A klasszikus szankhja filozofiaja Classical Samkhya Philosophy 9637310363 [PDF]

Zitiervorschau

Ruzsa Ferene A KLASSZIKUS SZÁNKHJA FILOZÓFIÁJ A

Ruzsa Ferenc

A KLASSZIKUS SZÁNKHJA FILOZÓFIÁJA

Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1997

3

Tartalom TARTALOM ............................................................................................ 3

CI Ruzsa Ferenc 1997.

A SZANSZKRIT SZAVAK KIEJTÉS ÉRÓL ÉS AZ ÁTIRÁSRÓl ..........• 5 BEVEZETÉS .....••••••••...•............. ...•••.•.................••••..........•.••.••••............ . 7

Mi a szAnkhja? ................................................................................. 9 A szánkhja t4rténete ...................................................................... 13 Az újabb kori vizsgálódások áttekintése ...................................... 17 IDÓRENDI TÁBLÁZAT......................................................................... 21

A könyv az OTKA támogalásával készült és az MKM támogatásával jelent meg

A SZÁNKHJA·KÁRIKÁ ........................................................................ 23

A filozófia célja ............................................................................... 26 A megismerés forrásai ................................................................... 43 Az okság .......................................................................................... 49 A háromféle Jétező .......................................................................... 56 A bárom minibég............................................................................ 67 A gllQ'k ú a yil'g ...... ~ . _._ .. _..... _................... _ ........... _....... _................ 81

A Tan Kapuja Buddhista Föiskola jegyzete

A lélek.............................................................................................. 93 Kitéró: dualizmus Európában és Indiában ................................ 108 Az ember fejépitése ...................................................................... 113 A teremtés rendje ......................................................................... 142 A lélekvándorlás ........................................................................... 144 A szellemi elv megsokszoroz,ása .................................................. 148 A lények fajtál .............................................................................. l50 A lélek a világban ......................................................................... 153 A megváltás................................................................................... 158 A KIHAGYOTT VERSSZAKOK .......................................................... 163

A bhávák és rúpák ....................................................................... 168 A megszabadulásról ..................................................................... 179 Záróstrófák ................................................................................... 182 Az "ereddi" mű rtkODstrukc:iójár61 ........................................... I84 livarakj"is.,..a jelent6sége....................... _ .. _............................................ 186 ISBN 963 73 I O 36 3

~Ielelös kiad6: Farkas Lőrinc Imre

AZ. IDÉZETEK EREDETI NYELVEN .................................................. 189

Szerkesztette: Ruzsa Ferenc

,

t ' IRODALOMJEGyZÉK .................................................. ,." .................. 223

Sz.6vegkiadások ••..... _•....•.... _.•.•••.••..••..••..•.....•.•• ,.••..•..••.•...••.••..••. 223 Kézikönyvek., szótárak, Corditások ............................................. 226 Másodlagos irodalom .••..•.......••..•••.••..••..•...••..••..••..••.••..•..••.••..•..•• 229 SZAKKIFEJEZÉSEK JEGyZÉKE .................................................. .... 233

A szanszkrit szavak kiejtéséről és az átírásr61 A kötetben szereplő szanszkrit szavak kétféle helyesírással fordul-

nak elő. A magyar szövegtestben említett szakkifejezéseket kibővített

MII2yar - szanszkrit ..•...•...•..•••.••..••..•....••..••.••..•••.•.......•.••.••........ 235

magyaros betüzessel írom, az összeftiggö szövegeket a szokásos tudományos átírás némiképp módosított változatávaL

A SZÁNKHJA-KÁRIKÁ SZAVAI SZANSZKRIT ABC-RENDBEN •.... 237

A bővített magyaros átírás aztjelenti, hogyaszanszkritban eltérő, ám a magyarban megkülönböztethetetlen hangokat a tudományos

Szanszkrit - magyar .................................................................... 233

KONKOROANCIA A KÁRIKÁK SZÁMOZÁSÁHOZ .......................... 243 A SZÁMBAvETEL VERSEI (NYERSFOROiTÁS) .............................. 245

átírásban szokásos mellékjel jelzi. Így a visszagörbített nyelvheggyel a szájpadlason képzeu hangokat ahijuk ICU pont mutatja: ~. \h, I,f. .;Ih, J;l ; a selypítő (palatális) s jele s; a gyenge h leírása ~ ; a magánhangzó r és I átírása ri (ha hosszú, ri) és li. Ezek kiejtésénél a nem nyelvész olvasó

