National Geographic fotóiskola: digitális videó : vadonatúj tippek 9639810444, 9789639810440 [PDF]

Zitiervorschau

• TESTRESZABOn KAMERÁK • VIDEÓ ÉS SZÁMíTÓGÉP • A FORGATÁS KULISSZATITKAI • VÁGÁS, KÉPTRÜ KKÖK • MEGOSZTÁS, INTERNET A

'iANGOs íTÁS, FILMZENE

NATIONAL GEOG FOTÓiSKOLA ,

DIGITALIS VI '

VADONATÚJ TIP ; -

.

-

Katona J6z"f Könyv ié

I I 1111111~llililiii~iillllll~ I DS1000428977

NATIONAL GEOG FOTÓISKCL

•

DIGITALIS VADONATÚJ TI

NATIONAL GEOGRAPHIC

FOTÓiSKOLA

•

•

DIGITALIS VlDEO

VADONATÚJ TIPPEK

RICHARD OLSENIUS

TARTALOM 6

ELÖSZÓ

94

DIGITALIZÁLÁS, VÁGÁS Kamerából aszámítógépbe

John Bredar

Vágási ismeretek

8

VÁGJUNK BELE!

Képátmenetek Hangsávok

18

KAMERAVÁLASZTÁS

Főcím,

Tudnivalók az érzékelő lapkáról

Lépé srőllépésre

Mini -DV kamerák

Windows Movie Maker

Memóriakártya, microdrive

Lépésrőllépésre

­ ­

Apple iMovie

DVD-kamerák Hibrid digitális kamerák

feliratok

140

Fókuszban Lisa Frederickson

Merevlemezes kamerák HD-kamerák Mit tudjon hát a kamera? Folyadékcsillapítású állványfej ~o

Fókuszban James Barrat

48

FORGATÁS

142 KÖZÖNSÉG IS KELL Tömörítés oda-vissza DVD-írás Videoanyag kűldése-mailben Feltöltés az internetre Hordozható videolejátszók

Előkészűletek

Rekesz, zársebesség és erősítés Mélységélesség Fehéregyensúly

156 TÁRGYMUTATÓ 159 FOTÓSOK

Képstabilizálás Fény,világítás Hang Történet - képekben Zoom és svenk Forgatási terv

--

Fókuszban David Linstrom

A SZEMKÖZTI OLDALON

Adáskezdéskor Tégen úgy­ nevezett "színcsík"jelent meg a tévé képentyéfjén, segítve a helyes beállítást. Az

ELŐZŐ OLDALON

RichaTd Olsenius forgatáshoz készül Nicaragua hegyei között.

Előszó John Bredar,

f i l m készitő

és producer, National Geographic Specials

elevíziós producer vagyok, mégis ritkán fogok a kezembe videokamerát. A nejemtől időnként kapok is a fejemre, hogy csak egy ásatag Hi-8­ as kameránk van odahaza. A filmezés azonban nem egyszemélyes foglalatosság, hanem igazi együttmű­ ködés. A National Geographic Society számára készült huszonöt filmern forgatása során mindig kitűnő opera­ tőrökkel dolgoztam együtt, mert nagyon fontosnak érez­ tem, hogy fantasztikus képek, feledhetetlen pillanatok tegyék különlegessé a filmjeimet. Egy all ben (nagyon). Végül (némi kínlódás árán) össze _ állítani a jelenetet a vágóasztalon. Nos, kedves Olvasó, ebben a könyvben azt a 'a;- ~ got fogja elsajátítani, amelyet én azon a bizo n\'os =-. a magam kárán megtanultam. Először is: is m~r~­ a kameránkat szőröstül-bőröstül. Mindegy, hm:-­ típusa, ki kell tanulnunk a működését. A' más~-. : :isztázzuk magunkban, mit és miért akarunk le:-o~;: Történetet akarunk-e mesélni, vagy mélyinterjL: =~ ~u n k, netán lírai képetűd lenne a végcél. Aki a történetmesélést választja, hozzám ha~=­ :o g dolgozni. A munkálatok befejeztéig tulajdo::':-",: iáromszor készítem el a filmet. Először tanulmá:-: ­ 3 té mát, mindent részletesen összeírok, snittli (2. ~ : :ek. Ez afféle vázlat - mire végzek vele, a fej embe:::. ­ :2ból már összeáll a film. Ezután a stábbal és a \-~­ :J1al kimegyek a helyszínre, és leforgatom az a n~-:'i : fá zis általában nem egyszerű, különösen, ha a ~ ­ i.latok is szerepelnek. Utoljára, harmadszor a \--'- ~ ­ :,ában állítom össze a filmet. Itt szembesülök sbé fontos szempont: hány lapka van a kamerá­ ~ - é \'alójában hányra van szükségünk. ; CD vagy CMOS? =C) lapkát (charge-coupled device) általában a drá· ,~

digi tális kamerákba építenek. A CCD jobb minő­ ~_ ,'épet ad, mint a CMOS. A CMOS (compJemen­ ~. ;netal-oxide semiconductor) lapka előállítása sok­ , o: ·sóbb, az olcsóbb kamerákban rendszerint ilyet .:..81k. Régebben a CMOS zajos képet adott, de mára ,':,,,,'!t kiküszöbölni ezt a hibát, így kisebb a két típus zö . . min őségkülönbség az alsó- és középkategóriás '-:,;?rák körében. A CMOS érzékelő hibája, hogy fény­ '>'~;?ny \'iszonyok között hajlamos alulteljesíteni. Az ?",zcrűség kedvéért a továbbiakban - ha külön nem :?";?zcm meg az érzékelőt - a CCD-ről lesz szó.

HÁROM CCD-S

KAMERA

-'~ ­ - - - ~ .

EGY CCD-S

KAMERA

___ '::-ágább, félprofesszionális kamerákban már három nagy méretű, sokpixeles CCD működil :=:~

~e rő seinket, barátainkat az általuk ha s zn ;L ~ ~-, ­ :,~ő nyeiről

és hátrányairól. --U elmúlt években sokat vásároltam me5 ~~ ,-ebáruházakban, és meg kell mondano m ri::--­ :od tam. Ezzel együtt mindig összehason líto=.. ~ .:r -ztott kamerák választékát a Nikon, a C2= So ny weboldalán közzétett típuslistá va l. T'~ ~ llo nban, hogy az interneten rendszeri nt 2 :"":- _ _-a m erákat kínálják - nem biztos, hogy eze - 2 ~ _: ::1á r akiskereskedők polcain is megtalá lli at o~",Érdemes ellátogatni a közeli fotósb olt o ~~2-=­ szemrevételezni a kínálatot. Akadhat o lya n e: ::.:: ::1ég többet tud a különféle márkákról és tí _ ~S2­ .gy jobb összehasonlítást tud adni, min t az ~:-_::':­ :-ó r umok, szakértők. Ovakodjunk a gya n ú-=~ :-:agyon leárazott kameráktól - ahogy a m o::':-=-­ oa, olcsó húsnak híg a leve ... Digitális formátumok

