Német ige, Német mondat [second edition] [PDF]

Zitiervorschau

Markó Ivánné

Ném et ige, német mondat

G yakorlókönyv haladók számára

Második kiadás

Bírálta

dr. Hajdú Istvánná és dr. Haán György

Anyanyelvi bíráló

dr. Volker Ebersbach

Tartalomjegyzék

Bevezetés ..................................

13

1. Az ige mondatalkotó képes­ sége ................................ 15 2. Az ,,Objekt”-ek sorrendje főnevek, ill. névmások ese­ tében .................................. 17

Gyakorlatok........................

3. Néhány gyakori, „Prápositionalobjekt”-tel mondatot alkotó ige .......................... 23 4. Névmási határozók és kér­ dőhatározók szerepe a mon­ datban .............................. 25

Gyakorlatok ....................

25

Gyakorlatok

49

5. Az állítmány elhelyezkedése a mondatban .................... 28 6. Az alany és állítmány vi­ szonylatai. Igemódok és igeidők................................ 36 7. A folyamatos és befejezett igeidők ..............................

38

A három mi'.lt idő haszná­ lata időegyeztetésen kívül 39

Foly. múlt, bef. jelen (gyenge igék) .............................. 49 Foly* múlt, bef. jelen (erős ig é k )...................................... 49 5

Időszemlélet és igeidők —

40

Sejtés, vélés, valószínűség kifejezése a jövő és bef. jövő alakjaival..................

41

Igepárok (stehen - stellen) 50 Időhatározói mondatok „wenn” és „als” kötőszavak­ kal ......................................... 51

Az időbeli segédigék önálló használata ........................ 41

Fordítás időegyeztetéssel. . .

52

Az igék szótári a la k ja ___

Sejtés, vélés kifejezése jövő időkkel...................................

53

42

összetett múlt idők kép­ zése, „haben”, ill. „sein” mint időbeli segédigék . . .

46

Elváló igerészek helye a mondatban ........................

47

Három jellemző ige bemu­ tatása minden igeidőben

47

A „wann ?” kérdőszó és a „wenn”, „als” kötőszavak használata ........................

50

Időegyeztetés .....................

52

Sejtés, vélés kifejezése jövő td&tkel................................

53

8. A visszahatás kifejezése...

54

A visszaható névmások helye a mondatban ..................... 58

9. Módbeli segédigés szerkeze­ tek sajátosságai ..............

A ^lassen’' ige felhasználá­ si lehetőségei......................

Gyakorlatok Visszaható névmások mint „Akkusativobjekt”- e k ........

56

Visszaható névmások rabit „Dativobjekt”-ek ............

57

Visszaható névmások helye a mondatban ......................

58

Ford. gyakorlat

60

................

Gyakorlatok 61

67

A „fühlen”, „helfen”, „se­ hen”, „hören” igék más igék­ kel kapcsolt használata . . . 66 Gyakorlatok a „lassen” ige felhasználási lehetőségeivel 67

A „sollen” és „müssen” módb. segédigék mint a bi­ zonytalanság, állítólagosság k ife je z ő i.......................

ij Gyakorlatok a „sollen”, „müssen” igékkel bizonyta­ lanság, állítólagosság kifeje69 zésére ...................................

69

10. Szenvedő szerkezetek . . . .

70

Gyakorlatok

77

, ,Handlungspassi v’ „Zustandspassiv” .....................

74

Gyakorlat a szenv. szerk. bef. jelenével .......................

80

Fordítás szenvedő szerkezet és időegyeztetés felhaszná­ lásával ................................. 81 A „Zustandspassiv” haszná­ lata ........................................

82

A „Zustandspassiv” haszná­ lata ..........................................

82

Szenvedő mondatok átala­ kítása cselekvő mondatokká 83

11. Módbeli segédigék szenvedő szerkezetű mondatokban

Módbeli segédigék elhelyez­ kedése szenvedő szerkezetű mellékmondatokban ........

12. A „habén - zu í- Inf.” és a „Bein - zu { Int.” szer­ kezetek

85

90

Fordítás a szenvedő szerke­ zet felhasználásával ...........

84

Gyakorlatok ..........................

88

A cselekvő mondat igeidejé­ nek megfelelő igeidő haszná­ lata szenvedő mondatban

92

Módbeli segédigék elhelyez­ kedése szenvedő szerkezetű mondatokban .....................

92

Ford. gyakorlat ...................

92

Gyakorlatok „habén - zu 4-Inf.” . . . . 94 „sein - zu 4 Inf.” ............... A szerkezetek foly. múltja és bef. jelene ........... Kénlő mondatok alkotása a szerkezetekkel ................. ! Mellékmondatuk alkotása a | szerkezetekkel ............... . j Ford. gyak. a szerkezetek I felhasználásával .................

95 95 9B % 97 98

13. Parancsoló mondatok . . . . 14. A kötőmód

99

Gyakorlat ......... ....................

99

...................... 100

IS. A függő beszéd és függő kér­ dés ...................................... 106

Gyakorlatok Eldöntendő kérdések átala­ kítása (ob) ........................... 111 Kiegészítendő kérdések át­ alakítása (kérdőszó) .......... 113 Névmások használata........ 113

A függő beszéd és függő kér­ dés jellemzői...................... 108

Függő beszéd „daß” kötő­ szóval ..................................... 114 Függő beszéd „daß” nélkül 115 Függő beszéd és kérdés gya­ korlása ................................... 116 Újsághírek

........................ 116

Ford. gyakorlatok.............. 118 16. Függő beszédben használa­ tos igeidők egyéb értelmű alkalmazása .................... 119 17. A feltételes jelen használata 120

Módbeli segédigés szenvedő mondatok feltételes jelen­ ben .................................... 128

Gyakorlatok Erős igék, ,,Umlaut”-lehetőség a II. alakban................ Gyenge igék, „würde” + Inf. Erős igék, „Umlaut’’-lehető­ ség nélkül .......................... Módbeli segédigék feltételes jelene .................................. A „wenn” kötőszó.............. A „wenn” kötőszó elhagyása Módbeli segédigés szenvedő mondatok feltételes jelenben Fordítási gyak...................... Fordítási gyak. (összetett)

122

123 124 126 127 128 129 130

18. Feltételes múlt használata 131

Gyakorlatok Ford. gyak. a szenvedő szer­ kezet felt. múltjának gyakor­ lására .................................... 136

Az „als ob“, „als wenn” kötőszavak használata . . . 137

Az „als ob”, „als wenn” kötőszavak h aszn álata___ 137

Az „ohne dali” és „anstatt daß” kötőszavak használata .......................................... 138

Az „ohne daß” és „anstatt daß” kötőszavak használata 138

Módbeli segédigés mondatok felt. múltban ............. 140

Módbeli segédigés mondatok feltételes múltban ............. 140 Ford. gyak. módbeli segéd­ igék felt. m ú ltjá v a l............. 140

Módbeli segédigés szenvedő mondatok felt. múltban szenvedő szerk ezettel___ 141

Módbeli segédigés szenvedő mondatok felt. múltban . . . 141 Ford. gyak. (ö sszetett)___ 142

19. A feltételes mód használatá­ nak összefoglalása............. 144

Gyakorlat .............................

146

20. A feltételes mód alakjai óhajtó mondatokban ___ 146

Gyakorlatok .........................

147

21. „zu 4- Infinitiv” szerke­ zetek * ................................. 148 Alanyi mellékmondatok ki­ fejezése „zu + Inf.” szer­ kezettel ............................... 150 Tárgyi mellékmondatok ki­ fejezése „zu 4- Inf.” szerke­ zettel .................................... 151

Célhatározói mellékmonda­ tok kifejezése „um - zu + Inf.” szerkezettel, ill. „da­ mit”, „daß” kötőszavakkal 152

Gyakorlatok Alanyi mellékmondatok ki­ fejezése „zu 4- Inf.” szerke­ zettel ...................................... 153 Tárgyi mellékmondatok ki­ fejezése „zu 4- Inf.” szerke­ zettel ...................................... 154 „brauchen - zu 4- Inf.” befejezett j 'lene ................. 155 Célhatározói mellékmonda­ tok kifejezése „um -- zu 4 Inf.” szerkezettel, ill. „da­ ruit”, ,,daß” kötőszavakkal 156 Ford. gyak, (összetett) . . . > 157

22. Melléknév i igenevek szere­ pe a mondatban .............. 158 A jelen kiejti melléknévi igenév.................................. 159

A mólt idejű melléknévi ige­ név .................................... 160

Gyakorlatok Jelen idejű melléknévi ige­ nevek használata ................. 161 Jelen idejű melléknévi ige­ nevek mint főnévként hasz­ nált m elléknevek................ 162 A múlt idejű melléknévi ige­ név használata.................... 163 Múlt idejű melléknévi ige­ nevek mint főnévként hasz­ nált m elléknevek................ 164

A jövő idejű melléknévi ige­ név .................................... 160

Melléknévi igenevek bővített jelzős szerkezetekben ........ 165

Melléknévi igenevek bőví­ tett jelzős szerkezetekben 165

1 1 1I

Ford. gyakorlat.................. 166 Bővített jelzős szerkezetek átalakítása vonatkozó mel­ lékmondattá ....................... 167

23. A leggyakrabban előforduló „Dativobjekf’-tel, „Akkusativohjekt’’-tel, ,,Genitivobjekt”-tel és ,,Prápositionalobjekt”-tel mondatot alkotó igék .................................................................... 168 A ) „Daiivobjekt"-tel mondatot alkotó igék ............................ 168 B) „Dativ- és Akkusativobjekt”-tel járó ig é k .......................... 171 „Dativ- **s Akkusativobjekt”-tel járó igék, melyeknél az egyik esetet visszaható névmás fejezi k i .............................. 173 C) „Dativobjekt”-tel és „Prápo8Ítionalobjekt”-tel járó igék 174 D) „Genitivobjekt'-tel járó ig é k ................................................ 175 E) „Akkusativobjekt”-tel járó igék .......................................... 177 F) Két „Akkusativ”-val járó igék ............................................ 179 G) Prepozícióval és meghatározott esettel járóig é k ................ 180 „an + Dativ” ........................................................................ 180 „an - Akkusativ” ................................................................ 183 10

„D ativ”, ill. „an + Akkusativ” .............................................. „für + Akkusativ” ..................................................................... „nach -i- D ativ” ......................................................................... „in + Akkusativ” ....... ............................................................... „über + Akkusativ” ................................................................ „um + Akkusativ” ................................................................... „vor + D ativ” ........................................................................... „auf” -f „Akkusativ” .............................................................. „auf” + „Dativ” ....................................................................... „zu” + „Dativ” .........................................................................

184

18ß 187

188 189 190 191 192 193 193

Hogyan oldjam meg? (Bonyolultabb gyakorlatok k u lcsa )............... 195

Táblázatok jegyzéke A német mondatkeret. Az állítmány részeinek elhelyezkedése a mon­ datban .................................................................................................... Az állítmány részeinek elhelyezkedése mellékmondatban. Mondatkeret mellékmondatokban ................................................................. Kérdőszavas kiegészítendő kérdések mondatkerete ....................... , Többkiegészítőrészes állítmány elhelyezkedése .................................. A folyamatos és befejezett igeidők ...................................................... A három múlt idő használata időegyeztetésen kívül .......................... Igeidők képzése az igék szótári alakjából............................................ A „sóin” ige önálló használata............................................................... A „werden” ige önálló használata........................................................ A „habén” ige önálló használata........................................................... A jelentő mód hat igeideje....................................................................... Három jellemző mondat a „wollen”, „lassen”, „brauuhen” igékkel minden igeidőben ................................................................................. Egyes számú és többes számú mondat „Handlungspassiv”~ban, min­ den igeidőben................................................................ Egyes számú és többes számú mondat „Zustandspassiv”-ban> min­ den igeidőben............................ Módbeli segédigés szenvedő mondatok minden igeidőben . . A kötőmód szemléletes á ttek in tése.............. „Handlungspassiv” jelentő mód és kötőmód alakjainak oss/ehasonlítása ...................................................... „Zustandspassiv” jelentő mód és kötőmód alakjainak összehason­ lítása ...............................................................

30 32 33 34 38 39 43 44 45 46 48 64 75 76 87 102 104 105

Bevezetés

A könyv célja az, hogy a felnőttoktatás számára segítséget nyújtson a szakmai és általános tárgyalóképesség elsajátításához, valamint a napi sajtó, szakfolyóiratok és könyvek olvasásához; e célból a német nyelv szerkezeti kérdéseiről haladó fokú, az állami nyelv­ vizsgák követelményeinek megfelelő anyagot tartalmaz. A feldol­ gozott kérdések középpontjában az ige áll. — Az anyag összeállítása­ kor feltételeztük az alapfok ismeretét, valamelyes beszédkészséget, fordítási gyakorlatot és bizonyos fokú jártasságot az újságolvasásban. A munka a nyelvi jelenségeket rövid megvilágítás után a gyakorla­ tokban .először „■németről németre” igyekszik megközelíteni és minél több változatban mechanizáltatni, hogy ugródeszkát nyújtson az anyanyelvi gondolkodástól való elszabadulásra. Alaktani kér­ dések csak az igéből adódó szerkezetek keretében — szinte elrejtve — kerülnek begyakorlásra. (P l.: a „Dativobjekt” és „Akkusativobjekt” sorrendjének taglalásakor különféle dekhnáeiós csoporthoz tartozó főnevek szerepelnek a mondatokban. Egyéb helyeken egy-egy gya­ korlat bizonyos fajta erős, gyenge, ill. vegyes ragozású igéket tar­ talmaz.) — A gyakorlatok végigvezetik a hallgatót az éppen tár­ gyalt jelenség felhasználásán különböző mondatfajtákban és szórendi változatban. Begyakorlás után következik az alkalmazás fordítások­ ban. Ezzel domborodik ki a két nyelv szerkezetének kontrasztív vagy egyező jellege, és lehetővé válik bővebb szókincs alkalmazása. A gyakorlatok során megmutatkozik — mind a szókincsben, mind a mondatok felépítésében — a beszélt és írott nyplv különbsége is.

A fordítási anyag válogatás a legjellemzőbb államvizsgaszövegek­ ből, az egyes, éppen begyakorlásra kerülő nyelvi jelenségre alkal­ mazva. A mechanizációs gyakorlatok általános szókincset, a for­ dítási szövegek pedig 'politikai, gazdasági, műszaki — újságnyelvhez közel álló — szókincset tartalmaznak. — A szemléltető táblázatok segítséget nyújtanak a nyelv bonyolult útvesztőiben való eligazodás­ hoz. A sokféle gyakorlat közelebb hozza a tanfolyam ok hallgatóit és az önállóan tanulókat ahhoz a célhoz, hogy bonyolultabb mondatok­ ban is gyorsan átlássák a szerkezetet, megszerezzék azt a képességet, hogy a kívánt mondatokat ne csak írásban tudják megoldani, hanem helyes felépítéssel, beszédtempóban kimondani is! — Ennek a célnak elérése érdekében minden gyakorlatot minden rendelkezésünkre álló eszközzel gyakoroljunk, mondásfokig. Az írásbeli feladatok készítése nagyon is szükséges, elsősorban a már helyesen kimondott, szóban begyakorolt anyag rögzítésére. A könyvhöz ..Hogyan oldjam meg?” címmel kulc^ tartozik, mely a bonyolultabb gyakorlatok megoldását tartalmazza. Azokat a gyakorlatokat, melyeknek megoldását a kulcsban közöljük, fekete négyszöggel (■ ) jelöltük. Mivel a könyv az ige funkciójára épül, a kulcsban szereplő gyakorlatok kiválasztásának alapját a minél változatosabb igeszerkezetek bemutatása képezi. A gyakorlatok meg­ oldása kidomborítja az igeszerkezetek szórendi elhelyezkedését a jel­ legzetes német mondatkeretben. — A ,,m agyarról— németre” fordí­ tási gyakorlatok kivétel nélkül szerepelnek a kulcsban. A bőséges, változatos gyakorlóanyag és a könyvhöz tartozó kulcs remélhetőleg biztosítják az órák gyors ütemét, jó kihasználását és az eredményes, önálló tanulást.

1. Az ige mondatalkotó képessége Ha gondolatunkban felötlik az „ad” ige, vele kapcsolatban rögtön az merül fe l: „kinek?”, „mit?” . Azokat a mondatrészeket, amelyekre az ige irányul és amelyekkel kapcsolódva a német nyelvben mon­ datot alkot, „Objekt” -eknek nevezzük. Ezek a kiegészítő részek — „Objckt”-ek — lehetnek „Dativ-, Akkusativ-, Genitiv- és Präposi­ tionalobjekt” -ek.* E gy igének több „Objekt”-je is lehet, mint például éppen a „geben” vagy „wegnehmen” ige esetében, melyek kiegészítője a „D ativ-” és „Akkusativ­ objekt” . A több „Objekt”-et azonban úgy is érthetjük, hogy más kiegészítő résszel az egész mondat értelme megváltozik. — Ich. freue mich über den Brief. — Örülök a levélnek (melyet már megkaptam). — Ich freue mich schon auj den Urlaub. ---■ Már előre örülök a szabadságnak.

„Dativobjekt” : Peter begegnet auf der Straße seinem Kollegen und seiner Kollegin. ,, A kkusativobjekt ’’: Peter bespricht mit seinem Freund das Problem. * N. (Nom.) — A. (Akk.) G. (Gen.) — I). (Dat.) •-

der Nominativ alanyeset der Akkusativ - tárgyeset der Genitiv -- birtokos eset der Dativ részes eset

„Genitivobjekt”: Peter rühmt sich seiner Stärke. „Dativ-" és ,,Akkusativobjekt Peter gibt seinem Freund den Bleistift. Peter nimmt seinem Freund den Bleistift weg. ,,Dativobjekt” és „Präpositionalobjekt” : Peter dankt den Eltern für das Paket. Peter hilft dem Yater bei der Arbeit. Mint a „geben” és „nehmen," igékkel alkotott mondatokból látszik, éppen az igék mondatalkotó képessége az a pont, ahol eleve el kell szakadnunk a saját anyanyelvűnk gondolkodásmódjától. A helyes mondatok alkotásához azzal kell tisztában lennünk, milyen „Objekttel” vagy „Objektekkel” alkot mondatot a német ige. A „haben” -f A szerkezet például teljesen eltér a magyar gondol­ kodástól. Ebben az esetben arra kell támaszkodnunk, hogy a ..haben” ige olyan mondatalkotásra képes, mint a „tragen” ige: Ich trage einen Mantel. (Akkusativobjekt) Ich habe

einen Mantel. (Akkusativobjekt)

Néhány „D ativ-” és „A kku sativ o b jek t” -tel m ondatot alk o tó ige antworten begegnen folgen gefallen 16

D D D D

anrufen beginnen begrüßen bilden

A A A A

lesen schließen sehen trinken

A A A A

gehören helfen schaden

D D D

brauchen erreichen essen finden fragen haben

anbieten bringen diktieren erklären erzählen geben

DA DA DA DA DA DA

A A A A A A

tragen unterbrechen verbessern verstehen wiederholen zählen

kaufen nehmen öffnen sagen schreiben zeigen

A A A A A A

DA DA DA DA DA DA

2 jA z „Objekt”-ek sorrendje főnevek, "TTl névmások esetében Vizsgáljuk meg néhány igen gyakran előforduló ige mondatalkotó képességét! Ügyelnünk kell a mondatrészek szórendi elhelyezkedé­ sére is. A különböző „Objekt” -ek sorrendileg másképpen helyezked­ nek el, ha a mondatrészeket főnévvel vagy névmással fejezzük ki. 1. Ha a „Dativ-” és „Akkusativobjekt” -ek főnevek, a ,,Dativ­ objekt'’ általában megelőzi az „Akkusativobjekt”-et: Der Lehrer diktiert den Schülern einen Satz. (Dativobjekt) (Akkusativobjekt) Diktiert der Lehrer den Schülern tinen Satz ? (Dativobjekt) (Akkusativobjekt) 2. Ha a „Dativ-” és „Akkusativobjekt”-ek személyes névmások, az ,,Akkusativobjekt” megelőzi a „Dativobjekt” et. Ez általában eldöntendő kérdésre, adott válaszban fordul elő: 2

Német ige, német mondat — 56 U6

Erklärt der Lehrer dem Schüler | (Dativobjekt) f Ja, er erklärt »An (Akkusativobjekt)

den Satz? ! (Akkusativobjekt) ==^ ihm.

(Dativobjekt)

1 Ha a „Dativ-” és „Akkusativobjekt” -et főnevekkel és személyes névmásokkal fejezzük ki, a névmás megelőzi a főnevet. Ez általa bán-kérdőszavas, kiegészítendő kérdésekre adott válaszban fór dúl elő: ír cm erklärt der Lehrer den Satz ? Er erklärt ihn dem Schüler. ll'ns erklärt der Lehrer dem Schüler ? Er erklärt ihm den Satz.