nyugodtan eltekinthet a hangváltozatoktól - az európai fUI úgysem hallja a különbséget. A tudományos atiras az Európában megszokott rendszer szerinti; mindig dőlt betüvel szerepeL A magánhangzó r és l alá karikát teszek (r, j, '), az anuszvára ro pontjál pedig fólé rakom (Ih); így a beti'! alatti pont a retroflexiót jelenti (kivéve a viszargát, ahol a standard egységesen ~). Ezt az átírást használom olyan szövegek vagy címek idézésekor is, amelyek a tradicionálisabb változatot alkalma.zzák (vagyis a fent i esetekben a beti'! alá tesznek pontot). A magyartól e lterő hangertékek a köv e tkezők: A magánhangzók közül az a, i, u, r hosszúságát vízszintes ékezet jelzi: il, i, Ü, j. Az e és o mindig hosszú, kiejtésük lehat 'é' és 'ó'. Az ai és au hosszú keUöshangzók , körülbelül 'áj' és 'áw' hangértékkel. Az r, f és , valódi magánhangzók, de ejthetö könnyítésül utánuk egy halovány' i' -szerű hang. A lJ (viszarga) a magyar ' b' megfelelöje, míg a h - elvileg - zöngés hang. Az anuszvára nl jellegtelen, az utána következő mássalhangzó

6

A szanszbit szavak átírásáról

képzési helyéhez alkalmazkodó orrhang, avagy a megelőző magánhangzó nazalizációja; így pums ~ 'punsz' . A ri az 'o' torokhangok elötti változata, mint az 'inka' és 'inga' szavakban. , A foghangok (t, th, d, dh, n, I, s) a magyarnál is előrébb, a fogtő­ nel képzendök (így s - 'sz'), míg a retroflex (= cerebrális = kakuminális = míirdha~ya) hangok U, fh, rj, {ih. ~, r, ~) még angol megfelelöjüknél is hátrább, a szájpadlást érintő nyelvcsúccsal fonnálhat6k (így i _ 's').

A palatálisok (c, ch, j, jh, fi, y, s) közül a fi és a y megfelel a magyar 'ny' és 'j' hangoknak, a c a magyar 'cs' és 'ty', mig aj a 'dzs' és 'gy' közé esik. Az kiejtése selypítös ('jésitett') 'sz', kb. mint a bajor nyelvjárásban az 'ich' ch-ja. A jfi hangkapcsolatot a nehéz 'dzsny' helyett kb. 'dny'-nek ejthe'ljük.

s

A szanszkrit a szótalálkozásoknál érintkező hangokat erősen egymáshoz hasonítja, s a tradicionális írásmód a kiejtést tükrözi. Én ezen csak annyiban módosítottam, hogy magánhangzó~összeolvadáskor hiányjellel (' vagy") utaltam arra, hogy a szóeleji magánhangzó rövid, vagy hosszú volt~e. így ekildaSa + indriya ~ ekiídaJ' endriya (mert az i rövid); anyo + anya + abhibhava + ásraya ~ anyo'nyii'bhibhavii"sraya. Ugyanez precízebben: a kieső (beolvadó) magánhangzó helyére aposztrófot teszek; ha a második magánhangzó (tehát nem feltétlenül az, amelyik helyét az aposztróf jelzi) hosszú Ha a szóvégi magánhangzó (vagy vriddhi~fokú) volt, akkor kettőset hangtani lag lehetne rövid is, hosszú is, akkor hosszúságát az aposztróf egyenessége jelzi (' vagy ").

n.

Így az én átírásomban e'lo'~e+a/o+a

más magánhangzó, pl. i után következő aposztróf: i'

~

i+i

i"~j+i

ATI M~RA második megoldása: "Av_gy ill az elkll!ÖDülcl!enstg az együttes okozatisagot jelenti. Hi!iZen semmi eb'Yel!en Scm ' megk il1 ön böztct~s k~pcs§égc . ít~löcrö'

A háromféle létezö

63

(vjakta) esetében nem teljesen magától értetődő, hiszen az empirikus világ tárgyai elég jól e lkülönithetők egymástól ; ám ez némiképp relatív (pl. - a kalapács használatát ezúttal kizilrva - hogyan küiönithelÓ el egy korsó a mlétól?) és fe leuébb múfékony individualitás csupán. Porból vétettünk s porrá leszünk megint: az é l ől ények fo lyamatos anyagcseréje, majd puszrulás utáni széthullása mutatja legmarkánsabban a kórnyezettöl való cUc:UlönUletlenscgükcl. "Tárgy" (visaja), amennyiben objektum (és nem szubjektum = személy), továbbá objektív (vagyis nem szubjektív = képzet). Ez utóbbi aspektust Vácsaszpati hangsúlyozza, az idealista vidnyapti-mátra (' csak észlelet' - esse est p ercipi) buddhizmus álláspontjával szemben. ,,Közös", hiszen mindnyájan egyetlen világban élünk, Ez nem annyira feleslegesen triviális j c l ző, mint esetleg első pillantásra tünhetik; KE ITH például úgy vél i, hogy "a következetesség kedvéért minden egycs egyénntl a pszichikumát alkotó finom e l emekből kellene származtatni a szervetlen természetel,"lllZ (118. o,) Minden bizonnyal voltak is hívei egy ilyen doktrinanak; GUlJaratna (XIV. század) például azt állítja a Tarka-rahaszja-dípikában, hogy "az eredeti szánkhja követő i szerint minden egyes lélekhez külön lcgffibb tartozik,"94 A JUKTI-DlpJKÁ szerint pedig PaurilUl is ezt a tant követtey5 A kommenlarok egyöntetűen ugy értelmezik, hogy in a ' lényegéné l fogva privát - mindenki számára hozzáférhetó' ellentélére utal a Káriká. Bár ez a ' tudati - anyagi' különbség fil ozófiailag egyik legfontosabb és igen összetett kérdése, jelentőségéhez képest aránytalanul kurtán intézik el. ,.A megnyilvánult közös; mert minden személy megismerheti, mint a malláknál a szolgálót.''96 A szánkhjilban

