Márki Sándor-Dózsa György (1913) [PDF]

Zitiervorschau

DÓSA GYÖRGY IRTA

D'^

169

MÁRKI SÁNDOR

SZÖVEGKÉPPEL ÉS

15

KÉPMELLÉKLETTEL

BUDAPEST AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI 1913

Ára

16 korona.

R.-T.

KIADÁSA

:

KEPÉK JEGYZÉKE. Önálló mellékletek Lap

Lap

lUyefalva vára délrl ....

12

2.

Dalnok látképe

16

3.

Dalnok. Baranski Emil

1.

4. 5.

6.

9.

László rajza

19

10.

A A

25

11.

65

12.

makfalvi Dósa-ház .... Dósa-család genealógiája Dósa György. (Madarász Viktor olajfestménye a Délmagyarországi Tört. és Rég. Múzeum-Társulat temesvári

7.

lapja

97

Az

A

illyefalvi

rítés

Az

Károly festménye után) 449

Dósa György kivégeztetése Ricaut >>Neu-eröffnete Ottóm. 481

A temesvári Mária-szobor

496

51

7

23.

....

8

dalról

59

lát-

.

24.

10

25.

13

26.

vár belsejének

küls várke.

.

f.

.

csétje

Buda

és Pest

A Dósa

....

61

62

Mihály

28.

29

29.

Dósa Ferencz

30.

A

írása

35

33. II. Ulászló

17-

században Knin környékének térképe Knin vára tatai régi várkastély

34.

^y 38

Velencze piazzettája a XVI.

.

.

.

.

66 69

Bakócz Tamás arczképe, érmérl nagyítva

Az esztergomi vár

65

fordított

31. Telegdi István síremléke

XII. Lajos franczia király

16.

64 pecsétje

Dósa-czímer koronával

32.

Részlet Velenczébl

által hasz-

nált pecsét

^3

érme

57

István síremléke

19 23

32

15.

55

a XVI. szá-

»Chronica«-ja után.) 27. Telegdi

Szapolyay János erdélyi vajda pecsétje Bornemisza János névalá'

.

században. (Lewenclew 15

Szentgj'örgyi grófok pe-

y^ 75

déli

foka

79

35. Részlet Beriszlói Péter éne-

kébl

81

György szobra 1514böl a somsdoríi egyházban Esztergom a XVI. században Hajdú Dósa állítólagos kardja Táborozás a XVI. században

26. Szent

39

40

27.

42 44

38.

megnyitása november hó

pisai zsinat

15-ikén

.

.

.

illyefalvi várkerítés

évi

.

48

fbejárata kívülrl

1511.

1694. )« ez.

Gyula pápa X. Leó pápa VIII. Henrik angol király. (Holbein festményérl.) Nándorfejérvár Szendr vára a dunai ol-

A

20,

353

Bé-

22.

II.

A A

....

régi Kolozsvár. (Dr.

21. II.

Az udvarhelyi vár ro m j ai Medgyes ftere

19.

265

i

10.

18.

15.

225

(Sá-

mvében

bejárata belülrl

14.

A

Pforte. (Augsb.

keleti része

Az

Dósa György szobra. muel Kornél mve.)

201

209

3

Dósa-telek

illye falvi

Körös cseresznyehídja Békés mellett A gyulai vár A gyulai vár belseje .... Lippa látképe

szövegbe nyomott képek:

Dalnok A Dósak si pecsétje Dósa nádor czímere Dalnok. képe

A

kési 14.

88

Czímlap. Baranski E. L. rajza

13-

I3-

múzeumában.) Márton Nagyszombati »Opusculum«-ának czím-

A

9-

8.

39.

40.

46

.

.

84

90 91

94

99

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/dsagyrgyOOmr

MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK A MAGYAR TUD. AKADÉMIA SEGÉLYEZÉSÉVEL KIADJA

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT

SZERKESZTI

Dr DÉZSI LAJOS

BUDAPEST AZ ATHENAEUM

R.-T.

1913

KÖNYVNYOMDÁJA

DÓSA GYÖRGY

IRTA

MÁRKI SÁNDOR -

r

-i

^i-V

BUDAPEST A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 1913

Db

PcKb

DÓSA GYÖRGY ÍRTA

MÁRKI SÁNDOR

^^^L.^^.^^

2.

I.

MAKFALVi

nem egy

mint államférfiú,

tagja

katona,

tudós,

tnt

kodóhoz, a mikor él

lehetett.

Hü

volt

mind

—

föl

vagy

valamennyi hü volt nemzetéhez mindenkor, az

s

neve úgy

A DOSA-CSALAD.

Dósa-családnak

közéletben, U

DALNOK.

a

író,

ural-

egyet kivéve, a kinek

a nemzet tudatában, mint a fölségsértésnek és vér-

tagadásnak jelszava. Történeti súlyt a családnak mégis ez a

még

bemocskolt, társadalmi szörnyül odadobott,

ségének babérjaitól

is

megfosztott ember adott.

Rokonai mintha csak szegyeitek

nem

egyéni vitéz-

volna

éltek,

;

A

virágoztak

maga kora

is

csak azon a néven látszott ismerni, a melylyel saját katonái

s

hazaszerte

:

de

talán ellenségei

emlegették seik sorában.

felruházták.

a Dósa-család címerszerzöjét,

családban

;

A

nemesség

nem trték meg

Székelynek keresztelték

eredett s a mely részben

el arról a

sorakozott

benyomásoknak elenyésztével akadt, s

visszahelyezte

t

a

Dósak

közé.

is

ki

fölkel vezért,

ellen

a

néprl, a melybl

melléje.

igaz

nemes DósaCsak az els

nevén

szólította

Azonban egészen korunkig

MARKI SÁNDOR

4

jobbára meghagyták azt a nevét, melyet saját magának szerzett, s

melyet, ha attyafiai idáig haboztak elösmerni,

ségül fognak követelni

maguknak

viselt szennyet.

Hány

tévedést

egy eszme életrevaló alakban nyilvánul áldozatul dobni azt,

másban meg

de

teljes

megérni, míg

kell

nem szabad

mindjárt

nagyot akart, egyben-

nemest,

elzte korát, csakhogy nem bírta homályosan

is

terveit elfogadhatóan megalkotni.

képzdött

Az

ki szintén

;

dics-

lehet,

most, de minden-

emlékérl a már

esetre akkor, mikor a társadalom lemossa

négyszázada

úgy

nem éppen

:

életírói

kedves emberek. Tudniok

hogy korszak-

kell,

alkotó az a férfiú, kirl írnak, mert sorsához a jobbágyok sorsa

k

fzdött. De hánytcrgatják,

dajkameséikkel csak

azokat

színezik

borzasztó külsségeket

a

annak a rokon-

gazdagon,

ki

szenvnek megrzése nélkül, mely a vértanúk szemléleténél elfogja

Elttük az az eszme, a melyet a legújabb kor

szíveinket.

tár-

sadalma némileg ismét fölkapott, az az eszme, a melyért ez székely volta

semmi;

halt,

egyéniségének legalább

s

rendkívüli

is

szintén semmi.

:

Az

nagy idkön

latin,

hol német, hol olasz

'bizonyítani

maga

kiáltványát

mint

át

modorban nagyság

a bukott

«Georgius Zekel»

írók

nagyobb

s

nevét hol

hítta,

ejtette ki. Mellettök látszik ki

is,

állítja

maguk

ösmeretes czeglédi

A

ki.'

közt;

keresztesek

de ez

hogy György a nemes Dósa-család nevét

arra,

Táborában igen sok más nemes ember

mozgalmak nem irányultak éppen legalább

az

egyszeren Székelynek

általában véve Székelynek hittak

cserélje.

vezérét

«parasztlázadás»

évi

1514.

része

ok

a

nem

oly mértékben,

a nemesi

még nem ezzel

volt s így a

hagyományok

hogy a múltból mindent meg

tagadni, a mi ezzel összefügg:

még

föl-

a családi nevet

ellen,

kelljen

is.

Csupán a közszokásnak visszhangja ekként Ulászló királynak több levele,

>

IV. 35-

melyben a keresztesek «lator» vezérét, mint Zékel

Pray, Epist.

—

Proc.

i.

85.

—

Katona, Hist.

Ugyanazon oklevél «Melchior

maga helyén

látni fogjuk.

Crit. xviii. 720.

Banckwr*

változattal

—

Wagner, Scepus.

is

ftlófordúl,

mint a

DÓSA GYÖRGY

Györgyöt mely

névszerint

nyosan

tettel

A

t

^

palermói

—

király

Janus

Vitális,'*

bizo-

kitüntetésekben

nagy

tekin-

is.

Georgius St'cuhisnak

fölkelés esztendejében, 1514-ben,

a

A

nevezi.'

ilyen esetekben kétségkívül

—

törvény,

1514-iki

néhány hónapja,

alig

már pedig

az

s

voltak az illetnek családi viszonyaira

Miklós,^ sült

mert,

ismerte,

részesítette;

megbélyegzi

Székely Györgynek

szintén

öt

is

5

Sechel

írja

Giuanne

Giorginak

Cecol Giorgionak Marino Sanuto,^ szóval a jól érte-

Velencze diplomatiája. Ugyanakkor csak bizonyos Györgyrl

—

tud Betinus gróf, Sforza Miklóshoz intézett levelében.^

Zecheel

vagy Zechelius a lázadás els krónikásánál, Bartholinus Riccar-

—

dusnál,*

quidam

Zeglius a Taurinus Stauromachiájában,^

—

«Georgius

Ceculus-o Cuspinianus Diariumában,'° Z^^^/ vagy

Georgius

Siculus a közel egykorú Szeréminél " és az egykorú bécsi röp-

Georgius Zékel Siglernél,'^

iratban,

—

Tuberonál,''*

Zeck

Chronicon

szerint

'^

s

Zágkí Jörg

Mellicenseben,'^

így

Seggius

Zeckel

Ensnél,

Zechel Brutusnál valamint Ricautnál,'''

Gradelehnusnál,'^ a

Scytha

5^/^^/ Ranzanusnál,''

Orteliusnál,'^

a legnagyobb

tovább

Zeel

Wunderzaichen

a

emezeknek

résznél,

át-

íróinál.

Egyesek azonban már korábban

Elször 2

Orsz.

templomban lev

a brassai

It.

Dl. 32.585. 1514 június 3.

—

Pongrácz It. 1514 július 24. — Balassa It. 1514 október 23. stb. Három kegyelemlevele a megtért kuruczok számára a premontrei rend jászóvári könyvtárának 78. sz. kéziratában (Formulás könyv, 43b, 206b, 207b lap)

super notam

Declaratio innocentiae

és

infidelitatis. (U. o.

1514:

4

Marino Sanuto,

5

U.

o. 278.

6

U.

o. 261.

7 8

M. Tört. Tár, xiii. 251. Odeporicon, Fol. Ds, lin.

9

Mindjárt

t.-cz.

3. §. 11.

Monum. Hung.

k. 57. s k.

11.

évkönyvek

Hist.

11.

oszt.

írók.

Székely-Oklevéltár, v.

48.,

Tört. Tár, 1891. 337 — 8., 339. és 1905. 273. i^

Bél, Adparatus, 65.

'3

Schwandtner

:

14 U. o. u. 329.,

Hist. '5

i.

Scriptores,

516.

Scytha nevet,

299.) helyteleníti a

kiadás,

1603.-Í

i.

de már Brutus (Magy. 309.

1.

Respubl.

és

Regni Hung. (Amst. 1634.) 136. 1. Hungar. Chronica. Frankf. 1665. 124.

»6

296.

1

7

Brutus

:

i.

299.

;

és Ricaut

:

Die Neu-

eroeffnete Ottomanische Pforte stb. Augs-

az

adott címképen 'o Bel,

66b— 68b.)

men

s 1571-ig

>' i.

eltalálták a helyes nevet.

et Status

3

I.

is

Engel

burg, 1694. 124. 18 Perz,

11.

Monumentáihoz

is.

Adparatus ad

hist.

Hung.

281.

1.

1.

Monum.

r.

278.

Ain gross Wunderzaichen stb. müncheni kir. könyvtár «H. Eccl. 847. '9

jegy

röpiratának

5. lapján.

A c.»

MARKI SÁNDOR

6

a parasztság duce Georgio

hogy 1514-ben

említik,

Még

kelt föl."

Doscha Ciculo

midn

határozottabb Istvánfi Miklós,

székelynek,

családi nevén pedig Dósávvak. mondja''' s így határozott különb-

a

séget tesz

népszer

elnevezés

és családi

Révai Péter

közt.

Georgius Doscha Siculust vagy Georgius, alias Zeckelí említ."

ket már

korán

átírta a

múlt században annyira olvasott Cserei

Mihály, ha különben elvétette

Dósa Györgygyei

nek

is

való

Székely György-

a-keresztnevét.'''

azonosságát

teljes

oklevelekkel

egyik sem igazolta. Köváry László átvizsgálván a makfalvi Dósacsalád levéltárát, okiratok alapján elször vette

gyöt ennek a családnak tagjai közé

^"^ ;

föl

Székely Györ-

részletekkel azonban

a.

adós maradt. Végre i876-ban Szabó Károl}^ ráakadt Barlabási

Lénárt július

alvajdának

erdélyi kelt

17.

minden kétséget

okiratára,-'

székelyek

a

alispánjának

1507

mely a kuruczvezér családja Georgius Dósa

eloszlatott. Eszerint

Maros

de Makfalua in Sede

A

és

^''

iránt

Siculits

existente.

makfalvi és uzapaniti Dósa-család az Örlöcz-nem Szovát

A

ágán lev lóföségéhez számította magát.^'

törzs hat

székel}'^

Adorján, Jen, Halom, Medgyes Örlcz nemre s összesen 24 ágra oszlott; maga az Örlöcznem a Bod, Eczken, Jen, Seprd, Szomorú, Szovát és az Új az Ábrány,

ilyen nemzetségre:

és

ágra szakadt.'^ Mindezek, mint törzsökös székelyek,

vérszerinti

atyafiak voltak, faluközösségben és

éltek,

és

más kirovásokat nem

20 Schwandtner, Script.

i.

fizettek s

1

Hist.

(Pest, 185a. 24

—

Köváry,

'$

Erdély nevezetesebb

Századok, 1876.

26

család

Dó'sának esetre

20.

csa-

is

írásában a magyar nemesség mondja Nagy Iván (Magyarország családái, m. 363.) már 1858-ban s éppen a

—

szólva

diplomaticus

a

régi

nevek megtartják

Székely-Oklevél-

27

ma Dózsának

irta

magát. kell

régente mindig Dósának

s

azeltt

Nevét mindenmondanunk, de irták.

Mivel azon-

ösi

mindig ragasz-

formához

s

ettl

a

el.

Szentgyörgyi Péter erdélyi vajda ok24.

330-331. Székely-Oki., 28 ,548. ír.

alakjukat,

nem térhettem

levele 1499 október

Dózsának

—

Dósa-családról kodott

szabálytól

1.

164-165.

A

adót

királyai

mivel helyesírási szabály, hogy a család-

20. h.)

ládái Kolozsvár, 1854., 78.

tár, iri.

Magyarország szent

ban neve

887.

Regni Hung. 1724-i kiadás. 41. 1. 22 Schwandtner, id. h. 11. 702. V. ö. Miles, Siebenb. Würg-Engel, 9., 19. 23 Dósa Andrásnak irta öt. Históriája. 2

magánbirtokokon «

78 — 81.

évi

Tört. i.

Tár, 1890.

291—294.

összeírás.

Székely-Oki.,

DÓSA GYÖRGY

ket

mint

igaz

meg.

feleltek

nemeseket a nemesség kiváltságaiban

részesí-

Katonai kötelességöknek vagyoni helyzetökhöz képest

tették)). -^

A

jobbmódúak vagy fnépek

primores)

(potiores,

lovascsapat élén, a lófk (Lowífew,'° primipili) lóháton,

népek

(plebei,

pyxidarii) gyalog szolgáltak.

kétannyi

határából

pedig a lófnél

többet

is

magánbirtokukban

A

tatás volt.

szék

lófö

a

köz-

a falu

fnép

azonban csak

széknek ffeladata a katonai

hét

kormányzat

a

Azért a

mint a gyalog,

örökösödési joguk

;

A

volt.

nyilvántartása,

szolgálat

kapott,

nyílföldet

a

az

és

igazságszolgál-

és egy-

feje

katonaság vezére a kapi-

úttal a

hadnagy

tány vagy

a kit

volt,

a székbírókkal és az esküdtekkel

együtt tak.^'

lófk közül

a

választot-

Azért tehát a lófség, mint

magánbirtok, kapós volt

1499-

;

ben Kibédi Dósa Mihály vissza Barcsay Gáspártól

perelte

is

marosszéki Kibéden

t

lrinczen

a

Szent-

és

Örlöcz-nem és

az

3.

A DEBRECZENI DÓSAK PECSÉTJE.

Szovát-ág jogán illet lófség-

nek egy harmadát.'' szerzett

is,

De ha

magát a nemességet külön

A —

Dósak nemcsak

egy águk részére

Amazt,

1514-ben,

emezt, 1633-ban,

29

II.

magyar nemességet, hanem

a

Dósa György névadó

júl.

hse 13.

Miklós erdélyi püspök oklevele 1503 szeptember 15. U. o. 156.

Connert,

intézményei (Kolozsvár,

A

székelyek

1901.) és

A

szé-

idvel

megszerezték.

is

Dósa Gergely,

1671-ben

és

bizonyára egy

A

Dósa,

család

vagyis

kelyek alkotmányának históriája (Székelyudvarhely, 190?.)

140.

Részletesen

megszereznie.

magyar báróságot

30

3'

vagyonban gyarapodott

a

—

Ulászló privilégiuma 1499

iit.

kellett

és

Dósa Tamás vitézsége következtében.''

heros eponymosa,

U. o.

az élelmes lóf sok magánbirtokot

ezzel csak tekintélyben

32 3 3

kelt.

Székely-Oki.

A

bárói

czím i.

jeles

291

oklevél

mveiben.

— 293. 1633

május 30-án

Kiadta Galgói Rácz Viktor,

Füzetek, 1903. 42—43.

Geneal.

MARKI SÁNDOR

Domokos nev

név gyanánt

családi rint

Róbert

Ez az

viselték.

András comes

rokona

keresztnevét

vitéz volt, a kinek

komájának

király

s

azonban csak neve

Ez a Dósa

nádorának.

Debreczen földesura

1297-töl fogva lassankint

és unokái sze-

Dósa mesternek, Károly

fiának,

és

fiai

mester

örökbefogadás

lett;

és királyi engedelem következtében 1311-ben Rafael (Raphayn)

bán szerzett javait örökölte; 1317-ben a fölkel Kopasz nádoron

1318-ban

fispánja,

után

diadala

debreczeni

nyert

Bihar-

lázadás

erdélyi

az

nádora

vajda, s 1321-ben az ország

Négy

el.

Szabolcsvármegyék

és

mégis

de

maradt,

fia

hunyt

végefelé

1322

Dósa-család

czeni

után erdélyi

leverése

lett.

debre-

a

fiúágon

1404-ben

—

rokonsági

kihalt s története

—

következtében

összeköttetések

a

Báthory, Héderváry, Széchy, Domosz-

családok

Kállay szett 4

ságba

hozni

Dósa

választott

meg

az

1405

alapja,

ennek a családnak tagja

Ennek

54

Komáromy

Debreczeni

és 67 — 78.

1.

foglalkoznom kiadásáról

irt

András, Dósa

család. Turul,

Ezzel kellett,

lelkes

a

ki

nádor és 1—9. is

mert könyvem els bírálatában

(Függet-

lenség, 1883.) Hentaller Lajos mint hiányt emiitette,

említem.

hogy

ezt az összeköttetést

püspökké

azonban épp

mester erdélyi

Bebizonyult,

volt.

azért

egy

vagy rokon-

annak a másiknak,'^ a mit már

1891.

családdal

említeni

csanádi

a törekvésnek

hogy Tamás

Széchenyiek egyik se, a

a

közt

15-ikén

április

mint

czáfoltak,''

is

sei

erdélyi vajdát és nádort,

testvért. '^

úgy nem volna régen

legyz

vele

el. 54

népvezér

a fölkelést

és

enyé-

történetében

Mindenesetre tetszets dolog volna

DOSA NÁDOR CZIMERE.

erdélyi

Monaky

Tornay,

Czudar,

lay,

nem

1318-tól

5

5

hogy

haláláig,

Kemény,

Transylvaniae,

ez a

Tamás

1354-ig,

Repertórium iir.

vajda a

nagy

nobilitatis

kötet, «Dósai)-czimszó

(Kézirat az erdélyi múzeumban.) Köváry, Erdély nevezetes családai, nDózsas.

alatt.

i6

37 iri.

Nagy

363. és

Í903- 47-

Magyarország Családai, Sándor Imre, Geneal. Füzetek,

Iván,

DÓSA GYÖRGY méltóságokat

viselt,

9

mert hat vármegye fispánja, a kunok vajda és országbíró

tárnokmester, erdélyi

Oklevelekben Erdély területén a Dósa-név

meg

Dósa Ambrust mint

elször, a mikor

kolozsmegyei Szentmárton-Macskáson. ''

Dósa Istvánnak

szucsáki

bírája,

volt.'*

1468-ban jelenik

birtokost

Volt

említik a

ottan

birtoka

a

a kinek felesége, Dorottya asszony,

is,

már doboka-vármegyeinek mondott Csepegömacskáson

az akkor

arany forintért zálogba vetette részjószágait Indali Zsigmond-

tíz

nak és édes anyjának, Katalin asszonynak."^"

Magán

Székelyföldön

a

október 24-én tnik

a

a lóföséget mint az Orlöcz-nem

melylyel határos a

1499 mikor Kibédi Dósa Mihály

elször,'''

föl

Kibéd Marosszékben

Dósa név oklevelekben Szovát-ágának tagja

kissé északkeletre

fekszik,

Sok nemes, de szegény Dósa

is.

lakik benne,

gondosan rzik régi okirataikat a ládafiában, de nem

kik

vagy

tartják

nem

igazolni

Az

Dósakkal.

tudják

oklevelesen

rokonságot a makfalvai

a

els

igazolható

nevét 1507. július 19-én említik

utódai

ma

is

a kik a kézdiszéki

hová az si

Wertner,

58

Woiwoden

valami

Sieben-

bürgens. Archív des Vereínes für sieben-

Landeskunde.

bürg.

Üj

folyam,

xxix.

Orsz.

ország

1873.

Dl. 27.185. Csánki,

It.

i.

4

3

Nagy

leírása,

ív.

kötetben

Iván,

Magyarorsz.

A

Csal.

iii.

Székelyföld

Magyar Történeti Életrajzok. 1913.

és

fogva

26.

Ádám,

^'^

éltek,

áttelepedtek.

Sándor

Geneal.

Imre,

(erdélyi kötet) 142.

43.

Pálmay, családai,

és a pót-

Marostorda 37 — 41.

vár-

Forgón

Gömör- és Kishont várm. nemes i. 206—208. Orosz Ern6, Gömörvolt Küls-Szolnok nemes családjai, 71.

családjai,

44

A

Vilmos

Orbán Balázs,

Tamás

Füzetek, 1903. 47 — 49. Kempelen, Magyar nemes családok, iir. 370 — 374. Siebmacher,

és a

20—21. Székely-Oki.

— 165.

363 — 367.

:

élt

Mihály,

291—293. Századok,

127.

164

oknál

megye nemes

Dl. 36.403. Csánki, u. o.

Székely-Oki.

42 Századok, 1876. III.

Magyar-

földr. V. 464.

tört.

40 Orsz. 4'

It.

század kezdetén

volt

fia

Wappenbuch

123—126. 39

módon György nagy-

a xv.

háromszékmegyei) Dalnokon

(most

Marosszékbl

Die

ki

Andrásnak két

élnek.

a kinek

s

elször.'*''

elfogadható

Andrással kezddik, a

apjával, s

nemzedékrend

családi

'^

Dósa

makfalvai

ugyanaz a Dósa György, a kirl ez a könyv szól

A

követeli.

Makfalvától, a

képeket és ezt a leírást dr. Csutak sepsiszentgyörgyi tanárnak, a

Székely Múzeum rének, tanítványomnak köszönöm.

kedves

volt

2

MARKI SÁNDOR

lO

Dalnok

a dalnoki patak mellett fekszik,

bodoki nyúlványának Rigó-csúcsáról

majd ezzel együtt az Oltba ömlik. lakosa és

A

mely a kép közepén, a Itt

el.

5.

telke,

sem

ma

mely

a

Feketeügybe,

ma

1500

A

másik képen látható a Dósahosszasan nyúlt

melléképület és kisebb

mány

csak

lakott

terület jórészt,

tud,

a ház, a

hogy

a

45 Istvánfi (Historiarum

garicis libri xxxiv.,

41.)

két

képen

kisebb

;

el.

Senki

a hagyo-

föltüntetett

annak északi része azonban egészen a volt s

udvarházuk

állt.-*'

de rebus

toll-

van.

telek

Dósak udvarháza

hegy lábáig mindenesetre a Dósak birtoka a kúria közepe táján

ref templom

iskola, a község-

DALNOK. A DflSA-TELEK LATKEPE.

maga

tudja, hol állott

lev

szélén

völgy északi oldalán

a

több ház,

annyit

falu

van a templom, az

háza és egy pár régi kúria.

Helyén

s

melynek

falu,

nagyobb képen a falunak csak a fels, régibb része

eltt és köri terül

kúria

fakad

362 háza van, hosszasan nyúlik végig a völgyben.

mellékelt

látható,

A

mely a Hargita-líegység

vagy

hunsajtó-

hibából Dalvok

áll,

nem ösmer sem

a milyen

a régi,

sem

nev a

helyet

mostani

DÓSA GYÖRGY

Dalnok

a pápai tizedszedök jegyzéke

tehets község; legjobban azonban a

—

mikor

—

1576-ban

42 kapuja

xvi.

ma

földmíveléssel,

is

bizonyára még-

mint

foglalkozik,

akkor,

foglalkozott

inkább

században virágzott,

Erds, hegyes-völgyes

volt.^^

határában a másfélezernyi székely lakosság

barom- és juhtenyésztéssel

már 1332-ben

szerint

mikor a Dósa-fiúk

a

családot

ott

alapítottak.

Feleségeik neve ösmeretlen.

Tamás vajdának négy

fia

György,

:

leánya, Katalin ki

(gyalogsági kapitánynak) két,

volt

st egy Menyhért nevt

;

utóbb Horvátország bánja

volna/^ Két

lett

és Gergely, az 1514. évi keresztes

hunytak

János, a

el.

kit

azon Székely János, a király

említenek,

is

fia

háború vezérei, utódok nélkül

szászok fellazítása miatt bátyjainak

ír,^^

Ulászló

II.

kivégzése és a mohácsi

csata után Szapolyai János királyhoz csatlakozott, a miért magyar

IV. 351.), s

olyan

átvette

Hibáját

földrajz.

Pray (Annales, az egészben véve jó kritikájú

tekintélyes író

mint

is,

Feil a Schmidl-féle Oesterr.

évfolyamában, a

4.

Blatter

1844.

mellékletén. Brutus

sz.

egyszeren egy székelyföldi jelentéktelen helyet mond Dósa György szülföldjének cExoriens ex ob-

(I.

299.,

307.)

:

A

fényképen látható lakóház, nyári konyha és csr helyén Lázár András

scuro loco».

és Bartha László dalnoki

tsgyökeres

birtokosok szerint egy öreg

mely

kház

föld-

állott,

a falu északi részével együtt 1819-ben

leégett.

egy

Alapfalának

részét

még

mostani telektulajdonos, Bálint József birtokos hordatta

el

s

a

kis-

berakatta gazdasági

épületébe s háza alapjába. Ezen a helyen

néhány érmet (talán

is

talált.

Ez a lebontott ház

Dósa György szülháza)

lakóháztól nyugatra 5 és a 3 méterre volt

méter

;

s

a

a

csrtl

mostani keletre

romok szélessége 6

hossza csak 5 méterre ösmeretes. egyház legrégibb, de csak 1723-ban s a községnek 1841-ben kezdd jegyzkönyveiben semmi sincs Dósáról ; a dal-

A

ref.

;

a

közül György

testvéröknek mondanak,^^ talán ugyan-

kit a

nagy bnösnek

szerint

valamint egy

János és Lukács,

Gergel}'',

mások

noki

I.

Fer-

oklevele

Lázár-család legrégibb

is

csak 1586-ból való s a Barta, Gál és Had-

nagy

ottani régi családok levelesládái

sem

A

nép azonban tudja, hogy Dósa György a mai Bálint-telken született. (Dr. Csutak V^ilmos nyújtanak róla felvilágosítást.

szíves közlése.) 46 Orbán, Székelyföld, 47

Lásd

ezen

könyv

iii.

184.

80.

lapján

az

i.

jegyzetet. ^8

Bartholinus

Ds levél,

6.

49 1513 október

parancsában.

Riccardus,

Odeporicon,

sor. 2.

Szebenhez

Századok,

188 1.

intézett

229.

Nem

azonos azzal a nagylaki Székely Jánossal, a ki Szapolyai János vajdának 1514 feb4-én kelt oklevele szerint már özvegyen hagyta Csávási Erd Annát. (A kolozsmonostori levéltárból kivonatosan Kemény, Appendix, D 8. 182b. sz. kézirata az Erdélyi N. Múzeumban.) Ez a Nagylak, hová Székely János özvegye beruárius

iktatása ellen Nagylaki Székely

Nagylaki Csoronki Lrincz

Tamás

és

tiltakozott, Alsó-

fehér vármegyében feküdt.

MARKI SÁNDOR

12

dinánd híveitl sokat

kellett szenvednie. 5°

többnyire a Gergelynek tulajdonított

fiú,

a negyedik

Lukács,"'^

követte

tetteket

valószín, hogy tulajdonképen Gergelyt értik a nevén.

Dósa

Zeyk Miklóshoz ment

Katalin,

el s

Húguk,

^^

utóbb Szapolyai

férjhez, a ki

János király vezérei közé tartozott. Annyi bizonyos, hogy egy-

korú krónikás följegyzések négy

folytatta tovább, a kinek

testvére volt

>o

Kemény,

Dósa Györgynek

Repertórium

nobilitatis

és testvéreinek. ^

genealógiai dr.

iii.

kötet,

«

Tamás testvére, fia, Ádám, unoka-

családot

hasonlónevü

Dósa ». (Kézirat az Erdélyi Nemz. Múzeumban). Miles szerint (Siebenb. Würgengel 19. 1.) 1528-ban «in Siebenbürgen Stephanus Verbczides Vngrischen Trans.

A

már nem ösmerik.

nak, de unokáit

Ádám

Dósa Tamás-

tulajdonítanak

fiút

táblázat mutatja, a melyet Lóte József egyet, tanár pótlásainak

felhasználásával

A

egyeztettem.

diósadi

Dósakra vonatkozó ez a családfa megvan Kempelen Bélánál is (Magyar nemes csade hiányosabban. A csaegyes adatok Petri Mórnál,

Decreti Tripartiti author, Paulus Arthandi,

ládok,

III.

Gregorius Pescheni, loannes Doscha, La-

ládot

illet

zarus Apafi, vnd Johann Daczó &c. blieben

Szilágy vármegye

vnd bestándig bey ihm (Johann), mussten doch vili Vnglücks darüber be-

—A lázata

stében ».

tárában, továbbá

51 Ranzani Epitome (Schwandtner, 1.5 16.) Révai Péter, De Monarchia (U. o. 11. 702.)

Sándor Imrénél. Ezekre a jegyzetekben külön hivatkozom. Az illyefalvi legrégibb anyakönyvet (Liber vitae etc.)

fest

Chronologia (Nürnberg, 1603 — 39. 1.) Gradelehni Chronica (Frankfurt, 1665. 124. 1.) Ortelii

Ottóm.

Ricaut, 106. II.

52

Alig.

1.)

103.

Pforte Hist.

(Augsburg

Lex.

Lipcse,

1694. 1730.

Fasching

—

(Nova Dacia. Kolozsvár,

csakugyan úgy segít a dolgon, hogy Gergelyt, «másoknál» Lukácsot 1763.

ir.

II.

4.)

Miles szerint (Siebenb. Würgengel,

8.

1.)

Doscha Székely György «weil der Hauflfe zu gross wurd, machte (Mihály szerzetesen kívül) noch einen Vnter-Hauptman, seinen Brúder Lucám (welchen die Vnger Lucacs nennen, dahero die fremde

1765-ben

zottjait is a

s

tagjait.

már

A

nemzetes Dósa nemesek közt Dósa Ugyanezen Dósa István,

praenobilis, 1762 februárius 22. fele-

ségül veszi praenobilis Petke

deczember 7-én

pedig

Antal aldobolyi Sigmond Katát.

A

1773

Dósa Dósak

den

nak. Mindig makfalviaknak tartották magu-

pap leszárma-

egyebütt

is

de az

1602.

Basta-féle (Székely-Oki.

205 — 206.), az 1704.

(dr.

Mikes

s az

17 13.

évi Apor-féle összeírásban (M. Tört. Emi.

XXXVII. 587.)

néhai Koncz József marosvásárhelyi tanár

emiitett okiiatokban

és a Teleki-könyvtár

Csutak Vilmos szíves közlése).

készített

Mihály-féle

Csutak tulajdonában lev)

fögymn. tanár és néhai Révai Pál sepsiszentgyörgyi ref. lelkész adatainak alapján által

Évát,

praenobilis

zugleich

Dósa Dénes szászvárosi nyg.

öre

1752-ból

possessio-

az egyházi

István és Miklós.

mint

V. ref.

de

be,

egyház

natus nemesek közt van

kat,

illyefalvi

kötötték

felsorolja az

Hauffen zu fuhreno. István

megvan Dósa Endre alispán levélNagy Ivánnál, Kempelen-

nél,

einen Zeckel und gibt ihm einen grossen

5 5

v. 415.

nemesek vagy praenobilisek az illyefalvi anyakönyvekben s abban a 24 családi okiratban, a melyet Dósa Eliz 1913-ban ajándékozott a Székely Múzeum-

Historici

Nahmen Lucatium genommen),

monographiája,

Dósa-család összefoglaló geneal. táb-

Antal

1.)

373.),

falvi

Dósak nincsenek az illyeDósak pedig makfalvi elönevet az ;

nem

használnak. (Dr.

o OS _)

•w

Q
> 1794. évi átiratban. Dósa-lt. 7

1571

januárius

Székely-Oki. S

11.,

20.

tanúkihallgatás

311.

Dózsa Endre alispán szives közlése.

A

szöveghez

Az

szült.

csatolt

1901

kép

márczius

775. sz. a. kelt községi rint

a

jelenleg

Dósa-család is

si

1860 táján ké29.

Maktalván

bizonyítvány szecuriális

meglev képület

telkén

keletre

3*

néz

MARKI SÁNDOR

Tündéreket említ a makfalvai székely, ha Várhegyesröl

Ez a Várhegyes s a belenyíló

ott

Szolokna-csermely keresztez völgyének baloldalán,

egy meredek erds bérez legmagasabb ormán. tudja

megmondani,

is

szól.

van a faluval szemben, a Kis-Küküllnek f-

ki

vitte

megmondja,

koczkakövet,

ki

onnan

el

Ha

a székely

1836-ban

az

nem

utolsó

oda az elst. Maka székely

tette

«rabonbán» emelte a várat. Valamikor az ö halála után az rség leszállt

hogy Makafalvát

a völgybe,

alapítván,

békésebb foglalko-

zást keressen; s a falu negyedfélszáz

házában a mintegy

fnyi lakosság ma

s

A

várat

is

földmvelésbl

magát aranyhajú

tündérek

1600

némi kereskedésbl

meg

szállották

s dal

él.

és

zeneszó mellett mulatoztak, tánczoltak ott a hajdani sasfészeknek

—

begyöpesült udvarán.

szintén csak sánczolatokat

Odább

a Halj-meg-bércz felsíkján

mutogatnak az idegennek

ben azonban, hol egykoron talán az lékekre figyelmeztetik.

A

rség

már

a vár tövé-

;

falva állott, cseréptörme-

egyéb emléke,

régi vitézségnek nincs

mint ez a sok lom s a béreznek önfeláldozásra serkent neve.

A makfalvi si udvarházból a

regényes

Régóta ez

áll

táj

két

már úgy

Dósa

pontjáig:

keletfelé

a falak,

s tanulságot

elláthatott

Haljmegig.

a

nygül maradt emberi

adva annak,

ki tanulni kész. Állottak

míg Maka honvéd katonái rzék;

mikor a tündérek fényzését

Dósa György

s

a két bércztet: megfosztva a természetnek

izmos alkotásaira védelml rakott,

építményektl

könnyen

Várhegyesig

a

lehullottak, elporlodtak,

volna fedezniök.

kellett

a köznemességet

szeret

s

a

pártfogó nemzeti király uralkodása alatt született^

parasztságot

szögletszobájának falában ktábla van, felíra.tal

ily

Szárazajtai székely

9

Mátyás azoktól, ASZ ISTEN SEGEDELMiVEL ÉPiTETTE EZEN KHÁZAT

NEMES NÉHAI DÓSA GERGELY özv. T. MADARAS ÁGNES AZ KLSÖ szü. FIA M. TKS. NS. DOSA DÁNIEL A MAGA KÖLTSÉGÉN.

M. TK.

volt,

nak kí

kiknek

gylölt

és a

oligarcháknak tág teret nyitó Jagellók idejében serdült

föl.

népmonda szerint nagyon sokjuk

elvctte fölösleges vagj'onukat s azok-

kiknek semmijök sem volt a azonbao ezek közöl ajándékát elpaza-

rolta,

adta,

azt

hetetlenúl móit.

szék

;

felakasztotta.

A

mellett kérlel-

büntette a szegény nép elnyo-

Telegdi István erdélyi vajda Sepsibíráinak és királybírájának

1484-ben

DÓSA GYÖRGY

21

Zavart, elégületlenséget, mozgolódást,

köri szkebb hazájában,

csben

a

mikor

ringatták,

lázongást látott

Mátyás

Fáncsy Mihálynak, hogy halála

szemére

király

hírét terjeszti

böl-

lobbantotta

h

a

maga

Még

Székelyföldön mindenütt.

székelyek

akar újabb mozgalmakat és zavargásokat támasz-

közt s ezzel

Körülbelül egy esztends

tani köztük. '°

a mikor

volt,

Magyar

Balázs erdélyi vajda Tordára hítta a magyarokat és a szászokat,

hogy tanácskozzanak, hogyan oltalmazhassák meg magukat a székelyek és

Khalom

kik Segesvár és

ellen,

kiraboltak

szászt

és

gyermeknek már némi sejtelme mely

kenyérmezei

a

szivét

töltötte

De

dicsségrl

is,

törökver székelyek

hazatért hathatott

ötesztends

az

lehetett arról a

csatából

Élénkebben

el.

közt néhány nemest

megkárosítottak."

gyermekre,

a

mikor

1484-ben az erdélyi oláh jobbágyok nemes uraik és a szászok

nemeseket gyilkolták

ellen fordultak, a

Mátyás

akkor

király

'^

János

s birtokaikat pusztították.

szentgyörgyi

bazini

és

gi'ófot

bízta

meg, mint erdélyi vajdát és székelyispánt, hogy lecsönde-

sítse

az

oláhokat,

szabadságra

—

nincsenek

Maga

Mátyás halála

is

után

nem

hivatva és

ha pedig tovább lázonganának,

a fbbeket.

le

a

;

kik

is

születtek

irtsa ki s fejeztesse

— 16 esztends volt már, mikor — 1490-ben Ulászlónak és Albertnek

15

fiú

koronáért való versengése a Székelyföld nyugalmát

is

föl-

zavarta.

A

székelyek

Ulászló mellé

II.

ezeknek

de

megesküdött,''

a szászokkal a sárdi

hogy elnyomóik

mezn

ellen

álltak,

nagyobb külön

közösen

is

a

minden jogukra

ki

védelmére

szövetkeztek

fölkelnek. '"*

a

s

Föl

székelyek

megfogadták,

is

keltek 1492

deczemberében, mikor vajdájuknak, Báthory Istvánnak kormányát

valóban ajtán

adják, illet.

'o

Oki. II

megparancsolta,

kit

(Székely-Oki.

Mátyás r.

hogy

a Száraz-

székely

örökségeket annak a nép vallomása szerint meg-

pörölt

i.

253.)

parancsa

1474-böl. Székely-

221— 2.

1475 januárius

12

1484 november

Szilágyi

17. U. 0.1.249—250. Sándor (Erdély Tört. i. 163 — 4.)

hibásan teszi a lázadás idejét 1486-ra s az oklevél keltét 1486 november 15-re. '3

Székely-Oki.

i.

'4 U. o. ni. 122. 13.

U.

o. iii. 97.

273.

MARKI SÁNDOR

trhetetlennek találták

nem vajda

hogy

intézett

hogy

—

módon

székelyek közt

a

annak

építtetett,

elhajtotta s

falutól

egy oldal szalonnát

kenyeret a határidre be nem

égettetett

marasztaltatta

leányát

megveretett,

Veress Endre

Egy

A

ki

szekér szénát

a csirkét,

ötven vagy

még

karóhoz

asszonyt

—

fölgyujtatta,

vagy több

kötözve

egy nemest

fogva csúfosan meghurczoltatta.

hajánál

nemes

a ki a királyhoz a sérelmekkel

székelyt,

követségnek tagja

küldött

szedett.

néhány nemesnek a házát

el,

sört, két

szállította,

el.

egy kenyeret,

csirkét,

minden plébániától két ökröt, két hordó

dénárban

(Székely-

embereket

az

építésére

volt,

a vár ellátására minden székelytl egy köböl búzát,

egy köböl zabot, egy tehenet, egy

minden

Báthory

felsorolja

Legfbb panaszuk

és zsarolásait.

idáig hallatlan

udvarhelyen) várat

s

velk

megfenyegették, ha

is

Ulászlóhoz,'^

II.

kegyetlenségeit

—

szászokat

Pár nap múlva a hét székely szék hosszú

tartanának.' ^

emlékiratot

s a

volt,

arany forintnál nagyobb

ezer

összeg erejéig megkárosította, feleségét alávaló szavakkal gyaláztatta.

Egy háromesztends gyermeket anyja

köttetett,

téssel

hogy megsüttesse

csikart

ki

megy

király

is,

a királyhoz, két feje legyen,

Oláhországba,

és

jobbágyai

O a a

zúgolódókat azzal hallgattatta

vajda

a másikat tegye a helyére. így

lettek,

hogy

is

;

azért a ki ellene panaszra

hogy ha az egyiket

vetettek

azonban egész falvakat és székely

A

valami

és

király

százezer

s

inkább

a

vajdák

Báthory zsarnokságától meneküljenek.

maga részére foglalt le s maga belsembereihez

kaparítsa.

elveszti,

sokan inkább átszöktek Moldvába

szántottak,

ott

szemeláttára karóhoz

szegény asszonytól ezzel a rémí-

A

fejváltságot.

hogy ö Erdélyben

el,

s a

a

örökségeket

jogtalanul

még gyöngekorú székely fiúleányokat

adatta férjhez,

eddigi rövid forint

hogy örökségüket meg-

uralkodása

fizetésére

alatt tízezer

szorította

a

ökör

székelyeket,

a kik mindig államsegély nélkül védelmezték határaikat s messze-

földeken 15 16

is

patakban

folyt

1492 deczember 2. U. o. Egész terjedelmében u. o.

v. i.

vérök a királyért.

122 — 3.

272 — 280.

A

vajda kezdettl

DÓSA GYÖRGY fogva azon

hogy

volt,

k

mert

a fejket,

hanem

Kérték tehát a

földre.

alatta,

nem

a is

vajda

berendeli

ket

búzát rostálni el

a

munkába.

a várnak építésekor pedig a szegény székelyeket ökrök

módjára fogták be a járomba

velk

bízzák reá

a székelyudvarhelyi

ha vonakodnak, leányaikat és szolgáikat hajtják

Annak

el

gyermekeikkel együtt kimennek

Hiszen

várba négy mérföldnyi távolságból s

hogy mozdítsa

királyt,

nem maradnak meg

feleségeikkel,

más

az országból

székelyeket, a szegényeb-

szabadságuktól megfoszsza és a nemesek

beket pedig minden

jobbágyaivá tegye. Báthoryt,

fbb

kiirtsa a

23

s

igazán barmok módjára hordatták

a fát s a többi szükséges dolgot.

9 AZ UDVARHELYI

VAR ROMJAI.

Ilyen dolgok láttára és hallatára a fiatal

Dósa György valóban

olyanformán gondolkozhatott, ahogy poéta kortársa, a humanista Taurinus

róla:'^

írja

«Mily nagy

bnösök

a nemesek, tudjátok.

Érdemivel takaróznak

Nem

nemesít

Önhittség,

A

ki

:

;

csak igaz bátorság tesz nemesekké.

meg erény nem

magasra

És a szegényt

tör, a

jár egyszerre. Igaz,

A

ki fejét

tisztelje,

mivel nincs benne irigység

>7

azt föl a csillagos égig,

fennhordja az élet ezernyi bajában.

székelyek különben

vajda, Bélteki

hogy

paloták fényét ne keresse

S mert egyedül ez emelheti

A

Az sök

azonban örökbe kapott kard

megszabadultak Báthorytól

s

az

új

Drágffy Bertalan, egy kézdiszéki székely esetében

Taurinus, Stauromachia, 189

1.,

88 — 96. vers.

MARKI SÁNDOR

24

mindjárt 1493-ban megvédelmezte a székelyek személyes szabad-

ságának a jogát;

meg

az egy

'*

de éppen a kézdiszékieket

esztend múlva bekövetkezett

nem védelmezhette inség

drágaság

és

ellen. '9

Marosszékben, a hol Dósa György növekedett, csakhamar oly

nagy egyenetlenség támadt a székelyek

közt,

hogy

a székely

nemzeti gylés Szentgyörgyi Györgyöt, Baldóczi Csányi Lörinczet

Tamási Ferenczet

és Lázárt, Szentkirályi

és Bernátot, valamint

Szentbenedeki Márton Jánost a Székelyföldrl számzte, házaikat László erdélyi püspök és Geréb

és malmaikat pedig lerontatta.

Péter

országbíró

hogy a székelyek hazáját

azután,

arra

zavargások ne háborgassák,

meg

embereket, hogy kövessék

ezeket a

ítélte

megersítette a

gokat." Ezek szerint

ségbe

esett,

§.),

bnt

de ezt a

ha valamely nemes székely htlen-

csupán a székelyek közt követte

akkor csupán székelységét veszítse király

a s

követte

ellen

minden ingó

kincstárra

száll,

és

Egy esztend múlva

székely szokásokat és szabadsá-

régi

(17.

székely f-

a székely nemzetet s kérjenek

bocsánatot a marosszéki közszékelyektl.^" a király

hasonló

el,

Ha

el.

el,

pedig az ország és

a székelységgel együtt nemességét

ingatlan

vagyonát

is

elveszítse.

Vagyona

a

de a király ezt megint csak székelyeknek, vagy

a köztük lakóknak adja,

másik pont pedig

hogy a székelység ne károsodjék. Egy

(a 20.

vényei ellen izgatókat, az

§.)

székelyek igaz szokásai és tör-

a

új és

rossz törvényekre törekvket

fej-

és jószágvesztéssel fenyegette. Mindezeket a szabadságokat pedig

a király

t

—

úgymond

—

azért ersítette meg, mert a székelyek

nemcsak a törökök, hanem a lázadók és fölkelk

ellen

is

mindig segítették.

Azonban 1503 januárius 22-én

a székelyek

és hét székének székelyudvarhelyi

18

1493 június

4.

szeptember

20 1498

szeptember 13. U.

21

1499 július

közgylésén már kénytelenek

Székely-Oki., V. J2 — 3. 8. U. o. i. 281—2.

19 1494

13. o.

Székely-Oklev.

138—145.

iii.

három rendjének

133

— 5-

DÓSA GYÖRGY

25

Drágffy Bertalan vajdának azon vádja

voltak

tiltakozni

mintha

k fellázadtak volna

a király ellen

és szabadságaikat védelmezik az

;

ket elnyomó

és zaklató vajda

mint ezt a három nemzet tordai országgylésén

ellen, a

kívánták."

is kifejteni

Az

bvebben

Szentgyörgyi és Bazini

vajdával.

új

ellen,

holott csupán jogaikat

Péter gróffal különösen a nemesi jószágok székely tulajdonosainak volt bajuk, mire a király külön biztost küldött be, a ki a vajdától

hozzá

ügyeket

felebbezett

függ

Ezzel

eligazítsa.^ ^

székely nemzeti gylésnek Székelyudvarhelyen

össze

a

1505 november

23-án hozott végzése, melynek eredetije csak most került

el.^-*

Ez a nevezetes határozat, melynek hozatalánál már Dósa György jelen

is

székely

a

lehetett,

bírákat

és

törvénytevket

azzal

vádolta meg, hogy szeretet, harag, gylölség és önzés következ-

nem hoznak

tében gyakran hely-

és

igazságos

Most tehát Udvar-

ítéletet.

Keresztúr-székekbl négy fembert és 13 lóft,

meg

szesen 17 székelyt választottak

és eskettek

hogy mint

föl,

bírák az egész

Székelyföldön igazságot szolgáltassanak.

bíróságot, mint

els

felebbezési fórumot,

ményt. Székelyudvarhelyen

állították

Az

volt a felebbezési bíróság.''^

Ügy

mint egészen

találta,

Ezt a

új intéz-

de a nemzeti gylés

maga

igazságszolgáltatás ügyével 1506

három nemzet tordai országgylése

februárius lo-én a kozott.^^

fel,

ösz-

hogy mivel egyideig nem

is foglal-

volt vajdájok,

az igazságszolgáltatás megakadt, a mi sok gylölködést, viszályt, igazságtalanságot,

kárt okozott.

a király új vajdát

nevezne

ki,

Intézkedett tehát addig

míg

más már sok helységet

mert Erdély török,

ellenséges népek közt feküdvén, a gyújtogatok

is,

tatár s

elhamvasztottak s elszaporodtak a rablások, tolvajságok, fosztoga-

emberölések,

tások,

pénzhamisítások.

A

három nemzet közt

annyi az egyenetlenség, gylölködés, gyanúsítás, hogy most

22 Székely-Okl. v. 2?

1504

24

A

honnan ves

szept.

34—35.

18.

o. rrr.

(i.

158—160.

marosvásárhelyi Teleki-levéltárból,

—

iíj.

Biás István levéltárnok

közremködésével

közlöm,

U.

mivel

a

—

szí-

hasonmását

is

Székely-Oklevéltár

is

Magyar Történeti Életrajzok. 1913.

306—309.) csak

magyar

egy

fordításának

xvri.

1769.

is is,

századbeli

évi

átírását

ismeri. 25 Connert,

A

székelyek

intézményei

30—31. 26 Közli a Székely-Okl.

i.

309—313.

4

MÁRKI SÁNDOR

26

mikor az országgylésen a haza védelmérl egy szívvel-lélekkel kellene intézkedniök, az ellenségrl megfeledkezve, egyik nemzet a másikra

még

kodtak

mert egyikkel szemben sem gondos-

akar támadni,

megszüntessék és gyökeresen kiirtsák

nemzetbl

h

ahogy

pedig,

a gyulafehérvári

összesen 43 bírát vá-

14,

gyljenek össze

lasztottak, a kik évenkint kétszer

három nemzet

tehát a bajokat

ezek a bajok a három

s

meg ne bontsák,

nemzet egységét és egyetértését káptalanból egy s minden

A

Hogy

az igazság kiszolgáltatásáról.

ítélet-hozatalra.

földiekhez

személyök és költségök kímélése nélkül támogassák és

székelyek

a

ket elnyomná,

ispánja

egymást

illik,

ezek

ha a vajda

s

elmozdítására

a királyt közösen kérjék.

Ugyancsak az mert Lajos

1506.

esztend nyarán

királyfi születése

a székelyek föltámadtak,

(1506 július

adószedk

után az

i.)

lelkiösmeretlenl hajtották be tlük az ökörsütés terhes adóját.^'

Ezt az adót, vagy inkább

—

a

hogy még Mátyás

«önként és szívesen adott ajándékot))

nemzetgyléstl,

székely

s

hogy

volt a legnagyobb.

500

és

lecsillapítására tett,

k

is

az

egytelkes,

és a

lófk nem

ott voltak; s

Tomori

némi gyalogsággal

valószín,

a forrongás

Pál, mint királyi biztos,

jött

Budáról a székelyek

azonban Székely vásárhely közelében csatát vesz-

lovasságának nagy része elesett és húsz sebével maga

csak alig

menekülhetett meg.

nem úgymond ^^

székelyek

—

;

primrök

hiszik,

hogy

—

kellett a

kérni

sem hiányzottak közülök, mert

Marosszékben lovassal

A

be-

de a fölkelk közt most

a Dósa-testvérek

rendesen

ha az megszavazta,

közrend székelyektl szedték fizették,

király nevezte

félnek

—

sem

meg

tanulta

Itt

meghajlíthattam

a

de ezek a székelyek azt

;

a kit megölnek, szolgájuk lesz a le

hogy

sem embertl. «A szászokat

Istentl,

egy újabb csatában gyzhette

igazán,

is

más

Csak

világon.))

ket, mire az ökörsütést végre-

hajtotta.'9 J?

Connert,

94 — 98. 2*5 Fraknói, 1881.

293.)

A

székelyek

^9 U.

intézményei,

Erdély

Tomori

Pál.

(Századok,

tört. I.

u

136.

o.

tört.

175.

293 — 5. 11.

Istvánfi,

134 — 6.

Teutsch,

Kváry,

67.

Szilagyi,

Gesch.

d.

Erdély

Sachsen

/

DÓSA GYÖRGY

A

székelyek lecsillapítása végett az agyagfalvi székel}' nem-

zetgylés az év vége

vagy közszékely ne

lófö

hogy

elhatározta,

felé

híjjon össze

ezentúl

förendü,

pártütés czéljából gylést,

eszeveszett embereket maga mellé ne vegyen és ne szerezzen

magának

hatalmat és

oly

a mely

méltóságot,

meg nem

Mert Székelyországban ennek következtében történnek a emberölések,

ságok,

házak

égetések,

veszedelmek,

veszekedések,

tolvaj-

boszúállások,

pusztítások,

hadakozások, üstökvonások

feldúlásai,

illeti.

egyéb

s

mik az elmúlt idkben néhányszor megestek.

a

Azt akarták, hogy országukban a htlenség vagy pártütés

A

kovásza teljességgel elszáradjon és elhervadjon.

lója és

tisztviselinek

pártüt módon még akkor se

tap-

király

ha

álljanak ellen,

azok egyesek vagy az ország szabadságát megsértenék, hanem

gyljenek

egy helyen, közönségesen tanácskozzanak

össze

s

forduljanak egyenesen a királyhoz és Magyarországhoz, a mely-

k

nek

is

tagjai,

«hogy így az igen-igen nagy Scythiából rajok

maradt tökéletes hségnek

mely még eddig minden

dicsérete, a

pártütéstl, árulástól makula nélkül köztük

ezután

gyzhetetlenl maradhasson meg». Ha pedig valamely

is

frendi,

lóf vagy tisztvisel pártütés czéljából mégis gylést

tartana, az olyan, mint

és

megmaradt, köztük

becsületét

veszítse,

nemzetének

árulója,

Székelyországban

minden

tisztességét

többé sohase lakjék,

örök számkivetésbe menjen, vagyona örököseire szálljon és csak a király adhasson

megkegyelmezhet.

kegyelmet.

neki

Közszékelynek a nemzet

is

'°

Más nagyok, lófk

közrendek

és

közt

talán

Dósa

is

föl-

emelte jobb kezét, hogy megesküdjék erre a törvényre, a király

hségére, az egyesség megtartására talan

sokaságban,

halni és a szent

kely

?o

nemzet Az

oklevél

Székely-Oki. 5«

U.

o.

i. I.

megjelent abban a «szám-

mely kész volt Székelyország javáért meg-

koronához

határozata

xvii. századbeli

313—7. 315-6.

s

is

hséget

mindenesetre magyar

fordítása

tartani».''

Az

kötelezte;

1777.

és

181 5.

egész szé-

de

évi

férfiúvá

átiratban

:

MÁRKI SÁNDOR

28

körülmények közt izmosodott, a melyek állhatatosságra

olyan alig

növeltek valakit.

nem

is

Még Mátyás

király

csak rövid idre s

is

mindenütt biztosíthatta a jog, törvény és az igazság ural-

mát; Ulászló

pedig már közel

ideje

hogy

hozzá,

állott

vissza-

essék az ököljog korába. Báthory Istvánt, az erszakos erdélyi vajdát és székelyispánt, errl olyanok

kik a dics-

vádolták,

is

séges kenyérmezei csatában lelkesülten harczoltak oldalán. Ennek a kornak Erdélyben sok tekintetben

adott irányt

ha Dósát

s

;

utóbb nemcsak vitézsége miatt dicsérték, hanem hallatlan kegyetlenkedését és nagyravágyását

hogy abban az idben

gondolni,

nemzetének

Erdélyben

egyik

és

kell

mikor erre

lépett legénysorba,

hse

egyik

meg

szemére lobbantották,

is

leghatalmasabb

dinasztája adott példát.

A

történelem színe eltt

módon

vett részt a székely

embere

ököljog

az

erdélyi

vajda

nemes

lakó

intézett

meg.

követett

is

másra gondolni sem

tudott,

1507 július

de egyúttal az ''

3^

Az

czím Erdélyben akkor a

agilis

szék- és megyei bíráknak,

—

— 7-ben —

a

egyetemlegesen

is

1504

pl.

király

vezte. (U. 3 3

királybíráknak

Székely-Oki.

járt ki (1484-böl

o. III.

159.,

i.

252.),

székelyeket agilisoknak

de a ne-

163. stb.)

Szabó Károly közlése a Századok-

ban, 1876. 20.

A

és

Székely-Oki.

i.

164 — 5.

hagyomány másképen tudja a dolgot. Nemzedékrl nemzedékre leadva beszélték, hogy Dósa György Kibéden készlt lcsös szekerével mtnt Medgyes 54

családi

felé a vásárra.

A

egész Erdély-

Valószín

medgyesi vásárról nagy

hogy

tehát,

mint reá, mikor panaszt

Medgyes város közelében

a

mert a szebeni tanács

el rablást,

hogy

tett,

Szeben város néhány

a legközelebbi medgyesi vásár alkalmával

lakosát

19-én

marosszéki Makfalván

a

ország nyilvánságos rablójának nevezte.

Dósa már elbb

addig ösmeretlen

Barlabásy Lénárt

Héderfáji

alispánja,

levelében

székelynek,'^

(agilis)

ki

nemzet ügyeiben és bajaiban, mint

székelyek

tanácshoz

szebeni

jelent

a

és

Dósa György,

kifosztották

megölték.

és

tömeg vergdött haza

felé

erre,

ki

'"*

ki

Egy jobb kocsiban szembejött a khalmi szász királybíró és jókedvében arra.

ostorával

kelket.

jobbra-balra

csipkedte

«Félre, paraszt

!»

nikre.

Dósa György szekerével

akadt,

ostorával

kettt,

s

paraszt

!»

György,

neki

is

reá

is

hogy

«Félre,

!)>

kollintotta vele a királybírót ;

össze-

is

egyet-

elkapta a szekér

totta a fejét

járó-

minde-

csapott

odaszólt,

"Paraszt az apád

a

kiáltott

kiáltott

Dósa

lcsét,

fbe

és

széthasi-

de rablásról szó sem

(Dózsa Endre alispán szíves közlése.)

volt.

MÁRKI SÁNDOR

30

Barlabásy azt tanácsolta nekik, ez iránt Lázár

Andrásnak

és az

hogy

ket, hogy egész Erdélyországnak

lítsák fel

ne trjék

rablóját

meg maguk

nevében írjanak

a város

elkelbb székelyeknek között,

elkövetett rablás miatt haladéktalanul

és szó-

ilyen nyilvánságos

hanem

az ilyen

módon

úgy büntessék meg, hogy

a székelyek és az ország többi jó lakosa (regnicola) közt kötött

egység és egyetértés inkább megersödni és meg-

szövetségi

izmosodni, mint felbomolni látszassék.^^

Gyergyai és Szárhegyaljai Lázár András annak a Bálintnak

Zsigmond királynak egy okirata alapján a Medgyesen tartózkodó Mátyás királynál 1462 deczem.ber 9-én kieszközölte, fia volt,

a ki

hogy Csikszéktl elválaszsza Kászont gyot

stb.

s

ez külön

bírót,

hadna-

tehessen. Halála után a hálás kászoniak elhatározták,

hogy maradékai három évenkint

fölváltva

egyszer bírák,

más-

szor hadnagyok legyenek a székben."'^ Lázár Andrásnak akkora

hogy

tekintélye volt, zeti

az

gylésnek

elkel

a muIt (1506) évi agyagfalvi székely

volt az elnöke;

Hozzájok

megbüntetését várta. nesen

t

ösmerjük azokat

névszerint

s

székelyeket is," a kiktl az

nem-

most Dósa György

al vajda

intézett levele

csakugyan egye-

mondta rablógyilkosnak, de vádja mégis csak

a sze-

beniek közhitén alapult s bizonyításra várt. Különben az alvajda aligha nevezte volna

Andrást,

t

épp úgy agilisnak, mint

bíráját.

Lázár

nagytekintély primrt. N}iilvánságos rablónak

a

is

tulajdonképen csak ebben az adott esetben írhatta; de a puszta föltevés és a

valószínség látszata már maga

Mi

hogy

lett

35

vizsgálatból,

a szebeniek

azonban

I.

a

máskor sem

papiroson,

Eredetije

nemz. levéltárban, 67.

buzgólkodtak

a

37

Felsorolva

38

Szabó Károly szerint (Századok,

i.

foltot ejt

a dolgot.

valami

A

székelyek

túlságosan,

21.)

erre és rovott eléletére vonatkozha-

Szeréminek az az adata, hogy 1514 titokban

megdorgálta. 1876.

hogy

tik

hibái

316.

Dósá-

Valószín,

tudja.

tavaszán Csáky csanádi püspök,

297 — 302.

Székely-Oki.

u. o.

szász

sz. a.

36

i.

sem

nem hagyták annyiban

Századok, 1876. 20 — 21. Székely-Oki.

164 — 5.

senki

idáig

is

életén. ^^

nak máskülönben ismeretlen eddigi

nem

maradhattak,

ki

eltt

ersen

DÓSA GYÖRGY

A

adjanak a szászoknak.

elégtételt

Miklós

két

de vajdájuk,

Szentgyörgyi

lelkesedtek.

Szentgyörgyi

sem

és Bazini Péter országbíró iránt

Tóth

közhangulat sem kedvezett

kívánsága teljesítésének,

alvajdájuk

3I

egyebek közt azért foglalták

faluját

magát a székelyek közül azért rekesztették

nemzetgylés

a

Megtagadták a

állt."

vajda

a

t

le s

fia,

János,

szolgálatába

Lajos megkoronázásakor (1508 június

II.

tlük követelt ökörsütést tott,

nem tördve,

tilalmával

mert

ki,

a mit a király 1511-ig el

4.)

is

halasz-

pedig Sojni Józsa temesi ispán szomszédságukban,

a Bar-

is,

czaságon táborozott, hogy az oláhországi bonyodalmakat figye-

lemmel

Erre annál nagyobb szükség

kísérje.

mert Mihnye

volt,

oláh vajda érdekében a bojárok Fogaras vidékén

Ugyanakkor a

üg3'ekeztek támasztani. •°

hogy míg az

az erdélyi vajdának,

meg nem

a hadjáratra lésre

égettek s a székelyek

közt

nemesek

és székelyek

bajuk volt szomszédaik

elég

is

«a

hogy

a szászok a nádortól

nem

az

annyira

elszaporodtak,

Perényi Imre nádor tehát

mielbb

védelmet, mert ha

kértek

még nagyobb veszedelemtl

ket,

irtatja

falut fel-

oláhok és a nemesek jobbágyai

gonosz és kártev emberek»

közt

ki

erdélyi

Köhalomszékben «a gonosztevk» 1509-ben egy

miatt.

is

indulnak, a szászokat ne szorítsa fölke-

Amúgy

táborozásra.

és

lázadást

is

királya' megparancsolta

október

1509

'•'

23-án

tarthatnak.

meghagyta

Szentgyörgyi és Bazini Péter erdélyi vajdának, hogy üldöztesse

gonosztevket, mert különben a szegény szászok

és büntesse a

a király

máshová menekülnek vagy végs nyo-

kárával

nag}'

morúságba jutnak.

A

határszélieket a török

egyre fenyegette,

a pestis pedig az egész országot iszonyúan pusztította.'*' 1510-ben az

59

Oki.

Oláhország és Moldva fell Ulászló

II. r.

40 Köváry,

Puscariu, revolta

ir.

üoua

16.

Székely-

lui

1508—

XXXIII. köt.

-t

4i. 176—177. documente privitoare la

137. Szilágyi,

Boierilor din

favoarea ráu

1508 július

317 — 318.

Mihnea

tara Fágnrasului in

Voda

numit

Acad.

1510.

Analele

Memor.

sect. istor 61

— 71.

1508

A

háború

török

várható

június

29.

Székely-Oki.

szász egyetem

Hurmuzachi-Jorga,

miatt

Documente,

xv.

—196. 4 3 Váradon

cel

úgy

Rom.

való

i.

levéltárából

319. közli

195

1582-ben Oláh Lukácsné hogy ö «a kereszteshad elCtt nagy halálba hat esztends volta.

vallott,

Bunyitay, Váradi püspökség,

i.

363.

MARKI SÁNDOR

32

újabb fölkelést hirdettek/^ a király pedig

határok védelmét

a

szepesi

1510 november

:

ersebb kezekre

bízta

Szapolyai János

lo-én

herczeget nevezte ki vajdának és a székelyek

ispán-

jának.'^^

Szapolyai a nemzeti

párt

feje

Oíszággylés óta ennek a pártnak

az

volt,

rákosi

évi

1505.

de ismét

királyjelöltje. Üjból,

éppen mostaná-

hiában,

ban kérte meg a király Annát,

leányát,

húgát

ö

az

Borbálát,

pedig,

Zsigmond lengyel

király

most jegyezte

Az

el.

vajda érdekében rákosi végzés

új

hozott

azokat, a

kik a nemzeti király vá._

:./

nem

lasztásának elvét

el

ösmernék,

ország

iránt

az

htleneknek

vánította s

ket

nyil-

az örök

szolgaság és parasztság II.

járma

alá kívánta vetni,

hogy

bnük

A SZENTGYÖRGYI GRÓFOK PECSÉTJE.

mindörökké

Olyan

viseljék.

fenyegetés, a

vények semmit sem tudtak

;

'*^

s

mirl

a

büntetését

magyar a

fenyegetés,

olyan

melyet

Szapolyai éppen négy esztend múlva más okból valósított

ama szegény néppel szemben, alatt

kereste jogait.

De

a mikor a székelyek

leghatalmasabb ura

Csak egy

xvii.

Székely György,

44 Köváry, 4

5

ii.

46 Fraknói,

i.

meg

Dósa György vezetése

ki gondolt az egyszer lóf-székelyre,

ispánja s talán

és

Erdély vajdája Magyarország

jövend

századbeli

királya lett? állította,'^^

hogy

fkapitánya,

köz-

szász történetíró

szerinte a tiszántúli

részek

47 Miles Mátyás, SiebenbürgischerWürg-

137.

Székely-Oki.

a mely

tör-

Engel,

175—176.

Werböczi

István,

42., 45.

Nagyszeben,

Medgyesen

1670.,

született s ott

is

6.

I.

(Miles

halt meg.)

DÓSA GYÖRGY

33

benjárt Szapolyainak a vajdaságra történt kineveztetésében.

az idben

tévedve/^ azt a különös adatot jegyezte

is

«Zápolya János,

föl,

jókedv

vitéz katona és

ez a derék,

Még hogy

fiatal úr,

Székely György alsómagyarországi, vagyis tiszáninneni ^^ kapi-

tánynak segítségével, majdnem erszakosan kapta erdélyi vajdaságot,

az

királytól

meg

Ulászló

bár jobban szerette a hivalko-

dást, mint az ellenállást)).

Az

új

vajdának egyik paran-

csolata az volt, 5°

hogy a szászok

elkel

és gyergyószéki

a esik-

székelyeket,

kiknek házait a

a

mint

mene-

külket szívesen fogadják

és min-

község

lerontatta,

denben

legyenek.

segítségökre

Tisztjét különben

használta,

hogy

megnyerje és részére.

május

maga az

i-én

országgylés küldöttei

erdélyi

Erdélyi János, Miklós,

len

a köznemességet

biztosítsa a

1513

arra

is

itt

Sombory

Désy

Péter, Beth-

Barrabásy

Péter és

pár megjelentek

12.

SZAPOLYAI JÁNOS ERDÉLYI VAJDA

János,

PECSÉTJE.

Bolyay Gás-

II.

Ulászló

és

a magyar rendek

bizonyos zaklatások ellen oltalmat kérjenek. ersítette az erdélyi rint

ama

ezentúl

vagy

II.

eltt,

Ulászló

hogy

meg

országgylés törvényczikkeit, melyek

is

sze-

részek nemeseinek jobbágyai, földmívesei és parasztjai a

földesúr jóváhagyása

más nemesek

birtokaira,

vagy a sókincstár helységeibe

s

és

engedelme nélkül a király szabad

a

48 Szapolyai vajdaságának kezdetét 1510

49 Disseit der Theyss, de erdélyi szem-

pontból mondva. Magyar Történeti

Életrajzok. 1913.

városokba,

bármely más helyre

onnan emide átköltözni ne merjenek. Ha

helyett 1506-ra teszi.

királyi

5°

Az

alvajdának

titkon,

nevében 151

Székely-Oki.

1

rrr.

s viszont

alattomban vag}'

kelt Barlabási

januárius

176—177.

i2-i

Lénárt

rendelete.

MÁRKI SÁNDOR

34

más módon mégis átmennének, vagy ket erszakosan maskodva

áttelepítenék,

az

vagy annak

szokásaihoz képest a vajda

rl

korábbi laká-

tisztjei

sukra visszavezessék és uraiknak visszaadják.

és hatal-

ama lakosok si

ilyen jobbág3^okat

A

vajdaság részé-

ügyben szokásos és rövid úton való megidézések meg-

ez

A

sznjenek.

vajda

a Vízkereszt

és Jakab

apostol

ünnepének

nyolczadán kívül ilyen ügyekben többé ne bíráskodhassék, kivéve az új falvak, puszták és földek elfoglalása eseteit. Hasonlóképen

megtámadása dolgában. Épp úgy a szokott bírósági nyolczadokon kivl is tárgyalhatók a testvérek a nemesi házak

és

és kúriák

rokonok közt való vérontások

ügyei miatt

s a

nemesek meggyilkolásának

de ha a vajda eltt egy esztend leforgása

;

nem

panaszt

emelnek,

ezek

is

alatt

ilyesmik

a rendes törvénynapokra

maradjanak. 5'

A elbb

nem

király

sietett

a

megersítésével,

czikkelyek

mert

a szászok nyugtalanságát akarta lecsillapítani. Ezt a nyuga ki sok valószínség szerint

talanságot Székely János szította, testvére

volt

Dósa Györgynek.

II.

i8-án megparancsolta a szebeni és

már 1513 augusztus szebenszéki szászoknak, hogy Ulászló

ne csatlakozzanak az igen hitetlen Székely Jánoshoz, a

néhány

ki

szász székben az elüljáróságot az elüljárók ellen lázította s tör-

vényes bíráik helyébe másokat ezt a

nagyon gonosz embert, mint a

a ki az

A

szabadságukat zavarja,

nagyon veszedelmes fölkelések

ellen,

ki

Rajok parancsolt, hogy

állított.

htelen

király iránt

kergessék és

el

maguk

férfiút,

közül.

'^

egyenetlenségek indítója

károkat és elnyomatásokat okozott, október 2-án Bor-

nemisza János budai várnagyot küldte;

^3

s

mikor Székely magá-

ban Szeben városában újabb szörny nagy lázadást királyi biztosokat rendelt ki

ügyöknek megvizsgálására.

indított, ^^^

Mivel

pedig a leggonoszabb Székely János tanácsai, lazításai és vesze5>

II.

Ulászló

£1. (12. Kai. Jan.

rongált

oklevele 1513 deczember 1514.)

példányról

Kemény, Appendix

Koppi Károlynak

való

másolata

után

diplomatarii Transyl-

vanici D/8.

178.

sz.

(Kézírat az Erdélyi

iri.

185.

N. Múzeumban.) 5^ Székely-Oki. 5 3

U.

o. v.

43—45.

54

U.

o. V.

45 — 46.

DÓSA GYÖRGY

35

delmes rábeszélései következtében a hadi segítség fejében kivetett 25.000 forintot

nem

ezt a liadisegítséget

misza Jánost, hogy

fizették

40.000 forintra emelte, s megbízta Borne-

ha

azt,

hogy a szászok közt

szász egyetemet,

sítésére Szapolyai vajdát s ki,

A

a vajda fegyveres segítségével

kell,

be a szászoktól. '^ November elsején újból

hajtsa

vén

meg, büntetésképen október 30-án

értesítette a

zavarok lecsönde-

kitört

Bornemisza budai várnagyot küld-

ezek parancsainak mindenben engedelmeskedjenek. '^

király 1513

deczember 21-én hálásan ösmerte

hogy

el,57

mikor a szászok, hamis hitegetések következtében, ekként utóbb

hségérl

ö

az

eltévelyedtek,

leg-

nemesek a szászokat

a

körülfogták s neve és méltósága iránt hódolatra kényszerítették.