_,la már szinte kizárólag digitális kamerát \- ::-_:':_ ~o ltban. Amikor az eladó a DV-t (ejtsd: dí'.' :'­ o l)-an kamerára gondol, amely mini-D\ - ZL.! ~

l KEZDET _g::: a ka meravásárlásban, ha előzőleg összeírjuk cél­ o: _ zéseinket és a kamerával szemben támasztott igé­ °einket. Az üzletek polcai dugig vannak látszatra egy­ '''~a ka merákkal, a gyártó cégek pedig oly gyorsan - :;a~.;: le modelljeiket és rukkol nak elő újakkal, hogy ~ze;é\°el a vásárlás pillanatában úgy érezhetjük, el­ :':'::. ó~ di kamerát választottunk magunknak. Sz mpo n tjaink listája nagy segítség lesz a kamera­ ~2.:ztá ban . Gyakran többe kerül utánajárni a legol­ ':o~han megvehető márkának vagy egy használt, de L:apot ú készüléknek, mint elsősorban azzal tö­ I hi. hogy aterveinkhez és számítógépünkhöz leg­ ""oan illő típust szerezzük be. Ez utóbbi szempont ~ : én fo ntos: kapcsolatot kell ugyanis teremtenünk 1'2:nera, a számítógép és a képvágó szoftver között. 0.\0 \Oideokamera-gyártók között folyó ádáz küzde ­ -:. \0 'g redményben a fogyasztónak kedvez. Ma már LTatőrökn ek szánt kamerák csúcsmodelljei is bő­ :":: ~dül m ú lj ák a pár évvel ezelőtt forgalmazott pro­ bszioná lis ka merá k színvonalát. Tíz éve az egyik leg­ s" digi táli s fényképezőgép közel 20 ezer dollárba ' :";-::. - és 3 megapixel felbontású képet adott. Ma 500 ~ű":ar alatt meg lehet kapni egy 8 megapixeles gépet. ~

keresés útjai

-. °iueoka me rák különféle tulajdonságo kkal és ké­ ~ _ =s:"gekke l rendelkeznek. Ha már összeállt a szem­ ~ " ~ 'o ·tánk, érdemes az interneten kezdenünk a , 2.:::-utatást. Nézzük meg a gyártók weboldalán a :"5..!;abb ka merák leírásait (néhány ho nlapot magam

:K (PÉLDÁK)

_ _ _o megörökítése ~ _ ~::SOK filmezése, az anyag ~

megosztása blogon vagy

- ~ :~2.lata ztása

: - ajánlok a 26. oldalon). Emellett kérdezzük meg is­ me rőseinket, barátainkat az általuk használt kamera el ő nyeiről és hátrányairól. Az elmúlt években sokat vásároltam megbízható o,-ebáruházakban, és meg kell mondanom, ritkán csa­ :ód tam o Ezzel együtt mindig összehasonlítom a kivá­ :asztott kamerák választékát a Nikon, a Canon és a -a ny weboldalán közzétett típuslistával. Tudni kell azonban, hogy az interneten rendszerint a legújabb :-amerákat kínálják - nem biztos, hogy ezek a típusok :nár akiskereskedők polcain is megtalálhatók. Érdemes ellátogatni a közeli fotósboltokba is, és ' ze mrevételezni a kínálatot. Akadhat olyan eladó, aki :nég többet tud a különféle márkákról és típusokról, s ~gy jobb összehasonlítást tud adni, mint az internetes :órumok, szakértők. Ovakodjunk a gyanúsan olcsó, :1agyon leárazott kameráktól - ahogya mondás tart­ :a, olcsó húsnak híg a leve ...

Megéri alaposan szem· ügyre venni a kivá­ lasztott kamerát. B&ngésszük az inter­ netet, olvassuk el a kritikákat, hozzá­ szólásokat, mííszaki leírásokat'

~~ - ::~

.:.~ - ~ ~"In etésképpen űzött filmkészítés

Digitális formátumok

;.:.~::

már szinte kizárólag digitális kamerát vehetünk a boltba n. Amikor az eladó a DV-t (ejtsd: díví) említi, olyan kamerára gondol, amely mini-DV-szalagon tá-

ozisugárzásra

. [a

Kameraválasz tás

25

rolja a képállományt. A mini-DV 1995-ben bevezetett digitális videoszabvány, amelyet Ajánlott weboldalak kameravásárláshoz: ma már több mint hatvan, videokamerát és www.dv.com egyéb kiegészítőket gyártó cég alkalmaz. Az www.adamwilt.com adathordozó egység, a mini-DV fémréteg­ www. camcorderinfo.com gel bevont, műanyag kazettába töltött 1/4 colos szalagja II gigabájt mennyiségű ada­ tot, illetve egy órányi videofilmet tud tá­ rolni. A kép felbontása majdnem ugyanolyan jó, mint a professzionális szabványú Betacam kameráké. Ugyanakkor a mini-DV-rendszer a videoképet erősen tömö rített formában tárolja , így min őségben nem tud annyit, mint a sokkal drágább profi kamerák - de csak egy hajszál választja el ettő l. A Sony VX1000, az első könnyíí digitális kame­ A mini-DV-szabványnak nagy szerepe volt abban, ra 1995-benjelent meg hogya videokamerák mostanára olyan kicsire zsugo­ a piacon. rodhattak. Annak előtte a VHS-kamerával vagy a va­ TIPP

26

Digitális vicleó

lamivel kisebb, Hi-S-as szabványú kamerá\'a: -' v id eoop eratőrök málhás lovakra hasonlí totta:",­ tanában más formátumok is pályára léptek. ez~ érdemes odafigyelni. Az adattárolás alapelvei ,-\ videoállományokat videoszalagon, me mór.~' \'agy CD-n tárolhatjuk. A tároláshoz szükséges , tés módja igen lényeges a videokép végső ::: ­ szempontjából. Már kameránk megvásárlá a : . nunk kell, hogy milyen minőségben és mil~'e:: lesz szükségünk a forgatandó anyagokra. A minő ségen túl számomra a legfo nto-2~ ... pont a hosszú távú használhatóság. Vajon i ' Yáltozik, nem romlik, netán nem vész- e el :e:' , \' ideokép a választott adathordozóról ( s zaI2~, :: memó riakártya)? Nagy kár volna, ha gyer::-' __ unoká ink csak azért nem tudnák lejátszan : :ll iük re összegyűl t fióknyi videoanyagot, men .l ra, amellyel forgattuk, és a formátum , am ':''''­ tuk a filmeket, addigra már nem létezik! Ugyanez a probléma a 16 mm-es fil m n" ,­ maxszal, a VHS-sel, a H i-S -cal és sok má (0::­ mal. Egyszer el fogna k tünni a vetít őgép ek ,.::. lejátszók, amelyekkel a 16 mm-es films z al2 ~ : a régi szabványú videoanyagokat le leh et játsz ­ A ka merák és formátumuk böngészése köz~ _ suk észben mindezeket a szempontokat, De ~ kodjunk túl friss vagy divatjamúlt kép fo r~2: ban. A mai világban persze nincs rá gara:--,.::_ a vá lasztott videoformátum soha nem a\ ' :: i azt javaslom, hogy maradjunk a leg e-; ' ­ m ini-DV-formátumnál. Ez a szabvá ny ''':'' alakokban már vagy egy évtizede létezik - .::. :'­ fesszionális kamerák mindmáig mi ni -9' '-: tumban működnek. A mini-DV-rendszer:.. és lejátszók szalagtovábbítási rendszere tar: - ­ pabíró, a szalagra pedig (az áráho z kép s: " ­ elfér a nagy felbontású digitális kép áUom á:--,' ;:' Mindemellett érdemes odafigyelni az e: :' mokra is. Ilyen a CanOn, a Sony, a JVC és :- .: által bevezetett High Definition (HD ). Ter.-n:­ \'ürok és az új típusú tömörítés eredm ~ 'e HD-kamerák ugyanazzal a mini-DV- kaz ':':2

