Publicum portorium Illyrici [PDF]

Zitiervorschau

PUBLICUM PORTORIUM ILLYRICI. 1. TÖRTÉNETI

FEJLŐDÉS.

A római birodalom térhódítása következtében ezen a vidéken új vámrendszer vált szükségessé. Ennek a hatalmas vámterületnek a kifejlődését kívánom az alábbiakban nyomon követni. Mivel egy-két auktor-helytől eltekintve kizárólag a feliratokra támaszkodhatunk, amelyek bizony elég szűkszavúak, a fejlődés minden fázisát rekonstruálni lehetetlen. Igen sok esetben csak feltevésekre vagyunk utalva. Bár az illyricumi vámrendszer teljes mértékben a császárkor szüleménye, a köztársaság korának jól kiépített és bevált kereskedelmi kapcsolatait előzményeinek tekinthetjük. ÉszakItália játszott e téren nagy szerepet, elsősorban az Adriai tenger fontos kikötője : Aquileia. Itt Cicero korában 1 volt vámállomás, ami természetszerűleg folyik e ~-áros kedvező fekvéséből. Valószínűleg ebből a korból való a vámra vonatkozó alábbi három felirat: a) portitor soc. Agato soc. (Ager Tergestinus); b) ... soc. por(torii) (Aquileia); c) L. Aiacius P. l. Darna Iudaeus portor. (Aquileia). 2 Amint M. Rostowzew megjegyzi,8 ekkor Aquileia és Tergeste Gallia cisalpinahoz, vámjuk pedig az italiai vámhoz tartozott. Az új vámrendszerbe is bekapcsolódtak e fontos kikötővárosok, főleg Aquileia. Az illyricumi vám elséSemlítése Claudius korából való. Függelékünk 1. sz. feliratában szerepel Neritus, aki [tabul(arius) vect.]4 Il(l)yrici. Valószínűleg az illyricumi vámkerületnek ekkor még Rómában volt a központi vámhivatala s itt szolgált az említett Neritus. 0. Hirschfeld szerint 5 ez a hivatal megszűnt a Flavius-ok óta, mikor a vámtisztviselők az egyes provinciákba kerültek. Érdekes, hogy a portorium Thraciae, mely eleinte a legnagyobb valószínűség szerint az illyricumi vámtól függetlenül mű­ ködött, szintén Claudius korában tűnik fel a feliratos emlékeken. Traianus koráig datálható adat nincs. Nem tudjuk tehát biztosan, hogy a később oly hatalmas vámterület alkotórészei, az egyes provinciák mikor és milyen sorrendben csatlakoztak hozzá. Némi támpontott nyujt maga az Illyricum elnevezés, bár ez a fogalom idők folyamán vál1 Pro Fonteio e. l, §. 2 : Nam cum publicanis, qui Africarn qui Aquileien.Ye por[torium redemerunt? J 2 CIL V 703; V 792; G. BI'USir1, Aquileia, 47. 1. 3 Arch. ep. Mitt. XIX, 129. 1. - V. ö. CIL III 279. 1. - E. Pol,aschek, R. E. XVII 1046. 0. Hirachfel,d, Verwaltungsbeamten 1 , 85 sköv. 1. ' Ez a kiegészítés nem felel meg az illyricumi vám bérleti rendszer idaje alatt szokásos elnevezésének. Inkább port( orii )-re kellene kiegészíteni. 5 I. m. 91. I.