13.

BORNEMISZA JÁNOS NÉVALÁÍRÁSA.

Neki és az országnak gyzedelmet vívtak elestek,

tehát megersítette

—

tetszhetett

jobbágyaik

erdélyi

vajdának

fertó-

vagy

hogy

a

vagy

nemesek

szállást

félfertó-j áruiékokat

s

sem

népeik és

sem

többé

tisztjeinek

adni, szolgálatokat

vagy bármi más

kiro-

fizetni.

Ilyen nyugtalanságok közt élt Erdély népe

még a

else-

a mi a vajdának sehogy

sem külön ne tartozzanak

teljesíteni,

vást

—

örökre elrendelte,

az

A király

mindazon kívánságokat, a miket május

jén eléje terjesztettek, s egyúttal

együtt,

de közlük sokan

ki,

fogságba jutottak vagy súlyosan megsebesültek.

le

sem

tette fegyverét,

;

és Székely János

mikor már közeledett az id, hogy

pápa követe és a király maga adjon fegyvert Székely György

kezébe

s

55

U.

56

Berger,

570. sz.

o. V.

t

keresztesek élén küldje a törökök ellen.

46—47. Urkunden-Regesten,

57

90.

1.,

dix

1514. 12. Kai. Jan.

Appen-

Kernén^',

diplomatarii Transylv.

D/8.

(Erdélyi N. Múzeum.)

178. sz.

5*

MÁRKI SÁNDOR

36

A KERESZTESHABORU TERVE.

III.

IKSA császár s XII. Lajos franczia és

ffl

királyok

követei

Velencze

ellen,

—

éppen véletlenül

pápa

1508

hogy

leégett,^

márczius

1509

nem

Gyula

II.

Azt remélte, hogy Velencze

esztend múlva, karácsony napján, már

másfél

s

23-án

—

egyesült ervel vezetheti a szövetségeseket a

megalázása után török ellen

Cambraiban

a velenczei arzenál

nyiltan csatlakozott a ligához.

is

Károly spanyol

I.

lo-én

helyesebben Velencze fölosztására szö-

Kevéssel azután,

vetkeztek.'

deczember

Konstantinápolyban misézhet.'

Magyar- és Németországban Louis

hogy

nyiltan hirdette,

királya

követ

franczia

Hélievi

akarja törölni Velenczét a föld

el

színérl; Augsburgban 1510-ben megjelent röpiratában Velenczét Hélien a legmérgesebb s újra a melyet

kell

ki

meg

hogy

irtani,

újra

támadó viperának nevezte,

a kereszténység megszabaduljon

az örökös félelemtl. Erszakoskodásáról tanúskodhatik a király

a kit

is,

tartománytól

majdnem 300

szigettl,

püspöki várostól, két

tíz

Dalmácziától és LiburniátóV

:

ötszázezer lépés tengerparttól fosztott meg. a

tengert,

a

A

sok

kiköttl köze van

Velencze, mint Thetis ura vagy mint Neptunus felesége,

ragusai

magának

arisztokrácziát

hogy végtére

ejtette,

lalkozott.

egymás

Az

is

A

a tengert.

hajóival

i

}

4

sziklák

és

tették,

örvények

Fraknói, Magyarország és a cambraii Lamansky, Secrets d'état de Venise, Acta Tomiciana, i. 49.

A

partja

illyr

zaikkal a tengert oly bizonytalanná

2

s

rköd

úgy kétségbe-

a törökhöz menekült s adófizetésre vál-

de a velenczeiek teljesen

hajózni a szicziliai

s

;

gyrvel

török határszélen

addig zaklatta

Adriai-tenger olasz és

nélkül,

és

magáénak mondja

melyhez pedig minden nemzetnek

évenkint eljegyzi

magyar

mostani magyar-horvát tengerpart.

alig

élhet

elválasztották.

meg Kaló-

hogy ma könnyebb

közt,

mint ezen a ten-

liga.

(Századok, 1882.)

417.

1.

DÓSA GYÖRGY geren.

A szabadságra

szemlélik,

még

és tengerre született olaszok inkább csak

is

Sziriában,

maguknak

foglalnak

14. XII.

volna szabad hajózniok.

meg nem

siratta

melyet a velenczeiek

a

mint használják a tengert,

Alexandriában,

Afrikában

37

Ázsiában, le,

Görögországban és

mintha arra

felé

csak nekik

LAJOS FRANCZIA KIRÁLY ÉRME.

Senkivel sem kereskedtek,

volna és több század

háborút sem indítottak, a melyet

nem

Ezzel szemben a liga azt akarja,

ki

óta a keresztények

k

ezt

egy

okoztak.

hogy meghagyja Velencze

köveit, de eltörölje a zsarnokságot a zsarnokkal együtt.

czeiek

a

A

kereskedk legyenek, ne uralkodók; szabadítsák

velenföl

a

MARKI SÁNDOR

38 tengert,

a

az adás-vevést,

a szárazföldet,

szabadságot;

kereskedjenek,

mert valamint nem

nem

illik

ontottak;

tények boszút állanak.

illik,

az sem, hogy a

s korlátolják

hogy az uralkodók

kereskedk parancsol-

Keresztény vért nem a törökök, hanem

janak és uralkodjanak. a velenczeiek

révvámot

S

s eljön

az

ideje,

mit sirassanak

hogy

meg

ezért a keresz-

rajtuk, a kik min-

den gylöletet, büntetést és halált megérdemelnek ?!

Ml

^

DÓSA GYÖRGY

39

a törökök nyomultak mind közelebb és közelebb a tengerhez; s

úgy

látszott,

hogy Dalmáczia

birtokát mint a

kösei teszik vitássá a velenczeiekre

nézve.

magyarok

Ezek az 1479.

öröévi

békében csak pár esztendei nyugalmat szereztek a tengerpartnak.

A

törökök 1493 óta gyakran fenyegették Sebenicót, 1497

16.

Óta Traut,

VELENCZE PIAZETTÁJA A XVI. SZÁZADBAN.

1498 óta Klissát;

1500-ban pedig már határozottan

a tengerpartot követelték.

Magyarország

Knin vagy Tinin

(a

hajdani

Teny)

volt,

területen emelkedett. Al-bánja Bistrizzánál

köket,

de

II.

az

idben

még

dalmát

legdélnyugatibb határvára abban

Ulászló

király

a mely

meg

követte Velencze

is

verte a törö-

példáját s 1503

augusztus 20-án hét esztendre békét kötött velk. Most, a mikor

a béke idestova kellett gondolnia,

lejárt,

Ulászlónak a béke meghosszabbítására

ha csakugyan be akart lépni a Velencze

osztására alakult cambraii szövetségbe.

A

ligánál

föl-

tehát mindé-

MÁRKI SÁNDOR

40 nekelött a várható a köztársaság

segítség

fenyegetzött,

nyíltan

kereszténységnek

nagysága

nem

hogy a pápa

egyszerre kellett volna küzdenie Velencze és

Both András horvát bán (nem

királya,

hanem

1509-ben visszavette Fiumét a velenczeiektöl.

-'^x^^

«a

a

szultán ellen.

a császár részére)

A

lakosok Szent

l'lll'H'lil

\ö'^

^'isSS-

7.

KNIN KÖRNYÉKÉNEK TÉRKÉPE.

Velencze hajóhada

eltávolították.

még abban

az

Velenczébe

s a

Angelo

Trevisiano

tanácsosát

de a város így

került.^

nem a

kormány egy

jobbnak

alatt,

azt

vasra verve vitte

köztársaságnak azt jelentette, hogy «Fiume nincs

Velencze fiumei uralma 1511-ben újra

többé».

vezetése

esztendben megjelent a város

bombázta, bevette, fölégette, 40

A

ki

zászlaját letépték, sárba tiporták, a velenczei czímert pedig

iiliUPW—

alatt

ellen,

hanem fiainak igaz hóhéra», a töröígy a magyar királynak Dalmácziáért

apja,

köket hívja segítségül.

Márk

mert

iránt tudakozódott,

tartotta,

megsznt ugyan,

hanem Miksa császár hader ismét gyöngének magyar II.

birtokába

Ulászló,

része és Perényi nádor ennek

hogy Velenczét

bizonyult.

következtében

segítse a cambraii liga ellen,

ha a köztársaság a segítség fejében Dalmácziát önként vissza6

Aladár

Fest

rovszky

«

tanulmánj'a

Sziklay-Bo-

Magyarország vármegyéi és

vá-

rosai»

fiumei

kötetében,

zadokban 1891. 612.

56.

1.

és a Szá-

DÓSA GYÖRGY adja

Magyarországnak, vagy pedig évdijat

hogy Magyarország megersödjék

elérni, le

4I

s

fizet.

így akarták

egymaga számoljon

a törökkel.

Gyula pápa szintén úgy vette

hogy ha

észre,

a fi-ancziák

és a németek legyzik Velenczét, Olaszország és az egyházi

majdnem olyan veszedelembe

állam

maguk

tennének hódításokat. Velenczét tehát,

a törökök

mind a három hatalom

ellen oltalmazhatta,

egyházi átok

az

feloldozta

mint ha a félszigeten

jut,

A

alól.

mely

15 lo februárius 24-én

mint mondta,

a Tiberisbe

dobta Szent Péter kulcsait, hogy Szent Pál kardjával harczoljon

már nem-

a barbárok ellen, a kiken a renaissance nagy embere

csak a törököket értette. Márczius 12-re Esztergomba is

azért

kozzanak a cambraii

liga

II.

Ulászló

hogy maguk a rendek

országgylést,

hirdetett

és a török-béke

ajánlata

nyilat-

megújítása,

vagy a háború megindítása dolgában. Az esztergomi elkészít

—

némelyek

tanácsban

lehetségesnek

tartották,

embert küldjön a török

a

pápa kell pénzbeli segítségével

hogy Magyarország egymaga 200.000

kilépett a cambraii ligából, a

magyar

vagy

ellen,

talán

Dalmáczia visszafog-

Márczius 26-án ugyanis már tudták,

lalására.

pártját,

a

—

mi

melynek

még nagyobbra

élén

hogy a pápa

növelte Velencze

Bakócz bíbornok

állott.

De

sokan gondolkodóba estek a ligának arra a figyelmeztetésére,

hogy ha Magyarországnak nem cziát,

melyet az ország ekként örökre

török ellen

is

angol,

az

a

császár,

a

is

kik

ellen ingerlik.

a

hogy

erejét felajánlja.

hivatkozott,

keresztény

a csá-

Nem

melynek

tudhatta,

hogy

ügyvivivel ugyanekkor maga el

Dalmácziát a velen-

hatalmakat folytonosan a törökök

Az országgylés, vagy

Magyar Történeti Életrajzok. 1913.

háborúban,

résztvesz a török

vagyonát és kire

biztosította a királyt,

buzdította a török államférfiakat, foglalják

czeiektl,

Pedig onnan a

a portugál és a spanyol királyokon kivül

maga személyesen czéljaira egész

elveszít.

Dalmá-

követe (De Grassis castellói püspök)

szemben

ezzel és hasonlókkal s

a liga foglalja el

hathatósan lehet mködni.

17-én a pápa

Június

száron

kell,

inkább annak

tatai dele-

O

DÓSA GYÖRGY

követek meghallgatása után, július 5-én nagy

gatiója, a külföldi

határozta

lelkesedéssel

43

hogy Dalmácziát visszafoglalja

el,

s a

ligához a török háború megindításának remén3''ében csatlakozik.

Simon modrusi püspök ellen

már

3-án beszédben buzdította a rendeket, 7-én

ségek közt adta

át

annyi

is

esztendre kötött békét

A

meg.

bította

is

a király

a

Ennek

1503-ban

törökkel

hét

második felében csak hat hónapra

július

csak 151 1 augusztus els napjáig hosszab-

császárral

és

egyelre

a

magyar követek ugyanakkor kötötték meg dést,

nagy ünnep-

a szentelt süveget és kardot.

:

hogy

hatása,

és október 31-én

a török

ki

Ulászlónak, a keresztes vitézek kiszemelt

II.

vezérének, a pápa ajándékát volt

a pápa külön követe,

tehát,

a

azután

jóváhagyott.

is

cambraii liga tagja,

Dalmácziát visszaveszi Velenczétl; ha ezért támadják, a szövetségesek segítik,

a

szerz-

a konstanzi

melyet utóbb XIl. Lajos franczia király

Ennek értelmében Magyarország, mint

követtel

franczia

törökök meg-

a

ervel

pedig közös

támadnak a törökökre. Ulászló azonban halogatta a szerzdés aláirását, 151 1 május 3-án

országgylést arra a veszedelemre

pedig a rákosi

hogy

meztette,

sikerrel

a törökök folytonosan háborgatják Horvátországot

Moldva

s idestova

az

figyel-

a

is

meghódol a szultánnak.

török követség,

Nem

mely éppen

a

ekkor

Budára, hogy a béke meghosszabbítását sürgesse.

tehát

járt

érkezett

És Magyar-

ország eltt, mely félig-meddig már benne volt a cambraii ban,

nem

lehetett

népszertlen az ennek védelme

ligá-

alatt

álló

bíbornokok meghívólevele sem, a melylyel május 23-án egyetemes zsinatot hirdettek Pisába, hogy a keresztény fejedelmeket kibékítsék, a török ellen háborút indítsanak s az

reformálják.

A

titkos czél

némelyeknél legalább

—

azonban az volt,

II.

Gyula pápa

egyház ügyeit letétele és

—

hogy helyébe Bakócz prímást

válaszszák meg.

A

magyar

augusztus ségrl,

6-ig)

kormány

egy

tanácskozott

álló

hétig

július

31-tl

s arról a

lehet-

(1511

errl a dologról

hogy Bakócz legyen a pápa, vagy legalább Magyar-, 6*

MÁRKI SÁNDOR

44

Lengyel- és Csehországok

pápa

világszerte,

volna

el

a

mint

a

azonban úgy

hogy

sítás,7

—

Tamás

levelet

a

királynak,

Lörincz herczeget, a vajdát.

Mint

készíthette

partjának biztosítását. szó;

volt

a nép

volt.

érseknek,

—

állítja

az egyik népies tudó-

hogy menjen pápaválasztani Rómába.

19.

a

az Adria

s

országban

tanácskozásokban nem

Keresztesháborúról

((Levelet írtak

három

legátus,

török háborút

tudta,

hatalmú pápai legátusa.

teljes

Megmutatja

^

A TATAI RÜGI VÁRKASTÉLY.

a

ki

azután magához rendeli (Ujlaky)

Temesvárról

Szepesi Jánost.

A

Báthory Istvánt

s

Erdélybl

hogy megjöttek, másnap

a király

elébe mentek, tanácsba.

— tából

Tamás, mint legöregebb, ülve mondja, hogy

Rómába kívánnak engem

Szerémi György, emlékiratai, 52—55. 8 Szeptember i8-án Rómából csakugyan a pápa halálát jelentették, a hírt azonban csakhamar megczáfolták. Pápaválasztani 7

(dsten jóvol-

a pápaválasztásra.))

nem Rómából, hanem kóczot, a ki azonban

vényesen kihirdetett meghívást fogadta el.

Pisából hittak Baaz

ugyanekkor

tör-

lateráni zsinatra való

DÓSA GYÖRGY

«Az

—

bizony,

—

urak

feleltek az

45

magyarok

a

magunk

s a

becsületére válik.

—

Nem

volna-e

ha Rómából a búcsú erejével elhoznám

jó,

a szent keresztet, a mi legistenesebb védelem a török ellen ?

«De bizony

tisztelend

jó lesz,

Ekkor egyéb

érsek atyánk.

méltóságaid közé majd a konstantinápolyi patriarcha czímét

is

beírhatod)).

«En

De

éppen ezért akarom», szólott az érsek.

is

még inkább

talán

rgróf

burgi

szeptember

grófnak

Bernát

György branden-

akarta azért, mert

udvarnak már bemutatta ipának, Frangepani

az

5-én

augusztus 22-én kétezernél több

mely szerint

levelét, '°

kelt

megint betört Horvát-

török

országba, Modrusnál tábort ütött, ennek és

más váraknak

elfog-

Az

egész

lalására készüldött s a vidéket nag3'0n elpusztította.

tartomány elvesz, ha a király nem gondol vele; de ha tesz

még

valamit,

megmentheti

talán

emlékiratban kívánta

A

;

minek a módját

a

fölfejteni.

bíbornok ennek a hírnek

friss

benyomásai

2-án roppant fénynyel, sok szolganéppel indult

ben

hogy október 4-én

értesült,

—

hallotta azt nyilt

meg

sejét)),

magyar

a is,

király

a pisai

zsinat,^'-

de egyenetlenegy

lo-én

Rómába. Útközés

a cambraii ligával

Még

'o

1508-ban

a

lateráni

lett

mely «meg akarta a törökök

czélját,

újítani a

megtámadását sem

megnyitásán vett

zsinat''

a

Magyarország

oklevéltára,

i.

24

— 26. Ennek történetére nézve 1. Lenfant, Lehmann és Erler monographiáin kivúl a kiadott Apológia

Pisani Concilii Moderni ez. munkát,

Sacri

honnan

—

mellékelt

tetó 12

—

részt,

15

ellen.

császárt

is

feltün-

isiajanuárius 30-án. (Diario Romano, legújabb

kiadásában xxrii. 326.)

Egykorú története

Lateranense Julio

Miksa

mert

képet vettük,

Muratori

>i

mindjárt 1511-ben

Föld kül-

nagy fénynyel vonult be Rómába,'^

patriarcha.

Thallóczy-Hodinka,

melléktartományainak

Útközben

megígérte belépését.

ettl a zsinattól s a pápától több jót remélt a török 9

Spanyol-

hogy november 5-én csak 22 fpap jelenlétében

valósíthatta meg. Bakócz, a ki

május

is

—

október

alatt

a pápa, Velencze

ország szentszövetséget alakítottak, melybe szakítva

külön

II.

et

Concilium

1521-böl

:

Sacrum

novissimiim

Leone X. celebratum.

sub

MÁRKI SÁNDOR

46

A

törökországi trónválság

szebb elhatározásnak. fia,

Szelim,

halni, a

mi

trónról

s

Demoticába

április 14.) után.

nem tördtek

küldte

meg-

—

jenicséri

csata (1513

A PISAI ZSINAT MEGNYITÁSA I5II NOVEMBER 5-IKEN.

Idközben

a basák egyre háborgatták a végeket

az imént megújított

Magyarországban már

attól tartottak,

1512 nyarán

békekötéssel.

hogy az

új szultán egye-

megtámadni.

nesen Nándorfehérvárat vagy Péterváradot fogja //.

25-én saját

Szelim kivégeztette saját testvéreit

Korkudot azonnal, Ahmedet pedig a

:

április

de megmagyarázható gyorsasággal

megtörtént.

20

*s

a

váratlan,

még útközben is

Bajazid szultánt 1512

lemondatta

—

kedvezni látszott minden meré-

Ulászló els sorban testvérét,

segítségre s a kozákok

hogy egyesülten

és

az

Zsigmond

lengyel királyt kérte

oroszok legyzjét

felszólította,

támadjanak a törökökre és foglalják

elveszett tartományaikat.

Zsigmond csak október

kovi országgylésen fogadta követét,

vissza

30-án, a pietr-

Charliczkyt.

Arra

intette

DÓSA GYÖRGY bátyját, kel.

hogy könnyelmen

47

vakmeren ne kössön

és

a török-

ki

Semmiesetre se bízzék abban, hogy a pápa vagy a császár

kereszteshábon'it indít

hogy magát

a

török

ha megersíti a várakat,

ellen.

végs

és birodalmát

Ne

higyjen Ígéreteiknek,

veszedelembe ne döntse. Jobb, végeket

fölszereli a

ellátja,

bizony-

s

talanságban tartja a törököt mindaddig, míg a mindenható Isten a kereszténységen megkönyörül, síti

és az

égbl

általános hadjáratra lelke-

azt

megsegíti.'"^

Pedig az egy esztendeig tartó bels háború nagyon megkönnyítette volna a keresztény fejedelmek támadását.

—

«Ha akkor

mint a török birodalom els magyar oknyomozó historikusa

írta'^

—

a

keresztény fejedelmek elbbi

egyez

valóban megemlékeztek és ha volna egymás

nyughatatlanságukról

szívvel és akarattal lettek

könnyen véget vethettek volna az európai

közt,

ozmán birodalomnak.))

Idközben 1512 szeptemberében Szelim elküldte

Ulászlóhoz

szultán különben

béke oklevelét, melynél fogva a békét

a

Magyarországgal öt esztendre meghosszabbítja, és Lengyelországra

is

Mindamellett

is kiterjeszti.

11.

st

Velenczére

Ulászló novem-

ber 23-án már rendre fölszólította a szabad királyi városokat,

hogy járuljanak egy

formán nyilatkozott, hogy a élére.

Bakócz bíbornokot

megnyerje az ügynek

nok valóban belülrl

s

is

jöv

és

költségeihez;

maga

év elején

levélben

sürgette,

tle segítséget eszközöljön

a veszedelmet,

«látta

pazarlás

magyar hazát

hadjárat

általános

a

áll

hogy ki.'^

s olyan-

a sereg a

pápát

A

bíbor-

mely kívülrl henyeség,

fösvénység következtében a megromlott

fenyegeti». //. Gyula pápa

sem

volt érzéketlen a

dolog iránt; de a betegség akkor már leverte lábáról. Halála (1513 februárius legyen-e a pápa,

a kinek

fczélja

országból, vagy olyan, a kinek rítása '4 I)

Európából

?

Az els

Acta Tomiciana, ír. 139. Decsy, Osmanográfia, iii. 211.

után

20.)

az

az

szóba

is

legfbb vágya

szavazásnál '6 i.

jött,

olyan

idegenek kizése Olasz-

a

a törökök

pápaságra

kiszo-

Bakócz

Ulászló levele: Brutus, Magyar Hist.

199 — 206.

marki SÁNDOR

aS

Tamás

is

kapott 8 szavazatot

Jánost választották meg. a török háború iránt.

De

A

be, a '7

els

ülését

1.

11

lelkesedett

is '^

elnöklete alatt

GYULA PAPA.

ecsetelte a törökök dúlásait, a

különösen Pastor, Gesch.

and pontificate of Leo the

dem Ausgang des

kötet.

der Papste

seit

alters.

kötet,

ív.

Leó

Simon modrusi püspök szentbeszéddel

melyben élénken

X. Leóról

az új pápa, X.

lateráni zsinatnak az

21

tartott

a másodiknál egyhangúlag Medici

;

i.

rész.

Mittel-

Roscoe,

Life

Epistolarum

Leonis X.

.

.

.

P.

magyarok tenth.

Bembi

scriptarum

vezette

libri

.

.

.

XL

Három nomine (Kiadta

DÓSA GYÖRGY

hsies

és a lengyelek

ellenállását

49

Olaszországra várható

az

s

török veszedelmet.'^ Június 13-án Zsigmond lengyel király követe,

Laski gnezeni

könnyekre

érsek,

fakasztotta

mikor

a pápát,

Lengyelország mennyit szenved a törökök, tatárok

elbeszélte,

Leó tehát

és az oroszok miatt. X.

ban már június

15-én

bejelentette

bulláját a keresztesháború

Ebben

a

június

s

ügyében.

Tamás

pápa

a bíbornokok consistoriumá-

17-én

ki

adta

is

'^

bíbornok-érseket

Magyar-,

Cseh-,

Lengyel-, Dán-, Norvég-, Svéd-, Porosz-, Orosz-, Muszka-, Oláh-, Horvát-, Tót-

Erdély-,

és

Dalmátországok,

maga

Lithvánia és Elsass részére a ki.

A

Lievland,

Szilézia,

lateráni

követének nevezte

bíbornokok testületének meghallgatásával megbízta, hogy

mindent

elkövessen

ellen.

Ez különben csak

ideiglenes eljárás

hirdessen

s

hadjáratot a keresztény név iránt nagyon

keresztes

törökök

érdekében

kereszténység

a

;

ellenséges

mert a pápa

csupán alkalomra vár, hogy maga vezethesse az általános had-

Tamást

járatot.

az ólompecsétes

pápai bulla addig

lesebbkörú intézkedésekre jogosította

bocsánat adhat mindenkinek,

boldogságot

örök

Ígérhet

ki

és biztosokat

vagy

nevezzen

helyettese

/Pénzt gyjthet, intézkedhetik,

ki.

a

kik

hogy

áll,

teljes

megkegyelmezhet, a

keresztény

vállalat

hatalommal ítéletet

rendelkezhetik.

mondhat, büntethet,

érdekében mindent megtehet, a kik a terv

bármiképen gátolnák.

Zetzner, 1611.) Hergenröther,

Leonis

X.

maximi regesta (Freiburg, 1885— Sajnos, csonkán maradt, de Dósa

pontificis

1891).

vallás

alkövetet, helyetteseket

különösen pedig az olyan pártütkkel szemben, sikerét

bn-

Ezekkel a végrehajtó közegekkel

(alkövete)

szóval

Teljes búcsút és

fel.

fegyvert fog a törökök ellen s

azoknak,

védelmében elesnek. Jogában

a legszé-

is

korából több ezer adatot közöl a vatikáni levéltárból.

X.

Leó magatartását ennek

alapján külön fejezetben ösmertetem. "8 Fraknói,

Bakócz Tamás, 136—137. 19 Theiner, Monum. Hist. Hung. ír. 594—596. Hurmuzachí, Documente, ri/j. Ii3_ii5. Hergenröther, Leonis X. Regesta Magyar Történeti

Életrajzok. 1913.

i.

216— 219.

és Conciliengeschichte,

r.

264.

Török, Magyarország prímása, 151. A bulla kivonatát Tamás érsek maga adja Várday

Ferencz erdélyi püspökhöz 15 14 szerint 1513.) lében, hol

kzik.

április

bvebb

Közli

25-én

közlés

pápai utasításokra h'vat-

Jászay a

1843 ív. 255—257.

(a

intézett leve-

Tudománytárban,

és Török,

id.

h.

155.

Hiányos magyar fordításban Vereby, testvérhaza történetkincsei,

i.

26 — 27.

7

A

IvlARKI

^O

A elre

melynél fogva a pápa

bullának az az egyetlenegy szava,

pártütknek nevezte azokat, kik

is

akadályoznák,

a néphez fordult,

egyik

hogy nem

ereje pedig az az elhatározás,

hanem ahhoz

a fejedelmekhez,

a kereszteshadjáratot

eseményeknek

szomorú

bekövetkezett

a

legfbb ürügye. Másik

mely Hunyadi

meg-

megszalasztotta Konstantinápoly

Capistrano idejében

és

SÁNDOR

hódítóját.

Mai szemmel nézve,

ez a bulla sokféleképen

sérti az alkot-

mányt; els sorban olyan sarkalatos jogokban, mint a pénz- és hadügy.

Hogy

idegen hatalmasság gyjtsön pénzt egy független

államban, annak egyetlen s

számvevjévé az esztergomi érseket tegye

a hadvezér kinevezését

is

reá bízza, kétségkívül olyan visszás

még nem

történt

meg;

mert Capistrano és serege alá volt rendelve Hunyadinak,

mint

Magyarországban

dolog, a milyen

A

az ország fvezérének.

mégsem alkalmazhatjuk els keresztesháborúk tekintették.

a bullát;

'idáig

mai szempontot azonban egész ridegen

mikor a pápai bullát az

a középkorra,

csaknem az európai közjog részének

óta

Tamás

Mindamellett

legalább egyetlenegy

érsek máshol

más nemzet

Tamás legatiói közül csak magyar hajolt meg a pápa akarata

róla tudomást. kelt

egyik-másik ható

következéseivel

bocsátkozott.

hangoztatta

államférfiú

A

szemben,

pápának

és

is

hirdette ki

története

az

sem vesz

els sorban És

eltt.

ha

érde-

utóbb

aggodalmát a bulla vár-

dolog érdemébe egyik sem

a

követének

nyilvánuló jóakarata eltt nemcsak a nemzetközi viszonyokat

is

nem

idben hanem még

kedveztlen

fejet hajtottak,

megsértették.^"

Bizonyára sok minden másképen történik, ha a pápa úgy,

ahogy

tervezte, Szent Péter

törökök

a

ellen.

X.

Leó

székébl Szent Pál kardjával fordul féltette

a töröktl, s Plató és Pheidias

is

hazáját,

hazáját szívesen

Olaszországot, felszabadította

ozmánok uralma alól;^' de mint a tudományok és mvészetek hatalmas pártfogója, inkább békés alkotásokra törevolna az

t

Istvánfi

(40.

].)

körülbelül

absolutismus jelének tekinti a

a

bullát.

pápai

-

•

Fraknói,

kora, 399.

a

Hunyadiak

és

Jagellók

22. X.

LEO PAPA.

MARKI SÁNDOR

52

Angelo

kedett. Ariosto, Macchiavelli, Rafael, Michel

és az egész

renaissance mégis csak jobban érdekelték, mint a török háború.

A

tudományok

és

mvészetek

pártolása pedig sok pénzébe került!

Kincstára kiürült, értékes tárgyait uzsorásoknál zálogosította keveset, jóformán

s

semmit sem

figyelmét minden

Politikai

foglalkoztatta,

a

tördött Magyarországgal." az

tekintetben

ugyan

négyes szövetség

a

melyet az olaszországi francziák kizésére és

egyházi állam megoltalmazására kötött.

az

A

szent szövetség

maguk-

felbomlott, de a francziák, kik Észak-Olaszországot

nak akarták

el

háborúban merítették

biztosítani, véres

németek és az angolok

ki az olaszok,

Olyanok

erejét és érdekldését.

állottak

egymással szemben, a kik legtöbbet tehettek volna a magyarokért.

A

pápa,

a

mvészetek

barátja,

még

a

török háborút

is

inkább csak azért pártolta, hogy a szent és klasszikus földeket

ne tegye barbár pusztításaiknak.

ki

Ulászló

Márton

rkanonokot

kalocsai

küldte hozzá,

hogy az Egyik

egyházi tizedeket a török háború czéljaira fordíthassa.^' levelében

^^

Tamás

érseket

ügyeinek ziláltságára

is

figyelmeztette Magyarország pénz-

ennek következtében

s

várakat sem tudja kellképen

ellátni.

Krisztus vallásának képviseljét,

gyermekkora óta

Másik levélben

—

foglalkozzék a

ez sok nemzetnek és népnek közös ügye.

szabad megfeledkezniök

arról,

a pápát,

—

hogy

a mit eldei

magyar ügygyei Éppen

a

;

mert

pápáknak nem

milyen érdemeket szereztek a ma-

gyarok a kereszténység védelmében

k

^^

erényeirl és bölcseségérl

az

híres férfiút arra kérte,

részben elhanyagoltak

hogy a vég-

arra,

;

mert szóval és írásban fleg

mondogatták azokat a kereszténység legkiválóbb és legbát-

rabb elharczosainak,

a kiknek emléke,

a törökön nyert nagy-

szer gyzelmeik következtében, minden nemzet évkönyvében ott ragyog. Támogassa tehát a pápa a magyaroknak a szent ügy érdekében kezdett háborúját s ne vonja meg tlük segítségét. 21

Bakócz alább közlend beszéde

vánfinál. 2J Fraknói,

Ist-

24 Közli Pray, Annales, ív. 348. 25

Bakócz, 139.

Levele

Brutusnál,

i.

344 — 347. és átírva 199—206.

u. o. ív.

DÓSA GYÖRGY

A

pápa a bíbornokok

testülete

úgymond, hozzám

zett leveledet, a

azonnal

dolgot,

felelt.

bíbornoktestvéreimhez

s

inté-

melyben elmondod, hogy a török készüldéseinek

következtében mily

Márton

Követedet,

a

terjesztvén

elé

15 13 szeptember 5-én igen kegyesen ((Olvastam,

53

veszély

magyar

fenyegeti

örkanonokot

kalocsai

királyságodat.

kihallgattam

is

s

buzgalommal és odaadással intézkedtem, hogy

egész

semmit sem mulaszszak

el,

a mi hazádnak védelmére s a keresz-

ténység közös ellenségének határaidról való elzésére szükséges.))

Megengedte, hogy a tizedet hadi czélokra szedje. Biztosította, hogy ö

is

éjjel-nappal azon gondolkozik, mint lehetne megbékéltetni s a

közös föllépésre

török ellen

keresztény fejedelmeket.

tudományos

és

ily

Küldött

egymás közt hadakozó

az

bírni

már hozzájok

is

kitn,

igen

dolgokban jártas püspököket, kiket leveleivel

Ha

folytonosan munkára buzdít.

majd néhány bíbornokot küld

ki

nekik

dolog

a

nem

sikerülne,

hasonló megbízatással.

A

mint

megvalósul a fejedelmek szövetségének eszméje, az egész keresztény

A szentségök és ékesszó-

világ tizedadóját a háborúra fogja fordítni.

lásuk miatt

jámbor

legkitnbb papoknak meghagyja, hogy azon épp

mint szükséges háborúra minden embert föltüzel-

czélú,

jenek, s a kereszténységnek

— ellenségét

—

megsemmisítsék.

ha most indítana ságot,

ily

fkép

a

magyarokra veszedelmes

De minden

törekvése kárba veszne,

ma

háborút. Mert ki áldoz

mikor hazájáért, gyermekeiért és

kell forgatnia

oly

fegyverét ? Most

sem

saját

pénzt és katona-

boldogságáért otthon

a fejedelmek,

sem népeik nem

hajlandók arra, hogy a jelen zavaros körülmények közt pénzt, fegyvereket és

más

buzdíthat, de senkit

efféléket kiengedjenek határaikból.

sem kényszeríthet

O

ugyan

ilyesmire. Bízik különben

abban, hogy a fejedelmek békét és azután szövetséget kötnek.

Nem

a katonák erejétl, számától és fegyverzetétl,

kell várni a

és a

a

gyzelmet.

A

királyt

Machabaeusok példájával

régieket,

gondoljon

Gedeon,

Jefte,

vigasztalja.

csak arra,

nem

hanem Istentl

Jonathán, Dávid

S hogy ne

oly

régen,

is

említse

Capistrano

hogyan mentette meg éppen egyik városát. Nándorfehérvárat.

MARKI SÁNDOR

54 Is'.en

vezette János vajda kezét

A

verte.

ezután

hogy

Saját

is.

is,

ki

közelebb a törököket meg-

egyszer az Isten megsegítette Ulászlót, megsegíti és

bíbornokainak részérl ismételve

hogy semmit sem mulaszt

el

a védelem

biztosítja,

Hiszen már

üg3'ében.

levelének vétele eltt, csupán a nem-hiteles forrásokból és magán-

események hírére azonnal követéül rendelte

levelekbl hallott

már

Tamás esztergomi bibornokot s — a király levelét megkapva —

útra

meghagyta

újfent

midn

készült,

is

neki,

hogy

mindenben minél gyorsabban és érettebben végezzen. Láthatja

hogy érdekében mindent megtett,

tehát a király,

A író

nem hiában

szép szavak üressége

kitn — úgymond

Brutust,'^ ki Leót

nevezte.

«

Szóval

a mit

keserítette

el

tehetett.''^'

a történet-

színésznek és nagy képmutatónak

—

máshoP^

egyre azt hajtogatta,

hog3'an lehetne a megbékéltetett fejedelmekkel a törököt

Euró-

hogy

pápai

pából

kihajtani

;

de

voltakép

azon

untalan

volt,

pénzen meggazdagítsa a Medicieket.» Ez különben méltatlan vád.

Leó már korábban 50.000 aranyat e'.len

tekintélyes hadsereget

végvárakat jokarba

helyreállítsa.

gyjt

A

igért Ulászlónak,

hogy

s 2o.ooc-et,

horvát

és

bosnyák

ha a török a fontosabb

végházaknak

helyezésére pedig tömérdek búzát és árpát, loco Iont

puskaport, ugyanannyi ként, 5000 font salétromot, számos ágyút és 2000 aranyat küldött; egyúttal Velenczében

nyat

tett le

a

magyar

Október ii-én találtatása

a

ünnepén

békére,

királ}^

számára.

20.000 ara-

—

éppen Szent István király testének

—

a pápa

föl-

ismét fölszólítá az angol királyt

mert a török már ersen szorongatja Magyar- és

Lengyelországot.'"

Az

év vége

í6 Contin'iatio operis collectanei episto

larum Turcicariim.

Ex

recensione Nicola

Reutsneri. (Frankfi:rt, 1599.) 32. Pray,

Ann

IV. 348-348. (a lapszám az eredetiben van eltévesztve). Szinte lelkesedve küzl annak magyar fordítását Török Magyar :

ország Prímása, 151— 2.Brutus (i. 206—212. hallomásból, saját szavaival mondja el. ^7 U. o. 212.

még

^^

Ez

ellen Pray,

Ann. 348.

felé

•

(15 13

iS Brutus, 29

Török,

I.

id.

deczember 30-án)

218. h.

150.

Bembi Péter Epist. Pontif. v. könyv, Vie et pontificat de 19. levél. — Roscoe Léon X. (Paris. 1808. Angolból fordította Henry). 11. 394 — 396. Egyébiránt X. Leó 50

:

:

diplomácziai tevékenységét a magyar-török

ügj-ben

kötetes

Roscoenak X. Leóról müvében *nem említi

írt ;

nég\--

ellenben

DÓSA GYÖRGY viszont

hogy Miksa római császárhoz,

tudatta Ulászlóval,

azt

30

Ferdinánd spanyol és Henrik angol királyhoz ismét békéltet intézett

levelet

mert nem

;

testvérháború a keresztényekre,

tl

tartani

is

ugyan

még

a töröktámadás lehetségé-

vett híreket. Bíbornokai s a királyok,

hogy

sürgették, lenne rajta,

bajt áraszt ez a

már

fegyverkezésérl pedig

Szelim

kell.

mennyi

tekintve,

is

csak-

fejedelmek szintén

a keresztén3'^ek ne rontsák egymást.

Most tehát egyebek közt Ulászlót

hítta föl,

hogy

maga részérl

a

ügyekezzék hatni a hadakozó fejedelmek békés hajlamaira.

is

Ez a török viszonyok miatt neki van leginkább érdekében.''

A

pápa tehát kérte

járóul

magának

diplomácziai

mikor ennek

Ulászlót,

föl

közben-

a diplomáczia támogatására

is

volt szüksége.

bullában

3-án

már

azonban

Másrészt

szeptember Magyar-,

figyelmeztette

Lengyel-, Porosz-, Orosz- és Svédország uralkodóit a Bakócznak adott teljes hata23.

lomra

és újabb bullákban

'^

hogy hagyjanak addig,

míg

föl

nem közönséges

a tisztre

.

.

.

VIII.

HENRIK ANGOL KIRÁLY.

(Holbein festményérl.)

viszálykodásaikkal

Tamás

— úgymond

— ösmeri ezeket az országokat

s

az

erényeinél

fogva a legalkalmasabb erre

bölcseségénél

Utasítása értelmében a fejedelemmel egyetértve kell

különösen arra

eljárnia s

kérte ket,

a kereszteshadjárat megindul.

orosz nagyfejedelemhez és

''

kell

t

buzdítnia,

hogy kibéküljön

a

lengyel királylyal és a konstantinápolyi császárság viszaszerzése

végett

törökök és tatárok ellen a Jézus Krisztus védelmére

a

Fraknói (Magyarország 31

h. II.

1514

köt

összeköttetései a

313 — 329.) tájékoztat róla. Rymer, Foeder. vi. 53. Roscoe, id.

szentszékkel^

rí.

402 — 404.

—

januárius

5.

küldte

Miksa

több rhetorikával,

Pray, Annál.

ív. 349.

a pápa a feltri

császárhoz,

—

püspö-

levelében

mint igaz buzgalommal

sürgetvén öt a török elleni hadjáratra.

32 I.

Leonis

Hergenröther,

X.

Regesta,

264. 3 3

109—

17.,

1514 januárius

és köv. III.

október

1513

30. és

II.

15. 1

12.

i.

20.,

november

Theiner,

11.

29.,

608.

Acta Tomiciana, 11. 279—283. Documente, rí j.

Hurmuzachi,

MÁRKI SÁNDOR

56

szövetkezett királyokat segítse. Ennél dicsségesebb és Istennek

jobban tetsz tettre

A

bíbornoktól,

el

Bakócz

a ki az aznap ünnepiesen kiállított legátusi

november

kinevezéssel,'^

IV.

gondolhat. ''^

pápa és a bíbornokok október 24-én búcsúztak

Tamás ott a

nem

7-én indult haza Magyarországba,'^

hogy

keresztesháborút kihirdesse.

DÓSA GYÖRGY VITÉZSÉGE ES KITÜNTETÉSE. Rómában X. Leó pápa

lALATT

és

Bakócz Tamás primás

a keresztesháború gondolatával foglalkoztak,

végeken már megindult a küzdelem Szapolyai János

erdélyi

vajda

ellen.

Erdélybl

nyarán

15 13

itthon a

a törökök

egy

sereggel Oláhország /elé a törökökre rontott, a Szörényi bánság felé került s

onnan becsapott Szerbországba

is.

Szendrt ugyan

hiában ostromolta, de sok fogolylyal, nagy zsákmánynyal, való-

ságos diadalmenetben tért haza.' Valószín, hogy ebben a hadjáratban vele járt

elkel

rangja

Dósa György

bizonyítja, a

lovas

kapitány

is,

végeken már azeltt

a is

ki,

mirjt

szolgált,

most pedig a nándorfehérvári rségben maradt. Kevéssel

azután,

st

Péter veszprémi püspök

Márk

és Missenovics

körülbelül

—

utódja

Száva és Una folyókon

ezzel

a horvát

—

egyidben, Beriszló

bánságban Both András

Dubicánál fényesen megverte a

keresztül

törököket,

betört

közülük

kétezernél többet megölt, a többit pedig beleugrasztotta a Szávába, úgy,

hogy csak kevesen menekülhettek meg.^

torolta

meg.

Ulászló

boszniai

Cottori, Szrebernik stb. elfoglalá-

basa ezt a vereséget Szokol, sával

A

király

attól

tartott,

hogy ezek a

támadások nyakára hozzák az egész török sereget. Gylésbe

54

Acta Tomiciana,

3 5

Tedallini

Diario

nál, xxiir. 348.

36

U.

o. xxiir. 348.

ii.

280 — 283.

Romano. Muratori-

'

Budai, Polg.

váry, Erdély tört. hadi krónika, 1

i.

Istvánfi, 38.

Lexikon, ír.

339.

138.

iii.

549.

Kö-

Rónai, Magyar

DÓSA GYÖRGY hítta tehát az urakat s

hogy vel

57

egy egykorú röpirat szerint

'

elösmervén,

a keresztesháború kihirdetése nélkül az ország saját erejé-

semmit sem

hogy «a vörös

levelet

tehet,

küldött

Tamás bíbornok

után,

keresztet a pápától kihozza».

És a mikor az érsek

— másik

egykorú tudósítás szerint

"^

—

csakugyan az ország határára érkezett, az egész Magyarország

NÁNDORFEHÉRVÁR.

24.

megérkezésének és annak, hogy hozza már a vörös

tapsolt az

keresztet

a

pogányok

szerszámaikat,

ellen.

ersen

Mindjárt

t

hogy bevezessék

készítették

patriarchai

hadi-

javadalmába,

Konstantinápoly városába. Mindezeknek hallatára az agarénusok (törökök)

nemzetsége

a

tengeren

túl

menekült

és

Szendr

várának a kulcsát beküldték a nándorfehérvári bánnak, Török Imrének. 3

A

bécsi

udv.

könyvtár

14527.

kézirata. Tört. Tár, 1905. 273.

Magyar Történeti Életrajzok

1913.

sz.

4

Szerémi

György emlékirata Magyar-

ország romlásáról. 55.

8

MARKI SÁNDOR

gS

Csakhogy

—

ez a tolvaj

ahogy Szerémi nevezi

sem tördött az igen nevezetes

nem

látta

akarná

szántszándékkal

megyétl

nem

;

semmit

meg

építtette

puskákról sem gondoskodott,

eleséggel,

el

várral

—

^

Pedig

elveszteni.

beszedte a várépítés adóját,

vett várakat és birtokokat

;

falait,

mintha

évenkint

öt

vár-

melybl azonban magának

Nándorfehérvárba és Sabáczba pedig

félpogányokat fogadott be, a kik hópénz nélkül szolgáltak neki.

Mindegyik egy hónapra való eleséget

be magával a várba,

vitt

azután pedig a másik hónapra mások jöttek a helyökbe.

Szendr vára rségének eszeágában sem

hogy meg-

volt,

A

hódoljon Nándorfehérvár gondatlan parancsnokának.

rsége

egymással

farkasszemet nézett

folytonosan

két vár

azon ver-

s

sengett, melyik árthat többet a másiknak.

Szendr szomszédsága vitézeknek,

elég alkalmat

hogy személyes bátorságukat kitüntessék

zsákmányt szerezzenek maguknak.

el

egy

s

kis

szendrei lovas spáhik vezére,

gyakran kikötött a magyarokkal. Sokat ejthetett

az epeirosi Ali,^

már

A

magyar

szolgáltatott a

nem

közülök, mert

igen akadt, a ki vele összetzni merjen.

—

15 14 februárius 28-án,

vagyis húshagyó kedden

—

azonban/

mint már eleve meghatározott napon, egy magyar lovas százados

Dósa György pén

ami a Dósakat mostan

csigahajjal,

György Dósa,

irtózatos erejére

aki

is

volt,

homloka köze-

eléggé jellemz vonás.

késbbi

emlékeztette az utódokat egy

egymaga felnyomott egy

vállával

székely legény

hat

szembe. György, a családi hagyomány

szállt vele

ers, barna, göndörhajú ember

szerint, nagy,

^ :

sem

feszítvassal

tudott

faistállót,

mel3'et

fölemelni. Alinak

hasonló athlétával kellett megküzdenie.

Párviadaluk a Nándorfehérvár

mez —

Ez a

5

6

U.

o.

7

kézirata szerint

(i.

300.) «a

ben». Verancsics szerint

A

(Munkái

ii.

5.)

beg

különbözik

A sisakdiszben a sasszárny könyökén elhag3'andók. A pajzs

rajza u. o. 47

mutat.

is, '

látható czifrázatok

atyja.

A

némiképen

mely

a

1666. évi r pecsétiérl * J

15.

1797

3.

25.,

Nógrádban

Átírta s újra kiadta az

januárius

27.

és

1807

DÓSA GYÖRGY törzsnélküli

fej

emelkedik

hogy

Lehet,

ki.''

67

Dósa

ez a vaskorona

Györgynek borzasztó megkoronáztatására emlékeztet

s azért

a

heraldikában azt a megbélyegzett czímerek közé szokták sorolni.'^

A

czímer négyszáz esztendn át megmaradt a család

donában, a jószág azonban,

Temes vármegye nyugati részében

vagy

keleti,

mindmáig ösmeretlen

tulaj-

mely valahol Torontál vármegye

De

fekvés.

ott

feküdhetett,

Versecz kör-

valahol,

nyékén «a temesközi csodaszép mezkön, azokon a tájakon, hol valamikor a vitéz Dósa György életének utolsó akkordjai szottak, a tavasz oly virágot fakaszt ezentúl, melyet

egy

virágnak írójáról

A

nevez

keverékfaját

új

—

—

füvek ismerje

a

leját-

a búza-

az

élet-

"

el.»

Dósa György kitüntetésérl

az aranyláncz és a bíborruha olyan

szóló

tudósításban különben

elsrend

megkülönböztetés,

mely koránsem lehet azonos a lovaggá-ütés egyszer tényével. Dósának, szerencsésebb körülmények közt, mindenesetre nyithatott volna a legkiválóbb méltóságokra,

közjónak

szentelje.

mert egyelre

alig

hogy

utat

tehetségeit a

Annál ragyogóbb színben tnt volna tarthatott attól,

vele az érdemszerzés tág mezején.

hogy

A

föl,

versenyre kél

valaki

jók elösmerésére minden-

esetre számíthatott.

V.

DÓSA,

A KERESZTESEK FVEZÉRE.

UDVAR mindenesetre

z

elkésve kapta Lehetetlen,

meg

s

segélyt óhajtott a pápától, de azt oly

hogy Bakócz

a

nem

idején

nem

mely meglephette. értesült

a

török-

nem

kocz-

hirdetteti ki azt a búcsúlevelet,

mely

magyar béke meghosszabbításáról; káztat vele semmit, ha

alakban,

s

a curia valóban

mennyire kényelmes módja volt a tle kért segély megadásának,

épp oly kevéssé 51

felelhetett

meg

nemesség várakozásának. Magjar

Botanikai

Genealógiai Füzetek, 1903. 47. Nyáry Albert, Heraldika, 157.

taurea Márkiánáról,

Wagner

5.

32 B. 3 3

a

János

levele

és

czikke

a

sz.

Lapokban a Cen9—10. és 1907.

1903.

MÁRKI SÁNDOR

68

A

bevégzett ténynyel azonban számolni

Télvízidején

kelt útra

'

Bakócz Rómából

után Dalmácziában, Zengben,

kiállása

Száván

a befagyott

A

folytatta útját ^

Te Deumra pár Budára

át kocsin

kellett.

s

egy tengeri zivatar

honnan

lépett szárazföldre,

ment a szabad Dráváig

megérkezés után Esztergomban

s

hajón

tartott fényes

napi pihenés következett. Márczius 23-án (1514)

utazott', hol a

maga eltt arany

nagy fénynyel

mind az udvar, mind a nép

Szakmáry György

pécsi

st

is

Lajos királyfi

keresztet vitet követet és

kitüntetéssel,

püspök pedig üdvözl beszéddel

kiment volt

fogadta,'^

eléje.

Bakócz azonnal a király látogatására

hogy

sietett,

római

útjának eredményét közölje vele.

Másnap

(24-én?) összeült az országtanács,

nem

szín,

de

maga

a király nyitott meg,

hiteles adat szerént s

rövid

^

melyet egy való-

beszéd kíséretében

azonnal átadta

a szót a bíbor-

noknak.

Bakócz mindeneltt tanácsot,

hogy

a bullát olvastatta föl s fölszólítá az ország-

pápa

azt közhírré tétesse. Utalt arra, mit a

leve-

leibl úgyis tudhattak, hogy a curiától pénzsegélyt hosszú idre

nem

várhatnak,^ mert a pénztár üres és adósságokkal van meg-

terhelve.

A

fejedelmekre nincs mit számítani, mert azok egymás

közt háborúskodnak. Azonban, úgymond, a törökök a nélkül

belháborúval lévén elfoglalva, hosszú

id

hogy sikeresen támadhassák meg ket. törvények

következtében — a

bírhatna

meg;

2

Steph. Taurini

Stauromachia.

1.)

(Engel,

lósnak Morechini Kristófhoz Budáról ii-röl írt levelébl.

277.

hogy

— az újabb

módon

való

mit az ország pénzügye

Tedallini, Diario

348.

Monum. Ung. 124. 1.) Ez tnnék ki Giuanne (Zuanne) MikJ

ír.

Igaz,

fel-

nem

azonban a pápai búcsúlevél éppen erre nézve

1513 november 7-én. Romano. Muratori, xxrii. 1

óta elször van remény,

seregnek szokott

fegyverzése oly költséggel járna,

is

Közli Marino

aug.

Sanuto,

4 Taurinus (125— 129. 1.) és Szerémi részletesen leírja a fogadtatást. $

Taurinus, 129.

1.

Brutus

a háborúpárt részérói tartott 6

tanácsülésrl

Csak Ricaut

(106.

már is

1.)

254 — 277.

is

1.)

megelzleg

hosszasan emliti,

a búcsúlevelén kívül pénzt ból.

(r.

ezt

(57.

referál,

hogy Bakócz hozott Róma-

DÓSA GYÖRGY kisegít módot.

legjobb

a

nyújtja

nagy számban gylnek össze

Ez a vezér azután kellen a

sereget s

a

királyi

vezérrl majd

kétségkívül

gondoskodik.

és az

Ha

helyre vezeti.

Az önkéntesek

felfegyverzi, begyakorolja és fegyelmezi

országtanács parancsára a jelölt

s

69

ki-

hoz-

veszik a végváraknak

zájok

harczban edzett rségeit

s a

csekély számban mindenesetre

gyjtend zsoldosokat hogy

a

— hiszi,

most jobbára Ázsiában törököket visszaver-

elfoglalt

hetik.

Bakócznak sajátságos

—

fogására mutat,

föl-

ha ugyan

szabad, legalább eszmemenetéhitelesnek

ben,

tartanunk

a

neki tulajdonított beszéd szövegét,7

hogy

ezt a «gyülevész»

sereget a rendesbe akarta beosztani, holott ezúttal ez utób-

amannak keretébe

kellett

bit

illeszteni,

önálló tetni.

mindenesetre pedig

mköd-

hadtestként

A

bíbornok nagyon

hogy

bízott abban,

támogatják

a

is

erkölcsileg

Szapolyai-pár-

31.

TELEGDY ISTVÁN (SÍREMLÉKÉN.)

tiak, kik a törökkel megújított

béke miatt elégedetlenkedtek

most

7

s

féltek attól,

hogy egy éppen

megkötött béke megtörése miatt útjok Szeged

Istvánfinál (40.

1.),

kit

e

gylés

részle-

nézve minden történetírónk követ. Figyelembe kell venni Fraknóinak (Bakócz, 145.) éppen erre a beszédre tett azt a meg-

teire

nem

jegyzését,

követ

hogy a

történetírók

ismét

alól

« klasszikái

mintákat

elszeretettel

koznak beszédek komponálásával)). beszéd lényege elfogadható.

foglal-

De

a

MÁRKI SÁNDOR

'jO

Várna

A

alá vezethet.

többségben lev harczias párttal szemben

Telegdy István kincstartó

korábban lengyel követ képviselte

s

a békés irányt.

Ügy

ugyan

veszi

sereg jön össze

;

is

hogy

többség a

a

hogy nagyszámú

engedi,

de milyen elemekbl fog az alakulni ? Hazulról

tekerg, csavargó,

elzött,

—

mondta,

meg

kívánja s ö

kihirdetését

bulla

—

észre,

tolvaj, kinnálló-betyár

csak gonoszságra gondol. Igazi munkás földmíves

népbl,

mel}'

nem megy oda

de mennek kaszakapakerül, sérelmeikért boszút szomjazó, vagy a

büntet igazságszolgáltatás ell bujdosó parasztok. S mi

ténik akkor, ha ezek a szolgálat

vényeknek

tekintik

ket

uraik, kik földeiket parlagon hevertetni

nem

akarják

ben

Lehet-e ebben az esetben

?

kegyetlen szokásaik szerint járnak

s

csakugyan a törökök bíbornok

is

velk szem-

fegyelmet tartani és ez emberek

mennek-e majd akkor

is,

mint a

Már pedig több mint valószín, hogy a sorában lengyel, morva s más országbeli cscselék

lesz untig elég

nézete tehát

vagy

ki

oly nehéz-e ürügyet találni a boszúra ?

s

;

Az úgy

ellen

el

képzeli ?

keresztesek is

tör-

terhe alól menekülvén, szöke-

hogy csak kett közt van

az,

nem adottnak

hirdetik

ki,

tekintik

hogy

a

—

a választás

vagy módosítva, azaz

bullát,

bnbocsánatban

örök

s

boldogságban

azok részesülhetnek, kik a török ellen való hadszerzésre

csak

aranyat, ezüstöt,

vagy bármi más, pénzzé tehet értéket

szolgál-

tatnak be az államkincstárnak. Mert az elkeseredett nép kezébe

annyi

fegyvert adni

volna,

mint

tért

a

nyitni

legféktelenebb

boszúnak szabad és büntetlen gyakorlására. Különben imént készült újabb három

el

is

csak

az az oklevél, mely szerint a törökkel békét kötnek

évre

s

;

szerzdését megtartja

s

nem

látja

be,

hogy

Ázsiában különben

éppen most mi szükség volna

ily

is

seregre

?

a török

eléggé

A

le

ellen, ki

van kötve,

pénzgyjtésnek

azonban mind békében, mind háborúban meglesz a maga haszna.

Vég) az

hazafias hévvel fordult a tanács tagjaihoz,

államügyekben

közönyükkel,

tanúsított

sorakozzanak a király köré

s

hogy fölhagyva

mint igaz

honfiak

önkéntes áldozatokkal járuljanak

DÓSA GYÖRGY

hogy ne

a hadiköltségek fedezéséhez,

szerzdés

71

kelljen rettegniök a béke-

Ki hazája megmaradását akarja, ne riadjon

lejártától.

vissza áldozatoktól.^

Telegdy szónoklatának eszmemenete,

Körülbelül ez

mint azt Istvánfi

úgy a Valónak csak annyit vehetünk, hogy Telegdy

közli.

annak idejében nyomós okokból kétségtelenül ellenezte hadat. Beszédének részletei azonban

nem

a keresztes-

hitelesek s Istvánfi alkal-

masint csupán a lezajlott események hatása alatt rhetorikai díszül tulajdonította azokat a jóhírü szónoknak.

Nem

annyira Telegdy

éleslátását bizonyítja tehát, mint Istvánfi történeti ismereteit.

nem

Telegdy

vallásos

közöny, vagy éppen

miatt ellenezte a kereszteshadjáratot. Hiszen telegden, a

1507-ben

si

birtokán, Mezö-

felirata ma is hirdeti, hogy azt pár év eltt, De politikai aggodalmak gyötörték. «Szemébe

templom építtette.

mert nézni a halálnak

:

ugyanazon egyházban

elkészíttette

Mégis hiában küzdött az áramlat

sóját is.»9

vallástalanság

ellen: a király s a

nagyobb része «végzetes makacssággal))

tanács

a

bíbornokot

támogatta,'" a ki most «azon párt (factio) segítségével, tetszett a hadviselés,

nem

ebbl

biztos

magyarok

a

kihirdetését."

bulla

mások

is felszólaltak.

ama jobbaknak

hajtva

veszedelmét jósolták», elhatározta a

Valószín ugyanis, hogy Telegdyn

8

Istvánfi,

beszéd

Brutusnál

is

országnak jelenlegi

egyebek

közt

—

(255.

1.)

helyzete

még

megvan

idejébl,

úgy

e

oMagyar-

:

—

alakult,

mondja hogy a

nemesség képtelen levén megellenséggel, ha a köznép fölalig kétséges, hogy a póroka foly-

mostani küzdeni kelne,

az

tonos bajok miatt

erre adta

a király bontja

40 — 41. Lényegében, de

elótanácskozások

S

azonban

melynek

pápai követnek szabadságában

az

kivül

Hangoztatták, a mivel már a korábbi tanács-

sértheti az imént kötött békét.

hogy hiszen nem

melynek

ellenzésére, kik

kozásban'^ a harcziasok ellen fordultak, hogy a király

ságos választ,

kkopor-

nekikeseredve,

polgár-

háborút indítanának, melynek vége, akár

a szerzdést

azt a saját-

elzje

történetünkben föl

áll

Bakócz

meg nem

;

van,

neki mint

Magyarországban, mint min-

ók gyznének, akár ket gyznék le, egyképpen szomorú volna a hazára nézve, S ki kételkednék, hogy ebben az esetben az ellenség annál akadálytalanabbal hasz-

nálhatná fegyverét 1« 9

Bunyitay,

(Rajza

Váradi

könyvem

10 Istvánfi, 41. i '

Brutus, 277.

'

U.

o.

püspökség,

62. és 69. lapján.)

254 — 277.

i.

368.

MARKI SÁNDOR

72

den más keresztény területen keresztes katonákat toborzania azok nem a királynak, hanem Leó pápának katonái.^^

Az

országtanács tehát kívánat szerint szavazott. Hiszen, egy

népies egykorú történetíró szerint/'^ az egész ország örvendett,

hogy Bakócz a pogányság

a

ellen

vörös

Mindenki készítgette a fegyvereket, hogy ságát, Konstantinápolyt.

A

nép így tudta

tanulság.

s

keresztet

kihozta.

elfoglalja patriarcha-

'5

a nép

mindig van valami

felfogásában

Bakócz pedig már csak azért

nagy ember

is

volt,

mert a nép sorából emelkedett a bíbornokságig. «Engemet,'^

monda

— ki gunyhóból

és

közrend

nem-nemes szüléktl származtam, bíbornokságig magasztalt

volna

telt

nem

hanem

az

igazolja ezt a szándékát s

ha

választott

Mi

egy

is

azért volt olyan

érdekében erélyes,

létére a király

oligarchiának megfékezésére.

csakugyan kedve

a kegyes gondviselés egész a

hogy Bakócz

állítani,

népszer, mert udvari ember eszközt

családból, alacsony, vagyis

föl.))

Korai dolog volna azt

de sajátságos

—

töröknek,

a

kis palotaforradalomban,

mi

biztathatta volna öt sikerrel ?

Kereszteshadjáratokat Magyarország ö ily

vállalatoknak lelke

emelkedett-e

azért

máskor

politikai

eltte

ségkívül

tekintélyben,

máskép fog

veszti

magának

szerzett-e

—

Bizonyosan nem.

az Bakócz czélja, mint a mit nyiltan bevallott, két-

események, ha az

nem

látott s az

az alsóbb néposztály volt; de

is

újabb jogokat, változott-e sorsa valamiben ?

Ha nem

is

el

a

vezetés gyepljét.

a dologba.

Ha

tervei szerint folynak le az

akaratával

lép

Dósa

fejét

és

a forradalom terére

semmiesetre sem

ejti

kezébl a

ki

Bakócz ez alkalommal ismét azon

alakok közé kerül, kiknek terveit

—

Már egymelyek eszébe sem

az utókor szövi.

korúak oly czélzatokat tulajdonítottak neki, juthattak. 15

U.

14

Szerémi, 55.

'S

Bakócz 1507 októberben Kandra Kabos közlése az

16

o. 278.

lett

történeti

konstantinápolyi patriarcha.

egri káptalanból. Századok, 1875. 136.

.

DÓSA GYÖRGY

Az

álláspontja

1493-ban

tovább

is

következetesen

féktelenkedik,

föladat

—

erk

Ha

a

mit

már

nemesség

sem védett ország

mind elbbre nyomuló töröknek.

egyesítése s a törvényes

Mindkett

védelem a maga régi

S mi

—

a

BAKOCZ TAMÁS ARCZKEPE, ERMEROL NAGYITVA.

tehát az

helyezkedés.

maradt,

czivódik, a senkitl

okvetetlenül zsákmányul esik a

A

az

az udbinai vereség hírére.

elfoglalt,

32.

73

arra

vezetett

volna,

alapra

való

hogy a hon-

jeles voltában éledjen újra.

történt?

1498-ban meghozták a 15—22. Magyar Történeti Életrajzok. 1913.

törvényczikket,

mely a honlO

MÁRKI SÁNDOR

74

védelmet a király nyakába akasztja hányadát, 20 kapu helyett 36-tól

s leszállítja a katonaállítás

egy

adván

jól fölfegyverzett

lovast.

törvényczikket, de egy kis

1500-ban megalkották a 21.

múlva némi pénzváltsággal igyekeztek szabadulni

id

a személyes

fegyverfogás terheitl.

1504-ben a 24. czikk kötelezte a fpapokat, hogy csapataikat azonnal az els sorban mozgósítandó királyi zsoldosokhoz küld-

míg

jék,

amazok

Az

a f- és

köznemesség csak akkor megy

már

az ellenséggel 1507-iki

egyáltalán

törvényczikk

6.

hogy az ország védelmére

segítségül, ha

nem bírnának meg.

eszébe juttatja a királynak,

is

szokás szerint ezer lovast

régi

kell

tartania; de megfeledkezik az urak kötelességeirl.

A

Corpus Jurisban képviselt legutóbbi négy országgylés

nem intézkedett olyan erélylyel, a milyet az egyre fenyegetbben alakuló körülmények közt kellett volna tanúsítania. S mert az általános sülyedésnek ebben a korában a közszellem tehát

hathatós nyilvánulásától semmit

XVI.

hanem

vallásos színezetet kell adni

század

második tizedében a pápai

oly ers,

mint

lehetett várni,

hogy egy törökellenes

a nézetben voltak, tikai,

sem

hogy egyedül csak az

Róma

akarja.

foglalkoztatták az

pápai legátus

De

és

vállalatnak

nem

poli-

pedig tudták, hogy a tekintély

többé

nem

mit

és a

történjék, a

még

Capistranonak sikerei

oly élénken

emberek emlékezetét, hogy Ursus de Ursinis

már 1494-ben csak

remélt czélt érni.

úgy

;

sokan abban

az

Ha nagyon népszer

foganatosították, ennek az az

oka,

példájának követésével

már akkor nem udvar els sorban

tervét

hogy az

az urakban találta legveszedelmesebb ellenségeit, a kikre azon-

ban,

mint az

esztergomi

érsek

1289-ben a király

kunjaira és

már mégsem küldhetett kereszteseket. Néhány év múlva mindamellett éppen azok egyengették egy ily

tatáraira,

vállalatnak útját, kik tak,

hogy

tanácsban

az

nem

egész

els ízben

talán

dugába

dljön.

képviselt

nemesek

:

legnagyobb részesei

vol-

Kérdezhették azután

ki adott

a

fegyvert a parasztok

DÓSA GYÖRGY kezébe, ki bátorította

mekkel

fel

ket

hallotta a határozatot.

szava a római pápa

ellenében.

ennyire

75 ?'''

Ulászló

A magyar királynak nem A kardcsörtetök azt hitték,

tanak az egyedül személy- és birtokjogra

midn

kötelékein,

a jobbágyságot,

se.

zettségének próbálják

révén

II.

—

alapított

sze-

volt tágí-

honvédelem

mely idáig az urak

kötele-

ULÁSZLÓ.

katonáskodott,

fölhasználni.'^

lesütött

De

önálló

polgárból,

mködésre

katonai t.

i.

államnak

az

jogokkal felruházott tagjaiból lesz a jó katona s így a jobbágy-

'7

Tubero, 330.

ködnie

Terv

parasztok

ennek a seregnek a rendes, de jóval kisebb számú kir. katona8

sággal

szerint

kapcsolatosan

kellett

volna

m-

véli.

;

a háborút viselték

tehát

nem

volna,

(Kisebb Tört. Munkái,

kizárólag a

mint i.

Horváth

193.)

MARKI SÁNDOR

y6

elször

ból

polgárt

Nem

bízhassék benne.

A

kellett

volna

tették,

meg

de

hogy

csinálni,

keserülték.

is

határozottan

tanácsülésnek idejét egész

nemesség

a

nem

tudjuk. Egy,

már érintett levél,'^ azt állítja, hogy a bíbornok márczius 23. érkezett meg s hogy csak azután, napról napra jöttek a többi urak, mint a bán, a vajda, a «marchexe Marcholaba»,''° a nádor,^' Lrincz herczeg^^ dolgában.

elbb

hogy tanácskozzanak, miként járjanak

stb.,

A gyülekezés

el

a bulla

tehát elég lassan történt s márczius végénél

az urak alig jöhettek össze.''' Április végén a

gyülekezk

számára a bíbornok már fvezérrl gondoskodhatott. Különben

még

ha

lattal

tartózkodó

oly

kis

a

nemesség a

válla-

intézkedések

megtételéig

csak kellett

idt hagyni. Annak idejében például Capistrano János 14-én nyert engedelmet

1456 februárius de

el

is

szemben, a tanácshatározattól a bulla ünnepies kihirdeté-

séig s a legszükségesebb

egy

foglalt

állást

csak július 2-án

(vagyis

ötödfél

els kereszteseket Hunyadi Jánoshoz. venni egy egykorú tudósítónak

^^

a

kereszt hirdetésére,

hónap múlva) vezette az

Nem

azt az

lehet tehát szószerint

hogy Bakócz

állítását,

mindjárt szentszéki követté (legátus de latere) történt kineveztetése után hirdette ki a keresztet.

Ez

György

virágvasárnapján,

csak

terén következett be.^'

s Istvánfi szerint

mas, máskor Ulászló király

is

''^

Giuanne

L.

Ez a

tér,

Budán,

valóságos népgylés helye volt; hítta össze

ide

föltételeit

Marino San., ii. 277. György rgróf.

a

tervét

illeti,

tehát

magyar

határozat után kelt. (U.

2

i

Dr. Suriano Antal

követ-

megérkezésérl föl

a velenczei

Május 12. ugyanannak április 7. kelt levelét mutatták be, mely már szintén a hadjárat tanácsban (Marino San. pedig

ír.

emiitett

249.).

tanácsülés,

15.

A

milanói

kevéssel illetleg

o. 249.)

24 Betinus gróf Sforza

június

velenczei

1491-ben

kétségkívül

1504 — 1519. Perényi Imre. 22 Ujlaky Lörincz szerémi herczeg, nán-

nek tudósítását Bakócz csak május i. olvasták

pl.

alkal-

is

nemességet és a népet, hogy

az

dorfehérvári és macsói bán.

Szent

tudassa; a gyülekezet azonban

20 Brandenburgi 21

a

mely a vár eltt feküdt,

bármily nagy tömeg befogadására

vele a pozsonyi béke 19

9-én,

április

kir.

Mircse János. Tört. Tár,

herczeghez 1514 levéltárból közli xiii. 250.

Ezt az új és minden eddiginél határozottabb dátumot a cs. és kir. udv. 25

könyvtár 14.527. sz. kézirata állapítja meg. Közli Kluch János, Tört. Tár, 1905., 273. 26 Istvánfi, 25.

DÓSA GYÖRGY

77

akkor megugrasztotta Bakócz Tamás és Báthory István sokat s fegyverét

megvédésére. Most azonban a tömeg

—

püspök

alkalmasint Bakócz

fjegyz

pápai

gróf,

—

^^

fogadkozott szabadsága

lelkesen

csörtetve,

mikor egy olasz

hallgatott,

auditora, Paviai Bernát

legatusi

pápa

a

felolvasta

bizto-

Magyar

bulláját.

nyelven ezt Balázs szentferenczrendi szerzetes tolmácsolta, a

hogy a mindenható

a szabad ég alatt álló tömegnek elmagyarázta,

még

Isten haragját vonja magára s örök átok alá esik

ha

fiát s

A

a

fiú,

ha apját visszatartja ettl az üdvösséges

következ héten a papok

melybl

ték a búcsúlevelet,

az apa

is,

vállalattól.^^

és barátok

mindenfelé kihirdet-

a jobbágyokat

az érdekelhette leg-

nem

jobban, hogy egy darabig

ki

lesznek

kitéve földesuraik sze-

szélyeinek és hatalmaskodásainak.

Ügy

látszik,

Erdélyt, a melyet mindenütt

a levelében, melylyel

ben

A

25-én

április

erdélyi püspököt Erdély-

maga

helyeken)) a

fváros

tesek

egyelre igen lassan gyülekeztek. Oly

24-én

még mindössze

nagyobb

— egy

része

kertek

odább a

;

virít

királyi

látszanak a

gyöngéd

ütöttek

tábort.'^

itt

^7

szék,

Fraknói rí.

vadaskert

Most

még

Kluch közlése. Tört. Tár, 1905., 273. Gorzó János eredetijérl közli Jászay, Tudomány-Tár, 1842. ív. 255. ^9

D,

levél,

9.

sor

és Szerémi, 59. Istvánfi ellenkez s jóforról

a vidékre vonatkozó tudósítása-

késbb.

«Pest

alacsony dombon,

ver-

itt

más mvészi kertek

s

Taurinus

3'

égni

A

parasztok

szívbl

énekelték

Stauromachiája

Engelnél,

Hung. 52. A fordítás Salamonnál, Budapest tört. 11. 609. 3^ A király kertje, Salamon szerint (id. 159. és Bélnél,

h.

táborban.'"

amott gazdag gyümölcsös

bizonyára

Magyarország és a szent-

id.

április

liliomoktól és a tulipánoktól.

28

mán csak

;

hogy

Körülötte

fekszik.

a mákvirág

320.

30 Bartholinus,

—

egykorú költ szerinf

körül, a keresz-

lassan,

csak 300 ember volt

magas halmokon

mezn

fényes nyílt

teszi. "^^

helyettesévé

kelt.

bulla kihirdetése után, legalább a

kisebb része

kivl hagyta

figyelmen

tartománynak nevez abban

külön

Várday Ferencz

lev

s «a körülötte

Levele csak

egyelre

a bíbornok

h.

11.

611.)

jobbra-balra volt,

a

Notitia

mai

elterül

mögötte jókora

városligeti

fasornak

helyéa melynek ma-

kertjeinek tóval,

radványa a mostani városligeti tó. Ezt meghatározást egy névtelen czikkíró

a

MÁRKI SÁNDOR

78

Vásárhelyt András pesti ferenczrendi Mária- hymnusát

:

barátnak akkor elterjedt

''

«Sirodalmas nekünk születetünk,

Fügelmes sok hivalkodásunk, Rettenetes nekünk bajvívásunk.