ro lja a képállományt. A mini-DV 1995-ben bevezetett digitális videoszabvány, amelyet ma már több mint hatvan, videokamerát és egyéb kiegészítőket gyártó cég alkalmaz. Az ada thordozó egység, a mini-DV fémréteg­ gel bevont, műanyag kazettába töltött 1/4 c los szalagja II gigabájt mennyiségű ada­ tot, illetve egy órányi videofiImet tud tá­ l - '.:\ kép felbontása majdnem ugyanolyan jó , mint 7~o :'e - zion ális szabványú Betacam kameráké. ~'2, , 2kko r a mini-DV-rendszer a videoképet erősen -:ör 'tett formá ban tárolja, így minőségben nem _:. .: .. nyit, mint a sokkal drágább profi kamerák - de , '.' egy hajszál választja el ettől. ,... ::lini -DV-szabvá nynak nagy szerepe volt abban , ~' a \'ideokamerák mostanára olyan kicsire zsugo­ ='-:a. ak . Annak előtte a VHS-kamerával vagy a va­

lamivel kisebb, Hi-S-as szabványú kamerával forgató v ideooperatőrök málhás lovakra hasonlítottak. Mos­ tanában más formátumok is pályára léptek, eze kre is érdemes odafigyelni. Az adattárolás alapelvei :\ videoállományokat videoszalagon, memóriakártyán vagy CD-n tárolhatjuk. A tároláshoz szükséges tömörí­ tés módja igen lényeges a videokép végső minősége szempontj ából. Már kameránk megvásárlása előtt tud­ nunk kell, hogy milyen minőségben és milyen távon lesz szükségünk a forgatandó anyagokra. A minőségen túl számomra a legfontosabb sze m­ pont a hosszú távú használhatóság. Vajon idővel nem \'áltozik, nem romlik, netán nem vész-e el teljesen a \'ideokép a választott adathordozóról (szalag, lemez, memóriakártya)? Nagy kár volna, ha gyermekeink, unoká ink csak azért nem tudnák lej átszani az ő ide­ jükre összegyűlt fióknyi videoanyagot, mert a kame­ :a, amellyel forgattuk, és a formátum, amelyen tárol­ -uk a filmeket, addigra már nem létezik! Ugyanez a probléma a 16 mm-es filmmel, a Beta­ maxszal, a VHS-sel, a Hi-8-cal és sok más formátum­ :nal. Egyszer el fognak tűnni a vetítőgépek és a video­ :ejátszók, amelyekkel a 16 mm-es fllmszalagot illetve a régi szabványú videoanyagokat le lehet játszani. A kamerák és formátumuk böngészése közben tart­ 'uk észben mindezeket a szempontokat, ne gondol­ ;;'odjunk túl friss vagy divatjamúlt képformátumok­ an. A mai világban persze nincs rá garancia, hogy a választo tt videoformátum soha nem avul el, még­ ;- azt javaslom, hogy maradjunk a legnépszerűbb al ini-DV-formátumnál. Ez a szabvány különböző 3lakokban már vagy egy évtizede létezik - a félpro­ :'esszionális kamerák mindmáig mini-DV-formá­ :umban működnek. A mini-DV-rendszerű kamerák ~. lejátszók szalagtovábbítási rendszere tartós és stra­ ;-abíró, a szalagra pedig (az árához képest) elég sok d fér a nagy felbontású digitális kép állományból. Mindemellett érdemes odafigyelni az új formátu­ alokra is. Ilyen a Canon, a Sony, a JVC és más cégek !..ltal bevezetett High Definition (HD ). Tervezési bra­ "ú rok és az új típusú tömörítés eredményeként a :-ID -kamerák ugyanazzal a mini-DV-kazettával mű-

A mini-DV-szalag alapesetben egy ó1"ányi videoanyagot, illetve 11 gigabájtnyi adatot képes hardozni igenjó minőségben,

Kameraválasztá.~

27

MINI-DV-KAMERÁK

Többféle árkategóriá­ ban vásárolhatunk HD-karrwrát. Legyünk óvatosak: áUalában az árnak rrwgfelelő minő­ séget kapjuk!

ködnek, mint az oly népszerű mini-DV-kamerák. De ezzel végére is értünk a hasonlóságok listájának. Ha ugyanis jobban megnézzük a HD-kamerával forga­ tott, majd eredeti, romlatlan minőségében, ráadásul síkképernyős HD-televízión vetített videoanyagot, biztosan eláll a szavunk, annyira jó minő s égű képet produkál az új videoszabvány. Mivel a HD-formátum még újdonságnak számít a videopiacon, a vágás és a sokszorosítás terén akadnak még leküzdendő akadályok. A formátum népszerűsé­ gét látva azonban biztosak lehetünk benne, hogy ezek a problémák hamarosan mind megoldódnak.

:::gyelőre úgy tűnik, hogy a mini-DV az amatőrök­ :lek szánt legkiforrottabb digitális videoformátum. :\ profi videooperatőrök - az egyszemélyes stáb ok­ ~ól az esküvői videósokig - hamar megkedvelték a :nini-DV-t igen jó minősé­ ~e , kis mérete és viszony­ :dg csekély üzemköltségei ::Uart. Akár otthoni szá­ :::útógépünkön is könnye­ ':én megvághatjuk a mini-DV-re forgatott c · : _ kamerák mérete és ára folyamatosan c ö:---~­ ·.ltóbbi tíz évben, az általuk kínált funkc ió - ~:.:; .lD.'anakkor egyre gazdagodik :\ mini-DV-kamerák egyik legfontosabb ­ :-:"a a FireWire-kapcsolat, a kamera és a szá:::_~ _-b zötti kábeles összeköttetés, amely leh et őy~ :_ ­ ':: igitális video állomány továbbítását. (A Fir - -: ­ ____pple saját elnevezése; egyes gyártók az i . L in~-­ 2Z IEEE 1394 elnevezést használják.) _A. FireWire-kapcsolat forradalmi újd on';2; . _~n tett mindannyiunk számára, akik m ég a :-"' ~~ ~-e ngébb minőségű felszereléssel és töm ö ri-ó := ,okkal küzdöttünk, hogy videoanyagai nka: SLi. ~ o gépre vigyük. Ma már minden vágós zo fn-e~ ---::­ ='Jdja a tömörített mini-DV-állományt. Ez 2 ~~:-- ­ zen erációs veszteség nélkül teszi lehet ő\-é .:. ­ illomány sokszorosításának és tárolásának ~ ~ ó dját. Az analóg videó esetében minden :: -:' -ábbításkor, másoláskor vagy különleges h2:2~ ­ :-:1a zásakor generációs veszteség , azaz m in ő ,;",~ ­ ~ ö rt ént.

