak az egyesület. A Cherneldûlôben lévô táborban szívesen beavatják munkájukba a látogatókat. További információ a (94)313-892/283as telefonszámon kapható. A település három kastélya közül a Lenck-kastély ma már nem látható, a Hamér-kastély pedig nagyon leromlott állapotba került. A Fô utcán lévô, Szent Ilona tiszteletére emelt templom mai formáját 1890-ben kapta. A barokk nyomokat mutató épület tornyát nyolcszögû sisak fedi. A fôoltár képén Szent Ilona, a barokk szószéken a négy evangélista alakja látható.

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

Kôszeg földrajzi szempontból meghatározott természetes vonzáskörzetét a Trianonban kialakított új határ kettészelte. Ma a Kôszegi-hegység nagyobbik része Ausztriához tartozik. A kisebbik – a civilizáció által kevésbé érintett rész – viszont természeti, történelmi és mûvelôdéstörténeti látnivalói révén Magyarország egyik legvonzóbb területe. A hegység kôzeteinek képzôdése mintegy 250 millió éve kezdôdött el. A megemelkedett hegység peremén levô völgykapukhoz a pannon kor végén (24–2,4 millió éve) benyomult a Pannon-beltó, és sekély lápok, mocsarak képzôdtek. A kialakult vegyi mállás hozta létre a hegység ala-

84

csonyabb részein található agyagos üledéktalajt. A 2,4 millió éve beköszöntô lehûlés és fagy hatására felerôsödött a törmelékképzôdés. A csapadék és a patakok ezt a törmeléket a hegy lábaihoz szállították. Így keletkeztek a hegységet övezô hatalmas kavicstakarók. A hegység domborzatát tekintve két jellegzetesség a feltûnô. Az egyik a kelet–nyugat irányú patkó alakú fôgerinc, amelybôl kiágaznak az alacsonyabb gerincek. A másik jellegzetes jegy a lépcsôzetes felépítés. A felszínformálásban jelentôs szerepet játszott még a bôséges csapadékmennyiség, melynek gyors lezúdulása eredményezte, hogy meredek falú, keskeny

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE és mély völgyek szabdalják a hegységet. Maga az Írott-kô (a Dunántúl legmagasabb pontja – 883 m) sziklája is ilyen. Az éghajlatot tekintve a terület az országos átlagtól – a csapadék menynyiségében és eloszlásában – markánsan különbözik. Az évi csapadékmennyiség 800 mm fölött van, amelynek 60–70%-a a nyári idôszakban hullik. Szinte minden évben van olyan nap, amikor a napi csapadék mennyisége meghaladja a 20 mm-t. Ez az ország más területein 2–3 évente fordul elô. Viszonylag magas a hó takarta napok száma (65) és a hótakaró átlagos vastagsága is (13,7 cm). A levegô páratartalma itt a legmagasabb az országban. A hômérsékleti mutatók kiegyenlítettebbek, mint az ország más területein. Az évi középhômérséklet Kôszegen 9,2 °C. A január átlag – 1,4 °C, a július 19,6 °C, azaz a tél enyhe, a nyár hûvös. A jellegzetesen szubalpin klíma is vonzóvá teszi e vidéket. A terület a Rába vízgyûjtôjéhez tartozik. Ezen belül két alterület – amelyet a fôgerinc választ el egymástól –, a Gyöngyös és a Perint vízrendszere. A vízhálózat a meredek lejtôk és a hegység kiterjedése miatt fejletlen. A lefutó patakok többsége egyszerû, mellékágak nélküli. Számos, erôsen ingadozó vízhozamú forrás fakad itt. A legbôvizûbb a Kôszeg határában feltörô Hétforrás. Mivel a hegységet jórészt összefüggô erdôállomány borítja, a talajviszonyok egységesek, a leggyakoribbak a különféle barna erdôtalaj-féleségek. Helyenként találkozhatunk a podzolos barna erdôtalajjal és az alacsonyabb régiókban élénkvörös színû agyaggal is. A terület növény- és állatvilágának megismerése számos tudós férfiú munkálkodásának köszönhetô. Közü-

lük feltétlenül meg kell említeni Freh Alfonz (1832–1918) Benedek-rendi tanár nevét, aki a „Kôszeg viránya” (1876) címû munka szerzôje, és jelentôs állattani gyûjtemény létrehozója. Piers Vilmos (1838–1920) növénygyûjteménye 20000 tételes, Waisbecker Antalé több ezres. Gáyer Gyula (1883–1932) a szelídgesztenye ôshonosságát kutatta a területen. Visnya Aladár (1878–1959) számos botanikai és rovartani kutatást és gyûjtést szervezett. A Chernel család tevékenységérôl Kôszegnél olvasható leírás. Az 1980-ban létrehozott Kôszegi Tájvédelmi Körzet 4305 hektár területû, amelybôl 550 hektár fokozottan

A különbözô ellenállóképességû és összetételû kôzetek a szél, a fagy, a víz hatására másképpen reagálnak. Bizarr sziklaalakzatok jöttek létre e külsô hatások miatt a hegység különbözô pontjain. Ilyen a Kalapos-kô és a Széles-kô Bozsok közelében, az Ördögtányér nem messze az Óháztól, vagy az Asztal-kô. A Kalapos-kô

85

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

Szelídgesztenye

Fehérsáfrány

Alhavasi futrinka

86

védett. A terület kb. 85%-át erdô borítja, jórészt gyertyános-tölgyesek és bükkösök, de találhatók itt a patakok mellett égerligetek, és kuriózumként megjelenik a hársas törmeléklejtô-erdô, a hárs-kôris sziklaerdô és a sziklai erdeifenyves is. Számos helyen találkozunk lucfenyôvel és szálanként elôforduló jegenyefenyôvel, különösen az Írott-kô környékén. A hegység nagy térfoglalású erdôtársulása a szelídgesztenyés-gyertyános-tölgyes. A hegylábi, hegyaljai területet gyertyános-tölgyesek, részben telepített szelídgesztenye-ligetek, franciaperjés kaszálórétek és kékperjés kiszáradó láprétek egymásba fonódó foltjai varázsolják mozaikossá. Rendkívül változatos növénytakarót ôrzött meg az 1,2 ha területû Zsidó-rét Bozsok közelében. Legfontosabb társulása a nyúlfarkfüves társulás, amelyben a névadó lápi nyúlfarkfû a domináns. Országosan is nagyon ritka a kornistárnics. Védett a széleslevelû gyapjúsás, az osztrák tárnicska. Megtalálható a szibériai nôszirom, a tarka nôszirom és a szártalan kankalin. Csak a kôszegi Alsóréten fordul elô hazánkban a tavasz elsô, törékeny hírnöke a fehérsáfrány. A rét nedvesebb pontjain pompázik májusban a fenséges zergeboglár, tömeges a szibériai nôszirom, a mocsári gólyaorr, az északi galaj és a köménylevelû kocsord. Cák északnyugati határában a boronafalú pincék fölött elterülô ún. „cáki gesztenyés oldal” fokozottan védett. Az itt lévô 8 védett orchideafaj közül kiemelkedô a bodzaszagú ujjaskosbor, a szúnyoglábú bibircsvirág, a kétlevelû sarkvirág, az agárkosbor és a sömörös kosbor. Elszórtan megtalálható a békakonty, a szúnyoglábú bibircsvirág, a feketekökörcsin és a keskenylevelû tüdôfû.

A hegyvidéki tisztások, útszélek, nyiladékok jelentik a tündérfürt, az osztrák zergevirág és a fecsketárnics élôhelyét. A sziklabúvások adnak otthont a tarka nyúlfarkfû, a szürke galaj, a hegyi hagyma és a barázdált csenkesz példányainak. Kicsi állományban van ugyan jelen, de hazánkban csak innen ismert az osztrák tarsóka és a havasalji tarsóka. Szintén csak a Kôszegi-hegységbôl ismert az orchideák csoportjához tartozó három nôszôfûfaj: az elbai nôszôfû, a norden nôszôfû és a karcsú nôszôfû, amely Közép-Európában csak innen került elô. Csak itt él a hegyi lednek, ritka a struccpáfrány és bordapáfrány. Vitatott a szelídgesztenye ôshonossága, mivel többen azt feltételezik, hogy a szôlôkhöz hasonlóan azt is a rómaiak honosították meg a környéken. A terület állatvilága kevésbé feltérképezett, részletesen kutatták viszont a bogarak, lepkék és madarak fajait. Számos ritkaság található a szitakötô faunában. Ilyen az erdei szitakötô, amely a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesülés vörös listáján is szerepel. A hegyi szitakötôt a Szerdahelyipatak felsô folyásán ismerik. Az egyenesszárnyúak közül az alpesi sáska és a kárpáti tarsza példányaiból is kevés van hazánkban. A hegység magasabb régióiban honos a feketebordás aranyfutrinka, a kárpáti futrinka, az alhavasi futrinka, valamint a nagyméretû ácscincér. A lepkefajok száma meghaladja az ezret. Közülük említést érdemel a kis Apolló-lepke, a nagy tûzlepke, a zanótboglárka. Közép-Európában is nagy ritkaságnak számít hazánk legnagyobb méretû medvelepke faja, az óriás medvelepke. Elsô ízben a stájer házaknál felállított fénycsapda fogta meg. A hegység patakjaiban kis számban ugyan, de él

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE a sebes pisztráng. A kétéltûek közül esôzések után tömegével látható a foltos szalamandra. Találkozhatunk a sárgahasú unkával, és alacsonyabban fekvô részeken a vöröshasú unkával. A gyíkok számos faja (fürge és fali gyík, zöld gyík stb.) tenyészik itt. A kígyófajok közül az erdei sikló a legnagyobb méretû. Mintegy 170 madárfaj ismert a területrôl. A vízimadarak inkább csak átvonulnak, de rendszeresen fészkel a fekete gólya. Ritka a fehérhátú harkály, de gyakori a fekete harkály. Látták már az uhu kóborló példányát is. Sokféle énekesmadár költ itt, vagy csapatokba verôdve, táplálékot keresve kerül ide. Ritkaságnak számít a tüzesfejû királyka, a sárgafejû királyka, a fenyôszajkó. A cinkék közül elôfordul a búbos és a fenyvescinke is. Megritkult a fürj állománya, bükkösökben látható viszont a kék galamb. Alacsony népességszámúak a ragadozó madarak, így a karvaly, a darázsölyv, a vörös vércse. Gyakori az egerészölyv, míg kabasólyomból már csak néhány pár költ. Az emlôsök közül a hazai középhegységekre jellemzôek mind elôfordulnak itt is. Néha idetéved egy-egy zerge, és megtalálható az alpesi cickány is. Ôsi föld. Velem, Bozsok és Kôszegdoroszló határában talált újkôkori leletek utalnak az ôsember jelenlétére. Ôsidôk óta élénk kereskedelmi forgalmat bonyolít le a vidék. A Kr. e. XIII–XI. század körül ide települt pannon, illír népesség bronzmûves kultúrája, fém termékei még a mai Svédország területére is eljutottak. A Kr. e. IV–III. évszázadban a kelták is jelentôs központot hoznak létre a Velem feletti várban. A rómaiak innen oldották meg Savaria vízellátását. A húsz kilométe-

res föld alatti vízvezeték egyes részei ma is láthatók a környéken. Miként a leletek bizonyítják, a rómaiak után hun, germán és avar csoportok telepedtek meg itt. Az államalapítás után István királyunk lövôkkel és ôrökkel ôriztette a határ menti átjárókat, a területet pedig Vas vármegyéhez rendelte. Iparilag fejlett vidék volt ez, mert a Kôszeg és Léka között található, könnyen megmunkálható gyepvasérc lehetôvé tette a vasgyártást és a hozzá kapcsolódó mesterségek (vasverô, kovács) fejlôdését. A megújuló haditechnika és a német nyomás megnövelte a modern erôdített helyek létrehozását a XII– XIII. század fordulójától. Számos helyen erôdített templomok épültek; Kôszeg mellett (Óház), Lékán, Rohoncon és Szalónakon pedig erôs várakat emeltek. A tatárjárás után még nagyobb lett a térség és a várak stratégiai jelentôsége. Fontos szerepet játszottak az építkezésekben a terület fôurai, különösen a Németújvári (Kôszegi) család. A XIII–XIV. században szerzett birtokaikat azonban folyamatosan elveszítették.

Fillit a Kôszegihegységben

Az alpi hegységképzôdés korai szakaszát vulkáni tevékenység zavarta meg. Az addigi üledékes kôzetbôl új ásványok, kôzetek keletkeztek. A mészkô és dolomit kavicsaiból a cáki konglomerátumnak nevezett kôzet, a homokos, agyagos üledékbôl a különbözô fillit és csillámpalaváltozatok, a vulkáni kôzetekbôl pedig a zöldpala és a szerpentinit jött létre. Ma ezek a kôzetek alkotják a hegység fô tömegét.

87

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

A kôszegi Sgraffítos-ház

Kôszeg és környékének népessége hozta létre itt a ma is tömegével látható építészeti, történeti, mûvelôdéstörténeti emlékeket (várak, kastélyok, polgárházak, ipartörténeti egységek stb.), ápolja a kulturális, nemzetiségi hagyományokat. A jelentôs természeti látnivalók és színes kulturális programok pedig fokozzák a Kôszeg és környéke iránt megnyilvánuló idegenforgalmi érdeklôdést.

88

Kôszeg királyi város lett (1327), elvették tôlük Rohoncot, Lékát és a családot birtokcserével az ország közepébe telepítették. A XV. század elején Kôszeget és Rohoncot a hozzájuk tartozó birtokokkal együtt a Garaiak, Lékát és Szalónakot a Kanizsaiak kapták meg. A XVI. században birtokosként a vidékre kerültek a Batthyányak (Rohonc, Szalónak) és a Nádasdyak (Léka, Kôszeg). Utóbbiaktól az Esterházyak szerezték meg az uradalmakat. 1532 és 1686 között számos háború, hadjárat zsigerelte ki a környéket. 1532-ben a töröknek nem sikerült ugyan Kôszeget elfoglalni, de a vidéket elpusztította. 1550-ben spanyol zsoldosok, majd ismét a törökök (1570) fosztogattak. A XVII. század elején Bocskai és Bethlen, de a másik fél csapatai is raboltak. A török elleni felszabadító háború alatt a környék felvonulási és áttelelô terület volt. A

Rákóczi-szabadságharc idején itt található Bezerédj Imre fôhadiszállása, de 1710-ben már Béri Balogh Ádám csapatai égették fel Kôszeg külvárosát és Rohoncot. A háborúk után törvényszerû volt a járványok pusztítása; az 1570-es és a 1710-es években tömegesen szedte áldozatait a pestis. A hadi veszélyek elmúltával megindulhatott a békés fejlôdés. Fontos megélhetési forrás lett a szántók mellett az erdô. Kiemelkedô a szôlô és borkultúra. Messze földön híres volt az itt termett hegyaljai szelídgesztenye. Jelentôs bevételt hozott az ipari tevékenység is: vargák, tímárok, szabók, gombosok éltek meg kitûnôen jó minôségû termékeikbôl. A XIX. század elején textilipari üzemek létesültek a nagyobb városokban. Visszavetette a fejlôdést, hogy nem épült vasúti fôvonal a környéken. Ezt részben pótolandó, önerôbôl 1883 és 1913 között négy szárnyvasutat létesítettek. A századforduló idején már markáns volt a turizmus fejlôdése is. Turistaegyesületek jöttek létre, felfestették az elsô útjelzéseket, számos pihenôhely, turistaház, kilátó létesült. Élénk gazdasági és társadalmi fejlôdést rekesztett be az elsô világháborút lezáró, 1920. június 4-én Trianonban megkötött béke. Kettészakadt a térség, számos település légüres térbe került: megszûnt a vonzáskörzete. A második világháború után határzár, vasfüggöny, visszafejlesztés következett. A rendszerváltás után a Kôszegihegységben és környékén élô lakosság végre szabadon rendelkezhet sorsa felôl, ápolhatja kultúráját.

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

KÔSZEGPATY Irányítószám: 9739 Körzetszám: 94

A Csepreg–Szombathely közút közelében található, kb. 250 fôs kis települést az addigra egybeépült Kis- és Nagypaty (1348. Kispaty; 1420. Nagypaty) közigazgatási egyesítésével a XIX. században hozták létre; ekkor kapta a mai nevét. Névadó birtokosai a Patyi illetve a Kispatyi (Patthy) családok voltak. A sík vidéki, soros beépítésû, szalagtelkes község legfôbb látnivalója a ma szociális otthonként mûködô Patthy-kastély (Kossuth u. 5. sz.), melynek elôdjét 1710 körül alakították át ma is látható formájára barokk stílusban. Az egyemeletes épület fôhomlokzatát osztópárkány tagolja, és

NEMESCSÓ Irányítószám: 9739 Körzetszám: 94

A Kôszegpaty melletti, ma mintegy 330 körüli lakosú kis település jelentôs történeti múltra tekinthet vissza. Elôször Cho formában említik 1248ban, de a XVI. században már megjelenik a nemesi birtoklásra utaló elôtag. 1594-ben a Csói (Choy) család 14 tagjának volt itt birtoka. Érdekesség, hogy a nemesi lakosok 1641-ben 18 pontban szabályozták az egymás közötti viselkedési és közösségi viszonyokat. A település fontos vallás- és mûvelôdéstörténeti szerepet töltött be az 1681-ben hozott törvény 26. artikulusa alapján, amelyben Nemescsót jelölték ki (Nemesdömölk mellett) artikuláris helynek a Vas megyei evangélikusok szabad vallásgyakorlására. A megye felének többnemzetiségû hívôi csak itt tarthatták istentiszteleteiket.

fôpárkány zárja. Az emelet középsô részét kiemeli az igényes díszítés. Figyelemre méltóak a kastélybelsô mennyezeti stukkói. Parkját a hatalmas vadgesztenyefák teszik hangulatossá. A Szent Miklós-plébániatemplomot többször átalakították. A szentet ábrázoló fôoltár képét Kugler János kôszegi festô készítette. Kô szószékét már a XVII. században is említették írott források. A kastély közelében találjuk meg a késô barokk stílusú Szûz Máriaszobrot. A XVIII. században készült nôalak egy földgömbön áll, ruházata a barokk stílusjegyekhez viszonyítva is rendkívül mozgalmas alkotás. A településhez vezetô egyetlen út be- és kivezetô szakaszán értékes vadgesztenyefasor húzódik.

A XVIII. században fontos szellemi központ alakult itt ki. Kiemelkedô lelkésze volt a községnek Ács (Aáchs) Mihály (1647–1708), aki részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, majd Thököly seregeiben szolgált tábori lelkészként. Sartoris (Sartorius) János (1695– 1756) számos énekeskönyvet adott ki, és megalapította az ún. latin iskolát, amely mellé árvaházzal egybekötött kollégium is kapcsolódott. Még a Felvidékrôl származó diákok is tanultak itt. A türelmi rendelet után az iskola áttelepült Kôszegre, a falu vallási jelentôsége csökkent. Ennek ellenére 1784-ben felépült a ma is látható egyhajós templom, mely klasszicizáló stílusú ugyan, de kívül késô barokk elemekkel díszítették. A templombelsôben fagerendás mennyezet és három oldalon húzódó karzatot láthatunk. A falakon sírfeliratokat és sírverseket olvashatunk.

Nemescsón született Péterffy Sándor (1841–1913) neves pedagógus, aki számos elméleti munka írása mellett 1874-ben létrehozta az Eötvös József miniszterrôl elnevezett Eötvös-alapot a magyarországi tanítók összefogására, önsegélyezésére, melynek 27 éven keresztül igazgatója volt.

89

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

Szent Márton ábrázolása a kôszegdoroszlói templom fôoltárképén

KÔSZEGDOROSZLÓ DEUTSCHDORF, GRISELSDORF Irányítószám: 9725 Körzetszám: 94

A templom körül hangulatos, bonyolult utcaszerkezetû mag található, amely a Doroszlói-patak partján épült utcasorban folytatódik. A hatalmas átvetett gerendák, „bürühidak” tették lehetôvé az egymástól viszonylag messze fekvô két házsor között az átjárást. E hidak közül ma is látható néhány. A patakpart a közösségi élet színtere volt: a gyerekek játszottak, az állatok ittak és legeltek, az asszonyok mostak a patak körüli térségen.

90

A 87-es fôút Nemescsóval átellenes oldalán, az úttól két kilométerre lévô Duruzlau (1279) népi építészeti emlékekben gazdag kb. 260 lelkes hegyaljai település, mely Kôszeg városhoz tartozott. Az idôk során birtokolták a Németújváriak, a Garaiak, az Esterházyak, de volt magyar királyi és osztrák tulajdon is.

KÔSZEGSZERDAHELY Irányítószám: 9725 Körzetszám: 94

A környék többi településéhez hasonlóan megtelepedtek itt a kelták, a rómaiak, s lakott volt a nagy népvándorlás idején is. Elsô írásos említése már Zerdahel néven 1374-ben volt. A XVI. századig a rohonci vár tartozéka, késôbb a Sibrik, majd a Batthyány család birtoka.

400 személy befogadására alkalmas templomát Szent Márton tiszteletére emelték. Román kori eredete bizonyított, a hajó és a szentély a középkorban készült. Tornyát a karzattal egybeépítették. Az 1769-ben történt átalakításkor készült a hajó két csehsüveg boltozata, és copf stílusú fôoltára, melynek szobrai Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják. A kôbôl és téglából épült szalagtelkes porták jórészt fûrészfogas beépítésûek, s tájolásuk a meder vonalát követi. Az utcakép nem teljesen zárt, a szoba, konyha, kamra, istálló alaprajzzal épült házak mellett széles telkek, a porták között falazott kôkerítések vannak. Számos szép faragású, díszes kapuban és boltozott tornácban gyönyörködhet a mai látogató. Kôszegdoroszló szôlôhegye, a Pogányok közelebb van Kôszeghez és Cákhoz, mint az anyatelepüléshez. Számos római kori leletet találtak itt, melyek közül kiemelkedik egy Bacchus-fej. A Pogányok régi borospincéi nem kôbôl épültek, hanem boronafalúak voltak, homlokzati bejárattal. A falu egykori disznólegelôjén térdmagasságú csarabos tenyészett, amely a borókával különleges növényegyüttest alkotott. A kôszegdoroszlói csarabos-borókás 1985 óta védett ugyan, de napjainkban kezd beerdôsülni.

A Kôszegdoroszló melletti, kb. 400 lelket számláló község legfôbb látnivalója a Mindenszentek-templom, amely a falu középpontjában emelkedik, magas kôkerítésfalával mintegy uralva a települést. Robosztus, román kori épület, erôt és biztonságot sugároz, nem véletlen, hogy a protestáns idôk után Cák, Bozsok és Kôszegdoroszló anyaegyháza lett. Kriptája a Sibrikek temetkezési helye. Legrégibb

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE része az annak idején védelmi funkciót is betöltô torony. A római kori épületet a XVIII. században barokk stílusban átépítették, a torony átalakítására pedig 1743-ban került sor. Szintén barokk a kerítéskapu pillérén álló két szobor, amelyek Szent Flóriánt és Nepomuki Szent Jánost ábrázolják. Barokk a fôoltár Szent István-, Szent Péter-, Szent Pál- és Szent László-szobrokkal. A keresztelômedence középkori eredetû, a szószék copf stílusú. Mivel Kôszegszerdahelyen két téglaégetô is mûködött, a környékre jellemzô kôépítkezés mellett itt jelentôs szerepet kapott a tégla. A magasra falazott kerítések és a szépen faragott kapuk, valamint a kapuszínes épületek azonban itt is megtalálhatók. A velemi és cáki hegy közti szôlôhegynek kôbôl és téglából épült, présházzal egybekötött pincéi nem állnak rokonságban Cák híres pincéivel. A régi füstterelôs, „bótkemencés” tüzeléstechnikát ôrzi egy 1796-ban épült, mûemlékileg védett zsúptetôs présház.

VELEM Irányítószám: 9726 Körzetszám: 94

A Kôszegszerdahellyel majdnem határos, festôi fekvésû, egyutcás, patak menti település az 582 méter magas Szent Vid-hegy lábánál terül el. Épületei jórészt kôbôl vannak, bár a megmaradt jellegzetes egysejtû pajtákon ma is megcsodálhatók a faépítkezés megoldásai. Különösen érdekes a Rákóczi u. 50. szám alatti pajta és „pajtafia”. Érdemes elsétálni a Pákó-patak mellett húzodó pincesorra is. A terület hajdani számos vízimalma a gyors hegyi patak energiáját használta fel. Kôszegszerdahely határában, de közigazgatásilag már Velemben található

a ma is jó állapotban lévô „Réti” vagy Schulter-malom. Az 1715-ben már a Sibrik-uradalom tulajdonát képzô malmot 1568-ban említik elôször. Utolsó molnárai a Schulterek voltak. Az 1913-ban lebontott, majd 1914-ben újraépített malom 1965-tôl mûemlék, ma szépen helyreállított múzeum ugyan, de gabona ôrlésére képes. Nyitva: május 1. és október 31. között 10–18 óráig.

A mintegy 260 fôs település központjában lévô Stirling-villa ma továbbképzések, konferenciák helyszíne. A mellette lévô alkotóházban számos – már-már elfeledett – népi mesterség fortélyait lehet elsajátítani avatott mesteremberektôl. A programok-

A mûemlék malom Velem határában látható

A Stirling-villában mûködött a második világháború végén a Szálasikormány, s itt tartották 1944 decemberében az utolsó nyilas országgyûlést. E helyütt ôrizték 1944. december 29. és 1945. március 19. között a Szent Koronát.

91

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

Munka az alkotóházban

92

ról a szombathelyi Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ (MMIK) 94/312535-ös számán lehet érdeklôdni. Velem természeti értékeinek, klímájának és látnivalóinak köszönhetôen századunkban fontos idegenforgalmi központtá vált. Számos kis nyaraló és villa épült fel a hegy lábánál. A Szent Vid-hegy az ôskor óta lakott, miként az itt feltárt erôdített telep maradványai is igazolják. Fejlett fémfeldolgozó és fémmûves technikára utaló Kr. e. XIII–IX. századi bronz és arany tárgyak tömege került elô báró Miske Kálmán (1866–1943) 1896–1930 között zajló feltárásai során. 1973-tól a szombathelyi Savaria Múzeum munkatársai rendszeres ásatásokat végeztek a hegyen. Sajnos, nem újították fel, így ma már nem látható az általuk létrehozott ôskori szabadtéri múzeum, ahol számos rekonstruált lakóépület állt. A feltárások gazdagították a kelták betelepedésérôl (Kr. e. IV–III sz.) szerzett addigi ismereteket, és számos római kori érme, ékszer és agyagedény is elôkerült, sôt egy avar kori temetô nyomait is felfedezték. Tudjuk, hogy a Szent Vid az Árpádkorban is erôdített hely volt, bár a vár elsô írásos említése csak a XIII. századból való. A faluval együtt a Németújváriak birtokolták. A várat feltehetôen lerombolták, de a hegyen álló egyhajós barokk Szent Vid-templom már a 1700-as évektôl búcsújáró hely volt. A névadó Szent-Vid-szobor mellett látható még Szent Rókus és Szent Vendel szobra is. Legrégebb képe (1700) a lékai hívek adománya, s Mária mennybemenetelét ábrázolja. A templomba vezetô mûút mellett áll a „Szépkilátó” szikla, amely a geológiai feltárás alapszelvénye, a kôszegi fillit kôzet felszíni elôfordulása. Érdemes megmászni, mert nevéhez híven valóban szép róla a kilátás.

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

BOZSOK Irányítószám: 9727 Körzetszám: 94

Az osztrák határ mellett, Rohonc (Rechnitz) közelében található kb. 420 lakosú község ôsidôk óta lakott település. Határában ôskori kôeszközökre leltek, de innen indult a római kori – Savariát vízzel ellátó – vezeték egyik ága is. A faluban is római villa maradványaira bukkantak. Elsô okleveles említése (Villa Bosuk) 1279-bôl származik. Számos patinás múltú család birtokolta (Németújváriak, Garaiak, Bornemiszák) míg a XVII. század elejétôl a Sibrik és a Batthyány családok osztoztak rajta. Az itt épült kastélyok története is szorosan összefonódik e két család történetével. A Sibrik-kastélyt (Felsô-kastély) (Rákóczi F. u. 1. sz., tel.: 94/360960) egészen a XX. század elejéig a névadó család birtokolta. Az 1702ben történt korszerûsítés után 1815ben nyerte el mostani alakját. A család 1906-ban Végh Gyula (1870–1951) mûvészettörténésznek, az Iparmûvészeti Fôiskola igazgatójának, majd fôigazgatójának adta el a kastélyt. A Végh család kora tavasztól késô ôszig lakott az általuk modernizált épületben. A családfô szívének olyannyira kedves lett Bozsok, hogy még a község történetét is megírta. Végh Gyula értékes gyûjteményének jó része Vas megye közgyûjteményeibe került. A kastélyt 1959-ben a megye üdülôházává alakították át, ma szállodaként üzemel. Az 1551-tôl ismert Alsó-kastély 1616-ban a Batthyányak birtokába került. Ôk jellegzetes, soktornyos, kétemeletes fôúri várkastélyt alakítottak ki, ahol neves személyiségek is megfordultak. Innen írt levelet 1698-ban II. Rákóczi Ferenc Esterházy Pál nádornak. Az épület 1708-ban Esterházy

Antal kuruc fôgenerális fôhadiszállása volt. 1813-ban Althan Ferenc királyi fôudvarmester (az akkori tulajdonos) meghívására itt vendégeskedett Ferenc császár is. A kastély 1841-ben egy villámcsapás következtében leégett. Romjai megtalálhatók a Rohonc felé vezetô útelágazás közelében. A középkori eredetû, egyhajós Szent Anna-templom 1772-ben nyerte el mai alakját. Az északi oldalon álló torony arányai igazolják a középkori eredetet. Alsó szintjén lôrésszerû, tölcséres alakú, a késôbbi építésû felsô szinten félköríves záródású ablakok láthatók. Az 1775-ben készült Szent József-kápolna berendezése egy rokokó fôoltár, felette átfestett oltárkép van. Bozsoktól északnyugatra, közvetlenül az országhatár közelében találjuk a Kôszegi-hegység egyik legszebb sziklaalakzatát, amely a Kalapos-kô nevet viseli. A mintegy 5 méter magas képzôdmény megtekintése miatt feltétlenül érdemes a rövid gyalogos túrát megtenni. Bozsok határátkelôhellyel rendelkezik, amelyen naponta 6–22 óra között magyar és Eu-állampolgárok kelhetnek át. Innen közelíthetô meg a legegyszerûbben a szomszédos ausztriai Rohonc, valamint a Kôszegihegység déli részének települései.

A Sibrik-kastély épülete

Az Árpád-kori nemesi ház alapjaira emelt épületeket Mátyás király vadászkastélyaként is említik; a mai kastély elôdje 1614-ben készült. Lôréses belsô kôfalai és felvonóhidas külsô kapuja is védelmi célokat szolgált. A Sibrikek nevezetes családtagja volt Sibrik Antal, aki Martinovics Ignáccal is kapcsolatba került, az ô Erzsébet nevû leánya szülte Deák Ferencet. Miske Kálmán Chernel Kálmán Sarolta lányával kötött házassága révén került Kôszegre. Kutatásait számos publikációban tette közzé. Harminc éven át a Vasvármegyei Múzeum igazgatója volt.

93

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

A cáki pincesor részlete

CÁK Irányítószám: 9725 Körzetszám: 94

A hatodik pincében található 1896-os datálású kôhúzós prés mediterrán vidékrôl származó szerkezeti megoldásokkal készült.

Lovasok a cáki kôfejtôben

A Kôszegi-hegység lábánál, Kôszeg szomszédságában, patakmeder két oldalán megbúvó kb. 240 lakosú hegyaljai település. 1279-ben már villa Chak néven emlegetik. Elterjedt a Czak, a német Zackenbach és a horvát Caka elnevezés is. Történelme során jórészt Rohonc urai birtokolták: Németújváriak, Batthyányak, Baumkirchnerek. A XIX. század végén az addig gazdasági szempontból rendkívül fontos szôlô- és borkultúrát a filoxérajárvány elpusztította. Ezután válik

jelentôssé a ma is fontos szelídgesztenye-termesztés és értékesítés. A község népi építészeti emlékekben rendkívül gazdag. Településszerkezete a sajátos domborzati viszonyoknak megfelelôen alakult ki. A helyi, kôbôl épült lakóházak jellegzetessége a magas kôkerítés és a zárt kapuszín. Itt-ott fellelhetôk még a régi lugasok és a hatalmas kôpajták. A térség népi építészetének legrégebbi rétegét képviseli a mûemléki védelem alá vont Petôfi Sándor utca 39. szám alatti boronafalú lakóház, amely fából épült a XIX. század második felében. Országos jelentôségû látnivaló a cáki pincesor, amely gyönyörû természeti környezetben szabadtéri néprajzi mûemlékként mûködik. A soron 9 pince élvez mûemléki védelmet. A tölgy- és gesztenyefa gerendákból készült földfelszín feletti, egysejtû építmények homlokzati bejáratosak. A boronafalú, csonkakontyos, zsúpfedeles pincék a présház funkcióját is ellátták. Erre utalnak a bennük lévô, ma is megcsodálható faragott, vésett bálványos és középorsós prések. A pincesor – az irányítótáblákat követve – a Petôfi utcából a Gesztenyés oldal felé tartva közelíthetô meg. Május 1. és október 31. között, hétfô kivételével naponta 10–12 és 14–16 óráig tart nyitva.

Feltétlenül érdemes megtekinteni Cák 1894-ben épített, a bécsi Ludwig Schöne által tervezett templomát, valamint a falu szélén lévô kôfejtôt. Az itt fellelhetô kôzet az építési anyagként használatos cáki konglomerátum, melyet összecementálódott kavicsok alkotnak. Ezekben a mészkô és dolomitkavicsokban fedezték fel azokat a mikroszkopikus nagyságú szivacstûket, melyeknek elemzése során sikerült meghatározni a Kôszegihegység kôzetképzôdésének korát.

94

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

HORVÁTZSIDÁNY HRVATSKI ZIDAN Irányítószám: 9733 Körzetszám: 94

Kôszegtôl keletre fekvô, festôi dombok között meghúzódó mintegy 800 lakosú, túlnyomórészt horvátok lakta község. A történelme során jórészt Sopron megyéhez tartozó település a kôszegi térség legnevesebb fôurainak (Jurisics Miklós, a Nádasdyak, Esterházy Pál) birtokában volt. A XVI. században telepítették be a horvátokat. 1950-ben csatolták Vas megyéhez. A Keresztelô Szent János-templom fôhomokzatán Szûz Mária és Szent János szobra áll. A fôoltár képén a névadó szent látható Jézus keresztelése közben. A templom minden felirata horvát nyelvû. 1999 ôszén szentel-

PERESZNYE PRISIKA Irányítószám: 9734 Körzetszám: 94

A bonyolult utcahálózatú, Horvátzsidánnyal szomszédos, hatszázötven fôs, megyehatár melletti települést valószínûleg már a középkorban szláv nyelvû népesség lakta. (Erre utal a Prezena, Proescie névalak). A XVI. században Jurisics Miklós is birtokolta, majd a Nádasdyak, késôbb (1671) Esterházy Pál. A XIX–XX. század fordulóján a Berchtold grófoké lett. 1950-ben az addig Sopron megyéhez tartozó községet Vas megyéhez csatolták. Az 1532-es pusztító török hadjárat után horvátokat telepítettek be, s azóta is túlnyomórészt horvát nemzetiségûek lakják. Szent Egyednek szentelt középkori eredetû temploma a község szélén áll szép természeti környezetben. Az egyhajós templom szentélye a nyolc-

ték fel a nagy múltú üvegmûves dinasztia tagja, Mohai Attila által készített 7 színes ólomüveg ablakszemet. A kompozícióban más-más szentek, illetve bibliai jelenetek elevenednek meg.

szög három oldalával zárul. Barokk fôoltára oszlopokkal és pilaszterekkel díszített. Felül Mária megkoronázása, az oszlopok között Szent Péter és Szent Pál szobra látható. Az 1735-ben készült oltárkép Szent Egyedet mutatja be egy ifjú társaságában. A templom mellett a község elsô és második világháborús áldozatainak emlékére állított, öntöttvas kereszttel díszített emlékmû áll. Gróf Esterházy Dániel 1727-ben kastélyt építtetett Peresznyén, amelyet a XVIII. század végén átalakítottak. Mai állapotában a fôhomlokzatánál két-, hátul egyszintes, elôreugró riza-litos épület. Az emeleti bejárathoz kétkarú lépcsô vezet fel. A hátsó front tengelye nem esik egybe a fôhomlokzatéval, de az itteni bejárathoz is kétkarú lépcsô vezet. A Hunyadi u. 85. sz. alatti épületben idôskorúak szociális otthona mûködik.

