Nippon-babona 9789632762821 [PDF]

Zitiervorschau

Wintermantel Péter NIPPON-BABONA

A KÜLPOI .ITIKA VILÁGA

Wintermantel Péter

NIPPON-BABONA A m agyar-japán kapcsolatok története

Osiris Kiadó - Külügyi és Külgazdasági Intézet, Budapest, 2016

A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap

n■-'frizoM < á K'l

z A ao

© Wintermantel Péter, 2016 © Osiris Kiadó, 2016 © KKI, 2016 Minden jog fenntartva. Bármilyen másoláshoz, sokszorosításhoz, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tároláshoz a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Osiris Kiadó, Budapest

www. osiriskiado. hu A kiadásért felel Gyurgyák János Szöveggondozó Macskássy Zsuzsa Sorozatterv Kurucz Dóra Műszaki szerkesztő, tördelő Lipót Éva Nyomta és kötötte a Dürer Nyomda Kft., Gyula Felelős vezető Fekete Viktor ügyvezető igazgató ISBN 978 9 6 3 276 2 8 2 1 ISSN 2 0 6 0 -7 7 2 5

Virágnak és Borinak

ÜLÖSZÖ M AGYAR JA PÁN KAPCSOLA POK A HQRTHY-KORSZAKBAN Előjáték: Japán az első vi 1ágháborúban Magyarok japán hadifogságban J apán részvétele a párizsi békekonferencián A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok az 1920-as években A diplomáciai képviseletek felállításához vezető lépések az 1930-as években Magyar-japán szerződéses kapcsolatok a Horlhy-korban A budapesti japán követség működése 1 9 3 8 -1 9 4 4 között A tokiói magyar követség működése 1939 és 1944 között A I lorthy-kori magyar-japán kapcsolatok jellege

9 13 13 14 16 18 21 30 38 45 51

A KÉTOLDALÚ VISZONY ALAKULÁSA 1944-BEN ÉS A MÁSODIK V ll.ÁGE IABORÚ VÉGÓRÁIBAN

A Száiasi-rezsim diplomáciai kapcsolatai Japánnal Tengely, nagytérrendszer, földgöm bien d:\Szdlasi külpolitikai. geometriája Kapu és küszöb: a m agyarság rendeltetése Kelet és Nyugat között „Konnacionalizm us*és„Pax M angalica*: hungarista elképzelések a külügyi szolgálat átalakítására A tokiói követség működése a második világháború végóráiban A nyilas vezetés kapcsolatai japán diplomatákkal Budapesten és Berlinben A Japán út" mint végső mentsvár. Magyar-japán viszony a vi Iágháború végén A budapesti japán követség működésének megszűnése 1945-ben, a diplomaták nyugat-magyarországi tartózkodása és szovjet védőőr izete

57 57 58 GO 62 65 70 75

76

A tokiói japán követség működése és felszámolása 1945 és 1950 között A

79

DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK FELÚJÍTÁSÁNAK

TÖRTÉNETI:

0.945-1959)

85

Bckeliarcos önámítás: a kétoldalú viszony beindulásának szórványos jelei 1 9 5 0 -1 9 5 2 táján A kétoldalú külkereskedelem újraindulása 1953-tól Enyhülés és aktív külpolitika: 1 9 5 3 -1 9 5 6 A szovjet-japán diplomáciai kapcsolatok helyreállítása Előkészületek a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújítására Az 1956-os forradalom alatti magyar-japán tárgyalások Az 1956-os forradalom és Japán Magyar-japán kapcsolatok 1957 és 1959 között A diplomáciai kapcsolatok felújítása A

a d ip l o m á c ia i k a p c s o l a t o k n a g y k ö v e t s é g i

(1 9 6 0 -1 9 6 4 ) A külképviseletek újranyitása 1960-ban A kétoldalú politikai viszony alakulása 1960 és 1964 között A magyar-japán gazdasági kapcsolatok fellendülése a hatvanas években Magyar és japán tömegszervezetek közötti érintkezés 1960 és 1964 között Kultúra, tudomány sport és turizmus A diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelése 1964-ben SZINTRE TÖRTÉND EMELÉSÉIG

i t e k in t é s :

az

„Ez

l e t t v o l n a a z el ső ja p á n a u t ó g y á r

1968 - 1970- es

tö rtén ete

Ö

sszeg zés

U tó szó

Iroda i x jm jegyzék N

107 121 128 130 144

KÉTOLDALÚ VISZONY ALAKULÁSA A KÜLKÉFVISE LET EK

FELÁLLÍTÁSÁTÓL

K

85 93 98 105

év m u ta tó

151 151 155 159 163

165 173

Eu r ó p á b a n '':

m a g y a r - ja p á n a u t ó ip a r i t á r g y a i á s o k

177 187 195 197 219

ELŐSZÓ

Izgult, főn Paris, hírek jöttének; Kalákáknak legkelexén nagy baj van. Sösszekarolta Nippoyi-babona, Japán-rokonság éltette a gőgünk, Vágyunk, rabságunk, szerelmünk és lázunk: Vén Földünknek még majd mi magyarázunk. A dy E ndre: Margita Parisba jött (részlet)

A magyar-japán diplomáciai viszony historiográfiánk egy eddig még ke­ véssé feltárt területe. Mivel ez a kétoldalú kapcsolat nem számított egyik korban sem a magyar vagy a japán külpolitika különösebben hangsúlyos területének, eleddig nem is került sor még e reláció részletesebb feltárá­ sára: a magyar, illetve a japán külpolitika történetét feldolgozó munkák csak rövid említés szintjén foglalkoztak a távol-keleti szigetország és Ma­ gyarország közötti kapcsolatok kérdésével.1 Hasonlóképp, a korábbi két­ old alü kapcsolat történeti kutatások - a két nemzet közötti kulturális érintkezés bemutatása mellett2 - kisebb mértékben az Osztrák-M a­ gyar Monarchia és Japán kapcsolatára, nagyobbrészt pedig a két háborít közötti, illetve a második világháború alatti magyar-japán érintkezés 1Lásd pl. Josizava 1 9 7 3 ,3 9 3 -3 9 7 ., Kido 1982, 2 3 6 -2 3 9 .; Nagy M. 1993,37.; Fülöp-Sipos 1998, 432., 474., Gazdag 1999, 32.; Borhi 2 0 0 0 , 98.; Szobolevszki-Vida 2001, 10.; Békés Cs. 2 0 0 3 , 17.; Umcmura 20 0 6 a , 2 2 -2 3 .; Békés Cs. 2007, 17-18., Vámos 2006b , 118. Kivételi ez alól valamelyest az 56-os forradalom japáni visszhangja jelent, lásd Ieda 1982; Kodzsima 2 0 0 3 ; Umemura 2 000b . 2Mezey 1939; Török 1941; Nagy 1. 1941; Nagy L 1943; Harangi 1982; Minamizuka 1982, Vida 1982; Kovács C. 1987; Tokunaga 1988; Farkas 1996; Uő 2001; Uő 2007; Uő 2 0 0 9 , Szerdahelyi 1996; Scnga 1994a, Sato 2 0 0 2 . A legalaposabb összefoglalás e témában: Kondó 1999. A Japánra vonatkozó információk magyarországi befogadásának korai törté­ netéhez lásd Buda Attila monumentális összeállítását: Buda 2 0 1 0 -2 0 1 2 . Egy közelmúlt­ beli kutatás a japán kulturális identitás kialakulását a kelet-közép-európai nemzeti ébre­ dés folyamatával történő összehasonlító vizsgálata: Farkas 2013; Uő 2015.

9

bemutatására koncentráltak, szinte teljesen figyelmen kívül hagyva az 1945 utáni időszakot.3 Az áttörést Umemura Yuko 2006-ban megjelent A Japán-tengertől a Duna-panig. Im a o k a Dzsúicsiró életpályája a m agyar-japán kapcsolatok tükrében című hiánypótló munkája hozta meg ezen a téren.4A legrészle­ tesebb összefoglalást e tárgyban ugyanis mindaddig egy 1981-es japán konferencia tanulmánykötete, valamint Kovács C. Isabella 1987-ben Bécsben megvédett német nyelvű disszertációja jelentette.5 Talán nem túlzás a közelmúlt fontos mérföldköveinek tekintenünk a 2007-ben ki­ adott Japanológiai körkép* című válogatás kapcsolattörténeti fejezeteit, valamint a 2009-es kettős jubileumra (a Monarchia és Japán közötti dip­ lomáciai kapcsolatfelvétel 165., illetve a diplomáciai viszony 1959-es fel­ újításának 50. évfordulója alkalmából) megjelent két tanulmánykötetet: a Budapesten szerkesztett Tanulm ányok a m agyar-japán kapcsolatok tör­ ténetéből, illetve a Tokióban A ja p a n -m a g y a r kapcsolatok története, 18692 0 0 9 címmel japán nyelven összeállított munkát, melyek a téma eddigi legátfogóbb, egymást jól kiegészítő összefoglalásait adják.7 E kötetek mellett mindenképp említést érdemel még két kiváló munka: Tóth Ger­ gelynek a Monarchia és Japán 1 8 67-1913 közötti kapcsolattörténetével foglalkozó monográfiája, illetve Kiss Sándornak a kétoldalú kapcsolatok alaktilását érdekes mikrotörténeti perspektívából, a Japánban élt és megfordult magyar személyek életútján keresztül a kapcsolatok kezde­ teitől 1959-ig tárgyaló, megjelenés előtt álló munkája.8

3 Alapvetően a kapcsolati ölténél egyes apró epizódjainak feltárására került még Csak sor korábban: Haha 1982; Harangi 2010; Sallay 2 0 0 6 ; Uő 2007; Senga 1994a; Senga 1999; Szerdahelyi 1996; Tóth-Zsigm ond 2011; Wintermantel 1996; Uö 1999. Magyar részről ugyanakkor több ázsiai reláció is jóval előrébb tart m ár ezen a téren: az 1945 utáni ma­ gyar-kínai, magyar-észak-koreai és magyar-indiai kapcsolatokról több tanulmány és dokumentumkötet is napvilágot látott az elmúlt években. Kínáról lásd Vida 1994; Chen 1996; Szobolevszki 1996; Szobnlevszki-Vida 2 0 0 1rVám os-Sárdy 2 0 0 3 ; Vámos 2 003; Uő 2 0 0 6 a ; Uő 2 0 0 6 b ; Uő 2007; Uö 2 0 0 8 ; Sen 2 007; Indiáról: Vida 1994; Rahman 2 0 0 6 ; Gáthy Vera et al. 2 0 0 6 ; Koreáról: Csorna 2 0 0 9 ; U ö 2012; Uő 2013; Fendlcr 1994; Kocsis 2011; valamint magyar szerző munkája az 1 9 5 3 -1 9 6 4 közötti észak-koreai-szovjet kap­ csolatokat bemutató, hiánypótló angol nyelvű monográfia is: Szalontai 2 0 0 5 . 4 Umemura 2 0 0 6 a . Ehhez lásd W intermantel 2 0 0 8 . Kidó 1982a, illetve Kovács C. 1987. * Szerda helyi-W interm antel 2007. ' Farkas et al. 2 0 0 9 ; A japán-magyar.. 2010. 6 Tóth 2010 és Kiss 2013.

IC

A magyar közvélemény Japán iránti érdeklődése már az orosz-japán habomtól kezdve - amikortól ugrásszerűen megnőtt a magyar olvasó­ közönség számára elérhető japán vonatkozású információmennyiség gyakran túlzott szimpátiában öltött testet. Ezt a napjainkban is gyakran tetten érhető elfogult rajongást Ady „Nippon-babonaként", a Japán ro­ konság éltette gőg"-kénl, Kosztolányi „japán-barátság-láz*-ként fogal­ mazta meg.9 A két ország, illetve a két nép viszonyát gyakran napjaink­ ban .is ilyen érzelmi túlfűtöttség hatása alatt tárgyalják. Könyvemben ezzel szemben a hazai és részben japán levéltári forrá­ sok, valamint az elérhető hazai és nemzetközi szakirodalom történeti szempontú feldolgozásával mutatom be a magyar-japán reláció fél év­ százados történetét 1914-től, az első világháború kitörésétől egészen 1964-ig, amikor a két ország nagykövetségi szintre emelte diplomáciai kapcsolatait.10 A kétoldalú viszonynak az ezt követő időszakokban vég­ bement pontos eseménytörténete meg további kutatásokat igényel, azonban az 1960-as évek közepére véleményem szerint már jól látható­ an kialakultak azok a jellegzetességek, amelyek a kétoldalú kapcsolatok egyes szegmenseit egészen az 1989-90-es világtörténeti fordulópontig meghatározták. Az 1 9 6 8 -1970-b en lezajlott magyar-japán autóipari tárgyalások időben kívül esnek már az előbbiekben jelzett időhorizon­ ton, azonban az autóipari együttműködésnek a reláción belüli későbbi stilyára, valamint a tárgyalások kudarcából levonható általánosabb érvé­ nyű tanulságokra tekintettel külön kitekintő fejezet tárgyalja ezen - vé­ gül zátonyra futott - ipari kooperációs lehetőség a történetét. Jelen munka a doktori disszertációm szerkesztett változata. Témave­ zetőm, Szerdahelyi István mellett elsősorban opponenseimnek, Pritz Pálnak és Békés Csabának szeretnék köszönetét mondani, akiktől az évek folyamán nagyon sok segítséget és bátorítást kaptam a téma feldol­ gozásához. A magyar-japán kapcsolattörténet témakörére Senga Toru irányította rá a figyelmem, neki köszönhetem Szemere Attila miskolci hagyatékának feldolgozását célzó szakdolgozati témaválasztásom is. Az elmúlt két évtized során Magyarországon és Japánban is többen segítet­ 9 Ady Endre: Margita Parisbei jött:, Kosztolányi Dezső: Heti levél. Bácskai Hírlap, 1905. január ZZ. A millennium Kelet-divatáról és a magyar irodalomban jelentkező Kelet-kul­ tuszhoz lásd Költ a 2010, 10 E helyütt jelezzük hogy az itt felvázolt képet természetesen tovább árnyalhatják még az orosz és amerikai levéltárakban folyamatosan hozzáférhetővé váló vonatkozó források melyeket e disszertáció elkészítésekor a szerzőneknein állt módjában tanulmányozni.

11

ték kutatásaimat, elsősorban Ablonczy Balázs, lirdős György, Gergely Attila, Jamadzsi Maszanori, Király Attila, Kiss Sándor, Kodaira Kó, Mátyus Sándor, Szalontai Balázs, valamint Tamás Lajos tanácsaiért és támo­ gatásáért szeretnék köszönetét mondani. Ugyancsak hálás vagyok Sallay Gergelynek, akivel közös munkánk lehetőséget terem tett a Horthy-kori kapcsolatok jellegének alaposabb megismeréséhez és megértéséhez. Mellettük még Balogh András, Búr Gábor, Csorna Mózes, Farkas Ildikó, Frank Tibor, Hamar Imre, Lugosi Győző, Majoros István és Umemura Yuko javaslatai-megjegyzései nyomán sikerült több helyütt pontosítani vagy javítani a disszertációban foglaltakat. A kötet előtanulmányainak szöveggondozása során édesapámtól, Wintermantel Istvántól kaptam nagy segítséget. A kéziratban maradt további hibákért azonban termé­ szetesen a szerzőt illeti az egyedüli felelősség. Végezetül szeretném meg­ köszönni a Külügyi Intézet előző és jelenlegi vezetésének - Király And­ rásnak és Schanda Tamásnak, valamint Schoberl Mártonnak és Vasa Lászlónak - a könyv létrejöttéhez nyújtott támogatását. * A japán nevek helyesírásáról: a kötetben a japán neveket magyaros át­ írásban tüntetjük fel, ettől csak a korabeli forrásokból származó szöveg­ hű idézeteknél, valamint az eredeti írásmódjuk szerint hivatkozott kül­ földi szakirodalmaknál térünk el, megőrizve ezekben az esetekben az eredeti írásmódot.

12

MAGYAR-JAPÁN KAPCSOLATOK A HORTHY-KORSZAKBAN

ELŐJÁTÉK: JAPÁN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN Japán és az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve Ausztria ás Magyaror­ szág egymáshoz való viszonyát az első és a második világháború során is alapvetően a német-japán viszony határozta meg* Csakhogy míg a má­ sodik világháború alatt Németország és Japán vállvetve harcolt a szövet­ séges hatalmak ellen, addig az első világháborúba Japán éppen a kínai és csendes-óceáni német gyarmatok megszerzése érdekében kapcsolódott be, és ekképp került szembe a Monarchiával is. 1914. július 27-én Japán megszakította a diplomáciai viszonyt a Monarchiával,11 amiért Bécs nem volt hajlandó kivonni az 1900-as bokszerlázadás leverése óta Kíná­ ban állomásozó békefenntartó egységeit.12 Augusztus 15-én Japán ulti­ mátumot intézett Németországhoz a kínai területek kiürítésére, mire 23-án Németország megszakította a diplomáciai összeköttetést Japán­ nal, s még ugyanezen a napon Japán is bejelentette a hadiállapot beálltát Németországgal. A Monarchia és Japán közötti hadiállapot kölcsönös deklarálására pedig két nappal később, augusztus 25-én került sor. A közvélemény előtt kevésbé, de a szakirodalomban jól ismert, hogy a két hatalom között az első világháború kitörését követően nem sokkal még közvetlen katonai összetűzésre is sor került: a német gyarmati ura­ lom alatt álló Csingtao kikötőjének japánok cs angolok elleni védelmé­ ben - már a bokszerlázadást leverő 1900-as pekingi harcokban is részt vett - osztrák-magyar cirkáló, a Kaiserin Elísabeth is közreműködött.13 Hadtörténeti érdekességén túl, a magyar-japán kapcsolatok szempont­ jából is érdemes aláhúznunk a csingtaói csata jelentőségét, mert bár a szibériai expedíció alatt a japánok később tucatnyi olyan fogolytábor ve-1 1' A diplomáciai viszony megszakítását köveiden az Egyesült Államok vállalta el a japán alattvalók érdekeinek védelmét Németországban és a Monarchia területén i$. Japánban eleinte szintén az USA látta el a Monarchia állampolgárainak érdekképviseletét, amit 1917-ben a spanyolok vettek át, í: Ehhez lásd Jözsa 1966; L ehn cr-Leh ner 2002. 13 Ehhez lásd Balogh T. 2 009.

13

zetését átvették; ahol magyar hadifoglyok ezrei tartózkodtak, ám az első világháború során egyedül a K aiserin Elisabeth legénysége - köztük több mint félszáz magyar származású matróz - esett a cirkáló 1914. novem­ ber 2-i elsüllyesztését követően eleve japán fogságba, és került Japán te­ rületén működő hadifogolytáborokba.14

MAGYAROK JAPÁN HADIFOGSÁGBAN A Kaiserin Elisabeth fogságba esett tengerészeit a japán Himedzsi városa mellett létesített hadifogolytáborba szállították. A legénységet - saját kérésükre - nemzetiségenként barakkokban helyezték el, míg a tisztek a táboron belül külön épületben kaptak helyet. A fennmaradt források tanúsága szerint a japánok jól bántak a foglyokkal, akik a táboron kívül is szabadon mozoghattak, levelezést, kulturális és különböző sporttevé­ kenységeket is folytathattak, 1916-ban átszállították őket a Harima tartománybeJi Aonogahara táborába, ahol 1919-es haza indulásukig tartóz­ kodtak. A magyar tengerészek 1920. február végén érkeztek japán szállí­ tógőzösön Wilhelmshaven kikötőjébe, s március elején léphettek ismét magyarföldre.15 Magyar hadifoglyok egy másik, jóval népesebb csoportja közvetett módon jutott japán fogságba, amikor a japán szibériai expedíciós hadse­ reg partraszállása után, 1918 őszén —többek között - a pervaja-recskai és a nyikolszk-usszurijszki orosz hadifogolytáborokat japán katonai közigazgatás alá vonták. Ezzel több ezer, a világháború során távol-keleti orosz hadifogságba került magyar katona sorsa változott pozitív irány­ ban.1* (A magyar Honvédelmi Minisztérium hadifogolyosztályának 1920. márciusi kimutatása szerint a két táborban összesen 6557 magyar hadifogoly tartózkodott.) A Vlagyivosztokban felállított japán hadse­ 14A himedzsi fogolytáborba került hadifoglyokról lásd Balogh T. 2 0 0 9 , 2 3 1 -2 6 6 ., Csonkaréti 1983; Csonkaréti 1985; Csonkaréti 2 0 0 2 ; Gazda 2003; Mezev 2 0 03; Szabó P. 2 0 0 3. A Kaiserin Flisabethcrt a Monarchia U27-cs hadi-tengeralattiárója 1917 júniusában a görög partoknál a Japán Földközi-tengeri Hajórajhoz tartozó Siakaki romboló ellen intézett, 59 emberéletet követelő támadással állt bosszút, ehhez lásd Balogh T. 2 0 0 9 , 2 6 7 -2 7 7 . 15 Erről lásd Csonkaréti 2001; Veperdi 2007; Győri L. 1935. 10A szovjet csapatok soraiban harcoló magyar internacionalisták és leszármazottaik természetszerűleg az itt vázolthoz képest sokkal zordabb képet őriztek meg emlékezetük­ ben a szemközti oldalon álló japán csapatokkal való találkozásról. Ehhez lásd például Devecska 1946; Pach et al. 1978; Szabó I. 1992; vagy legújabban Demszky 2 0 0 8 .

14

reg-parancsnokságon külön hadifogolyosztályt szerveztek, amelynek élére Kasimura alezredes (később ezredes) került, s ő irányította 1920 végéig, vagyis hazatérésükig a hadifoglyok ügyeit. A hadifoglyok nem­ csak emberséges bánásmódban részesültek a japán táborokban, de a Ja­ pán Vöröskereszt ruhával, élelemmel és gyógyszerekkel is támogatta őket.17 Hogy az emberséges bánásmód nem az idő által megszépített emlék volt csupán, amely az évekkel-évtizedckkel későbbi beszámolókban ke­ rült csak elő, arról egy korabeli forrás is tanúskodik. Baló Zoltán száza­ dos a pervaja-recskai magyar hadifogolytáborban, 1920. október 23-án kelt emlékeztetőjében részletesen számot ad arról, hogy a búcsúzáskor mi módon mondtak köszönetét a tábort irányító japán tiszteknek a ma­ gyarokkal szemben m utatott jóindulatukért. Már ebben a dokumen­ tumban szerepel a japán lovagiasság és a magyarok iránti japán szimpátia gondolata. Érdekes, hogy a magyar katonák a hadifogoly-tábori körül mények közepette művészi kivitelű emléktárgyakat és plaketteket készítet­ tek és adtak át a japán tiszteknek hálájuk kifejezéseként.18 Dell'Adamí Géza vezetésével 1920 márciusában indult el Budapest­ ről az a kelet-szibériai magyar hadifoglyokat hazaszállító Vöröskereszt misszió, amely Amerikán át utazva június 7-én lépett japán földre Jokohamában. A tokiói Külügy- és Hadügyminisztériumokban folytatott tárgyalások után a Japán Vöröskereszt Egylet elnöke, Isiguro őrgróf és Hirajama alel nők is fogadta a magyar küldöttséget és biztosította őket a Japán Vöröskereszt további támogatásáról, illetve ajánlólevelet adott ne­ kik a vlagyivosztoki Vöröskcreszt-kirendeltséghez.,y A japán fennható­ ság alatt álló magyar hadifoglyok végül 1920. október-novemberben szállhattak hajóra, s az év végére mindannyian hazatérhettek Magyarországra,20 A Távol-Keleten járt magyar hadifoglyok a japán fogságban szerzett pozitív tapasztalatok, így a jó bánásmód vagy a fajrokonság gondolatának megfogalmazódása hatására a kétoldalú kulturális kapcsolatok ápolására 1924-bcn megalapították a Magyar-Nippon Társaságot.21 "D d l'A d am i 1925. 1!* HM HÍM Hadtörténeti M úzeum Kéziratos Em lékanya g-gyűjtemény. Baló Zoltán hagyatéka. Értesítés, Pervaja-Rjetska, 1920. október 23. ^Dell'Adamí 1925, 5 3 - 5 5 . ltJ Ehhez lásd még Spóner 2001. - l A M agyar-Nippon Társaságról lásd Farkas 2007 és Farkas 2 0 0 9 c .

15

A japán hadifogság negatív vonatkozásai közé tartozik egy szökési kí­ sérlet és annak alkalmával három magyar hadifogoly agyonlövése.22 Az 1920-as évek második felében az esetből hivatalos diplomáciai ügy is lett, illetve a japán katonák által agyonlőtt magyar foglyok hozzátartozói kártalanítást kértek. Óno Mórié bécsi japán követ vállalta, hogy mérsé­ kelt igények esetén igyekszik azok kielégítését elősegíteni,23 az ügy azon­ ban a megvalósult kártérítés ellenére is összességében rossz emlékű feje­ zete maradt a magyar-japán kapcsolatoknak.24

JAPÁN RÉSZVÉTELE A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIÁN Japán részvétele az első világháborút követő békekonferencián az egész világ számára egyértelművé tette a távol-keleti szigetország nagyhatalmi státuszát. A japán diplomácia Párizsban két fő célkitűzés elérésére kon­ centrált: egyrészt megpróbálta megszerezni a nagyhatalmak hozzájáru­ lását a Németországtól frissen zsákmányolt csendes-óceáni (Marshall-, Karolina- és Mariana-szigetek) és kínai (Santung-félsziget) szerzemé­ nyeinek birtoklásához, másrészt egy a faji diszkrimináció eltörlésére vo­ natkozó javaslatot terjesztett be a Népszövetség alapítóokmányának preambulumához. Az első kérdésben lényegileg sikerrel járt, hiszen megkapta a kért mandátumokat a vitatott területekre, a faji egyenlőségi kitétel elfogadtatásában azonban kridarcot szenvedett. Nem kétséges, hogy ez a fiaskó meghatározó befolyással bírt Japán külpolitikájára az 1 9 2 0 - 1930-as években.25 A békekonferencián tárgyalt egyéb európai kérdésekben, így a többi vesztessel szembeni békefeltételek vagy Magyarország és az új szomszé­ dai közötti határok megállapítása kapcsán azonban a japán delegáció szinte teljes érdektelenséget mutatott azt követően, hogy Hara Kei mi­ niszterelnök a jelzett prioritásokon túlmenően teljes passzivitásra utasí“ Ehhez lásd Kondó 2 0 0 9 . 21MNL O L K63 114. csomó Japán 1928. 15/7. 1928 január 23. 4Talán kevésbé ismert tény, de magyarok és japánok következő, ezreket érintő tömeges közvetlen találkozására is szibériai fogolytáborokban került so r a második világháborút követően ugyanis a németek után japán és magyar állampolgárok kerültek legnagyobb számban szovjet hadifogságba. A japán foglyokkal való találkozások, a kényszerű közös raboskodás sok magyar hadifogoly esetében a mai napig - leszármazottaik által is emlege­ te tt - élményként rögzült a családi legendáriumokban. Ehhez lásd még Gazda 2 0 0 3 . ~5Shimazu 1998.

16

tolta a delegátusokat.20 A békekonferencián történő japán részvétel ezzel együtt is több ponton közvetlen kihatással bírt az újrainduló kétol­ dalú magyar-japán kapcsolatokra is, hiszen Japán mint az öt „szövetséges és társult főhatalom” egyike helyet kapott a békeszerződés végrehajtását felügyelő bizottságokban és testületekben, így többek között a Budapes­ ten felálló Szövetségközi Ellenőrző Bizottságban,27 valamint a trianoni határ pontos nyomvonalát kijelölő határmegállapító bizottságokban is. A trianoni békeszerződés 29. cikke a határvonal részletes megállapí­ tását és kitűzését, határkövekkel való állandósítását, a határvonal tér­ képezését és a határokmányok elkészítését a szövetséges és társult ha­ talmak által létrehozott nemzetközi hatámiegállapító bizottságokra testálta. Minden határmegállapító bizottság a győztes nagyhatalmak képviselőiből, azaz angol, francia, olasz és japán tagokból, valamint ha­ társzakaszonként az érintett államok képviselőiből, tehát csehszlovák, román, jugoszláv vagy osztrák tagokból és a magyar delegációból tevő­ dött össze.2* A bizottságok a békeszerződés által megkövetelt helyi delimitációs döntések előkészítésére szakvéleményüket a Nagykövetek Ta­ nácsa elé terjesztették, ahol megszületett a végső döntés a határ pontos nyomvonaláról és a határ menti települések hovatartozásáról. A vonatkozó francia diplomáciai iratok közzététele óta tudjuk, hogy a hat ár m egállapító bizottságok francia tagjai a vizsgált térségek etnikai összetétele mellett csehszlovák, román és jugoszláv szövetségeseik stra­ tégiai, közlekedési és gazdasági szempontjainak figyelembevételére kaptak egyértelmű utasítást.- Már csak a békekonferencián az euró­ pai kérdésekben tanúsított japán passzivitásra tekintettel is érdekes lenne bemutatni, hogy vajon milyen mandátummal indította útra a to­ kiói vezérkar a csehszlovák, román, jugoszláv és osztrák határ megállapí­ tó bizottságok munkájában részt vevő japán tiszteket és diplomatákat, ám erre vonatkozóan nem állnak még rendelkezésünkre részletes ada­ tok.10 Ismert ugyanakkor, hogy a határmegállapító bizottságok működé-

2l>Bix 2 0 0 1 ,9 2 . 7 Az 1927-ig tevékenykedő Katonai Szövetségközi Ellenőrző Bizottság budapesti japán delegációját Mijakc Mlkubaru?] alezredes vezette, tagja volt Janagava Heis/.uke alezredes. Ehhez lásd Suba 2003. 29 Á dám -O rm os 2 0 0 5 . ™Umemura Yukoarra a megállapításra jutott, hogy a határmegállapító bizottságok ja­ pán tagjai az angol tisztekhez hasonlóan inkább szimpatizáltak a magyar féllel, és próbál­ tak neki kedvezni, szemben a francia és olasz delegátusokkal. Umemura 2013, 1 8 6 -1 9 6 .

17

se sem változtatott érdemben a magyar terület- és lakosságvesztés tragé­ diáján, ám a hat ármegállapítás végeredményétől függetlenül a magyarországi japánbarát egyesületek kimondottan kedvező képet őriztek meg az ezen testületekben ténykedő japán küldöttekről. Jellemző, hogy a leggyakoribb példa is egy magyar kudarccal végződött esetet rögzít: a helyi határ megállapító bizottság a japán elnök támogató szavazatával az Alsólendva környéki 23 magyar község visszacsatolására (megtartásá­ ra) tett javaslatot, ám a Nagykövetek Tanácsa végül az érintett területe­ ket Jugoszláviának ítélte. Mindezek ellenére, a „delimitációs eljárás so­ rán tanúsított magyarbarát magatartásukért, a magyar nemzet hálájá­ nak elismeréseképpen' a Magyar-Nippon Társaság később több japán tisztet tiszteletbeli tagjául választott,3132

A M AGYAR-JAPÁN DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK AZ 1920-AS ÉVEKBEN Az első világháború során a Monarchia és Japán között megszakadt vi­ szony magyar félre eső felének „helyreállításáról", azaz a Magyar Király­ ság és a Japán Császárság közötti diplomáciai viszony létesítéséről a tria­ noni békeszerződés preambulumának utolsó két mondata is rendelke­ zett, amely kimondta: „A jelen Szerződés életbelépésével a h ad i állapot megszűnik. Ettől az időtől kezdve s a jelen Szerződés rendelkezéseinek fen n ­ tartásával\ a Szövetséges és Társult H atalm ak M agyarországgal hivatalos érintkezésbe lé p n e k ”'2 Rezidens követek cseréjére a két ország között azonban még több mint másfél évtizedig nem került sor: a japánok bécsi követüket akkreditálták Magyarországra - elsőként Honda Kumatarót, aki 1922. február 9-én nyújtotta át megbízólevelét a magyar államfő­ nek” emellett Budapesten tiszteletbeli konzulokat bíztak meg a ja­ pán érdekek helyi képviseletével. Japán követség majd csak 1938 au­

31 Andó R. ezredes, Ö tani K. őrnagy és Szató H. őrnagy. Nagy I. 1943, 112. 32 Mint ismeretes, Japán 1921. június 25-én ratifikálta a trianoni békeszerződést, a bé­ keszerződés hatálybalépésére 1921. július 26-án került sor, amikor a párizsi Külügymi­ nisztérium óratemiében m egtörtént a békeszerződés becikkelyezéséről szóló jegyzőköny­ vek kicserélése. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok szenátusa nem ratifikálta a trianoni békeszerződést, a két ország között külön békeszerződés aláírására került sor Budapesten 1921. augusztus 29-én. 33 MNL OL K 4 2 8 MTI Kőnyomatos 1922, február 9.

18

gusztusában létesült Budapesten, amikor az anschlusst követően a bécsi japán misszió áttette székhelyét a magyar fővárosba.34 1921 és 1938 között 1 londa Kumatarót még öt japán misszióvezető követte a bécsi japán külképviselet élén: Akacuka Sószuke 0 924-1926), Óno Mórié (1927-1930), Arita Hacsiró35 (1931-1932) későbbi japán külügyminiszter, Macunaga Naokicsi (1 9 3 3 -1 9 35) és Tani Maszajuki (1 9 3 6 -1 9 3 7 ).36 Mivel Magyarországnak nemcsak Japánban, de egyetlen más környe­ ző ázsiai országban sem működött ekkor külképviselete, ezért egy har­ madik államot kellett felkérni a képviselet ellátására: a választás a spa­ nyol diplomáciára esett, vélhetőleg az akkori tokiói misszíóvezető, Don Jose Caro y Széchényi részbeni magyar származása m iatt.37 A képviselet természetesen meglehetősen formális volt, protokolláris alkalmakon, így például a magyar államfőnek Sóvá (Hirohito) császár 1928. novem­ beri beiktatásán történő képviseletén túl nincs tudomásunk olyan érde­ mi magyar vonatkozású diplomáciai ügyről, amely többletterhet jelen­ tett volna a tokiói spanyol követségnek. A spanyolországi polgárháború kitörését követően, 1936-ban Hollandia vette át a Magyar Királyság japáni diplomáciai képviseletét, és látta el egészen az önálló tokiói magyar misszió 1939, decemberi felállításáig. Japánban működő magyar tiszte­ letbeli konzulátus felállítására a két világháború között nem került sor, bár a Dísztéren 1934 és 1938 között folytak erre irányuló előkészületek Oszaka vonatkozásában, s még a misszió élére kiszemelt japán személy - Júkava Csúzaburó, Etiópia korábbi oszakai tiszteletbeli konzuljá­ nak - bejelentése is megtörtént a tokiói Külügyminisztériumban.38 14 Egy közelmúltbeli visszaemlékezés beszámol a második bécsi döntés után Kolozsvá­ rott, a Farkas utcában létesített japán konzulátusról is, ám ezt megerősítő adatot máshol eddig nem sikerült fellelnünk. Lásd Asztalos 1997. ! 93 6 és 1940 között három japán kormányban is a külügyi tárca vezetője, a nevéhez fűződik a Nagy Kelet-Ázsia Közös Felvirágzásának Övezetet hirdető elmélet. 311Budapesti megbízólevél-átadásuk időpontja: Akacuka Sószuke 1924. május 20., Óno \1orie: 1927. március 19., Arita Hacsiró: 1931. február 27,, Macunaga Naokicsi* 1934, m ár­ cius 25, és Tani Maszajuki: 1936, július 20. A Budapestre akkreditált japán misszióvezetők vonatkozásában lényegében használhatatlan a Magyarország és a második világháború: tit­ kos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez című kötet vonatkozó ré­ sze (Ádám et al. 1959, 515.) és az ugyanezeket a hibás adatokat újraközlö közelmúltbeli kötet (Sáringer 2 0 0 4 , 6 8 - 6 9 .). A nyolc japán követ közül kettő egyszerűen hiányzik a fel­ sorolásból, öt esetében pedig a név és/vagv a budapesti szolgálati idő megadása pontatlan. 37 A kővet édesanyja Széchényi Erzsébet ( 1 8 2 7 - 1910) volt, 311Kovács C. 1987, 181.

19

A magyar diplomáciának a többi közép-európai államhoz képest vi­ szonylagos lemaradását a japán relációban plasztikusan érzékelteti, hogy Ausztriát leszámítva a Monarchia többi utódállama; valamint Lengyelország is már a húszas évek elejétől fogva mind diplomáciai képviselete­ ket nyitottak Tokióban,39 s Bécs mellett Prágában (1921), Varsóban (1921), Bukarestben (1922) és Belgrádban (1924) is működött japán kül­ képviselet. Érdekes azonban hogy az osztrák diplomácia (vélhetőleg anyagi megfontolásokból) a két világháború között hivatalos diplomá­ ciai képviseletet Tokióban nem állított fel, csak tiszteletbeli konzulja működött a szigetországban 1920 és 1937 között.40 A budapesti japán császári tiszteletbeli konzulátus élén a két világ­ háború között hárman váltották egymást: elsőként Palotay Ödön (1921-22), aki már az első világháborút megelőzően, 1909 és 1914 kö­ zött is betöltötte ugyanezt a tisztséget. Ő t Prőhle Vilmos 0 9 2 4 -1 9 2 9 ) turanista politikus, ismert orientalista, a Pázmány Péter Tudományegyetem keleti nyelvi tanszékének vezetője, számos japán nyelvészeti, irodalmi és történeti tárgyú írás szerzője követte.41 Végül pedig Hollós Ödön (1931-1938), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igaz­ gatója tevékenykedett Japán tiszteletbeli konzuljaként, egészen az önál­ ló budapesti japán követség felállításáig.42 Hollós a bankvezéri pozíciójá­ ból fakadóan tucatnyi jelentősebb magyar iparvállalat igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaként is funkcionált,43 és úgy véljük, hogy a két­ oldalú gazdasági lehetőségek fejlesztését szem előtt tartva az !929-es magyar-japán kereskedelmi megállapodás hatálybalépését követő .idő­ szakban ez a tény is szerepet játszhatott az ő felkérésénél.

^Csehszlovákia: követség Tokióban (192b, 1937-tól nagykövetség), konzulátusok Jokohamában (1921), Oszakában (1929), Kóbéban (193b) es Dairenben (1938). Lengyelor­ szág: követség Tokióban (1922), konzulátusok Oszakában (1926) és Jokohamában (1935). Románia: követség Tokióban (1921), konzulátus Jokohamában (.1923). Jugoszlávia: konzu­ látus Oszakában (1929). 40 1926-tól tl\ fő konzul. 41 Prőhle 1919 tavaszán te tt skandináviai propaganda kör útja során került kapcsolatba a japán diplomáciával, amikor Jöhbiapdni diplomatát is megnyert arra, hogy a magyar nemzet igazai mellen szól emeljenek9. Vidor 1921, í 10, Prőhléröl lásd meg Smor 1995; Ormos 2012. 1l' Kovács C, Isabella szerint Hollós a növekvő magyarországi antiszemitizmus miatt köszönt le posztjáról. Kovács C. 1987, 181. 1>Tónika 1997,

20

A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELETIEK FELÁLLÍTÁSÁHOZ VEZETŐ LÉPÉSEK AZ 1930-AS ÉVEKBEN A magyar-japán relációban az 1930-as évek elejétől kezdve bizonyos kö­ zeledés volt érezhető, amelynek jelei a fokozatosan egyre gazdagabbá váló művelődési kapcsolatok mellett többek között a legfelsőbb szintű protokolláris érintkezésben is megmutatkoztak. Japán részről két felső szintű vizitre is sor került, a császári család tagjai közül 1931-ben Takamacu herceg,44 1934-ben pedig Kaja herceg45 tett nem hivatalos látoga­ tást Budapesten, A tokiói magyar külképviselet felállítását a harmincas évek derekán több irányból, a közvélemény felől és a kormányzaton belülről is szorgal­ mazták, különböző megfontolásokbóL A civil szférából a magyarországi japánbarát szervezetek és turanista csoportosulások - gondoljunk közü­ lük csak a két legjelentősebbre, a Magyar-Nippon Társaságra és a Turáni Társaságra — szálltak síkra a japán vonal erősítése mellett. Érveik sorá­ ban. a keleti gondolatnak46 a japán relációig történő kiterjesztése, a roko­ ni szálak ápolása, a maroknyi távol-keleti magyar kolónia érdekvédelmé­ nek biztosítása vagy a gazdasági lehetőségek kiaknázása mellett vissza41 Sóvá császár öccse, Takamacu japán császári herceg feleségével, Kikukó hercegnővel európai nászútja során 1931. január 2 7 -2 9 . közölt tartózkodóit Magyarországon. A díszes kísérettel Budapestre érkező herceget már a Keleti pályaudvaron ünnepélyes külsőségek között fogadták: a vasútállomáson megjelent Vertessy Sándor, a Kabinetiroda főnöke, a kormány képviseletében gróf Khucn-Héderváry Sándor, valamint Darányi Kálmán állam­ titkár is. A hercegi párt érkezésük napján Horthy Miklós és hitvese a Duna Palotában fo­ gadta, ahol a kormányzó átadta Takamacu hercegnek a Magyar Crdemkcreszt nagykeresztjét. Este az Opera házban díszelőadást tartottak a „fejedelmi vendégek" tiszteletére, másnap délelőtt pedig meglátogatták az Országházat. A császár levélben köszönte meg Hor­ thy nak a hercegi pár szíves fogadását és a magas kitüntetés adományozását öccse részére. MNL d . K62 25. cím 8, csomó Japán 1, rész; Képes Pesti Hírlap, 1931. január 28., 29. és 30. 4-Kaja japán herceg, és felesége, Tosiko hercegnő 1934. június 2 1 -2 4 között járt Ma­ gyarországon. A hercegi pár európai programjában eredetileg nem szerepelt Magyaror­ szág: abba csak utólag, a herceg személyes kívánságára lett felvéve. Horthy Miklós kor­ mányzó június 22-én Kenderesen fogadta Kaja herceget és feleségét, akik másnap a kísére­ tükben uta2Ó Kusibucsi Széni esi alezredessel a Hősök terén megkoszorúzták a Hősök Emlékkövét. M N L O L K 62. 25. d m 8. csomó Japán i. rész. 7 3 5 5 /1934-K ü m .; Képes Pesti Hírlap, 193-1. június 24.; Tolnai Világlapja, 1934/28. sz. Erről az eseményről - akárcsak Takamacu herceg látogatásáról - a magyar újságok és filmhíradók is lelkes beszámolókat közöllek. Magyar Híradó 363., 1931. február; Magyar Világhímdó 540., 1934. június. www.filmintezet.hu, megtekintve; 2 0 0 8 . április 1. 4 Erről lásd Ablonczy 2 0 0 6 , Ablonczy 2016 és Koka 2010.

21

térő elemként jelentkezett a magyar revíziós törekvések iránti japán szimpátia vágyképe. A „magyar revízió szolgálatában álló japán nemzet" szlogenjének alátámasztására külön a turanista lobbi egész anekdotagyűjteményt épí­ tett, amelyben a Magyarország iránt bármilyen apró pozitív vagy éppen sem leges magatartást tanúsító japán diplomaták és nemzetközi jogászok cselekedeteit úgy állították sorba, hogy az a magyar békeszerződés igaz­ ságtalanságainak orvoslására kész hivatalos japán álláspontként jelenjék meg.47 De fontos szerepe volt ebben a legendáriumban a magyarbarát japáni turanista lobbi segítségéve] Japánban kiadott revíziós propagan­ da-és sajtóanyagoknak is, melyekből 1936-ban még külön kamarakiállí­ tást is rendeztek az Iparművészeti Múzeumban. A japán revíziós támo­ gatás Budapesten sulykolt mítoszával az volt a legnagyobb baj, hogy már eleve téves helyzetértékelésre épült. A gondolatkör központi elemét ugyanis az a vágy képezte, hogy Japán mint a versailles-i békeszerződés­ sel elégedetlen, ugyanakkor a magyar sérelmek iránt fogékony nagyhata­ lom egy következő békekonferencián majd a magyar ügy védelmezője­ ként áll ki revíziós törekvéseink érvényesítése mellett. A japán revíziós támogatás délibábját megteremtő és életben tartó tu ­ ráni lobbisták figyelmét ugyanakkor érthetetlen okból elkerülte az az alapvető tény, hogy míg Japán az első világháborút követő tárgyalások­ nál még önként maradt távol az európai rendezésben való érdemi rész­ vételtől, addig a globális érdekszféráknak a tengelyhatalmi szövetségesi rendszerben történt elhatárolását követően már nemzetközi szerződé­ ses kötelezettségei sem engedték meg, hogy Japán majdani győztesként részt vegyen az új Európai Rend kiépítésében. S cserében az Ázsiában nyert szabad kézért, a hivatalos japán politika következetesen az európai háborúban való érdektelenségét hangsúlyozta: „Japánnak csak Ázsia új rendjére kell gondolnia. Jap án nem a k a r belekeveredni az európai háború ­ b a . M inden erejét a kín ai ügy rendezésére összpontosítja* - idézte például a japán sajtó Abe korábbi miniszterelnököt 1940 szeptemberében.4* Ettől függetlenül japán diplomaták magánbeszélgetések során számta­ lan alkalommal mutattak érdeklődést és megértést a magyar revíziós szándékok iránt. Az első bécsi döntést követően Tógó moszkvai nagy­ követ, későbbi külügyminiszter még azt is jelezte, hogy számukra a ma­

47 A legendakor részletes áttekintését lásd Farkas 2009b . MNL Ü L K 428 MTI kő nyomató sok 797. csomó 1940. szeptember 4.

22

gyár revízió nem érzelmi, hanem geostratégiai szempontok miatt érde­ kes: „Örömének ad ott kifejezést, hogy Szlovákia m agyarlakta területeinek visszacsatolásával meginduh a trianoni szerződés területi revíziója és remé­ nyének a d ó n kifejezést, hogy a m agyar-lengyel h atár megvalósítható lesz. Legfontosabbnak tartja azonban Erdély visszacsatolását. A japán diplom a­ ta R om ániát u.i. m egbízhatatlannak tartja egy orosz-ellenes akcióbanj am i­ ért is an n ak gyengítése mellett foglal állást M agyarországjavára.m Túlzott jelentőséget persze nem szabad tulajdonítanunk ezeknek az informális jelzéseknek,50 (már csak azért sem, mert nem tudjuk, hogy a kisantant diplomatái felé milyen hasonló gesztusokat tett a japán diplomácia), hi­ szen a magánvélemények és vélt vagy valós szimpátiák ellenére a japán diplomácia egyáltalán nem kívánta még a távoli európai rokon magyar nemzet érdekében sem megszegni tengelyhatalmi szerződéses kötele­ zettségeit, és a világháború során mindvégig távol tartotta magát az eu­ rópai problémáktól. A magyar diplomácia a civil szférával ellentétben nem számolt Japán­ nal a revíziós törekvések kapcsán, és világosan érzékelte az érdekszférák elhatárolásának külpolitikai következményeit is. Jól tükrözi ezt, hogy amikor a I lonvéd Vezérkar Főnöke 2. Osztálya 1943-ban a második bé­ csi döntés végrehajtására életre hívott német-olasz tiszti bizottság olasz tagjának esetleges kiválása esetére japán tag belépését javasolta, akkor Ghyczy Jenő külügyminiszter egyértelműen elvetette ezt a megoldást, azzal, hogy „a kérdés ilyen m egoldásáról nem lehet szó”.5] A kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez a japán relációban is hasznos ideológiai hátteret nyújtott és rendszeres hivatkozási alapot jelentett a turanizmus.52 A találó kifejezéssel „az erőtlenségét délibábok kergetésével kompenzáló magyar imperia]izmus nagyra növéseként"53 jellemzett túrán ista ideológia mint radikális Nyugat- (és így értelemszerűen ger-*

* JM N L Ü L K 6 3 114. csomó 1938. 15/7. 205/p ol/1938. Moszkva, 1938. november 26. Beszélgetés Togó japán nagykövettel. Beszédes az a tény is, hogy a bekövetkezett magyar területgyarapodásokkor a hivata­ los japán reakció az ünnepélyes és visszafogott üdvözletre szorítkozott. M N LO L K63 114, csomó 1938. 15/7 Napi jelentés, Budapest, 1938. november 9., M NL ÜL K63 115 csomó 1940. 15/7 Napi jelentés, 1940. augusztus 30. 51 HM KIM Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban HL) M. kir, Honvéd Vezérkar (önö­ kének iratai 1 9 1 9 - 1 9 4 5 .1. 89. 1943. 5891/E !n . 1. vkf.-1943. -'2 A turanizmusról általában lásd Farkas 2 0 0 0 és Ablonczy 2016. r3Romsics 1. 2007. Ehhez lásd még Rotnsics í. 2012.

23

mán-) ellenes54 utópia azonban érdemben nem érvényesülhetett a tria­ noni Magyarország külpolitikájában. Ezt a hisztérikus Nyugat-gyűlöle­ tet „szolgálta a vélt »keleti gyökerekhez* történő visszafordulás, az űjpogány tanok hirdetése és az áltudományos magyar őstörténeti kutatások járványszerű elterjedésed53 A turáni elem többféleképpen is felbukkant a magyar-japán diplo­ máciai kapcsolatokban: egyrészt már az 1930-as évek elejétől mindkét oldalról rendszeres, szinte állandó retorikai elemévé vált a turáni rokon­ sági szál említése a két ország diplomatái közötti informális beszélgeté­ sekben egyfajta összekacsintáskcnt és a kötelező smcill talk részeként a bizalmi légkör megteremtésére. Másrészt a turáni lobbinak a hivatalos magyar külpolitika befolyásolására irányuló törekvése56 a japán reláció­ ban is több ponton kimutatható és tetten érhető. Napjaink politikatudományában a politikai napirend tematizálásának jól ismert eszköze az álesemények generálása, amelyek eleve azzal a céllal kerülnek megrendezésre, hogy a média beszámoljon róluk,57 A 1 lorthy-kori magyar-japán kapcsolatok történetében számos ilyen ál­ eseményt generáltak a már említett japán-, illetve magyarbarát turáni egyesületek. Ilyen á[eseménynek tekintjük például a magyar politikusok részére felajánlott japán ajándékok esetét: a japán Daidó (Nagy Üt) elne­ vezésű turáni szervezet felajánlására Horthy Miklós kormányzó díszes szamurájkardot, Bethlen István kormányfő pedig egy Meidzsi császárt ábrázoló bronz reliefet kapott ajándékba 1930-ban. Egy évvel később, szintén a Daidó elnökétől, Szumioka Tomojositól érkezett Mayer János földművelésügyi miniszter részére 5 0 cseresznyefadugvány Talán a re­ lációban tapasztalható tartós diplomáciai uborkaszezonnak köszönhető, hogy 1933-ban a Daidó és a tokiói Nippon dűráni Egyesület által Göm­ bös Gyulának küldött szamurájkard átadására a budapesti japán tb. kon­ zul mellett még a bécsi és a berni (0 japán követség egy-egy diplomatája is megjelent. Ezek a hírek kiváló lehetőséget jelentettek a politikai fron­ ton amúgy szinte eseménytelen reláció „feldobására" és kellő ügyesség­ gel könnyen lehetett úgy tálalni a néhány aktivista személyéhez köthető :“Romsics G. 2 0 0 4 . * U n g v á ry 2 0 l3 , 1ÜÜ. ',fc>Ehhez lásd Ablonczy 200b , 104. 57 A leggyakoribb példa az áleseményre a jól megválasztoU helyszínekre (adott hivatal székháza vagy politikus lakhelye előtt) megh írdetett „villámcsődület"' (flashmob) vagy egy kibe lyczet t saj tótájékoztató.

