Tervezz bátran! 9789639534674 [PDF]

Zitiervorschau

SCOLAR § DESIGN

Oldaltervezés és tipográfia egyszerűen és azon túl

Az oldaltervezés és a tipográfia szabályait néhány egyszerű alapelvre visszavezető könyv anyaga Robin Williams évtizedes oktatói és tervezőgrafikusi tapasztalatait összegzi közérthető módon. A bárki által megjegyezhető, világos tervezési alapelvek működését életszerű példák sora teszi szemléletesebbé. A megszerzett tudás birtokában kiadványainkat tipográfiai előképzettség nélkül is könnyedén rendezettebbé, áttekint­ hetőbbé és figyelemfelkeltőbbé, kommunikációnkat hatéko­ nyabbá tehetjük. A szerző a témát minden eddiginél gyakorlatiasabban közelíti meg, a lexikális ismeretek helyett a hangsúlyt a tervezői látás- és szemléletmód kialakítására helyezi. A könyv nemcsak a grafikai tervezéssel, tipográfiával foglalkozók számára jelent segítséget, hanem bárkinek, aki írásbeli kommunikáció­ ját érthetőbbé, hatékonyabbá szeretné tenni.

Haszonnal forgathatja a könyvet, ha O szeretné a kezéből kikerülő oldalakat szebb formába önteni, de nem tudja, hogyan tegye O szeretne többet megtudni a grafikai tervezésről, de nincs ideje és energiája többéves tanfolyam elvégzésére O szeretne egy oldalon több betűtípust is használni, de nem ismeri a hatásos betűkeverés szabályait O mozgalmas, de rendezett oldalakat szeretne tervezni O szeretné, hogy valóban el is olvassák, amit készített O hírlevél, brosúra, szórólap vagy egyéb tervezési feladatai megoldásához konkrét tanácsokat, ötleteket szeretne kapni

2995 Ft ISBN 978-963-9534-67-4

A Scolar Design sorozat további köteteit keresse a könyvesboltokban vagy az interneten:

design.scolar.hu www.scolar.hu

9789639534674

9

789639 534674

SCOLAR^DESIGN

Oldaltervezés és tipográfia egyszerűen és azon túl

Robin Williams

bátran

I

□

Tervezz bátran RO BIN W ILLIA M S

A mű eredeti címe: The Non-Designer’s Design Book (second edition) A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Peachpit Press, 2004 Fordította: Soós Emil Szaklektor: Mészáros Ákos Hungárián edition © Scolar Kiadó, 2006 Hungárián translation © Soós Emil, 2006 Minden jog fenntartva. A könyv egyetlen részlete sem használható fel és nem sokszorosítható a kiadó előzetes, írásbeli engedélye nélkül.

A 37. oldalon Róbert Burns: Haj-hajdanán című versének részletét Weöres Sándor fordításában, a 124., 126. és 128. oldalon Shakespeare: Macbeth című drámájából származó idézetet Szabó Lőrinc fordításában olvashatjuk. A 42-47., 51-53., 64-65. oldal példáiban szereplő angol nyelvű, de látszólag értelmezhetetlen szö­ vegek Howard L. Chace: Anguish Languish című könyvének részletei. A szerző nyelvi leleményes­ ségéről, a szövegek titkáról további részletek az internet segítségével tudhatunk meg. Tipográfiai szempontból fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az ezekben a példaszövegekben szereplő idéző- és gondolatjelek az angol tipográfia szabályait követik, amely jelentősen eltér a magyartól. Figyeljük meg a különbségeket! A példaszövegek címei és közcímei vakszövegek, nem szöveghű fordítások. A 44. és 45. oldal illusztrációi Jón Vlakos tusrajzá­ nak reprodukciói a Swamp Press hozzájárulásával. © Swamp Press, 1990.

'Hagy szeretettel ajánlom Carmen, Sheldonnak, aki társam a, tervezésben és barátom az életben.

