Építem A Házam 2. Kötet (Állnak A Falak!) - Olvass Bele [PDF]

Zitiervorschau

ISBN 978-963-88828-2-0

Bodnár György – Borzák Balarám Béla – Tóth Balázs

építem A házam 2. kötet

ÁLLNAK A FALAK!

TÉT Consulting Kft. Budapest, 2012

Tartalomjegyzék

Előszó ....................................................................................................................................... 10 Köszönetnyilvánítás ................................................................................................................. 12 1. fejezet: A ház alapozása ........................................................................................................ 13 1.0. Az alap szerepe ............................................................................................................... 15 1.1. Az alap tartószerkezeti funkciója – az alap, ami „tartja” a házat ................................ 16 1.1.1. Az alapozások fajtái .................................................................................................... 19 1.1.2. Mélyalapozás ..............................................................................................................20 1.1.2.1. Kút- és szekrényalapozások ..................................................................................20 1.1.2.2. Cölöpalapozások ...................................................................................................20 1.1.2.3. Résfalas alapozás ..................................................................................................20 1.1.3. Síkalapozás .................................................................................................................20 1.1.3.1. Sávalapozás ............................................................................................................20 1.1.3.2. Pont (más néven talp) alapozás ........................................................................... 21 1.1.3.3. Gerenda és gerendarács alapozás ........................................................................ 22 1.1.3.4. Lemezalapozás ...................................................................................................... 22 1.1.3.5. Egy határeset – a rövid fúrt cölöpalapok .............................................................23 1.1.4. Sávalap vagy lemezalap? ............................................................................................24 1.1.5. Válaszfalak alapozása .................................................................................................24 1.1.6. A megvalósítás módja ................................................................................................24 1.1.6.1. Az épület kitűzése .................................................................................................25 1.1.6.2. A földmunkák ........................................................................................................28 1.1.6.3. Az alaptest megépítése ........................................................................................30 A/ A BETON, ÉS „LELKE”, A CEMENT ............................................................................30 1.1.6.4. A betonozás ..........................................................................................................36 1.1.6.5. Betonozás télen és nyáron ................................................................................... 41 1.1.6.6. A beton előnye és hátránya ................................................................................. 41 1.1.7. A vasbeton ..................................................................................................................42 1.1.7.1. A betonacélok ....................................................................................................... 44 1.1.7.2. Végül, de nem utolsó sorban: a speciális betonokról ......................................... 46 1.1.8. Mégis: hogyan készül az alap? – egy kis ízelítő ..........................................................47 1.1.8.1. Technológiai sorrend sávalapozásnál – kézi földmunka ......................................47 1.1.8.2. Technológiai sorrend sávalapozásnál – gépi földmunka .................................... 48 1.1.8.3. Általános megjegyzések a leírtakhoz .................................................................. 49 1.1.8.4. Ha nem akarunk zsaluzni: zsaluzóelemek és pincefalazók ................................ 49 1.2. Az alap második funkciója: védelem a talajvizek ellen – kicsit bővebben a vízszigetelésről ................................................................................50 1.2.1. Víz versus épület (víz az épület ellen) – azaz miért is kell vízszigetelni? ................... 51 1.2.1.1.Mi a víz, és honnan támad? .................................................................................... 51 1.2.1.2. Kívülről érkező vizek: ............................................................................................52 a/ Talajvíz .........................................................................................................................52 b/ Talajnedvesség és talajpára ........................................................................................52 c/ Torlaszvizek, rétegvizek ...............................................................................................52 d/ Csapadékvizek .............................................................................................................54 1.2.1.3. Belülről támadó vizek: ...........................................................................................55 a/ Építési nedvesség ........................................................................................................55 b/ Üzemi vizek .................................................................................................................56 c/ Kondenzvizek ..............................................................................................................56

www.epitemahazam.hu

5

Tartalomjegyzék

1.2.1.4. A víz halmazállapot-változásaiból eredő igénybevételek ...................................56 1.2.1.5. Összefoglalás: a víztől származó igénybevételek ...............................................57 1.2.2. Szempontok a víz elleni védekezésben .....................................................................57 1.2.3. Vízzáró vagy vízhatlan? ..............................................................................................58 1.2.4. Vízszigetelő anyagok .................................................................................................. 61 1.2.4.1. A bitumen ..............................................................................................................62 a/ „Hagyományos” bitumen .......................................................................................... 64 b/ Bitumenes szigetelő lemezek – ami „készen van” .................................................. 64 c/ Oldószeres bitumenek ............................................................................................... 66 d/ Bitumenemulziók ....................................................................................................... 66 e/ Kellősítők .................................................................................................................... 66 1.2.4.2. Műanyag szigetelőlemezek ..................................................................................67 a/ Plasztomer műanyagok ..............................................................................................67 b/ Elasztomer műanyagok ..............................................................................................67 1.2.4.3. Végül, de nem utolsó sorban: néhány szó a további vízzáró bevonatokról ..... 68 1.2.4.4. Rövid összefoglalás ............................................................................................. 69 1.2.5. Vízszigetelés az alapban ............................................................................................ 69 1.2.5.1. Egy-két apróság – amire érdemes odafigyelni .....................................................70 1.3. Az alap harmadik funkciója: alsó hőszigetelés ............................................................ 72 1.3.1. Egy speciális építészeti elem a ház alatt: a pince ....................................................... 72 1.3.2. Hőszigetelések a talajszint alatt ................................................................................74 1.3.3. Hőszigetelés és vízszigetelés egymás mellett ............................................................75 1.3.3.1. A pincefalak szigetelése ........................................................................................75 a/ Szigetelésvédő szerkezet – a vízszigetelés kívül .......................................................75 b/ „Fordított rétegrend” – a hőszigetelés kívül ............................................................76 1.3.3.2. Talajon fekvő padló hőszigetelése .......................................................................77 a/ Hagyományos rétegrend – a vízszigetelés alul ..........................................................77 b/ Fordított rétegrend – a hőszigetelés alul ..................................................................77 1.4. Az alap és a fal találkozása: a lábazat ...........................................................................78 1.4.1. A lábazat szerepe ....................................................................................................... 78 1.4.2. A lábazat megépítése .................................................................................................79 1.5. Hogy van ez egy passzívházon? .....................................................................................79 2. fejezet: Falazatok .................................................................................................................. 81 2.1. A falazat, mint a fal része................................................................................................82 2.1.1. A külső teherhordó falak, mint egy ház meghatározó szerkezeti elemei ..................82 2.1.2. Egyrétegű és többrétegű falszerkezetek ................................................................... 84 2.2. Egyrétegű falazatok .......................................................................................................85 2.2.1. Vályogépítészet és az organikus építőanyagok......................................................... 86 AZ AGYAG, MINT ÉPÍTŐANYAG .....................................................................................87 2.2.1.1. A vályogházak építési módjai ............................................................................... 89 2.2.1.2. A vályogfalak előnyei és a lehetséges ellenérvek – Mire figyeljünk oda egy vályogház építése során?............................................. 91 2.2.1.3.Tévhitek és igazságok .............................................................................................93 2.2.1.4. Még egy alternatív (építő)anyag: a szalmaház ....................................................97 2.2.2. Téglafalazatok............................................................................................................ 99 2.2.2.1. A tégla fejlődése ...................................................................................................101 2.2.2.2. Falazóhabarcsok és ragasztók, mint a falazat kötőanyagai .............................. 105