24

olyan diplomácai PR-célzatű ajándékozási akciókat, melyek Európában az egész japán népnek „a testvér magyar nép vezérei" iránt érzett szim­ pátiájából fakadó spontán történéseknek tűnhettek.5Magyar oldalról leginkább a Budapestre akkreditált japán diplomaták tiszteletére a visszacsatolt területeken szervezett programok kapcsán ér­ hető tetten a diplomáciai viszony tematizálási kísérlete: 1939-ben Kassán szervezett japán kultúrnapokat Inoue budapesti követ részvételével a Magyar-Nippon Társaság, a Magyar Nemzetpolitikai Társaság felvidé­ ki osztálya, a Turul Szövetség 11. Rákóczi Ferenc Bajtársi Egyesülete és a Felvidéki Idegenforgalmi Szövetség.'- 1942 májusában pedig Josmaka Vataró budapesti katonai attasé tett tucatnyi várost érintő észak-erdélyi és székelyföldi körutat, s útja során mindenhol fellobogózott és virág­ díszbe borult városkép fogadta a japán tábornokot: a látogatást a Magyar Revíziós Liga és a Magyar-Nippon Társaság készítette elő, a rendezvény logisztikai feladatairól pedig a Magyar Idegenforgalmi Hivatal gondos­ kodott (csak Marosvásárhelyen ötezer japán zászlócskát osztottak szét előzetesen az ünneplők között).**1 A turáni lobbinak a hatalomhoz való törleszkedéseként értékelhető Móricz Péter volt főkonzulnak, a Turáni Társaság elnökhelyettesének az a gyakorlata, amelynek során a japán! külkereskedelmi levelezőnek beprotezsált emberével és a tokiói követség későbbi munkatársával, Metzger Nándorral a japán politikai helyzetről íratott beszámolóit előzéke­ nyen megküldte a Külügyminisztérium Politikai Osztálya részére.*1 A japán reláció elmélyítésére irány uló külső nyomáson túlmenően a kormányzaton, belül is megfogalmazódott egy távol-keleti külképviselet felállításának szükségessége, egyrészt a diplomáciai információszerzési lehetőségek bővítése miatt, másrészt kereskedelemfejlesztési megfonto­ lásokból. ""Érdekes módon magyar oldalról már jóval korábban, még az orosz-japán háború kapcsán felmerült egy hasonló kardadományozás ötlete: Eötvös Károly Abbázia kávéházi asztaltársasága ugratására vállalta, hogy az „oroszverő* Tógó admirálisnak elvigyen Japán­ ba egy díszkardot. Ha hihetünk az anekdotikus beszámolóknak, akkor a váratlanul ko­ molyra fordult akciót végül a bécsi külügv többszöri figyelmeztetése után állították csak le. Budapesti Hírlap, 1931. júl. 26. :,'M N L OL K 428 MTI kőnyomatotok 795. csomó 1939. december 2 -3 ,; Higgetlensé^ 1939. december 5. (ÍÜM NL OL K 428 MTI kőnyomaiosok 803. csomó 1942. május 2 1 - 2 2 -2 3 ,; Timin (Bue­ nos Aires), 1969/1. 61 lásd például MNL OL Kb3 114. csomó 1935 15/1 és J14. csomó 1936 15/7,

25

A magyar diplomácia az 1931-től kezdődő japán-kínai villongások után nem sokkal már felfigyelt a távol-keleti eseményeknek a magyar külpolitikára gyakorolt esetleges kihatásaira, Pelényi János népszövetsé­ gi követ beszámolója szerint az angol diplomácia a távol-keleti konfliktus hatására a korábbiakhoz képest, ha lehet, még inkább revízióellenessé vált: „sajnos a földrajzilag oly távoleső keletázsiai bonyodalom nak reperkussziói m áris kedvezőtlenül érezhetők az európai politikában, amennyiben Anglia Európában m indenképpen sz a ba d kézre és morális engagements-jain ak liqu id álására törekszik. Ezért hidegült el utóbbi időben m indenfajta revizionizmussed szemben, mely világhatalm i szemszögéből nézve nem idősze­ rűdé1 Emellett Pelényi a mandzsuriai konfliktussal kapcsolatosan arra is felhívta a figyelmet, hogy a japán lépéseket a „természetes evolúciónak a status quo-való való szembetüzése* motiválta. S minthogy a magyar reví­ zión izmus a status quo ellenes hatalmaktól remélhetett csak támogatást saját céljai eléréséhez, a követ határozottan jelezte: „kívánatosnak tarta­ nám, h a a h azai sajtó a m andzsúriai kérdésben szigonyán semleges m aga­ tartást tanúsítana s nem ragadtatná el m agát japánellenes kirohanásokra, amint az sajnálatosan egyes esetekben megtörténtté3 S Budapesten külön örömmel konstatálhatták, hogy a japán diplomáciát a mandzsúriai kér­ désben elfoglalt álláspontja miatt Eduard Benesnek sikerült jócskán ma­ gára haragítania. A római japán nagykövet a cseh politikus japanellen.es kirohanásai után egészen odáig ment, hogy *?l Pritz 1994, 44 0 . és 465.; Sáringer 2 0 0 4 , 68.

66

jutását notifikáljam. benti, álláspontomra való tekintettel az utasítást termé­ szetszerűleg nem hajtottam végre. O któber hó 2 0 A kelettel egy újabb távirat érkezett, amelyben úgy én, mint a követség m agyar állampolgárságú hivatalnokai és alkalm azottai fe l lettek szólítva új esküt letenni a Szálasi régime-re, A távirat szövegét felolvastam az illetők előtt és felkértem őket, ftugy 24 órai gondolkodás után közöljék velem vonatkozó elhatározásukat. Ezen í4o letelte után dr. H abán Jenő sajtóelő­ a d ó , özv. H alász Zoltánné és Meizger N án dor tiszteletdíjasok kijelentették, hogy az eskü letételére nem hajlan dók, ennélfogva, a szóhanlevő táviratot vá­ lasz nélkül hagytam, 7945, jan u ár 14A kelettel Szombathelyről egy újabb távirat érkezett báró Kem ény aláírásával, am elyben a követség beosztottjai és saját magam ismé­ telten fe l lettünk szólítva az eskü letételére azzal a meghagyással, hogy erről a hó 25-éig feltétlenül távirati jelentés küldendő. Ezen táviratot szintén válasz nélkül hagytam . Í J Am int N agy méltóságod fen tiekből látni méltóztatik, a m agyar érde­ k ek védelme a Szálasi régime-el szemben elfoglalt álláspontom leszögezése után is zavartalan ul m ű ködött A z itteni politikai helyzetre való tekintettel természetesen a Szálasi régime általam történi el nem ismerésének sajtó útján vagy más úton való nyilvánosságra h ozatala minden valószínűség szerint csak azt eredményezte volna,, hogy a japán korm ány tekintenél német szövet­ ségesére kénytelen lett volna tőlem a további elismerést megvonni és mivel a követségnek egy tagja se lett volna hajlan dó ez esetben további hivatalos mű­ ködést kifejteni, a publikálás a követség m unkájának megszűnésére vezetett volna, Végül még jelentem N agym éltóságodnak, hogy a japán helyettes külügyministerrel folytatott fenti beszélgetésem óta Stahm er német nagykövettel minden érintkezési megszűntettem"222 122 M NL OL X IX -J-45. Külügyminisztérium, Tokiói követség j rátái 1.945 -1 9 6 4 . J. do­ boz, 2/res-1945. Szengoku, 1945. március 16. A követség magatartása a Szálasi-régimé­ rnél szemben. Mint korábban rnár jeleztük. 1944 tavasza és 1945 decem bered kozott a Sizuofca tartomány beli Hakone-lónál fekvő Szengoku(hara) nevű üdülőtelepen működött a tokiói magyar követség, ide költöztette ki ugyanis a japán kormány a tokiói bombázások elöl a teljes diplomáciai testületet. Végh Miklós követ mellett érdemes megemlékeznünk az első tokiói (és a világháború alatti utolsó washingtoni) misszióvezető, Ghika György magatartásáról is, aki aktív szerepet vállalt az emigráns magyar diplomáciai testületek munkájában, először Svájcban az 1944. március 19-i megszállást követően a magyar kül­ képviseletek ne metel lenes vezetőiből létrejött, és 1945 novemberéig működő Követi Bi­ zottság egyik rangidőseként, majd a háború után Washingtonban működő Nemzeti Bi-

67

Első hallásra talán protokolláris fór maiságnak vagy akár színjátéknak is tűnhet a követ azon eljárása, ahogy a Budapesten lezajlott fordulat után kerülte az érintkezést, és ekképp az elkerülhetetlen színvallást és konfrontálódást a japán külügyi vezetéssel, valamint a német nagykövet­ tel. Valójában viszont éppen ez a lépés [valamint a magyar külképviselet státusa felett szemet hunyó japán külügyi vezetés) tette lehetővé a magyar külképviselet státuszának megőrzését. Végh követ és kiküldött munka­ társainak magatartása vélhetőleg meghatározó szerepet játszhatott abban, hogy nem születhetett meg a Szálasi és Kemény által várt és többször sür­ getett császári választávirat, amely a Szálasi-rezsimmel kapcsolatos bu­ dapesti és berlini de facto japán együttműködés helyett Szálasi Japán részéről történő de jure elismerését lett volna hivatott igazolni.223 Végh Miklós a Szálasi-kormány elismerésének megtagadására vonat­ kozó döntéséről tájékoztatta a sanghaji tiszteletbeli konzult, Hudec Lászlót is, aki örömmel konstatálta, hogy erről „a jap án megszálló h ató­ ságokat, úgy látszik, nem értesítette a japán Külügyminisztérium, m ert nem z a k la tta k és így a konzulátus 1945. május 18-ig nyitva tartottam , s azóta is folytatom a m unkát m in ta m ag y ar közösség elnöke és képviselem az érdekeiket A zt meg sem kísérelték Budapestről, hogy a hűségesküt megtagadó tokiói kiküldöttek őrizetbe vételéi és kiadatását kérjék a japán hatósá­ goktól, hiszen ezt még Németország vonatkozásában sem tudták elérni. A Nyugatra menekülő nyilas külügyminiszter legalábbis ekként panasz­ kodott 1945 ápri 1isában: „M egállapítottam, hogy u gyanakkor Kitzbükel­ ben p ld . 2 7 albán miniszter és diplom ata tartózkodik, és ugyancsak itt élvez­ nek vendégjogot a régi berlini követség általam elbocsátott tagjai is, akiket letartóztatásra sohasem tudtam haza kapni!'12- S noha a magyarországi nyilasuralom névleges diplomáciai kapcsolatai is tulajdonképpen a még zoiliiiáiiy tagjaként. Ehhez lásd Barcza 1994, 1 1 /1 2 1 1 3 4 ., 3o3., 356., 358., 364.; Borba ndi 1 9 8 9 ,1 /3 3 ., 2 2 1 -2 2 2 .; Űipétery 1987, 350. 2-J S míg a tokiói kiküldöttek között nem akadt a nyilas kormány japáni képviseletére vállalkozó, ennek az ellenkezőjére is akadt példa: Lisszabonban Budapest német megszál­ lását követően W odiancr Andor követ elöl saját munkatársai tartották vissza a Sztójaykormánytól érkező utasításokat, és beosztottja, Ujpélery Elemér történetesen Inoue taná­ csostól, a korábban Budapesten szolgáló japán diplomatától értesült arról először, hogy a magyar kormány őt nevezte ki ideiglenes ügyvivőnek (Jnouét pedig a budapesti japán kö­ vet ség tájékoztatta minderről távirati úton). Űipétery 1987, 3 1 8 -3 1 9 .

C sej dy-Ponccll.ini 2010, 140.

21í 22j Karsai E. 1965, 661.

68

német ellenőrzés alatt álló európai területekre korlátozódtak,226 a kora­ beli források tanúsága szerint fel-felmerült egy új diplomáciai képviselő Tokióba történő kiküldésének gondolata, A felvetésre a japán követség jelezte, hogy az új magyar követ tengeralattjárón nagyjából 2-4 hónap alatt kijuthat Tokióba.., Kemény Gábor saját jelentése szerint „komolyan foglalkozott a gondolattal", hogy ezt az utat igénybe vegye. És a külügy­ miniszternek természetesen megvoltak már a jelöltjei is a posztra Andrcánszky Jenő, Zajthy (ZajtO Ferenc és Blaskovich Miklós személyében. Az új követ ki küldéséig pedig összekötő tiszt küldését fontolgatták Ósi­ ma tábornok, japán nagykövet mellé Berlinbe.22'' Végli Miklós követ idézett beszámolójától eltérően egy alkalommal mégis végrehajtotta Tokióban a nyilas Külügyminisztérium utasítását: „1944. október 23 A keletű távirati utasítás szerint a japán korm ány Jel vak kérendő, hogy vállalja a m agyar érdekvédőm et Bulgáriában és Szovjetoroszországban"22* Érdekes módon ez a kérdés már jóval a nyilas hatalomát­ vételt megelőzően foglalkoztatta Szálasiékat. Olyannyira, hogy Kemény Gábor és Csia Sándor már 1944. április közepén, tehát pont fél évvel az októberi fordulat előtt utasítást kaptak pártvezetőjüktől annak tisztázá­ sára a japánokkal, hogy „szükségeseién, h a a német hadvezetőség szükségét látná a Duna-medence katon ai kiürítésének, is, a ja p á n i hivatalos tényezők hajlan dók volnának-e elvállalni M agyarország felelt a védnökséget, különös tekintettel a m agyar nemzetiszocialista mozgalm ak párttagjainak személyét illetően is"'.229 1944. október első napjaiban Szálasi isméi ugyanezzel a megbízatással látta el Keményeket, újra hangsúlyozva, hogy „kötelességé­ nek tartjaf hogy a m agyar nép szovjet-megszállta részének sorsáról legalább ilyen módon gondoskodjon; különösen kérné ezt a pártfogást m indazok szá-2

i2" Kemény Gábor összeállítása szerint 1945 januárjában az „egyelőre működő külképviseletek": Berlin, Bécs, Prága, München, Zágráb, Pozsony Belkgio, M N L O L K 707 Nyilas Külügyminisztérium 1944-45 Z. csomó (sz. n.). 21' A külügyminiszter jelentése diplomáciai viszonyaink alakulásáról 1944. október lfvtó1 november I l-jg. In Titkos történelmi... 1944, I fejezet (oldalszám nélkül). Andrcánszkyt mint Szálasi kiszemelt tokiói követét említi még Andreanszky 2003, 82. And­ rea nszky Jenő, a nyilas külügyminisztérium miniszterhelyettese képviselte egyébként a vádat a Totális Mozgósítás m. kir. Minisztere mellett működő Tábori Bíróság előtt a vdiszszidens külképviseleti tisztviselőkvperében. 2z* MNT. O I. X IX - J - 45. K ü1ügy mi n is zté rí um ,' fok ió i követs ég irata i 1 9 4 5 -1 9 6 4 . 1 .do­ boz. 4/res-1945r Szengolcu, 1945 március 16., Tárgy: Magyar érdekvédelem Szovjetoroszor szagban és Bulgáriában. 22CKarsai F,. 1979, 180,

69

m ára, a k ik a Nyilaskeresztes Párt es Hungarista mozgalom tagjai és a meg­ szállt területeken visszam aradtak"P° A kérést végül 1944. október 12-én fejtette ki Kemény a budapesti japán ügyvivőnek, majd mi ntegy három héttel később Habán Jenő sajtó­ előadó is elővezette azt a tokiói Külügyminisztérium Politikai Osztá­ lyán. A diplomáciailag teljesen szokatlan és a kialakult európai hadi helyzetben teljességgel kivitelezhetetlen megoldást illetően a japán fél válasza érthető okokból elmaradt. Jelentősége az egész kérdésnek egyrészt azért lehet számunkra, mert a nyilas vezetés és a japán diplomácia közötti érintkezésben ez az ügy le­ hetett volna az egyetlen konkrét és valamilyen gyakorlati jelentőséggel bíró téma.221

A NYILAS VEZETÉS KAPCSOLATAI JAPÁN DIPLOMATÁKKAL BUDAPESTEN ÉS BERLINBEN Ami a magyar szélsőjobboldal és a japán diplomácia közötti korábbi érintkezést illeti, felmerült többek között annak lehetősége is, Hogy a bécsi japán követség anyagi támogatást nyújtott az 1932-es Van nay-puccs előkészítéséhez.232 Talán nem véletlen az sem, hogy a magyar-japán ba­ rátsági és szellemi együttműködési egyezmény 1939. júniusi parlamenti ratifikációjakor Hubay Kálmán nyilas képviselő volt az, aki a legmelegeb­ ben üdvözölte a megállapodást.233

2:ii:Szé1esi 1959, 33-34. 211 Ugyanezt a témát Szálasi nép bíró sági tárgyalásán Frank László népügyész a volt Nemzetvezetö rosszhiszeműségének bizonyságára hozta fel példaként vádbeszédben:

„Szálasi olyan eszméket hirdetett, amelyeknek valótlanságáról és helytelenségéről maga is tudott

{...} Tudta azt is, hogy a háborút Németország elfogja veszítem. 1944-ben ezt a kérdést naplója szerint fel is vetette és azt írja naplójában, hogy szükség szerint ki fogjuk üríteni az országot a Tiszáig, söl a Dunántúlt is és elmegyünk Nyugatra. Ezért bízta meg C siát és a többieket az or­ szág kiürítésének előkészítésével hogy menjen el tárgyalni olyan irányban, hogy a japánok vegyék ál a megszállott Magyarországon a magyar érdekek képviseletét. Szálasi tehát számít arra, hogy az országot el fogják foglalni és ennek ellenére belemegy mégis október 15-én ebbe a ka landha. Szálasi rosszhiszemú!9 Ábra h á m - Kn ssinszky 1945. 178-179.; Ka rs a í E . - Ka rsa i L. 1988, 618.; Frank L. 1975, 1 8 6 -1 8 7 . 232 Rorsányi 1986, 212. 233 Képviselőház... 1939, 2 2 3 -2 2 7 . Hitbaynak a japán külképviselettel való érintkezését természetesen a magyar belügyi szervek is nyomon követték: a képviselő és a japán követ

70

1944-ben a nyilasok már jóval azelőtt megkezdték a szervezkedést mind bel- mind külpolitikai vonalon, hogy közvetlen felhatalmazást kaptak volna az októberi puccsra, és ennek során több ízben jártak a né­ met, olasz, japán és román követségen.274 A japán ügyvivővel való talál­ kozása után Szálasi fél is jegyzi a Hungarista Naplóba: „Tokió és Budapest között feltétlenül jó viszony fen n tartására m indenkor a legnagyobb gondot kell fordítani ".225 S noha az hamar kiderült, hogy sem Mussolini, sem a japán császár nem nyújthat semmiféle anyagi vagy erkölcsi támogatást Szálasi hata­ lomra jutásához, a tengelyhatalmak diplomatái fontos pótlólagos in­ formációforrást is jelent(het)ettek a mozgalom számára. A Hungarista Napló bejegyzéseinek tanúsága szerint 1944 októberének első napjai­ ban japán diplomaták többek között a szovjet hadsereg előnyomulásá­ nak részleteiről, sőt, Berlinből kapott információk révén a m agyar-né­ met (!) viszony alakulásáról tájékoztatták Csia Sándor és Kemény Gá­ bor nyilas párttagokat: „Japán forrásból: N ém etország X. 9-én erélyes hangú jegyzéket intézett a m agyar korm ányhoz, am elyben határozott kér­ dést tett fe l a h áború foly tatását illető szán dék fe ló t Tárgyalások f olynak. Jap á n értesülés X. 10-én 16 óra 3 0 perckor ném et forrásból: Kecskem ét el­ len m a délelőtt 15 szovjet hk. tá m a d á st intézett, ebből ötöt kilőttek, a többi visszafordult.^36 A hatalomátvételt követően a nyilas vezetők nem fukarkodtak ten­ gelybarát elkötelezettségük kinyilvánításával. A Berlin-Ró ma-Tokió melletti harcra szólított fel Szálasi első hadparancsa: „Fennmaradásunk, életünk m egtartásának egyedüli záloga: M inden erőnk harcbavetése a törté­ nelmi harc döntő menetébe■hogy hűségesen, megalkuvás nélkül, becsületesen és győzelmesen fejezzük be a világtörténelem legnagyobb, legvéresebb és min­ den népnek sorsát és jövőjét jelentő küzdelmei: Németország, Itália és Japán old alán , E dön tő harcban N ém etország Itália és Japán barátai a mi bará­ taink, ellenségei a mi ellenségeink [...] I ütem és meggyőződésem, hogy Nemze-

kapcsolat felvételéről tudósít egy 1939 márciusában kelt belügyminisztériumi jelentés (M N L O L K.63 115. csomó 1939 15/7 9 4 0 /1 939/V II. titk.). --''Rozsnyói 1962, 41. A budapesti japán követség 1 9 3 9 -1 9 4 4 közötti működéséhez lásd W interm antel-Sallay 2 0 0 9 . ' 235 KarsaiE. 1 9 7 8 ,2 2 5 . 226 Szélesi 1 9 5 9 ,3 4 - 3 5 . és 38.

71

tünk történelmi kötelességét teljesíteni fogja és hogy Németország, Itália, J a ­ pán, valam int szövetségeseink old alán a biztos győzelem fe lé h alad .*2*7 Kemény Gábor külügyminiszter pedig 1944. október 17-i rádiónyi­ latkozatában köszöntötte a távol-keleti szövetségest; „Köszöntjük Távol­ kelet Urát, a Telkelö N ap országának fejedelm ét, a Tennot. C sodáljuk benne a keletázsiai nagytér nagyszerű vezérét. Bennünket m agyarokat, a k ik et bár ezer esztendő minden harca és győzelme, áld ozata és beteljesülése, reménysége és kitartása az élet-, társ- és sorsközösség felbonthatatlan kötelékével Európá­ hoz fűz, a múlt végtelenjébe láncolt eredet titokzatos szálai mégis kiváltkép­ pen av atn ak a távolkeleti élet m isztérium ának az érzékelésére. A Keletázsiában élő turáni népek élet-, társ- és sorsközösségben egym ásra találtak és ezt a hatalm as szövetséget az ázsiai nagytéren belül a Tenno szentesítette. És a Tenno parancsára, a Távolkelet bajtársiasan áll a nacionalista és szocialista Eu­ rópa old alán az Uj Világ harcában."2™ A fellengzős nyilatkozatok mellett a kialakult gyakorlatnak és a kor­ mányprogramban foglaltaknak (ti. elsődleges a hármashatalmak álla­ maival való legszorosabb érintkezés felvétele) megfelelően Szálasi és külügyminisztere is diplomáciai úton, táviratokban köszöntötték part­ nereiket, s izgatottan várták az új rezsim elismerését jelentő választáv­ iratokat. A szövetséges hatalmak általi elismerést amúgy Szálasi olyanynyira fontosnak tartotta, hogy az október 15. előtti napokban Veesenmayert egyenesen azért kérlelte: „az új korm ány hivatalba lépése napján nocsak a német korm ány üdvözölje, hanem h assan ak oda, hogy az itáliai és japán i korm ányok is azonnal elismerjék; azonkívül célszerű volna, h a a h ár­ m ash atalm akkal szövetséges népek korm ányai és a felállításra került ellenkorm ányok is üdvözlő táviratokat küldenének".23927*

227 Hadparancs a fegyveres nemzethez. Budapest, 1944, október 15. Közli: Frank L. 1 9 7 5 ,8 9 - 9 3 . Kemény 1944, 19. 239 Karsai E. 1978, 4 4 4 ., Szélesi 1959. 20. A nyilas külügyminisztérium 1944, •novem­ ber végi kimutatása szerint az új kormányt a következő államok ismerték el de fűre: N é­ metország, Olaszország, Japan, Horvátország, Szlovákia, Szentszék. Törökország, Spanyolország és Dánia, valamint a norvég Qu is ling- és a francia (de már a baden-^vúrttembergi Sigmaringenben székelő) De Brinon-kormány; míg „de facto elismerés svájci, svéd és portugál kormány részéről történt* MNL OL K 707 Nyilas Külügyminisztérium 1 9 4 4 -1 9 4 5 2. cso­ mó; illetve Karsai E. - Karsai L. 2014, 566.

72

A válasz megjött Hitlertől Berlinből, majd Mussolinitól Rómából, de Tokióbólj a testvéri és baráti japán nép isteni császárától hiába várták.2'10 Sigemicu külügyminiszter Kemény üdvözletét egy héttel később viszo­ nozta ugyan, üdvözletében visszaigazolva a nyilas rendszer elismerését, de Szálasinak a Tennóhoz intézett terjedelmes francia nyelvű üdvözleté­ re a császári udvarból sosem érkezett válasz. Ehelyett a japán külügymi­ niszter lakonikusan csak annyit táviratozott vissza végül több mint öt hét elteltével (vélhetőleg miután Budapestről a választ többször megsür­ gették), hogy van szerencséje visszaigazolni a nyilas hatalomátvételről küldött külügyminiszteri értesítést2*11 A Japán Külügyi Levéltár vonat­ kozó iratainak áttanulmányozása után úgy tűnik, hogy Szálasi távirata rendben megérkezett a császári udvarba. Azonban a tokiói külügymi­ nisztérium budapesti ügyvivőjük mellett a berlini, moszkvai, stockhol­ mi és berni japán követek véleményét is meghallgatva végül a hatalomát­ vétellel kapcsolatos alkotmányossági aggályokra, illetve a bizonytalan 710Szálasi Ferenc 1944. október 20-án az alábbi szövegű üdvözlő táviratot intézte Sóvá (Hirohito) császárhoz:,, A S ít Majesté Impcnale le Termo de PEmpire Japonais, Tokyo. Piacé á

la tétédu Gouuernement de fT.iat HungaristecommePrésidentResponsabíe du Conseildes Mi­ nistrés Royal Hongrois je salue trés respcctueusement Votre Majesté lmpér iale comme le Chef SnprémeResponsable de la Grnnde Pitissance de la Grande Asie Orientál? du Paci? Tripartite StopAvecla journée histnrique dit lőoctobre 19441a tiongri.eveut définitivement inconditionnellementet totalementp rendrep a r i á la luttepoitrla réalisation d'nn ordre universellumgroise [síd] combat résolument aux cötes de són gmnd frére d'armes allcmand pour déjendnt l'existence de la naiion ei assurer sort avenir stop La nation hongroise mmbatavec une amour fráter­ nél et une fois inébranlable dans le cadre de cetre alliance dönt Pun des facteurs dirigeants est soits la covduite de Votre Maiesté Impériale l'Empire Japonais et le grande espace de TAsie Orientál? slop Nrms combcitlmns jusqu'á la victoire finálé sur le irama nőt re globe térrestre et partani la uraié lihertéet la véritahié indépendance de tnns les peuples el nations sains et forts du monda entier deviendront une réalitc uiuante stop La nation lumgroise est infiniment fier de pojivoir combaTtre et vainerv pour le mérne but avec le peuple japonais apparent. vivanr en Ex­ trémé Qrient stop Que Votre Majes té lmperia le da igne accepte r les vcvux lesplussincéres de mon peuple et les miens propres pour une rcconstruction preine de succés de són magnífiqtte empire stop Perséuerence [sic1] Francois Szalasy [sid] Président du Conseil des Minist rés Royal Hongrois chargé pár interim de pouvoirs de Régent * Japán Külügyi Levéltár, JACAR: Rcel No. A -0635. 0216.

2A'JH A 1 iriHONNEUR DflACCUSER RECEPTION A VOTRE EXCELLENCE DE SÓN TFJ.FXj RAMMF EN DATL DU 17NOVEMBRE ANNONCANT NUS SÓN ALTESSE SERFNJSSIMF NJCOLAS HORTHY DE NAGYBÁNYA AYANT R F.SIGNE SES F'ONCTION DE REC 'rENTDU ROYAUME DEIIONGRIE LA C HARGF DF OHFF Dl 'JETAT EST CONFERE A MONSJFUR FRANCOIS SZALAS1 STOP VEUILLEZ AGREER MONSIEUR LE ML VJSTRE LES ASSURANCES DE MA TRESHAUTE CONSIDERATION* Japán Külügyi Le­ véltár, JACAR: Reel No. A -0 6 3 5 .0 2 2 8 .

magyarországi állapotokra tekintettel úgy döntött, hogy eltekint a Bu­ dapesten oly hőn áhított japán császári válaszüzenet kiküldésétől.242 A budapesti japán követség diplomatái ettől függetlenül teljes létszám­ ban megjelentek a Nemzetvezető ünnepélyes beiktatásán a budai Vár­ ban 1944. november 4-én. Ám a bilaterális viszony „kiteljesedésének" valójában volt még egy na­ gyobb szépséghibája is: azáltal, hogy a tokiói magyar követség tagjai nem voltak hajlandók felesküdni az itthoni nyilas vezetésre, az új rendszer nemcsak jelentős presztízsveszteséget szenvedett távol-keleti szövetsé­ gese előtt, de egyúttal diplomáciai mozgástere is beszűkült Tokió irányá­ ba, és saját kinti képviselő hiányában kénytelen volt a későbbiekben a budapesti japán követségre hagyatkozni a kétoldalú érintkezés során. A Tokión keresztül is szorgalmazott sajátos érdekvédelmi elgondolás­ ra vonatkozó kérését maga Szálast is elővezette a berlini japán nagykö­ vettel, Ösima Hirosi tábornokkal folytatott megbeszélésén. A berlini japán nagykövetnél tervezett látogatásra vonatkozó szándékát Szálasi már az októberi hatalomátvételt megelőzően készített forgatókönyvé­ ben rögzítette: „Előmunkálatok, melyeket P V nem ad o tt át dr. Háttérnek, hanem saját m agának tartón meg: 1. hadparancs beolvasása a m agyar rádióba. 2. látogatás l litlernél, elvek rögzítése 3. látogatás O sim ánál, elvek rögzítése 4. látogatás Mussolininál, elvek rögzítése. '-41Tekintettel arra, hogy Ősim a tábornok volt ekkoriban az európai japán misszióvezetők doyen­ je is (ami a japán külügyi gyakorlatban nagyjából az európai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettesi pozíciónak felelt meg), teljességgel érthető, hogy noha Budapesten is működött külön japán követségekkor, Szálasi őnála kívánt tisztelgő látogatást tenni a háromhatal.mi egyez­ ményben részes államok vezetőinek felkeresésekor. Az Ósima nagykö­ vettel Vccsenmayer birodalmi, megbízotton, illetve a budapesti japán ügyvivőn keresztül kezdeményezett találkozóra 1944. december 4-én kerülhetett sor, a Hitlernél tett bemutatkozó látogatás programjába il­ lesztve.244

7':? JACAR Red No. A 635. 2 0 8 - 2 3 8 . alatti iratok. 2 0 K arsaiE. 1 9 7 8 ,4 4 7 -4 4 9 . OL K.707 Nyilas Külügyminisztérium 1944—1945 2. csomó 13CM8/1944. Tárgy: Nemzet vezető látogatása Mussolininál ésOshimánál. [1944. november 17.1; illetve Vccscnmaycr birodalmi megbízott, távirata a Külügyminisztériumnak, Budapest. 1944. november 15. Szövegét közli Ránki 19ü 8r 9 1 L; Karsai K. - Karsai L. 2014, 427 428.

74

A találkozón Szálasi megismételte a szokásos relációs szólamait: Ma­ gyarország büszkén telei nt fel távol-keleti nagy rokonára és tisztában van az új világ elrendezésében. Nyugat és Kelet közötti összekötő szerepével; Magyarország és Japán között nem 8 ezer km távolság feszül, hanem mindössze 8 (9 repülőóra. Emellett tájékoztatást kért Ósimától a japán­ szovjet és a japán-német kapcsolatok helyzetéről cs megítéléséről, aki részletes tájékoztatást nyújtott egy katonai térkép segítségével a csen­ des-óceáni hadszíntér alakulásáról is.245 Egy másik beszámoló szerint a magyar fél érdeklődött a németek különbeké irányába tett lépéseiről, melyekről a japán diplomata is hallott, de kétségét fejezte ki az erre vo­ natkozó hírek valóságtartalmát illetően/4'1Szálasi a japán nagykövet en­ gedélyét kérte, hogy összekötőt küldhessen hozzá, valamint segítségét egy hungarista követ Tokióba küldésében, a „-politikailagcsődöt mondott" magyar követ lecserélésére. Ósima a hozzá rendelt ügyvivőre vonatkozó meglehetősen szokatlan felvetés elől udvariasan kitért, míg az új magyar követ kijuttatására egy Leningrádbóí induló, japánok és németek által is esetleg igénybe vehető légi járatot ajánlott a magyar politikus figyelmé­ be.217 A találkozó végén Szálasi a japán nagykövetnek is megismételte azon kérését, hogy Japán gyakoroljon diplomáciai védelmet a szovjet megszállta m agyar területek" felett,24R

A JA PÁ N ÚT" MINT VÉGSŐ MENTSVÁR, MAGYAR-JAPÁN VISZONY A VILÁGI IÁBORÚ VÉGÉN Szálasi 1945. május első napjaiban, a bekövetkezett német vereség után is tovább folytatta fantazmagóriáit a jövőt illetően, amelyekben termé­ szetesen Tokió vezető globális szerepe is hangsúlyos helyet foglalt cl: „Németország és Itália összeomlása d acára Japán nem fogja elveszíteni a h á ­ borút, mert igen kedvező politikai és h adászati konjunktúrában van és kerül különösen m ost”249 „A közeljövőben erősen kívánatos és egyedül célravezető ^ Titkos történelmi... 1977, G fejezet 1 2-14. ^ Z in n e r-R ó n a 1 9 8 6 ,2 0 8 . 24' Nem világos, hogy I.eningrád miképp kerül itt. szóba, hiszen 1944 decemberében a várostól - melynek német ostroma 1944. január 27-én véget ért - a front már több száz kilométerre Nyugatra volt. 2/* 7

'irkos történelmi...

1 9 7 7, C f e j e z c t 1 2 — J 4 .

2lMÁbrahám-Ku$sinszky 1945, 7(J,; Karsai F. 1978, 25Ü. és 482,

egy B erlin-London-T okió rendszerszövetség.*2™ Elgondolásait kijelölt to­ kiói követe, Andreanszky Jenő útján az immár Bad Gastcinbe menekült Ósima nagykövettel is megosztotta, akit még meg is sürgetett, Hogy kö­ vetkező találkozóinkig Tokióból tudakolja meg a választ a magyar fél fel­ vetéseire.251 Emellett éberen figyelt a megvert szövetséges lehetséges el­ hajlásaira is, és jegyzékben szólította fel a német birodalmi kormányt, hogy az: pminden olyan lépéséről értesítse a m agyar kormányt, amelyek, nem. egyeztethetők össze a három hatalm i egyezménnyel*.252 Amikor a nyilas kormány megmaradt tagjai az utolsó, immár német földön, Mattsec-ben tartott 1945. május l-jei „Koron atanács" alkalmával, személyes bizton­ ságukat féltve a lehetséges menekülési utakat próbálták számba venni, akkor nemcsak Szálasi, de hű külügyére, Kemény báró is „természetes lehetőségként" említették a „japán utat" mint az egyik lehetséges egérutat, bár megállapították, hogy a körülmények nem igazán biztosítottak a kormány Tokióba történő átmentéséhez,.,251

A BUDAPESTI JAPÁN KÖVETSÉG MŰKÖDÉSÉNEK MEGSZŰNÉSE 1945-BEN, A DIPLOMATÁK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSA ÉS SZOVJET VÉDŐÖRTZETE A második világháború utolsó szakaszában a hadi helyzet fokozatos romlásával lényegében elhaltak a magyar-japán államközi kapcsolatok is. Természetszerűleg mindkét állam külképviselete kapcsolatba került a fogadó államában megjelenő idegen csapatokkal és a megszálló hatósá­ gokkal. Széles körben ismert a második világháború alatt több ezer zsidó ül­ dözött életét megmentő Csiune Szugi’hara litvániai japán konzul hősies szerepvállalása. Fontos megemlítenünk, hogy bár japán segítséggel meg­ valósult tömeges mentőakcióra nem került sor Magyarországon, több olyan egyedi esetre is fény derült a vészkorszakról elérhetővé vált vissza­ emlékezésekben, amikor Budapesten élő japán hivatalos személyek nyújtottak kisebb-nagyobb segítséget vagy átmeneti védelmet magyar Karsai r.. 1978, 483. :f" Gosztonyi 1989, 178. 2“ KarsaiF.. 1 9 7 8 ,4 8 8 . Vincellér 1 9 9 fi, 249.

76

zsidóknak. Egy alkalommal a japán követség munkatársa a zsidó lakás­ nak nyilvánított ingatlan bérlőjeként adott nyilatkozatot az ingóságok .„felelősség terhe mellett történő megőrzésére'1,2f: 1másik esetben pedig a japán követségnek a Dóméi hírügynökség budapesti tudósítója be köl­ töztetése apropóján kihelyezett hivatalos táblája révén sikerült diplomá­ cia i védelemben részesíteni, a rózsadombi Lányi-villát és annak lakóit.2 54255 Ami a budapesti japán követséget illeti, az 1943 novembere óta Teraoka Kóhei ideiglenes ügyvivő által irányított misszió alig pár nappal a ber­ lini találkozót követően, 1944. december 12-én a hadi helyzetre való hivatkozással beszüntette működését. A külképviselet „polgári" kikül­ döttei a magyar közigazgatás Nyugatra történő hurcol kodását követően Teraoka ügyvivő vezetésével elhagyták a fővárost. A források tanúsága szerint azonban eleinte meg követték a nyilas kormányszervek áttelepülését a „Gyepűre": a német és az olasz követséggel együtt a japán külkép­ viselet is a szombathelyi szeminárium épületében kapott helyet (míg a horvát és a szlovák követségnek már nem jutott hely a városban, azokat a környező fa vakban helyezték el).25' Szombathelyről azonban már nem követték a nyilas vezetést a Németországba,257 hanem Tapolcára veze­ tett az útjuk, ahol is a helyi szovjet katonai parancsnokság „oltalma"' alatt leltek menedéket. Zala vármegye alispánja 1945. május végén, amikor már nem bírta tovább teljesíteni a tízfös japán 'követség! kolónia teljes körű ellátásának és részükre további napi 3 0 0 pengő ellátmány biztosí­ tásának a Helyi szovjet parancsnok által részére előírt kötelezettségét, kétségbeesetten igyekezett a Külügyminisztérium „közbenjárását kiesz­ közölni a helyzet orvoslására*. Erre a tárca átiratban fordult a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz, a testület döntését leérve a Magyarországon ma­ radt követségi kolónia további sorsát illetően.255 Vélhetőleg a megszálló 254 Gergely M. 20Ü2, 6 1 - 6 3 . 155 Zolnay 1986, 3 2 9 -3 3 1 . 25* Ehhez lásd Békés M. 2 0 0 6 , 27. A szerző ezúton szeretne köszönetét mondani Békés Mártonnak, hogy felhívta a figyelmét a japán diplomaták szombathelyi ténykedésére. 25' 1945. május első napjaiban a már néniét területre menekült Szálast Ferenc: azzal bíz­ ta meg Andreánszky Jenőt, külügyminiszter-helyettesét, és egyben kijelölt tokiói köveiét: keresse léi a berlini magyar nagykövetség kiküldötteihez hasonlóan szintén BadGasteinben megszállt Ósima Hirosi tábornokot, a berlini japán nagykövetet, és próbáljon meg a japán nagykövetség személyzetéhez, csatlakozva Tokióba eljutni, 1 .ásd Aridreátiszky Jenő visszaemlékezései, HM HÍM Personalia, 117-210 f. 2-*M NL O L X IX -J-1 -k KÜM J 9 4 5 - I 9 6 4 Japán adm. 1. doboz 4/aa 1 !75/n i.l945. sz. Zalavármegye alispánjának levele a japán követség ellátása ügyében; illetve Uo. 2 0 .0 5 8 /2 -

77

Vörös Hadseregnek a japán diplomatákkal szemben tanúsított ilyetén fellépésének köszönhető az is, hogy a tárca 1945 júniusában elhárította annak az ügyvédnek a megkeresését, akia„Szrilasi-korm ány hivataloskor dúsa" alatt a japán külképviselet által állítólag ön kényesen igénybe vett villa tulajdonosának kártérítési igényével jelentkezett a Külügyminisz­ tériumnál.-™ Ez a mégoly furcsának tűnő védőőrizet amiágy teljességgel megfelelt a pillanatnyi helyzetnek, hiszen a Szovjetunió és Japán között ekkor még nem volt hadiállapot: a szovjet fél ugyan 1945 áprilisában - egy évvel annak lejárta előtt - érvénytelennek nyilvánította az 1941es szovjet-japán semlegességi egyezményt, de egészen 1945. augusztus 8-ig nem üzent hadat Japánnak.-*0 További források hiányában csak valószínűsítem tudjuk, hogy a ja­ pán kolónia tagjainak többsége különösebb gond nélkül hagyta el Ma­ gyarországot, vezetőjük, az utolsó budapesti ügyvivő a világháborút követően, többek között az NSZK-ban és Iránban misszióvezetőként folytathatta diplomáciai karrierjét. 1956-ig Mandzsúriában volt hadifo­ goly viszont inába Akira, a japán követség katonai attaséi, irodájának munkatársa, aki Szombathelyen át menekült Becsbe 1944 novemberé­ ben a közelgő szovjet front elő) .261 Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg: ugyanekkor, 1.945 júliu­ sában a potsdami konferencián az amerikai delegáció felvetette, hogy a csendes-óceániai hadszíntéren a japán ellenféllel küzdő szövetséges csa­ patok ellátását nagyban megkönnyítené, ha a nyugat-európai ellátási igé­ nyek mintegy negyedének kielégítését a Vörös Hadsereg által felszabadí­ tott kelet-európai olajmezők termeléséből fedeznék, kiváltva ezzel a 1945 A Külügyminisztérium 1945. június 2-iátirata a Szövetséges Fegyverszüneti tllcn örző Bizottságnak. 2:11 M NÍ. Oí. X ÍX -í-l-k K.ÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 1. doboz. 4/a Sommer Alfréd ügyvéd levele a Külügyminisztériumhoz, illetve a Külügyminisztérium 1945. június 12-i válaszlevele. '•uA hadiéi lapot beálltára augusztus 9. 0 órát jelölte meg a szovjet hadüzenet, ami a legvégső határúid volt, ameddig Sztálin kitolhatta a Japán ellent hadba lépést, hiszen a jal­ tai megállapodás értelmében ezt az 1945. május 9-én bekövetkezett német vereségtől szá­ m ított három hónapon belül kellett megtennie. ín aha Akira levele Kieffer Gyulának, 1958. november 4., levélmásolat a szerző tulaj­ donában. A szerző ezúton is szeretne köszönetét mondani a japán katonai attasé hivatalá­ ban 1942 és 1944 között, a MH rádíófelderítő zászlóalja részéről táv ír ás /ként. szolgálatot teljesítő Koppány (Kieffer] Gyula szíves segítségéért. A világháború alatti szovjetéllenes rríagy a r -j apán hí rs ze rzési é s rej t jel íe jtési egy üt t m íiköd ésr öl b 6 vei >ben lásd Wi nter m a nte 1Salíay 2007, 1 45-147.

78

közvetlen nyugati szállításokat, és ezért a Szovjetunió hozzájárulását kérték napi 50 ezer hordónyi mennyiség átengedésére az osztrák, ma­ gyar és román kőolajtermelésből. Az elképzelések szerint dollárban fize­ tettek volna a Magyarország esetében történetesen részben amerikai tulajdonban lévő olajtársaságok szállításaiért, azonban a szovjet fél kitért a javaslat elől.262

A TOKIÓI JAPÁN KÖVETSÉG MŰKÖDÉSE ÉS FELSZÁMOT Á S A 1945 ÉS 1950 KÖZÖTT A japán főváros elleni légitámadások elől már 1944 tavaszán a diplomá­ ciai testület többi tagjával együtt a Eudzsi lábához, a fővárostól mintegy 80 km-re fekvő Hakone-tavi üdülőhelyre, Szengokuharába átköltözte­ te tt263 tokiói magyar külképviseletet a japán kormány végül 1945. május 18-án szólította fel tevékenységének beszüntetésére, „tekintettel az euró­ p a i hadszíntéren beállott változásokra, illetve arra a lényre, hogy nincs olyan m agyar korm án y melyet a japán korm ány elis m ern e 264 A hadi helyzet miatt az fel sem merülhetett, hogy a kiküldöttek elhagyják Japánt, s a to­ kiói vezetés azt is jelezte, hogy a misszió a továbbiakban is elláthatja a tér­ ségben élő magyar állampolgárok érdekképviseletét. A külképviselet en­ nek megfelelően továbbra is funkcionált [igaz, hogy a kiküldötteket már nem illették meg a megfelelő diplomáciai kiváltságok és mentességek). Magyarország és Japán között végérvényesen lezárult egy korszak a követség 1945. június 25-i jelentésével, melyben hírül adták a felszaba­ dult Budapestnek, hogy: „az európai háború befejezése á lla l előállott új helyzet következtében Jap án a következő szerződéseket nem tekinti m agára nézve kötelezőnek: három hatalm i egyezm ényA nükom iniern Paktum, B a­ rátsági és kulturális egyezmény Japán és M agyarország közöttV 6' Fontos ugyanakkor jeleznünk, hogy bár a japán fél felmondta a tengelyhatalmi szövetségi rendszer alapjait képező politikai egyezményeket, a két or162 FRUSPotsdam, 9 4 2 -9 4 3 ; 1 3 7 8 -1 3 8 8 . Z6-'MNL OL K I03 1. csomó 1 9 4 4 -lt. 127/1944. Követség vidékre költözése Tokióból. Sxengoku, 1944. május 10. **M_\TL OL X 1X -J-45 KOM Tokiói követség 1 9 4 5 -1 9 6 4 , 1. doboz 34/res-l945, Szengoku, 1945. május Z2. Követség hivatalos működésének megszűnése. a ? M NL O L X IX -J-4 3 KÜM Tokiói követség iratai 1945- -1964. 1. doboz, 33/pol-1945. Tokió, 1945. június 25. Szerződések felmondása.

79

szág külgazdasági kapcsolataiban a legnagyobb kedvezmény elvét bizto­ sító 1929-cs kereskedelmi megállapodás továbbra is hatályban maradt. A japán fegyverletételt követően a világháborúban ugyancsak a vesz­ tes oldalra került magyar állam —immár diplomáciai kiváltságaiktól és mentességeiktől megfosztott - kiküldöttei sajátos ex-lex állapotba kerül­ tek: diplomáciai státuszukat még a japán fél szüntette meg, ekképp elv­ ben fennállt annak a veszélye, hogy a megszállás kezdetével az amerikai hatóságok egyszerűen hadifogolyként kezelik majd őket. Ennek elkerü­ lésére a Külügyminisztérium a budapesti SZEB-en keresztül próbálta 1945 októberében a Nemzetközi Vöröskereszt „védőoltalma” alá he­ lyeztetni a külképviselet tagjait2^ S noha ez a kísérlet nem járt sikerrel, a követség munkatársai ekkor már szabadon távozhattak az országból. Igaz, a hazatérést egyikük sem siettette különösebben: özv. Halász Zol­ tánná és Metzger Nándor tiszteletdíjasok 1946 februárjában, Végh Mik­ lós kövei pedig csak a japán fegyverletétel után több mint fél évvel, 194b. április 4-én utazott el - budapesti utasításra -Japánból, azonban a hazatérés helyett Portugáliába távozott.2''7 Felettébb sajátos ugyanak­ kor az a tény hogy a tokiói misszió felszámolása egészen 1950-ig(I), tehát a második világháború végét és az amerikai megszállás kezdetét követő­ en még majdnem öt esztendőn át „elhúzódott". Figyelemre méltó, hogy 1945 őszén Magyarország egy másik vonatko­ zásban js napirendre került a szövetséges hatalmak japáni politikája kap­ csán: a megszállt Japán közigazgatását irányító szövetséges ellenőrző tes­ tület mandátumának kialakításakor ugyanis az amerikai és a szovjet fél egyaránt hivatkozási alapként kívánta felhasználni - természetesen ki-ki saját szája íze szerint értelmezve — a magyarországi [illetve romá­ niai és bulgáriai} Szövetséges Ellenőrző Bizottság esetében meghatáro­ zott hatáskör-megosztási gyakorlatot.208 Harrimán moszkvai nagykövet 1945 őszén több alkalommal is hosszas eszmecserét folytatott Sztálin­ nal, illetve Molotovval arról, hogy a SZEB szovjet elnöke számára a fonSbM N L O L X lX -J-l-k KÖM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán adm. 1. doboz 1/a, d. Nemzetközi vöröskeresztcs védőoltalom a tokiói magyar követség személyzetének részére. :!í'7 M NL OL X lX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán adm. 5. doboz 30/d A budapesti ame­ rikai misszió jegyzéke: Re pátriát ion of members o fth e fór mer Hungárián Legation at Tokyo, Japan. Budapest, Kcbruary 15, 1946. Ugyancsak emigráltak a beosztott munkatár­ sak, Metzger Nándor az Egyesült Államokban, míg a követség felszámolásával megbízott Habán Jenő Argentínában talált új hazára - később mindketten aktív szerepet vállaltak a helyi magyar közéletben. Lásd Borhi 21)05,43.

80

tosabb döntések meghozatala előtt a társhataí makkal folytatott konzul­ táció (szoglaszovanyije) előírása vajon vétójogot vagy pusztán tanácskozá­ si kötelezettséget jelent-e.2*' Mint tudjuk, végül Vorosilov marsall nem sokat bajlódott a vonatkozó szabályozás értelmezésével: egyszerűen fi­ gyelmen kívül hagyta a potsdami megállapodás ezen passzusát, ugyan­ akkor M acArthur tábornok későbbi ténykedését sem tudta érdemben korlátozni a Távol-keleti Bizottság (FarEastern Commission) és a Szövet­ séges Tanács (Allied CoímciO működése.27'1 A követség felszámolásával, illetve irattárának'71 és értékeinek vedelmével megbízott dr. Habán Jenő sajtóelőadó sem siette el az ország el­ hagyását: feladatát 1950 őszére, az amerikai megszállás ötödik esztende­ jére sikerült csak befejeznie.277 Tokiói működése során az amerikai meg­ szállás miatt közvetlenül Budapesttel nem érintkezhetett, így a washingtoni magyar követség útján próbálta a hazai adminisztráció felé igazolni kinti tevékenységét.27A megszállás miatt Ha bán természetesen csak Japánban folytathatta tevékenységét, így átmenetileg megoldatlan maradt a japán hadszíntér összeomlását követően szintén nehéz helyzetbe került több ezer fős tá:''\we ivould ahuays be ready to covsuit the Somét authorities biti amid nőt in my opinion agree ro give them a vető. [...] The Rnssian partém sel in Hungary, Bulgária and Rumania is a gtwd precedeni although l assume ive u/ouid alu/ays consult them in ad vemre on anv questions of p o licy F R U S 1945 Vol VI: 689, Lásd méguo. 7 8 5 , 8 2 0 - 8 2 1 , 8 4 5 - 8 4 7 , 8SG-8GQ,, 8 6 5 867.; Simotomai 2011, 6 1 -9 4 . 2;ü És hasonló volt a helyzet az olasz megszáll ásnál is, a szovjeteknek o tt sem volt végül semmi beleszólásuk a háború utáni helyzet kialakításába. 2 1r lábán 1947. november 16-i táviratában a washingtoni magyar követségtől kért se­ gítséget; jelezve, hogy őt a megszálló hatóságok őrizetbe vették, és távolléte alatt átkutat­ ták az ingatlant és dokumcntumoktűn.tck el a volt.külképviseleti irattárból, lásd M NL OL X IX -J-45 Tokiói követség 1. doboz Amikor Herberi Normant, a világhírű kanadai jipa nológ üst és diplomatát azzal gyanúsították meg, hogy Tokióban a szovjet titkosszolgá­ lat javára kémkedett a megszállás évei alatt, akkor többek közöli az elhagyott magyar kö­ vetség tokiói ingatlanában végzett kutakodása volt az egyik főbb vádpont ellene, lásd M iwa-Ram scycr 2 0 0 5 , 9. A szuezi válságot követően isméié llen le lbukkanó kémvád ha­ tására az akkor hazája egyiptomi nagyköveteként szolgáló Norman végül 1957 áprilisában öngyilkosságot követett el Kairóban, - 2Ténykedését sokkal tovább nem is húzhatta volna, hiszen 1952-ben a San Franciscó-i békeszerződéssel megszűnt az amerikai megszálló hatóságok Japán feletti fennhatósága, 2,3 Levelezését a washingtoni követséggel lásd MNL OL X IX -J-45 KÜM Tokiói követ­ ség. 1. doboz Az amerikai megszálló hatóságoknak a (volt) tokiói magyar követségre vonat­ kozó iratait láscl N A RA RG 331. Recortls of the Allied Operáimnál and Occupátion Headquarters, World W arll, 1 9 4 5 -1 9 5 2 , 4 8 6 0 0 9 1 .1 Hungary.

81

vol-keleti magyar kolónia érdekvédelmének ellátása.27J Hudec László - azt követően, hogy előzőleg a tokiói orosz külképviseleten keresztül üzente meg Budapestre, hogy „a magyar kolónia minden tagja jól és biz­ tonságban van Kínában"775 - 1946 tavaszán Londonon keresztül kért távirati úton segítséget a Külügyminisztériumtól.276 Telezte, hogy a dip­ lomáciai kapcsolatok hiánya m iatt a magyarok Kínában hontalannak minősülnek, és javasolta, hogy akár az ő személye, akár harmadik állam felkérése által Budapest gondoskodjék a magyar érdekvédelem biztosítá­ sáról. Gyöngyösi János külügyminiszter azonban röviden csak annyit táviratozott vissza 1946 áprilisában, hogy „a távol-keleti diplom áciai kap ­ csolatok felvételére egyelőre nem óhajtok intézkedni",277 Elsősorban persze nem Gyöngyösin és a magyar diplomácia akciórádiuszán múlott, sokkal inkább a Szovjetunió elvárásainak volt köszönhető, hogy míg három esz­ tendővel később, már 1949-ben Magyarország és a népi Kína között dip­ lomáciai viszony létesült278 (és ugyanebben az évben jött létre a kapcso7711944 őszén 1 Iudec László, satighaji m. kir.tb. konzul további bárom konzuli megbí­ zottat nevezett ki maga mellé az észak-kínai magyarok érdekvédelmének a japán megszál­ lás alatt történő hatékonyabb ellátására: Peking, Ka Igán és Taming körzetére Alexics Emilt, Ticncsin körzetére Palotás Tibort, míg Csingtao és Csifu körzetére Adorján Jaka­ bot, A kinevezésekhez Végh követ utólagosan kérte Budapest jóváhagyását, lásd XLX-J-l-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adni. 3. doboz 6/a, K -38/l 9 4 4 Észak-kínai magyar érdekvédelem, 1944. január 24. ?'*Cscjdy—Poiiccllini 2010, 140. 2/l! MNL OL XIX-.M -k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. I. doboz 4/a. Magyar érdekvéde­ lem Kínában, 1946. március 1. 77' M NL OL XIX-J-1-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm, f. doboz 4/a. A téma érdekes mó­ don pár hónappal késölib újból téma volt Budapesten: a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1946. október 17-i ülésén szabályos napirendi pontként, amerikai kezdeményezésre tárgyal­ ta „az VSA-nak azt a javaslatát t .f hagyat magcím vállalia Magva rország érdekeinek védelmét Kínában*. Szviriclov tábornok Nagy Ferenccel folytatott megbeszélésére hivatkozva értetlen­ ségét telezte ki a kezdeményezés iránt, mire Weems tábornok pontosításában azt jelezte, hogy általánosságban vétó dőli csupán fel, hogy Magyarország érdekei nek védelmét Kínában valamely ország vállalja magára. A kérdést végül egyetértésben levették a napirendről. Ehhez lásd Fcitl 2 0 0 3 , 243. Két évvel később, Sík Endre washingtoni követ, későbbi külügyminisz­ ter 1948. októberi-novemberi távirataiban merült fel újból a kínai érdekképviselet kérése:

„Kérem, hogy c tárgyban hazai tartózkodásom aluli kapott közlést- miszerint Kínában a magyar érdekeket a lengyel külképviselet fogia a jövőben ellátni - rendeleti úton megismételni". MNL OL X lX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 USA adm. 3. doboz 4379/1948. Washington, 1948. október 14. Kínai érdekképviselet és 4821/1948. Washington, 1948, november 20. Ua. 2,,f Ismeretes, hogy 1949 novemberében a párt Káderosztálya és Külügyi Osztálya Nagy Illírét javasolta közös előterjesztésében az MDP Titkárságának az újonnan felálló pe­ kingi külképviselet első követének, lásd Rainer 1 9 9 6 -1 9 9 9 , í, 455.