A kamera esetében nemcsak a tárolókapa­ citás, hanem afunk­ ciók, ct képességek palettája is nagyon fontos. 28

DigitáJ,is videó

A DVCAM a DV-hez hasonló formát um - ':-:­ ;:agyobb méretű kazettával működik. l\érr. ' ::,rofesszionális DV-lejátszó a DV és a D\ -C..... ~á tumú anyagokat is le tudja játszani, de - -...~ :=setben a két formátum szalagja nem csereSZ22 _: A DVCAM valamivel jobb képminő s ég ~ 22. l DV, de a különbség jószerével alig éT:=- ­ :\ különbség a kamerában van: a DVCA.\ 1- > -,

MINI-DV-KAMERÁK

" m int az oly né pszerű mini-DV-kamerák. De "égére is értünk a hasonlóságok listájának. H a -~ -.:.:lj job ban megn ézzük a HD-kamerával forga­ ~: . :najd eredeti , romlatlan min őségéb e n, ráad ásul .--~:, rn~'ős HD-televízión vetített videoanyagot, "7:0 'ao eláll a szavunk, annyira jó minőségű képet ~:- .:.' kál az új videoszabvány. _~:"d a HD-formátum még újd onságnak szá mít a .':'",opiaco n, a vágás és a sokszorosítás terén akadnak -::: : 'üzd e nd ő akadályok. A form átum n épszerűsé­ ,::: :a"'a azo nban biztosak lehetünk benne, ho gy ezek ;-:-obl émák hamarosan mind megold ód nak. ~lli?"

E gyelőre úgy tűnik, hogy a mini-DV az amatő rök­ nek szán t legkiforrottabb d igitális videoformátum . .-\ profi vid eooperatő rök - az egyszemélyes stábok­ tól az esküvői videósokig - hamar m egkedvelték a mini-DV-t igenjó minősé­ ge, kis mérete és viszony­ lag csekély üzemköltségei miatt. Akár otthoni szá ­ mítógépünkön is kön nye­ dén megvághatjuk a mini-DV-re forga tott anyagot. .-\ kamerák mérete és ára folyam atosan csökken az C1tóbbi tíz évben, az általuk kinált funkciók tárháza ugyanakkor egyre gazdagodik A mi ni-DV-kamerák egyik legfontosa bb tudomá­ :)\-a a FireWire-kapcsolat, a kamera és a számítógép :"'bzötti kábeles összeköttetés, amely lehetővé teszi a digitális videoállomány továbbításá t. (A FireWire az .-\p ple sajá t elnevezése; egyes gyártók az i.Link, illetve az IEEE 1394 elnevezés t haszn álj ák.) A FireWire-kapcsolat forr adalmi újd onságo t je­ . n tett m indannyiunk számára, aki k még a rége bbi, gyengébb min őségű fel szereléssel és tömörítő elj árá­ sokkal küzdöttünk, hogy videoanyagainkat szá mí­ :ógépre vigyük. Ma már minden vágószoftver kezelni :udja a tömörített mini-DV- állo mányt. Ez a re ndszer ge nerációs veszteség nélkül teszi l e h e t ővé a video­ JU omány sokszorosításá nak és tá rolásá nak sokféle :nódj át. Az analóg videó esetében minden egyes to­ \'ábbításkor, másoláskor vagy különleges hatás alkal­ :nazásakor generációs veszteség, azaz min őségvesztés :örtént. A DVCAM a DV-hez hasonló formátum, de annál :lagyobb mére tű kazettával müködi k. Némelyik fél­ _ro fesszionális DV-lejátszó a DV és a DVCAM for­ ~á tumú anyagokat is le tudj a játszani, de a legtöbb ",-etben a két formátum sza lagja nem csereszabatos. A DVCAM valamivel jobb kép m inősége t ad, mint a DV, de a különbség jószerével alig észrevehető. _-\ különbség a kamerában van: a DVCAM-kamerák-

Ajó minőségíí amatőr kamerák FireWire vagy USB csatlakozá­ sán ker esztül a videoállmnány könnyen let ö lthet ő a számítógépre, oU tár ol· ható és vágható.

Kameraválasztás

29

TIPP

Ha a lehetö legjobb képminöségre törek­ szünk, ne válasszunk erős tömörítéssel, MPEG-2 formátumban müködö kamerát.

hoz jobb minőségű optikák tartoznak , és az adatátviteli rendszer is jobb hatásfokkal dolgozik. Ezért az ilyen formátumú kame­ ra többe is kerül. Videokazetta vásárlásakor lehetőleg a kamerát gyártó cég által javasolt márkát válasszuk, ne vegyünk olcsó, n év­ telen terméke t!

DVD-KAMERÁK

Ha mindössze családi eseményeket szeretnénk gyorsan és egyszerűen DVD-re venni, majd vágatlanullejátsza­ ni odahaza, akkor forgassunk DVD-re rögzítő kame­ rával. Ennek a kameratípusnak a legnagyobb erénye az egyszerűség . De van néhány hátránya is. Először is a 3 colos DVD-nek csekély a tárolókapacitása, összesen 30 percnyi videoanyagot tud rögzíteni (a teljes hossz a felvétel vá lasztott minősége szerint változik). A leg­ több esetben a kamerához olyan kábelt adnak, amely­ lyel az kizárólag a DVD-Iejátszó hoz csatlakoztatható. Emiatt nem egyszerű a forgatott anyagot számítógép­ re tölteni és utána megvágni. (A videovágó progra­ mok zöme ráadásul nem is tudja a DVD-formátumot betölteni.) A DVD-kamerák között sok olyan akad,

~-:1 e lyik

MPEG-2 formátumban tömörít, ezér: ' . rosszabb, mint a DV-kameráké, Ha van rá lehetőségünk, forgatás előtt ProL ­ .. ', hogy a kameráva l rögzített DVD-anyagot . ':. : ' s kezeli-e a DVD-lejátszónl:ó. Újabban, a HD-DVD és a Blu-Ray rögzíté -; ­ :szás révén, már van mód a HD-felvételek erec :. =_~o ntásban való sokszorosítására. Hogy miért ol~'a;-_ "":05 ez? Mert HD-felbontású videoanyagbólleg~ :­ _:'~ 20 percnyi fér el egy közönéges DVD-n. _-\ pazar HD-film televízión, teljes felbontá ba ­ '::"'0 \'isszanézéséhez lejátszóra is szükség van. Persz:;:, ~sza másolhatjuk a vágott anyagot a kazettára 2Z: ::5Ithetjük a kamerába, a kamerát pedig összekö: ­ :::;ük a tévével - de akkor hogyan küldjük maj - -:ü nket a cannes-i filmszemlére?! _~ HD még új formátum, ezért időbe és pén zbe -:;:' ­ - alaposan megismerni. A lényeg, hogyeligazo ­ _'o a kamerák gyorsan változó kínálatában , m i:-.c _ _ ~ :-sabb számítógéppel, valamint rengeteg tárhelh:,_ _- delkezzünk, és megtanuljuk filmet vágni. ~

TUDJON HÁT A KAMERA?