6

Tartalomjegyzék

2.2.2.3. A téglafalazatok előnyei és a lehetséges ellenérvek ......................................... 112 2.2.2.4. Mire érdemes odafigyelni téglafalak építésekor?...............................................114 2.2.2.5. Nyílásáthidalók a falban .......................................................................................118 2.2.3. Pórusbeton falazatok ................................................................................................122 2.2.3.1. A pórusbeton falazatok előnyei és a lehetséges ellenérvek ............................. 126 2.2.3.2. Mire érdemes (még) odafigyelni pórusbeton falazóelemek falazásakor? ....... 126 A FA, MINT ÉPÍTŐANYAG ................................................................................................ 129 2.2.4. Gerendaházak, rönkházak ........................................................................................ 136 2.2.4.1. A rönk- és gerendaházak előnyei és a lehetséges ellenérvek ........................... 140 2.2.4.2. Amire a rönkházak építése során érdemes odafigyelni .................................... 140 2.2.4.3. Mit „tud” egy rönkház? ...................................................................................... 142 2.2.5. Egy kis áttekintés az egyrétegű falszerkezetekről ................................................... 143 2.2.6. Új hőtechnikai előírások – homlokzatokra is ........................................................... 144 2.3.Többrétegű falszerkezetek .......................................................................................... 145 2.3.1. A többrétegű falszerkezetek előnyei és hátrányai ................................................... 145 2.3.2. A (homlokzati) hőszigetelő anyagok........................................................................ 146 2.3.2.1. Egy kis áttekintés a hőszigetelő anyagokról ...................................................... 146 2.3.2.2. A ház homlokzatán alkalmazott leggyakoribb hőszigetelő anyagok ............... 150 2.3.2.2.1. Kőzetgyapot szigetelések............................................................................... 150 2.3.2.2.2. Üveggyapot szigetelések ................................................................................ 151 2.3.2.2.3. Fagyapot hőszigetelő anyagok .......................................................................152 2.3.2.2.4. Az expandált polisztirol hőszigetelő-anyagok (EPS) .................................... 153 2.3.2.2.5. Az extrudált polisztirol hőszigetelő anyagok (XPS)...................................... 154 2.3.2.2.6. A PUR/PIR szigetelés ...................................................................................... 155 2.3.2.3. Mi a különbség az egyes szigetelőanyagok között?.......................................... 157 2.3.2.4. A szigetelőanyagok jelölésrendszere..................................................................161 2.3.2.5. Milyen vastag szigetelést válasszunk? – és még mire kell odafigyelni a hőszigetelés megtervezésekor?.................... 162 2.3.3. A homlokzati hőszigetelő rendszerek (THR) ............................................................168 2.3.3.1. A ragasztó ............................................................................................................169 2.3.3.2. A dűbelek ..............................................................................................................172 2.3.3.3. Lábazati indítóprofil ............................................................................................ 175 2.3.3.4. Az üvegháló ......................................................................................................... 176 2.3.3.5. Homlokzatképző vékonyvakolatok és festékek ................................................ 176 2.3.3.6. A homlokzati hőszigetelő rendszerekkel épített többrétegű falak előnyei és a lehetséges ellenérvek ...................................................................................177 2.3.3.7. Egy homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésének áttekintése ......................177 Összefoglalás ....................................................................................................................... 179 2.3.4. Többrétegű falszerkezetek „nehéz” falazattal ........................................................ 179 2.3.4.1. Betonból készült falazatok ................................................................................. 179 2.3.4.1.1. Betonmegoldások, amikre nem is gondolunk ................................................181 2.3.4.1.2. A betonfalak előnyei és a szóba jöhető ellenvetések ................................... 182 2.3.4.1.3. Egy kis kitérő: a betonvázas építkezés .......................................................... 182 2.3.4.1.4. Építkezés könnyűbetonból ............................................................................ 184 2.3.4.1.5. A fabeton.........................................................................................................186 2.3.4.1.6. Polisztirolgyöngy alapú könnyűbeton rendszer ...........................................186 2.3.4.1.7. Duzzasztott agyagkavics alapú építőanyagok ..............................................188

www.epitemahazam.hu

7

Tartalomjegyzék

2.3.4.1.8. A könnyűbeton szerkezetek előnyei és a lehetséges ellenvetések ............. 189 2.3.4.2. A mészhomok falazat .........................................................................................189 A MÉSZ ............................................................................................................................190 2.3.4.2.1. A mészhomok falazóelemek előnyei és a lehetséges ellenvetések ............. 192 2.3.5. Speciális többrétegű falszerkezetek......................................................................... 192 2.3.5.1. Az öntöttfalas építési technológia...................................................................... 193 2.3.5.1.1. Az öntöttfalas építési technológia előnyei és a lehetséges ellenvetések .... 196 2.3.5.1.2. Egy-két érdekesség .........................................................................................196 2.3.6. Rövid kitérő: ismét a passzívházak ..........................................................................198 2.3.7. Épületek szerelt technológiával (könnyűszerkezetes épületek) ............................ 200 2.3.7.1. A vázas építési technológiáról kicsit bővebben ................................................ 206 2.3.7.2. Jellegzetes rétegrend a szerelt szerkezeteknél ............................................... 208 2.3.7.3. Egy alternatív szigetelési mód: a befújásos szigetelések................................... 211 2.3.7.3.1. Cellulózbefújásos szigetelés ............................................................................ 211 2.3.7.3.2. Befújható polisztirol szigetelés .......................................................................212 2.3.7.4. A szerelt technológiájú/könnyűszerkezetes házak előnyei és a lehetséges ellenvetések................................................................................212 2.3.7.5. Amire érdemes odafigyelni szerelt technológiájú házak építése során ............213 2.3.8. Mobilházak és még egy érdekesség ......................................................................... 214 2.3.9. A többrétegű falszerkezetek összefoglalása ............................................................215 3. fejezet: Homlokzatok ..........................................................................................................217 A ház külső burkolata .......................................................................................................... 218 3.1. Homlokzatképzés vakolatokkal ................................................................................... 218 3.1.1. Elvárások a vakolatokkal szemben ........................................................................... 218 3.1.2. A „hagyományos” vakolatok....................................................................................220 3.1.2.1. A gúz .....................................................................................................................220 3.1.2.2. Az alapvakolat .......................................................................................................221 3.1.2.3. A fedő- vagy színezővakolat.................................................................................221 3.1.3. A szemcsenagyság dilemmái .....................................................................................221 3.1.4. Vakolatok – kötőanyagok szerint ............................................................................. 222 3.1.5. A vakolatok felületi struktúrái .................................................................................. 227 3.1.6. A színválasztásról .......................................................................................................231 3.1.7. A felhordás szempontjai ..........................................................................................234 3.1.8. A vakolatok legfontosabb műszaki paraméterei ................................................... 237 3.1.9. Belső és külső vakolatok.......................................................................................... 237 3.1.10. A lábazati vakolatok ...............................................................................................238 3.1.11. Amire a vakolás során még érdemes odafigyelni .................................................238 3.2. Falazott/szerelt külső homlokzatok ............................................................................239 3.2.1. Téglaburkolatok ........................................................................................................239 3.2.1.1. Alternatívák a téglahomlokzatok falazásában ...................................................243 3.2.1.2. A kétrétegű falazott szerkezetek épületfizikai kérdései – röviden ...................245 3.2.2. Kőburkolatok ............................................................................................................247 3.2.3. Érdekes párosítások ..................................................................................................249 3.2.4. Mibe kerül? ................................................................................................................250