82

lat a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal is), addig Japánnal a vi­ szony normalizálása még egy egész évtizedet váratott magára. Ezalatt dr. Habán az évek során szabályos konzuli érdekvédelmi tevé­ kenységet folytatott Tokióban, úti okmányokat hosszabbított Japánban élő honfitársai részére és 1948 februárjára Vámbéry Rusztem washing­ toni magyar követ közbenjárásával sikerült elérnie a megszálló hatósá­ goknál „a Jap án ban élő m agyar lakosokra, mint ellenséges idegenekre meg­ szabott korlátozások" érvénytelenítését.77''1 Sőt, érdek-képviseleti műkö­ désén túl még kulturális propagandát is próbált folytatni: 1947-48-ban szintén Washington közbenjárásával magyar filmek japáni forgalmazá­ sát szorgalmazta Budapestről a Magyar Művészeti Tanácsnál, ám ötletét a „valuiáris nehézségek m iatt9 nem tartották meg valósít hat ónak. A volt sajtóclőadó a működését, ezekben az években jobbára a leltári tárgyaknak a feketepiacon történő eladásából finanszírozta. Miután a követségí bútorok, írógépek, perzsaszőnyegek és az alt-deutsch ivókész­ let után már a kincstári gáztűzhelyen és a hűtőgépen is túladott, ameri­ kai vízumkérelme elutasítását követően három hajó ládában elpostázta a washingtoni magyar külképviseletnek a tokiói követség nemzeti lobogó­ ját, ezüstneműjét,2*1 iktató könyveit és a misszió könyvtárát képező tu­ catnyi könyvet, majd 1950 októberében Argentínába távozótt.ZR2 2/11 M M . OL X IX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 1. doboz 4/a, Japánban élő rnag ya ruk 1lóiv zc te. Wa slii ng tón, J 948, feb ni á r 16. ZHÍI M n L OL XIX-J-1-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 1. doboz 4/a. Jól jdzi a kot megszálló hatalom eltérő viszonyát a magántulajdonhoz az a Lény, hogy míg Tokióból épségben sikerült Habánnak kijuttatnia a maradék értékeket, addig Budapes­ ten hiába élte túl a háborút a volt japán követség 40 kilónyi ezüstneműjét tartalmazó láda, azt a Külügyminisztérium meg sem kísérelte eljuttatni a japán felhez, hanem annak „értékletétben való megőrzését" választotta, lásd M NL OL XlX-J-L-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm, 5, doboz 23/d 21682, Volt budapesti Japán Követség ez üst neműje 1948. október 18. Argentínai emigrációja alatt Ha bán Jenő később utazási irodát és angol nyelviskolát nyitott. Uj V7/7# 11. 1ÍIIJA gondolat „ i n a g y a r n y e l v ű szinkronja* Rákosi Mátyás hangján: „Helytelen lenne

azoyihan azt gondolni, hogy»örök időkre* minden»rendben« maradhat hogy ezek az országoka végtelenségig tűrni fogják az Egyesült Államok uralmát és jármát n(ini próbábák meg, hogy az amerikaiak rabságából kiszabaduljanak és az önálló fejlődés útjára lépjenek...!r. Rákosi felszó­ lalása az Országgyűlés 1952. december 15-i ülésnapján. 3"' M NL O L X I X J -l - k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 5. doboz 0 5 3 4 5 A JK P üdvözlő távirata Rákosi Mátyás elv társ 60. születésnapjára. Budapest. 1952. április 24. A kérést a pekingi nagykövetség továbbította a KKP útján: vKérje meg kínai pártol Rákosi elvzdrs év­ fordulójára vonatkozó közlést japán párthoz is továbbítsa9, MNL OL X IX -J-l-zK Ü M rejtjeltáviratok Fcking 1950 1989 12. doboz A Külügyminisztérium rejtje [távirata Pekingbe, 1952. február 15.

90

felsőházi képviselő vezetésével tízfős japán küldöttség utazott Buda­ pestre.31-- A látogatáshoz kapcsolódóan békeharcos japán festőművészek kiállítása nyílt mega Műcsarnokban, a Japán Országos Béketanács lapja pedig rövid ismertetést közölt a magyar békemozgalomról.302303 Jól jellem­ zi a kommunista mozgalmak belviszályáit és személyt áskálódásait, ahogy a Budapestre érkező japán csoport tagjai jó előre feljelentették egymást magyar partnereiknél, akik az információt a szokásos ügyme­ netnek megfelelően továbbították az ÁVl 1, valamint a szervező Orszá­ gos Béketanács részére.304 ügy évvel később a japán békemozgalom egy másik vezetője, a Japán Békebizottság főtitkára látogatott Budapestre a Japán Demokratikus Tudományos Szövetség elnökének társaságában.30* Szakszervezeti fronton is ekkortájt kezdődött meg az érintkezés Ja­ pánnal. Az MDF Titkársága 1953. augusztus 17-i döntése alapján érke­ zett a két első japán szakszervezeti képviselő Magyarországra,3110 akiket az 1950-os években tucatnyi ágazati szakszervezeti küldöttség követett. A békeharcos vonal taktikai és részben talán költségtakarékossági okok­ ból a későbbiekben több esetben összekapcsolódott a szakszervezetivel - de hasonló összefonódás volt megfigyelhető egyházi vonalon is.3n7 1956 nyarán így a SZOT meghívására Magyarországra látogató japán építőipari delegáció tagjai között kapott helyet a hirosímai atomtáma­ dás első Magyarországon járó szemtanúja is. .Az atombomba pusztítá­ sát a Föld nemzetei közül mindmáig egyedül elszenvedett japán társa­ dalomban amúgy páratlanul értékes partnerre lelt az internacionalista békemozgalom, hiszen a Hirosimái és nagaszaki pusztítás titán a japán túlélők és aktivisták szájából bárkinél hitelesebben hangzottak a paci­

302 MNL OL M K S -2 8 8 . f. 32. csomó MSZMP KB Külügyi Osztály 1957. II. Külföldi kommunista pártok. 15. Japán 0 0 3 7 0 /1 /1 9 57.szig.titk. Magyar-japán kapcsolatok, Buda­ pest, 1957. október 10. 2jlNó*)&zai/a, 1953. június 21.; Heim Siwbun, 1953. május 28, 3IWMNL OL X lX -M -k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 3. doboz 0 5 4 8 8 Tógó Kamrda levele. Budapest, 1953, ápr. 28.; Uo. 0 5 4 8 8 /B -I 9 5 3 A Külügyminisztérium átirata Piros 1.ászlóvezérórnagyelvtársnak, 1953. jümiis 4., IJo. 0 5 4 8 8 /1 9 5 3 ,titlc/1. aKülügyminiy/.té rium átirata Benkc Valéria elvtár,snőnek, 1953. június 13. 3üi Magyar i\emzet, 1954. j ú 1iu s 13. JÜOMNL OL M KS 276. f. 54. csomó 259, ő. e. 1953. augusztus 17. Ehhez lásd az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának galyatetői ülésére ér­ keze ti japán egyházi vezető nyilatkozat át: Szabad "Nép, 1956. augusztus l.

91

fizmus, az általános leszerelés és a teljes atomfegyver-mentesség jel­ szavai.308 A Japánnal folytatott - magyar részről leginkább álcivil - kapcsola­ tok köre az Országos Bcketanáes mellett kiterjedt olyan más, szoros pártellenőrzés alatt működő és formális önállósággal bíró transzmisszi­ ós szervezetekre, mint a Nószövetség vagy a Demokratikus Ifjúsági Vi­ lágszövetség (DÍVSZ).3ÍWA kapcsolatokat tovább színesítették a gyermekrajzcserék,310 a tudományos együttműködés kezdő lépései,311 vala­ mint a sport-312 és művészeti cserekapcsolatok elindulása.313 Annié Krígcl vezette be a koncentrikus körök szovjet birodalmi mo­ delljének fogalmát, amelyben a nyugati és a harmadik világban működő kommunista pártoknak, de még a nemzetközi nőmozgalmaknak is megvolt a helyük.31'1Ugyanez a koncentrikus modell sejlik fel. az ötvenes évek elején újrainduló magyar-japán közeledés mögött is; a baloldali ja­ pán politikusok, békemozgalmi küldöttségek, tudományos kutatók és 308 A japán békcmozgalotn hoz JásdYamamoto 2 0 0 4 ; Zicmann 2007. A Japán Tudomá­ nyos Tanács felhívását a világ tudóbajhoz az atom- cs hidrogénhomba-kisérietek betiltása tárgyában 1957-ben közölte a Magyar Tudomány folyóirat is (1957/5-6, 233-4.), ^ A DÍVSZ-nél 1 9 5 4 -1 9 5 9 között Budapesten dolgozott egy I Iidzsikata vezetéknevei japán önkéntes, ehhez lásd MNL 0 1 . XTX-J-l-j KÜM Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 1, doboz 0 0 6 4 5 b 1960. szeptember 20. Fordító alkalmazása; illetve az MDP Titkárság 1954. m ár­ cius 15-i döntése hontalansági útlevél kiállításáról japán DlVSZ-vezetönek. -,JÜA z d s ő ilyen tárgyú megkeresés még 1951 elején érkezett japán részről, ám a buda­ pesti Külügyminisztérium az ügy UNESCO-s kapcsolódásai m iatt elzárkózott az együtt­ működéstől. ü s d M N LO LXIX-.T-1 -k KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japánadm . 5. doboz 18/h. Érde­ kes, hogy egyedülálló japán jelenségként a szigetországban 1947-től helyi (azaz nem kor­ mányzati) UNESCO-szervezetek alakultak (Menju 2002). melyek öntevékeny szerepet játszottak a nemzetközileg elszigetelt ország kútkapcsolatainak szélesítésében, majd Ja­ pánnak magához az U N ESCO-hoz történő csatlakozásában is, melyre 1951 májusában, négy és fél évvel az ország ENSZ-tagsága, és hónapokkal a San Eranciscó-i békeszerződés aláírását megelőzően került sor, 311 1953 márciusában történt először „spontán"' kiadványcsere a Budapesti Műszaki Egyetem és a Tóhokui Egyetem között, ugyanekkor a Szegedi Tudományegyetem és a Vaszeda Egyetem közötti kapcsolatfelvételhez viszont a Külügyminisztérium nem járult hozzá. Lásd M N L O L X IX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán adm. 5. doboz IS/g. 3J2 A magyar birkózóválogatottat japánt útjára kísérő Zágoni Ferenc újságíró útleírása is jól példázza a Japánnal kapcsolatos hivatalos magyar politika pozitív jelű irányváltását, lásd Zágoni 1956, 313 M N L O l. XIX-J-42-a Moszkva SZT 1 9 4 5 - 1 9 6 4 ,5 , doboz, Mo. cs a többi ország kap­ csolata, Japán 0 6 2 6 1 /l/titk -1954.I Filmküldés Japánba. 1953-ban mutatták be Japánban Radványí Géza Valahol Európában és Kalmár László Fekete hajnal című liírnjét. 314 Lásd Kriegel 1982.

92

szakszervezeti küldöttek rendszeres budapesti látogatásai mind azt pék dázták, hogy Magyarország milyen kiváló kapcsolatokat is ápol ezzel a haladó - nevezzük így - J a p á n Népköztársasággal*.

A KÉTOLDALÚ KÜLKERESKEDELEM ÚJRAINDULÁSA 1953-TÓL A fenti, zömében ideológiai indíttatású, és a japán oldalon (is) term é­ szetszerűleg meglehetősen szelektív körben ható kétoldalú érintkezés mellett a „hivatalos" Japán mindeközben egészen másfajta képet sugallt Magyarországról: 1954 tavaszán tett például hosszabb el őadó kör­ utat a szigetországban a Japán Külügyi Intézet meghívására - amerikai támogatással - Nagy Ferenc volt miniszterelnök, aki előadásaiban az európai helyzet koronatanújaként fellépve ismertette a kommunista terjeszkedési műveleteket.315 Ekkoriban azonban javában zajlott már a két ország külkereskedői kö­ zötti puhatolózás is.316 A magyar állami kiküldöttektől 1952-1953 so­ rán több helyről, így például Argentínából és Indiából is olyan jelzések érkeztek Budapestre, Hogy japán vállalatok szeretnék áruikat elhelyezni Magyarországon, s ilyen irányban konkrét ajánlatokat is tettek már Ma­ gyarországot érdeklő árucikkekben.317 Mivel a Magyar Népköztársaság már viszonylag kiterjedt nyugati gazdasági kapcsolatrendszerrel rendel­ kezett, és mintegy húsz kapitalista állammal bonyolított a nemzetgaz­ dagság szempontjából relatíve egyre nagyobb fontossággal bíró, sokrétű külkereskedelmi forgalmat,318 a Japánnal kölcsönös előnyöket magában

315Borbándi 1989/1, 133. Nagy Ferenc 1962 októberében, az Ázsiai Népek Antikomm u n isu Ligájának ólése alkalmából később újból megfordult Tokióban. Javaslatára a kongresszus nyilatkozatban szorgalmazta, hogy az ENSZ a magyar ügy mellett foglalkoz­ zon a kelet-európai népek önrendelkezési jogának kérdésével is. / Űrünk a világban. Ma­ gyar kulturális figyelő (Washington), 1962. ósz-tél. m A kétoldalú gazdasági kapcsolatok történetéről átfogóan lásd Kiss 2 0 0 9 . -il7 M N L Ü L X IX -J-l-k KUM 19 4 5 - 1 9 6 4 Japán adm, 5. doboz 23/a 023/21-1 Bankközi kapcsolatok esetleges felvétele Japánnal. Budapest, 1953. december 23. 318 MNL C L XÍX -J-i-j KOM Kína SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 6. doboz 001157 Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai a kapitalista államokkal, Budapest, 1951. július 2. A nyugati külkereskedelmi relációk jelentőségét a volumen mértékén túl menően természetesen a nyugati devizabevételhez jutás lehetősége is növelte.

93

rejtő áruszállítások beindításának lehetősége azonnal kedvező fogadta­ tásra talált Budapesten. Ráadásul a koreai háború kitörése miatt ezekben az években a ma­ gyar külkereskedelem nern várt nehézségekkel is szembesült. Egyrészt a háborús termelésre való átállás következtében egyes importálni kívánt ipari nyersanyagok világpiaci ára lényegesen nagyobb mértékben emel­ kedett, mint a magyar export legnagyobb részét képező mezőgazdasági termékek ára, másrészt ezzel összefüggésben több árucikk (pl, a svéd acél vagy a cellulóz) besorolása is megváltozott, aminek következtében beszerzésük lényegesen megnehezült. A háborús időszak alatt a magyar külkereskedők tigyanakkor fokozódó diszkriminációt is tapasztaltak a tőkés partnerek részéről (import- és exportengedélyek megtagadása szerződéses kontingens ellenére, amerikai embargólista kiterjesztése, szállítmányok feltartóztatása, tranzitszállítások fokozott ellenőrzése stbj. A diszkriminációs intézkedések hatásának mérséklésére kiváló le­ hetőséget kínált a külgazdasági kapcsolatok új partnerországra történő kiterjesztése. Érdemes kiemelnünk, hogy a források tanúsága szerint a Japánnal való kapcsolatfelvételt megelőzően a magyar vezetés budapesti külkép­ viseleteik útján kikérte a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság bele­ egyezését is, és csak azután m ert tárgyalásokba bocsátkozni a japán fél­ lel, mihelyt megbizonyosodott arról, hogy „a m a g y ar-jap án nem hivata­ los kereskedelm i kapcsolatok felvétele ellen szovjet és kín ai részről nem em ellek kifogást".™ Egy jelentősebb külpolitikai lépés Moszkvával tör­ tént egyeztetése nem kíván magyarázatot, de miért volt szükség vajon jelen esetben a kínai e.lvtársak előzetes beleegyezését is elnyerni a ma­ gyar kezdeményezéshez? Ismeretes, hogy Sztálin meg 1949 nyarán meg­ állapodott a KKP vezetésével:, m iközben a Szovjetunió marad, a nemzetkö­ zi kommunista mozgalom központja, Kelet-Ázsiában a világforradalom irányítása a K ín ai Kommunista Párt fe la d a ta lesz;,?7{] Ráadásul mivel az ötvenes években a magyar és a kínai pártvezetés között még amúgy is meglehetősen szoros volt a viszony, a kelet-ázsiai diplomáciai lépések előtti kínai konzultáció kötelezettsége nem eshetett nehezére a magyar m A Központ rejtjeltáviratai Moszkvának: Japánnal való kereskedelmi kapcsolatok, M N L OL XIX-J-42-a KÖM Moszkva SZT 1 9 4 5 -1 % 4 5. doboz Magyarország és a többi ország kapcsolata, Japán 002194/szig.biz. 1953.1. Japánnal való kereskedelmi kapcsolatok Budapest, 1953. január 6. és IJo. 067/1 9 5 3 . I. Szí*. Biz. Budapest, 1953. március 24. 32,1 Vámos 2 0 0 6 , 235.

94

félnek. A. baráti nagyhatalmak zöld jelzését követően a konkrét külke­ reskedelmi szállítások beindításához biztosítani kellett még az alapve­ tő technikai összeköttetés megteremtését is: a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium ezért gondoskodott a bankközi kapcsolatok felvételé­ ről,321 a Postaügyi Minisztérium pedig végre intézkedett a Japán és Ma­ gyarország között 1945 óta szünetelő posta- és távíróforgalom helyreállításáról.322 Bár már a B’VT budapesti ülésére utazó 1953-as japán küldöttségben is helyet kaptak külkereskedők, a japán sajtóban is beharangozott első konkrét kétoldalú tárgyalásokra Gyöngyösi Nándor, a N IKEX Nehéz­ ipari Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője és a Mitsubishi keres­ kedőház képviselői között került sor 1954-ben Japánban. A japán cég késznek mutatkozott a magyar ipar számára igen fontos, részben embar­ gó alá eső cikkek (például golyóscsapágy és rézhuzal) eladására, s végül 250 ezer USD értékben sikerült, üzletet kötni: a Mitsubishi tömbrezet szállított, amiért a magyar fél egyiptomi és burmai rizzsel fizetett. 1955 szeptemberében Tanabe Minoru, a Japán-Szovjet Társaság igazgatója vezetésével hatfős japán kereskedelmi delegáció folytatott tárgyalásokat Budapesten,323* 1955 decemberében pedig Gál Endre, a Külkereskedel­ mi Minisztérium főosztályvezetője kötött Tokióban 6 0 0 ezer dolláros kompenzációs üzletet, és emel lett előkészítette a Bank of Tokyo és a Ma­ gyar Külkereskedelmi Bank közötti, 1956. február 22-én aláírt kölcsö­ nös fizetési megállapodást is.3-'1 Ezekben az első években jellemzően harmadik országból beszerzett exportáruk továbbértékesítésével, ún. kompenzációs ügyletek formájá­ ban zajlott Japánnal a magyar külkereskedelem. 1955-ben a magyar ex­

321 MNT. O l.X IX -J-l kKÜ M 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán adm. 5. doboz 023/21-1 Bankközi kap­ csolatok esetleges felvétele Japánnal. 1953. december 23. 3:2M N I. OT. XTX-J-l-j KOM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán SZÍ" 4. doboz 0 0 1 9 rostaforgalom Ja­ pánnal, 1953. január 3. 1945 -után a postaforgalmat Magyarország a világ valamennyi or­ szágával helyreáll flott i-i, kivéve Japánt és Spanyolországot, amelyek esetében ehhez a Szö­ vetséges Ellenőrző Bizottság nem járult hozzá, 1953 tavaszán Budapest és Tokió között történtek már telefonos próbabeszéigetésekis, ám végül a japán kormány nem engedélyez­ te a távbeszélő-forgalom megindítását. 32J Japán kereskedelmi delegáció látogatása Budapesten. Népszabadság, 1955. szep­ tember 6.

21A„A kereskedelmi kapcsolatok fejlődését megnehezítette, hogy korábban nem rendelkezhet­ tünk közimellen fizetési lehetőségekkel. Ez a kérdés most. megoldást nyeri..." Magyar Nemzet, 1955. december 6. Kidó 1982a, 319.

95

port szintén rizs volt (ezúttal olasz forrásból);325 az importot pedig csapágyak és nyersanyagok (réz, titán-oxid, gyapjúfonál és gyógyszeralapanyag) képezték. A forgalom volumene eleinte elmaradt a többi szo­ cialista országétól: 1954-ben a 0,25 millió USD értékű magyar forga­ lomhoz képest Csehszlovákia 7-5, az NDK 6,4, Lengyelország pedig ür9 millió USD értékben kereskedett Japánnak"26 A magyar-japán reláció áruösszetételét tekintve iskolapéldája az öt­ venes évek gyakran „öncélú" külkereskedelmi gyakorlatának. A szovjetizálás velejárójaként jelentkező erőltetett iparosítás által igényelt, és 1953 után szovjet forrásból egyre kevésbé beszerezhető gépeket és nyersanyagokat nyugati forrásból kellett pótolnia Magyarországnak, ám az államadósság és a kereskedelmi deficit növekedése, valamint az aranytartalék csökkenése mellett az állandó konvertibilis fizetési ne­ hézségek m iatt sok esetben akár gazdaságtalanul is, pusztán importfi­ nanszírozási okokból kellett exportálnia, jelentős exporttöbbletet be­ állítva az előző évi importtöbblettel szemben.327 A folyamatos árualaphiánnyal küzdő magyar külkereskedelem számára kapóra jött a japán tárgya lófelek ajánlata, hiszen amellett, hogy embargós termékeket kí­ náltak fel Magyarországnak megvételre, már az első megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy szívesen vesznek Budapest számára könnyen, el­ érhető kínai árukat: szenet, szójababot és nyersanyagokat, illetve bár­ milyen élelmiszert. Magyarország a későbbiekben a kínai mellett más forrásból is próbál­ ta a Japánba irányuló „baráti reexportot* növelni, melynek inkorrektsé­ gét - hiszen a magyar fél a kedvezményes keleti áron beszerzett árut a világpiaci áron adta tovább Tokiónak, lefölözve a köztes hasznot - az

325 A Külkereskedelmi M inisztérium előterjesztését a kormány 1955, november 30-i ülésén hagyta jóvá: M agyar-ja p án-olasz három szögűdet jóváhagyása. 4 5 8 8 /1 9 5 5 . (XII. 6.J Mt. sz, hat, melyet Hegedűs András miniszterelnök saját hatáskörben adott ki. B -157 6 /T U K /1 9 5 5 . Figyelemre méltó, hogy ez a konstrukció milyen múltra tekinthe­ te tt m arékkor vissza: „Nagyon érdekli a japánokat, hogy; milyen konstrukciós lehetőségeink

\>annak, lehetséges-e pld. hármas konstrukció es itt utak arra. hogy a jelszabadulás előtt Olaszország, Magyarországét Japán közölt volt ilyen ügyiéi. A japánok gépeket szállítottak Olaszországba, az olaszok meg rizst szállítottak Magyarországnak." M N L O L XIX-J-1-i KÜM Japán SZT 1 9 4 5 - 1 9 6 4 1. doboz 4/aa. 00257732 Kiniura nagykövet meghívása, Prá­ ga. 1959. október 17. 3ze Félix 1955.. 1 4 5 - í 57. -r Vö. Pető-Szakáes 19R5/J, 9 0 - 9 5 ,; Földes 1995, 39 52.

96

érintett (pl. vietnami) partnerek több ízben fel is panaszolták a magyar vezetésnek.328 A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok újraindulásakor ekként mind­ két fél részben a hidegháborús logikából fakadó saját világkereskedelmi pozíciója kijátszására, illetve az őt sújtó szigorítások könnyítésére próbál­ ta kihasználn i az iij külkereskedelmi viszonylatot; Japán alternatív úton igyekezett a saját, kétoldalú kontingensét meghaladó mértékben is kínai árukat vásárolni, Magyarország pedig olyan nyugati embargós terméke­ ket próbált így beszerezni, melyekhez más tőkés partnerektől nehezeb­ ben tudott volna hozzájutni.370 lé tté ezt részben belgazdasági kénysze­ rűségből, részben vélhetőleg szovjet nyomásra, hiszen - mint azt a kül­ kereskedelmi forgalom adatsorainak elemzésével az 1970-1980-as évekre vonatkozóan sikerült már kimutatni - a magyar nem rubelelszá­ molású import jelentős része a rubelexportba épült be, azaz a magyar külkereskedelem elsősorban a Szovjetunió felé egyfajta sajátos közvetí­ tői szerepet is betöltött. Ennek során a szovjet gazdaság részére szüksé­ ges, dollárért beszerezhető javak egy része a magyar exportba beépülve vált elérhetővé a szovjet gazdaság számára, ami közvetlen okozója lett a konvertibilis behozatal növekedésének és a konvertibilis áruforgalmi egyensúly megromlásának.330 Ügy véljük, hogy ennek a tendenciának az előjelei már jóval korábban, a japán relációban történetesen már az 1950-es évek közepétől felfedezhetők.

Az ilyen üzletek szükségességéi rögzítette a reláció általános feladatterve ként ké­ szült 1956. május 22-i összefoglaló is: „2.)Sürgősen megkell vizsgálni, lehetséges-e háromolda­ lú kereskedelmi megállapodások létrehozása Magyarország, Japán és egy távol-keleti baráti or­ szág vagy semleges ország részvételévei Pl. Magya. rorszag gépeket, közszükségleti cikket szállíta­

Slh.-T

na Vietnamnak Vietnam szenet Japánnak, Japán pedig rezet., golyóscsapágycU Magyarországnak. L J 4. A kapcsolatok felvétele után vállaljuk el baráti országok érdekképvi­ seletét és vállaljunk közvetítő szerepet Japán és a barati országok kereskedelmében." M NL OL X lX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 1. doboz Határozatok a Japánnal való diplomáciai kapcsolatok újra fel vétel ének módjára és az ezzel kapcsolatos feladatokra. 1956. május 19.

Los

vJapánból már eddig is vásároltank embargó alá eső számunkra igen jón cikkeket. To­ vább kell kutatni azokat, a cikkeket, melyek számunkra fontosak és Japánból beszerezhetők és megkell vizsgálnir hogy mi milyen magyar árut szállít!latunk Japánba.7’ MN1. OL XIX-J-1-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán a dm. 1. doboz Határozatok a Japánnal való diplomáciai kapcsola­ tok újra felvétel ének mái Íjára és a/, ezzel kapcsolatos feladatokra. 1956. május 19. Nyers 1993, 3 0 -3 1 .

97

ENYHÜLÉS ÉS AKTÍV KÜLPOLITIKA: 1 9 5 3 -J9 5 6 A Szovjetunióból 1945 után lényegében pártvonalon vezérelt magyar diplomácia az ötvenes évek közepén az ugyancsak a Szovjetunió által meghirdetett „aktív külpolitika" doktrínája értelmében jutott a korábbi­ nál önállóbbnak és nagyobbnak tűnő statisztaszerephez a nemzetközi kapcsolatok terén.3-1 A formailag önálló magyar fellépéshez szükséges nemzetközi szalonképesség minimumát előbb Magyarországnak az 1947-es párizsi békeszerződés révén névleg helyreállt szuverenitása, majd az 1955-ös ENSZ-tagság biztosította. A Moszkvából ösztönzött külpolitikai nyitás térnyeréséhez a nemzetközi helyzetben 1951-1952 körül kezdődő, majd a Sztálin halálát követő időszakban felgyorsult eny­ hülés terem tett megfelelő hátteret, melynek hatására, az 1 9 5 3 -1 9 5 6 kö­ zötti vízválasztó éveket követően a szuperhatalmak viszonyának fő jel­ legzetessége a hidegháborús szembenállás helyett valójában az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió „folyamatos egymásrautaltsága és kényszerű kooperációja*’lctt.331332 A Moszkvában előírt külügyi irányváltásra a magyar pártvezetés is reagált. Az MDF 111. kongresszusán Rákosi kifejtette, hogy a magyar kül­ politika vezérelve szerint az országnak nincs olyan vitás vagy megoldat­ lan kérdése, amelyet ne lehetne megoldani békés úton és az érdekelt fe­ lek közös megegyezése alapján. Ugyanakkor továbbra is közvetlen ve­ szélyként számolt egy üj világháború lehetőségével, s a békepolitika csupán annak időbeli kitolását jelentette.333 A kongresszusra készült KV-beszámoló leszögezte: „A szocializmus építésének feltételeit m a is csak úgy tudjuk biztosítani, h a cselekvőén kivesszük részünket a béke és a háború erői közölt világméretekben folyó nagy mérkőzésből, h a a béketábor sorai­ ban, a felszabadító Szovjetunió old alán , mint független ország, saját aktív külpolitikával járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzetközi fe ­ szültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés minél szélesebb körű 331 Békés Cs. 1997, 2 0 1 -2 1 3 . 332 Ehhez lásd még Balogh A. 1999.; Békés Cs. 1997; Békés Cs. 20 0 4 a ; Borhi 2 0 0 0 . Ér­ dekes, hogy a szakirodalom hiába m utatott rá az ötvenes évek közepére bekövetkezett enyhülésnek a kortársak számára - mint később látni fogjuk - amúgy teljesen nyilvánvaló és érzékelhető folyamatára, sajátos és sajnálatos módon ez a felismerés a köztudatba mind­ eddig még nem szűrődött át: a hazai és a nemzetközi közvélemény egyaránt még mindig elsősorban a hetvenes évekhez köti a hidegháborús szembenállásban bekövetkezett eny­ hülés fogalmát. 333 Szabó B. 1986, 175.

98

megvalósításához. Ez az egyetlen lehetséges, valóban nemzeti külpolitika'?2* Ismeretes, hogy 1956. januári feljegyzéseiben Nagy Imre is az önálló nemzeti külpolitika szükségessége mellett érvelt, hozzátéve persze, hogy ez az önállóbb diplomácia „a m agyar-szovjet viszonynak az eddigi­ nél is sokkal szilárdabb és tartósabb alapot teremtene és a szocialista orszá­ gok közötti kapcsolatokat is szorosabbá tenné" m Eligazító lehet a korabeli magyar külpolitika célkitűzéseit felidéz­ nünk a Külügyminisztérium egy 1955-ös belső kiadványából. A doku­ mentum kiindulásként rögzítette: a magyar külpolitikának az a célja, hogy „békés feltételeket biztosítson a szocializmus magyarországi építéséhez" majd rámutatott, hogy e fő feladat teljesítéséhez egyrészt tovább kell mélyítenünk kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi baráti ország­ gal, másrészt kezdeménvezőcn és magabiztosan - természetesen a béke­ tábor érdekeivel mindig a legteljesebb összhangban - kell normalizálmink viszonyunkat a tőkés országokkal.3-6 Hasonlóan fogalmazott a kül­ politikai prioritásokról a Külügyminisztérium Kollégiumának 1955. július 8-i ülése is: „Külpolitikánk dön tő fe la d a ta abban áll, hogy minden erőnkkel elősegítsük a varsói egyezmény következetes megvalósítását, hogy minden tőlünk telhetőt elkövessünk a Szovjetunió újabb diplom áciai kezde­ ményezéseinek alátám asztására és hogy mindezek alapján még jobban elmé­ lyítsük és megerősítsük a Szovjetunióhoz és a béketábor többi országához f ű ­ ződ ő kapcsolatain kat''337 A Kollégium ülése emellett büszkén nyugtázta az aktív külpolitika eszméjének az adminisztráció által végrehajtott gya­ korlati honosítását is: „az L sz. Politikai Főosztály dolgozói általában meg­ értették az aktív külpolitika lényegét és többet kezdeményeznek ezen a téren, mint azelőtt L J az osztályok önállósága növekedett", Hruscsov 1956 januárjában tartott részletes eligazítást Moszkvában a kommunista országok pártvezetőinek az új külpolitikai doktrínáról,338 melyet aztán az SZKP X X . kongresszusa is szentesített. 1956 februárjá­ ban még javában zajlott a moszkvai pártkongresszus, amikor a szovjet 534 Útmutató 1955, 7. J3- Nagy 1 .1984, 237.; Rainer 1 9 9 6 -1 9 9 9 /1 1 ,1 7 7 -1 8 0 . Nagy Imre írásának pártos elem­ zése azonban épp ennek fordítottját, a szocialista országokhoz fűződő szövetségi kapcsolat megbontásának és a Szovjetuniótól való eltávolodásnak a szándékát olvasta ki a szövegből, Berecz 1981, 5 5 - 5 6 ; Szabó B. 1986, 2 8 3 - 2 8 4 . m Útmutató 1 9 5 5 ,7 - 8 . ^ 7MNL Ü L X IX -J-1 -oK Ü M Kollégium 4. doboz 1955. júliu s8. 13/Koll/1955. Az Tsz. Politikai Főosztály munkája 1955. első hónapjaiban. Kollégiumi előterjesztés. m Békés Cs. 2 0 0 6 , 5 3 -5 4 .; Békés C$. 2007, 12.

99

nagykövetség diplomatája már jelezte Budapesten a Külügyminisztéri­ umban, remélik, hogy: „a kongresszus eredményes lesz abb ól a szempontból is, hogy h atására a baráti országok bátrabban fogn ak kezdeményezni kül­ politikájukban 1/3313 Az önálló külpolitika meghirdetésével párhuzamosan a kommunista blokk érdekérvényesítő képességének növelésére Moszkva természete­ sen hatékony koordinációt követelt meg szövetségeseitől. A nagyobb horderejű külpolitikai kérdésekről Budapesten is minden esetben esak „a Szovjetunióval való konzultálás, illetve a népi dem okratikus országokkal való előzetes eszmecsere alap ján *lehetett dönteni, A szólamok szintjén az is kimondatott, hogy a kapitalista országokkal ápolt kapcsolatok fejlesz­ tése mellett „minden m ódon tovább kell szilárdítanunk a szocialista orszá­ gok egységét*3*0 - holott az egyes országok között egyáltalán nem volt olyan mély a kapcsolatrendszer, mivel az éppen nem esett egybe Moszk­ va érdekeivel. Az összehangolt külpolitikai fellépés szükségességét nem­ zetközi szerződés formájában szentesítette a Varsói Szerződésnek az osztrák államszerződéssel létrejött új nemzetközi helyzetben történő életre hívása, pártközi viszonylatban pedig a testvérpártok vezetőinek 1957. novemberi, illetve 1960. novemberi moszkvai nyilatkozata erősí­ tette meg.341 Az érdekazonosság mentén egyesített diplomáciai fellépés természetesen nem pusztán mennyiségi többletet hordozott, hanem minőségi előrelépést is jelentett a diplomácia frontján: „a nemzetközi szín­ téren tetterőfeszítések egyszerű összeadása helyett az érdekelt országok kidol­ gozzák az egész közösség egyeztetett külpolitikai irányvonalát*342 Az összehangolt fellépés megtervezésére szinte a X X . kongresszussal egy időben megkezdték a csatlós államok külkapcsolati rendszerének

■*3yMNT. O L X IX -J-l-j KÜM Szovjetunió 1 9 4 5 -1 9 6 4 9. doboz 3 5 /1 9 5 6 Maráz László feljegyzése Tyimofjcv szovjet nagykövetségi titkár látogatásáról. 1956. február 20, 14UMN’L OL M-Ks 276. f. 5 3 /239. ő. e, 1955. június 3 0 . A nemzetközi helyzet és az eb­ ből adódó feladatok. Előterjesztés a Politikai Bizottsághoz. 341 A multi laterális külpolitikai koordinációról az ötvenes évek közepén lefektetett el­ vek jelentőségét még három évtizeddel később is a következőképp méltatta az SZKP és az MSZMP közös szakértői bizottsága: „A testvérpártok külpolitikai együttműködése, amely a

marxizmus-feninizmus és a szocialista internacionalizmus elvem, a nemzetközi politika főcél­ jainak közös voltán alapul lehetővé teszi, hogy a szocialista közösség tagjai szervesen egyeztessék nemzeti és nemzetközi érdekeiket, eredményesen megoldják aktuális külpolitikai jeladataikat, elősegíti valamennyi szocialista állam nemzetközi pozícióinak megszilárdítását, a nemzetközi életben betöltött, szerepük növekedését" Huszár István etal. 1989, 317. 3A1Uo.

100

módszeres feltérképezését és teljes körű átvilágítását.^ Szovjetunió Kül­ ügyminisztériuma az utóbbi időben kialaku lt helyzetnek megfelelően a b a ­ ráti országokkal való együttműködés és koordináció fokozása, valamint a tapasztalatok áw étele céljábóV a magyar partnerektől elsőként 1956 feb­ ruárjában a Mexikóval, majd márciusában a közel-keleti, illetve afrikai; végül 1957 novemberében az ázsiai és dél-amerikai országokkal ápolt politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokról kért átfogó tájékoztatást.343 A szovjet fél országonkénti bontásban igényelt összefog­ lalókat a diplomáciai kapcsolatok történeti előzményeire, és az érvény­ ben lévő kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokra vonat­ kozóan, valamint a fennálló egyezményekre és az egyes relációkban ha­ tályos vízumrezsimekre is kiterjedően. Részletesen informálódtak továbbá a kapitalista országokba utazó magyar kulturális, tudományos és egyéb delegációkról, illetve az ide látogató afrikai és ázsiai küldöttsé­ gekről, a Budapesten működő külföldi kulturális intézetek tevékenysé­ géről és a külföldi magyar kulturális intézetek, valamint a Magyarok Világszövetsége munkájáról. A teljes magyar külkapcsolati spektrum 1 9 5 6 -1 9 5 7 során elvégzett átvilágítását követően - az MSZMP KB külügyi osztályán keresztül a Külügyminisztérium felett gyakorolt hazai felügyelet mellett - a köz­ vetlen szovjet kontroll negyedéves-féléves rendszerességgel jelentke­ zett: a budapesti szovjet nagykövetség politikai beosztottjai rendre fel­ tűntek ugyanis a Külügyminisztérium területi osztályvezetőinél, hogy utólagos tájékoztatást kérjenek a relációs fejleményekről, illetve előzetes információkhoz jussanak a magyar diplomácia tervezett lépéseiről és to­ vábbi elképzeléseiről.-44 Igaz, a magyar külpolitika alakulásáról a tárca más baráti országok diplomatáit is rendszeresen informálta. (Az ellen-34 343 M N L OL X IX -J-1-f Szo vj et u nió SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 29/1956 Feljegyzés Tyimofje v szovjet nagykövetségi titkár látogatásáról, 1956. február 14.; Uo. Maráz László 5 8 /(9 5 6 1956. március 30.; Uo. 295/M á-57 Petunyiny szovjet nagykövetségi JI. titkár látogatása Mányik Pál osztályvezetőnél J 957. november 27. Az ázsiai és afrikai országokra vonatkozó összefoglalót lásd MNL O L X IX -J-l-u KÜM miniszteri és miniszterhelyettesi iratok. Sík F.ndre-1957, 68. doboz Tájékoztató a nemzetközi helyzetről: Kapcsolataink az ázsiai és af­ rikai országokkal. 344 Vö. például: M NL O L X lX -J-l-j Kína SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 . 6. doboz, 3 2 6 /1 9 5 8 Asztafjev szovjet nagykövetségi tanácsos látogatása Radványi János osztályvezetőnél, 19.58. no­ vember 1.; 2 2 /6 2 Popov szovjet nagykövetségi tanácsos látogatása Nagy János osztályveze­ tőnél. 1962. január 30., 157/1963 Beszélgetés S/orokín szovjet l. titkárral, 1963. novem­ ber 21., 187/63 Baráti találkozó a szovjet nagykövetségen. 1963. december.

101

őrzés legutolsó - és egyelőre talán legkevésbé feltárt - körét a szovjet, nagykövetségeknek az egyes külföldi országokban akkreditált baráti diplomaták körében végzett koordinációs tevékenysége jelenthette). A X X . kongresszus hatására az egész ál lám párti rendszeren végiggyű­ rűző desztalinizációs önkritikái hullám elérte a magyar diplomáciai kart is. Az 19 4 5 - f956 közötti időszak külpolitikájának számvetését, va­ lamint a Külügyminisztérium reformprogramjának téziseit, az 1956. II. és III. negyedévi külpolitikai irányelvek rögzítették, szűk nyilvánosság előtti bemutató előadásukra pedig a tárca történetének első misszióve­ zetői értekezletén, az 1956. évi követi konferencián került sor.™* A pártos, és ezért természetesen torz képet nyújtó önkritika -rámuta­ tott a Magyar Népköztársaság diplomáciai gyakorlatában elkövetett hi­ báira, így „a szovjet külpolitika mechanikus m ásolásából fa k a d ó külpoliti­ k a i passzivitásra", a nemzetközi helyzet értékelésénél „a valóságot elfedő dogmatikus szemellenzők használatára*, valamint a proletár internacio­ nalizmus szellemében szinte kizárólag a fogadó ország haladó köreivel ápolt szűk és egyoldalú személyi kapcsolatok gyakorlatára, amelyek öszszességében jelentős befelé fordulást eredményeztek. Az 1956-os ma­ gyar forradalom vagy az 1962-es kubai rakétaválság során megmutatko­ zó globális érdekszféra-politika ismeretében mai szemmel is érdekes, ahogy meg a követi konferenciára összeáIlitőlt miniszteri beszámoló készítői is olyan mértékben hatása alá kerültek a kelet-nyugati kapcsola­ tokban az 1956-ot megelőző esztendők során bekövetkezett enyhülés eredményeinek, hogy több esetben úgy utaltak vissza a szupcfhatalmi szembenállás korai, Sztálin 1953-as halálát megelőző időszakára a „hi­ degháború" kifejezéssel, mint egy végérvényesen lezárult periódusra.3U> A baráti kommunista országok nemzetközi kapcsolatainak bővítését és nemzetközi elismertségük növelését a Szovjetunió folyamatosan bá­ torította. A hidegháborús logikából fakadóan ugyanis a népi demokratiIrányelvek a Külügyminisztérium és a külképviseletek munkájához 1956 II. és LIL negyedére. M N LO I. M-Ks 276 f. 71/29. ő. e.; 1956. évi követi konferencia. M N L O L X IX J-l-j KÜM v egves-0049öö/0956, 27. doboz Az első misszió vehetői értekezletet megelőző­ en a követek részt vettek a 11, öteves terv tör vény 1956. június 2 6 -án kezdődő parlamenti tárgyalásán.

^A'\A hidegháborús években külpolitikánk sok esetben [...] túlzott merevséget tanúsítón, ma­ ximális követeléseket támasztott.* MNL OL XIX-J-1-j KÜM vegyes 27. doboz 0 0 4 9 5 6 /0 9 5 6 1956. évi követi konferencia, miniszteri beszámoló, 2.; „A diideghábonh éveiben részünkről is történlek helytelen lépések ”Uo, [2. „Ismeretes, hogy a ^hidegháború". időszakában a személyi kapcsolatok rendkívülszűkekés egyoldalúak voltak*. Uo. 27.

102

kus országok külképviseleteinek megjelenése a tömbön kívüli országok­ ban szélesebb körű információszerzést és hatékonyabb gazdaságdiplo­ máciai teljesítményt tett lehetővé, a kommunista delegációknak a nemzetközi szervezetekben való fokozottabb részvétele pedig markán­ sabb fellépést biztosított „az imperializmus elleni, világméretű harcban \ A „proletár in tern acion alizm u sszellemében nem számítottak a magyar külügyi szolgálat, ilyen, rövid idő alatt történő intenzív bővítéséből faka­ dó anyagi terhek sem, hiszen ahogy a budapesti szovjet követség politi­ kai tanácsosa később fogalmazott: „a diplom áciai kapcsolatok további ki­ építése, főleg az ázsiai országokkal, politikai és gazdasági szempontból min­ den költségvetési áldozatot megér*...347 Az MDP KV Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán a Külügyminiszté­ rium és a Külképviseletek munkájához készített irányelvek is rögzítet­ ték, hogy „törekedni kell a nemzetközi kapcsolatok további szélesítésére: dip­ lom áciai kapcsolatok felvételére a latin-am erikai és ázsiai, a frik a i országokkaÍ'.2AS A szovjet ösztönzés hatására és a pártutasítás szellemében 1956 nyarán a magyar diplomácia tucatnyi nyugati relációban készült előre­ lépésre: „Az a célunk, hogy m ind több és több országgal létesítsünk ilyen vi­ szonyt. T árgyalásokat folytatunk ebből a célból, vagy? rövidesen lépéseket te­ szünk, hogy L íbiával, Etiópiával, Tunisszal M arokkóval, L ib a n o n n a lP a ­ kisztánnal, Ceylonnal, Thaifölddel\ Laosszal, Japán n al', Brazíliával, Uruguay-jal, Chilével, M exikóval és K a n a d á v a l diplom áciai kapcsolatba lépjünk. Ugyancsak szándékunkban áll m ár eddig meglévő diplom áciai kapcsolataink realizálása, valam int ezután létesítendő kapcsolataink nyo­ mán új követségek felállítása elsősorban Athénben, Indonéziában, Burm á­ ban, Szudánban, Brazíliában és Ja p á n b a n T 4* S bár Biszku Béla később szóvá tette a PB ülésén, hogy „mennyibe kerül nekünk ez az aktív külpolitika?''™ az ország nehéz gazdasági helyzetében a Moszkvából szorgalmazott külpolitikai nyitás lényegében elkerülhe­ tetlen belső kényszer is volt a „kapitalista" országoktól remélt nyersanya-

1,47 MNL O L XIX-J-1-j KUM Szovjetunió SZT 9. doboz 295/M 4-57 Pcttmyiny szovjet nagykövetségi II. titkár látogatása Mányik Pál osztályvezetőnél. 1957. november 27. M NL O L M-Ks 276 f. 71/29. ő. e. Irányelvek a Külügyminisztérium és a külképvise­ letek munkájához 1 9 5 6 II. és DJ. negyedére. ^ M NL O L X IX -J-I-j KÜM vegyes 27. doboz 0 0 4 9 5 6 /0 9 5 6 1956. évi követi konferen­ cia 19.1. í5° M NL O L M-Ks 288 f. 5 7 6 2 . ő. e. (1958. január 15.).

103

gok, áruk és hitelek m iatt.351 A kialakult gazdasági helyzetben a külke­ reskedelemre a tőkés országok viszonylatában hatalmas elvárás neheze­ dett.352 Ezért a legtöbb nyugati országgal a diplomáciai kapcsolatok normalizálása Budapest számára azt a célt is szolgálta, hogy ezáltal mér­ séklődjenek a külgazdasági téren a „tőkés országok részéről M agyarország­ gal szemben politikai okokból tám asztott nehézségek”353 Magyar szempont­ ból a japán reláció fejlesztéséhez is elsősorban külgazdasági érdekeink fűződtek, hiszen okkal lehetett remélni, hogy a politikai kapcsolatok létrehozása és a diplomáciai kapcsolatok rendezése ösztönzőleg hat majd a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésére is. Már ekkor nyilván­ valónak tűnt persze, hogy a majdan felálló tokiói képviselet is egy lesz azon külképviseletek sorában, melyeknek elsősorban gazdasági jelen­ tőségük van, csekély politikai feladattal: „Különösen új területekre; ezek­ be az új közel-keleti, ázsiai országokba olyan em bereket kell kikü lden i, a k ik ott gazdasági kérdésekkel fog lalkozn ak, és közben elintézik azi a mini­ m ális kis külügyi m un kát is"- fogalmazott pár évvel később a PB ülésén Apró Antal.334 A globális kelet-nyugati enyhülés hatására beindított ambiciózus magyar külügyi reformprogram már rövid idő alatt konkrét diplomáciai eredményeket hozott az ország nyugati kapcsolataiban: az IBUSZ szer­ vezésében beindultak az első nyugati turistautak Becsbe és Londonba (ugyanekkor jelentős utazási könnyítéseket vezettek be a szocialista tömbön belül is), 1956 őszére lebontásra került a műszaki határzár az osztrák határon, és felvettük a diplomáciai kapcsolatot Görögországgal és Indonéziával Emellett számos bilaterális relációban - így az USA, az 351 Békés Cs. 2004b , J35.; Borhi 2 0 0 0 , 5 5 - 8 6 . és 1 6 5 -1 6 6 .; rlokcs 1998, 38. 352 A magyar gazdaság tragikus állapotát és ilyen mértékű külgazdasági függését belső fórumokon később nyíltan be is ismerte a vezetés. A Külkereskedelmi Minisztérium 1958-ban készített, szigorúan titkos összefoglalója a kialakult helyzetet így jellemezte: „a

nemzetközi fizetési mérleghiányait a szerény aranykészlet felélése mellett külföldi hitelek igény­ bevételével kellett kiegyenlíteni. [ J a 2,7 Mrd Dft, zömében rövid lejáratú tőkés devizaadósság annyit jelentett, hogy negyedévenként adagban kétszer annyi adósság vált esedékessé, mint amennyi devizabevételt a tőkés országokba irányuló exportunk eredményezett. A fizetési kötelezettségek teljesítése sokszor csak úgy volt lehetséges, hogy a külkereskedelem bonyolult és kockáza­ tos nemzetközi műveletek útján [...] teremtett elő devizát”. MNP OI. M-Ks 288 f. 5./62. ő. e. (1958. január 15.) 2 -0 0 7/1958. A külkereskedelem munkája és káder helyzete. Előterjesz­ tés a Politikai Bizottsághoz. A tém ához lásd még Mong 2012, 4 9 - 7 3 . 35:1 M NL OL M-Ks 2 8 8 f. 5762. o. e. (1958. január 15.) 2 -0 0 7 /1958. A külkereskedelem munkája és káderhelyzete. Előterjesztés a Politikai Bizottsághoz, 334 M NL OL M-Ks 2 88 f. 5762. ő. e. 0 9 5 8 . január 15.).

104

NSZK, vagy például Japán vonatkozásában is - kezdeményező lépések történtek és ígéretes fejlemények voltak tapasztalhatók 1956 őszéig. Az októberi forradalom és az azt vérbe fojtó szovjet beavatkozás azon­ ban derékba törte és évekre visszavetette a Nyugat felé történő magyar diplomáciai nyitás érdemi kibontakozását.355 A magyar diplomáciának az elkövetkezendő években ugyanis, egészen 1962-ig kényszerűen újból az ország nemzetközi szuverenitásának helyreállítására - az 1955-ben éppen csak elnyert, ám a magyarkérdés miatt felfüggesztett ENSZ-mandátum visszaszerzésére - kellett elsősorban koncentrálnia.

A SZOVJET-JAPÁN DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK HELYREÁLLÍTÁSA Ahhoz képest, hogy a szuperhatalmi feszültség enyhülésével, a koreai háborúban elért tűzszünetet, az osztrák államszerződést és a genfi négy­ hatalmi csúcstalálkozót követően a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszony rendezéséről Adenauer kancellár 1955. szeptemberi moszkvai útja során mindössze öt nap alatt sikerült meg­ egyezésre jutni, a szovjet-japán relációban ehhez egy és egynegyed évre, illetve több mint harminc tárgyalási fordulóra volt szükség.356 Igaz, eb­ ben a kétoldalú viszonyban egyszerre voltak tetten érhetők a globális ke­ leti-nyugati szembenállás mellett a hidegháború regionális távol-keleti vonatkozásai, és jelentősen befolyásolta a tárgyalások menetét a szovjet és a japán belpolitika alakulása is. Az alaphangot a Japánnal való kapcsolatokról kiadott 1954. októberi szovjet-kínai nyilatkozat adta m eg/57 A közeledés első jelei már 1 9 5 3 1954 során, Sztálin halálát, illetve Josida Sigeru miniszterelnök távozá­ sát követően kezdtek megmutatkozni, s ugyanekkor az ázsiai kommu-

75:1 A későbbi tapasztalatok ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a külpolitikai nyitást a külső tényezők mellett maga az apparátus is hátráltatta: az ideológiai gyorstalpalók után diplomáciai pályára került, gyakran felsőfokú végzettség (és esetenként érettségi) nélkü­ li, nyelveket rosszul vagy alig beszélő párt káderek többségének érthető nehézségeket okozott a >; aktív külpolitikai fel lépéshez elvben megkövetelt stílus- és menta Irta sva ltás végrehajtása. J~bEhhez lásd 1 Iara 2 0 07; Hasegawa 2006a; Tauaka 2 0 0 0 . 5 Kende L 1970, 284., H ajdu-H alm osy 1 9 5 8 ,2 0 9 - 2 1 0 .

