Én vagyok a titokzatos futballista
 9630854252 [PDF]

  • 0 0 0
  • Gefällt Ihnen dieses papier und der download? Sie können Ihre eigene PDF-Datei in wenigen Minuten kostenlos online veröffentlichen! Anmelden
Datei wird geladen, bitte warten...
Zitiervorschau

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

-----------------------

Az angol foci leleplezője

A fordítás

az alábbi kiadás alapján

készült:

I am the Secret Footballer Lifting the Lid on the BeautifuI Guardian

Game

Books

King Place, 90 York Way London Nl 9GU

© The Secret Footballer,

Copyright

Hungarian

2012

© Kovács Gergely, Bodnár Zalán, Márványi

translation

Péter,

2012 Borítóterv: Tipográfia:

Mark Ecob seagulls.net

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet tárolni,

vagy annak

bármely

részleteit,

formában

tilos reprodukál

vagy eszközzel

úton vagy más módon - a kiadó engedélye terjeszteni

másféle

kötésben,

Postacím:

és tördelésben,

kiadásra

Kiadja a Candover 1184 Budapest,

került.

Kft., 2012

Építő u. B/c.

1680 Budapest,

Pf.: 43.

E-maii: [email protected] Felelős kiadó: Értékes Kontrollszerkesztő: Műszaki szerkesztő: Lektorálta: Nyomda:

Christos

L. Pap István Tóth András

László

Hujbert Áron

Keskeny Nyomda Budapest,

Felelős vezető:

fényképeszeti

nélkül közölni. Tilos továbbá

borítással

formátumban

ni, adatrendszerben

- elektronikus,

Keskeny Árpád

ISBN 978 963 085425

2

2012

mint amilyen

TARTALOM

ELÖSZO

-------------------------------------------------------------1. FEJEZET AZ ELSÖ SZARNYPROBALGAT ASoK

--------------------------------------------------------------

~.

7

II

2. FEJEZET A MENEDZSEREK

27

3. FEJEZET A SZURKoLOK

47

FEJEZET A MtDIA

65

S. FEJEZET TAKTIKA

BS

6. FEJEZET A CSÚCSON

103

7. FEJEZET A JATtKoSOGYNDKDK

125

8. FEJEZET ptNZ

153

9. FEJEZET ROSSZ MAGAVISELET

175

ID. FEJEZET A VtGKIFEJLET

199

ELHszO Az Én vagyok a Titokzatos Futballista egyszerre tényfeltárás és kinyilatkoztatás.

Amióta 18 hónappal ezelőtt első sorait eljut-

tatta a Guardiannek, mindenki azt próbálja megfejteni, ki is lehet ez a rejtélyes labdarúgó. Kriminalisztikai módszerekkel próbálják beazonosítani, belekapaszkodva

minden névbe, játékos-

ba, klubba és mécesbe. mindenbe, amiről szót ejt. A szurkolók internetes fórumokon győzködik egymást saját elképzelésükről. Külön honlap is van erre, a whoisthesecretfootballer.co.uk, itt több tucat játékossal azonosítják. Egy "kódfejtő" szerint a Blackburnben játszik, mások szerint a Sunderlandben, :

vagy a

Fulharnben, a Boltonban, a Wolverhamptonban, a Burnleyben, a Newcastle-ben, a Leicesterben, a Liverpoolban. a West Hamben. az Evertonban, a Spursben, a Birminghamben. esetleg a Celticben. Vagy más csapatokban. Saját Wikipédia-oldalán ő maga azt vallja be magáról, hogy angol, és legalább két Premier League-klubban megfordult. A személye utáni nyomozás szórakoztató

és egyben érthető is: még

az is lehet, hogy egy szép napon majd ő maga fedi fel kilétét. Á mazokat leírni, amiket ő leírt, a futball nak azokat a részleteit feltárni,

amikről ő tud, nem veszélytelen nyíltan vállalni. Valószí-

nűleg egyes klubok be is perelnék szerződésszegésért.

Kényel-

metlen helyzetbe kerülne az ügynöke, és forró helyzetben érezhetnék magukat egykori edzői, menedzserei is. Elmondja, milyen érzés gólt lőni a Manchester Unitednek. vagy hogy miként reagált arra, amikor John Terry arcon könyökölte: .Belérúgtarn hátulról egy akkorát, amekkorát csak bírtam, és 7

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA össze is rogyott".

Leírja, milyen hatással

életmódot

tékok, az ajánlatok, rosszindulatú

tesz lehetövé". A cápák, a barna borí-

a zsebbe csúsztatott

menedzserek.

rő és végül fenyegetővé

a hőse végighalad,

ző edzőkön

szegényes,

A média, a csaj ok, az

élvezet. Futballista

elindulva de tisztes

hosszú utat mutat be, szü-

a munkásosztálybeli gyermekkorból,

mindig arra ösztönözte,

Shakespeare-t,

a különbö-

közben a futball számára

és paradoxonok hibátlan,

lyán egészen mást tapasztalt, Ugyancsak

lus, amelybe

klasszi-

mesebeli álomvilág volt, a págenerált

hirtelen

okozott

nála az újfajta életstí-

finom borokat

ivott, és lu-

indult. Aztán eljött egy pont, amikor visszahú-

zódó lett, és bizonytalan. tán orvosi segítségre

Kereste a helyét ebben a világban. Az-

szorult,

azt mondta, az ő életvitele

nem érezte jól magát.

gatva, a Titokzatos amit az ügynöke

Mindenki

mellett ez így normális.

Néhány évvel ezelőtt, hétvégenként Futballista

a Financial Timest olvas-

úgy döntött,

közreműködésével

hogy ír egy cikket,

meg is jelentetett:

ball világ olyan pénzügyi

háttérjátékairól

den kívülállót

Kiderült, a profi futball pénzügyi

meglepett.

ga sokkal bonyolultabb,

veszélyesebb

ki is hitte volna. A labdarúgást 8

úton

hálójába került: mi-

és ez jelentős frusztrációt

feszültséget

belecsöppent,

xusnyaralásokra

hogy olvasson

Dickenst, Joyce-t. Nem szokványos

jutott el a futball világába,

számára.

majd gyöt-

át a profi futball csillogó világá ig. Apja, aki minden-

ben támogatta, kusokat:

A maliciózus,

támogató,

váló csapattársak.

Az Én vagyok a Titokzatos lők teremtette

jutalékok.

A kezdetben

ital és még egy csomó, rémisztő amelyen

ha 1.4

kap, és ez - az ő szavaival élve - mí-

millió fontos éves szerződést lyen "szabados

van az emberre,

a fut-

adott hírt, amely minés álszentebb,

vilá-

mint bár-

milliók figyelik a világban,

kö-

ElÖSZO vetik a részleteket,

a nyomtatott

online média is igencsak visszafojtva

bő terjedeimet

várjuk a játékosok

nult csillagok önéletírásait. ját, követjük

a sztárok

keres, és egyébként tünk az egészből?

sajtó, a rádió, a televízió szentel

nyilatkozatait

Böngészgetjük

A Titokzatos

neki. Lélegzet-

vagy a visszavoa csapatok

életét, elcsámcsogunk

is mindent

taktiká-

arról, ki mennyit

megvitatunk. Futballista

és az

És mégis mit érválasza

erre: szinte

semmit. Így jött az ötlet. Mi - lan Prior, a Guardian je és jómagam

- megkerestük

künk. Persze aggódtunk, kal? Minden aggodalmunk érkezett,

őt, és megkértük.

őszinte merne-e

ne-e elég témája, egyáltalán:

tud-e megfelelően

len-

bánni a szavak-

elszállt, amikor az első anyaga meg-

könyv is az ő ötlete volt: saját tapasztalatait, könyvét tartják

hogy írjon ne-

lenni az újságban,

és azóta csak jobb és jobb, amiket

saját érzelmeit

sportszerkesztő-

tárja fel, saját szavaival.

kapunk

tőle. Ez a

saját gondolatait,

Figyelemre

méltó ember

a kezükben.

London,2012.augusztus Paul Johnson a Guardian

News and Media

főszerkesztő-helyettese

9

I. FEJEZET AZ ELSÖ

SZARNYPRÓBALGATASOK ---------------------

Amikor profi futballista lettem, megesküdtem,

hogy sohasem fogok

olyanná válni, mint azok az idősebb profik, akik első klubomban ös zszegyűltek. Semmilyen tanácsot, segítséget vagy iránymutatást kaptam tőlük, de minden alkalmat megragadtak,

hogya

nem

hibáimat

azonnal az orrom alá dörgöljék. Akkoriban fogalmam sem volt, hogya délelőtt tíz órakor kezdődő edzés délben már véget is ér. Emlékszem, ott ültem az öltözőben, és csak vártam, amikor valaki végre azt mondta, hogy mehetek haza. Senki sem mondta el nekem a tudnivalókat, és senki sem tanított meg a futball etikett jére. Választhattam: vagy felveszem én is ezt az "utcai stílust", vagy megmaradok a kis naivnak. Úgy döntöttem. nyers leszek én is, mint a játékom. Még mindig úgy gondolom, hogy hihetetlenül szerenesésnek hatom magam, amiért kimaradtam

mond-

a szokásos utánpótlásképzési

rendszerekből. két okból is. Először is, sohasem tudtam elviselni, ha megpróbálnak korlátok közé szorítani, különösen,

ha ezeket a korlá-

tokat fontosabbnak tartják, mint magát az egyént, akire alkalmazzák. Másrészt, az "utca" sokkal jobb tanítómestere balliskolák. A sablonok alapján .Iegyártott" olyanok, a természetes

tehetségek

a játéknak, mint a futlabdarúgók mind ugyan-

sokkal izgalmasabbak.

Például

Lionel Messinek vagy Wayne Rooneynak nem is volna szüksége edzőre, ők még most is úgy játszanak, mint ahogy az utcán fociztak tízéve13

~NVAGYDK A TlTOKZATDS FUTBALLISTA sen. Persze nekik is alkalmazkodniuk

kell egy stílushoz vagy formáci-

óhoz, de a tudásuk miatt ezeket sokszor rájuk szabják, hozzájuk igazítják. Én nem vagyok Messi vagy Rooney - ezt azért tisztázzuk gyorsan -, de pályafutásom legszebb időszakában úgy futballoztam, mint akinek nincs vesztenivalója. Mindig bátran és őszintén játszottam, mindig szerettem azokat a játékosokat, akik mindent egy lapra tettek fel. Többnyire az ilyenek kapták a lefújás után a meccs emberének járó pezsgőt. Engem kizárólag a győzelem érdekelt. Újoncként, az öltözőbe belépve, azonnal egy távoli sarkot néztem ki magamnak, ami elég messze van a domináns csapattársaktól,

de pont

jó helyen ahhoz, hogya menedzser mindig lássa az arcomat. Sajnos az első napomon az egyik skandináv társam, aki egyike volt az elkeseredett öreg harcosoknak, ugyanarra a helyre tartott igényt, amelyikre én leültem, ezért szétdobáita a ruháimat az öltözőben, amíg ebédelni voltam. Úgy kellett összeszednem a cuccaimat a folyosóról és zuhanyzóból, ahová szanaszét voltak szórva. Ez igazán sokkoló volt; feltételeztem, hogya csapat olyan csoport, amelynek a tagjai egymást segítik, mivel közösen küzdenek, közös célért. Rosszul tudtam. Ha van egyetlen dolog, amit megtanultam, az az, hogy minden egyes öltözőben minden egyes játékos egyedül van. Nem számít, hogy ki a legközelebbi barátod vagy a legádázabb ellenséged, mindenki csak magára számíthat. Aztán az a felismerés, hogy ezek közül a játékosok közül egyesek csak azért fociznak itt, hogy legyen miből kifizetniük a számláikat, még rosszabb volt, rettenetes. De ez engem csak motivált, és lendületet adott. Gyerekként semmi mást nem csináltam, csak fociztam éjjel-nappal. Én is, ahogy sok futballistáról ez ismert, mindig csak a labdámmal akartam lenni, vele aludtam, az iskolába is vittem magammal. Minden nap, ha csak tehettem, megnéztem videón a ,,101 nagy gólt" (Bobby 14

AZ ELSÖ SZARNYPROBALGATASDK Charlton volt a kazetta borítóján), és aztán kinn a parkban próbáltam mindegyik gólt utánozni, hol a hinta tartóállványát,

hol az egymástól

az optimálisnál nagyobb távolságra álló gesztenyefákat használva kapunak. Akkor voltam a legboldogabb, ha sikerült pontosan utánoznom a liverpooli Emlyn Hughes gólját - sajnos már nem emlékszem, hányadik volt a listán, de ez volt a személyes kedvencern. mert lehetett hallani, ahogy Hughes kiabál, ünnepelve a találatot. Én ezért akartam

futballozni: ebben láttam a lehetőségét annak,

hogy dicsőséget szerezzek, boldog legyek, és menekülhessek a hétköznapi kisvárosi élet sivárságából. Arról álmodtam, hogy megnyerjük a világbajnokságot, Megvolt aPanini

matricaalbuma.

amit az 1986-os

világbajnokságra adtak ki, apám megvette nekem, és ámulva néztem a nagy futballisták képeit nemzeti csapatuk CÍmeres mezében. Olyan izgalmas volt: Sócrates, a szovjet Rácz László, Rummenigge és természetesen Maradona. Az az album és a foci volt nekem az ablak a világra. Évekkel később az egyik csapattársamat

meghívták az angol válo-

gatottba, ő volt az első válogatott játékos, akit személyesen ismertem. Én is nagyon izgatott voltam a sikerétől, és alig bírtam kivárni, hogy megkérdez zem tőle, milyen volt. "Ó, fantasztikus, haver! - mondta nekem. - Ötven rúgót adnak csak a fotóm jogdíjatért." El sem tudom mondani, mennyire boldogan fociztam gyerekként. Az volt a legjobb a világon: kimenni, és órákon át csak rúgni a labdát, és úgy tenni, mintha én lennék lan Rush vagy Glenn Hoddle. Bár nyakig a futballban merültem alá, apám fontosnak tartotta, hogy tanítson engem, és nem csak az imádott játék tudnivalóira. Az a maroknyi ember, aki tudja, hogy én vagyok a Titokzatos Futballista, mind azt kérdi: és tényleg te írtad azokat az újságcikkeket? Ilyen jól írsz? A válasz apám hatalmas házi könyvtárában

rejlik, amelyben ott vannak mind

15

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA az irodalmi klasszikusok, Shakespeare, Dickens és Joyce, és a rockzene halhatatlanjai, a Beatles, a Pink Floyd, Bob Dylan vagy a Rolling Stones. Míg a barátaim általában a tengerpartra

mentek nyaralni minden év-

ben, apám elvitt minket két hétre Dániába egy farm ra, ő egész úton a kábítószer ihlette rock'n'rollt hallgatta, míg mi a hátsó ülésen az irodalmi klasszikusokat

olvastuk. Sokan mondják, hogy egy tízéves gye-

reknél ez nem normális. De nekem nem lett tőle semmi bajom. De azért nem lettem akadémikus. Találtam egy régi iskolai ellenőrzőt, amelybe az van írva: ,,****** nem figyel, nem hallgat, nem követi az utasításokat,

ezért lemarad." Próbáltam javulni, de csak arra voltam

képes figyelni, ami érdekelt is. És leginkább csak a foci érdekelt. Azon járt az eszem reggel, délben és este, és meg voltam győződve róla, hogy "jól tudnám csinálni". A szüleim is ösztönöztek a futballpályafutásra. minden hétvégén ott voltak a meccseimen. Én voltam a legjobb játékos a helyi csapatban, a megyében és a kerületben, valamint természetesen az iskolában is, és mindenki rendkívüli tehetségként

könyvelt el,

akiből még lehet valami. Gyakran azonban az ilyen kikiáltott tehetségekből nem lesz profi futballista, mert elkallódnak valahol útközben, választanak

valami tisztes polgári foglalkozást, vagy hasonlóan hoz-

zám, sohasem tudják igazán valóra váltani az álmaikat. Az évek gyorsan múlnak, és egyszer már csak azt vesszük észre, hogy hiába integetünk a vonat után. Egy futballista életében általában 15 és 16 éves kora között jön el a kritikus időszak. A csapattársaim

közül néhányan szerződést kaptak

profi kluboktól, egy srác pedig aláírt a Tottenhamhez, az volt a csúcs (bár két év múlva elküldték). Próbáltam feltűnést kelteni, általában jól is játszottam, de a helyzetemet nem könnyítette meg, hogya mi megyénkbe nem sok edző és menedzser járt tehetségeket kutatni. 16

AZ ELSÖ SZARNYPROSALGATASOK Ha pedig eljutottam egy kiválasztóra, ott mindig csak azt nézték, ki milyen magas. Az alacsonyakat szélsőként játszatták, a legmagasabb gyereknek pedig megparancsolták,

hogy középhátvédet játsszon, hiá-

ba erősködött, hogy ő mindig is védekező középpályás, irányító vagy kapus volt. Újra és újra ez történt. Ez nagyon dühített engem, de az én dühöm semmi volt apám mérgéhez képest, akinek át kellett autóznia velem az ország túlsó végébe, hogy azt nézze, ahogya fia egy órán át jobbhátvédet, majd negyedórán át balszélsőt próbál játszani. A kiválasztásért,

tehetségek

felkutatásáért

felelős szakemberek

méltányossága azóta sem javult sokat. Pedig ez ennek a játéknak a legfontosabb része: megtalálni a rengeteg futballozó gyerek között a legtehetségesebbeket.

és utána velük folytatni a munkát. Egy barátom,

aki több mint tíz évig volt játékosmegfigyelő

egy klubnál, mondta,

hogy az állása akkor sem forgott veszélyben, ha lusta volt, és ki sem ment a meccsekre megnézni a gyerekeket, az ificsapatok edzői úgyis maguktól szóltak, ha úgy érezték, van náluk tehetséges srác. "Évről évre egyre korábban érkeztek a telefonhívások, és a gyerekek is egyre fiatalabbak voltak" - mondta, és neki aztán tudnia kellett. 2012 elején a Chelsea másfél millió fontot fizetett Patrick Bamfordért, egy 18 éves csatárért,

aki azelőtt csupán tizenkét percet játszott a

Nottingham Forest felnőtt csapatában. Frank Clark, a Forest elnöke elmagyarázta, hogyan változtak meg a dolgok a futballban: "Régen egy kisebb klub is meg tudta tartani néhány évig az első csapat legjobb játékosait, ma viszont a nagyok vagyonokat fizetnek már a tizenhárom, tizennégy, tizenöt vagy tizenhat éves gyerekekért is." A leginkább ijesztő azonban az, hogya barátom elismeri, neki nincs is több dolga vele. "Az én dolgom az, hogy megelőzzem a konkurenciát, megszerezzem a tehetséges gyereket más csapatok elől, és azzal én elvégeztem a 17

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA munkámat. Ha ennek ellenére nem válik be a játékos, az már a menedzser hibája lesz, nem az enyém." Ha a nagy neveket is bele lehet venni a játékba, még könnyebb a dolog. Néhány éve beszélgettem egy barátommal, aki abban az időben az egyiklegnagyobb Premier League-klub első számú játékosmegfigyelője volt. Kávézgattunk, és csak úgy mellékesen megkérdeztem, mi újság feléjük. Csapatuk épp megnyerte a Premier League-et, és olyasmi választ vártam, hogy minden a legnagyobb a rendben, az élet csupa napfény és boldogság. A válasza azonban teljesen meglepett. .Mínden évben ugyanaz van, haver. Miután a menedzser és az edzői stáb egyeztette a költségvetést

a tulajdonossal, mindannyian

összeülünk átfut-

ni az átigazolás i időszak céljait. Rám néznek, és azt mondják: »Szükségünk van egy irányító középpályásra«.

Erre én rávágom: »Oké, ott van

Totti, Kaká és Ronaldinho«." Nekem nincs tapasztalatom egy klub fő játékosmegfigyelőjének

arról, milyen

az élete, de ha egy szép napon fel-

ajánlanának nekem egy ilyen posztot, nem hiszem, hogy olyan túlságosan megterhelne. Sok életre szóló tapasztalatot szereztem saját küzdelmem során, amikor próbáltam kitörni. Láttam, hogy néhány csapattársamat szerződtették profi klubok, engem pedig nem, bár úgy érzem, cseppet sem voltak ügyesebbek nálam; lehet, hogy erősebbek, az is lehet, hogy tizenöt éves korunkhoz képest ők jobb felépítésűek voltak, de a labdával semmiképpen sem bántak nálam jobban. Sajnos a szakembereket akkoriban sokkal inkább érdekelték a fizikai adottságok, mint a technikai képességek. Miközben több volt csapattársam "kipróbálta" a kábítószert az 1990es évek végén, szerencsére nekem sikerült elkerülnöm ezt a csapdát. Én akkor már eldöntöttem, hogy bármihez is kezdek majd az életben, nem fogom gallyra vágni az életemet a szülővárosomban, ahol vajmi kevés 18

AZ ELSÖ SZARNYPRÖBALGATASDK esélye van annak, hogy valamire is vihetem. Már épp terveztem a költözésemet (egy héttel korábban már csaknem elhagytam a várost), amikor anyámat felhívta egy játékosmegfigyelő, aki azt kérdezte, hogy el tudnék-e menni a jövő héten az egyik klubhoz próbajátékra. Akkoriban lényegében amatőrként játszottam heti harminc fontért. Mint utóbb kiderült, az egyik volt edzőm értesítette a őket, hogy ha módjuk van rá, nézzenek meg engem, mert úgy gondolja, megvan bennem a potenciál, hogy egy kis csiszolással profi futballistát neveljenek belőlem. Nem úgy emlékszem, hogy nehéz lett volna őket meggyőznöm a játékommal. A fejemben folyton az motoszkált, hogy itt a kihagyhatatlan lehetőség, feltárulhat előttem a szabadság és a menekülés kapuja, ezért beleadtam apait-anyait. Amikor az egyik próbameccs félidejében az öltönyös menedzser megállított a játékoskíjáróban, "Az idén ne tervezz nyaralást, hamarosan csaknem kiugrottam

a bőrömből.

és közölte. hogy

szerződést kapsz tőlünk!",

az örömömet csupán az tompítot-

ta kissé, hogy már befizettem egy San Franciscó-i utazásra, de szerencsére még le lehetett mondani. Attól a naptól kezdve csak a karrierem járt a fejemben. Kívánesi lennék, merre fordult volna az életem, ha nem jött volna ez a váratlan lehetőség, ami mindent megváltoztatott. Annak ellenére, hogy világ életemben profi futballista akartam lenni, már majdnem lemondtam erről, és volt olyan időszak, amikor reálisan úgy éreztem, hogy lehetetlen valóra váltani az álmaimat. Vajon mi lenne most velem, ha akkor másként alakulnak a dolgok? Vajon nyertem volna érrneket, élvezhettem volna a magam tizenöt percnyi hírnevét és az elismerést, hogy jó munkát végeztem? Vajon átélhettem volna a boldogságnak azokat az intenzív pillanatait, amik egy sorsdöntő meccs győztes góljának megszerzésekor átélhettem? És a legfontosabb kérdések: vajon több "igazi barátom" len19

tN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA ne, ha nem a tévé képernyőjén láthatott volna az ország minden hétvégén az elmúlt tizenkét évben? Eljutottam volna a legjobb barátom esküvőjére, ahol úgy volt, hogy én leszek a tanú, ahelyett, hogy agyon veretjük magunkat az Arsenallal? És vajon elmentem volna arra a temetésre, amelynek elmulasztását sohasem bocsátom meg magamnak? Akkor is antidepresszánsokon

élnék, mint most? És akkor is dühös lennék mín-

den emberre, akire nem akarok hasonlítani? És reálisan fel tudnám mérni, mennyit ér az életem, ha nincs a pénz és a siker a futballpályán? Újra csak: ki tudhatja? Csak azt tudom, hogya futball volt a kedvenc játékom. Aláírtam hát a szerződést (a heti ötszáz fonttal úgy éreztem, megfogtam az lsten lábát), és belekezdtem ebbe az újsütetű kalandba. Az volt az érzésem, hogy most már minden kapu, az élet minden szentélyének ajtaja megnyílik előttem. És ez az érzés sohasem hagyott el. Igazság szerint az első benyomásaim

nem voltak túl jók. Az állan-

dó szegénység után ez az új életforma teljesen idegen volt számomra. Órákon át ültem otthon délutánonként,

és azt tervezgettem,

más-

nap mit és hogyan fogok csinálni, és másnap, amikor beért velem a vonat az edzőpályára,

egészen mást kaptam, mint amire számítot-

tam. Nekem nem volt tapasztalatom pat hangadói mindennap ját szórakoztatásukra.

a társaim ugratásában,

és a csa-

kiterveltek valami szívatást ellenem, a sa-

Vagy például mindig elkezdték ~ondogatni,

hogy "Csitt, csitt!", amikor mondani kezdtem valamit, máskor elhitették velem, hogy ki fognak dobni a csapatból, miután ebédnél nem vettem le a sapkámat, és ezzel megsértettem

a klub házirendjét. Az-

tán előfordult, hogy ellopták a telefonomat, és sms-t küldtek vele a menedzsernek,

amelyben megköszöntem

a "tegnapi szép éjszakát".

Emlékszem, egyszer ültem az öltözőben edzés előtt, és hallottam, ahogy három idősebb csapattársam 20

a .háromszögelésről"

beszélget.

AZ ELSÖ SZARNYPRÓBALGATASDK Nem ismertem ezt a kifejezést, ezért megkérdeztem

tőlük, mit jelent.

Csak néztek rám elképesztő undorral. A csendet megtörve. az egyik megkeseredett idős játékos azt mondta: "Ne csodálkozzunk, hogy alig nyerünk meg meccseket, amíg ilyen szar alakokat hoznak ide". Volt rengeteg hasonló eset, amelyekre pontosan emlékszem. Néhány idősebb játékos az edzésen mindig teljes erőből rám lőtte a labdát, ami így persze elpattant tőlem, és azon röhögtek.

hogy nem tu-

dom lekezelni. De azóta hallottam, hogy ez nem egyedi jelenség, minden szinten, minden csapatnál van hasonló. Amikor Dwight Yorke első napját töltötte a Manchester Unítedben, Roy Keane rúgta neki erőből a labdát szándékosan,

majd miután a csatár nem tudta le-

kezelni, Keane üvöltözni kezdett vele, majd így szólt hozzá: "Üdv a Unitedban! Cantona majd kezelésbe vesz!". De bármennyire

is nem

tetszett, amit az idősebb játékosok műveltek velem, mégis jó hatással volt rám, mert mindig mindenkinél korábban érkeztem az edzésre, és mindenkinél tovább maradtam.

Ez motivált,

ez erősítette

ben-

nem a vágyat, hogy jobb legyek náluk, és lehagy jam őket. Mintegy hat hónap alatt bebízonyítottarn,

hogy többre vagyok ké-

pes mindenkinél a csapatban, és nem fogok megrekedni ezen a szinten. Rendre én kaptam a meccs emberének járó díjat (nem engedhetett meg magának a klub pezsgőt, így csak elismervény t kaptunk, és a fényképet a szponzortól a következő hét programjával). Kezdtem nevet szerezní, és ez azt jelentette, hogy akik megnehezítették ra az első időket a csapatnál. kezdtek megenyhülni. menedzserünk

számom-

Ebben az időben

szemében is kezdtem a névtelen nullából hőssé válni.

Egy idő után már azt is hallottam, hogya stadionban a vendégszurkolók is az én nevemet kiabálják. Ostoba módon azt hittem, hogy valami otthoni ismerős van közöttük.

aki felismert, ezért kinéztem felé21

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA jük. Erre az egész lelátó azt üvöltötte: .Kaaapd be!", majd mindenki röhögni kezdett. Bár véletlenül sem voltunk világverő együttes, mégis élveztem a játékot, ám a hétköznapok nagyon szürkék és unalmasak voltak, valahogy nem úgy éltünk, ahogya futballisták életét elképzeltem. Többnyire otthon ültem, és tévét néztem, vagy könyvet olvastam. Gyakran előfordult, hogy próbáltam addig ott maradni edzés után, ameddig csak lehetséges. Órákig rugdostam a labdát a falnak, egy idő után már teljesen kikopott egy négyszögletes területen. Néha ott maradtunk többen is, olyankor célba lőttünk, a győztes pedig elnyerte a többiek pénzét. Mással nem igazán tudtuk elütni az időnket. A klub létesítményei meglehetősen kezdetlegesek voltak: lehetett ugyan teniszezni, de a pálya közelében volt a parkoló, és többé nem volt ajánlatos teniszeznem, miután egyszer túlütöttem egy labdát, és kitörtem menedzserünk autójának az ablakát. A tompított tenyeresem azóta sokat javult, ám akkor eléggé földhöz vágott az ablakcsere 180 fontos számlája. Voltak a csapatban fekete játékosok, ők külön baráti kört alkottak, és mivel nekem nem volt autóm, egyszer megengedték, hogy velük menjek. Egész úton valami elviselhetetlen rapet hallgattak, de valamilyen oknál fogva megkedveltek, és "tiszteletbeli testvérükké"

fogad-

tak. Ez a cím a gyakorlatban azt jelentette, hogy szavatolják a biztonságomat, ha bajba kerülök, megvédenek, és ha hibázok valamiben, akkor szólnak róla. Azonnal fel is hívtak néhány idősebb nagy kutyát a csapatból, hogy szálljanak le rólam. Sokkal tartozom nekik ezért. Ugratás és megfélemlítés között azért van különbség. Hetente egyszer, edzés előtt ezek a feketék felállítottak egy rögtönzött borbélyüzletet. Én voltam az egyetlen kívülről érkező tagja ennek a csoportnak, ezért úgy éreztem, hozzá kell járulnom a saját ugratásomhoz. Így 22

AZ ElSÖ SZARNYPRÓBAlGATASDK lehuppantam a székre, és hagytam, hogy úgy tegyenek, mintha nyírnák a hajamat, mint az Amerikába jöttem círnű Eddie Murphy-filmben.

.Mindíg, amikor elkezdek beszélni a bokszról, idetolja a seggét valami fehér köcsög, és elkezd dumálni, ahogy Rocky Marciano. Hogy baszná meg, basz ná meg, haszná meg! Ki a következő?" - adta elő a számot az alkalmi fodrász. Azt hiszem, csak szolidaritásból

nevettem rajtuk,

az előadás átlagos volt, de a humor sokat segített abban, hogy közéjük tartozónak érezzem magam. Aztán egy nap, amint léptem be az ajtón, elém ugrott az öt fekete fickó, életveszélyesen hadon ász tak az orrom előtt egy szakállnyíróval, majd leültettek egy székbe, és nekiláttak tényleg lenyírni a hajamat. Teljesen kopaszra vágtak. Ahogy egyre ismertebb lettem, egyre inkább ráláttam a profi futballisták életstílusára.

Felmondtam az albérletemet,

az egyik csapattársammal,

és összeköltöztem

aki el tudott vinni edzésre. Mivel a klubnak

nem volt túl sok pénze, ezért az idegenbeli mérkőzésekre

mindig csak

a meccs napján indultunk el, és aznap is utaztunk vissza, sokszor nagyon későn értünk haza, volt úgy, hogy éjjel kettőre vagy háromra, attól függően, hol játszottunk. A stadionnál tett le minket ilyenkor a csapatbusz, onnan a szállásunk még húsz mérföld volt autóval. Az utcák ilyenkor már kihaltak, ezért aztán úgy gondoltuk, a piros lámpákat nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, úgyhogy tisztességes

sebes-

séggel tudtunk átszáguldani a városon. Egyszer azonban nyomunkba szegődött egy motoros rendőr, és megállított minket. Fel voltunk készülve a legrosszabbra, de ahogy meglátta, hogya csapat melegítőjét viseljük, lepacsizott velünk, gratulált az eredményhez, és előttünk sz irénázva átvezetett minket a városon. Ettől a pillanattól kezdve szinte minden idegenbeli mérkőzés után rendőri kísérettel utaztunk hazáig. Már várták a csapatbuszt

a sta23

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA dionnál, röviden elbeszélgettek velünk az aznapi meccsről, meg úgy általában a futballról, majd hazáig biztosították

az utat Mi lettünk a

rendőrőrs életének fénypontja, úgy érezhették, hogy kicsit ők is részesévé váltak a csapat életének, és bizonyára úgy gondolták, hogy roppant hálásak vagyunk a segítségükért.

Emlékszem, gyakran meg is

hívtuk őket az éjszakai hazaút során kebabra vagy valamilyen más, gyors vacsorára. Még klub címerrel ellátott jelvényeket is adtunk nekik, amit nagyon büszkén viseltek a hivatalos rendőrségi kabát jukon. Visszagondolva azokra a napokra, azt hiszem, hogy még a virtuális futballisták sem éltek élvezetesebb életet, mint mi akkor. Nem kellett nyomás alatt játszania sem a csapatnak, sem személy szerint nekem, nem vártak tőlünk nagy eredményeket,

így aztán egész jól elvoltunk,

de azért olykor be kellett vallanom magamnak, hogy ennél valahogy többre vágyom. A menedzser, miként a közönség is, arra várt, hogy nagyot hibázzak, és akkor nekem eshetnek, de mindig igyekeztem kihozni magamból a maximumot, és mivel mindig az átlagnál jobban teljesítettem, úgy ére zh ettem, hogy amit csinálok, az rendben van. Csakhogy egyre gyakrabban elkapott az a keserű érzés, hogy csak egy nagy hal vagyok egy kis tóban. Látom, hogy ma is sokan érzik magukat hasonló helyzetben, és ebből nem tudnak kitörni. Nem vagyok kárörvendő, nem örülök a csalódásuknak, és féltékeny sem vagyok rájuk. Ehelyett próbálok segíteni a következő generáció tagjainak, ahol csak tudok, még ha sokszor boszszantó is látni, hogyegyszerűen

nem hajlandók tanulni azokból a hi-

bákból, amelyeket az idősebb játékosok elkövettek. Néhány évvel ezelőtt fontolóra vettem, hogy felhagyok a futballal, és valamelyik másik szenvedélyemnek

kezdek el hódolni, de aztán min-

dig bevillant, hogy ez az életem, és alaposan meg kell fontolnom, tény24

AZ ELSÖ SZARNYPRÖaALGATASOK leg le akarok-e lépni erről az útról. Néha, amikor sok meccs van egymás után, és hosszú időn át nem látom a családomat, rosszul játszom, és nem jönnek az eredmények, manapság is gyakran elkap ez az érzés. Mindig, amikor a depresszió bekopogtat az ajtómon, azzal vigasztalom magam, hogya futballban még mindig boldogabb vagyok, mintha bármi mást csinálnék. Egyszer a Liverpool elleni meccsre készültünk az Anfield Roadra, és akkor éppen megint azt terveztem, hogy szakítok a futballal, de elkapott egy olyan pillanat, amit Marcel Proust úgy nevez, "Az eltűnt idő nyomában". Edzőnk mindenkinek

adott egy új

labdát, én pedig az orromhoz emeltem, és megszagoltam. Ne kérdezd, miért. Még sohasem csináltam ilyet, amióta profi vagyok, de most rám tört a vágy, hogy megszagoljam. A labda teljesen új volt, és nagyon hívogató volt az illata. Az az illat visszarepített koromba, a kis térre, ahol megtanultam

a múltamba, a gyermek-

futballozni, és újra az orrom-

ban éreztem az első labdám, egyadidas Tango illatát, amelyet anyám és apám yett nekem. Mindenki tudja, milyen mesés illata van egy új labdának, és abban a pillanatban kitöröltem a fejemből minden gondolatot, amelyek azt parancsolták

nekem, hogy hagyjak fel a futbal-

lai - győzött a boldog időkre emlékeztető illat és a megszokás. És aztán minden összeálIt egy képpé: a közönség hangja egyre erősödött, és ahogy kiléptünk a játékoskijárón, felhangzott a You'll Never Walk Alone, abban a pillanatban átsuhant rajtam a boldogság, és tudtam, hogy itt vagyok jó helyen. Gyakran mondják, hogyafutballvilágban

zajló fontos események ki-

lencvenöt százaléka a kulisszák mögött történik, és higgye el rníndenki, az igazság sokkal fantáziadúsabb, mint a képzelet. Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy ha láttak minket szombaton kilencven percen át játszani, már sommás véleményt fogalmazhatnak

meg rólunk. Le25

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA het böngészni a meccs után a statisztikák számait, meg lehet hallgatni az elemzők véleményét, de azt senki nem tudja utólag kimutatni, a pályán történtekből

mi volt előre eltervezett, és mi volt spontán jele-

net vagy a véletlen műve. Talán sokat olvastál már a hírhedt karácsonyi parti król a bulvárlapokban. és talán el sem hiszed, hogy azok valójában megtörténtek,

amiket olvastál. Azt sem érted, hogy látszólag fi-

atal, egészséges sportolók hogyan lehetnek depressziós ak Lehet, hogy nézed a bizarr WAG-eket (Wives And Girlfriends - a futballisták felesé-: geinek és barátnőinek rövidített gyűjtőneve - a szerk) a tévében. ahogy produkálják magukat, és azon gondolkodsz, hogy az élfutballisták valóban ilyen nőkkel kötik-e össze az életüket. Talán arra is rácsodálkozol olykor, hogy egyes labdarúgók szenvednek egy csapatban, aztán teljesen kivirágoznak egy másikban. És tényleg van burkolt rasszizmus a modern futballban? Mennyire fontos az edző vagy a szővetségi kapitány? A játékvezetők tényleg elfogultak a nagycsapatokkal? A játékosok tényleg azt gondolják a nemzeti szövetségről vagy a FIFA-ról,mint amit a tévében mondanak? Miért érnek többet a légiósok. és a legnevesebb játékosügynökök miért az átigazolási időszak utolsó napján kötik meg a nagy üzletet? Milyen rendszerek alapján osztanak bónuszokat és prém iumokat? Mi a fontosabb, a kasszát megtölteni, vagy trófeát nyerni? És a futballistákat érdeklik egyáltalán a szurkolók? Az egyetlen módja annak, hogy választ kapj ezekre a kérdésekre, hogyelolvasod

ezt a könyvet, amit egy teljesen anonimitásba burko-

lózó futballista írt, aki a legmagasabb szinten is bizonyított. Ebben a könyvben megpróbálom

elmagyarázni, pontosan hogyan működik a

valóságban e játék, milyen a kíváncsiskodó szemek elől elzárt oldala ennek a világnak Kizárólag saját tapasztalataimra

támaszkodom. So-

kan erről sohasem volnának hajlandóak beszélni. De én igen. 26

2. FEJEZET A MENEDZSEREK

---------------------

Mitől lesz jó egy menedzser? Játszottam már a legjobb menedzserek keze alatt, és volt olyan rossz menedzserem is, hogy képes lettem volna öngyilkos lenni, ha egy perccel tovább kellett volna vele dolgoznom. A legjobb szakemberek elnyerik a játékosaik abszolút bizalmát, és ha csak beteszik a lábukat az öltözőbe, azonnal érezni a játékosok kösző-

néséből, hogy mennyire hisznek bennük. Mindenekelőtt azonban a legfontosabb, hogya menedzsert mindenkinek tisztelnie kell egy klubnál. A jó menedzser

megfizethetetlen.

Minden azon dől el, ki milyen

személyiség. A játékosok az olyan menedzsereket

szeretik, akik kö-

vetkezetesek és őszinték. Senki sem szeret úgy ülni a kispadon, hogy nem magyarázták

el neki, miért nem fér be a kezdőcsapatba.

Az ilyen

elfojtott indulatok aztán rossz hatással vannak a csapategységre jó menedzser megérteti cserejátékosával, A játékos tisztelni fogja menedzserét, szemközt elmagyarázza

is, a

miért a kispadon kell ülnie.

ha az félrehúzza őt, és négy-

neki a döntésének indítékait, még akkor is,

ha azzal nem ért egyet. A jó menedzser folyamatosan visszajelzést ad a játékosainak,

és állandóan tűzben tartja őket, így kovácsolja csa-

pattá a játékosokat. Ha nem így tesz, nyugtalanság

és feszültség lesz

úrrá a futballisták között, erre mondják, hogya menedzser "elveszíti a harcot az öltözőben". Ez tényleg gyakran megtörténik, nem is olyan rendszeresen,

még ha

ahogy sokan hiszik, de amikor a játéko29

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA sok többségének támogatását

elveszíti a menedzser, akkor már nem

nagyon tud mit tenni. Ilyet személyesen is tapasztaltam. nagyon rossz taktikával játszottunk,

mégis minket, játékosokat tar-

tottak hibásnak az eredménytelenségért, nedzsert.

Bár a menedzser

Akkoriban

ezért megbuktattuk

a me-

a legtöbb esetben csak bűnbak, ezúttal

valóban rászolgált a "büntetésre". Nem sokszor válik be, ha a szakvezető vagy pénzbírsággal

írásbeli figyelmeztetéssel

próbálja megfegyelmezni

játékosait. Ehelyett az

edzésen vagy a meccsen kell keményen bánnia a renitenssel, megpróbálni hatni a lelkére. Elvégre is, kit ráz meg egy kis pénzbüntetés, ha közben vagyonokat keres? Ez különösen akkor elgondolkodtató, ha megnézzük, kik szoktak élni vele. A menedzsert

nem kell, hogy szeressék. Ismerek néhány játékost,

akik utálják a főnöküket, mégis rendkívül sikeresek nála. Fordítva is igaz, vannak szakvezetők, akik ki nem állhatják egyik vagy másik játékosukat, de azért nem hagyják ki őket a csapatból. Menedzsernek és játékosnak kölcsönösen tisztelnie kell egymást, nem pedig kölcsönösen szeretnie. Sokan akarnak visszavonulásuk

után menedzserek

szem, egyszer sérült voltam, és pár barátommal

lenni. Emlék-

elmentünk este szó-

rakozni. Kedd este volt, így még azt a szabályt sem szegtem meg, hogy negyvennyolc órával a meccsek előtt már tilos engedély nélkül nyilvános helyen tartózkodnom.

A menedzserem

mégis nekem esett,

azt mondta, hogy az alkohol lassítja a rehabilitációmat.

Azzal bün-

tetett, hogy megvonta kétheti béremet. Nem álltam le vele vitatkozni, de ahogy kifordultam

a szobájából, még utánam jött, és az arcán

nagy, kövér vigyorral megkérdezte:

"És összejött este valami?". Arra

célzott, hogy felcsíptem-e egy prostit, pedig tudta, hogy komoly, rég30

MENEDZSEREK óta tartó párkapcsolatban

élek. Kiderült, az nagyobb csalódás szá-

mára, hogy nincs egy jó sztorim az éjszakáról, mint az, hogy ki hágást követtem el. Aznap kölcsönösen elveszítettük

egymás tisztele-

tét, még ha egészen más okból is. Gyakran faggatnak

engem a bírságokról.

Vannak, akiket a fut-

ball kapcsán leginkább a játékosok fizetése érdekel, és ennek része a pénzbírság is. Nem tudnám pontosan megmondani, tásom során hányszor kaptam pénzbüntetést,

profi pályafu-

de biztosan nem több-

ször fél tucatnál. De ha beleszámít juk az olyan kisebb büntetéseket, amikor aprópénzt kellett a közös kasszába dobnom, amit aztán a karácsonyi partin vagy egyéb összejövetelen

közösen eldorbézoltunk,

akkor mintegy száz esetről beszélhetünk. Ezek a kisebb bírságok tíz és kétszáz font közötti büntetések általában, és olyankor róják ki a menedzserek, amikor például valaki késik az edzés ről, vagy elfelejti magával vinni a vizes palackot. De az sem ritka a nagyobb kluboknál, hogy kétezer fontos bírságot osztanak ki egy-egy vétekért, attól is függ ez, mi az elkövetett "bűn", és hogy viszszaeső-e az illető, aki kapja. Volt egyszer egy csapattársam,

aki folyton

elkésett edzésről, ezért neki már ötszáz fontra emelték a bírságot késésenként, de továbbra is késett, így jelentősen hozzájárult a karácsonyi parti közös költségeihez. De nekem továbbra is az a véleményem, profi játékosoknál pénzbüntetéssel szükségtelen, tisztességtelen

nem sokat tud elérni egy menedzser,

és eredménytelen

eljárásnak vélem.

Sokáig egyáltalán nem voltam hajlandó bírságokat fizetni. Egyszerűen képtelen voltam elfogadni, hogy pénzt vegyenek el tőlem, amikor a szerződésben feketén-fehéren

benne van, hogy mennyi pénz jár

nekem. Az egyik klub omnál egy időben eltörölték a pénzbüntetéseket, az én legnagyobb örömömre, de aztán láttam, hogy teljesen fel31

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA borul a társadalmi

rend. Egyre többet és egyre gyakrabban késtek el

edzés ről a játékosok, volt, aki szándékosan ott hagyta a pályán edzés után a cucca it, vagy oda parkolt le a kocsijával, ahová kedve tartotta. Ráadásul kimaradoztak

acsapatépítő

tréningekről, amelyek, akár

hiszed, akár nem, nagyon fontosak egy csapat életében, különösen, ha újoncok vannak a keretben. Úgyhogy rövid idő után már azt kívántam, újra kapjanak pénzbírságot

egyesek, móresre kell őket taní-

tani. Úgy látszik, csak így működik a rendszer. A nagy összegű pénzbírság értelműen

és nyilvánvalóan

ritka, csak akkor kerül rá sor, ha egykiderül, hogy valaki áthágta a klub há-

zirendjét. Az ilyen nagy bírságok többnyire

nem is a klubkasszába

kerülnek, hanem az egyesület felajánlja azokat jótékony célra, például egy gyermekkórház

javára. Szomorú, de sokan boldogan fizet-

nek is, ha ezzel megúszhatják,

hogy személyesen kelljen a kórházba

menniük jótékonykodni. Emlékszem, amikor új klubhoz szerződtem, az első napon nem találtam meg a városban azt a gyógyfürdőt, ahová a csapatnak aznap mennie kellett (akkoriban még nem volt GPS), így aztán egyszerűen hazamentem. Másnap a menedzser megkérdezte tőlem: .Mekkora pénzbírságot adnék magamnak?". .Szerintem korrekt lenne, ha az aznapi béremet megvonná, főnök" - mondtam. Erre ő: .Szép próbálkozás, fiam. De lehetnél igazságosabb is magaddal, maradjunk inkább ötnapi bérmegvonásnál." Tanulságos eset volt, tizenkétezer fontom bánta. Minden idők legigazságtalanabb

bírságára

nyem, hivatalos rangsor természetesen került sor. Borzasztóan

(ez csak az én vélemé-

nincs) néhány évvel ezelőtt

rosszban voltam akkor a menedzserünkkel,

alig voltunk beszélő viszonyban, végül meg is szakítottunk kapcsolatot 32

minden

egymással. Rendkívül indiszkrét volt velem, ami bevett

MENEDZSEREK gyakorlat olyankor, amikor a mester ki akar penderíteni egy játékost az öltöző és a klub ajtaján. Ha egy játékos egy csapatnál eljut eddig a pontig, nem ritka, hogy kamuból beteget jelent, hanyagolja az edzéseket, én viszont akkor tényleg nagyon beteg voltam, folyton a vécére kellett rohannom, minden azonnal kijött belőlem. Egész éjjel fenn voltam, szörnyen néztem ki, fel is hívtam reggel a fiziológust, hogy nem tudok edzésre menni, nagyon le vagyok gyengülve. A fiziológus átadta az üzenetet a menedzsernek,

ám öt perc múlva már vissza is

hívott: .Sainálorn, haver, de be kell jönnöd, azt akarja, hogya klub orvosa is lásson". A doki később elmondta nekem, hogy aznap nem is praktizált, de a menedzser berendelte, abban a reményben, hogy rám bizonyíthatja, csak megjátszom a betegséget. "Nem tudok bemenni mondtam. - Egyfolytában szarok. Biztos, hogy nem bírok ki fél órát a kocsiban." A fiziológus átadta ezt a menedzsernek,

aki erre azt üzen-

te vissza, hogy ha legkésőbb délelőtt tíz órára nem vagyok benn az orvosnál, megvonja egyheti béremet. A futball az egyetlen foglalkozás, ahol a munkavállalót azért is megbírságolják, hogy beteg. Így aztán autóba ültem, csomagoltam magamnak tartalék alsót és nadrágot, az ülésre pedig egy törülközőt tettem a fenekem alá, mert féltem, hogy tönkreteszem

a bőrhuzatot. Beleléptem a gázba, az első

négy piros lámpát figyelembe sem vettem, az autópályán

pedig ci-

káztam a többi autó között a forgalomban, így érkeztem meg 10.40re. Ahogy beértem az edzőközpontba,

azonnal az orvosi szobához

mentem, a fiziológus épp ott volt. "A pokolba is, de szarul nézel ki" - mondta, és gyorsan lefektetett egy masszázságyra. múlva átjött, vetett rám egy pillantást, mat, majd gyomornedv-akármicsodát

A doki pár perc

megnyomkodta diagnosztizált.

a gyornro-

Ebben a pilla-

natban a menedzser bedugta az arcát az ajtón: "Na, beteg?" - kérdez33

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA te, és várakozóan

nézett a dokira. "Igen, főnök, egészen biztos, hogy

beteg" - mondta az orvos. "Rendben - mondta a menedzser, és felém fordulva így folytatta: - Jobb, ha hazamész, és ágyban maradsz, nehogy itt is elterjeszd a betegséget. Ja, és természetesen

súlyos pénz-

büntetést kapsz, mert késtél." Erre már nem is mondtam semmit. Akkor még nagyon fiatal voltam, de ahogy idősebb lettem, úgy nőtt a rangom is a csapatban, és idővel kezdtek megváltozni a dolgok. A menedzserek tételeztem, mondhatom

egyre gyakrabban

kérték ki a véleményemet,

hogy ha a véleményemet

és fel-

kérdezik, akkor őszintén el is

azt, amit gondolok.

