100 jó kérdés ...a papagájokról [PDF]

Zitiervorschau

EprsuQ

Kovács

Zso lt

0zk]

Ept'suQ

@ Kooőcs Zsolt,2N)I

Tartalom Ig - az is a papagájokről

.....9

ISBN9'639375012

- AusztráIÍáig Iektorálta: Cőlas Ista:ő,n Sorozatszerkeszt6:V eressl staőn Fot kl. Kot:ócsZsolt

a madarat!

Sensus Kiad6, Budapest Felelós kiadÓ: o kiail,ő igazgatőja Nyomdai eldkészítés: RoI Graftkai St diő Nyomdaimunkák:Széchenyí NyotnilaKft ., Gy6r

Kiszijrcmyiln,űnÍaős:

Dr. Tóth Zsigmond,úIlntonlouuk,

szal'rlnali segítségéőrt

117 Mbden jogfennto.rt )o,, . E kindoóny sem részben, sem egészben, senn lyen eszkihzel rcm reprodukőIhatő ésrcm jebntet}wtd mcg akindő

elózetes engedilye néIkiil,

mlg néhány érdekesség . ., .''...125

EI6szo - PapagájokrolszeretnénekÍrni?Nos, ez esetbenLátogassák meg GahosIstvánt!BÓlyban lakik, ffi1teményeszerintemegyedu]á]lÓ mondta természetvéde]munk egylk je]esképvlseloje' amikor}apunkszámára cikket terveztunke madarakro]. Néhány nap mulva Íotos-szerkeszto koLhégámma] már a Baranya megyei te\epulésen vo]tunk' Ennek már koze]tÍzesztendeje.Azota, ha tehetem,évente tobbszoris meg}átogatomPista bácsit ésfeleségét, né]kti]ozhetet]enseEtc1társát,I]onkanénit'Mjután az utro]nem ]áthati vo]sersorokban megnézzu]< a madarakata borostyánnalbe ÍuttatottteÍaszon,pompás mézeskávé,uram bocsá, némivo rosborme]]ettdiskuráIgatunk,Gyakrankéscjeste, éjszakavan, amlkorvégeszakad a beszé\getés Íona]ának. Amikor beszé\getunk,az az érzésem, nncs olyankérdés, ame|yrePistabácsi ne tudna vá]aszo]ni.KertiLjÓnszÓba Íajismeret,táp]á]ás,betegség_ rÓgvest tud;^ Á^ ^; ,Á1^ ^-LL' + n,,, ,,,ég most is fo1yton Ja a^ -vala

képezimagát. Íroaszta]aroskadozik a szakfolyoiratokto]éskonyvektoL,sokszor hajnalig olvasgatjaezeket. Diszmadarakiránti vonza]maa hatva nas évekbenkezdÓdÓtt, nem sokka]késobb Ho]]andiábo]sikeru]t 57 madarat behoznja.Ezeket kezdte el szaporÍtani, csereberé]ni.Ma az á]]omány 60 fa1 mintegy hatszáz egyede, Iegtobbjuk ugynevezett,,nagypapagáj,, . ALighakétséges,hogy egy-egyilyen beszé\getes a]ka]máva]tobbet tanu]okPsta bácsito], mint abbo]a sok kilonyl szakkÓnyvbd, meLyekkatonás rendben sorakoznak kÓnyvespolcomon.Ezértaztán bátrankl meremjehenteni,hogy Gálos Istvánné] ktil aligha készti]tvo]nae] ez a konyvl |íN itőkétdés a papa8á jokről

A Cooper-ueek(Ío lvr))barna, awagos vtzcmé]tÓságt,e]je-

j;(]/l hompÓ]yog. I'tnri]Ótteeuka]lp||t:;z ga]ériaerdo, trtrtyannyi ktjlonle, |'\: fA ác rnán vv r r r v :/

b iil-

r\qr

tltlt:gesebb madár. A:t t;dvaseukaltpItt::zt,Órzsek számos 1l,t1xvájnakszo]t1,tlttilk ko1tóhe|yuL. maA tttiryamÍajta ,l,ttlxtrát számáraa és l,ttlt;ulat az a]kojÓnnek-menllv,l|,tnagaa csodavi}ág' Százáva],sot,tán ezréve] szé]tu,lttlyenkora kakaduk'S bár az awagos taLajtfeLroppento ttl ;v embermindlg mocskos ésa kániku]ais nehezen e]vlse]azokka]az á]]atokmegélnia ta]á]kozást lu,ttt,tttégis bo1dogság vagy volierekbÓ| csak képeskonwekboL h,tl,atnelyekete]eddig tr lr r tlr ltiltk.

A::t' hoQ| ]áthattama Cooper-creekkakaduit,dr. Hangay | ;\,|||l lYnek ésfe\eségének, Katnak kÓszonhetem. t iyttti igazi ,,tereptudos,, , nem sokaigkÓti ]e az toaszta],éventt' trililtalkalommalvezet expediciokat,tobbnytremagyarkut,itli;tl'ltitvendégal' egyhÓbizonyltékaként Nagy\ekuségének jegyzetÍtjzetem meg 1j11 ]ehettem, te]hetett tt,l|l|1 is a vendége amee]azok a fe]véte]ek, t|l|\llt(|yc]ésekke] éslgy késztJLhettek t,l,ll ittyvembenjs Íe]-Íe]tunnek, 11, fontos dolog hiányozna,ha ,,\',Iltt::zcm, e konyvecskébo|sok t|t,tIt h:t)Ile egy olyanmawar zoo\Ógus,aki magyarságátnem ,|lt,l l|:lAusztrá]iábansem. Akinek a természettemp|oma Ilt!\,,tIl,l/' mnt itthon,a Kárpáit Nagy Vlzvá]asztÓ-hewségben, Ir 1,,r,'1rr',r.

Kovács Zsolt t00 iő kérdés a papa8ájokrÓ].

IEzI:tÍs - a?. ].s t-r-

;

a papa8ájokról

Ez ls

- az ls

a papagájokrőI

Mi volt el6bb, a papagái vagYaz ember?

1.

Bár mégazt sem tudjuk pontosan mikor alakult ki a mai em ber, ésarrÓl is csak elképzeiéseink vannak, hogryvoltakép pen mikor is reprilt ki az elso ,,tgaz|,,papagáj a fészekbol e e a kérdésremégiskonnyÚiválaszolni. Az ugyanis bizcl nyosnak ttínik,hogy amikor oseÍnkmégcsak gondolkodtak azon, hogy ',1ejojjenek-e a fárol'',a papagá1okmár ott riká csoltak kÖrnyezetukben. Az e]so ismert papagájszerríiény- amelynek fosszíliájár az angliai Hampshire grofságbantalálták meg - a kcizépeo cénkorban,tehát 40 milliÓ éwe] eze]ottmár jelen volt Fo1 dtinkcjn'E madár a Paleopsittacusgeorgeinevet kapta. A Franciaországboielokenilt fucheopsittacus verrarrx az o1l gocénban,tehát pár milliÓ éwel késobbé1t.Találtak marad ványokat a mintegy huszmillio éwel ezelŐtti miocénbóIéll más, a jelenkorhozkcjzelebbá1lÓ foldtorténetikorokbÓl is. Egy azonban bizonyos: e madárcsoportbolfelettébbke vésfosszíliakerri]telŐ, így a papagájok szátmazása és cjsr rokonsága mégmindig a régmultidok homályába vész.

