33 sakklecke 9632534123 [PDF]

Zitiervorschau

ALFÖLDY LÁSZLÓ

33 SA K K LEC K E NEGYEDIK, Át d o l g o z o t t és b ő v ít e t t kiadás

SPORT • BUDAPEST > 1983

Szakmailag ellenőrizte DR. É R D Y B ÉLA A negyedik kiadást sajtó alá rendezte IFJ. A L F Ö L D Y L Á S Z L Ó

© Alföldy László jogutódja, 1983

IS B N 963 253 412 3 SPO RT A kiadásért felel: D r. Á rky István

Athenaeum Nyomda, 82.1435 Budapest, 1983 Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató

SZERZŐ AZ O L V A SÓ H O Z

Munkámmal önképzési segédeszközt kívánok az olvasó kezébe adni. A „33 sakklecke” nem 33 óra anyaga, de nem is ennyi este vagy délután feldolgozható ismeret. A leckék száma tulajdonképpen a témaköröket választja el egymástól, noha címszó szerint a centrumról vagy egyes vég­ játékodról több lecke is szól. Egy-egy lecke 3-6 óra tanulmányozást igé­ nyel. Azért nem jelöltem meg a véleményem szerint szükséges időmenynyiséget, mert az olvasó érdeklődésének fokától függ, hogy az egyes lec­ kékhez mennyi kiegészítő tanulmányt tart szükségesnek. A magyar nyelvű tornakönyvek általában nagyszerű tárgymutatókkal jelennek meg, s így a leckékhez könnyű lesz további példákat gyűjteni. A tornakönyvek példái nem lesznek mindig annyira „drasztikusak” , mint az általam bemutatott példák, de éppen ezért hasznos a tanulmányozá­ suk. így az olvasó a különböző stratégiai szempontok összeütközése köz­ ben találkozik a kívánt problémával. Különösen a végjátékok területén fogja az olvasó hiányolni az alapos­ ságot. A végjáték-leckéknek azonban nem lehetett céljuk a teljesség, hisz alapos munka esetén egy-egy fejezet megtárgyalásához több helyre lett volna szükség, mint az egész könyv. A végjátékok bemutatásánál fő cél­ nak az érdeklődés felkeltését szántam és érzékeltetni akartam a végjá­ tékok területén uralkodó rendszerességet, a gondolkodás módszerességé­ nek szükségességét. A leckék sorrendjében látszólag „ugrándozás” van. Valójában meg­ fontolt sorrendben kerülnek az olvasó elé. A kevésbé kedvelt végjáték­ anyagot nem lehet a végére hagyni, mert a sakkozónak lassan, de minden­ nel egyszerre kell haladnia. M i történnék akkor, ha valaki nagyszerű megnyitás- és középjáték-kezelés után megszerzett három gyalogelőnyét nem tudná a végjátékban érvényesíteni. Ez természetesen valószínűtlen, de még kisebb mértékben sem szabad elhanyagolni a játék egyik fázisá­ nak tanulmányozását sem. A megnyitásoknál mellőztem a változatok ismertetését és teljességre sem törekedhettem. Ez irányú érdeklődését az olvasó megnyitáselméleti tankönyvek és minél több mester játszma tanulmányozásával elégítheti ki.

5

A leckék a megnyitások eszmei problémáira mutatnak rá, igyekeznek felhívni az olvasó figyelmét a középjáték-problémák és a megnyitások eszmei tartalma között rejlő összefüggésekre. Egyes elemi kérdések tisztázását mellőztem, egyrészt, mert a munka haladottabb, II.-I. osztályban sakkozók számára készült, másrészt, mert „Hogyan sakkozzunk” című könyvem az alapfokú sakkozókat és a kezdő­ ket megfelelően előkészíti a leckék anyagának tanulmányozásához. A sakkjáték elvi kérdéseinek feltárásánál, a különféle technikai ismere­ tek bemutatásánál, igyekeztem kevés szöveggel és több példával meg­ világítani az anyagot. Hosszabb magyarázatokat csak ott alkalmaztam, ahol feltétlenül szükségesnek tartottam. Sok kérdés maradt tisztázatlanul a 33 lecke után is. A sakkjáték sokkal mélyebb, gazdagabb és sokrétűbb művészet, semhogy 33 leckében maradéktalanul tisztázni lehetne a problémákat. A legfontosabb téma­ körökből 33 nagyon lényeges kérdés: ezt tartalmazza ez a munka. Sajnos több maradt ki belőle, mint amennyi belefért. A legtöbb lecke könnyű fejtörőket is tartalmaz és gyakran van uta­ lás a „Játszmarész”-ben elhelyezett tanulmányi anyagra. Ne hagyja az olvasó ezeket a kiegészítő feladatokat a könyv végére. Itt szeretnék egy tanácsot is adni: a sakkjáték tanulmányozásánál ne gyorsaságra, hanem mélységre és alaposságra törekedjünk! Keveset tudjunk, de azt alaposan, jobban, mint az ellenfél! A LFÖLDY LÁ SZLÓ

E L Ő S Z Ó A NEGYEDIK K IA D Á SH O Z

Mindig örömmel tölt el, ha magyar sakk-könyv megjelentetéséről olva­ sok, de még nagyobb az örömöm, ha a könyv az ifjú nemzedékhez szól. Ha a magyar sakkozás jelenlegi - a nemzetközi sakkéletben elfoglalt igen előkelő - helyét őrizni akarjuk, fokozottan kell gondoskodni a sakk töme­ gesítéséről, az utánpótlás fejlődésének biztosításáról. Mindenkiből nem lehet versenyjátékos, nagymester, de a sakknak óriási és egyre nagyobb a jellemformáló, szellemi képességeket fejlesztő hatása. Kevés olyan edző van, aki oly nagy elhivatottsággal és szeretettel foglalkozott a fiatalokkal, mint Alföldy Laci bácsi. Rendkívül sikeres és termékeny irodalmi tevékenységének egyik gyöngyszeme a 33 sakklecke. A diák számára sokszor a lecke szónak nincs nagy varázsa, de ennek a könyvnek - úgy érzem - annál nagyobb. 1961-ben kaptam meg a szerző dedikálásával ezt a sakk-könyvet, amely az azóta szépen gyarapodott könyvtáram első kötete volt. 1962-ben jelent meg Alföldy László fordításában Aljechin 300 váloga­ tott játszmája. Aligha tudtam volna elképzelni szebb ajándékot az I. osztályú minősítés elnyerésekor, mint ezt a remekművet, kedves soraival: „V erőd Zsuzsának, igen kedves tanítványomnak szeretettel: Alföldy László.55 Nem tagadhatom, hogy némi elfogultság van bennem a felejthetetlen emlékű edző, tanító, sakkpedagógus iránt. Sakkpályafutásom alakulásá­ ban, az első igazán nehéz lépések idején sok segítséget kaptam tőle. Jól emlékszem, hogy amikor először látogattam meg a Laci bácsi által tartott edzést, egyszerű állást tett fel a táblára. Típus gyalogvégjátékot, de bevallom őszintén, hogy bár én ekkor már budapesti úttörőbajnok voltam, nem ismertem a négyzetszabályt. Hát így kezdődött. . . Ügy vol­ tam, mint a jó diák az iskolában. Űjabb és újabb ismeretek birtokába jutottam az edzéseken, mind mélyebbre hatoltunk a sakk látszólagos titkaiba. Feladatokat kaptam a 33 sakkleckéből, a nehezebb részleteket együtt is áttanulmányoztuk. 1964 végén Laci bácsi más sportkörbe ke­ rült, de a kapcsolatunk természetesen nem szakadt meg. Az ő kezdemé­ nyezésére és sikeres szervezői munkájának eredményeként rendez az

7

Utasellátó Club a Magyar Sakk Szövetséggel karöltve nemzetközi női versenyeket 1975-től kezdve. Alföldy László halála után a versenyt emlékversenyként rendezik, és 1978-ban az I. Alföldy László-émlékversenyen teljesítettem másodszor a nemzetközi nagymesteri normát és let­ tem nagymester. Alföldy László nehéz feladatra vállalkozott, amikor ennek a csodálatos játéknak titkait, rejtelmeit, szépségeit 33 leckébe próbálta foglalni. Egyet kell érteni a szerző előszavában írottakkal, hogy több maradt ki a könyv­ ből, mint amennyi belefért. A 33 sakklecke kitűnő ismeretanyagot ad és felkelti az érdeklődést a további, még alaposabb munkára. A sakkozás­ ban nem elég önmagában a tehetség, csak fokról fokra lehet előrejutni. Ne tévessze meg az olvasót, hogy a játszmák mellett található évszá­ mok túl távolinak tűnnek. A könyvben található játszmák a sakkozás igazi remekművei, kincsei. A megnyitáselmélet óriásit fejlődött, de a mai modern versenysakkozás legjobbjai a régi klasszikusok tanításain nőt­ tek fel. A legjobbak közül sokan vallják példaképüknek a zseniális világbajnokot, Aljechint. A pozíciós iskola hívei Lasker és Capablanca játszmáit tanulmányozva érték el sikereiket. Meg kell tanulni a logikus gondolkodást, az anyag, tér és idő egymás­ hoz való viszonyát, a gyalogállás jelentőségét, a figurák együttműködésé­ nek lényegét. Ezeket a témaköröket érinti a 33 sakklecke. Megismerteti az ifjú játékosokat, a sakk iránt fokozottabban érdeklődőket az alapvető végjátékok jellegzetességeivel. Nem szabad elhanyagolni ezeket a fejeze­ teket, hiszen ismeretük nélkülözhetetlen. A tanultakat próbáljuk tudato­ san hasznosítani játszmáink során. Az esetleges sikertelenség soha ne hasson bénítólag, a kezdeti sikerek pedig senkit ne töltsenek el önelé­ gültséggel - ez lehet a továbblépés alapja. A sakkozónak naponta kell vizsgáznia önismeretből. 1982. január hó

P E T R O N IC S N É VERŐCI ZSU ZSA

1. LECKE A TÉR

A centrum A sakkjátszmában két egyenlő erejű haderő küzd egymással, azo­ nos feltételek mellett. Ilyen körül­ mények között nyilvánvaló, hogy a küzdelem kimenetele a hadvezér: a sakkjátékos felkészültségétől, gon­ dolatainak gazdagságától, ötletessé­ gétől függ. A játék irányítójának, a sakkozónak tisztában kell lennie a küzdelem minden tényezőjével: kifogástalanul kell gazdálkodnia a rendelkezésére álló anyaggal; jól kell ismernie a harc színterének tulajdonságait és a haderő (a bá­ bok) mozgatását a legrövidebb idő alatt (legkevesebb lépéssel) kell végrehajtania. Ez természetesen túlságosan általános megállapítás. Mélyreható vizsgálat után kiderül, hogy minden egyes tényező a leg­ gondosabb tanulmányozást köve­ teli meg a sakkozótól, ha játékát eredményessé akarja fejleszteni. A sakkjátszmában a küzdelem­ nek három eszköze van: anyag, tér és idő. Ennek a háromnak egymáshoz való viszonya szabja meg egy-egy állás valódi értékét. Anyagi hátrányt ellensúlyozhat tér­ beli fölény, fejlődési (idő!) előny

és fordítva. Az anyag, tér és idő egymással matematikailag össze nem mérhető volta magyarázza meg, miért fordul elő gyakran az a - laikusok előtt érthetetlen - jelenség, hogy elsőrendű meste­ rek egy-egy állást nem egyformán ítélnek meg. Ezért mondjuk azt, hogy a kiváló sakkozó egyik leg­ lényegesebb tulajdonsága a tárgyi­ lagos ítélőképesség. Ez az oka an­ nak, hogy jó matematikusból nem válik mindig egyben jó sakkozó is. A sakkjátékhoz több kell, m int egy­ szerű matematikai számítás. A há­ rom különböző felmérést igénylő tényező összevetése olyan becslési képességet igényel, amely éppúgy rendelkezik a pontos számítás, mint az összehasonlítás tulajdonságaival. Ezt egyszerűen sakkérzéknek ne­ vezzük. A három tényező (anyag, tér, idő) közül az anyag kérdésével jön leghamarabb tisztába minden sakkozó. Egy-egy játszmában elő­ fordulnak rendkívüli anyagi erő­ viszonyok, általában azonban az értékelés nem okoz különösebb gondot. A sakkozó már fejlődésének első szakaszában meggyőződik ar­ ról, hogy egy tiszthátrány elegen­

9

dő ok a játszma feladásához, hacsak nincsenek az állásban külön­ leges adottságok. A mesterjátszmák utánjátszásakor eleinte csodálat­ tal, később m ind több megértéssel tapasztalja, hogy az erősebb játszók az ilyen „adottságok” érdekében néha komolyabb áldozatot is hoz­ nak. Milyen adottságok, milyen körülmények azok, amelyekben az anyagi egyensúly kedvezőtlen fel­ borulása mellett is lehet nyerni? Milyen tér- és időbeli adottságok­ kal kell megismerkednünk ? Ezek­ re a kérdésekre ad választ a sakk­ játék tudományos vizsgálata, a megnyitások, a végjátékok és a kü­ lönféle elvi megállapítások tanul­ mányozása. Alapvető tételként kell elfogad­ nunk, hogy a terv a sakkjáték nél­ külözhetetlen eleme. Természete­ sen nem alkothatunk olyan tervet, amely a játszma egészére vonatko­ zik. A tervezés a játszma különbö­ ző szakaszaiban eltérő. Igaz, hogy a jól megalapozott megnyitás már sejteti a középjáték alakulását, meg­ teremti a középjátékbeli tervezés alapjait. Ezt a későbbiek folyamán tapasztalni fogjuk. Ha a helyes megnyitáskezelés következménye­ ként előálló középjátékra olyan ter­ vet valósíthatunk meg, amely mintegy folyománya az előző terv­ nek, játszmánk egységes vonalveze­ tése az eredményesség mellett mű­ vészi - esztétikai - hatást is kelt. A megnyitás (a játszma bevezető szakasza) egyik feladata a centrum birtokbavétele. Centrumon a tábla középső mezőit, a d4, d5, é4, e5 mezőket értjük. (Gyakran a centrumról tá-

10

1

a

b

c

d

e

-

f

g

h

gabb értelemben beszélünk, ilyen­ kor a c3, c6, f3, fó mezők által meghatározott területre gondo­ lunk.) Ennek a területnek a bir­ toklása rendkívül fontos, ekörül folyik a harc a játszma első szaka­ szában, már a legelső lépéstől kezdve. Az a fél, amelyik a centrumot birtokba vette, rendszerint az egész tábla felett uralkodik. Előfordulhat, hogy a szárnyakon vezetett akció­ val ellensúlyozni lehet a centrum erejét, az ilyen kezdeményezésnek azonban rendkívül erősnek kell lennie. Szárnyi akciónak általában csak komoly fejlődési előny mel­ lett (vagy, ha az ellenfél táborá­ ban súlyos gyengeségek vannak) lehet sikere a centrum-akcióval szemben. Ilyen szárnyi fölényre a megnyitásban aligha számíthatunk. A centrumot rendszerint gyalog­ jainknak a centrális mezőkre he­ lyezésével igyekszünk megszállni. Ezeket a gyalogokat azután tiszt­ jeinkkel megerősítjük. A gyalogok

mintegy sáncot, védőfalat alkotnak. A biztosan tartott centrum meg­ nehezíti az ellenfél hadmozdula­ tait. A centrum teljes vagy rész­ leges birtokában végrehajthatjuk a haderő kifejlődéséhez szükséges mozdulatokat, megvalósíthatjuk bábjaink egyik szárnyról a másikra való átcsoportosítását. A ki a cent­ rum birtokában van - a helyzet (pozíció) kívánalmainak megfelelően - irányt tud szabni a játék jellegé­ nek (például, hogy zárt vagy nyílt legyen-e a játék). A centrumnak - a játék elején - csak tisztekkel való megszállása nem volna célszerű, m ert a tiszte­ ket az ellenfél gyalogjaival ki tudná űzni onnan. A z ilyen centrumot nem lehetne sokáig tartani. Ha az ellenfél kisebb-nagyobb hibája kö­ vetkeztében állásában gyengeségek keletkeznek, sor kerülhet a tisz­ tek centrumba való helyezésére. A centrum megszállását - több­ ször csak ellenőrzését - mindkét fél eleinte gyalogokkal igyekszik megvalósítani. így a gyalogok hely­ zete már a játszma elején (később még inkább) fontos tényezővé vá­ lik. A gyalogok helyzete adja meg az állás jellegét és szabja meg a játék további irányát és módját. Vizsgáljuk meg a 2. ábrán (Csigorin-Steinitz, London, 1883) lát­ ható állást. Világosnak gyaloghátrá­ nya van, állása azonban szemmel láthatóan kedvezőbb. Sötét elma­ radt a fejlődésben és - a gyalog­ állás felszakításával - királyszár­ nya is meggyengült. Ezzel szemben a világos bábok nagyszerűen he­ lyezkedtek. A centrum úgyszólván teljesen világos kezében van. Ide-

C sigorin-Steinitz (London, 1883)

2

ális gyalogcentrummal (e4, d4) ren­ delkezik. Vajon mindent egybe­ vetve előnyösebb-e világos állása (gyaloghátránya van!)? Az ilyen kérdés eldöntésénél mindig mérleg­ re kell tennünk azokat a fenyege­ téseket, amelyeket az ellenfél meg­ valósíthat, illetve azokat a rend­ szabályokat, amelyeket az ellenfél terveinek meghiúsítására alkalmaz­ hatunk. Világos fenyegetései a CsigorinSteinitz játszmában: a) 1. Bacl és ha 1. - , c6, úgy 2. Hb6:, ab: 3. Vb4, ami a b6 és dó gyalogok egyidejű támadásá­ val és a sötét állás szétzilálásával jár; b) mint fő fenyegetés - az ideá­ lis gyalogcentrum birtokában - az e4-e5-ös áttörés előkészítése; ez az állás megnyitásához vezetne, vona­ lakhoz juttatná a sötét állás ellen felvonuló bástyákat. A játszmát a

11

megnyitólépések után kialakult áb­ raállásból így folytatták: J. - Fc8-e6 Sötét ellenterve: cserék révén megkísérli a világos gyalogcentrum szétrombolását és igyekszik elsáncolni. Sikerülhet-e világosnak meg­ hiúsítania sötét szándékait és ér­ vényt szereznie gyalogcentruma erejének? 2. Vc4-a4-{— Sakkal, tehát „tempóval” megy ki a kötésből. Most 2. c6 nem volna jó 3. Hb6: miatt, 2. - , Vd7-re pedig 3. Hb6:, eb: 4. Va3 következnék. 2. Fe6-d7 3. Va4-a3, Ba8-c8 Még mindig fenyegetett Hb6: 4. B f l - e l , g5-g4 5. H d5Xb6, a7X W ff. Hf3-d2, - Világos egyre jobban erősíti gyalogcentrumát és előkészíti a döntő gyalogrohamot. fi. - - , Fd7-e6 7. f2 -f4 , ^ 4 X A e. p. Másként világos f5, majd e5 lé­ pésekkel kivitelezi elgondolását. 8, H d 2X f3, Hg8-e7 9. *4-e5, - Világos megvalósítja tervét. A gyalogcentrum mozgásba jön és faltörő kos módjára szétbontja sö­ tét állását. (Az egész játszmát lásd a Játszmarészben.) Jól szemlélteti a gyalogcentrum erejét az Aljechin-Opocensky (Pá­ rizs, 1925) játszma is a Játszma­ részből. A gyalogcentrum nem mindig erős. Figyeljük meg a GeorgadzeKopilov (Grúzia-Leningrád csa­ patverseny, 1948) játszma megnyi­ tásának alakulását:

12

I. e4, H f6 2. e5, Hd5 3. c4, Hb6 4. d4, d»/ 5 ./4 , rfe: ff./e:, ifrff Világos látszólag félelmetes gya­ logcentrumra tett szert. A világos gyalogok azonban nincsenek kellően megerősítve és a sötét ellentáma­ dás hatására - világos legkisebb pontatlansága esetén is - össze­ roppannak. 7. Fe3, Ff5 8. Hc3, e6 9. Fe2, Hb4 10. B e l, c5 11. d5. Sötét a szó szoros értelmében ingerelte világost - a máskor olyan hatásos - áttörésre. I I . - , ed. 12. cd:, Hc4! (3. ábra).

Georgadze-Kopilov (1948)

3

A kellő előkészítés nélkül ke­ resztülvitt áttörés, a centrum túl korai megszállása katasztrófához ve­ zetett: világos vesztett állásba ke­ rült (13. Fc4:-re V h4+ következ­ nék, 13. Ff4-re pedig Hb2: lehet­ séges). Világos ugyan játszhatott

jobban is (9. Hf3* Hb4 10. Bel, c5 11. Fe2* Fe7! 12. a3, cd: stb.), mindez azonban nem változtat a lényegen: a gyalogcentrum ereje erősen függ attól* milyen módon si­ került azt megerősíteni. A gyalogpár a centrumban ko­ moly erőt képvisel* de nem jelent legyőzhetetlen akadályt az ellenfél számára. Figyeljük meg a centrum­ harcot a következő játszmában. A világos bábokat a nagy teoretikus* a gyalogcentrum egyik legnagyobb híve* Tarrasch vezeti, sötéttel pe­ dig minden idők egyik legnagyobb mestere* a volt világbajnok Aljechin játszik. Korábban hivatkoz­ tunk az Aljechin-Opocensky játsz­ mára* amelyben Aljechin a gyalog­ centrum birtokában döntő erős tá­ madást valósított meg. A most kö­ vetkező játszmában viszont éppen az ellenfél hasonló gyalogcentruma ellen kell Aljechinnek küzdenie.

4

He4: 13. He4:* d5; ugyanakkor fenyeget 12. -* ed: 13. cd:* d5 is* mindkét esetben a világos gyalog­ centrum szétrobbantásával. Mellé­ kesen a vezér átadja az e-vonalat a bástyának. 12. Fc4-d3* Bf8-e8-13. Hbl-d2, Fb6-a7! 14. Hc4 fenyegetés megelőzése. 14. Vdl-c2* e5Xd4 15. H f3X d4*

Tarrasch-Aljechin Baden-Baden* 1945 I. e2-e4, e7-e5 2 . H gl-f3, Hb8c6 3. F fl-c4 Ff8-c5 4. c2-c3*Fc5b6! 5. d2-d4, Vd8-e7! 6. 0-0, Hg8-/6! 7. B f l - e l *d7-d6 8. a2-a4, a7-aG 9. h2-h3* 0-0 10. F cl-g5* h7-h6 11. Fg5-e3* - (A diagram a következő hasábon)

II. - Ve7-d8! Aljechin a játszma elemzésénél ezt a lépést a játszma legnehezebb lépésének minősítette. Sötét mély elgondolása a következő: világos természetes fejlődő lépésére* 12. Hbd2-re lehetségessé válik 12.

15. cd:-re természetesen 15. -* Hb4 következett volna. 1 5 . - - , Hc6-e5 16. F d 3 -fl* d6-d5! Sötét nagyszerűen vezeti a cent­ rum elleni harcot. Világos nem játszhat 17. f4-et* mert 17. -* Hg6 18. e5* Hh5 után gyalogot veszí­ tene. 17. B a l-d l, c7-c5 18. Hd4-b3* Vd8-c7 19. Fe3-/4* - A világos centrum széthullott. Nem segített volna 19. ed:* H d5:20. Hc4* Hc4: 21. Fc4:* He3: 22. Be3:* Be3: 23. fe: sem* m ert 23. Ve7 után sötét nyilvánvalóan fö­ lénybe kerül.

13

19. — , He5-f3+ 20. H d2X f3, Láttuk a megerősített ideális gya­ V c7X f4 21. e4Xd5?y — logcentrum erejét, de ugyanakkor Gyorsan veszít, bár sötét a helyes meggyőződtünk arról is, hogy a 21. e5, Ff5 22. Vd2, Vd2: 23. kellőképpen meg nem erősített Bd2:, He4 24. B2dl (24. Bd5:?, gyalogcentrum az ellenfél támadá­ Fe6), Bad8 után is jobban állna. sa következtében meggyengülhet, 21. - - , Fc8-f5l 22. F fl-d 3 , - - esetleg széteshet és még további 22. Vd2, Va4: 23. H cl, Fc2 24. bajok forrása is lehet. Megfigyel­ B e8:+ , B e8:25. B el, He4 26. Vf4, hettük, hogy a túlságosan előre­ c4 27. Hd4, Fd4: 28. cd:, Vb4! nyomult gyalogok könnyen végze­ sem előnyösebb világos számára. tesen meggyengülhetnek. Megálla­ 22. F f5X h3 23. g2 X h 3 , píthatjuk, hogy a centrumgyalo­ V f4 X f3 24. B e lX e 8 + , Ba8Xe8 gok előnyomulásával is csínján kell 25. F d 3 -fly Be8-e5 26. c3-c4, Be5- bánnunk. Csak akkor nyomuljunk g5+ 27. K g l-h 2 y H f6-g4+ 28. velük előre, ha ezáltal valóban za­ vart okozhatunk az ellenfél hadál­ h3X g4y Bg5Xg4 lásában. Vigyázni kell, m ert a túl­ Világos feladta. A tanulmány tárgyává tett pél­ ságosan előrenyomult gyalogok mö­ dák megvilágították a centrum­ gött fontos mezők gyengülhetnek harc problémáinak egy kis részét. meg.

2. L E C K E A TÉR

Botvin nik-Lilienthal

A centrum. Bázis a centrumban A gyalogok helyzete a centrum­ ban nem mindig ideális. Előfordul, hogy mindkét félnek egy-egy gya­ logja van a centrumban, például: világos gy.: e4, sötét gy.: e6; vilá­ gos gy,: d4, sötét gy.: dó. Az ilyen centrum előnyös világos számára, minthogy tisztjei nagyobb terüle­ ten mozoghatnak (térelőny). A leg­ gyakoribb eset, amikor a centrum­ ban az ellenfelek gyalogjai egymást rögzítik. Ha az ilyen rögzített gya­ logok felszabadulnak (a tisztek kel­ lő támogatása mellett), veszedelmes erőt képviselhetnek. A centrumért folyó küzdelemben a centrumgyalogok gyakran elhulla­ nak, szerepüket akkor átveszik a tisztek. Az 1941. évi leningrádi verseny Botvinnik-Lilienthal játszmájában (5. ábra) a centrális mezőkről el­ tűntek a gyalogok, a centrum a vi­ lágos és sötét tisztek kereszttüzé­ ben áll. K i van fölényben a cent­ rumban? Nem egyszerű ennek a kérdésnek az eldöntése. A d5 pont határozottan világos birtokában van, az e4 és különösen az e5 pont

(Leningrád, 1941)

5

azonban a sötét bábok ellenőrzése alatt áll. Sötét centrumbeli erejének fenn­ tartása nem könnyű feladat: világos fenyeget g3-g4-g5 lépésekkel elűz­ ni a sötét bábokat a centrumtól. Sötét ez ellen védekezik: i.-h7-h5 A g3-g4 fenyegetést ugyan si­ került sötétnek elhárítania, a tett lépés után azonban meggyengült a királyszárnya. Most majd az f5 fu-

15

tó cseréjét lehetőleg el kell kerül­ nie, különben bajba jut az erősen meggyengült g6 gyalog. Ilyen állá­ sokban nehéz a helyes tervet és a célravezető játékvezetést eltalálni. Botvinnik szemléltető módon mu­ tat rá a küzdelem döntő tényezői­ re. Tervének első része: erősíteni a centrumra gyakorolt nyomást. 2. B a l-e l, Vd8-d7 3. K gl-h2, Kg8-h7 4. Ff4-g5> - Helyet ad a huszárnak, amely He2-f4-d5 lépésekkel a centrumba igyekszik. Sötét ez ellen csak c7-c6 lépéssel védekezhet. 4. - Hc6-e5 Nem kell tartania 5. Fb7:-től, mert 5. - , c6 után a kellemetlen kettős fenyegetés 6. - , Vb7: és 6. - , H f3 + ellen világosnak nem vol­ na védelme. 5. He2-f4, c7-c6 6. f£ 5 X /0 , F g7X f6 7. Hc3-e4, F/6-e7 5. Fa?-**, - Fenyeget az e5 huszár aláaknázása 9. c5-tel. Az e4 huszár lecse­ rélése a g6 pont gyengesége miatt nem volna tanácsos. Sötét nem tud­ ja elhárítani világos támadását, amely egyelőre csak a centrum ellen irányul: tisztjei kénytelenek elhagyni a centrumot, ahol világos átveszi az uralmat. A centrum bir­ tokbavétele után pedig világos tá­ madást intézhet a meggyengült sö­ tét királyszárny ellen. (A terv má­ sodik része.) 8 .— , Vd7-c79.H f4-e2,Ba8-d8 10. /2 -f4 , He5-/7 11. He2-d4, H /7-h6 A futó visszavonulására f4-f5 következett volna. így viszont vi­ lágos egyeduralkodóvá válik a cent­ rumban.

16

12. He4-g5 + Sötét feladta. 12. - , Kg8-ra 13. Hdeó követ­ kezhet, 12. - , Fg5:-re pedig 13. fg:, Hg8 14. Hf5:, gf: 15. Bf5: után világos gyalogelőnye és erős támadása révén döntő fölénybe kerül. A Botvinnik-Lilienthal játszma jól szemlélteti, hogy a centrum ellen irányuló támadás, a centrum elfoglalása a király elleni támadás előkészítését is szolgálhatja. Jelentős eredménynek számít, ha a centrumban valamelyik pon­ tot sikerül saját bábjaink bázisául kiépítenünk. Ha az ilyen pont az ellenfél táborában van és sikerül oda valamelyik tisztünket beépíte­ nünk, hatalmas térelőnyhöz jutunk. A beépített tiszt rendkívüli módon zavarja az ellenfelet mozgásában és legtöbbször lehetetlenné teszi neki az egészséges felvonulást. A XIX. szovjet bajnokság (Moszkva, 1951) Tyerpugov-Bronstéinfaszxnkja a következőképpen alakult: 1. d4, H f6 2. Hf3, g6 3. c4:, d6 4. g3, Fg7 5. Fg2, 0-0 6. 0-0, Hbd7 7. Vc2, e5 8. B d l, Be8 9. Hc3, c6 10. e4> a6 11. h3, b5 12. de:y de: 13. Fe3^ Ve7 14. eb:, ab: 15. a4, Fb7 16. Hd2, b4 17. He2, Ff8 18. Hc4, Ve6 19. H cl, Fa6 Elegendő egy pillantást vetnünk az állásra, azonnal felismerhetjük a d4 pont jelentőségét. A világos cgyalog hiánya miatt ez a pont ki­ válóan alkalmas arra, hogy valame­ lyik sötét tiszt (lehetőleg huszár) bázisa legyen. Bronstein ennek megvalósítását határozta el. Leg­ helyesebb ilyenkor lecserélni az el­ lenfél könnyű tisztjeit: a futót és a huszárokat, amelyekkel a kérdéses

Bb7-a7 28. B d l-b l, Ba7-b7 29. Vc2-d2y Hc5-a6 Nem kell sietni a kevéssé aktív világos huszár lecserélésével. Sötét fontos teendői: az a-gyalog blokálása, feltartóztatása; a b4 gyalog védelmének megszervezése, ami egyben felszabadítja a sötét bástyá­ kat a vezérszárny védelme alól. Láthatjuk, hogy a terv végrehaj­ tásával nem szabad „rohanni” . Ügyelnünk kell arra is, nehogy az ellenfél ellenjátékhoz jusson. 30. B bl-b2y Hd7-c5 31. H b3X c5, Ve7Xc5 32. f5-J6?y - Világos délibábot kerget: a való­ pont védhető. A terv egyszerű és színűtlen sikerű ellentámadás ked­ világos, kivitele azonban nehézsé­ véért átadja sötétnek az e6 pontot, gekbe ütközhet, különösen akkor, ami viszont megkönnyíti sötét szá­ ha az ellenfél a tervet idejében mára a d4 pont huszárral való el­ felfedezte. A játszma így folytató­ foglalását. 32. - - , Ha6-c7 33. B a l-a 4 y dott: 20. b2-b3, Fa6Xc4 21. b3Xc4, Hc7-a6y (A lépések ismétlése a kölcsönös F/8-c5 22. Fe3Xc5, - időzavar miatt történik.) Világos nyilvánvalóan nincs tisz­ 34. Vd2-h6y Vc5-f8 35. Vh6-g5y tában sötét tervével: az e3 futót Ha6-c5 36. B a 4 -a ly — nem volt szabad lecserélnie. A d4 36. Bb4: minőségvesztéshez vepont végzetesen meggyengül, annál is inkább, mert a cl huszár cseré­ 7 jét nem lehet elkerülni (a Hc5 túl­ ságosan fenyegető báb). 2 2 . -----, H d7Xc5 23. a4-a5, Be8-b8 24. H cl-b3, H f6-d7 25. J2-J4: A sötét terv kibontakozása kelle­ metlenül érinti világost, ezért ellen­ játékot keres. 25. Ve6-e7 26. f4 -/5 , - 26. fe: könnyítene a d4 pont meg­ terhelésén, ugyanakkor azonban túlontúl feltárná a világos királyállás gyengéit. 26. - - , Bb8-b7 27. K g l-h 2 ,

6

17

zet, pl.: 36. - , Bb4: 37. Bb4:, He4: 36. - - , h7-h6 37. Vg5-e3, /z7 «?#. Bb2-d2y Hc5-e6 39. a5-a6y Bb7-a7 40. Bd2-a2y c6-c5y Ezzel a lépéssel a d5 pont is meg­ gyengül, világos számára azonban nem lesz hozzáférhető s így jelen­ tősége nincs. 41. h3-h4 V/8-d6 „M indent támad” : a6, d4, f6. 42. h4-h5y g6-g5 43. Ve3-f2, He6-d4 44. Ba2-d2, Kh7-g8y

Világos még lépett egyet: 45. Bd2-a2 Azután az ellenfél válaszát meg sem várva feladta (7. ábra). A rendkívül erős huszárral szem­ ben a világos futó csak jelenték­ telen mellékszereplő. Az a6 gyalog tarthatatlan, a sötét vezér könnyű­ szerrel behatolhat világos állásába, a b4 gyalog bevezetése aligha há­ rítható el. Világos elhatározása (a játszma feladása) teljesen indokolt.

3. L E C K E VÉGJÁTÉK

A végjáték fontossága. A végjáték jellegzetességei. A gyalogvégjátékok A sakkjáték legnehezebb és egy­ ben talán legfontosabb része a vég­ játék. M ár a kezdő sakkozó is ha­ mar meggyőződhet arról, hogy a játszmát csak ritkán lehet a meg­ nyitásban megnyerni. A középjáték bonyodalmai sem mindig teszik le­ hetővé az ellenfél „túljátszását” . Egyenlő vagy közel egyenlő ellen­ felek között a játszma sorsa rend­ szerint véglegesen csak a végjáték­ ban dől el. A megnyitás és középjáték küzdelmei során legtöbbször csak egészen kis előnyt sikerül sze­ reznünk: egy gyalogelőnnyel, vagy egészen kis pozíciós fölénnyel eve­ zünk a végjáték bizonytalan vizei­ re. Itt kell parányi előnyünket a győzelemig fokoznunk. Ha vég­ játékismeretünk széles alapokon nyugszik, pontos és gondos játékvezetéssel hátrányos helyzetből is megmenekülhetünk. Ha felkészült­ ségünk hiányos, könnyen eltékozolhatjuk fáradságos munkánk gyü­ mölcsét: előnyös állásunkat nem tudjuk megnyerni. Capablanca a Játszma legfontosabb részének tar­

totta a végjátékot. Nem véletlen, hogy a világbajnokok kivétel nél­ kül kiváló ismerői voltak a végjáékoknak. Melyek a végjáték leg­ jellegzetesebb tulajdonságai ? a) A leglényegesebb talán a ki­ rály szerepének megnövekedett je­ lentősége. A végjátékban' királyun­ kat csak ritkán fenyegeti mattve­ szély s így a király aktív szereplő­ ként lép fel, nemegyszer támadó báb válik belőle. Az a fél, amelyik aktív királlyal rendelkezik, míg el­ lenfelének királya tevékenységében korlátozott, úgyszólván tisztelőnynyel játszik. (A diagram a következő oldalon)

Azt hihetnénk, hogy a b2 gyalog átváltozásának megakadályozhatatlan volta miatt világos nyugodtan feladhatja a játszmát. Az első pillan­ tásra reménytelen helyzetet azon­ ban a világos király aktivitása meg­ menti. Í. Kb4-a3 Világos megtámadta a gyalogot, sötét - minthogy megvédeni nem tudja - kénytelen bevezetni. Vezér­ ré vagy bástyává való átváltozás esetén azonban az állás p a tt! Futót

8

bevinni nem érdemes, mert két azo­ nos színen haladó futó nem mattol­ hat. Nem marad más hátra, mint: 1. - - , b2-blH + 2 . Ka3-b29 - Az aktív világos király most a huszárt támadja, annak pedig csak egy szabad hely áll rendelkezésére. 2. H bl-d2 3. K b2-cl, - Egyszerre támadja a két sötét tisztet: támadásának az egyik áldo­ zatul esik. Remis. b) A végjáték másik főszereplője a gyalog. Gyakran á gyalog átvál­ toztatása, vagy az átváltozás meg­ akadályozása a küzdelem tulaj­ donképpeni célja. A gyalogállás minősége, szerkezete döntő fontos­ ságúvá válik. c) A végjátékban érvényesül leg­ jobban a törvényszerűség. Itt al­ kalmazható legjobban a matema­ tikai számítás. A végjáték elvei, szabályai időállóak. Egyes leveze­ tések, módszerek már a X V III. században, sőt korábban is ismere­ tesek voltak és a mai napig kiáll­ 20

tak minden próbát. Ugyanakkor a megnyitások gyakran versenyről versenyre új változatokkal bővül­ nek, egyes megnyitási rendszerek többször is átértékelődnek. A vég­ játékelmélet megállapításait viszont csak a legritkább esetben sikerül egy-egy ponton megdönteni. A hadállás megítélésének képes­ sége a jó sakkozó leglényegesebb tulajdonsága. A végjátékismeret le­ hetővé teszi, hogy a középjáték bonyodalmai közt hosszú távlatok­ ban gondolkozhassunk. Az elő­ nyös végjátékra való bonyolítás alapfeltétele a végjátékban kiala­ kuló állás biztos megítélésének a képessége. Botvinnik-Bolesziavszkij (Moszkva, 1941)

9

A Botvinnik-Bolesziavszkij játsz­ mában (9. ábra) a későbbi világbaj­ nok pompás tűzijáték mellett gya­ logelőnyös bástyavégjátékra egy­ szerűsítette pozíciós előnyét.

26.H c5X d7,B d8X d727. Vc3X Vb6-d8, Sötét egyelőre elkerüli a vezér­ cserét, a gyalog elvesztésébe azon­ ban kénytelen belenyugodni, mert 27. —, Vb4:-re 28. Vd7:! követ­ keznék. 28, Hd4-f3, Bd7-c7 29. H /3 X $51, f6 X e5 , Természetesen nem 29. Bc6: 30. H f7 + , Kg8 31. Hd8:, Bd8: 32. c4 és világos könnyen nyer. 30. Vc6Xe8+ /, Vd8Xe8 31. Be4Xe51, Ve8-g8 32. Be5-e8, Bc7Xc2 33. B e8X g8+ , K h8Xg8, (A játszma befejező részét lásd a 74. oldalon. A játszma első része megtalálható a Játszmarészben.) A végjátékban fokozottan köte­ lező a pontosság és a tervszerű­ ség. A pontatlan játékvezetésre mindig rávetődik a vereség árnyéka. Kisebb megnyitási hibát vagy kö­ zépjátékban elkövetett apró pon­ tatlanságot talán sikerül ötletes já­ tékkal kijavítanunk, azonban a vég­ játékban elkövetett hiba majdnem mindig végzetes következménnyel jár. A végjátékban is - éppúgy, mint a sakkjátszma többi fázisában tervet kell alkotnunk. Itt a tervet attól kell függővé tennünk, vajon elegendő-e az adott állásban elő­ nyünk (anyagi vagy pozíciós) a győzelemhez vagy sem és hogy milyen módszerrel valósíthatjuk meg azt (nem: milyen lépéssel!). Vizsgáljuk meg a Platov-testvérek egyik tanulmányát (10. ábra). Világos egész ereje, győzelmének reménye: a b6 gyalog. Sötétnek a döntetlen eléréséhez elegendő vol­ na bástyáját feláldoznia a gyalo-

c6,

Platov-testvérek

10

gért, hiszen világos a puszta hu­ szárral nem nyerhet. A sötét király a gyalogot nem érheti utol, így statisztaszerepre van ítélve. A bástyának - hogy a világos gyalogot feltartóztathassa, vagy szükség esetén feláldozhassa magát érte - a b-vonalra kellene kerülnie. 1. b6-b7 Bd4-d5+ Ha sötét 1. - , Bdl-gyel kísérle­ tezne, hogy 2. b8V után 2. -, B a l+ , majd 3. - , B bl+ -gyel bás­ tyáját az újonnan bevitt vezérért lecserélhesse, világos 2. H d6+ -tal válaszolna - 2. b8V helyett - és a gyalog bevezetése nem volna aka­ dályozható, mert 2. - , Kd5 3. b8V, B a l+ 4. Kb6, B b l+ 5. Hb5 men­ tené a helyzetet. Ugyancsak nem segít 1. - , Bd8, mert 2. H d 6 + , Kd5 (2. - , Kf3-ra 3. Hc8, Bdl 4. Hd6! mindkét irányban elzárja a bástyát a gyalogtól) 3. Hc8 és vilá­ gos nyer.

21

2 . Ka5-b6 Csak ez jó! 2. Ka6 után ugyanis az előző jegyzetben bemutatott kombinációk nem mennek, mert a bástya sakkal ütne d6-ra. Ugyan­ úgy nem vezetne célra 2. Kb4, mert 2. - , Bd8 3. H d 6 + , Kf3 (a király persze nem léphet a d-vonalra) 4. Hc8, Bdl és sötétnek si­ kerül bástyáját a világos gyalogért feláldoznia. 2 . - - Bd5-d8 3. He8-d6+ , i&?4 -A

3. - , Bd6: hiba lenne, mert 4. Kc7 után a király mindkét oldal­ ról elzárná a bástya útját a gyalog felé. 4. 5. világos nyer. Ezen a rövid példán is megfi­ gyelhettük a végjáték jellegzetes­ ségeit, így pl. a (világos) király sze­ repének fontosságát, a gyalog je­ lentőségének előtérbe kerülését és nem utolsósorban a végjátékok egyik jelentős tényezőjének, az idő­ nek döntő hatását.

A gyalogvégjátékok Különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a gyalogvégjáté­ koknak. (Gyalogvégjátéknak az olyan végjátékot nevezzük, amely­ ben a királyok mellett csak gyalog vagy gyalogok szerepelnek.) A gya­ log az egyetlen báb, amellyel visszafelé nem léphetünk. Ez a tu­ lajdonsága rendszerint már a játék korai szakaszában irányt szab az egész játszma alakulásának. A gya­ loglépés az egész játék folyamán fokozott felelősséget ró a játékos­

22

ra. Megfigyelhetjük: gyalog nél­ küli végjáték csak a legritkább esetben fordul elő. Ebből követke­ zik az is, hogy minden végjáték­ típus alkalmas pillanatban átalakul­ hat gyalogvégjátékká. Az erősebbik fél számára gyakran épp az ilyen lebonyolítás ígéri a legegyszerűbb utat a győzelemhez, vagy fordítva: a gyengébb fél sokszor gyalogvégjá­ tékban keres menekülést szoron­ gatott helyzetéből. A gyalogvégjátékok a végjátékis­ meret alapját képezik. Elveinek és törvényszerűségéinek ismerete nélkü­ lözhetetlen. Először olyan gyalogvégjátékok­ kal fogunk foglalkozni, amelyek­ ben a gyengébbik fél királyával szemben az erősebbik fél királya és egy gyalog szerepel. Olyan esetben, amikor a gyalog nem számíthat királya támogatá­ sára, a küzdelem kimenetelét az is­ mert négyzetszabály határozza meg (11. ábra). Rövid próbálgatás után meggyő­ ződhetünk arról, hogy ha a sötét 11

király beléphet a négyzetbe (b8fg-f4-b4 mezők által határolt te­ rület), a gyalogot nem lehet beve­ zetni. Ha az ábraállásban a világos van lépésen, akkor 1. b5 után a négyzet összezsugorodik (b8-e8e5-b6 területre), a sötét király eb­ be a négyzetbe már nem tud be­ lépni: a világos gyalog átváltozása nem akadályozható. A négyzetszabály ismerete meg­ tanítja a sakkozót arra, hogy az ellenfél - a király által nem támo­ gatott - gyalogjának utoléréséhez nem szükséges a gyalog „nyakára lépni” ; elég, ha csak fél szemét tartja rajta: a négyzetben marad. Ez a felismerés lehetővé teszi, hogy közben más feladatot is megoldjon királyával, pl. a saját gyalog támogatását. Ezt a gondola­ tot szemléltetik a 12., 13., 14., 15. ábrán bemutatott művészi végjá­ tékok.

H. Rinck (Schweizer, Schachzeitung, 1922)

13

(A megoldásokat a könyv végén, a megfejtések között találja meg az olvasó.)

Prokes

J. De Feijter

(Sachové uméni, 1947)

(Deventer Dagblad, 1939)

12

14

Világos lép: döntetlen

23

Frokes (Ceskoslovensky sach, 1937)

15

re, amikor a királyok ugyanazon a vonalon (ugyanazon a soron) és ugyanolyan színű mezőn állnak. A szembenállást mutatják a 16-17. ábrák. Amelyik fél ebből a helyzet17

16 bői lépni köteles, kénytelen meg­ engedni ellenfelének, hogy állásába behatolhasson. Figyeljük meg a 18. ábrát. Ha világos van lépésen, a játék dön­ tetlen marad: 18

Csak ritkán fordul elő olyan eset, amikor a gyalog királya támo­ gatása nélkül is célt ér. Az esetek többségében a gyalog bevezetése csak a király támogatásával lehet­ séges. Az ilyen állásokban döntő jelentősége van az oppoziciónak> a szembenállásnak. Ez akkor jön lét­

24

1. Kc4y Kc6 2. Kd4y Kd6 3. Ke4>dig ilyen egyszerű feladat. Vizsgál­ Ke6 juk meg a 19. ábrán látható állást: Hiába kísérletezik világos: 4. d4y Kd6 5. d5, K d7 6. Ke5, 19 Ke7 7. d6+y K d7 8. Kd5> Kd8 (A sötét király azért lép d8-ra, hogy a következő lépésben - a vilá­ gos király lépésétől függően - e8-on vagy d8-on szembenállhasson.) 9. Kc6y Kc8 11. d7+ . (Ha a gyalog az utolsó előtti sort »sakkal« éri el, a gyalog nem vihető be!) 11. - , Kd8 12. Kd6y patt. Térjünk vissza a kiindulóállás­ hoz (18. ábra). Ha ebben az állás­ ban sötét (és nem világos, mint az imént) van lépésen, kénytelen utat engedni a világos királynak: 1. - , Kc6 (vagy 1. - , Ke6) 2. Ke5 (vagy 2. Kc5) és a világos király Hogyan biztosítsuk gyalogunk most már biztosítja gyalogjának előrehaladását, 2. - , Kd7 (2. - , bevezetését ? Milyen tervet kell al­ Kc5-re egyszerűen 3. d 4 + , illetve kotnunk? A végcél természetesen 2. - , Kc7-re 3. d4, Kd7 4. Kd5 az, hogy királyunkkal (világos K) következik.) 3. Kd5y Ke7 4. Kc6, elérjük az e7 vagy c7 mezőt s így gyalogunkat bevezethessük. Nem Kd8 5. d5y Kc8. Könnyen meggyőződhetünk ar­ tudja-e azonban a sötét király ezt ról, hogy ha a védekező király le­ megakadályozni ? Tudnunk kell, hogy minden sza­ szorult az utolsó sorra, a támadó király pedig a 6. soron (3. soron) badgyalog bevezetésének vannak van, az oppozíció már nem segít. bizonyos kulcspontjai. Ezek egyiké­ A mi példánkban 6. dó, Kd8 7. nek elfoglalása biztosítja a gyalog d7 lépésekkel világos nyer. (Fi­ előnyomulását. Szám szerint három gyelem: a gyalog nem sakkal érte kulcspont van: egy a gyaloggal el a 7. sort!) Sötét 5. lépése utáni szemben és egy-egy attól jobbrahadállásban világos akkor is nyer­ balra. A 20. ábrán a d3 gyalog ne, ha sötét ismét léphetne: 6. - , kulcspontjai a c5, d5 és e5 mezők. Kd8 7. Kdó, Ke8 (Kc8) 8. Kc7 M it jelent ez közelebbről? Azt, (Ke7) és a d5-dó-d7-d8 bevonu­ hogy ha a világos királlyal sike­ rül ezen pontok bármelyikét elfog­ lás ellen nincs orvosság. Oppozíció lehetséges a vízszintes lalni, akkor függetlenül attól, hol áll a sötét király és melyik fél soron is (Kf4 és Kd4). Az oppozíció, illetve a gyalog van lépésen, a gyalog bevitelét bevezetésének kérdése nem min­ nem lehet megakadályozni.

25

21

20

a

b

c

d

e

f

g

h

A kulcspontok megismerésével egy lépéssel közelebb jutottunk tervünk megalkotásához. Az emlí­ tett három mező (c5, d5, e5) egyi­ két kell elfoglalnunk. Tehát előre: 1 . Ke2, K f7 2. Ke3, K e ll 3. (3. Ke4, Ke6 4. Kd4, Kd6) 3. - , K d6 és nyilvánvaló, hogy így nem nyerhetünk. A második lépéspár után az oppozíció már „sötété” ! (Úgynevezett „távoppozíció” Ke3-Ke7.) Térjünk vissza az eredeti állás­ hoz. A kulcspontok közül a sötét király számára az e5 és d5 mezők 3-3, a c5 mező 4 lépésben érhető el. A világos király számára mind­ egyik mező egyformán 4 lépés távolságra van. De világos indul! 1 . Kel-d2! , K g8-f7 2. Kd2-c3, K f7-e6 3. Kc3-c4, Ke6-d6 4.

(c 5 ) > ~ Világos elfoglalta az egyik kulcs­ pontot: a d3 gyalog útja az átváltozási mezőig biztosítva van, vilá­ gos nyer. Ha a gyalog túljutott a félvona­ lon (elérte az 5. sort), a kulcspon­ tok száma megkétszereződik, mert nemcsak a gyalog előtti második, hanem közvetlenül a gyalog előtti soron is 3-3 mező számít kulcs­ pontnak. Tehát, ha a világos dgyalog eljut d5-ig, kulcspontjai lesznek a c6, c7, d6, d7, e6, t i mezők (21. ábra). Ezek bármelyi­ kére elhelyezett király - függet­ lenül a sötét király helyzetétől biztosítja a gyalog előnyomulását, bármelyik fél is legyen lépésen. Tegyünk kísérletet a különböző mezőkön álló királyokkal!

4. LECKE A TÉR

A centrum szerepe a középjátékban. Tervek különféle centrumfajták mellett A terv a sakkjáték nélkülözhe­ tetlen eleme, a siker biztosítéka. A tervszerütlenség feltétlenül meg­ bosszulja, magát. Ezt a tételt már hangoztattuk, de igazolásának is­ métlésével az olvasó a későbbiek folyamán is szükségszerűen talál­ kozni fog. A tervezés fontosságá­ nak elismerése után nyilvánvalóan keresni fogjuk azt a módszert, amelynek segítségével saját játé­ kunkat is tervszerűvé tehetjük. Hogyan lehet terveinknek olyan feltételeket szabni, amelyek elgon­ dolásaink megvalósítását lehetővé teszik ? Korábban (1. lecke) azt a megál­ lapítást tettük, hogy aki a centrum birtokában van - a helyzet (pozíció) kívánalmainak megfelelően - irányt tud szabni a játék jellegének. Ez valóban így is van. Könnyen felismerhető az a tény, hogy ame­ lyik félnek módjában van a centru­ mot lezárni vagy kinyitni, az bábjai elhelyezésétől függően - a maga számára előnyösebb kilátáso­

kat nyújtó középjátékot tud elő­ idézni. Ha a centrum zárt, akkor a játék áttolódik a szárnyakra. A centru­ mot tehát csak akkor zárjuk le, ha valamelyik szárnyon sikeres játékra számíthatunk, illetve ha az ellen­ fél - várhatólag - egyik szárnyon sem tud komoly akciót kezdemé­ nyezni. Ha valamelyik félnek erős gya­ logcentruma van, a játék általában a centrumban bontakozik ki. Ilyen­ kor a szárnyaknak nincs döntő je­ lentőségük, legalábbis abban az ér­ telemben, hogy a szárnyak nem be­ folyásolják a középjáték jellegének kialakulását. A gyalogszerkezet döntő módon befolyásolja a játékot. A gyalogok mozgási képessége korlátozott, könnyen meg lehet őket útjukban (mozgásukban) állítani. Ezáltal gyakran hosszú időre egy helyhez vannak rögzítve s így a hadállás legtartósabb részét alkotják, mint­ egy az állás vázát képezik. A gya­ log lehet védőbástya, de betöltheti a faltörő kos szerepét is. A legkedvezőbb gyalogalakzat akkor áll elő, amikor két-három gyalog egymás mellett ugyanazon

27

a soron helyezkedik el (pl. e4, d4, c4). Az ilyen - megfelelően védett - gyalogállás a pozíció fő erőssége lehet: a gyalogok az előttük álló mezőket teljesen ellenőrzés alatt tartják, nagyszerűen felhasználha­ tók az ellenfél állásának leszorítá­ sára, áttörésére stb. (lásd: CsigorinSteinitz, 1. lecke). Ugyancsak előnyös az úgyne­ vezett gyaloglánc is (pl. b2, c3, d4, e5). Az ilyen gyalogállás a frontális támadást ki tudja védeni úgyszól­ ván egymaga is. Oldaltámadás vagy hátulról való kikezdése csak nehe­ zen valósítható meg. Hasonló szer­ kezet már a megnyitó lépések után kialakulhat (francia védelem: l.e 4 , e6 2. d4, d5 3. e5, - stb.). A gyalogszerkezettől függően többféle centrumot figyelhetünk meg. Fontos megismerkednünk a következő centrumfajtákkal:

alakult ki (22. ábra). Zárt centrum esetén mindkét fél törekvése arra irányul, hogy valamelyik szárnyon támadólag léphessen fel. Rendsze­ rint kétoldali játék alakul ki. Aki gyorsabb, az nyer - általában ez a jelszó. A szárnytámadás közben sem szabad azonban a centrumról megfeledkezni, mert (és ezt sza­ bályként fogadhatjuk el) a szárny­ támadás leghatásosabb ellenszere: ellentámadás a centrumban. Janowski-Nimzovics (Pétervár, 1914)

22

a) zárt centrum: a centrumban a gyalogok nem mozgathatók és láncot alkotnak; b) nyílt centrum: a centrumban nincsenek gyalogok; c) mozgó centrum: az egyik félnek a centrumban mozgatható gyalog­ jai vannak. Különös figyelmet kell szentel­ nünk a centrumnak akkor, amikor a gyalogok végleges helyzete még nem alakult ki: amikor a centrum­ ban még feszültség van. A centrumgyalogok helyzetétől függően választják meg a játéko­ sok tervüket. Ennek megfelelően irányítják támadásukat vagy szerve­ zik meg a védelmet. A Janowski-Nimzovics (Pétervár, 1914) játszmában zárt centrum

28

Zárt centrum alakulhat ki a kü­ lönféle indiai védelmű játszmákban, spanyol megnyitásból, francia vé­ delem esetén stb. Zárt centrum esetén a támadó fél gyors szárnytámadást igyek­ szik megszervezni, többnyire gya­ logroham segítségével. A saját királyszámy felszakítása nem rejt különös veszélyt magában, mint­

hogy a zárt centrum miatt onnan váratlan ellentámadástól nem kell tartanunk. A védekező félnek fel kell ké­ szülnie az ellenséges gyalogroham feltartóztatására. A veszélyeztetett szárnyon ellenállási pontokat kell szerveznie, amelyek feltartják az el­ lenfél gyalogjait és tisztjeit. Igen hatásos ellenszer lehet a másik szárnyon megszervezett gyors el­ lentámadás, vagy a centrum rob­ bantása és ellenakció a középen. A Janowski-Nimzovics játszmá­ ban világos királyszárnyi gyalogro­ hamot készít elő. Nimzovics való­ ban nagymesteri módon védekezik. í . - - , H f8-h7 2. k3-h4, Hh7-f6 3. Fe2-d39 Ba8-b8! A fenyegető f2-f4 lépést sötét egyelőre meggátolta. Világos ter­ mészetesen mozgósítani fogja tar­ talékait a gyalogroham biztosítá­ sához. Ehhez azonban idő kell. Ezalatt sötét bástyáját átjátssza e7re. M int mellékfenyegetés szóba jön b6-b5 a b-vonal megnyitá­ sával és vezérszárnyi ellenjátékkal. 4. Vd2-e2 Világos nem engedheti meg b6b5-öt. 4. Vd7-re 5. a4 következ­ nék és 5. - , Va4: nem lehetséges 6. Bal miatt. 4 . - Bb8-b75. Fe3-cl, Bb7-e7 6. K g l-h l, - Világos kénytelen tudomásul venni, hogy az f-gyalog előnyomu­ lását egyelőre nem valósíthatja meg, ezért a g-gyalog mozgósítását ké­ szíti elő. Persze sötét sem tétlen . . . 6. - - , Fa6-c8 7. B fl-g l, Kg8-/8 8. h4-h5, Hg6-h8 9.g3-g4, H f6-h7 10. Fd3-c2, Be7-b7 11. f2 -f4 , / 7 -

JB,

Világos végre hozzájutott tervé­ nek megvalósításához: a világos gyalogroham megindult. A tervsze­ rű késleltető manőverek révén azonban sötét időközben rendkívül erős ellenállási pontot épített ki g5-ön. A négyszeresen védett g5 pont áttörését nem volna érdemes megkockáztatni: 12. g5, hg: 13. fg:, Hg5: 14. Fg5:, fg:, mert csak a saját királyállást tenné ki veszély­ nek. Világos „elkeseredésében” egy­ szerűsítési akcióba kezd. 12. f4 X e 5 , d6Xe5 13. H h2-f3, H h8-f7 14. B e l- fl, K /8-g8 15. Hf3-h4, H f7 -d 6 16. Hh4-f5, Fc8X f 5 17. g4 X f5 , H h7-g518. Fel-gS, h6X g5 19. Fc2-a4, — Világos támadása eredményte­ len maradt. Janowski új lehetősé­ get keresett, ami azonban szintén nem vezetett eredményre. Tanulmányozzuk az AljechinCapablanca (Avro, 1938) játszmát, különös tekintettel a zárt centrum­ ra (lásd a Játszmarészt). A centrumért folyó küzdelem­ ben számtalan esetben elhullnak a gyalogok. Ilyenkor nyílt centrum keletkezik. Jól megfigyelhetjük a nyílt cent­ rum esetén kialakuló küzdelem sa­ játosságait a zürichi nemzetközi versenyen (1934) játszott AljechinEm. Lasker játszmában. 1. d4, d5 2. c4, e6 3. Hc3, Hf6 4 .'H f3 , Fe7 5. Fg5, Hbd7 6. e3, 0-0 7. B e l, c6 8. Fd3, de: 9. Fc4:, H d 5 10. Fe7;, Fe7: ÍJ . ffoí, H5/6 12. Hg3, (!?) 13. 0-0, *f: J4. H f5(ed!:), Vd815.H3d4:,He516. Fb3, F /5; J7. JJ/5:, FW? (17. g6 kiegyenlít)

29

23

Ehhez hasonló állásokban királyszárnyi gyalogrohamra nem lehet gondolni. A saját királyszárny fel­ szakítása nem volna tanácsos, mert az ellenfél a nyílt centrum felől veszedelmes ellentámadást szervez­ hetne meg. Nyílt centrum esetén a küzdelmet élénk tisztjáték jellem­ zi: a jobb fejlődés és a tisztek kedvezőbb helyzete el is dönti a küzdelem sorsát. Ebből következik, hogy az állás teljes kinyitására csak az a fél törekedhet, amelyik job­ ban fejlődött. Nyílt centrum mel­ lett minden tempónak jelentősége van. A támadó félnek (aktív fél) tisztjei együttműködése révén - az ellenfél állásában valamilyen gyen­ gítés előidézésére kell törekednie. Ezután a meggyengült hadállás ellen irányulhat a támadás. A védekező félnek a támadást lehetőleg - úgy kell elhárítania, hogy a gyengítést elkerülje. A gyengeségektől mentes állást sokkal könnyebb megvédeni. Példánkban Aljechin kihasználja

30

aktívan elhelyezett tisztjeit, először gyengítést idéz elő a sötét király­ állásban, majd hatásos támadást indít a gyengeségek ellen. 18. Vdl-d6! He5-d7 18. - , Hg6-ra 19. H h 6 + , gh: 20. Vf6:, Vd8 21. Vc3 következnék világos számára igen kedvező állás­ sal. 19. B fl- d l, Ba8-d8 20. Vd6-g3, g7-g6 A gyengítést sikerült előidézni: ez lehetővé teszi a világos tisztek nyomásának fokozását. 21. Vg3-g5! Fenyeget 22. Bd6. Sötét aligha védekezhet. 2 1 Kg8- h8 Valamivel jobb volt 21. - , Vb5 22. Hf5-d6, Kh8-g7 23. e3-e4!9 Szabaddá teszi a 3. sort a bástyák számára. 23. - - , Hf6-g8 24. B d l-d 3 y f7 -f6 Az újabb gyengítés után elegáns befejezésre nyílik alkalom. 25. H d6-f5+ , Kg7-h8 26. Vg5X g6!9 sötét feladta. Ugyanilyen hatásos befejezés lett volna 24. - , hó is: 25. H f5 + , Kh7 26. Hhó:, fó 27. Hf5!, fg: 28. B h 3 + , Hhó 29. Bhó: matt. Kétségtelen, hogy sötét vereségé­ nek fő oka 17. lépése (Vbó) volt, mégis a módszer, ahogyan Aljechin jobb fejlődését a nyílt centrum stra­ tégiai adottságai közt kihasználta, mintaszerű és nagyon tanulságos. Nyílt centrum vezércsel, spanyol, skót, angol megnyitású, CaroCann-védelmű stb. játszmákban alakulhat ki leggyakrabban. Különös figyelmet kell fordítani

a centrum problémáira mozgó centrum esetén (amikor valamelyik fél mozgatható gyalogokkal rendel­ kezik a centrumban). Figyeljük meg a Konsztantyinopolszkij-Kotov (Baku, 1945) játszmában kiala­ kult hadállást (24. ábra). Világos terve szinte készen adó­ dik: f2-f3, majd e3-e4 lépésekkel mozgásba kell hoznia gyalogjait a centrumban. Az e4 és d4 gyalo­ gok, a nagyátlókra helyezett futók támogatásával előrenyomulhatnak és visszaszoríthatják a sötét tiszte­ ket. Sötétnek, ha meg akarja aka­ dályozni világos tervét, meg kell kísérelnie a gyalogok feltartózta­ tását, blokálását és - ha lehet - megsemmisítését. Az ilyen (mozgó centrum) állá­ sokban a támadó terve mindig az (kivéve a gyenge gyalogok esetét), hogy megkísérli egy vagy két sza­ badgyalog kidolgozását, ami eldöntKonsztantyinopolszkij-Kotov (Baku, 1945)

24

heti a játszma sorsát. Ez a terv persze nem mindig sikerül. A védelem terve a gyalogok fel­ tartására irányul. További terv a gyalogok aláaknázása és - a lehe­ tőség szerint - megsemmisítése. A védekező rendszerint nem tud szárnytámadást szervezni, mint­ hogy ellenfele a centrumban erő­ sebb. Kénytelen minden erejét a centrum védelmére mozgósítani. A játszma a következőképpen folytatódott: 1. B fl- e l Fb7-c8 Sötét igyekszik az e-gyalog elő­ nyomulását visszatartani, vagy leg­ alábbis késleltetni: futóját átjátssza f5-re. 2. f2 - f39 He4Xc3 3. Fb2Xc3, Fc8-f5 4. Vdl-d29 h7-h5 Akadályozza a g3-g4 lépést, de fenyeget alkalomadtán h5-h4-gyel is. 5. B el-e2 Vd8-d7 Messzeszámított óvintézkedés I Sötét nem akadályozhatja az e3 gyalog előnyomulását, kénytelen más tervet választani. Elhatároz­ ta, hogy megengedi - sőt bizonyos fokig kikényszeríti - az e-gyalog előnyomulását e5-ig, hogy azután az e6 és d5 mezőkön blokálhassa a világos centrumgyalogokat. En­ nek érdekében szándékozik a vi­ lágos királyfutót lecserélni (az eó és d5 mezők világos színűek!). 6. B a l-e l, Ff5-h3 7. Fg2-hl, Be8-e6 8. e3-e4, d5Xe4 9 . f 3 X e 4 , Ba8-e8 10. F h l-f3 , - Fenyegetett 10. - Fg4 11. Be3, Ve7 12. Vd3, Hd5. 10, - - , Fh3-g4 11. Vd2-f4, F g4X /3 12. V f 4 X f 3 , Vd7-e7 13. e4-e5, —

31

Kényszer. Most 13. - , Hd5 után a világos gyalogok feltartóztatása megvalósult. (Világos futója nem tud az eseményekbe beavatkozni: „rossz futó” ). A kényszerű 14. Fd2 után sötét 14. - , h4 lépéssel jó ellenjátékhoz juthat. (Kotov nagymester tanul­ mánya nyomán.) A bemutatott példák tanul­ mányozása folyamán láthattuk, mi­ lyen szerepe van a centrumnak a középjátékbeli tervek kialakításá­ nál. Ezért érthető, ha már a meg­

nyitásban (sőt a megnyitás megvá­ lasztásánál is!) olyan centrum lét­ rehozására törekszünk, amely tech­ nikai felkészültségünknek, vérmér­ sékletünknek, stílusunknak meg­ felelő középjátékot eredményezhet. Az ilyen célkitűzések természetesen nem mindig sikerülnek, arra kell tehát törekednünk, hogy a centrum­ harc vizsgálata révén szerzett ta­ pasztalataink segítségével az állás adottságainak leginkább megfelelő centrumformációt hozzunk létre játszmáinkban.

5. LECKE G Y AL O G VÉ GJÁT É K

Egyszerű gyalogvégjátékok. Rögzített gyalogok kulcspontjai. Háromszögelés

25

A király és a gyalog király elleni küzdelmében láttuk az oppozíció fontosságát. A kulcspontok meg­ ismerése tulajdonképpen az oppo­ zíció automatikus felismerésének eszköze. Az oppozíció a kényszerlépés bi­ zonyos egyszerű fajtája. Ezzel a fo­ galommal végjátéktanulmányaink során többször is találkozni fo­ gunk. A kényszerlépés olyan hely­ zetet jelent, amikor valamelyik fél kénytelen káros lépést tenni. Ha nem kellene lépnie, tehát ha mondjuk - passzolhatna, nem ke­ rülne hátrányos helyzetbe. A lépés nemcsak jog, hanem kényszer is! A 25. ábrán levő állásban a so­ ron következő fél hátrányos hely­ zetbe kerül: világos, mert gyalog­ előnnyel nem tud nyerni (1. c 7 + , Kc8 2. Kc6 patt), sötét pedig - a lépéskényszer következtében veszít (1. Kc8 2. c7, Kb7 3. Kd7 stb.). Ebben a példában a lépésen levő világos csak azért nem nyerhet, mert nem passzol­ hat (nincs tartaléklépése).