Gyakorlatok 1. Alkossunk mondatokat a megadott szavakból! Ügyeljünk az „Objekt” -ek megfelelő alakjaira! A „Dativobjokt” -ek megelő­ zik az ,.Akkusativobjekt” -eket (a 27-es mondattól kezdve!) Ügyeljünk az elváló igerészek (igekötők) elhelyezésére is! 1. antworten, wir, unsere Eltern; — 2. begegnen, wir, unser Freund, und unsere Freundin; — 3. folgen, die Kinder, der R a t; — 4. gefallen, die Eltern, der F ilm ; — 5. gehören, das Buch, der Lehrer; — 6. helfen, der Lehrer, der Schüler; — 7. schaden. KaffeejyicLZigaretten, das Kind; — 8. beginnen, die Mutter] die Arbeit; — 9. begrüßen, die Schüler, der Lehrer; — 10. bilden, die Schülerin, der Satz; — 11. brauchen, ich, Geld; — 12. erreichen, die Reisendeh, der Zug; — 13. essen, das Kind, der Apfel; — 14. finden, ihr, euer Freund; — 15. fragen, ich, der Briefträger; — 16. haben, der Briefträger, ein Brief; — 17. lesen, Vater, die Zeitung; — 18. machen, Herr Müller, eine Reise — 19. schließen, die Kinder, das Fenster, — 20 sehen, du, das Haus; — 21. trinken, ich, eine Tasse 18

Kaffee; — 22. unterbrechen, der Lehrer, der Unterricht; — 23. verbessern, wir, unsere Fehler; — 24. verstehen, die Mutter, die Tochter; — 25. wiederholen, ihr, eure Übung; — 26. Wiedersehen, wir, unser Freund; — 27. cmbieten, Herr Müller, eine Zigarette, sein Gast (Dativobjekt, Akkusativobjekt sor­ rendje!) — 28. bringen, Sohn, die Zeitung, sein Vater; — 29. diktieren, der Lehrer, ein Satz, die Schüler; — 30. erklären, Vater, die Grammatikregeln, seine Tochter; — 31. geben, der Briefträger, der Brief, die Großmutter; — 32. kaufen, Mutter, ein Pullover, ihr Sohn; — 33. wegnehmen, der Lehrer, der Schüler, der Bleistift; - 34. öffnen, ich, Tür, mein Gast; — 35. schreiben, wir, Brief, unser Freund; — 36. zeigen^ wir, der Gast, die Hauptstadt. 2. Egészítsük ki a hiányzó „Dativ” - és „Akkusativ”-végződéseket! 1. Der Lehrer erklärt d^Schüler d-*!§ai'z 2. Frau Müller gibt d^Gast d^Hand.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Vater kauft d^K ind ein Lehrbuch. Geben Sie d^Vater d^'Buch! Der Hausherr bietet d“ TGst f]fe7 ,iga)'etten an. Der Briefträger bringt cP'Großmutter eiA-Mhiei. Der Lehrer diktiert tf^Schüler^iPlur) Die Eltern kaufen ih£>Tochter ein*- *"ahrkarte nach Leipzig. Herr Müller gibt if^Bricfträger d^'Gelu. Zeigen Sie d^K ind d ^ ’ild nicht! Frau Müller zeigt ihr^ Mann d'-’-Teleg«’*1”1*” Der Briefträger'bringt unse^Vfochter ei»*HWef. Wir kochen eb'ei Schulbüohei

3. Kérdezzünk az alanyra, a „Dativobjekt”-re és „Akkusativob­ jekt”-ve a „wer?” , „wem?” , „was?” kérdőszavakkal a. példa szerint: Der Lehrer diktiert den Schülern de *1 ^atza) Wer diktiert den Schülern den Satz . 2*

bi Wem diktiert der Lehrer den Satz ? c) Was diktiert der Lehrer den Schülern? 1. 2. 3. 4. •5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Mutter kauft der Tochter einen Mantel. Die Lehrerin diktiert den Schülerinnen viele Sätze. Der Lehrer schreibt dem Vater einen Brief. Der Briefträger bringt den Großeltern Briefe. Die Frau gibt dem Mann das Geld. Die Frau nimmt dem Mann das Geld weg. Der Herr zeigt der Frau den Bahnhof. Wir suchen dem Schüler ein Zimmer. Sie erklären den Schülerinnen den Fahrplan. Die Schüler bringen dem Lehrer das Kursbuch. Der Lehrer erklärt den Kindern den Fahrplan. Frau Braun kocht dem Gast Kaffee. Herr Braun bietet dem Gast Zigaretten an. Herr und Frau Braun geben dem Gast die Hand.

4. Ragozzuk végig minden személyben a megadott mondatokat a példa szerint: Ich Du Er Sie Wir Ihr Sie 7. 2. 3. 4. 3. 6'.

lese liest liest liest lesen lest lesen

meinem deinem seinem ihrem unserem eurem ihrem

Freund Freund Freund Freund Freund Freund Freund

meinen deinen seinen ihren unseren euren ihren

Brief Brief Brief Brief Brief Brief Brief

vor. vor. vor. vor. vor. vor. vor.

Ich gebe meiner Schülerin mein Wörterbuch. Ich diktiere meinem Sohn meinen Brief. Ich zeige meinen Freunden meine Wohnung. Ich öffne meiner Mutter meine Zimmertür. Ich gebe meinem Sohn meinen Bleistift. Ich nehme meinem Sohn meine Zigaretten weg.

5. Feleljünk a következő eldöntendő kérdésekre személyes névmásokkaL Az Akkusativobjekt megelőzi a Dativobjektei,. Eldöntendő

kérdés esetében a feleletben minden főnevet be lehet helyette­ síteni személyes névmással: Pl. Zeigt Herr Müller seiner Frau das Telegramm? (Dat.) (Akk.) Ja, er zeigt es ihr. (Akk.) (Dat.) Bringt der Briefträger dem Großvater den Brief? (Dat.) (Akk.) Ja, er bringt ihn ihm (Akk.) (Dat.) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Kaufen die Eltern dem K in d die Lehrbücher ? Gibt der Briefträger der Mutter das Telegramm ? Diktiert der Lehrer den Schülern den Satz ? Gibt der Lehrer den Schülern die Hefte ? Nimmt der Lehrer den Schülern die Hefte weg ? Zeigt der Herr der Frau den Bahnhof ? Bringt die Mutter der Familie das Mittagessen ? Erklärt die Lehrerin den Schülerinnen die Regeln ? Bestellt ihr eurem Freund das Hotelzimmer ? Bringt Peter seinem Vater die Zeitung ?

6. Feleljünk a kérdőszavas kiegészítendő kérdésekre úgy, hogy a kérdésből ismert főneveket személyes névmásokkal helyette­ sítjük be. A kérdőszót a feleletben természetesen megfelelő ala­ kú főnévvel kell kifejeznünk. Az ilyen feleletekben tehát sze­ mélyes névmások és főnevek is előfordulnak. A személyes névmások a főnevei^ megelőzik.

Pl. Wer bestellt dem ausländischen Gast das Hotelzimmer? (M ein Kollege) Mein Kollege bestellt es ihm. Wem bieten wir den Wein an? (unsere Gäste) Wir bieten ihn unseren Gästen an. Was diktiert die Lehrerin den Schülern? (der Satz) Sie diktiert ihnen den Satz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. *9. 10,

Wer kocht der Familie das Essen ? (die M utter) Wem bestellt Herr Müller ein Glas Bier ? (sein Freund) Was kauft Peter seinem Freund ? (Zigaretten) Wem bringt der Briefträger den Brief ? ( der Großvater) JFcw kocht Frau Braun ihrem Mann? (Fleisch und Kar­ toffeln ) Wem bieten wir Kaffee an? (unsere Gäste) Wem gibt der Lehrer die Hefte ? ( die Schüler) Wem nimmt der Lehrer die Hefte weg? (die Schülerinnen) Wer schreibt Frau Müller die Postkarte ? (ihr Sohn) Wem erklärt die Lehrerin die Regeln ? (der Schüler und die Schülerin)

7. Feleljünk a következő eldöntendő kérdésekre személyes név­ másokkal oly módon, hogy a mondatot az időhatározóval in­ dítjuk. P l.: Will der Vater seinem Sohn morgen das Buch schenken ? Ja, morgen will er es ihm schenken. 1. 2. 3. 4. •5. 6. 7. 5. 9. **10.

Will der Vater seinem Sohn morgen das Buch schenken? Kann Peter heute seinem Freund die Postkarte schreiben ? Diktiert der Lehrer den Schülern morgens die Sätze ? Könnt ihr heute abend eurer Kusine die Fahrkarte kaufen ? Muß Herr Müller morgen dem Briefträger das Geld geben ? Wollt ihr heute eurer Tante die Blumen schenken ? Muß ich den Gästen jetzt die Suppe bringen ? Will Robert seinem Bruder heute ein Glas Bier bestellen? Kann der Schüler uns jetzt die Grammatik erklären ? Muß der Briefträger Frau Müller morgen das Telegramm bringen ? 11. Willst du deinem Freund abends das Haus zeigen? 12. Kannst du deinem Freund heute die Zigaretten mitbringen ?•*

• Különösen ügyeljünk a 9. mondat megoldáséra! Az alanyt koll h elyette­ sítenünk. „Frau Müller” itt „Dativ”. Tehát: Ihr Sohn . . . *• ügyeljünk a 10. mondat megoldására: „Frau Müller” itt „Dativ” .

8. Feleljünk a kérdőszavas kiegészítendő kérdésekre személyes névmásokkal oly módon, hogy a mondatot az időhatározóval indítjuk!

Pl. Wer kauft heute seinem Freund Zigaretten? (Peter) Heute kau^t sierihm Peter.

2. 3. *4. 5. 6. 7.

8. 9. 10 .

Was bestellt Herr MuHer jetzt seinem Freund ? (ein Glas Bier) Was bieten wir heute abend unseren Gästen an? (Kaffee) Wer kocht der Familie sonntags das Mittagessen ? (die M utter) Wer schreibt jetzt Peter die Postkarte? (die ausländischen Freunde ) Wem diktiert die Lehrerin heute die Sätze ? (die Schiller) Wer öffnet jetzt der Dame die Tür ? (der Herr) Was wollen heute die Kinder der Tante schenken? (B lum en) Wem will Peter morgen die Postkarte schreiben? (sein Freund) Wem kann ich jetzt die Stippe bringen? (die Gäste) Was wollen die Großeltern heute abend den Kindern erzählen ? (ein Märchen)

3. Néhány gyakori, ”Präpositionalobjekt”-tel mondatot alkotó ige arbeiten

für A

Der Student arbeitet für seine Prüfung.

mit 1)

Der Schüler fangt mü der Arbeit an.

dolgozik valakiért, valamiért

anfangen belefog vin ibe *

* Különösön ügyeljünk n 4. mondat megoldására. ,,VnU»r’’ itt Tehát: Jetzt seb r e ib e n ......... die ausländischen Freunde.

beginnen belefog vmibe bitten

mit D A um A

kér v ki tói, vm it

erzählen

D von D

mesél v kinek vmiröi

denken gondol vkire sich freuen

an A über A

Die Kinder freuen sich am Weih­ nachtsabend über die Geschenke.

auf A

Die Kinder freuen sich schon im Herbst auf Weihnachten. Der Lehrer schreibt einen Brief an meinen Vater. Frau Müller schreibt ihrer Freundin über ihre Reise. Ich danke Ihnen für Ihre Hilfe.

örül (már meglevő dolognak)

sich freuen örül előre Műinek

schreiben ír vkinek vm it schreiben

A an A D über A

ír vkinek vmiről

danken

Der Lehrer beginnt m it dem Unterricht. Der Polizist bittet den Passanten um seinen Ausweis. Wir erzählen unserem Gast van unserem Land. Peter denkt an seinen Vater.

D für A

megköszön vkinek vm it

sprechen

über A

beszél vmiról

sprechen beszél vkivel telefonieren

mit D mit D

beszél telefonon vkivel

sich unterhalten

mit D

beszélget vkivel

warten

auf A

vár vkire, viliire

sich verabschieden elbúcsúzik vkitói

von D

Die Freunde sprechen über ihre Schuljahre. Er spricht mit seinem Freund. Frau Müller telefoniert stunden­ lang mit ihrer Freundin. Wir unterhalten uns mit den Schülern immer deutsch. Wir warten auf einen Brief von unseren Kindern. Am Ende des Kurses verab­ schieden wir uns von den Lehrern.

4. Névmási határozók (Pronominaladverb) és kérdőhatározók (Frageadverb) szerepe a mondatban Mielőtt mondatokat alkotunk az igékkel, gondolnunk kell arra, hogy az „er, sie, es” személyes névmások alakjai személyeket és nem személyeket jelentő főnevek helyett is állhatnak, p l.: Wo ist Kollege Müller? Ich finde ihn nicht. Wo ist mein Bleistift? Ich finde ihn nicht. Elöljárószóval (die Präposition) használt személyes névmások azonban mindig személyeket jelentenek, nem személyeket jelentő főneveket „da + Präposition” névmási határozókkal (das Pronominaladverb) kell helyettesítenünk, pl. Hier sitzt mein Kollege, und ich sitze neben ihm. Hier steht der Ofen, und ich sitze daneben. Ezzel párhuzamos jelenség, hogy a „wer?” személyre kérdező kérdő névmás megfelelő alakjait használjuk az elöljárószókkal, viszont a nem személyre kérdező „was?” elöljárószós alak­ jait „wo + Präposition” kérdő határozókkal (das Frageadverb) helyettesítjük, pl. An wen denkt jetzt Peter? Er denkt jetzt an seinen Vater. Woran denkst du jetzt? Ich denke jetzt an meine Reise. Figyeljük meg azt is, hogy a „Pronominaladverb” -ek, ill. „Frageadverb” -ek a Dativ-ot, ill. Akkusativ-ot nem jelölik. P l.: teilnehmen an D Werdet ihr heute an der Besprechung teilnehmen? Ja, wir werden daran teilnehmen. sich gewöhnen an A Wirst du dich an diesen Umstand gewöhnen? Ja, ich werde mich daran gewöhnen. Gyakorlatok f l y Feleljünk az eldöntendő kérdésekre a személyes névmások prepoziciós alakjával, ill. „Pronominaladverb” -ekkel: I. Arbeiten jetzt die Studenten für ihre Prüfung ?

2. 3. 4. ■5. 6. 7. 5. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. IS.

Arbeiten die Eltern für ihre Kinder ? Beginnt der Lehrer heute mit dem neuen Lehrstoff? fangen die Schüler heute mit der Arbeit an ? Muß der Grenzpolizist den Reisenden um seinen Reisepaß bitten ? Erzählei du deinem ausländischen Gast viel von unserer Heimat ? Denkt Peter noch immer an seinen alien Lehrer ? Denkst du noch immer an deinen Aufenthalt in Deutschland? Freust du dich über den Brief, den du bekommen hast ? Freud du dich schon auf deinen Urlaub ? Sckreibd du einen Brief an deinen Lehrer ? Schreibst du deiner Mutter über deine Erlebnisse? Hast du deinem Freund für seinen langen Brief gedankt ? Sprichst du mit deinen Freunden über die Arbeit? Telefoniert die Mutter jeden Tag mit den Kindern ? Unterhaltet ihr euch mit den Freunden immer deutsch ? Warten hier die Leute auf den Obus ? Verabschieden sich die Schüler am Ende des Schuljahres von den Lehrern ?

2. 'feleljünk a megadott főnevekkel a kiegészítendő kérdésekre:

17 2. 3. 4. 5. 6. 7. S. 9. 10. 11. 12. 13. 26

Für íren arbeiten die Eltern ? (die Kinder) Wofür arbeiten die Studenten ? (die Prüfung) Ifomit fangen heute die Schüler an? (die Arbeit) Womit beginnt der Lehrer heute ? ( der neue Lehrstoff) Worum hat euch der Mann gebeten? (Geld) IF^rt bittet der Polizist um den Personalausweis? {der Passant, -en, -en) Wem erzählst du von unserem Land? (der ausländische Gast) fFbw» erzählst du deinem ausländischen Gast? (unser Land) -4« Icen denkt die Mutter immer? (die Kinder) Woran denkt Peter? (der Urlaub) Worüber freuen sich die Kinder? (die Geschenke) Worauf freuen sich die Schüler am Ende des Schuljahres? (die Ferien) An wen schreibt der Lehrer den Brief? (der Vater)

14. 15. 16. 17. 18. 19.

Worüber schreibt Grete ihrer Freundin? (die Auslandsreise) Wofür dankt Peter seinen Eltern? (das Paket) Worüber sprechen die alten Freunde? (die Schuljahre) M it wem spricht Frau Müller so laut? (die Kinder) M it wem telefoniert Frau Müller so lange? (ihre Freundin) M it wem unterhältst du dich deutsch? (die Freunde aus der DDR) 20. A uf wen wartest du hier ? ( mein Freund) 21. Worauf warten die Leute hier? (die Straßenbahn) 22. Von wem verabschieden sich die Schüler am Ende des Schul­ jahres ? ( der Lehrer, die Lehrerin, die Schulkameraden) Alkossunk a megadott mondatokból eldöntendő és kiegészítendő kérdéseket, és feléljünk a kérdésekre! Alkalmazzuk a kérdések­ ben és feleletekben a személyes névmásokat, „Pronominaladverb” -eket és ,,Frageadverb”-eket a következő példák sze­ rint ! Frau Müller telefoniert mit ihrer Freundin. Telefoniert Frau Müller mit ihrer Freundin ? Ja, sie telefoniert mit ihr. M it wem telefoniert Frau Müller ? Sie telefoniert mit ihrer Freundin. Peter spricht oft über seine. Reise,. Spricht Peter oft über seine Reise ? Ja, er spricht oft darüber. Worüber spricht Peter oft? Er spricht oft über seine. Reise. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Die Eltern arbeiten für die Kinder. Die Studenten arbeiten für die Prüfung. Die Schüler fangen jetzt mit einem Briefwechsel an. Der Lehrer beginnt mit dem neuen Lehrstoff. Dein Freund bittet dich um denn Fahrrad. Vater erzählt von seinem Erlebnissen. Die Mutter denkt immer an ihren Sohn. Peter denkt oft an seinen Aufenthalt in Deutsehland.

9. Kari freut sich über seinen neuen Anzug. 10. Ihr freut euch schon auf eure Urlaubsreise, (feleletben: wir) 11. Ihr schreibt einen ausführlichen Brief an eure ausländischen Freunde. 12. Ihr schreibt euren ausländischen Freunden über die Sehens­ würdigkeiten unserer Hauptstadt. 13. Die Schüler danken dem Lehrer für seine mühsame Arbeit. 14. Die Kollegen sprechen über die Schwierigkeiten ihrer Arbeit. 15. Der Sachbearbeiter spricht jetzt mit dem Abteilungsleiter. 16. Der Referent telefoniert mit dem Vertreter der ausländischen Firma. 17. Der Lehrer unterhält sich mit den Schülern immer deutsch. 18. Die Kinder warten hier auf ihre Eltern. 19. Ihr wartet jetzt auf eine Nachricht von euren Kindern. 20. Du verabschiedest dich jetzt von deinen Schulkameraden. (feleletben: ich) 21. Ihr verabschiedet euch jetzt von euren Kinderjahren. Megjegyzés Bővebb igegyűjtemény az igék mondatalkotó képessége szerint a megfelelő ,,Objekt”-ekkel az utolsó fejezetben található. Az igék­ kel és példamondatokkal a többi fejezettel párhuzamosan beoszt­ va. állandóan foglalkozni kell!

5. Az állítmány elhelyezkedése a mondatban A német mondat vázát az állítmány (das Prädikat) részei képezik, és ezek az állitmányi részek határolják körül a többi mondatrészt. Ha az állítmány csak egyrészes, úgy a kiegészítő rész (der Prädikatsteil) helye a mondatban betöltetlen marad, A körülhatá­

rolás legtisztábban látszik eldöntendő kérdésekben és 'parancsoló mondatokban, amelyekben a ragozott ige (die Personalform) a mondat első helyén áll. ,,P1”-el a ragozott igét, ,,P2”-vel a kiegészítő részt, ill. részeket jelöljük. Kiegészítő részként szerepelhet az ige elváló része (trennbarer Verbzusatz), pl. an[kommen, a.h/fahren, teil[nehmen, rad/fahren. Hasonlóképpen helyezkednek el a mondat­ ban az állandó kifejezések részei, pl. Auto fahren, Fußball spielen, eine Frage stellen, Hilfe leisten, unrecht tun, einen Besuch machen, nach Hause gehen stb. Kiegészítő részként helyezkednek el az állítmány ragozatlan részei, a főnévi igenév (der Infinitiv) és a múlt idejű melléknévi igenév (das Partizip perfekt). Az állítmány részei­ nek rögzített elhelyezkedése alkotja a jellegzetes német mondatkeretet (der deutsche Satzrahmen).