A helytörténeti gyûjtemény

A Csepregi út 17. szám alatt kis, magánkézben lévô helytörténeti gyûjteményt tekinthetünk meg, mely elsôsorban a horvát nemzetiség XX. századbeli paraszti életformájának tárgyi emlékeit mutatja be. Brigovich Lajos, tel.: 94/365-378 Peresznyén természetvédelmi terület a kastélyparknak a közút túloldalára esô része. Kialakítása a Berchtold család nevéhez fûzôdik. Faállományát a különféle fenyôk, a juhar, a hárs és kôris alkotja. A mesterségesen létrehozott kis tavacska még hangulatosabbá teszi a parkbeli sétát.

95

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

Kôszeg látképe a Szabó-hegyrôl

KÔSZEG GÜNS Irányítószám: 9730 Körzetszám: 94

Természeti környezete, történelmi múltja és jelenkori látnivalói alapján a kb. 12 000 lakosú Kôszeg a jelenkori Magyarország egyik legpatinásabb városa, Nyugat-Magyarország és Vas megye ékessége. Hangulatos terein sétálni, szûk utcácskáiban bolyongani, ponzichtereiben borozgatni, a környékén túrázni örök és meghatározó élmény.

96

Kisváros a nyugati végeken, sajátos bájjal bíró idegenforgalmi centrum a róla elnevezett hegység lábánál. Itt még szinte érintetlen a természet, de érzékelhetô az évszázados történelmi múlt folyamán csiszolódott kulturális hagyomány is. Ma átkelô kelet és nyugat metszéspontján, a határon átívelô regionális jelentôségû centrum, nemzeti és nemzetiségi kultúrák találkozási helye. Egy város, amely Trianon után elveszítette, ma keresi, és lassanlassan visszanyeri történelmi helyét és szerepét. Egy város, amely igazán bízhat a jövôben. A város alapításának idejét (1263– 1274) és az alapító személyeket (a Héder nemzetség Volfer ágából kivált Kôszegi család két tagja, II. Henrik és Iván nevû fia) jól ismerjük. Ide érkezésükkor már állt a „Kwszug” (Kôszeg) nevet viselô Felsôvár az Óháztetôn. A Kôszegi grófok azonban a hegység lábánál, a Gyöngyös-völgyben építették fel székhelyüket, erôdítményüket, mely az Alsóvár nevet

kapta. A várost magát Kôszegnek hívták. Uraik német telepeseket hívtak be, akiket a család egyik – Henz nevû – ôse után hienceknek neveztek. A város német neve Güns. A Kôszegiek tartományi székhelyéül szolgáló településen Ferenc-rendi kolostor is mûködött, melynek temploma 1289-ben pusztult el. A Kôszegiek uralmának Anjou Károly vetett véget 1327-ben, s rá egy évre királyi város lett a település. Az Anjou uralkodók alatt megerôsítették a város védelmi rendszerét, kialakult a kettôs városszerkezet, megszilárdult a város birtokhatára, a település bekapcsolódhatott a távolsági borkereskedelembe, jelentôs kézmûves és kereskedôréteg született. 1392-ben Garai Miklós nádor lett a 13 falut és a várost magába foglaló váruradalom birtokosa. Ô kezdeményezte a Szent Jakab-templom újjáépítését. A Garai korszak után, III. Frigyes uralkodása alatt került az uradalom, a vár és a város a Habsburgok kezére mintegy 200 esztendôre (1445–1648). Csak Mátyás királynak sikerült e zálogból rövid 7 évre (1483–1490) – Nyugat-Magyarországgal együtt – Kôszeget is visszavenni. Az 1491-es pozsonyi béke azonban visszaállította Kôszeg zálogstátusát. A város legmarkánsabb történelmi szerepét az 1532. év török elleni harcaiban játszotta. Ezt követôen még erôsebb védelmi rendszer épült, és a város számos kiváltságot kapott. Kivételes harmincadkedvezmény birtokában vette ki részét az élôállat-kereskedelembôl, és két országos vásárt is tartott. A megerôsödött polgárság a reformáció híve lett. A vár és a város bizonyos értelemben elkülönült, hisz például a vár birtokosai (Nádasdy Tamás és Széchyné Forgách Margit) a rendi

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

felkelések oldalára álltak, a város pedig – Bécs bosszújától félve – ellenállt. 1648-ban a magyar rendi országgyûlés kérésére III. Ferdinánd a szabad királyi városok közé emelte Kôszeget. A felerészt német, illetve magyar ajkú város részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Bécs nem alkalmazott retorziót, de elérte a jezsuiták letelepítését. Ez a rend hívta életre 1677-ben a katolikus gimnáziumot. A protestáns hitélet központja 1681–1781 között a közeli Nemescsó lett. A vár és az uradalom 1695-ben az Esterházyak hercegi ágának birtokába került, s ott is maradt 1931-ig. Kôszeg a Rákóczi-szabadságharcban a kuruc hadvezetés egyik legfontosabb erôsségévé vált. A bukás utáni idôszakban hosszú, békés fejlôdés zajlik. Számos polgári és közintézmény létesült, fellendült a céhes ipar, terjedt a barokk

ízlésvilág, melynek szellemében átépítették az Esterházy-várat és számos polgári házat. A 19. század elsô felének szolid polgári fejlôdése után közlekedési vákuumba került a település. Ezen próbált enyhíteni 1883-ban a saját helyi érdekû vasút létrehozása. Létfontosságú bortermelô gazdálkodását a XX. század eleji filoxérajárvány tette tönkre. A századfordulón mégis jelentôs mértékben fejlôdtek az idegenforgalmi szolgáltatások, hisz a Kôszegihegység fontos turisztikai célponttá vált. A város, sajnos, a trianoni békeszerzôdés következtében 1920-ban elvesztette vonzáskörét és piacai legnagyobb részét. Bár a második világháború bombázásai megkímélték, az államhatárok lezárásával 1949-tôl intézményrendszerét visszafejlesztették. Számottevô ipar telepítésére nem is gondolhatott, néhány könnyûipari üzem mûködött

A kôszegi vár madártávlatból

A város legmarkánsabb történelmi szerepét az 1532. év török elleni harcaiban játszotta. A Bécs ellen vonuló török hadseregnek, amelyet Ibrahim fôvezér irányított, augusztus 5–30 között tizenkilenc ostrommal sem sikerül bevennie a várost. A védelmet és a rendi ellenállást a vár és a város közös kapitánya, a senji (Horvátország) születésû Jurisics Miklós szervezte meg.

97

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

A Jézus Szíve-templom tervezésénél Ludwig Schöne, a drezdai származású bécsi építész látványos, egyedi megoldásokat alkalmazott a tervezésnél. A templom belsô terét ún. polikrom mennyezet-, fal- és oszlopfestés díszíti. Ikonográfiai „programját” színes üvegablakfestmények valósítják meg. Újszövetségi jelenetekben, valamint az Árpád-házi királyszentek (Szent István, Szent László, Szent Imre, Boldog Gizella, Szent Erzsébet, Szent Margit) ábrázolásában gyönyörködhetünk.

A Jézus Szíve-templom

98

csupán. A határátkelô építésével fellendült viszont az idegenforgalmi szektor, nagy lett a belföldi turizmus, és a 70-es évektôl az osztrák bevásárló turizmus. Fejlett kiskereskedelmi és idegenforgalmi hálózat (vendéglôk, szállodák, borozók stb.) alakult ki. A város az építészeti örökség megôrzéséért 1978-ban Hild-díjat kapott. Az 1990-tôl zajló rendszerváltás megnövelte a település lehetôségeit. Egyértelmû cél a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, Kôszeg intenzív vonzerejének növelése, a patinás mûemlékvárosmag megóvása és piaci keretek között történô felújítása. Kôszeg várostörténeti múltja alapján három részre tagolódik. A városterjeszkedés a természet által behatároltan zajlott, hisz a Gyöngyös patak és a hegység közti térség volt a beépítésre a legalkalmasabb. A középkori belváros mellett a két meghatározó etnikum, a magyar és a német területileg is elkülönült, s így jött létre a déli, Magyar külváros (Ungermarkt) és az északi, a németek lakta Sziget vagy Deutsche Hóstad. Az egykori déli külváros fôbb

látnivalói a Várkör déli szakaszán és a mai Fô téren találhatók. A jobbára a vasútállomásról és Szombathely felôl érkezô látogatók a gesztenyesoros Rákóczi Ferenc utcán (vagy a Gesztenyés étteremnél jobbra térve a Munkácsy Mihály és Kossuth Lajos utcán) a Fô térre érkeznek. A XIX. századtól itt tartották a vásárokat. Ma is jól látható kisebb térképzôdésekkel, öblösödésekkel biztosították az árusoknak a helyet. A teret a Jézus Szíve-templom neogót építménye uralja. Tájolása és elhelyezése átgondolt, hisz emelkedôre, de a tér optikiai tengelyébe építették 1892–94 között. 57 méteres tornyával és impozáns méreteivel ma is a város legnagyobb épülete. Rendkívüli értéket képvisel a felújított Rieger-orgona, valamint az 1426-os készítésû ún. Bezerédy-kazula, a Bezerédyné Bottka Mária hímezte miseruha. A templom elôtti Szentháromság-szobrot 1713-ban állították a Rákóczi-szabadságharc után pusztító pestis kôszegi áldozatainak emlékére. A város legnagyobb barokk köztéri szobra a soproni Servatius Leithner szobrászmester alkotása, és fertôrákosi mészkôbôl készült.

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE A talapzaton Szent Rókus, Szent József, Nepomuki Szent János és Szent Sebestyén alakja, a csavart törzsû oszlop trónszékén a tiarás Atyaisten látható a Fiúval. A Szentléleket szimbolizáló galambot az oszlopfôbe faragta a mûvész. Az oszlop közelében lévô saroképület (Várkör 124. sz.) az ország legrégebbi olyan szállodaépülete, amely folyamatosan, 1597 óta fogad vendégeket. Az Arany Strucc Szálloda keleti szárnyának díszítése a gazdagabb. Itt a timpanon alatti struccfigura a XVII. század óta ábrázolja a fogadó nevét. A vele szembeni épületben (Rákóczi u. 1. sz.) volt az egykori Fehér Ökör, majd Fehér Ló Fogadó. A déli külvárosban hasonló mûködött, mivel a városi tanács a belvárosban nem engedett fogadót üzemeltetni. Rendkívül érdekes látványt nyújt a páratlan számozású oldal barokk és klasszicista épületsora. Az itteni házak homlokzatát meghatározott színterv szerint újították fel. A házsor vonzereje a színek, valamint a barokk és klasszicista homlokzatformák ritmusában van. A Fô tér 13. sz. az ország talán legkisebb barokk építésû háza. A klasszicista Jesztl-ház (Fô tér 11. sz.) homlokzatának legfôbb dísze a falmezôben lévô dombormû-sorozat. Az Ibrahim kávézó (Fô tér 17. sz.) fôpárkányát romantikus ízlést idézô gyámsor tartja. Hosszan gyönyörködhetünk a Fô tér 7. sz. ház régi kôkeretes, és a Fô tér 15. sz. ház faragott fakeretes ajtajában. A tér páros oldalán (Fô tér 4. sz.) a hajdani Elite kávéház helyén épült fel az Írottkô Szálloda. A téren ez az egyetlen kétemeletes, modern épület. A kôszegi belváros lényegében a Várkör által körülhatárolt terület. Mivel az erôdített város 1336–1551 között kiépült városfal- és árokrendszere mintegy „konzerválta” a belsô ma-

got, napjainkban is eredeti szépségében megcsodálható az ország egyik legszebb óvárosa. Bár a kôszegi védelmi rendszer a Rákócziszabadságharc után elveszítette stratégiai jelentôségét, a városfalak ma is állnak, sôt a bástyák egy része is megmaradt. A belvárossal való ismerkedést mindenképpen a régi Alsókapu helyén épült Hôsök tornyánál érdemes kezdeni. A toronyhoz a Fô térrôl a tört vonalú Városház utcán jutunk. Itt ívelt át a vizesárkon a régi gerendahíd, majd annak helyén 1733-tól az „örök hídnak” nevezett kôhíd. A Városház utca egymással szembeni két házának falán kiképzett fülkében állnak a híd védôszentjeinek szobrai: a 3. sz. ház falán Nepomuki Szent János, a 4. számún Szent Jakab. Ez utóbbi ház copf stílusú kapuzata szép, igényesen kiképzett. 1718-ban ebben az épületben létesült Kôszeg elsô kávézója. Az Alsókaput 1880-ban bontották le. Már az Anjou-kori Kôszeg városkapuja is itt állott. Késôbb hagyományosan itt fogadták a városba érkezô hivatalos vendégeket. 1991-ben sikerült feltárni a kapuhoz csatlakozó körbástyát. A torony – emeleti részében 1977 óta ismét múzeum mûködik (lásd a Tábornokháznál) – máris Kôszeg egyik jelképévé vált. Alatta áthaladva pompázatos látvány tárul elénk: a Jurisics tér (volt Fô piactér) földszintes, díszített ódon há-

A Hôsök tornya

Az Alsókapu helyére 1932-ben (az 1532. évi ostrom évfordulóján) emelték a 27 méter magas Hôsök tornyát. A historizáló stílusú torony emléktáblái keserû pátosszal emlékeznek meg a trianoni békeszerzôdésrôl, amelynek következtében a város piacainak és vonzáskörzetének kétharmad részét elveszítette.

99

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE ták, s a rekonstrukció elvégzése után beépítették. Ma a levéltár mûködik itt, ôrizve a város legféltettebb történelmi dokumentumait, például az 1532-es Ostrom-naplót. A torony másik oldalán áll a Tábornokház (Jurisics tér 6. sz.), melynek déli szárnyába 1977-ben költöztek be a Jurisics Múzeum irodái és restaurátormûhelye. Az épület Hôsök tornyával egybeépült részén a múzeum kôszegi kismesterségeket és a város céheinek történetét bemutató kiállítóhelyisége található. Innen lehet kijutni a helyreállított gyilokjáróra, és a Hôsök tornya panorámafolyosójára. Nyitva tartás: kedd–vasárnap 10–17 óra között. A Városháza

A kôszegi Városháza fôhomlokzatának alakos falképei (I. Szent István uralkodói díszben és a Patrona Hungariae, vagyis Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal) a 20. sz. közepén készültek. A homlokzat jellegét azonban valójában az 1884-ben készült címerképek határozzák meg. Az elsô címer Jurisics Miklós négyosztatú bárói, egyesített címere. A középsô Magyarország történeti kiscímere – 1991-tôl ismét a hivatalos címer – a pajzs felett a szent koronával. A jobb oldali Kôszeg város címere, melynek gótikus stílusú eredetijét a levéltár ôrzi.

100

zai, a horizonton a hegység szôlôbirtokai, és a távolban a Kálvária-templom három tornya. A tölcsérszerûen szélesedô Jurisics tér a Rajnis és a Schneller utcákba torkollik. Az egykori polgárváros jól körülhatárolt funkciói a térszerkezet kialakításában is tetten érhetôk. Elöl és baloldalt nagyrészt a korábbi igazgatási, rendészeti funkciójú épületek sorakoztak (városkapu, városháza, városi fôpiac, vámosbódék, pellengér, városkút), középen az egyházi épületek (templomok, iskolák, rendház, temetô, plébánia, kultikus szobrok), jobboldalt és a belváros felsô szegleteiben a polgárházak és kiegészítô épületek (lakóházak, boltok, pincék, mûhelyek). Bár a belváros összképét ma a barokk stílus határozza meg, számos gótikus és reneszánsz részlet idézi a középkori városmag jellegzetes építészeti megoldásait. A Hôsök tornya mellett találjuk a Lábasházat (Jurisics tér 2. sz.), amely 1774-ben a város elsô bálházaként épült. Barokk árkádsorát 1847-ben befalazták, majd 1959-ben kibontot-

A Városháza (Jurisics tér 8. sz.) épületének funkciója a XIV–XV. századtól a mai napig nem változott. Ebben az értelemben a mai Magyarország legrégibb városházája. A többszöri átalakítás eredményeképpen a gótikától a klasszicizmusig minden stílus elemei felfedezhetôk az építményen: a földszinten gótikus, orrtagozatos résablakok láthatók, 1597–1668 között reneszánsz oromfalat emeltek, a fôhomlokzatot sgraffitovakolattal díszítették. Barokk épületszárny és íves árkádsor épült az 1730-as években a keresztszárny emeletén. Klasszicista a XIX. századi kapubejárat. A városháza épülete a mindenkori polgári önkormányzat adminisztratív központja volt, de emellett 1849-ig a törvénykezés színhelye is. A Jurisics tér 10. sz. alatti Meskóház a már említett Meskó családról kapta a nevét. A XVIII. századi Kôszeg jellegzetes díszítômotívumát (barokk köténydísz) láthatjuk a falpillérek oszlopfejezetei és az ablakok könyöklôje alatt. A Plébánia vagy Lada-ház (Jurisics tér 12. sz.) egyike a tér legrégibb épü-

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE leteinek. A homlokzat XV–XVI. századi sgraffitodíszei és I. Mátyás király cseh oroszlános címere az 1977-es helyreállításkor vált ismét láthatóvá. Az emeleti kis falfülkében Szent Imrét ábrázolja a festett barokk szobor. A tér páros oldalának utolsó építménye az Ambrózy-ház (Jurisics tér 14. sz.), amely a legrégibb polgárházak közé tartozik. Nevét az egykori tulajdonosról, Ambrózy Sámuelrôl kapta. 1705–1708 között gyakorta nála kvártélyozott Bezerédj Imre kuruc brigadéros. A ház maga középkori eredetû. A XVI. században épült szárny toszkán oszloprenddel díszített árkádsoros, sgraffitodíszes. A páratlan oldal 1. és 3. sz. barokk épületének régészeti és építészeti feltárása még nem történt meg. Átesett viszont a teljes rekonstrukción a Szvetics-ház (Jurisics tér 5.). Az itt feltárt dalmát ajtótípus, valamint egyéb jelek is azt mutatják, hogy a reneszánsz homlokzatdíszes ház dél-európai mintákat követ. Ez a hatás feltehetôleg akkor erôsödött fel, amikor a város az Adria és a Bécsi-medence közti kereskedelem fontos tranzitállomása volt. A Sgraffitos-ház (Jurisics tér 7. sz.) talán Kôszeg legszebb épülete. Nevét a díszítés technológiájáról kapta. Az olasz sgaffiare magyarul azt jelenti: kaparni. A felvitt két vakolatréteg közül a felsôbe rajzolják a mintákat, majd ezt a réteget a rajzolat mentén lekaparják. Ily módon az alsó rétegen jól láthatóvá válnak a felsôbe rajzolt motívumok. Ennél az épületnél díszítésül tulipános vázát és geometrikus mintákat használtak. Szintén dalmát típusú ajtón lehet bejutni az épületben üzemelô presszóba. A kapuszínben található Batthyány-kôcímer a szomszédos 9. sz. ház tartozéka volt. A valaha reprezentációs célokat szol-

gáló emeleti helyiségbôl stukkókeretes mennyezetfreskó került elô. A török hódoltság idején készült alkotás a Lukács evangélistánál olvasható „Szegény Lázár és a gazdag ember lakomája” történetet ábrázolja. Sgraffitodíszítésû a Batthyány-ház (Jurisics tér 9. sz.) homlokzata is. Reneszánsz ablakai, barokk kapubejárata és XVI. századi homlokzata rendkívül vonzóvá varázsolják az épületet. Az Arany Egyszarvú Patikamúzeum (Jurisics tér 11. sz.) a XVIII. században emeletet kapott. Svalla Mátyás morvaországi patikus 1775ben megvásárolta az elôtte két évvel feloszlatott jezsuita rend kôszegi patikájának bútorzatát. A ma is itt lévô bútorremeket jezsuita laikus mesterek készítették római mintalapok alapján, osztrák és olasz barokk stílusban 1735–44 között. A tölgy-, dió- és hársfából készült bútorzatot igényes barokk festmények díszítik. Látogatható: hétfô kivételével 10–17 óráig.

A tér közepén lévô építmények közül a Hôsök tornya felôl nézve az 1739-ben felállított Mária-szobor az elsô. A Lorenz Eisenköbel soproni mester által fertôrákosi kôbôl faragott

Érdekes, hogy ma is él az a közel 260 éves tradíció, hogy a hegymesterek évente Szent György napján a városházán mutatják be a város elsô emberének a szôlôhajtásokat. A szôlô fejlôdését és állapotát aztán beírják, rajzolják az 1740-tôl vezetett Szôlô Jövésnek Könyvébe, amely a világon egyedülálló, mûvészileg és történeti szempontból is páratlan, folyamatosan bôvülô alkotás. (A könyv a várban lévô Jurisics Miklós Vármúzeumban tekinhetô meg.)

Az Arany Egyszarvú Patikamúzeum

101

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

A Szent Jakab-templom

Figyelemre méltóak a templom barokk berendezésének darabjai: az 1719-ben készült faragott padok, az 1720-as szószék és a mellékoltárok. A Szent Benedek-oltár mellett láthatjuk azt a sírkövet, melyet 1538-ban Jurisics Miklós készíttetett pestisben meghalt gyermeke emlékére. Wesselényiné Széchy Mária (1610–1679) sírkövét a padsorok között a padozatban helyezték el.

102

szobor nem teljes, mellékalakjai elvesztek. Rendkívül míves az igényesen elkészített nyolcszögletû kôkerítés kovácsoltvas ajtaja. A szobor talapzatának latin feliratai a felállításkor és a korábbi, 1739-es restauráláskor keletkeztek: „Az Istenszülô Szûznek a rózsafûzér királynéjának a tiszteletére állította ezen oszlopot Kôszeg szabad királyi városa”. 1853-ban: „Légy oltalmazója, Istenszülô Szûz, Kôszeg polgárainak, akik ezt a szobrot megújítják”. 1912-ben: „A bûnösök oltalmad alá menekültek, most pedig szobrodat megújítják: a szabad királyi város és a hívôk”. A szobor közelében álló Városkút elsô, copf stílusú kútházát 1766-ban építették, majd 1824-ben klasszicista stílusban átépítették.

A Jurisics teret (még a XVIII. század végén is: Templom tér) északon az 1615–1618 között épült Szent Imretemplom zárja le. Eredetileg valójában ez volt a protestáns Magyar templom, melyet 1673-ban vettek el a protestáns hívektôl, és amely Szent Imre patrónus tiszteletére szentelve a város plébániatemploma lett 1697-ben. A fôbejárat feletti kis fülkében áll a névadó Szent Imre barokk stílusú szobra, amely az 1700-as nagy tûzvész után 1722-ben került ide. A fôpárkány alatt körbefutó késô barokk stukkófríz viszont Szent Imre herceg születésének 800. évfordulóján, 1805-ben készült. A hagymasisakos tornyok építése szintén az említett tûzvész után (1725ben) fejezôdôtt be. A déli oldal barokk szélfogócsarnokának timpanonján Szent Antal kicsi barokk szobra látható. Az északi oldal kis belvárosi sírkertjét 1931-ben hozták létre. A templom szentélyén gótizáló csúcsíves ablakok és támpillérek találhatók. A fôoltáron Szent Péter és Szent Pál szobra, az erkély evangéliumi oldalán pedig ifj. Dorffmaister István Szent Imre herceg fogadalma címû festménye látható. A magyar fônemesi ruhába öltöztetett herceg a Magyarok Nagyasszonya mennyei trónja elôtt tesz fogadalmat. Az oltár melletti magyar királyszentek térdeplô szobrai (Szent István és Szent László) mintegy kiegészítik a fôoltárkép jelenetét. A Szent Jakab-templom vagy „Öreg templom” alapvetôen gótikus és barokk stíluselemek által meghatározott. A homlokzaton csak néhány részlet maradt a gótikából: két támasztópillér és a csúcsíves, fiatornyos kapu. Az 1700-as tûzvész utáni átépítéskor a barokk jegyek lettek a meghatározóak. Ekkor helyezték a fôhomlokzat kontyolt nyeregtetejére a tornyot helyettesítô, fából készült barokk ha-

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE rangházat. Az oromzaton pedig megjelent a barokk hullámíves és csigavonalú (volutás) falsáv. A homlokzaton a jezsuita szimbólum alatti vésett fülkében Szent Jakab apostol szobrát, a csúcsíves bejárat timpanonjában pedig a világhírû Bertel Thorvaldsen dán szobrász híres Krisztus-szobrának másolatát (1930-ban készült) láthatjuk. A templombelsô szintén a két stílus keveredését mutatja. A középkori szentély mérmûves ablakai a XV. század második felébôl származnak, viszont a föléje emelt barokk Sanctustorony 1697-es. A szentély hatalmas barokk oltárát Esterházy Pál nádor adományozta 1693-ban. A Bezerédjkápolnát valójában Telekessy István egri püspök állíttatta, viszont nevét mégis a kápolna oltárát állíttató Bezerédj Imre kuruc brigadérosról kapta. Az egri püspök szándéka szerinti Xavéri Szent Ferenc életébôl vett festmények vannak benne. A középkori templom pompáját idézik a déli mellékhajó falképei, melyeket 1937-ben restauráltak. Szent Kristóf hatalmas alakját secco módszerrel, azaz szárazfalra festéssel alkotta meg a mûvész, így készült a Háromkirályok jelenet is, melynek jellegzetessége, hogy a festô kôszegi környezetbe helyezte a történetet. A jobb alsó sarokban lévô épületrész az elsô ismert kôszegi vár- és városábrázolás. Freskótechnikával készült a Palástos vagy Köpenyes Mária. A széttárt köpeny szimbolikusan kegyelmet és védelmet jelentett az alája menekülôk számára. Mária köpenyét angyalok veszik körül, mellette megjelennek az oltalomért közbenjáró szentek közül Szent Dorottya és Szent Borbála. A Szent Jakab-templommal szemben nyílik a Chernel utca (régi nevén Úri utca). A hagyomány szerint az 5.

számú Riedl-házban töltötte számûzetését 1676–1679 között gr. Wesselényiné Széchy Mária. A Pammer-ház (Chernel u. 11. sz.) bal oldalán vezet ki a Városházától induló sikátor, amely ma biztonsági okokból le van zárva. A részben a városfalra épült ház öv- és fôpárkánnyal díszített homlokzatát klasszicista stílusban építették át a XIX. század elején. Az utca páros oldalán a Várkör közelében áll (Chernel u. 16. sz.) a város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony vagy Zwinger. A XIII. század végén épülhetett, mai formáját az Anjou-kori nagy építkezések idején kapta. A mindig fedett bástyán a tûzfegyverek elterjedése után szûk kis lôréseket törtek. Az Öregtorony ma idôszaki kiállításokat befogadó múzeumi kiállítóhely. Információ róla a Jurisics Miklós Vármúzeum 94/360-240-es telefonszámán kapható.

A Szent Jakabtemplommal szemben nyílik a Chernel utca (régi nevén Úri utca). Nevét Chernel István édesapjáról, Chernel Kálmán (1822–1891) történészrôl kapta, aki a városról szóló elsô monográfiát írta.

A Zwinger

103

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

A Szôlô Jövésnek Könyve

A kôszegi várat az 1532-es ostrom tette híressé, amikor kb. 50-55 000 fôs török sereg próbálta a várost bevenni. Augusztus 5. és augusztus 30. között 19 ostromot vert vissza a Jurisics Miklós vezette maroknyi védôsereg. A kudarc miatt janicsárlázadás tört ki a törökök között, utolsó egységeik augusztus 30-án – a hagyomány szerint 11 órakor – hagyták el a meggyötört város határait. Erre emlékeztet Kôszegen a mindennap 11 órakor felhangzó harangszó.

104

A Chernel utca leglátványosabb épülete a Sigray-palota (14. sz.). A megmaradt nagy oromfal faltükreinek motívumai reneszánsz ízlésûek, miként az emelet három ablaka is. A reprezentatív emeleti termeket egyedi csillárok díszítik (Kodolányi László, 1988.). Az emeletre vezetô lépcsôt szép, kovácsoltvas ajtó zárja. A Nádasdy-ház (Chernel u. 12. sz.) az utca egyetlen kétemeletes épülete. Ma a Budaker Gusztáv Állami Zeneiskola mûködik benne. Udvarán áll az 1532-ben, az ostrom elôtt épített csonka Sarkos-torony vagy Kiszwinger. A 10-es szám alatti Chernel-házban élt az utca névadója, Chernel Kálmán, s itt született fia, István, az Európa-hírû ornitológus. Sajnos, az épület rossz állapotú, mûemléki helyreállításra vár. Rendkívüli értéket képvisel az 1766-ban készült késô barokk, rokokó kapu. Az udvari szárny földszintjén és emeletén is árkádsor húzódik. Az egész épület tömegén és kialakításán jól látszik, hogy fôúri igényeknek kellett megfelelnie. A Fügh-ház (Chernel u. 8. sz.) egyike azon kevés polgárházaknak Kôszegen, amelyet egyetlen polgárcsa-

lád több mint száz éven keresztül birtokolt. Szûk udvarában lévô szárnyán ugyancsak árkádos homlokzat látható. Az utca derékszögében áll a 6. számú Fodor-ház, amely több középkori épület összevonásával és késô reneszánsz átépítésével nyerte el mai alakját. Helyreállításakor visszakapta reneszánsz, zöld színûre festett kváderes homlokzatát. A ház legszebb része az udvari homlokzat toszkán fejezetes oszlopokon nyugvó loggiája. A Szent Jakab-templomhoz visszajutva a Rajnis utcán induljunk el. Rögtön az utca elején áll a szûken vett belváros egyetlen kétemeletes épülete, az egykori jezsuita, késôbb piarista, végül bencés rendház (Rajnis u. 2. sz.). Az olasz származású lékai építômester, Pietro Orsolini építette 1677–1680 között. A Hosztóti-ház (Rajnis u. 5. sz.) udvari traktusában szép árkádsort láthatunk. A késô barokk épület földszintjén mûködik a Bécsikapu sörözô, melynek belsô terét 1994-ben átalakították. A klasszicista jellegûvé átépített Kienast-házban (Rajnis u. 4. sz.) szállt meg 1661-ben, a Széchyek elleni pere idején gr. Zrínyi Miklós. A Somogyi-ház (Rajnis u. 10. sz.) a város legrégibb polgárházai közé tartozik. Homlokzatának gótikus, orrtagozatos ablakrései a XIV. század elsô negyedébôl származnak. Föld- és pinceszintjén mûködik a Ponzichter borozó. A Rajnis utcából a Felsôkapun át lehetett a Sziget külvárosba jutni. A kaput 1836-ban bontották le, de alapjait feltárták, és a mai járószintre emelték. A vizesárkot itt átívelô kôhíd hídfôjén állt a Szent Donát- és Szent Lénárdszobor ma a Rajnis u. 12., illetve 13. sz. épületek fülkéjében látható.

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE A hivatalosan Jurisics nevét viselô várat sokan joggal emlegetik a történelme során leghosszabban birtokló (236 év) család után Esterházy-várnak is. A védelmi rendszer szerves része volt a fallal körülvett város, s ezen belül volt szerepe magának a várnak, amely a XIII. századtól folyamatos fejlôdés során alakult ki. A várnak nemcsak stratégiai és védelmi, de reprezentatív funkciója is volt a kôszegi uradalom központjaként. Kétszigetes jellegét máig megôrizte. Jól látható, hogy az elôvárat és a belsô várat is vizesárok vette körül. Bár falazott hídon juthatunk az elôvár kapujához, a kapu feletti perselykövek azt jelzik, hogy felvonóhidat mozgattak itt. Az elôvár udvarán láthatjuk Jurisics Miklós szobrát (1963), valamint a vár egykori melléképületeit. A belsô vár kapuépületéhez is a csapóhíd elbontása után épült téglahíd vezet. A kapu felett az Esterházy család hercegi ágának címere. A belsô vár udvara trapézszerû tér. Emeleletes árkádsorát az 1777-es nagy tûzvész után emelték. Az udvarról a maga eredeti változatában csupán a keleti szárny látható. Jóval többet érzékelünk, ha belépünk az ún. „lépcsôházba”, amelyen keresztül a Jurisics Miklós Vármúzeum kiállítótermeibe vezet az út. Innen csodálhatjuk meg a Kôszegi Iván bán építette Kôszegi-palota (1279–90) reprezentatív fôhomlokzatát. Lépcsô vezet fel a vár lovagterméhez, amely feltehetôen a Garaiak birtoklása idején (1392–1441) készült. A Hunyadi-korszak (1483–1490) eredménye a késô gótikus – kora reneszánsz ablaksor volt. A vár keleti és déli épületszárnyai a XV. század második és a XVI. század elsô felében épültek. A vár Széchy-korszakában (1616– 1695) új köntöst kapott a belsô udvar. A várban ma a Jurisics Miklós Mûvelôdési Központ mûködik, valamint itt vannak a már említett Jurisics Miklós Vármúzeum kiállítótermei, melyekben tematikus rend

szerint láthatók a város hadtörténetének, önkormányzatának, szôlôkultúrájának és kézmûiparának emlékei. Itt tekinthetô meg a híres Szôlô Jövésnek Könyve is. A múzeum hétfô kivételével naponta 10–17 óra között látogatható.

A belvárosi séta után a Fô térre viszszatérve Kôszeg egyéb – nem kevésbé érdekes – látnivalóit a Várkörrôl indulva célszerû megtekinteni. A Várkör páros oldalának Kis János utcáig tartó szakasza városképi szempontból nagyon jelentôs a fûrészfogas beépítésû házak barokk összhatása és az árkádos, tornácos udvari szárnyak miatt (Várkör 8., 10., 12., 24. sz.). Érdemes átruccanni a Várkör páratlan oldalára a Várkör 29. sz. ház udvarán 1553-ban emelt Csigás-torony miatt. Jól látható itt a keleti városfal egy szakasza is. A Kis János utcából megközelíthetô Táncsics Mihály utcában 1996. augusztus 19-én szentelték fel az új református templomot. A jurtaszerû modern épület tervezôje Csete György Ybl-díjas építész, a magyar organikus építészet egyik legmarkánsabb képviselôje.

Jurisics Miklós szobra a várban

A Várkör páros oldaláról nyíló Kis János utca végén, a Gyöngyös patakon túl található a volt kôszegi katonai reáliskola (ma általános iskola és nevelôotthon), amelyet Ottlik Géza – a hajdani diák – az „Iskola a határon” címû regényében tett világhírûvé.

105

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

A Tutzentaler-ház ablakai felett a stukko-reliefek görög és keresztény hitvilágból vett jeleneteket ábrázolnak: balról az elsôn láthatjuk Amalthiát, a kisded Zeuszt szoptató nimfát termékenységi szimbólumokkal, a másodikon a Paradicsomot Éva alakjával. A harmadik reliefen Ádám és Éva ölelkezô alakja, a jobb oldali életfán emberfejes kígyó, a negyediken szintén Éva tûnik fel az évszakokat szimbolizáló jelképekkel. Az ötödik képen Héraklész a fôszereplô, amint megfékezi a krétai bikát. Az utolsó relief ugyancsak Héraklész küzdelmét ábrázolja a lernai hüdrával.