2, HányféIepapagái éI a Fiildiin? jÓ volna biztos váaszt adni, ám mégrend A fe]tettkérdésre szertannal foglalkozÓ kutatok is fe]ettébbbizonytalanok Forshaw mÍndenidŐk legnépszerríbb ésta]án legátfogÓb}l

10

llD jőkérdés a papagájokrol

Ez ls

- az is

a papagájokröI

az 1979 -benmegjelent ||.||,,Il |;r1rlkkal foglalkozokÖnyvében, 1..11 1lr|l;rlÍt,heWor]dben345fajtemlít,JuniperésParr a ma (Parrots |,t|. rtt |rlr1rrrkább hasznáIatospapagájmonográfiában fi rlilrrl()Lo the Parrotsof the world, 1998)352 fajroltesz r,lillll('l;1,.

a Lynx kiadó A vt|itr1 legnagyobbmadárenciklopédiája, Il,rrr,llrook of the Birds of the Worldje1997-ben353fajtisperszenem abbÓ] Az adatokkcjzottikLilonbségek |||t'|||.l', rtr|rrr||tirli, lrogyaZ utobbiidóben ujabbésujabbpapagájofelfedezni,hanem ÍnkábbabbÓl, hogy egyes hrtlllt|itltLtlne rtIl.r|rlliitl, Ítrji rangraemelnek,mígmásokatVlsszamÍnŐsítehogy a iegmodernebbrendÁm ahghakétséges, ttr,ll.t||ir11ii. is felborulnéhányévenbel l, ugyanisa tt,,r'||;tIll Ítllosztás |rr1;tt|;tlrll, DNS-vizsgálatokonnyugvo rokonságivizsgálatok zárultak.Kideis megdÖbbentoeredményekkel Il|í|lt.(|tlir1 rr rokonnaktarkozeli tr||| ' Irr 1yegymásranagyonhasonlítÓ, igen távol áilnak egymástol,az al_ Irr|||.t;rlli rr;ndszertanilag egyáltalánnem alfajok,hanem a torzsa]aktil lit|lr|1 1rrlrIir1 l||(ll;l;ze á1lómás fajok.Ilyen vizsgálatokatszámos állt|t'lI példáula majmoknális végeztekmár, ám a |rt|r.llrr1lrltl,ttál, |. rk nagyrészeméghátravan' l|'|l |||;r1r

Ez is . az ts a papa gáJokrőL

B. Keresztez dhetnek-e egYmássaI? A szabadtermészetben, mivel az egyeskcizelirokonságban ]évópapagájfajoktobbnyrreegn,rmástÓl izolát éIóhelyeken é]nek,ritkán fordu]elŐ keresztezódés. A klasszÍkusfaj. definíciÓszerintazokaz állatoktartoznakkcjzcjsfajba,amelyek egymássalszaporodásraképesutÓdokattudnaklétrehoznÍ.Ennek ellenéremeglehetósen sok fajhibriddel taláIkozhatunk.KeresztezÍkpéldáula torpepapagájokat (Agapornisnemzetség), meglehetŐsen kÖnnyenkelesztezhetók egrymássalaz amazonpapagájok(pl. kékhomlokua sárgafej vel), ritkaság,de elofordula kék-sárgaara ésa zoldszárnyi ara hibridje'Ktilcjncjsen érdekesek a rÓzsakakadu hibridizá]ásÍkísérletei. Egyfe]óle faj látszatrais eltér mindenmás kakadufajtol, sót, más nemzetségbe Ístartozik (!)'Ennek el]enére - szakiroda]miadatokszerÍnt- keresztezték már sisakos,kis sargabÓbitás,inka éscsupasszem kakaduval'A legrubb papagájfajnakalfajaiÍsvannak, ezek nagryonhasonlítanak egymásraésfogságbangryakran keresztezikis Őket.

Pusztultak-eki mostanábanpapagáifajok?

4,

Amiota az emberátvetteaz uralmata természetfelett,sajnálatosmÓdon számosállatot,ezen beltil madárfajtis kipusztÍtott. Kcjzcjttr'ik volt jÓ néhányjobb sorsraérdemespa-

12

tniak&*s

a papagájokröl

Ez ls

- az ls

a papagáJoktöI

papagáj(Lophopsittacusmauritipagájfajis. A szélescscírri lakojavolt. E kékesfeunicus)példáulMauritiusszigetének papagáj hossza elértea hetven kote,kulcinlegesformáju Sajnos,repri]ninem tudott,ígya szigetrebecontimétert' felfa]taka kifej. éspatkányokegryaránt házÍa]latok telepÍtett pusztulhakÖrtil A faj 1650 |ettmadarakatésfészekaltaikat totrki. (Necropsit[acus Hasonloanszomorua Rodrignrez-papagáj Ísszereplószigetenélt. sorsa,melya nevében lodericanus) formájárilÍrtak(más-más 1731-benméghárom krilcjnféIe ám 1880-rae papagájis kidimorfizmus?), Íal,esetlegÍvarÍ pusztult. Ugyanerróla szigetról tunt el a jol ísmertSándor-papais kozel allÓ Rodgálhozhason]Ó,ésahhozrendszer[anilag (Psittaculaexsul).Ez a kékesszín ltguez-cjrvcjspapagáj iladár akkoravolt,mint egryga1amb,farkahosszuvolt,csŐszínbenpompázott.KÍpusztulása1B80-ra te kármÍnvcjros loheto. (Psittaculaeques)nacjrvospapagájrol A Réunion-szigeti gyottkevesettudunk.A szakirodalomcsak annyit említ, lztlll zold papagájvolt,feketecjrwel.1800korrilpusztultki. wardÍ)is leEnkább a ma A Stlychellespapagáj(PsÍttacula volt hason|r gyakrangondozottNagy Sándor-papagájhoz laltls,jolleheta farkarovidebbvolt annáI,ésa váIIáná]ki. foltotviselt. lnrlodtvcjrcjs A MascarinusmascarinustudományosnevÍipapagáj |gttttszínes,dekoratívmadárvolt: csóre karminvoros,homés háta barna,szárnyvége hasaszrirkésbarna, |okrrÍekete, papagáj1834-ben pedigfekete.E 35 centiméteres íatkrr _ Természettudományi is elkerrilt boréta Bécsi EttrT}lába éIt.A kubaÍara (Aratricolor)roRéunionon órzi. Mtiztlum kis testritagjavolt,hosszafélméterkcjrti]ilekrtttsiigának |o0iokdraa a papagáJokrÓI

13

Ez ls

. az ls

a papagájoktöI

hetett.Szegénytnagyonvadászták,utolsi példanyát1864ben a Zapata-mocsárbanejtettékel' A Párizsi Á]Iatkertben tartottpéldánynéhányéwel t lélteaz utolso vadon élt egyedet. Sajnos,konyvemterjedelme nemteszilehetŐvé, hogyvapapagájfajrolakár lamennyÍ kipusztított csaknéhánysortis ír\ak,ezértáIljonitt egv Szomorufelsorolás(faj,kipusztulás éve,egykoriélóhelyeismertetésével): Ara gossei,1765,Jamarca,fua erythrocephala, 1842,Jarnatca,fua atwoodi,DoAratinga minika,1800,Aratingalabati,1722,Guadeloupe, cholopteramaugeÍ,1892,Mona Island,Amazonaviolacea, 1750,Guadeloupe, Amazonamartinica, 1750,Martinique, Amazonavrttatagraliceps,1899,CulebraIsland,Charmosyna diadema,1860,Új-ratedinia,Nestorproductus,1851, Cyanoramphus novaezelandiae, i B90,Ú -Zéland, Ú -zétano, Cyanoramphus zealandicus,1850,Tahiti.