Az egyik állomáshelyemen

a csapathoz új menedzsert kikérték a véleményemet,

készültek

szerződtetni,

és a klubvezetők

hogy kit

válasszanak.

Ez nagyon szokatlan szituáció volt, és meg is mond-

tam nekik, hogy eléggé kellemetlen egy játékosnak. Képzeljék csak el, ott ülök egy szobában egy csomó nagykutyával, hogy "adjak szernpontokat",

és arra kérnek,

amelyek alapján kiválasztják az új me-

nedzsert, és mondjam el, mit gondolok az egyes jelöltekről. Ez felért egy katasztrófával.

Úgy éreztem, akármit is mondok róluk, az visz-

sza fog jutni a fülükbe, és az új menedzsernek

ez alapján lesz rólam

az első benyomása, amit előzetesen, látatlanban tam, hogy így az első találkozásunk

mondtam róla. Tud-

szörnyen kínos lesz.

A valóság az, hogya legutolsó dolog, ami fontos kell, hogy legyen egy új menedzser új menedzsernél

számára, az az új játékosainak

a véleménye. Egy

minden játékos tiszta lappal indul, és neki kell kiis- .

mern ie mindenkit. Az első kézfogástól kezdve figyelnie kell őket, feljegyzéseket készítenie róluk, és gyorsan ki kell, hogy alakítson magában egy képet minden játékosról, mert ez elengedhetetlen patépítéshez. 34

a csa-

MENEDZSEREK Mindenhol van egy-két seggnyaló, aki megérkezése

után azonnal

körülötte fog zsongani. Nyilvánvaló, hogy érdemes vele jóban lenni, hiszen az ő kezében vannak a szerződések, de én például sohasem adnám fel nyalizással az elveimet. Mindazonáltal, eleinte igyekszem sokat beszélgetni egy új menedzserrel, különösen,

ha olyanról van szó,

akinek nem sokat tudok a szakvezetői múlt járól, és igyekszem kipuhatolni, milyen stílusban és felfogásban szereti játszatni a csapatait. Egy menedzserváltással

amúgy nem lehet azonnal megváltoztatni a

csapat szerencséjét, nincs olyan szakember, aki egy csapásra jóvá tud tenni egy rossz csapatot. Nem mondom, hogy a taktika nem fontos, de amikor olyanokat hallok egy menedzserről, hogy mekkora tudós, meg .rnílyen szervezetten játszik a csapata", utalva a jó eredményekre, olyankor mindígfogorn a fejemet. A sikereknek sokkal kevesebb köze van a mágnestáblához,

mint az edzőpályán végzett odaadó munkának.

Egy csapat hanyatló formájának gyakran az az oka - ahogy ezt már korábban említettem

-, hogy a játékosok elkényelmesednek,

a me-

nedzser nem fogja őket keményen, szellemileg nincs együtt a csapat, és fizikailag elengedik magukat. Ilyenkor ilyen nyilatkozatot a menedzsertől:

"Próbáltam

hallasz

motiválni a csapatot a mérkőzés előtt,

amennyire csak lehetséges". Ez nagyjából annyit tesz: "Az öltözőben már régen nincs tekintélyern.

semmilyen módon nem tudom már

munkára bírni a fíúkat". A legnagyobb hiba, amit egy menedzser elkövethet, hogy túl közel engedi magához a játékosokat, mert ők ki fogják ezt használni. Volt egyszer egy menedzserern, aki mindig vicceket mesélt nekünk meccs előtt, aztán ha szünetben vesztésre álltunk, irtózatosan fejünket. Hamar kíismertük,

leüvöltötte a

hogy valójában csak jópofizásra

hasz-

nálta a vicceit. de a játékosok felnőtt emberek, és nem szeretik a ket35

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA tős mércét. Vannak jobb módszerek arra, hogy megszerettesse

ma-

gát a játékosokkal a főnök. Egy új menedzser úgy érzi, hogy hamar tekintélyt kell kivívnia az öltözőben, ezért olykor félreállítja a csapat egy meghatározó, gadó játékosát,

han-

ahogy ez az egyik klubomnál is történt. Nem számít,

hogy ő a legjobb játékos a csapatban, de ha a többiek az elején látják, hogya menedzser ezt is meg meri tenni, akkor tudni fogják, hogy nem érdemes vele packázni. Nekem nem tetszik ez a módszer: szükségtelennek

tartom, és az

emberi irányítási készség teljes hiányára utal. A barátom sokat szenvedett ilyen miatt a ZD11-1Z-es idényben, és higgyék el, nem ért el vele semmit a menedzser. A legtöbb nagy edző, így Arsene Wenger, José Mourinho, André Víllas-Boas vagy Brendan Rodgers is azzal ért el sikereket, hogy megnyerte

magának a játékosokat, a nyilvánosság előtt tűzbe ment

értük, ezért ők is tűzbe mentek érte a pályán. Ha a játékos tiszteli a menedzsert,

és feltétlenül megbízik benne, mert tudja, hogy vele tró-

feákat fog nyerni a csapat, akkor nem lehet nagy gond. Vannak menedzserek, akik edzésen teljesen másként viselkednek. mint meccsen, egy volt Manchester

United-játékos

mondta nekem, hogy ők csak

szombaton látják Sir Alex Ferguson igazi arcát. Nem olyan régen véletlenül összefutottam

egy ismerősömmel

Karib-tenger partján (volt egy afféle öregfiúktorna,

a

a szponzorok ré-

vén jó pénzért), és meghívott, hogy este igyak meg valamit vele a hotel bárjában.

Csak lassan esett le nekem, hogy valójában "ki akart

kérdezni", az érdekelte, mennyire stabil a menedzserünk

helye, és

hogy ha esetleg elküldenék, nem tudnék-e szólni az érdekében. Ez a fickó már évek óta arra vár, hogy menedzser lehessen, amióta csak 36

MENEDZSEREK visszavonult. Szereti a futballt, és meg van győződve róla, hogy ez elég ahhoz, hogy ajánlatokat kapjon, és egyszer menedzser lehessen egy profi csapatnál. Elvégzett minden edzői tanfolyamot. még egy ötezer fontos pro licences képzést is. Már volt egy edzői munkája egy évvel ezelőtt, de tudja, hogy azt elhibázta. .Igazából nem értékeltem eléggé azt a munkát, most már bánom - mondja. - Tudtarn az elején is, hogy nagyon nehéz lesz, és kevesebbet fogom látni a családomat. de a végén már egyáltalán

nem

láttam őket, azon vettem észre magam, hogy este tíz óra van, és nekem még mindig csörög a telefonom. egy sötét szobában ülök, és egy Elfsborg-Malmö meccset nézek, abban a reményben, hátha felfedezek egy tehetséget." Menedzsernek

lenni nem egyszerű. Helyzeteket és problémákat

kell megoldanod. embereket

irányítani, projekteket

zelni a médiát, megfelelni az elvárásoknak.

kidolgozni, ke-

kézben tartani mindent.

Amikor elmondtam neki, talán azzal lehetett problémája, hogy nem igazi vezéralkat. elismerte, hogy jogos lehet a kritikám, de emlékeztetett is rá, hogy én sohasem voltam még menedzser. Egyet kell, hogy értsek vele, én talán sosem leszek menedzser, belőlem is hiányzik az az alapvető készség, hogy emberek felett uralkodjak, és fontos feladatokat bízza k rá másokra, miközben nem tudhatom, végre tudják-e majd hajtani. Egy menedzsernek

kemény kezű-

nek is kell lennie, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogya családjától is elrabolja ez a munka az embert. Nappal valószínűleg nem is látnám a kedvesemet. Egy menedzsernek

a klubnál csaknem a teljes gépezetet kell mű-

ködtetnie. és ez teljes embert kíván, ami kizár minden mást az életéből. Hiába dolgozik a keze alá egy hatalmas stáb, mindenen rajta 37

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA kell, hogy tartsa a kezét, mert a felelősség teljes mértékben

az övé.

Pedig nagyon tehetséges srácok dolgoznak az ilyen stábokban, igazi sporttudósok,

minden technikai kütyüt magabiztosan

kezelnek, de

sok menedzser nem tud velük együtt dolgozni. Más világban nőttek fel, ez olyan, mint a szakács, aki egész életében szakács volt, és egyszer csak azt mondják neki, hogy most már nem szabad sóval főzni. A tudás néha kicsit veszélyes tud lenni. De visszatérve: zéregyéniségnek

ismétlem, a sikeres menedzsernek

karakteres

ve-

kell lennie. Egy barátom mesélte, aki Mourinho ide-

jében a Chelsea játékosa volt, hogy az idény előtt nyáron amerikai túrá ra ment a csapat, és a Chelsea mezszponzora, egy képsorozatot

a Samsung csinált

a játékosokról. Amikor Mourinho megtudta, hogya

játékosok semmilyen juttatást nem kaptak ezért a Samsungtól, azonnal visszaparancsolta

a csapatát a buszra, és véget vetett a fotózás-

nak. A Samsung PR-részlegén azonnal kitört a pánik, és amint a csapat visszatért

Angliába, minden játékost várt egyajándékcsomag,

amelyben értékes elektronikai

cuccok voltak. Nem is az ajándék volt

a fontos, hanem hogyajátékosokban

tudatosult:

a menedzser min-

denre kész értük és az érdekükben. Nincs bizonyítékom arra, hogy ez a történet igaz, de nem hiszem, hogya barátom kitalálta volna. Szeretném hinni, hogy igaz, mert ez a történet jellemzi a legjobban, miért is Mourinho manapság a világ legelismertebb

edzője. Mindannyi-

an szívesen lennénk a játékosai. Ez az eset persze nem jelenti azt, hogyajátékosoknak gyen kötelezettségük

ne le-

a klubjuk felé. Hiszen az olyan cégek, mint a

Samsung, rengeteg pénzt költenek a futballra és a klubra, leginkább az ő szponzorációjuknak

köszönhető, hogyafutballisták

zatos összegeket kereshetnek 38

olyan irtó-

a Premier League-ben. A legtöbb játé-

MENEDZSEREK kos azonban nem sokat fog fel a körülötte lévő világból, egyszerűen csak azon jár az esze, hogy neki mi jár. Egy Premier League-játékos

könnyen úgy érezheti, hogy körülöt-

te forog a világ. Emlékszem, akkor éreztem ezt először, amikor nyaraltunk valahol az Egyenlítő környékén. Az utazást a menedzserünk intézte, szerteágazó

kapcsolatai révén. A szállodánk mesebeli volt, a

tenger partján terült el, és az ezerötszáz tagú személyzet csak a mi óhajunkat leste. Mindenki teljesen el volt ájulva attól, hogy náluk szálltunk meg, közös fotót akart mindenkí, az egyik este pedig dúsgazdag vendégekkel vacsoráztunk,

akikről kiderült, hogy ők a tulaj-

donosai annak az étterem nek, ahol vagyunk, és meghívták az egész csapatot, hogy velük repüljünk haza a business osztályon. Nagyon magával tudja ragadni az embert, hogy bárhová megyünk, étterernbe, bevásárlóközpontba,

szállodába vagy szórakozóhelyre,

a

tulajdonosok rögtön közös fotót kérnek, és már keretezik is be, teszik ki a falra, hágy itt járt ez és ez a csapat. A Premier League összes klubja hihetetlen pénzügyi értéket képvisel. Állítom, hogy ha egy neves csapat neves menedzsere

elviszi a csapatát egy egzotikus szál-

lodába, ő maga minden nyaralását

ott tölthetné ingyen élete végéig,

biztos, hogy örömmel fogadnák, és számukra lenne megtiszteltetés. hogy visszatér. Hajlandó lennék fogadni is rá, hogy nem fogadnának el tőle pénzt semmiért. Ilyen rangja van a Premier League-nek, Elképesztően nagy üzlet. El sem tudom mondani, hány olyan fénykép készült rólam, hogy a klub melegítőjében tök ismeretlen

emberek mellett pózolok fülig

érő mosollyal, mint egy idióta. Egyszer a csapattal nünk egy gyárlátogatásra. az összes munkavállalónak

egy lakberendezéseket autogramot

el kellett men-

gyártó üzembe, és

kellett adnunk. Amennyire 39

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA én tudom, egyik játékos sem kapott egyetlen bútordarabot cserébe. Nem mintha olyan nagy szükségünk színűleg a menedzserünknek

sem ezért

lett volna rá, de való-

sem, arról mégis meg vagyok győződ-

ve, hogy neki volt belőle haszna. Ilyesfajta történetek

minden csapat-

nál, minden szinten vannak, de valahol a csapat szemet huny fölötte, máshol viszont zokon veszi, hogya menedzsernek

maga felé hajlik a

keze, és ez gyakran a pályán üt vissza. Ez az egész a bizalom elvesztéséről és a megkülönböztetésről Egy barátom,

aki játszott a Manchester

szól.

Unitedben. mesélte, hogy

amikor már lejárt az ideje az Old Traffordon, akkor is ugyanolyan tiszteletben

részesült, amilyenben semmilyen más klubnál nem. Bár

ez nem feltétlenül ritkaság, biztos, hogy kevés menedzser fordít erre gondot. Az elismerés, amit pályája során kivívott Sir Alex Ferguson, egy cseppet sem töpörödne,

ha megfeledkezne

egy volt játékosáról,

de ő azt mondja: "A mai napig bármikor felhívhatom, mindig meghallgat, sohasem ráz le, és akármennyi

ideje beszéltünk

legutóbb,

egy hete, egy hónapja vagy egy éve, pontosan emlékszik arra, legutóbb mit beszéltünk, pontosan emlékszik a gyerekeim nevére is, és érdeklődik utánuk." Egy másik barátomat,

aki szintén játszott a Unitedben. ahányszor

csak Fergusonról kérdezem, sohasem felejti ki a tisztelet, a félelem és a hűség szavakat, csak esetleg a sorrendet cseréli fel. Az a menedzser nem képes tűzben tartani a játékosait, akiből nem árad a tisztelet és a feltétlen bizalom. Nem így gondolkodott az egyik idős menedzserern,

aki folyamatosan

eljárt velünk szórakozni az éj-

szakába, mert úgy gondolta, hogy az eredményekre

való tekintet nél-

kül így fogja őt mindenki kedvelni a csapatban. Sok játékos ezt a menedzser gyengeségének 40

tulajdonítja, és nem önmagábanfogja

keres-

MENEDZSEREK ni majd a hibát, amikor jönnek a vereségek. hanem a főnökében. Biztos vagyok benne, hogy most sokan ugyanarra amelyben ez aztán megváltozott,

a klubra gondolunk,

nem véletlen, hogy meg is nyerték

a Bajnokok Ligáját 2012-ben. A menedzserek

munkáját három fontos dolog segíti, ami nem kap-

ható az átigazolási piacon: a megfigyelő készség, az időzítés és a szerencse. Minden menedzser hullámvölgybe

kerül, ha ebből akárcsak

az egyik nincs jelen a munkájában. Évekkel ezelőtt az első menedzsereim egyike megharagudott

az egyik játékosára a teljesítménye

mi-

att, egy idegenbeli mérkőzés után. Kikaptunk aznap egy olyan mecscsen, ami már a kezünkben volt, mégis kiengedtük a győzelmet. A meccsek után a hazai csapat megvendégeli az ellenfelet az öltözőben teával és szendviccsel. Egyébként elég különös,

hogy nagyjá-

ból ugyanolyan szendvicseket adnak a vendégcsapatnak Old Traffordon, mint Colchesterben képez, ott zseniális csirkerudakat

mondjuk az

(kivételt talán csak az Arsenal adnak). Az egyik csapattársam

pechére a szendvicseket aznap egy fémtálon hozták be a hármas sípszó után, és a menedzser közelében tették le. A menedzser

váratla-

nul kihúzta a tálcát a szendvicsek alól, és azt frizbinek használva, hihetetlen erővel és gyorsasággal eldobta a játékos felé, aki szánalmas teljesítményt

nyújtott a meccsen. Csak egy pár centivel hasított el a

feje fölött, és mögötte leverte a vakolatot a falról. A srác összerezzent, majd megkönnyebbült

arccal roskadt le a székre, isten tudja, mit mű-

velt volna az a fémtál az arcával, ha eltalálja. A hétvégeken őrjítő nyomás van az öltözőben, és néha kipattan a feszültség, amikor már elviselhetetlenné ménytelenség

esetén a menedzsert

soha sincsenek biztonságban.

válik. Hiszen tudjuk, ered-

a legegyszerűbb

kírúgni, így ők

A Leeds United korábbi menedzsere, 41

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA Howard Wilkinson egyszer azt mondta: "Csak kétféle menedzser van a világon: akit már kirúgtak, és akit majd ki fognak". Amikor egy menedzser igazán reflektorfénybe

kerül, hajlamos el-

feledkezni arról, milyen sokat köszönhet a segítőinek. A segédedzők rendkívül fontos munkát végeznek, mégis névtelen hősök, nem kapják meg azt a megbecsülést,

ami járna nekik. Az edzői pálya rendkí-

vül telített, minden visszavonult játékos edző vagy menedzser akar lenni, mert a futballon kívül igazából semmihez sem ért. A labdarúgás világa nagyon belterjes ebből a szempontból, és nagyon gyakori, hogya segédedzők a menedzserrel szereti magával vinni új állomáshelyére

együtt vándorolnak, mindenki azt, akiről tudja, hogy jól tud

vele együtt dolgozni. Az angol futballban nagyon ritka, hogya menedzser menesztése után a segítőjére bízzák a menedzseri poszton pedig nagyjából ez az egyetlen lehetősége van egy segédedzőnek az áttörésre, hogy menedzseri álláshoz jusson. Egy menedzser azzal is kivívhatja a tiszteletet a játékosai körében, hogy jól ért a nyelvükön. Voltak olyan edzőim, akik nem voltak igazán képzettek, de amit szerettek volna, nagyon világosan meg tudták fogalmazni, és meg tudták értetni velünk. Sok játékos (köztük én is) általában halálra unja magát a taktikai értekezleteken, olyan menedzserek,

de vannak

akiket öröm hallgatni, és felcsigázzák az érdek-

lődést. Dolgoztam már mindenféle korú, múltú és hozzáállású emberrel, és mindig azok álltak hozzám a legközelebb, akikkel kapcsolatban az volt az érzésem: "Ez az ember tudja, mit beszél". Gyakran kérdezik tőlem, hogy mivel töltjük el azt a két órát az edzésen, és az őszinte válaszom ilyenkor az, hogy ez attól függ, mit kér tőlünk a menedzser és az edző. Általában negyvenperces bernelegítő futás van, aztán következnek a labdás gyakorlatok, rögzített já42

MENEDZSEREK tékszituációk begyakorlása,

egymás közötti rövidpasszos

játék gya-

korlása, cicázás, ilyesmi. Egy idő után ez egyszerűen agyzsibbasztó. Volt egy menedzserem, aki egy órán át játszatott velünk egész pályán tizenegy a tizenegy elleni egyérintéses

játékot, ilyenkor arra gondo-

lok: .Mí a fenét keresek én ennél a klubnál?", Az·mindig nagyon izgalmas időszak egy csapatnál, amikor kirúgják a menedzsert vagy az edzőt. Ilyenkor be kell menni hozzá az irodájába, megköszönni az erőfeszítéseket,

amit értünk tett, és sok sze-

rencsét kívánni neki a következő munkájához, mert sosem tudhatod, mikor kell vele megint együtt dolgoznod. Előfordul azonban, hogy a játékosok nagyon megnehezítik nedzser dolgát. Néhány évvel ezelőtt a csapatommal közben elutaztunk kumulátorainkat.

a me-

a bajnoki idény

egy melegebb éghajlatú helyre, feltölteni az akEste kilenc óra örül megérkeztünk

a menedzser akkor megfogalmazta

a hotelhez, és

az ottani tartózkodásunk

szabá-

lyait. "Amíg itt leszünk, éjszakára ki lehet maradni, de nem ma, ma mindenki megy egyenesen az ágyba. Edzés mindennap reggel kilenctől tizenegyig, utána már túl meleg volna hozzá. Most mindenki menjen aludni. Ja, és a reggeli kötelező." (Ezt mindig elmondják.) Húsz másodperccel

az után, hogy mindenki bement a szobájába, jött az

üzenet a telefonomra: "Negyedóra múlva jöjjön mindenki a medencéhez, aztán eldönt jük, hová megyünk tovább". Majd sorra a többi sms: "Már itt vagyunk, hová menjünk?" "Valaki rendelt már taxit?" "Nincs valakinek egy telefontöltője, otthon felejtettem az enyémet?" (Ezt én küldtem, híres vagyok erről.) Már nem tudom, végül hová mentünk, és hogy jöttünk pontosan haza, az éjszaka többi részéről semmilyen emlékem nincs. A többiek azt mondják, a másodedzőnk

kapott rajta minket hajnali háromkor 43

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA egy karaokebárban,

kihívta a szálloda kisbuszát, és hazaterelt min-

ket, és már ki is bérelte másnapra a kísbuszt, hogy majd azzal visz minket délelőtt edzésre. Megtehette volna, hogy elmondja a menedzsernek a dolgot, és akkor talán megkaptuk volna a labdarúgás történetének

legnagyobb

pénzbírságát,

tartalmas

prédikációba

harmadik utat választott: tük ezért, maximálisan

vagy belefoghatott

a profi futballisták

volna egy

életmódjáról,

de ő egy

nem tett semmit. Mi pedig nagyon tisztelodatettük

magunkat

az edzésen. és sokkal

jobb morálban dolgoztunk, mint bármikor. Meg is zsarolhatott

volna

mínket, de azt hiszem, alapvető en nagyon rendes fickó volt. Egy csapaton belül nem szerethet mindenki mindenkit, de nem is kell, hogy mindenki mindenkit szeressen. Csupán az kell, hogy mindenki keményen küzdjön a többiekért is a pályán. Ilyenkor derül ki, hogy ki alkalmas igazán csapatkapitánynak.

Egész pályafutásom so-

rán csupán egyetlen olyan csapatkapitánnyal

voltam egy csapatban,

aki tényleg arra született, azért, mert mindig tudta, mikor van rá a legnagyobb szükség. A Z011-IZ-es idényben óriási vihar keveredett az angol válogatottnál a csapatkapitányi

karszalag körül. Sokan ekkor fogták fel, micso-

da jelentősége van a kapitányi karszalagnak; a nemzeti csapatban

a klubcsapatoknál

is, de

még inkább. A kapitány mindig büszkén feszí-

ti a mellkasát, úgy érzi, mintha egy fejjel magasabb lenne a többieknél. Bármennyire

is úgy tesz sok játékos, mintha nem érdekelné az a

karszalag, valójában titokban, a lelke mélyén mindenki arra vágyik, hogy ő legyen a kapitány. A menedzser

választja ki a csapatkapitány

t, de általában az öltö-

ző véleményét is kikéri. Néha ez feszültséggel jár a csapaton belül, van, ahol mindig a legidősebb játékost illik kapitánynak 44

választani.

MENEDZSEREK A bónuszoktól a pénzbírságokig,

a csapatkapitány

mondhatja véleményét a klubvezetőknek

az egyetlen, aki el-

nyíltan. így egyfajta politi-

kai hatalommal is bír. Amikor én vagyok a csapatkapitány,

szeretek a legkorábban érkez-

ni a stadionba a meccs napján. Tíz perccel az előtt, hogy elkezdődik a bemelegítés, a két csapatkapitány

t behívják a játékvezetői

ahol felhívják a figyelmünket a sportszerű

szobába,

játékra, valamint rögzít-

jük, melyik csapat milyen színű mezben játszik, egyeztet jük, kik az eltíltottak, vagyis megbeszélünk mindent, ami fontos a meccs el kapcsolatban. Miután kezet rázunk a játékvezetővel valamint az ellenfél csapatkapitányával. cok, mindketten

és asszisztenseivel.

a bíró azt mondja: "Oké, srá-

elég öregek és elég csúnyák vagytok már. Ne basz-

szu k egymás idejét. Ha valami gond van a pályán, velem kell megbeszélni, oké? Ha alattomosan

játszik az ellenfél, akkor nekem vagy a

segítőimnek kell ezt jelezni, világos? Majd mi elrendezünk

mindent.

Sok szerencsét." Majd jön az újabb kézfogás. Egyszer a csapatkapitányunknak ni, így a menedzsernek

eltört a karja, nem tudott játsza-

új kapitányt kellett választania. A játékos kar-

jára gipsz került, ő pedig készítetett magának egy arra való karszalagot, majd fekete filctollal ráírt egy hatalmas C betűt, és úgy szurkolt az oldalvonal mellől a csapatnak. A játékosok már csak ilyenek: úgy tesznek, mintha nem volna nagy ügy a kapitányság, pedig nagyon is az. A legtöbb játékosnak.

akit megfosztanak

valamiért a karszalag-

tól, gyakran nagyon visszaesik a teljesítménye. Különös módon ott értem el a legnagyobb síkereimet. kevésbé volt konszenzusos legtöbb játékos utálta,

döntés a csapatkapitány

ahol a legszemélye. A

önző volt, sokszor gyengén is játszott,

kű-

lönösen sorsdöntő meccseken. Ekkoriban történt, hogya klub nem 45

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA volt hajlandó tárgyalni den kártyánkat bojkottáltuk

velünk a prémiumokról.

kijátszottuk,

Amikor már min-

csak egy utolsó lehetőségünk

a csapatfotózást.

maradt:

Ez elsőre talán üres fenyegetésnek

hangzik, de a szponzori pénzek miatt óriási üzlet. Reggel a fotózásra nem voltunk hajlandóak felvenni az új szerelésünket. zető igazgató könyörgött

nekünk, de mi ellenálltunk,

kivéve. A csapatkapitányunk

bocsátottuk

egyikünket

az új szerelés ében a pálya közepén

várta a fotózást. Egy fontos pillanatban, lett volna a kapitányunkra,

Az ügyve-

amikor nagy szükségünk

ledobott minket a fedélzetről. Sohasem

ezt meg neki, kifúrtuk

magunk közül, kikerült a csa-

patból is. Pedig csak egy kis szívességre

lett volna szükség tőle, a

csapata felé. Az ideális kapitány, ha kell, leüvölti a társait, és olyan is van, hogy a menedzserrel

kell egyet értenie, ha úgy látja, az ő oldalán van az

igazság, és a csapat úgy jár jól. Ilyenkor hiába fordul a csapattársai ellen, mégis tiszteletet vív ki. Egy barátom, aki játszott a Manchester Unitedban Roy Keane idején, egyszer azt mondta: "Amikor még újonc voltam a profik között, elég nagy bajban voltam a szerződésemmel. Nem volt ügynököm, és nem tudtam, hogy kell intézni az ilyesmit. Keane volt a csapatkapitány, Minden elrendeződött.

karon fogott, és elvitt Fergusonhoz.

Másnap persze leüvöltötte a fejemet az edzé-

sen, ha rosszul vettem le a labdát." Én is roppant büszke voltam, amikor elmondhattam, kapitány vagyok, de a pályán kívüli szerepvállalás

hogy csapat-

miatt kapitány-

nak lenni több elfoglaltsággal jár, és egy idő után már nem volt fontos nekem a karszalag. Úgy vagyok ezzel, mint a futballal: voltidő, amikor semmit sem szerettem jobban a futballnál, de ma már úgy érzem, vannak ennél sokkal fontosabb dolgok is a világon. 46

3. FEJEZET

A SlURKOLÓK ---------------------

A hatlépés távolság elmélete szerint olyan kicsi a világ, hogy bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, maximum hat lépésben. A Premier League-re viszont mindig is külön szabályok vonatkoztak. és újra meg újra bebizonyosodik: lehetséges, hogy emberek tízezrei egyetlen játékost froc1izzanak 90 percen keresztül. A 2011-12-es

idény egyik jelentéktelen

rad emlékezetes,

arról ma-

hogy Luis Suárez a hazai szurkolóknak

gatott a Craven Cottage-on, a Fulhamtől.

mérkőzése

Leginkább

miután a Liverpool

emelkedett

mást keltette, hogy az uruguayi Maga a cselekmény

kikapott

az lepett meg, hogy Suárez középső ujja

a "Csaló! Csaló!" rigmusra re, hogy az átlagosnál

l-0-ra

muto-

az ég felé, ami azt a benyo-

kicsit túlérzékeny,

annak ellené-

jóval többször találták már meg. nem tűnik különösebben

brutálisnak.

de

nem is túl hízelgő Suárezre vagy a labdarúgásra

nézve. Úgy gon-

dolom, vannak, akiket sért a hasonló mutogatás,

de azért megle-

pődnék,

ha a többségük

A játékosok

futballstadionokba

és szurkolók

járna.

közötti kapcsolat

kétségkívül

sebb lett, miután a pályán lévők bére megsokszorozódott fizetésekhez

képest. Szerencsére

Éric Cantona karaterúgása

hűvöa lelátói

az olyan tüzes jelenetek,

mint

a Selhurst Parkban vagy El-Hadji Diouf

undorító köpködése még mindig nagyon ritkák. 49

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA Nehéz azt elmondani, hogy egy játékos mennyire ideges tud lenni a pályán. Saját magamtól

is megijedtem,

dom húzni magam apróságokon, bálásokon.

hogy mennyire

szurkolói

nótákon

fel tu-

vagy bekía-

Pályán kívül olyan védelem alatt állnak a labdarúgók,

hogy meccs közben egy érintés is aranyat érhet a szurkolóknak. Egy jó barátom, mutatásról

aki már visszavonult,

mindig a szurkolói kép-

beszélt. Elmélete szerint a szurkolók azt hiszik, joguk

van büntetni

a futballistákat,

de fordított

esetben ők nem tudná-

nak mit kezdeni a rájuk zúduló szitokáradattal.

Az elmélet csak ott

hibádzik, hogya szurkolók azok, akik fizetnek, habár az egyik jobbhátvéd csapattársam

ezt rendszerint

a szurkolók orra alá dörgölte.

"Tömd csak-a pénzed a zsebembe, haver!" - reagált aszidalmakra. A legtöbb bekiabálást

a játékosok

elengedik a fülük mellett, de

néha azért hallunk dolgokat, bár szeretjük mutatni. Általánosságban sebessége

meccs közben a koncentráció

miatt lehetetlen

vagy bedobásokat

ennek az ellenkezőjét

foglalkozni

ezekkel, de a szögleteket

végző játékosok hazudnak,

hasem hallják, hogy szidalmazzák

ha azt mondják, so-

őket. Furcsa módon a nagyobb

stadionokban,

mint az Old Trafford

visszafogottan

tudják várni a nézők a szórakoztató

időnként egy-egy konkrét nal mellett.

vagy az Emirates,

bekiabálást

De ez elég ritka, különösen

lennének.

annyira

játékot, hogy

is lehet hallani az oldalvoa Manchester

ahol olyan, mintha az első három sorban kirándulók ballszurkolók

és a játék

Unitednél, ülnének fut-

helyett, akik bárhol máshol is ugyanilyen

boldogok

Ez nem is olyan rossz, feltéve, hogyavendégcsapat

já-

tékosa vagy. A legtöbb bekiabálás

igazából csak hecc; amint látják a szurko-

lók, hogy nem foglalkozol 50

velük, és mosolyogsz,

megtörik

a jég,

A SZURKOlOK és enyhül a helyzet. Pontosan ez történt

egy néhány évvel ezelőt-

ti meccsen. "Tudja az asszony, hogy itt vagy?" - énekelte a tömeg az egyik futballistának,

akit korábban

egy fiatal nő társaságában

fotóztak le, aki nem a felesége volt. A játékos, amint meghallotta a dalt, nevetni kezdett, és természetesen

ennek következtében

a

közönség abba is hagyta a dalolászást. Ez persze nem mindig elég, sokszor elmosódnak Gyakran megkérdezik, kiabáltak,

hogy mi a legdurvább,

a határok. amit a lelátó król

és higgyék el, én már mindent hallottam.

AIDS-ben halnak meg a gyerekeid"-től seken át egészen a barátnők inzultálásáig.

A .Remélem,

kezdve a halálos fenyegeté-

és a feleségek mindenféle

lehetséges

Nem akarok károgni, de azt nagyon furának tartom,

hogy milyen könnyen kaphat manapság lanság vagy bármilyen

valaki pirosat szabályta-

szóbeli sértés miatt, miközben egyre nehe-

zebben lehet valakit kipenderíteni len harmincezer

embert kitiltani,

kit, ugyanakkor

mindenki

a stadionból.

Nyilván lehetet-

amiért kórusban

szidnak vala-

hallja, hogy milyen megjegyzések

ma-

radnak büntetlenül. Az érem másik oldala viszont, szellemesek

tudnak lenni. Lehetetlen

amikor a Chelsea-szurkolók azt kiabálták,

Az a fajta bánásmód, Fulham otthonában

=,

incidensbe amiben nagyban

vonzza a kritikus

vánvaló volt, hogy megérkezett tovább erősödött,

hihetetlenül

volt kibírni nevetés nélkül,

Ashley Cole minden labdaérintésekor

hogy "Lőj!", miután

egy bizarr, légfegyveres

mágnesként

hogy a szurkolók

napokkal keveredett

korábban

a csapat edzésén.

Suárez részesül köszönhető helyzeteket.

a játékos

- nem csak a

annak, hogy szinte Ez már azelőtt

nyil-

volna Angliába, és azóta ez csak

és nem csak amiatt,

hogy nyolcmeccses

eltil51

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

tást kapott, amiért rasszista megjegyzéseket tett Patrice Evrára az Anfielden 2011 októberében. Ez a játékos még ajaxosként kiharapott egy darabot az ellenfél fűléből.

illetve a nagy nyilvános-

ság előtt kijelentette, hogy "az Isten keze most az enyém", miután a 20l0-es világbajnokságon szándékos kezezéssel hárította Ghána győztes találatát a negyeddöntőben. A gond nem az volt, hogy kézzel védett, állítom, ezt minden futballista megtette volna, hanem a viselkedése a meccs után. Az teljesen világos, hogy amint egy játékos reagál a szidalmakra, azzal üzen az egész ország szurkolóinak,

hogy ő és mi mind-

annyian könnyen provokálhatóak vagyunk. A szurkolók a klub éltető erejét jelentik, és akár döntő jelentőségük is lehet abban, hogy egy játékos az átigazolása alkalmával melyik klub mellett dönt, ennek ellenére egy őszinte futballista hamar kinyögné, hogy szerinte "a szurkolók nem tudják, mi történik körülöttük". Miközben én nem teljesen osztom ezt a véleményt, azt is megértem, hogya többiek miért vélekednek így. Ha csak nem focizott valaki főállásban, bármennyire próbálja elképzelni, mik történhetnek a kulisszák mögött, az a profik privilégiuma marad. Az egyik legbosszantóbb

dolog a szurkolók labdatartáshoz

való érdekes viszonya. Előfordul, hogy sérült vagy eltiltott vagyok, ilyenkor pedig a nézőtérről figyelem a meccs et, és újra meg újra meghökkenek, hogy miket kiabálnak a drukkerek. Semmi sem bosszantja a játékosokat jobban, mint a felhívás, hogy "Gyerünk előre, csak rúgd fel a labdát!". Úgy tűnik, egyesek még mindig nem értékelik eléggé a labdatartás

fontosságát, aminek nem

látom különösebb okát, de sajnos ez nem csak a szurkolókra korlátozódik. 52

A SIURKOlOK Elég csak megnézni az angol csapat statisztikáját pa-bajnokságról.

A válogatott

a 2012-es Euró-

legjobb passzolója Joe Hart, a kapus

volt, aki az olaszok ellen negyvenöt átadást mondhatott

magáénak.

Ugyanezen a meccsen Andrea Pirlo száztizenhét

sikeres passzt mu-

tatott be. Roy Hodgson meccs utáni értékelése

legalább ennyire le-

lombozó volt. "Nem tartom

statisztikát

a labdabirtoklási

különö-

sebben fontosnak" - mondta az angol szövetségi kapitány. Hadd osszam meg erről a saját gondolataimat!

A labda megtartá-

sa, bármilyen osztályról is beszéljünk, négy különböző okból is nagyon fontos. Először is, ameddig nálunk a labda, az ellenfél biztosan nem fog tudni gólt szerezni. Másodszor: az ellenfél teljesen kifárad, miközben próbálkozik, hogy visszaszerezze kor végre megkaparintja,

a labdát, és ami-

már túl fáradt ahhoz, hogy bármi érdem-

legeset kezdjen a labda birtoklásával. pat könnyebben szerezhet területet,

Harmadszor:

a labdás csa-

mivel a sok gyors passz köny-

nyen kimozdíthatja

a játékosokat

az eredeti pozícióikból. Végezetül

a labda megtartása

a legjobb módja, hogya labdarúgók

kifújják ma-

gukat. Ehhez pont elég volt megnézni az angol játékosok ábrázatát az Olaszország elleni meccs rendes játékideje után. Szerencsére

ez az üzenet már kezd eljutni a következő

ció futballistáihoz. partvonala

Szinte bármilyen,

akadémiák

közötti

generámeccs

mellett ezt halljuk az edzőktől, miután csapata vissza-

szerezte a labdát: "Tartsd meg, nyugtasd

meg!". Nem sokkal ez-

előtt Charles Hughest, a korábbi iskolai tanárt gol foci megreformálásával,

bízták meg az an-

ő pedig fura elmélettel

alapvető en kivonja a középpályát da olyan gyorsan a csatárokhoz

állt elő, ami

a játékból: a cél az, hogya kerüljön, amennyire

lab-

csak lehet-

séges.

53

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA Sok értelemben

újra kell tanulnunk

doltam, hogyareakcióink

a dolgokat. Mindig úgy gon-

jól megfigyelhetők,

valahányszor

ki a kapu fölé lő egy labdát. Olaszországban ban fütyülnek

és kiabálnak,

maximum

vagy Spanyolország-

hogy kifejezzék,

nem felel meg az igényeknek.

a színvonal bizony

Nálunk, amikor hasonló történik,

egy "Óóó!" hangzik el, mintha csak csodálnának

mit a nézők. Az is megdöbbent, megtapsolják

a futballban

amikor a középpályás Ugyanakkor

húsz méterről

az is igaz, hogya

annál alacsonyabb

két legegyszerűbb coldalpasszol"

szurkolók

vala-

rendszeresen átadást:

hazafejeli a labdát a kapusnak,

sekbe hajszolni a játékosokat. megfigyeltem.

hogy az emberek

lehetséges

amikor a védő zavartalanul

vala-

illetve

a szélső nek.

képesek rossz dönté-

Minél zaklatottabbá

válik a tömeg,

lesz a színvonal a pályán, ezt már rengetegszer

Egyes stadionoknak

kor a Wolverhampton

már nagy hírnevük

Wanderers

van. Ami-

vagy a West Ham United ellen

léptem pályára, minden menedzser

ezt mondta: "Húsz percig hall-

gattassátok

el a tömeget, és a drukkereik

szankodni!"

Ugyanakkor

elkezdenek

majd bosz-

annál nincs jobb érzés, amikor a szurko-

lók a csapat mögé állnak. Amikor tartós ellenfelet, gyors egymásutánban

nyomás alá helyezed az

három-négy

el a csapat, a nézők egyre hangosabbak,

szögletet végezhet

az ellenfél elkezd ideges-

kedni, a te csapato d pedig óriássá válik. Ilyenkor plusz métereket nyersz, hirtelen A szurkolók

minden labdához a te csapatod ér elsőnek. ugyanakkor

meg is félemlíthetnek

zőbb okok miatt. Nem annyira lyára, ahol sok játékost ismertem lés miatti holtidőben darúgóval. 54

a legkülönbö-

régen olyan meccsen léptem páaz ellenfél csapatából.

beszélgetni

Egyszer csak összeesett.

kezdtem

Egy sérü-

az egyik ismerős lab-

Épp nem figyeltem oda, ami-

A SIURKOLOK kor elesett, és a legrosszabbtól gítsek, amikor megláttam nézőtérről

tartva

egy ötvenpennyst

jött, és olyan pontosan

mesterlövész

lehajoltam

mellé, hogy se-

mellette

a földön. A

kapta homlokon, hogy azt egy

is büszkén emlegette volna. Később találkoztunk,

és

láttam, hogy szép vágás maradt a homlokán, ami minden alkalommal olyasvalamire

emlékezteti

retné, ahányszor Azt hittem,

majd, amire nem biztos, hogy sze-

csak belenéz a tükörbe. lesz valami

visszhangja,

dott. Nem szólt sem a rendezőknek. játékoskijárónál

ácsorognak

hogy

nem panaszko-

sem a rendőröknek,

a meccsek

akart felhajtást csinálni, de valószínűbb, cseken nem akart a szurkolók célpontjává

akik a

után. Lehet, hogy nem hogy az idegenbeli mecsválni, mint valami síró

picsogó. Évekkel ezelőtt volt szerenesém otthonában.

futballozni

a Denben, a Millwall

Nekem elhíhetik. ott nem viccel nek a nézők. A meccs

után hárman odamentünk

az edzőhöz. aki valamilyen

lyólag a parkoló túloldalán

tette le a kocsiját. Miközben sétáltunk,

négy-öttagú

okból kifo-

csoport jött a másik irányból szép nagydarab

embe-

rekkel. Egyikükkel ott volt a fia is, aki nem lehetett több hétévesnél. Néha még kocognia is kellett, hogy tartani nőttekkel. Arra emlékeztetett, esek előtt, az adrenalin gyorsan lépkedett,

tudja a lépést a fel-

amikor apámmal sétáltunk

miatt a stadionon

a me cs-

kívül ő is kétszer olyan

mint szokott. Ahogy közelebb értünk,

tam venni a tetoválásokat

ki tud-

a férfiak karján. A legrosszabbtól

tart-

va mentem tovább, és főleg a földet néztem. Éreztem, hogy minket néznek, és vártam, kor már azt gondoltam, mellettem

álló játékosra

hogy mikor kezdődik a szitkozódás. hogy megúsztuk. kiáltott:

a kissrác felnézett,

"Nigger!". Emlékszem,

Amiés a

teljesen 55

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA elborzadtam.

Az érintett

futballista

hitetlenkedve

nevetett egyet.

Végül senki sem mondott semmit, és mindenki ment tovább. Nem tudom, mi volt a rosszabb: hallani ezt egy gyerektől, vagy az, hogy az apja a füle botját sem mozgatta. A lényeg - bár egy szélsőséges

eset -, hogy amit a gyerekek ta-

nulnak, az minden bizonnyal a szülőknek a legnagyobb

hatással

dési normákat. labdarúgók gondolkodni,

Ez az, amiért nem igazán tudom elfogadni, hogya Miközben nem akarom felmenteni a

akik nem megfelelően

viselkednek.

azon nem árt el-

ha egy gyerek nagyobb figyelmet fordít egy Premier

League-focistának, szülőktől

Ők vannak

rájuk, és tőlük lesik el az alapvető viselke-

igazi példaképek.

játékosokat,

köszönhető.

mint a saját szüleínek, illetve nem feltétlenül a

kellene hallaniuk

a lehető legdurvább

Nincs gusztustalanabb

dolog, mint a rasszizmus,

12-es idényben felütötte

ami a 2011-

a fejét a pályákon is, mégpedig a legma-

gasabb szinten. Amennyire ország hatalmas

kifejezéseket.

szeretnénk

azt gondolni, hogy ez az

utat tett meg a banándobálástól

és a majrnozás-

tól, az igazság az, hogya

rasszizmus

még ma is létező probléma.

Ijesztő lehet egyeseknek.

de minden eddigi klubomnál

volt feke-

te és fehér játékos, akik között elég egyedi volt a kapcsolat. ről időre rasszista

megjegyzéseket

tettek

tözőben senki sem tudott megúszni. együtt nevettek, Természetesen

egymásra,

Idő-

amit az öl-

Igen, akik ebbe belementek,

de nekem ez akkor sem tetszett. az a bizonyos anfieldi eset teljesen más körül-

mények között zajlott Evra és Suárez között. A Suárezre kiszabott büntetésnek

nagyon komoly üzenete volt - bár korábban

tam a véleményemet

a szülők kontra

focisták

nék az első, aki elismeri, hogy felelősséggel 56

elmond-

ügyről -, én len-

tartozunk

magunk-

A SZURKDlÓK kal, a profi kollégákkal,

a klubunkkal

és a közvéleménnyel

ben, amikor bizonyos mércét kell állítanunk,

szem-

hogy mi fér bele, és

van szó, nincs más lehetőség,

mi nem. Amikor rasszizmusról

csak

a zéró tolerancia. Miközben elég sok kísérletet kezésére,

egyszerűen

ni a homofóbiával,

a rasszizmus

nem igazán volt lehetőségünk

a labdarúgás

szóba kerül, általában

láthattunk

másik tabutémájával.

megindul a média kiszámítható

ta, hogy televíziók, rádiók, újságok, hírportálok csognak a meleg futballistákon.

megfé-

foglalkozAmikor ez vitaárada-

miért nem csám-

Csak nézzük meg, milyen kérdést

kapott a 2012-es Eb-n Antonio Cassano. Az olasz csatárt egy értesülés ről faggatták, amely szerint a keretükben és két homoszexuális

játékos található.

két metroszexuális

"Buzik a nemzeti

ban? Az ő dolguk. De remélern. nincsenek"

csapat-

- mondta Cassano. Saj-

nálatos, hogy miért érdekel bárkit is, hogy másnak milyen a szexuális beállítottsága. A nagy számok törvénye alapján szinte biztos, hogy nem a svéd Anton Hysén az egyetlen meleg profi focista; ő még 2011-ben vállalta másságát.

Az is igaz (és elnézést

a hihetetlen

kért), hogy bárki, aki először lát focistákat nyen azt gondolhatja, lis férfiak játsszák,

meccsre érkezni, köny-

hogy ezt a játékot kizárólag

tekintettel

ra és a luxus kistáskájukra.

a hajviseletükre.

Ez utóbbira

sztereotípiáhomoszexuá-

a ruházkodásuk-

inkább ki sem térn ék bő-

vebben. "Hivatalosan"

nem ismerek egyetlen meleg játékost sem, annak

ellenére, hogy gyaníthatóan

bármelyik

csapattársam

rám bízta

volna a titkát egy-két ital után. Abban azonban megegyezhetünk. hogy a meleg játékosoknak

nagyon erős indokuk van, amiért in-

57

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

kább titokban tartják a szexuális beállítottságukat: a szurkolók. A legtöbb drukker általában ártalmatlannak

tartja saját magát, de

van egy réteg, amelyet egyáltalán nem zavar, ha át kell lépni azt a bizonyos vonalat. A játékosok bőrszínétől az állampolgárságáig egyes szurkolók mindent kihasználnak, hogy kiröhög(tet)hessék az adott játékost, hogy utána legyen mit mesélni a pub ban, miket kiabált a nézőtérről. Annak nagyon alaposan fel kell készülnie, aki engem meg akar bántani a pályán, talán azért, mert már mindent hallottam korábban. Van egy londoni szurkoló, aki mindig ugyanazt üvölti nekem, ugyanabból a székből, minden évben, amikor ott lépünk pályára. Már csak mosolygok, ő pedig nevet, boldog, amiért meghallom, de nyilván nem így indult a kapcsolatunk. Az első néhány alkalommal annyira felbosszantott, hogy egyszer az oldalvonal felé pattogó labdával megcéloztam, és ballal kapásból felé küldtem a labdát, de centi kkel eltévesztettem (egyébként az első sorokban ül). El lehet képzelni, mit kaptam tőle az után, hogy nem sikerült eltalálnom. Sajnos - miközben én már megedződtem - vannak, akik még mindig csak alakítgat ják a védőburkot maguk körül. Néhány éve láttam egy tehetséges srácot, aki könnyekben tört ki az öltözőben attól, amit pár bohóc a nézőtérről kiabált neki. Nem mondta el soha, mit üvöltöttek neki, és senki nem is kérdezte tőle, de viszszagondolva, azt hiszem, ki tudnám találni. Szóval, te bevallanád, hogy meleg vagy, utána pedig körbeutaznád az országot, és pályára lépnél a téged utáló tízezrek előtt? Én nem. Búskomor lennék az öltözőben, aminek következtében nem tehetnék mást, mint csöndben maradni. Valószínűleg eszembe 58

A SZURKOlÓK jutna a tragikus

sorsú meleg futballista,

[ustin Fashanu példája is,

aki 1998-ban végzett önmagával. A futball előrébb lépett azóta ... vagy mégsem? Kicsit ugorjunk vissza 2008 szeptemberébe. rült a homofób

szurkolók

A Fratton Parkban célkeresztjébe,

filmre is vették, miközben

énekeltek.