""'1odern digitális kamerák formátumuktól füg~c:­ -. -,l nagyon hasonlítanak egymásra, na g:'ja~­ :: 'a nazokat a kezelőszerveket találjuk rajtuk. Ezc'­ J' ségét a profeszio­ - ,- fel használók nem __ zik igénybe, de van z:ü k néhány igen -znos funkció. A leg­ -:osabb követelmény, :::: a kamera automa­ :2'a által választott _.ll.lli tásokat ki tudjuk :;:-,:-olni. Egy idő után = 'a nis túl fogunk lépni , el enézek és megnyo­ al a gombot" típusú -5a táson, és akkor - -id szeretnénk a kép fő - -amétereit, többek kö­ :: az expozíciót, az ó's-éget és a képstabili­

-ockát vesz fel, majd a kettőt egy teljes kockává -~i össze - ez a váltott soros üzemmód. _l, H D-kamerák nop vagy 1080i formátumban -.:::,hatók; a szám az illető kamera vízszintes irányú, . ~ sorfelbontását jelöli progresszív, illetve váltott­ ~o:os (interlace) üzemmódban. Az új HD-kamerák ~- _fel bon tása és színei - legyenek bár egy vagy há­ ro~ CCD-sek - egyszerűen csodaszépek. A képminő­ 5 _ a 16 mm-es és a 35 mm-es filmkocka minősége _-Özé te hető. Az a három CCD -s Sony kamera, ame­ _ . t mo stanában használok, 1440x l080i felbontású ,- pe t ad az új HDV tömörítési rendszerével. Léteznek tenyérnyi, szintén megbízható HD-ka­ ~erá k , de ezek minőség tekintetében nem mérkőz­ nek a drágább, kiváló optikákkal és tulajdonságok­ _-.ll bí ró modellekkel. Ilyen, kisméretű HD-kamera '-olt velem Nicaraguában és Guatemalában egy expe­ ~ l -ió n (az eredmény megítélhető a www.american :./1 dscapegallery.com weboldalon). Ha zatérve a Final Cut Pro Studio programmal meg­ :agtam a nyersanyagot, majd az eredményt végignéz­ :em egy 40 colos HD LCD-képernyős televízión. Keve­ -ebb mint 8000 dollárból olyan videofilmet készítet­ : m, amely tíz évvel ezelőtt - a felszerelés, a film és a O::,:,

vágószoba bérleti költségeit összeadva úgy 100 ezer dollárba került volna. Az Apple iMovie és a Windows Adobe Premier Elements profi, HD-vágásra alkalmas programja alapszintű változatában viszonylag olcsón hozzáfér­ hető. Újabban, a HD-DVD és a Blu-Ray rögzítés-le­ játszás révén, már van mód a HD-felvételek eredeti felbontásban való sokszorosítására. Hogy miért olyan fontos ez? Mert HD-felbontású videoanyagbóllegfel­ jebb 20 percnyi fér el egy közönéges DVD-n. A pazar HD-film televízión, teljes felbontásban való visszanézéséhez lejátszóra is szükség van. Persze visszamásolhatjuk a vágott anyagot a kazettára, azt betölthetjük a kamerába, a kamerát pedig összeköt­ hetjük a tévével - de akkor hogyan küldjük majd el filmünket a cannes-i filmszemlére?! A HD még új formátum, ezért időbe és pénzbe te­ lik alaposan megismerni. A lényeg, hogy eligazod­ jun k a kamerák gyorsan változó kínálatában , minél gyorsabb számítógéppel, valamint rengeteg tárhellyel rendelkezzünk, és megtanuljuk filmet vágni. MIT TUDJON HÁT A KAMERA?

A modern digitális kamerák formátumuktól függet­ lenül nagyon hasonlítanak egymásra, nagyjából ugyanazokat a kezelőszerveket találjuk rajtuk. Ezek többségét a profeszio­ ná lis felhasználók nem veszik igénybe, de van köztük néhány igen hasznos funkció. A leg­ fontosabb követelmény, hogy a kamera automa­ tikája által választott beálllításokat ki tudjuk kapcsolni. Egy idő után ugya nis túl fogunk lépni a "belenézek és megnyo­ mom a gombot" típusú forgatáson, és akkor majd szeretnénk a kép fő paramétereit, többek kö­ zött az expozíció t, az élességet és a képstabili ­

A könnyen hozz áJerhe­ tő kezelőszervek Tévén gyarsan módosíthatjttk a kamem. atttamatir Mja által. kiválasztott beállí tásokat.

Kameraválasztás

35

-:::nkívánatos zaj növekedést eredményez a kép r.. ::"'sóre úgy tűnik, mintha a kamera bevilágított yolL.: _ !ötéted6 szobabels6be. A baj az, hogy ilyenkor 2> ~lb a n meg szeretnénk tartani a félhomály t, a k ­ ~~. eredeti jellegét. A profi videózás egyik legfo mc ­ _ b ism érve, hogy fénnyel hozzuk létre és fej ezz ü' :­ _ -özvetíteni vágyott hangulatot. Zoo m

OlykOJ ' áUókép et is

rögzítek HD-kame- . rámmal. A beállítá­ sokat természetesen nem bízOJn az auto­ matikár-a.

36

Digitális videó

zációt mi magunk beállí­ tani. Ha már szert tet­ tünk némi gyakorlatra, az automatikus élesség­ állításra (au tofókuszra) is egyre ritkábban lesz szükségünk. Lássunk egy példát! Egy fagyos regge­ len a kikötő peremén áll­ ványra állítjuk a kame­ rát, hogy felvegyük a víz fölött szá lló, röptükben a felszínt súroló kócsago­ ka t. Au tofókusszal dol­ gozva a kép nem adná vissza a látvány hangula­ tát, a kócsagok mozgását - a kamera ide-oda rángatná a fókuszt, folyamatosan keresné az élességet. A kamerakezelés fontos része, hogya problémát megsejtve jó előre kikapcsoljuk az a utofókusz-beállítást. Fontos, hogy az automata expozíciós üzemmódot is ki tudjuk kapcsoini a kamerán . Az expozíciós idő automatikus beállítása hasznos lehet, amennyiben kiegyensúlyozottak a fényviszonyok. Ám ha a termé­ szetes fén y gyengül, a kamera automatikusan korri­ gál: elektronikus úton erősíti a képjelet, ez pedig

- -ábbi fontos funkció a zoom, amelynek adottság2..: ­ sZÍvesen dicsekszenek a gyárak. Kameravásárl á5~-o­ _00 m mal kapcsolatban két ku!csszóra figyeljü nk oc~ ::-~"a i és digitális. Az optikai zoom esetében a na8":::':: 0bjektív lencsetagjainak egymáshoz képest tö rte::: _ -ozgatásával jön létre valahol a ID-szeres és 25 -sz.': ­ - - aagyítási faktor között. Az optikában zajló fu!'> _-a matról van szó, szemben a digitális zoomh at á -s~_ -. digitális zoom valójába n elektronikus hóLsz­ >;usz - a kép egy részét hamis pixelek ho zz áad2~2 ­ :}agyítja ki. Számítógépes matematikáról va n SZL optikai megoldásról, így amennyit nyer ü~' .: T'itásssa l, annyit biztosan elveszítünk a kép m:::. .:> ­ ;~l. A digitális zoomo t ennélfogva jómagam so"-.: -=- használnám .