A német mondatkeret (der deutsche Satzrahmen). Az állítmány részelnek elhelyezkedése a mondatban -

■

....— - — »**

Du Morgen Mit Peter Ins Theater

(tobst gehst gehst gehst gehst

du — du du du

morgen morgen

F ährt fährt fährt fährt

der

Der Zug Um 5 Uhr ln Leipzig

der der

Zug — Zug Zug

um um — um

Die Kinder H eute nachmittag Den Großeltern

Machen machen machen machen

die Kinder — — die Kinder die Kinder

heute heute — heute

Du Morgen Mit deinem Freund

Willst willst willst willst

du morgen — morgen du — du morgen

m it mit m it —

t

11 1

mit mit mit

morgen morgen

Peter.

ins ins ins ins —

UlnUhr — Uhr

in in in —

Potor Peter Peter

mit 5 5 — 5

nachmittag nachm ittag — nachm ittag

den den den —

Theater T Theater. Theater. Theater. — Leipzig Leipzig Leipzig — Großeltern Großeltern Großeltern —

deinem Freund nach Leipzig deinem t Freund nach Leipzig deinem Freund nach Leipzig nach Leipzig —

....

. . ..

—

ab? ab* ab. ab. einen einen einen einen

Besuch? Besuch. Besuch. Besuch.

fahren? fahren. fahren. fahren.

1 Werdet Ihr Nächste Woche In Leipzig

Peter Gestern Mit seinen Eltern An den See

j werdet I werdet i : ist

ihr nächste — nächste ihr — ihr nächste

i1 — ! Peter ! Peter i Peter

| Hat

j euch ! euch ; — ! euch

hat ! hat I hat

Euch Heute vormittag

j wurde ! wurde

Wurde

eure eure eure eure

Peter gestern mit seinen gestern mit seinen — mit seinen gestern — — gestern mit seinen

ist j ist ist ; ist

Der Lehrer Euch Am Vormittag

Woche AVoche — Woche

Freunde in Leipzig Freunde in Leipzig Freunde in Leipzig F r e u n d e -----Eltern Eltern Eltern — Eltern

der Lehrer am Vormittag — — am Vormittag der Lehrer am Vormittag der Lehrer — —

an an an an — eine eine eine eine

den den den den —

See See Seo See —

Aufgabe Aufgabe Aufgabe Aufgabe

i euch heute vormittag eine Aufgabe i — heute vormittag eine Aufgabe ; euch — — eine Aufgabe

besuchen! besuchen. besuchen. besuchen. gefahren! gefahren. gefahren. gefahren. gefahren. gegeben! gegeben. gegeben. gegeben. gegeben! gegeben. gegeben.

Mim ahog\ i'f a nuilazm búi iiágosan látszik, a ragozott ige ás a kiegészítő részek helye rögzített a mondatban. A többi m^ndatre-/. a Jii'shdiu-i való súlya- szerint változtatja a helyét. Az „Akkusativ” alakban álló tárgy kiemelő;-«- íviánylag n tk a , mert ha u tárgy értelmileg ennyire súlyos, akkor a nyelv inkább szenvedő mondatot alkot. ]•’!.: Ihr. Studenten k n Schillers Werke. Schülers Werkt werden (von den Studenten) gelesen.

Az állítmány részelnek elhelyezkedése mellékmondatban. Mondatkeret mellékmondatokban Mellékmondatban az egész állítmány a mondat végére torlódik. A/, állítm ány részei közül - inédlxili sogédigés szerkezetek összetett igeidejű alakjait kivéve* -■■■- a mondat legutolsó helyét a ragozott Ige foglalja el. A mellékmondatot keretként a kttiűtag (dér Verbindungsteil) (kötőszó, vonatkozó névmás, kérdőszó) és a mondat végén tömörüli állltmfuiy lógja ö ssze:

ob dem

U der gestern mit «einen Eltern an don See wir gestern bei der Arbeit

gehst. besuche. abfährt, kommt um 10 Uhr an. gefahren ist. geholfen haben, ist uns

Wer

die Prüfung

bestehen will, muß viel

Ich woiß nicht« davon, daß Ich freue mich schon jetzt, weil Der Zug, der Wir wissen nicht , Der Junge,

du morgen mit IV?tor in« Theater ich nächste Woche meinen Bruder um 5 Uhr von Leipzig

sehr dankbar. lernen.

wie wann

Wir wissen nicht, Kein Mensch weiß,

der Vater dieses Problem

dieses Problem

lösen wird. gelöst wird.

* Módbeli segédigés szerkezetek az összetett igeidőkben úgy helyezkednek el a mellékmondatban, hogy az utolsó helyet nem a ragozott időbeli segédige, hanem a módbeli segédige injinitivusa foglalja el. ........... ..........

daß wenn

er seine Arbeit noch diese Woche die Schulaufgaben bis heute

hat beenden müssen. hätten gemacht werden müssen.

Német ige, német mondat — 56 116

K érdőszav as k ie g é sz íte n d ő kérdések mondatkerete

Figyeljük meg, hogy a kérdőszavas kiegészítendő kérdések annak a mondatmodellnek felelnek meg, amelyekben a ragozott ige (Pj) a második helyen áll:

p2

Pl j

Ist

Peter gestern mit seinen Eltern an den See

gefahren?

Wer (Peter)

i

ist

—

gestern mit seinen Eltern an den See

Wann (gestern)

>

ist

Peter —

gefahren? gefahren?

Mit wem (Mit den Eltern)

ist

Wohin (An den See)

ist

mit seinen Eltern an den See

Peter gestern —

—

—

an den See

gefahren?

1 j Peter gestern mit den Í

Eltern — —

—

gefahren?

Többkiegészítőrészes állítmány elhelyezkedése ( '«dk modellként mutatjuk he azokat a. mondatokat, am elyeknek a kiegészítő részei i* több részből Állnak. A többi mondatrész Hzórendi vált o/,tatásai ezekben íh ugyanúgy történnek, mint a már eddig bem utatott mondái okban, és a néniét mondáikéról itt- is meginut át kozik.

»2

Ihr

Werdet werdet

ihr morgen schon — morgen schon

abgefahren Mein] abgefahren sein.

Du

Wirst wirst

du morgen deine Arbeit — morgen deine Arbeit

beendet haben? beendet haben.

Du

Hast hast

du gestern deine Arbeit — gestern deine Arbeit

beenden können? beenden können.

Der Junge

Hat hat

der Jungö der alten Frau den Koffer — — der alten Frau den Koffer

tragen helfen? tragen helfen.

Du

Hft8t hast

du dir einen neuen Anzug — dir einen neuen Anzug

machen lassen? machen lassen.

Diese Häuser

Sind sind

diese Häuser schon voriges Jahr — — schon voriges Jahr

aufgebaut worden? aufgebaut worden.

Diese Häuser

Sind sind

diese Häuser schon voriges Jahr — — schon voriges Jahr

aufgebaut gewesen?* aufgebaut gewesen.*

i

i

D ie Schulaufgaben Die Schulaufgaben

1 Müssen die Schulaufgaben bis morgen bis morgen i müssen — — i * Werden die Schulaufgaben bis morgen schon werden — — bis morgen schon Hätten

Die Schulaufgaben

hätten

Hätte Der Vater

hätte

gemacht werden! gemacht werden. gemacht worden sein?* gemacht worden sein.*

die Schulaufgaben schon gestern — — schon gestern

gemacht werden müssen! gemacht werden müssen.

sich der Vater schon voriges Jahr einen neuen Anzug sich — — schon voriges Jahr einen neuen Anzug

machen lassen müssen! machen lassen müssen.

Az utolsó két mondatot a kotornod bef. múlt, feltételes múlt értelmű alakjában m utattuk be, mert a nyelvben ez a leggyakoribb előfordulása.

6. Az alany és állítmány viszonylatai. Igemódok és igeidők Az alany és állítmány viszonya szerint megkülönböztetünk: a) Cselekvő mondatot (der aktive Satz): Der Lehrer lobt den Schüler. b) Szenvedő mondatot (der passive Satz): Der Schüler wird (von dem Lehrer) gelobt. c) Visszaható mondatot (der reflexive Satz): 1. Ich wasche mich. (Akk.) 2. Ich wasche mir die Hände. (Dat.) (Akk.) Mint ahogy a példákból látjuk, a visszaható mondatok két mondattípusba sorolhatók: 1. Alany, állítmány, „Akkusativobjekt” 2. Alany, állítmány, „Dativobjekt”, „Akkusativobjekt” Az igének három módja van: 1 . Jelentő mód (der Indikativ) 2. Kötőmód (der Konjunktiv) 3. Parancsoló mód (der Imperativ).

A jelentő módnak és a kötőmódnak is hat-hat igeideje van. A kötőmód igeidejei azonban nemcsak időbeli viszonyokat fejeznek ki, hanem módbelieket is, pl. felszólítást, bizonytalanságot, a függő beszéd beszédhelyzetében a jelent, múltat és jövőt, azonkívül a fel­ tételes mód jelen és múlt idejét, mint ahogy ezt a „Kötőmód” c. fejezetben látni fogjuk. — A jelentő mód hat igeideje valóban a jelen, múlt és jövő időszemléletét jelzi, magyar gondolkodásunktól eltérően oly módon, hogy minden folyamatos időnek megvan a maga viszonylagos — relatív — múlt ideje, vagyis befejezett ideje. 36

Ha tehát a nyelv az időrendiséget —relativitást — ki akarja feje! jelenhez múlthoz jövőhöz

befejezett jelent, befejezett múltat, befejezett jövőt használ.

képest képest képest

Ha az igeidők egymáshoz való viszonyát ábrázoljuk, a következő ké­ pet kapjuk: befejezett folyamatos — m últ----------- múlt-----

jelen

befejezett jovo

jövő

/ befejezett V'- jelen Példamondatokban kifejezve:

Ich bin schon gestern ange­ kommen, befejezett jelen

deshalb nehme ich heute an der Stunde teil. jelen

Ich war schon vorgestern ange­ kommen, befejezett múlt

deshalb nahm ich gestern an der Stunde teil. mült

Ich werde m o rgen schon an­ gekommen sein, befejezett jövő

deshalb werde ich übermorgen an der Stunde teil nehmen. juvö

7. A folyamatos és befejezett igeidők Ha az igeidőket táblázaton bemutatjuk, meg kell jegyeznünk, hogy a hat igeidőnek a tanulásban használt sokféle elnevezése megzavar­ hatja a tiszta áttekintést, így a táblázatban megadjuk a legjellem­ zőbb elnevezéseket, a leggyakoribbat vastagon szedve. Bekeretezve mutatjuk be a három múlt időt, melyeknek önálló — nem viszony­ lagos — használatát külön ismertetjük.

FOLYAMATOS IGEIDŐK i (IMPEKFEKTE ZEITEN)

BEFEJEZETT IGEIDŐK (PERFEKTE ZEITEN)

(viszonylagos múltja)

j Jeten j (das Pr&eene Imperfekt) i d u Präsens

Befejezett jelen (második múlt) (das Präsens Perfekt)

das Perfekt

(das Präteritum Imperfekt)

(viszonylagos múltja) Befejezett múlt (harmadik múlt) (das Präteritum Perfekt)

das Imperfekt

das Plusquamperfekt

Folyamatos múlt (első múlt)

(viszonylagos múltja)

Jövő (első jövő) ! id&s Futur) Futár eins

j

Befejezett Jövő (második jövő) (das Futur Perfekt)

Futur zwei

Mint azt az eddigiekből már látjuk, a befejezett idők a folyamatos idők viszonylagos múlt idői, ne keressük tehát azok formai meg­ felelőjét magyarban, mindig csak azt mérlegeljük, hogy a német mondatok cselekvést, történést, létezést kifejező részei — állítmányai — időrendben hogyan viszonyulnak egymáshoz.

38

A három m ú lt idő használata Időegyeztetésen kívül

Közölnivalónk nem mindig alakul úgy, hogy az időrendet, a vi­ szonylagosságot (egyidejűség, előidejűség, utóidejűség) kifejezésre kellene juttatnunk. Ilyenkor többféle szempont érvényesülhet arra nézve, hogy melyik múlt időt használjuk. BEFEJEZETT JE L E N (PE R F EK T ) E g y sz e r történt, lezárt cselek­ vés kifejezésére: Ic h h abe am 18. J u n i die P rü fu n g bestanden. b ) Párbeszédben v a g y azt rö gzítő le vélb e n : Ü b e r die Preise sin d w ir sch on einig geworden. Ja, die anderen B e d in g u n ge n haben w ir aber noch n ich t besprochen. c ) H a sz n á lja k azért is, m ert vele létrejön a ném et n y e lv b e n k e d ­ ve lt ig ei keret az á llítm á n y ré­ szei íg y kö rü lv e szik a tö b b i m o n d a tré sz t: a)

E r h a t gestern n a c h m itta g zu H a u se viel g e a r b e i t e t . . FOLYAMATOS MŰI.T (IM P E R F E K T ) a)

S o k sz o r ism étlőd#, hosszan ta r ­ tó cselekvés kifejezésé re: I c h besuchte zw ölf Jahre lang die Schule.

b)

c)

Elbeszélésben, leírásban : W i r besichtigten die S ta d t und bewunderten, die historischen B a u d e n k m ä le r. H a s z n á la t á n a k g y a k o risá g a n y e lv já rá si területenként is v á l­ tozik.

B EF E JE Z E TT >! Pl.T (PL t-SQ 1' AM. PK K F F KT) R it k á n és csak a k k o r h a sz n á lju k j az időegyeztetései' k ív ü l, ha ki | ak a rju k fejezni, h ogy v a lam i m i- \ gy ó n régen történi :

j

D as hatte gesagt.

er schon,

Schon d am als wesen.

vo r

.fahren

w a r er k ra n k g e ­ ’

A „haben” ige ■,Akkusativobjekt'?-tel birtoklást fejez ki:

''•níj/f

einen neuen Mantel. hat Peter einen großen Erfolg. Der Sänger hat schönes Wetter. haben heute Wir Hunger. Die Kinder haben A ..sein” ige kötőtag az alany és a főnévvel vagy melléknévvel kifeje­ zett névszói állítmány között: Peter Marie Peter Marie

ist ist ist ist

ein Schüler. eine Schülerin. fleißig. auch fleißig.

A „werden” ige főnév, ül. melléknév kiegészítővel valamivé válást, :ejez ki. Ilyen értelemberTi „werden” igének „zu + D ativ” kiegészitoje Ls lehet. Peter Marie Es Es Marie Die Landschaft Ungarn

wird wird wird wird wird wird wird

Arzt. eine gute Lehrerin. hell. (Kivilágosodik.) dunkel. (Sötétedik.) (Elpirul.) rot. (Kizöldül.) grün. zu einem Industrieland.

Az igék szótári alakja I. főnévi igenév II. folyamatos múlt (Brechung, Umlaut jelzése)* (dér Infinitiv) (das Imperfekt)

ü l . múlt Idejű melléknévi igenév (das P artizip P erf.)

* A t. erős igék jelentő mód jelen idejű ragozásában előfordul, hogy az e g y e s szám 2. és 3. személyében „Umlaut” vagy „Brechung” lép fel. K/.fc zárójelben az í. szótári alak — az „Infinitiv” — után a 3. személy alakjával jelezzük: III. I. ii. h. gehalten haltea (hält) hielt geben (gibt) gab h. gegeben

42

Igeidők képzése az igék szótári alakjából

JELEN

BEFEJEZETT JE L EN

(Präsens)

(Perfekt)

I. alakból

„habén” , ill. „sein” jelen id e jű r a ­ gozása + III. alak

FOLYAMATOS MŰLT

BEFEJEZETT MŰLT

(Imperfekt)

( Pluspuamperfekt)

, II. alakból (egyes az. 1. és 3. szem élye m in d ig egyforma )

„haben”, ill. „sein” folg. m ú lt i d e j ű ragozása -f III. alak

JövO

BEFEJEZETT JÖVÖ

(Futur)

(Futur Perfekt)

„werden” I. alak

jelen id e jű ragozása +

„werden” jelen id e jű ragozása -r Infinitiv Perfekt ✓ haben Tnf. peri. = III. alak -f \sein

Mint a táblázatban szereplő mondatokból látjuk a melléknévi 'név­ szói állítmány nem változtatja az alakját sem, az alany száma, sem, neme szerint : Er ist jung. Sie ist jung. Sie sind jung. (Ez csak aiapés középfokra vonatkozik!) — A főnévi névszói állítm ány lehetőleg egyezik az alannyal: Er ist ein Lehrer. Sie ist eine Lehre rin. li7ir sunt Schülerinnen.

A „ s e in ” ige ö nálló használata

JELES Ich Du Er >№ Wir Ihr Sie Sie

bis bist ist ist siad seid siad siad

BEFEJEZETT JELEN

?w»g. jung. ein Schüler /; im g. ei ne Schule rinj ju n g. Schüler. Schülerinnen.

jung. jun g.

j Ich í Du ^ Er Sie i Wir j Ihr j Sie I Sie

FOLYAMATOS Mf LT

Ich Du Er Sie Wir Ihr Sie Sie

war warst war war waren wart waren waren

jung. ein Schüler/jung eine Schülerin/ju n g . Schüler. Schülerinnen. jung. jung.

Ich werde alt Du wirst alt Er wtrd ein Lehrer-alt eine Lehrerin jaU Sic wird Wir werden Lehrer Ihr werdet Lehrerinnen Sie werden alt INFINITIV

sein

bin bist ist ist sind seid sind sind

ju n g ju n g ein Schüler 1ju n g eine Schülerin 1ju n g Schüler Schülerinnen jung ju n g

gewesen, gewesen, gewesen, gewesen, gewesen, gewesen, gewesen, gewesen,

BEFEJEZETT MÜLT

Ich Du Er Sie : Wir Ihr Sie Sie

>

44

III. ist gewesen

II. war

I. sein

war warst war war waren wart waren waren

jung jung ein Schüler ) ju n g eine Schülerin)jung Schüler Schülerinnen jung jung.

gewesen, gewesen, gewesen. gewesen. gewesen. gewesen, gewesen,

BEFEJEZETT JÖVŐ

sein. sein. sein. sein. sein. sein. sein.

Ich

werde wirst wird wird Wir werden | Ihr werdet ! Sie werden

j Du I Er 1 Sie

ein Lehrer)alt eine Lehrerin)alt Ijehrer Lehrerinnen alt

INFINITIV PERFEKT

i

| gewesen sein

gewesen sc gewesen sc gewesen sc gewesen s< gewesen si

A „ w e rd e n ” ige ö n á lló használata I. werden (wird)

II. wurde

III. ist geworden

JELEX

BEFEJEZETT JELEX

Er wird Abteilungsleiter. Sie wird Abteilungsleiterin. Diese Studenten werden Ärzte. Ungarn wird zu einem Industrieland. Es wird hell. Wir werden uns über die Bedingungen

Er ist Abteilungsleiter geworden. Sie ist Abteilungsleiterin geworden. Diese Studenten sind Ärzte geworden. Ungarn ist zu einem Ind ustriela nd geworden. Es ist hell geworden. Wir sind uns über die Bedingungen einig geworden.

einig.

FOLYAMATOS MÜLT

BEFEJEZETT MÚLT

Er wurde Abteilungsleiter. Sie wurde Abteilungsleiterin. Diese Studenten wurden Ärzte. Ungarn wurde zu einem Industrieland. Es wurde hell. Wir wurden uns über die Bedingungen

Er war Abteilungsleiter geworden. ; Sie war Abteilungsleiterin geworden. Diese Studenten waren Ärzte geworden. Ungarn war zu einem Industrieland geworden. ; Es war hell geworden. W ir waren uns über die B e d in g u n g e n einig geworden.

einig.

|

JÜVÖ

I BEFEJEZETT JÖVŐ

Er wird Abteilungsleiter werden. Sie wird Abteilungsleiterin werden. Diese Studenten werden Ärzte werden. Ungarn wird zu einem Ind ustriela nd werden. Es wird hell werden. Wir werden u n s über die B e d in gu n ge n einig werden.

| Er wird Abteilungsleiter geworden sein. j Sie wird Abteilungsleiterin geworden sein. D iese Studenten werden Ärzte geworden sein. U n g a r n wird zu einem Indiistridand geworden sein. ! Es wird hell geworden sein. : W ir werden uns ü b e r d ie B e d in gu n ge n e i n i g geworden sein.

INFINITIV

í IN MN [TI V I’K R F EKT

ffer^cn

i geworden sein

A „ h a b e n ” ige ö n áitó használata ; JELEN Peter hat einen neuen A n zu g . i | Die Kinder haben H unger.

1 BEFEJEZETT JELEN

1

Peter hat einen neuen A n zu g ge­ habt« Die Kinder haben H unger gehabt.

F0LYAJCAT08 MŰ LT

BEFEJEZETT MÚLT

Peter halte einen neuen A n zu g .

Peter hatte einen neuen A n zu g gehabt. Die Kinder hatten H unger gehabt.