8

2. fejezet

A vastagabb homlokzati hőszigetelés hátrányai Első gondolatként az juthat eszünkbe, hogy a vastag szigetelésekkel készült falak több helyet foglalnak el. Ez azonban nem okvetlenül igaz: a 2.15. táblázatból kiderül, hogy hőszigetelő-képesség tekintetében egy vékonyabb fal – vastagabb szigetelés kombináció kisebb falvastagságban felülmúlhatja a vastagabb fal – vékonyabb szigetelést. Igazi hátránynak (ma még?) a bonyolulttla ta ság, a tapasztalatok hiánya mutatkozik. Tapasz , y n A többrétegű falszerkezetek eleve bonyohiá lultabbak, mint egyrétegű társaik – elvégre eszközök több rétegből állnak, ami rögtön több hibahiánya

!

forrást rejt magában. Gondoljunk például arra, hogy az alkotóelemeket össze kell kapcsolni, és – mint arról már sokszor esett szó – ezek a kapcsolódási pontok mindig az épületszerkezetek legkritikusabb részei. Ehhez társul, hogy a vastagabb (mi itt most a 8 cm feletti homlokzati szigetelésekre gondolunk) szigetelések felrakásával kapcsolatosan lényegesen kevesebb tapasztalat áll rendelkezésre. Kevés szakember szerzett gyakorlatot ezen a téren, de még a gyártók alkalmazástechnikai leírásai sem térnek ki mindig az itt felmerülő speciális problémákra. Sőt, sokszor még a beépítéshez szükséges speciális eszközök is hiányoznak.

Egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy akár egy kisvárosi szakboltban készleten legyenek hosszú dübelek (elvégre ma még olyan kevesen keresik…). De minap mesélte egy fővállalkozó, hogy ha a teraszra dugaszoló aljzatot akar kivinni egy vastagabb szigetelésen keresztül, akkor – speciális „köztes doboz” hiányában – csak komoly barkácsolás útján van mód. Gondoljunk bele abba is, hogy egy vastagabb szigetelés esetén speciális ablakpárkányra van szükség, és valahogy meg kell oldani az eresz falhoz rögzítését is. És vajon hogyan kell hőhídmentesen kialakítani egy ilyen nyílászáró káváját? Egyáltalán hová kell elhelyezni a falon belül ilyenkor magát a nyílászárót? (Ezekre a kérdésekre később válaszolni fogunk!) De akár magamat is felhozhatom példának: amikor a teraszon a falra lámpát akartam felfúrni, speciális (hosszú) fúrófejet kellett vegyek, hogy eljussak vele a rögzítéshez szükséges téglafalig. (Pedig nincs is különösebben vastag szigetelés a házon…) És ha már az előbbi teraszlámpás példát felhoztam, akkor egy fontos megjegyzés: ahányszor átfúrjuk a szigetelést, mindig potenciális hőhidat hozunk létre! Érdemes odafigyelni tehát a részletekre. Vannak olyan speciális rögzítéstechnikai elemek (pl. spiráldübel), amelyekkel kiküszöbölhetők az ilyen jellegű problémák!

2.3.3. A homlokzati hőszigetelő rendszerek (THR)

!

Az imént fogalmaztuk meg, hogy a szigeteléseket (amennyiben azok egy hagyományos falszerkezet külső oldalára kerülnek) valahogyan rögzíteni kell a falazathoz.

Éppen ezért a homlokzati hőszigetelések egy rendszer részeként kerülnek fel a falra. Ebben a rendszerben minden egyes elemnek megvan a maga jól körülhatárolható feladata.

2.95. ábra Egy hagyományos többrétegű falszerkezet összetevői, ahol a falazatra kerül fel kívülről a szigetelés. Ezt nevezik THR-nek is: Teljes Hőszigetelő Rendszer.

A hőszigetelő rendszer elemei A szigetelő táblákat valamilyen módon rögzíteni kell a falazathoz. Erre a célra speciális ragasztókat és ezek kiegészítéseként (vastagabb szigeteléseknél) többnyire mechanikai rögzítést (ún. dübeleket) is alkalmaznak. A rétegrend következő tagja maga a szigetelés, amelyeket többnyire 1m x 50-60 cm-es táblákban (EPS és kőzetgyapot) szállítanak. A legkülönbözőbb vastagságban alkalmazható.

168

Ha a szigetelés nem tud megtámaszkodni, akkor indítóprofilokra van szükség. Ezek alulról tartják a szigetelő táblákat. (Ezt nem tüntettük fel a 2.95. ábrán.) A szigeteléshez valamilyen módon rögzíteni kell a homlokzatképző vékonyvakolatot vagy festéket. Erre a célra egy második ragasztóréteg szolgál, amelybe egy speciális üveghálót ágyaznak. Ez utóbbi erősíti a ragasztóréteget, az ellenállóbb lesz mechanikai behatásokra, és jobban (repedésmentesen) elviseli a hőmozgásokból adódó belső feszültségeket.

Falazatok

A rendszer látható tagja a homlokzatképzést szolgáló vékonyvakolat vagy festék. A vékonyvakolatok alapvetően térnek el a hagyományos vakolatoktól. Más az összetételük, más a hatásmechanizmusuk. Ennek – és az alájuk kerülő sima felületnek – köszönhetően lényegesen kisebb vastagságban (1-3 mm!) kerülnek a falra, mint hagyományos társaik. (Részletesebben majd a homlokzatoknál fogunk szólni róluk.) Mitől rendszer a rendszer? Korábban is sokszor szóltunk a mára már lassan varázsszóvá váló fogalomról: az építési rendszerekről. Az építkezés legkritikusabb pontjai azok, ahol az egyes építőanyagok és/vagy szerkezeti elemek találkoznak egymással, és valakinek meg kell oldani az öszszeillesztés kapcsán felmerülő problémákat. Régebben kétféle ragasztót használtak. Egyik szolgált a hőszigetelés falazathoz ragasztására, a másik a vékonyvakolatot rögzítette kívülről a szigeteléshez. Ez eléggé magától értetődő megoldás volt, mert mindkét esetben

!

Az elmondottak miatt a külső hőszigeteléseket is rendszerben forgalmazzák. A gyártóknak, forgalmazóknak mérésekkel, tanúsítványokkal kell bizonyítaniuk, hogy termékeik egységes egészet alkotnak. (Azt, hogy a ragasztónak és a vékonyvakolatnak egy termékcsaládból kell származnia, szabvány is előírja.) A valóság ezzel szemben kicsit más képet mutat. Jónéhány kereskedő ajánlja fel a megrendelőnek, hogy ő majd összeválogatja különböző gyártók termékeiből a „rendszert” (jellemzően mindenből a legolcsóbbat választva). Talán mondani sem kell, hogy mi-

Nem mindegy, hogy a megoldás a kivitelezők találékonyságára van-e bízva („majd csak összebarkácsolják valahogy”), vagy a gyártók hosszú évek tapasztalata és fejlesztő munkája eredményeképpen kész megoldást kínálnak. Ezek a kész megoldások az építési rendszerek. Nem nehéz belátni, hogy az imént felvázolt külső hőszigetelési rétegrendnek is vannak ilyen kritikus illesztési pontjai. A legtipikusabbnak az nevezhető, hogy a vékonyvakolatnak és a neki megágyazó ragasztónak össze kell dolgoznia. Közösen kell gondoskodjanak a tartós szilárdságról, repedésmentességről, a környezeti hatásokkal szembeni ellenállásról. Ezt az együttmunkálkodást ki kell találni, olyan öszszetételű anyagokat kell használni, amelyek ezt biztosítják. különböző anyagokat kellett összeragasztani. A kényelem azonban nagy úr, így egy idő után a gyártók olyan speciális receptúrákat dolgoztak ki, melyek segítségével ugyanaz a ragasztó mindkét feladatra alkalmas lett.

lyen veszélyeket rejthet a különböző termékek soha nem vizsgált ilyen jellegű összeépítése… Az igazsághoz tartozik, hogy a rendszer-forgalmazók többsége sem maga gyártja a rendszere minden elemét. A szigetelőanyagot és a ragasztót/vakolatot jellemzően más-más cégek állítják elő, de ezeket, mint együtt dolgozó rendszert, hivatalosan bevizsgálják – és saját nevük alatt, saját márkanevükön, rendszerként forgalmazzák – többnyire a ragasztó/vakolatgyártók.