-_=.

g

:-.mg a videofilm másik alapvet6en fonto s ali-o: ­ ~~ . Győződjünk meg róla, hogy milyen módo ~ -~: mikrofont csatlakoztatni a kameránkhoz. E:-':_O'z _' -ég van a kamerán elhelyezett talpcsatlakozo:-.: -~:~Te fölerősítj ük a mikrofont (vagy a láIr.?':': --:lÍnt kell egy bemenet a mikrofonkábel csatl2':; z­ ~'-:letet ad, kiküszöböli a főként hosszú - --:gkábelek használatakor keletkező zú­ c ~ a ngokat és egyéb nemkívánatos zö­ - _ :>ke t. : ~ú cs minőségű

ókép " olyan kamera létezik, amellyel adott

:>:~e n kiváló állóképet is készíthetünk.

-' 'or kamerát választunk, esetleg éppen

_--ek a funkciónak a megléte lesz a döntő én '. F " :>~ adódhat úgy, hogy a forgatás közben nagy hi:- ­ ~ :>~ fotót kell e-mailen elküldhetünk valakinek, 32:­ _ ,,"Uentmond korábban vázolt véleményem n :' .:. .::>okamera és a fényképezőgép különválasztá-a".2... ?,,: olatban, ha feltétlenül mindentudó karn ~.:.: _:-u nk, érdemes ezt a tényezőt is átgondolnu nk. ;.

pák ilágítás mikéntjét később majd részletesen tárg"':'­ -::. de azt már most kijelenthetem: a jó videofur';-,,,"z -.:gítás, azaz lámpák is kellenek. Nincs rémesebb:" ".0 ­ -:>::,ós, mint hogya rögzítendő eseményt egy abla:-:.: ­ -. félhomályos helyiségben rendezik. Ilyenko r so~:.:.­ "::út, ha akár csak egy lámpa is akad a fel zee:: ­ -~"'b en. Nem lesz szép a fény, de legalább minde , ~.:: ­ .:...."-Í fog a képen . .; kamerák zömének tetején találunk talpcsa ..L.' . : a lámpa, illetve a külső mikrofon számá ra , :) ,"­ - r egy kis teljesítményű lámpa is hasznos , gya> ­ :> : :u e ntő lehet, noha a kameráról érkező főfé , , - .: _-:·.-ké pezőgép beépített vakujához hasonl óan - ,,:~_ ­ 2 eredményt ad, telibe világítja, mélység néL-.' _-zi a látványt. De egy lámpa is több a sem mir:",:. -_ ~ :-evés a fény. - szakai üzemmód .:..:.:- a képminőség olyankor nem tökéletes, sokszo~ . '-:.et, ha a kamerát éjszakai üzemmódban i ,-,.:' - .:..'-:ödtetni. Ki ne látott volna a tévéhíradóban h2::' -

_-\ tiszta és jó

min őségű

hang nagyban hozzájá rul a

;ilm sikeréhez. Ha meg felelő mikrofont használunk,

"ágás sorá n nem kell hosszú óráka t eltöltenün k a - 2~~ a nyag javítgatásával. '-eze ték nélküli, azaz rádiókapcso lattal működő -~ -rofo n is jól jöhet, amikor nem leh etünk a rögzí­ :~:-_ ó ha ng forrásának közvetlen közelében, például :.:r- t -o r pohárköszöntőt vagy esküvői fogad almat .l:-aru rtk felve nni . Ha jól elkülöníte ndő hangoka t, ::'e!dá ul beszédet kell felvennünk, mindenképpen -zná ljunk puska- vagy vezeték nélküli mikrofont. _-\ ,-ezeték nélküli mikrofon egyik része a rádióadó­ .~ fels zerelt mikrofon, amelyet a hangforrásra vagy ~~ak közelében helyezünk el, a m ásik pedig a kame­ -..:. . a ngb emeneti nyílásába csatlakoztato tt kis vevőké­ ,z " ék. Vannak többcsatlakozós kame rák, amelyekhez ~~ . id ő ben köthe tünk több mikrofont - például az ~= -!k sz tereó csatornához vezeték nélküli mikrofont, 2 ;násik csatornához pedig puskamikrofo nt. Ezzel .: .. goldással egyszerre többféle karakterű hangot is - -5zíthetünk, am i majd jól jöhet a vágás során. :\ küls ő mikrofonok beszerzése előtt nézzük meg a :~ .. era mikrofon - és hangbemeneti csatlakozójának ' ::, ..:sát..-\z ama tőr felhasználóknak szánt kamerákon -:2..aban ké tféle mikrofonbemenetet találh atunk: az _: - bb kész ülékeken "mini-jack" csatlakozóaljzatot - -,,::,.·an il~'e n többek között az iPodok bemenete és 2

::2

a CD-lejá tszók fülhallgató-csatlakozója . A csúcsmi n őségű DV- és HDV-ka meráka t profi, háromtűs XLR-csatlakozóval szere­ lik fel. Az XLR-csatlakozás sokka l biz­ tosabb és kiegyensúlyozottabb vonalbe­ menetet ad, kiküszöböli a főként hosszú hangkábelek használatakor keletkező zú­ gó ha ngokat és egyéb nemkívá natos zö­ rejeket. Állókép Sok olyan kamera létezik, amellyel ado tt esetben kiváló áUóképet is készíthetünk. Amikor kamerát választunk, esetleg éppen ennek a funkciónak a megléte lesz a d ön t ő érv. Hi­ szen adódhat úgy, hogya forgatás közben nagy hir­ telen fo tót kell e-mailen elküldh etünk valak inek. Bár ez ellentmond korá bban vázolt véleményem nek a videokamera és a fényképezőgép különválasztásával kapcsolatban, ha feltétlenül mindentudó kamerát akarunk, érdemes ezt a tényező t is átgondolnunk.

Az akkumulátorok lel­ y"esítménye és mérete sokféle lehet. L egjobb, ha akameTánkhoz gyártott, jó minőségű akkumulátoTokat használjuk.

Lámpák A világítás mikéntjét később majd részletesen tárgya ­ lom, de azt már most kijelenthetem: a jó videofilmhez világítás, azaz lámp ák is kellenek. Nincs rémesebb felis­ merés, mint hogy a rögzítendő eseményt egy ablakta­ lan , félhom ályos helyiségben rendezik. Ilyenkor sokat számít, ha akár csak egy lámpa is akad a felszerelé­ sürtkben. Nem lesz szép a fény, de legalább minden lát­ szan i fog a képen. A kamerák zömének tetején találunk talpcsatlako­ zó t a lámpa, illetve a külső mikrofon számára. Sok­ szor egy kis teljesítményű lámpa is h asznos, gyakran éle tmen tő leh et, noha a kameráról érkező főfé ny - a fényképezőgép beépí tett vakujához hasonlóan - csú­ nya eredményt ad, telibe világítja, mélység nélkülivé teszi a látványt. De egy lám pa is tö bb a semminél, ha túl kevés a fény. Éjszakai üzemmód Bár a képminőség olyankor nem tökéletes, sokszor jól jöhet, ha a kamerát éjszakai üzemmódban is tudjuk m űkö dte tni . Ki ne látott volna a tévéhíradóban hátborKameraválasztás

41

zongatóan zöld snitteket? Éjszakai üzem­ módban a kamera láthatatlan infravörös sugarakat bocsát ki, így teljes sötétségben is képet tud adni. Ez a kép természetesen szemcsés, zöld és igen kontrasztos lesz, de bizonyos témákhoz és hangulatokhoz még előnyös is lehet. Akkumulátor Utántölthető

Egyes hangtechnikai eszközök és küls ő mikrofonok XLR-csat­ lakoz6val mííködnek. A legtöbb karnerán viszont mini-jack­ aljz atot találunk a külső mikrofon csat­ lakoztatására. ilyen­ k or szükség van egy átalakít6ra, de elő­ fordulhat, hogy ez sem nyújt megfelelő összeköttetést.