•R.

apjainkban minden eddiginél több kiadvány jelenik meg, és minden hirdetés, brosúra vagy könyv kiadója azt reméli, hogy termékét el­ olvassák. A kiadók és még inkább az olvasók szeretik, ha a kiadványból egyértelműen ki­ derül a mondanivaló lényege. Senki sem vesz kézbe szívesen nehezen olvasható írásművet, az olvasók igényeit maradéktalanul csak a könnyen érthető, rendezett és áttekinthető szövegek szolgálják ki. Éppen ezért a fontos részeket ki kell emelni, a mellékes tartalmat pedig indokolt a háttérbe helyezni... A modem tipográfia technikájának is alkal­ mazkodni kell napjaink felgyorsult tempójá­ hoz. Manapság már annyi időt sem fordítha­ tunk egy levélfejléc vagy bármilyen kiadvány elkészítésére, mint amennyi rendelkezésre állt akár a múlt század kilencvenes éveiben. Jan Tdcbichold, 1935

Tartalom Kinek szól ez a k ö n yv ?............................................................... 9 Kis fogalommagyarázó...............................................................10

A sivatagi ju kka felism erése_______ 11 A négy alapelv.................................................. ........................... 13 Tagolás Elrendezés Ismétlés Kontraszt

Tagolás

15

A tagolás összefoglalása................................ ........................... 30 Az alapvető cél Hogyan érjük el? M ire ügyeljünk?

Elrendezés

31

Az elrendezés összefoglalása....................... ........................... 48 Az alapvető cél Hogyan érjük el? M ire ügyeljünk?

Ismétlés

49

Az ismétlés összefoglalása............................ ........................... 62 Az alapvető cél Hogyan érjük el? Mire ügyeljünk?

Kontraszt

63

A kontraszt összefoglalása........................... ............................78 Az alapvető cél Hogyan érjük el? Mire ügyeljünk?

T A R T A L O M

Áttek i n t é s __________________ 79 T agolás......................................................................................... 80 Elrendezés..................................................................... Ismétlés......................................................................................... 82 Kontraszt....................................................................................... 83 1. feladat: Tervezésialapelvek............................................. 84 2. feladat: Apróhirdetés újratervezése..............................85 Összefoglalás.....................................................................................86

További tippek és ötletek

87

Kisarculat tervezése..................................................................... 88 Névjegykártya............................................................................... 89 Fejléces levélpapír és b o ríték...................................................... 93 Szórólapok.......................................................................................... 97 H írlevelek...................................................................................101 Brosúrák..................................................................................... 105 Képeslapok........................................................................................ 109 Újsághirdetések............................................................................... 113 Honlapok.......................................................................................... 117

81

A betűk (és az Élet)

123

H arm ón ia...................................................................................124 K onfliktus...................................................................................126 Kontraszt..................................................................................... 128 Ö sszefoglalás..............................................................................130

A betűtípusok csoportosítása____ 131 Medievális antikva.......................................................................132 Klasszicista an tikva.................................................................... 133 Talpas lineáris.............................................................................. 134 Talp nélküli (groteszk)....................................................................135 Script (kézírást utánzó) .............................................................137 D íszb e tű k ................................................................................... 138 Legyünk tu d ato sak....................................................................139 3. feladat: Betűtípusok csoportosítása............................ 139 4. feladat: Vastag-vékony átmenet................................... 140 5. feladat: Betűtalpak................................................... 141 Összefoglalás................................................................................... 142

Betűkeverés____________________ 143 M é r e t ............................................................................................................ 144

Vastagság..................................................................................... 148 S z e rk e z e t.......................................................................................................152

A la k ............................................................................................. 156 Irány.............................................................................................160 S z í n .............................................................................................164 Kontrasztok kombinálása..........................................................170 Ö sszefoglalás........................................................................... 171 6. fe la d a t: Kontraszt vagy k o n flik tu s................................ 172 7. fe la d a t: Szabad, nem s z a b a d .........................................173 Gyakorlat a kontrasztok kom bin álására........................... 174

T A R T A L O M

■E&aM S

M ) o O \Q U O

Összeállt a k é p ? _______________ 175 A tervezési folyamat....................................................................176 Gyakorlat..................................................................................... 177 Tervezzük újra!......................................................... 178

A feladatok megoldása

________ 179

Véleményem a dolgozatírásról és feladatmegoldásról.............179 A feladatok m egoldása.............................................................. 180