105

nista államok, így Észak-Korea is jelezte készségét a japán kapcsolatok rendezésére.358 Az 1955 júniusától Londonban megkezdett szovjet-japán megbeszé­ léseken a legfőbb problémát a megoldatlan területi kérdések jelentették. Kevésbé közismert, hogy a tárgyalások egy adott szakaszán már majd­ nem sikerült megegyezést elérni a vitatott négy sziget közül kettő (Habomai és Sikotan) visszaadásáról Japánnak, ám Tokió végül amerikai ta­ nácsra elállt ettől a kompromisszumtól. Fontos hangsúlyoznunk ugyan­ is, hogy bár Moszkva és Tokió kapcsolatának rendezése épp beleesik az 1 9 5 3 -1 9 5 6 közötti hidegháborús vízválasztó időszakba, tekintettel arra, hogy a Moszkva és Tokió között fennálló területi vita rendezése már az 1945-ös status quót is érintette volna, ezért Washington a nyitó­ pozíciókból fakadó lehetséges kompromisszumtól megrettenve közbelé­ pett: a szovjetek inkább ne tegyenek Japánnak látványos engedménye­ ket, főleg, ha aztán cserébe az amerikai biztonságpolitikai mozgásteret, kívánják szűkíteni.3^ Az amerikai fellépés hatására a tárgyalások átmenetileg megreked­ tek, és a szovjetek 1955 decemberében újból megvétózták Japán tagfel­ vételi kérelmét az ENSZ-bc. Moszkva csak a halászati jogok 1956. május 15-i befagyasztásával fenyegetőzve tudta visszakényszeríteni a tárgyalóasztalhoz a japán felet, a halászati kérdés megoldását a diplomáciai kap­ csolatok felvételéhez kötve.31"0 A tárgyalásokat végül 1956, október 19én, I latojama miniszterelnök moszkvai látogatásán sikerült csak az elő­ zőévi „Adenauer-formuLT alkalmazásával lezárni: megállapodás csupán a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról született, az egyéb nyitott kérdések rendezését is megkövetelő békeszerződés tető alá hozását azon­ ban bizonytalan időre elnapolták. (Jól tudjuk, hogy nemzetközi jogi szempontból az azóta is megoldatlan területi vita miatt Japán és Orosz­ ország között a mai napig is mindössze tűzszüneti megállapodás van ér­ vényben). A szovjet viszony rendezése döntő jelentőséggel bírt a háború

J5S Simotomai 2007, 77., Sza [untai 2 005, 75. 3-'l>A négy vitatott hovatartozású sziget közül keltőnek a visszaadásához fűzött szovjet feltételek ugyanis már a japán-amerikai biztonsági rendszer tekintetében is megengedhe­ tetlen korlátozásokat kívántak volna meg. Az amerikai beavatkozás „Dulles threat inetde ni"-ként vonult be a diplomádatörténetbe. A sziget vitához lásd Tanaka 1995; Ellem auet al. 1999 ; Kiinura-W elch 1998; Hasegawa 2 0 0 6 a és Uö 2006b . ^-'Miközben otthon is befolyásos érdekcsoportok (kereskedőhizak, hajóépítő vállala­ tok és halászati cégek) gyakorollak nyomást a japán vezetésre.

106

utáni japán diplomácia látókörének .kiszélesítése szempontjából; hiszen azon túlmenően, hogy megteremtette Tokió számára a kommunista blokk több más országával is a kapcsolatfelvétel lehetőségét, egyben megnyitotta az titat Japán ENSZ-tagsága előtt is.361

ELŐKÉSZÍT .ETEK A M AGYAR-JAPÁN DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK FELÜJÍTÁSÁRA A magyar sajtó a Japán Szocialista Párt (JSZP) három parlamenti képvi­ selőjének 1955. októberi budapesti látogatása kapcsán foglalkozott első ízben a magyar-japán viszony rendezésének lehetőségével; amihez ter­ mészetesen a Szovjetunió és Japán között 1955 júniusában beindult tár­ gyalások teremtették meg a minimálisan szükséges hátteret, A Külügy­ minisztériumnak lehetősége volt a Londonban zajló szovjet-japán tár­ gyalások menetének követésére; legalábbis a szovjet fél értékeléséről részletes jelentést küldött az ottani magyar követség.*’- A Japán felé tör­ ténő nyitás hazai előkészületeit jelezte a Külügyminisztérium egyik ve­ zető munkatársának az MDP ideológiai folyóiratában; a Társadalmi Szemle 1955. októberi számában - Sík Endre külügyminiszter-helyettes engedélyével - megjelent írása is /h’ A delegációban Tahara Harudzsi, a JSZP KB tagja. Óhasi Kei, a Ja­ pán-Szovjet és a Japán—Kínai Baráti Társaságok elnöke és a Japán Kül­ kereskedelem-fejlesztési Társaság igazgatója, valamint Ónisi Szeido tör­ ténész kapott helyett. A baloldali politikusok Moszkvából érkeztek, ahol delegációjuk több csoportra oszlott, egy részük Pekingbe utazott, mások Lengyelországba, a Budapestre látogató három képviselő Romá­ niából érkezett, majd innen Prágába indult tovább.31-'4 Megérkezésükkor, október 4-én Keleti Ferenc, az Országgyűlés külügyi bizottságának el­ nöke fogadta őket a Keleti pályaudvaron. Ittlétük alatt tárgyalásokat -'c1MN l.. O í. XIX-J-1 -k KÜ íví 19 4 5 19 6 4 J a pá n acim. 1. doboz 4/b f I Iorváíh Imre külügyminiszter üdvözlő távirata Sigemicu külügyminiszternek Japán ENSZ-tagsága alkal­ mából, 1956. dei:ember 19, O L X IX -f-l-j Szovjetunió adm., 19 4 5 -1 9 (1 1 ,9 . doboz 38.t. :ib] Félix, 1955. Sík hozzájárulását lásd MNL OL XlX-.M -u KÜM miniszteri és minisz­ terhelyettesi íratok 1945-J.989 66. doboz 3 i/5 , 1955. Félix Fái: Vaku zás ok Japán politiká­ jában című, Társadalmi Szemében közlendő cikkének véleményezése. ?l:'1Bu1ganyin és Hruscsov elvtárs beszélgetése a japán parlamenti küldöttséggel. Tarlós, békéén, népi demokráciáért! I955. október 9.; A Japán Kommunista. Párt feladatairól, uo.

107

folytattak Hegedűs András miniszterelnökkel, Rónai Sándorral, a parla­ ment elnökével és Apró Antallal, a Minisztertanács elnökhelyettesé­ v el3*- Emellett fogadta őket az oktatási miniszter, a külügy- a külkeres­ kedelmi és a népművelési miniszterhelyettese, a Kulturális Kapcsolatok Intézete valamint a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára, a Pedagó­ gusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, valamint az Országos Testnevelési és Sport Bizottság elnökhelyettese. Fővárosi programjai mellett a küldöttség ellátogatott Sztálinvárosba, Kisbérre és Bábolnára is. Tárgyalásaik során a japán politikusok ismertették I latojama. minisz­ terelnök el képzeléseit a kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­ téséről, és jelezték, hogy Japán már a békeszerződés megkötése előtt is békés kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére törekszik a Szovjetunióval, valamint a Kínai Népköztársasággal és a kelet-európai népi demokráci­ ákkal. A képviselők magyar partnerei kkel „szívélyes eszmecserét folytattak a két nép közötti kapcsolatok kiépítésének lehetőségéről*, s a kétoldalú keres­ kedelmi, kulturális és sport kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről szólva - különféle küldöttségek, művészek, sportolók, kulturális programok és művészeti alkotások cseréjénekelőmozdítása mellett - a japán delegáció arra is ígéretet tett, hogy hazatérésük után élet re hívják a Japán-Magyar Baráti Társaságot. Az ellenzéki JSZP-külclöttség látogatása iskolapéldája az önámító bal­ oldali kapcsolatoknak: magyar kormányzati oldalról olyan szinten és körben fogadták őket, mintha legalábbis a japán külügyminiszter veze­ tésével érkezett volna magas szintű állami küldöttség Budapestre, ugyanakkor pártvonalon még csak külön találkozóra sem volt szükség, hiszen a magyar partnerek többsége egyaránt rendelkezett magas pártés kormánytisztségekkel, A tudományos és művészeti kapcsolatok terén is tovább folytatódott a puhatolózás és a közeledés: az év első hónapjaiban Magyarországon járt Szonobe japán zenekritikus, aki többek között a Magyar Kereskedelmi Kamara képviselőivel folytatott tárgyalásokat egy Japánban rendezendő népművészeti kiállításon való magyar részvétel érdekében; Mizusita ja­ pán közgazdász február végén tartott előadást Budapesten a modern

305 M NL O L XIX-.I-I-k KOM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán aűm. 1, doboz 4/a 887/szíg.biz/i955 Japán parlamenti képviselők látogatása Keleti Ferenc elvtársnál, 1955. október 4.; Uo. 0 8 5 / sz.ig.biz/l 955 Japán parlamenti képviselők látogatása Rónai elvtársi iái. 1955. október 4.; Szocialista Ifjúság, 1955. október 8,; MafyarNemzet, 1955, október 8.

108

japán kapitalizmus kialakulásáról; itt koncertezett Tanaka Kjóko zongo­ raművész; májusban pedig hazánkba látogatón Ilata színházi rendező. A Külügyminisztériumban 1956 tavaszán gj^orsultak fel az előkészü­ letek a Japánnal való diplomáciai kapcsolatok rendezésére. Április végén készült el a tárcánál az egyik első relációs összefoglaló anyag, amely a kétoldalú kapcsolatok Horthy-kori alakulását tekintette át.3tó A ma­ gyar-japán viszony rendezésének kérdése 1956 májusában került a Párt vezető testületé elé: Boldoezki János külügyminiszter előterjesztése alapján a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Politikai Bizottsága (PB) 1956. május J7-i ülése határozott a diplomáciai kapcsolatok felújításáról.-™7 A fennmaradt források alapján jelenleg úgy tűnik, hogy a magyar diplo­ mácia számára ehhez a lépéshez a végső lökést egy Pekingben járt japán békedelegáció konkrét biztatása adhatta meg. A pekingi magyar nagykövetség ekkor már évek óta folytatott a meg­ lévő baloldali csatornákon keresztül Japán felé irányuló propagandatevé­ kenységet. Ez egyrészt propagandaanyagoknak párt-, szakszervezeti és iljúsági vonalon történő terjesztéséből, sajtóanyagok elhelyezéséből állt, másrészt a Pekingben élő baloldali japán emigránsokkal, illetve rendsze­ resen oda látogató japán! delegációkkal való tendenciózus kapcsolatfel­ vétel eredményeképpen a magyar diplomatáknak, elsősorban a nagykö­ vetnek és Száll József első beosztottnak személyes kontaktusokat is sike­ rült kiépíteniük.Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a tokiói magyar külképviselet 1960-as újranyitását megelőző évtizedben a budapesti külügyi (és párt-) vezetés Japánnal, kapcsolatos legfőbb közvetlen infor­ mációs lorrása a pekingi nagykövetség volt. Ezzel lényegében megfor­ dult az az 1939 és 1945 között fennálló helyzet, amikor Japánból látta el a magyar külügyi szolgálat a Kínában élő magyarok érdekképviseletét és tájékoztató-kulturális anyagokkal történő ellátását, valamint Tokió gya­ korolta a felügyeletet a világháborús években működő kínai cs man­ dzsu r iái tb. konzulátusok felett is.

^ M N L OL X lX -J-l-i Japán SZT 1 9 4 5 - 1 9 6 4 2. doboz 0 0 5 0 0 0 /1 9 5 6 Magyar-japán kapcsolatok, 1956. április 26. M NL OL M-Ks 276. f. 52 csomó 287. o. c. 73/B .J./1956 (1956. május 17J M agyar-ja­ pán kapcsolatok felújítása. Előterjesztés a. Politikai Bizottsághoz, 3hKJavaslatuk alapján .születeti döntés például a kínai elmünk ás kongresszuson cs a kí­ nai május elsejei ünnepségeken részt vett japán szakszervezeti delegáció budapesti meghí­ vásáról. MNL OL X JX -J-l-k Kf'JM 1945 1964 Japán adm. 5. doboz 27/d 0 0 4 6 4 2 1956. május 7. Japán delegáció meghívása.

109

A korábbi bátortalan baloldali kapcsolatépítési próbálkozásokhoz ké­ pest Szkladán Ágoston nagykövet 1956. május 11-i jelentőse azonban merőben új dolgot tartalmazott: rejtjeltáviratának tanúsága szerint egy Pekingben járt japán békedelegáció tagjai ezúttal a magyar-japán állam ­ közi kapcsolatok normalízációjának lehetőségéről tettek nagyjelentősé­ gű nyilatkozatot: Az „említett jap án delegáció tagjai hangsiUyozták: m a­ gyar-japán norm ális diplom áciai és gazdasági stb. kapcsolatok helyreállítá­ sa lényegesen könnyebb' mint japán-szovjet vagy ja p á n -k ín a i viszony rendezése, ígéretet tettek: jap án korm án yn ak felvetik a m agyar-japán kap ­ csolatok mielőbbi helyreállításának kérdését, eredményről levélben beszá­ m olnak nagykövetségnek. Konkrét jav aslatokat tettek vállalatok közötti m egállapodás útján árucsere fejlesztésére, filmcserére, m agyar-észak-vietnám i-japán három oldalú áruszállítási m egállapodás létrehozására csehszlo­ vák-jap án m egállapodás mintájára. (Japán szállítana nekünk árut, ezért mi gépeket a d n á n k V ietnám nak, ezek ellenértékéként Vietnam Jap án n ak szenet adna). Közölték, hogy M ITZ U I nagy ja p á n tröszt nyom ást gyakorol a korm ányra a m agyar japán kapcsolatok rendezése érdekében. M egállapod­ tunk: a jövőben konkrét gazdasági ja v aslataikkal a pekingi m agyar kü lke­ reskedelmi kirendeltséghez ford u ln ak levélben, egyéb jav aslataikat a nagykövetséggel közük. Javaslom megfontolni külügyi tisztviselő félhivatalos tájé­ kozódó rövid látogatásra Ja p á n b a küldését".3™ A pekingi nagykövetségnek a japán küldöttséggel történt találkozás­ ról nyílt táviratban hazaküldött részletesebb jelentésének hiányában nem tudni pontosan, hogy személy szerint mely japán politikusok tet­ ték a magyar félben csalóka reményeket keltő kijelentéseket.370 Az ugyanakkor világos, hogy a biztató pekingi üzenetek hatására már más­ nap, május 12-én elkészült a Külügyminisztériumban a PB-előterjcsztés szövege a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújításáról, melyet a párttestület öt nappal későbbi ülése tárgyalt meg és fogadott el. Az elő3-,ri MNL OL X I X J -l - z KOM Rejtjeltáviratok Pcking 12. doboz 1956. május 11. A nap­ jainkban is a szigetország egyik jelentős gazdasági szereplőjeként ismert Mitsui, cégcsoport kapcsán fontos jeleznünk, hogy a konszern az akkori vezetője, Micui báró 1 9 3 5 -1 9 4 0 kö­ zött tett évi 15 ezer pengős alapítványa révén meghatározó szereppel bírt a Horthy-kori m agyar-ja pán kultúrkapcsol átok történetében, 1,45—196-1 Japán adm. 2. doboz. OrszágJ.smertető, 1956. május 22.; Jbsizava 1973, 3 9 3 - 3 9 6 .; Vaga Gaikó 1957; VagaGailiá 1960.

112

próbaballonként használta a magyar diplomáciát.-7hEzt az állítást annyi­ ban finomíthatjuk, hogy a kclcl-curópai csatlós kisállam lépése nem fel­ tétlenül a Japán felé irányuló szovjet nyitás előhírnöke volt. A Japánnal ápolt kapcsolatok normalizálására irányadó magyar szándéknyilatkozat Moszkva szempontjaiból értelmezésünk szerint sokkal inkább az 1956 márciusában megrekedt szovjet-japán béke- (végeredményüket tekint­ ve azonban fegyverszüneti) tárgyalások továbblendítését célzó újabb gesztusként, a Szovjetunió jóindulatának és megegyezési szándékának kinyilvánítása ként játszhatott szerepet, 1,77 Borhinál maradva: a szovjet tömb kliens államai által Moszkvának nyújtott - a szerző hivatkozott művében idézett luttwaki fogalom szer inti37? - „külpolitikai szolgáltatá­ sok" egy másik formáját jelentették ugyanakkor a nyugati országokban működő forradalmi/szeparatista/terrorisla mozgalmak részére nyújtott támogatások. Szakmai berkekben lassan közhelyszámba megy, hogy eb­ ből Magyarország is kivette a részét az 1970-es és 1980-as években, ám az kevésbé ismert (és feltárt), hogy a magyar segítségnyújtás nemcsak az ismertebb palesztin vonalon vagy Carlos (llich Ramírez Sánehez) kap­ csán valósult meg, hanem a dél-afrikai ANC-nek vagy a japán Vörös I ladsereg Frakciónak és tagjainak nyújtott anyagi és/vagy logisztikai tá­ mogatás révén is. Vámos Péter értelmezése szerint a magyar-japán közeledés szovjet támogatása mögött nyilvánvalóan a japán-ameri kai viszony gyengítésé­ nek szándéka állt.379 Fordított szemszögből ugyan, de hasonlóan értékel­ te a helyzetet egy korabeli külügyi elemzés is: „az Egyesült Á llam ok eddig mindent elkövetett a Japán, valam int a Szovjetunió és Kína, s a népi dem ok­ ráciák közötti diplom áciai és más kapcsolatok m egakadályozására. Ezek-

’7f: Boriii 2 0 0 0 , 98. 17' Egy újabb ilyen gesztusként, tehetjük hozzá, hiszen a csehszlovák és lengyel kártyá­ kat Moszkva, ebben a játszmában már több ízben kijátszotta... Olyan forrás ugyanakkor, amely a.Japán felé történő magyar nyitásra irányuló szovjet ösztönzésre utalna, eddig nem került elő. A I lorválh Imre külügyminiszter cs Andropov nagykövet 195b. szeptemberi (tehát a Japánra vonatkozó PB-döntés után negyedévvel későbbi!] találkozásiról készült, Borhi állal is hivatkozott íeljegyzésben török és nyit gat német viszonylatban szó esik ugyan szovjet kérésről, a japán ügyben viszont inkábba magyar fél ajánlkozott: „Kérdésemre And

ropni/ nagykövet helyesnek tartaná, ha mi megkísérelnénk a Japánnal megszakadt diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételét* MNL OL X iX -J-l-j Szovjetunió 55Z T 1 9 4 5 - 1 9 (14 9. doboz 1455/56 Szovjet nagykövet látogatása, 1956. szeptember 12, Lí7* Borin 2 0 0 0 , 96. 3?* Vámos 2 0 0 8 , 24/55. j.

113

nek a létrejötte ugyanis a jelenlegi helyzetben a szocialista tábor nemzetközi pozíciójának erősödésével járn a,, ugyanakkor Jap án belpolitikájában a bal­ oldali irányzatok és az Egyesült Á llam októl való fokozott függetlenedésre irá­ nyuló törekvések jellendülését hozn a.^ 80 A PB döntését követően a Külügyiminisztériumban tovább folytak a diplomáciai kapcsolatok rendezésére irányúlö előkészületek A pekingi nagykövetségnek jelezték az ügyben Budapesten kapott kínai hozzájá­ rulást; másrészt megerősítették; hogy a külképviselet Japán irányában végzett munkáját [jelentések, japán újságírókkal és delegációkkal való kapcsolatok megteremtése) igen hasznosnak tartják és pozitívan értéke­ lik. Utasították, hogy a jövőben még behatóbban foglalkozzanak Japán­ nal, igyekezzenek részletesen tájékozódni Japán kül- és belpolitikájáról és a Japán irányában történő kínai vagy egyéb lépésekről, kiemelve, hogy továbbra is keressék a kapcsolatot a Kínában tartózkodó japán delegáci­ ókkal.381 Egy május 19-i tervezet alapján 22-én került elfogadásra a Japánnal való diplomáciai kapcsolatok felvételével kapcsolatos teendőket összeg­ ző feljegyzés,382 és ugyanezzel a politikai, gazdasági és kulturális relációs feladattervvel együtt készült el a japán félnek Belgrádban383 átadandó szóbeli jegyzék tervezete is. A jegyzékben a magyar fél „a két ország kö­ zötti hagyom ányos jó viszonyt és a de )uyc fen n álló diplom áciai kapcsolato­ kat, valam int e. kapcsolatok fejlesztésének szükségességét" tekintetbe véve „elhatározta, hogy újból megnyitja tokiói követségét, an n ak vezetésére rövid időn helül ideiglenes ügyvivőt kü ld és a közeljövőben agrément-t k ér Tokióba

'•°MNTL O I.X ÍX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japánadm . Z.doboz.Japán O rsz agis mértét öf lezárva: 1956. V. 22-én. :,sl MNL OL XIX-J-1-j Kína SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 6, doboz Majdik Zoltán osztályvezető rejtjellávirata Pék ingbe. 1956. május 17. R/.en utasítás fényében megkésettnek tűnik Száll József tanácsos június eleji javaslata a magyar külpolitika távol-keleti aktivitásának szüksé­ gességéről, és a pekingi nagykövetség közvetítő szerepének liangsúlyozásáról. Fhhez lásd M NL OL X IX J-1 -j Kína SZT 5/b 001075. 1956. június 6.; valamint Vámos 2 0 0 8 , 24. 55. f. v? M NL O L X ÍX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 1. doboz 4 / b I9S6. május 19. Ja­ vaslatok a Japánnal való diplomáciai kapcsolati>k felvételének módjára és a/.ezzel kapcsola­ tos feladatokra, A helyszín kiválasztásában vélhetőleg a belgrádi magyar misszió vezető és japán part­ nere között kialakult személyes kontaktus játszhatott szerepet, melyet jól m utat, hogy a japán követ a diplomáciai viszony hiányában is részt vett a magyar misszió 1956. április 4-i ünnepi fogadásán.

akkred itálan d ó követe szám ára A határozatok még a jegyzék átadása­ kor közlendő szóbeli üzenetet is megszabták: a követnek a beszélgetés során többek között céloznia kellett a magyar nép ázsiai eredetére [a ma­ gyar-japán rokonságra való kifejezett hivatkozás kerülésével), azonban az elfogadott szövegből kimaradt a tervezet azon kitétele, mely szerint „a jegyzékben foglalt lépést időszerűnek tartjuk és régi mulasztást teszünk jóvá akkor, m ikor ezt megteszi ük A magyar jegyzék kézhezvételekor Hirosze Szádao japán követ „az el­ m ondottakat látható örömmel fog ad ta és kijelentette, hogy véleménye szerint a m agyar-japán viszony rendezésére a szovjet-japán kapcsolatok megterem­ tése után kerülhet sor, mely - szerinte - szeptemberre várható *.3m A japán követ emellett jelezte, hogy a kérdést felveti az európai japán követek május 29-én Londonban összeülő értekezletén is, azonban a hivatalos japán válasz még sokáig váratott magára.3*7 Az elfogadott belső féladatterv értelmében a magyar-japán viszony rendezésére irányuló szándékról tájékoztatást kaptak a magyar külkép­ viseletek is. Elsőként a londoni, a párizsi, a bécsi, a hágai, a berni és a brüsszeli magyar külképviselet kapott ilyen utasítást, mely leszögezte, hogy „Japán n al úgy kell foglalkoznunkr mint olyan országgal, mellyel nin­ csenek vitás kérdéseink, s diplom áciai kapcsolataink csak szünetelnek*. A magyar kiküldötteket arra ösztönözték, hogy ragadjanak meg minden alkalmat a japán partnereikkel történő találkozásra és igyekezzenek bensőséges viszonyt kialakítani velük.30* I Iasonló utasítás ment május 30-án Ankarának, június 2-án Moszkvának, 4-én Damaszkuszinak, 5-én Rómának, Teheránnak és Tel-Avivnak, 8-án Washingtonnak, 13-án

Jy4 M NL OL X lX -J-l-k KÜM 1945 196 4 Japán adni. I. doboz 4/b 1956. május 19. Ja­ vaslatok a.Japánnal való diplomáciai kapcsolatok felvételének módjára és az ezzel kapcsola­ tos feladatokra. 2,85 M NL OL XIX-J-1-j Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 2, doboz 5 0 0 0 /1 9 5 6 . május 18. M agyarjapán kapcsolatok, Utasítás "Rt*lírádnak, 1956. május 21. A japán visszaigazolásból tudjuk, hogy az átadott jegyzéket egy nappal korábban, május 22-án keltezték. * t:U o .

J:“:/A japán reakció nem okú/.hatolt nagyobb meglepetést Budapesten, hiszen a lengye­ lek és a csehszlovákok is rendre hasonló választ kaptak az előző években a bécsi, hágai, pá­ rizsi, londoni, New York-i japán külképviseleteken keresztül megtett próbálkozásaikra, és a május 21-i UP-hir is ugyanezt a japán álláspontot rögzítette. 388 M N L O L X lX -J-l-j Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 2, doboz 5 0 0 0 /1 9 5 6 . május 18. M agyarjapán kapcsolatok.

115

Koppenhágának, Oslónak és Stockholmnak, július 3-án újfent Belgád­ nak, majd lü-én Karturcmak és végül augtisztus 2-án Buenos Airesnek. Több külképviselet is beszámolt e2t követően a londoni japán követi konferencia kimeneteléről: a belgrádi, a londoni és a tel-avivi japán követ is úgy tájékoztatta magyar partnerét, hogy az értekezlet megerősítette azt ajöl ismert japán álláspontot, mely szerint a kelet-európai kommu­ nista országokkal való diplomáciai kapcsolatfelvételre a szovjet viszony rendezése után kerülhet sor.3- Ugyanezt tolmácsolta a Kjódó japán hírügynökség június 21-i híradása is, ami után nyilvánvalóvá vált az is, hogy közvetlen választ a magyar fél egyelőre nem remélhet japán részről*3™ Budapesten ugyanakkor megnyugodva dőlhettek hátra, hiszen sikemlt ledolgozni a lengyelekkel és csehszlovákokkal szembeni másfél-két éves késést: Magyarország ugyanúgy az e.lső körben szerepelt a szovjet vi­ szony rendezését követően elismerni tervezett államok sorában, mint a Japán felé nálánál jóval hamarabb nyitó kelet-európai országok. Ugyanekkor több más vonalon is zajlottak az előkészületek. A Kül­ ügyminisztérium átiratában jelezte a külkereskedelmi tárcának, hogy szeretnék, ha a tokiói külképviselet felállításával egy időben állandó ki­ küldöttel működő kereskedelmi kirendeltséget is nyitnánk Tokióban. Itt is hangsúlyos érvként szerepelt a lehetséges magyar közvetítő szerep: ffa kapcsolatok felvétele után, a m agyar-japán árucsere-forgalom növelése m ellen eredményesen kapcsolódhatnánk be - mint közvetítő - a baráti orszá­ gok és Jap án közötti kereskedelem be isv*191 A Magyar Tudományos Akadé­ mia is felkérést kapott osztályainak és intézményeinek a japán tudomá­ nyos intézetekkel és kutatókkal ápolt kapcsolatainak teljes körű feltérM N L O í.X IX -J- 1-j Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 2. doboz 5 0 0 0 /1 9 5 6 . május 18. M agyarjapán kapcsolatok, jelentés Belgrádból; 1936. június 19.; Londonból: 1956. június 2 0 ;T e lAvivból: 1956. júIius 14. 3aoA japán közszolgálati rádióban sugárzott hírről a moszkvai nagykövetség küldött jelenteiést: M NL 0 1 . X íX -J-l-j Japán SZT 1 9 4 5 - 1 9 6 4 1 . doboz 4/bc 0 0 5 6 9 7 Japán vissz­ hang a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújítására vonat kozó javas lat a ikra, Moszk­ va, 1956. június 25. A külképviselet érdeklődésére a TASZSZ távol-keleti osztályán meg­ erősítettek, hogy ez a tárgyban született első japán hivatalos közlemény. 391 M NL OL X I X - 1-1-j Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 2. doboz 0 0 5 2 7 8 /5 6 .S Z T Diplomáciai kapcsolatunk Japánnal. Sík Endre külügy miniszter-helyettes átirata Baczoni Jenő minisz­ ter-helyettes elv társnak, Budapest, 1956. június 4, Ekkoriban látott napvilágot az állami kereskedelem-fejlesztési célok elősegítésére a Külkereskedelmi Munkaközösség Külkeres­ kedelmi útmutató sorozatában a szigetországra vonatkozó kötet (Japán. Nippim. Külkereske­ delmi úrmatató, 1956.1, melyet a diplomáciai kapcsolatok 1959-es rendezésekor újabb Ja­ pánt érintő külkereskedelmi kiadvány követett (Japán, 1959J.

116

képezésére, melynek eredményeképp kiderült, hogy egyedül a háború alatt japán ösztöndíjjal kint járt belvinczi-Takács Zoltán művészettörté­ nész és az általa vezetett Kelet-Ázsiai Múzeum ápol érdemi japán kap­ csolatokat. Az 1956. évi japáni gyermekrajz-kiállitásra küldött anyag mellett filmszakmai tárgyalásokra is sor került, a MOKÉP két munka­ társa Tokióban folytatott megbeszéléseket a lehetséges japán partne­ rekkel.392 A májusi fejlemények hatására az 1956 júniusában érkező japán épí­ tőipari szakszervezeti küldöttséget is jóval magasabb szinten fogadták Budapesten, mint az protokollárisán indokolható lett volna.393 A kül­ döttséget - melynek egyik tagja volt Hirosima első Magyarországon járó szemtanúja - több nagy építkezés és Sztálinváros megtekintése után Hegedűs András miniszterelnök is fogadta, aki a munkásküldöttekkel beszélgetést folytatott a magyar-japán kapcsolatokról is. A kiadott kom­ müniké szerint a kormányfő kijelentette: „M ind Jap án , mind M agyaror­ szág szám ára hasznos volna a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok szélesítése és a m ásodik világháború következtében jelenleg szünetelő diplo­ m áciai kapcsolatok újjáélesztése. Ez an n ál is in kább lehetséges, hiszen semmi­ féle nézeteltérés és problém a nem m.erüh fe l a két ország között, és a társadal­ mi rendszerek külön bözösége sem lehet akad ály . ” Az augusztus elején Budapesten tartott követi konferencián Horváth Imre miniszter lényegében még az ambiciózus PB határozat önámító szellemében informálta a külügyi apparátust a japán relációval kapcsola­ tos magyar elképzelésekről, elhallgatva kollégái elől a megelőző hetek fej­ leményeit, Igaz, hogy a magyar helyzeti előnyre és a baráti országok felé játszott esetleges közvetítő szerepre való utalást önmagában is megkér­ dőjelezte az a mondat, amely a X X . kongresszus keltette önkritikái hul­ lám hatására valahogy benne maradt a beszámolóban: „Kissé megkésve ugyan, de kezdem ényeztük a két ország közötti diplom áciai kapcsolatok fel­ újítását".-4 Mindezt csak azért érdemes megjegyeznünk, mert ez a zárt­ körű beszámoló volt lényegében az egyetlen alkalom, amikor a külügyi vezetés elismerte a japán viszony rendezése esetében Prágával vagy Var­ sóval szemben elszenvedett kezdeti késedelmét. 3*2M N LO Í. XÍX -J-l-k KÖM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 5. doboz. 18/g. Magyar Nemzet, 1956. jtm iu s 13.; Népszava, 1956. jún iu $ 14., Szabad Nép, 1956. jó nius 20. ■ VJámMNI- O LX IX -J-1 i KÜM vegyes 27. doboz0 0 4 9 5 6 /0 9 5 6 1956. évi követi konferen­ cia, miniszteri beszámoló, 16-17.1.

117

Mivel 1956 őszére mindenki megegyezést remélt a szovjet-japán tár­ gyalásokon, az előkészületek következő lépéseként Budapesten kijelöl­ ték a magyar főtárgyalót is a japánokkal való konkrét megbeszélések le­ folytatására. A választás Szántó Zoltán veterán kommunista politikusra, egykori belgrádi követre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének igazgató­ jára esett. Kádár János szóbeli javaslatára az MDP PB 1956, szeptemberi 7-i ülésen az a döntés született, hogy Szántó októberben, a Kínai Kom­ munista Párt QCKP) VIII. kongresszusára Pckingbe utazó magyar párt­ delegációról leválva utazzon át Tokióba.31'5 A politikus részére a Külügy­ minisztérium ezután szabályos francia nyelvű tárgyalási felhatalmazást állított ki va jap án K ü lügym i nisztériu ni ma l való tárgyalások folytatására a M agyar N épköztársaság és Jap án közötti diplom áciai kapcsolatok rende­ zésével kap csolatban *** a belgrádi japán nagykövetségen pedig Hong­ kongba telepítendő japán vízumot igényeltek számára. Még arról is dön­ tés született, hogy a politikust a tokiói megbeszélésekre a pekingi nagy­ követségegyik fiatal attaséja, a később újságíróként ismertté vált P. Szabó József kíséri majd á tV 7 Úgy tűnik azonban, hogy ezen a ponton Budapesten valaki nagyot hibázott, amikor nem csupán aktívabb, hanem önállóbb külpolitikát is akart folytatni. Talán a japán vonalon elszenvedett késés felismerése csa­ pott át kapkodásba, mindenesetre a főtárgyaló kijelöléséről túl későn tájé­ koztatott (tehát előzetesen nem konzultált) kínai partnerek vétót emel­ te k -8 a magyar politikus személye ellen: „ C sőm En-lajnak az voh a vélemé­ nye, hogy egy kín ai kommunista kongresszuson részt vevő m agyar politikai vezető, nagy kommunista múlt tol ne menjen a diplom áciai kapcsolatok felvé­ telére Ja p á n b a ” ™ Döntésüket először diplomáciai úton4u0 jelezték, majd a Kádár János vezette MDP-küldöttség tagjaként Pekingbe érkező Szán-

3y5MNI.OLM-Ks 276.f.53/302.ő.c. 1956. szeptember7. UK/65. MNL O L X IX -J-l-j KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán SZT2, doboz 0 0 6 9 8 6 Felhatalmazása magyar-japán diplomáciai kapcsolatok he Ívreál lírásával kapcsolatos tárgyalásokra. 1956. szeptember 12. 3y7 MNL O í. XTX-J-l-z KÜM Re [tjeit áv íratok Peking 12. doboz 3 7 2 9 /1 9 5 6 A Központ távirata Pekingbe 1956. szeptember 8.

Szobolevszki-Vida 20Ü1, 10. ^ U n g v á ry 2 0 0 3 , 19. 4í,f'A z ezzel kapcsolatos távirat váltást lásd MNL QL X IX -J-l-z KÜM rejtjeltáv íratok, Peking 12. doboz 2 6 9 9 /1 9 5 6 1956. szeptember 6.; 3 7 97/1 956 1956. szeptember 11.; 4 0 1 6 /1 9 5 6 , 1956. szeptember 25., 4 0 3 0 /1 9 5 6 1956. szeptember 26,

118

tóval maga Csang Ven-tien külügyminiszter-helyettes közölte.4'11 A kí­ naiak újból biztosították a magyar felet, hogy helyeslik kapcsolataink rendezését Japánnal, sok mindenben tudnak ők is segíteni, hiszen nekik is javultak a kapcsolataik az utóbbi időben a japánokkal (azonban azt is hozzátették: olyan otrombaságot ugyan ne kérjünk tőlük, mint a román elvtársak, akik egy közös kínai-japán turnét kívántak megszerveztetni velük az állami nép együttesük számára}.401402 Fontos megjegyeznünk: azon túlmenően, hogy meglehetősen kelle­ metlen lehetett a magyar fél számára a diplomáciai lépéseibe történő közvetlen beavatkozás, a kínai elv társaknak a proletár internacionaliz­ mus diplomáciájának belső logikája szerint, lényegében még igazuk is volt: egy kormánytisztséggel nem rendelkező magyar veterán kommu­ nista politikusnak, a KB tagjának egy a nyugati tömbbe tartozó országba történő, eladdig példátlan beutazása feleslegesen cs szándékolatlanul kölcsönzött volna politikai színt a magyar kezdeményezésnek. A kínai vétót a magyar párvezetés természetesen tudomásul vette, és immár a kínai fél egyetértésével bízta meg a korábban erre amúgy táv­ iratilag önként is ajánlkozó403 pekingi diplomatát, Száll József tanácsost azzal, hogy Tokióba utazva megbeszéléseket folytasson a japán féllel a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának lehetőségéről404 A japán tár­ gyalások szándékáról Horváth Imre külügyminiszter és Vég Béla KV-titkár is beszámolt a „testvérországok'' nagyköveteinek, amikor 1956. októ­ ber 8-án „a testvérpártok közötti kölcsönös információcsere keretében ismertették Magyarország bel- és külpolitikai helyzetét: J „ J tervezzük, hogy Jap án n al helyreállítjuk a diplom áciai kapcsolatot. A kínai nagykövet­ ségünk tanácsosából es az in diai nagykövetségünk gazdasági, tanácsosából álló delegáció Ja p á n b a megy, ah ol megfigyelőként részt vesz a {z ENSZ] Tá­ vol-Keleti G azdasági Bizottságial ülésén, és az ülés után jap án hivatalos szervekkel nem hivatalos találkozókat folytat. Megbeszélik a kétoldalú gaz­ 401MNL OL XIX-J-1-j Japán SZT 1945- i 9 6 4 2. doboz 0023/4/szig.titk./1956. Szkkdán pekingi nag ykövei jele ntése Peking, 1956. október 12.; Szobűlevszki-Vida 2001, 69., 71.és 123. ^ M N Í .O L X I X - J - l -z KUM rejtjcltáviratok, Peking 12. doboz 3797/1956 1956. szep­ tember I i.; Szobo1evszki-Vida 2001, 69. és 123. 410 M NL OL KÜM rejtjeltáviratok, Peking 12. doboz Pekingi nagykövetség távirata a Központnak 32 5 4 /1 9 5 6 , 1956. augusztus 9. 4ÜM 0 5 1 /1 9 5 6 . 1956. szeptember 27.; 3 9 9 3 /1 9 5 6 1956. szeptember 27. Száll József viss za emléke zései l lásd Szó bolevszki-Vid a 2001, 10., illetve Ungváry 2 0 0 3 , J9. A diplo­ mata elmondása szerint őt a kínai miniszterelnök javasolta erre a feladatra.

XrX-J-l-z

119

dasági és kulturális kapcsolatok kérdéseit, és beszélnek a két ország közötti diplom áciai kapcsolatok helyreállításának kérdéséről is".40* Miközben Budapesten japán kommunista plakátokból nyílt kiállítás a Párttörténeti Intézetben/06 a tokiói út előkészületeként Száll részletes eligazítást kapott a Külügyminisztériumból; többek között a JapánMagyar Baráti Társasággal kapcsolatos feladatokra vonatkozóan.407 A tárca ekkor; Száll kijelölése kapcsán értesült először arról; hogy a Japán felé történő nyitáshoz májusban a kezdőlökést Pekíngből megadó japán baloldali politikusok az eltelt hónapokban milyen aktív lobbitevékeny­ séget folytattak hazájukban a magyar-japán kapcsolatok előbbre mozdí­ tása érdé kében / Í)HA Japán Szocialista Párt képviselői ugyanis egyrészt 1956 nyarán a japán parlament külügyi bizottságában sürgettek a ma­ gyar-japán diplomáciai kapcsolatok mihamarabbi rendezését, másrészt vezető külügyi tisztviselők és más parlamenti képviselők körében is szorgalmazták a kérdést. További biztató fejleményeket hozott Szkladán nagykövetnek az ép­ pen Pekingben járt többpárti Japán-kínai Külkereskedelem-fejlesztcsi Képviselői Csoport (N kcsú Bóeki Szokusin Giin Renmei) tiszteletére adott, október 10-i vacsorája.40-' A japán delegációt a kormányzó Liberális Demokrata Párt képviselője; a japán részről a negyedik; 1957-es nem hi­ vatalos kínai-japán kereskedelmi megál lapodás tető alá hozásán fárado­ zó Ikeda Maszanoszuke vezette; és tagja volt az 1955 őszén Budapesten is megfordult I loasi Kei JSZP-s képviselő is. Magyar oldalról részt vett a vacsorán a szintén kétoldalú tárgyalások miatt éppen Pekingben tartóz­ kodó Bognár József külkereskedelmi miniszter Ikeda a vacsorán kijelen­ tette, hogy a szovjet-japán viszony rendezése után a legrövidebb időn belül sor kerülhet magyar—japán kapcsolatok rendezésére; amit ők a par­ lamentben is elő fognak segíteni. Megegyezés született arról is, hogy a 403 Vámos 2 0 0 8 , 1 0 9 - NO, 4':J■'Magyar Nemzei, 19 5 6 , s zeptembcr 3 0 . 107 M N L ÜL XIX-J-1 KOM Kína SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 6. doboz. 27*. 0 0 7 5 6 4 Száll társ utazása Japánba, 1956. október 1 1. ,;ÜKM N LO LX 1X-J-1 -zK Ü M rcjtjcltáviratok, Peking 12. doboz. 4 0 3 0 /1 9 5 6 1956. szep­ tember 26. és '1306/1956. 1956. október 13.; M N LO LX lX -T -1-j K Ü M Japán SZT 1945 1964 2. doboz 4/bd 0023/4/szig.titk,/1956. Szkladán pekingi nagykövet jelentése; Peking 1956, október 12. 4MMNL ÜL X lX -J-l-z KÜM Rejtieltáviratok Peking 4 3 0 6 /1 9 5 6 . 1956. október 13.. M NL Ü L X IX J-1 -j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT2. doboz. 4/bd (X)23/4/szig.titk./1956. Szkladán pekingi nagykövet jelentése; Peking 1956. október 12.

-j

120

elv

magyar parlament kereskedelmi bizottsága levélben felkéri majd a Ja­ pán-Kínai Külkereskedelem-fejlesztési Képviselői Csoportot, hogy az lehetőségeihez mérten vállalja fel a magyar-japán kereskedelmi lehető­ ségek előmozdítását .is, amire az LDP-s politikus ígéretet tett.430A JSZP részéről Hoasi képviselő pedig beszámolt a budapesti bejelentésükhöz híven életre hívott - igaz, egyelőre a Szovjet-Japán Társaság helyiségé­ ben működő - Japán-Magyar Társaság megalakulásáról. A biztató jelek ellenére a két héttel később kirobbant budapesti, forra­ dalom miatt, konkrét folyománya nem született ennek az előre nem ter­ vezett kétoldalú találkozónak. A viszony helyreállítását célzó magyar nyitási szándék és a kereskedelemfejlesztési törekvések miniszteri szin­ tű deklarálása, valamint az ismert és pozitív japán álláspontnak egy ve­ zető kormánypárti politikus általi megerősítése azonban mindkét olda­ lon kölcsönösen megerősíthette a bizalmat és a megegyezési szándékot. Időközben I latojama japán miniszterelnök moszkvai tárgyalásainak eredményeképp létrejött a megállapodás a Szovjetunió és Japán között, és 1956. október 19-én aláírták a hadiállapot megszűnését, illetve a dip­ lomáciai kapcsolatok fel vételét rögzítő egyezményt. Ez a fejlemény meg­ nyitotta az utat a japán diplomáciai, kapcsolatok rendezése kapcsán ko­ rábban várólistára tett kelet-európai népi demokratikus országok szá­ mára is. Pár napon belül a lengyel és a csehszlovák fél is megújította a japán félnél korábbi szándéknyilatkozatait, míg magyar részről Száll to­ kiói tárgyalásain nyílt ugyanerre lehetőség.

AZ 1956-OS FORRADALOM ALATTI MAGYAR-JAPÁN TÁRGYALÁSOK Száll József 1956, október 24-én, az ENSZ Ázsiai és Távol-Keleti Gazda­ sági Bizottsága (EC A FE)i1il kereskedelmi albizottságának októberi 28, és november 5. között Tokióban rendezett ülésére delegált magyar meg41l>A megkeresésre az októberi forradalom miatt már nem kerülhetett sor. Szkladán nagykövet jelentésében felvetette, hogy más olyan nyugati relációk vonatkozásában, akikkel még nincs diplomáciai kapcsolatunk, így az NSZK felé is érdemes lenne megfontolni a felek külkereskedelmi ügyekért, felelős parlamenti bizottságai közötti kapcsolat létesítését. 411 Japán 1 9 5 2 - t ő l e l ő s z ö r társult tagként kapcsolódhatott he a2 ECAFfc munkájába, majd 1954-ben Ckct évvel az F.NSZ-ugság előttiJ nyerte d a testület formális tagságát, ami az ország nemzetközi közösség általi fokozatos elismertségének jele volt.

121

figyelőként érkezett Japánba, ahonnan csak három héttel később, no­ vember 16-án tért vissza pekingi állomáshelyére. Azt követően, hogy Szkladán Ágoston október közepén végleg eltávozott Pekingből,412 Száll vette át a pekingi misszió vezetését, így az októberi forradalom idején is ideiglenes ügyvivői minőségében maradt távol a kínai fővárosból.41341An­ nak ellenére, hogy tokiói útjára a Központ engcdélvével/utasítására ke rült sor, a pekingi kiküldötteknek a forradalom napjaiban tanúsított „megingása" miatt távollétéből majdnem fegyelmi ügy lett: maga Száll, majd későbbi új főnöke, Nógrádi Sándor nagykövet is több igazoló jelen­ tést volt kénytelen készíteni ez ügyben.114 Noha Száll tokiói útjáról a későbbi összefoglalókban és cseménynaptárakban rendre az az értékelés szerepel, hogy útja során „az ellenforra­ dalm i események m iatt konkrét tárgyalásokra nem került sor", a pekingi ügyvivő valójában több fontos és érdemi megbeszélést folytatott Tokió­ ban, 415 A magyar diplomata ráadásul a budapesti események alakulásá­ nak megfelelően sajátosan rugalmas pozícióból - ti. három hét alatt há­ rom magyar kormány nevében - tárgyalt japán partnereivel: a forrada­ lom hírére október 26-án Nagy Imre kormányának nevében lépett fel, november 8-án, a Kádár-kormány megalakulását követően pedig már az új magyar vezetést próbálta képviselni. Igaz, sikertelenül, mert addigra a japán partnerek várakozó álláspontra helyezkedtek, cs jelezték, hogy a magyarországi helyzet rendeződéséig nem kívánnak foglalkozni a diplo­ máciai viszony helyreállításának kérdésével. Mégis tanulságos áttekinte­ nünk a megbeszélésekről készült feljegyzéseket, hiszen remekül tükrö­ zik a korabeli japán álláspontot, valamint az 1956-os forradalommal kapcsolatos elsődleges tokiói reakciókat is.

412 Erről vélhetőJég nem értesült a KíiJügymInisztorinm forradalmi bizottsága, amely november 1-jén többek között Szkladán Pekingből történő hazahívását is követelte a M jn isztert aná cs tó 1, IJfM agya ro rszag. 1956. növe mber 3. 4n$zobolevs2 ki-Vjda 2001, 10. és 97. 414 M NL O L X ÍX -J-l-u KÜM miniszteri és miniszterhelyettes! iratok 1 945-89 XS/sz4/57. Nógrádi Sándor nagykövet levele Horváth Imre külügyminiszterhez, Pcking, 1957. június 17.; Szobolevszki-Vida 2001, 10. és 97. 41' Száll tokiói tárgyalásaihoz lásd, illetve a következő idézetek fórrá sí! mind: M N I, OI. X IX -J-l-z KÜM Rejtjeltáviratok Peking 5 1 7 0 /1 9 5 6 .1 9 5 6 . december 11.; M N L O L X IX -J1-j KÜM Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 2. doboz 002()2/szig.titk./1956. Japán-m agyar kapcsola­ tok helyreállítása érdekében folytatott megbeszélések, Peking, 1956. december 27.; MNI. Oí .X lX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 4. doboz Japán-niagyar kulturális kapcsola­ tok, Peking, 1957. január 25.

1.22

A magyar diplomatát 1956. október 26 ;ín logadta Jamasita Sigeacu, a japán Külügyminisztérium helyettes európai igazgatója, a Szovjetuni­ ót és a közép-európai országokat felügyelő területi osztály vezetője, aki jelezte, hogy tárcája szerint „a m agyar-japán diplom áciai kapcsolatok helyreállításának e b i a k a d á ly a nincsen, szükségesnek és hasznosnak tartják diplom áciai kapcsolataik kiszélesítését a közép-európai népi dem okratikus országokkal",41* majd röviden ismertette a hasonló célú korábbi csehszlo­ vák és lengyel kezdeményezéseket. Jamasita itt homályos utalást tett arra, hogy a Japán és a közép-európai népi demokratikus országok kö­ zötti viszony rendezésére am erikai kifogások m iatt nem kerülhetett sor a japán-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételét megelőzően. Jelezte azt is, hogy legkorábban a Külügyminisztérium következő évi költségvetésében tudnak forrást biztosítani az újonnan létesítendő közép-euró­ pai külképviseletek felállítására, ezért Japán és a közép-európai államok közötti diplomáciai kapcsolatfelvételre legkorábban a pozitív költségve­ tési döntés után, a parlament februári ülésszakát követően kerülhet sor. Kiderült, hogy a japán külügyi vezetés számára még kapóra is jött az el­ lenzéki Japán Szocialista Párt 1956 nyári, külügyi bizottsági magyar lob­ biakciója: a szocialista kezdeményezést is figyelembe véve a költségvetési javaslatban külön keretet kérnek már a budapesti japán követség felállítá­ sára. A japán diplomata hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „az október 23-i, 24-i és 25-i események alapján úgy látják, hogy a m agyar belső helyzet sem szilárd, és m ár csak ezért is jó a diplom áciai kapcsolatok f e b é telével várni"4)7 Száll válaszában igyekezett megnyugtatni partnerét, hogy a kor­ mányváltás önmagában nem kell hogy késleltesse a diplomáciai kapcso­ lataink felvételét, hiszen 9a N agy-korm ány álláspontja a Jap án n al való diplom áciai kapcsolatfelvételének kérdésében nem különbözik az előző kor­ mány á l l á s p o n t j á t ó l Áthidaló megoldásként felvetette, hogy az előze­ tes elvi egyetértés alapján Londonban vagy Belgrádban kezdődjenek két­ oldalú tárgyalások a diplomáciai kapcsolatok, felvételéről, melyek eredmé­ nyeképp közös nyilatkozatban deklaráljuk a kapcsolatok helyreállítását, cs a követségek felállítására májusban kerüljön sor. A japán partner hangsúlyozta, hogy ezekhez a tárgyalásokhoz is szükség lenne a japán 4,L'M N L OL XIX-J-1-j Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 2. dobo7 5/b 00202/5zig .titk /1956. Japán magyar kapcsolatok helyreállítása érdekében folytatott megbeszélések, Peking, 1956. december 27. 4P Uo. 413 L'o.