33

Másik példánkon (26. ábra) vi­ lágos - függetlenül attól, hogy melyik fél van lépésen - nyer: L c 7 + , Kc8 2 . c5. Ennek a tartalék­ lépésnek semmi egyéb haszna nincs, csak kényszerhelyzetet idéz elő sötét számára: 2. - , Kb7 3. Kd7. Ha az állást egy vonallal balra toljuk (27. ábra), a nyeréshez kis körültekintésre is szükség lesz: 1. b7+ , Kb8 2 . 65, Ka7

28

27

félnek sikerül a gyalog alá kerül­ nie) nem segít az oppozíció, sem a tartaléklépés. A szélső gyalog még sok gondot fog okozni végjátéktanulmányaink közben. Érdekes megfigyelésekét tehetünk a 28. ábra vizsgálatánál. Világos hatalmas időelőnnyel in­ dul, hiszen a sötét király K a6-a529 Világos nem léphet 3. Kc7-et, m ert patt. Ismerjük azonban a fél­ vonalon túljutott gyalog (jelen esetben: b5) kulcspontjainak sza­ bályát, tisztában vagyunk tehát azzal, hogy a b7 gyalog nélkül is meg tudjuk nyerni az állást. Tehát: 3. b8V+ , Kb8: Kb6 és a többit már ismerjük. Vigyük az állást még jobban balra (28. ábra). Meglepetéssel ta­ pasztaljuk, hogy 1. a 7 + , Ka8 után a tartaléklépés: 2. a5 nem se­ gít, mert sötét patton áll. A szélső gyalog bevitelénél (ha a védekező

34

a4: lépésekkel sok időt kénytelen veszteni, azalatt pedig a világos király már messze jár . . . L Kc4, Ka5 2. Kd4, Ka4: 3. Ke5, 4. K f5 , 2Cc5. 5. i ^ 5 , JC40 £. ^CM:, Xe7 és - csodák csodája - a sötét király idejében érkezik: 7. K g 6 , K f 8 8 . 2 ^ 7 , X /7 A5, X/£, döntetlen. Hasonló állásban csak akkor le­ het nyerni, ha az erősebbik fél távoli gyalogja a félvonalon túl van (30. ábra).

Az állásban, amely anyagi egyen­ lőség mellett semmi nyerési esélyt nem ígér, módunk van gyalog­ végjátékra egyszerűsíteni:

30

31

1. Bg6, Be8 2 . Fe6:, Ke6:

j

Be6: 3 .

Vajon érdemes volt-e az egysze­ rűsítést végrehajtani? Igen, mert világos lenyerheti a d5 gyalogot! Honnan tudjuk ezt? Mi a sza­ bály? A rögzített gyalognak is vannak - a szabadgyaloghoz hasonlóan -

1. Kc5, X a5 2. ÍW0, 2 ban nem jelent egyúttal döntetlen a d5 gyalog elvész. Figyeljük meg: 4. Kg4, K f 6 5. K f4 (oppozíció), végződést is (mint ahogy az anyagi előny sem jelentett biztos győzel­ Ke 6 6 . Kg5. Elfoglalta az egyik kulcspontot, met). Sőt gyakran szükséges anya­ gilag egyenlő, ám mégis nyert vég­ a sötét gyalog most már minden­ játékra egyszerűsíteni állásunkat. képpen lenyerhető! (Most már az sem számít, ki van lépésen! Jegyez­ Nézzünk egy példát (31. ábra). 35

1. K f5 , Kb4 2. Ke6 (A gyalo­ zék meg az állást és kísérletezze­ got a saját gyalogtól távolabbi nek vele!) 6. - Ke 7 7. K f5 , Kd6 8. K /6, ponton kell megtámadni!) 2. -, Kc7 9. iGrf, 10. Ke5, i& 7/ Kc4 3. Ke5 és világos nyert. T er­ Hiba lett volna 10. - , Kd7, mészetesen sötét durva hibát köve­ mert 11. Kd5: után világos beve­ tett el, amikor 1. Kb4-et lépett. zetné a gyalogot: sötét bármely Tudnia kellett volna, hogy a gya­ lépésére elfoglalná az egyik kulcs­ log nem védhető s ez esetben a pontot. döntetlenért kell küzdenie: 1. Kf5, 11. K d 5 és döntetlen. Kb5 2. Ke6, Kc6 3. Ke5, Kc7. Rögtön levonhatunk egy újabb Eddig egyszerű állásokkal, alap­ tanulságot is! Ha a rögzített gya­ fogalmakkal ismerkedtünk meg. A logok a félvonalon túl vannak, sakkjátékban azonban nagy szere­ a gyalog lenyerése bevezetését is pük van az összefüggéseknek. Bár­ biztosítja! Ez érthető, ha meggon­ mely állás, ha abban felismerjük doljuk, hogy ilyenkor a rögzítő valamely korábban megismert motí­ gyalog a keletkező szabadgyalog vumot, szinte automatikusan feltár­ egyik kulcspontján áll! Az erősebb ja előttünk a megoldáshoz vezető fél királya a gyalog lenyerésekor utat. A 33. ábrán látható állásban máris kulcspontra kerül! hamarosan meggyőződhetünk arról, 32

33

Ha mindkét félnek módja van valamely kulcspontot megszállni, az a fél nyer (helyesebben: az a fél nyeri le" a gyalogot), amelyik lépé­ sen van, illetve, amelyik közelebb van a gyaloghoz (32. ábra).

hogy a có gyalogot nem tudjuk bevezetni: 1. Kd5, Kc8 2. Ke6, Kc7 3. Ke7, Kc8 4. Kd6, Kd8. Nem tudjuk megoldani a b6 gya­ log lenyerését sem: 5. c 7 + , Kc8 6. Kc6, patt.

36

Korábbi tanulmányainkból azon­ ban tudjuk, hogy ha a c6 gyalogot levennénk a tábláról, akkor a bő gyalog valamelyik kulcspontjának elfoglalásával azt lenyerhetnénk, sőt saját gyalogunkat be is vezet­ hetnénk (a rögzített gyalog félvona­ lon túl van!). Tehát: 1. Kd5, Kc8 2. c7, K el: (2. - , Kd7 3. c8V +) 3. Ke6, világos elfoglalta az egyik kulcspontot, a nyerés így már egyszerű: 3. -, 4. Kb7 5. Kd7, 0. Kcff, 7. Xc7, /CaS Kb6:y Kb8 9. K a 6 , Ka8 10. b6, JCW ü . 67 stb. Most olyan állást vizsgálunk meg, ahol több - ezúttal már ismerős elvet (szabályt) használ­ hatunk fel (34. ábra). M. Soukup 34

léphet tehát - amennyiben sötét van lépésen - az oppozíció fenn­ tartása érdekében 1. - , Kf5-öt, mert 2. a5 után nem tudná utolérni a gyalogot. M it kell tehát tennie ? 1. - , Kd5 Sötét ezzel a lépésével várakozó álláspontra helyezkedik, ugyanis, ha 2. Ke3, akkor 2. - , Ke5, ha pedig 2. Kf4, úgy 2. - , Kd4. Nem ér el semmit világos akkor sem, ha a király eltávolításával a b4 gyalog lenyerésére játszik, pl. 1. - , Kd5 2. Ke3, Ke5 3. a5, Kd5 4. a6, Kc6 5. a7, Kb7 6. Kd4, Ka7: 7. Kc4, Ka6 8. Kb4:, Kb6. Ismét olyan álláshoz jutottunk, amely­ ben további kísérletezés vagy szá­ mítás nélkül is tisztában vagyunk a küzdelem kimenetelével: döntet­ len, mert sötét „tartja az oppozíciót” . Ha azonban példánkban nem sö­ tét, hanem világos volna lépésen, egészen másképp alakulna a játék, mert 1. Ke3, Kd5 2. Kd3, Kc5 3. Ke4 lépésekkel világos elfoglálná a b4 gyalog egyik kulcspontját, majd lenyerné azt, s két gyalogjá­ val könnyűszerrel nyerne. Sötétnek nem sikerül ezen mó­ don védekeznie, ha az állást egy sorral előre toljuk (35. ábra). (A diagram a következő oldalon)

A küzdelem eredménye ebben az állásban attól függ, melyik fél van lépésen. Nyilvánvaló, hogy a sötét király az a4 gyalog miatt nem távo­ lodhat el, mindig gondolnia kell a szabadgyalog négyzetére. Nem

1. KdS Sötét még éppen benne van az a-gyalog négyzetében. 2. Ke4 után azonban már nincs megfelelő védő lépése, 2. - , Ke6-ra beszaladna a világos szabadgyalog, 2. - , Kc6 esetén viszont védtelen­ né válik az e5 pont, a b5 rögzí­ tett gyalog egyik kulcspontja! Vilá37

35

1. - , K f5 2 . Kg3, Kg5 Tartja az oppozíciót és egyút­ tal a c-gyalog négyzetében tartóz­ kodik. Most azonban meglepő do­ log történik: 3. K f3y K f5 4. Ke2y Ke6 (távoppozíció) 5. Kd2y K d6 6 . Kc2, Kc6 7. Kb3 és sötét nem léphet b5-re, nem tudja megakadályozni az egyik kulcspont elfoglalását és gyalogjának elveszítését (pl. 7. Kc5 8. Ka4, Kc6 9. K b4, Kb6 10. c5 + stb.). Ennek az elvnek az abszolút voltát jól érzékelteti a következő tanulmány (37. ábra):

gos - mint már tudjuk - mindenképpen lenyerheti a sötét gyalogot. Visszatérve a 34. ábrához, tud­ nunk kell, hogy az oppozíció a hasonló állásokban csak akkor segít, ha a gyalogok a tábla szélén vannak, illetve ha csak egy vonal választja el őket a tábla szélétől. Két vonalnyi távolság esetén (36. ábra) megváltozik a helyzet.

37

36

A világos király leszorított hely­ zetéből is „kivágja magát” és dia­ dalmaskodik. !.K b 8 ,K b 6 2 . K c8 ,K c6 3 .K d 8 , Kd6 4. Ke8y Ke6 5. K f8 , K f6 6. Kg8y Kg6 7. Kh8. Ide már nem követheti a sötét király világos kollégáját, de átlósés oldaloppozícióval továbbra is védekezhet. 38

7. K /6 8. Kh7, K f7 9. K h6, K f2, Ke6 4. K el, Ke5 5. Kd2, JK/810. Kh5, 2C/5 ü . K M , K f4 12. Ke4 után még ő veszítené el gyalog­ Kh3 ját, de világos helyzete 2. e4, Kd7 Itt ismét abba kell hagyni a kö­ 3. Ke3, Ke6 4. Kd3:, Ke5 eseté­ vetést és át kell térni a másik ben is reménytelen. Volt-e értelme fajta szembenállásra. sötét első lépésének? Nagyon is! 12. - , 1C/5 JJ. JfcJ, 14. IC AA világos gyalog kulcspontjai „elő­ K f5 15. Ke2, a többit pedig lát­ retolódtak” a c5, d5, e5 mezőkre, tuk a 36. ábránál. közelebb kerültek a sötét király­ Térjünk át más jellegű állások hoz. A kulcspontok „előrecsalogavizsgálatára. tása” után sötét eredményesen avatkozik bele a gyalog beviteléért 38 folyó küzdelembe: 2. - , K d7 3. Ke4, Ke6 és döntetlen. Űj gondolatokkal ismerkedünk meg a 39. ábra elemzése közben. 39

Érdekes megfigyelést tehetünk a 38. ábra vizsgálata közben. Felüle­ tes megítélés után azt gondoljuk, hogy világos győzelmét nem lehet megakadályozni, hiszen sötét a d4 gyalogot nem védheti meg. A d4 gyalog lenyerése után a világos ki­ rály egyúttal az e2 gyalog egyik kulcspontjára kerül, s így a gyalog bevezetését sötét nem akadályoz­ hatja. így képzeljük el, sötét azonban mégis megmenekülhet! 1. K /3 , d3! 2. ed: Világos kénytelen volt ütni a sö­ tét gyalogot, mert 2. e3, Kd7 3.

Ha ebben az állásban sötét len­ ne lépésen, kénytelen volna hát­ rálni és nem tudná megakadályozni a világos király behatolását: 1. -, Ke8 2. Ke6, K f8 3. Kd7!, Kg8 4. Ke7, Kh8 és világos könnyen nyer: 5. f6, gf: 6. Kf7 stb. Állásunkban azonban világos van lépésen. 1. f6 + nem segít 1. - , Kf8! miatt (természetesen nem 1. g f:+ 2. Kf5 és ha 2. 39

- Ke8, úgy 3. Ke6, f5 4. Kf5: és sötét bármely lépésére világos oppozícióba lép) és 2. Ke6, Kg8 ! döntetlen, mert 3. Ke7-re 3. - , gf: jöhet 3. f7, Kf8 után pedig ugyancsak nem lehet semmit el­ érni. Lehet-e egyáltalán nyerni? Van-e valamilyen rejtett mód, vagy pedig gyalogelőnnyel is bele kell nyugodnunk a döntetlenbe? Tudjuk, hogy olyan esetekben, amikor a király behatolása dönt, a védekező félnek az oppozíció tartására kell törekednie. Ez nem is olyan nehéz - gondolhatjuk. (Ha ő sötétre lép, én is sötétre lépek - persze ugyanazon a soron Vagy vonalon.) Jelen esetben is ez sötét védekezésének alapja. Csak­ hogy a világos királynak sokkal nagyobb mozgási szabadsága van, m int a sötét királynak. A g6 gya­ log átváltozási négyzete - a gyalog előrenyomult helyzete miatt - igen kicsire szűkült s így a sötét király az e-vonalnál messzebbre nem tá­ volodhat el (különben azonnal f5 f6 következnék). A sötét király moz­ gási területe tehát igen kis térre korlátozódott (e7, e8, f 8 és - a vi­ lágos király eltávolodása esetén - az fő mező). A világos király mozgási szabadsága sokkal nagyobb, ha nem is korlátlan, tekintettel az f5 gyalog védelmére. Mégis ez a na­ gyobb szabadság adja azt a gondo­ latot, hátha olyan mozgást (manő­ verezést) lehetne végrehajtani, amellyel előidézhető lenne a ki­ indulóállás, de úgy, hogy sötét le­ gyen lépésen! Használjuk ki tehát nagyobb mozgási szabadságunkat! 1. K d5l és sötét tulajdonképpen 40

már vesztett is, mert nem léphet ugyanazon a vonalon világos me­ zőre (d7) 1. - , K f6 2. Ke4. Sötét kénytelen visszatérni e7-re: 2. - , K e l 3. Ke5. Előidéztük a kívánt pozíciót. Világos nyer. Megfigyelhetjük, hogy a vilá­ gos király e5-d5-e4-e5 mozdula­ tokkal háromszöget írt le. Ilyen háromszögeléssel mindig el lehet venni az oppozíciót az ellenfél ki­ rályától, ha annak útjában korlá­ tozó akadályok vannak és ha nincs tartalék gyaloglépése. A helyes manőver megtalálása nem nehéz. (Általában megfigyelhetjük, milyen színű mezőből van kevesebb a véde- • kező mozgási területén: a három- ; szögelésnél az ilyen színű mező­ nek jut a döntő szerep.) Ha a , háromszögelésnél hibázunk, - hála nagyobb mozgási szabadságunknak 1 - legtöbbször (bár nem mindig!) kijavíthatjuk a hibánkat. Minden­ esetre lépés előtt és ne utána á lla -' pítsuk meg, helyes volt-e válasz­ tott út vagy sem. Nem mindig van az állásban olyan fenyegetés, mint ennél a példánál (a g6 gya­ log bevitele) volt. Gyakorlat: A kulcspontok szerepét jól ta­ nulmányozhatjuk a következő vég­ játékon. (Elemzésünket ellenőriz­ hetjük a megfejtések között talál­ ható levezetéssel.) (A diagram a következő oldalon)

Ismereteink az oppozícióról, a kulcspontokról stb. hozzásegítenek a helyes cél kitűzéséhez és leg­ többször a technikai lebonyolítás­ hoz is. A sakkjáték szépségéhez hozzátartozik persze az is, hogy a

N. D. Grigorjev 40

biztosan nyerhető állásokban is vannak „buktatók” és a gyengébb fél számára ilyenkor adódnak le­ hetőségek. Nehéz diót kell feltör­ nünk Grigorjev tanulmányának (41. ábra) a megoldásakor. Világos a h5 gyalogot egyelőre nem nyerheti le, az e2 gyalog be-

vezetéséhez szükséges kulcspontok is elérhetetlennek látszanak. 1. Kg3, Ke4 Hiba lett volna 1. - , Ke5, mert 2. Kf3, Kf5 3. e 4 + , Ke5 4. Ke3, Kf6 5. Kf4, Ke6 6. Kg5, - vagy 5. - , Kg6 6. Ke5 után világos könnyen nyer. 2. K g2l, Ke3 3. K f l l Ke4 Nem segített 4. - , Kf4, amelyre világos így nyerhet: 4. K f2, Kg4 5. Ke3, Kh4: 6. Kf4, Kh3 7. e4, h4 8. e5, Kg2 9. e6, h3 10. e7, h2 11. e8V, h lV 12. V e2+, Kh3 (12. K gl 13. Kg3) 13. V g4+ , Kh2 14. Vg3 matt. 4. K e l, Ke3 5. K d l, K f4 6. Kd2, Kg3 7. Ke3, Kh4 8. K f4 és világos nyer, amint azt az előző megjegy­ zésnél láttuk. 42

41

Grigorjev egy másik tanulmányá­ ban (42. ábra) a védekezés művé­ szetét tanulmányozhatjuk. Világos számára a döntetlen el­ érése nem könnyű, hiszen fenyeget 1. - , Kg5 és az f-gyalog „diadal41

más” bevonulása. Az f-gyalogot ugyan le lehet nyerni, akkor azon­ ban ez a vég vár világosra: 1. Kf6, Kg4 2. K f7:, Kf5 és a b5 gyalog nem menthető, a b6 gyalog nem akadályozható. A helyes meg­ oldás: 1. K f5 , Kh4 (1. - , Kh6 2. Kf6!) 2. K f4, Kh3 3. K f3, Kh2 4. K /2,

43

Lényeges változás a pozícióban, mert világos most már tartani tudja b5 gyalogjának a kulcspontját. Sö­ tét lemond az f-gyalogról. 5. K /3, K g l 6. JS5® 7. /Cd5 (7. Kf5, Ke3 és sötét nyer) 7. - , f 5 Feléled ugyan az f-gyalog, ám magukat, hanem a király segítsége saját királya fogja azt akadályozni. nélkül is elérhetik (legalább egyi­ 8. Kc6, /4 9. Kb6:, 10. Kc6, kük) az utolsó sort (ez is négy­ Ke2 és a gyalogok „egyszerre” vál­ zetszabály). Ez a felismerés teszi lehetővé sötét lebonyolítási akció­ nak vezérré. Befejezésül nézzük meg, hogyan ját: 1. - , f4 ! 2. g f: + , Kd6! A sötét végződött a Stoltz-Nimzovics (Ber­ lin, 1928) játszma, amelyben az áb­ király a világos gyalogokat őrzi, sajátjai nem szorulnak a segítsé­ raállásban sötét van lépésen. A d4 és g4 gyalogok egymástól gére. 3. a5, g3 4. a6, K el. Külön­ való távolsága és az átváltozási ben egyszerre érnek be a gyalogok. mezők (d l, g l) közötti távolságuk 5. Ke2> d3+ 6. K d3:, g2 7. Ke4y egyformán 4-4 mező. Ezek a gya­ g lV . Sötét nyer. logok nemcsak megvédeni képesek

6. L E C K E C E N T R A L IZ Á C IÓ

Tanulmányoztuk a különféle centrumszerkezeteket és azokat a tervezési lehetőségeket, amelyeket az egyes esetek nyújtanak. Amíg a centrumban a helyzet nem alakult ki, amíg a centrumban feszültség van, mindkét fél figyelme a közép felé irányul. Ez érthető, hiszen ilyenkor az ismert centrumfajták bármelyike előállhat. Mindkét fél arra törekszik, hogy saját és az ellenfél erőinek elhelyezését tekin­ tetbe véve a maga számára elő­ nyösebb centrumfajta kialakulását idézze elő. Előfordul, hogy az egyik játékos nem tudván kivárni a helyzet tisz­ tázódását, szárnytámadásba kezd. Ilyen esetben fokozott figyelmet kell fordítani a centrumban be­ következhető ellentámadásra. Vizsgáljuk meg a centrumot a Szmiszlov-Kotov (Moszkva, 1945) játszmában (44. ábra). Világos számára az e4 gyalog jelentős fölényt biztosít a centrum­ ban. Magától értetődő, hogy sötét megkísérli a fontos gyalog „kieme­ lését” : fenyeget d6-d5 vagy f7-f5. Világos veszélyesebbnek ítélte az utóbbi lehetőségét:

Szm iszlov-K otov (Moszkva, 1945)

44

17. g3-g4

Ba8-d8

Sötét előkészíti d6-d5-öt.

18. K g l-h l , Hd4-e619. Ff4-d2, d6-d5 20. Hel-f3 , - Világos nem cserél d5-ön, mert sötét a kinyíló vonalakon erős tá­ madást szervezhetne meg. (Elősegí­ tené ezt a világos táborban levő d4 pont gyengesége is, amelyet a sötét tisztek kedvezően megszáll­ hatnak.)

20.

--

d5-d4?

Súlyos stratégiai hiba! Sötétnek a centrum kinyitására kellett volna 43

törekednie, már csak azért is, mert 45 a világos királyállás meggyengült (hiányzik a világos királyfutó is!). A helyes játék 4. - , de: volt. Pél­ dául: 5. de:, Hd4 6. B bdl, Vc6; vagy 5. He4:, Vc6 6. Vh3, f5 7. gf:, Bf5: stb. A világos állás mind­ két esetben legalábbis bizonytalan lett volna. A tett lépéssel a cent­ rum lezárult, a játék áttevődik a szárnyra. 21. Hc3-e2,He7-c622. Vg2-h3, Kg8-h723. H e2-g3J7-f624. Hg3J51 Indokolt áldozat. Hasonló állá­ sokban gyakran előfordul. Az adott A centrum végleges állapotba esetben mégis különösen értékessé teszi az a tény, hogy az áldozat került, most megindul a harc a elfogadása után azonnali döntés centrális mezőkért. 12. - - , 3 /S -cS 13. Vdl-b3, nem látható és csak a pozíció mélyreható értékelése tette indo­ Fc£-cd 74. Fcl-d2, V d8-d715. f 2 kolttá. A - 24. - - , g 6 X /5 25. g4 X f5 , He6- Fenyegetett 15. - , Fh3: (a feles­ c7 26. B f l - g l, Hc7-e8 27. B gl-g6, leges 11. h3 lépés következménye, ennek védelmében kényszerült Világos a támadást győzelemig világos az e4 pont gyengítését eredményező szöveglépés megtéte­ fokozta. Ha a gyalogok helyzete a cent­ lére). Hiábavaló kísérlet lett volna 15. rumban véglegessé válik, a küzde­ lem a centrumért kizárólag tisztek­ Ha4-gyel közvetett úton védeni a kel folytatódik. Mindkét fél igyek­ fenyegetést (15. - , Fh3:? 16. gh:, szik maximális erőkkel megszállni Vh3:? 17. F h 7 + és nyer), mert a tábla középső mezőit és tisztjeit sötét 15. - , He4 révén azonnal a fontos pontokon lehetőleg megerő­ megvetné a lábát a centrumban. 15. - - , Fe6-/5 16. Vb3-c2, síteni. A tisztek sikeres centralizá­ lása után a működésük a szárnyak Ff5-e4 ellen irányul. Különösen szép Az első „megszálló” egység. példát találunk erre a Stolberg- Botvinnik a továbbiakban valóban Botvinnik (Moszkva, 1940) játsz­ nagy mesteri módon mutatja be a mában. tökéletes centralizációt. 17.b4-b5? 1. d4, Hf6 2. c4, e6 3. Hc3, Fb4 Csak sötét malmára hajtja a vizet: 4. cd, 0-0 5. Fd3, d5 6. Hge2, c5 7. 0-0, //cd 5. cd:, cd: 9. a3, cd: megkönnyíti a következő előőrs bevonulását c4-re. 10. cd:, F d 6 11. h3y h 6 12. b4, 44

17. - - , Fe4Xd3 18. Vc2Xd3, Az e4 és c4 pontok megszállása Hc6y a5l 19. He2-g3, - után sötét állása stratégiailag nyert­ Hiba lett volna gyalognyerésre nek mondható. A többi csak tech­ játszani: 19. Hd5:, Hd5: 20. Fa5:, nika kérdése, de nagyon tanulságos. mert 20. - Be3 21. Vc4, Ve6 22. 24. f4-/5 He4Xg3 25. Vd3Xg3 H cl, B c8 23. Va2, Ve4 után sötét Fb4-d626. Vg3-f3,Fd6-e727. Vf3 nyer. g3 Fe7-f6! 28. FclXh6 F/6X 1 9 .- Ha5-c4! d4+ 29. K g l-h l J7-J6 30. Fh6A centrumharc állása az első fél­ cl Be8-e4 31. Vg3-d3 Hc4-e5 időben: c4-en sötét huszár áll, az 32. Vd3-bl> Bc8-c4 e4 pont a sötét bábok kereszttüzé­ ben van. Világosnak egyelőre nincs 46 reménye arra, hogy a centrumban a maga számára bázist építhessen ki. Sötét centrumfölénye már most lehetetlenné teszi világos aktív já­ tékának kibontakozását. A gyalognyerés most sem lehet­ séges: 20. Hd5:, Hd5: 21. Vc4:, He3 22. Fe3:, Be3: 23. Kh2, Bc8 24. Va4, Bcc3 25. H h l, B h3:+ ! 26. gh:, B h3:+ 27. Kg2, Vg4+ 28. Kf2, Bh2 és a matt nem hárít­ ható. Ez a közbevetett változat is jól szemlélteti, hogy a centrum­ ban uralomra jutott tisztek milyen elemi erővel törhetnek rá valame­ lyik szárnyra. Ugyancsak tanul­ Sötét valamennyi tisztje a cent­ ságos ez a változat abból a szem­ rumban ! A világos haderő képtelen pontból is, hogy a meggyengült az együttműködésre. A döntő csa­ királyállás (h3!) ellen könnyebb pás minden pillanatban várható. támadást megszervezni, mint a 33. a4-a5, Fd4-c5 34. b5-b6, gyengítetlen állás ellen (f2, g2, h2). a7-a6 35. H dl-b2yBc4-c3 36. F el20. F d2-cl, Ba8-c8 21. B a l-a 2 , d2y Bc3-b3 Fd6-f8! A világos haderő a két alap­ Helyet ad a huszárnak a H c4- sorra szorult vissza. d6-e4 manőver végrehajtásához. 37. Vbl-c2y Vd7-b5 38. B fl-c l, 22. a3-a4? — Fc5-f8 39. B cl-dly Be4-e2 A b4 pont átengedése csak olaj A sötét tisztek behatoltak vilá­ a tűzre. gos állásába. A szerencsétlen vilá­ 22. - Ff8-b4! gos király és hadserege közt meg­ Fenyeget 23. - , He3. Világos szűnt a kapcsolat. újabb visszavonulásra kényszerül. 40. Vc2-clyB b3X h3+ ! 41.g2X 23. H c3-d l Hf6-e4 h3, d5-dA

-, ,

,

,

, ,,

45

Világos feladta, a matt nem véd­ hető. A tisztek (bábok) összpontosítá­ sa egy mező vagy több szomszé­ dos mező ellen, gyakori jelenség a sakkjátszmában. Koncentrált tá­ madást indíthatunk a sakktábla más területe ellen is, nem csupán a centrum ellen. A centralizáció, összpontosítás nem egyértelmű a megszállással. A kérdéses pont (terület) tűz alatt tartása ugyan­ olyan hatásos lehet. Ezt célozzák a különféle indiai rendszerek (meg­ nyitások), amelyekben a centrum támadását vagy megszállását ké­ sőbbre halasztják és a szárnyakról készítik elő. Tulajdonképpen min­ den pont akkor van birtokunkban,

ha bábjaink hatásosan nyomást fej­ tenek ki rá, s ha ez a nyomás erősebb, mint amelyet az ellenfél el tud viselni. A centralizáció nem a bábok egy helyen való összevo­ nását jelenti, hanem csupán hatásuk összpontosítását egy pontra ( terü­ letre). Több tiszt tétlen (passzív) torlódása egy területen még nem centralizáció a szó szoros értelmé­ ben. A legfontosabb szempont a tisztek szabad mozgása és lehető legnagyobb hatóereje. Azért van nagy jelentősége a centrumban el­ foglalt pozíciónak, mert innen a tábla bármely pontja viszonylag kö­ zel van és mert itt legnagyobb a figurák hatásköre.

7. L E C K E BONYOLULT KÜZDELEM A CENTRUMÉRT

Spanyol m egnyitás

47

Megismerkedtünk a centrumért folyó küzdelem több problémájá­ val, megvizsgáltuk azokat a terve­ zési lehetőségeket, amelyek a külön­ féle centrumfajták mellett lehetsé­ gesek. A küzdelem a centrumért tulajdonképpen már a játszma első lépéseiben megkezdődik. Kísérjük figyelemmel a centrumért folyó küzdelmet két nagymesterjátszmá­ ban.

Tarrasch-Schlechter Lipcse, 1894

L e2-e4, e7-e5 2 . Hgl-f3, Hb8c6 3 . Ffl-b5, - (A diagram a következő hasábon)

Spanyol megnyitás. Világos har­ madik lépésével közvetett támadást indít a centrum, közelebbről meg­ határozva az e5 pont (gyalog) ellen. Fenyegetése a centrumot védő sötét huszár ellen irányul. Tulajdonkép­ pen nem is azonnali fenyegetés" ez, hiszen 4. Fc6:, de: 5. He5: után sötét 5. - , Vd4-gyel előnyösen viszszanyerné az elvesztett gyalogot. Mégis a 3. Fb5 lépés fokozott

figyelemre kényszeríti sötétet, mert világos később alkalmas pillanat­ ban esetleg kiemelheti a huszárt, s ezzel az e5 gyalog védtelenül ma­ radna. 3. - d7-d6 A spanyol megnyitás úgyneve­ zett Steinitz-védelme. Sötét azon­ nal megvédi az e5 gyalogot. A múlt század végén és a század elején gyakran alkalmazták, manapság rit­ kábban fordul elő. Világos a cent­ rumban kezdeményezéshez jut és sötét igen gondos védekezésre kény­ szerül. 4 . d2-d4 Fc8-d7 47

Világos azonnal támadólag lep fel a centrumban, sötét pedig nem akarván a centrumot feladni (4. - , ed:) - igyekszik minél to­ vább biztosítani az egyensúlyt. A 4. - , Fd7 lépés tulajdonképpen az e5 gyalog közvetett védelme, 5. Fc6:, Fc6: 6. de:, de: 7. He5: után ugyanis sötét az e4 gyaloggal kárpótolná magát (7. - , Fe4:). 5. H bl-c3 Hg8-f6 Világos védi, sötét újabb bábbal is támadja az e4 gyalogot: ezzel az egyensúly továbbra is fennmarad. 6. 0-0, Ff8-e7 7. B f l - e l , - Sötét most már nem támadhat­ ja tovább az e4 gyalogot, nem is védheti saját centrumgyalogját, így kénytelen belenyugodni a centrum feladásába (e5Xd4). Egy Tarrasch-Marco (Drezda, 1892) játszmában sötét áldozatul esett egy „hallucinációnak” . Azt hitte, hogy 7. - , 0-0 8. Fc6:, Fc6: 9. de:, de: 10. Vd8:, Bad8: 11. He5:, Fe4: 12. He4:, He4: foly­ tatással kedvezően oldhatja meg a megnyitás feladatát, mivel huszárja nem üthető (13. Be4:, B d l+ és m att a következő lépésben). Kö­ vetkezett azonban 13. Hd3, f5 14. f3, F c5 + 15. Hc5:!, Hc5: 16. Fg5, Bd5 17. Fe7, Be8 18. c4 és világos nyert. Nem segített volna 10. - , Bfd8: (10. - , Bad8 helyett) sem, mert 11. He5:, Fe4: 12. He4:, He4: 13. Hd3, f5 14. f3, F c5 + után ez esetben 15. K fl dönt. 7. - Hc6Xd4 A helyes folytatás 7. - , ed: 8. Hd4:, 0-0 9. Fc6:, be: 10. Vf3, Be8 11. e5, de: 12. Hc6:, F c 6 :13. Vc6:, Fb4. Egy Keresz-Szpasszkij játsz­ 48

mában (Moszkva, 1963) 14. Fg5, Vd6 15. Vc4, Fc3: 18. Vc3: Hd5 után kedvezőbb volt sötét állása, mint a szövegjátszmában. 8. H f3 X d 4 , e5Xd4 9. Fb5Xd7+ , Vd8Xd7 10. V d lX d 4 , 0-0 A küzdelem első szakasza véget ért. Sötét feladta a centrumot, világos szabadabb játékhoz és tér­ előnyhöz jutott. A sötét haderő mintegy leszorult a 6., 7. és 8. sorra. Az 5. sor a világos bábok ellenőrzése alatt áll. Ilyen körülmé­ nyek közt világos kedvezőbb fel­ tételek mellett oldhatja meg tisztjei felvonulását, szükség esetén átcso­ portosítását. Ha világosnak sikerül térelőnyét huzamosan fenntartania, sötét aligha kerülheti el a veresé­ get. 11. b2-b3 A spanyol megnyitás Steinitzvédelmében gyakori módja a vezér­ futó játékba hozatalának. A futó b2-ről nyomást fejt ki a centrum­ ra s egyben már most szemügyre veszi a sötét sáncállás egyik ké­ nyes pontját (g7). Más változatok­ ban a futó f4-ről avatkozik a küz­ delembe. 11. - Bf8-e8 11. - , Hg4 vagy 11. - , He8-ra világos 12. Hd5-tel válaszolna és le­ cserélné a futót. 12. F cl-b2, Fe7-f8 13. B a l-d l, Jól megfigyelhetjük a centrum­ fölény jelentőségét. Világos állan­ dóan fokozza a középső mezők elleni nyomást: most már fenyeget 14. e5. (Világos a megnyitásból látszólag alig hozott ki valamit. A világos gyalog e4-en, sötét gyalog d6-on: ez minden.)

13. - - , Vd7-c6 14. B d l-d 3 , döntő erővel fenyeget g2-g4 és Be8-e6 15. Bd3-e3, Ba8-e8 H d 5 -f6 + . Sötét sikerrel oldotta meg had­ 17. Vd4-d3, c7-c6 18. Hc3-a4, erejének mozgósítását. Bár nehéz Vb6-c719. c2-c4, Hf6-d720. K g lvolna meghatározni, miért áll rosz- h lJ 7 - f6 . szabbul sötét, mégis minden jó sak­ A világos futó hatáskörét igyek­ kozó szinte ránézésre megállapítja, szik csökkenteni. hogy világos határozottan elő­ 21. Vd3-c2 nyösen áll. Előnye az e4 és dó gya­ Világos legközelebbi terve a hu­ logok közti különbség, valamint fu­ szár f5-re való átjátszásából és a tójának a nagyátlón mutatkozó ha­ királyszárnyi gyalogroham meg­ tóereje, a sötét futó passzív szere­ szervezéséből áll. Sötét a tervet péhez viszonyítva. megakadályozni nem tudja, legfel­ jebb egy-két lépéssel késleltetheti. 48 21. - - , Hd7-e5 22. Ha4-c3, He5-f7 Az azonnali 23. He2 nem megy 23. - , f5 24. ef:, Be3: miatt. 23. g2-g4, Vc7-a5 24. B e l-d l, Va5-b6 25. He2 még mindig nem lehet­ séges 25. - , Hg5 miatt. 25. h3-h4!9 Hf7-e5 26. Be3-g3y He5-f7 27. f2 -f3 , — Világos kénytelen volt az e-gyalogot megvédeni: most már azon­ ban minden „golyóscsapágyon ha­ lad” . 27. - - , H f7-h8 28. Hc3-e2, Vb6-c7 16. k2-h3 28. - , Vf2? 29. Fd4! vezérfogás. 29. B d l-g l 16. - , Hg4 ellen. Megindul a támadás a g7 pont 16. - Vc6-b6 Sötétnek ki kellene emelnie az ellen. 29. - - , Vc7-f7 30. He2-d4, Be6e4 gyalogot. Hozzá kell jutnia tehát dó-d5 vagy f7-f5 lépéshez: e7 31. g 4 -g 5 ,f6 X g 5 32. Bg3Xg5, ezt célozza sötét 16. és 17. lépése. g 7 -g 6 33. H d4-f5, Be7-e5 Sötét önként lemond a minőség­ Világos következetes játékkal meg­ ről; igaz, hogy 33. - , Bd7 után akadályozza sötét szándékát. A sötét állásra nehezedő b2 sem mentheti, ha világos többet futó cseréjére törekvés csak to­ nem akar elérni: 33. - , Bd7 34. Vc3, Fg7 35. Hg7:, stb. vábbi bajokat idézne elő: 3 4 .f3 -f4 16. - , g6 17. Hd5, Fg7 18. c4, Ügy látszik, hogy világos többre Hh5 19. Vd2, Fb2: 20. Vb2: és 49

értékeli az állást, mint az egyszerű minőségnyerést. 34. - - , B e5 X f5 35. e4X f5, Ff8-g7 3 6 .f5 X g 6 , — Sötét elveszett: 36. - , hg:-re 37. Fg7:, Vg7: 38. f5 nyer az egyszerű 39. Bg6: fenyegetés miatt.

Szm iszlov-Botvinnik Moszkva, 1951 A Szovjetunió XIX. bajnoksága 1. e2-e4, e7-e5 2. H g l-f3 , Hb8c6 3. Ffl-b5y a7-a6 Az a felismerés, hogy 4. Fc6: után világos nem nyerhet gyalo­ got, adta az alapgondolatot a spa­ nyol megnyitás úgynevezett Mórphy-védelméhez (3. - , a6). A véde­ lem alapgondolata világos elgondo­ lásának keresztezése. A futó viszszavonulása (4. Fa4) után ugyanis sötét abban a pillanatban, amikor világos Fc6:-tal fenyeget, közbeik­ tathatja b7-b5-öt és ezzel megóvja a centrumharc szempontjából olyan fontos vezérhuszárját. A spanyol megnyitás csereválto­ zatát (4. Fc6:) az elmélet - a legutóbbi évtizedet leszámítva nem értékelte különösen sokra. Ügy vélték, hogy a némileg meg­ rongált sötét gyalogállás ellenében a futópár teljes kárpótlást nyújt. Mióta azonban az amerikai Róbert Fischer (világbajnok volt 1972-től 1975-ig) a csereváltozatot az 1966. évi havannai versenyen újból „be­ vezette” és azután is sorozatosan fényes sikerrel alkalmazta, a kiegyenlítést sötét részére - a világos játékát erősítő javítások figyelembevételével - már nem tekinthet­ 50

jük olyan egyszerűnek. (Példák a Játszmarészben: Johansson-Portisch, Adorján-Lukács, Piriú-Berney.) A F fl-b 5 -a 4 (sőt b7-b5 után Fa4-b3) futó-manőver látszólag el­ lentmond a fejlődés elméletének. Ezen elv szerint a megnyitásban óvakodni kell ugyanannak a tiszt­ nek többszöri mozgatásától, mert az ilyen tempóvesztés az ellenfél jobb fejlődését eredményezi. A spa­ nyol megnyitásban a futó f l - b 5 a4-b3 lépéseit mégsem kifogásol­ hatjuk. Sötét ez alatt az idő alatt csak gyaloglépéseket tesz (a gyalog­ lépés nem fejlődő lépés!!); a vilá­ gos futó az a2-g8 átlón igen jól helyezkedik el: nyomást fejt ki a fontos d5 centrális mezőre és szem­ revételezi a sötét tábor egyik kényes pontját, az f7 mezőt. A világos futó üldözése közben a sötét vezérszárnyi gyalogszerkezet (a6, b5) bizonyos mértékig meggyengül és világos részéről a2-a4 lépéssel eset­ leg támadhatóvá válik. E támadás­ ra sötét válaszút elé kerül: vagy elő­ renyomul b5-b4-gyel, s akkor vilá­ gos huszárjával esetleg birtokba veheti a fontos c4 mezőt külön­ böző manőverek (pl. Hc4-e3-d5 vagy f5) céljára, vagy cserél b5X a4-gyel, ami után meggyengülhet az a6 gyalog, vagy enged ütni vi­ lágosnak a4Xb5-tel, ami rend­ szerint az a-vonal átengedésével jár együtt. Látjuk tehát, hogy a spanyol megnyitásnál már a 3. lépéstől kezdve tornyosulnak a problémák. Érthető, hogy ez a tartalmas meg­ nyitás évszázadokon át még min­ dig nagyon népszerű és elmélete

állandóan bővül. Elméleti alapjait annak idején Lucena (1497), Z)amiano (1512) és Ruy Lopez (1561) rakta le. Ma is előkelő helyet foglal el minden általános megnyi­ táselméleti munkában, nem is szól­ va a vele foglalkozó több kisebbnagyobb megnyitáselméleti mono­ gráfiáról. 4. Fb5-a4, Hg8-f6 Ez az elmélet által legjobbnak tartott és egyben a leggyakoribb folytatás, de sötétnek egyéb jó válaszok is rendelkezésére állanak. Számításba jön mindenekelőtt 4. - , dó (lásd a 33. leckét). 5. 0-0, Ff8-e7 Játszható itt 5. - , He4: is. Ez az úgynevezett nyílt védelem. Ez rendszerint éles tiszt játékhoz ve­ zet, amelyben az esélyek - az elmé­ let mai állása szerint - megköze­ lítőleg egyenlők. Az 5. - , Fe7-tel bevezetett úgynevezett zárt véde­ lem ennél szolidabb, de az a hát­ ránya, hogy sötét könnyen kerül­ het nyomott állásba, ahol védekezé­ si esélyei ugyan nem rosszak, de nehezen érhet el a döntetlennél többet. 6. B f l - e l , b7-b5 7. Fa4-b3, d7d6 8. c2-c3, 0-0 9. h2-h3, Fc8-e6 Szokásosabb az úgynevezett Csigorin-védelem 9. - , Ha5 10. Fc2, c5 11. d4, Vc7 stb. folytatással. Ez a változat kiállotta az idő próbáját és még ma is gyakran alkalmaz­ zák (lásd a Játszmarészben a Szily-Bély játszmát - X. magyar bajnokság). Egyébként a szöveglé­ pést is Csigorin vezette be a ver­ senygyakorlatba az 1904. évi Schlechter-Csigorin játszmában, ahol a továbbiakban 10. d4, ed:

11. cd:, Fb3: 12. Vb3:, Ha5 13. Vd3, c5 történt. 49

Sötét 9. Fe6 lépéssel csök­ kenteni óhajtja világos nyomását. 10. Fe6:, fe: után a kettősgyalogért elegendő kárpótlást nyújt a nyílt f-vonal. 10. d2-d4, F e6X b311. V d lX b 3 , Valamivel jobbnak látszik 11. ab:, amely megnyitja az a-vonalat és kellemetlen nyomást fejt ki az a6 gyalog ellen. A világos vezér különben is elűzhető b3-ról (Ha5). 11. - Vd8-d7 Botvinnik kedveli a szolid meg­ nyitásokat. Veszélyes kísérlet volna 11. - , ed: 12. cd:, d5 13. e5, He4, a lehetséges 14. Hc3, Hc3: 15. Vc3:!, Vd7 16. Fd2 folytatás miatt, ami világosnak igen ked­ vező kilátásokat nyújtana. 12. Fcl-g5, h7-h6 13. F g5X f6, F e7X f6 14. d4-d5, - Világos átmenetileg lezárta a centrumot. Elgondolása a követke­ ző: sötétnek meg kell szabadulnia a visszamaradt c7 gyalogtól, élőbb­ ől

Nem volna kielégítő 22. de: utóbb tehát kénytelen lesz c7-c6-ot lépni. A d5Xc6 csere után fel­ 23. Hfe5:, Fe5: 24. He5:, Vb7 a szabaduló d5 mezőre világos eset­ lehetséges 25. Be4:!, Bc3: (25. - , leg „bej át szhatja” huszárját. Ez Hd5 26. Bd4!) 26. Vc3:, Ve4: 27. volt a 13. Ffó: lépés értelme. Vc7 miatt. 14. - - , H c6-a515. Vb3-c2, c7- 23 .H g 4 X f6 + V c6X f6 c6 16. d5Xc6, Vd7Xc6 17. H bl sötét feladta. úgyszólván a végjátékig tartott. A spanyol megnyitás tanulmá­ Sötétnek még vannak gondjai, na­ nyozása révén bepillanthattunk a gyon pontos játékkal azonban sike­ stratégia és taktika titkaiba. Bonyo­ resen védekezhet. lult centrumharc, apró pozíciós A játszma befejezése: előnyök halmozása, gazdag kom­ 31. A Hg5 32. f 4 , He6 33. f 5 ,binációs lehetőségek kaleidoszkópHd8 34. Bc8, iC /8 J5 . K /2, 7 ^ 7 szerűen jelentkeznek e megnyitás változataiban. 50. J&5,

8. LECKE G Y A L O G V É G JÁ T É K O K

Gyalogvégjátékok több gyaloggal A gyalogvégjátékok tanulmányo­ zása közben több pontos és könynyen felismerhető szabályt tanul­ tunk meg. Megismerkedtünk kü­ lönféle elvekkel, módszerekkel. Mindaz, amit eddig láttunk, rend­ szerint ideális körülmények közt je­ lentkezett: a kis anyag miatt a tér majdnem teljes egészében rendelC ohn-Rubinstein (Pétervár, 1909)

52

54

kezésünkre állott, s csak ritkán üt­ köztünk akadályokba. Ha a táblán több gyalog van, helyzetünk sok­ kal nehezebb: az egyébként legrö­ videbb utat torlaszok zárják el. Szemléltető tanulmányt nyújt az 1909. évi pétervári versenyről való Cohn-Rubinstein játszma végjáté­ ka (52. ábra). Rubinstein (a legkiválóbb végjá­ tékosok egyike a sakkozás történe­ tében) pontos tervet dolgozott ki. Elképzelésének alapja a következő volt: a világos gyalogok blokálása (rögzítése) megoldható. Ez persze csak akkor ér valamit, ha a blokált gyalogok kulcspontjaihoz hozzá lehet férni. Tervének első része a h3 pont elfoglalását tűzte ki célul, minthogy innen a kulcspontok minden valószínűség szerint elér­ hetők lesznek. Második feladat a gyalogok számának csökkentése, amennyire a király szabad mozgása és a világos gyalogok rögzítése megengedi. Végül a terv befejező szakasza az ellenfél gyalogjának lenyerését célozza. 1. - - , Ke7-f6! 2. K cl-d 2 , KJ6g5 3. Kd2-e2, Kg5-h4 4. K e2 -fl, Kh4-h3

A sötét király elérte a 3. sort. A h2 gyalog megtámadása csak lát­ szólagos fenyegetés, hiszen nyil­ vánvaló, hogy világos idejében ér­ kezik annak védelmére. A lényeg a 3. sorra való behatolás volt, mellékesen sikerült a királyt a g l h l mezőkhöz kötni. 5. K fl- g l e6-e5! Az f3 gyalogot rögzíti. 6. K g l-h l B7-b5! A vezérszárnyi gyalogokat is mozdulatlanná teszi, hogy a végső összeütközés idejére világosnak ne legyenek tartaléklépései. 7. K h l- g lJ 7 - f5 8. K g l- h l, - A világos király alárendelt sze­ repre van kárhoztatva. Nem segí­ tett volna 8. e4 a következő foly­ tatás miatt: 8. - , f4! 9. K h l, g5 10. K g l, h5 11. K h l, g4 12. fg: (12. K g l, h4! 13. K h l - ha 13. fg:, Kg4: 14. Kg2, f3 + 15. K fl, Kf4 - 13. - , g3 14. hg:, hg: 15. K g l, g2 16. a4, ba: és sötét vezére mattal ér be) 12. - , K g4:! 13. Kg2, f3 + és sötét lenyeri az e4 gyalogot. 8. - ~ g7~g5 9. K h l- g l, h7-h5 10. K g l- h l, g5-g4 11. e3-e4, - Világos bármit játszik, veszít. A küzdelem sorsát elsősorban a két király pozíciója közti különbség dönti el. 11. - - f 5 X e 4 1 2 .f3 X e 4 , h5-h4 13. K h l- g l, g4-g3 14. h2Xg3y h4X g3 Világos feladta. A játszma elveszett, mert 15. f3ra 15. - , g2 16. K f2 (16. f4, ef:! 17. e5, Kg3) 16. - , Kh2 követke­ zik. Az azonnali 15. f4 sem segít: 15. - , ef: 16. e5, f3 17. e6, f2 + 18. K fl, Kh2 19. e7, g 2 + stb. E végjáték áttanulmányozása

után értékelni tudjuk a jól meg­ választott terv jelentőségét. Meg­ értjük, hogy Rubinstein tervében a h2 gyalog elleni támadás csak demonstratív jelentőségű, a terv lé­ nyege a 3. sorra való behatolás, a keletkező kulcspontok birtoklása volt. Űjabb kulcspontokkal ismerke­ dünk meg (53. ábra). 53

A szomszédos vonalakon egy­ mástól huszártávolságban levő gya­ logok: gyakori jelenség a végjá­ tékban. Az ilyen gyalog kulcspont­ jait a vonalon mögötte fekvő két mező alkotja. így az e4 gyalog kulcspontjai az e3 és e2, a d6 gyalog kulcspontjai pedig a d7 és d8 mező. A király, ha meg tudja kerülni a gyalogot s valamelyik kulcspontot sikerül elfoglalnia, megsemmisítheti azt, illetve ki­ kényszerítheti a gyalogok lecseré­ lését. Az 54. ábraállásban sötét szeret­ né egyik gyalogját lecserélni, a má­ sikat pedig bevezetni. Világosnak 55

54

55

meg kell akadályoznia, hogy sötét királya az f3 gyalog mögé kerül­ jön, mert akkor nem akadályoz­ hatná meg az említett terv megvaló­ sítását. A meggondolatlan 1. Ke2-re pél­ dául következnék 1. - , Kg2 (oppozíció) a kényszerű 2. Ke3 után 2. - , K fl. Most már könnyű nyomon kö­ vetni az eredményeket: 3. Kd3, Kf2 4. Ke4, Ke2 5. Ke5:, Kf3: stb. A helyes játék: 1. K d l-d 2 (távoppozíció!) 1. - , Kh2-g2 2. K d2e2, Kg2-g3 3. Ke2-e3 stb. Nagyon tanulságos állást látunk az 55. ábrán. Világos célja és terve ugyanaz, mint az előző példában sötété volt. Aktív fellépését nehezíti az az ismert körülmény, hogy aki a közbenső sorba (illetve vonalba) belép, elveszti az oppozíciót (le­ hetővé teszi, hogy ellenfele a kí­ vánt színű mezőre lépjen). 1. Kh8-g8

Nyilvánvaló, hogy 1. Kh7-re Kb7, míg 1. Kg7-re Ka7 követ­ keznék s világos nem tudná ked­ vezően támadni a sötét gyalogot, így amikor majd világos Ke5-re lép, sötét Kc5-tel válaszolhat. 1. - , Ka6~b6 2. Kg8-f8, Kb6-c6 3. K /8-e8, Kc6-d6 4. Ke8-f7! Világos most átmenetileg elveszti az oppozíciót, de a d4 gyalog miatt visszanyeri. A d4 gyalog, mint aka­ dály jellegzetes példa, ne feledjük el! 4. - , K d6-d7 5. K f7-f6, Kd7-d6 6. KJ6-J5, Kd6-d5 7. K /5-/4, Kdö­ dé 8. Kf4-e4, Kd6-c5 9. Ke4-e5, Kc5-c4 10. Ke5-d6, Kc4-c3 11. Kd6-c5 stb. és nyer. Több fontos elv és szabály (csu­ pa ismerős!) jelenik meg a Teichmann-Blackbume (Berlin, 1897) játszmában kialakult végjátékban (56. ábra). Sötétnek gyalogtöbblete van, de ez az előny nem értékesíthető. A c6 gyalog azonban egy tartalék­ lépést is képvisel, aminek komoly

56

jelentősége lehet, ha majd a küz­ delem élessége egy tempónyi ár­ nyalatban jelentkezik. Van még a c6 gyalognak térbeli jelentősége is: c6-ról a d5 mezőt, előrenyo­ mulva pedig a d4 mezőt veszi el a világos király elől, s ha arra kerül á sor, a vezérszámyi gyalogok csak „kerülővel” érhetők majd el. Teichmann-Blackburne (Berlin, 1897)

56

Sötét fenyegetése, h-gyalogja ré­ vén, távoli szabadgyalog létesítése, amely lehetővé teheti számára elvonva a világos királyt gyalogja védelmétől - az f3 gyalog lenyerését és a világos vezérszárnyi gyalogok elérését. Ennek a terv­ nek akadálya, hogy világos minden bizonnyal nem fog h4-re ütni (g3Xh4), ha pedig sötét kényszerül h4Xg3-mal cserélni, a világos ki­ rály g3-ra kerül és a sötét király nem tud hozzáférni az f3 gyalog­

hoz. Ez a meggondolás rávezet bennünket arra, hogy a c6-c5 lé­ péssel most nem ér el sötét sem­ mit (erre a tartaléklépésre csak később lehet szüksége). Nem ma­ rad más hátra, olyan állást kell el­ érni, amelyben sötét akkor lép fő­ re, amikor a világos király már g3on áll. Ez lehetővé teszi az f3 gya­ log megközelítését és a tartaléklépés segítségével az oppozíció megszer­ zését, majd az f-gyalog megkerü­ lését és lenyerését. Ez a terv, nézzük a kivitelezést: I. - , Kg2-h2y K f5-f6 2. Kh2-g2, K f6-g6 3. Kg2-h2, h5-h4! 4. K h2h3, h4X g3 5. K h3X g3, - Világos ugyan nem volt köteles ütni a g3 gyalogot, ebben az eset­ ben azonban sötét az f4 pontot az f5 mező gondos kikerülésével - Kg6-f6-e5 útvonalon közelítené meg, s csak akkor lépne királyával f5-re, amikor a világos király a g3 gyalogot leütné. 5. - - , K g6-f5 6. Kg3-/2, K /5 f4 7. K f2-e2, K f4-g3! Az átkaroló mozdulat! 8. Ke2-e3 c6-c5! ím e a tartaléklépés jelentősége, világos elveszti az oppozíciót. 9. Ke3-e2y Kg3-g2 10. Ke2-e3, K g 2 -fl! A kulcspont elfoglalása! Az f3 gyalog nem tartható. I I . Ke3-e4y K /1 - /2 12. Ke4-d5, K /2 X /3 Sötét nyert. (A teljesség kedvéért megjegyez­ zük, hogy világos valamivel job­ ban is játszhatott volna, ez azon­ ban legfeljebb egy-két lépéssel hosszabb és némileg nehezebb nye57

rést adott volna sötétnek: 6. Kg2 a játszmában alkalmazott 6. K g3f2 helyett, több gondot okozott vol­ na sötétnek: 6. - , K f4 7. K f2, c5 8. Ke2, Kg3 9. Ke3, Kh3! Vilá­ gos az oppozíciót csak f3 vagy d3 mezők egyikére lépve tarthatná, most kénytelen feladni az oppozí­ ciót: 10. Kd2, Kh2!l Távoppozíció! 11. Ke3, K g l 12. Ke2, K g 2 13. Ke3, K f l 14. Ke4y K f2 és tovább úgy, m int a játszmában.) Egészen kis részt tanulmányoz­ tunk át a gyalogvégjáték szép és hasznos területéről. Amit a legfon­ tosabb elvek és szabályok közül megismertünk, mind hasznosítha­ tók lesznek bonyolult állásokban is. Emlékezzünk vissza a CohnRubinstein játszmára; nem is gon­ doltuk, hogy a rögzített gyalogok kulcspontjairól szerzett ismereteink ott hasznosíthatók lesznek. A Teichmann-Blackburne játszma vég­ játékáról sem gondoltuk, hogy az 53. ábra egyszerű két gyalogjáról alkotott szabály lesz ennek a nehéz állásnak a végső megoldása. A végjátékok területén sok szép, tanulmányozásra érdemes anyag található. Mindig alaposan mélyedjünk bele tanulmányainkba. A ke­ vés példa alapos megismerése több hasznot nyújt, mint a nagy, röp­ tében átfutott anyag. Gyalogvégjáték-tanulmányainkat egészítsük ki egy kis fejtörővel. A szellemes elgondolás, az új ötlet, a találékonyság kis anyag mellett is szép gondolatokkal gazdagítja a sakkjátékot. A kombinációs példák­ ban megismert eszmék, motívumok és stratégiai tanulmányok a gya­ korlati játékban is felhasználhatók. 58

Berger 57

Az 57-60. ábrákat elemezzük gondosan. A játszmák befejezése és a ta­ nulmányok megoldása a megfej­ tések közt található. Majzelisz 58

Világos lép és nyer

Svéda-Sika (Bmo, 1929)

Troianescu-Ichim (Bukarest, 1938)

9. LECKE ERŐS P O N T -G Y E N G E PONT

Eddig a sakktáblával kapcso­ latban főként egyes „területekről” beszéltünk. Szó volt a centrumról, amely tágabb értelemben véve elég nagy területet jelent, hiszen a c3, c6, f3, fő sarokmezők által meg­ határozott terület 16 mezőt, a tábla negyedét foglalja magában. Elég nagy terület a király sáncállása is. A küzdelem azonban mindig az egész táblán folyik. Aki csak a tábla egy kis területét „látja”, könnyen elnézhet fontos fenyegetéseket, vagy nem kevésbé fontos lehetősé­ geket. A játszma minden fázisában figyelemmel kell lennünk az egész táblára, bár a küzdelem súlypontja rendszerint a tér kisebb részére kor­ látozódik. Ez a felismerés a sakko­ zónál elég korán jelentkezik, külö­ nösen a királyállást illetően. Talán ez az oka annak, hogy a még kisebb részletek, pl. az egyes mezők jelen­ tőségére már csak kevesebben figyelnek fel. A játszma sorsát pe­ dig elég gyakran egy-két pont bir­ toklása vagy gyengesége (hozzá nem férhetősége) dönti el. Eg^-egy pont birtoklása lehető­ séget nyújthat arra, hogy rajta mint átvonulási területen keresztül 60

- haderőnket átcsoportosítsuk. Egyes pontok birtokában vagy tűz alatt tartásával lehetetlenné tehet­ jük, hogy az ellenfél védelmi erőit kedvezően átcsoportosítsa, bábuit a szükséges mezőkre helyezze. Egy­ két ilyen mező az ellenfél hadállá­ sát két részre szakíthatja. Az olyan mező, amelyet az ellen­ fél táborában elfoglaltunk - tartó­ san megszállva vagy tűz alatt tar­ tunk - számunkra erős pontot, az ellenfél számára pedig gyenge pon­ tot képez. Az ellenfél gyenge pont­ ján általában az olyan mezőt ért­ jük, amelyet saját gyalogunk (gya­ logjaink) ellenőriz, azaz támad, s amelyet az ellenfél csak nehezen vagy egyáltalán nem semlegesít­ het. Az ilyen mezőre állított tisz­ tet az ellenfél nem tudja támadni, a tiszt hatóereje mintegy megnö­ vekszik, s bénítólag hat az ellenfél állására, tisztjeinek mozgására. Leg­ súlyosabb az olyan gyengeség, ame­ lyet az ellenfél könnyűtiszttel sem vehet célba. Az ilyen mezőre állí­ tott tisztet csak anyagi áldozat­ lehet megsemmisíteni. Mindebből következik, hogy abszolút értelem­ ben erős az a pont (illetve gyenge az ellenfél számára), aholkirályun-

kát is elhelyezhetjük, s azzal is tar­ tósan megszállva tarthatjuk azt a pontot. Az abszolút erős mezőre szép példát láthatunk a Tarrasch-Réti játszmában (61. ábra). Tarrasch-Réti

mára, nincs jelentőségük (elméleti gyengeség). 6. - - , Hd6-b5 7. Kh2-g3, Hb5Xc3 8. Kg3-f4, Hc3-b5 9. K f4-e5, 70. Söíe'r feladta. A K f7, majd Fg7 mattfenyegetés ellen nincs véde­ lem.

61

62

1. Bc7-g7+ , Kg8-h8 2. Bg7-e7, Kh8-g8 3. f2 -f3 , - A sötét táborban több gyenge pont van (d6, e5, f6, g5, h6), az egyiken: h6-on a világos futó befészkelődött (erős pont). Világos utolsó lépésével akadályozza a hu­ szár beugrását e4-re, - az e6 gyalog leütése nem sürgős, de nem is volna jelentős siker. 3. - - , Hf6-e8 4. K g l-h 2 !, He8-d6 5. Be7-g7+ , Kg8-h8 6. ^ 7 -d 7 , - Meghiúsítja sötét szándékát: f5 f4, majd Hf5-öt. Jól megfigyelhettük, a világos táborban is sok a gyengeség (h4, g3, f4, e3, d3, c4 stb.), ezek azon­ ban nem hozzáférhetők sötét szá­

Ritkán látott királyvándorlás tör­ tént a Vitárius-Barcza játszmában (lásd a Játszmarészben). A 62. ábrán olyan példát látha­ tunk, amelyben a világos és a sötét állásában is több gyengeség van. A világos futó e5-ön és a sötét huszár e4-en erős pontra került. Egyik tiszt sem zavarható gyalog­ gal. Az e4 pont mégis gyengébb, mint az e5, m ert a sötét huszár csak minőségáldozattal volna ki­ emelhető. (Még szembeötlőbb vol­ na ez a gyengeség, ha e3-on világos gyalog állna.) Az e5 futó, ha kissé körülménye­ sen is, de hozzáférhető és a sötét huszár idővel megtámadhatja. Rá­ adásul a világos futónak nincs is 61

lépése, bár passzív helyzetében is kellemetlen nyomást gyakorol a sötét állásra.

Csigorin-Schiffers (Berlin, 1897)

63

a világos színű gyengeségeken ke­ resztül behatol a sötét állásba. 47. Bd6X b6 48. V b l-f5 + y K f6-g7 49. V f5X e5+ ,K g7-h7 50. a5Xb6, - A sötét bástya nem hagyhatja el a 7. sort a fenyegető F f5 + miatt. 50. - , B c2+ bástyavesztést eredményezne. 51. - - , Bc7-d7 52. K g 2 -fl!, (52. V f5+ és 53. Fd7:-re sötét természetesen örökös sakkot adott volna.) Benett-Sheldon (1895)

64

Az 1897. évi Csigorin-Schiffers játszmában (63. ábra) világosnak minőséghátránya ellenére is jobb állása van. A b6 bástya befészkelte magát az egyik gyenge ponton, a világos futó pedig hamarosan szin­ tén erős pontra tesz szert. 44.Fe4-f5! A futó ütése (44. - , Bf5:) a köz­ vetett védelem (d5-d6) miatt nem tanácsos. 44. - - , Kh8-g7 45. g3-g4, B f6d6 46. Ff5-e6, - A világos futó tetszés szerint válogathat a sötét állás gyenge pontjai között. Már az e5 pont is védelemre szorul. 46. - - , K g7-f6 47. Vb2-bl, - Súlyos fenyegetés: a világos vezér 62

Sötét feladta. A gyenge pont megszállása nem öncélú művelet; ha a támadó bábok között nincs meg az összhang, nincsenek a támadáshoz vonalak, átlók - nem érünk el vele ered­ ményt. Jól szemlélteti ezt a 64. ábra. (Benett-Sheldon, 1895.) A világos királyállás gyengeségeit tel­ jes megszállás alatt tartják a sötét bábok. Különösen félelmetesen hat

első pillanatban a h3 futó. De csak az első pillanatban! Hamaro­ san kiderül, hogy a h3 futó sem­ mivel sem fenyeget, a sötét huszár visszavonulási útját elvágták a vilá­ gos gyalogok. Hovatovább érezhe­ tővé válik a sötét királyállás fel­ fedett volta. Világos fenyeget Bd8: és Ve7 lépésekkel, sötét nem kerül­ heti el a gyors vereséget. A pétervári versenyen (1909) nehéz hadállás alakult ki a Teichmann-Bernstein játszmában (65. ábra). Teichmann-Bernstein (Pétervár, 1909)

65

Mindkét fél állásában számtalan gyengeség van. Világos számára némi előnyt jelent, hogy huszárja van. A huszár különösen alkalmas a gyengeségek kihasználására. Kriti­ kussá teszi sötét helyzetét az is, hogy gyengeségei nagyrészt a ki­ rályállás körül vannak, s - mint azt korábban tapasztaltuk - a meg­

gyengült királyállás gyakran tesz lehetővé matt-támadást. Ebből a szempontból a sötét állás legkénye­ sebb pontja az f6 mező. Figyel­ jük meg, hogyan vezeti világos a gyenge pontok elleni akciót. Az f6 pont gyengeségének ki­ használása érdekében hasznos vol­ na a g7 futó lecserélése. Termé­ szetesen az f2 futóért. l.F f2 -h 4 Nemcsak 2. Ff6-tal fenyeget, hanem 2. H f6+ -kal is. Ha végül is a futó kerülne f6-ra, az súlyos támadást tenne lehetővé Vd3-e3h6 révén, azonfelül erős fenyege­ téseket is tartalmazna Be2-b2 után a b-vonalon. 1. - - , Fg7-d4+ 2 . K g l- h l, Kg8-g7 Sötét megkönnyebbül: az f6 pontot sem a futó, sem a huszár részéről nem fenyegeti veszély. Sőt, sötét fenyeget c7-c6-tal, a centralizált huszár eltávolításával. 3. Fh4-f2! Természetesen nem lehet 3. -, c6-ot játszani 4. F d 4 :+ miatt. 4. - , Fe5-nek sem volna értelme (f4 miatt). Sötét kénytelen cserélni, amire viszont védetlen marad az f6 pont. 3. - - , F d 4 X /2 4. B e2X /2, Fenyeget 5. Vc3+ 4. - - , Va6-a5 5. Vd3-e2/, - Végzetesen fenyeget 6. V b2+ 5. - - , / 7 - / 6 6. Ve2-b2, Be8-f8 7. g2-g41, - Kellemetlen látomás: 8. Hf6:, Bf6: 9. g5. 7. - - , h7-h6 8. h2-h4!y g6-g5 9 .f3 - f4 ! ! ,~ (A diagram a következő oldalon) 63

Teichmann-Bernstein (Pétervár, 1909)

66

a gyenge pontok a királytól távol vannak stb.) Most vizsgáljunk meg egy teljes játszmát:

Stahlberg-M ichel Mar dél Plata, 1947

A világos támadás feltartóztat­ hatatlan, hiszen most már Hf6: után fg: is fenyeget s az f2 bástya is beleavatkozik az f6 pont elleni küzdelembe. Nincs más, mint 9. gh:, erre viszont 10. Hf6:, majd g4-g5 következik. Sötét rövidesen feladta. Ez a néhány szemelvény is jól érzékeltette a gyenge pontok stra­ tégiai jelentőségét. A mestergya­ korlatban sok szép példát láthatunk a gyengeségek elleni harcra. (Tanulmányozzuk át a Játszmarészből a Bo tvinnik-Boleszlavszkij, Moszk­ va, 1941; Csehover-Rudakovszkij, Moszkva, 1945; Capablanca-Blanco, Havanna, 1913 játszmákat. A gyenge pontok elleni küzdelem tanulmányozása különösen hasznos. Más módszereket kell alkalmaz­ nunk, ha a gyengeségek mellett nyílt vonallal is rendelkezünk, más módon tudjuk állásunk előnyeit ér­ vényesíteni a királyszárnyi gyen­ geségek ellen, s ismét másként, ha 64

1. d4y d5 2. c4y c6 3. H f3 , H/6 4. e3y e6 5. Hbd2> a6? Talán „jó” lépésnek bizonyulna, ha világos 6. Fd3-at lépne (6. - , de:) , így azonban hiba. Figyeljük meg: a sötét táborban egész sereg sötétszinű gyengeség keletkezik (e5, d6, c5, b6, a5). 6. b3y Hbd7 7. Fd3y Va5 8. Vc2, Fa3 9. Fa3:!y Va3: 10. 0-0. Stahlberg-Michel (Mar dél Plata, 1947)

67

Mérlegeljük a hadállást! A sötét tábor tele van gyenge­ ségekkel. M ár észrevettük, hogy a gyenge pontok sötét színűek. És

sötét éppen a sötét színen haladó futóját cserélte le! Ezt csak akkor lett volna szabad megtennie, ha centrumgyalogjai sötét mezőn áll­ nának, Ezen észrevétel után sötét 7. - , Va5 és 8. - , Fa3 lépések­ kel keresztjilvitt tervét hibásnak kell minősítenünk. Miután felfedeztük sötét állásá­ ban a gyengeségeket, milyen ter­ vet alkossunk pozíciós előnyünk kihasználása érdekében? Első fel­ adatunk a gyengeségek rögzítése. Nem szabad megengedni, hogy sötét ezeket betömje. Második fel­ adat a gyengeségek megszállása. Harmadik: támadási célpontot keli keresni a gyengeségek környékén. 10. - Va3-d6 Egyébként 11. He5 és 12. f4 következett volna. 1 1 . B a l-e l A játék áttolódik a királyszárny, illetve a közép felé. Világos nem szorítkozik kizárólag a gyenge pontok megszállására. Utolsó lépése a centrumban való áttörést és a tér­ fölény fokozását célozza. 11. - , e5 nem jöhet, 12. e4 miatt. 1 1 . - - , 0 - 0 12. c4-c5, — Megkezdődik a pozíciós támadás a sötét színű mezők ellen. A szö­ veglépés rögzíti a bő és dó gyen­ geségeket. 12. - - , V d6-c713. e3-e4, - Ha sötét nem üt e4-re, 15. e5 következik. Ebben az esetben a F h 7 :+ fenyegetés sötétet további gyengítésre kényszerítené (gó vagy hó). 15. e5 után világos hatalmas térelőnye az egész táblát betöltő te­ vékenységet tenne lehetővé: királyszárnyi támadást és vezérszárnyi akciót b4, a4, b5 lépésekkel.