Betűtípusok ebben a könyvben

185

A könyvben használt betűtípusok és változataik bemutatása

Tárgymutató

D e , vajon helyes ez? Edward. Gottschall

v a l a m i b ű z lik . Herb Lubalin

187

Kinek szól ez a könyv? Mindazoknak, akiknek szöveges oldalakat kell megformálniuk, de ehhez nem rendelkeznek tipográfiai képzettséggel és ismeretekkel. A kiadványok tervezését szakmájuknak választó pályakezdőkön kívül hasznára lehet például titkárnőknek, akiknek főnökük céges hírlevél elkészítését adta feladatul; közhasznú szervezetek önkénteseinek, akik hirdetményeket tesznek közzé; kisvállalkozások tulajdono­ sainak, akik maguk készítik hirdetéseiket; diákoknak, akik tisztában vannak azzal, hogy egy igényes kinézetű dolgozat sokszor jobb jegyet is jelent; menedzsereknek, akik felismerték, hogy egy látványos prezentáció jelentősen növelheti szakmai presztízsüket; tanároknak, akik megfigyelték, hogy tanítványaik könnyebben befogadják a tananyagot, ha azt értelemszerűen tagolják és rendszerezik; és sta­ tisztikusoknak, akik szeretnék, ha számsoraik és grafikonjaik inkább olvasásra ösztönöznének, mint szundikálásra. És még folytathatnám a sort... Idő és késztetés hiányában sokan nem vállalkoznak tipográfiával vagy grafikai tervezéssel foglalkozó tanfolyamok elvégzésére, mégis tudni szeretnék, hogyan tehetnék irományaikat tetszetősebbé. A régi mondás szerint: a tudás hatalom. A legtöbben, ha rápillantanak egy kusza oldalra, könnyen meg tudják állapítani, hogy valami nincs rendjén vele, de megfogalmazni már nem tudják, pontosan mi a gond, és hogyan lehetne rendbe rakni. A könyvből megismerhetjük azt a négy tervezési alapelvet, amely gyakorlatilag minden tetszetős, rendezett grafikai terv alapja. Ezek az alapelvek rendkívül egyszerűek és gyakorlatiasak; bármilyen kiadványra rápillantva könnyedén megállapíthatjuk, hogy a szöveg megformálása során alkalmazták-e ezeket, vagy sem. Amint m eg tudjuk nevezni a problém át, a m egoldás kulcsa is a kezünkben van. A könyvnek nem célja és feladata a többéves képzési formákat helyettesíteni, és azt sem ígérem, hogy a könyv hatására automatikusan briliáns tervezővé válunk. Azt viszont garantálhatom, hogy más szemmel nézünk majd minden formába öntött oldalra. Mindenkit biztosíthatok arról, hogy az alapelvek követésével mun­ kájának sokkal professzionálisabb, áttekinthetőbb, egységesebb és érdekesebb külsőt adhat, és egyúttal saját tehetségét és rátermettségét is érezheti. Szeretettel,

Kis fogalommagyarázó_____________ Alapvonal: az a képzeletbeli vonal, amelyen a betűk ülnek (lásd 142 . oldal). Alkotóelemek: az oldalakat felépítő, egymástól jól elkülöníthető