Sol Campbell ke-

aSpurs

fanatikusait

"Sol, Sol, akárhol

/ Nem sok választ el az elmebajtól, / Le se szarnánk,

is legyél,

ha egy fáról

lógnál, / Egy HIV-es áruló picsa vagy." Elnézést, ha valakit felzaklatnak az ilyen szavak. De gondoljunk

bele, Campbell mit érezhe-

tett, amikor ezt hallotta. Sajnos azt kell mondjam, hogyajátékosokra

zúduló szitkok nem

lettek sokkal különbek. A szurkolók nagyon ritkán értékelik az ellenfél remek megmozdulásait: nyi mutogatást

kap a lelátókról,

dig már rutinszerűen, szerintem

a legnagyobb

különösen

a társadalom

bepillantást

egy varázslatos

gól általában

ezer-

tehetségünket

pe-

nagy gyűlölettel

egészének

fütyülik ki, ami

szociológiájába

is megfelelő

enged.

Azt hiszem, egy meleg játékos könnyedén csapattársai

előtt, ha valamilyen varázsütésre

leleplez né magát a garantálni

hogy az öltözőn kívül senki nem fogja megtudni. mi olyan különlegesek elhatározásra,

lennénk - én biztosan

lehetne,

Nem azért, mert

nem jutnék erre az

akkor sem, ha a fél angol válogatott

kezdene kons-

pirálni ellenem. Ez azért van, mert mindenki vigyáz magára, ezért nem is próbálunk Ugyanakkor

túlságosan

az is igaz, hogy hatalmas

valakit a média, a szurkolók resztjébe.

belefolyni más játékosok gondjaiba.

Bizonyos esetekben

a Suárez-Evra-incidens

bajtársiasság

alakul ki, ha

vagy egy másik csapat vesz a célkeez a lojalitás is visszaüthet,

esetében,

amikor

mint

a Liverpool-játékosok 59

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA egyenpólóban találtak

támogatták

csapattársukat,

egy másik profi focista rasszista

akit később bűnösnek szidalmazásában.

Az öltöző nagyon kemény hely. Mondhatsz intelligenciaszintjéről, katlan történik, ban, amiért

az ugratások

bármit a játékosok

pengeélesek,

és bármi szo-

arra azonnal lecsap valaki. Pontosan

egy meleg focista bátran

ben. A futballista

az futballista:

lehetne

őszinte az öltöző-

mindegy, hogy fekete vagy fehér,

hete ro vagy meleg. A játékosok kényelmesen a környezetben,

ez az azon-

érzik magukat ebben

ahol viccelődni szoktak.

A nézőtér már teljesen más kávéház. Mindent megteszünk, megvédjük

magunkat

A futballisták támadással,

hogy

a szurkolóktól.

megtanultak

bánni a nézőtérről

és ez többnyire

érkező legtöbb

azért van, mert tudjuk, hogy kicsi az

esélye annak, hogy bárki is átlépje a határt, és fizikailag rendezze a nézeteltérést.

A focipálya amolyan védett erőtér ebből a szem-

pontból. Kivéve persze a derbi napján. A rivalizálás

a fociban nem új dolog, de azon lehetne elmélked-

ni, hogy a gyűlölet egyre nagyobb, ahogy nő a tét. Egy derbi re vagy egy ellenszenves kézzelfogható.

meccsre készülve a várakozás

Az előkészületek

a városban szinte

során szinte minden ember ugyan-

azokkal a szavakkal talál meg: "Kétséget se hagyjatok, nektek kell nyernetek

vasárnap!". Az emberek amúgy is ilyeneket mondanak,

de az ilyen különös meccsek előtt ez inkább fenyegetésnek Általános

szabály, hogy ezek az összecsapások

nem különöseb-

ben élvezetesek

a játékosok

látok, leginkább

az utolsó öt percben lehet felfedezni a tüzes ösz-

szecsapásokban. szerezni, 60

számára.

hangzik.

A vesztésre

ilyenkor annyian

A gyűlöletet,

álló csapat

kezdünk

amit ilyenkor

mindenáron

el támadni,

gólt akar

amennyien

csak

A SZURKDLOK

tehetjük. Végüliövésig jutunk, de a labda a lelátón köt ki, a saját szurkolóink között, és kirúgás következik. A labda ennek ellenére nem akar visszakerülni a játéktérre. Mindennél többet elmond a derbiről az a tény, hogyadrukkereink

közül senki sem veszi rá

magát arra, hogy az ellenfél kapusának visszadobja a labdát, még akkor sem, ha kifutunk az időből, és kikapunk - ennyire utálják azt a csapatot, amelyiket egyébként le akarnak győzni. A pályán kívül a szurkolókkal elég hullámzó a kapcsolatom. Rájöttem, hogy az emberek tömegben sokkal bátrabbak, mint egyedül; éppen ezért mindig olyasvalakivel mentem el a stadion ból, aki történetesen elég jó formában futballozott. De volt olyan időszak, amikor fizikailag is meg kellett védenem a jó hírnevem magukat szurkolóknak nevező egyénekkel szemben. Emlékszem, egyszer egy klubban négy részeg hülye sarokba szorított, és vakon kellett ütnöm őket, míg eljutottam az ajtóig, ahol tudtam, hogya kidobók észrevesznek majd. Ezek azok az esték, amik játékosoknak és szurkolóknak egyaránt a legveszélyesebbek. Az igazság az, hogy mindig számítok arra az ilyen estéken, hogy valami nem lesz rendben, mert az emberek bizonyos italmennyiség után hajlamosak vagy nagyon bátrak, vagy nagyon hülyék lenni. Egy profi focistáról könnyen alakít ki véleményt egész teremnyi ember, anélkül, hogy egy szót is szólna bárkihez. Személy szerint próbálom kerülni az olyan megmozdulásokat, amikor nagy csoportban indulnak meg a srácok. Éveken keresztül a karácsonyi ünnepségeket is sikerült kihagynom, mígnem jött a bejelentés, hogy megbüntetik azt, aki nem vesz részt rajta. Az egyik klubomnál eltöltött öt évem alatt mindössze tucatszor mozdultunk ki éjszakára a barátnőmmel, akkor is csak enni vala61

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA mit, és általában valakinek a születésnapjára. lehetőségét,

Félretéve az erőszak

nem szeretek beszélgetésekbe

bonyolódni, mert félek

attól, hogy valaki rögzíti azt, amit mondok. A mai technológia anynyit jelent, hogy egy mobiltelefonnal Amikor a pályafutásomat

ma már mindenki újságíró.

kezdtem, nem gondoltam volna, hogy

az emberek mire nem képesek, hogy beszéljenek velem, hogy vitatkozzanak velem, hogy harcra kényszerítsenek. megterhelő volt a főbejáraton

Egy idő után nagyon

kilépni. Nem az éjszakázás jelenti a fő

problémát, mert ott könnyedén le lehet lépni. A mindennapi

dolgok

töltenek el félelemmel. Például lemenni a boltba is elég fura élmény lett, miután emberek követnek, hogy ki figyelj ék, vajon mit teszek a kosaramba.

Olyan is előfordult, hogy valaki utánozni kezdett, arra

gondoltam,

hogy miattam

fog elfogyni majd az adott reggeliző pe-

hely - pedig természetesen Legtöbbször mindenre

volt választék.

ártalmatlan

odafigyelni,

dolgokat

mert megtanultam,

kor bármit képesek megkérdezni. azt hittem, tudnék-e

tapasztalok,

de próbálok

hogy az emberek ilyen-

Amikor először ilyesmi történt,

a srác célja, hogy hecceljen, amikor azt kérdezte,

intézni neki egy próbajátékot

ki, mint aki nemsokára

a klubomnál.

betölti a negyvenet,

(talán a derékméretéről),

el

Úgy nézett

és mondott valamit

ami miatt nem választották

ki a megfí-

gyelők. De mielőtt

észbe kaptam

volna, már tudtam

a címét és a munkahelyét

is. Vagyis halálosan

lékszem,

menet

amikor

edzésre

nek, mindegyikük

kinevetett.

ver, előre betanult

válaszokkal

elmeséltem

A csapatkapitány

komoly volt. Emezt az idősebbekezt mondta: "Ha-

kell készülnöd". Akkor fogalmam

nem volt, miről beszél, de mára már tökéletes 62

a mobilszámát,

válaszaim

vannak.

A SZURKOLOK A trükk az, hogy azonnal, habozás nélkül kell reagálni. Jrj a klubnak, ők mindent elmagyaráznak tam egy apukának, próbajátékra.

aki azt kérdezte,

.Sajnálom,

ezt nem tehetjük"

majd, amit tudnod kell" - mondbe tudom-e

de a szerződésünkben

- mondtam

egy csapatnyi

akarták, hogy focizzak velük vasárnap Azokon az estéken,

amikor

kell, biztos, hogy megfájdul

rantáltan

a fiát

le van írva, hogy kölyöknek.

akik azt

reggel.

nem találok

kibúvót,

a fülem a srácoktól.

öregnek érzem magam a szórakozóhelyekhez. lok még a verekedés

ajánlani

és mennem

akik miatt elég Mindig megpróbá-

előtt lelépni. Valahányszor

kimozdulok,

ga-

megtalál egy fiatal, aki valami ilyesmit ordít a fülembe:

"Ez a faszi lesz a következő Wayne Rooney. A Crewe most ajánlott neki szerződést."

Ezt általában

az érintett

ja, miközben a Crewe legfrissebb kezében áll mellette, gekbőllépett

legjobb barátja mond-

akadémistája

olyan ruhában,

két üveg sörrel a

mintha a Futballistafelesé-

volna elő, és úgy tesz, mintha nem tudná, hogy ki va-

gyok, vagy hogya barátja miről beszél. Nem tudhatod, ha szilárd,

ki mikor lendül támadásba,

de visszafogott

válaszokkal

tudsz semmibe belezavarodni.

ezért kifizetődő,

vagy felvértezve,

Mindig határozott

vagyok, de arra

figyelek, hogy ne legyek durva. "Sok szerencsét nagyszerű érthetetlen Ahogya

a Crewe-nál

klub. Óvatosan a sörökkel!". Aztán valamilyen okból mindegyiküket karrierem

furcsa,

haladt előre, egyre jobb megoldásokat

rabolni.

akarok nagy tömegeket mert az kicsit frusztrál.

-

meghívom egy italra.

láltam ki arra, hogy az olyan embereket időmet akarják

így nem

Egyszerűen szórakoztatni

ta-

elkerüljem,

akik csak az

nem mentem

sehova. Nem

a bevásárlóközpontokban.

(Elég kínos tud lenni, de mivel elég sok 63

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

szart kapok szombatonként, nem különösebben vonz, hogy egy Starbucksban időzzek.) Nem szeretek olyan helyekre menni, ahol végül olyan kérdéseket szegeznek nekem, mint "Ő meg ő tényleg egy pöcs? Mennyi pénzt keres? És tudsz szerezni két jegyet?". Mégis azt mondom, hogy nincs ahhoz fogható érzés, amikor szurkolók tízezrei éneklik a nevedet, különösen, amikor ezt egy gólod után teszik. Olyan, mintha néhány másodpercig lebegnél. Nem hallod, hogy csapattársaid

mit üvöltenek a füledbe, miköz-

ben próbálnak veled ünnepelni. Emlékszel a Ryan közlegény megmentése című filmben arra a jelentre, amikor Tom Hanks mellett bomba robban, és egy pillanatra elkábul és megsüketül? Ehhez tudnám a legjobban hasonlítani. Pár pillanatra csak egy színes falat látsz, miközben az agyad dolgozik, hogy összerakja a képet. Amikor meghallod a sípszót, és újra játékba kerül a labda, egy percig még úgy érzed, hogy szinte bármire képes lennél. Amikor abbahagyom a játékot, könnyen lehet, hogy rájövök majd, ezt az érzést semmi sem tudja pótolni.

64

4. FEJEZET

A MÉDIA

---------------------

Volt már nem egy katasztrofális

tapasztalatom

a bulvárlapok

új-

ságíróival. Előfordult, hogy valami nagyon furcsa dolog történt az utolsó kérdés feltevése és a kinyomtatott nése között, így ami egy barátságos,

újság másnapi megjele-

ártalmatlan

interjúnak

indult,

hogy nem mindegyikük

rossz-

valami egészen mássá fájult. Az igazsághoz az is hozzátartozik,

indulatú. A legtöbb interjú, ami nem sajtótájékoztatón egyik alkalmazott jának társaságában

készül, a klub

születik, aki átnézi a kérdé-

seket, a kész anyagból pedig kihúzza azokat a dolgokat, amik rossz fényt vetnének a klubra vagy a játékosra. Ha az edzőpályán

csíp el

egy újságíró, akkor viszont a saját kezedbe kerül a sorsod - különösen akkor, ha szabadúszóról

van szó, aki valamilyen botránnyal

akarja eladni a sztorit. Én akkor is kényelmetlenül

érzem magam,

ha az újságíró diktafon helyett jegyzetel, ugyanis ilyenkor nincs bizonyíték, ha valami megkérdőjelezhető Karrierem

során jó néhány

közül a legbizarrabb ják - egy helyettesítő

dologgal meggyanúsítottak.

az állítólagos

metadon - mint azt bizonyára

dolog jelenik meg. metadonfüggőségem

a legkezdőbb

drog, amit általában

orvosjelöltek

Mind volt. A is tud-

a heroinfüggőknek

ad-

nak, hogy lejöjjenek a szerről. Először akkor hallottam erről a történetről, amikor egy Amerikában

élő barátom hívott telefonon, hogy 67

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA egy brit srác érdeklődött háttérben

az állhatott,

aminek következtében dalomcsillapítót.

nála az állítólagos drogfüggőségemről.

A

hogy hetekkel korábban volt egy műtétem, kaptam pár receptre

kapható, elég erős fáj-

megemlítettem. hogy élet-

Egy helyi újságírónak

mentők a pirulák, mert akkora fájdalmaim vannak. Innentől pedig elindult a lavina. A barátom nem mondott semmit az újságírónak a telefonba, de ez nem gátolta meg a lapot abban, hogy sztorit kreáljon, és már másnap megjelent, hogy túladagoltam

a fájdalomcsilla-

pítókat. Szívesen mondanárn, Az ilyen történetek

hogy ez egyszeri eset volt, de sajnos nem.

mintha varázsütésre

ra csekély igazságtartalmuk lyezett hívást kaptam

keletkeznének.

olyannyi-

van. Egy másik esetben egy engedé-

egy menedzsertől,

szerepel nék-e a csapatában.

Udvariasan

aki megkérdezte, visszautasítottam.

hogy mond-

ván, hogy nagyon jól érzem magam a jelenlegi helyemen. A következő nap újra próbálkozott: hétre, aláírnál?" egyeztetésekre

"Ha harmincötezer

Erre természetesen

fontot adnánk egy

azt mondtarn,

lesz szükség. Megköszöntem

hogy további

a hívását, és letettem

a telefont. A következő napon az egyik országos napilapban megjelent cikkhez én szolgáltattam

az illusztráció t. "Az ilyen zsoldosok

teszik tönkre a hazai futballt" címen futott az anyag. Nyilvánvaló, hogya második telefonhívás

újságírótól érkezett, aki a menedzser-

nek adta ki magát. Hogy őszinte legyek, kibaszottul gam, és olyan jogi lépésekkel

fenyegettem

felhúztam ma-

meg az újságot, hogya

mai napig bíróságra járnánk, ha nem egyeztünk volna meg a rendezésben. Elnézést ettől függetlenül a mai napig nem kértek. De azért nem mindig vagyunk áldozatok. A labdarúgók tikus témát szolgáltatnak 68

az újságoknak.

fantasz-

Mi vagyunk a lapok ked-

A M~DlA venc hírességei: fiatalok, gazdagok, és általában a hozzáállásunk rendben van. Nem is különösebben lakról a labdarúgók

is

meglep ő, hogy az utolsó olda-

szép lassan a címlapra kerültek.

Ha az evolúciós elmélet nem is mond túl sokat, azt általában tudjuk, hogyahímeket

szinte irányíthatatlan

dás felé. A természet hogya szakmánk

ösztön vezeti a szaporo-

ezen különös ereje, úgy tűnik, annyira erős,

legsikeresebb

férfijait a hírességekre

utazó höl-

gyek karjaiba zúdít ja. Ha az evolúció szerint a következő generáció mindig jobb az előzőnél. akkor talán néha a természet Nem volt még olyan klub ho z szerenesém. játékos, akit rajtakapott

is hibázhat.

ahol ne lett volna olyan

volna a felesége vagy a barátnője. Másfelől

az is igaz, hogy egyes focistafeleségek

szemet hunynak a félrelépé-

sek felett, mert tudják, hogy az általuk élvezett élet hirtelen szertefoszlana. ha kilép nének a kapcsolatból.

Ismerek olyan feleségeket,

akik akció közben lepték meg a párjukat. majd elmentek vásárolgatni, és otthon vacsorát készítettek,

mintha semmi nem történt volna.

Egyszerűen nem tudnak dizájnerbútorok, a karácsonyra

és szülinapokra

kéthetes dubai nyaralás,

kapott Tiffany-árukészletek

nélkül

élni, ezért inkább elfordítják a fejüket. Erről a hallgatólagos

megegyezés ről nem sokat beszélnek,

csak akkor válik igazi problémává kapja. Amennyiben

ez megtörténik.

a fenti történet, az általános

az, hogy mindent a szőnyeg alá söprünk,

és

ha a média felszabály akkor is

amilyen gyorsan csak le-

het. Kivétel csak akkor lehetséges, ha a feleségnek már nincs szüksége a futballistára. Kérem, ne gondolja senki, hogy minden nőről lesújtó véleményem van. Tudom, hogy sok becsületes,

tisztességes

nő létezik, akiket

nem a luxus iránti vágy vezérel - volt szerenesém

egyiküket

el is 69

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA venni -, de a profi focistákra nem éppen csodálatra

hajtók közül sokról elmondható, hogy

méltóak.

Viszonyok léteznek, amióta világ a világ, de a játékosoknak miért aggódniuk,

amióta a média öt-hat számjegyű

zet a szaftos történetekért.

Sokszor eltűnődtem

van

összegeket fi-

a kimozdulós es-

téirnen, hogy vajon hány játékos fogja egy olyan nőnél tölteni az estét, akit mindössze öt perce ismer, melyikük kerül majd az újságok címlapjaira. Nem titok, hogyafutballisták

miért ilyen keresettek

gyors légyottra. Bizonyos lányok körében a futballisták számítanak,

egy-egy

trófeáknak

a mániákus ok pedig mindig ott lebzselnek az edzőpá-

lya környékén,

én mindig is úgy kerültem

őket, mint a pestist. Ha

mérlegeled az esélyeket, hogy vajon eladja-e majd a sztorít, vagy azt az illúziót kergeted,

hogy esetleg hátralevő

életetekben

boldogan

éltek majd együtt, jobb, ha hagyod az egészet. Persze ha egyedülálló vagy, lehet latolgatni. Találkoztam kával, akik szinte bármire

pár igazán elvetemült caf-

képesek voltak, hogy elérj ék a céljukat.

Egy-két játékos a legbizarrabb

helyeken és időpontokban

kapott

"kezelést". Az igazi kérdés, hogy ez miért jó a játékosnak? kázat és a nyereség nem áll éppen szinkronban játékos rengeteget

elsüthetern.

egymással. Egy nős

veszíthet mindössze öt perc boldogságért

be. Ennél azonban többről van szó. A virtusról. igazi bombázóval,

Végtére is, a koccseré-

Leülhetek úgy egy

hogy issza a szavaimat, a legrosszabb vicceket is

de úgy fog nevetni, mintha humorista

lennék, vehetek

pezsgőt, és le lesz nyűgözve. Röviden, egy játékos kíméletlenül

nö-

vel heti az egóját, amikor csak kedve tartja, végül pedig egy gyönyörű nő ágyában fog kikötni, és tízből kilenc esetben ennek semmi70

A MÉDIA lyen következménye

nem lesz. Feltéve, hogya barátnőjét

vagy a fe-

leségét egyáltalán érdekli a dolog. Van annak más oka is, hogy ilyenek előfordulnak.

Sok játékos fe-

leségül veszi az első szerelmét, és sokuknak nagyon fiatalon születik gyereke, mielőtt, ahogy mondani szokás, kiélték volna magukat. A kísértés igazán akkor kezdődik, amikor a játékosok elkezdenek nagy pénzeket keresni, amikor jönnek a Louis Vuitton kistáskák a barbadosi repülőutak.

és

Jól megfigyelhető

ez a helyzet, amikor egy

új játékos érkezik a klubhoz a barátnőjével,

akik eleinte még egy be-

szélgetésbe se nagyon tudnak bekapcsolódni.

Két év sem kell, és a

gyerekek már a dadával vannak, az asszonyt már csak Cartier telefonon lehet elérni, a játékos pedig egy hotelszobában

lefetyeli a

pezsgőt a ... Na mindegy is. A WAG-kultusz elterjedése hány ilyen teremtmény is így kerültek

sem sokat segített

a helyzeten.

(ez nem hangzik túl hízelgően, de végül

forgalomba)

megszállottan

egyik korábbi klub om programfüzetében

kergeti a hírnevet.

mindegyik Victoria Beckhamet

Az

volt egy hasáb, amit a

WAG-eknek szenteltek. Volt egy kérdés, hogy ki a példaképük. mészetesen

Né-

Ter-

vagy Jordant mondta.

Ezzel önmagában semmi probléma nem lenne, ugyanis mindkét nő nagyon sikeres üzletasszony, a válaszok hátterében.

de meggyőződésem,

hogy nem ez állt

Hanem az, hogy igazi futballistafeleség-éle-

tet élnek, és mindenki ezt próbálja utánozni. Egyedi táskákat,

a vi-

lág legjobb márkáit viselik, híres férjük van, gyors autóik és több házuk szerte a világban. A helyzet az ifjúsági csapatoknál kosok itt is messze a régi határokat

sem sokban különbözik,

a játé-

átlépve dőzsölnek, a legdrágább

órákat és autókat veszik, és így tovább, amit csak megengedhetnek 71

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA maguknak. Azt követik, amit az újságokban látnak, és nem azt, amit a focipályán. Frank Lampard elég keményen beszélt erről pár évvel ezelőtt. "A srácok elfelejtik: kemény munkára hoz, hogy valaki ilyen életszínvonalat Határozottan

van szükség ah-

engedhess en meg magának.

úgy érzem, hogy nem sokukban van meg a kellő oda-

adás. Úgy gondolják, hogy máris megtették céljukat." Ne érts félre, a cipőpucolástól

a magukét, elérték a

nem lesz valaki tehetsége-

sebb, de biztosan segít a földön maradni, és kétségtelenül het értékelni az eredményeket,

jobban le-

amit kemény munkával és odaadás-

sal érünk el. Ezen tényezők ságok számára. újságokba

összessége

miatt a téma igazi égi manna az új-

A futballistafeleségek

kerüljenek,

ahogya

eltökélt szándéka,

fiatal profiknak

mai fiatalok és az én korosztályom

hogy az

is. A különbség

között az, hogy akkoriban

ifik még a lapok utolsó oldalaira akartak

a az

kerülni, a maiak viszont

a címlapokra. Egy barátom, akivel korábban együtt fociztam, de mára már viszszavonult,

mesélt egy remek történetet.

and Only Resortban,

és ugyanakkor

Dubaiban nyaralt, a One

jelentkezett

feleségével, amikor egy másik futballista

be a szállodába a

- aki ma már válogatott

játékos -, valamint a felesége. Mindenki ismeri, akiről beszélek, a felesége talán még híresebb, mint ő, bizonyos körökben. A barátomról annyit tudni kell, hogy egy nagyon jóképű gazember att nem is lenne szimpatikus,

(ami mi-

ha nem lenne ennyire jó fej), és akkor

éppen napozott a medence egyik végében. A szálloda főmedencéje körül állandóan

olyan emberek százai heverésznek

akiket a feleségem csak "borzasztó mindig nagyon forgalmas. 72

szaroknak"

nyugágyakon,

nevez; tehát a terep

A M~DlA Miközben a barátom szerezzen, észrevette, vízbe a túloldalon.

legfőbb célja az volt, hogy megfelelő színt hogya másik játékos felesége becsobbant

Nem telt el sok idő, és elkezdett

tempózni,

a na

nem úgy, mint aki többször is át akarná úszni a medencét. A barátom szerint párszor összenéztek,

majd a nő odasietett

hozzá. Ami-

kor elég közel ért hozzá, körbefonta a lábaival és ... hát a víz alatt is tett egy-két mozdulatot.

A férje eközben egy nyugágyon

szender-

gett a fák árnyékában. Amikor felvetettem

neki, hogya

meséje nem más, mint egy ha-

talmas baromság, szinte megsértődött,

és hozta a mobiltelefonját,

hogy mutasson pár képet, amit a hölgy küldött neki a hazatérésük után. Elég jó karban volt, azt meg kell hagyni. A következő megjelent néhány kép a párról egy magazinban,

héten

de akkor már fel

volt öltözve. Ha valaki lencsevégre

kapta volna őket a medencében,

hogy egy kisebb vagyont keresett

az biztos,

volna, és négy életet tett volna

tönkre egy időre. Az igazsághoz hozzátartozik,

hogy ezzel a bará-

tom is tisztában volt, de még akkor is mondta a magáét, amikor id iótának neveztem. "Tudom, hogy hülyeség - mondta. - Mindenki ismerte őt, és mindenki minket nézett, de hát mégiscsak róla beszélünk, nem?" Egyszer egy hasonló történet

tanúja voltam, amikor a csapattár-

sam egy gyönyörű nőt ölelgetett egy newcastle-í lenne ebben semmi különös, de észrevettem, aki előző este duruzsolt

mindenkinek,

szállodában.

Nem

hogy ez a nő ugyanaz,

aki hajlandó volt meghall-

gatni, hogy van három gyereke, egy férje, és mennyire szeret tanítani a helyi általános iskolában. Azt hittem, a barátom beütötte a fejét, és szóltam is neki, hogy ezt nem kéne. Azt akartam, hogy hagyja 73

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA ott a nőt, mert már túl sok ilyet láttam, amikor minden csak egy ártalmatlan

beszélgetéssel

kezdődött. De ő persze csak a kihívást lát-

ta. Pár itallal később már a nő se a három gyerekére volt más elérhető nő a közelben, a játékoson

gondolt. Nem

pedig eluralkodott

a

.megteszem, mert megtehetern" attitűd, ami tőlem nagyon távol áll. És ha egy játékost ilyen körülmények

között rajtakapnak,

ha engem

kérdeznek, az az ő baja. Nem nagyon találkozunk ahol a médiának League-ben.

az etikát hirdető

futballistákkal

ott,

igen komoly befolyása van, különösen a Premier lenne, ha elhallgatnánk

a média szere-

pét az országban. Végül is a Sky TV fontmilliárdokat

pumpált a lab-

darúgásba,

De ostobaság

amiből azért a mi zsebünkbe

is csurrant-cseppent.

Sze-

mély szerint nekem semmi bajom nincs a Sky-jal. Nem teljesen osztom azt a nézetet, hogya pénz tönkretette ha minden bizonnyal hozzájárult

a focit, még akkor sem,

az angol válogatott

séhez az utóbbi nagy világeseményeken.

leszerepelé-

Amivel viszont mindig is

gondom volt, az a hazai bulvársajtó. Iskolásként a helyi újságnál voltam gyakorlaton. let, hogyesőkabátba

bújva nyomozok a címlapsztori

névtelen források tájékoztatnak

majd politikusokról

ről. Sajnos azonban azt kell mondanom, volt, néha teázhattam

Csábított az ötután, vagy épp és a szeretőik-

hogy az egész dögunalom

valakivel, vagy éppen órákig buszoztam

idős özvegyasszonyhoz,

egy

aki nyert ezer fontot a totón. Lehet, hogy

tévedek, de talán az illúzióim romba dőlése táplálja a bizalmatlanságomat a bulvárújságírók a közéleti újságírók nem kerülünk teket".) 74

felé. (Nem feltétlenül gondolnám.

hogy

sokkal különbek,

de velük egész egyszerűen

ennyiszer kapcsolatba,

kivéve az alkalmi .mellékle-

A M~DlA Amikor először kerültem berként figyelmeztetett

profi környezetbe,

mindenki

egy em-

a médiára. "Ha egy mód van rá, ne állj ve-

lük szó ba. Ha mégis beszélsz velük, ne mondj többet annál, mint amennyit muszáj" - mondta az akkori csapatkapitányom. úgy tekintettem katba kerülhetek.

a médiára, mint egy lehetőségre, Minél többet szerepeltem

Mindig

ami által a kira-

a lapokban vagy a tévé-

ben, rájöttern. hogya nevem is annál inkább ilyen kontextusban szóba kerülni a pályán. Azóta, látszólag ennek köszönhetően, átlagos játékos került nagyobb csapatokba. sorolom. Az elméletet hallhattuk

fog több

Magamat is ezek közé

eleget, de a végrehajtás

gyakran

messze van a tökéletestől. A kezdetekben

természetesen

helyi szinten ismerkedtem

ával. Az első klubomnál találkoztam akit nevezzünk

a médi-

a helyi újság egyik kezdőjével.

Bernie-nek. Bernie úgy állította

be magát, mintha

ő lenne a valaha volt legjobb barátod, akire bármit rábízhatsz,

ami

csak az eszedbe jut. Meg kell hagyni, egyes újságírók lenyűgöző en tudják ilyen sötét technikával

kiszedni a játékosokból

az informáci-

ókat, csak ne én lennék a túloldalon. Bernie-nek azt mondták, hogy ez a gyerek - azaz én - jó eséllyel indul, és egy napon még nagyon sokat fog érni a klubnak, ami az átigazolási érinthetetlen

voltam, csak akkor adhattam

díjat illeti. Pont ezért interjút. ha a klub kép-

viselője is velem volt (ahogy az manapság már minden klub ná l teljesen szokásos). Két héttel később Bernie meglépte. amit akart. - Milyen érzés, hogya menedzser

ilyen nagy becsben tart? - kér-

dezte. - Nagyon hízelgő, de sokat kell még tanulnom. Nagy megtiszteltetés, hogya klub nál lehetek. .. - válaszoltam. 75

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA - Mit gondolsz arról, hogya

menedzser

szerint nagy jövő előtt

állsz? - Nagyon hízelgő. Remélem, hogy igaza lesz. - Gyerekként melyik klubnak szurkoltál? - A Liverpoolnak. A hétfői címlap: ,,[A Titokzatos

Futballista]

alig várja, hogy el-

jöjjön az ő ideje". Majd a sztori így folytatódott: lió fontos ajánlatot aláírásáért,

,,[X klub] egymil-

készül tenni a játékosért,

de nagy a harc az

ugyanis a játékos által vágyott csapat, a Liverpool is

akarja". Jó lenne azt mondani, ez ostobaság lehetséges

hogy gyorsan

megtanultam

a leckét, de

lenne. Ahogy az idény a vége felé közeledett, trükköt

moly értéket

bevetettek

jelentett

tam hozzá, hogya kon a beszélgetés

ellenem, talán azért, mert elég ko-

a velem készített

interjú. Nem ragaszkod-

klub egyik alkalmazottja

ott üljön a nyakun-

közben, ezt amúgy sem szeretik

az újságírók.

(Ez azért nem mindig sül el rosszul. Van egy jó barátom lapnál, akinek adtam egy nagyon őszinte interjút, kolt be. Ennek köszönhetően

minden

az egyik

de nem mo cs-

még mindig őrzöm azt a kiadványt.)

Minél tovább játszol, annál több kapcsolatod

lesz. Igencsak naiv

az a játékos, aki nem tartja számon, hogy ki kicsoda az újságírók világában.

Sohasem tudhatod,

ket egy szívességért. ki. Még ha baszakszol előtte összebarátkozol

mikor kell felhívnod valamelyikü-

Ez a szívesség pedig gyakran a címlapon köt is, az iromány sokkal elfogadhatóbb

lesz, ha

az újságíróval.

Jó példa erre az a pár évvel ezelőtti eset, amikor elég rossz passzban voltam, és többször összetűzésbe

keveredtem

mel. Nem igazán voltunk őszinték egymáshoz, 76

a menedzserem-

míg annál a klubnál

A MtDlA szerepeltem, és ez egy fontos meccs után megbosszulta a meccs közben elmondtuk

egymásnak

éreztem, engem tett meg bűnbaknak, sített. Ami szintén bosszantott, vándor külföldi csatárunk,

magát. Már

a véleményünket,

mert úgy

amiért a csapat rosszul telje-

hogy pár hónappal korábban világ-

"Paolo" sokadik alkalommal

szegte meg

a szabályokat, de ismét megúszta büntetés nélkül. A meccs utáni napon a menedzser

összehívta

az egész csapatot,

és elmondta, hogy mostantól

ha bárki nyilvánosan

kétheti fizetésére megbünteti.

Majd ezek után felém fordult, és így

szólt: .Felfogtad?

Ha bármilyen

kibaszott

kritizálja,

problémád

azt

van velem,

odajössz hozzám. Az ajtóm mindig nyitva áll." "Főnök, biztosíthatlak, ha bármikor

beszélni akarok majd veled, te leszel az első, aki

erről tudni fog." És ez mintegy össze is foglalta, hogy milyen volt a kapcsolatunk

akkoriban.

Következő reggel a mobilom rezgésére tek árasztottak

ébredtem,

olyan üzene-

el, hogy láttam-e már a mai bulvárlapokat.

szek ilyen lapokat, és miközben lassan haladtam

Nem ve-

az edzőpálya felé,

minden megtett mérfölddel egyre jobban nyomott valamilyen

ér-

zés a mellkasom körül, és tudtam, hogy olvasott lapok várnak majd a kantinban.

Ahogy megálltam,

és kiszálltam

a kocsiból, tucatnyi

játékos kezdett üvöltözni, akik csak az érkezésemre

vártak az öltö-

ző előtt. "Megjött! Rossz fiú! Gyorsan, bújj el!" (Még mindig nem értettem, miről is van szó.) Alig várták, hogy egy példányt én is a kezembe vegyek. Az utolsó lap előtti duplaoldalon nagyjából a menedzser jelentetett

csupa olyasmit olvastam, amit volna meg, ha egy napra valami-

lyen okból kifolyólag ő kapta volna meg a szerkesztői voltak idézetek, és szinte az összes megkérdőjelezte

állást. Bőven

az elveimet, azt, 77

tN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA amit a pályán elértem, és a futball iránti motivációmat.

Nehéz volt

olvasni, de csak mert hatalmas és tökéletes baromság volt. Nem vagyok különösebben

erőszakos ember, de ha a menedzserem

ben lett volna, könnyen lehet, hogy tettlegességig A legfőbb okom, amiért kapcsolatban

a közel-

fajulnak a dolgok.

maradok minden olyan új-

ságíróval, aki interjút készített velem - és nem vert át -, elég nyilvánvaló: ha tényleg keményen oda akarok szúrni valakinek, oda, ahol igazán fáj, a lehetőség csak egy telefonhívásnyira

van. Egy nagyon

jól ismert barátom, aki egy nívós lapnak dolgozik, finoman szólva is boldog volt, hogy leközölhette a riposztomat.

Két napon belül a világ

megtudta az igazságot erről a menedzserről,

és azt, hogy miért volt

hazugság az, amit állított rólam. Olyan jól sikerült, hogy egy példányt ma is őrzök az irodámban. Hosszú ideig ezt használtam példaként és iránymutatóként, írásaimat

amikor összeállítottam

a "Titokzatos Futballista"

a Guardian számára. Sohasem kerültem az újságíró szín-

vonalának közelébe, de azért sokat segített. A saját érdekemben a dicsőségemre

használtam

fog emlékeztetni,

a médiát, és ez a fejezet mindig annak ellenére, hogy ezek után a

klubomnál elég kínos sá vált a helyzetem, de nem érdekelt. Megérte. Megmutattam,

hogy nem vagyok igenember, és ami még fontosabb,

már mindkettőnk próbálkoznia,

tudja, hogy nem érdemes még egyszer ilyennel

hiszen nekem legalább annyi barátom van a médiá-

ban, mint neki. Ez önmagában Elég csak visszagondolnunk,

is hatalmas

érték ebben a játékban.

hogyan reagáltak a lapok a hírre, hogy

Roy Hodgson lett az angol válogatott szövetségi kapitánya, nem pedig Harry Redknapp, az újságok kedvenc menedzsere. Amennyire

tudom, Bernie még mindig a helyi újságnál dolgozik,

és még mindig ugyanarról 78

a klubról ír. Nem gondolom, hogy szán-

A MÉDIA dékában állt bárkit is átverni, legalábbis így biztosan nem. Neki az lehetett a legfontosabb,

hogya

sztori nyomtatásba

lyen gyorsan csak lehet, mielőtt a következőbe foglalkozott a lehetséges következményekkel.

kerüljön, ami-

kezdene, nem sokat Igazából úgy gondo-

lom, hiányzott neki, hogy egy igazán pörgős, nagyobb városi újságnál dolgozzon. Kicsit olyan lehet, mint a foci: ha már jártál a csúcson, minden más csak visszalépés értelmű, hogy miért kedveltem gem és a csapattársaimat

lehet. Visszagondolva,

elég egy-

Bernie-t annak ellenére, hogy en-

is megpróbált

csőbe húzni. A maga mód-

ján nagyon hasonlít rám. Semmi nem állíthat meg, akkor sem, ha valaki önbecsülésébe megszerezni

gázolok, és Bernie is ilyen eltökélten próbálta

a sztorit mindenki más elől, nem számított,

a tyúkszemére

kinek lép

közben.

Ahogya karrierem beindult, Bernie-t magam mögött hagytam, de ahogy szinte mindenkitől, akivel a futball kapcsán találkoztam,

úgy

tőle is tanultam valamit. Nyilvánvalóan hangzik, de ha baklövést követsz el a futballban, azt az újságok meg fogják írni. Ha újságírókról van szó, nem lehet mindenki a barátod, maximum az ismerősöd. A következő csapatomnál felkészültebbé meztetett,

találkoztam

tett. Amikor odaszerződtem,

egy újságíróval,

aki még

még az elnök is figyel-

hogy ne beszéljek vele (valószínűleg neki is tett már ke-

resztbe valamikor).

Pár idősebb játékos mesélte, hogy szurkolók

egy csoportja elkapta a város egyik durvább pontján, és elég komoIyan megverték.

Sohasem tudtam pontosan, hogy miről is volt szó,

de ha már a szurkolók is ellene fordultak, akkor biztos lehettem abban, hogy nem bízhatok benne. Nagy klubról beszélünk, küldte a sztorikat

az újságíró pedig egy országos lapnak

pénzért cserébe. Ez teljesen normális, de bármi 79

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

apróság is történt a klub életében, azt máris az országos sajtóban olvashattuk vissza. Amíg ott voltam, néhány halálos fenyegetésekről, ittas vezetésről, túladagolásokról szóló sztori országos hír lett. A külső szemlélő számára mi lehettünk a legproblémásabb egyesület. Ennél távolabb azonban semmi sem állhatott az igazságtól. Akárhányszor visszatérek, minden interjút visszautasítok, csak hogy kiszúrjak ezzel az idiótával. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne szolgáltattak volna neki tudatosan is elegendő bulvártémát. Mivel a klub feljövőben volt, a dolgok kezdtek rossz irányba változni. A korábban említésre sem méltatott feleségek és barátnők igazi WAG-eklettek, szinte egyik napról a másikra, és a férjeiket vadiúj Range Roverekkel hordták edzésre, hátha lesz ott egy fotós, aki lekapja őket. Az egyik ilyen teremtmény vette a bátorságot, és megkérte a jobbik felemet, hogy hívja őt Queen WAG-nek(igen, komolyan). Láttam őt mostanában a Cheltenham Fesztiválon, és bár látott engem, nem mosolygott, nem integetett, és nem mondott semmit. Nem is baj, mert az igazi nevét elfelejtettem. A siker hatását szinte azonnal megéreztük. Rendőrautók vártak minket, amikor elhagytuk az edzőközpontot, és azt hiszem, minden játékost megállítottak legalább egyszer valamilyen kihágás miatt, egy rossz féklámpa vagy vezetés közbeni telefonálás miatt. Engem rendszeresen követtek hazáig, feltehetően azt figyelték, nem követek-e el valamilyen közlekedési kihágást. Elég őrült időszak volt, és természetesen minden megjelent a sajtóban is. Egy álmom vált valóra azzal, hogya Premier League-ben játszhattam, de a pályán kívüli dolgok közül szinte mindent boldogan elcseréltem volna. Időnként nehéz megbirkózni a minden oldalról ér80

A MÉDIA kező nyomással, hogy félned kell elmondani, mit érzel, nehogy valaki felültessen, nehogy kifacsarva jelenjenek meg az általad elmondottak. Emiatt inkább összegyűjtök

mindent, mielőtt egyszer adok

egy nagy interjút, ahol mindent kiengedek, majd visszavonulok,

és

várom a következményeket. De nem kaphatod meg csak az egyiket a másik nélkül. Az átigazolási időszak alatt nagyon jól jöhet a média. Az ügynökök megjelentetnek híreket bizonyos érdeklődőkről, tán bejelentkezhet

aminek következtében

az-

,a kiszemelt csapat, hogy megelőzze a másikat.

Mindenki ismeri az újságokban megjelenő pletykákat.

Ezek többsé-

ge mind az ügynökök meséje. Az érintett játékosok talán valóban el akarnak igazolni, de a csapat, amelyre hivatkoznak,

általában

fél-

revezetés. Ez az ügynökök kelléktárának

legősibb trükkje, és hihetetlen,

még mindig működik. A Sky News 24 órás sportcsatornájának

de első

időszakában könnyű volt sztori kat kreálni, és a képernyőn futó alsó csíkban megjelentetni,

ezeket néha a saját albérletünkből

be. A játékosok egymást ajánlgatva telefonáltak történettel,

miközben megadták

küldtük

be egy-egy kitalált

egy "ügynök" számát, aki szintén

egy másik játékos volt. Valaki telefonált a Sky-tól, hogy ellenőrizze a sztorit, de mielőtt kimondhattad

volna, hogy Wayne Rooney három

évre aláír a Grimsbyhez, már futott is a hír alul, a breaking

news-

csíkban. Manapság ezt már lehetetlen lenne megcsinálni. A pénzért cserébe, amit a Sky fektet a Premier League-be, adva van a lehetőség, hogy a játékosok a futball közelében maradjanak mint kommentátorok

vagy szakértők.

ként állítólag negyvenezer

Sőt Alan Hansen szakértő-

fontot keres a Match of the Day-ben adá-

sonként, ami körülbelül annyi, amennyit egy élvonalbeli klubnálle81

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA het összeszedni.

Amikor sérült voltam, engem is gyakran megke-

restek, hogy segítsek be a meccsnapi közvetítésekbe. na szakkommentátor, lyi lapoknak játszanak,

vagyadhattam

Lehettem vol-

volna nyilatkozatokat

(az országos lapok mindig olyanokat

akarnak,

a heakik

a helyiek viszont örülnek, ha bárki megszólal, valahogy

csak meg kell tölteniük a lapot egész héten). Nagyon komoly véleményem mondtam,

van a szakértőkről.

Korábban azt

hogy nem szívesen vállalnék ilyen munkát addig, amíg

nem köszönt be egy új időszak, amiben sokkal inkább jól érezném magam. Évekkel ezelőtt például senki sem gondolta volna, hogy egy seregnyi korábbi játékos fog tudósítani

a hétvégi meccsekről a té-

vében, viszonylag röviden érintve a lényeget. De pontosan ez történik manapság. Gary Lineker megmutatta, is mozoghat kényelmesen

hogy egy korábbi játékos

akár több televíziós műfajban is, míköz-

ben Gary Neville jelentős tudásával áll a Sky rendelkezésére,

levált-

va a kicsit megfáradt Andy Gray-t. Ugyanakkor Robbie Savage bizonyította, hogy ugyanolyan könnyen tud bolondot csinálni magából a pályán, a táncparketten

és szakértőként

Már korábban is elmondtam. egyszerűen

visszavonul,

is. És még pénzt is kap érte.

hogy a tudás elpazarlása,

ha valaki

és teljesen más dologba kezd. Akkoriban

ugyan ez még az edzősködésre

vonatkozott

(túl sok tudás vész kár-

ba, amikor a legjobb játékosok visszavonulnak),

most már azonban

kevésbé vagyok biztos abban, hogy milyen fórumon adom majd át a megszerzett

tudásomat.

démián gyerekekkel

Egyfelől mindig vonzott, hogy egy aka-

foglalkozzak,

ebben viszont nincs pénz, ha-

csak nem képviseli egy ügynökség a gyerekeket. nének érdekkülönbségek,

de nem mondhatjuk,

példa máshol is. A második választásom 82

Úgy érzem, itt lenhogy ne lenne erre

a szakértősködés

lenne,

A M~DlA ami egész jól fizet. Amikor műsorszolgáltatók ni, hogy szerepeljek

náluk rendszeresen,

kezdtek megkeres-

vissza kellett, hogy uta-

sítsam őket, ugyanis ha túl sokat szerepelnék,

az emberek arra len-

nék kíváncsiak, hogy miért nem játszom. Véleményem szerint jobb nem rivaldafénybe

kerülni, ha az ember nincs a csapatban.

A hely-

zet azonban az, hogy egy hosszabb sérülés esetén a játék hiánya mellett a különböző prémiumok is elmaradnak.

Nincs pályára lépé-

si díj, győzelmi prémium, és a megkötött szerződés függvényében

a

játékosok ezt bizony a saját zsebükön érezhetik. Végül a BBC felajánlott egy szakkommentátori

pozíciót a szoká-

sos négyszáz fontos fizetéssel, amit hálásan elfogadtam. Nagyon élveztem az új tapasztalatokat,

és boldogan csinálnám újra, de kicsit

félnék attól, hogy beskatulyáznak.

Azt azonban nem mondom, hogy

a felajánlott pénz miatt ne venném fontolóra a dolgot. Elnézést, ha nagyon úgy hangzik a dolog, mintha csak a pénz vezérelne, de nem véletlen, hogy annyian ajánlják fel a szolgálataikat. A Sky megkért, hogy végezzek szakértői munkát, de nem érzem úgy, hogya karrierem

most pont itt tartana.

font volt, ami azért nem rossz egy délutánra,

Az összeg ezerötszáz azért, hogy egy foci-

meccset elemezzek. Egy barátom, aki már egy ideje benne van ebben, azt mondta, hogya

BBC-től ezer fontot kap egy szakértői

lépésért, sofőr viszi a stúdióba

és haza, ami egyébként

másik felében van. Kétségtelenül

fel-

az ország

nagyon jól lehet élni a labdarú-

gás után is. Régebben jártam a Soccer AM-be is, és szinte bűnösnek éreztem magam a nyolcszáz fontos fizetéssel, amiért csak röhögcséltünk egyet. A felvétel után elmentük sörözni a stáb bal, és a fociról beszélgettünk.

Néhányukkal

ma is tartom

a kapcsolatot,

ma

már nem ugyanolyan a dolog, de régen tényleg nagyon jó show volt. 83

tN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA Évekkel ezelőtt, amikor azt mondtam,

hogy focista vagyok, az

emberek sorban álltak, hogy beszélhessenek

velem, és meghívtak

egy italra, mindegy volt, hogy melyik csapatban ság, ha elmegyek találkozni nem. Bárkivel találkozom,

a barátaimmal,

játszom. Manap-

nagyon résen kell len-

mindenki riporternek

tűnik. Ha találko-

zol egy focistával, és úgy viselkedik, mint egy durva, arrogáns pöcs, könnyen lehet, hogy csak Geoffrey Boycottot, a ma kommentátorként dolgozó egykori híres krikett játékost utánozza, csak azért, nehogy túl könnyen eláruljon valamit. Ez van, vagy fuss össze Ashley Cole-Ial... Bármi is legyen a Leveson-bizottság (bulvárlapok

hírességek

vizsgálatának

mobiltelefonjait

hatalmas botrány keveredett,

az eredménye

hallgattatták

le, amiből

ebben vizsgálódik a Leveson bíró ve-

zette bizottság - a szerk.), nem fogja meggátolni az embereket abban, hogy felhívjanak

egy bulvárlapot,

miután láttak egy focistát

egy fiatal nővel - aki nem a felesége - kijönni egy szállodából. Szeretnérn, ha sokkal őszintébb lehetnék a szurkolókkal, getik, hogy igazából milyen is a foci, de annyiszor

akik kérdez-

felültettek már,

hogy azt hiszem, az egyetlen lehetőség a csendfogadalom könyvet kivéve, természetesen.