123

parlament előzetes hozzájárulására, ám erre a január-februári üléssza­ kon nyílik legkorábban lehetőség, hiszen a decemberi rendkívüli ülés­ szak kizárólagos témái a japán-szovjet megállapodás ratifikációja és az új miniszterelnök megválasztása lesznek, A találkozó második felében a gazdasági kapcsolatok lehetőségeiről tárgyaltak. A japán fél elmondta, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a Kína bekapcsolásával történő háromoldalü kereskedelmi ügyletek­ nek, tekintettel arra, hogy a japán-kínai diplomáciai kapcsolatok ren­ dezésére a japán kormány az amerikai politikai és gazdasági nyomás miatt rövid távon nem számíthat. A találkozó végén megállapodtak abban, hogy a kétoldalú kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesz­ tése a diplomáciai viszony rendezéséig is mindkét részről akadálytalanul folytatódhat. Október 29-én Szállnak módjában állt a magyar álláspontot szemé­ lyesen a kormányzó Liberális Demokrata Párt akkor legfajsúlyosabb po­ litikusának, a pár héttel később pártelnöknek és miniszterelnöknek megválasztott ísibasi Tanzan külkereskedelmi és ipari miniszternek is tolmácsolni. A japán politikus is biztatóan nyilatkozott a kétoldalú vi­ szony rendezéséről és a kereskedelmi lehetőségekről, és jelezte, hogy re­ ményeik szerint a magyarországi helyzet rövid időn helüli konszolidáció­ ját követően sor kerülhet a diplomáciai viszony helyreállítására. A kérdés legközelebb november 3-án merült fel, amikor a magyar küldött az ECAFE kereskedelmi albizottsági ülésén elnöklő Kavaszaki japán követtel folytatott rövid eszmecserét. A japán diplomata is a gaz­ dasági kapcsolatok lehetőségeit hangsúlyozta, majd kifejtette azt az el­ mondása szerint számos japán politikus által is osztott véleményt, mely szerint „a m agyar konszolidáció m ár nem késhet soká, mert a jelenlegi hely­ zetben, tekintetbe véve M agyarország földrajzi viszonyát; elképzelhetetlen, hogy a m agyar korm án y tartósan szembeforduljon a Szovjetunióval, és el­ hagyja a szocialista tábort. Szerinte a szocialista országok és elsősorban a Szovjetunió ragaszkodni fo g ahhoz, hogy M agyarország a szocialista tábor tagja m aradjon és e d ön tő kérdésnek a felismerése m agyar részről m.egteremti és m egfogja gyorsítani a konszolidálódás feltételeit7 Száll Tokióban eligazításra jelentkezett a szovjet halászati képviselet - 1956 decemberéig az egyetlen Japánban működő szovjet kirendelt­ ség - vezetőjénél, Tyihvinszkij követnél, és részt vett a szovjet misszióvezető november 7-i fogadásán, ahol alkalma volt újból találkozni a Pekingben megismert JSZP-s politikusokkal („konspirációs okokból tuda­

124

tosan elkerülve" ugyanakkor a JKP vezetőivel való találkozást41-4), majd Tyihvinszkij tanácsára bejelentkezett Kadovaki Szuemicu külügymi­ niszter-helyetteshez. A japán diplomácia második emberével való talál­ kozásra november 8-án került sor, és ekkor már a japán fél lényegében csak annak megismétlésére szorítkozott, hogy aa m agyar belső helyzet konszolidálásáig nincs m ódjukban a m agyar-japán kapcsolatok helyreállí­ tásán ak kérdésével foglalkozn i” 420 A tokiói tartózkodásról készült jelentések egy fontosabb gazdasági té­ májú találkozóról tesznek említést: Száll elmondása szerint „T. M acudaíra herceggel, a B an k oj Japan vezérigazgatójávalp tárgyalt, azonban vélhe­ tőleg a Macudaira Icsiróról, a Bank of Tokyo igazgatójáról lehet szó.421 A japán bankár is megerősítette, hogy a magyar-japán kereskedelmi kapcsolatokban Tokióban különösen akkor látnak fantáziát, ha sikerül az embargó422 megkerülése érdekében Kína bekapcsolásával háromolda­ lú megállapodásokat kötni, elsősorban kínai vas és szén, illetve mezőgazdasági termékek (szójabab, szójaolaj) szállítására. Hangsúlyozta, hogy a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok kisebb jelentőséggel bírnak, azon­ ban szó lehet bizonyos japán Intelek igénybevételéről, olcsó japán fo­ gyasztási cikkek vásárlásáról, magyar bauxitszállításokról vagy esetleg Magyarország részére történő japán, tengeri hajógyártási együttműkö­ désről. A fentieken túl a pekingi ügyvivő baráti követségek diplomatáitól és a japán Külügyminisztérium alacsonyabb szintű szakértőitől részlete­ sen informálódott a tokiói magyar követség felállításával összefüggő te­ endőkről, többek között a korábbi követségi ingatlan helyzetéről,422 a 4-MM N L C L X IX -M -j Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 5. doboz 0(W 4 /sz t/1 9 5 7 Japán Kommu­ nista Fárt, Peking, 1957, január 24. 420 MNL OL X 1X -J-H Japan SZT 1 9 4 5 - 1 9 6 4 1. doboz 5/b 00202/szig.titk./1956. Jhpán-m agyar kapcsolatok helyreállítása érd ekeben folytatott megbeszélések. Pék ing, 1956. december 21. 411 Előbbi a szigetország jegybankja, utóbbi a japán külkereskedelem finanszírozásában meghatározó szerepet játszó pénzintézet, mellyel, mint fentebb említettük, a Magyar Nemzeti Bank 1956 februárjában kötött kölcsönös fizetési megállapodást. 422 A CO CO M helyett a Kínai Népköztársaságra egy külön expori-ellcnőrzcsi embar­ gós rezsim, a japán-kínai kereskedelmet jelentősen megnehezítene) CH IN CO M előírásai vonatkoztak, ennek kijátszására törekedett a japán fél harmadik országok közbeiktatásá­ val zajló tranzakciók révén. 4“ ^Macimé és Imaoka szerint a követségi épület ügye rendkívül kellemetlen a japán kor­

mánynak mert a volt horthysta képviselet vezetője és kulturális attaséja, 1947-ben ügynökök segítségével egy japán gyárosnak adták el az épületet. Később derült ki, hogy az épület a magyar

125

háború előtti baráti szervezetek prominens képviselőivel és a JSZBT égi­ sze alatt megalakult új Japán-Magyar Baráti 'Társaság vezetőivel pedig a kétoldalú kulturális cserekapcsolatok lehetőségeiről tájékozódott.424 Je­ lentéseiben Száll részletes javaslatokat tett mind a diplomáciai kapcsola­ tok rendezésével összefüggő további külügyi teendőkre, mind a gazdasá­ gi kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázására - köztük a nyugat-eu­ rópai vagy amerikai bankoknál, kedvezőbb feltételek mellett elérhető hosszú lejáratú japán hitelekre - vonatkozóan. A kulturális termékek exportja kapcsán őszinte rácsodálkozással rögzítette a japán társadalom demokratikus berendezkedéséből fakadó előnyöket: „a központi állam i ellenőrzés hiánya lehetővé teszi a legkülönbözőbb nézeteket képviselő és irány­ zatú müvek kiadását, liz a helyzet hátrányai mellett megkönnyíti a kulturá­ lis kapcsolatok szervezését"*25 A magyar diplomácia képviselőjének 1956 októberében és novembe­ rében folytatott tokiói, tárgyalásai a kedvező előjelek és biztató jelzések ellenére a Magyarországon időközben kitört, majd levert forradalom ha­ tására nem hozhattak áttörést a háború utáni kétoldalú viszony rende­ zésében. Száll tokiói megbeszélései mindezzel együtt fontos diplomácia­ történeti jelentőséggel bírnak: vélhetőleg ez volt ugyanis az egyetlen olyan eset, amikor egy vezető beosztású magyar diplomata rutinszerű hivatásos tárgyalásokat folytatott egy nyugati országban a kétoldalú po­ litikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről az 56-os forradalom kellős közepén. Ugyanakkor Bognár külkereskedelmi miniszter 1956. október I.O-i pekingi nyilatkozata után ezúttal a japán fél is miniszteri szinten dekla­ rálta álláspontját,42* a japán Külügyminisztérium illetékes vezetői pedig állam tulajdona es a volt horthysta diplomatáknak az eladáshoz nem volt joguk." M NP OL X lX -JT -j KÚM Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 1. doboz 1/a 0 0 9 5 8 Követség felállításának lehető­ sége Tokióban. Peking, 1957. január 25. Fenntartásokkal kell fogadnunk Száll arra vonat­ kozó jelzéséi, hogy Végb Miklós és Habán Jenő ériékesítették volna a tokiói külképviselet épületét - már csak azért is, mert a jelenlegi ismereteink szerint a magyar állam nem szer­ zett tulajdonjogot egyik általa bérelt tokiói ingatlan vonatkozásában sem. M NL O L X IX -J-l-j KUM Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 4. doboz 2 i/a Japán-M agyar Bará­ ti Társaság; M X I.O F X JX -J-l-j K Ü M JapánSZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 .1, doboz Követség!elállításá­ nak lehetősége Tokióban. Peking, 1957. január 25. 425 M N LO I.X T X -J-J-k K Ü M 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 4. doboz 18/b Japán-m agyar kul­ túrál is kap csoki ok, Peking, 1957. január 25. J'r: Ráadásul a már em lített Isibasi Tanzan pár hónapos kormányfői ténykedése során került sor a japán-csehszlovák, illetve japán- -lengyel tárgyalásokra a diplomáciai kapcsola­ tok felvételéről.

126

részletesen ismertették a kapcsolatok helyreállításához szükséges admi­ nisztratív lépések menetrendjét (költségvetési vita szerepe, országgyűlé­ si felhatalmazás a tárgyalásokhoz stb.) is. Az ekkor felvázolt kép teljesen megegyezett azzal, ahogyan Japán végül felvette a diplomáciai kapcsola­ tokat a másik két közép-európai kommunista országgal: 1956 októberé­ ben a lengyel és a csehszlovák fél újból kinyilvánította tárgyalási szándé­ kát, ezt követően a szükséges országgy űlési felhatalmazás létrejöttét kö­ vetően 1957 februárjában zajlottak mindkét fellel a tárgyalások, melyek eredményeképp helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok, s végül 1957 májusában Tokióban, illetve Prágában és Varsóban is megkezdték műkö­ désüket az új külképviseletek. A japán diplomácia ilyetén precizitása szokatlan lehetett a magyar fél­ nek, a mai szemlélő számára viszont a japán fél pragmatizmusa és a ma­ gyarországi eseményekre vonatkozó teljesen helytálló és józan helyzetértékelése lehet szembetűnő. Szemléletes az, ahogyan a magyar diplo­ mata előtt japán tárgyalópartnere 1956. november 3-án, tehát már a forradalom leverését megelőzően rámutatott a Szovjetunióval való szembefordulás és a tömbből való kiválás lehetetlenségére, maid aho­ gyan ezt követően az ügyvivő - talán e figyelmeztetés hatására, saját bőrét is mentendő táviratozik a távollétében már forradalmi bizott­ ságot is felállított pekingi nagykövetségre, hogy ottani kollégái „csakis szocialista eredm ényeket megvédő, p roletár internacionalizmus alapján álló és szocialista táborral szolidáris korm ány utasításait kövessék és képvi­ seljékV 27 A magyar-japán diplomáciai viszony rendezésének kérdése, mely a kedvező előjelek után 1956 októberében úgy tűnt, hogy már a célegye­ nesbe jutott, az utolsó előtti pillanatban végül a magyarországi forrada­ lom és az azt követő megtorlás hatására évekkel el halasztódott. Ismere­ tes, hogy a magyarkérdés egészen 1962-ig szerepelt az ENSZ közgyűlésé­ nek napirendjén, és az 1 9 5 3 -1 9 5 6 közötti kelet-nyugati enyhülés nálunk is tapasztalható kedvező jelei ellenére, illetve az 1956 nyarán egyértelműen deklarált külpolitikai nyitás véghezvitele helyett nagy­ részt a forradalom és leverése következtében előállt helyzet kezelése kö-427

427M M . 0 1 . XIX-J-1-j Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 2, doboz 5/b 00202/szig .titL /1956. Ja­ pán-m agyar kapcsolatok helyreállítása érdekében folytatott megbeszélések, Peking, 1956. december 27.

127

tötte le a magyar diplomácia erejét42* Ilyen körülmények között az ak­ tuálisan meglehetősen csekély külpolitikai és külgazdasági jelentőséggel bíró magyar-japán viszony helyreállítására Budapesten meglehetősen kevés figyelem jutott.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS JAPÁN Két szempontból is érdemes lehet röviden kitérni az 1956-os magyarországi forradalom japán „vonatkozásaira'7: először azt vizsgálva meg, hogy a magyarországi történések milyen reakciókat váltottak ki a japán politikusok, a japán értelmiség és a japán társadalom soraiban,429 más­ részt hogy milyen kihatással voltak a magyar-japán diplomáciai kapcso­ latok rendezésére. Japánban a magyar forradalom híre a többi nyugati országhoz hason­ ló reakciókat váltott ki: a kormányzat nyilatkozataiban együttérzéséről biztosította a szabadságáért küzdő magyar népet, a magyarországi szov­ jet beavatkozás a japán baloldali szocialista és kommunista pártok sorai­ ban Moszkvától való fokozatos eltávolodást eredményezett és egy balol­ dali újhullám kialakulását hozta magával/30 míg a civil társadalom azon­ nali gyűjtésekkel és külön segélyszervezetek létrehozásával reagált a magyarországi eseményekre. Sigemicu Mamoru külügyminiszter nyilatkozataiban azt hangsú­ lyozta, hogy Japán mindenáron el akarja kerülni a nemzetközi viszá­ lyokba való bebonyolódást, de ez nem tartja vissza attól, hogy kifejezze „mély rokonszenvét a m agyar nép iránt, am ely alapvető em beri jogait, és ugyan akkor polit ik a i szabadságát követeli"^ ;2S Ehhez lásd Békés Cs. - Kecskés 2 0 0 6 ; Békés Cs. 2012, 8 8 - 9 3 .; Borhi 2015, 1 7 3 -2 1 8 . Ehhez lásd Ieda 1982; Kodzsima 2 0 0 3 ; Umemura 2 000b , 4 6 - 5 6 .; Umemura 2 0 0 6 b ; Umemura 2011. 43u Ehhez lásd A tid o2013. 4-11 A magyarországi események külföldi visszhangja. AhP Bizalmas! 1956, november 16. w w w .I95b.m ti.hu. Hasonló szellemben S2óli a japán külügyminiszter a magyar hely­ zetről New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén 1956. december 18-án: J n regard to tke simád­ on írt Easiem Europe, we Japanese cetnnőt bút fed deep sympathy fór the plight of the people of

Hungary. Wefervently hope lkat the voice of the Hungárián people will be heardand their simá­ don rdkved in accordance wilh tke resoluiions of the United Na twms.#liU|>://w ww.mofa.go.jp/ policy/un/address5612.html.

128

A „haladó Japán" részéről sikerült azért biztosítani egy a hivatalos magyar politikát támogató nyilatkozatot is: a ÍKP első titkárának a leve­ lét a N épszabadság 1957. február 17-i száma tette közzé. „Am ikor M a ­ gyarországon az ellenforradalm i felkelés kezdődön , nú láttuk, hogy az ugyanúgy, m intáz Egyiptom elleni nyílt fegyveres lázadásf az imperialisták összeesküvése, am elyet az Egyesült Á llam ok és a m agyar fasiszták irányítot­ tak és am elynek célja a szocialista rendszer megdöntése, a fasiszta politikai uralom és egy háborús tűzfészek létrehozása volt" - írta a magyar munká­ sokhoz szóló üzenetében Noszaka Szanzó.432 A forradalmat követő években azonban japánul is napvilágot láttak a magyar forradalommal kapcsolatban Nyugaton megjelent legfontosabb könyvek.433 Emellett számos magyar emigráns közéleti személyiség - többek között Király Béla, a Nemzetőrség főparancsnoka/34 Nagy Fe­ renc korábbi kormányfő, Kovács Imre író, parasztpárti politikus,435 Zilahy Lajos író és Bujdosó Alpár, a több mint 7 0 0 0 taggal bíró emigráns diákszervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének egyik vezetője - kapott japáni előadókörútra szóló meghívást, hogy éb­ ren tartsák a „magyar ügyet" hirdessék a magyarországi forradalom esz­ méjét, és hitet tegyenek a szovjet elnyomás ellen.43* 1956 diplomáciatörténeti jelentősége a magyar-japán kapcsolatok vo­ natkozásában nyilvánvaló: a forradalom hatására évekkel elhalasztódott a kétoldalú viszony normalizálása. Magyarország Japán szemében a népi41

41"’ A JKP szovjet beavatkozás melletti, kiállásához lásd meg; G créb-H ajdú 198b, 199. és 219, 433 Ehhez lásd J lungarian Relief Society Japan* 24 August 1957. HU OSA 3 98-0-11510; Recordsof the UN SpecialCom m ittee on the Problem of Hungary: UN Docu ments; Open Society Archives at Central Huropean Universíty, Budapest. A tokiói Magyar Se­ gélyalap 1958 novemberében jelentette meg kiadványát, melyben a Nagy Imre-per világ­ visszhangját gyűjtötték össze japán írók. A többi 56-os vonatkozású japán kötet ismerteté­ sét láivd Umernura 2 0 0 0b , 5 0 - 5 5 . 434 Király 2 0 0 3 , 5 0 - 7 3 .e s 1 3 8 -1 4 0 . 435 Kovács I. 1980. 436 Ehhez lásd Bujdosó 2 003, 5 1 -6 3 .; 111. A megtévesztő képaláírás szerint a küldött­ ség találkozott a japán külügyminiszterrel is, ám a magyar diákokkal közös csoportképen szereplő Szató Naotakc két évtizeddel korábban, 1937 tava szán-nyarán állta külügyi tár­ ca élén. A később a felsőház elnökeként 0 9 4 9 - 1 9 5 3 ) tevékenykedő politikus vette át a vi­ lágháború utolsó moszkvai japán nagyköveteként Molotovtól 1945. augusztus 8-án a szov­ jet hadüzenetet. Várailyay 2 0 0 6 , 1 5 9 -1 6 9 . A magyar forradalomban részt vett észak-ko­ reai diákokat hasonló prop agandaszerephez juttatta az amerikai kormányzat, lásd Csorna 2012, 8 4 - 8 5 .

129

demokráciák második körébe - Békés Csaba szóhasználatával élve, a fej­ lett alblokkból a fejletlenek csoportjába437 - sorolódott, hiszen míg Csehszlovákia és Lengyelország már 1957-ben felvette Japánnal a diplo­ máciai kapcsolatokat, a magyar fél Románia és Bulgária társaságában csak 1959-ben tudta ezt megtenni,438 Ez a fáziskésés évtizedeken át éreztette hatását: a többi szocialista országhoz képest Magyarország szinte minden téren, így a gazdasági kapcsolatok terén és a külkereske­ delmi forgalom vonatkozásában, a szerződéses kapcsolatokban, vala­ mint a felső szintű látogatásokban is jól kimutathatóan folyamatosan hátrább tartott - lényegében egészen az 1980-as évek közepéig - , mint a többi kelet-európai kommunista ország.439 A kétoldalú kapcsolatoknak még egy érdekes „56-os vonatkozása" van, a későbbiekben két olyan magyar nagykövet is szolgált Tokióban, akik a forradalom alatt is diplomáciai funkciót töltöttek be, igaz, törté­ netesen épp ellentétes oldalon. Kos Péter, a New York-i magyar ENSZmisszió 1956. október 29-én leváltott, majd november 5-én funkciójába visszahelyezett vezetője 1 9 7 6 -1 9 8 3 között szolgált misszióvezctőkcnl Tokióban, míg Szarka Károly, aki 1956-ban külügyminiszter-helyettes, majd a forradalom napjaiban Nagy Imre körül alakult külügyi tanács­ adócsoport tagja volt,140 1 9 8 3 -1 9 8 8 között kapott tokiói nagyköveti megbízatást.

MAGYAR-JAPÁN KAPCSOLATOK 1957 ÉS 1959 KÖZÖTT A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok rendezésének kérdését Száll József későbbi pekingi jelentéseiben is visszatérően szorgalmazta. A ke let-európai kommunista államok világpolitikai súlyát túlbecsülve úgy értékelte, hogy Magyarország számára kedvező lehet az a nagypolitikai légkör, melynek hatására a tokiói kormány a japán-szovjet viszony lo-

'1-í7 Békéi Cs. 2004br 138. 41REgy 1957. május Tjei japán kimutatás szerint Magyarország a világ országai közül abba a legutolsó, J I orszagot tartalm azó csoportba került így, melynek tagjaival Japán sem­ milyen kapcsolatot nem tarto tt fenn: Albánia, Bulgária, Ghána, Írország, Jemen, Líbia, Liechtenstein, Monaco, Románia, Tunézia. Musely 1957, 314. 1?-Vo. Robinson 1978.; Terada 1972. 11:>A Heltai György vezetésével \Tagv Imre körül formálódott külügyi tanácsadó cso­ port tagja volt még Szarka mellett a Külügyminisztérium forradalmi bizottságának elnö­ ke Mód Péter, titkáraFéliv Pál. Lásd Raitier 1996/11, 314.

130

vábbfejlesztése, illetve a japán-kínai diplomáciai kapcsolatok rendezése helyett - a japán parlamentben működő baloldali ellenzék nyomásának is engedve - „in k á b b a népi dem okratikus országokkal fogja szorgalmazni a diplom áciai kapcsolatok helyreállítását hogy ezzel elodázhassat és k a le­ het, minél hosszabb ideig elkerülhesse a ja p á n -k ín a i diplom áciai viszony n orm alizálását' A kínálkozó) alkalom megragadása érdekében Száll egy­ részt magyar diplomáciai lépéseket javasolt a japán partnerek felé a belg­ rádi vagy a londoni magyar külképviselet, illetve az ENSZ-ben működő missziónk útján, másrészt újból felvetette a magyar és japán parlamen­ tek kereskedelmi bizottságai közötti kapcsolatfelvétel szükségességét/41 Hangsúlyozta, hogy az 1956 őszi tokiói tárgyalásai, valamint Tahara JSZP-képviselő decemberi pekingi útja óta „a japán külkereskedelmi vál­ lalatok, a m agyar-japán társaság és a japán kereskedelmet fejlesztő p a rla ­ menti bizottság rendszeresen sürgeti leveleiben a kapcsolatok felvételét*. Mégha a magyar diplomata el is túlozta némileg jelentéseiben a japán fél érdeklődését, tény, hogy 1957 tavaszán a Japán Szocialista Párt kép­ viselői az alsó-és atelsőház külügyi bizottságában újból felvetették a ma­ gyar-japán diplomáciai kapcsolatok normalizálásának, kérdését, és a párt támogatását A szán urna JSZP-elnök a sajtóban is megerősítette*'1'12 Figyelemre méltó, hogy Kádár János - napjainkban is helytállónak tűnő —értékelése szerint ez a közvetítő szerep nem elsősorban Magyarországnak szólt: a párt első titkára úgy vélte, hogy a JSZP saját kormány­ képességének alátámasztására szorgalmazza 9a Szovjetunióval, a népi K í­ nával és á lta lá b a n a szocialista országokkal való jó viszony* meglétét.443 Kedvező reakció érkezett ugyanekkor diplomáciai vonalon a japán kormányzat felől is: amikor 1957 májusában utasították a belgrádi ma­ gyar nagykövetet, hogy sürgesse meg a japán fél válaszát az egy évvel ko­ rábbi jegyzékre, a japán ügyvivő jelezte, hogy ffa japán korm ány kom o­ lyan foglalkozik a ja p á n -m a g y a r diplom áciai kapcsolatok felújításának

OL XIX-J-1-j

Japán SZT 1945-1964 1. doboz 00958/1. Japán-magyar

AA' MNL KOM diplomáciai viszony helyreállításának lehetőségei a japán kormány változás után. Peking, 1957. március 4.; MNP OLXIX-J-l-i Japán SZT 1945-1964 .5. doboz 25/c Japán-magyar kereskedelmi kapcsol átok 0045/szig.titk./195 7. Péking 1957. március 23. 4A2A /. ellenzéki intervenciókra a/. Alsóházi külügyi bizottságának március illetve a Felsőház külügyi bizottságának április 2-i ülésén került sor. Az MTI pekingi tu­ dósítójának A szán urnával készített interjúja a Népszabadság, 1957. április 25-i számában jelent meg. 4 ~ Jegyzőkönyv a Központi Bizottság november l-jén ta rtott üléséről Soós 1997, 42-43.

1957.

15-i,

1957.

131

kérdésével és a jap án Külügyminisztérium az 1958. évi költségvetésben m ár keretei kért a Budapesten felállítan d ó japán követség részére is". Hasonlóan nyilatkozott ugyanekkor az athéni japán ügyvivő, és mindezt megerősí­ tette a budapesti kínai nagykövetség diplomatája is.444 Szintén biztatóan hatott, hogy míg a megelőző években kizárólag ja­ pán ellenzékiek, kommunista és szocialista politikusok jutottak el Ma­ gyarországra, 1957 nyarán első ízben kormánypárti japán politikusok látogatására is sor került, Nakaszone Jaszuhiró későbbi miniszterel­ nök445*és Nakatani Takejo, a japán Kultúrdiplomádai Tanács tagja, az Ázsia Egyetem professzora júniusban - Kisi miniszterelnöktől kapott megbízatására hivatkozva! - Horváth Imre külügyminiszternél, Rava­ sza ki képviselő augusztusban pedig Ajtai Miklósnál, az Országos Terv­ hivatal elnökénél tett látogatása során puhatolózott a diplomáciai kap­ csolatok helyreállításának lehetőségei felől.44íl A kádári Magyarország diplomáciai mozgásterének megteremtését eredményesen segítette 1957 nyarán egy magyar diplomáciai küldöttség páratlanul gazdag, nyolc ázsiai és afrikai országot érintő útja is* A Szarka Károly külügyminiszter-helyettes vezette delegáció felkereste Indiát, Burmát, Indonéziát, Nepált, Ceylont, Szíriát, Egyiptomot, valamint Szudánt, és mások mellett Nehru és Nasszer is fogadta a magyar kül­ döttséget, melynek legfontosabb feladata természetesen a felfüggesztett ENSZ-mandátum visszaszerzéséért való lobbizás volt,447 Egy újabb pekingi látogatásán a magyar-japán viszony rendezését szorgalmazta Ikcda Maszanoszu ke LDP-s képviselő is.44* A magyar veze­ 444 A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok, Athén, 1957. november 20. M NL OL XTX-.I-l -j-Japán 4 5 -6 4 -1 25/1957/SzT, 2. doboz; Magyar-japán kapcsolatok, 1957. október 10. M NL OL M K s -2 8 8 . f. 32. csomó MSZMP KB Külügyi Osztály 1 9 5 7 -1 9 6 0 , 1957.11. Külföldi Kommunista Pártok. 15. Japán, 00370/l/1957.szig .titk . 44- Nakaszone Jaszuhiró 1 9 8 2 -1 9 8 7 között állt a szigetország kormánya élén. 4411Horváth Imre, Japán érdeklődés a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, 1957. június 13. MNL OL X lX -J-l-u KÜM miniszteri és miniszterhelyettesi iratok 45-8 9 , 26. doboz; Népakarat, 1957, június 16,; Palanovics Norbert: A „katedrasztálinizmus* vége. Népsza­ badság, 2 0 0 6 , június 16.; Palanovics Norbert - Horváth Gyöngyi: Provokáltam a minisz­ tert. Interjú Nakaszone volt japán kormányfővel 1957-es budapesti útjáról. Népszabadság, 2 0 0 6 . október 18. 447 Mindeközben Fudzsijama japán külügyminiszter az 1957. évi ENSZ közgyűlési fel­ szólalásában a v. ENSZ Alapokmányának reformját sürgette a világszervezetnek a magyar forradalom kapcsán az előző évben m utatott erőtlenségére hivatkozva, lásd Va tan a be 2005. 44RNépakarat, 1957. november 2.

132

tőket meglepte a jobboldali japán politikusokkal folytatott tárgyalások pozitív légköre, Horváth Imre a Nakaszone-tárgyalás után írott feljegy­ zésében fontosnak tartotta rögzíteni vendégei - általa érezni vélt - ha­ tározott Ameri ka-el lenességét is.449 Nem szüneteltek persze mindeközben a haladó Japánnal ápolt kap­ csolatok sem: a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bi­ zottsága (KB) 1957 júliusában egész párttagsága nevében küldte üdvöz­ letét a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának „harcokban edződött lestuérpcírtunk fen n állásán ak 35. évfordulója alkalm ából*.45" Nyáron Budapestre látogatott a japán fogyasztási szövetkezetek elnökhelyettese,451 októberben először a Szóhjó szakszervezeti központ nem­ zetközi kapcsolatokért felelős J a p á n b itn s o á * funkcionáriusa tartott egy Szővosz-ülésen olyan lelkesítő hozzászólást, hogy azzal még Kádár elismerését is kiváltotta,452 majd Katajama Tecu, korábbi miniszterelnök (1947-1948) vezetésével pedig a Japán Szocialista Párt kilencfős delegá­ ciója érkezett Moszkvából Budapestre, hogy 9az ellenforradalm i esemé­ nyekről tájékozódjon Z53 A japán politikusokat Kádár János miniszterel445ÍM N L O L X L X -.M -u KÜM miniszteri ás miniszterhelyettesi iratok 1S J45-1989 26. doboz Horváth Imre, Japán érdeklődés a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, 1957. június 13. 45uNépszabadság, 1957. július 14. A.IKP illetékesei természetesen semmit nem bízlak a véletlenre: magyar c Ívtársaitól Nosza ka Szán zó pártfőtitkár levélben kérte az üdvözlő sorokat. MNL ü l M K s-2R8. f. 32. csomó MSZMP KB Külügyi Osztály 1 9 5 7 -1 9 6 0 , 1957. ü. Külföldi Kommunista Pártok. 15. 4?i Népszabadság, 1957. augusztus 29.

A5z „Elmondta, hogy amit a saját szemével látón, talán akkor sem hitte volna el, ha legjobb barátja mesélte volna. Nem hitte volna éppen az egy év alatt hallott mindenféle hírek alapján, hogy az emberek így élnek, mint azt saját szemével most látta. Ez őt megnyugtatta és nekünk is hasznos." Jegyzőkönyv a Központi Bizottság 1957. november l-jén tarto tt üléséről. Soós 1997,43.

Népszava, 1957 október 23.; Népakarat, 1957. október 25.; Népszabadság, 1957. ok­ tóber 25.; Népszava, 1957. október 27. A meghívásáról meg október 2-án tiöntött röpszavazással a PB (M NL OL M-Ks 288. f. 8/56. ő. e.), a vendégekkel kapcsolatos szemé­ lyenkénti politikai iránymutatást pedig Boldoczki nagykövet útján Andropovtól kért a magyar vezetés. M NL O L X IX -J-l-z KÜM Rejtjeltáviratok Moszkva 1 9 5 4 -1 9 6 2 168/Budapcst, 1957. október 15. és 127/Moszkva, 1957. október 17. Jól jelzi, hogy milyen fontos­ ságot tulajdonítottak a japán politikusok látogatásának, hogy a Moszkvából érkező delegá­ ció tagjairól a magyar vezetés rejtjeltáviratban kért és kapott Andropovtól - aki ekkor az SZKP Központi Bizottsága Szocialista Országok Együtt működési Főosztályát vezette tájékoztatást és személyenkénti jellemzést: „Delegáció fele jobb, fele baloldali, mindannyian a bandungi elveket vallják magukénak és U S A ellenesek. Általában jobbak, mint. bármely más szocialista vezetők. A Nlo-n lezajlott tavalyi októberi ellenforradalmi eseményekkel kapcsolat­

133

nők mellett a párt részéről Marosán György is fogadta, s a megbeszélé­ sekről kiadott közlemények tanúsága szerint a JSZP-delegáció harcias szellemű nyilatkozatban szállt síkra a kétoldalú diplomáciai viszony ren­ dezése mellett: „A JSZP erősen követeli a kapcsolatok helyreállítását, s a jap án nép nagy része tám ogatja ezt a követelést. A JSZP hazatérése után újult erővel síkraszáll a m agyar-japán diplom áciai viszony rendezéséért és ilyen irányban mozgósítja a tömegeket is"AH A japán szocialista politikusok látogatását a magyar vezetés kimon­ dottan hasznosnak tartotta. Rónai Sándor házelnök azt hangsúlyozta, hogy ezek a küldöttségek „személyesen is meggyőződhettek békepoliákán k őszinteségéről’ népünk békeakaratáról és a szocializmus építésében elért sike­ reinkről*.455 Kádár János a KB 1957 november Kjei ülésén megjegyezte: „Ezekről a látogatásokról meg kell m ondani, nem csak az elsődleges hatása jó p olitikailag hanem jó m aga az, hogy a Jap án Szocialista Párt képviselője itt járt, és ez köztudom ásúvá válik, és a M agyar N épköztársasággal szembeni megítélésük pozitív irányba befolyásolhatja az ottani dolgozókat. /.../ Ezekre az em berekre mély benyomást lett a konszolidáció, és általáb an olyan ta­ pasztalatokkal mennek el, am elyek az ő környezetükben rom bolólag hatn ak az im perialista propagandára'.™ Bármennyire túlzónak és vágyvezérelt­ nek tűnik is Kádár János értékelése, az bizonyos, hogy az 1956 decembe­ re és 1957 novembere között Magyarországon járt japán politikusok őszintén rácsodálkoztak a vártnál jobb magyarországi állapotokra, hi­ szen előzetes elvárásaik, illetve az 1956-os forradalomról a nyugati sajtó révén keltett benyomás alapján sokkal nagyobb pusztítás nyomaira és a lakosság nyugtalanságára számíthattak.457

bán ezideigaz a nézetük - szinte valamennyinek - hogy kezdetben forradalmi, volt, majd ellenforradalomba csapon át Felvilágosítást erről a szovjet elviársakiól nem kértek. Javasolja, hogy tartózkodásuk végén a part vezetői, lehetőleg Kádár elvedrs fogadja őket* MNL OL X ÍX -J-l-z KÜM rejtjeltáviratok Moszkva, 1957. október 15. kimenő, 1957. október 17. bejövő. AbANépszabadság, 1957. október 25. A-- Rónai Sándor felszólalása az Országgyűlés 1957. decemberi 19-i ülésnapján. Képvi­ selőházi napló, 1957, 2 0 9 8 . ^ “Jegyzőkönyv a Központi Bizottság 1957, november l-jén tarto tt üléséről. Soós 1997, 4 2 - 4 3 . A delegáció magyarországi tartózkodásáról készült fénykép fellelhető a pártfőtitkár hagyatékában is. M N L OL P 2065. 11. doboz 19. t. Japán Szoc. Párt küldöttsége Ma­ gyarországon. 457 A z 1956-os forradalom áldozatait százezresre tevő nyugati képhez lásd Kende P, 2 0 0 6 ,1 5 4 .

134

Ugyan csak egy tréfa erejéig, de úgy tűnik, hogy Japán szóba került Hruscsov és Kádár 1957 márciusi 21-i találkozóján is, A Magyarorszá­ gon „ideiglenesen állomásozó" szovjet csapatokkal összevetésben a szov­ jet pártfőtitkár jelezte magyar partnerének: a kölcsönösség jegyében neki az ellen sincs kifogása, hogy magyar csapatok tartózkodjanak Moszkva alatt, vagy védjék a Szovjetunió határát esetleg Japán felé, „a szocialista táborn ak a jap án im perializm us elleni kollektív védelme céljá­ ból"...4*9 Talán Hruscsov ezen álnok fricskája magyarázza, hogy Kádár miért tartotta fontosnak külön is felhívni japán vendégei figyelmét arra, hogy a magyarországi konszolidáció eredményei - a látszat ellenére nem a szovjet csapatok magyarországi, jelenlétének köszönhetők: „Én ezeknek a jap án em bereknek azt m ondtam : »önök bizonyára úgy gondolják, hogy M agyarországon szovjet csapatok vannak, itt népköztársaság van, a szocializmus épül, de azért van népköztársaság, s azért épül szocializmus, meri itt szovjet csapatok vannak. M eri ezt a propagandát vitték maguk felé. De - és Őket is figyelmeztettem a történelmi múltra - egyet ne felejtsenek el, a k ik a m agyar nép m agatartását helyesen a k a r já k megítélni, hogy L J a m a ­ gyar munkásosztály - s m indjárt hozzáteszem - a m agyar falu dolgozó népe 4 0 esztendővel ezelőtt kezdte meg karcát a szocialista társadalom értés 4 0 esztendeje harcol erte...«/^9 Hiába sikerült azonban 1957-re Japánban mind a kormánypártok, mind az ellenzéki erők szimpátiáját is megnyerni az ügynek, ha végül a kérdés rendezését a meglehetősen nagy befolyással bíró tokiói központi adminisztráció a budapesti külképviselet felállításához szükséges költ­ ségvetési forrás meglétéhez kötötte. A pekingi nagykövetség JSZP-s kap­ csolatai ugyanakkor előre jelezték, hogy a kormányzat a magyaroknak (és többek között a bolgároknak is) kedvező előterjesztés ellenére könynyen kihúzhatja végül Budapestet a listáról, ezért azt javasolták, hogy a 45SA moszkvai tárgyalásokról Kádár az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának 1957. április 2-i ülésen adott tájékoztatást, lásdSzereda-SztikaLin 1993, 3 0 7 - 3 0 8 .; N ém ethnéUrbán 1993, 3 4 9 - 3 5 0 .; Huszár 2003/11, 151. Ugyanez a történet másképp: Kanyó 1989, 392. Nem sokkal később, 1957. május 27. került végül aláírásra a Magyarországon állomásoztatott szovjet csapatok jogi helyzetének rendezésére vonatkozó, meglehetősen általá­ nos kétoldalú egyezmény. 4511Kádár János felszólalása az Országgyűlés 1958. január 28-i ülésnapján. Országgyűlé­ si Napló, 1958, 2 3 2 1 -2 3 2 2 . Kádár szavait érdekes megvilágításba helyezi az a tény, hogy pár hónappal később, 1958 áprilisában nem élt Hruscsovnak a szovjet csapatok kivonására vonatkozó - Romániát követően Magyarország felé is megtett - felajánlásával. Ehhez lásd Rainer 1994, 1 8 4 -1 8 7 .; Földes 2015, 28 és 4 2 - 4 3 .

135

jövőben a magyar fél is újból és újból hivatalosan kezdeményezze a dip­ lomáciai kapcsolatok normalizálását.460 Az 1958-as költségvetési vita so­ rán a budapesti japán misszió létrehozására végül nem jutott keret, és kérdéses, hogy ha az egyetlen erőtlen belgrádi érdeklődésen túl bármi­ lyen más minimális erőfeszítést is tett volna 1957 során - az 1956-os forradalom leverése által keletkezett kedvezőtlen nemzetközi környezet enyhítésével egyébként érthetően lefoglalt - magyar diplomácia, akkor kedvezőbb döntés születhetett volna-e az ügyben. A nyilvánosan hozzá­ férhető források egyelőre nem utalnak arra, hogy voltak-e más, politikai megfontolások is a pénzügyi kifogások mögött, például igyekezett-e fé­ kezni az Egyesült Államok a magyar-japán közeledést a magyarkérdés rendezetlensége miatt... Mindenesetre Budapest a kudarc után, 1958 folyamán már sokkal ha­ tározottabban lépett fel az ügyben, és erre elsőként egy, a SAS skandináv légitársaság tokiói próbaütján meghívottként részt vevő magyar diplo­ mata, Forgács Egon osztályvezető 1958. februári tokiói látogatása kínált remek lehetőséget.461 Az osztályvezető magával vitte a japán fővárosba Sík Endre külügyminiszternek japán partneréhez intézett levelét, mely­ ben Magyarország megerősítette a diplomáciai kapcsolatok felújítására vonatkozó szándékát.462 A magyar diplomatát Tokióban Kanajama Maszahide, a japán külügy­ minisztérium kelet-európai osztályának vezetője fogadta 1958. február 23-án. A japán fél közölte, hogy kormánya szerint sem szakadtak meg a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok, ezért a viszony d e jure ma is létezik, csupán szünetel. Megerősítette továbbá, hogy szándékukban állt 1958-ban megnyitni a budapesti követséget, azonban ezt költségvetési okokból végül nem állt módjukban megtenni: 23 milliárd jent kértek nyolc külképviselet, köztük a budapesti felállítására, de a Pénzügymi­ nisztérium miatt végül csak 8 milliárdot kaptak. Utalt rá, hogy Japán minden állammal, így Magyarországgal is, normális kapcsolatokat akar

460 M N L OL XIX-J-1 -k KOM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm 5. doboz A JSZ P vezetőjével foly­ tatott beszélgetés, Peking, 1957, december 23. 4*J M N L O L X IX -J-4 2 KÜM MoszkvaSZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 5. doboz001869/szig.titk. Ma­ gyar-japán diplomáciai kapcsolatok. ” < « M N L O L X IX -J-l-j KOM Japán SZT 1 9 4 5 - 1 9 6 4 2. doboz 0 0 1 8 6 9 /3 Sík Endre kül­ ügyminiszter levele Fudzsijama Aiicsiró japán külügyminiszterhez, Budapest, 1958, feb­ ruár 18. Japán kimutatás szerint hasonló érte Inul megkereséssel fordult ezekben a hóna­ pokban japán partneréhez a kabuli, a berni ás a stockholmi magyar misszióvezető is.

136

létesíteni, „velünk szemben semmilyen averzióval nem viseltetnek, közös ázsiai eredetiink, régebbi kilűnabh kapcsolataink összekötnek bennünket*4^ Forgács válaszában jelezte, hogy Magyarország hajlandó lenne tokiói külképviseletét még 1958 folyamán megnyitni, ami magyar részről is igen nagy anyagi áldozattal jár ugyan, „de a kapcsolatok fejlesztése s a nem­ zetközi helyzet további enyhüléséhez való hozzájárulás érdekében örömmel vagyunk hajlan dók m axim ális erőfeszítésekre i$"4(i4 Ugyanakkor próbált megoldást kínálni a diplomáciai kapcsolatok normalizálásának a költ­ ségvetési források kérdésétől történő elválasztására: ha a japán költségvetés most nem is teszi lehetővé új misszió felállítását, kössön a két fél elvi megállapodást a követségek kölcsönös felállításának szükségességé­ ről, amiről jelenjen meg egy közös közlemény, az elvi megállapodás vég­ rehajtása pedig a későbbi lehetőségek figyelembevételével valósulhat majd meg. A japán tél nem zárkózott el ez elől a formula elől, de Buda­ pest számára a legnagyobb jelentőséggel természetesen Kanajama osz­ tályvezető azon bejelentése bírt, melyben biztosította Forgács főosztályvezetőt, hogy a „magyar kérdés* a kétoldalú kapcsolatok rendezését nem fogja hátráltatni: az „októberi események" ugyanis, melyek nekik is „komoly gondokat okoztak, m a m ár politikai tényezőként nem jönnek számításba*.4Vtí A sikeres tokiói megbeszélést követően újból beindult a magyar diplo­ máciai gépezet. A látogatásról készült feljegyzést Budapest megküldte a moszkvai, washingtoni, londoni, párizsi, római, hágai, brüsszeli és Bue­ nos Aires-i külképviseleteknek, jelezve, hogy a magyar misszióvezető „a közöltek figyelembevételével igyekezzék jó személyes kapcsolatokat létesíteni a jap án követtel és a beosztottainak figyelmét is hívja fel a kapcsolatok á p o ­ lásán ak fontosságára" A várható diplomáciai siker babérjaiért versengve több magyar kül­ képviselet önként ajánlkozott a japán viszony rendezésére: a brüsszeli követség például a világkiállításon részt vevő japán delegációval kívánt volna kapcsolatba lépni, míg a stockholmi követ minden előzetes felha-

4GAM NL OL X I X - J - U KÖM vegyes SZT 79. dokv/ 4/h, 0 0 4 509/S zT /1958 SAS lég ijárat a Tokióba. '1MlJo. Vegyük észre, hogy „az enyhülés" itt nem puszta diplomáciai szólam, hiszen 1958-ban még nagyban folyt a következő négyhatalmi találkozó előkészítése, majd 1959 szeptemberében sor került Eiscnhower és Hruscsov elhí resült Camp David-i találkozójára. 4C5Uo. AhbForgács Egon osztályvezető látogatása a japán Külügyminisztériumban. 1958, feb­ ruár 25. MNI. OI.. X IX -J-1 -j-Japán 4 5 -6 4 -0 0 1 8 6 9 , 2. doboz.

137

talmazás nélkül már tárgyalásba is bocsátkozott japán partnerével a két­ oldalú diplomáciai viszony helyreállításáról. A magánakcióra a japán kö­ vet őszinte politikai állásfoglalással felelt: meggyőződése, hogy bár a ma­ gyar nép a régebbi baráti meleg viszony és a közös ázsiai eredet miatt teljesen megérdemli a japán nép rokonszenvét, az viszont már erősen kétséges előtte, hogy a japán kormánynak diplomáciai viszonyra kellene lépnie azzal az új magyar vezetéssel, amelyik szovjet segítséggel elfojtot­ ta a magyar nép forradalmát és egyáltalán nem bírja a magyarok bizal­ mat. Bebrits Lajos követet a kamikaze stílusú tárgyaláskezdés mellett leginkább azért feddték meg a Központból, mert teret engedett a japán követ - a diplomáciai érintkezésben valóban szokatlanul őszinte —„ki­ rohanásán o k Ú Ll7 De kedvező jelek érkeztek ugyanekkor például Tamás Aladár nagy­ követtől Új-Delhiből .4ÍVSS mivel a teheráni követség már azt is tudni vél­ te, hogy a japánok a viszony rendezéséhez szükséges tárgyalásokat Moszkvában kívánják majd rendezni, felajánlotta szolgálatait Boldoczki János moszkvai magyar nagykövet is: „Japánnal való diplom áciai kapcso­ latok rendezésére itteni japán követtel kapcsolatokat Jelvettem. Kezdem énye­ zést láthatólag örömmel fo g a d ta " aki ezt követően, biztos, ami biztos ala­ pon utasítást is kapott az előkészületek megtételére/'11' A magyar-japán viszony rendezésére irányuló szándékokról 1958 nyarán a közvélemény is újból értesülhetett: az AP hírügynökség június 10-én részletesen beszámolt arról, hogy Japán helyre akarja állítani a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával, amire válaszul Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási I livataIá­ nak elnöke a következő kormányszóvivői tájékoztatón megerősítette, hogy Magyarország jó kapcsolatokra törekszik Japánnal/™ A kormányszóvivő bejelentéséről természetesen a magyar újságolva­ sók is értesülhettek, nem adhatott hírt ugyanakkor természetesen a ma' íVlNL OL XIX-J-1-j KÜM Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 2. doboz 5/b 52/2/szig,titk,/1958. A japán követtel folytatott beszélgetés. Stockholm, 1958. március 5. Al,hLátogatás a japán nagyköveinél, Uj-Delhi, 1958. február 17. M NL OL Z (rejtjel táv foltok) Moszkva. 1958. június 4. M NL O LX IX-J-l-j-Japán 456 4 -8 2 /1 9 5 8 , 3. doboz M N L OL XJX-Jkl-z KÜM Rejt jelt áviralok Moszkva 1954-62-16/ Budapest és 58/Moszkva, 1958. június 4., M NL O L X lX -M -j KÜM Japán SZT 1 9 4 5 1964 5/b., 2. doboz 225/szig.iilk./195S Látogatás a japán nagyköveinél, Moszkva, 1958. június 13. ''"Népszava, 1958. június II.; Népszabadság, 1958. június 12.; ZIs7i Jlíriap, 1958. jú­ nius 28.

138

gyár sajtó Nagy Imre mártír miniszterelnök kivégzése utáni japán reak­ ciókról Fudzsijama külügyminiszter így nyilatkozott, hogy ez a megrá­ zó és sajnálatos esemény „a kommunista országokat belengő baljós légkör bizonyítéka, mely árnyékol vet az ott élőkre". Közleményben tiltakozott a Liberális Demokrata Párt mellett a Japán Szocialista Párt, előbbi barbár, embertelen és kegyetlen cselekedetről beszélt, utóbbi a Szovjetuniót bí­ rálta az eset kapcsán, hangsúlyozva, hogy ez a kivégzés is bizonyítja, hogy „a Szovjetunió Hruscsov vezetésével visszatérőben van a titkos perek és gyilkosságok sztálini módszeréhez".471 Az 1958 őszén Budapestre látogató liberális demokrata párti képvise­ lők, a pekingi puhatolózások kapcsán már említett Ikeda Maszaneszü­ ké, illetve Nakamura Keidzsi a magyar, román és bolgár .kapcsolatfelvé­ telről jelezték, hogy az elképzelések szerint csak egy új kelet-európai ja­ pán külképviselet létesülne kezdetben, történetesen Budapesten, és az itteni japán követet akkreditálnák majd Bukarestbe és Szófiába. Hozzá­ tették még, hogy a diplomáciai kapcsolatok felújításáról és az új képvise­ let létesítéséről az év vegén kezdődő parlamenti ülésszak dönt majd,472 Itt jegyezzük meg, hogy a magyar-japán diplomáciai tapogatózások iránt ekkor már élénk érdeklődést mutatott a budapesti kínai nagykö­ vetség is: a nagykövetség diplomatái több alkalommal megfordultak a Külügyminisztérium különböző vezetőinél, cs a két LDP-képviselő láto­ gatása kapcsán a magyar-japán diplomáciai viszony rendezése mellett külön érdeklődtek a japán politikusok esetleges Kínát érintő megnyilvá­ nulásai iránt is,472 A magyar vezetés természetesen továbbra is figyelmet fordított a „ha­ ladó japán. kapcsolatok'' ápolására: 1958 júliusában az MSZMP KB - is­ mét csak az aktuális japán felkérésre válaszul - üdvözletben köszöntötte 4/1Durnbach Alajos et al. 2 0 0 8 : 3 5 7 -3 5 8 .; OSA 3 0 -3 -5 4 Reac.tíon in A sk to the Hungárián Rxeeutions; Japarussc mdignant. New York Times, June 28. 1958. http:// osaarchivum.org/fi le$/holdings/selection/rip/4/pc/336-0-7--5-4-l _000355.jpg. 4': Ikeda Masanosuke és Nakamura Keiii japán liberális képviselők magyarországi láto­ gatása. 1958. október 1 4.M N L O L X IX -J-l-k K Ü M 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 1. doboz A po­ litikusok látogatásról a IV. Politikai Osztály részletesen tájékoztatta a budapesti kínai kö­ vetséget, akik a magyar-japán kapcsolatok helyzete mellett a japán képviselők esetleges kínai tárgyú állásfoglalásai iránt érdeklődtek, M NL OL XI.X-J-l-j Kína SZT 19 4 9 -6 4 7, dől >o/. 36.t. ^7- M NL 0 1 . X IX -J-l-J Kína SZT, 1949-64. 7. doboz 36. t. 111/1958. Kínáink, tanácsos látogatása (1958. június 7.); Lu Pcj-jc kínai nk. 11. titkár látogatása (.1958. október 16.); Lu Pej-je kínai nk. I I . titkár látogatása (1959. január 15J.

139

a japán testvérpárt VII. kongresszusát.474*478 Kkkorra már ágazati szintű kapcsolatfelvételre is sor került többek között a magyar, illetve a japán nyomda-és papíripari, a pedagógus, az építő és a vasutas érdekképvisele­ tek között, s a japán dolgozók békeszeretelci tolmácsolta a legújabb ide látogató japán szakszervezeti küldöttség isd75 Az előző évi budapesti látogatása során Kát aja ma volt szocialista mi­ niszterelnök állandó japán kereskedelmi képviselet felállítását sürgette Budapesten,17üs kivették a részüket a magyarok a nemzetközi béke moz­ galmi küzdelmekből is: egy Budapesten járt japán ifjúsági delegáció a nukleáris fegyverek betiltása mellett szállt síkra, míg 1958 augusztusá­ ban Straub E. Brúnó akadémikus, az Országos Béketanács alelnókén.ek vezetésével magyar küldöttség utazott Japánba az atom- és hidrogénbomba betiltásáért és a leszerelésért küzdő japán szervezet 4. világkon­ ferenciájára."77 Az egyre szélesebb körű álcivil kapcsolati háló újabb ele­ met a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Japán Nőtanács között a Nem­ zetközi Demokratikus Nőszövetség 1958-as bécsi, kongresszusán megkezdődő érintkezés jelentette. A magyar diplomácia 1959-re vonatkozó irányelvei - melyek első he­ lyen természetesen a magyarkérdésnek a nemzetközi fórumok napi­ rendjéről történő levételét szabták feladatul - újból rögzítették a japán diplomáciai viszony rendezésének szükségességét,47* Az előkészületek komolyságát tükrözi, hogy a diplomaták szakmai továbbképzésének ke­ retében indított nyelvtanfolyamok között beindult a japán nyelvi kép­ zés is, A külügyi vezetés 1958 végén értesült arról, hogy az Európába akkre­ ditált japán misszióvezetők november 2 0 -2 3 . között rendezett bécsi ér­ tekezlete i.s azt javasolta Tokiónak: 1959 során Budapesten létesüljön új japán külképviselet, és ennek vezetőjét egyben Bukarestbe és Szófiába is

474 MSZMP KB Külügyi Osztály Külföldi kommunista pártok. 15. Japán, 1958. \ÍNL ÜL M K s-28R . f. 32. csomó 47' Népszabadság, 1958. július 24. és 27, 4/f>Népszabadság, 1958. szeptember 3. 4,7 Magyar Ifjúság, 1958. május 9. M NL OL M K^-288. f. 7/28. ő. e. Javaslat a magyar bckcmo/galorn képviselőinek a Japán Atom- és Hidroficnbomba Rí lenes ÍV. Világkonfe­ rencián való részvételére; M N L O L X IX -J-l-k K U M 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japánadm. 2. doboz 12/h 478 M N 1. OL X lX -J-l-u -K Ü M miniszteri és miniszterbe! veitesi i rátok 45-89-Szarka-sz. n„ 72. doboz A Külügyminisztérium munkájának irányelvei az 1959, évre.