A református templom

106

A Várkörön továbbsétálva az egykori északi külváros látnivalóival ismerkedhetünk meg. Ez a terület magába foglalja a hajdan németek lakta városrészt, a Szigetet (Deutsche Hóstad). A városképi jelentôségû, 34. számú épület északi végfalába építették 1902-ben a Rózsafüzér Királynôje-zárdatemplomot. 1942 óta áll az iskola elôtt az Országzászló, melynek csúcsán 1991-ben kettôskeresztet helyeztek el. Páros oldalán (24. sz.) láthatjuk a város talán legszebb klasszicista épületét, a Tutzentaler-házat. XIX. század eleji homlokzatát három színes övpárkány tagolja. A páratlan oldal (19. sz.) legimpozánsabb épületében mûködött a Fehér Rózsa Vendégfogadó. Jellegzetesek a kosáríves bejáratok, míves munka a XIX. századi kovácsoltvas cégér. 1843-ban építették a 29. sz. alatti evangélikus konventházat klaszszicista stílusban. Bejáratát az udvarban található Kôszegi evangélikus templom oldalbejáratának tengelyéhez igazították. Maga a templom késô barokk stílusban készült 1783-ban, miután a kôszegi evangélikus gyülekezet az ellenreformáció idején elveszítette templomát. II. József 1781-es türelmi rendelete torony nélkül, és csak telekbelsôre tet-

te lehetôvé az építkezést. Copf és korai klasszicista stílusú a templombelsôben körbefutó faszerkezetes karzat díszítése. Ismeretlen festô mûve az Úrvacsora-jelenetet ábrázoló késô barokk oltárkép. A gyülekezet fontos értékei között tartja számon a többször átépített orgonát, az 1560-as oltárbibliát és az 1568-as készítésû úrvacsorai kupát. A rövid utcácska a parkosított Árpád térre (egykori Fapiac) vezet, melynek keleti oldalán láthatjuk a város elsô Szûz Mária-szobrát (1723). A szobor latin nyelvû felirata magyarul: „Nem szégyenülök meg, mert téged hívlak”. A tér 1. sz. épülete 1899-ben az Evangélikus Leánynevelôintézet számára épült. Ma a Kôszegi Mezôgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola mûködik benne. Az intézmény legnagyobb kincse a Haranghy Jenô által 1935-ben alkotott falfestmény-sorozat, amely a magyar szaktanteremben látható. Jó néhány klasszikus magyar irodalmi alkotás (Rege a csodaszarvasról, János vitéz, Szép Ilonka, Az ember tragédiája, Toldi stb.) al secco (száraz vakolat) technikával készült illusztrációja díszíti e falakat. Az Árpád tér északi részérôl nyílik a Sziget utca. Az 1. sz. ház

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE még ôrzi XIII. századi tömegét és formáit, miként a 8., 11. és 27. sz. házak kapubejáratai és ajtószárnyai is a múlt míves lenyomatai. Az egykori ispotály jól felismerhetô barokk stílusú kápolnájának harangtornyáról. Az épület keleti oldalán áll 1875 óta az 1840-ben készült Szeplôtlen Szûz-szobor. Az ispotályt az a Meskó család alapította, amelyrôl az épülettôl jobbra induló Meskó utcát elnevezték. Az utca vége elôtt a Gyöngyös patak partján a Szent János híd mellett messzirôl feltûnik az 1810 táján emelt klasszicista stílusú Nepomuki Szent János-kápolna. Az íves fülkében a szokásos attribútumokkal ékesítve láthatjuk a szent életnagyságú festett szobrát. A kápolna melletti úton juthatunk el a közeli 30000 m2 vízfelületû Csónakázó-tóhoz. A szép parkosított környezetben lévô tó vizét a Gyöngyös táplálja. A Szent János hídhoz visszatérve balra a 87-es útra érve a Kôszeg–Rattersdorf (Rôtfalva) határállomáshoz jutunk. Jobbra kanyarodva, és ismételten a Meskó utcán áthaladva az ispotály épületénél kezdôdô Kálvária utcába érkezünk. A Dreiszker-féle Szanatórium és Hidegvíz-gyógyintézet eklektikus épületének (Kálvária u. 14. sz.) érintése után a Schiller- vagy Küttel-villa (Kálvária u. 33. sz.) elôtt elhaladva balra láthatjuk meg azt a kis bunkert, ahol a légitámadások idején a Velembôl idehozott Szent Koronát ôrizték. Innen pár méterre – az útelágazásnál – jobbra indulva hamarosan a barokk-rokokó stílusban készült Paduai Szent Antal-kápolnához érünk. Ajtaját gyönyörû kovácsoltvas rács fedi, oromzatát pedig gazdag növényornamentikával díszítették. Az útelágazáshoz visszatérve a már látható alsó stá-

cióépület mellett a Kálvária-templomhoz indulhatunk. A Ludwig Schöne tervezte (1890) 14 stációépület elôtt elhaladva másszuk meg a 393 m magas hegyet, melynek tetején áll a provinciális barokk építészet talán legszebb hazai temploma, az 1729–1734 között emelt háromtornyos kálváriatemplom. A középsô, szegletes tornyot a fôpárkány fölött hagymasisakos toronysisakkal látták el, míg a két henger alakú oldaltornyot lekerekített toronysisak fedi. A homlokzatot a megfeszített Krisztus és a két lator szobra díszíti. A Krisztus-kereszt tövében Mária Magdolna, az Istenanya és Keresztelô Szent János alakja a templom titulusára (Szent Kereszt felmagasztalása) utal. A lépcsôk mellett pedig Szent Péter és Szent Veronika, valamint két síró angyal szobra áll. A templom hajójának mindkét oldala félkör alakban szélesedik ki, és maga a szentély is félkörben záródik. Sajnos a templombelsô 1947-ben kiégett, késôbb a jáki temetôkápolna oltárát helyezték el benne. A templomtól kitûnô a kilátás a városra, sôt, tiszta idôben látni Szombathelyet, néha a Ság hegy és a Somló körvonalait is.

Gyöngyös utca 12.

A Várkörrôl letérve a gazdag látnivalókkal rendelkezô Gyöngyös utcán át az Árpád térig juthatunk. Az utca 10–18. sz. telkei fûrészfogas beépítésûek. Földszintes házain elôbukkannak a festett vakolatrészeletek. Különösen érdekes a 12. sz. épület XVII. századi késô reneszánsz stílusú festett sarokarmatúrája és párkánydísze. Nagyon figyelemre méltóak a házak kapubejáratai.

107

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

Az utca másik végén lévô, nagy parkolóval rendelkezô Károly Róbert tér közelében láthatjuk az ún. Kapásházakat (Várkör 82, 84, 86. sz.). A kapások a hajdani Esterházy-birtok napszámos szôlômûvelôi voltak. A népi mûemléképületek a XVIII. század elején már álltak a fûrészfogas beépítésû telkeken. Az Árpád tér ismételt érintésével a kis Hegyalja utca 25-ös és 29-es szám alatti barokk pinceépületeit érdemes megtekinteni. Már a díszítésük is (szôlôinda, szôlôfürt, hordó) híven jelzi funkciójukat. Szüreti felvonulás Kôszegen

108

A templom mögötti Szent Donátkápolna 1891-ben készült. Itt a hegyen találjuk az 1936. május 31-én felállított, majd 1993-ban felújított háromhalmos Trianoni-keresztet is. A város és a Várkör észak–déli felezôje nagyjából a Királyvölgybe vezetô Hunyadi utcai keresztezôdésnél van. Itt, a volt Esterházy-uradalom területén találjuk meg az egykori Szent Benedek-rendi I. Ferenc József Fôgimnázium (ma Jurisics Miklós Kísérleti Gimnázium és Kollégium) épületét. Tovább menve juthatunk el a híres Chernel-kerthez (Arborétum u. 2. sz.), ahol Kôszeg legféltettebb természetvédelmi értékeit ismerhetjük meg. A 2,6 hektáros park legértékesebb fái a kínai aranyfenyôk, néhány hatalmas luc- és jegenyefenyô, atlaszcédrus és andalúziai jegenyefenyô. A kert madárvédelmi mintatelepként mûködik, de itt kapott helyet a névadó munkásságát bemutató kis múzeum is. Chernel István 1865-ben született Chernel Kálmán kôszegi történetíró, botanikus és polihisztor fiaként. Már 12 éves korában rögzítette madártani megfigyelé-

seit. Fô mûve a „Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentôségükre I–II” címet viseli. Ez az elsô, magyar szerzô tollából származó tudományos madártani munka. Ô honosította meg hazánkban a madárodúkat és madáretetôket, melyeket elôször itt, a parkban helyezett el. A kertben mûködik a Fertô-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága Vas Megyei Irodája, ahol hasznos információkat tudnak adni a Kôszegi-hegy természetrajzi látnivalóiról. A szakemberek részben megtekinthetô madárkórházat is mûködtetnek itt, ahol az egész Dunántúlról érkezô sérült madarakat ápolják. Csak hétköznapokon látogatható. Nyitva tartás: kedd–csütörtök 8.30–16-ig, péntek 8.30–14-ig.

A Várkörre visszatérve hamarosan egy kis térre jutunk. A Flórián tér a tûzoltás védôszentjének tiszteletére 1810-ben ide helyezett késô barokk stílusú Szent Flórián-szobor után kapta a nevét. Alkotóját, sajnos, nem ismerjük. A Várkör 55-ös számozású Szluhaház a XVIII. század utolsó negyedé-

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE ben épült. Barokk-rokokó utcafronti homlokzata, füzérdíszes kapuja igazi ékessége a térnek. A Jézus Szíve-templom mellett haladva vessünk egy pillantást a Ludwig Schöne tervezte Postaszékház épületére (Várkör 67. sz.), és tekintsük meg a Lauringer-ház (Várkör 69. sz.) kovácsoltvas cégérét, amely a híres Heidenreich-lakatosmûhely egyik legszebb munkája. KIRÁNDULÁSI CÉLPONTOK KÔSZEG KÖRNYÉKÉN Kôszegrôl a kéktúra útvonalán a Kôszegi-hegység magyarországi fontosabb látnivalói megközelíthetôek. Célszerû a Jurisics tértôl követni a kék sávot. A Kálvária-hegy (3,3 km) megmászása után a kb. 3,5 kilométerre lévô Hétforráshoz (6,7 km) vezet az út. Ez hét ágból fakadó igen bôvizû forrás az osztrák határ mellett. Az összefoglaló név már a XVIII. századtól használatos, de az egyes ágakat az 1896-os millenniumi esztendôben nevezték el a honfoglaló hét vezérrôl. Viszonylag rövid útszakasz (1,3 kilométer) megtétele után a 600 m magasan fekvô Óház-tetôre jutunk, amelyen a XIII. században a kôszegi Felsôvár állt. Nevét (Castrum Kwszug) késôbb maga a város is átvette. Feltárták a kapubástya és a lakótorony alapjait is. Ez utóbbira a millecentenárium évében a város 15 méter magas kilátótornyot emelt, ahonnan csodálatos a kilátás a hegységre. A jelzésen tovább haladva kb. 1,5 kilométer után érintjük a hajdani búcsújárók pihenôhelyét, a Vörös keresztet, amely nevét a színérôl kapta. Mintegy két kilométer gyaloglás után a Stájerházaknál pihenhetünk meg, amelyek az 1750-ben Kôszegre telepített stájer erdészek lakóhelyéül szol-

gáltak. Chernel György 1830-ban vadászlakot épített itt, a fa haranglábat pedig 1902-ben állították. Az egyik volt erdészházban a Szombathelyi Erdészeti Rt. tulajdonában lévô, a környék élôvilágát bemutató Erdészeti Múzeum üzemel. Nyitva tartás: április 15-tôl október 15-ig (kedd, csütörtök, szombat, vasárnap 10–16 óráig). Csoportok elôzetes egyeztetés után más idôpontban is megtekinthetik (Tel.: szombathelyi Erdészeti Rt. 94/329-977, 94/329-973).

Az utat folytatva – mintegy 2 km megtétele után – a Hörmann-forrás mellett pihenhetünk meg. Innen emelkedô úton (2,5 km) – amely közvetlenül a határ mellett vezet – érünk a Dunántúl legmagasabb pontjára, a 883 m magas Írott-kôre, amely az országos kéktúra kezdôpontja. A hajdani Árpád-kilátó helyén 1913-ban építették a mai kilátót, amely egyszerre két ország területén fekszik. Innen két ország, de egy hegység panorámájában gyönyörködhetünk. A Kôszeg–Cák–Velem–Bozsok– Bucsu útvonalon vezet a jól kiépített Írott-kô kerékpárút, amely Bucsu után a Vashegy kerékpárúttal ér össsze.

Kilátó az Írott-kôn

109

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

A Kôszegi-hegység látnivalóival ismerkedve feltétlenül érdemes átruccanni a határ másik oldalára is, hiszen az itt található, a régi Vas vármegyéhez tartozó településeknek számos érdekes, a magyar történelmet és kultúrtörténetet érintô vonatkozása van. Rohonc, Léka és Városszalónak megtekintése körülbelül egy napot vesz igénybe.

Lékáról rövid sétával is elérhetjük a Rohonc felé vezetô út melletti Margit-kilátót, amelynek tetejérôl gyönyörû kilátás nyílik a Kôszegi-hegységre.

A lékai vár

LÁTOGATÁS A KÔSZEGI-HEGYSÉG AUSZTRIAI OLDALÁN LÉKA LOCKENHAUS, LIVKA Az eleinte királyi tulajdonban lévô, 13. században épült lékai vár volt a nyugati határvidék elsô kôvára. Késôbb a Németújváriak, majd a Kanizsaiak tulajdonába került. 1535-ben a század egyik legjelentôsebb alakja, Nádasdy Tamás kapja meg Kanizsai Orsolya hozományaként. 1671-ig a Nádasdyak birtokolják, majd 1676ban az Esterházyak tulajdonába kerül. A vár mindkét tornyán gótikus jegyeket fedezhetünk fel. A Kápolnatorony a XIII. században épült. Az 5 szintes Öregtorony föld alatti részében volt a börtön. A lovagtermet gótikus oszlopsor vágja ketté. A várban ma múzeum és áprilistól októberig nyitva tartó szálloda mûködik. A múzeum látogatható egész évben naponta 8–17 óráig, Tel.: (00-43) 2616-2394 A vár uradalmához tartozó községben jelentôs kulturális tevékenység folyt. 1522-ben Velikey Gergely itt másolta a Keszthelyi-kódexet.

A Szent Miklós-templom 57,5 méteres tornyával messze kiemelkedik környezetébôl. Nádasdy Ferenc építtette 1655–1669 között Pietro Orsolini itáliai építésszel. Fôoltárának képe Kéry György kôszegi festô alkotása (Szent Miklós püspök és Miklós barát). A fôoltárt Szent István, Szent Imre, Szent Borbála és Szent Erzsébet szobra díszítik. A szentély déli falán lévô képen a szentek arca Nádasdy Ferenc és Esterházy Júlia vonásait formázza. A Mária-oltár festményein Buda ostromát, illetve Magyarország Nagyasszonyát a magyar koronával és palásttal, karjaiban a kisded Jézussal ábrázolták. A templom kriptájában az 1671-ben lefejezett Nádasdy Ferenc vörös márvány szarkofágja, valamint Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya síremléke található. Utóbbi reneszánsz stílusú, s a két család címerével díszítették. Az Ágoston-rendi szerzetesek számára épült, majd kastéllyá átalakított egyemeletes épületet a templom mellett találhatjuk. Az Esterházyak birtoka volt. A kastély és a templom elôtti téren emelkedô Mária-szobrot a városban pusztító pestis áldozatainak emlékére 1719-ben állították.

ROHONC RECHNITZ, ROHUNAC A ma már romjaiban is alig látható, a XIII. század második felében készült régi rohonci vár köré épült a mai település. Ez már a kezdetektôl kétnyelvû, miként azt az Ungermarkt és a Deutschemarkt elnevezések is jelzik. A magyarok a Jaák nembeliek, a né-

110

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE

metek a Németújváriak jobbágyai voltak. A pozsonyi béke értelmében a város osztrák zálogbirtok lett, késôbb Batthyány Ferenc kezébe került. Az 1530-as török pusztítás miatt horvátokat telepítettek be, s hamarosan kialakult az általuk lakott városrész, a Tabor. Pusztították Bocskai és Bethlen hadai, tûzvész és pestis. A Batthyányak építkezô kedve azonban mindezek ellenére nem lankadt. 1906-ban Thyssen-Bornemisza Henrik vásárolta meg a második világháborúban elpusztult kastélyt. Helyreállíttatta, majd itt helyezte el híres képgyûjteményét, amely ma a Rohonci gyûjtemény nevet viseli. A Szent Katalin-plébániatemplomot 1679-ben Batthyány Kristóf építtette. 1727-ben barokk stílusban alakították át. Fôoltára mellett Szent István és

Szent László aranyozott szobra, Szent Katalin képe (1850) és a Batthyány-címer látható. Kriptájában nyugszik Faludi Ferenc (1704–1779), a barokk korszak legnagyobb magyar költôje, a nagyszombati egyetem tanára. Faludi életének utolsó esztendôit Rohoncon töltötte. Az 1783-ban klaszicista stílusban épített evangélikus templom szószékoltárát Illés és Mózes próféták szobrai ékesítik. Érdekes látnivaló a háromemeletes barokk Granárium (Magtár), amelyet a XVII. század végén emeltek. A városháza épületében van a Csizmenmacher Museum” (Haupt„C platz 10. sz.), amelyben a környékbeli csizmadiák munkáit helyezték el. A magyar nyelvterülettel szomszédos Burgenlandban a „Stiefelmacher” helyett a „Csizmenmacher” kifejezést használták.

A Faludi-tó

Rövid kirándulást tehetünk a város határában, szép természeti környezetben fekvô Faludi-tóhoz, de könnyen megközelíthetô innen az Írott-kôn (Gerschriebenstein) levô, 1913-ban emelt Árpád-kilátó is. Rohoncot határátkelô köti össze a szomszédos magyarországi Bozsokkal.

111

KÔSZEG ÉS KÖRNYÉKE A múzeum egész évben, hétfôtôl csütörtökig 7.30–12 valamint 13–16 óra között, pénteken 7.30-tól 12 óráig tekinthetô meg. Hét végén és ünnepnapokon elôzetes idôpont-egyeztetés szükséges. (Julius Koch értesítendô: Nussgrabenngasse 5, tel.: (00-43) 3363-79515.)

VÁROSSZALÓNAK STADTSCHLAINING SALUNAK

Városszalónak vára

A Zloymuk majd Zalonuk néven említett várost a XIII. században építették. Fontos része volt az ország nyugati védelmi rendszerének. A várost és a köréje épült települést a Németújváriak, a Kanizsaiak birtokolták, majd a nikápolyi csatában tanúsított vitézségéért Tompek György kapta. 1445-ben III. Frigyes foglalta el a várat, s azt Baumkirchner András zsoldosvezérnek adományozta. Ô hívta a városba az egyetlen magyar eredetû szerzetesrendet, a pálosokat. A nekik építtetett templom és kolostor mára elpusztult. A XVI. században a vár és a település Batthyány Ferenc kezébe került. A Batthyányak nagy

Rohonc ódon utcáin sétálva céltalan bolyongásaink során is jó néhány csonkakontyos homlokzatú hosszúházra lelhetünk. Híres szôlôhegyén is számos népi építészeti emlék ôrzi a múltat, ezekre is rábukkanhatunk.

számú iparost telepítettek a városba; különösen a bôrfeldolgozó ipar volt híres. A ma tartományi tulajdonban lévô vár ekkor nyerte el mai formáját. A külsôtornyos, szabálytalan alakú erôdbe széles kôhíd vezet, amelynek elején Nepomuki Szent János és Szûz Mária szobra áll. A nagykapun Batthyány-címer, a második kapun Baumkirchner és Stubenberg címere. A Fekete udvar bejáratánál balra Baumkirchner András életnagyságú dombormûvében gyönyörködhetünk. A vár legrégebbi része az öregtorony, amelynek alja XII–XIII. századi, második szintjét a XV., a tetejét a XVII. században húzták fel. A torony melletti lakószárnyon szintén több stílus jegyei fedezhetôk fel a gótikától a barokkig. Az egykori lovagteremben rendezték be a múzeumot. A Fekete udvarban gótikus várkápolna is található barokk berendezéssel. A tornyokkal és bástyákkal erôsített régi városfal még több helyütt áll, bár mindössze egy-egy bástya és torony maradt épségben. A vár húsvéttól októberig hétfô kivételével naponta 9–12 és 13–17 óra között látogatható.

A késô gótikus, egyhajós Szent József-plébániatemplom fôoltárképe az asztalosmûhelyében térdeplô Szent Józsefet ábrázolja. A templom faragott keresztelômedencéjét 1512-ben készítették, és a Baumkirchner- és Stubenberg-címerrel díszítették. A klasszicista stílusú evangélikus templomot a hajdani Fehér-bástya helyén tekinthetjük meg.

112

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

Két földtani szerkezeti egység érintkezik itt a mélyben. Északnyugaton a Vashegy felszínérôl ismert pennini típusú jura-alsókréta korú kôzetek találhatók, délkeleten pedig a Rábamenti metamorf összlet alkotja a medence aljzatát. A Vas-hegy kôzetei szoros rokonságban állnak a Kôszegihegység képzôdményeivel. Itt uralkodó a zöldpala, de egyes tektonikailag igénybe vett helyeken különlegesen puha talkpala is képzôdôtt. A Vashegytôl távolabbra e kôzetek egyre mélyebben helyezkednek el, Szombathely térségében már 1000 m körüli mélységben vannak. Felettük mio-

114

cén és pannon üledék halmozódott fel. A Pannon-tó elsekélyesedésével óriási mocsárerdôk, láperdôk jöttek létre, melyek elhalt maradványaiból Torony, Ják és Nárai térségében gyenge minôségû szén (lignit) képzôdôtt. A patakok hordalékaként jelentôs mennyiségû kavics is felhalmozódott. Változatos a táj domborzati képe. Szinte hegyvidéki benyomást kelt a Vas-hegyet átszelô Pinka sziklafalakkal határolt szurdokvölgye. A Pinka kavicstakaróján dombsági táj formálódott, Szombathely vonalától pedig az alföldies sík vidék a jellemzô. A térség legjelentôsebb vízfolyásai a Pinka, a

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

Perint és a Gyöngyös. Meg kell említeni az Arany-patakot, valamint a Sorok- és Sároslaki-patakot is. Viszonylag kiegyensúlyozottak az éghajlati tényezôk. Egy évben átlagosan 1850 órát süt a nap, az évi középhômérséklet pedig 9 °C. Évente 700– 750 mm csapadék hull le. Az uralkodó szélirány az északi. A legjellemzôbb talajtípus az agyagbemosódásos barna erdôtalaj, de elterjedt a barnaföld is. A Pinka árterén pszeudogelejes barna erdôtalaj alakult ki. Meglepô és elgondolkodtató tény, hogy Szom-

bathely állat- és növényvilágáról az elsô, és mindmáig egyetlen összefoglaló munka 1880-ban jelent meg Kuncz Adolf tollából, „Szombathely – Savaria rend. tanácsú város monographiája” címmel. Az eltelt több mint egy évszázad során elvétve láttak napvilágot kisebb tanulmányok, amelyek a város és környéke élôvilágával foglalkoztak. Természetes, hogy a vidék arculatát az ember tájformáló tevékenysége határozza meg, amely a természetközeli tájból „kultúrtájat” hozott létre. Élôhe-

Szombathelyi látkép

115

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

Szombathely környéke, ahogy a megye többi része is, korábban aprófalvas településszerkezetû volt. A város vonzáskörzetében kevés olyan községet találunk, amelynek lélekszáma meghaladja az ezer fôt. Ez utóbbiak is inkább azok a települések, melyekbe az elmúlt évtizedekben megindult a városi lakosság lassú kiáramlása. Nagyon sok helység korábbi apró falvak összevonásával jött létre, például a mai Táplánszentkereszt a múlt század közepén még hét aprócska falu volt. A vidéknek a második világháborút megelôzôen – az Erdôdyeket kivéve – nem voltak igazi nagybirtokosai, de majd mindegyik faluban találunk egy-egy kúriát vagy kisebb kastélyt. Ezek gazdái tevékenyen részt vettek a megye közéletében; a múlt század második felétôl már azt is fontosnak tartották, hogy vidéki kastélyuk mellett Szombathelyen is legyen lakásuk. A századforduló táján Szombathely lakossága rohamosan növekedni kezdett. Ez a növekedés annak is köszönhetô, hogy a környezô településekrôl egyre többen költöztek be a városba.

116

lyek tucatját semmisíti meg, de legalább annyit ki is alakít. Az élôvilág végtelen alkalmazkodóképességének ékes bizonyítéka, hogy állat- és növényfajok százai nyomulnak be az új élôhelyekre, alkalmazkodva a terület nyújtotta táplálékhoz, szaporodóhelyekhez, menedékekhez. Számbavételük egyre sürgetôbb igény. A város messze földön híres volt kertészeti kultúrájáról, parkjairól, az utakat szegélyezô fasorokról. A századvég felvirágzásával egyidôben kialakított parkokban a lombhullató egzóták (pl. páfrányfenyô, császárfa, afrikai szivarfa, liliomfák, tulipánfa) és örökzöldek (örökzöld mamutfenyô, kínai szúrósfenyô, mocsárciprus, japán ciprus) napjainkra tiszteletet parancsoló méretûek lettek, és szemet gyönyörködtetô csoportokat alkotnak. Az állatvilág alacsonyabb rendû képviselôirôl, bár itt élnek körülöttünk, pontos adatok nincsenek. Pusztán a város pókjairól készült felmérés. A Perintben és a Csónakázó-tóban elôfordul a folyami rák. A Gyöngyös felsô folyásáról gyakorta ide téved egy-egy sebes pisztráng. Legtöbb megfigyelés a madarakról gyûlt össze. A város területén eddig 65 madárfaj jelenlétét észlelték, ebbôl 43 költ is. A legnagyobb fajszám és fajgazdagság a Kámoni Arborétumot jellemzi. A Szombathelyet és környékét érintô vonuló fajok közül érdekességnek számít a sarki búvár és a préri sirály. Feltehetôen a Kôszegi-hegységben fészkelô vízirigó példányok közül húzódott le egy a Gyöngyös mentén a Perint patak Szombathely belterületén átfolyó szakaszára, ahol elsô ízben 1986. december 26-án figyelték meg. Azóta telenként több alkalommal is feltûnik a faj. Napjainkban a bütykös hattyú terjeszkedik in-

tenzíven. Elsô szombathelyi adatai között lehet az 1980. november 15-én megfigyelt három példánya. A környéken újra költ a holló, és néha ritkaságként feltûnik egy-egy túzok. Legnagyobb egyedszámban a panelházakban alkot kolóniákat a kései denevér, de a közönséges denevér és a korai denevér is elôfordul. Számos helyen keseríti meg a háztulajdonosok éjszakáit a padláson fészkelô nyest. A város szegélyén egyre gyakoribb a menyét. A Gyöngyös és a Perint mentén a kósza-, vagy vízipocok okoz komolyabb károkat. Szükséges megemlíteni, hogy sokfelé földikutyának tartják, amely faj azonban nem fordul elô a vidéken. A Pinka Vas megye legtermészetesebb állapotú folyóvize, amelyet elkerültek a nagyobb szabályozások. Élôvilága ezért számos értékes fajt ôrzött meg. Említésre méltó a sebes pisztráng és a fürge cselle. A vidra is jelen van a területen. A Pinka-szurdokból ismert egy igen ritka páfrányfaj, a csipkeharaszt. A Vas-hegy még érintetlen déli lejtôin él a leánykökörcsin. Szombathely és környéke agglomerációs tájegység. Nem lehet a vidék szigorúan vett határait megvonni, hiszen az aszerint változott, változik, ahogy a város vonzáskörzete nô. Mégis, mi az, ami erre a tájra jellemzô? A legfontosabb talán, hogy utak mentén, utak találkozásánál fekszik. Már a római idôkben erre vezetett a Borostyánkô út, a középkorban erre mentek a kereskedôk Itália és Stájerország felé, a múlt század második fele óta pedig Szombathely már vasúti csomópont is. Ez az „átmenetiség”, útmentiség is az oka, hogy a tájnak régóta nincs népviselete, nincsenek a környezô vidékektôl élesen elkülönülô néphagyományai, népszokásai.

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

SZOMBATHELY Irányítószám: 9700 Körzetszám: 94

Szombathely a nyugat királynôje, Szombathely Szent Márton városa, Szombathely a parkok városa, 2000 éves város az 1000 éves Magyarországon. Ezek azok a jelmondatok, szlogenek amelyekkel Vas megye székhelyét jellemezték az elmúlt évszázadban. A római kor, a barokk és a századforduló voltak a város fejlôdését meghatározó fontosabb idôszakok. A római korban Claudius császár alapította a várost, a barokk korban Szily János idejében lett püspöki székhely, akkor épült ki a barokk városmag, a századforduló táján pedig Éhen Gyula polgármestersége idejében létrejött a „modern” város. Három korszak, „három városalapítás”. Az ezredfordulón hazánk talán legrégibb városa – az egykori Pannónia székhelye – kétezer év után ismét regionális szerepkörre törekszik. A ma 82 000 lakosú várost Krisztus után 50 körül alapította Claudius császár, majd a római birodalom tartományi székhelye lett. Két híres és népszerû szent neve köthetô a városhoz. 303-ban Savariában végezték ki Szent Quirinus sziszeki (siscia-i) püspököt, 316-ban pedig Savariában született Szent Márton, a késôbbi tours-i püspök, a nyugati világ egyik legismertebb, legtöbbet ábrázolt szentje. 455-ben földrengés döntötte romba a várost, ennek ellenére folyamatosan lakott település volt, amely valószínûleg a népvándorlás korában sem néptelenedett el teljesen. Nevét ugyan közel 350 év után csak 791-ben említik elôször, amikor Nagy Károly egy hadjáratról visszatérve felkeresi a várost.

A Savaria név használata a magyar államalapítást követôen a középkorban is fennmaradt. Mai neve 1274-ben bukkant fel. A középkor évszázadaiban a város a gyôri püspök birtoka. Szombathely nagy múltja ellenére csak 1578-ban lesz a vármegye központja, amikor a vasvári káptalant ide telepítik. Szinte második városalapításként is felfoghatjuk a szombathelyi püspökség 1777-es megalapítását. Ma jelentôs turisztikai vonzerôt képeznek azok a mûemléképületek, amelyek többsége ebben az idôben készült. A város igazi fejlôdése azonban csak az 1800-as évek végén indult meg. Szombathely vasúti csomópont, lakossága néhány évtized alatt többszörösére növekedett. Ebben az idôszakban kezdik a települést a „nyugat királynôje”-ként emlegetni. Szombathely az ellentmondások városa is, hiszen kulturális központ annak ellenére, hogy nincs színháza és egyeteme sem (csak fôiskolája). Vannak azonban rangos kulturális rendezvényei. A Tavaszi Fesztiválnak

A Borostyánkô út részlete a Romkertben

117

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

Savaria Nemzetközi Táncverseny

A legenda szerint a Szent Márton-templomot a szent szülôháza fölé építették. Az ugyan nem igazolható, hogy Szent Márton szülei itt laktak volna, de az biztos, hogy a jelenlegi templom elôdje már a IX. században ezen a helyen állt. Az is bizonyítható, hogy Savaria–Szombathelyt már Nagy Károly óta Szent Márton kultuszhelyeként tartják számon.

118

több tízezer látogatója van, a Bartók Szeminárium és Fesztivál kurzusaira a világ minden tájáról érkeznek hallgatók, a Savaria Nemzetközi Táncversenyt pedig a sporttánc rajongói egész Európában számon tartják. Dublin után Szombathely a második város, ahol a Bloomsday-t illik megünnepelni. Néhány éve nyaranta az Iseumban, a Szabadtéri Játékok keretében ismét felhangzik a Varázsfuvola, és a tervek szerint 2000-ben a város történetét bemutató jelmezes felvonulást, a Savaria Karnevált is újra megrendezik. A város országos és nemzetközi hírû mûvészeti együttesei a Szimfonikus Zenekar, a reneszánsz és barokk zenét játszó Capella Savaria. Az Ungaresca néptáncegyüttes 1955-ben alakult, külföldi vendégszereplései mellett évi mintegy száz fellépéssel van jelen a megye és az ország kulturális életében. A Savaria Táncsport Egyesület és a Haladás Sportegyesület Sporttáncszakosztálya szép sikereket ér el a világversenyeken is.

SÉTA SZOMBATHELY BELVÁROSÁBAN A tágabban értelmezett belváros nevezetességeit felkeresô sétánkat kezdjük a vasútállomás közelében fekvô szentmártoni temetôben! Az egykori különálló Szentmárton községet a múlt század második felében csatolták Szombathelyhez. A falu a korábbi évszázadokban gyakorlatilag együtt élt Szombathellyel, napjainkban pedig már a belváros részének tekinthetô. A szentmártoni temetô hazánk egyetlen olyan temetkezési helye, amelyet közel kétezer év óta folyamatosan használtak, hiszen területén római sírokat találtak. A temetôben feltárt ókori emlékek múzeumba kerültek. A jelenleg itt látható síremlékek ugyan mind az utóbbi két évszázadban készültek, mégis érdemes sétát tennünk e „szombathelyi panthenonban”. A temetô bejáratánál áll Szent Márton temploma és a vele szervesen

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE egybekapcsolódó Domonkos-kolos tor. A mai templom barokk épület, amelynek román kori és gótikus részletei a legutóbbi régészeti feltárások során kerültek elô. A templom utolsó nagyobb átalakítása 1935-ben történt, amikor az épületet Wälder Gyula tervei alapján 11 méterrel meghosszabbították. Berendezése barokk, Szent Vincét ábrázoló oltárképét Szent István és Szent László szobra fogja közre. A Domonkos-rend 1638-ban telepedett meg Szentmártonban, amikor Draskovich püspök az addigi plébániatemplomot elvette a várostól, és javadalmaival együtt a rendnek adományozta. A templomhoz délrôl csatlakozik a barokk kolostorépület. Az épületegyüttes elôtt Rumi Rajki István Szent Márton megkereszteli édesanyját címû szobra áll. 1938-ban helyezték arra a helyre, amelyet már évszázadok óta Szent Márton kútjaként tartanak számon. A Szent Márton utcából kis kitérôvel, a Wesselényi utcán át juthatunk el a Kisfaludy utcába, ahol a Savaria Múzeumot (Kisfaludy u. 9. sz.) találjuk.

Látogatható: keddtôl csütörtökig 10 és 17 óra, pénteken 10 és 19 óra, valamint szombaton 10 és 16 óra között; tel.: 94/312-554.

A Gyöngyös partján visszasétálunk a Szent Márton útra, amelynek végén, a Savaria téren a Ferences templom áll. Helyén a XIV. században kórház (ispotály) mûködött, amit a XIV. század közepén tomboló pestisjárvány után a ferencesek kaptak meg. Szent András tiszteletére szentelt elsô templomukat még ennek a századnak a közepén építették fel. Az 1500-as évek második felében a templom és a rendház a protestánsok tulajdonába került, csak 1630 táján kapták vissza ismét a ferencesek. A következô évszázadokban az épületegyüttest többször bôvítették, átalakították, a szentély azonban máig megôrizte formáját. Fennmaradt egy kettôs gótikus ülôfülke és egy – valószínûleg Szent Erzsébetet ábrázoló – freskótöredék is. A templomban, a bal oldali elsô mellékoltáron találjuk a város leg-

Az anyját megkeresztelô Szent Márton szobrot Szent Márton kútja fölött helyezték el. Oklevélben elôször 1360-ban említik a kutat. Az 1500-as évek végén Clusius – a Batthyányak németújvári udvarában élô németalföldi botanikus – felkeresi a helyet. Ô jegyzi fel, hogy a legenda szerint magát Szent Mártont is ennek a kútnak a vizével keresztelték meg.

A szentmártoni temetô részlete

Az épület egyben a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának is a központja. Tájak, korok települések elnevezésû állandó kiállítása bemutatja a Szombathely szomszédságában fekvô Sé határában végzett ásatások kôkorszaki leletanyagát. Itt megtekinthetjük a Velem–Szent Vid környéki feltárásokon elôkerült réz- és bronzkori leleteket is. Jelentôs a paleobotanikai és botanikai kiállítási anyag is. Kôtárában helyezték el a római kori város legfontosabb régészeti emlékeit (például a capitoliumi triász, Jupiter, Júnó és Minerva szobortorzója). Igen gazdag a múzeum természettudományi és régészeti gyûjteménye. Az 1905 és 1908 között készült épület nagyterme alkalmanként koncerteknek és más elôadásoknak is helyet ad.

119

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

Nemzetközi Fúvóstalálkozó a Fô téren

120

régebbi látképét. A kép 1749-ben készült, és a településen 1740-ben pusztító tûzvészt örökíti meg. A Ferences templomtól csupán néhány méterre van a város háromszög alakú Fô tere. A tér már a középkorban is a mostanihoz hasonló formájú volt, de az itt álló házak zöme csak az 1800–1900-as évek fordulóján készült. A legrégibb épületet, a 13. szám alatt álló, ma lakóházként használatos, klasszicista Szegedy-házat 1784–86 között építették Hefele Menyhért tervei alapján. A 32. számú házon tábla emlékeztet arra, hogy a középkorban e helyen állt a város Gyöngyös utcai kapuja. Vele átellenben, a 25. számú szép késô barokk házon találjuk Márkus Emília színésznô és Horváth Boldizsár egykori igazságügyminiszter emléktábláját, akik ebben az épületben töltötték gyerekkorukat. A Fô tér 40. sz. házon magyar és angol nyelvû felirat hívja fel figyelmünket, hogy James Joyce híres regényének, az Ullysses-nek a hôse, Leopold

Bloom (Virág Lipót) szombathelyi származásúnak mondja magát. Az 1800-as évek közepén valóban élt Blum család Szombathelyen. Leszármazottaik között Virág nevûek is elôfordulnak; az író talán trieszti tartózkodása idején kerülhetett valamelyikükkel kapcsolatba. A regény június 16-án, egy nap alatt játszódik, ezen a napon (Bloomsday) a világ számos városában, így Szombathelyen is mûvészeti rendezvényeket szerveznek. A Fô tér nyugati végérôl mindenképpen sétáljunk el az Iseumhoz és a Zsinagógához (Rákóczi Ferenc utca)! Az egyiptomi eredetû Isis-kultusz a II. században terjedt el Pannóniában, és így Savariában is. A szombathelyi szentélyt az 1955 és 1961 között végzett ásatások során tárták fel. A szent kerületet bemutató romkertet 1964ben adták át a nagyközönségnek. Minden év augusztusában a Szombathelyi Szabadtéri Játékok keretében nagyszabású operaelôadást (Varázsfuvola) tartanak itt. A romterület a

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE Savaria Múzeum kezelésében áll (információ 94/312-554). Az Iseum mellett álló modern képtár (Rákóczi F. u. 12. sz.), Mátis Lajos tervei alapján készült, és a kortárs mûvészeteknek ad otthont. A képtár a XX. századi kortárs képzômûvészetet bemutató állandó gyûjtemény mellett alkalmi kiállításoknak is helyet ad. Nyitva tartás: keddtôl vasárnapig 10 és 17 óra között, tel.: 94/313-074.