elégsegcs a saját okozalálloz, hacsak nem m'sokkal együttesen. lINem egyből«, tellál valami valamivel cgYC'llill."utA (97. o.) 941dtzi DASGUPTA, J. köt. 217. o.w 95 Az 56. kériká~ Jron kommcntárlHln (II. kötet 376. o'): ,;»A szcmtlyenkt nt más ' legfőbb' (pradhAn.) . Ikotja meg a lestet ts a többi dolgot. Közülilk llfI1ikor a Fcnnstg-Iest (Máhatmj.-brira) pradhánAja mllködni kezd, akkor a többi is; ha leáll, a többj is leá][« - igy v~ li Paurika sz'nkhja-mesler. Akkor hogyan fogadható el elÍfolat nélkül, hogy _ tenn~szel (prBkrili) egy?"W 96 DZSAJA-MAN:JIú}.. 76. o.W

64

A Szánkhja-káriká

azonban a privát - publikus különbségtétel nem, vagy legalábbis nem esik egybe a lelki - anyagi oppozícióval, hiszen a privátszféra nagyobb része - fájdalom, érzetek, gondolatok - az anyagvilághoz tartozik. VÁCSASZPATl ezt óvatlanul ki is mondja: "Az észleletet (vidnyána) más nem tapasztalhatja, mivel mások tudata (buddhi) nem érzékelhetö,"97 kézenfekvően

Mindenesetre - ha a kérdést egyáltalán feltennék - válaszolhatnák azt, hogy valójában csak maga az élmény kiküszőbőlhetetlenül szubjektív, az anyagi pszichikum mozgásai nem. Tudhatom, hogy neked erős fájdalmad van, avagy érezhetem az elégedettségedet; egy jógi pedig, aki szellemi erőit tökélyre fejlesztette, közvetlenül olvashat az elmémben, sőt akár be is költözhet más testébe - idegen purusába azonban még ő sem tekinthet bele. A "tudattalan" jelző értéke, hogy közvetve megadja a személy funkcionális definícióját: tudat; hiszen ez a szánkhjában, ahol a pszichikus tevékenységek nagyobb részéért anyagi entitások a felelősek, egyáltalán nem magától értetődő. Végül pedig "termékeny"; a szanszkrit kifejezés - praszavadharmi - jóval erőteljesebb: olyan, aminek dharmája, törvénye, legsajátabb szerepe a szaporodásYS Érdemes felfigyelni rá, hogy az alaptermészet, amely mozdulatlan (vagy legalábbis nem tevékeny: akriyá), ugyanakkor termékeny;99 tehát itt a mozgás/tevékenység nem

97 97_98. o.lll Ha a buddhi itt terminus technicus, az 'értelem' a szánkhjában az anyag elsö megnyitvánult fonnája. (persze lehet, hogy esak köznapi jelentésében áll, és a purusára vonatkozik: hiszen a lélek a tulajdonképpeni tapasztaló.) 98 CHAITOPADHY AVA érdekfesz!tÖCtl elemzi e kifejezés archaizmusának távolabbi implikáeióit (403-8, kül. 404. o.) 99 A Jukti-dípiká (a 16. kárikához irott kommentárban, II . kötet 113-114. o.) már észleli a problémát: ,,Ellenvetés: Akkor a termeszet nem kezdhet müködésbc, hiszen mozdulatlan. Vagy ha elfogadjuk, hogy mozog, akkor nem is fog már különbözni a megnyilvánulólól. Válasz: Nem Igy van, mert a mozgások tulajdonságaik szerint eltérnek. Kétféle mozgás van: mozdulás és IÍtalakulás. Közülük a mozdulást a legtöbb finomsága kizárja. Dc müködésél átalakulással kezdi meg.