egységek. Alkotóelemnek tekinthetünk egy szövegsort, egy grafikát vagy ezek olyan összefüggő csoportját, amely látvány szempontjából egy egységet alkot. Könnyedén megállapít­ hatjuk az elemek számát egy oldalon, ha végigtekintünk rajta. Minden egyes alkalommal, amikor a tekintetünk megáll vala­ min, egy újabb elemről beszélhetünk. Betűfokozat: a betű mérete, nagysága. Díszpontok: felsorolásokban általában számok helyett, jellem­ zően a sor elején használatosak, de szavak közötti elválasztó karakterként is előfordulhatnak. A leggyakoribb díszpont: •. Kenyérszöveg, főszöveg (néha egyszerűen csak szöveg): egy­ befüggő, folyamatos olvasásra szánt szövegrész, szem ben a címekkel, alcímekkel, képaláírásokkal. Betűfokozata rendsze­ rint 9 és 12 pont közötti. Kurrens: kisbetű, a folyamatos olvasásra szánt szövegeket többnyire ezzel szedjük. Kurzív: a hétköznapi nyelvben dőlt betűnek is hívják, nem teljesen helyesen. Angolul „italic”, ebben a form ában is sokan ismerik. A könyv végére megtanulunk különbséget tenni a kurzív és a dőlt betűk között (lásd 158 . oldal). Lénia: bármilyen vonal, mint például az oldal tetején, a Kis fogalommagyarázó cím alatt. Nyomatlan fehér felület: üres terület, amely nem tartalmaz sem szöveget, sem grafikát; „tervezett fehér foltnak” is nevezik. A kezdő tervezők hajlamosak minden rendelkezésre álló felüle­ tet kitölteni; míg a rutinosabbak nem győznek eleget szabadon hagyni. Sorkizárt (tömbös) szedés: a szöveg sorai egyforma hosszúsá­

gúak, a jobb és a bal oldalon is egy vonalban érnek véget. Speciális jelek: apró, ornam entikus karakterek, m int például:

■ ♦♦♦ / éá. A legtöbb számítógépen megtalálható a Zapf Dingbats vagy a Wingdings nevű betűkészlet, amely speciális jelekből áll. Szétaprózódott nyomatlan fehér felület: az alkotóelemek közé szorult, rosszul megtervezett, szétforgácsolódott üres felület, melynek nincs kapcsolata az oldal többi üres felületével. A tekintet vándorlása: az olvasó szemének önkéntelen

mozgása az oldalon. Tudatos tervezéssel képesek vagyunk irányítani a tekintet útját az oldalon, de ehhez ismernünk kell ennek módját. Verzál, kapitális: nagybetű.

A sivatagi jukka felismerése Ez a rövid fejezet összefoglalva magyarázza el azt a négy aiapelvet, amelyet a későbbiekben részletesen kifejtünk. Előbb azonban hadd meséljek el egy rövid történetet, ami ráébresztett arra, miért fontos, hogy nevén nevezzük a dolgokat. Azáltal ugyanis, hogy nevesítjük az elveket, alkalmazni is képesek leszünk őket. Néhány évvel ezelőtt a szüleimnél töltöttem a karácsonyt. Egy növényhatározó könyvet kaptam ajándékba. Az ajándékok kibontása után elhatároztam, hogy egy rövid séta során azonosítom a környékbe­ li fákat. Elolvastam egy részt a könyvből, mielőtt elindultam volna. A könyvben az első növény a sivatagi jukka volt, mivel csak két ismérv szükséges az azonosításához. A sivatagi jukka egy tényleg különleges megjelenésű fa, ahogy a képre néztem, azt mondtam magam­ ban: „Ó, ilyesmi egyáltalán nincs Észak-Karolinában. Rendkívül különleges növény. Emlékeznék, ha már láttam volna ilyet, de még sosem láttam korábban.” Szóval fogtam a könyvet, és elindul­ tam. A szüleim egy hatházas zsákutcá­ ban laktak. A hatból négy ház előkertjében sivatagi jukka volt. Tizenhárom évig laktam a szüleim házában, és sosem vettem észre egyetlen sivatagi jukkát sem. Körbesétál­ tam a környező háztömböket. Egészen biztos, hogy kiárusítás

rési;

volt a faiskolában, amikor az új lakók beköltözés után a kertrendezéssel foglal­ koztak - a házak 80 százalékában sivatagi jukka állt az előkertben. És én egy darabot sem vettem észre korábban! Amint ismertté vált számomra a növény - azzal, hogy tudtam a nevét - mindenhol ezt láttarit És pontosan ez a történet tanulsága: amint névvel tudunk illetni valamit, felismerjük, és tudatában leszünk. Képletesen szólva a beazonosítással hatalmunkba és irányításunk alá kerül. Az elkövetkezőkben megtanuljuk azoknak a tervezési alapelveknek a nevét, amelyek segítségével oldalainkat felügyeletünk és irányításunk alá vonhatjuk.

A helyes tervezés egyszerűbb, mint háromig elszámolni 1. Tanuljuk meg az alapelveket!