5.

Mi tiirtént a karolinai papagájjal?

Az elozo kérdésreadott váasz éppencsak arra volt elegendo, hogy felsoroljama már kipusztítottpapagájfajokat. TobbségtiketaZ emberi kapzsiság irtotta ki. Remektil pél_ dázza ezt a karolinai papagáj (Canuropsiscaroliensis)sorsa. A karolinaÍpapagájrÓ] a m lt század végénígryírt a ma már k]assziktls Az á]]atokviJága cím Óriás áIlatenciklopédiájában Alfred Edmund Brehm: ,,A karo]inaipapapáj régebben Észak-AmerÍkában egésza 42. Íokészakiszé]ességig eléggyakori madár volt éslátszÓlag minden baj nélkul 14

tOliőkérdésa papagáJokrÓl

E z t s - a z t s a P a p a g á Jok t ő l

vltlglteaz ottani,olykormeglepóenzordtdojuást'Ezek a via madárszáuonyok azonbanma már ÍgenmegváItoztak: rn{legyrefogy A hivatásos,uzleti érdekbŐlmtikodŐmadamaezt a gvonycjru tdszokmindentélenszázszámrafogDak fekvŐ városokbaktil. darat,melyeketazt,ánaz északabbta dotrek.A vadászokÍsteljesencé]nélktilezerszámralcjvik rajta,hogy a karolinai ökot. Ígyaztánnemcsodá]kozhatunk papagájaz EgyesultÁllamok egryesjÓkoraterrileteÍről végkTppeltrint" Brehmekkormégnem tudhatta,hogy a faj ludoviciana végképp elt nik a mígtÖrzsalakja 1'91'4-re rlÍoJa1910-re, Ftld színéIől.

ma I c . MiaveszéIyezteti papagáiokat? meg.EnsorsaéppnapjainkbanpecsételŐdjk 8ok1lrrpagájfaj a fák és az erdŐk tlka élŐhelytik elvesztése' elscjsorban ilok terrjleteken sem tápláékot,sem A lecsupaszított klvrltlása. pot|l1; le]nek. Ma má csaktoredékevan nem fészkelohelyet s ezekteruleteÍsnapm6u{lhuszéwelezelŐttiŐserdŐIcrek, populáciÓaz emberÍség fogy.Délkelet-ÁzsÍában lll ttrr1lra van sztikség, ezérta miattmind tobb táplálékra Íollllttttiisa folyik. ltii|etekenszintemindenuttnovénytermesztés l|k |,r a megkozelíthetet]enA Íttktis a madarakvisszaszorultak parkokba. A kisebbszigenemzetÍ hegyekbe és a l(itlcj nek lakrrtrtnrigrosszabba helyzet,nem csoda,hogyaz ezeken a ]eginkábbsebezhetŐek'Dél-AmerÍkában l|Ó trrirtlárfajok kiÍrtásajelentia iegnagyobbveszélyt. H nz iistlrdcjk iln]őkétdé, a papa8áJokrÓl

15

Ez is

- az is

a papagájokro7

Mennyire káros a papagájkereskedelem?

7,

Ma a világon hatványozottan tobb papagájfajttartana} fogságban, mint mondjuk husz éwel ezelott. Ná]unk il bŐvult a kínálat, napjainkban jÓ pár tucat kisebb-na gryobb,drágább.olcsÓbb gorbecsorri faj kozul választha tunk. Ezek tobbségetermészetesenmár tenyészetett,Ígry fogságban tartásuk nem veszélyezteti a természetesá1 lományt. Az import papagájok kÓzott is mind nagyobb számball ta]á]unktenyésztettegyedeket. Ktilcjnosensok nemespa pagáj éskakadu kertilki a tenyészetekbŐl,Ígaz,példáui nagrysárgabobitáSkakadubol Uj-Zélandonvadon fogoLr is kaphato.Mivel ott Csak betelepítettállomány é],a szi get okoszisztémájára nézve a befogás egryátalán nem ka r o s , sÓt . . . Más a helyzet a ritka, kipusztulÓban lévofajokkal. Egy egy példányára oly magas, hogy érdemesértukkockáz tatni. Ausztráliábol ezért- már ha tudják - kicsempészil a ktilonfélefekete és sisakos kakadukat, a kisebb szige tekrol a gyakran csak ott elcjforduIÓés ezértfelettébbrit ka papagájokat,példáulamazonokat.A madarak a keres kedokhoz gyakran tankerha1okonérkeznek.A papagáj-fe ketekereskedelemmelegágryaia nagyvárosok félhivataloll állatpiacai. A madarak innen a iegváltozatosabbhelyekerr kábítva,zakobélésben, dupla fenektiborondben Vagryegry szertíencsak hamis papÍrokkaljutnakel a megrendelŐho: Sajnos,méga hivatalosanvadon befogottmadaraksza ma is igen magas, k lontsen sok ilyen madár érkezikDé] Amerikábol (arák, amazonok) és Afrikábol (jákok, kongt,l 16

tt0jőkérdes a papagájokrÓl

E z t s . az ls a papa gájokrőI

papagájok).A vadbefogástazonbana CITES is szabályozza (a szervezetrolkésóbbmégbŐvebbenszolok),s csak bizonyos kvotákon beltil szabad a madarakatbefogni és továbbadni.Ennek ellenérea vadbefogásnémelymadárfajok állományát igencsak lecscjkkentheti.

Ez ts - az l,s a papagájoktö7

rrltttslearÍ) A madarakatkét csempészett Nagy-Britanniába. csempészte haza. lommal,gépkocsija benzintankjában nlkrr l.l madarakutja is érdekes.BrazíliabÓlelószcjrJugoszlávlrlllakertiltek,majdonnanSzlovákiába,késŐbbpediga már otnlÍt,ett Csehországba.

Milyen biintetésre számíthat,aki papagáiokat csempész? 8.