A háromféle létező

65

legteljesebb általánosságban értendő. A képzet alapjául az anyafóld mozdulatlansága és termékenysége szolgálhatott. Mindezek tehát a megnyilvánulatlan és a megnyilvánuló közös tulajdonságai, a személy ezek ellentétével jellemezhető, nevezetesen: nem rendelkezik a minöségekkel, elkülönült, alany lo0, magán (nem közös), tudat és meddő. Az agUl~a, 'minöségek nélküli' semmiképpen sem jelenti azt, hogy egyáltalán nincsenek tulajdonságai: csupán annyit, hogy nem összetevője a három, világalkotó minőség, azaz a való, a homály és a sötét (szattva, radzsasz, tamasz). Különös jelentösége van a szerény tathá csa (úgy is, és olyan) szavaknak. Bár valójában senuni akadálya, hogy jelentéktelen töltelékszavaknak tekintsük őket,101 a kommentátorok azonban úgy értik, hogy arra utal: a léleknek vannak közös tulajdonságai a tennészetteL E közös jegyeket pedig a 7. kárikából vélik kiolvasni; GauQ.apáda úgy értelmezi a szöveget: az anyagvilág legáltalánosabb tulajdonságaival ellentétes a purusa, ám a megnyilvánulatlan specifikus tulajdonságaival rendelkezik. Ez több szempontból is plauzibilisnek tünik: egyrészt a szcmély maga is tapasztalhatatlan, kikövetkeztetett, tehát nem megnyilvánult; másrészt Csaraka és Pancsasikha rendszerében (kb. Lsz. I-II. század) az avjakta egyaránt jelöli a pralqitit és a purusát is. 102 (Ez azonban a Szánkhja-kárikában már biztosan nincs így, hiszen a 41. versben az avjakta közvetlenül szembeállíttatik apurusával.) Ellcnvc!6s: Ugyebár az átalakulás scm képze lhető el, a legfőbb finomsága miatt. Miért? Hiszen finomságuk miatt II finom dolgok (mint például éter) átalakulását scm tap!l.SZlaljuk. Válasz: A telt-cslráknak (szanszkárák). noha finomak, átalakuláslÍt cl kell fogadnunk. " (A szanszkárák korábbi tetteink láthatatlan nyomai, amelyek hosszú lappangás után beérve igazságosan meghatározzák sorsunkat.fU 100 A 'tárgy' ellentéte. Mivel a szanszkrit kifejez~s a visaja (valaminek a tárgya, hatókörc), nem pedig ft dravja (dolog), ellentéte tebát nem a személy, fogalom VII!,.'Y a minöség, hanem az alany (visaji); ami persze iti ncmje\cnt cse lekvőI.

101 Ez többféleképpen is lehetséges, például: tad-viparilas rathiíf-viparilas} ca, ahol a tlUl ('az') a megnyilvlÍnulóra és a legfóbbre utal vissza, ft latM ('úgy, olyan') pedig a felsorolt tulajdonságokra: 'ellcntétük lév~n, tulajdonságaikkal is cllenl~ICs'. 102 LARSON, 104. o.; DASGlJPTA I. köt; 213-17. O.

66

A Szimkhja-kárikiJ

DAVIES konstrukciója: "A lélek e szempontokból, valammt az (előzől eg említellekból), ellentétes"ill (35. o.), nyelvileg kézenfekvőbb; az értelme viszont azonos, hiszen a 7. versben a megnyilvánuló tulajdonsilgai kerültek felsorolásra, melyeknek a megnyilvánulatlan

67

A háromfe/e fétező

öntörvényülszabad, Tehát a tulajdonságok többségében az alaptermészetre emlékeztet, kettöbcn viszont a tapasztalati világra - ami nem is meglepö, figyelembe véve szoros kapcsolatát az utóbbi reszét képezö énelemmel.

ismérvei a fordítottjai. MAJU ~.mA R egész szánkhja-interpretációjál erre az elemzésre alapozza; az így dedukálI tulajdonságok között ugyanis szerepel, hogy a purusa egy, vagyis létezik egy mindenekfölöttildőcti világlélek, lsten is (kül. 26-39. o.). Bár a vállalkozás merészsége imponáló (hiszen a 16. kátiká nem csupán kőzli, hanem bizonyítia is, hogy sok személy van prufa-bahutvarh siddham), ámde teljesen reménytelen. Hivatkozik

GAUOAPÁDÁra, aki szerint "oem egy a megnyilvánuló, egy a megnyilvanulatlan: ugyanúgy a férfi is egy"ill (ll. o.). GauQ.apáda azonban már az elöző káriká értelmezésekor kivédte ezt a problémáI: nála a legfőbb azért egy, mert egyetlen kategória, szemben a megnyilvánult 23 osztályáva1.l 03 Az ,.olyan is" (tathá esa) semmiképpen sem jelent többet, mint hogy vannak közös tulajdonságaik is; ha a 7. kárikában fel soroltakat vesszük szemügyre, némelyiknél a megnyilvánulatlan, némelyiknél a megnyilvánul6 vonásait mutatja a személy. Így okozatian, őrök, nem álhaló 104 • mozdulatlan, nem egy, önálló/független, jelzett, homogen,

103 .. Nem-egy: ~elcm, enstg. Öt csak-az, ts tizenegy erő, a csaklIlokOl alapuló öl elem. nel!l-e!O' a megnyilvánu l6, egy a legfObb. Uvtn a hirom vilig oka, a Icgmbb III egyel len ok."w (9-10. o.) 0

.