84

- ezt a

S.FEJEZET TAKTIKA ---------------------

A futball egyfelől nagyon egyszerű játék. Másfelől, és ezt általában a

kívánesi szemek sem látják, ez az egyik legbonyolultabb, leginkább az egyensúlyra

épülő sportág. Annak érdekében,

hogy egy csapat

bármilyen szinten sikeres legyen, tökéletes összhangban a taktikának, a játékosoknak

kell lennie

és az edzői stábnak. Évekkel ezelőtt azt

mondtam volna, hogy az a csapat, amelyben a legjobb játékosok játszanak, mindig nyerni fog, de ma már nem tudom megcáfolni a körültekintő menedzsment

és a tudatos taktika fontosságát.

Vegyük a Chelsea-t! A Z011-lZ-es

idényben a csapat szenvedett

André Víllas-Boas menedzseri stílusa és a taktika míatt, a kékek nem találták a ritmust a Premier League-ben, és a kiesés szélére sodródtak a Bajnokok Ligájában. A váltás után az új menedzserrel

egyszer-

re magukhoz tértek, kiütötték a CÍmvédő Barcelonát, majd saját pályáján verték meg a Bayern Münchent a döntőben. Roberto di Matteónak pontosan ugyanaz a játékoskeret állt rendelkezésére,

de sokkal haté-

konyabban használta őket. A Chelsea sokkal zártabbá vált, és sokkal nehezebben lehetett legyőzni a csapatot. Helyreállt a harmónia az öltözőben, a különböző összetűzések egyik napról a másikra megszűntek. Manapság annyira kiegyenlítettek szintet illeti, hogya

a csapatok, ami a legfelsőbb

bajnoki CÍm akár egyetlen menedzseri

dönté-

sen is múlhat. Talán sokan emlékeznek a Newcastle és a Manches87

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA ter City meccsére a St. James Parkból, a 2011-12-es idény végéről. A Citynek nyernie kellett, ha a Manchester United előtt akart maradni a bajnoki versenyfutásban.

A csapat gól nélkül állt, a meccsből pe-

dig már harminc perc sem volt hátra. Könnyen elképzelhetjük, hogy Manchester kék fele a tévé előtt kiabálva még egy csatárt követelt. Ehelyett a City menedzsere, Roberto Mancini lecserélte Samir Nasrit, a csapat egyik legtámadóbb játékosát, és Nigel de [ongot, egy védekező középpályást

küldött a helyére. Néhány City-szurkoló minden bi-

zonnyal a fejét vakargatta,

még a kommentátorok

rodtak eleinte. A cserének köszönhetően City védőnégyese

is kicsit összezava-

azonban Yaya Touré, aki a

előtt kapott szerepet, előrébb léphetett. Kevesebb

mint tíz perccel később De [eng Tourénak passzolt, aki már húsz méterre! előrébb játszott. A tizenhatos sarkánál kényszerítőzött

Sergio

Agüeróval, majd a Newcastle kapujának alsó sarkába lőtt. Húsz perccel később újra gólt szerzett. A jó menedzsment

nem a véletlen vagy a szerencse műve. Nagyon

fontos, hogy szinte bensőséges kapcsolat alakuljon ki a játékosokkal. és ahogya példa is mutatja, ez jelentheti a különbséget siker és bukás között. Amikor a szurkolók és a szakértők is kezdték elveszíteni a fejüket, Mancini megőrizte a sajátját, és a csapata megkapta a jutalmát. Nem azt mondom, hogy ez mindig működik. Sőt néha látványosan visszaüthet, tudnunk

de mindenkor

kell alkalmazni

a megfelelő taktikát,

tő képesség. Ez nyilvánvalónak dig teszik lehetövé,

meg kell őrizni az egyensúlyt,

ami ma már alapve-

tűnik, de a körülmények

hogya menedzser

és

azt a stratégiát

nem minalkalmazza,

amelyiket akarja. Egyszer egy menedzser Bridge-en 88

rendezett

azt mesélte nekem, hogy egy Stamford

Chelsea-Manchester

United-meccsen

Alex

TAKTIKA Ferguson attól tartott,

csapata öt percen belül vereséget fog szen-

vední, látva, hogya Chelsea mennyire Cristiano Ronaldo hatástalanítására rendezkedett

be. Ferguson látszólag komolyan fontolóra vet-

te, hogy lecseréli Ronaldót, amilyen gyorsan csak lehet, de végül nem lépte meg, mert ez nem lett volna túl elegáns a mérkőzés korai szakaszában. Lehetetlen helyzetbe került. Hogy lehetne a csapat legnagyobb sztárját,

aki szinte minden héten gólt szerez, a United egyik

legnagyobb riválisa ellen lecserélni, szinte a nulladik percben, amikor még csak nem is sérült? Ronaldo önbizalma és Ferguson taktikai megítélése is igen komoly csorbát szenvedett volna, különösen akkor, ha a United a mérkőzést is elbukta volna. Még mindig elképedek, a játék mennyi részletére

kell odafigyel-

ni. Minden játékosnak megvan a saját forgatókönyve: kell csinálnia, információk az általa őrzött játékosról.

mit és mikor mint súly, ma-

gasság, életkor, erősségek, gyengeségek, azt is tudnia kell, hogy az ellenfél bizonyos szituációkban

mit tesz, amikor közeledik felé a labda.

Minden egyes rögzített játékhelyzetet állnunk, futnunk. érkeznünk. bi játékossal kapcsolatban

memorizálnunk

Meg kell jegyeznünk

kell: hova kell ugyanezt a töb-

is, így azt is tudjuk, a többiek hol lesznek

adott időben. Mindenki ismeri azt az érzést, amikor feltesszük magunknak a kérdést, hogy ezt meg hogy vette észre? Gyakran erre nincs is szükség: a passzoló játékos tudja, hogya társának

ott kell lennie, mert előző

este a szállodában elolvasta, hogy milyen mozgásokat kell majd végrehajtania. Ugyanez a helyzet akkor, amikor azt kérdezzük, ez meg kinek ment? A címzett vagy elfelejtette, hogy ott kellene érkeznie, vagy az ellenfél egy taktikai manőverrel meggátolta ebben. A futball ezen a szinten már olyan, mint egy sakkjátszma. különösen azoknak, 89

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA akik belülről élik át. Néha el is tűnődöm azon, hogy talán jobb játszani alsóbb osztályokban. Végtére is, ki akar sakkozni? A legfelsőbb szinten már annyira komplex a játék, hogy egy élő meccs et nagyon nehéz szétcincálni pár perccel a lefújás után. Pontosan emiatt az "elemzés" általában a gólokra és az egyéni teljesítményekre koncentrálódik.

De a tény, hogya legtöbb szakértő meg sem

próbálja kicsit megkapirgálni

a felszínt, annak ellenére, hogy pon-

tosan tudják, mi kell ahhoz, hogy meccs et nyerj ezen a szinten, kicsit bosszant. Amit csinálunk, azt nagyon leegyszerűsítik

az embe-

rek szemében, akiket éppen, hogy szeretnénk

megnyerni magunk-

nak, ráadásul olyan ínyencségekről

így le a nézők, amik

szerintem még szórakoztatóbbá

maradnak

tennék a közvetítést.

Bárki el tud navigálni egy hatalmas iPadet, az ujjaival odébb tologatni a híres játékosok arcképeit. miközben olyan közhelyeket durrogtatnak,

mint a háromszögtámadás

igazábólolyasvalakire

és a többi hülyeség. A nézők

vágynak. mint Gary Neville. aki úgy kellett a

Sky-nak, mint egy falat kenyér. Neville. aki csak nemrég hagyta abba a profi focit, egyedi és valóban lényeges bepillantást esekbe, elmagyarázza,

enged a mecs-

hogya dolgok hogyan és miért történtek, ahe-

lyett, hogy csak közölné azt, amit mi is láttunk. Kicsit makacs, de egyáltalán nem arrogáns, és nem nézi le a tévénézőket.

ellentétben

Robbie Savage-dzsel, aki az "én játszottam, te pedig nem, tehát ha én vagyok a hangosabb, én nyertem" elv mentén dolgozik. Az különösen

bosszant, amikor olyasmit hallok egy szakértőtől

vagy szakkommentátortól,

hogy "Nem értem, Martin, Drogba miért

nem itt áll a kapu fánál. A fejes pont oda érkezett volna hozzá, Petr Cech helyében szólnék neki, hogy állj csak ide, és segíts nekem!"

90

TAKTIKA A tény az, hogyaszögleteket

leggyakrabban

az ötösre állított vé-

dők szokták elfejelni, a Chelsea pedig pontosan

ide állítaná Didier

Drogbát. Ha valaki ezen belülről fejel, annak csak az lehet az oka, hogy valaki elengedte az emberét. Erre a legjobb példa Andrij Sevcsenko második gólja a 2D12-es Európa-bajnokságon csapásról. Mikael Lustig is megdicsőülhetett

az ukrán-svéd

össze-

volna, ha megfelelő-

en áll a gólvonalon, de a gól sohasem született volna meg, ha Zlatan Ibrahimovic, aki az ötös sarkán állt, tudott volna elsőként fejeIni. Ehelyett nem koncentrált, Sevcsenko pedig okosan elé került. Arra akarok rávilágítani,

hogy a játékos, aki a kapufa mellett áll,

szezononként maximum két-három alkalommal hatástalanít

egy lö-

vést vagy fejest. Ha ugyanez a játékos az ötös sarkán áll, akár száz helyzetet is elháríthat egy idény során. A legrosszabb azonban az, ha ezek a helytelen megállapítások

elterjednek, és a barátaim olyan hü-

lyeségeket kezdenek mondani, hogy "kellene valakit állítanunk a kapufa mellé, a menedzserünk

nem tudja, mit csinál". Csak mert helyes-

nek tűnt az érvelés. Van még sok más példa, ami talán nem ennyire nyilvánvaló, ahol már kicsit elmosódik a vonal a tény és a fikció között. A lehető legkönnyebben úgy tudunk bűnbakot keresni, ha találunk egy védőt, aki miatt a csatár nem volt lesen. Azok számára, akiknek ez még nem egyértelmű, a les a modern fociban már nem tényező, egyszerűen nem létezik többé. A védelem megállíthat egy csatárt lesen nyilvánvaló helyzetekben,

de nincs olyan csapat, különösen a Premier

League-ben, amelyedzéseken

arra pazarolná

az időt, hogy miként

lehetne lesre futtatni egy játékost. A legutóbbi csapat, amelyet lesre játszani láttam, a Chelsea volt az Arsenal ellen 2Dll-ben VillasBoas irányítása alatt. A Chelsea ennek következtében

kapott ki, miu91

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA tán John Terry elcsúszott a felezővonal közelében, utolsó emberként. Szerintem pontosan ezért nem lehet a labdás ember az utolsó. Vannak azonban olyan konkrét helyzetek, amikor a védelemnek meg kell próbálkoznia

a lesre állítással.

Amikor a szélsőnél van a labda, az minden bizonnyal megpróbálja majd az alapvonal felé venni az irányt, hogy beadhasson. természetesen ennek következtében

a védelem egyre mélyebben helyezkedik,

egyre közelebb a saját kapujához. Amikor azonban a szélső visszahúzza a labdát, és az "ellentétes lába" felé veszi az irányt (tehát a kapu felé próbál majd beadni), a védelem mindig megáll, és megpróbál a tizenhatos vonala felé mozogní, mert így a legkönnyebb lesre állítani a támadót,

ha az a védelemmel ellentétes irányba mozog. Ha a szél-

ső visszahúzza

a labdát, figyeld a védőket: ha összeszokottak,

szerre fognak mozdulni. Ennek köszönhetően

egy-

a kapus is könnyebben

mozdulhat ki a beadásra, ugyanis nem kell attól tartania, hogy összeütközik valakivel. Amennyiben a szélső a visszahúzás szándék mellett dönt, azzal a csatárokat kat is felbosszanthatja.

és a második

és a támadó középpályáso-

akik a beadásra számítva rohantak a tizenha-

toson belülre, de így dupla munkára lettek kényszerítve. A taktika egyre fontosabb szerepet kap, ahogy minden csapat próbálja maximalizálni erőforrásokat.

a bevethető

stílusokat

Az elmúlt évtized

szenteltek a labdarúgás

statisztikai

és a rendelkezésre

álló

alatt sokkal nagyobb figyelmet oldalának, aminek következté-

ben az összes Premier League-klubnál

csapatnyi ember dolgozik a

felvételek és adatok elemzésén a saját és az ellenfelek esetében is. Életemben először akkor találkoztam kor a szívverésünket

mutató monitorokat

nikai fejlődésnek köszönhetően 92

statisztikai

elernzéssel, ami-

hoztak az edzésre. A tech-

ma már mellel is át tudjuk venni a

TAKTIKA labdákat,

anélkül,

hogy az minden irányba elpattanna.

Amennyi-

ben bármilyen új, a futballba kerülő technológia közvetlenül a játékosokat érintette, biztos, hogy gyűlölték azok, akiknek a különböző felszereléseket

kellett használniuk.

Kezdetben az volt az érzésünk,

hogy csak azért használjuk a szívmonitorokat, sokat is meghajtsák.

hogy azokat a játéko-

akik nem úgy jönnek le az edzőpályáról.

hogy

azonnal oxigénpalackra van szükségük. Ez volt az első alkalom, amikor úgy éreztem, hogy ezek a hóbortok öt-tíz évvel visszatartanak minket akkoriban. Szerencsére

a technika

gyorsan fejlődik, és nem is olyan régen

megjelent a Prozone. ami olyan hasznos információkat

közöl velünk,

mint a sikeres passzok száma, hogy hányszor kerültünk

a támadó-

harrnadba, feltérképezi a játékosok mozgásait, a védők közötti távolságokat, az elvesztett és megszerzett labdákat. A Prozone segített abban, hogy felfigyeljünk a játékosok olyan tulajdonságaira.

amelyeket

különben nagy valószínűséggel

észre sem vennénk. Különösen igaz

ez a védekező középpályásokra,

mint John Obi Míkel, Wilson Palacios

vagy Nigel de [ong, Nem szabad elfelejtenünk, minden általuk megszerzett labda egy támadás indítását jelenti a csapatuk számára. Sohasem foglalkoztam igazán az ilyen statisztikákkal. dig azt gondoltam, egy játékosnak

mert min-

nincs szüksége arra, hogy va-

laki megmondja, jól játszott-e, vagy sem. De amikor az adatokat kifüggesztik az öltözőben, lehetetlen, hogya játékosok ne kezdjenek versengeni, ami nyilvánvalóan

az egyik legfőbb célja is annak, hogy

az adatok nyilvánosak. Az egyik csapatomnál minden meccsen próbálták túlszárnyalni

volt két játékos, akik

egymást, majd az edzése-

ken is, csak azért, hogy kiemeit helyre kerüljön a nevük a Prozone statisztikájában. 93

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezek a statisztikák számára elérhetőek, így amikor olyan csapatokkal

mindenki

kerültünk szem-

be, ahol tudtam, hogya menedzser "szeret", mindig próbáltam kicsit többet futni, többet fejelni, többet szerelni, ugyanis ez egy extra lehetőség a bizonyításra.

Ugyanez a jelenet játszódott le egy közép-angli-

ai csapat ellen, amelyikről korábban azt mondták, hogy szerződtetni akar. Sajnos korán rúgást kaptam, ami miatt le is kellett volna mennem. A doki tanácsa ellenére folytattam legrosszabb

meccsét teljesítettem.

a játékot, és életem egyik

Ennek köszönhetően

minden re-

ményem elveszett, hogy az átigazolás létrejöjjön. Manapság már a játékosok is érzik a statisztikák

jelentőségét, kü-

lönösen a felkészülési időszakban, amikor új mellényeket viselünk amelyek darabja tizenötezer jelzik a sporttudósoknak,

fontba kerül -, amik azonnal, pontosan

hogy mennyire dolgozunk keményen. És ez

nem is annyira azért van, mert valaki ne edzene megfelelően, sokkal inkább a sérülések megelőzésére

szolgál, hogy a játékosok izmai ne

húzódjanak meg. Mindenki különböző, és a technikának

köszönhető-

en ma már lehetséges, hogy minden játékos személyre szabott edzésprogramot

kapjon, a fizikai képességeinek

megfelelően. Más szóval

azok az idők, amikor a játékosok fel-le futottak a lelátókon, vagy katonai kiképzőtáborba

vonultak, már a múlté.

Az elmúlt években különösen fontossá váltak a statisztikai tok a kiválasztások

ada-

alkalmával, nem kis mértékben a Moneyball filo-

zófiának köszönhetően,

amit először az Oakland Athletics baseball-

csapatának vezérigazgatója,

Billy Beane alkalmazott.

Gazdaságilag a

futball ugyanolyan, az elemzések számokból állnak, a játékosokról készített adathalmaz

pedig versenyelőnyt

abban segít, hogy hatalmas 94

jelenthet. Nem feltétlenül

értéket találjunk az átigazolási piacon;

TAKTIKA sokkal inkább abban, hogy olyan játékos kerüljön a klubhoz, aki megfelel a menedzser vagy a sportigazgató

taktikai elképzeléseinek.

Damien ComoIli, a Liverpool korábbi, labdarúgásért gatója is alkalmazott

felelős igaz-

egy, a fentihez hasonló amerikai módszert az

Anfielden, az azonban a mai napig kérdéses, hogy mekkora beleszólása volt végül abba, hogy kiket igazolt a klub. A France Footballnak adott korábbi interjújában ban arra törekedtünk,

ComoIli Luis Suárezről beszélt: "Elsősor-

hogy olyan játékosokat

igazoljunk, akik nem

szoktak megsérül ni. Számításba vettük a gólpasszok számát is, a teljesítményét a nagycsapatok ellen, a kisebbek ellen, az európai kupákban, és azt is, hogy mennyi gólt szerez hazai pályán és idegenben." Legtöbbünk számára ezek az adatok elég nyilvánvalónak

tűnné-

nek, ha egy játékost akarunk igazolni. Talán egy jobb példa lehet erre a módszerre a Liverpool balhátvéd-igazolása,

José Enrique, aki szin-

tén Comolli irányítása alatt érkezett, igen meggyőző adatokkal. Amikor a Liverpool nem tudta megszerezni

Gaél Clichyt, a hírek szerint

Comolli Enrique iránt kezdett érdeklődni, miután észrevette, hogya statisztikai adatai sokkal meggyőzőbbek, mint a játékosmegfigyelők által írt jelentések. Ráadásul olcsóbb is volt, mint Clichy, az átigazolási díj és a fizetés tekintetében

is. Enriquéről kiderült, hogy neki van

az egyik legtöbb sikeres passza, és rengetegszer harmadban;

feltűnik a támadó-

mellette szólt az is, hogy nagyon sokszor közvetlenül is

benne volt a Newcastle góljaiban. Stewart Downing statisztikai

adatai is igen meggyőzőek voltak a

Villánál töltött utolsó idényében, habár ezt nehezen hinnék el a Liverpool-szurkolók az Anfielden töltött első éve után, amikor úgy fejezte be az idény t, hogy nem lőtt bajnoki gólt, és egyetlen gólpassz sem állt a neve mellett. Nem tudom, mi történhetett

Liverpoolban a kulisszák 95

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA mögött, de a statisztikák

egy dolgot biztosan nem mutatnak meg: az

egyéni tulajdonságokat,

amik egy-egy átigazolás során döntően be-

folyásolhatják a játékos sikerességét. Mindenki ismer olyan remek játékosokat, akik nem tudtak felnőni az átigazolási összegükhöz, amikor új klubhoz kerültek. Amikor én véghezvittem statisztikái

a saját, nagy átigazolásomat,

a Prozone

nem szóltak arról, hogya feleségem tökéletesen boldog

volt ott, ahol, ugyanis minden barátja és a családja is körülötte volt, és remek munkája volt, amit nagyon szeretett. Én mindezt elvettem tőle, aminek következtében

visszafogott és boldogtalan lett. Akkori-

ban tudtam, hogy ezt a súlyt minden alkalommal kiviszem magammal a pályára, ugyanúgy, mint a nyomást és a felelősséget, amiért egy Premier League-csapat számít rám. A Premier League-ben, ahol nagyjából tucatnyi csapat játékosállománya nagyon hasonlít egymáshoz, rengeteg mérkőzés dől el rögzített helyzetek, illetve edzéseken begyakorolt figurák után, amiben az alapos felkészülés és a statisztikai elemzések is komoly előnyt jelenthetnek. A játék során a klubok rengeteg tanulmányt - ezt saját tapasztalatból tudom - alkalmaznak annak kiszámításához, milyen taktikával lép a támadóharmadba

hogy az ellenfél

vagy a tizenhatoson belülre,

és hogy miként próbálják visszaszerezni a labdát az ellenfél térfelén. A Stoke City stílusa a legelemibb példa a statisztikákra.

Általában

minden védő Peter Crouchot figyeli, és viszont (betörés a támadóharmadba), a csatár megpróbálja a labdákat lekészíteni a csatártársának vagy a felfutó középpályásoknak rés a büntetőterületre).

a tizenhatoson

Szinte teljesen magától értetődik, hogy minél

magasabb ezen két statisztikai

mutató az idény során, annál valószí-

nűbb, hogya Stoke kapura lövéssel fejezi be az akcióit. 96

belülre (betö-

TAKTIKA Ehhez még hozzávehetjük

Rory Delap hatalmas bedobásait, a játé-

kosok magasságát, amit igyekeznek is kihasználni

a rögzített játék-

helyzeteknél, és máris nem olyan meglepő, hogya

Stoke a legtöbb

gólját az ötös környékéről szabott betöréseket

szerzi, ahol a játékosok már a személyre

mutatják be egymás után. Remekül alkalmaz-

zák az elzárás taktikáját. Az elzárás a támadó csapat fegyvere szabadrúgások és szögletek esetén, amikor az egyik játékos a védő útjába áll, amíg a csapattársa

szabadon futhat tovább a kapu felé vagy a

védő háta mögé. A legtöbb csapat használja ezt a taktikát, és nagyon nehéz védekezni ellene, feltéve, hogy jó helyre érkezik a labda. Ugyanilyen variációt láthattunk

a sorsdöntő manchesteri

derbi n, a

City otthonában a ZOl1-IZ-es idény végén, amikor Vincent Kompany egy szöglet után fejelte a meccs egyetlen gólját az első félidő végén. Az elzárás során nem is az a legfontosabb, hogy mi történik a tizenhatoson belül, hanem hogya megfelelő helyre érkezzen a labda. Mindenki végre tudja hajtani a kiszabott feladatát, de az egész mit sem ér, ha nem jó a beadás. A labda, ahogy az általában lenni szokott, az ötösre kell, hogy érkezzen. Valaki áll a kapus előtt, hogy ne tudja egykönnyen megszerezni a labdát, miközben a többi játékos végrehajtja

a mozgásokat.

Általában a támadó csapat igazodik valakinek a mozgásához, aki akkor indul, amikor a szögletet végző játékos erre jelt ad; ez elvileg azt jelenti, hogy ezután mindenki időre dolgozik. A fenti helyzetben az volt a legváratlanabb,

hogya labda kifejezetten Kompanyt "kereste".

Általában, ahogya Stoke esetében is, több játékos támadja a labdát. A United sejthette volna, hogy valamilyen előre megkoreografált dolog következik, amikor [oleon Lescott a kapunak háttal állt az ötös sarkánál, a kapufával egyvonalban, de nyilván nem tudhatták,

hova 97

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA fog érkezni a labda. Kompany a tizenhatostól

indult, és egyenesen

Lescott felé vette az irányt. Amint Kompany őrzője, Chris Smalling elég közel került Lescotthoz, Kompany két lépést tett balra, amivel éppen elegendő előnyre tett szert, miközben Lescott finoman jobbra tolta Smallingot. A labda tökéletesen érkezett, végig teljesen bizonytalanul a védők számára, a City pedig megnyerte a meccset. Ha a statisztika

sikeréről beszélünk, a Stoke remek példa. Rendel-

kezésre állnak a megfelelő taktikai variációk és a játékosok, akiknek megvannak

a képességeik, hogy végrehajtsák

a Manchester City csapatában egyéniségekre

alapoznak,

hemzsegnek

azokat. Eközben

a világklasszisok,

nem pedig a taktikai

ők az

elemek százalékos

beválási esélyére. Egy futballban dolgozó barátom mesélte, hogyaBolton reként Sam Allardyce több száz szögletet tanulmányozott,

menedzsehogy meg-

tudja, a legnagyobb valószínűség szerint hol landol a labda, miután a védők tisztáznak.

Amikor megszületett

a minta, állított egy embert

oda, ahol a legtöbbször ért földet először a labda, így annak az esélye, hogyaBolton

második szándékból kapjon gólt, alaposan lecsökkent.

Évekkel ezelőtt, az első csapatomnál a menedzser órákat töltött azzal, hogy az általa kitalált rögzített helyzetek utáni variációkat gyakoroitatta

az edzőpályán.

Egy variáció szinte minden klubnál, min-

den osztályban felbukkan, és már szóba is hoztam korábban a könyvben, amikor Charles Hughes-ról volt szó. Nagyon fontos az a tér, ami a kapus és a csatár között alakul ki a szöglet elvégzése után. Általában az ötös vonala és a kapufa közti területről van szó, ami azért fontos, mert a támadók által elért labdák gyakran itt kötnek ki. Isten bocsásson meg nekünk, ha ilyen helyzetben az egyik támadónk sincs éppen ott. "Ez dönti el, hogy milliomos leszel, vagy a pályafutásod hátralevő 98

TAKTIKA részében kibaszott amatőr maradsz" - üvöltözte a menedzser, ha valaki elcsászkált a helyéről. A futball azonban nem arról szól, hogy egy-egy ember átverje a másikat. Ez egy csapatjáték, és semmilyen statisztikai

halmaz nem

segít azon, ha két játékos ki nem állhatja egymást, teljesen mindegy, hányszor törtek be a tizenhatoson

belülre a legutóbbi két idényben.

Sőt ameddig van átigazolási időszak, az érték mindig szubjektív dolog lesz. Lehet, hogy Andy Carrollnak remek mutatói vannak, de miután a Liverpool bankszámlája

alaposan felduzzadt Fernando Torres

Chelsea-hez igazolása után, a vörösöknek pedig mindenképp

kellett

egy csatár, ráadásul az átigazolási időszak a végéhez közeledett, az ára teljesen irreálissá vált. Nagyon sok olyan apróság van, amivel a játékos előnybe kerülhet a focipályán. Akárhányszor egy bedobást várok a vonal mellett, a karomat mindig a mögöttem álló védő vállára teszem, hogy ne tudjon felugrani. Mindig megnyerem a fejpárbajt, a játékvezető pedig nem látja az esetet. Szabadrúgásnál vagy szögletnél mindig megvárom, hogya védőm a labda felé nézzen, ilyenkor kicsit magam felé húzom akarjánál, hogy kibillentsem az egyensúlyából, amit utána már nehezen tud viszszanyerni. Ez a kis extra térnyerés jelent mindent a futballban, és ez az egyetlen biztos taktika, amivel le tudom rázni a védőmet. Elég sok gólt szereztem már ilyen helyzet után. A legszebb az egészben, hogy miután egyszer eljátszod ezt egy védővel, a következő szituációnál már eleve messzebb áll tőled, hogy ne tudd újra kibillenteni. Az egyéni trükközés

egy dolog, de mindig a közös akarat az, ami

érvényesül, és manapság ezt bizonyítja szinte az ország és a világ őszszes csapata. Amikor elkezdtem focizni, mindössze két csapat volt, amely látszólag meccs közben változtatta

a felállását, a brazil és a 99

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA holland. A hollandok alkalmanként

átálltak a söprögetős rendszerre,

míg a brazilok a szélső védőkkel szerettek variál ni. Ahogy a játékosok egyre inkább kényelmesebben

és gyorsabban

kezdtek mozogni a labdával, a szükség, hogy két csatár legyen a csapatban, szinte teljesen megszűnt, különösen a legmagasabb szinten. Az Interben Samuel Eto'o, a Barcelonában pedig David Villa is átalakult, hátrébb, a középpálya jobb, illetve baloldalán kaptak lehetőséget, aminek az lett az eredménye, hogyabeadások

a védőktől érkeztek,

(vagy a Barcelona esetében sehonnan) a szárny játék pedig ugyanúgy eltűnt, mint a lesre állítás. A mai modern játékban mindenki a spanyol válogatottat, de különösen a Barcelonát próbálja másolni; hatból öt középpályás a pálya bármely részén megállná a helyét. és a lehető leggyorsabban képesek kapcsolatba kerülni egymással. A szerelés, ami a labda visszaszerzését

jelenti, lassan átalakul egy gyors letámadássá,

ahol a hangsúly azon van, hogya lehető leggyorsabban, az ellenfél kapujához a lehető legközelebb szerezzék vissza a labdát. Hogy változnak az idők! A karrierem miket lehetett hallani a menedzserektől

kezdeti időszakában

ilyes-

a pálya szélén: "Hadd tud-

ja, hogy ott vagy mögötte! Nyerd meg a párharcot! Ne olyan durván! Ha nem biztos, inkább rúgd ki!" Sok idő telt el azóta, de ha valaki bejöhetne az öltözőnkbe, ilyesmiket hallana: "Tartsd a labdát! Biztos passzok kellenek! Ne menj a földre, ha nem muszáj!" A játék mai sebessége mellett, ha valaki földre kerül, az azt jelenti, hogy ideiglenesen kiszáll a történésekből,

aminek a védekezés láthatja a kárát, és

állhatunk fel megint a középkezdéshez. Az egyik legnagyobb probléma a játékvezetők szinte lehetetlen

megállapítani,

vagy a szabálytalanságra 100

hogya

számára az, hogy

szándék a labdaszerzésre

irányult. Ez mindenkit, köztük a játékoso-

TAKTIKA kat is kellemetlen helyzetbe hozza, mert egyikük büntetése a másik előnyét szolgálja. Az azonnali megoldások végesek, de véleményem szerint az egyetlen megoldás az lehet, hogy ösztönöz zük a következő generácíót,

hogy ne erőltesse a hagyományos

szerelési kísérlete-

ket, és dolgozzanak keményen a játékhoz szükséges egyéb képességeken. Szégyen mindenkire nézve, köztük rám is, hogy élvezettel megyünk bele egy olyan szerelési kísérletbe, aminek a végén egyáltalán nem biztos, hogya labdát érjük majd el. A Premier

League egyik legsikeresebb

elég kemény magyarázatot képes az angol válogatott

adott arra, hogy szerinte komoly eredményt

lom, hogyabecsúszás

igazi minőséget

nyol. - A Liverpoolnál

olvasgattam

egyik ifjúsági játékossal

import ja, Xabi Alonso

készítettek

hogy kor, hősök, erősségek

elérni. "Nem gondo-

jelentene

- mondta a spa-

a prograrnfüzetet, riportot.

amiben az

Ilyeneket kérdeztek,

stb. Azt válaszolta,

hogya

szerelés. Nem fér a fejembe, hogya képzési rendszerben het a szerelést, a becsúszást tanulni, tanítani

egy komoly erősségnek

kell, a játék meghatározó

lehet ez egy játékfelfogás?

miért nem

lövés és a hogy le-

tanítani,

amit

elemévé válhat. Hogy

Nem értem a futball ilyen szempontú

felfogását. A becsúszó szerelés egy (végső) megoldás. szükség lehet rá, de nem kell a csúcsra járatni." Végül elmondta, hogy szerinte mi lesz az angol játékosok következő generációjának

legnagyobb problémája. "Nagyon nehéz ezen vál-

toztatní, mert ez az angol futballkultúra rán minden komoly szerelésnél

gyökere." A meccseink so-

felhördül a tömeg, és akkor is ko-

moly tapsot kapunk, ha közünk nincs a labdához. Néhány játékos így fogadtat ja el magát, és ez alapján ítélik meg őket, attól függetlenül, hogy jól vagy rosszul játszottak a meccsen. 101

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA Egy alkalommal

becsúszva

próbáltam

megszerezni

a labdát

Dimitar Berbatovtól, és őszintén úgy gondoltam, hogy elérhetem a labdát, végül csak szánalmas tekinteteket te szomorúnak

kaptam a bolgártól. Szin-

tűnt, amiért ehhez kellett folyamodnom, vagy azért,

mert nem voltam olyan jó, mint ő, vagy azért, mert nem kaptam megfelelő képzést. Azt hiszem, mindkettő. Az előző idényben Mancini piros lapot reklamált a liverpooli Martin Skrtelnek, majd később Wayne Rooneynak is. A Ligakupa elődöntője után adott interjújában úttal Glen Johnsonnak, használatával

újra az elmaradt pirosat reklamálta, ez-

majd Steven Gerrard vádolta kettős mérce

az olasz szakembert.

Nem szeretek olyat látni, hogy

egy menedzser vagy egy játékos pirosat reklamál, de egyszer én is elkövettem ezt a bűnt. Egyszer pirosat reklamáltam

a játékvezetőnél

John Terrynek, de csak sárgát kapott, én pedig szidalmakat, főleg a játékvezetőtől.

Elismerem, hogy elég olcsó trükk, amivel a játékos is

rossz fényben tűnteti fel magát. Igaz, azt tudom, hogy sokkal jobban érzem magam egy győztes, mint egy vesztes meccs után. Mindenki olyan csapatban csak a legszerencsésebb

akar játszani, amely passzol hozzá, de

játékosok vannak olyan helyzetben, hogy

van választási lehetőségük. Amikor a játékos nekikezd a pályafutásának, örül, ha játszhat, de idővel kicsit kényesebb é válik, megvan az elképzelése, hogy mit vár a játéktól. Amikor egy elégedetlen játékos távozik a klubtól, gyakran lehet azt hallani, hogya rendszeres játéklehetőség érdekében távozik. Ez néhány esetben biztos igaz, de sok esetben az ügy hátterében taktikáját.

az áll, hogy ki nem állhatja a menedzser

Ennek áttételes hatása is lehet, ugyanis ezek a játékosok

mindezt elmeséli k a focista barátaiknak,

a hír terjed, sokan pedig

emiatt nem akarnak majd a csapathoz igazolni. 102

6. FEJEZET

A CSOCSDN

---------------------

Állandóan

azt kérik tőlem, hogy nevezzem

kost, aki ellen valaha is futballoztam. szolni. Játszottam

Nehéz a kérdésre

egy pályán Rooneyval,

Alonsóval.

Van Persie-vel, hányat említsek.

Drogbával

Többüknek

Henryval,

jól vála-

Ronaldóval,

és Bale-lel, csak hogy né-

még a meze is ott pihen a moso ga-

tóm alatt egy nagy IKEA-s szatyorban het, hogy tiszteletlenség,

meg a legjobb játé-

de a tárolás

(erről majd később). nem a modern

Le-

házak leg-

nagyobb erőssége. Egyikük sem kápráztatott túlzottan

a labdára

el különösebben

koncentráltam

ahelyett,

tam volna. De amikor először láttam megértettem

a futball lényegér, szinten maradjon.

magát az ember ahhoz, hogy akivel az elmúlt tíz évben

venni.

A labdát hajkurásztam. hogya

addig tartják

fontos, hogya

Azért is érdekes ez, mert csupán egy bemelegítésnél

tudtam őt szemügyre vártam,

Paul Scholest, ténylegesen

Nem véletlen, hogy Xavi állítása

szerint Seholes a legjobb középpályás, találkozott.

mert

hogy őket csodáI-

és hogy mennyire

pályán kívül is kontroll alatt tartsa teljesítménye

soha, talán

ami végül kiment a lelátóra, és amíg arra

szurkolók

maguknál

tegyék a dolgukat,

nevezetesen,

hogy

a labdát, ameddig csak lehet, majd indo-

kolatlan erővel hozzávágják

a játékoshoz,

addig megfigyelhettem, 105

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA hogyan passzolgat

oda-vissza az egyik csapattársával.

labdám is visszaérkezett. tani szeretnék,

Jeleztem csapattársamnak,

és amint a gyakorlataimat

gi leghibátlanabb

passzolgatásának

két lábbal. Egyszerűen

Végül az én hogy nyúj-

végeztem, életem addi-

lehettem a szemtanúja.

tökéletesen

Mind-

csinálták.

A minőség mellett a Premier League-ben az a legszembetűnőbb, hogy nincs hova elrejtőzni. a kamerák

Sem a szurkolók,

elől. De mielőtt bárki is a csúcson töltött szép napo-

kat élvezné, érdemes visszatekintenie, tásom kezdetén játékomat.

alacsonyabb

Akkoriban

nélküli edzőmeccseken hogya Shrewsbury nyomást

honnan is indult. Pályafu-

bajnokságokban

ez egyáltalán

olyan szinten szerepelhetek,

húszcentis

sem a vezetők, sem

tökéletesítettem

nem zavart,

örültem,

a

hogy

ami már jelent is valamit, és nem tét

csiszolódom.

Nem különösebben

zavart,

Town pályája, a Gay Meadow előtte egy héttel

víz alatt állt, vagy hogya lincolni Sincil Bank azt a bekeltette,

mintha a tengerparton

játszanánk.

Számomra

ez már az élvonalat jelentette. Azok az alacsonyabb mier League-klubbal

osztálybeli méretik

is félnek. Én a Liverpool

csapatok,

meg magukat,

ellen éreztem

zal, hogy az "Ez itt az Anfield"-felirat hogya

játékoskijárón

transzparenseket

áthaladva

láttam.

amelyek egy Pregyakran

túlzottan

ezt először, kezdve azfogadott,

egészen addig,

a .You'll Never Walk Alone"-

Ebben a pillanatban

suhant át rajtam,

hogya futball így tökéletes, ahogy van. Tartózkodtam amelyeken

attól, hogy fotókat küldözgessek

a kezemmel

érintem

a híres szlogent, vagy a kemény

magot nézem, amint a kezdőrúgás tett sálaikat. Két dolgot megtanultam 106

a barátaimnak,

előtt fejük fölé tartják kifeszíabból, hogy illusztris ellen-

A CSÚCSON felek ellen játszhattam:

csak akkor nézz ki a játékoskijárón,

mersz valakit, illetve egy másodpercig

ha is-

se lehessen észrevenni

tad, hogy nem vagy odavaló, még akkor se, ha egyébként évekkel jár előbb a házigazda

rajfény-

ahhoz képest, amihez hozzá vagy

szokva. A ranglétra

tetején és alján álló klubok közti kontraszt

mas. Az alsóbb osztálybeli ha mindennap

elkértem

klubomnál

a szertáros

tőle a felszerelésern.

meg volt sértve,

mert ő mosta saját

kezűleg, az egy szem fiziológus mindent ultrahanggal csak ez az egy eszköze volt, az edzőpálya legtöbb klubomnál.

amelyekben

kevesebb öt edzőpálya.

grundhoz

azóta játszottam,

ros, fiziológus, masszőr és fitneszedző

hatal-

dolgozott,

kezelt, mert hasonlított.

A

számos szertámindenhol

leg-

főállású szakács és parkoló volt. Mindezt

inkább azt demonstrálja,

mit engedhet

meg magának

manapság

egy klub, nem pedig azt, mire is van valójában szükség. Pedig a futballban szerettem kozások,

a kevesebb néha határozottan

az olyan meccseket.

ahol alacsonyabbak

több. Nagyon voltak a vára-

és senki sem tudta - mert nem is érdekelt senkit -, ki va-

gyok. Nagyfokú szabadságot sem fog visszatérni.

éreztem akkoriban,

Növekedett

az önbizalmarn,

és ez már sohamert mindenki

tudta, hogy egy fiatal srác követhet el hibákat, hiszen azokból tanul. Évekkel később a legkisebb

hiba, egy rosszul adott passz is

nagy zűröket okozott. Ez hatalmas próbál lehetetlenül

tökéletes

nyomás alá helyezi a játékost,

lenni, és ez az én esetemben

fruszt-

rációt okozott. Nagyon boldog lennék, ha a kezdeti idők ártatlansága a mai játékomban Minél magasabb valóbb,

hogya

is mérvadó lehetne.

szintre tekintünk

labdarúgók

számára

a futballban,

annál nyilván-

ez jelenti a megélhetést,

az 107

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

anyagi biztonságot. Egy hosszúra nyúló sérülés eldöntheti az új szerződés vagy új szakma kérdését. Az egyik klubomnál a csapatkapitány azzal a címszóval

fellebbezett kéthetes eltiltása ellen,

hogy nem tudja fizetni a jelzálogot abban a hónapban. Ha jól emlékszem, végül három napra enyhítették, egy nap minden olyan alkalomért, amikor a menedzser úgy érezte, hogya tiltás ellenére is éjjel szórakozott, és meglátszott másnapi teljesítményén. Ugyanez a játékos egyszer tanácsot adott nekem, hogyan tárgyaljak a szerződésemről. A saját módszerével állt elő, ami az ő esetében működött. "Ne kérj túl sokat minden egyes alkalommal, mert ha új menedzser érkezik, le fog szedni a listájáról. Fokozatosan menj feljebb, de sohase kérj annyit, hogy azt gondolja, többet keresel, mint amennyit valójában érsz. Ha így teszel, örökre a klub nál maradhatsz, és mindig játszani fogsz." Rendben, azt nem mondta, hogy fokozatosan, de a lényege ez volt. Számomra ez maga volt az őrület. Fiatal koromtól kezdve annyi pénzt akartam

keresni, amennyit csak lehet, mert úgy

véltem, ha rengeteget

keresek, az azt jelenti, hogya Premier

League-ben játszom. Ez a játékos pedig elégedett volt a klubjával, a gyerekei a közeli iskolába jártak, a feleségének is jó állása volt. Ha váltogatja a klubjait, lehet, hogy többe fáj neki a költözés miatt. Mégis, az ilyesfajta tanács egy fiatal, nagy lehetőségek előtt álló játékos számára nem éppen tetszetős, bár értettem, mire gondol. A Premier League-ben nincsenek ilyen megfontolások. Akár egy vagyont is kereshetsz anélkül, hogy játszanál, csak hogy zálog gyanánt benne maradj a könyvelésben, és nehogy ingyen odébbállj. És itt érkeztünk el egy különös játékostípushoz: ahhoz, aki 108

A CSOCSDN

rendszeresen váltogatja klubjait. Hatalmas üzleti lehetőség rejlik abban, hogy valaki a Premier League-en belül váltson. Így működik: ha egy futballista nem jelzi hivatalosan a klubjánál, hogy távozna, őt illeti meg a szerződése maradványösszege (ezt lenullázzák, ha kéri az eligazolását). A trükk abban áll, hogy szerezned kell egy hiperaktív ügynököt és egy remek PR-ost, aki gondoskodik róla, hogy ott légy az emberek fejében, például tévé s szerepléseket szervez, interjúkat hoz össze. Nézzük az én esetemet: ott akartam hagyni egy klubomat, mert nem léptem pályára. Emiatt csökkent az értékem, a klub pedig kétségbeesetten vette észre, hogy egy vagyontárgya amortizálódik. A fizetés em 1.4 millió font volt évente, és még tizenkét hónap volt hátra a szerződésemből. Tárgyalni kezdtünk, és elmondtam nekik, mennyire jól éreztem magam náluk, és mennyire nem szeretnék lelépni. Végül több mint 500 ezer fontos lelépés i díjban egyeztünk meg, amit az év során négy részletben kellett megkapnom. Ez ma hatalmas összegnek tűnhet - mert az is -, de a klub megúszta, hogy az összeg dupláját kelljen kifizetnie, és övék lett az igazolási díj is egy olyan játékos esetében, aki sohasem lépett volna már náluk pályára. Jó üzletet kötöttek. Én pedig hivatkozhattam az új klubomnál a korábbi fizetésemre. A régi helyemen nagyjából harmincezer fontot kerestem egy hét alatt, ezért az új is igyekezett ezt az összeget megadni, ez sikerült is neki. És normális esetben a játékos számíthat még az igazolási összeg tíz százalékára is. Az én életemben ez volt az egyetlen eset, amikor ilyen történt velem, mert szeretek egy helyen maradni, amíg csak lehet, de hatalmas üzleti lehetőség rejlik ebben a módszerben. 109

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

Képzeljük csak el, ha valaki ezt minden idényben eljátssza. Fel lehet persze hozni azokat is, akik a top négy csapat valamelyikében szerepelnek, és heti 70 ezer fontot visznek haza. De nézzük meg azokat is, akik állandóan váltogatták klubjaikat és igazolási díjuk összegét: Robbie Keane kitűnik, akárcsak Nicolas Anelka vagy Craig Bellamy. Akárhányszor igazoltak is, mindig megkapták a szerződésben foglalt pénzük bizonyos hányadát, továbbá a hatalmas igazolás i díjat, és busás alapfizetés várt rájuk. Mindez az alsóbb osztályokban is így lehet, ahol pedig a menedzserek jobban rajta tartják a szemüket az anyagiakon. Kering egy nagyon jól ismert történet egy menedzserről, aki egyszer szeretett volna megszabadulni a csapatkapitányától.

Behívatta magához az irodába,

és kerek perec megkérdezte, mennyibe kerülne, ha kifizetné. Ajátékos azt válaszolta, hogy huszonötezer. A menedzser benyúlt a fiókjába, és egy pontosan ekkora összegű esekket adott át neki. Ő mesélte el nekem a történetet, és elmondta, mivel fogalma sem

volt, mennyit érhet a játékos, előre kitöltött mindenféle összegeket tíz- és ötvenezer font között. Egy valamiben volt csak biztos: a játékos aznap távozik a klub tól. A legmagasabb szinten rendkívül fontossá válnak a bónuszok is. Meg sem tudom számolni, hány olyan horrorisztikus

történe-

tet hallottam, hogy egy csapat a legmesszebb eljutott, akár valamelyik európai kupában is, és nem egyeztek meg előtte semmiféle jutalom ról a klubbal. Viszont az is igaz, hogy erről harminc emberrel megállapodni maga a rémálom, és ez az a pont, ahol nem irigylem acsapatkapitányt.

Egyszerűen nem értem, miért

nem állnak össze, és fogadnak fel egy rámenős ügynököt vagy ügyvédet. 110

A CSOCSDN

Hogy egy példát említsek a jutalmak témakörében, előbányásztam az egyik legkorábbi Premier League-idényem szerződését. Ennél a klubnál pontonkért kaptuk a bónuszt, ami függött az aktuális eredményünktől is. Íme: Első-harmadik Negyedik-hatodik

hely: 2500 font pontonként hely: 1500 font pontonként

Hetedik-tizenkettedik Tizenharmadik-huszadik

hely: 1000 font pontonként hely: Ofont

Azért is járt jutalom, ha bizonyos helyen végeztünk a bajnokságban. Itt viszont az számított, hogy hány meccsen léptünk pályára. A tabella minden helyezése ért valamilyen összeget, ez általában hatjegyű számmal növekedett, ahogy egyet léptünk felfelé. Ehhez még adjuk hozzá, hogy milliós bevételek származtak a tévés jogdíjakból is az egyik évben, és egyből érthető, miért próbáltuk ezek egy részét kikönyörögni magunknak. Az egész összeg úgy kétmillió körül lehetett, amiből én 50-70 ezer fontot vittem haza. A kupaszereplésért szerény jutalom járt, a klub általában a tartalékcsapatot küldte pályára, mert sokkal jobban érdekelte a Premier League. Egy Carling-kupa-mérkőzés például 25 ezer fontot ért, ezt osztották szét a srácok, az FA-kupa valamivel jobb volt, ott százezret dobhattak szét. A topkluboknál egy játékos kap ennyit. Játszottam olyan csapatnál is, ahol a szurkolók száma alapján járt a bónusz: tizenkétezer és húszezer között 500, húszezer felett 1000 font. Ez azért volt így, mert a klub pontosan tudta, hogy senki sem fog kijönni egy kupameccsre. A helyzet az, hogy minden 111

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

a tárgyalásoktól függ. Volt, hogy azért járt a jutalom, ha két egymást követő meccsen játszottam. Így ösztönöztek arra, hogy ne sérüljek meg. Aztán kaptam pénzt a rúgott gólokért és bizonyos számú győzelemért is. De még azért is, ha meghívtak a válogatottba. Kaptam vaskos összeget tíz lejátszott mérkőzésért, és egyáltalán, jutalmat jutalom hátán. De mindez néha a visszájára is fordulhat. Nagyon jó érzés bónuszt kapni, de ha kiesel a menedzser kegyeiből, és egy ilyesfajta, ösztönző elemekkel tarkított szerződésed van, könnyen kiderülhet, az volt a legrosszabb döntésed, amikor aláírtad. Számos olyan játékos sal találkoztam már, aki ha elért egy bizonyos meccsszámot, nem kapott több lehetőséget, mert vagy a korábbi klubjának kellett volna fizetni, vagy volt egy olyan záradék a megállapodásban, hogy emiatt emelni kell a fizetését, esetleg meg kellett volna hosszabbítani akontraktusát. Seth Johnson ilyen helyzetben találta magát a Leedsnél, ahol ötvenkilenc meccs után nem engedték tovább játszani, mert egy további mérkőzés miatt 250 ezer font illette volna meg korábbi klubját, a Derby Countyt. Ilyen ma is lehetséges. Tudom, ez nem hangzik túl jól. Amúgy egy ilyen labdarúgó még így is szép summát keres. De nem ez a lényeg. Borzasztóan nyomasztó, ha egy egészséges futballista mindenáron játszani szeretne, de nem teheti, mert a szerződése egy záradéka, amibe a klub boldogan egyezett bele annak idején, ettől megfosztja. Olyan, mintha bekötnék a szemed, miközben két szupermodell rángat ja le egymásról a ruhát az orrod előtt. Amikor az egyik Premier League-csapatom

el akart adni, ki

kellett, hogy fizessen tíz százalékot az előző klubomnak. Ez 112

A CSOCSDN gyakori. játékos

A korábbi sokra

klubnak

viszi, behívják

száz meccsen lép pályára százezer

nagy szerepe

a válogatottba,

új csapatában.

fontot remélhetett,

ben voltak a pénznek,

lehet abban, ha egy vagy több mint

A korábbi klubom több

ha az újabb elad, és mivel szűké-

tudtam,

hogy nagyon

örült volna, ha az

üzletet nyélbe üti k. "Volna", mert az aktuális

klub om megkereste

a régit, és azt

mondta, ha nem enged el SO ezer fontot, akkor nem adnak el, és egy fillért sem látnak. Az egykori klub nem sokat tehetett. dett. De mielőtt nagyon megsajnálnánk. működik.