A btintetés országonként természetesen más ésmás. Magyarországona megfelelóhÍvatalospapíroknélktilbeérkezett madarakatelkobozzákésa BudapestiÁIatkert Természetvéde]mi Mentókcjzpontjába szállítják. A madaraka késŐbbÍekben valamelyiká]latkertbenkertilhetnekbemutatásra,éstermészetesen nem lehet eladni óket. Scjt,méga fÍokáikat sem! Csak a másodÍknemzedék az, amelyikmagánemberekhez kertjlhet' Mivel a papagájcsempészek ÍselegyszenetÖbbvétséget kcjvetnek(pl. vétenekaz adotcjrvény, vámtorvény,ájlatvédelmÍéstermészetvédelmi torvényellen)Ítthonis komoly brintetésre kell számítaniuk. Kulfoldcjn,krilcjncjsen az EgryestiltÁilamokbanésaz EU. országokantÖbbévigis raboskodhatnakazok,akik illegalis állatkereskedelmet folytatnak,netán valamilyenkrilcinlegesen ritka madaratgondoznakengedélynélkul.E sorokírásakorpéldáulmégbcjrtcjnbt.intetését tcjltÍaz az angol ,,madárbarát'',aki Csehországbolkis jácintarákat(Anodohyn. 18

lrílÓkéldét a papagáJokrÓI

I fiO iő kildÓs a papa8áJokrÓl

19

Ez t s - az ls a papa 9áJoktöI

9. Melyik a legritkább

papagái?

nem lehet vá]aszolni,mivel tul sok olyatl Sajnos,e kérdésre papagájfaj éla Foidunkon, amely fej-fejmeliett masÍrozika kÍpusztulásfelé'Szerencsérea tenyészprogramoknémiképJl lassítjákezt a folyamatot,bár megállítanipelsze nem tud ják. A legritkább arafaj valÓszíntílega Spix ara (CyanopsÍt ta spxi). A madár Kelet-BrazíIiábanél,igen csekélyszám ban. TermészetesáIlományava]Ószín leg nem ériel a negy ven egyedet,s fogságban is mindossze 60 (más irodalml adatok szerint 200) péIdányélhet.A kÍsjácintara (Ano dorhynchus ]eari)1998-banismert á]lománya 139 példány A kis sárgabobitás kakadu egyik kls testrí,szigeti a]fajabol (Cacatoasulphureaabotti)mindossze 8-10péidányé]'S azt elevenpéIdanyaZ auszt sem tudni, hogy egyáta]an létezÍk_e rál éjszakaipapagájbo](Geopsittacusoccidenta]is)'A fent1 ek persze csak kiragadottpéldák,sajnos,méghosszu ]ajst romot lehetne írnia kipusztu]áshozkozel állÓ papagájokri]

10. Melyik papagáifai kiisziinheti megmentését Gerald Durrellnek? Gera]dDurrellmindenÍdoktalán legismertebbtermészet vizsgáloÍrójavolt.Számtalankonyvejelentmeg Magyaror kipusztulássalfenyegetettá1 szágonis. Jerseyrallatkertjébe 20

ttlp jőkérdés a papagájokrol

Ez t s - a z ls d p a p a g á Jok t ő 7

tucatjait szercZtebe ésszaporította,kozéjuktalto|rr|.Íirjok llk ir világ egyik legritkább madara, a St. Lucia-papagáj (Atrrazona versicolor)is. a Karib.szigetekheztarto_ l'l llapagájfajnevété]óhe]yéroi, .r.r) Kis-Antillák egyrk apro tagjárol,St. Luciáro] kapta' A faj fennmaradásamár lre mindossze 50 négyzetkilométer, lrrl,|,r ttttttk t;zértis kérdésesvolt. |,ri[étegészena legutÓbbi idŐkig az élóhelypusztításés veszélyeztettelegnnkabb.Fészaz Illt:gálisá]latkereskede]em krt|.rre'yanisaz óserdei fák magasan ]évoodvaiba készÍtetttt vt;lna,ám fa nemigen maradt. Ráadásul 1980-bana szigok)n Végrlgscjpcjrt az Al]en hurrikán ésmégmegmaradt élóhnlyÓneknagy részétegyszer en ]etaro]ta. Még e szomor természetikatasztrÓfa elŐtt, 197S-ben hoÍ|állapodástkotott St. LucÍakormánya a Jerseyi ÁIatkertlo| t.]kkore madarat a szÍgetnemzeti madarává Ísvá]aszIoil,rlk! Az rllsofiÓka 1981-benkelt ki Jerseyn,s azÓta tcjbbtucat A papagáj eredeti élóhelyénis sikerult megállÍtani kÖvtrt,Lc. olyannyira,hogy ma a sziget erdetbenismét 1tttrlzt,trlásukat, 350példánySt. Lucia-papagájéll í|()()

11.Miért nevezziik 6ket tollas majmoknak? hogy a papagájok semmilyen rendszertani Al rr(|yórtelmrí, nem állnak a majmokkal'A ,,tollasmajmok'' Ilrkrrttsiigban valoszínÍíleg azértkapták, mert e kétá]latcson|tttrvtlzóst vtst:lkedése sokbanhasonlítegymásra. 1rrrtt, fin jőkérdésa papagáJokrÓt

21

E z ls - az ls a Pa pa rájokrőL

hason]o,sok fajukaz ŐserdóbenéI,mások peÉtorretyut< dig a rÍtkásabberdoben,szavannán. hasonlÓnigen fej Szociá]isviselkedésuka fóemlőscjkhcjz Iett,a papagájoktollásszák,a majmokkurkásszákegryrmást ám e kétviselkedésfolmaegrytorŐl fakad:mindkettónéIa a céll társ érintése A legtc'bbmajomfajésa papagájokzcimeis elégzajos,fois sok esetbenhasonlÓ,hi leg reggeléseste.TápIáIékuk zoldeledelt,gvumcjlcst, magvakat,no meg szentcjbbségnrk fogyaszt. allati fehér1ét néminéIkrilÖzhetetlen

Ez ls - a z ls a p a P a g á j ok r ő L

mozognaka fák A papagájokis hihetetlenugyességgel r|gaikozott,olykorfejjellefelécstingenekeffi labukkalfo0Ózkodva,míga másikkaléppenva]amiínycsiklandoziIápfogrnak(Kétujjukelóre,kettó hátraá]l,ezértk nnyen lrtlékot tnásznak.)Igaz,a papagájokfogságbantobbnyiresokkal mÍnta majmok,ám éppen ktinnyebbenmegszelídtilnek, névadoik''. mint lenni, ,,szórcjs olyanhisztisektudnak az emlóscjk S mégvalami,ami indokoIjaaz elnevezést: uartozkozé állatcsoport, kÖzula majmoka legértelrnesebb Dak,s ugyanezigaz a madarakkcjzotta papagájokrais.