0

104 Gau4api.da are nem tér ki, ám ugy fogalmaz, hogy II pU1U$aj ,,mindenütt jelenvaló"'gl miau nem tevtkeny",ill vis.zont B 7. vershez adoc:t kommentárja szerint ebba l lZ " thatÓÚ",' következik: ,,a legfObb átható, mivel mindenütt jelenvllló ...• megnyil .... nulltlln nem te ... ékeny. szintm aztrt, mert mindenütt jclen ... a ló"W ( 10. o.). A 21 . vershez Iron komment!rjában vis.znnt mir explicit: "ez a ="*Jy: tökéletes, mentes a minöstllektöl, 'thaló, ludal:'1l1 (21. o.) Sajnos, a szövegel a szanszkrit hangtan sajátosdgai miatt minden további nélkül értelmezhetjük (kiadójával, Wilsonnal szemben) ... nlr-gu1)O 'vytipi ... -nllk, vagyis éppen a kritikU5 helyen 'nem ' th ató' is szerepelhet. Tek intettel azonban arra. hogya 'mindenütt jelenvaló' és az 'átható' többnyire uinonim'k, világos, hogy GaUl,tapádáruíl II lélek .,átható". !svarakriSQénU ez a 'mindenütt-jelenvalóság' nem szerepel, do a rendszernek a jóg,.... 1 való kapcsolatai miau teljességgel kizárni scm lehet. A SZÁNKHJA-SZ(mu.. (VLS9) egytnelmilen eZ! ' lIItja: "Tov'bbi.. mivel a szent l2!övegek szerint mozog [a

A három minöség

10. {12] prity-a-prfri-vl$adii. "tm aká~ prakiisa-pravrttit-niyamii 'rthii~ anyo 'nyii 'bhibhavii "$raya- janana-mithuna-vrrrayas ca gW:1Ö.~. r pravrlfir K ll. {J3] sattvam laghu prakásakam t i,~ram upa$(ambhakam; ca/am ca raja~ guru varal.1akam eva tama~ pradipavac cii 'rthato vrtti~.

r praktiiam K

tupasrambhakaril Df:USSEN

10. Vonzalom, ellenszenv és elkeseredés a lényegük; megvilágítás, megmozgatás és visszafogás a ceJjuk; egymás felülmúl ba, támogatása s megszülése és párosodas a tevékenysége a minősegeknek . li:1ck]: bár áthat6, hatiT()ZJllinyai révén . lapasZlalAs helyéhez és idejéhez kapcsolCMlikmint a th"llI [Imely, bár mindent ki lő lt , mégis beszélhetünk a korsó iltal most halaroll 1Cn61J. Mindenesetre, mini ez a Ih-hason latból ki letszi k. ezen az ~ Iapon szinte Jebctedcn fcnnlBrlani a sok egyéni lélek hlDÍlt (purusa·bahutva). An inlddMt ez persze nem zaVarjl - Igy zitja e pl$SZUS kommcnthj tt: .,az egyéni INek, ~mikor mát nem kap újabb testet. a legfőbb lélekke l eggy t Icsz.'·w Ez is egy adalék a kései szánkhja védánla-mggöségthcz. Ha I személy mégiscsak .,átható" (vjípi) volna, ez jelenthetné csupán azl, hogy az egész testet kitölti, mint II NJÁJA·SZLrrl\A 1II.2.'O-bcn: .,A tudat nem olyan, mint a tesI tulajdonsagai, hanem ithatja a testet." (TENlGt.TAKÁQ; 1992a. 76. o.) Ez egyéhként a szinkbjához sok szc m(XIntból igen közeli tanokat hirdető dzsainak ál1áspontja (DASGllPTA l. köt. 189.0.) A DZSNA-M/\NJALÁ (76. o.) melloJdis. érdekes: ,A megnyilvánu ló nem átható. Il mcgnyilvbulatlan Ktható. A ~zcmt ly is 'thItó, amikor elszabadult II természettől. Ha hozz' van kötve, a megnyilvanulóhoz hasonlatos, nem II lcgfl'ibbböz. Az islen-ftltk között mindig aszerint van {a IcSföbb szerint, azaz 'thalÓ]."w

68

A Szánkhja-kárikci

ll . A való könnyű, ragyogó, kívánatos; támasztó és mozgékony a homály; nehéz s beborító a sötét. Célszerű múködcsük pedig a lámpáséboz hasonlatos. • A kl.as~sziku s szánkhja egész tennészetfelfogásának alapját képező harom mmoséget (gul)a) ismerteti e kél szakasz. Ezek - a szanva ra~ és tamasz - minden anyagi jelenségben megvannak , a meg~ nYllvanulatlan ösanyagban is.