2.3.3.1. A ragasztó A ragasztókkal szándékaink szerint majd a burkolatok kapcsán foglalkozunk részletesebben. Már csak azért is, mert a ragasztók nagyon sokfélék, attól függően, hogy milyen anyagokat kell egymáshoz rögzíteniük. (Ez a sokféleség nem csak az anyagokban nyilvánul meg, hanem a ragasztás mechanizmusában, elvében is!) A ragasztók végülis a nem bontható rögzítéstechnika eszközei. A legtöbb ragasztó nedvesíti a ragasztandó felületet. A nedvesítés hatására a ragasztó és a ragasztandó anyag felülete kölcsönhatásba lép egymással, közöttük kémiai kötések alakulnak ki. A nedvesség elvesztésével párhuzamosan a ragasztó megszilárdul, a kialakult kötések fixálódnak. A ragasztás ún. kötésszilárdságának alapja, hogy milyen szilárdsággal rendelkezik maga a megszilárdult ragasztó, illetve hogy milyen erős tapadást képes létrehozni a ragasztandó felületen. Adott célra olyan ragasztók az ideálisak, amelyek esetében a ragasztandó anyag belső összetartói (kohézió), a ragasztó belső

Nem on b tható rögzítéstechnika

2.96. ábra A ragasztásnál három köt(őd)ést kell vizsgálni: milyen összetartó erők jelennek meg a ragasztó részecskéi között (C), illetve milyen kötőerők hatnak a ragasztó és a ragasztandó anyag részecskéi között (A és B)

összetartó erői és az érintkező felületen létrejövő öszszetartó erők (adhézió) közelítőleg egyformák – ekkor jön létre a ragasztóból és a ragasztott anyagból egy viszonylag homogén rendszer, amely képes „együtt sírni és együtt nevetni”.

www.epitemahazam.hu

169

2. fejezet

Az is fontos elvárás, hogy a ragasztó ne változtassa meg érdemben a ragasztandó anyagok szerkezeti felépítését és eredeti tulajdonságait. Nem tudom, belegondoltak-e már abba a nyilvánvaló kérdésbe, hogy miként lehet tárolni egy ragasztót? Miért nem ragad oda az edény, a tubus falához? A dolog nyitja, hogy a tárolóeszközben még nem „ragasztáskész” állapotban pihen a ragasztó. Sokszor egy oldószerben van feloldva, s amikor a felhasználás helyén az oldószer elpárolog, akkor lép működésbe magának a ragasztónak a hatásmechanizmusa. (A műanyag ragasztókban ilyen oldószer lehet az aceton, a maga jellegzetes szagával.). Az is lehet, hogy magát a ragasztót több komponensből kell a felhasználás helyén összemixelni. (Gyerekkoromban imádtam két tubusból összekeverni az epoxigyantát, de hasonló elven működnek a most tárgyalt szigetelőanyag-ragasztók is: itt vizet kell a felhasználáskor hozzákeverni a zsákos ragasztóhoz.) Elődeink tojásfehérjét vagy éppen pecsétviaszt használtak ragasztóként, a mai ragasztók többsége viszont már szintetikus anyagokat tartalmaz, amelyek variálásával a legváltozatosabb fizikai paraméterek érhetők

Az imént már említettük, hogy tulajdonképpen kétféle ragasztóra lenne szükség egy hőszigetelő-rendszeren belül: egyik a falazathoz, a másik a vakolathoz rögzítené a szigetelőanyagot, de ma már egyetlen univerzális ragasztó használható a szigetelőanyag mindkét oldalán. (Azért a szálas vagy a polisztirol szigetelőanyagokhoz másmilyen ragasztó szükséges!) Felmerülhet a kérdés, hogy mi a különbség a piacon kapható szigetelőanyag-ragasztók Különbség között? Mitől jobb egyik, mint a másik? a ragasztók Ez egy érdekes, a ragasztókon messze túlközött mutató kérdés. Ha abból indulunk ki, hogy a boltokban csupa olyan termék kapható, amely megfelel az előírásoknak, a gyártó

el. (Általános elnevezésük, a műgyanta, mai napig emlékeztet arra, hogy a fenyőkből és más fákból kinyert természetes gyanta volt korábban talán a legelterjedtebb ragasztóanyag.) A fenol-formaldehid gyanta volt az első, főleg furnérlemezek ragasztásához használt szintetikus ragasztó, de aztán az 1950-es években felzárkózott mellé az epoxigyanta is. Csak érdekességként: nemrég felfedezték, hogy már az ókori rómaiak is rendelkeztek olyan „csodaragasztóval”, amelynek segítségével fém harci eszközeiket (például sisakjukat, páncélzatukat) díszítették, javítgatták. Több mint 2000 éves, máig tartó ragasztást is találtak a döbbent muzeológusok! A csodaragasztó összetételét máig nem sikerült teljesen megfejteni, valószínűleg kátrányból, kéreggyantából, állati zsiradékból és még valamilyen más szervetlen anyagból állt össze. És ha már az ókorban járunk: a megfelelő ragasztás fontosságára jó példa Daidalosz és Ikarosz története, akik méz-viasz keverékkel ragasztották össze tollas szárnyaikat. Sajnos ez az anyag Ikarosz esetében nem illeszkedett tökéletesen a környezeti igénybevételekhez… (És ez akkor is tanulságos, ha a rege mondanivalója történetesen nem egészen ez…)

által deklaráltaknak, akkor azt mondhatjuk, hogy mindegyikkel lehet dolgozni. (Az ebben a mondatban megfogalmazott kijelentésre azért ne vegyenek mérget…) A különbség általában két dologból adódik: mennyire könnyű dolgozni az adott anyaggal; milyen tartós lesz a vele elvégzett munka? Különbség lehet például az alkalmazhatóság időjárási körülményeiben: használható-e az adott anyag bizonyos környezeti hőmérséklet alatt, illetve felett? Mennyire kitett a nedvességnek? Ne legyenek illúzióink: egy határidőre dolgozó kivitelező csapat (sajnos) csak ritkán áll le a munkával egyegy átlagnál melegebb, vagy éppen egy átlagnál esősebb napon…

Úgy érzem, ez az egyik legjobb hely szólni az anyagválasztás egy nagyon fontos, de általában jótékonyan elhallgatott „filozófiai” problémájáról. Ha valaki öt-hat évvel ezelőtti árjegyzékeket bányászna elő, akkor azt tapasztalná, hogy a por alakú polisztirol ragasztók kilónkénti ára nagyjából 80-90 Ft körül alakult. Ugyanezek az anyagok a könyv írásakor nagyjából 35-45 Ft/kg közötti árban voltak fellelhetők a piacon. De tényleg ugyanazokról az anyagokról van szó? A válasz egyértelmű nem. Még az is lehet, hogy a termék márkája és elnevezése változatlan, de az összetevők bizony a nyilvánosság kizárásával jelentősen megváltoztak. És ez korántsem egyedi jelenség, sőt, ez a fajta filozófiai kérdés szinte minden más, nem építőipari áru esetében is felmerül! Ha nő a piaci konkurenciaharc, új és új gyártók jelennek meg, akkor bizony élesedik a piaci árverseny is (a közgazdaságtan alapvetése szerint a túlkínálat csökkenti az árakat). Egy darabig még lehet az árak csökkenését a belső költségek csökkentésével és racionalizálással, a termelékenység növelésével ellensúlyozni, de egyszer elérkezik a határ, amikor ennek már csak egyetlen módja marad: olcsóbbá kell tenni magát a gyártott terméket, például úgy, hogy kicsit gyengébb (és ezáltal kissé olcsóbb) alapanyagokat használunk fel. (Vagy éppen egy olcsóbb országba visszük a gyártást – de ez egy másik téma.) Miután a jó(!) termékek általában jelentős tartalékkal rendelkeznek a műszaki elvárásokhoz, előírásokhoz képest, így a termék egy darabig „butítható”. Komoly, felelősségteljes gyártók sosem mennek az előírások megszabta határ alá, de ilyen szempontból sajnos nem minden gyártó nevezhető komolynak… (Talán ezért is érdemes megbízható márkákat vásárolni.)