v,MeIYika legszebbpapagái? igazán nehézválaszt adni' A szivárványos Erre a kérdésre pompázik,ám roa szivárványmÍndenszínében lÓrl péIdáut szÍnkombÍná. konságában,a lÓrik kozcjtta legelképesztóbb o|Tkis előfordulnak. kékekvagypirosak,esetlegzoldek,szÍAz aráktcibbnyrre A jakopediglátszilag egyszen ket némlsargáva]keverik. Ítltlzurke,pÍrosfarokkal,ám kcjzelebbrolnézvehamarfelt nlk, hogy a szr.irkeárnyalataegészenktilcinlegesenszép. élŐAz tlmazonoktÓbbnyre zcjldek,jÓl beleolvadnakcÍserdei ltrrlyiikk rnyezetébe. fehér,ám a rÓzsakakadu,mint ahogy A kakaduktcjbbsége pompás tozsaszín.Ű,. ttrrvtibcjlis kitÍínik, (hím)nemes(tojo)ésélénkzold Srlkaknaka kármÍnvcjros ptl1lttgáj a legszebb. szÍnárnyaA kis Sándor-papagájtmár a leglehetetlenebb sártalá]ni számban szép viszonylag lntrlkbanis tenyésztik, A hullámospapagájokkcjzott urr,krikésfehérpéldányokat. 22

t@iőkétdd,s a papagájokxÓl

]@iők

des a papagáJokrÓl

23

Ez ls

Ez l.s - az is

- az ts a papagájokrőI

szintemÍn is ]ehetVálogatni,a feketeésa piroskivételével ismer[.Azt hiszem,a legszebbpapagájaz den szÍnváltozat amelyikotthonéppena kalitkábantollászkodik.Ha pedig egy képes lapozgassunk nincspapagájunk,de szeretnénk, csu konyvet,s váIasszunkabból.Ám fiwelem, a szépség legszebb pán az egryrkérv,nembtztos,hogy a legszínesebb, madára ]egkedvesebb!

19.

a papagáJoktőI.

Mit kell tudni a madártollr l?

Mtttrlenmadárbarátnakil]ik valamíttudni a madártollakro]. Vitlittnennyimadár testéttollak borÍtják,mégpedigfunkr:trjttként más ésmás. Az evezo_éskormánytollakaz akÍÍv vesznek részt,afedó- éskonturtollaka hoszigetrl1lrtltisben játszanak szerepet,a pehely- (test-)tollak a test trrIttllllen tartását szolgal1ak,a modosulttollak pedig sajátos Ittrr|rr1;en trrtlr|tlltetésriek,például: pudertollakvagy dísztollak' lirlk madárbarát meglepŐdik azon, hogy mÍdcjnmadarát rcjvididŐ elteltévelpriderszerritoll ropkod a SZolIttrr;vt;szÍ, így' Kuloncjsena jákÓk ésamazonok,,pudereznek'' lrrillittt. (l.iktlzmetikumhozhasonlítaniewátalan nem botorság' akÍ már ilyen finom port, egyetértvelem.) E fajoknak hi|,tlt,t, tt1|yirttis igen sok testápolÓ puder[ollukvan. Ha ilyen madafel erreis! készuljrink trtl.l.itrtunk, A trradarakatmegvise]i a vedlés,így amikor elkezdŐdik a idŐszaka, kulon sen ugyeljunk a változatos vitalrr|lvirIt,ás ttt|tttis ásványi anyagban gazdag kosztra. Nem árt ha valt||||l ly()n igazán jo minŐségiívedléstelŐsegító vitaminkon. l .lltll,líil,umotis adagolunk (pl. Gervivetet).

14.

Miért horgas a cs6riik?

hogy a papagájokatlegkÖnnyebbena cso_ kétséges, A|tr|lrir Egyes fajokékisebb,másokénagyobb, ltlhetfelismemÍ. trlktrr| pedig az Ausztráliában,Uj.Guineábanésaz rt |rrr;ttitrJyobb A ttt l ;zt1 ;r;tekenhonos pámakakadué(Proboscigeratterimus). 24

tDiőkérdés a papagájokröI

|@iokéaes a papagáJokrÓl

25

E z t s - az l s a papa ráJoktő I

csóre az egészmadáruilágNeki van ta]ana legeroteljesebb vele. ban - méga kokuszdiÓhéjátis kepesszétroppantani Az arapapagájokcsóre is igen nagy,a kakaduké testméretukhcjzképest- már kisebb.JÓkora csŐrevan ellenbena (Psittaculaeupatria),éstalán Ő Nagy Sándor.papagájnak csórrel az effi legszebbszÍn , kárminvcjrcjs btiszkéIkedhet is. Ewébkénta papagájokcsoret bbnyuefehér,viaszosbarna, szarusztirkevagy Íekete,más színcsak ritkán fordulelő. mechaMivel a papagájcsŐrnagyrtíszeszaru,ha a legvégét nikus sénilés éri,a letcjrtdarabujrakinó. S hogy miérthorgasa papagájcsŐr?Nos, a legrtbb faj hasznája,arra,hogy a keménymaghéjmagvakfeltcjrésére bo|hozzátudjonjutni az ízletesmaghoz.Ám lehetvele kérget hántani, esetlegÍat rzsbóI ácákat elóha]ásznÍésmég

26

tÚiők&üs

a papa6áJokrö1

Ez ts - az ls

a papagájokröI

jÓ néhanytevékenységet mrivelrri.Emellet[igen jo szerczám is, segÍtségével fészekodukészÍthetŐ vagy éppencsak nagyobbÍthatÓ, s perszehatásosvédekezŐeszkoz ts.Aki már tartottpapagájt,eme utÓbbi áilításomatis tanrisÍthatja. Az mu más kérdés, hogy a nektárevópapagájoknakmiértvan sztikségnrk horgascsŐrre?Talán mert Ínséges idókben ók is esznekmagot,vagy azén,, mer[óseik egrykor mag. evók voltak

15.Mit eszik a papagái? A legtcjbbpapagájgyommawakkal,pázsitftíféIék magvaigytjm lcsÖkkel,zcjldeledelleltáplalkozik. va],termésekkel, Szeretika féIérett magvakatis. A foldcjngyakransertepeltélókakadukemellettelószeretettelfogyasztanakgnrmÓkat, gy kereket,esetlegtalajbanéIógericteleneketis. ]Vlinden papagájfajrendkívtilváltozatosanéspazarloanétkezik. A talalt tápláéknakcsak felét,harmadáteszÍkmeg, a tÖbbÍtlegÉeljebb, ha megrrágcsaltak. például Azokon a tert.ileteken, ahol haszonncjvényeket, gytim lcsciket,kukoricátvagy rizst termesztenek,gyakan meggffik a bajuka gazdákkal.Hozzáteszem,nem alaptaIanul.Ha eg"ytobb százfős papagájcsoportmeglátogategry veteményest, akkoraz ott termó ncivényekbóI nem sok marad. Emellettminden papagájfaj,krilcjncjsen kc'ltésiidóben némiií]latieredetiítápláékotis eszik. A lorikjovalspecÍalisabb tápláékotfogyasztanak, neldán, virágportszedneka nÖvényekrŐl ktilcjnleges,ecsetszerií nyelvtikkel,emellettpedig némigytimcjlcscjt ésrovarkosztot is fogryasztanak. iü-1tik*ts

a papagáJokröl

27

Ez ls - az ts a papa gáJokro7

NéhányauSZtIálkakadufajpedig már szinte rovarevonek mondhato.A hoi]okakaduk(Calyptorhynchusfajok)ésa sisakos kakadu (Ca]locephalomfÍmbriatum)a természetben példáuligen nagy mennyiségugerinctelen állatot eszik. Azoknak a papagájoknak,amelyekjÓrésztkeménymagvakkal táplálkoznak, a ztlzogyomruk fala meglehetosen vastag, mÍgazoké,amelyek inkább nektárt esznek (lorik)viszony_ lag vékonyfalu.

n,HoI fészkelnek a papagajok? Mivel a papagájok kozémintegy 350 faj tartozik, életmod]uk is igencsak ktil nbcjzŐlehet.