140

akkreditálják.'17'1 Mindezt megerősítette a japán külügyminisztérium szóvivője is, aki december 18-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Ja­ pán 1959-ben diplomáciai kapcsolatot kíván létesíteni Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával. A híradások szerint a diplomáciai viszony rendezésére Japán 1959. február végén közös nyilatkozatot ad majd ki a három kelet-európai országgal, és ezt követően állna fel március végé­ ig a tokiói magyar, román és bolgár külképviselet, illetve a budapesti ja­ pán. misszió. A Japan Times közlése szerint a japán fél úgy értékelte, hogy elhárul­ tak a kapcsolatok normalizálása előtt álló korábbi akadályok: „a Japán korm ány m ár hosszú ideje keresi az alkalm at, hogy helyreállítsa kapcsola­ tait M agyarországgal, R om ániával és Bulgáriával, de a tervet mindig a k a ­ dályozták a helyzet változásai, beleértve N agy Imre volt miniszterelnök ki­ végzését".4*" Az AFF azt is közölte, hogy a szükséges tárgyalásokat a japán fél az érintett országok belgrádi, kairói vagy jakartai követségén keresztül kí­ vánja lefolytatni, Teherán viszont azt jelentette, hogy Moszkva lehet a megbeszélések helyszíne.4í!l A magyar diplomácia azonban nem kívánt újból az előző évi hibába esni, hiszen még hátra volt a japán parlament döntése a budapesti nyitás­ hoz szükséges költségvetési í orrás biztosításáról. Ezért egyelőre arra uta­ sították csak az említett követségeket, hogy szigorúan nem hivatalos jel­ leggel tájékozódjanak a kérdésről japán félnél: Hangsúlyozzuk, hogy mi nem kívánunk kedvező lépéseket tenni, d e a jap án ok közeledéséi szívesen veszszük"4*1 Nemsokára aztán az athéni és a bécsi követség is jelentette, hogy japán partnereik tájékoztatták őket a kedvező döntésről: a Kúlügymi-

in*M N L OL XÍX -J-l-k KUM I 9 4 5 - I 9 6 4 Japán adni. 1. doboz Kanckó Shizuo japán újságíró látogatása. 1958. december 4.; M N L O L XrX-.T-l-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. Z. doboz Nyílt távirat, Peking, 1958. december 28. M N L O L XIX-J-1-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 2. doboz. ''m M NLOLX1X-.Í-1 -k KUM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adni. 2. doboz 4/a Nyílt távirat, Pék ing. 1959. január 15.; M N L O L X IX -J-l-j KÜM Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 1. doboz 4/aa 0 0 2 5 7 /2 Japán-m agyar diplomáciai kapcsolatok létesítése. Washington, 1959. január 1L; M N LO L XIX-J-L-k KÜM .1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 1. doboz 4/bd Washington, 1959. február 26. 161 Az A FF jelentéséről Budapest érdekes módon a Times oj Indonesia és a Kanadai MaHasábjairc;1 értesült elnóként. 4fl2Belgrádnak 1959. január 10-énr Kairónak január 13-án, Jakartának pedig február 11-én ment az utasítás. Magyar-japán diplomáciai kapcsolatok. M N L O L XlX-J-l-j-Japán 4 5 -6 4 -0 0 2 5 7 , 1, doboz.

gyar ÁJwnkds

141

nisztérium 1959 áprilisában érvénybe lépő új költségvetésében végre megkapták a szükséges forrást a budapesti követség felállításához. Az athéni japán követ hozzátette, hogy a költségvetés mindössze egy új kö­ vetség felállítását engedélyezi a szocialista államokban és erre három igénylő volt: Magyarország, Bulgária és Románia, Tekintettel azonban arra, hogy Magyarország volt az első, amely lépéseket tett már három évvel ezelőtt a diplomáciai kapcsolatok felvételére, úgy döntöttek, hogy ezt az egy követséget Magyarországon állítják fel.483 A költségvetési döntés után nem sokkal a japán diplomácia megkezd­ te az új külképviselet felállításával kapcsolatos költségek és adminisztratív-technikai teendők pontos felmérését, bécsi követségük például a magyarországi árviszonyokról kért részletes tájékoztatást, és általában is informálódott a magyar gazdaság általános állapota, az egyes iparágak fejlettsége és a külkereskedelem mértéke felől.48' A diplomáciai kapcso­ lat rendezésétől természetesen mindkét fél elsősorban a külkereskedel­ mi forgalom fellendülését remélte. A japán ipari és kereskedelmi mi­ nisztérium (MITI) export hivatalának 1958 februárjában Budapesten tárgyaló helyettes vezetője és magyar partnerei pedig újfent rögzítették, hogy egyelőre „háromszögüzletek" bonyolítása kínál elsősorban lehető­ séget a japán-magyar kapcsolatok bővítésére.485 A moszkvai nagykövetség - a szovjet diplomácia véleményét tolmá­ csolva - ugyanekkor rámutatott, hogy Tokió számára a kelet-európai

M N L O L X IX -J-l-jK Ü M Jap án S Z T 1 9 4 5 -1 9 6 4 1,doboz0 0 2 7 5 /5 A.magyar-japán diplomáciai kapcsolatok ügye. Athcn, 1959. január 23,, U o -00257/4 Osato japán tanácsos ebédje és látogatása. Bécs, 1959. január 29. 484M N L OL X lX -J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT L doboz 0 0 2 5 7 /9 Bécs, 1959. március 14, 485 Népszabadság, 1959. február 17., MNL OL XIX-J-1-k KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán adm. L doboz 2 0 6 /1 9 5 9 Joshiro Hayashi budapesti látogatása, 1959. március 6. A lehetséges harmadik országbeli áruknak egész széles körét érintették az elképzelések: Mkubai nyers­

cukor, indiai vasérc és nyersvas, pamut - Irán, Törökország, India, Pakisztán, Egyiptom, mező­ gazdasági cikkek gyengén fejlett országokból, kubai eredetű aszfalt, krómérc, kanadai aluminiumtömb, koreai és vietnami cikkek (mezőgazdasági és bányatermékek)*. MNL OL XIX-J-1-j KÜM Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 5. doboz 2 5 /c02117 1961. február 16. Japán tárgyalások; ill. Uo. 2 -0 0 5 /2 5 . Tőkés Államközi O. előterjesztés a Kollégium részére. „Ázsiai szocialista országokból is biztosítható lenne bizonyos áruféleségek reexportálása Japánba.* Uo. L 0 0 8 7 /1 1 /1 9 6 2 . KKM Kereskedelmi kapcsolataink alakulása. A korábbi kellemetlen ta­ pasztalatok m iatt azt is rögzítették ugyanakkor, hogy a felsorolt (koreai, vietnami stb.) re exportjavas latok „csak az érintett baráti országok hivatalos jóváhagyása után jöhetek szá-

mitásba*.

142

kisállamokkal való diplomáciai viszony rendezése a külkereskedelmi megfontolások mellett belpolitikai okokat is szolgál: a japán kormány így próbálja csökkenteni „azt a rossz hatást, amit a K ínával való kereskedelmi kapcsolatok megszakítása keltett a japán közvéleményben és amit a japán szo­ ciáldem okrata p árt alaposan kihasznált a korm ány elleni programjában'™ A kétoldalú viszony rendezését célzó diplomáciai lépések sorozatá­ ban Kimura prágai követ 1958. március 15-i budapesti látogatása érde­ mel figyelmet487 A japán diplomata a Külügyminisztériumban részlete­ sebb tárgyalásokba nem bocsátkozott, csupán hivatalosan tájékoztatta Csatorday Károly protokollfőnököt a diplomáciai viszony rendezésére irányuló japán szándékról, utalva arra, hogy a diplomáciai viszony felvé­ tele „elvileg elintézett k érd és' és közölte, hogy az ehhez szükséges tárgya­ lásokat a két állam belgrádi külképviseletei révén szeretnék lefolytatni. Hasonlóan nyilatkozott Szarka Károly külügyminiszter-helyettesnek a Budapesten tárgyaló Sima Sigenobu japán nagykövet is/483 A belgrádi magyar misszióvezető viszont úgy értesült, hogy Prágában kerül majd sor a kétoldalú egyeztetésre, és jelezte, hogy Bulgária esetében Varsó és Belgrád között hezitál a japán fél. Az egykor a spanyol polgárháborúban a magyar önkéntes zászlóaljat vezető veterán nagykövet, Cséby Lajos a helyszínekkel való labdázás kapcsán türelmét elveszítve indulatosan je­ lentette, hogy meglátása szerint a japánok csak csúnya játékot űznek ve­ lünk, és „az időnként hozzánk látogató jap án előkelőségek bizonyára feld erí­ tést folytatn ak országunkban”™’ A japán fél döntése végül Prágára esett, amint ezt Fudzsijama Aiicsiró külügyminiszter magyar partneréhez intézett üzenete tartalmazta,490 A japán diplomácia vezetőjének 1959. július 2-án Belgrádban átadott vá­ laszlevele volt az első hivatalos japán dokumentum, mely a magyar fél 4*6 M NL OL X IX -J-l-z KÜM rejtjeltáviratok Moszkva 1 954-62 7. doboz, Moszkva 5 6/1959. március 14. 467 M N L OL XIX-J-1-j-Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 1. doboz 0 0 2 5 7 /7 Magyar-japán diplo­ máciai kapcsolatok, Prága, 1959. március 5.; 0 0 2 5 7 /8 Prága, 1959. március 1 4 00257/10 Távirat Belgrádnak, Budapest, 1959. március 27., Reuters: Tokió, 1959. március 18. m M N LO L X1X-J- l-u KÜM miniszteri és miniszterhelyettesi iratok 1 9 4 5 - 1 9 8 9 Szar­ ka, 71. doboz 6 4/S z-1959. Shigenobu Shima japán nagykövet látogatása. Budapest, 1959. május 20. 4Ö?M NL O T X IX -J-l-j KÜM Japán SZT 1 9 4 5 - 1 9 6 4 1. doboz 0 0 2 5 7 /1 1 Látogatás a ja­ pán nagykövetnél. Belgrád, 1959. június 4. 400 Belgrád, 1959. július 24. M N L OL XIX-J-1-j-Japán 4 5 -6 4 -0 0 2 5 7 /1 5 ., 1. doboz; Ja­ pán külügyminiszter válaszlevele, 1959. június 9. Uo-OG257/16,

143

1956. májusi belgrádi jegyzékére, valamint Sík Endre külügyminiszter 1958. februári levelére válaszul kinyilvánította a japán fél arra vonatko­ zó szándékát, hogy rendezzék a két ország közötti diplomáciai viszony kérdését.

A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK FELÚJÍTÁSA Miután eldőlt, hogy a Magyarország és Japán közötti diplomáciai kap­ csolatok helyreállítására irányuló tárgyalásokra Prágában kerül majd sor, Marjai József prágai nagykövet 1959. július 14-én bemutatkozó látoga­ tást tett Kimura Sirosicsí japán nagykövetnél, majd részletes tájékozta­ tást kért Budapesttől a követség felállításával kapcsolatos problémákról és elképzelésekről.491 Szarka Károly külügyminiszter-helyettes megerő­ sítette Marjainak, hogy a magyar kormánynak 1959 végén - 1960 elején szándékában áll megnyitni külképviseletét.492 Előzetesen a kapcsolatfelvétel szintjére és módjára vonatkozó két lé­ nyeges szempontra hívták fel a kijelölt magyar főtárgyaló figyelmét: egy­ részt Magyarország a kapcsolatokat nagykövetségi szinten kívánja reali­ zálni, másrészt hangsúlyozni kívánta, hogy esetünkben nem a magyarjapán diplomáciai kapcsolatok megteremtéséről, hanem az ideiglenesén szünetelő viszony felújításáról van szó.4"31 (Július 22-i találkozójukon, amikor Kimura nagykövet formálisan is bejelentette, hogy megbízást kapott a tárgyalások levezetésére, Marjai, mindezt még azzal is megpró­ bálta alátámasztani, hogy a tokiói követség személyzetét a második vi­ lágháború után az amerikai megszálló hatóságok utasították ki Japánból.król NIagy jYI, 1993,37. m Ez a már 1956-ban is használt érv persze téves, hiszen a követséget diplomáciai tevé­ kenysége beszüntetésére még a vi lágh aború s vereséget megelőzően a japán hatóságok szó­ lították fél. A korabeli felfogáshoz képest ráadásul ez a magyar álláspont meglepően elné­ ző az itthoni igazoló bizottságok helyett a nyugati emigrációt választó, amúgy többnyire egyszerűen leíasisztá/.olt volt tokiói kiküldöttekkel szemben.

144

Eridre külügyminiszter kiállította a magyar nagykövet nevére szóló sza­ bályszerűi hivatalos meg bízólevet. ^'Július 25-én a két nagykövetség el­ sőbeosztottja találkozott a tárgyalások konkrét előkészítése céljából, s a japán tel a magyar nagykövetséget javasolta a megbeszélések induló hely­ színéül. A prágai megbeszélések három fordulóban, július 29-én, augusztus 12-én cs augusztus 22-én folytak a magyar és a japán rezidencián felvált­ va, Marjai József és Kimura Sirosicsi nagykövetek és két-k.ét beosztott diplomatájuk részvételével.*”5 A negyedik, augusztus 29-i találkozón már csak a protokolláris lezárásra került sor. A japán fél mindjárt az első forduló kezdetén átnyújtott egy-cgy jegy­ zéktervezetet, melyek a korábban kötött kétoldalú szerződések érvény­ telenítését és a diplomáciai kapcsolatok követi szinten történő létesítését tartalmazták. Jól illusztrálja a magyar tárgyalási pozíció szűkösségét az a tény hogy az egy hónappal később kicserélt okmányok lényegileg alig tértek el ezektől a japán tervezetektől. A tárgyalások öt fő kérdéskört érintettek: a diplomáciai kapcsolatok szintjét (követi, illetve a legmagasabb - és a világháborút követően im­ már nem kizárólagosan a nagyhatalmak közötti diplomádai kapcsola­ tokra jellemző - nagyköveti szinten álljanak-e helyre a kapcsolatok); a kapcsolatfelvétel mikéntjét (a kétoldalú kapcsolatok létrehozásáról vagy felújításáról van-e szó); a korábbi szerződések érvénytelenítését; a meg­ állapodás tormáját (jcgyzékváltás vagy közös nyilatkozat) és egyéb, eset­ leg fennálló követeléseket. A diplomáciai kapcsolatok szintjét illetően a magyar fél a hagyomá­ nyosan jó kétoldalú kapcsolatokkal, Japán világpolitikai jelentőségével, és a nagyköveti szintű kapcsolatok általános nemzetközi elterjedésével próbált a nagyköveti szint, mellett érvelni. Tette mindezt vélhetőleg a A hangsúly valójában a szabályszerűségen van: a Magyarország cs a Japán Császárság közötti diplomáciai kapcsolatok felújítása tárgyában a tárgyalási felhatalmazást megadó kormány-elöterjesztést ugyanis csak július 2 9 -érc, a tárgyalások tényleges kezdőnapjára sikerült a Külügyminisztériumnak elkészítenie, és azt a kormány csak augusztus 6-án tehát több mint egy héttel a tényleges tárgyalások megkezdése utáni - fogadta el a Magyar Forradalmi Munkás-Paras/t Kormány 3194/1959. (VILI. 6.) Korm. sz. határozatával. A 2 előterjesztést lásd M N L O L X IX -J-l-j KI JM Japán SZT 1 9 4 5 -1 9 6 4 1. doboz. 4/aa 00 2 5 7 /1 2 1959. július 29.; a kormány határozatot lásd MNL ÜL XJX-J-.H KUM Japán SZT 1 9 4 5 1964 1. doboz 4/áa 0 0 2 5 7 /2 2 1959. augusztus 6. ‘1y'TJrága, 1959. július 31. MNL OL XIX-J-1-j-Japán 45-64-0 0 2 7 5 /1 7 , 1. doboz; Prága, 1959. július 3L U o -00257/19; 1959. augusztus 23. U o -00257/23.

145

felvetés biztos elutasításának tudatában, hiszen ekkor, az ötvenes évek­ ben még egyetlen nyugati ország som kívánta nagyköveti, szintre emelni diplomáciai kapcsolatait a szovjet blokk államaival.497 - és amikor erre 1963-64 folyamán több relációban is sor került, akkor is „csomagban" történt meg a szintemelés. A japán fél jelezte is, hogy ez számukra egy­ részt költségvetési kihalások miatt sem lehetséges, másrészt követeket kívánnak akkreditálni Bukarestbe és Szófiába is, ami protokollárisán nem engedi meg, hogy a Budapesten állomásozó, és a másik kct országba is akkreditált misszióvezetőjük Magyarországon nagykövetként tevé­ kenykedjen. Kompromisszumként annyit sikerült csak kiharcolni, hogy a japán fél szóbeli ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy megfelelő idő­ pontban a két fél tárgyalásokat kezd majd a kapcsolatok nagyköveti szintre történő emelésről Marjai jelentésében érzékeltette, hogy a japán fél e kérdésben tett állásfoglalása láthatólag „más, külső erők hatására jött volna létre" - ami így is, úgy is egyaránt igaz lehetett: a magyar nagykövet feltehetően amerikai nyomásgyakorlásra gondolt, japán partnerét vi­ szont. vélhetőleg tényleg kötötték az említett költségvetési/proto kollár is szempontok. Az, hogy a kapcsolatfelvétel módjának kérdése napirendre került, azt jelzi, hogy a japán diplomácia a csehszlovák és lengyel megállapodások mintájára, futószalagszerűen és „csomagban" kívánta rendezni diplomá­ ciai kapcsolatait a többi kelet-európai kommunista országgal is. Hiszen japán diplomaták az előző évek során számos alkalommal megerősítet­ ték, hogy osztják a kétoldalú kapcsolatok helyzetére vonatkozó magyar álláspontot: a viszony a két ország között sosem szakadt meg, csupán a világháború következtében kialakult helyzet m iatt pillanatnyilag szüne­ tel. Minden bizonnyal meglepetést jelentett Marjai József és kollégái szá­ mára, amikor szembesültek az első japán szövegjavaslatokkal, melyek egy új diplomáciai viszony létesítéseként utaltak a formálódó megegye­ zésre, azonban ebben a technikai kérdésben sikerült végül jobb belátás­ ra bírniuk a japán felet. E nemzetközi jogi szőrözésnél sokkal nagyobb jelentőséggel bírt a ko­ rábbi kétoldalú megállapodások érvénytelenítésének kérdése. A japán álláspont szerint az 1945 előtt kötött szerződések többsége a megválto­ zott nemzetközi helyzet következtében már nem tekinthető érvényben A9/ Rz olöl Lengyelország és Csehország voll a kivétel, mely országokkal a nyugati nagy­ hatalmak már 1945 előtt nagyköveti szintűre emelték kapcsolatai kai.

146

lévőnek, az egyetlen, esetleg még hatályosnak tekinthető 1929-es keres­ kedelmi megállapodás rendelkezései viszont már .idejétmúltak, és nem felelnek meg a mai követelményeknek. Bár a magyar oldal szerette volna megőrizni a legnagyobb kedvezmény elvét is tartalmazó 1929-es szerző­ dést, erre végül nem volt lehetőség, és itt is csak egy ígéretet sikerült ki­ csikarni, hogy a japán kormánynak rövid időn belül szándékában áll új kereskedelmi egyezményt kötnie a Magyar Népköztársasággal. A megállapodás formáját illetően a magyar lel kezdetben közös nyi­ latkozatot szeretett volna elfogadtatni, végül a jcgyzékváltás mellett ér­ velő japán álláspontot fogadták el a felek. A fordulók között a magyar diplomatáknak a csehszlovák elvtársak próbáltak taktikai tanácsokat adni az ő 1957-es japán tárgyalási tapasztalataik megosztásával/98 a Prá­ gába akkreditált baráti —szovjet, kínai, koreai., bolgár és román - miszszióvezetőket pedig a magyar nagykövet tájékoztatta a magyar tárgyalá­ sok menetéről.'1yy A tárgyalások sikeres befejezését a japán nagyköveti rezidencián au­ gusztus 29-én rendezett ünnepélyes jegyzékváltás koronázta meg: a fe­ lek fél 10-kor egyidejűleg látták el kézjegyükkel a diplomáciai kapcsola­ tok követi szintű felújításáról és a korábbi szerződések érvénytelen ítész­ ről szóló két angol nyelvű jegyzéket.-00 A pezsgővel koccintó diplomatákat a Csehszlovák Távirati Iroda fényképésze örökítette meg, majd 9 óra 40 perckor telefonon bejelentkezett Tokió, hogy a japán külügyminisztéri­ um üdvözletét tolmácsolja a tárgyalásban résztvevő diplomaták rcszcre. Kimura nagykövet pohárköszöntőjeben utalt arra, hogy ,jhár ez az ese­ mény viszonylag későn következett, be és egy sor országgal jóval korábban ren­ dezték kapcsolataikat, szilárd meggyőződése, hogy az illetékes és felelős té­ nyezők és állam férfiak aktív segítségével és tám ogatásával ezt a lem aradá41,pA cseh szlovák-japán tárgyalások napirendjén a következő kérdések szerepeltek: bé­ kekötés, hadiál lapot megszűnte (Tokió a San Prondscó-í kon fér encián értesült csak arról, hogy ök 1941. december 16-tol hadban álltak Cseh Szlovákiavall, diplomáciai kapcsolatok újbóli felvétele nagyköveti szinten, kőiüliktusok rendezése az ENSZ Alapokmány szelle­ mében, be nem avatkozás elve, követelések tisztázása és ígéret kereskedelmi tárgyalások mihamarabbi folytatására. M N L Ü L X lX -J-J-j KUM Japán SZT 1 9 4 5 - 1 9 6 4 1. doboz 4/aa 0 0 2 5 7 /1 8 . Prága, 1959. augusztus I.; 0 0 2 5 7 /2 0 Prága, 1959. augusztus 4. 439 M NP C l. X rX -H -j KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán SZT 1. doboz 4/aa 0 0 257/21 Prága, 1959. augusztus 5. 5fJ0 A mai diplomáciai gyakorlatban már igen ritka forma m iatt jegyezzük meg, hogy a megállapodás a magyar és a japán nagykövet azonos szövegű, egymáshoz cím zett személye* jegyzékeinek kicserélésével jött létre.

147

sunkat rövid időn belül nem csak be fogju k tudni hozni, hanem kapcsolataink fejlesztésében el is fogjuk hagyni a többi országokat".501 Hasonló szellemben üdvözölte a megállapodást Marjai nagykövet is, aki a japán fél nagyon szűk mozgásteret hagyó tárgyalási pozícióit konstatálva azzal egészítette még ki a jegyzékváltásról írott jelentését, hogy a magyar-japán tárgyalá­ sokból az adott körülményekhez képest sikerült a maximumot kihozni, 1959. augusztus 29-én - a jcgyzékváltás értelmében aznapi h a tá l­ lyal - helyreállt tehát a Magyarország és Japán között 15 évig szünetelő diplomáciai kapcsolat.502 Tévesek ezért azok a diplomácíatörténeti leírá­ sok, melyek 1960 elejére vagy 1960 februárjára teszik a magyar-japán viszony helyreállítását,Sín A prágai megegyezésről hírt adott a magyar sajtó is,504 majd a megállapodást - a Külügyminisztérium előterjesztése alapján - határozatban erősítette meg a Népköztársaság Elnöki Taná­ csa.50'5Kisebb adminisztrációs hiba miatt két hétbe is beletelt, mire lét­ rejött az ilyenkor szokásos felső szintű üdvözlet, ám végül szeptember 15-én megszületett Münnich Ferenc kormányfőnek a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújítása alkalmából Kisi japán miniszterel­ nökhöz intézett üdvözlő távirata, amely legmagasabb szinten is megerő­ sítette a kétoldalú viszony felújításának tényét.506 50J M N L OI. X IX -M -j KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán SZT l. doboz 0 0 2 5 7 /2 5 1959. szep­ tem ber 1. 502 Az utolsó kanyarban sikerült lehajrázni a román tárgyalódelegációt; a rom án-japán diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról Varsóban ugyanis csak 3 nappal később, 1959. szeptemher 1-én jött létre a megállapodás. ' ü3Vö. Fülöp-Sipos 19 432. „ 1960 elején helyreállta japán-magyar diplomáciai szony*; Gazdag 1999, 32.; Gergely J. - Izsák 2 0 0 0 , 4 0 9 , MI960 elején helyreállt a japán-ma­ gyar viszony"; Romsics 1. 2 0 0 5 , 510. „Nagy publicitást kapott a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállítása is 1960-ban M ; Győri Sz 2012, 197. Ugyancsak pontatlanul teszi 1 9 6 0 helyett egy évvel korábbra, 195 9 -re a külképviseletek újra nyitásának dátumát Umemura 20 0 6 a , 23. A magyar történeti szakirodalomban egyedülállóan pontosan adja meg a kapcsolatfelvétel 1959-es dátumát: Balogh S. et al. 1985, 527, 5u4 Népszabadság, 1959. augusztus 30. 5üSM N L O L X 1X -J- l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT I. doboz 4/aa 0 0 2 5 7 /2 4 Sík Endre külügyminiszter előterjesztése a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához. 1959. szep­ tem ber 2.; 10 /1 9 5 9 (IX, 17.) N ET határozat a Magyar Népköztársaság és Japán közötti diplomáciai kapcsolatról. 306 M NL OI. X IX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán adm, 1. doboz 4/bb; XIX-J-1-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 1, doboz 4/aa 0 0 2 5 7 /3 0 1959. szeptember 18., Népszabadság, 1959. szeptemher 16. Érdekes, hogy az üdvözlő távirat piszkozata még Dobi István nevé­ ben született Sóvá (Hirohito) császár részére, azonban nincs arra vonatkozó adatunk, hogy ez a változat is kiküldésre került volna. Lehet, hogy a budapesti vezetés nem tartotta cél-

98,

148

vi­

Talán csak a látogató személye miatt érdemes feljegyeznünk, hogy 1959 szeptemberében került sor az ekkoriban a kormánypárt belső el­ lenzékéhez tartozó Miki Takeo LDP-képviselő, későbbi japán miniszter­ elnök (1 9 7 4 -1 9 7 6 ) budapesti látogatására. Úgy tűnik, hogy ez az út a japán politikusok később egyre rendszeresebbé váló, turisztikai célú magyarországi magán látogatásainak sorába illeszthető, és a kétoldalú kapcsolatok szempontjából ugyanúgy nem játszott szerepet, mint ahogy moszkvai megbeszélése Hruscsovval is inkább csak Miki saját pártján belüli pozíciójának javítását célozta.507

szerűnek a magyar sajtókan a megelőző másfél évtized során leginkább háborús bűnösként emlegetett japán államfő nevét közreadni ezen diplomáciai eredmény propagálásakor, -L'7Népszabadság, 1959. szeptember 19,; MNJ. OL X IX -J-l-z KÜM rejtjeltáviratok Moszkva 1954-62 7. doboz Moszkva/207 1959. szeptember 16., Moszkva/20 8 1959. szeptember 16. Miki 1967-ben külügyminiszterként is visszatért Budapestre,

149

A KÉTOLDALÚ VISZONY ALAKULÁSA A KÜLKÉPVISELETEK FELÁLLÍTÁSÁTÓL A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK NAGYKÖVETSÉGI SZINTRE TÖRTÉNŐ EMELÉSÉIG (1960-19643

A KIJLKÉPV1SEI .ETEK ÚJRANY1TÁSA 1960-BAN A diplomáciai kapcsolatok 1959, augusztusi rendezését követően meg­ kezdődtek az előkészületek a budapesti és tokiói követségek felállításá­ ra, melyek 1960 első felében kezdték meg működésüket. Bár a tokiói követség újbóli megnyitása értelemszerűen következett az 1959-es irányelvekben meghatározott diplomáciai feladat végrehajtásából, Szar­ ka Károly külügyminiszter-helyettes a tárca előterjesztésében mégis 2,1 millió Ft póthitelt kért a kormánytól.508 A moszkvai japán nagykövet is költségvetési megfontolásokra hivatkozott, amikor tájékoztatta Boldoczki Jánost, hogy 1960 első hónapjaiban kívánják megnyitni a buda­ pesti külképviseletüket,509 és a magyar fél segítségét kérte megfelelő ingatlan és diplomatalakások felkutatásában, 1959 decemberében az athéni és prágai japán nagykövetség is aktívan kivette a részét az élőké' szülétekből;510 Athénből Hotta lszojukí - a második világháború alatt Budapesten külszolgálatot teljesítő és magyarul jól beszélő japán taná-

5fJfi M N LO L XIX-.M -j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT L doboz 4/aa 0 0 2 5 7 /2 7 Kormányelőtérjesztcs a tokiói magyar követség felállításához, 1959. szeptember 18. Az előterjesz­ tést 1959. szeptember 24-i ülésén tárgyalta a Minisztertanács, de határozat végül nem született az ügyben. S(1°M N L O L X IX -J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT i. doboz 4/aa 00257/31 Moszkva, Kadovaki japán nagykövet látogatása. 1959. október 8,; M NL OL X IX -J-l-z KÜM rejtjel­ táviratok Moszkva 19 5 4-62 7. doboz Moszkva/223 1959. október 8. 5,0 MNL OL XlX -J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 1. doboz 4/aa 0 0 2 5 7 /2 6 A buda­ pesti japán követség felállításával kapcsolatos tervek. Prága, 1959. szeptember 3.; Uo. 0 0 2 5 7 /3 2 Ki mura nagykövet meghívása, Prága, 1959. október 17.; Uo. 0 0 2 5 7 /3 4 Prága, ja­ pán követség ház-és lakásigénye. 1959. november 19,; Uo. 0 0 2 5 7 /3 5 Budapesti japán követ­ ség felállítása, Athén, 1959. november 20.; MNL O L X IX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm, 1. doboz 4/a Isoyuki Hotta japán követségi II. titkár látogatása, 1959 december 16.

151

esős - utazott Budapestre a gyakorlati előkészületek megtétele céljából, majd Prágán keresztül kérték meg az agrément-t. a kijelölt budapesti kö­ vet részére."11Magyar részről Gál Endre, a Külkereskedelmi Miniszté­ rium 1960. január-február során ismét Tokióban, tárgyaló főosztályvezetője kapott megbízást a japán Külügyminisztériummal való meg­ beszélésekre, és a külképviselet-alapítás szempontjából lényeges ár- és bérviszonyok feltérképezésére.c'12 Pár hónapos előkészületek után Japán második világháború utáni első új budapesti követe, Ogava Szeisiró 1960. február 20-án érkezett meg állomáshelyére.30Megbízólevelét 1960. február 26-án adta át Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Mai szemmel már megmoso­ lyogtató az a retorikai csipkelődés, mely az előzetesen egyeztetett beszé­ dekben. a japán követ és az államfői jogokat gyakorló magyar politikus között zajlott le ezen ünnepélyes alkalom során. A japán misszíóvezető köszöntőjében - kimondatlanul is az 1956-os forradalomra utalva - né­ pének a „nemes és bátor magywr nemzet"iránti mély csodálatáról és rokonszcnvéről biztosította partnerét. Mire Dobi válaszában a *nem esés békeszerető jap án népről” szólt, amivel természetesen a béketábornak a jap>án-amerikai biztonsági szerződéssel szembeni aggályait engedte sejtetni a vájt fülűek számára.'14 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 209/1 9 5 9 . (X ll, 15J sz. határozatával já­ rult hozzá Ogava Szeisiró rendkívüli követi kinevezéséhez. 1V1NE C L X.IX-JT-f KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 1, doboz 4/aa ÜÜ732 Agrément kérés japán követ részére. Prága. 1959. december 10.; Uo. 0 0 7 3 2 /1 Ogava Szeisiró megbízólevél-átadása, 51zM N L O L X IX -J-l-j KOM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 1. doboz 4/aa 00271 Ogava japán követ látogatása; Uo. 0 0 2 7 1 /6 Jelentés Gál Endre tokiói látogatásáról. bJJ Az előkészületekről a moszkvai magyar misszíóvezető a kővetkezőket jelentette: J a ­

pán követ október 7-én látogatást tett nálam és közölte, hogy budapesti követségüket kh. január­ ban Tervezik megnyílni. F.zt megelőzőlegjapán KÜM egyik Tiszí viselője Magyarországra kíván utazni követség felállításának előkészítésére. Nagykövet segítségei kén követhégi épület és kovetségl alkalmazol li lakások kereséséhez. Sürgős Távirati tájékoztatási kérek jennek alapján reff intézkedésekről/M N I,O L Z (rejtjeltáviratok) Moszkva 1959. október 8. bejövő. M N L O L XIX-J-1-j KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán SZÍ' 1 .doboz 4/aa 0 0 2 7 1 /2 Ogava budapesti japán kö­ vet megbízólevelének átadása.. Prága, 196Ü. február 2.; Uo. 0 0 2 7 1 /3 Ogava követ látogatása Sík Endre külügyminiszternél, 19(50. február 19.; Uo. 00271/4 Ogava budapesti japán kö­ vet jellemzése, Prága, 1960. február 23.; Uo. 002 7 1 /5 , Ogava budapesti japán követ jellem­ zése, Prága, 1960. március 11, r>J1M NL O L X I X J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 1. doboz 4/aa 0 0 7 3 2 /1 Ogava Szeisiró megbízólevél-átadása, 1960. február 26.; Népszabadság, 1960. február 27. Érde­ kes, hogy ugyanakkor a japán követnek Miinnich Ferenc ko ittiány főn él április 5-én tett bemutatkozó látogatása során politikai téma nem került szóba, holott, a japán gyakorlat,

152

Nem sokkal később sor került az új tokiói magyar követség vezetőjé­ nek kijelölésére is: a választás Csatordav Károlyra (1926-1972), a Kül­ ügyminisztérium 1 9 5 6 -1 9 6 0 közötti protokollfőnökére, Magyarország 1951-1955 közötti pekingi, majd 1962-1971 közötti ENSZ-nagykövetére, 1971 -1972-ben külügyminiszter-helyettesére esett, akinek részére már természetesen Ogava követ útján kért március 30-án a magyar fél agrément-t.515 A követség felállításának előkészítése céljából április vé­ gén Tokióba utazott Widcíer Jenő III. o. titkár, és május végén az új követ is megérkezett Japánba. Sóvá (Hirohito) császár 1960. június 16-án vette át Csatordaytól annak megbízólevelét, majd egy héttel később fogadta bemutatkozó látogatáson a követet a japán külügyminiszter.516 A tokiói követség 1960 novemberétől, a kereskedelmi kiküldött meg­ érkezését követően összesen négy diplomata kiküldöttel működött. A misszió rövid idő alatt széles körű kapcsolatokat létesített a japán ha­ ladó szervezetekkel, a fontosabb parlamenti pártok és tömegszervezetek vezetőivel és funkcionáriusaival, kulturális személyiségekkel. Jó együtt­ működést sikerült kialakítani a baráti követségek tokiói kiküldötteivel is. Kapcsolatokat építettek a japán sajtó képviselőivel, és tízezer (í) pél­ dányban megjelenő japán nyelvű információs kiadvánnyal maguk is ak­ tív propagandatevékenységbe kezdtek,-17 Felterjesztett jelentéseikben feldolgozták a Japánban működő legfontosabb pártokat és tömegszerve­ zetéket, a japán-amerikai viszonyt, a tömegmozgalmak jelentőségét, a japán mezőgazdaság helyzetét, valamint az újjáéledő „japán imperializ­ mus" kísérleteit. Az újonnan megnyílt külképviselet munkatársainak kezdeti ügybuzgalmát azonban Budapesten nem igazán honorálták, leg­ alábbis egy 1961-es értékelés azt ál lapította meg, hogy a követség tül szé-

mdv a császári audiencián alkotmányos megfontolásokból tiltja a politikai témák tárgyalá­ sát, épp ennek fordítottját sugallhatta volna, vö. MNL OL XIX-J-1-j KOM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT I. doboz. 4/aa ÜÜ271/7 Ogava kövei bemutatkozó látogatása Mümiich Ferencnél. 5:5 3 0 8 6 /1 9 6 0 . (111. 24.) Korín. sz. hat. Csatordav Károly rendkívüli követ és meghatal­ mazott miniszter megbízatási a tokiói magyar követség vezetésével. MNL O L X IX -J-l-u KUM miniszteri és miniszterhelyettesi iratok 1945-1989 71. doboz (Szarka)30/Sz-1960 Ogava japán követ látogatása. 19 6 0 . március 10.; Uo. 49/SZ-l 9 6 0 Agrcmcnt-kérés Csatorday-ei. részére, 1 9 6 0 . március 30.; Népszava, 1960. április 29. Csatorday elet útjához lásd Baráth-G ecsényi 2015, 152, 51bM N L OL X1X-J - J -k K UM 194 5 - 1 9 6 4.1 apá n ad m . J. do boz 1/c Sz ,n,, Népszaha dság, 1.960. június 23. 517 M NL O L X JX -J-l-k KUM 1945 1964 Japán a dm. 2. doboz 15/a. A Hungárián Bulié lin számai fellelhetők a Japán Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében.

153

les körű és szerteágazó kapcsolatokat épített ki, melyekből szelektálni javasoltak.518 A követség személyi és munkakörülményei rendezettek voltak, tevékenységüket - lehallgatástól tartva vagy csak a munkamorál emelésére? - időnként parkokban tartott munkaértekezleteken értékel­ ték, és a külképviselet ideológiai éberségének biztosítására 1960 augusz­ tusában a követségen 8 párttag részvételével megalakult a Magyar Szó cialista Munkáspárt tokiói alapszervezete is.5H A magyar-japán reláció újbóli beindításán munkálkodó magyar dip­ lomaták meglepetéssel konstatálták, hogy a kétoldalú kapcsolatokban 1945 után bekövetkezett másfél évtizedes kényszerű szünet ellenére a japán közvéleményben és beszélgető partnereikben milyen élénken él a korábbi szoros és szívélyes viszony emléke.520 Különösen zavarba ejtő lehetett a magyar kiküldöttek számára a Horthy-kori magyar-japán érintkezés eszmetörténeti hátterét adó legfontosabb toposzok, így a ma­ gyarság ázsiai eredetének, a közös rokonság - immár (többnyire) turáni felhangok nélküli - mítoszának521 továbbélése, bár a két ország által a másiknak a saját régiójához való kölcsönös hozzá férés t/piacr a jutást ga-

„Örömmel állapitól luk meg, hogy a követségen jó, egészséges kollektív szellem alakulj ki. Szükségesnek tartjuk azonban figyelmét felhívni, hogy a jövőben szelektálja a kapcsolatokat, mert. a munka hevében kiépített szerteágazó kapcsolatokkal a kis létszámú kövérség később eset­ leg nem fog tudni megfelelően foglalkozni Törekedni kell az értékesebb, hazánk szempontjából hasznos kapcsolatok megtartására és bővítésére.* M NL OL X IX -J-45 2 9/b 0 0 6 4 5 7 /1 / szl/1 9 6 0 . Követség munkája 196 L február 27. sl9MNT. OL M K s -2 8 8 . f. 32. csomó MSZMP KB Külügyi Osztály, 1960. III. Külkép­ viseleti pártszervezetek Widder Jenő párt titkár levele az MSZMP KV Külügyi Osztályá­ nak, Tokió, 1960. szeptember 8. Az 1952 novemberében megszüntetett külképviseleti pártcsoportok újbóli létrehozásáról 1955 júliusában elöntött az MDP PB. 1956 áprilisáig 3 0 külképviseletnél alakullak meg a párta kp szervezetek, további 2 helyen pedig csak megfelelő létszám hiányában nem jöhetett létre pártcsoport. ^ Kosza ka külügyminiszter a következőkkel lepte meg Csatordayt búcsú ebédjén; „Ja­

pán andI Jungary had long mainlained a tradition of jriendly relcttions, whidi was unfortunately intermpted bythe Second World Wfor/MNL OL X ÍX -J-l-j Japán A5 -6 4 SZT 4, doboz 5/f 1962. február 2 7 ,0 0 2 6 2 3 Koszaka lallügyminisztér ebédje Csatorday et. tiszteletére. í 2lA témát maga a japán császár is felvetette: „Császár konvencionális kérdéseket veteti

fel, megemlítve a magyar rokonságot. Nagy érdeklődéssel hallgatta a magyarok eredetére vonat kozó rövid ismertetésemet* M NL OL XIX-J'1-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 3. doboz 1,24/1960. Tokió, 1 9 6 0 . november 3 0 .; „Elmondotta, hogy Magyarország iránt a japán nép körében igen nagy a szimpátia és az érdeklődés, bizonyos mértékig rokon népnek tartanak ben­ nünket." 1960. február 10. Ilirooka japán 1. titkár látogatása a moszkvai nagykövetségen J03/SZT: M NL O L XIX-J-1-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 3. doboz, 5/f.

154

rantáló híd (pontosabban hídfő) vagy kapocs szerepét mindkét fél elő­ szeretettel használta,'22 Az első követeket viszonylag hamar, már 1962 nyarán váltották utó­ daik. A New York-i ENSZ-misszió élére áthelyezett'21 Csatorday Károly helyére Zalka András,52*524 addigi argentínai követ került, míg Ogava köve­ tet Josida Kcn-icsiró követte posztján. Zalka 1962. június 4-én, Josida 1962. július 18-án adta át megbízólevelét.525 A két ország külügyminisz­ tériumai közötti együttműködés szorosabbá fűzésére rnár az első évek­ ben megkezdődött az a mai napig is tartó gyakorlat, hogy a területi (fő) osztályok vezetői diplomáciai futánit keretében látogatnak el a partnerországba, és ott misszióvezetőjük társaságában politikai konzultációt folytatnak a fogadó állam külügyminisztériumában, 'tudomásunk sze­ rint az első ilyen konzultációs futárütra japán részről 1960 októberé­ ben, magyar oldalról pedig 1964 februárjában került sor.

A KÉTOLDALÚ POLITIKAI VISZONY ALAKULÁSA 1960 ÉS 1964 KÖZÖTT A magyar-japán relációról sajátosan őszinte pillanatfelvétel Csatorday kövei 1961 elején készített írásos összefoglalója, melyet a baráti államok fővárosaiban - Berlinben, Phenjanban és Prágában - szolgáló magyar misszióvezetőknek küldött meg a Külügyminisztérium tájékoztatása céljából: „Kapcsolataink Jap án n al nem m ondhatók jónak. Japán am erikabarát; im perialista politikát foly tat és ez gátja a jo b b kapcsolatok létesftésé-

522 Érdekes, hogy már az első 1956-os előterjesztésben cs feladattér vekben visszatér a magyarság Kelet és Nyugat, Ázsia és Európa, Japán és a baráti kelet-európai szocialista or szagok tömbje (legújabban pedig Japán és az Európai Uniói) közötti „közvetítő", „kapocs" vagy „híd" szerepének toposza. Tapán perspektívából ugyanehhez a. hídszerephez lásd Jorden 1957. Sigemicu japán külügyminiszter 1956-ban az ENSZ Közgyűlésén elmondott beszédében is deklarálta Japán elkötelezettségét arra, hogy hidként szolgáljon a Kelet és a Nyugat között, lásd Vatana.be 2005. -23 3337/1961. (XII. 23.) Komi. sz. hat.: Csatorday Károly rendkívüli követ és meghatal­ mazott miniszter felmentése a tokiói követség vezetésére kapott megbízása alól, valamint kinevezése Magyarország New York-i állandó ENSZ képviselőjévé, rendkívüli és meghatal­ mazotti nagykövetté, 524 3 0 6 4 /1 9 6 2 . Korm, hat.: Zalka András rendkívüli követés meghatalmazott minisz­ ter megbízása a tokiói követség vezetésevei Zalkához lásd B aráti-G ecscn y i 2015, 294. -15 Népszabadság, 1962, június 5.; Népszabadság, 1962. július J9.

155

nek a szocialista országokkal. A jap án küldött ellenünk szavaz526 a nemzet­ közi szervezetekben, a jap án sajtó gyakran terjeszt rágalm azó cikket h azán k­ ról. Politikai célkitűzéseink szűkre szabottak. Igyekszünk kapcsolatot teremteni olyan körökkel, am elyek szabadulni a k a r n a k az am erikai szorítás alól és nem zárkózn ak el a szocialista országokhoz való valamelyes közeledés elől. Egyes esetekben m egpróbáljuk elérni, hogy a jap án korm ány - h a nem is támogat - ne lépjen fe l ellenünk a nemzetközi szervezetekben. A hurzsoá sajtó tájékoztatásai alapján, Európában járó tekintélyes politikusokat és kiem elke­ d ő személyiségeket szándékozunk meghívni, a k ik tárgyilagosan tájékoztat­ já k a közvéleményt. Tapasztalataink szerint a jelenlegi m agyar helyzetet itt megismerő egyének és delegációk hazatérésük után pozitívan nyilatkoztak országunkról. Mi vei Ja p á n b a n igen sok ellenséges nezet és rágalom terjeng h a ­ zánkról. A rágalm ak szétfoszlatása érdekében igyekszünk kihasználni azt a körülményt, hogy Japán ban , különösen az értelmiség körében - a fasiszta korm ányok szoros kapcsolataiból kifolyólag - viszonylag nagy a régebbi ke­ letű érdeklődés M agyarország iránt, sok tudós, kulturális személyiség stb. járt itta háború előtt. A h ol a körülm ények ezt megengedik, igyekszünk ezt az érdeklődést új tartalom m al megtölteni.*527 A követségek megnyitását követő esztendőkben a magyar-japán vi­ szonyt sajátos kettősség jellemezte. Politikai síkon még a szocialista in­ ternacionalizmus által megkövetelt ideológiai harcon volt a hangsúly, ugyanekkor - mint később látjtik - külgazdasági vonalon már a kapcso­ latok határozott bővülése és a kereskedelmi forgalom fellendülése volt tapasztalható. Kiválóan tükröződik ez a kettősség a Japánnal szembeni külpolitikai feladatokat rögzítő 1961-es feladattervben, amely politikai téren „az á l­ arc mögé rejtett jap án imperializmus* távol-keleti feléledésének figyelem­ mel kísérését, a Japánt aktuálisan az imperialista háborús tömbhöz fűző sokoldalú kötelékek enyhítését, valamint a japán nép béke- és semlegességi törekvéseinek támogatását tűzte ki célul a magyar diplomácia elé: ~26A diplomáciai kapcsolatok rendezésének tényét némileg félreértelmezve a hatvanas évek elején a magyar Külügyminisztérium több ízben kifogásolta, hogy Japán az ENSZben és annak szakosított nemzetközi szervezeteiben (pl. az ILÜ-ban) is a magyar mandá­ tum ellen szavazott, amit természetesen a szigetország Amerika-barát imperialista politi­ kájával magyaráztak. MNL Ok XIX-J-1-j KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán SZT L doboz 4/aa 0 0 2 5 7 /3 2 . Kirmira nagykövet meghívása, Prága, 1959. október 17. 527 MNL OL XIX-J-1-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT i. doboz 4/aa 1961. február 17. 0 0 2 1 5 6 M agyar-japán kapcsolatok (NDK cs cseh szlovák egyeztetésre); Uo. 1961. március 1 5 .0 0 3 0 2 7 Japán-m agyar kapcsolatok (távirat Pbenjannak).

156

„Japánra vonatkozó külpolitikánk célja: elősegíteni azokn ak a sokoldalú kö­ telékeknek a gyengítését, am elyek japán t jelenleg az imperialista háborús tömbhöz fűzik. A japán h a la d ó erők támogatása, valamint a korm ány reak­ ciós politikájával nem szimpatizáló, az am erikai elnyomás alól valamilyen form ában szabadulni a k a ró polgári és tőkés körökkel való kapcsolataink erősítése mellett keresni kell és ki kell használni a z o kat az ellentéteket, am e­ lyek a japán u ralkodó körök es az A m erikai Egyesült Á llam ok között felm e­ rü ln ek”51* Ugyanekkor gazdasági vonalon Magyarország nyugat-európai im­ portjának tehermentesítése és a szabad devizájú tőkés export fokozásá­ nak lehetősége kapott hangsúlyt. Kulturális téren pedig már ekkor meg­ fogalmazásra került a magyar kultúra japáni megjelenésének impresszáriós alapon történő fokozása, hangsúlyozva persze, hogy a „fasiszta korm án yok" közötti időkből eredő hagyományosan jó kapcsolatok régi formáiból „át kell venni mindazt, am i átvehető, d e ugyanakkor fel kell k é­ szülnünk arra, hogy minden olyan jap án megnyilatkozást vagy törekvést, am ely a jelenlegi kapcsolatainkat a régi tartalom m al, fasiszta illúziókkal igyekszik megtölteni, visszautasítsunk* A politikai kapcsolatok terén így a hatvanas évek első felében is foly­ tatódott a korábbi tendencia: Budapest elsősorban a haladó, baloldali J a ­ pán n al ápolt szívélyes, igaz, egyre üresebbnek tűnő kapcsolatokat, a pártsajtó pedig továbbra is „japán führerekrőVf és az „am erikai pórázon sínylődő* Japánról cikkezett.529 Az MSZMP továbbra is küldözgette kongresszusi üdvözleteit az egyre kisebb befolyással bíró, bár továbbra is minimális parlamentáris képviselettel rendelkező Japán Kommunista Partnak,530 melynek japáni rendezvényeiről immár a tokiói külképvise­ let kiküldöttei közvetlenül is tudósíthatták a magyar vezetést,5'31 1962 augusztusában a JKP háromfős küldöttséggel képviseltette magát az MSZMP VII. kongresszusán.

323 M NL O L X IX -J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 2. doboz 4/b f 004213/1 Direktí­ vák a magyar-japán kapcsolatokhoz. Jóváhagyva: 1961. február 11. 5:9 Magyar Nemzai, 1961. november 17,; Népszava, 1962. december 16. 53,jMNL OL M-K s. 288. f. 5/233. ő. e.: A z MSZMP PB döntése a Japán KP kongresszu­ sának táviratban történő üdvözléséről, 1961. június 20. 331 MNL O L X IX -J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 5, doboz 27/a 114/1962 Noszaka elvtárs 70. születésnapja. Tokió, 1962. április 5.; Uo. 0 0 7 0 4 2 . A JKP 4 0 éves évfordulójá­ nak megünneplése, Tokió, 1962. augusztus 1.

157

Elvben fokozottabb figyelmet fordított a magyar fél a kommunisták­ nál jóval erősebb ellenzéki erőre, a Japán Szocialista Pártra is, igaz, a gya­ korlatban nem mindig sikerült meggyőzően demonstrálni ezt az érdek­ lődést. A I lazafias Népfront meghívására 1961 augusztusában Budapes­ ten járt hatfős JSZP-küldöttség vezetői Tokióba visszatérve például arról panaszkodtak a követségen, hogy „magyarországi látogatásuk során nem volt m ódjuk politikai kérdésekről beszélgetni, meri Rónai elvtársnál csak 10 percet töltöttek, és Ö rtutay elvtárs ebédjén pedig viccm ondással töltötték ide­ jüket"'22 1964 áprilisában látogatott Magyarországra Kató Sizue felsőhá­ zi JSZP-s képviselő, júliusban pedig az MSZMP KB meghívására járt itt a JSZP főtitkára vezette hatfős pártküldöttség.5-3 Csalóka lehet az a tény, hogy a vizsgált időszakban több japán kor­ mánypárti politikus is megfordult Magyarországon, hiszen ezekre az utakra mind magánlátogatások keretében kertiltsor: 1961 szeptemberé­ ben Mórija ina Kindzsi közlekedésügyi miniszter-helyettes,5^ 1963 jú­ liusában Kavaszaki Hidedzsi volt népjóléti miniszter,5- majd 1963 szep­ temberében Pukunaga Kendzsi volt munkaügyi miniszter, az Interpar­ lamentáris Unió (IPU) japán csoportjának vezetésével ötfős parlamenti delegáció járt Budapesten.532*536 Hivatalban lévő magas rangú japán politi­ kus hivatalos látogatására első ízben 1965 augusztusában került sor, amikor az Alsóház elnökének vezetésével érkezett parlamenti küldött­ ség Magyarországra, és 1967-től kezdődtek meg az első miniszteri láto­ gatások.537 532MNL C L M-Ks. 288. f. 5 /234. ő. e.: Az MSZMP PB határozata a Japán Szocialista Párt parla mc nti cleJegác:ióián ak meghívásáról, 19 6 1. jú Iiu s 4 .Népszabedság, 1961. au g usztus 8,; Népszabadság, 1961. augusztus 10., MNL O L X IX -J-i-i KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 4. doboz 5/f 0 0 5 7 2 3 /6 Konc látogatása a követségen, .1961. október 10. Későbbi JSZP-s delegációk budapesti látogatásáról lásd Magyar NemzttT, 1964. július 25., Népsza­ badság, 1965. április 21. Rónai Sándor ekkor az Országgyűlés elnöke volt, Ortutay Gyula pedig a Hazafias Népfront főtitkári tisztét töltötte be. 5:l3Narita főtitkár még a látogatást megelőzően nyilatkozott a Népszabadság moszkvai tudósítójának, Népszabadság, 1964. július 12. -14 A magánlátogatás keretében érkező japán politikust 1961. szeptember 23-án fogad­ ta Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter. S^ M N L O L X lX -M -j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 1. doboz 1/a OÜ5462 Kawasaki volt japán miniszter látogatása, 1963. július 8. 530 A delegációt Budapesten egyedül Molnár Erik, a magyar IPU-csoport elnöke fogadta. ?37 Japán részről; Miki Takeo külügyminiszter, 1967. július; Óhira Maszajosí ipari és kereskedelmi miniszter, 1969. április; magyar részről: Bíró József külkereskedelmi mi­ niszter, 1969, április; Péter János külügyminiszter, 1973. április.

158

Magyar részről ezekben az években mindössze egy képviselői és egy mmiszterhelyettesi látogatásra került sor: a korábban több miniszteri tisztséget betöltő Molnár link és Dezséry László 1960 júliusában részt vettek az Interparlamentáris Unió tokiói konferenciáján, míg Karádi Gyula külkereskedelmi miniszterhelyettes az 1963. évi oszakai vásár ab kalmából vezetett kereskedelmi küldöttséget Japánba.518 A japán látogatások túlsúlyánál is figyelemre méltóbb lehet az a tény hogy a politikai kapcsolatok szorosabbra fűzése elő) a magyar fél zárkó­ zott el: japán képviselők ugyanis lényegében a hatvanas évek eleje óta visszatérően szorgalmazták, hogy a két ország parlamentjeinek IPU-tagozatain belül kölcsönösen alakuljanak baráti csoportok, azonban en­ nek megvalósítását Budapest „a két ország közötti politikai kapcsolatok szempontjából nem tartotta időszerűnek

A MAGYAR-JAPÁN GAZDASÁGI KAPCSOLATOK FELLENDÜLÉSE A 1 1ATVANAS ÉVEKBEN Külgazdasági téren viszont a várakozásoknak megfelelően igazi áttörést hozott a kétoldalú diplomáciai viszony rendezése. 1960. november 30án, nem sokkal azt követően, hogy a magyar követség megnyitotta ka­ puit, Székács Imre vezetésével állandó kereskedelmi képviselet létesült Tokióban.540 Ugyanekkor egyre gyakoribbá vált Budapesten japán üzleti delegációk látogatása. A korabeli sajtó híradásaiban is nyomon követhető a relációban felmerülő gépipari, alumíniumipari, gyógyszeripari vagy

- ífiM-Ks 288. f. 5/193. ő. c., az MSZMP PB 1960. július 26-i határozata, ' ?'9 5 8 /6 5 X . Területi Főosztály Japán referatúra, A magyar-japán kapcsolatok alakulá­ sa 1964-ben. 1965. március 30. Így nem csoda, hogy 1970-ig kellett várni a magyar O r­ szággyűlés hivatalos meghívására érkező első japán parlamenti küldöttség budapesti látoga­ tására. Fgy évvel később, 1971 októberében került sor a viszontlátogatasra: Beresztóczy Miklós, az Országgyűlés alelnöke - a „papi békemozgalonT egyik fő személyisége - vezeté­ sével utazott az első hivatalos magyar képviselői delegáció Japánba. (Összehasonlításképpen: Csehszlovákia ezen a téren is tíz évvel előttünk járt; Václav Skoda, a Nemzetgyűlés elnöke vezetésével 1961 májusában már járt csehszlovák parlamenti delegáció Japánban.) -Aü3317/1962. Korai, hat,: Székács Imre kinevezése a Tokiói Kereskedelmi Kirendelt­ ség vezetőiévé kereskedelmi tanácsosi minőségben.