Ha

nem

te

nekünk kegyes táplálónk

lesz

Halottaknak megszabadítója,

Törököknek megnyomorítója, Királyoknak jó tanácsadója,

Magyaroknak megoltalmazója!»

A

nép tartózkodásának egyik oka az

fvezér ? Egykorú följegyzés

ki lesz a

tudta,

György rendkívül

hogy

a

tle a vörös

kapitánya,

«Azonban

—

a szívében

;

eltt s

hogy ö legyen

meg

a jobbágyokat

folytatja a krónikás

máskép

keresztet,

Dósa

^^

a

mert máskép nem akadályozhatja meg,

tisztviselk

királyi

szerint

meg Bakócz primás

felindultan jelent

kérte

oly szín alatt

keresztesek

hogy nem

lehetett,

—

más

ne károsítsák. mint

volt a nyelvén,

mint ahogy erezett. Inkább

beszélt,

f-

a

uraktól szenvedett sérelme, a kétszáz arany forint kifizetésének

Az

akart

miatt

visszatartása

rajta

esztergomi érsektl azonban

Most valószínleg

azért

—

Esztergomban

az

akarta feltzni s a vezért

is

a

jöhettek

nem

is,

állottak

erényeinek magaslatán

fitymálása

miatt

király

Újság, 1899 április

nek

pesti 26.)

pesiteszi,

;

(most

vonultak

a keleti

mert

kertje». Magyar nagyon helytelen-

Rákóczi-)útnak

arra a területre,

Rákosfalva fekszik.

a keresztet.

ha csakugyan járt

is

Budán

ünnepiesen

kereszteket

baloldalára

is

s a

kik szóba

megvetették a népet,

De nemcsak

volt szó.''

vissza.

melynek elején pályaudvar van, vége felé pedig

i.

—

mert akkor

Mátyás király kertjét — Isteladásához ragaszkodva — a Kéret.

nem kaphatta meg

egy Hunyadi János katonai és haza-

tartja s

vánfi

parasztokkal.

a

akkor akarta megnevezni.

mikor az ország megmentésérl

("Mátyás

állani

hadvezér az akkori urak közt nem akadt

Igazi

fiúi

nem,

érsek

boszút

Népfölkelésröl

5 5

Vásárhelyi 1508-ban

5+

A

14.527.

sz.

nép

a

lévén

szó,

írta versét.

bécsi

Tört.

kézirat.

Tár, 1905. 274. 5 í

Salamon (Budapesti Szemle,

44.) vizsgálat

tárgyává

tette,

xxvii.

miért

nem

úgy rendben tartani, mint ha egy Hunyadi féle ember áll a mozgalom élén ? lehetett a népet

utóbb

DÓSA GYÖRGY

népszer vezér kivéve

kellett.

— Perényi,

eltt.

most,

mikor

alig

azt

hogyan végzi

A

el

nyomasztó,

esztend

Tizenkét

is

Beriszló

AZ ESZTERGOMI

lehetett

a

kapni

akarták megkísérteni,

195.

volt

a

veszedelem

;

a

hogy

lehetett

volna

csatatéren a paraszt

?

Mesics, Banovanja Petra Berislavica. Rad, i.

lelkesít

mohácsi

leghivatottabb keresztesvezér az érdekelt

repertórium,

Pétert

VAR DELI FOKA.

vezért

ura feladatát

mint

múlva,

ország bánja, Beriszló Péter püspök 56

talán

Báthory, Szapolyai, Bornemisza, Bebek vagy

34.

küszöbén

—

Azonban

Szentgyörgyi neve inkább

nép

79

lett

iii.

volna. '^

vidék,

Horvát-

Pap

gyztes

és

Ismerteti Margalics, Horvát tört.

MÁRKI SÁNDOR

8o

hadiember

létére

egyház és állam

egyaránt bízhatott benne.

Szent György napján 1515-ben Szabadkai Mihály megénekelte «haragos

a

tartja a

legyzte és most

mert

pap-bánt»,

szendri szandsákbasát,

'"

fogságban

is

a ki Horvátországot

hitetlenül

dúlta és rabolta.

«Mind

ti

népek bánkódjatok püspök veszedelmén,

Mert tudjátok, míg Isten segélé az ö jó szerencséjét, Nem uralkodott török császár soha az ö fején,

meggyzte, Törököknek sokaságát rólatok elzte. lm, látjátok, ellenségit sok helyen

Mellettetek megholtat ingyen ö

nem

nézte.»

Katonái magyarok, a kik bátran, nagy nyereséggel, séggel, vitézséggel,

hséggel harczolnak

oldalán.

vívnak, ott vígan, veszekedés nélkül osztoznak

A

meg

a

tisztes-

hol huszárai

zsákmányon,

mely miatt senkinek sem történik bántódása. Gyakorta vígan lakomáznak és «mind magyarul szólnak».

A

«pap-bán)) ott volt a márcziusi tanácskozáson s ha azt senki

követeli a vezetést,

velenczeiek

és

németek

is

magának

sem tagadhatja meg tle. Még a természetesnek tartották, hogy a

horvát bán álljon a mozgalom élén.

Egy

történetíró

sem emlékezik meg

világkrónikájában'* van levele, a

mely Dósát,

horvát bánnak (Ban

37

Szilády, Cantio Petri

Moro Jánosnak egy 1514 július

midn di

Croatia) mondja."

Berizlo,

1515.

Ugyanezt

—

állítja

Orbán Balázs,

id. h.,

Talán ebbl a cBanus de Croa-

czímbl keletkezett a német «Wunderzaicheni) (1514) mysthicus Banckwr, vagyis bánk-ur neve, mely a kereszteseknek Melchior Banckwr nev. Székely Györgytól különböz (de vele egy-testvér) vezé-

tia»

rére

Ebben az

(Die Auffrur stb.

egyelre

5.

1.)

s

átvette,

elszigetelt

az

egészet

vagy

rosszúl-

így

helyesírási hibának,

értesültségnek kell tulajdonítanunk.

Épp

ily

tarthatatlan a Szt.-István-Társulat Encyclo-

38 Id. h. 2S7.

59

10. kelt

a kereszteshadak vezetését

Századok, 1879. 336—344. és Régi magyar költök tára, ix. 365 — 367, 482 — 487.

in. 184.

de Marino Sanuto

róla,

vonatkoznék.

Egy

ilyen

Bánkurat

azonban a magyar történelem épp oly kevéssé ösmer, mint egy Melchior Banssert

paediájában

(vii. 496.)

a Dósáról szóló feje-

következ állítása «Az 1514.-Í mozgalmakban a kuruczhadak élére állíttátott éppen azon ember, a ki elbb kir. biztos minségében a végbl küldetett a zetben V.

J.

:

királytól az erdélyi

részekre, hogy azok-

S hivatkozik Codex Diplomaticusa (mely amúgy csak 1439-ig megy) ív. kötetének 11. füze-

nak

állapotát

rendezze.*

Fejér is

téré,

lapszám nélkül. Ott

s a többi kötet-

DÓSA GYÖRGY adatban

még

életét

is

Akkor

csak valószínség sincs.

Beriszló Péter püspök volt

hs

mint

fejezte

a

8l

horvát bán

és s

Lajos idejében

II.

báni

hivatalát

és

be Jajczánál, 1520 május 26-án. Dósa

csakis nándorfehérvári kitüntetése után nyerhette volna méltóságát; s lehetne

úgy okoskodni, hogy

kapitányául jelölték

ki,

a kereszteshadakat,

csakugyan a délnyugati részeken, Dalmá-

cziában akarták alkalmazni. Valóban

35.

a

nem

ki ezt a területet,

hadmködésnek mintegy ejthetne,

kívüli

fontosságú

Magyar Történeti

Adata különben rendvolna és csak azon

Életrajzok. 1013.

fnöknek

katonai

használja.

még

—

hogy Ulászló

ben azonban szó sincs Dósa vagy Székely kit a czikkiró talán Davsa mestérrel zavart össze.

közönyös

mint egy fölkel sereg vezére,

alapjául

Györgyrl,

és

politikai

való némi hajlandóság mellett esetleg

gondolkodóba

lehetett volna

RÉSZLET BERISZLOI PÉTER ÉNEKÉBL.

körülmény, ha Horvátország oly engedelmeskedik,

melyeknek

kellene

Fejér

a

S

a

is

mozgalmaknak más

csodálkoznunk,

gyjteményében

forogván

kétkedésre

körülmény

az a

közkézen

—

hogy oly

,

—

sok

állítólag

éven

át

végkép elkerülte

volna más kutatók figyelmét.

II

MÁRKI SÁNDOR

82

—

irányba tereltetése után

a valkaiaknak azt parancsolta, hogy-

ne a bán, hanem a nádor mellett keljenek szetes,

mert Valkó akkor

föl.

Ez azonban termé-

még Magyarországnak

közvetetlen*

része volt.

Az események Dósának rohamosan fejldtek

oly

gyorsasággal alakultak

s

át,

sarkantyús-vitézzé

ültetése óta

lett

Dósa személyes viszonyai

oly

meglep'

hogy a kortanúk, kik az eseményekrl

nem naplószeren, hanem csak azoknak lezajlása után egyszerre írtak, még igen fontos adatokról is megfeledkezhettek. Mégis fel-

tn

volna, ha éppen

Moro tudósításában

•

Dósa

bánságáról

hallgatnának.

Dósa méltóságára vonatkozó

a

tévedés, a mil3^en a hírek özönében egykorúaknái

Ekként

rész

olyan

mindig és

is

mindenütt elfordulhat.

Dósa különben azon czélhoz jutottak.

egy

kicsit,

A

az úton járt, a melyen eltte

telivér

de hagyták volna

oligarchák

talán

t fokról-fokra

már sokan

prüszköltek volna

fellebbhágni a czímek-

nek és kitüntetéseknek lépcsjén. Rájuk nézve ez nem nagyon dicsséges, de annál

kényelmesebb

homo novusok

beli

lett

Ulászló korában

S ha

volna.

még

pelt

Mátyás kora-

már meggyökeresedett, büszke

arisztokraták lehettek, miért ne trték volna

kinek családja úgy

a

maguk

közt Dósát,,

sem tegnap kezddött, csakhogy nem

szere-

eléggé? Szinte örültek dicsvágyának. Elléptetését senki

sem akadályozta. «Sors, végzet, vagy vakeset ?!»•"

Történelmi nevezetesség divatja múlt katonai

nem

félt

lett

Dósa személyes

érdemeknek ebben a gyászos

vitézsége, a

idejében.

tle senki most, mikor vezérnek olyan ember

a ki nemesi származásánál

De

kellett,

fogva mintegy fönntartsa a nemes-

ségnek a vezérlethez való régi jogát. Ne legyen elég hatalmas ahhoz, hogy ebben féltékenységet keltsen

janak ellene

semmit sem

felhozni s

neki

;

a

jobbágyok ne

tud-

magának katonai neve

legyen, a mely a vállalat sorsa iránt némi biztosítékot nyújtson.

40 Istvánfi

három szava,

41.

1.

DÓSA GYÖRGY Ezt a

8

Bakócz az éppen akkortájt Budán tartózkodó

férfiút

Dósa Györgyben

találta

hírnévnek

következtében

ki haditette

fel,

megjutalmaztatása

s

Vele

örvendett.

bocsátkozott

tehát

alkudozásokba^' és csakhamar rábízta, hogy a kereszténységnek

különösen Magyarországnak sülyed ügyét munkásságával

s

igyekezetével fölemelje.*^

Egy népies

jük.

Rozgonyi

és

(április 23-án)

még

megyünk

«Veled

5

úgy

Miklós

izmaeliták

az

összeszidta,

fia,'*'*

kezébe

hogy mikor a

vitéz

katonához

«ily,

Az

öt

meg».

a

szent

keresztet.

ország

báróival,

adta az

ellen

Csáky

püspök,

csanádi

sem támadta

hogy

nem ösmer-

történt az egész,

ment panaszra, mert

senki

meg,

vigasztalta

úgy

"^

Appollónia

Bakóczhoz

szavakkal

illetlen,

tárgyalások részleteit

kér Dósát Csáky

a jutalmat

Benedek

A

tudósítás szerint

s

érsek

nemeseivel és nemteleneivel mind, a kik csak magyarok vagyunk fegyvert foghatunk^. «Adja Isten,

s

elérzékenyedett vitéz, legalább

—

pogányok

a

—

atyám,

ellen

hsiesen küzdve essem mehetünk, hogy

lelkeket s elfoglaljuk

hogy

posztódra

keresztet

tehetek, el.

Most

Konstantinápoly városát,

—

szent vörös

skarlát

az

fölszabadítsuk

patriarchák uradalmát». «Jere hát holnap a

szólt

hogy ha már egyebet nem

azután egyenest Görögországba a keresztény

szent

válaszolt a követ,

tzzem

a

— és

fölszenteljem.

Másnap

április 24-e,

Szent György napja

].) már a keresztes munkára buzdítá t a népnél. Ellenben az egykorú bécsi röpirat szerint az érsek éppen tle tagadta meg a keresztet Esztergomban, mire Dósa Budára jött s ott a nép eltt ráfogta, hogy

4'

Brutus szerint (302.

hadjárat eltt

lev vörös

Bakócz és Dósa találkozását Esztergomba teszi és Tubero (Schwandtnernél, ii. 330), hol azonban Dósa inkább a nemesség hozzá;

járulásának szükségét hangoztatja, 44 Alkalmasint mindszent-utczai házában,

melylyel szemben volt néhai Korvinusjános-

vezéröknek. (Tört. Tár,

napján, tehát ápr. 30. történt az ünnepély.

mel fogadták 15.-Í

vitézek

Ez azonban inkább a május eseményekre vonatkozhatik.

keresztet a bibornok-

kapta, s ekkor a jobbágyok

J905.

a

nak (most Brandenburgi Györgynek) a háza. (A Hédervári-család oklevéltára, i. 499.) 4 5 Verancsics, ír. 5. Szerémi 58. 1. Fessler

a mellén tói

volt,'*^

el

nagy öröm-

274.).

42 Istvánfi, 41. 43 Szerémi,

57.

1.

ezt az udv. könyvtár (Tört.

Tár,

1605.

Némileg 14.527. 274.),

megersíti sz. kézirata

mely azonban

szerint (V. 898.)

csak

misericordia vasár-

Egyébiránt Verancsics is csupán úgy említi, hogy « Tamás érsek szent Gyergy nap táján kihozá az keresztet-).

MARKI SÁNDOR

84

napja

;

kétszeres

nem

a napot

ünnep a

« vörös

dés

bets » idpontja

stb.

György

a vezérre való tekintetbl választotta. Szent

magyar kalendáriumnak

Szent Mihály napja a

és

Bakócz azonban

vezérjelöltre nézve,

ma

volt s

mindenha

Bér, szolgálat, elszeg-

kötötte magát. Azért

ehhez

tekintetében

is az.

választotta

Szent György ünnepét Bakócz a hadszervezésnek megindítására.''^

Reggel a primás Szent Zsigmond

*"

templomában misét mondott, melyen furak

megjelentek, azonban

is

udvar,

Dósa

úgy tíz

nem

látszik,

társával

egyetemben

meg. Egy olasz püspök

pápa

^°

a királyi

vett

részt.''

olvasta

melyet magyar

bulláját,

jelent

"^^

fel

a

nyelven

megint Balázs szentferenczrendi szerze-

hogy ha

tolmácsolt s elmagyarázta,

tes

az apa a

a fiú pedig az apját vissza-

fiát,

tartaná ettl az üdvös vállalattól, a min-

denható Isten s

örök átok alá esnék.

magára

vonná

haragját

A

primás Dósát

az oltárhoz szólította s kezébe adott egy

nagy

vörös

zászlót,

áldott SZENT GYÖRGY SZOBRA I514 BL A SOMSDORFI EGYHÁZBAN.

36.

jelvénynyel.

5

^'^

46 Verancsics szerint

(ii.

meg; köpenyére

megáldoztatta 13.)

1515-ben

wSzent Gyergy napra kelvén, az magyari urak egy nagy hadat indítanak király akarat-

jából az terekek ellen*. 1.

többi

(58.

5°

1.)

ket,

is

tíz

társá-

pedig az föl

ellátta a szent

imádkozott

a

Alkalmasint legatusi auditora

ország és a Szentszék.

S-

nép említi.

5'

pápa

hadPavia

Bernát gróf, pápai fjegyz (Fraknói, Magyar5'

Szerémi szerint

Szent György kápolnájában. 48 Legalább egy kútf sem 49 Szerémi, 58.

s

a

eltt saját szabójával varratta

is

47 Istvánfi, 41.

Rómában maga

parasztokat és hajdúkat

s a

Azután

5

melyet

fehér

ékesített

nak és a báróknak mellére oltár

a vörös keresztet

kereszttel

320).

Hogy nem Bakócz, hanem maga a meg fvezérnek (U.-o. 272.), az

tette

csak a május S 5

ír.

Tört. Tár, 1905. 273.

i5.-i

U.-o. 273.

fölkelésre érthet.

DÓSA GYÖRGY l'árat

85

szerencsés lefolyásáért s Isten nevében táborbaszállásra intette

ket, hogy végrehajtsák a király akaratát.

György

«Székely»

mindenesetre vezére

Az

nem

ha

tehát,

hatalommal

teljes

is

'^

egy önálló feladatú hadseregnek.

lett

egyházi ünnepélyt nagy tanácskozás követte, a melyen a

nép tömegesen vett

hogy

hallani

!

Mennyire emelhette ennek önérzetét,

hadi ügyekben végre

és

politikai

akarják

részt. ^^

véleményét

az

Bakócz hosszabb beszédet

tartott,

is

melyben a

törökök ellen buzdította ket, kivált pedig a szultán ellen kelt a ki

ki,

meggyilkoltatta^^

atyját

s

félrevetett

minden

isteni és

emberi jogot, hogy trónra léphessen. Nincs nála veszedelmesebb ellensége

S

üldöz.

engedi

Nem

megbüntetés végett.

Krisztusnak katonái most.

hanem maga

Nem

népet

ember

halandó

beszédének

mindjárt

látta,

mit várnak ettl a hadjárattól.

Mert

volt-e

hanem

Ulászló királynak,

Krisztus. Mozdulataikról, arczaikról,

fölháborodottságukról

nemzetet

és

szörnyet a magyarságnak

X. Leó pápa ezt a

íme,

át

minden

mert

szabadságnak,

a

S hogy

vezeti

észrevette,

elején

is

ket,

szemeikrl és

ne lelkesednének

már emlékezetesebb háború, mint a milyennek ez gyzni és legyzetni egyképpen érdem és erény ?

kínálkozik, a hol

Elttük nemcsak a

hanem seiknek vitézsége is Akárhova tekintenek, mindenütt a török

szent

buzdító példaként lebeg.

czél,

Mi

most

barbárságnak

jeleit

Mi

Mycenae, Argos, Peloponnesus,

Corinthus,

Aegeai-

és

Jóniai

-

látják.

valamennyi

tengernek

nagy emlékek és nagy tudósok beszéltek ? lenek, elhagyatottak

54

Mint Horváth

írja,

és Kisebb Tört. Munkái,

;

1.

259.

ha nem mondja

is, hogy Dósa nevét, de már elre haladott események kapcsán, 5 5

Brutus, 285.

1.,

ez a mise után következett; sót

csak késbb említi azonban Bakócz voltakép csupán ekkor szólhatott a néphez, mit Szeréminek (59. 1.) a brandiumról való emlékezése is valószínvé tesz. egyáltalán

mi

szigete,

—

Spárta

Euboea

s

?

az

melyekrl

Puszták, mvelet-

kunyhóik inkább vadállatok odúihoz, mint

Tud. Tár, 221. i.

Athén,

;

Ez eseményeket azonban, a chronologikus rendnek nála gyakran történ megzavarásával, csak a 302—4. lapon írja le, a hol mondja, hogy Bakócz kezébe adja Dósának a pápa azon levelét, mely a fvezért feljogosítja, hogy a keresztes hadjáratra jelentkez katonákat összeírja, 56 II. Bajazidet I5i2ben letette és megmérgeztette.

MÁRKI SÁNDOR

86

emberek lakásaihoz hasonlítanak. Ha beszélni tudnának, mind

A

boszúért kiáltanának.

magyaroknak meg

hogy jobb mások példáján kerülni a fenyeget

igazságot,

mint hogy mások

okuljanak

az

ö

hogy idegen nemzetek tle

rajta,

dásának módját a

halált

érteniök azt az

kell

;

tle

gyalázatos

lessék

tle vegyenek

szolgaságnál; el,

hogy

példát,

mint hogy megszaladjanak

harczmezn, honért küzdve haljanak meg, mint

a

legyen

török megtáma-

a

el

bajokat,

nép

hogyan becsülik többre a tisztességes

lássák,

inkább a csatatéren essenek

A

példáikon.

;

inkább

kocsmában,

a

részeg fvel.

A

beszéd

tott

nagyon hatott a tömegre

^'

és sok áldomás hangoz-

azon a lakomán, a melylyel Dósa megünnepelte kinevez-

tetését.^**

A

legottan

igen

nép föllelkesedve tódult a keresztes zászló kiváló

férfiak

jövének össze»,59 tehát kezdetben

nem csupán

a cscseléknek csúfolt nép sorakozott melléje;

300 lovas

volt a táborban. Itt újra kihirdette

szerint kíntól,

is

az keresztet felvenné,

« valaki

bntl

szentül

az

a

bullát,

már mely

hadban meghalna,

—

megoldoztatnék».^° Megparancsolta, hogy mellökre

vörös keresztet varrjanak csát

«Es

alá.

teljesítsék.

fegyelemnek

biztosítja

:

s

lelkükre kötötte,

hogy minden paran-

Ha engedelmeskednek és hódolnak a ket, hogy nemcsak nem bánják meg

vallásos lelkesültségüket, melylyel a török ellen fegyvert fogtak,

de méltó jutalmat

Dósa ebben

Azoknak utolsó száz

a

S

alatt

kardja

is

vasból

A

Ezt Brutus a 285—295. lapon

latinul

de a hallgatóság kedvéért Bakócz kétségkívül magyarul s klasszikus dolgok-

kevésbbé kiékesítve mondotta

58

Szerémi, 58.

melyek az

a

állt,

volt.

volt,

a sereg,

st

mint amazoké.

az ország

Bizalommal

sereg nagy örömmel fogadta. ^-

közli,

kai

katonája

Ország Mihályt, Hunyadi Jánost, Kinizsi

semmiségbl emelték

indult a pesti táborba.

57

érte.*"'

nagy eszméknek szolgálatában

esztend

az

nyernek

a pillanatban a vallás és nemzet

Pált úgyszólván a élére.

is

el.

59 Szerémi, 59.

60 Verancsics, 61

Istvánfi, 41.

62

A

11.

bécsi udv.

5.

kt.

Tört. Tár, 1905. 274.

14.527. sz. kézirata.

DÓSA GYÖRGY

A KERESZTESEK GYÜLEKEZÉSE.

VI.

ZT AZ ESZTENDT, tekintetben J

8?

született s

történelmi

feladatát

korának egyik poétája

évet

az 1514.

Dósa György

melyben

a

teljesítette,

egy

'

politikai

kis

idillel

vezeti be

«A

men

rózsás nap ezerre

És ötszázada múlt, hogy Mi-Urunk

S

már

évig ragyogott

született

kétszeresen hétszer járult a deczember ezekhez,

A

hogy az erdség lombja

kezd

sötétleni

;

Kinn a mezkön enyelgve íu vállnak a déli szelek már, Harmat csillog a rét szép, puha zöld füvein .» .

Hanem

1514 kora

a török a

ellen.

pórság

A

kezd

A

A

mikor

Pedig

év tavaszán

törökkel

s

Bels

iránt.

A

kereszteshad

Törökbarátság

háború.

párt-

királyi tekintély romjain.

erdségeknek

mezk

lombjai

virányai

fejldni

más programmot

mindenki megköthetik,

hitték,

békének fölbontása. Kereszteshad

köznemesség a

az

a rétek,

s

esztendt.

nemesség gyzelme. Bosszú az egyéneken. Bosszú

a néposztályon.

enyhülni

a

nemesség ellenszenve ez

szolgálatában.

érdekbl.

Azt

Ennek

a törökkel.

.

tavaszán sok olyan történt, a mi roppant

kritikus színben tüntette föl a melegedni

Béke

.

zöldülni,

napok

a

indultak, az 1514.

várt

az

esztendtl.

vagy inkább megújíthatják a békét

a

azután élnek tovább a megszokott, egyforma, megunt,

de meg nem másítható elégedetlen hangulatban.

A

békét megkötötték, de

föl is

bontották.

bontókat arán^dag csekély büntetés érte

regnum.

— A hetven évvel késbbi

végzet sújtotta

s

nem

éget

oly

:

Az

Várna

1444. évi békes

egy

kis inter-

békerontókat sokkal óriásibb

melyre

sebet ejtett a hazán,

Pohtikailag semmivé

ír

szá-

zadokon

át

lett

egy nép-

osztály,

mely bukásában magával rántotta a nemzeti

önállást.

'

Martinas

23 — 28. sor.

kínálkozott.

Thyrnavinus

:

Opusculum ad

Regni

Hungáriáé

Proceres.

D4

levél

MARKI SÁNDOR

öö

S

nemzeti

magyarság részben igazán csak akkor

a

önállását

nyerte vissza, mikor az 1514-ben

elejtett

néposztályt ismét meg-

nyerte a maga ügyének azzal, hogy a nemességgel és a polgársággal egyenl jogot adott neki. Dósa neve borong a korszak kezdetén, — Kossuthlneve

ragyog a korszak végén. Különböz eszközü, czélú és siker mindketten

férfiak ,

tudatában

Ez

de milyen más

;

módon

élnek a nép történeti

1

nép semmit sem tud arról az emberrl, kinek bukása

a

I

rabszolgasága

az

lett.

De minden magyar

közt

államférfiú

legjobban ösmeri az 1848-iki törvények írójának a nevét.

A

magyar nép sohasem követett tömegesebben egy

dalmi vezért sem, mint Kossuthot,

mint Dósát,

midn

vélemény akkor

S

oly

volna-e

Idre van

huzam

buknia

is,

úgy,

a mily

hogy nem

szükség, hogy egy név jelszóvá izmosodjék.

túlélték a

küzdelmeket

s

még

a dinasztikus világban

Más sem

nimbuszukat. Dósa (milyen szentségtörés ez a pár-

nem

!)

kellett

midn

magának nemzedéket?

növelhetett

el

elveit

mostohán bánt volna-e vele a köz-

gyorsan feltnt, oly gyorsan

veszték

hogy

fölhasználni,

mint az adott viszonyok közt,

is,

olyan vál-

a mohácsi veszedelem, dinasztia-

pl.

nem ügyekezett

diadalra juttassa?''

s

nyert jogok meghálálásáról volt szó.

ságos körülményeket, mint változás stb.

—

jogok nyerésérl

ha Dósa a válság után életben marad,

Vájjon,

nevek

midn

forra-

láthatá higgadni a kedélyeket, a mel3''ek legalább

a csöndes elmélkedések idején latolgatták volna azokat az eszméket,

a miket

_fordulata

t

események viharában

az

magát

hirdetett.

A

d olgok

elsodorta.

is

«0h boldog Magyarország, ha magát többé nem hagyja csábútakra vezettetni

ezen szavait idézte ^

^ser ni Jován

fel is

'

Széchenyi egy alkalommal

!»

s

hajlandó volt

használta,

de

ki-

Miklós a Századokban (1883., 884.) szememre

1.

hogy a legigazságtalanabb dolog Dósa nevét a Kossuthéval együtt csak emlegetni is. Azonban ezt az én könyvem

csíny volt ekkora feladatra. 3

Pesti Hírlap,

Könyvem

els

1843.

226.

vetette,

sz.,

megjelenésekor

138.

Dantenak

Kossuthot Dósával össze-

Torma

DÓSA GYÖRGY. (Madarász V. festménye a Délm. Tört. és Rég. Múz.-Társulat temesvári múzeumában.)

DÓSA GYÖRGY

magyar

«És ha Dósa, ezen egyetlenegy lázongó

hasonlítani.

nepvézér nem

—

volna

lett

kétségkívül az újvilág vala

89

népvezérére,

....

hivatkoznia

magyarok történetébl

válaszolta Kossuthnak egyik

Igen,

a

igen.

nagy Washingtonra

Ugyan

—

híve,'^

Dósán

kell

a

kívül

nép

kire tudna, mint néplázítóra, a

ellen

hivatkozni ?»

Egygyel több ok, hogy forradalmával foglalkozzunk.

Esztergomban Tamás bíbornok keresztet s kétségkívül

április

i6-ikán hirdette

ugyanazon napon hirdette

ki

a

ki

Frangepani

György érsek Kalocsán, Perényi Ferencz püspök Nagyváradon, Szakmáry György Pécsett, Beriszló Péter Veszprémben, Gosztonyi János Gyrben, a csizmadia fiából püspökké lett Zalkán ^

László

Podmaniczky István Nyitrán

Váczott,

s a többiek az

^

ország hat székesegyházában, 24 káptalanában és társasegyházában,''

Péterváradon, Szekszárdon,

tehát Egerben, Pécsváradon,

Szentmártonban, Lövöldön,

Csáky Miklós alkalmasint

Zoborban, Bácsban és Titelben

halogatta,

vagy éppen meg

is

^ ;

tagadta

a bulla kihirdetését, a miért a nép csakhamar rettenetes bosszút állott rajta.

Erdélyre, Horvát- és Tótországokra s Boszniára nézve

a keresztes hadjáratot s

ott

a prímás csak április 25-én rendelte el^

Várday Ferencz

erdélyi,

Erddy

János

Guti

zágrábi,

Országh János szeremi, Gibárti Keser Mihály boszniai

s az

elssorban érdekelt Simon modrusi és Egervári Bereck kníni (tinnini)

püspökökre várt a keresztesek gyjtésének nagy

fel-

adata.

Azonban nem mindenütt kihirdetésében tolcsvai

s

tanúsítottak

nem különösen

(zemplénmegyei)

a

plébános,

megjelenése

eltt Széchenyi, kit éppen Kossuth nevezett el'á legnagyobb magyarnak, már negyven esztendvel azeltt megtette, még pedig éppen Kossuth lekicsinylése

czéljából.

a

mivel

engem

csakugyan nem lehet vádolni. 4 Záborszky Alajos a Pesti Hirlap

S

6

buzgóságot a bulla

fels vármegyékben. mint

Tamás

érsek

Gánóczy, Episc. Varadinenses. ii. 7. Neveik többnyire Verbczy Hármas-

könyvének záradékában, 7

Istvánfi, 41. és

Diarium Joannis

Életrajzok. 1913.

Cus-

piniani (Bel, Adparatus, 281.).

idé-

8

Ezeket sorolja

9

Tud. Tár., 1842. 254.

fel

az 1498

:

20. tvczikk.

zett helyén.

Magyar Történeti

Illés

meg-

.

12

MARKI SÁNDOR

OO

hozzátar-

a

bízottja,

tozó összes parochiákhoz,

bírákhoz

világi

esküdtekhez

és

in-

köriratában,

tézett

Szr

Lörincz

(Zyur)

saczai

'°

pol-

(abaúji)

gárt" megbízta, hogy

Kassán kereszteseket

gyjtsön a rökök

hitetlen tö-

Azért

ellen.

kiközösítés büntetésé-

nek terhe

alatt

hogy

csolta,

paranöt

és

a város be-

kíséretét

fogadja,

csülettel

a

csapatot minden szük-

élelemmel

séges lássa

egészen

s

el-

a

határig szent énekeket

zengedezve körmenet-

ben vonuljon

A

levelet,

eléjök.

melynek

a

nincs

keltérl

másunk,

—

tudo-

János mes-

plébános és Hen-

ter

prédiká-

mester

rik tor, 10

mint kassai papok Eredetije

levéltárában. 319.,

Kassa város

Wagner

helyesebben

Dipl.

Fraknói a

Századokban, 1872. 439. Saccza Concivis de »

I

Fraknóinál,

id. h.

;

Wagnernél

de Cassa. Sacza abaúji helység a kassai

hibásan,

járásban.

concivis

DÓSA GYÖRGY Péter

jelenlétében,

ig-én

Benedek

és

reggel

7

gecsei

órakor adták

mikor a kormány a keresztesek számának növelését már

át,'-

ismételve

meg

kapták

nemesek utólag

hogy

váradi

sohasem

de

sem

s

kerülne

is

aknai

kamarai

kapták.

diántól

nek

terhe

alatt

azt

víz-

egy

azt

Az

azonnal fejvesztés

alvajdának,

kezd-

tisztek

guar-

szászvárosi

«esztelen»

Mihály

napvi-

Erdélybe a bullát

kik

szebeniek

vajha

lágra.

terjeszteni,

Thuróczy

a

ugyan

guardián, látta,

még Magyarországi menekül

pedig

a bullát.

beszélték

azt

esztelenül leküldte

az alvajda

Erdélyben

megtiltotta.

is

júniusban sem

ték

(sárosmegyei)

plébánosok csak május

(abaúji)

a

sebesi

91

alvajda

büntetésé-

meg

tiltotta

nekik a terjesztést.''

Az ország más azonban

idn

vidékein

keresztesek

a

nag}^

rövid

tömegekben

reglettek

össze;

Rákoson

és

se-

legtöbben a

Pest külvárosai38.

ban, továbbá Várad, Kalocsa,

Bács

és

kén.'-*

Ezek a középpontok a

Fehérvár

HAJDÚ.

(Beich és Amigoni freskója után.)

körn3^é-

kiváltkép a magyarok,

'>

mellett látszanak tanúskodni,

nevezetesen

hogy

trökkel és más fegy-

a

verekkel rendesen ellátott pásztorok, vagy köznyelven hajdúk,'^

egyes községek pedig bíráikkal és esküdteikkel együtt'" gyüle-

'2

Az

okirat hátlapján

olvasható

meg-

iegyzés. 1

5

Oki.

Az

alvajda levele június 7-rl, Székelj--

V. 48.

'4 Istvánfi, 41.

ij

V.

Hunfalvy

ö.

Pál

zadokban. 1879. 740. 16 1514 60. tvczikk :

tvczikk, a bevezetéssel. '7

1514

:

39. tvczikk.

2.

czikkét

§.

a

Szá-

V. ö.u.0.61.

MARKI SÁNDOR

92

Elég jelentékeny számúak lehettek az idegen

keztek táborba.'®

jöv

földrl

keresztesek

is.'^ ^°

ben fölvették a keresztet

a

máramarosiak/'

Szatmárból

^^

Különösen az egytelkes nemesek jelentkeztek, voltak jobbágyaik,

birtokos nemesek

most

a sereg

De

különböztek.

jobb-

Egészben véve

fölvették a keresztet.

deákok most

is

tanulókból

mint Capistrano

alakúit,

Papok, barátok,

állott».^^

'

nagy számmal csatlakoztak a földmíve-

sekhez és jobbágyokhoz,^^

st

mint ezt a vargákról,

kat,

nem

kiknek

a

mikor «csupa gyülevész népbl, papokból,

remetékbl,

barátokból, tanítók,

is

ugyanazon elemekbl

is

1456-ban,

idejében,

mások/

és

ezektl nem annyira gazdasági helyzet,

és

mint személyes szabadság tekintetében

módú

a

Békés megyébl

Nagy Demeter

Kamuti

Gergely és

Varsányi

nemesek közül mindjárt kezdet-

közül számosan/^

tiszavidékiek

a

gencsiek,^^

A

az iparosok

sem vonták

ki

névszerént

tudjuk.^''

csizmadiákról

magu-

Ezek képviselték az értelmiséget a keresztesek táborában.

Abban

az

veresen,

idben

hanem

ismeretökkel,

tábornak.

karjukkal

így is

séggel karolta

is

föl

tartottak.

Fkép

és tanulók

nem csupán s

«A parasztok

ig

és népek ezen

Ságnak különböz tartományaiban szélben fölkeltek» xiir.

251.

'9

«Ex

írja

variis gentibus»

irta le ír.

Vitális, ki

király-

és

ré-

Betinus. Tört. Tár.

mondja Sigler

(Chronologia. Bel, Adpar. 65.)

Janus

ifjú

A palermói

Piso számára egyidejleg

ezeket az eseményeket (Mar. San.

295.),

csaknem

nyomán sorolja ban résztvevk 20 1514

:

fel

egészen a

Ptolemaeus

keresztes hadjárat-

neveit.

33. tvczikk,

lehettek

is

nézve két kategóriát állit fel, a szerint, a mint önként vagy félelembl csatlakoztak.

a

megérthetjük, hogy

látogatott,

már korábban

1514-ben

egyetlen-

^i

1514:34. tvczikk. Szirmay Szatmár, I. 46 — 11. 39., 127. Verböczy István em2 3 Horvát István léke 11. 166—172. -4 Haan, Diplomatarium, 125 — 6. ^^

:

:

^5

Nem

gyarok

a

igaz tehát,

Krónikája

—

mit

Heltai

Kolozsvár,

(Ma1575.

hogy a nemesek közöl A nemesek csatlakozásáról könyvemnek külön fejezete szól. ^6 Teleki Hunyadiak kora. 11. 4 18.

204.

senki

1.)

mond,

sem

jött melléjük.

:

mely azonban rájuk

és

kétségkívül buz-

a krakói egyetemen, melyet a múlt 15 13. évben a

magyar

fegy-

a tanulóifjúság mily lelkesült-

a vállalat sorsát, abból

beírottakon kívül 25

is

eszökkel

hasznára

kiváló

Ott a papok naponkint miséztek

beszédeket

dító

papok

a javadalom nélküli

tarsolyosan jártak,^^ s

27 Istvánfi, 41. Heltai, id. h., Í204.

28 Heltai, ^9 1514

:

u.

o.

60. tvczikk.

DÓSA GYÖRGY

egy magyar tanuló sem

hogy

tudjuk,

mint

ö,

Ambrus ványai

meg.'''

utóbb Dósa íródeákja

ki

egyetem

a krakói

jelent

93

hallgatója

Váriból ^Andrást,

Túrról

Gergelyt,

Gyuláról Lászlót és Dávidot,

Lwanti»-t,

papi hivatalba léptek,

alkalmasint

1493-ban valóban

lett,

Földiéit

volt.''

és

tanulótársait,

Békésrl

«Lachus

késbb

többnyire

kik

példájának követésére

mikor Dós ának ügye Békés vármegyében különben menetelt

tett

Bécs egyetemén

volt.

nem-nemes magyar i^ú

egyetemrl

külföldi

nek egyik

nagy,

A

némely

milyet

a

5'

még mindig 28

1514-ben

Balog deák

ilyen

s

a keresztesek-

is,

még mindig

mellett

;5^

igen

tekin-

magyar fiskolák tanulóinak száma, ha nem

télyes lehetett a

oly

kerülhetett ki

« fhadnagyai).

birta,

nagy el-

is

különböz karokon

tanúit a

papról

egyetemeknél,

hazánkban

így

is is,

szerepeltetnek. 5+

A

papok, a kiknek neveit alig ösmerjük,

kereszt

fölvételére

buzdították,

maradtak.

mellettök

összegyjtésével,

majd a táborba vezették

Más plébánosok

mint

pap

Illés tolcsvai

Szr

a

Lrincz

meg

világit bíztak

hogy megbízta

(Zyur)

otthon a népet a

volt

már

a

saczai polgárt.

a nép

említett

'>'

Az egyháziak buzgósága következtében csakhamar télyes sereg jött össze,

becsülik,'''

mások még

július

mások egészben

ismét

nek,'^

30 Regestrum bursae Cracoviensis Hungarorum (Buda, 1821.) 29. 1. Csak Sarlói Miklós mesterrl van írva, hogy 1514-ben

senior 31

lett.

U.

o.

U. 17.

o.,

21.

1.,

hol mint Ambrosius de

1.

Thvvrkewy van bejegyezve. 32 Schrauf, A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. 170— i. 3 3

Borsos Sebestyén

Erdélyi Tört. Adatok, 34 le

—

(L.

Sybel

IX. 299.)

:

lo-én

is

vagy 10.000 fre

csupán 30.000-et említ-

40.000-rl,'''

3 5

'^

szállitatta

Histor. Zeitschrift,

60.000-

5o.ooo-rl,^°

Wagner,

Dipl.

és

419.

Szirmay,

Zemplén, 154. 36 Giuanne 1514 aug. ii-röl (Mar. San. de csak az els napokra nézve. 11. 277.), 37 Histor. Bilder-Saal, ív. 318. 38

Marino Sanuto,

39

Marino Sanuto,

ír. rí.

257. 289.

1.,

1515 jan.

31-röl.

40 FeiI, Oesterr. Blatter,

«Ain gross Wunderzaichen»,

11.

Ezt a mesét kell értékére

Paulsen.

1881.

Krónikája: Mikó, i.

tekin-

melynek számára nézve azonban íróink

eltérnek. Vannak, kik csak 3000

rendkívül

s ott

doch

nit

all

1844., mell. cs r.

bey ainander*

(május végén).

lap.

«Seynd hozzá

teszi

MARKI SÁNDOR

94

röV

st loo.ooo-röh'^ beszélnek. Többség-

70.000-rl/^ 80.000-röl/'

ben vannak azok, kik csak a Pest körül egy hónap

mibl

gyülteknek számát 40.000 re teszik/^

összegyültekkel

együtt

meg nem

haladta,

loo.ooo-et.

Nem

hihetetlen

tanácskozásán

többen

ez,

magyarok

—

kérelme

15 10

;

hangoztatták,,

«01y ön-

mondja egy

és

régideje

ad,

könnyen

ellen

tör-

ersségt

melyhez hasonló

ténetíró,

a

esztergomi

200.000 embert.-^^

kéntes hadsereg

föl,

szám

pápa elegend pénzt

a

Magyarország a török kiállíthat

ha

sereg,

furak

a

hogy ha

a

megközelítette

márcziusában

a

követ-

hogy az ország más helyein

kezik,

már

alatt össze-

viszont az

nem

állítottak

mely Ulászlónak minden fenyegetése

nélkül

jött

össze s melyet a jámbor Capistrano

hsivé lelke

lelkesített,

Mátyásnak teremt

katonasággá képezett

a

s

ret-

tent Kinisy Pál gyzelemrl gyzelemre vezetett volna.

A kereszteseket egykorú oklevelek 41

A

velenczeiekhez július i-én a németek útján

jutott tudósítások szerint (Marino San.

256.)

ír.

«Csak Pest körl.o L. Positiones ex hist. pragm. (Nagyvárad, 1818.) 149. 1. Kétségkívül sajtóhiba 40,000 helyett ép úgy, mint a hogy 1504-re 42

teszi a fölkelés idejét (a 148. lapon)

1514. helyett.

Tubero (Schwandtnernél, ír. 330.), még pedig «néhán3' nap alatt ». Utána Benkö Transilv. i. 185. 4)

:

44 Fessler, v. 898. 4

5

Ricaut,

id.

h.,

106.

Pray,

Horváth, Tud. Tár., 1841. 221. 1. Krones, Gesch. Oesterr., 11. 565.

Ann. s

ív.

352.

—

más mveiben

;

s általán Istvánfi

átírói.

46 Guidoto 39.

DÓSA ÁLLÍTÓLAGOS KARDJA.

velenczei követ jelentése

CZÍUS 27. Századok, 1882. I94.

1510 már-

DÓSA GYÖRGY

vagy

cruciatusoknak^' szerint

kereszt

a

'^^

cruciferoknak

crux nevérl

mondták ket k uruczokn ak. Egy

A

a szóban,

(a

nevezték

-^^

török nyelvben

5'

állítás szerint

5°

az

I.

ejtéssel

Béla-kora-

pártneve lappangana

Khurudzs különben

a

némelyek

s

magyaros

cruce)

táltosok) kuruzs

kuruzsolók''"'(javasok,

beli

95

is

fölkelt

Ujabb kutatások azonban bebizonyították, ^^ hogy Dósa

jelent.

vitézeit csak

késbbi korban nevezhették

kuruczoknak,

szintén

mert ezt az elnevezést csak a Wesselényi-féle támadás idejében^ 1673-ban használták elször.^'

A

nagyon kezdetleges és

keresztes had fegyverzete eleinte

tökéletlen volt.

Capistrano keresztesei

c(

fegyverforgatáshoz

nem

szokva, igen

rosszul és szegényesen, csak botokkal, rudakkal,

csépekkel, ka-

kevesen dsidával,

karddal vagy

szákkal

és

puskával

Dósa

igen

vasvillákkal,

voltak

fölfegyverkezve))

kereszteseire

A

is illik.

^'^

;

s

ez

a

hogy Taurinus^^

nagyjából

leírás ki

írja,

különben

ezer esztends dolgokat saját korának eseményeivel vegyít «Ennél csak kasza, annál kard van

;

gnosusi nyíllal

Telt puzdrát ragad ez s eleget láthatni, ki szöszbl Készít a baleári parittyának fonalas-szált.

Ennek

—

emitt ásója,

kapája van ottan amannak.

Rozsdás csákányát fényesre

míg

csiszolja egyik,

Ottan a másik ekébl szablyákat kalapálván. Tisztítgatja

ügyes kézzel. Csaknem valamennyi

Mégis a sarlóban,

Többen

a

ekevasban bízik ersen.

s

renyhe göröngyöt szertetör boronának

Vasfogait kötözik védelmül a fakarókhoz.»

Vagy, a hogy a korszaknak egy másik szombati Márton, mondja

19. Archiv Landeskunde.

+7 Pl. Szapolyai 1514 június

des Vereines für

Siebenb.

Új folyam. ív. 3. 76. 48 Ulászló kegyelemlevele a jászói Bél

Mátyás, Notitia Hungáriáé,

ív. 595., jegyzet.

50 Ipolyi,

Magj'ar Mythologia.

!i

Nagy-

Bianchí, Dictionnaire fraiKjais-turcque,.

201.

11.

5- Ballagi 78.

sz. kézirat 43/b. lapján.

49 Pl.

verselje,

^^ :

5

5

A.aPaliasLexikonában,

Babocsai

Fata

Izsák,

xr.

1

17.

Tarcaliensia.

(Rumy, Monumenta Hungarica, i. 32.) 54 Teleki, Hunyadiak kora, 11. 418. 5 5

Staiiromachia, 144.

56

Opusculum, D'

1.

243 — 252.

levél, 35

— 40.

v.

vers.

MÁRKI SÁNDOR

96

«Ekkortájban a nép uralomra sovárga csupáncsak

Zsákmányolni, kemény harczba

sietni akart.

Pajzsot, rettenetes bárdot, sisakot viselének,

Háromnyüstü brvértezetet, rudakat. Szép ragyogó szablyát és rozsdás harczi szekerczét

S mindent, Kezdetben

Hogy

a mivel a népeket ölni szokás.

mindenesetre

fegyverzet

a

hiányos

igen

volt.

ezt elképzeljük, alig szükséges a Dósa-korabeli verselökre

hivatkozni; elég, ha ösmerjük a keresztes hadjáratot hazánkban utoljára

hirdet kormánynak 1849 június

«Kaszával,

—

nép

A

baltával,

parancsnokokkal

történt,

és megoltalmazná

hogy

maga

keljen föl a

lehet,

együtt,

magának

választotta

a

hadnagyokat a többi a

^^

mi azonban

a szegény község

ket.» Többen azt

csak

^^

hadakoznék érettök

hogy

állítják,

a vezért

is

nép választotta; ez azonban, mint az elrebocsátott

nem

adatokból eléggé kitnhetett, iránt

a mivel

mikor «a nemes népek otthon kezdenek maradni

és ezt kívánják vala,

a

s

megvédheti magát.

s

kapitányokat,

zászlótartókat,

kisebbrangú

maga

—

sereg mindjárt kezdetben

tizedeseket,

akkor

kövei

bottal,

mondja az az okirat

27. kiadott kiáltványát.

ilyen

népfölkelésnél

nincs

karát

Dósa önállóan szervezte

körül

is

teljesen belátása és

zetesen testvérét,

Gergelyt,

történt.

mit

való, a

csodálkozni,

fbb

és

De

hogy

tisztjeinek

al vezérré

tábor-

kinevezése

járt

el.

Neve-

tette. ^^

A

többi

szabadakarata szerint azonnal

min egyéb-

tisztség betöltése kétségkívül csak fokozatosan, az eg3'^es vidéke-

ken alakúit hadcsapatok beérkezése szerint következett be; de tekintetbe vették, teket választottak.

hogy ezek a csapatok korábban milyen

A

tisz-

parancsnokságot rendesen azok tartották

meg, kik az illet vidéken összegylt

kereszteseket

a

közép-

ponti (rákosi) táborba vezették.^"

57 Istvánfi, 41.

ez némi tént,

Fessler szerint

czivakodás és viszály

(v. 896.)

után

tör-

mi nagyon valószín ugyan, de más

adatok hijján bajosan

állítható.

58 Heltai, id. h., a 204. lap 2. oldalán.

59 Istvánfi, 41.

magához

—

,

ki szerint

60 Eljárására példákkal

kozunk.

bátyja öt

hivatta.

alantabb

talál-

THYR OPV8CVLVM AD

REGNI HVNGARIAB PROCERES.

NAVINI

Vldrícfii Fabrí Rhf tí

armc in íltoi belli contra Thurasfufci^

piencÍiadhdrtatíonem,quamadüidytos

Pan" Thyrnai^

iiifcrioris

nonix proceres,ueiierabilis fráter Marrín;is

aus uerfibus impariter iúftis iiiftituirjCódiinaaitíg,

Ma^naními o ptoceres dubiis fuccurríte rebiis. Inc^falucarestfftipore fcrtc manus

Dormitum fatís eft,gcltdos depeftote fomnos Excutitc

,

&

fortes

iam

ufgilace uíri.

ítefuboccurfumceIeres,quiainaximus hofKs ül uos quid grauius ndcio morte parac, En feruile iugum preíTít quem Thürca Scythajtj, Faucibus^c noftris íruior iiifbt agrí^ *

O mota,pigridef9ducum,qm mpibösÓUm Caucafostoo non bene tutus erat, Európám nu21o prohibcnte uagatur Libe.r,&m totum fjetiicouile dei,

Híe per

fgnibus infandisagros popiihair,& urbcSr Necfupcris patcit,thuriCTeniif^ focis. Oninuconfundic,leges,ac iura prophanat Libcranecuetitis ulla puclla ftuprü. niodo Grírcia leges

Eft Afiae domiiius,foedas

Audic&obfequimr Thrax,Gecha,Dacus^ib«« AEgyrptum domiiit, fcc ptruniíj Sophiridos auIíE, cbod feliquú eft ,ín nos agi nina Thura mouee Plus nimto uobis uereor confiditis, E Iieu Pannonias pulíac limine Thurca fotes« HíEc remii uobis ,monílfant harc caíminztxttíá Mamui^o pcocctes^annonici^ uiti.

NAGYSZOMBATI MARTON MÜVÉNEK CZÍMLAPJA.

DÓSA GYÖRGY

Dósának legközelebbi puskával

való

begyakorlása

tennivalója, a hadszervezésen kívül, a

bánásnak

A

volt.

97

s

egyéb

szokatlanabb

fegyvereknek

seregnek «katonai formát adott»

s azt, az

id

rövidségéhez képest, mindenféleképen begyakorolta. Azokat,

kik

már

minden

értettek

fegyverforgatáshoz,

a

szükségessel

többieknek oktatói

közülök kerültek

s

trombitásokat és dobosokat

szabályszer menetekben

is

is

puskával,

Kétségkívül

fölszerelte.^'

lándsával s

ezek

Egyúttal

valószín,

rendelvén,^""

gyakoroltatta népét.

a

lettek

ki az altisztek.

hogy a

Mint gyakor-

lott

ember, a legegyszerbb eszközökkel fogott a kiképzéshez.

Az

a

biztosság,

melylyel

a

fegyverzet

rosszabb

parasztok

utóbb egyes fényes lovaghadosztályokat megszalasztották,

leg-

jobban bizonyítja, hogy csapatának egyöntetségére nagy súlyt Legalább a

helyezett.

és

haditettei

saját vezetése alatt álló

korántsem

mutatják

a

azt

hadak mozdulatai

szánalmas

látványt,

melyet a csak rabolni vágyó rendetlen csoportok szoktak szolgáltatni. Ezt, katonai tapasztalatain kívül.

hogy

hette, írva,^5

értett a

hogy parancsainak

Késbb

is

Dósa annak köszön-

mert szemtanú hagyta

fegyelemtartáshoz;

« körömszakadtig))

engedelmeskedtek.

csak öntudatosan és saját czéljaihoz

képest tágított

a fegyelem kötelékein.

Hadserege kezdetben csupán két fegyvernemet mutatott gyalogságot és lovasságot ; de még mieltt

megszerezte a harmadikat, a tüzérséget

határából,

mszaki

szabad ezzel a kifejezéssel élnünk, végül legalább

kiért Pest

mszaki felügyeli sem

hiányozhattak,

fel

vármegye

is;

st,

csapatai,

ha

vagy

mint ez külö-

nösen Lippának, Sólymosnak, Temesvárnak sok technikai ügyességet feltételez ostrománál kitnik.

A él

nép végre-valahára önálló hatáskörhöz jutván, a népies bírták rá,

Istvánfí, 41.

Ez azonban már Túron hogy éppen a Pesttl odáig

62 Szerémi, 59.

történt s lehet, tartott

meneteknél szerzett tapasztalatok,

vagy a mozgásnak és létszám szaporodásával

mindinkább jelentkez

Magyar Történeti

nehézségei

Életrajzok. 1913.

hogy dobosokat és trombitásokat

rendeljen, 65 Betinus, Tört. Tár., xiii. 251. Brutus (i.

311.) ezt s egyáltalán

katonai

dolgok-

ban való jártasságát tagadja. Bírálóim is kétségbe vonták a fegyvergyakorlatokat.

13

MÁRKI SÁNDOR

98

meg

hadsereggel

akarta mutatni a nemeseknek,

A

hozzá kötött várakozásokat.

a

tudja

közkedveltsége

igazolni

mind a két félnek munkáját megköny-

pedig

^'^

hogy

hadvezér személyének

nyítette.

Ugy

Dósának csak a szervezés

látszik,

jutott osztályrészéül,

míg a táborában lev papok, kik egy kortársuknak vádja a vallást gylölték és utálták, foglalkoztak. így

folytonosan

a

nép toborzásával

a

fennmaradt Aszalai Kecskés Tamásnak és

pl.

Medgyaszai Mészáros Lörincz czeglédi

—

szerint'^^

vagy

lelkipásztornak,

—

hogy büszkén nevezték magukat

a «keresztesek fejedel-

meinek)) Kassa városához valamikor május derekán intézett saját-

ságos

Ebben

levele.^*^

ök

Tamás

hanem határozottan

az ö nevökben,

háromságot

valami

pápából, Ulászló királyból és

a

magukéban

bntl

A

natát nyeri.

lanak

Még annak meg a

és büntetéstl.

nem személyesen tekben, hanem csak föl,

levelet, a

dékukra

az

minden

bneinek bocsá-

egy

ily

vállalkozót

pápán

kívül

;

fiaikra,

unokáikra

aján-

bnbocsátó minden

s

iva-

kiközösítik azt, a ki valakit áldozó

s az apát, anyát, feleséget

kegyes

szándékáról

vagy rokont,

oldozhatja

fel.

A

akarna,

lebeszélni

számkivetik az egyházból.

tagját,

senkisem

vagy fegyvereket

érsektl szintén kapnak

Azonban

készségében akadályozna ki

elnyt,

az

helyettest küld, ki szintén

esztergomi

mint az ördögnek

ezt

vívandó ütköze-

kik szekeret, lovat, pénzt

kiterjed.

hogy

török ellen

jelenik

melynek érvénye még

is

biztosítják

is

nem

s

tudatják,

a ki részt vesz a keresztes hadjáratban, feloldozást nyer

ki

Leó

alkotnak

esztergomi érsekbl

szegény

Az is

ilyet a

részesül

ezekben a kecsegtet javakban, ha erejéhez képest járul a czél

hogy a háború szent czéljaira adószedk elkobozzák. A kik továbbá

eléréséhez. Senki se engedje meg,

begylt pénzösszeget a keresztesek után

64 Istvánfi s 6)

A

az

élelmi

szereket s

minden egykorú.

bécsi udv.

kt.

ból közli Fraknói.

14,527. sz. kézirata.

Tört. Tár., 1905. 273. 66

Dátum

nélkül.

Kassa város

más szükségeseket

L.

Századok,

440. lap. V. ö. Kaprinay-kézíratok, kötet,

levéltára-

—

szállí-

187.

1.

közé tartozik.

A

legjellemzbb

1872.

xxvxi.

okiratok

DÓSA GYÖRGY

vámot

tanak, sehol se legyenek kötelesek

ban erszakkal senki még csak egy illenden fizessen

meg

mindenért.

ingyen

fzzenek

s a

azért,

czokat

tojást se

sebesülteket

;

egyúttal azon-

vegyen

hanem

el,

Isten

asszonyok,

hogy ruháikat kimossák, ápolják

;

azonban mindezt

kell tenniök.

40.

A

fizetni

Becsületes

nevében, követhetik a kereszteseket, süssenek,

99

TÁBOROZÁS A

kassaiak mindamellett

XVI. SZAZADBAN.

nem

hajtottak a szép

szóra

;

akár

mert a pápa, király és bíbornok nevében írogató kuru-

nem

akarták

elösmerni

«princeps»-eknek

akár

;

azért,

mert többnyire mesteremberek és kereskedk lévén, nem akarták fölcserélni

békés nyugalmukat a hadi

változtat azon a

alsóbb

rend

a fvezér

Mindez nem

élettel.

jellemz valóságon, hogy a keresztes tábornak

tisztjei

magáról a fhadiszállásról, tehát egyenesen

környezetébl,

mint

megbízottai írnak egy szabad

hogy a kormány rájuk hagyta

három

kir.

hatalomnak

állítólagos

város közönségéhez.

a had szervezését

;

a

Látszik,

fövezérlet 13'

MARKI SÁNDOR

lOO

pedig inkább gondolt a sereg rendbeszedésével és

meg nem eshet

sével, mint az izgatás nélkül

A

kormány a kereszteseket

Dósát arra akarta

és

hogy azonnal megkezdje a háborút

nálni,

fegyelmezé-

toborzással.

a törökök

fölhasz-

ellen, kik

a békeszegésröl kivételképen korán értesültek s ily körülmények

közt a támadást bevárni

összegyjtésével

keresztesek

Tinint vagyis

dalmácziai

megyének alá.

A

nem

Míg május els

akarták. telt

Knint

egyenesen a

törökök

a

el,

a hasonló

(Cenát),

fele a

nev

vár-

egy püspökségnek ers székhelyét vették ostrom

és

melynek fontosságát

hely, a

Béla óta minden magyar

III.

király eléggé méltatta, ^^ Sebenicotól északkeletre a Dinári- Alpok

nyugati lejtöségén a Kerka jobbpartján fekszik. Rajta a hegyen épült vár emelkedik, s az

mely az 1154— 1214 méter magas hegyeken

azokat kísér vagy megszakító völgyeken uralkodik.

azoknak az utaknak góczpontja, melyek, mint

a Butisnica

pl.

mentén vezet, a török területek fell kalauzolnak

Knin

vagy

befelé,

pedig a Zermanya, Kerka és Cetina mentén különböz irányok-

ban ágaznak

délrl északfelé

el s

másikra közvetítik a közlekedést.

Kerka számbavehet támadás ellenében.

ugyan

elfoglalta,

partot

is

Ha annak

nem

elvegye, mert

szerzett volna

Éppen

természeti

volt

A

hogy

jó

mácziába

balpartját az ellenség

úgy igen

is

akar küldeni Kétségtelen,

dr.

iránt

nem

csak-

márczius végén vagy velenczei

változtak

hogy a bíbornoknak

Pesty Fr. Az eltnt régi vármegyék. Barbaro Storia Venetája szerint (Archivo Storico Italiano, vii. 1053.) szetörökök már 1513. bevették és fölégették Tinnét (Knint), a tartomány leg-

erösebb volt,

ellen.

;

követet,

várát,

hogy

a

mely

Dal-

azért

mire nézve már

kereszteseket,

471.

rint a

már

vállalat kezdetén kereste

Még

Siiriano Antal

67

II.

jöv

hadmveleti alapot

tekintélyes

Bakócz bíbornok már a

biztosította

délrl

szabad megengedni, hogy a jobb-

érzelmei a signoria

a dogenak.^^

minden

akadály

magának délnyugati Magyarország

azért

partjáról a

Knintl nem messze fakadó

a szomszédos velenczeiek barátságát. április elején

Kerka egyik

s a

írt

is

ez a lappangó egyetlen

akadálya

tartomány többi részét

is

meghódítsák. 68

1514

május

i.

Velenczében

olvasott levele. Marino Sanuto,

11.

249.

fel-

DÓSA GYÖRGY levele a hadjárat terjeszkedett.^^

hogy a

király

miatt

szükségessé vált kölcsön ügyére

Surtano Budáról

levelének gyorsan

Nagy

is

ki-

már

azt tudathatta,

baj,

hogy Suriano

CSATA A TÖRÖKÖKKEL HORVÁTORSZÁGBAN.

nincs fölhatalmazva egyenes

ír

április y-én

hasonlóan vélekedik.

41.

roi

való

alkudozásra,

elküldését

kéri.

mire nézve megbízó

Egyébiránt a király

Loredano dogenak."° 69 Erre vonatkozhatott a velenczei tanácsnak május 12. hozott határozata. 70 Marino Sanuto, 11. 249.

is

MÁRKI SÁNDOR

I02

A

minden tekintetben

tanács május 12-én

Nem

adott.

október

bocsáthatja

17-én

''

minden másban szívesen egyetért azonban

ellen

nem

vette a békét, mint öt erre a

A

ték.

öt

magyar

a

Velencze

harczolhat.

fölséggel;

15 13

signoria

török

a

komolyabban

tehát

Magyarország a fegyverszünetet; csakhogy

nagy állhatatosságra kereskedelmi érdekei ösztönöz-

kért kölcsönre nézve a tanács azzal mentegetzött, hog}"

év óta ömaga

is

sokat és folytonosan háborúskodott''^ s így

pénztára minduntalan igénybe van véve

hogy legyen

királyt,

nem

A

kötött a szultánnal.

békét

tartós

mert

kereszteseket,

a

földjére

választ

elutasító

ellenkezleg

;

német-római

a

szószólója

kéri

császárnál,

ben,"'*

még

második

április

egyszer fölvetette ezt a kérdést.

Elre

felé-

bocsátotta,

mint pápai követ, a Buda körül

hogy az esztergomi bíbornok,

összegylt kereszteseket a velenczei Dalmácziába szeretné deni,

maga követének

teljes

király ugyanis és a

azt

a

hogy Velencze a

kívánságát,

egyenes tárgyalásokra.

hatalmat adjon

magyaroknak egy része nem

ellensége,

barátja a köztársaságnak.

Ezeket az alkudozásokat nemsokára tárgytalanokká

azok a váratlan események,

a

Idközben ugyanis kedett.

Pest

Egy hónap

alatt

alatt,

A vagy

7'

ki

gyakorlatból

állt

fegyverben

nem

tudná,

s a

csak

nép még egyre

gazdasági íróink könyveibl,

úgynevezett havi utasításaiból

ugyanakkor érte el ezt az eredményt, mikor magyar részrl Czobor Márton is Drinápolyban járt. Giustiniani Miklós

növe-

alá.

Hammer, Gesch. des Osm. Reiches,

701.

meglepen

tehát körülbelül május derekáig,

40.000 ember

tódult a szent zászlók

terelték.

keresztesek száma

a

tették

melyek a magyar kormánynak

gondoskodását egészen más irányba

I.

kül-

ha ez ellen a köztársaságnak nincs megjegyzése. Azután

kiemelte a bíbornokoknak

st

ki

akarhatja Velence romlását."

Suriano késbb, de már mindenesetre

A

a

7^

is

Az

megtudhatja,

a

mezei

1508. évi cambrayi ligának

meg

alakulása óta. 7

3

74

Marino Sanuto,

A

11.

49.

levél kelet nélkül, u.

o.,

250.

I.

DÓSA GYÖRGY

IO3

munkák mily sürgsek áprilisban és májusban. Szántás, vetés, els kaszálás, szölönyítás és karózás stb. tekintetében nagyon érezhet lett a munkáskéz hiánya, nem is említve azokat a nag}' károkat, miket a

munka

Ezek

szenvedtek.

szünetelése következtében a földesurak

tehát, saját

érdekeiknek védelmére, megtorló

rendszabályokhoz fordultak.

nk, gyermekek

Otthon jobbára csak öregek,

A

maradtak. siettek a

dologra, robotra

A

táborba.

már útnak

indult,

jobbágyok tömegesen

kötelezett

nemesség tehát a még talán otthon lev,

vagy éppen rövid idre a táborhelyekrl

gatóba visszatér parasztokat erszakkal útjokból visszaterelte."^

séggel ment végbe.

«

láto-

otthon tartotta, vagy

is

Ez többhelyütt elhamarkodott, meggon-

doladan és oktalan kegyetlenkedéssel, vagy legalább

A furak —

jobbágyaikat elfogatni kezdték, a keresztt el

kel sújtották,

betegek

és

kíméletlen-

is

egy egykorú röpirat szerint

ket

—

a legsúlyosabb büntetések-

megölték,

rne gjelölteket

pedig férfiasságuktól megfosztották.))

^^

Még

a

hajdúkat

még

embertelenebbek,

megfontolatlanabbak voltak azok, kik a jobbágy kedvét a kato-| náskodástól

akarták

azzal

talanul bántak.

hogy

elvenni,

Ennek következtében

családjával

a keresztesek

ben fordultak panaszaikkal Dósához,^^

ki

igazság-

mindsrüb-,

aligha

viszont

megkérni a bíbornokot, hogy a nemeseket más eljárásra

késett' bírja.

Valószín, hogy az ország nagyjaitól ezzel egyidben követelte a megígért segítséget.^*

Nem 7)

tudjuk, milyen alakban történt ez a fölszólítás."^

gyalogom;

Istvánfi, 42.

én

s

76 Tört. Tár., 1905. 273.

Konstantinápoly

77 Istvánfi, 42.

zetni.»

78 Janus Vitális, 296.)

(Marino San.

1514.

S hozzáteszi, hogy

11.

mindezt az urak

«

megtagadván,

a

gúny tárgyaiul

tekintették)).

kereszteseket

mintegy

a

Abban urak

világi

azt

Annyi

patriarchaságába,

városába

akarom

ve-

idben — folytatja már nem kívánkoztak

az

— a

pogányokra menni, mert ilyesmitl elszoktak. Látta s hallotta "László király, hogy az érsek merészen adott ily nagy tekin-

pal leveleket íratott a királyhoz és bíbor-

ennek a_Iatornak. A király udvari emberei feddették a követet, hogy bel-

nokhoz. «Már a mennyire

háborút

79 Szerémi szerint í6o.

1.)

Ambrus

pap-

lehet, a sereg-

télyt

csinál.

«Nem

ti

kértetek-e,

gel induljon utánam szentatyaságod, mert

a szent keresztet az izmaeliták

van már tízezer lovasom és

zessem

ezer

V

Most már induljunk

hogy

ellen s

ve-

menjünk

MÁRKI SÁNDOR

I04 áll,

hogy

a

kormány válasza nem

A

kedvez.

volt

helyett, hog}^

a bulla értelmében összesereglett jobbágyoknak elégtételt adott

május

hétfn,

volna,

vegyen

keresztest ne

15-én föl

meghagyta

Dósának,

hanem

táborába,

déktalanul induljon Dalmácziába, a török

elszámlálván

ugyancsak

pedig

bneit, kiközösítés terhe

elrendel

hogy

St

bullát.

is

hirdetni

meglevkkel

a

Tamás

ellen. ^°

keresztesek

hala-

érsek

kihágásait

és

hogy saját kiküldött

alatt megtiltotta,

más

megbízottjain kívül

a

hogy több

merje a keresztes háborút

a megbízottaktól

is

elvette

azt a jogot,

a toborzást folytassák.^' Ezt annyival inkább kellett tennie,

mert a keresztesek vezérei a pápa, a király és az érsek nevében

hamis pápai bullát erélyesen

terjesztettek,^^

mi

ellen az esztergomi

érsek

felszólalt.^ ^

A MAGYAR JOBBÁGYOK HELYZETE.

VII.

EGYEDIK BÉLA nem akarta megersíteni a zágrábi érsekségben

Timótot,

IV.

Orbán pápa

a

kegyeltjét,

ki

paraszt szüléktl származott. -

I.,

ad

annum

1514. (Kézírat az

Múzeumban.)

Nagy Iván

család csak 1526

(xii.

után

176—177.) szerint a költözött ki Bács-

vármegyébl. Hormayr és Kemény id. h. '4 Az elst tettei bizonyítják, 1

5

dikat a kassaiakhoz

$

hist.

Sigler (Chronologia. U. o.

hasonlóképen.

chron. rerum írja.

plébániáján

ember

'*

ha nyugtalan szelleme és meg-

Adversaria

a népre.

a bécsi

fel

Pálma

írt

szerint

«Tzigledi»

bácsi pap volt. (Notitia rer. hung. 11.

r.

501.)

a

máso-

említett oklevele,

Hübner Emil

A

Lörincz rii.

kiad.

czeglédi róm.

egyház rövid története ismertetésében (Századok, 1901. 742.) Illésy János, valóban nem is öt, hanem (1471 óta) Bogdasai Petry Bálintot mondja plébánosnak. kath.

DÓSA GYÖRGY

149

gyözödése a cselekvés terére nem sodorja. Dósának,

idkbl

korábbi

A

lett.

mert Czeglédrl

állott,

vezetett a keresztes zászló

s

táborban csak azért

vidékérl 2000-nél

alá.'-'

hogy

fontosságát,

több embert

utána

indult.

Növelte

a katona

Dósa

nehézkesebb

tekintély-

dolgokban

politikai

létére

is

Kétségkív^ül igen jó népszónok

mert az egybegylt tömeg jóformán

volt,

már

személyesen ösmert,'^ mindjárt kezdetben egyik

legbizalmasabb embere

ben

kit

sokat

hajtott tanácsára.

A

seregnek

keresztes

kihirdetése következtében a

földesurak

a munkáskezek

hiányán a jobbágyok erszakos

visszatartásával

megbüntetésével

segíteni. Ellenök és az

ellen

'^

parasztok

a

s

akartak

adók

els

sorban Lrincznél panasz-

kodtak

úgy

'9

ezt az ügyet,

s

látszik,

elé

vitte.

csot,

haditanács

a

dolog

a

haditaná-

Ilyen

természeté-

hez képest, többet tak s jellegükön

változtat,

titkos összejöveteleknek

Ok

(ki öt

csak Lrincz

papnak

Szerémi, 61.

1.

valahol

Dósa már megindult Pestrl Békés alatt járt. Ez azonban

már csak

a czeglédi, alább említend, prok-

lamáczió kelethelye miatt

is

valószíntlen.

ki

ezeket a gyléseket

a

nemeseken

Lrincz arra

álljon bosszút.

hogy engedelmeskedjenek

a

Nincs ok kétkedni Istvánfi eladásán, mely szerint

Szerinte azonban csak

akkor, mikor s

is,

Ilyen alkalmakkor

hogy els sorban

mondja), a 42. lapon.

7

ha van

nevezi. ^°

akadályozzák a földmíveseket,

'6 Istvánfi

marchia jakab.

is tartot-

nem

buzdítgatta Dósát,

63.

már

(mint

különben

is

pestmegyei)

a pesti táborban is jelen volt.

>?

Ezekrl

(tCzeglédu, 1887. 3;. sz.

'9 Istvánfi, 42.

20 Betinus titkos

éji

(id.

h. 250.

1.).

tanácsokról szól.

Brutus

(r.

285)

MARKI SÁNDOR

I^O a bíbornok

és

király

fegyvert

fogjanak.

mely szerint a török

parancsának,

Nemcsak

a táborba-indulás

ellen

gördítenek

elé

hanem gyalázatos rabszolgaságra is vetik ket még pedig oly könyörtelenül, oly kegyetlenül, hogy tovább türniök nem lehet. Hiszen ha ezután is trnék, méginkább zsarnokoskodnának a szegény ember vérén és vagyonán. Nincsenek nehézségeket,

most Istennek elvetemültebb teremtményei, mint a nemesek és

még

ezentúl azonban

Idáig csak a testet verték békóba;

tisztjeik.^'

sem

a lélek üdvösségét és boldogságát

meg; más-

kímélik

különben megengednék, hogy legfbb pásztoruknak, mindnyájok közös atyjának, a pápának bünbocsánatával éljenek.

Dósát

ily

körülmények közt maga az Isten küldte, hogy könnyítsen a népnek a halálnál

keservesebb szenvedésein, hogy megboszulja

is

azokat s azt a fegyvert és sereget, a melyet kezeibe mintegy a

Gondviselés adott, minden tetlen

habozás nélkül fordítsa ezen trhe-

kegyetlenségü emberek kevélységének megtorlására.