13. - - , d5Xe4 14. H d2Xe4 h7-h6 14. - , He4: 15. Be4: után vilá­ gos bástyáját átjátszhatná a h-vonalra. 15. He4-d6 Az egyik gyengeség megszállása. 15. - - , Hf6-e8 16. Hd6-c4, - Egész sor gyengeséget (e5, dó, bó, a5) vesz szemügyre. Sötét gond­ jainak forrása a szerencsétlen Va5, Fa3 lépésekben keresendő. 16. - - , H d 7 -/6 17. Hc4-b6, - Az „udvarias” huszár végigláto­ gatja a gyenge mezőket. Láthat­ juk, hogy a gyenge pontok m int­ egy sétatérül szolgálnak a világos bábok számára. 17. - - , Ba8-b8 18. Bel-e3, Fc8-d7 Sötét az állást zárva szeretné tar­ tani. Most átcsoportosítást hajt végre, abból az elgondolásból ki­ indulva, hogy bár állása kétségtele­ nül rosszabb, mégis - látszólag világos kezében sincsenek döntő ütőkártyák. Hiba lett volna 18. Hd5, amelyre 19. Hd5:, ed: 20. Bfel következett volna. 19. H/3-e5, Bb8-d8 20. Be3-g3, Fd7-c8 Az átcsoportosítás megtörtént. Sötét a d-vonalon keres ellen játékot: a gyenge d4 gyalogot szemelte ki támadási (ellentámadási) célul. Látjuk tehát, hogy világos állásá­ ban is keletkezett gyenge pont. A sötét tiszteknek azonban nincs terük arra, hogy a gyengeség ellen gyors felvonulást hajthassanak vég­ re. Csak a bástya tudja támadni a gyalogot: világos térelőnye érvé­ nyesül. 21. Vc2-d2 65

Közvetve védi a d4 gyalogot s V g5+, Kh8 29. Bel, Hg8 30. egyben rátapint a hó gyengeségre. V h5+ , Kg7 31. V h7+ , Kf6 32. 21. - - , Kg8-h8 22. Vd2-f4, - V h8+ , Kg5 33. V g7+ , Kh5 34. Fenyeget: Bh3 és g2-g4 lépések­ F e 2 + , Kh4 35. Vg3 matt. 21. F d 3 X e 4 J l- f5 28. Hg4-e5, kel erős támadás kibontakozása. 22. -, Hh5 nem megy, mert következ­ BJ8-J6 29. Vh6-h4!, V e l-g l 30. nék: 23. H g 6 + , Kg8 24. Vc7, Fe4-d3y Vgl-g5 Hc7: 25. H e 7 + , Kh8 26. Hec8:, 30. - , Bg8-ra 31. g3, és 31. Hg3: 27. fg:, Bc8: 28. Hc8:, Bc8: Bh6-ra Vh6!: 29. Bf7:, Kg8 30. Fg6, nyert vég­ 31. Vh4Xg5 H h lX g 5 A vezércsere nem szüntette meg játékkal világos számára. a gyengeségeket! Világosnak a mi­ 22. - V e i-e l Sötét megvédte az f8 bástyát: nőségért két gyalogja van. A vilá­ gos huszárok olyan erősen tarta­ fenyeget tehát 23. - , Hh5. nak megszállva fontos gyengesége­ 23. Bg3-g6! Most 23. -, Hg8-ra B fl-e l-e 3 - ket, hogy sötét még mindig nem képes kibontakozni. A c8 futó g3 következhet döntő erővel. 23. H f6 -h l 24. Bg6Xh6, nem tud lépni, így a d4 pont elleni támadás hatástalan. Mind­ g lX h Ő 25. V f4X h6, - Világos szétverte a sötét király­ ehhez hozzájárul még az eó gyalog állást; kérdés: maradt-e elegendő gyengesége, ami a későbbi Fc8-d7ereje döntő támadás kialakításá­ e8-at is kilátástalanná teszi. hoz. A játszma befejezése: 25. - - , He8-f6 26. He5-g4, 32. B e l, f í f l 33. Hf3, K g l 34. Hf6-e4l Fc4y K f8 35. h4y K e l 36. d5, Bh6 A legerősebb védekezés. 26. -, 31. Hc8:+y Bc8: 38. de:, Hd8 39. Kg8 után mattig visz a következő Hd4, Bf6 40. Be5, b5 41. eb: támadás: 27. H f6 :+ , Hf6: 28. Sötét feladta.

10. LECKE G Y A LO G LÁ N C

A francia védelem 3. e5-ös változata A különféle centrumfajták vizs­ gálatánál láttuk, hogy a gyalogalak­ zat milyen jelentős mértékben be­ folyásolhatja terveink alakulását. Ezért helyes, ha különös figyelem­ mel tanulmányozzuk a különféle gyalogszerkezeteket. Az egyik leg­ gyakoribb gyalogalakzat a ,,/dwc” . 68

A láncot egymásba kapcsolódó, egymást kölcsönösen feltartó gya­ logok alkotják. A lánc a megnyi­ tás korai szakaszában is kialakulhat

(például a francia védelemben: 1. e4, e6 2. d4, d5 3. e5, lásd a 68. ábrát), a gyalogalakulat erősen aka­ dályozza a küzdő felek fejlődését. Különösképpen megnehezíti a lánc annak a félnek a mozdulatait, amelyiknek hadállásába benyomult a lánc csúcsa. Szinte magától ér­ tetődő feladatként jelentkezik ilyen­ kor a lánc megsemmisítésére irá­ nyuló akció. A gyaloglánc szétrombolását azonban lehetőleg a lánc alapjánál kell kezdeni s nem a lánc csúcsánál. Ábránkon a sötét lánc alapja az e6 gyalog, a világos láncé pedig a d4 gyalog. Sötét rendszerint azonnal támadja a láncot: c7-c5. Ha világos megerő­ síti azt c2-c3 lépéssel, akkor sötét­ nek módja van cserélni d4-en (c5Xd4) és tisztjeivel támadást in­ dítani a lánc alapja (d4 gyalog) ellen. Másik lehetőség sötét részé­ re a lánc meghosszabbítása: c5c4, majd b7-b5-b4 lépésekkel tá­ madás a megnyúlt világos gyalog­ lánc új alapja, a c3 gyalog ellen. Ügy látszik, hogy a lánc ellen irányuló támadás könnyen és ha­ tásosanmegszervezhető. Mégis vilá­ gos 3. lépését (3. e5) mély stra­ tégiai elgondolás indokolja. A sö67

tét állásba beékelt e5 gyalog elve­ szi a g8 huszártól az f6 mezőt, feltartja (blokálja) az e6 gyalogot, s ezzel megnehezíti a c8 futó fejlő­ dését is. A lánc ellen indított tá­ madás elég hosszadalmas; gyor­ sabb, erőszakosabb megoldást pe­ dig nem tanácsos keresni. A lánc csúcsának f7-f6 lépéssel való ki­ kezdése esetén az e6 gyalog kerül bajba, akár világos cserél f6-on, akár sötét e5-ön. Előbbi esetben a megnyíló e-vonalon világos bástyá­ jával is támadólag léphet fel, f6X e5 esetén pedig világos tiszttel szállja meg az e5 pontot, miközben a visszamaradt eó gyalog problémája még mindig nem oldódott meg. A 3. e5 lépés után az állás olyan jelleget ölt, mint azt a zárt centrum esetében már láttuk. Vilá­ gosnak a királyszárnyon, sötétnek a vezérszárnyon keletkezik túlsú­ lya. A lánc nem mindig kedvező je­ lenség, szándékos előidézése indo­ kolttá csak akkor válik, ha általa az ellenfél mozgása jobban korlá­ tozódik, mint a saját haderőé. A lánc, amely mélyen belenyúlik az ellenfél hadállásába és fontos stra­ tégiai pontokat vesz ellenőrzés alá, még akkor is hasznos lehet, ha azt az ellenfél később felszámolja. Vizsgáljunk meg két érdekes játszmát.

Nim zovics-Salve Karlsbad, 1911 1. e4y e6 2. d4, d5 3. e5, c5 4. c3, Hc6 5. Hf3, Vb6 Sötét a d4 pont elleni nyomással 68

világost a lánc alapjának (bázisá­ nak) feladására igyekszik kénysze­ ríteni. Előfordul, hogy világos a d4 gyalogot önként feladja 4. dc:-vel vagy Vg4-gyel. A megnyitás esz­ méje voltaképpen az e5 gyaloghoz fűződik, illetve az e5 pont tartós biztosítását célozza. Ebben az állásban világos két folytatással rendelkezik: 6. Fe2 és 6. Fd3. A játszmában ez utóbbi történt. 6. Fd3, Fd7 A helyes folytatás 6. - , cd: 7. cd:, Fd7 volt, kellemetlen nyomás­ sal a d4 pont ellen. A szöveglépés hiba. 69

7 . d4X c5!,F f8X c5 8. 0 -0 J 7 -/6 Miután világos önként feladta a lánc alappillérét, a d4 gyalogot, sötét az állást biokáló utolsó gya­ logot is ki akarja emelni. Ha sike­ rül, - ez sötét elgondolása - meg­ nyílik az út az e6 gyalog előtt és felszabadul a sötét vezérfutó. Elő­ nyösnek látszik az e5 gyalog meg-

semmisítése azért is, mert ezzel mindkét világos centrumgyalog el­ tűnik, míg sötét d- és e-gyalogjai még megvannak. Ezek a gyalogok azután kellő támogatás mellett az ismert módon (mozgatható gyalo­ gok a centrumban!) hatásos akciók­ ra használhatók fel: áttörés, leszo­ rítás, szabadgyalog stb. Ez sötét el­ gondolása. Keresztülvitele azon­ ban egyelőre még nehézségbe üt­ közik. Az e5 gyalog eltűnésével még nem tűnik el a gyenge e5 pont. Most majd ennek a pontnak a bir­ tokbavétele, megszállása lesz vilá­ gos célja, illetve ennek megakadá­ lyozása és az e6-e5 előnyomulás sö­ tét ellenterve. Ebben a küzdelem­ ben lényeges kérdés: milyen báb kerül az eltüntetett e5 gyalog helyére. Leghelyesebb a megszál­ lást könnyű tiszttel, esetleg gyalog­ gal végrehajtani és csak szükség esetén bástyával vagy vezérrel. A vezér és bástya ugyanis kisebb értékű tiszttel könnyen elzavar­ ható. A gyenge pont ellenőrzése, a visszatartott gyalog leszorítása (blokálása) sokszor minőségáldoza­ tot is megér. 9. b2-b4! Jobb, mint 9. Ve2, mert arra 9. fe: 10. He5:, He5: 11. Ve5:, Hf6 következnék. A vezér eltávo­ lítása e5-ről nem volna nehéz. 9. - - , Fc5-e710. F c l-f4 J 6 X e 5 11. H /3X e5y H c6 X e5 12. F f4X e5, Hg8-f6 (A diagram a következő hasábon)

Az e5 pont megszállását világos könnyűtiszttel valósította meg. A továbbiakban gyors intézkedésekkel gondoskodni kell az e5 futó meg­

70

erősítéséről, mert sötét ellenrend­ szabályaival számolni lehet. 13. H bl-d2, 0-0 14. Hd2-f3, Fe7-d6 15. Vdl-e2, Ba8-c8 16, Fe5-d4, Vb6-c717. Hf3-e5, - Az e5 gyengeség megszállása, az e6 gyalog leszorítása tökéletes sikerrel zárult világos számára. 17. - - , Fd7-e8 18. B a l-e l, F d6Xe5 19. Fd4Xe5, Vc7-c6 20. Fe5-d4 A sötét futót az e6 gyalog védel­ mére kényszeríti. A sötét haderő nem tud felszabadulni. Világos ké­ nyelmesen átcsoportosíthatja had­ erejét. 20. - - , Fe8-d7 21. Ve2-c2y B /8-/722. B el-e3, b7-b6 23. Be3g3, Kg8-h8 24. Fd3Xh7, e6-e5 24. - , Hh7:-re 25. Vg6! döntő erős volna. 26. Bh3 fenyeget. 25. Fh7-g6, Bf7-e7 26. B fl- e l, Vc6-d6 27. Fd4-e3, d5-d4 28. Fe3g5, Bc8Xc3 29. Bg3Xc3y d4Xc3 30. Vc2Xc3, - És világos hamarosan nyert. Igen érdekes küzdelem alakult ki a következő játszmában: 69

Capablanca-Treybal

20. - -, Hd7-f6 21. a2-a4,' , H f6g4 22. V f2-el, - Fenntartja mindkét irányú moz­ 1. dá, d5 2. c4, ctf fl/S, *0 4. gási szabadságát: V el-h4 és V el2fc5, F*7 5. Fe7:, Vei: 6. flfcű, a5. 22. - - , Hg4~h6 23. h2-h3, H h6f 5 7. e3, H d l 8. Fd3, Hh6 9. 0-0, 0-0 Í0. ^0 ü . JBaM, i//0 72. f 7 24. g2-g4, — Sötét g6-g5-öt tervezte. Világos He59H f7 1 3 .f4 9Fd714. Hdf3, F /JS 75. 64, 75. B fcl, aO 77. F/2 erélyes akciója ezt meghiúsítja. 24. b5, ab: 25. ab:, Ba8 is csak sötétet juttatta volna ellenjátékhoz. Most a 71 királyszárnyon van vonalnyitásra lehetőség, azonban 24. - , fg: 25. hg: után világos veszedelmes ki­ rály szárny i támadást alakíthatna ki: nincs más hátra, sötétnek tovább­ ra is passzív védekezésre kell beren­ dezkednie. 24. - - , Fe8-d7 25. °Bcl-c2, Kg8-h8 26. Bc2-g2/, Bd8-g8 Sötét azt sem tudja, mi ellen védekezzék. A g-vonal kinyitása ellen mindenesetre fel kell ké­ szülnie. Jól megfigyelhető, hogy a térelőny milyen kényelmes át­ csoportosítást tesz lehetővé és ezzel Világos az „egész táblán ját­ szemben mennyire nehézkes a le­ szik” , ezt érzékelteti utolsó lépésé­ szorított fél megfelelő védekező lépéseinek összehangolása. vel: fenyeget Vh4 és g2-g4. 77. - - , 7//7Xe5 75. H f3X e5, 27.g4-g5 A lánc mindjobban gúzsbaköti H f6-d7 19. He5-/3/, - Sötét nyomott állását cserékkel sötétet. 27. - - , Ve7-d8 28. h3-h4, akarja könnyíteni. Világos termé­ szetesen kitér ez elől. Indokolatlan Kh8-g7 29. h4-h5:, Bg8-h8 A fenyegető vonalnyitás ellen fel volna világos részéről a csere egyelőre azért is, mert a gyenge kell készülni. Sötét képtelen befo­ pontok elleni küzdelemben a hu­ lyást gyakorolni világos terveire, s szár különösen jól használható. egyszerre készen kell lennie a 19. — , Ba8-c8 20. c4-c5, — mindkét oldalon fenyegető vönalLezárja az állást, hogy azután nyitásra és behatolásra. 30. Bg2-h2, Vd8-c7 31. Vel-c3, a2-a4 majd b4-b5 lépésekkel szá­ Vc7-d8 32. K g l-/2 , Vd8-c7 33. mára kedvezőbb helyen nyisson vonalat. A kialakuló lánc végzetesen B b l-h l, Bc8-g8 akadályozza sötét mozgását. Világos demonstratív felvonulása Karlsbad, 1929

70

dozattal sem könnyíthetne. Sötét (kiváló nemzetközileg elismert mes­ ter) valószínűleg élete legsúlyo­ sabb állásának megvédésére alig rendelkezik lehetőséggel, holott anyagi erői egyenlőek a támadó erőivel. A védelemnek látszatra megoldható feladattal kell megküz­ denie: csak egy behatolási vonal van és világos támadása csak egy pont, a b7 pont ellen irányulhat. Világosnak nem kell tartania sötét részéről semmilyen ellenakció­ tól, nem kell elsietnie tervének (a b7 pont elleni támadásnak) végre­ hajtását. A felvonuláshoz elegendő tér áll rendelkezésére, míg sötét még a „tengelye körül” sem tud megfordulni. 40. - - , Bg8-c8 41. Va3-b4, Bh8-d8 42. B a l-a 7 , Ke7-f8 43. B h 2 -h l, Fd7-e8 44. B h l- a l, K f8 72 g8 45. B a l-a 4 , K g8-/8 46. Vb4o39 K f8-g8 47. Kf2-g3, Fe8-d7 48. K g3-h4,Kg8-h849. V a3-al,K h8g8 50. Kh4-g3, Kg8-f8 51. K g3g2!, - Világos a b7 pont ellen még huszárját is felvonultatja. Előbb azonban megfelelő óvintézkedése­ ket tett, nehogy sötét valamilyen kétségbeesett ellenakciót kíséreljen meg (pl. Hg5: tisztáldozat). Köz­ ben azt az érzést is keltette sötét­ ben, hogy e3-e4 és d4-d5 lépések­ kel a megnyíló átlón fenyeget g7-re bevonulni. Ez a sötét királyt Sötét teljesen beszorult, mozgási f8-ra kényszerítette, a sötét tisztek lehetősége rendkívül korlátozott. torlódása teljes. A világos lánc fogai mélyen „bele­ 5 1 . - - , Fd7-e8 52. H f3-d2, Fe8haraptak” a sötét állásba: sötét d7 53. Hd2-b3, Bd8-e8 54. Hb3még a 7. és 8. sor mező felett a5, H/7-d8 55. Fd3-a6!, - sem rendelkezik maradéktalanul. Megörökítésre érdemes állás! Szorult helyzetén még anyagi ál­ Valamennyi világos tiszt a nyílt

a királyszárnyon elvonta sötét erői­ nek jelentős részét a vezérszárny­ tól. Ha világos gyorsabban tud át­ csoportosítani, könnyen baj lehet. 34. V c3-al!, Bg8-b8 35. V a la3!, Bb8-g8 Sötétet megtévesztette a vezér c3-al-a3 mozgása (lavírozása). A vezérszárny védtelen, ami lehetővé teszi ezen a területen a határozott fellépést. 36. b4-b5!, a 6 X b 5 37. h5-k6+ /, Döntő csapás! A világos lánc mi­ att a király csak f8-ra léphet s ezzel átmenetileg eltorlaszolja a sötét bástyákat: világos szabad kezet kap a vezérszárnyon. 37. K g7-f8 38. a4Xb5, K f8-e7 39. b5-b6í, Vc7-b8 40. B h l- a l!, - -

71

73

74

vonalon! Türelmes, finom munka volt. A befejezés nem kétséges. 5 5 . ---- , b7Xg6 56, Ba7Xd7, Be8-e7 57, B d7X d8+ Sötét feladta, A lánc képzésével azért vigyázni kell, mert előfordulhat olyan eset, amikor az ellenfél is „segít” lezár­ ni az állást, de nem úgy, amint mi szeretnénk. Elrettentő például nézzük meg ezt az elméleti állást:

Sötét óriási anyagi előnye elle­ nére az állás természetesen dön­ tetlen, mert áttörés nem lehetsé­ ges. A láncok kialakulása és a küz­ delem természetének tanulmányo­ zásához jó anyaggal szolgáinak a Játszmarészben található követke­ ző játszmák: Aljechin-Capablanca (Avro, 1938), Aljechin-Euwe (Nottingham, 1936).

11. LECKE B Á ST Y A V É G JÁ T É K

A középjáték bonyodalmai köz­ ben leggyakrabban - éppen kisebb értéküknél fogva - először a könynyűtisztek hullanak el. Igen gya­ kori a vezérek korai cseréje is. Legkésőbb a bástyák kerülnek já­ tékba. Ahhoz, hogy aktívan beavat­ kozhassanak a küzdelembe, nyílt vonalra vagy legalábbis félig nyílt vonalra van szükség. Ennek meg­ valósítása sokszor hosszú előkészí­ tést igényel, közben a többi tisztek lecserélődnek és előáll a végjáték, amelyben bástya vagy bástyák (és gyalogok) állnak szemben az ellen­ fél hasonló erejével. A tapasztalat azt mutatja, hogy az előforduló végjátékoknak legalább fele bás­ tyavégjáték. A bástyavégjáték célja rendsze­ rint valamelyik gyalog bevezetése és csak ritkán a király mattolása. A matt-támadás azonban, mint fe­ nyegetés, jó eszköz lehet más célok elérése érdekében. A bástyavégjáték gyakran átala­ kul gyalogvégjátékká. A bástyavég játékban néha na­ gyobb anyagi előny ellen is jó esélylyel küzdhetünk a kiegyenlítésért. Nagy jelentősége van ilyenkor az aktív bástyának és királynak. A

passzív bástyával rendelkező fél csak nehezen kerülheti el a vere­ séget, illetve gyakran képtelen anyagi előnyét érvényesítelni. A királyok aktív szerepének je­ lentősége van: igyekezzünk elvágni ellenfelünket gyalogjától, mert ez­ zel annak bevezetése lényegesen megnehezül (gyakran lehetetlenné is válik). A védekező király elvágása elő­ rehaladó gyalogunktól megkönnyí­ ti a gyalog bevezetését. Ne hagyjuk királyunkat elvágni az előrenyomuló gyalogtól. Bástyánk távolraható báb, távoli bástyasakkokkal sikerülhet az ellen­ fél királyát kedvezőtlen helyre kényszerítenünk. A bástyát lehető­ leg ne használjuk közelharcra. Az előrehaladó gyalogot legjob­ ban a mögötte elhelyezett bástya támogatja, ilyenkor a gyalog elő­ nyomulásával együtt nő a bástya mozgékonysága nemcsak vízszin­ tes, hanem függőleges irányban is. A védekező fél bástyája is leg­ előnyösebben az előrehaladó gya­ log mögött fejtheti ki tevékenysé­ gét. A túlságosan előrenyomuló gya­ log előtt álló bástyánk miatt köny73

nyen kényszerhelyzetbe kerülhe­ passzív helyzetbe kényszerítse az ellenfél bástyáját és királyát, azután tünk. A bástya a 7. soron sok taktikai aktivizálja saját királyát. veszélyt jelent! Az ellenfél bástya-sakkjai ellen csak akkor védekezzünk bástyánk Botvinnik-Boleszlavszkij közbehúzásával, ha a csere után (1941) előálló gyalogvégjátékot kedvező­ 75 nek ítéljük magunk számára. A z aktív bástya és király gyalog­ hátránnyal több esélyt ígér, mint a gyalogelőny passzív bástya és ki­ rály melletti Ezek a látszólag túlságosan is általános elvek a bástyavégjátékok tanulmányozása közben sorra életrekelnek és konkrét formát öltenek. A gyakorlati játékban tapasztalni fogjuk, hogy bármennyire is külön­ böző állásokkal találkozunk, a had­ állás megítélésénél, tervünk kiala­ kításánál ezek az elvi szempontok lesznek az irányadók. A bástyavégjáték több gyaloggal könnyen átalakulhat egy gyalogelő­ nyös bástyavégjátékká. Gondoljunk 34. - - K g8-f7 35. b4-b5, K f7 vissza a Botvinnik-Boleszlavszkij e6 36. b5-b6, Bc2-c8 37. h2-h3, - játszmára, amelyet a végjátékra A b-gyalog további előrenyomu­ való lebonyolítással kapcsolatban lása hiba volna: 37. b7, Bb8 38. láttunk. Sötét 33. lépése után K gl, Kd6 39. Kf2, Kc7 40. Kg3, olyan bástyavégjáték keletkezett, Bb7: 41. Bb7:, Kb7: 42. Kf4, Kc6 amelyben világos három gyalogjá­ 45. Ke5, Kd7 után az állás döntet­ val szemben sötétnek két gyalogja lennél többre nem volna jó. Az elő­ van (75. ábra). renyomult b-gyalog így is megte­ Botvinnik gyalogelőnnyel ren­ szi a maga kötelességét; leköti az delkezett. Ennek érvényesítése az ellenfél erejét. adott állásban nem túlságosan ne­ 37. -, Bc8-b8 38. K h l-h 2 , K e6héz, de hosszú és pontos játékot d5 39. Kh2-g3, Kd5-c6 40. Kg3igényel. g4, Kc6-b7 Sötét természetesen nem cserél­ 34. B e l-b l Bástyájával a gyalog mögött fog­ het bástyát, mert a világos király lal helyet. Ezzel megőrzi a bástya túl közel került a sötét gyalogok­ aktivitását. Arra törekszik, hogy hoz. A továbbiakban világos igen gyalogja gyors előnyomulásával egyszerű és tanulságos módon ér74

vényesíti anyagi és pozíciós elő­ nyét. 41. B b l-e l Bb8-g8 A gyalog nem volt üthető 42. B b l+ miatt. Fenyegetett 42. B e7+. 42. Bel-e6> Kb7-a6 43. Kg4-g5, Ka6-b7 Jól megfigyelhetjük az aktív és passzív király és bástya szerepét. Mindkét sötét báb helyhez van kötve. 44. h3-h4, Kb7-a6 45. h4-fi5, Ka6-b7 46. g2-g4. Kb7-a6 47. Kg5-h4, Ka6-b7 48. h5-h6,g7Xh6 49. Be6Xh6, Bg8-g7 Most már adva van a következő feladat is: világos királyával előre fog nyomulni h6-ig és a h-gyalog lenyerésével a sötét királytól távoli szabadgyalogra tesz szert. A b6 gyalog most már elveszti jelentő­ ségét, nyugodtan oda lehet adni. 50. Kh4-h5, Kb7-a6 51. Bh6c6, Bg7-e7 51. Kb7-re 52. B c7+ azon­ nal nyer. 52. Bc6-c7, Be7-e5-\- 53. g4-g53 K a6X b6 54. Bc7Xh7, Kb6-c6 (A diagram a következő hasábon)

A többgyalogos bástyavégjáték­ ból egygyalogos végjáték alakult ki. Világos állása még inkább ked­ vező, tekintettel a sötét király hely­ zetére. Világos feladata a „közeljö­ vőben” : a sötét király elvágása és a gyalog előrevezetése oly módon, hogy közben saját királya foglalja el a gyalogja árváltozási mezejét. Ezzel létrejön majd az ismert Lucena-fé\t állás. 55. Kh5-h6, Kc6-d6 56. g5-g6, Be5-el 57. B h 7-f7, Kd6-e6 58.

76

BJ7-/2, B e l-a l 59. g6-g7, B a lh l+ 60. Kh6-g6, B h l-g l+ 61. Kg6-h7, B g l-h l+ 62. Kh7-g8, - Ezt az állást már Lucena 1497ben írt könyve is tárgyalja. A több mint 450 évvel ezelőtt adott leve­ zetés a mai napig is megállja a helyét. A nyerés útja: a sötét ki­ rály két sorral való eltávolítása, a bástya elhelyezése a 4. soron és a „hídépítés”. 62. Ke6-e7 63. Bf2-e2+ , Ke7-d7 A király két sorral eltávolodott a gyalogtól. 63. Kf6-ra természe­ tesen 64. Kf8 következnék. 64. Be2-e4 A negyedik sor. 64. B h l-h 2 65. K g8-/7, - A „hídépítés” kezdete. A vilá­ gos király g8-f7-g6-f6-g5 lépések­ kel „építi fel a hidat” . Pl.: 65. B f2+ 66. Kg6, Bg2+ 67. Kf6, B f2 + 68. Kg5, B g2+ 69. Bg4, a híd elkészült, a gyalog bevezetése nem akadályozható. 65. — Sötét feladta. 75

A Botvinnik-Boleszlavszkij játsz­ ma jól szemlélteti megállapításaink gyakorlati megvalósulását. A végjá­ tékok ismerete, a hadállás helyes értékelése lehetővé teszi, hogy előnyös végjátékra bonyolítsunk. Többgyalogos bástyavégjátékban a bonyolult és kiszámíthatatlan pró­ bálkozások helyett alkalmunk nyí­ lott ismert elvek alkalmazásával olyan végjátékot létrehozni, amely a még kezdő korunkban megismert Lucena-féle álláshoz vezetett.Mindezt a világ egyik legkiválóbb nagy­ mesterének játszmájában láttuk, de minden bizonnyal hasonló egysze­ rűséggel magunk is meg tudjuk valósítani. Hasonlítsuk össze a 77-78-7980. ábrákon látható négy állást. A királyok és a gyalog helyzete mind a négy állásban azonos. A bás­ tyák elhelyezésének különbözősége megmutatja ennek a küzdelemnek a sajátosságait. A 77. ábrán látható állásban ahhoz, hogy célunkat elérjük (a Botvinnik-Boleszlavszkij játszmá-

hoz hasonló módon) el kellene távolítanunk a sötét királyt az a-vonalra, bástyánkkal el kellene fog­ lalnunk a 4. sort, hogy hozzáfog­ hassunk a hídépítéshez. Ennek megvalósítása elé nem fog akadály tornyosulni. Az a fenyegetés, hogy bástyánkkal elfoglaljuk a d-vonalat (B cl-d l) és Kd8-e7 lépéssel lehetővé tesszük a gyalog átválto­ zását, sötétet cselekvésre kénysze­ ríti. Például: 1. - , Bh2 (vagy 1. - , Be2) Most már nincs akadálya, hogy 2. B b l+ , Ka7 3. Bb4 stb. lépé­ sekkel ismert módon megnyerjük a játszmát. 78

77

Más a helyzet a 78. ábraállás­ nál. Ebben a sötét bástya aktivi­ zálódott. Ha világos volna lépésen, természetesen most is nyerne 1. B b l+ után. Sötét azonban távoli sakkokkal döntetlent ér el: 1. - , Bh8+ 2. K e7, Bh7+ 3. Ke6, BH6+ 4. Ke5y Bh5+ 5. Kf6, Bh6+ 6. Kg7, Bd6 és a világos gyalog elveszett. Ha a világos ki­ 76

rály a gyalog közelében marad, akkor a távoli sakkokkal biztosít­ ható a döntetlen.

nek ellenkezője jól megfigyelhető a negyedik példán (80. ábra). Világos nem tud nyerni.

79

80

A 79. ábrán már távoli sakkok­ kal sem mentheti sötét a játszmát, mert 1. - , Bh8+ 2 . Ke7y Bh7+ 3. J5/7 és nem segít a bástyacsere sem: 3. Bf7: 4. Kf7:, Kc7 5. Ke7. Ugyanilyen kedvező a helyzet, ha a világos bástya el-en áll. Ha a világos bástyát a kiindulóállásban d l-re helyezzük, a világos király a sakkok elől egyszerűen elsétál: 1. - , B h8+ 2. Ke7, B h7+ 3. Kf6. A bástya távolhatásának kihasz­ nálása a támadó és a védekező szempontjából egyaránt jól megfi­ gyelhető. A világos bástya kedve­ zőtlen (Bel) elhelyezése esetén sem ér el sötét döntetlent, ha az oldalsakkokat nem a h-vonalon, hanem például az f-vonalon adja. A támadó bástya távolra hatásá­ nak előnyös volta, helyesebben en­

1. Bh8+ 2 . Ke7, Kc7! Most már nem segít a „bűvészkedés” sem: 3. Bf7, Bd8 4. Ke6, Bh8 5. Bg7, Kd8 stb. Lényegesen nehezebb a helyzet, ha a gyalog még nem érte el a 7. sort (81. ábra). Ezekben az állá­ sokban a távoli oldalsakkok révén jóval több döntetlen eséllyel rendel­ kezik a védekező fél. Ez a tény is bizonyítja, hogy a védekező félnek királyával lehetőleg a rövidebb ol­ dalon kell elhelyezkednie, hogy bástyája a hosszabbik oldalon ked­ vezőbben avatkozhasson a küzde­ lembe. Az ábraállásról tudjuk, hogy ha a király d8-on, a gyalog pe­ dig d7-en állna, világos győzelme biztosítva volna. M i lehetséges most? (A diagram a következő oldalon)

Ha világos lép, még nyerhető az állás: 1. B b l+ , Ka7 2. Kc7, Bc2+ 77

3. Kd8, majd 4. d7 nyilvánvaló nyeréssel. Ha sötét lép3 megváltozik a helyzet (tekintet nélkül a világos bástya kedvező helyzetére).

82

81

Sötét nem játszhat 3. - , B h 7 + ot, mert 4. Kd8 után világos nyer. Hiba volna 3. - , Bf8, mert 4. B el, B f7+ 5. Ke8 után világos ismét nyerhetne, ugyanis 5. Bh7-re 6. Be7+ következnék, másként pedig a d-gyalog előnyo­ mulása döntene. Bonyolult problémák vetődnek fel 3. Bg8 után is. Világos 4. Bh6-tal folytathatja, sötét azonban 4. - , B g7+ 5. Ke6 (5. Ke8, Bg8+

1. - , Bh7+ 2. Be7 (2. Kd8 most nem volna jó 2. - , Kc6 3. B dl, B d7+ miatt. Ugyancsak dön­ tetlent eredményezne 2. Ke6, Kc8) 2. Bh8 (nyilvánvaló, hogy sötét nem engedheti meg Kd8-at és d7-et) 3. Be8 (szomorú kény­ szer, mert 3. K e6+ -ra 3. Kc8, 83 vagy 3. - , Kc6 4. B c7+ , Kb6 kö­ vetkezik és a világos bástya a fenyegetőoldalsakkokmiattkénytelen visszatérni) 3. - , Bh7+ 4. Ke6> B h 6 + ! (4. - , Kc6 most hiba volna 5. B c8+ miatt) 5. Kd5, B h5+ ! 6. 5^5, Bh8 7. E e7 + , remis. Ilyen egyszerű levezetések elemezgetése közben is lehet érdekes változatokra bukkanni. Kísérletez­ zünk például 3. Be6-tál (1. B h7+ 2. Be7, Bh8 után a fenti levezetésben alkalmazott 3. Be8 helyett): 78

6. Kf7, Bgl 7. d7, Kc7 8. Bd6, Kd8 is csak döntetlent eredmé­ nyez). 5. Kc6-tal is döntetlen. Sötét a döntetlent csak azért ér­ hette el, mert a világos bástya ked­ vezőtlenül helyezkedett. A 83. áb­ raállásban világos győzelmét nem

lehet megakadályozni. A világos bástya a legkedvezőbb helyzetben van. 1. Bg7+ 2. Ke6, Bg6+ 3. Ke7, Bg7+ 4. Kf6, Bd7 (Kényszer: fe­ nyegetett 5. d7) 5. Ke6, Bg7 6. d7 Világos nyer.

12. LECKE ST R A T É G IA É S T A K T IK A

Ha a régi idők kiváló sakkozói­ nak játszmáit összehasonlítjuk a ma élő mesterek, vagy a közelmúlt nagy játékosainak játszmáival, szembeötlő különbséget tapaszta­ lunk. A régi játszmákban hatásos kombinációslépések,tűzijáték,meg­ lepő és gyors döntések találhatók. A mai mester játszmában lassú, el­ keseredett küzdelem folyik apró előnyökért, a kezdeményezésért, egy-egy tempóért. Sokan, akik nem mélyednek bele a kérdés vizsgála­ tába, azt hiszik, hogy valami törés állt be a sakkjátékban és őszintén sajnálják a régi idők letűnését, a „gyönyörű és felejthetetlen” játsz­ mák számának csökkenését. A csillogó kombinációk számá­ nak csökkenése nem jelent válto­ zást a sakkjáték lényegében. Nyil­ vánvaló, hogy a játszma lefolyása nemcsak vérmérséklet, hangulat, idegállapot, jellem kérdése, hiszen e tekintetben régen is, most is megtalálhatjuk a legkülönbözőbb típusú sakkozókat. A lényeg a játék színvonala. Mi­ nél kiegyensúlyozottabb az ellenfe­ lek közti erőviszony, minél képzet­ tebbek, tapasztaltabbak a játékosok, annál kevesebb lehetőség van kom­ 80

binációs meglepetésekre. Ha job­ ban belemélyedünk akár a legszebb kombinációk vizsgálatába, meg­ állapíthatjuk, hogy azok csak az el­ lenfél hibája (persze sokszor csak egészen kis hibája) következtében váltak lehetségessé. Minél többet foglalkozunk ez­ zel a kérdéssel, annál inkább ki­ tűnik, hogy a régi idők nagysza­ bású kombinációinál nemcsak a győztes zsenialitásának, hanem a legyőzött gondatlanságának is része van egy-egy ragyogó alkotás létre­ hozásában. Egy példa:

Tarrasch-von Scheve Breslau, 1880 1. e4, d5 2. ed:, c6 3. d4, cd: 4. Fd3, Hc6 5. Fe3, H /6 6. Hf3, Fg4 7. h3, F/3: 8. V/3:, Vb6 9 . 0-0, V b 2 :10. Hd2, H d 4 :11. Vf4, He6 12. Va4+ , H d 7 13. B abl, Vc3 14. Bb7:, H c 7 15. Fd4, V d2:16. Bc7:, Bd8 (A diagram a következő oldalon)

17. Va4Xd7+ /, B d8X d7 18. Bc7-c8+ , Bd7-d8 19. Fd3-b5, matt.

A verb ah -K o to v Zürich, 1953

84

Egyszerű, mégis pompás kombi­ náció! Ha a csinos vezéráldozatot a 16-17. lépéstől kezdve szemlél­ jük, talán nem is akadunk fenn a sötét királyszárny fejletlenségén és a középen rekedt király szerencsét­ len helyzetén. A játszma lejátszása közben azonban már bizonyára „felhördülünk” , amikor sötét - mit sem törődve fejletlen állásával gondtalanul gyalogvadászatra in­ dul. Van erre ideje? - kérdezzük önkéntelenül és voltaképpen nem is csodálkozunk, amikor az „eprészés” gyomorrontással végződik. Természetesen a győzelem, az ele­ gáns befejezés tetszéssel tölt el ben­ nünket. A régi nagymestereknek persze vannak mély és nagyszabású kom­ binációik is. Nemegyszer csak mik­ roszkóppal észrevehető hibákat használnak ki csodálatos kombiná­ cióval. De a mikroszkopikus hiba ott volt. Ma is találkozunk a torna­ könyvekben nagyszerű vezéráldo­ zatokkal, nem kevésbé bámulatra méltó kombinációkkal.

1. d4y Hf6 2 . c4y d6 3. Hf3, Hbd7 4. Hc3, e5 5. e4y Fe7 6. Fe2, 0-0 7. 0-0, c6 8. Vc2y Be8 9. B d l, F f8 10. B b l, a5 11. dS9 Hc5 12. Fe3y Vc7 13. h3, Fd7y 14. Bbcl, g6 15. Hd2, Bab8 16. Hb3, Kis hiba, de hiba. Eltorlaszolja a vezérszárnyat, pedig éppen itt kellene világosnak a döntést ke­ resnie (a királyszárnyon sötétnek vannak kedvezőbb támadó esélyei). Jobb volt 16. b3, majd 17. a3 és b3-b4. 16. - , H b3:17. Vb3:y c518. Kh2, Kh8 19. Vc2, Hg8 20. Fg4y Hh6 21. Fd7:y Vd7: 22. Vd2, Hg8 23. g4yf 5 24. f3 y A támadás elhárításának nem a legszerencsésebb módja az állás gyengítése. 24. Ve2, jobb védel­ met nyújtott volna. 24. - , F e725. B g ly Bf8 26. B c fly B f7 27. gf:y gf: 28. Bg2y Döntő hiba, pedig nem látszik annak. Most sötét egészségtelen 85

81

torlaszt idéz elő a világos haderő­ ben; megszakad az együttműködés a világos tisztek közt. 28. - J 4 l 29. Ff2, Bf6l 30. He2, Nem segített 30. Bfgl sem: 30. - , Bh6 31. Bg4, Bh5, majd 32. -, Hh6 (85. ábra). 30. - V d7X h3:ü Messzeszámított, ritka kombiná­ ció. Pozíciós vezéráldozat! 31. K h2X h3, Bf6-h6+ 32. K h3g4, H g8-f6+ ! Több védekezési lehetősége lett volna világosnak 32. - , Bf8 esetén. Például: 33. Hf4:, H f6 + 34. Kf5, H g4+ 35. Kg4:, Bg8+ 36. H g 6 + , B8g6:+ 37. Kf5, B h5+ 38. Bg5, Fg5: 39. Kg4! stb. 33. K g4-f5 Hf6-d7! Nagyon finom, csendes lépés, a vezéráldozat csattanója. 34. Bg2-g5l, Bb8-f8+ 35. K /5 g4,H d7-f6+ 36.Kg4-f5,H f6-g8+ Időellenőrzés előtt sötét - kevés gondolkodási idővel rendelkezvén - nem akarja elhamarkodni a tá­ madást. 37. K f5-g4, H g8-f6+ 38. Kg4/5 , H f6 X d 5 + 39. K f5-g4, Hd5f6 + 40. K g4-f5, H f6-g8+ 41. K f5-g4, Hg8-f6+ 42. Kg4-f5, Hf6-g8+ 43. Kf5-g4, Fe7Xg5! A sötét támadás védhetetlen. íme néhány változat: a) 44. Hg3, Fe7 45. Hh5 (45. B hl, H f6 + 46. Kg5, Bg6+ 47. Kh4, H e4 :+ ) 45. - , H f6 + 46. Hf6:, B8f6:, védhetetlen matt: b) 44. Hf4:, Ff4:, sötét nyer; c) 44. Fg3, H f6 + 45. Kf5, H e8+ 46. Kg5:, Bg8+ 47. Kh6:, H f6 ! és matt 2 lépésben. (Még ezt a kombinációt is számításba kellett venni); 82

d) 44. B hl!, B hl: 45. Kg5:, Bh6! Sötét egész kis anyaggal ve­ zetett támadását nem lehet hárítani például: I. 46. Kg4, H f6 + 47. Kf5, H e8+ 48. Kg5, B g8+ 49. Kh6:, Hf6!; stb., vagy II. 46. Hg3, B8f6! 47. Hh5, Bfg6+ 48. Kh4, Hf6: vagy pedig III. 46. F h 4 !, Bg6+ ! 47. Kh5, Bf 7!! (majd még egy csendes lépés 48. -, Bfg7!) és a h6-on fenyegető matt nem védhető pl. 48. Fg5, Bfg7 49. Ff4:, ef: 50. Vf4:, Bg2 51. Hc3, B g l! 52. Vh4, B7g6 stb. 44. K g4Xg5, B /8-/7 45. Ff2-h4, 45. Hf4:-re B g 7 + ! és matt 2 lépésben. 45. - - , Bh6-g6+ ! 46. Kg5-h5, Bf7-g7 47. Fh4-g5, Bg6Xg5+ 48. Kh5-h4, Hg8-f6! 49. He2-g3, Bg5X g3 50. Vd2Xd6, Bg3-g6 51. Vd6-b8+ , Bg7-g8, Világos feladta. Voltak régen nagyszabású kom­ binációk és előfordulnak ma is nagyszerű áldozatok. A különbség az, hogy ma az áldozat láttára nemcsak öröm és megelégedettség tölt el bennünket, hanem kutatjuk és megállapítjuk a mulasztást is, amelynek következtében ilyen vagy olyan gyengeség keletkezett és lehe­ tővé vált a „nagy kombináció” . Természetesen ez a megállapítás, a „kórokozó” felderítése semmit sem von le a kombináció értéké­ ből. Továbbra is azt tartjuk, hogy a kombináció szép, gyönyörködtető, sőt ezt megtoldjuk, amikor kije­ lentjük, hogy nagyon gyakran az egyetlen lehetőség a győzelemre a kombinációs megoldás. Figyelmünket egyformán meg-

oszthatjuk az állás állandó figyelé­ se, a hibamentes játékvezetés, a stratégia és az állásban keletkező természetes következményként le­ hetővé váló taktikai megoldás, a kombináció közt. Első megállapításunk, hogy a kombináció az állás adottságainak mintegy természetes következmé­ nye. Azonos adottságok között azo­ nos megoldási lehetőségek adód­ nak. A kombináció jellemzői: a meglepetés (általában áldozat) és a kényszerítő erő. Ez a kényszerítő erő különbözteti meg a kombiná­ ciót a csapdától (trükktől). A kombinációk tanulmányozása igen hasznos. Bár a sakkjátékban éppen az a szép, hogy minden játszma más és más lehetőségeket tartogat, más megoldásokat kíván, mégis a kombinációk tanulmányo­ zása lehetővé teszi a hasonlóságok felismerését.

A Szovjetunió bajnokságának döntőjében, 1939-ben a KotovBotvinnik játszmában érdekes állás jött létre (86. ábra). A későbbi világbajnok 1. - , Vg2:+! lépéssel azonnal nyert, mert 2. Vg2:-re Be2: következhet. Hét évvel később az 1946. évi groningeni nemzetközi versenyen a Guimard-Kotov játszmában a 87. ábrán látható állással találkozunk.

Guimard-Kotov (Groningen, 1946)

87

Kotov-Botvinnik (Leningrád, 1939)

86

Guimard 1. Vf2?-t lépett és Kotov előtt felrémlett a hét év előtti kellemetlen emlék. Ez azonban hamarosan kellemes érzéssé válto­ zott: 1. - Fc6Xg2! Ugyanaz az alkalom, ugyanaz a kombináció, ha nem is akkora erő­ vel, mint az előző játszmában. Most nem megy 2. Vg2: a lehet­ séges Be2: miatt. Következett 2. 83

Be8:, Fe4+ 3. Kh2, Ve8: és sötét 88 két gyalog előnyével gyorsan nyert. Meg kell állapítanunk azt is, hogy a kizárólag kombinációs úton való megoldások keresése éppen olyan hiba lenne, mint a kombináció kizá­ rása játékunkból. Játszmáinkban legtöbbször nincs kombinációs lehetőség. Az ellenfél pontos játéka nem teszi lehetővé a kényszerítő változatok előidézését. Ilyenkor meg kell keresnünk azt a tervet, amely állásunk állandó ja­ vítása mellett olyan előnyöket sze­ rez, amelyek lehetővé teszik a dön­ tő csapást. Az előnyök halmozása Dr. Balogh János-Redeleit, Le­ sokszor igen aprólékos, a támadó szándéknak gyakran párhuzamban velezés útján, 1928 (Francia véde­ kell haladnia az ellenfél agresszív lem) 1. e4, eó 2. d4, d5 3. e5, c5 4. Vg4, cd: 5. Hf3, Hc6 6. Fd3, terveinek leszerelésével. Azok az előnyök, amelyeknek Hge7 7. 0-0, Hg6 8. B el, Fe7 9. megszerzése az állás (pozíció) javí­ a3, 0-0 10. h4, Hh4: tása szempontjából döntő jelentő­ ségű lehet, sokfélék. Ilyenek példá­ 89 ul: a nyílt vonal megszállása (sok­ szor maga a vonalnyitás), szabad­ gyalog képzése, mozgatható gyalog­ pár a centrumban, az ellenfél ál­ lásának gyengítése, erős és gyenge pontok stb. Befejezésül néhány rövid játsz­ mát mutatunk be - minden meg­ jegyzés nélkül. Gondos vizsgálattal megtalálhatjuk a csattanós befejezés előfeltételét, a hibát. Wreford Brown-Gibbs, London, 1918 (Porosz huszárjáték). I. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fc4, Fc5 4. 0-0, Hf6 5. d4 ed: 6. e5, 11. F h 7 :+ !, Kh7: 12. H g 5 + , d5 7. ef:, de: 8. B e l+ , Kf8 9. Fg5, Fg5: 13. Fg5:, Vc7 14. V h 4 :+ , gf: 10. F h 6 + , Kg8 11. Hc3, II. Fb6 12. He4, Fg4 13. Kg8 15. Ff6. Sötét feladta. Perényi-Eperjesi, Budapest,1974. Ve2, He5: 14. He5:, Fe2: 15. (Caro-Kann-védelem) H d 7 ! sötét feladta. 84

1. e4, c6 2. d4, d5 3. Hd2, de: 4. He4:, Hd7 5. Fc4, Hgf6 6. Hg5, e6 7. Ve2, Hb6 8. Fd3, h6 9. H5f3, c5 10. de:, Hbd7 11. b4, b6 12. Hd4!, be:?? 13. Hc6, Vc7 14. Ve6:+ !'• Sötét feladta. Végállás:

d5 4. fe:, He4: 5. d3, Hc3: 6. be:, d4 7. Hf3, c5 8. Fe2, Hc6 9. 0-0, Fe7 10. V ei, 0-0 11. Vg3, Kh8 12. Hg5, Fg5: 13. Fg5:, Ve8 14. Fh5, de: 15. Bael, Hd4 16. Ff6!, Bg8

90

91

17. e6, Fe6: 18. Fd4:, cd: 19. Sax-Ciocaltea, Vrnjacka Banja, F f7:, Vf7: 30. Bf7:, Ff7: 21.Vf4, 1974. (Bécsi megnyitás) 1. e4, e5 2. Hc3, Hf6 3. f4, Fa2: 22. Vd4: Sötét feladta.

13. LECKE NY ÍLT VO NAL

A haderő mozgósításának kérdé­ sével foglalkozva láttuk, milyen nagy különbség van az aktív, haté­ kony tisztek és a passzív, tétlen bábok között. A térelőnnyel ismer­ kedve több példán figyelhettük meg, milyen jelentősége van a tisztek szabad mozgásának. A tisz­ teknek erejük maximális kifejtésé­ hez szabad térre, mozgási lehető­ ségre van szükségük. A futók számára szabad átlók, a bástyák részére nyílt vonalak az érvénye­ sülést, az életet jelentik. A nyílt vonal stratégiai terveink egyik legfontosabb kelléke, de sok­ szor kombinációnk alapvető eszkö­ ze is lehet. A nyílt vonalon keresz­ tül hatolnak be távolra ható bábja­ ink az ellenfél állásába, vagy ezen keresztül fejtenek ki távolról nyo­ mást az ellenfél állására (ugyan­ ilyen értelemben kell felfognunk az átlók kérdését is). A nyílt vonal megszállása lehet támadó szándékú, az ellenfél állá­ sába való behatolás gondolatával, de lehet óvintézkedés is. A vonalnyitás kétélű cselekedet, rendszerint a jobban fejlődött fél húz belőle hasznot. Ne nyissunk vonalat, ha nem vagyunk biztosak 86

abban, hogy azt tartósan meg tud­ juk szállni. Három példát tanulmányozunk át.

Botvinnik-Szorokin Moszkva, 1931 I. d4, d5 2. Hf3> H f6 3. c4, e6 4. Hc3, Hbd7 5. Fg5, F e l 6. e3,0-0 1. Fd3, c6 Hiba. Ezzel a lépéssel sötétnek várnia kell addig, amíg világos el nem kötelezi magát Bel lépéssel. Most helyesebb volt 7. - , de: 8. Fc4:, c5.

8.

0-0!9 a6 9. a4, de: 10. Fc4:>

c5 Nem lehet jó, mert nem logikus. A c7-c6-c5 lépések mindenekelőtt időveszteséggel járnak, ami a meg­ nyitásban - mint tudjuk - könnyen megbosszulhatja magát. Az időveszteség annál súlyosabb lesz,mert de: után sötét megint egy már fej­ lődött tiszttel lesz kénytelen vissza­ ütni. Ez éppen elég ahhoz, hogy a kinyíló d-vonalat világos birtokba vehesse.

II. de:, Fc5: 12. Ve2y h6 13. Fh4., Fel (A diagram a következő oldalon)

92

93

Következik a vonal megszállása, cserélni, s erre az f7 pont gyenge­ mielőtt sötét ennek ellensúlyozásá­ sége kerül előtérbe. A vezércsere ra bármit is tehetne. Hiányzik után keletkező kettős gyalog nem a két-három elvesztegetett tempó. jelent ellenértéket sötét számára. 14. B f l - d l , H f6-h5 15, Fh4X 20. - - , V c5X e321.f2X e3yFc8e?U Vd8Xe7 16. B d l-d 2 , Hd7-b6 g4 22. a4-a5y Hb6-c8 23. Bdl-cl> 17. B a l- d l, Fe7-c5 F g4X f3 24. g2Xf3y Hc8-e7 25. Hiba lett volna 17. - , Fd7, mert Hc3-d5, - 18. He5, Hf6 19. a5, Hc4: 20. Nehéz választás elé állítja söté­ Bd7:, Hd7: 21. Bd7:, Ve8 22. tet: 25. - , Hfd5: 26. Fd5:, Hd5: Vc4:, f6 23. Vc7-tel világos köny- 27. Bd5: után világosnak nyert nyen nyer. 17. - , Vb4-re az egy­ bástyavég játéka van, különben pe­ szerű 18. Bd4 következett volna. dig a világos bástyák behatolnak 18. Fc4-a2> Hh5-f6 19. e3-e4, sötét állásába. e6-e5 25. - - , He7-c6 26. Hd5Xf6> g 7 X /6 27. Bd2-d7, - (A diagram a következő hasábon) Fölény a nyílt vonalon mindig 20. Ve2-e3! lehetővé teszi az ellenfél állásába Nagyon erős lépés! Világos elha­ való behatolást. 27. - - , Ba8-b8 28. Kgl-f2!> - tározása a pozíció teljes felmérésé­ Fenyeget 29. B g l+ és az f7 ből ered. Sötét a vezércsere elől nem térhet ki. A vezérek cseréje gyalog elvész. 2 8 . ---- , H c6Xa5 29. B cl-c7, után pedig a fejlődésben visszama­ radt sötét - a nyílt vonalon ráne­ Bb8-c8 30. Bd7Xf7y Bc8Xc7 31. hezedő nyomás következtében igen Bf7X c7+ y Kg8-h8 32. Fa2-d5> nehéz helyzetbe kerül. Az e5 gya­ b7-b5 32. - , Hc6 33. Bb7: sem nyúj­ log gyengesége miatt kénytelen lesz futóját az f3 huszár ellenében tana reményt. 87

A továbbiakhoz már nem fér két­ Szabaddá teszi a d-vonalat. 75. - , Fc5 77. £/47, £45 75. ség. Következett: 22. b3y Bd8 34. K g 3 J 5 35. K h4,a4 fe: 36. fe:, Bd6 37. Kh5, Bf6 38. h3, BdS 39. h4, Bb6 40. K g4, £ /5 94 47. B a l, £65 42. £c7, Bd6 43. Bc7, £ /5 44. £a7, £65 45. £c7, £ /5 45. Í0i5, £4 5 47. F f 71, Bf6. A sok bástyalépés az időzavar átvészelése érdekében történt. Sö­ tét nem léphetett 47. - , Kg7-et 48. b4! miatt. így azonban a sötét király matthálóba kerül. 48. Fg6, Hb3: 49. Kh6:, Bf8. Valamivel jobb volt 49. - , Kg8, de világos arra is nyer: 50. Kg5, B fl 51. h5! stb. 50. Bh7+ , Kg8 51. Bg7+ , ÍOW 52. £/7, Bf7: 53. B /7:, 7 ^ 5 54. 7 ^ 5 , Hd2 55. Bd7 Sötét feladta. Túlságosan hosszadalmas, s ezért kevés sikerrel kecsegtető elgondo­ lás. Aljechin a sokkal erősebb Stahlfoerg-Aljechin 18. Ve5-öt (19. Vc7-tel kapcsolat­ ban) várta: 18. Ve5, f4! 19. Vc7 Hamburg, 1930 (19. ef:?, Hg6 20. Vc7, Hf4:!), 19. 7. 44, 77/5 2. c4, e6 3. Hc3, £64 Ff3: 20. Ff3:, fe: 21. fe:, Hf5, 4. F62, c55.4c:, Hc6 6. Hf3, He4 7. kellemetlen kettős fenyegetéssel: £42, 77c5: 5. Fc2, / 5 2. a2, £c2: He3: meg Hh4 és bár világos 75. £c2:, 5-5 77. 64, 7/c4 72. c2 ,65 nem tudta kihasználni a sötét -ve­ zérszárny gyengeségeit, sikerült 72. £42, Világos nem volt kénytelen bele­ király szárny át megóvnia. nyugodni futópárja elvesztésébe, 75. - - , / 5 - / 4 / 19. a4-a59f4 X e 3 sötét azonban 13. Fb2 után is jó 20. Vc3Xe3, He7-/5 játékhoz jutott volna: 13. - , Fb7 Sötétnek sikerült vonalat nyitni. 14. Fd3, Ve7! és 15. Fe4:, fe: 16. Világos számára a vonal legké­ nyesebb pontja az f3 mező (ezt ve­ Ve4:, Hb4: 17. Vb7:, H d3+ 72. - , Hc3: 14. Vc3:, £67 75. szi tűz alá a sötét futó is: metsző­ 5-5, He7 pont). Sötét feladata minél nagyobb Védtelenül hagyja a sötét színű erővel felvonulni a félig nyílt fővo­ mezőket a sötét állásban, de min­ nalon. Ez különösen azért nehéz denképpen akadályozni akarja a feladat, mert a sötét állásban több veszélyes c4-c5 akciót. gyöngeség van, amelyeket világos 75. £c2, bizonyára hamarosan célba vesz. 88

30. Ba2-/2 Az is megnehezíti sötét helyzetét, hogy nem akadályozhatja meg az a-vonal megnyitását! Fel kell tehát 95 készülnie a világos haderő betöré­ sére az a-vonalon keresztül. Ezt célozza majd sötét következő lépé­ se is. 21. Ve3-c3, d7-d6! 22. a5Xb6, a7Xb6 23. H f3 -el, - Semmi értelme sem volt az azon­ nali 23. Ba7-nek, mert 23. - , Bd7 után fenyeget 24. Ff3: 2 3 . ---e6-e5 A d4 pontot biztosítja a huszár számára. A sötét gyöngeségek most már nem hozzáférhetők. 24. B a l-a 7 Azzal az elgondolással, hogy 24. - , Bd7-re 25. c5, majd 26. Fb5 Azt hihetnénk, világosnak si­ jöhessen. Sötét azonban keresztül­ került megvédenie állását, hiszen húzza világos terveit. sötét újabb támadó erőt már nem 24. - - , Hf5-d4 25. Vc3-e3, Bd8-tud harcbavetni. dl 30. - A7-Aff// Fenyeget 26. - , F f3! (metsző­ Rendkívül erős lépés! Fenyeget: pont!). 31. - , Bf3:! 32. Vg5:, Bf2: A vi­ 26. Ba7-a2 Bd7-/7 szonylag legerősebb 31. Vd2-re 31. Erősödik a nyomás az f-vonalon. - , F f3: 32. Hf3:, H f3:+ 33. Bf3:, 27. f2 -f3 Bf3: 34. Vg5:, B f l:+ 35. B fl:, A gyenge pontok tanulmányozá­ B f l:+ 36. K fl:, hg: 37. Ke2, Kf7 sánál láttuk, hogy egy pont gyen­ 38. Kf3, Ke6 39. K e4,b5! követ­ gesége teljesen független attól, kezhet, nyert gyalogvégjátékkal. áll-e rajta ellenséges báb vagy sem 31. K g l-h l B f4 X f3 ! (Capablanca-Blanco). Valószínűt­ Világos feladta. lennek tűnik, hogy az f3 gyalog, A vonalnyitás sokszor egészen amelyet gyalog véd és még három­ bonyolult és sokrétű problémát vet négy tiszttel is védhető, bajba fel. Nemegyszer számot kell vetni kerüljön. a vonalnyitás érdekében vállalt 27. - - , B f7-f4 28. Fe2-d3, Ve8- gyengeségek súlyával és fel kell be­ csülni a saját és az ellenfél esélyeit. h5 Sötét valamennyi tisztje támadja Nem könnyű megítélni ilyenkor; az f3 pontot és fenyeget e5-e4 is! mikor billen ki a mérleg az egyen­ 29. F d 3 -fl Vh5-g5! súlyból és merre billen? A következő játszmában érdekes Most már 30. - , Bf3: fenyeget, vezérvesztéssel. példát láthatunk. 89

Réti-Capablanca

Nem egyszerű elhatározás: a tervezett d3-d4 után c4-en gyen­ geség keletkezik. Réti a c4 gyen­ 1. Hf39H f62. c4,g63. b4,Fg74.geség vállalásakor nyilván úgy érez­ te, hogy érte kellő ellenértéket kap. Fb2, 0-0 5. 66 6. Fg2, Fb7 7. tf-0, d6 8. d3, Hbd7 9. //fo#, e5 Milyen meggondolások bátorították Világos eredeti megnyitására fel világost ? Az állás hirtelen (Nimzovics alkalmazta először nyílttá válása mellett olyan bo­ Karlsbadban, 1923-ban) sötét egy­ nyodalmakat kell figyelembe ven­ szerű és egészséges felépítéssel vá­ nie, amelyek a pontos számítást nem laszolt. Utolsó lépése elveszi a d4 teszik lehetővé. Számítani lehet pontot a huszár elől és akadályoz­ azonban arra, hogy a megnyíló al -h8 átlón ki lehet majd kényszerí­ za a d4 előnyomulást. teni a sötét színen haladó futók cse­ 10. Vc2, Be8 11. B fd l, a39 h6 (gyengítés) 13. H fl, c5 14. réjét, ez pedig a sötét királyállás gyengeségei mellett jó támadóesé­ b5. Világos nem lép bele a csapdá­ lyeket ígér. Akinyíló c-, d-, e-vonaba: 14. ba:, Ba5:, 15. He5:, Fg2: lak közül az értékes d-vonal elfogla­ 16. Hd7:, Fc6! 17. H f6 :+ , Ff6: lására világosnak jobb lehetőségei 18. Ff6:, V f6 :19. Vd2, h5 után sö­ vannak, mert bástyája máris d ltét kitűnően állna. Fenyeget a h- en áll, sötétnek pedig ahhoz, hogy a d-vonalon szembeszállhasson, át vonal megnyitásával és támadással. Az a3 gyalog gyengesége miatt a kell csoportosítania haderejét. 15. - - , V d8-c716. d3-d4, Fb7gyalogáldozatot sem lehet könnyel­ e4! műségnek tekinteni. Nagyon erős lépés: egyáltalán 14. - , Hf8 nem biztos, hogy világos számolt vele. A vezérrel olyan helyre kell 96 mennie, hogy a b2 futó és a c4 gyalog védve legyenek. 17. Vc2-c3 Lehet, hogy jobb volt 17. Vei, bár sötét 17. - , ed:, majd He6 után jó játékhoz jutott volna. 1 7 . ----- , e5Xd4 18. e3Xd4, Hf6-d7? Súlyos hiba: az elkerülhetetlen vonalnyitás előtt (d-vonal) nem helyes a vonalat könnyűtisztekkel eltorlaszolni. A helyes lépés 18. - , He6 volt 19. - , H h l vagy cd: fenyegetésekkel kapcsolatban 19. d5?-re egyszerűen 19. - , Hd5: jönne. A szöveglépés után világos 15. e2-e3l New York, 1924

90

hamarosan döntő erős nyomásra legfontosabbat, sötét egyet sem. A tesz szert a centrum ellen. d-vonal elvesztése után, a gyenge 19. Vc3-d2! dó pontra befészkelődött világos Ezzel nem számolt sötét. Világos bástya miatt a sötét állás erős megszállta a centrális d-vonalat, nyomás alá került, a kibontakozás fenyeget de: révén az al-h 8 átló reménye nélkül. A sötét király­ megnyitásával. Sötétnek most 19. - , szárny gyengesége reális fenye­ Bad8-cal minden veszély árán szem­ getéseket ad világos kezébe: H f l be kellene szállnia világossal a e3-g4. centrumban. Ehelyett sötét a c4 24. - - , Ba8-a7 25, H fl-e3 y - gyalog elleni támadáshoz fűzi re­ Fenyeget 26. Hg4 a rákövetkező ményeit, - most már nyilvánvalóan Bd7:-tel kapcsolatban. helytelenül. 25. - - , Vc5-h5 26. H f3-d4, - 19, - - , c5Xd4 20, Fb2Xd4y Jó volt 26. B ld 5 ! ?, Fd5: 27. g4, Vc7Xc4 21, F d4Xg7, K g8X g7 22, F f3: 28. gh:, Fh5: 29. Fc6 is, a Vd2-b2+ , Kg7-g8 23, BdlXd6> játszmafolytatás azonban gyorsab­ Vc4-c5 ban végez sötéttel. Sötétnek nem volt ideje Bac826. - - , Fe4Xg2 27. K gl-g2y cal a c-vonalon megvetnie lábát a Vh5-e5 lehetséges Hf3-d2 fenyegetés mi­ 27. - , Be3: hiba lett volna 28. fe:, V dl: 29. He6! miatt. A leg­ att. 24, B a l- d l jobb lépés talán 27. - , He5 volt, de világos erre is könnyen nyert volna 28. Bel vagy 28. Vb3 foly­ 97 tatással (28. Bb6: természetesen nem ment 28. - , Hc4! miatt). 28. He3-c4y Ve5-c5 29. Hd4-c6y Ba7-c7 30. Hc4-e3y Hd7-e5 31. B dl-d5! Sötét feladta. 31. - , Hc4-re 32. Bc5:, Hb2: 33. Bc2, Ha4 34. Hd5 nyer. A vonalnyitás, a vonal megszál­ lása, a behatolás gyakran tanulmá­ nyozható a mesterek játszmáiban. Néhány példát a Játszmarészben is talál az olvasó: Barcza-Szmiszlovy Moszkva, 1957, Euwe-Lomany Rot­ terdam, 1924 (vonal és átló együt­ Világos terve, amelyet 15. e2-e3 tes kihasználása); Argunov-Gossberg lépésével kezdett, teljes sikert ara­ Orenburg, 1928 (vonal és átló); tott: a d-vonal és az al-h 8 átló Batik-Dyckhoff levelezés útján, birtokába került. A három nyilt 1930 (visszamaradt gyalog a vona­ vonal közül világos elfoglalta a lon). 91

A vonalnyitás, a vonal kihasz­ nálása gyakori kombinációs motí­ vum is.