. A szattva ('léte~é,s, lén~eg, jóság, helyénvalóság, lény, értelem, kIVáI6:tff' szubsztancIa - valonak fordítom) könnyű, ragyogó és kivánato~, , lényege a vonzódás,I06 célja a megvilágítás (ragyogás

mC&Jclemtés).

'

~ r~dzsa~z ,('por; a légtér, a középső világ a fóld és az ég között'; asszoc lá~ 16s kör,ebc tart~zik a rága, 'szenvedély; vörös ' is) oszlopként

tart, ám mgatag [S,IQ7 mibenléte a viszály, funkciója a mozgatás, !OS Az i~la ('kivant') lehetne csupan töltelékszó i~, mint a 4, kárikában, rondnerllnkben elrogadOl:I ~ értelemben; továbbá tartomama a nldzsaszhoz is, Mivel azo nban ös!!ZCcsc ng az e lőzo versben cmlítcu pritivel ('vonzalom') az iu I dOl! fonl'tás ~Iszik ktzcnfc kv6nek, , I ,

I~ :.nli: ö~m, ba~li

emle!, szerelet, Mi vel az

igető

(pri_)

jeknl~e: örömet

SZC~ Öl'()mél Ic h va lamiOCn , SZCn:I, ked ves hozzá, tehál pozilív viszonyl fejez ki cztJ1

.1.

fordJlom \'onza lomnak. Ezt IámaszIja alá, bogy párja, az apri li 'elenlt~ az ellenszenv, ellen~gcskedts (bár Mot-IER-WIUJAMS hi valko-' , "k - "' d· 'O·d' "[ .J. ' ' u n u ,mcga ~aa .. Il J II. om pIlm Je enltsl is, ez APmoCI ts MYUl5nil nem ucrepcl). " . . I07 Ncm szoklIS eurcvenDl I kép kézenfekvő mi tológi ai eredetet: I köúpső legté tartja fenI az eget. (Pedig MOSIER-WIWAMS igy kezdi a vs:ztambb szócikkel' SZi1'roa~ rögzll. támogat, fenntart, alállÍmam (kül. az Cb>d),"w Ugyani gy cl i':':'zt'6k c1Jcnt~tet I pl. bigany! is jelentő elialával ('mozgékooy'). mu J az . .Valós.zinli lcg I lradicionális gll1].a-felfogás pn:koneipiil: a ~zallVB _ ftny é5 IDlellJ genetl, I radzsll5Z - energia ~S szcnvedtly, I tanu.sz pedig tömeg ts Illd~tlandg I tévelygés. En nek meSfelelöcn az upaslambhaka, mint az energikus ntdzsasz jelzOje & fordlthokban (~ma~6 ® tllrnogaló (ll buzdító ®) ,,scrkentő" lesz, ('Stimlllalin~' LARSON260.o .. antrClbend', MEHlJG513 . o.) , . Szerintem. ~iszont a célzott eszme inkább a távol tartás. taszítás lebct, ami j ól ős~ftr III aprftt Itt ado/ t értelmezésével: 'ellenszenv' (misolrnál 'szen dt ' [ . d Lezden, uO.J). vc s patn, as

A háromféle létezö

69

A tamasz ('sötétség') súlyos és befed, tenneszete a csüggedés, dolga a megfékezés. Viszonyukat a dominanciára törekvés ("egymás felülmúlása') mellet az együttmúködés többféle módja jellemzi: összekapcsolódnak (" parosodás''), egyikük e lősegí ti a másik működését ("egymás támogatása), sőt, at is alakulhat a masikká (.,egymás meg5ZÜlese"). E koope· rációt illusztrálja az olajlámpás hasonlata; a kommentárok szerint a láng, az olaj és a kanóc lO8 feJe i meg az egyes minöségelrnek, S miként a mécsvilág is az ember célját szolgálja, a három gUJ).ából álló világ is a személyét: "Avégett, hogy a személy lásson"." (19, káriká), A három minő ség minden mozgás, változás és cselekvés forrása; bár a purusa az alany (vagyis tapasztal6), és ö látszik cselekvönek is, de ez csak: látszat: "bár a minőségek cselekszenek, csclekvönek látszik .. ," (I8. kW!). A gllI,la.koncepció eredete homályos, rendkívül összetett, és meg távolról sincs kimerítően tisztázva. Két kiváló, precíz filol ógiai módszereket alkalmaz6 tanulmány gyökeresen eltérő álláspontra jut: ,,Eszerint II szánkhja legkorábbi fázisában a gUl}ák kölcsönös együttműködésének és elválaszthatatlanságának elmélete ismeretlen, és

semmi közük a jelenségek sokféleségének magyarázatához, Egyetlen szerepük, bogy regisztrálják az egyén erkölcsi állapotát, amint azt cselekedetei megbatározzák."m. (JOHNSTON 36. o.) n •• • A gw:aák eredeti funkciója kozmikus volt ... e kozmikus eredet a három gul)át mmt triászt jellemezte, és oem szükségképpen a három gw;Iál, a szattvát, a rad7..saszl és a tamaszt önmagában,"W (VAN BUITENEN 1957b 90, o,)