Dósa György három parasztokat

már

testvére közül az egyik, János, a szász

esztendben

a múlt

felizgatta s

még mostan

az év vége felé leverték,

bár a nemesek

fegyveresen követelte

is

—

a szászok jogait. El sem képzelhet, hogy

csakugyan nem volt tásából vére,

ert

Dósa Gergely,

nem

táborában

ott volt az

;

st

test-

Mészáros

szemben épen a fvezér öcscse.

pártjával

semmit sem tudunk

volt tisztában. Bátyja

dése után magához hívatta,

Másik két

volna.

merített

a bekövetkezett hadjárat Götz

Ifjúságáról

sem

vel

testvére

Lukács és Gergely,

Lrincz forradalmi

állott.

is

és bátorságot

ha János György földijének kemény magatar-

—

st

t

sok

;

mindjárt

az

is

von Berlichingene,

író

még

keresztnevé-

a vállalat megkez-

valószín, hogy Nándor-

fehérvárott együtt szolgálván vele, húshagyókeddi hstette után

t

is

s a

fölvitte

maga

Budára

s ott a

helyettesévé

tette.

maga -'

Ez a

gely csakugyan katonaember volt 2«

Pedig az 151 4. évi

tiszteket is említ.

törvénj'

paraszt

kineveztetése

;

után alvezérré

mellett bizonyít,

hogy Ger-

mert egy homo novusban, a 22 Istvánfi, 42. 23 U.

o.

DÓSA GYÖRGY

I5I

milyennek sokan Dósa Györgyöt képzelik,

katona székelyt emeljen is,

—

nek

lett

ily tisztségre.

—

^'^

Ha

is

nepotizmus volt

ennek a «kannibál» Dósa Györgynek mégis csak jó testvér-

hogy öcscséért úgy

kellett lennie,

nem ok

mit mondani

most

Gergelyt

nélkül.

fiúnak tüntetik

ha

csakugyan nem

egy közönséges, még csak nem

volna elég bátorság, hogy

Hiszen a nemességet a

védelmeznék

erejökböl

A

!

akkor

Gyalázatosságnak

király

s a

elhányva,

legyzetve vagy

pedig

bnhdnék.

tartaná,

furak bizonyára

katonai dolgokban

hogy fegyverét

ez a gyülevész nép, mint

kegyetlenebbl

meggondolta, a

gyakorlott

nemesség eltt mit tehetne mást

s a fegyverforgatásban jártas

igyekezzék;

szelidlelkület féris

miknek szomorú végét elre

tanácsok után indulna,

láthatni.

kútfk

Mészáros Lörincz heveskedései ellenében

akart.

óvatosságra intette bátyját.

is

efféle

teljes

összes

az

székelymódra kétszer

ki

föl,

magát. Különben

kitette

menekülni

elfogatva,

a

leg-

^^

Gergely beszéde ismét csak a magyar Liviusnak eladásszépít szerei közé

mi különben nem gátolja

tartozik,

azt, hog}'

lényegében valót mondott. Kitnik ez a beszéd befejezésébl,

mely

annyira szereti

tai

nem

ellen

«Mert

bátyja

tudunk

is

ellen

vonja

;

ott

mert

hogy ha még

hagyja táborát,

ha csakugyan

kényszeritette

a

volt,

hazája, királya, rokonai s bará-

Pedig utóbb bizony kivonta.

kardját.

ki

Dósa Gergelyrl,

lelk ember volna.

testvérét,

is

nemesség

fölkél a

kijelentette,

Gergely határozottan

szerint

ha

ki,

!»

vetik

azt az egyet tudjuk,

ilyesmit

állítani

;

mondott,

megszilárdult

—

mit koczkáztatni a nepotizmussal,

Szerémi szerint

Szapolyai

elótt

vakra fakadt

:

a

(67.

1

)

Dósa György

börtönben

ezen

«Ne hagyd megölni

sza-

testve-

remet, mert jobb katona, mint én vagyoko. 2)

Akármily keveset

Ha másban nem,

mégis csak

kereshette

ö benne alkalmasint

volna

Török

(id-

h.

hogy egyenes

szavát

Különben sem szokás egy forradalmi sereg

természet embert

24

utána.

élére

tartotta

habozó

helyzetben lehet vala-

átmenetiben nem.

158.) azt a férfiút, ki felszólítsa

S ha a

ke

hogy a várt parancs érteimében, esküjökhöz híven, a pogány ellenségre induljanak. Dósa Gergely föllépését úgy magyarázhatjuk meg legjobban, ha reszteseket,

benne szótaitó katonát látunk.

1

MÁRKI SÁNDOR

T52

olyan kötéllel ott-tartott alvezér volt «Geczö», aligha jutott volna oly közkedveltségre a seregben, ki

bízik

ügyében,

mely igen

meg

jól

tudja

ítélni,

nem. Gergely pedig az egész hadjárat

ki

alatt

híven megállta helyét bátyja oldalán.

Dósa György kényes helyzetben nemességnek vele szemben csak azért

tanúsított

nem

tehát

várhatta,

hogy

—

jön vele egy törökellenes háborút.

volt,

akarata miatt

rossz

a király

nemesség

s

részesülvén

—

Másrészt közel

hogy olyan fegyelmezetlen korszakban,

az Ulászlóé

—

népszerségét

ekként

Budán az érczkaput

s

leányát? Egyáltalán gondolatra

politikai

Hiszen a nemesség vezére, Szapolyai János, nem-

csak hazafiságból verekedett a törökkel, hanem azért növelve,

bátrabban

annál

is,

hogy

döngethesse

úgy kérdezze meg a királytól, neki adja-e nagy munkára vállalkoznék, a ki arra a

vetemednék,

hogy

chronologiai

nemességnek a fennálló kormányhatalom tett

hozzá a

állt

min

a

részé-

végig küzd-

erszakkal lehet legjobban emelni egy-egy osztály

befolyását.

már

mindenkit, a ki fölkelését gátolja.

rl kell gyámolításban amúgy sem példa,

lázongó tömeg a

élesen nyilatkozott, mert a pápai bulla értelmében

is

«pártütö»-nek kellett tartania

Dósa

A

volt.

rendbe

ellen ez

apró-csepr féktelenségeit. Csakhogy

szedje

idben

akkortájt

a

elköve-

a nemzet

közvéleményét mégis ez a zabolátlan nemesség képviselte. Szá-

zadok óta mély

gyökeret

vert

kiváltságai

mögé

rejtzve,

a

nem árthatott, de ebbl még épen nem következett, hogy más néposztály is hasonló szerencsével próbálhat szerencsét a revoluczió terén. Papiroson volt már az 1507. évi VIII. törvényczikk, mely szerint az ország törvényei ellen vét királyság neki

pap

elveszti

összes

fekv

jutott a

javadalmát és méltóságát, a báró és nemes pedig jószágait

és

birtokjogát;

de akkortájt

még nem

törvényhozók eszébe, hogy egy netaláni parasztlázadás

eshetségeire alkossanak paragrafust. Képtelenségnek látszott talán elttük, hogy azok a közönséges robotsérelmek orvoslásán kivl

még egyéb, fképen

pedig az ország kormányzatában való rész-

vételökre vonatkozó követelésekkel álljanak el.

DÓSA GYÖRGY

Dósának

és a

'53

vezetknek lelkében csak homályosan

élt

az

alkotmány népies átalakításának óhaja, melyet a királyság megdöntése nélkül

is

Kezdetben talán beérték

valósítani reméltek.

volna egy kis teherkönnyítéssel és azzal, hogy a személyük sza-

badságát biztosító törvényeket tiszteletben tartassák.

hiuncjCíriis 64.

határozott

alakba

s

is

megesett.

nobííÍJ"

pár nap

öltöztették

olyan dolog, a mi a forradalom francziákon

Nem

hanem negyedfélszázaddal Dósa

s

múlva a zrzavaros megérlelték,

szalonképes

1913.

az

csak

nagymesterein,

a

negyedfélszázaddal Dósa eltt, után,

1848 februáriusában,

mikor az intézk maguk sem tudták tegnap, hogy Magyar Történeti Életrajzok.

az ese-

MAGYAR NEMES.

menyek lázában továbbmentek terveket

Ha

—

a

minden 20

MARKI SÁNDOR

154

—

elkészület nélkül

hogyan forgatják

A

gratulált királyságot holnap. lesz.

föl

az

forradalmár

imént

nem

még meghanem

születik,

''

Dósa

kelletlenül

szemlélte,

hogy a nemesség

nép iránt

a

kíméletlenül viselkedik. «Tunyaság, puhaság, hiúság, gondatlanság, tékozlás, irigység,

gylölség, meghasonlás,

egyenetlenség,

viszálykodás, törvénytelenség, nyomás, ragadozás» voltak. Edzett katona létére bánthatta

is

^''

napirenden

Dósát, hogy távolmaradá-

suk következtében a nemesek ennek a végre-valahára tekintélyes

hadseregnek sikerét denki tudta,

is

kérdésessé teszik.

Abban

az

idben min-

hogy Magyarországot küls veszedelem fenyegeti;

csakhogy kevesen tördtek katonáskodtak,

vele.

Azok, kik éveken

Annálinkább

mindenesetre.

Dósa,

át a

végeken

ki

hosszas

hadi tapasztalatait most mint fvezér érvényesíthette. esetre bánthatta,

hogy már

is

bulla kihirdetésének tárgyalásakor

készített

az így állítandó sereghez a végházak csatlakozzék. Ezt kétségkívül a

Minden-

még

meghiúsult Bakócznak terve,

rsége

s a

mely

a

szerint

zsoldosnép

is

A foly-

nemesség hibája okozta.

ton terjeszked Török^elléh csak oly nemzet fejthet vala ki eré-

mely hazája

lyes és tartós ellenállást,

ldik.

A

iránt szakadatlanul érdek-

közönyös nemességet tehát a szabadnak

mivesekkel kellene

nem mondana

le

küzdelem nemcsak

fölfrissíteni.

Természetes,

született föld-

hogy a nemesség

önként a maga kiváltságos jogairól politikai

erszakos jelenetekkel

is

természet volna, hanem okvetetlenül

járna.

A

siker,

egy életrevaló nemzet

A

török-

török

meg-

teremtése, elég kárpótlás lenne a talán kiomló vérért. kel

26

fegyverszünet

uralkodott

Török János (id. h. 149.) kikel EötDósában szocziális és val-

vös

ellen, ki

lási

reformokért

csinál s a

öntudatosan

tvakmer

küzd hst

huszárt» a szal)adság

vértanújává s a

népszabaditók eszményképévé teszi. Pedig az öntudatosság valóban alig hiányzott Dósa tetteibl s Eöt;

vös, a regényíró, helyesebben

Dósát, mint a koráig

élt

ítélte

s így a

meg

történetírók, kik

s

ha ezt

maga

a

vagy nemesi gylöletbl ítélték el a pórúlvezért, vagy azért, mert — nincs szalonképes megjelenése a modern libeországában. Legfeljebb az ralis eszmék eszmék értékelése változott. 27 így jellemzi az akkori nemeseket egy Hazafiúi szózat a magyar nemességhez » czímmel 1806-ban megjelent röpirat a 74.

járt

lapon.

DÓSA GYÖRGY

megtörte

Kedvezbb

nem

az országnak

is,

hogy

érdekében,

állt

alkalmat tehát keresve

155

sem lehetne

felbontsa.

hogy

találni,

ezt

a sereget, a melyet a nemzetközi jog durva megsértésével egy

békében él ellenség megtámadására szántak, egy politikai

Az

eszközévé tegye.

forradalom

szocziális és

különben

kérdés

is

nyer-e vele valamit a nemzet, ha Szapolyai a köznemesség

volt,

forradalmát

A

gyzelemre?

juttatja

kedvez eljelnek tarthatta, hogy álló serege a maga módja szerint —

vezér sok tekintetben

többnyire földmívesekböl

bár szitkozódva

is,

—

közt fennálló viszonyt

hogy boszankodik, miért nem

s

kozik hozzá fényes bandériumaival, mintha

egy Hunyadi sem

nemesség

meghányja-veti a közte és a ;

restek.

A

nép kezdett a haza

nem egy

dolgaival tördni, a mit

restelné

csatla-

azt,

a mit

a

maga

s

örvendetes jelen-

tekintetben

ségnek lehet mondani. Lengyel parasztlázadást nem ösmer a világtörténelem, de

ban

;

s ez a

lett politikai

is

volt a

népnek

egyoldalú fejldésének.

midn

nézete

politikus

Ha

szerint

Lengyelország-

élete

végre

szomszédos hatalmas birodalom

higgadt régi nézzük,

nem

—

pedig

is

áldozata

egy eléggé

- «azokat az eseteket

^^

hazánk anarchia martaléka

lett,

mindig a nagy-

urak voltak annak szerz okai. Székely Dósa Györgyön

van

s

a

hogy a nyomott és zak-

fekete

Karácsonyon kivül

latott

pórnép rendetlenségre vetemült volna. Mást tapasztalunk,

alig

eset,

ha a nagyurakat nézzük Szent Istvántól kezdve.

Dósát boszanthatta, hogy a kormány akkor kívánja útnak

indítani,

den áron tartóztatta,

t

hogy

még javában özönlött a még egy szál

küldeni

Buda

t

és Pest alól,

28 1.

Egy megyei követ

az

sem

volt

abban a föltevésben akarták tovább

hogy ekként

a nép kedvét veszti a

menetben lev sereghez való csatlakozásra,

719.

zászlók alá s mikor

katonája

párosan mködjék.

ez a sereg az övével

Hite szerint a nemesek

már

mikor a nép, bár a nemesség min-

a megígért királyi hadaknak fölfegyverkezve,

a török ellen

1843 október

14-i

kerületi

a

fváros pedig nem

ülésen.

Pesti

Hirlap,

1843.

MÁRKI SÁNDOR

156

egy még csak panaszkodó, de

lesz kitéve

tetve

—

—

tovább ingerel-

kitörésében borzasztó népség boszúállásának.

Május 14-én a királynak a Knin

ellen való

körülmények közt

nyomulást

meg^^

hagyó rendelete

ily

Épen «Cantate»

vasárnapja lévén, oly egyházi és népszónok,

mint Mészáros Lörincz, a seregnek

érkezett

a

táborba

egyenl

feloszlatásával

ren-

delet hírére, milyen

alkalomszeren ostorozhatta a nemeseknek

velk zött

s fejtegethette,

játékát,

evangéliumot:'"

aznapi

az

ki engem elbocsátott és senki nem kérd meg engemet, mondván: Hová mégy?...)) A fölizgatott nép most már nyiltan kikelt a nemesek ellen. «Ok szopták ennyi idtl fogva a mi veritékünket és vérünket — s immáron elbújnak, — nem mernek országunkért vívni a törökök ellen. Jertek, menjünk reájuk, a béka vérekre !» '' Dósa pedig ettl fogva nem gátolta az áradatot.

«Most pedig elmegyek ahhoz, a

közületek

«

György, kihez a földmívesek

csapatából

egy történetíró 80 — 90 év múlva sokra vágyott, vagy pedig mivel

is,

hallotta,

hallgatott az

a

ellen fordította s

ellen.

^9 V,

ö.

Horváth,

id.

a

király

az

titkolt

a

fegyverét

A

nem

gonosz

nemesség

hogy minden

nép pedig

élt

a

plébánosokra és káplánokra, kik azt

221. és Fessler,

h.

János evang. xvi.

3

Heltai, 204. lev. 2.

32

újítá-

5 5

30 '

s

pápa bnbocsátó levele megvédi ket minden

a

h. 898.

id,

bnös

és pusztítsanak.))

s hallgatott a

hogy

írja

tétlen

a törökök ellen Horvátországba

földmíveseknek megengedte,

módon kegyetlenkedjenek hirdették,

hogy seregével

okosabb tanácsra. Régen

szándékát most kinyilatkoztatta,

szabadsággal

mert a

azért,

pedig ilyen hosszú és bajos utat megtenni

akarja küldeni,

nem

vagy

—

érkeztek

egyéb okok miatt megátalkodván,

ersen ostromolt Knin védelmére akart,

—

súlyos,

vagy mivel a nemességet gylölte

királyt megvetette,

de talán azért

'^

igen

az

de hol igaz, hol valótlan panaszok naponkint

Islvánfi, 42.

3 3

Brutus, 304 — 5.

zott szerinte (307. 5.

oldal.

is,

1.),

Az

izgatáshoz tartó-

mint mások szerint

hogy Dósa dicsekvése szerint a bíbornemes családból vá-

nok, bár annyi régi

laszthatott volna, öt

rendelte

a

fvezéri

DÓSA GYÖRGY Tagadhatatlan, igazában,

hogy a nép némi joggal

bízhatott a

maga

mert Bakócznak a keresztesháborút kihirdet levele

6s.

MAGYAR

VITÉZ.

éppen azokat nevezte lázadóknak, kik a nép tes hadjáratát

korlátolnák;

st Bakócz még

méltóságra, ki csekély sorsban születvén,

magát a becsületnek és dicsségnek legmagasabb fokára. Mert ehhez a háborúhoz nem kell fényes név. S ö azért vállalkozott, hogy példájával a szegényeknek erényeit a rejerényei

157

következtében

küzdte

föl

fölkelését, keresz-

május

15-ikén

is

tekbl napvilágra hozza. Ez és több más efféle beszéd azonban elesik Dósának nemha Dósa paraszti származásánál fogva mégis mondott ilyesmit, azt csak azért tehette, hogy a népnek hízelegjen. ;

MÁRKI SÁNDOR

158

csak az illetékteleneket sétl.

De

a nép többé az

maga

új czélt látott

hadjárat

a keresztes

tiltotta el

sem tördött

tilalmával

hirdeté-

volna, mert

eltt.

Köztehermentesség, a nemesi javak lefoglalása, földosztás,

gazdag zsákmány, tak

már

ekkor.

^^

törvény

új

s

más

Annál bátrabban

>'^

hangoztat-

efféle jelszókat

mert Dósa egy-

beszéltek,

idöre felfüggesztette a szigorú tábori fegyelmet s «a parasztok-

nak megengedé, hogy és dúljanak)).'^

saját tetszésök szerint kegyetlenkedjenek

Éppen vasárnap

lévén, a

nyomult Buda és Pest külvárosaiba gyújtogatni, kezdte.

nép nagy tömegekben

nemesek

a

ott

pedig kínozni és

lakásait

öldökölni

^'

Már korábban hogy

urakat

kézrekerült

a

s

is

keresztesek

a

fordulhattak

el

esetek,

vidéken,

a

kivált

magántulajdont megsértették, a fvárost

a

azonban idáig még nem fenyegették. Annálinkább megrémült a király s különösen a bíbornok, ki csak

hogy Telegdynek igazsága

most kezdte észrevenni, kezdetben nagyon

volt. Úgylátszik,

sokat várt a nép vallásos lelkesültségétl

most

;

hogy az vagy rajongássá, vagy osztály gylöletté dalmi és politikai küzdelemmé

Hétfn, május

15-én, a

félnie

kellett,

s egyúttal társa-

fajúi el.

kormány komoly parancsot

küldött

Dósához. Határozottan megtiltotta a keresztes hadba való további fölvételt s kijelentette,

ha néhány nap

tekinti,

14

hogy a vezért és alatt

Brutus

I.

37

U.

o.

1791.

keresztesek azért 38

Istvánfi,

hozzáteszi, szünteti a

— 11.

kezdtek

—

42.

215.)

szerint

rabolni,

a

mert

—

Fessler

csak

mint Fessler magyarázza

— ;

fegya mi-

nek a dolgok rendje szerint meg is kelelznie amazt. Brutusnál (i. 299.) a

lett

bíbornok egyházi átok

alatt tiltotta

meg

a

kereszt jelének további feltzését. Horváth

zsoldjukat. (V.

900.)

hogy «vagy legalább meg nem nemesség iránt való erszakos-

kodásti). Ilyen

záradéknak

nyoma

Ulászló alig

hangoztatta

azt,

is

Istvánfi szerint

verletételröl volt szó a rendeletben

Szekér Joakim (Magyarok Ere-

nem kapták meg

érthet dolgot.

nem —

307—8.

36 Istvánfi, 42.

dete. Pozsonj',

gától

tér,'^

^z engedelmességre való visszatérésrl s

czikkét, Gazd.-Tört. Szemle, 1894. 3 5

nem

kötelességéhez vissza

A földközösség értelmében.L.Tagányi

gyanánt

társait ellenség

sincs

;

mint ma-

(Tud.-Tár, 1841.

kot sal

azokra

fölhagyni

Majláth

(iir.

Györgyöt.

—

222.

alkalmazza, s

I.)

egyházi

az

kik

át-

a pusztitás-

hazatérni vonakodnának,

152.)

már

ki

is

átkoztatja

DÓSA GYÖRGY

X.

A PAPSÁG ÉS A

HARANGSZÓ

DÉLI

I59

hatodiki ünnepe

és

NEP.

Úr színeváltozásának augusztus

az

már századok

óta hirdeti,

hogy Magyar-

országban a nép vallásos és hazafias lelkesedése valaha a csodával határos dolgokat mívelt

:

fehérvár alól megszalasztotta Bizáncz meghódítóját,

Bakócz

szultánt.

a

reményben

ezt

indította

a

meg, hogy nem veszett

amelynek egykor egy Hunyadi

az a szellem,

Hunyadi

adott irányt. Hiszen az egyház,

védelme, ersödése, a

s

st kormányzása

mennyiben a kanonokságtól

dalomról

az

állam

a zágrábi püspököt, ilyen

nem

tehát

fölfelé

is

adomány

osztrákok nevezték

különben

is

azon

Várady Péter

mindinkább

mikor az állam még

eladományozta, úgy hogy alapján, ismételten a Cilley

ki,

míg Mátyás

ellen

király

meg

nagy szigorúság,

vét fpapokat

büntette.

és Vitéz János érsekeket elcsukatta, Janus Panno-

nius pécsi püspököt menekülésre kényszerítette. saecularisálni

is

minden fpapi java-

szüntette ezt a visszaélést. Ösmeretes az a

melylyel Mátyás király az állam

IV.

a

még

egy Capistrano

gondjaiban

Volt id,

intézkedjék.

a püspökség kegyuraságának jogát

grófok,

óta,

abban

népbl

bizonyos fokig állami jellege

hivatalnak

papi

legyen, a

pl.

ki

és

is

hogy mind szorosabban simuljon az államhoz, ennek

az úton volt,

részesedjék

Mohammed

kereszteshadjáratot

mostani

Nándor-

július 22-én

1456

akarta

a

nyitrai

Sixtus pápának pedig,

ki

Egy alkalommal

püspökségnek egész vagyonát;

Modrusba püspököt nevezett

határozottan megírta, hogy magyarjai készebbek harmadízben

ki,

is

elpártolni a katholikus hittl s a hitetlenek táborába állani, mint

megengedni, hogy áz ország javadalmait, a bemutatás mellzésével, és a

Nem

a szentszék adományozza.

pápának nem tetsz több idegent váltotta be fenyegetését: a

keresztet

nem

királyi választás és

alakíttatta át

is

megtett

Gyermeket püspöknek.

nemzet czímerét ékesít ketts

hármassá; de mikor a pápa

világi

MÁRKI SÁNDOR

l6o

Ügyekben akart magyarokat egyházi bíróság

hogy sok mindent eltr, de

gát

nem

fel

a

a

melynek alapján mindenki megkapja

joga,

ben

áldozza.

is

kitört:

meg-

elé idézni,

maga és országa szabadsáMagyarországnak megvan a maga szokás-

izente,

S ersebs nem

a magáét.

majd megmutatja, hogy ö a magyar király

pápa vagy Ascanio bíbornok.

Az

állam

milyen jogokat követelt magának

egyházzal

az

szemben, legvilágosabban a Mátyás és a Jagellók korabeli

— idrendben

vények mutatják meg. Az országgylést legelbb az egyházi bíróság 1462-ben ide utalt minden

szentségek körül való

ügyek

tartozó

elé

ügyet,

mely az

vétségekre,

a

hit

tör-

haladva

—

foglalkoztatták.

istentisztelet

dolgára,

vagy

a

az eretnek-

ségre,

vagy az eretnekség vádjára, a végrendeletekre, a házas-

sági s

velk kapcsolatos ügyekre vonatkozik

tárgyaltatni a dologi

dézsmaügyeket,

személyes

és

st

;

itt

kívánta

az uzsora-

pöröket, az özvegyek és nyomorult személyek dolgait, a mennyi-

ben pörük nem vonatkozik birtokok és telkek megszerzésére továbbá az eskü és különösen a hamis eskü dolgát,

minden olyan ügyet, melynek végs végül

javítása;

a

bnösnek meg-

mindazokat az ügyeket,

pedig

valaki bírói ítéletnél,

czélja

valamint

a

melyekben

vagy az egyházi törvénynél fogva egyházi

átok alá esik. Mindez a szentszéknek s a papságnak tekintélyét állami

érdekbl

már

kissé

hogy

ott

emelte; de két esztend

is

megszorította

a

szentszék hatáskörét,

csak olyan ügyeket tárgyaljanak, a melyek

természetek. Ezt a Jagellók korában tatták. Világi

házi

eltt,

bíróság elé idézni.

—

^

Ha

a

vádlott

kimondván,

nem

világi

még ersebben hangoz-

ügyekben se pap, se más ne merjen

valakit egy-

nem-nemes, a földesúr

ha pedig nemes, a vármegye eltt indítsanak ellene

törvényes keresetet s idézzék meg. és

múlva a törvény'

polgárokat

is

csak

saját

Az egyházi ügyészségeket örökre

megkövetelték,

hogy

a

szentszéken az

XVII. t.-cz.

•

1464

2

1498 :lx., lxi., 1500

:

a

:

xxxfir — xxxrv., 1504

:

xxv.

t.-cz.

bíráik

elé

megszüntették,

idézéseket

ezentúl

DÓSA GYÖRGY csakis az

ügy eladása

meg,

mellett rendeljék el s ott állapítsák

hogy az ügy a szentszékre, vagy

Az

i6i

a világi bíróságra tartozik-e.

állami és egyházi bíráskodásnak ez a határozott szétválasz-

tása

nem

emelte

a

is,

Öt törvényczikkely a

melylyel

elé kellett vinnie

fogva csorbítatlanul

él,

el.

PRIÍDIKÁLÓ BARÁT.

tiltotta,'

ez

nem

jobbágyság

a melyeket idáig a szentszék intézhetett

66.

ellenére,

a

s

hogy ezentúl az úriszék

fogadhatta szívesen, oly pöröket

papság tekintélyét

hogy

néhai

a

«

országunk szabadsága

Szent István király idejétl

az illetékes bíró mellzésével, egyenesen

a római kúria eltt, egyáltalán se egyházi, se világi országlakos (regnicola)

ne emelhessen bárki ellen

bíróság eltt keresse a

jebb

vihesse.

maga

Azonban,

pap rávette, hogy azontúl

«fképen is

pápa magyarországi legátusa perbe mindjobban 5

Azi47i:xix., 1486

jogát,

de az az

ítéletet

hazai

Rómába

együgyüeket»,

elé

terjeszszék ügyöket, s

fel-

némely

hogy

a

valamely nagyobb összeg

xliv — xlv., 1492: xlv. és 1498

Magyar Történeti Életrajzok. 1913.

hanem

egyenesen a római kúria, vagy a

belebonyolítsák :

panaszt^),

:

LXiir. t.-cz.

21

MÁRKI SÁNDOR

l63

ket

kényszerítsék

megfizetésére

módon bnösen tengessék

s

«meg nem engedett

így

A

és tartsák fenn életöket».

törvény

büntetést szabott «az ilyen gonosz, nyereség vágy ó» emberekre,

hogy «meg nem engedett és patvarkodó Azokat a világi vagy szerzetes papokat, hogy a

elvegyék méltó büntetésöket.

királytól

—

denesetre kitnik, hogy

—

háziak

nem

különösen a

biztosítsanak.

Valószín

hogy

hogy

a

eltt érdemeket

legátus

a

jobbágyokat

a

szerezzenek,

vállalat

nemzetközi jelleg lévén,

megyés püspök kívül

még

kivételképen

;

hogy egy-

másrészt

még

törvényeknek

pedig,

ellenére,

a

elkerülésével.

—

országgylés

évi

1464.

—

min-

keresztesháborútól visszatartó földes-

urakkal szemben a perre megbízatást szerezzenek;

Az

tehát,

nagyobb számban jelentek meg Dósa táborában

is

részt,

a

Ebbl

javadalmazott egy-

néha majdnem üzletszeren csinálták a pöröket, hogy

maguknak jobb megélhetést most

kik a parasztokat kivi-

és a budai csonkatoronyba zárat-

szik az országból, elfogatták ták,

eljárásuk megszünjék».

hogy

megengedte,

A

érdekldött.

dolog iránt

két

bíráskodáson

egyházi

az

a kalocsai

xxv.

t.-cz.-ben

érsek és

a váradi

püspök uradalmaiban vasárnap és a boldogságos szz Mária ünnepein

is

lehessen

vásárokat tartani

nyolczados törvényszék elé idején

állítottak

vagy bármikor a nemesek

a xxviii.-ban pedig a

;

mindenkit, a

ki

hadjárat

vagy az egyházi személyek

házában és udvarában a gazda engedelme nélküt megszállanak,

vagy az egyházakba berontanak. Ennek azonban kevés foganata volt,

mert az

történni)),

Isten

és

1486

hogy az

:

xli.

a katonák,

emberek

hogy a jobbágyoknak

ott

újból

elhelyezett ott

megzabolázása ajtait

«

iránt))

és szigorúan

betörjék,

«félretéve

az

eleségeit, élelmi szereit s

«más szörny

vakmerségük

megszokott

egyházakat megtámadják,

az

dolgokat büntetlenül követnek

intézkedett

egyházak

o-gyakran

átvonulásuk közben,

félelmét)),

egyéb javait elragadják és borzasztó

szerint

t.-cz.

és

el.))

átkozott

tiltotta,

és kimondani

A

is

törvény tehát

szemtelenségök

hogy

a katonák az

vagy az egyházakat egyébként meg-

DÓSA GYÖRGY

onnan akármit

szentségtelenítsék s

hanem

nemcsak az egyháznak,

is

163

elvigyenek. Ez a törvény

a jobbágyságnak

megvédelmezte, mikor jószágvesztéssel

érdekeit

az

sújtotta

királynak

kötelességévé tette

is

az

éltek

nem

egyházakat

az

lévén

nyittatták

megtörténhettek,

elég

eleségök,

egyházat

az

jelenlétében

Ámbár

?

kuruczok

a

akárhányszor

záradékában megadott azzal a joggal, hogy

törvény

a

is

Dósa György korában nem egyszer haéonló módon

csoda-e, ha föl

st a De

egyház kiengesztelését.

ha ilyesmik a nyugodt kormányzás idejében

verték

er-

ilyen

szakos csapat kapitányát és fokozatosan a fkapitánynak,

is

onnan

s

igaz,

a

plébánossal

a kapitány

vagy

a bíróval

meg-

vagy annak megbízottja

méltó és ill áron annyi eleséget vettek

a mennyire éppen szükségök volt. Legalább eleinte, tiltották

ki,

a rablást és mindenütt készpénzzel fizettek

hogy éppen

papkapitányaik törték

k

mégsem

kat;

A

föl

;

eleségért

kegyúri jogot

magának

az

van adat, egyháza-

2lz

állam a

pecséttel

ellátott

egyházakban és egészen

elvette

meg, hogy a földesurak az ilyen monostoro-

tartotta

kiadványokra ne kényszeríthessék.

kat törvénytelen

is

adták az els példát ilyen hatalmaskodásra.

monostorokban minden más földesúrtól

és

de arra

'^

Az

állam

tehát mindenesetre biztosította a papság lelkiösmereti szabadsá-

A

gát.

bánokat és fispánokat

kegyurasága teleit,

alatt álló

eltiltotta attól,

egyházakat

s

^

hogy a

azok tartozékait, haszonvé-

jövedelmeit, dézsmált, birtokait elfoglalják, vagy

pen háborgassák.

A fpapokat

urasága alá tartozó

s

király

is eltiltotta, ^

más egyházakban

hogy a

bármiké-

király kegy-

»az egyházi javadalmak

adományozásával az egész papirend gyalázatára visszaéljenek azokat a király beleegyezése nélkül

nem

alkalmas és

s

nagyérdem

személyeknek, hanem fiataloknak és hívatlanoknak, teljesen alkal-

matlanoknak adományozzák)), a kik a jövedelmet a maguk hasznára fordítják

4 1471

:

5

1486

:

'

1498

:

s

az

XVIII. t.-cz.

XXXVII. Lxvii.

t.-cz.

t.-cz.

istentiszteletet elhanyagolják.

A

lelkészkedö

MÁRKI SÁNDOR

164

papságnak mindenesetre érdekében ebben a kérdésben teljesedjék

nem egy

táborában vezetett.

De

olyan

vezette az

egészen bizonyos, hogy Dósa

s

;

pap

hogy az állam akarata

állt,

volt,

kit

:

hogy a praelátusok a kegyurak akarata plébánosokat rászorítni, hogy ersíttessék. Ez

oda ilyen mellztetés

t.-cz.-nek az a

1498 lxvi.

ellenére

parancsa

is,

ne merjék a

magukat beiktassák, vagy meg-

különösen a jobbágyfiúkból

lett

plébánosokat

sújthatta.

Az adómentesség

annálinkább

biztosítása

Két régi törvény ismétlésével az

tetszhetett nekik.

kimondta,

új

"

hogy

a

papok

egyáltalán ne fizessenek adót; azok azonban, a kik katonáskodni tartoznak, a

a régi

fpapoknak

lev

módon

teljesítsék kötelességöket.

és 'báróknak azt a régi kiváltságát,

nevezte, ^

hogy néhány fpap a plébánosokat

kényesen kivetett adókkal plébánosok néha

a

Az

zaklatja.

kelyheket

hogy magukat az

eladják,

is

még

hogy Budán

adót ne fizessenek.^ Gonosz

házaik után semmiféle városi

visszaélésnek

Meghagyta

ilyen teher alatt

az egyház

s

adózások

efféle

alól

ön-

nyög

egyéb javait megváltsák

vagy pedig, a szükségtl kényszerítve, odahagyják egyházaikat s

máshova menekülnek,

nem

restell

a

fpap pedig

egyházi tilalom alá vetni.

A

plébánia híveit

ezért a

törvény tehát meghagyta,

hogy a fpapok ne adóztassák meg egyházmegyéik plébánosait és csupán, de

ekkor

is

adomány gyanánt,

csak egyszer és kegyes

bulláik megváltását kérhessék tlük, s miattuk a híveket sohase

zaklassák egyházi

tilalmakkal

;

de a plébánosok se fecséreljék

javait. Nem valószín, hogy ezek a bajok ezzel megszntek volna; hiszen az ország utóbb is panaszkodik,"' hogy a fpapok székesegyházi adókat követelnek olyan egyház-

templomaik

el

községektl tításai

is,

a melyek leégés,

vagy ragadós betegségek pusz-

következtében annyira lakatlanok, hogy alig néhány job-

bágy lézeng bennök

s így

hogy az ilyeneknek

székesegyházi

7

1471: XXIV.

**

1492 :cv. t.cz.

t.-cz.

plébánosuk

9

10

adóját 1498

Meghagyta

tehát,

csökkentsék,

vag\-

sincs.

:

1500

Lxix. :

t.-cz.

XXXVIII.

t.-cz.

DÓSA GYÖRGY

éppen

el is

töröljék és csak

165

akkor szedjék

újra,

ha az egyház-

községek újraalakulnak és rendbe jönnek.

A

dézsmával szintén sok baj

bágyok helyzetének vázlatából nek ez

a

nagy száma

67.

mint ez már a job-

ösmeretes."

is

Már

a törvények-

hogy a papság gondosan

mutatja,

is

a

volt,

PARASZT AZ OLTÁRNÁL, PAP ÉS SZERZETES AZ EKE SZARVÁNÁL. (1508-ik évi fametszet után

rködött ezen jövedelme

a

fölött,

)

melytl sok

megélhetése függött. Tizedszedk néha

törvény szava szerint

vakmeren

jártak

nagyon el,

a

helyütt

egész

kíméletlenül, a

fpapok pedig

egyházi tilalom alá vetettek egész nemescsaládokat, ha ezeknek parasztjai és jobbágyai

1498

" Legbehatóbban az 1481. XLix — Li. t.-cz. foglalkozik :

(rustici évi vele.

i

et

— xm.,

jobagiones) a 1486

:

xl — xlv.,

dézsmát

meg

1495: xxxvir — xlv. és

MÁRKI SÁNDOR

l66

nem

fizették

likusokat

is,

st

;

tilalommal sújtották egyáltalán azokat a katho-

a kik a közöttük lakó és dézsmára

ráczok dézsmafizetését magukra nem

majdnem

rozni kényszerült,

szabad szedni is

—

;

hogy

s

hogy

is

szabatosan meghatá-

kölesbl,

—

már

árpából és zabból

rozsból,

zsarolások

a

gaboná-

elkerülése

miatt

nem szabad bérbe adni. A makacsokat és vonakodókat a fpapok csak gyertyaszentel boldog-

fizetni

asszony napja táján vethetik egyházi tilalom

vármegye bizalmi

és a

dézsmálok rótták szerint

törvény a

dézsmát

a

fpap

kötelezett

A

tizedet egyáltalán csak borból,

méhböl,

bárányból,

ból,

gyakorlat után

félezredéves

nem

vállalták.

nem

alá.

A

tizedet a

embereinek felügyelete mellett a

és hajtották be s a pörös ügyeket törvény

ki

a római

kúria,

hanem

a

személye

király

elé

ter-

jesztették döntés és megítélés végett.

A

fpapok

szabályozta

a

és a hívek közt több

dézsmaügyet; de a sáfárok ezen akárhányszor

magukat

túltették

s

kirovás

alá

máltak. Mindez a földesurakat

is

nem es dolgokat

fizetni

vonakodó

házi tilalom alá vetni.

A

is

fogságba jutott keresztények

háborúk

czéljaira.

Az

nem

a dézsmálás

el is tiltotta,

sét;'^ mert

ellen

viselt

azonban kétségbe vonták ennek az

urak

részben

s az

ország

pedig korlátolta annak a szedé-

mindez néhol annyi zaklatással voltukat,

tl megmeneküljenek. S a vallásosságot az

fpapok magukat

lehetett egy-

alkalmával sze-

kiváltása és a török

bágyok inkább eltagadták katholikus néhol a

jutott

(pecuniae christianitatis), a török

adónak és az úgynevezett aratópénznek jogosságát részben

megdézs-

kevesebb kilenczed

parasztok miatt,

fpapok

dették be a keresztény adót

is

mert ha a papok

károsította,

kelleténél több tizedet szedtek, nekik

de ket, a

egyházmegyében egyezség

is

járt,

hogy

a job-

csakhogy a tehercsökkentette,

hogy

a plébánosokat küldték ki dézsmálni,

minek következtében a míg odajártak, híveik közül «sokan az üdvösségre szolgáló gyónás

í2

1498

:

Lii. t.-cz.

és

az

oltári

szentségek fölvétele

DÓSA GYÖRGY

multak

nélkül

Az

meg».

csecsemk pedig keresztség

a

ki,

167

ország tehát megtiltotta,

nélkül haltak

hogy a plébánosokat

''

ilyen

kiküldetésekre, vagy más nehéz dolgokra alkalmazzák. Mégis

alkalmazták

hanem

a nép eltt a plébános

még

ha

kivált

A

nemcsak a

s ezzel

törvény

személyét

tilalommal

egyházi

is

gylöletessé

sújtották

is

mondták

ki

vállalkoztak,

a kik ilyesmire

Dósa

átkot

bántak, legnagyobbrészben

A

voltak.

vagy

így ennek az egyházi

s

de az olyan plébánosok,

;

meg

idejében

is

nép haragját. Azok a papok, a kikkel a kuruczok

nincs

vonakodót.

a

az egyházi

megesett

mi pedig gyakran

fenyítéknek semmibe-vételére vezetett

bánosok

tették,

ugyan egyenesen a király elébe idézte azokat, kik

'+

a dézsma miatt jogtalanul tilalmat, a

elhanyagolásához járultak,

hitélet

kétségtelenül

érezték a

kegyetlenül

nyúzó-vonó

ilyen

plé-

kurucz háborúról szóló összes tudósításokban

annak, hogy papot vallásgylöletbl kínoztak vagy

nyoma

öltek meg. Hiszen

papkapitányaiknak különben szívesen enge-

delmeskedtek

kereszt

már egyházi nyebben

a

s

ban lakó tanulók

Sok panasz

is

viselték,

mert a nem javadalmas papok, is

megszokták a fegyver és

volt a hiteles helyek

zsarolásai és a

akkor

ellen fordultak.

földesuraik

és világi

tehették,

jelvényét

miatt,

hogy

a

mikor

Annál köny-

st

puska

az iskoláviselését."'

(káptalanok és konventek)

valóságos

lettres

de

cachet-kat

megintéseket a neveknek kitétele

adtak

ki

kül,'^

vagy valakinek a beleegyezésére hivatkozva. «A mi hogy

:

idézéseket

és

egyenesen az Isten igazsága

—

maga

szól

a törvény.

'^

kétséget

van,

ellen

—

Mert hát

ki

az illetk abba, a minek elkövetését valaki

vagy

nem szenved

tudhatja azt,

állítja,

nél-

hogy

beleegyeztek-e,

azt akarták-e ? Hiszen a titkokról és a szándékról Istenen

kívül senki

bizonyságul

hanem

sem (a

ítélhet helyesen. »

homo

regius

oltárigazgatókat,

15

1500

:

XXXVI.

'4

1504

:

xxiri. t.-cz.

•>

1514

:

Lx. t.-cz.

t.-cz.

A

káptalanok és a konventek

nem mindig kanonokokat,

mellé)

káptalanokat,

16

1481

17

1486

st gyakran :

:

XVI — xvir. xiii. t.-cz.

t.-cz.

tanulókat

MÁRKI SÁNDOR

l68

vagy kolduló deákokat küldtek könnyen meg

lehetett

a kiket

ki,

pénzzel,

Az 1486:

vesztegetni.'**

x.

ajándékkal tehát

t.-cz.

meghagyta, hogy a káptalanok csak kanonokokat, a konventek csak fölszentelt szerzeteseket küldjenek és jobbágyokat eskü

hallgassák

alatt

arról eskü

szóra fölvegyék,

Nem

kik a nemeseket

vallomásaikat szóról-

tegyenek jelentést;

alatt

szegknek vagy hamisítóknak tnnének tétlenül elveszítsék/ 9

a

ki,

ki,

ki,

ha

hit-

javadalmaikat

föl-

s

valószín, hogy az alsó papság köny-

nyen belenyugodott volna ebbe az intézkedésbe, a mely sovány jövedelmét

pörök

a

még jobban

folytonos

szaporodtával

egyszer-másszor azontúl kat

de

apasztotta;

ki

is

küldték

vagy hogy,

és a káplánokat,

káptalanok és konventek

a

nem

sem valószín, hogy

az

dolguk megkönnyítése

saját

végett, a kiküldöttek legalább íródeákokat

A

gukkal a vallomások fölvételére/"

megrzése

a letétbe tett pénzek

káptalanokban

a

levelek készítésének büntetése"

ámbár azok

a

ne vittek volna ma-

levelek és a kiküldetések,

díjának

konventekben

és

volna a plébánoso-

megállapítása,^'

vagy

megpecsételt

hamis

talán

ket egyenesen nem

érdekelte;

hamis bullák és rendeletek, a miket 1514-ben

egyes plébánosok és szerzetesek terjesztettek, azt mutatják, hogy kanczelláriai feladatokkal szívesen foglalkoztak volna.

Annyi bizonyos, hogy a káptalanok és konventek, mint les

helyek, most

már inkább csak

állami feladatokat teljesítettek,

mint közjegyzi hivatalok és törvényszéki végrehajtók szaporodtával az alsó papságból

hite-

is

;

s

dolgaik

foglalkoztattak olyanokat, a

kiknek megélhetésérl másképen alig gondoskodhattak.

Már Mátyás

király

idejében

sok volt a panasz,^' hogy az

apátok és a prépostok gondatlansága és hanyagsága miatt

18

1486

>9

A

:

X. t.-cz.

^o

bevezetése.

tanúvallatás módját az

1486

:

xiv.

Ez az i492:xLiir.

1486: lxxiv — lxxv., 1492

xxiir. t.-cz.

tokosok

csételöinek büntetésérl,

azzal a

bocsátani

is)

lanúságtételre

nem

szabad.

elfogadni

és

i.

§-ából kö-

vetkeztethet,

jellemz hozzáadással szahogy a hamis esküvöket, becsteleneket és a nem nemeseket (még ha birt.-cz.

bályozza,

t.-cz.

a

^'

22

23

1498

1486

:

:

xiv.

t.-cz.

xr. t.-cz.

:

xcv., 1495

:

a hamis levelek pe-

DÓSA GYÖRGY

konventek

169

tunyán és botrányosan (inordinate,

tagjai rendkívül

dissolute et scandalose) élnek s a levelek kiadásában és a végre-

hajtások foganatosításában igen sok szabálytalanságot és csalárd-

követnek

ságot

idegen

s

el,

A

keverednek közéjük.

szerzetbeliek

(kósza-barátok)

törvény a püspököket kötelezte,

is

hogy

egyházmegyéik konventjeit évenkint kétszer személyesen meg-

detlen szerzeteseket

hiteles

konventben legalább a prépostok

kellett lennie s

nyertek megbüntetésökre/'

hogy

avatkoznia,^^

meg

ház rovására

meg ne

7

és az

Az

és enge-

— 10

is

jók lesznek.^^

fölszentelt szerzetesnek

apátok az államtól

is

jogot

még abba is bele kellett (különösen maguk az apátok

államnak

a szerzetesek

vagy polgári ruhában ne

és a prépostok) világi

ne gazdagodjanak

járjanak, az egy-

rend megg3^alázásával

s a

házasodjanak, vagy világi papok ne legyenek. Javadal-

maik elvesztésének terhe egy év

alatt

alatt

beöltözzenek s

hagyták

jár.

A

tilalmat

is

az

az ilyeneknek,

hogy

hogy ezentúl egy

a ki polgári és világi ru-

azonban ismételni

apátságokat eddigelé

meg

meghagyták,''''

pap sem kaphat egyházi javadalmat,

hában

a gonosz

ki

gondoskodjanak jó apátokról és prépos-

s

mert akkor szükségképen a szerzetesek

tokról,

Egy

dobják

ügyeljenek a rendre,

látogassák,

kellett,^^

Isten ellenére

mert «ezeket az gyalázására

és az ö

kormányozták)), holott azokat a mindenható Istennek és a szen-

teknek a tiszteletére alapították.

Abban azonban

az államnak

volt része,

is

hogy

a monosto-

rok világiaknak kormányzása alá kerültek, minek következtében a barátok hol meggazdagodtak, hol nagyon

is

szegényesen

botrányokat okoztak, elszéledtek, megházasodtak, vagy oda tak a társadalom elégületlenei közé

;

a

éltek, állot-

monostorok és templomok

pedig düledeztek, a nép elszokott az istentiszteletektl és a pa-

pok megbecsülésétl, az állam pedig, mely végre figyelmes az egyháznak

a bajra,

24 U. o. és 1486: XII. ^S

1492

26 1498

:

XLiv.

:

Lviii. t.-cz.

t.-cz.

t.-cz.

Magyar Történeti Életrajzok. 19 13.

csak

félrendszabályokkal

27 1498 28 1500

:

:

Lviii

— Lix.

XXXII., 1504

ment

lett

segítsé-

t.-cz. :

xxvii.

t.-cz.

batiae religiosis conferantum.

22

«Ab-

MÁRKI SÁNDOR

l^O gére.

Az egyházmegyékben

is

micsoda fegyelmet tarthattak, mi-

csoda vallás-erkölcsi irányt adhattak tásáról

nyerték

el

nagyon zivataros pök

papjaik tisztességes

ellá-

hogyan gondoskodhattak olyan püspökök, a kik elkel

összeköttetéseik

ban

s

volt,

következtében

néha nagyon

fpásztori méltóságukat 1514.

esztendben

is

?

éretlen koruk-

is

Hiszen

pl.

ebben a

három olyan megyés

a kik közül az egri Hippolit hat,

püs-

a nagyváradi Peré-

68. ESTEI HIPPOLIT.

nyi Ferencz kilencz és (Csáky megöletése után) a csanádi Csaholyi Ferencz husz-huszonkétéves korában vette át egy-egy

egyházmegye

vezetését.

Szatmáry György,

Maga Bakócz prímás pedig

ezidöszerint pécsi püspök,

nemes sorból emelkedvén

föl,

delmez egyházmegyébl

a

gukat, s így idejök

nagy

és utódja,

szegény és nem-

kapzsiságból egyik kevésbbé jöve-

gazdagabb másikba

sem maradt, hogy papjaik

tétették át

ma-

és híveik lelki és

anyagi szüségleteivel megösmerkedjenek. Roppant magánvagyo-

nuk egy részébl ugyan templomokat mpártolásuk, mint vallásos érzésök

is

építtettek,

kielégítésére.

de inkább

DÓSA GYÖRGY

A

papok

Nagy Lajos

birtokszerzését,

törvény

két

utóbbi félszázadban

I7I idejére hivatkozva, az

korlátolta. ^^

is

Az

egyik meg-

hogy püspökök, káptalanok, apátok, konventek,

hagyta,

postok és más birtokos egyházak ne hármas tanúvallató

(cum tribus

hanem csupán

inquisitoriis),

literis

királyi

giummal szerezhessenek jószágot; a másik pedig

hogy egyházaik számára

megtiltotta,

sem engedte meg

világiaknak

gondoskodni arról

kellett

átok alá ne vethesse

hogy ha

is,^°

ilyen

nemest

ellenfelét, a

hogy inkább indulatosságból,

A

mellett zavarná

jele volna,

vénybe

már

s a kik

is

hogy az egyik

jött az

hogy

is,''

hozatala eltt

vagy

mert ezt olybá vehet-

;

mint igazságszeretetbl

tör-

külföldi ne kapjon egyházi

javadalmat

kaptak, az országban lakjanak; egyháziak olasznak

javadalmat

kér;^'

senkinek se legyen.

fpapokat egyházi

tisztségeket

A

két

ne adjanak.

'^

Vízbe

mástól mint a királytól, egyés méltósága

egyházi javadalma

törvény

azzal

feladataiknak,

hogy

'+

korona rzésének gyakorlatát'^ is

vagy más ügyek-

ítélet

hatalmasabb mint a másik. Tör-

fél

kell fullasztani azt az idegent, a ki

lenesen

Külön

a lakosok nyugalmát, mert annak a

vagy más idegennek egyházi

házi

viszont azonban a

;

dolog miatt a pap egyházi tilalom

a pörrel összefügg

nék,

határozottan

az egyházi javak bitorlását.

ben egyháziak és nemesek közt per támad,

ténik.

privilé-

fekv jószágokat

világi

kérjenek, vásároljanak és zálogba vegyenek

pré-

levéllel

is

akarta adni a

vissza

elvette

s megtiltotta,

tlük

a

hogy csak

szentideig-

fispánok legyenek, hacsak be nem bizonyítják az

örökös fispánságra való jogukat;'^ ellenben honvédelmi kötelességökre

újból figyelmeztette ket, a

dérium és 2750 lovas

29

Az

50

1486

:

3"

1495

:

ezen törvény alól kivette, a mi a párturalom érvényesülésének a jele. Az 1514

XXX.

Lix. t.-cz. újra eltiltotta.

1495

3 3

1495

54

1498 :lvi.

:

lv. t.-cz.

t.-cz.

XXXII.

32

:

kiállítását kívánta tlük.'''

XXVIII. t.-cz.

I486:lvii., 1498

:

mennyiben 9 egész ban-

xxxT.

t.-cz.

t.-cz.

t.-cz.

Szathmáry György

Az

1500: xxxr.

veszprémi

t.-cz.

püspököt

3>

1498

:

XXV.

36

1498

:

LVii. t.-cz.

37

1498

t.-cz.

:

xx.,

:

t.-cz.

1500

:

xxri.,

1504

:

xxiv.

MARKI SÁNDOR

172

A

plébánosok ügyeivel foglalkozó törvényeknek egy részét

már ismerjük; történt.

be

'^

érdekkben nagyon kevés

tudhatjuk tehát, hogy

Törvényes^ igaz jövedelmeikkel nem

is

mindenütt érték

különösen Somogyban, az a más országokban

s néhol,

latlan átkos, rossz

hal-

szokás honosodott meg,^^ hogy a megölt em-

bert az egyházban vagy a czínteremben addig nem temették

míg hozzátartozóik a szokott temetési egy ezüst girát vagy négy aranyat

vény méltán

megtiltotta.

—

mesekkel közös régi jogát kelhessenek

fizetés nélkül

Azonban

alatt

Megersítette'^^ a papoknak a neis,

hogy

voltakép az

;

a réveken és a

vámokon

át.

tanultsága döntötte

vallásigazítást

plébános, a ki mélyebben

lett

el

;

ennek következtében még a

reáhagyta, mint a ki az egyház birtokával

is

«A köznép

rendelkezett.

is

—

hivatkozva

a földesúr, az ö kegyura eltt. Sorsát ez a készség,

saját

amúgy

is

ne-

Lajos,

papságot csak a törvény helyezte egy

kisebb

a

sorba a nemességgel

meg

egy

Nagy

Károly,

I.

pap javadalma elvesztésének terhe

a

s

Ezt a tör-

Ellenben megengedte/' hogy a gyilkosoktól a pap

'*°

egy ezüst márkát követeljen.

nem

fizettek.

és Albert korabeli apostoli bullákra

a legszigorúbban

hajolt

nem

le

egyéb díjakon kívül

szentségtörésnek és a simonia

tekintette

mének, minek következtében ezt

Zsigmond

és

el,

—

pedig

olvassuk'''

—

már elha-

gyatva, elnyomatva, tenger rossz példától félrevezetve, gyorsan

minden keresztény igazságot. Mily rettent látvány, hogy

felejt

hatvan év sem s

telt

1514-ben, mikor a

szólítják, urai

ellen

el

a keresztesek nándorfehérvári diadala óta

magyar köznépet

újra keresztes hadjáratra

fordítja fegyvereit

;

keresztény hitért való

58 Pl.

hogy egyházából

katonáknak

t.-cz.),

átvonuló

az

§.),

adhasson ki (1486 a püspöknek adót ne fizes-

(i498:lxix.

dolgokkal

halál s az

gabonát

LXi. t.-cz. 6.

sen

hsi

el

ne

t.-cz.),

földesurak

foglalják

:

1486

égi jutalom,

:

4° 1486

:

(i5oo:xxxvi.

42

I492:lxxxv.

4

Karácsonyi,

Lxv:. és 1504: xxvi.

t.-cz.) stb.

kell

lxiii. t.-cz.

I492:xxix.

ne

hanem

a

lxiii. t.-cz., régibb törvénj'ekre

41

állást

kell neki

való hivatkozással.

világi

kegyurának akarata ellenére

kapjon (1498

39

mert nem

3

története 44.

t.-cz. t.-cz.

Magyarország

egyház-

DÓSA GYÖRGY neki

a nemesi

bosszú, a rablott kincs,

krisztustalan

a

173

szz

és

asszony megfertzése!))

Az

egyik oldalon komoran elzárkózva

ül

esztergomi várában

Bakócz Tamás bibornok, esztergomi prímás, pápai a felfordulást okozta

;

de tettl talpig fegyverben állnak Frange-

pani kalocsai érsek. Estei Hippolit berezeg

Várday Ferencz

Csanádi,

erdélyi,

Gosztonyi János gyri püspök

és

legátus, ki ezt

egri,

Beriszló

Csáky Miklós

Péter

A

csapatai.

veszprémi

másik oldalon

Medgyaszai Mészáros Lrincz és -egy másik Lörincz, a békési pap, Aszalai Kecskés

Tamás, Turkevey Ambrus dévaványai pap,

Borbás pap, Aí/ enyiczkei plébános

és alesperes. Illés tolcsvai és

János mester kassai plébános, Henrik mester kassai prédikátor, Péter sebesi, Benedek gecsei, Mihály köleséri pap, Máté a papMihály barát az erdélyiek kapitánya, a váradi és a

kapitány,

gvardián a nekibúsult keresztesek élén

szászvárosi a

nemesség

és saját

papjaik

ellen.

Ki tudja elhatározásuknak

személyes okait? Hiszen némelyiknek

föl,

még

a neve

tetteikbl pedig a krónikások csupán

ösmeretes,

Az

a mi erre a csonka névre árnyat vethet.

azonban, ha beérjük legfontosabb teljesen

annyival, a menn3át a

is

kútforrása,

érthetvé

teszi,

hogy

is

csak

félig

azt jegyezték

általános

okok

hazai történelem

gyjteménye

törvények

a

küzdenek

tartalmaz,

az egyházi, politikai és társadalmi

viszonyok a plébánosok és barátok izzóbb fej, lángolóbb szív részét a keresztesek táborában marasztalták.

S Dósa G3'örgyöt

ebben a reménytelen küzdelemben követni csak halálra eltökélve lehetett.

A

pár

hónap

s

Mészáros

De

a vitéz

erejét

múlva

Lrincz

nem

hasonló végre

;

valóban számot

követték,

kik

s

nem abban

Dósa György, a

pedig,

halt volna

pap, így,

a

vetettek

vitéz,

tüzes

rostélyon

tüzes

ha a pap nem

életökkel,

lett

trónon,

halt

meg.

volna kész

ha minden tudását, lelkesedését, szenvedélyét, a hitben ajánlja

a vezérnek homlokát fzi

ad minden küzdjének)).

föl

neki,

köri babérral

:

hogy «a

Isten

világ csak

mennyei koronát

MARKI SÁNDOR

174

«A PARASZTKIRÁLY.

XI.

ALFÖLDI szoczializmus Dósa Györgyön kezddik

]z

1

a

a

s

'

Dósa György 1514 május 15-én adott jelt a forradalom kitörésére.'' A nép nagy örömmel fogadta, mikor azon

napon a rákosi táborban' vörös kereszttel ékesítve megjelent és a hajdúk között/

jobbágyok

hogy

Észrevette,

levelét.

gyakorolt

hatást

lehangoló

a fegyvert és

—

a míg

két zászlót szúratott

tetvén meg,

akar

szeretne menni,

—

hogy

a

egyik

az

hogy

s

zászló

Krisztus

másodszor

s

A

is

—

aznap

sokkal

^

Egyszerre azonban

De

odakötözték.

haza

pedig

ki

szerint

esett.

Fölemelték

Üdvözít képe

az

arczczal esett földre.

—

babonás félelemtl elfogódott

áldozataivá tett

a

mellé,

képe arczczal a földre

jóersen

is

harmadszor

újra s

letenni

Még

kuruczokkal

a

is

Hagyomány

többen voltak a táborból távozni kívánók. zászlajukról

hajlandók

továbbra

ki

másikhoz.

álljon a

sokan

békén hazavonulni.

mindegyikre egy-egy keresztet ersít-

le s

lépjen

Bakócz Tamás

felolvassa

parancs a kevésbbé bátrakra igen

lehet

kihirdette,

tartani,

a

hogy

s

egy

talán

csalás

kis

Nem

keresztesek ebben Isten intését látták.

tördve tovább a következményekkel, mindnyájan a maradás mellett Thaly Kálmán és gróf Károlyi Sándor képviselházban 1897 februárius 19-én. i 1511-et ír a Chronicon Mellicense. í

a

(Pez

:

Monum.

tott tollhibából,

(Tört. Tár, «Auífrurj),

(1730.

—

Ábrahám hozzáteszi,

i.

278.)

maga

1513-at, bebizonyí-

az egykorú Betinus

xiir. 250.),

imént

az

említett

a lipcsei «Allg. Hist. Lexiconn II.

1128.)

oselmeczi

hogy

«e

stb.

;

sót

Bakschay

magyar » még borzasztó

azt

is

paraszt-

«a világ teremtése után 5476. évben» történt (Bonfinius bécsi, 1744. évi kiadásának függelékében az 589. lapon), a miben különben elvétette, mert zsidószámítás szerint az 5275. évben járnánk. (Knauz Kortan. Budapest, 1876. — 332. háború))

:

Az

lap.)

1514

:

LXix.

t.-cz.

szent

György

vértanú napját teszi a lázadás kezdetének.

Ezt szó szerint

nem

vehetjük.

Pesttl egy mérföldre — mondja a Wunderzaichen — (i. lap), hozzá téve, hogy 3

ott 4

csak 5000-en voltak.

A

udv.

bécsi

kt.

14.527. sz. kézirata.

Tört. Tár, 1905. 274. 5

Ugyanott,

levélben.

éppen

a

már

Tökéletesen

ezen (L.

igy s

május

is,

25-!

alkalmasint

forrásból merítve adja

dolgot Janus Vitális korú.

említett

el

a

szintén mint egy-

Marino Sanuto,

11.

297.

Marino

hogy Velencze a németországi kurucz eseményekrl részben a németek útján értesült.) a 256. lapon nyíltan említi,

DÓSA GYÖRGY nyilatkoztak

hogy együtt

lelkesülten hangoztatták,

;

I75 élnek, halnak,

oda mennek, a hová a kereszt vezeti ket. Dósa György,

és

k maguk választottak meg vezérnek, lelkesít beszédet

most

a kit

hanem

történetírónak,

—

—

Beszédének gondolatmenete

a tömeghez.

tartott

verselnek

egy

^

nem egy

eladásában

színtelen

ez volt

((szintén megvallom, fáját,

sem

kell s

ha

hiú czímeit

és

az ideje, fölmutathatok lándzsákat, zászlót, szablyát,

itt

buzogányt,

pajzsot;

kardot,

—

sebeket.'^

;

;

mellemen

mutathatok

s

ejtett

verejtékem árán szerzett

Ilyen, kitartásom és véres

czímekkel dicsekszem én díszére.

nem mutathatom föl seimnek családnem kérkedhetem gyzelmeikkel. De ha

ezek a czímerek szolgálnak az én nevem

Nemességem sokkal becsesebb

annál, mit a léha nagyra-

vágyás és az álarczot visel dicsség válogatás nélkül hol becsületes,

hol becstelen úton-módon szerezve

hagy örökül az utódoknak. rzött zálogát,

Mi, az Istennek választott népei,^ az Istennek híven

a keresztre

Krisztusnak jelvényét viseljük szolgálatra

feszített

kész keblünkön s amaz Isten, a csillagok ura kívánja,

ocsmány törököt tönkre tegyük.' Engedelmeskedni

nem

csainak;

ers

is,

;

lélekkel.

csak kövessenek bennünket, ha gyönge

Jobban hat a népre a vezér példája,

mint szava, mely nélkül tanulni sem, Jöjjetek hát velem, mint

Taurinus: Stauromachia (Engel, 131

— 2.

381—423. vers). Bvebben közlöm, mert e beszédrl, mely ugyan valószínleg költemény, azonban jellemz a kortársak nézve,

más

nem

történetíró

emlékezik. 7

A

beszéd

bevezetését

Sallustius

hazatér^ Marius beszédébl vette. kölcsönzései

is

tottam.

királyi

Ez a

Más

ily

vannak.

(cElectum regale

"választott

Ju-

a Numidiából

genus»

;

igy s

nemzedék »-nek

kifejezés,

nem fordi-

melyet a kuruczok

sem

lehet kellen.

—

és kísérim.

Én ezer

hivatalosan csak a czeglédi proklamáczió-

ban

használtak,

ban,

hogy

nem

akadályozhatott ab-

ezt a beszédet

itt

közöljem

;

mert Taurinusnak a czeglédi eseményekre is

van

eléggé

gurthájának 85. fejezetébl,

8

tanítni

egyenl társaim

lap,

fölfogására

paran-

menni készek, hogy boldog lakóhelyeket és örökké-

közül, kik

6

kell

szándékozom én senkit sem megcsalni azok

is

való nevet szerezzenek testtel

hogy az

egy

abeszéden

mutatja,

hogy

s

a 72

— 77.

vers

ezt

csak

ez

alka-

lommal mondhatta.

hogy micsoda törö9 «Majd tudják k, kök ellen kell menniök.n V. Károlynak I. Ferdinándhoz az 1527. Róma ellen külcondottierekre vonatkozó szavait dött lehetne itt idézni, — ha komolyabb beszédszöveggel állnánk szemközt.

MARKI SÁNDOR

170

veszedelemben

megyek, az els sorba állok

elül

is

s

én lépek

elször a harczmezöre. Csak engem érjen a nap éget sugara,

nekem ártson

csak

a

szél,

a

nyíl.'°

Megóvlak

benneteket

a

nem fogok vonakodni, hogy télen át a szabad, hideg ég alatt veletek együtt a homokon heverészve élvezzem az enyhe álmot. Oszszunk meg egymással mindent. Jöjjetek velem, mint egyenl társaim és kísérim. Követelje meg mindenki mástól, de maga is teljesítse katonai szolgálatát. Törekedjetek hadibajoktól s

erényre

mert oly csatákat készülünk

;

melyekért bennünket

vívni,

mint a nemesek példaképeit fognak emlegetni. Nézzünk szembe

bármi sorssal

hiszen nehéz dolgoknak annyival jobban örvend

;

a kitartó ember, mennyivel

válságok várakoznak és

kísérim

!

az

S ha kezünkbe veszszük

adott jogokkal

és

a világon

egyenlörangü társaim

velem

Jöjjetek

rá.

hogy ezen

si hségün-

Hiszen a szent jogok követelik, hogy

ket megmutassuk.

élhetünk

inkább tudja,

a

törvényekkel,

hadviselést,

ha

akkor baj nélkül

vezetlek vissza benneteket».

A

költ-történetíró

is

hogy bombasztikus szavak

elösmeri,

ezek és velk Dósa csak a népet akarta elámítani

mond

—

((valamint a becstelen elébe teszi az

ségesnek, úgy a gonoszságban

sággal semmisíti

Maga

meg

s

mert

—

ocsmányt a

megátalkodott kevély

is

úgy-

tisztes-

hamis-

az igazságot.))

a király, mint látni fogjuk, azonnal a moldvai- és az oláh-

országi vajdához küldte Telegdy Istvánt,

tle;

;

hogy segítséget nyerjen

épen egy ilyen forradalmi jelenet napján (május 15-én)

zálogosította

el

a

budai

összes harminczadjövedelmeket,

hogy

az így nyert 1045 forintot a forradalom elnyomására fordítsa." Ilyen szegényes pénzügyi viszonyok

közt

elhatározásában

nem

igen lehetett merész.

Annál merészebb

A

rákosí

táborból

'o

oA

•'

Hazai Olvasmánytár,

'

í

szicziliai

volt

maga Dósa György.

késedelem

nélkül,'^

tehát

valószínleg

cyclopok kiltt nyila», mondja Taurinus a 406. versben. ív. 445. Említi

Tört. Tár, 1905. 274. a bécsi

udv.

«raostani kt.

nagy szükségét».

14.527. sz. kézirata szerint.

DÓSA GYÖRGY

már május

i6-án megindult alföldi hadjáratára.

gadván, az engedelmességet, utalva volt elszórt s

177

már

magához vonja

induló

példáján

is

s így a föld

többi

népében

—

rá,

Egyszer megta-

hogy az országban csapatokat

keresztes

is

már seregének erssége

língror5 wunberjaícben baö&o ííml ^í

Brutus,

5 5

Wunderzaichen,

I.

54 Bartholinus, 2.

lap, 8. sor.

gadtak

360.

Odeporicon.

Cuspinianus

:

el.

Ezzel a levélíró ismét kelleténél

többet mondott.

4. lap.

D,

levél,

Diarium (Bel

:

Adparatus, 281.) )> Janus Vitális (Mar. San., 11. 298.) és Wunderzaichen, 4. lap). Szerinte Mihály «ein trefflicher Edelmana, kit a keresztések «zu einem obersten Hauptmann» fo-

56 Istvánfi, 43.

Mihály ágyúiról

nem

tud.

Beszédének három változatát ismerem. Legtöbb történetírónk Taurinus {139— 142. lap, 82—203. vers) nyomán indul; azért az ö beszédszövegét fogadtam el. Tubero id. h. 331—332. lapon) józanabb 37

beszédszöveget ad

s ezt

alantabb a jegy-

DÓSA GYÖRGY

Elre tanulnia,

hogy

bocsátotta,

—

fiatal

183

korában nem lévén

mondja

czifrázatlanúl csak azokat

a miket a csuk-

el,

lyás barátok prédikáczióiból megjegyzett magának.

nemesek közismeret bneire. «A nemesek,

áttér a

alkalma

S

mindjárt

feledve,

hogy

csak igaz bátorság nemesít, untalan seik érdemeire hivatkoznak.

70.

Ne

a nagyurak,

ÁGYÚK ÉS LSZEREK A

hanem

a ki haladni kíván.

A

349—358.

1.)

öt irta át;

a két, bár Brutusnál

•

sumus

hát írt

is

a

mi nemcsak

ugyancsak kibvített,

kitnik, hogy (Tuberonem)

secuti auctoremn.

társaságát keresse,

szegény ember nem irigykedik

beszéd összehasonlításából, hanem Brutusnak a 385. lapon Tuberora nézve tett azon vallomásából

SZÁZAD ELEJÉRL.

a szegény emberek

zetben egész terjedelmében közlöm. Brutus (TI.

XV].

Nem

téveszthet

meg Toldynak (Brutus Históriájához elszavában a lxxv. lapon tett) az a

s

meg

tudja

megjegyzése, hogy uRhetorikai gyakorlat kétségkívül,

midn

Bonfini Attilával beszé-

det tartat vezéreihez

Brutus

pl.

szavaival ból,

;

de

nem

Dósa Györgj'öt fest oly képet,

tanulmányból,

annak mind

az,

midn

beszélteti s az

mely adatok-

tehát valóságból

köl-

mind a színezetet*. — Tubero és Taurinus különben egyben-másban megegyezik egymással. csönzi

vonásait,

MÁRKI SÁNDOR

184

becsülni Isten

azt,

müve.

nemesség. igazi

Az

megbecsüli.

öt

ki

osztálykülönbség

Ádám idejében nem volt Ha tehát mindnyájunknak

nem

az

király, császár, katonaság,

egy apánk

volt,

—

úgy

urak sincsenek.

Rómában, melyet az egész

világ

a

uralt,

nem

nemesség

gazdaságának, hanem szegénységének idejében szerezte hírnevét.

Serranus

—

ekeszarvát.

Ma

dictator s a Fabiusok és Fabriciusok

(?)

pedig az

verik

Nem

hanem csak nádkévén.

háltak puha ágyon,

gonosz nemesek nemcsak a maguk vagyonát

elfajult

hanem

el,

megfogták az

a másét

is

Kendzik magukat,

elveszik.

feslett

részegeskednek és majmolják a divatot.

életet folytatnak,

Vesztökre.

sapáik eltépik

miket

törzsbirtokaikat,

;

lakomákra pocsékolják

egy éjszaka

A

hogy gondot

számadásait,

tiszta vizet

néha hosszú

nem

nekik,

apáik fegyverrel szereztek, dús

Minden

el.

okozzanak

ne

ínyesvágyukat

kielégítik

keresményét pazarolják

élet

egyszer

szenvedhetik;

ételekre

el.

még

s

—

éhsé-

gökben sem fanyalodnának. Asztalaik a legdrágább boroktól és fáczánoktól görnyednek.

Még

mikor

nyúl-

kezöket,

csirke-,

arra

Egyébiránt a tálalás szakácsuknak

hogy

ott

lebzselnek

kérkednek bneikkel

a

palotában

s hibáikat

ügyelnek, hogyan tartsák

is

vagy más pecsenyét szelnek

;

Erénynek

dolga.

a

éleznek,

maguk

hogy

híresztelik,

föl.

tartják,

fecsegnek

hogy

utczai

pletyka kerekedjék bellük.

Szerintök nincsen isteni és emberi jog, a mit pénzzel

el

nem

hallgattathatnának. Beérik az olyan igazsággal, a melyhez meg-

vesztegetés árán jutottak. Tehetnek akármit érte.

tudják,

mi fán terem

hogy valóban

is

;

ha jóknak

kodók.'^

A

jiis

tartják

jók legyenek?

a lányok tiszta hírnevét s

38

:

úgy sem

bnhdnek

Szokásból ugyan magasztalják az erényt, de voltakép

Házasságtörök

még

a

nem

ket, miért igyekeznének,

Nem

kímélik az özvegyek és

menyasszonyok

s egyáltalában

iránt

is

tola-

véve szenvedélyeiknek

primae noctist a magyar jog sohasem ösmerte.

DÓSA GYÖRGY

Csak adják a szigorút

rabjai.

valójában pedig

és az erkölcsöst,

szemökbe mondja az

Jcicsapongók. Ki

185

ígérnek, fogadnak mindent, mint a

igazat, az ö

elttük «vádló».

kikér vfélyek

de szavukra

;

nincs mit adni, mert állhatatlanok.

Húzzák, vonják a népet

Könnyebb

nyáron a búzakalászt, 8

derült

a

elmondani

S

mi,

ég

ebbl nem

megolvasni

volna

föladat

s

csinálnak lelkiösmeretet. tavaszszal

szszel a termést,

télen

a

fszálakat,

a

hópelyhet

vagy a sivatag homokszemeit, mint

csillagait,

megnevezni bneiket.

s

a

kiket

k

rabszolga

gyanánt

sziszegve

tartanak,

ugyan, de türelmesen végezzük munkánkat.

Ez nem maradhat így sokáig. Le állnunk

a

zsarnoknak

buktatni a királyokat.

kell rázni az igát. Ellen kell

Meg

gyakorolnunk jogainkat.