Két példát adunk könynyű fej­ törőnek (megoldásuk megtalálható a megfejtések között).

Capablanca-Corzo

Fairhurst-Ditken

(Havanna, 1900)

(Glasgow, 1933)

98

99

14. LECKE B Á S T Y A A 7. (8.) S O R O N

A nyílt vonal tárgyalásánál ta­ pasztaltuk, hogy bástyáink csak nyílt vonal esetén jutnak igazán játéklehetőséghez. A nyílt vonal megszállása, birtokbavétele akkor yálik valóban teljessé, ha a nehéz tisztekkel sikerül az ellenfél állá­ sába behatolnunk s végül a 7. vagy 8. sort birtokba vennünk. Az utolsó vagy utolsó előtti sorba benyomult tisztek támadása ellen sokkal nehezebb a védekezés, mint Capablanca-Iljin-Zsenyevszkij (Moszkva, 1925)

100

frontális támadás esetén. A támadó behatolván a védekező állásába, megbontja annak védelmi rendsze­ rét s legtöbbször közvetlenül' a királyt is fenyegeti. Az 1925. évi moszkvai nemzet­ közi verseny Capablanca-IljinZsenyevszkij játszmájában a követ­ kező állás jött létre (100. ábra). Világos két gyalogot áldozott ezért a hatalmas támadóállásért. Sötét helyzete súlyosnak látszik* a valóságban azonban rejtett ütőkár­ tyákkal rendelkezik.

1.

- -,

dSXeől 2 . Bfl-f3s

- -

Fenyeget - a sötét vezér távo­ zása után - 3. Bh3. 2. - e 5 X f4 ü Kellemetlen meglepetés! 3. B f3X e3, f4 X e 3 4. Vh4-el, Bb6-b2 A gyalog védelme természetesen helytelen volna. Fontosabb az ellentámadás: a sötét bástyák behatolnak a világos királyállásba. 5. V elX e3 Bd8-d2 A hadállás értéke hirtelen meg­ változott - éspedig sötét javára. A vezéráldozat eltüntette a világos matt-támadásához szükséges bás­ tyát s ezzel sötét időt nyert a 93

2. - Bd3-d2 bástyák agresszív behatolásához és a c-gyalog előnyomulásához. Sötét Világos feladta, mert a h2-n ereje: bástyái a 2. soron és a tarta­ fenyegető matt ellen nincs véde­ lékban meghúzódó - de fenyegető lem. futók. Világos anyagi túlsúlya el­ lenére tehetetlen (hozzájárul ehhez Tot-Wojciechowski tisztjeinek passzív helyzete is). (München., 1936) 6. Fg2-h3, c5-c4 7. a2-a3, Ff8102 d6 8. Ve3-a7, c4-c3 Világosfeladta, a sötét állás hatal­ mas fölénye nyilvánvaló. Két hasonló „esetet” láthatunk a 101. és 102. ábrákon. Az első a Stahlberg-Keresz (Bad Nauheim, 1936) játszmából való. Sötét azon­ nal elfoglalhatná a 2. sort, előbb azonban „megtisztítja” azt, hogy behatoló bástyája azonnal döntő erőt képviseljen. Stahlberg-Keresz (Bad Nauheim, 1936)

101

Sötét lép

L - - , H d 4 - f 3 ! 2 . g 2 X f 3 ,- ~ Természetesen 2. g3 sem segí­ tett 2. - , Bd2 miatt. 94

A másik példa a TótWojciechowski (München, 1936) játszmában fordult elő. Ügy lát­ szik, hogy világos vezérszárnyi tá­ madása átüt. (Fenyeget pl. Ha5.) A támadás kétségtelenül erős, a baj csak az, hogy igénybe veszi világos valamennyi tisztjét - közben pedig a sötét bástya már behatolt a 2. sorra! Következett: 1. - Fh6-e3! Világos kénytelen ütni a futót s ezáltal megnyílik a 2. sor (vonal­ nyitás a soron). 2. f2 X e 3 e5-e4 Fenyeget 3. - , Vg3:, mattal. Már nincs védelem. 3. K g l- fl Fc8-g4 Világos feladta.

Vannak azonban olyan kivéte­ les esetek is, amikor a 7., 8. (illetve a 2., 1.) sor birtokba vétele még­ sem jár döntő előnnyel. Jó példa erre az 1934. évi leningrádi ver­ senyen játszott Euzve-Rabinovics játszma (103. ábra) befejezése. Euwe-Rabinovics (1934)

103

5. Ba8-f8 6. B /7 X /8 + , 2%$X/8 7. Hh4-f3, h7-h6 8. Bc7Xa7, Bg4-e4 9. Hf3-e5, — Teljesen gyanútlan: nem látja a veszedelmet. 0. - - , 10. Jfe5-cff, eí Kész a mattháló! Már nincs vé­ delem. Következett még: 11. Hc6-e7+ , K g8-h712. H e7X d5, Be2-g2+ 13. K g l-h l, Bg2-f2 Világos feladta. A két bástya hatalmas ereje a 7. soron képes komoly anyagi hátrány ellensúlyozására. A két bástya örö­ kös sakk fenyegetései és az általuk támasztható mattveszély olyan tak­ tikai fegyver, amellyel nem elég anyagi erőket szembeállítani. Figyeljük meg a következő két példát: Botvitmik-Levenfis (1937)

104

Világos megszállta a 7. sort, a kényes g7 pontot azonban sötét jól védheti. Következett 1. - - , Be4-g4 2. Hb3-d29 - A világos huszár a bástyák se­ gítségére siet, útja azonban túlságo­ san körülményes 2. - - , Bg4-g6 3. Hd2-f3, Fc8h3 Sötét ellentámadást szervez. 4. Hf3-h4:, Bg6-g4 5. * * * J, - A királyállás meggyengülésével a h3 futó ereje hirtelen megnöveke­ dett. Az f i mező mágnesként vonz­ za a sötét támadást.

Az 1937. évi Botvinnik-Levenfis (104. ábra) játszmában sötét gya95

Naj dorf-Lundin logelőnye csak aktív játékkal volna (1948) érvényesíthető. Csak az előny el­ 105 kótyavetyéléséhez vezetne 1. Bd4 2. B7c4, Bfd8 3. Bd4:, Bd4: 4. Bc4, Bd3 5. Bb4, Bd6 6. Be4: stb. Ezért sötét határozott fellépés­ re szánja el magát. 1. - - J 7 - /5 ! ? 2. Bc7-e7, - Természetesen hiba lenne 2. gf:, mert 2. - , Bf5: 3. Be7, Bh5: 4. Bcc7 után 4. - , Bg5 megvédené a g7 pontot és sötét érvényesít­ hetné anyagi előnyét. 2. - - , f5 -f4 3. £ állásába. Najdorf ezt mintaszerűen B f5 X g 5 + valósítja meg: Fenyegetett matt (Vh5:), más 1. B d 4 -d 2 f h7-h5? 2. Hg4-e5, védelem nincs, persze ez sem segít. Fe7-f6 3. B a l-c l, Vc7-b7 4. J3á2! L f 4 X g 5 , B g6Xg5+ 12. K g l/Z, d 5-d413. Ve2-c4

Kg8-h8 7. B g 7 X f7 + y Kh8-g8 8. B f7-g7+ y Kg8-h8 9. Bg7Xb7+ , Kh8-g8 10. Bb7-g7+ , Kg8-h8 11. Bg7-g5+ , K h8-h712, Bg5Xh5y Kh7-g6 13. Bh5-h3, K g 6 X f6 14. B k3 X h 6 + és világos nyert. A felfedett sakk egész játszmán végighúzódó fenyegetés is lehet Alföldy-Koch (1941)

107

Nimzovics erről az „esetről” azt mondja, hogy néha a nagyoknak is vannak gyenge pillanataik. Más­ ként hogyan is eshetett volna meg ez a „baleset” a nagy pszicholó­ gussal, a kiváló stratégával és tak­ tikussal ? Világos állása nem látszik túl biz­ tatónak: az el bástya ütésben áll és veszélyben a g5 futó is (fenyeget 97

(lásd a Játszmarészben a S toltzCarvalho játszmát). Tapasztaltuk, hogy a stratégia és a taktika ikertestvérek. Úgy­ szólván minden stratégiai eszköz­ zel, elvvel összetalálkozunk a kom­ binációk területén: ott motívum (al­ kalom) vagy eszme (módszer) lesz

belőle. A 107-108-109. ábrákon bemutatott kombinációk leckénk anyagához adnak taktikai gyakor­ lási anyagot. (A könyv végén található meg­ fejtéseket csak saját gondolataink végső ellenőrzése céljából nézzük meg.)

Liszicin-Kopajev

M ieses-M arco (Hága, 1921)

(1938)

108

109

Világos lép

Világos lép

15. LECKE BÁSTYAVÉG JÁTÉK OK

Foglalkoztunk a bástya + egy gyalog, bástya elleni végjáték azon esetével, amikor a védekező (gyen­ gébb) fél királyát sikerül elvágni az átváltozási mezőtől. Megállapodtunk abban, hogy a védekezés és támadás szempontjá­ ból egyaránt nagyon fontos a bás­ tya kedvező, aktív elhelyezése. Nem szabad azonban elfeledkez­ nünk a király helyzetének döntő szerepéről sem. Egy pillanatra még időzzünk el ennél a kérdésnél! Tanulmá­ nyozzuk a következő két állást ( 1 1 0 . és 1 1 1 . ábrák). A két állás között minimális kü­ lönbség van: a sötét király hely­ zetében levő - látszólag jelenték­ telen - eltérés. Az első állásban sötét könnyen éri el a döntetlent: 1. - , Bg7+ 2 . Ke6, Bg6+ (Hiba volna 2 . - , Kc 8 a lehetséges 3. Bh 8 + , majd 4. d7 miatt. Nem vezetne eredményre 2. - , Kc 6 sem, mert 3. B c l+ , Kb7 után 4. d7 ugyancsak nyerne) 3. Ke7, Bg7+ 4 . Ke8, Bg8+ 5. K f7 , Bg2 A dön­ tetlen végződést most már nem lehet elkerülni, mert a fenyegető 6 . Kc 6 (Kc 8 ) miatt világos kényte­

110

111

99

len 6. B cl-et lépni s erre 6. - , Bh2 következik. A másik példában a sötét király kedvezőtlen helyzete lehetővé teszi a nyerést: 1. - , Bg7+ 2. Keó, Bg6 + 3. Ke7, Bg7+ 4. Ke 8 , Bg8 + 5. Kf7 és most 5. - , Bg2 válaszra 6 . Bdl nyer. (A sötét Kb7 helyzeténél erre 6 . Kc 8 követ­ keznék.) Sötét 4. Bg8 + helyett véde­ kezhet még 4. Kc 6 -tal. is, de erre is pontos játékkal nyerni lehet: 5. d7!, Bg8 + 6 . Kf7, Bd 8 (6 . - , Ba8 7. B dl, Kc7 8 . Ke7) 7. Ke 6 , Bg8 8 . B c l+ , Kb7 9. Kf7, Bh 8 10. B h l!, Ba8 11. Ke7 és világos nyer. Az eddig megvizsgált példák az erősebb fél számára kedvező esettel számoltak: a védekező fél királya el volt vágva az átváltozási mezőtől. A gyengébbik félnek pedig éppen arra kell törekednie, hogy a gya­ log elé kerülhessen. Ilyenkor a vé-

dekéző fél bástyájával a 6 . sort megszállva tartja mindaddig, amíg a gyalog ezt a sort el nem éri. Ha ez bekövetkezik, bástyájával az első sorra megy vissza és távoli sakkokkal megakadályozza világost a gyalog bevitelére irányuló törek­ vésében ( 1 1 2 . ábra). Ezt az állást ugyanígy értékelte a X V III. század kiváló francia teo­ retikusa, Philidor is. Hamarosan meggyőződhetünk arról, hogy 1 . d5, Bg6 2. dó, Bgl 3. Kcó, Bcl + 4. Kd5, B d l+ 5. Keó, B e l+ stb. döntetlenre vezet, másként viszont világos nem játszhat, mert a 6 . so­ ron „strázsáló” sötét bástya elvágja a világos királyt. 113

Philidor

112

Nem mindig sikerül azonban megakadályoznunk a gyalog elő­ nyomulását a 6 . sorig. Előfordul­ hat az is, hogy az állás leegy­ szerűsödésekor már kedvezőtlen helyzettel találjuk magunkat szem­ ben. A 113. ábrán látható állás100

bán világos nyer: 1. Bb7, Bc8 2. B g7+ , K f8 (3. - K h 8 4. B h 7 + , Kg 8 5. f 7 + stb.) 4. Bh7, 5. / 7 + stb. A nyerésnek most látott módja rögtön rávilágít arra, hogy az állás egy vonallal jobbra eltolva nem nyerhető (114. ábra). Az is kiderül, hogy a támadó fél 114

115

királyának a rövidebb oldalon kell elhelyezkednie. A 115. ábrán lát­ ható állás nem nyerhető. Az oldalról fenyegető sakk miatt a világos bástya nem hagyhatja el a 6 . sort. A királyt a rövidebb oldalra nem lehet átjátszani: 1. Kf5, B a l! és mint a Philidor-illásnil láttuk: döntetlen. Ugyanígy nem vezet eredményre: 1. Bb7, Ba6 + 2 . Kf5, B a l! és ismét előállt a: Philidor-állás. Amikor a 6 . soron való védeke­ zés - tőlünk független okokból - nem valósítható meg, az erő­ sebbik fél mattfenyegetéssel tá­ volítja el a védekezőt az átválto­ zás! mezőtől (116. ábra). A sötét király kénytelen mene­ külni: 1. - , Kc8 (vagy 1. - , Ke 8 2 . Bh 8 + , Kf7 3. Kd7, Bal 4. d 6 , B a7+ 5. Kc 6 , Ba6 + 6 . Kc7, Ba7+ 7. K b 6 és a gyalog előnyo­ mulását nem lehet akadályozni. Mindenképpen kedvezőtlenebb a bástyával a rövidebb oldalon vé­ dekezni). 2 , B h8+ , Kb7 3. Kd7, 116

101

B gl 4. d6; Bg7+ 5. Ke6, 0. i&?7, £ ^ 7 + (6. Kc6 7. Bc8+ Kb7 8. d7) 7. X/S, Bd7 8. Ke6, JB£7 #. d l stb. Lasker 117

A sötét bástya számára kedve­ zőbb pozíció nyílik dl-en (117. ábra). Ebben az esetben 1. Kc 8 2. BÍ1 8 + 5 Kb7 után nem lehetséges 3. Kd7, ha pedig 3. Bd8 akkor 3. Bhl után világos helyzete rend­ kívül megnehezül (3. Ke 6 -ra 3. Kc7 4. B h 7 + , Kd 8 lehetséges): 4. Be8 , B dl, döntetlen. Nem veszít 1. Ke 8 sem 2. Bh 8 + , Kf7 3. Bd8 , B al! és dön­ tetlen (4. Bc8 , Bdl 5. Bc2, Ke 8 stb.) A „b ” („g”) gyalog bevezetésé­ nek problémáival igen részletesen foglalkozott Grigorjev. A kiváló szovjet végjáték-szakértő egész ap­ rólékosan kidolgozta a huszárgyalog-problémát. Rajta kívül Chéron3 Berger, Fine, Rabinovics, Ewzue és 102

mások folytattak a bástyavégjáté­ kok területén alapos kutatást. Az utóbbi években Averbah írt kitűnő végjáték-tankönyveket. Figyelmet érdemel a szintén korszerű Levenfis-Szmiszlov: „A bástyavég játékok elmélete” című könyv, amely ma­ gyar fordításban is megjelent. Ma­ gyar nyelvű szakirodalom Bedő Ödön: „Bástyavégjátékok vezérfo­ nala” és Portisch-Sárközy: 600 végjáték. A 118. ábrán jellegzetes pél­ dát látunk a huszárgyalog beveze­ tésére. A módszer tanulságos és megjegyzendő. L Kb2-c3. Nem volna jó 1. Be6 3 m ert a sö­ tét király a bástyát azonnal meg­ támadhatja 1. Kf5 s m ert pl. 2. Ba6 (a király felvonulásának meg­ könnyítése érdekében) után idejé­ ben elér a veszélyeztetett terület­ re: 2. - Ke5 3. Kc3, Kd5 4. b4> Bc8 + 5. Kb3, Bc6 stb. 1. Bb8-c8+ 2. Kc3-d49 Bc8b8 3. B el-b l 118

Ez a lényeg! A világos király akadályozza a sötét királyt a szabad mozgásban.

álló bástyájával biztosítja a dön­ tetlent, ha királya nem áll roszszul. A döntetlen állás típusa a 3. -, K/4-/5 4. i^4-d5, X/5-/0 120. ábra. 5. W-M, £. i^ 5 -c 0 stb. A gyengébbik fél királyának leg­ 120 alább három vonallal való eltávo­ lodása legtöbb esetben alapfeltétele a győzelemnek (119. ábra). 119

Nyilvánvaló, hogy a világos ki­ rály nem tudja mentesíteni bástyá­ ját, mert amikor b6-ra ér, a sötét bástya távoli sakkokkal elzavarja. Csupán arra kell vigyáznia sötét­ nek, hogy királyával ne hagyja el 1. Bf3-d3, Bb8-c8+ 2. Kc5-b6, a g7, h7 mezőket (egy óvatlan Bc8-b8+ 3 . iO>0-c7, 4. Kg7-f7 lépésre Ba8-h8 azonnal i6:7- Vh2: 2 . Fh2:+ , Kh2: 3. nem is előny* hanem hátrány. H i­ Bdl :* minőségelőnnyel. Az időnyerés várakozó lépésekkel szen* ha „lelophatnánk” a tábláról. 1. B f2:+ 2. Kgl* Vg2 matt is elérhető* ha az ellenfelet ezzel volna lehetséges. A gyalogot azon­ haszontalan (káros) lépések meg­ ban csak egy lépés árán vihetjük tételére kényszeríthetjük. Két fel­ el az útból* erre pedig - mint adatot lát az olvasó a 125. és 126. láttuk - nincs idő. Illetve van* ábrákon. Megoldásuk a megfejtések csak meg kell találni! A játszmá­ között található. A sakkot adó lépés az egyik lehe­ ban sötét így folytatta: tőség időnyerésre. A sakkot adó L -V c6-hl+ ! Azonnal érthető: a c2 gyalog sak­ lépéssel késleltetni lehet az esemé­ kal, tempóval - időveszteség nélkül nyeket, sokszor káros lépés meg­ tételére lehet kényszeríteni az el­ - változik át. 2. K h 2 X h l* c2-clV + 3. K h l-lenfelet* máskor meg lehet fordí­ tani az események sorrendjét. g2, Vcl-c6+ 4. Kg2-h2, - 106

Stamma 125

126

azonban módja van védekezni: 1. Bh4:> Bh8 2 . Bh8:, Vh8: s most sötét fenyeget 3. Vh2+-kal. Ez ellen ugyan 3. Ff4 kielégítő ellenjátékot ad 3. - , Ff4: 4. Vf4: (5. Bhl-gyel kapcsolatban), sötét azonban 4. - , Vh4 5. B h l, Vg5 folytatással minden világos fenye­ getést leszerelhet. Nyilvánvaló, hogy világos a kiindulóállásban többet remélhetne, ha megaka­ dályozhatná a sötét védelem ki­ bontakozását. A játszmában következett: 1. F cl-h6+ Világos ezzel a lépéssel időt nyer nehéz tisztjei felvonultatásához. (Világos az időért áldozta futóját!) L - - , K g7X h6 2. B g l-h 4 + , Kh6-g7 Nem menekülhet meg sötét 2. - , Kg5-re sem: 3. B h5+ , gh: 4. V f5 + , Kh6 5. V h 5 :+ , Kg7 6. Bhl után 7. Vh7 matt ellen nem Konsztantyinopolszkij -Petro v (1940)

127

A 127. ábrán látható állás a Konsztantyinopolszkij-Petrov (a Szovjetunió X II. bajnoksága, 1940) játszmából való. Világos 1. Bh4: lépéssel helyre­ állíthatná az anyagi egyensúlyt és fenyegetne 2. F h6+-kal. Sötétnek

Világos lép 107

véd sem 6. - , Bh8 (7. Vf7: matt), sem 6. - ,.f 6 (7. V h 6 + , Kg8 8. Vh8 matt). 3. B a l-h l B/8-h8 Nincs más 3. - , f5-re 4. B h7+ , Kf6 5. g 5 + , Kg5: 6. Vh3, f4 (6. - , Kf6 7. V h 4 + , g5 8. V h 6 + , Ke7 9. Ve6 matt) 7. Kf3 következik védhetetlen fenyegetésekkel, pél­ dául: 7. - , Kf6 8. V h 4 + , Kf5 9. V g4+ , Kf6 10. B f7 :+ , Bf7: 11. V e6+ , Kg5 12. B g l+ stb. A játsz­ mafolytatásra világos döntő anya­ gi előnyre tesz szert. 4 . B h4X h8, Vd8Xh8 5. B h lX h8, B a8X h8 6. E/3-W, - és világos rövidesen nyert. Vizsgáljuk meg a 128. ábrát. Schlage-Ahues (Berlin, 1921)

128

Első pillantásra gyerekjátéknak tűnik: leütjük az a7 gyalogot és gyalogunkat bevezetjük. Világos nagy csalódására a játszma dön­ tetlenül végződött: 108

1. Ke6y Kc3 2. Kd6, Kd4 3. Kc6, KeSl 4. 5. 76*7;, Xc7 és mint tudjuk, most már min­ den kísérletezés hiábavaló volna. Világos győzelméhez mindössze egy lépés hiányzott: ha egy lépés­ sel előbb üthette volna a gyalogot, vagy ha a sötét király egy lépést késett volna, valóban könnyű nyerés lett volna! Ha a sötét király egy lépést késett volna. . . Éppen itt van a kérdés kulcsa. A sakkjáték­ ban nem lehet sem anyagot, sem tért vagy időt nyerni (kivéve a gya­ log átváltozását). Amit általában nyerésnek nevezünk, az voltakép­ pen veszteség, az ellenfél anyag-, tér- vagy idővesztesége. Ezzel a meggondolással fordítsuk vissza figyelmünket a 128. ábrához. Kényszeríthetjük-e ellenfelünket idő- (lépés-) vesztésre ? Abszo­ lút értelemben természetesen nem: a lépés jogáról nem mondathatjuk le. De talán sikerül kényszerítenünk egy értéktelen, a védekezés szempontjából haszontalan lépés megtételére. 1. K f7-e6, Kb2-c3 2. Ke6-d5!> A sötét király most nem léphet d4-re, kénytelen haszontalan lé­ pést tenni. 2. Kc3-d3 3. Kd5-c6, K d3d4 4. Kc6-b7, Kd4-d5 5. K b7Xa7y Kd5-c6 6. Ka7-b8, - Világos nyer. Jól szemléltetik a Schlage-Ahues játszmában megismert gondolatot a 129., 130., 131., és 132. ábrán bemutatott művészi végjátékok. (A megoldást keresse meg az ol­ vasó és ellenőrizze a megfejtések között a könyv végén.)

Kiing és Horwitz

Kiing és Horwitz 130

129

Troickij

Troickij 131

132

A tempó elvesztése néha „észre­ vétlenül” történik. Közismert a Philidor-védelem hibás kezelése: 1. e4, e5 2. Hf3, dó 3. d4, Fg4 (Sötét nem akarja feladni a centrumot, elgondolása azonban hibás. Helyes

volt 3. - , Hd7) 4. de:, Ff3: 5. Vf3:, de: Világos lépést (tempót) nyert: nemcsak kifejlődött vezéré­ vel, hanem még ő is következik lépésre. Sötétnek ez a tempóveszte­ sége onnan származik, hogy két 109

lépést tett futójával és lecserélte az egy lépésben fejlődött f3 huszárt. A csere után a tábláról mintegy „eltűnt” két sötét és egy világos lépés, következésképpen a táblán egy világos többletlépés mutatko­ zik: 6. Fc4. Világos határozottan jobban áll. Könnyen érthetővé válik az időveszteség egy gyakori hibának, a vezér korai játékbahozatalának a vizsgálatánál. A vezér értékes báb, kis feladatok megoldására nem ta­ nácsos igénybe venni, főként akkor, amikor a haderő még fejletlen. A korán játékba került vezért könynyen baj érheti. Ha viszont a vezér nem támadható (azonnal vagy hamarosan), akkor korai játékbahozatalát nem lehet kifogásolni. Elő­ fordul a spanyol megnyitás Steinitz-védelmében a következő játék­ mód: 1. e4, e5 2. Hf3, Hcő 3. Fb5, dó 4. d4, ed: 5. Vd4:, Fd7 6. Fcó:, Fcó: 7. Hc3, Hfó 8. Fg5, Fe7 9. 0-0-0, 0-0 10. Bhel és világos jobban áll (Lasker-Speyer). Egy másik példa a szicíliai védelem­ ből: 1. e4, c5 2. Hf3, dó 3. F b 5 + , Fd7 4. Fd7:, Hd7: (jobb Vd7:) 5. d4, ed: 6. Vd4: Az idő előtt játékba kerülő vezért az ellenfél kisebb értékű bábbal támadhatja, amire a vezér kénytelen visszavonulni. Mialatt a vezér a táblán kalandozik, az ellenfél fej­ lődik. A vezér kalandozásából fej­ lődési hátrány keletkezik. A fej­ lődési hátrány (időtényező!) gyak­ ran gyors vereség okozója lehet. Fejlődési hátrány keletkezik a kez­ dő (sőt néha haladottabb) játé­ kosok „gyalogvadászata” (vagy ahogy a sakkozók tréfásan nevezik: 110

eprészés) nyomán. Hogy ettől a hibától sokszor a legnagyobbak sem mentesek, mutatja a követke­ ző játszma:

Nimzovics-Alapin 1. e2-e4, e7-e6 2. d2-d4, d7-d5 3.H bl-c3,H g8-f64. e4X d5,H f6X d5 Már tudjuk, hogy a centrum fel­ adását meg kell fontolni: helye­ sebb lett volna 4. - , ed: 5. H gl-f3, c7-c5 Meg akarja semmisíteni a d4 gyalogot. 6. H c3Xd5, Vd8Xd5, 7. F c le3y Fenyeget 8. de: 7. — , c5Xd4 8. H f3X d4, a7a6 9. F fl-e2, Vd5Xg2? 10. Fe2f 3 , Vg2-g6 11. V dl-d2, e6-e5 Sötét fejlődési hátránya súlyos. Most megkísérli elűzni a világos huszárt a centrumból, hogy azután Hcó lépéssel behozza elmaradt fej­ lődését. Világos hatalmas fejlődési­ előnye azonban meglepő folytatást tesz lehetővé. 12. 0-0-0! Indokolt tisztáldozat. A sötét ki­ rályt még nem sikerült biztonság­ ba helyezni és ugyanakkor már valamennyi világos tiszt felvonult a támadáshoz. Mindezt egy gyalog­ előnyért vállalni nem érdemes! 12. - - , e5Xd4 13. Fe3Xd4y Hb8-c6 14. F d4-f6ü, - ím e, mi minden lehetséges, nagy fejlődési előny mellett! Vilá­ gos tisztáldozatokkal súlyos kény­ szerhelyzetet idézett elő. Fenyeget 15. V d8+ , Hd8: 16. Bd8 matt. A gyalog nem üthet (14. - , gf:),

mert 15. F c 6 + , Ke7 (15. bc:-re 16. F f3X c6+ , Ke8-f8 16. Vd8 matt) 16. Bhel + , Fe6 17. 16. bc:-re 17. Vd8 matt. Vd7 matt következik. 17. V d l-d 8 + y Fe7Xd8 18. 14. V g6Xf6 15. B h l- e l+ y Bel-\-e8y matt. Tanulmányozzuk át a Játszma­ Ff8-e7 Természetesen nem 15. Fe6 a részből a Balla-Réti és SzabóKellner játszmákat. lehetséges 16. Vd7 matt miatt.

17. L E CK E AZ ID Ő

A haderő mozgósítása. Kezdeményezés Az előző leckében az idővel kapcsolatban megismerkedtünk né­ hány gondolattal. Az idő a sakk­ játékban rendkívül fontos tényező. Már az első lépések megtételénél - a haderő mozgósításánál - fel­ merül a gyorsaság kérdése. M int­ hogy ellenfelünk a küzdelemben ugyanolyan feltételekkel (anyag, idő, tér) rendelkezik, mint mi, nyilvánvalóan nem könnyű fö­ lénybe kerülnünk. Nem kétséges azonban az sem, hogy amelyik fél kedvezőbben oldja meg fejlődését, amelyik gyorsabban fel tudja vo­ nultatni erőit, előnybe kerülhet, esetleg fölényt harcolhat ki. Egyen­ lő erők küzdelmében a gyorsabb moz­ gósítás döntő jelentőségű lehet. Aid a fejlődés folyamán mulasztást követ el, végzetes hátrányba kerül­ het. Figyeljük meg a következő meg­ nyitó lépéseket:

1. e2-e4, e7-e5 2. Hgl-f3, Hb8c6 3. Ffl-c4, h7-h6? Kezdő játékosoknál, vagy gya­ korlottabb, de képzetlen sakkozó­ nál gyakran előforduló súlyos hiba. 112

M iért hiba ? Hogyan lehet ezt a hi­ bát (ha olyan súlyos) kihasználni? Kétségtelen, hogy semmilyen meg­ nyitási tankönyvben nem találko­ zunk ennek a folytatásnak a meg­ döntésével. Sötét lépése mégis hiba, mert következetlenség. Megfeledke­ zik a megnyitás egyik fontos fel­ adatáról, a haderő fejlesztéséről és olyan fenyegetés ellen védekezik, amely voltaképpen nem is létezik (Hf3-g5). Világos erőteljesen folytatja: 4. d2-d4 e5Xd4 Nincs más, ez pedig nem előnyös lépés, hiszen tudjuk, hogy a cent­

rum ellenérték nélküli feladása ko­ moly térbeli hátrányt okozhat. A 3. - , hó lépéssel elkótyavetyélt idő­ ért íme térbeli hátránnyal fizet sötét. 4. - 3 dó nem kielégítő, mert 5. de: után sötét gyalogot veszít (5. - de: 6 . Vd8 + és 6 . - K d 8 : 7. F f7:, vagy 6 . - H d 8 : 7. He5:) 5. H f3X d4 d7-d6 Mindezek csak elképzelt válaszok sötét részéről, azonban viszonylag a legjobbak. M i mást tehetne? 5. - , Fc5-re 6 . F f7 :+ , Kf7: 7. V h5+ és 8 . Vc5: következnék. 5. - , H fóra is jó folytatás áll világos rendel­ kezésére: 6 . Hcó: és 7. e5. ó. H bl-c3 Hg8-f6 Világos több jó folytatás között választhat: 7. 0-0, vagy 7. Hcó:, be: 8 . e5. És jobban áll. Melyek a megnyitás feladatai, milyen módszereket követhetünk a megnyitásban? A megnyitás feladatait a követ­ kezőkben foglalhatjuk össze:

a) A játszma kezdeti szakaszában (a megnyitásban) elsősorban könynyűtisztjeink mozgósítását hajtsuk végre. b) A megnyitásban ne lépjünk többször ugyanazzal a bábbal. c) Ne tegyünk felesleges lépé­ seket szélső gyalogjainkkal (a3, h3, aó, hó). Ezek a lépések gyengítik az állást és időveszteséget jelente­ nek. d) Ne indítsunk egy-két bábbal - kellő előkészítés nélkül - táma­ dást. e) Sáncolással gondoskodhatunk királyunk biztonságba helyezéséről, egyben bástyáink között összeköt­ tetést hozhatunk létre. Következő játszmánkban jól megfigyelhetjük a fejlődési előny adta támadási lehetőséget:

Rotlewi-Rubinstein Lódz, 1907

a) az erők gyors és harmonizált (koordinált) mozgósítása, b) kezdeményező küzdelem a centrumért, c) pozíciós előny szerzése.

1. d2-d4> d7-d5 2. c2 - c49 e7-e6 3. H gl-f3, Hg8-/6 4. e2-e3, c7-c5

Az erők harmonizált mozgósítása azt jelenti, hogy tisztjeinket gazda­ ságosan és a lehető legkevesebb idő alatt (lépéssel) kell játékba hoz­ nunk. Ügy fejlesszük haderőnket, hogy bábjaink egymást ne akadá­ lyozzák, legyen meg köztük a kellő összhang (együttműködés) és a fejlődés iránya - közvetlenül vagy közvetve - a centrum felé mutas­ son. A helyes fejlődés alapelvei kö­ zül néhányat fokozottan is szem előtt kell tartanunk:

Tarrasch a legjobb védekezésnek tartotta. A legtöbb változatban sö­ tét - bizonyos hátrányok vállalá­ sával - jó tisztjátékhoz, előnyös fejlődéshez jut. Az elmélet alaposan kikezdte ezt a játékmódot, de újab­ ban ismét sikerült erősíteni sötét játékát. 5. H bl-c3, Hb8-c6 6. d4Xc5P, Következetlenség (a sakkjáték­ ban mindig hiba!): elősegíti sötét fejlődését. 6. — , F f8X c5 7. a2-a3, —

Vezércsel

113

Tempóval akarja megjátszani b2-b4-et, futóját b2-re szándéko­ zik fejleszteni. Sötét is hasonló tervet választott. 7. - - a7-a6 8. b2-b4, Fc5-d6 9. F cl-b 2 ,0-010. V dl-d2, - Jobb volt 10. cd:, majd 11. Fd3 és sáncolás. Gyalogot természete­ sen nem nyerhet világos. 10. cd:, ed: 11. Hd5:?, Hd5: 12. Vd5:, F b 4 :+ miatt. 10. - Vd8-e7! Sötét most már készséggel oda­ adja a gyalogot, mert a cserék után Bd8-cal nagy fejlődési előnyre tenne szert (nyílt centrum mellett!) Világos nem fogadja el az áldoza­ tot. 11. F fl-d 3 , d 5 X c 4 12. Fd3Xc4y b7-b513. Fc4-d3, Bf8-d8! 14. 0-0, Fc8-b7 15. Vd2-e2y - 134

nél is nyert sötét egy lépést); a szimmetrikus állásban sötétnek két tempó előnye van, a d8 bás­ tya és a most következő lépés. Ez éppen elég a támadáshoz. 15. - - , Hc6-e5! 16. H f3X e5y Fd6Xe5 Máris érezhetők a bajok: fenye­ get 17. - , F h 2 :+ és 18. V d6+ gyalognyeréssel, vagy pedig 17. -, Vc7 egyidejű támadással c3 és h2 ellen. 17. f2 -f4 y Fe5-c7! 18. e3-e4, Ba8-c8 19. e4-e5? — Fejlődni kellett volna. A bás­ tyák játékbahozatala elengedhetet­ len volt. 19. - - , Fc7-b6+ 20. K g l- h ly H f6-g4ü 21. Fd3-e4y - Nem volt jobb: 21. Vg4:, Bd3: után egyaránt fenyeget 22. - , Bc3: és 22. - , Bd2. Ugyanígy 21.Fh7:+, Kh7: 22. Vg4:-re is 22. - , Bd2. 2 1 . - - , Ve7- h 4 !22. g 2 - g 3 ,- 135

Most jól megfigyelhetjük, mit jelent a megnyitásban ugyanazzal a bábbal tett több lépés (a d3 futó három lépésben jutott el je­ lenlegi helyére, míg a dó futó csak kettőt lépett; a vezérek fejlődésé­ 114

Sötét egész hadereje részt vesz a támadásban. A sötét bábok együttműködése nagyszerű, a vilá-

Sötét helyzete már nagyon ne­ gos tisztek közt viszont alig van észrevehető kapcsolat. Ilyen hatal­ héz. 11. Hge2;, Fd6 mas fejlődési előny mellett érde­ mes egy kicsit „körülnézni”, majd­ nem mindig akad valamilyen kom­ 136 binációs megoldás. Nem menekült volna meg világos 22. h3 esetén sem: 22. - , Bc3: 23. Fc3:, Fe4: 24. Ve4:, Vg3! 25. hg:, Vh4, matt. 22. - - B c8X c3ü 23. g3Xh4, Bd8-d2ü 24. Ve2Xd2, Fb7Xe4+ 25. Vd2-g2, - M ár ez sem segít. 25. - - , Bc3-h3!l 26. Vg2Xe4, Bh3X h2:>matt! (Szemléltető rövid példák - mi­ niatűrök - a Játszmarészben: K átzenbeck-Kluger, Budapest, 1951; Chalupetzky-Rényi, Győr, 1905; Bán-Czirják, Budapest, 1941; S za ­ A teljes anyagi egyenlőség mel­ bó-Ke llner, Bécs, 1947.) lett szembetűnő fejlődési előny: Következő példánk a Tolus-Ala- világos sokkal jobban áll. Ezt az torcev játszmából (a Szovjetunió ítéletet most már rövid gondolko­ dás után is kimondhatjuk. Világos XVI. bajnoksága, 1948) való. 1. e4, e5 2. J4, d5 3. ed:, Vd5:? egész hadereje kifejlődött, ütőké­ A vezér korai játékbahozatala pes. Ugyanekkor sötét haderejének hiba. reménye a gyors sáncolás. Korábban tapasztaltuk, hogy a A helyes lépés - a megnyi­ tás szellemében - 3. - , e4 volt. fejlődési fölény birtokában nyílt A tett lépésre világos tempó­ állásra kell törekednünk. így ját­ val fejlődik, sötét a visszavonulás­ szott világos is: 12. d4-d5! H f6X d5 sal értékes időt veszít: elmarad a fejlődésben. Szép befejezése lett volna a játszmának 12. - , Vd7 esetén is: 4. Hc3, Ve6 5. fe :l Világos az e5 mezőre csalja a 13. Fd6:, Vd6: 14. de:, Vd3: 15. sötét vezért, hogy onnan tempóval eb:. Nem segített volna 12. - , cd: (Hf3) újból elzavarhassa. Sötét sem, pl. 13. H b 5 !, F f4 :+ 14. ezt ugyan megakadályozza, világos Hf4:, Vcó 15. B h e l+ , stb. 13. H c3Xd5, c6Xd5, 14. Vd3azonban más hasonló fejlődési le­ hetőséggel is rendelkezik. g3, F d 6 X f4 + 15. H e2X f4, Ve65. - , Ve5:+ 6. Fe2, Fg4 7. d4!, h 6 16. B h l- e l+ , K e 8 -f8 17. Vg3Ve6 8. Vd3, c6 9. Ff4, H f6 10. a3+ és sötét feladta. A 12-17. lépésekben végrehajtott 0-0-0, Fe2: 115

rajtaütésszerű támadás fényesen szemlélteti a fejlődési előny nyújtóttá lehetőségeket. A játszma befejezésekor is megvan az anyagi egyensúly, a sötét tisztek helyzete

azonban még a statisztaszerepnél is kevesebb, A fejlődési előny ilyen erőteljes eszközökkel csak nyílt állásban ér­ vényesíthető.

18. L ECKE BÁ STY A V ÉG JÁ T ÉK O K T Ö B B G YALO G G AL

Bástyavégjáték több gyaloggal a versenygyakorlat egyik gyakori vég­ játéktípusa. M int a többi végjáték­ ban, itt is számolni kell az egy­ szerűsítéssel, azaz azzal a körül­ ménnyel, hogy az anyag csökke­ nése könnyen eredményezhet gya­ logvégjátékot, vagy a korábban tár­ gyalt bástya-f gyalog, bástya elleni végjátékot. Ez természetszerűleg egyaránt lehet a védelem és a tá­ madás célja. Az egybástyás végjátékban matt­ támadás ritkán fordul elő, mindkét fél igyekszik királyát aktivizálni. Talán ennél is fontosabb azonban a bástyák aktív szerepe. Passzív bástya majdnem mindig vereséget okoz. A többgyalogos bástyavégjátékok tanulmányozása igen fontos. Alapos elmélyedéssel megismerjük azokat az elveket és módszereket, ame­ lyekkel a leggyakoribb állástípu­ sokat kezelnünk kell. Itt nincse­ nek olyan pontosan kidolgozott változatok, mint az egygyalogos bástyavégjátékoknál, az elvek azon­ ban elsajátíthatók. Két érdekes példát láthatunk a 137., 139. ábrákon. A Csigorin-Tarrasch játszmában

anyagi egyenlőség van. Mindkét bástya behatolt. Nyilvánvaló, hogy a behatolás nem egyenlő értékű, a világos bástya elvágja a sötét királyt, így az aktív világos király jelentős előnyt képvisel. Ellen­ súlyozza ezt a sötét szabadgyalog. Enélkül világos eséllyel küzdene a győzelemért. Csigorin-T arrasch (Budapest, 1896)

137

Világos lép

Figyeljük meg a játszma lefolyá­ sát. 117

Nem volt jobb 10. - , Bh4: sem, mert 11. B a8+ , Ke7 12. g f:+ stb. és világos nyer. 11. h4Xg5, B/4-a4 Nyert gyalogvégjátékhoz vezetett volna 11. - , Kg8 12. B a8+ , Bf8 13. B f8 :+ , Kf8: 14. Kh7. Ugyancsak elégtelen volna 11. - , Bg4 12. Baó:, Bgl 13. B a8+ , Ke7 14. Bg8! és világos nyer, mert a sötét bástya számára nem nyílik lehetőség oldalsakkokkal való véde­ kezésre: 14. - , Bg2 15. Kh7, Kf7 16. g ó + , Ke7 17. Kg7, Bgl 18. Ba8, Bg2 19. Kh7, B h2+ 20. Kg8 stb. Ebből a példából is jól láthatjuk, hogy a többgyalogos bástyavégjátékban is módunk van hasznosítani az egy-gyalogos bás­ tyavég játékok tanulmányozásánál szerzett ismereteinket. Sőt, nem­ 138 egyszer éppen ez az ismeret teszi lehetővé, hogy a győzelmet elér­ jük, vagy a döntetlent kiharcoljuk. Érdekeinknek megfelelő egysze­ rűsítés közelebb visz a célhoz. A befejezés már könnyen érthe­ tő. 12. Ba8+ , Ke7 13. Kh6, a 5 14. g6y B a l 15. g7, B h l+ 16. Kg6, B g l+ 17. Kh7, B h l+ 18. Kg8> B a l 19. Ba7+y Ke8 20. Ba6! Sötét kénytelen lemondani az a-gyaloghoz fűzött reményeiről, fenyeget ugyanis 21. Kh7, Bhl + 22. Bhó. 8. K /4 -/5 20. - , B h l 21. Ba5:, B el 22. A király behatolása dönt. A sö­ Bh5, Bgl 23. Be5+ Sötét feladta. tét szabadgyalog túlságosan távol Most vizsgáljuk meg a Szabóvan az átváltozási mezőtől, sem­ hogy akadályozhatná a világos gya­ Tartakower állást. A magyar nagy­ mester természetesen ismerte a logok érvényesítését. 8. - - , B a l- fl+ 9. Kf5-g6, nagyon hasonló Csigorin-Tarrasch játszma végjátékát. Valószínű azonB fl-f4 1 0 .g 4 -g 5 ,f6 X g 5

1. K g2-f3 h7-h5 Akadályozza a világos h-gyalog előnyomulását és a világos gyalog­ roham kialakítását. Éppen így jó védekezés lett volna 1. - , Ba4 is, a világos király távoltartásának gon­ dolatával. Pl.: 2. h5, hó! 3. Ba7, Ba5 4. g4, Ba4 5. Kg3, Ba2 6. f3, Ba4 7. Bc7, Bb4, stb. és világos nem nyerhet. 2. Bb7-c7, Ba2-a5 3. K /3-/4, 4. f 2-/3, K /8-g8 5. Bc7-a7, 7.f3X g4, — (lásd a 138. ábrán.) 7. — B a5-al? Elhibázott védekezés. Sötét nyu­ godtan feladhatta volna a-gyalogját, világos nem nyerhet. Például: 7. - Kg8 8. h5, Bb5!

118

nyilvánvalóan meg akarta őrizni az a-gyalogban rejlő fenyegetést. 2. - , h 5 + ! után lehetséges 3. Kh4 (3. Kf3, Ba2!), 3. - , a6 4. Ba7, Kf8 5. h3, Bf5! 6. Ba6:, Kg7 7. Ba4, Bb5 8. B a7+ , Kg6 9. g4, hg: 10. Szab ó-Tar takower hg:, Bc5 11. f 5 + , Kh6 12. Bf7, (Saltsjöbaden, 1948) Bc6 13. Be7, Bc3 14. Be6, Kg7 139 és világos nem nyerhet. 3, Bc7-b7, Ba5-a2 4. h2-h4y Ba2-a5 5. h4-h5y h7-h6 Sötét nem engedheti meg h 5 -’ h6-ot. 6. Bb7-c7yf6 -f5 + ? Hiba. 6. - , Bb5 7. Bc6, Kf7 8. Ba6:, Bc5 után világos ismét nem nyerhet. 7. Kg4-f3y Kg8-h8 8. Bc7-c6y K h8-h79. Bc6-c2, K h7-g710. K /3 -g2y K g 7-/7 11. Kg2-f2, Kf7-g7 12. Bc2-c7+ , Kg7-g8 13. Bc7-c6, K g8-g7 14. Bc6-g6+ , K g 7 -h 7 15. K f2-e3, Ba5-a4 Sötét természetesen elvágja a vi­ lágos király útját. 16. Bf6-ra 16. A helyzet itt is hasonló: sötét­ - , Ba3+ 17. Kf2, Ba5 következ­ nek védekezését nem az a-gyalog- het. ban rejlő fenyegetésre kell alapoz­ 16. Ke3-d3 Ba4-al(?) nia, hanem a világos király elvá­ Hiba lett volna 16. - , Bb4 a le­ gásával kapcsolatos már isméi t ál­ hetséges 17. Ba6:, B b3+ 18. Kd4, lásra való törekvésre. Bg3: 19. B a7+, Kg8 20. Ke5, Bb3 1. K h3-h4, Ba3-a5 2 . Kh4-g4, 21. Bd7! miatt. Jobb lett volna Nem nyerne 2. g4 sem: 2. - , azonban a szöveglépésnél 16. - , Ba4! 3. f5, Ba2 4. h3, Ba3 és a5, minthogy 17. Ba6, Kg7! 18. most 5. Bb7, a6 6. Ba7, a5 7. Ba7+ (Nem jobb 18. Kc3 sem: g5, fg :+ 8. Kg5:, Bh3: 9. Kf6, 18. - , Ba3+ 19. Kd4, Bg3: 20. h5 10. B a8+ , Kh7 1L Kf7, Bb3 Ke5, Be3+ 21. Kf5:, Be7) 18. -, és olyan álláshoz értünk, amely K f6 19. Ke3, Ba3+ 20. Kf2, Ba2+ sötét számára a gyalogok nélkül is 21. Kf3, Bh2 22. Ba5:, Bh5: ele­ döntetlen. gendő a teljes kiegyenlítéshez. 2. - a7-a6? 17. Kd3-d4, B a l-h l 18. Kd4-e5y A z állás kísértetiesen hasonlít a B h lX h 5 19. Ke5-f6, Kh7-h8 20. Csigorin-Tarrasch játszmához. Itt K /6 -/7 , a6-a5 is 2. - , h 5 + ! kellett volna. Sötét Csak megnehezíti a védekezést.

bán, hogy Tartakower a játszmát nem ismerte, vagy nem gondolt a hasonlóságra, sem annak a játsz­ mának a tanulságaira (139. ábra).

119

A gyalogot nem kellett sajnálni, a döntetlen biztosításához semmi szükség sincs rá. 20. - , Kh7 kielé­ gítő védekezést nyújtott, például: 21. Baó:, Bh3 22. Bg6, h5 23. Bg5, Kh6 24. Kfó, h4 stb. Nem ért volna el világos semmit 21. B g 7+ , Kh8 22. Kg6-tal sem 22. - , Bh3 23. g4, Bg3! miatt. 21. Bg6-a6 Bh5-h3? 21. - , Kh7 még mentette volna a játszmát, mert 22. Kfó, Bh3 23. g4!, fg: (vagy 23. - , Bb3 24. B a7+ , Kg8 25. Kf5:, Bbó 26. Ba5:, Kf7 27. B a7+ , Kf8 stb.) 24. B a7+ , Kg8 25. Kgó, (25. f5, B hl!), 25. -, Kf8 26. f5, Be3! után világos nem nyerhet. 22. g3-g4H Kh8-h7 22. - , fg:-re, természetesen 23. Kgó azonnal nyer. 23. g4-g5, h6X g5 24. /4 X g 5 , f5 -f4 25. g5-g6+ , Kh7-h6 26. g6g7+ Sötét feladta. Ez a két tanulságos végjáték több jellegzetes tényre hívja fel figyelmünket. így: láthattuk, hogy a szabadgyalog önmagában még nem döntő jelentőségű a védelem szempontjából. Mindkét játszmá­ ban a támadó fél királyának be­ hatolása, a védekező fél királyá­ nak leszorítása volt a cél. Mindkét játszmában végeredményben egy erős gyalog jött létre. A védekező fél az ismertetett példákban el­ mulasztotta megakadályozni az el­ lenfél királyának előnyomulását. Különösen érdekesek a kölcsönö­ sen esélyes állások, ahol különbö­ ző stratégiai előnyök mellett bo­ rotvaélen táncol a játszma. A Perlis-Nimzovics játszma az 120

1911. évi karlsbadi versenyről szemléltető példának ígérkezik (140. ábra). Perlis-Nimzovics (Karlsbad, 1911)

140

Világos lép

Mindkét félnek több szabadgya­ logja van. Maga a gyorsaság eb­ ben az állásban még nem döntő, mert az egyszerre átváltozó gya­ logok (világos lép) könnyen döntet­ len végződést eredményezhetnek. A cél csakis az ellenfél akadályo­ zása és a saját gyalogok minél zavartalanabb előnyomulása lehet. A játszmában következett: 1. a4, hé 2. a5, B h l 3. Ba8+ , Ke7 4 .B h 8 , Valószínű döntetlen végződést hozott volna: 4. a6, h3 5. a7, Bal 6. Bh8, Ba7: 7. Bh3: 4. - , g5 5. b2, B al 6. Ke4?> Ilyen éles állásban az idővesz­ teség végzetes. Nagyszerű játékot adott volna 6. c4! a kellemetlen 7. b5! fenyegetéssel kapcsolatban,

Barcza-Balogh erre ugyanis 7. - , Ba5: nem ki­ (Budapest, 1942) elégítő 8. b6 miatt. Sötét 6. c4! esetén is elérhet döntetlent 6. - , 141 Kd6 lépéssel, mert 7. c 5 + , Kcó 8. Kc4, B c l+ 9. Kb3, Bal 10. Kc4 stb. lépésismétlés nem kerül­ hető el. 6. - , Kd6 Fenyeget 7. - , f5 + és a világos király visszaszorul. A sötét király aktívabb szerepe döntően befolyá­ solja a küzdelem kimenetelét. 7. c4, Ami egy lépéssel előbb erős lé­ pésnek számított, most már hatás­ talan. 7. - , fő + 8. Kd3 Nem volt jobb 8. Kf3 sem, pél­ dául: 8. - , g 4+ 9. Kf4 (vagy 9. Kf2, h3 10. c 5 + , Kcó 11. B c8+ , Kb7 12. Bh8, Ba4 és nyer) 9. vállalni. A világos bástya nem - , B f l+ 10. Kg5, g3 és sötét kényszerül ilyen „alantas” szerep­ nyer. re, teljes mozgási szabadsága el­ dönti a játszma sorsát. (Természe­ 8. g4! Nagyon érdekes, hogy sötétnek tesen emellett pontos játékvezetés­ ugyanaz a kombináció áll rendel­ re is szükség van.) kezésére, mint az imént világosnak: 1. g4 9. Bh4:-re 9. - , g3 jöhet és világos Megakadályozza a h7-h5 lépést. kénytelen bástyáját áldozni a gya­ Ezután ugyanis a sötét király átlogért. vehetné a bástya szerepét a d5 gya­ 9. c5+ , K c 6 10. Bc8+ , K d 7 11. log őrzésével és a bástya aktivizá­ Bh8, g3 12. bő, g2 13. c6+ , K d6 lódnék. 14. Bd8+ , Kc7 lő. Bg8, g l V 16. 1. - , Kg7 2. Bd6, h6 3. Kg3, gő B g l:, B g l: 17. a6, Kb6 4. K /3 , Baő ő. Bc6, Ba7 Világos feladta. Szükséges óvintézkedés a 6. Bc5 A bástya aktivitása fontos té­ fenyegetés ellen. 6. Bcő, Bd7 7. e4, de:+ 8. Ke4;, nyező, ezt már megállapítottuk. Figyeljük meg ezt a kérdést a BdS 9. dő, Kf6(c) 10. Bc6/, lfc?7 Barcza-Balogh játszmából vett 11. Bd6:> Kd6: 12. f3 , K d7 13. példán (141. ábra). Keő, 1S?7 14. d 8 + , l^á7 15. AT/5, Anyagi egyenlőség mellett a sö­ l& tf:, 16. K f7 ;, Keő 17. Kg6 tét állás hátránya a d5 izolált gya­ Sötét feladta. log, amelynek védelmére a sötét M ár az egy-gyalogos bástyavég­ bástya kénytelen passzív szerepet játékoknál tapasztaltuk, hogy az 121

előrenyomuló szabadgyalog tá­ mogatása és akadályozása szem­ pontjából egyaránt helyes a bás­ tyával a gyalog mögé kerülni. K ü­ lönösen érdekes példa erre a 142. ábrán látható végjáték: MaróczyMarco (Monte-Carlo, 1902). Maróczy-Marco (Monte-Carlo, 1902)

142

Í J . JC45, 5 a5 Í5. 15. 5 * 5 + 14. 5*5, 5 /5 ÍJ . 5*7, Kh5 16. Bf7! Sötét feladta. Számtalan esetben előfordult a végjátékgyakorlatban a négy gya­ log küzdelme három ellen ugyan­ azon a szárnyon egy-egy bástya részvételével. (Ugyanígy gyakori a három gyalog kettő elleni küz­ delme.) Jobbnál jobb példák állnak ren­ delkezésre ebből a témakörből (köz­ tük jó néhány Capablanca verseny­ játszmáiból), mi vizsgáljunk meg egy magyar példát (143. ábra). Grünfeld-Balogh

Világos bástyája az elvnek meg­ felelően helyezkedik, sötét bástyája kedvezőtlen helyen áll. Ez a körül­ mény a sötét bástya teljes passzi­ vitását fogja eredményezni. Jf. Ba2, Bb3 2. a6, Bb8 3. *7, 5 a 5 4. 5 ű5 A bástyák közti erőkülönbség maximális. Ráadásul a sötét király most már csak nagy üggyel-bajjal tud a játékba beavatkozni. 4. - , f 6 5. K f3, Kg6 6. iCe4, c4 7. AT44, K /5 8. JVc4:, Kg4 A gyalog nem volt üthető, mert az fő gyalog sakkal hullana el. 9. ÍC44, 5 4 5 + 10. Ke4, 5 e 5 + 122

Világos lép

A Grünfeld-Balogh játszma elmé­ leti szempontból is jelentős vég­ játéka több hasznos tanulsággal szolgál. Az ismert elvek itt is érvénye­ síthetők, természetesen bizonyos szükségszerű kiegészítéssel. A vé­ dekezés szempontjából először a

király és bástya szerepét kell tisz­ táznunk. A védekező király legelőnyöseb­ ben a hatodik soron (saját 3. sor) foglal helyet, ezzel akadályozza a támadó bástya behatolását az 5. sor­ ba. A bástya az 5. soron tartózkod­ jék (saját 4. sor), igy akadályozhat­ ja legkedvezőbben a támadó fél futógyalogjának előnyomulását. Sö­ tét számára ugyanis legkedvezőbb az f7-g6-h5 gyaloglánccal való vé­ dekezés. Ezt a láncot a futógyalog­ gal robbanthatja a támadó legjob­ ban, ezért helyes a bástyával az 5. (saját 4.) soron való védekezés. A g-gyaloggal való robbantástól nem kell tartani, mert az esetleg szabaddá váló világos bástyagyalog nem elég a győzelemhez. Mindeb­ ből következik, hogy sötétnek futó­ gyalogjával nem szabad lépnie (dr. Balogh János megállapítása). A játszma így folyt le: 1. h4y Erőteljesebb volt 1. Bd5! A szö­ veglépés túlságosan mechanikus. Végjátékban (és különösen a gya­ loglépéseknél) óvakodni kell a sablonos lépésektől. Sokszor egé­ szen kis különbség elég ahhoz, hogy az állás nyerhető legyen, illet­ ve ne legyen tartható. 1. - , Ke6! 2. Ba2, Bb5 A bevezető fejtegetésből követ­

kezik, hogy itt 2. - , h5! volt a he­ lyes lépés. 3. Ba6+ , Ke 7 4. K /4, h5! 5 .f3 , g6 6. Ba3, K /6 7. Ba6+ , Ke7 Nyilvánvalóan hiba volna 7. Kg7, mert világos 8. e5 !-tel elvágná a királyt. 8. eSl9 Bc5 9. B a l, Ke6 10. g4, hg: 11. fg:, Bc6! Most már három gyalog kettő elleni küzdelmével állunk szemben. (A bástya a saját 3. soron erősebb pozíciót foglal el.) 12. h5, gh: 13. g h :J 6 l És most érthetővé válik a bástya újabb szerepe: a világossal kezde­ ményezett első gyalogcserét, sötét még egy gyalog cseréjének kikény­ szerítésével válaszolja meg. A bás­ tyagyalog nem lesz bevezethető. 14. £>/;, K /6 : 15. Ba7, Bc4+ stb., döntetlen. A bástyavégjátékok gazdag anya­ gából egy kis ízelítőt adtunk.Három leckénk nem szánthatja végig ezt a hatalmas területet. Csak sok tanul­ mányozás, elemzés után válunk jártasabbá a bástyavégjátékokban. A tanulmányozás azonban egyút­ tal kellemes szórakozás is lesz, sok igen szép és érdekes tapasztalatra teszünk szert. Ezenfelül a bástya­ végjátékok tanulmányozása során szerzett ismereteink a gyakorlati játékban kamatozni fognak.

19. L ECKE C SE L JÁ T É K O K

Fejlődési előny anyagi áldozat ellenében Megállapodtunk abban, hogy a megnyitás feladata: 1. Kezdeményező küzdelem a centrum birtokáért. 2. A haderő minél gyorsabb har­ monikus fejlesztése. 3. Az állásbeli előny elérése. A centrum birtoklásának és a gyors fejlődésnek előnyeit a to­ vábbi küzdelem szempontjából több példában láttuk. Nyilvánvaló azonban, hogy ha az ellenfél nem követ el hibát, akkor a centrum­ ban fölényre, vagy a fejlődésben túlsúlyra nem lehet szert tenni. Fejlődési előny csak úgy érhe­ tő el, ha az ellenfelet felvonulá­ sában akadályozzuk. Erre a játék folyamán különböző stratégiai és taktikai eszközök állnak rendelke­ zésre (pl. fenyegetés). A megnyi­ tásban a fejlődés egyenlő menetét csak erőszakos úton lehet megállí­ tani. Ugyanígy az ellenfelet a centrum feladására már a játszma kezdetén csak erőszakos úton lehet rábírni. Ilyen erőszak például a cseljáték. 124

A cseljátékban az egyik fél az első lépésekben gyalogot (esetleg gyalogokat vagy tisztet) áldoz azzal a szándékkal, hogy a centrumban frontális támadást hajtson végre, majd támadását a király ellen for­ díthassa. A cseljátékban tehát az egyik fél anyagi áldozatot hoz időnyerés érdekében. Az anyagi egyensúly így felborul. Az egyik oldalon tá­ madási lehetőségek, a másik olda­ lon anyagi előny. Sikeres támadás esetén az anyagi hátránynak nincs jelentősége, viszont a sikeres véde­ kezés az anyagi előny birtokában győzelmet ígér. Az ilyen ellentétes gondolatok mellett a játék éles és bonyolult jellegűvé válik. Kevesebb lehetőség van a pontos számításra és több szerepet kap az ötletesség, leleményesség, találékonyság, bá­ tor elhatározás, a sakkérzék. 1. e4, e5 Világos 2. f4 vagy 2. d4 lépések­ kel gyalogot áldozhat. A két lépés között lényeges különbség van. A 2. d4 lépés fenyeget az e5 gya­ log leütésével, minthogy 2. - , d6 esetén 3. de:, de: 4. V d8:+ után világos állása előnyösebb lenne, 2. - , Hc6-ra pedig 3. de, He5: 4.,f4

következnék és sötét határozottan hátrányba kerülne a centrumban minden ellenszolgáltatás nélkül. Éppen ezért 2. d4 lépés esetén sötét kénytelen 2. - , ed: lépéssel centrumgyalogját feladni. A 2. f4-gyel bevezetett áldoza­ tot sötét már nem kénytelen elfo­ gadni, mert 3. fe: nem fenyeget 3. - , V h4+ miatt. Ilyenformán a csel azonnali elhárítása is lehet­ ségessé válik. Vizsgáljuk meg ezt a cseljátékot egy mesterjátszma keretében:

Spielmann-Eljasoff München, 1903 1. e2-e4, e7-e5 2. f2 -f4 , - 144

Királycsel. Világos célja: meg­ szállni a centrumot, támadást in­ dítani az f-vonalon (elsősorban az f7 pont ellen). Ez a terv világos sáncolása és a centrumnak gyalo­ gokkal való elfoglalása esetén (ha ez egyáltalán lehetséges), valamint az a2-g8 átló megszállása után jó tá­ madó esélyeket ígér.

Sötétnek - mint a cseljátékban a védekezőnek általában - négy ellenterv állhat rendelkezésére: a) elfogadni az áldozatot és azt le­ hetőleg megtartani, b) elfogadni az áldozatot, de al­ kalmas pillanatban más előnyökért visszaadni, c) a cselt elhárítani, d) elleneseit alkalmazni. A játszmában sötét a cselt elfo­ gadta. P. - - , e5X f4 3. H gl-f3, g 7-g5 Ez a királyhuszárcsel úgyneve­ zett klasszikus változata, amelyet a múlt században - a királycsel fénykorában - szinte kizárólagosan alkalmaztak. Hátránya, hogy meg­ gyengíti a sötét király szárnyát, s ezért ma egyéb folytatások, mint pl. 3. - , d5, 3. - , Hf6 3. -, Fe7 nagyobb népszerűségnek örvende­ nek. 4. h2-h4! Sötét 3. lépésével - királyszárnyi gyalogállásának gyengítése árán megvédte az áldozatul kapott gya­ logot. Magától értetődő és a csel­ játék szellemében rejlő következ­ mény, hogy világos a meggyengült királyállás ellen támadást indít. Egy másik, még erőszakosabb folytatás ezen a helyen a Muziocsel, amelyben világos 4. Fc4, g4 után 5 .0-0-al tisztet is áldoz, hogy 5. -, gf: 6. Vf3: után az f7 pont elleni felvonulással fokozza hatal­ mas fejlődési előnyét. Ezt a vesze­ delmes cselváltozatot már kikezd­ ték az elemzők, mint általában a cseljátékokat, ez azonban nem je­ lenti egyben azok „megdöntését” is. A gyakorlat bebizonyította, hogy 125

a királycsel ma is játszható, s vele a legerősebb játékosok ellen is le­ het nyerni. A 4. h4 lépés a legerélyesebb folytatás.

4 . ---

g5-g4

Kényszer 4. - , f6-ra 5. Hg5:, és 4 - , Fe7-re pedig 5. hg:, Fg5: 6. d4 jó játékot biztosítana világos­ nak. 5. H/3-gő, Kockázatos folytatás 5. - , He5 valószínűleg jobb. A g5 huszár most fogoly. A cseljátékban azonban nem az anyagi erők döntenek. (5. He5-re lásd a Szpasszkij-Fiscker játszmát a Játszmarészben.) 5. - - h7-h6 6. H g5X f7, K e8X p Most világos erős - ha nem is védhetetlen - támadáshoz jut. 7. F fl-c 4 + , d7-d5 Jobb, mint 7. - , Ke7 8. Vg4:, d5, a lehetséges 9. Vf4:, de: 10. Ve5+ miatt. 8. F c4X d5+ , J07-*7 9. d2-dí, Vd8-f6 Védi az f4 gyalogot és vele a ki­ rályállást. A vezér ilyen „alantas” szerepben azonban nem érzi jól magát. A vezér korai játékbahozatala ismert hiba. Ehelyett 9. —f 3! 10. gf: Hf6 sötétnek jó ellenesélye­ ket adott volna. 10. e4r-e5 Vf6-g6 Közvetve védi az f4 gyalogot, 11. Ff4:-re ugyanis 11. - , He7 következnék 12. - , V e4+ fenye­ getéssel. 11. h4-hő, Vg6-fő 12. H bl-c3, Fc8-b4 13. 0-0, - Jól megfigyelhetjük a világos támadás kibontakozását, a világos 126

pozíció fokozódó erősödését. Az f-vonal szerepe egyre jobban érez­ hetővé válik. 13. - - J 4 - / 3 14. Hc3-e4, V f5X hő 15. He4-g3, Vh5-h4 Világos lényegesen jobban fejlő­ dött. Ez a cseljátékban komoly si- ' kér, hiszen a megnyitásban hozott áldozattal világos időt akar nyerni, azaz fejlődési előnyhöz kíván jut­ ni. Világos kedvező fejlődés mellett sem tud támadásába döntő erőt vin­ ni, mert maga is kevés tiszttel tá­ mad. A támadás fokozásához nehéz tisztjeit is harcba kell dobnia, a nehéz tisztek azonban nyílt vonal nélkül nem érvényesülhetnek. 145

16. B flX f3 ! ,g 4 X f3 17. V d lX fS Két lépés után mennyire meg­ változott a helyzet! Világosnak bás­ tya- és tiszthátránya van, a sötét vezérszárny fejletlensége miatt mégis az az érzésünk, hogy vilá­ gosnak anyagi előnye van. Az fvonal megnyílt, matt fenyeget.