Ez ls

- az l,s a papagájokrö7

Ez megmutatkozikpéldáulfészke]ési szokásaikban is. A természetbena jákÓpapagájok sokszor huszméteresmagasságban,faodukbanfészkelnek.HasonlÓ helyen koltenek az arák ls. E]ofordu1,hogy egyetlenfában példáuitÖbbpapagájfaj is kolt, a kistestuek kis riregekben,a termetesebbek pedig nagyobbakban'Az amazonokis szívesekfészkelnek faoduban, de megfigyeltékmár, hogy a kékhomlokri amazonpapagáj(sot, más amazonfajokis!) termeszvárban kciltott.A természetbengyakran e]cjfordul,hogrynem minden'fészkelŐpár jut megfelelo oduhoz, ezértpéldáu]a rózsakakadu eternitcsoben,esetleg foldi uregben is kolthet. A kakapo papagáj kis foldbe vájt mélyedésben kolti ki fiÓkái. A barátpapagá1ezzelszemben gailyakbÓl csodaszépés nagyon eros fészketépít,s mÍvelkoloniában él,a csoport egy nagy, tobb bejátat iriásfészketkészít. A sziklapapagáj (Cyanoliseus patagonus)pedÍgjobbára sziklauregekbenfészkel,mégpedigugy, hogy alagutat váj a puha mészkofalba,s ennek végébena]akítki egrykis fészekkamrát.E madárfajmás papagájokhozhason]Óansokszor ko]ÓnÍábankolt. Elohelyéngyakran felkutatjákfészkeit ésazok elpusztításávalritkítjákáIlományát.

t7,Van-e ,,fagytíír6,,papagái? De mégmennyÍre|Igaz, a legrtobbpapagájfaja trÓpusi terti]eteklakÓja, azértakad néhány,amely a mérsékelt égovben, esetieg a magashegységekbenérzijolmagát. I1yenpéIdául az elŐzŐ válaszban már em]ítettsziklapapagáj. Ez a fa1 Dél-Amerikamérsékeltovitertileteit éstengerpartjait lakja, itzokat a részeket,ahol olykor igen hideg van és gyakran 28

lÍNjőkétdés a papagájokrÓl

100jőkétdés a papagájokrÓl

29

Ez is

- az i s

a papagájokrol

fagy. NéhaPatagónÍamelegebb teruieteile vándorol - é1o helyébóladÓdoen természetesenészakfelé. A fenyŐpapagáj(PsÍttaculaderbiana)Ázsia hegyvidék erdeiben él,leginkább 1500-4000méterkozott érzijol ma gát. Jobbára a fenyveseketéselegyes- ésrhododendroner doket lalqa. Táplalékaa fenyofélék magvabÓl, egyébmagok bol' gytimolcsokbol,bogyÓkbÓláll. ElŐfordul,hogrya hideg és a ho eIol az alacsonyabb zonákba vándoroj, ám még i zord tibeti té]benis megrfigyeltekmadarakat 3300méterma l

^^^^Á^l^ ^^ l voDDo'9r_.,o.rr

Ausztráliában szinténszép számmal akadnak hÍdegtrir(l madarak. A rozsakakadu például a Nagy Vizválaszto-hegy ség (Ausztrál Alpok) azon teruletein is szép számmal e]o fordul, ahol télenbizony tobb-kevesebb rendszerességgei havazik, az U|-ZéIandoné]okea pedig (Nestor notabilis) amely Ú-zétana déhszigeténekmagashegységeitlakja,ta Ián mÍndenrokonáná]jobban szereti ésttíria hideget' meg a havat.

30

t@ jőkérd& a papagáJokrÓl

Ez ls

18.

. az is

a papagájokrőL

Monogámok vagY poligámok?

A ttladártenyésztÓka megmondhatoÍ,kri]cjncjsen a nagy testtt 1lapagájokbÓlmennyire nehézosszeil]ó párokat kialakÍlirtri.Ezek a madarak csak akkor fogadjákel egymást, ha lirlIr;soncjs szimpátiát éreznek,az eroszakososszezárás ritk;rrreredményezkÖltést.A hímek csak akkor teszik a széválasztottjuknak,ha az valoban tetszik nekÍk. 1rtlt, A természetben Ísjobbára monogámoka papagájok,csuez alol' A monogám madarakegyéb1ritttegy-kétfaj kÍvétel ktltttarrolis konnyenfelismerhetók,hogy a tojok ésa hímek ilz()l)osszÍn ek. Elégcsak ránézniegy kakadura,arára vagy ;||Ililzonla, hogy e téte]tigazolni]ássuk.Az egyformasággyakt;tttannyiratokéletes,hogy a madarakatcsak DNS-vizsgálatIill VagD/ éppenendoszkÓpozássailehet megkrilonb ztetni egytrriistÓI. Igaz,sokszorcsak a tojo til a tojásokon,ám ot férje

til0jökérdésa papa6áJokrÓ]- 31

Ez

l's - az l.s a papagájokrőL

védelrnezi,qot,etethetiis. Ha a kcjltésbennem is, a gD/ermek nevelésbenmindkétszulo résztvesz. A fiokák felnevelésr azértis nehézfeladat,mert honapokigeltarl, amíga nagtytes ttÍpapagáj fiÓkája végreonálloan is táplálkoznÍkezd' Poligán l fajnak tekinthetŐ a kea, amely egyszelre tobb tojÓnak ill csapja a szelet. Ez - mondjuk - nem csoda, hiszen jÓvaI tobb kealányka él,mint firi.

- az is

a papagáJoktöI

Mint mindentársas életetélcjállat, a papagájokÍskommu nikának egymással.Ez torténhetrituá]islépegetéssel, bi bitaemelgetéssel papagájfajnal és hanggal.A legtobb messzehangzÓ,igen erós kiá]tásaVan.EIégegryrikkantáll ésaz egészcsopor|már szárnyalis' Az alvőfákraérkezopapagájokis folyton,,társalognak egymással,a szárnyalómadaraknakbe nem áll a csŐre; A papagájokazokona helyeken,aholtáplákoznak,viszony lag csendesebbek,ám ela]váse]ótt éspÍrkadatkor tobbnyi re ugy ordítanak,minthacirdogbiijt volna beléjuk.