és

Szabadok akarunk

Kijavítjuk a törvényeket. Összezúzzuk a

lenni;

nemesek

kell

és leszünk

is.

elévült jogait.

Osztozkodni fogunk az urak vagyonán.

Nem ban

királyuk

lesz

leteszi

alatta,

csak testvérök. Minden fontos dolog-

magát a nép akaratának

aláveti

kívánják,

:

fhatalmat

a

mint az ország

és

szótlanul

királya

új

szerint jár

a

s

alatt,

fogadja ez az

Ha

el.

ítéletöket.

ország újra

fölvirúl.

S ha majd

üt az óra,

k

se habozzanak, ha, mindjárt szülei-

ket, testvéreiket kellene is levágniok.

vágyik,

olyasmit

merjen,

is

a miért

Els

az önzés. Ki nagyra

különben börtönbe jutna.

Önzésünknek és dicsvágyunknak segítségével még külsországokat is

hódolatra kényszerítünk.

bennünket. szól

a

írjanak híre,

jelen becsülni, a

róla,

De ha megérdemli

megérdemli

míg költjének neve

ezt

tisztelni

fog

a kereszteshadjárat

bnösök!

tárgy, s

hogy

tart is

a

Gyilkoljátok rendre a nemeseket !»

Körülbelül ez volt Dósa beszéde.

Ersebb

valamely

él.

egynek se adjatok kegyelmet

szavait.

jöv

Egész könyveket írnak majd rólunk és századokra

hírnevünk.

Lakoljanak hát a s

A

A

nép mindvégig helyeselte

vádakkal, egészen a szabolcs-zempléni parasztok

Magyar Történeti Életrajzok.

1913.

24

MÁRKI SÁNDOR

i86

az

dekrétumának megjelenéséig^^ senki sem

évi

1790.

urak

képest, a

ellen

s

hogy

a

még van

lépett

föl

benne bizonyos mérséklet ahhoz

is

jobbágyok majdnem háromszáz esztend múlva

beszéltek.

A ma 39

gylésre nézve csaknem egyetlennek

czeglédi

is

f

Az

egri érseki levéltárból közli Mar-

vetetlenebb. Brutus másolat.

írás

(331—2.

Dósa így

1.)

—

is

Tubero

«A

szólt:

sze-

a

szent-

legnagyobb Isten

hajdan a zsidóknak rendkívül súlyos szol-

gaságán

s

országát

a

népet,

alapítani

melybl

a

az

akarta,

maga

a

egyiptomi

csak

nyomort,

érdemelte.

sem kelletlenebb ugyanis

Isten,

a sors

nem természet

fkép

szolgaságra

érdekében, tessen

honfitársait,

hanem emberek

könyörtelen és

Mert

veti.

kinek

áll

hogy rabszolgamunkát végez-

akár

a

pénzen

akár

szerzett,

a

háborúban foglyul esett szolgákkal ? Ezeknek sorsa egy csak nevök különböz. A magyar nemesség titeket, kik jobbágyai ;

vagytok,

nem

rabszolgák

tekint polgároknak

gyanánt

hanem

;

uralkodik rajtatok

s

oly ellenséges irántatok, mintha a hódítás

jogára támaszkodnélc

;

st

alig méltat ben-

mely az emberekre és barmokra mégis csak közösen süt. Különben akármit kellene közösen neteket arra a napfényre,

élveznetek a nemességgel, ez azt

kedvéért vannak.

telhetetlensége.

Nem

mindenki

;

a

nemesség

ösmeretlen dolgokról tapasztalhatja otthon

maga nyomorúságát. Akár nehéz, akár könny dolgot tett-e már csak egy nemes is

a

ti

hozzájárulásotok

nélkül ?

Hiszen

férjhez

keletkezvén, egy halandó sem követ el gonoszabbat, mint az, ki a maga tekintélyével visszaél s az embe-

durva

bség

a

minden

kapzsiságából

reket,

kik

ha egy nemes építkezik, házasodik, leányát

szerint,

igazságtalanságából s az

és

Semmi

dolgok szülje és ura eltt, mint az, hogy egyik ember uralkodjék a másikon. Mert a szolgaság

a nyájakat

szolgasággal együtt

csaknem kimeríthetetlen

Ilyen,

a

is

a

szkölködés marad. A mi annál mert éppen azok érzik a

a

beszélek

Meg

nektek

;

trhetetlenebb,

nyomorúságokból kimentvén, nemcsak szabadsággal ajándékozta meg, hanem egyúttal szomszédainak legyzjévé, ellenségeinek tette.

a

szlt, nekik növelitek

gulyákat

zsarnokságból, a királyi igából és borzasztó

pedig urává

föld terem, a mit barmaitokkal

nemesség zsákmánya lesz. Nekik szántjátok a földet, nekik ültetitek

magyarok, hogy a megkönyörült

tanúskodik róla,

legjobb,

munkátokkal és fáradság* okkal

ti

megmvelt szántotok,

40 Tuberonál baklövései mellett

rint

a mit a

királylyá

köz-

481—2.

VIII.

tartott s így

a kuruczvezérnek

tehát

Magyar Nemzet Tör-

czali a Szilágyi-féle

ténetében,

szerint

forrásunk'*"

bnösen

magának igényli még nyomorult teket sem hagyná meg ez a kevély ;

ha nem függne össze vele életetek.

lelkefajzat,

Mert

vendégeskedik,

adja,

—

fia

születik

ügyében a királyhoz utazik veletek fizetteti meg. Semmit sem tesz a ti nagy károtok nélkül. Sem kedvez, sem kedveztlen dolog nem érheti a nemest a nélkül, hogy ti kárát ne vallanátok. Ünnepjök gyász nektek, mert fényzésük a ti pénzeteket emészti föl. Ha gyászolnak, pénzetekbl vagy meghal,

ha

saját

:

csapnak

tort s

nyéket.

Ha

inkább

hullathattok köny-

ti

pedig a mindenkitl

fképen

óhajtott pénzre vágynak, a tietekbl töltik

meg

tárházaikat

s

a

tletek raboltakból

lesznek nagyok és gazdagok közt

vetekednek,

azon

ki

;

st egymás

rabolt többet

jobbágyaitól ? Meddig trjük még, magya-

Hát azért bennünket az északi hegyek híres Attila király, Európa

rok, ezeket a méltatlanságokat ?

vezetett

ki

ama legyzje, hogy kevesek ggjének közül

gáljatok játékszerül?

Hogy

szol-

szolgaságtok-

nak és keser nj^omorúságtoknak árán egyesek gazdagságot és nemességet szerezzenek s polgártársaitok közül a legrosszabbak tisztviselk, elljárók, papok legyenek,

—

számotokra pedig még csak

DÓSA GYÖRGY

már mint megtörtént dologgal

választatásával

A

historikus

187

szemközt.

állunk

midn

mindenesetre kellemetlen helyzetben van,

egy rendkívüli fontosságú eseményre nézve egy époszírótól kénytelen fölvilágosítást kérni, a ki azután

— Dósa most a

—

hogy

beszéddel válaszol neki. Mert,

bvelked

ellenmondásokban

nem

egyebet

említve

is

meg

királyságok eltörlését hangsúlyozza, azután

egyszerre magát ajánlgassa, mint királyt, az már költi szabad-

ságnak

sok egy

is

Legfbb

kissé.

az egésznek

az

a

részlete,

melyben Dósa a trhetetlen állapotok megszüntetése végett els sorban a törvények átvizsgálását és a szabadság megszerzését, teljesen

demokrata királyság megala-

írók^' hallgatnak

Dósa megválasztatásáról, mások

a vagyonközösséget s a pítását sürgeti.

Igen

elkel

megtörténtnek veszik azt;

reménye

a szabadságnak egj

helye se maradjon

Istent,

van olyan

tiszteletnek

s a

Kövessétek hát

?

szabadságotok teremtjét,

ségeiteknek

'^^

ki ellen-

bámulatára titeket egyesített

k

remegnek, támadjatok ellenségeitekre, öljétek le, vagy szalaszszátok meg ket. Semmit sem hisznek oly kevéssé ezek a fényzésben elmerült emberek, mint azt, hogy ti nekis

fölfegyverzett.

bátorodtok

a

Mialatt

szolgaság

sára. Tanítsátok

meg

igájának

az elpuhultakat,

egyenlen éljenek jobbágyaikkal társaikkal

lezárá-

hogy

s polgár-

esne uralkodjanak gonosz módon

trhetetlen kevélységök

által.

Ne

szalasz-

hogy kiküzdjétek szabadságtokat a most kínálkozó alkalom elröpülhet és sohasem tér többé vissza. Okos ember fölhasználja a kínálkozó szerencsét. — Vigyázzatok hát, hogy a szátok

el

ezt az alkalmat, ;

tett

idejének

elmulasztása

miatt

Istent

magatokra ne haragítsátok. Meggondolatlan félelem ne csökkentse bátorságtokat a bocsánatra való hiú számitgatás ne

is,'^^

a ki Székely

Györgyöt

érte. Nincsen hát más hátra, mint hogy vagy a nemességet irtsátok ki, vagy vérhullástoknak árán kemény és örök

nak

adjatok elégtételt legdölyfö-

szolgasággal

sebb

nem

szívesen

sek

—

ellenségeiteknek.

zsarnokságát.

el vele,

Ártatlanul

szenvedhetitek

gondoljátok

—

Hibát

meg

követtek-e

ha ugyan vét-

;

keseknek lehet nevezni azokat, kik badságaikat állítani.

jogaikat

és

És ne

és

neme-

a

akarják

higyjétek,

hogy

sza-

helj'reti,

bajba

veszedelmen kivi Szabadságotok megszerzésében volnék. vezéreteknek vallom magamat s fogadom, hogy — ha Isten segít — a bekövetkez fáradalmakban és veszedelmekben sem bátorságnak, sem bizalomnak nem leszek híján. Védelmetekre és ellenségeiteknek keveredvén,

én

megtámadására

talán

tisztemben

azon

küzdök, a mit adni jónak láttok. »

czímen

—

Erre egyhangúlag és nagy lelkesedés közt királynak kiáltották

ki.

;

áltassa szíveiteket

Ne

is

higyjétek, mint-

41 Pl, Istvánfi

Morechinihez

ezen a szerencsén és az

rint (u. o. 296.)

tervezett összeesküvésen,

—

meglakoltat-

Továbbá

Szerémi.

egy bnbánattal, hogy ellenségeitek majd kegyesebbek lesznek irántatok. Ha észreveszik, hogy sokáig törtétek fejeteket isteni sugallatból

és Verancsics.

Marino SanutoAugusztus ii-rl Giuanne

42 Levél július 29-érl. nál, II. 261.

a

czímet,

—

de

u.

o. 278.

Janus Vitális sze-

Melchior viselte kezdetben vezére,

Székely

György,

24*

MÁRKI SÁNDOR

l88

csakugyan

kikiáltatta

közelében

'^'^

—

;

ugyan királynak, hanem késbb, Temesvár

egy aránylag szabad gondolkozású historikus

pedig az egész tényen ilyen pythiai mondással siklik át

nem érvén

be

többé a vezéri czímmel,

királyságra vágyakozott

tömeg szavazatán véve nagy terv

volna reményét,

de a nélkül

iránt,

teljesítése a

törölt

fegyveres

hogy minden egy magában

a melyet

hogy

táplált,

«Dósa

:

sem

el

vala, alig lehetne kételkedni,

áll

igazolta

tekintetben

ha óhajtásának

s

;

még

a

'^^

elég

ersnek

még nagyobbra». Késbb mégis ezt írja: vezérévé, nem elüljáróvá, nem hadparancsnokká,

érezné magát egy

«Nem

a sereg

hanem, mint az ég küldöttét, királylyá kiáltották jából

fölmerült lator

—

'^

cseh levél

hogy a

írja,

St

van».

választottak

is

a névtelen

levélíró azt

maga

udvart rendezett be

utóbb

elvette

levele

szerint

Györgyöt. 17-éröl

(a

s

xrri.

vezérükké

— A

körül.

Betinus június

(Tört. Tár,

15-!

251.) ki-

választották

budai német levél június

Wunderzaichen

Bankwr

vezére

—

tle.

vagy

rályukká

királyról

egyúttal

lapján)

5.

tud,

lázadás

a

Mel-

kinek csak lelke

volt

Zágkl Jörg. Az Auffrurban (1513 !) Melchior Bansser a király, igy a Fugger-Birken-féle Ehrenspiegelben is (1313. lap). A Histor.

Mauser Meny-

Bilder-Saal szerint

(ív. 318.)

hért lett a király,

Székely György pedig

a nádor

!

—

irRex Georgius»

'

magát a

felgyújtott s

tzzel-vassal.'^

parasztok els sorban a káptalan levéltárát pusztították

nemes uraknak ottan rzött

a

el s

okiratait és adományleveleit teljesen

megsemmisítették és elhamvasztották.'' Mindezek után a püspök lemondott a vár sikertelen védelmérl.'^ Néhány bizalmas embeegyütt

rével

idején

éj

fölfelé

—

a

küljön.

'^

Azonban

még kevésbbé

Dósa

szállt,

hogy

—

Maroson

a

hegyekbe mene-

veszélyeztetett aradi

néhány kurucz észrevette t, csolnakokon

megfogván, keményen megkötözték

utána eredt s éjjel

csolnakba

még azon

s

elé vezették.

Jobban kedvezett a sors Báthoiymk.

O

egy vakszemére kapott ütés következtében lováról

sokáig eszméletlenül feküdt. is

nyomta vérz vakszemét.

igen

közeli

Orravére eleredt

nádasba húzódott

s

ott

Késbb magához

—

mint egy újabb

addig lappangott, míg az üldözés zaja kissé

1)

Jovius, Hist. sui temporis, 90. levél,

mot

36 Istvánfi

44.

Schwicker,

des Temeser Banats,

Geschichte

—

Marius

A

Maros

kitartván, csak akkor gondolt futásra, s

más

szükségesekben

hiányt kezdett szenvedni. EllenRezik ezzel

Taurinus,

123.

egy

térvén,

lecsillapult.

mikor élelemben

2. oldal.

leesve,

nehéz sisak

a

s

kit

—

bár

meg nem

—

nevezi

Ez történt Martonfalvi Cseh János, Gábor és Mihály irataival is. II. Ulászló i5'S. november 14. oklevelei, Orsz. It.

ebben a részben Horváth

Dl. 26.521., 26.522.

harcztérrl futva, egy mély árokba bukott

57

38 Istvánfi

egészen

Csanádi csatáról, talán

ged Azt

felöl

hallgat azért,

a

nagylak-

mert

Sze-

hozza Csanád alá Dósa seregét.

állítja,

hogy Csáky egyideig az

ostro-

h. 224.

59

rá

s ott találtak

(tehát

használt

(id.

1.)

Taurinus szerint

szerint

is

(id.

h.

(147.

1.

95.

v.)

Dósa portyázói. Jovius 1. 2. old.) «másnap»

90.

május 28-án) az erdben fogták

ót a parasztok.

a

el

DÓSA GYÖRGY partján

219

másnap május 28-án hajnalban az

'°

«achillesi»

Báthory

megpillantván egy magánosan legelész lovat, hirtelen rápattant s átúsztatta vele a folyót.

«Kréta bikája se

A

vitte

habokon, mint

különben a szép Európát

ez a fürge lovacska emelte

itt

Istvánnak sebesüléstl kék

—

tagjait,

öt a

Már bizonyos menedéket adó túlpartra segítvén. És nem szelte különben a tenger habjait át a Lant édes

dalait

szeret delphin,

hátán

ki a

Vitte tovább s letevé Ariont Oebalis fövenyére. »+'

AZ APATFALVI VÉRTANUK.

XIV.

NAGYLAKI csatában Csáky Miklós püspök, Ravazdy Péter Nagylucsei Dóczy György,

alispán,

más nemesek várhattak

s

rabuk

szintén

legyziktl. Valamennyire

Dósa György egy télyét

a fölkelk kezébe estek s Telegdy István

együtt, a ki

kincstartóval

nem

Torpay Miklós és

hallgatott

jót

sem

szom.orú sors várakozott. tönkretenni az urak tekin-

akarta

csapással

semmi

volt,

Gergelyre,

öcscsére,

ki

mérsékletet

arról,

hogy Budán

ajánlott.'

A

—

vezér

úgy

látszik

—

ekkor értesült

a Túrnál elfogott kereszteseket milyen kegyetlenül végezték

«A

parasztokkal

krónika

^

—

és

leányaikat

ták,

'

és

híven

40 Taurinus,

feleségeiket,

azon

tévedéséhez,

dé halban dús Tisza árja beomlik a Duna Báthoryval.

át

nem

itt

is

Tiszát úsztatja

Geographiai

Egészen Taurinus vers: 107— 113. sor.

«

a

botlásainak

egyetlen példája ez.

4'

A

:

Istvánfi, 44.

Parasztjai

kiket

a

bántották

csata ott történt, na hol a lomha,

mé\y medrébo)

mondja az egykorú

megölték és karóba húzták

hajdúk csak megkaphattak,

hegy a

—

hajdúkkal tehát

kegyetlenkedett.

is

összes nemeseket

a

146—7.

Taurinus szerint

;

kezökbe

javaikat elrabol-

gonosz

és

alávaló

meggyalázták. az urakat

tartotta,

esett

Most

három napig

fog-

de Csákyra nézve min;

nal kivégeztette.

A

1.

irata.

1.

juk,

3

(148.

v.)

a

legalább más fordenesetre kivételt tett rások szerint, a mint kezébe került, azon-

2

után,

és

115— Ii6. ságban

a

ki.

bécsi udv. könyvtár 14.527. sz. kézTört. Tár, 1905. 274.

Ez, mint alább több esetben látni fog-

nagy

túlzás.

28*

MARKI SÁNDOR

220

már

kardot hordottak körül a falvakban és a mezváro-

véres

sokban, halállal fenyegetvén mindenkit, a

Dósa szemben

nagyon

is

is

Pedig Csáky

esztends korában

tizennyolcz

fiatalon,

Csanád püspöke; egy hízelg humanista költ pökség mégsem ségnek.

t

hanem

díszesítette,

padovai egyetemen feltnést keltett ban,

már mint püspök, gyönyör beszédben

Anna

király menyasszonyát,

nem

tesek

fpapot

Arról

vádolták,

is

s

hogy

hogy

feleségét.

A

az

Ulászló

II.

De

a keresz-

ellenök

harczoló

kezdettl fogva

magánál

megcsalt férjnek

kezökbe

is

tartotta

része lehe-

Annyi

került.

a hol azután kegyetlenül vallatták.^

Elbb azonban Csákynak «Jó,

hogy jösz

—

!

szólt

kellett

Dósa György

hozzá a vezér.'

—

elé állania.

Gondolj csak

püspök uram, hogy a múltkor Budán a parancsolat

kétszáz

márkát

a

kereskedt az urak emiatt csakhamar elfogták

a

Budára küldöttek,

reá,

üdvözölte

elszerette és

hogy a püspök most az

benne,

hogy

volt,

húsz esztends korá-

benne, a ki a keresztesháborút

egy kereskednek a

bizonyos,

hanem

püspök-

díszt a

szónok

franczia herczegnt.

humanistát,

kiváló

a

látták

ellenezte.

tett

s alig

lett

szerint a püs-

adott

kitn

Már tanuló korában oly

^

tart.^

gylölte, mert kevéssel

megjutalmazását és kitüntetését.

azeltt ellenezte

maga

velk nem

tehát tulajdonképen megtorlást gyakorolt az urakkal

de a püspököt személyesen

;

ki

kellett

de elmulasztottad

szerint

volna adnod katonai asztalom számára,

megadni.

Azonkívül

illetlen

szavakkal szidal-

maztál. Pedig én érted, az árvákért, özvegyekért s ártatlanokért a

pogányok

véremet ontottam. Mégis rosszul fogadtál.

ellen

Ezekre a szavakra, melyek Dósát egyszer önzésrl és bosszúállásról vádolják,

szerint

—

oly

a «socratesi»

Csáky Miklós

meghunyászkodva

felelt

fúrról, fpapról, vitézrl és magyarról 4

Tört. Tár, 1905. 274.

5

Andronicus,

Vladislai

regináé.

6

Epithalamium regis et

Velencze,

in

nuptias

Annae Candeliae

1502.

(Ismerteti gróf

Apponyi Sándor, Hungarica,

i.

45.)

A

irata.

—

volna, a föl

nem

egy paptársa ^

hogy

azt

egy

tehetjük.

bécsi udv. könyvtár 14.527. sz. kéz-

Tört.

Tár,

1905. 274.

Regény- és

drámaíróknak való adat 7

Szerémi, 63.

8

Taurinus, 148.

1.

117—

135. v.

DÓSA GYÖRGY

—

«Egy nagylelk vezér

221

ha igaz

szólt,

—

semmiféle harag-

nak sem hódol meg; mert kíméli a legyzötteket és csak a lázadókat bünteti meg.

Mérsékeltnek,

hogy elnézze

a beösmert hibákat, mert senki

Engeszteldjél hát meg; kedjél,

kell lennie

sem

szükséges,

bn

él

nélkül.

ne haragudjál, ne dühöngj, ne kevély-

ne mutass catói

szehd király

igazságosnak

nem szabad megtagadnia;

bocsánatát a könyörgtöl

arczot

nyomorultakra,

ránk,

s

;

mint

Könnyeinkre, tlünk nyert koszorúdra,

tekints.

ten-

javadra, az irgalmas Istenre kérünk, gyzhetetlen vezér, Székely,

kegyelmezz nekünk megtévedteknek, kegyelmezz szolgáidnak Nincs

nagyobb gyzelem annál, mint ha

ellenségünket

lelkünkkel

meghódítjuk.

is

tev

Nagy, mindenkinél számot

ajándékot

meg mindenemet, csak S én halálom órájáig

fogok adni. Tartsd

életemet hagyd meg.

híven szolgálok neked.

Dósa közbevágására, hogy átkozott legyen, ha nem éppen életét kívánja leginkább, Csáky egyszerre más hangon kezdett volna szólani.

Kegyetlen

tevnek nevezte Dósát. Bármi csak a földbe kerül

tettét.

halállal

O

múlva

végeztesse

is

hirdetni fogja

nyugodtan

hát

büntetésnek, a melyet reá kiszab

t

CSAKY CZIMER.

ki,

az utókor majd márványemléket

;

s ez az emlék századok

nek gonosz

U. A

gonosz-

elvetemült

és

veti

teste

mégis

állít

sírjára

egy kevély ember-

magát

alá

annak a

de megátkozza a vezért, hogy

;

viszont kíséri marczangolják szét fekete fogaikkal.

«Korpázd ez bestyét!»

rivalt a

hóhérokra Dósa magyarul. '°

5 azok azonnal megfogták Csákyt. megtörték," azután Stauromachia, 148 — 9.

9

ío

Szerémi, 63.

'

Jovius,

'

'2

II.

id.

Ulászló

fejjel

lefelé

139—157.

1.,

v.

Testét

karóba húzták,'^

fordítva

vius,

id.

Brutus,

h.

Budán május

h.,

90.

1.,

2.

31.

oklevele

a

már

tudja,

Nro 3608 b), hogy Csemasky (Csáky) püspö-

köt karóba húzták. így

Szerémi,

is

Taurinus,

158—162.

388 — 9. stb. Egjcseh levél (a wit-

i.

kelt

jászóvári könyvtár 78. sz. kéziratában, 66b. 63.,

még

tingaui levéltárban, Historica,

old.

keletnélkli

vasbuzogányn3^al

v.,

Jo-

(Storia

Veneziana,

ezt

Barbaro

Archivio

Storico

írja

MARKI SÁNDOR

222

—

pedig

egy elfogadott nézet szerint

stólástúl és püspöksüvegestül

fpapi díszben,

teljes

csakhogy elbb a püspöksüveget

gyémántot és drágaköveket

nagyértékü

ékesít

;

—

'^

Azonkívül elvették Csákynak 60.000 magyar

kitördelték.''^

forintját. '^

így bánt egy Dósa Ferencz csanádi püspöknek

egy Dósa György, 1514 május

A

legkülönbözbb módon

püspök ))-rl. A püspök — szerinte — Cenedino elfoglalása után nagynehezen Temesvárra menekült, s onnan Báthory sok népével tért vissza gyzött, de Lach

dinoi

;

(Nagylak) váratlan fölverése után a keresz-

tesek kezébe került, míg Báthory a vizén

1

14

Mintha

még

stóla és

azt

csak

lynchelók ráérnének

bizony

püspöksüveg után

sem

senki

járni;

képzelheti,

kuruczok ily papidiszben fogták Wunderzaichen, 5. 1. 5 16

1404—

mert

Márton

Diss.

:

preseno, arzenti

(1699)

84.

dioec. Csanádiensis pro

Már

17

püspök. L.

június 7-ikén

paral.

és

1.

rerum Schem.

a.

1880. 10.

ir

róla

kely-Oki. V.

irata

A

49.)

bajor

napot

megállapítja a

egyik

kir. levéltár

(Brandenburg,

66.

cciii.

iri.),

kéz-

mely

«So war ich oben ganczer acht bisz auff den phingstag vermanendt szerint

.

tag». L. Márki,

.

.

Arad Tört.

15-ikén Budáról Betinus

251.)

június

479.

Június

meg

az ese-

Miklósnak Milanóba. (Tört. Tár,

tet Sforza XIII.

i.

írta

A

Wunderzaichennek újdonsága

17-iki

mondja, hogy

«wo

csak

(5.

1.)

általában

die Creützer die Bischof

vnd Edellewt ergreyffen oder überkommen, die spissen sy vnd nemend in, was sy

habeoi.

habén

S alantabb

kürczlichen

mit

:

irDie

ain

Creyczer schlechten

Bischof gespisst mitsampt seinen EdelleOten» stb. bajról. III.

131.

már a pápa is tud a Báthoryhoz Tört. Lapok, Július 5-ikén (L. Marino Sanuto, Július 4-én

Levele

emlékezik

278.) így

meg

e

se

assai,

feze,

—

dar

poi lo

li

soi

impallo.»

danari e

Pénzé-

nek elvételére nézve tehát megegyezik a Wunderzaichennel. Janus Vitális (1514) csak ennyit ír (u. o. 299.) oEpiscopum Zagraviensem (így) multis cum principibus :

ac praelatis palis acutis transfixere.» Bar-

1.

Thuróczy

Miklós erdélyi alvajda a temesieknek. (Szé-

müncheni

(u. o. 11.

«E tra le altre cosse i fen, capitarono a un loco se chiama Zenadin, chera de uno Vescovo homo da bene, et lo :

Csákyt.

el

Csanádi

1423. volt

memor. Hung.

;

hogy a

1

Szentiványi

256.)

ben,

róla

Istvánfi, 44.

3

eseménynek

úgy beszélték a dolgot Velenczéhogy a fölkelk 13 fúrnak és 4 püspöknek vették fejét július lo-ikén Moro János tudósítása szerint (u. o. 257.), módosítva, úgy, hogy több bárót vágtak darabokra, de csak egy püspököt. Giuanne Budán augusztus ii-ikén Morechinihez irt ír.

levelében

meztelenül elmenekült.

át

utódával

28-án.'''

elbeszélt és kiszínezett

cene-

1054.) «a szerencsétlen

Italiano, vri.

'^

(Odeporicon

tholinus

15 15,

D 2.

levél, 2.

oEpiscopum Schina-' diensem cum intercepissent, virum et prudentia et integritate memorabilem, palo old. 18. sor)

szerint

Mar-

per viscera transacto, necaverunt.x

Thyrnavinus (1523? — Opusculum ad regni Hung. proceres, e levél, 5 — 6.

tinus

«Tum multi periere viri, Stephanussor) que Thelegdus, Nicolavs praesul, maxima :

túrba nimis.»

de

korú,

Tuberót

merjük. nél, 334.)

mint

Taurinust

késbben

író

(1522.

(1519.) s az egy-

Szerémit már ös-

—

egyik-másik kortársát.

hogy

Schwandtner-

Csáky már kevésbbé ragadta

el,

Fölemlítvén,

püspököt karóba húzták, hozzáhunc antistitem ob libidines et stupra per vim illata meritas dedisse poenas.o Ezt a bécsi udv. könyvtár sokteszi

szor

a

"Ferunt

:

idézett

ersíti.

14.527. sz.

Elbeszélésemet

kézirata

ezeknek

is

meg-

az egy.

korúaknak tanúskodásaira alapítottam.

DÓSA GYÖRGY

gyorsan híre csak

megdöbbenést

futott s

bevezetésül

223

keltett mindenfelé.

Dósa György

szolgált

Pedig ez

többi véres ítéletéhez.

Asszonylaki Ravazdy Péter, a másik vádlott, Aradvármegyé-

nek egyik törzsökös birtokosa 1498-ban

homo

mint

regiust

volt.

Testvérével, Miklóssal együtt,

templom építéséhez

adott az aradi

fát

Az

említik.

országgylésen

1505. évi híres

Aradvármegyének egyik követe gyanánt

vett részt. Birtokügyek-

ben sokat perelt a Dóczyakkal, Corvinus Jánossal burgi

1508-ban történt,

rgróffal.

Kis Lrincz,

jobbágyai.

Bálint,

branden-

s a

hogy az ö Battonyán lakó

Domokos,

Gergely és István

egyéb tartozásaik

osztatlan testvérek, földbérök s

ugyanakkor

és

lefizetése után,

átköltöztek Corvinus János berezeg bánhegyesi jószágára, a hol

néhány esztendeig

nyugodtan és háborítatlanul

azonban, 1512-ben, mikor onnan Kis Lrincz és ket hajtottak Pest város

megtámadta

és

megvasalva

vitte

elfogta a hajtókát,

különbözképen a háromszáz

Domokos

majd lóháton, megkötözve,

be az aradmegyei Asszonylakára,

aranyforintot

ér

a hol

ökrökért kétszáz

el,

maguk védelme

a

ket

a mikor

aranyforintot

Most pedig, ebben az 1514. esztendben május

mikor a parasztok és a köznépek a nemesek

zavarogtak,

ökrö-

országúton

nyilt

kínoztatta és csakis akkor bocsátotta

kicsikart tlük. elsején,

Ravazdy Péter

felé,

Ekkor

éltek.

végett Kis

Lrincz

ellen

már

Domokos

és

jobbágyok be akartak menni földesuroknak, György örgrófnak gyulai várába szolgáival tört,

;

éjjel

Ravazdy Péter azonban fegyveres embereivel hatalmaskodva az rgróf

ennek a két jobbágyának házát megrohanta pénzét,

ságát,

ezüstnemit

s

egyéb értékes

mintegy négyszáz aranyforint értékben ejtette,

ket magukat

kúriájába,

a hol

ságban tartotta ket.'^ Azt

tése

II.

Ulászló levele 1516 márczius

'9

II.

Ulászló

1515

gúzsba

minden ingó-

tárgyait, talált,

tétette s

állította ugyanis,'-'

18

u. o.

s

a miket

zsákmányul

pedig megkötözve vitte asszonylaki nemesi

megvasalta,

levele

ott

és

Bánhegyesére

falujára.

11.

szeptember

több

napig fog-

hogy 1508

április

Dl. 37.986. 15.

Dl. 37.832.

és

Aiad vármegye

jelen-

MARKI SÁNDOR

224 elsején

nemes Pattantyús György, a gyulai várnagyok

tisztje,

valamint Belezy Gergely bánhegyesei bíró írásbeli engedelem s a

földbér

egyéb tartozék

és

idevonatkozó

új

törvény

^°

mert Ravazdy

hegyesére,

'\

lefizetése

nélkül jogtalanul

állítólag

az

magukkal Bán-

megsértésével vitték

ket

s

minden

illeték fizetése

L:

(cpii^^rrA^

82.

alól

felszabadította.

már

lóra

ült,

APÁTFALVA KÖKNYÉKE.

Kis Lörincz csak annyit

egy dénárt

kínált

tett,

hogy mikor

oda a bírónak földbér fejében.

«Kis Lörincz barátom és testvérem, -

felelt

akkor a

bíró,

—

nem vagyok a bírád, st urunk nevében nemcsak nekem, hanem urunk többi jobén ezt

nem merem

bágyának

is

te parancsoltál,

mi urunk, Ravazdy Péter 20

Az

1504

:

XVI.

t.-cz.

elrendelte,

delme alapján költözködjenek.

mivel

elfogadni,

mert hiszen tudod, hogy mindig a tisztje

hogy

a

voltál

s

még mostan

jobbágyok a szolgabirák

írásbeli

is

az

enge-

A GYULAI VÁR ES

BELSEJE.

DÓSA GYÖRGY

225

vagy; nélküled egyetlenegy boglyát sem raktak, vagy nyomtattak el s

valamennyirl neked

Kis Lörincz

és

ingóságaikkal

számolnod.)) Mindamellett

kell

testvérei a törvényes

tizenöt

A

Bánhegyesére.

átköltöztek

nap eltt összes

napon

tizenötödik

Kis Lörincz és öcscse, Domokos, megjelentek a bírónál, a kinek

azonban csak a felesége

otthon s ott

volt

György

dobott egy dénárt, mire Pattant3^ús

Lörincz az ajtó elé gyulai tiszt és Belezy

Gergely bánhegyesei bíró a családot mindenestl

elvitték

Bán-

hegyesére, a mivel Ravazdynak nagy kárt tettek. Ennek követ-

keztében Zarándvármegye 1508 februárius 14-én

hogy ezeket

meg

a jobbágyokat visszaadják neki;^' mire a

is

hagyta,

vármegye

1508 márczius 13-án száz arany lefizetésére büntette az rgrófot.^^

rgróf uradalma 1514-ben Ravazdy Asszonylakán

Ezóta állandó volt az ellenségeskedés az

és

Ravazdy Péter közt;

az

pl.

örgrófnak egyik, a Maroson

—

és

a

vám megtagadása

mellett akarta

hajózó jobbágyát elfogatta

lefelé

—

miatt

csak

12

Dósa vértörvényszéke eltt ezeket

az

apró

Gergely most mind elmondta és kiszínezte; forradalom leveretése után

—

^+

társával együtt Ravazd3't^'

el

is

Orosz Andrást és

udvarmestere

nek

tartott

Még

—

fiát

—

nélkül,

Dóczy Györgyöt

—

már

és

de

a

Torpay

Ulászló király

Csáky püspök öcscsé-

csak az sem hiányzik a rémtettek krónikájából,

1508.),

Dl.

37.832.

sz.,

vármegye Müncheni 25

:

;

Magyar Történeti Életrajzok.

(a

Nro 3608

6. sz.

5

1913.

vizsgálata, It.

fasc. 49.

1515

hog}'

október

13.

nro 391.

Egy május 31-én Budán

szerint o.,

utóbb

dicsekedett vele, hog}'- egy

a kit a közhit eleinte

Müncheni It. A solymosiak kérelme. L. e könyvben, 208. 1. 24 Arad vármegye bizonyságlevele Ravazdy Péter özvegye részére 1515 április 9. Dl. 37.832., negyedik levél és Arad 2

vádakat Kis

szintén ekkor húzták karóba. ^^

5. levél.

22 U.

s

Tornaijai Mihál3't,

2' Zaránd vármegye feria secunda proxima post festum Scolasticae virginis

(év

váltságdíj

a «ver))-re, a veszthelyre,

vitte

a hol állítólag keresztre feszítették.^*^ Miklóst,^"

forint

szabadon bocsátani. ^^

kelt cseh levél

wittingaui levéltárban Historíca, b.):

király,

midn

Györgyöt vadság

nemben páratlannak

állván a parasztsághoz,

mint a nemes-

séghez, a parasztokat és a szolgáló népet csellel és rossz rábeszé-

A MEZOTELEGDI TEMPLOM.

lésekkel

félrevezette.

A

sokaságot

—

úgymond

— maga

gyjtvén, elbb az ország alsó részét támadta meg,

s

köri annak

elfoglalására törekedvén, azon résznek több és pedig igen

várát ervel vagy árulással

S

bevette.

látván,

ereje és sikere növekedik, haragra és dühre gyúlva,

szebb

lett

s

mind meré-

végre akarta hajtani azt a szándékát,

ennek a részletnek nincs nyoma. Taurinus, Tubero, Szerémi stb. nem tud róla s M. Thyrnavinus is csak általában említi meg-

ers

hogy útközben

hogy az

ölelését, a király alábbi oklevelében pedig

szó sincs róla.

ben

is

Ez egy

Istvánfival

óvatosságra inthet.

szem-

MARKI SÁNDOR

232

országnak egész nemességét

Minden józan

kiirtsa.

észszel

és

emberi gondolkodással ellenkez módon, még saját üdvösségérl megfeledkezve oly szörnységekre vetemedett,

is

bsz

Az

oroszlán.

lanul a halálnak

végeztetett

ki,

alföld

nemesei és furai közül többet

legkegyetlenebb

és

több urat pedig karóba húzatott; ez történt, Isten

Ehhez fogható dühöngés

st

ártat-

leggyalázatosabb nemével

egyházának gyalázatára, Csáky Miklós

volt,

mint valami

püspökkel

csanádi

is.

gonoszság századok óta hallatlan

és

hozzá hasonlót a történelemben sem lehet olvasni. -^^

Pedig a kuruczok

Egykorú

följegyzés

folytatni akarták kegyetlen bosszúállásukat.

Csáky püspök

szerint

és

Telegdy sorsára

akarták juttatni magát Bakócz prímást, Perényi nádort és Szath-

máry

kanczellárt

A

király és a

is.^^

nemesség méltán szörnyedett

egyéb kivégzések hírének

és

el

az apátfalvi

Ezeknek az ítéleteknek

hallatára.

csakugyan nincs mentségök

az emberies érzés szempontjából

de forradalom-csinálóknál van magyarázatuk. Megtörténhettek ilyesmik a kevésbbé

sima xvi. század

emberi jogokat körvonalozó

az

forradalom

franczia

xvm-iknak végén. Mikor társadalmi és

ha megtörténtek

elején,

idején

a

viszonyok gyö-

politikai

keres átalakításáról volt szó, a történelemnek egy igazán revol-

embere sem nyúlt keztyüvel a dologhoz. Ha Dósa gúnyok

táló

közt

becstelenít

és

elkel

módon

furat, mint Telegdy,

ját töltötte rajtuk,

végeztetett ki egy püspököt s oly

—

bizonyára

hanem bennök

a

nem személyes

fpapságnak

bosszú-

és az ariszto-

kracziának sok százados dicskörét akarta egy mozdulattal elsötétíteni

a

Dósát,

tömeg szemében.

nem

lehetett

hozzá

—

Míg

teljes

a nép

csak

bizalommal.

A

tervelni

mint

hallotta

látta,

hogy

els a hagyományos kegyeletnek merész lerombolásában, bámulta erélyét s is

vakon kezdte

t

követni.

334 esztend múlva Görgei

egy Zichy életének árán mutatta be a maga határozottságát. 48

A

király kelet nélküli kegyelemlevele

Szokolyi János részére a premontrei rend jászóvári könyvtárának 78. sz. kéziratában.

(Oláh Miklós

l'ormiilás kön3've,

66b — 68b.>

Iványi szívességébl, 49 Új

Magyar Múzeum,

1857. 451.

DÓSA GYÖRGY

S végre

233

egy megváltoztatott kormányformának, vagy akár

is

kormányrendszernek biztosítására

csak

XVI. Lajosnak halálára

Dósa nevénél

Károlynak, amott

I.

volt szükség.

okunk jobban elborzadni, mint

nincs

dettáján.

Rendszerváltozást akartak,

emberek

voltak.

a tömegre

tettének.

Jobban

ártott vele

ügyének, mint minden korábbi erszakos-

kodásával, mert siettette a nemesek reakczióját s

meg

csak valamit csak

is

is

nép eltt

hogy haditanács

koznak. Ügyvédök

nem

gyöngéden

és

:

mieltt eszméibl

hagyja,

tle függtek az események; Kegyetlenül járt

az elfogottak

ítélt

el,

de azt

Az sem De ha nem

:

az

mennyit

szolgálatára vállal-

osztál3'érdek

mely

helyzet,

«A történelembl

a fejleménye.

felett.

esik a felelsség terhébl, a

a történet s annál

az általános

ki kell zárni

szilárdít-

vállalniok mindazoknak, kik a közügy,

kell

el

vagy ennek egy töredéke

hanem

el

nem

a fölizgatott nép szellemében cselekszik.

bármely irányban

írás,

ott

Nem

tartoztak.

Dósára csak annyi

:

kíméletesen jár

ez

s

megvalósíthat.

módozatok

a

lehetetlen, ítélt

a

hogy

hihette,

De ha

az állapotokat.

veszti

hitelét

reá

számítottak és

van forradalomtörténeti mentsége

Nincs tehát erkölcsi, de

hatta

késbbi

a

vagy mint például az egykorú Szapolyai ven-

Robespierrekén,

Dósa

itt

—

kevésbbé a történet-

történeti

eseményeknek

mondja Salamon Ferencz

az angyalt és ördögöt,

mert

ott

—

csak emberekrl

lehet szó.»

F^orradalmi

vezérektl nem igen követelhetjük, hogy

k

kodjanak azon a helyzeten, a melyet nem talán inkább felidézték. Elég,

Dósa ura

bele

találta

magát

ha bele és

találják

teremtettek,

ural-

csak

magukat.

ebben a pillanatban a

hel3^zet

volt.^°

)0 Minthogy Dósa diktátori jelleg állásának szervezése a czeglédi proklamácziót közvetetlenül követte, nem írhatom alá

azt, a mit a

Horváth

mi

nagyemlék

Mihály,

Magyar Történeti

ki ez

történetírónk,

eseményt

Életrajzok.

1913.

(Tud.-

Tár,

226.)

teszi,

—

hogy

t.

a

gyzelem

csanádi

a fölkelökröl a 225. i.

«eddig

nem

volt tiszta

tuk arról, a mit akartak

zadás

kezdetétói

fogva

;»

s

utánra

lapon mond,

hogy

öntuda«a

lá-

egész a csanádi 3*-*

MARKI SÁNDOR

234

XV. A

VAROSOK MAGATARTÁSA.

MAGYAR városokban

a gazdaságnak akkor

véve éppen nem volt

jellege s

ipari

pénzgazdaság aránylag eléggé ban

ott

kifejlett,

is,

ers

a

hol

a

kapcsolat-

Ennélfogva nem lehet csodálni,

a mezei gazdasággal.

állt

még általában

ha Dósának a földmívesekre támaszkodó forradalma egyes városokban,

mint

A

míthatott.

Temesvárt, Lippán, Kolozsvárt hívekre szá-

pl.

felvidéki

városok azonban, már a mesteremberek

nemzetisége következtében

sokkal kimértebben és mereveb-

is,

ben viselkedtek a jellegzetesen magyar mozgalommal szemben.

Abban

az

idben egy-egy nagyobb magyar városban

lalkozásnak 40 képesített sített

A

a fog-

miket a

a

munka, a képesített munka segédkezése, a nem képe-

munka

vagyis közönséges

munka tani.

—

50 csoportját különböztették meg,

szerint lehetne

újabb

és

és a rendkivli vagyis alkalmi

összefoglaló

csoportokba osz-

munkabér kiszámításánál els sorban az épít-

és a vele

kapcsolatos iparágak jönnek tekintetbe, a minthogy a külföldön

Angliában, Francziaországban, Németalföldön a

körbl maradtak

többnyire

ebbl

fenn a munkabérre vonatkozó adatok.

Bizonyos képesítésekhez kötötték az

ács, a

kmíves, kmíves-

kfaragó, kfejt, kövez és a hajóépít munkáját. Szak-

pallér,

szer

is

:

készültség

nélkül

bizonyos kiváltságokban részesültek

is

a hajós- és a hegylegények.

emezek a szlkertekben kiegészítésére

Amazok

a hajó, híd és folyó körül,

dolgoztak.

munkanemek

szolgáló

A

csoportjába

ágyúöntök, favágók, fürészelk, rúd- és csak egy iszonyúan felforrott, magával tehetetlen düh rettent kitörését

munkáinak

mesterek

tartoztak

az

rzsecsinálók, vakolatküzdelem

ütközetig

kal küzdött, pedig az igazi

tnteti

ban csak a Tisza vonalának átlépése után kezddött. A mi pedig az «iszonyatosságok»-at illeti, azoknak kezdetével Dósa,

a

elöl)

bíbornok

stb.

Dósa szándékai

els,

levelétl

a

rosszabb

esetben

kétség.

helyesebben

czeglédi

csak

harmadik leg-

mint

lehetett

falvi

határozatig,

10—14 napig

Dósa azontúl

iránt

a

a legnyíltabb

sisak-

láttuk, az urakat

vádolta

való-

s az apát-

kivégzések csak megtorlásai a budai

kivégzéseknek.

DÓSA GYÖRGY

kfejtk

készítk,

stb.

A

235

közönséges munkásoknak nem volt

szükségük elleges technikai kiképzésre, tak

a

azért

durvább kézimunkájához

földmívesek

közelebb

is

különböz

így a

;

földmunkások, fuvarosok, útkaparók, jégmunkások, takarítók

Az

vagy rendkívüli munkások csak ideiglenes

alkalmi

pl.

stb.

foglalko-

néha jelentékeny munkabért

zást s ennek természetéhez képest

kaptak;

áll-

a czölöp verk, sánczkosárkészítk stb.

magyar városnak közönséges

Egy-egy

harminczados,

küldöncz,

szolga, hóhér,

szed, révész, a

kapurök

és a

toron}''-

szolgái

s a

városi

a

:

hídr, vám-

a

kocsis,

különböz csszök

vagy bakterek. Városi életet abban az idben hazánkban még egyáltalán nem képzelhetünk stermelés nélkül. Pl. Pozsony városa kivitelének 93°

míg az ipar inkább csak

nyersanyag,

o-a

háziszükségletének

A

szorítkozott.

kielégítésére

általában véve fejletlen volt s bár

30 — 40

a lakosok

czéhszervezet

iparágat müveitek, a

harminczad-lajstromok tanúsága szerint idegen

kézmvesek

is

megjelentek a vásárokon árúczikkeikkel, vagy legalább szerszámaikkal.

A

czéhbe csak városi polgárt vettek

polgárnak

föl,

A

pedig csa^ olyat, kinek a város területén ingatlana

volt.

vezeti nem

voltak, a kik

város |

is

az iparosok,

hanem

többnyire nyerstermények vagy

a

kereskedk

állatok

eladása

következtében

gazdagodtak meg. Ezek sem voltak igazi patricziusok táriusoknak tekintették az

iparos

kikkel mint városi tisztviselk

de prole-

munkásokat,

mezei

a

és

;

a

vagy városatyák sok tekintetben

rendelkeztek.

Béröket a munka napján, vagy a hét végén, olykor azonban

egy összegben nagyobb rendesen megadták, is

megjutalmazták.

sabb

bért,

st

st

Éjjeli

id múlva az

ersebb

fizették

és

munkáért azonban sohasem adtak maga-

a vasárnapi

felét fizették.

természetben,

de fizetésüket

sürgsebb munkát külön

munkáért sem, pedig vasár- és ünnep-

napokon általában véve nem dolgoztattak. napszám

ki,

Az

élelmezést

hanem pénzben

adták,

és

Félnapi munkáért a

a bort többnyire

olykép,

nem

hogy amarra 30*

pl.

MÁRKI SÁNDOR

236

emerre

14,

latért

7 dénárt számítottak naponkint.

külön borravaló járt

nyertek élelmezést; így

Az ágyúmestereknek borral

pl.

munkások olykor természetben

az ácslegények, a munkafelvigyázók

néha azonban

sajtot és kenyeret,

malváziai

A

ki.

is

Egy-egy jó szolgá-

húst, tojást, kenyeret

kedveskedtek.

A

kaptak.

st

pecsenyével,

császárhússal,

hússal,

szakmánymunka

bérét,

különösen nagyobb vállalkozásoknál, rendesen elre és általány-

bárf^kudták

ki.

Nket

rendesen a számukra

hogy bért

a dolgoztatni

gyermekeket csak nagyon ritkán

és

Azok, a kik munkába akartak

alkalmaztak munkásoknak.

kijelö lt piaczo n (a

Mytstaton) jelentek meg,

A

akarók könnyen rajok találjanak.

magát a város az

ú.

munka-

meg;

limitácziókban szabta

n.

állni,

s

az

ösmert munkabéranyagon végzett számításokkal lehetne következtetni ennek a kornak munkásszervezetére.

Azonban a váro-

sok számadó könyveibl akármily vaskos kötetek állanak elttünk,' a kutatásoknak legeslegelején

hanem egy-két századba

is

vagyunk

belekerülhet,

s

míg

sokra vonatkozó lelkiismeretes nyomozások

De

fordíthatja.

hanem

mai gazdasági

a

mert a rendszernek

fölépülnie.

A

elkészül a

tételeit

nemcsak

élet

hasznára

is

ily

részletes

a részletek kuta-

tanulmányokból

kell

számok gyjtése magában véve nem tudományos

feladat s értéke csak

keztetést

évtizedekbe,

nagyobb váro-

mentül ersebb a szocziális áramlat, annál szük-

ségesebb, hogy mentül többen foglalkozzanak tásával,

a

alapján

gazdaságtörténelemnek az a kánona, melynek a történettudomány,

nem

akkor van, ha ezekbl a számokból követ-

vonhatunk az illet kor társadalmi szervezetére, osztály-

viszonyaira, gazdasági életére.

Az

ár- és a

bértörténetnek,

más

szóval a történelmi ár- és bérstatisztikának az a feladata, hogy

els sorban «

Az

ide

az egyes korszakok társadalmi és gazdasági

vonatkozó

bibliográfiai

anyag

ismertetése Mandellonál, Adalék a közép-

munkabérek történetéhez, 1 — 2., és Büven ismertettem ezt a Közgazdasági Szemle 1903. évi májusi füzetében és SchmoUer, Jahrbuch für Gesetzgebung, kori 337.

1.

viszo-

Verwaltung und Volkswirtschaftjának 1903. évi 1544— 1550. lapján. Ezeket használtam bevezetésül a jelen

fejezethez.

Általános

Szende Pálnak «Magyár városok a középkor végén» czimmel tájékoztatást nyújthat

1913-ban megjelent könyve.

DÓSA GYÖRGY

237

nyainak megvilágítására szolgáltasson anyagot. Tévednek

tehát,

a kik fczélnak az összehasonlításokat, különösen pedig a jelen-

korral való eg3''bevetéseket tekintik

nem

;

hiszen az árak átszámítása

lehetetlen ugyan, de legtöbbször igen bizonytalan, mivel a

Ha

pénz vásárló ereje nagyon változik.

86

ZUZOMALOMBAN DOLGOZÓ MUNKÁS A

pénznek ez a vásárló ereje miként

XVI.

szervezetének

munkabérek megosztásának

SZAZADBAN.

változott,

bér és az ár történetének tulajdonképeni kor társadalmi

pedig azt kutatjuk, a

már

czéljától,

megösmerése.

eltértünk

Képet

(dispersiojának), mint a

a

mely az illet inkább

a

munkabérek

magasságának összehasonlításából nyernénk. Csak így tudhatjuk meg, nagyságuk szerint a munkabérek miként oszlanak meg a

munkások egyenl százalékszámai közt; st

azt

is,

lában véve a közepes jövedelem, hogyan oszlanak és felette álló jövedelmek, a népesség

milyen

meg

álta-

az alatta

nagy zömének mi a jve-

MÁRKI SÁNDOR

238

delme, hogyan csoportosulnak azok, a kiknek igen nagy,

A

boldogabb a társadalom.

statisztikus számítását tehát

a forradalomnak történetében a társadalom állapotának

Ha mégsem

meg

hanem

—

az

használom, annak egyetlen oka

tudományos

erre a szigorúan indult

ennek

nemcsak

hanem egyenesen annak megállapítására

élénk színezésére,

nálhatnám.

vagy

Mentül kisebb a megoszlás, annál

igen kicsiny a jövedelmük.

elmunkálat

eljárásra

nem

s így

csapáson haladva

a régi

csak

az,

hasz-

hogy

egy-két városnál

a

számok bels értékébl,

—

küls körülményekbl

megállapítanom, a városi polgárok hogyan viselkedte k Dósa

kell

földmíveseinek forradalmával,

azzal a

nagy társadalmi mozga-

lommal szemben, a melyhez csatlakozniok, vagy a melytl kózniok a szerint

elzár-

a mint anyagi helyzetk javulását vagy

kellett,

romlását várhatták tle.

s

Pozsonyban 819 polgári adófizet közt 465 szlsgazda akadt hasonló volt az arány Budán is, hol a szlmunkások egyszer

már, 1457 márczius i6-án, majdnem forradalmat csináltak, mikor a szlnyitásból, kapálásból a városba hazatérve, Hunyadi László

kivégzésérl értesültek. Kétségtelen, hogy most, a május

15— 23-i

szlsgazdák munkásainak s a jelek azt mutatják, hogy ugyanakkor már a pozsonyi polgároknak is volt okuk tartani a maguk munkásaitól, mert a budai zendülésben

is

részük volt a

keresztesháború kihirdetése dául a pozsonyi

káptalan

itt

is

mozgolódást okozott. így

pél-

Bakócz prímáshoz Miklós pozsonyi

prépost ellen május 28-án intézett levelében már megjegyzi, hogy az állításait támogató okiratokat és privilégiumokat, az utaknak jelen bátorságtalan volta miatt

úgymond —

bíránk,

kihez

nem

küldheti

kiváltságleveleinkkel

egyházunkkal együtt nem fosztanának talanul

;

bíráink

hanyagok,

azonban nincsenek

hogy ha nyílnék

volnánk odafelebbezni 2

Pozsonyi káptalan.

tergoni, 1863), 878 — 9.

1.

s

t

Capsa G.

el.

út

az

ki

s

— Ha

volna

—

fordulhatnánk,

bennünket oly igazsága

meglevk

is

annyira

Isten ítélszéke elé, készek

választani ügyeink védjéül.^ fasc.

i.

Nro. 25. Közli Knauz Magyar Sionja (Esz-

DÓSA GYÖRGY

239

Pozsonytól és Nagyszombattól kezdve tulajdonképen az ököljog

nem

is

városi

egy nyitravármegyei

87.

parasztlázadásnak lo-e,

is,

már

a végén

történt.

Eléggé

a mely különben a

Akkor

Szent Lrincz napja táján

Jánossal,

területen

életben.

KÜLFÖLDI KÖNYVNYOMTATÓ MUNKÁSOK.

jablonczai Cseh Jánosné az ö

Magyar

eset

a bányavárosokig

közbenes

élet s a

nyomai mutatkoztak az uradalmi

bizonyítja ezt

augusztus

volt

föl

nem nemes

Bogmecz Gergelylyel

ugyanis,

1514

Ltidányi Rafael és

cselédeikkel, tudniillik

és

Pékár Mártonnal,

valamint több csitári és nagydovorányi jobbágyukkal,

nem

tudni

MARKI SÁNDOR

240

mi okból, éjnek idején Apponyi Péternek Aponyban, Nyitravár-

megyében lev várába csendben

és tolvajok

Apponyinak

a házak ajtait fölfeszegették s

módjára betörtek, a

annak

várra és

uradalmára vonatkozó oklevelei egy részét 200 aranynyal, néhány ezüstkupával,

aranygyrvel, értékes ruhával

stb.

együtt maguk-

kal vivén, neki körülbelül 10.000 aranyforint kárt okoztak.'

Cseh

Jánosné (Ludányi Anna) azzal bíztatta a

hogy

vannak neki más falvakban

is

dovorányiakat,

jobbágyai, de rájuk bízza a dolgot,

mint hü és kedves jobbágyaira. Elég veszedelmes példa mindenké-

—

pen oly idben, hogy

éppen egy nyitrai nemesnek. Dósa Simon

—

uradalmi tisztnek tanúsága szerint

bágyokat egy úr

ellen

izgatta a job-

akkor, mikor az urak utolsó kétségbeesett

•*

Dósa György kuruczai

harczaikat vívták az alföldön

A

egy úriasszony

ellen.

bányavárosok népe és polgársága szintén érezte az urak

hatalmaskodását,

Breznóbánya, melyet a király éppen 1514

pl.

januárius 3-án bízott a Dóczyak kényére. szintén lázongtak,

úgy

hog}'' a király, ki a

ügyökben május 15-én múlva

ezt a

ii-ére,

késbb május

egy

bíróságot

27. pedig,

küldött

ki,^

rövid

kir.

ügyek

mert egyéb akadályokon

(Werbczy

igazgatója,

ítélmester, Herendy Miklós hajdan

Mihály a

Dóczyakkal való peres

kir.

Belyeny Albert személ3'nöki kincstárnok és Kenderesy

kir.

most mind a

tábla közbírája)

:

bizonytalan

idre

halasztotta

kedett a hét bányavárost,^ a

5

mind az

királyra,

II.

Ulászló

oklevele

1514

januárius

:

1515 augusztus 25-ikén.

U. o. 426

— 441.

1.

Dósa Simon, Elefánti György tisztje, jelen volt néhai Thovarniczky Gergely elfogatásánál hallotta,

s elitélésénél;

hogy

mindent

ettl magától Ludányi Anna

és

el."

foglala-

Megn3^ugtatni töre-

Dóczyaknak pedig megparancsolta,

Kiadva A Pécz-nemzetség Apponyiágának oklevelei, i. 420 — 422. 4 A garammelléki konvent jelentése 19.

kivül,

István, Henczeljfy Ist-

országra nézve sokkal fontosabb ügyekkel kénytelenek toskodni

id

törvénynapot szentháromság vasárnapjára, június

a kiküldött bizottságnak tagjai

ván mint a

Ezek a városok tehát

>

megbizásából és parancsára

tettek.

(U. o.

439.) 5

Wenzel, Az alsómagj-arországi

bán\'a-

városok küzdelmei a Dóczj'akkal, 67. & Wenzel, Az alsómagyarországi bányavárosok küzdelmei a Dócz3'akkal, 70. fasc. levéltárában, 7 Beszterczebánya 19.,

8

1.

sz.

Június

6.

rendelete. U. o. fasc.

72., i.sz.

DÓSA GYÖRGY

a bebörtönzött breznóbányai bányászokat szabadon bocsás-

hogy sák.

Dóczyék azonban nemcsak nem engedelmeskedtek, hanem oly

kemény és keserves rabságban

meg

24I

is

tak, a

halt a börtönben.

ket azontúl

hogy kett

is,

miatt az összes bányászok felzúdul-

bányák mvelését abbahagyták (vagyis valósággal

koltak) s attól a

E

tartották

Dóczyék

ellen fölkelni akartak.

nem közönséges

kártól,

A

melyet a munka szünetelése

a

következtében neki és az országnak okozhatnak

veszedelemtl

is

félt,

hogy

sztráj-

király méltán tartott

elkeseredésökben a

;

de

attól

a

parasztokhoz és

a köznépekhez csatlakoznak, a kik az egész nemességet kiirtással fenyegetik.

tehetik,

nuk,

Ha

pedig könnyen

pedig ezt megteszik,

meg-

akkor a királyt és az országot a Dóczyak összes vagyo-

st fejk

elvesztésével

sem kárpótolhatják akkora

kárért s

a belle következhet veszedelemért. Azért tehát a fogoly bányá-

szok kiszabadítására odaküldte Várday

Pál deákot, az alkincs-

tárnokot és szigorúan meghagyta a Dóczyaknak, hogy a foglyokat szó nélkül

és

békességben szabadon bocsássák

nem, akkor Várdayt arra

is

felhatalmazza,

hogy minden vagyo-

nukat lefoglalja a királyi kincstár számára

zavarok okozóival, ezenkívül azt

is,

hteknek gyanánt

hogy

mert ha

;

s

velk,

bánjék.^

mint ilyen

Megparancsolta

a parasztlázadásnak ideje

alatt

minden

villongást kerülve, a breznóbányaiakat s általában véve a bányá-

szokat vámokkal ne zsarolják.'"

—

nek ((hegyeiben olvasztóhuták

izzadoznak

pénzzé verik», állítólag"

nagy az egetver s

zaj,

még

Körmöczbánya vidékén, mely-

ütközetre

is

s

hol az izzótömeget

mint mikor villám üt az idahegyi

mint mikor visszhangzik a völgy.

«01y

került a dolog.

erdkbe

»'^

Baumann (humanista nevén Agricola) Rudolf tehát nem maradmeg barátjának, a körmöczbányai papnak, Szebeni Miklós-

hatott

nak vendégszeret házánál. Esztergomból, az érsek udvarából, Wenzel,

9

nius

II.

69.

kelt

1.,

4.

Az

1514 jú-

'^

kiadta Iványi a

sor)

jegyz.

rendeletet

Wenzel,

"

Taurinus, Stauromachia, 155.

70.

Magyar Történeti Életrajzok. 1913.

D 3. is

lap, 4.

emlit.

Csak gyanitásképen legyen odavetve, hogy ez Selmecz is lehetne. Történetírók nem

Tört. Tárban, 1904. 221—222. 'o

Bartholinus (Odeporicon,

egy «seyves»-i gyzedelmet

1.

szólnak e csatáról.

3^

MARKI SÁNDOR

242 pártfogójának, jött ide,

Demeter czímzetes püspöknek

mikor a parasztlázadás kitörésének

különben

föczélja

Múzsáknak ellenséges polgárháború

«a

múlva ottan «Isagoge ad Galeotum»

meg

in

a Szebeni Miklós-

elöb)

új

kiadásának felajánlásával hálálta

papbarátja szívességét.'

szabadon

bocsátották

kodnak. Azonban

hanem meg

már újabb panaszszal

vissza,

a

parancsához

alkalmaz-

polgárok

fordultak a királyhoz,

birtokaikon

Dóczyékat,'-*

—

hogy

az egyetértésre

legyen,

ti

készeknek nyilatkoztok,

—

mialatt

hogy

való törekvés s

minden parancsolatunk

az

—

nem

új

meg

mozdítja

megvan

a bányászokkal és

sem

vámo-

dorgálta

egyrészrl

teljesítésére

másrészt

Dóczyak

szárazon,

ez éppenséggel

mert

a kölcsönös egyetértést;

a

idáig szokatlan

kat és adókat szednek. ((Meggondolhatnátok, király

hogy

sem

keresztül

hanem tlük

vízen szabadon közlekedni,

Ígérték,

is

breznóbányai

ezentúl a király tért

Dóczyak nemcsak

a

s

bányászokat,

a

alig

nem engedik ket

küldetésében

eljárt

hogy velk szemben

el

esztend

egy

s

philosophiam moralem Leonardi Aretini

czím könyve

Várday közben

a

és a

Most azonban

volt.

pénzen kimenekült Bécsbe

kölcsönkapott

hely.

magyar bányavidéknek

a

is

körmöczi pénzveröháznak tanulmányozása

tól

urak készül-

s az

hogy Esztergom nem neki való

désének hírére belátta,

Utazásának

akkor

ajánlatára

meg-

az egyességre

egyenetlenség híresztelé-

sére adtok alkalmat s a mi legfbb, oly idben, a mikor orszá-

gunkban hogy

minden

föl

van

forgatva. »

Meghagyta

tehát

nekik,

ilyen adókat többé ne szedjenek, s távoztassák el a köztük

és a bányászok közt való egyéb viszálykodásoknak okait. Hiszen

ha az országnak ez a mostani veszedelme elmúlik, mindazt, a

Várday Pál

mit

útján

kívántak,

fogják vizsgálni. Kívánja azonban,

ne tegyenek a bányászokkal

•

)

14

Orsz.

Bauch, Caspar,

A It.

Ursinus

király parancsa 1514 Dl. 30.876.

Veliiis.

július

és

az

ítélmester és mások

hogy addig semmiféle a

breznóbányaiakkal,

Ungar. Reviie, 1887. 21—22. 8.

meg

újítást

st

a

1.

Dóczy Ferenczhez és Nagylucsei Damjánhoz.

DÓSA GYÖRGY

34:3

jobbágyokkal szemben sem. Mert ha újabb panaszt bánik

el

nem okozhatnak

károkat

A

velk, hogy ket sem

másrészt pedig

II.

is

ki a

A tól

hogy

fajultak,

számított, '^

még három esztend múlva

máskép Mathesl Mátyás

Greniczer,

még

a király

Zólyomvármegye segítségére

Lajos királynak

intézkednie kellett

újabb

nekik.

viszálykodások azonban oda

egy esztend múlva

is

nem nyomhatják, sem

el

úgy

hall,

ellen,

polgárokat lázadásra izgatta.'^

bányavárosoktól a király

— nemcsak katonaságot

—

mint egyáltalán a városok-

és hadiszereket kért a fölkelk ellen,

hanem pénzt is, pl. KorponátóX «a kereszteseknek mondott dók dühe elfojtására)) segítségképen hatszáz forintot.'^

láza-

«

1.

els

kiáltványa,,

melylyel a nemességet fegyverbe szólítja.

DÓSA GYÖRGY

meg, a melyben a nemességet és a fegyverben a parasztok indítottak,

fölhítta/''

Mert

hazát.

álló

255

védelmezze meg a trónt

hallhatják és láthatják,

összeesküdtek mind a kett ellen

s

oly

hogy

háborút

mely vésztket okozhatja, ha a fölkelket azonnal és

gyökeresen

nem

ki

irtják.

95.

ers

Bátran,

kezekkel induljanak a

SZAPOLYAI ISTVANNE CZIMERE.

haza védelmére és ne csüggedjenek, mint azok, Oltalmazzák

delem megijesztett.

meg

kiket a vesze-

királyukat

és

hazájukat

ebben a bajban. Hséggel és hazaszeretettel még jóvá tehetik a

múltban elkövetett hibákat.

janak mostan. És ha talán

meg

essék '7

A

Beszéde

költ,

a

szívok

csak

elfogadható tanú.

gyermekein,

Taurinus

mint szemtanú,

Csak harczra, háborúra gondol-

meg nem

indítaná

életének

költi eladásában

a beszédnek ha

nem

is

(151.

1.,

szavaira,

ket

a haza sorsa

:

egyetlen vigaszain, 21

— 46.

v.)

maradt meg.

de annak tenyere nézve

MÁRKI SÁNDOR

256

úgy

törjék

és

Menjenek és verjék

reményein.

egyetlen

össze,

hogy

le

lázadásra

ilyen

a parasztok

hadait

még kés

többé

unokáik se merjenek gondolni.

Ha más

szavakkal fordult

csakugyan megvolt az

ülésnek'^

berekesztett

éjjel

egybegyltekhez,

az

is

hogy elhatározták a nemesség

még

és birtokos nemeseit,

nyilvánvaló

és

((Világos

hogy a keresztesek neve

nem

követnek

kívüli dolgokat

a

nemesek házait azonkívül,

és is

feldúlják

hol

a

el,

lehet

meghagyta

szigorúan

írta

szolgabíráit

is.

körlevelében,'^

vakmerségeket

és

mennyiben rosszlelküen

a

és

fölégetik,

és

sikere,

a

—

parasztok és köznépek majd-

milyen

hol

a

rend-

fölkeltek,

széthordják

javaikat

ket magukat

tehetik,

Gonoszságuknak megfékezésére

nyomorúságosan megölik, »

tehát

—

immár

alatt a

országban

egész

az

az egytelkeseket

kés

még aznap

fölkelését s a király

fegyverre szólította a vármegyék f- és alispánjait,

a

és

hogy minden

megparancsolta,

hozzátartozóikkal együtt mentül nagyobb számban fölkeljenek és odaindúljanak, a hová Perényi Imre abaújvári fispán és nádor rendeli

ket

megtegyék

merségét

s

;

és

a

nádor akármit parancsol, azt minden módon

végrehajtsák,

hogy

a parasztnépnek

ezt a vak-

Másképen cselekedni semmiesetre

kiirtsák.

se mer-

jenek,

A

fegyverbeszólító leveleket,

szerint

úgy látszik, a földrajzi fekvés vármegyékhez például a messzees

küldözték szét a

Sárosvármegyéhez június

Valkóhoz május 29-én, utóbbihoz

azonban

;

azzal a módosítással,

elsején,

az

hogy Báthory István

temesi ispánhoz csatlakozzanak.^"

Budán

S

a

tanácskozások tovább

Taurinus, 137.

A

1.

fol3^tak

nexus

47. v.

sok

és

et relationes,

54 — 55. és (legjobban)' 1904.220. Fraknói

Valkó vármegyéhez szóló Dátum Bude, feria secunda proxima post festum

Iván^'i Béla, Tört. Tár,

ascensionis domini.

levél

^^^

királyi

:

Papiroson, rányomott

pecséttel az orsz. levéltárban, Dl.

32.759. és Kaprinai-kéziratok, IV. 307

— 308.

Kiadta Pray, Epist. Proc. i. 83— 84. Fejér, Croatiae ac Slavoniae cum regno Hung. ;

mindenféle

(Századok, 1872. 436.

1.,

16,

jegyz.) az ok-

egy nappal elbbre, május

keltét

28-ikára teszi. 20 Kassai

levéltár,

C25E.

sz.,

egykorú

másolat, melj'et Kassa város tanácsa volt szíves közölni velem.

DÓSA GYÖRGY

257

maga _Bakócz_érsek is.-' Talán azért is, hogy a gyanúsításoknak útját bevágja, kemény en kikelt a parasztok ellen, a kik szörny rabszolga-háborúban akarják elveszteni a hazát. Az urak nem lehetnek oly közönyösek, oly férfiatlanok, hogy ezt eltrjék. Már elvesztették a városokat az egyetlen Budát kivéve, a többi jóformán mind a Dósa György kezében van. Ne fajuljanak el, ne feledkezzenek meg seik multszóba.

javaslat jött

S

l'áról.

a krónikákból

közönyükbl

megint talpra

gyzni

kés

!

hinnünk

s

unokáinknak

Ha

is.

a

hogy

kell,

folytatott

nem

hányszor

diadalt

nemesség az

A

lesz.

állították

a

nekünk és

ád

nyomdokait

követi,

már szomorúbb napokat

kik

cscselék miatt

tarthatnak sokáig.

emlékezhetnek

is

ervel

köszönhetjük, hogy seinket

miért szomorkodjanak

istentelenségek

de amúgy

hogy

fölemhtette,

is

Óriási

ontásával

Egyedül Istennek

tanította

láttak,

tetteit

felrázza.

országot vérök

Magyarország határtalan is

Attila

hányszor gyztek és szerencsétlenségek idején

elpusztult

az

még

magyarokat

a

hadjárataikban is

Felszólalt

A

?

Az

ilyen

történelemben olvasták,

hogy igazságtalan harczokban

reá,

Magyarországot senki sem gyzhette

le,

Szz

Mária és a szent

királyok mindenkor megoltalmazták és harczaikban Szent István

mindig velök

s

volt.

Legyenek hát ersek, bátrak háború

A

miatt.

föl dmívesek

ne csüggedjenek

;

és

ba romtenyésztök

érnek a háborúban, a katonaság elbánik bolond

Dósa,

büntetését.

sára

is

bajnak okozója,

ann}^

A

de viszálykodjanak.

si jogaiknak védelmére

janak fegyvert

Csak

ide

tartozhatik az a beszéd, a

Taurinus

különítve

nem

sokat

kivált

ha a

szörnységeinek

hivatkozva intette az urakat, hogy ilyen körülmények közt

Cselekedjenek tehát az

ország nemesei és a kiket seinek dics

-

a paraszt-

hazai és külföldi példákra, IV. Béla szomorú sor-

ne pártoskodjanak,

melyet

velök,

elveszi

el

— nem

ben (155—159.

1.,

— a

gyléstl elhanem a ív. ének-

ettl iii.,

7

—

1

a

10. V.)

Magyar Történeti Életrajzok.

ad szájába.

1913.

A

;

tettei lelkesítenek, fog-

verjék

költi módon

le

a parasztok

felsallangozott s klasszi-

kusokból vett kölcsönzésekben

bvelked

beszédbl bajos kihámozni a valót ténynek csupán Bakócz lelszólalása vehet. ;

33

MÁRKI SÁNDOR

258

fegyverezzék

zavargását,

hogy mihelyt megszólal

el,

a

le

hajdúkat,

a hadikürt,

Higyjék

a szolgákat.

szétverik az ellenséget,

gyözedelmeket aratnak és a parasztokat azután méltó büntetésekkel sújthatják.

A

nemesség ugyan nem-igen

külföld

is

de a bíbornok

sürgette,

mindenekeltt a hazai

alatt

—

segítségét

maga

a

bízott

erejében és a

szavának hatása

ellenállást akarta szervezni.

Csakhogy

az eseményeknek egyazon századbeli leírója szerint

hogy

többség úgy vélekedett,

— sok

vezérnek jelölhettek volna.

volt a szavazó, de kevés, a kit

A

"

a haza

védelmére Perényi

Imre nádornak a szokottnál nagyobb, majdnem diktátori

mat kellene

hogy

A

adni.

nemességnek nem

Perényiért, a ki

lelkesedjék

nádori méltóságot, de

volt

már

nem mindenben

hatal-

különösebb oka,

esztendeje viselte a

tíz

kedvezett a nemzeti törek-

véseknek. Például a nemzeti királyság érdekében hozott 1505. évi

sem mint nádor, hanem csak mint magánember

végzést

A

alá.

már,

gylésben különösen

most

betegen

is

hozták

azt

fekszik

Valpón,

ellene, hogj''

föl

de

amúgy

is

írta

öreg

annyira

köszvényes, hogy zselyeszékben viszik egyik helyrl a másikra

hadat

nem

tehát

vezethet.^'

Jó

;

esztend múlva ugyan

száz

Torstenson így vezetett hadat, de ehhez valóban egy Torstenson vasakarata és kötelességérzete

Nem

kellett.