Mino”ség és biztonság

170

!

Falazatok

A „lebutításnak” (illetve az ebből kiaknázott olcsóságnak) azonban még az előírások betartása esetén is van egy fontos következménye: míg az eredeti termék jelentős beépített tartalékokkal rendelkezett, addig az egyszerűbbé tett változat már nem. Ez azt jelenti, hogy megfelelő kivitelezés, megfelelő beépítés esetén az ilyen termék alkalmas lesz arra a célra, amelyre kitalálták – de csak ekkor. Míg az eredeti termék elbírt néhány kivitelezési hibát, addig az egyszerűsített változat már nem. Mondhatjuk azt, hogy az árban ezt a beépített biztonságot (is) megfizetjük. Jó példát jelentenek erre a barkács áruházakban kapható, úgynevezett hobbitermékek – ragasztók, habarcsok, betonok. Ezeknek az összetételét a gyártók úgy állítják össze, hogy az jelentősen túlbiztosítsa az anyagot, a tapasztalatlan felhasználó kezei között is megtartsa használati értékét. Nem véletlen, hogy ezek a termékek jóval drágábbak hagyományos társaiknál.

A hőszigetelő rendszerek ragasztói ma jellemzően por alakúak: zsákokban vásárolhatók meg, és a helyszínen hozzákevert vízzel válnak bedolgozhatóvá. (Nem is olyan régen még az olyan ragasztó volt a legelterjedtebb ezen a területen, amely a vizet tartalmazta, és a helyszínen a cementet kellett belekeverni.) Gyártási eljárásukat tekintve tulajdonképpen habarcsoknak is tekinthetők – nem véletlenül tüntettük fel őket a 2.30. ábrán. Főleg felújításoknál hallani számtalanszor, hogy „majd áthívom a szomszédot és együtt A lényeg a ripsz-ropsz felrakjuk a szigetelést a falra!” részletekben Valljuk be, az ehhez hasonló kijelentések rejlik nem értékelik túl nagyra a hőszigetelő rendszerek beépítéséhez szükséges szaktudást. A 2.106. ábrán majd látható lesz, hogy egy THR (teljes hőszigetelő rendszer) felrakása valóban nem ördöngösség, de azért jóval több buktatót tartalmaz, mint sokan gondolják. Példánkat szándékosan nem a néhány milliméter(!) vastagságban felhordandó vékonyvakolat világából vesszük, hanem a ragasztókéból. Mi mindenre is kell odafigyelni a szigetelőanyagok ragasztásánál? Hová kenjünk ragasztót? A MÉSZ (Magyar Épületkémia és Vakolat Perem-pont Szövetség) hivatalos ajánlása szerint körbe a hőszigetelő lemez szélén vékony sávba módszer (kb. 5 cm) és a lemez közepén három foltba (legalább 15 cm). Így a felület legalább 40%-a kap tapadást biztosító ragasztót. (Ezt a módszert „tudományosan” perem-pont módszernek nevezik. Természetesen a teljes felület is megkenhető ragasztóval – ez azonban sokszor feleslegesen sok anyag felhasználásával jár, és nem igazán ideális párazárás szempontjából.) 2.97. ábra Hőszigetelő lap korrekt ragasztása az alapfelületre. Hogy miért pont ide célszerű ragasztót tenni? Egyrészt így biztosítható, hogy a teljes felfekvés miatt ne tudjon egy hőszigetelés-rontó, keringő levegőréteg kialakulni a táblák mögött. A másik ok az ún. matrachatás, amelyről nemsokára szó lesz a dübeleknél. Forrás: MÉSZ

A ragasztásnak mindig teljesen sima fogadófelületre kell történni – és ez a simaság egyaránt érvényes mind a falra, mind a szigetelő lemezre. A ragasztó nem glett, nem felületkiegyenlítő. Túl drága is ahhoz, de például a dübelt sem tartja meg egy nagyobb falbemélyedésben. Az egyenetlen falfelületet előtte alapozni, de még inkább alapvakolni kell. Másik oldalról a polisztirol szigetelőlapok jól csiszolhatók, viszonylag könnyű rajtuk a sima felület létrehozása. Az ásványgyapot szigetelőlemezek ezzel szemben durvább, egyenetlenebb felületűek, ebből adódik, hogy ragasztásukhoz lényegesen több ragasztóra van szükség (emellett természetesen másmilyen összetételűre is!). (2.11. táblázat) A szigetelőlemezek felragasztásához körülbelül 1 cm vastag pogácsákat kell A ragasztó ragasztóból felkenni – csak ez biztosítkiadóssága ja a megfelelő tapadást. A téglák habarcsfelhasználásához hasonló kínos kérdés sokszor a rendszerek esetében a ragasztó kiadóssága: mennyi ragasztóval számoljunk 1 m2 falfelületen? Talán mondani sem kell, hogy a gyártók ceruzája ezen a téren is elég vékonyan fog (elvégre a prospektusokkal mindenki azt szeretné elérni, hogy az ő anyagát vegyék meg – aztán sokszor „utánam a vízözön”…). Tájékozódásként elmondható, hogy kb. 4,5 kg/mm/m2 anyagszükséglettel érdemes számolni – mind a ragasztáshoz, mind a hálóbeágyazáshoz. A szakemberek(?) is sokszor előnyben részesítik a „krémesebb”, könnyebben kenhető (kisebb szemcsenagyságú) ragasztókat, melyek anyagszükségletét kicsinyítik a gyártók. Ezzel az állaggal az a probléma, hogy a lap feltapasztásakor nagyon könnyen elvékonyodik – és máris nem tölti be a funkcióját. A külső oldali ragasztáshoz, a hálóbeágyazáshoz legalább 3 mm vastag ragasztó szükséges. (A saját receptúra ismeretében ezt a gyártók megadják: van 6 mm-es ragasztóvastagság is.) Már a cementeknél is utaltunk arra, hogy a zsákos és vödrös építőipari Felhasznál- termékek (amelyek jó eséllyel valamihatósági lyen kémiai reakció útján válnak a célkorlát nak megfelelővé) felhasználhatósági korlátokkal rendelkeznek. Egyik ilyen felhasználhatósági korlát, hogy a gyártástól számítva csak bizonyos ideig lehet őket felhasználni! Ezt a lejáratot a csomagoláson tüntetik fel.

www.epitemahazam.hu

171

!

!

2. fejezet

Amikor az én reszortom a nagybevásárlás, igyekszem mindig olyan csomagolt élelmiszereket kiválogatni a polcról, amelyek a kirakottak közül a legkésőbb „járnak le”. Ha ráakadok ezekre, akkor nagyon büszke vagyok a bölcsességemre… Talán nem is gondolunk rá, de néha hasonló előrelátás nem árt a TÜZÉP-telepen sem!