Die Kinder hallen H unger. JÖVŐ

BEFEJEZETT JÖVŐ

• Peter wird einen neuen A n zu g haben« Die Kinder werden Hunger haben« ■

*

- - - - - -

i

Peter wird einen neuen A n zu g gehabt haben. Die Kinder werden H unger g e h a b t haben.

j INFINITIV

INFINITIV PERFEKT

! haben

gehabt haben

< ■—

-

ö s s z e te tt m últ Idők képzése, „hab én ” , ill. „sein” m int időbeli segédigék Az összetett múlt idők képzésére a nyelv legtöbb igéje a ,,haben’ igét használja. A mozgást, állapotváltozást, bizonyos helyzetben való megmaradást kifejező igék viszont „sein” segédigével képezik az összetett múltakat. Irányvonalként jegyezzük meg, hogy ..AaAen’ -nel képez: a) minden tárgyas ige (Er hat Suppe gegessen.)-, b) minden visszaható ige (Sie hat sich gekämmt.)-, c) minden módbeli segédige (Er hat nach Hause gehen müssen.)-, (a ragozott ..haben” mellett 2 Infinitiv!); d ) személytelen igék (Es hat geregnet.); és még ezeken kívül is sok ige. 46

Elváló ig erészek helye a mondatban Mielőtt gyenge és erős igével alkotott mondatodat végigkísérnénk az igeidőkön, jegyezzük meg, hogy ajianj^súlyos, elváló igerészek* a két egyszerű igeidőben és csak főmondatban válnak el,| mellékmondatban az igerészek összeforrnak: í Peter lädt seinen Gast zu einem Abendessen ein. Peter lud seinen Gast zu einem Abendessen ein. Peter geht heute nicht ins Kino, weil er seinen Gast zu einem Abendessen einlud.

Három jellem ző ige bem utatása minden igeidőben Kísérjünk végig három mondatot a jelentő mód (der In dikativ) összes igeidején, első és harmadik személyben! íg y az alaki változá­ sok is jellem zőek, mert az esetleges „Brechung” v. „U m laut” a jelen idő egyes szám 2. és 3. személyében együtt m utatkozik. Folyamatos múltban {«Miig maga a szótári alak (II.) adja. minden rag nélkül az egyes szám 1. és 3. személyét, melyek m in d ig azonosak.

A következő táblázatban szereplő három ige szótári alakja I. erzählen I. einladen (lädt ein) I. ankommen * „Igekötő” helyett

11. erzählte II. lud ein 11. kam an

ILI. h. erzählt l ü . h. eingeladeu 111. ist angekommen

á lta lá n o sa b b m egn evezéssel

inkább a/. ,.'g e i,v.

kifejezés használatos n ém etb e n . 11iszen a „g(‘ 'vs/r (der Teil) vagy a , , Fußball sp ielen ” k ifejezés „KnÜbail' részé u g y a n ú g y helyezkedik el a mondatban, mint. az ,/i/ilä lu v n ” ige ,.«n 1 iu< koinj" l éckötőnek inkább az összefmrott igorészeket nevezik.

A jelentő mód (der Indikativ) hat igeideje JE LEN i PRÄSENS)

loh erzähle von meiner Reise. Er erzählt von seiner Reise. Ich ladt meinen Freund zum ein . Abendessen Er lädt seinen Freund zum ein. Abendessen an. Ich komme um 8 Uhr Er kommt um 8 Uhr an. FOLYAMATOS MÜLT (IMPERFEKT)

Ich erzählte von meiner Reise. Er erzählte von seiner Reise. Ich lud meinen Freund zum Abendessen ein. Er lud seinen Freund zum ein. Abendessen Ich kam um 8 Uhr an. Er kam um 8 Uhr an. jövö

ir a r r n

BEFEJEZETT JELEN (PERFEKT)

Ich habe von meiner Reise erzählt. Er hat von seiner R eise erzählt. Ich habe meinen ! Freund zum Abendessen eingeladen. Er hat seinen Freund eingeladen. I zum Abendessen angekommen. 1 Ich bin um 8 Uhr angekommen. I Er ist um 8 Uhr j BEFEJEZETT MÜLT 1 (PLUSQUAMPERFEKT) Ich hatte von meiner erzählt. Reise j Er hatte von seiner j Reise erzählt. Ich hatte meinen Freund zum eingeladen. Abendessen Er hatte seinen Freund eingeladen. zum Abendessen Ich war um 8 Uhr angekommen. Er war um 8 Uhr angekommen. BEFEJEZETT JÖVÖ (FUTUR II.)

Ich werde von meiner Reise erzählen. Er wird von seiner Reise erzählen.

Ich werde von meiner erzählt haben. ; Reise erzählt i Er wird von seiner j Reise haben. Ich werde meinen Freund ! Ich v;erde meinen eingeladen nun Abendessen Freund zum einladen. haben. Abendessen Er w ir d se inen Freund Er wird seinen Freund eingeladen zum Abendessen einladen. haben. zum Abendessen Ich uu rde um 8 Uhr ankommen. Ich werde um 8 Uhr angekommen sein. Er uurd um 8 Uhr ankommen. Er wird um 8 Uhr angekommen sein. IN FIMT1V

INFINITIV PERFEKT

erzählen einladen ankommen

erzählt haben eingeladen haben angekommen sein

Gyakorlatok 1. Alkossunk a m egadott szavakból folyamatos múltban (Imper­ fekt) és befejezett jelenben (Perfekt) mondatokat! (Gyenge igék és „haben”, „sein” önálló használatban.) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

antworten, die Schülerinnen, der Lehrer; gehören, das A uto, der Abteilungsleiter; danken, die Kinder, die Eltern, für, das Geschenk; erzählen, wir, unsere Freunde, von, unser Land; K aufen, die Mutter, die Kinder, Lehrbücher; zeigen, wir, die ausländischen Gäste, die Hauptstadt; machen, die Kinder, die Großeltern, ein Besuch; mieten, die Familie, ein Zimmer, am Plattensee; haben, der Zug, Aufenthalt, 10 Minuten, in Leipzig; sein-, das Kind, vorige Woche, krank.

2. Alkossunk a m egadott szavakból folyamatos múltban (Imper­ fekt) és befejezett jelenben (Perfekt) mondatokat! (Erős igék) 1. 2. 3. 4. -—S. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

helfen, die Kinder, die Mutter; schreiben, ich, ein Brief, mein Bruder; geben, die Mutter, die Kinder, das Abendessen; erfahren, der Zug, um 7,15 Uhr; anbieten, wir, Zigaretten, ein Mokka, die Gäste; beginnen, der Unterricht, um 8 Uhr; antreffen, wir, unsere Freunde, zu Hause; halten, der Zug, in Erfurt, ‘3 Minuten; ankornmen, mein Vater, pünktlich, in Berlin; lesen, ich, jetzt, ein interessanter Roman; sprechen, der Mann, gut Deutsch; an.?steigen, wir, in Dresden; trinken, wir, zwei Glas Bier; essen, wir, im Restaurant, ein Menü

ß . Alkossunk folyamatos múltban (Imperfekt) és befejezett jelen­ ben (Perfekt) m ondatokat a következő igepárokkal:

liegen, lag, hat gelegen legen, legte, hat gelegt 4 Német ige, német mondat — 56 116

wo? wohin? 49

stellen, stand, hat gestanden stellen, stellte, hat gestellt sitzen, saß, hat gesessen setzen, setzte, hat gesetzt hänfen, hing, hat gehangen hingen, hangle, hat gehängt stecken, steckte, hat gesteckt stecken, steckte, hat gesteckt 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. S. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

wo? wohin? wo? wohin? wo? wohin? wo? wohin?

Die Lehrerin stellt die Blumen auf den Tisch. Vater stellt den Bücherschrank an die Wand, Der Lehrer hängt die Landkarte an die Wand. Das Buch liegt auf dem Tisch. Mutter ist krank und liegt im Bett. Das Kind ist schläfrig, die Mutter legt es ins Bett. Frau Müller steckt den Schlüssel ins Schloß. Herr Müller gibt den Brief nicht auf, der Brief steckt in seiner Tasche. Das Kind sitzt auf dem Stuhl. Die Tafel hängt an der Wand. Die Lampe hängt über meinem Schreibtisch. Frau Müller stellt die Tasse auf den Tisch. Die Mutter setzt das Kind auf den Stuhl. Meine Fahrkarte steckt in meiner Tasche. Das Auto steht in der Garage. Steckst du die Zeitung in deine Tasche ? Eure Wohnung liegt über unserer Wohnung. Die Wäsche liegt im Schrank.

A „wann ?” kérdőszó és a „w enn” , „als” kötőszavak használata Jelen időt és a múltban való gyakori előfordulást kifejező időhatározói mellékmondatokat „w’énn,,-nel) a múltban egyszeri előfordulást kifejező mellékmondatokat „als” -sál vezetjük be. Az „als” kötőszó

után általában foly. múlt (Imperfekt) áll. A mellékmondat állhat a flmondát előtt v a g y után. Az elöl álló mellékmondat éppen olyan nyelvtani érték, mint a kiemelt mondatrész, utána tehát á főmondat ragozott igéje következik. (Igék találkozása!) Pl.: Wann kommst du zu uns ? Wenn ich m it meiner Arbeit fertig bin, komme ich zu euch. Ich komme zu euch, wenn ich mit meiner Arbeit fertig bin. Wann bist du immer an den Plattensee gefahren? Ich bin immer dorthin gefahren, wenn das Wetter gut war. Wenn das W etter gut war, bin ich immer dorthin gefahren. Wann warst du bei deinem Freund? Ich war bei ihm, als er krank war. Als er krank war, war ich bei ihm. (Megoldás: 195. old.) 4. Alkossunk időhatározói mellékmondatokat a „wenn” és „als” ■ kötőszavakkal! (Megoldás: 195. old.) 1. Wann regnete es? (Wir kamen in Leipzig an.) 2. Vor unserem Haus ereignete sich ein Verkehrsunfall. (Meine Mutter schaute aus dem Fenster.) 3. Wann m achst du einen Spaziergang? (Das Wetter ist schön.) 4. Wann hast du dich gefreut? (Mein Vater besuchte mich ge­ stern.) 5. Wann hat dein Freund so gut Deutsch gelernt ? (Er war im Sommer in der DDR.) 6. Wann gingst du immer ins Theater ? (Ich hatte Zeit.) 7. Wann trinkst du Kaffee? (Ich bin müde.) 8. Wann willst du mit mir in die DDR fahren ? (Ich habe nächstes Jahr Ferien.) 9. Wann gehst du zum Arzt ? (Ich bin krank.) 70. Wann nimmst du das Flugzeug? (Ich hat«' sehr viel zu er­ ledigen.) 71. Wann unterhielten «ich die ’Bekannten über ihre Kindrüeke \ (Sie trafen in der .Pause in der Wandelhalle zusammen. ) •*2, Wann besuchte dich Peter immer Í (Toh war krank.) 4*

Időegyeztetés

5. Fordítsuk le a következő mondatokat időegyeztetéssel! Meg kell jegyeznünk, hogy a befejezett jelen gyakori használata miatt sokszor betör a folyamatos műit helyére: (Megoldás: 196. old.) Nachdem wir alles eingelauft hatten,

wir unsere Sachen ei». haben wir unsere Sachen eingedickt.

1. Miután hazaérkeztünk, most lefekszünk. 2. Miután hazaérkeztünk, lefeküdtünk. o. Miután a professzor előadását befejezte, a hallgatók kérdéseket intéztek hozzá, (die Vorlesung; Fragen stellen an + A) 4. A professzor összefoglalta az anyagot, majd válaszolt a kérdé­ sekre. •5. Károly nem látogatott meg, mert nem hívtam meg. 6. Miután a beruházó vállalatok (Investitionsunternehmen) sok ipari üzemet létesítettek (Industriewerke errichten), jóval több iparcikket állítunk elő itthon, mint néhány évvel ezelőtt. 7. Miután az árakra, minőségre és szállítási határidőre vonatko­ zóan megegyeztünk (sich einig werden_Jiber + A), most meg­ kötjük a szerződést. 5. Hosszú tárgyalások után megegyeztünk a feltételekben, és így létrejött az üzlet (zustandekommen). 9. Miután osztályunk üzletkötője (dér Sachbearbeiter, dér Referent; -en, -en) a rábízott feladatokat külföldön elintézte (die ihm anvertrauten Aufgaben), felhívta osztályvezetőnket, és beszámolt munkájának eredményeiről (anrufen + A; berichten — D; über -f A). 10. Miután hazaérkezett (zu Hause ankommen), megadta a bonyo­ lítónak (dér Geschaftsbearbeiter) az, utasításokat az üzlet lebonyolítására.

Sejtés, vélés kifejezése jövő időkkel (Ausdruck d é r V erm utung)

6. Fejezzük ki a sejtést, vélést (Ausdruck der Vermutung) a jövő idő és befejezett jövő alakjaival a példák szerint:

Herr Müller Herr Müller Herr Müller r Herr Müller Herr Müller Herr Müller

ist jetzt zu Hause. wird jetzt zu Hause sein. ist erst gestern angekommen. wird erst gestern angekommen sein. hat die Angelegenheit schon erledigt. wird die Angelegenheit schon erledigt haben.

1. Der Direktor hat jetzt eine Verhandlung in seinem Büro. 2. Unser alter Schulfreund arbeitet jetzt in der DDR. 3. Unser Sachbearbeiter hat schon vorgestern den Vertrag ab­ geschlossen. 4. Er ist schon gestern zu Hause angekommen. 5. Der Zug hat in Naumburg keinen Aufenthalt. 6. An der See regnet es. 7. Der Absatz dieser Ware ist nicht möglich. 8. Die Geschäfte sind Samstag nachmittags geschlossen. 9. Die junge Dame ist 23 Jahre alt. 10. Der Abteilungsleiter muß früher abreisen. H. Der Lehrer läßt die Schüler heute früher nach Hause gehen. 12. Ich kann die Prüfung nächstes Jahr noch nicht ablegen. 13. Ich kann im Juli noch keinen Urlaub bekommen. 14. Unser Kollege will den ausländischen Gästen die Hauptstadt heute zeigen. 13. Herr Braun w ill.seinen Sohn an der Universität studieren lassen.

8. A visszahatás kifejezése Visszahatásnak nevezzük, ha a mondat alanya és „Akkusativobjekf’-je vagy alanya és „Dativobjektf’-je ugyanaz. íg y ezek a mondatok két mondattípusba sorolhatók: 1 . Die Mutter (alany) Die Mutter (alany) Ieh 2. Die Mutter (alany) Die Mutter (alany*) Ich ‘

kämmt kämmt kämme wäscht wäscht wasche

den Sohn. (Akkusativobjekt) sich. (Akkusativobjekt) mich, dem Sohn den Kopf. (Dativobjekt) (Akkusativobjekt) sich den Kopf. (Dativobjekt) (Akkusativobjekt) den Kopf. mir

Figyeljük meg, hogy a visszaható névmások ,,D ativ”-ját akkor használja a német nyelv, ha valaki önmaga számára valamit meg­ tesz. íg y ezeknek a mondatoknak ..Akkusativobjekt”-jük is van. A niagyarvQyelvben ezeknek a mondatoknak más szerkezete van: Ich wasche mir den Kopf. Megmosom a fejem. Hast du dir die Nachrichten angehört? Meghallgattad a híreket? A visszahatás kifejezésére az egyes szám és többes szám harmadik személyben a sich visszaható névmást használja a német nyelv; ez ..Akkusativ” és ,,D ativ” értelmű is lehet. Az 1. és 2. személyben a visszahatást a személyes névmások ..Akkusativ”, ill. „D ativ” alak­ jai fejezik k i: Er wäscht sich. (Akk.) Ich wasche mich. (Akk.) Er wäscht sieh (Dat.) die Hände. Ich wasche mir (Dat.) die Hände. Er stellt sich vor. (Akk.) Ich stelle mich vor. (Akk.) Er stellt sich (Dat.) eine gute Lösung vor. Ich stelle mir (Dat.) eine gute Lösung vor.

Sok ige a magyar gondolkodástól teljesen eltérő visszaható forrná bán jelentkezik, pl. a névmások „Akkusativ” alakjával: sich beeilen = sietni sich freuen = örülni sich begnügen = beérni, megelégedni sich interessieren = érdeklődni

sich ereignen = megtörténni sich abspielen = lejátszódni sich verspäten = elkésni sich irren = tévedni sich erkundigen = tudakozódni

a névmások „Dativ” alakjával: sich etw. ansehen sich etw.. abgewöhncn Figyeljük meg a következő igepárokon a magyar és német nyelv egyik alapvető különbségét. A visszahatás kifejezésére a magyar nyelv magában az igében mutat, különbséget, a, német nyelv ezt a kü­ lönbséget névmásokkal fejezi ki :* legen sich legen hinstellen sich hinstellen setzen sich setzen entwickeln sich entwickeln erhöhen sich erhöhen vermindern sich vermindern steigern sich steigern

= fektetni, tenni — lefeküdni — odaállítani -- odaállni -- ültetni — leülni fejleszteni - fejlőd ni - emelni -- emelkedni ~ csökkenteni - csökkenni fokozni - fokozódni

* A n ém etb en g y a k ra n a kblcvönössófjct is visszaható alak kal fejezik ki: Dió

Freundo treffen sich um B ú im b ól, und beyrájien .rich. (A barátok a p á ly a u d ­ varon találkoznak e g y m á ssa l, os k öszö n tik eg y m á st.)

erinnern sieh erinnern gewöhnen sieh gewöhnen verändern sieh verändern verstärken sieh verstärken stb.

= emlékeztetni = emlékezni = szoktatni = hozzászokni = megváltoztatni — megváltozni = megerősíteni = megerősödni stb.

Gyakorlatok 1. Alkossunk a következő mondatokból visszaható mondatokat a példa szerint! (A visszaható mondat alanyát dőlt betűs szedés mutatja.) Peter stellt den Sessel ans Fenster. Peter stellt sich ans Fenster. 1. 2. ■3. 4■ 5. 6. Г. 5. 9. 10.

Mutter setzt das Kind an den Tisch. Mutter legt das Kind ins Bett. Die Regierung entwickelt die Industrie. Der Betrieb erhöht die Produktion. Der Betrieb vermindert die Selbstkosten. Mutter erinnert Vater an die schöne Reise. Der Lehrer gewöhnt die Kinder an die sys'éemáéísche Arbeit. Die Arbeiter verbessern die Qualität. Der Industriebetrieb steigert die Produktion. Vater will .-seinem Sohn das Rauchen abgewöhnen.

2. Ragozzuk végig minden személyben a mondatokat a következő példa szerint: AIch erkälte i mich im kalten'Wasser. erkältest ! dich Du im kalten Wasser. erkältet Er 1 sich im kalten Wasser. erkälten j uns Wir im kalten Wasser. erkältet Ihr ! euch im kalten Wasser. erkälten i sich ! im kalten Wasser. Sie 56

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Ich habe heute viel zu tun, ich beeile mich sehr. Ich freue mich über den Brief. Ich freue mich schon auf den Urlaub. Ich beeile mich sehr, ich verspäte mich nicht gerne. Ich irre mich oft. Ich interessiere mich für Technik und Sport. Ich erkundige mich nach der Abfahrtszeit des Zuges. Ich schäme mich meines Benehmens. Ich beschäftige mich jetzt mit einer sehr schweren Aufgabe. Ich begnüge mich mit einem bescheidenen Lohn.

3. Ragozzuk végig minden személyben a következő speciálisan német gondolkodást tükröző visszaható mondatokat a példa szerint: ~s . ’V Ich mir zum Lesen die Brille auf. setze Du dir zum Lesen die Brille auf. setzt Er zum Lesen die Brille auf. setzt sich Wir zum Lesen die Brille auf. setzen uns Ihr zum Lesen die Brille auf. setzt euch Sie zum Lesen die Brille auf. setzen sich 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. ß. 9. 40. 41. 42. 13. 44.

Ich gehe weg, ich setze mir den Hut auf. Es ist kalt, ich ziehe mir den Pullover an. Es ist warm, ich ziehe mir den Pullover aus. Ich stelle mich vor den Spiegel, und binde mir die Krawatte. Ich seife m ir das (lesicht ein, und rasiere mich. Ich wünsche m ir zum ( Geburtstag ein schönes Buch. Ich bin noch schläfrig, ich reibe mir die Augen. Ich stelle m ir eine viel bessere Qualität vor. Beim Start muß ich mir den CJürtel zuschnallen. Vor dem Essen w asche ich mir die Hände. Ich koche m ir eine Tasse Kaffee. Ich kaufe m ir ein Paar Schuhe. Ich höre, m ir die Nachrichten an. Ich sehe m ir dieses Theaterstück an.

4. Tegyük át a következő mondatokat folyamatos múltba (1®. perfekt) és befejezett jelenbe (Perfekt): 1. Peter stellt sich der jungen Dame vor. 2. Ich sleüe mich der'Freundin meiner Mutter vor. 3. Ich stelle mir einen kürzeren Liefertermin und einen niedrigeres Preis ror. 4. Es ist kalt, ihr zieht,euch, einen warmen Mantel an. 5. Meine Schwester verspätet sich immer in der Schule. 6. Sie legen sich nicht spät n ieder/ 7. Die Kinder.trocknen steh die Hände mit einem Handtuch ab. S. Wir verabschieden, uns nach der Vorstellung. 9. Wir sehen uns in Leipzig wieder. 10. Die Schüler slreitéií'sích in den Pausen. '

A visszaható névm ások helye a m ondatban a. Figyeljük meg a visszaható névmások helyét akkor, ha az alany főnév és. ha az alany személyes névmás. Alkossunk eldöntendő kérdéseket a mondatokból oly módon, hogy a i alany

a) főnév b)

személyes névmás

(Megoldás: 196. old.) P l.: Marie kocht sieh eine Tasse Kaffee. a) Kocht sieh Marie eine Tasse Kaffee ? b) Kocht sie'sieh eine Tasse Kaffee ? 1. 2. 3. 4. 3. 6’.