Perényibl sem, hiszen már 1505-ben Pestnek,

st

tartott

alig

hogy

is,

végzések

tle a csatatéren is

;

ellen.

hiszen

De

hasonló erélyt senkisem várt

már ennek

a forradalomnak kezdetén

tudott menekülni a zavargó tömeg ell, most pedig,

ségesek közül

Mások

kellett

tehát

hogy eddigi -- Brutus, -3

magát

tiltakozzék a nemzetre nézve káro-

már igazán tehetségeseket nem

a

alá hordoztatta

fel s

a mostani határozat után egy esztendvel, 1515-ben,

Pozsonynak utczáin saknak

hiányzott ez egészen

I.

is

az egész-

hadvezért választani.

úgy gondolkodtak, hogy mivel Dósa G3'örgy, Maros

útjából következtetni lehet, a «rablókat» a gariae,

323.

Istvánfi, 43.

legalább

találtak,

ha

és Palatini

regni

Hun-

120.

1.

3.

kiadás

(Nagyszombat,

1760),

DÓSA GYÖRGY

Völgyén letet

maga szülhazájába, Erdélybe

fölfelé a

inkább Erdély vajdájára

János szepesi vajdára kellene

esztends

volt,

259

esztend

tíz

nemesség reménysége,

bízni.

A

vajda

még

a lengyel király sógora, a

ebben az idejében hadi sikerekre tért

haza a végekrl.

96.

alá

zászlaja

az

sorakoznék

is

A

ki

magyar

hivatkozhatott, mert tavaly

köznemesség legszívesebben

is

s lengyel

és

könnyebben

rokonsága

tescheni

biztosítaná.

bízott

vidékek

kapitányai jöhettek

fvezérlet kérdését azért

kozók két

külföldi segítségre

hete

is

királynak

is

s

a gond-

Az egységes

volna rendezni, mert a tanács-

számítottak.

A

király Telegdyt

útnak indította Moldva- és Lengyelország

szomorú halála után lengyel

is kellett

szoba.

Bebek

István,

János, Drágffy János csak mint hadtestparancsnokok jaikra

király

a szürkeségnek

Bornemisza János, Perényi

István,

huszonhét

PERÉNYI IMRE PECSÉTJE.

talán a külföldi segítséget

Báthory

c sak

óta a nemzeti párt jelöltje, a köz-

leányának kérje, hatalmas uradalmak ura, a

gyztesen

vezeti, a vezér-

székelyek ispánjára, Szap_olyai

s a

felé s az

biztosítani óhajtotta bátyjának,

beavatkozását.'^

már

Miksa császárhoz,

Zsigmond ki

Istvánfi, 43.

33*

akkor

MÁRKI SÁNDOR

26o

éppen Bécsben tartózkodott, Kövendi Székely Miklóst mindjárt el

is

A

követségbe/'

küldték

De gyors

növekedésérl.

pápát szintén értesítették a baj

segítséget csak a

velk egy uralkodó

csehektl és morváktól várhattak. Jellemz ebben a

alatt álló

gylésbl május 31-én Bertalan münster""" Komorau urához intézett felszólításuk.

tekintetben magából a

bergi herczeghez és

«A mi Magyarországunkban sága

váratlanul kelt

ol}^

királyunk,

és ol}^

^^

—

parasztok soka-

a

hogy sem legkegyelmesebb urunk

föl,

ellenállni.

hogy ehhez foghatót hiszen

;

írták

sem minmagunk semmiképen sem tudunk nekik

hamarosan

olvasni

—

az

Oly veszettül

a történetekben

és

dühösen támadnak,

sohasem

lehet hallani

vagy

egész nemességet az összes urakkal együtt

eltörölni és teljesen kiirtani készülnek és igyekeznek. Mivel pedig

egy fejedelem

és

egy úr

alatt

vagyunk

-''

s

barátsággal és jóakarattal viseltettünk egymás

hogy uraságodnak hadinépe készen

hallottuk, í

hogy

a

királyi

^szükségben (

felségnek

és

mindig kölcsönös iránt, s

—

áll,

mivel úgy

arra kérjük^

végs

ennek az országnak ezen

ezzel a hadinépséggel segedelmet és alkalmas oltal-

mat nyújtani szíveskedjék.

A

olyan végs,

baj

Veszedelmes, borzasztó és mindenkire nézve mi ugyan, a mennyire

lehet, a királyi

olyan

nagyon hog}-

félelmetes,

együtt

fölséggel

össze-

sereglünk, de mivel akkora tömegnek a királyi fölséggel együtt

gyorsan

meg nem

felelhetünk,

kérjük

arra

uraságodat,

fel-

ségének és hazánknak ebben az idben méltóztassék segítségére lenni. is

Ha

azután

hogy uraságod

valamikor úgy jönne a sora,

segítségre szorul, mi viszont

uraságodnak adunk segítséget

;

hasonlóért hasonlóval akarunk fizetni és javát akarjuk.

Mindazoknak, a kik külföldi segítségbe vetették bizodalmukat, megfelelt

a

gylésben Bornemisza János,

Történelmi Tár, 1891. 337 — 338. feria iiij proxima post festum ascensionis domini. Egyszer, nem 2J

26

Dátum Bude

sokkal

késbbi idkbl

wittingaui

levéltárban,

való

másolat a

Historica,

3608a. Thallóczy szíves közlése.

Nro

^7

a

Münsterberg

vidékén

és

Csehországhoz (Comora) Sziléziában Ulászló 1469.

királva.

kerülete

Sziléziában

óta

lett.

nyilatkozatra

kit

feküdt, tartozott.

van,

óta

Horoszló de

1454

Komorau

Troppau melCsehország

volt

DÓSA GYÖRGY szintén

Szerinte,

felszólítottak.

mosan

nem

közéig,

Éppen

erélylyel.

kell

hogy

kitépik a

De

hát

sírás és

nem

csu-

Ablakaikból láthatják égni a házakat,

zokogni a megvagdalt, összevert férfiakat és nket,

sírni és

egész Pest és Buda zsúfolva van

már velk

számuk egyre gyarapodik. Hite

többé-kevésbbé minden keresztes

dologban

ket

;

—

s

bnös

a

Mivel azonban ez iránt

kell végezni, kérdi a külsegítséget

hogy

sürgetktl, várnak

szerint

azért a legpéldásabban kell

megfenyíteni.

gyorsan

voltaképen_ ugyan

Míg

attól ?

oly hatalomra

mit

a követek ide- s tova-

járnak, kelnek, a drága

a

templomokat

gyújtogatás,

holttestek jelölik nyomaikat. ezt.

és a király

csecsemikkel menekülnek; hiszen az

kik

és

tenni egész

leányaikat elrabolják,

fiaikat,

an3'ja karjai közül, kifosztják a

pán hírbl tudhatják futni,

hogy fegyvert fogtak uraik

:

hogy, a merre csak járnak,

s

;

hever

elszórtan

hanem

sokat tanácskozni,

nemeseket levágják,

a

gyermeket

házakat

s

mikor a veszedelem oly roha-

az eltte szólók rajzolták az igájukat összetört

parasztoknak rémtetteit ellen;

201

id

múlik

vergdnek, hogy sem a

nemesség nem lehet tlük

bizton.

^^

^ szapolva.-cz.m.r.

rablók

s a

király,

— Ha

hogy ezeknek a latroknak vezére Erdély

sem gyermekei, sem

tehát csakugyan igaz,

felé tart,

természetesen a

tartományában közvetetlenül fenyegetett Szapolyait kellene tani,

hogy

magyarokat, székelyeket, szászokat, ráczokat

a

s a

utasí-

keze

ügyében lev zsoldosokat Temesvár, Nándorfehérvár, Orsova, Szörény

s

más várakból összegyjtvén, gonosz szándékuknak

útját vágja.5

O

körül pusztító

maga és

kész rögtön megtámadni a

28 Istvánfi, 43.

Pest

más városok

is

^'^

—

Brutus

mondja, hogy az e gylésen

magyaroknak

túl

csavargó gazembereket, ha a király és saját

gyalog- s lovasnépéhez a nemesek, a budaiak s csatlakoznak.

Dunán

Erre Künisch káplán Solymosvárába vezette a kurucz hadnagyokat.

A

nyelvet

nem ért várnagy szemeiben könnyekkel,

de némán hallgatta, rsége mint esküszik hséget Dósa Györgynek, kinek emberei

most otthonosan helyezkedtek

el

a várban.'*"

Prantnert a káplánnal együtt azonnal rizet alá vették nyársalással fen^-egették. 56 Július 9-ikén

még

A

káplán,

kit,

adott szó ellenére, min-

csak lijrképpen tudták Gj'üngyö.sön,

Világos elesett. (Tört. Tár, 1891., 340.)

s föl-

liog3'

Lippa,

Sólymos és

MÁRKI SÁNDOR

288

denébl

kifosztottak, lóhalálában küldött

hogy bántatlanságot eszközöljön

kit,

azonban nem tolvajt)),

sokat adtak reá

Lippára kísérték

bvebb kihallgatásra ket küldeni. s

Ötödnapra

át,

(június 14.)

számára

tett

a keresztesek

társával együtt, «mint valami

Dósa Györgyhöz akarták

azonban megjött Dósa György válakell

tartam; a foglyokat ereszszék

szabadon. 5' Dósa György lovagiasságáról utóbb

ség

;

vala-

négy napig voltak letartóztatva

a fvezérhez,

hogy az adott szót meg

sza,

s

hol

ki

Dósa Györgyhöz

maga

a két ellen-

bizonyságot.

Prantner és a káplán az rgróf vajdahunyadi várát igyekezett

most

elérni.

Ennek várnagya, Pathócsy Péter azonban nem

ván beengedni ket, kénytelenek voltak a kolostorba végzete

idehozta

akar-

szállni. Bal-

Lippa volt várnagyát, Bodó Miklóst

mirl

is,

a káplán titkon értesítvén Pathócsyt, Bodót sajátkezleg elfogta s

Hunyad várába

záratta,

egyik

h

szolgájával,

Tót Istvánnal

együtt.

Szapolyai vajda ekkor már javában fegyverkezett a kuruczok ellen.

«Bár adná a mindenható

Isten,

hogy megverje

hajtozott a várnagy, ki egyre azt hajtogatta,

átengedné

vitézeit s

még néhányat fogadna

öketi)) só-

hogy ha Pathócs}'

melléjük, hiszi,

hogy

visszavehetne Sólymos várát.

A

káplán ebben az ügyben tárgyalni

s utóbb egy Laczkó

'^

nev

is

tolmácsot véve

kezdett Pathócsyval

maga

mellé,

Prantner

maga is bvebben fejtegette terveit; ez azonban, úgy látszik, nem igen bízott azok sikerében és csak annyit igért meg, hogy neki magának is lesz gondja a vár visszavételére. Félig-meddig elutasítva, nem akartak tovább maradni és pedig annál kevésbbé, mert Pathócsyné is vigyázatot ajánlt, hogy Bodó Miklósnak a keresztesekhez szegdött bosszús szolgái valamikép

i7

Arról, mit Verancsics etnlit

(Munkái

hogy Világos, Lippa és Sólymos bevétele után nemes urakat vontak karóba és nemes lányokat szeplsítettek meg a ír.

6.

1.),

parasztok, ezen egykorú

hiteles

tudósítá-

sok hallgatnak. 38 Letzkonak nevezi öt Künisch, az örgrófhoz intézett jelentésében.

DÓSA GYÖRGY

289

agyon ne verjék ket. Nagy tanakodások után feltünedez kurucz csapatok

a

közt lóháton Nagyszebenbe mene-

kültek, hol Szapo/yaj' János V2i}da. oltalma, eg3^úttal alatt is állottak

;

minden oldalon azonban örizete

mert a város kapuin nem volt szabad kilépniök.

105.

Szent-Bertalan-nap,

A SOLYMOSI VAR BELSEJE.

augusztus 24-ike estéjéig idztek itten;

és csak akkor nyerték vissza

szabadságukat, melynek azonban

nemigen örvendhettek. Meggyült a bajuk már a szebeni vendéglssel

is,

szólította

kit,

úgy

látszik,

Prantnert,

nem

alig

zálogba

adja

azonban

ez

kifizeti

az egész számlát.

Magyar Történeti

akart

Életrajzok. 1913.

birtak

tenni.

kielégíteni.

A

káplán

fel-

pecsétnyomó gyrjét, mit

«Hát

csak

tartsa

meg

;

37

majd

MÁRKI SÁNDOR

290

Budára

Innen

—

hogy

menni,

akartak

odaér-

szerint

hír

—

uruknál igazolják eljárásukat. A káplán azonban már kezett Hunyadon értesült, hogy az rgróf elrendelte elfogatását, mintha gonosztev volna. Ez a hír adott alkalmat neki, hogy a SzentBertalanra következ pénteken, aug. 25-én,

mentegetz

levelet

Brandenburgi György rgrófhoz.

írjon

((Szorgalmasan

akar szolgálni

és

híven

mégsem kegyelmet

;

hanem méltányos

—

szolgált

—

úgymond

úgy

s

is

ha valamiben hibázott,

kér,

Ura kincseinek megvédése végett

megítéltetést.

menekült a várba, hol az rgróf emberei nem cselekedtek esküjök szellemében. Tehet vele, és vagyonáról

nagy

ban távol van

némely dolgokat

s

nem hogy

meg Békés

tallérja volna,

van

s

de

Jánosnak, hogy lássa

déktalanul írjon a

nem

mentségül

Szóval sokat tudna felhozni

lenni.

mivel

mert rendelkezik életérl

mit akar,

vegye figyelembe, hogy

de

;

a

Hunyadhoz

sem

le

írhat.

;

most azon-

Addig

is

kéri,

még

fillérje sincs,

t el

a szükségesekkel s hala-

tartozó parasztoknak,

hogy engedelmeskedjenek

akart vár-

a

várnagynak,

-

parancsolja

hogy Budán

mert ezek a

parasztok attól félnek, rosszul járnak, ha meghódolnak a vajdának,

Szapoiyainak

;

s

azt

többé az országba. Neki semmi követség;

bejáró

s

ismerhetni s

meg

tudni,

sem

esetre

attól tart, árulás

tetszik a várból ki-

lesz a vége.

Szükségben

rgróf maga, htelen volt-e bnösnek, bocsássa színe elé.»

az embert. ítéljen az

büntesse meg; de ha

Nem

hogy az rgróf sohasem jön

mondják,

is

mi

lett

nem a

találja

kér

levél sorsa s mit válaszolt

Bran-

denburgi György Prantner várnagynak alkalmasint ugyanakkor írt

elterjesztésére.

Annyi bizonyos, hogy

bennök

és

általuk

György forradalmának története, mely hasonló részletességgel egy más vár ostromát sem ismeri s egészen új nevekkel, új adatokkal s részben megbízhatóbb idnevezetes adalékot nyert Dósa

számítással gyarapítja azon korszaknak krónikáját.'^

59

tam,

Hol egyéb

l'orrásra

fképp ezek

után

nem

hivatkoz-

adtam el Dósa

aradi tetteit. Prantner jelentése

megvan

a

müncheni Künisché

A

kir. It.-ban

solj'mosi

u.

o.

(Brand. 66.

(Brand.

rii.

ccni.

Fragm.)^ 66.

la.)

jobbágyok folyamodása, Prant-

DÓSA GYÖRGY

Az

rgróf

Prantnernek,

((Mátyás pap», vagyis vizsgálatot rendelt

úgy

29I

el.

Bodö Miklósnál fleg annak megtudására

Dósa G3^örgy

tárgyalt

megkegyelmezett;

látszik,

káplán és Bodó Miklós ellen azonban

a

fektettek súlyt, mit

szolgájával, Saffy Istvánnal

(kit

a káplán

Wégh, Prantner Met Istvánnak nevezett) nem értett-e egyet Dósa Györgygyei s egyáltalán tagadja-e, hogy beszélt Saffyval ? ;

Mondta-e bizonyos német

kalmár

hogy

eltt,

be

híjjá

Saff}'

István testvérét Lippa várának Fóris porkolábtól való átvételére ?

Ura akaratának

nem

ellenére

játszott-e össze

Általában, mint vitte hivatalát: nával-e ?

meg

S

gazdájának kárával, vagy hasz-

országból távozott volna,

az

hogy

valakivel,

átadja a várat ?

hogy hamis

Igaz-e,

levelet

titkos felhatalmazását oly

írt

nem

Nem

Gál Ispántól és Bodó Miklóstól

rgróf ügyében

az

s

is.

használta-e

föl

fordította-e saját

hasznára

fölvett pénzt ? Egyáltalán

Miért intette Csúcsy

?

urának

meg nem

dolgok elvégzésére, a mikkel

bízták ? Miért adta föl a várat ?

járt el

rgróf egyezett-e már

nem

Hasonló kérdésekkel faggatták a káplánt

a

?

arra az esetre, ha a király elutazott, vagy az

idre

rövid

Szapolyay vajdával

vajdát,

mint

hogy

rizkedjék az rgróftól?

Bodó

s

Künisch káplán mindenesetre a legjobb válaszokat

akarták adni a fölvetett kérdpontokra

;

azonban nem

feleleteik

maradtak reánk. Jellemz, hogy Brandenburgi György rgróf teljes

aggodalommal,

szinte

gylölettel

fürkészi

embereinek

Szapolyay Jánossal való esetleges összeköttetéseit, míg készen áll

ner

lázadó jobbágyainak védelmére.

kegyelemkérése,

a

lippa-solj^mosi

1514. évi számadás, a várak átadása miatt folyt

tok

tanúvallatás u. o. a rendezetlen

közt;

Ulászló

II.

2-iki

rendelete

1515

november

Nro

373.),

(fasc. 46.

u. o.

25-iki

1514

ira-

szeptember

(fasc. 45.

parancsa

Nro

356.),

(fasc. 47.

1516. átirata 4 melléklettel u. o.

Nro

371.

és fasc. 49. Nro

391.1,

valamint a Lippa

és

Sólymos miatt Sza-

polyay és György órgrófok közt longásra

vonatkozó

iratok

(u.

folyt vilo.)

meg-

becsúlhetetlen források erre a korra nézve.

Ezen másolataim kultúrpalota

aradi

tam

a

teljes

anyaga most az

tulajdona.

Századokban,

1887.,

(Feldolgoz-

193—209.

1.

s

Arad vármegye történetében, 1.477 — 493.)

37*

MÁRKI SÁNDOR

292

A GUBACSI CSATA.

XVIII.

ÓSA György marosmenti derékhada

sem

míg a fváros közelében,

lehetett tenni,

rköd

pusztán már majdnem két hónapja

nem

verik.

Ez

a

nagy

addig semmit

ellen

a gubacsi

hadait szét

Bornem-

feladat tolnai (vagy berzenczei)

isza Jánosra várt.

Nemesi elönevét volt,

azt

s

Mátyás

király, a ki

szemlélte erélyét és munkássá-

csodálattal

helyrl emelte a kincstartóságra

alacsony és homályos

gát,

hogy györkönyi birtokos

tekintve,

Tolnavármegyéböl, de jelentéktelen családból származott.

Ulászló pedig mindig nagy becsületben és tiszteletben

minden jövedelmének kezelését rábízta legelbb vele

is

közölte.'

mondja egy

nabb)),

késbbi

«Ama

tartotta,

szándékait

barbár nép között a legjóza-

történetíró

külföldi

titkosabb

s

Kelemen pápa

s VII.

^

híve a királynak és a szent-

Ítélete szerint is rendületlen

széknek, a ki szereti a közjót, s tanácsban a vének, buzgóságban a fiatalok közül egyik a kik

sem múlja

a korral foglalkoztak,

ezzel

hazaszeretet mintaképének tartják

Azok a magyar költk, ezek nyomán az önzetlen

felül. '

nagyon elkülönítve

s valóban,

;

áll

az az egykorú följegyzés,-* mely szerint színtelen, zord, fukar

és

fondorkodó ember

zelni,

nem nem

mennyit volt,

tett

volt,

magának

esztendvel ezen

események

Lajos király Mohácsnál

Istvánfi,

Jovius

el

sem tudta kép-

jövedelmekbl. Fia

királyi

együtt a

xiir.

a pénzét.

tette

elesett,

—

Pedig

mikor egykori

után,

maga pénzét

24—25. Brutus, iii. 342. könyve. VII. Kelemen nyilatkozata 1524 februáriiis 20. Egyháztört. Emlékek, i. 113. Eötvös regényben, Jókai drámában. 3 i

ember

szegény testvérét mégis nyomorogni hagyta

hogy hova

*

a

félre

lehet tudni,

csekkel

az

a kinél

halálos

4

vát

így

tizenkét

tanítván3'a,

ágyán az állami

azzal a

is

—

s

kin-

meghagyással adta

Császár Mihály naplója. Kiadta Horemlékezete, 308. István, Verbóczy

Lehótzky, Iván,

11.

Stemmatographia,

178.

Századok,

tanulmánya Tomoriról.)

11.

63.

1881., 292.

Nagy

(Fraknói

DÓSA GYÖRGY át

három úrnak, hogy

azt csak Lajos király testvérének,

emlékvers szerint

latin

«Corvinus egykoron

Mert otthon László

Tartá

Ám

ki

is,

s

a

:

jobban szerété egyebeknél,

öt

s nyíltan

hü vala és igaz

palotát

királyi szolgákkal

megbecsülé ezt a derék öreget. öt a jeles, ifjú Lajos.

rz

lovassággal és

is

hozzácsatlakoznak

segíteni fogja.

A

^

király,

s

«csavargó és

abban a hiszemben, hogy a

Buda

többi város szintén

és a

mint ösmeretes, azonnal fegyverre szó-

nemeseket és polgárokat

lította a

maga ajánlkozott, hogy a nem csekély számú

Budáról a Duna túlsó partján

prédáló elvetemült emberekre» tör

nemesek

ö.

valamennyi között legjobban megszereté, mint

pünkösdi tanácskozások idején

királyi

ki.

^

azontúl uralgott, nagy szeretetben

Drága növendék,

A

Anná-

fherczeg feleségének szolgáltassák

nak, Ferdinánd osztrák

Az egykorú

293

•

s

meghagyta

nekik,

hogy

éjjel-

nappal a pesti táborba siessenek.

Idközben

a pesti,

elrettentéssel

is

vagy inkább a gubacsi táborban levket

akarták megtérésre

apátfalvi gyilkosságokra,

Budán június

nyúzták

azt a

kereskedt, a

tottak. Bilincsekben vitték

papokat

is

és

kit

el.

nemes urak sok

és kegyetlenül

Csáky püspök árulójának

megtar-

oda a kereszteseket kísér elfogott

egymásután gyorsan jTölnégy élték ket. Egy

ott

szent-domonkosrendi szerzetest, a rából fogtak

elsején a

Budá ra hozatták

keresztest nyársba húztak.^ ^

Mintegy válaszúi az

bírni.

kit

szintén a keresztesek tábo-

kegyedenül megsütöttek.^

Talán ezek a hírek keserítették

el

;''

v

'

'

gubacsi

a

.;.

táborban

-^-^

álló

parasztokat és hajdúkat annyira, hogy Pest városát éjnek idején

váradanúl megtámadni, kirabolni, a királyt 3

Lóg György Budai Ferencznél,

6

Istvánfi, 43.

7

A

Wunderzaichen

der Creüzer 8

Bude

vil

szerint

:

t.

az

urakat pedig

421.

ultem die hungarischen

Edeileüt,

habén am ersten

gespiszt.»

crudeliter excoriatus est.

Tár, 1905. 274. 9

Polg. Lexikon,

s

Crudeliter assatus est. U. o.

A

bécsi udv. könyvtár 14.527. sz. kézirata. Tört.

/

^

'-

^

MÁRKI SÁNDOR

294

Buda várából kizni

nem

részben

maga

készüldtek.

hiteles adat

szerint

Egy egykorú, de ebben a Székely György a sátorból

intézkedett a megszállás elkészítésérl, kapitányokat ren-

delt ki s

meghagyta, hogy az

csássak,

de a várost kiostromolják

hogy

Lehet,

ellen

ez iránt csakugyan

nem

állókat

a

s

békében elboelkergessék.'"

királyt

valami

küldött

parancsot;

Am-

Nagylak és Csanád vidékérl küldhette Száleresi

ezt csak

még

brusnak, a gubacsi tábor parancsnokának, a kit

de

az Alföldre

vonulásakor a fváros szemmeltartására és a királyi hadak gyü-

Ambrus maga is városban magának is lehetett

lekezésének gátlására hagyott ottan. Száleresi pesti

polgár volt,"

s

mivel

félteni valója, a rablástól és

a

erszakoskodástól idáig minden tle

telhet módon visszatartotta a hajdúkat.

Úgy

látszik,

azonban a had

áhítatból csatlakozott a keresztesekhez,

vallásos letiltása

után is velk maradt, pedig nem volt benne sem nagyravág3'ás, sem zavargásokra való hajlandóság.'- Dósa Gergelylyel együtt ö

képviselte

—

Emiatt

a

mérsékeltebb

irányt

mint a jelek mutatják

—

táborában.

keresztesek

a

nem

nagyon népszer

volt

Dósa

de mivel mégis kapitányságot

vállalt,

adhatták a dolognak, hogy

nemeseken kivl a polgárok

a

'^

azt a színt

hívei

is

helyeslik és elmozdítják törekvéseiket.

Ambrus

Száleresi

mellett

Dósa május közepén csak valami

3000 embert hagyott, de a sereg száma május 24-e óta'+ újabb fölkelkkel és hajdúkkal

is

gyarapodott."' Lukács,

György

testvére

Hasonló név nincs azon pesti, budai és ó-budai személynevek közt, a melyeket a középkorból Budapest történetében íiir. 335 — 368. 1.) Salamon Ferencz állitott egybe. Legközelebb talán az 1489-ben és

Barbaro

Dániel

szerint

1492-ben emiitett Pwtthon alias Selezy de

1054.)

Czynkotha áll hozzá. (U. o. 367.) A Seiler, Schaller vagy más ehhez hasonló német név lappanghat benne. 12 Praeerat perduellium castris Ambro-

utánuk.

'o U.

o. 275.,

a kézirat lapszélén.

' 1

sius Saleresius, civis olim Pesthanus,

Georgius legatum ambitiosus '3

reliquerat,

vir

quem haud

turbulentus.D Istvánfi, 43. szerint (90. levél, 2. oldal)

aiit

Jovius

ibi

Veneziana

dall'

laki csata

után

volt

a vezér;

pedig

anno 1512

(Storia

al 1515.)

a nagy-

György maga Temesvár

alá ment, s egyik testvérét (un fratello di lui)

Buda Ezt

ellen

küldte.

még Brutus

Elesik tehát

(Archivio, (i.

389-)

sem

vri,. irja

Joviusnak az a me-

is, hogy Lukács a csata után kevesedmagával Dósa Györgyhöz menekült. 14 Török szerint (Magyarország priraámár május második sai, 160.) Bornemisza felében megverte Száleresit. Ez azonban

séje

nyilvános tévedés. i;

Erre mutat a négy vármegye június

DÓSA GYÖRGY

295

A

míg ez a tábor együtt van, senki sem remélhette, hogy a fvárost környez vármegyékben a nyugalom helyre áll; hiszen a hevesvármegyei és

velk

az

más

«Az

összeköttetést.

vidéki keresztesek

feszitk magukat kereszteseknek nevezik rád-,

Hont-,

táborban

Pest-

Hevesvármegyék

és

is

legbnösebb

átkozott,

—

keresték

keresztre-

panaszkodtak Nóg-

rendjei

szentlrinczi

a

gylésökben,'^ —holott inkább Krisztus kereszt-

tartott

jének üldözi. Mert a kereszteseknek, jobban mondva a kínzók-

nak nevezett parasztok dühe Székely (Dósa) György, ama

vános rabló és annyi

hogy

a Tiszántúl a

szerzje vezetése

baj

Maros

majdnem minden nemest is,

«ha

folyótól

Nagyváradig és Debreczenig Bizonyára ez történt volna

—

minap véres harczban Pásztó város Pásztó Hevesvármegyében,

retlenek.

A

mellett dicsséggel leverjék.))

s ez a

jobbágyai

résztvettek benne.

is

Kazai

elverjék és elkergessék az urak

lo. táján

egyáltalán ösme-

jobbágy

levelének az az

állítása,

a tznek veszedelme

hogy

«

szerint

5000-en voltak.

Sanuto,

(Archivio,

pl.

;

hogy fegyveresen

házában megjelent dicatort és

ennek

ezen a héten

mely június ii-ikén kezddött) már Heves-, Küls-Szolnok, sót Pest vármegyeben is kezdett pusztítania; még pedig — mint ugyanazon levélbl kitnik, mostan már másodszor. Giuanne a gubacsi csatában megvert parasztok számát csak Marino

itteni

egy másik

ki

vagy hogy velk veressék

a pásztói tanítót.'^

{a.

becsüli.

Széchyek

Hatalmaskodásra azeltt egyik-

megkárosítására,'^

agyon András deákot,

és

csomó jobbágyot küldjenek

két szolgabírót,'" egész

Barbaro

csata június

Gyulafiak

másik földesuruk maga késztette ket

3000-re

a Mátrahegy-

Valószín, hogy a pásztói cziszterczi apátság, a Guthi Verebélyiek,

ló-iki

Isten

hogy ket

engedi,

csata körülményei és részletei

Országhok,

ottani

és irgalmas

Nógrád határán,

ség északnyugati tövében fekszik történhetett.

elvadult,

kiöltek. »

úgymond — a könyörületes n3'omorúságukat meg nem szánván, meg nem

velk

úgy

alatt

nyil-

vii,.

11.

278.) 1054.)

>6 In crastino festi sacratissimi corporis

925D.

Christi. Kassai levéltár,

másolat.

Kaprinai-kézíratok,

sz.,

egykorú 196—

xxvii.

198. 1. Magyar fordításban Nagy Ivánnál, Nógrád vármegye tört. i. 189— 191. '7

A

II.

Ulászló

1501

pásztói apátság >8 Encsi

Fülöp

június

tört.,

13.

Békefi,

458—459.

alispán

jelentése a

ki-

rályhoz 1503 januárius 23. U. o. 459—461. '9 Perényi Imre nádor 1509 július 3. U.

o.

463—464.

MÁRKI SÁNDOR

296

A

nemes urak a velk lev

pásztói csata után a

királyi kato^°

ütöt-

mozgalmaira.

Már

nákkal együtt Pásztó és Hatvan közt a lörinczi pusztán tek tábort s onnan

hogy

azt hitték,

figyeltek

keresztesek

a

az ország a Duna-Tisza közt, Szegedtl az ország

nem

fels részéig lecsöndesedett; legalább

hogy

hallották hírét,

mozognának. Június közepén azonban arról

a parasztok ismét

hogy «a keresztrefeszítknek, vagyis kuruczoknak)>

értesültek,

két paraszttábora

áttört

is

Tiszán

a

egyik

az

s

Várkony,

a

másik pedig, hozzájok közelebb, Heves városánál ütött tábort

hogy határaikat

azzal a szándékkal,

feldúlják, elpusztítsák és

összes nemességet kiirtsák.^' Kétségtelen, hogy Száleresi

nak Gubacsnál

A

kuruczait

álló

gylésökben

maguk

és a

Naivan városában szedik össze

ket

hogy

elhatározták,

napjára, június 24-re, a

Ambrus-

segíteni akarták.

is

négy vármegye rendjei június i6-án

tartott

az

táborban

közelg Szent Iván

a

szomszéd vármegyék

erejét

megindulnak,

hogy

azután

s

lörinczi

a

a hatalmas Isten segítségével visszanyomják, szétverjék és

Nem

kiirtsák.

hogy mikor szomszéd

fala

morban lev azt hiszik

titkolták el fölháborodásukat

—

a költvel szólva

—

nemesei nem sietnek

testvéreik segítségére és a

az ország többi

k

ezen a vidéken

Pedig nem menekülnek meg sem

?

mert

nemesei és urai;

n3'o-

magok védelmére. Vagy

hogy megmenekülnek, ha

veszedelembe jutnak

már a

róluk van szó, mert

ég," Abaújvármegye

talán,

csodálkozásukat,

és

az

k, sem

ellenségnek az

a

hogy ebben az országban egy nemes vagy úr se

szándéka,

maradjon meg, hanem kiirtsák minden nemzetségöket, minden ivadékukat. Bihar-, Békés-, Zaránd-, Csanád- és

tz már elemésztette Küls-Szolnok-, st Pestvármegyében nemességét a

ezeket *o

is

A

elpusztítja,

június

i6-iki

és

nem

lörinczet

oklevél

néztek

a Pest közelében

kell

érteni,

volna a gubacsi

hol

ezen

is

pusztítani kezdett

a

héten

Heves-, ;

s

ha

akkor kétségtelenül belekap a tüz Abaújkeltezése

szerint Szentlörinczen. Azt hiszem, Lörinczit,

Aradvármegyék

s

lev

Szent-

farkasszemet

paraszt-táborral,

mit

bizonyára

megemlítettek

volna

velkben. 2' A négy vármegye levele június 22

Tunc

tua res agitur, paries

ximus ardet.

le-

i6-án.

dum pro-

DÓSA GYÖRGY

vármegyébe

297

és azt szintén elliamvasztja.

is

megyék hamarább

és

Ha

azok a

feldúlt vár-

gyorsabban gondoskodtak volna magukról

és dolgaikról, nem semmisültek volna meg sem maguk, sem jószágaik s gyalázat nem érte volna feleségeiket és gyermekeiket. Mivel azonban nem gondoskodtak idején, kincseikkel, javaikhasonló sorsra kal együtt fejket is elveszítették. Hogy tehát

k

106.

A PÁSZTÓI TEMPLOM XV. SZÁZADI EREKLYETARTÓ FÜLKÉI.

ne jussanak, arra kérték Abaúj seit,

hogy ne késsenek

Egy másnap, mindenféle

június 17-én

a

kereszt

a ki alattvalója a a nagyuraknak. 23

24

a szomszéd

kelt

budai

A

rémhírekkel ijesztgette.

kincstárnokot választottak hértnek,

s

A

vármegyék neme-

a segítséggel,^^

maguknak.

istenadta

magyar

népe

levéP+ a külföldet

keresztesek

Királyuk királyának

királynak, de

nem

a

Bánkúr

Men}'-

nevezi magát,

vagy legyzik

A

négy vármegye június i6-iki levele. Dátum am Sampsztag nach Viti zu Ofen,

Magyar Történeti

Életrajzok. 1913.

a

és

püspököknek és

megfogják,

hol a keresztesek

királyt

is

Wunderzaichenben.

38

MAKKI SÁNDOR

298

a püspököket és nemeseket, ott

mijök

Legközelebb

van.

fel

is

nyársalják és elv^esztik, a

fölnyársaltak

is

egy rossz

püspököt

S

azt a hat-

nemesembereivel együtt, a kiket csak elfoghattak. vanezer magyar

más között sem

lehet

s

még

írni,

a mit náluk találtak, szétosztották egy-

forintot,

sokkal több kincset és pénzt vettek

mennyit, de ennél

is

több

számuk

becsülik a keresztesek számát százezernél és

A

naponkint gyarapodik.

magyar

hiszi,

szétkergetheti

mivel azonban ezek

velk

leverheti

és

meg

a vidéken

mindennap sok katonát

király

vár Cseh- és Morvaországból, más helyekrl azt

el;

Most már többre

volt.

több

ezerét,

s

kereszteseket,

a

is

a

nem tördnek. De hogyha

leverheti

is

ket,

a királynak azután meggyül a gondja, hogy a vendégeket hogyan távolítsa el az országból.

mit sem akarnak

fpapok nem zött, a kit

A

magyar

keresztesek a

csak a nagyurak

tenni,

velk szemben. Van egy

biztosak

zója ennek az állapotnak és a fölkelésnek.

szerint jobb,

történhetik vele, mint

történt

is

hadinép

szólva

arról,

kormányra nézve

mivel

vitéz

csatát

hogy

mind a két

meglehetsen

egy

különösen

kényelmetlen

és

st magát

a királyt

A

hogy

mint arról értesült,

kereszteseknek két csapatja

is

átkelt

a

Tiszán

állomásozó tábor alkalmasint a Lrinczinél

—

nagy

elveszett.

hogy Száleresi tábora állandóan fenyegette is.

Például

vívott. el

letes volt,

várkonyi pedig

nemes-

s a

száma csekély

a

sok nép esett

17-ig)

háborúban a nép majdnem

A

ez az oko-

;

ha nem támad, mert baj

már,

is

Mostanában azonban néhány

eddig a mai napig (június

nem

A

és

minden órában kész a keresztesek megveré-

s

sére; de a levél írója

részen,

nemesek

a keresztesek kö-

Székely Györgynok (Zagkl' jrg) neveznek

ség fegyverkezik

volt.

király ellen sem-

s a többi

a gubacsival egyesülve

álló

—

s

szégyen-

a fvárost, a tiszántúli

Hev^esnél

a

nemeseket,

magát

a

a

fvárost

készül megtámadni, Bornemiszát gyors cselekvésre intette.

A

nádor, ki betegsége miatt mozdulni

felszólításra i)

A

azonnal

segítséget

küldött.'''

14.527. sz. bécsi kézirat. Tört. Tár,

1905. 275.

is

alig tudott, az

Els

sorban a

els

május

DÓSA GYORGV

299

következtében nála gyülekezket indította Budára,

29-i rendelet

hová a fváros közelében lakó nemesség

A

pesti és budai

télyes volt,

levk

útban

fegyveresen

is

sietett.

polgárok gyalogságot adtak. Számuk oly tekin--^-

hogy Bornemisza''^ nem

szükségesnek az

tartotta

bevárását. Alvezérek gyanánt Toniori Pált, Batthyány

Móré

Ferenczet és ennek barátját,

Lászlót

választotta

maga

mellé.

már Erdélybl

Toniorit^~' teljesítette a

t

szászok miatt

ismerjük, -a hol 1503 óta többször

kormány megbízásait. Megnyer modora erélyes

kedvelték,

is

mellett a

föllépése

széke-

a

%>-^^^'='*^:;;'

hogy bocsásson meg nekik

a bécsi udv. könyv-

sz. kézirata.

a parasztok ezeket

onnan rködve, a vetések

nemisza

etHajdones

castra metati sunt»,

160.

V.,

s

idejében észrevehették.

tes és arra kérte Bornemiszát,

3-

116 méternél;

Szentlrincz délnyugati sarkán van egy

a kilátásokat mind megszállották közt

homokbuczkák

a soroksári Dunaággal egy irányban húzódó

Ö

kü-

hogy Bor-

hiszi,

keresztesek

ket

derékserege

Barbaro (Archivio, vii,. 1055.) csak annyit mond, hogy Bornomissa Pesten a Duna mellett, Budával szemben,

ellen

harczolt.

elhelyezkedvén, a csatát

többé

nem

keresztesekkel.

a

kerülhette el

(A csatahely

nevét nem ösmeri.) 5S

Taurinus, jól kiczikornyázva, de két-

ségtelenül

158—

nem

191. v.,

alap

160—

161.

nélkül, 1.

ív.

ének,

MARKI SÁNDOR

302

(Dósa György)

Székely

mentek

Akaratlanul

háborúra.

valósággal

meg

ütöttek pártot. Büntessék

csak ezt az egyet fejezzék

le,

ken, árvákon, adja vissza rag3'^ogóbb

is

igazságosan

a

ki

tehát,

szánakozzék az özvegyeHiszen a hazának

Nagy

és

unokáik

is

kerülni fogják

veszedelemben

hanem

beéri

megfizeti tartozásait,

Bornemisza nevét.

kés

teljesiti

bánat ebgondolat;

ennélfogva

szántással,

:

késn

a ki

;

tehát

el

bánja

meg

ha volt

talán,

parancsszót

parasztok

dühösen

is

rontottak

sem

foglyúl

Ezeket,

ejtett.

várva,

Tcmorira,'*^

kik

ki

többi

közt

azonban

nemes

56

Az egész

szerint.

híradókat,

elé

Jovius,

követeket

K.

megye Monogr. "Isaszeg.») nem szól

Solt-Kis-Kún

Budapest, 1877.

iii. r.

(90.

A

rend

lovas-

és

nélkül

vagdal-

csekély

Bornemisza

volt,

közeledett

feléje

húzatott,

csata-

—

((jcv

természet Saá/e-

küldött, ^^

kik

a

király

de csak a kivívott teljes gyóze-

lem után, a mi valószínbb vius szerint

spectaculum»

is.

És ez

"gratissimum nobiJium volt.

Jo-

oculis-

Bornemisza szelidségé-

nek sem bizonyítéka.

erröl a részletrl.

Jovius

meghalniok.

kell

Hog}^ a vérontást kerülje,

Istvánfi és Brutus

hogy Cialgóczy

Sajátságos,

(Pest-, Pilis-,

37

is

lelkéhez képest» a szintén csöndesebb

Ambrus

resi

bnét, már

a

egytl-egyig kivégeztette.^^

Azonban most már Ambrus vezér zászlókkai.

hogy

felelt,

megölt, néhányat pedig-

egy pap

kivallatván a sereg körülményeirl,

rendben, lobogó

s áldani fogja

támadott.

minden

ket; sokat

után megszalasztotta

kozás

a

a ki kért,

aratással

venniök büntetésöket-

kell

Tzhalállal, keresztrefeszítéssel, kerékbetöréssel

De

a városokra,

vetéssel,

jobbágyi kötelességeit

a

nem

a paraszt

lesz,

vezér azonban olyanformát

bnös most

is

a félreveze-

hiszen ezek után

;

nem vágyik kormányra, sem

A

a

kemény háborút. Legyen vége

a

földmíveléssel

a

meg

bocsássa

parasztháborúnak és soha, míg a világ világ akar uralkodni többé,

füstje

Engeszteldjék meg.

érdemelnek.

katonák tévedéseit. Hadd menjenek haza

tett

és a sok helyett

szegénységet rávette a

fenyegetéseit

felejtse el haragját,

félelembf

s

a

tüzénél.

bocsánatot

is

öt

paraszt-

a

háborúba

a

otthonukat.

külföld

a

bnök

valódi

bele

meg

parasztháborúra. Bocsásson

kényszerítette

1.

2.

old.)

és Brutus

390.) szerint 8-at lenj-akaztatott, 5-Ot

(i.

karóba

58

Tört. Tár, 1905. 275.

egy követet

küldött,

i.

Brutus szerint

377.

I

DÓSA GYÖRGY

303

nevében kegyelmet ígértek nekik, ha fegyvereiket királynak hséget fogadnak

A

és

foglalkozásaikhoz

a

jobboldalra tartókat megkegyelmezetteknek, a baloldalra álló-

kat ellenségeknek fogják tekinteni. a

leteszik,

visszatérnek.

kiket

MAGYAR HARCZOS A

táborában, '9 csakugyan jobbfelé

árulóknak szidták ket, baloldalra húzódtak és

radtak, de

nem

Jovius

ban csak

(id.

alatt

h.)

lev

XVI.

SZÁZADBAN.

vonultak.^"

A

hajdúk azonban

nem akartak engedelmeskedni, hanem kemény csatára készültek. Ötezren ma-

volt elismert vezérök.+'

Bornemisza néhány ágyút 59

és azok a jobbágyok,

inkább vallási lelkesedés tartott vissza a keresztesek

108.

Ambrus

Ambrus

azt

süttetett

hogy az már koráb-

hiszi,

csapat

meghódolt és a gubacsi csatáról akkor =zól, miután a Csanádiról

el

rajok

már megemlckezett,

és

szekértábo-

Lukácsot

mondván

vezérnek. 4^ jovius 4'

Hrutus,

id. i.

h. Brutus,

;.

381.

382. és Tört. Tár, 1905. 275.

MARKI SÁNDOR

304

Tomori lovassága dob-

rukra.'*''

—

ket. Villámként csaptak össze

meg

és trombitaszóval támadta

mondja

kor poétája

a

—

^^

s az egyiket a szolgai félelem, a másikat a szabadság hevítette.

Bornemisza maga a nehéz lovassággal és a gyalogsággal

A

nyomába.

meghátrálni;

A

teséget.

küzdelem után

hajdúk rövid

gyalogság szenvedett jelentékeny vesz-

a

kivált

indult

kénytelenek voltak

szekérsánczczab^

királyiak

táborukat

is

kizsákmán3^olni

a

körülvett

elfoglalták és elrombolták.

hogy

Szerencse,

gyzelem külni

keresztesek két irányban próbáltak mene-

egyik rész a Duna,

az

:

A

elnyeit.

nem engedte

vezér

a

Duna

Azokat, a kik a

másik a Rákos

a

felé

futott.

menekültek, a gyztesek belekerget-

felé

ték a folyam hullámaiba. Csak kevesen vergdhettek át a Cse-

közben sokan a vízbe vesztek. Mind a

pelszigetére, mert úszás

két parton jajgattak és kiabáltak s a testek

temetje

A

lett."^^

Duna mély ágya

kik északkelet

Rákos

a

felé,

(izsaszegi)

erdnél az üldözést abbahagyatta. ^^

északfelöl

bizonyos

Szentlrinczen

tehát,

20

át

hogy

— 21

van

vagy

orrát

Még

födve)).'*^

borult. 400-ra

tehetett.

a

jártak,

jól

Bornemisza levágatta

fülét

kellett

lovassága,

mez

«A

Az s

4- Jovius, 90. lev. 3

2.

44 Jovius, 90. levél, 45 Taurinus, ív. 210 46 Istvánfi, 47

errl

Giuanne :

id.

2.

v.,

162.

E

1.

— 229.

v.,

162.

i-ikén

igy

Ion

i

holttestek-

et

éj

pár

elfogottakat

A

megcson-

erano per voler prender quella.

sorté prometea, havessono roto

che

li

andono

al

li

incontro e Buda

cossa era sotto villani in modo, messe in hordine un capitaneo, se chiama Bernamisum valente vecchio, et

che i

szalad-

fleg a

e ogni

1.

ír

tempó se intése a una

mia 5 di nostri Italiani di Buda, erano adunati da zercha 3000 de diti cruciati, i quali venivano ala volta de Pesté, che una terra per mez appresso el villa

si la

nostri,

old.

h.

augusztus

«In questo

Danubio,

old.

Taurinus, ív. 202—203.

talajon

életben maradtak

az

nap múlva diadalmenetben vezette vissza Budára.

4

Rákospatak

kiknek szemeire örök

számát.

halottak

a

teszik

A

kilométert

királyiak

a

gyalogságban, igen nagy károkat kel

balpartján

homokos

ket,

irányba szorítván

Péczelen

s

képzelhetni

;

holt-

annyiban jobban jártak, hogy Bornemisza az irsvaszegi

futottak,

niok

a

si

con zercha persone 1000 tra cavalo pie andoli in contra, e

li

pezi da 400 di Ihoro, lo resto prexe. la

et a

aquisto, e taio a

E con

grazia di Dio véne con bella victoria...»

(Mar. San.,

ír.

278.)

DÓSA GYÖRGY kítottaknak egy

hogy példaképen

hazabocsátotta,

részét

fbb lázadót mely ket másnap

gáljanak, mi vár az ellentállókra

I

3O5

gáltatott az

országtanácsnak,

kivégeztette,

fejkbe tüzes sisakot

pedig átszol-

i6

;

Rákoson

a

mellükön vagy

tétetett, oldalt,

testk hosszában vonatta ket karóba,^^ azután

szol-

flnégyeltette,^^

a hajdúkat megférfiatlanította,^° a zsákmányt pedig a társzeke-

reknek hosszú sora

Buda

szállította

és Pest falai közé. 5"

v-Dusburg a német lovagrend történetében elrebocsátja, hogy

a lovagok megtámadtak egy eretnek lakosságú vidéket

mindent

títottak

városokat, falvakat, fákat, csröket

:

a tehetetlen öregektl kezdve mindenkit, hogy

él

ne maradjon ottan

€t reversi sünt gaudentes,

Sacynak

Salvatoris.»

kat, a

vérz

sek kezébe

mikor

s

egésznek bevégzésére)).^' Csak a szegény

nem

adta a kardot,

ki

becsüljék

hogy ekkora

áll

kez

hogy megszánta a hátrakötött

ki

zajt

bosszút rajtuk

Az

foglyo-

csapjon

kegyelmet ad. Hadd menjenek haza.

földecské-

szolganépet

oktalan

ki

Gyztes módjára most

?

inkább megkönyörül

is

kíméli alattvalóit

;

hogy

vette rá ket,

tábort?

a

büntethetné ket, de gyztesen

halállal

korhoz elég közel

Istvánfinál, a

parasztokat. És elgondolkozott, az elfajult földmíve-

jöknél többre bírta rá,

clementiam

laudantes

olvasom, hogy «ezt az eredményt szerencsés

jósjelül tekintették az

királyról mondják,

s ezzel végzi történetét

;

et

éppen a Dósa-fölkelésre alkalmazott ezen

^-

szavai jutnak eszembe, álló történetírónál

plaudentes

levágtak

;

fekv gyermekig

bölcsben

a

s elpusz-

legyzötteknek

s a

Mveljék elhanyagolt sz-

leiket,

szántóföldjeiket, trágyázzák lesoványodott legeliket, javít-

sák

házaik lyukas tetit

ki

hogy

megérdemli,

i

Hanem

testvéreivel

és

az istentelen

vezér.

Dósa,

vezértársaival

együtt

Szent

Lrincz módjára tzzel pörköljék meg. 5* 48

A

bécsi udv. kt. 14.527. sz. kézirata,

Tört. Tár,

1905.

275.

Marino

Sanuto,

11.

50 Tört. Tár, 5'

Taurinus,

11.

Magyar Történeti

238 — 240.

M. de

— 291.

Sacy,

Hongrie. (Paris,

8.

1905. 275. ív.

borzalmasan

különösen

sokat, ív. 271 52

279. és Istvánfi, 43. 49 Verancsics,

l)

5 5

v.,

Életrajzok. 1913.

163.

1.

v.

irja

164.

Histoire

1778.)

i.

le

a kínzá-

1.

générale

de

398 — 399.

Istvánfi, 44.

54 Taurinus, ív. 241

— 269.

v.,

163— 39

164.

1.

MARKI SÁNDOR

3o6

A DEBROI ÉS AZ EGERVÖLGYI CSATÁK.

XIX.

KERESZTESEK idáig Pásztónál és Gubacsnál szenvedtek

nagyobb veszteségeket. Hevesvármegyében,

a parasztok

hevesi és várkonyi táborában bízva, mindamellett június

második felében

mozogtak,'

is

szervezkedtek

idknek,

s az

a

hogy Fegyvernek

magyar szellem föllobbanásának egyik jele, városa éppen ebben az idben készíttetett magyar köríratú melynek egyenes kétél kardot

a

jellemezte a kor

jól

megyew serege megtámadni bízva, be

hanem

után

—

rémüldöz körlevelének kiadása

nappal

20-a

már megindult

táján

Dósa

Hiszen, ahogy

ellen.

hevesvármegyei állapotokról

a

összeesküvés

az

;

parasztnép

a

Hydra

mint

kasaikból,

földmívesek

falvaikat, községeiket,

A

papok

maró

s

A

György

1

A

négy

csata

vármegye

B.

június

tehát

idézett

levele Abaújhoz. 2

o.

(u.

194. v.)

leírásánál,

Radvánszky

Béla

ezt

jelenet,

(Századok,

5

2i-én,>

Hevesrl

látja

Suriano jelentése

külön

is

fölemlíteni.

nyomán Karácsonyi Ez

a Tört.

nyitotta,

rálynak a bártfaiakhoz június 26.

5

Stauromachia,

ív.

181

— 190.

v.,

150.

1.

Érdekes, hogy ezt Taurinus-Stieröchsel

annál

Bude,

Tárban, 1891.

elfogadhatóbb

feria 2.

a

éppen a hevesi események

jónak

1880. 483—484.) kétségbevonta, azonban Petrovay György (u. o. 694 — 695.) bebizo-

4

a

rendelkezett vezéreikkel.'*

napján,

többször

Olyan

Homeros sem rajzolhatna (Juvenahs) sem gúnyolhatna job-

festhetne,

szatírákkal az aquinói

gubacsi

úgy növekedett, csoportosult,, a hogy a méhek kirajzanak

voltak a vezéreik.

Maró sem

ban. Székely (Dósa)

mindenütt terjedt

az országban mindenütt öldököljenek.

és a szerzetesek

melyet Vergilius

éppen

kortársa, Stieröchsel,

odahagyták kunyhóikat, házaikat,

is

hogy

s

;

hevesvármegyei

a

verselgetett,'

a

gyülekezett, a

négy vár-

a gubacsi tábort

június 24-ét, a hatvani gyülekezésre kitzött

pár

június

«a

nagyon

benne és Bebek János borsodi csapataiban

készül,

—

karja

Azonban mikor

hogy Bornemisza

arról értesült,

sem várta

idt,

kuruczok

hangulatát.

tartó pánczélos

pecsétet,'

339.

idpont,

a

dátum

mert a

ki-

(Dátum

post festum Nativitatis beati

Jo;innis Baptiste.

A

bártfai levéltárban cs

DÓSA GYÖRGY

307

kuruczok a Csörszárkán keresztül Eger ostromára,

nemesek

a

pedig a hatvan-gyöngyös-verpeléti úton nyomulván elre, Debrö (a

mai Feldebrö) táján

Debrönek a neve

A

helyet jelent.

valóban

hegyek lejtjén lev mély, vízmosásos

a

is

Debrew) találkoztak egymással.

(circa

Tarnafolyó és a Kigyóspatak közt vízmosással, a Tárna felé

tele volt

lev

lev

határa

laposabb része

azonban jó termést adott a Debröy-családnak, melynek uradalma a szomszédos Tótfalut, Csalt (Szentgyörgy egy részét) és Kált

magában

Egy

foglalta.

109.

román ízlés

díszes

templom

század elején épülhetett

Maga

ték.''

a Z)g^rój'-család,

származott,

"^

a

A FELDEBROI ALTEMPLOM ALAPRAJZA.

melynek közepén, a mostani templom

falut,

XIII.

hegykúpon váracska védelmezte

kis

is

alkalmasint

állott,

mely

ersebb

kolostor és

melynek altemploma még a faragványok ékesítet-

s falképek,

^'

hel3'én,

állítólag az

Aba-nemzetségbl

részt vett a

mostan kifejldött

Kaprinai-kézíratok, xi. 59—60.) kelt levele

Amianatánál (Anyavárnál, a Dunántúl) szin-

már

tén eznap kapitulált.

debri

Leghatározottabb a

Debrew) csatáról. dátum Barbaronál (Ar-

chivio, vrr,. 1055.),

ki a

tud a

ezt Írja

(circa

gubacsi csata után

«Bizonyára csodálatos dolog

:

hogy ugyanaz nap más 7000

volt,

keresztest,

Agria (Eger) közelében a debeai (debri) várat vették körül, Giovanni Draffi

ki

ország más báróival és ne-

(Dráglíy)

az

meseivel

megtámadta

s

ö nagy veszteségkkel szórta

;

és eg3' ennél

hasonlóképen

az

megtörte és szét-

még nagyobb

sereg»

6

Gerecze Péter,

A

debröi

altemplom.

Archaeol. Értesít, 1897. 405 — 414. Ipolyi az egri schema7 A falképekrl

tismusban írásában

(1865., 143.) (1865.,

képek, 104.

s

465.)

Gerecze,

s

Heves várm.

Rómer, id.

h.

Régi

lefal-

412 — 413.

Kandra Kabos, Debröi István. Kath. Szemle, 1896. 417—437. és 564 — 604. Az s

Aba-származású

Debrei-családról

426-432.

39'

il.

o.

MÁRKI SÁNDOR

3o8

A

küzdelemben.

Zsigmond

volt,

legnagyobb embere Debröy István

családnak király

kincstartója,

hogy Zsigmondot a rendek a nápolyi

László

berezegnek,

sikerei voltak s a pártütés

nagyúr

fia,

még Erdélyben

Regécz

része

várba

abban,

volt

csukták

hogy

s

magyar trónkövetelnek, némi

a

Imre, a debröi javaknak

vissza; például Tállya,

a kinek

siklósi

is tért foglalt.

már csak egy

elveszett,

st

A

htlen

részét kapta

a debröi uradalom

maga

is

ezt

megszerezték. Két esztendvel a kuruczok mostani táma-

is

a vár nélkül szállt vissza ösi tulajdonosaira, bár utóbb

dása után,

nem vár

már

1516-ban,

Drágflfy János a debröi vár ura;'

Valószíntlen, hogy az_utolsó

megvívott harczban.

alatt

A

Debröy most

esett

el,

az

s

si

dolog valóban így történhetett,

mert ugyanazon napon, a melyben Bornemisza a gubacsi csagyzött,

tában

Drágffy János szétverte azt a 7000 keresztest,

Debrö várát ostromolta, '°

a ki

mával méltán vehette a

el

történhetett meg.

Drágffy János, Drágffy Bertalan erdélyi vajda

Bélteki

gyzelemmel

alapította

ebben a parasztháborúban

meg

katonai hírnevét.

akarva,

nem akarva

Már elbb nagy méltóságokat

vennie.

várral és annak uradal-

jutalmát, a mi azonban bizonyára csak

Debryek magvaszakadtával

debröi

s így a

viselt;

a

Ettl fogva részt

1510

1513-ban pedig fpohárnok

királyi föétekfogó volt,

fia,

kellett

— 1512

s ezt a

közt

méltó-

ságát 1520-ig viselte, mikor egymásután tárnokmester, temesi gróf,

majd országbíró

s

lett

csatatéren mint valódi

kezében az ország zászlajával, a mohácsi

hs

fejezte

hogy Debrnél

be

Mindenesetre tanul-

életét.

ságos

adalék,

kellett

szembeszállnia a lenézett kuruczokkal.

Nem

ket

tette

tönkre.

is

az ország egyik zászlósurának

Újra gyülekeztek és újabb próbára

készüldtek. Dósa György, a hogy Temesvár újabb

értesült,

9 Drágflfy

castro

oklevéltár, 'o

1516

nostro

Rocca

iir.

di

alatt

vezérekre bízta a ((fegyvertelen »

februárius

Debre\v»

i.

keltez.

már ccx

baro

Károlyi-

jelentése nyomán.

Dániel,

Storia

vereségökröl népet s meg-

Veneziana,

Archivio,

vr,.

Suriano 1055. és

96.

ennek nyomán Karácson\'i a Századokban,

Debea presso Agria. Bar-

1891. 339.

1

DÓSA GYÖRGY

309

hogy «rögtön tábort üssenek abban

parancsolta,

melynek közepén a

a visszhangos

Eger pataka, melyrl az

völgyben,

a

ers Eger

vette nevét, áradásaival el-elönti a földeket és a ker-

kis

teket »."

Akkor már javában

emészt

Procyon és az Ikrek

lángjai a

vagyis július

A

folyt az aratás.

csillagzatáig

2—5

körülbelül juHus

elején,

Rák

lernai

közt

karjainak

terjedtek,'^

hogy

történt,

«az oktalan, nyomorult nép» ismét csatára és halálra készült.

Az

egri

ers

püspök, a kinek

abban az idben Estei

Hippo.lit

székhelyét elfoglalni akarta,

herczeg

Mátyás

volt.

második feleségének, Beatrix királynénak unokaöcscse. harminczöt éves, de már huszonhét esztendeje

Fpapi

esztendeje bíbornok.

érsek s az ország p rímása

késn

véleményt ugyancsak nyugtatni, mikor

tíz

fpap

király

Még

csak

és tizenkét

pályáját egyenesen mint esztergomi

meg.

kezdte s

A

fölháborodott köz-

ugyancsak furcsán akarták meg-

esztend múlva, 1497-ben,

VI.

Sándor pápa

jóváhagyásával cserében az egri püspökséget kapta, prímás pedig

Bakócz Tamás

lett.

Ettl fogva Olaszországban

csakhamar milanói és capuai érsek, s

hatszoros

látogatott

apát

Eg^ák udvari embere, Ariosto, az Orlando furioso

el.

megölné

s

Olaszországé. a pestistl

;

modenai püspök

Magyarországba pedig csak nagyritkán

lett,

halhatatlan költje, tél

ferrarai és

a hol

lakott,

nem

akarta oda követni. Hiszen egy hosszú

Magyarország

A

tzeg

ege, bizony, csak zordonabb, mint

és a szén

már pedig

ott,

melegétl jobban

a közel

Rifeus

(az

irtózott,

mint

Uralhegység

!)

zordon aljában ilyen tüz körül esznek, isznak, játszanak és dide-

ers

Zamatos,

regnek.

törést követ

el,

t

De

s

ggje. '1

A

s

a

fahéjas,

magyarok közt

fszeres

nem egy magyarországi ennél

is

;

olasz

jobban bánthatta a

199—201.

V.

v.,

150.

1.

szentség-

nem

iszsza.

meghalna tlük udvari fiatal

emberét és

érsek

kinek eszébe jutott, hogy lánczát lerázza,

Taurinus, ív. 194—199.

'2 U. o.

boruk

a ki a bort körömszakadtáig tisztán

Minden ételök borsos,

gazdatisztjét

a

nagyúri

még jól járt,

MÁRKI SÁNDOR

3IO

meg

ha ura csak bérét tagadta kellett, a ki kutyáit

hajrázza,

nem

és

a vadászatról

idomítsa,

t

hazatérve sarkantyús csizmáit lehúzza s

S kevesen fogadkozhattak

üldözte. Neki rabszolga

sólymait

elválhatatlanúl kísérje.

úgy, mint Ariosto, hog}' inkább sza-

badon, mint gazdagon éljenek. Mert csalódik ö eminencziája, ha azt

hiszi,

morogva

hogy

azzal a 25 tallérral, a mennyit neg3''edévenkint

^gy Ariostót

fizetnek,

halálra

életre,

lebilincselhet

inkább nyugodtan tri a szegén^'séget, mint hogy visszavágyjék a rabszolgaságra. '5

A jó

költ,

tettei

valaha hü szolgájának

ki

vagyonát

egyetlen

fejében

magát

vallotta

Orlando

:

s kegyei,

furiosóját

ajánlotta s öt a xvi. század fényének, díszének nevezte,

kétségtelenül

maga nem

a kik, fegyveres hatalmukra

szemben irgalmat nemigen

nemes

tisztje és 2

— 300

huszárja) évenkint 3 kívül az egri és a

28 és a szarvaski

kapott.

A

belekerült

olasz katona- és gazdatiszt-

támaszkodva, a jobbágyokkal

A

éreztek.

— 50

prímásnak 40

fnyi zsoldos lovas csapatja

— 4000

st

aranyba,

többe

szarvaski várrséget

is

s a

két várnag}'-

is

Az

s

olasz

(közte 40

került

fizette.

vár 8 katonája ruházaton

összesen 216 aranyat

bíbornokról.

a

festett

ezúttal

ösmerte, mert majdnem_ folyto nosan

De ösmerte

ioilföldön tartózkodott. jeit,

képet

sötétebb

kelleténél

Hippolitot a nép

neki

;

azon-

egri vár

ellátáson

kivl

körülbelül ugyanann3''it

is

200 udvari cseléd fizetése és ellátása évenkint szintén

6—7000

Mindez a teher

aranyba. s a

fényes udvartartás költsége a jobbág\'ság

nyakába szakadt.'^ Ki gondolt volna

szegény jobbág}?^ saját

a

gazdaságával és tisztességes megélhetésével, mikor a tisztek magát az

uradalmat

is

gabonát termelni, fogyasztásra

3

Deák farkas

teljesen

annyi

kellett ?

lefordította

elhanyagolták

M

nem

tudtak

annyi

marhát tenyészteni, a mennjá a bels

Nem

még

egyszer

Ariostonak

Hippolitról és Magyarországról szóló sza-

Századok, 1873. 593—602. A földesúri haszonvételek mintegy

tiráját.

s

;

looo,

a

szénát,

szalmát

is

a dézsma- cs papi tizedborok 6000,

a gabona

s

más haszonvételek 8—9000.

összesen 15—16.000 aranyíbrintra rúgtak. (B.

Nyáry

a Századokban, 1870.)

DÓSA GYÖRGY

311

pénzen vették, mert a termés egy része lábán

A

lévén igák és béresek a behordásra.

nem

veszett,

majorsági gazdálkodás

elhanyagolása szükségképen a jobbágyság zaklatására vezetett

lódását

lecsöndesítse,

Lardi Taddé

—

nagy a

Az s

a

vev

a

—

jószágkormányzó

akkor

zúgoolasz

az

1507-ben a tizedbl kétszáz csomó tavaszbúzát

adott Werdöczj'Yiek.

ö maga kérte

Hogy ennek

tized beszedése alkalmából.

a kilenczed és a

Nem

tagadhatta

—

meg

úgymond,

—

mert

mert az országban, kiváltképen a parasztnépre,

s

befolyása.'^

olasz

jószágkormányzó

központi

magyar szám-

ügyelt

a sajó-hídvégi,

föl

cziráki, túrkevei,

szentmarjai,

simándi, gyöngyös-püspöki és

bélapátsági hét tiszttartóságra

rendkivül jellemzk azok a

s

számadások, a melyek mindezen uradalmaknak és az egész

püspökségnek akkori

gazda-

sági állapotait ösmertetik."^

A

IIO. VI.

SÁNDOR PAPA ÉRME.

latifundium, tisztán terjedelmé-

nél fogva,

nem

lehetett irigység tárgya.

Hiszen az egri püspökség

uradalma, mely ötven helységre terjedett

ki,

alig ért többet

sem ment többre

becslés szerint 600.000 koronánál s jövedelme

15—20.000 aranynál. egy 4

lett

— 500

Ma helyesebb és okszerbb

az

úr

nem és í )

2600

liter)

hétezer holdas

zab)-termését B.

Nyáry

1870. 359.

Albert

A jobbágy nem szakadt

dolgában, sem a magáéban, ha például a hét

faluból álló bélapátsági kila (2100 -

gazdálkodás mel-

holdas birtok értékesebb és jövedelmezbb lehet,

mint az aFaktori egész rengeteg uradalom.

meg sem

mai

szi gabonát

Tárkányban

csak a

uradalom majorsági vetett

el,

>

6

u. o.

tehát

60

— 70

vagy ha a majd-

a lakosok összes

1400 csomóra,

Századokban,

földjeibe csak

gabona (búza-

körülbelül

ugyan-

Ugyan a modenai Hippolit-codexekrl 275-290.,

354-370- és 661—687.

1.

MARKI SÁNDOR

312

De éppen

köbölre becsülték.

annyi

az volt a baj,

hogy

munkaidben nem

veszteséggel járt s a jobbágy a legsürgsebb

maga

ért rá a

földjének

Az

els sorban

árat

ha tehát pénzbeli tartozásainak

;

majdnem mindenét igazán potomáron

eleget akart tenni, eladnia.

másrészt pedig ára sem

müvelésére;

gabonának, a jószágnak

volt a

az úr

nagy id-

dolgában való robotolás, a roppant távolságok miatt,

kellett

a vételre szoruló püspökségi ura-

dalom szabta meg, miközben a földesúr bizonyára a maga hasznát kereste,

3—4

nem

a jobbágyáét.

Az

maguk hazájában

olasz tisztek a

annyit adtak gabonáért vagy

mint

állatért,

Talán

itten.

csak a lovakért adtak európai árakat.

A hevesvármegyei sági

kizsákmánj^olás

idegen

nép tehát bizonyára fképen ezen gazdaelkeseredve az egri püspökség

miatt volt

tisztjei ellen s

mostan emiatt akart leszámolni velk.

Estei Hippolit jószágigazgatója s hadainak parancsnoka

az

idben Dr. Gian Bonzagno

volt.

di

Reggio,

nagy mveltség

Kétségtelenül

egyetemeken szerezte

tehát a

férfiú,

abban olasz

szintén

ki

olaszországi

három esztendvel

doktori czímét s két,

ezeltt jött Magyarországba, hol katonai, politikai és tudományos

mely mostan és

munkásságával, biztosított

belle

magának. Váradi prépost, majd csanádi püspök

s királya

megbízásából Velenczében

Egy kanonoktársa

azzal dicsérte,

és a törvényekben; is

írt

verseket

azonban nem

vélemény

illette,

jól

hanem

forgatta

a

st

kardot.'*

egyúttal Hevesvármeg3'^e fispánja

is '^

hogy az

A

nem

volt,

abban egri

jogban

maga

talán

magát a püspök-érseket.

utóbb maga a törvényhozás

s

lett

járt mint követ.'"

is

jártas az egyházi

lelkesedett az irodalomért,

s a mellett

t

hogy

hevesvármegyei zavargások fokát,

a

kezddött, szép jövendt

itten

vezérlet

A

köz-

látta

püspök,

a ki

lakott székhelyén,

vármegyében. Elösmerte ugyan, hogy néha a fispánok hanyag-

sága és vétke, néha pedig azoknak erszakossága és túlkapása miatt sok alkalmatlanság következik be; de mindezt kisebb baj>7 Bunyitay,

"•54 — 55-

A

váradi püspökség tört.

'S

Taurinus,

'9

1514

:

ív.

214 — 215.

Lvr. t.-cz.

v.,

151.

1.

DÓSA GYÖRGY

nak

mint

tartotta,

hogy nagy veszedelem

azt,

nem

nincs otthon s

még abban

a mostani szo-

esztendben

az

fispán

idején a

Ebbl

vezeti a nemességet.

helyzetbl az ország

rult

3I3

azt a tanul-

ságot vonta le," hogy a hevesi fispánságot ezentúl világi ember viselje

mindaddig, míg a püspök a külföldön lakik

akkor szálljon vissza az egyházra,

tóság csak

vagy helyben lakó egyházi utódja

hazajön,

A

debri

Maklár táján vívott

valahol

délre,

abban különbözik a

csata

Bonzagno

az olasz

A

ha a püspök

lesz.

hogy

nemesség

a

f- vagy alispán helyett

vezette a püspöknek mintegy 300

melyhez azonban kétségtelenül nemesek kuruczok ékalakban rohantak

Egertl

elején

július

csatától,

helyett uradalmi csapatok támadtak s a

hadát,

a mél-

s ez

;

is

de

reá,

fnyi

fizetett

csatlakoztak.

keresztesek

a

gyalogságát mind egy szálig szétszórta és sírdombokkal töltötte

be a mély völgyet

még mostan

is

;

véres

csontoktól

a

mezk

porukat a szél

elviszi

egész Eger folyó

az

lett

fehérlenek

s

;

egészen odáig, a hol a Kárpátok havasai Sarmatiát elválasztják .-'

a szép Magyarországtól.

Két hét

.

alatt tehát az

a kereszteseket,

a

minek

.

urak két ízben gyzték

Budán

híre

le

a királyi tanácsban

örömet okozott. Azonban Perényi Imre nádor, a humanista

költ

vényhozó

s a kinél

munkára

újabb sedett

el,

télyait

s

Nem

"

szerint

—

Hevesben

kinél

nagy

—

Solon óta nem volt különb

a

tör-

bölcsebb egy spártai sem lehetett, az urakat

sarkalta.

Dósa György,

karddal vág magának parasztfegyverekkel

utat,

szórja

a ki

bnei

szét

a

miatt híre-

az urak kas-

felgyújtja

nemes

atyafiakat.

Már nemcsak Ausztria retteg, melynek tornyán a gyzedelmes

szabad tehát késlekedniük.

hanem maga

a szép

Bécs

is,

a

Miksa császár sasos zászlaja lobog. Magyarország és az urak eleget hallhattak róla,

hány furat

húztak karóba, hány polgárt mészároltak 20

Ugyanannak

21

Taurinus, ív. 216—221.

22 U. o. IV.

2.

228—230.

Magyar Történeti

23

§-a.

V.,

v.,

151.

Életrajzok. 191 3.

151. 1.

1.

A

Ez

folyói véresek

öltek

meg, hányat

le,^'

Taurinus

polgárokat

poetica

általában

licentiája.

véve nem

tották.

40

bán-

MARKI SÁNDOR

314

Az id

eljár s a

hanem

jobb,

azután.

A

haza

maga

idejében dicséretes ugyan tanácskozni,

ha a dolgok megtörténte eltt tanácskoznak, mint

mit

ma

közt

határai

ne halászszák holnapra

megtehetnek,

meg tovább

ne trjék

tlük

félnek olyantól, a kinek

A

bíznak többé magukban ?

sokat, a polgárok odahagyják

urak

kellene félnie ?

keresked már

házaikat

s

hiszen nekik adták oda a város kulcsait rájuk bízták.

is

A

A

királ}^

ers

de

valóban

újabb

úgy

k

maguk, az

rséget

s esztelenül az

kell

magát embe-

késedelem nélkül. +

felhívásokat intézett a nemesekhez,

középponti szervezetet most sem adhatott hadaiknak,

így tehát minden vidéknek a

kuruczók

elkerüli a váro-

többé

nemességnek végre meg

relnie s fölkelnie, cselekednie

Vagy annyira

maradhatnak meg Budán

a nép söpredéke miatt alig

is,

a

megrohanja a várakat. Csak

fegyverrel, tzzel, vassal pusztít s

nem nem

s

a haza tolvaját, a ki

ellen.

tudták,

maga

erejével kellett harczolnia a

Ez annál feltnbb jelenség, mert a nemesek

hogy ha Dósa György messze

jár

ezektl a

is

parancsára, vagy legalább

csataterektl, vezérei mindenütt az íekintélvére hivatkozva cselekesznek.