A zsákos termékek „megromlása” annak köszönhető, hogy a levegőben levő pára a papírzsákon át is eljut lassan az anyagig. Korábban már megismertük, hogy a nedvesség és a cement találkozása bizonyos kötési folyamatokat indíthat el. A zsák kibontását követően a vízfelvétel természetesen ugrásszerűen megnő, s így a megromlási folyamat is felgyorsul. (Elvileg lehetséges műanyag betétes papírzsákokba is csomagolni, de tömegtermékek esetében ez jelentősen megdrágítaná a forgalmazást.) Az itt leírtak igazak a poralakú (zsákos) ragasztókra is, így azok időben történő felhasználására is oda kell figyelni. (A vödrös, oldószeres termékek esetében, mint amilyenek például a vékonyvakolatok, a kibontást követően az oldószer párolog el, beindítva ezzel a kötési folyamatot – itt ez a korlátozott felhasználhatóság legfőbb oka.) Nem nehéz elképzelni, hogy a szigetelőlapokat szorosan egymás mellé kell Hézagfelragasztani. Ha nem így lenne, akkor az mentes illesztési hézagok „remek” hőhidat jelensztás

raga

tenének! Fontos hangsúlyozni, hogy a szigetelőlapok közé semmiképpen nem kerülhet ragasztó – elvégre az sem hőszigetelő tulajdonságú… Lehetőleg egész lemezeket kell használni, ha vágni kell, akkor pontos, derékszögű vágások szükségesek, maga a felrakás pedig – a téglafalazáshoz hasonlóan – kötésben történik.

2.98. ábra Külön oda kell figyelni a sarkokra, amelyek itt is fokozott mechanikai igénybevételnek vannak kitéve, ráadásul itt a legnagyobb a „hőhíd-veszély”. Fogazott felrakás, túlnyúlás, élre vágás, összecsiszolás – ezek a legfontosabb kulcsszavak. Forrás: MÉSZ

Már többször hangsúlyoztam, hogy ennek a könyvnek az egyik legfontosabb üzenete a „bolondbiztosság” fogalma! Azaz: küszöböljük ki – ahol csak lehet – az esetleges kivitelezői hibák katasztrofális hatáBolondsait. Az illesztési hézagok problémáját megelőzhetjük, ha biztosság több rétegben rakjuk fel a szigetelést, egymáshoz képest eltolt illesztésekkel (nagyobb szigetelési vastagság esetén kimondottan ajánlható); a falazóelemeknél már megismert nút-féderes technikát alkalmazzuk – ilyen oldalkiképzésű lemezek a hőszigetelő táblák választékában is fellelhetők. Ugyanilyen „bolondbiztos” megoldásnak tekinthetők a rövidesen sorra kerülő önsüllyesztő dübelek is.

Az iménti sorokat nem kivitelezői képzésnek szántuk – sokkal inkább arra szerettünk volna rávilágítani, hogy milyen apróságokon múlhat az, hogy egy drága pénzen megépíttetett hőszigetelő rend-

szer valóban maradéktalanul betölti-e a feladatát. És akkor folytassuk mindjárt egy, a rendszeren belül méltatlanul alábecsült másik elemmel, a dübellel.

2.3.3.2. A dübelek Régen a hőszigetelő táblákat kizárólag ragasztóval rögzítették a falakra. Polisztirol lapok esetén 5-8 cm szigetelési vastagságig elvileg ez elégséges is lehetne, feltéve, hogy valóban jó minőségű ragasztót használunk, és gondoskodunk a tiszta, szennyeződésmentes felületről. A szigetelőtáblák rögzítésének azonban nem csak a táblák súlyát kell megtartania, hanem ellen kell állnia a szél szívóhatásának is (ez a szívó-

172

!

hatás az épületmagasság növekedésével egyre nagyobb lesz); egyszersmind féken kell tartania egy kevéssé közismert jelenséget, a polisztirol lapoknál jelentkező ún. matraceffektust is. A vastagabb szigetelések esetében vagy vakolt alapfelületeken (felújításoknál tipikus!) ezek a kihívások már csak a ragasztás melletti járulékos mechanikai rögzítéssel kezelhetők. Ennek tipikus eszközei a dübelek.

!

Falazatok

2.99. ábra Két példa a nem megfelelő rögzítés következményeire – repedések az illesztéseknél (bal oldalon) és a szél által leszakított táblák (jobbra). A szél szívó hatásából származó hasonló károk kevésbé jellemzőek az egy-két szintes családi házakra, de a nem kezelt matraceffektus okozhat ilyen károkat. Fotó: EJOT Kft. és Kékesy Péter

Főként a polisztirol (EPS) szigetelésekre jellemző, hogy érzékenyek a nagyobb hőmérsékMatraclet-változásokra: meleg hatására térfogatuk effektus érezhetően nőhet (különösen igaz ez a szürke termékekre), hideg hatására pedig érzékelhetően összehúzódnak. Ne felejtsük el, hogy egy ház homlokzatának hőmérséklete -20 és +60(!) oC között ingadozhat év- és napszaktól függően. (Sötét színek használata esetén ez akár még melegebb is lehet!) A nem teljes felületen ragasztóval megkent táblák a térfogatváltozás hatására homorodni vagy domborod-

ni akarnak, és ha ezt nem akadályozzuk meg, akkor ez a ciklikus fárasztó igénybevétel repedések kialakulásához vezethet az illesztéseknél (2.99. ábra). Ezeken a repedéseken aztán nedvesség juthat a rendszer belsejébe, ami aztán elkezdi pusztító tevékenységét… A káros mozgások elkerülhetők, ha betartjuk a korábban javasolt ragasztási metódust, illetve ha a lapok illesztéseiben valamint a lapok közepén dübeleket helyezünk el. Ökölszabályként elmondható, hogy legalább 6 db dübel/m2 igénnyel számoljunk!

2.100. ábra A matraceffektus és az ennek kapcsán létrejövő repedésveszély elhárításához szükséges helyes dübelezés szemléltetése. Forrás: MÉSZ

!

A dübeleken, ezeken a látszólag egyszerű alkatrészeken is jól szemléltethető, Dübels hogy milyen apróságokon múlhat egy hőválasztá szigetelő rendszer jósága. A dübeleket úgy kell kiválasztani, hogy megfelelő rögzítőerőt legyenek képesek kifejteni. Ehhez megfelelő típusú, megfelelő mennyiségű és megfelelő hosszúságú rögzítőelemre van szükség. Ezek a paraméterek ráadásul attól is függnek, hogy milyen anyaghoz (téglához, pórusbetonhoz, betonhoz?) kívánjuk rögzíteni a szigetelést!

Mi a különbség a dübel és tipli között? (Elvégre ezt a két szép „magyar” szót sokszor használják egymás szinonimájaként…) Talán a legegyszerűbben úgy fogalmazhatunk, hogy a tipli csak önmagában a falba befúrt, beütött (jellemzően műanyag) rögzítési pont, amelybe majd később valamilyen csavart tekernek. A dübel ezzel szemben egy teljes, rendszerként is felfogható (és úgy is tervezett!) készlet, amely a rögzítésnek valamennyi elemét tartalmazza. (2.102. ábra)

Dübel és tipli

www.epitemahazam.hu

173

2. fejezet

!