tlitk,viszonylagritkán vesznek magnrkhozfolyadékot,ezért ltit l,t;szemazt gyogyszer[Szeretnénkaz ivovizr.ikbetennÍ'a t1yiitnolcsÖk adagolását teljesenmeg kell szuntetni. lt;azÍszomjazomr-ívész például a legkedve]tebbkalitkatrlirtlárkéntismert hullámos papagáj (Melopsittacusundu_ lirl,trs), amely Ausztrália sivatagos terrileteitis lakja. Itt kevtls a vÍz,nagv a meleg, s eZ akis madár avízfelécsak ritkitttképesnagy vándorutattenni. Ennek el]enéremind na1JytlbbtertiletekethÓdít meg. Amerikai ornitolÓgusok e té|,ttIigazolására egy meglehetosen kegyet]en kísér]etet vriryeztek,amely aztigazolta, hogy 30 "C-on, 30%-osrelal,lv l)áratartalommellett a madarak 38 napig kibÍrtákivÓvíz tttllkLil,sot,20 oC-on mégtovább, kétpéldánynem keverlrllb, mint 120napig! Árn mindenkit Óva ÍntekattÓl, hogy effélekísérletetvéEz egyfelól nem humánus, másfe]Őlpedig a do||07,Zen' ttttlsztikáIt,állatkereskedésekben kaphatÓ madarak már ttttl ttgy sem rendelkeznekekkora trirŐképességgel. l]iir a kakaduk Ausztrá]ia sivatagos teruletein is e]cjfordu]ttirk,ott találhatÓk nagyobb számban, aho]némivíz is van. l,ittttekellenéree nagy testri,bÓbitáS madarak is jÓl bÍriáka ttztttttiazást.

Meddig bíriák a szomi ságot?

zr. Vannak-e a papagájnak ellenségei?

:.9, Miért rikácsolnak folyton?

20.

SokpapagájfajnembÍr1a a szomjuságot, mígmások,példá ul a sivatagbanélŐkhosszu ideig megvannakvíz né]kril Azok a madarak,amelyekfogságbansok gyrimolcscjtkap 32

Ez ls

tlliÓkérdés a papagájokrÓl

A 1litpagájoklegnagyobb ellenésége kétségkívtil az ember, lt|l;ztlnnem csupán a madarakatlcjvrle vagy fogjabe, hanem r)|tilrtiyuket is kiirtja'Ezzel nemcsaka tápltílkozÓhelveket. ha1@ jőkérdésa papagáJokrÓl

33

Ez is

- az is

a papagájokrőL

nem a védelmetésfészkelésÍ lehetoséget biztosítiodvasfál hogy egyes m tÓl is megfosztjaoket. Az már más kérdés, dárfajokhasznot huznak az emberbo],hiszen a gabonatal Iák tobb táplálékotjelentenekszámukra,mint az erdok. A papagájoknakviszonylagkevéstermészetesellenségr van. A ragadozomadaraknéhavámot szednek kozuluk, á az arák és a nagy testti kakaduk oly keményentudnak v dekezni, foleg csoportban,hogy mÍndenragadozÓmao meggondolja,hogy megtámadja-eŐket. A fészekben]él tojásokat vagy flatalokat, ha a szu]ok nem elégivatosa felfalhatjáka kígyok éssiklÓk' Szinténkomoly veszélyt;r lenthetnek a remekul mászÓ cibetmacskaféleragadozok t , menyétfélék. E hajlékonytesttíál]atokméga sztíkoduba ; '

Ez is

- az is

a papagájokröI

lirltrttyedén bemásznak,s nem csupán a fiatalokat,hanem .r litlll,omadarakat is megolhetik. A legtobb szigetre és Attl;zt,ráliába betelepítettházimacskák kÓbor leszármazot|.lIl(l()nvérengzcÍek lehetnek,méga rÓzsakakaduksincsetrr.lilltztonságbanelcjluk.A foldon fészke]ŐfajokranagryVel;;lrrlyl,jelenteneka vaddisznokvagy e]vadu]tdÍsznok.A tortl;ttlrlkis gyakranapaszthatjáka papagájokállományát,de problémátjelenthetavíz- éstáplálékhiány. llzttt|,tln |.'tlvesengondolják, de az Ígaziragadozókná]nagyobb vÍhetnekvégheza krilonféle pl. orsóéloskodŐk, ;rrtl;zl,ítást |r'tr;tlk, amelyekkulonosena legyengultmadarakatpusztítIrlr|1iik el. A háziál]atokfertozobetegségeiis megbetegítltrl|,tk a kornyékosszespapagáját.

22,

Meddig éInek?

A 1rlt1lagájok é]etkorátgyakran eltulozzák. Az való igaz, X l|( ly íl nagytest fajok tobb generácio kedvencei lehetnek, .rtttit ktsebbeksajnosmeglehetosenrcjvidéletriek' A |rrtJt;yakrabban tartott hullámos papagáj átlagos élettar|.rttt;ttnindosszehétév,de egy-egypéldánynagyonritkán .rlillt]0 15 évigis eléIhet' A kackiás bÓbitát vise]Őnimfapa(Nymphicushollandicus)már 18 évigis kedvesbarát 1l.rr1li1 |r.ltr:|,, s a hasonli mérettíegyébfajokis hason]Ó életkortérItr.|'tttlk el. A rozeilárÓl feljegyezték, hogy egy példány29 ( ''V|(l )lL,míga vÖrosszárnyripapagájokkcjzottis talátak ne()Vszázados példányt'A tÖrpepapagájfajok (Agapor'IV()(l Il|llIl()lnzetség) B-10 évigéinek.A sziklapapagájáltalában Irttl;ztlvig é],az aratÍngak15-Íg,az amazonpapagájokátlag..|r'|'ltrlrlt 40 év,a nagv testríaráké50. A szrirkepapagáj(já34

tilliőkérdés a papagájokrÓl

tlOjőkétdés a papa6ájokrÓ1

35

Ez is

- az ls

a papagájokről

irit"

F'íkátol ll7rr

ko) egyes Íroda]miadatok szerint 50 mások szerint helyr gondozás mellett száz évigis elé]het!Aztgazí matuzsá]r mek azonban a kakaduk kcjzrilkerulnek kt.Igaz, a Íiz:: kakadu csak mintegy 40 esztendeig]esz gazdája kedvenc. ám a nagy sagabÓbitás kakadurÓl (Cacatua galerita)feljeg. ezték,hogryegy példány119,míg egy másik 137 éveté]l.

r

r

r

-.

fríkaís , &*

-r F

,+ d c.s:

i '+t ,',,_it, 1 ' .1

]

r ' ;1]. l' l i. ;iil:í r l' ' llÉ] ii"

,.!" u ,r , , . , ,l ''r'

,,

I ri|1;:r,u. i,

't.'r, Lr I i l

#

36

100 jökérdés a papa8ájokről

,. ,''.-]

r,lij ...ii rl.

l ' uá t t ká t o 7

- Afrtk átg

as. Miért kiiliinleges

a barátpapagái?

A barát- vagy régebbinevénremetepapagáj(Myopsitta mr, nachus) maaz egyik legismertebb papagájfaj.Kedvelt dís: madár, tenyészetekbenés számos állatker[benis ta]álkoi; hatunk vele. Jellegzetessége,hogy nagy koloniakban ko|l s a csopor[ kocsikeréknyikozcis fészketépÍt.A gal]yakbrl éstovÍseságakbol allo koltohely sulya akár egy tonnánál r.l nehezebb lehet, az eddig ismert legnagyobbbarátpapagá1 1235kg-ot nyomott. A kcjzcjsfészkenbelti] termr építmény szetesen minden párnak ktilcjn fészekkamrájavan. Ezeket az építményeket a madarakvédetthelyre,péIdárll mocsarakban áIlÓ fakra építik,ám olykor emberi telepult: sek k rnyékénis megtelepszenek.IMiveligen lármásak, jt.