XX.

A SAJÓ ÉS A BODROG KÖZÖTT.

NÉGY vármegye (Hont, Nógrád, Pest és Heves), valamint a bányavárosok lecsöndesítése után

els sorban iránt látszott

vármegyék

a tiszáninneni

érdekldni; talán azért

is,

kormány

a

megnyugtatása

hogy Lengyelországgal

katonai és kereskedelmi összeköttetést biztosítsa.

3.

Göniörvdrfnegyében

a fölkelésnek

kevés sikere

annyit tudunk, hogy a vármegye birtokosai

G3'örgy és Kállay János olyan buzgó és =4

Taurinus,

— 154

ív.

222 — 327.

v.,

Engelnél

közül

Csak

volt.'

Dereucsényí

hü szolgálatokat

egj-éb adatok hiányában

én

is

itt

tet-

emléke-

Minthogy Stieröchsel ezt a Perényi szájába adott hosszú beszédet az

zem meg

egervölg}!

ország vármegyéi és városai), 493—493.

151

1.

csata

leírása

után

szövi be,

1

róla.

Gömör-Kishont

vármegye.

(MagyarI.

DÓSA GYÖRGY

hogy

tek,

Ulászló

II.

ket

jutalmazta

király

még abban

békésvármegyei

a

315 az

esztendben meg-

Maráz

község birtokával,

mely Tiszavarsán3'i Varjasy Ozsvát magvaszakadtáv^al

szállt

a

tincstárra.-

Borsodvánnegycben május vége

nemesek

a

megkezdte.

felé

A

felültetését

Bebek János már

négy vármegye szövetségéhez

május 28-án fogadkozott, hogy «a legközelebbi

csatlakozott s

napokban)) az öt vármegye nemességét Egerben összegyjtvén;

püspök

az egri

ket —

bárhol

—

találja

megy

a keresztesek ellen,

hogy

mindaddig

dühöngésöknek

míg

vágja,

ölje,

vitézeivel együtt

véget vethet.' Ulászló

örömmel,

király

vagy

inkább megnyugvással értesült Be-

beknek errl a nagy felbuzdulásáról s arról,

hogy némi néppel már

föl

a

kelt

is

keresztesek

annyi bajt

kik

ellen,

a

rendetlenséget

és

okoztak idáig, mert raboltak, gyilgyújtogattak.

koltak,

tehát

meghagyta

lehet, kétszáz

Június

III.

BARTFA VAROS NAGYOBB PECSÉTJE.

6-án

a kassaiaknak

hogy

is,

a milyen g^'orsan csak

ha annyi nem

gyalogkatonát, vagy

telik,

ann3át,

a menn3'it kiállíthatnak, továbbá hadiszereket és pedig tábori "Czélokra

alkalmas

hoz, a kit néhány

bombavet ágyúkat

vármegye kapitányává nevezett

Bártfára Pál deák vitte

a

tanácsot Penipfflinger

kérte,

-

hogy

üatum Bude

festum 1514.

beati

töredékeivel.

episcopi

14.).

Vörös

királyi pecsét

Kállaj'-levéltár

a

Nemzeti

Múzeumban. 5

Kassai levéltár

929. sz.

185—186. Datiim Bude, feria

Kaprinai-kcz-

tertia

ezt

post festum

'

ki.^

a

mindjárt

pentecostes. Papiroson,

Kassai levéltár, 919. iratok, xxvri. 182—183. tel.

)

parancsát

adjanak/'

hitelt

meg»

s is

Pár nap

piros zárópecsétsz.

Kaprinai-kéz-

Életrajza Fabritius Károlytól az Akad.

Értekezések közt (1875). 6 Kelt Budán, június 7-ikén. Papíroson, zárópecséttel,

iratok, xxvir. 4

a királ^^nak

mindenben

proxima post anno dni

feria tertia

Briccij

(november

meg

Márk alkincstárnok

küldöttnek

a

küldjenek Bebek János-

a

bártfai

levéltárban.

Iványi Béla szíves közlése.

40-

Dr.

MÁRKI SÁNDOR

3l6

nap múlva a király maga

fölkelésre szólította

is

ket. Eperjes

városának már június ii-én, Szentháromság vasárnapján megpa-

hogy a parasztok

rancsolta,

ellen, a kik a

kegyetlenségeket követnek

— úgymond,

hogy

^

keresztesek neve alatt

—

milyen

—

tehát

a

vagyonát

a

a

el,

hány

ragadozták

ket

megfoghatták

a hol

—

támadtak ellene

követtek

tolvajlásokat

hánynak

fel,

—

Minthogy pedig gonoszságuk nap-

ki.

napra növekedik, elhatározta, hogy

ról

hasonló módon. «Hiszen

rosszlelküen

szét s a leggyalázatosabb halállal

mennyi nemest végeztek

írt

köznépek és a parasztok

a

mindenütt mennyi borzasztó

s

nemesi házat forgattak

ellen vérlázító

hadakat küldjenek. ' Június 13-án

el,

pedig a bártfaiaknak és a kassaiaknak tudják

nemesség

Meghagyta

ellenáll nekik.

valamennyi urának és vármegyéjének, hog}^

felvidék

mentül nagyobbszámú

fejenként fölkeljenek és egész erejökkel,

néppel álljanak ellen a parasztoknak, ha azok a királyi parancsra leszállani (résedére)

és sajátjukba

nem akarnának.

visszatérni

Mindenesetre jellemz a király jóakaratára nézve,

szegény népet valamennyire védelmébe veszi

dalomnak ebben az elrehaladott állásában az urak, mieltt vért ontanának,

is

s

még

hogy a

a forrada-

azt akarja,

elbb hségre

hogy

és engedelmes-

ségre bírják a kuruczokat. Most különben az urakhoz és a vár-

megyékhez

kamarását, Perényi Istvánt küldte

hogy ket

ki,

személyesen mentül nagyobb sietségre nógassa és szóval a bártfaiakat

A

részletesebben

is

alkalmas

hogy az urakat

is,

módon

a

és

nemeseket minden

segítsék a köznépek elnyomásában s hadiszere-

város levéltárában. Emliti 7 Eperjes Lasztókay (az eperjesi fgimnázium 1880/1. a hadakat Perényi deni,

a

mit

1.)

A

kivonat szerint

Istvánhoz kellene kül-

azonban

sem mondanak. Dátum Bude, feria

az

alábbi

levelek

sehol 8

festum

sancte

ct

bizonyára

s

ket és ágyúkat bocsássanak a parasztok szétszórására

évi értesítjében, 14.

is,,

tájékoztassa a királ}^ akaratáról.

legszigorúbban meghagyta tehát a bártfaiaknak

más városoknak

ket

;

ha pedig

bártfai levéltárban 126. sz. a.

és az eper-

jesi levéltárban, papíroson,

rös viasz

zárópecséttel. (Mind a

Iványi Béla

Lasztókay

is

említi

11.

tertia

proxima post trinitatis.

A

Hist. Critica xviii. sel)

728. és

dr.

eperjesit

14.)

Kiadta

ív. 24.

Katona,

0.,

Pray, Epist. Procerum,

kett

Az

szíves közlése.

Wagner, Analecta Scepusii

individue

töredékes vö-

(némi eltérési.

86—87.

DÓSA GYÖRGY

317

az urakhoz

szétszórták, hadinépökkel együtt

a

és

nemesekhez

csatlakozva jöjjenek a királyhoz és mindenben úgy tegyenek, a

hogy, a király nevében, Perényi István rendelkezik velk.

Ferényi István kamarás ugocsai fispánnak

János

különben

abaújinak

az is

máramarosi fispánnak pedig

és

nádornak) unokaöcscse

(a

vármegyének viszonyait

jól

ösmerhette.

késbb

112.

A

pedig fpohárnok

t

most

a

Különben a

Lcse

és Kisszeben

érdekl ügyekben

kassaiakhoz

felvidéki

hasonló,

is

öt

város:

szövetkeztek

a keresztesek ellen

hogy

egymással

Nagy

'o

/öcsét

piros

július

elején

levéltár,

zárópecséttel.

többi

el." Például

és a

mikor

vármegyéknek,

Továbbá

három városnak 1

papiroson,

920. sz. :

Kaprinai-

(Mind a kett a budapesti egyet. könyvtárban.) 150.

ket közösen

Eperjes tanácsa

viszont

kézíratok, xxvii. 183. és Collectio Prayana, Líri.

s az

Eperjes,

megkérte a többi várost,

tanács

Iván, ix. 227.

Kassai

június 13-án

elegend népet bocsássanak rendelke-

bártfaiaknak s bizonyára a 9

is

Kassa,

megadása végett Eperjesen vagy máshol gylje-

a felelet

nek össze;"'

még érthetbb teszi. de nem olyan rész-

Bártfa,

embereik jártak

kiküldött

zésére, június 19-én a

volt

esztendben

az

noha ez a rendelete

Bebek János csakhamar megparancsolta nekik

hogy

is

PERÉNYI ISTVÁN NÉVALÁÍRÁSA.

letes parancsolattal küldte, kelt.'°

meg

Egyébiránt unoka-

lett.

testvére volt a nádornak, a mi emelkedését király

király

még abban

mert István

elégedve eljárásával,

A

Mint

volt.^

tsgyökeres család sarjadéka, ennek a három

abaúji

flovászmester,

egykori

az

János máramarosi fispánnak és fasztal-

fia,

noknak unokája, Gábor ugocsai öcscse s

föajtónállónak,

Sziklay-Borovszky,

1

vármegyéi és városai,

megye 12

és Kassa),

Lcse

város

i.

azt is,

írta

a

hogy

a

Magyarország

(Abaiij-Torna

vár-

90.

levele a bártfai

levél-

tárban, papiroson, zárópecséttel. Dr. Iványi

szíves közlése.

MÁRKI SÁNDOR

3l8 király parancsának

A

niok.'^

tárgyalására valahol gylést

kellene

tarta-

parasztháború tehát szorosabb összetartásra buzdította

a polgárokat

mindamellett a lcsei tanács

;

még augusztus elsején

megkérdezte a kisszebenieket, hogyan gondolkoznak arról

is

tervrl, hogy megbízottakat küldjenek a királyi udvarba

hségben bizonyára (ernys)

a nyári

Elbb azonban gylést melyik

kellene

S

útvonalat válaszszák.

Eperjes és Bártfa városokkal

nyára külön

A

is

hogy

ket,

közöljék.'*

oda.

A

—

az

levelöket

kassaiaknak bizo-

írtak,

prudentes et circumspecti

polgárok tehát nagyon

is

cives

nem

cselekvés pillanataiban

okos

tegyenek

tartozik a

közönye kihozta türelmébl

akarták

a mi a

gyors

legfbb polgári erények

vármegyék

közé. Egyébiránt a királyt a

;

óvatos

és

hosszasan és körülményesen

megfontolni és meghányni, vetni, mit

és

Ebben

hogy megbeszéljék,,

tartaniok,

kérték

?

mennének

kocsin

a

városok halogatása

és

második felében mind-

s június

untalan sürget leveleket és parancsokat küldött rajok.

—

((Ezekben a napokban

szólt június

kos és egy telkes nemesekhez, hez/'

—

nektek,

valamint

15-én

az abaúji birto-

praedialis

a

már több levelünkben megírtuk

nemesek-

megparancsoltuk

és

hogy az országban támadt akkora tznek

eloltására és

akkora bajnak elnyomására fejenkint a leggyorsabban Ti azonban

tek.

s azonfelül azt

van

szó,

még

(a

is

megfeledkezvén

sem gondolván meg, hogy nemcsak jószágotokról

hanem életetekrl

nyösek és késedelmesek lében

üdvösségetekrl

saját

fölkelje-

is,

ebben a dologban eleddig közö-

voltatok.))

Igaz ugyan, hogy egyik leve-

mely azonban nem maradt

ránk),

hag3'ta

azt

meg

nekik, hogy Báthory István temesi grófhoz és alsómagyarországi

fkapitányhoz csatlakozzanak ség van reájok ' 5

Eperjes levele

;

most azonban a

u. o.,

í4

Ez a

levél

maradt

levél-

honnan

Iványi

volt szíves közölni velem.

dr.

odamenjenek, a hol szük-

végs 5

veszedelem azt követeli.

Dátum

Bude

in

fest

sacratissinii

corporis Christi. Kassai levéltár, 925F. sz.

valóban a bártfai fenn,

vele

papíroson, záró-

pecséttel. Iványi szíves közlése.

tárban

s

a.,

egykorú másolatban;

nai-kéziratok, xxvii.

egyet, könyvtárban.

194—

továbbá 195. a

Kapri-

budapesti

DÓSA GYÖRGY

hogy mentül hamarább örök htlenség csolta

meg

várva,

ily

fölkelvén,

319

egyenesen hozzájöjjenek. Tehát

vagyonvesztés büntetésének terhe

s

hogy mostan már semmiféle parancsra nem

nekik,

nagy szükségben fejenként szokott módon fölkeljenek

s éjjel-nappal

hozzá siessenek. így a legközelebbi vasárnaptól

(június i8-ától) fogva

egy hét

(június

alatt

25-éig)

megalakulnak, hogy azután Isten segítségével ellenségnek

kal az

összegylt

ország

az

elnyomják és

erejét

Ez, a mint ösmeretes,

remélte

;

ki,

nemök

deni.

XVI.

a király

SZAZADBAN.

leverte.

mely a királynak

másoknak

koruk

és

nem maguk helyett más

latot

UTAZÁS A

mások-

számban

Érdekes azonban

azt és

a

reménységét

megszalasztja,

könnyen megsemmisítheti. Hozzátette, hogy

az uraknak s akárki

pedig

és

nagy

Drágffy János Debrö-

hogy mihelyt ezeket megveri

többit azután

velk

táborban

kiirtsák.

már június 21-én

a levélnek az a része, a jelenti

s

részeiben

mert Bornemisza Gubacsnál és

kereszteseket

a

ama

a

hamarább megtörtént, mint maga

113.

nél

paran-

alatt

végezni

;

volnának,

a kik

vagy

miatt fölkelni és gyakor-

tudnának, a már jelzett büntetés terhe alatt katonát tartozzanak a nemesi fölkelésbe kül-

Ennek következtében

és jöjjenek hozzá

szolgálatában

gyöngesége

a

tehát a

legsürgsebben keljenek

föl

mert ha a leggyorsabban nem jönnek, mint

htlenektl, minden vagyonukat és örökségöket elkobozza, ingóságaikat pedig

azok közt osztja

engedelmeskedve

ily

szét,

a

kik

parancsolatának

nagy veszedelemben segítségére jönnek.

MÁRKI SÁNDOR

320

Ha

st

tehát vagyonukat, javaikat,

semmi okból

akarják, tovább

A

nem

elveszteni

is

se késlekedjenek.

helyzet kétségbeejt voltát ennél szintébben föltárni való-

ban nem

most már történt,

lehetett s azt

hogy

volna hinni,

lehetett

nemesek

a

ez

nem

mert az abaúji nemességet és a városi polgárságot

saját

szinte özönlenek a király táborába.

vidéke állapotának bizonytalansága totta.

életöket

Azonban

aggasztotta és otthon tar-

is

Perényi István június 20-án már arra kérte a szikszaiakat

és Wertlaut Lénárd kapitányt,

hogy maradjanak otthon az

másukon. Ellenben Bebek János megfenyegette ket

s azt

állo-

mondta,

hogy ha nem csatlakoznak hozzá, úgy bánik velk, mint a

törö-

kökkel.

Csáky Demeter ispán

—

Csanádi püspök unokaöcscse,

nemessel Szikszón

megbosszulja nagybátyja

halálát.

alatt szolgálni.

küldték a királyhoz

s

—

fia

sok jó

attól a vágytól,

azonban

s a

hogy

kérte,

hogy

nemesek

nem

Bebek János arra

Csáky

menjen hozzá Miskolczra. akartak Bebek

Csáky Lászlónak a

bizonyára égett

állott s

Csáky Miklós

a csúfosan kivégzett

Bor Lénárdot már elbb

izenettel

követjük azzal a hírrel tért vissza, hogy

Székely (Dósa) Györgynek igen sok népe van,'^ Bornemisza

pedig már a sereggel Pest és Buda száz embert

György

fogadott zsoldjába,

ellen

ják,

hagyták

s

mindnyájan

a

nyomorúságot

Debr

(Dobre

?)

körül

állt,

s

A

Der Zekel Jorg seer

'7 Idáig

részletet, a

nem ösmertük mely egyik

vil

ezt

jele

volkh

hatt.

az érdekes

annak, hogy

Dósa

megtudták,

kapitányukat

s a

zsoldosok pus-

Mindenütt nagy károkat

kereszteseknek

hogy tovább mit

bártfaiaktól kellene megtudni. Sayczlich János

'6

lefelé

Székely Györgyhöz. '^ Mond-

magukkal.

okoznak.

király nég}--

zsoldosok

ellen akarják vezetni,

átallották

vittek

is

A

Dunán

a

hogy Dósa Györgynek sok huszára van

kákat és ágyúkat és

hogy

Mikor azonban

küldje.

hogy ket Székely György ott

felé vonult.

egy csinált,

tábora azt

a

azonban a további

Dósa György mellé hivatásos katonák is ágyúk kezeléséhez, várak. ostromához a fölkelöknél jobban értettek

álltak, a kik az

DÓSA GYÖRGY tennivalókra nagy sietve

írt

32I

levelében

kassaiaktól

a

kért

uta-

sítást.'*

Még

aznap

'^

újabb tudósításokkal

Perényi István

szolgált.

hozzájuk Szikszóra a nemesekhez és

átjött

hozott magával,

oltalomlevelet

is

hogy ekként

ket.

lecsillapítsa

így azután a nemesek megegyeztek egymás között

közlök

;

azonban némelyek P^r/wy/ Istvánnal együtt Rozgonyi Istvánhoz és

Homonnay Jánoshoz akartak vonulni." Perényi vezértársai már nem voltak íiatal emberek. Rozgonyi István apja János volt, Mátyás király országbírája, nagyapja pedig István temesi ura annak a Szentgyörgyi Cziczellének, a nál

megmentette Zsigmond király

«Egy árva szó sem Mind a világ, széles

Unokája maga

is

beszéli

világ

vitéz

tendvel ezeltt ugyan

II.

berezeg érdekében vonta

már törvényes

ki

életét.

gróf,

Galambócz ostromá-

És azóta

Zsigmond gyzedelmet, Rozgonyi Cziczellét.»

ember hírében

állt.

—

Huszonnégy

esz-

Ulászló öcscse és vetélytársa, Albert

de most nyolcz esztendeje

ki kardját,

királya védelmére követte Szapolyait, a ki Miksa

császár ellen indult.

— A

másik úrnak,

Homonnay

(Drugeth)

Jánosnak története azzal az erszakoskodással kezddik, a melyet Ulászló uralkodásának kezdetén öcscsével,

II.

követett

Gáspárral együtt

mikor a karthauziak szepeslechniczi kolostorát

el,

bolta és a szerzeteseket megsebesítette.

Ebben

az 1514. esztend-

ben azonban, mikor az egyház a karthauziak

Homonnay

kira-

alapítóját,

Brúnót,

már

az egyház hü

fiának tartották, a ki különösen az ungvári pálos

szerzeteseket

a szentek sorába emelte,

vigasztalta

meg

Jánost

Felesége Mátyás király hatalmas

ajándékaival.

nádorának, Szapolyai Istvánnak leánya lévén, sógorságban

'

8

Ausz Zyxo Mittwoch ante octavam

corporis

925GG. 1

9

Christi,

1514.

sz. Eredeti, zöld

Kassai

levéltár,

pecséttel lezárva.

Johann Sayczlich levele a kassai

nácshoz.

Dátum ausz Zyxo hóra

ta-

lo. feria

quarta ante octavam corporis Christi 1514. Magyau: Történeti Életrajzok. 1913.

U.

925H.

o.

sz.

a.

Eredeti.

állott

Papíroson,

zöld zárópecsét nyomaival.

A

német tudósító a magyar neveket magyarosan írja. (Pereny Istwan, Rozgony Istwan, Homonay Janus, Bebek 20

mind

Laslo

stb.)

4^

MARKI SÁNDOR

322

János vajdával, kiben a nemesek a mostani veszedelemben sza-

Zsigmond lengyel

baditójukat látták és

királynak,

debb úton éppen a Homonnayak birtokán

ki

a legrövi-

be a

át

küldhette

az

északkeleti

várva-várt segedelmet.

A

8

vidék urak^'

vármegyéjében összesen 257

nagyon érthet, hogy

s így

mostan ök

élére

Homonnayak

Perényiek, Rozgonyiak,

állottak.

nemesek június 21-én

114.

még aznap megindulnak

Pest

magukra maradtak volna

s

Sayczlick János

ben

is

maga

is

nem

felé."

fölött

beszélt

ban ezután

is

is

kérte,

sekkel ne vonuljon

küldött

hogy

el

Perényi

azt

nemesek a

id.

szikszaiak

külön-

ki

felelte,

és városok

király

a népet ne hagyja

hogy a minden

nevében már

magára

s a

neme-

onnan. Ekkor Báthory Jánost (Szaniszlóíi fiát)

küldte hozzájok

Csánki, Magyarország tört. földrajzának adatai szerint.

2J Sayczlich

a

Kassa városához. Sayczlich azon-

Báthory János és Szokoli Borbála 21

így

Perényi Istvánnal, a

ebben az ügyben

és

követet és levelet

Mivel

tudták, mihez tartsák magukat,

király hatalmat adott neki az urak,

hadinépe

hogy

el,

SZAZADBAN.

XVI.

Szikszónak.

földesura volt

kívánkozó fölkel

egyetértéssel határozták

AGYÚ A

földes-

nemességének

felvidék

a

A Szikszóról hozzájuk

teljes

voltak

faluban

fel-

levele szerint Pestwert.

és azt

DÓSA GYÖRGY ajánlotta,

323

hogy mivel csakugyan veszedelmes volna magukban

Gyr

vonuljanak

maradniok,

(Diósgyr)

felé.

Megírja feleségé-

nek (Frangepani Iskotának), hogy bocsássa be

ket els várukba

borsodvármegyei Csorbaköbe ?)

(a

hogy

a népet és javait

akarnak vonulni, hát hiszen Bebeket és

szavára és hitére fogadja,

s

Ha

megoltalmazza.

""^

is

azért küldték,

A

annak vagyonára vigyázzon.

azonban Betekhez

hogy a népre

mégis jobbnak

szikszaiak

hogy Perényinek valamelyik várában húzódjanak meg.

látták,

Perényi újból izent nekik

ket Bebekhez

k

együtt

is

nem

megkérdezte,

s

és az urakhoz küldené,

hogy a többi várossal

táborba szálljanak?

Ezt a szikszaiak a kassaiak megkérdezése

vagy

lakozzanak-e Bebekhez

mondta, eléggé

csitította a

sem.

népet

Sayczlich,

nem

s

mentül elbb megtudja, mit csináljanak. mondják, hogy

nem

nem

akar-

hogy

kímélte a lovat,

A

kikémlelte

csat-

hogy maga

a

nemes urak maguk

tudják, a lázadó parasztok

Bebek László

rájuk.

nélkül

tlük sürgsen, hogy

ták megtenni. Utasítást kértek tehát

támadnak

volna-e jobb, ha

melyik órában

ket

s

azt

állítja,

hogy nagy seregök van.

A

nemes urak valóban

György

Székely (Dósa) lította a

lakosokat,

'^'^

sietve hagyták

még aznap

hogy melléje

körlevelet küldött s felszó-

álljanak és segítségére legyenek.^^

Perényi István Szikszóról ugyanaznap saiaknak

írt.''^

hogy már

Remélte,

oda Szikszót, a hová

(június 21-én)

megkapták,

a kas-

elolvasták

és

megértették a király levelét, a melyet, megbízásához képest, ö küldött

meg

nekik.

utasításokat fog tekintetében.

Ennek

küldeni

értelmében Bebek kassai

a

János különféle

hadak és azoknak vezetje

Minthogy pedig a kassai tanács Perényitl egye-

^> tVor volk wnd gessewü, «volk wnd den gezew.B (Gezáu vagy Gezáhe voltaképen szerszám). 24 Der Zekel Jorg. Ez is a középponti

Namhafftigen Weissen herén Richter

vezetés

festum nativitatis

jele.

25 Sayczlich idézett

véltárban,

925H.

A

levele a kassai levél

hátán

:

le-

dDen

Ratt an der Stadt

Cassaw unsern

wnd

Erhafif-

tigen herén. 26

Ex Sykzo

feria quarta

proxima ante

Johannis Baptitse anno

dni 1514. Eredetije papírosba

nyomott pe-

esettel a kassai levéltárban, 930. sz.

41*

MARKI SÁNDOR

324

hogy hadinépök tle

megkérdezte,

nesen

—

Bebektl,

nem

elég óvatosan, de

hogy közöljék

felelte,

vagyis kapitányaival

elüljáróival

elég határozottan

levelének

király

a

vagy

függni,

fog-e

—

azt

katonáik

tartalmát

akkor majd eldönthetik,

s

ki

álljon az élükre.

Június 24-én a király meghagyta a felvidéki városoknak, hogy

nem mutatkoznának,

a mennyiben lázadó parasztcsapatok ottan

hadaikkal az alföldre siessenek ^^

és városokat

hogy

nekik,

;

^^

26-án pedig a vármegyéket^*

jutván, azon részek uraival együtt

hadinépökkel együtt

nem

most

tették,

hogy

k

is

újból

csaknem végs veszedelembe minden erejökkel

hozzásiessenek.

és

a

ervel

nagyobb

mentül

Már elbb meghagyta

újból fegyverbe szólította.

a király és az ország

és

minden

azonban ezt

Mivel

legszigorúbban

és

megparancsolja,

segítséggel jöjjenek hozzá,

mert ellenségeik ereje naponkint növekszik, kimondhatatlan bajokat okoznak s a nemeseket elnyomják és megölik.

Ha azonban

k

maguk is akkora veszedelemben forognak és azok a gonosztevk oly nagy számban gyülekeztek össze, hogy ama részek súlyos és végs veszedelme nélkül hazulról el nem távozhatnak, ebben az esetben a felvidék összes vármegyéi és városai azon

gonosztevk szórják.

Ha

gsebben

ellen induljanak,

hozzájöjjenek.

meghagyja

hogy ket megszalaszszák

azonban megszalasztották és szétszórták, a

tehát,

Újból

és

ismételve

lések kíséretében az

27

A

Sáros

Dátum Buda, festum

29

A

napról

hadiszerek és fölszere-

az ügyek alakulásához képest az urak jobbnak

vármegyéhez

feria

nativitatis

szóló levél

secunda proxima post beati Joannis Baptiste.

14.

Bártfához a

legszigorúbban

a

urakkal együtt hozzáküldeni tartozzanak.

Collectio Prayana, liit. 150. ^8 Lasztókay az 1880/1. eperjesi értesi-

tben,

legsür-

hogy mentül nagyobbszámú népet szedjenek

össze s azt a leggyorsabban rendezvén,

Ha azonban

és szét-

bártfai

szóló

ugyanaz-

levél

levéltárban

129. sz. pa-

píroson, zárópecsét töredékével

;

az Eper-

jeshez szóló az eperjesi roson,

födött

veres

Kassához

szóló

levéltárban papi-

viasz-zárópecséttel,

(Mind a kett dr. Iványi

A

lát-

a

szíves közlése.)

kassai

levéltárban

mérleges vízjegyü papiroson, piros zárópecséttel. A bártfainak másolata

921. sz.

megvan

a.,

a Kaprinai-kézíratok

közt

is,

xi.

59 — 60. s kiadta Praj-, Epistolae Proceruni, i. 88 — 89.

DÓSA GYÖRGY

hogy

nák,

városok

saját

is

325

vidékük gonosztevi ellen induljanak, akkor a

azon gonosztevk ellen az urak mellé küldjék kato-

hogy erre nem kerül

náikat és hadiszereiket. Reméli azonban, a sor,

mert a gonosztevket az ország sok részében, nevezete-

már

sen Debrö körül és Gubacs mellett s

tehát,

hogy

k

nagy

oly

is

Nem

hiszi

szükségben volnának, mivel az

napról-napra jobban megtörik és gyöngítik

ellenség

erejét

ellenben

szükségesebb,

hogy odamenjenek

és

;

'°

gonosztevk

a

zúzzák össze, a hol nagyobb részök van és dühöng.

fejét ott

Ha

szétszórták, megszalasz-

mindenütt szétzavarták és megkergették.

tották

tehát az urak és hadinépeik a városok alá mennek,

k

is

a

királyhoz küldjék katonáikat és hadiszereiket.

SAYCZLICH JÁNOS NÉVALÁÍRÁSA.

115.

Azonban

az uraknak és a polgároknak volt

maradásra. Június 29-én

gondolkodóba a

ejtette

bölcs

és

pl.

Sayczlich (Schewczlich) János levele

bártfaiakat.

urakat arra,

becsületes

panaszkodva beszéltek

okuk az otthon-

el neki,

a

hogy

mit az tudniillik

ságos keresztesek, ták,

azok a ficzkók,

elhajtották s a paripákat

lefoglaljon,

barmaikat,

elhajtott

hogy azok

a

könnyelm

megkárosítsanak. Hiszen például

30

Az

J«

Dy puben dy

nicht seyn.

lovat

mint

mire nézve szolgáit már utasította

mint jóakaró urait és barátait azért esnék,

paripáikat,

oklevél

eleje

sich

való-

kirabol-

kanczáikat

potomáron eladogatták. Parancsot kapott

hogy minden olyan

tehát,

nem

sok jó úrnak és nemesnek a házát

fölgyújtottak, fölégették,

a

nemesek

urak és

a kik magukat kereszteseknek nevezik, a kik azonban ""^

ugyanis

Figyelmeztette

értesítette,

ficzkók

annyi

bitangjószágot is.

Errl ket

mert nehezére derék embert

Tharcsay Miklósnak

is

elhaj-

éppen az ellenkezt állítja. den Crewcziger nennen, unnde dy worhafftigen Crewcziger

MÁRKI SÁNDOR

326

minden kanczáját

tották

már

kára jegyzékét

s

föl is terjesz-

tette az udvarhoz.'^

Ez

a Tharcsay, helyesebben

idben

az

kamarás

királyi

fkamarás

esztend múlva

öt

volt;

Sárosvármegye fispánja

és

mohácsi csatában. '5 a melyhez

mondva Tárczay Miklós ebben

A

Tárczayaké

mint ilyen esett

s

Tark

volt

lett királyi

el

a

vára és uradalma,

26 helység tartozott Sárosban, 6 pedig Szepesben.

Tark

vára a Mincsol-hegység tövében, egy 736 méter magas ormon, Kisszeben és Palocsa közt, Sárosvármegye északnyugati részében lévén, elég

Ugyanakkor

közel

mikor a kuruczok már a Szerémségben

tehát, a

pusztítottak, el lehetett

Sárosban és Abaújban,

azonban.

Itt

nem

kialvófélben volt, legalább véres csatákra

A

ersebben, pedig alkalmasint ez a vármegye

latta

került a sor.

Zemplénvármegyének csak bodrogközi

fölkelés

is

mondani, hogy a fölkelés az ország egyik

szélétl a másikig terjedt.

már

Lengyelország határához.

esett

részét zak-

Mészá-

volt

ros Lrincznek, a hatalmas izgatónak szülföldje. Heteley Mihály

Tokaj várát.

ellen

tudvalevleg megvédelmezte a keresztesek

parancsnok,

tokaji

'^^

A

Tokaj körül portyázó csapatok Zombor

faluban különösen a Velezdi /Toí^/r-családnak okoztak nagy kárt, a

mennyiben okleveleiket és

semmisítették.

Ennek következtében

október

(1515

magukkal

írásaikat

Ulászló

II.

(György, János, Dorottya és Margit),

valamint

gyermekei

néhai

Kövér János gyermekei (János, Zorárd, Antal, Pál és részére

adományképen

új

Sárospatak

}2

ligen

váráról

Dátum ausz Cassa am czwelff botén

Bártfai

levéltár,

Petri

130.

sz.

tulajdonaik voltak. '^ Magáról

csak annyit tudunk,

Az övék

jutott.'^

lett

Iványi

1514.

szíves

közlése.

Nagy

Iván, xr. 44.

54

Pray

kéziratai,

1872. 436. és

140. 3J

19.

Századok,

Szirmay,

Notitia

II.

Ulászló

sexta

oklevele

proxima

post

(1515.)

Dl. 22.723. 56

keresztesek

136. es

1.

Luce evangeliste.

xxv.

442 — 443.

a

Ungvármegyék

Comitatus Zempléniensis,

inclyti

feria

3 3

hogy

tehát Zemplén- és

tag der heyet Pauli

Velezdi Brigitta)

adományozta a zombori részjószá-

gokat, a melyek régtl fogva az

kezére

utóbb

király

néhai Velezdi Kövér Mihály

19-én)

meg-

vitték s

Szirmay,

u. o.

136.

dátum festum

Bude, beati

Orsz. levéltár,

DÓSA GYÖRGY ekkori

fispánjának,

kúriája

is,

a

327

Pálóczy Antalnak Patak városában

Mátyás király

országbíró

melyet Pálóczy László

lev

korában vár módjára kfalakkal, tornyokkal és árkokkal ersímeg.57 Pálóczy Antal

tett

nem

vette

könnyedén a

Rozgonyi István

régi

dolgot.

hogy

Éppen levelök titokzatossága vetni

elfogatása

A

olyan

tagját, Bártfa

neki

mindenben

mutatja,

dolgokat,

esetében —

felvidék

Homonnay

városa tanácsáhitelt

miknek a fölkelk

a

5

8

—

papi-

a levél

hasznát vehetnék.

ennek a három úr rködésének köszönhette, hogy

Csánki, Magyarorsz. Víztói rongált

szíves közlése.)

adjanak.'^

hogy nem akartak

ebben a forradalomban nagyobb veszedelem nem 37

János,

A SÁROSPATAKI VÍZI KAPU.

nemes család

hoz, melyet megkértek,

rosra

5-én

Július

együttesen küldöttek Lasztóczi Benedeket,

és

116.

egy zempléni

sem mint fispán, sem mint birtokos

tört.

földrajza,

papíroson a bártfai

r.

érte.

335.

levéltárban, a

három úr

pecsétjével,

(Iványi

MARKI SÁNDOR

328

XXL NEMESEK CSATLAKOZÁSA. Ungvármegyétl Erdélyig terjed

FELVIDÉKNEK részében

nemesség maga sem

a

zárkózott

Sok

ridegen a földmívesek törekvései ell. az

bocskoros nemes, és a

egytelkes,

él nemes

mindezek pedig a jobbágyokhoz

;

nagyon nehezen tudtak megélni Itt

sem

európai baj volt

tördött ez,

a

—

mely

nem

a

vadregényes

vagy

csak

A

a mely csak a Tisza

tájéka,

száz esztend múlva változtatták

is

meg

a

maradt, a hogy az örök

szívósabb az

Az

úgy

találta,

általános

nagyon keveset

«havasok»

vidéke

felé lejtösödve jutal-

utazó

hogy

havasok színét és

mhelybl

élete,

'

még

közel négy-

fogva közelebb

megfigyel valóban

áll

ekevas

kapa,

ásó,

Minden úgy az ember is meg-

alakját.

kikerült s

«Ersebb

jobb a szeme, mint nekünk. Fejlet-

lenebb állapotánál fogva közelebb hiténél

közigaz-

a

és

tartotta régi szokásait, régi szerszámait, régi viseletét.

a teste,

csak

Kárpátok, a Máramarosi-havasok, a Vihorlat-Gutin

mazza meg a földmíves munkáját.

nem

hasonlóan

különben

mi akkor

tördött,

volt közöttük

a jobbágytelken

a gazdálkodás

termelképesség fokozásával.

Erds

az

a

—

olyan

sovány jövedelmébl.

földjük

hanem

a föld volt rossz,

rendszere,

gatás

zsellér,

keleti

el

áll

a vadállathoz

az Istenhez,

letnt századok

mint mi.»

ersebb

és

S

az

élénk

vonásait láthatja a havas

lakóiban, miként a paleontológiái leletekben láthatók az elpusztult

világrend snyomai. És négyszáz esztendvel ezeltt

is el

lehetett

mondani, hogy a búzaterm Magyarországnak van egy vidéke, a hol élete

sem

a

nép évrl-évre százezerszámra mindig éhezik. Egész

abban a sóvárgásban lett

sem

tolvajjá,

trt évtizedek >

telik el,

hogy

sem martalóczczá.

jól lakhassék.

Nem

o.

I.

II a.

kiabált.

óta.^

Bartha Miklós, Kazár földön. (Összegyjtött munkái, U.

is

i,

109—

iio.)

S mégNémán

DÓSA GYÖRGY

Nem

A

nem

kiabált,

él

kincstári földeken

a fölkelökhöz,

Már

az 1498

ruthének semmi esetre sem csatlakoztak

panaszkodott rájuk

xlvii. t.-cz.

a jobbágyokat

hogy

a jászokra,

fegyverkezett mostan sem.

minek egyik oka különös helyzetök

a :

nem

zúgolódott,

329

a

nemesség

lehetett.

kunokra és

a

s

szabadságainak

és az ország törvényeinek ellenére elvezetik és szabadságolásukat

kieszközlik; a

jobbágyok

nemesség rovására

elvitelével pedig a

naponkint igen sok jogtalanságot és sérelmet, kimondhatatlan

tartják

követnek

zsarolásokat

hallatlan

és

vissza

ket

el

a

s

szolgaállapotú

jószágaira,

emberek

megparancsolta, telepedhetnek át

a király

úgy

ezeknek földjére oly czélból, hogy

törvény tehát,

nem

és a nevezett

tisztjei

nemesek jobbágyait

se vezethessék át a

">

sem

tisztjei

kiirtsa,

hogy valamint a kunok, jászok, ruthének

fekv

A

helytelenségektl.

efféle

hogy a viszálykodás okát gyökerestül a nemesek

király

Ha

ott letelepedjenek.

mégis

megtennék, a törvény értelmében az ország nádora eltt

felel-

jenek meg.

Az 1500

:

XXIX.

t.-cz.

ugyan a ruthének közül csak

szerint

a nógrádnagyoroszfalvi királyi jobbágyokat fizetésre

hogy «ha útján,

nem

alatt a

maguk

telkeket bitorolnának, a melyek után azeltt

k

Hármaskönyve

(a királyi jászok,

5

47.)

állott,

Servilis conditionis

homines.

Biederii.

46—

hogyan egyeztethet össze

melyhez

ebben az utasitották ket ? Azt a ruthén kincstári

a

26.)

(iii.

jobbágyok

esetben hiszi,

kizárólag

hogy ez csak

parasztokon

hogy ha úgy akarták,

éltek,

törvényes földbérök letétele és adósságaik

(Die ungarischen Ruthenen,

azt kérdi,

tizedet kellett fizetni,

kunok, oroszok és polgárok kivételével) «eddigelé

ez az elnevezés a nádori törvényszékkel, a

szerint

szabadságnak amaz eljogával

szabadságukban

mann

olyan

részére

tartozzanak dézsmát fizetni».

is

Werbczy a

dézsma-

hangzott,

a királyi felségnek ruthénjei akár pénzben való vásárlás

akár bármely keresett szín

azok után

lehetett

de a törvény folytatása úgy

kényszeríteni,

elkövetett

Magyar Történeti Életrajzok. 1913.

csúfság volt,

rendek

—

tek abban, félig

a melyet a király a szente-

nem

sitéskor

vett észre.

szerinte

—

A

régi

gyakran

magyar

tetszeleg-

hogy határozataikat mindenféle

elburkolt

kel fszerezzék.

kirohanásokkal és élczek-

(Biedermann a Bach-kor-

szakban volt jogtanár.)

4^

MÁRKI SÁNDOR

330

lakóhelyeikrl bármikor más, nekik inkább tetsz

lefizetése után

helyre

annyit jelentene,

lakjanak».

Ez körülbelül

hogy a ruthének a kunokkal

és a jászokkal

már

1498-ban

együtt

róluk

s így

hogy majdan

költözniök,

nem

is

ott

elvesztették

kellett

a

szabad költözködés jogát

külön intézkedni, mikor az 1514. évi

törvényhozás a jobbágyoktól ezt a szabadságot végképen elvette s

ket

földesuruknak föltétlen és örökös rabszolgaságába adta.

Mindazonáltal a kunok és jászok

azon

érteni

«más

mellett

els sorban ket

büntetéssel fenyeget, ha jobbágyokat

t.-cz.

maguk

kell

királyi jobbág3'^okon)), a kiket az 1514: xxix.

erszakosan vinnének

vagy jobbágyok lopva szöknének hozzájuk. Mind-

közé,

ezekbl bajos

hogy 1514-ben

azt kiolvasni,^

és jászok szabadköltözése jogát

ezen jogfosztás

nem

kunok

az oroszok,

törölték

el,

hogy ket

és

alól kifejezetten kivették.

Mindamellett a ruthének jobbágyi

trhetbb

helyzete

mint más földmíveseké. Például a beregi Krajnában

vár védelmére kötelezett

ruthén

tíz

faluban),

(a

volt,

munkácsi

nemcsak a

vár-

megyei igazgatás, hanem sok tekintetben a jobbágyi szolgálatok

ket; st

alól is kivették

véve

egészen

kiváltságos,

okozhatta,

a

xviii.

kiváltságaikat

századig

megtartották.

másrészt pedig meglehetsen

hogy

keveset,

nagyban

és egészben

Egyrészt

tehát

elszigetelt helyzetök

vagy éppen nem érdekldtek ama forongás

iránt,

mely síkvidéki szomszédaikat az 1514. év nyarán lázba hozta.

A

Tiszához közelebb lakó ungiak, beregiek, ugocsaiak, mára-

marosiak

sorsukat

Azonban

kétségtelenül

a

valóban

jobbágyok ottan

is

nem trték némán

érdekes és

tanulságos

és megadással.

tudnivaló,

hogy

inkább egyes papoknak és nemeseknek,

mint saját nyomorúságuknak szavára hajtva csatlakoztak Dósa

Györgyhöz. így történt ez izgatta

a

népet

pl.

a

Ungvármegyében, a hol egy névtelen barát

nemesség

ellen.

Ez

azonban

—

Rozgonyi Istvánnak és Tharcsay Miklósnak vezetésével

4

Mint Biedermann

teszi, n. 47.

fképen

— fegyvert

DÓSA GYÖRGY

331

maga védelmére s néhány nemes a barátot és a parasztok néhány kapitányát elfogván, Kapós mezvárosban börtönbecsukta.' ragadt a

Ez a mezváros, melyet akkor Kápolnás-, vagy Nyeviczkés-Kaposnak neveztek, most pedig Nagykaposnak neveznek, Ungvártól nyugatra, a Latorcza,

ságon a

fekszik.

Ung

és Laborcz közt

Körülbelül

Homonnai Drugethek

117.

száz

portáján

lev termékeny a

leleszi

voltak a földesurak.^

dél-

sík-

konvent és

Országos vásárai

A LELESZI KONVENT FOKAPUJA.

miatt a környék lakossága

fölkereste.

is

Egy

ilyen alkalommal

hogy Himi Borsvay Péter birtokos nemesember

történhetett,

a kurucz foglyokat fegyveresen és hatalmaskodva kiszabadította a nemesek

kezébl

s azontúl is

kedvezett a nemesség ellen zavargó

parasztoknak. így tehát a htlenség

bnébe

esett,

keztében a király az ország különböz részeiben

minek követ-

lev

birtokait

elkobozta és azokat Rozgonyi Istvánnak és Tharcsay Miklósnak adományozta.'' 5

II.

Ulászlónak

A

Himi Borsvayak sanyja Himi Himy Anna, a

15 14

november

ig-ikén kelt oklevele. Orsz.

It.

Dl.

22.640. Kiadta

Iványi Béla, Tört. Tár, 1904., 228 — 229. 6

Csánki,

7 II.

1.

386.

Ulászló

id.

oklevele,

Tört. Tár,

1904.

228—229.

42*

MARKI SÁNDOR

332 kit

a király 1457-ben fiusított

vayakra szálltak

Sárosban

Himy-jószágok

s így a

^

is

a Bors-

Zemplénben Zombor, Ugocsában Tivadarfalva,

át.

Domán,

Szepesben

Berki,

Lomnicz, Edösfalva és

Ungban is voltak Egy Borsvay (Lukács) 1430-ban már Nyaláb vár

Birbron községekben, birtokaik.

bizonyára

valahol

s

kapitánya, egy másik pedig (Benedek) 1487-ben a királyi

mostan kevéssé ösmert család akkor nem

a

igazgatója lévén,

tartozott az ösmeretlenek közé

resen

kelt

kuruczok

a

ügyek

;

Borsvay Péter, mikor fegyve-

és

a jobbágyok

védelmére,

fölkelésének

mindenesetre nagyobb jelentséget adott. Azonban a mozgalom részletei

még

ösmeretlenek.

Beregvármegyében, a mint ezt utóbb maga a király

Halábory János

György ölt

is

'°

nemesember

birtokos

nemcsak

mellé s

nemesembereket

s

rabolt,

égetett

interemptus»),

nobiles

is

stb.

A

^

(Dósa)

Székely

hanem meg

részt vett a lázadásban,

azonban a megmaradt nemesek végre reliquos

állott

írta,

htelen urat

megölték («tandem per

mire azután Ulászló

király,

ki

húsz esztendvel azeltt, 1494 november 13-án Halábory Mátyás deákot és feleségét,

hségök

miatt

birtokában:" birtokait

új

Halábory

leányát)

adományképen ersítette meg Henczhalábor

most János deáknak

(talán az

Kerepeczi Péter és Gergely

nyozta, tekintve

(Kelemen

Erzsébetet

(Illés

fiai)

fiúknak)

összes

számára adomá-

Werbczy

azokat az érdemeket, miket rokonuk

István itélmester a király és az ország iránt szerzett. Halábory

özvegye,

Beregben Vári is,

hogy a

hiában tiltakozott a beiktatás

asszony,

Ilona

Maga Harábor, vagy

Halábor,

mellett, a

fölkelés

a

ellen.

honnan a család származott,

Tisza jobb partján fekszik

Beregnek inkább csak

;

s

valószín

tiszaháti és kászonyi

járásait, a síkságot érintette.

Ellenben a szomszédos Ugocsavármegyét a forradalom egészen 8

Csánki,

9

A

konvent

1515. évi jelentése

nyomán Komáromy András

a Tört. Tár-

ban, 1897. 488. 'o

Halábory

sem Nagy Iván (Magj'arorsz. Csal.). sem Csánki Dezs (Magyarorsz. tört. föld-

tud

372.

I.

leleszi

rajza). II

nev

nemescsaládról

nem

Károlyi-Oklevéltár,

Kálmán),

iii.

15—16.

(szerk.

Géresi

DÓSA GYÖRGY

hatalmába

kerítette.'^

élén, mint a Vethésyek,

Eszerint a Tisza jobb a Tisza bal partján

a

volt

partján (a tiszáninneni járásban) Sásvár,

pedig

(a tiszántúli

járásban)

(Diákfalva,

középpontja.

fölkelés

mozgalom

a

Gyakfalvyak és talán a Sásvári Weresek.

Batár és Gyakfalva

mellett

si nemesek áHtak

clyan

Itt

333

Ulászló

király

Batár-patak

a

mai

a

Nevetlenfalu)

Vethésyeket és

a

a Gyakfalvyakat nemcsak vádolta, hanem mint htleneket, jószágaik elkobzásával büntette Vethésy Gergelyt, Albertet és Miklóst,

valamint Gyakfalvy Istvánt, Lászlót, azért,

Balázst, Jánost és Mihályt

mert Székely (Dósa) György parasztlázadásában résztvettek,

a kereszt jelében mindenféle gazságot, emberölést, rablást és gyújtogatást követtek is, '5

st

hova a parasztcsapatokat

szerint

—

Gergely

vezette.'^

mivel a keresztesháborúban

Ilyenek voltak:

el.''

Almásyak közül;

(a

mai Fertösalmás egyik földesura)

(a

kinek

családja a

Csatóházán,

töszomszédja)

ma Tivadar

;

meg

Szél János

almási

András

volt

birtokos)

péterfalvi

;

Sebestyén (emennek Farkasfalván és Péterfalván

Bekényi Fábián

halt);

is

Czézár,

csatóházi CsatJió

;

(a

kinek szintén ezen a tájékon.

Péterfalván és Bekényen volt földje s a

azután

Almásy

község közelében már puszta

Szirmán és Hetényben

Szök (Zewkew)

Weres

Sásvári

atyafia,

Rajtuk kivl más ugocsa vármegyei nemesek

csepefalvi

a

Nyaláb várát

— Sásváry Jánosnak késbbi vádja

összes jószágaikat,

sok gonoszságot követtek kétségkívül

sokáig ostromolták

Sásváryaknak egy osztályos

a

elvesztették

is

el,

ki

1514-ben vagy kevéssel

bekényi Beké Pál

földesúr) s végre bekényi

5a« György

(a ki

(péterfalvi

és

oroszi

szintén azon a vidéken,

Tiszaújlak közelében volt földesúr).

Természetes,

hogy valamennyinek

seregében, mely nagyra lehetett

12

*A

Erre

nézve

Dósa-lázadás

Komáromy András

dr.

történetéhezn

igen becses adatokat

ban

— 495.)

czimmel

közölt a Tört. Tár-

néhány adatot külön is szíveskedett hozzám eljuttatni. 1 3 II. Ulászló adománylevele a Perényi(1897. 487

pl.

volt tisztsége a

fölkelk

a Vethésyekkel, kik a Kaplony-

1514

It.-ból

proxima

szeptember

post festum

gloriose). Tört. Tár, 14

s

'

(In

U.

o. 489.

12.

(feria

natívitatis

1897. 487

tertia

virginis

— 488.

1.

II. Ulászló oklevele 1516 márczius 2. dominica Letare). Tört. Tár, 1897. 488.

5

MARKI SÁNDOR

334

nemzetségbl származtak

és

egy

tbl

eredtek a Károlyiakkal/^

Valóban, nemcsak ugocsai jószágukat, Batárt, hanem a szatmár-

megyeiket

is

(Vidát, Kaplyont, Bobaldot, Vezendet,

Bodvajt, Kozárt és Gelyénest) elvesztették

Vetést, Gyülvészt,

Dósa

Györgyhöz

amiatt,

hogy

ennyit

koczkáztattak,

a

és

A

gazdagok

sén,'^

azt

A

ellen. is,

Weres Gergely

«Alispán és szolgabíró urak,

—

hogy

nagyobb

fölkelésben

a ki mint pap és

nemes

vezér azonban a rejtelmes (f-Körniös hadnagy^-),

közhit szerint Sásvári

vármegyének

azzal,

és vagyontalanok harczát látják

szerepe lehetett Gyakfalvy Istvánnak állott melléjök.

De

csatlakoztak.

"''

megczáfolták mindazokat, a kik ebben a

mozgalomban csak a jogtalanok a kiváltságosak

Mezpetrit,

1515 januárius

mondom,

—

volt.

Sásváry János Ugocsa-

szólt

Sásváron

23-án

hogy nemes Sásvári

gylé-

tartott

Weres György

a

közelebb múlt idkben önként és szabad akaratból vett részt

a

parasztok zavargásaiban és azoknak

hadnagy

néven

'^

vallom.)) íf^^r £"5

vármegye és

!

vitte és öt tolvajnak,

György

Jól hallom,

azt válaszolta

rablónak és gyujtogatónak « Alispán

úr és egész nemes

nemes Sásváry János mit mond ellenem

velem szemben és mit beszél

rovására. Igazságát

:

Körmös

hadvezérségét

becsületem

nem ösmerem el, de ilyen nem kívánok, hanem

becstelenség hírében élni

emberségem

és

színben és ilyen tisztázni

akarom

magamat.)) Sásváry János azonban kijelentette, hogy a mit mondott, fenntartja és bizonyítani fogja tanúvallomásokkal és

egyéb

bizo-

nyítékokkal.

Az els '6

és legsúlyosabb

vád szerint Nyaláb vár ostromára

Azonban Vetésy Gergely, Albert és nincs meg a Nagy Ivánnál (xii.

szokásos verekedések alkalmával mintegy

Miklós

vezére volt a népnek.

168.) közlött családfán.

esetre

'7

II.

Ulászló 1514 szeptember

12.

Tört.

Tár, 1897. 487 — 488. 18 Tört. Tár,

'9 incl. «

Notitia...

14.

szerint

annyi, mint encaenia (templom-

Wereset azért nevezhették Ker-

mes hadnagynak, mert

és a Kirchweihe-ra («Kirvájii); de ezek a

ban

1897.

Comitatus Ugochiensis,

búcsú) és

Kermes minden-

német szavak mit kerestek volna Ugocfá-

489—490. Kermes Hadnagh. Szirmay,

Kermes »

A

emlékeztet a német Kirchmessére

az ilyen búcsúknál

?

Én

ezt

az

elnevezést

Körmösnek

körmösség lopást, elcsípést a rabolni szeret paraszthad-

tartom, mert a jelent,

nagyot

s

ellenségei

méltán

hogy a mit körme közé magának.

vádolhatták,

kaparit, megtartja

DÓSA GYÖRGY

335

Körmös hadnagy, vagyis Weres György

vezette

a

kereszte-

seket.

Nyaláb vára Királyháza szomszédságában védelmére

Tisza szorosának

udvara

volt,

védfallal

billentyhíd

világtól

zárhatta

el.

hegy meredek

tágas

A

küls

árokkal.

Csigaszerü

kanyarulattal

Roham

keskeny ösvény vezetett a vár kapujához. a

védötornya,

száraz

körülötte

és

hegyeket elhagyó

a

Ers

épült.^°

ellen a várat

lejti biztosították s így a várat az ostromszerek

akkori fejletlen korában csak nagy ervel lehetett volna elfoglalni,

mikor a kdobálás, nyilazás, dárdavetés, leöntés eszközeihez kellettek. zetét.^'

tartoztak,

mihez öntórések

a

így képzelhetjük

Már valami

tartozott Királyháza,

még

a védelem

ormozott

és

falak

ennek a középkori várnak szerke-

el

száz esztendeje a Perényieké volt s hozzá-

Vercze,

Szászfalu,

Ardó

(a

mai Feketeardó),

Kirva, Csarnat, Komlós, Széphegy, Turcs, Batarcs, Tekeháza,

Gyula, Terebes, Tárna, Szárazpataka, Akli, Újfalu és a szllsi rév."

A

most romokban hever vár tehát tekintélyes uradalom

már

volt s a kereszteseknek

feje

hogy Perényi Gábort, a

ki a

azért

is

kellett foglalniok,

el

közelfekv Huszt várában készü-

ldött ellenök, elvágják Ugocsavármegyétl, melynek és a szomszédos Máramaros vármegyének fispánja

Perényi Gábor

II.

még

Ulászlótól

volt.

1511-ben zálogba vette

Ulászló királytól a máramarosi sókamarát Huszt várával együtt s

most éppen

ott tartózkodott,

együtt rendesen vérével,

Nyalábon

lakott,

mely neki

A

Nagy

Albertet

nyalábi

tette

csak a felesége volt nemes,

meg

várnagyát, ugocsai

test-

(15 12) az atyai

fispán, a tudósok és az írók

már évek eltt

pártfogója,

mikor

jutott,

István fétekfogó mesterrel harmadéve

örökségen megosztozott.^'

péterfalvi

de feleségével, Frangepani Katával

a

bkez

tollforgató

alispánná,

pedig

maga nem. Az urak nagydohogva

belenyugodtak a dologba, de egyszer, a mikor összeakaszkodtak 20 Történetét megírta

lábvár és uradalmán 1894.

492-519.

Komáromy, «Nya-

czímmel.

Századok,

21

Soós Elemér ezredes szíves közlése,

22 Csánki, ^5

i.

430.

Századok, 1894. 513.

MARKI SÁNDOR

-^'.-6

fispánjukkal,

maguk

felett.

Akkor

nöki itélmestert küldte

hogy

kijelentették,

a király 1513-ban Bellyényi Albert személy-

Pogány Zsigmond

Csebi

és

A

az ügy megvizsgálására.

ki

nem trnek meg

parasztot

sorban éppen a most parasztvezérnek mondott

hogy nemcsak

emelt panaszt,

az

Ferencz és Mátyás, Palágyi László és

magukévá

a fispán törvényesen járt parasztnak s a vármegye

Az

nemesnek.

a

jegyz

is

György, Fancsikay Ferencz szintén

ügyvéd

szerint

mert Nagy Albert nem mondható

el,

fogadta alispánnak; azóta pedig

el is

magának

nemeslevelet vásárolt

czímeres

és

Werbczy

Azonban Daróczy Márton

tették.

Weres Gergely

hanem

alispán,

Weres Benedek

paraszt. Panaszát Sásvári

táblai bírót

kir.

nemesek nevében els

országtanács a

s

a

konventet már

leleszi

megtette

király

szigorú

új

mikor a parasztlázadás kitörése az ügyet

vizsgálatra utasította, megakasztotta.^-*

A

mikor a parasztok Sásvár

alá jöttek,

állítólag

önként és

szabad akaratból csatlakozott hozzájok Hagyó Alberttel, Salánky Jakabbal, Csupros Mátéval,

Zablyas GergelylyeP' és az egész

lakossággal

Innen a Tiszán keresztül az egész

sásvári

együtt.

tábor Tekeházára vonult halálra

Ott a parasztok kapitánya Werest

háromszor

ijesztgette és

lefejeztesse,

át.

is

a veszthelyre

de a sásváriak kérelmére

megkegyelmezett

neki.

ha most meg nem

Weres

""^

könyörgésére

és saját

tanácsa szerint bevehetik;

ha megkímélik az

és

alatt

életét,

használhat nekik, mint akármelyik jobbágy.'" így tehát

utóbb

maga védekezett

engedve követte a

—

tábort,

hogy

ijedtében azzal fogadkozott,

Nyaláb várát három nap

ölik.

hogy

küldte,

csak

a

halálos

az

többet

—

mint

fenyegetéseknek

mely Tekefalva fell éjnek idején

érkezett Nyaláb vára alá. 24

Iván, 25

Komáromy, Jobbágy nemesítés. (Nagy családtörténeti

Hagyó,

Salánky

irr.

3—4.)

Zablyás

valló-

értesít,

és

másai Tört. Tár, 1897. 492. 26 Zablyás vallomása u. o. 27 Csupros Máté vallomása

u. o.

Király

Balázs szerint Werest a parasztok keg^'et-

len

halállal

akarták

kivégezni,

de

arra

ket, hogy ne végezzék ki olyan gyorsan, mert hogyha valami rosszat tett is, egész Sásvárral bizonyíthatja, hogy ártalmukra nem törekedett. Eletének megkérte

kegyelmeztek, de fogoly gyanánt kisérték Husztra. (U.

o.,

492 — 493.1

DÓSA GYÖRGY

Weresnek

a fispánnal

némiképen érthetvé

az alispánnal való meghasonlása

és

kész volt inkább a parasztok élére rajtuk.

Mindenesetre felfordult világ s a

csakhogy bosszút

állni,

lett

—

közhit szerint

álljon

hogy «a paraszt»

volna,

«nemes» vezesse ellenök a parasz-

idkben sok mindenféle megtörténhetik. vár védelmezi közül Zubor Mátyás és Egri Mihály nemesek

tokat

A

—

hogy álnéven

teszi,

védelmezze a nemeseket

337

de ilyen zaklatott

;

valóban azt beszéltek, hogy mihelyt a parasztok sokasága a vár

Zubor

körüljárja.

három lovas elugratott, hogy

soraikból

alá érkezett,

azt

mondta Egrinek, hogy

bizony hozzál. Ki

akárki,

a várat

alakjáról ítélve

alighanem Sásvári Weres Gergely;

ezek közül az egyik

már

—

— de

ltte nyilát a három lovasra,

is

mire ezek egymástól elváltak és más-más irányba futottak. Azt

azonban egyikök sem mondta, hogy az a lovas csakugyan Weres.

Azt

már csak

is

Weres a

a lázadás lecsöndesítése

a

el

Például

parasztokat.

hogy

hallották,

a parasztok vezére s tolvaj, rabló, gyújtogató

tanácsokkal látta

ki

után

volna,

lett

tanácsolta

volna nekik, hogy minden szalmát, a mit csak találnak, vigyenek N3^aláb vára alá

csakugyan

;

sok

az mindenesetre igaz,

szalmát

hordtak

is

tagadta,

rában,

hogy

mikor

azért tette,

a

éjjel

hogy

használt

is

Ezzel

fölébe

emelni

és

28 Csornai

dek és

Nagy

péterfalvi

el

Tört. Tár, 1897. 491.

Magyar Történeti Életrajzok. 1913.

azonban egyebet

is;

például

sok létrát vigyenek a

különben,

bár némelyek maguk

tlük

Bálint, Csamay BeneZsupán Pál vallomásai.

lev nemeseknek ártott, hanem

várát,

vezérré tenni

köztük s úgy szökött

de ezt csupán

nemcsak nem

tehát

Ö maga

Weres nem

csakugyan tanácsolta nekik,

nekik.^^ Tanácsolt

meghágására.'^

minek

parasztok tábo-

vár kapuja eltt;

hogy ha be akarják venni Nyaláb falak

meggyulladt.

ott lévén a

megérkeztek, a

a vár kapuja elé

meggyújtották,

a tzzel jelt adjon a várban

maguk védelmére.

még

is

kénytelen-kelletlen

hogy szalmát gyújtsanak

azt

s

következtében a vár küls kapuja

hogy

akarták, 5° a

fogoly gyanánt volt

máramarosi Huszt várába

29 Farkasfalvi

Szabó Péter

vallomása

u. o.

30 Kissárvári

Zok Antal vallomása

43

u. o.

MÁRKI SÁNDOR

338

Már

Csamay Benedek és Zsupán Pál, a kik Nyaláb várából kiszöktek, hogy kérjenek a megszorult rség számára. Mikor Zsupán

Perényi Gáborhoz.'' péterfalvi

segítséget

találták

ott

megkérdezte tle, miért nem megharagudott, egyik szó

módon

a

nyersen

Weres

vitatkoztak.

A

felelt.

hamarább, Weres

közéjök

jött

másikat követte

öt

sem

másik

odaérkeztek,

velk

azonnal meggyújtatta

hogy figyelmeztesse ket

kihallgatott tanúk közül egyik

kapu

a

sem akart

durvább ártott a

mert a mint

volt,

elé

hordott

Egyébiránt a

a védelemre.'''

paraszthadnagy, rabló és gyújtogató

Mindezeknek

és

hogy nem

végezte,

azzal

nemeseknek, ha egy ideig a parasztok közt

szalmát,

maradt adósa

mind gorombább

s

hogy Weres

arról tudni,

volna.

lett

Ugocsavármegye utóbb (1515 május rágalomnak nyilvánította

alapján

becsületsért és igazságtalan

15-én)

Sásváry Jánosnak nagynak, holott

vádját,

melynél fogva Werest Kermes hadrablónak

fosztogatónak,

gyujtogatónak

és

semmivel sem tudta bizonyítani

ezt

keztében száz forintban marasztalta királyi kúria ezt a büntetést

s

t

ennek követ-

Felebbezése alapján a

el.''

300 forintra emelte

Máramaroswárxnegyénok Ugocsa

nevezte,

nyíló

felé

föl.'''

tiszai

kapuját

Huszt vára védelmezte, a középkorban Máramaros földjén az egyetlen királyi vár, lehetne

királyi

dolhai várát,

mely

a

várnak

az 1471

tartani.

:

xxix.

még

mellett

A

t.-cz.

Rónaszéket

legfeljebb

harmadikat, a Dolha3'-család

már

értelmében

lerontották,

nem adtak alapot nem gyakoroltak nagy hatást a népesség fejldésére; a nemesség nem volt odakötve kerületökhöz, de föltételes sem volt és nem járt teher-

így tehát Máramarosban

a

várak

királyi

állandó küzdelemre, településre, felszabadulásra

rel.' 31

^

Királyi uradalmak és kenézségek azonban

Király

vallomása

u.

Balázs

Vallomásuk

3 3

ítélete kelt tertia

és Gyakfalvy László

in

Az érdekes megokolás

1.

A

leleszi

itt

tia

... 3 5

konventben

o.

493—

is

1516. évi 28.

executionalest közölte

Com. Ugochiensis, 14.) Csánki, Máramaros megye és

(Noti-

incl.

ság. Századok, 1889. (A u.

voltak és

is

adjudicatoriae

kivonatban már Szirmay

u. o. 491.

Sásváron, 1515 május 15. fest b. Sophie Virginis).

Tört. Tár, 1897. 49334

495.

sz. a. letett

o. 493.

3-

(feria

;

dúlás emlékkönyve, 52.)

az oláh-

máramarosi kirán-

DÓSA GYÖRGY így

itt

sem hiányoztak

egykori oláh kenézek

folytán nemesi jogon lettek urai annak

a kenézségnek, a melyet valaha

nemesi társadalomba

Az

megnemesítésre való alkalmak.

a

id

339

megültek

;

kellett beilleszkedniük.

de ezzel a magyar

S Dósa

eltt száz

esztendvel már oly magyar szellemek, hogy például az oláh származású Dolhay Szaniszló 1419-ben magyar köríratú pecsétet

Az

használt. 5^

véve tsgyökeres magyar helynevek

általában

hogy magyar

eléggé bizonyítják,

118.

oláhúl beszélt

is

és

;

hogy

határrészek elnevezésében

maga

a

föld,

a nemes, akármilyen volt

is

ha népe

HUSZT VÁRA,

mint a szent korona tagja,

nyelve,

A

volt

a

még

is

a helységek,

az anya-

dlök

pásztorkodó oláhból többnyire a kenézségeknek nemesi

tokká való átalakulása közben rész továbbra

A

is

és

magyar állam eszméjének hódolt. '^

lett

bir-

jobbágy, de a legnagyobb

szabadon rizgette nyájait a havasokon.

máramarosi nemes és jobbágya közt ebben az idben

még nem

lehetett

igen

éles

különbség,

mert az egy-két száz-

esztends nemescsaládok a jobbágy vagy szabadon pásztorkodó 36

u.

o. 96.

37 Márki,

A

1.

Váncsok és

a váncsfalvi Jurák.

(Magyar-Román Szemle,

1897. 2.)

43*

MÁRKI SÁNDOR

340

családokkal néha szoros rokonságban

álltak.

sem különbözött feltn módon. így

történt,

Gazdasági helyzetök

hogy

meg leghamarább

koztak tehát

hogy

fegyvert,

a jobbágyság

nemesek barát-

törekvéseivel az egész országban a máramarosi

Nagy számban

és legteljesebben.

fogtak

a fölkel jobbágyságot jogai kivívásában

gyámolítsák.

((Megfeledkezve hitökröl és

irántunk

—

hségökrl,

kik a múlt

métl

—

király,'^

ezen

lev embereivel, vakmerségnek szelle-

és népies állapotban

napokban a lázadásnak

és a

képzeldésökben

merész

felségünk megvetése

veszedelme és országban

Székely (Dósa)

György

nev

mert házaikat

gyötrelmekkel

verkbe húztak

^9

Azok

mint mondják

mint

:

I.

meg

holmi-

karókba vagyis

csatlakoztak

nyíltan a

el

és

:

egyes lázadá-

méltóságukról

(nemesi

minek következ-

lettek,

htlenség bnébe

a máramarosi nemesek, a kik utóbb

tésével fizették

és kegyetlen

ellenségesen jártak

latorságaikban

—

ebben

bizonyos

alatt

leégették,

némelyeket

lemondva) részeseik, kísérik és társaik tében

és

személyökben különböz kínzá-

illettek,

több

s

zavargásaikban,

—

neve

lebontották,

máramarosi nemesek mégis hozzájok sukban,

fölkeltek

nemeseknek nagy, borzasztó

a

királyi

latornak vezetése alatt csoportosan

jokat fölprédálták és többeket és

állván,

egész nemesség

az

végett ellenségesen

helyenként a keresztesek

károkat okoztak;

sokkal

sarkukra

valamint

elzése,

és

kiirtása

zászlókat emeltek,

kezk

tartozó

iránt

vezettetve, igaz és természetes uraiktól elpártoltak s kár-

hozatos és

az

korona

utóbb maga a

írta

Magyarország parasztjaival

szent

a

és

vagyonuk

estek.

elvesz-

a fölkeléshez való csatlakozásukat, a követ-

Petrovay János, a

a

ki

Dolhayakkal egy törzsbl

származott és a kinek sei 1411-ben Máramarosban Rozsállya, 38

II.

Ulászló adománylevele

István részére

1514

október

Werbczy

20.

(Dátum

feria sexta proxima post festum Luce evangeliste.) Kiadta Horvát István, Verböczy emléke, 166—169. 39 Palis seu verubus suffigiendo. (Id. h. 167. 1.) Ezt a szót, a melyet már Ravazdy

Buda, beati

Péter kivégzésénél

is

hallottunk (oGrego-

petrum Rawazdy vno homine ad verw», Arad várraegye bi-

rius Kiss...

traxisset

zonyságlevele »

1515 április Szótár

Nyelvtörténeti

levél-Szótár

ösmeri.

ebben

az

9.

Dl. 37.832.),

az

Ok-

értelemben

nem

és

DÓSA GYÖRGY Szurdok,

kapták

Váncsfalvy

3.

éppen

a

királytól;

Dán,

nev

és Ferencz

megyében ma

új

együtt,

testvéreikkel

oklevelekben

egész Váncs-

az

A

Máramarosvár-

virágzó Váncsfalvi Jura-család ezt a Györgyöt

is

—

maga sének/^

tartja a

1459

Budfalvy Simon, a kinek családja

4.

szerepeH'

óta

kinek

a

és

Budfalva, Aknasugatagtól kissé délkeletre.

—

5.

emberek közé

marosszigettöl

1405 óta

Huszti (máskép

se,

lev

— 6. Bárdfalvy

földesura,-^*

János a Mára-

Bárdfalváról, mely oklevelekben

szerepel."*^

Szarvaszói

7.

tartozott.

délkeletre

fészke

családi

Keselyömezei) Benedek deák, 1484 óta Keselyömezö a tanult

és

hséges szolgálataikért adomány gyanánt, Tivadar,

Nánfalva és Disznópataka falvakat.^'

falva,

György

Váncsfalvy

2.

1508-ban

kik

a

4°

Ulászló királytól kapták

II.

Lukács '

Petrova, Leordina, Ratkava, Polyána és Batiza

Sajó,

községeket

34I

Bánk Tamás

Iván, 1385-ben

már

Bánk Illés egyik És kérdés, nem hozható-e

és 8. Szarvaszói

alispán

volt.'*^

ezzel a családdal kapcsolatba az a v-Melchior Bánkúry), vagyis

Bánk Menyhért,

talán

a ki

magát a keresztesek istenadta népe

nem

királyának s Magyarország királya, de

urak alattvalójának

nevezte.-^^

a

püspökök és nagy-

Ha csakugyan

a Bánk-családból

volt,

öt kellene a máramarosiak vezérének tartanunk

jük,

hogy ebben

küzdelemben

a

el

is

esett,

s föltehet-

noha a Bánkok

jószágát elkobzó királyi levélben nevével, mint néhaival, ebben az

esetben

kellene találkoznunk. így azonban

is

Bánk úr (Banckwr)

a Bánk-család valamely tagjával csak ötletszeren azonosítható.

De ha

azonosítható

benállónak,

t

is,

nem

csak magánlevélben nevezik,

király

nyíltan

42 L. a családról

írt

4

3

Csánki,

I.

455.

és társai

a

Székely György

föl.

44 U. o.

A Váncsfalvi Jura-család levéltárában.

gyar-Román Szemlében,

idézett okiratában,

ellenben,

hogy Bánk

mondja,

40 Nagy, Magyarorsz. Csal. ix. 280. 4>

Dósa Györgygyei szem-

törekvnek mondani, mert királynak

különállásra

vezérlete alatt keltek

t

lehetne

czikkemet 1897., 6.

1.

a

Ma-

i.

457.

U. o. i. 446. kirándulási 46 Századok

4

5

melléklete,

1889. 60.

47

A

Wunderzaichen

szerint.

MARKI SÁNDOR

342

Görhes^^

Szarvaszói

9.

Mihály családjának (Brében

Szarvaszón falváról

voltak

is

—

birtokai.

nem

késbb Csomádynak

Ficza (Fycha) András az 1405-töl

12. Fejérfalvi

fekv

fogva ösmert Fejérfalváról (Máramarosszigettl délkeletre faluból) való.

Máramarosban más Ficzák vagy Ficzék

Endrédrl, Gyulafalváról birtokaik

magukat

írták

Batizfal várói,

s

már 1459-ben

Doroszlófalván,

Nyiresen,

Gyulafalván,

is

Máramarosban más oklevelek

nevezik. Egyébként ezt a családot

_

adó

Ebeczky Péter Csomál-

11.

mert a családot

származhatott,

említik. '^^

Görhes

Szarvaszói

10,

Polyánán, Szlatinán, Hótpatakán

óta

1431

és

Kopácsfalván, de kétségkivl az elnevöket

és

?)