145 tozott, mert a hódítások következtében terjedelme állandóan növekedett. 8 Suetonius (Tiber. 16, 2.) így ír: toto lllyrico, quod inter ltaliam regnumque Noricum et Thraciam et Macedoniam interque Danuvium fiumen et sinum maris Hadriatici patet, perdomito et in dicionem redacto. Eszerint Illyricum alatt legalább is közigazgatási szempontból Pannoniát és Dalmatiát kell érteni. A későbbi Moesia provincia ugyanis akkor még átmenetileg katonai közigazgatás alatt állott s egyik része Thraciához, a másik Macedoniához tartozott. Tacitusnál Otho korára vonatkozólag már némi módosulást találunk. Hist. I 76 ezt olvassuk nála: Primus Othoni fiduciam addidit ex lllyrico nuntius iurasse in eum Dalmatiae ac Pannoniae et M oesiae legiones.7 Tacitus tehát Illyricum alatt Pannoniát, Dalmatiát és a későbbi Moesia superiort érti. Th. Mommsen 8 határozottan állást foglal ama felfogással 9 szemben, hogy Moesia kezdetben lllyricumhoz tartozott. Több érvet hoz fel erre s megállapítja, hogy Illyricum alatt ebben a vonatkozásban Pannoniát és Dalmatiát kell érteni. M. Fluss 10 viszont valószínűnek tartja, hogy Augustus alatt a későbbi Moesia éppen úgy része volt Illyricumnak, mint Pannonia és Dalmatia. N. Vulic 11 és H. Schiller 12 is erre az eredményre jutnak. M. Rostowzew 13 felveti ugyan azt a gondolatot, hogy az illyricumi vámterület eredetileg csak a későbbi Dalmatiára szorítkozott és az annektálás sorrendjében terjedt ki a többi provinciára. Ez azonban semmivel sem bizonyítható. A CIL III 1741 sz. feliraton Dalmatiával kapcsolatban előfordul az Illyricum superius kifejezés, amiből következik, hogy Pannoniát Illyricum inferius-nak hívták, bár erre adat nincs. A Pannonia és Dalmatia elnevezés csak a Flavius-ok korában kezdi kiszorítani az Illyricum elnevezést. De A. BetzH a Not. degli scavi 1912, 379 = Ann. épigr. 1913, nr. 193 felirat alapján megállapítja, hogy a Dalmatia elnevezés már Tiberius korában előfordul. 16 Mindenesetre bizonyos, hogy átmenetileg Illyricum alatt Pannoniát és Dalmatiát értették. Két Antoninus Pius korából származó feliraton 16 előfordul az lllyricum utrumque et ripa Thracica kifejezés. G. Florescu 17 úgy gondolja, hogy az „utrumq_ue"talán nem az Illyricum-ra vonatkozik, hanem a portorium publicum-ra. Vagyis: conductor portorii publici utriusque: lllyrici et ripae Thracicae volna az értelme. Nehézséget okoz azonban a sorrend megváltoztatása.. Az lllyricum utrumque kifejezéssel kapcsolatban • A fogalom kialakulására lásd E. Swoboda, Octavian u. Illyricum, 67 sköv. 1. 7 V. ö. Tacitus, Hist., I 2, 6, 9 ; II 85. 1 Röm. Gesch. V 9 13 sköv. 1., 1. jegyzet. • Cassius Dio 53, 12 alapján jött ez létre. 10 R. E. XV 2348 sköv. l. 11 R. E. IX 1087. 11 Gesch. d. röm. Kaiserzeit, 1 226. 1. : •.. die ganze Provinz Illyricum (Moeeien, Dalmatien, 1 Pannonien) im Jahre 11 (Kr. e.) in die Verwaltung des Kaisere überging. 18 Gesellschaft u. Wirtschaft, I 306. l., 23. jegyzet. 14 Abhandl. des arch.-epigr. Seminars der Univ. Wien. N. F. III. Heft, 5. 1., 8. jegyzet. V. ö. H. Nuselhauf, Epigraphica, I (1939), 332. l. 11 Th. Mommeen azon felfogása (CIL III 280. 1.), hogy a Pannonia. és Dalma.ti& elnevezés először a Flaviusok alatt szerepel, túlhaladott. 11 Függelék, 90 és 91. 17 Dacia, III-IV (1927-1932), 507. l. Arobaeol6glal

li:rtesiUI.