Könnyebb, mint gondolnánk. 2, Vegyük észre, ha nem használjuk őket!

Foglaljuk szavakba - nevezzük nevén a problémát. 3. Alkalm azzuk az alapelveket!

Meg fogunk lepődni az eredményen.

A helyes tervezés egyszerűbb, m int három ig e ls z á m o ln i. . . Tanuljuk meg az alapelveket! K ön n yebb, m in t g on d oln á n k.

Vegyük észre, ha nem használjuk őket! F o g la lju k oza vakba

—

n ev ezzü k névén a problém át.

Alkalmazzuk az alapelveket! M eg jog u n k lepődn i a z eredményen.

E G Y

:

A

S I V A T A G I

J U K K A

F E L I S M E R É S E

A négy alapelv_________________ A következőkben röviden áttekintjük azt a négy alapelvet, amelyek minden jól megtervezett kiadványban megjelennek. Bár mindegyik alapelwel külön foglalkozunk, jegyezzük meg, hogy ezek valójában szorosan összefüggenek egymással. Ritka eset, amikor csak egyetlen alapelvet alkalmazunk.

Tagolás Az egymással tartalmi kapcsolatban álló elemeket célszerű csoportokba rendezni. Ha több elem egymás közvetlen köze­ lében helyezkedik el, akkor vizuálisan is egy egységet alkot­ nak. Ez segít a szöveg és az információk tagolásában, átlátható struktúrát hoz létre.

Elrendezés Semmit se helyezzünk el az oldalon önkényesen. Minden elemnek valamilyen vizuális kapcsolatban kell állnia a többi elemmel. Ez letisztult, jól komponált összhatást eredményez.

Ismétlés Alkalmazzunk visszatérő elemeket a kiadványban. Ismétlőd­ hetnek színek, formák, térközök, vonalvastagságok, betűtípu­ sok, méretek, az oldalon belüli elrendezés stb. Az ismétlődés egységessé teszi a művet és erősíti az összhangot.

Kontraszt A kontraszt lényege: kerüljük az egymáshoz hasonló elemek használatát az oldalon. Ha az egyes elemek (betűtípus, szín, méret, vonalvastagság, forma, fehér felület stb.) nem azonosak, akkor tegyük őket nagyon különbözővé. A kontraszt a legfon­ tosabb figyelemfelkeltő vizuális erő az oldalon - ez vonzza a leginkább a tekintetet.

I. rész; Tervezési alapelvek

A jó kommunikáció legalább annyira

se^kerjtő mini a feketekávé... és legalább olyan nebéz is elaludni utána. ANNE MORROW LINDBERGH

Tagolás Kezdő tervezők munkáiban az oldalon egymástól egyenlő távolságra elhelye­ zett alkotóelemek gyakran szinte teljesen kitöltik a rendelkezésre álló teret - beleértve a sarkokat is

alig hagyva üres felületet az oldalon. Mintha csak

félnének az üresen hagyott felületektől. Ez rendezetlen összhatást, az olvasó számára pedig nehézkes eligazodást eredményez. A tagolás alapelve szerint, ha az egymással tartalmi, logikai kapcsolatban lévő oldalelemeket egymás közelébe helyezve csoportosítjuk, az így létre­

jövő csoportot összetartozó egységként érzékeljük. Ha az egymástól független elemek vagy csoportok között nagyobb térközt hagyunk, akkor ezzel közvetlen iránymutatást adunk az olvasónak az oldal szerkezetére és tartalmára vonatkozóan. Az alábbi nagyon egyszerű példa szemlélteti a fentieket. A bal oldali listában felsorolt virágokról joggal feltételezhetjük, hogy valamilyen szempont alap­ ján egy csoportba tartoznak. És a jobb oldali lista virágai? Úgy tűnik, mintha a négy utolsó virág valamiképp különbözne a többiektől. Ez első pillantásra nyilvánvaló, még azelőtt, hogy mindezt tudatosan végiggondolnánk. Tudjuk, hogy az utolsó négy virág valahogy különbözik a többitől, mert fizikailag is elkülönülnek a lista többi elemétől. A tagolás lényege, hogy az oldalon (ahogy az életben is) a fizikai közelség egyben tartalmi kapcsolatra is utal.