Die Freunde verabreden sich für den Abend. Vater legt sich immer spät nieder. Diese Schülerin verspätet sich immer. Karl stellt sich jeden Morgen unter die Dusche. Der neue Kollege stellt sich dem Chef vor. Marie zieht sich ein hübsches Kleid an.

7. 8. 9. 10.

Die Kinder kaufen sich im Herbst Schulbücher. Der Junge stellt sich eine abenteuerliche Reise vor. K arl läßt sich einen neuen Anzug machen. Die Gäste müssen sich jetzt verabschieden.

6) Figyeljük meg a visszaható névmások helyét mellékmondatban ■ akkor, ha az alany főnév és ha az alany személyes névmás. Kapcsoljunk össze két-két mondatot mellékmondati kapcsoló­ taggal a példa szerint. (Megoldás: 197. old.)

Die Mutter bereitet das Frühstück. (weil) Die Kinder wollen sich nicht verspäten. Die Mutter bereitet das Frühstück, weil sich die Kinder nicht verspäten wollen. Die Kinder beeilen sich. (weil) Sie wollen sich nicht verspäten. Die Kinder beeilen sich, weil sie sich nicht verspäten wollen. Megjegyzés: Ügyeljünk arra is, hogy az eldöntendő kérdések mellékmondatba kerülve „ob” kötőszóval kapcsolódnak a főmondathoz, a kiegészí­ tendő kérdések pedig kérdőszóval. A mellékmondati kérdés végén pont van és nem kérdőjel! 1. Wir wissen (es) nicht. Die Qualität verbessert sich. 2. Immer mehr W erktätige arbeiten in den Betrieben. Die Industrie entwickelt sich ständig. 3. Die mit Die hat

politische Ökonomie beschäftigt sich der Frage. Struktur des wirtschaftlichen Lebens sich verändert.

ob

weil

wie

.

4

Die Leiter des Betriebes haben (es) fest­ gestellt. Die Produktion hat sich erhöht, und die Selbstkosten haben sich vermindert.

daß

-5. Der Binnenhandel benötigt, mehr Ge­ brauchsartikel . Die Ansprüche erhöhen sich.

weil

6. Peter weiß (es) nicht. Wie kann er sich das laute Sprechen abgewöhnen ?

wie

7. Meine Kollegin kann sich nicht ent­ schließen. Was für ein Kostüm soll sie sich machen lassen l

was

5. Peter stellt sich vor den Spiegel. Er will sich die Krawatte binden.

weil

9. Das Kind fragt den Vater. Darf cs sich das neue Hemd anziehen?

ob

10. Ich weiß (es) noch nicht. Um wieviel Uhr kann ich mich heute —^ niederlegen?

fürein

um wieviel Uhr

( 7. Forditsuk le a következő mondatokat időegyeztetéssel: (Megoldás: 197. old.) Í. Miután Péter fogat mosott , odaállt a zuhany alá, és alaposan megmosta kezét, arcát, mellét, hátát és az egész testét. 2. Miután így felfrissült, megtörülközött egy törülközővel. 3. Miután már megmosdott és megtörülközött, felöltözött, és felhúzta a harisnyáját és cipőjét. Cipőjét be is fűzte, (sich die Schuhe zuBchnüren)

4. Miután már felöltözött, észrevette, hogy nem borotválkozott. 5. Gyorsan a tükör elé állt, beszappanozta az arcát, és megborot­ válkozott. 6. Miután megborotválkozott, megfésülködött, és megkötötte a nyakkendőjét. 7. Mivel hideg volt, pulóverét is felvette. 8. Mivel a hivatalban meleg volt, ott azt;megint levetette. 9. Miután teljesen elkészült, főzött magának egy csésze kávét. Tízóraiját (belegtes Brötchen) nem maga csomagolta be magá­ nak, azt már előbb elkészítette (neki) a felesége. 10. Mivel nem látott jól, eszébe jutott, hogy nem vette fel a szem­ üvegét. 11. Miután feltette a szemüvegét, felvette kabátját, feltette a kalap­ ját, felhúzta a kesztyűjét, sálat vett (sich'einen Schal umlegen), és elment. 12. A lépcsőházban jutott eszébe, hogy elfelejtett feleségétől el­ búcsúzni. Gyorsan visszament és gyengéden elbúcsúzott a fele­ ségétől. Ezen a napon Péter elkésett! 8. Tegyük át az egész 7. gyakorlatot egyes szám 1., majd 2. sze­ mélybe ! (Hall gatónők a „sich rasieren” helyett ,,sich schminlcen” kifejezést; a „sich die Krawatte hindun” helyett a „sich die Armbanduhr anbinden” kifejezést, „felesége,” helyett „édes­ anyja”, „nővére” szavakat használják. Ügyeljünk a „m idi”, „mir” és a „didi”, „dir” alakok különbségére!

9. Módbeli segédigés szerkezetek sajátosságai A módbeli segédigékkel kapcsolatos értelmi ige puszta Iníimtiv alakban áll. U gyanilyen kapcsolatot alkothatnak a . lasscn” , ■„hÖTen” , „fűiden” , „lehren”, „lemen”, „helfni” , „selwn”, ,.h:ifien” (parancsolni) igék is. A „brauehen” ige általában a r>l

tagadott alakjait helyettesíti, de az értelm i ige Infinitivus alakja „xu” szócskával kapcsolódik hozzá, pl. Ich muß jeden Tag früh anfstehen, aber am Sonntag brauche ich nicht so früh (lHhustekfH. s t» '

Módbeli aegédigékre jellemző, hogy jelentő mód jelen idejükben 1. és 3. személyük az egyes számban alakilag egyforma: ich soll er soll

ich will -j er will -I

ich mag — er mag J

ich darf -T er darf J

ich kann er kann -I ich muß — er muß _

Ugyanezt a sajátosságot mutatja a „wissen” ige, ez azonban egyéb tulajdonságaiban nem módbeli segédige: ich weiß — er weiß J Módbeli segédigék összetett múlt idejüket mindig a „haben” segéd­ igével képezik. A ragozott „haben” mellett mindkét ige — a módbeli segédige és az értelmi ige — l. alakja, „Infinitiv” alakja áll (Ersatz­ infinitiv). Ugyanezt a sajátosságot mutatják másik igével kapcsolód­ va a .Jossen". ..hören". ,.fühlen” , ,,helfen”, „sehen” igék is, sőt a „brauchen” ige is. amely egyébként nem követi a módbeli segédigék sajátosságait, hiszen „zu” szócskával kapcsolja magához a másik ige „Infinitiv” alakjai. Az összetett múltakban az Ónálló használat jele a III. alak. A mód­ beli segédigék III. alakja ritkán, inkább csak feleletben fordul elő: pl. Hast du gestern arbeiten können ? Ja, ich habe gekonnt.

önálló használat

Másik igével kapcsolt használat

Ich habe meine Tasche zu Hause gelassen. (otthagytam ) III.

Ich habe mir ein Kostüm ma­ cken lassen, (csináltattam) I. I.

Wir haben das Lied schon gehört. III.

Wir haben diesen Sänger schon singen hören. I. I.

Er hat den aufsteigenden Dampf gesehen, III.

Er hat den Dampf aufsteigen sehen. I. I.

összetett múlt módbeli segédige nélkül

j összetett múlt módbeli segédigével

I

Ich bin um 4 Uhr nach Hause j Ich habe um 4 Uhr nach Hause j gehen müssen. gegangen. III. I. I. Mein Freund ist noch eine Stunde bei uns geblieben.

d e bei u n s

III.

Das Kind hat sich vor dem Hund sehr gefürchtet. III.

hat n o c h eine. bleiben dürfen. I. I.

M e in F r e u n d

D as

K in d

H u n d n ic h t

S tu n ­

hat s ie h v o r d e m z u fürchten brauchen. I.

I.

Módbeli segédigés é s a, m á r e m l í t e t t h a s o n ló s z e r k e z e t e k a z összetett igeidőkben mellékmondatokban ú g y h e ly e z k e d n e k e l, h o g y a m e llé k mondat utolsó helyét n e /n a ragozott „ h a b e n ” , ill. „ w e r d e n ” , h a ­ nem a módbeli segédige ( v a g y a z e m l í t e t t h a s o n ló lu n k c io j ú ig e ) Infinitiv alakja (1.) f o g la lj a e l, p l. Ich weiß noch n i c h t , w a n n ie h e u c h werde besuchen, können. összetett múltban leggyakoribb a kötőmml bej. múlt, lelleteles mull értelmű előfordulás: Wenn du dieses I’roblom nicht hattest lösen können, haltest, du meine Hilfe in Anspruch nehmen müssen.

Három jellemző mondat a „wollen” , „lassen” , „brauchen” igékkel minden igeidőben JELEN

leb uiB Montag abend ankommen. Er tiiü Montag abend ankommen. Ich lasse mir den Bericht vorlesen. Er läßt sich den Bericht vorlesen. Ich brauche mich nicht zu fürchten. Er braucht sich nicht zu fürchten.

FOLYAMATOS JlCXT (IM PERFEKT)

Ich vxMte Montag abend ankommen. Er wollte Montag abend ankommen. Ich ließ mir d e n Bericht voriesen. Er ließ sich den Bericht vorlesen. Ich brauchte mich nicht zu fürchten. Er brauchte sich nicht : u furchten.

J ö v f l \FVTVR) * Ich werde Montag abend ankotnmen wollen . * Er wird Montag abend ankomtnen wollen. Ich te*nie mir den Bericht vorlesen hissen. Er wird sich den Bericht vorlesen lassen. Ich werde mich nicht zu fürchten brauchen.

BEFEJEZETT JELEX (PERFEKT)

Ich habe Montag abend ankommen \ wollen. j Er hat Montag abend ankommen j wollen. 1 \ Ich habe mir den B ericht vorlesen lassen. j Er hat sich den Bericht vorlesen lassen. ; Ich habe mich nicht zu fürchten brauchen. Er hat sich nicht zu fürchten brauchen. BEFEJEZETT MÜLT ( PL l’JjQl'AM PERFEKT)

Ich hatte Montag abend ankommen wollen. Er hatte Montag abend ankommen wollen. Ich hatte mir den Bericht voriesen lassen. Er hatte sich den Bericht voriesen lassen. Ich hatte mich nicht zu fürchten brauchen. Er hatte sich nicht zu fürchten brauchen. BEt'KJEZETT JÖVß

nein hanznÄlato«

Er wird «ich nicht zu fürchten brauchen.

* R itkán használt alak, sajtóét, valószínűséget fejez ki.

Gyakorlatok /1 . /A lk o s s u n k m o n d a t o k a t múltban é s bef. jelenben,

a m e g a d o tt sza v a k b ó l

jelenben,

fo ly .

v á lto z ta s s u k a m o n d a to k b a n , h a s z ü k ­

s é g e s , a z i d ő h a t á r o z ó k a t é r t e le m s z e r in t , p l. w ill,

h e u te ,

T h e a te r ,

gehen

will; h e u t e i n s T h e a t e r gehen. I c h wollte g e s t e r n in s T h e a t e r gehen. Ich habe g e s t e r n i n s T h e a t e r gehen wollen.

Ich

1. 2. 3. 4.

Dürfen, rauchen, m a n , in d ie s e m Z im m e r können, sprechen, ih r . s c h o n , g u t , D e u t s c h wollen, trinken, w ir , n a c h d e r A r b e it , e in G la s W ein dürfen, trinken, K r a n k e r , w ie d e r , K a f f e e «5. müssen, nach Hause, (jehen, ic h , h e u t e , fr ü h e r 1k wollen, eine Heise machen, die E lt e r n , n a c h D eutschlan d 7. wollen, bestehen, ic h , d ie s e s J a h r , d ie P r ü f u n g 8. können, fragen, d ie S c h ü le r , d e r L eh rer, in der; p a u s e n 9. dürfen, teilne}im,ni, d ie S t u d e n t e n , n a c h , d ie iV ü fu n g , a n

de:

G e s e lls c h a f t s r e is e

ß

Tegyük a önálló é s

6.

7. 8. 9.

ügyeljünk

a nem

a z ö n á lló h a s z n á la t k ü lö n b s é g é r e :

schreiben. I n d ie s e m Z im m e r ilürfen w ir n ic h t rauchen. D e r K r a n k e m uß n o c h d rei J a g e irn B e t t bleiben. F r it z kann k á d e r n ic h t E n g lis c h sprerhen. I c h kann a b e r s e h r g u t E n g lis c h . I c h soll S ie v o n I h r e m F r e u n d grüßen. I n g e will ih r e m V a te r z u m G e b u r t s t a g e in e nem - k w v . e t c kaufen. I c h kann im S o m m e r n ic h t n a c h I ta lie n fahren d e n n fü r d ie I J n iv e r s i t ä t s p r ü l u n g arbeiten. M e in F r e u n d darf in s K in o gehen, a b e r ich darf nick* D ie S t u d e n t e n wollen d ie s e s J a h r a n die. S e e fahrest. 1•" P r o f e s s o r vnll n ic h t .

1. R o b e r t

2. 3. 4. 8,

m e g a d o t t m o n d a t o k a t b ef. je le n b e ,

will

h e u t e s e in e n E lte r n e in e n B r ie f

^ Német ige. német n-onrla!

öő llő

11. Der Student woäte eine Prüfung machen, konnte aber . 6\ 7. ■*,

Der Arzt fühlt den Puls des Kranken: d e r Puls schlngt. Die Mutter kocht in der Küche; Marie hilft ihr. Wir sehen die Kinder; sie spielen im Garten. Die Eltern hören die Kinder; s ie kommen a u s d e r S c h u le . Wir hören unsere Freunde; sie sprechen a u f dem Korridor. Hörst du die Kinder ? Sie singen im Garten. Die Frau schreit: ich will sie nicht hören. Du trägst den schweren Koffer z u r Bahn; dein F r e u n d will dir helfen. 9. Helft ihr eurer Mutter ' Sie nascht das Geschirr in der Küche ab. 10. Die Autos und Straßenbahnen fa h ren auf der Stalle. Kannst du sie hören '?

A „lassen” Ige felhasználási lehetőségei

Figyeljük meg a „lassen” igével alkotott mondatok értelmét: a) Peter läßt heute seinen Pullover zu Hause, (önálló használat) b) Peter läßt seine Bücher auf dem Tisch liegen, (liegen lassen; stehen lassen = ottfelejteni; otthagyni) c) Die Eltern lassen Peter ins Kino gehen, (megengedés) i) Der Lehrer läßt die Schüler ein Diktat schreiben (kényszerítés, műveltetés). e) Frau Müller läßt ihrer Tochter ein neues Kostüm machen, (mű­ veltetés) Ich lasse mir die Haare waschen, (műveltetés) .'-‘V 4. Fejezzünk ki megengedést a. következő mondatokból a „lassen" igével a példa szerint: Die Schüler spielen im Hof Fußball. Der Lehrer läßt die S c h ü l e r im Hot Fußball spielen. 1. 2. 3. 4.

Peter fährt mit m e i n e m F a h r r a d , ( i c h l a s s e . . . ) Das Kind ißt v o n M ü l l e r s T e i l e r . ( M u t t e r läßt . . . ) Die alte Dame sitzt auf meinem Platz. (Ich lasse . . . ) Unser Freund macht ein Foto von uns. (Wir lassen unseren Freund . . . ) 3. Unsere Nachbarn s c h a u e n bei u n s d a s F e r n s e h p r o g r a m m a n . (Wir lassen . . . ) 3. Die Kinder m a c h e n e i n e S t u d i e n r e i s e . (H ie L ite r n l a s s e n . . ) 5. Fejezzünk ki inűveltctési a. kővel kezd mondatokból igével a példa szerint:

lassen ”

wasche m i r d i e Haare. Ich lasse m i r die H a a r e naschen.

Ich

h Herr Müller holt den A rzt . 2. Der Abteilungsleiter schreibt einen ßriei an die ausländische Firma.

,1 4. •5. 6. ■

Der Lehrer sehließt die Fenster im Schulzimmer. Herr Müller rasiert ach. Frau Müller näht sich ein Kleid. Ich bürste mir den Mantel.

6. Tegyük át. befejezett jelenbe a megadott mondatokat a példák szerint! (Megoldás: 198. old.) Die Kinder wollen am Dienstag einen Ausflug machen. Die Kinder haben am Dienstág einen Ausflug machen wollen. Der Abteilungsleiter läßt sich den Bericht vorlesen. Der Abteilungsleiter hat sich den Bericht vorlesen lassen. Der junge Mann hilft der alten Frau den Koffer tragen. Der junge Mann hat der alten Dame den Koffer tragen helfen. 1. 2. 3. 4. 5. ti. T. •?. 9. 19. 11. 12.

Der Arzt laßt den Kranken noch nicht aufstehen. Das kleine Kind kann schon gehen und sprechen. Wir können leider die Prüfung noch nicht bestehen. Die Kinder dürfen nach den Lehrstunden im H of spielen. Die Eltern müssen sehr viel arbeiten. Die Studenten müssen für die Prüfung fleißig arbeiten. Die Kinder wollen diesen Film unbedingt anschauen. Die Eltern lassen die Kinder den Film nicht anschauen. Marie hilft der Mutter das Mittagessen kochen. Wir höre» die Kinder im Garten singen. Der Arzt fühlt das Herz des Kranken schlagen. Der Lehrer sieht die Schüler auf der Straße Fußball spielen.

7. \ 6. gyakorlatból kapott mondatokból alkossunk mellékmon­ datokat, kössük őket „daß” , „weil” , „ob” kérdőszó vonatkozó névmás síb. meilékmoudati kapcsoló tagokkal tőmondatok­ hoz. Pl.: Wir haben die Prüfung leider nicht bestehen können. K* ist Schade, daß w ir die Prüfung haben nicht bestehen können. Wir halten, die Kinder im Garten singen hören. Wir waren alle lustig, weil wir die Kinder im Garten haben singen hören.

Használjuk a következő főmondatokat: t 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Wir wissen nicht, warum der Arzt . . . Vater und Mutter waren froh, weil das kleine Kind . . . Es ist Schade, daß wir . . . Mutter wußte nicht, ob die Kinder . . . Die Eltern, die . . . , sind jetzt sehr müde. Die Studenten konnten nicht ins Theater gehen, v;eil sie . . . Kein Mensch weiß, warum die Kinder . . . Die Kinder waren sehr traurig, weil sie die Eltern . . . Es war sehr richtig, daß Marie . . . Wir waren alle lustig, weil wir . . . Der Arzt, der . . . , hat dem Kranken geholfen. Die Schüler wußten nicht, wann sie der Lehrer . . .

'• 1, I /*■.

A „sollen” és „m üssen” módbeli segédigék mint a bizonytalanság, állítólagosság kifejezői

Módbeli segédigék k ö z ü l a „,snllen”, ,,dűrfen” , „müssen” a l k a l m a s a k arra is, hogy az állítólagosságot, bizonytalanságot, valószínűséget kb. az „angeblick”, ,,.sichr,r” é r t e l m é b e n k i f e j e z z é k . H a a m o n d a t jelen idejű, a módbeli segédigéhez a z Iníinitiv k a p c s o l ó d i k , h a múlt idejű, akkor a z Iníinitiv Períekt: BizonyoMÜg Herr Müller ist ein guter Fachmann. Herr Müller ist gestern abend angekommen. Er hat seine Arbeit schon beendet.

Ällitölago.smij H e r r M ü lle r

soll

e in g u t e r F a c h ­

mann sein. soll g e s t e r n a b e n d angekommen sein. E r soll s e i n e .A rbeit s c h o n b e ­ endet haben. H e r r M ü lle r

’ \ ' • o, ^ . I S.IUesszük a ..soften” igSt a mondatokba jelen időben Infinitivvel, !■ " múlt időben Infinitiv, Pßrjejfßel, és figyeljük meg a mondatok értelmét í..angehliéfi'r, hallottam valakitől): 1. Der Direktor nimmt jetzt an einer Besprechung teil. 2. Der Direktor hat gestern an der Verhandlung teilgenommen. -3. Diese Studenten studieren schon seit drei Jahren an einer deutschen Universität. 4. Unsere Freunde sind gestern im Theater gewesen. 5. Diese hübsche Dame ist 23 Jahre alt. 6. Ihr habt gestern viel gearbeitet. 7. Er kann heute nicht abfahren. $. Die Delegation ist gestern angekommen. 9. Man hat. sie im Flughafen erwartet. 10. Die Delegat ionsniitglieder haben sich die Messevorbereitungen angesehen und die Arbeit kontrolliert. 11. Die Arbeit wird bald fertig. 12. Am Abend findet ein Presseempfang statt. 9. Illesszük a „müssen* igét a mondatokba („sicher” , követkéz- telek rá . . .): 1. Er ist sehr krank. 2. Er war sehr krank. 3. Der Käufer hat den Gegenwert der Ware schon bezahlt. 4. Er hat mich gesehen. 6. Der Verkäufer hat die Ware schon abgeliefert.