Valaki ebből a kisebb

ló tárgyalásokat mondták

ez minden irányban

klubból

már folytatott

így

hason-

nála kisebb klubbal is. Ezekben a napokban

nekem, hogya

és megkértek,

Enge-

korábbi munkaadóm

el-

nem kíván fizetni,

hogy beszéljek velük.

Ez nem túl szép, viszont nagyon okos gondolat volt az aktuális klub omtól. Ha felemeltem

volna a telefont, elveszítettem

na a lelépési pénzem, mert ezzel elismertem készülök. Abban a pillanatban

lemondtam

vol-

volna, hogy távozni volna minden marad-

ványösszegről. Ennek a láncolatnak ügyletei,

a tetején a Premier League áll: saját tévés

irányítótestülete

és szabályai vannak. Ők fütyülik a dal-

lamot, amire a brit futball maradék része táncol. Aki kap egy szeletet a tortából, az sohasem fog panaszkodni. Ami a pénzen kívül szembetűnő sen a topkluboknál.

hogy a játékosok

olyan, mint a cirkálósúlyú keményebbnek

a Premier League-ben,

tűnnek,

többségének

ökölvívóké. Jó kötésűek. az összecsapásokat

különö-

testfelépítése a becsúszások

nem egyszerű

meg-

nyerni. (Antonio Valencia egyszer úgy blokkolt engem, hogy es113

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA küszöm, olyan volt, mintha elütött volna egy autó. Ennyire emlékszem, azt hiszem, szurkolók segítettek Még ha egy játékos megváltozik, futballista

le a pályáról, majd vissza.)

nem is annyira

ha kezdetét

gyors, a helyzet egészen

veszi az "ötméteres

őrület".

Minden

felügyel egy olyan öt méter sugarú kört, ahol ő az úr,

ahol olyan gyorsan fut, ahogy csak tud, nyírja a labdát birtokló játékost,

és próbálja visszaszerezni

a labdát. A következő

játékos

ugyanígy tesz, és ez addig megy, amíg újra nem lesz övék a labda. Különböző csapatoknál

mások a megoldások.

ra elöl teszi mindezt, amennyire jához közel szerezze

A Barcelona annyi-

csak lehet, hogy az ellenfél kapu-

vissza a labdát. A Stoke City viszont akkor

kezdi el ezt a játékot, amikor az ellenfél átlépte a felezővonalat. Az alacsonyabb meg lehet tartani

osztályokban

ezen ötméteres

a labdát, de az élvonalban

szol ni és továbbfutni,

körön belül is

szerencsésebb

ha az ember egyszerű

pasz-

földi halandó. Ez is

mutatja, milyen kivételes játékos Xavi, Messi, Iniesta és Ronaldo: ezzel a módszerrel

szaladnak

keresztül

világklasszis

játékosok

során. Ez több mint lenyűgöző. Az élvonalban osztályokban, réseknek,

nem olyan nagy az iram, mint az alacsonyabb

viszont ott nagyobb a szerepük

mint az állandó nyomásnak.

bered előtt megszerzed bármeddig

a hátvédekkel

da a védekező gyorsan

labda olyan gyorsan Az a sebesség, en elképesztő. 114

és a szélekkel.

passzolgathatsz

Amint azonban

kerül, elszabadul

minden, hogy gyakran

kitö-

Ha még a hátsó négy em-

a labdát, kényelmesen

csapat térfelére

történik

a szórványos

a lab-

a pokol. Olyan

hiába állsz jó helyen, a

érkezik, hogy nem tudsz vele mit kezdeni.

amivel például Ronaldo kezeli a labdát, egyszerű-

A CSOCSON A Premier

League védőire az egyérintős

gyobb veszélyt a tizenhatos olyan helyre manőverezd Szerencsére

környékén.

Esélyed sincs arra, hogy

magad, ahol kezelni tudnád a helyzetet.

ezt nagyon nehéz kivitelezni,

tosságot és sebességet

játék jelenti a legna-

mert elképesztő

igényel, és nem egyszerű

kombináció.

Vannak viszont szegmens ei is a Premier League-nek, fel kell zárkóznia.

Az öltözők például gyakran

pon-

ahol még

lepusztultak.

Ér-

dekes viszont, hogy a hazai csapatok öltözői számos olyan luxuselemmel

felszereltek.

amelyek

kellemesebbé

Ugyanez viszont nem mondható Számos öltöző, olyanok,

teszik

az életet.

el avendégekéről.

mint a White

Traffordé vagy az Anfieldé, mit sem változott

Hart Lane-é,

az elmúlt évtizedek

során, és amikor magam is játékos voltam, a vandalizmus is felfedeztem

bennük. Minél több csapatban

az Old nyomait

megfordulsz-annál

több ilyen sztorit fogsz hallani, hogy: "Látod, hol voltak eredetileg azok a csempék? A kapusunk

oda verte be mérgében

fejét tavaly, amikor kikaptunk." mondó ragasztónyomok

Aztán ott éktelenkednek

a négyzet

alakban

kikaptunk."

szétverte,

a sokat

elszíneződött

egykor tükrök voltak a mosdók felett, amelyeknek ma sincs. "Igen, a menedzser

többször is a

ma már nyo-

amikor az utolsó percben

Lehet, hogy mindez passzol a játék intenzitásához.

azért mégiscsak

vandalizmus.

falon:

de

Nem mintha én magam szent vol-

nék. Ha valaki ellátogat a Fratton Park öltözőjébe, hatalmas

hor-

padást talál majd az egyik zuhanyzó oldalán. Néha mindenki elveszítheti a fejét. Sohasem érdekelt

különösebben,

tem át (és melegítettem hogy melléképületekben

hol öltözöm. Gyakran

öltöz-

be) a buszon. ha késésben voltunk, és volt, húztuk

magunkra

a mezt. Az is meg115

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

esett, hogya közönség szeme láttára vedlettem át, mert az öltözőnk teteje beszakadt a rajta felgyülemlett víz súlyától. Mindez engem cseppet sem érdekelt. Nagyon sok stadion sokkal jobban mutat a tévében, mint a valóságban. Számos szemkápráztató

építészeti megoldással lehet

elfedni a valóságot. Több olyan stadion is van, például a Leeds Unitedé, amelyik a szó szoros értelmében esik szét. És ez igaz a pályákra is: amelyik kimondottan tetszetős a televízión keresztül, gyakran teljesen más a valóságban. Amikor először játszottam a St. James Parkban (Newcastle-ben, nem Exeterben), nem hittem el, hogy igazi az a lejtő, ami a pálya egyik sarkában fogadott. Ugyanez volt a helyzet a Nottingam Forest City Groundján. Nem érdekelt. Semmi jelentősége nincs. Néha megnyugtató is látni, hogy nem minden tökéletes. Viszont arra nem lehet felkészülni, hogy 40, SO, 60, 70 ezer néző egyszerre vadul meg egy góltól. Nem sok olyan hely van, ahol az érzelmeknek ezt a fajta pozitív kitörését érezni tudja az ember. Pont ezt szeretem a fociban: rövidke pillanatra emberek tízezrei érzik magukat a legboldogabbnak a világon. Ha pedig ebben nekem is részem lehet, akkor minden okom megvan rá, hogy két méterrel a föld felett járva jöjjek le a pályáról. Még most is, amikor ezeket, írom libabőrös vagyok, hiszen pontosan tudom, miről van szó. Néha az adrenaliné a főszerep. Aztán hogy mit vált ki belőled, az már attól függ, milyen ember vagy: szerepe lehet egy rossz becsúszásban, az ellenfél zaklatásában vagy abban, hogy túl sokat engedsz meg magadnak a játékvezetővel szemben. Még egy olyan nagy játékosnak is, mint Scholes, évente van egy sokkoló becs ú116

A CSOCSDN

szása, majd újra ő lesz a csendes szürke eminenciás, akire mindig oda kell figyelni. Ezen a szinten a futball már annyira gyors, hogy nehéz mindennel lépést tartani, ami a pályán történik. A játékvezetők itt már hálásak is egy kis segítségért. Volt olyan mérkőzésem, ahol a küzdelmem a rám állított ellenféllel üvöltözéssel indult, majd jött néhány csontroppantó becsúszás, aztán néhány jól elhelyezett könyökös, majd a mindent átható bosszú, csipkedés és hajhúzás formájában (ez tényleg így volt). A harmadik alkalommal, amikor a bíró ránk szólt, a következőt mondta: "Nézzétek, ha már egyikőtök sem hajlandó tiszta fejjel gondolkodni, legalább csináljátok úgy, hogy ne vegyem észre!". Nem mondhatom, hogy nem volt igaza. Vannak olyan alkalmak is, amikor viszont a játékvezetők túl sokat segítenek. A Chelsea meccsein Terrynek is van egy sípja, legalábbis akkora hatással bír a döntésekre. Sok mindent elnéznek neki a pályán. Egy labdát vártam a tizenhatosnál, amikor gyilkos módon belém könyökölt úgy, hogy azért le kellett volna küldeni, de olyan ügyesen tette a játékvezető vállára a kezét, hogy ez nem történt meg. Ugyanezen a meccsen később kicsit sunyin belerúgtam hátulról egy akkorát, amekkorát csak bírtam, össze is rogyott, és ott hempergett. Le is ment, hogy kezeljék a sérülését, de én végig úgy éreztem, hogy ez az egész nem szól másról, csak hogy felhívja a figyelmet arra, hogya játékvezető rosszul döntött, és hogy ez a hiba velem volt kapcsolatos. Amikor visszajött a pályára, valamit kiabált felém (bárcsak emlékeznék rá), de én rezzenéstelen arccal néztem vissza rá, és azt mondtam neki: "Gyere csak még egyszer ilyen közel hozzám, kapod a következőt!". A második 117

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA félidőben már csak egy olyan alkalom volt, hogya labda épp mellénk érkezett,

de egyikünk

sem ugrott rá olyan hevesen, mint ko-

rábban. Gondolom, erre most mindenki azt mondja, hogy jó nagy köcsögök voltunk. Őszintén szólva, ez mindig, minden szinten így megy. A mérkőzések után odamegyek

kezet fogni az ellenfelemmel.

ra azért, mert úriember

vagyok, hanem mert kívánesi

gyan reagál. Ha nem fogadja el a kézfogásomat. tással volt rá a küzdelrnünk, találkozunk,

nem is annyivagyok, ho-

tudom, olyan ha-

hogya következő meccset, amin majd

ez akár el is döntheti.

Eddig sokan utasították

már

vissza a kézfogásomat. Ezen a szinten

hatalmas

erőfeszítéseket

megnyerje

a meccs et. Számomra

egy frissen

feljutott

csapatot,

ugyanakkora

mint bármelyik

kit verünk is, az újabb győzelem a Premier erőfeszítésünk reséget.

eredménye.

Gyakran mondják,

tesz mindenki,

hogy

öröm megverni élvonalbelit.

League-ben,

Bár-

és közös

Ezért annyira nehéz elviselni egy vejó formában

levő csapat sen-

kitől sem fél, ezért van az, hogy egy Fulham

elleni hazai, egy

Wigan elleni idegenbeli zésre kapásból

vagy egy Aston Villa elleni hazai mérkő-

kilenc ponttal

még hozzá sem értünk meccses győzelem nehéznek

hogya

számolunk,

a labdához.

nélküli sorozat

Viszont egy hét- vagy nyolcután a találkozók

kapunk ki, amelyik a tabella alján áll, azt kü-

lönösen nehéz feldolgozni, mert a következő egy olyan csapat ellen következik,

ző ellenfélnél. Nem túl jó, ha pánik uralkodik Három vereség sorozatban, 118

elkezdenek

tűnni.

Ha olyan csapattól esetben

már akkor is, amikor

meccsünk a legtöbb amelyik jobb az előegy klub háza táján.

és már is mindenki

nyomás alatt van.

A CSÚCSON Ezért mondom gyakran,

hogy magas szinten sokat levon a játék

élvezetéből a nagy elvárás. Ha kiesik a csapatod, téked fog csökkeni, de a barátaid Hazudnék,

is elveszítik az állásukat.

ha azt mondanám,

hogy nem szeretem

magam az esti összefoglalókban. gólt is szereztem,

nemcsak a te érmegnézni

Különösen akkor érdekes ez, ha

mert ilyenkor minden olyat láthatok, ami egyéb-

ként a meccsen kimaradt nak, a menedzser

az életemből:

felemelt kézzel pattan

a szurkolók

megvadul-

fel a padról. a játékos-

társak boldogan ölelgetik egymást, az ellenfél arcára kiül a letargia (ez utóbbitkülönösen

szeretem).

Tudom, furcsán

hangozhat,

hogy újra meg kell néznem a meccset ahhoz, hogy lássam a szurkolók örömét, de a helyszínen nyolc csapattárs,

pillanatok

alatt rajtam csüng hét-

húznak és vonnak, ráncigálnak,

úgyhogy ilyen-

kor csak a cipőket és a gyepet látom. Mire lehetőségem emelni a fejem, és feltápászkodni,

a szurkolók

van fel-

már nem rám fi-

gyelnek, hanem az ellenfelet gyalázzák. Arra is rá kellett jönnöm viszont, hogy amit a Premier Leagueösszefoglalókban mindenképpen

mutatnak,

az nem a színtiszta

arra törekszik,

hogy legyen egy hős és egy bűn-

bak. E kettő bárki lehet: játékos, menedzser, valamelyik asszisztense. nak, a gyengébbeknek

A topcsapatoknak bűnbakjaik,

ni. Ezt nem nehéz ellenőrizni,

igazság, a narráció a játékvezető

általában

vagy

hőseik van-

mert ezt a legkönnyebb

elad-

nézzünk csak meg egy összefogla-

lót, ahol egy frissen feljutott klub sorra puskázza

el a lehetősége-

it a Chelsea ellen, és végül 2-0-ra kikap. A kommentár sévé fogja avatni Petr Cechet, az ellenfél csatáráról derülni, hogy ezen a szinten nem alkalmas

a meccs hőviszont ki fog

a játékra, és olyan fut-

ballisták ellen, mint Drogba, soha nem is lesz az. 119

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA Szerepeltem

egyszer

egy újonnan

egy gyenge meccsünk,

felkerülő

csapatban,

amit el is veszítettünk.

tünk volt: az egyik egy szabadrúgás

és volt

Két nagy helyze-

utáni fejes, amit a kapus fo-

gott, a másik egy emelés, ami a háló tetején landolt. Mindkettő les volt, az ellenfél jött szabadrúgással szont mindkét lehetőséget

utánuk. Az összefoglalóban

úgy tálalták, hogya csatárunk

dott élni velük. Pedig az első helyzet esetében latszott a játékvezető

nem tu-

tisztán

képen, hogya part jelző emeli a zászlót, a másodiknál

látszott a

pedig behal-

sípja, még mielőtt a csatár érintette

labdát. Ahogy emlékszem,

vi-

volna a

még a kapus is megállt, és a védelmét

dicsérte. Az ilyen dolgok nagyon tudnak dühíteni. Annak dicsősége, hogy valaki a Premier League-ben futballozik, a pályán kívül is érezhető

mindenhol.

Mindenki szeretne

kozni veled. Érdekes, hogy minél magasabbra és minél többet keresünk,

valamelyik ruháktól.

Manapság számolatlanul

a különböző

játékostársunknak

het az edzőpályán

egy arany Mcüonald's-kártyát,

fel, hogy naponta egyszer bármelyik

ben" ingyen ehettünk. lokat, a rágógumit,

sorakozó

jük a kocsit nevetséges

ruhákat

kapjuk a sportita-

és testápoló

Harrods mózeskosaraktól

szereket. Ha és gyerek-

is sorban állnak, hogy tőlük lízingel-

összegért,

míg a mobilcégek,

gi szolgálatok,

az építkezési vállalkozók

a titkárságon,

hogy egyáltalán

elkeseredetten

odaállhassanak

a biztonsáküzdenek

a játékosok elé, és

ajánlatukat.

Az ár gyakran

elhanyagolható,

dok róluk két jó mondatot. 120

"étterem-

gyereke születik, mozdulni sem le-

Az autókereskedők

előadhassák

jutunk a játékban,

annál inkább kapunk mindent ingyen.

Amikor játszani kezdtem, kaptunk ami arra jogosított

barát-

elég az, ha a honlapjukon

A mobilszámlám

mon-

például kemény 20

A CSÚCSON font havonta,

pedig telefonálgatok

zem, és számolatlanul

szerte

írom az sms-eket.

kell tennem, hogy megengedem,

a világban, Mindehhez

köszönheti

gyok a szolgáltatásukkal."

csak annyit

hogyaweboldalukon

egy ilyesféle mondat: "Az X cég lelkiismeretes, ságos munkavállalóinak

interneteszerepeljen

elhivatott

és barát-

sikerét. Nagyon elégedett va-

Émelyítő, nem igaz? Az X cégnek amel-

lett, hogya focista neve már önmagában

üzletet jelent, az is hozza

a pénzt, hogya szám, amit a játékosoknak

adnak, szinte jobban a

lényegükké válik, mint a mezszámuk. Minél feljebb jut egy labdarúgó,

annál ízléstelenebbé

jelenség. Egy barátom, aki az angol válogatottban koriban, elmondta,

hogy David Beckhamet adhatnak

is szerepelt

megkörnyékezte

Dubaiban is építő cég, és egy villát ajánlottak dicsérő mondatot

válik ez a akegy

fel neki, ha egy őket

a szájába. Beckham beleegyezett,

csak azzal a feltétellel, ha minden egyes csapattársának hatszázezer

de

felaján-

lanak egyet anyagáron,

nagyjából

fontért. Ma ezek a

házak három-hétmillió

fontot érnek. Ha jól tudom, Trevor Sinclair

is egy ilyenben lakik. Jókor volt jó helyen. Szerencséje

volt.

Én nem vagyok ez a típus. Volt, hogy visszautasítottam lámpénzt, amikor olyan cipőt találtam nyelmes volt, pedig a gyártója javarészt

a Níke-é,

ami igazán ké-

nem akart szponzorál ni. Ez a piac

jobb, ha az átlagos olvasó ebbe nem is lát bele

igazán. Minden idényben végigjárják te kamionjukkal,

magamnak,

a raktérben

a klubokat

ott sorakoznak

ben a legújabb modellek. Leparkolnak

a legszebb feke-

mindenféle

közvetlenül

a készletet,

a legmenőbb

méret-

az utánpótlás-

pályák mellett, és amikor a gyerekek végeznek, egyszerűen tukmálják

a rek-

rájuk

ami nem nehéz, mert a fiatalok epekednek

cuccok iránt. Nagyon sokan aztán egész életükben 121

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA elköteleződnek

a márka mellett. Az adidas másképp

minden európai bajnokság

első hat csapatának

csinálja, ők

legjobb három já-

tékosát célozzák meg. Azt már csak sajnálhat ják, hogya Nike e téren is gyorsabb volt náluk. A hírnévnek

azonban van egy másik oldala is. Egy dolog, hogy

mi az, amit valóban akar egy játékos, és mi az, amit felajánlanak neki. Erre a legutóbbi Egy éjszakai bárban

karácsonyi

foglaltunk

összejövetelünkön

asztalt Chelsea-ben,

en ez volt az utolsó hely, ami számításba érdekel, amíg ott vannak Coronita, addig mindennek A bár előtt hatalmas ra, rettenetesen

a barátaim,

egyértelmű-

jött. Engem azonban nem jó zene szól, és van hűtött

tudok örülni.

tömeg gyűlt össze, és tekintettel

hideg volt. Az egyik játékostársam

kit, aki ott dolgozik, odament a főbejárathoz, van-e, de nem volt. Elmagyarázta, sőre szimpatikus

jöttem rá.

az évszakismert vala-

és megkérdezte,

benf

miről van szó, a biztonsági őr el-

volt, de mindig akad néhány túlfűtött

idióta, aki-

nek közbe kell szólnia. A londoni éjszakai szórakozóhelyek ge foglalkoztat egy olyan lányt, aki szívdöglesztően

többsé-

jól néz ki, a lába

a hónaljáig ér, és annyi a feladata, hogy maga elé tartson egy transzparenst. Akárhogy is néztük, erre a nőre egyik sem illett. Azt szajkózta, kötelezően

hogy van egy minimális

fogyasztási

el kell költeni. Amint a barátom

hogy asztalt foglaltunk te a pénzszagot. na érkeznünk, egy másikat, Ez háromszázat

egy futballklub

Elkezdte magyarázni,

limit, amit

elmagyarázta

neki,

nevében, rögtön megérezhogy korábban

kellett vol-

és már másé az asztal, de lehet, hogy kaphatunk viszont minimum jelentett

hétezer

fontot el kell költenünk.

fejenként, és bár nem szeretek nagyzol-

ni, de ez igazán nem vert volna minket földhöz. Azonban összebe122

A CSÚCSON szélés nélkül rávágtuk,

hogy ilyenbe nem megyünk

engedtek be, és ez volt életem legrosszabb

bele. Nem is

karácsonyi

bulija, de

büszke vagyok a srácokra. Nagyon sokat tanultam

az alsóbb osztályokban

komban. Az első és legfontosabb alábbis játékosként

az, hogy nem mennék vissza, leg-

nem, és ez mindvégig

tam abból is, hogy hallottam

motivált.

a megkeseredett

amint arról panaszkodtak,

hogy a játékban

ből semmi sem vándorolt

hozzájuk, miközben

ták, akik mertek nagyobbat kat csámcsogtam mégiscsak

Sokat tanul-

harmincasokat,

lapuló nagy pénzekazokat szidalmaz-

és szebbet álmodni. Lehet, hogy so-

azon, mennyire

játékos az első klubomnál

töltött idősza-

jó vagyok, de legalább az a két

megerősített

a tekintetben,

hogy azért

két lábbal a földön járok. Néha elgondolkozom,

vajon

mi lett belőlük, és azon, vajon mi lett belőlem.

123

7. FEJEZET A JATÉKDSÜGYNÖKÖK

---------------------

A játékosok annyira értékessé

váltak, hogy az elmúlt tíz évben né-

hány ügynökség

mélyen lement kutyába,

son egyet-egyet.

Wayne Rooney igazolása a Manchester

végül a bíróságot

is megjárta,

hogy magánál

mivel ügynökségek

tud hasUnitedba

küzdöttek

egy-

van, de azért elő-előfordul,

hogy

mással, hogy megszerezzék. A borítékok

kora leáldozóban

ilyen is előkerül. Nemrég az egyik klub elnökével vacsoráztam. mondta, hogya menedzsere

ötszáz font készpénzért

El-

is belemenne

ilyesmibe, nem azért, mert szüksége van rá, hanem mert megteheti. Hozzátette, tiszteletnek

hogy nem foglalkozik vele, mert sikeres, és nagy

örvend a klubnál.

Kár lenne tagadnom. hogy nagyon sok a cápa, és bizony zajlanak nem tisztességes

ügyletek

ez bármely más iparágban mi nem válik elfogadhatóvá.

is. Nem fogok azzal védekezni,

is így megy, mert ettől még az ilyesDe a főcímektől

és mendemondák-

tól függetlenül igaz, hogy vannak nagyon profi, szavahihető mény fickók a szakmában, során a játékosokból.

hogy

akik rengeteg

pénzt csináltak

és keaz évek

így belőlem is.

Igaz az is, hogyajátékosügynökök nyű célpontot jelentenek a futballőrült

sajtója nem a legjobb. Könymédia számára, amely meg

van győződve arról, hogya nép éhezik a negatív történetekre

ve127

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA lük kapcsolatban.

A problémát

ball azon területének

az jelenti, hogy az ügynökök a fut-

a részei, amelyet a média egyáltalán

ért meg, a műsorok pedig olyanoknak

nem

készülnek, akik még annyit

sem értenek az egészből, mint a média. Hatalmas

marhaságokat

ont magából

Dispatches

és a BBC Panorama

véleményét

tükrözik,

például

a Channel

4

círnű műsora, ezek olyan emberek

akik semmilyen

elhivatottsággal

nem visel-

tetnek a futball iránt, soha egyetlen labdába nem rúgtak bele, fogalmuk sincs arról, hogyan zajlik egy igazolás, és hogy mely csapatok szerepelnek

a Premier League-ben,

tást kaptak a szerkesztőtől A tényfeltáró volt például robbantottak

a FIFA vesztegetési Aztán

botránya,

Európa-bajnokság

tőt alaposan

ki kell vizsgálni,

molója jelentette

a futball

a 2018-as világbajnokszóló beszámo-

előtt. Természetesen de ezeket

össze, akiknek

mi közük sincs a futballhoz.

amit pont az előtt

a rasszizmusról

lók a 2012-es

órát töltöttek

már a futball nak. Ott

ki, hogy Anglia pályázott

állították

csak utasí-

a műsor elkészítésére.

média sok kárt okozott

ság megrendezésére.

kat olyanok

egyszerűen

a szegényes

szemmel

A mélypontot

riporto-

láthatóan

sem-

a Channel 4 beszá-

és a drog kapcsolatáról,

azzal, hogy feltárjanak

mindket-

valamit,

egy egész

ami nem, vagy

csak alig létezik. A játékosügynökökről tornán

készült dokumentumfilmek

kedvelt témát jelentenek.

Mindegyik

hangzik egy interjú egy .ügynökkel". mi is az ő munkája,

minden csa-

ilyen műsorban

el-

Nem mondják el pontosan,

ő az ügynök, és kész. Gyakran filmezik úgy,

hogy az arca ne látszódjon,

és a hangját is eltorzítják.

És miköz-

ben hallgatom az ilyeneket, felsejlik, hogy az ürge úgy tíz éve már 128

A JATÉKOSUGYNDKDK valószínűleg

nincs benne a futball világában,

és fogalma sincs, mi

zajlik az élvonalban. Az egyetlen

módja annak, hogy hiteles bepillantást

nyerjünk

ebbe a világba, az, ha olyan ügynök írásait olvassuk, aki azt kívülről-belülről

ismeri. Nos, ahelyett, hogyelőásnék

még az előtt volt aktív, hogya inkább megkerestem telt ügynőkőt, válaszolja

valakit, aki talán

Premier League megalakult

az egyik legbefolyásosabb

aki a világfutballlegnagyobb

meg a Twitter-oldalam

volna,

és leginkább tisz-

üzleteit kötötte, hogy

követőinek

kérdéseit.

A neve

nem derülhet ki. @Wdtarrant: "Hogyan választanak

maguknak

ügynököt a focisták?

Véletlenszerűen? Vagy esetleg tippet követnek?" Ügynök: "Az összes ügyfelem

ajánlás alapján érkezett

hozzám,

de a magányos

cégnél dolgozó ügynökök

nagyon

gyakran

vagy nagyobb

csak találomra

ra egy ajánlatom«, rencsések.

felhívnak

Akik most kezdik a szakmát,

mert ismertek

dett megtáltosodni, akadémiákon

valakit ezzel: »Volna számod-

egy játékost,

vagyegyszerűen

nevelkedő

azok vagy sze-

aki egyszer

csak elkez-

csak megkörnyékezik

az

ifiket. Szó szerint az öltözők mellett lé-

zengenek, és várják, hogya srácok kijöjjenek. Ez nem működhetne a profik világában, behálózni pusztán

de el sem hinnéd, hány fiatal srácot lehet

egy márkás cipő ígéretével.

nyolc éves kora között csak szülői engedéllyel

Tizenhat

és tizen-

írhat alá egy ilyen

kölyök. A következő

az, hogya

tékos áll szerződésben.

nagyobb ügynökségekkel Hat nagyobb ügynökség

nem az összes játékost, és ha megkörnyékeznek

rengeteg

képviseli

já-

majd-

egy sok jóval ke129

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA csegtető labdarúgót, fél érdekeit

mindig arra hivatkoznak,

képviselik.

van különböző

Ez tulajdonképpen

ügynök egyazon épületben

egy ilyen szuperügynökség ni egy potenciális

hogy hatszáz ügy-

franchise,

ahol nyolc-

bérel irodát. Szóval, ha

láncszeme vagyok, és el akarok bűvöl-

ügyfelet, akkor meghívom a londoni üvegpalo-

tárnba, ahol húszemeletnyi

helyen dolgoznak az ügynökök, ő pe-

dig azt fogja gondolni magában:

»Hm, ez biztos nagyon menő pa-

cák«. Pedig nem, csak a franchise

részese."

@Horrox93: "Mennyiben az ügynök feladata egy átigazolás kezdeményezése? Vagy ez szinte teljesen a két klub dolga lenne?" Ügynök: "A kérdés második részére válaszolnék

először: csak al-

kalmanként,

kapcsolat.

vagy ha van köztük működőképes

egyik játékosomnak

Ha az

nagyon jól megy, akkor nyilván szeretne

fel-

jebb lépni, de a klubja nem engedné el szívesen. Ha rosszul megy neki, akkor a klub szívesen eladná, de nem biztos, hogy ő is szívesen menne, inkább ragaszkodik tos, hogy máshol tárt karokkal

a szerződéséhez,

mert nem biz-

várják. Ehhez kell az ügynök, aki

mindkét fél érdekeit képviseli, mert egymagában

egyik sem megy

semmire. A klubok gyakran

az általuk kedvelt ügynököt mozgósít ják egy

adott ügyben. Vegyük például azt, hogy egy klub új balhátvédet szeretne,

és a listájuk elején Ashley Cole figyel. A klub megad né-

hány fontos információt szán az ügyletre, az ajánlata. lán szabad-e hatolózásnak. 130

az ügynöknek,

mennyi fizetést

például,

hogy mennyit

adna neki, és mennyi ideig él

Ő pedig kimegy a piacra, és megnézi, hogy egyáltaa játékos, és érdekelné-e

az ajánlat. Ezt hívjuk pu-

A JAT~KDSUGYNDKDK Az első jelölt általában jelenlegi klubját.

túl drága, vagy nem akarja otthagyni

így az én feladatom

végigmenni

a

a listán. Utána

lehet, hogya klub a második jelölt jét veszi majd meg, és a sajtótájékoztatón

elmondják,

hogy már régóta pályáztak

a játékosra.

és

ő volt az első számú jelölt jük, pedig mindenki tudja, hogy nem." @Simonxthomas: .Indokoltak az igazo/ási díjak, vagy eset/eg eltúlzottak?" Ügynök: "Az öt százalék reális, legalábbis ban a játékos garantált

illetményéhez

vésve, számos megoldás letik jóval öt százalék

az FA szerint. Általá-

igazodnak.

de ez sincs kőbe

létézik. Nagyon sok megállapodás

fölötti díjazással.

Hogya

szü-

nagy ügynöksé-

gek el vannak-e kapatva? Igen, meglehet, de nincs olyan szabályozás, ami megkötné a kezüket, annyit kérnek el, amennyit akarnak. Például ha egy klub megkeres, fontja egy igazolásra,

és azt mondja, hogy van tízmillió

akkor az mit jelent: mindent

csak az igazolás összegét? A FIFA azt szeretné,

együtt, vagy

ha az ügynök juta-

léka három százalék lenne, de minek a három százaléka? zolás összegének?

Vagy a játékos fizetésének?

Az iga-

Mégis minek a há-

rom százaléka? Amikor a Premier League-be az első nagyobb hullámban tek be a légiósok.

mindenki - a menedzserek,

nökök - rájött arra, hogy ezek a futballisták nincsenek tisztában

a saját értékükkel.

érkez-

az ügynökök,

az el-

nem értik a píacot, és

Mostanra

Európa már ki-

okosodott, de kezdődik minden elölről az afrikai játékosokkal. Amikor elérkezik

az ideje, hogyeladjanak

mondjuk szépen teljesített,

az ügynökség

ni, mert így nagyobb lesz a jutaléka.

egy játékost,

aki

a klub kezére fog játsza-

Ha például egy afrikai játé131

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA kost húszmillió

fontért adnak el, abból húsz százalék is ütheti az

ügynök markát. Nemrégiben

felhoztam

ból a Championshipbe.

egy srácot az alacsonyabb

Egy barátom

kedvéért

osztályok-

foglalkoztam

vele,

mindezt ingyen tettem, mert ott lent egy ügynök számára nem terem anyagi babér. Végül nagyon jó idény t zárt, a Championship kétharmada

és egy-két

Premier

League-klub

érte. Mivel még nagyon fiatal, megbeszéltük.

is bejelentkezett hogy semmi értel-

me nem lenne a padon töltenie a meccsek nagy részét egy komolyabb klubnál.

ő maga is mindenáron

gyobb Championship-csapat

játszani akart. Végül egy na-

mellett döntöttünk,

ez ugyanis rend-

szeresen a kezdőbe ígérte őt, és azt is megengedte, a tanulmányait.

Ez a klub arról is híres, hogy szeret eladni, így ha

jól teljesít, újra eladósorba áll aminőségi

hogy befejezze

kerülhet akkor, amikor maga is készen

ugrásra.

A lényeg viszont az, hogy úgy fektettem zem, hogy semmi

sem garantálta

bele az időm és a pén-

a megtérülést.

Ügynök nél-

kül esélye sem lett volna arra, hogy annyit keressen,

amennyit

most keres. Fogalma sincs arról, mennyit is ér ő valójában, akár ha a fizetéséről

is van szó. Nem tudja, mennyit szoktak fizetni a

Championship-klubok,

milyen buktatói

nek, nem tudja, milyen jutalomra eszébe rákérdezni mindenre

vannak

számíthat,

egy szerződés-

sohasem jutott volna

a lelépési díjra vagy a hűségbónuszra.

kellett volna odafigyelnie.

Túl sok

Amikor megkérdezik,

nem a játékosok kötik a saját szerződésüket,

a legtöbb, amit tehe-

tek, hogy nem röhögöm el magam. A játékosoknak

fogalmuk sincs,

mennyit fizetnek a klubok, és nincsenek meg a kapcsolataik, leléphessenek. 132

ha nem érzik jól magukat

miért

az aktuális

hogy

helyükön. A

A JAT~KOSUGYNDKDK játékosoknak

a játékra kell koncentrálniuk.

közgazdászok

vagy piaci szakértők.

Ha ez a játékos sikereket

ennyi az egész. Nem

ér el, akkor értelemszerű,

nak is jár a sikerből. akik odasegítették

hogy azok-

őt. Az őt eladó klub ot is dí-

jazni kell, mert esélyt adott a futballístának,

őt is jutalmazni

nagyszerű

is jár valami, mert az

idényért.

és végül az ügynöknek

idejét, a pénzét és a kapcsolatait

mozgósította

Felhozok valakit az alsóbb osztályokból Segítek neki elhelyezkedni

a klubnál.

kell a

a siker érdekében.

egy élvonalbeli

klubhoz.

ő pedig szépen teljesít. Talá-

lok rá egy vevőt, és segítek továbblépni.

Ezért jár a sikerdíj. hiszen

pokolian sok munkám volt vele." @FootballAway: "Van kedvenc futballklubja? meg a gondolat, hogy kedvenc gyerekkori szerződtessen

Sohasem

kísértette

klubjába vagy klubjából

valakit?"

Ügynök: "Erre könnyű válaszolni. csületszavamra

mondorn, emiatt

játékosomat

sem. Ha lehetőségem

Manchester

Unitedhoz

tom a példa kedvéért,

Van kedvenc klubom, de besohasem

befolyásoltam

volna az egyik játékosomat

szerződtetni,

a

ami legyen most a csapa-

vagy esetleg a Manchester

san azt a klubot választanánk.

egyik

Citybe, bizto-

ahová a játékos is szívesen

men-

ne, és amelyik a legjobb üzlet. Nem hiszem, hogy az ilyesmi bármelyik ügynökséget hogy szüksége

is befolyásolná.

van egy balhátvédre.

játszik már, mindent sen belül megtaláljam

megtennék.

alkalmasabb

aki a Premier

hogya

ezt az embert.

sen a kedvenc klub omban játszana,

Ha megkeresne megadott

egy klub, League-ben költségveté-

Ha ez a játékos történeteés ő lenne a számunkra

jelölt, akkor is mindent megtennék

leg-

az igazolásért. 133

tN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA @TristanCarlyle: Mi változna afutballban, ha az ügynökök nem vennének részt az igazolásokban? Melyek azok a mozgások, amelyek sosem jöttek volna létre?

A kérdés második felét lehetetlen megválaszolni, de az ügynök feladata az, hogy egy asztalhoz ültesse a feleket. Ez nem megy anélkül, hogya két klub és a játékos ne találkoznának egy adott szobában, egy adott időpontban. Nem számít, mennyire gondolják komolyan az egészet, valakinek a kezébe kell vennie a szálakat, és megszervezni mindent. Ami a kérdés azon részét illeti, hogy mely szerződések nem születtek volna meg, majdnem az összes légiós igazolása komoly problémát okozott volna a kezdeti időkben, mivel a külföldi ügynökök semmit sem tudtak a brit piac jellegzetességei ről. Könnyen gondolhatnánk, hogya foci az csak foci, de annyi szempontot kell figyelembe venni, ha valaki máshonnan érkezik. Gyakran teljesen másként fizetik őket máshol, mint itt. Az egyik bajnokságban teljesen más a tévés jogdíjak kifizetése, mint a másikban, eltérések mutatkozhatnak

a játékos arcképének felhasználási jogdíjában

is. Ezek az egyébként nüansznyi különbségek már megkívánják, hogy képben legyen az ügynök a piac eltéréseit illetően, én például a brit piac szakértője vagyok. Hogy ezt a helyzetet kezelni tudják, gyakran egyesítik erejüket az adott ország ügynökeiével. Amikor a Premier League piaca berobbant, a külföldi ügynököknek elképzelésük sem volt, hogy mekkora fizetést kérhetnek játékosuk számára, és milyen jutalékra számíthatnak. A kezdeti időkben sokuk és játékosaik is sebezhetőek voltak. Ha a brit ügynökök nem segítettek volna, az idegenlégiósok még vagy tíz évig nem tehették volna be a lábukat az országba, és ez ugyanígy igaz 134

A JATÉKDSOGYNOKOK a menedzserekre, re, a táplálkozási

a játékosmegfigyelőkre, tanácsadókra

és természetesen

donosokra is. Abban a pillanatban, közvetítéseknek

a sportszakemberek-

köszönhetően

hogya Premier League a tévés

globálissá

kínált a külföldi üzletembereknek.

a külföldi tulaj-

vált, vonzó befektetést

Mindez nem történhetett

vol-

na meg, ha az ügynökök nem tárják szélesre az ajtót. De egy percig ne feledje senki: ezt pénzért tettük. Hol lennénk most? Ott, a régi pocsék időkben. bármelyik

öltözőben,

valószínűleg

ott találni, akivel kapcsolatban is talált ez oda egyáltalán

Ha körbenézel

nem sok olyan játékost

felvetődne

fogsz

benned a kérdés: hogy

az edzésre? Most pedig gondoljunk visz-

sza arra, hogyan aknázták

ki a lehetőségeket

a klubtulajdonosok

húsz vagy akár tíz évvel ezelőtt. Itt igazából inkább az a kérdés, hogy haannyi

baj van az ügynökökkel,

őket minden egyes játékos, menedzser,

akkor miért alkalmazza edző és klub".

@Nikhalton: "Ha egy játékos és egy klub szeretne meghosszabbítani egy szerződést, mi az ön feladata, és milyen fizetség jár ezért?" Ügynök: .Minden eset más és más. Például egy tizennyolc éves fiatal esetében tilos szerződést újítani, mert nem fog tudni lelépni a klubtól, ha az nagyobb pénzt kínál neki. Majdnem minden klub így tesz, függetlenül attól, hogy szeretné-e

megtartani

a játékost, vagy nem,

mert bíróság által meghatározott

kompenzációs

összeg jár neki, ha

megneszeli, hogy egy másik klub is érdeklődik iránta. Ez áll minden huszonnégy éven aluli futballistára,

de más a kompenzáció összege,

ha a játékos még akadémista, vagy ha külföldi, és így tovább. De ha egy játékosnak az megint másfajta

már csak hat hónapja van a szerződéséből,

tárgyalás

alapja lehet, hiszen ha már elmúlt 135

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA huszonnégy

éves, akkor nagy az esélye annak, hogy sok meccsen

lépett pályára,

szépen teljesített,

emiatt van piaci értéke is. Ve-

gyük Robin van Persie-t. Az ő esetében demes volt prémiumot

eljött egy pont, amikor ér-

fizetni a szerződés

cserébe, különben a klub úgy veszíthette sem kap érte. Ebben az esetben lentősebb

meghosszabbításáért

volna el, hogy egy fillért

nem szokatlan,

ha az ügynök je-

összeget vesz fel, hiszen Van Persie így tovább szórja a

góljait a BL-ben, ami harmincmillió

fontos bevételt jelent a klub-

jának. Aztán ott van még annak a költsége, hogy valahogy helyettesíteni kell őt, illetve hogy milyen visszhangokat sa, esetleg elkezdődik-e

az elégedetlenkedés.

kor marad, az visszahathat melt magának.

azok döntésére

Azt az üzenetet

vált ki a távozá-

Ha a játékos ilyenis, akiket a klub kisze-

hordozza, hogy a klub jó, és érde-

mes oda igazolni. Az ügynöki díj változó, a játékos egyéni körülményeitől

függ. Mon-

dom, ha egy tizennyolc éves srácról van szó, akkor az is lehet, hogy nincs díj, ha top játékosról beszélünk, még prémium is jár hozzá." @Davidhigman: "Mit szól azokhoz a vádakhoz. hogy az ügynökök rombolják a játékot?" Ügynök: "Azt kell mondanom,

az ilyen vélemények

arról tanús-

kodnak, hogy aki mondja őket, az nem ismeri az iparág törvényszerűségeit,

hagyja, hogya

média félretájékoztassa.

és azt sem

érti igazán, hogy hogyan működik a futball. Ha valami nem jól sül el, könnyű egy arctalan

ügynököt vádolni. Ha egy játékos összeve-

szik egy menedzserrel

vagy fordítva, akkor is meg kell, hogy ma-

radjon köztük valami egészséges viszony, legalábbis kifelé ezt kell mutatniuk, 136

ebben az esetben is el lehet verni a port az ügynökön.

A JAT~KDSOGYNÖKÖK Wayne Rooney esete az elmúlt idényben tökéletes erre. Az ügynök kihasználta

a Manchester

City hatalmas

nát ahhoz, hogy a lehető legjobb szerződést Arra használt egy klub ot, hogy kinyisson bevett gyakorlat.

példa mindvagyo-

kösse a Uniteddal.

egy ajtót a másiknál.

Ez

Nincs ezzel semmi baj. Amint Rooney aláírt a

United nál, Fergie már nem vádol hatta őt semmivel, ahogy azt egy . héttel korábban

tette, ezért az ügynököt állította

mindenhol megtörténik. egyik legnagyobb

pellengérre.

Ez

Rooney esete azért volt kirívó, mert ő az

celeb.

Egyáltalán nem mondanám,

hogy az ügynökök bármit is romba

döntenek. A csapatok játékost szereznek, kolók élményeket.

Ügyletek születnek

születnek, az drámaian

a játékos pénzt, a szur-

szép sorjában,

bár ahogy

változik. Nagyon sok múlik az ügynök er-

kölcsi hozzáállásán. Vizsgáljuk meg a kérdést egy másik oldalról: nézzük, mit kínálunk mi, és mik szoktak lenni a szurkolók

panaszai.

lom, hogy »Harrninc fontot fizettem a jegyemért!«.

Gyakran hal-

Igen, ez igaz, de

a Sky teszi bele a nagy pénzt a játékba, és nem te. A futball úgy is életben maradna, ha egyetlen lélek sem menne ki a meccsekre. Aztán gyakran vetik fel, hogy miért keres valaki mondjuk ötvenezer fontot egy hét alatt. Egyszerű: mert a Sky megvette jogait, mégpedig egymilliárd ség értelmében közvetítési

a 2013-14-es

fontért! A nemrég megkötött idén nyel kezdődő

jogainak ára hetven százalékkal

gászati hárommilliárd

egyez-

három év hazai

emelkedik,

és csilla-

fontot fog kóstálni. Még a tabella alján vég-

ző csapat is hatvanmilliót zal, amit a Manchester

a közvetítés

kap majd, ez az összeg megegyezik City kapott a 2011-12-es

Ha ez nem tetszik, akkor ne az ügynökökre

az-

bajnoki címért.

mutogass, hanem a ve137

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA zérigazgatóra,

a klubelnökőkre,

er League-ben

mindenki

nyertes. Élőben nézheted

kőzéseket, vagy leballaghatsz dekóder segítségével.

a Sky-ra vagy magadra. A Premiotthon a mér-

a kocsmába, és ott is élvezheted egy

Benne van a pénz, és jár érte cserébe szol-

gáltatás, ezzel mindenki nyer." @Jaykelly83: .Miért nem használja ki több játékos

a Professional

Footballers' Association (PFA, Profi Labdarúgók Szövetsége, egyfajta futballista-szakszervezet

- a szerk] nyújtotta lehetőségeket, pél-

dául egy szerződés meghosszabbításának

esetében? Miért fordulnak

inkább ügynökhöz? Vagy miért nem keresnek fel egy ügyvédet?" Ügynök: "A legnagyobb

probléma

az a PFA-val, hogy köztudot-

tan nem haragíthat

ják magukra

a klubokat azzal, hogy az ügyfe-

lüknek kedveznek.

És amíg így áll a helyzet, a PFA közreműkö-

dése mindig konfliktusokat

fog eredményezni,

nem lesz képes megfelelően

képviselni. Az az általános benyomás,

hogy az arany középúton,

mert az érdekeket

ahol az ügyek általában

eldőlnek,

a PFA

mindig a klubok érdekei fele hajlik. Ha ezt egy játékos is tudja, vajon jó szívvel bízza-e a képviseletét melyik tapasztaltabb

Szinte se-

játékos nem bízza rá az ügyeit a PFA-ra, pont

emiatt. A legjobb ajánlatokat közvetíteni

erre a szervezetre?

mindenképpen

az ügynökök tudják

a játékosok felé.

Ügyvéde t csak nagyon speciális esetben kell bevonni, ott, ahol a szerződés aggályos. Ilyen esetben az ügynök maga nézeti át a szerződést egy ügyvéddel. pének felhasználása. meg betörni

Ilyen kérdés lehet például a játékos arckéNem is meglep ő, hogy számos ügyvéd próbál

az ügynökségek

nak, ha egy szerződésből 138

világába, hiszen sokkal jobban jár-

kérnek maguknak jutalékot, mintha óra-

A JAT~KDSOGYNOKOK díjat kérnének. A legnagyobb probléma viszont az velük, hogy nincsen semmiféle tapasztalatuk

a piacon.

Van például egy ügyfelem, aki külföldi, ban játszott,

ahol azonban

igencsak

és egy kis bajnokság-

ádáz meccsek

is előfordul-

tak néha több tízezer nézővel. és voltak olyan durvák, mint Angliában egy-egy rangadó. Ezt a játékost senki sem ismerte nálunk, de megkérdezte,

nem képviselném-e.

hogy mely klubok és menedzserek ra, ezért úgy döntöttern.