A cseljátékoknál, így a király­ cselnél is fő szerepe van a fejlődési előnynek. A látott példában is meg­ figyelhettük, hogy a fejlődési előny fenntartása néha további áldozatot is kívánt. Magától értetődik, hogy az elmé­ let kutatása nemcsak a támadó fél részére talált erősítéseket, új gon­ dolatokat. A cseljáték ellenszere a jól megszervezett védelem, vagy az alapeszme megtámadása, azaz a fej­ lődés késleltetése. Ilyen módszer a királycselben például a következő: 1. e4, e5 2. f i , ef: 3. Hf3, Hf6 Sötét azonnal támadja az e4 gya­ 17. Hg8-f6 logot, s ezzel azt vagy előre-lépésre A mattot védeni kell. Sötét kényszeríti, vagy szükségessé teszi visszaad egy tisztet, hogy az fővo­ megvédését. Ez utóbbi esetben vilá­ nalat lezárja. gos értékes időt veszít. 4. e5y Hh5 18. e5 X f6 + , K g7-f8 19. F elSötét tehát meg akarja tartani f4!> - ~ Egy Marco-Schlechter játszmá­ az áldozatul kapott gyalogot. Ez itt ban (Bécs, 1903) ugyanez a had­ a helyes terv, mert ily módon állás alakult ki. Ott világos 19. nyomást gyakorolunk a g3 pontra Fe3-at játszott, de 19. - , Fd6 20. és g7-g5-g4 majd Vh4 lépésekkel Hf5, F h 2 + után kénytelen volt fenyegetünk. Ennek a tervnek lélektani hatása K fl-gyel bástyája elől elvenni az f-vonalat. is van. Világos kénytelen a közép­ játékban kicsikarni a döntést, ha 19. - Hb8-a6 Sötét nehéz helyzetben van. 20. nem akar gyaloghátrányos végjáté­ - , Vf6: nem ment 21. F d 6 + , Kg7 kot vállalni. Hátránya ennek a mód­ 22. H h5 + miatt. szernek, hogy a sötét huszár sok 20. Vf3-e4 Vh4-g4 esetben nem áll jól h5-ön és vilá­ gosnak többféle támadási lehetősé­ Fenyegetett 21. F d 6 + . get ad. Rendszerint ez a kérdés 21. Fd5Xb7, Fc8Xb7 22. F f4 X h6+ , B h8X h6 23. Ve4Xg4, Bh6- Sönti el a változat helyességét. h7 24. Ve4-g6, Bh7-f7 25. c2-c3, 5. Fe2!y Fb4-d6 26. Hg3-f5, - Kérész itt 5. Ve2-t ajánlja. 5. d4-re természetesen d5 következ­ Fenyeget Hh6! 26. - - , Fb7-e4, 27. Vg6-h6+y nék jó játékkal sötét számára. Kf8-g8 28. Vh6-g5+ , 2% B g l, döntetlen. Láthattuk, hogy a döntetlen el­ érése még sötét indulása esetén is csak a király gyors beavatkozása miatt vált lehetségessé. Visszatérve a Tarrasch-Janowski játszmához, érdekes megállapításo­ kat tehetünk. A végjáték 4. lépése utáni hadállást toljuk egy vonallal balra (156. ábra). Ezt az állást elemezve Majzelisz megállapítja, hogy a gyalogokkal még a Idrály kedvező helyzete ese­ tén sem lehet nyerni (noha az át-

Minél közelebb vannak egymás­ hoz a gyalogok, annál nagyobb erőt képviselnek, annál nehezebb ellenük a nyerés. Ha a két szár­ nyon helyezkednek el, a bástya könnyűszerrel elbánik velük. Ta­ nulmányunkban a következő nyerés található:

156

Mandelbaum ( 1881)

157

változási mezőtől való együttes tá­ volságuk csak 4 lépés), ha a gyalo­ gok közül az egyik centrális („d” , „e”). Könnyen érthető ez, ha meg­ figyeljük, hogy 1. /7 /, Kc4! 2. Kb6 után sötétnek döntő erős lépés áll rendelkezésére.

2

.-

BfBl

Ez után a lépés után világosnak nem áll rendelkezésére a menekü­ léshez vezető út, mint a Tarrasch játszmában tapasztaltuk. Most ugyanis 3. Ka5??-re 3. - , Kc5! után sötét nyer(!), például 4. Ka6, B e6:+ vagy 4. Ka4, Kd6, illetve 4. e7, Bf7: 5. e8V, Ba7 matt. Ezért: 3. Kc7, ^ 5 4. Kd7, 26?5 ismert döntetlen eredménnyel. Szétszórt gyalogok ellen már lényegesen könnyebb a bástya hely­ zete. Azért itt sem szabad könynyen venni a dolgot. Tanulságos Mandelbaum 1881-ből való végjá­ téktanulmánya (157. ábra).

1. BJS/, Szinte érthetetlennek tűnő lépés. M iért ne voltna jobb 1. Bh7:? Próbáljuk meg: 1. - , Kd5! (1. - , Ke5 ?-re 2. Kc5!) 2. Bf7, Ke4 és döntetlen. Az 1. Bf8! lépés előnyei: a) támadja a jobban előnyomult gyalogot, ez az egyik legfontosabb elv a szétszakított gyalogok elleni harcban: b) a sötét királyt e5-re kénysze­ ríti. így a világos király akcióba léphet. 137

Általában helyes a bástyával az előrenyomuló gyalogok előtti sort elfoglalni. Ha a gyalogot a király támogatja, a bástya előnyösen helyezkedik a gyalog mögött. 1. - , Keő 2. Kc5, Ke4 Ugyanúgy nyer világos 2. h5 után is: 3. B e8+ , Kf5 4. Kd4, h4 5. B f8 + , Kg4 6. Ke4 stb. 3. Kc4, Ke3 4. Kc3, f3

Most sem segít a h-gyalog. Pél­ dául: 4. h5 5. B e8+ , K f2 6. Kd2, h4 7. Bh8, Kg3 8. K el, h3 9. K f 1, f3 10. B g 8 + , Kh2 11. Kf2, K h l 12. B g l+ , Kh2 13. Bg3, K h l 14. Bh3: matt. 5. Be8+ , K f2 6. Kd2, hő 7. Bh8, Kg2 8. B h 5 :,f2 9. B g5+ , K f 3 10. B fő + , K g2 11. Ke2 Világos nyer.

21. L EC K E T Á M A D Á S A KIRÁLY E L L E N

Támadás a középen rekedt király ellen A sakkjáték célja az ellenfél ki­ rályának elfogása, mattolása. Ezlegtöbbször csak szívós harc, hosszú küzdelem után lehetséges. Nem­ egyszer az egyetlen mégmegmaradt gyalog vezérré változása hozza meg azt a döntő fölényt, ami azután az ellenfél királyának mattolását lehetővé teszi. A sakkjáték fejlődésével, techni­ kai megoldásainak bővülésével a mesterek játszmáiban a győzelem aprólékos munkával kidolgozott kis előnyök halmozásának eredménye­ ként születik meg. Mégis, a vér­ beli sakkozó az elsőpillanattólkezdve figyeli az alkalmat, nem lehet-e döntő támadást indítani az ellen­ fél királya ellen? A győzelem leggyorsabb formá­ ja - kétségkívül - a sikeres m att­ támadás. Régen kedvelt harci esz­ köz volt az ellenfél királyának a játszma korai szakaszában - való megtámadása. Még a múlt század­ ban is úgyszólván mindennapos jelenség volt az el nem sáncolt király elleni támadás, annál is inkább, mert sok olyan megnyitást

alkalmaztak, amelyet a sáncolásról való önkéntes lemondás jellemzett. A mai kifinomult megnyitási tech­ nika mellett, a gyors sáncolás rendszeres alkalmazása idején ez nem lehetséges. Olyan állások, amikor a király - önszántából - középen marad, ritkán láthatók. A sáncolás elmulasztása, vagy ké­ sőbbre halasztása azért a mai ver­ senyjátszmákban is előfordul. A király elleni támadás egyik formája az el nem sáncolt király (középen rekedt király) megtáma­ dása. Érdekes hadállás jött létre az 1923. évi scheveningeni verseny Oskam-Jóhner játszmájában (158. ábra). (A diagram a következő oldalon)

Világos még a megnyitás meg­ felelő pillanatában elmulasztotta a sáncolást, bizonyára abból az el­ gondolásból kiindulva, hogy az elégtelenül fejlődött sötét részéről úgysem érheti meglepetés. Sötét - bár maga is sáncolás előtt áll hirtelen támadásra szánja el ma­ gát. A támadást csak egészen gyor­ san lehet megvalósítani, hiszen vi­ lágos 1. a3 lépéssel minden hasonló 139

Oskam-Johner (Scheveningen* 1923)

tésekkel rendelkezik, így 0-0, majd Bd8 vagy Fg4 és 0-0-0 lépések­ kel veszedelmes nyomással. Világos megkísérli a menekülést. 3. K e l-d l, Fc8-g4+ 4. K dl-c2, 0-0-05. Hd2-b3, Va5-a4,6.g2-g3, Hc5-d3 Világos feladta. Vizsgáljuk meg a középen rekedt király elleni támadást egy egész játszma keretében.

158

Szmiszlov-Kottnauer Groningen, 1946

kísérletet le tud majd szerelni. A rajtaütésnek tehát olyannak kell lennie, hogy világos ehhez a lépés­ hez ne juthasson hozzá. Í . - - 5

e6-e5!? 2 . d2Xe5?

-

-

M iért hiba ez a lépés ? A helyes játék 2. Fe5: volt, noha 2. - , He5: 3. de:, Ve5: után sötét igen ked­ vező álláshoz jutott volna, figye­ lembe véve azt, hogy a d-vonalat világos előtt megszállhatja, már pe­ dig ezen a vonalon kényes gyen­ geség (d3) is van. Ily módon sötét bizonyára magához ragadta volna a kezdeményezést, mégis ez volt a „kisebbik rossz” . A tett lépés (2. de:) után a világos király a cent­ rumban marad és bajba kerül.

2.

-

-

Hd7-c5

Most már nem szabad 3. a3-at játszani: 3. - , F d 2 :+ 4. Vd2:, V d2+ 5. Kd2:, H b 3 + . Világos helyzete hirtelen tragikussá vált. Sötét a legkülönbözőbb fenyege­ 140

1. e4, c5 2. H/3, d6 3. d4y cd: 4. Hd4;, H f6 5. Hc3, a0 6. ^6 7. 0-0, b5 Ez a szicíliai védelem úgyneve­ zett hágai változata. Sötét nem ér­ tékeli helyesen a sáncolás el­ mulasztásából keletkező veszélye­ ket, 7. - , b5 lépéssel számyi ak­ cióba kezdeni, amikor királyunk biztonságáról még nem gondos­ kodtunk, nagy önbizalomról vagy indokolatlan könnyelműségről ta­ núskodik. Az elmélet szerint 7. -, Hc6 8. Fe3, Fe7 9. f4, Vc7 10. Vei, 0-0 11. Vg3, Hd4: 12. Fd4:, b5 13. a3, Fb7 14. K h l, Bfd8 stb. a helyes folytatás, noha világos akkor is jobban áll. Hiba volna 7. -, Hbd7 is, mert erre 8. f4, b5 9. F f3, Fb7 10. e5 1 után világos erős támadás­ hoz jut. Figyelmet érdemel még 7. - , Fe7. 8 . Fe2-f3 Világos haladéktalanul támadó­ lag lép fel. A szöveglépés aka­ dályozza 8. -, Fb7-et, amire 9. e5! azonnal nyer, például 9. - , de:

10. Fb7:, Ba7 11. Hc6, Hc6: (11. V dl: 12. B d l:, Bb7: 13. Bd8 matt) 12. F c 6 :+ , Hd7 13. Fe3, Bc7 14. Fb6 stb. vagy pedig 9. Hd5 10. Hd5:, ed: 11. Bel + stb. 8 . — j Ba8-a7 9. Vdl-e2, B a7c7?■ Ügy látszik, sötét nem számolt 9. Ve2-vel s nem is mélyedt bele ennek a lépésnek a lényegébe. Valószínűleg jobb volt 9. b4 (10. H dl), vagy 9. Bd7 (10. Fd2). 10. B f l - d l 5 Hb8-d7 11. a2-a4:,

Első pillanatra úgy tűnik, hogy sötétnek sikerült elkerülnie a bajo­ kat. Ha most két-három lépés alatt sikerülne elsáncolnia, esélyei nem lennének rosszak. Az ilyen jellegű állásokban - amikor a támadó félnek sikerült aktív és jó állást felépítenie, s megakadályozta ellen­ felének sáncolását - rendszerint döntő erős kombinációs lehetőség van. Lehet, hogy ez a lehetőség nagyon rejtett vagy komoly áldoza­ tot igényel. 159

Világos határozottan előnybe ke­ rült. Sötét kénytelen ütni, 10. b4 ugyanis nem tanácsos 11. Ha2, a5 12. Hb5 miatt. 1 1 . ---- , b5Xa4 12. H c3Xa4, Fc8-b7 Most már végképp nem volt szabad halogatni a sáncolást, he­ lyesebben Fe7-et. 13. e4-e5 Világos megérettnek tartja a hely­ zetet a támadásra. A középen re­ kedt királyt lehetőleg középen is kell tartani. Ilyenkor nem kell saj­ nálni egy-két gyalogot, sőt néha tisztáldozatot sem, hogy az ellenfél téves stratégiai elgondolását kihasz­ nálva királyát tartósan rögzítsük. A szöveglépés hasonló állásokra jel­ legzetes áttörés. 13. - H d7Xe5 Vagy: 13. - , de: 14. Fb7:, ed: 15. Fa6:, Fc5 16. Hc5:, Hc5: 17. F b 5 + , Ke7 18. Ff4, Bc8 (18. - , Bb7 19. Vc4) 19. Fe5, győzelmet ígérő támadással. 12. F f3X b7, B c7 X b 7 15. Ve2X a6, Vd8-b8 16. Hd4-c6y He5Xc6 17. Va6Xc6+ , H f6-d7

Szmiszlov nagyszerű kombiná­ ciós támadást valósít meg! 18. Ha4-c5U d6X c5 Sötét kénytelen volt az áldoza­ tot elfogadni (18. Bc7-re 19. Hd7: jöhet). 19. F cl-f4! A kombináció csattanója: ezt a lépést lényegesen nehezebb volt megtalálni, m int az előző áldoza­ tot. Most 19. - , Vf4:-re követ­ keznék: 20. V c8+ , Ke7 21. Vb7:, Kf6 22. Bd7:, Kg6 23. g3, Vf5 24. Ba7. Sötét más utat választ. 141

19, - - F}8-d6 20, F f4X d6y Abban az időben rendszerint 9. Bb7-b6 21, V c6X d7+ ! - , Fb7, majd Hd7 lépésekkel foly­ Sötét feladta. tatták a fejlődést. Sötét lépéscseré­ Mindkét bemutatott példában je logikus meggondolásból ered. olyan esettel találkoztunk, amikor 10. F fl-g 2 a nem sáncolt királyt különféle Következetes, de rossz. Sötét kö­ manőverekkel továbbra is a tábla vetkező lépésével megtámadja az f i közepére rögzítették. Meg lehet mezőt, keresztezi a világos király akadályozni a sáncolást úgy is, hogy útját a sáncállás felé. tűz alá vesszük a sáncoláshoz 10, - Fc8-a6! vezető valamelyik pontot, s így Ez volt a 9. lépésben választott minthogy a király a szabályok értel­ lépéscsere értelme. Most világosnak mében nem lépheti át a megtá­ le kell nyelnie a keserű orvosságot madott mezőt - középen reked. és Fg2-fl-gyel vissza kell térnie Ez a király középen tartásának futójával. Ez ugyan a kezdeménye­ egyik legegyszerűbb módja és a ki­ zés átengedését jelentené, de nem rályra nézve talán a legveszélyesebb járna katasztrófával. Világos azon­ is. Ilyen esetet figyelhetünk meg a ban következetes akar maradni és következő játszmában: követi eredeti elgondolását. Az ilyen következetességet persze nem di­ csérhetjük, hiszen rossz elgondolás­ Fedoszejev-Szebarsin hoz való ragaszkodást jelent. A sakkjátékban nem szabad szégyen­ Péter vár, 1921 lősnek lenni. Rossz tervet követ­ 1, e4, e6 2, d4, d5 3, Hc3, Hf6 ni csak azért, hogy tévedésün­ 4, Fg5, Fb4 5, ed:, Vd5: 6, F f6:, ket ne kelljen nyilvánosan beis­ Fc3+ 7. be:, gf: 8. H f3, b6 9. g3, merni, a legnagyobb tévedés. Ilyen­ kor új tervet kell keresni, esetleg Hd7l támadó terv helyett keserves véde­ kezést, de az adott körülmények 160 közt a legkedvezőbbet! 11, Hf3-h4, Vd5-a512, Vdl-d2, Nyilvánvaló, hogy 12. Fa8:-ra csak rá lehet fizetni: 12. - , Vc3:+ után. 12, - - , 0-0-0 13. Vd2-e3, - (A diagram a következő oldalon)

Már sejthetjük a véget. A vilá­ gos király a tábla közepéhez van szegezve. Ugyanakkor sötét min­ den pillanatban megvalósíthatja az e6-e5 áttörést és bástyáival a centrális vonalakra helyezkedhet. 142

161

Az aktívan elhelyezett sötét vezér és futó, a bástyák (sőt a huszár is!) együttes támadását kivédeni nyil­ vánvalóan nem lehet. 13. — , Bh8-e8 14. a2-a4, e6-e5 15. d4-d5, H d7-c516. Hh4-f5, e5e4 17. Hf5-d4, B d8X d5 (Bármennyire is veszedelmesnek látszik a vezérfogás, nem ér sem­ mit 18. Hc6, H d 3 + ) 18. K el-d2, B d5X d4+ 19. Ve3Xd4, Be8-d8 20. F g2-h3+ , Hc5-e6. Világos feladta. Aljechin a Böök elleni játszmában (Margate, 1938) még a komoly ál­ dozattól sem riadt vissza az ellen­ fél királyának középen tartásáért:

Aljechin-Böök Margate, 1938 1. d2-d4, d7-d5 2. c2-c4, d5Xc4 3. H g l-f3 , Hg8-j6 Az ún. elfogadott vezércsel ellen más játékmód is van. Többek kö­ zött érdekes fordulatokat hoz Al­

jechin elgondolása, 3. - , a6. Most a kézenfekvő 4. e4-re Fg4 (természe­ tesen nem 4. - , b5, a gyalog meg­ tartásának céljával, mert 5. a4, Fb7 6. b3 az egész gyaloglánc szétrobbantásához vezetne) 5. Fc4:, e6 6. 0-0, Hd7 7. Hc3, c5 8. d5, e5 9. a4, Fd6 10. Fe3 stb. után sötét éppúgy nehézségekkel küzdene, mint a 3. - , c5 4. d 5 !, Hf6 5. Hc3, e6 6. e4, ed: 7. e5!, He4 8. He4:, de: 9. V d 8 :+ , K d 8 :10. Hg5, Fe6 11. H e 6 :+ , fe: 12. Fc4:, Ke7 13. Ff4 változatban. 4. e2~e3, e7-e6 Jól játszható itt 4. - , Fg4 is. Pl.: 5. Fc4:, e6 6. Vb3, Ff3: 7. gf:, Hbd7! 8. Vb7:, c5 9. 0-0, cd: 10. B dl, Fc5 és sötét kielégítően áll. 5. F fl-c 4 , c7~c5 6. 0-0, Hb8-c6 7. Vdl-e2, a7-a6 Manapság a sötét vezérhuszárt úgyszólván mindig d7-re fejlesztik. A szöveglépés a b7-b5 szárnyi fejlődést célozza, bár ezt világos a2-a4 lépéssel megakadályozhatja. Az a4 lépés után meggyengülő b4 mező sötétnek ellenakciókra ad lehetőséget. 8. H bl-c3, b7-b5 9. Fc4-b3, b5b4 10. d4-d5 Bonyolult állás, amelyből Alje­ chin - minden idők egyik legna­ gyobb sakkozója - tisztáldozattal hatalmas bonyodalmakat varázsolt a táblára. Most egyébként 10. - , ed:-re ll.H d 5 :,H d 5 : 12. Bdl kö­ vetkeznék. 10. Hc6-a5 11. Fb3-a4+ , Fc8-d712. d 5 X e 6 J 7 X e 6 13. B f l d l, b4Xc3 (A diagram a következő oldalon) 143

162

M ár eddig is többször megálla­ pítottuk, hogy a sakkjátékban nem szabad dogmatikussá válni. A prob­ lémákat az adott pozíció adottságai­ nak megfelelően kell vizsgálni. K i­ rályunkat tehát igyekezzünk biz­ tonságba helyezni, mert a középen rekedt királyt - mint láttuk számtalan veszély fenyegeti. Ám a középen maradt királlyal is lehet nyerni! Csak éppen kedvező felté­ telekre van szükség. Figyeljük meg a Forintos-Sydor játszmában tör­ ténteket:

Forintos-Sydor 14. B d lX d 7 U Gyönyörű áldozat, nagyszerű Cienfuegos, 1975 kombináció. A következmények mérlegelésénél világost nemcsak 1. d2-d4>Hg8-/6 2. c2-c4, e7-e6 a számítás, hanem sakkérzéke is se­ 3. H bl-c3, Ff8-b4 4. Vdl-c2 gítette. A nimzoindiai védelem egyik 14. - - , H f6 X d 7 15. Hf3-e5, változatát látjuk. Sötét közvetett B a8-a7 módon - tisztjeinek nyomása révén (A sötét védelemnek rejtett tar­ - akadályozza az e2-e4 lépést. talékai is vannak.) Világos többféle játékmódot vá­ laszthat. A szöveglépésen kívül 16. b2Xc3 Ke8-e7 Sötét látja, hogy rosszabbul áll, lehetséges 4. a3, 4. e3 4. Hf3, vagy kísérletet tesz az anyagi előny tar­ a kevésbé gyakori 4. Fg5. A vá­ tására. A jobb 16. - , Fd6-ra lasztott 4. Vc2 lépés fenyeget az Aljechin 17. V h 5 + , g6 18. Hg6:, 5. e4 lépéssel és lehetővé teszi a hg: 19. V h 8 :+ , Ff8 20. e4 lépé­ gyalogállás épségének megőrzését seket tervezte, további veszedelmes Fb4X c3 lépés esetén. Noha A l­ nyomással. jechin vezette be a versenygyakor­ 17. e3-e4!, Hd7-f6 18. F cl-g5, latba, hamar elvesztette népszerű­ Vd8-c7 19. Fg5-f4 ségét, minthogy sötét viszonylag Egyes elemzők szerint jobb volt könnyen kiegyenlíthet. 19. Vh5 az erős V e8+ fenyege­ 4. — , d7-d5 5. a2-a3, Fb4Xc3 téssel. 6. Vc2Xc3, H f6-e4, 7. Vc3-c2, 19.— , Vc7-b620.B a l-d l,g 7 -g 6 e6-e5!? 21. Ff4r-g5, Ff8-g7 22. He5-d7!, Gyakoribb folytatás 7. - , c5, B a7X d7 23. B d lX d 7 , K e7-f8 24. amely 8. de:, H c6,9. H f3,V a5+ 10. Hd2, Hd4 11. Vd3, e5 után egyen­ F g5X f6, F g 7X /6 25. e4-e5! Sötét feladta. lő álláshoz vezet. 144

8. e2-e3. 21. Fe2Xa6!, B a8X a6 Akkoriban újítás volt. Nem vezetne jóra 21. - , V e4:+ 8. e5Xd4 9. c4Xd5, Vd8X 22. Kf2, V c2+ 23. Fd2, Vc5+ 24. Kg3 stb. d5 10. H gl-f3 Sötét nem üthet e3-ra, mert 10. 22. B d l-d 3 /, Be8Xe4+ 23. B d3- , de: 11. Fc4, e f:+ 12. K fl, Vc6 e3, Ba6-a8 24. B h l- fl 13. He5 után tisztet veszít. Sötét már csak néhány elkesere­ 10. - - , Hc4-d6 11. H f3 X d 4 , dett lépést tesz. 0-0 12. Vc2Xc7 24. - - , B e8X e3+ 25. F clX e3 , A gyalogáldozat elfogadásával V f5 -b l+ 26. ICel-f2, V b lX b 2 + egyben megvédi a d4 huszárt a 27. K f2 -g l, Vb2Xa3 28. Vc7X f 7 :+ , Kg8-h8 29. Fe3-d4, Ba8-g8 c7-c5 zaklatásától. 12. - - Hb8-c6 13. H d4Xc6,30. B fl-e l, h7-h6 31. Vf 7-g6, sötét b 7 X c6 14. F cl-d2, a 7-a515. B a l- feladta. (A vezércsel-megnyitással. d l, H d6-e416. F d2-cl, F J5-/5 7 7. foglalkozik a 27. lecke, az elfoga­ J2-/3, 75. £/5-e5 dott vezércselre további példa az ott található Bolbochan-Evans játsz­ 19. F fl-e2 Most - látszólag - világos végre ma.) Nem győzzük eléggé hangsúlyoz­ elsáncolhat, és még jobban is fog állni. Éppen ezért sötét - a világos ni, hogy a sakkjátékban elkövethe­ király kényes helyzetére számítva tő legsúlyosabb elvi hibák közé - tisztáldozatra szánja el magát. tartozik a csökönyösség és ennek 19. - - , 20. /?X *4, „ikertestvére”, a dogmatizmus. A középen hagyott király legtöbbször Fc8-a6! Vezéráldozat, amelynek elfoga­ könnyen támadható, vagy éppen e dása 21. fe:, azonban vesztésre megtámadhatósága tesz lehetővé súlyos fenyegetéseket. A király vinne: 21.-,B e 2 :+ 2 2 .K fl,B e 7 + azonban középen hagyható, ha az és 23. - , Bc7: után. ellenfél nem tud ellene gyors tá­ madást összehozni, vagy ha az el­ 163 lenfél ellen olyan támadást lehet megszervezni, amelynek következ­ tében nem marad ideje, anyaga, azaz lehetősége a támadásra. A középen rekedt királlyal is lehet nyerni. ím e még egy szép példa:

Ribii-Hennings Lipcse, 1973 1. cé9 H f6 2. Hc3, e6 3. d4, d5 4. Fg5, Fe7 5. e3, 0-0 6. B e l, Hbd7 7. Hf3, a6 145

Angol megnyitásnak indult és Nagyon szép lépés, amely egy­ vezércsel lett belőle. Számtalan ben igazolja világos helyes ítéletét, esetben van lehetőség egyik meg­ amikor a 13. lépésben lemondott a nyitásból a másikba való átevezés- futópárról. Most 18. - , f6-ra 19. re. Az ilyen manőverezéssel ke­ Hh4, Bf7 20. Hh5 nyerne, míg 18, rülik ki az egyes alváltozatokat, - , Fg5-re 19. h4, Ff4 20. Hh5, vagy hasonló módon igyekeznek Fb7 21. Bd6 jöhetne Bd7: fenye­ a mesterek ellenfelüket a maguk getéssel - Ribli nagymester elem­ számára kedvező elágazásba csalo­ zése szerint. gatni. 18. Hf6 19. Vei!, Kh7! 20. Sötét utolsó lépésével elárulta, He5:, Fb7 21. Bc7 Fg2: 22. Bgl hogy de: és b5 lépésekkel a vezér­ Fd6 szárnyon szeretne fellépni. Világos Itt volna a kellő pillanat a kö­ ezt megakadályozza, noha a válasz­ zépen rekedt király elleni akcióra, tott út a b4 mezőt meggyengíti. pl. 23. B f7 :+ -ra 23. - , Bf7: 24. 8. a4, h6 9. Fh4, c6 10. Fd3, H f7:, V e7+. Világos állása azon­ de: ban döntő erős, valamennyi tisztje Ezzel a lépéssel sötét várni szo­ veszélyben, de valamennyi támad. kott, amíg az f i futó lép, s akkor A védekező fél erői gyengébbek. mintegy „tempót nyer” , mert a világos futó két lépésben jut el c4- 164 re. 1L Fc4:, b5 12. Fd3, bél? 12. - , ba: után a sötét vezérszárnyi gyalogok szétzilálódnak. 13. F f6:! Világos játszmája elemzésében rámutat arra, hogy huszárjával könnyebben tudja támadni a gyen­ ge e6 pontot. Egy Zajcev-dr. Vécsey játszmában 13. He4 nem bizonyult különösen jónak: 13. - , He4: 14. Fe7:! Hf2: 15. Fd8:, H d l: 16. K d l:, Bd8: 17. Fe4, Fb7 18. Fc6:, Fc6: 19. Bc6:, Bdc8 után sötét ugyanis kiegyenlített. Vc7: 13. - , gf:l 14. He49f5 15. Hg3, 23. Hh5U Érdemes megvizsgálni más lépé­ c5 16. e4! Világos javítása egy 1938/39. évi seket (Hh5:, Fe5:, Hg8 vagy Fc7), Klim-Sergeant (Hastings) játszmá­ lehetőségeket: valamennyi néhányhoz viszonyítva, ahol 16. d5 hatás­ lépéses matthoz vezet. 24. H f6 :+ , Kg7 25. Hh5+ talannak bizonyult. Sötét feladta. 16. - , cd: 17. ef: e 5 18. Bc6!

-,

,

,

22. LECK E T Á M A D Á S A KIRÁLY E L L E N

Támadás az ellenkező oldalra sáncolt király ellen Az ellenkező oldalra való sán­ colást rendszerint éles játék követi. Legalább az egyik fél minden ere­ jével támadást indít az ellenfél kirá­ lya ellen. Ennek a támadásnak gyakori jellemzője a gyalogroham. Ez ter­ mészetes is, ha meggondoljuk, hogy a gyalogroham nem tárja fel egyidejűleg a saját király állá­ sát is, mint az azonos oldalra sán­ colt királyok esetében (pl. szicíliai védelem scheveningeni változat) s így kevésbé veszélyes. A gyalogrohammal egybekötött frontális támadás csak nagyon gon­ dosan megszervezett védekezéssel vagy ellentámadással szerelhető le. A passzív védekezés még kellő körültekintés esetén is aligha lehet eredményes. Ha az ellenfél nem tud kez­ deményezéshez jutni a másik szár­ nyon, a támadás sikerére komoly esélyünk van. A gyalogrohammal egybekötött támadást nagyobb áldozatok nélkül is átütő erejűvé lehet fokozni.

Általában 5-7 gyaloglépésre van szükség, hogy az ellenfél erőivel való érintkezés megtörténjen. Ez rendszerint vonalnyitást, de leg­ alábbis a király állásának meggyön­ gülését vonja maga után. Bár a gyalogroham jó esélyeket ígér, alaposan meg kell fontolni, mert az abbahagyott támadás ered­ ménye törvényszerűen: erősen meg­ gyengült gyalogállás. A támadás sikeréhez az ellenfél sáncállásának meggyengítése is hozzájárulhat. A gyengítést néha már a tisztek tá­ madásával is elérhetjük, de sokszor csak gyalogrohammal kényszerít­ het jük ki. Mindebből látható, hogy a gya­ logrohammal felépített támadás­ hoz több időre, több gyaloglépés­ re van szükség, s ezért az ilyen támadás sikere vagy sikertelensége nagyrészt attól függ, mire tudja az ellenfél ezt az időt felhasználni. A versenygyakorlatban - ellen­ kező sáncolás esetén - általában kölcsönös támadás alakul ki, s ilyen esetben a gyorsabban megszerve­ zett támadás hozza meg a győ­ zelmet. Figyeljük a következő játszma alakulását: 147

Gasztonyi-Réthy

165

IX. magyar bajnokság, 1953 I. d4, H f6 2. c4, e6 3. Hf3, d5 4. Hbd7 5. Fg5, ctf 0. cd:, cd: 7. Fc7 5. F de: 9. Hd2, Fb4 10. 22. - , Kf7:-re 23. F g 6 + , Hg6: a3, Fd2+ 11. Vd2:, 0-0 12. Vc2y 24. B h7+ dönt. f5 23, d4Xe5, F/0X *5 22. f2 -f4 , Fe5-c7 166 Valamivel tovább tartott volna, de éppen olyan biztosan átütött volna a világos támadás 24. Ff6 után is: 25. g5, Fe7 26. V c3+ , Kf7: 27. g 6 + , Ke8 28. g7, Fe6 29. V c6:+ , Hd7 30. F g 6 + , Ff7 31. B h8+ és 32. gf:V matt. 25. g4-g5, d5-d4 26,g7-g6, Vd8f ő 27. Vc2-h2 Sötét feladta. A gyalogrohamra nem mindig van szükség; előfordul, hogy hoszszas felvonulás nélkül is lehet vona­ lat nyitni, amelyen a támadó erők felvonulhatnak. 13. Ff4-d6! Jobb, m int az azonnali 0-0-0, Leipzig, 1894 mert sötét Ve7 és e5 lépésekkel esetleg kiszabadulna. 1. d4, d5 2 . c4, e6 3. Hc3, Hf6 13. - - , B f8 -e 8 14. 0-0-0, Hd74. H f3, Fe7 5. F f4, c6 6. e3, Hbd7 f6 15. Fd6-e5, Fc8-d7 7. h3 (Nem „szamárfül” , az eset­ Ennek a futónak nem jutott nagy leges Hh5 ellen csinál helyet futójá­ szerep. nak a h2 mezőn) 7. - , He4? 1 6 .f2 -f3 Módot ad világosnak már a játsz­ Sötét 7. lépése óta mindez elő­ ma korai szakaszában konkrét táma­ relátható volt. A játszma igazán dótervek alkotására. He4: csere könnyen érthető. után e4-re kerülő sötét gyalog vé­ 16. - - , e 4 X f3 1 7 .g 2 X f3 y b7-b5 Sötét - természetesen - ellendelemre fog szorulni, sötét kényte­ len lesz f 7 -f5 lépéssel védeni, ami játékot keres a másik szárnyon, viszont a g-vonal megnyitását teszi akciója azonban aligha vezethet majd lehetővé. Ez az okoskodás eredményre, mert a világos támadás világost hosszú sáncolás előkészíté­ kibontakozásához csak két-három sére készteti. Sokszor ilyen egészen lépésre van szükség. 18. B h l-g l, B e8-f819. B d l-d 2 f kis hiba, vagy az ellenfél tervében

Tarrasch-von Scheve

149

Bástyakettőzést készít elő a g-vo25. Fe5-d6! nalon, a futó ellépésére nincs szük­ Eltereli a vezért a g7 pont vé­ ség, az csak időveszteséget jelente­ delmétől. 25. - - , Ve7Xd626. B g 5 X g 7 + , ne. 19. - - , B f8-f7 20. Bd2-g2, a7- K g8-f8 Természetesen nem 26. Kh8, a5 21. Vc2-f2, JÍ/S-sS Védi a g7 pontot. Világos vezé­ a lehetséges 27. V h7:+ és 28. Bg8 m att miatt. rével a h-vonalra törekszik. 27. B g 7 X h 7 + !, K f8-e7 28. 22. Bg2-g5 Nem lehet megakadályozni a vi­ B h 7 X f7 + , K e7 X f7 29. B g l-g 7 + , lágos vezér átjátszását a király- K /7-e8 30. V h6X f6 Sötét feladta. szárnyra. 22. - , hó-ra 23. Bg6, Kh7 Az előző játszmában láttuk, hogy 24. Vg3, Ve7 után 25. Bh6: kö­ világos már a játszma megnyitásá­ vetkeznék: 22. - - FSS-C7 23. Vf2-h4, ban kedvezőnek ítélte maga számá­ ra az ellenkező oldali sáncolást. 24. Vh4-h6, - A gyors világos támadás ellen- Általában az ellenfél is tisztában súlyozására nem sikerült vezérszár- van a körülmények ilyen alakulá­ . nyi akciót létrehozni. A király­ sával és igyekszik azonos oldalra szárny védelme is nehézségekbe sáncolni. Ha az ellenkező oldalú ütközik. Fenyeget 25. Ff6:, Vf6: sáncolás valamelyik fél számára jó 26. Vf6:, Bf6: 27. Bg7:, tiszt­ támadó esélyeket ígér, akkor az ellenfelet lehetőleg kényszeríteni nyeréssel. Természetesen nem volna he­ kell arra. Ez nemegyszer megvaló­ lyes 24. g6-tal védekezni, mert sítható, általában különféle fenye­ erre 25. Bg6:, hg: 26. B g6:+ , Bg7 getésekkel. Aljechin versenygya­ korlatában több szép példát látha­ 27. Ff6: döntene. tunk erre. Ilyen küzdelmet figyel­ 2 4 . ---Ba8-a7 hetünk meg a következő játszmá­ ban is: 167

Aljechin—Marshall Baden-Baden, 1925 1. d4, d5 2. c4, H f6 3. cd:, Hd5: 4. e4, H f6 5. Fd3, e5 6. de:, Hg4 7. Hf3, Hc6 8. Fg5, Fe7 9. Fe7:, Ve7: 10. Hc3, Hce5: 11. He5:, Ve5: 12. h3, Hf6 (A diagram a következő oldalon)

Hogyan értékelhetjük a kiala­ kult hadállást ? Világos a királyszár150

168

nyon gyalogelőnnyel rendelkezik* gyalogállása frontális támadáshoz könnyen mozgósítható. 13. V dl-d2 Mélyen átgondolt terv beveze­ tése. Világos sejteti, hogy sötét rövidre sáncolása esetén ellenkező oldalra szándékozik sáncolni, majd gyalogrohamot fog indítani. Ezt a gyalogtámadást különösen hatásos­ sá tenné, hogy a gyalogok előnyo­ mulás közben sötét tiszteket tá­ madva, időveszteség nélkül vonul­ hatnának fel. Marshall látja a ve­ szélyt és maga is a vezérszárny­ ra akar sáncolni: 13. - - , Fc8-d7 14. Vd2-e3, - Mindkét oldalt szemügyre veszi. 14. - - , Fd7-c6 15. 0-0-0, - Sötét most már nem sáncolhat a hosszú oldalra. További kísérletet erre nem érdemes tenni, mert 15. - , Va5-re 16. Fc4 következhet. Sötét kénytelen belenyugodni az ellenkező oldalú sáncolásba. 15. - - , 0-0 16. f2 -f4 , Ve5-e6 17. e4-e5, B/8-e8 Sem most, sem a következő lé­

pésben nem volt szabad Hd5-öt játszani 17. - , Hd5 18. Hd5:, Fd5: 19. F h 7 :+ miatt. 18. B h l-e l, Ba8-d8 19. f4 -f5 , Ve6-e7 Megfigyelhettük, hogy a világos gyalogok előnyomulása szempont­ jából milyen jelentős szerepük volt a felvonulási területen elhe­ lyezkedett tiszteknek. 20. Ve3-g5, Hf6-d521. f5 -f6 , - Gyors gyalogroham volt! 21. - - , Ve7-/8 22. Fd3-c4, - A döntő - és hatásos - kombi­ náció bevezető lépése. A futó az a2-g8 átlón erős nyomást fejt ki a királyszárnyra és főrészese lesz a befejező akciónak. 22. - - , H d5Xc3 23. B d lX d 8 , Be8Xd8 2 4 .f6 X g 7 , H c3Xa2+ A g7 gyalog nem üthető, 24. -, Ve8-ra pedig 25. F f7 :+ , Kf7: 26. B f l + , Ke6 27. B f6+ , Kd5 28. Bf8 következnék. 25. K c l-b l Világos kikerüli ezt a kis csap­ dát is: 25. Fa2:?, V c5+. 25. - -, Vf8-e8 26. e5-e6/, Fc6e4+ 27. K b l-a lJ 7 -/5 2 8 . e6-e7+ , Bd8-d5 29. Vg5-f6, Ve8-f7 30. e7e8V+ és matt 2 lépésben. Az eddig bemutatott példák után azt hihetnénk, hogy az ellenkező oldalú sáncolás mellett vezetett tá­ madás igen egyszerű dolog; a gya­ logroham szinte magától gördül, a vonalnyitás is könnyen megoldható. Nem mindig ilyen egyszerű azon­ ban a dolog. A támadás folytatá­ sához gyakran erőszakosabb eszkö­ zökre van szükség (áldozat). Mikor lehet ilyen eszközhöz nyúlni, ha pontos számítással nem támaszt­ ható alá? Ha a támadás erősza­ 151

kos beavatkozás nélkül megakadna, az esetleges áldozat nyomán elő­ álló bonyodalmak viszont nem szá­ míthatók át, elsősorban a sakkérzék dönt. Vannak természetesen a p o z í­ ciónak olyan adottságai, amelyek az áldozattal járó elhatározást „jo­ gossá” tehetik. Ha az áldozattal sikerül az ellenfél királyállását a védő gyalogoktól megtisztítani, a megtámadott királyt a tábla köze­ pe felé kényszeríteni, s ha emel­ lett tisztjeink jól felvonultathatok az ellenfél királya ellen (nyílt vonal, szabad átlók), az áldozat sikerrel kecsegtet. Következő pél­ dánk egy rendkívül éles játszma:

Igen nehéz állás alakult ki, amely a sötét támadás kialakításához ked­ vező adottságokat tartalmaz: a vilá­ gos táborban sok gyengeség van, míg a sötét tisztek beavatkozásá­ hoz nyílt vonalak és átlók állnak rendelkezésre. A probléma a b4 huszár helyzete. Ellépése után világos 19. Fd3-at játszhatna, s ezzel a sötét támadás el is akadna. Ugyanakkor világosnak is volna esé­ lye királyszárnyi támadás megszer­ vezésére. Sötét ebben a bonyolult helyzetben tisztáldozatra határozza el magát. 18. - - , c7-c5l? 19. F d 4 X f6 ,

19. de:, Hc6: sötét támadó lehe­ tőségeit növelné. 19. - - , V d8X f6 20. a3Xb4, M ojszejev-Szim agin a5Xb4 21. Hc3-b5, - 1. d4, Hf6 2. c4, g6 3. Hc3, Fg7 Viszonylag még a legjobb. Egyéb 4,. e4, 0-0 5. H /3, d6 6. h3, e5 7. lehetőségek: a) 21. Ha2, Ba7 és d5, Hh5 8. Fe3, f 5 9. */;, */• bástyakettőzés; b) 21. H b l, f3 ( Ufimcev elemzése) 22. Fd3, b5!; 10. Fe2/, tf/tf 11. Vc2, H a 6 12. g3, c) 21. H b l, b5 22. Hc2, f3 23. Hb4! 13. Vb3,a514.0-0-0, f 4! 15. g f F /5/ Iff. H e lí, ef: 17. Fd4, Fd3, be: 24. Fc4: F h 6 + 25. He3, Bal 26. Kd2, V d4+ 27. Fd3, K M 7S. M, Ba2!; d) 21. Ha4, Ba4: 21. - - , B a 8 -a l+ 22. K cl-d 2 y 169 f4-J3! 23. H el-c2, F f5X c2 24. K d2X c2y f3 X e2 ! 25. B d l X a l , Vf6-g6+ 26. Kc2-d2y Fg7-h6+ 27. Vb3-e3, B J8X /2 28. B h l-e ly F h6Xe3+ 29. K d2X e3, Vg6g3+ 30. Ke3-d2y Vg3-/4+ Világos feladta. Nem vitás, hogy a huszáráldozat következményeit nem lehetett pon­ tosan kiszámítani. Elég, ha belemé­ lyedünk a sötét 22. lépése utáni hadállás rejtelmeibe. A játszmában választott 23. Hc2-ön kívül még ilyen változatok voltak lehetsége152

sek: a) 23. B al:, F h 6 + 24. K d l, fe :+ 25. Ke2:, Fg6! 26. f3, B e8+ 27. K fl, Ve5 28. V dl, Vg3! (fe­ nyeget 2 9 .-, Bel + é s3 0 .-,F d 3 + ), b) 23. F f3:, Be8! 24. B al:, F h 6 + 25. K d l, Vg5; c) Hf3:, F h 6 + 24. K e l, Bfa8! 25. K fl, Bla2. Az állás ilyen vizsgálata meg­ győz bennünket arról, hogy sötét 18. lépésében hozott tisztáldozata nem annyira a lehetséges változa­ tok pontos kiszámítására, mint in­ kább sötét sakkérzékére volt ala­ pozva. Sötét nyilván úgy érezte, hogy ilyen állásban a királyra zú­ duló mindenoldalú támadás ellen a világos haderő nem védekezhet kielégítően. Egyes megnyitások eleve az el­ lenkező oldalú sáncolásra és a szár­ nyakon indított támadásra vannak alapozva. Ilyen a szicíliai védelem ún. sárkány változata.

megtakarítását célozza, a játszma idején új gondolat volt. 10. - , Vaő 11. Vd2, Bfc8 12. 0-0-0, Ve5? 13. g4, hő 14. g5, He8 15. f 4 , Va5 16. f 5 , He5 17. fg ;, Hg6: 18. B h fl, e6 19. Vf2, He5 20. Hde2, F65 21.g6Jg: 22. Hb5:y Vb5: 23. Hd4/, H 42+ 24. Vd3: 170

Adorján-Velimirovics 25. He6:, ATA5 Jól megfigyelhető, mennyire 1. e4, c5 2. H f3, Hc6 3. d4, cd: passzívak a sötét tisztek, különö­ 4. Hd4:,g6 5. Hc3, Fg7 6. Fe3, H f6 sen a bástyák. Most 25. - , Kh7-re 7. Fc4, 0-0 8. Fb3, d6 9. /2 , Fd7 26. B dl, Vb5 27. Vf7 azonnal 10. h4 döntött volna. 26. Fd4!, AT£7 Ez az állás - vagy kevés eltérés­ sel ez a felépítés - világos hosszú 26. - , Fd4-re természetesen 27. oldali sáncolásával a sárkány válto­ V f8+ következett volna. zat jellegzetes felállása. A meste­ 27. H /8 + , A»S 25. Afc0:+, rek taktikai okokból sokszor fel­ K h7 29. Fg8+ , A^5: 20. Afe7+, cserélnek egyes lépéseket, megkí­ ATM 21. F /5 + S őtó feladta. sérlik az ellenfelet félrevezetni a Napjainkban a sárkány változat felvonulási tervet illetően. Szoktak virágkorát éli, mindkét színnel itt 10. Vd2-t is lépni, amire sötét sok játszmát nyernek. Sötét diada­ Hd4: lépéssel válaszol és elindítja lát hozta a Szalánczi-Pirisi (1980) a vezérszárnyi rohamot. Világos játszma, amelyet a Játszmarészben utolsó lépése (10. h4) egy tempó helyeztünk el. Arandjelovac, 1976

23. LECKE T Á M A D Á S A KIRÁLY E L L E N

Támadás az azonos oldalra sáncolt királyok esetén A játszmák túlnyomó többségé­ ben mindkét fél azonos oldalra (általában a királyszárnyra) sáncol. A támadás megszervezése ilyenkor a legnehezebb. Azonos oldalra való sáncolás esetén a gyalogroham egy­ ben a saját királyállás felszakítását is jelenti, ami érthető veszélyt rejt magában.

Sötét egyszerűsítésre törekszik, világos érdekeit azonban az anyag megtartása jobban szolgálja. 13. Ha4, e5 14. de:, Fe5: 15. Hac5, a4, a5 Duras-Spielmann 171

Duras-Spielmann Bécs, 1907 1. e4, d5 2. ed:, Vd5: 2. Hc3, Va5 4. d4, H/6 5. Hf3, Fg4 6. Fe2, Hc6 Sötét a d4 gyalog ellen összpon­ tosított támadást indít. További szándéka hosszú sáncolás és esetleg e7-e5. Világos csökkenti a támadás súlyát. 17. g4!, 7. Fe3, 0-0-0 8. Hd2, Fe2: 9. Szellemes és finom lépés, értel­ mét a két lépés múlva következő F tó:, F /5 A d4 gyalog nem volt üthető: tisztáldozat magyarázza meg. 17. - , Vf6 18. c3, Bhe8 19. 9. - Hd4: 10. Fd4:, Bd4: 11. Hb3. Hb7:! A vezért el kellett távolítani a h3 10.Hb3, e611. a3, F b612.0-0-0, -f8 átlóról, különben most Kb7: Hd5 154

19. H c 5 + , Kb8 20. Va6 ellen Erre sötét lecseréli a világos szí­ nű futókat és kényelmesen befeje­ Vc8 kielégítő védelmet adna. 19. - , B d l:X 20. B d l F c 3 : 21.zi a fejlődést. Jobb játékot ígért világos számára 11. Vd2, a későbbi H7c5/, Hb4! 22. g5, A futó ütése veszélyes volna. 12. Badl és 13. Bfel folytatással. 11. - , H a 5 12. Fb5, Fd7 13. He5y A szöveglépés helyet csinál a vilá­ gos vezérnek, hogy - szükség ese­ F b 5 :14. Vb5;, a 6 15. Ve2, Hd5 tén - a kötésből sakkal szabadul­ A d4 gyalog ütése természete­ hasson. sen hiba lett volna, mert 15. Vd4: 16. Badl után világos döntő 22. - , Ve5 23. Ha5:!> h5 24. be fejlődési előnyre tesz szert, például: 25. K b l, 20. £ d 8 + vSötó feladta. 16. - , Vb4 17. a3, Vb3 18. Bd3! Ilyen támadást, - amikor mind­ vagy 16. - , Va7 17. Hd7, Bfd8 két fel támadása a király ellen irá­ 18. H f6 :+ , Ff6: 19. Ff6:, gf: 20. nyul - , nagyon nehéz vezetni. A V g4+ , Kh8 21. Vh4 stb. legkisebb pontatlanság is azonnali 16. Fd2, Bc8 17. B adl, Hc6 18. vesztést okozhat. Gyakoribb jelen­ F e l, Hc3: A játszma első szakasza sötétre ség, amikor az egyik fél király elle­ ni támadását a másik fél jól meg­ kedvezően zárult. Világosnak ko­ szervezett passzív védekezéssel moly nehézségei voltak a centrum­ igyekszik kivédeni, vagy pedig ban. Épp azért helyesebb volt 18. megkísérli a centrumban vagy Ff6-tal fokozni a centrum elleni a másik szárnyon a kezdeménye­ nyomást. Ez a lépés még egy külö­ zést magához ragadni. Ez utóbbi nös fenyegetést is tartalmazott (19. módszer a támadót nagyon pontos - , Hd4: 20. Bd4:, Bc3: 21. be: és energikus játékra kötelezi, mert 21. Bd5:, Vd5: 22. be:, Ve5: - 21. Hc3: stb.), amellyel világosnak egyetlen tempó elvesztése elegendő lehet ahhoz, hogy a kezdeménye­ feltétlenül számolnia kellett volna. zés az ellenfél kezébe csússzon át. Sötét által választott folytatás (18. Hc3:) könnyít világos centrum­ Következő játszmánkban világos klasszikus támadást vezet a sötét mal kapcsolatos gondjain és lehe­ király ellen: tővé teszi számára a királyszárny elleni támadás megszervezését. 19. be:, b520. Bd3, Vd521. Hg4, Bfd8 22. Bg3, b4? Tolus-Szokolszkij Sötét maga is érzi a 18. lépés­ 1. d4, e6 2. c4, H f6 3. Hc3, ben rejlő következetlenséget. A Fb4 4. e3, 0-0 5. Fd3, d5 6. Hf3, kezébőlkicsúszottkezdeményezésta c5 7. 0-0, cd: világos centrum elleni támadással A játék így az elfogadott vezér­ akarja visszahódítani. Ez most már cselbe terelődik. Sötét számára elő­ hiba. Bármennyire is kellemetlen nyösebb 7. - , Hc6 vagy 7. Hbd7. volt, védekezésre kellett volna be­ 8. ed:, de: 9. Fc4:, Hc6 10. rendezkedni, 22. - , g6 elengedhe­ tetlen óvintézkedés volt. Most váFg5, Fe7 11. Fctf 155

T olus-Szokolszkij 172

ratlan kombináció ébreszti sötétet a valóságra. 23. Hh6+ , K /8 24. Bg7:/, Az áldozatot, sajnos, el kell fo­ gadni. 24. - , Kg7: 25. Vg4+ , Más nem volt. 25. Kf8 és 25. - , Kh8-ra azonnal matt következik. A még lehetséges 25. Kf6-ra is mattot kap sötét: 26. c4!, Va5 27. d 5 !!, ed: 28. F g 5 + , Kg7 29. Fe7:+ és matt a következő lépésben. 26. c2/, Vd4: Döntő erős lett volna 27. - , Va5 esetén 28. d5!, He5 28. V g5:+, Hg6 29. F b 2 + , Kf8 30. Vf6, Vc7 31. de: 27. Vg5: + , K /8 28. Fe3, Vh8 29. Fc5+ , 30. Hg4, 7C37 37. Fb6? Ebben az állásban, mint minden fölényes állásban - állítja Panov kell lennie valamilyen döntően erős kényszerítő erejű lépéssorrendnek. Ilyen nyerő lépés volt 31. Vf4! csendes lépés, kettős fenyegetéssel 156

(32. H f6 + és 32. V f7:+ ). A fe­ nyegetések nem háríthatok el jól: 31. - , Bc7-re 32. Fb6 következ­ nék és 32. - , Bb7-re 33. V f7 :+ , Kc8 34. V e6+ , Kb8 35. Vc6: stb. A játszmafolytatás csökönyös véde­ kezésre ad lehetőséget sötét szá­ mára. 31. - , Bb8 32. B d l+ , Ke8 33. Fd8;, Bd8: 34. Bd8:,H d8: 35. H f6+ , K/8? Noha sötét semmiképpen sem menekülhet meg, mégis jobb volt 35. Ke7 és 36. H d 5 + + -ra 36. - , Kd6 37. V e7+ , Ke5 38. Hb4:, Kf5 36. Vc5+ , Kg7 37. Hh5+ , Kh6 37. - , Kg8-ra 38. V g5+ , Kf8 39. Vd8: matt. 38. h4, V a l+ 39. Kh2, f 6 40. Hf4 Sötét feladta. A király elleni támadáshoz álta­ lában nem elegendő a vezér és a könnyűtisztek együttműködése, de a bástyák játékbahozatala sem mindig oldható meg olyan egy­ szerűen, mint az előző játszmában. A bástya harcbavetéséhez vona­ lat kell nyitni a királyszárnyon. A vonalnyitás sokszor bonyolult problémákat vet fel. Ilyen esettel találkozunk a Réti-Carls játszmá­ ban. (Baden-Baden, 1925). A 173. ábrán látható állásban nyílt vonal nincs. Világonak ugyan módjában volna f4 x e 5 lépéssel megnyitni az f-vonalat, ez az elhamarkodott lépés azonban d6 X e5 után a d-vonalat is megnyitná. Mindkét vonal csak félig nyílna meg. A gyakor­ lat azt tanítja, hogy a félig nyílt vonal rendszerint annak a félnek a számára kedvező, amelyiknek nincs

gyalogja a vonalon. (Kivétel az olyan eset, amikor a gyalog már túljutott a félvonalon.) így tehát f4Xe5 után nemcsak világos szá­ mára nyújtana előnyös lehetőséget az f-vonal, hanem ugyanúgy sötét számára is a d-vonal. A játszmá­ ban következett: R éti-C arls (Baden-Baden, 1925)

173

Világos számára kedvezőbb az f- és g-vonalak megnyitása esetleg g6Xf5 után, mint a korábban le­ hetséges f- és d-vonalak megnyitá­ sa. Nyilvánvaló, hogy g6Xf5 után világos bástyájával ütne vissza és a gyenge f5 mező a támadás számára kiváló bázisul szolgálna. Világos egyébként fenyeget 2. f6 lépéssel, majd vezérének Vc3-d2h6 behatolásával. Sötét ezt nem en­ gedheti meg. 1. - J 6 2, Vd2, -

Elgondolkodtató hadállás. Vilá­ gos utolsó lépése helyet ad a hu­ szárnak, amely c3-on keresztül a d5 mezőre törhet. Innen támadja majd az fő mezőt. Minthogy sötét nem kezdeményezheti a g6 és f5 gyalogok cseréjét a már említett módon, világosnak elegendő idő áll rendelkezésére az f6 pont elleni felvonuláshoz. Egészen természetes, hogy sötét sem nézheti tétlenül világos ké­ szülődését. Meg kell szerveznie va­ lamilyen ellenjátékot. Sötétnek is rendelkezésére áll a gyenge d4 pont, ahová huszárját elhelyezheti és annak támogatásával vezérszárnyi akciót kezdeményezhet. Vilá­ gosnak ezzel a lehetőséggel is szá­ molnia kell.' Sötét a játszmában az azonnali ellentámadás helyett előbb óvintézkedést tesz a király­ szárnyon. Ez az elhatározása azon­ ban a továbbiak folyamán hibás­ nak bizonyul. -,g 5 Nemcsak passzív lépés, hanem újabb gyengítés is (h5 pont!). 3. g4!, b5! 4. M //, Most érzékelhető csak igazán a 2. - , g5 lépés gyengesége. Enélkül világos 3. g4, 4. h4 felvonu­ lása nem volna olyan veszélyes. A most keletkezett állásban ismét az a kényelmetlen, hogy világos a h-vonalat csak akkor fogja meg­ nyitni, amikor nehéztisztjei fel­ vonulását a vonalon befejezte. Fel kell figyelnünk világos 3. g4 lépésére. Enélkül 4. h4 nem bizo­ nyulna olyan erősnek, minthogy sötétnek módjában volna g5-g4gyel válaszolni. A 3. g4 lépés mint­ egy rögzítette a sötét g-gyalogot. 157

4. h6 5. B h l, 6c: 5. 2c:, Hd4 7. Hc3, £/*£ 5. 362, Világos fenyegetése: a bástyák kettőzése a h-vonalon, majd Hd5 és hg:, aligha hárítható el. Sötét megkísérli a lehetetlent, de ahogy ilyenkor történni szokott, még na­ gyobb baj szakad a nyakába. 8. - , 36^5 2. 3667, Vd8 10. Hd5, gh: Sötét nem nézhette tétlenül, hogy világos 11. K fl, majd 12. hg:-vel folytassa, hiszen 12. - , hg 13. Vh2, Rh3: (fenyegetett 14. B h7 + ) 14. Vh3:, Bh8 15. Vh8:, Vh8: 16. Bh8:, Kh8: 17. Hf6: után a játszma nem volna tart­ ható. A szöveglépés után a védhetetlen h6 gyaloggal a játszma sem menthető. 77. Bh4;, K f 7 12. K /2 !, V f8 13. Bh6:, BM : 74. 365:, Vg7 15. Va5, és nyert.

Fb3, c6 22. Vg3, a5 23. a4, T//7 24. FcB, 65 25. Bh4, K f8 26. B a k i,

7^5 27. F /2/, F/5: A d5 gyalog védelme komoly gondot okoz sötétnek. A szöveg­ lépés kényszer, minthogy de: után a b3 futó átlója megnyílna és a sötét királyállás védelme még ne­ hezebb feladatot jelentene. 28. g f:, Bd6 29. Vh5, £ a 7 20. 1^5, Hfh6 174

Capablanca-Marshall Morristown, 1909 1. c4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fb5, 175 d6 4. c3, Capablanca nagyon igénytelenül kezeli a spanyol játszmát 4. d4 erélyesebb és jobb volt. 4. - , Fg4 5. d3, 7?c7 5. 77622, H /6 7. 0-0, 0-0 8. B e l, h6 9. H fl, H h 7 10. He3, F h 5 11. g4/, 7^5 72. 77/5, h5 13. h3, hg: 14. hg:, 7^5 75. Hg5:, Hg5: 16. K g2, Világos a h-vonalon akarja a tá­ madást megszervezni. Sötét képte­ len ezt a tervet megakadályozni. 75. 25 77. Fc2, fl/rf 75. M 7 , Be6 19. V e3 J 6 20. Fa4!, 77c7 27. 158

31. Bh6:í A h-vonalon felvonult bástyák és a királyszárnyon összpontosított világos tisztek ellen sötét nem tud kellő védelmet felsorakoztatni. 3L gh: 3 2 .F h 6 :+ ,K e 7 Nem volt jobb 32. Hh6: sem, mert 33. Bh6: után sötét a vezérvesztést nem kerülheti el.

33. V g7+ ,K e834. V g8:+ ,K d7 35. Vh7+ , Ve7 36. F f8! (A diagramot a 158. oldal alján)

Sötét feladta. A királyszárnyi vonalnyitás nem­ csak a támadás érdekeit szolgál­ hatja; ugyanezzel az eszközzel a ki­ rály elleni ellentámadás is kialakít­ ható.

24. LECKE T IS Z T E K H A R C A GY ALOG OK E L L E N

Megvizsgáltuk a bástya harcát az ellenfél gyalogja (gyalogjai) el­ len. Noha csupán egy-két fontosabb elv tanulmányozására szorítkoz­ tunk, megállapíthattuk, hogy ebben a küzdelemben a bástya igen erős­ nek bizonyul és sok esetben győzel­ mi esélyt nyújt. A könnyű tiszt (egy huszár vagy egy futó) a gyalog vagy gyalogok elleni harcban győ­ zelmet nem érhet el, minthogy ezek a tisztek csak kivételes esetben mattolhatnak. A vezér éppen el­ lenkezőleg: kevés kivételtől elte­ kintve győzelmi eséllyel küzd a gyalog, sőt rendszerint több gya­ log ellen is. A huszár harca a gyalogok ellen legfeljebb döntetlen eredményt hozhat. Olyan állás, amelyben a huszár mattolhat, csak kivételes esetben fordul elő (176. ábra). Sötét vesztét a g6 gyalog okoz­ za. Enélkül - bármily furcsán hangzik is - világos nem ad­ hatna mattot. 1. H f6 ,g 5 2 . H g 4 + ,K h l 3. K f l , h2 4. H f2 matt. Nem segített volna 1. Hf6 után 1. - , K h l sem, mert 2. Hg4, h2 3. K fl, g5 és 4. Hf2 matt. 160

Salvio (1604)

176

Ha a feladványban sötét volna lépésen, a küzdelem kissé hosszabb úton, de ugyanoda vezetne. 1. - , K h l, 2. Hf6, Kh2! 3i Hg4+ , K h l 4. K f l, g5 5. Kf2\ h2 6. He3, g4 7. H fl, g3+ 8. Hg3, matt. A huszár és gyalog küzdelme kü­ lönösen akkor érdekes, amikor a hu­ szár egyedül kénytelen felvenni a harcot az ellenfél gyalogja (és ki­ rálya) ellen.

A huszár jóval nehézkesebb eb­ ben a küzdelemben, mint például a futó, amely az egész táblán áthúzódó átlók révén hatásosan akadályozhatja az ellenfél gyalog­ ját előnyomulásában. A huszár kis területen mozog, néha egészen eset­ len és tehetetlen. Igaz, máskor csodálatos ügyességet árul el. A huszár lényegesen könnyebben tartja fel a középső gyalogokat, m int a szélső gyalogokat. Ez egyéb­ ként könnyen megindokolható: a szélső gyalogok esetében a huszár csak egy oldalról támadhatja a gya­ logot, illetve a gyalog előtti mezőt csak egy oldalról ellenőrizheti, vi­ szont középső gyalogoknál mind­ két oldalról beavatkozhat, tehát nagyobb hatásköre van. Euwe 177

1. Ha a szélső gyalog elérte az utolsó előtti sort, a gyaloggal ren­ delkező fél királya elzavarhatja a huszárt a gyalogtól és biztosítani tudja számára az átváltozást. Kö­ zépgyalogok esetén a huszár ilyen esetben is (saját királya támoga­ tása nélkül) döntetlent tarthat. Aktív királyok mellett a huszár az említett szélső gyalog ellen is érhet el sikert. Első példánkban azonnal lát­ ható, hogy a világos gyalog ellen a huszár tehetetlen (177. ábra). 1. a6, Hc5 2. a 7, Ha4+ Csak a világos király kedvezőt­ len helyzete teszi lehetővé, hogy a huszár átmenetileg késleltesse a gyalog győzelmes előnyomulását. Ha a király például a2-n állna, a gyalog egyszerűen beszaladna. 3. Ka3 (vagy 3. Kb3), Hb6 4. Kb4, Kg3 5. Kc5, Ha8 Bármely huszárlépésre talál a ki­ rály olyan mezőt, ahol biztosan meghúzódhat a sakkok elől s egy178

Világos lép

Nézzük meg, milyen szabályo­ kat alkothatunk a huszár és egy gyalog küzdelmére, azután vizsgál­ juk meg a szabályokat példákon.

Világos lép 161

úttal távoltartja a huszárt a gya­ logtól: 5. - , H a4+ 6. Kcó vagy 5. - H d7 + 6. Kb5. 6. Kc6, K f4 7. Kb7 stb.

180

Második példánkban a sötét ki­ rály jobb helyzete menti az állást (178. ábra, lásd a 161. oldal alján): 1. a6> Hc5! 2. a7, Ha4+ 3. 7/66 4 . Kb49 Ha8 5. 7^5, K f4 6. JCírf, J&5/ 7. Kb7, íHff/ £. Ka8:, Kc7, />arr. 179

1. Kb5, Ha7+ 2 . AM , /fcS 5. A világos király tehetetlen a hu­ szárral szemben: 4. Ka8, 4. Ka7, 4. Kb8, 4. Kc7 lépésekre 4. - , H b 5 (+ ) következik, 4. - , Kc6-ra pedig 4. - , Hc8 jöhet stb. 3. Az utolsó előtti sorba ért bés g-gyalog ellen a huszár ked­ vezőbb esélyekkel küzdhet, egyes esetekben azonban ilyenkor is le­ Következő példánkban huszár­ het a gyaloggal nyerni. A többi gyalog áll a huszárral szemben. gyalog átváltozását a huszár meg­ A gyaloggal nem lehet nyerni még akadályozhatja. Rabinovics jellegzetes példákat akkor sem, ha a huszár védekezé­ sét nem támogatja királya (179. mutat be erre a tételre (181. és 182. ábra). ábrák): L b6, Ha6 Az első esetben a b-gyalog be­ A huszár körültáncolja a gyalo­ vezetése nem akadályozható. got, világos nem nyerhet. 7. - , Hd7+ 2. Ha a szélső gyalog nem érheti Ugyancsak eredménytelen lenne el az utolsó előtti sort, mert az 1. - , H c6+ 2. Kc7 , Hb4! 3. utolsó előtti soron a gyalog előtti Kb6!, H d 5 + 4. Ka5, He7 5. Kb5 mezőt a huszár támadja, a szélső és világos nyert. 2. Kc8! gyalogot sem lehet bevezetni.