Itt csak egyellen forrás kiemelésére szorítkozom: a Cshándógja upanisad VI. fejezetének 2-8. részére. Itt a tapasztalati világ végső elemei a három fonna/szin (ropa): a vörös Hő. a fehér Víz és a fekete Étel. Mióta van Buitenen idézett cikkében kimutatta, hogy az upanisadbeli három rúpa nem feleltethető meg közvetlenül a három guJ).ának, e

108 A sötét tlllajdon dgai közOI a nijam~val - 'korlátozás, behatárolás' - ink~bb összhangban van, ba a lámpatestnek fcleltetjük meg.

A Szánkhja-kitrfká

70

szöveg jelent őségét alábecsülik a szánkhja története szempontjából. Ez azonban elhamarkodottnak tünik: bár a két triasz távolról sem azonos, ám a rendszerek elemei közön rendkívül sok a párhuzam .

Mindkét hármas az anyagi világ legalapvetőbb összelcvő it foglalja magába, mindenben fellelhetők,I09 mögöttük csak a létero (szat), illetve a megnyilvánulatlan álJ szubsztrátumként. Színeik a fehér, vörös, fekete. Jellemzöjűk a ritka/SÜIÜ, illetve könnyülnehéz. Karakterisztikus helyük fennlközepenllent van,II0 Végül nemcsak a makrokozmoszt, hanem az embert is velük értelmezik. Nézetem szerint ezek a kapcsolatok feljogosítanak arra, hogy e régi szövegben ne csupán a min őséget gondolatkörének egyik forrasát lássuk, hanem a gu~a· elmélet korábbi állapotát; tehát ez a rendszer fej lődik tovább, bővül külső

elemekkel s lesz absztraktabbá.

109 Ez a megkötés szigorúan értcndö. tebiit a három elem soha$em fordul elö timAn: mindenben megvan mind ! három. Erre utal, hogy II Cshánd6gja es upa fény. jelleg!! példAt hoz fel (tUz, nap, hold, villám), hangsúlyozva, hOb'Y ezekben is jelen v.n mindhárom fÚpl . (V1.4.). Lehet, hogy RAaIAKRISHNAN erre e1.'iloz megjegyzésével: ,,Anaxagorisz azt ' 11ltj., hogy mindenben van mindcnböl egy mz. nW (4S2. o.) Erdekes, hogy az upauisad a.zoo részei, aho l nem a vi ligr6 l, h.nem IZ cmbclTÓl vIn szó, nagyon is met;;cngedik a három fÚpa tiszta elöfordulisát: "Mert Etclböl van az w, Vizböl van I lélemt ts HOból VIn a nő, kedvesem. "lll (V1-S.4, 6.5, 7.6: Tt!NlGI... Ti\KÁCS 1993, 76-77. o.). Ez IIZOnban I szinkhj ával va ló kapcsolat valószinliségét nem csökkenti, hanem inkllbb növe li : ugyanis a preklllSllzikus szánk hj .ban a gul1Ak, pszichológiai (tehát Dcm kozmol6gia i) funkcióban szintén " Ibanak magukban. A vcgs6 megd ltjst sem a aul1Ak hatókÖftböl va ló kicmelkedCs, bancm a SZlttva kizárólagosstga jelentette: ..Vesse CI a törekvő bölcs a bomályt s a sötétet is; uabadu lvl e kettÖ!ö l szeplőtelen lesz.' való." (MAHÁBHÁRATA XII.20S.29) Usd e~ l bövebben VAN Bl.JJ1"EN[N 1957b, 98·99. o. 11 0 lásd . 39. kárikát. A Cshándógjában közvetlenül emlitett hely nerinti elkUlön!!lés nem. rúpik közötti, hanem az egyes rupákon lx:1üli tagozódás: " ... finom része fent összegyQlik .. "w (VI.6.1). Ugyan akkor, amint arra szintén van Buitenen már rámutatott (Lm. 91 · 92. o.), ahArom rupa az év tenn/:kenységi körforgásAt jeleniti mell: a Hö, VIz ts EteI (t~dzSlls.z, lipa~ , anna) a perzse lő nyarat, II.Z esőhoz6 mon ~;runt ~S B böséges araast képviseli. Ezek pedi g a nap/égbolt, a kőzte5 légt~r és a ffl ld r~gi 6j él képviselik, tehát l ftigg#ycsen elrendezett bárom világot.