Szimpatikus

volt, és tudtam,

keresnek játékost az ő poszt já-

vállalom a kockázatot.

Elhoztam Angliá-

ba, és találtam neki helyet egy olyan kiscsapatnál. tam, hogy esélyt ad a hozzá hasonlóknak. gítette a megállapodást, importálok.

Nagyszerűen

Az én hírnevem

mert tudják rólam, hogy szemetet

tudis senem

helyt állt a teljes idényben, és érkezése

után egy évvel már egy nagycsapat

sorait erősítette.

tam, abból húztam nagyot, hogy tudtam, néhány nagy mérkőzést;

amelyikről

lejátszott

Amikor eladmár életében

és emiatt állni fogja a sarat, az ellenséges

légkört is. Ha például a Liverpool vagy a Manchester

United ottho-

nában lép majd pályára, fogja tudni kezelni a helyzetet, mert megvannak hozzá az adottságai. Nem sok olyan ügyvéd van, aki ezt tudta volna nyújtani Nem ismerik a futball intim területeit

és a játékosok

neki.

egyéni hely-

zetét. Ők is profik, de ők a jog emberei." @Markarthurs: "Ha egy ügynök összeveszik egy klubbal, azzal a játékosait is kizárja abból a klubból?" Ügynök: "Remek kérdés! Az én esetemben

biztosan

nem, de én

nem is veszek össze klubokkal.

Ha így lenne, fontos partnereim-

mel veszíteném

Ha három klub is pályázik egy já-

el a kapcsolatot.

139

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA tékosra. kettő biztosan lecsúszik róla. Ha a végső döntés észérveken alapul, akkor legyen bármilyen fogadniuk

az eredményt,

köknél elképzelhető, gondolkodásba.

csalódott

mert tudják, hogy ez üzlet. Más ügynö-

hogy az emberi természet

Az ügynöknek

is beleszól a józan

a játékos érdekei szerint kell eljár-

nia, de minden fél tudja a maga szerepét, ami mindenkinek

is az a kettő, el kell

és mindenki azt akarja,

megfelel, viszont előfordul, hogy az egyik oldal

jobban jön ki egyegyezségből,

mint a másik.

Volt egy klub, ahol a vezéregyéniségnek

lejárt a szerződése,

segítségemmel

egy nagyobb csapathoz

négyszeresére

nőtt, és ennek nagyon örült. A menedzser

szetesen

nem volt elragadtatva,

igazolt. A fizetése háromtermé-

ahogy akkor sem, amikor a csa-

pata második legjobb játékosát ugyanúgy,

és a

is elvittem rá legy évre, pontosan

ahogy az előzőt. Ő is nagyon örült. A búcsúpárbeszéd

igencsak

parázsra

sikeredett,

hogy finoman

nem így mondta, de e szavakkal

fogalmazzak,

zárult: "Legközelebb

épp

letekerem

azt a kurva fejed!". Tizenkét

hónappal

később

klubhoz került, és kinézett

ugyanez

magának egyet a játékosaim

volt életem egyetlen olyan megbeszélése, mi lesz. Azt mondtam

a menedzser

magamban,

közül. Ez

ahol fogalmam sem volt,

hogy ha elkezd kekeckedni,

zal leírja magát a játékos előtt, akit szeretne találkozón

egy másik

megkaparintani.

azA

nagyon kedves volt, kezet fogott velem, és végig meg-

nyerően viselkedett.

De nem azért, mert nem akarta leégetni ma-

gát a játékos előtt, hanem mert ez az egész színtiszta

üzlet. Ilyen

a játék. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor még csak tanultam gyaltam 140

egy menedzserrel,

és úgy éreztem,

a szakmát, tár-

hogy győzelmet ara-

A JATtKDSOGYNÖKÖK tott felettem. Ezt magamra beszélés után kiléptünk kedése, megragadta

vettem, és el is mondtam

neki. A meg-

a teremből, teljesen megváltozott

a visel-

a karomat, és azt mondta: »Állj meg, és figyelj

rám! Értsd meg, hogy ez üzlet, ne vedd személyes sértésnek!«. gyon értékes

lecke volt ez számomra.

dzserek hajba kaphatnak

Az ügynökök

Na-

és a mene-

néha, de az üzlet sokkal fontosabb, mint

a személyeskedés." @Rideitnow: "Muszáj kapzsi gyökérnek

lenned ebben a szakmában,

vagy csak jó, ha az vagy?" Ügynök: "Erre a kérdésre

két válaszom

kurva nénikéd, ne féltékenykedj, megismerd

ezt az iparágat,

tudsz semmit. A második gyalsz, ismered

és szánj egy kis időt arra, hogy

amiről

meggyőződésem,

hogy nem

pedig az, hogy sokat segít, ha jól tár-

a klubok elvárásait,

ágazatot. Nem túl szerencsés, de a negyedik csalódott;

van. Az egyik az, hogya

a játékosokat

és magát az

ha az asztalnál

három fél elégedett,

ez mindent tönkre

fog tenni. Tárgyalni

kell. Vannak kapzsi gyökerek és cápák is, akik kifacsarják

a játé-

kost, de ez minden üzletre igaz. A jó ügynök tárgyal, és úgy áll fel az asztaltól, hogy mindenki elégedett. Az a meglátásom,

hogy ezt a kérdést számtalan

módon fel lehe-

tett volna tenni, és az, hogy épp így tetted fel, jól tükrözi a rosszul tájékoztatott,

a partvonalról

vélemény viszonyulását Nagyon sok készséget

bekiabáló média által elbutított

a témához. kíván, amit én csinálok. Nem művészet,

de sokat vár el tőlem: minden pillanatban kell lennem. A tárgyalás

köz-

nagy jártasságot

készenléti

állapotban

kíván: ha rosszkor,

rossz helyen mondasz ki valamit, ugrott a megállapodás.

De ha jó141

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA kor jót, és felismered mindenki

elégedett,

azt a pillanatot,

amikor a tárgyalóterem

ben

és tudod, hogy ez után még mit kell monda-

nod, sokkal többet fogsz nyerni, mint veszíteni. Olyan, mint a póker, de sokkal több készséget Van egy-két könyörtelen ilyen. A mi szakmánkban

kíván. figura, ahogy minden iparágban

van

azonban még mindig az a legfőbb alapelv,

hogy amivel foglalkozunk,

az az emberek egyik legnépszerűbb

téka. Ezek az emberek pedig munkával keresik a kenyerüket,

jáazaz

senki sem engedheti meg magának az ügynökök közül, hogy pofátlan összegeket nyúljon le. Viszont a pénz már eleve benne van a játékban, ha nem lenne, nem lennénk kifizetve a munkánkért. Mi is szurkolók vagyunk.

Mindnyájan drukkoltunk

réért a 2012-es Európa-bajnokságon. is tekintünk

a futballra.

Viszont egy kicsit másképp

És az is igaz, hogy nem csak a szurko-

lók néznek ránk negatívelőfeltevésekkel. lésen, ahol a menedzser

Anglia sike-

bemutatott

Voltam olyan megbeszéa segédedzőjének,

ő viszont

nem volt hajlandó kezet fogni velem, mert ügynök vagyok. Bizonyára neki nincs ügynöke, mert nem bízik senkiben, hatok mindenkit,

de biztosít-

ha én lennék az ügynöke, sokkal jobb szerződé-

se lenne, mint most. Mindent egybevetve,

ha nincs benned

zedbe vedd az ügyeidet, a késztetés,

elég patron, hogya

ke-

hogy felemeld a segged, és be-

levesd magad a sűrűjébe,

akkor fogd meg a licencedet, és dugd fel

magadnak.

ügynök, de ha ezt megfordít juk, ez egy-

Bárkibőllehet

ben a probléma

is."

@T_nic: "Hogyan lehet több ügyfél érdekeit azonos súllyal kezelni? Főleg, ha ugyanannál a klubnál játszanak, 142

ugyanazon a poszton?"

A JATÉKOSUGYNDKDK Ügynök: "Nyilvánvaló,

hogy minden ügynök más. De én úgy lá-

tom, hogy minden ügyfelemet ő lenne a legfontosabb nevét közzéteszem

egyformán

a számomra.

kezelem: úgy, mintha

Ha valaki menni szeretne,

minden olyan klub ná l, amiről azt gondolom,

hogy jó lehet neki. Ha felveti, hogy olyan csapathoz tudom, hogy nem lenne jó neki, megkérdezem dom neki is, szerintem

menne, amiről

a klubot, de elmon-

miért nem lenne jó, ha odamenne.

klub dönti el, hogy kit vásárolna viselek is, mindkettőnek

megvannak

klubok nagyon részletesen van is két balhátvédem.

Mindig a

meg, de az utolsó szó a játékosé.

játékosaim.

Nincsenek ugyanolyan

ge, a fizetésük

a

még ha két balhátvédet

kép-

a saját jellegzetességei.

megadják a paramétereket,

más lesz az életkoruk,

A

így még ha

az igazolás össze-

és így tovább. És más további szempontokat

gyelembe kell venni, például, hogy milyen stílusban

is fi-

játszik a csa-

pat, illetve előre tolják majd a játékost, vagy hátul játszat ják. Vegyük például a magas csatárokat.

vagy a kilenceseket.

ahogya

népnyelv hívja őket. Mindegyik más stílust képvisel, pedig ugyanazon a poszton játszanak.

Gyakran a csapat taktikája

rozó: ha az a bevett, hogyatizenhatoson

a meghatá-

belül rábombázzák

dát, akkor nem a kifinomult lábú játékosra

lesz szükségük,

a labinkább

arra, aki jobban fejel. Lesz olyan csatár, aki egyedül boldogul jobban, és olyan is, aki mindenki

közül a legjobban

találja meg a ré-

seket. Ha mondjuk Patrice Evráról és Ashley Cole-róllenne annyi lenne a fizetésük, az életkoruk, és a technikájuk ne, mindkettejüket

elvinném a vevőhöz, és hagynám.

za meg a döntést. Nézzük máshonnan: nak egy balhátvédet,

szó, ugyanis megegyezhogy ő hoz-

ha egy klub szeretne magá-

és én csak Patrice Evrát képviselern. egy má143

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA sik ügynöké Ashley Cole,

Ő

is nyomni fogja a saját ügyfelét.

és per-

sze én is az enyémet, így megint ugyanott vagyunk. De ismerem a menedzserek a játékosaimat

hozzáállását.

És azt is tudom, hogy

egy ölelés vagy egy méretes

lebaltázás

jobban. Vannak, akiket egy olyan menedzser

motiválja

tud megmozdítani,

aki mindig megmondja,

mi hogyan legyen, és vannak, akik tech-

nikailag kifinomultabbak,

és inkább azt kedvelik, ha a menedzser

hagyja, hogy saját elképzeléseiket nagyon közhelyes mindegyik

játékos

valósítsák

meg. Tudom, hogy ez

példa, nem minden ilyen fekete vagy fehér, de megtalálja

Van olyan játékosom.

a számára

aki megkeres,

megfelelő menedzsert.

amikor azt érzi, hogy ideje

odébb állni, és csak annyit kér, hogy az új menedzser

ne másszon

bele nagyon az arcába, van, aki pont fordítva kívánja." @Smithy_NUFC: "Nem gondolják az ügynökök, hogy kicsit átláthatóbb lehetne a munkájuk

anyagi része? Vagy pont azt gondolják,

hogy ez így jó?"

Ügynök: "Tudom, hogya kérdés az ügynökök munkájára vonatkozik, de az átláthatóság

kérdése az egész futball kapcsán felmerül.

Lehet, hogy van, akit meglep, de a klubok nem különösebben

ked-

velik, ha az üzleti ügyeik túlzottan

nem,

ha az igazolásokról

átláthatóak,

van szó.

Annak oka, hogy néhány igazolás részleteit vánosságra,

rendkívül

egyszerű.

Gyakran

hogy túl sokat adott egy játékosért. utolsó kitartó

pillanatában

váltották

volt.) Ha kitudódik

nem hozzák nyilérzi azt egy klub,

(Mert mondjuk

a határidő

ki, vagy a menedzser

túlzottan

az összeg, az visszaüthet

a klub nem kapja már meg ugyanazt 144

különösen

az összeget

úgy, hogy

az adott játé-

A JAT~KDSOGYNOKOK kosért,

ha eladja. Még az is előfordulhat,

millió fontért

vesznek

meg valakit,

hogy teszem

és kettőért

tudják

szolni, ha nem válik be. Azok, akik tető alá hozták lapodást, gyakran

nem akarják, megesik,

hogy kiderüljön,

mert mindent

és így még ha a játékosnak lesznek

ezt a megál-

mellényúltak.

Nagyon

beleszámolnak.

mek, ennyiért

ad-

amit csak lehet,

jól megy is az új helyén, a szurkolók

az üzlettel.

A fogadó klub pedig bejelenti,

hogy hatmillió ért vette meg, mert csak az alapösszeget nyilvánosságra,

elpasz-

hogy az eladó klub azt közli, tízmillióért

ták el a játékost, elégedettek

azt, tíz-

és a szurkolók

azt mondják

hozza

majd, hogy ez re-

megérte.

Az iparág jellegzetessége, nem működnek.

hogy vannak

Számos magyarázat

az edző- vagy taktikaváltás.

szerződések,

születik

amelyek

ilyenkor,

például

vagy hogya játékos nem tudja meg-

szokni a poszt ját, esetleg nincs formában.

Minden klubnak érdeke

több jó döntést hozni, mint rosszat. Néha fordítva

történik,

szereplő kluboknak

amikori az alacsonyabb

égető szüksége van a pénzre, és olcsón adják

el egyébként sokkal többet érő vagyontárgyukat. azt nem szeretnék,

osztályokban

hogya

ból, hogya tulajdonosok

szurkolóik

Természetesen

azt hallják vissza a médiá-

nem kapják meg azt a pénzt, amennyit

játékos ér. Az, hogy nem hozzák nyilvánosságra ban segíti őket, hogy végezhessék

a

az összeget, ab-

a dolgukat, így védik meg a hír-

nevüket. Ami az ügynököket

illeti, az én munkám

előtt zajlik. Magántermészetű, csámcsogok enyémen

mások fizetésén,

lovagolni,

sem a nyilvánosság

és nem értem,

hogy ha én nem

akkor miért kellene másoknak

ahogy mondjuk

egy könyvelőén

az

sem szok145

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA tak. Mennyit keresel? Mennyi a jutalék? Senki másra nem tartozik, csak rám, rendben? ügyeik nyilvánosak nem szerepel retnék,

A klubok sem szeretnék,

legyenek.

a tőzsdén,

Ne felejtsd el, hogya

azaz magáncégek.

hogy lásd, mennyit

hogy az üzleti

keresnek,

nagy részük

A játékosok

sem sze-

akkor miért szeretnék

az

ügynökök? Egy közismert tékosoknak

kommentátor

írta azt egy jegyzetben,

hogya já-

nem kellene ügynök, mert ha a fizetésük ismertté vál-

na, nem lenne rá szükségük. teles helyzetben

Ez az egykori játékos abban a kivé-

van, hogy az egész pályafutását

hette, elég volt számára

egy klubnál tölt-

egy könyvelő, hogy az anyagi ügyei rend-

ben legyenek. Ebből két kérdés következik. lenne-e egy könyvelő elintézni

Az egyik, hogy képes

a játékos igazolását,

ha ez kerül-

ne szó ba. Ez nem annyiból áll, hogy felhívok egy klubot, és megkérdezem,

hogy nem kell-e nekik egy játékos. Ha nem ismernek a

szakmában,

nem fognak visszahívni.

juk-e képzelni,

A másik, hogy vajon el tud-

mi lenne, ha a fizetések

Képzeld el, hogy olyasvalaki

nem lennének

titkosak.

mellett öltözöl, akit nem sokra tar-

tasz, fele olyan jó sincs, mint te, de tudod, hogy kétszer annyit keres. Köztudott.

hogy a játékosok

megvitatják

egymással

a fizeté-

süket, de vajon hányan mondják el közülük a teljes igazságot? Ha minden fizetés nyilvános

lenne, vajon milyen diszharmónia

ural-

kodna az öltözőben?" @Case_paul.· "Ön szerint hogyan fog változni az ügynökök szerepe az elkövetkező

tíz évben?"

Ügynök: "Nem látom úgy, hogy változna, szempontból 146

bár adminisztratív

az FA-nek, a FIFA-nak és az UEFA-nak is vannak el-

A JAT~KDSOGYNDKDK

képzelés ei. A FIFA szerette volna megrendszabályozni nökségeket, és szeretett

volna beiktatni

az ügy-

olyan közvetítőket,

akiknél nem követelmény a licenc. Ez lényegében azt jelentené, hogy bárki képviselhet egy játékost. Annak felelőssége, hogya közvetítő tényleg megbízható-e, a játékosokra és a klubokra nehezedne. Az a megfontolás húzódik az elképzelés mögött, hogy megregulázzanak

egy olyan iparágat, amit nehéz kontrollálni,

Dél-Amerikában bevett, hogy egy harmadik fél a tulajdonos, de Európában ez törvénytelen. Az UEFAnem szeretne harmadik felet bevonni, mert ez valóságos aknamező, ahogy Carlos Tévez története is mutatta néhány idén nyel ezelőtt. Ez csak az egyik példája volt annak, hogy új törvényekre volna szükség, és klubok közötti pereskedést szított. A FIFAúgy véli, hogy jelentős számú szerződés mögött áll engedély nélküli közvetítő. Az ilyen komoly gondot okoz, és bár a jogszabályok változása sokat segített az Egyesült Királyságban az elmúlt években, még mindig vannak problémák. Ha egy ügynöknek nincs engedélye, olyan megállapodásokat lyek nem alkalmazzák a szabályokat,

köthet, ame-

ám ilyenkor jelentős prob-

léma, hogy honnan szerezzenek egy valódi ügynököt, aki aláírja a szerződést. Régebben ez sem volt szokatlan, de az új szabályok szigorúbbak lettek, és ma már bonyolult ez az eljárás, mert büntetéssel sújtják az olyan klubokat és ügynököket, akik szóba állnak licenc nélküli közvetítőkkel. Az FA nagyon jó úton halad, és a mi piacunk sokkal inkább szabályozott, mint bármelyik másik, de még mindig nagyon sokat kell fejlődnünk, mert a szabályokat most is sokféleképpen ki lehet játszani. Nálunk a vizsgák nehezek, és jól ellenőrzik őket. Ezért van az, hogy sokan Sierra 147

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA Leonéban

vagy Barbadoson

szereznek

keznek külföldi ügynökként,

engedélyt,

majd bejelent-

ezzel már jogosultak

is nálunk te-

vékenykedni. Még mindig nagyon

sok az engedéllyel

nem rendelkező

nök, és ennek az az oka, hogy nagyon egyszerű bályokat.

Ha pedig valaki kétszer

nem próbálkozhat ha valaki kétszer alapítani,

megbukik

kijátszani

de szeretne

a sza-

a vizsgán, két évig

újra. Vizsgákat félévente rendeznek, megbukott,

ügy-

legálisan

úgyhogy

ügynökséget

annak három éve t kell várnia. Ez idő alatt elveszíti az

összes ügyfelét." @Stuartgreen747:

"Hogyan lehet mindkét felet egyenlő arányban

képviselni egy igazolás esetében? Biztos, hogy van érdekellentét!"

Ügynök: "Az elmúlt évtizedben bályok. A 200S-ös adótörvény demes volt-e megspórolni ben az ügynökök játékosokat mindkét

fél képviseletét,

képviselték.

A mostani

A focistának,

gálatit

Amint ez megvan,

hagyják,

ni szolgálatait. és képviseli

jogosult

Az egyezség

rom fél egyetért,

148

t, amit elküld

az ügynök

Pedig a valóságban lehetővé

egy játékost,

a

teszik Ve-

akit én

arra, hogy felajánljam mindhárom

szol-

fél kitölt egy

az FA-nek. Amikor ezt jóvá-

szerződni

a klubbal,

és felajánla-

csak akkor jöhet létre, ha mindhá-

és így az ügynök egyszerre

játékosa

miköz-

ha még nem tette volna meg, írásban

hogy felhatalmaz

formanyomtatvány

vajon ér-

és jobban igazo dnak a valósághoz.

kell nyilatkoznia, a klubnak.

a sza-

számára,

törvények

gyük azt, hogy egy klub kinéz magának képviselek.

változtak

úgy tette fel a kérdést,

az adót a játékosok

a klubokat

képviselték.

számtalanszor

érdekeit.

Az adótörvény

szolgálja a klubot, azt ismerte

fel,

A JAT~KOSOGYNOKOK

hogy az ügynök remek szolgáltatást

nyújt mindkét félnek, de a

klub fizeti ki őt. A játékos csak ott adózott, ahol az ő anyagi javairól volt szó. Őszintén beszélek, és jónak tartom magam: nem lesz semmilyen viszály, ha az ügynök tiszta szívvel képviseli a játékost, és profin viselkedik." @Bluemorbo: "Mik voltak a legbonyolultabb

elvárások játékos vagy

klub részéről?" Ügynök: "Amikor kezdő voltam, és még csak tanultam a szakmát, az

egyik idősebb játékos megkért, hogy szerezzek jegyet az első sorokba egy olyan Madonna-koncertre, amelyikre két hónappal korábban minden jegyelkelt. Természetesen a koncert utáni fogadásra is érvényesnek kellett lennie. Végül az ország legnagyobb jegyüzéréhez folyamodtam. és egy vagyonba kerültek a jegyek. Nevetséges helyzet volt, el sem tudná senki képzelni, mennyi időbe és erőfeszítésbe került. Végüla játékosnak egy újrajátszott mérkőzésen kellett pályára lépnie, így el sem ment a koncertre. Egyszerűen elpasszolta a jegyeket a barátainak, még csak eszébe sem jutott visszaad ni. Nagyon nagy lecke volt. Soha semmi ilyet nem tennék meg újból." @TheTallyVic: "Az ügynökök segítenek a játékosoknak

befektetni

a

pénzüket?" Ügynök: "Ha valaki független pénzügyi tanácsadó, minden kö-

vet megmozgat, hogy befektetésre kapható pénzt találjon. Úgy indult az egész, hogy az ügynökök, akik szerettek volna mindenben a legjobb játékosok kedvében járni, elvitték ezekhez a tanácsadókhoz ügyfeletket. és ezért jutalékot kaptak. Aztán ezek a pénz149

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA ügyi tanácsadók

egyre inkább igyekeztek kizárni az ügynököket a

buli ból, és már nemcsak a pénzüket latos szerződéseket

kezelték, de az ezzel kapcso-

is ők írták meg. De arról fogalmuk sem volt,

hogya futball világában

hogyan mennek ezek az ügyek, és sokuk-

nak még most sincs. Számos ügyfelük bukott hatalmas a rossz szerződések

miatt, és most még az adóhivatal

it is kapják, mert a tanácsadók

igyekeztek

pénzeket

felszólítása-

adóelkerülő

megoldá-

sokat választani. Sohasem mondtam

a játékosaimnak,

hogy mindenképpen

fek-

tessenek be, mert nem vagyok szakember, és kimondotta n kényelmetlenül

érez ném magam, ha elbuknák

togatnak

nekem ajánlatokat,

a pénzüket.

Sokszor mu-

amelyek jól is mutatnak,

de mindig

azt mondom nekik, hogy ez jól fest, de az ő döntésük,

vagy eset-

leg azt, hogy semmiképpen

ne menjenek bele. De mindig a játéko-

sé az utolsó szó. Gyakran

saját maguk kezdenek

vállalkozni,

például ingatlan-

nal vagy borral, ezek sokkal kevésbé kockázatosak, megvan rá, és mellette

még jól is keresnek.

már példát, volt aki mindent elvesztett,

A Titokzatos

De mindenre

láttam

és olyan is, aki nem hall-

gatott rám, és nagyon bejöttek az elképzelései. valaki miattad

mivel a pénz

Gondolj bele, hogy

megy csődbe!" Futballista:

"Mit jelent

a rablószerződés

fogalma?

Létezik ilyen?"

Ügynök: "Megesik, sokkal gyakrabban,

mint azt bárki is gondol-

ná. Azt jelenti, hogy egy másik ügynök megpróbál szerződésbe.

beférkőzni

Van, hogy felhívnak klubokat, és azt állít ják, hogy ők

egy adott játékos képviselői, holott nem. Hívogat ják a játékosokat 150

a

A JAT~KDSOGYNDKDK is annak reményében,

hogya

kát gyakran alkalmazza

közelébe férkőzhetnek.

Ezt a takti-

egy újonc ügynök, akinek még nincs elég

játékosa és kellő erkölcsi alapja. Ha a játékos ügynöke jól végzi a dolgát, ezekre a hívásokra

nem lesz szükség,

a rablónak

nem lesz

szerepe. és az FA szabályait sem sérti meg senki. Nagyon jó a munkakapcsolatom

minden ügyfelemmel. úgyhogy számomra

okoz gondot. Normális esetben a játékosaim

ez nem

és a klubok is jelzik,

ha valaki hívogat ja őket. Az üzlet a személyes kapcsolaton ros kapcsolatot

alapszik. Ha egy ügynök szo-

ápol egy klubbal, amelyiknek

tot tett, akkor annak vagy a menedzserének megbízottja

is. Amikor egy tárgyalás

már sok szolgála-

akár lehet a hivatalos

zajlik, nem ritka, hogy egy

ügynök képviseli a játékost, egy másik pedig meg a vásárló klubot. Ez az üzlet törvényes

része. A rablás az, amikor egy másik ügy-

nök azt állítja magáról, hogy olyan játékost

képvisel, akit valójá-

ban nem is, vagyis meghívás nélkül akar részt venni egy buliban."

A Titokzatos Futballista: /IMivan, ha ajátékos és az ügynöke összeveszik?" Ügynök: /lA játékos

ban két évig. A legtöbb számára,

ez érthető

sokat fektetett

Ez lényegében

segítenek

az maradni szomorú

általáa játékos

az ügynököt

is, ha évek ig nevelt egy játékost,

alá, és vannak

hittem, hogy ha nyitott, akadtak

nem teszi lehetővé

bele. A játékosokat

írjanak

erők, amelyek féllel.

szerződés

hogy idő előtt kiszálljon.

védi, de talán máshova

áll az ügynökével.

szerződésben

könnyű

fog. Látszólag kivételek.

arra, hogy

olyan nem törvényes

kicsikarni őszinte

rávenni

az aláírásukat.

és segítőkész

és

ösztönző Mindig azt

vagyok egy ügy-

ez így is van, de azért mindig

Mindig van, aki meginog,

többféle 151

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

személyiségről

és egóról beszélünk. Sokszor más ügynökök tü-

zelnek fel egy játékost, hogy tárgyaljon az ügynöke nélkül. Ezeket nem érdekli, hogy van érvényes szerződése, úgyis a vásárlót képviselik, és a pénzt is tőle kapják. Ez azonban biztosan vitát eredményez a futballista és az ügynöke között. A vitás esetekkel az FA is foglalkozik. El sem hinnéd, mennyi vita zajlik a futball világában! Rengeteg ügyvédi iroda állt rá ezekre. Ilyen esetekben az FA szabályozásai az iránymutatók, továbbá a meglévő szerződések, ezek ismeretében dönt a törvényszék. A legtöbb ilyen eset nem kerül nyilvánosságra, magánúton oldják meg, nem a bíróságon."

152

B.FEJEZET

PÉNZ

---------------------

Mindig kényes téma, ha arról kell beszélni, mennyit keres az ember. Különösen,

ha tíz emberből

az összegekről.

amelyekről

kilenc nem is álmodhat

mesélsz nekik. Pedig velem sem volt

másképp. Én is tudni akartam,

mennyit visznek haza a játékosok,

már akkor, amikor még lapos lasztikat lyukas, másodkézből kolók között,

azokról

rugdaltam

a lakótelepen

a

való Nike-ban. A téma csak erősödik a szur-

amikor a csapat idénye már elúszni látszik, szóval:

beszéljünk a pénzről! Legyünk őszinték: hány szurkoló hozza fel a kocsmában fizetéseket.

amikor egy-egy játékost

ostoroz?

ülve a

Szinte mindegyik.

"Túl van fizetve!" "Nem éri meg az árát!" Arra csak kevesen mutatnak rá, hogy elsősorban

a tulajdonosok

hibája, ha ezeket az őrült

összegeket kifizetik. A szurkolók dühe azonban a játékosokra nyul. "Hogy van pofájuk ennyit felmarkolni?!" tudok megérteni. munkahelyén,

irá-

Na, ez az, amit nem

Az életben hány olyan ember akad, aki felveti a

hogy: "Tudjátok mit? Szerintem

adtok nekem." Hasonlóképpen: olyan állásajánlatot. kül, jobb körülmények

hányan

utasítanának

amikor a munkakörünk között,

nánk a családunk érdekében?

magasabb

túl magas fizetést vissza egy

megváltozása

fizetésekért

nél-

dolgozhat-

Próbálom tiszta lelkiismerettel

élni

az életem, de ez nem mindig sikerül anélkül, hogy kapzsinak

érez-

155

tN VAGYDK A TITOKZATDS FUTBALLISTA ném magam. Értem azokat a hangokat is, melyek azt kiáltják: "Hát semmi sem elég?!" Amikor egy amúgy is fonttízezreket tékos még tíz-, húsz-, harmincezerrel

kereső já-

többet akar hetente. Szögez-

zük le akkor újra: nagy kár, de amennyire

tudom, még mindig nem

legális fegyvert fogni a klub elnökére ... Ezzel csak azt akarom mondani, hogya tulajdonosok zetik ki ezeket a pénzeket.

önként fi-

Nem számít, hány milliót követel ma-

gának egy játékos évente, csak akkor kaphatja meg, ha a főnök hajlandó kicsengetni. egyezkedés

Hogy értsétek,

az átigazolásom

szerű, érzelemmentes csoportja, fizetést

nyatlásnak

és a fizetésem körül mindig egy egy-

elvet követek. Adva van üzletemberek

akik úgy döntöttek,

ajánljanak

mire gondolok: amikor zajlik az

hogyaklubjuknak

egy

megéri, hogy X

nekem Y évre. Ha az üzleti vállalkozásuk

indul, az csak azért lehet, mert elszámolták

ha-

magukat,

vagy rosszul mérték fel a piacot. Persze előfordul, hogy egy játékos nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, lás önmagában

nem döntheti be a klub ot.

Mielőtt az a vád illetne, hogy megpróbálom a játékosokat, ballisták,

jó fiúknak beállítani

hadd mondjak el néhány dolgot. Akadnak olyan fut-

akik évről évre klub ot váltanak,

a szerződés

de egy rossz igazo-

szerinti

sek kizárólag

illetményüket

anyagi szempontból

miközben bekaszálják

és az aláírási pénzeket. vizsgálják

a civil életben is előfordu!. Ezek a játékosok

Egye-

a futballt, ahogy ez csak azért fociznak,

mert ez egy jól fizetett szakma. Nem is tudom, hányszor hallottam már, hogy: "Ha mással is ennyit tudnék keresni, egy pillanat alatt lelépnénk a futballból". Minden munkahelyen ne próbálhatnák 156

lehet egy kis mellékesre

meg a játékosok is kihasználni

szert tenni. Miért a milliós kiskapu-

P~NZ kat? Én is szeretem

az új kocsikat, a kaviárt, a luxust, de ami egy

klub megvásárlását

illeti, azt meghagyom

nyolc számjegyű

összegeket

áldoznak

a milliárdosoknak,

a játékosokra.

lakit, honnan van ennyi pénzük? A játékosok

akik

Érdekel va-

és a szurkolók

dön-

tő többségét biztosan nem, legalábbis amíg jól mennek a dolgok. Mit akarnak a drukkerek zalékot nyújtsanak

valójában? Hogy a játékosok száz szá-

minden meccsen?

lasz. De hol maradnak

Igen, ez a kézenfekvő

vá-

a trófeák? Miért ne álmod nának a legjobb

játékosok és edzők megszerzés éről? Sőt menjünk tovább: az lenne csak az igazi, ha a futball istenei eközben súlyos válságba taszítanák a legnagyobb riválisunk! Akkor ki is a mohó? Én? Talán. A tulajdonosok? ben egészen biztosan.

A szurkolók?

mohók, de végtelen ambícióval

Néhány eset-

Nos, nem mondanám,

bírnak, ami egyébként

rosszul az életben. De amikor legközelebb

megveszed

hogy

sosem jön a meccsje-

gyed, hogy lásd a csapatod, gondold végig, mi tesz igazán boldoggá. Mert ha arra vágysz, hogy nagy játékosok kerüljenek hoz, akikkel trófeákat

a csapat-

lehet nyerni, akkor kell valaki, aki acehet

állja. És ha végül balul sül el a dolog, akkor nem feltétlenül sorban a játékosokat

kell elővenni. Sokszor a labdarúgók

elsőis csak

díszletek a grandiózus

színpadon. Aki ezt nem érti meg, az legkö-

zelebb ne meccsjegyet

vegyen a bankkártyájával,

hanem vigye ki

a srácait a parkba. Akárhogy is, a döntés a szurkolók kezében van. A fizetéseink

messze meghaladják

az átlagemberek

De miért lenne másképp? Hetente százezreknek tékunk, a srácok a mi nevünkkel kokban, a szponzorok

okoz örömet a já-

ellátott mezekben fociznak a par-

és a sportszergyártók

sek, hogy .összefeküdienek"

keresetét.

a játékosokkal,

pedig bármire

képe-

hiszen az ő arcképük157

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA kel mindent jobban el lehet adni. Tudom, hiszen tőlem is gyakran kérdezik a szülők, olyat szeretne

milyen cipőben játszom, mert a gyerekük pont

karácsonyra.

Nem tudom megérteni sével fárasztanak. Manchester

hogya

azokat az embereket, pénz tönkretette

akik azzal a kli-

a futbalIt. Hogyan? A

Citynél senki sem költött többet, és mégis a Premier

League húszéves csúcspontján

történelmének

szerezték

talán legdrámaibb

meg negyvennégy

címüket, miközben a legnagyobb

szezonjának

év után az első bajnoki

ellenfelük már-már elhitte, övék

lehet a dicsőség. Ha csak a bajnoki csatákat

nézzük, ez a győzelem

talán az Arsenal 1989-es diadalán is túltett. A magam részéről

látni akarom, ahogya

szeméri az erejét. Látni akarom

a derbíket,

ről szólnak, mint a lokálpatriotizmus. rom látni ebben az országban.

csaptunk

többször

amelyek jóval több-

A legjobb játékosokat

aka-

Mellbe vágott, amikor Ronaldo el-

igazolt a Real Madridba, még ha szerintem gát - ezt egyébként

City és a United ösz-

túl sokat is dobáita ma-

is elmondtam

a pályán. Azért sajnáltam

neki, amikor össze-

a távozását,

mert jó érzés volt

hinni benne, hogy az angol futball vonzza a legnagyobb sztárokat, és meg is tudjuk tartani

őket, amíg a csúcson vannak.

Egyet kell, hogy értsek a társaimmal neheztelésének

forrása

legtöbb esetben

abban, hogya a féltékenység,

fő forrás táplál. Először is: a futballklubok kolók nélkül. Általánosságban gyobb a rajongótábor. nek-mennek,

szurkolók amit két

mit sem érnek szur-

véve azt is mondhatjuk:

minél na-

annál nagyobb a klub is. Tulajdonosok jön-

de a szurkolói

kötődés

a családi tradíciókból

vagy

földrajzi okokból kifolyólag végleges. A szurkolók nem birtokolják a klubot, mégis, egy nagyon is kézzelfogható 158

módon hozzájuk, az ő

P~NZ közösségükhöz

tartozik.

Ez összességében

azt eredményezi,

ha egy játékos gyengén teljesít, azt a drukkerek nek veszik, és garantálom,

hogy

személyes sértés-

hogy az első érv, amit felhoznak ellene,

az az érte fizetett átigazolási Megértem a szurkolókat.

díj és a túlzó fizetés lesz. Egy jó barátom,

aki történetesen

egy

nagy, északi klub elnöke, egyszer azt mondta nekem, amikor megsértettem

azzal, hogy a klub tulajdonosaként

társaságban: a városban

lok róla gondoskodni,

hogy sokkal jobb állapotban

listákat még mindig nem tartják dig megvetéssel

a kérdésben,

hogya

túl intelligensnek,

át az

fogadja a környezete.

futbal-

márpedig

ember a saját javára cselekszik,

ha

azt min-

Mi nem szakadtunk

nem bánunk jól a szavakkal,

kívánnivalót

adhassam

én kaptam."

azt kell kiemelnem

egy nem túl intelligens

A klub

én csak a lehető legjobb módon próbá-

mint amilyenben

Másodsorban

tanulásban,

be egy

"Én csak a gondnok vagyok, nem a tulajdonos. élő embereké,

utódomnak,

mutattam

meg a

sokszor a kiejtésünk

is

hagy maga után, és az is biztos, hogy nem mi fog-

juk megtalál ni a rák ellenszerét.

Úgy tűnik,

a mi tehetségünk

semmit sem ér az emberek

szemében,

letett. Ez persze baromság.

A nép csak annak nézi el, hogy ma-

gas beosztásban

dolgozzon sok pénzért,

jában született,

és magániskolába

merthogy

az velünk szü-

aki ezüstkanállal

járt. Egyszerűen

a szá-

azért, mert

ez a kettő mindig is együtt járt. Tetszik vagy sem, a futball a mai napig a munkásosztály emberek

és a szurkolók

sport jaként van elkönyvelve által, és sokak csak nehezen

el, hogy valaki az ő osztályukból esetében,

amelynek

lik egymást,

fogadják

sokra vigye. Egy olyan nemzet

tagjai inkább visszahúzzák,

oda vezethet,

a dolgozó

hogya szurkolók

és nem feleme-

elszigeteltnek

és ér159

tN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

téktelennek érzik magukat. Lehet, hogy most hülyeségeket beszélek, de így érzem. Szép, új világban élünk, és szerintem nincs olyan, hogy valaki "túl sok pénzt kap". Csak munkák vannak, amiért fizetést kap az ember. Szóval, hogyan születnek

meg ezek az óriási

átigazolá-

si díjak és fizetések? Amikor a csapat menedzsere összeül a játékosmegfigyelőivel és az edzői stáb többi tagjával, mindig egy úgynevezett Listából dolgoznak. A legtöbb játékos neve felbukkan egyik vagy másik klub Listáján, ez csak poszt kérdése. Tegyük fel, hogya menedzser egy csatárt szeretne venni a nyári átigazolási időszakban. Ilyenkor megadja a nevet a klub sportigazgatójának vagy egyéb vezető tisztviselőjének,

és innentől

kezdve rajtuk áll, hogy felvegyék a kapcsolatot a kiszemelttel vagy az ügynökével, hogy kipuhatolják, a játékosnak van-e kedve hozzájuk szerződni. Ez persze teljesen törvénytelen, de majd' minden klub így intézi. Egyébként vannak tettre kész menedzserek, akik mindent maguk szeretnek intézni, beleértve az alkudozást a játékosügynökökkel

- könnyű elképzelni, miért. Összességében,

ha a célpont túl drága, vagy nem mutat hajlandóságot a klubváltásra, akkor a klub a Lista következő nevére koncentrál, és így tovább, amíg meg nem találják a megfelelő játékos. Nem ritka, hogy mindez csak a Lista negyedik-ötödik nevénél fordul elő. Minden klubnál így zajlik az élet. Tudom, avítt a rendszer, de ez van, és működik. Mindez arra is magyarázat, miért csak az utolsó percben kerülnek napvilágra egyes transzferek. Előfordul, hogy egy klub ot egész nyáron összeboronálnak

egy játékossal, aztán

az utolsó percben teljesen mást igazolnak. Ilyenkor általában az 160

P~NZ áll a háttérben, hogy nem sikerült megegyezni az elsődleges célponttal, mivel azonban a klubnak szüksége van egy új csatárra, elő kell rántani a következő nevet a Listáról. Számtalan sajtótájékoztatón hallottuk már a játékosoktól.

hogy "Éppen nyaralni in-

dultam, amikor váratlanul az ügynököm hívott telefonon, hogy ..." Ez nem jelent mást, mint hogy ő volt a klub nagyjából tizedik számú kiszemelt je. Fiatal játékosként nagyon vágy tam rá, hogy felfedezzenek. hogy én is rajta legyek egy Listán, ami egyben elismerést is jelent az embernek. Természetesen minél idősebb és elismertebb egy játékos, annál több Listán bukkan fel a neve. Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Tegyük fel, hogy tíz Premier League-klub keres csatárt a nyári időszakban, így mind a tíznek megvan a maga Listája. A klubok egyik fele mondjuk egy magas, erős csatárt keres, míg a másik egy olyan kipróbált középcsatárra áhítozik, akinek nem kellenek évek, hogy beérjen. és elkezdje termelni a gólokat, ahelyett, hogy egy fiatal tehetséget vegyenek, akit később - jó esetben - haszonnal lehet majd továbbadni. Ezek a klubok szívesebben fizetnek ki magasabb béreket, mintsem magas átigazolási díjakat, vagyis a Bosman-szabály kihasználására bazíroz nak. Ha szerencséd van, rajta leszel a Listán, ha pedig hihetetlenül szerenesés

csillagzat alatt születtél,

akkor te vagy az első szá-

mú célpont. De a futballban semmi sem ilyen egyszerű. Nekem is sok szezonom volt, amelyekben jó teljesítményt nyújtottarn. de mégsem nyertem el a méltó jutalmam az átigazolási időszakban, mert túl sok év volt még hátra a szerződésemből, a klub pedig nem akart eladni. Ha szabadon igazolható lettem volna, szerintem 161

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

meg tudom duplázni a fizetésem. Egy korábbi csapattársam sokkal szerencsésebb volt: jó helyre érkezett jó időben, és egy életre megalapozta a jövőjét. Vannak más tényezők is, amelyek a kezedre játszhatnak. Sok klub csak egy bizonyos ügynökkel tárgyal, következésképpen aránytalanul

sok olyan játékos kerül a klubhoz. akit ő képvisel,

vagy akihez közel tud kerülni. Utóbbi esetben, ha a klub által kiszemelt játékost más képviseli, akkor az ügynök őt keresi majd meg, felajánlva, hogy segít a védencének a klubhoz szerződni egy kis extra juttatásért

cserében. A lényeg mindig az: ha a klub

királyi fizetést ajánl, azonnal fogadd el, mert ha nem, lesz helyetted száz másik, aki megteszi. Mindannyian a legtöbbet szeretnénk kisajtolni a főnökünkből, és mindannyian a legjobbat akarjuk saját magunknak, attól függetlenül, hogy hol élünk, vagy hogy mivel foglalkozunk. Nem szeretném, hogyagyerekeim

lakótelepeken nőjenek fel, mint én, nem

mintha ezt szégyellni kellene. De ait sem szeretnérn, hogy azt tartsák sikernek, hogy ki tudják fizetni a jelzálogot a helyi gyárban kapott fizetésükből.

és hogy háromévente egyszer el tudja-

nak menni Spanyolországba nyaralni. Van, aki boldog mindezzel, de én nem tartozom közéjük, és a gyerekeimnek sem ezt a jövőt szánom. Szóval, ha a munkaadóm fizetésemelést ajánl, én nem fogok til-

takozni. Mert nem az a lényeg, hogy mennyi haszontalan luxuscikket tudok felhalmozni, hanem az, hogy milyen jövőt tudok biztosítani a gyerekeimnek és az unokáimnak. Ha százezer fontot keresek hetente, és a klub om száztízet ajánl, el fogom fogadni, és tudom, hogy mindenki ezt tenné. 162

PÉNZ

A játékosoknak nincsenek morális kötelezettségeik a klub pénzügyeit illetően. Ha egy klub nehéz időszakot él meg, vagy egyenesen csődbe megy,az kellemetlen, de nem a mi hibánk. Hál' istennek a Premier League-ben elég sok pénz mozog. Nézzük csak meg, mennyit fizetnek a klubok egy-egy kockázatokat rejtő játékos átigazolásakor! Nemrégiben még csak egy-két millió font lett volna az áruk, de manapság már öt-tízre rúg ez a szám. A top klubok megengedhetik maguknak, hogy veszteségként leírják ezeket az összegeket, ha a játékos nem teljesít: Robbie Keane (tizennyolcmillióért vette a Liverpool), Sevcsenko (harmincmillióért ment a Chelsea-be), Emmanule Adebayor és Roque Santa Cruz (huszonnégy- és tizenkilencmillióért szerezte meg a Manchester City) is csak szenvedett az átigazolásuk után. De összességében változtatott ez valamin? A Manchester City sok csatárt kipróbált, mielőtt végre beletaláltak volna Agüeróval. Emlékszik még valaki a tizenhétmillió s Jő vagy a hétmilliós Caicedo nevére? Mégazt sem tudom, hogy játszanak-e most. Igaz, a City anyagi lehetőségei szinte példátlanok a világban. Néhány évvel ezelőtt a klub egyik vezető beosztású alkalmazottjával beszélgettem, és megpendítettem

neki, hogy igen jutányos

áron szerezhetnének meg. Csak nevetett rajta, valószínűleg szánakozásból. Néhány pohár pezsgő után aztán előálltam egy kissé talán szemtelen kérdéssel. "De ugye, nem fogjátok megvenni Kakát százmillió fontért és heti ötszázezer fontos fizetésért? Csődbe vinnétek a klubot!" Azonnal kész volt a válasza: "Hadd világítsam meg a helyzetet, barátom! A City mögött álló pénzügyi alap csak az olajból napi százmillió dollárt profitál." Ezek az emberek a világ leggazdagabbjainak 0.1 százalékához tartoznak. A fizetések és az átigazolási díjak nem jelentenek prob163

tN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

lémát. A pénzügyi alap becsült nettó értéke, amely felett a City tulajdonosai diszponálnak, nagyjából ötszázötven milliárd fontra tehető. Ennek tudatában nem meglepő, hogya PL-fizetések lassan elérik az NBAvagy az MLBszintjét, ráadásul az angol bajnokság televíziós lefedettsége még szélesebb is. Csoda, hogya liga vonzza a milliárdos befektetőket? A sportőrült amerikaiak persze mindenki másnál korábban megérezték a lehetőséget. A Glazerek a Unitednél vetették meg a lábukat, a Liverpoolnál már két amerikai tulajdonos is megfordult, az Aston Villát a szintén amerikai milliárdos, Randy Lerner vásárolta

meg, de az Arsenal fő részvé-

nyese, Stan Kroenke is tengerentúli befektető. Azt mondom, a folyamat melléktermékeként senkinek sem kell szégyenkeznie a csillagászati fizetések és fizetési igények miatt, hiszen sosem tudhatj uk, igazából ki kezeli a pénzeszsákot. Ott van például Seth Johnson híres esete abból az időből, amikor a Leeds messze az anyagi lehetőségei felett költött a siker érdekében. Szinte minden játékos hallott a dologról, sőt több verzió is kering közöttünk, de a központi elemekben nagy az egyetértés. Elmondom, én hogy ismerem a történetet. Amikor a Leeds meg akarta szerezni [ohnsont, a játékos abban maradt az ügynökével, hogy hároméves szerződést akarnak kicsikarni heti tizenötezer fontos fizetéssel. Amikor a felek tárgyalóasztalhoz ültek, a klubot több tisztviselő is képviselte, beleértve magát az elnököt, Peter Ridsdale-t is, és úgy tűnt, biztosra akarnak menni. "Ötéves szerződést kínálunk - kezdték -, heti harminchétezer fontos fizetéssel. Ez már a végleges ajánlatunk." Johnson ügynöke rövid gondolkodási időt kért, hogy egyeztessen a játékossal, de valójában csak ennyit mondott neki: "Írd alá a szerződést, amilyen gyorsan csak tudod!". 164

P~NZ Akkor felteszem a kérdést: ez most mohóság? Te mit tennél? Mesélnél az eredeti elképzelésedről? Én biztosan nem. Pontosan ugyanazt tettem volna, mint Johnson, spuri vissza a szobába aláírni a szerződést, mielőtt valaki kérdéseket tenne fel. Amikor a Leedsnél beütött a ménkű,

jó néhány olyan játé-

kos volt, akik már más klubban játszottak, de még mindig kapták a fizetésüket a korábbi klubjuktól. Miután Ken Bates átvette az irányítást a klub nál, és átnézte a könyvelést,

egy interjú-

ban felfedte, hogya BL-elődöntőbe jutásukért járó teljes összeget (nagyjából tizenkét millió fontot) elvitte Gary Kelly ötéves szerződésének kifizetése, és ő csak egy jobbhátvéd volt. Sajnálom a Leeds-drukkereket,

de ha én is az ő játékosuk lettem volna ab-

ban az időben, nem lettem volna tekintettel a szerződésemet aláíró vezetőkre. A játékosoknak az okozza a bajt, hogyabukásokat az ő arcukkal azonosítják. A pályán nincs hova bújni. A tulajdonosoknak viszont ott van a füstüveggel takart páholy a stadion tetején: egy másik világ, amelyről a Glazerek tudnának mesélni. Évekkel ezelőtt még a tucat játékosok iránt is nagy volt a kereslet. Sokan, akiket ismerek, a "paritásos elven" kötött szerződéseknek köszönhetik a szerencséjüket. Ezek a típusú szerződések azért jelentek meg, hogy egy-egy klub magához tudja csábítani a kiszemelt célpontot. A szerződések garantálták.

hogya játé-

kos mindig annyit fog keresni, mint a csapat legjobban kereső tagja, függetlenül attól, hogy kit igazolnak a játékos érkezése után, legyen az Shearer, Giggs vagy Keane. Akiknek ilyen szerződés jutott, táncos léptekkel indulhattak a magánbankárok felé. Ezek a szerződések a kilencvenes években jelentek meg, az időzítés később sok problémát okozott. Ebben az időben a PL-klubok 165

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

még nem vonzották azokat a gazdag cápákat, akiket manapság ismerünk, de amikor megérkeztek, a játékosok fizetése az égbe szökött, akinek pedig "paritásos elven" nyugvó megállapodása volt a klubbal, az nagyot kaszált. Manapság ritka az ilyesmi, de még mindig előfordul. Úgy hírlik, Carlos Téveznek például sikerült ilyen egyességet kötni a Cityvel. Ha például a klub szeretné megszerezni Messit - ahogy az Kakával történt néhány évvel ezelőtt -, akkor Tévez fizetése is szinte biztosan a duplájára emelkedne. Bár a City anyagilag megenged heti magának az ilyesmit, mégiscsak rosszul venné ki magát Abu-Dzabiban, hogy az a játékos, aki cserbenhagyta

a klub ot az első bajnoki CÍmük üldözése közben, .