K ö r ö m v ir á g

K ö r ö m v ir á g

Á rv á c s k a

Á rv á c s k a

R u ta

R u ta

V a d s z ő lő

V a d s z ő lő

S z á z s z o rs z é p

S z á z s z o rs z é p

G ó ly a h ír

G ó ly a h ír

S z e g fű K a n k a lin

S z e g fű

Ib o ly a

K a n k a lin

T ö rö k s z e g fű

Ib o ly a T ö rö k s z e g fű

Vessünk egy pillantást az alábbi, szokványos megjelenésű névjegykártyára. Hány különböző elemet veszünk észre ezen a kis felületen? Hányszor áll meg a tekintetünk, hogy valamit jobban megnézzünk?

Ötször állt meg a tekintetünk? Természetesen, hiszen öt különböző elem van ezen a kis kártyán. Honnan kezdjük olvasni? Talán középről, mert a kövér betűk miatt az a rész a leghangsúlyosabb. Merre folytatjuk az olvasást? Balról jobbra, mert rendszerint ebben az irányban olvasunk? Mi történik, amikor tekintetünk a jobb alsó sarokba ér, hová pillantunk innen? Körbepásztázzuk újra a névjegykártyát, hogy megbizonyosodjunk, egyetlen sarkot sem hagytunk ki?

Juhász István

(88) 212-3467

Árnyas fogadó

Bükkfa utca 18.

Bakonyfalva

És mi történik, ha a megjelenést egy kicsit tovább bonyolítjuk?

Juhász István

(88) 212-3467

Árnyas fogadó

Bükkfa utca 18.

Bakonyfalva

Most, hogy két kövér betűs részt találunk, hol kezdjük az olvasást? A bal felső sarokból indulunk? Vagy középen kezdjük olvasni? A két kövér betűs elem elolvasása után hová tekintünk? Talán ide-oda cikázik tekintetünk a két rész között, miközben próbálunk rápillantani a sarkokban lévő információkra? Tudjuk, hogy mikor fejeztük be az olvasást? A barátod is hozzád hasonlóan nézte végig a névjegykártyát?

K E T T Ő

:

T A G O L Á S

Amikor több alkotóelem szorosan egymás közelében helyezkedik el, egyet­ len vizuális egységet képeznek, sok elkülönült egység helyett. Hasonlóan, mint az életben is, a közelség vagy szomszédosság kapcsolatot jelent. Az összetartozó elemek csoportosításával azonnal több eredményt érünk el: az oldal sokkal rendezettebb képet mutat; nyilvánvalóvá válik, honnan kell az „üzenet” olvasását kezdeni, és mikor értünk a végére; és végül a nyomaüan fehér felületek, azaz „a szöveget körülvevő tér” elrendezése is sokat javul.

Az előző névjegykártya problémája az, hogy látszólag a kártya egyetlen eleme sem kapcsolódik a többi elemhez. Nem világos, hol kell a névjegykártya olvasását kezdeni, és az sem, mikor fejeztük be. Ha csak egyetlen dolgot változtatunk meg ezen a névjegykártyán - egymás közelébe csoportosítjuk az összetartozó elemeket -, nézzük, mi történik:

Árnyas fogadó Juhász István

Bakonyfalva Bükkfa utca 18. (88) 212-3467

Kérdéses még, hogy hol kell a kártya olvasását kezdeni? Hová pillantunk másodszor? Tudjuk, mikor fejeztük be az olvasást? Ennek az egyetlen egyszerű alapelvnek az alkalmazásával a névjegykár­ tya tartalom és látvány szempontjából is rendezettebbé vált, így sokkal érthetőbb lett a kártya által közvetített információ.

IQ

1, rési; Tervezési alapelvek

Az alábbiakban egy hírlevél lapfejét (más néven fejlécét) mutatjuk be. Hány különböző elemet fedezünk fel rajta? Az elrendezés alapján kapcsolódik-e bármely elem valamely más elemhez?