42

Digitális videó

akkumulátorokkal működő eszközök világában élünk. A videofilmezés legfontosabb feltétele az energia . Az akku­ mulátor-technika az elmúlt évtizedben je­ lentős fejlődésen ment keresztül. Egykori 3/4 colos Ikegami kamerám akl::e ó- 'get a kézi szabályzásra. Ez utóbbi tetszetős ~ : 'á.s, de a mikor gyorsan kell dolgoznunk, nem , - ,'én\'elmes. z' ~5 : '

lárseb esség l -'",::"'-é ezógép házában olyan szerkezet müködik, '" "e! ' zabálvozhatjuk, m en nyi ideig érje fény a film­ :>r' ' -:::cgot \'agy az é rzékelőt. A zársebesség a másod­ _-:: :ö:edékében határozható meg - például 1/15-öd, :: -2.,:, "agy akár 1I2000-ed másodperc is lehet - de :""~ O" e 'etben percekre vagy akár órákra is nyitva - ~:;,', a ten~'kép ező gép zárját. ern digi tális kamerákban már elektronikusan _,:","ozható a zá rsebesség, vagyis az az id ő tartam, "':':ig az érzékel ő lapka fényt kap egy-egy képkocka

rögzítése közben. A kamera zársebessége emellett a kép élességét is befolyásolja, vala­ TIPP Anehezen látható LCD - kijel ző k használa­ mint szerepet játszik a képen belüli moz­ takor segít az élességállításban , ha a fel­ gások visszaadásának jellegében, a mozgó vétel előtt ráközelítünk az alanyra, beállít­ képelemek körvonalainak alakulásában, juk az élességet, és csak aztán zoomolunk Amennyiben a mozgó képelem körvonalai vissza akívánt kompozícióra. elmosódnak (motion blur), erősödik a ké­ pen a mozgás érzete. A mozifilmek legtöbbje 35 mm-es ftJmre készül és másodpercenként 24 képkockát tartalmaz. Mivel ez viszonylag kis zársebességet jelent, minden képkockában érezhető némi igen csekély mozgási életlenség - az egyik képkocka szinte átolvad a másik­ ba, ez adja a filmszerüség élményét. A videokamerák zöme viszont alapbeállításban en­ nél nagyobb - lISO-ed másodperces vagy afeletti - zár­ sebességgel müködik, így a videoképen jóval élesebb­ Kézi beállításra vált­ nek, kontúrosabbnak hat minden mozgás. Többek va, kissé szííkítve a között ez adja a videokép jellegzetes mivoltát, amelyet rekeszt a gye rtyojény egyes ftJmesek imádnak, mások viszont utálnak. világította arcokhoz Ha van rá mód, menjünk le a zársebességgel 1/25 igazíthatjuk az expo­ másodpercre, majd a rekeszállító tárcsa segítségével ál­ z íciót, elkerülhetjük, lítsuk be a megfelelő expozíciót. Ha túl soknak bizo­ hogy a kép túlexponált nyul a fény - nem tudunk annyit szükiteni a rekeszen, és hangulattalan hogy helyes legyen az expozíció, és fénycsökkentő hatá­ legyen, sú neutrálszürő (szürke szürő) sincs nálunk -, akkor

TIPP Ha érintőképernyön kell kezelnünk a ka· mera menüjét, a lépések memorizálá· sára készítsünk puskát, amelyet bármi· kor elővehetünk! Például: "Expozíció vál· toztatása: menü> expozíció > be vagy ki > kilépés. "

kapcsoljuk vissza az automatikát, hogy az válasszon rekeszt és a zársebességet. Tudom, ez elsőre egy kicsit nehéznek tűnik. Ám akinek fontos az egyéni, izgalmas képi világ, annak fontos tudnia, hogyan és miféle ered­ ménnyel játszhat a zársebesség és a mélység­ élesség értékével. Erősítés

Egyes kamerák automatikusan be tudják kapcsoini az erősítés t: amint a rendelkezésre álló fény mennyisége bizonyos érték alá zuhan, elekt­ ronikusan erősítik a videojelet. Más kameráknál ugyanez kézi beáUitássallehetséges. Hiába tud ezáltal a kamera kevés fényben is képet adni, a kép minősége kárát látja az erősítésnek. Az erősítés mértékét decibel­ ben (dB) mérjük. A +3dB-es erősítés kétszeresére nö­ veli a videojel nagyságát, + lOdB erősítés esetén az ere­ deti jelerősség tízszerese áU rendelkezésre. Erősítéskor a kamera a képhibákat is felerősíti, mivel a jelet - akármilyen is legyen - egyszerűen megsokszo­ rozza. Emlékszik még a régi időkre, kedves Olvasó, ami­ kor adott esetben nagy érzékenységű fUmet használ­ tunk? Az egy-két rekesznyi érzékenységnövekedés saj­ nos szemcsés képet eredményezett. A profi videofilmes soha nem kapcsolja be az erősí­ tést, inkább többet világít, vagy máshova helyezi a je­ lenetet. Persze a szabályok azért vannak, hogy megszeg­ jük őket: a mai videoklipek erősítéssel felpumpált, túl­ telített színű képsorait elnézve úgy tűnil1:-­ STABILIZÁLÁS

A csekély mélységéles· ség és a neutrálszűrő használata (lent) érde· kesebb látványt ad. Mozizás közben érde· m es megfigyelni, hogy afilmesek hogyan al· kalrnazzák a csekély rnélységélességet!

66

Digitális videó

A nappali fény kékes, a neoncs ő zöldes vagy lilába játszó, az izzólámpa sárgás fénye okozta színeltolódás hatással van a videokép színegyensúlyára. A modern digitális kamerák nagy része a fehéregyensúly-állítás· sal megpróbálja kijavítani ezeket a színeltolódásokat. Céljuk, hogy a különböző típusú fényforrásokat ész· revétlenül egy semleges fehér színhez igazítsák és így állandó szính őmérsékletet biztosítsanak. Bármilyen fejlettek is ezek a kamerák, azért hibáz· hatnak. A profi videós semmit sem bíz a véletlenre, és