óriási fizetésemelést

kap. Eközben képzeljük magunkat azok-

nak a játékosoknak a helyébe, akik egész évben meghatározták a későbbi bajnokcsapat játékát: itt elsősorban Joe Hartra, David Silvára, Agüeróra és Vincent Kompanyra gondolok. Ők vajon mit érezn ének, amikor azt látják, hogya klub megszerzi Messit, majd ezzel egy időben megduplázódik Tévez fizetése? Pont ezért az ilyen szerződések általában rossz vért szülnek a csapaton belül, és több kárt okoznak, mint amennyi hasznuk van. Kivéve, ha a te zsebedbenlapuleg~ A futballisták újsütetű gazdagsága egy sor szórakozási lehetőséget is megnyitott előttük, és ez nem csak a legjobban keresőkre igaz. A lóverseny mindig is népszerű volt a foeisták körében, de most már nagyon komoly szintet ért el. Az ország különböző pontjairól érkeznek a futamokra, olykor helikopterrel, és a legjobb páholyokból követik a futamokat. Néhány évvel ezelőt, úgy húszan ellátogattunk a Cheltenham Fesztiválra. Magam még nem jártam itt korábban, így nem tud166

PÉNZ tam, mire számítsak. azért mentem rőlláttam

Nem voltak nagyelvárásaim,

el, hogy elmondhassam

a nagy eseményt.

és máskor is szívesen elő a dolgokat. lóversenyre

magamról,

hogy közel-

Mint később kiderült,

egész jó buli,

elmennék,

de talán más stílusban

Reggel fél hétkor

ahol egy klasszikus,

találkoztunk

minket.

lett egy [áger-bombát,

Aki elkésett,

aki felhívta

a feleségét

jét, annak szintén ez volt a "büntetése", mindenki

le is késtük. Kiszálltunk öltönyös arisztokrata

hogya

annak

híres

innia kel-

vagy a barátnő-

óránként

kinek innia kellett egy újabb [áger-bombát.

adnám

az edzőpályán,

fehér limuzin vett fel minket,

fuvarozzon

Cheltenhambe,

igazából csak

pedig minden-

Mire megérkeztünk

aljas részeg volt, az első futamot

pedig

a limóból, és rögtön egy csomó tweed-

közé keveredtünk.

szerettem

volna beleolvadni

futballista

megközelíti

A magam részéről

a tömegbe,

a fő emelvényt,

jobb

de amikor húsz részeg

az kevés ember figyeimét

kerüli el. Minden csapatban

van valaki, aki vágja a lovit, vagy legalább

ismer valakit, aki nagymenő

a témában.

Velünk is volt egy ilyen

figura. Nem tudom, honnan kapta a tippjeit, de ahogy kaszált második futamon, én mellé álltam, és nem mozdultam tat sem. Persze senki sem akart kimaradni

ha veszítetek.

szik nekem ez az egész, és semmiképp

Mindannyian

a tippjeimet,

Nem nagyon tet-

sem állítom, hogy nektek

is ezekre a lovakra kéne fogadni." A csapatkapitányunk vidre zárta a kérdést:

egy tapod-

a buliból, így egy idő

után a srác is besokallt kissé. "Felőlem követhetitek de aztán ne engem hibáztassatok,

a

aztán rö-

"Csak fogd be a szád, és lökd a tippeket!".

fogadtunk,

és az ötödik futam végére már egy ha-

lom pénz állt az asztal unk közepén. 167

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA Előttünk egy finom asztaltársaság képp érthetően

foglalt helyet, akiket - némi-

- zavart a harsány viselkedésünk.

mok (meg sörök és [áger-bombák] ti a hangját, ha drukkol,

napján az ember csak kieresz-

nem? Minden alkalommal,

hangosak voltunk, ők egy ernberként kintettel

és sóhajtásokkal,

tük az ő rosszallásukat.

közösen

re szórtuk, ültünk,

már duzzadtunk

tétre, helyre,

font, ha nem több. Ahogy ott gúnyos kacaj ütötte Amikor odanéztünk.

irányából.

hetős hölgy pillantásával

találkozott

a tekintetünk.

alább futja majd a WAG-ekre" - vetette olyan éles hangvétellel

és

be is jött. A pénzt az asztal unk közepé-

hátát lapogattuk.

fülünk az arisztokraták

az önbizalomtól,

az egyik futamra

volt ott vagy ötvenezer

és egymás

egészen addig, míg

Pontosabba n mi őket.

fontot tettünk

ami menetrendszerűen

fordultak hátra rosszalló te-

A helyzet fokozódott,

ezen pontján

tízezer

amikor kissé

mi persze egy idő után rosszallni kezd-

helyre nem raktuk egymást. A történet

De a nagy futa-

oda nekünk,

meg a egy te-

"Ebből legés mindezt

tette, hogy az egész társaságunk

kikér-

te magának. De nem úgy a sztárjátékosunk.

Átnyúlt az asztalon,

dott egy köteg pénzt, majd megfordult,

ketté té pte a bankjegye-

ket, és a fecniket a nő és az asztaltársasága tentő megalázónak kijózanodtam,

éreztem

a helyzetet,

felé szórta. Akkor retde amikor hazaértem.

úgy láttam, hogy az "új pénz" tökéletes

gással szolgált a "régi pénznek". Ezt az érzésemet amikor felidéztem magamban

megraga-

és

visszavá-

erősítette

az is,

a másik társaság

képét, amint a cel-

hogy összeragasszák

a bankjegyeket.

Néha nem szárnít, mit teszel, hogy megváltoztasd

az emberekben

luxot adogat ják egymásnak, a rólad kialakult 168

képet, mert ugyanazokkal

a kőbe vésett előítéle-

P~NZ tekkel szembesülsz. Habár a sztárjátékosunk

hű maradt ezekhez

a sztereotípiákhoz, de mégis sikerült helyre tennie ezeket az embereket. Ahogy ebből is látszik, a lóversenyek együtt járnak a szerencsejátékokkal, mint ahogya futball is elválaszthatatlan

a szerencse-

játékoktól. Én csak óvatosan játszom, bár korábban jó pénzeket kaszáltam a Bajnokok Ligája meccsein, míg a kormány meg nem tiltotta a játékosok számára, hogya saját sportáguk eseményeire fogadjon. Sohasem néztem a formákat vagy ilyesmi, egyszerűen a megérzéseimet követtem, és alkalmanként nem kockáztattam többet, mint száz font. Néhány szezon nal ezelőtt egy közel-keleti túrán egy szobába kerültem egy igazi megszállottal. Egy hetet töltöttünk együtt, de esküszöm, az egyetlen mondat, amit váltottunk egymással, az az volt, hogy "Nálad van a szobakulcs?". Már korábban is hallottam, hogy ennek a srácnak van egy kis gondja a szerencsejátékokkal, de ilyet még nem pipáltam. Két laptopot is hozott magával az útra, azokon csüggött, nekem meg esélyem sem volt nyugodtan skypeolni kicsit az otthoniakkal. Igazából máig sem tudom, miért használt két laptopot ahelyett, hogy több lapot nyitott volna meg egy gépen. Fogadott a Betfairen és a Paddy Poweren, de ennek a tetejébe még a mobiljára érkező élő eredményfrissítéseket

is követ-

te. Mindenre fogadott, ami mozgott. Szerencsére azóta segítséget kért, és kapott, hogy megszabaduljon a szenvedélyétől. A legszomorúbb történet, amit a fogadásokkal kapcsolatban hallottam, az két Newcastle-játékosról szólt, akik a meccsek előtt azzal ütötték agyon az időt, hogy nagy pénzekben fogadtak, melyik esőcsepp esik le először az ablakpárkány tetejéről... 169

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

Az online sportfogadás eljövetele újfajta kísértéseknek tette ki a játékosokat is. Itt is az volt az elv, mint a "paritásos alapú" szerződések esetében: jó helyen kellett lenni jó időben. Amikor a profi karrierem indult, még épp csak megjelentek az élő fogadások. Senki sem tudta, mi fog majd kisülni ebből, de minden bukméker kidolgozta a maga ajánlatait. A rendszert később úgy finomították, hogy maximalizálja a bukik profitját, de még így is maradt egy kiskapu, amit a fogadók és a játékosok ki tudtak használni. Az egyik idősebb csapattársam

is a rendszer haszonélvezői

közé tartozott. Egy teljes szezonban egy csapat a pénzfeldobás ok cirka ötven százalékát nyeri meg. Igen ám, de idegenben, ha a csapat kapitánya el is veszti a pénzfeldobást, lehet rá számítani, hogy a hazai csapat inkább térfelet választ majd kezdés helyett, hogya második félidőben a hazai szurkolóikkal szembe tudjanak támadni. Ha téged csak az vezet, hogy megszerezd a kezdőrúgás jogát, és nem érdekel a térfél, akkor egy teljes szezonban a kezdőrúgások akár hetvenöt százalékát is megszerezheted. Ha pedig tudod, kié lesz a kezdőrúgás, azt is igen könnyű lesz megtippelni, hogy ki végzi majd el az első bedobást ... Fiatal, naiv gyerekként azt gondoltam, hogya pali, akiről szó van, menthetetlenül béna. Arnikor elvégeztük a kezdőrúgást, minden alkalommal hátragurítottuk

neki a labdát, ő meg hosszan elő-

revágta az oldalvonal felé a szélsőnk irányába. Hogy, hogy nem, a labda mindig kiment taccsra. Olyan egyszerű volt az egész trükk, hogy senki sem szúrta ki. Én is csak évekkel később - amikor a srácokkal a régi, szép időkről beszélgettünk - jöttem rá, hogy tulajdonképpen mi zajlott a szemünk láttára. Amikor mesélek valakinek erről, aki szintén játszott ebben az időben, a legtöbbször 170

ptNZ ugyanazt

a választ kapom. "Hát persze, nálunk is volt egy srác,

aki ugyanezt

csinálta.

ugyanezt a stratégiát

Egy csomó lóvét kaszált." szögletekkel,

gásokkal, szabálytalanságokkal, Amikor azonban veszített

szabadrúgásokkal,

már

kapukirú-

sőt még sárga lapokkal is.

beindultak

a hatékonyságából.

szúrják az új felhasználókat,

Hallottam

az online fogadások,

A mai programok

a rendszer

már könnyen ki-

vagy ha valaki vagy valakik irreáli-

san nagy összeggel fogadnak egy eseményre,

de még azt is, ha egy

adott országból, régióból, városból vagy utcából érkezik szokatlanul magas online fogadási aktivitás. felhasználó számlatörténetét, a felhasználó

Ilyenkor azonnal ellenőrzik a

sőt a hitelkártyáját

is, anélkül, hogy

mindezt észrevenné.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a játékosok sportfogadásokkal,

mindössze

ségük. Tudok egy csapatról,

egy beépített

keresték

volna a siker érdekében.

mindig jól jön, könnyű elképzelni,

van szük-

fogadott a mecs-

a győzelmükre

arról, hogy az ellenfelek

mium mellett elérhető

emberre

amely rendszeresen

cseire. Hozzá kell tenni, kizárólag nincs tudomásom

végeztek volna a

tettek pénzt, és

bármely

tagját meg-

De mivel a pénz az pénz, és hogya szokásos

győzelmi pré-

extra bevétel csak még jobban motiválta

a csapatot. Egy másodpercre

se gondoljuk azonban azt, hogy egyedi eset-

tel állunk szemben. Sejtésem szerint az ilyesmi az egész országban előfordul hétről hétre, még a legnagyobb

klubjaink esetében

is. Ismerek olyan játékosokat,

csapatokban

va is jó barátságot lógnak, miközben

akik különböző

ápolnak egymással, utazunk,

kérdés mindig a szokásos:

és állandóan

játsz-

a telefonon

vagy egy hotel ben töltjük az időt. A .Milyen formában

vagytok,

győztök 171

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA holnap?". Ezek a srácok minden hétvégén resik a jól fogadható

meccseket.

firtatják.

amelyek az

szóló hírek elérhetők, mond-

de a csapat kulisszatitkait

vesen ismerik. Kinek vannak családi problémái? ból vagy másnaposan

ke-

belső infód,

kapunk hívásokat,

A sérülésekről

juk, a Sky Sports weboldalán.

bújják.

Ha van a csapatról

az még jobb. Mi is nagyon gyakran esélyeinket

a sorsolást

a meccsre? Ki hentergett

csak ke-

Ki érkezett buliegész héten szál-

lodában valami nő cskével? Ezek az igazán értékes, belsős infók. Nem meglepő. hogy a legnagyobb klubok játékosait

is megtaláljuk.

len. Az mindenesetre napvilágra

fogadók között a legnagyobb

Az ő ellenőrzésük

megnyugtató,

kerül a szenvedélyük,

hogy amikor egy-egy esetben akkor a hatóságok nem kemény-

kednek, jó példa erre a 2011-12-es

idény végén lezajlott olaszor-

szági nyomozás, amely a bundameccsek A PFA nagy hangsúlyt

darúgókon,

fektetett

problémát

felderítését

a szerencsejáték-függőség.

is segítettek,

akiknek

visszavonulásuk

okozott a civil életbe való beilleszkedés.

tanácsokkal,

iránymutatással

és a futbalIon

val értek el szép eredményeket. dolatlanul,

elhamarkodottan

csúnyán megégették

fektették

magukat.

adót befizetniük.

172

akik meggonés bizony

Évekkel ezelőtt például sokan fek-

Néhány játékos hatalmas

hogy ne kelljen annyi pénzeket akasztott,

de

intézkedései-

egyre kevesebb kiskapu maradt nyitva az adórend-

Ez egyeseknek

kezdőtőkéjüket

után

Életvezetési

be a pénzüket,

aztán Gordon Brown, az akkori pénzügyminiszter nek hatására

Sok

túli világ feltárásá-

Akadtak barátaim,

tettek be az angol film-, illetve építőiparba,

szerben.

célozta.

arra, hogy segítsen azokon a lab-

akiket beszippantott

olyan ismerősömön

szinte lehetet-

betette

is elbukták.

a kaput, sőt sokan abefektetett

Egyik csapattársunk

háromszázezer

P~NZ fontot veszített, kimásszon

egy másik társunktól

kellett kölcsön kérnie, hogy

a bajból.

Függetlenül

attól, hogy mennyi befektetni

való pénze van, sze-

rintem nagyon fontos, hogy az ember csak olyan ügybe tegyen pénzt, amiben

valóban

hisz. Általános

vélekedés

szerint

ballisták a sok pénzük és szegényes üzleti tapasztalatuk vannak téve a pénzügyi cápáknak. még veszélyesebb, a vagyonukat.

Esetenként

amikor egymásba

Az öltözői kultúra

a fut-

miatt ki

ez is igaz lehet, de

vagy egymással

fektetik be

már csak olyan, hogy mindenki

fenékig benne akar lenni a másik dolgaiban, nem szárnít, hogy ko-

csikról, csaj okról vagy pénzügyekről egy játékos besétál egy befektetési

van szó. Ha mondjuk hétfőn lehetőséggel,

biztosra

vehető,

hogya hét végére minden játékos tudni fog róla, sőt nagy százalékuk be is száll az üzletbe. De nem azért, mert józan megfontolás alapján így látja jónak, hanem mert egyszerűen

követi a többi-

eket. Emlékszem rá, hogy mikor egy híres stadiont

átépítettek,

luxuslakásokat

alakítottak

szét a mi játékosaink

ki a helyén, az ingatlanok

vásárolták

ban nem voltam olyan helyzetben liba - szerencsémre,

és

jelentős ré-

meg, részben hitelből. Én akkorianyagilag, hogy beszálljak a bu-

mint később kiderült. De már kezdetben

get ütött a fejemben a kérdés: miért vennék meg egy ingatlant

szöaz-

zal a céllal, hogy jó pénzért

kiadj am, amikor tudom, hogy mellet-

tem húsz másik tulajdonos

is erre gyúr? Nem kell pénzügyi

va-

rázslónak lenni ahhoz, hogy valaki felismerje az üzlet kockázatait. A csapattársaimnak

persze

kat, így lejjebb vitték az árakat nan fel tudjanak

nem sikerült

kiadniuk

és az igényeiket,

a lakáso-

hogy valahon-

hajtani egy-egy bérlőt. Ugyanaz az öltözői kul-

túra, amely belevitte

őket a bulíba, most megmutatta,

hogya bu173

tN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

linak milyen ára is van igazából. Végül már a felvett jelzálogkölcsöneiket sem tudták fizetni. Ekkor persze mindenki bepánikolt, és megpróbált megszabadulni a lakástól, de a korábbi lépéseikhez hasonlóan ezzel persze megint túlkínálatot okoztak a piacon, végül több tízezer fontos veszteséggel jöttek ki abból az ügyből, amit kiváló befektetési lehetőségnek láttak. Sok játékost ismerek, aki vagyonokat keresett az íngatlanpiacon, amikor virágzott az üzlet. De legalább ennyi játékost ismerek, akik óriási veszteségeket könyvelhettek el, amikor a pénzügyi lufi 2008-ban kipukkant. Azért senki se kezdjen gyűjtést szervezni szegénykéknek! Az igazság az, hogy mindenki keresi a lehetőségeket, amelyekre ráteheti a kezét, és ez különösen igaz a Premier League világára. Az évek során arra a következtetésre jutottam, hogy legalább annyi érv szól a pénzügyi megelégedés, mint amennyi a további vagyonszerzés hajszolása mellett. Végül is, mikor mondhatjuk azt, hogy elég?

174

9. FEJEZET ROSSZ MAGAVISELET

---------------------

Rögtön a fejezet elején szeretném leszögezni, hogy én magam sem vagyok egy angyal, és soha nem is próbáltam

eljátszani,

hogy az lennék. Abban az időben, amikor még rendszeresen jártam bulizni, gyakran előfordult, hogy igencsak felelőtlen voltam. Viselkedésem sokszor sértő lehetett mások számára, és jó néhányszor csináltam olyan baromságokat,

amikre egyáltalán

nem vagyok büszke. Viszont az is igaz, hogy ezekből abulikból egy szép csokor sztori jött össze. Teljesen mindegy, kikből állt a bulizni induló társaság, mindig én voltam az az arc, akinek különösen fejlett radarja volt a balhék előrejelzésére. Akárhol kötünk is ki, én vagyok az, aki elküldi az öléből a sztriptíztáncost,

és aki elrángatja a társasá-

gát azoktól, akik balhézni mennek az éjszakába, és úgy általában én vagyok az, akinek gondja van rá, hogy az este mind saját magunk, mind a környezetünk érjen véget. Saját társaságomban

számára nagyobb gond nélkül roppant kényelmesen

moz-

gok, és ha őszinte akarok lenni, velük is érzem magam a legjobban, nincs szükségem hozzánk csapódó alkalmi cimborákra, hogy az egómat simogassák. Viszont mint a rutinos, de lehiggadóban levő tivornyázók általában, én is hajlamos vagyok a visszaesésre. 177

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

Szerintem mindenkinek szüksége van rá, hogy néha kieressze a gőzt, ráadásul az a pénz, amit a futballisták hetente megkeresnek, mindent lehetségessé tesz egy őrült éjszakán. A kedvencem ezek közül az volt, amikor egy tucatnyi haverral az amszterdami napfelkelte ébresztett minket. Azon az estén azért jöttünk el Londonból, mert éppen vasutassztrájk

volt, és a város tök üres

volt. Egy gyors "vezetői értekezlet" után máris a lutoni reptéren gyülekeztünk, többen közülünk már az aznap esti lányok közül is kiválasztották

a szerencséseket.

A szüleim valahogy belém plántálták a meggyőződést, hogy ha bármilyen hülyeséget csinálok a drogozástól a jelentős mennyiségű alkohol elpusztításán át a fékevesztett orgiáig, ami persze nem várt terhességgel végződik, mindig én leszek az, aki a legrövidebbet húzza, miközben a többiek megússzák a dolgot. (Őszintén szólva a szexorgiák és a nem kívánt terhesség az egyetlen, amik valahogy mindig elkerültek.) Még azt sem bírtam, ha az ölemben vonaglott egy táncosnő, mert úgy véltem, minek húzzam fel magam feleslegesen, azaz végkifejlet nélkül. Aztán persze rájöttem, hogy ez is csak pénz kérdése, ennek ellenére távoltartottam magam tőle. Az utca túlsó oldalán levő kávézóban kötöttem ki, miközben a többiek lelkesen saját országa ik zászlóit lobogtatták

odaát.

Jó húsz percbe telt, mire rájöttem, hogy közel halálos dózisnyi kolumbiai gandzsát lélegeztem be, ami biztosan felkelti majd a doppingellenőrök figyeImét is. Ezek tipikusan olyan apróságok, amiken elbukik az ember, és én állandóan akkor estem hülyeségek miatt pofára, amikor pont a bajt akartam elkerülni. Ha pedig éppen nem akartam elkerülni, a dolgok igen látványosan fordultak rosszra. 178

ROSSZ MAGAVISELET

Az utóbbi években Marbella helyett Las Vegas lett a kikapcsolódni vágyó futballisták legkedveltebb úti célja. Ennek számos oka van: egyrészt a medencepartik

észbontóak, acsajok

csil-

lognak-villognak. és nincs semmi, amit ne kaphatna meg az ember, ha megfelelő mennyiségű készpénzzel rendelkezik. De a Las Vegasba utazás legfontosabb oka nem ez. Hanem az, hogy itt még a legőrültebb viselkedés is mindennaposnak

számít. A Rehab ta-

lán a legismertebb medenceparti Vegasban. és az egy cabanáért felszámolt napi tízezer dolláros árával biztosan a legdrágább is. Szombatonként a hely csordultig van kiöltözött emberekkel. Néhány idénnyel ezelőtt elzarándokoltam

oda néhány gyakorlott

de még mi is megütköztünk

az ott folyó dorbézolás

bulizóval,

láttán. A hét végére két játékostársam

hazament, mert egysze-

rűen nem bírtak már többet bulizni, nyolcon díszelgett új tetoválás, egy pedig azért utazott vissza Angliába egy helyi csajjal, hogy gyorsított eljárással feleségül vegye. A nyaralás felénél az egyik haver azt mondta, Lindsay Lohan meghívott minket a Los Angeles-i házába. Gyors, megbeszélés után úgy döntöttek, kocsit bérelnek, és elutaznak LA-be, de nekem nem tetszett az ötlet. Később kiderült, én döntöttem jól, mert a srácok csak érkezésükkor

értesültek róla, hogya hölgy

éppen házi őrizetben van. "Öt órát utaztunk, hogy megnézzü nk egy kibaszott filmet" - dörmögte később az egyik társam. Idióták. Azt hiszem, voltam már az összes bárban, és láttam már az öszszes show-t, amit látni kell az életben. Megvoltak Ibiza híres bárjai, a Pacha, a Space, az Arnnesia, az El Paradis. Bejártam Ázsiát, buliztam Tokió legmenőbb helyein, mindent kipróbáltam Angliá179

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA ban, sőt egész Európában, jégbárban.

amit érdemes

volt. Ittam svédországi

láttam a párizsi börleszkelőadásokat.

fantasztikus

észt bárban, ami egyben céllövő klub is volt. Néhány

koktél után a pincérek körbejártak ző összes fegyver szerepelt, diktátorunkat, tottam),

egy menülappal,

gyan reagáina

lőtér. Fogalmam

bármi hasonlóra,

összefoglalva

amin a léte-

csak ki kellett választani

és a vele járó fegyvert

és iránya

fentieket

Jártam abban a

őszintén

a kedvenc

(én egy AK-47-es válasz-

sincs, a mi rendőrségünk

de mi jól éreztük mondhatom,

ho-

magunkat.

A

hogya legdurvább

hely, ahol valaha jártam, a Las Vegas-i TAO volt. Elfoglaltuk

az ötezer dolláros

talunkat,

ami egyébként

Perignon

1500-ba

kötelező fogyasztással

járó asz-

nem volt gond, hiszen egy üveg Dom

fájt. Ha Vegasban jársz, kell, hogy legyen egy

.sorter" veled, egy afféle idegenvezető.

Ez a figura mindenkit

is-

mer, be tud juttatni

éttermekbe,

és

medencebulikba,

egy csettintésére

muzin, és bármilyen azt bizonyította az asztalunkat,

a legjobb helyekre,

bárokba

előáll a helikopter

vagy a li-

nőt kíván az ember, azonnal előkeriti. ahogy

is azon az estén a TAO-ban. Amikor elfoglaltuk .Jess" bemutatott

minket a hely tulaj ának, és el-

mondta,

kik vagyunk.

Öt perccel később lélegzetelállító

vonultak

az asztalunk

előtt a bomba csajok. és ha valaki megtet-

szett, csak szólnunk

kellett lessnek. hogy őt szeretnénk

sorban az asz-

talunkhoz. Számomra

meglehetősen

a lányok dollárezreket ítélkezzek? rögtek.

köztük

az asztalnál, 180

A mögöttünk

zavarba ejtő volt a dolog, de hát ezek

keresnek

egy este, és ki vagyok én, hogy

levő asztalnál

egy Barcelona-játékossaJ.

amikor egy káprázatos

is ismert sztárok

ücsö-

Még volt néhány hely

nő sétált el mellettünk,

mi

ROSSZ MAGAVISELET pedig egyszerre

pattantunk

fel, és kiáltottuk:

"Őt akarom!". Dur-

varm.'7

Természetesen

a mögöttünk

és amikor [ess visszatért

levő asztalnál

is kiszúrták

hozzánk a másik asztaltól,

a csajt,

rá kellett jön-

nünk, hogy nem vagyunk olyan fontos emberek, mint amilyennek gondoltuk

magunkat.

"Az urak a másik asztaltól

azt üzenik, bár-

mennyit ajánlotok is a lányért, ők dupla annyit adnak érte" - mondta [ess, Ötezer dollárig álltuk a licitet, ami csak arra volt jó, hogy hülyét csináljunk

magunkból,

mert - mint később kiderült

volt ritka, hogy ezek a lányok harmincezer nek asztaltársaságként.

dollárt is megkeresse-

Minden, ami azután jöhet, a hölgy erköl-

csétől és egy teljesen új tárgyalás így hallottam.

- nem

De a pénzesládát

sikerességétől

függ. Legalábbis

záró lakat elég gyorsan lehullott,

és ha már lehullott, akkor nem volt megállás. A társaságunk tagját elég érzékenyen

érintette,

hogy a másik asztal elhappolta

csajt, ezért kihívta őket egy .pezsgőcsatára", férfiak egy roppant látványos

egyik

ami a modern

a

kori

párbaja. Ha két asztal pezsgőcsatá-

ba bonyolódik, az egyik mindig küld egy üveg pezsgőt a másiknak, amit az viszonoz egy másik üveggel, és a csata egészen addig tart, míg a számla akkorára

nem dagad, hogy az egyik fél már ne tudja

kifizetni. Ez valójában egy olyan pókerjátszma.

amiben a blöff és a

duplablöff a győzelem kulcsa. Ha az egyik asztal addig játszik, míg már nem tud fizetni, a legnagyobb győztesek füttyögése vezetik a társaságot A mi társunk

és hujjogatása

égést kénytelen közepette

elszenvedni:

a biztonságiak

a másik asztalnak

ki-

a bárból.

nem az a fajta volt, aki egy este kétszer

dó volt veszíteni.

a

Odarendeltük

is hajlan-

[esst, és szólt neki, hogy küldjön

egy óriási üveg Cristal pezsgőt,

amit az meg 181

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

is tett. A bárban minden szempár a háromliteres

üveg re szege-

ződött, ahogy elindult a pulttól a mögöttünk levő asztalig. Amikor ellenfeleink válaszlépéseként

egy ugyanakkora üveg, plusz

tizenkét stampedli tequila érkezett, a bárban tapsvihar tört ki, és a harc kezdetét vette. Tíz perccel később az emberünk (semmi közöm a fószerhez, és ezt akkor meg is mondtam neki) tíz normál méretű Cristalt küldött nekik szívószállal és kis nap ernyőkkel, amire válaszul szinte azonnal egy teljes rekesz (tizenkét üveg) 1998-as Dom Perignon-ritkaság

került az asztalunkra.

Ez már meredek lejtő, ilyenkor a menedzser azonnal több lányt rendel az asztalokhoz, hogy segítsenek elfogyasztani az italokat, amivel a pezsgőháborút is tűzben tartja, és közben még persze a lányoknak is fizetni kell. Egyik oldalnak sem akaródzott

feladni a harcot, a mi embe-

rünknek pedig sikerült rádumálnia néhány velünk lógó játékost, hogy osztozzanak

a számlán. Amikor ez megtörtént,

a hence-

gő kivagyiság azonnal a felszínre tört: "Basszunk már oda nekik keményen!" - kiabálta egyikük, és így is tettek. Külön kérésre a klub egy drótpályán keresztül a levegőben is az asztalokhoz tudja juttatni az italokat. Ez remek látványosság, és mindig felvillanyozza a csaták résztvevőit. A fiúk közül hárman rádumálták a pultost, hogya megmaradt három óriás üveg Cristalt drótpályán reptessék az ellenfélnek, és miközben a levegőben vannak, a DJ-nek az egyik srác iPhone-járól kellett lejátszania egy bizonyos számot. Ahogy korábban is mondtam, Vegasban bármit megtesznek neked, ha megfizeted az árát. Ahogy az első üveg megjelent a levegőben, a tömeg megőrült, a baseballsapkájukat 182

megfordítva hordó amcsi srácok pacsizni

RDSSZ MAGAVISELET kezdtek, a

DJ

pedig elindította

Bubbles" eleve elég furcsa

a zenét. Az "I'm Forever Blowing

választás

nak, de még annál is furcsább

egy futballklub

hajnalban

egy Las Vegas-i bár-

ban hallani. A srácok azzal fejelték meg a támadást, tak Jessnek, mindegyik

índulójá-

üvegre ragasszanak

hogy szól-

egy angol lobogót,

ami nem is maradt hatás nélkül: az ellenfél felállva tapsolta a gesztust.

Vártuk az ellencsapást,

meg

amikor öt perccel később öt

üres Cristal üveg indult el a levegőben

a bárpult

felé. Mindegyik-

ből egy fehér zászló lógott ki. A legyőzött

asztal egyik tagja átjött hozzánk,

jon. Nem ismertem

fel, de biztosan

hogy kezet fog-

"valaki" volt. Azt mondta,

nem akart elmenni a bárból, de ami sok, az sok. Arról szó sem lehetett, hogy kikísérjék

a teremből,

ják - helyi "nagymenő"

volt, ráadásul

ajánlotta,

mert - ahogy Vegasban a klub törzsvendége.

hogy felezzük meg a számlát,

eszembe, hogy hülyére lettünk dollár alatt, nem számolva felé menet [ess elmondta

Fel-

amiről egyből az jutott

véve. Még az is átfutott

mon, hogy az övé a hely. A végösszeg?

hív-

az agya-

Kicsivel százharmincezer

a borravalót,

ami - ahogya

- nem rossz kísérlet,

szálloda

de a kanyarban

sincs a rekord hoz képest. Elég hülye helyzetek

ezek. Már előre szóltam,

rok részt venni a balhéban, na az asztalnál

de hát hogya

hogy nem aka-

fenébe ülhettem

vol-

úgy, hogy csak a saját piámat fizetem? Nevetsé-

ges. Előre tudtam, túra végösszege

hogy végződik

sem volt meglepő számomra.

tam, amikor ahotelből dolláros végösszeget, szoba szerviz-tétel,

majd az este, és a Las Vegas-i

kijelentkezve

kifizettem

amiben volt néhány

és egy helikopteres

Nem is vitatkoza tizennégyezer

röhejesen

túlárazott

út a Grand Canyonhoz.

A 183

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

klub a hotelhez tartozott, úgyhogy minden fogyasztást automatikusan a szobaszámlához

írtak, miután egyenlő arányban el-

osztották a résztvevők között. Bár nem morogtam miatta, ahhoz ragaszkodtam, hogy lássam a többiek számláját is. Ezt diktálta a józan ész. Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy belefutottam a fent említett Barca-játékosba. Néhány évvel korábban éppen a városban voltam, amikor a csapatával megnyerte a bajnokságot. A feleségemmel a Grand Hotel La Floridában laktunk két régi angol barátunkkal, egy olyan párral, akik a szomszédunkban

laktak ak-

koriban a városban, ahol játszottam. A medence mellett töltöttük a napot, ittuk a mojitókat, és semmitmondó baromságokról dumáltunk a helyiekkel. Az egyik délután két roppant kellemes katalán hölggyel dumálgattunk, amikor megkérdezték tőlünk, mivel foglalkozunk. Fogalmam sincs, miért, de azt válaszoltuk, bárok és éttermek belsőépítészei vagyunk, és azért jöttünk a városba, hogy felügyeljük a legújabb klubunk, a Luna-tic (a spanyol hold szó után) munkálatait. A csajok el voltak ájulva, és azt mondták, egy belsőépítészeti

cégük

van, és Barcelona összes nagy bárját ők csinálták, azt is, amiben éppen ültünk (micsoda véletlen!). Még egye-mailt is kaptunk tőlük, amikor hazatértünk,

hogy nagyon szeretnének részt venni

a Luna-tic bár berendezésében,

és hogy ha tendert írunk ki a do-

logra, mindenképpen szóljunk nekik róla. Néhány mojito után aztán megérkezett a hotel menedzsere, és sajnálattal közölte, hogya bárt zártkörű rendezvényre lefoglalták. Elnézést kért, és javasolta, hogy menjünk a hotel előtti nyitott bárba, ahol régi Ferrarik találkozója volt. Ugyanúgy szere184

ROSSZ MAGAVISELET tem a Ferrarikat.

mint bárki más, de amikor a hotel tenisztréne-

re elmondta, hogya bárt az FC Barcelona foglalta le, már tudtam, azt az éjszakát hol fogom tölteni. Így vagy úgy, de nekünk abban a bárban volt a helyünk. Nem is volt nehéz dolgunk a behatolással: megjött a csapat busza, mi pedig a játékosokkal szerűen besétáltunk

együtt

egy-

a bárba.

Mivel semmi keresnivalónk tünk, hogy kerülünk

nem volt ott, gyanúsak

a friss bajnoki

közé. Elég az hozzá, hogy miután kezdett, és végignéztük.

címét ünneplő

mindenki

is lehetjátékosok

kőkeményen

ahogy a játékosok

a trófeával

lengén öltözött hölggyel együtt a medencébe

piálni

és néhány

ugrálnak,

befogad-

tak minket. Átbuliztuk

az éjszakát

a csapattal

(meg a hotel többi vendé-

gével, akik közül sokan menet közben csatlakoztak), néha egy kis szünetre

kimentünk

az előtérbe.

szünet alatt néhány játékos a közelünkben mellett. A barátom érdekelje

akar a játékosok-

pedig egy kis kabinetbe

ni a Barca-játékcsokat,

buli-

zárva tartották

a pult

semmi más nem volt, csak egy cso-

rodeózzanak

rádumál-

már velük egy kicsit.

voltak, hogy belemenjenek.

lanul indult: gördeszkázz

De

a nagyteremben

kocsi, riem is telt sok időbe, hogy elkezdjük

nos elég részegek

egy cigi

a "jó fényképezőgépéért".

nem talált senkit, mindenki

mögött. Az előcsarnokban maghordó

beszélgetett

és közös képet

kal, úgyhogy felmegy a szobájába zott, a kulcsokat

Az egyik ilyen

azt mondta, eleget ivott ahhoz, hogy már ne

az udvariaskodás,

a recepciónál

miközben

el az előcsarnok

Saj-

A játék ártalmat-

másik feléig anélkül,

hogy leesnél róla. A szabályok nem sokkal később megváltoztak: az egyik spanyol középpályás

(meglepően

ékes angolsággal)

azt 185

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA javasolta,

vegyék célba az automata

hogy lassítás

nélkül kiguruljanak

ték megkezdődött.

ajtókat, és időzítsenek a parkolóba.

Először túl nehéznek

minden páros tett néhány kísérletet, sikerhez,

a parkolóba.

lássuk, ahogya

kocsi a kavicsokra

egy Ferrari

Testarossa

személyzete

kirepül belőle.

Szerencsére

egyre közelebb jutottunk

a poggyászkocsi

érve vadul jobbra pördül, és állítja meg, miközben

megúszta,

azt gondolhatta,

a Ferrarival

a so-

két parkolóoszlopba.

a szállodából.

tunk a szálloda igazgatója

A recepciónál

és lementünk

óriási ribillióba

ki-

botlot-

és két igencsak ingerült hölgy között,

aminek jelentős tömeg volt a szemtanúja. kijelentkezni,

a

de a Ferrari szörnyen

Másnap reggel jelentős fejfájással ébredtünk, jelentkezni

utána, hogy

tartó rudak úgy kapták el a kocsi orrát,

hogy aki nem látta, mi történt, főrje belerongyolt

a

át jutott az ajtókon,

Pont időben rohantunk

motorházteteje

nézett ki. A csomagokat

Így is lett, a já-

tűnt a feladat, de ahogy

mire végül az egyik Barca-játékos

és kivitorlázott

úgy,

Mivel csak mi akartunk

a sor elejére engedtek, hogy időben kiérjünk a rep-

térre. Amikor a pulthoz léptünk, balhézó nőre mutatott.

a barátom

Az a két belsőépítész

nap a Luna-tic bárról kamuztunk. tom. A nő felsóhajtott,

megbökött,

és a két

volt, akiknek előző

"Mi a gond?" - kérdezte a bará-

mint aki egész nap mást sem csinált, csak a

sztorit mesélte, aztán bizalmasa n elmondta, mi történt. "A városban voltunk az egyik új bárunk nő. .Míndent mi csináltunk

megnyitóján"

- mondta az egyik

benne. Amikor visszahoztak

a szállo-

dába, akkor láttuk, hogyakocsinkat

összetörték"

sik. Aztán a szálloda személyzetéhez

fordulva így folytatta: "És ez

a rohadék azt mondja, mi törtük össze akocsinkat". 186

- mondta a má-

ROSSZ MAGAVISELET

A kárt okozó játékos sokkal híresebb nálam, jóval gazdagabb is, és amennyire tudom, legalább eggyel több nemzetközi címe van, mint nekem. De nem tehettem meg, hogy seggfej legyek vele. Megígértem magamnak, hogy ha valaha nyitok egy Luna-tic nevű bárt Barcelonában, a két hölgyet kérem fel, hogy rendezzék be a helyet. A stewardessek állandó résztvevői voltak az egzotikus éjszakáknak, különösen az után, hogy egy ismerős játékos járni kezdett egy Francesca nevű olasz stewardess-szel, aki az Alitaliánál dolgozott. Gyönyörű, természetes most is az

=,

szépség volt - biztosan még

vele való első találkozásom után kifejezetten ger-

jedtem a stewardessekre. Azóta jó néhányszor találkoztam vele, a legemlékezetesebb

az

volt, amikor karácsonykor a járata Londonban ragadt, én pedig egy másnapi meccs miatt éppen a városban voltam a csapatommal. Aszállásunkra

csempésztük az egész személyzetet, és ve-

lük töltöttük a délutánt. Nem sokkal később a stewardessek

azt

javasolták, ússzunk egyet a szálloda gyönyörű medencéjében. Mivel a csomagjaik nem kerültek elő, egyiküknél sem volt úszóruha, úgyhogy a mi szertárosunkat

kértük meg, adjanak nekik a

mezeinkből és nadrágjainkból, amiket a meccsen viseltü nk. CA szertárosok amúgy óriási figurák: mindig siránkoznak, ha mezt kérsz tőlük, de mindig segítenek. Ennek a srácnak például másnap felelnie kellett, miért nedvesek a mezek, amikben melegíteni indultunk.) A stewardessek és a csapat nagy része levonult a medencéhez. Francescsa kitalálta, hogy játsszunk Marco Polo-sat: valaki becsukja a szernét, és megpróbálja vakon elkapni a többieket úgy, 187

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

hogy azt kiáltja, "Marco", a többiek pedig válaszolnak: "Polo", és a hang alapján el kell kapni őket. Szarul hangzik, mi? Az is. Ha valaki kiment a medencéből, azonnal "partra vetett hal" lett, és neki kellett megpróbálnia

elkapni a többieket. Fél

órán belül a medence minden sarka, a szauna, és a jakuzzi is hemzsegett a partra vetett halaktól. Ekkor Francesca azt kérdezte, volna-e kedvem csak vele játszani kettesben, mire én minden erőmet összeszedve boldog karácsonyt és kellemes estét kívántam neki, hogy aztán felbőszülten elintézzem magam a szobámban. A karácsony mindig érdekes időszak, én személy szerint mindig imádtam. Rengeteg sráccal találkozom a világ minden tájáról aznap, kényelmesen felöltözünk, és kimegyünk hógolyózni a pályára. Aztán bemegyünk, és egy nagy bögre forró csokival melegítünk a pulykavacsorára. De aztán vége az edzésnek, visszamegyünk

a hotelbe, és el-

zárkózunk a külvilágtól. Szóval a karácsony nem pont úgy zajlik, mint bárhol máshol, és a játékosok meglehetősen rázós dolgokkal kompenzálnak, amiért nem lehetnek otthon, hogy csendben iszogatva hallgassák, ahogya királynő a Nemzetközösségről szónokol. De a mi karácsonyunk már csak ilyen, és ha nem is mind szeretjük, hozzászoktunk az évek alatt. A mi karácsonyunk

december közepén kezdődik a kevésbé

fennkölt, de mindig emlékezetes csapatkarácsonnyal.

A szállás,

az utazás, a helyszín, a buli, a pia és persze acsajok beszervezése harminc futballista számára, valamint a költségek beszedése a csapattagoktól

olyan aprólékos szervezést igényel, amilyet néha

még a pályán sem lehet viszontlátni acsapatoktól. 188

RDSSZ MAGAVISELET

Amikor először vettem részt ilyen karácsonyi

csapatbulin,

nem tudtam, mire számítsak. Szerencsére nem én voltam a legfiatalabb, mert akkor csak annyi lett volna a feladatom, hogy az urnára felügyeljek, ami, ha jól emlékszem, 7000 fontot tartalmazott a játékosok által befizetett büntetésekből.

Ez nem hangzik

soknak, de egy öt számjegyű összeg már korábban elment a helyszínre, a személyzetre és a biztonságiakra,

és ez több mint amit

számos vendég munkás megkeres (ez tény, nem holmi xenofób kirohanás). Az biztos, hogy egy tizennyolc éves srácnak nagy, és meglehetősen hálátlan feladat az urna felügyelete. Egész este egyik szívatástól a másikig rohangálni, miközben vagy azért csesztetnek kegyetlenül, mert nem vagy elég gyors, vagy azért, mert elrontotta d a rendelést. Amikor az urna kiürül, legjobb, ha az ember halálos betegség tüneteit színlelve lelép. Manapság már nincs ilyen, ami abból a szempontból baj, hogya fiatalok mostanában úgy érezhetik, mindent ezüsttálcán kapnak. A karácsonyi bulik néha elég látványosak. Egyszer repülőre szálltunk, hogy külföldre utazzunk, ami azzal végződött, hogy a keret egyik vicces játékosa magához ragadta a pilóták mikrofonját, és edzőket kezdett parodizál ni. Úgy emlékszem, az a karácsonyi buli kiöltözött játékosokkal kezdődött egy londoni reptéren, ahol egy olyan kocsmajátékot játszottunk, amiben a "Hol van Waldo?" játék főszereplőjét egy középpályásunk alakította. Félóránként .Waldo" eltűnt a szemünk elől, és az utolsónak, aki megtalálta, meg kellett innia a hiányzó poharában maradt piát. Az este végére úgy tűnt, Waldo az indokoltnál többször bújt el a vécében, a fejét a fajansz fölé tartva. Ugyanezen a bulin egy verekedés is kitört egy másik csapat játékosával egy koráb189

tN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

bi idényben történt belemenés miatt. Ha valaha eltöprengtél, ki nyerne egy bunyót Zorró és a Hihetetlen Hulk között, elárulom, hogy mindig Hulk nyer. Néhány karácsonnyal

ezelőtt egy Championship-csapat

né-

hány játékosa hívott mulatn i. Mindent gondosan előkészítettek, így akárhova mentünk, mindenhol két vörös szalaggal összekötött, derékmagasságú

pózna, egy óriási, jéggel teli fémtál és egy

hatalmas üveg Grey Goose vodka várt, ami akkoriban divatosnak számított. Ha csúsztattál egy húszast a vécésnek és egy ötvenest a hely tulajának, mindent és mindenkit megkaphattál a helyen. Én sohasem buktam az ilyen bulikba bedobott csajokra. Nem tudom, miért, talán a frusztrált sznobságom miatt. Mondtam a játékosnak, akinél aludtam, hogy elindulok haza, és ledőlök. .Szó sem lehet róla, te kibaszott bohóc - kötekedett. - Mit fog szólni az asszony, ha te hazamész, én meg sehol nem vagyok?" Igaza volt, pedig abban bíztam, hogya rengeteg benyakalt Grey Goose miatt ez már nem esik le neki. De ezek a srácok rá vannak kattanva az ilyen helyzetekre. Egy ilyen buli művészien gondos szervezést igényel. Csináld jól, és ihatsz, amennyit akarsz, imádathatod magad a szurkolókkal és leendő WAG-ekkel, hogy a végén .bekopoghass

a művészbejárón"

egy fiatal hölgy-

nél, ahogyan mi mondjuk. Csináld rosszul, és úgy jársz, mint egy másik haverom, aki pénztárca nélkül, vérző orral végezte az estét Manchester külvárosában. Reggel hét magasságában végre kifogy tunk a helyekből. A kaszinót éppen zárták, de csak azután, hogy az egyik ott dolgozó csaj levette ötezer fontra az egyik havert a pezsgőkért és a zsetonokért 190

(csak akkor esett le, mit művel a csaj, amikor lát-

ROSSZ MAGAVISELET

tam, hogy ingyen piákat nyakal a pultnál, de amikor szóltam a srácnak, nem érdekelte). A főkolomposunk megkérdezte a csajokat, hol alszanak, és nem sokkal később már hatan - három pasi, három csaj - egy taxiba zsúfolódva hasítottunk

egy külvá-

rosi Holiday Inn felé. Ha el akarjuk képzelni, milyen csajok voltak, talán a legjobb, ha felidézünk egy beszélgetést

a taxiból: "Akkor ti a

Championshipben játszotok? Az mi? Olyan, mint a Premiership? Játszatok Wayne Rooney ellen? Te jó ég, ti alacsonyabb

osz-

tályban

egy

játszotok?