A közeli Batthyány téren álló kéttömbû Zsinagógát Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 1880-ban építették. Jelenleg a város hangversenyterme, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar otthona. Általában itt rendezik a Nemzetközi Bartók Fesztivál és Szeminárium fôbb hangversenyeit is. A Fô térrôl a Belsikátoron át jutunk a Berzsenyi térre. Amíg a Fô tér korábban a piactér szerepet töltötte be, a Berzsenyi tér volt az egyházi és a világi igazgatás központja. Itt áll a Püspöki Palota és a Megyeháza, és hosszú ideig itt volt a Városháza is. A tér mai képe jórészt az 1700-as évek végén alakult ki azt követôen, hogy 1777ben Mária Terézia megalapította a szombathelyi egyházmegyét. Elsô püspökének, Szily Jánosnak a tevékenysége nyomán a város fejlôdésnek indult. Ô hívta Szombathelyre Hefele Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli származású híres építészt. Áldozatos munkájának eredményeként már 1783-ban elkészült a Püspöki Palota. A kétszintes épület ma is hazánk egyik legszebb késô barokk emléke. A palotának a nyilvánosság számára is megnyitott részében találjuk a Sala Terrena-t (Berzsenyi tér 3. sz.) és a hozzá kapcsolódó kis egyháztörténeti múzeumot. A Sala Terrena (földszinti terem) festôje Dorffmaister István, aki az antik római világot örökítette meg

a falakon. A képek elôterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során elôkerült római feliratos kôtöredékeket is. Nyitva tartás keddtôl péntekig 9.30 és 16 óra között, szombaton 9.30 és 12 óra között; tel.: 94/312-056. A palota többi helyisége általában nem látogatható. (Esetenként csoportok részére a Püspöki Hivatal lehetôvé teszi az épület zárt részének felkeresését; tel.: 94/312-056.) Mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet azonban a Maulbertsch freskóival díszített elsô emeleti nagyteremre és a könyvtárteremre. A közvetlen szomszédságban álló Székesegyházat 1791 és 1797 között építették, ugyancsak Hefele Menyhért tervei alapján. Az épület mintegy

Elôadás az Iseumban

121

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE ötezer fô befogadására alkalmas annak ellenére, hogy az építés idején Szombathelynek kb. 2400 lakosa volt. A templom és a Püspöki Palota létrehozásához, le kellett bontani a helyén álló, de már nagyon rossz állapotban lévô várat a vártemplommal együtt. Magát a Székesegyházat a második világháború utolsó napjaiban súlyos bombatalálat érte, mennyezete beomlott, a freskók nagy része is megsemmisült. 1947-re újjáépítették ugyan, de az elpusztult értékeket nem lehetett pótolni. A templom mai látnivalói közül meg kell említenünk a kereszthajó déli szárnyában található, Maulbertsch által festett Szent Quirinus oltárképet. A legenda szerint a vértanú püspököt Savariában végezték ki úgy, hogy malomkôvel a nyakában a Sibaris (ma Perint) patakba dobták. A kereszthajó északi szárnyában a másik nagy savariai szentnek, Márton-

A székesegyház

122

nak az oltára áll. Az oltáron elhelyezett hermában vannak Szent Márton azon ereklyéi, amelyeket Tours érseke ajándékozott a püspökségnek 1913-ban. (Az oltárkép Maulbertsch alkotása.) Az oldalhajó nyugati oldalán jutunk be a Madonna-kápolnába. A templomnak ez a része csak kevésbé sérült meg a bombázás idején. Az Utolsó vacsorát ábrázoló mennyezeti freskó Winterhalder munkája. A templom mellett álló Szeminárium épületét 1777–78-ban emelték. Ebben az egykori papneveldében mûködött az 1700-as évek végén az elsô szombathelyi nyomda is. Az épület ma kollégium, de itt találjuk az Egyházmegyei Könyvtárat (Szily J. u. 1. sz.) is. Ez utóbbit az épület déli szárnyában alakították ki 1784-ben. A könyvtár mennyezetét idôsebb és ifjabb Storno Ferenc 1885-ben festette

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE ki. A 70000 kötetes állományban 16 középkori kódex és 86 ôsnyomtatvány található. A második emeleten lévô Dorffmaister Terem ma alkalmi kiállításoknak ad otthont. Mennyezeti freskói a négy nyugati egyházatyát ábrázolják. Mind a könyvtár, mind a Dorffmaister Terem felkeresésére elôzetes idôpontegyeztetés után nyílik lehetôség: tel.: 94/313-046.

A templom elôtti, 1869-ben készült Szentháromság-szobor eredetileg a Fô téren állt, 1951-ben került mostani helyére. A székesegyházzal szemben, a tér másik oldalán álló Eölbey-házat Hefele tervezte, de az építést már az ô halála után Anreiht János György fejezte be. A Berzsenyi téren két szobrot találunk; Berzsenyi Dánielét 1896-ban, a millennium alkalmából állították (készítôje Kiss György), a székesegyházzal szembeforduló Szily Jánosét 1909ben készítette Tóth István. Ugyancsak a Berzsenyi téren van a Megyeháza épülete. Az eredetileg 1775–1779 között emelt épület mai homlokzatát 1880 körül, Hauszmann Alajos tervei alapján végzett átalakítás során kapta. A tér keleti oldalán állt egykori Városháza (és Városi Színház) a második világháborúban elpusztult. Helyén ma a Berzsenyi Dániel fôiskolának a tér stílusába nehezen illeszkedô D épülete van. A tér és a Hollán Ernô utca sarkán található egykori gimnázium ad otthont Smidt Lajos sebészfôorvos a városnak adományozott magángyûjteményének.

A székesegyház belsô tere A Püspöki Palota

A gyûjteményben régi érmék, órák, bútorok, fegyverek és egyéb tárgyak találhatók. A Smidt Múzeum pincéjében látható bástyamaradvány az egykori szombathe-

123

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE lyi vár egyetlen megmaradt emléke. Nyitva tartás: keddtôl vasárnapig 10 és 17 óra között, tel.: 94/311-038.

A Székesegyház mellett nyílik a Romkert (Templom tér 1–3.) bejárata.

A mozaikpadlózat részlete a Romkertben látható

Stációk a Kálváriatemplom mellett

Az 1938-ban elkezdôdött ásatások során a Püspökkert területén római kori emlékek bukkantak elô. Közülük legjelentôsebbek az egykori helytartói palotának a maradványai (Korábban az épületet a római idôszakban biztosan létezett ókeresztény Szent Quirinus-bazilikával azonosították.). Fennmaradt a mozaikokkal díszített padlózat egy része is. A védôépületek vitrinjeiben kis kiállítás látható az elôkerült római emlékekbôl. Megcsodálhatjuk a hatalmas bazaltkövekbôl összerakott ókori Borostyánkô út hosszabb részletét is.

Nyitva tartás: keddtôl szombatig 9 és 17 óra között, tel.: 94/313-369.

A szûkebben vett belvárosból a Perint-hídon keresztül elôbb az Óperint, majd a Kálvária utcába jutunk. A Perint mostani hídja közelében már az ókorban is volt átkelô, így az a hely, ahonnan a hitéhez ragaszkodó Quirinust a legenda szerint vízbe dobták, könnyen azonosítható. A ma már szinte belvároshoz számítható Óperint önálló település volt, csak 1885ben csatolták a városhoz. Az utca végén álló evangélikus templomot 1896-ban építették (tervezôje Ludwig Schöne). 1939-ig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták. Az 1939-ban elkészült református templom innen néhány percnyire a Károlyi Gáspár téren található. A Kálvária utca végén álló Szent István-szobrot Tornai Endre András 1996-ban készítette. Mögötte a Közép-hegy peremén áll a Kálváriatemplom. Pontos építési idejét nem ismerjük, elsô említése 1730-ból származik. Azóta többször átépítették, bôvítették. A templomtól északra még ma is jól kivehetô a római amfiteátrum helye. Köveit az elmúlt közel két évezredben mind elhordták, és különféle építkezésekhez használták fel. A Kálváriától délre, a Nárai út végén található a Bagolyvár. A romantikus stílusú kiskastélyt az 1800-as évek közepén építették. (Jelenleg felújítás alatt áll.)

KIRÁNDULÁS A VÁROS KÜLSÔ KERÜLETEIBEN A város területe az elmúlt 120 évben folyamatosan bôvült. 1885-ben Szentmártont és Óperintet csatolták hozzá, 1933-ben Gyöngyösszôllôs, 1950-ben Herény, Kámon, Olad, Gyöngyöshermán, Szentkirály és Új-

124

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

perint lett a város része, 1969-tôl pedig Zanat is Szombathelyhez tartozik. A külsô kerületeket alkotó községek majd’ mindegyikében van valamilyen látnivaló. A város mindig nagy gondot fordított a parkosításra, zöldövezetek kialakítására. A múlt század végén az Ezredévi és a Szent István-parkot, majd a Gáyer- és a Brenner-parkot hozták létre. A város nyugati részén, a Bartók Béla körút mellett, az egykori téglagyári gödrök helyén 1966-ban alakították ki a Tófürdôt és a Csónakázó-tavat, valamint az ôket körülvevô pihenôövezetet. A közelben találjuk a fedett uszodát és a termálfürdôt is. (A fedett uszoda hétfôn 13.30-tól 20 óráig, keddtôl péntekig 5.30-tól 20 óráig, szombat, vasárnap és ünnepnap 9-tôl 18 óráig tart nyitva. A termálfürdô május 15-tôl augusztus 31-ig 9 és 19 óra között fogadja a látogatókat.) A Tófürdô és a mellette lévô mûjégpálya szezonálisan mûködik. (Érdeklôdni a 94/314-767-es vagy 313232-es telefonszámon lehet.)

A Vasi Múzeumfalu épületei

A Csónakázó-tó közelében találjuk a Vasi Múzeumfalut (Árpád u. 30.). A skanzent 1973-ban nyitották meg, de létesítésének ötletét Zalai Tóth János, a vasi népi építészet kutatója már 1939-ben felvetette. Az itt felállított falusi házak a megye egész területének népi építészetét reprezentálják. Az eredeti helyszín állapotának megfelelôen az épületek részben utcarendben állnak, részben szerként elkülönülten. A ma is folyamatosan bôvülô skanzen „Fô utcáján” az alábbi épületek láthatók: 1. Hegyháti parasztház Sárfimizdóról 2. Horvát lakóház Szentpéterfáról 3. Kemenesaljai porta Alsóságról, udvarán Kenyeribôl származó disznóól, galambház, és nemeskovácsi tömésfalú pajta 4. Kovácsmûhely Cákról

125

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

170

A Kámoni Arborétum

126

5. Szegényparaszti lakóház Nemeskoltáról, udvarán Bozzaiból való torkospajta 6. Lócsi parasztház 7. Sótonyi porta 8. Német parasztház Pornóapátiból, udvarán vaskeresztesi pajta 9. Szegényparaszti porta Vönöckrôl 10. Kisnemesi lakóház Nemesládonyból Az utcasorral átellenben lévô „szeren” található épületek: 1. Kerített ház Szalafôrôl 2. Hajlított ház Farkasfáról A kialakítás alatt álló pincesoron Kôszeghegyaljáról, Petômihályfáról, Csipkerekrôl

és Vaskeresztesrôl származó épületek állnak. A múzeum egyre gyakrabban „kel életre”, hisz különféle vásárok, programok helyszíne. Ma már nagyon népszerûek ezek a rendezvények, különösen a Szent György -napi és a Szent Márton-napi népmûvészeti vásárok. Nyitva: keddtôl vasárnapig 10 és 18 óra között, információ: 94/311-004.

A falumúzeum mellett már Olad község kezdôdik. A falu szélén lévô dombon 1935-ben épített kilátóból érdemes ránézni a városra.

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE Kialakítása a Saághy család, különösen Saághy István nevéhez kötôdik. A jelenleg 25 hektáros terület 1950 óta védett. Kezelôje az Erdészeti Tudományos Intézet. A parkon keresztülfolyó Gyöngyös patak felduzzasztásával több kisebb tavat hoztak létre. Területén mintegy 2500 növényfajt és változatot találunk. Látogatható április 1-jétôl október 31-ig, hétfôtôl péntekig 8 és 18 óra között, szombaton és vasárnap 9 és 18 között, tel.: 94/311-352.

Az Ernuszt-kastély az oladi városrészben

A Festetics-kastély Szentkirály-Zarkaházán

128

A XIX. század elején készült oladi kastély 1820 körül került az Ernuszt család birtokába. A klasszicista stílusú épületben ma szakközépiskola mûködik. Parkjában több növényritkaságot is találunk. A közeli tsz-major területén áll az Ernuszt család 1907-ben szecessziós stílusban emelt kriptája. A város északi részén lévô kámoni városrész az arborétumáról (Szent Imre herceg u. 102. sz.) nevezetes.

Az arborétum közelében van a Gotthárd Jenô Asztrofizikai Obszervatórium. A Kámonnal összeépült Herényben a Béke téren áll a Gotthárd-kastély, amelynek magja már az 1600-as években létezett. 1881-ben Hauszmann Alajos tervei alapján átépítették; a tér fáit 1899-ben Erzsébet királyné emlékére ültették. A valaha Kámon területéhez tartozó Szófia utcában az újonnan épített házak mögött eldugva áll a „Kámonyi”, más néven Reiszig-kastély. Méltatlanul elhanyagolt állapotban van, pedig a mai Szombathely egyik legrégibb lakóépülete. A városhoz délrôl csatlakozó Gyöngyösszôllôsön álló Erdôdy-kastély a XVIII. században barokk stílusban készült. A gyöngyöshermáni Szegedykastély mai formájában XIX. századi épület, de a kutatók véleménye szerint egy XVI. századi ôrtornyot is magába foglal. A szomszédos Szentkirály lebontott régi román kori templomának helyén 1881-ben újat építettek. A régi kapu timpanonjának dombormûve jelenleg a Nemzeti Galériában található. Az 1880 körül romantikus stílusban épített Festetics-kastély ma a fôvárosi önkormányzat szociális otthona. A parkja természetvédelmi oltalom alatt áll.

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

Az 1750-es óebergényi kastély (Ebergényi fasor 10., tel.: 377-944) az érett barokk stílusában készült. Figyelemre méltó a díszterem rokokó stukkódíszítése. A kápolna mennyezetén a Hit diadalát megörökítô freskót látunk, amit a felirat szerint egy Schalter nevû festô 1761-ben készített. Jelenleg szálloda mûködik benne.

TÁPLÁNSZENTKERESZT Irányítószám: 9761 Körzetszám: 94

Több mint 2300 lakosú, Szombathellyel lassanként összeépülô, hoszszan elnyúló Gyöngyös menti település. Több apró falu (Táplánfa, Péteri, Borotszeg, Tiborcszeg, Bakófa, Szentlôrinc, Szentkereszt) összevonásával jött létre. Értékei részben a múlt szá-

TANAKAJD Irányítószám: 9762 Körzetszám: 94

A Szombathely vonzáskörzetében, Táplánszentkereszt mellett fekvô, mintegy 750 lakosú község valaha két önálló település volt (Tana és Kajd). Jelentôs mûemléke az 1820 körül épített Ivánkovich-kastély (Ambrózy

zadban, részben ebben a században épült kiskastélyok. Közülük a legjelentôsebb a Széchenyi-kastély (Táncsics u. 22. sz.), amely ma szociális otthon. A falu legértékesebb mûemléke a szentkereszti falurészen álló középkori római katolikus templom. A 87-es út melletti kis temetôben nyugszik Széll Kálmán (1843–1915) volt magyar miniszterelnök.

sétány 2. sz.). Az épület 1914-tôl 1942ig Ambrózy-Migazzi Istvánnak, a Jeli Arborétum megteremtôjének volt a tulajdona. A klasszicista stílusú épületben jelenleg a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Intézet mûködik, ezért nem látogatható. Szép, védett parkját engedéllyel felkereshetjük. Információ: 94/313-565.

Az óebergényi kastély

VASSZÉCSENY Irányítószám: 9763 Körzetszám: 94

A Tanakajddal szomszédos Vasszécsenynek, amelyhez 1950-ben Lipártot is hozzácsatolták, körülbelül másfél ezer lakosa van. A községben a birtokos Ebergényi család két kastélyt is építtetett. Az Új-Ebergényi-kastély (Kossuth u. 36, tel.: 94/377-023) 1790-ben épült copf stílusban. Jelenleg igényes szolgáltatásokkal ellátott (úszómedence, szauna, bár stb.) szálloda, mely konferenciák, továbbképzések megrendezésére is alkalmas. A Táncsics utcában álló templom 1820 és 1837 között épült, oltárképét Ferdinánd von Lütgendorff pozsonyi festô készítette. A lipárti falurész Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt barokk temploma 1754-ben készült el. Mai homlokzatát az 1926os átalakítás során kapta.

130

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

CSEMPESZKOPÁCS Irányítószám: 9764 Körzetszám: 94

Az alig több mint háromszáz lakosú, Vasszécseny melletti Csempeszkopácson áll Szombathely környékének Ják után talán legjelentôsebb mûemléki látnivalója. XIII. században épült, Szent Mihály tiszteletére szentelt, homlokzati tornyos templomának (Árpád tér) szentélye félköríves záródású. Déli bélletes kapuja a jáki temploméval mutat rokonságot. Felépítéséhez a környéken elôkerült nagyméretû római téglákat is felhasználtak. A templombelsôben gótikus és barokk falfestést tártak fel. A kórus déli részén a gazdagon faragott remekmívû barokk fakeretben látható Szentháromság-kép Dorffmaister István alkotása. Állandó nyitvatartása nincs, a kulcs Krenner Róbertnél (Árpád tér 2/b., tel.: 94/379-180) található.

NEMESKOLTA Irányítószám: 9775 Körzetszám: 94

A Csempeszkopácstól 2–3 kilométerre lévô, körülbelül 360 lakosú község látnivalója a múlt században épült

SORKIFALUD Irányítószám: 9774 Körzetszám: 94

Négy aprócska falu (Dömötöri, Sorkikisfalud, Szentléránt és Taródháza) egyesítésével hozták létre a Nemeskolta melletti, mintegy 700 lakosú jelenlegi települést. Taródházán jó két évtizede egyetlen ember sem lakik, pedig a látnivalók többsége itt található. Itt van az egykori Nádasdy-kastély, amelyet 1989-ben majdnem lebontottak, mert

A Hunyadi utcában álló csempeszkopácsi kastélyban kis helytörténeti múzeumot rendeztek be. A kiállítás nemcsak a falu történetét, hanem a környék gazdálkodását is bemutatja. A gyûjtemény keddtôl péntekig 14 és 17 óra között látogatható, illetve hét végenként elôzetes egyeztetés alapján. Információ: Polgármesteri Hivatal és Kultúra Háza (Rákóczi F. u. 33. szám, tel.: 94/379-001)

Vidos-kastély. A klasszicizmus stílusjegyeit viseli magán az épület. A második világháborút megelôzôen a vasi kötödésû Németh Máriának, a bécsi opera ünnepelt énekesnôjének a tulajdona volt.

korábban „lefelejtették” a mûemléki listáról. Az épület a XVII. századi kora barokk kiskastélyok Nyugat-Magyarországon ritka, de jellegzetes példája. Helyén a Taródházy családnak már az 1400-as években „castelluma” állt. A jelenlegi épületet az 1600-as évek közepén a Nádasdyak építették. A következô évszázadokban a kastély több tulajdonosváltáson is átment (Hunyady, Mikos, Kendeffy és Inkey családok). Az ötvenes években egy ideig iskola is mûködött benne, aztán

A Szent Mihálytemplom

A taródházi temetôben az „úri parcellában” találjuk Inkey Béla (1847-1921) geológus sírját, aki nemcsak a magyar agrogeológiai kutatások megalapozója volt, de értékes megfigyeléseket végzett és tett közzé a mexikói vulkánok mûködésével kapcsolatban is.

131

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

A temetôtôl nyugatra, mintegy 10-15 perces sétával érhetünk el Zalak várának maradványaihoz. A vár történetérôl kevés adat maradt fenn. Oklevél 1258-ban említi elôször, de az 1400-as évek közepén már nem használták. Úgynevezett kerekvár (motte) volt, ahol egy lakótornyot vettek körbe védmûvekkel. A Sorok patak partján, egy rét közepén található egykori erôdítménybôl ma már csak a gyûrû alakú árok és sánc figyelhetô meg.

évekig raktárként használták, majd 1989-ben meghirdették a bontási árverést. Az utolsó pillanatban megmentett kastély felújítása folyamatban van. A kastélytól nem messze található egy XVII. század végi barokk Máriaszobor. Az egyházi relikviát csak né-

hány éve fedezték fel újra, az elmúlt évtizedekben ugyanis olyan sûrûn benôtte a bozót, hogy láthatatlanná vált. Meglétére a falu egykori tanítója hívta fel a Mûemlékvédelmi Felügyelôség figyelmét, amely az értékes mûvészeti emléket restauráltatta, majd visszahelyeztette eredeti helyére.

SOROKPOLÁNY

stílusban épült. A görög kereszt alaprajzú kétszintes, kupolás építmény a Szapáry család temetkezési helye. A Nagyboldogasszony-templom román kori épület. Szerencsés módon fennmaradt a templom külsô falát borító freskók egy része, így a mûemlék megtekintésére érkezôket Szent Kristóf, Szent Sebestyén, Szent Mihály és a „köpönyeges” Madonna képei fogadják.

Irányítószám: 9773 Körzetszám: 94

A a 86-os fôút közelében lévô, 800 lelkes Sorokpolányban több jelentôs mûemléket is találunk. A múlt században eklektikus stílusban épült Szapáry-kastély ma általános iskola. Hajdani szép parkja ma kissé elhanyagolt állapotban van. A Fô utcában álló mauzóleum 1880-ban, neoreneszánsz

BALOGUNYOM Irányítószám: 9771 Körzetszám: 94

Balogfa és Nagyunyom összevonásával létrejött, a 86-os fôút melletti, 1100 lakosú település. A nagyunyomi falurészen álló templom román kori. Freskóiból sajnos csak néhány töredék maradt. A néhány évvel ezelôtt

JÁK Irányítószám: 9798 Körzetszám: 94

A jáki templom építéséhez felhasználtak Szombathelyen „kibányászott” római köveket is. Így kerültek Jákra – talán éppen az Iseum környékérôl – a templom feljárójánál lévô oszloptöredékek, az ún. „ördög kövek”.

132

Balogunyomtól kb. 4, Szombathelytôl 8 kilométerre fekvô, mintegy 2300 lakosú település, melynek bencés apátsági temploma európai hírû mûemlék. A község központjában kis dombon áll, környezetébôl kiemelkedve, szinte uralja a környéket. Az 1214-ben alapított bencés rendház mellé építtette Jaák nembeli Nagy Márton comes. 1256-ban szentelték

végzett mûemléki kutatás során azonban több román kori falrészletet tártak fel. Mindkét falurészen áll egy-egy kastély. A balogfai Borsits-kastély 1820 körül épült kora klasszicista stílusban. Jelenleg magántulajdonban van. A nagyunyomi Sényi-kastély 1846-ból származik, ma általános iskola.

fel. A XV. században az Ellerbach, majd az Erdôdy család birtokába került. Ez utóbbi család a templom kegyura egészen a második világháború végéig. 1532-ben a török harcok idején a templom megrongálódott, ekkor sérültek meg a kapu fölötti apostolszobrok is. A viszontagságok ellenére a híres építményen az elmúlt nyolc évszázad alatt csak kisebb átalakításokat végeztek (pl. a XVII. században a korábbi fából készült síkmennyezet helyett dongaboltozatot kapott).

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

A középkori épülethez nem illô kisebb toldásokat, átépítéseket az 1896 és 1904 között végzett renoválás során lebontották, az eredeti módon állították helyre. A jáki templom restaurálása volt az elsô nagy mûemléki munka Vas megyében. A jáki a fennmaradt, nemzetségi alapítású monostoraink (Lébény, Türje) közül építészeti szempontból a legjelentôsebb. A bazilika jellegû templom háromhajós, fôhajója hosszabb és magasabb, mint a mellékhajó, megvilágítását a fôhajó mellékhajók fölé magasodó részén lévô ablakokon át kapja. Tornyai négy szintre osztottak, a felsô két szintet ikerablakokkal látták el. A híres kapuzat a homlokzat síkjából kicsit kiugrik. Sokszorosan tagolt bélle-

tû, rézsûsen befelé mélyülô, oszlopfôit geometriai és növényi motívumok díszítik. A kapu fölötti homlokfalat Krisztus és a tíz apostol szobra ékesíti. Két apostolszobor a tornyok homlokzatán kapott helyet. A templom elôcsarnoka fölé épült az urasági karzat, amely magában foglalja a tornyok elsô emeletét is. Dísze a lóhere záródású hármas ülôfülke. A fôhajót és a mellékhajót nyolcszögû oszlopok választják el egymástól. Freskókat a szentélyben és a déli torony alján találunk. A fôhajó szentélyében látható falkép Szent Györgyöt, a templom védôszentjét ábrázolja. A déli torony aljában elôkerült képek nagyon töredékesek, valószínûleg Mária életébôl vett jeleneteket ábrázolhatnak.

A Szent Györgytemplom

A templom mellett áll a négykaréjos Szent Jakab-kápolna. A kétszintes középkori épület alsó részét csontházként (ossariumként), felsô szintjét istentiszteleti helyként használták. Berendezése barokk, de itt találták meg azt a gótikus szárnyasoltárt is, amit ma a nagytemplomban láthatunk.

133

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

SZENTPÉTERFA PETROVO SELO Irányítószám: 9799 Körzetszám: 94

A Pinka menti, több mint 1000 lakosú település a középkorban a ma Burgendlandban lévô Monyorókerék (Eberau) várához tartozott. Késô gótikus temploma a falu keleti határában található temetôben áll. A XIV. században építették, majd a következô évszázadban bôvítették, az 1700-as években pedig átalakították. Figyelemre méltó az épület címeres zárókövekkel díszített hálóboltozata. A gótika korából származik a szentélyben található szentségtartó fülke is. Horvát táncosok népviseletben

PORNÓAPÁTI PERNAU Irányítószám: 9796 Körzetszám: 94

Szentpéterfa horvát nemzetiségû lakossága ma is ôrzi a régi hagyományokat. A községben több öntevékeny nemzetiségi mûvészeti csoport mûködik.

A Szentpéterfa-Eberau közúti határátkelô csak a személyforgalom számára van nyitva 6 és 22 óra között. Kizárólag magyar és Európai Közösséghez tartozó országok állampolgárai használhatják.

134

A majdnem 400 lakosú község ôsi múltjára nagyobbrészt csak a neve utal. Hajdani cisztercita apátsága 1530 táján a török harcok idején elpusztult, nem építették újjá. Mai temploma az 1600-as évek végén épült Szent Margit

VASKERESZTES GROSSDORF Irányítószám: 9795 Körzetszám: 94

Németkeresztest és Magyarkeresztest 1929-ben egyesítették, ezt követôen kapta az osztrák határ menti, ma 340 lakosú falu a mostani nevét. Vaskeresztes temploma a Pinka patak partján áll, középkori eredetû barokk épület. Érdekessége, hogy a templomot körülvevô falba is barokk kápolnákat építettek. A falusi templomnak meglepôen gazdag barokk berendezése van. A fôutcában egy Szentháromság-szoborcsoport áll, a

tiszteletére. Fôoltárképét Dorffmaister István festette, a szobrokat Johannes Metter készítette. Pornóapátin található az ország egyik legrégibb harangja, amelyet 1464-ben öntöttek. A Pinka menti, nagyrészt német lakosságú település lakossága a trianoni békeszerzôdést követôen a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.

kronosztikon felirata szerint 1761-ben készült. A sokalakos barokk alkotáson Szent József és a gyermek Jézus körül ott látható Nepomuki Szent János, Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra is. A posztamens dombormûvét Szent Flórián, Szent Rozália és Loyolai Szent Ignác életébôl vett jelenetek díszítik. A falu határában lévô Vas-hegy területének körülbelül egyharmada tartozik Magyarországhoz. A hazánkhoz tartozó részen két község, a horvát nemzetiségû Felsôcsatár és a német lakosságú Vaskeresztes osztozik. A keresztesi vörösbor ma már távolabbi

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE tájakon is ismertté vált. A hegyen régi pincét ma már nemigen találni, de több „Buschenschank” (borkimérés) is várja a vendégeket.

NARDA Irányítószám: 9793 Körzetszám: 94

Közvetlenül az osztrák határ szomszédságában fekvô, több mint félszáz lakossal rendelkezô horvát település. Valaha két önálló falu, Kis- és Nagynarda volt. Mindkét helységnek volt temploma is. Mûemléki szempontból a nagynardai templom az értékesebb, a legutóbbi mûemléki kutatások román kori eredetét bizonyították. Elôkerültek a XIII. sz.-i résablakok maradványai és a déli kapubejárat is. Vas-hegyi pincék

DOZMAT Irányítószám: 9791 Körzetszám: 94

Kis, mindössze 160 lakosú település, alig egy kilométerre a bucsui határátkelôhöz vezetô úttól. Középkori eredetû pici templomát barokk stílusban építették át. Dozmaton jegyezték föl ôsi regösénekeink egyik legszebb változatát: Ahol keletkezik egy ékes nagy út, / Amellett keletkezik egy halastó-állás. / Hej, regülejtem, regülejtem! / Azt is fölfogá az apró sásocska, / Arra is rászokik a csodafiuszarvas. / Hej, regülejtem, regülejtem! / Noha kimennél uram Szent István király, / Vadászni

SÉ Irányítószám: 9791 Körzetszám: 94

A Szombathely közvetlen szomszédságában fekvô, közel ezer fôs településrôl mindenképpen érdemes

madarászni, / De ha nem találnál sem vadat, sem madarat, / Henem csak találnál csodafiuszarvast / Hej, regülejtem, regülejtem / Ne siess, ne siess uram Szent István király, / Az én halálomra. / Én sem vagyok vadlövô vadad, / Hanem én vagyok az Atyaistentôl / Hozzád követ / Hej regülejtem, regülejtem! / Homlokomon vagyon fölkelô fényes nap, / Oldalamon van árdeli szép hold, / Jobb vesémen vannak az égi csillagok. / Hej, regülejtem, regülejtem! / Szarvam vagyon, ezer vagyon, / Szarvam hegyin vannak százezer szövétnek / Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak. / Hej, regülejtem, regülejtem.

A „séi Vénusz”

megemlítenünk, hogy a falu határában végzett ásatások során kôkorszaki települést tártak fel. Az itt elôkerült leletek – köztük a „séi Vénusz” – a szombathelyi Savaria Múzeum kiállításán láthatók.

135

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

VÉP Irányítószám: 9751 Körzetszám: 94

Szombathelytôl mindössze 7 kilométerre található, mintegy 3300 lakosú település. A községet, ahol római kori emlékek is elôkerültek, oklevél elôször 1280-ban említi. A XVI. században megyegyûlést is tartottak itt. A Borza-patak mentén álló várkastély ôse az 1200-as évek második felében épült. 1496-ban került az Erdôdyek tulajdonába, és közel öt és fél évszázadon át volt a család birtokában. A Szent Imre u. 36–38. szám alatt, nagy park közepén álló, belsôudvaros kastélyban ma mezôgazdasági szakiskola mûködik.A több építési perióduson átesett épület maihoz közeli formáját az 1800-as évek közepén kapta. Berendezésének nagy része a második világháborút követôen elpusztult. A vépi kastély belsô tere

SZELESTE Irányítószám: 9622 Körzetszám: 95

Véprôl a 86-os útra kijutva, 7–8 km megtétele után a közel 700 lakosú Szelestére érünk. Kastélyát 1855-ben Szentgyörgyi Horváth Ádám építtette angolos-romantikus stílusban. Az épület 1871-ben Festetics Andor tulajdonába került. Ô ültette a kastély

Védett a vépi kastélyt körülvevô park is. A park területén az egyik melléképületben találjuk a mezôgazdasági történeti gyûjteményt, amelynek létrejötte Kiss Kálmánnak, az intézet egykori tanárának köszönhetô.

136

VASSURÁNY Irányítószám: 9741 Körzetszám: 94

A Szombathely–Bük közút mentén fekvô, nem egészen 900 lakost számláló község legfôbb látnivalója a Vasút utcában álló Sigray-Schilson-kastély, amely az 1700-as évek elsô felében

körüli parkba az elsô növényritkaságokat. Arborétummá alakítását azonban már a következô tulajdonos, Baich Mihály végzi el. Baich nemcsak új növényfajokkal gazdagította a parkot, hanem annak területét is jelentôsen megnövelte. A kastély és a park meglátogatásáról a polgármesteri hivatalban (tel.: 95/365002) adnak felvilágosítást.

épült. Falai között jelenleg általános iskola található. Az U alaprajzú barokk épület a számos tulajdonosváltás ellenére kevés átalakításon ment át. Figyelemre méltó a kastélytól nem messze lévô híd közelében álló barokk Nepomuki Szent János-kápolna is.

SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKE

ACSÁD Irányítószám: 9746 Körzetszám: 94

A Vassuránnyal szomszédos, mintegy 740 lakosú község legjelentôsebb látnivalója, a Szegedy-kastély csak kívülrôl tekinthetô meg, mert szociális otthon. 1824-ben épült klasszicista stí-

VASASSZONYFA Irányítószám: 9744 Körzetszám: 94

A Szombathely–Csepreg közút mentén fekvô, kb. 370 lakosú település Kisasszonyfa és Nagyasszonyfa 1937-es egyesülésével jött létre, és

lusban. Különösen figyelemre méltó a nagyterem festett mennyezete. Faállománya miatt védett az épülethez tartozó park is. A község kis barokk temploma a kastély közelében található. Acsád híres szülötte Rákosi Jenô a századforduló körüli idôszak divatos írója, újságírója.

egyúttal akkor kapta mai nevét is. A település határában avar kori temetôt tártak fel. Az elôkerült leleteket a mûvelôdési házban kis kiállításon mutatják be. A kulcs a polgármesteri hivatalban (Széchenyi u. 1. sz.) található. Gyermekfoglalkozáson

GENCSAPÁTI Irányítószám: 9721 Körzetszám: 94

A Szombathelytôl északra lévô, a várossal már-már összeépült, mintegy 2500 lakosú falu Nagygencs és Gyöngyösapáti 1942-es egyesítése után kapta mai nevét. Az egykori Gyöngyösapáti területén találjuk a Széchenyi-kastélyt (Hunyadi út 405. sz.). 1820 körül épült, parkja is védelem alatt áll. Az épületet jelenleg nevelôotthonként használják. Mindkét községrésznek van temploma. Mûemléki szempontból a nagygencsi templom az értékesebb. Szent Jakab tiszteletére szentelték, többször bôvítették, átalakították, de egészen bizonyos, hogy gótikus alapokra épült. Érdemes elsétálni a falu határában, a nagygencsi falurésztôl nyugatra található Szentkúthoz is. Egy szembeteg csodás gyógyulása után a forrásnál már az 1700-as évek második felében kápolnát és remetelakot építettek. A most itt látható kis kálváriakápolna 1860 körül készült.

137

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

TOURISZTIKAI INFORMÁCIÓK VAS MEGYÉBEN

TOURINFORM IRODA

Körmend Rákóczi u. 11. Tel./fax: 94/410-161

Szombathely Berzsenyi tér 2. Tel./fax. 94/324-341

Kôszeg Várkör 69. Tel.: 94/360-238

Mártírok tere 1. Tel.: 94/312-348

SAVARIA TOURIST KIRENDELTSÉGEK

Sárvár Várkerület 33. Tel./fax: 95/320-578

Király u. 1. Tel.: 94/325-831

Bükfürdô Pavilonsor Tel./fax: 94/358-009

Velem, Rákóczi u. 73.

Dolgozók u. 1. Tel.: 94/333-597

TOURINFORM-CELLDÖMÖLK IRODA Celldömölk, Dr. Géfin tér 1. Tel./fax: 95/423-940 E-mail: [email protected]

Celldömölk Széchenyi u. 1. Tel./fax. 95/420-071

Szentgotthárd Kossuth u. 2. Tel./fax. 94/380-029 Tel.: 94/360-029

Vasvár Bartók B. u. 2. Tel./fax. 94/370-609

Mûvészetek Háza Turisztikai Irodája 9700 Szombathely, Belsikátor 1. Tel./fax: 94/341-810 Hétfô–péntek: 10–17-ig. – közhasznú információk szolgáltatása Szombathelyrôl (kulturális intézmények, nevezetességek, szállás- és vendéglátóhelyek stb.) – ingyenes prospektusok magyar és idegen nyelven Szombathelyrôl és Magyarországról – helytörténeti kiadványok, útikönyvek, helyi és regionális térképek, valamint ajándéktárgyak értékesítése – a Szombathelyi Színházi Esték bérleteinek ill. jegyeinek árusítása, továbbá a város nagyobb rendezvényeire jegyárusítás

Vas Megye Kulturális Web lapja

DABRÓKAI BETYÁR CSÁRDA 8-as út 110 km Tel.: 95/455-236

138

Épített örökség, Fesztiválok, Galériák, Múzeumok, Kulturális színterek, Lelki segélyszolgálatok, Mûvészek, Mûvészeti együttesek, Mûvészeti iskolák, Periodikák, Rendezvények, Szálláshelyek / Szervezetek / Tanulmányok / Teleházak / Térkép / Természeti értékek / Túrák / Álláskeresô

w w w . m m i . h u . / o rg / v a s m u v /

KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

Rendôrségi információk. Határátkelôhelyek. Mit tegyünk ha megbetegszünk, ha bajba kerülünk? Hol válthatunk pénzt?