159

éppen agrárexportra vonatkozó üzleti lehetőségek iránt megmutatkozó, egyre növekvő érdeklődés.541 1961. márcms 25-től tartó tárgya lások után 1961. április 11-én Tokió­ ban Magyarország és Japán egy évre szóló, automatikusan egy-egy évre megújításra kerülő kereskedelmi és fizetési megállapodást kötött egy­ mással, s a megállapodást kiegészítő levélváltás rögzítette a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös érvényesítését is.542 „A m egállapodás ex­ port-import á n d is iá k a t tartalm az, mennyiségi vagy érték kontingensek nél­ kül, a listák nem korlátozó jellegűek, s az azokban nem. szereplő cikkek keres­ kedelm e szintén lehetséges és ugyanolyan elbírálás a lá esnek, mint. a listában foglaltak. Külön fizetési m egállapodás nincs, a fizetések sz a b a d devizában történnek. A m egállapodás szerves részét képező levélváltás rögzíti, hogy min­ két fé l egyetért és hozzájárul barter és három szögüzletek létrehozásához. A két korm ány áruival szemben a lehető legkedvezőbb elbánást, a minimális vámtételek alkalm azását fogja b iz to síta n i^ 3 A Figyelő 1961, május 21-i száma is beszámolt a megállapodás létrejöt­ téről: „Az első háború utáni m agyar-japán kereskedelm i és pénzügyi egyez­ mény keretében Jap án többek között hengeracél term ékeket, textilgépeket, szerszámgépeket, vegyi term ékeket és textíliákat, M agyarország pedig b á ­ nyászati felszereléseket, szerszámgépeket, traktorokat, olajos m agvakat szál­ lít. Jap án becslés szerint a szerződés következtében a forgalom hatszorosára fog növekedni", Hasonlóan fontos mérföldkövét jelentette magyar-japán külkereske­ delmi kapcsolatoknak a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Japán Keresvn Népszabadság, 1960. augusztus 7,; augusztus 13.; augusztus 16., 1961. március 5.; 196 3. május 2 1 július 11.; Esti Hírlap, 1962. január 3.; július I L; A Figyelő 1961. szeptem­ ber 13-i beszámolója a Technoimpex 65 szerszámgépre vonatkozó japán meg rendelés erői ír. Szabados István, a Küíkereskedelmi Minisztérium japán referense tollából Japán gazda­ sági helyzete és kereskedelmi kapcsolataink címmel közölt tanulm ányt a Külkereskedelem 1962. januári száma. A lap februári számának híradása szerint az Elektroimpex importkapcsolata is egyre erősebbé vált Japánnal. 3 0 8 3 /1 9 6 1 . (III. 24.) Korín. sz. hat: Török Istvánnak, a Külkereskedelmi Minisztéri­ um főosztályvezetőjének felhatalmazása a magyar-japán kereskedelmi tárgyalások veze­ tésére és a megállapodás aláírására. Magyar-japán áruforgalmi megállapodás. "Népszabad­ ság, 1961. április 12.; Megkezdődött a m agyar-japán kereskedelmi kapcsolatok kiépítése. Népszabadság, 1961. április 23. Trade and Paymcnts A greem entbetw eenthe Government of the Hungárián People s Kepublic and the Government ofJapan signed in Tokyo on I Ith April, 1961. 543MNL OL XIX-J-1-j KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán SZT 5. doboz 25/c 0 02117/6 Kereske­ delmi és fizetési megállapodás 1961. május 22.

160

kedelmi Arbitrázs Szövetség között az 1961 őszén megkötött arbit­ rázs-egyezmény, mely megteremtette a választott bírósági vitarendezés feltételeit a két ország kereskedelmi ügyleteihez.^4 A fizetési megállapodás létrejöttét követően a gazdasági kapcsolatok­ ban - minden várakozást felülmúló545 - minőségi ugrás és dinamikus növekedés következett be: 1960 és 67 között 3 0 0 ezerről 7 millió USD-re, vagyis huszonötszörösére 0 bővült a magyar-japán kereskedel­ mi forgalom volumene, majd ez a mennyiség az évtized végére megdup­ lázódott (1968:7,9 M USD; 1970:16 M USD). Az árucserén belül kezdet­ ben továbbra is nagy volt a valamely harmadik állam bevonásával bonyo­ lított ügyletek aránya - a „baráti" reexport adta majdnem a teljes magyar export kétharmadát!54* Megélénkült ezt követően a gazdaságdiplomá­ ciai mozgás is: 1962 áprilisában a magyar fél információs pavilonnal je­ lent meg az oszakai vásáron, és 1962 májusában Japán a világháború után első ízben képviseltette magát mintegy húsz céggel a Budapesti Nemzetközi Vásáron.547 Az 1960-as évek elején a japán fél több ízben panaszkodott a forga­ lom alacsony volumenére, 1962-ben az akkor 2 millió USD körüli for*4AA dokumentumot a japán fél 1961. október 25-én, az MKK részéről Kallós Ödön pedig 1961. november 13-án látta el kézjegyével. 3,fSSajátos, hogy Csatorday nagykövet Tokióból mennyire kilátástalannak látta eleinte a gazdasági lehetőségeket* „a magyar-japán kereskedelmi kapcsolat a háború óta minimális, nagy fejlődésre mind politikaimind gazdasági okok miatt nincs sok remény" MN L OL X IX -J1-j KUM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán SZT 1. doboz 4/aa 0 0 2 1 5 6 Magyar-japán kapcsolatok 1961. február 17. 1963-ban az 1,07 M USD magyar exportból 6 6 0 ezer USD reexport volt. „C él az 1955. évihez hasonló hármas üzlet/ Japán szállít nekünk, és mi ezt olasz rizzsé/ vagy indiai vas érccel ellentételezzük, és saját áruval egyenlítjük ki az olasz és indiai követelést. Ilyen üzlet köté­ sére a jelenlegi helyzet nagyon megfelelő, előkészítésére már tárgyaltunk is az NSZK-bán székelő japán kereskedelmi szervekkel/ M NL OL X lX -J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 1. doboz 4/aa 002 7 1 Ogava japán követ látogatása. 1 9 6 0 után ugyanakkor már egyre inkább gondol jelentett a japán exportcikkek ellenei tökeinek beazonosítása, amikor a távol-keleti ország a javuló termésátlagoknak köszönhetően rizsexportőrre vált. F.k kor tájt még az is felme­ rült, hogy „Japán reexportálná szerszámgépeinket Indiába, miután saját gépekkel nem rendel­ kezik ilyen célra, viszont Indiából van mtf importálnia* MNL OL X IX -J-45 Tokiói követség [. doboz 1 5 8 /1 9 6 0 , Tokió, Félhivatalos magyar gazdasági delegáció kiküldése Japánba. 1963. júliusi látogatásán Kitamura, a Japan-Soviet and East-EuropeanTrade Association elnöke a Szovjetunió bevonását szorgalmazta a magyar-iapán kereskedelmi ügyletekbe. M N L O L X IX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 4. doboz 18/a 1963. július, T. Kitamura látogatása Magyarországon. -A~Népszabadság, 1962. május 6.

161

galom kapcsán hangsúlyozták, hogy .J a p á n csak 10 m illió dolláron f e ­ lüli partn ereket vesz komolyan".54* S bár ezt a határt pár éven belül si­ került nemcsak elérni, de jócskán túl is szárnyalni, úgy tűnik, hogy a magyar árualap hiánya .mellett a magyar vezetés hozzáállása, illetve a szocialista tömbön belül rögzült merev beidegződések is nehezítet­ ték a konkrét üzletkötések létrejöttét: ÁJa p á n n a k nincs p roblém ája j a ­ p án á ru k elhelyezésében, azonban a szocialista országok, köztük M agyarország is igyekszik kiegyensúlyozott külkereskedelem re és h a Jap án keres­ kedni a k a r M agyarországgal ilyen a la p o n , nagyon nagy gondot okozhat az. hogy Ja p á n m it vegyen M agyarországtól,, mert ismerve M agyarország külkereskedelm i lehetőségeit, kétséges, hogy M agyarországnak vannak-e olyan term ékei, am i kielégíthetné a ja p á n v á sá rló k at L J Jap án nem kíván magasszintű delegációk útján kereskedelm et lebonyolítani, hanem helyes­ nek tartan á, h a m agáncégek tárgyaln án ak ja p á n v álla la to kk a l. kössenek kereskedelm i üzleteket és azt bonyolítsák is le. Nem tartja kívánatosnak, hogy korm ány- vagy p olitikai jellegű delegációk jöjjenek kereskedelm i cél­ l a l Többször aláhú zta, hogy m agán alapon tartja csak lehetségesnek a ke­ reskedelem fo ly ta tá sá tü541964 során a japán fél felajánlotta hosszú lejáratú hitelek igénybevéte­ lét az áruforgalom bővítésére, valamint jelezték, hogy magyar és román viszonylatban Tokióban vizsgálják egyfajta lazított kereskedelempoliti­ ka (soft trade policyj bevezetését.550 Fontos megjegyeznünk, hogy a többi közép-európai népi demokrati­ kus ország a diplomáciai-politikai kapcsolatokhoz hasonlóan előttünk járt a japán relációban bonyolított külkereskedelem terén is: egyrészt ál-

348 M NL OL XIX-J-1-j KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán SZT 3. doboz, 5/e 0 0 8 4 2 3 74/szt/l 962. A japán K Ü M fö o sn . vezetőjének meglátogatása, Tokió, 1962. szeptember 25. Ugyanezt Ikeda miniszterelnök is megerősítette a magyar nagykövetnek: „kihangsúlyozta azt, hogy őkel csak a IQ millión felüli forgatom kezdi érdekelni* M N L O L X IX -J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 3. doboz, 5/e 0 0 8 4 2 4 270/szt/1962. Ikeda miniszterelnök meglátogatása Tokió, 1962, szeptember 24. 549M NL OL XTX-J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 3. doboz, 5/e 0 0 8 4 2 3 274/ szt/1962, A japán KÜM főoszt, vezetőjének meglátogatása, Tokió, 1962. szeptember 25. 55DM NL OL XIX-J-1-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 2. doboz 4/i 1964. október 6. 0 0 5 4 8 6 1964. november 15-20, között 22 tagú japán küldöttség tárgyalásai Magyarorszá­ gon; M NL O L X IX -J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 1. doboz 2 /b " l% 4 . augusztus 12. Külkereskedelmi kirendeltség jelentcsmásolatainak felterjesztése.

162

tálában jóval nagyobb volt a forgalmuk/5,1 másrészt míg nekünk csak 1975-ben, addig többüknek már évekkel hamarabb sikerült átfogó ke­ reskedelmi egyezményt kötniük Japánnal (Lengyelország: 1958, Cseh­ szlovákia: 1959, Jugoszlávia: 1959, Románia: 1969, Bulgária: 19701.551552*

MAGYAR ÉS JAPÁN TÖM EGSZERVEZETEK KÖZÖTTI ÉRINTKEZÉS 1960 ÉS 1964 KÖZÖTT A baloldali pártkapcsolatok kiegészítésére természetesen a követségek megnyitása után is tovább folytatódtak az álcivil - korabeli megfogal­ mazás szerint: társadalmi -kapcsolatok. 1959 szeptemberében Gáspár Sándor SZOT-főtitkár járt Japánban/51 decemberében pedig Budapest­ re látogatott a SZÓHJÓ, a JSZP-hez közel álló Japán Szakszervezetek Fő­ tanácsának főtitkára, s a látogatáshoz időzítve a Népszava több részletes írásban és interjúban mutatta be a szigetország szakszervezeti mozgal­ mát.554A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa és a SZÓI 1JÓ veze­ tői a budapesti megbeszéléseket követően közös közleményt adtak ki, melyben a tartós világbéke és a nemzetközi szakszervezeti egység meg­ valósítása mellett a kétoldalú baráti kapcsolatok elősegítését jelölték meg elsődleges feladatul. Ügy véljük, hogy ez a közös nyilatkozat bátran ne­ vezhető a magyar-japán szakszervezeti érintkezés csúcspontjának, hí-

551 1 9 6 0 : Lcngydország: 1,3, Csehszlovákia: 4,5; Magyarország: 0,3 M USDOBOZ 1965: Lengyelország: 7,4; Csehszlovákia: 12,6; Bulgária: 23,9; Románia: 31,6; Magyaror­ szág: 4,9 M USDOBOZ 1975: Lengyelország: 36 3 ,3 ; Csehszlovákia: (56,3; Bulgária: 76,7; Románia: 219,1; Magyarország: 6 8 ,6 M USDOBOZ Lásd Robinson 1978, 10. Robinson 1978, 12. Magyar részről az illetékes külkereskedelmi vezetők rendre az­ zal nyugtatták magukat, hogy „a kereskedelmi alapszerződés, hiánya áru csereforgalmunkban zavart nem okoz*. Aminek megkötését, igaz, más megfontolásból, a japán diplomácia sem siettette: PA Továbbiakban kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésének lehetőségeiről beszélget­

tünk Szerinte a japánokban megvan a szándék, hogy Magyarországgal kereskedjen, »Onok« mondotta - ^szerződéseket szeretnek aláírni, mi pedig üzletet szeretünk kölni, mert a papír üzlet­ kötés nélkül nem sokat én * M N L OL XIX-.T-1-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 2. doboz 0 0 2 8 2 8 1961, március 9. H otta japán II, titkár látogatása. Mindazonáltal Magyarország volt az egyetlen kelet-európai szocialista ország, amelynek nem volt Japánnal kereskedel­ mi szerződése, és Budapest volt az egyetlen olyan kelet-európai főváros is, ahol nem enge­ délyeztek japán kereskedőházak irodáinak létesítését. Terada 1972, 44. -33 Baráti küldetésben Japánban, 'Népszava, 1959. szeptember 13. ^Népszava, 1959, december 8.; Népszava, 1959. december .16.; Népszava, 1959. de­ cember 18.

163

szén ágazati szakszervezeti küldöttségek látogatására későbbiekben is rendszeresen sor került ugyan,555 és a SZÓI IJÓ vezetősége is megfordult újból Budapesten 1962 decemberében is, valamint az MSZOT több íz­ ben is magas rangú delegációkkal képviseltette magát a SZÓHJÓ kong­ resszusain55* - és az időben ehhez igazított békemozgalmi gyűléseken azonban a két fél között a későbbiekben nagyobb jelentőséggel bíró meg­ egyezésre vagy bármilyen gyakorlati együttműködésre ismereteink sze­ rint már nem került sor. A békcmozgalmj együttműködés előmozdítására 1960-ban. Münnich Ferenc miniszterelnök készségesen tett eleget a 6. Atom és Hidrogénbomba-ellencs Világkonferencia szervezőitől érkezett kérésnek, hogy üzenetben köszöntse a találkozó résztvevőit, hiszen a konferenciá­ hoz békemenet is társult, amely a Japánban lévő amerikai katonai bázi­ sok és a nukleáris erők veszélye ellen tüntetett.557 Az Országos Béketa­ nács 1960 októberében Hirosimáról szóló vándorkiállítást rendezett több magyar városban, majd novemberben főtitkáruk, Dezséry László evangélikus lelkész látogatott el Tokióba. 1961 tavaszán a japán Atom-és Hidrogénbomba-ellenes Tanács küldöttsége járt Budapesten, 1961 őszén egy buddhista hátterű Hirosima-Auschwitz békemenet magyarországi fogadását biztosította az Országos Béketanács, 1962 decemberé­ ben pedig egy négyfős békeharcos-küldöttség érkezett a szigetországból.558 Úgy tűnik, hogy a szakszervezeti front utánbékemozgalmi téren sem sikerült a protokolláris felszín mögött érdemi együttműködést kialakí­ tani: a Japán Bélcebizottság vezetői legalábbis jelezték, hogy egyáltalán '^Népszava, 1959. szeptember 13.; Népszava, 1960. szeptember 10.; Népszabadság, 1960. november 12.; Népszava, 1 9 6 1, ja mi ár 31.; Népszabadság, 1961. augusztus 2., Nép­ szava, J961. december 2.; Népszabadság, 1961. december 7,; Népszabadság, 1962. július 20.; Népszava, 1962. augusztus 23.; Népszava, 1962. szeptember 18. ÍV:' Népszabadság és Magyar Nemzet, 1962. december 18.; MNL OL M-Ks 288. f. 5/193. 6. e. Az MSZMP PB 1960. július 26-i határozata Beckl Sándor részvételéről a Japán Szakszervezetek Főtanácsa X V . kongresszusán és az Atom- és Hidrogénbomba ellenes Világkongresszuson; Népszava, 1960. július 30.; M N L O L XIX-J-1-j KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán SZT 5. doboz 27/d 0 0 2 6 9 0 Szakszervezeti delegáció tokiói szereplése, 1961. március 27,; Brutyó János főtitkár beszéde a Szó.hjó kongresszusán, Népszava, 1962. augusztus 31.; szeptember 18. 557 M NL OL X lX -Jd -k KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán adm. 2. doboz 11/g. Népszabadság, 1 9 6 0 .november [9., Népszabadság, 1 9 6 0 .december 14.,Népszabad­ ság, 1961. április 30.; M N L OL XIX-J-1-k KÜM 1 9 4 5 - 1 9 6 4 Japán adm. 2. doboz 12/g 1/49/1961 Buddhista Békemozgalom, Tokió, 1961. október 26.; Népszabadság, 1962. de­ cem ber 9.

164

nem elégedettek u kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználásával, és jóval aktívabb együttműködést szeretnének kialakítani a magyar part­ nerekkel559 Panaszuk talán nem volt hiábavaló, legalábbis a magyar-ja­ pán békemozgalini kooperációnak érdekes módon még nem sokkal a rendszerváltást megelőzően is tapasztalhattuk jeleit; a brutális rendőr­ ségi feloszlatás nyomán elhíresült 1984-es ptisztavacsi békefesztivál egyik előadója Jamamoto Hidenori, az atomsérültek tokiói szövetségé­ nek főtitkárhelyettese volt.560 A „haladó tömegszervezeteken" belül az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatok kiépítésére is történt kísérlet, amihez segítséget jelenthetett többek között a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DÍVSZ) buda­ pesti központjában az 1950-es évek közepén dolgozó japán fiatal ittléte. A japán baloldali ifjúsági szervezetekkel a tokiói követség megnyílása előtt a pekingi magyar nagykövetség tartotta a kapcsolatot, a hatvanas évek elején pedig a japán kommunista és szocialista ifjúsági szövetségek vezetői is ellátogattak Budapestre,561

KULTÚRA, TUDOMÁNY, SPORT ÉS TURIZMUS Ami a két ország lakosságának szélesebb rétegeit is érintő, valódi civil kapcsolatok lehetőségeit illeti: „magyarbarát" japán társadalmi szervezet formális létrehozására a második világháborút követően 1955-ben ke­ rült sor először, amikor Hoasi Kei alsóházi képviselő vezetésével Buda­ pestre is ellátogatott a Japán Szocialista Párt háromfős küldöttsége. Ke­ let-európai kőrútjukról hazatérve a japán politikusok a Japán-Szovjet Baráti Társaság kebelén belül külön japán-lengyel, japán-magyar, ja­ pán-csehszlovák, japán-román és japán-jugoszláv baráti csoportok fel­ állítását kezdeményezték.562 Ezek a fiókszervezetek amellett, hogy tag-

O L X r X - J - l- k

5* M N L KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 2. doboz 12/g 0 0 5 5 4 3 . Vacsora a Békebizottság titkárával, Tokió, 1961. július 4, 560Müller 2007. 561 MNL O LX IX -J-l-k KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán adm. 2. doboz 12/a 22* M NL OL XIX-J-1-j KÜM 1.945-1964 Japán SZT 4. doboz 5 8/S Z 'l/I963 A JMBT ülése és költségvetési terve. s^ M N L O L X IX -J-T jK U M 194.5-1964 Japán SZT 4. doboz. 1.061 Japán-M agyar Ba­ ráti Társaság. í7üUo. “yl A hók kaidéi szervezet titkára Tanimoto ICazujuki „zeneművész, népdal kollektor'' lett. MNL OL XLX-J-l-j KÜM 1 9 4 5 -1 9 6 4 Japán SZT 4. doboz 1061 Japán-M agyar Bará­ ti Társaság.

168

barát, társszervezet létéről is,572 a híradás azonban természetesen alapta­ lan volt, hiszen a Magyar-Japán Baráti Kör, majd Társaság megalakítása Budapesten ekkor még elképzelhetetlen lett volna, és arra csak negyed század elteltével kerülhetett sor. A „magyarbarát" japán szervezetek vezetőit a Kulturális Kapcsolatok Intézete több ízben is vendégül látta Magyarországon: 1961 januárjában Hani Goro, a JMBT alelnöke,573 1964 májusában és 1966 novemberé­ ben Takahara Sótaró, az okajamai Kelet-Európai Társaság főtitkára, majd szintén 1966 november végén pedig Inoue Kódzsiró JMBT-elnök tett eleget magyar állami meghívásnak. Jól jelzi ugyanakkor az egy kap­ tafára zajló országimázs-körutak verklijének hiábavalóságát, hogy ami­ kor valódi kapcsolatfejlesztési igény mutatkozott, azzal a magyar szerve­ zők nem tudtak mit kezdeni. Inoue egykori követ, JMBT-clnök - az 1960-as években a japán EXIM Bank egyik vezető munkatársa ami­ kor a kalocsai népművészeti szövetkezet és a dunaújvárosi vasmű után saját kérésére elvitték a Chinoin gyárba is, a gyárlátogatás alatt hiába je­ lezte, hogy őt a japán export szempontjából szóba jöhető gyógyszerek és gyógyszeralapanyagok érdeklik és a bankja készséggel finanszírozna is ilyen üzletkötést* Vendéglátói elhárították érdeklődését arra hivatkoz­ va, hogy a gyár termékeinek exportja az állami külkereskedelmi vállala­ tok kezében van, és az ajánlatra sem a látogatás végéig, sem a későbbiek­ ben nem. tértek vissza.574 A JMBT-ben kezdetben szerepet vállaló baloldali japán személyek tagsága ellenére a magyar nagykövetség összességében úgy értékelte, hogy „a JM B T jelenlegi vezetőségének és tagságának nagy része olyan volt japán politikusokból és közéleti személyiségekből áll, a k ik nem rokonszenvez­ nek hazán k szocialista rendszerével*' hozzátéve ugyanakkor, hogy pa JM B T ennek ellenére aktívan közrem űködik a nagykövetség kulturális ren­ dezvényeibenV75

■'■Ásza ki Simbun, .1963. november 3. A híreidé Kovát s Gus/.távol jelölte mega buda­ pesti M JBT igazgatójaként, A marxista történésznek nem sokkal később A japán nép története című munkáját is kiadlak magyarul [Budapest, 1967, Gondolat). 57J 1 9 5 6 -1957-b en a Mogü.rt és a Symca, 19 5 7 - 1 9 6 2 között pedig az Országos Tervhi­ vatal és a Fiat között folytak ez irányú megbeszélések, lásd 1 Ionvári 2 0 0 5 . * * MSZMP GB 1967. május 8-i ülése. 1960 és 1967 között 3 0 0 ezerről 7 millió USD-re, vagyis a 25-szörösérc nőtt a két­ oldalú forgalom volumene. 171'" 1963. július Rita mura Tok ut a ró a Japán-Szovjet és ICelet-európai Kereskedelmi Társaság (SOTOBO) elnöke; 1964, november Koszaka Toku szabii ró vezette japán gazda­ sági kü ld öt ts cg; 1965. au gu s zt us K ita m u ra SOTO RO - el nö k; 19 (>7. sz epte mbe r Uno ke re skedelmi és ipari miniszterhelyettes.

179

mi vezette tízfós japán delegáció egyhetes látogatására, melynek során számos vállalati, kooperációs lehetőség merül fel a tárgyalásokon.™5 A küldöttséget fogadták Baczoni Jenő és Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettesek, és Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke.606 A Budapesten járt delegáció tagjai hazaérkezésüket követően jelzik a tokiói magyar kereskedelmi kirendeltség vezetőjének, hogy több koope­ rációs projektet különösen érdekesnek tartanak, köztük az autógyártás­ ra vonatkozó elképzelést. Ennek hírére a HUNICOOP 1968. május 24én utasította a kereskedelmi képviseletet, hogy kezdjen tárgyalásokat a Toyotával és a Nissannal. A kapcsolatfelvételre a források tanúsága sze­ rint ugyanakkor már eleve csak a Nissan céggel került sor, ahonnan au­ gusztus végén meg is érkezett a pozitív visszajelzés. A kedvező japán vá­ laszt ugyanakkor a Külkereskedelmi Minisztérium a kezdetektől fogva bizonyos fenntartásokkal fogadta: kifogásolták a japán javaslat méretét, valamint rámutattak a tervezett kooperáció tisztázandó kérdéseire: „a cég évi 120 ezer d arabos kapacitású összeszerelő üzemről ír, a mi tudom á­ sunk és a Hunicoop inform ációja szerint az eddigi itthon folytatott megbeszé­ lések során 50-70 ezer d arabról vall szó. Nem világos előttünk az általunk átveen dő gépkocsik szám a, az összeszerelt gépkocsik értékesítése, a vállalat form ája, a tulajdonjogi viszonyok, az igényelt beruházás m értéke és ezen be­ lül a mi részesedésünk a beru házásból,^07 A minisztérium távolságtartó reakcióját - az augusztus végi csehszlo­ vákiai bevonulás ténye mellett - minden bizonnyal befolyásolta az az új fejlemény is, hogy időközben, 1968. október 24-én Moszkvában a ma­ gyar kormány aláírta magyar-szovjet autóipari együttműködési megál­ lapodást.™* Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes ezért már „ A közeljövőben Budapestre érkező'Nitta úr által vezetett *Econom icStudy Mission egyik jó feladata, hogy az ipari együttműködési lehetőségeket nálunk a helyszínen tanulmányozzák \

M NL OL X lX -J-í-j KÜM 1968 Japán SZT 47. doboz 003 1 4 /3 . 1968. május 6. Külker, kirendeltség jelentései, 0 0 2 4 3 4 /1 , 1068. június 10. Beszélgetés a Magyarországon járt japán gazdasági küldöttség vezetőjével, Tokió, 1968, május 20. I,ül>Kormányszintű japán gazdasági delegáció érkezett Budapestre. 'Népszabadság,

1968. április 3.; Jól együtt működhet ülik a harmadik piacokon. Magvar Nemzet, 1968. áp­ rilis 10. tü7 MI\T. O l.X ÍX -J-l-j KÜM 19 6 8 Japán SZT 47. doboz 1968. szeptember 2 .1 0 5 5 /1 0 / 1968. Kooperáció a japán autóiparral, “ “ MNT. OL XIX-J-1-i KÜM 1968 Szovjetunió SZT 83. doboz 0 0 3 2 3 7 /1 , 1968. au­ gusztus 27. A Magyar Forradalmi M unkás-Paraszt Kormány 3 3 2 /1 9 6 8 . sz. határozata a

180

1968. szeptember olt'jói 1 óvatosságra intette a szabadságon itthon tartóz­ kodó Szigeti nagykövetet: „az elképzelések szerint 1972-től személygépkocsi részegységeket szállítunk egy szovjet autógyár részére és ennek fejében gépko­ csikat veszünk át hazai értékesítésre. Figyelembe véve a korlátozott hazai je l vevőpiacot a jap án ok által összeszerelt gépkocsikból átveendő darabszám várhatóan nem képvisel szám ottevő volument. Az elm ondottak alapján in­ dokolt a tájékozódó jellegű tárgyalások rendkívül gondos és körültekintő folytatása, kihangsúlyozva ennek kötelezettség nélküli jellegéLm9 A Magyarországon létesítendő japán, autó-összeszerelő üzem elképze­ lése sajátos módon már ebben a fázisban ki került a sajtóba: a Kjódó japán hírügynökség részletes hírére az MTI is kénytelen volt elismerni a tár­ gyalások tényété'J0 A szivárogatással vélhetőleg a magyar szándék ko­ molyságát akarta tesztelni a japán fel, vagy egyben azt is, hogy a Zsiguli-programról létrejött megállapodás ellenére is fennáll-e a magyar szán­ dék a magyar-japán termelési kooperáció létrehozására, A kezdeti bizonytalanságok ellenére 1969 folyamán a magyar kor­ mányzati apparátus evidenciaként kezeli a projektet, számos tárgyalási előkészítő és kormányzati döntés-előkészítő dokumentum is tényként számol a Nissannal közösen beindítandó magyarországi autógyártás ter­ vével Ezzel egy időben más nagy volumenű gépipari együttműködés is kezdetét vette a relációban: a Tech női mpex és a Marti be ni között meg­ állapodás született arról, hogy két év alatt félmillió USD értékben prccí-

s/.ovj et-m agyar „FIAT" kooperációs megállapodásról. A nemzetközi szerződés szövegét lásd Magyar szovjet kapcsolatok 1948-1970. Dokumentumok. Budapest, 1973, Kossuth, 4 4 8 - 4 5 1 . A /. egyezmény végrehajtásával összefüggő későbbi rendszeres problémák tükré­ ben különösen érdekesnek tűnik a 3. cikkely megfogalmazása: „a felek abból fognak kiin­ dulni., hogy a Magyarországról a Szovjetunióba kerülő komplettéló alkatrészek éves szállításai

és a Szovjetunióból Magyarországra szállításra kér ülő'személygépkocsik és az azokhoz szükséges iurialék-alkairészek éves szállításai azonos értékűek lesznek7 rjL:üM NL O L XIX-J-1-j KÜM 1968 Japán SZT 47. doboz 1 /0 0 5 5 /1 0 /1 9 6 8 . 1968. szep­ tember 2. Bíró elvtárs útja Japánba, japán akcióprogram, Szigeti elvtárs látogatása Szalai elvtársriák tiIUA Kjódó hírügynökség tokiói jelentése: Japán autógyár Budapesten? Magyar-japán autóipari tárgyalások. Magyar Hírlap, 1968. szeptember 17. A tárgya Iásokról hírt adott az amerikai szaksajtó is: „A Hungárián trade mission to Tokyo has proposed the assembly in To-

kyo of knock ed-doivn Nissan cars, fór sale in Hungary and other Danubian countries7 The American Revieiv ofEast-West Trade. 1968. Vol 1 :6 6 .; „The ambition of Japan is quite abviotts, rhat is, to use every means fór a break-through on the EastEuropean markét. This is dearly indicated in rhe plán, fór example, according to which the Nissan Motor Co. is to establish an assembling plánt is Buda pes t.’ H ungarian Si tua tion Repor r/8 0 . 2 £>ecembe r 19 6 8 .3 .

181

ziós szerszámgépet vásárol a japán fél Magyarországtól/11 a Nissan pedig felajánlotta, hogy motorokat szállítson 1 tonnás kisteherautók magyar gyártásához. Az év folyamán sorra került két szakminiszteri látogatás - Bíró József külkereskedelmi miniszter 1969, áprilisi tokiói, illetve Óhira Maszajosi japán kereskedelmi és ipari miniszter októberi buda­ pesti útja —során is szerepelt a napirenden a közös autóipari kooperá­ ció kérdése. A projekt konkrét tartalmában azonban továbbra is lényegében elbe­ szélt egymás mellett a két fél. A Nissan kezdetben még vállalta, hogy a Magyarországon készülő gépkocsikat saját értékesítési hálózatán ke­ resztül Nyugat-Európában értékesíti, azonban a későbbiekben már nem m utatott hajlandóságot a harmadik piaci értékesítés kockázatá­ nak vállalására és „most m ár csak abban érdekelt, hogy technikai segítséget nyújtson egy esetleges önálló m agyar személygépkocsi-gyártás megvalósításá­ hoz". A kiinduló javaslat szerint 1 millió USD beruházással, havi 2 0 0 autó összeszerelése képes üzem létesült volna a belföldi szükségletek fe­ dezésére, amit egy későbbi fázisban újabb 1 M USD beruházással 2 0 0 db/hó kapacitású kisteherautót (60%-ban exportra) összeszerelő üzem követett volna. Az átdolgozott javaslat szerint első ütemben 5-7 év alatt évi 7500-ről 3 0 ezer darabra futott volna fel a termelés. Az üzem létesí­ tése 42 M USD beruházást igényelt volna, melynek csak a felét biztosí­ tották volna japán tőkéből, és az értékesítés KGST-országokban vagy ha­ zai piacon történt volna, A második lépcsőben további 21 M USD be­ ruházással évi 63 ezres darabra bővült volna a magyar-japán autógyár kapacitása. A különböző elképzeléseket nem sikerült áthidalni az 1969. december 1—11. között Magyarországon tartott tárgyalásokon sem.612 1970 tavaszára magyar oldalon érezhetően lanyhul a lelkesedés, a bel­ ső döntés-előkészítő anyagok már egyre pesszimistábban nyilatkoznak a japán kooperációs lehetőségről: Jly e n körülm ények között a m a g y a r-ja ­ pán személygépkocsi kooperáció lehetőségei ebben az összefüggésben szá­ munkra érdektelenekU 13 Igaz, ezt a japán féllel senki nem hajlandó közöl-

h1' Három hét Japánban. Magyar Nemzet, 1969. január 31. Í1ZHonvári 2013. M N L CL X IX -G -3-b Külkereskedelmi Minisztérium, visszaminősített T Ű K iratok 2. doboz 1 9 7 0 .003 9 3 /1 3-ig m agyar-japán ga/.dasági kapcsolatok alakulása, NGKB előter­ jesztés.

182

ni, ehelyett megkezdődik a sajtóban való üzengetés és a másik fél hibáztatása.614 A projektötlet iránt 1970 nyarára enyészik el teljesen az érdeklődés: ANisscm-ék fen d jav aslata alapvetően eltér a korábbi állásponttól, mert ön­ álló m agyar személygépkocsi gyártás megteremtését célozza, melynek értéke­ sítési kockázata értelemszerűen a m agyar félre hárulna. A kapcsolatos be­ ruházási költségek lényegesen m eghaladják korábbi elképzeléseket (évi 120.000 gépkocsi összeszerelése cca 25 millió dolláros beruházással). Ilyen körülmények között - megítélésünk szerin t- a jap án kooperációs személygép­ kocsi összeszerelési elgondolás aktu alitását vesztette. Fentieket előzetes tájé­ koztatásként közöljü k A K G M ezzel kapcsolatos végleges álláspontja még nem került írásban kidolgozásra, inform ációink szerint azonban a tárgyalá­ sok érdem i folytatását nem látják célszerű nek*'* S míg a magyar fél a projekt csendes kimúlására szavaz, a nyugati saj­ tóban és szakirodalomban később számos híradás jelenik meg, melyek a magyar-japán autóipai kooperáció kudarca mögött szovjet vétót sejte­ nek.*10 A korabeli hazai szereplők közül is többen utalnak kifejezett moszkvai tiltásra a projekt lefújása kapcsán későbbi visszaemlékezéseik­ ben. Berecz János például így emlékezik: „A 70-es évek elején majdnem m egállapodás született a M azda és a Csepel Autógyár között egy autó össze­ szerelő üzem. beindításáról M agyarországon. A ztán ezt m egakadályozta a gazdasági vezetés, nehogy a szocialista országok gépkocsigyártásának kon­ kurenciája keletkezzék n á lu n k .^ 7

b}4„The Jíq/anesc NISSAN Motor Companysaid today it was negoiiaíingto butid its cars in Hungary. A NISSAN spokesman said the company ivas a írniling a reply from the H U govem ment to ciproposal thai itshould form a jointfirm with the state-run I hingarian Raiíway Vehicle Vaciory ’R á b a Japanesenegotiating with H U to bulid a.uios. Tokyo, May 11, 1970, Reu­ ters; Egy kérdőjeles hír margójára. Mag var-japán közös autóipari vállalkozás? Magyar Hírlap, 1970. május 13. bl5 MNL OL XIX -G -3-b Külkereskedelmi Minisztérium, visszaminősített T Ű K iratok 2. doboz 1 -0 0 1 2 1 /5 /1 9 70 KKM feljegyzése a Paveb Károly kereskedelmi tanácsos részére. Tárgy: Személygépkocsi összeszerelő üzem. tlöI-Iarinan 1974, 55.; Bhaskar 1980, 272.; Hármán 1983, 48. Figyelemre méltó, hogy mind a három idézet Magyarországon meghiúsult Honda-kooperációról tesz említést! 617 Berecz 2 0 0 3 , 33 4. Egy másik visszaemlékezés szerint: nA magyarországi japán autó­

gyártás nem volt Teljesen új gondolat. Csak szájhagyomány útján tudok róla-így akár legenda is lehet hogy a magyar vezetés 1967 körül a Toyotával tárgyalt egy autógyár létesítéséről, amelyet a Fiattal akkoriban szerződést aláíró (s ennek alapján a Lada-programot elindító) szov­ jet kormányzat tiltott meg/Sűdy 2 0 0 9 .

183

Egyértelmű forrás hiányában nehéz tisztán látni a tekintetben, hogy érkezhetett-e ténylegesen valódi moszkvai tiltás a Nissan-prujekt kap­ csán, vagy a hazai gazdasági vezetés önkorlátozása*lfí miatt nem került sor az amúgy is döcögősen haladó tárgyalások folytatására, belső szintű beavatkozást sejtet ugyanakkor az az eljárás, amely még azt sem tette lehetővé, hogy hivatalosan is pont kerülhessen a több mint két éven ke­ resztül vizsgált projektterv végére: az MSZMP Gazdaságpolitikai Bi­ zottságának 1970. augusztus 24-i ülésén ugyanis végül nem került meg­ tárgyalásra - ti. a napirendi pont még az ülés előzetesen el készített em­ lékeztetőjéből is törlésre került - Horgos Gyula könnyű- és gépipari miniszternek az az előterjesztése, melyben a tárca a Nissan javaslatainak elutasítására és a tárgyalások lezárására tett javaslatot/'19 A magyar-japán autóipari együttműködési lehetőség leállítása mö­ gött persze meghúzódott a magyar gazdaság egy megoldandó, rendszerszintű hibája: a külföldi (tőkés) partnerrel alapítandó közös vállalatokkal összefüggő szabályozás tisztázatlansága. A Nissan-tárgyalások során ugyanis visszatérő problémaként jelentkeztek alapvető elvi jellegű kér­ dések: a magj'ar vezetés nem rendelkezett stratégiával és világos szándé­ kokkal arra nézve, hogy kívánatos-e egyáltalán japán tulajdonban lévő termelőeszközt Magyarországon működtetni? Ha igen, milyen jogi és törvényes keretek között üzemeltethető, irányítható az üzem közös ve-' zetéssel? Milyen pénzügyi rendelkezések biztosíthatják a partnerek anyagi érdekeit? A megoldatlan vagy felemás szabályozás ellenére a tőkés ipari kooperációk mégis egyre elterjedtebbek lettek, 1 9 6 9 -7 0 folyamán fejlett tőkés országokkal és Jugoszláviával 63 kooperációs megállapodás jött létre, ennek 75%-a a gépipar terü letén /Zü A Japánnal létesítendő autóipari együttműködés ötlete tucatnyi alka­ lommal visszatért 1970 és 1990 között. A számtalan formában és külön­ böző potenciális partnerekkel megvalósítandó projekt lehetőségek közül csak néhány példát eml (tünk meg: a Hód gép 1 9 8 4 -1 9 8 7 között tárgyahls Erre utal példul Horváth Ede: „Kimentünk Japánba - 1forgós miniszter tiltakozása el­ lenére hogy megnézzük az autógyártást Láttuk, hol tartanak: az autógyárak, mint a pati­ kák. Amikor hazaértünk, Horgos azt mondta, álljunk le az egésszel, mert a szovjetek megvették az egyik FIAT kocsit és 100 százalékig ki tudják elégíteni a magyar igényeket is. Ez volta Zsigu­ lié’ Simon 1990. 17'qMÓL M-KS-288T5 cs-187. jegyzőkönyv a Gazdaságpolitikai bizottság 1970. au­ gusztus Z4-i (12.) üléséről. 20Tájékoztató a Gazdasági Bizottság 1970. december 9-i ülésérőlr 5. pont: Termelési kooperációk a fejlett tőkés országokkal, valamint Jugoszláviával.

184

lásokat folytatott a Toyotával és a Mitsubishivel kisméretű városi sze­ mélyautó összeszerelésére, és néhány kísérleti példány is készült a japán motorral felszerelt járművekből, ugyanígy sor került 1987-ben néhány Isuzu motorral ellátott Ikarus 506-os kisbusz próbagyártására. A Suzukival a tárgyalások már az 1980-as évek közepétől folytak - meglehető­ sen vontatottan, időnként már a politikai kapcsolatokat is károsan befo­ lyásolva621 - a végül csak a rendszerváltást követően megalakult későbbi esztergomi gyár létrehozásáról. Tálán kevésbé ismert, hogy ezzel párhu­ zamosan 1 9 8 7 -1 9 9 0 között magyar vezetők a Nissan, a Toyota, a Mi­ tsubishi, illetve a Daihatsu japán autógyárakkal is folytattak - a többi nyugati relációban folytatott hasonló megbeszélésekkel, és természete­ sen egymással is rivalizáló622 - puhatolózó jellegű tárgyalásokat.

n2] „A PB 1985. augusztusi idevágó, valamint a Gii 10793/85 sz. határozata ellenére két év óta az ajánlat kérdésében döntés még mindig nem született. A japán üzleti körök szerint a döntés tludázódása, igényeink és kívánságaink gyakori módosítása kedvezőtlen hatást gyakorolnak a magyar-japán magas szintű politikai érintkezésre is,. Na haszoné miniszterelnök ez év januári kelet-európai utazásával összefüggésben erre utaltak is a japánok/ M N L O L X lX -J-l-i KÜM 1968 Japán SZT 1987/68. doboz Mag var-ja pán személy gépkocsi kooperáció. 62?Koltay-Br nemzet, két ország - a közös gyökerektől. Buda­ pest, Napvilág, Csonkaréti Károly 1983. Magyarok japán hadifogságban. Határőr, 30. 14. Csonkaréti Károly 1985. Magyar tengerészek japán fogságban. Élet és Tudo­ mány, 41. 1290-1292. Csonkaréti Károly 2001. Őfelsége cirkálója, a Kaiserin Elisabeth. Belvedere meridionale, 1, 5 8 -6 6 . és 2. 355-359, Csonkaréti Károly 2002. Császári és királyi hadihajók. Debrecen, Hájjá, 81-87. Dell Adami Géza 1925. Megváltás Szibériából. Budapest, Stephaneum. Demszky Gábor 2008. Keleti éden. Budapest, Nórán. Devecska Kálmán 1946. Magyar hadifoglyok harca a japán imperialistákkal. Szabad Élet (Szatmár), január 26. Dornbaeh Alajos et al. 2008. A per. Nagy Imre és társai 1958, 1989. Budapest, 1956-os Intézet - Nagy Imre Alapítvány. Dower, John 1972. The Supcrdomino in Postwar Asia: Japan in and out of the Pentagon Papers. In Noam Chomsky - Howard Zinn (edsj: The Pentagon

202

Papers: The Senator Gravel Edilion. Vol. 5. Crilical Essays. Boston, Bcacon Press, 101-42. Dower, John 2000. Emhracing Defeat. Japan in the Aj termáik of World Word II. London, Pcnguin Books. Eckhardt Tibor 2008, Visszaemlékezések 1941-1943. Budapest, L'Harmattan, Ehrenburg, Hja 1958. Japánijegyzetek. Budapest, Európa. Ejdús, H .T 1950. /lz amerikai imperializmus gyarmatosító politikája Japánban. Budapest, Szikra. Elleman, Bruce A. et al. 1999. A Históriád Reevaluation of America s Role in the Kuril lslands Dispute, Pacific Affairst Winter, 489-504. Farkas Ildikó 1993. A turanizmus. Magyar Tudomány 7. 86 0 -8 6 8 . Farkas Ildikó 1996, A magyar-japán kulturális kapcsolatok jellege a két világ­ háború közötti korszakban. In Yamaji Masanori et al. (szerk.): Japán-kutatás Magyarországon. Múlt és jelen. (ELTE Japán-Tanulmányok 1.) Budapest, ELTE Japán. Tanszéki Szakcsoport, 21-32. Farkas Ildikó 2000. A turanizmus. PhD-disszertáció, ELTE BTK, Budapest. Farkas Ildikó 2001. A turanizmus és a magyar-japán kapcsolatok a két világ­ háború között. Fólia Japonica Budapestinensia. Budapest, Károli Gáspár Re­ formátus Egyetem BTK Japán Tanszék, 2 8 -4 4 . Farkas Ildikó 2007a. A Magyar—Nippon Társaság. In Szerdahelyi István - Winlermantel Péter (szerk,): Japanológiai körkép, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 87-110. Farkas Ildikó 2007b. A magyar-japán kapcsolatok történetéből. In Farkas Ildi­ kó - Molnár Pál (szerk.): Japanisztikai konferenciák a KGRE-en 2 0 0 5 2006. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, 57-72, Farkas Ildikó 2009a. Japán képe Magyarországon a 20. század elején. In Farkas Ildikó - Molnár Pál (szerk.): Japanisztikai konferenciák a KGRE-en 20072008. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, 6 5 -8 0 . Farkas Ildikó 2009b. Japán megjelenése a két világháború közötti Magyaror­ szágon. In Farkas Ildikó - Molnár Pál (szerk.): Japanisztikai konferenciák a KGRE-en 2007-2008. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, 186-215. Farkas Ildikó 2009c. A Magyar-Nippon Társaság. In Farkas et ah 2009, 2 2 6 246. Farkas Ildikó 2013. The Japanese Nation Building in European Coroparison. ActaAsiatica Varsoviensia, No. 26, 85-105. Farkas Ildikó 2015. A japán kulturális és nemzeti identitás alakulása a2 Edo-korban. In Farkas Ildikó - Sági Attila (szerk.): Kortan japanológia l. / I KRE Ja ­ pán szak 20 éves jubileumi konferenciáján, 2014. október 15-én elhangzott elő­ adások válogatott és szerkesztett tanulmányai. Budapest, Károli Gáspár Refor­ mátus Egyetem - L'Harmattan, 283-296.

203

Farkas Ildikó et al. (szerk.) 2009. Tanulmányok a magyar-japán kapcsolatok tör­ ténetéből Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. Feitl István 2003. A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945-47. Budapest, Napvilág. Félix Pál 1955. Változások Japán politikájában. Társadalmi Szemle, 1955. októ­ ber, 145-157. Fendler Károly 1994. A magyar-koreai kapcsolatok száz éve (1892-1992). In A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve. Miskolc, 151-166. Fenyvesi, Charles 2007. Három összeesküvés. Rundstedt tábornagy; Canaris ten­ gernagy és a zsidó mérnök, aki megmenthette volna Európát. Budapest, Európa. Ferber Katalin 2010. Érdemeink beismerése mellett. A rendszerváltás kívülről és belülről. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó. Földes György 1995. Az eladósodás politikatörténete 1957-1986. Budapest, Maecenas. Földes György 2015. K ádár János külpolitikája és nemzetközi tárgyalásai I-IL Budapest, Napvilág. Frank László 1975. Zöld ár. Budapest, Zrínyi. Frank Tibor (szerk.) 2002. Roosevelt követe Budapesten. John E Montgomery bi­ zalmas politikai beszélgetései 1939-1941. Budapest, Corvina. FRJJS 1945 vol. V I1969. Foreign Relations oj the United States: diplomaticpapers, 1945. The British Commonwelth, The Far East. Washington, United States Department of State. FRUS 1947 vol. V I1972. Foreign Relations ofthe United States: diplomatic papers, 1947. The Far East. Washington, United States Department of State. FRUS 1951 vol. V I1977. Foreign Relations o f the United States: diplomatic papers, 1951. Asia and the Pacific. Volume VI, Part 1. Washington, United States Department of State. FRUS Potsdam vol. I 1960. Foreign Relations oj the United States: diplomatic pa­ pers: the Conference of Berlin (the Potsdam Conference), 1945. Volume I (1945), Far Eastern questions. Washington, United States Department of State. Fülöp Mihály - Sipos Péter 1998. Magyarország külpolitikája a XX. században. Budapest, Aula. Galkin, I. Sz. 1951. Japán 1870 és 1914 között. A SzK(b)P Pártfőiskoláján tartott előadás gyorsírói jegyzete. Budapest, Szikra. Gáthy Vera et al. (szerk.) 2006. India és a magyar forradalom, 1956. Dokumen­ tumok az Indiai Köztársaság Külügyminisztériumának archívumából. Bu­ dapest, Argumentum. Gazda József 2003. Emlékek Ázsiája. Budapest, Terebess. Gazdag Ferenc 1999. A kommunista típusú konszolidáció szovjet modellje és a magyar 1956; nemzetközi aspektusok. In Huszár Tibor - Szabó János

204

(szerk.): Restauráció vagy kiigazítás. A kádári represszió intézményesülése. Bu­ dapest, Zrínyi, 7-4Z. Gellert György - Kim, Román 1951. A szucsongi füzet. Egy japán kém naplója. Budapest, IJj Magyar Könyvkiadó. Geöcze Bertalan 1936. Adacsi élete és működése. Magyar Jogászegyleti Szemle, 193 6. 233-247. Geréb Sándor - Hajdú Pál 1986. Az ellenforradalom utóvédharca: 1956. novem­ b er- Í957. március. Budapest, Kossuth. Gergely Attila 2005. Japán külpolitika: az azonosság megújuló esélyei. Válto­ zás és folytonosság a japán külpolitika azonosság-napirendjén. In N. Rózsa Krzsebel (szerk.): Nemzeti identitás és külpolitika a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiáhan. Budapest, Teleki László Alapítvány 243-231. Gergely Jenő - Izsák Lajos 2000. A huszadik század története. Budapest, Panno­ niéa. Gergely Jenő - Pritz Pál 1998. A trianoni Magyarország. Budapest, Vince Ki­ adó. Gergely Magda 2002. Anka naplója. Budapesti Negyed, 3. (37). Gusztonyi Péter 1989, Légiveszély Budapest Szemelvények Magyarország máso dik világháborús történetéből (1939-1945). Budapest, Népszava. Gomöri Endre 1952. A japán imperializmus és új gazdái. Budapest, Szikra. Győri Lajos 1935. A császári és királyi haditengerészet békében és háborúban. Debrecen, Nagy Károly és Társai grafikai műintézete. Győri Szabó Róbert 2012. A magyar külpolitika története 1848-tól napjainkig. Budapest, Helikon. 1 laba Kumiko 1982. Nihon bún ka kjótci no baikei to kekka. In Kidó 1982a, 210-215, Habán Jenő 1936. A japáni írás rendszere. Távol Kelet, 3 -4 . Ha bán Jenő 1937. A japán történelem vázlata. Túrán, 38. Habán Jenő 1985. Diccionario Japonés-Portugités-Espanol de ideogramas de uso cotidiano. Bueanos Aires - Tokyo, Editorial Este-Oeste. I Iajdu Gyula - Halmosy Dénes et al. (szerk.) 1958. Nemzetközi szerződések gyűj­ teménye•, 1945-1958. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Hani Goro 1967. A japán nép története. Budapest, Gondolat, Hara, Ki mié 2007. (Zöld War Frontiért in the Asia-Pacific. Divided Territories in the San Francisco System.. Oxford, Routledge. Harangi László 1982. Ha ugari-ni hon bunka kórjú no rekisi to gendzsó. Szenkanki, Daini székaitaiszén go. In Kidó 1982a, 79-96. Harangi László 201.0. A japán-ma gyár interkulturalizmus historikuma. Han Bengoro alias Benyovszky Móric, a nyugati világ Bodhisz3tvája. Közösség és Kultilra, 7. 47-52.

205

Haraszti György 2007. Vallomások a holtak házából. Ujszászy István vezérőr nagynak, a 2. vkf osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének azÁVH fog­ ságában írott feljegyzései. Budapest, Corvina, Hármán, Chris 1974. Bureaucracy and revolution in Eastem. Europe. London, Plútó Press. Hármán, Chris 1983. Cláss struggles in Eastem Europe, 1945-83. London, Plútó Press, Harsányi [vén - Szántó György 1977. A nemzetközi munkásmozgalom története 1945-1974. Budapest, Kossuth. Hasegawa, Tsuyoshi 1998. Stalemate in an Éra of Change: New Sources and Questions on Gorbaehcv, Yeltsin, and Soviet/Russian-Japanese Relations. Cold War International I-listory Project Bulletin 10. March 1998. 192-196. Hasegawa, Tsuyoshi 2006a. Raáng the Enemy: Stalin, Truman, and the Sitrren­ dé r of Japan. Cambridge, MA, Harvárd University Press. Hasegawa, Tsuyoshi 2006b. Treacherous Ground: Soviet-Japanese Relations and the United States, In Larres, Klaus - Osgood, Kenneth: The Cold War af tér Stalin s Deatk: A Missed Qppotunity fór Peace? Lanham, Rowman&Littlefield. Havas Henrik 2002. Pro Domo avagy Fejezetek a '80-as évek sajtótitkaibóL Pécs, Alexandra. Híclvéghi János 2005. A magyar autógyártás 100 éve. Közlekedéstudományi Szemle, 8. 306-310, Honvári János 2005. Magyarország gazdaságtörténete Trianontól a rendszervál­ tásig Budapest, Aula. Honvári János 2013. Elsőként a Nissan ajánlkozott... Magyar-japán közös autó­ gyártási tervek 1 9 6 8 -1970-ben. Archívnet, 2. http://archivnet.hu/gazdasag/ elsőként_ a_ níssan_aj anlkozot t.hl m1. Horváth Ede 1990. Én volnék a vörös báró? Budapest, Idegenforgalmi Propa­ ganda és Kiadó Vállalat, Horváth Zoltán - Lindner András 1988. HVG portrék. Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó. Hungárián economic resistance against Germán penetration 1946. Budapest, Te­ leki Pál Tudományos Intézet. Huszár István et al. 1989. Történelem és jelenkor. Az MSZMP és az SZKP nemzet­ közi együttműködése. Budapest, Kossuth. Huszár Tibor 2003. K ádár János. Politikai életrajz I-II. Budapest, Szabad Tér Kossuth, Ieda Oszamu 1982. Hangari dzsiken to nihon no csisikidzsin. In Kidó 1982a, 256-258.