162

Rabinovics

mába önthetjük a b- és g-gyaloggal kapcsolatos szabályt: nem érhető el a huszárral döntetlen az utolsó előtti sorba ért b- és g-gyalog ellen* ha a huszár legalább egyszer nem léphet az átváltozási mezőre. Rabinovics második példájában (182. ábra), világos kezdőlépés ese^ tén (1. Kd7), meg lehet akadályoz­ ni a huszár közeledését. Ha azon­ ban sötét lép* a döntetlen nem akadályozható. 1. H e7+ , - Nem volna elég 1. -* Hd6+* mert világos 2. Kd7, Hc4 3. Kc6!* H e5+ 4. Kb5* Hf7 5. Kc5 lépé­ sekkel biztosítaná gyalogja átválto­ zását 2. Kd8, Hc6+ 3. Ke8, Ha7 és 2. Kc7-re sötét döntetlent érhetdöntetlen. Természetesen nem segített vol­ el 2. - , Hc5 stb. révén. na 2. Kd7 sem, 2. - , Hd5! miatt. 2. - , Hb6+ 3. Kd8 Láttuk tehát, hogy a huszár elle­ Világos nyer. Ebből a példából végleges for- ni küzdelemben a szélső gyalogok* valamint a b- és g-gyalogok érté­ kesebbek, mint a középső gyalo­ gok. Rabinovics Általános elvként emlékezetünk­ 182 be véshetjük, hogy a huszár (ki­ rálya támogatása nélkül) döntetlent érhet el, ha legalább egyszer si­ kerül a gyalog előtti mezőre lépnie. Kivételt képez az utolsó előtti sorig előnyomult szélső gyalog. A huszár küzdelme két gyalog ellen számtalan tényezőtől függ. Fontos szerepet játszik a királyok és huszárok helyzete és a gyalogok minősége. Ez a küzdelem sokkal bonyolultabb és sokkal több körül­ ménytől függ, semhogy általános szabályokba foglalhatnánk törvényszerűségeit. Ha a huszár két összekötött 181

163

gyalog ellen küzd - a királyok beavatkozása nélkül - , döntetlent érhet el, hacsak a gyalogok nem nyomultak már túlságosan előre, vagy a huszár nem foglal el ked­ vezőtlen pozíciót. Jól szemlélteti ezt a következő két állás, ahol a különbséget a királyok helyzete je­ lenti. Az első esetben (183. ábra) a vi­ lágos gyalogok jól feltartóztathatok.

Rabinovics 184

Rabinovics 183

Világos lép

1. 65, Ke2! Helytelen volna a b-gyalog elő­ nyomulása ellen 1. Hc7-tel vé­ dekezni, m ert 2. b6, Ha6 3. c6 után a gyalogokat nem lehet fel­ tartóztatni. 2 . 65, He7 3. 67, Hc6 és a huszár mindkét gyalogot fel­ tartóztatja. A második esetben (184. ábra) a világos király aktív helyzete dönt. 164

1. 65, Kh2 2. 65, ffe7 5. 67, i/c5 Sajnos, most új erő avatkozik a küzdelembe: 4. K /2, KW 5. K/5, KW 5. Ke4, K£5 7. K45, H65 5. c5 és nyer. Az egymástól távol levő gyalogok ellen a viszonylag lassú huszárnak nehéz helyzete van. A huszár kü­ lönleges menetmódja megnehezíti a számítást is. Grigorjev nagyszerű végjátéktanulmánya (185. ábra) éle­ sen rávilágít a huszár „ügyessé­ gére” . A b4 gyalog nem okoz különös gondot, a világos király könnyűszer­ rel feltartóztatja. Igaz, a b4 gyalog egyúttal le is köti a világos királyt. Ez annál nagyobb gond, minthogy a sötét h-gyalog megakadályozása így egyedül a huszár feladatává válik. Figyeljük meg a finom megol­ dást:

Grigorjev (1932) 185

egymástól távoli célpontok ellen is jól felhasználható. A futó az egyedülálló gyalog ellen könnyen biztosítja a döntet­ lent, elegendő az előnyomuló gya­ log előtti valamelyik mezőt ellen­ őrzés alá vennie. Egészen ritkák az olyan állások, amelyekben a futó nem képes feltartóztatni a gyalogot. Kiing és Horwitz tanulmánya (186. ábra) nehéz esetet mutat be. A döntetlen azonban még itt is biz­ tosítható. Kiing és Horwitz 186

1. K d3, K f7 2 . 26:4, Kg6! Igen jó lépés. 2. - , Kg7?-re világos egyszerű módon ér el dön­ tetlent:, 3. Kb4:!, Kh7: 4. Kc4, Kg6 5. Kd4, Kg5 6. Ke3 é sa vilá­ gos király eléri a h l mezőt. 3. H f8+ , K f5! 4. Hd7y h5 5. Hc5, M 6. JiW /, M Egészen valószínűtlennek látszik, hogy világos huszár megakadá­ lyozhassa a h-gyalogot az átválto­ záshoz vezető úton. 7. Hd2, h2 8. / / / ! / , h l V 9. 1. Ka6, Fe4! J ^ 3 + és döntetlen. Csakis így! 1. - , F d 3 + veszí­ Ez a bonyolult körutazás jól szemlélteti, hogy néha kilátástalan­ tene, mert 2. Ka7 után már nem nak látszó helyzetben is érdemes lehet a gyalogot feltartani. megoldást keresni. 2. b7, Kc7 A fu tó harca a gyalogok ellen 2. Ka7-re 2. - , Kb5 vagy más egészen más jelleget ölt. A futó királylépés is, amely megnyitja az a végjátékban gyakran mutatkozik e4-futó részére a nagyátlót, bizto­ be előnyös oldaláról. Gyors moz­ sítja a döntetlent. gása és távolra való hatása révén 3 . Ka7y Fb7:y patt 165

A futó két gyalog ellen is tart­ hat döntetlent, hacsak a gyalogok nem nyomultak már túlságosan előre, vagy a védekező király nincs túlságosan messze. Nagyon tanulságos Euwe példája (187. ábra):

Euwe 188

Euwe 187

Világos lép

egymástól távoli gyalog ellen küzdő futót sikerül úgy elhelyeznünk, hogy az mindkét gyalog útjában egy-egy mezőt támadjon, akkor a gyalogot sikerül feltartanunk (nem hátrányosabb királyállást számítás­ ba véve). Ha azonban ezek a futó

A futó nagyszerű helyzete (és a 189 király nem hátrányos helyezkedé­ se) biztosítja a döntetlent. 1. Kg 7, Kb7 2 . K f6, Kc6 3. K f5, K d5 4. F f 4, g3 5. Fg3:, c3 6. Ff4 és döntetlen. (A diagram a következő hasábon)

A futó rossz helyezkedése ese­ tén a gyalogok győzedelmesked­ tek volna. 1. K g 7, g3 2. K /6, g2 3. Ke5, c3 4. Kd4, c2 5. Kd3, c lV 6. F el:, g iv

Ez a két kis példa is meggyőzött bennünket arról, hogy ha a két 166

által ellenőrzött mezők az utolsó vagy utolsó előtti soron vannak, a futó tehetetlen. Az összekötött gyalogok általá­ ban nagyobb veszedelmet jelente­ nek. A félvonalon túljutott gyalog­ pár könnyen nyerhet (189. ábra). Ebben az állásban a gyalogok nyernek. Éppen így hatástalan a futó h8-on vagy a7-en is (f8-on, b8-on): 1, c6, Fe5 2. b6, Ke4 3. c7 és nyer. Nem változik a helyzet, ha a futó a7-en áll: 1. b6, Fb8 2. c6, Ke4 3. c7 A Ha azonban a futót a kezdő­ állásban f6-ra állítjuk a gyalogok feltartóztatása megoldható: 1. b6, 2. 67, Fe5 Ha a gyalogpárt a király is tá­ mogatja, a győzelmet megakadá­ lyozni nem lehet. Ha a gyalogok előnyomulását a király támogatja, az ellenfél királya

és futója akadályozza, a küzdelem sorsát a gyalogok és a futó helyzete dönti el. L c7+ , Kc8 2. 6 7 + , Kc7: 3 . K a 7 sró. és világos nyer. Ugyancsak nyer világos, ha a sö­ tét király c8-on áll: l.b 7 + ,K b 8 2 .c 7 + , Ke 7:5. Ka7 Nem nyerhetett volna világos, ha a sötét futó például gl-en vagy d8-on állt volna. Ha ezzel az ál­ lással kísérletezünk, arra a megálla­ pításra juthatunk, hogy a sötét futó gl-c5, h2~b8 átlókon és a d8 (c7 is!) mezőkön, tehát összesen 13 jó helyen állhat, a többi mezők rosszak, azokról a futó eredménye­ sen nem léphet közbe. Általában hosszú átlókon véde­ kezzünk és ne a rövid átlókon, ahonnan a futó könnyen kiszorít­ ható. A futó ellen a szélső gyalogok jobban érvényesíthetők, éppúgy, mint a huszárvégjátékban. Ha az előbbi hadállást egy vonallal jobbra

190

191

167

toljuk, világos nem nyerhet (191. ábra). L d 7 + , Kd8 2. c 7 + , *Tá7: J. Kb7, F o ff+ / Két gyakorlati példával zárjuk a futó és gyalogok küzdelmének vizsgálatát. A i?. Dührsen-F. Seibold (1930) levelezési játszmában érdekes és nehéz állás jött létre: R. Dührsen-F. Seibold (1930)

192

építve, hogy a világos nem üt­ heti a g4 gyalogot, mert akkor a h-gyalog „elszalad” . 7. Fd2yKd3 8. F f4, c3! 9. És most egy kellemetlen meg­ lepetés: Világos feladta. Az előállott kényszerhelyzet vol­ taképpen a világos király kikapcso­ lását eredményezi. A futó ellépésére (10. Fd6) 10. - , c2 következik, majd az egyik gyalog feláldozása biztosítja a másik vezérré válto­ zását. A Paulsen-Metger (Nürnberg, 1888) játszmában igen tanulságos állás jött létre (193. ábra). Ez az állás ugyan nem tartozik szorosan véve a futónak gyalogok elleni har­ cához, mégis vizsgálat tárgyává tesszük, mert sok tekintetben té­ mánkhoz hasonló motívumokat tar­ talmaz. Paulsen-Metger (Nürnberg, 1888)

193

Világos látszólag könnyűszerrel tartja a döntetlent, mert királya nagyszerű helyzetet foglal el. Fel­ adatát azonban némileg megnehe­ zíti, hogy futója a c4 gyalogot is kénytelen szemmel tartani. Sötét elsősorban királyszárnyi gyalogjai mozgathatóságát oldja meg. 1. K h5 2. Ff6, g4 3. Kh2, h3 4. Kg3, Kg6 5. *T/5 6. F*?, Ke4 Sötét játéka láthatólag arra van 168

Világos lép

A játszmában Paulsen vigyázat­ lanul 1. Kc4-et játszott, mire sötét megragadta a nagyszerű alkalmat és 1. - , b 5+ -kal azonnal biztosí­ totta a döntetlent. Most ugyanis 2. Kb5: vagy 2. ab: e. p. és a sötét királynak éppen csak a sarokba kell bevonulnia és világos nem nyerhet, mert a sarokmezőt megközelítő világos király patthelyzetet idéz elő. Rabinovics elemzése kimutatta, hogy világos miképpen nyerhetett volna: 1. Kd4U M iért éppen ez a lépés? Meg­ győződtünk arról, hogy 1. Kc4 hiba. Épp így rossz volna 1. Kc5 is 1. - , b 6 + miatt. Ugyancsak ez a lépés menti meg sötétet 1. Ke6 után: 1. bő 2. a6, Kc6, majd 3. - , Kb5. Éppen ez ellen a változat el­ len védekezik világos a Rabino­ vics által javasolt 1. K d4ü lépés­ sel, most ugyanis 1. bő 2. aő, Kcő-ra 3. Kc4 következik (3. Kd7 4. F b ő :!, Kc8 5. Fa7 stb.) 1. - , Kc6 Egyszerű módon nyer világos 1. Kd7 után is. 2. Kc5 (elhárítja a 2. - , b ő + fenyegetést, mert arra 3. ab:, Kc8 4. Kcő következnék) 2. - , Kc7 (2. - , Kc8-ra 3. Kbő és 2. - , Kd8-ra 3. Fb8, Kc8 4. Fg3

és 5. Kbő jöhet). 3. K b5! és tovább úgy, mint a fő változatban. 2 . Fb6, Kd6 Nem akadályozható világos győ­ zelme 2. - , Kb5-tel sem, mert 3. Kd5, Kaő 4. Kdő, Kb5 5. Kc7, Kaő 6. Kb8 és a b7 gyalog elvész. Ha sötét 2. - , Kd7-tel kísérletezik, akkor 3. Kc5, Kc8 4. Fa7!, Kc7 5. Kb5!, Kc8 6. Kbő nyeréshez visz. (5. Kd7-re 6. Fb8! stb.) Végül 2. Kd7 3. Kc5, Keő-ra 4. Fc7, Kd7 5. Kbő, Kc8 6. Fe5 manőver könnyen nyer. 5. Kc4, Kc6 4. Kb4, Kd6 5. Kb5, K d7 ő. Kc5I, Kc8 7. F a l A sötét királyt nem szabad a sarokba engedni, mert az egyben döntetlen végződést is jelentene. 7. - , K e l 8. Kb5! Világos nyer, mert a már ismert Kbő, Fb8 lépések, a sötét király kiszorításával, nem akadályozhatok. Ez a példa jól szemlélteti a futó színével ellenkező sarokmező által nyújtott döntetlen lehetőségek ki­ használásáért és elhárításáért folyó küzdelmet. A bemutatott példák csak kis területet világítottak meg. A kevés megismert anyag is hasznosítható azonban versenygyakorlatunkban. A végjátékok tanulmányozása egyik legfontosabb feladatunk sakktudá­ sunk gazdagítása érdekében.

25. LECKE SZ IC ÍL IA I V ÉDELEM Pozíciós nyomás a centrum ellen FR A N C IA VÉDELEM Harc a különböző szárnyakon

A versenyek egyik legnépszerűbb megnyitása a szicíliai védelem. 1. e4, c5 2. H f3, 44, c4: 4. 7/44:, 77/0 Sötét terve háromféle célra irá­ nyulhat: a) nyomás a d4 pont ellen, eleinte gyaloggal, később tisztekkel; b) a világos e4 gyalog nyugtalanítása; c) ellentámadás a vezérszárnyon a c-vonal felhasználásával. Minthogy a centrumban előre­ láthatólag erős küzdelemre kell számítania, sötét mindenekelőtt olyan gyalogalakulatot képez a cent­ rumban, illetve a centrum környé­ kén, amely megvédi a meglepeté­ sektől. A várható gyalogalakulat vagy a6-b7-d6, e6, f7, g7, h7, vagy dó, e7, g6, h7. Az ilyen gya­ logalakulat mintegy drótakadályt képez és meggátolja, hogy az ellenséges bábok (tisztek) elfoglal­ ják a fontos d5, e5 (esetleg f5) mezőket. A sötét tisztek e mögött a védőfal mögött húzódnak meg és készítik elő az ellentámadást a centrum ellen (pl. d6-d5 ellenlö­ kés). Ez a fenyegetés egyben kor­ látozza az ellenfél szabad tevé­ kenységét a szárnyakon. 170

Világos feladata, hogy a kezdő­ lépés adta előnyt kihasználja és sza­ badabb tiszt játékával valamint tér­ előnye segítségével fékezze sötét vezérszárnyi játékát. Ezzel egyide­ jűleg világos erőit úgy csoporto­ sítja, hogy azok a király szárny i frontális támadás célját szolgálják (f-, g-, h-vonalak segítségével). Világos természetesen a centrum elleni nyomást sem hagyja figyel­ men kívül, esetleg terveit kombi­ náltan hajtja végre (nyomás a dés e-vonalakon). Az eddig elmondottakból is ki­ tűnik, hogy a küzdelem a megnyi­ tásban és a középjátékban ellenté­ tes szárnyakon folyik. Figyeljük meg, hogyan alakul ez a küzdelem a továbbiakban. 5. Hc3 Lehetséges 5. f3 is. Ebben az esetben azonban az f3 gyalog fon­ tos mezőt foglal el, amelyre a ké­ sőbbiek során az f i futónak volna szüksége. Az e4-f3-g2-h2 gyalog­ lánc a középjátékban sokszor csu­ pán védelmi szerepet tölt be, ho­ lott a királyszárnyon világosnak támadólag kell fellépnie. Egyes új változatokban világos hosszú sánco­ lással és g4, h4 lépésekkel megvaló-

sítja a sötét király elleni támadást. Ezt a rendszert főként sötét gó, Fg7 felállása esetén alkalmazzák. 5. - , d6 Beletartozik sötét már említett tervébe, amellyel a védekezésre és támadásra egyaránt alkalmas gya­ logállás kialakítására törekszik. A lépések ilyen sorrendje majdnem kötelező. Ha sötét 5. - , eó lépést választotta volna, világos 6. Hdb5 lépéssel (fenyeget 7. H d 6 + ) egé­ szen más jelleget adhatna a játék­ nak. 6. Fe2, Szokásos 6. Fg5 is, amely az úgy­ nevezett Richter-Rauzer válto­ zathoz vezet. Ebben a változatban világos Vd2 és 0-0-0 lépésekkel a d-vonalon erős nyomást fejt ki a centrum és a dó gyalog ellen. Világos ugyanakkor a királyszárny ellen is támad (f6, g7 pontok) és támadását igyekszik a sötét had­ erő mozgósítása előtt átütővé ten­ ni. 6. - , e6 7. 0-0, Fe7 8. K h l, Lehetséges 8. Fe3 is a d4 huszár biztosításának gondolatával. Erre azért is szükség van, hogy a vezért bármely pillanatban átjátszhassuk a királyszárnyra. Az a7-gl átló bizto­ sítása támadó és védekező szerepet tölt be. A 8. K h l lépés megóvja a királyt az átló felől lehetséges sötét támadástól és egyben előkészí­ ti az f4, g4 lépésekkel kapcsolatos támadást (Maróczy gondolata). Sö­ tét lehetséges terve most: 1. nehéztisztekkel megszállni a c-vonalat, majd 2. Hcó-e5-c4 vagy Hc6-a5-c4 lépésekkel a huszár számára aktív szerepet biztosítani. Világos a có

huszár elől f4 lépéssel elveheti az e5 mezőt. Azonnali f4-re azonban eredményes ellen játék következnék Vbó lépéssel. 8. - , 0-0 9. f4 , Vc7 10. Hb3, Akadályozza a sötét huszár c4-re való bejátszását. 10. - , a6 Előkészíti a b5 lépést. Ezt a lé­ pést gyakran már Vc7 előtt meg­ húzzák. Világos következő lépése akadályozza a b7-b5 vezérszárnyi támadás kialakulását. 11. a4, - , Manapság a vezérszárnyi akció tompítására gyakrabban alkalmaz­ zák 11. - , a3-at, de ezen óvintéz­ kedéstől világos el is tekinthet. Ugyanez az állás jött létre a Maróczy-Euwe (Scheveningen, 1923) játszmában: Maróczy-Euwe (Scheveningen, 1923)

194

Figyeljük meg a magyar nagy­ mester nagyszerű játékát a későbbi holland világbajnok ellen. Maróczy 171

Géza a szicíliai védelem egyik leg­ 195 kiválóbb szakértője volt. 11. - - b7-b6 12. Fe2-f3, Fc8b7 13. Fcl-e3, Hc6-b4 A d6-d5 lépést készíti elő. Ezzel a lépéssel a szicíliai védelemben rendszerint sikerül sötétnek elérnie a kiegyenlítést. 14. V dl-e2, d 6 -d 5 15. e4-e5, - A d6-d5 lépés természetesen ak­ kor igazán hatásos, ha általa sike­ rül az e4 gyalogot lecserélni. 15. - - , Hf6-e4 16. F/3Xe4, d5Xe4 17. Ve2-f2, 65-65 7$. ű4X 65, a 6 X b 5 19. Hc3-d4, F67-c6 25. F /2 -^ , - Maróczy csírájában elfojtotta sö­ Nem ment 27. - , Fe7:, mert 28. tét vezérszárnyi játékának kibon­ H e 7 :+ , Ve7: 29. Fd6 jöhetne. takozását. Most a másik szárnyon 28. H /5X g7, JfcSX *7,22. P£5kezd akciót: H /7 -/6 55. Vh4-h6+ , 2%7-#5 57. Ff4-d6! Fenyeget f4-f5-f6. 20. - - B a 8 X a l 21. B f l X a l , Sötét feladta. Bf8-b8 Üjabban javítottak már a világos A világos támadás kifejlődését felvonulás egyes mozzanatain, de nem lehet megakadályozni, sötét természetesen sikerült lényegesen védekezésre rendezkedik be. Utol­ erősíteni sötét játékát is. Az előbb só lépése szabaddá teszi az f8 me­ látott scheveningeni változaton kí­ vül több jól játszható rendszer lé­ zőt. 22. f 4-/51, e6X /5, 25. H d4X /5,tezik a szicíliai védelemben. Az Fe7-/8 24. Fe3-/4, Bb8-a8 előbbiek kiegészítéseként játsszuk 25. B a l-c l!i le a Játszmarészből a CortleverNagyon finom lépés. Fenyeget e6, Stoltz (München, 1941) játszmát. e7, valamint Hg7: és Fh6. Mind­ A szicíliai védelem ellen világos ez 25. Ba8:, Fa8: után erejét vesz­ más eszközökkel is küzdhet. Zárt ti, mert 26. e6-ra 26. - , Va7 kö­ vetkezhet. 1. e4, c5 2. Hc3, Hc6 3. g3, Ugyancsak kevésbé erős lett Világos eltekint a d4 pontért folyó volna a tetszetős 25. B fl lépés is harctól és ehelyett ellenőrzés alá 25. - , Hd5 26. Hd5:, Fd5: 27. e6, veszi a d5 pontot (h l-a 8 átló). Vc4 miatt. Ebben a változatban világos gyors fejlődésre törekszik és haderejét (A diagram a következő hasábon) úgy fejleszti, hogy az a sötét ki­ 25. g7-g6 26. e7-e6, Vc7- rályszárnyat mielőbb támadhassa. b7 27. e6-e7, Ff8-g7 5. - ,g 6 172

Sötét erélyes ellentervet sző. Tervének három célkitűzése van: 1. akadályozni a világos királyszárnyi támadást és ennek útjában akadályt képezni (f5 pont); 2. a d4 ponton erős bázist ki­ építeni az al-h 8 átló segítségével, majd ennek a pontnak a megszál­ lása (Hc6-d4); 3. vezérszárnyi gyalogroham a6 és b5 stb. útján. 4. Fg2, Fg7 5.H ge2, Nem volna helyes 5. Hf3, mert ez eltorlaszolná a h l-a8 átlót és akadályozná a királyszámyi gyalog­ rohamot. 5. - , dS 6. d3, HfB 7. 0-0, 0-0

védelemhez hasonlóan - elkerüli az éles összeütközést az e4, e5 pon­ tok körül. A kezdőlépések után a küzdelem hamarosan áttolódik a szárnyakra. A szárnytámadás a védelemnek és a támadásnak egy­ aránt eszköze. A francia védelem­ ben gyakran - éppúgy, mint a szicüiai védelemben - világos a ki­ rályszárnyon, sötét a vezérszárnyon támad. í. e6 2. d4, d5 Világos törekvése egyaránt irá­ nyulhat gyalogcentrum (d4, e5 lánc) és tisztekkel megszállt cent­ rum megvalósítására. Fontos sze­ repet játszik a b l-h 7 átló. Világos támadása rendszerint a sötét tábor 8. h31 Előkészíti a Fe3 lépést, amely gyenge pontjai ellen irányul. Vilá­ azonnal nem lehetséges sötét Hg4 gos tisztjeinek szabadabb mozgása válasza miatt, minthogy világos nehéz feladatot ró sötétre. számára a futó lecserélése nem Ha világos megvalósítja a d4, e5 gyalogállást, sötét ez ellen indítja kedvező. 8. He8 0. Fe3, Hd4! támadását (f7-fó lépéssel, illetve a A továbbiakban a világos táma­ d4 pont támadásával: c5, Hcó, Vbó dására sötét különféleképpen ké­ lépésekkel. szülhet fel. Mindkét félnek a leg­ Sötét feladata a d4 pont aláakerélyesebben kell fellépnie a ki­ názása és a vezérszárnyi ellentá­ rály-, illetve a vezérszárnyon, köz­ madás megszervezése. 3. Hc3, ben azonban nem szabad megfeled­ Természetesebbnek látszik, mint keznie a szükséges védelmi intéz­ kedésekről sem. 3. e5, mert nem kötelezi el vilá­ A szicíliai védelem zárt és sche- gost azonnal. A tapasztalat azt veningeni változataiban megismert mutatja, hogy 3. e5 esetén sötét eszmékhez hasonló küzdelem folyik megszervezheti a d4 pont elleni az úgynevezett sárkány változatban összpontosított támadást c5, Vbó, is (1. e4, c5 2. Hf3, dó 3. d4, cd: majd Hg8-e7-gó (f5) lépésekkel. 4 . Hd4:, Hfó 5. Hcó, dó 6. Fe2, A 3. e5 lépést Maróczy nagymes­ ter, a francia védelem kiváló szak­ gó 7. Fe3, Fg7). A Játszmarészben található értője a „jövő játékának” nevezte, Szmiszlov-Szabó (Budapest, 1949) mert ez a változat sok új lehető­ játszma jól szemlélteti a zárt keze­ séget rejt magában. (A gyaloglánc tárgyalásánál már foglalkoztunk ez­ lés sajátosságait. A francia védelem - a szicíliai zel a változattal.) 173

3, - Fb4 A francia védelem egyik főválto­ zata (3. - , Hf6 mellett). Botvinnik volt világbajnok kedvelt lépése, amelyet világbajnoki párosmérkő­ zéseken is többször alkalmazott. Világos azonban elkerülheti a hu­ szár lekötését, ha 3. Hd2-öt ját­ szik. Ez a jelenleg is népszerű, úgynevezett Tarrasch-változat. 4. e5, Az egyik legérdekesebb folyta­ tás ebben a változatban. Lehetsé­ ges 4. Hge2 és 4. Fd3 is, bár ez utóbbi esetén sötét 4. c5 lépéssel azonnali vezérszárnyi ellenjátékhoz jut. 4. - , c5 5. Fd2y Fenyeget Hc3-b5-d6 után sötét sáncolását megakadályozni. Ha sö­ tét cserél c3-on, úgy a keletkező c3-d4-e5 gyaloglánc erős nyomást fejt ki az ellenfél állására. Sötét számára a rövid oldalra sáncolás különféle veszedelmeket rejt az erős b l-h 7 és cl-h 6 átlók, vala­ mint a lehetséges gyalogroham miatt (f2-f4-f5, illetve h2-h4-h5). Igen éles állás jön létre 5. a3. F c3:+ 6. be:, He7 7. Vg4 után, amelyről a mesterek véleménye a legkülönbözőbb. 5. - , Hge7 Helytelen volna 5. - , cd: pl. 6, Hb5, Fc5 7. b4, a6 (7. - , Ff8 8. H f3 !, Hc6 9. B bl) 8. be:, ab: 9. Vg4, Kf8 10. Hf3 stb. 6. Hb5, Fd2:+ 7. Vd2:, 0-0 8. c3 stb. kölcsönös esélyekkel. Nézzünk meg egy érdekes francia védelmű játszmát:

174

G rig o rjev -V erlin szk ij Moszkva, 1930 1. e4, e6 2. d4y d5 3. Hc3y H f6 4. Fg5y Fb4 A Mac-Cutcheon változat. Ehe­ lyett gyakoribb 4. - , Fe7. Lehet­ séges ugyancsak 4. - , de: 5. He4:, Fe7 a centrumfeszültség feloldásá­ ra való törekvéssel. 5. e5y Világos az ellenfél állásának meg­ gyengítésére törekszik. 5. - , h6 6. ef:y Az elmélet szerint helyesebb 6. Fd2, amely után világos megtartja erős gyalogcentrumát, pl. 6. Fc3: 7. be:, He4: 8. Vg4, és sötét kénytelen védelembe vonulni: 8. - , Kf8 9. F e l ! (vagy 8. - , g6 9. h4). Világos megőrzi szabadabb tiszt já­ tékát és jó támadó esélyeit. 6. hg: 7. fg :y Bg8 8. h2, A h-vonal kihasználására törek­ szik. 8 . ->gh:9. Vg4, Célja többek közt, hogy 9. - , e5 ?-re 10. Vh4: jöhessen. Az elmé­ let itt 9. Vh5 lépéssel számol, ahogy az egy Tartakower-Vidmar játszmában is történt (Bécs, 1897). Ebben a játszmában 9. - , Vf6 10. Hf3, Hc6 11. 0-0-0, Fd7 követke­ zett, mindkét félre esélyes állással. A játszmalépés a h-vonal kihaszná­ lását akarja lehetővé tenni. 9. - , Vf6 Sötét úgy játszik, mint 9. Vh5 esetében szükséges. 9. Vh5 azonban azonnal fenyeget Vh8-cal és akkor a Vf6 lépés logikus és szükséges.

10. Bh4:, Bg7: 11. Bh8+ , Ke7 is megőrizné a kezdeményezést pl. 11. Ff8-ra 12. Hd5:!, világos 15. Hd6:, cd: (15. V f4+ 16. nyer. K b l, V d 6 :17. V h4+ !, f6 18. Vh6 12. Vh3/, Hc6 13. 0-0-0, Hd8 és Fd3 stb.) 16. Fb5. Kiküszöböli a H d 5 :+ fenyege­ 15. Hc7:l, tést, de helyesebb volt 13. Fc3: Nagyon szép lépés! Sötét nem útján megszabadulni a kényelmet­ játszhat 15. V f4+-ot: 16. K b l, len huszártól pl. 13. - , F c 3 :14. be: Vc7: 17. Vh6!, Bg6 18. V f8+ és (14. Vc3:, Vg5+ és Bg8) Vg5+ 19. Vb4: 15. K b l, Vg4!, bár világos ebben 15. - , Bb8 16. a3, F a 5 17. Vh2! az esetben is aktívabb állással ren­ Az átló elfoglalása dönt. Sötét­ nek ismét védekeznie kell 18. delkezik. H d 5 :+ ! ellen. 14. Hb5l, Ezzel megkezdődik világos egész 17. - , Vg5+ 18. K b l, Hc6 19. Hf3, Vg4 20. b4, Fb6 táblát átfogó támadása. Ha 20. - , Fc7:, úgy 21. V c7:+ 14. - , a6? Sötét meg akarja tartani futó­ tisztet nyer. 21. B e l, Fd4: 22. H d5:+ és párját, de hamarosan veszít. Jobb volt 14. Fd6, bár világos így matt a következő lépésben.

26. LECKE F Ű T Ő VAGY H U S Z Á R ?

A bábok értékelésénél általában nem szoktunk különbséget tenni futó és huszár között. Melyik az értékesebb ? Erre a kérdésre - mint a sakkjátékban a legtöbb probléma esetén - nem lehet kategorikus választ adni. Könnyen érthető, hogy ezt sem lehet egyszerűen elintézni. A huszár és a futó más-más menetmód szerint közlekedik a táb­ lán. A futó gyors mozgásával egy lépésben képes a tábla két ellenté­ tes pontja közötti távolságot meg­ tenni. Távolról is tűz alatt tudja tartani a kívánt pontot. Hátránya, hogy csak világos vagy csak sötét mezőn halad és más színű mezők elleni harcban teljesen használha­ tatlan. A huszár lassú mozgású, sok­ szor egészen nevetséges körutazást kénytelen megtenni, hogy közeli (például a vonalon vagy soron szomszédos) mezőre léphessen. Minthogy világos mezőről mindig sötétre lép és fordítva, kiindulási helyére csak páros (2, 4, 6) lépés­ ben érhet vissza. Tempót nem nyerhetünk vele! Előnye viszont, hogy mozgásához nincs szükség vonalakra, zárt állásokban is jól

176

használható. Mindkét színű mezők megtámadására alkalmas báb. Végjátékban általában jobban használható a futó, ha mindkét szárnyon vannak gyalogok. Más a helyzet a futópár és a két huszár küzdelme esetén (ugyanígy a futópár harca a futó és a huszár ellen). A futópárnak hatalmas ereje van. Gyors mozgás, távolrahatás és mindkét színű mezők megtámadá­ sának képessége érthetően nagy erőt jelent. Mégsem mondhatjuk, hogy a futópár minden állásban jobban érvényesül. (Nagyon sok esetben természetesen így van.) A két huszár például kétszeresen támadhatja ugyanazt a pontot, zárt állásokban is sokkal „ügyesebben” mozog stb. A futó és huszár értékelésénél ki kell jelentenünk: mindig az ál­ lás adottságaitól függ, melyik báb használható jobban, melyik az ér­ tékesebb. Általános elvként leszögezhet­ jük, hogy a futó ereje nyílt állások­ ban rendszerint kedvező. M int minden távolraható báb, az állás egyszerűsödése folytán, a cserék következtében csak erősödik (külö­ nösen a gyalogláncok felszámolásá­

val, minthogy ezek erősen csök­ kentik mozgékonyságát). Vizsgáljuk meg a futó és a hu­ szár (futópár és 2 könnyűtiszt) kérdését néhány gyakorlati példán. A futópár erejét jól megfigyel­ hetjük a Botvinnik-Bronstein világbajnoki párosmérkőzés (Moszkva, 1951) 11. játszmájából vett pél­ dánkon: 196

Nemcsak az a8 bástyát mentesíti a gyalog védelmétől, hanem egyben akadályozza világos b4 lépését is és így biztosítja a sötét futó részére a c5 mezőt. 6. F f3, Kh8 7. Hd2, Bad8 Következik a bástyák és a futók összjátéka. 8. Bc7:> Fd5! A sötét futók kitűnően érvé­ nyesülnek. Fenyeget - a király el­ leni támadás mellett - Vd6 és Bd8d6-h6 vezérfogás. 9. B el?, Gyorsan veszít. Több esélyt adott volna a védekezésre. 9. B fl, pl. 9. - , Vd6 10. Fd5: Vd5: + (10. - , Vc7: 11. Vf6 + és 12.Hf5:) 11. Hf3. 9. - , Vd6 10. Bc2, Be4! Világos nem kerülheti el az anya­ gi veszteséget. 11. Fe4:> Fe4:+ 12. Ve4:J3: és világos néhány lépés után feladta. Nimzovics-Tarrasch (1914)

Világos bástyái a nyílt vonalakra helyezkedtek, huszárja befészkelte magát a sötét állás egyik gyenge pontjára. A sötét királyállás fel­ szakított volta jó támadási lehető­ séget ígér. Világos állását ezért kedvezőnek lehetne ítélni. Ebben az állásban azonban nagyon jól érvényesíthető sötét futópárja. 1. - , Fh6 2. Bc2, e3! A világos királyállás a nyílt át­ lókon keresztül hamarosan sebez­ hetővé válik. 3. fe :9 Fe3:+ 4. K h l, Fe6 5. Fg2, a5

Sötét lép 177

Hasonlóan tanulságos állást vizs­ Mattig vitt volna 12. Vg3+ gálhatunk a Nimzovics-Tarrasch 13. Kd2* V f2+ 14. Kdl* Ve2 is. (1914) játszmában (197. ábra). Sötét szebb utat választ. A futópár ebben a példában is 13. Kf4:> Bf8 + 14. Ke5y Vh2+ döntő erősnek bizonyul. 15. Ke6* Be8+ 16. Kd7* Fb5 és matt. 1. - Hd2: 2. Hd2:, d4 Megnyílnak az átlók* a futók ere­ A futópár értelmét a szabad át­ je szinte feltranszformálódik. Sötét­ lók adják* blokált állásokban sok­ nek mindenesetre számot kellett kal kevesebbet érnek. vetnie azzal a ténnyel* hogy a dA gyenge pontok tanulmányozá­ gyalog előnyomulása következté­ sánál meggyőződhetünk arról* hogy ben c4-en fontos bázis keletkezhet a huszár a gyengeségek elleni harc­ a világos huszár számára. Ebben ban kitűnő eszköz. Több példában az állásban azonban ennek a küz­ szemlélhettük a huszárok erejét delem súlypontjától távoli pont­ zárt állásokban. Mindezek a jelen­ nak nem lesz jelentősége. ségek intő például szolgálnak és 3. ed,:* Fh2:+ 4. K h4, Vh4+ arra figyelmeztetnek* hogy könnyű­ 5. K g l, Fg2: tisztjeink cseréjénél gondoljunk a A két futó teljesen felfedte a közép játék feladataira és a várható világos királyállást. Ez a kombiná­ végjáték alakulására. Néhány példa ció hasonló állásokban típus-kombi­ ízelítőt ad a futó végjátékbeli le­ nációnak számít - a mestergyakor­ hetőségeiről. latban több ilyen példát is talál­ hatunk. Fontos megismerkednünk Alj echin-Y ates vele* mert alkalmazására többször is adódik lehetőség. Hastings* 1925-26 ff- A A futó nem üthető* mert 6. Kg2 :* 198 Vg4+ 7. Khl* Bd5 8. Vc5:* B h5+ után még a d2 huszár is áldoza­ tul esik: 9. Vh5:* Vh5: 10. Kgl* Vg5+ stb. 6. -* Bfe8 7. He4, V h l+ 8. K /2* F fl: 9. dS9 A futó természetesen most sem üthető 9. -* V h2+ miatt. 9. - , / 5 Sötét döntő anyagi előnyre te­ hetne szert 9. Vg2+ 10. Ke3* Vc2: 11. Bc2* f5 után. Tarrasch azonban mattot akar adni. 10. Vc3* Vg2+ 11. Ke3* Be4:+. ■12.fe:,f4+

178

Sötétnek szabadgyalogja van, fu­ tója azonban jellegzetesen „rossz” futó. Aljechin tanulságosan mutat­ ja be a huszár fölényét ebben az állásban.

Éppen így veszít 19. 20. Kf6

Gyalogáldozat, de nem kénysze­ rítő erejű. Az áldozat elfogadása után a huszár a felszabadult f4 mezőről döntő támadást intézne a széthullott gyalog állás ellen.

(199. ábra) sötétnek „jó” futója

7.-,

g5! 2. h4!J6

Hiba lett volna 2. 3. f6 + kellemetlen nyekkel járna (3. után 5. Hf4 azonnal

3. hg:!,fg: 4. Hgl

4.

Zukertort-Csigorin 199 in

!,-

+, ,- 7. ,

Fd7 5. f6

20. K/6, Ff7: 21. e6, Fh5 22. Hd5:, Fe8 23. Hc3 Sötét feladta. A Zukertort-Csigorin játszmában

- , gh:, mert következmé­ Kd8 4. gh: dönt).

A huszár a g5 vagy az f4 ponton keres bázist. 4. - , h4-re 5. g4, Fa4 6. Ke2 következnék világos nyil­ vánvaló győzelmével.

Ke8

B a h *! m m

5.-,7& Í7

Sötét nagyszerűen állna, ha nem kellene lépnie. Jellegzetes kényszerlépéses állás jött létre.

,

10. Ke2!> a5 11. Ke3 Fg8

m

i ÉI

g

Hh4 FeS 8. Hg6,

A huszár befészkelte magát az f4 pontra, ahonnan legelőnyöseb­ ben ellenőrizheti a gyenge sötét gyalogokat.

s

m

m

............... H .... Ü l i

Nem vezet eredményre 5. Kf7 sem 6. Hf3, Kg6 7. Hg5: miatt.

6. Hf3, g4 Ff 7 9. H/4

F f7 :+

r

m

r

é H 'w m ,áÉIw á "éh WA Világos lép

van (az ellenfél gyalogjai a futó színén rögzítődtek), mégis veszít. Ismét az eszményi bázis (az f4 pont) és a blokált állás a futó sikertelenségének okozói. 7. Hely Fb4 2. Hd3y Fc3 3.

Hf4+y Ke 7 4. Hd5:+ Világos nyert.

Világos kombinációja hasonló állásokban gyakran visszatérő mo­ tívum. Nem segített volna 3. 12. Hh5:> A kényszerlépés első áldozata. Kd7 (3. - , Ke7 helyett) sem, mert 12. 13. Hf4y Fg814. He24. e 6 + , Ke7 5. H d 5 :+ , cd: 6. c6 következik hasonló nyeréssel. 75. Kf4, Ke8 16. Kg5 Az Opocensky-Miss Menchik (Podebrady, 1936) játszmában a világ-

11. —, a4-re 12. a3, majd K d2c3-b4-a4: következnék.

-,F/7 ,7C/7, 77+ .,7M 6,7^575. /7 tf/8,X/875.7%

179

bajnoknő a futópár fölényét mu­ tatta be mesteri módon a nyílt átlók kihasználásával (200. ábra). Opocensky-Miss Menchik (Podebrady, 1936)

200

a végjáték (vagy középjáték) átala­ kulásával. Bármikor keletkezhet fu­ tóvégjáték vagy futó harca a huszár ellen és természetesen mindig fenn­ áll a gyalogvégjáték lehetősége is. A középjátékban arra is gondol­ nunk kell, hogy ellenkező színű futók esetén (ha nem tudjuk elke­ rülni egyik futónk cseréjét) a tá­ madó számára különös esélyt jelent, ha a védekező fél futója a támadó futó átlóján nem tud szembehe­ lyezkedni. Különösen szép példa Tál futói­ nak összjátéka a következő játsz­ mában:

Kapengut-Tal Lett bajnokság, 1965 1. e4, c5 2. Hf3, e6 3. d4, ed: 4. Hd4:, Hc6 5. Hb5, d6 6. Ff4, e5 1. Fe3, HJ6 8. Fg5, a6 9. H5c3, 1. e5, Kd4! 2. H e2+ , Kc4 3. F e l 10. Ff6:> Ff6: 11. Hd5, Fg5! Hg3, fe: 4. Fe5:, K d5 5. f6 , Ff8 Megőrzi a futópárt. 12. Fc4, 0-0 13. 0-0, Fe6 14. 6. Fc3, c5 7. Kg4, Ke6 8. Kg5, 16. Vd3, b5 9. Hh5, h6+ 10. K f4, Fd6+ 11. Fb3, Fh6 15. Hbc3, Ke3, b4 12. F el, Fe5 13. H /4 + , £c5 17. S a á l, KW/ 15. /? , K /6: 14. Hd3, Fd3: 19. He2, Fd5;/ 20. Hd4: Súlyos hiba lett volna 20. Fd5:, A végjáték ilyen módon futó vég­ játékká alakult, sötétre nézve a leg­ amelyre 20. -, Bc2: többféle matt­ fenyegetéssel következett volna: jobb kilátásokkal. 15. Kd3:, F b 2 :16. Kc4, h5! 17. 21. Hd4:, Ff4! és most 22. g3-ra Fd2, Vh2: matt, 22. h3-ra 22. - , B g2:+ 17. Kc5:-re 17. Fc3 követ- 23. Kg2:, V g3+, majd matt, míg kezik 22. Vc2:-re F h 2 + és 2 lépéses 17. - , F d 4 18. Fh6, K f 5 19. Fd2,matt jönne. Mindez azonban csak Ke4 20. Fg5, Fe3 21. F e l, K f3 „kóstoló” . 20. - , ed: 22. Ff6, Ke2 23. F el, K d ll 24. Fg5, K d2 Kiderül, hogy a d5-re ütés még most is nehézségbe ütközik, hi­ Világos feladta. A futópár és két könnyűtiszt szen 21. Fd5:, F e3 + 22. K h l, küzdelmében mindig számolni kell Ff4 23. g3, Fg3: gyalogvesztéssel 180

jár. 23. h3-ra viszont 23. Vg3 21. g3, Fe3+ 22. Kg2 24. K g l, V h2+ 25. Kf2, F g 3 + , 22. Ve3:-re természetesen 22. majd matt következnék. de: 23. gh:5 Fb3: 24. eb:, e2 le­ hetséges. 201 22. Fb3:ü 23. g h Fc2: 24. Va3, F d l: 25. B d l f 5 ! 26. ef:9 Bc5! 27. Vb4, Bcf5:28. Vd6:, Bf3: 29. B d 4 B f 2 + 30. Kg3, B2/6 Minthogy a vezér ellépése után 31. Fd4: 32. Vd4:, B g6+ védhetetlen fenyegetés. Világos feladta. A Játszmarészben a KarpovSzpasszkij játszmában a huszárok fölényét láthatjuk. A Portisch-Eliskases játszmában pedig a futópár előnyét tanulmá­ nyozhatjuk.

27. LECKE VEZÉRCSEL

A modern versenyek egyik leg­ kedveltebb megnyitása, a vezércsel a XIX. század eleje óta egyre job­ ban tért hódít. Az 1. e4-gyel kez­ dődő megnyitásokkal szemben a vezércselben a haderők összeütkö­ zése rendszerint későbbre halasztó­ dik. A fejlődés menete lassúbb és sokkal kevésbé kényszerítő jellegű, mint például a spanyol megnyitás­ ban vagy a király cselben. Vezércsel megnyitású játszmákban inkább hosszabb manőverezések és lassúbb felvonulások fordulnak elő. Éppen ezért ez kevésbé fejlett játékosok­ nak nem ajánlható annyira, mint a nyílt megnyitások. A vezércsel ta­ nulmányozását azonban nem sza­ bad elhanyagolni azért sem, mert közkedvelt megnyitás és benne a modern fejlődési elvek megismeré­ sére is lehetőség nyílik. A vezércsel szabály szerint az 1. d4, d5 2. c4 lépésekkel áll elő, de - mint látni fogjuk - a legkülön­ bözőbb lépéscserékkel is létrejö­ het. A „csel” elnevezés tulajdon­ képpen nem indokolt, mert a c4 gyalogot - leütés, vagyis elfogadás esetén - világos egyszerű eszközök­ kel visszanyerheti. Az elnevezés egyébként azzal magyarázható,hogy 182

a vezércsel alakilag nagyon is hasonlít a királycselhez, amely azonban - mint már tudjuk - igazi csel, hiszen ott sötét az áldozott gyalogot - ha ragaszkodik hozzá megtarthatja. Vezércsel megnyitás - lépéscse­ rével - fordul elő a következő játszmában:

Aljechin-West Porthsmuth, 1923 L d2-d4, Hg8-f6 2 . c2-c4, e7-e6 3 . H gl-f3, d l-d ő 4 . Hbl-c3, Ff8 e7 Sötét egyelőre nem szándékozik ütni a c4 gyalogot, m ert ebben az esetben világos küzdelem nélkül el­ foglalhatná a centrumot. A meg­ nyitás más lépéssorrendben is ki­ alakulhat, pl. 1. d4, d5 2. c4, e6 3. Hc3, Hf6 4. Hf3, Fe7 Érdekes kis csapda rejtőzik az 1. d4, d5 2. c4, e6 3. Hc3, Hf6 4. Fg5, Hbd7 változatban. Világos nem nyerhet gyalogot 5. cd: ed: után 6. H d5: ?-tel, mert 6. H d5:! 7. Fd8:, F b 4 + 8. Vd2, F d 2 :+ 9. Kd2, Kd8: következik és sötétnek tisztelőnye marad.

5. Fcl-g5> Hb8-d7 6 . e2-e3, 0-0 7. B a l-c l, c7-c6 202

Sötétnek a játszmában válasz­ tott védekezését ortodox védelem­ nek hívják. Sötét a centrumát kel­ lőképpen biztosította, egyetlen gondja a c8 futó játékba hozatala. A továbbiakban tervének központi problémája éppen ennek a fejlődé­ si hátránynak a kiküszöbölése. Sötét utolsó lépése nemcsak a d5 pont újabb megerősítését szolgálja, hanem egyben akadályt is képez világos fenyegetéseivel szemben. Amint látjuk, a c4 és d5 gyalog kezdettől fogva ütésben áll. Az ütés­ sel mindkét fél várakozik, noha ez a feszültség a végletekig nem tartható fenn. Sötét általában ad­ dig vár, míg a világos f i futó nem lép (ami előbb-utóbb bekö­ vetkezik), hogy ezáltal a világos haderő kifejlődését hátráltassa (a futó ugyanis ebben az esetben két lépésben kerül c4-re: F f l-d3-c4:). Világos természetesen halogathatja a Fd3 lépést, például 8. Vc2 lé­

péssel. Ez a lépés vagy színvallás­ ra kényszeríti sötétet (8. de:), vagy további várakozó - esetleg előnytelen - lépés megtételére kész­ teti. Általában 8. Fd3, de: 9. Fc4, Hd5 lépések történnek az ortodox védelmű játszmákban. Sötét ezzel ugyan feladja a centrumot, ellen­ értékképpen azonban lecseréli a g5 futót és felszabadítja a c8 futót eó-e5-tel: 10. Fe7:, Ve7: 11. 0-0, Hc3: 12. Bc3:, e5 ! Ez az úgyne­ vezett Capablanca-féle tehermente­ sítési akció. 8 . F fl-d 3 Bf8-e8 Ez a lépés, amely 8. Vc2 ese­ tén megfelelt volna, most indoko­ latlan. Világos sáncolása után már nem olyan jók a de: és Hd5: lépések, mert világosnak módja van He4! lépéssel a huszárok cseréjét elkerülni. Ez a csere elől való kitérés a sáncolás előtt nagyobb egyszerűsí­ tést tenne lehetővé. 9 .0-0, d 5 X c 4 10. Fd3Xc4, H /6 d5 11. Hc3-e4, - Világos már sáncolt s így Va5 nem sakkal történnék. 11. - - , Fe7Xg5 12. H f3 Xg 5, H d7-/6 Nincs jobb. 12. - , f5-re 13. Vh5, hó 14. V f7 + , Kh8 15. Hdó, Be7 16. Heó: következnék. 13. He4-g3! A helyes stratégiai elv: akinek tisztjei szabadabb mozgási lehető­ séggel rendelkeznek, kerülje a cse­ réket ! 13. - - , h7-h6 14. H g l-f3 , Hd5-b6 15. Fc4-b3, Hb6-d7. Sötét mindenképpen keresztül akarja vinni az eó-e5 felszabadító lépést, most már azonban késő! 183

Ugyancsak Aljechin ellen - az 1922. eleinte nehezen érthető, pedig a va­ évi párizsi nemzetközi versenyen lóságban döntő támadás előkészítő Znoszko-Borovszkij (sötéttel) itt 15. művelete. Világos elgondolása a - , Fd7 lépéssel kísérletezett. A következő: nyert állásra lehetne játszmában következett: 16. He5, szert tenni Hh5 és Vg4 lépések­ Ve7 17. f4, Bac8 18. Vf3, Bc7 kel. Ennek megvalósítása nehézsé­ 19. He2!, Fc8 20. Hd3, Hbd7 21. gekbe ütközik, mert 22. e5-re 22. He3 Hc3 és világos erős királyszárnyi - , Hd5 következnék 23. támadással fenyeget (g2-g4). fenyegetéssel. Ezenkívül a vezér 16. e3-e4 ellépése esetén sötét a d4 huszárt Világos nem akadályozza sötét sakkal üthetné. Ezt az utóbbi le­ tervét, hanem mintegy elősegíti azt. hetőséget küszöböli ki 22. K h l lé­ Két lépéssel később azután bebizo­ pés, világos következő lépése pedig nyítja sötét elgondolásának téves a huszár e3-*ra való behatolását voltát. akadályozza. a7-a5 23. B cl-c3, Vd816. - - e6-e5,17. d4Xe5, HJ6- 22. b6 24. e4-e5, H f6-d5 25. Hg3-h5, g4 203

Ha most 25. Hc3: következ­ nék, akkor világos 26. Vg4, g5 27. H f6 + 3 Kf8 28. be: után nyert álláshoz jutna. 25. - - , Be8-e7 26. Bc3-g3, H f7-h8 27. Vdl-d3, - Fenyeget 28. Fc2 és 28. Fd5: is. sötétnek nincs kielégítő védelme. Érdemes különös figyelmet fordí­ tani világos nagyszerű átcsoporto­ sítására. 27. - Vb6-c7 28. Fb3Xd5! Ez a lépés dönt. Világosnak na­ gyon szép „kombinációs lehető­ sége” is volt: 28. F d l, Hb4, 29. 18. e5-e6! Vh7 + , Kh7: 30. B g7:+ , Bg7: Ez volt világos ellenterve! Az e6- 31. H f6 + , Kg6 32. Fh5 matt ra kerülő sötét gyalog újabb aka­ (201. ábra). Sötét azonban nem dály - éspedig nehezebben kikü­ kénytelen 28. - , Hb4-et játszani. szöbölhető akadály - sötét fejlő­ A játszma folytatása nem ilyen désének útjában. hatásos, de azonnal és kénysze­ 18. f 7 X e 6 19. H f3-d4, rítőerővel dönt. Hd7-e5 20. h2-h3, Hg4-f6 21. f 2 (A diagram a következő oldalon) f 4 , He5-f7 22. K g l-h l, - Ez és világos következő lépése 28. - - , e6Xd5 29. H h 5 -f6 + ! 184

204

Sötét feladta. Védelem nincs: 29. Kf7 30. B g7:+ vagy 29. - , Kf8 30. Vh7, matt két lépésben. A vezércsel elhárításának termé­ szetesen más módozatai is vannak, így például: Szláv védelem: 1. d4, d5 2. c4, c6 Merátn védelem: 1. d4, d5 2. c4, eó 3. Hc3, Hf6 4. Hf3, Hbd7 5. e3, c6 6. Fd3, de: 7. Fc4:, b5 8. Fd3, a6 stb.

L Bolbochan-Evans Helsinki, 1952 Ebben a játszmában sötét el­ fogadta a „cselgyalogot” . 1. d2-d4, d7-d5 2. c2—c4, d5Xc4 Sötét a gyalogelőny megtartásá­ ra nem játszhat veszélytelenül. Pél­ dául: 3. Hf3, b5 4. e3, c6 5. a4, Vb6 6. ab:, eb: 7. b3!, eb: 8. Vb3:, b4 9. Vd5!, Fb7 10. F b 5 + és vilá­ gos könnyen nyer. A 2. c4 lépést világos már csak

azért is kockázatmentesen teheti meg, mert a lépés nem von maga után olyan gyengítést, mint az 1. e4, e5 utáni 2. f4 lépés. Az elfogadott vezércsel hátrá­ nya, hogy sötét feladja a centru­ mot. Ebből következik, hogy sötét terve a centrum megbontására irá­ nyuló törekvés lesz. A gyalog meg­ tartása csak mint mellékes fenye­ getés szerepelhet. 3. H g l-f3 Kevesebb választást engedélyez sötétnek, mint 3. e3, amelyre 3. e5 4. Fc4: (4. de:, V dl: 5. K d l:, Fe6 jó játék ai) 4. - , ed: 5. ed:, Fd6 következhet és sötétnek nin­ csenek fejlődési gondjai. Sötét a gyalogot 3. e3 után sem védheti: 3. - , b5? 4. a4, c6? 5. ab:, eb: 6. Vf3. 3. — , Hg8-f6 4. e2-e3, a7-a6 Lehetséges 4. - , e6 5. Fc4:, c5 6. 0-0, a6 stb. lépéssorrend is. 5. F f l X c 4 , e7-e6 6. 0-0, c7-c5 7. Vdl-e2, Hb8-c6 Világosnak ebben a változatban számolnia kell sötét b7-b5 lépésé­ vel. Hova vonuljon vissza ebben az esetben futójával? A következő szabályt kell figyelembe vennünk. Ha világos később a4-et akar ját­ szani, futóját d3-ra kell vinnie, ha pedig az e3-e4 lépést akarja keresztülvinni, helyesebb Fb3!-at lépnie. 5. H bl-c3 Lehetséges 8. Bdl is, ez azon­ ban kevésbé hatásos: 8. - , b5 9. Fb3, c4 10. Fc2, Hb4 vagy 9. de: Vc7 10. Fd3, Fc5: 11. a4, ba: 8. - - , b7-b5 9. Fc4-b3, c5Xd4 Most világos minden megeről­ tetés nélkül magához ragadja a 185

kezdeményezést. Jobb volt 9. - , Fb7, vagy 9. - , b4. Sötét rend­ szerint megvárja, míg világos üt c5re, addig lehetőleg nem lép az f8 futóval. (A játszma itt tér el az Aljechin-Böök játszmától, amelyet a 21. leckénél tanulmányoztunk. O tt az elfogadott vezércsel egyéb lehetőségeit is vizsgáltuk.) 10. e3Xd4 Hc6Xd4 A gyalogáldozat elfogadása hi­ ba. A király még középen van, a futók sem fejlődtek. Egyetlen gya­ log ellenében világos néhány tem­ pót nyer és ezáltal játékát aktivi­ zálhatja. 11. H /3X d4 Vd8Xd4 205

12. Hc3-d5! Sötétnek kevesebb gondja lett volna 12. B dl, vagy 12. Fe3 után és vezérével is békésen elvonulha­ tott volna (12. - , Vg4). Most nehéz megfelelő védelmet találnia. 12. - , Fdó például nem megy 13. Fe3, Ve5 14. f4, Vf5 (14. - , Ve4 15. H f6 :+ , gf: 16. Fc2, Vc6 17. Fd4) 186

15. H f6 :+ , Vf6: 16. Vf3, Bb8 17. V c6+ , Ke7 18. Badl miatt. 12. - - , H f 6 X d 5 13. B f l - d l , Hd5-c3. Nincs jobb. 13. - , Hf4-re 14. Vf3 következik. 13. - , Vb6-ra pe­ dig 14. Fd5:, Fb7 15. Fe3 lehet­ séges. Nem segít 13. - , Va7 sem 14. Fd5:, Fb7 15. Fe6: miatt. 14. b2Xc3 Vd4-b6 Természetesen 14. - , Vc3: sem ment 15. Ve4 miatt. 15. Ve2-e5, Fc8-b7 16. Fcl-e3, Vb6-c6 17. Fb3-d5, Vc6-c8 Talán jobb lett volna odaadni a vezért, mint elszenvedni a követ­ kezőket. Igaz, hogy 17. - , Vd5: 18. Bd5:, Fd5: legfeljebb csak késleltette volna a vereséget. 18. Fd5Xb7, Vc8Xb719. a2-a4, Űjabb vonal nyitása mindig a tá­ madó esélyeit növeli. 19. — Ba8-c8 Vagy 19. - , ba: 20. B bl, Vc6 21. Bb6, Vc8 22. Vd4 stb. 2 0 . a4Xb5, Vb7Xb521. Ve5-d4, e6-e5 Fenyegetett 22. Babl. 22. Vd4-g4 Bc8-d8 Most 22. - , Bc7-re 23. Babl, 22. - , Bb8-ra pedig 23. Babl, Vc6 24. Bb6, Vc7 25. Va4+ nyer. 23. B d l X d 8 + , K d8X d 8 24. B a l-d l+ s Kd8-e7 25. Vg4-f5! Sötét feladta. Fenyeget 26. F c 5 + , háromlépé­ ses mattal. Ez ellen nincs kielé­ gítő védelem. (A diagram a következő oldalon)

Ebben a játszmában több elvi hi­ ba kihasználását figyelhettük meg. Találkoztunk a vezér korai játékbahozatala, a fejlődés elhanyagolá-

206

sa következtében előálló nehézsé­ gekkel és láttuk ennek a hátránynak a gyors mozgósítás, vonalnyitás által való fokozódását. A vezércsel elleni védekezés mo­ dem formája az indiai védelmek csoportja. A királyindiai védelem alkalma­ zásával (1. d4, Hf6, 2. c4, g6 3. Hc3, Fg7 4. e4, d6 5. Hf3, 0-0 6. Fe2, e5, vagy 6. - , Hbd7 7. 0-0, e5) sötét nem gátolja világos tér­ előnyének kialakulását. Elgondolá­

sa az elmerevedett világos centrum elleni támadáson és királyszárnyi támadás kibontakozásán alapul. A megnyitás ma már sok új straté­ giai elemmel bővült, alapeszméje azonban változatlan. A nimzoindiai védelemben (1. d4, H f6 2. c4, e6 3. Hc3, Fb4) és a vezérindiai védelemben (1. d4, Hf6 2. c4, e6 3. Hf3, b6) azonban sötét az e4 pontot - legalábbis egyelőre - nem engedi át, hanem könnyű tisztjeivel ellenőrzés alá veszi. A küzdelem jellege ezért egészen más, mint a királyindiai védelem esetében. Űjabban más indiai rendszere­ ket is gyakran alkalmaznak, így különösen népszerű a benőni véde­ lem (1. d4, Hf6 2. c4, c5 3. d5), de találkozunk olykor-olykor az ős­ régi és még mindig játszható hol­ land védelemmel (1. d4, f5 vagy 1. d4, e6 2. c4, f5) is. Az indiai rendszerekben a küz­ delem tulajdonképpen éppúgy az általunk ismertetett elvekre épül, bár újabb és újabb stratégiai el­ gondolások merülnek fel.

28. LECKE VÉGJÁTÉKOK

Futóvégjátékok A futóvégjátékok elmélete sok­ kal fiatalabb, m int például a bás­ tyavégjátékoké. Komoly elemzések száz év óta ismeretesek. Ez a te­ rület még sok ismeretlen problé­ mát tartogat az elemzők számára. A futóvégjátékok elméletének egyik legkiválóbb teoretikusa az olasz L . Centurini volt. A XIX. század közepén megjelent munkája e vég­ játékfajta ismeretének alapját ké­ pezi. A futóvégjátékok gazdag témakö­ rének legjobban ismert része: a fu­ tó és gyalog harca az ellenfél futó­ jával. Elvben ennek a végjátéknak - hacsak a gyalog nem nyomult túlságosan előre - döntetlent kelle­ ne eredményeznie, hiszen csupán a futót kell feláldozni a gyalogért, az erősebb fél megmaradó futójával úgysem mattolhat. A gyakorlat, illetve a futó végjátékok elmélete azonban számtalan esetben megcá­ folja ezt az elképzelést. A futóvégjátékok területét két nagy részre osztjuk: azonos színű és ellenkező színű futók küzdel­ mére. Az előny érvényesítése azo­ nos színű futók esetén lényegesen 188

könnyebb, ellenkező színű futók esetében az előny nehezen, sőt sokszor egyáltalán nem hasznosít­ ható. Az ilyen típusú végjátékokban is vannak természetesen általános elvek, amelyek játékunkat irá­ nyítják. Ilyenek: űj ha a gyengébb fél királya az előrehaladó gyalog előtt olyan mezőt foglalhat el, amely a futóval nem támadható, a játék döntet­ len; b) kedvezőtlen gyalogállás mel­ lett a gyengébb félnek kerülnie kell a futók cseréjét.

Azonos színű futók A 207. ábrán látható állásban igen fontos megfigyeléseket tehe­ tünk. Ha sötét van lépésen, 1. - , Kg8 lépéssel biztosítja a döntet­ lent, mert az átváltozási mezőről nem lehet eltávolítani. (A diagram a következő oldalon)

A védekező fél futójának lehető­ leg a nagyátlón kell tartózkodnia; az erősebb fél természetesen az átló

207

elhagyására igyekszik kényszeríteni az ellenfél futóját. Világos lép és érdekes küzdelem kezdődik. 1. K h7, A király azonnal elveszi az ellen­ fél királya elől a g8 mezőt, ez a gya­ log érvényesítésének alapfeltéte­ le. A király egyben gyalogjának elő­ nyomulását is biztosítja arra az esetre, ha a sötét futót sikerül eltávolítani az al-h 8 átlóról.

nem olyan szabad, mint a nagy­ átlón volt. Ezt használja ki világos következő lépése. 6. Fd6,' , Világos nyer, mert a sötét futó tovább nem őrizheti a g7 mezőt. Nyert volna 6. Ff4, Kd7 7. Fh6 is, a 6. Fd6! lépés azonban nem­ csak gyorsabban dönt, hanem jel­ lemzőbb is az ilyen küzdelemre. Következő példánk annyiban kü­ lönbözik az imént bemutatott pél­ dától, hogy itt a védekező futó­ nak két hosszú átló áll rendelkezé­ sére (208. ábra). Világos győzel­ mét csupán királyának kedvező és az ellenfél királyának igen kedve­ zőtlen helyzete teszi lehetővé. 208

L - Fc3 2. Ff4, Fd4 3. Fh6+ , Ke8 4 . Fg7y Mindez könnyen érthető, vilá­ gosnak sikerült a sötét futót a nagy­ átló elhagyására bírni. 4. - , Fc5! Minden más lépésre 5. F al és 6. g7 következnék. 5. Fe5, F /8 A sötét futó idejében érkezett f8-ra, ahonnan ismét ellenőrzi a g7 mezőt. Csupán annyit változott a helyzet, hogy sötét most egy másik átlón védekezik. Ez a másik átló azonban rövid, és a sötét futó moz­ gási szabadsága ezen az átlón már

1. F/6

+, Kc8!

Helyes a király számára olyan mezőt választani, amely a futók színével ellenkező. 1. - , Kc7 ? meg­ könnyíti világos győzelmét: 2. Fe7, Fe3 3. F d 6 + és 4. e7.

.

,

2 Fe7y Fe3 3. Fb4 Fg5 Látszólag világos nem ért el sem189

mit. 4. Fe7-re 4. Fe3 következ­ nék, minden eredmény nélkül. Vi­ lágosnak azonban hatásos módszer áll rendelkezésére. 4, Fc3!> Világos nyer, mert az 5. Ff6 lé­ pést nem lehet megakadályozni. Ez az állás egyben megtanít bennünket arra is, hogy hol áll legelőnyösebben a védelem királya! Ha már nem foglalhatta el a leg­ kedvezőbb pozíciót az e8 mezőn, úgy kell állnia, hogy a fenyegető F f6 lépés ne legyen lehetséges, te­ hát az f5 mezőn. Éppen ezért, ha második példánkban a sötét ki­ rályt f5-re állítjuk, az állás nem nyerhető (209. ábra).

tartania a vonalon. A döntetlen el­ éréséhez ebben az esetben a vé­ dekező fél futójának egy szabad mezővel kell rendelkeznie a rövidebb átlón. Ha ilyen nincs, a vereség nem kerülhető el (210. ábra).