10. Szenvedő szerkezetek (Das Passivum) Szenvedő szerkezetű mondatokat akkor alkot a nyelv, ha nem fon­ ta», hogy a cselekvést ki viszi végbe (pl. igen gyakran „mán” ál­ talános alanyú mondatok esetében), vagy ha az Akkusativ-han álló tárgy jelentéséljen súlyosabb, mint az alany. A szenvedő szer70

kezetű mondatokkal való foglalkozás erősen rávilágít az alany, az állítmány és az Akkusativ-ban álló tárgy kapcsolatára. A cse­ lekvő (aktív) mondatok szenvedővé való átalakításával kapcsolat­ ban jegyezzük meg, hogy a cselekvő és az annak megfelelő szenvedő mondat nem jelentik teljesen ugyanazt. A mondat súlya más szóra esik a két felépítésben, így a párhuzamos cselekvő és szenvedő mondat mondanivalója is ár nyalatilag eltérő. Pl.: Szenvedő

Cselekvő Einige Menschen klopfen. (nem fontos, kik) (Néhányan. kopognak.) Viele Leute tanzen. (nem fontos, kik) (Sok ember táncol.) Die Studenten l e s e n Schillers Werke. (a mondat súlya a 1árnyon) Das Unternehmen ,,T e r i m p e x ’’ exportiert ungarische. Salami. (a mondat s ú l y a a t á r g y o n )

Es

w ird g e k lo p ft.

(K o p o g n a k .)

E s w ir d g e t a n z t . (T á n co ln a k .)

Sehiller’s Werke

werden

(von

d en S tu d e n te n ) gelesen .

U n g a risch e

S a la m i

w ird

(von

d em U n te r n e h m e n ..T e r im p e x ” ) e x p o r tie r !.

Ha tehát a s z e n v e d ő f e l é p í t é s ű m m u l a t o k h a s z n á l a t á n a k okát v i z s gáljuk, m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y ',’a g y e g y á l t a l á n nem fontos, hogy ki viszi végbe a. cselekvést, v a g y a c s e l e k v ő m o n d a t nálya az Alcktisativ-ban álló tárgyún v a n . Magyn ■•ban n e k e r e s s ü k a s z e n v e d ő m o n (latok m e g f e l e l ő j é t : .. telik, 4etík a m a g y a r b a n n e m h a s z n á l t a t i k ’’ ! — Mint ahogy az m á r a z e d d i g i | lé ld á k b ő l l á t s z i k , a s z e n v e d ő m o n (latok kétfélék: 1. Olyan c s e l e k v ő m o n d a t o k a t al i k í t m i k á t s z e n v e d ő v é , m e l y e k n e k nincs „Akkusativobjekt” - je. / lZ i l y e n s z e n v e d ő m o n d a t a l a n y a mindig „es” , é s í g y l e n n é s z e to s e n állítmánya is m i n d i g e g y e s számban á l l . M i v e l a z „ e s ” szia: s k a c s a k fo r m a i ért é k ű , ha a mondat kiemeli mondatrésszel i n d u l , el is marad.

P ílddi: A cselekvő mondatoknak nincs „Akku$ativobjekl” -je:

A szenvedő mondatok alanya „es” , amely kiemelt mondatrész esetén elmarad:

Man klopft .

Es wird geklopft.

Man marschiert auf der Straße.

Es wird auf der Straße marschiert.

Man tanzt in diesem Zimmer.

Der Sprecher berichtet im Rund­ funk über die. neuesten Nach­ richten.

Die Werktätigen arbeiten am Sonntag nicht.

Auf der Straße wird marschiert. Es wird in diesem Zimmer ge­ tanzt. In diesem Zimmér wird getanzt. Eis wird im Rundfunk (von dem Sprecher) über die neuesten Nachrichten berichtet. Im Rundfunk wird (von dem Sprecher) über die neuesten Nachrichten berichtet. Es wird am Sonntag (von den Werktätigen) nicht gearbeitet. Am Sonntag wird (von den Werktätigen) nicht gearbeitet.

Ezeknek a szenvedő szerkezetű mondatoknak az állítmánya min­ dig egyes «iámban. 3. személyben áll. mert formai alanyuk — akár láthatóan, akár nem láthatóan — „es” , amellyel a rágozott ige számban és személyben természetesen egyezik. Olvan cselekvő mondatokat alakítunk át szenvedővé, amelyek­ nek van .,Akkusativobjekt” -je. Ez az ,,Akkasativobjekt” válik a s z e n v e d ő mondat alanyává. Ezeknek a szenvedő mondatoknak az állítmánya, aszerint, hogy a mondat alanya egyes vagy többes számban áll, lehet egyes vagy többes számú.

Példák:

Man baut in dieser Straße viele neue Häuser.

Viele neue Häuser werden in dieser Straße gebaut.

Man ruft die Polizei oft in der Nacht an.

Die Polizei ivird in der Nacht oft angerufen.

Der Sprecher liest im Kundfunk die neuesten Nachrichten vor.

Die neuesten Nachrichten wer­ den im Rundfunk (von dem Sprecher) vorgelesen.

Ha a cselekvő és szenvedő mondatok egyes mondatrészeit egymás­ sal szembeállítjuk, a következő párhuzamokat találjuk, azzal a fenntartással, hogy a cselekvő és szenvedő mondat értelme árnyalatilag nem ugyanaz: Cselekvő m ondat

Szemvédő mondat

„Akkusativobjekt” --------------nincs „Akkusativobjekt” -------

alany alany „es” (kiemelt mondatrész esetén elmarad)

állítmány:-----------------------------

állítmány:

cselekvő alakban ragozott ige -

szenvedő alakban ragozott ige (ragozott ,,werden”, ill. „sein” -f- ige III. alakja)

alany: mán---------------- - -------maga viszi végbe a cselekvést általa történik ------- -

0

von 4- Dativ durch 4 Akkusativ mit f Dativ

(Megjegyzendő, hogy a cselekvés véghezvivője - éppen a szenvedő mondat, jellegi! miatt a s z e n v e d ő mondatokban sokszor nem is szerepel.)

„Handlungspassiv” , „Z ustandspassiv”

A szenvedő mondatok jelentésével kapcsolatban szólnunk kell még a „Handhingspas$iv**ról és a ,. Zustandspassiv” -ról. A „Handlung«. pttssír’ foittamatot jelöl. Képzése a „werden” ige ragozott alakjai­ val és az értelmi ige III. alakjával történik. A ,,Zustandspassiv" statikus állapotot jelöl. Képzése a „sem’* ige ragozott alakjaival és az értelmi ige III. alakjával történik. Handlung&passiv

Zustandspassiv

Das Haus wird aulgebaut. (A ház felépíttetik.) Nem magyaros 1!

Das Haus ist aufgebaut. (A ház fel van építve.) Nem magyaros!!

Die Tische werden gedeckt. iAz asztalok megtéríttetnek.)

Die Tische sind gedeckt . (Az asztalok meg vaunak terítve.)

A „Handlungspassiv” -nak és a „Zustandspassiv” -nak is megvan mind a hat igeideje. A ..Handlung* pamiv"-hun minden igealak képzésére a ..werden" ige megfelelő alakjait használjuk fel, az ér­ telmi ige / / / . alakjával. Mivel az értelmi ige mindig változatlanul 1H. alakjában szerepel, és ennek vagy „ge-” előszótagja, vagy valamilyen más ekiszótagja van az összeforrott igekötők esetében, az összetett igeidőkben a „geworden” alakról a „go-” el úszótag lemarad (pl. Das Haus ist aufgebaut worden. Die Tische sind gedeckt worden. -- Die Probleme sind besprochen worden.) Nagyon ügyeljünk a valamivé válást kifejező, önálló használatú „werden” I y főnév \ ige I werden 4- f I alakjainak és a passzív igealakokban | \ melléknév / felhasznált „werden” ige alakjainak különbözőségére. Az önálló felhasználásban az összetett igeidőkben természetesen megmarad a „geworden” alak, a passzívumban csak a csonka „worden” alak ‘szerepel.

Egyes szám ú és tö b b e s szám ú m o n d at „H andlungspassiv” -ban, m ind en igeidőben I. werden (wird)

II. wurde

III. ist (ge)worden

I. aufbauen

II. baute auf

III. hat j auf gebaut

♦ ijkfkjkzktt .1

JKLEX (PRÄSENS)

(PRRKRKT)

Das H aus wird aufgdxmt.

Das Haus ist aufgebaut worden.

Die Häuser werden auj geixt ul.

Dir* H äuser sind uujgehaut worden.

FOLYAMATOS Air I,T (IMPJBRFEKT)

IJKF.K.J KZKTT All' LT (IMJISÍM'AMVFiRKJ*;K1)

Das H aus wurde niiftjrhuuf.

Das Hmis war aujgvJxmt worden.

Die Häuser wurden auj gr.huxf.

! Re iifmsar waren auf gebaut worden.

JÖVÖ (FUTUR) Das H aus wird aufgrittlni werden.

I i ;-F,FIvl MTT JÖYfi C 'rr i; i»KiMi;ktDos Haus wird uattft haut worden I sein.

werden.

Djo liäusra’ werden un\gd«m! worden sein.

INFINITIV PASSIV

IVilNlTiV i1R1*)■'hKV

Die H äuser werden uH!}.i >>t warderi sein

auf (jehaut werden

'i i

1',

Egyes szám ú és tö b b e s szám ú m o n d a t „Z ustan d sp assiv ” -ban, m in d en ig e id ő b e n I. sein

II. war

III. ist gewesen

I. aufbauen

II. baute auf

III. hat j aufgebaut

JELES t PE l $ E X* >

BEFEJEZETT JE LE N (PERFEKT)

Da« Н а ш M a u f gebaut.

D as H aus ist au f gebaut gewesen.

Die H äueer s i n d auf gebaut.

Die H äuser sind a uf gebaut gewesen.

FOLYAMATOD Mi"LT IMPERFEKT»

BE F EJ E Z E T T MC LT '. 9. 10.

Er kam spät. Er bot dem Gast Zigaretten an. Er trug einen alten Mantel. Er verbrachte den Abend mit seinen Schulfreunden. Er half den Eltern. Er stand jeden morgen um 5 Uhr auf. Er gab mir das Geld zurück. Er lud die ausländischen Gäste zum Abendessen ein. Kr verlor das Geld. Er begann die Arbeit.

2 . Magozzuk végig minden személyben az 1 . gyakorlatban kapott mondatokat állító, tagadó és kérdő formában:

P l.: Ich Du

stünde stündest

nicht jeden Tag um 5 Uhr auf. nicht jeden Tag um 5 Uhr auf.

Er Wir Ihr Sie Sie

stünde stünden stündet stünden stünden

nicht jeden Tag um 5 Uhr auf. nicht jeden Tag um 5 Uhr auf. nicht jeden Tag um 5 Uhr auf. nicht jeden Tag um 5 Uhr auf. nicht jeden Tag um 5 Uhr auf. (Ön, Önök . . ..) Ich stünde auch jeden Tag um 5 Uhr auf. Stb. Stunde ich auch jeden Tag um 5 Uhr auf? 3. Alkossunk feltételes értelmű mondatokat a „würde” + Inf. kö- ■ rülírással állító és tagadó formában a példa szerint, és bővítsük a mondatot, ha ez értelem szerint lehetséges, ,,gern” szóval. (A gyakorlatban szereplő igék mind gyengék, a mondatok nem indulnak „wenn” kötőszóval.) (Megoldás: 208. old.) PL: Er machte bei schönem Wetter einen Ausflug. Bei schönem Wetter würde ich auch gern einen Ausflug machen. Er dankte seinem Freund für das schöne Geschenk. Ich würde meinem Freund auch gern für das Geschenk danken. Er lachte über seine Fehler. Ich würde über meine Fehler nicht lachen. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 3. 9. 10.

Er arbeitete sehr fleißig für seine Prüfung. Er besuchte oft seine alten Schulfreunde. Er lernte fleißig in der Schule, Er dankte seinem Freund für den lieben Brief. Er freute sieh über den Besuch seines Vaters. Er freute sieh schon auf seinen Urlaub. Er lehnte die angebotene Stellung ab. Er machte auch bei schlechtem Wetter einen Ausflug. Er ging auch irn liegen auf der Straße spazieren. Er wartete auf die Straßenbahn. Er informierte seinen Kollegen über die Ankunftszeit des Zuges

12. Er verursachte m it seinem Benehmen viele Schwierigkeiten. 13. Er verabschiedete sich sofort. 4. Ragozzunk végig néhány mondatot állító, tagadó és kérdő fórmában: P I : Ich Du Er Wir Ihr Sie

irörde würdest würde würden würdet würden

mich auch auf den Urlaub freuen. dich auch auf den Urlaub freuen. rieh auch auf den Urlaub freuen. uns auch auf den Urlaub f reuen. euch auch auf den Urlaub f reuen. sich auch auf den Urlaub freuen.

Sie

würden

Ich

würde

Du

würdest

sich auch auf den Urlaub freuen. (ön, Önök . . .) im Regen nicht auf der Straße spazieren gehen. im Regen nicht auf der Straße spazieren gehen. Stb.

TTürde ich mich schon jetzt verabschieden ? Würdest du dich schon jetzt verabschieden? Würde er sich schon jetzt verabschieden? ITürden wir uns schon jetzt verabschieden ? Würdet ihr euch schon jetzt verabschieden ? VFürden sie rieh schon jetzt verabschieden ? Würden Sie sich schon jetzt verabschieden? 5 . Alkossunk feltételes jelen idejű mondatokat (én is ezt tenném, én nem tenném ; mi tennénk, mi nem tennénk). Egyes számban képezzük az igealakokat a kötőmód ,,-e” jelével, a többes számban „wurde” -f I. körülírással! Értelem szerint használjuk a „gém ” szó t! (Ebben a gyakorlatban olyan erős igék szerepel­ nek, melyeknek 11. alakjában nincs „Umlaut’Mehetőség.)

Pl.: Er stieg in den falschen Zug ein. Ich stiege nicht in den falschen Zug ein. Sie stiegen in den falschen Zug ein. Wir würden nicht in den falschen Zug einsteigen. 124

Er fiel in eine Grube. Ich fiele nicht gern in eine Grube. Sie fielen in eine Grube. Wir würden nicht gern in eine Grube fallen. 1. 2. 3. 4. 5.

Er fing an zu arbeiten. Sie fingen an zu arbeiten. Er ging ins Kino. Sie gingen ins Kino. Er griff in seine Tasche. Sie griffen in ihre Taschen. Er ließ sein Buch zu Hause. Sie ließen ihre Bücher zu Hause. Er riet der Mutter, sich auszuruhen. Sie rieten der Mutter, sich auszuruhen. 6. Er rief den ausländischen Partner an. Sie riefen den auslän­ dischen Partner an. 7. Er schlief lange. Sie schliefen lange. 8. Er schnitt das Fleisch in zehn Stücke. Sie schnitten das Fleisch in zehn Stücke. 9. Er schrieb einen langen Biief. Sie schrieben einen langen Brief. 10. Er trieb keinen Sport. Sie trieben keinen Sport. 11. Er stritt sieh mit seinen Geschäftspartnern. Sie stritten sich m it ihren Geschäftspartnern. 12. Er wich einem Auto aus. Sie wichen einem Auto aus. 13. Er ließ seine Aufgabe auf dem Tisch liegen. Sie ließen ihre Aufgaben auf dem Tisch liegen. 14. Er ließ das Kind nicht spielen. Sie ließen das Kind nicht spielen. 15. Er ließ sich den Bericht vorlesen. Sie ließen sich den Bericht vorlesen. Mondjunk néhány mondatot egyes számban és többes számban állító, tagad«'», kérdd formában, minden személyben! 6. ^Fordítsuk le a következő mondatokat a megfelelő módbeli se--'ngédigft feltételes jelen értelmű alakjaival! (Gondoljunk mindig az igék fi. alakjára!) (Megoldás: 209. old.) 1. 2. 3. 4.

Már itt kellene lennie, (sollen) Tud mi, ha akarná. Tudnának tanulni, ha akarnának. Szeretnek ma este színházba menni, (mögen)

-5. 6. 7. 8.

Mi csak (erst) holnap jöhetnénk. Sokat kellene tanulnia. Már meg kellene jönnie. Ha az orvos engedné felkelni (ihn aufstehen lassen), már hazamehetne. 9. Már szabadna (dürfen) felkelnie, ha nem lenne lázas. 10. Szabadna a gyerekeknek játszaniuk, ha készen lennének a lec­ kéikkel. B

7. Alkossunk a „wenn” kötőszóval feltételes mondatokat a követ­ kező példa szerint. (Megoldás: 209. old.) Ich habe nicht viel Zeit, ich gehe selten ins Theater. Wenn ich mehr Zeit hätte, ginge ich oft ins Theater. 1. Das Kind ist schon schläfrig, es spielt nicht mehr, (megoldásban: ..weiter” ) 2. Er hat jetzt kein Geld, er kauft sich den Mantel nicht. 3. Das Buch ist nicht interessant, ich lese es nicht. 4. Es regnet, ich bleibe zu Hause. 5. Die Sonne scheint nicht, ich gehe nicht schwimmen. 6. Das W etter ist trübe und unsicher, ich mache keinen Ausflug. 7. Das W etter ist schön, wir gehen spazieren. 8. Es ist kalt, ich ziehe den warmen Mantel an. 9. Der Student ist fleißig, er besteht die Prüfung. 10. Ich treffe meinen Freund nicht, ich bespreche die Frage nicht mit ihm. 11 Ich habe wenig Geld, ich mache keine Beise. 12. Dieses Zimmer liegt nach Süden, es hat viel Sonne, es gefällt mir. 13. Ich kenne deinen Onkel nicht, ich besuche ihn nicht. 14. Dieses Auto ist zu teuer, ich kaufe es nicht. 15. Der Autofahrer ist betrunken, er kann nicht sicher fahren. 16. Großmutter hat ihre Brille nicht bei sich, sie kann den Enkel­ kindern das Märchen nicht vorlesen. 17. Wir müssen jetzt diese Übungen machen, wir können bei diesem schönen Wetter nicht Spazierengehen.

126

18. Du darfst noch nicht aufstehen, wir können nicht zusammen ins Kino gehen. 19. Du mußt heute fortfahren, wir können nicht zusammen schwim­ men gehen. 20. Du willst nicht arbeiten, du kannst die Prüfung nicht bestehen.

A „w enn” kötőszó elhagyása (verkappter Nebensatz) Ha a ,,wenn” -nel induló mellékmondat a főmondatot megelőzi, a „wenn” kötőszó elhagyható. Ilyenkor a mondat ragozott igével indul, tehat fordított, főmondati szórenddel fejezzük ki a mellékmondatot. A főmondatot a „so” vagy „dann” szócska szokta beve­ zetni. Németről magyarra fordításban mindig gondoljunk arra, hogy az ilyen felépítésű mondatot: „Käme meine Frau nicht zu spät nach Hause, so könnten wir noch heute abend ins Kino gehen” így fordítsuk: Ha a feleségem nem nagyon későn érne haza, ma este még elmehetnénk moziba, 8 . Hagyjuk el a „wenn” kötőszót a megadott mondatokból, a kö­ vetkező példa szeri ni,: Wenn das Zimmer nicht so viel. nicht.

Sonne

hätte, gefiele es mir

Hätte das Zimmer nicht so viel Sonne, so gefiele es mir nicht. Í. Wenn das Buch nicht interessant wäre, läse ich. cs nicht. 2. Wenn du diesen Brief schnell schriebest, brächte ich ihm zur Post. 3. Wenn er gesund wäre, machte er eine schöne. Reise. 4. Wenn der Kellner das Essen brächte, könnuui wir den Zug erreichen. 5. Wenn wir nicht so viel lernen müßten, könnten wir früher /.u B ett gehen. 6. Wenn der Weg nicht so weit wäre, könnten wir euch besuchen.

7. Wenn ich wüßte, wann die ausländischen Gäste ankommen, holte ich sie am Bahnhof ab.* S. Wenn wir an dieser Gesellschaftsreise teilnehmen dürften, wären wir sehr glücklich. 9. A kapott mondatok közül mondjuk el a 3., 5., 7., 8. mondatot minden személyben.