:zeret állványt cipelni? Nincs jelentkező? Lám, ~ -a n sulykolom a jó állvány fontosságát, álta:.:' .­ - ,:i nem vesz komolyan. Így hát lépjünk is tO\-2'"'_ , ':::kező lehetőséghez - a képstabilizáláshoz. :\' I I -.JI van itt szó, hogyan is működik a dolog! .- ~t fé le képstabilizációt kínálhat a kamera: o~ .~ =.ektro nikusat. A színvonalasabb masinákba e:- ,:. _'ai képstabilizátor (az objektív speciális ré-sz:- , :::e1 tárgyához viszonyítva egyensúlyozza ki 2 :-" _-.:. apró mozgásaiból adódó eltéréseket. A lén '~ _

kézi beállításnál fehér felület segítségével szabályozza a színhőmérsékle tet a különböző fényviszonyok között. A jobb kamerákon van egy gomb, amit nyomva tartva és a táblára fókuszálva a fehér felületet adjuk meg a ka­ merának viszonyítási alapként, így natúr színeket ka­ punk a képen. Ha szabad általánosítanom: a profi filmesek általá­ ban jobban szeretik a melegebb hangulatú, azaz vörö­ sebb árnya latú képet. A bőr árnyalatai, a levelek zöldje és a belsőben készült felvételek is kellemesebbek a szemnek, ha melegebb tónust kapnak. A színegyensúlyban már csekély eltolódás is látvá­ nyos különbségeket eredményez. Kisebb kameráknál alkalmazható trükk, hogy felhő-ikont választunk ki a fehéregyensúly beállítása előtt, így a kamera kékebb fényt, magasabb színhő mérsékletet vesz alapul, és a tó­ nusokat a melegebb színek felé tolja el. A komolyabb kamerákon apró lépésekben állíthatjuk a színhőmér­ sékletet, tolhat juk ide-oda a fehéregyensúlyt. Egy másil< eset, amikor biztosan nem akarjuk, hogy a kamera állítsa be a színhőmérsékletet, a rekeszérték állításánál korábban már tárgyalt születésnapi, gyertyás jelenet. A cél itt éppen az, hogy megőrizzük a gyertyák fé nyének meleg fényhangulatát, az arcokon vissza ­ derengő vöröses ragyogását. Íme, pusztán az expozíció és a fehéregyensúly kreatív kezelésével érdekes, erős atmoszféráj ú képpé tehetünk egy egyszerű jelenetet. Játsszunk tehát bátran a fehéregyensúllyal, a kép színeivel, kísérletezzünk a kép tónusainak melegebbé­ hidegebbé alakításával! Sose feledjük: nem az a jó, ha a kép csak úgy simán "rendben van" - akkor semmi nem tű nik fel rajta, akkor bizonyosan unalmas és jellegtelen! KÉPSTABILIZÁLÁS

:\ nap pali fény kékes, a neoncső zöldes vagy lilába ·_~.: zó, az izzólámpa sárgás fénye okozta színeItolódás .:.: . al van a videokép színegyensúlyára . A modern ":gi .ális kamerák nagy része a fehéregyensúly-állítás­ 2~ !TIegpróbálja kijavítani ezeket a színeltol ódásokat. [ :>Ijuk, hogya különböző típusú fényforrásokat ész­ r:>.- "tlen ül egy semleges fehér színhez igazítsák és így ~ 2ndó színhőmérsékletet biztosítsanak. Bármilyen fejlettek is ezek a kamerák, azért hibáz­ -.::nak. A profi videós semmit sem bíz a véletlenre, és

Ki szeret állványt cipelni? Nincs jelentkező? Lám, akár­ hogyan su lykolom a jó állvány fontosságát, általában senki nem vesz komolyan. Így hát lépjünk is tovább a következő lehetőséghez - a képstabilizáláshoz. Nézzük, miről van itt szó, hogyan is működik a dolog! Kétféle képstabilizációt kínálhat a kamera: optikait és elektronikusat. A színvonalasabb masinákba épített optikai képstabilizátor (az objektív speciális része) a felvétel tárgyához viszonyítva egyensúlyozza ki a ka­ mera apró mozgásaiból adódó eltéréseket. A lényeg a Forgatás

67

Az elektronikus képstabilizátor viszont a ké:z_ ~::­ talizált képet kozmetikázza annak érdekéb r:_ - ::­ elfedje a kamera mozgásának jeleit. Ez a m eg.o:~ megvilágított helyzetekben működik a leghatJS ban, de vigyázzunk, mert ha túl erős a kamera r~z~ _ . az elektronikus képstabilizáció már látható me : ::: romlást okoz a képen. Ha állványt haszn álunk,.' '; : : juk ki az elektronikus képstabilizátort, m á-V' - _ _ svenkelés közben előfordulhat, hogya ké p fur'::5'- _ mosódik, amikor megáll a kameramozgás. Ködös, elmosódott felvétel készítesekor i: .:--_" jele lehet annak, hogyaképstabilizátor próba.. - _-= fogható pontot találni a képen. Általános u ' - -: ­ állványról dolgozunk, vagy ködben , párába;: -- -~_ tunk, kapcsoljuk ki a képstabilizátort.

A Sonyfélprofi HD­ kaTneróján oldalt talál­ hatók a kezelőszervek. A gyorskioldó talp segítségével gyorsan leemelhetjiik a kame­ rát az állv ányról és átválthatunk kézi­ kaTnerás iizemnwdba.

A meleg tónusú kép kellem esebb a szem­ nek, mint a hidegebb árnyalatok. Lehet67eg márforgatás előtt a kaTnerán, ne utólag, a számítógépen állitsuk be a kívántos szín­ hőmérsékletet'

68

Digitális videó

FÉNY, VILÁGíTÁS

kamera rázkódásának csillapítása. Mivel a mozgás ki­ egyenlítése optil:7 _ szalagvégeket pedig a vágóknak kellett Ö"'z ~.:.:-_ niuk. Az új, pillekönnyű digitális feh- " ~" ­ kö nnyebb és szórakoztatóbb a háttérza"o:- : _ A hangfájlokat egyszerűen áttehetj ük a :-;?_ ­ számítógépre, használjunk bár MP 3 - le"a~z : (digital audiotape) vagy Mini-Disc m agno:" -:-- ­ móriakártyás h a n grögzítőt.

_

TÖRTÉNET-KÉPEKBEN Itt állunk új digitális kameránkkal, ké ze. leforgassunk egy történetet vagy esemény:" • het, hogy csak n ézel őd ni akar unk a világba;: . .: dekeset látunk, azt lefilmezzük. Akármi is a szándékunk, valahol el ";?:... ":-.-=-. videofil mezést. Azt javaslom, fogjuk m .:- .:." - _­ és vigyük magunkka l valahova, ahol m :- ;-~ tunk " Lépjü nk ki a napi mókuskerékbóL ;-~ _:? az új helyet kameránk optikáján keresztü/ Egy távoli vagy akár közel i helysz ín új~z _:.."';= letet ad - mindj árt más szemmel látjuk a _-­ körbevevő dolgokat. Jobb, ha egyed ül fi""':, nem vonják el a figyelmünket a barátain:- . .:. __ tagjaink. Miután megérkezünk, csak fül lj "; .í","". suk a természet hangjait, keressünk érde - -~" -~ ciókat és képkivágásokat, figyeljük az izgalrr: ,;;;; és m inden m ást is, am ely segít újraértelm",

a kavalkádból azt a han­ got, amelyikre kíváncsi, amelyiket meg akarja hal­ lani. Ám a kame ra mikro­ fonja másként működik - a légkondicionáló tönk­ reteheti az egész felvétel t. A repülőgép, a szél, a gépek, az emberek keltette oda nem illő zajok nagy próbatételt jelenthetnek, igencsak megnehezíthetik a fIlmkészítő dolgát. Kö­ vetkezzen hát egynémely alapvető tudnivaló, amely segíthet a jó videohang - :-é ében. Az első fontos kellék a külső mikrofon --;;:e\' hogy van a kameránkon mikrofoncsatlakozó). · : rot-! videósok kis puskamikrofont használnak, _.