206

Inaba Chicaru 2008. Japanese Inlelligence Operations in Scandinavia during World War II. Cryptographic Cooperation with the Finns and Onodera's Activítics in Sweden. Scandinavian Journal ofHisurry, 33. évf. 2. sz. 122-138. Janagida Kcndzuró 1959. Vívódásaim, Budapest, Gondolat. Janagida Kendzuró 1961. A szabadság filozófiája. Budapest, Kossuth. Japán 1956 Nippon. Külkereskedelmi útmutató. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó. Japán 1959. Budapest, Magyar Kereskedelmi Kamara Piac-és Konjunktúraku­ tató Főosztály. Joó István 2006. Zsidómentő magyarokra emlékeztek. Szita Szabolcs történész szerint sok ezer magyar állt helyt a vészkorszak idején. Magyar Nemzeti, 2006. augusztus 5., 2. Jorden, William J, 1957. JapaiVs Diplomacy Betwecn Fást and West. In Mosely 1957,240-287. Josizava, Szeidzsiró J973. Nikon gaikósi. Dai 29 kő. Kővágó no gaikó I. Tairekkoku kankei II. Tókjó, Kadzsima Heiva Kenkjúdzso. Józsa Sándor 1966. Kína és az Oszirák-M agyar Monarchia, Budapest, Akadé­ miai. Juhász Gyula 1964. A Teleki-kormány külpolitikája 1939-1941. Budapest, Aka­ démiai. Juhász Gyula 1969. Magyarország külpolitikája 1919-1945. Budapest, Akadé­ miai. Jungcrth-Arnőthy Mihály 1989. .Moszkvai napló. Budapest, Zrínyi Kanyó András 1989, K ádár János - Végakarat. Budapest, Hírlapkiadó. Karászy György 2005. Az IKARUS sikertörténete. Az autóbuszgyártásunk a világ élvonalában. Autótechnika, 8. 6 9 -7 ) Karsai Elek - Kársai László 1988. A Szálasi-per. Budapest, Reform. Karsai Elek - Karsai László 2014. Vádirata nácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történeiéhez 4. 1944. október 15. - 1945. január 18. Budapest. Balassi. Karsai Elek fszerk.) 1978, Szálast naplója. A nyilasmozgalom a II. világháború idején. Budapest, Kossuth. Karsai Elek 1965. A budai vártól a Gyepűig 1941-1945. Budapest, Táncsics Kiadó. Karsai László 1994. Szálasi és Hitler 1944 nyarán. Történelmi Szemle, 1 -2 .1 6 7 180. Karsai László 2008, [Szálasi Ferenc naplója, 1943. szeptember 15. - 1944. jú­ lius 18.1 Karsai László; Reflektor a sötétbe. Beszélő, 3 -4 . Kellner György 1983. Magyar antifasiszták Angliában 1940-1945. Budapest, Magvető.

207

Kemény Gábor 1944. A magyar külpolitika hungarista útja. Kemény Gábor m. kir. külügyminiszter nyilatkozata és rádióelőadása 1944. X. 17-én. Budapest. Kende István 1970. Forró béke - hidegháború. A diplomáciai kapcsolatok történe­ te 1945-1956. Budapest, Kossuth. Kende Péter 2006. Eltékozolt forradalom?1 Budapest, Üj Mandátum. Kidó Sigeru (szerk.) 1982a. Nihon to tóósokoku no bunkakórjú ni kanszuru kiszokuteki kenkjú. Tókjó, Nihon Tóó Kankei Kenkjúkai. Kidó Sigeru 1982. Zentaiteki kanszacu: Dainidzsi szekaitaiszengo no nihon to tóó no bunkakórjú no somondai. In uő 1982a, 236-252. Kimura, Masato - Welch, Dávid, A. 1998. Specifying „interests": Japan's claim to the Northern Territories and its implications fór international relations theory. International Studies Quarterly, June, 213-243. Király Béla 2003. A forradalom folytatása Ázsiában 1961. Szerkesztette Balogh Piroska - Vitek Tamás. Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, Budapest. Kiss Sándor 2009. A szaggatott magyar-japán kereskedelmi kapcsolatok kró­ nikája: gazdasági kapcsolataink áttekintése a kezdetektől 2008-ig. In Farkas et al. 2009, 307-363. Kiss Sándor 2013. Magyarok, akik szerették Japánt. Kézirat, Budapest. Kocsis Piroska 2005. Magyar orvosok Koreában Q950-57). Archívnet, 6. http:// archivnet.hu/politika/magyar_orvosok_koreaban_19501957.html. Kodzsima Rjó 2003. Hangarí dzsiken to nihon. 1956nen, siszósiteki kószacu. Tókjó. Kolta Dóra 2010. A Kelet-motívum újjáéledése. Orientalista gondolatok Ady prózájában. Napút, 6. 103-114. Koltay Gábor - Bródy Péter 1989. Érdemei elismerése mellett. Beszélgetések Havasi Ferenccel. Budapest, Szabad Tér Kiadó. Kondó Maszanori 1998. Micui Takaharu no Tai-Tóó bunka gjódzsi. Hangarii no készu o csúsin ni. Csiba Daigaku Sakai bunka kagaku kenkjú, vol. 2., 3 3 -6 3 . Kondó Maszanori 1999. Szenkanki ni okeru nicsi-ha bunkakórjú no siteki tenkai. Disszertáció, Csiba Egyetem. Kondó Maszanori 2009. A szibériai magyar hadifoglyok és Japán. In Farkas et al. 2009, 177-186. Koppány Gyula 2004. Koppány Gyula rövid visszaemlékezése. In Koppány Béla: Történelem sodrában. Kézirat. Budapest, 87-90. Kovács C. Isabella 1987. Historische Dokumentation dér ungarisch-japanischen Kulturbeziehnngen von ihrer Anfángen bis zűr Gégénwart. Kézirat. Wien. Kovács Imre 1980. Elindultam szép hazámból - onnét-e? És hova jutottam. Új Látóhatár (Múnchen), 4. sz. 4 4 6-473. Kozma László 2005. A magyar személyautó-gyártás. Autótechnika, 6. 6 8 -6 9 . és 8. 311-313.

208

Krahulcsán Zsolt et al. 2008. Állambiztonság és olimpia 1956-1988. Buda­ pest, Állambiztonsági Szolgálatot Történeti Levéltára - L'IIarmaUan Kiadó, Krajnov, P. A. 1951. Harca békeszere ró] demokratikus es független JapánérL Buda­ pest, Szikra. Kriegel, Annié 1982. Lesdimension de Fexpansion soviétique. In Kende, Pierre - Dominique Moisi - Ilios Yanakakis (eds.): LeSystemeCoimmmiste: un muri­ dé en expansion. Paris, IFRI, 249-277. Laczkó ív4iklós 1966,iVy?7a5(>£, nemzetiszocialisták. Budapest, Kossuth. Legeza Enikő 1997. A gépjármű- és gépjárműalkatrész-gyártás versenyképességét befolyásoló tényezők. Budapest, BKE Vállalatgazdaságtan Intézet. Lelmer, Gcorg - Mónika I .diner 2002. Österreich-Ungarn und dér „Boxeraufstand" in China. Wien, Studien Verlag. Lévai Jenő 1945. líorogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszl Budapest, Müller Károly. Listádé Mm. les membresdu corps diplotncnique á Budapest 1944. Budapest, Kül­ ügyminisztérium. Macartney, C. A. 2006, Október tizenötödike: a modern Magyxi rország törté neve 1929-1945. Budapest, Gede. Magyarország Liszti cím- és névtára 1931. XLI, cvf. Budapest. Magyarország tiszti cím- és névtára 1932, XLIl. évi, Budapest. Magyarország tiszti, cím- és névtára 1942. ÍL. évf. Budapest. Májtény i György - Seres Attila 2002. Magyarország és a KGST. A KGST ira­ tainak utóélete - a KGST történelmének nyitott kérdései. Levéltári Szemle, 2. 34-43. Márai Sándor 2013. Hallgatni akartam. Budapest, Helikon. Máté Zoltán 2009. Japán-magyar, magyar-japán szótárak, szógyűjtemények. In Farkasét al. 2009, 511-529, Menjur Toshihiro 2002. The Grovvth of International Exchange in Earlv Fostwar Japan. GrassNei, Issue 5, October 1. Metzger Nándor 1945. Nagy magyar-japáni szótár. Tokió. Mezey István 1939. Az igazi Japán. Budapest, Magyar Nippon Társaság. Mezcy István 2003. Magyarok japán hadifogságban. In Gazda József: h v lékek Ázsiája. Budapest, Terebess, 125-141, Minamizuka Singó 1982, Hangari nihon bunkakórjú no rekisi to gendzsó. In Kidó 1982a, 5 6 -6 4 . Míwa, Yoshiro - Ramseyer, J. Mark 2005. The Good Oecupaüon. CIR.IL l)iseussion Papers CIRJE-F-340, MavrTokyo, Molotov, V. M. 1950, A japán-német trockista ügynökök kártevésének, diverziójá ■ nak és kémkedésének tanulságai. Budapest, Szikra.

209

Mong Attila 2012. K ádár hitele, A magyar államadósság története 1956-1990. Budapest, Libri. Mosely Philip E, fedj 1957. Japan Between Eastand West. New York, Harpe and Brothers, Mül ler Rolf 2007 Béke/harc. Fényképfelvételek az 1984-es pusztavacsí tömeg­ oszlatásról. Betekintő’r 4. Nagy Imre 1984, A nemzetközi kapcsolatok öt alapelve és külpolitikánk kérdé­ se. In A magyar nép védelmében. Vitairatok es beszédek 1955—56. Párizs, Ma­ gyar Füzetek, 225-243. Nagy Iván 1941. Magyarország kapcsolata a 2600 éves Japánnal- 1láthatár, 1941. május Nagy Iván 1943. Magyár-japán kapcsolatok. In uő (szerk.): Nagy-Kekt-Ázsia. Da i-To-A. Budapc st, Ma gya r Nippon Tá rsaság, 105-135. Nagy Miklós (összeáll.) 1993. A magyar külpolitika 1956-1989. Történeti kro­ nológia. Budapest, MTA Jelenkorkutató Bizottság. Négyesi Pál 2008. Magyar törpeautók az 50-es, 60-as években. http ://stipÍ5top, com/blog/2008/07/03/rrtagyar-torpeautok-az-50-es-60-as-evekben/ [meg­ tekintve: 2011. március 15.). Némethné Vagyi Karola - Urbán Károly (szerk.) 1993. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei II, kötet, 1957. janu­ ár 25-1957. április 2. Budapest, Intera Rt. Nikon G aikó nenpjó narabini sujó hunsó 1965. Tokió. Nikon Gaikósi dzsiten 1992. Tokió. Nyers Rezső [ifjj (szerk.) 1993. Külső eladósodás és adósságkezelés Magyarorszá­ gon. MNB Műhelytanulmányok 2. Budapest, Magyar Nemzeti Bank. Okazaki, Katsuo 1956. Japan s ForeignRelations, Annalsof the AmericanAcademy of Political and Sodal Science, Vol, 308, JapanSince Recovcry oflndependence [Nov.), 156-166. Ókubo Tosikó 2001. 70nen no kiszeki. Csicsi ro vatasi no 20szeiki. Tokió. Ormos István 2012. Adalékok Pröhle Vilmos alakjához. Keletkutatás, 2012, ta­ vasz, 3 3 -6 5 , Ószugi Csieko 2003. Hangari ni okeru ni hon go kjóikushigaikan. Kókuszai kaihacu kenkju fóram, 23 (3) 177-200. Paeh Zsigmond Pál et al, (szerk.) 1978. Magyar internacionalisták Szibériában és a Távol-Keleten 1917-1922. Budapest, Kossuth. Pájer Ivett 2005. A hazai gépjárműipar fejlődésének legfontosabb tendenciái az el­ múlt másfél évtizedben. Szakdolgozat, Budapesti Gazdasági Főiskola, Külke­ reskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi Kommunikáció Szak. Budapest. Paksa Rudolf 2013. Szálast Ferences a hungar izmus. Budapest, Jaffa. Pete r Pastor (szerk.) 1992 .A m aszkita i ma gya r hőt >etség bizaln ias jele hrései 19351941. Budapest, Századvég-Atlantisz.

210

Peter, Peter 1973. Japan und Österreich-lJngarn. D k diplomatischen, wirtschaftlichm und kukurellen Beziehungen von ihrer Anfnahme bis zum Ersten Weltkrieg. (Bcitráge zűr Japanologie, Veröffcntlichurigen des Instituts für Japa­ nologie dér Universitát Wien. Bánd XI). Wien. Pető Iván - Szakács Sándor 1985. A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1989. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Pirogova, I.M. 1962. A japán munkásosztály harca a békéért és a nemzeti füg­ getlenségért. In Munkásmozgalmit a kapitalista országokban (1959-1961). Budapest, Kossuth. 322-343. Poltavszkij 1. - Vasziín A. 1952. Japán amerikai megszállás alatt. Budapest, Szikra. PritzPál (szerk.) 1994. Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez 1918-1945. Budapest, Akadémiai, Pritz Pál 1982. Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején 1932-7936. Budapest, Akadémiai. Pritz Pál 1995. A külügyi szolgálat története 19 3 6 -1941. Magyar diplomácia a két háború között Budapest, Magyar Történelmi Társulat. Pritz Pál 1999. Fax Germanica. Német elképzelések Európa jövőjéről a második világháborúban. Budapest, Osiris. Pritz Pál 2000a. Cári Schmitt és a német nemzetiszocializmus. In Fischer Fe­ renc et al. (szerkJ: Magyarországa (nagy)hatalmak erőterében. Tanulmányok Ormos M ária 70. születésnapjára. Pécs, University Press, 485-496. Pritz Pál 2000b. A magyar külügyi szolgálat 1944-ben a német megszállástól október 15-ig. Múltunk, 4. 120-137, Pritz Pál 2002. Magyarország helye a 20. századi Európában. In uő. (szerk,): Magyarország helye a 20. századi Európában. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 27-50. Pritz Pál 2004. Magyarország külpolitikája a 20. században. In Gazdag Fe­ renc - Kiss J. László: M agyar külpolitika a 20. században. Budapest, Zrí­ nyi, 13-36. Pritz Pál 2005. Az a „rövid" 20. század. Történetpolíiíkai tanulmányok. Buda­ pest, Magyar Történelmi Társulat, Pritz Pál 2006. Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. In uö: Ma­ gyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. Budapest, Magyar Történel­ mi Társulat, 4 -3 8 . Pritz Pál 2010. Nemzeti érdek a magyar külpolitikában a 20. században. Kül­ ügyi Szemle, 1. 171-179. Pritz Pál 2011. Az objektivitás mítosza. Budapest, Magyar Történelmi Társulat. Raliman budapesti indiai ügyvivő beszámolói az 1956, novemberi-decemberi napokról. 1994. Közli Vida István. Múltunk, 1-2, 257-282,

211

Rahman, M. A. 2006. Magyarország 1956-1959: egy indiai diplomata emlékei. Budapest, I Iámvas Intézet. Rainer M. János 1994, Hruscsov Budapesten, 1958 április. Egy látogatás anató­ miája. Budapesti 'Negyed, nyár (4J 159—190. Rainer M. János 1996-1999. Nagy Imre. Politikai életrajz J - I l Budapest, 1956os Intézet. Rainer M. János 2007, Szovjetunió. In Békés Csaba (szcrkO: Evolúció és revolúáő. Magyarországa nemzetközi politikában 1956-bem, Budapest, 1956-os In­ tézet - Gondolat, 31-54. Ránki György (szerk.) 1968. A Wilhelmstmsse és Magyarország Német diplomá­ ciai iratok Magyarországról 1933-1944, Budapest, Kossuth. Ránki György 1978, 1944. március 19. Budapest, Kossuth. Rejsznyer, I. M. - Rubcov, B. K. 1955. A keleti országok újkori története I-II. Bu­ dapest, Művelt Nép Könyvkiadó. Révész Béla 2000. Az Ellenzéki Kerekasztal és az állambiztonsági szervek. In Kerékasztal-tárgyalások 1989-ben Hetedik kötet. Alkotmányos forradalom. Tanulmányok Budapest, IJj Mandátum Könyvkiadó, 440-478. Általunk idézett és bővített változata: Ellenzékiek megfigyelése a kerékasztal-tárgyalá­ sok Idején, wwv.rev.hu/rev/html/hu/tigynok/mu nka/.revesz2 .html. Robinson, WilliamF. 1978.Japan'sGrounngPresenceinEastern F.nrope. RFERe­ search, RÁD Background Report/242 [East-West Relatíons), 9 November. Romsics Gergely 2004. Mítosz, kultusz, társadalom. Mozgó Világ, 7. 55-65. Romsics Ignác 2005. Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris. Romsics Ignác 2007. A „katasztrófa" okai Avagy „a Mohácsok és a Trianonok története" valóban „olyan logikus, hogy nemzedék hanyatlik nemzedék után"? Szekfű Gyula: Három nemzedék, Kgy hanyatló kor története. Ko­ runk, 7. 15-27. Romsics Ignác 2011, A 20. század rövid története. Budapest, Rubicon. Romsics Ignác 2012. A birodalmi gondolat. Mozgó Világ, 8. 57-69. Rozsnyói Ágnes 1962. A Szálast-puccs. Budapest, Kossuth. Sallay Gergely Pál 2006. A Horthy-kori japán-magyar kapcsolatok katonai és kitüntetési vonatkozásai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtá­ ra felvételeinek tükrében. In Fólia Historica XXIV. A Magyar Nemzeti Mú­ zeum Történeti Évkönyve 2005-2006. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 213-225. Sallay Gergely Pál 2007. Japán-magyar katonadiplomácia] kapcsolatok, 19381944, Hadtörténelmi Közlemények, 1, 183-202, Sallay Gergely Pál 2008. Hungárián Flag and Native Soil tothe Japanese Frontline Fighters. Magyar Front [Vancouver), 2 .1 0 -1 3 .

212

Sáringer János 2004. Adattár a magyar külügyi szolgálat történetéhez 19201944. A külügyi tárca költségvetése, a magyar külpolitika fő irányai és a külföl­ di szolgálat Budapest, Szekipress. Sarkov, A. 1953. A japán nép leigázása és a japán-angol-amerikai ellentétek ki­ éleződése. Budapest, Szikra. Sato Noriko 2002, A japán kultúra fogadtatása Magyarországon. BGF Tudomá­ nyos Évkönyv, Budapest, 309-316. Sen, Csen-Hua 2007 Mao Ce-Tung szerepe a katonai beavatkozásról hozott szovjet döntésben. In Rainer M. János - Somlai Katalin (szerkj: Az 1956-os forradalom visszhangja a szovjet tömb országaiban. Évkönyv XIV. 2 0 0 6 2007 Budapest, 1956-os Intézet, 109-125. Senga Toru 1994a. Tokutomí Soho, Vámbéry Ármin és a millenáris Magyarország. Századok, 708-722. Senga Toru 1994b. Vámbéry Ármin a japán diplomácia szolgálatában az orosz­ japán háború idején. Századok, 723-736. Senga Toru 1999. Strausz Adolf japán kapcsolataihoz az I, világháború előtt. Századok, 1011-1026. Seres Attila 2005. Orosz levéltári források a magyar-szovjet diplomáciai kap­ csolatok történetéhez (1939J. In Ujváry Gábor (szerkj: Lymbus Magyarság* tudo niányi Fo rrásh özlem ényék. Budapest, 249-267. Seres Attila 2008. Magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok 1939-1941,7orténelmi Szemle, 1. Shímazu, Naoko 1998, Japcm, Race and Fqnality. The Racial Equality Proposal of 1919. London - New York, Routledge. Shimotomai, Nobuo 2007. The Cold War in East Asia and the Northern Territories Problem. Issuesand Insights (Washington), April. 73-85. Shimotomai, Nobuo 2009. The Cold War in East Asia and the Northern Terriloríes Problem. Routledge, London, Simon Tamás 1997 Agyőri Vörös Báró, R eform , május 20., 32-34. Simotornai Nobuo 2011. Nikon reiszensi Teikoku no hókai kara 55-nen taszei-e. Tokió, Ivanami Soten. Sinor Dénes 1995. Emlékezés Prőhle Vilmosra, Magyar Nyelv, 1. 100-103. Sipos Péter 1997, Egy politikai eszmerendszer kialakulása, I.n Csiffárv Járnás (szerkj: Szálasi Ferenc börtönnaplója 1938-1940. Budapest, BPL-Filum, 9 -4 6 . Soós László (szerk.) 1997 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­ nak 1957-58. évi jegyzőköny vei. Budapest, Magyar Országos Levéltár. Sources of the history of Africa, Asia, Australia and Oceania in Hungary: witk a supplement: Latin-America. The National Archives of Hungary 1991. (Guides to the sources fór the history of the nalions). K. G. Saur, München - London - New York - Paris.

213

Spóner Péter 2001. 42 nap a világ körül. Hadifogság Kelet-Szibériában 19181921. In A Hermán Ottó Múzeum, évkönyve, 40. Miskolc, 315-333. Suba János 2003. Magyarország állam határának változásai 1867-1947között: a határmegái lapító bizottságok működése Magyarországon a XIX—XX. század­ ban. Budapest, Tipico Design. Sűdy Zoltán 2009. A magyar-japán kapcsolatok 1964-1989 között In Farkas e ta l 2009, 364-372. Szabó Bálint 1986. Az „ötvenes évek" Elmélet és politika a szocialista építés első' időszakában Magyarországon 1948-1957. Budapest, Kossuth. Szabó István 1992. Valahol Oroszországban... Egy szolnoki hadifogoly első világ­ háborús feljegyzései. [Folklór és etnográfia 62 J Debrecen, K.LTE Néprajzi Tanszék, Szabó Péter 2003, Az első és második világháború során ejtett magyar hadi­ foglyok helyzete. ín Gazda József: Emlékek Ázsiája. Budapest, Terebess, 117-124. Szakadat István 1992. Harcok és herce-hureák. Esettanulmány egy licencvásár­ lásról. In Tamás Pál (szerkj: Modernizációs szigetek Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete - MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Intézete, 141-193, Szálasi Ferenc 1936. Üt és cél. Budapest. Szálasi Ferenc 1982. Nagytér; élettér, vezetőnép. Szálasi Ferenc előadása a Nyilas­ keresztes Párt - Hungarista Mozgalom pártküliigyek értekezleteinek sorozatá­ ban Budapesten, 1943. június 1 5 -16-án. Sydney, A Hungarista Mozgalom kiadása. Szalontai Balázs 2005. Kim llSungin ihe Khru.shc.hev Éra; Soviet-DPRKRelations and the Roots of North Koreán Despotism, 1953-1964. (Cold War Internatio­ nal Hislory Project SeriesJ Stanford, CA, Stanford Univcrsity Press. Szegedy-Maszák Aladár 1996. Az ember ősszel visszanéz... Egy volt magyar diplo­ mata emlékirataiból. Budapest, Európa, Szeghalmi Balázs 2012. Az Audi előtt a Nissan is Győrbe jött volna - videó [inter­ jú Honvári Jánossal]. Kisalföld, 2012. április 23. http://www.kisalfold.hu/ gyori_hárek/az_audi_elott_a_nissan_Js_gyorbe_jott_volna_-_vidco/2274179/. Szekeres József 1966. Japán gazdasági és politikai fejlődése a második világhábo­ rú után. A japán munkásmozgalom néhány problémája. Budapest, MSZMP KB Pártfőiskolája Nemzetközi Munkásmozgalom Története Tanszék. Szélesi Jenő 1959. Hitler döntött... Történelmi tények Szálasi naplójában. Newark, Szerdahelyi G. István 1996. Az orosz-japán háború és a magyar politikai köz­ vélemény. In Jamadzsi Maszanori 1996, 33-55.

214

Szerdahelyi István - Wintermantel Téter (szerk.) 2007. Japanológiai körkép. Emlékkönyv az ELTE BTK japán szakos képzésének húszéves jubileumára. Bu­ dapest, ELTE Eötvös Kiadó, Szereda, Vjacscsz.lav - Sztikalin, A.lekszandr [szerk.) 1993, Hiányzó lapok 1956 történetéből. Dokumentumok a volt SzKP KB levéltárából. Budapest, Zenit könyvek. Szinai Miklós - Szűcs László [szerk.) 1962, Horthy Miklós titkos iratai. Budapest, Kossuth, 121-125. Szirmai Rezső - [Gartner Pál] 1993, Easiszta lelkek Pszichoanalitikus beszélgeté­ sek a háboríts f őbűnösökkel a börtönben. Budapest, Pelikán. Szmim ov, L. N. 1950. Vádbeszéd a japan háborús bű nösok baktér iumpe rében. Budapest, Szikra. Szobolevszki Sándor - Vida István [szerk.) 2001. Magyar-kínai kapcsolatok, 1956-1959. Dokumentumok. Budapest, MTA Jelenkor-kutató Bizottság. Szobolevszki Sándor 1996. 1956: Kína és Magyarország. Adalékok a magyar kérdést érintő kínai álláspont formálódásához és szerepéhez. Társadalmi Szemle, 11.75-95. Takagava Kuniko 2015. Hangarí kosi Qkubo Tositaka ga mita szangokudómei. Áru gaikókan noszendzsi hiva. Tokió, Fújó Sobó, Tanaka, Takahiko 1993, The Soviet-Japanese Normalization in 1955-6 and US-Japanese relations. I liiotsubaski Journal of Law and Politics (Tokyo). Vol 21.65-93. Tanaka, Takahiko 2000. „The Structure of Soviet-Japanese Relations in the Cold War: Normalization in the Mid-1950s". In Edstrom, Bért (ed.): The Japanese and F.urope. Images and Perceptions. Richmond, Curzon Press, 260-274, Teleki Bva 1973. Nyilas uralom Magyarországon. Budapest, Kossuth. Terada, Yataro 1972. The System of Trade Between Japan and East European Countries, Including the Soviet Union. Law and Comemporary Problemst Vol. 37, No. 3, East-West Trade: Part 1 [Summer), 429-447 Titkos történelmi ad atok Az 1944 oki. 15-i események Sopronkőhidai kihallgatá­ sok. 1977. Englewood, N J., Magyar Történelmi Kutató Társaság. G fejezet (oldals'/ám nélkül). Tokunaga Yasumoto 1988. A magyar-japán kultúrkap csői átok rövid történe­ te. Keletkmatás, ősz, 78-82. Tomka Béla 1997. Személyi összefonódás (interlocking directorates) bankok és iparvállalatok között a századforduló Magyarországán, Replika, március, 37-46. Tóth Gergely 2010. Birodalmak asztalánál. A monarchiabeli Magyarország és Ja ­ pán kapcsolattörténete 1869-től 1913-ig, korabeli és új források alapján. Buda­ pest, Ad Librum.

215

Tóth Gergely Mátyás - Zsigmond Gábor 2011 Két magyar gőzös elkobzása az orosz-japán háború idejen, Aetas, 11. 78-93. Török László 1941, A Turáni Társaság és a magyar-japán kapcsolatok. Túrán, december. Tőkés Rudolf 1998. A kialkudott forradalom: Gazdasági reform, társadalmi át­ alakulás és politikai hatalomutódlás, 1957-1990, Budapest, Kossuth Üjpétery Elemér 1987, Végállomás Usszabon. Budapest, Magvető. Ujváry Gábor 2004. „A magyar kultúra külföldi őrszemei" A magyar kulturá­ lis és tudományos külpolitika és a külföldi magyar intézetek, tanszékek és lektorátusok. In figer György - Kiss J. László (szerk.): Stratégia és kultúra. Kulturális külpolitika az új kihívások tükrében, Budapest, Teleki László Ala­ pítvány, 25-76. Ujváry Gábor 2010. A harmincharmadik nemzedék Politika, kultúra és történe­ lemtudomány a „neobarokk társadalomban' Budapest, Ráció. Umemura Yuko 2000a. Egy fejezet a japán-magyar szellemi kapcsolatok törté­ netéből Valóság, 1. 82-90. Umemura Yuko 2000b. Az 1956-os forradalom képe Japánban. Hitelf 10. 4 9 -5 6 , Umemura Yuko 2006a. A Japán-tengertől a Duna-partig. Imaoka Dzsiiicsiró élet­ pályája a magyar-japán kapcsolatok tükrében. Budapest, Gondolat, Umemura Yuko 2006b. Az 1956-os forradalom Japánban. A baloldali értelmi­ ségi körökben kialakult vita a sajtó nyilvánossága előtt zajlott. Magyar Nem­ zet, 2006. október 30. Umemura Yuko 2009a, Az 1938-as kulturális egyezmény megkötése és a Ja­ pán-Magyar Kultúrintézet működése. In Farkas et al. 2009, 247-260. Umemura Yuko 2009b. A magyarság képe Japánban a két háború között. In Farkas etal. 2009,261-274. Umemura Yuko 2009c. Az 1956-os forradalom képe Japánban. In Farkas et al, 2009, 2 9 4 -3 0 6 . Umemura Yuko 2011. Az 1956-os forradalom emlékei a japán írótársadalom­ ban, In Kiss Gy. Csaba - Pápay György (szerk,): Közép-f.urópa jegyében: író­ szövetségek a demokráciáért és a nemzeti függetlenségén. Budapest, Kortárs, 8 5 -8 9 . Umemura Yuko 2013. A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok fejlődése és alakulása Imaoka Dzymcsiró életének tükrében. Kókuszai kankei Ronsó (To­ kió), 2, 1-48. Ungváry Krisztán 2013. A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpoliti­ ka és antiszemitizmus Magyarországon 1919-1944 Pécs-Budapest, Jelenkor-OSZK. Ungváry Krisztián 1998. Szálast Ferenc. In Romsics Ignác (szerk.): Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920-1953. Budapest, Osiris, 117-133.

216

Ungváry Krisztián 2003. SzállJózsef-interjú. 1956-os Intézet Órai Ilistory Ar­ chívuma, 778. sz. Útmutató. 1955. A külképviseletek feladatai és munkája. A Magyar Külügymi­ nisztérium Diplomáciai Tanfolyama, Budapest, Külügyminisztérium. Vaga Gaikó no Kinkjó 1957. Tokió, Gaimusó. http://www.mofa.go.jp/rnofaj/gaiko/bluebook/19 57/s32-contents.htrn ► Vaga G aikó no Kinkjó. 1960. Tokió, Gaimusó. hup://www.mofa.go.jp/mofaj/ gai ko/ bluebook/1960/s 3 5 -contents.ht m. Vámos Péter - Sárdy Lóránt 2003. Kína és Magyarország, 1959. História, 5 -6 . Vámos Péter 2003. Magyar jezsuita misszió Kínában. Budapest, Akadémiai. Vámos Péter 2005. Távoli menedék. Közép- és kelet-európai zsidó menekültek Sanghajban a második világháború idején. Világtörténet, ősz-tél, 72-85. Vámos Péter 2006a. Az SZKP X X . kongresszusának hatása a magyar-kínai kapcsolatokra. Múltunk, 2. Vámos Péter 2006b. Kina. In Békés Csaba [szerk.): Evohkió és revolúció. Ma­ gyarországa nemzetközi politikában 1956-ban. Budapest, 1956-os Intézet Gondolat, 111-154. Vámos Péter 2007. A magyar forradalom szerepe a Kínai Kommunista Párt po­ litikájában. In Rainer M. János - Somlai Katalin [szerk.): Az 1956-os forrada­ lom visszhangja a szovjet tömb országaiban. Évkönyv XIV. Budapest, 1956-os Intézet. 154-176. Vámos Péter 2008. Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956. Budapest, História - MTA Magyar Történettudományi Intézete. Várallyay Gyula 2006. „Tanulmányúton* Az emigráns magyar diákmozgalom 1956 után. Budapest, Occidenal Press. Veperdi András 2007. A Kaiserin Elisabeth cirkáló története és szerepe Csingt ao védel mében. Hajózás LŐr lén e ti K özlem ények, 2. bttp://www. kríegsmarine. hu/hk/va00702.html. Vida János 1982. Hanga ri ni hon bunkakórjú no rekisi to gendzsó, Daiicsi szekaitaiszen mae. In Kidó 1982a, 6 4 -7 8 . Vidor Gyula [szerkJ 1921. Nemzetgyűlési almanach 1920-1922. A Nemzetgyű­ lés tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1921 Vincellér Béla 1996. Szálasi hat hónapja. Budapest, Makkabi. Vonyó Gyula [szerk.) 2004. Gömbös Gyula. Válogatott beszédek és írások. Buda­ pest, Osirís. Watanabc, Hirotaka 2005. Japan s UN Diplomacy: History and Current Issues. Japan Echo. Special Issue: UN Reform, Japan Speaks Up, Wintermantel Péter - Sallay Gergely Pál 2009. A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok története, 1918-1945. In Farkas Ildikó etal. [szerk.): Tanulmá­ nyok a magyar-japán kapcsolatok történetéből. Budapest, ELTE Eötvös Ki­ adó, 115-176.

217

Wintermantel Péter 1996. Bettelheim Bernét missziója Rjúkjú szigetén. In Yamaji Masanori et al. (szerkj: Japán-kutatás Magyarországon, Múlt és jelen. (ELTE Japán-Tanulmányok 1J Budapest, ELTE Japán Tanszéki Szakcso­ port, 55-65. Wintermantel Péter 1999. Szemere Attila hagyatékának orientalisztikai vonat­ kozású anyagai. In A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve, 37-38, Miskolc, 2. kötet, 793-815. Wintermantel Pcter 2007. A Szál as.i-rezsim diplomáciai kapcsolatai Japánnal. In Szerdahelyi István - Wintermantel Péter (szerk.): Japanológiai körkép. Emlékkönyv az ELTE BTK japán szakos képzésének húszéves jubileumára. Bu­ dapest, ELTE Eötvös Kiadó. 111-134. Wintermantel Péter 2008. Umemura, Yuko: A Japán-tenger tői a Duna-partig. Imaoka Dzsúicsíró életpályája a magyar-japán kapcsolatok tükrében. Száza­ dok, L 238-239. Wintermantel Péter 2009a. A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújítá­ sának története (1945-1959). Külügyi Szemle, 2, 117-149. Wintermantel Péter 2009b. A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok történe­ te, 1945-1964. In Farkas Ildikó et al. {szerkj: Tanulmányok a magyar-japán kapcsolatok történetéből. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 277-293. Wintermantel Péter 2 0 0 9 c Adalékok a Japán-Magyar Baráti Társaság 19451975 közötti történetéhez. In Farkas Ildikó et al, (szerkj: Tanulmányok a m a­ gyar-japán kapcsolatok történetéből. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 612-617. Wintermantel Péter 2012. „Ez lett volna az első japán autógyár Európában" Az 1968-70-es magyar-japán autóipari tárgyalások kudarcáról. Konferen­ cia-előadás: Japán nap. Hadtörténeti. Múzeum, Budapest, 2012. február 11.; illetve V1L Japanológiai konferencia, Károli Gáspár Református Egyetem Japanológiai tanszéke. Budapest, 2012. április 23. Wintermantel Péter 2014. Japán és a magyarországi rendszerváltás - 25 év távla­ tából. Konferencia-előadás: A Károli Japán szak 20 éve, jubileumi konferen­ cia, Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete, Japanológiai Tanszék. Budapest, 2014. októ­ ber 15. Yamamoto, Mari 2004. Grassrooxs Pacifism in Post-War Japan: The Rebirth of a Nation. Oxford, Routledge Curzon. Zágoni Ferenc 1956 . Japánt élet, japán emberek. Budapest, Ifjúsági, Ziemann, Benjámin 2007. Peace Movements in Western Europe, Japan and the USA cluring the C'old War. Essen, Klartext Zinner Tibor - Róna Péter J986. Szálasiék bilincsben. Budapest, Lapkiadó. Zolnay László 1986. Hírünk és hamvunk. Budapest, Magvető, Zsukov, J. M. - Kádár Barna 1952. Japán az 1940-1950-es években. Az SzK(b)P Pártfőískoláján tartott előadás gyorsírói jegyzete. Budapest, Szikra

218

NÉVMUTATÓ

Abe Nobujuki 22 Ablonczy Balázs 12, 21, 23, 24, 53 Ábrahám Ferenc 65, 70, 75 Ádám Magda 17, [9,34,36, 37, 44,47 Adenauer, Konrad 105, 106 Adorján Jakab 82 Ady Endre 9, 11 Ajtai Miklós 132 Akacuka Sószuke 19 Alexics Emil 82 Ambrozy Lajos 43 Anderle Ádám 83 Andó R. 18 Andó Takcmasza 128 Andorka Rudolf 43 Andreánszky Jenő 61, 69, 76, 77 Andropov, Jurij 113, 133 Antall József 194 Aojama Josinori 39 Apró Antal 104, 108 Arany János 46 Arita Hacsiró 19, 28 Ászanuma Inedzsíró 131 Asztafjev, V .V 101 Asztalos Lajos 19 BaczoniJenő 116, 180 Bálint Sándor 1.78 Baló Zoltán 15 Balogh András 12, 98 Balogh Sándor 148 Balogh Tamás 13, 14

Baráth Magdolna 153, 155 Barcza György 68 Bárdossy László 38, 41 Rebrits I-ajos 138 Beckl Sándor 164 Békés Csaba 9, 11, 90, 98, 99, 104, 111,128, 130, 189 Békés Márton 77 Benes, Eduard 26 Benke Valéria 91 Berecz János 99, 178, 183 Beresztóczy Miklós 159 Bertsch, Gary 191 Bethlen István 24, 53 Bhaskar, Krish 183 Bienerth János 192 Bíró József 158, 181, 182, 194 Bíró Lászlóné 89 Biszku Béla 103 Bix, Herbcrt E 17 Blaskovich Miklós 69 Bodzabán István 194 Bognár József 120, 126 Boldoczki János 109, 133, 138, 151 Borbándi Gyula 68, 93 Borhi László 9, 80, 98, 104, 112, 113, 128, 173, 174, 189 Boros Jenő 178 Borsányí György 70 Boyd, Cári 44 Bozóki András 194 BozzaiRita 194

219

Bródy Péter 185 Brutyó János 164 Buda Attila 9 Bujdosó Alpár 129 Bulganyin, Nyikolaj Alckszandrovics 107 Carlos (Ilich Ramírez Sánchez) 113 Chen, Jian 10 Csáky István 36, 38, 40 Csang Ven-tien 119 Csapi ár Ferenc 166 Csatorday Károly 143, 153-155, 161, 167, 192 Cséby Lajos 143 Csejdy Júlia 68, 82 Csia Sándor 69-71 Csiutie Szugihara 76 Csorna Mózes 10, 12, 129 Csonkaréti Károly 14 Csou En-laj 118 Csurka István 194 Dálnoki Miklós Béla 89 Darányi Kálmán 21,35 Dell Adami Géza 15 Demszky Gábor 14 Devecska Kálmán 14 Dezséry László 159, 164 DienesBéla 192 Dobi István 148, 152 Dóra János 175 Dóriiba eh Alajos 139 Dower, John 86, 90 Fckhardt Tibor 37, 50 Eisenhower, Dwight 137 El lemán, Brucc 106 Enomoto Momotaró 59, 61 Eötvös Károly 25

220

Farkas Ildikó 9, 10, 12, 15, 22, 23 Farkas Zoltán 194 Feitl István 82 Félix Pál 88, 96, 107,130 Felvinczi-Takács Zoltán 117 Fendler Károly 10 Fenyvesi, Charles 44 Ferber Katalin 194 Ferencsik János 172 Fischer Annié 172 Forgács Egon 136, 137 Földes György 96, 135 Frank László 70, 72 Frank Tibor 12, 35, 52 Fudzsijama Aiicsiró 132, 136, 139, 143, 175 Eukunaga K.cndzsi 158 Fülöp Mihály 9, 148 Gál Endre 95, 152 Gáspár Sándor 163 Gáthy Vera 10 Gazda József 14, 16 Gazdag Ferenc 9, 148 Gecsényí Lajos 153, 155 Gellert György 89 Geréb György 129 Gergely Jenő 148 Gergely Magda 77 Ghika György 45, 46, 50, 67 Ghyczy Jenő 23 Gosztonyi Péter 61, 76 Gömbös Gyula 24, 53 Gömöri Endre 89 Gyáros László 138 Gyöngyösi János 82 Gyöngyösi Nándor 95 Győr ffy-Bengyei Sándor 40 Győri Lajos 14 Győri Szabó Róbert 148

I Iaar Ferenc 50, 166 HaarFerencné 125, 166 Fia ha Kumiko 10, 34 Habán Jenő 46, 47, 67, 70, 80, 81, 83, 126 Hajasi Josiró 142 Hajdú Gyula 105 Hajdú Pál 129 I Ialász ZoJtánné 46, 67, 80 Halmosy Dénes 105 Hani Goro 167, 169 Hara Kei 16 Hara Kimie 105 Harangi László 9, 10 Haraszti György 43, 44, 49 Hármán, Chris 183 Harsánvi Jván 86 Haszegava Cujosi 85, 105, 106 Hatojama Jukio 106, 108, 121 Hegedűs András 96, 108, 117 Heltai György 130 Hennyey Árpád 64 Hídvéghi János 178 Hirajama Narinobu 15 I Iiranuma Kiiesiró 36 Hirosze Szadao 115 Hitler, Adolf 44,58,61, 62, 65, 73, 74 Hoasi Kei 120, 121, 165, 167 Hollós Ödön 20, 27 Honda Kumataró 18, 19 Honvári János 178, 179, 182 Horgos Gyula 184 I lorthy István 40 Horthy Miklós 12, 13, 21, 24, 29, 30, 33, 41, 42, 45,51,52, 73,89, 109, 110,125,126,154, 187 Horváth Ede 177,178, 184 Horváth Gyöngyi 132 Horváth Imre 107, 113, 117, 119, 122, 132, 133 I Iorváth József 50

Hory András 29 Hotta Iszojuki 151,163, 174 Hruscsov, Nyikita Szergejevics 99, 107,135,137, 139,149 Hubay Kálmán 53, 70 Hudec (Hugyec) László 48, 68, 82 Huszár István 100 Huszár Tibor 135 Icsinosze Icsidzsi 167 Ieda Oszamu 9, 128 IkedaCuneo 171 Ikeda Maszanoszuke 120, 132, 139, 162 Imaoka Dzsúícsiró 10, 54-56,125, 166, 167 ímrédy Béla 30 Inaba Akira 78 Inaba Csiharu 43, 44 Inoue Kódzsiró 25, 38,40, 41, 68, 166, 167, 169 Inoue Maszutaró 39, 40 Isibasi Tanzan 124, 126 IsiguroTadanori 15 Izsák Lajos 148 Jagow, Dietrich von 38 Jamamato Hidenori 165 Jamamoto Mari 92 Jamasita Sigeacu 123 Janagava Heiszuke 17 Janagida Kenzuró 89 Jorden, William 155 Josida Ken-icsiró 155 Josida Sigeru 48, 86, 105 Josinaka Vataró 25, 39, 41, 42, 44, 167 Josizava Szeidzsiró 9, 112 Józsa Sándor 13 Júkava Csúzaburó 19 Jungerth-Arnóthy Mihály 28, 37

221

Kádár János 33, 118, 122, 131-135, 172,189, 190, 192,193 Kadovaki Szuemicu 125, 151 Kaja Cunenon herceg 2 1 Kálló Iván 86, 87 Kallós Ödön 161, 180 Kalmár László 92 Kanajama Maszahide 136, 137 KanekoSizuo 141 Kánya Kálmán 26, 37 Kanyó András 135 Karádi Gyula 159 Karászy György 179 Karsai Elek 58, 59,61, 63, 65, 68-72, 74-76 Karsai László 58, 59,65, 70, 72, 74 Kasimura alezredes 15 KatajamaTecu 133, 140 KatóSizue 158 Kavaszaki Hidezsi 132,158 Kavaszaki Icsiró 124 Kecskés D. Gusztáv 128 Keleti Ferenc 107, 108 Kellner György 45 Kemény Gábor 63-73, 76, Kende István 86, 105 Kende Péter 134 Khuen-Héderváry Sándor 21 Kidó Sigeru 9, 10, 31, 95 Kim, Román 89 Kimura Maszato 106 Kimura Sirosicsi 96, 143-145, 147, 151, 156 Király Béla 129, 167 Kisi Nobuszuke 132,148 Kiss Károly 89, 90 Kiss Sándor 10, 12, 46,93 KitamuraTokutaró 161, 179 Klebelsberg Kuno 33 Kobajasi Dzsúcsi 172 Kocsis Piroska 10

222

Kodzsima Rjó 9, 128 Kolta Dóra 11, 21 Koltay Gábor 185 Komor Pál 48 Komor Szigfrid 48 Kondó Maszanori 9, 16, 33 Kóno Ken zó 158, 170, 171 Koppány ŰCieffer) Gyula 78 Korbarics Pál 88 Kós Péter 130 Kossá István 158 Koszaka Tokuszaburó 179 Koszaka Zentaró 154 Kosztolányi Dezső 11 Kovács C, Isabella 9, 10, 19, 20 Kovács Dénes 172 Kovács Gusztáv 169 Kovács Imre 129 Kozma László 178 Krahulcsán Zsolt 172 Krigel, Annié 92 Kuclzsó Tosiko hercegnő 21 Kusibucsi Szemest 21 Kussinszky Endre 65, 70, 75 Laczkó Miklós 59 Lakatos Antal 172 Langsfeld Géza 64 Lehner, Georg 13 Lehner, Mónika 13 Lehel György 172 Lchmann 62 Lévai Jenő 62 Litvinov, Makszim Makszimovics 35 Lu Pej-je 139 Lü I-Wen 4 5 MacArthur, Douglas 81 Macartney, Carlile Aylmer 54, 55 Macudaira Icsiró 125

Macumija Hadzsime 29, 32, 3s, 38, 40, 55 Macumoto Sun-icsi 66 Macunaga Naokicsí 19 Majdik Zoltán i 14 Mányik Pál 101, 103 Márai Sándor 53 Maráz László 100, 101 Marjai József 144-146, 148 Marosán György 134 Marosy (Mengele) Ferenc. 44, 63, 83 Máté Zoltán 47 Mayer János 24 Meidzsi császár (Mucuhito) 24 Mendzsu Tosihiro 92 Metzger (Watanabe) Nándor 25, 27, 46, 47, 49, 67, 80 Mezey István 9,14 Micui Takaharu 33, 34, 50, 110 Mijake Micuharu 17 MikiTakeo 149, 158,194 Minamizuka Singó 9 Miva Josiró 81 Mód Péter 130 Molnár Erik 158, 159 Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics 80, 89,129 Mong Attila 104, 194 Móri Takahasi 39, 174 Móricz Péter 25 Mórijaim Kindzs 158 Moscly, Philip 86, 130 Míiller Rolf 165 Münnich Ferenc 148, 152, 153, 164 Mussolini, Benito Amücare Andrea 71, 73, 74

Nagy Imre 82, 99, 122,123, 129, 130, 139, 141 Nagy Iván 9, 18 Nagy János 101 Nagy József 48 Nagy Miklós 9, 144 Nakamura Keidzsi 139 Nakamura Kenicsi 41 Nakaszone Jaszuhiró 132, 133, 185 Nakatani Takejo 132 Nasszer, Gamal Abdel 132 Négyesi Pál 179 Nehru, Dzsavábarlál 132 Némethné Vagyi Karola 135 Nisi Hiszasi 42, 167 NittaJosimi 179, 180 Nógrádi Sándor 122 Norman, Herbert 81 Noszaka Szán zó 129, 133, 157

ObucsiKeizó 175 OdaJosikazu 170 Ogava Szerisió 152, 153,155, 161, 173 Öhasi Kei 107 Óhira Maszajosí 158, 174, 182,194 Ójama Ikuo 90 Okazaki Kacuo 86 Ókubo Tositaka 38—42 Ónisi Szeido .107 Óno Mórié 16, 19, 31 Ormos István 20 Ormos Mária 17 Ortutay Gyula 158 Ósima Hirosi 41,44,62,69, 74-77 Ótani K, 18

Nabesima Naocugu 171 Nabesima Naokazu 49 Nagy Ferenc 82, 93, 129

P Szabó József 118 Pach Zsigmond Pál 14 Paksa Rudolf 59

Nyers Rezső 97

223

Palanovics Norbert 132 Palmer, Mark 194 Palotás Tibor 82 Palotay Ödön 20 Pastor, Peter 29, 34 Pavela Károly 183 Pelényi János 26 Péter János 158, 194 Pető Iván 96 Petőit Sándor 46 Petuiiyiny, M. L 101, 103 Piros László 91 Poncellini, Luca 68,82 Pritz Pál 11,26, 28, 33,45, 54, 6 4 -6 6 ,1 9 2 Prőble Vilmos 20 Pu Ji 45 Radványi Géza 92 Radványi János 101 Rahman, Moha mmad Ataur 10 Rainer M. János 82, 99, 130, 135 Rákosi Mátyás 90, 98 Ramscyer, John Mark 81 Ránki György 65, 74 Reményi-Schneller Lajos 30 Révész Béla 194 Ribbentrop, Joachim von 35, 44 Ríchter Gedeon 27 Robinson, William 130, 163 Romsics Gergely 24 Romsics Ignác 23, 148 Róna Péter 75 Rónai Sándor 108, 134, 158 Rothermere lord (Sidney Harold Harmsworth) 54 Rozsnyói Ágnes 71 Sallay Gergely Pál 10, 12, 39, 41, 44, 48, 71, 78 Sárdy Lóránt 1.0

224

Sáringer János 19, 66 Schulteiss László 48 Seti, Csen-Hua 10 Senga Toru 9-11 Seres Attila 35, 37, 50 Sibuja Sóicsi 110 Sigemicu Mámoru 29, 34, 73, 107, 128,155 Siina Ecuszszaburó 175 Sík Endre 82, 101, 107, 116, 136, 144, 148, 152 Sima Sigenobu 143 SimazuNaoko 16 Simon Tamás 178, 184 Simotornai Nobou 81, 106 Sinor Dénes 20 Sípos Péter 9, 59, 148 Siratori Kurakicsi 46 Skoda, Václav 159 Sommer Alfréd 78 Soós László 131, 133, 134 Sóvá császár (Hirohito) 19, 21, 45, 50, 73,148, 153 Spóner Péter 15 Slraub F. Brúnó 140 Suba János 17 Sűdy Zoltán 178, 183, 195 Szabados István 160 Szabó Bálint 98, 99 Szabó H. 18 Szabó István 14 Szabó László 63 Szabó Péter 14 Szakács Sándor 96 Szalai Béla 180, 181 Szálasi Ferenc 37, 52, 53, 57-63, 65-78, 187 Szalay Antal 194 Száll József 109, 114,119-126, 130, 131, 166, 190

Szalont ai Balázs 10, 12, 106 Szántó György 86 Szántó Zoltán 118 Szarka Károly 130, 132, 140, 143, 144, 151, 153 Szaszamoto Sundzsi 170 Szató Naotake 129 Szató Noriko 9 Széchényi Erzsébet 19 Széchényi, Don Jose Caro y 19 Szegedy-Maszák Aladár 47 Szeghalmi Balázs 178 Székács Jrnre 159 Szekeres József 89 Szélesi Jenő 70-7 2 Szemere Attila 11 Szentmiklósy Andor 47 Szerdahelyi István 9-11 Szereda, Vjacseszlav 135 Szinai Miklós 52 Szirmai Rezső 58 Szkladán Ágoston 110, 119-122 Szobolevszki Sándor 9, 10, 118, 119,

122

Sztálin, Joszif Visszarionovics 35, 78, 80, 90, 94, 98, 102, 105 Sztikalin, Alekszandr 135 Sztójay Döme 37, 68 Szugimura Jótaró 26 Szuidó Iszao 39, 41, 42 Szumioka Tomojosi 24, 35 Szuva Cutomu 39 Szűcs László 52 Szvíridov, Vlagyimir 82 Tahara Harudzsi 107, 131 Takagava Kuniko 39 Takahara Sótaró 169 Takamacu herceg (Nobuhito) 21 Takamacu hercegnő (Kikuko) 21 Takeda Cunej ősi 171

Takeuesi Tokinoszuke 35, 39 Tamás Aladár 138 Tanabc Minoru 95 Tanaka Kjóko 109 Tanaka Takahiko 105, 106 Tani Maszajuki 19 Tanimoto Kazujuki 168 Teleki Éva 65 Teleki Pál 32,40, 52, 53, 55 TeradaJata.ro 130, 163 Teraoka Kóhei 39, 61, 77 Tógó Kameda 22, 23, 25, 29, 91 Tokunaga Jaszumoto 9 Tomka Béla 20 Tóth Gergely 10 Tőkés Rudolf 104, 142, 192 Török István 160 Török László 9 Tyihvinszkij, Szergej Leonidovics 124,125 Újpétery Elemér 68 Ujszászy István 44, 49 Ujváry Gábor 33 Umemura Yuko 9,10, 12, 17, 34, 128,129,148 Ungváry Krisztián 24, 59, 118, 119 Unó Szószuké 179 Urbán Károly 135 Vámbéry Rusztem 83 Vámos .Péter 9, 10,48, 94, 113,114, 120 Van Ce-fu 111 Vang Csing-vei 45 Vannay László 70 Várallyay Gyula 129 Vatanabe llirotaka 132, 155 Veesenmayer, Edmund 58, 63, 72, 74 Vég Béla 119

225

Végh Miklós 45, 4 6 ,4 8 ,4 9 ,6 6 -6 9 , 80, 82,126, 188 Veperdi András 14 Veress Sándor 50 Vértessy Sándor 21 Vida István 9,10, 118, 119,122 Vidor Gyula 20 Villani Frigyes 20 Vincellér Béla 76 Vonyó Gyula 53 Vörnle János 35 Vorosilov, Kliment Jefremovics 81

Weiss Manfréd 27, 43 Welch, Dávid 106 Werth Henrik 44 Widder Jenő 153

Walko Lajos 31, 43 Weems, George Hatton 82

Zsigmond Gábor 10, 50

226

Zágoni Ferenc 92 Zajthy (Zajli) Ferenc 69 Zalka András 155, 168, 174 Ziemann, Benjámin 92 Zilahy Lajos 129 Zinner Tibor 75 Zolnay 1..ászló 77