A a er { kát ő 7

|rrtt|rl|,ttk nem mindig nyen el a kozelbenlakoktetszését, scjt, |l(|V (Xly Csoportmadár jelentŐskárokat okozhat a vetemétryrlrcklten. Az til;lakosokszeretik a fiata]barátpapagájokhrisát, s ezt ril|.tl;tllitn ugy szerzik meg, hogy egyszer en felgyrijtjáke rktl(trylitteseket. írillzr E hatalmas fészkeknekolykor a]bérli |ttv;ttlttitk, elófordul,hogy aprÓ testli fritytilóludak,kÍsebb rittrll(ttstnadarak vagy éppenoposszumokkcjltoznekbe a osszehordottágak kozé.A hazai tenyésztcíknél 11rrttr|tll;iin rr1;ytlytlnfészeknéhaa háziegerekkedvelt tanyájává váiik.

)

Mit kell tudni az arapapagájokr l?

Az ;rtit1lapagájok a legnagyrrlrllt,()Stti papagájokkozé l.rrtl,oznak. Kozuluk kertil ki tt vt|;i11 második legs lyo_ Hrtlrlr a jácintkék 1litpagája, Iurr,rrnrelynek testtcimegea kiiogrammotis elér_ Ittrillltrl Irrrl,rMivel farkuk igencsak Jtrrllllztl, elófordulnak egy Iltti|.tll trtjlhosszabb példáltvok ti; A legkisebbarafaja tcirpeara (Ara kr''klrorrrloku Irnlrrll;),melynektesthossza rrllrtll0 cm. Az ara nemzet1lri1 tt;jitinákpofafoltjamin1|,; t@iőkérdés a papa8áJokrÓI

- Afrtk

tkátol

- Afrtkáig

dig csupasz' Igen érte]nl,;' fiatal kor[oi neve]vekonnv rr madarak. Monort r szelÍdt.i]Ő mok ésezérta nemek e$!l. .l mák. Ha csopoftban mul koznak, a páok akkor is e. más kcjzelében tartÓzkodtll Faodvakbankciltenek.Mrr,r Vakka] táplá]koznák, de l ' gyasztanak n vényihajtá. ' kat, fakérgetés gytimolcl;, ket, va]amintolykor némr r| Iati fehé{étis. Leginkább r;l esŐrdók, ligeterdŐklakoi, lr. megtelepednek az riltetr' ' nyek kornyékénis' PálmatiltetvényeknéI kt.ilcjnosengYal , riak. Veszélyeseténhamar tovarcippennekésáta]ában a t. '

ronymagasfák csucsánke_ Ilyenkor resnekmenedéket. jobbáracsendesek,csak ritkán kurjongatnakegymásnak, ám r ptlikben olykor igencsak hangosaktudnak lenni. Fogságban taltva azonban, krilcincisen,ha egryedtil vannak,érdes,folytonos rikácsolásukkalgyak_ ran a szomszédokideqeire mennek. Tobb fajukismert,kozuluk állatkertekbenésmagánszemélyeknél leginkább aZ ara_ fillőkÓtdóc a pgpagáJokrÓI

Aaerlkátol

- Afrt

l jll|||;Il, vagy más névenkék-sárgaarát (Ara ararauna)tartésészakiterLileteinmégáta_ 1rrkl.lÍirjDél-Amerikakozépscí )l ll||l( ;í|ll elterjedt. iirlli;tttgondozzáka Dél-Amerikábanszinténnagy teruleten r'|rrZrllrlSZáInyu arát (Ara choloptera)is. Kti]fo]donnagy még rt krr|rll,jtl az arakangánakvagy vcjrosarának (Ara macao),ám t; faj viszonylagritka.A tÖbbi13,jelenlegmégfennttrt|ttttk kétnemzetséghez tar|ozÓfaj inkabb csak nagyobbte. |||llli|(ll, rllz|,íiknél találhati meg. és á]]atkertekben tryr

F.

Mik azok az aratingák?

leEnkabb talánaz arákrahasone]scjránézésre Az;rtirt,ingák lltitttltk,ám méretrenáluk 1Óvalkisebbek, akkorák mint egy ékfarkuak ésjobbáa 25-30cm hossz ak. Az Aral'(tt1rrritra, tlemzetséghez19 faj tartozik.Farkuk hosszti,tobbnyil.tltt;it

- Aftt

- Afrtk álg

AaettkátöI

re szÍnesek'.AlegtcibbÍajszemgytirujecsupasz,ám pofaír,1t juk tollal borított'Valamennyrfaj Dél-ésK zép_Amerika,ti r - ft át' Iamint a kÖrnyezŐszigetek lakoja. Néhány faj elterjedésit rti]etemeglehetósenkicsiny, ezértezeksokszorkipusztuJ;rl; sal veszéIyeztetettek. Ataaban csoportbankoborlÓ mat1r rak, legrtobbfajuk gryorsanésmagasan repul. Étrendjtikl r sebb-nagyobbgyumcilcscjkbŐl,bogyokbol,magvakbol,olyk.rt virágokbol all' Fak odvaiban kcjltenek,a kicsinyek á]ta]ábl'rr 23-26nap uttínke]nekki a tojásbol.A szulok fogságbanto]llr nyire szépenfelnevelik fiokájkat. Ktilcjncjsenszépfajuk a slrr gás a]apszín , pirosas hasri, zcjldszárnyu nappapagáj (Alirr inga solsitia]is)ésahozzá hasonlÓ jandayapapagáj (A. jrrrr daya).Mindkétfajt tartják ahazai tenyészetekbenis, ánt ;t tcjbbÍaratingafajcsupán egy-kétkomolyabb,igényesel,ll ffijteményben láthato.

sorolták a nanday az aratingák nemzetségébe |lrr11rlllben (Nandayusnenday) is. E faj fogságban igen gyapn1lrrr1iijt Itltl. l;zÍnezoldes, sapkájafeketés.Sajnosaz cjsszesemlÍlntt,|rr1igen hangos, szinten állandÓn rikácsol, ezérttartá|t|k r:l;itkszomszédoktÓltávoli volierekbentanácsolt - lakolrlrr1rilirkásbapedÍgsemmiképpensem valok!

Mi ta ismerjiik 7az amazonpapagáiokat? szerintaz elsó A lrlÍrások

tIZoIlpapagájokatmég ttnbusz hozta magával

Tpába'Akkoribanper. nemamazonpapatttég trtkhíWákóket,ugyanis rrlojukat",az Amazot:sakjovalkésŐbbrajlolttlk rá a kontinenstérkéto Amikor Kolumbusz EurÓ{0l| llan visszatért rr, lliirtfogojanak, IzabelvaliszÍnuleg kltrilynénak lát krrllaamazont(Amazo[a lrrtttncephala)vitt aján|lákllrr. Azrll,iraz amazonoka leg|lhrl|rx|tebb,fogságbantalpapagájok kcjzé lo|.t.rrir