RENDÔRSÉGI INFORMÁCIÓK Üdvözöljük Önt Magyarország egyik legkisebb és elhelyezkedését tekintve talán legnyugatibb megyéjében. Tájegységünk számos természeti szépségérôl, tájairól, történelmi nevezetességeirôl híres és bôvelkedünk olyan eseményekben, rendezvényekben, amelyek az idelátogatók és a térségben élôk számára is alkalmat teremtenek a kirándulásra, üdülésre, pihenésre és szórakozásra. A megye 216 településén (8 város, 208 község) élô 275 ezer lakos biztonságát 6 rendôrkapitányságunk és 3 rendôrôrsünk biztosítja. A megye valamennyi községe körzeti megbízotti szolgálattal lefedett, de az aprófalvas településszerkezet miatt 1-2 körzeti megbízotthoz 4–6 község is tartozik. A vasútvonalak és pályaudvarok, üzemi területek ellenôrzését a fôkapitányság szevezetébe tartozó speciális rendôri egység (vasúti alosztály) végzi. Fô célunk évek óta az, hogy törvényes keretek között mûködve a polgárok számára a félelemtôl mentes, nyugodt, kiegyensúlyozott élethez alapvetôen szükséges biztonságot szolgáltassuk. Az önkormányzatok, a lakosság, a civil szervezetek támogatásával biztosítani tudtuk, hogy megyénk jelenleg is az ország egyik bûnügyi szempontból legkevésbé fertôzött, legkiegyensúlyozottabb közbiztonságú területe. A lakosság biztonságérzetét jelentôsen befolyásoló bûncselekmények gyanúsítottjait az esetek döntô hányadában felderítettük. Az általános felderítési eredményességünk is az országos átlagot meghaladó.

Természetesen a statisztikai számok csak másodlagosak, a megyében élô polgárokat és az ide látogató turistákat elsôsorban az általuk megélt, tapasztalt közbiztonság érdekli, vagyis az, hogy személyüket, otthonukat, gépkocsijukat és értékeiket biztonságban tudják. Valamennyiünk jól felfogott érdeke, hogy megakadályozzuk a bûnözés terjedését. Ennek érdekében a legfontosabb feladatunknak tartjuk a bûnmegelôzés javítását, az önkormányzatokkal és a lakossággal való összefogást. Jól segíti a bûnmegelôzést a rendôrkapitányságaink és egyes rendôrôrseink ügyeletére telepített vagyonvédelmi rendszer, amelyet közterületi videokamerás megfigyelôrendszer támogat Szombathelyen, Sárváron, Celldömölkön és Körmenden. A megye jelentôs kül- és belföldi idegenforgalmat bonyolít le, amelynek hatása van természetesen a közbiztonsági helyzetünkre is. A nyári idegenforgalmi idény biztosítására különös gonddal készülünk fel. A legnagyobb idegenforgalmat lebonyolító Bükfürdô területén gyakorló ôrsöt mûködtetünk és a többi területen is fokoztuk a rendôri aktivitást. Mindezek eredményeként a külföldiek sérelmére elkövetett bûncselekmények száma jelentôsen csökkent. Kiemelt feladatként kezeljük a megyénkbe érkezô vendégek tájékoztatását a nálunk jellemzô bûnelkövetési módokról, a védekezés lehetôségeirôl. Saját készítésû propagandaanyagainkat a strandokon, határátkelôhelyeken, kempingekben, utazási irodákban, valamint a járôrszolgálatot ellátó kollégák segítségével terjesztjük.

Kérjük, keresse ezeket, és fogadja meg leírt tanácsainkat! Legyen óvatos, mert a bûnözôk minden alkalmat kihasználnak, az óvatosság pedig mindig a legjobb védelem a bûncselekmények ellen, ráadásul pénzbe sem kerül. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ön nyugodtan pihenhessen és kellemetlen élmények nélkül térhessen haza. Ha mégis megtörténik a baj és rendôri segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal egyenruhás rendôreinkhez, vagy telefonon hívja a 107-es segélyhívót, ahol kollégáink a nap 24 órájában fogadják hívásaikat, felvilágosítást adnak, és megteszik a szükséges intézkedéseket.

A rendôrség bûnmegelôzési szolgálatának tapasztalatai szerint a leghatékonyabb megelôzés, ha az állampolgárok maguk is cselekednek vagyonbiztonságuk érdekében. Segítségül néhány jó tanácsot ajánlunk tisztelt Olvasónk figyelmébe: – Különös figyelmet fordítson értékeinek védelmére a nagy forgalmú helyeken (bevásárlóközpontoknál, piacon, vásárokon....) – Csak annyi készpénzt tartson magánál, amennyi a tervezett bevásárláshoz szükséges. – Pénzt mindig hivatalos váltóhelyen váltson. – Mindig testközelben hordja táskáját és pénztárcáját soha ne tegye a bevásárlókosár tetejére. – Férfiaknál ajánlatos az irattárcát a belsô zsebben hordani, esetleg övtáskát használni. – Ha váratlan, szokatlan nyomást, lökést érez a testén, gyanakodjon, mivel ez egy esetleges zsebtolvajlás elôkészítését is jelentheti.

139

KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK Ha ilyet tapasztal, akkor ellenôrizze értékeit, jól nézzen körül és figyelje meg az Ön közelében lévô személyeket, hogy a késôbbi rendôri eljárást jó személyleírással segíteni tudja. – A személyes iratait és a gépjármû okmányait, valamint a tartalékkulcsot soha ne hagyja a gépkocsiban. – Ne hagyjon értékes poggyászt, videokamerát, fényképezôgépet, mobiltelefont, értékes ruhanemût az utastérben. – Lehetôség szerint ôrzött parkolóban állítsa le autóját. – Mindig zárja be az ajtókat, a csomagtartót, az ablakokat húzza fel, és ellenôrizze a bezárt állapotot. A Vas Megyei Balesetmegelôzési Bizottság értékelése szerint a megye közlekedésbiztonsági helyzete kiegyensúlyozott. Fôútvonalaink jellemzôje a viszonylag kicsi burkolatszélesség. A lakott területeken az átkelési szakaszok jelentôs hosszal rendelkeznek, óvatos megközelítést igényelnek. A közút–vasútvonal keresztezôdéseknél kevés a külön szintû megoldás, ugyanakkor biztosítás nélküli átjáró nincs. Megyénk sajátossága a kerékpáros közlekedés viszonylag magas részaránya a városok belterületein és a vonzáskörzeteiben. A balesetek megelôzése érdekében kérjük a megyénkbe érkezôket, hogy közlekedjenek higgadtan, mûködjenek együtt a közlekedô partnerekkel, legyenek udvariasak, mindig használják a biztonsági öveket és a világítást, soha ne vezessenek alkoholos állapotban és ne lépjék túl a megengedett sebességet.

Ha megszívlelik tanácsainkat, konfliktusmentesen érhetik el úticéljukat, felhôtlenül élvezhetik a nyaralás, kirándulás örömeit. Ne feledjék: Mindenkit hazavárnak! Vas Megyei Rendôr-fôkapitányság

140

RENDÔRÔRSÖK, KAPITÁNYSÁGOK

HATÁRÁTKELÔK MAGYAR–SZLOVÉN HATÁRON

BÜK Rendôrôrs Eötvös u. 4. Tel.: 94/358-020 CELLDÖMÖLK Rendôrkapitányság Koptik Odó u. 7. Tel.: 95/521-020, 420-073 CSEPREG Rendôrség Körzeti Megbízott Iroda Széchenyi tér 27. Tel.: 94/365-002 KÖRMEND Rendôrség Hunyadi János u. 9. Tel.: 94/410-023, 410-024 Ügyelet: 94/410-026, 414-245 KÔSZEG Rendôrkapitányság Rómer Flóris u. 8. Tel.: 94/360-101 SÁRVÁR Rendôrkapitányság Ady Endre u. 3–5. Tel.: 95/520-033 Ügyelet: 95/320-579 SZENTGOTTHÁRD Rendôrôrs Kossuth L. u. 6. Tel.: 94/380-002 SZOMBATHELY Vas Megyei Rendôr-fôkapitányság Petôfi S. u. 1/c Tel.: 94/521-011

Városi Rendôrkapitányság Petôfi S. u. 1/b Tel.: 94/520-011 VASVÁR Rendôrôrs, Alkotmány u. 5. Tel.: 94/370-119

Bajánsenye–Hódos Nyitva: éjjel-nappal, (közúti) nemzetközi személyforgalom Tel.: 94/444-014 Felsôszölnök–Martinje Nyitva: 8–20 óra, (közúti) munkaszüneti napon 8–02 óra magyar–szlovén személyforgalom, (kivéve autóbusz) Tel.: 94/380-156 Magyarszombatfa–Prosenjakovci Nyitva: 8–16 óra, (közúti) magyar–szlovén személyforgalom (kivéve autóbusz) Tel.: 60/437-295

MAGYAR–OSZTRÁK HATÁRON Bucsu–Schachendorf Nyitva: éjjel-nappal, (közúti) nemzetközi áru- és személyforgalom Tel.: 94/352-013 Bozsok–Rechnitz Nyitva: 6–22 óra, (közúti) magyar–Eu-állampolgárok részére, személyforgalom Tel.: 94/361-427 Kôszeg–Rattersdorf Nyitva: éjjel-nappal, (közúti) nemzetközi áru- és személyforgalom Tel.: 94/360-145 Szentgotthárd–Heiligenkreutz Nyitva: éjjel-nappal, (közúti) nemzetközi áru- és személyforgalom Tel.: 94/380-888 Fax: 94/380-881 Szentgotthárd–Jennersdorf Nyitva: éjjel-nappal, (vasút) nemzetközi áru- és személyforgalom Tel.: 94/380-043 Fax: 94/380-156 Szentpéterfa–Eberau Nyitva: 6–22 óra, (közúti) magyar–EU-állampolgárok részére, személyforgalom Tel.: 94/327-180

KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK KÓRHÁZAK, RENDELÔINTÉZETEK, ÜGYELETEK BÜK Orvosi rendelô, ügyelet Körzeti rendelô, 1. sz. rendelô Eötvös u. 8. Tel.: 94/358-048 CELLDÖMÖLK Városi Kórház-Rendelôintézet Nagy Sándor tér 3. Tel.: 95/420-004 Ügyelet Széchenyi u. 5. Tel.: 95/423-742 CSEPREG Orvosi rendelô Kossuth L. u. 1. Tel.: 94/365-448 KÖRMEND Dr. Batthyány Strattmann László Kórház, Szakorvosi Rendelôintézet Munkácsy M. u. 1. Tel.: 94/410-200 Orvosi rendelô, ügyelet Szakorvosi rendelô Munkácsy M. u. 1. Tel.: 94/410-200 KÔSZEG Központi orvosi ügyelet Munkácsy M. u. 17. Tel.: 94/360-178 Központi gyermek orvosi ügyelet Jurisics M. tér 5. Tel.: 94/360-148 SÁRVÁR Kórház-Rendelôintézet Rákóczi u. 30. Tel.: 95/320-011 Központi Orvosi Rendelô Kossuth L. tér 5. Tel.: 95/320-174, 320-175

Vas Megyei Markusovszky Kórház Markusovszky L. u. 3. Tel.: 94/311-542 KÖJÁL (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) Szombathely, Sugár út 9. Tel.: 94/314-443, 313-387 Éjszakai orvosi ügyeletek: Felnôtt Wesselényi M. u. 4. Tel.: 94/311-100 Gyermek Wesselényi M. u. 4. Tel.: 94/313-340 VASVÁR Körzeti rendelô, Központi orvosi ügyelet, Gyermekorvosi rendelô Szentmihályfalvi u. 2. Tel.: 94/370-135

Magas hôfokon a rák ellen! Tumorterápia elektrohypertermiával Daganatos betegségek, áttétek, mellrákok és helyi recidivák hatékony kezelése a komplex onkoterápia részeként

GYÓGYSZERTÁRAK

Kiserdô Poliklinika BÜK Gyógyszertár (Sanitas) Eötvös u. 6. Tel.: 94/358-553 CELLDÖMÖLK Kiscelli Patika Kossuth L. u. 12. Tel.: 95/420-169 Tel./fax: 95/421-816 CSEPREG Gyógyszertár 6/13. Kossuth L. u. 12. Tel.: 94/365-022 KÖRMEND Elixir Patika Dózsa Gy. u. 1. Tel.: 94/410-160 Paracelsus Gyógyszertár Rákóczi F. u. 5. Tel.: 94/410-012

1163 Budapest Cziráki u. 26–32. Tel.: 1/403-9185, fax: 403-9186 E-mail: [email protected]

6/31. Sz. Gyógyszertár Alkotmány u. 4. Tel.: 95/320-074 SZENTGOTTHÁRD Szent István Gyógyszertár Széll Kálmán tér 6. Tel.: 94/380-034

SZENTGOTTHÁRD Vas Megyei Rehabilitációs Kórház Hunyadi u. 31. Tel.: 94/380-120 Szakorvosi rendelô Hunyadi u. 16. Tel.: 94/380-353

KÔSZEG Küttel Gyógyszertár Kossuth L. u. 12–14. Tel.: 94/360-066 Szerecsen Gyógyszertár Rákóczi u. 19. Tel./fax: 94/362-168

SZOMBATHELY Isis Gyógyszertár Rákóczi F. u. 1. Tel.: 94/322-123 Kígyó Gyógyszertár Fô tér 31. Tel.: 94/312-583 Szentlélek Gyógyszertár Fô tér 9. Tel.: 94/312-466, 342-020 Vasi Szent Márton Gyógyszertár Szent Márton u. 18. Tel.: 94/318-438, 342-388

SZOMBATHELY Szakorvosi Rendelôintézet Március 15. tér 3. Tel.: 94/312-365, 314-182

SÁRVÁR Megváltó Gyógyszertár Kossuth Lajos tér 7. Tel.: 95/320-106

VASVÁR Szentháromság Gyógyszertár Szentmihályfalvi u. 8. Tel.: 94/370-088

141

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK PÉNZINTÉZETEK, BANKAUTOMATÁK BÜK

Budapest Bank Büki Fiók Kossuth L. u. 125. Postacím 9737 Pf. 21 Tel.: 94/ 359-560 Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Büki Fiók Kossuth L. u. 1–3. Tel.: 94/358-491

KÔSZEG

ABN-AMRO (Magyar) Bank Kôszegi Fiók Kossuth L. u. 16. Tel.: 94/360-916 Erste Bank Hungary Rt. Kôszegi Fiók Rákóczi F. u. 1. Tel.: 94/360-102 Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Kôszegi Fiók Kossuth L. u. 8. Tel.: 94/360-118

CELLDÖMÖLK SÁRVÁR

ABN-AMRO (Magyar) Bank Rt. Celldömölki Fiók Dr. Géfin tér 13. Tel.: 95/420-463 Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Celldömölki Fiók Kossuth L. u. 18. Tel.: 95/420-043 CSEPREG

Csepreg és Vidéke Takarékszövetkezet Széchenyi tér 4. Tel.: 94/365-036, 365-936 KÖRMEND

ABN-AMRO (Magyar) Bank Körmendi Fiók Szabadság tér 8. Tel.: 94/410-465

ABN-AMRO (Magyar) Bank Rt. Sárvári Fiók Batthyány u. 1. Tel.: 95/320-872 Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Várkerület u. 3. Tel.: 95/320-229 Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Sárvári Fiók Batthyány L. u. 2. Tel.: 95/320-450 SZENTGOTTHÁRD

Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Szentgotthárdi Fiók Mártírok út 2. Tel.: 94/380-069

Bank Austria Creditanstalt Kôszegi ú. 30–32. Tel.: 94/515-000 BA/CA Telefon-Bank: (06-1) 301-20-40 Budapest Bank Szombathelyi Fiók Kôszegi u. 3/A Postacím 9701 Pf. 29 Tel.: 94/513-820 CIB BANK Szombathelyi Fiók Petôfi S. u. 41. Tel.: 94/340-531 Inter-Európa Bank Rt. Szombathelyi Területi Fiók Uránia udvar 4. Tel.: 94/330-888 Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Kôszegi u. 10.; Pf. 23 Tel.: 94/325-808 Konzumbank Rt. Kisfaludy S. u. 17. Tel.: 94/325-666 Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Széll K. u. 3–5.; Pf. 163 Tel.: 94/341-021 Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Szombathelyi Igazgatóság Bejczy u. 1–3. Tel.: 94/314-230 Raiffeisen Bank Szombathelyi Fiók Fô tér 29. Tel.: 94/340-900 VASVÁR

SZOMBATHELY

Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Körmendi Fiók Vida J. u. 2. Tel.: 94/410-440

142

ABN-AMRO (Magyar) Bank Szombathelyi Fiók Széll Kálmán u. 20. Tel.: 94/314-440

Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Vasvári Fiók Alkotmány u. 2. Tel.: 370-144

KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK INFORMÁCIÓK AUTÓSOKNAK Autóklub, segélyhelyek Magyar Autóklub Információs Iroda Tel.: 94/314-144 Magyar Autóklub Mûszaki Állomás Szombathely, Lipp V. u. 9. Tel.: 94/314-754 Segélyszolgálat: 188 Gépjármûszervizek HORVÁTH F. Autószerviz Szombathely Fraknó u. 5. Tel.: 94/314-379 KIPUFOGÓSZERVIZ Dify Bt. Szombathely, Zanati út 4. Tel.: 94/311-156 Lökhárító-Szerviz Szombathely, Kárpáti K. u. 24. Tel.: 30/9892-712, 60/377-349 Némethy és Társa Bt. Diesel adagolójavítás Szombathely, Vépi u. 29. Tel.: 60/376-839 Gépkocsi márkakereskedések és szervizek Alfa Romeo Savaria 2000 Autó Kft. Szombathely, Puskás T. u. 1. Tel./fax: 94/336-859 Autó Baumgartner Renault Márkakereskedés Szerviz Szombathely, Csaba út 10. Tel./fax: 94/331-258 AUTÓFÓKUSZ Kft. Toyota

144

Szombathely, Kôszegi út Tel.: 94/317-451, Tel./fax: 94/317-449 Citroën Gerencsér Kft. Szombathely, Körmendi u. 54. Tel.: 94/325-315 Szerviz: Tel.: 94/513-042 Csillag Autóház Kft. Opel Szombathely, Csaba u. 13. Tel.: 94/330-200; Fax: 94/330-170 D.K.M. Autóház Kft. Daewoo, Daihatsu Márkakereskedés, Szerviz Szombathely, Vasút u. 13. Tel.: 94/312-784 FIAT Savaria 2000 Autó Kft. Szombathely, Puskás T. u. 1. Tel./fax: (94) 336-859 Ford Strauss Autószalon Kft. Szombathely, Zanati út 58. Tel.: 94/512-860 Honda BAGI Márkakereskedés és Szerviz Szombathely, Rumi u. 237. Tel./fax: 94/323-674 Mazda Quadrota Szombathely, Vörösmarty u. 9. Tel.: 94/325-678 Mercedes-Benz MB-Savaria Kft. Szombathely, Zanati u. 30/a. Tel.: 94/310-639, 510-700 Fax: 94/336-966 Mitsubishi Krepli Szombathely, Zanati u. 27. Tel.: 94/512-530; Fax: 94/512-532 Nissan Magyar Szombathely, Zanati u. 27/A. Tel./fax: 94/313-983

Leier & Co. Kft. 9500 Celldömölk, Nemesdömölki út 15. Tel./fax: 95/420-317

Márkakereskedés és Szerviz Új személyautók és haszongépjármûvek értékesítése Teljes körû szervizszolgáltatás Gépjármûvek futó- és nagyjavítása Környezetvédelmi felülvizsgálat Eredeti gyári alkatrészek forgalmazása Fényezô fülkében részleges és teljes fényezés STANDOX festékkel

HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ kárfelvételi helye

AUTÓMENTÉS éjjel-nappal Mobil: 20/9457-016 Peugeot Leonis Kft. Szombathely, Körmendi út 98. Tel./fax: 94/331-364; Fax: 94/340-340 SEAT Márkakereskedés Szombathely, Zanati u. 4. Tel.: 94/331-401, 512-201, 512-229 Fax: 94/331-402 Sipos Autóház Kft. Suzuki Szombathely, Zanati út 48. Tel.: 94/512-770 VÉGH AUTÓHÁZ Kft. Skoda, Volkswagen csoport Szombathely, Rumi u. 157. Tel.: 94/317-546; Tel./fax: 94/325-456 Volkswagen Vörös Szerviz Kft. Szombathely, Pálya u. 3. Tel.: 94/512-200, Fax: 326-726

MÁV INFORMÁCIÓK

UTAZZON OLCSÓBBAN! CSOPORTOS KEDVEZMÉNYEK: Az óvoda által kiállított bejelentés alapján a legalább 10 fôbôl álló óvodás csoport minden tagja, és 10 gyermekenként 2 fô kísérô 2. kocsiosztályon 90%-os kedvezményben részesül. A 10 éven aluli gyermekek legalább 6 fôs csoportja és 10 gyermekenként 2 fô kísérô a csoportos utazás szervezôje által kiállított bejelentés alapján 67,5%-os kedvezményt vehet igénybe. A nappali tagozatos diákok csoportos utazása esetén a csoportos utazás szervezôje által kiállított bejelentés alapján a diákok 67,5%-os, 10 diákonként 1 fô kísérô 50%-os kedvezményben részesül. Szervezett utazás keretén belül 10–19 fô 33%-os, 20 fô felett 50%-os kedvezményt vehetnek igénybe kétpéldányos írásos bejelentés alapján. TANULÓK KEDVEZMÉNYEI: Érvényes diákigazolvánnyal rendelkezôk: Nappali és esti tagozatos diákok korlátlan számú 67,5%-os menetjegyet vásárolhatnak. Levelezô tagozatos tanulók a lakóhely és az iskola, illetve a gyakorlati oktatás székhelye között 67,5%-os kedvezményre jogosultak. Nappali és esti tagozaton tanulók és óvodások rendszeres iskolába (óvodába) járásra a lakóhely és a tanintézet között tanuló havi jegyet válthatnak. 26 ÉVEN ALULI FIATALOK KEDVEZMÉNYE: Belföldön magyar állampolgárok korlátlan számú és viszonylatú (kivétel a lakóhely és a munkahely között) 33%-os mérséklésû menetjegyet vásárolhatnak személyi igazolvány alapján. CSALÁDI KEDVEZMÉNYEK: Három vagy több saját gyermekkel utazó család tagjai 2. kocsiosztályon 90%-os mérséklésû menetjegyet vásárolhatnak. Ugyancsak 90%-os kedvezményt vehet igénybe a 4, egy családhoz tartozó gyermek, ha önállóan utazik. Két 18 éven aluli gyermekkel utazó egy vagy két kísérô 33%-os kedvezményt vehet igénybe. SZOMBATHELY Tel.: 94/312-050, KÖRMEND Tel.: 94/410-211, SZENTGOTTHÁRD Tel.: 94/380-334, KÔSZEG Tel.: 94/360-053, BÜK Tel.: 94/358-045, SÁRVÁR Tel.: 95/320-058, CELLDÖMÖLK Tel.: 95/420-126

SEGÍTÜNK UTAZÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSÉBEN! Úti céljának ismeretében megtervezzük Ön és családja, vagy akár egy nagyobb létszámú csoport utazási lehetôségeit, elkészítjük személyre szabott útvonaltervét. Felvilágosítást adunk igénybe vehetô kedvezményeinkrôl, biztosítva legkedvezôbb utazását. Többnapos kirándulás esetén segítséget nyújtunk vasúti szálláslehetôségeink felkínálásával. Biciklis csoportok részére tájékoztatást adunk kerékpárszállító vonataink közlekedésérôl. MINDEZ ÖNNEK CSAK EGY TELEFONJÁBA KERÜL! HA AJÁNLATUNK FELKELTETTE ÉRDEKLÔDÉSÉT HÍVJON BENNÜNKET! SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJAINKBAN MUNKATÁRSAINK VÁRJÁK JELENTKEZÉSÉT: SZOMBATHELY, Széll K u. 2. Tel.: (94) 311-420/13-93, (30) 9847-144 CELLDÖMÖLK, Vasútállomás. Tel: (30) 9847-145 MÁV RT. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZAKIGAZGATÓSÁG TERÜLETI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI OSZTÁLY 9700 SZOMBATHELY, SZÉLL K. U. 2. TEL./FAX: 94/314-774 Menetjegyét belföldi- és nemzetközi utazásaihoz egy helyen megválthatja menetjegyirodánkban és nemzetközi pénztárunkban: SZOMBATHELY, Király u. 10/a. Tel.: (94) 311-420/19-57 Nyitva: hétfôtôl péntekig: 8–17-ig, szombaton: 8–12-ig. SZOMBATHELY, Vasútállomás. Tel.: (94) 311-420/13-54 Nyitva: hétfôtôl péntekig: 6.30–18-ig, szombaton: 6.30–16.30-ig.

InterCity Gyorsaság – Megbízhatóság – Kényelem a síneken A MÁV Rt. InterCity hálózata az ország harminchat városa és a fôváros között biztosít kultúrált és pontos eljutási lehetôséget utasai számára. Az utazási feltételek megkönnyítése érdekében InterCity járatainknál telefonos jegyrendeléssel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Információ, valamint InterCity jegyek telefonos elôrendelése: Szombathelyen a 94/312-050-es telefonszámon.

KELLEMES UTAZÁST KÍVÁN ÖNÖKNEK A MÁV RT.

Kell a vasút Európában!

GYÓGYFÜRDÔK, STRANDOK

A megye természeti adottságai közül kiemelkedô jelentôsége van a felszín alatti termál- és gyógyvizeknek. A 400 millió m2 hévízkészlet és a feltárásuk szempontjából kedvezô geológiai viszonyok hosszú idôre lehetôvé teszik a ma is számottevô gyógyturizmus további fejlesztését. Bükfürdô, Sárvár, Szombathely, Vasvár, Borgáta és Mesteri fürdôi több százezer vendéget fogadnak évente. E fürdôk infrastrukturális ellátottsága, szolgáltatásainak mennyisége különbözô ugyan, de egyforma az a barátságos vendégszeretet, amellyel várják a gyógyulni és pihenni vágyókat. GYÓGYFÜRDÔK FÜRDÔK, STRANDOK BÜK – GYÓGYFÜRDÔ Az ország egyik legfontosabb gyógyászati és idegenforgalmi centruma Bükfürdô. A Bük község közelében lévô 34 hektáros parkosított területen minden fürdôzési igényt kielégítô fürdôcentrum mûködik. A számos fedett és nyitott gyógyvizes medence mellett különféle méretû, vízhôfokú és vízösszetételû medencék sora áll a vendégek rendelkezésére. Igénybe vehetô többféle gyógyszolgáltatás (gyógytorna, masszázs, pakolás, gyógykúra stb.), fizioterápiás intézet, rekreációs park, sportlétesítmény és természetesen számtalan étterem, vendéglô és mindenféle kategóriájú szálláshely.

bántalmak kivételével valamennyi mozgásszervi betegség kezelésére alkalmas, de általános frissítô és keringésjavító hatása is van. BÜKI GYÓGYFÜRDÔ RT.

kötött izomlazító fürdetésére, gyulladásos folyamatú mozgásszervi megbetegedések gyógykezelésére. A termálfürdô 2 fedett és 3 nyitott medencéje és a szolgáltatások széles köre várja a felüdülésre vágyókat.

Termál krt. 2. Tel.: 94/359-539 Gyógyfürdô-szolgáltatás Tel.: 94/358-660 január 1.–március 31.: 8–17-ig április 1.–április 30.: 8–18-ig május 1.–szeptember 30.: 8–19-ig október 1.–december 31.: 8–17-ig

VÁROSI GYÓGYFÜRDÔ ÉS KEMPING Vadkert u. 1. Tel./fax: 95/320-228, 320-292 A fürdô telefonszáma: 95/326-912 A nyitva tartás rugalmas, de 8.30-tól 18 óráig egész évben nyitva van.

SÁRVÁR – GYÓGYFÜRDÔ

SZOMBATHELY

Sárváron 1000 m mélységben 44 °C-os hômérsékletû termálvizet tártak fel, amely Ca és HCO3 tartalmú hévíz, kevés jód és fluortartalommal. Nagyon magas a sótartalma, de ennek ellenére igen lágy víz, nagyfokú oldóképességgel, CO2 és NH4 tartalommal. Az elvégzett vizsgálatok szerint a víz kiválóan alkalmas a mûtét utáni rehabilitációs kezelésekre, sportolók edzés utáni, gyúrással egybe-

A szombathelyi termálfürdô a fedett uszodával együtt üzemel. Az 5 hektáros parkosított területen 500 m2-es nyitott medencében 34–38 °C hômérsékletû alkáliákat is tartalmazó kalcium és magnézium-hidrogénkarbonátos, nagy sókoncentrációjú hévíz várja a fürdôvendégeket. A víz elsôsorban mozgásszervi betegségek és bizonyos nôgyógyászati problémák kezelésére alkalmas. FEDETT USZODA ÉS TERMÁLFÜRDÔ Bartók B. krt. 41. Tel./fax: 314-336 Nyitva tartás: hétfô: 13.30–20.00 kedd–péntek: 5.30–20.00 szo. vasár- és ünnepnap: 9–18.00

Az 1282 m mélységbôl feltörô 58 °C-os gyógyvíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, vagy földes-meszes vizek csoportjába tartozik és a heveny gyulladásos ízületi

148

TÓFÜRDÔ Kenderesi u. Tel.: 94/314-767, 313-232 A Tófürdô és a mellette lévô mûjég-

GYÓGYFÜRDÔK, STRANDOK pálya szezonálisan mûködik. (Érdeklôdni a 94/314-767-es vagy 313-232-es telefonszámon lehet.)

Két medence áll a fürdôzôk rendelkezésére. A víz elsôsorban reumatikus és más mozgásszervi betegségekre kedvezô hatású.

BORGÁTA

VADÁSA TÓ Az Ôrség kiemelt turisztikai jelentôsége, a szállás- és vendéglátóhelyek nagy száma tette kedveltté a Hegyhátszentjakab határában lévô tavat.

TERMÁLFÜRDÔ

Borgáta-fürdô a 220 m magas Kissomlyó hegy lábánál fekszik, és a 750 m-es talpmélységû kútból feltörô 47 °C-os termálvízre alapozódott. A víz oldott sótartalma 800 mg/l és fôleg mozgásszervi megbetegedésekre valamint mûtéti utókezelésekre ajánlott.

A termálfürdô területén jelenleg három nyitott medence szolgálja a gyógyulni és üdülni vágyókat. Étterem, üzletek, camping elégíti ki a vendégek egyéb igényeit.

Mesteri Termál Kft. Kossuth L. u. 49. Tel.: 95/445-053 Nyitva tartás: május–szeptember: 9–18 óráig, június–augusztus: 8–19 óráig VASVÁR – SZENTKÚTFÜRDÔ A vasvári Szentkút-fürdô 30–35 °C-os vize kis sókoncentrációjú, nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos hévíz, amelynek metakovasav-tartalma is jelentékeny. Elsôsorban mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. Zöldövezeti környezetben 200 m2-es nyitott medence, valamint masszázs, büfé és szálláshely áll az ide látogató vendégek rendelkezésére.

GERSEKARÁTI TÓ Fürdôzésre, vízisportokra és horgászatra alkalmas tó. Az itt igénybe vehetô szolgáltatások dinamikus fejlesztése még folyamatban van.

TERMÁLFÜRDÔ ÉS KEMPING (Borgáta Forrás Bt.) Fürdô u. 1. Tel.: 95/473-011 Nyitva tartás: május 1.–június 1.: 9–17 óráig, június 1.–augusztus 25.: 8.30–19 óráig, augusztus 26.–október 15.: 8.30–17 óráig. MESTERI – TERMÁLFÜRDÔ

Mesteri termálfürdôje a 291 m magas Ság hegy lábánál fekszik.

TERMÁLFÜRDÔ ÉS KEMPING Járdányi u. Tel.: 94/371-604 Nyitva: május–szeptember; 10–19-ig. Természetes vizek: DÖRÖSKEI TÓ A Vasi-Hegyháton, Döröske község határában, borospincék szomszédságában elterülô kis tavacska, amely a nyugodt fürdôzésre vágyóknak ajánlható.

SZAJKI TAVAK Igazi horgászparadicsom, mely jó színvonalon biztosítja a nyugodt pihenés, gondtalan fürdôzés és egyéb szórakozások lehetôségét is.

149

BÜKI GYÓGYFÜRDÔ RT. H - 9740 Bükfürdô, Termál krt. 2. Tel.: +36 06 94 358-022 Fax: +36 06 94 358-023 E-mail: [email protected] http://www.gyogyfurdo-buk.hu

GYÓGYULÁS – FÜRDÔZÉS – PIHENÉS AZ ALPOKALJÁN A Büki Gyógyfürdô Nyugat-Magyarország legismertebb és legkedveltebb gyógyfürdôje JAVASOLJUK: – mozgásszervi betegségekre – izületi bántalmakra – emésztôszervi probémákra – légúti megbetegedésekre – keringési rendellenességekre – rehabilitációkra

SZOLGÁLTATÁSOK: gyógykúrák, szakorvosi rendelés, gyógymedencék, strandmedence, úszómedence, orvosi masszázs, reflex masszázs, gyógykrém masszázs, víz alatti sugármasszázs, súlyfürdô, pezsgôkádfürdô, lábápolás, szolárium, szauna, lézerterápia, gyógykozmetikai termékek

FIZIOTERÁPIÁS INTÉZET: – elektroterápia – hydroterápia – balneoterápia – lézerterápia – mechanoterápia – fogászati szakrendelés

REKREÁCIÓS PARK THERMÁL CAMPING (Közvetlen kapcsolat a fürdôvel!) KONFERENCIA- ÉS SZABADIDÔKÖZPONT

Igényes szolgáltatásokkal a pihenni vágyóknak! Egész évben szeretettel várjuk vendégeinket!

AKTÍV PIHENÉS

Egészséges és friss levegô, kellemes éghajlat, magas hegyek, szûk völgyek és szurdokok, szelíd, lankás dombhátak, békés síkvidéki területek. Tiszta vizû források, csörgedezô patakok, egy igazi nagy folyó, természetes és mesterséges tavak sora. A rendkívül változatos vasi táj soksok élménnyel gazdagítja a természetjárás, a kerékpározás, a horgászat, a vadászat, a vízisportok és a lovaglás szerelmeseit. A szabadidôs tevékenységekre épülô szolgáltatások száma szépen gyarapszik, színvonala sokrétû, áraik a magyar vendég számára is elérhetôek. Természetjáró turizmus Vas megyében Vas megye viszonylag fejlett jelzett úthálózattal rendelkezik. A gyalogos turizmus és a jelzett utak tekintetében három „gócpontot” különíthetünk el. A legsûrûbb az úthálózat a Kôszegi-hegységben. Itt fordul meg a legtöbb gyalogos turista. Szintén nagyon jól jelzettek az Ôrség és a Vendvidék ösvényei. Harmadikként Vasvár és a Hegyhát turistaútjait kell említenünk, amelyet ma már kezdenek felfedezni a túrák kedvelôi.

A megyén végighalad a két nagy magyarországi túramozgalom az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala. A túrák szervezôje a Magyar Természetbarát Szövetség Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 31. Levelezési cím: 1396 Budapest, Pf. 483. Telefon: 06-1/311-2467. Itt szerezhetôk be a teljesítéshez szükséges igazolófüzetek is. • Az Országos Kéktúra az Írott-kôtôl indul és Kôszegen, Tömördön, Szelestén keresztül vezet Sárvárra. Sárvárról a Kemenesháton és a Farkaserdôn áthaladva hagyja el a megyét. Vasi szakasza körülbelül 115 kilométer. • A Dél-Dunántúli Kéktúra is az Írott-kôtôl indul. Érinti Bozsokot, majd Jákot. A Rábát Molnaszecsôd-

nél keresztezi. Innen a Hegyhát nyugati felén vezet végig, majd az Ôrség legszebb tájain vág keresztül és Göcsej irányában hagyja el a megyét.

A három kisebb jelvényszerzô túramozgalom közül kettôt a Hegyek Vándorai Turista Egyesület szervez 1182 Budapest, Kétújfalu u. 161/b. • A Szent Imre Vándorút Szentgotthárd és Magyarnádalja között közvetlenül az osztrák határ mellett, korábban elzárt területeken vezet végig. (Érinti többek között a Szent Imre-templomot és Nemesmedvest is). • Az Ôrvidék turistája túramozgalom teljesítôinek végig kell járniuk a Zalalövôtôl Felsôszölnökig vezetô piros jelzésû és a Nagyrákostól Gödörházáig vezetô zöld jelzésû utakat. A gyalogtúrák mellett fel kell keresniük az Ôrség legjelentôsebb mûemléki látnivalóit is. • A Hegyhát turistája túramozgalom résztvevôinek a Hegyhát Vasvár körüli részét kell bejárniuk, érintve a Jeli Arborétumot, az oszkói régi pincéket, Gyôrvárt és a vasvári Szentkút búcsújáróhelyet. Igazoló füzet a következô címen szerezhetô be: Benke Tibor 9800 Vasvár, Nagyköveshegy u. 6.