Módbeli segédigés szenvedő mondatok feltételes jelenben Alkossunk feltételes jelen értelmű mondatokat a következő szenvedő felépítésű mondatokból, a példa szerint: In dieser Straße soll nächstes Jahr ein modernes Hotel | gebaut irerden . In dieser Straße sollte nächstes Jahr ein modernes Hotel j gebaut werden '. 1. Der Brief m aß schnell zur Post j gebracht werden | . 2 . Der Kranke kann geheilt werden \. 3. Die Reisen sollen immer gut vorbereitet werden \. 4. Auf dieser Straße dürfen die Autos nicht | überholt werden |. 5. Dieser alte Mantel kann nicht mehr \ getragen werden | . 6. Die Wohnung mußte vermietet werden j. 7. Die Studien dürfen nicht i unterbrochen v)erden |. S. Die Wäsche muß noch heute ! gev;aschen werden j. 9 Die Aufgaben müssen noch heute | gelernt werden j . 10. Dem Verletzten kann nicht ;geholfen werden | . 11. In dem großen Fluß darf nicht ! gebadet werden j. • Az ahkolen ige és még néhány ige — m agyar gondolkodástól eltérően — nem „ w o M a l” , hanem ,,wot” kérdésre felel, 8 a megfelelő prepozícióval és „ D a tiv ” alakkal áll. Ilyenek: — abholen, ankornm cn, angelangeri, einkehren, euitreffen, landen, verstecken, verschwinden.

128

(uh

^ordítsuk le a következő feltételes mellékmondatokat, és ha I lehet, a főmondatot is, szenvedő szerkezetben, a példa szerint, majd hagyjuk el a kapott mondatokból a „wenn” kötőszót! (Megoldás: 212 . old.) Ha az útlevelünket meg kellene hosszabbítani, akkor a hoszszabbítást már most kellene kérnünk.

Wenn unser Reisepaß verlängert werden | müßte, müßte die Yerlängerung des Passes schon jetzt | beantragt werden Müßte unser Reisepaß | verlängert werden , so müßte die Ver­ längerung des Passes schon jetzt | beantragt werden 1. H a a bevásárlásainkat ma el tudnánk intézni, holnap megkezd­ hetnénk az utazást (die Reise antreten). 2. H a a betegen segíteni tudnának, a családtagok nagyon boldo­ gok lennének. 3. Ha itt át lehetne menni az utcán (eine Straße überqueren), jól körül kellene néznünk. 4. Ha az ügyet még ma el lehetne intézni, holnap már megkezdhet­ nék a kivitelezést, (mit etw. beginnen) 5. Ha a beteget nem kellene kórházba szállítani, könnyebben le­ hetne őt kezelni. 6. Ha egy szobát nem kellene kiadni, sokkal szebb és egységesebb lenne a lakás. 7. Ha a ruhát (die Wäsche) még ma ki kellene mosni, Müllernének korábban kellene hozzáfogni a munkához (sieh an die Arbeit setzen). 8. Ha a terveket a következő hónap végéig be kellene fejezni, a szükséges adatokát már most össze kellene gyűjteni. 9. Ha ebben az utcában szabadna parkolni, nem kellene annyi időt tölteni a koesi elhelyezésével. 10. H a ezt a régi kabátot még lehetne használni, nem kellene újat csináltatnod (machen lassen). Ha az utat jól elő lehetne készíteni, akkor az utazás minden 11 tekintetben eredményes lenne.

.

Német ige, német mondat — 56 116

i

■

12. Fordftsnk le &következő mondatokat és szövegrészeket. (Ameny. öviben a mondatok vagy azok egyes részei passzív szerkezetre Attralmaaak, készítsük el mindkét változatot!) (Megoldás: 214. old.) 1. Ha a vállalat elég pénzzel rendelkeznék, megvásárolná ezt a jó és megbízható kocsit. 2. Ha a külföldi cég érdeklődnék a mi áruink iránt, (akkor) meg­ adnák a megrendelést. 3. Ha a vállalat igazgatója nem lenne annyira elfoglalva, már ma megbeszélést tartana a nemzetközi vásár előkészületeiről. 4. Ha az értekezlet ma lenne (stattfinden), azon minden illetékes osztályvezetőnek és üzletkötőnek részt kellene vennie. 5. Ha az útlevelemet és vízumaimat megkapnám, már jövő héten megkezdeném külföldi utamat (eine Reise antreten). 6. Ha az illetékes szervek, a Külkereskedelmi Kamara és az egyes vállalatok propagandaosztályai nem fordítanának kellő gondot a hirdetési anyag elhelyezésére és a prospektusok szétküldésére, minden vásár sikertelenül végződnék. 7. Ha az ipar kifogástalan minőségű árut gyártana, és a határ­ időket pontosan betartaná, a kereskedelmi munka könnyebb lenne. 8. Ha a feltételek nem lennének olyan súlyosak, és nem kellene még róluk tárgyalnunk, már a közeljövőben megköthetnénk a szerződést. 9. Ha a piackutatási munkát még alaposabban és tervszerűbben végeznénk, mint eddig, még nagyobb forgalmat bonyolíthat­ nánk le az exportban, és kedvezőbb árakat érhetnénk el az importban. 10. Ha az üzletet nagy körültekintéssel és alaposan készítenénk elő, biztosítva lepne a súrlódásmentes lebonyolítás is, és nem for­ dulna elő (vorkonunen) annyi reklamáció és vitás ügy (iStreitfáll). 11. Ha Csehszlovákia és Magyarország a Duna közös szakaszát szo­

ros együttműködésben hasznosítaná, mindkét országban könynyebb Lenne az energiaellátás. Ha nem merülne fel annyi mű130

szaki és anyagi akadály, a tervet a közeljövőben meg is való­ sítanák. N agy előnye lenne ennek a megoldásnak, hogy ez az energiaforrás nem merülne ki 20 év alatt, mint a legtöbb bánya és a term elt energia nagy részét a legnagyobb fogyasztás idején szolgáltathatná. 12. Az utóbbi időben gyakran felvetődik a kérdés, hogy miképpen lehetne a m agyar—osztrák kereskedelmi kapcsolatokat élén­ kebbé és gyümölcsözőbbé tenni. Mindkét fél szeretné a köze­ ledést elősegíteni. Ha a magyar exportot Ausztria felé növelhet­ nénk, a két ország export-import volumene között helyreállna az egyensúly. Mivel Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy deficitjét devizákkal egyenlíthetné ki, erre a célra a köl­ csönös szállítások jobban megfelelnének.

18. A feltételes múlt használata A magyar 4t 4 volna” alakok megfelelője németben a kötő­ mód foly. múltban ragozott „haben”, ill. „sein ” + III. PL tanul­ tam volna — ich hátid gelernt; jöttem volna -- ich wäre gekommen. — Mivel a ,, werden” és „sein” igék a „sein” segédigóvel alkotják összetett múltjaikat, a szenvedő alakok (akár Handlungspassiv, akár Zustandspassiv) a feltételes múlt alakjaikat csak a „wäre” segítsé­ gével képezhetik. P l.: Der Brief wäre schon abgesandt worden, wenn er schon geschrieben worden wäre. — Wenn die neue Brücke schon gebaut gewesen wäre, wäre, die Heise nicht so lang gewesen. Módbeli segédigés szerkezetekre vonatkozóan gondoljunk a követ­ kező jellemző szempontokra,: 1. Módbeli segédigés szerkezetek összetett múlt jaikat csak a „haben** ige megfelelő alakjaival képezhetik. 2. A megfelelő módban és időben ragozol l „haben” mellett a két ige (a módbeli segédige és az értelmi ige) nem 111. alakjukban, hanem I. alakjukban (Infinitiv) állnak. (Krsat/áníinitiv).

BL: Er h ü te viel lernen m üssen. Inf. Inf. Die Kinder h ü ten schon spielen dürfen. I. alak I. alak Inf. Inf. Figyeljük meg az egyébként „sein”-nel képző igék módbeli segédigés szerkezeteit! Er wäre gekommen. XII. alak (Part. Perf.)

(jött volna)

Er h itte kommen sódén. I. alak I. alak Inf. Inf.

(kellett volna jönnie)

Er wäre noch geblieben. III. alak (Part. Perf.)

(maradt volna)

Er hätte noch bleiben können, I. alak I. alak Inf. Inf.

(maradhatott volna)

3. Mellékmondatban ilyenkor az ntolsó helyet nem a ragozott ..hätte'’ álak, hanem a módbeli segédige I. (Infinitiv) alakja foglalja el. Pl.: Wenn du diese Aufgabe hättest lösen können, hättest du keine Hilfe in Anspruch nehmen müssen. Wenn wir diese Arbeit noch diese Woche hätten beenden müssen, hätten wir damit früher anfangen müssen. 4. A módbeli aegédigés szerkezetek szenvedő felépítésben természe­ tesen szintén „hätte” alakkal és két Infinitivvel képezik feltételes muItiuEätTÄz egyik az értelmi ige Passiv Infinitiv_alakja (III. -f werden), a másik pedig a módbeli segédige Infinitiv alakja.

PL: Der Brief hätte schon | geschrieben werden I müssen. (Pass. Inf.) (módb. segédige Inf.) Die Arbeit hätte schon \beendetwerden\ sollen. Dem Kranken hätte noch | geholfen werden j können. Das Seidenkleid hätte nicht zu Hause gewaschen werden dürfen. Gyakorlatok 1. Alkossunk a következő példák szerint feltételes múlt idejű mon­ datokat a megadott feltételes jelen idejű mondatokból: P l.: Wenn ich Zeit hätte, läse ich viel. Wenn ich Zeit gehabt hätte, hätte ich viel gelesen. Wenn das Wetter schön Avärc, ginge ich spazieren. Wenn das Wetter schön gewesen wäre, wäre ich spazieren gegangen. Wenn du mich nicht aufhieltest, wäre ich schon lange mit meiner Arbeit fertig. Wenn du mich nicht aufgehalten hättest, wäre ich mit meiner Arbeit schon lange fertig gew esen. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. .9. 10.

Wenn das Buch interessant wäre, läse ich es. Wenn ich Zeit halte, ginge ich oft ins Theater. Wie schön wäre es, wenn du zu mir kämest. Wenn du uns besuchtest, zeigten wir dir unsere neue Wohnung. Wenn du mich abholtest, g i n g e n wir gemeinsam in die Bibli­ othek. Wir würden im (tártén arbeiten, wenn es nicht regnete. Wenn uns ein Auto zur Verfügung stünde, machten wir einen Ausflug. Wenn der berühmte Forscher an der wissenschaftlichen Arbeit der (truppe teiln ä hm e , erziehe die (truppé bessere Frtolge. Wenn er mehr le n d e , bestünde er die Prüfung. Mein Freund nnirde. mir eine große Freude bereiten, wenn er mir einen ausführlichen Brief schriebe.

2. Ragozzuk minden személyben: ]. Wenn ich Zeit gehabt hätte, wäre ich oft ins Theater gegangen. 2. Wenn ich mehr gelernt hätte, hätte ich die Prüfung bestanden. 3. Wenn ich gesund gewesen wäre und über ein Auto verfügt hätte, hätte ich eine schöne Reise unternommen. 3. Az 1. gyakorlat feltételes múltban kifejezett mondataiból hagy­ jak el a „wenn” k ötőszót! (Ez csak akkor lehetséges, ha a mellékmondat a főmondatot megelőzi, lásd: 51. old.) P l.: Wenn der berühmte Forscher an der wissenschaftlichen Arbeit teilgenommen hätte, hätte die Gruppe bessere Er­ folge erzielt. Hätte der berühmte Forscher an der wissenschaftlichen Arbeit teilgénommen. so hätte die Gruppe bessere Erfolge erzielt. ■

4. Alkossunk feltételes múlt idejű mondatokat a 123. oldal 3. gya­ korlatának „würde 4- I.” -val képzett feltételes jelen idejű mon­ dataiból! (Megoldás: 208. old.) Pl.: Er dankte seinem Freund für das schöne Geschenk. Ich würde meinem Freund auch gern für das schöne Ge­ schenk danken. Ich hätte meinem Freund auch gern für das schöne Ge­ schenk gedankt 5 . Ragozzunk végig néhányat a kapott feltételes műit idejű mon­ datok közül, kérdő és tagadó formában is.

P l.: Ich wäre im gegangen. Du wärest im gegangen. Er wäre im gegangen. Wir wären im gegangen.

Regen auf der Straße nicht spazieren Regen auf der Straße nicht spazieren Regen auf der Straße nicht spazieren Regen auf der Straße nicht spazieren

Ihr wäret im Regen auf der Straße nicht spazieren gegangen. Sie wären im Regen auf der Straße nicht spazieren gegangen. Hätte ich mit verursacht ? Hättest du m it verursacht ? Hätte er m it verursacht ? Hätte sie m it verursacht ? Hätte es mit verursacht ? Hätten wir mit verursacht ? Hättet ihr m it verursacht ? Hätten sie mit verursacht ? Hätten Sie mit verursacht ?

meinem Benehmen viele Schwierigkeiten deinem

Benehmen viele Schwierigkeiten

seinem

Benehmen viele Schwierigkeiten

ihrem

Benehmen viele Schwierigkeiten

seinem

Benehmen viele Schwierigkeiten

unserem Benehmen viele Schwierigkeiten eurem

Benehmen viele Schwierigkeiten

ihrem

Benehmen viele Schwierigkeiten

Ihrem

Benehmen viele Schwierigkeiten

6. Alkossuuk feltételes múlt idejű mondatokat a 126. oldal 7. gya­ korlatának példamondataiból, a következő példa szerint: (Megoldás: 209. old.) Ich hatte nicht viel Zeit, ich ging nicht ins Theater. Wenn ich mehr Zeit gehabt hätte, wäre ich oft ins Theater gegangen. 7. Alkossunk feltételes múlt idejű mondatokat a példák szerint (én is megtettem volna; én ezt rumi tettem volna): P l.: Mein Kollege hat von seinem ausländischen Freund einen lieben, langen Brief bekommen, und darauf nicht ge­ antwortet.

W>im ich von meinem Freund einen lieben, langen Brief bekommen hätte, hätte ich darauf sofort geantwortet. Meine Kollegin hat nicht fleißig gelernt und die Prüfung nicht bestanden. Ich hätte fleißig gelernt und hätte die Prüfung bestanden. 1. Mein Freund ist gestern bei diesem schönen W etter zu Hause geblieben, und hat gearbeitet. 2. Peter hat (leid bekommen und sich dafür 20 teure Bücher gekauft. 3. Marie hat von ihrer Freundin ein Geschenk bekommen und sich nicht dafür bedankt. 4. Mein Kollege hat in der Sprachstunde dauernd gefehlt ’and ist gestern durch die Prüfung gefallen. 5. Der Autofahrer ist mit seinem Wagen unvorsichtig und schnell gefahren, und hat wochenlang im Krankenhaus gelegen. 6. Unser Freund ist seinen Verpflichtungen nicht nachgekommen, und hatte viele Schwierigkeiten. 7. Mein Bruder hat nicht gespart, und an der Gesellschaftsreise nicht teilnehmen können. S. Die Kinder haben ihre Aufgaben nicht gemacht und nicht spielen dürfen. ■

8. Fordítsuk le a következő feltételes múlt idejű mondatokat szén* védő alakban, a következő példa szerint. (Megoldás: 210 . old.)

Ha fa tanitó) több mondatot diktált volna a tanulóknak, (akkor) jobban megértették volna a problémát. Wenn den Schülern mehr Sätze diktiert worden wären, hätten sie das Problem besser verstanden. 1. Ha az üzleteket nem zárták volna be, még elintéztük volna a vásárlásainkat. 2. Ha az ételt idejében megfőzték volna, nem tálalták volna későn az ebédet. 3. Ha az autópályán az előírásoknak megfelelően vezettek (fahren) volna, nem történt volna baleset. 136

4. Ha a pénzt tegnap visszahozták volna, (akkor) már el is köl­ tötték volna. 5. Ha a kirándulást jól megszervezték volna, jobban sikerült volna. 6. Ha a mentőkocsi a sebesültet rögtön kórházba szállította volna, talán életben maradt volna (am Leben bleiben). 7. Ha a leveleket, amelyekre olyan régen vártunk, tegnap elhozták volna, ma már nem maradtunk volna otthon.

Az „als o b ” , „als w enn” kötőszavak használata Az „als ob” , ill. „als wenn” kötőszavak után értelem szerint vagy feltételes jelen vagy feltételes múlt következik, mellékmondati szó­ rendben. A kötőszavakból az „ob”, ill. „wenn” elhagyható, ilyenkor fordított főmondati szórendet alkalmazunk (verkappter Nebensatz). Pl.: Er Er Er Er

spricht so laut, als ob er allein im Haus wäre. spricht so laut, als wäre er allein im Haus. sprach so laut, als ob er allein im Haus gewesen wäre. sprach so laut, als wäre er allein im Haus gewesen.

9. Alkossunk a megadott mondatokból feltételes múlt idejű mon­ datokat, és a feltételes jelen és múlt idejű mondatokból hagy­ juk el az „ob”, i!L „worin” kötőszavakat: 1. 2. 3. 4. 5.

6\ 7. 8. Ö.

Er redet, als ob er alles wüßte. Sein (Jesicht ist so blaß, als ob er krank wräre. Mein Kollege geht an mir vorbei, als wenn er mich nicht kennte. Das Kind tut so, als wenn es schliefe. Der Ausländer bewundert unsere Hauptstadt, als ob er jetzt zum ersten Mal hier wäre. Das Wetter ist so kalt, als ob es Winter wäre. Der Student tut, als ob er den Professor nicht verstünde. Er macht ein Gesicht, als ob er sehr traurig wäre. Er ist so zufrieden, als ob alles in Ordnung wäre.

Az „ohne daß” és „anstatt daß” »kötőszavak használata

Az „anstatt daft”, „ohne daft” kötőszavak után feltételes jelen vagy feltételes múlt következik. Ha a fő- és mellékmondat alanya azonos, a mellékmondat ..anstatt — zu 4- Int.”, ill. „ohne — zu 4- Inf.” szerkezettel is kifejezhető, a „dafi” kötőszó és a mellékmondat alanyának elhagyásával (lásd: zu + Inf. szerkezetek: 148. old.). Az etöidejüséget „zu 4- Inf.” szerkezetben úgy fejezzük ki, hogy Inf. Perfekt alakot használunk P L : leh schreibe ihm einen Brief, anstatt daß ich ihn anriefe. ( . . . ahelyett, hogy felhívnám.) Ich schreibe ihm einen Brief, anstatt ihn anzurufen. Ich schrieb ihm einen Brief, anstatt daß ich ihn angcruten h itte ( . . . ahelyett, hogy felhívtam volna). Ieh schrieb ihm einen Brief, anstatt ihn angerufen zu haben. E r unterzeichnet die Briefe, ohne daß er sie läse ( . . . anélkül, hogy elolvasná). Er unterzeichnet die Briefe, ohne sie zu lesen. Er Unterzeichnete die Briefe, ohne daß er sie gelesen hätte. (. . . anélkül, hogy elolvasta volna.) Er Unterzeichnete die Briefe, ohne sie gelesen zu haben. A nem azonos alanyú mondat nem fejezhető ki „zu 4- Inf.” szer­ kezettel : Mein Freund trat ins Zimmer, ohne daß | ich j ihn erkannt hätte. B

10. Kapcsoljuk össze a mondatokat „anstatt daß” kötőszóval, majd alkossunk „zu 4- Inf.” szerkezeteket, ha az alanyok azonosak. (A tagadás a megoldott mondatokban elmarad.) (Megoldás: 217. old.) 1. Mein Kollege arbeitete zu viel. Er ruhte sich nicht aus. 2. Er lacht über meine Fehler. Er verbessert sie nicht.

^3. Mein Freund hat mir einen Brief geschrieben. Er hat mich nicht angerufen. 4. Das junge Ehepaar hat sich einen Wagen gekauft. Es hat sich die Wohnung nicht eingerichtet. 5. Die landwirtschaftlichen Produkte wurden vor dem Krieg in unverarbeiteten^ustand exportiert. Sie wurden nicht industriell verarbeitet. 6. Er disponierte selbst in der Angelegenheit. Er hat die Meinung eines Sachverständigen nicht abgewartet. 7. Wir führen teure Erzeugnisse ein. Wir erzeugen sie nicht. 8. Vor dem Krieg wurden Einzelwirtschaften geführt. Die Land­ wirtschaft wurde nicht mechanisiert. Kapcsoljuk a mondatokat az „ohne daß” kötőszóval, és alkossunk „zu + Inf.” szerkezeteket, ha az alanyok azonosak: 1. Der alte Mann ging über die Straße. Er achtete nicht auf den Verkehr. 2. Man kann nicht in der DDR studieren. Man hat früher nicht Deutsch gelernt. 3. Mein Freund hat mein Fahrrad benutzt. Ich habe es ihm vor­ her nicht erlaubt. 4. Das Radio spielt. Niemand hört der Musik zu. (A megoldásban: niemand — jemand!) 5. Er ging vorüber. Sein Freund hat ihn nicht erkannt. 6. Der Kaufmann sab sich die Ware an. Er kaufte nichts. (A meg­ oldásban: nichts - etwas.) 7. Er verließ das Zimmer. Die Leute haben ihn nicht beachtet. 8. Die Sachbearbeiter können mit den ausländischen Kunden ver­ handeln. Sie brauchen keinen Dolmetscher. 9. ) Er erreichte große Erfolge. Er brauchte kein Opfer zu bringen.