210

209

. , . .,

. ,

1. Fh6 Fc3 2 Fg7 Fb4 5 Fd4 F/8 4 Fe3, Kg4 5 Fh6 Világos nyert.

Egyébként az az általános sza­ bály, hogy a gyengébb fél csak ak­ kor kerülheti el a vereséget, ha azon az átlón, ahonnan a futó a gyalogot feltarthatja, nem kevesebb, m int három szabad mező van. Néhány fontos elvet megismer­ 1. F f6, Fb4 2. Fe7, Fd2 3. Fc5,tünk. Ezek a bonyolultabb állá­ sokban is érvényesek és feltétlenül Fg5 4. Fe3, Fh4 Hiába kényszerítette világos a rámutatnak arra, hogy milyen állá­ sötét futót a rövid átlóra, nem sok elérése lehet a cél. A huszárvégjátékokhoz hason­ nyerhet. Űj szabályt alkothatunk: ha a lóan itt is a tábla széléhez közel­ védekező fél királya a gyalog mö­ álló gyalogok jelentik a nagyobb gött helyezkedik el, oppozíciót kell veszélyt. 190

Még sok példa áttanulmányozá­ sa szükséges ahhoz, hogy otthono­ san mozoghassunk a futóvégjátékok útvesztőiben. Ennek a végjáték­ fajtának szépségeiből ad ízelítőt Centurini egy-két tanulmányának elemzése. Centurini (1847)

211

2. - , Fh4-re 3. Fc7 és 2. Fc7-re 3. F d 7 + nyer. 3. Fd7+ , Kd8 és döntetlen. Kilenc évvel később, 1856-ban Centurini újabb feladványt tett közzé. Ez csak annyiban külön­ bözik az előbbitől, hogy a világos futó g3-on áll (h2 helyett). így már világos könnyen nyer. L *7, Fd8! 2. e8Fy Fa5 3. Fd7+ , Kd8 4. Fh4y matt. Tanulságos a következő Centuri­ ni alkotás is (212. ábra). Centurini (1856)

212

Világos lép

A 211. ábrán látható tanulmány először 1847-ben jelent meg a Palmédeben, mint világos számára nyert hadállás. Később azután ki­ derült, hogy sötét számára lehet védelmet találni. L e7, Fd8! A pattveszély miatt sem vezért, sem bástyát nem szabad bevinni. 2. e8H esetén sem lehet nyerni, amint ezt a Schachzeitungban 1861-ben Adler kimutatta: 2. -, Fh4 3. Fc7, Fe7 4. Hg7, Fd8 5. Ff4, Fc7! stb. 2. e8F> Fa5 Még vigyázni kell, mert például

Világos nyer, noha gyalogjának a sötét által ellenőrzött c6 mezőn kell áthaladnia és az átváltozás; mező is azonos a védekező futó színével. L Fc4, Nem vezetne eredményre 1. Fc6, mert sötét átjátszhatja futó­ ját a másik átlóra: 1. - , F d l 2. Fd5!, Fa4! 191

nak. Sok függ a királyok helyze­ 1. - , Ke3 2. Fd5y Fg4 A sötét futó a nagyobb h3-c8 tétől és attól, mennyire nyomultak átlóra helyezkedik, nem pedig a előre a gyalogok.) Annyit kétséget jóval kevesebb védekezési lehetősé­ kizáróan megállapíthatunk, hogy a gyengébb fél itt jóval több re­ get nyújtó a6-c8 átlóra. ménnyel küzdhet a döntetlenért. 3. c6, Kd4 A sötét király a futóval nem tá­ Az azonos színű futóknál láttuk, hogy egy gyalog érvényesítéséhez madható sötét mezőkön halad. szükséges volt a védekező fél fu­ 4. Fg2, 5. ^ 7 , A világos király nyilvánvalóan tóját az átlóról elterelni. Ellenkező b8-ra igyekszik, mert a kisátló színű futóknál erről nem lehet szó. nem nyújthat elég védelmet sötét­ így ezeknél a végjátékoknál, ha a védekező futójával tűz alá tudta nek. 5. - , Kc5 6. XM , AM 7. c7, venni az előnyomuló gyalog előtti valamelyik mezőt, már nem lehet Fe6 Fontos állás. Ha a világos király nyerni. Az elmondottakból követ­ dó-on állna, nem lehetne nyerni, kezik, hogy vizsgálatainkat a futó­ például: 1. - , Fc8 2. Fc6, Fa6 3. nak a futó és a két gyalog elleni Fd7, Fb7 4. Fh3, Fa6 5. Kd7, küzdelménél kell kezdenünk. Kc5. (A világos király d8-ra igyek­ Ellenkező színű futók esetén az szik, a sötét király pedig oppozi- összekötött gyalogok kisebb ve­ ciót akar tartani a vonalon.) 6. szélyt jelentenek a védekezésre, Kd8, K d 6 ! (Sötét minden szüksé­ mint a különálló gyalogok, különö­ ges feltétellel rendelkezik a döntet­ sen akkor, ha ezek egymástól lenhez: királya tartja az oppozíciót, távol külön-külön is fenyegetnek. Két érdekes tanulmány elem­ futója is rendelkezik szabad mező­ vel a rövidebb átlón.) 7. Fg2, Kc5 zése megvilágítja ennek a problé­ 8. F f 1, Fb7 9. Fh3, K d 6 ,10. Fc8, mának a lényegét. Az első példán sötét ideális vé­ Fe4 11. Fa6, F f5 stb., döntetlen. 8. Fb7, Fh3> 9. Fc8, F fl 10. Fg4ydekező pozíciót foglalt el: királya blokálja az egyik gyalogot, futója Fa6 11. Ff3, Kc5 12. Fb7 pedig ellenőrzi a másik előnyomu­ Világos nyert. lását. Világos két gyalogelőnnyel sem nyerhet! (213. ábra).

Ellenkező színű futók Ellenkező színű futók mellett egy gyalogelőny rendszerint nem elegendő a győzelemhez. A nye­ rési esélyhez legalább két gyalog­ előnyre van szükség, bár gyakran ez is kevésnek bizonyul. (Ez a megállapítás túlságosan ál­ talános és nem tekinthető szabály­ 192

(A diagram a következő oldalon)

1. Ke6, Fb4 2. Fe4, Kd8 3. K /7, Fa3 4. e6, Fb4 Sötét kényelmesen biztosítja a döntetlent. Salvioli második tanulmánya egészen más eredményt hoz (214. ábra). A gyalogok közti távolság­ gal nő a veszély.

Salvioli (1887) 213

mert sötét az f-gyalogért kénytelen futóját odaadni. Következtetésünk: Ha a két egye­ dülálló gyalog között csupán „egy; vonalnyi” távolság van, a döntet­ len biztosítható, két vonalnyi távol­ ság esetén a győzelem esélyei nö­ vekednek. Érdekes okoskodással bővíti ezt a kérdést Averbah (215. ábra). Averbah

215

Salvioli (1887)

214

1. f4 , Fh4 2 ,. K dS, FdB 3. Ke6, Fh4 4. / 5 és világos könnyen nyer. Ez a példa igazolná Berger meg­ állapítását, aki szerint két vonal­ távolság a gyalogok között biztosít­ ja a győzelmet. Averbah ennek az állításnak cáfolatára az előbbi pél­ dában felcseréli a sötét királyt és futót (216. ábra). 1. F f3, Kd8 2. Ke6, Fb4 3. f 6 , Fa5 4. f 7 , Fb4 5. 2C/ff, ff. -K^ff, Fb4 7. 2 ^ 7 & világos nyer,

(A diagram a következő oldalon)

Az új állásban nem lehet nyerni. A döntetlent a második Aver193

Averbah 2 16

bah-példában a sötét király szabad mozgása mellett az a körülmény biztosította, hogy a védekező futó mindkét gyalog előnyomulását el­ lenőrizte ! Averbah fogalmazásában az erő­ sebb fél nyerhet, ha a gyalogok között kettő vagy több vonalnyi tá­ volság van és ha az erősebb fél királyának sikerül behatolnia és királyával az egyik gyalog előnyo­ mulását biztosítania. Nem nyerhet az erősebb fél ab­ ban az esetben sem, ha az egyik gyalog bástyagyalog és ha a véde­ kező király elérheti a sarokmezőt, amely a támadó futójával ellenkező színű. (Ilyenkor ugyanis a futót fel­ áldozhatja a másik gyalogért.) Két összekötött gyalog nem min­ dig nyer. A győzelem lehetősége függ attól, milyen vonalon állnak a gyalogok és milyen messzire nyo­ multak előre. Minél jobban előrenyomult gya­ logokkal állunk szemben, annál kisebb a védekező fél esélye a dön­ 194

tetlenre. A hetedik sorig előnyomult gyalogok - egészen kivételes állá­ soktól eltekintve - mindig nyer­ nek. A hatodik sorig előnyomult gya­ logok ellen is csak kis lehetőség van a döntetlen elérésére (217. ábra). Sötét helyzete a körülményekhez képest kedvező. Királya az ellen­ séges gyalogok előtt van és a sötét futó is ellenőrzi a gyalogok előtt álló mezők egyikét, i . Fh5+ , Hiba volna 1. d 7 + , mert 1. - , Kd8 után az e-gyalog előnyomu­ lását a sötét király és futó együt­ tesen akadályozza. Nyilvánvaló te­ hát, hogy az e-gyaloggal kell el­ kezdeni a gyalogok előnyomulá­ sát, ezt azonban elő kell készíteni oly módon, hogy a gyalog előnyo­ mulása után a király a d7 vagy f7 mezők egyikét elfoglalhassa. I. - , K /8 Tarrasch

217

1. Kd8-ra 2. Ke5, Fh4 3. Kf5, Fg3 4. e7 + következik. 2. Fh4 3 . K d7 és világos nyer. Figyeljük meg a következő példát, szélső gyalogpárral (218. ábra). Tarrasch 218

(b2 helyett) helyezzük, világos könnyen nyer: 1. Fe5! Az ötödik sorig jutott gyalogpár­ ral jóval nehezebb nyerni, itt már a b- és c-, illetve az f- és g-gyalogok is döntetlent tartanak. A ne­ gyedik sorig eljutott gyalogok nem nyerhetnek. (Kivételes állások ter­ mészetesen vannak.) A futóvég játékok tanulmányozá­ sa érdekes és szórakoztató. Emellett a gyakorlati jelentőségük is igen nagy, mert a középjátékban a ne­ héz helyzetben levő fél gyakran keres menedéket a futóvégjáték­ ban. Lasker tankönyvében (1926) szerepel a következő - eléggé is­ mert - végjáték (219. ábra): Lasker (1926)

219

Ebben a kivételes esetben a győ­ zelem nem érhető el. Megakadá­ lyozható a gyalogok érvényesítése, ha a védekező fél királya a gyalo­ gok előtt tartózkodik, futója pedig a sarokmező színével azonos színen halad. í . F J 5 + , X /8 /

1. - , Kh8 veszítene, m ert vilá­ gosnak módja van 2. Keó, 3. Kf7 majd 4. g 7 + lépések megtételére. 1. Kf8 után világos nem nyer­ het, mert királya az f 7 mezőt nem érheti el. Ha a futók színét megcseréljük, például a világos futót f4-re (f3 helyett), a sötét futót pedig b3-ra

Sötét lép

A volt világbajnok a következő döntetlen levezetést adja: 1. - , Kd4 2. Kb2, Ke3 3. K e l, Ke4 4. Fa5, Kd5 5. Kb2, Kc5 6. Ka3 stb. Lasker azt állította, hogy a7-re 195

negyedik gyalogot is állíthatunk, mert a sötét királyt b6-ról (ha odakerül) a világos futó elzavarja. Ezt a látszatra ugyan helyes, de valójában téves változatot azonban 1928-ban L. Hanssen megdöntötte és bebizonyította, hogy sötétnek a győzelem eléréséhez nincs szüksé­ ge az a7 gyalogra. L - , Kd4 2 . Kb2, Ke3 3. K e l, d2+ ! A gyalogáldozat révén sötét bir­ tokba veszi a fontos d3 mezőt. 4. F d 2 :+ 9 Kd3 Sötét nyer, mert világos kényte­ len tehetetlenül nézni a c4-c3, majd b 5 -b 4-b3-b2+ gyalogelő­ nyomulást.

gyalogok a végjátékban, s ezért gondoljunk erre is, amikor vala­ mely futónkat lecseréljük. Vizsgáljuk meg most az EuweRobinson játszmában létrejött kö­ vetkező állást (220. ábra).

220

Jó fu tó - rossz fu tó A futónak az a sajátossága, hogy mindig csak azonos színű mezőkön mozoghat, a futót „jó” vagy „rossz” futóvá teheti, ha az állásban rögzített (nem mozgékony) gyalo­ gok vagy gyaloglánc szerepelnek. A futó ugyanis akkor „jó”, ha olyan színű mezőkön mozoghat, amilyen színű mezőkön az ellenfél gyalog­ jai állnak és ha emellett a saját gyalogjai nem korlátozzák a futó mozgási szabadságát. A „rossz” futó nem tudja megtámadni az el­ lenfél gyalogjait, s mintegy „lég­ üres” térben mozog. A jó futó kérdése sokszor már a megnyitó lépéseknél felmerül. így például az 1. d4, d5 kezdés után szinte számolni lehet azzal, hogy a cl és a c8 futó rossz futó lesz. Gyakran látható a közép játékban, milyen színen rögzítődhetnek a 196

Világos lép

Világos könnyen nyer: 1. Ff3, Ff7 Nyilvánvaló, hogy sötét - ha most lépnie kellene - veszítene, mert vagy egyik gyalogját volna kénytelen odaadni, vagy bele kel­ lene nyugodnia abba, hogy a vilá­ gos király behatol. Világosnak te­ hát olyan kényszerítő lépéssoroza­ tot kell találnia, amellyel tempót nyerve (vagy helyesebben: „tempót veszítve” ) újra előidézheti ezt az állást, de azzal a lényeges különb­ séggel, hogy sötét legyen lépésen. 2. F á i, Fg6 2. - , Fe8-ra 3. Fb3, Ff7 4. Fa4, Fg6 (4. - , Fe6 5. F d l, Ff7 6. Ff3 és elérte a kitűzött célt) 5. Fd7, Fd3 6. Fc8, Fa6 7. c6 következ­ nék.

3. Fb3, Fe4 A Ff7 védekezés sem jobb, mert 4. Fa4, Fe6 5. F d l, Ff7 6. Ff3 ismét döntést erőszakol ki. 4. Fa2y Fg2 5. F b l, F /tf 6. Fc2 és nyer. Most 6. Fg4-re 7. Fd3, F d l 8. Ff5 jönne a már ismert Fc8 fenyegetéssel, 6. Fe6-re pedig F d l, majd Ff3 következnék. M int mindig, a hasonló ese­ tekben is gondosan kell játszanunk, mert a nyerésből még vesztés is lehet. Jó példa erre a Prága-Moszkva mérkőzés (1946) KatetovSzimagin játszmájának (221. ábra) befejezése.

Kd3-e4-d5-c6 úton egyszerűen lenyerheti. Következett: L Kd3y b5! 2. K e 4 , Fc3 3. Fd6, F el 4. Kd5y Fh4: 5. Ke6 Most már 5. Kc5-tel döntetlenre kellett volna játszania. 5. Ff6 6 .f4 , h4 7.f5+> Kg5! 8. Fh2?y h3 9. Fc7y F c3 10. Fd8+> Kg4 11. Fc7y Fb4: 12. f6 , K g5 13. f7y K g 6 14. Kd5y Ff8 és világos feladta.

222

221

Azonnal szembetűnik, hogy a gyalogelőnnyel rendelkező világos b4-b5, lépéssel „rossz” mezőn rög­ zítheti a sötét b-gyalogot, s ezzel a játszma sorsát el is döntötte (pl. 1. b5, Kf5 2. Kd3, Fd8 3. Kd4, Ke6 4. Ke4 stb.). Világos azonbanmásutatválasztott, nyilván úgy vélte, hogy a b-gyalogot

Egy Portisch-Reshevsky (Palma de Mallorca, 1970) játszmában a 222. ábrán látható állás jött létre. A sötét gyalogok világos mezőkön rögzítődtek. A világos futónak csak az utat kell megkeresnie a sötét táborba. 1. g4!y Fbl kényszer. Sötét nem tehet mást, mint lemond h-gyalogjáról, mivel 1. hg: 2. fg: után világos szabad gyalogjával könnyű­ szerrel eldöntené a játszmát. 2. gh.'ygh: 3. f4 , Kd6 Nem segítene 3. Fg6, mert 4. f5, Ff5 5. Fh5 következne, míg 3. Fa2:-re 4. Fh5:, f6 5. Fg6, 197

Kd6 6. h5, Ke7 7. hó, Kf8 8. Kf3 és a világos király behatolása el­ dönti a harcot. 4. Fh5:, Ke7 5. a3 (az utolsó veszélyeztetett gyalog is megme­ nekül) 5. - F /5 6. K /3, Fd7 7. K g 3 ,K f8 8 .F g 4 ,f5 Szomorú kényszer. Ellenkező esetben a sötét futó csak e8-on találhatna menedéket. 9. 7^2, 7 ^ 7 10. h5, 7 Ba8 Természetesen nem 14. - , gf: mert 15. Hc6 után a sötét vezér nem menthető. 15. Ke2:> Vb8 16. Hc6> V b 7 17. Hde7+ , Kh8 18. Fgőy B a l: 19. B a l:

Levenfis-Flamberg Vilna, 1912 1. e4, eő 2 . Hf3, Hc6 3. Fb5, a6 4. Fa4, HJ6 5. Ve2, bő 6. FW, Fc5 7. a4y Bb8 8. a&:, ab: 9. ifo?, 0-0 10. d3, d6 11. Fgőy Fg4 12. Hdőy Hd4 224

19. - yf 6

J5. Hd4:l Világos odaadja vezérét három könnyűtisztért. A probléma ugyan­ az, mint a Rinck-féle tanulmány­ nál volt. Sikerül-e a három könnyű tiszt között olyan aktív együttmű­

200

Különösen érdekes és a témát legtisztább formában tárja elénk a következő változat: Sötét 19. - , Ba8 lépésére (19. -, fő helyett) a három világos könnyű tiszt egészen nagyszabású osszjá­ tékot produkál: 20. Ba8:, Va8: 21. Hd8 (fenyeget 22. Hf7 matt) 21. - , h6 (21. Vd8:-re 22. H g 6 + , fg: 23. Fd8: és világosnak tisztelőnyös nyert állása van) 22. H f7 :+ , Kh7 23. Hd8 (fenyeget 24. F g 8 + , Kh8 25. Hf7 matt) 23. - , gó 24. F g 8 + , Kg7 25. H e 6 + , Kh8 26. Ff6, matt. A játszma befejezése - sötét jobb

válasza következtében - hosszabb játékoknál megismert Metger-Paulküzdelmet eredményezett. A három sen játszma kis anyaggal is tanul­ könnyűtiszt együttműködése vé­ ságos példa volt. Ez a végjáték gül is sötétet minőségáldozatra kiválóan alkalmas arra, hogy egy kényszerítette (a mozgásban végze­ érdekes fogalomra kitérjünk. A fel­ tesen korlátozott vezér elfogásának adványok és tanulmányok termi­ elhárítása érdekében). A most már nológiájában „káros báb” névvel anyagilag is erősebb világos győzel­ jellemzik az olyan bábot, m int az me nem maradhatott el: említett végjátékban a b7 gyalog. 20. Fe3, F e3:21.fe.\g6 22. Fd5,Nyilvánvaló, hogy e nélkül a gyalog Vb6 23. b4, f S 24. g3, f 4 25. gf:, nélkül a játszma döntetlenül vég­ ef: 26. d4! fe: 27. Ke3:, K g7 28. ződnék. Fe6/, Be8 29. Fd7, F*7; 30. i& 7:, A megnyitás feladataival foglal­ c5 31. Hc6, c4:+ 32. Hd4:, K h6 kozva megállapítottuk, hogy igye­ 33. F b 5 V d 8 34. Fe2, 45 35. 65, keznünk kell tisztjeinket minél Fe7 35. 37. F 4 Í, 4e; 33. gyorsabban játékba hozni. A fejlő­ Fe4;, i ^ 5 33. FW , F a3 + 43. dés egyik fontos elvének tekin­ 2C42, F45 41. Kd3, W>5 43. c4, tettük azt a szabályt, hogy bábja­ Kg4 43. Hc6, K f4 44. B /1+ , K£4 inkkal a megnyitásban lehetőleg ne 45. F A 45. * 3 + , Kh4 47. lépjünk kétszer, mert ezzel ellen­ Fd5, ^5 43. He5, Vgl 49. Hd7, felünknek módot adunk arra, hogy Fa7 50. B /7 bennünket a fejlődésben megelőz­ Sötét feladta. zön. Ez helyes tanács volt. Nem A három könnyűtiszt meggyőző szabad azonban még az ilyen egy­ erejű összmunkája természetesen szerű és világos elvet sem dog­ komoly technikai felkészültséget matikusan kezelni. Figyeljük meg igényelt. Főként annak meglátása, a következő játszmát: hogy a vezéráldozat után a három könnyűtiszt együttműködése révén Aljechin-Rubinstein keletkező erő elegendő lesz a győ­ zelemhez. A bemutatott példák is Hága, 1921 érthetővé teszik, hogy három tiszt feláldozása a vezérért rendszerint 1. d4, d5 2. H f3, e6 3. c4, a6 4. előnyös. A mesterek gyakorlatában c5, Hc6 5. Ff4, Hge7 6. Hc3, Hg6 is csak elvétve találkozunk olyan 7. Fe3!, esettel, amikor a vezér győz a három Egyáltalában nem dogmatikus el­ tiszt ellen. határozás! A futó másodszor lépett A bábok összjátékának kérdésé­ ugyan, mielőtt a többi báb befejez­ vel gyakran találkozunk, jóllehet te volna fejlődését, mégsem lehet nem sokat beszélünk róla. Gondol­ hibának minősíteni, hiszen akadá­ junk rá, a végjáték kapcsán hány­ lyozza az e6-e5 felszabadító lépést szor fordult elő, hogy a győzel­ és megóvja a futót a lecserélés­ met éppen bábjaink nagyszerű től. összejátéka biztosította. A futóvég­ 7. - , b6 8. eb:, eb: 9. h4!, -

201

Aljechin szerint az egyetlen mód a sötét mezők feletti uralom biz­ tosítására és a futó hatáskörének növelésére. 9. - Fd6 10. h5, Hge7 11. h6/, ^ 12. 0-0 13. Ff6! 226

hanem a kényszernek engedve nyo­ multam elő a gyaloggal, hogy ez­ által megakadályozzam sötét előny­ be kerülését a centrumban. A hasonló megnyitási különle­ gességek egyáltalán nem felelnek meg sem vérmérsékletemnek, sem stílusomnak.” 13. - , hS 14. e3, Fd7 15. Fd3, Bc8 16. a4/, Aljechin az egész táblán játszik, most a vezérszárny következik.

16. -, b4 17. He2y Vb6 18. Hely Bc7 19. Hb3y Ha5 20. Hc5ly (227. ábra). 227

Érdemes meghallgatni Aljechin értékelését: „Nem mindennapi ál­ lás a vezércselben 13 lépés után! A 13 lépésből világos három lépést tett h-gyalogjával és négyet a futóval, mégis ennek utána, ha már nem is nyert, de ahhoz közeli ál­ lást ért el. Ennek a játszmának eredeti meg­ nyitáskezelésével kapcsolatban so­ kan új »hipermodern« felfogásról, »neoromantikus« iskoláról stb. be­ széltek. Tulajdonképpen sokkal egyszerűbb dologról van szó. Sötét a megnyitásban néhány különc lépést tett (3. - , a6; 5. - , Hge7: 6. - , Hg6), amelyek, ha az ellenfél nem reagál rájuk (például 7. e3 vagy 9. g3), jó já­ tékhoz juttatták volna. Egyáltalában nem »csakazértis«,

202

Sötét a szárnyakon vereséget szenvedett. A királyszárny gyenge pontjaira befészkelte magát az f6 futó és a h6 gyalog, a vezérszár­ nyon hatalmas pozícióra tett szert a huszár. Sötét az anyagi veszte­ séget nem kerülheti el. A c5 huszár természetesen nem üthető: 20. - , Fc5: 21. de:, Vc5: 22. Fd4, Vc6 23. He5, Vb7 24. Hg4, hatalmas támadással. A 20. lépésnél a világos vezér és

a bástyák még nem mozdultak, a világos király még nem sáncolt. Ezzel szemben fontos mezőket vett birtokába. Világos tisztjei és gyalogjai nagyszerű együttműkö­ désről tanúskodnak (gondoljunk csak a c5 huszár helyzetére). Ebben a játszmában az együttműködés megszervezésének különleges pél­ dájával találkoztunk: világos bábjai nemcsak harmonikusan, hanem cél­ szerűen is fejlődtek. A játszma 20. - , Hc4 21. Fc4:, de: 22. He5, Fe5: 23. Fe7:, Fd6! lépésekkel folytatódott. Sötét minőségáldozattal meg­ hosszabbította a játszmát: 24. F f8:, F f8: 25. Hd7:, Bd7: 26. a5l, Vc6 27. Vf3, Bd5 28. B el. A nyeréshez még hibátlan tech­ nikára van szükség. 28. Vc7 29. Ve2, c3 30. be:,

be: 31. V a6:,B a5:32. Vd3,Fa333. Bc2, Fb2 34. Ke2l Vc6 35. f 3 , f 5 36. B b l, Vd6 37. Vc4, K f7 38. Vc8, Va6+ 39. Va6: Ba6: 40. e4, g5 41. Kd3, Kg6 42. d 5 !,fe:+ 43. fe:, ed: 44. ed:, Ba4 45. B d li, Kh6: 46. d6, Kh5 47. d7, Ba8 48. Ke4, Bd8 49. K f5 , Kh4 50. B h l+ , K g3 51. Bh3, matt. A különleges anyagi erőviszo­ nyok jó alkalmat nyújtanak a bábok együttműködésének tanulmányozá­ sára. Az anyagi egyensúly meg­ szokott állapota sokszor kényszer folytán is felborul. Bástya a könynyűtiszt és egy vagy két gyalog ellen, két bástya a vezér vagy há­ rom könnyűtiszt ellen, három gya­ log a tiszt ellen, érdekes és nehéz technikai feladatot fognak jelenteni. Próbáljuk ki gyakorló játszmáink­ ban!

30. LECKE K Ü L Ö N L E G E S VÉGJÁTÉKOK

Végjátéktanulmányainkban ed­ dig főként nagyjából egyenlő anyagi erők küzdelmével foglalkoztunk. Kivétel volt a különféle tisztek játéka a gyalogok ellen, bár ezek­ ben a játékokban is a gyalogok (vagy gyalog) jó esélyeket bizto­ sítottak a gyengébb félnek. A tisz­ tek együttműködésének vizsgálatá­ nál is láthattuk, hogy különleges anyagi viszonyok mellett a játszma sokkal nehezebb feladatot ró a játé­ kosokra, mint azonos anyagi erők esetén. Ide sorolhatjuk a kiegyen­ lítésre törekvést is egy-két gyalog­ hátrány mellett. A heves összecsapás közben a támadó és a védekező egyaránt kényszerülhet anyagi áldozat hoza­ talára. Az eredménytelen támadás­ ból néha még futja egy olyan hátrányos végjátékra, amelyben a gyengébb félnek jó döntetlen esélyei vannak - akár azért, mert a győze­ lemre vezető út rendkívül szabatos, pontos játékvezetést igényel. Három érdekes végjátékot muta­ tunk be: a) a bástya és futó a bástya ellen, b) vezér a bástya és gyalog ellen, c) futó és huszár az egyedül álló király ellen. 2 04

Bástya és futó a bástya ellen A gyalogok nélküli végjátékok kis anyagi különbség mellett nagy technikai felkészültséget kívánnak az erősebb féltől, aki előnyét ér­ vényesíteni akarja. A gyakorlati játékban nemritkán előforduló vég­ játék a bástya és futó küzdelme a bástya ellen. Könnyen elképzel­ hető, hogy a védekező fél szoron­ gatott helyzetében feláldozza futó­ ját az ellenfél gyalogja vagy gyalog­ jai ellen és a végjáték nyújtotta döntetlen esélyt igyekszik menekü­ lésre kihasználni. Ezzel a végjátéktípussal a leg­ nagyobb végjáték-szakértők is elő­ szeretettel foglalkoztak. Az első részletes elemzések aX V III. század­ ból valók és Philidortól erednek. Kutatásait tovább folytatták és alapos elemzésekkel gazdagították, Szén, Lolli, Kiing, Bilguer és má­ sok. Ez a végjáték elvben csak dön­ tetlenre jó, gyakorlati játszmákban azonban a mesterek nemegyszer nyernek hasonló anyagi erőviszo­ nyok mellett. (Szmiszlov nyert Bronstein ellen.) A gyakorlati játék

P hilidor sikerei annak köszönhetők, hogy sikerült egy sereg olyan állást fel­ 228 fedezni, amelyekből a gyengébbik fél a vereséget már nem kerülheti el; Minthogy gyalogok nincsenek, az erősebbik fél hibás játékveze­ tését kijavíthatja és újból megkí­ sérelheti ellenfelét a hátrányos pozícióba belekényszeríteni.Gyalogok hiányában minden állás volta­ képpen négyszer fordulhat elő, a tábla más-más oldaláról nézve. A győzelem eléréséhez néhány elvi ismeretre van szükség, mielőtt a részletes vizsgálathoz fognánk. A győzelem mattadással, vagy az ellenfél bástyájának lenyerésével képzelhető el. A gyengébbik fél meneküléssel, pattállás előidé­ zésével, vagy a bástyák cseréjével Világos (az erősebbik fél) a győ­ védekezhet. zelmet csak bizonyos feltételek Az ellenfelet mattolni csak a mellett érheti el. Ezeket egyenként, tábla szélén (de nem a sarokban!) szinte részletekben kell megterem­ lehet, a leszorítás azonban nem okoz tenie. Első feladat, amely világos előtt gondot, aránylag kevés lépésszám­ mal megoldható. A tábla szélére áll, a 7. sor elfoglalása. Ez nem üt­ való leszorítás elleni kétségbeesett közik nehézségbe. védekezés sokszor éppen a leg­ 1. B fl- f8 + y Be7-e8 2. B f8-f7l, gyorsabb vereséget idézi elő. A 7. sor elfoglalásával kezdődik Első példánk Philidor 1749-ből való nyerhetőnek ítélt hadállása a sötét bástya mozgásának korlá­ tozása. Sötét már nem zavarhatja (228. ábra). Ebből az állásból a nyerés világos világost Be74—d7H—c7+ stb. helyes játéka esetén elérhető. Elem­ lépésekkel. Éppen a sötét bástya zésével részletesen foglalkozunk, 7. soron való jó védekezési lehető­ mert a küzdelem sajátosságai jól ségét illusztrálja az 1. Fd5-e6 felismerhetők benne. Megismerjük látszólag erős lépés ellen alkal­ azokat a nehézségeket, amelyekkel mazható Bd7 - f . Most világos fenyegetése B f 7-a7 a védekezőnek meg kell küzdenie, de egyben meglátjuk azt is, milyen - a 8 + . Sötét bástyájával az e-vonafinom és pontos játék szükséges a lon kénytelen tartózkodni. Három győzelemhez. (Érthető, miért nem mező áll rendelkezésére: e l, e2, sikerül mindig nyerni hasonló állá­ e3. Világos második feladata a sötét bástya leszorítása az 1. vagy 3. sokból.) 205

sorra. A második soron a sötét Fontos lépés, előkészíti a bástya bástya jól védekezhet! útját a 4. sorra, előbb azonban 2. - Be8-e2! elveszi a sötét bástya elől a sakk­ Jóval gyorsabban és egyszerűb­ adás és a 2. sorra való helyezkedés ben nyerhet világos 2. - , Be3 ellen. lehetőségét. Ez a változat nagyon fontos, mert 5. — B cl-c3 végül is sötét 3. sorra való kény­ Nincs más hely, mert 5. - , Bc8szerítése a cél. 2. Be3 után 3. ra 6. Bh7 azonnal nyer. Ugyanígy B d 7 + , Ke8 (3. - , Kc8? 4. Ba7) nem segít 5. - , Kc8 sem: 6. Bb4! 4. Ba7, Kf8 5. B f7 + , Ke8 6. Bf4 (Fenyeget 7. F e6 + és 8. B b8+ ) (negyedik sor a támadás irányá­ 6. - , Kd8 7. Bf4, Bel (7. - , Kc8 ban) 6. - , Kd8 (fenyegetett 7. 8. Fd5, Kb8 9. Ba4) 8. Fa4, Kc8 F c6 + és 8. B f8 + ) 7. Fe4 és nincs 9. Fc6, B d l+ 10. Fd5, ICb8 11. védelem a matt ellen, mert 7. - , Ba4 és nyert. Ke8-ra 8. F c6 + jöhet. Nem segí­ 6. Fb3-e6!y Bc3-d3+ 7. Fe6-d5, tett volna 6. - , Bd3 (6. - , Kd8 Bd3-c3 helyett) mert 7. Bg4 után a sötét Most végre elértük a sötét 2. lé­ bástya nem avatkozhat be Bf3- péséhez fűzött megjegyzésben vá­ mal (a 3. sor ezért kedvezőtlen a zolt, számára legkedvezőtlenebb ál­ sötét bástya számára). lást: bástya a 3. soron. Világos közvetlen támadást 2. 8. Bb7-d7+ , Kd8-c8 9. Bd7-f7, Be2! után nem vezethet, éppen K c8-b810. Bf7-b7+ /, K b8-c811. ezért tempólépéssel kényszeríti a Bb7-b4!, sötét bástyát kedvezőtlen mezőre. Fenyeget 12. F e 6 + , ami ellen 3. Bf7-g7 Be2-el 11. - , Bd3 nem véd, minthogy 12. Nem volt más, 2. - , Be3 követ­ Ba4 után a sötét bástya nem lép­ kezményeit láttuk, 2. - , Be8-ra het b3-ra. nyilvánvalóan 3. Ba7 következnék. 11. - - , Kc8-d8 12. Fd5-c4y Harmadik feladat a támadó fél Világos nyert. királyának és bástyájának egymás­ Philidor állása azt az esetet tár­ tól huszárlépés távolságra való el­ gyalja, amikor a sötét (védekező) helyezése. király d8-on vagy e8-on áll. Ez mint már mondottuk - voltaképpen 4. Bg7-b7 B e l-c l A kívánt célt világos elérte: bás­ nyolc állást jelent, minthogy gyalo­ tyája a 7. soron foglal el helyet, gok hiányában közömbös, hogy a éspedig királyától huszártávolságra, királyok a dó és d8, vagy a d3 és ugyanakkor az ellenfél bástyája d l, illetve c4 és a4, vagy f4 és h4 az alapsorra (1. sor) szorult. mezőkön állnak. Hiba volna 4. - , Kc8. Erre Szén Nem sokat változtat a lényegen József, a múlt század kiváló magyar az sem, hogy a királyok az f- vagy mestere nyerő manővert talált: 5. a c-vonalon állnak. Ilyen esetet ta­ Ba7, B bl 6. Bf7, Kb8 7. B f8 + , nulmányozhatunk Lolli két évszá­ Ka7 8. B a8+ és lenyeri a bástyát. zaddal ezelőtt készült tanulmányá­ 5. Fd5-b3! ban (229. ábra). 2 06

Lolli

világos 7. B b 8 + , Ka7 7. Bb4, Ka8 8. Be4 közbeiktatással folytathat­ ja.) 6. Fc7, Bg8 7. Bb5, Bgó+ 8. Fdó, Bg7 9. Be5 és nyer. 3. B f7, B dl Nagyon fontos pillanat! Az eset­ leges 3. - , Bd3 esetén ugyanis nem követhetjük a már ismertetett módszert (bástya a „rossz55 har­ madik soron!), mert 4. B c7+ , Kb8 után az állásnak nincs „balszár­ nya55, a világos bástya nem tud két oldalról fenyegetni. A helyes játék 3. - , Bd3 után 4. Ba7!, Kb8 5. Ba4, Bc3 6. Be4, illetve 4. - , Bb3 5. B c7+ , Kb8 (5. - , Kd8 6. Bf7!) 6. Be7, Ka8 7. Be4 4. Ba7, B bl 5. Fa3y Bb3 Most 5. - , Kb8 esetén ismét el Az erősebbik fél itt is nyer, kell térnünk Philidor módszerétől, minthogy a nyeréshez vezető tervet mert a3 futónknak nem áll rendel­ - a kívánt felállást - meg tudja kezésére a vezérszárnyon több valósítani. Bástyájával elfoglalja az mező. utolsó előtti (2. vagy 7.) sort, A nyerés azonban most sem huszárlépésnyi távolságban saját ki­ nehéz: 6. Be7, Ka8 (kényszer) 7. rályától. Be4, Bb7 8. Be5 és legfeljebb 1. B b8-\-y Bd8 2. Be7, Bd2 négy lépésben matt. Most is ez a leghatásosabb vé­ 6. Fd6, Bc3+ 7. Fc5y Bb3 8. dekezés sötét részéről. Nem volna Bc7+> Kb8 9. Be7> Ka8 10. Be4 jó 2. - , Rh8, mert 3. Fdó után a és világos nyert, mert a l l . B a4+ , bástya elvész: 3. - , Kd8 4. Ba7 stb. 12. F d ó + ellen nincs védelem. Nem segít 2. - , Bg8 sem. 3. Fdó, Bonyolultabb világos feladata. Kd8 4. Beó (védi az esetleges sakkot Lasa (1843) tanulmányában, mint­ a 6. sorról) 4. Bh8 (4. - , Kc8 hogy hiányzik a fenyegető és leg­ döntő manőverezési 5. Be5, Kd8 6. F c 7 + , Kc8 7. többször Ba5, B hó+ 8. Fdó stb.) 5. Fe5, lehetőség a másik szárnyon (230. Bf8 6. Fg7, Bg8 7. F fó + , Kc8 8. ábra). Az első teendő tehát a ki­ rályok „kedvezőbb55 helyzetbe ho­ Be4, Bf8 9. Fg7, Bg8 10. Ba4. Talán ennél is egyszerűbb 1. zása. Számolni kell több pattkom­ B e8 + , Bd8 2. Be7, Bg8 után 3. binációs lehetőséggel is, pl. 1. Ba7!, Kb8 4. B b 7 + , Ka8 (4. - , B c8 + , Bb8 2. Bc7, Bb7! vagy 1. Kc8 5. Fdó) 5. Fdó, B c8+ (Fe­ Fbó, B a 7 + ! Ugyanakkor világos­ nyegetett Bb5. Nem segít viszont nak nagyobb mozgási lehetősége a pattkombináció: 5. Bg7, mert van. Tulajdonképpen 1. B c8+ ,

2 29

207

Bb8 2. Bc4 is a nyeréshez vezet, noha jóval bonyolultabb módon, mint a Lasa-féle levezetés. Lasa (1847)

230

B d l 8. Ba7 és ismét visszakanya­ rodtunk a Lolli-féle álláshoz. Egyes végjátékszakértők döntet­ lennek tartják azt az állást, amely­ ben a királyok a huszár vonalán (b, g) állnak. Kivételes pozíciók természetesen akadnak. Ezt az ese­ tet is egy Lo//í-tanulmány (231. ábra) alapján vizsgáljuk meg: Lolli 231

1. B fll Sötétnek magának kell döntenie, hogyan „akarja” elvesz­ teni a játszmát, pl. 1. - , Bb8 2. Fc7, Be8 3. Fd6, Bd8 4. Bf6! (Védi a királyt az oldalsakkok el­ len) 4. - , Bc8 5. Kb6, Bd8 6. Bg6!, Be8 7. Bg5 és a m att nem védhető. 1. - , Bb2 2. BJ6U B bl Még ez a legjobb, hiszen 2. - , Bb3-ról a gyakorlatból tudjuk, hogy a védekező fél legrosszabb lépései közé tartozik, 2. - , Bb8-ra pedig 3. Fc7 következnék. Sötét megkí­ sérelheti még 2. Bb7-et is, de 3. Bh6, B a7+ 4. Kb6, B b7+ 5. Kc6, Bb2 6. Fb6, B c2+ 7. Fc5, Bb2 8. Bh4 után szintén veszít. 3. Fb6, B a l+ 4. Kb5, Kb7 5. B f7 + , Kc8 6. Kc6, B c l+ 7. Fc5, 208

Elöljáróban megjegyezzük, hogy egyesek szerint 55-60 lépésben le­ nyerhető a gyengébbik fél bástyá­ ja, mások szerint nagyon pontos játékkal kihozható a Philidor által elemzett hadállás. Ez utóbbi csak csak nehezen és nem teljesen bi­ zonyítható. A Lo/Zi-tanulmányban (231. áb­ ra) sötét javára szolgál, hogy a vilá­ gos futó csak az a8 mezőt támad­ hatja, s így az a7 és a b8 mező­ kön sötét szabadon mozoghat. L Bd8+ , Bc8 2 . Bd7, Bc2 3. Bf7, Bc3 4. Fa4, B e l. Most 4.

Bc4 veszít, mert 5. Fc6, B b4+ 6. Fb5 esetén a sötét bástya el van vágva. 5. Fc6, B b l+ 6. Kc5, Bb2! Az egyetlen helyes védekezés. 7. Fd5 (Fenyeget 8. Kd6 nyeréssel.) 7. Bh2 8. Bb7+ , TCcS 5. 5*7, XM / Ez volna az a döntetlen állás, amelyből nem lehet átmenni a Philidor féle játékmódokba. De még ebből a pozícióból is megpróbál­ ták a világos nyerési esélyeit ki­ mutatni. Az elemzők közül kiemel­ kedik L. Zitogorszkij, akinek el­ térésekben bővelkedő 20-40 lépéses elemzései figyelemre méltóak. Helyszűke miatt ezek ismertetését természetesen mellőznünk kell. Nem mulaszthatjuk el azon­ ban, hogy Szén József védelmi rendszerét megemlítsük. Szén a múlt század nagy játékosai közé tartozott (egyébként Pest város le­ véltárosa volt) és részt vett az 1851ben Londonban rendezett első nagy

nemzetközi versenyen, amelyre a kor legkiválóbb mesterei kaptak meghívást. Ebben a végjátékban Szén vé­ delmi elgondolása a következő volt: a királyok álljanak egymástól hu­ szárlépés távolságra, a gyengébb fél királyát akkor a bástya védi a köz­ vetlen mattfenyegetés ellen (232. ábra). Világos nem nyerhet, pl. 1. Bc8 2 . Bb4 (fenyeget 3. Bg4) 2 . Bc2 3 . Bg4, Kc8 4 . Bg8+ , Kb7 5. Bb8+ , Ka6 döntet­ len. A téma befejezéseként tekintsük meg a lengyel Szulce szellemes hadállását (233. ábra), amely tu­ lajdonképpen a Szén-féle hadállás „ikertestvére” . Szulce 233

Szén 232

1. Ke6, Kd8! (Fenyegetett 2. B c8+ , Bd8 3. F g 6 + ). Hiba volna 1. - , B e l+ (1. - , Kd8! helyett), mert 2. Fe4, 209

Kd8 3. Kd6, Ke8 4. Fd5, Kf8 a két középgyalogot (d, e), amelyek 5. Bg4 stb. nyer. Szintén veszí­ egyes esetekben - lépéskényszer tene 1. - , Kf8, mert 2. Bh4!, Kg7 folytán - veszítenek. Az ilyen típusú végjátékokat is 3. B g 4 + , Kh6 4. Kf6 Philidorelőször Philidor vizsgálta módszere­ féle álláshoz vezet. 2. K /7!, B el! és sötét tartja a sen. 1777-ben megjelent könyvé­ ben alapos elemzést tett közzé. döntetlent. Vizsgálatainkat egyszerű példá­ val kezdhetjük (234. ábra).

Vezér a bástya és gyalog ellen A vezérrel könnyen nyerhetünk a bástya ellen, csupán néhány pontatlanságtól kell óvakodnunk. Más a helyzet, ha a bástya mellett egy gyalog is van és a király, a bás­ tya és a gyalog kölcsönösen védik egymást. Ilyenkor, ha az erősebb fél királya nem tudja (vagy csak na­ gyon körülményesen tudja) megkö­ zelíteni a gyalogot, a nyerés a vezér­ rel nem mindig lehetséges. Az ilyen típusú végjátékokban a bástya és gyalog mindig döntetlent tart, ha a gyalog a kiindulási mezőn áll, kivéve az a- és h-gyalogot, amely ilyenkor is veszít. Az egy mezőt előrelépett a-, b-, ;c-, f-, g- és h-gyalogok az esetek túlnyomó többségében döntetlent tartanak, az e- és d-gyalogok ve­ szítenek. A két mezővel előnyomult hu­ szárgyalog mindig elég a döntet­ lenhez, a futógyalog majdnem :mindig, a többi gyalog veszít. A három mezőt előrelépett bás­ tyagyalog veszít, a huszár- és futó­ gyalog legtöbb esetben kiharcolja a döntetlent. Az átváltozási mezőt egy vagy két lépésre megközelítő gyalogok mindig döntetlent tartanak, kivéve 210

234

1. Vb8+ , K e l 2 . Vg8, Bc6 3. Ke5> Be6+ 4. Kd5, - döntetlen. A világos király nem tud átha­ tolni a 6. soron, a sötét bábok közti összeköttetést nem lehet meg­ zavarni. Ugyanez a helyzet a többi 7. soron álló gyalog esetében is. Kivétel - mint azt elöljáróban meg­ állapítottuk - a bástyagyalog (235. ábra, lásd a 211. oldalon.). 1. F d 5 + , Kb8 2. V dl, Ka8 Ha 2. - , Ba6, úgy 3. Kb5, B b6+ 4. Ka5, Ka8 (ha a bástya a 6. soron vagy a b-vonalon elmozdul, a világos vezér sakkokkal lenyeri a bástyát vagy a gyalogot) 5. V c8+ , Bb8 6. V c6+ , Bb7 7. Ka6 követ-

Ke5 (7. B f5 + 8. Kg4, Bd5 9. Kf4) 8. V c3+ , Kf5 9. Vc4, Be5 10. V f7 + , Kg5 11. Vd7, Bd5 12. V g7+ , K f5 13. V f7 + , Ke5 14. V f4 + , Ke6 15. Vc4 jöhet és sötét elveszti a bástyát, ff. KJ5, Be5+ 7. K /6, Be4 Másként vagy a bástya vagy a gyalog elvész, például: 7. - , Bel 8. V b 7 + ,K d 4 9. V b 6 + . ff. VJ5+9 Be5 Vagy 8. - , Kd4 9. V f2 + , Kd5 10. V d2+ 9 . Vd3+, K c 5 10. Vd2, K c 6 11. Vd4, 2Cd7 Az a felismerés, hogy a vezér­ sakkok miatt a sötét bástyát véd­ telen mezőre állítani nem szabad, kezik, ha pedig 2. - , Bh6, akkor elkerülhetetlenné teszi a világos ki­ 3. V e8+ , Kb7 4. V f7 + , Ka6 5. rály átengedését az e-vonalon. Vg7, Bb6 6. Vd7 és könnyű meg­ állapítani, hogy a sötét bástyának Philidor egyetlen helye van: a b2 mező. 6. Bb2-re, azonban 7. V d 3 + , 236 Ke7 8. V f3+ után a sötét bástya elvész. 3. Fcff+, ££8 4. Fcff+, 567 5. F*S+, 56ff ff. F e4 + , 567 7.

235

Fcff, Most már sötét kénytelen a ki­ rállyal lépni. 7. ÍT6S ff. Ve8+, Kc7 9. Faff & világos lenyeri a gyalogot. Térjünk vissza a középgyalog­ hoz. Vigyük a gyalogot egy sor­ ral előbbre (236. ábra). (A diagram a következő hasábon)

1. FA 7+, iCeff 2. Vc7, Bc5 3. V d8,~ Ily módon sikerül a királyt a „barikádok” elé kiűzni! 3. Be5 4. Feff+, K d5 5. Vc8, 5 e 4 + 5. - , Kd4 hiba volna 6. Vc6 miatt, mert 6. - , Bd5-re 7. K f3 ,

A világos vezér bármely kiindu­ lóállásból elvághatja a királyt a gya­ logtól, illetve c5-re kényszerítheti a bástyát. 211

Ha most 11. - , Kc7 történt vol­ 1. Ve7, B /5+ 2. Kg4, Bh5 3. na, akkor 12. Va4, Kb6 13. Vc2, Vf6, K h7 4. Vf7+ , Kh6 5. Vg8, Kb7 14. Vc4, Kb6 15. Vc8, Kb5 Bg5+ 6. K f4, B f5+ 7. Ke4, Kg5 16. Vc7 után sötét nem védekezhet­ 8. Vh8, Bf7? ne. Nem ment 12. Va4-re 12. íme a súlyos hiba, amely veszít, Bc5 sem 13. Va7-|- miatt. Ha sötét holott 8. - , Bb5! után világos a 13. lépésben játszik Bc5-öt, akkor nem nyerhetne, pl. 9. Kd4, Bf5 10. 14. Vd3, Kc7 15. V h7+ után a Kc4, B f4+ 11. Kd5, Kg4 12. Vh6, világos király mégis átjut az e-vo- g5 13. Vh2, B f5+ 14. Ke6, Bf8 nalon. 15. Ke7, Bf5. 12. V c4 ,B c513. V f7 + , K c 6 14. Miután a g6 gyalog g5-re nyo­ Ke7, Be5+ 15. Kd8, Bc5 16. mult előre, nincs jelentősége an­ Vd7+ , K d5 17. K e7, Bc6 18. nak, hogy sötét átengedte a világos királyt az 5. soron. Vf5+ , K c419. Kd7, B c520. Ve4+ stb. A játszmában (8. - , Bf7 ? után) Világos nyer. viszont az 5. soron túljutott vilá­ Az elméleti - általános - megál­ gos király hamarosan át fogja lapításokat természetesen alapos lépni az f-vonalat is, és ez végze­ gyakorlati munkával, tanulmányo­ tes következménnyel jár. zással kell kiegészíteni. Még a leg­ 9. Ke5, Be7+ 10. Kd6, B /7 11. kiválóbb játékosok és a legjobb K e6 ,B f5 1 2 . Vh2!,K g413. Vg2+ , teoretikusok is tévedhetnek. ím e Kh5 14. Vh3+ , Kg5 15. Ke7!y két tanulságos példa: Bf4 16. Vg3+ , K f5 17. K /7 , g5 A Richter-Stolz (Karlovy Vary, 18. V d3+ y K g4+ 19. Kg6, Kh4 1948) játszmában (237. ábra) kö­ 20. Vd2/, Kg4 21. Vg2+ , sötét feladta. vetkezett: Kiing és Horwitz kiváló vég­ játékszerzők egyik tanulmányát 237 (238. ábra) Chéron - a legjobb végjáték-tankönyvírók egyike - hi­ básnak minősíti. (A diagram a következő oldalon)

1. V /4+ , Kd5 2. Ve3, Kc4 3. Ve4+ y Kc3 4. Vd5, Bd2+ 5. K e l, Be2+ 6. K f l , Kd2 Ezt a lépést (6. - , Kd2) tartja Chéron döntő hibának. Vélemé­ nye szerint 6. - , Bc2U tartja a döntetlent: 7. V c5+ , Kb3! 8. Vd4, B c l+ ! 9. Kf2, d2! és most 10. Vd2:-re Bc2, illetve 10. V d3+-ra Kb2 jöhet. A teoretikusok egy ré­ sze - élen Berger, Fine - még

212

között vizsgáljuk. A huszár és a futó egymástól lényegesen eltérő mozgá­ sa megnehezíti köztük a harmoni­ kus együttműködés megszervezését. E feladatot nehezíti az a körül­ mény is, hogy a szabály szerint legkésőbb 50 lépés után mattot kell adnunk, ellenkező esetben a játszmát döntetlen eredménnyel fogja a versenybíró értékelni. Ho­ gyan szervezzük tehát játékunkat? Először le kell szorítanunk az ellen­ fél egyedül álló királyát a tábla szélére, majd a kedvező - futónk színével megegyező - sarok felé kell terelnünk, mattot ugyanis csak ott lehet adni. Közben egyszer-kétszer át kell majd csoporto­ sítanunk tisztjeinket, hogy „falat” képezzünk a - számára - kedvező irányba menekülő király elé. Nézzünk egy példát: 9. 239

238

mindig Klingék levezetését adja, Chéron megállapítását azonban nem döntötték meg. A szerzők foly­ tatása a következő: 7. Vc5, Be4 8. Kg2y Ke2 Vf2+> K d l 10. V/5, Bd4 • A bástya nem maradhat meg az e-vonalon: 10. - , Be2+ 11. Kf3, Kc2 12. V c8+ , Kd2 13. Vc5, Bel 14. V a5 + , K dl 15. Vb4 és vilá­ gos nyer. A játszmafolytatás (10. - , Bd4) után viszont a világos ki­ rály is bekapcsolódik a támaidásba. 11. K f2 , Bd8 12. Ke3, Kc2 13. V c5+ , K d l 14. Ve5y d2 15. Va5!y Bd6 16. Vb4l Világos nyer.

Futó és huszár a király ellen

Világos lép

Első pillanatban bizonyára fur­ csán hat, hogy a magányos király mattolását két könnyű tiszttel és a királlyal a különleges végjátékok

1. H f3, ím e az első alakzat, amellyel a király menekülésének útját lehet állni. A huszár és a futó tűz alatt 213

tartják az e5, f5, g5 mezőket. Állítsuk fel a táblán a következő alakzatokat is: Fc6, Hd5 (fogják a b4, b5, bő, b7 mezőket) vagy Fe6, He5, és Fd6, Hc5. 1. - , K /7 2. iGtf, K g7 3. K h6 4 .K f6 , 70*5 5. Kh4 (vagy 5. - , Kh6 6. H f7 + ,K h 7 7. F d 3 + , Kg8 8. Ff5 stb., amint ké­ sőbb látni fogjuk). ff. ffe í, (a fal) Kh3 7. J%5, 8. K g4, Kh2 9. F /i, K g l 10. Fh3, föíff 77. f ^ 5 , f ^ i iff. f^ ff, K h l 13. Fg2+ , A £i Í4. fi/ff matt. Térjünk vissza a sötét 5. lépése után zárójelben adott levezetéshez.

H a 6 + , Ka8 17. Fc6 m att) 4. Ke6, Kc7 5. Hd7, Kc6 (azt hihetnénk, hogy a sötét király kibújik), ff. Fd3l9 Kc7 7. Fe4, fCcff ff. i&fff, i&iff ff. i%ff, ATcff iff. Üc5, JG » 11. Hb7+ , ATcff iff. .Kcff, iC&ff iff. Ff5, Ka8 14. Kb6, J » 8 f 5. £fc5, tfoff iff. F*ff, itt>ff Í7. JEfaff+, .Kaff iff. 7*^5 matt. Amint látjuk, a megfelelő sarok­ ba terelés nem okoz gondot, az el­ lenfél királya nem szökhet el. A sarokba kényszerítés az alapvonal mentén főképpen a király és a hu­ szár összmunkája, a tábla szélére való szorításban a futónak jut fon­ tos szerep. Figyeljük meg a leszorítást a 241. ábrán. 241

Sötét lép

1. - , A/ff 2. Fh7, ífeff ff. He5, f&íff (valamivel gyorsabban veszít sötét 3. - , Kf8 után: 4. H d 7 + , Ke8 5. Ke6, Kd8 6. Kd6, Ke8 7. F g 6 + , Kd8 8. F f7, Kc8 9. H c5,K d8 1 0 .H b 7 + ,K c8 ll.K c ő , Kb8 12. Fe6, Ka8 13. Kb6, Kb8 14. Hc5, Ka8 15. Fd7, Kb8 16. 21 4

í . Fe4+ , Kg7 2. K d4, KJS ff. Hc4 (jellegzetes felállás, legkésőbb 10 lépés alatt mindig elérhető, s amelyből a sötét királya bármely helyzetből leszorítható a tábla szélére, s már előbb megvizsgált

módszerrel mattolható) 3. Ke6 4. Fd3, K/6 5. Kd5, K /7 (5. Kg5-re sem nehezebb világos feladata: 6. Ke5, Kg4 7. Fc2, Kh4 (7. -,K f3-ra 8. F d l + ) 8. Kf4, Kh5 9. Kf5,

Kh6 10. Kf6, Kh5 11. He5, Kh4 12. Kf5, Kg3 13. Hg4 stb.) 6.

Ke5, Kg7 7. Ke6, Kf8 8. Kf6, Ke8 9. He5, Kd8 10. Fb5, Kc7 11. Hcé, Kd8 12. K /7 stb.

31. LECKE GYALOGROHAM A SZ ÁRNYO N

Tanulmányaink közben többször is találkoztunk gyalogrohammal. Az ellenkező oldalú sáncolás ese­ tén a támadás majdnem mindig gyalogrohammal történik. A közé­ pen vezetett gyalogroham lehet az ideális gyalogcentrum következmé­ nye. Tapasztaltuk azt is, hogy a gya­ logok felvonulása nem feltétlenül a király ellen irányul. A gyalogroham a szárnyon a tá­ madás és az ellentámadás fontos eszköze. Következő játszmánk jól szem­ lélteti, hogy a szárnyon vezetett gyalogroham ellen leghatásosabb a középen indított ellenjáték.

Breyer-T arrasch Göteborg, 1920 1. d 4 ,d 5 2 . e39 H f6 3. H/3, e6 4. Hbd2> Fd6 5. c49 b6 6. Vc2> Fb7 7. c5, Ez a korai számyi akció tulaj­ donképpen a centrum feladását je­ lenti. Ilyen lépésre - önként - csak akkor szabad magunkat elhatároz­ nunk, ha ellenértékként olyan lehe­ tőségeket kapunk, amelyek biztos 216

sikert ígérnek. Ellenkező esetben az ellenfél centrumfölénye „életveszélyessé” válhat. 7. - , be: 8. dc:> Fe7 9. b4, 0-0 Sötét fenti megállapításunkhoz híven ellenakcióra készül a cent­ rumban. Helyes, ha mielőbb elsáncol és biztosítja királyát. 10. Fb2, a5 11. b5 Űjabb hiba. A c5 gyalog meg­ gyengül, támadási célpont válik belőle. A gyenge gyalogok nem jó eszközei a rohamnak. Sötét legközelebbi lépésével rögzíti ezt a gyengeséget és támadást indít ellene. 11. - , c6 12. a4, Hbd7 13. Fd4 Határozottan erősebb, mint 13. Fa3, ami után sötét könnyebben hozzájuthatna e6-e5-höz. Sötétnek most több feladatot kell megol­ dania. Egyrészt fokoznia kell a c5 gyalog elleni támadást, másrészt meg kell valósítania az e-gyalog előnyomulását. 13. - , Bc8 hiba volna 14. bő, majd Vc3 és Hb3 miatt. Végül még az a5 gyalog kerülne bajba. 13. - , Vc7 sem ki­ elégítő 14. b6, Vb8 15. Vc3 miatt. Azonnal 13. - , Vb8-ra 14. B bl volna erős válasz (242. ábra).

242

13. - , Be8l 14.

F /8 15. Vb2,

Láthatjuk, hogy a támadó világos hogyan vált védekező féllé. Világos­ ra nehéz védelmi feladat hárul. Tartania kell a c5 pontot és meg kell akadályoznia az e6-e5 ellenlö­ kést. 16. h3, H M 17. Hb3, ys JS. Sötét keresztülvitte az e-gyalog előnyomulását. Világos is igen kö­ rültekintően irányította mozdula­ tait, s így egyelőre sötét még nem ért el pozitív eredményt. M inden­ esetre gondolni kell arra is, hogy világos támadása következtében esetleg a sötét gyalogok is meg­ gyengülhetnek. 19. Fc3b Vc7 Most nem kell tartani 20. bó-tól 20. - , Vbő: 21. eb:, Fa3: miatt. Kevésbé lett volna jó 19. eb:, amire 20. Fb5: (és nem 20. ab:, - 20. a4) csak világos fejlődési gondjait könnyítené. Nyilvánvaló, hogy sötétnek nem elegendő jó épéseket találnia, hanem olyan

stratégiai tervet kell alkotnia, amely az állás adottságainak legjobban megfelel. Ebben az esetben vilá­ gosnak végül is el kell buknia, mert c5 gyalogjának gyengesé­ géért és a centrumban vállalt hát­ rányért nincs kellő ellenértéke. 20. Fb2 A vezért fel akarja menteni az a3-f8 átló őrzése alól. 20. - , Bec8! 21. Va2! Természetesen még mindig nem ment 21. bő a lehetséges 21. - , Hb6: miatt. Most viszont világos akadályozza meg 21. - , cb:-t, mert 22. c6, majd 23. ab: után sötét tisztet vesztene. Világosnak pontos játékával sikerült előretolt gyalog­ jait jelentősen megerősítenie. Va­ lóban csak egész különleges módon sikerülhet sötétnek a c5 pont fel­ őrléséhez a kellő erőket összponto­ sítani (243. ábra). 243

21. - , Vd8! Sötét átcsoportosítja haderejét. 22. b6b Fe7 23. Vblb Vf8 24. Vc2, 217

244

A b-gyalog előbb-utóbb elvész és sötét minden bizonnyal egy-két szabadgyalogra is szert fog tenni. 33. - , e4 34. Vb3, c5 35. K d l 35. -, c4 36. Va2, Vd6 ím e a megváltozott helyzetkép: 245

24. H /7 Megpecsételi a c5 gyalog sor­ sát. A huszár e6-ra törekszik, vi­ lágos a gyalog védelmére már nem tud újabb erőt felvonultatni. 25. h4 Előkészíti a c5 gyalog közvetett 37. Ke2, Fa6 38. b7, Bb8! 39. védelmét. 25. - , iM ? 25. *5, i/e5 27. K d l, Bb7: 40. f3 , JOW 4 Í./e :, Fh3 42. jfo í, Vg3: 43. H fl, 44. Most a c5 gyalog ütésére sötét 2 V e 7 X f 7 27. Bf5-h5+ /, K h6g7 28. Bf 6Xg69 matt.

221

32. LECKE A BLOKÁD

Több alkalommal láttuk a gya­ logok mozgékonyságában rejlő erőt. Megfigyelhettük, milyen veszedel­ mes fegyver a gyalogroham. A gyalogok (vagy gyalog) feltartózta­ tása nem könnyű feladat, sokszor azonban az egyetlen lehetőség az ellenfél előnybe kerülésének meg­ akadályozására. A X. magyar bajnokság TiparyHajtun játszmájában a következő állás jött létre (251. ábra). 251

gásba hoznia, könnyen nyerhető állásra tehet szert. Utolsó lépésé­ vel (Vf3) ezt a célt kívánja elérni. 1. Vd2? Súlyos hiba. Világosnak hatásos ellenszer volt a kezében: 1. B d3ü és sötét kénytelen visszavonulni. Ebben az esetben a világos vezérszárnyi gyalogtöbblet miatt sötét­ nek kellett volna az egyensúlyért küzdenie. A játszmafolytatásra meg­ elevenedik a sötét gyalog. 1. - , e3 2. Vd3, Vh5 3. Vdl, e2l 4. V ei, V/3 Fenyeget 5. Vf 1 és most már 5. - , B d l! nem olyan hatásos, ugyan­ is világos előbb leüti az f4 gyalogot, majd a fenyegetést később meg­ valósítva elhárítja sötét örökös sakkk iQ p r lp tP t

Sötét reménye az e4 gyalogban van. Ha sikerül a gyalogot moz­

222

5. B d l\ Vf4:! 6. B a l, Vd6 7. a4y Vd5+ 8. b3, ba: 9. c4, V dí l Világos feladta. Az ellenfél gyalogjainak vagy gyalogjának tiszttel való rögzítése a blokád. Ez főként szabadgyalog esetében döntő jelentőségű. A blo­ kád nem mindig jobb vagy hatá­ sosabb ellenszer, mint a gyalog elő­ nyomulásának útjában levő mező tűz alatt tartása. A blokád irányulhat egész had­

állás ellen is. Ez a leszorítás to­ tális formája. Nimzovics különösen nagy súlyt helyezett erre a problémára, köny­ vet írt róla és minden lehető alkal­ mat megragadott a téma népszerű­ sítésére. Sokszor túlzásba vitte az általa hangoztatott elveket és ő, aki élesen szembeszállt a Tarrasch-fé\e dogmatizmussal, nemegyszer ma­ ga is dogmatikussá lett (csak ép­ pen saját dogmája tekintetében). A blokád érdekes jelenség, néha egészen jelentéktelen hiba követ­ keztében az egész állásra kiterjed­ het. Tanulmányozzuk a kérdést az eszme egyik legnagyobb mesteré­ nek játszmáján keresztül.

fontos pontjai ellen irányuló tevé­ kenységét. 16. F d 2 J 5 17. V dl, b418. Hbl , A huszár aktivitása „sok kívánni­ valót hagy maga után” .

18.

-, Fb519. Bgl , Fd6 20. e4, -

Világos ettől a lépéstől remélte hadállásának konszolidálását. Nim­ zovics azonban tovább számított. Ebben az állásban a két gyalogot és a nyílt vonalat többre értékelte a tisztnél. 252

Sámisch-Nimzovics Koppenhága, 1923 1. d4, H f6 2. c4, e6 3. Hf3, b6 4. g3, Fb7 5. Fg2, F e l 6. Hc3, 0-0 7. 0-0, dS. Nimzovics megnyitási gondola­ ta, amely a következő lépéssel való­ sul meg. Célja a g2 futó hatás­ talanítása. 8. He5y c6 9. cd: Ez az egyszerűsítés csak sötét érdekeit szolgálhatja. Helyesebb volt a feszültség fenntartása 9. b3mal, majd Fb2-vel, esetleg későbbi f4-gyel kapcsolatban. 9. - , cd: 10. Ff4, a6 11. B e l, b5 Sötét a c4 pontot huszárja szá­ mára készítené elő. 12. Vb3, H c 6 13. Hc6:, F c6 :14. h3, V d l 15. Kh2, Hh5 Váratlan akció a királyszárnyon. Sötét eredeti módon szélesíti ki az ellenfél hadállásának stratégiailag

20. -, fe:í 21. Vh5:3 Bf2: 22. Vg5, Ba/8 23. K hl , B8f5 24. Ve3, Fd3 Fenyeget Be2-vel.

vezérnyerés

25.

25. Bcel, hB!

Várakozó lépés, a továbbiakban sötét királylépésekkel várja ki, amíg világosnak elfogy az utolsó tarta­ lékja (lépése) is. Világos léphet b3-at, majd h3-h4-h5-öt, utána azonban már csak vesztő lépést (pl. 26. g4, B5f3) tehet. Nimzovics számtalan játszmá­ ban mutatta be nagyszerű művé223

szetét a blokálás terén. Aljechin ellen azonban ő is a blokád ál­ dozatául esett.

világos néhány lépésben blokálja sötét állását. 15. a5/, Hc8 15. - , ba:-ra 16. b5 következett volna. Aljechin-Nimzovics 16. Hb7:y Vb7: 17. aS9 V/7 18. Fb59 H8e7 San Remo, 1930 Sötét kénytelen tétlenül végig­ 1. e49 e6 2. d49 d5 3. Hc3, Fb4 nézni világos „bekerítő” felvonulá­ 4. e59 c5 5. ffc7 ff. Hb5, sát. 19. 0-0, h6 20. B fcl9 Bfc8 21. Fd2:+ 7. 0-0 8. c3y b6? Ez is Nimzovics ötlete. Gyengé­ Bc29 Ve8 22. Betel, Bab8 23. Ve3, jére Aljechin klasszikus egyszerű­ Bc7 24. Bc39 Vd7 25. B lc29 K f8 26. V e i, Bbc8 27. Fa4, b5 séggel tapint rá. Jobb volt 8. Fenyegetett 28. b5 Hbc6, például 9. f4, cd: 10. cd:, 28. Fb5:9 Ke8 29. Fa4, Kd8 30. Vb6 11. Hf3, Fd7 12. Fe2, a6, h4!, Ve8 31. b5 Sötét feladta. stb. 9. f4 , Fa6 10. H/3, Vd7 11. a49 A végállás: Hbc6 12. b4!9 Súlyos problémát okoz: a gya­ 254 log ütésére megnyílik világos szá­ mára a vonal, 14. - , c4 15. Ha3 után pedig be van zárva a sötét vezérfutó. 253

Térjünk vissza a szabadgyalog blokálásának kérdéséhez. A blo­ kád teljes elhanyagolása néha gyors tragédiát okozhat. A Bogoljubov-Aljechin játsz­ mában (255. ábra) sötét egyéb­ 12. eb: 13. cb:9 Fb7 14. Hd6, ként is jól áll, szabad b-gyalogja pedig nagyszerű kombinációt tesz f5 ? Azonnali 14. - , a5 kellett. Most lehetővé. 224

Bogolj ubo v-Alj echin 255

Világosnak az izolált gyalog mel­ lett több gyenge pontja is van (c4, 03, c4).