Az egyre népszerûbb teljesítménytúrák közül az alábbiakat rendezik meg rendszeresen: • Április elején a Kemenes 60 és a Berzsenyi 30 (a Kemeneshát és a Kemenesalja területén).

Szervezô: Alpokalja Turista Klub Szombathely, Ady tér 5. Tel.: 94/312-535 • Május második hétvégéjén: az Ôrség 50 és az Ôrség 30. Szervezô: Teljesítménytúrázók Társasága – Budapest, Léva u. 9. • Szeptember harmadik hétvégéjén: a Hegyhát 50 és a Hegyhát 30. Szervezô: Polgármesteri Hivatal Vasvár – Tel.: 94/572-010. • Október harmadik hétvégéjén: az Írott-kô 70 és az Írott-kô 35. Szervezô: Thirring Gusztáv Természetbarát Egyesület Szombathely, Ady tér 5. Tel.: 94/312-535. Természetjáró egyesületek

Alpokalja Turista Klub Szombathely, Ady tér 5. Tel.: 94/312-535 Barangolók Természetbarát Sportegyesület Szombathely, Pázmány P. krt. 23. Chernel István Természetbarát Egyesület Kôszeg, Arborétum u. 2. Tel.: 94/362-676 Magyarországi Kárpát Egyesület Irott-kô Osztálya Kôszeg, Hunyadi u. 25. Tájak Korok Múzeumok Egyesület Szombathelyi Tagcsoportja Szombathely, Ady tér 5. Tel.: 94/312-535 Thirring Gusztáv Természetbarát Egyesület Szombathely, Ady tér 5. Tel.: 94/312-535

151

AKTÍV PIHENÉS

Vas Megyei Természetbarát Bizottság Szombathely, Markusovszky u. 6. Tel.: 94/312-498 (Vas Megyei Sportigazgatóság) Vasvári Sportegyesület Természetjáró Szakosztálya Érdeklôdni: Varga Jenô 9800 Vasvár, Ady u. 1. KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK VAS MEGYÉBEN A megye területén az elmúlt években két kerékpáros túrautat is létrehoztak illetve kijelöltek: Az Írott-kô kerékpárút Kôszegrôl indul és a Pogányokon át Cákot érintve Velembe vezet, majd onnan tovább Bucsu községbe. Az útvonal – neve ellenére – közelébe sem megy az írott-kôi kilátónak, hiszen a Kôszeg-hegyalján halad végig. Néhány szakasza nem aszfaltozott, hanem „javított talajú út”. Bucsuból a kisforgalmú ún. „régi szombathelyi” úton érhetjük el a vasi megyeszékhelyet. Kôszegtôl Szombathelyig a táv kb. 25 km. Ha Bucsuból nem akarunk Szombathelyre kerekezni, tovább mehetünk a Vashegy irányába is. Utunk egy rövid szakaszon érinti a határátkelôhöz vezetô 89-es utat, majd Nardán és Felsôcsatáron át közelíti meg a vörösboráról nevezetes Vashegyet. A Vashegyi kerékpárúton Vaskeresztesen, Horvátlövôn át a határ mentén Pornóapátiig mehetünk. Onnan Nárain keresztül térhetünk vissza Szombathelyre. Választhatunk egy kicsit hosszabb utat is, ha Náraiból kitérôt teszünk Jákra és onnan Újperinten át kerekezünk Szombathelyre. Annak ellenére, hogy egyelôre nincsenek kijelölt kerékpárutak az Ôrségben mégis egyre gyakrabban lehet találkozni kerékpáros túrázókkal. Térkép segítségével mindenki maga állíthatja össze az erônlétének megfelelô kerékpáros túraprogram-

152

ját. Bármelyik településen is van a túra szállása, kb. 40–60 kilométeres körtúra során a legfontosabb látnivalók felkereshetôk. VÍZITÚRÁK A Rába Szentgotthárd és Nick közötti szakasza kiválóan alkalmas vízitúrázásra. A Sárvárig tartó szakasz kifejezetten vadvízi jellegû, csak gyakorlottabbaknak ajánlható. Bôvebb információ az Arrabo Szabadidôsport Egyesülettôl szerezhetô (Szombathely, Malom u. 8. Tel.: 94/323-135). LOVAGLÁSI LEHETÔSÉGEK

Danubius Beta Hotel Ablánc Acsád – Bük között Tel./fax: 94/355-130

Wagner Lovaspanzió Alsóújlak, Kám és Vasvár között Tel.: 94/371-099 Borgátai Lovarda Borgáta-fürdô, Vadvirág u. 5. Tel.: 60/495-527 Bozsoki Privát Lovarda Bozsok, Rákóczi u. 3. Tel.: 94/363-342, 363-372 Aurélia Panzió Bohacki Aranka, Bük, Zrínyi u. 9. Tel.: 94/359-167; Fax: 94/358-475 Hedonia Kft. Hegyhátszentmárton, Fô út 1. Tel./fax: 94/442-669 Tücsöktanya Vendégház Kétvölgy, Fô u. 33. Tel.: 94/380-396 Major Albert Lovarda Kissomlyó Tel.: 95/458-188 Sidó Lovastanya Sidó Zoltán Körmend, Felsôberkifalu Berki u. 24., Tel.: 94/412-660 Szent Vid-udvarház Kôszegszerdahely, Kossuth u. 53. Tel.: 94/363-601 „Sun Club” Kft. Nárai, Petôfi u. 118. Tel.: 94/312-481, 320-655 Nagy Tibor és neje Olaszfa, Béke u. 14. Tel.: 94/373-603

AKTÍV PIHENÉS

Kincsem Lovasfogadó Szombathely, Középhegyi út. Tel.: 94/313-461 Ó-Ebergényi Kastélyszálló Vasszécseny Fasor u. 1. Tel.: 94/377-944 Szimkó Lovasudvar Vasszécseny, Lipárt u. 1/A. Tel.: 94/377-770, 30/9393-087 Vasi Lovasturisztikai Egyesület 9700 Szombathely, Ady tér 5. Tel.: 94/316-917; Fax: 94/312-743 E-mail: [email protected] Honlap: www.regio.bdtf.hu/mmik Lovasfelszerelési bolt: Wagner László Szombathely, Malom u. 8. Tel./fax: 94/314-228, 371-099 VADÁSZAT Vas megye területének majdnem egyharmada erdôvel borított, a mezôgazdasági területeknek pedig jelentôs része ligeterdôkkel tarkított. A kedvezô éghajlati viszonyok és a vegetációs idôszakban lehulló jelentôs mennyiségû csapadék miatt a térség kiváló élôhelyet nyújt a vadnak, elsôsorban a nagyvadfajoknak. A megyében a Magyarországon vadászható honos nagyvadfajok mindegyike megtalálható: a szarvas, a vaddisznó, az ôz, a dám és a muflon is. A külföldi vadászvendégek többsége – akik elsôsorban Németországból és Ausztriából érkeznek hozzánk – leginkább gímszarvasra, vaddisznóra és ôzre vadászik. A vadászati turizmus szezonnyitó idénye tulajdonképpen a májusi ôzbakvadászat. Vas megyében csaknem 10 000 ôz él. Ebbôl évente átlagosan 800–850 bakot lônek, amelynek több mint kétharmada májusban kerül terítékre, míg a maradékot a július végi, augusztus eleji üzeke-

dési idôszakban ejtik el. Az erdei ôzpopulációk trófeaminôsége általában gyengébb, mint a ligetes erdôfoltokkal tarkított, mezôségi területeken élô ôzeké. A nagyobb erdôsültséggel bíró területek fô vadja a gímszarvas és a vaddisznó. Vadászati szempontból talán a legjelentôsebb a szeptember elején-közepén kezdôdô szarvasbôgés, amelyre a megyébe látogató vadászvendégeknek csaknem a fele érkezik. A megyében – a hazai vadászokkal együtt – évente mintegy 600 gímbikát ejtenek el, és ezek trófeájának átlagosan 30%-a érmes. A kedvezô vadászati lehetôségek fontos oka a vasi szarvasállomány nagysága, amely közel 6000 db-ra tehetô. A külföldi vendégvadászok körében – a kedvezô árak miatt – nagyon népszerûek a hajtó- és terelôvadászatok is. Hajtóvadászatot a csülkösvadfajok közül Magyarországon csak a vaddisznóra lehet tartani. A novemberi és fôként decemberi idôszakra tehetô vaddisznóhajtásokon az éves disznóterítéknek közel egynegyedét ejtik el. Ma talán ilyenkor adódik a vadász számára a legnagyobb esély egy-egy jó kan elejtésére. A hajtások és terelések másik csábító vadfaja a róka, amelynek ál-

lománynagysága az utóbbi négy évben megkétszerezôdött, és kb. 2300 db lehet belôle a megyénkben. A rókák elszaporodása, a környezeti tényezôk változása és a nagyvadállomány létszámnövekedésének következtében az apróvad mennyisége drasztikusan lecsökkent. A megye vadászterületei így elsôsorban a nagyvadra vadászók számára nyújtanak kiváló lehetôséget és maradandó élményt.

Simon Szabolcs Vadászati lehetôségek

Marcalmenti Vadásztársaság Jánosháza, Rákóczi u. 33. Vadásztársaság Kôszeg, Alsó krt. 62. Tel.: 94/360-988 Kondor Bt. Vadászatszervezô Iroda Kôszegszerdahely Kôszegi u. 3. Tel.: 94/360-022 HOR-SZA Gmk. Sárvár, Batthyány L. u. 34. Tel.: 95/323-483 Sárvári Mezôgazdasági Rt. Sárvár, Várkerület 26. Tel.: 95/320-182; Fax: 95/321-502

153

AKTÍV PIHENÉS

Aranypatak Vadásztársaság Szombathely, Nagy László u. 30. Tel: 94/320-433 Jagd-Savaria Kft. Szombathely, Thököly u. 33. Tel.: 94/312-981 Kámoni Vadász Kkt. Szombathely Szent Imre herceg útja 59. Tel.: 94/311-801 HORGÁSZAT Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége Szombathely, Welther Károly u. 17. Tel.: 94/314-780; 60/373-195

Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének Házirendje 1., A vízjegyzékben felsorolt álló- és folyóvizeken horgászat alkalmával mindenki az országos szabályokat köteles betartani, az alábbiak kivételével: • A szombathelyi csónakázó- és horgásztavon mindennemû etetés tilos. A csónakázótó szigetérôl egész évben tilos horgászni. • Az ikervári vízierômû és mûcsatorna területén az alábbi szakaszokon tilos horgászni: – a mûcsatornán az ôrkaró hídtól a

154

beeresztô zsilipig mindkét partoldalon, illetve a beeresztô zsilip alatti betonteknôben, – a mûcsatornán a sótonyi hídtól a vízi erômûig, valamint a vízi erômû bekerített területén, – a duzzasztómû alatti betonozott utófenékben, – a patkó alakú holtág sziget felôli belsô oldalán. • Állóvizeken tilos a csónak használata és a csónakból való horgászat. • Felnôtt és ifjúsági területi engedéllyel naptári naponként álló- és folyóvizeken 5 kg egyéb hal fogható. • A Vas megyei gyermek területi engedéllyel csak úszós készséggel szabad horgászni. • Naptári naponként 3 kg egyéb hal, illetve naptári hetenként 1 db méteres nemeshal fogható. A vizek felsorolása Folyóvizek Rába folyó az országhatártól a nicki duzzasztógátig 777 hektár Marcal folyó eredetétôl a szergényi közúti hídig 42,5 hektár Gyöngyös patak 25,0 hektár Strém patak 1,7 hektár Kis-Rába a Rába kitorkolástól Miklós-majorig 3,3 hektár Ikervári erômûcsatorna a horgászrendben feltüntetett korlátozással Répce az országhatártól a Dénesfai közúti hídig 23 hektár Körmendi vízierômû csatorna felvíz- és alvízcsatornája 1,2 hektár Sorok patak 5,7 hektár Pinka patak 5,2 hektár Perint patak 5,2 hektár Csörnöc-Herpenyô patak 2,9 hektár Lapincs folyó 2,0 hektár Feketeér 0,6 hektár Vas megyei csatorna a Kodó pataktól a Hajagos patak Marcallba torkolásáig 5,7 hektár Cinca patak 2,8 hektár Borzó patak Zanat északi határától

a Gyöngyös patakig Kodó patak Ablánc-patak

2,9 hektár 3,5 hektár 1,2 hektár

Állóvizek Jánosházi tó 0,3 hektár Sárvári téglagyári tó 4,3 hektár Ikervári 3055. és 3056 sz. vízgyûjtô holtágak és Patkó tó 5,5 hektár Sárvár-Rábasömjéni tavak 3,2 hektár Merseváti tôzegtó 3,3 hektár Újperiniti kavicsbánya tavak 8,4 hektár Kôszegi csónakázótó 3,0 hektár Püspökmolnári kavicsbánya tó 6,0 hektár Himfai környezetvédelmi tó 11,2 hektár Sárvári csónakázótó 8,8 hektár Celldömölki téglagyári tó 1,5 hektár Szombathelyi csónakázó és horgásztó 12,4 hektár Vasvári csónakázótó 2,5 hektár Csepregi téglagyári tó 0,5 hektár Répcelak-csánigi kavicsbánya tó 4,5 hektár Ölbôi kavicsbánya tó 7 hektár Büki kavicsbánya tó 3,0 hektár Máriaújfalui víztározó 17,4 hektár Magyarszecsôdi kavicsbánya tó 9 hektár Nagypiriti kavicsbánya tó 4,6 hektár Vadása-tó 3 hektár Kôszegi téglagyári tó 1 hektár Rábakovácsi holtágak 1,7 hektár

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen pihennének, üdülnének szívesebben falun, mint a túlzsúfolt, felkapott és drága üdülôhelyeken. Ma már nagy érték a természet, a jó levegô, a csend, a nyugalom, a hamisítatlan falusi hangulat és életforma, amelybe – hacsak néhány napra is – örömmel belekóstolnak az emberek. A vendégek szeretete és tisztelete, a személyre szóló törôdés és figyelem sokszor pótolja a hiányzó infrastruktúrát és a megszokott kényelmet. Ma már talán senkit nem kell arról meggyôzni, hogy az idegenforgalom, és ezen belül a hazai falusi turizmus a vidék fejlesztésében, a falvak életminôségének javításában és a biztonságosabb megélhetés megteremtésében is fontos szerepet játszhat. Természetesen ehhez igényes, színvonalas falusi szálláshelyekre és vonzó, változatos, a helyi sajátosságokra, értékekre alapozó programokra van szükség. E feltételek megteremtésén és megismertetésén munkálkodik a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége. A szövetségnek ma 110 tagja van, akik közül 90 fô aktívan foglalkozik falusi turizmussal. Az 1996 szeptemberi alakulás óta eltelt idôszak változásait nemcsak a négyszeresére

nôtt taglétszám, hanem konkrét eredmények is jelzik. Felmérte a tagok által kínált falusi szálláshelyeket (ma ez több mint 500 ágy és kb. 50 „hátizsákos” turista szálláshely), megszervezte a szállások országos minôsítési rendszer szerinti besorolását. 1998-ban színes, igényes kivitelû katalógussal lépett a nyilvánosság elé. A házak megkülönböztetésére speciális táblákat készítettek, amik jelzik a vendégek számára, hogy a minôségért és a szolgáltatásért garanciát vállalnak. Megyénkben az Ôrség, a kôszeghegyaljai falvak, valamint a gyógyvizek, és tavak környéke jelenti a legnagyobb vonzerôt. Nem véletlen tehát, hogy a szövetség ezekben a tájegységekben segíti, szorgalmazza a kistérségek, falvak együttmûködését, helyi turisztikai szervezôdések alakulását. A mûködéshez szükséges pénzt pályázatokból, tagdíjakból és a pártoló tagok támogatásából teremtik elô. A tervek között szerepel speciális, kistérségi kiadványok megjelentetése, helyi turisztikai tájékoztató irodák létrehozása, valamint szakmai képesítést is nyújtó falusi turizmus tanfolyamok szervezése. A falusi turizmusban való részvétel elsôsorban nem pénz, hanem szemlélet és életforma kérdése. Az emberekkel, vendégekkel való foglalkozás kitartást, odaadást és folyamatos törôdést igényel. Egy jó hangulatú szalonnasütés, borkóstolás, hegyi, vagy erdei barangolás, a kerékpár-, szekér-,

vagy lovastúra, a környék nevezetességeinek, kultúrájának bemutatása maradandó élményt nyújthat. A Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége tagjai mindent megtesznek azért, hogy vendégeik megismerjék a vasi táj, a falusi élet rejtett szépségeit, a házigazdák vendégszeretét. Így válik lehetôvé, hogy élmény legyen a felfedezés és öröm a viszontlátás.

Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége Szombathely, Ady tér 5. Tel.: 94/312-535/138. Információs iroda Szombathely, Mártírok tere 1. Savaria Tourist Korzó Iroda Tel.: 94/311-314

155

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

A vasi népi étkezési kultúra rendkívül gazdag ízvilága mára sajnos feledésbe merült. Éttermeink kínálatában a vasi dödölle és a vasi kanászpecsenye kivételével szinte nem is szerepel jellegzetes népi eledel. Biztató viszont, hogy kissé átalakítva ugyan, de tükrözôdik az étlapon a múlt. Számos étterem használja a tájra jellemzô alapanyagokat, fûszereket, ételkészítési eljárásokat: így alkotva a hagyományokhoz hû, de mégis egyéni ízeket és ételeket. Az alábbi receptek a séi „Charlie vendéglôje” jórészt fantázianevekkel ellátott kínálatából adnak ízelítôt. Hagyományos és egyedi vasi ételkülönlegességek

keresztesi vörösbor hozzáadásával puhára pároljuk. Hozzáadjuk a barnamártást és áfonyával ízesítjük. Vasi dödöllével tálaljuk.

KÔSZEGI GÖNGYÖLT CSIRKEMÁJ Hozzávalók 10 fôre: 1,50 kg csirkemáj, 0,5 kg bacon szalonna, olaj, grillfûszer, fekete bors.

A pácléhez: kakukkfû, babérlevél, fokhagyma, olívaolaj, víz. A nyersanyagokat nagyobb kockára vágjuk, majd nyársra szúrjuk. Egy napig páclében érleljük. Roston sütjük, vegyes körettel és friss idénysalátával tálaljuk. A megtisztított csirkemájat szalonnába göngyöljük, fûszerezzük, a zsiradékot tepsibe rakjuk. Közepesen meleg sütôben 15–20 perc alatt készre sütjük. Zöldséges rizzsel körítjük, melynek elkészítésekor a vékony karikára vágott sárgarépát, kockára vágott cukkinit, gombát, uborkát, zöldpaprikát, petrezselyemzöldet forró olívaolajon fonnyasztott póréhagymán pirítjuk. Gyömbér, só, fekete bors, szójaszósz felhasználásával fûszerezzük, majd rizzsel összekeverjük. SÉI RABLÓHÚS Hozzávalók 10 fôre: 0,8 kg sertéstarja, 0,8 kg pulykamell, 0,5 kg vöröshagyma, 0,5 kg füstölt kolbász, 0,5 kg füstölt szalonna, grillfûszer.

156

CSATÁRI LEGÉNYFOGÓ LEVES Hozzávalók 10 fôre: 0,3 kg sárgarépa, 0,2 kg fehérgyökér, 0,3 kg zöldborsó, 5 dkg petrezselyemzöld, 0,1 kg vöröshagyma, 1 dl olaj, 0,3 kg pulykamáj, 0,5 kg sertéslapocka, 0,8 l tejszín, 0,3 l tejföl, citromlé, só, bors ízlés szerint és 20 db fürjtojás.

KERESZTESI VADRAGU GALAMBICÁVAL Hozzávalók 10 fôre: 2 kg vaddisznó comb, 1 kg gomba (galambica), 0,2 kg vöröshagyma, 5 dkg fokhagyma, 2 dl barnamártás, 5 dkg áfonya, só, bors ízlés szerint.

A kockára vágott vadisznó combot, a galambicát és a hagymát kevés paradicsompürével lepirítjuk, majd

A megtisztított vöröshagymát finomra vágjuk, olajon megpirítjuk, hozzáadjuk a zöldségeket, és az apróra vágott sertéslapockát. Vízzel felengedjük, fûszerezzük. Félig puhára fôzzük, majd hozzáadjuk a kockára vágott pulykamájat, és tovább fôzzük, miközben kevés citromlével, petrezselyemzölddel ízesítjük. Végül tejfölös habarással és tejszín hozzáadásával készre fôzzük. Betétként fürjtojást helyezünk bele.

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK VASI KANÁSZPECSENYE Hozzávalók 10 fôre: 2 kg sertéstarja, 1 kg csirkemáj, 0,2 kg vöröshagyma, só, bors, majoranna, ôrölt paprika (édes), fôzôvaj.

VASI DÖDÖLLE Hozzávalók 10 fôre: 0,6 kg liszt, 2 kg burgonya, 0,3 kg vöröshagyma, zsír vagy olaj, só ízlés szerint, víz.

ARANYGALUSKA Hozzávalók 10 fôre: 1 kg liszt, 15 dkg porcukor, 1 dkg só, 6 db tojássárgája, 1 db citrom, 0,4 kg vaj, 5 dkg élesztô, 0,5 l tej, 25 dkg dió

A tarját szeletejük, klopfoljuk és fûszerezzük, majd serpenyôben megsütjük. Zsiradékban finomra vágott hagymát pirítunk és a kockára vágott májat beletesszük, fûszerezzük. Ragu sûrûségûre felengedjük. Tálaláskor a sült tarja szeletekre halmozzuk a dinsztelt csirkemájat, majd hagymás tört burgonyát adunk hozzá.

A burgonyát megtisztítjuk, apró kockára vágjuk, megmossuk és fôni tesszük annyi sós vízbe, hogy ellepje. Puhára fôzzük. Burgonyatörôvel a levében alaposan összetörjük, közben a lisztet világos zsemleszínûre pirítjuk, és az összetört burgonyához adjuk. Gyenge tûzön kb. 5 percig pirítjuk. Forró, hagymás zsírral megöntözzük és lepirítjuk. Tálaláskor tejföllel meglocsoljuk.

Kelt tésztát készítünk, a kivajazott tepsit zsemlemorzsázzuk. A tésztát kinyújtjuk, és galuskát szaggatunk belôle. A galuskát zsiradékba forgatjuk és a tepsibe rakjuk, majd cukrozott ôrölt dióval megszórjuk. Ezt a mûveletet ismételjük, a második sort tojással megkenjük. Közepes sütôben aranysárgára sütjük. Tálaláskor tejsodóval locsoljuk.

157

HOL LAKJUNK? HOL ÉTKEZZÜNK?

Korábban ha valaki Vas megyei kirándulási programját állította össze, gondot jelentett, hol kaphat megfelelô szálláshelyet. Bár a fôidényben most sem árt az elôzetes helyfoglalás, ma már egészen más a helyzet, hiszen a szálláslehetôségek széles skálája áll az ide látogatók rendelkezésére. Az Ôrségben és Kôszeg-Hegyalján gyakorlatilag minden faluban találunk olyan portát, ahol a család falusi vendéglátásra is berendezkedett. Ezek a szálláshelyek kényelmesek és olcsók, és igazán így lehet „közelrôl” megismerni a vidéket. Ma már mindegyik vasi városban mûködnek magánpanziók. Bükön, Sárváron, Kôszegen és Szombathelyen pedig nagyobb szállodák is rendelkezésre állnak. SZÁLLÁS- ÉS VENDÉGLÁTÓHELYEK

Aranypatak Vendéglô Tel.: 94/363-341

Apátistvánfalva Turistaszálló és Kemping Tel.: 94/436-010

Bögöte Hotel Patyi 8-as fôút mellett, tel.: 95/462-032

Bajánsenye Berek Csárda Rákóczi u. Tel.: 94/444-143

Bük-Bükfürdô Apartman Hotel Bükfürdô, Termál krt. 43. Tel./fax: 94/358-088

PRÉRI Kft.

FÜRDÔ ÉTTEREM 9740 BükFürdô, Termál krt. 34. Tel./fax: 94/358-079

Malom Panzió Rákóczi u. 14., Tel.: 94/444-084

Nyitva tartás: 8–23 óráig

Borgáta Panzió 84-es út, tel.: 95/473-161

Specialitásaink: hal-, vad-, szárnyas ételek, saját készítésû sütemények, fagylalt.

Termál Kemping Fürdô u. 1. Tel.: 95/473-211, 60/348-341 Bozsok Kastélyszálló Rákóczi u. 1., Tel./fax: 94/360-960

Szilvia Panzió és Kemping Rákóczi u. 120. Tel./fax: 94/361-009 Agra-Pont Kft. Rákóczi u. 104. Szállásrendelés: Süle Gabriella, Szombathely, Kemény Zs. u. 40. Tel.: 94/318-537 Imperial Irish Pub és Étterem Rákóczi u. 101. Tel.: 94/362-694

158

HOTEL PIROSKA Bük legújabb szállodája, a gyógyfürdôtôl nem messze, nyugodt környezetben, figyelmes kiszolgálással várja vendégeit. Címünk: Hotel Piroska 9737 Bük, Kossuth L. u. 60. Tel.: 00-36-94/358-770 Fax: 00-36-94/359-269 E-mail: [email protected]

• hagyományos étterem • önkiszolgáló étterem • büfé, kávéház • kerthelyiség, tánczene Udvarias kiszolgálással várjuk Kedves Vendégeinket!

Danubius Hotels Rt. Termál Hotel Bükfürdô, Termál krt. 27. Tel.: 94/358-500; Fax: 94/358-620 HUNGUEST Hotel Répce Bükfürdô, Termál krt. 41. Tel.: 94/358-058; Fax: 94/358-460 Bük Hotel Bükfürdô, Termál krt. 24. Tel.: 94/358-028

HOL LAKJUNK? HOL ÉTKEZZÜNK?

Büki Éden Panzió Rákóczi u. 9. Tel.: 94/359-006 Golf Panzió Szabadság u. 5. Tel.: 94/358-303 Ingrid Panzió Jókai u. 10. Fax: 94/359-549 Nagy Família Panzió-Vendéglô Kossuth L. u. 111/a. Tel.: 94/358-774 Romantik Camping és Panzió Bükfürdô, Termál krt. 12. Tel.: 94/358-362 Aranyhordó Vendéglô Széchenyi u. 11. Tel.: 94/358-071

Savaria-Vadása Panzió Vadása u. 24. Tel.: 94/426-042, 60/397-470 Vadása Motel Vadása u. tel.: 94/426-023 Vadása Camping Vadása u. 21. Tel.: 94/426-226, 313-911 Hosszúpereszteg Kemping a Szajki-tavaknál Tel.: 95/460-315 Ivánc Turistaház Kossuth u. 50. Hálózsákos táborozás a sportöltözô épületében

Rezgô Nyárfa Vendéglô Kossuth L. u. 2. Tel.: 95/420-200 Csákánydoroszló Kati Motel 8-as fôút, tel.: 94/442-114 Csepreg „Öreg Malom” Csepreg/Bük, Pf.: 25. Tel.: 94/365-504, 365-505 Felsôszölnök Hármastó Vendégház, Nagy Imre Fô u. 11. Tel.: 94/434-143 Hegyhátszentjakab Akácos Ifjúsági Szálló Vadása u.

A 8-as út mentén, a 110-es kilométerkônél, Veszprém és Vas megye határán áll egy réges-régi, híres vendéglô.

Körmend

Vadásztanya Vendéglô Nagypál u. 5. Tel.: 94/358-343 Celldömölk Ság hegy Fogadó, Ság hegy Tel.: 95/420-104, 60/376-860

DABRÓKAI BETYÁR CSÁRDA

HALÁSZCSÁRDA PANZIÓ 9900 Körmend Bajcsy-Zsilinszky út 20. Tel./fax: 94/410-069 Üzletünk, amely sörözôbôl, borozóból, teraszból és egy 70 fôt befogadó különterembôl áll, kitûnô hal-, vad- és egyéb magyaros ételkülönlegességekkel várja kedves vendégeit. A panzióba 9 szoba, 39 férôhellyel áll az érdeklôdôk rendelkezésére. A szobák zuhanyozóval, WC-vel és televízióval felszereltek.

Az ódon falak sok öröm, bánat, vidámság, muzsikaszó emlékeit ôrzik. Régen szabadságharcosok, vándorok, nemesek és betyárok találtak menedéket a Dabrókai Betyár Csárdában, ahol ma turistacsoportok élvezik a hamisítatlan történelmi légkört. A Dabrókai Betyár Csárda magyaros konyhája széles körû választékkal, szolid árakkal, hangulatos cigányzene mellett fogadja a betérôket.

Nyitva tartás: mindennap 6–23 óráig Cím: Dabrókai Csárda Tel.: 95/455-236

159

HOL LAKJUNK? HOL ÉTKEZZÜNK?

Hotel Rába Bercsényi u. 24. Tel.: 94/410-089, 410-088

TALENT INGATLANFEJLESZTÔ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. IFJÚSÁGI SZÁLLÓ 9730 Kôszeg, Ûrhajósok u. 2. Tel./fax: 94/360-169 E-mail: [email protected] Hazánk legszebb kisvárosában, nagy park közepén elhelyezkedô kastély jellegû üdülônk 4-5-6 ágyas szobákkal, közös vizesblokkal várja vendégeit. Gyermek és felnôtt csoportokat, családokat egyaránt várunk. Nyári táborokra, „erdei iskolákra” kiválóan alkalmas. Gyalogos és kerékpártúrák, sítáborok bázisaként is javasoljuk. Étterem, büfé a fôépületben. Étkezés menüjelleggel, ill. egyedi igény alapján rendelhetô.

A Talent Ingatlanfejlesztô és Szolgáltató Kft. által kínált szálláshelyek az ország más tájegységein:

Püspökladány Jurta Tábor Tel.: 54/463-303 Vének Jurta Tábor Tel.: 96/358-266 Szarvas Üdülôház Tel.: 66/312-566 Felsôtárkány – Ifjúsági Központ Tel.: 36/434-760 Szántódi Ifjúsági Üdülô Tel.: 84/348-730

160

Csikar Csárda Alsó krt. 12. Tel.: 94/362-444

Berki Csárda Rákóczi F. u. 77. Tel.: 94/410-101

Gyöngyvirág Panzió Bajcsy-Zsilinszky u. 6. Tel.: 94/361-454

Sörözô–Étterem Rákóczi u. 1–3. Tel.: 94/411-715

Kóbor Macska Panzió Várkör 100. Tel.: 94/362-273

Korona Étterem Rákóczi u. 2/A. Tel./fax: 94/410-408

Rohonci Panzió Rohonci u. 24. Tel.: 94/361-430

Kôszeg Hotel Irottkô Fô tér 4. Tel.: 94/360-373

Hegyalja Panzió Bercsényi u. 20. Tel.: 94/360-608

Strucc Szálló Várkör 124. Tel.: 94/360-323 Alpokalja Panzió Szombathelyi u. 8. Tel.: 94/362-297, fax: 94/360-056

KULACS VENDÉGLÔ

Koczián Vendégház Fenyô u. 6. Tel.: 94/361-877 Vár Turistaszálló Rajnis u. 9. Tel.: 94/360-227 Üdülôház (Szabó-hegy) Felsôerdô u. 40. Szállásrendelés: Andrási Lászlóné, Szombathely 11-es Huszár u. 92. Tel.: 94/334-136 Talent Ifjúsági Szálló Ûrhajósok u. 2. Tel.: 94/360-169

Ódon hangulatú, kellemes környezetben ételspecialitásokkal várjuk. Nyáron a város szívében csendes, árnyas kerthelyiségben étkezhet. Hétvégi estéken kellemes élôzene szórakoztatja.

Üdülô Ciklámen u. 1. Szállásrendelés: Marton Miklós Kôszeg, Velemi u. 9/a. Tel.: 94/361-814 Gesztenyés Étterem Rákóczi F. u. 23. Tel.: 94/360-369

„da Rocco” Pizzéria Várkör 55. Tel.: 94/362-379

Nyitva: egész évben, mindennap: 8–22 óráig

Bécsi kapu Restaurant Rajnis u. 5. Tel.: 94/360-297

Kôszeg, Várkör 12. Tel./fax: 94/362-318

Kôszegszerdahely Bíró Andrásné Kossuth u. 1. Tel.: 94/363-524, 60/375-809

HOL LAKJUNK? HOL ÉTKEZZÜNK?

Váradiné Weigl Beatrix Kossuth u. 53. Tel.: 94/363-601

Camping Dózsa Gy. u. 5.

Meggyeskovácsi Kastély fogadó Petôfi park 1. Tel./fax: 95/492-164

Ôriszentpéter Domino Motel Siskaszer 5/A. Tel.: 94/428-115

Mesteri Rácz-ponty Fogadó Tel.: 95/455-054 Nádasd Hegyalja Csárda Tel.: 94/424-152 Ôrimagyarósd Ôrimagyarósdi Kemping és Vendégház Dózsa u. 34. Tel.: 94/426-033

Ôrség Vendégház Dózsa u. 35. Tel.: 94/426-103, 30/567-582

Karitász Vendégház Kovácsszer 8. Tel.: 94/428-080 Kenguru Vendégház Templomszer 20. Tel.: 94/428-237 Ôrségi Fogadó Városszer 57. Tel.: 94/428-046 Természetbarát Turistaház Keserûszer 17. Tel.: 94/428-119 Tóka Vendégház Alszer 17. Tel.: 94/428-791, 357-522 Bognár Étterem Kovácsszer 96. Tel.: 94/428-027

ZÖLDFA VENDÉGLÔ 9600 Sárvár, Nádasdy u. 64. Tel.: 95/320-506 HÁZIAS, OLCSÓ ÉTELEK SZÉLES ITALVÁLASZTÉK Csoportok fogadása 70 fôig. Rendezvények vállalása külsô helyszínen is. 30 fô feletti csoportos étkezésnél 10% kedvezményt adunk az ételek árából. Érvényessége: 2ooo. december 31.

Rönök Király Udvar Étterem, Pizzéria, Motel Alkotmány u. 73. Tel.: 94/394-116 Sárvár Danubius Termál Hotel Sárvár Rákóczi F. u. 1. Tel.: 95/323-999, Fax: 95/320-406

Éva Panzió Rákóczi u. 63.Tel.: 95/321-453 Thermál Panzió és Étterem Fekete-híd u. 17. Tel./fax: 95/320-377 Wolf Panzió Rákóczi F. u. 11. Tel.: 30/9-471-509 Kemping Thermál Vadkert u. 1. Tel./fax: 95/320-228

161

HOL LAKJUNK? HOL ÉTKEZZÜNK?

Várkapu Vendéglô Várkerület 5. , Tel.: 95/320-475 Matróz Restaurant Árpád u. 7–9., Tel.: 95/320-053 Tinódi Vendéglô Hunyadi u. 11., Tel.: 95/320-225 Sitke Kastélyfogadó (szálloda) József A. u. 1., Tel.: 95/442-027 Szalafô Önkormányzati Turistaszálló Templomszer 2., Tel.: 94/428-616 Szentgotthárd Alpokalja Hotel Füzesi u. 8., Tel.: 94/380-169

Hotel Admirál Deák F. u. 9–11., Tel.: 94/380-943

Wagner Vendégudvar Hotel, restaurant Kossuth L. u. 15. Tel.: 94/322-208 Katolikus Továbbképzô Intézet Karmelita u. 1. Tel.: 94/514-340 Savaria Szálloda Mártírok tere 4. Tel.: 94/311-440 Alvég Panzió Izsó M. u. 18. Tel.: 94/312-015 Pizzicato Club Thököly u. 14. Tel.: 94/326-866 California Étterem Rumi u. 21. Tel.: 94/329-249 Gól Vendéglô Domonkos u. 3. Tel.: 94/314-059 VAOSZ Vendéglô Fô tér 14. Tel.: 94/311-406

Vénusz Ételbár Fô tér 44. Tel.: 94/312-254 Szürkebarát Étterem Vízöntô u. 7. Tel.: 94/331-565 Kaiser-Flamingó Étterem, Pizzéria Hunyadi u. 5–7. Tel.: 94/313-015 László Vendéglô Szt. Gellért u. 6. Tel.: 94/331-080 Klub Étterem Fô tér 15. Tel.: 94/311-011/1557 Május 1 Sörözô Jókai u. 9. Tel.: 94/340-210 Gerendás Vendéglô 11-es Huszár út 118. Tel.: 94/333-680 Ferences Sörözô Aréna–Thököly utca sarok Tel.: 94/311-789

Rézi Panzió, Tel.: 94/380-797 Üdülôház Erdei u. 8., Tel.: 94/381-510 Reisinger Étterem Szentgotthárd–Rábafüzes Alkotmány u. 13. Tel.: 94/381-621 Piccoló Sörözô Étteremû Tótfalusi u. 12., Tel.: 94/381-810 Zöldfa Halászcsárda Széchenyi u. 18., Tel.: 94/380-066 Hármashatár Étterem Mártírok u. 1., Tel.: 94/380-153 Szombathely Claudius Szálloda Bartók B. krt. 39. Tel.: 94/313-760 Fax: 94/313-545

Hotel Liget Szent István park 15. Tel.: 94/314-168, 336-795

162

„Pityer” „Gödör” A haspártiak vendéglôje®

A haspártiak vendéglôje®

Farkaséhsége csillapítására hal-, vadételekkel és egyéb állatságokkal állunk rendelkezésére vendéglônkben. Reméljük, itt sem marad éhes!