M ódbeli segédigés m o n d ato k felté teles m últban

11. Bővítjük a dőlt betűvel szedett állítm ányokat módbeli segéd* igékkel a példa szerint, és hasonlítsuk össze a mondatok értel­ mét. (Megoldás: 218. old.) Wenn ich gewußt hätte, daß wir Theaterkarten bekommen, hätte ich mich frei gemacht. ( . . . szabaddá tettein volna magam.) Wenn ich gewußt hätte, daß wir Theaterkarten bekommen, hätte ieh mich frei machen können. ( . . . szabaddá tehettem volna magam.) Wenn ich alles erledigt hätte, wäre ich schon gestern angekom­ men. (Ha mindent elintéztem volna, már tegnap megjöttem volna.) Wenn ich alles hitte erledigen können, hätte ich schon gestern ankommen sollen. (Ha mindent el tudtam volna intézni, már tegnap meg kellett volna jönnöm.) 1. Ich hätte gebadet, wenn das Wasser nicht so kalt gewesen wäre, (dürfen) 2. Ich wäre noch geblieben, wenn ich nicht so viel zu tun gehabt hätte, (können) 3. Du hättest die Arbeit diese Woche schon beendet, wenn du damit früher begonnen hättest, (können) 4. Er wäre diese Woche in die DDR gefahren, wenn er nicht krank gewesen wäre, (können) -5. Er hätte an der Reise teilgenommen, wenn er den Reiseplan gekannt hätte, (können) 6. Er hätte den Plan verbessert, wenn er ihn zu rechten Zeit be­ kommen hätte, (müssen, können) |

12. Fordítsuk le a következő mondatokat. (Megoldás: 21 ü. old.) 1. Ha előbb tudtam volna, hogy a kiállítást már megnyitják, elmeAettünk volna megnézni. ( . . . sich etw. anschauen; a ,,menni” igét a német mondatból kihagyhatjuk.)

)

2. Ha idejében értesítettek volna a megbeszélés időpontjáról, szabaddá tehettem volna magam. 3. Ha a tanár a kérdést tényleg részletesen meg akarta volna magyarázni, behatóbban kellett volna azzal foglalkoznia. 4. Ha a munkát egyedül kellett volna elvégezned, sokkal ko­ rábban kellett volna hozzákezdened, (mit etw. beginnen) 5. A beteg már felkelhetett volna, ha nem lett volna lázas (dürfen). 6. Barátom későn tudta meg, hogy ő is részt vehetett volna a társasutazáson. 7. Csak most értesítettek róla, hogy az árut már múlt héten fel kellett volna adnunk. 8. Fürödheítél volna, ha nem lettél volna náthás. 9. Az orvos engedte volna a beteget felkelni, ha nem lett volna olyan gyenge, (aufstehen lassen) 10. Orvost kellett volna hívatnia, ha nem érezte volna magát jobban, (lassen, müssen) 13. Keressünk ki a l l . és 12. gyakorlat mondatai közül olyanokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a „wenn” kötőszóval induló feltételes mondatot a tőmondat elé helyezzük, majd hagyjuk el a „wenn” kötőszóit (verkappter Nebensatz). P l.: Wenn du die Arbeit allein hättest verrichten müssen, hättest du damit früher anfangen müssen. Hättest du die Arbeit allein verrichten müssen, so hättest du damit früher anfangen müssen.

Módbeli segédigés szenvedő mondatok feltételes múltban szenvedő szerkezettel 14. Alkossunk módbeli segédigékkel feltételes múlt idejű m o n d a t o ­ kat szenvedő szerkezetben, a példa szerint, és m o n d ju k m e g a mondatok értelmét is ! (Megoldás: 219. o ld .) G o n d o lj u n k

arra, hogy a ragozott „hätte” alak m ellett 2 In fin itiv alak áll. 1 Szenvedő szerkezetben az értelmi ige szenvedő In fin itiv alakját (TIT + werden) kell alkalmaznunk, m elyet, bár két részből áll, egy egységnek kell tekintenünk: \ erledigt werden 1gebracht werden | j geschlossen werden |

P I.: Diese Briefe müssen schnell zur Post | gebracht werden |. = Ezeket a leveleket gyorsan postára kell vinni. Diese Briefe hätten schnell zur Post | gebracht werden | I In f .... j müssen. = Ezeket a leveleket gyorsan a postára kellett j Inf. volna vinni. (Lásd: szenvedő szerkezet és módbeli segédigék.) I. Dem Patienten kann noch Igeholfen werden . 2. Auf dieser Straße dürfen die Autos nicht Iüberholt werden 3. Die Reisen sollen gut j vorbereitet werden 4. Dieser alte Mantel kann nicht mehr getragen werden j o. In dem großen Fluß darf nicht | gebadet werden 6. Die Wohnungstür muß ) geschlossen werden | . 7. Von diesem Fenster können die Rinder I beobachtet werden 8. Der Kranke muß schon j operiert werden 9. Die Schulaufgaben müssen bis Mittag [gemacht werden^. 10. Der Unterricht darf nicht j unterbrochen werden I. 11. Die Wäsche muß noch heute j gewaschen werden | . 12. In dieser Straße sollen viele neue Häuser | gebaut werden

I

15 .

Fordítsuk le eselekvő és ha lehet szenvedő szerkezetben a kö­ vetkező mondatokat. (Megoldás: 220. old.)

1. A KGST-államok vezetőinek az volt a véleménye, hogy a közös vagonparkot már évekkel ezelőtt meg kellett volna valósítani. 142

2. A gazdasági helyzet nem lett volna olyan nehéz, ha a hiányo­ kat nem kellett volna fokozott behozatallal pótolni. 3. Azt a körülm ényt tekintetbe kellett volna venni, hogy a fejlődő országok politikai önállóságra való törekvése növekedni, gaz­ dasági helyzetük pedig fokozatosan romlani fog. 4. A csehszlovák—magyar közös Duna-szakaszt már régen hasz­ nosítani lehetett volna, ha nem kellett volna annyi műszaki és anyagi nehézséget leküzdeni. 5. A hazai választékot bővíteni lehetett volna külföldi cikkekkel, és a behozott áruk ellenértékeképpen nekünk is megfelelő mezőgazdasági termékeket és iparcikkeket kellett volna kiszállí­ tanunk.

6. A két állam között tovább lehetett volna fejleszteni az együtt­ működést és a gazdasági kapcsolatok távlatait, ha a személyes tárgyalások során az érdekeket összhangba lehetett volna hozni (in Einklang bringen). 7. Svédországnak nem kellett volna gazdasági téren akkora erő­ feszítéseket tennie, ha nem akarta volna — a pótvámok ellenére — angliai exportpozícióit megtartani. 8. Ha az önköltség csökkentésére az állami költségvetés bevétek forrásait növelni lehetett volna, a nyereségrészesedés és a kü­ lönféle vállalati alapok is kedvezőbben alakultak volna. Az árakat is csak akkor lehetett volna csökkenteni, ha a termelés­ ben meg tudták volna erre az alapot teremteni. 9. A gazdasági szakemberek véleménye szerint a műszaki-gazda­ sági vezetés hatásosabbá tételére az ipar és a külkereskedelem közös anyagi érdekeltségének különböző formáit kellett volna bevezetni. 10. Az eredmények értékelésekor a két ország szakértői tapasztal­ ták, hogyan alakulhattak volna a tárgyalások, ha sikerült volna a közös programba még egyéb gazdasági és kulturális területe­ ket is bevonniuk.

19. A feltételes mód használatának összefoglalása A feltételes mód használatának összefoglalásaképpen mondjunk néhány mondatot az összes lehetséges feltételes módbeli alak felhasználásával a megadott példa szerint, és mindig rögzítsük ponto­ san a mondat értelmét! (Természetesen szenvedő szerkezetet ma­ gyarosan kifejezni nem lehet, csak a feltételes jelen, múlt és a mód­ beli segédigével variált értelmeket lehet érzékeltetni.) A m egadott mondatok csak alapul szolgálnak, a módbeli segédigés változatokban egyik vagy másik részüket értelem szerint át kell alakítani, különösen azért, hogy a ritkábban előfordul(') módbeli segédigéket is gyakorolhassuk. Figyeljük meg a feltételes mód felhasználását a következő példamondatokban: Pl.: Feltételes jelen: Wenn wir diesen Brief noch heute vormittag schrieben, gäben wir ihn heute nachmittag auf. (Ha a levelet ma de. megírnánk, délután felad­ nánk.) Verkappter Nebensatz

Schrieben wir diesen Brief noch heute vormittag, so gäben wir ihn heute nachmittag auf. Vagy (mivel nincs „wenn”): Würden wir diesen Brief noch heule vormittag schreiben, so würden wir ihn noch heute nach­ mittag auíjgeben. (vagy. .. so gäben wir)

Feltételes múlt: Wenn wir diesen Brief noch gestern vormittag geschrieben hätten, hätten wir ihn am Nachmittag aufgegeben. (Ha a levelet még tegnap de. meg­ írtuk volna, du. feladtuk volna.) Verkappter Nebensatz

144

Hätten wir diesen Brief gestern vormittag geschrieben, so hätten wir ihn am Nachmittag auf­ gegeben.

Feltételes módok módbeli segédigével Feltételes jelen: Wenn wir diesen Brief heute nachmittag aufgeben müßten, müßten wir ihn noch am Vormittag schreiben. (Ha a levelet ma du. fel kellene adnunk, még de. meg kellene írnunk.) Verkappter Nebensatz

Müßten wir diesen Brief am Nachmittag aufgeben, so müßten wir ihn noch am Vormittag schreiben.

Feltételes múlt: Wenn wir diesen Brief gestern nachmittag hätten aufgeben müssen, hätten wir ihn am Vormittag schreiben müssen. (Ha a levelet tegnap du. fel kellett volna adnunk, még de. meg kellett volna írnunk.) Verkappter Nebensatz

Hätten wir diesen Brief gestern nachmittag auf­ geben müssen, so hätten wir ihn am Vormittag schreiben müssen.

Feltetele.h möd, szenvedoben Felteteles jclen: Wenn dieser Brief noch heute vormittag ges c h r ie b e n w ü r d e , w ü r d e e r a m N a c h m it t a g a u f ­ gegeben. V e rk a p p ter

W ü r d e d ie s e r B r ie f n o c h a m V o r m it t a g g e s c h r ie ­

N e b e n sa tz

b e n , so w ü r d e er a m N a c h m it t a g a u fg e g e b e n .

Feltételcs múlt:

W e n n d ie s e r B r ie f g e s t e r n v o r m it t a g g e s c h r ie b e n w o r d e n w ä re, w ä re er a m N a c h m it t a g a u fg e g e b e n w orden.

V e rk a p p ter

W ä r e d ie s e r B r ie f g e s t e r n v o r m it t a g g e s c h r ie b e n

N e b e n sa tz

w o r d e n , so w ä r e or a m N a c h m it t a g a u fg e g e b e n w orden.

Szmvrdo szrrkrz H modbeM sryediy('-Ve einzuladenden Gäste . . . — („ 20” a hangsúlyos, elváló igerész és лг ige között, egybeírva). (Magyarban az ,,-andó”, „-endö” értelemnek telel meg.)

160

gyakorlatok

jelen idejű m elléknévi igenevek használata 1. Alkossunk jelen idejű melléknévi igeneveket a példa szerint Ein Zug der abfährt, ist . . . ein abfahrender Zug. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. !•5.

Wasser, das fließ t, ist . . . Wasser, das steh t, ist . . . Wasser, das kocht, ist . . . Ein Tier, das lebt, ist . . . Menschen, die arbeiten, sind . . . Die Zeiten, die kommen, sind . . . Ein Mensch, der denkt, ist . . . Die Frauen, die arbeiten, sind . . . Ein K ind, das schläft, ist . . . Ein Gast, der zahlt, ist . . . Eine Lampe, die brennt, ist . . . Ein Kind, das spielt-, ist . . . Der Betrieb, der die Ware erzeugt, ist . . . Die Beziehungen, die bestehen sind . . . Die Länder die an der Weltausstellung teil nehmen, sind . . .

2. Pötoljuk a jclzöt jeden idejü melleknevi igenevvel. P I .: S tö r e j e t z t d ie »Störe j e t z t d ie

. . . S ch ü ler n ic h t!

(lernen)

lernenden S ch ü ler n ich t!

1- Beruhige d a s . . . K in d ! (weinen) 2. Siehst du d ie . . . M äd ch en im G arten! (tanzen) '*• In einem S e e is t . . . W asser, (stehen) Ich suche e in Z im m e r m it . . . W asser (fließen) ,r>- Springen S ie n ic h t a u s e in e r . . . S traß en b ah n . (fahren) *>■ Das K in d verletzte sich m it . . . W asser, (kochen) 7• In einem F lu ß is t . . . W asser (fließen) Der . . . Z u g fä h r t n ach D resden (a!>fahren) 9 • D ie . . . k u ltu r e lle n u n d w irtsch a ftlich en B ezieh u n gen w erden W üte re n t wi c k e 11.

u

( best ehen )

Német ige, német mondat — Sß llö

10.

Die an der Messe . . . Firmen haben ihre Exponate schon abgeschickt, (teilnehmen)

3. Használjuk a jelen idejű melléknévi igeneveket módhatározóként (wie? = hogyan?)- Alkossuk ezeket a mellékcselekményből a példa szerint: Der Gast tritt ins Zimmer und grüßt dabei. Der Gast tritt grüßend ins Zimmer. 1. Die Männer traten ins Zimmer und schwiegen dabei. 2. Die Kinder spielten im Garten und sangen dabei. 3. Mein Freund hat unsere Einladung angenommen und dankte (uns dafür). 4. Die Leute stehen an der Haltestelle und warten. •5. Die Reisenden saßen im Abteil und lasen dabei. 6. Die Studenten saßen im Hörsaal und schwiegen dabei. 7. Die Frau antwortete dem Mann und lachte dabei. 8. Das Kind schaute auf die schmutzigen, zerrissenen Kleider und weinte dabei.

Jelen idejű melléknévi igenevek m int főnévként használt m elléknevek 4. Alkossunk tőnévként használt mellékneveket jelen idejű mellék­ névi igenevekből, és pótoljuk azokkal a mondatok hiányzó alanyát, a példa szerint: Der Ein Der Ein

. . . bittet den Schaffner um Auskunft. . . . bittet den Schaffner um Auskunft. (reisen) Reisende bittet den Schaffner um Auskunft. Reisender bittet den Schaffner um Auskunft.

Figyeljük meg, hányféle alak jellemző a főnévként használt melléknévre:

Reisende; die Reisenden der ein keine R eisender; | Reisenden kein unsere unser zwei drei Reisende viele einige der Beauftragte; die Beauftragten ein kein unser

Beauftragter; zwei drei viele

keine unsere

Beauftragten

•Beauftragte

einige

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Der . . . atm et ruhig, (schlafen) Die . . . sehen in mein Zimmer herein. (Vorbeigehen) Die . . . sind sehr lustig, (tanzen) Die . . . sind sehr ungeduldig, (warten) Ein . . . schaut in unseren Garten herein. (Vorbeigehen) Viele . . . schauen in unseren Garten herein. (Vorbeigehen) Drei . . . sitzen im Abteil, (reisen) Unsere . . . sind se h r lu stig , (reisen) Einige . . . sind sehr ungeduldig, (warten) Ein . . . i s t im m e r ru h ig , (schlafen)

A m últ idejű melléknévi igenév használata Alkossunk múlt idejű melléknévi igenevekböl jelzőket a példa szerint: Die . . . Gäste kommen um 6 Uhr. (einladen) Die eingeladenen Gäste kommen um 6 Uhr. ii*

163

J. Die . . . Maschinen entsprechen den modernsten

Ansprüchen,

.1 faWiefern) 2. Die . . . Vorstellung hat den Zuschauern sehr gefallen, (ver. \ anstalten) 3. Die . . . Brücke verbindet jetzt die zwei Ufer des Flusses, ; (konstruieren) 4. Der . . . Brief muß sofort aufgegeben werden, (schreiben) Das vor kurzem . . . Buch erregte in der ganzen Welt große Aufmerksamkeit, (erscheinen) \ Die . . . Zeitungen wurden noch nicht gebracht, (bestellen) 1 Der . . . Zug war ein D-Zug. (abgehen) i

■ \ 6 / Fordítsuk le a mondatokat és használjunk bennük módhatározó. ként múlt idejű melléknévi igeneveket. (Megoldás: 239. old.) nehéz munkában kimerülve, korábban kellett m egkezdenie a szabadságát, (erschöpfen) Gondolatokba mélyedre ült asztalánál, (vertiefen) Izgatottan állt fel. és kiszaladt a szobából, (erregen) Először leverten, majd izgatottan válaszolt a feltett kérdésekre, mied erschlagen, aufregen) Hosszú betegségében elfáradva nem vehetett részt a versenyen, (ermüden) A nagy szárazság miatt a növények kiszáradva é s bervadtan álltak a földeken, (verwelken, vertrocknen)

1. A

2. 3. 4. •5. 0.

Múlt idejű melléknévi igenevek m int főnévként használt melléknevek 7» Fordítsuk le a mondatokat a in ólt idejű melléknévi igene vekből al­ kotót t főnévként használt melléknevekkel. (Megoldás: 240. old.) , 1. A képviselők részt vesznek az országgyűlés mai ülésén, (dór Abgeordnete, ein Abgeordneter) lt>4

2. Felnőtt nem viselkedik így. (der Erwachsene, ein Erwachsener) %. Vállalatunk egy meghízottja tárgyalásokat folytat külföldön, (der Beauftragte, ein Beauftragter) 4. A beosztottnak követnie kell a főnöke utasításait, (der An­ gestellte, ein Angestellter) (folgen + D) 5. Ha a DDR-be utazunk, fel akarjuk keresni ismerőseinket, (der Bekannte, ein Bekannter) 6. A külföldi állam követe kihallgatáson jelent meg a miniszterelnöknél. (der Gesandte, ein Gesandter) 7. A hivatalnok az utastól az útlevelét kérte, (der Beamte, ein Beamter; der Reisende, ein Reisender) (bitten A um A) 8. Péter rokonunk és most nálunk lakik, (der Verwandte, ein Verwandter) 9. Sok jó ismerősünk van Lipcsében, (der Bekannte, ein Bekannter, viele Bekannte) 10. A mi megbízottunk külföldi követekkel tárgyal, (der Beauf­ tragte, ein Beauftragter; der Gesandte, ein Gesandter) 11. Minden megbízott vészt vett az ülésen.

Melléknévi igenevek bővített jelzős szerkezetekben Melléknévi igene vek gyakran fordulnak éld bővített jelzős szerke­ zetekben. Ilyenkor a névelő vagy a névelő funkcióját betölti) más szó és a főnév közé bővítő részek kerülnek. A bővítő részek mindig a mondatbeirViszonylatot jelző névelői funkciójú szó után következ­ nek, és a kifejezés végén a jelzett főnév áll. Ilyen módon a névelő és a jelzett főnév a német nyelv jellegének megfelelően keretként fogja össze a k ifejezést: Die den Export erxehwerenih'. Inflation , . . Die den Import .steigernde Nachfrage. . . . Im Zusammenhang mit u n w m i ju Paris geführten Verhandlungen . . . Auf Grund der bis jetzt eingetroffe/ncu Meldungen . . .

A i ilyenfajta szerkezet vonatkozó mellékmondattá is átalakítható

Die Inflation, die den Export erschwert . . . Die Nachfrage, die den Import steigert . . . Im Zusammenhang mit unseren Verhandlungen, die wir in Pari«

führen . . . Auf Grund der Meldungen, die bis jetzt eingetroffen sind ... H

8. Fordítsuk le a következő mondatokat, ill. szövegrészeket bő­ vített jelzős szerkezetekkel. (Megoldás: 240. old.) 1. A z eddig befutott igénylések és jelentkezések alapján kiállítók 60, vásárlók pedig 90 országból jelentették be részvételüket az idei nemzetközi vásáron. 2. Bizonyos, az ipar területén keresztülvitt újítások sokszor nehéz­ séget jelentenek a már bevált olyan exportáruk értékesítésében, amelyeket a külföldi partner már ismer és megszokott. 3. Az év folyamán nehézséget okozott, hogy egyes mezőgazdasági termékek — elsősorban takarmányfélék — aszály okozta ter­ méskieséséi (die Dürre; der Ernteausfall) a tervezettnél nagyobb behozatallal kell pótolni. (Oldjuk meg a mondatot cselekvő és szenvedő változatban is!) 4.. A világ tőéin részével lebonyolított kereskedelm i forgalmon belül nőtt a közepesen és a gyengén fejlett országok részesedése. 5. A z ez év szeptember 27-én létrejött barátsági és együttműködési megállapodás többek között kifejezésre juttatja, hogy az egyen­ jogúság (die Gleichberechtigung) és a kölcsönös előnyök (die gegenseitigen Vorteile) elvén alapuló gazdasági együttműködés a két ország baráti kapcsolatainak szilárd alapja.