Szánjunk egy pár pillanatot annak eldöntésére, hogy mely elemeket kellene egymáshoz közelebb, illetve melyeket egymástól távolabb elhelyezni. Z ' PILÓTANŐK ÉRDEKVÉDELMI EGYESÜLETE

26. évfolyam, 9. szám

HÍREK ÉS PLETYKÁK

'

A PILÓTAFÜLKÉBŐL 2005. augusztus A bal felső sarokban lévő két elem egymás közelében helyezkedik el, amiből úgy tűnik, valamilyen kapcsolat lehet köztük. De valóban összetartoznak? És mi a helyzet a dátummal és a lapszámra Vonatkozó információkkal? Ezeknek viszont szorosabb kapcsolatban kellene lenniük, mivel mindkettő erre az adott számra jellemző adat.

Az alábbi példában a köztük fennálló tartalm i kapcsolat szerint helyeztük el az elemeket.

Hírek és pletykák

a pilótafülkéből Pilótanők Érdekvédelmi Egyesülete 26. évfolyam • 9. szám • 2005. augusztus

Megfigyelhetjük, hogy egy sor egyéb változás is történt a lapfejen: A végig nagybetűkkel (verzállal) szedett szöveget kisbetűsre (kurrens­ re) változtattam, így elég helyet nyertem, hogy a cím betűfokozatát nagyobbra, vonalvastagságát pedig kövérebbre vegyem. A keret legömbölyített sarkainak kiegyenesítésével tisztább és hatá­ rozottabb formát kapunk. A repülőgépet felnagyítottam és kimozdítottam a keretből - ez a tér „megnyitásának" elterjedt módszere.

K E T T Ő

:

T A G O L Á S

Amikor szórólapot, brosúrát, hírlevelet vagy bármilyen más kiadványt ter­ vezünk, vegyük sorra, hogy logikailag mely inform ációk tartoznak össze, melyeket kell hangsúlyozni, és melyeket kell kevésbé kiemelni. Ezeket az összefüggéseket grafikusan a szöveg tagolásával fejezzük ki.

Adathordozók Gyerekek c d - í Oktatási c d - 1< Játék c d - 1< DVD-lemezek Tankönyvek Tanulj könnyen A nyelvek művészete Tudomány Matek Oktatási segédanyagok Könyvek Tanári kézikönyvek Videók Számítástechnikai kiegészítők Kábelek Beviteli eszközök Háttértárolók Memóriák CD-meghajtók Nyomtatók és kellék­ anyagok

Adathordozók Gyerekek

cd -í

Oktatási CD-k Játék CD-k DVD-lemezek

Tankönyvek Tanulj könnyen A nyelvek művészete Tudomány Matek

Oktatási segédanyagok Könyvek Tanári kézikönyvek Videók

Számítástechnikai kiegészítők Kábelek Beviteli eszközök Háttértárolók Memóriák CD-m eghajtók

Nyomtatók és kellékanyagaik

Nyilvánvaló, hogy a lista - átte­

Ugyanaz a lista csoportokba ren­

kinthetőbbé, használhatóbbá tétele

dezve. Biztos vagyok abban, hogy

érdekében - némi formázásra szorul.

a fenti átalakítás mindenki számára magától értetődő, de remélem, hogy

A legnagyobb probléma az, hogy minden elem túl közel van a többi­ hez, ezért nem lehet a szerkezetet

ezután még tudatosabban és hatá­ rozottabban alkalmazzuk majd.

vagy az elemek közti kapcsolatot

Figyeljük meg a címsorok erős kont­

felismerni.

rasztját és a kontraszt ismétlődését.

10

1. rész: Tervezési aiapeivelk

A z összetartozó elemek csoportosítása során gyakran más változtatásokat is végre kell hajtanunk, például a betűk m éretében és vonalvastagságában, illetve a szöveg vagy a grafika elhelyezésében. A szöveg betűm éretének nem feltétlenül kell 12 pont nagyságúnak lennie! A kiegészítő jellegű in­ form ációknak, mint például egy hírlevél év- és lapszáma, 7 vagy 8 pontos betűfokozat is elegendő lehet.

- k a s t é ly Február 8., péntek, 20 óra Alexander Vonósnégyes Mozart l