Korgó gyomrának megtöltésére a magyar konyha ízeivel és csülökspecialitásokkal várjuk vendéglônkben. Nálunk nem marad éhes!

9700 Szombathely Rumi u. 18. Asztalfoglalás a 94/311-227-es telefonon

9700 Szombathely, Hollán E. u. 10–12. Asztalfoglalás a 94/310-687-es telefonon

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Pizzeria Ciao Amico Ristorante – Night Club Arad u. 1. Tel.: 94/323-888

Vasszécseny Pontus Kft. Kastélyszálló Munkás u. 3. Tel./fax: 94/377-944

Magyar Tenger Vendéglô 11-es Huszár u. 169. Tel.: 94/311-644

Vasvár Termálfürdô és Kemping Járdányi u. Tel.: 94/371-604 Nyitva: május – szeptember vége, október eleje

Szôlôskert Szôlôsi sétány 11. tel.: 94/318-299 Tó Vendéglô Rumi Rajki sétány, tel.: 94/311-088 Szôce Turistaszállás, tel.: 94/410-050

Velem Hotel Avar Petôfi u. 16. Tel./fax: 94/360-034

Tokorcs Fodat Lovastelep, tel.: 60/376-200

Továbbképzô Ház (Stirling-villa) Rákóczi u. 92. Szállásrendelés: Megyei Mûvelôdési Központ, Szombathely, Ady tér 5. Tel.: 94/312-535; fax: 94/312-743

Torony Club Torony Hotel Felsôôri u. Tel.: 94/540-610, 540-611

Velemér Cserépmadár Szállás Fô u. 7. Tel.: 94/444-314

Szombathely belvárosában, 60 fôs önkiszolgáló éttermünkben közel 100 fajta étellel (reggeli, ebéd és vacsoralehetôséggel) várjuk kedves vendégeinket. Kínálatunk: házias ízû fôzelékek, házi tészták, helyben sütött péksütemények, frissensültek, csapolt sör, kávé – akár csoportoknak is! Szombathely Mártírok tere 5/B (Uránia udvar) Tel.: 94/344-544 Nyitva: hétfôtôl-péntekig 8–19-ig szombaton: 8–15-ig

ÚJ-EBERGÉNYI KASTÉLYSZÁLLÓ Szombathelytôl néhány km-re található a vasszécsenyi Új-Ebergényi kastély, melyben 46 fô elhelyezésére van lehetôség. A kikapcsolódni, sportolni vágyók rendelkezésére áll az uszoda szaunával, szoláriummal. A 11 hektáros ôsparkban két salakos teniszpálya várja a szállóvendégeket.

BORONAHÁZ FOGADÓ 9942 Szalafô, Alsószer 15. Telefon: 94/428-635, Információ, helyfoglalás: Rikker Emília Telefon: 1/257-7764 Tel./fax: 1/258-7125 FEDEZZE FEL VELÜNK AZ ÔRSÉGET ! Hangulatos és kényelmes szállás: antik, illetve rusztikus berendezésû szobák, elegáns fürdôszobák, gépesített konyhák. Teljes körû gyermekfelszerelés. Hatalmas kert: szalonnasütés, kerti grillezés, bográcsozás, szabadtéri kemence, játszótér és pancsoló, állat-simogató. Sportlehetôségek: pingpong, foci, kosár- és röplabda, íjászat, kerékpározás, gyalogtúra. A közelben lehet lovagolni, vadászni, strandolni és horgászni. Kézmûvesmesterségek: kosárfonás és korongozás

9763 Vasszécseny Kossuth L. u. 36. Tel.: 94/377-340, 377-023 Fax: 94/377-125 Nemzeti Üdülési Csekk elfogadóhely

163

KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK

A rendezvények és programok jelentôsen befolyásolják egy-egy terület idegenforgalmi vonzerejét.Talán tudatos, talán véletlen, de tény, hogy Vas megye nagy rendezvényeinek többsége egyben kulturális rendezvény is. Egy-egy tájat, egy-egy várost nemcsak a természeti szépségek megtekintésén keresztül ismerhetünk meg, hanem különféle rendezvényeinek meglátogatásával is. Bizonyos, hogy a Varázsfuvola a szombathelyi Iseumban egészen más hatású, mint például az Operaházban és nem kétséges, hogy a Szent Márton-nappal kapcsolatos népszokásokat is jóval nagyobb élmény egy színes vásári forgatagban megismerni. BÜK Büki Ünnepi Napok (július) CELLDÖMÖLK Alsósági Tavaszi Napok (május) Mária Kegyhelyek Találkozója (szeptember) Ság hegyi Szüreti Napok (szeptember) KÖRMEND Vízi Karnevál (augusztus)

Nemzetközi Folklórnapok (évente, augusztus) Históriás Napok (2 évente, szeptember vége) Nemzetközi Huszártalálkozó (2 évente, szeptember vége) Simon–Júdás napi Vásár (évente, október utolsó szombatján)

SZOMBATHELY Tavaszi Fesztivál (március) Szent György napi Kézmûipari Vásár (április 24. körül) Savaria Nemzetközi Táncverseny (június eleje)

SITKE Kápolna Koncert (augusztus vége)

KÔSZEG Szôlô Jövésnek Könyve bemutatása (április vége)

Ivónapi Borvásár (május 19. körül) Ost-West Folklór Fesztivál (június) Szentivánéji Vigasság (június vége) Várfesztivál (június–július) Szüreti Fesztivál (szeptember vége– október eleje)

SZENTGOTTHÁRD Kéz a kézben Nemzetközi Gyermek Néptánc Fesztivál (június) Országos Mûvészeti Vásár (augusztus) Nemzetközi Fúvós és Majorett Fesztivál (augusztus 19.)

Leopold Bloom Nap (június 16.) Szentivánéji Vigasságok (június vége) Bartók Szeminárium és Fesztivál (július) Iseumi Szabadtéri Játékok (augusztus)

ÔRISZENTPÉTER Ôrségi Vásár (június vége) SÁRVÁR Diákköltôk, Diákírók Országos Találkozója (évente, április) Jelmezes Barokk Hangverseny (május)

Nemzetközi Hagyományôrzô Gálaest (november)

Új kenyér ünnepe, Szent István napi hagyományok (augusztus 20.) Pannon Ôsz (szeptember–október) Szent Márton-napok (november 11. körül)

165

KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK VASVÁR Vasvári Juniális Hegyháti Napok (augusztus) Mária-búcsú (szeptember eleje) Hegyhát túra 30, 50 (szeptember) Vasvári Karácsony

KÔSZEG Mûvelôdési Központ Rajnis u. 9. Tel.: 94/360-113 Chernel Kálmán Könyvtár Várkör 35/37. Tel.: 94/360-259 Szabadság Mozi Schneller u. 4. Tel.: 94/360-298

7 ARTS GALÉRIA

VÁSÁROK

Vásárcentrum Kft. Szombathely, Széll K. u. 54. I. em. Tel.: 94/315-457. Tel./fax: 94/330-148 KÖZÖNSÉGVÁSÁR: Szombathelyi Nemzetközi Tavaszi Vásár (minden év májusában) Szombathelyi Nemzetközi Ôszi Vásár (minden év októberében) SZAKVÁSÁR: AGRA Savaria Nemzetközi Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Szakvásár (minden év márciusában)

SÁRVÁR Kossuth Lajos Mûvelôdési Központ Várkerület u. 1. Tel.: 95/320-063 Sylvester János Könyvtár Várkerület u. 1. Tel.: 95/320-122. Tel./fax: 320-654 Filmszínház Batthyány u. 14. Tel.: 95/320-132 SZENTGOTTHÁRD Mûvelôdési Ház Kossuth L. u. 7. Tel.: 94/380-125 Könyvtár Széll Kálmán tér 2. Tel.: 94/380-113 Kossuth Mozi Hunyadi u. 1. Tel.: 94/380-124

A 7 ARTS GALÉRIA évek óta bizonyítja létjogosultságát a város kulturális életében. A galéria nem csupán képzômûvészeti alkotások bemutatóhelye, hanem a régi polgári szalonok hangulatát idézô zenei és irodalmi élet színtere. 9700 Szombathely Báthory u. 6. Tel.: 36-94/313-915 Nyitva: naponta 14–18-ig

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK CELLDÖMÖLK Kemenesaljai Mûvelôdési Központ Dr. Géfin L. tér 1. Tel.: 95/420-167, 420-037 Városi Könyvtár Dr. Géfin L. tér 1. Tel.: 95/521-016 Szikra Filmszínház Koptik Odó u. Tel.: 95/420-020 CSEPREG Petôfi Sándor Mûvelôdési Ház Széchenyi tér 27. Tel.: 94/365-010 KÖRMEND Városi Mûvelôdési és Ifjúsági Központ Berzsenyi D. u. 11. Tel.: 94/410-132 Városi Könyvtár Batthyány-Strattmann L. u. 4. Tel.: 94/410-105 Mozi Kölcsey F. u. 4. Tel.: 94/410-581

166

SZOMBATHELY Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Thököly u. 14. Tel.: 94/314-472, 316-808 Bartók Terem Rákóczi F. u. 3. Tel.: 94/313-747 MMIK Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ Ady tér 5. Tel.: 94/312-535; fax: 94/312-743 MSH Mûvelôdési és Sportház Március 15. tér 5. Tel.: 94/312-666; fax: 94/313-495

Oladi Mûvelôdési Központ Simon István u. 1. Tel./fax: 94/324-430 Haladás Mûvelôdési Ház Vasút u. 12. Tel.: 94/312-215 Gyermekek Háza Jászai Mari u. 4. Tel.: 94/311-329 Katolikus Továbbképzô Intézet Karmelita u. 1. Tel.: 94/514-340; fax: 514-341 Mesebolt Bábszínház Ady tér 5. Tel.: 343-230 Savaria Mozi Mártírok tere, tel./fax: 94/312-280 Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár Petôfi S. u. 43. Tel.: 94/311-366 VASVÁR Városi Mûvelôdési Ház Bartók B. u. 4. Tel.: 94/370-045 Városi Könyvtár Alkotmány u. 7. Tel.: 94/370-138 Petôfi Mozi Árpád tér 2. Tel.: 94/370-195

MÚZEUMOK, KIÁLLÍTÓHELYEK

Ebben a fejezetben valamennyi 1999-ben Vas megyében mûködött múzeum adatát megtalálja az érdeklôdô. A nyitvatartási idô még a nagyobb múzeumok esetében is változhat, ezért ha biztosra akarunk menni – pl. ha csoport részére szervezünk kirándulást – nem árt elôtte érdeklôdni. Egyeztetés után valamennyi kiállítási helyen tudnak tárlatvezetést is biztosítani. A kis falusi gyûjteményeknek, tájházaknak nincs állandó nyitvatartási idejük, viszont külön kérésre látogathatók. A megtekintési lehetôségekrôl a polgármesteri hivatalok információt tudnak adni. CÁK Pincesor Gesztenyés u. 3–6. Tel.: 94/312-554 Nyitva: k.–v. 10–12 és 14–16-ig Látogatási idôn kívül: Szigeti Jánosné, Petôfi u. 16. FELSÔSZÖLNÖK Egyháztörténeti Gyûjtemény Kulcs: Nagy Imre, Fô u. 10. Tel.: 94/434-143 KÖRMEND Rába Helytörténeti Múzeum Batthyány-kastély Tel./fax: 94/410-425 Nyitva: k.–v. 9–12 és 13–17-ig Cipôtörténeti Gyûjtemény Batthyány-kastély Tel.: 94/412-520 Nyitva: h.–p. 9–17, szo. 8–12-ig (A cipôbolttal együtt mûködik.) KÔSZEG Jurisics Miklós Vármúzeum Városi Múzeum Rajnis u. 9. Tel.: 94/360-240 Nyitva: k.–v. 10–17-ig Tábornokház Városi Múzeum Jurisics tér 6. Tel.: 94/360-240 Nyitva: k.–v. 10–17-ig Arany Egyszarvú Patikamúzeum Jurisics Miklós tér 6. Tel.: 94/360-337 Nyitva: k.–v. 10–17-ig Fekete Szerecsen Patikamúzeum Rákóczi F. u. 3. Tel.: 94/360-980 Nyitva: k.–v. 13–17-ig

MAGYARSZOMBATFA Fazekasház Fô u. 52/A Nyitva: 05.01–10.15., k.–v. 10–17-ig Tel.: 94/444-018 (Önkormányzat) ÔRISZENTPÉTER Helytörténeti Gyûjtemény Mûvelôdési Ház, Városszer 55. Tel.: 94/428-022 Nyitva: 04.15–10.15., h.–p. 8–16-ig PANKASZ Helytörténeti Gyûjtemény Nincs külön nyitva tartás, kulcs az otthon igazgatójánál. SÁRVÁR Nádasdy Ferenc Múzeum Várkerület 1. Tel.: 95/320-158 Nyitva: k.–v. 9–17-ig SZALAFÔ Szalafô-Pityerszer Szabadtéri Néprajzi Múzeum Pityerszer 12. Tel.: 94/312-554 Nyitva: k.–v. 10–18-ig SZENTGOTTHÁRD Pável Ágoston Múzeum Hunyadi u. 6. Tel.: 94/380-099 Nyitva: k.–v. 10–18-ig SZOMBATHELY Dorffmaister Terem Szily J. u. 1. Kollégium Tel.: 94/313-046 Csoportokat elôzetes bejelentkezés alapján fogadnak.

Eölbei Ház Szily J. u. 2., Tel.: 94/318-560 Nyitva: k.–p. 10–17, szo. 10–13-ig Járdányi Paulovics István Romkert Templom tér 1–3. Tel.: 94/313-369 Nyitva: k.–szo. 9–17-ig Sala Terrena Egyházmegyei Múzeum Berzsenyi tér 3. (elôzetes bejelentkezés) Tel: 94/312-056 Nyitva: k.–p. 9.30–16, szo. 9.30–12-ig Savaria Múzeum Kisfaludy Sándor u. 9. Tel.: 94/312-554 Nyitva: k.–cs. 10–17-ig, p. 10–19-ig, szo. 10–16-ig Savaria Tourist Galéria Berzsenyi D. tér 2., Tel.: 94/310-086 Nyitva: hivatali munkaidôben Smidt Múzeum Hollán Ernô u. 2., Tel.: 94/311-038 Nyitva: k.–v. 10–17-ig Szombathelyi Képtár Rákóczi F. u. 12. Tel.: 94/313-074; Fax: 94/314-096 Nyitva: k.–v. 10–17-ig Vasi Múzeumfalu Árpád u. 30., Tel.: 94/311-004 Nyitva: k.–v. 10–18-ig Kámoni Arborétum Erdészeti Tudományos Intézet Szent Imre herceg út 102. Tel.: 94/311-352 Nyitva: április 1.–október 31-ig h.–p. 8–18-ig, szo.–v. 9–18-ig VASVÁR Helytörténeti Múzeum Bartók B. u. 5., Tel.: 94/370-199

167

NÉPMÛVÉSZET

Mint általában az országban mindenütt, Vasban is rendkívül változatos népmûvészeti kultúra virágzott. Híres volt a Kemenes-vidék pásztormûvészete, jellegzetesek faragott tárgyai. A Rába mentén ma is kaphatók a vesszôbôl fonott különféle kosarak, bútorok. Különösen jelentôs az Ôrség népi fazekasmûvészete. Az itteni gerencsérek munkái országos hírnévre tettek szert régen, de ma is alkot néhány jelentôs mester. Számos tájház mutatja be az adott térség múltbeli produktumait, míg a mai alkotók munkáit a különféle hagyományôrzô rendezvényeken, vásárokon lehet megismerni. A megye népmûvészetének igazi értéke a velemi alkotómûhely több évtizedes folyamatos tevékenysége. A Velemi Stúdió 1975-ben alakult a Vas megyében amatôrként dolgozó népi kismesterségeket mûvelôk kezdeményezésére, a szombathelyi Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ támogatásával. Céljuk az volt, hogy rendszeresen találkozva egymástól is tanulják a mesterség, elsôsorban a népi fafaragás fogásait, és hagyományôrzôként a „tiszta forrás” értékeit újraélesszék, továbbéltessék. Szakmai irányítóként sikerült megnyerni az erdélyi származású Péterfy

168

László szobrászmûvészt. Az egyre gyakrabban és rendszeresebben találkozó csoport tagjai az évek folyamán nemcsak mesterségbeli technikákban, ízlésben fejlôdtek, de közösséggé is kovácsolódtak. Az egyéni alkotáson túl felmerült a közös gondolkodás igénye is, melynek elsô eredménye egy nyári tábor volt Sárváron, ahol az országban elsôként készítettek fa játszótéri játékokat. Innen már egyenesen vezetett az út a saját alkotókörnyezet megte-

remtéséhez, melynek ideális helyét Velemben, a Szombathelytôl 16 kmre lévô csendes, festôi szépségû kis alpokaljai faluban találták meg. Széles körû támogatással, sok-sok jó barát együttmûködésével épült fel 1978–80 között az elsô igazi mûhely, a faragóház. A boronafalas épület Erdei András építész tervei alapján készült a helyi építészeti formák felhasználásával. A ház kivitelezése során összeforrt közösség szellemisége nagy hatással volt az országban már korábban kibontakozó népmûvészeti mozgalom résztvevôire. Követendô példává vált mindaz, ami Velemben történt. Bebizonyosodott, hogy lelkes összefogással, önerôbôl, nagyobb állami pénzek nélkül is létrehozhatók komoly értéket képviselô mûhelyek, alkotóházak. Az épület berendezése, „felöltöztetése” a faragókon kívül más mesterségek jelenlétét és kétkezi munkáját is megkívánta. A különbözô szakmák együttmunkálkodása teremtette meg egy komplex, többféle népi mesterséget magába foglaló alkotómûhely létrehozásának gondolatát. A mesterségek palettája hamar kiszínesedett: jöttek szövôk, hímzôk, kovácsok, fazekasok, bôrmûvesek, szalma- és vesszôfonók, ékszerkészítôk. A közösség számának gyarapodása újabb mûhelyek felépítését tette szükségszerûvé. A faház után elkészült a fazekas-, a kovács-, a kosárfonómûhely, a fatároló szín, a vízigatter és a szabadtéri színpad is.

NÉPMÛVÉSZET Megalakult idôközben a Népmûvészeti Egyesület (1982) – melynek szervezôdése sem független mindattól, ami Velemben történt – többek között azzal a programmal, hogy szorgalmazza, ösztönzi, segíti a velemihez hasonló komplex népmûvészeti mûhelyek felépítését lehetôleg minden megyében, körzetben, településen, ahol erre alkalom és igény mutatkozik. Az elmúlt 25 év során azonban nemcsak mûhelyépítés, hanem a mûhelyekben komoly alkotómunka is folyt. A stúdió tagjai negyedszázada minden hónap utolsó hét végéjén találkoznak Velemben, és minden év augusztusában megrendezik 2–3 hetes alkotótáborukat. Rendszeres résztvevôi a helyi és regionális folklórprogramoknak, országos pályázatoknak, kiállításoknak. Tagjai közül többen birtokosai a népmûvészet, hagyományôrzés területén elnyerhetô legmagasabb szakmai elismeréseknek: „Népmûvészet Ifjú Mestere”, „Népmûvészet Mestere”, „Népi Iparmûvész”, „Gránátalma-díj”, „Életfa-díj". Az egyesület tagjai a havi egy hét végén tartandó stúdiófoglalkozásokon és a nyári komplex táborban folyamatosan végzik szakmai tevékenységüket: kiállítási anyagok elkészítését; vásári portékák elôállítását; a mûhelyek és szálláshelyek berendezési tárgyainak felújítását, bôvítését és rendszeres közremûködôi a velemi népmûvészeti napoknak. Évente gyermektábort szerveznek és ifjúsági tárgyalkotó pályázatot hirdetnek. Meghívások alapján részt vesznek egyéni ill. csoportos kiállításokon. Két éve ôk rendezik a Népmûvészeti Egyesületek Országos Szövetsége megbízásából az Országos Fafaragó Konferenciát. A Velemi Stúdió fontos feladatnak tartja a különbözô népmûvészeti egyesületek, szakmai közösségek közti kapcsolat erôsítését, a szakmai tapasztalatcserék fellendítését.

Ennek szellemében tervezik, hogy minden évben meghívják az ország egy másik területén mûködô népmûvészeti egyesület képviselôit egy – a népmûvészeti napokhoz kapcsolódó – foglalkozásukra, hogy a nagyközönség is megismerhesse

más tájegységek sajátos kultúráját, néphagyományait. Információ: Velemi Stúdió Népmûvészeti Egyesület Szombathely, Ady tér 5. Tel.: 94/312-535. Bajó Éva

169

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A magashegységek hangulatát idézô hûvös fenyvesek és sötétlô bükkösök, a hegylábi területeket borító gyertyános-tölgyesek, a megyét átszelô folyókat és a kisebb vízfolyásokat kísérô ártéri erdôk, láprétek és mocsárrétek, a jégkorszak hangulatát idézô nyíres fenyérek, hideg tôzegmohalápok, vagy a Ság hegy melegkedvelô karsztbokorerdôpalástjának egy-egy pillanatra felvillantott képei is jól illusztrálják Vas megye természeti értékekben gazdagon megáldott tájait. Az ország legnagyobb tájvédelmi körzete, az ôrségi TK mellett további három, illetve számos kisebb védett terület szolgálja az ott élô állatok, növények védelmét, a megye páratlan természeti kincseinek fennmaradását. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VAS MEGYÉBEN Tájvédelmi körzetek • Ôrségi Tájvédelmi Körzet • Kôszegi Tájvédelmi Körzet • Ság hegyi Tájvédelmi Körzet • Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi szempontból értékes területek • Répce menti mocsárrétek • Tájvédelmi Körzet • Csörnöc menti Tájvédelmi Körzet Vas megye természetvédelmi területei Természetvédelmi Terület: TT • Kámoni Arborétum TT • Sárvári Arborétum TT

170

• Szelestei Arborétum TT • Körmendi Park TT • Jeli Arborétum TT • Nemesmedves Történelmi Emlékhely TT • Kôszegi Tôzegmohás Láp TT Helyi jelentôségû természetvédelmi értékek Vas megyében Acsádi kastélypark Acsádi platánfasor Bejcgyertyánosi Mária Terézia-forrás Bogáti kastélypark Csörnöc patak menti égeres láprét Dobogó-erdô Gencsapáti kastélypark Góri feketenyárak Hegyfalui kastélypark Ikervári kockás liliomos Káld, József-majori kocsányos tölgy tanúfák Káld, Lajos bükkök

Kemenesmagasi, Cseri molyhos tölgyes-borókás Körmendi piramistölgy fasorok Kôszegdoroszlói csarabos Kôszegi Chernel-kert Kôszegi platánfa Nárai sárgaliliom-élôhely Oszkói cserfa és kút Peresznyei kastélypark Rátóti Deák-tölgyek Rátóti kastélypark Répceszentgyörgyi kastélypark Sárvári ártéri kocsányos tölgyes Sitke, királyné gyertyája élôhely Szentgotthárdi kolostorpark Tanakajdi kastélypark Tormásligeti park és fasorok Tömördi kastélypark Uraiújfalui kocsányos tölgyes Vámoscsaládi Bezerédj hársak Vépi kastélypark Zsennyei kastélypark Zsennyei tölgyfa

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Avarvirág (Goodyera repens) Mészkerülô erdeifenyvesek, lucosok 10–25 cm magas növénye. Virágzatát 5–15, apró, fehér vagy krémszínû, mirigyszôrös virág alkotja. Hazánkban bizonyítottan csak a Vendvidéken (Orfalu, Szakonyfalu) fordul elô, de ott is ritka. Védett!

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Virágait és kocsányát sûrû, selymes szôr védi a hidegektôl. Virágai nagyok, ibolyásak, vagy kékeslilák, kehelyszerûen törnek a felszínre. Cák és Bozsok fölött hegyi réteken, valamint a Ság hegy és a Kissomlyó délies kitettségû pusztafüves lejtôin pompázik. Védett!

Szártalan bábakalács (Carlina acaulis) Mészkerülô hegyi rétek növénye. Szára igen rövid, innen ered neve is. Levelei tôlevélrózsát alkotnak. Ennek közepében ül a magányos, fészekvirágzat, amely ôsszel nyílik. A Kôszegihegységben, az Ôrségben és a Vendvidéken helyenként gyakori elôfordulású. Védett!

Erdei holdviola (Lunaria rediviva) Gyakran 1 méteres magasságot elérô, szurdokerdôkben, montán, szubmontán bükkösökben elôforduló növény. Halványlila, illatos virágait májusban júniusban hozza. A megyében a Kôszegi-hegység számos pontján (Bozsok, Írottkô, Hármashatár-hegy) tenyészik. Védett!

Osztrák tárnicska (Gentianella austriaca) Tipikus hegyvidéki faj, amely a Bozsok fölötti Zsidó-rét és Kovácsi-rét ôszi dísze. Bokros növésû, sátorozó ágú, 15–30 cm magas növény, virágai liláspirosak. Egyéves növény, amely magról újul, kertben nem marad meg. A Kôszegi-hegységben rokona, a mocsári tárnicska él. Védett!

Széleslevelû harangvirág (Campanula latifolia) A Kôszegi-hegység egyik kiemelkedô florisztikai értéke. Megtalálása az elmúlt évtized botanikai felfedezése volt. A dísznövényként is ültetett, impozáns megjelenésû faj. Egyszerû fürtvirágzata a csúcsáig leveles, a virágok tölcséres harangok, világos liláskék színûek. Fokozottan védett!

Kakasmandikó (Erythronium dens-canis) Kora tavaszi virágunk, amely a vendvidéki patakvölgyeket márciusban szônyegszerûen borítja, népi neve is innen ered: tavaszi ciklámen. Feltûnô virága 10–15 cm magas törékeny száron bókol, bíborpiros lepellevelei kinyílva teljes pompájukban hátrahajlanak. Védett!

Réti palástfû (Alchemilla xanthochlora) Hazánkban csak Vas megyébôl ismert, ahol a Vendvidéken több lelôhelyrôl jelezték, ezen kívül Nemesmedvesen fordul elô. Termetes, 70 cmes, sárgászöld levélszínû növény, nagy tôlevelekkel. Virágai viszonylag kicsik, sárgászöldek. Lápréteken, magaskórós társulásban él. Védett!

Szibériai nôszirom (Iris sibrica) A hûvösebb, nedves rétek lakója. Hosszú, sudár, egyvirágú szára, csoportos elôfordulása megkülönbözteti minden más kékvirágú nôsziromtól. Állománya fogyatkozóban van. Különös szépségû védett növényünk, amelyet virágzáskor – május végén – érdemes felkeresni.

171

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Vidrafû (Menyanthes trifoliata) Magyar neve élôhelyére utal, amely egyben a vidra otthona is. Leveleit korábban gyûjtötték, mert megbecsült étvágygerjesztô, gyomor- és bélpanaszok elleni hatóanyagot tartalmaz. Tôzegmohás lápokon (Szôce, Farkasfa, Fekete-tó), lápréteken (Szakonyfalu) fordul elô. Védett!

Tavaszi tôzike (Leucojum vernum) Arasznyi termetû hagymás növényünk. A szár csúcsán egy, néha kettô bókoló virág fejlôdik. Gyertyános tölgyesekben, láp- és ligeterdôkben, ártéri réteken helyenként tömeges. Megyénkben (Körmend: Dobogó-erdô, Vendvidék, Mikosszéplak) februárban-márciusban virítanak. Védett!

Nagyezerjófû (Dictamnus albus) Magas, dekoratív növény. Szára, a bimbó és a termés, bordó mirigyektôl érdes. Élôhelyei Kissomlyó, Ság hegy, Hercseg-hegy, Bozsok. Mirigyszôreibôl citromillat árad, amelyet lángra lehet lobbantani, innen eredhet népi neve is (boszorkányfû). Érintése allergiás tüneteket okozhat. Védett!

Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) Mészkerülô alacsony termetû, örökzöld törpecserje, nyíresekben, lucosokban, erdei fenyvesekben él. Vas megyében az Ôrség és Vendvidék több pontján, és a Kôszegi-hegységben (Vörös kereszt) fordul elô. Bókoló, fehér színû virágai a hajtások végén fürtben helyezkednek el, termése ehetô, piros gömb. Védett!

Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Mészkedvelô sztyepnövény. Erôs méregtartalma miatt a legelô állat elkerüli. Magános, feltûnôen szép, aranysárga virágai tavasszal, nyílnak. Tudományos neve is innen ered, hiszen azt Adonisról a férfiszépség istenérôl kapta. Vas megyei elôfordulása (Kemenesmagasi) szigetszerû. Régebben gyógynövényként gyûjtötték. Védett!

Kockásliliom (Fritillaria meleagris) Virágzáskor ez a pompás növény nagy élményt jelent. Legtöbbször nedves lápok feltöltôdött kotus talaján találjuk. Innen ered népies elnevezése, a kotuliliom is. Kora tavasszal virágzik, és élôhelyét a hidegebb, nedves rétek sásos állományának közelében találjuk. Ritka, fogyatkozóban lévô növényünk. Védett!

Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) Mészkerülô hegyvidéki faj, bükkösök, gyertyános tölgyesek virága. Vas, megye számos pontján elôfordul (Kôszegi-hg., Ság hegy, Ôrség, Vendvidék), helyenként tömeges. Dísznövényként is kedvelt. Virágzása július közepétôl szeptember végéig tart. Gyûjtése tilos, védett fajunk!

Kereklevelû harmatfû (Drosera rotundifolia) Kicsiny, alig észrevehetô évelô növény, amely kizárólag tôzegmohás társulásokban fordul elô. Vas megye több pontjáról is ismert (Kám, Jeli Arborétum, Vendvidék, Ôrség). Rovarfogó növény, amely nitrogénszükségletét az elejtett rovarokból fedezi. Védett fajunk!

Henyeboroszlán (Daphne cneorum arbusculoides) Örökzöld, legfeljebb fél méteresre megnövô törpecserje. Rózsaszínû, illatos virágai április–májusban tömegesen nyílnak, helyenként virágszônyeggel díszítve az ôrségi és vendvidéki erdôszéleket. Népiesen virágszíne alapján vérvirágnak, illatáért farkashársnak hívják. Védett!

172

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Erdei szitakötô (Ophiogomphus cecilia) Vas megye rovarfaunájának egyik legértékesebb tagja az erdei szitakötô, amely szerepel Nemzetközi Természetvédelmi Egyesülés (IUCN) vörös listáján is. Állományai erôsen megritkultak. Szerencsére a Gyöngyösön, a Rábán és a Répcén még erôs állománya él. Védett!

Ácscincér (Ergates faber) Az ácscincér a legnagyobb testû hazai cincérfajunk. Lárvája idôs lucfenyô, vagy erdeifenyô korhadó tönkjében, törzsében él, ott is bábozódik. Rejtett életmódja miatt alig akad szem elé, a megyébôl eddig csak 4 példánya ismert (Kôszegi-hg., Ôrség). Védett faj, gyûjtése tilos!

Magyar bucó (Zingel zingel) Hazai viszonylatban is kiemelkedô jelentôségû a magyar bucó rábai populációja. Teste megnyúlt, hengeres; innen származik népi neve is (orsóhal). Húsa ízletes, szálkaszegény, korábban megbecsült halászzsákmány volt. Jelenleg védelem alatt áll, fogása tilos.

Törpe szender (Proserpinus proserpina) Magaskórós társulásokhoz kötôdô meleg és nedvességigényes faj, fô tápnövénye a meghonosodott ligetszépe (Oenothera biennis). Kisebb állományai országszerte elôfordulnak, de potenciálisan veszélyeztetettek. Állományait jelezték Magyarszombatfáról és Szôcérôl. Védett!

Dunai ingola (Eudontomyzon mariae) Megyénk faunájának jellegzetes tagja a dunai ingola. A rendszertan nem a halak közé, hanem a körszájúakhoz sorolja. A kifejlett egyedek – általában kora tavaszzal, mikor a faj szaporodási ciklusa kezdôdik – nagy tömegben jelennek meg a folyókban is. Védett!

Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) Teste torpedószerûen áramvonalas, apró, lazán ülô pikkelyek borítják. Színe a környezeti viszonyoktól függôen igen változó lehet! Az ôrségi patakokban helyenként önfenntartó állományai vannak, a Rábába valószínûleg csak áradások idején tévedhet.

Fekete gólya (Ciconia nigra) Megyénk ritkán látható, impozáns madara. A Kôszegi-hegységben elvétve, az Ôrségben nagyobb eséllyel találkozhat vele a madármegfigyelô. Rendkívüli módon igényli a háborítatlanságot, fészkelôhelyeit is eszerint választja meg. Fokozottan védett!

Sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) A legtöbb ôrségi folyóvíz felsô szakaszán elôfordul, hiszen tipikus élôhelyét a tiszta, hegyi patakok jelentik. Önfenntartó állományai néhány ôrségi patakban és a Gyöngyös Kôszeg feletti szakaszán élnek. Külsô megjelenésében igen változatos, igen nagy alkalmazkodó képességû faj.

Fekete harkály (Dryocopus martius) Ritka fajnak számított hazánkban, de állományai az utóbbi húsz évben gyarapodik. Általában maga vájta faodvakban költ. Igen dekoratív küllemû madár, fekete tollruhájával éles ellentétben áll vörös sapkája. A Kôszegi-hegységben gyakoribb, az Ôrségben ritkább. Védett.

173

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Kis lile (Charadrius dubius) A kis lile március végén érkezik afrikai telelôhelyérôl hazánkba. Vízközeli kopár térségek alkotják élôhelyét. Megyénkben a Rába egyes szakaszain kilométerenként 1-2 pár költ. Évente egyszer költ, néha elôfordul másodköltése is. Védett madár!

Sárgafejû királyka (Regulus regulus) A lucosok jellemzô madara, esetenként telepített lucosban is költhet. Különféle ízeltlábúakkal táplálkozik. A hazai állomány jelentôs része a Nyugat-Dunántúlon költ. Vonuláskor szinte az ország egész területén találkozhatunk vele. Védett madár, hazai állományai stabilak.

Kékgalamb (Columba oenas) Nevét tollazata színezetérôl kapta. A hegyvidéki, zárt bükkösök jelentik otthonát. Februárban érkezik dél-európai telelôhelyeirôl. Jellegzetes búgó, turbékoló hangját már márciusban hallatja. A fekete harkály elhagyott odúiban fészkel. A Kôszegi-hegység és a Vendvidék bükköseiben költ.

Gyurgyalag (Merops apiaster) A trópusi madarak tollruháinak színgazdagságát idézi egyik legdíszesebb hazai madarunk, a gyurgyalag. Fôleg repülô rovarokkal táplálkozik, a közfelfogással szemben háziméhet csak ritkán fog. Fokozottan védett madár, védelmét elsôsorban élôhelye megóvása jelenti.

Uhu (Bubo bubo) Legnagyobb testû bagolyfajunk. Sziklás területeken, kitartó párkapcsolatban költ. Az öreg madarak erôsen ragaszkodnak fészkelô területükhöz, a fiatalok kóborolnak. Minden nála apróbb zsákmányolható prédát elfog, nem válogatós. Hazánkban fokozottan védett madár!

Vidra (Lutra lutra) A vidra jellegzetes élôhelyét patakok, tavak dús növényzetû környéke jelenti. Télen nagyobb távolságokra is elkóborol. Hazánkban már nincs a kipusztulás szélén, de veszélyeztetett, fokozottan védett fajunk. A Pinka és Rába mentén, a Szajkitavak, Vadása-tó környékén fordul elô.

Darázsölyv (Pernis apivorus) Májusban gyönyörködhetünk jellegzetes nászrepülésében, amelynek hangja messzirôl hallható is! Tipikus táplálék-specialista madár, fô táplálékát különbözô méh- és darázsfajok lárvái, bábjai alkotják, melyeket földi üregeikbôl lábával és csôrével kapar ki. Rejtett életmódja miatt állománynagyságát nehéz becsülni. Védett madár!

Rétisas (Heliaëtus albicilla) Hazánkban a folyókat kísérô erdôk, erdei tavakkal borított területek fészkelôje. Fontos számára a jó beszállási lehetôség is. Táplálékának jelentôs részét a víz felszínérôl szerzi, zsákmányol kisebb emlôsöket, halat, madarat, mocsári teknôst is. Télen dögökre is rájár. Madárvilágunk egyik legérzékenyebb tagja. Eszmei értéke 500 000 forint!