Fontos tisztában lenni azzal, hogy minden, a szigetelésen átvezetett dübel rontja a szigetelőképességet (gyakorlatilag helyi hőhidat képez)! A legegyszerűbb, legolcsóbb dübelek esetében ez a „lerontó hatás” akár 10-15% is lehet! Ilyen dübeleket használva az eredetileg tervezett szigetelőképesség eléréséhez a számítottnál akár több mint 1 cm-el vastagabb táblákra van szükség – azonban a homlokzatokon jelentkező kellemetlen „dübelpöttyöktől” még ez sem véd meg! (2.101. ábra) Szerencsére ma már kaphatók „hőszigetelő dübelek”, sőt a legmodernebbnek számító önsüly-

lyesztő dübelek is – lényegesen alacsonyabb hővezető-képességgel, de természetesen magasabb áron. Bármilyen meglepő a kijelentés, de a dübelezés precíziós munkafolyamat! Ezt sajnos a kivitelezők jelentős része (tisztelet a kivételnek!) nem így gondolja, és a dübelek tárcsáit rendszeresen túlütik a szigetelés felületén. Ennek következménye, hogy ezekre a helyekre több ragasztó kerül a későbbiek során, ami lokálisan eltérő nedvszívó- és hőtároló-képességet fog eredményezni. A következmény: a dübeltárcsák egy idő után átütnek, kirajzolódnak a homlokzati vékonyvakolaton (tipikus esztétikai hiba).

2.101. ábra Bal oldalt egy helyes dübelezés látszik, míg a jobb oldali képen egy jellegzetes hiba, amikor túlütötték a dübelt (erre a helyre a külső hálóbeágyazáskor természetesen többlet ragasztó kerül). Az eredmény: a tárcsák helye később szépen kirajzolódik a vakolaton (jobb alsó kép) – ezek a dübelpöttyök. Forrás: EJOT Kft.

A magyarországi épületállományról, a hazai építési kultúráról szomorú képet festenek a különböző, hazánkban is jelen levő multinacionális építőanyag-gyártó cégek szakembereinek elbeszélései. Az ilyen cégeknél rendszeresen tartanak regionális értekezleteket, ahol az egyes tagországok beszámolnak a saját piacukról. Döbbenetes és elkeserítő szembesülni ezeken a fórumokon néha azzal, hogy Magyarországon a mai napig olyan termékek számítanak a legkeresettebbek közé, amelyeket például Csehországban már évek óta a kutya sem keres, mert értéktelennek tartják. Nálunk azonban olcsóságuk (és a felhasználók helytelen rövid távú gondolkodásmódja) miatt mégis van keletjük. Ilyen termék például a dübel is. A legnagyobb hazai forgalmazó adatai szerint néhány éve idehaza a forgalom közel 90%-át azok a 70-es évek technológiáját képviselő, első generációs, műanyag beütőszeges dübelek képviselték, amelyek a legtöbb európai országban már rég lekerültek a polcokról. Az itthon is hozzáférhető legmodernebb technológia mindössze 1% részt jelentett a forgalomban… Hogy ez a megrendelők, vagy a szakemberek felelőssége, nem tisztünk eldönteni. Könyvünkkel mindenesetre ezen a szemléletmódon is szeretnénk változást elérni.

Építési kultúránk kérdo”jelei

174

2.102. ábra Az előbb írtunk arról, hogy a dübel valamiféle rendszernek tekinthető. Ez az ábra azt mutatja, hogy ennek a„rendszernek hányféle tagja van. A hagyományos, különböző hosszúságú beütőszeges dübelek mellett feldezhetők még az önsúllyesztő dübelek takarópogácsái (MW és EPS – jobbra), a lábazati indítóprofilok felszereléséhez szükséges dübelek (középen) és hézagkiegyenlítő alátétek is (alul). Forrás: EJOT Kft.

Falazatok

A 2.3.3.1. fejezet végén ígértük, hogy röviden szólunk arról, mitől „bolondbiztosak” az önsüllyesztő dübelek. dübelek A hagyományos dübeleket beütőszeges dübeleknek nevezik. Ezek esetében a rögzítés sikerének kulcsa a kivitelező kezében van, az ő figyelmén, precizitásán, tudásán és gyakorlatán múlik az el-

” Önsüllyeszto

ért minőség. Ezzel szemben az önsüllyesztő dübelek a telepítőszerszám alkalmazásával egy teljesen szabályozott, minden hibalehetőséget kiküszöbölő módon építhetők be. Így az eredmény mind hőszigetelési, mind felületképzési szempontból teljesen homogén felület, amely garantáltan folt- és hőhídmentes lesz. (2.103. ábra)

2.103. ábra Egy önsüllyesztő dübel képe és „működési mechanizmusa”.

2.3.3.3. Lábazati indítóprofil Ezek az alumíniumból készült építőelemek az első sor szigetelőtábla megvezetésére, megtámasztására szolgálnak (2.106. Védelem a ” l to g sé ábra) . Családi házak esetében nem feles v ned tétlenül részei a rendszernek, de van még egy-két nagyon hasznos funkciójuk. Egyrészt segítenek megvédeni mind a szigetelést, mind a lábazatot a csapadékvíz okozta nedvességtől. Ezt biztosítja a külső oldalon található vízorr.

A vízorr

A vízorr egy, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló elemkiképzés. Védi a mögötte található szerkezeteket a nedvességtől. (2.104. ábra)

Fotó: EJOT Kft.

Rágcsálók és rovarok

Fontos tudni, hogy ha nem alkalmazunk külön indítóprofilt, a megfelelő vízelvezetésről akkor is gondoskodni kell: ilyenkor a szigetelőtáblákat kell „vízorrszerűen” visszavágni. Az indítóprofilok egyben mechanikai védelmet is nyújtanak alulról a szigetelésnek. A tévhitekkel ellentétben a hőszigetelés nem tápláléka a rovaroknak és egyéb rágcsálóknak. Ezek az élőlények azonban egészen más okból szeretik: kellemes (jó meleg) élőhelyet tudnak kialakítani bennük, a szigeteléseket tehát célszerű megvédeni tőlük. Erre a célra is megfelelő védelem alulról az indítósín. (Egy másik megoldás, amely alul és felül is alkalmazható, a hálózás átfordítása a szigetelésen – 2.104. ábra.)

2.104. ábra Vízorr-kiképzések és a szigetelés alsó-felső védelme néhány példán. Indítóprofil nélkül a szigetelést vágni kell (balra). A szigetelést alulról és felülről védeni is kell: erre vagy az indítósín szolgál (balról a második ábra), vagy a „visszaforgatott” üvegháló (jobbról a második ábra). A jobb oldalon ugyanez a megoldás látható a szigetelés felső végén.

www.epitemahazam.hu

175

2. fejezet

2.3.3.4. Az üvegháló Az üvegháló-ragasztó együttese bizonyos értelemben hasonlít a vas és a beton párosításához. Feladat sa tá z A ragasztó feladata a hőszigetelés és a os eg m vakolat „együttdolgozása”, miközben egyszersmind a rendszer felületi szilárdságát is biztosítja (magának a hőszigetelő anyagnak a nyomószilárdsága nagyságrenddel marad el a falazóelemek hasonló paraméterétől).

Ezzel párhuzamosan az üveghálónak kell felvennie a hőmozgásból, a szél szívó igénybevételéből és az esetleges mechanikai benyomódásokból származó szakító igénybevételeket (erre használtuk a vasbetonban levő acélszál analógiáját). Azt is mondhatjuk, hogy az üvegháló ad rugalmasságot a szerkezetnek, nélküle igencsak megnőne a homlokzaton a repedések kialakulásának veszélye.

!