A három minőség

71

A gUQákkal kapcsolatos igazi kérdés azonban az; mik ezek a ..minöségek"? Anyagi elemek? Szubsztanciák? Tulajdonságok? MegkönnYÍlené persze a választ, ha e kategóriák e lhatárolása világos lenne. A leglöbb szerző, némiképp bátortalanul, elmossa a kérdést. 111

I II ,.Mlir Colcbrookc óvott allól, hogya mnkhja gllQ-áil ' minös~g' ~rtc lemben vegyük .. .. Jobb ford!tlis lehet II.Z alkot6 'rtsz' . A szubsztancia és a minfuég fogalmát mi magunk a gömg és középkori filoz6fusokt61 örököltü k, dc mtg w munkra sem kőnnyü dolog az ínbcrcos minÖ!légck meghatározása. tekintve. hogya mi SZ\Ibsztanciáink sosem 16teznek minöségek ntlkiil, scm a minöségcink szubsztancia n ~ lkÜI."J.1l! (MAX MÜl..LER, 24546. o.) ,,A megnyilvánu lat lan kifej l6désének folyamata !\Zon hw-om a lkot6 avagy t~nyezö tevékenysége révén tönénik, amelyekböl élI... E konce pció eredete jórészt psziehol6giainak tün ik, do még a KiriUn be lül is lehetetlen nem észrevenni a gUl,1ákn ak tulajdonított anyagi te~Sl.Ctet. Létezés/iknek semmiféle bizony1t~kát nem kapj uk: arra kell kövelkcztetnünk, hogy !lgy tartották. mcgfigyclésböl eredeztethetők, éspedig mind a tennenet, mind az ember mcgfigyelés1.'ibö1."ll1 (KErrn9 1. o.) "A prakrti, az érzékelhet ö anyab"'ilig érzé kfeletti ösanyaga, egységes ugyan, de három alkot6clcmböl (guna) vigy szuhstanei'b61 (dravja) ill. . . . A három konstituens (traigunja) IZ emberi egyéni 5ég meghltjroroja is" (SCID.1lJJT 4546. o.) ZIMMf:Rnél "a pral,!;ti 'alkotói, erői vagy minösegei' "Ul (295. o.); Campbcll megfogalrna.zisiban "Ezek nem pusztAn minöségck, hanem a világegyetem anyaglinak Icgl/:nycge; CZI I hitQrn guoa alkotja, mint a kötele! • három összesodon szál-. tlI11USZ guoa mintegy rckcte,. n.dzsasz vÖTÖS,. SZlttva ped ig fehér."w (lkl., 2.30. o.) EUADE S7.erint a prakrili modalitAsai. ..A pmkri li ... remicIkezik birom gun' val, vagyis - mondj uk - »lttmódte-dal, amelyek le hetövé teszik, hogy h/irom különböző módon nyilvim uljou meg••.• A auntht a.zooban nem szabad a prakrititó l különbözöknek gondolnunk , hisz kii lön_külön soha nem jelennek meg; minden fIZikai, biológiai vigy ps.ziebomcntj lis jelcnstgbcn mindht nnan egyszerre j elen vannak, csak ~ p DC1II egyenlő arinyban ... Láthafó, hogy • gunik kcttös jellcgiiek, egyrészről objcktlvek, amennyiben ök alkotják a kü lvilág jclenstgcil, misres.zt viszont szubjektívek, hisz 6k hordozzü:, tiplá lj4k és kondicio ni lj i k • pszichomcntAUs életel.".LH (19·20. o., forditis 37·38. o.) ,,E gttt).4k valamiképpen megvlltlnak • m!llaprak(itiben, noha a Káriká sehol scm mondja ki egyérteImücn, hogya prakriti minöségci-c: avagy közvetlenül a prak(iti miben létét k~pezik."U1 (LI\R.Sa'J, 162. o.) "Dasgupta, Garbc és Keith a gUJ.uikat inkább anyagi összetevőknck avagy 'rcUiiknak' tekintik. Mindezen clemzésekn61 kifogásolhat6, hogy hajlamosak a sunkhját naturalisztikusan értelmczni."ill (Uo. 163. o.) ,,A megnyilvimul6 vi lág jelcns1.'igci ahirom gUJ.la kűlönfCle kcverékcibö l vagy kollokllci6ib61 állnak; e gUQák azok I minöségek, amelyek anyagilag alkotják az avjakttt .. . Az embernél 6k képezik Icnntszctl:nek pszichofizikai alkatát. Mindennek, ami nem ember, ugyancsak ök k~pezik a természetét. Ök jelentik I megnyilvinu!ó és

A

72

Szán khja~káriká

DASGUPTA, üdítö kivetelkent, határozottan állást fog lal a szubntancialitás me llett:112 ..Vidnyána Bhiksu leírása szerint a gUlJák reáliák avagy szuperfioom szubsztanciák, míg Vácsaszpati és Gau