10

146 gondolhatunk arra is, hogy az lllyricum superius és inferius emléke elevenedett fel, bár azóta a fogalom lényeges változáson ment keresztül. 18 Az illyricumi vám terminologiájában az előbb említetteken kívül még három ízben találkozunk a ripa Thraciae, illetőleg Thracica kifejezésekkel.19 Vizsgáljuk meg most, mit kell ez alatt érteni. Th. Mommsen 20 erre vonatkozólag a következőket írja : Ripa cum non possit esse nisi ftuminis, id est Danuvii, apparet Thraciam hic intellegi non provinciam Roma.nam, sed quarn sic appellant cum antiquiores tum Mela 2, 4 Pliniusque 4, 11, 44 regionem comprehensam inter Danuvium et maria Ponticum et Aegaeum, ut ripa Thracia sit ipsa Moesia inferior. N. Vulic 21 is egynek veszi Moesia in· feriorral. B. Lenk 22 szerint : ,,Die ripa Thraciae wurde von Balkan, Pontus und Donau begrenzt, die Westgrenze ist nicht klar." C. Patsch 23 Dimumot veszi nyugati határnak. M. Fluss 24 is erre az eredményre jut V. Parvan 26 megállapítása alapján. Helytelennek találja tehát N. Vulic már említett megállapítását. V. Christescu szerint 26 valószínűleg Domitianus, de bizonyára Traianus alatt külön vámterület volt Moesia. inferior részére : ez a ripa Thraciae. Mindent egybevetve elfogadhatjuk, hogy ri'[)O,Thraciae alatt azt a keskeny sávot kell érteni, mely Dimum-tól keletre a Haemus hegység és a Duna között a Fekete-tengerig terjedt. Legújabban H. Nesselhauf (i. m. 333. 1.), a mai Dobrudzsával azonosítja, nem számítva hozzá a görög tengerparti városok territoriumát. Kr. u. 46-ban Thracia római provincia lett. Az ú. n. ripa Thraciae, mely eddig a thrák királyok védelme alatt állott, A. Betz 27 szerint eleinte Thraciához tartozott s csak Septimius Severus alatt csatolták Moesia inferiorhoz. Valószínűbb azonban, hogy a ripa Thraciae már Thracia provincia megalakulásakor Moesia inferiorhoz került. 28 A természetes határt Moesia inferior és Thracia között a Haemus hegység alkotta. 29 Az illyricumi vámkerület tehát új területtel bővült, ami a terminologiában is kifejezésre jut. Nagyon valószínű, hogy a ripa Thraciae ezelőtt külön vámkerület volt s csak később - legalább is az II. század elején - egyesült az illyricumival. 30 Erre engednek következtetni 87 és 87/a sz. feliratok (a más megjelölés nélkül, egyszerűen számmal idézett feliratok mind függelékünkre vonatkoznak!), melyeken a ri'JXl,Thraciae kifejezés magában fordul elő. H. Dessau 31 ezt a kifejezést rövidítettnek tartja a V. ö. A. Piganiol, Histoire de Rome, 347. l. • Függelék, 93, 98 és 87. 1 CIL III 142. l. 11 R. E. I/A 919. 11 R. E. VI/A 446 sköv. 1. 23 Beitrage, V/1, 95 . .l., 3. jegyzet. 24 R. E. XV 2409 sköv. 1. V. ö. u. o. 2355 sköv. 25 Histria, 588 (716). 1. Függelék 86. sz. felirat utolsó soraiban ez olvasható: ... rum Dimensium usque ... V. ö. H. Nesselhauf, i. m. 333 sköv. 11 Viata economica, 111 sköv., 112. 1., 3. jegyzet. 27 R. E. VI/A 453. 28 V. ö. H. Nesselhauf, i. m. 336. 1. 18 V. ö. A. v. Premerstein, Oest. Jahresh. I (1898), Beibl. 189. h. - M. Fluss, R. E. XV. 2358. 30 V. ö. V. P4rvan, Histria, 591 (717). I. - H. Nesselhauf, i. m. 332, 334. 81 Oest. Jahresh. XXIII (1926), Beibl. 356. l., 35. jegyzet. 18

19

°

147 teljesebb lllyricum utrumque et ri7XJ,eThraciae helyett, bár ő is lehetségesnek véli, hogy a. portorium ri7XJ,eThraciae eleinte független volt az eredeti portorium lllyrici-től. Hiszen akkor az előbb említett feliratból az következnék, hogy a ri7XJ,Thraciae nevű vámkerületnek Dimumban (Moesia inferior) Kr. u. 100-ban vámállomása volt. 32 • Az mindenesetre tény, hogy a II. század elején az illyricumi vámkerület a ri7XJ,Thraciae-val bővült s elérte a Fekete-tengert. Itt öt görög város (az ú. n. pontusi Pentapolis: Histria, Tomi, Callatis, Dionysopolis és Odessos) szövetséget alkotva, elég nagy függetlenségben élt a római hódítás előtt. A thrák protektorátus sem zavarta őket ebben. A római hódítás azonban új helyzetett teremtett. Mivel az illyricumi vámterület egészen a Fekete-tengerig terjedt ki, veszélybe került e városok régi idők óta élvezett vámmentessége. 83 Erről a viszályról számol be a 87. sz. felirat. E szerint Histria vámmentességet élvezett a Duna egyik ágának halásza.tára és Peuce-sziget fakitermelésére vonatkozólag. A conductorok azonban ezt a jogot semmibe vették. Ezért az istriabeliek a moesiai helytartókhoz folya• modtak kb. 46-tól kezdve jogaik védelmére, de ez csak 100-ban sikerült. 34 Ugyanezt a viszályt tükrözteti vissza a 89. sz. felirat is. Tyras is Histriahoz hasonló vámmentességet élvezett. 56-57 körül Kr. u. azonban a római birodalom ide is kiterjesztette hatalmát, úgyhogy a tyrasbelieknek ugyanazt a kálváriát kellett végigjárniok a conductorok túlkapásaival szemben, mint a histriabelieknek. Csak Septimius Severus rendezte ezt az ügyet véglegesen.86 Appianus 38 az illyricumi vámkerületre vonatkozólag a következőket mondja : TO ,É~O