Nem hiszem

Charnpionship-játékossal!"

el, hogy lefekszem

Nem tudom, miért emlékszem erre

ilyen élénken, de azóta is eszembe jut néha. Talán az emberek gondolkodásmódjának

változása miatt, ami az utóbbi tíz évben

végbe ment, és ami miatt csajok már azt sem tudják, miért fekszenek le futballistákkal. Ahhoz már nem elég okosak, hogy megkérdezzék

magukat,

miért. Talán mert úgy érezték, ezzel akár egy újság címlapjára is kerülhetnek. A hotelba érve megpróbáltam aludni egyet az előcsarnokban. Egy barátságos hordár kávékat hozott nekem (talán szánalomból), és néhány óra múlva a srácok újra előbukkantak a liftből. Azon vagyok, hogy ne ítéljek meg embereket a kinézetük alapján (tényleg), bár ezt mindenkinek nehéz elkerülnie, ugye? Inkább úgy fogalmaznék, amikor a dumaláda csaj megjelent narancssárga [uicy Couture melegítőjében, elég megviseltnek tűnt. Nem az a fajta nő volt, akit hazavinnék bemutatni. Adott egy búcsúcsókot a haveroknak, aztán felém fordult: .Jmogen azt kérte, mondjam meg neked, hogy egy pöcs vagy". (Imogen az a lány volt, akinek nem teljesült be az estéje azzal, hogy én az előcsar191

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA nokban maradtam

aludni, és egyébként

egész este egy szót sem

szólt hozzám.) Néha kifejezetten

élveztem a karácsonyi

partíkat,

rosan a múltba vesznek, még ha a Manchester azért, hogy megmaradjanak

amik hama-

City sokat is tett

a bulik a bajnoki címük évében. Az

biztos, hogy jóval kisebb az esélye a balhénak az ificsapat karácsonyi buliján.

ami kisebb költségvetésű,

ménya felnőttekhez

került fiatalokkal

Mindenkit kifiguráznak röhögéstől.

de igen szórakoztató

és az edzői stábbal együtt.

a többiek, de a végén az egész terem dől a

A legutóbbi kifejezetten

jól sikerült, bár Oscar-jelölést

nem fog kapni, azért jelen volt az elnök (aki egyébként kott), ami néhány fiatal nak meghozta úgy tartják,

az egyetlen

sok meccset

kell játszani

ilyenkor. Sokan téli szünetet

a meccseket

hogy a kéthetes

nálnának.

baj a karácsonnyal,

amúgy is le kell játszani, leigyák magukat

is. hogy

akarnak.

és nem hiszem,

téli szünet miatt - amit a legtöbben

hogy alaposan

nem szo-

első profi szerződését

Néhányan Szerintem

ese-

arra hasz-

- frissebbek

lennének

az utolsó két fordulóra. A felkészülésben akik jól akarnak

a frissességé szerepelni

néhány klub ameddig

a legfontosabb

a karácsonyi

szerep azoknál,

fordulókban.

csak lehet, szállodában

tartja a játékosait

ilyenkor, még az is előfordul, hogy az egyik idegenbeli ről egyenesen

a másikra

utaznak,

működik. Egyszer Manchesterben

Emiatt helyszín-

és ott edzenek. Ez nem mindig egy céges karácsonyi

buli miatt

semmit nem tudtam aludni, részben azért, mert a szobatársam ledér partnere

kilakoltattak

a szobánkból

Persze nem csak karácsonykor li túrák és a szezon alatti utazások 192

és

hajnali kettőkor.

vannak bulik. Az előszezonbeis válhatnak

igazi kulturális

ROSSZ MAGAVISELET

eseményekké, és nem csak a pályán. Egyszer Japánban egy ötcsillagos szállodában laktunk, ami a srácok nagy szerencséjére véletlenül pont szemben volt egy kuplerájjal. Úgy volt, hogya fiúkkal tartok este, de az időeltolódás miatt kiterültem a szobámban, pedig szívesen végigkövettem volna a kísérletet. Még ennél is furcsább volt Dél-Koreában. Két szabad éjszakát kaptunk, hogy felfedezzük a várost, mi pedig adtunk kétszáz koreai wont (cirka száz font) egy húszéves londiner srácnak, és megígértük neki, hogy egész este itat juk, ha a vezetőnk lesz. Életünk legjobb turisztikai döntése volt. Elvitt minket Szöul legjobb helyeire, mindent elmondott a helyi szokásokról, amiket először elég furcsának találtunk. Szöulban olyanok a helyek, hogy egy fedél alatt van egy étterem, egy bár és privát szobák. Ahogy belépsz, belátod az egész helyiséget, a felső szinten rálátsz a számozott szobákra, amik előtt londinerek rángatják a csajok csoportjait a karjuknál fogva, és taszigálják be őket a szobákba, ahol férfitársaságok várják őket. A kísérő nk szólt a tulajnak, hogy egy szobát kérünk, amit aztán el is foglaltunk. Nyugati szemmel kicsit erős volt a lendület, amivel a szobánkba penderítették a csaj okat, és bár én azt hittem, hogya lányok a bár alkalmazottai, kiderült, hogy csak helyiek, akik bulizni indultak. Nővérek, diáklányok, ügyvédnők és tanárnők, számukra ez volt a hétvégi buli a Dog and Duckban. A szobában egy hatalmas asztal köré ültünk, amin a világ összes röviditala felsorakozott. A szoba egyik sarkában egy LCDtévé állt karaoke céljából, és volt egy kis fürdőszoba is. Kinyílt az ajtó, és három koreai lányt taszigáltak be rajta libasorban. 193

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

A kísérőnk elmagyaráz ta, hogyan megy a dolog. Ha a lány leül melléd, akkor meg akar ismerkedni veled. Ha leül, és tölt neked egy italt (mindig whiskyt), akkor tetszel is neki, és ha ő is tetszik neked, cserébe azonnal le kell döntened a piát. Ha pedig felajánlja, hogy énekel neked egy számot, akkor igazán felragyogott a szerencsecsillagod,

de még a szám vége előtt pénzt kell tenned

az asztalra, hogy jelezd, szívesen hazavinnéd. A pénz nem a lánynak lesz, hanem a taxira. Fogod a sztorit? Én legalább hármat halálra sértettem, mire felfogtam. Nem sokkal később mindannyian mellett ücsörögtünk,

gyönyörű koreai lányok

az enyémet például úgy vágták be a szo-

bánkba, hogy landolás közben felsértette

a karját. Mivel úri-

ember vagyok, és én ültem a legközelebb az ajtóhoz, felsegítettem. Leült mellém, öntött nekem egy whiskyt, és azt mondta, Torynak hívják. Egy jelvényekkel díszített kalap volt rajtam (nem olyan vészes, mint amilyennek hangzik), rámutatott,

és

elkérte az egyiket. Alig tudott angolul, és az én koreaim sem tökéletes. Jobbára a nevét ismételgette.

Elmotyogtunk egymás-

sal, mielőtt énekelt nekem egy számot, de én nem tettem pénzt az asztalra, amin a társaim harsogva röhögtek. Visszaült mellém, dühösen rám nézett, és azt mondta: .Tory vagyok". Én általában igen udvarias vagyok, de minek mutatkozik be százszor? Ekkor a vezetőnkhöz

fordult, és koreaiul mondott neki

valamit, mire a srác azt kérdezte: "Tetszik neked, nem?". Mire én: "Mondd meg neki, hogy nagyon csinos". A fordítás után a lány felpattant, és az ölembe ült. Azonnal leesett, hogy ez univerzális jele a vonzódásnak, vagyok, mi?). 194

nem valami koreai dolog (gyors

ROSSZ MAGAVISELET A srácok bökdösték kényelmetlenül

és röhögtek.

mert tudták, milyen

érzem magam ilyen helyzetekben.

höz fordultam, deklődése,

egymást,

és azt üzentem

A vezetőnk-

Torynak, hogy megtisztelő

de ami sok, az sok. A srác zavartan

az ér-

nézett rám, mon-

dott valamit a lánynak, aztán így szólt: - Nem is Tory a neve. - Hát mi? - Sze Rin. - Akkor miért mondogatja

egész este, hogy Torynak hívják?

Ekkor már az egész társaság sze voltak zavarodva, tottak

ránk figyelt, és pont úgy ösz-

mint én. Sze Rin és a vezetőnk

néhány szót, majd a srác dőlni kezdett

Rin rám nézett, aztán a mellembe céklavörös

pírt az egyébként

újra vál-

a nevetéstől.

Sze

fúrta a fejét, hogy eltakarja

gyönyörű

vezetőnk

előbukkant

gyorogva

így szólt: "Nem azt mondta,

olívaszínű

az asztal alól, megtörölte

a

arcbőrén.

a szemét,

A

és vi-

hogy ő Tory, hanem hogy

ő Horny". Természetesen rendszer

barátsággal

hiányára

dolataimmal. az emlékeitől,

hivatkozva

váltunk

el. A közös nyelvi kód-

én elvonultam

a szállodába

Soha nem tudtam megszabadulni és ha belefutottam

lamelyik marha mindig felhozta.

a gon-

ennek az estének

néhány régi csapattársba,

va-

Gondolhatod,

mi-

a feleségem

lyen örömmel hallgatja végig újra és újra. A futballal kapcsolatos azt mondtam

legnagyobb

a példaképemnek:

régen valaki?". Esküszöm,

csalódásom.

.Jsmerősnek

csak meg akartam

bánatba szólítod meg a legnagyobb

hogy egyszer

tűnsz, nem voltál szólítani

(hogya

példaképed?),

de olyan rosz-

szul sült el a dolog, hogya meccs késve kezdődött

el, míg a játék195

ÉN VAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA vezetők

és a biztonságiak

lökdösődő

igyekeztek

szétválasztani

a folyosón

csapatokat.

A 2011-12-es

idényben

pontot a Premier

a viselkedési

League-ben,

normák

különösen

ti. Bár az egykori angol csapatkapitány

ami a rasszizmust

Luis Suárezt

Patri ce Evrához intézett

ille-

t, John Terryt felmentet-

te a bíróság a vádak alól, hogy rasszista Ferdinandot,

elérték a mély-

szavakkal

nyolcmeccses

illette Anton

eltiltással

büntették

a

szavai miatt. Mielőtt bárki képmutatás-

sal vádoln a, én sem voltam soha szent a pályán - bőven adtam is, kaptam

is. Csak azt akarom

nem jutottam

mondani,

hogya

el. Az én specialitásom

amit a játékosok

- elég idegesítően

Az évek során számtalan

rasszizmusig

mindig a csipkelődés - csibészségnek

olyan savazásról

hatásosabb

volt egy ellenféllel szemben,

becsúszás.

Robbie Savage mestere

soha volt,

neveznek.

hallottam,

ami sokkal

mint egy nyújtott

lábas

volt annak, amit mi úgy ne-

vezünk,

.Jecsórózás",

azaz amikor egy játékos közli a másikkal,

mennyit

keres hozzá képest. Nem túl elegáns, de Savage-nek be-

jött. Néha előfordul,

hogy egy ártatlan

csipkelődésért

fizikai elég-

tételt vesz az ellenfél. Egyszer egy meccsen hallottam,

amint az

egyik játékos

aki meg-

közli az ellenfelével.

dugta az akkori barátnőjét, megjegyzés den becsúszás

hogy tud valakiről,

aki amúgy egy híres énekesnő volt. A

megváltoztatta

a meccs hangulatát.

egy-egy karriert

A meccs végén szétválasztottuk

bizonyult. 196

min-

veszélyeztetett. a feleket a folyosón, és sokan

csak akkor tudták meg, miért változott menet közben. A jegyzőkönyv

onnantól

kedvéért:

élet-halál harccá a meccs a megjegyzés

igaznak

ROSSZ MAGAVISELET

A legtöbb meccsen elhangzó dolog egyébként egyszerű poén. Végül is a játékosok idényeken át küzdenek egymással, és ha személyesen nem is mindig ismerik egymást, a pályán kialakul közöttük valamiféle kapcsolat. Kölcsönös tisztelet alakul ki, ami például magyarázatot

ad arra is, miért kaptam az évek során

annyi Manchester United-mezt ugyanattól a játékostól. Ha egy ilyen játékos felrúg egy meccsen, általában hagyom, hogy felsegítsen, mert tudom, hogy nem szándékosan tette. Ugyanakkor, ha egy olyan játékos tesz ilyet, akivel korábban már volt afférorn, valószínűbb, hogy elküldöm a sunyiba, és megkérdezem a bírót, miért nem adott neki sárgát. Ez utóbbi nyilván nem segít a kapcsolat kiépítésében. A játékosok viselkedése nem csak a pályára lépő tizenegytől függ. Volt olyan edzőm, aki a fizikai hadviselést mintegy üzenetként használta fel a csapatával olyan edzőkkel szemben, akiket nem kedvelt. Mindig tudtuk, hogy elszámolnivalója van a másik padon ülő kellégájával.

amikor a meccs előtt olyanokat mondott,

hogy "Ez kőkemény meccs lesz", vagy .Szombaton keménynek kell lennünk", esetleg egyenesen odáig ment, hogy "Tartozunk nekik ezze!", ami azt jelentette, hogy ő tartozik a másik edzőnek ezzel. Persze bólogattunk.

de az utasításait soha nem tartottuk

be, mert úgy éreztük, jobb futballisták vagyunk, mint amilyennek ő tartott minket. A fentiek ellenére a játékos, és csakis a játékos felelős a tetteiért a pályán. Vannak enyhítő körűlmények,

mint mondjuk a nagy

nyomás, vagy amikor egy-egy rosszul sikerült becsúszás vagy durva odamondás után leereszkedik a rettegett

vörös köd, de

egy játékosnak mindig a tettei urának kell lennie pályán. Láttam 197

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

magam néhányszor a tévében,

de néha nem ismertem fel azt a já-

tékost, aki magáról megfeledkezve mészároit. Igen, ez is előfordul sajnos. Bárcsak olyan bölcs lennék, mint az a profi játékos, akinek egyszer egészen kiváló meccs e volt egy szívesen trükköző csapattársammal

szemben. Amikor kikocogtunk a pályára a

szünet végén, megkérdeztem tőle, hogyan csinálja. - Van egy közös hölgyismerősünk. jön ki ma a meccsre. - És akkor mi van? - Pont a felesége mellett ül.

198

akit megkértem, hogy jöj-

Nem tudom

biztosan.vhogy

az ismerőseim

nek-e belőlem, vagy csak annyi történt, olyan magasan

a csillagom,

teszem fel a kérdést,

nehezebben

otromba

tréfát

hogy amióta

nem áll

viselem a viccet. Azért

mert az elmúlt év során rengetegen

tük barátok,

családtagok,

dia világában

ismertem

profi kollégák meg - mondták

űz-

- köz-

és azok, akiket

a mé-

azt nekem, hogya tehet-

séggel, ami bennem rejlik, vagy rejlett, sokkal magasabb

szinten

kellett volna játszanom. Egyáltalán

nem bánom a kritikát,

ha ez egyáltalán

az, de csu-

dába is, miért nem akkor mondják ezeket, amikor még tudok tenni valamit az ügy érdekében?!

Nem mondom, hogy tettem

volna

valamit ez ügyben, mert nem tudom biztosan,

hogy jó lett vol-

na-e a legmagasabb

nem hajtott

szinten dolgozni, valahogy

vágy akkor sem, amikor labdarúgó tam. Nem tudom pontosan, hogy egy konkrét

dologra.

szó, hogy meggyőztem cira pazaroljam.

ez a

lettem. Valami másra vágy-

mire. Nem is vagyok benne biztos, Lehet, hogy pusztán

csak arról van

magam: az élet túl rövid ahhoz, hogya fo-

Az utolsó idényem vége felé felhívott az ügynö-

köm. Néhány hetente

rendszeresen

telefonon, számos kérdést a világon, és bármivel

elcsevegünk

érintünk,

foglalkozhatnék,

úgy egy órát a

például, ha bárhol élhetnék mi lenne az. (Egy villa a 201

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

domb tetején Ibizán, könyveket írnék, jó borokat gurítanék le, ráküldenék egy kis sonkát, friss kenyeret.) Mi a futball jövője? (Európai Szuperliga, ez teljesen biztos, csak az a kérdés, mikor.) Miért dolgozik még mindig? (Évek óta ismerem, de erre még nem találtam választ.) Aztán nehezebb témák felé fordulunk, amiket ő szokott forszírozni: hogy került ekkora bajba az ország, és hogy fog ebből kikecmeregni. (Adósság, több export.) Mi folyik kedvenc csapata háza táján? (Rossz vezetés, rossz gazdálkodás.) Tehetségesebb voltam-e, mint a legtöbb ügyfele, és tényleg nem tudtam ezzel élni? Egyenes kérdés, de ettől még nem lesz könnyebb megválaszolni. Ha valami véget ér, az emberen úrrá lesz egyfajta gyász, ami öt érzésben testesül meg, amit bármelyik pszichológus meg tudna erősíteni:

ELUTASITAs ÉS ELSIIGETELÖDÉS ,

Az élvonalban játszottam, és több tízezer fontot kerestem hetente. Az egyik klubomnak a rekordigazolása voltam. Egymás után nyertem az Év játékosa díjakat. Hódítottam el trófeákat, és a Premier League összes létező nagy nevével léptem együtt pályára. De van, hogy ez mit sem számít. Néhány évvel ezelőtt, erőm teljében olyan helyzetben találtam magam, hogy minden, ami addig jó volt, egy pillanat alatt szertefoszlott

egy menedzser-

nek köszönhetően. Egy mérkőzést követően nézeteltérés támadt köztünk, ez minden hétvégén megesik szerte Angliában, majd a legtöbbször egy kézfogássalle is zárul. De itt úgy alakult, hogya 202

A V~GKIFEJlET menedzser

velem kezdett példálózni

az öltözőben,

az egész csa-

pat előtt szidalmazott. Attól a pillanattól

kezdve

mellőzött

gyan, például az ificsapattal

lettem,

kellett edzenem,

nem is akárho-

nem nyilatkozhat-

tam a sajtónak, sőt egyedül kellett ennem is, nem lehetett miféle kapcsolatom tam valakivel

a felnőtt

közülük,

csapattal.

mondjuk

Ha mégis

a parkolóban,

lett éreznem és látnom, hogy rettenetesen magukat a társaságomban.

érzik

vagy a stábjának

csak

valame-

aki mintha fertőző be-

szenvedne,

A legnehezebb akiket

mindig azt kel-

kényelmetlenül

lyik tagja, hogy együtt időznek valakivel, tegségben

összefutot-

Nem azért, mert nem szerettek,

féltek, hogy meglátja őket a menedzser

sem-

azt volt elviselni,

a barátaimnak

tartottam,

hogy azok a [átékostársak, akikkel

tünk a busz on, akikkel úgy küzdöttünk

egymás

mellett

ül-

a pályán, mintha az éle-

tünk múlna rajta, most féltek, valószínűleg

attól, hogy ők is köny-

nyen ugyanilyen

Ezért inkább

helyzetbe

tek, mintha nem tudnának

kerülhetnek. semmiről,

észre sem vették volna a

csapattársukkal

megeső méltánytalanságot.

nem lepődtem

meg. Az első profi napomon

itt mindenki magáért

úgy tet-

Valójában azonban megtanultarn.

hogy

harcol.

HARAG Nagyon zavar, ha az emberek futásomról.

Ez egyaránt

ra, a családtagokra

úgy érzik, Ítélkezhetnek

igaz a kommentátorokra.

és mindenkire.

Egy amerikai

a pálya-

a szurkolókjátékos,

akit 203

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

személyesen is ismertem, állandóan a brit mentalitást ócsárolta: "Ha valaki jól teljesít nálatok, rögtön körbelengi a féltékenység. Az Egyesült Államokban az embereket a siker inspirálja." Ritkán egyezik a véleményem az amerikaiakkal, de ebben riagyon. Szinte az összes általam ismert játékos úgy érzi, hogya szurkolók féltékenyek a fizetésükre, a lányokra, akikkel járnak, és némelyikük életmódjára is. Ez némileg még érthető is, amikor a pályán nem mennek jól a dolgok. Voltam néhány közönségtalálkozón, és még mindig meglepődöm azon, hányan kiabálják most is, hogy "Tőlem kapod a fizetésed!". Ilyen érveléssel csak az ötévesek szoktak előállni. Volt erre egy bekészített válaszom éveken át: "Akkor neked sokkal nagyobb ház jár, mint nekem, ugye?". Aztán elhatároztam,

megkérdezem a klubomat, a fizeté-

sem hány százaléka származik jegyeladásból. Az eredmény huszonhat százalék, és ez a Premier League-ben jellemzően máshol sem nagyobb. Egy másik szempont: egész életemben a futballal foglalkoztam, oda-vissza ismerem, úgyhogy ha egy ilyen szurkoló vitába száll velem taktikáról, játék/sokról,

menedzserekről

vagy bár-

miről, biztos, hogy alul marad majd. Apám egyszer azt mondta nekem, nem árt beismerni, ha nincs igazad. Felidegesít, ha az emberek a fociról beszélnek velem kapcsolatban: rólam, de nem velem. A labdarúgás annyira érzelmi kérdés, hogy mindenki a saját véleményét gondolja mérvadónak.

Nincs szükségem sen-

kire, aki elmondja nekem, hogy is kell játszani, mert tudom. És senki se nehezítse meg az életem, azt várom, hogy játsszunk egy csapatban, még akkor is, ha nem a terveknek megfelelően mennek a dolgok. 204

A VÉGKIFEJLET

Évekkel ezelőtt játszottam egy meccset, ahol Rob Styles volt a játékvezető. Úgy éreztem, a nagyobb csapatnak kedvez, és ezt minden adandó alkalommal a tudtára

hoztam. Kicsit leállt a

meccs, én meg kihasználtam az alkalmat, hogy kicsit durvábban szóljak hozzá: .Baszd ki, Rob, mi van veled? Állandón szabály talankodnak, fogalmad sincs, mit csinálsz!" Azt válaszolta: "Pofa be, vezettél már mérkőzést?" "Nem, és te fociztál már?" "Nem olyan szarul, mint te" - jött a válasz. Az övé lett a pont. Csattanós választ adott, rengetegszer használtam fel később. Ettől még egy pöcs. /

(

ALKUDDZAs Hát jó, nem nyertem vébét, ami pedig azóta volt nagy gyerekkori álmom, hogy apám meg vette nekem azt a bizonyos Panínialbum ot. De hát nem is sok ilyen játékos van, britből meg még kevesebb. A tehetségemhez

mérten, azt hiszem, jól teljesítettem.

Vannak helyek, ahová ha belépek, sohasem kell fizetnem egy pohár italért, és vannak olyanok is, ahol feldühödött tömegek fogadnának. De hát ez így van rendjén, nem? Sohasem éreztem, hogy annyit keresnék, amennyi járt volna, főleg azokhoz képest, akik mögött komoly PR-gépezet állt. Másfelől megközelítve egy hét alatt kerestem annyit, amennyit a barátaim egy hónap alatt, de amennyire csak lehetett, mindig segítettem nekik. Megszámolni sem tudom, hányszor vittem el a családom és a barátaim nyaralni. Ez nem kérkedés. Nem is volt így az elejétől fogva. Érdekes, hogy hogyan jutottam el idáig. Az elején kevesen mondtunk vol205

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA na le arról, amit úgy jellemezhetünk, kemény csajozás, néha-néha

hogy két hét kemény ivászat,

kemény bunyók a kemény ivászat és

a kemény flörtölés következményeképpen. Aztán elkezdtem hetőségeket

hozott az életembe.

nyílt, és kultúrát, elérhetővé, utazások.

sokat keresni, többet, mint bárki, és ez új leúj életszínvonalat

Jó vacsorák,

hatalmas

olyan dolog, ami érdekeini mit a portfólión. ban tanultarn,

És nagyon tetszett.

kezdett, egyszerűen

Galériákba

luxus-

házak, új autók, drága ruhák.

fel előttem.

mert a befektetési

fel-

fedeztem fel. Sok minden vált

soha. Finom borok, művészet,

ami korábban

Nők. Teljesen új világ tárult érhetővé,

A szemem szükségszerűen

tanácsadóm jártam,

Sok

csak azért vált el-

kicsit átrendezett

borkóstolókra

vala-

is, egyfolytá-

és azt figyeltem, mi hiányzik az én társadalmi

osz-

tályom életéből. Mindeközben szerelmeikkel.

a cimboráim Ma már nagyon

elkezdtek

megismerkedni

önzőnek

tartom,

nagy

de akkor ki-

mondotta n zavart, hogy nem járunk már el együtt mulatní, ezért utazgatni rekek.

kezdtünk.

Jött a család, a barátok,

Soha semmilyen

veszekedésre,

a feleségek/l

sértődésre,

nem volt példa, kivéve, hogy behajítottunk

gye-

problémára

egy tévét a medencé-

be azon az estén, amikor Anglia kikapott

Portugáliától

Eb negyeddöntőjében.

hibázik olykor. Sok em-

bert ismerek,

De hát mindenki

aki hagyott

már ki tizenegyest.

Minden évben nagyobb villát kell kibérelnünk. a biciklik, a bérelt autók, és még a jógaedzők akarta,

hogyelférjenek is. Ez utóbbit apám

mivel arra kért, hogy mindig álljak két lábbal a földön. Én

fizetem a ház bérlését, ját. Elég szépen bejártuk 206

a 2004-es

a többiek maguknak

az utazást

a világot, és szeretnénk

folytatni.

és a kaEz vé-

A VÉGKIFEJLET

gül is az élet nagy ajándéka: egy hétig, tán kettőig együtt lehetek mindazokkal, akiket szeretek. nincs stressz, fejfájás, a napi élet minden nyűge. Tudom, a többiek is így éreznek. és nagyon boldogok, hogy olyan helyekre juthatnak el, ahová egyébként nem tudtak volna. De vannak olyan élményeim is, amikor meg akartam osztani valamit a barátaimmal,

és nem sültek el olyan jól, mint két

hét napozás. Az egyik születésnapom például valóságos katasztrófára sikeredett. Egy szálloda éttermében jöttünk össze, ahol a tulajdonos egy közismert séf. Londonban találkoztunk, kadt az eső, ami nem meglep ő Britanniában.

sza-

Hamar észrevet-

tem, hogy egy-két barátom feszeng az elegáns öltözetben, amit a hely megkövetelt. Ők ilyen viseletben legfeljebb temetésen jelennének meg, de ott is csak akkor, ha közvetlen rokon halt meg. Beléptünk a szállóba. Itt már kimondottan

kényelmetlenül

érezték magukat. Észrevettem, hogy az egyiküknek sáros a cipőfűzője. Azóta nem pucolta meg a cipőjét, amióta az eladó betette a dobozába a cipőboltban. A sarkai elkoptak. Ez nem tragikus, de azért nem is jó így. Bekísértek minket, leültettek az asztalunkhoz

- talán inkább egy kicsit siettetve

=,

de ahogy ültünk le, a sommelier nem nagyon törte magát, hogy bemutatkozzon. Rendeltem. Kezdetnek pezsgőt, ezt követte egy palack Cháteau Mouton Rothschild a születésem évéből. A pezsgő nem jött be a csapatnak. Összekeverték a pezsgős poharakat a röviditalokéval, és volt, nincs pezsgő. Az étel megérkezett, a bort kitöltöttük. Az étel mennyei, a bor lenyűgöző. "Hé, cimbi, a többi hol marad?" - nyögte be az egyik barátom. Kilencen-tízen nevettek, az étteremben ülők pedig fel207

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

figyeltek. A lakótelepi srácnak.

aki bennem él, ez nagyon tet-

szett, de az újgazdag sznob felhorgadt bennern. "Igen, hozd már a többit, haver!" Ez már variációk egy témára, de még mindig nagy sikert aratott. Az étterem egyre inkább neheztel. Az egyik pincér meghallotta. Közbeléptern, és elmagyaráztam,

hogy egy

ilyen puccos étteremben kicsit másként működnek a dolgok. Elengedhetetlen

az illem, és a szomszédos asztalokat is tisztelet-

ben kell tartani. Az emberek nagyon sok pénzt hagynak itt, és van, akinek ez az egyetlen alkalom az évben, hogy itt lehet. De az is lehet, hogy öt évben, vagy talán egész életében. A válasz egy kicsattanó "Happy birthday to you! Happy birthday to you!". Ránéztem a főpincérre, és egy másodpercre vele, de gyorsan megerősítettem

egyetértett em

szövetségem a barátaimmal, és

azt mondtam magamban, hogy nekik (nekünk) is van annyi joguk itt tartózkodni,

mint másoknak, és a mi (az én) pénzem is

ér annyit, mint másoké. De ettől még a valóság valóság marad: nem illünk ide, legalábbis csoportként nem. Csalódtam magam~ ban, csalódtam a többiekben, a helyben, mindenben. A csalódottság hamar csap át haragba, és ez veszélyes, mert csak akkor szokott megtörténni,

amikor úgy érzem, hülyét csináltak belőlem.

És a pusztítás, amit ilyenkor végbeviszek. már legendás a baráti körömben. Kifizettem a számlát, és sokat tipródtam, adjak-e borravalót, vagy ne. Adtam, egyrészt a bűntudat miatt, másrészt hátha jövök még ide, és akkor a pincérek előszedik a régi aktákat. Ez meg is történt, de gyorsan hozzáteszem, azért, mert karcsú volt a borravaló. Kint aztán kitört belőlem a düh, és támadásba lendültem: "Túl sokat kértem? Nem szégyellitek magatokat?". De újra ész208

A V~GKIFEJlET revettem bocsánatot

azokat a cipőfűzőket.

ahogy meredtek

kértek. Szörnyen éreztem

tam az esőben, és emelkedetten rátom odalépett

hozzám,

tam, szeretettel

várnak

De újra mosolyognom születésnapom

rám, és szinte

magam. Lenyugodtam,

éreztem

áll-

magam. Az egyik ba-

és azt mondta,

a Yates's bárban

hogy ha lecsíllapodnéhány utcával odébb.

kell, mert tönkreteszem

az örömöt, amit a

jelent számukra.

A kocsmában

a haverok a második kör Guinness után megnyíl-

tak, eljött az ideje a tréfálkozásnak.

és felajánlották.

ték lesznek velem, ha nem sértődöm

meg. "Az a rohadt vörös bor,

ki tud ilyet meginni? /

Remélern. nem volt drága!" Mindenki

gem néz. "Nem, nem igazán. Gondoltam, Valójában ezerhétszáz

hogy őszinen-

passzol ni fog a kajához."

fontba került, és én csak egy pohárral

it-

tam belőle, a többiek meg szinte mind otthagyták. Az este végén taxit rendeltünk.

és elindultunk.

hez, mert már késő volt. Egy kivételével csit, ez ilyenkor

mindenki

még a fülembe

ta: "Figyelj csak, tudom, hogy nem viselkedtem el kell mondanom,

ez volt a legfinomabb

ha is ettem. Köszönöm, hogy meghívtál. zel jó cuppanósan

megpuszilt.

velykujjal intett,

majd bement.

ra, elképzeltem

beállt egy ki-

már nem a legjobb érzés, de talán jobb, mint

ahogy az egész indult. Az egyik barátom

csit bámultam

Én a szüleirn-

kiszállt

a gyorskajákat,

a legjobban,

frissensült,

És ez-

a taxi ból, felfelé álló hü-

külsőre,

és még egy ki-

a rozsdásodó

amiket melegítenek

Bevallom, hiányzik. Talán nem mindannyian életre. Csak mert nekem működik,

de

amit vala-

Isten éltessen!"

Elmosolyodtam,

a házra, a viharvert

súg-

autó-

maguknak.

születtünk

tehetős

még nem biztos, hogy min-

denkivel így van. Lehet, hogy ők nem is értik ezt. Nem. Inkább 209

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA nem akarják,

nincs rá szükségük,

boldogok ott, ahol vannak.

vagyok én, hogyerőszakoskodjak? fogalmazódott

bennem,

Ki

Azért egy gondolat még meg-

ahogy néztem

mögött villódzó tévét: "Kibaszott

a narancssárga

függöny

gyökér, bélszín volt".

DEPRESSIlO 2011. november

26-án

megjelent

ezzel a címmel: "Gyakran

sötétség

Ezt írtam: "A futball nak megvan tejére állítsa a világot gyon könnyen minden

kiválóan

látástalan,

egyetlen

szippant

arra késztette

minden ki-

Babak Rafati Bundesligamegölni

tudósítókat,

kezdjék el szemlélni,

néhány

szereplője

az, amit Rafati érez. Pénteken tudatta

bi depressziós

magát, hogya

ahelyett,

amelyekre

ho6

és ez

futballt feltették

senki sem szeret-

mindenkivel

rohama

azonban

nagyon is jól tudja, mi

a Liverpool egykori csatára, a Twitteren,

hogya

volt az eddigi legsúlyosabb,

gyelmes, hogy négy napja nem látott napfényt. gyon jól ismerem

Stan

legutóbarra lett fi-

Én magam is na-

az érzést, amikor legszívesebben

a világtól, és amikor nálam diagnosztizáltak

210

na-

adni.

Az élsport

2002-ben,

és ilyenkor

másodpercben

megpróbálta

kérdéseket,

feje te-

a játék. Egy adott percben

megy, a következő

volna a kényelmetlen

mögött",

hogya

bírói sípszóval,

a kommentátorokat,

perspektivikusan

Collymore

az a képessége,

be teljesen

a múlt héten

a Guardianben,

honol a rivaldafény

néha túl nagy a nyomás.

játékvezető

ne választ

egy írásom

elzárkóznál

először depressziót

ez még sokkal nagyobb stigma volt, mint manapság.

A V~GKIFEJlET Amikor a futball úgy nagyjából nisszé fejlődött, mindenkire hogy az végül a mérgezett lehet a jutalom, másrészt a középszerűség

húsz évvel ezelőtt globális biz-

akkora nyomás kezdett kelyhünkké

nehezedni,

vált. Egyrészt

hatalmas

viszont a bukás vagyegyszerűen

olyan fenyegetés,

amihez minden pillanatban

ami ellen mindenki

csak

küzd, és

az életét mérí, aki a futballban

tevé-

kenykedik. Ne értsetek

félre: egy percig sem gondolom,

részese, az mind gyógyíthatatlan szont látom, hogya

depresszióban

nagy részünk

félve, vajon mit tartogatnak tankolni

az autóba,

és sportpszichológus,

állandó nyomás alatt él, attól indulnak,

a szurkolók-

és nem biztos, hogy

de az biztos, hogy szombaton

fogják venni a negyvenfontos Amikor én kezdtem

szenved, azt vi-

a főcímek szerkesztői

nak, akik hétfő reggel munkába tudnak

hogy aki a játék

meg

jegyet.

játszani,

még nem voltak médiatréningek

a nyomást

magadtól

Néhány játékos annyit aggodalmaskodik,

kellett

feldolgozni.

hogy lényegében

pszi-

chésen lesz beteg egy-egy meccs előtt, az egyik kontinensen oxigénre volt szüksége,

szó barátomnak

annyira

ját-

félt attól, hogy

nem fog jól teljesíteni. Számos alkalommal

láttam, hogy játékosokat

mélyen megérin-

tett, mit mondott róluk valaki, vagy mi jelent meg az újságokban. Még ha a hírek kilencvenkilenc dent megtesznek.

százalékban

hogy megtalálják

pozitívak

is, min-

azt az egy százalékot,

amin

aztán aggodalmaskodhatnak. Egy játékos

természetesen

pontosan

tudja, ha rosszul

ment

neki a játék, de mégis, ha lehúzza egy újságíró, az leblokkolja. kell vallanorn, hogy többször

utasítottam

Be

vissza újságíró megke211

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

resését, mert úgy éreztem, hogya tízes skálán adott osztályzata nem felelt meg a ténylegesen nyújtott teljesítményemnek.

Ér-

zem, hogy ez egy kicsit patetikusan hangzik, mégis képzelje csak el mindenki, hogyamunkahelyén

nyújtott teljesítményét heten-

te nyilvánosan leosztályozzák. A bizonytalanságnak

ez az érzete nem korlátozódik pusztán

a játékosokra. Amikor egy menedzser kijelenti, hogy nem foglalkozik azzal, amit az újságok írnak, egészen biztosak lehetünk benne, hogya hétfő reggelt azzal kezdi, hogy gondosan végigolvassa az összeset. Az szinte elkerülhetetlen,

hogya nyomás megmutatkozzon

a

játékodon is, általában gyenge teljesítmény a vége. Ez pedig nyomasztó, depressziós pillanatokhoz vezet. És sajnos néha tragédiához is vezethet. A német kapus, Robert Enke 2009-ben önkezével vetett véget életének, mert nem tudta feldolgozni a lánya halálát, és nyilván a helyzetét nem könnyítette, hogy közben a teljesítményére kellett volna koncentrálnia. Sajnos a közvélemény nem veszi észre ezeket a problémákat, mert az az álláspont, hogy sportolók csupán csak azzal foglalkoznak, amit egyébként is imádnak, makacsul tartja magát. A depresszió kifejezés elkoptatott,

és nem nagyon jut el a való-

di jelentése a köztudatba, mint például a poszttraumás szindrómáé. A menedzserek

stressz

mindenki másnál jobban tudják,

hogy egy fiatal játékos tehetsége számukra is sikert és jólétet hozhat, de a focisták ezáltal sebezhetővé is válhatnak. A média hozzáállása is nagyon megváltozott, könyörtelenül hajkurássza az olyan tartalmakat,

amelyekkel a játékosok magán-

életében vájkálhatnak. Emiatt úgy érzem, hogyadöntéshozóknak 212

A VÉGKIFEJLET komolya n el kell gondolkodniuk ben, mi az, amit a játékosok

azon, hogy szabályozzák

és a sajtó elvárhatnak

törvény-

egymástól,

és

mi számít az emberi jogok durva megsértésének. Kérdezhetné

valaki, hogy miért akar egy bankár, mfnt Rafati,

ennek az egésznek a részesévé a mindennapi

válni. A játékvezetésben

nyomás, a bankszakmából

nagyobb

pedig biztosan

remekül

meg lehet élni, de ez utóbbi mégsem más, csak egy szakma. A futball pedig szenvedély, A világ messze hogy felemeljük nek szurkolók

amiért élni, és nem meghalni

nem ideális, és ez késztet

kell.

minket

arra néha,

mutatóujj unkat. Van, hogy olyan bőszen üvöltea saját csapatukra.

hogy úgy érzem, semmi közöm

hozzájuk.

Ennek az lesz a hátulütője,

nekülőre

fogja, ha száz gyerek vár rá autogram ért.

Én magam megtanultam

hogy a játékos akkor is me-

együtt élni a futball mellékhatásaival

is, de csak mert úgy hiszem, sőt tudom, hogy ha vannak a játéknak olyan résztvevői,

akik eljutottak

arra a pontra, hogya síne-

ken várják a vonatot,

vagy egy hotelszobában

felvágják az erei-

ket, akkor ez többé már nem játék." A hét elején küldtem

el az írásomat.

láltam a témát. Emlékszem, szerkesztőségéb

A kluborvosomon

ómról? Felkészültem-e nek szimpatikus átgondoltam.

rengeteg

ől, hogy biztos-e,

rom jelentetni.

mert igen kényesnek hívás érkezett

és azt mondtam,

moly volt, és nem akartam,

kívül ki tud még a depresszi-) mert nem mindenki-

szenvedő

gyerünk,

focista. Mindent

csináljuk! A téma túl ko-

hogy az olvasók mind azt higgyék, a

futball csak móka és kacagás. A cikk teljes egészében, nül jött le, a szerkesztő

a Guardian

hogy én ezt a cikket meg aka-

a kommentárokra.

egy depresszióban

ta-

érintetle-

egyedül arra kért meg, hogy Rafati ese213

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA tében a "megölni magát" helyett írjam azt, hogy öngyilkosságot kísérelt

meg, mert az én kifejezésem

a családra

sértő lehet, sokakra,

nézve. De nekem muszáj volt azt a kifejezést

nom, hogy "megölte magát", erre éreztem látom a különbséget

készülni,

számítottarn.

ami a következő

dezték tőlem, láttam-e, hogy otthonában tott szövetségi

napon történt.

nem lehetett

fel-

Felhívtak,

és megkér-

milyen hír megy a sporttévék

alsó csíkjá-

megnéztem,

és döbbenetemre

holtan találták kapitányát.

madt, amikor láttam

És nem is

ehhez képest a

nagyon jók voltak. Arra azonban

ban. Bekapcsoltam.

használ-

a kettő között.

Rengeteg negatív megjegyzésre visszajelzések

késztetést.

főleg

azt olvastam.

Gary Speedet. a walesi váloga-

Emlékszem,

szörnyű

a hírt: "Lehetséges,

gondolatom

hogy olvasta

tá-

a cikke-

met?". Az a baj a ma jellemző gyors kommunikációval, hogy megpróbálnák történt,

megfejteni,

hogy ahelyett,

minek mi az oka, és mi miért

inkább csak a gyors híreket közlik. a megfelelő kérdése-

ket pedig később teszik fel, vagy esetleg soha. A twitteres ládámban

szinte mindegyik

ted olvashatta

események

kérdezte:

.Szerin-

járt az agyunk,

minden-

a cikked?".

Az, hogy aznap ugyanarra nel eltöltött,

üzenet ugyanazt

posta-

csak jp érzéssel

a rugóra

nem. Nem volt másról szó, csak az

véletlen egybeeséséről,

azon a bizonyos reggelen

gyökeret

de az írásom érzelmi töltete eresztett

a valóságban.

Bár-

mi is legyen Speed halála körül az igazság (és ezt nem szeretném felgöngyölíteni),

bizonyosan

tragikus

kora nyomás lehet az emberen, ban. 214

példája annak, hogy mek-

amit aztán mélyen elzár magá-

A V~GKIFEJLET Nem ismertem szottam

őt személyesen,

ellene és a csapatai

de sok ismerősöm

igen. Ját-

ellen, és nem ismertem

olyat, aki

csak egy rossz szót is mondott menő vitát folytattam

volna rá. Aznap délután

egy labdarúgóval,

aki szerint

mindenki

balfék, aki megöli magát. Ezt az érvet nagyon sértőnek mert ezek szerint,

akik megkísérelték,

azoknak

vérre tartom,

semmi

okuk

nem volt rá. Bármi legyen is az oka a halálának,

azt mutatja, hogy senki, de

tényleg senki sem immunis mindarra, kínozni saját gazdáját. csak egy futballista

amivel az elme tudja meg-

És ezt nagyon át tudom érezni, mert bár

vagyok, de nagyon sokat töltöttem

erők birodalmában",

a "sötét

és ennek a futball volt a legfőbb oka. A lab-

darúgás két irányba mehet egy ember életében: szével azonosul sz, és az életeddé

válik, vagy - és velem ez lett

- bizonyos részei ellen folyton lázadsz, m,eg, egyre inkább beszaroznak,

vagy minden ré-

de azok nem változnak

mígnem hatalmába

kerít a bűn-

tudat, a harag és a megkeseredettség. A depresszió

mindig is jelen volt, de a futballnak

nie a csúcsait, hogy az előtérbe

kerüljön.

ni a lelátóról érkező beszólásokat, kezett az a pillanat,

amikor

el kellett ér-

Sokáig el tudtam

visel-

de egyszer csak hirtelen

azt mondtam,

elér-

hogy nem bírom to-

vább a sértegetéseket,

és vissza kell szólnom. Nem mosolyogtam

együtt a szurkolókkal

a fotókon, nem edzettem,

ha nem volt ked-

vem, és nem álltam le fecsegni azokkal a játékostársakkal, ről úgy éreztem,

hogy nincs bennünk

tam, és vitatkoztam A legmélyebb

akik-

semmi közös. Többet it-

a menedzserrel.

ponton

leg az olyan szituációkban,

visszahúzódóvá ahol egyébként

és frivollá váltam,

fő-

jó fiúként kell visel215

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA

kedni, például a szponzorok rendezvényein. Majdnem mindenki, akivel kapcsolatba kerültem, azt gondolta, hogy arrogáns vagyok, de legalábbis egy hülye pöcs, viszont a csapatorvos behívatott, és megkérdezte: .Mentálisan

rendben vagy?" Erre akkor

nem tudtam válaszolni, de ő a mentális betegségek specialistája volt. Nem sokkal ez után a beszélgetés után elhatároztam,

hogy

megbízom benne, és elmondok neki mindent, ami az elmúlt tíz év alatt felgyülemlett bennem. Kezdetben mániákus

depressziót

poláris rendellenességnek

feltételezett,

amit ma bi-

hívnak. Számos formája létezik en-

nek a betegségnek, de a lényege az, hogy aki ilyenben szenved, az élete során többször is olyan "szüneteket" tart, amelyek idején a legcsekélyebb mentális feladatokat sem tudja ellátni, majd elérkezik a teljes összeomlás. Egy ilyen szünetet a hatalmas energiakitörés

követ, amit a "normális" emberek irracionális,

őrült viselkedésnek látnak. Egy nagy pénzzel járó, de mindenki számára érzékelhetően rosszul végződő igazolást követően átok nehezedett rám, a büntetőszázadban

találtam magam. Ebből éreztem, hogy nem sok

babér terem már nekem, és egy ronda buszbalesetet leszámítva, ami egy idegenbeli meccsünk után történt, tényleg nem is esett l meg velem semmi említésre méltó, pályára sem léphettem. Ha

meg léphettem volna, az is bizonytalan kimenetelű lett volna. Távol éltem a családomtól, így volt időm töprengeni a dolgokon, ami viszont mindig veszélyesnek bizonyult. Egy este egy barátommal kicsit többet ittunk meg ebből is, abból is, és ez jó táptalajt szolgáltatott ahhoz, hogy egy kicsit szabadjára engedjem a gondolataimat, így legalább megtört a sehová sem tartó 216

A V~GKIFEJlET pályafutásom okozta monotónia. Egy ötlet fészkelte be magát igazán a fejembe, de egyben ez volt a legkockázatosabb, legőrültebb és kétségkívül a legjobb. A szerda hagyományosan a futballisták pihenőnapja. Normális esetben a hétfő is nyugodt a hétvégi meccset követően, a kedd egy kicsit tempósabb, a csütörtök és a péntek a technikáról és a taktikáról szól, a menedzser ilyenkor készíti el a felállást és a stratégiát a hétvégi megméretés előtt. Az edzés ekkoriban nekem már az agyamat szívta le. Amenynyire én tudom, az edzéseken bizonyos számú profi játékosnak kellene jelen lennie, viszont ekkoriban nagyon gyakran megtörtént, hogy nagyjából négy ember lézengett arrafelé. Senki sem tette ezt szóvá soha, mert nem lett volna, aki meghallgassa. A játékosoknak nem volt kedve beugrani, ahogy az edzőknek sem, és ha a jelenlevők nem mondták el senkinek, az edzők örömmel fejezték be egy óra elteltével. Nagyon sokat segített, hogy egy olyan sráccallaktam

együtt, aki eljárt az edzésekre. Amikor

egyszer ültünk a kétágyas lakásunkban, nézegettük a térképet, vajon hová léphetnénk le úgy egy kicsit, hogy még aznap visszajövünk. A lehetőségek nagy része Európában volt, de utazhattunk volna Észak-Afrikába is. Minden szerdán kimentünk a repülőtérre, és kiválasztottunk

egy olyan célállomást, ahová tud-

tuk] hogy nagyobb bonyodalmak nélkül elrepülhetünk.

A játé-

kunk nagyon elfajult. Úgy hagy tuk el az országot többször is, hogy nem volt rá engedélyünk, a bajnokság pedig zajlott, így legalább két hétre szóló pénzbüntetést

kaphattunk volna, attól füg-

getlenül, hogy pályára lépünk-e, vagy sem. Ahogy az én szénám

állt a klubnál, akár ki is rúghattak volna. 217

~NVAGYOK A TITOKZATOS FUTBALLISTA A második

alkalomtól

és egy serpenyőből

kezdve cetlire írtuk a lehetőségeinket,

húztuk

esetben arra használtuk,

ki az úti célt. Ezt egyébként

hogy egy éven át minden este megfőz-

zük benne az aznapi tésztánkat. meg kell tennünk,

Azt játszottuk,

Annának hívtak, egy franciáét, is volt, őt Markitának

Tirana

hívták,

ő volt Yvette, és cseh áldozatom továbbá

a feleségem.

ki a bungee-jumpingot

külvárosában

két sráccal,

öltözve repültünk

háinkat magunkra

tel esetlen ajtónállói vagyunk,

stoppol-

meg, hogy Batmannek a legjobb ru-

hogya Four Seasons Ho-

amit névtelenül

depresszió ról vagy bipoláris

juk, aminek akarjuk,

is, emiatt

vol-

de kiszúrt minket egy rendszeres

vendég, és még sok olyat tettünk, De mániákus

hozzáment

Brnóba, Párizsban

öltve azt játszottuk,

Mindez öt-

akik meggyőződésem

szerint a maffia tagjai voltak, így eshetett és Robinnak

hogy

meg: egy svéd lányét, akit

sikert hozott, bár Yvette bárkihez

na. De így próbáltuk tunk

hogy mindent

amit a másik kíván. Ennek köszönhető,

életem során négy nő kezét kértem

venszázalékos

normál

nem beszélnék.

volt, amit az unalom és a frusztráció

sem írnék le.

akármiről,

Ez szimplán

vagy hív-

csak lázadás

csalt ki belőlem

(ez öndi-

agnózis, bár sokkal jobban örülök ennek, mint a két tévesnek). Nem akarok tetszeni dent összevetve