2.105. ábra Igénybevételek, amelyek mind mozgatják a szigetelést – és így mozgatnák a rá helyezett vakolatot is. Az üvegháló segít az így kialakuló feszültségek felvételében (rugalmasságot ad a szigetelésnek), ezáltal akadályozza a repedések létrejöttét.

A rugalmassághoz, a szakító igénybevételek elviseléséhez speciális, üvegszálból szőtt hálók Elvárások alkalmazása szükséges, amelyeknek még a hálószerkezete (a lyukak mérete, a hurkolás módja) is fontos. (Valójában ezekről is esett már szó egy más megközelítésben az 1. fejezetben – 65.o.) Talán mondani sem kell, hogy a tartósság szintén komoly elvárás ezekkel a termékekkel szemben: a megsérült háló következében repedések jelenhetnek meg a homlokzat felszínén. (Az egységes viselkedés miatt a hálókat is legalább 10 cm átfedéssel kell felragasztani!) Fontos elvárás ezen kívül a lúgállóság is, mert a cementes, betonos közeg ilyen kémhatással terheli (és rossz esetben „megeszi”) a szálakat. Mindezek miatt nem javasolt akármilyen műanyag-, vagy textilháló alkalmazása, ezt is érdemes egy kipróbált és bevizsgált rendszer részeként beszerezni.

Megint csak igaz az, hogy egy viszonylag kis költséghányadot kitevő építőelemen nem lehet igazából sokat spórolni, veszíteni viszont annál többet… (És ez persze még nagyon sok helyen igaz az építkezésen…)

Az élvédők Ezen a helyen érdemes szólni az élvédőkről. A hőszigetelő rendszer a sarkokon, az éleken különösen érzékeny az esetleges mechanikai behatásokra (ugyanez lesz igaz általánosságban a vakolatokra és a festékekre is). Az ilyen helyeken vagy dupla hálózást célszerű alkalmazni, vagy speciális (alumíniumból vagy műanyagból készült) élvédőket beszerelni. Vannak olyan élvédők, amelyeket eleve üvegháló-sávval vannak egészítenek ki, hogy könnyen beköthetők legyenek a szigetelőhálóba (2.106. ábra).

2.3.3.5. Homlokzatképző vékonyvakolatok és festékek

!

!

Fontos tudni, hogy a vékonyvakolatok alapvetően térnek el a hagyományos vakolatoktól: teljesen más az összetételük és más a bennük található kötőanyag szilárdulási folyamata is. Bedolgozásuk során tehát teljesen más szempontokat kell szem előtt tartani, mint a hagyományos vakolatok esetében! A – hálóval erősített – ragasztóréteg simasága, egyenletes felülete (a ragasztó ilyen értelemben glettelésnek tekinthető) és a vékonyvakolatok öszszetétele együtt teszi lehetővé, hogy a hőszigetelő rendszerek homlokzatképzése lényegesen vékonyab-

176

ban (1-3 mm!) megoldható, mint a hagyományos falazat+vakolat kombináció esetében. (A vékonyvakolatok azonban – összetételüknél fogva – drágábbak is…) Az érthetőség és összehasonlíthatóság okán a homlokzati hőszigetelő rendszerek fedőrétegét jelentő vékonyvakolatokkal a homlokzatok kapcsán fogunk részletesen foglalkozni. Fontos azonban most és itt még egyszer hangsúlyozni, hogy a fedővakolat a hőszigetelő-rendszer elválaszthatatlan részét képezi!

!

Falazatok

2.3.3.6. A homlokzati hőszigetelő rendszerekkel épített többrétegű falak előnyei és a lehetséges ellenérvek A 2.3.1. fejezetben már áttekintettük a többrétegű falak előnyeit és hátrányait. Foglaljuk most össze ezeket – kimondottan a homlokzati hőszigetelő rendszerekre nézve (amikor egy hagyományos falazatra kerül kívülre tetszőleges vastagságú szigetelés). Előnyök A szigetelés vastagságának növelésével a hőszigetelő-képesség szinte korlátlanul javítható. Megfelelően vastag szigetelés mellett a belső falfelület (jelentős vastagságban) melegen tartható, ami jó a hőérzet és a penészedés elkerülésének szempontjából. A vastag szigetelés (bizonyos korlátok között) segít a nyári meleg távoltartásában is. A szigetelésre kerülő homlokzat vékonyabb lehet. Ennek, és az elmaradó alapvakolatnak köszönhetően Ezen a ponton szeretném jelezni, hogy egyes szakemberek szerint a THR-ek most felvázolt formájú alkalmazása nem igazán ideális a manapság használt porózus falazóelemeken. Ezek a vélemények a légtömörség-vizsgálatok (Blow-door teszt – 2.2.4. fejezet) tapasztalatain alapulnak. Sok mérés mutatja, hogy ezek a falazóelemek csak a közvetlenül(!) rájuk kerülő vakolattal együtt válnak légtömörré. (A gyártók is vakolt falakra adják meg például az U-értékeket!) Márpedig a falazatra a klasszikus hőszigetelő rendszerekben perem-pont módszerrel kerül ragasztó, ami nem

kevesebb építési nedvesség jut a falba (gyorsabb kiszáradás, gyorsabb beköltözés). Az egységes hőszigetelő burok jótékonyan el tudja rejteni a falazatban esetlegesen jelen levő hőhidakat. Lehetséges ellenérvek A több réteg összeépítése több hibalehetőséget rejt – mind az anyagok, mind a kivitelezés oldaláról (rendszer alkalmazásával csökkenthető a kockázat). A vastagabb hőszigetelés egyes csomópontjai még nem kerültek be a szakmai köztudatba (ad hoc megoldások veszélye). A homlokzat sérülékenyebb. A szigetelés meghatározott időközönként karbantartásra, és körülbelül 25-40 évenként felújításra szorul. Kiemelt figyelmet kell szentelni a vízvédelemnek és a rovarok, rágcsálók elleni védelemnek. gátolja teljesen a szigetelés mögé bekerülő levegő mozgását! (Megoldást jelenthetne a szigetelőtáblák teljes felületű ragasztózása, de ez viszont páratechnikai szempontból nem lenne előnyös.) Ezért az előző vélemények gazdái szerint a porózus falazóelemekre felrakott hőszigetelő rendszereket is alapvakolatra (és nem közvetlenül a falazóra) kellene építeni! Megint mások megkérdőjelezik a légtömörség ilyen mértékű elvárását… Egy szakmai vita, ami – szerintem – a szakma nagy része számára is az újdonság erejével hat…

2.3.3.7. Egy homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésének áttekintése Végül tekintsük át röviden, képekben, hogyan is történik egy homlokzati hőszigetelő rendszer fel/beépítése!

„Drájvitolás”

1

A teljes homlokzati hőszigetelő rendszer beépítését a köznyelv „drájvitolásnak” nevezi. Valójában megint egy fogalommá vált márkanévről van szó: a Dryvit egy olyan, licensz alapján gyártott rendszer neve, amely először képviselte ezt a termékszegmenst Magyarországon.

2

3

www.epitemahazam.hu

177

2. fejezet

4

5

6

8

7

9

2.106. ábra Egy homlokzati hőszigetelő rendszer (THR) beépítésének főbb lépései. (1) Indítóprofil szerelése; (2) ragasztó felkenése (a táblákat előzőleg méretre kell szabni!); (3) a hőszigetelő táblák felragasztása; (4) a felület simára csiszolása; (5) élvédők beágyazása a sarkokon; (6) a háló felragasztása; (7) a háló beágyazása a ragasztóba; (8) a felület síkracsiszolása; (9) vékonyvakolat felhordása (előzőleg a felületet portalanítani és alapozni szükséges!). Fotó: Nikecell Kft.

178