1. Fb29 -

Sötét lép

1. - , bél 2 . Ba8:9 be: 3. Be8:9 c2 4. B f8 :+ 9 K h7 5. Hb29 c lV + 9 sötét nyert. Az 1905. évi barmeni verseny Marshall-Csigorin játszmájában a következő állás jött létre (lásd a 256. ábrát). 256

Világosnak nemcsak fejlődését kell befejeznie, hanem gondolnia kell a d4 gyalog védelmére is, nehogy az sötét támadásának es­ sen áldozatul. A futó b2-ön termé­ szetesen nem a legkedvezőbben áll (e3-on sem állna jobban), ez az izolált gyalog első következmé­ nye. 1. - , Bc8 2. Vd39 2. Vb3-ra 3. Bc4:, Hc4: 4. Vd5, Bfcl, b5 jöhetne. 2. -, F c4 :! A világos táborban világos színű gyengeségek vannak, ilyenkor rend­ szerint hatásos a megfelelő (vilá­ gos) színű futó megsemmisítése, ezzel a gyengeségek még jobban védtelenné válnak. 3. Hc4.:, Hg6 4. B fe l, Hf4 5. V fl,A huszár és a g2 pont védelmét kell világosnak megoldania. 5. Vb3ra 5. - , Vd5 következnék, 5. Vf3ra pedig 5. - , Bc4: 6. Vf4:, Bc2 7. Bébi, Bee2 8. Ba2, He4 és sötét nyer. 5. - , Vd5 6. B rf;, Be8: 7. He5, Fenyegetett 7. - , H e 2 + . Ugyan­ csak hiba lenne 7. He3 is, mert 7. - , Vh5 után fenyegetne a sakk e2-ön és az e3 huszár ütése. A Bel-gyel való védelem pedig csak kötésbe hozná a világos tiszteket. 7. - , Heé 8. Vc4, Vc4: 9. Jfcrf;, 65 10. He5, f 6 11. Hf3, Bc8/ 15. /fe l, /H ? 15. /5 , Hc4/ 14. A He6 15. Fc3, U65 15. F65, £c4 17. 541, Zfc7 15. K f2y Hcd5 19. 225

f4 , K f7 20. Bd2, Ha4 21. Hg2y a6 22. He3, He3: 23. Ke3:y Hb2: 24. Bb2:, - (257. ábra). A játszma nagyszerűen szem­ lélteti a szerkezeti gyengeség jelen­ tőségét. A küzdelem mindvégig a gyalog körül forgott. Érdekes, hogy a helyzet a létrejött bástyavégjáték­ ban sem változik. 257

24. Ke6! Sötétnek módja van 24. Bc3-i— mai lenyerni az a-gyalogot és így két szabadgyalogra szert tenni. Ebben az esetben azonban világos

25. Ke4, majd 26. Bc3 lépésekkel, szabadgyalogjával olyan erős állás­ ra tenne szert, amely ellensúlyoz­ ni képes a két sötét szabadgyalog­ ban rejlő esélyeket. A szöveglépés­ sel sötét hatásosan fenyegeti a d4 gyalogot Világos nem léphet királyával e4-re, mert gyalogot veszít. 25. Bb3, K d5 26. Bd3, f5 Világos kényszerlépéses helyzet­ be került: amint elfogynak gyalog­ lépései, kénytelen lesz feladni a d4 gyalogot. 27. h3, h5 28. Ke2, Bd4: stb. Sötét nyert. Az ellenfél gyalogjának feltartá­ sa gyakran előforduló feladat. A blokálás elvi szabályai hason­ lóak a gyenge pontok megszállásá­ nál megismert elvekhez. Itt is helyesebb könnyűtiszttel végrehaj­ tani a feltartóztatást, mert a nehéz tisztet az ellenfél könnyebben el­ űzheti. Két összekötött gyalog fel­ tartóztatása úgy történik, hogy az egyik gyalog elleni nyomással lánc kialakulását kényszerítjük ki (pl. az e4, d4 gyalogpárt e4, d5 alak­ zat felvételére kényszerítjük, azután a dő és e5 mezőket blokálhatjuk).

33. LECKE TERVEZÉS

Harminckét leckén keresztül a sakkjáték különféle problémáinak vizsgálata közben állandóan han­ goztattuk a terv fontosságát, a tervezés szükségességét. A tervek, amelyekkel foglalkoztunk, részter­ vek voltak. Ilyen résztervek lánco­ lata teszi játékunkat tervszerűvé. Játszmánk akkor alkot stratégiai és művészi egységet, ha a részter­ vek egymással kapcsolatban van­ nak, ha úgyszólván egyik a másik­ ból nő ki. Részterveink megalkotásának alapja a pozíció helyes értékelése, az állás adottságainak reális fel­ mérése. Tisztában kell lennünk a gyalogállás erejével, azokkal a lehe­ tőségekkel, amelyek az adott állás­ ban a gyalogszerkezet és a tisztek összjátékának mintegy együtt­ hatójaként adódnak. Gyenge és erős pontok, a vonalak és átlók, erőink fejlettsége, a térelőny vagy hát­ rány mind olyan tényezők, amelye­ ket az értékelésnél figyelembe kell vennünk. A tervezésnek ezekkel az elemeivel megismerkedtünk. Magát a tervezés technikáját a mesterjátsz­ mák tanulmányozásával és saját versenygyakorlatunk révén sajátít­ hatjuk el.

Jó gyakorlat a tervezés techni­ kájának elsajátításához a mester­ játszmák elemzése. Helyes, ha a tornakönyvekből vagy folyóiratok­ ból jól elemzett játszmákat kimá­ solunk (tanácsos több játszma ki­ jegyzése a játszók nevének feljegy­ zése nélkül) és alapos elemzés tárgyává tesszük. Megállapításain­ kat jegyezzük fel és utána a torna­ könyv elemzéseivel hasonlítsuk Öszsze. Ilyen elemző munkánál feltét­ lenül tegyük kutatás tárgyává a kö­ vetkezőket: a) mi volt világos, illetve sötét terve; b) hol volt a játszma fordulópontja; c) mi lett volna a helyes terv. Ez a gyakor­ lati munka az „önkontroll” szere­ pét fogja betölteni. Az elemző meg­ ismeri saját hiányosságait: rádöb­ ben arra, hogy milyen momentu­ mok kerülik el figyelmét a terve­ zésnél. Az elemzéshez segédeszköz­ ként felhasználhatjuk a megnyi­ táselméleti tankönyveket is. így egyúttal megnyitásismeretünk is bővül. A hadállás mérlegelése nagyon fontos feladat. A pozíció határoz­ za meg, hogy milyen tervet választ­ hatunk, milyen taktikai lehetősége­ ink vannak. A helyes ítélet helyes 22 7

irányba tereli elhatározásunkat. Tárgyilagos megítélés esetén nem fogunk nyerésre játszani olyankor, amikor azt a pozíció nem indo­ kolja. Terveinkben elsősorban a stra­ tégiai szempontokat vegyük figye­ lembe. Természetesen sokszor tak­ tikai eszközökkel érhetünk el stra­ tégiai eredményeket (pl. az állás gyengítése), sokszor éppen fordít­ va, stratégiai eszközökkel terem­ tünk alapot taktikai akciónkhoz (pl. az izolált gyalog elleni nyomással elvonjuk az ellenfél erejét a ki­ rályszárnytól). Egy nagymester-játszmabemutatásával érzékeltetjük a játszmában felmerülő tervezési problémákat. Az elemzésben Kérész nagymester gondolatmenetét követjük és egy­ úttal felelevenítjük eddigi tanul­ mányainkat is.

Euwe-Keresz Hága, 1948 1. e2-e4, e7-e5 2. H gl-f3, Hb8c6 3 . F fl-b5, a7-a6 4. Fb5-a4, d7-d6 A S tezmta:-védelem javított for­ mája. Nyomottabb játékot ad sö­ tétnek, mint a szokásosabb 4. -, H f 6 . Ez a változat azonban jóval kevésbé elemzett s így lényegesen több lehetőséget nyújt új gondola­ tok kipróbálására. Érthető, hogy szívesen alkalmazták ezt a válto­ zatot olyan mesterek, mint Aljechin és Capablanca. Ez az 1948. évi világbajnoki versenyen több játsz­ mában is előfordult. (A megnyitás megválasztása fon­ 228

tos kérdés. Ismert ellenfél ellen jól alkalmazható az „ad hominem” választás, azzal az elgondolással, hogy sokszor a kevésbé jó meg­ nyitás is lehet eredményes, ha az ellenfél nem szereti.) 5. c2-c3 — Euwe ezt a lépést gondolkodás nélkül húzta meg és minthogy ezen a versenyen több játszmában is alkalmazta, nyilvánvaló, hogy ezt tartja a legjobbnak. A játszma ilyen korai szakaszában persze szinte le­ hetetlen valamelyik lépést abszolút értelemben „legjobbnak” minősí­ teni. Ennek vagy más rendszernek a kiválasztása ízlés dolga és minden játékos egyéni stílusától függ. A versenygyakorlat azt mutatja, hogy ebben a változatban világos szá­ mára legtöbbet talán az éles 5. Fc 6 : be: 6 . d4 stb. folytatás ígéri. Ebben az esetben világos lemond a futópárról, ennek ellenében azon­ ban jobb fejlődésre tesz szert és támadóesélyekhez jut. (Hiba volna 5. d4, a lehetséges 5. - , b5 6 . Fb3, ed: miatt. Erre ugyanis 7. Hd4: ? nem megy: 7. - , Hd4: 8 . Vd4:, c5 9. Vd5, Fe 6 10. Vc6 + , Fd7 11. Vd5, c4 miatt.) 5. - Fc8-d7 Nagyon érdekes változatok jö­ hetnek létre 5. - , f5 után. Capa­ blanca kedvelte egyébként ezt a folytatást. 6. d2-d4 Hg8-e7 Ez az érdekes lépés nagyon rég­ óta ismert. Maga Steinitz világ­ bajnok is gyakran alkalmazta, mel­ lőzve 3. - , a6 4. Fa4 lépéspárt. A szöveglépéssel sötét huszárját g6 ra szándékozik játszani az e5 pont

megerősítésére. Alkalomadtán az f4 pont birtokbavételét is tervezi. A lépés hiányossága, hogy a huszár kétszeres lépésével sötét időt veszít és ezzel egyúttal meggyengül a d5 pont, ahova a világos huszár beáll­ ni készül. 258

Az elméleti szakértők jelentős része elítéli a szöveglépést. Az 1948. évi világbajnoki versenyen sötéttel nem értek el vele különö­ sebb eredményt, Kérész mégis úgy véli, hogy a 6 . - , He7 védekezés egyenértékű 6 . - , H f 6 -tal. Ha sötét a 6 . - , g 6 7. 0-0, Fg7 folytatást választaná, világos 8 . de: lépéssel némi pozícióelőnyt sze­ rezne. A 6 . - , H f 6 folytatás az úgyneve­ zett kecskeméti változathoz vezet. 7. Fa4-b3 Minthogy sötét a várható H e7gó lépéssel az e5 pontot meg fogja erősíteni, a világos futónak az a2 g 8 átlóra való helyezése teljesen indokolt. Ráadásul ez a lépés tem­ pónyerést eredményez, mert sötét a

fenyegető 8 . Hg5 elhárítására kény­ telen 7. - , h 6 -ot játszani. (Az egyik szovjet kolhoz-bajnok­ ságon világos 7. Hg5-öt lépett. Sötét ezt hibás lépésfelcserélésnek vélte és 7. - , h 6 -ot játszott. Meg­ lepetésre következett 8 . Vh5, g6 9. F b 3 !, amire a megzavarodott sötét 9. Bh7-tel megvédte az f7 pon­ tot, majd 10. Hh7: után elvesz­ tette a játszmát.) 7. - - , h7-h6 8. H bl-d2, - Ennek a lépésnek helyessége attól függ, kell-e tartania világos­ nak sötét esetleges g7-g5 lépésé­ től. Az 1930. évi Ahues-Rubinstein játszmában világos 8 . Fe3-at ját­ szott és 8 . - , g5 után tisztet áldo­ zott: 9. Fg5:, hg: 10. Hg5:, d5 11. ed:, Ha5. A későbbi elemzések be­ bizonyították, hogy világos előny­ be kerülhetett volna - a játszmá­ ban alkalmazott lépés helyett - 1 2 . d 6 !, Hb3: 13. Vb3:, Hd5 14. Hf7:, Kf7: 15. de:, majd V d5:+ folyta­ tással. Ez a változat azonban egyálta­ lán nem meggyőző, már csak azért sem, mert a F cl-e3-g5: manőver mindenképpen tempóvesztés, ame­ lyet világos felhasználhatna fejlődé­ sének fokozására (8 . 0 - 0 ), másrészt viszont sötétnek 8 . - , Hg 6 válasz is rendelkezésére állott. Ebben az esetben az e3 futó helyzete nem a legszerencsésebb, minthogy aka­ dályozza a huszár átjátszását e3-on keresztül d5-re. Nem veszélyes sötétre Szmiszlov eszméje, 8 . Hh4 sem, mert erre 8 . - , Ha5 9. Fc 2 , g5 10. Hf5, Hf5: 11. ef:, Vf 6 , vagy 8 . - , Hc 8 9. Hf5, g 6 (9. Vh5, Ve7) teljesen kielégítő játékot ad. 229

8. - He7-g6 Most 8 . - , g5 is ment, mert az áldozat nem kielégítő világos szá­ mára. Kérész véleménye szerint azonban a g7-g5 lépésnek nem az a döntő hiányossága, hogy lehető­ vé válik az áldozat, hanem az, hogy általa - minden ellenérték nélkül - meggyengül a királyszámy. Világos 9. de:, de: 10. Hc4 lépé­ sekkel 10. - , Fg7 11. Fe3, vagy 10. - , Hg 6 11. h4, g4 12. h5! válasz esetén egyaránt pozíciófölénybe kerül. Ebből az okoskodásból követke­ zik, hogy világosnak nem kell tar­ tania g7-g5-től s így a 8 . Hbd2 lépés teljes értékű. 7. Hd2-c4 Ff8-e7 Semmit sem eredményezne 9. - , Hh4, minthogy világosnak egyéb lehetőségei mellett rendelkezésére áll az egyszerű 1 0 . He3 válasz. Sötétnek nem szabad támadásra gondolnia, amíg nem fejezte be fejlődését. 10. 0-0, 0-0 11. Hc4-e3, Fe7-/6 Sötét ezzel a lépésével hozzáfog az ellenfél centruma elleni nyo­ más megszervezéséhez, ezzel azon­ ban kiteszi saját futóját is a táma­ dásnak (Hd5), ami egyben számos taktikai fenyegetést is rejt magá­ ban. Valószínűleg jobb volt 11. Be8 , hogy 12. Hd5-re 12. - , F f 8 jöhessen. A Bronstein-Keres z (Moszkva, 1948) játszmában vilá­ gos 12. B el, F f 8 13. Fc2-vel folytatta, de 13. Hh4 14. Hh4:, Vh4: után nem tudott előnybe kerülni. Lehetséges volt 11. - , Hh4 1 2 . 230

Hh4: Fh4: is, minthogy a várható folytatás 13. f4, ef: 14. Bf4:, Fg5 a későbbi He7-tel kielégítő játékot adna sötétnek. 12. He3-d5 e5Xd4 Ugyanezen a versenyen néhány fordulóval később a SzmiszlovReshevsky játszmában sötét gyen­ gébben játszott: 12. - , Be8 , és 13. de: után nagy nehézségekkel ta­ lálta magát szemben. A szöveg­ lépés erősebb és világost a huszár­ ral való visszaütésre kényszeríti, minthogy 13. cd:-re nagyon ké­ nyelmetlen lenne 13. - , Fg4 (azon­ nali 1 2 . - , Fg4-re 13. h3, Ff3: 14. Vf3: következnék, ami után 14. - , ed: veszélyes volna 15. Fh 6 :! miatt.) 13. H f3X d4 B/8-e8 A centrumgyalogok cseréje ré­ vén sötét némileg könnyített nyo­ mott helyzetén, jóllehet világos to­ vábbra is rendelkezik némi tér­ előnnyel. A szöveglépéssel sötét egyben az e4 gyalog védelméről való gondoskodásra kényszeríti vi­ lágost. 259

14. H d 5 X /6 + Ezt a lépést nem a kényszerű szükségszerűség hozta magával és nem is a legjobb, mert így sötét még inkább felszabadul. Ezen felül a hadállás egyszerűsödik is és így világosnak kevesebb lehetősége ma­ rad a támadásra. Jóval érdekesebb lett volna 14. Fc2, a feszültség fenntartásával, bár világosnak ebben az esetben sem volna reális előnye. Sötét játsz­ hatna például 14. - , Hd4: 15. cd:, Fb5 16. Bel, c5-öt és a centrum­ ban ellenjátékhoz jutna. Ugyanúgy 14. Bel-nek is meg­ van az árnyoldala, sötét 14. - , Ha5 15. Fc2, c 6 16. H f 6 :, Vf6 :-ot ját­ szik és világos nem juthat hozzá szükséges f4-hez. Az igénytelen szöveglépéssel vi­ lágos biztosítja magának a futópár előnyét és megőriz némi kezdemé­ nyezést. 14. - - , V d8X f6 15. f2 -/3 , - Világos egyelőre nem törekedhet f2-f4-re, mert az ezt előkészítő 15. Fc2 lépés legalábbis kétes 15. - , d5 gyalogáldozat miatt. Például 16. Hc 6 : be: 17. ed:, cd: 18. Vd5: Fc 6 veszélyes ellenjá­ tékkal. 15. Fc2-re ezenkívül játsz­ ható 15. - Hd4: 16. cd:, Fb5 17. B el, c5 is. 15. - Hg6-f4 Ez a kirohanás tartalmaz ugyan némi fenyegetést (Hd4:, majd Vd4:), de sötét időt veszít vele és így hátrányba is kerül. Éppen ezért 15. - , Bad8 -at kellett volna játszani, hogy 16. Fe3-ra 16. -, Ha5 17. Fc2, c5 jöhessen jó ellen­ játékkal. 16. H d4Xc6

Világos nem fejezheti be tiszt­ jei fejlődését természetes úton, minthogy 16. Fe3-ra 16. - , Ha5 17. Fc 2 , Vg5 18. Vd2, Hc4 követ­ kezhet jó játékkal. A világos által választott út szintén rossz, mert le­ hetővé teszi sötétnek a centrális mezők megerősítését. Az egyszerű 16. K h l után sötétnek nehéz volna 15. - , Hf4 lépését igazolni. 16. - Fd7Xc6? Sötét érthetetlen módon elmu­ lasztja a jó válaszlehetőséget: 16. - , be: után a b-vonal megnyílna a támadás céljaira, a világos futó pe­ dig 17. Fe3, c5 után elvesztené kiváló támaszpontját d4-en. Sötét ebben az esetben egyenlő játékhoz jutott volna. Most azonban vilá­ gosnak lehetősége nyűik tisztjei akadálytalan kifejlesztésére és ve­ szedelmes királyszárnyi támadás ki­ alakítására. 17. Fcl-e3, Ba8-d8 18. V dl-d2, Hf4-g6 Sötét szerencsétlen 15. lépésének gyászos következménye. A huszár kénytelen visszavonulni, a sötét állás pedig túlságosan passzív lesz. Nem lett volna jobb 18. He 6 sem 19. Bael miatt és sötétnek még nehezebb volna elhárítania az f2-f4 fenyegetést, mint a játszmá­ ban. A következőkben sötétnek na­ gyon óvatosan kell játszania, ne­ hogy azonnal vesztett állásba kerül­ jön. (A diagram a következő oldalon)

Sötét a megnyitásból nyomott állással került ki. Szorongatott helyzetén cserékkel könnyített, sőt az ellenfél „segítségével55 majdnem 231

amely a játszmában bekövetkezett. 2 0 . c4! egyébként döntően fenye­ getett volna 2 1 . Vc3-mal. Sötét ezután aligha védekezhet a Bael, Vc3, Fc 2 , f4 felvonulás ellen. Csábítónak látszik a gyalogáldo­ zat 20. f4, Ve4 21. f5-tel, amely 21. - , Hh4? 22. Bf4!, V g2:+ 23. Vg2:, Hg2: 24. Bg4 után határo­ zott fölényt biztosított volna vilá­ gosnak. 21. - , Ve2!-vel azonban sötét előnybe kerülhetett volna. 20. Ve7-d7 Sötét ily módon kikényszeríti az ellenfél egyik erős futójának cseré­ jét, minthogy sötét már nem aka­ dályozhatja a Fb5 pozíciós fenye­ kiegyenlített. A teljes kiegyenlítés getést a későbbi Fa4-gyel és d5küszöbén azonban sötét elhamar­ tel kapcsolatban. Az így kialakult állást az elem­ kodva fontos tempót vesztett, majd a 16. lépésben újabb meggondo­ zők még mindig világosra kedve­ latlansággal alkalmat adott az ellen­ zőnek tartják. Kérésznek azonban félnek, hogy fejlődését kedvezően az a véleménye, hogy sötétnek fejezze be. A továbbiakban világos­ most már kielégítő védelme van nak támadnia kell a sötét állás gyen­ és hogy világos utolsó lépésével geségeit. eljátszotta legjobb esélyeit. 21. c3-c4 19. Fe3-d4, Vf6-e7 20. B a l-e l, Ha világos megkísérelné elkerül­ Világosnak pontos játék mellett ni a futócserét 21. a3-mal, akkor minden valószínűség szerint nyer­ 21. - , d5! 22. e5, Fb5 23. Bf2, nie kellene. Jól meg kell alapoznia b 6 után már világosnak lennének a sötét királyszárny elleni támadást gondjai. Nem előnyös világosra a 21. Fc2, és mindenekelőtt elejét kell vennie sötét egyetlen lehetséges ellenjáté­ Fb5 22. Bf2, d5 folytatás sem, mert 23. e5 után 23. - , c5 24. Fc5:, kának, a d6-d5 ellenlökésnek. A szöveglépéssel világos az f3-f4 He5: elegendő ellenjátékot ad sö­ lépést készíti elő. Ez a terv azon­ tétnek. A Konsztantyinopolszkij által ja­ ban valószínűleg idő előtti, és lehe­ tőséget ad sötétnek vezérszárnyi vasolt 21. K hl (azzal a céllal, hogy ellenjáték megszervezésére. 2 1 . - , Fa4-re 2 2 . Fg7:, Fb3: 23. Kérész szerint a helyes lépés 20. Vh 6 : jöhessen) szintén nem veszé­ c4! volt, amely egyszer s minden­ lyes sötétre a 21. - , d5 ellenlökés korra akadályozza d6-d5-öt és meg­ miatt. hiúsítja a Vd7, majd Fa4 felállást, Viszonylag a legjobb támadási 2 60

232

26. - - , b7-b5 27. Vf3-d3? esélyeket az éles 21. f4 nyújtotta. Űjabb hiba. Szükséges volt 27. 21. - , Fe4:-re 22. Fg7:, Kg7: 23. V d4 + , Kg 8 24. Be4: következhet Bel még mindig tartható állással. 27. - - , b5Xc4 28. Vd3Xc4? - a sötét királyállás bizonyos fokú gyengítésével, bár sötét 24. - , Vf5tel a siker reményében védekezhet. 261 A szöveglépés után azonban sötét teljesen ki tud egyenlíteni. 21. - - , Fc6-a4 22. Fb3Xa4, Vd7Xa4 23. Vd2-c3, f7 -/6 24.

f3-f4)

—

Euwe eleinte 24. F f 6 :-ot tervez­ te, de később az áldozatot túlsá­ gosan kockázatosnak ítélte és el­ határozta, hogy előbb megnyitja bástyái számára a 3. sort, hogy ez­ zel a támadást erősíthesse. Valójában sötét most már el tud­ ja hárítani világos agresszív pró­ bálkozását, beleértve az f 6 -on lehet­ séges áldozatot is. Az f3-f4 lépés tehát csak gyengítette az e4 pontot. Ha már világos nem kockáztat­ ta meg eredeti tervének kivitele­ zését, helyesebb lett volna egy­ szerűen 24. b3-at lépni későbbi Bf2-vel kapcsolatban - körülbelül egyenlő esélyekkel. 24. - -, Kg8-h7 25. b2-b3, Va4-d7 26. Vc3-/3, - Világos még mindig támadni akar, ez a kísérlet azonban nem válik be és világos még védekezés­ re is kényszerül. Ha világos nem akart várakozó taktikához folya­ modni például 26. Khl-gyel, ak­ kor a c7-c5 fenyegetést 26. f5, He5 27. Vg3, Vf7 28. Bf4 lépések­ kel háríthatta volna el közvetett módon. Ez persze objektív nyerési esélyt nem nyújtott volna. Ezért inkább a 26. Va5 folyta­ tást kellett volna választania - kö­ rülbelül egyenlő állással.

Hiba, amely után sötét határo­ zottan előnybe kerül. Amint Euwe játszma utáni nyilatkozatából ki­ derül, sötét most következő kom­ binációját - a keletkező a-szabadgyalog miatt - világosra előnyös­ nek ítélte. Helyesebb volt azonban 28. be:, amely után - bár a vilá­ gos gyalogállás kissé meggyengül - sötétnek kevesebb esélye lett vol­ na döntő előny szerzésére. Most következik a játszma ér­ dekes, kombinációs szakasza, ame­ lyet különösen megnehezít a köl­ csönös időzavar. 28. - Be8Xe4! Ez a kis kombináció szabadgya­ loghoz juttatja sötétet az e-vonalon, s ez a királyszárny elleni tá­ madással összekapcsolva nagyon ve­ szélyesnek bizonyul. Világos követ­ kező lépései úgyszólván kényszer­ lépések. 23 3

29. B el Xe4, d6-d5 30. Vc4Xa6ytot választ, amelyben két gyalog ellenében tisztet nyer. Egyszerűbb d5Xe4 31. Fd4-e3, Vd7-g4! Világos állása védhető volna, ha volt azonban 34. - , Bc3 a c7-c6 sikerülne vezérét idejében bevonni és Bc2 fenyegetéssel egybekötve. Például 35. Vd5, c 6 36. Vd2 , B e l:! a védelembe. A szöveglépéssel sötét matt-tá­ 36. Vb7Xc6,Bd3-c337. Vc6-d5, madást indít. Fenyeget egyidejűleg Bc3-c5l 32. Bd3 és Hg6-h4-f5. A három sötét tiszt és gyalog 262 kombinált támadásával szemben világos tehetetlen. 32. Va6-c4 Támadja az e4 gyalogot és ezzel is időt akar nyerni a védekezéshez. A sötét által választott folytatás nyilvánvalóvá teszi ennek a tervnek a hiányosságait. Igaz, világos részé­ re már más védelmet nem lehet találni az említett fenyegetések el­ len. Például 32. h3, Vg3 33. Ve2 után 33. - , Hh4 34. K h l, Hg2: nyer. 32. - - , Bd8-d3! 33. Fe3-cl, - Természetesen nem 33. Ve4:, mert 33. - , Ve2 tisztet nyer. Világos most kénytelen 38. Vd2-t Szintén reménytelen volna 33. játszani (mint a játszmában) vagy B el, f5 (a legegyszerűbb) későbbi másképpen ellépni vezérével a Hh4 vagy Hf4:-tel kapcsolatban. h l-a 8 átlón, amire viszont 38. Sötét támadása hamarosan átüt. - , Bc2 nyer. A világos futó 33. - Hg6-h4! egyébként minden változatban el­ Valószínűleg 33. - , f5 is elég vész. 38. Vd5-d2, - volt a nyeréshez. A felajánlott gyalogáldozat azonban még hatá­ 38. h3, Vg3 39. Vd2, B el: 40. sosabb és kényszerítő erejű nyerés. Ve2 lépéscserével ugyanoda vezet, 34. Vc4Xe4+ mint a szöveglépés. 34. Vc2-re a legegyszerűbb vá­ 38. - B c5 X cl! lasz 34. - , f5 az e4-e3-e2 és Bc3 A kombináció csattanója. Látha­ fenyegetésekkel kapcsolatban. Most tó, hogy világos sem a bástyával, érdekes kombináció következik, sem a vezérrel nem üthet vissza amelynek a vezérmotívuma a vilá­ és így tiszthátrányban marad. A további hibák - amelyek nem gos vezér kötöttsége a g 2 ponthoz. 34. - - , /0 -/5 35. Ve4-b7, c7- változtatnak az eredményen - a köl­ csönös időzavar következményei. c6 Időzavarában sötét olyan változa­ A játszma befejezése: 234

39. h3?, Vg3? (39. H f3 + ! 40. Kf2, Bfl-j- azonnal nyer.) 40. Ve2, Vf4: 41. B el:, V cl:+ 42. Kh2, F /4 + 45. 2 ^ J , ífetf 44. Vc2, He7 45. a4, Frf4+ 46. Kh2, Ve5+ 47. K g l, Hd5 48. V dl, Hc3 49. Vc2, 50. K h l, F e i+ 5 i. ^ 2 , He2 52. Vc6+ , 7Ö*7 55. Fc5, /fr5 54. F40, fl/7 + 55. h5 263

Világos még 55. F/ 4 -et játszott* de ugyanakkor átlépte a gondol­ kodási időt. Az 56. - , H e3+ 57. Kh2, h4 manőver ellen (fenyeget H e3-f 1 + - g 3 + és Vhl matt) világos te­ hetetlen. Érdekes játszma, amelyben sike­ rült - írta Kérész - taktikai manő­ verekkel magamhoz ragadnom a kezdeményezést, komoly esélyeket szereztem és megsemmisítő tá­ madást valósíthattam meg. (A játszmában több stratégiai és taktikai tévedéssel is találkoztunk, mégis a stratégiai terv - a fej­ lődés adta szükségszerű változtatá­ sok mellett is - egységes volt. A megnyitásban vállalt centrumharc, a mindkét oldalról megkísérelt tá­ madások, sötét taktikai fordulattal megszerzett kezdeményezéséből ki­ bontakozó támadás teljes egységet alkot.)

JÁTSZM ARÉSZ

1. JÁTSZMA ADORJÁN-LUKÁCS (Budapest, 1970) Spanyol megnyitás 1. e4, e5 2. Hf3, Hc 6 3. Fb5, a6 4. Fc 6 :, de: 5. 0-0, fő 6 . d4, ed: 7. Hd4:, He7 8 . Hc3, Hgő 9. Fe3, Fdő 10. Hf5, Ff5: 11. ef:, He5 12. V h 5 + , H f7 13. Bfel, 0-0 14. B adl, Vd7 15. He4, bő 16. Fd4, Hg5 17. Hg5:, fg: 18. g4, Bae8 19. Fc3, B e l: 20. B e l:, Fe7 21. Vh3, Ffő 22. Ffő:, gf: 23. V b 3 + , Vf7 24. Vd3, Vd5 25. Vd5:, cd: 26. Beő, Bf7 27. K f l, h5 28. h3, hg: 29. hg:, a5 30. a4, Bd7 31. Ke 2 , Kf7 32. Kd3, Bd 8 33. Bcő, Bd7 24. Kd4, Kg7 35. f3, K f7 36. c3, Ke7 37. b4, ab: 38. ab:, Kf7 39. a5, ba: 40. ba:, Be7 41. aő, sötét feladta.

2. JÁTSZMA ALJECHIN-OPOCENSKY (Párizs, 1925) Szláv védelem. 1. d4, d5 2. c4, cő 3. Hc3, Hfő 4. e3, Ff5 5. cd:, Hd5: 6 . Fc4, eő 7. Hge2, Hd7 8 . e4, Hc3: 9. Hc3:, Fgő 10. 0-0, Vh4 11. d5!, ed: 12. g3, Vfő 13. ed:, Fc5 14. B e l+ , K f 8 15. Ff4, Hbő 16. Fb3, h5 17. h4, Kg 8 18. de:, be: 19. Bacl, Fd4 20. He4, Fe4: 2 1 . Be4:, c5 2 2 . Ve2 , gő 23. Fg5, Vdő 24. Vf3, Vf 8 25. Bd4:, cd: 26. Bcő, Kh7 27. F f7:, Bc8 28. Bgő:, sötét fel­ adta.

3. JÁTSZMA ALJECHIN-YATES (London, 1922) Vezércsel. 1 . d4, Hfő 2 . c4, eő 3. Hf3, d5 4. Hc3, Fe7 5. Fg5, 0-0 6 . e3, Hbd7 7. B el, cő 8 . Vc2, Be8 9. Fd3, de: 10. Fc4:, Hd5 11. He4, f5 12. Fe7:, Ve7: 13. Hed2, b5 14. Fd5:, cd: 15. 0-0, a5 16. Hb3, a4 17. Hc5, Hc5: 18. Vc5:!, Vc5: 19. Bc5:, b4 20. Bfcl, Faő 21. He5, Beb8 22. f3, b3 23. a3, hő 24. K f2, Kh7 237

25. h4, Bf 8 26. Kg3, B fb 8 27. Bc7, Fb5 28. Blc5!, Fa 6 29. B5 c6 , Be8 30. Kf4, Kg 8 31. h5, F f l 32. g3, Fa 6 33. Bf7, Kh7 34. Bcc7, Bg8 35. Hd7, Kh 8 36. H f 6 , Bf8 37. Bg7 :, Bf6 : 38. Ke5, sötét feladta.

4. JÁTSZMA A LJECHIN -EUW E (Nottingham, 1936) Francia védelem. 1. e4, e6 2. d4, d5 3. e5, c5 4. H f 3 , Hc 6 5. Fd3, cd: 6 . 0-0, f 6 7. Fb5, Fd7 8 . Fc 6 :, be: 9. Vd4:, fe: 10. Ve5:, H f 6 11. Ff4, Fc5 12. Hc3, 0-0 13. Fg3, Ve7 14. a3, a5 15. B fel, Ba7 16. Ha4, Bb7 17. Vc3, Fa7 18. Va5:, He4 19. Va6 , Fe 8 20. b4, g5 21. Hc5, Fc5: 22. be:, Hc5: 23. Ve2 , He4 24. Ve3, Fg 6 25. He5, c5 26. Hg 6 :, hg: 27. f3, Hg3: 28. hg:, K f7 29. a4, Ba8 30. K f 2 , Bb2 31. Be2 , c4 32. B hl, Kg 8 33. Ve5, Va7+ 34. K f l, B b l+ 35. B el, B e l:+ 36. K e l:, Vg7 37. Ve6 : + , K f 8 38. Vd5:, V c3+ 39. Kf2, Be8 40. g4, Ve3+ 41. Kg3, V f4+ 42. Kh3, Be7 43. Vc5, Vf6 44. g3, Vh8 + 45. Kg 2 , Vc3 46. Bh7, Vc2 :+ 47. Kh3, Ve2 48. Be7, Ve7: 49. Vc4:, Vei 50. V c5+ , K f7 51. Kg2, Val 52. Vc2, K f 6 53. Vb3, Ke5 54. Kf2, K f 6 55. Vb 6 + , Kg7 56. Vb4, V hl 57. V ei, V h2+ 58. Ke3, Kh7 59. a5, Va2 60. Vd 2 , Val 61. Ke2, Kh 6 62. f4, gf: 63. gf:, Va4 64. K f2, Kh7 65. g5, Va3 6 6 . V d 7 + , Kh 8 67. Vc8 + , Kh7 6 8 . V c7+ , K h 8 69. Ke 2 , V a2+ 70. Ke3, V b3+ 71. Kd4, V b4+ 72. Kd5, V b5+ 73. Kd4, Va6 74. Vb 6 , Vc8 75. Vd6 , Vc2 76. a 6 , V d2+ 77. Ke5, V c3+ 78. Ke 6 , Vc8 + 79. Ke7, Kh7 80. Vd7, Vc3 81. Ke 6 + , sötét feladta.

5. JÁTSZMA ALJECHIN-CAPABLANCA (Avro, 1938) Francia védelem. 1. e4, e6 2. d4, d5 3. Hd2, H f 6 4. e5, Hfd7 5. Fd3, c5 6 . c3, Hc 6 7. He2, Vb 6 8 . Hf3, cd: 9. cd:, F b 4 + 10. K f l, Fe7 11. a3, H f 8 12. b4, Fd7 13. Fe3, Hd 8 14. Hc3, a5 15. Ha4, Va7 16. b5, b 6 17. g3, f5 18. Kg2, Hf7 19. Vd2 , h 6 2 0 . h4, Hh7 21. h5, Hfg5 22. Hh4, He4 23. Vb2, Kf7 24. f3, Heg5 25. g4!, fg: 26. Fg 6 + , Kg 8 27. f4, Hf3 28. F h 7 :+ , Bh7: 29. Hg 6 , Fd 8 30. Bacl, Fe 8 31. Kg3, Vf7 32. Kg4:, Hh4 33. Hh4:, V h5+ 34. Kg3, Vf7 35. Hf3, sötét feladta.

238

6. JÁTSZMA ARGUNOV-GOSSBERG (Orenburg, 1928) Vezérindiai védelem. 1. d4, H f 6 2. c4, e6 3. Hc3, b 6 4. e4, Fb4 5. e5, He4 6 . Vg4, Hc3: 7. be:, Fc3: 8 . K d l, K f 8 9. B bl, Fb7 10. Bb3, Fa5 11. Bg3, g 6 12. Fg5, Ve8 13. F f 6 , Bg8 14. Vh4, h5 15. Vg5, Vc8 16. Vh6 + , Ke 8 17. Bg6 :, Bf 8 18. Vf 8 :, K f 8 : 19. Bh 6 , sötét feladta.

7. JÁTSZMA BÁN-CZIRJÁK (1941) Bécsi játék. 1 . e4, e5 2. Hc3, Hc 6 3. Fc4, Fc5 4. Vg4, Vf6 5. Hd5, V f2 :+ 6 . K d l, Hge7 7. Hh3, Vd4 8 . Vg7:, Hg 6 9. d3, F f 8 10. H f 6 + , Kd 8 1 1 . Vf7:, Fe7 12. Hg5, Bf8 13. Ve8 + , Be8 : 14. H f7, matt.

8. JÁTSZMA BARCZA-SZMISZLOV (Moszkva, 1956) Barcza megnyitása. 1. Hf3, Hf 6 2. g3, d5 3. Fg2, Ff5 4. c4, c6 5. cd:, cd: 6 . Vb3, Vc8 7. Hc3, e6 8 . d3, H c 6 9. Ff4, Fe7 10. 0-0, 0-0 11. Bacl, Vd7 12. e4, de: 13. de:, He4: 14. He4:, Fe4: 15. He5!, He5: 16. Fe4:, Hc 6 17. B fdl, Vc8 18. Va4, Bd 8 19. Bd 8 : + , Vd8 : 20. Fc 6 :, be: 21. Vc6 :, h 6 2 2 . Fe5, Fg5 23. Bc4, V d l+ 24. Kg2, Bd 8 25. Vf3, V f3:+ 26. Kf3:, F f 6 27. Ff 6 :, gf: 28. Ke3, Bd5 29. b4, Kg7 30. a4, e5 31. b5, B dl 32. Bc7, a6 33. ba:, Bd4 34. a7, Ba4: 35. Kd3, f5 36. Kc3, K f 6 37. Kb3, Bal 38. Kb4, Kg5 39. Kb5, Kh5 40. Kb 6 , sötét feladta.

9. JÁTSZMA BOTVINNIK-BOLESZLAVSZKIJ (Moszkva, 1941). Francia vé­ delem. 1. e4, e 6 2. d4, d5 3. Hd2, c5 4. ed:, ed: 5. F b 5 + , Hc 6 6 . Hgf3, Fd 6 7. 0-0, Hge7 8 . de:, Fc5: 9. Hb3, Fb 6 10. Fe3, Fe3: 11. Fc 6 : + , be: 12. fe: 0-0 13. Vd2, Vb 6 14. Vc3, Bb 8 15. B abl, Be8 16. Bfel, Hg 6 17. Hc5, Fg4 18. Hd4, He5 19. b4, Bbd 8 20. e4, de: 21. Be4:, a5 22. a3, ab: 23. ab:, f 6 24. B bel, K h 8 25. K h l, Fd7 (Befejezés a 3. és 1 1 . leckében).

239

10. JÁTSZMA BALLA-RÉTI (Budapest, 1918). Spanyol megnyitás. 1 . e4, e5 2. Hf3, Hc 6 3. Fb5, f5 4. d3, H f 6 5. 0-0, Fc5 6 . Fc4, dó 7. Hg5, f4 8 . Hf7, Ve7 9. H h 8 :, Fg4 10. Vd2, Hd4 1 1 . K h l, Hf3 12. Va5, He4: 13. g3, H f2 :+ 14. Bf2:, Ff2: 15. Kg2, fg: 16. hg:, Fg3: 17. V b 5 + , có 18. Vb4, Vh4 19. F f7 + , Ke7 2 0 . V b 7 :+ , Kfó, világos feladta.

11. JÁTSZMA B A TIK-DYCKHO FF (Levelezés útján, 1930). Tarrasch-védelem. 1. d4, d5 2. c4, eó 3. Hc3, c5! 4. cd:, ed: 5. Hf3, Hcó 6 . g3, Hfó 7. Fg2, Fe7 8 . 0-0, 0 - 0 9. de:, d4! 10. Ha4, Ff5! 11. Hh4, Fe4 1 2 . f3, Fd5 13. Hf5, Feó 14. H e 7 :+ , Ve7: 15. Fg5, Fc4 16. B fel, hó 17. F f 6 :, Vf6 : 18. b3, Fa 6 19. Vd2, Bfe8 20. Hb2, Be3 2 1 . Bacl, Bae8 22. F f l , He5 23. f4 Hg4 24. Hc4, Fc4: 25. Bc4:, Vg6 26. Fg2, Hh2:! 27. Kh2:, V g3:+ 28. K g l, d3 29. Bc3, B8 e6 , világos feladta.

12. JÁTSZMA CAPABLANCA-BLANCO (Havanna, 1913). Francia védelem. 1. e4, e6 2. d4, d5 3. Hc3, de: 4. He4:, Hd7 5. Hf3, Hgf 6 6 . H f 6 :, Hfó: 7. He5, Fd 6 8 . Vf3, c6 9. c3, 0 - 0 10. Fg5, Fe7 11. Fd3, He 8 12. Vh3, f5 13. Fe7:, Ve7: 14. 0-0, Bf 6 15. Bfel, Hd 6 16. Be2, Fd7 17. B ael, Be8 18. c4, H f7 19. d5!, He5: 20. Be5:, g6 21. Vh4, Kg7 22. Vd4!, c5 23. Vc3, b 6 24. de:, Fc 8 25. Fe 2 , Feó: 26. Ff3, K f7 27. Fd5, Vd6 28. Ve3, Be7 29. Vh6 , Kg 8 30. h4, a6 31. h5, f4 32. hg:, hg: 33. Be6 :, sötét fel­ adta.

13. JÁTSZMA CHALUPETZKY-RÉNYI (Győr, 1905). 1. e4, b 6 2. d4, Fb7 3. Fd3, e6 4. Hc3, Hfó 5. Hge2, d 6 6 . e5, Hfd7 7. Hf4, Fe7 8 . Vg4, g6 9. Hce2, c5 10. He 6 :, fe: 11. Fg 6 : + , hg 12. Vg6 :+ K f 8 , 13. Hf4 sötét feladta.

240

14. JÁTSZMA CORTLEVER-STOLTZ (München, 1941). Szicíliai védelem. 1. e4, c5 2. Hf3, e6 3. d4, cd: 4. Hd4:, H f 6 5. Hc3, d 6 6 . Fe 2 , a6 7. 0-0, Vc7 8 . a4 , bő 9. f4, Fb7 10. Ff3, Hbd7 11. Ve2, Fe7 12. Fd2, Bc8 13. Bael, 0-0 14. K h l, Bfe8 15. e5, Ff3: 16. Bf3:, de: 17. fe:, Hg4 18. Ff4, Vc4 19. Bd3, Hc5 20. b3, Vb4 21. Ha2, Va3 22. H c l, f5 23. ef: e. p., Ffő: 24. Bh3, e5 25. Vg4:, ef: 26. Hf3, B e l:+ 27. H el:, V ei: 28. Vc8 : + , Kf7, világos feladta.

15. JÁTSZMA CSEHOVER-RUDAKOVSZKIJ(Moszkva, 1945). Vezércsel. I.d4,d5 2. c4, eő 3. Hf3, Hfő 4. Fg5, Fe7 5. e3, 0-0 6 . Hc3, Hbd7 7. Vc2, cő 8 . Fd3, de: 9. Fc4:, Hd5 10. Fe7:, Ve7: 11. 0-0, b5? 12. Fe2, aő 13. He4, Fb7 14. He5, Bac8 15. Hd7:, V d 7 :16. Hc5, Vc7 17. B fdl, Bcd8 18. Bael, Fc 8 19. Ve4!, Hfő 20. Vh4, Va5 21. a3, b4 22. a4, Hd7 23.b3, Hc5: 24. Bc5:, Vbő 25. B dcl, Fb7 26. a5, Va7 27. Fd3!, gő 28. Vfő, Bdő 29. Ve7, Bfd 8 30. h4, B8d7 31. Vfő, Va8 32. Fe4, Ve8 33. h5, Bd 8 34. Fcő:, Fcő: 35. hő, K f 8 36. Bcő:, Bcő: 37. Bcő:, Bd7 38. Bc8 , sötét feladta.

16. JÁTSZMA C SIG O R IN -ST E IN IT Z (London, 1883) 1. e4, e5 2. Hf3, Hcő 3. Fc4, Fc5 4. b4, Fb4: 5. c3, Fa5 6 . 0-0, dő 7. d4, ed: 8 . cd:, Fbő 9. Hc3, Ha5 10. Fg5, fő 11. Ff4, Hc4: 12. V a4+ , Vd7 13. Vc4:, Vf7 14. Hd5, g5, 15. Fg3, Feő 16. V a4+ , Fd7 17. Va3, Bc8 18. B fel, g4 19. Hbő:, ab: 20. Hd2, Feő 2 1 . f4, gf: 22. Hf3:, He7 23. e5, fe: 24. de:, d5 25. B fl, Hf5 26. Hd4, Vgő 27. Hf5:, Ff5:, 28. Fh4, c5 29. Bf3, Kd7 30. B afl, Bhf8 31. Bg3, Vhő 32. Ffő, Feő 33. Va7, Kc7 34. Bb3, Kd7 35. Vbő:, Bcő 36. V b 7 :+ , Bc7 37. Vaő, sötét feladta.

17. JÁTSZMA EUW E-LOM AN (Rotterdam, 1924) Réti megnyitása. 1. Hf3, d5 2 . c4, d4 3. b4, gő 4. Fb2, Fg7 5. Ha3, e5 6 . Hc2, Fg4 7. e3, Hge7 8 . ed:, ed: 9. h3, Ff3: 10. Vf3:, cő 1 1 . h4, 0 - 0 12. h5, Be8 13. 0-0-0, a5 14. hg:, hg: 15. Vh3, ab: 16. Hd4:, Fd4: 17. Vh8 + , sötét feladta. 241

18. JÁTSZMA JOHA NNSON-PORTISCH (Halle, 1967) Spanyol megnyitás. 1. e4, e5 2. Hf3, Hc 6 3. Fb5, a6 4. Fc 6 :, de: 5. 0-0, f 6 6 . d4, Fg4 7. c3, Fd 6 8 . h3, Fh5 9. Hbd2, He7 1 0 . Hc4, Ff7 11. Ve2 , Hg 6 1 2 . de:, fe: 13. Fg5, Vc8 14. B fdl, h 6 15. Fe3, Ve6 16. Ha5, Bb 8 17. b4, 0-0 18. Bd2, Kh 8 19. Kh2, Fg 8 20. g3, He7 21. H gl, b 6 22. Hb3, Ba8 23. Kg2, Hc 8 24. Vd3, Fe7 25. B ddl, H d 6 26. Hd2, a5 27. a3, Ba7 28. f4, ef: 29. gf:, Vg6 + 30. Kh2, ab: 31. eb:, F f 6 32. Fb 6 :, eb: 33. Vd6 :, Bd 8 34. Vc6 :, Bad7 35. Hgf3, Bd 6 36. Vc2, F al: 37. B al, Vf6 világos feladta.

19. JÁTSZMA KARPOV-SZPASSZKIJ (Leningrád, 1974) Vezércsel. 1. d4, H f 6 2. c4, e6 3. Hf3, d5 4. Hc3, Fe7 5. Fg5, h 6 6 . Fh4, 0-0 7. e3, b 6 8 . Fe2, Fb7 9. F f 6 :, F f 6 : 10. cd:, ed: 11. 0-0, Vd6 12. B el, a6 13. a3, Hd7 14. b4, b5 15. H el, c6 16. Hd3, Hb 6 17. a4, Fd 8 18. Hc5, Fc 8 19. a5, Fc7 20. g3, Hc4 21. e4!, Fh3 22. B el, de: 23. H3e4:, Vg6 24. Fh5, Vh7 25. Vf3, f5 26. Hc3, g6 27. Vc6 :, gh: 28. Hd5, f4 29. Be7, Vf5 30. Bc7:, Bae8 31. Vh6 :, Bf7 32. Bf7:, K f7: 33. Vf4:, Be2 34. V c7+ , K f 8 35. Hf4, sötét feladta.

20. JÁTSZMA KATZENBECK -KLUG ER (Budapest, 1953). Skót játék. 1. e4, e5 2. Hf3, Hc 6 3. d4, ed: 4. Hd4:, Fc5 5. Fe3, Vf6 6 . c3, Hge7 7. Hc2, d 6 8 . Fe 2 , Vg 6 9. Ff3, He5 10. Fc5:, de: 11. He3, Fe 6 1 2 . 0-0, Bd 8 13. Ve2, 0 - 0 14. Ha3, Bd2, világos feladta.

21. JÁTSZMA ED. LASKER-THOM AS (London, 1927), Hollandi védelem. 1. d4, f5 2 . Hf3, e6 3. Hc3, H f 6 4. Fg5, Fe7 5. F f 6 :, F f 6 : 6 . e4, fe: 7. He4:, b 6 8 . Fd3, Fb7 9. H e 5 ,0-0 10. Vh5, Ve7 1 1 . Vh7:, Kh7: 12. H f 6 : + + , K h 6 13. H eg4+ , Kg5 14. h 4 + , Kf4 15. g 3 + , Kf3 16. F e 2 + , Kg2 17. B h 2 + , K gl 18. Kd2, matt. 242

22. JÁTSZMA PIRISI-BERNEY (Budapest, 1976) Spanyol megnyitás. 1. e4, e5 2. Hf3, Hc 6 3. Fb5, a6 4. Fc 6 :, de: 5. 0-0, f 6 6 . d4, ed: 7. Hd4:, c5 8 . Hb3, V dl: 9. B dl:, Fd7 10. Ff4, 0-0-0 11. Hc3, Fe 6 12. Bd 8 : + , Kd 8 : 13. a4, Fb3: 14. eb:, He7 15. B d l+ , Kc 8 16. Hd5, Hd5: 17. Bd5:, Fe7 18. K f l, Bd 8 19. Bd 8 : + , Kd 8 : 20. Ke2, Fd 6 21. Ke3, g5 22. Fg3, Fg3: 23. hg:, Ke7 24. g4, Ke 6 25. g3, h 6 26. Kd3, b5 27. Kc3, Ke5 28. f3, c6 29. a5, Kd 6 30. f4, Ke 6 31. b4, eb: 32. Kd4, K d 6 33. e 5 + , fe: 34. f e :+ , Ke 6 35. b3, c5 36. Kc5:, Ke5: 37. Kb 6 , Kd 6 38. Ka 6 :, Kc 6 39. Ka7, Kc7 40. a6 , sötét feladta.

23. JÁTSZMA PORTISCH -ELISKASES (Tel Aviv, 1964). Vezércsel. 1. d4, d5 2. c4, e6 3. Hc3, Fe7 4. Hf3, H f 6 5. Ff4, 0-0 6 . e3, c5 7. de:, Va5 8 . a3, de: 9. Fc4:, Vc5: 10. Ve2, a6 11. e4!, b5 12. Fd3, Fb7 13. B el, Vb 6 14. h4, Hbd7 15. e5, Hd5 16. Hd5:, ed: 17. Fe3, d4 18. Fd4:, Ff3: 19. Ve3, Ve6 20. gf:, Bac8 21. Ke 2 , Hb 8 2 2 . Ve4, g6 23. h5, Hc 6 24. Fc3, Bfd 8 25. Bcgl, F f 8 26. hg:, hg: 27. f4, Fg7 28. f5! Vd7 29. f 6 , F f 6 : 30. ef:, Bfe8 31. Bg6 : + , fg: 32. f 7 + , sötét feladta.

24. JÁTSZMA SABANOV-KIMELFELD (1973). Szicíliai védelem. 1. e4, c5 2. Hf3, d 6 3. d4, cd: 4. Hd4:, H f 6 5. Hc3, g 6 6 . Fe3, Fg7 7. f3, Hc 6 8 . Vd2, 0-0 9. 0-0-0, Hd4: 10. Fd4:, Fe 6 11. K b l, Vc7 12. h4, Bfc8 13. h5, Va5 14. a3, Bab 8 15. g4, b5 16. hg:, hg: 17. Vg5, Vc7 18. e5, de:! 19. Fe5:, Vb6 20. Bd2, Bc5! 21. Bdh2, Be5: 22. Ve5:, b4 23. ab:, Vb4: 24. Fb5, Bc8 25. Fd3, Bc5 26. V ei, Hg4: 27. fg:, Bc3: 28. K e l, Va5 29. g5, V g5:+ 30. K b l, Vd5 31. be:, V a2+ 32. K el, V a l+ , világos feladta.

25. JÁTSZMA STOLTZ-CARVALHO (Helsinki, 1952). Szicíliai védelem. 1. e4, c5 2. Hf3, a6 3. c3, d5 4. ed:, Vd5: 5. d4, e6 6 . Fd3, H f 6 7. 0 - 0 , Fé 7 8 . Ha3, 0-0 9. Hc4, Vd8 10. a4, Hbd7 11. Hfe5, cd: 12. cd:, H b 6 13. 24 3

H b 6 :, Vb 6 : 14. a5, Vd8 15. B el, Fd7 16. Vf3, Fc 6 17. Hc 6 :, be: 18. Vc6 :, Vd4: 19. B dl, Vc5 20. Vf3, Bfd 8 21. Fe3, Vb4 22. Fb 6 , Bd5 23. b3, Hd7 24. F h 7 :+ , Kh7: 25. Bd5:, ed: 26. V f5 + , Kg 8 27. Vd7:, F f 6 28. Vd5:, F a l: 29. Va8 :, Kh7 30. Va6 :, Vb3: 31. g3, g 6 32. Ve2, Fc3 33. Vf3, Kg 8 34. Kg2, Vb2 35. Va8 : + , Kh7 36. Vf3, sötét feladta.

26. JÁTSZMA SZABÓ-KELLNER (Bécs, 1947). Vezércsel. 1. d4, d5 2. c4, de: 3. Hf3, a6 4. e3, b5 5. a4, Fb7 6 . ab:, ab: 7. Ba8 :, Fa 8 : 8 . b3, e6 9. be:, be: 10. He5, c5 11. V a4+ , Fc 6 12. Hc 6 :, Vd7 13. Va8 , sötét feladta.

27. JÁTSZMA SZABÓ-SOULTANBEIEFF (Zaandam, 1946). Spanyol megnyitás. 1. e4, e5 2. Hf3, Hc 6 3. Fb5, a6 4. Fa4, H f 6 5. 0-0, d 6 6 . c3, Fd7 7. B el, Fe7 8 . d4, 0-0 9. Hbd2, b5 10. Fb3, He 8 11. H fl, F f 6 12. He3, Ha5 13. Fc2, c6 14. b3, Hb7 15. Fb2, Hc7 16. Vd2, c5 17. B adl, Fc 6 18. Hf5, Be8 19. de:, de: 20. Ve3, Vc8 21. c4, h 6 22. g4, He 6 23. Fe5:, Hd4 24. Ff 6 :, Hc2: 25. Hh 6 : + , K f 8 26. Vg5, gf: 27. Vg8 + , Ke7 28. Vf7:, matt.

28. JÁTSZMA SZALÁNCZI-PIRISI (Budapest, 1980). Szicíliai védelem. 1. e4, c5 2. Hf3, d 6 , 3. d4, cd:, 4. Hd4:, H f 6 5. Hc3, g6 6 . Fe3, Fg7 7. Fc4, 0-0 8 . f3, Hc 6 9. Vd2, Fd7 10. Fb3, Bc8 11. 0-0-0, He5 12. g4, Hc4 13. Fc4: Bc4: 14. h4, b5 15. h5, b4 16. Hce2, Vc7 17. hg: fg: 18. K b l, Bfc8 19. B e l, e5 20. Hb3, Fe 6 21. g5, He 8 (!) 22. c3, d5 23. eb:, d4 24. Ff2, Bb 8 25. a3, Vf7 26. Hc5, Bc5 (!) 27. Bc5:, Vf3: 28. Bh2, Ve4 29. K ai, Vf3 30. H c l, Bd 8 31. b5, Hd 6 32. Bc6 , Hc4 33. Vb4, Vf4 34. Bc4:, Vh2: 35. Bc7, F f 8 36. V ei, e4 37. Fg3, Vg2 38. Fe5, d3 39. Vh4, Vh3 40. Vf2, Vf5 41. Vh2, Ff7 42. Hb3, Ve6 43. B el, Fg7 (!) 44. Fg7:, Vb3: világos feladta.

2 44

29. JÁTSZMA SZILY-BÉLY (Budapest, 1954). Spanyol megnyitás. 1. e4, e5 2. Hf3, Hc 6 3. Fb5, a6 4. Fa4, H f 6 5. 0-0, Fe7 6 . Bel, b5 7. Fb3, d 6 8 . c3, Ha5 9. Fc2, c5 10. d4, Vc7 11. h3, 0-0 12. Hbd2, cd: 13. cd:, Fb7 14. H fl, Bac8 15. Be2, Hh5 16. g4, Hf4 17. Ff4:, ef: 18. Fd3, Hc 6 19. Vd2, Vb 6 20. Fc2, g5 21. a3, Kg7 22. B dl, Bh 8 23. H lh 2 , Ha5 24. Vd3, Vc7 25. b4, Hc4 26. F b l, Vd7 27. Fa2, h5 28. Hd 2 , d5 29. ed:, Fd5: 30. Hc4:, be: 31. Vf5, Vf5: 32. gf:, Fd 6 33. f3, K f 6 34. B el, Bc7 35. Bec2, Bhc8 36. Kf2, Kf5: 37. H fl, g4 38. h g :+ , hg: 39. fg :+ , Kg4: 40. Hd2, Bh 8 41. Hc4:, B h2+ 42. K g l, B c2:43. Bc2:, Kg3 44. Fb3, F f 8 45. Hd 6 , Bc2: 46. H f5 + , Kg4 47. Fc2:, Fe 6 , világos feladta.

30. JÁTSZMA SZMISZLOV-SZABÓ (Budapest, 1949). Szicíliai védelem. 1 . e4, c5 2. Hc3, Hc 6 3. g3, g6 4. Fg2, Fg7 5. Hge2, e6 6 . d3, d 6 7. 0-0, Hge7 8 . Fd2, 0-0 9. h3, h 6 10. Kh2, Bb 8 11. V ei, Kh7 12. f4, b5 13. g4, f5 14. Hg3, Hd4 15. H d l, fg: 16. hg:, e5 17. f5, gf: 18. gf:, Hef5: 19. ef:, V h4+ 20. Fh3, Hf5: 2 1 . Hf5:, Bf5: 22. F e l, Vh5 23. Bf5:, Ff5: 24. Ve3, e4 25. Kg 2 , Bg8 26. F f5 :+ , Vf5: 27. Fg3, Fe5 28. Ve4:, Bg3:+ 29. K h l, Ve4: 30. de:, Bg4 31. Hf2, Bf4 32. Kg 2 , Fd4 33. Hd3, Be4:, 34. c3, Be2+ !, világos feladta.

31. JÁTSZMA SZPA SSZKIJ-FISCHER (Mar dél Plata, 1960) 1. e4, e5 2 . f4, ef: 3. Hf3, g5 4. h4, g4 5. He5, H f 6 6 . d4, d 6 7. Hd3, He4: 8 . Ff4:, Fg7 9. Hc3, Hc3: 10. be:, c5 11. Fe2, cd: 12. 0-0, Hc 6 13. Fg4:, 0-0 14. Fc 8 :, Bc8 : 15. Vg4, f5 16. Vg3, de: 17. Bael, Kh 8 18. K h l, Bg8 19. F d 6 :, F f 8 20. F e 5 + , He5: 2 1 . V e5:+ , Bg7 2 2 . Bf5:, V h4:+ 23. K g l, Vg4 24. B f2, Fe7 25. Be4, Vg5 26. Vd4, Bf 8 27. Be5, Bd 8 28. Ve4, Vh4 29. Bfe4, sötét feladta.

245

32. JÁTSZMA TOMOR-WÁBERER (Sátoraljaújhely, 1957). 1 . e4, e5 2 . Hf3, Hcó 3. Hc3, H f 6 4. d4, ed: 5. Hd5, Fe7 6 . Ff 4 , dó 7. Hd4:, Hd5: 8 . ed:, Hd4: 9. Vd4:, 0-0 10. 0-0-0, Ffó 11. Vd2, Be8 12. Fd3, Fd7 13. h4, Vc8 14. f3, Ff5 15. g4, Fd3: 16. Vd3:, Vd7 17. Fg5, Vd8 18. Fd 2 , Vd7 19. g5, Fe7 20. h5, f5 21. hó, F f 8 22. Fc3, Be7 23. Vd4, aó 24. B dgl, Bae8 25. gó, hg: 26. Bgó:, Bf7 27. Vh4, Ve7 28. hg:, sötét feladta.

33. JÁTSZMA VITÁRIUS-BARCZA (Budapest, 1950). Spanyol megnyitás. 1. e4, e5 2. Hf3, Hcó 3. Fb5, aó 4. Fa4, Hfó 5. d4, ed: 6 . 0-0, Fe7 7. e5, He4 8 . B el, Hc5 9. Fcó:, de: 10. Hd4:, Heó 11. Hf5, V dl: 12. B dl:, F f 8 13. Hc3, Fd7 14. He2, 0-0-0 15. Fe3, hó 16. Bd2, gó 17. Hfd4, Fg7 18. f4, Hd4:, 19. Fd4:, Ff5 2 0 . c3, c5 2 1 . Fe3, Bd2 : 2 2 . Fd 2 :, Bd8 23. Fe3, bó 24. B el, Kb7 25. h3, h5 26. K f2, a5 27. H c l, fó! 28. ef:, Ffó: 29. He2, a4! 30. a3, Kcó 31. H gl, Kb5 32. Hf3, Kc4 33. Hd 2 + , Kd3 34. Be2 , F h 4 + 35. K f 1, Be8 36. Hf3, F fó ! 37. B d2+ , Kc4 38. K f2,K b3 39. h4, Bd 8 ! 40. Be2, Fd3 41. Bd2, Fc2 42. Bd 8 :, Fd 8 : 43. F e l, Ff5 44. H el, Ka 2 , világos feladta.

MEGFEJTÉSEK

12. ábra. 1. Kc8 (Fenyeget 2. a6 . Nem volt jó 1. aó, Kcó 2. Kc 8 , Kbó) 1. Kc6 2. Kb8 (Ismét fenyeget 3. a 6 ) 2. Kb5 3. Kb7, K a 5 :4. Kc6, hő 5. K d5 és döntetlen. 13. ábra. 1. a4, Kb3 2. a5, Kc4 (2. Kc3 3. K g l, Kd4 4. a6 , Ke3 5. K f 1 és világos nyer) 3. a6, K d3 4. a7, f2 5. a8V, f l V 6. Va6+ és nyer. 14. ábra. 1. Kb7, a5 2. Kc7, Kc5 3. Kd7, K d5 4. Ke 7, Ke4 5. Ke6, K /4: 6. Kd5, döntetlen. 15. ábra. 1. a4, Kc6 2. a.5 (Hiba volna 2. Ka7, mert 2. h5 3. a5, h4 4. aó, Kb5! 5. Kb7, h3 után sötét nyer: 6 . a7, h2 7. a8 V, h lV + 8 . K b 8 , Vh 8 + 9. Kb7, Vg7+ 10. Kc 8 , Vf 8 + 11. Kb7, V e7+ 1 2 . Kc 8 , Ve8 + 13. Kb7, V d7+ 14. K b 8 ,K b 6 stb.)2. Kb5 3. Kb7, döntetlen.

40. ábra. Az első lépés még egy­ szerű: 1. g7, K /7 2. K f5! (Csak döntetlenre jó a következő folytatás: 2. Ke5:, Kg7: 3. Kf5, K f7 4. Kg5, Keó) 2. KgSl (2. Kg7: 3. Kg5: oppozíció és győzelem) 3. Kg4l! (3. Kg5:-re 3. - 3 e4 a kulcspont előrecsalogatása - 4. de:? Kg7: és döntetlen) 3. K f7 (3. Kg7:-re egysze­ rűbben nyer világos: 4. Kg5: és ugyanúgy 3. - e4 4. de:, Kf7 5. Kf5, Kg 8 6 . K f 6 , g4 7. e5 és nyer) 4. K g5:! e4 5. K h6ü az igazi meglepetés. Vi­ lágos nyer: 5. ed: 6 . Kh7 vagy 5. - Kg 8 6 . de: 57. ábra. 1. f4 , a5 (1. gf:-re még világos nyer: 2. h4) 2. f g a 4 3. Kg3, a3 4. Kh4, a2 5. g3 és bármit lép sötét: döntet­ len. 247

58. ábra. Téma: a király útjának szabaddá tétele: 4. K f4, Kb7 2. c5! (Megtisz­ títja a c7-re vezető utat) 2. - , de: 3. Ke5!9 g3 4. Kd6, ^2 5. a £ 7 + , 4Ca6: 0 . 46:7 sf6 . 59. ábra. 1. - , ^ 5 2. 4C/2 (Most kényszerhelyzet állt elő amelyik király lép­ ni kényszerül, veszít. A több tartaléklépés dönt) 2. - , a5! (Világos kénytelen a vezér­ szárnyon lépni, mert különben fenyeget 3 . - , a4) 3. 62 (3. a4-re hó! és 3. h4-re a4! követ­ keznék) 3. - , 65 (fenye­ get 4. - , b4) 4. a2, a4 5. 6 a: (5. b4, hó) 5. - , ba: 6. 64, 65, ró'tó ?zj/er. A játszmában sötét a 2 . lépésben roszszul játszott és vesz­ tett! így történt: 2 . - , h5? 3. h4! és világos nyert, mert 3. - , bó-ra 4. b4 következik 3. a5-re pedig 4. a4. 60. ábra. A játszmát ebben az állásban döntetlenre ad­ ták. Ha meggondoljuk, hogy a világos király a lehetséges g4-g3 miatt igen kis térre korláto­ zott mozgási lehetőség­ gel rendelkezik, sötét király pedig csupán az e5 gyalog jóval nagyobb átváltozási négyzetének területére van korlátoz­ 248

va, keresnünk kell sötét javára valamilyen meg­ oldást. Pl. 4. Kg29 Ke6 2. K/2, Kd7 3. Kg2, Ke 7! 4. K f2, 6 6 / 5. a 6 : + , 4C66: (Még min­ dig benne van a négy­ zetben!) 6 . Kg2, 46:7 7. 4C/2, JH 7 6 . JK£2, Ke6 9. AT/2, c5/ 46. ifc: (10.be:, Kd7 lés fe­ nyeget l l . “ 3 a5, sötét nyer) 10. - , Ke5: 11. Kg2, 4G?6 42. Kf2, K d7 13. Kg2, 46:6 44. K f2 , a5 15. ba:, 4Cc5: és sötét nyer. Hosszadal­ mas, de biztos út volt. Világos nem kísérletez­ hetett, pl. 1. e 4 + , de: 2. Ke3, g3! 3. hg:, h3 4. Kf2, e3+ stb. Tanulságos végjáték. 98. ábra. 4. 765:/, 765: 2. á 5 + , 5^7 2 .