Nyuszt (Martes martes) Rejtett életmódja miatt ritkábbnak tûnik, mint az emberi közelséget jól tûrô nyest. Élôhelyét az erdôk jelentik. Faodvakban, elhagyott madárfészkekben húzódik meg. Ragadozó, de szívesen fogyaszt erdei gyümölcsöket is. Érdekesség, hogy egyik kedvenc csemegéje a mókus. Vas megyében számos elôfordulása ismert. Védett!

174

KISLEXIKON KISLEXIKON Apszis: a templom tengelyében álló, a kereszt vagy hosszhajóhoz közvetlenül, vagy más építészeti rész (négyezet) közbeiktatásával csatlakozó, félkör alaprajzú és félkupolával boltozott tér. Rendszerint ebben a térben van a püspök trónja és a papság ülôhelye. Aquila János: a XIV. század második felében és a XV. század elején tevékenykedô freskófestô és építész. Stájerországból, Radkersburgból származott. Munkái egyaránt ismertek a mai Szlovénia, Magyarország és Ausztria területén. Arborétum: botanikus kert, ritka és egzotikus növények tenyésztésére és bemutatására. Barokk építészet: a pompa, a nagy méretek jellemzik. A templomokat freskókkal, stukkókkal díszítik. A kastélyok széles, terpeszkedô arányúak, alacsonyak. Hazánkba a barokk építészet a XVII. század elején a jezsuita szerzetesek közvetítésével jut el. Bástya: a XVII. században a várfalak szögleteiben, a védôk tüzérségének elhelyezésére épült saroktorony. Eleinte kör alaprajzú, késôbb sokszögû bástyákat építettek. Neve elôször 1510-ben fordul elô bastha alakban. Bélletes kapu: a fal vastagságában befelé szûkülô díszítésû kapuzat. Fôként a román kori építészet alkalmazta. Boronafal: ácsolt gerendából összeillesztett fal. Borostyánkô út: A római korban épített, a Baltikumot Itáliával összekötô útvonal.

Búcsújáró hely: azok, a hívôk által rendszeresen felkeresett helyek (források, kutak, fák), amelyekhez csodás látomások, gyógyulások legendái kapcsolódnak. Copf építészet: a késô barokk építészet két utolsó évtizede a XVIII. sz. végén. Nevét a füzéres, copfszerû díszeirôl kapta. Dorffmaister István (1729–1797):: osztrák származású, késô barokk festô. Fôként a Dunántúlon alkotott. Közel húsz Vas megyei képe ismert. Egyházas hely: templommal rendelkezô középkori település. Éhen Gyula (1853–1932):: A XIX. és XX. század fordulójának szombathelyi polgármestere, a város történetének talán legkiemelkedôbb vezetôje, a modern Szombathely kialakítója. Ekelovas zsúpfedés: a zsúptetôvel fedett ház gerincén lévô zsúppal nem lefedett részt vastag szalmaréteggel fedték be, amelyet egymástól 1–1,5 méterre rakott, két, felül összefogatott fából kialakított úgynevezett „ekelovakkal” stabilizáltak. Eklektika: pluralizmusnak vagy historizmusnak is nevezik. Hazánkban 1865–70 körül kialakuló építészeti stílus, amely az elmúlt korok történelmi stílusai között válogat (eklektizál). Az épület funkciója szerint más-más köntöst kap, de egy épület is hordozhat különféle stílusjegyeket (pl. a kastélyt barokk, a palotát reneszánsz, a múzeumot görög stílusban építik stb.) Freskó: nedves vakolatra festett falkép.

Gótikus építészet: a középkorban a román stílust váltja fel. Franciaországból indul ki, nálunk a XIII. században jelenik meg. Templomaira a bordás boltozat, eleinte kereszt, majd háló, csillagboltozat, sokszögû szentély, magas torony és támpillér jellemzô. Az oszlopok karcsúak, az ablakokat kôrács, színes üveg díszíti. Gusner, Matthias (1694–1772):: osztrák festô, ciszterci szerzetes. Legismertebbek a heiligenkreuz-i és szentgotthárdi templomokban és kolostorokban készített munkái. Hefele Menyhért (1716–1794):: osztrák származású, barokk építész (Melchior Hefele). Számos nagyszabású, magyarországi épület tervezôje. Legtöbbet az elsô szombathelyi püspök, Szily János foglalkoztatta. Hienc: Nyugat-Magyarországon és Burgenlandban használt német nyelvjárás. Historizmus: a XIX. század második felében uralkodó stílus, amely a régebbi, történeti stílusokat újította fel, gyakran többfélét is alkalmazva egyidejûen. Kástu: terménytárolás céljára készített különálló épület. Emeletes változatban is készült. Kerített ház: U alakú épületegyüttes, amely a nyitott rész elzárásával gyakorta teljesen zárt udvart fog közre. Korábban általánosan elterjedt volt hazánk délnyugati vidékén, így az Ôrségben és a Göcsejben is. Klasszicista építészet: az 1800–1850-es években uralkodó stílus. Az antik oszloprendek, oszlopos elôcsarnokok és dombormûvek jellemzik.

175

KISLEXIKON Kossits József (1788–1867):: katolikus pap, magyarul és vendül egyaránt írt. Legismertebb a Tudományos Gyüjteményben 1828-ban a „Magyarországi Vendus-Tótokról” megjelent tanulmánya. Kötényes harangláb: a harangot tartó két oszlopot két-két párhuzamos gerendázat támasztja ki. Ezekre építik a kitámasztást és a harangozót védô tetôt. Mauzóleum: sírépület. Eredetileg a kis-ázsiai Halikarnassosban Mausolos király (i. e. 353) síremléke. Mérmûves ablak: kôbôl faragott, rácsos díszítéssel ellátott ablak. A gótikus építészet egyik jellemzôje. Monostor: eredetileg zárt szerkezeti egységet alkotó kolostort jelentett, késôbb olyan egyházi együttest, ahol templom mellett egyházi közösség is mûködött (pl. székeskáptalan). A magyar mûvészettörténeti irodalom az Árpád-kori vagy családi alapítású kolostorokra alkalmazza. Nemesnépi Zakál György (1769–1822): az ôrségi „erdôk felügyelôje”, a sényeházi református gyülekezet presbitere. Az „Eörséghnek leírása” címmel monográfiát írt az Ôrségrôl. Neoromán: (neogótika, neoreneszánsz, neobarokk stb.) az eredeti stílus formai elemeit, gyakran alaprajzát is utánzó építészeti stílus. Nálunk fôleg a XIX. század végén és a XX. század elején volt elterjedt, mint a historizmus megjelenési formája. Obeliszk: Négyoldalú, felfelé keskenyedô, piramis alakú, csúcsba végzôdô kôpillér, ill. emlékoszlop. Egyiptomi eredetû. A római császárok is emeltettek obeliszkeket,

176

ezek a diadaloszlop funkcióját töltötték be.

A bencés és ciszterci szerzetesek építészetével terjedt el.

Ornamentika: Díszítmény; valamely mûtárgy vagy stílus díszítésének jellege, összessége.

Romantikus építészet: a történeti múltból, a görög-római és a középkori építészet emlékeibôl merítô stílus.

Párkány: az épület falfelületének vízszintes tagolóeleme. Lehet koronapárkány vagy fôpárkány, de lehet kis kiülésû ablakpárkány, könyöklôpárkány, övpárkány stb. is. Szerepe az esô távoltartása, valamint az építészeti tagozatok összefogása. Ponzichter: a kôszegi és soproni borozókat hívják így. Reneszánsz: eredeti jelentése újjászületés. Az újkor kezdetét is jelöli. A stílus Olaszországból indult, nálunk Mátyás király udvarában 1480 körül terjedt el. Az elôzô gótikus stílus magasba törô építészeti tereivel szemben itt vízszintes lezárásokat, egységesebb térformálást, gyakran kupolás belsô teret látunk. Díszítményeinek fô jellemzôje az antik formakincs: gyöngysor, akantusz, delfin stb. Rizalit: az épület homlokzatának síkja elé ugró, azt tagoló épületrész. Van közép vagy fôrizalit, széleken sarokrizalit. Rokokó: a XVIII. század két utolsó évtizedében a késô barokk stílus elfinomodott és elerôtlenedett formája. Nevét a díszítéseknél kedvelt kagyló (rocaille) szóból kapta. Az építészetben elsôsorban a díszítményekben jelentkezett. Román kori építészet: hazánkban az Árpád-házi királyok kora, 1000tôl az 1200-as évek végéig tart. Templomok, várak maradtak fenn e korból. A templomok általában három hajóval épültek, keleti részükön szentéllyel, nyugati homlokzatukon toronnyal.

Sala Terrena: a barokk korban divatos, „földszinti szoba”, amely a kastély vagy palota közvetlenül a kertre nyíló tere. Schöne, Ludwig: drezdai származású bécsi építész. Alkotásai Vas megye számos településén megtalálhatók (Kôszeg, Szombathely, Rönök). Stukkó dísz: gipszes mészhabarcsból készült, fôleg belsô mennyezeteken alkalmazott díszítés. Szamárhátíves ablak: a nyílások áthidalására szolgáló ív elnevezése, a formája után (van csúcsív, kosárív, patkóív). Szarkofág: díszes, fedeles sírláda kôbôl. Oldalfalait a rómaiak kívül dombormûvekkel, sírfeliratokkal látták el. Szecessziós építészet: az 1890-es években alakult stílus, amely az új anyagoknak megfelelô formálás híve (kötetlen alaprajz, nagy belsô terek, vasbeton szerkezetek stb.) Díszítô eleme a növényzet, követi a népi hagyományokat. A stílus rövid lefutású, az 1900-as évekig tart. Fontos szerepe volt a magyar szecessziós építészetben a pécsi Zsolnay-gyár mázas, színes kerámia díszítéseinek. A stílus elnevezése változó: Németországban Jugendstil, Franciaországban és Belgiumban Art Nouveau, Angliában és Olaszországban Liberty.

KISLEXIKON Székesegyház: püspöki templom, püspöki székhelyen. Szeres település: az általában 5–10 lakóházból és melléképületbôl álló házcsoportok a dombhátakon és domboldalakon egymástól nagyobb távolságra állnak. Az Ôrség falvaiban 2–9 szer alkot egy falut. Szily János (1735–1799):: szombathelyi római katolikus egyházmegye elsô püspöke. Neki köszönhetôk Szombathely legjelentôsebb barokk épületei. Szoknyás harangláb: a harang elhelyezésére szolgáló, faszerkezetû építményt kettôs tetôvel látják el. Az egyik tetô a harangot védi, a másik a harangláb kitámasztását, illetve a harangozót. Szórványtelepülés: olyan települési forma, ahol a porták egymástól elkülönülten, egymástól néhány száz méterre állnak. Ilyen települési forma alakult ki a Vendvidék falvaiban.

Támpillér: a gótikus templomoknál a keresztboltozatok bordái az oldalfalakat kifelé nyomják. Ezt az oldalirányú terhelést veszik át a falaktól a külsô támpillérek. Timpanon: antik vagy antikizáló épületek háromszög alakú, párkánnyal szegélyezett oromzata. Tóka: 4–6 méter átmérôjû ásott vízgyûjtô gödör. Tornác: az épület homlokzata elé épített, oszlopokkal alátámasztott folyosórész. Vend: Vas megye délnyugati csücskében élô szláv nyelvû népcsoport. Winterhalder, Josef (1702–1769):: osztrák festô és szobrász, Maulbertsch mestere. Dolgozott Szombathelyen, Pozsonyban, Féltoronyban (Halbturm).

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT. Gyôr, Kandó K. u. 13. Telefon: 96/521-000 Fax: 96/521-888 ÜGYFÉLSZOLGÁLATI HELYEK VAS MEGYÉBEN Körmendi Üzemvezetôség Körmend, Kandó K. u. 2/B. Telefon: 94/592-711 Szentgotthárdi Ügyfélszolgálati Iroda Szentgotthárd, Hunyadi u. 36. Telefon: 94/380-100 Sárvári Üzemvezetôség Sárvár, Gárdonyi G. u. 12. Tel.: 95/523-511 Celldömölki Ügyfélszolgálati Iroda Celldömölk, Koptik u. 10. Tel.: 95/420-009 Szombathelyi Üzemvezetôség Szombathely, Thököly u. 7. Tel.: 94/514-211 Fax: 94/514-210 Fogyasztói Iroda Kossuth u. 33. Tel.: 94/514-206 Kôszegi Ügyfélszolgálati Iroda Kôszeg, Chernel u. 12. Tel.: 94/360-048

IKR RT. BÁBOLNA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓKÖZPONT ÉS TERÜLETI KÖZPONT

9600 SÁRVÁR, IPARTELEP 2. TEL.: 95/321-750, 320-614 FAX: 95/321-755 FOLYÉKONY MÛTRÁGYA-GYÁRTÓ ÜZEM ÉS MÛTRÁGYATELEP TEL.: 95/323-424, FAX: 95/322-377

177

KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI Budapest V., Zoltán u. 16.) olyan költségvetési szervezet, amely a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt a kincstári jellegû állami vagyon kezelôi feladatait látja el. Feladatai közül a legfontosabbak az állami vagyon nyilvántartása, állagmegóvása, hasznosítása és ôrzésvédelem biztosítása, továbbá tulajdonosi képviseletet lát el az összes központi költségvetési szervezetnél a rendelkezésükre bocsátott állami vagyon fölött. A KVI megyénkénti feladatait a megyeszékhelyeken mûködô kirendeltségei útján végzi. A K V I V A S M E G Y E I K I R E N D E L T S É G E S Z O M B A T H E L Y E N A B E R Z S E N Y I T É R 2 / B . I . emeletén található. A kirendeltség vagyonkezelésében jelentôs, összesen 38 mûemlék ingatlan van, amely közül a kôszegi és a sárvári vár, valamint a körmendi Batthyány-kastélyegyüttes a legnagyobbak és a legértékesebbek. A mûemlékek 3 kivételével teljesen vagy részlegesen hasznosítva vannak. Ezen a törvényi elôírás szerint, többnyire az önkormányzatoknak biztosított ingyenes használatot értjük. Befektetési, illetve hasznosítási lehetôséget az értékes mûemlékekben, az ingyenes használók mellett funkció nélkül maradt ingatlanrészek, illetve a teljesen használaton kívüliek adják. A befektetéshasznosítás gyakorlatilag a bérlettôl a vagyonkezelésbe adáson keresztül az értékesítésig többféle lehet. Ennek módozatait mûemlékenként a rendeleti kötöttségek, a mûemlékvédelmi hatóság elôírásai és a KVI hasznosítási szempontjai határozzák meg. Ezek részleteirôl a Vas megyei kirendeltség címén esetleg a 9 4 / 3 2 9 - 8 5 0 , illetve a 9 4 / 3 2 8 - 9 1 0 -es telefonon lehet informálódni. Azt természetesen elôre kell bocsátani, hogy a befektetôkre váró mûemlékek, az évek, sôt évtizedek óta hiányzó pénzügyi források miatt, kisebb-nagyobb mértékben felújításra szorulnak. Az alábbiakban bemutatjuk egy-egy fényképpel néhány mûemlék ingatlanunkat. A képekhez készült nagyon rövid ismertetésben kitérünk a befektetési hasznosítási lehetôségekre is.

SÁRVÁR, NÁDASDY-VÁR A gótikus majd reneszánsz és barokk stílusjegyeket viselô vár évszázadokon át a híres történelmi személyiségeket is adó Nádasdy család birtoka és lakhelye volt. A várban az 1970-es években széles körû felújítási munkákat végeztek. Jelenleg a palotaépületet és a gazdasági épületeket különbözô kulturális (múzeum, könyvtár stb.) funkcióval a Sárvár városi és a Vas Megyei Önkormányzat használja ingyenesen. A mûemlékek értékei közé tartoznak a díszterem korhû freskói. Nincsen ténylegesen kihasználva az 1., 2., 4. számú bástya és a melléképülettel összeépített 3. számú bástya sem. Ezek hasznosítására, illetve befektetésre különbözô felújítási feladatok mellett partnert keres a KVI. A vár látogatók számára nyitva áll. Forgalmát növeli a sárvári gyógy-idegenforgalom. A várban gyakoriak a kulturális rendezvények.

178

KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

KÖRMEND, BATTHYÁNY-KASTÉLYEGYÜTTES A kastélyegyüttes építése a középkorban kezdôdött és több évszázadon keresztül jutott el mai formájához. A legnagyobb részt az 1700-as években barokk stílusban építették a Batthyány grófok, akiknek itt volt hatalmas dunántúli birtokaik központja. A kastélyegyüttes épületrendezésére legjellemzôbb a barokk stílus, de az épületeken is láthatók még eredeti stílusjegyek. A hatalmas kastélyegyüttes 4,5+35 ha területen 15 mûemlék és 14 egyéb épület áll. A kastély épületei oktatási és mûvelôdési célokra a Körmendi és a Vas Megyei Önkormányzat ingyenes használatában vannak. Használaton kívül áll az egyemeletes volt gazdatiszti épület. Nagy jelentôségû hasznosítási és befektetési lehetôség áll fenn 2000. év végétôl a fôépületre, amelyben jelenleg még kollégium és múzeum mûködik. Az épület alapterülete 3378 m2, de ehhez kapcsolódik a park is mintegy 1,5 ha nagyságú területtel. Az aktuális felújítási munkák közül a villanyszereléshez és a homlokzatfelújításhoz engedélyezési és tendertervekkel rendelkezünk. A kastélyegyüttesben fôként a három múzeum, de a parkja is nyitva áll a látogatók számára.

KÔSZEG, JURISICS-VÁR A vár legnagyobb része az 1300-as évektôl a gótika és a reneszánsz idején épült. A tulajdonosok és az építtetôk a magyar történelem jeles személyiségei – közöttük Hunyadi Mátyás is – voltak. A várban kulturális és idegenforgalmi funkciót lát el a Kôszegi és a Vas Megyei Önkormányzat ingyenes használóként. Van azonban ezenkívül az elôvárban 2 lakás és egy vagyonkezelô útján mûködô kereskedelmi célokat szolgáló épületrész is. A váron az 1960-as években volt jelentôsebb felújítás. 1993 óta, a szûkös pénzforrások miatt, a legsürgetôbb állagmegóvási munkák folynak. Jelenleg a belsô vár tetôrekonstrukciója. A várnak jelentôs a turistaforgalma. Látogatható a belsô vár benne a múzeum, az északi vártorony és az egész mûemlékegyüttes.

179

KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

CSÁKÁNYDOROSZLÓ, BATTHYÁNY-KASTÉLYEGYÜTTES Az 1500-as évektôl a Batthyány grófok építtették barokk stílusban, azonban az 1800-as években jelentôs átépítések nyomán a romantikus stílus lett a jellemzô. A mûemlék ingatlan mintegy 7,5 hektáros területen 5 épületbôl áll. Jelenleg a fôvárosi önkormányzat, mint ingyenes használó Értelmi Fogyatékosok Intézeteként mûködteti. Az ingyenes használó – kötelezettségeinek maradéktalanul eleget téve – a mûemlék épületek karbantartásáról és felújításáról gondoskodik. A mûködéshez szükséges új épületeket is létesítettek az elmúlt évtizedekben.

BOZSOK, SIBRIK-KASTÉLY 1470 körül kezdték építeni Mátyás király vadászkastélyának, de az építés idejéül leghitelesebb a kastély homlokzatán látható 1611-es évszám. Stílusára a késô reneszánsz a legjellemzôbb. A kastélyegyüttes 5 épületbôl áll, több mint 8 hektáros területen hamisítatlan alpesi környezetben. A mûemlék a Vas Megyei Önkormányzat ingyenes használatában van. Idegenforgalmi célokra (36 ágyas szálloda, lovas iskola, sörözô, tekézô) az önkormányzat intézménye a Savaria Tourist mûködteti. A kastélyban az 1970-es években volt jelentôsebb felújítás. Aktuális felújítási és modernizálási munkálatokkal összefüggô befektetésekre és hasznosítási jogosultságra az önkormányzat és a KVI szempontjai alapján az OmvH elôírásait figyelembe véve kerülhetne sor.

180

KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

SOROKPOLÁNY, SZAPÁRY MÚZEUM A Szapáry grófok a neoreneszánsz mûemlék építményt 1880-ban temetkezési célokra építették. 1945 után eredeti funkcióját felszámolták és 1994-ig ravatalozóként használta a község. A mûemlék épületben semmilyen halotti maradvány nincs, üresen áll. A földterület 6533 m2, az épület görög kereszt alaprajzú pince és földszintbôl áll, 250 m2-es. A homlokzat és az épület belseje felújításra szorul. Hasznosítási és befektetési lehetôség a teljes ingatlanra soron kívül fennáll. A funkciót illetôen kézenfekvônek látszana valamely vallási felekezeti használat. De ezenkívül még sok egyéb használat is elképzelhetô. A mûemlék ingatlan Szombathelyhez 12 km-re fekszik.

SZALAFÔ, FALUMÚZEUM A Falumúzeum épületeit az 1800-as évek elején építették és az 1970-es években konzerválták a jelenlegi helyükön. Az épületek az ôrségi népi építészet jellemzô példányai. Az épületekben az ôrségi hagyományoknak, az elmúlt korok mindennapi életének berendezési tárgyai, eszközei találhatók. A népi mûemlék együttest mintegy 1 hektáros területen 11 épülettel a Vas Megyei Önkormányzat ingyenes használatának keretében intézménye, a Vas Megyei Múzeumi Igazgatóság mûködteti. A Falumúzeum látogatható, idegenforgalma jelentôs, Ôriszentpétertôl 6 km-re fekszik.

181

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

FOTÓJEGYZÉK BALOGH LAJOS: 13, 68a, 82b, 86b

PUP VILMOS: 67, 148b

BENCZIK ZOLTÁN: 151

RÁCZ JÓZSEF: 16a, 19a, 20a, 32a b, 37, 38, 40, 42, 49a b, 50a b, 53a b, 55a, 64, 71, 73, 94a, 95, 96, 106, 109, 110, 112, 148a, 148c, 149c d e f, 152a, 170

BENKÔ SÁNDOR: 16b, 59, 165b BODA LÁSZLÓ: 18b, 19b, 39, 46, 48, 56, 63, 70, 99, 155a CZIKA LÁSZLÓ: 156, 157

SZÉKELY ANIKÓ: 20b, 23, 31, 34b, 35a, 55b, 58, 72, 74, 78a b,80, 81a b, 82a, 91, 101, 124a, 125a b, 128a b, 131, 135b, 149a b, 155b

GARAS KÁLMÁN: 118, 120, 165 c e, 166

DR.

GRENCSÓ ISTVÁN: 107

VÁRADI GÁBOR: 115, 119, 124b

NÉMETH JÓZSEF: címlapfotó, 7, 8, 11, 15, 17, 18a, 22, 25, 27, 33, 34a, 35b, 36, 41, 43, 45, 51, 52, 54, 60, 69, 83, 86a, 88, 90, 92a b, 93, 94b, 97, 98, 100, 102, 103, 104, 105, 108, 111, 113, 117, 121, 122, 123a b, 126, 129, 130, 133, 134, 135a, 136, 137, 152b, 156, 165a, 165d, 165f, 167, 168, 169a b

WELLNER ERVIN: 75, 76, 77

digitális fényképezôgépek

VIG KÁROLY: 28a b, 29, 47 a b c, 68b, 86c

ZENTAI ZOLTÁN: 61 a b, 85, 87

AGFA A TÖKÉLETES KÉP

scannerek

AGFA Cl 30 clik! digitális fényképezôgép

– – – – – – –

2 x digitális zoom több mint 1.9 millió pixel 4.5 cm-es nagyfelbontású lcd keresô 16.7 millió szín jpeg képformátum ccd felbontás: egymillió pixel képtárolás: 40 mb clik! disk

– akár 360 felvétel is tárolható egy 40 mb-os lemezen!

a fényképezôgép tartozékai: – tok + hordszíj – 1 db 40 mb-os clik! disk – 4 db aa alkáli tartós elem – usb csatlakozó kábel pc-hez, hálózati adapter, video rca kábel – magyar nyelvû használati utasítás – szoftverek: agfa photowise, photogenie, iomegaware

AGFA HUNGÁRIA KFT. 1012 BUDAPEST, PÁLYA U. 4–6. 182

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

FELHASZNÁLT IRODALOM – A Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék. Szerk. Ádám L., Marosi S. Akadémiai Kiadó, Bp., pp. 362–368. – A Kôszegi-hegység. Szerk. Boda László, Orbán Róbert. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 1999. – A Kôszegi-hegység vegetációja. Szerk. Bartha D. EFE, Kôszeg–Sopron, 1984. 200. p + mellékletek. – Arborétumok Vas megyében. Szerk. Lussa V., Temesi L.-né. Natura, Budapest, 1977. – Az Ôrség és a Vendvidék. Szerk. Boda László, Orbán Róbert. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 1998. – Bakay Kornél: Castrum Kwszug. Kôszeg, 1996. – Bárdosi János: Szalafô–Pityerszer népi mûemlékegyüttese. 3. kiad. Bp., 1988. (Tájak, korok, múzeumok kk. 40.) – Bariska István: Kôszeg. Savaria Tourist, Szombathely, 1995. – Csiszár Károly: Ôrség. 2. jav. kiad. Savaria Tourist, Szombathely, 1996. – György: A burgenlandi magyarság rövid története. Szombathely, 1994. – Gyurácz József–Szinetár Csaba: Természetvédelmi területek In.: Vas megye helyi jelentôségû természetvédelmi területei és természeti értékei. 1–13 p. Szerk.: Gyurácz J. Pro Natura, Szombathely, 1993. – Harrach Erzsébet–C.-Kiss Gyula: Vasi mûemlékek. Szombathely, 1983. – Havas M.: Ôrségi Tájvédelmi Körzet. Fertô Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród – Horváth E.–Jeanplong J.: Vas megye ritka és védelmet érdemlô növényei. Savaria Múzeum Közleményei, 18: 24 p . (Megjelent: Vasi Szemle (1961), 1: 19–43.) – Károssy Csaba: Vas megye éghajlati sajátosságai az ötvenéves törzsértékek alapján (1901–1950). Vasi Szemle. 1989. XLIII. évf. 1. sz. pp. 48–64. – Kiss Gábor: Régészeti adatok Vas megye X–XI. századi történetéhez. Vasi Szemle, 1996. 3. sz. 325–338. p. – Kovács József: A veleméri Szentháromság-templom. A 200 éves Szombathelyi Egyházmegye emlékkönyve. (1777–1977) Szombathely, 1977. 507–536. p. – Kozma Gábor: Vas megyei barangolások. Savaria Tourist, 1988. – Kôszegi Tájvédelmi Körzet. Szerk. Markovics T.–Tolnai K. Fertô Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród – Lengyel Pál: Adatok Celldömölk történetéhez. Vasi Szemle, 1980. 341–362. p. – Magyarország városai. Égisz Kiadó, Budapest, 1996. – Marosi Sándor–Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Budapest, 1990. – Nagy József: A celldömölki búcsújáró hely kialakítása. Celldömölk, 1996. – Németh Adél: Burgenland. Bp., 1986. – Nyugat-Dunántúl népi építészete. Szentendre–Szombathely, 1995. – Pataky László: Az Ôrségi Református Egyházmegye története. Bp., 1992. – Pauer A. : Vasvármegye természeti értékei. Szent Norbert Gimnázium 1931–32. évi Értesítôje. Szombathely, Martineum Könyvnyomda Rt. (Különlenyomat), 1932. – Ság hegy, Kemeneshát, Kemenesalja. Szerk. Boda László, Orbán Róbert. Szombathely, B.K.L. Kiadó, 1999. – Sághegyi Tájvédelmi Körzet. Fertô Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród – Somogyi Sándor: Kemeneshát – A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Akadémiai Kiadó, Bp., 1975. – Stefanovits P.: Magyarország talajai. Budapest, 1903. – Szentgotthárd. Szerk. Kuntár Lajos. Szombathely, 1996. – Szilágyi István: Szombathely. Savaria Tourist, 1994. – Szinetár Cs.–Gyurácz J.: A Csörnöc menti Tájvédelmi Körzet. Vasi Szemle, 1993. 47(3). 369–377. p. – Szinetár Miklós: A Rába-völgy élôvilága Vas megyében. Csaba József Honismereti Egyesület, Körmend, 1999. – Szinetár Miklós: Körmend élôvilága. Vasi Szemle, 1994. 48(2) 205–221. p. – Valter Ilona: Ôriszentpéter plébániatemplom. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 232.) Bp., 1996. – Vasi Vendégváró. Szerk. Boda László. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 1997. – Vas megye építészete. Szerk. Boda László, Gácsi József. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 1998. – Vas megye mûemlékeinek jegyzéke. Országos Mûemlékvédelmi Hivatal Budapest, 1991. – Vasvármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Sziklay János, Borovszky Samu. Bp., 1898. – Vig K.: Az Ôrségi Tájvédelmi Körzet Természeti Képe I–III. Natural History of Ôrség Landscape Conservation Area I–III. Vas Megyei Múzeumok Értesítôje, 1995–97. 22(2) 1–294.; 23(2) 1–307; 24(2) 1–197. p. – Vig K.: Vas megye élôvilágának megismerése, jelenkori természeti értékei. Vas Megyei Múzeumok Értesítôje 1999. 25(2) 7–82. p.,

183

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

TELEPÜLÉSEK A TÉRKÉPEN Acsád C1 Alsószölnök A3 Alsóújlak D2 Andrásfa C–D2 Apátistvánfalva A3 Bajánsenye B3 Balogunyom C2 Bejcgyertyános D2 Bérbaltavár D2 Boba E2 Borgáta E2 Bozzal C2 Bozsok B1 Bô D1 Bögöt D1 Bögöte D2 Bucsu B1 Bük C1 Cák B1 Celldömölk E1 Chernelházadamony D1 Csákánydoroszló B2 Csánig D1 Csehi D2 Csehimindszent D2 Csempeszkopács D2 Csénye D1 Csepreg C1 Csipkerek D2 Csönge E1 Csörötnek B3 Daraboshegy C2 Dozmat B1 Döbörhegy C2 Döröske C2 Duka E2 Egervölgy D2 Egyházashetye E2 Egyházasholló C2 Egyházasrádóc C2 Felsôcsatár B1 Felsôjánosfa B3 Felsômarác B3 Felsôszölnök A3 Gasztony B2 Gencsapáti C1 Gérce D2 Gersekarát C2 Gór D1 Gyanógeregye C2 Gyöngyösfalu C1 Gyôrvár D2 Halastó C3

184

Halogy C2 Harasztifalu C2 Hegyfalu D1 Hegyháthodász C3 Hegyhátsál C2 Hegyhátszentjakab B3 Hegyhátszentmárton B3 Hegyhátszentpéter D2 Horvátlövô B2 Horvátzsidány C1 Hosszúpereszteg D2 Ikervár D2 Iklanyberény D1 Ispánk B3 Ivánc B3 Ják C2 Jákfa D1 Jánosháza E2 Káld D–E2 Kám D2 Karakó E2 Kalafa C2 Keléd E2 Kemeneskápolna E2 Kemenesmagasi E1 Kemenesmihályfa E1 Kemenespálfa E2 Kemenessömjén E1 Kemenesszentmárton E1 Kemenestaródfa B2 Kenéz C–D2 Kenyeri E1 Kercaszomor B3 Kerkáskápolna B3 Kétvölgy A3 Kisrákos B3 Kissomlyó E2 Kisunyom C2 Kiszsidány C1 Kondorfa B3 Köcsk E2 Körmend C2 Kôszeg C1 Kôszegdoroszló C1 Kôszegpaty C1 Kôszegszerdahely B1 Lócs D1 Lukácsháza C1 Magyarlak B3 Magyarnádalja B2 Magyarszecsôd C2 Magyarszombatfa B3 Megyehíd D2 Meggyeskovácsi D2 Mersevát E1

Mesterháza Mesteri Meszlen Mikosszéplak Molnaszecsôd Nádasd Nagygeresd Nagykölked Nagymizdó Nagyrákos Nagysimonyi Nagytilaj Nárai Narda Nemesbôd Nemescsó Nemeskeresztúr Nemeskocs Nemeskolta Nemesládony Nemesmedves Nemesrempehollós Nick Nyôgér Olaszfa Ólmod Orfalu Ostffyasszonyfa Oszkó Ölbô Ôrimagyarósd Ôriszentpéter Pácsony Pankasz Pápoc Pecöl Perenye Peresznye Petômihályfa Pinkamindszent Pornóapáti Porpác Pósfa Pusztacsó Püspökmolnári Rábagyarmat Rábahídvég Rábapaty Rábatöttös Rádóckölked Rátót Répcelak Répceszentgyörgy Rönök Rum

D1 E1 C1 D2 C2 C2 D1 C2 C2 B3 E1 D2 C2 B1 C1 C1 E2 E2 D2 D1 B2 C2 D1 D2 D2 C1 A3 D–E1 D2 D1 B3 B3 D2 B3 E1 D2 C1 C1 C2 B2 B2 D1 D1 C1 C2 B3 C2 D1 D2 C2 B2 D1 D1 B2 D2

Sajtoskál Salköveskút Sárfimizdó Sárvár Sé Simaság Sitke Sorkifalud Sorkikápolna Sorokpolány Sótony Söpte Szaknyér Szakonyfalu Szalafô Szarvaskend Szatta Szeleste Szemenye Szentgotthárd Szentpéterfa Szergény Szombathely Szôce Tanakajd Táplánszentkereszt Telekes Tokorcs Tompaládony Tormásliget Torony Tömörd Uraiújfalu Vámoscsalád Vasalja Vásárosmiske Vasasszonyfa Vasegerszeg Vashosszúfalu Vaskeresztes Vassurány Vasszécseny Vasszentmihály Vasszilvágy Vasvár Vát Velem Velemér Vép Viszák Vönöck Zsédeny Zsennye

D1 C1 C3 D1 C1 D1 D1 C2 C2 C2 D2 C1 B3 A3 B3 C2 B3 D1 D2 B2–3 B2 E1 C1 C3 C2 C2 C3 E1 D1 C1 B–C1 C1 D1 D1 B2 E2 C1 D1 E2 B2 C1 C2 B2 C1 C–D2 C1 B1 B3 C1 B3 E1 D1 D2

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

NÉVMUTATÓ Acsád Alsóújlak Apátistvánfalva Stevanovci Bajánsenye Balogunyom Bérbaltavár Borgáta Bozsok Bük-Bükfürdô Cák Celldömölk Csákánydoroszló Csehimindszent Csempeszkopács Csepreg Csönge Domonkosfa Domanjsevci Döröske Dozmat Duka Egyházashetye Felsôszölnök Felsômarác Gasztony Gencsapáti Gór Gornji Senik Gornyi Szenik Grossdorf Güns Gyôrvár Hegyfalu Hegyhátszentjakab Hegyhátszentpéter Hegyhátszentmárton Hodos Horvátzsidány Hrvatski Zidan Hosszúpereszteg Ikervár Ivánc Ják Jánosháza Kapornak Káld Kám Karakó

137 53 35 38 132 51 57 93 75 94 59 21 51 131 79 64 39 49 135 55 57 34 22 23 137 74 34 34 134 96 50 73 42 50 22 38 95 54 17 22 132 55 39 57 53 56

Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenessömjén Kenyeri Kercaszomor Kétvölgy Kissomlyó Kôszeg Körmend Kôszegdoroszló Deutschdorf Kôszegpaty Kôszegszerdahely Léka Lockenhaus, Livka Magyarszombatfa Magyarszecsôd Meggyeskovácsi Mesteri Mikosszéplak Monoster Nagyrákos Nagygeresd Nagymizdó Nagysimonyi Narda Nemescsó Nemeskolta Nemesmedves Ginisdorf Nick Ôrimagyarósd Ôriszentpéter Ostffyasszonyfa Oszkó Pankasz Pápoc Peresznye Pernau Petômihályfa Pornóapáti Prisika Rábagyarmat Rábahídvég Rábapaty Rátót Rechnitz, Rohunac Répcelak Répceszentgyögy

63 62 62 63 40 35 56 96 19 90 89 90 110 110 40 19 17 58 51 32 42 72 49 58 135 89 131 24 71 43 37 65 50 42 63 95 134 50 134 95 23 19 17 23 110 71 74

Rohonc Rönök, Radling Rum Sajtoskál Salunak Sárvár Sé Simaság Sitke Sorkifalud Sorokpolány Stivanovca Szalafô Szarvaskend Szeleste Szentgotthárd Sankt Gotthard Szôce Szombathely Tanakajd Táplánszentkereszt Tömörd Uraiújfalu V. Griselsdorf Vaskeresztes Vassurány Vasvár Vasasszonyfa Vasegerszeg Vasszécseny Velem Velemér Vép Verica-Ritkarovica, Virica-Ritkarovca Zsennye

185

110 24 18 77 112 14 135 78 59 131 132 35 36 49 136 32 43 117 130 130 82 70 90 134 136 52 137 72 130 91 41 136 35 18

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Az üzletházban kényelmes bevásárlási lehetôséget biztosít a harminc különbözô árukörrel mûködô bolt. Diszkontáron vásárolható élelmiszer, vegyi áru, hús- és hentesáru. Igényes kisüzletek kínálják zöldség-gyümölcs, ruházat, cipô, mûszaki áruk és gyógynövények árukörét. Ajándékozási lehetôség és valutaváltás is biztosított.

186