János

voltak

Hernécsen,

Deszefalván, Karácsonfalván, Sugatagon.^" Egyébiránt Fejérfalva és Gyulafalva a a

mi a

teszi.

—

két 13.

Mára

Kaszó összefolyásánál tszomszédok,

és a

hajdani

család

egységét

legalább

is

valószínvé

Levordinay János a vármegye délnyugati részébl,

Leordinából való nemes

volt. 5'

—

14.

Konyhay Bogdán (Bogdany

de Kohnya) egy 1458 óta ösmert családból az izamelléki Kony-

—

háról származott. 5^

vagy Tódor

Dragomérfalvi Diák (Dyak) Tivadar

15.

és 16. Dragomérfalvi

Diák István rokonságban

vagy Gyakfalvyakkal,

hatott az ugocsavármegyei Diákfalvyakkal

a kik szintén résztvettek a fölkelésben.

Nekik Máramaros

^ 5

nyugati sarkában, Dragomérfalván voltak birtokaik.

kasrévy házáv családja az Iza és Mára Farkasrévéröl való azeltt a

említik.^'*

—

17.

összefolyásánál

lev

Középapsai Gorsó Simon családja szintén

18.

Középapsán

id.

közlésében (167.

a másik

alakban.

oklevélbl (Gerhes) nevet. több

49 Csánki

sem

tört. földrajzában.

Csánki állapítja

szól

).)

(id.

h.

meg

a

róla.

Gethes.

az egyik,

sem

a

vagyonnal együtt nemességét 5° Csánki, 5

'

i.

Nagy Iván

456.)

nem 5^

Csánki,

5 5

U.

Magyarország

Középapsai Kosztba

19.

Görhes

i.

maga Szigettl

az ugocsavármegyei Tivadar-

látszik,

— sük

falvára származtak át és 48 Horvát

—

volt birtokos.

Simon utódai utóbb, úgy

Nagy Iván nem ösmeri sem

dél-

Far-

vármegye délnyugati sarkában. Jódon, '^ de

északra,

—

már kilenczven esztendvel

oklevelesen

s

áll-

456.

meg.

említik

i.

458.

o.

i.

456.

54 U. o.

i.

450.

U. o.

i.

457.

55

Nagy

Iván, ív. 172.

és Csánki ezt a családot

DÓSA GYÖRGY

—

elveszítvén

is

20.

1741-ben szereztek

343

czímeres nemeslevelet.

új

1407 óta perelt mind a három Apsáért rokonaival és

hogy Alsóapsa valaha Huszt

függhet össze, tozott^'

az

s

Alsóapsaiak

—

nyertek nemességet.

Jódon

úgy

és

23. Gyulafalvi

24.

Ficza

azzal

várhoz

királyi

tar-

mint várjobbágyok

Lázár és

Jódi'^^

22.

is

Domokos

yódt

birtokos

volt.

—

ösmeretlen) a 12. szám alatt

(keresztneve

rokonságban

Ficzákkal szoros

Fejérfalvi

említett

21.

valószínleg

is

más helységekben

látszik,

a Hosszúkkal,

:

Ez a két utóbbi családnév

Udvarbírókkal.

—

de családja már

Alsóapsai Balázs Alsóapsán volt birtokos,

Bírókkal

^'^

Barczánfalvi János családját,

melynek egyes

—

állhatott.

tagjai szolga-

i\v.-7^^Wr?'^

í?^^v*^*^

/

/

WERBCZY

119.

NÉVALÁÍRÁSA.

1408 óta emlegették.

Maga

Barczánfalva Szigettl délkeletre esik.

— 25. Barczánfalvi

Peter-

mann

Barczánfalvára

bírák

és

emberek

királyi

voltak,

Péter a máramarosi Sajóról

mazott

s

megnemesített német

A

lehetett.

(talán

családnak Mojszében

voltak részbirtokai.

—

26.

5?

Jiirkafalvi

ösmeretlenek.

István és 28. Alsóvizsói

Pap

nem

házi,

középsapsai,

keleti

papok

Nagy

Iván, vi. 382

7

Csánki,

)8

Horvát

5

r.

közlése

Broth), de

—

27. Alsóvizsói

is

csa-

Pap^°

családja 1468 óta szerepelt^' állott a bilkei,

rónai és talabori Papokkal,

fejéregy-

mert a görög

el.

— 383.

Iád és

szerint 1.)

Máramarosban

vagy

Broth

Bród

ösmeretlen.

446., 454.

emlékezete, 169—172.

tagja

rendszerint apjuk hivataláról és parochiájának

fiait

helyérl nevezték 56

Illés

családnak

Tódor vagy Tivadar

hogy rokonságban

következés,

átszár-

borsamelléki Mojszinban)

(a

ládja és birtokviszonyai

s

budai)

is

(Verbczy

jódbróti (de Jodilyen

nev

csa-

5

9

Csánki,

i.

459.

60

Pap de Alsó Vysse.

6'

Csánki,

i.

459.

nev

helység

MARKI SÁNDOR

344

Ez a hosszadalmas és fárasztó névsor azonban

Csak azokról

teljes.

Werbczy

kiknek javait

szól, a

sem

távolról

István

még

abban az esztendben egészen a maga részére adományoztatta/^

vagy a melyeken Csebi Pogány Zsigmonddal együtt osztozott az Úrmezeyek magvaszakadtával meg.^^ A Csebi Pogányok

—

—

lettek

most

ottan földesúr.

lett

«A

fölkelés

gyarapítsa

birtokait,

elnyomásában Perényi Gáborral együtt

—

alkalma,

kétségtelen,

— különösebben

megmutatták.

xxxív, törvényczikkely sze-

:

majdnem

hogy Máramarosvármegyének

minden nemese pártját fogta a parasztoknak minden gonosz

is

hogy a htlen nemesek rovására

mert az 15 14

mondják,

«azt

rint

volt

is

hogy

áll-

a

mostan már nem ösmert módon Perényinek

mindenkor

említi

ezt

hüségöket,

tanúsított

máramarosi

de

pedig

a gonoszokat

jókat megjutalmazó,

megbüntet)) király csak általában véve hatatosan

Werbczy

máramarosi nagybirtokosok,

1495-ben

és résztvett ezeknek

Ellenben a máramarosi

és veszedelmes tettébem').

öt koronaváros vagyonos polgárai nem csatlakoztak a fölkelök-

höz,

miért

ket

az összes

is

még abban

a király

vámok

és

az esztendben

harminczadok

fizetése

fölmentette

alól.^'^

SZATMÁRBAN ÉS SZABOLCSBAN.

XXII.

NEMESEK közül sokan, a kik a parasztok kezébe estek

—

az 1514 XXXIII. törvényczikkely saját szavai szerint

—

:

azért csatlakoztak hozzájuk

ket meg

magukat, hogy

ket

elhagyták inneni,

és

hanem

nekik azért vetették alá

s

mihelyt tehették,

azonban,

ne öljék;

megszöktek tlük. Azonban nemcsak a

a tiszántúli

nemesek

is

tiszán-

példát adtak az önkéntes

csatlakozásra. 62

Az els

ao-ikán.

(II.

1514 október

6

oklevele a báró Ba-

nak

tizenkettét

Ulászló

3

Az

utolsó

nemes

jószágai-

Ulászlónak

ugyanaz

tizenhat

elkobzásáról

II.

mint a leleszi káptalan levéltára kezelje-

nap kiadott oklevele u. o. 169—172. 1. Mind a kett a leleszi káptalan hiteles má-

nek

solatáról.

lassa-levéltárban,

A

I.

az

egri

Ferencz parancsára

káptalannak,

tett átiratában.

leleszi káptalan hiteles másolatáról

vát Istvánnál, Verböczy emléke^

166—

A

Hor-

64

169.)

léklete,

técsöi levéltárból a 1889. 75.

Századok mel-

DÓSA GYÖRGY

345

Szatmármegyében, mely különben lángban és a

a

nemesek mindnyájan a keresztesekhez

tyukodi

Gencs Nagykárolytól

délkeletre,

Tyúkod pedig

Nagykárolytól északkeletre

van.

állottak.'

az

Ecsedi-láp

«T3'ukodi

pajtásról))

még kétszáz esztend múlva is szólt, ma Jókai Mór még a xix. század els felében

a kurucz nóta

néha-néha;

kemény

hatatlan,

ket.

A

Gencsyek,

a

pörlekedtek

tusok,

Eöryek,

voltak

a

felében

—

rajzolta

ekkor-

és

Tyúkodon

Lónyayak

Pogányok,

pedig

is

^

s

ugyanakkor

Tyukody Imrét

is

Jármyak

és

—

Mind olyan nevek, a melyek

a történelemben azontúl

emberek

ügyben

hajt-

is

Endrédyek, Egryek

Sarolyániak,

szerepelnek

egy-két

Gencsy

pl.

;

éppen mint

Dávid, János és Mihály kevéssel ezután, 1517-ben, királyi

szól

nemesek neveit

és tyukodi

egymással,^

Kakasok,

birtokosok.''

kivétellel

verekedknek

is

Domahidyak, Ramocsaházyak, Zsadányiak, Szan-

a Tyukodyak,

—

híres

résztvett gencsi

de a xv. század második

;

Gencsen

Mikolayak

és

kuruczoknak,

fölkelésben

nem ösmerjük tájban

teljes

Máramarosnak, Ugocsának és Beregnek, a gencsi

álló

partján,

tszomszédja

is

Lajos király egy házassági

II.

tanúskodásra

szólítja

Azon-

fel.^

ban a király a lázadó gencsiek és tyukodiak összes jószágait utóbb Báthory András szatmári fispánnak adta, ládja 1515-ben

károlytól

bánya

mellett)

kinek csa-

Almást (Vetés szomszédságában), Börvelyt (Nagy-

Cseke egy részét

északra),

hidát, Kölesei

a

s

Magyarkékest

megszerezte; továbbá Ungai Hajós

Kende Péter Mándot, Szekerest

Rozgonyi István pedig (Báthory András

(Nagy-

is

Tamás ^ Doma-

Cseke egy

és

ipja)

részét,

Panyolát kapta.'

Ezek a tömeges adományozások kétségkívül összefüggenek a a kereszteshadjárat

elnyomásában szerzett érdemekkel.

Szabolcsvármegyébe a

megyébl

terjedt át.

'

Szirmay, Szatmár,

2

U. o.

ír.

39.

5

U. o.

II.

127.

i.

5

U.

o. iri.

látszik,

Nevezetesen Kispericsei

46. és

4 Károlyi-Oklevéltár, iir.

úgy

fölkelés,

ír.

39., 127.

6

Nagy Iván

nem 7

103.

108.

Magyar Történeti Életrajzok. 1913.

Szatmár vár-

Nagy György,^ és Csánki

ezl a családot

említi.

Szirmay,

11.,

az illet helységek nevei

alatt. S

a

Georgius Nagh de Kyspyricze.

44

MARKI SÁNDOR

346 ki

a

Szabolcshoz,

hol

volt birtokos

dühöng II.

nemes,

hol

«az

Szatmárhoz számított

ezen

Kispericsén

ország összes nemessége ellen

és zavargó keresztes parasztok fölkelésének idejében

Lajos király szerint

azoknak

résztvett

^

—

minden

gyilkosságaiban

rablásaiban,

keresztes

a

gonosz

parasztokkal

cselekedetében,

együtt

tudniillik

más lakosok ingóságainak

s

—

és

javainak elprédálásában», a mint

errl halála után különösen Kis-

A

a király eltt.

még

maga

Vitéz János

kállai

vádló azonban

esztend múlva

hat

tartott,

vádolta

hogy

a

is attól

vármegyén

a ne-

mesek nem merik megvallani az igazságot, úgy,

ket

hogy a királynak

erre a kötelességökre külön

kellett

st

figyelmeztetnie,

nehéz márka büntetésével

is

i6

meg-

fenyegetnie, ha megjelenni és val-

vonakodnának.

nak

azt kellett kiderítenie,

György csakugyan

I2Ü.

(A M. N.

A

lani

vizsgálat-

Nagy

csatlakozott-e

a keresztes parasztokhoz,

részt-

vett-e gonosztetteikben? s

mind-

ÖKÖRHAJCSÁR.

Múzeum

ezekrl bizonyosan mi igazat

kézirata után.)

tud-

nak vallani, mondani és jelenteni

Werbczy

István

királyi

Miske Miklós mestert, a küldte

le

a

vizsgálat

maga

személynök

királyi

kisebb

helyett

kanczellária

?

Bagói

jegyzjét

vezetésére, a ki a tanúkat a király és a

szent korona iránt tartozó

hségökre

eskette meg,

hogy az

igazat

vallják.

Elször

is

Nyirbátorban 1520. januárius ii-én Báthory András

mester jobbágyát, Gorbai Mihályt hallgatta

ki,

a ki azt vallotta,

9 Dátum in oppido Bathor feria secunda proxima post festum epiphaniarum domini anno eiusdem inillesimo quingentesimo vigesimo (1520 januárius 9.) Orsz. It. Dl. 23.320.

DÓSA GYÖRGY

hogy mikor

a keresztes parasztok Bátor (Nyírbátor)

hoz

az

jöttek,

ottan

Nagy György

lakó

347

_

mezváros-

sok más emberrel

€gyütt féltében az ottani minoriták kolostorába menekültek; a

azonban

keresztesek

többedmagával

utánuk

nyomultak

Késbb

elfogták.

mégis szabadon bocsátották, mire azontúl mint társuk vett a tanúnak

magának

Györgynél

György hogy

talált

is

Györgyöt

vette-e

elvette Nagy ;

tudta megmondani,

Nagy Nagy

Azt azonban

tudja,

azt a lovat.

idkben Kocsy Mihály

parasztok

elfogták, bizonyos

származik-e

nem

azt

nyírbátori jobbágy

mikor a keresztes

mellett

föltételek

hozzájuk csatlakozott és

ellopták egy lovát, a melyet utóbb

a vádlott azokban az

Máté Pál

Györgyöt

minden cselekedetökben. Akkor

részt

meg; de vagy

lopta-,

Nagy

és

bizonyos

Györgyöt pedig azt

úgy beszélte

a

és

faggatta,

a dolgot,

el

hogy

Nagy

klastromában

barátok

Máté pap, a

lovát ellopta.

keresztesek kapitánya,

hogy nemes családból

felelte és vallotta,

hogy valóban nemes-

ember. Ennek hallatára Máté Pál, a tanú, odaszólt a kapitány-

hogy

nak,

nem

igaz,

nem nemesember,

hanem

földesuruk,

Báthory András, egy jobbágytelket adott Nagy Györgynek azon hát

él.

Mikor a kapitány

György nem nemes

ezt hallotta,

és a

bocsátotta szabadon: «Engedd

ták

nem

föl,

fogságból ezekkel el ezt

a kapitány megint szóba

akar-e kurucz lenni?

György

a bestyétl»

állt

a

szavakkal

De

alig oldot-

vele s megkérdezte

kijelentette,

hogy

tle,

igenis sze-

retne kurucz lenni, mire azonnal fölcsapott a kuruczok közé.

Valamelyik nap azután Nagy György

s

hogy akkor

kijelentette,

—

elment a tanúhoz, Máté

Pálhoz, a ki akkor nyírbátori bíró volt s azt mondotta, hogy a

keresztesek élelmezése

végett

hallatára a bíró megígérte,

egy ökrét

levágatja.

le kell

vágni egy

ökröt.

Ennek

hogy Szennyesy György nemesnek

Nagy György Szennyesy

gulyájából

egy

jobb ökröt azonnal kinézett, szarvánál fogva a mészárszékre vezette és levágta. Mikor azután a keresztesek Bátorból tovább

mentek

a

szomszédos és a távolabbes falvakba, Máté pap

kapitán3'nyal és a parasztokkal

együtt

Nagy György

is

eltávo-

44*

MÁRKI SÁNDOR

348

Máté pappal együtt azontúl résztvett minden gonosztett-

zott s

ben

mindig

pl.

így

;

moknak

nemesek házainak

ott volt a

fölverésénél, lerombolásánál.

a templo-

és

Mikor azonban

hogy

látta,

a parasztok dolga rosszra fordul és végefelé közeledik, azonnal visszatért Nyírbátorba, a

nevezetesen

ságát,

nem

tanú

Egy másik

lovait

Azt azonban a

a dolgokat

vagy a maga

rabolta,

?

Gorhy Mihály, ehhez csak annyit

bátori jobbágy,

hogy mindjárt

tett,

és sok mindenféle ingó-

magával.

elvitte

is

hogy ezeket

tudta,

pénzén vette-e

maga házához

Nagy Györgytl,

a parasztlázadás végeztével ö

a ki

egy lovat

vett

azonban azt nemsokára visszalopta tle.

Mészáros Balázs, Balog

Kömives (Kewmywes) Balázs és

Pál,

Vas Mihály nyirbátori jobbágyok szintén úgy tudták, hogy Nagy György keresztes volt s egy ideig Máté pap kapitánynyal járt,

nem

de egyebet

kelt;

1520 januárius teregtn

tudtak róla.

mai Geszteréden)

(a

folyt

(wy miye)

hitt

s

másik jobbágya, beszédet

és jószágát

;

s az

egyáltalán

rint,

úgy

>o '

'

egyik

azután

ki

még

—

egy

volt." Parlaginak

egy

egyik kurucz akkor

—

szólt,

kicsikart esküvel

mindjárt ki

a kinek

Ez,

hogy mikor

velk

mhelynek

új

—

közületek

Simon papnak minden

alatt

— el

(diamantica).

történt,

"kutassuk

ki,

el

Erre eskü

nem ösmerte

dalmatikát

a

vitte

éppen egy

elvittek

szerint, az

«Emberek,

néphez.

de kutassuk

dolgok. »

a

embert

a

intézett

maga házába

valaki a

is

Dormán Barnabás

is

is

is,

hol

holmiját

vannak

halgattak több

nevét azonban a tanú

a

adta

Itt

azt vallotta,

jöttek,

hogy Simon paptól

hallotta,

ott

'°

melyet a nép

volt,

prémes kalpagot és hogy Nagy

azok

jobbágya

mikor a keresztesek Geszteregre

officinában vagyis fabrikában

Gesz-

tovább a tanúkihallgatás.

nev

Parlagi Antalnak egy Benedek

hogy

lev

12-én a Nagykállótól délnyugatra

prémes kalpagot és

a

Elek Benedek

Geszteregi

sze-

a kurucz parasztok azt mondották

egymásközt még eskü

Vezetékneve kiszakadt. Ez csak a gyanítható szöveg, mivel

alatt

is,

hol

van a Simon

az oklevélnek ezen és több

van szakadva.

más része

ki

DÓSA GYÖRGY

pap

holmija)),

együtt ö

több társával

349

maga

is

mindjárt keresni

kezdte azokat a dolgokat. Keresés közben hallotta azután, hogy

néhány ember

mondta:

azt

Nagy György megesküdött

«Ime,

arra,

hogy Simon pap holmijából semmi

vitte

el

Simon pap

nev

egy György

letette az esküt.

Maga

mégis ö

rámutattak

szintén

mondván, hogy már nyilvánosan

sem

a tanú

nála,

sem azután nem ösmerte

azeltt,

Györgyöt. Nesthe Pál azonban, Parlagi harmadik jobbágya,

ezt a

hogy

szintén azt vallotta,

más

ságait

rabolta

nála

Mások

dalmatikáját)).

emberre,

sincs

;

el,

ez bizony igaz, mert

Simon pap

mint társaival együtt.

parasztokkal,

hogy

mégis megesküdött,

azokból

Nagy György semmi

sincsen

holott az eskü letétele után az ö ládájából elkerült

papnak némely tulajdona,

t.

i.

Geszteregi Kis Péter, Kismarjay Lukács jobbágya,

nem

Simon

egy kalpag és egy selyemdarab.

Parlaginak egy negyedik jobbágya. Mátyás, szintén ezt

a selymet valakinél, de

ingó-

tudta, ki volt az az

állította.

látta is azt

ember.

Ugyancsak 1520 januárius 12-én Miske Miklós, odább délen

Bököny

és

Hadház

közt,

Bolt faluban folytatta

a

kihallgatást.

Itt nemes Bolthy János jobbágya, Bodor Pál beszélte, hogy mikor a keresztes parasztok Boltra jöttek, Simon pap azt mondta Máté

hogy «Máté uram, valami

kapitánynak és más parasztoknak,

emberek házamból minden holmimat vissza)).

«Vágd agyon

azt a bestyét

papra

'^

!»

mindjárt levágja.

hogy ha

Ö

ezt csak

még

felelte:

Simon

egyszer meri mondani,

különben ezt az embert nem ösmerte.

tája)

Vég Mihály még emlékezett

nev

embert, a ki páncélt viselt és a ki

rá,

(a

mely

hogy

ma Bököny

pusz-

egy Nagy

látott

más parasztokkal együtt nemesi háznak lerombolásában hanem azt

résztvett

Miskén

sohasem

tudta meg, ki volt

í2

tehát kegyel-

kivont karddal rohant

1520 januárius 13-án Miske faluban

eg}^

kérem

Erre mindjárt egy páncélos és

Nagy nev ember

s rákiáltott,

;

Erre Máté pap haragra gyúladva

medet adassa

vászongatyás

elvitték

;

ez

az

Lorica quadam ac tunica wulgo coloris

ember. Többet mondhatott

waszyn

indutus.

MARKI SÁNDOR

350

Perkedy Péter özvegye jobbágyának, Vonza Istvánnak özvegye,

—

Mikor

Orsolya asszony.

—

úgymond

a keresztes parasztok

odajöttek Miskére, átment hozzá egy úri barátnéja s ezt mondotta neki: «Kérlek,

velem a plébános háza

jöjj

hogy néhány ember holmiját felelte

:

elvitte.

azt a házat

Nézzük meg,

felé;

fölverte

s

mert azt mondják,

onnan a plébános

Orsolya asszony

igaz-e ?»

«En bizony éppenséggel nem megyek oda, mert

hogy valamiképen

még

rajtunk

látták,

hogy

a ház

pánczélos ember lépett

felé.

be van törve

ajtaja

hóna

a házból,

ki

félek,

könnyítenek». Mindamellett

is

barátnéja kedvéért mégis csak elment a plébánia odaértek,

azt

A

mint

éppen egy

s

alatt selyemszövettel.

Orsolya asszony mindjárt megszólította «Jó uram, minek viszed

nem «Te sem

nektek

illik

el ezt

selyemben

hogy

a selymet? Hiszen tudod,

járni

!»

tudod, kinek lesz ez a selyem

!»

—

felelt

az ember;

s ezzel

ismét az egyházra rontott, annak az ajtaját betörte

ment

templomba.

a

A

mikor

Orsolya asszony

ezt

kérdezte valakitl, hogy ki ez a hatalmaskodó,

s

be-

meg-

látta,

gonosz ember?

Az pedig Nagy Györgynek mondta. Ugyancsak ö volt, a ki más parasztokat a Miskén lev nemesi háznak — talán özvegy Perkedy Péterné vagy Székely Ferencz, esetleg Hodosy Pál házának lerombolására és széthányására buzdított, rített.

Hiszen az egyik embert,

egy

sára,

Szcs sége, tül,

fejszével

a ki

nem

kénysze-

ház lerombolá-

úgy fbe vágott, hogy mindjárt

lerogyott.

mikor a

falut elárasztó

keresztesek közül egy nagy emberrel

tle

:

«Asszonyom, van-e valami ebben el,

fele-

asszony, éppen a templom czíntermén ment keresz-

találkozott, a ki azt kérdezte

—

felelt

Az ember azonban járt

sietett a

is

Mihálynak, Székely Ferencz miskei jobbágyának

Anna

«Hidd

st ervel

—

az asszony, ezt

a

—

templomban

?»

nincs abban semmi.

semmiképen sem akarta

elhinni s mind-

hasogatni kezdte a sekrestye ajtaját; s mikor betörte, belé-

pett rajta.

Mikor azután

kijött,

azt

"Igazat mondtál, mert semmit

mondta az asszonynak

sem

találtam.

:

DÓSA GYÖRGY Ezt mondván, másokkal rontott, és

351

együtt mindjárt a plébános házára

onnan sok mindenféle holmival megrakodva

12t.

Mikor más emberek megszólította ezt a

MAGYAR NEMES A

látták,

György

a plébános holmijából.

Ezt

XVI.

jött ki.

SZAZAD ELEJÉN.

mi minden van nála, közülük valaki

nev látva,

embert, adjon neki a tanúskodó

is

asszony

valamit is

kért

MARKI SÁNDOR

352

magának

;

kérésre az ember a rablott portékából csak-

s erre a

ugyan odaadott neki egy lenvászon-lepedt inget, a

egy lenvászon-

és

melyet az asszony azután visszavitt a plébánosnak.

Hatházy Balázsnak, Hodosy Pál miskei jobbágyának özvegye

hogy mikor

Erzsébet asszony'' elmondta,

Nagy György,

Miskére,

György támadása templomára

falu

Simon pap

pánczélt

azt összerontotta;

kivont

viselt,

társaival együtt a

azonfelül

lev nemesi háznak

parasztokat a faluban is

valami

Nagy György azután

elöl.

tört,

tönzött s azt szét

ki

azonban Isten jóvoltából megszabadult

rohant reá; ö

karddal

a

a kuruczok bejöttek

más kurucz-

széthányására ösz-

hányatta.

maga, lelkiismeretének tisztaságára hivatkozva,

világosabban beszélte

történteket.

a

el

Ö

ezeknek a zavargá-

soknak idejében miskei plébános volt; azonban bizonyos gainak

eligazítására

plébániájához

hozzá

jött

átment Gesztereg faluba, a mely szintén

Miközben ügyeit végezte, egy ember

tartozott.

s így szólította

«Plébános

úr,

majdnem minden

meg

valami kuruczok felverték

házát

a

s

onnan

holmiját elhurczolták.))

emberrel együtt hazafelé

Erre ö az

dol-

indult.

Mikor a kuru-

czokhoz érkezett, Máté pap\ioz ezeket a szavakat intézte uram, adasd

((Kérlek,

vissza

«Öld meg ezt a bestyét Erre

meg

Nagy György

t

akarta

ölni.

felelt

!»

házamból

a

elvitt

dolgokat.

Máté pap.

— nem

tudja,

Ennek

láttára

Máté pap parancsára-e,

Simon pap a maga

—

lelki

üdvösségére gondolva, azt mondotta társának ((Inkább vesszen oda

minden vagyonom, mint hogy

Menjünk haza

haljak miatta.

A kuruczok

átmentek a másik faluba,

hová

s

'3

Az

nyokat

is

azok a holmik

oklevél

néhányan

(domina) nevezi.

ki

ezeket a jobbágyasszo-

meg-

'4

A

A

mikor

akarták kutatni, hogy

több embert eskü

következetesen úriasszonyoknak

itt

És hazamentek.

azonban a dolgot nem hagyták annyiban. '"^

lettek

!»

alatt hallgattak ki,

hely neve kiszakadt, de az elbbi

vallomásokból

Gesztereg

volt.

tudjuk,

hogy

ez

a

falu

DÓSA GYÖRGY SZOBRA. (Sámuel Kornél müve.)

DÓSA GYÖRGY

vagy tudnak-e

látták-e, alatt

kérdezték

azonban azt

meg

róla.

Egyebek közt hasonló módon, eskü

a holmik

vallotta,

353

ügyében Nagy Györgyöt

hogy semmi köze

is,

a ki

a dologhoz. Letett esküje

után mégis elkerült tle egy tárgy, '^ melyet azután a papnak vissza

adtak.

is

Vizsgálatot tartottak (1520 januárius 14-én) Kiskálló faluban

(Nagykálló északkeleti szomszédságában), a hol az egyik tanú

is

jól emlékezett,

hogy Nag}^ György

lerombolására a parasztokat ervel

dolgukban része

A

keresztesek közt

ott volt a

hogy mikor Miske faluba nyomultak,

és

is

ott

'^

egy nemesi háznak minden egyéb

hajtotta s

volt.

kislétai kiszálláskor

'"

1520 januárius 15-én nemes Bogáthy

Miklós jobbágya. Varjas Mihály, azt vallotta, hogy egyik barátja a zavargások idejében

így

szólott

a keresztesekkel

Varjas Mihály,

hozzá

kell

mennünk.)) «Hát ha oda kell menni,

menjünk bátran

—

vélte

El

is

!))

«

Máskép nem

—

barátja.

«Kedves testvérem.

:

—

Varjas,

felelt

hozzájok

ment tehát barátjával a kuruczokhoz.

—

kell

akkor

ebben a dologban.

lehet tenni

Mindenképen

hozzájok

tartanunk,

csatlakozni.))

kell

A

mikor megérkez-

hogy Nagy György Máté pappal együtt mindig részes

tek, látta,

minden gonosz cselekedetben. Mikor pedig Miske faluba

volt

mentek, bizonyos dolgainak elintézése közben bement a templomba. Bejött oda

Máté pap

is

Nagy Györgygyei

Máté pap

együtt.

megkérdezte, megtalálták-e a sekrestye kulcsát, vagy sem. Valaki azt felelte,

hogy még nem

járt odaszólt

találták

Nagy Györgynek:

meg. Mire Máté pap mind-

^Fogjad!)) Erre

György kezébe

ragadott egy templomi széket, melyre a pap mutatott, magasra

emelte s addig döngette vele a sekrestye

mire mindjárt beléptek a

sekrestyébe.

ajtaját,

míg az bedlt,

Ott azután

keresgélni

kezdtek, mit találhatnának. Találtak-e valamit. Varjas hatta.

JJ

A

—

Ezek

végeztével

tárgy neve (bizonyosan a kalpagé)

az oklevélbl kiszakadt. i6

Bot faluba mentek

Neve

az oklevélbl kiszakadt.

Magyar Történeti

Életrajzok. 1913.

át.

nem

áUít-

Mikor egy

«7 A helység neve kiszakadt, de a Bogáthyak létai birtokosok voltak. Kisléta most is szabolcsi nagyközség.

45

MÁRKI SÁNDOR

354

már

ideig

lármát

voltak,

ott

Mindjárt

hallottak.

mondta

azt

néhány pajtásának: «Menjünk, nézzük meg, mit csinálnak És ezt mondván, odasiettek, a honnan a lárma

Máté pap egyik

odaérkeztek, látták, hogy

Mikor

társával, valami tanitó-

val együtt a miskei plébánost a földre teperte,

Nagy Györgyöt

egy karót tartott a kezében, többször biztatta, hogy

pedig, a ki

karóba húzza

azt a gyalázatosat is

vére

kifolyt.

a

Nagy György

;

a karóval szur-

úgy hogy egynéhány csepp Györgynek különben is része volt a

pap hátulsó

kálgatta is

ottan.

hallatszott.

Nagy

részét,

parasztoknak minden cselekedetében.

Váry Mihály, óvatosan

Bogáthynak egy másik jobbágya, csak annyit mondott, hogy

Nagy György

Máté pap szolgája

a kuruczok közt tartózkodott és

thynak harmadik jobbágya, Sutor (Varga fölkelésekor Bátorban

ö a parasztok

napon elkésve

zavargások

a

?)

János

volt.

Bogá-

szerint,

mikor

(Nyírbátorban)

hogy

menekültek

kolostorba

s

Bátor mezvárosba és annak kolostorába.

György, a

egy Kállay

ki

Féter''^

nev

néhányad magával a

S

a nemest!))

Más nemesek

—

Kállay

domnak

olyan is

jártak,

hogy sok

észreveszed,

szántak, jegyezd

hogy «Varga,

festett

kép

érték egyéb

Mikor a nemes

;

hogy

dolgoztál a

nekem

kuruczok kis

kellett.

—

szólt

és a csalá-

engem

halálra

ládám a szerzetes

abban néhány holmim

vannak benne aranyforintok

;

például egy is

és kétszáz

dolgok.))

ezt suttogva

Kállay Péter Jánosnak a

nak az öcscse,

ideig

Nagy

tartsd ezt

hogy engedelmeskednie

meg, hogy van egy

kántor czellájában s van ezüstre

vonult be

lánczait fogta kezé-

voltak fogságban, «Derék János mester,

tudod,

ha

;

idk

Velk

nemes

ben, de most azzal adta át a tanúnak,

«8

hama-

odament. Eközben a kuruczparasztok szintén bevonultak

is

forint

egy

attól tart-

a kuruczok gonosz cselekedetekre vetemednek,

rosan az ottani tanú

volt,

néhány embertl, hogy a kurucz parasztok

hallotta

ebbe a mezvárosba érkeztek. Ennek hallatára sokan ván,

idejéb'^'n

fia,

András-

nagy kort érve, 1569-ben

mondta hunyt

a vargának, el.

vi. 27.)

Nagy György

(Nagy Iván, Magyarorsz. Csal.

DÓSA GYÖRGY jól

odavigyázott

;

355

de a varga azután hazament. Nemsokára néhány

kurucz rontott reá, elfogták és fogva vitték a kapitányhoz. Nag}^

György ekkor

mondta

ezt

imént beszélgetett)).

sel az

«Ez az az ember, aki a fogoly nemesErre

kapitány és más kuruczok

a

fenyegették, annyira,

karóba-húzással

mindjárt

:

hogy ö

félelmé-

ben kénytelen volt elmondani mindazt, a mit a nemestl Erre a kapitány

Nagy Györgyöt

azonnal a

együtt

vargával

a

hallott.

kolostorba küldte, hogy a szerzetes kántor czellájában a ládácskát

megkeressék és hozzávigyék. Mikor azután megérkeztek a kántor

Nagy György

czellájába.

észrevette,

Mivel ö magas termet

alatt van.

húzza

alá s

val

azonnal

a ládában

aranyos s

ki a ládát

;

a mi

hajolni

volt,

nyen, tehát a vargának parancsolta

meg

fejkötö,

dolog van;

tudott köny-

György egy

történt.

is

pl.

nem

meg, hogy bújjon az ágy a varga

fölhasította a láda födelét s

többféle

a láda a kántor ágya

hogy

látta,

is

baltá-

hogy

egy aranyozott kupa, egy

egy pártaövnek (partahaew) nevezett cingulum

néhány egyéb tárgy, a mit a varga hamarjában nem vehe-

tett

szemügyre.

Ezeket

bennelevökkel együtt, tányhoz.

visszarakva,

a

a varga,

ládát

kis

Nagy György parancsára

a

elvitte a kapi-

'9

Ezekbl, a nép lelkének és gondolkodásának megösmerésére nézve tanulságos vallomásokból kitnik, hogy a szabolcsi Máié

pap és Nagy György a vármegye elterjesztették

st

pl.

a jele,

ugyan

s

erszakoskodtak

Simon pap esetében igazságot hogy az

ellen

nem

részében a lázadást

délkeleti is,

is

de vért

nem

szolgáltattak

állók kifosztását

;

nem trték

ontottak,

mi annak s

maguk

közt némi fegyelmet tartottak.

>9

A

vallomásokról felvett s ezzel vég-

zdö jegyzkönyv

dátum in oppido Bathor predicto die dominico proximo post íestum conversionis beati Pauli apostoli anno domini millesimo (1520 januárius

«

quingentesimo vigesimo

29.).

Papiroson, királyi pe-

esettel és «Lecta» jelzéssel. Orsz. levéltár,

Dl. 23.320.

Az

oklevél szerint Simon pap

elrablott

holmijai

közt

(más

diamantica

olvasás szerint dalmantica) volt; az egyik

szakadás ható,

miatt

csak

i

3

Schematismus

'4 Bunyitay,

1514 márczius 23. Dr. Batthyány Máté

kanonok

tartóhoz intézett jelentése

hely-

u. o.

papiroson,

jobboldalt nagy szakadással.

egyház, 5

A

1848-ra, l. lap.

gyulafehérvári

székes-

19.

Lásd ezen könyv

11.

fejezetét.

DÓSA GYÖRGY Miklós

megdicsérte/^

al vajda

erdélyi

413

hogy szorgalmasan

gondosan hajtják végre parancsait, melyeket

a

és

Magyarország

fell fenyeget veszedelem

már elbb

elhárítására

Nem

adott.

ki-

hanem

neki,

a

lO-'LAZOARCH

engedelmesked-

vajdának

nek akkor, mikor a haza és

üdvérl gon-

a köztársaság

Még mostan

doskodnak.

arra kérte tehát ket, ják

is

talál-

milyen úton-módon

ki,

az a gonosz

nemzedék ezen

részek belsejében

Ami

teremjen.

hogy

k

még

nem

gyezte,

hogy

meggátolni,

lehetne

azt

illeti,

az apostoli bullát

megje-

látták,

—

hogy

gyarországból

mesektl

meg-

is

amint Ma-

menekül ne-

hallotta

—

a bullát

a ferenczrendiek nagyváradi

gvardiánja hozta volna be Erdélybe. Azt azonban

nem

miként került nyilvá-

tudja,

nosságra.

Bár mindörökre

titokban maradt volna Más!

azonban

részt

bizon3'^os,

/M

hogy

apostoli

bulla

>,

]

a

valamely alkamazottja útján került

be erre a földre

azután

azt

a

_

51

i

I

138.

LÁSZAY JÁNOS ERDÉLYI FÖESPERES SÍKEMLÉKE.

szászvárost

esztelen gvardián »6

s

,

__-£R

MO.V MIRABERE

xg"^govNw-

sóbányáknak

vízaknai

VI _^

'//-CTSP. VRN.Ai>—3, EXTIMAB/5 \IV/D\^ -^ |q,t

úr

de kössétek

;

azon szablyámat fel, kivel paraszt Dósa uram

kóztunk, mert

is,

merre a

fejét.

a ki

«Ilyen volt ezeltt

fáradtan, élete szél

is,

fúj.

Ma

utolsó

önz is

ez

napjai-

jöjjön a török és

megcsókolja kaftánját. Holnap jöjjön a magyar, annak hízelkedik.

í$

Mindszenthi Gábor naplója 1540-röl.

történeti tára,

t.

j6 Mindszenthi, u. o.

Kemény

és Nagyajtai Kovács: Erdélyorsz.

DÓSA GYÖRGY

Holnapután pedig jöjjön a német, azt hasznát keresvén, hazáját, ha

Önznek

tartotta

423

Örökké csak maga

áldja.

el is tagadja.yi

kell,

ebben a pillanatban

és

is

hogy id-

félt,

szertlen forradalmával veszedelembe dönti a hazát most, mikor

minden

erejét és lelkesedését a török ellen kellene fordítani.

hogy Dósa György

hiszen rajta múlt,

De

legyen a keresz-

helyett

tesek vezére s hadát hasonlíthatatlanul nagyobb diadalra vezesse,

mint a milyet egy esztend múlva Zsarnónál nyert a

Azonban

sem óvakodhatott olyan

fiatalon

neket nagyon

tekintélyes

államférfiak

hibáktól,

ban elégszer kitnt, hogy

nem

a hadvezetéshez

milyene-

a

már mint öreg

vetettek a szemére. Hadvezéri hírét csak költötték

törökön.

királynak hadjáratai-

;

értett.

S nem

kormányzáshoz sem. Szerencséjében elbizakodott,

értett a

rencsétlenségében

kishit,

félrendszabályok

a

embere.'"

sze-

Kicsi-

nyes, hiú, félénk, tétovázó, kevély, kétszín, alattomos és bosszú-

A

álló.

mellett fösvény, kapzsi,

szerezni. tudja,

sem

5^

a

ki

mindenáron pénzt akart

hit,

kembl

ki azt sem úgymond '' —

Volt, a ki ámítónak, csalárdnak tartotta,

—

mi az igazság. «Nincs ebben a vajdában

sem

sem

igazság,

fájlalom,

szégyenérzet,

sem

állhatatosság. Lel-

hogy keresztény emberrl ilyeneket

mon-

kell

danom, de kötelességem és lelkiösmeretem nem engedte, hogy hallgatással

ságot

nem

mellzzem írtam.))

Ítéltek róla, ki

alkalmazkodó

A

volt.-^"

köznemesség még

mikor a nemzeti királyság sorsát

személyéhez kötötte

lölhették halálosan a vajdát,

57

az eszökön, mert óvatos és

túljárt

Teljesen méltatlanra a

szeretetét,

tételérl gondolkoztak,

György

tiszta igaz-

diplomaták mégis sok tekintetben sötéten

nem egyszer

sem pazarolhatta már 1505-ben az

egyszer,

ezeket. Mást, mint

s a

jobbágyok sem

ha — némelyek szerint —

holott

már

királylyá-

szablyáját

felkötötte

gyDósa

ellen,

Aleander

bíbornok és pápai legátus

naplója 1538— 1539. Nunziaturberichte,

iii.

372., IV. 240., 289. 38 Morone följegyzései 1539 augusztus 14—15. U. o. IV. 407 — 408.

59

Weze

János

1536 szeptember

okmánytár,

lundi

érsek jelentése

6—7. Hatvani,

BrQsseli

371—372. 4° Lengyel követek jelentése 1526 deczember 4. Acta Tomiciana, vrii. 269. i.

MARKI SÁNDOR

424

Nem

is

egészen a maga jószántából kötötte

cselekszik

;

hogy

és ösmeretes,

Werbczy

püspök buzdította fegyverkezésre,

hanem egész Magyarországot megjelenésének oka az tosításáról kellett

kózhatott

már

lágyságban

volt,

s arra,

A

védje.

hogy

Zaránd

pusztító

nyiltan

fölkelés

bányatelepeit

nev

elöl.

Nem

éppen

Szapolya}^ vajda távozására

Dés

kurucznak kapitánysága

alatt

is

körösbányai erdélyi Ercz-

keríteni.

és

Erdély északkeleti részét

A

György az

hatalmába akarta

várva, Toroczkó, Kolozsvár, Valkó

Albert

nemesek késedelmes

Biharvármegyékben és a Szi

és

de pár hét múlva, csupán

most,

Erdélyt,

saját birtokaik és falvaik biz-

forrongás eléggé mutatja, hogy Dósa

hegység

és a harczias erdélyi

hogy ne csak

gondoskodniok. Erdély nyugati része nem zár-

az Arad,

el

Június 15-iki

mondta, hogy a király parancsára

határozottan

rendeletében

föl.

is

a

fölkelt,

st egy

keresztesek

már

fenyegették. Ugyanis június i8-ikán

Tordáról Jósa István és Dersy Benedek erdélyi sókamara-grófok, a vajda szigorú parancsára

hogy

czei tanácsot,

hivatkozva, felszólították a beszter-

mutatkozó fölkelket, külö-

a kerületükben

nösen pedig azoknak kapitányát, Albertet, azonnal elfogják, Erre azonban

az erdélyi vajdát azonnal értesítsék.^' nak,

úgy

látszik,

Mialatt

még

Déván

sohasem

tanács-

nyilt alkalma.

nemesség nagy-lassan gyülekezett, a vajda

a

egyszer bejárta a Maros középs szakaszát

és június 27-ike

a

s arról

közt"*'

Nagyenyed

tartózkodott. Kétségtelenül azért,

és

s

június 19-ike^^

Gyulafehérvár vidékén

hogy az

érez- és sóbányatele-

peket meglepetések ellen biztosítsa s hogy a püspök zászlai alá

seregl nemességet

is

az otthonmaradókról

magával vigye a dévai táborba. Azonban is

gondoskodnia

kellett.

fogadták valami nagyon szívesen a falaik közt

A

nem védelmet keres városok

nemes-családokat, mert féltek, hogy a kuruczok reájok támadnak.

4' id.

A

h.,

beszterczei

585. sz., 92.

zárópecséttel.

közlése.

1.

Dr.

levéltárban.

Berger,

Papiroson, zöld viasz-

Auner Mihály szíves

4^

Hurmuzachi,

Documente,

1I3.

188—

189. 4

92.

5

1.

Berger, Urkunden Regesten, 586.

sz.,

DÓSA GYÖRGY

425

Essi Jankafy Máté Doboka vármegyébl, sek közé

feleségét,

tartozott,'^'^

fiait,

hol a legrégibb neme-

vagyonát és értékesebb

gyait Besztercze városában akarta elhelyezni

más menekül

s

nemesekkel együtt bebocsáttatást kért a várostól.

ban valamennyit

visszautasította.

vajda június 27-én, •*>

«Tudjátok

— hogy velünk

az országnak a védelmével

141.

—

tár-

A

tanács azon-

korholta

ket

a

együtt minden nemes ennek

Ennek következté-

foglalatoskodik.

BESZTERCZEI RÉSZLET.

ben megkeresünk benneteket és a király személyében a leger-

hogy

sebben meghagyjuk és megparancsoljuk,

azoknak

vévén,

nemeseknek

a

javait

hozzátok menni akaró feleségeiket és

békességesen tartani és

Maguk voltak. 44

4

5

ellátni tartozzatok.))

székelyek még,

Dósa György

János

A

mindjárt

idé-

regis,

Jankanflynak

tévesen

írja.

tárban.

Iván, v. 298.

oklevél

vajda

Ex Álba Gywla Magyar Történeti

levele in

fest

Beszterczéhez. beati

Életrajzok. 1913.

valamint

fiaikat bebocsájtani és ott

Székelyország nemességének közönsége

Nagy

zend

a

jelen levelünket

vagyonát,

és

Ladislai

anno

at^'^afiai, ''''

1514.

Vásárhely váro-

A

beszterczei

46 Nobilium tota partium

rum

csendben

levél-

regni Siculo-

generalitas.

54

MÁRKI SÁNDOR

426

sában május i8-ikán az odavaló szabó panasza következtében

Bárdossy Péter polgárt kioktatta arra az igazságra/'' hogy valamiként

a

varga nem

ért

kovács vagy szabómesterséghez,

a

sem pedig ezek amazokhoz,

tehátlan

nem

azt

mívelhetik,

is

azonképen ö sem értvén a szabómesterséghez, azt sem mívelheti.

De

hogy a szabók védelmére

szó sincs arról,

érdekében állapították volna meg. Június 28-án

fölvarrásának

Antal solymosi (udvarhelyszéki) plébános annyit

ezt a kereszt

meg,'^^

állapított

hogy

is

Jánosfalvi

az

Úr nevében csak

Márton a neki

jutott

nem kaphatta meg, mert Váraljai Albert azt a szárazság miatt nem szánthatta meg. Mindamellett Barlabásy Lénárd alvajda Kolozsvárról már június 29-én felszólította a beszterczei bírót, Eyb Fábiánt, hogy Görgény várába puskanyilföldet bevetve azért

port küldjön,'^^

a

akarta biztosítani.

A

vajda azonban nemsokára

várost azon pénz megfizetése

ágyúknak

elszállítása járt

György székely

Székelyföld

mivel kétségkívül a

alól,

volna.

5°

nyugalmát

fölmentette a

a melylyel a fölkelés idején az

Nem

volt

rá

Dósa

szükség.

népe, a törcsváriakat kivéve, az egész

id

alatt

csöndesen maradt.

DÓSA GYÖRGY A TEMESKÖZBEN.

XXVII. GY

és

Ugyanazon napon a nemesek három helyen

Debrö

és

Anyavár vidékén

egy-egy seregét szerint

'

;

«ellenben

tették tönkre a

—

:

Gubacs,

kuruczoknak

egy akkori olasz krónikás

— megmaradtak az ország különböz

részeiben

más

ha-

sonló seregek, a melyek közt Giorgio Sechelé (Székely Györgyé) volt a

legszámosabb és a leghatalmasabb. Ez a Giorgio az igen

Sólymos várak bevétele

fontos Lippa és

ostromolni.

47 Székely-Okl. v.

48 Székely-Okl. cs. It.-ból.

után,

Ennek következtében László

i.

49 Berger, Urk. -Regesten, 587.

49—51. 327 — 328. a gr. Lázár-

(Most az erdélyi nemz.

törzsgyújteményében).

Temesvárt kezdte

király két helyen

múzeum

5° 1514 augusztus 21. «

vrii.

U.

állí-

sz., 93.

o. 589. sz., 93.

1.

1.

Barbaro, Storia Veneziana. Archivio, 1055.

DÓSA GYÖRGY

427

hatalmas sereget; az egyiket, a mely az erdélyi részek-

tott fel

ben gyülekezett, Gt'ovanm'-nak (Jánosnak), eme tartomány vajdá-

hogy

jának parancsnoksága alá helyezte, keresztesek

harcoljon

elllen

Giorgio és a

azzal

mely Buda vidékén

a másiknak,

;

parancsnoka Bornemisza és fkapitánya Giorgio szepesi

állott,

gróf, a vajda testvére volt.»

Dósa György Lippa egyenesen Temesvár sichok, Szokolyak s

nagyszámú

alól

felé indult,'

más urak

Temesvár katonai azeltt kezddött

;

hova Báthory val együtt a Jak-

feleségestül s gyermekestül együtt

Ezen fontos ersség

zárkóztak.'^

valóban

seregével

^

és politikai

alá június 15-én érkezett meg.>

jelentsége hétszáz esztendvel

akkor, a mikor Károly Róbert király feleségé-

Mária tescheni herczegn vei 1316-ban ide költözködött, Abban

vel

a palotában

lakott, a

melynek helyén a Hunyadiak várkastélya,

ma

Ami-

vagy inkább a tüzérek szertára

és kaszárnyája

kor a fölkelk

háborúi engedték, személyesen

ügyelt

fel

ellen

folytatott

azért akarta fvárossá tenni,

grádról s máshonnan

áll.

Temesvárt nem

építésére, a város szépítésére.

a vár

is

mert Budán a Csák-pártiak Vise-

hanem

egyre háborgatták,

ersebben, komolyabban akart foglalkozni a

mert

azért,

kérdéssel.

keleti

Innen akarta meggátolni a Balkán fell fenyeget romlást és biztosítani

vezet

sem

tették

Róbert

Buda 2

az Adria felé

meg;

is

s alig tíz

visszatért

Brutus szerint

(i.

363.)

esztendei

IV. Béla

Báthory utóbb

hogy Dósa roppant

sok gyaloggal és lovassal

közelít.

Szalay

487.) loo.ooo-nél is többre becsülte az

ostromlókat. 3

nyozta,

mert

(id. h.)

a táborba érkezett

(talán Löiincz ?)

hogy Temesvár

ott az

rség

indítva-

ellen induljanak,

csekély, Báthory pedig

szerencsés gondolatához,

hogy

De

alatt

5

11.

10.

ezen

Istvánfi szerint (45.

Feil

(id.

h.)

június i8-át

év

tíz

«idibus Junii.u

1.)

Nagyon más

ír.

Szerémi chronologiája, mely szerint

Dósa

a 1.)

Lrincz napján (augusztus lo.) Temesvár alá és sz. Mihálykor 39.)

történt

Szerinte a nagylaki rincz

(63.

sz.

(szeptember

vértanú

történt,

nap.

távol van. 4 Verancsics,

(.pap»

után Károly

kísérletezés

szállt

Feil szerint

Gergely

Amaz

utat.

emehhez az els kapavágást máig

tegye birodalma fvárosává.

várát

azt írta Szapolyaynak,

j^^ív

^

emitt

szólí-

a

(a

mai

gylölt

amott a várnak,

tettek

révének elfoglalására. Hiszen

és tiszai

Csáky László fispán, testvére

megölt Miklós

volt a

csanádi püspöknek.

Csák vára a Temes vizének egy szigetén feküdt; és palánkokkal volt kerítve

;

és Versecig lehetett ellátni.'^ kastél3'a

hatemeletes rtornyából Temesvárig

A

vár

a cselédek házai, a magtár és az tett

a

mezvárosba. Ennek egy

együtt 34

A

35

II.

Orsz. 36

istálló.

A

állt

a

a

Csákyak

vendégek

s

várból csapóhíd veze-

részét a kuruczok a plébániával

'^

Lajos

parancsa

kéziratban, 67

1516

b.

július

17.

csanádegyházm.

ple-

Dl. 32.588.

Szentkláray,

bániák

részén

— úgy látszik _ elpusztították, de a várnak nem árthattak.

jászóvári 78. sz.

It.

középs

valamivel távolabb pedig

és kis kertje,

falakkal

tört,

i.

627.

béke

bontották

le,

ma

is

A

A

várat

a

karlóczai

értelmében

csak az rtornyot kímélték meg, mely fö disze és

nevezetessége Csákovának.

(U. o. 630—631.) 37

1701-ben

Szentkláray

Képe Uj (id.

h.

i.

Idók, 1913., 536.

626— 627.) fölém-

DÓSA GYÖRGY Torontálvármegyét, Csanád és

A

szintén fölverték.

nem

teket

Temes

fenyeget vihar söpré

el

üdül

pór-

vidékeket."

most már csak-

a melyek

ír,

részle-

dühét; mint vész-

tigrisi

vasszárnyaival az

Csupán a csanádi eseményekrl

errl

'^

hogy «Dósa

jegyzi meg,

súlyosan érezteté

is

szomszédját, a kuruczok

régi történetírója

csak általában

említ,

hada Torontálban szel

vármegye

439

ugyan Torontál történetébe tartoznak, mert Csanádnak a Maros

lev

balpartján

déli

ehhez

részét

vármegyéhez

a

Második tatárjárásnak nevezi Dósának csakhogy Dósa pórhada

—

szerinte

magyar zagyvalékból

nyire

egyik okának

értelmében

'^

—

azt tartja,

—

hogy

+°

hajlama,

babonás elítéletei

a

magyar pór renyhe

titkon forralt régi bosszúja;

s

az

keresztes is

érzett

hadjáratot

«Ilyenek

ad.

—

ingerlékeny

nyomatás miatt

gonosz fnök Dósában

—

több-

felkelés

(Scilicet in

mondja Claudianusszal)

eredvény pórhad dühöncsupán csak egy oknak tulajdonítani nem lehet.)) Valóban

géseit,

nem,

A

a pápai bulla

természete,

itt-ott

vulgus manant exempla regentum

kedvez

a

tekintették

—

felkelését,

hanem

tatár,

a keresztesek

azonban az okhoz okokat

úgymond

és a

nem

összeröffent csorda volt.

pártütknek

ellenz urakat;

elsöpr

ezt az

—

csatolták.

de

nem ok; volna,

tásával

is

itt

s

alkalom. Mert az átkos

van néhány causa

ut

non causa

:

ok, a melyik

éppen az egyes vármegyék történetíróinak feladata

hogy ne

általánosítsanak,

növeljék az okokat,

hanem

a helyi viszonyok kikuta-

mik országos

felkelésre,

st

forra-

dalomra vezettek.

Mert hiszen akárhogyan megváltozott négyszáz esztend óta Torontálnak a képe,

meg

a népe

:

éppen onnan maradt fenn

Dósa György korából a legrégibb magyar hangjegyes népdal töredéke,

litvén,

a

melyet

1515 — 1520 táján egy Pomináczky Fülöp

hogy Dósa karóba húzatta Csáky püs-

pököt és a csákvári templom kegyurát, kétségtelennek

tartja,

hogy az si csak vári kath.

parochia ekkoráig épségben maradt. Ezentúl

azonban nincs

niát

nyomása

1727-ben állították

fel

mostani plébáa régi helyett.

58

Bárány Ágoston, Torontál vármegye

hajdana, 20. és 95 — 97. 59

Úgy

mint

Jászay Pál a Tudomány-

tárban (Értekezések),

xi. 258., a

sorokban. 4° Torontál várm. hajdana, 96.

bevezet

MÁRKI SÁNDOR

440

nev

francziskánus jegyzett

magvar zeneirodalom

Ez a nóta pedig, mely «a

föl.'''

nem

Halotti Beszéde»/^ legrégibb emléke,

hiába kérdi bátya

« Bátya,

Mely az

!

Uram, uram, ez az

nem maradt reánk

Folytatása

de

hogy ballada vagy

lehet,

magának

föltevésre

nagybecs

A meg

út Becskerekére ?

út Becskerekére

;

lehet,

históriás

!»

hogy pajkos nóta

ének

lett

volt,

a mely

belle,

Ulászló királynak egy idáig ösmeretlen

//.

okirata ád jogot."^^ ki a

király,

bevezetésben a legsötétebb színekkel festette

keresztesháború elfajulását és Dósa György jellemét,

a

a=i{^zzh=ifc=i^=x===K^Í5z::^-T=i|zi=ir:iwz;

:^-ír,i

^—é^ Bá

U

tya

bá

ram

u

-

-

-

-

tya

mel}'

az

út

ram

ez

az

út

146.

idben édes

házanépével

es

vár.

egyúttal egyetlen

és

feleségével

cselédségével

tartózkodott,^'' a

álló

Csiky János,

XVI.

erssége

volt

századból.

— 122.

Népzenei följegyzések Ethnographia,

1904.,

Pomináczky eredeti följegyBatthyáneum = ^ I

^^ w

*

DÓSA GYÖRGY

Sok

okozott

kárt

Torda vármegyében

lázadás

a

449

Becse

a

Gergely nemzetségébl való Somkereki Erdé/yi-csaláának

is,''"

melynek Gernyeszeg várán és Sáromberke városán kívül mint-

egy 31 helysége és pusztája volt. Ezekre, valamint Kolozs és bels szolnokmegyei birtokaira vonatkozó okleveleit a fölkelt köznépek és parasztok magukkal

vitték és elidegenítették.

még

következtében Ulászló király

azon évben

csot adott ki Erdélyi István részére,

tárnoki

levéltárból

kiadatta

újra

a

htlen Erdélyi István

király ellen

II.

^^

Ennek

iktatóparan-

új

Lajos király pedig

^^

a

számára a Mátyás

család

birtokait illet oklevelek jegy-

zékét.

Dósa

szorosan egybefügg

fölkelésével

az

körülmény

a

is,

hogy az aradi káptalan 15 15 november 25-én ötszáz aranyforint fejében Mi'ke Mihály jobbágynak, az

malmát.

György

Aranyos vizén lev

tordamegyei Egyházfalvában az

a

sította

gazdatisztjének, elzálogo-

Mikor

—

ugyanis

legnagyobb

a

gonosztev.

mondja maga az aradi káptalan

tányságot a legistentelenebb

Kun

5°

—

Székely

az aradi kapi-

Lukácsra ruházta, ez a paraszt-

nép sokaságát összegyjtvén, az aradi monostort mindenfell körülvette

mindenféle hadiszert és

s

gépezetet

szomjúságra

és

némelyeket

kárhoztatta,

vagy

vasraverve

fogságban

egyességet kötvén,

Kun Lukács

kicsikarta

háromszáz

a melyet

megkötözve

rkanonok

forintot,

esztergomi érsek részére Székely

György ell

tett le

fejüket

II.

kötetében.

november ii. A kolozsmonoskonvent levéltárából kivonta Kemény, Appendix, D/8. 184. sz. A beiktatás 1515 28

közlök kegyetlenül míg

tartott,

tlük

végre

azt a több mint

megbízottja,

Bakócz

a káptalanba. így a

Tamás

legbnösebb

ugyan megmentették és megszaba-

dj Története Csánkinál, v. 766—770. Rávonatkozó oklevelek a Teleki-Oklevéltár

éhségre

tagjait

Lukács pap, Dénes mester aradi

fesperes

simándi

és

azon

fölállított

monostor lerombolására és bevételére, a káptalan

1514

Telekiek

marosvásárhelyi

levéltárában

357 — 3595° 1515 november 25. papiroson, a káp talán pecsétjének töredékével. Orsz. It 5095. sz. a. Teleki-Oki.

Közli

Iványi,

ír.

Tört.

Tár,

1904

tori

30.272.

október

237 — 238. Arad elfoglalásának a xvi. feje zetben emiitett tényét ez az oklevél

16. történt

29 151 7

meg.

november

Magyar Történeti

16. kelt

oklevele a

Életrajzok. 1913.

b

vebben

földeríti.

57

MARKI SÁNDOR

450

dúltak, de mivel a káptalannak

nem

az ötszáz forintot, attól tartott,

hogy az egyháztól

nítenie

némely

birtokot, s

hogy

azt

mibl

volt

forintot, mit a

káptalan zálogösszegnek

149.

vári

a

Ez a város két évtized

alatt

a néppel. 1437

Mester János

király

csapatai

tekintett s ezt a* torda-

Kolozsvár körül gyülekez-

most harmadszor mutatta meg,

— 1438-ban Nagy

fölkelt parasztjai elég

azonban elég

Ennek következtében szabadságát I.

meg háromszáz

térített

A KOLOZSVÁRI MAGYAR KAPUBékésy Károly festményérl

Kolozsvár megyében a kuruczok

hogy együttérez

idege-

át neki.

(Dr.

tek.

el kell

utóbb sem válthatja vissza.

Ekkor azonban Miké Mihály a magáéból megyei malmot adta

megfizetnie azt

bajosan

Antal és kolozs-

könnyedén vették

vesztette,

foglalták

vissza

el,

tlük.

de pár év múlva

Ulászló visszaadta szabad királyi városi rangját, mivel «inkább

szeretett megbocsátani, mint bosszút állani.))

Harmincz esztend

múlva (1467) Kolozsvárról

Benedek

indult

ki

V^örös

és

Suky

DÓSA GYÖRGY

mozgalma,

László

kiváltságait

nemesek

megoltalmazza

városa fterén sok fölkelt ;

150.

Magyarország

sorsú

és

állású

régi jó és boldog

5'

város szabadságait

lefejeztetett s a

csatolta hozzá.

Ulászló király,

II.

s

hogy «Magyarország

nyelv,

de csakhamar megbocsátott neki

már hsége jutalmául

maga

volt,

Mátyás király gyorsan megjelent, szül-

állapotát helyreállítsa.))

elkobozta

czélja

szabadságait bármily

és

ellen

melynek

451

— mikor

REGI HÓLYAGOS CSUPROK AZ ERDÉLYI

s

Kolozs mezvárost

1514 nyarán

a paraszt és

N.

—

írta

most

közrend embe-

MÚZEUM RÉGISÉGTÁRÁBAN.

rek a keresztesek nevezete alatt a király és az ország ellen, az

egész nemesség eltörlése végett tak, s

majdnem országszerte föltámad-

ennek következtében igen sok és borzasztó gonoszságokat

követtek

a parasztoknak néhány kapitánya az erdélyi részek-

el,

ben fölkelvén, Kolozsvár városa közelében tábort járattak. Mikor nekik tartozó

Kalmár András

bíró

a

király

és

a

szentkorona iránt

hségénél fogva a városba való belépést

megtiltotta, a

kapitányok azt kívánták, hogy legalább kevesedmagukkal bocsássa

be ket. így tehát a bíró és 5'

1515 május

14.

(Dátum posonV-

az egész tanács éretten

feria

secunda nis

proxima ante festum ascensiodomini). Kolozsvár város levéltárá-

ban

fasc.

P.

Nro

42.

Közölte

Nagyajtai

Kovács könyvei,

István,

M.

Tudom.

meghányTárs.

Év-

20—22. 1. és Jakab Elek, Oklevéltár Kolozsvár történetéhez, I- 338-340. VIII.

(1860.)

57*

MARKI SÁNDOR

452

törekv népség

ták-vetették a dolgot, a rablásra és rosszra

hogyan tarthatnák és biztosíthatnák a csekély

kapitányt

a

azután ezek

kísérettel

csakugyan bebocsássák. Mikor

vakmeren

beléptek,

ellen

hogy

várost. Jónak látták,

támasztottak

lázadást

s

a

veszedelem ell odamenekült nemeseknek javait azoktól, kiknek kezéhez letették és elhelyezték, erszakosan kicsikarták, zsákmá-

A

nyul ejtették és egymás között felosztották.

rok s

attól tartottak,

más

úgy

Eleintén,

küls

hogy a köznép

várost felprédálja,

mány szerinf éppen

még munkában

gyltek

templom czíntermében. Hogy

a

össze

hvös

s az ellenség

választásra,

a

nagy-

éjszakában szét ne men-

Kalmár András, hólyagos csuprokban

jenek, a jelölt,

Hagyo-

voltak.'''

fbírót akartak választani,

új

éjszaka

lévén,

ellenállani.

megkísérelték az ellenállást, holott a

látszik,

— az újvár falai —

várfalak

torkában

az egész

üdvös tekintetekbl sem akartak

jó és

bíró és a polgá-

borral kedveskedett választóinak. Azontúl 360

'+

meleg

esztendeig fenn-

maradt Kolozsvárt az a szokás, hogy a megválasztott fbíró a hólyagos

választókkal

De

a nép rokonszenve és

az ellenállást

érdeke végre

csuprokból melegbort igyék áldomásul.

megtörte.

is

A

a

polgárok gazdasági

népnek a fölkelk

iránt való jóindu-

nem hiányozhatott olyan városban, a melynek tanácsülései jegyzkönyvébe Izsák János nótárius négyesztend múlva is lata

hogy

beírta,

«Isten eltt nincs különbség az

emberek közt; mert

az Isten a királyok és a szegények atyját a földnek ugyanazon

porából alkotta

s

mindenkinek egyenlen ad

annyit, mint a szegényeknek.))

nem akartak 32

Kolozsvár tört.

i.

ír.

Ulászló-korabeli erdi-

késbbi

534—558.

adatok

egyeztetésével készült. 5 3

A

3.

5.

34 A hólyagos csuprokat a fazekas czéh ingyen adta. Az erdélyi nemz. múzeumban

4698.,

XVI,

I.

6354.

századbeli

külvárosi földmívesek

és

I.

lyek

3—5-

közül sz.

6355. sz.

hólyagos

a.

rzött

csuprokat (me-

az

els kettt

házának

tehát

az Unió-útcza

építésekor a régi ház

alapfalainak kiszedésekor

egy szabálytalan

fényképen is bemutat juk. A hólj'agos csuprok a szászlónai eny ves anyagból vagy hólyagos földbl ké fülkében

Magyar Polgár 1874 márczius

és Hon, 1874. márczius

I.

A

a királynak ugyan-

harczolni azok ellen, kik ezt az igazságot hirdették.

léseinek bö leírása Jakab Eleknél, Kolozs-

vár

'^

:

szültek. 3 5

találták)

(Természettud.

Kolozsvár

1516—

Közi. 191 1668.

jegyzkönyve boritékának 1518-ból. (Kolozsvár

1.

260.

évi

tanács

bels

lapján

levéltárában).

DÓSA GYÖRGY

A a

nem

polgárok pedig

akartak

még

453

több kárt szenvedni. Mert

künn táborozó kuruczok nekik már a határban

nagy károkat okoztak, minthogy

érték jószágaikat

több ezer forint

elhajtották

Az

és igásbarmaikat.

a 6

is « hihetetlen

—7

nemes azonban,

a kinek családja Kolozsvárra menekült s vagyonát ott

czok elkobozták, Kalmár András bírót és

a

a

kuru-

polgárokat a kuru-

czokkal való titkos egyetértésrl vádolták, s veszteségükért

ket

akarták felelsségre vonni.

6—7

'^

Bizonyos,

nemes megvédése miatt nem akarták

hog}^

feldúlatni városukat, azért

kötöttek ilyen egyességet a kuruczokkal

hogy

polgárok

a

de bár fogadkoztak,

;

nemesség védelmében így is károkat szenvedtek s hogy közbenjárásukkal számos nemest szabadítottak ki a parasztok a

fogságából, a kolozs- és középszolnokvármegyei urak mégis bizo-

nyos joggal vethették szemükre, és alkalmat adtak a

kuruczoknak a vármegyéikben való portyá-

zásokra és rablásokra

k

képen

hogy magukviseletével módot

s

hogy minden akkori kárukat

tulajdon-

Hiszen a városba beengedett kapitán^^ok

okozták.^''

nemcsak szabadon közlekedhettek künn hagyott hadaikkal, hanem benn a városban

is

szabadon izgathatták a népet, mely a

városokban magyar lévén, amúgy bírót a király utóbb

is

velük tartott.

Kalmár András

mégis méltán dicsérte meg, hogy a várost

a király és a szentkorona

megtartotta

kül-

iránt

hségben

való

'** ;

mert ha az egész kurucz hadat befogadja, azt nem lehetett volna olyan gyorsan leverni, mint nemsokkal utóbb a nyilt

Doboka vármegye Kolozs-

hogy a

—

írja

a király

'^

—

egész országunkban fölkelvén,

különböz gonoszságokat, rendetlenségeket 56

Az

id.

oklevél Jakabnál,

i.

340.

és a bajoknak sokféle

1515 május

38

i4-iki

Szapolyayhoz 1516 június 12. (Feria quinta proxima ante festum beatorum Viti et Modestis martirum.) Kolozs-

(errl

vár levéltárában fasc. P. Nro 43. Közölte

231—232.).

Kovács a M. Tudós Társ. Évkönyveiben,

jelentése a beiktatásról

22 — 23. és Jakab, Oklevelek Kolozs-

Dl. 27.409. és 28.022. s

37

VIII.

II.

mezn.

fölkelökkel tartó

Bels-Szolnok vármegyék közt feküdt. «A paraszt

és

nemzetség

sorsát elhatározta,

Lajos

vár történetéhez,

i.

344 — 345.

Oki.

i.

39

parancsában. Jakab,

339.

1514 november 24. adta

ki

Iványi,

Orsz.

A konventnek

ezt

It.

Tár,

Tört. is

26.521. 1904.

tartalmazó

1515 november 23. Kemény, Appendix

Diplomatarii Transilv. D/8., 181. sz.

MARKI SÁNDOR

454

más nemét követte

is,

okleveleit

a melyek a dobokai Vaskapu, Pósa, Ördögkút, Iklód, Poklos-

telke,

és

megégette, szétszaggatta, vagy más-

ei» s

meg Temeshelyi Deésy Jánosnak

képen semmisítette

Lozsád, Ólnak, Budia, Hidalmás, Szentgyörgy, Csebernye

Vármez,

—

Or

a kolozsi

és belsöszolnokmegyei Szentiván,

még abban

Péntek és Girolt falvakra vonatkoztak. Mindezeket az esztendben újadományképen nyerte vissza.

ItI.

dés Környéke.

Bels-Szolnokban a mozgalom középpontja maga Dés, a vár-

megye székhelye

Késbb

csatlakozott.'^"

ezt csak nyertek."^' delte,"*^

mely Nagy

volt,

a polgárok

kényszerségbl

A

hogy

tették s ezért a királytól

a vajda ítélszéke t.

40 Szapolyay vajda kegyelemlevele 1514 deczember 15. Dés város levéltárában, 97.

Tört. Lapok,

ersen mentegetztek, hogy kegyelmet

nemesség zaklatásaival szemben a vajda

után lehessen megidézni, ha

sz.

János kuruczkapitányhoz

i.

471.

Doboka monographiája,

Kádár, iri.

17.,

Szolnok89.

elé i.

4'

II.

9.

már

ítéltek ügj'ük-

Ulászló Szapolya3hoz I5i4decem-

Dési

It.

95. sz. Tört.

4^ 1514 október i6. Dési

Lapok,

is

elren-

désieket csak felebbezés

a

saját bíráik

ber

is

i.

471.

Lapok, It.

i.

471.

94. sz. Tört.

DÓSA GYÖRGY

ben

;

utóbb azonban

a királ}^

"^^

maga

455 is

meghagyta

a vajdának,

hogy a parasztlázadásban való részvételük miatt a nemesek ne egyenesen a vajda, hanem elbb a város törvényszéke eltt pereljenek. Megparancsolta,'*'*

ezentúl

hogy mindazoktól,

vámot szednek, a jogtalanul

is

János és a sókamarai ispánok a király

nak felhasználásával

is

kik

tlük még

elszedett dolgokat Drágffy

számára a vajda katonaságá-

lefoglalják.

Végre, mintha a király bnbocsánata

nem

lett

volna elegend, a

désieknek

Szapol^'ay

kegyelmet

adott

a

vajda

is

fölkelésben

való részvételük miatt, ha a káro-

nemesek jogos követeléseinek

sult

eleget tesznek.

nek,

Azonban vezérük-

Nagy Jánosnak ekkor sem

bocsátott meg.^5

Azok

a jobbágyok, a kik

sem

tovább szolgálni, sem Nagy Jánossal kuruczkodni nem akartak, városba

valamely

hogy

ott

menekültek,

elbb-utóbb polgárjogot

nyerjenek. Artándy Pál, a bels-

szolnokmegyei (Dés és Bethlen közt lev)

Bálványos vár kapi-

152

A DESI OVARI TORONY.

tánya, nem tudta megakadályozni,

hogy

a vár

uradalmának jobbágyai közül sokan, a zavargások

meg ne

idejét használva,

eltt

is

Ezeknek

szökjenek.

elszökötteknek visszaadatását a király

és

a

zavargások

utóbb ^ elssorban

Besztercze városától követelte.

Radna

Besztercze vidékén

bányavárosban

«a

legrosszabb

keresztesek zavargása » idején Drágffy János körülbelül 28 forint 43

1514 deczember

44 Ugyanakkor, 45

9.

u. o.,

1514 deczember

** 1515 januárius

4.

15.

Dési

It.

96. sz.

Dési

95. sz.

Tört. Lapok, It.

471.

i.

97. sz. Kádár,

Beszterczei levélt. 595.

iri.

sz.

17.,

89.

MÁRKI SÁNDOR

456

ára kárt szenvedett, a mit a város bírája, esküdtjei és közönsége

utóbb megtérítettek történt.

Úgy

neki.'*^

nem

látszik,

is

Nagyobb veszedelem azonban nem itt, hanem máshol garázdálkodott az

a Viczei varga, a kit menekülése közben a beszterczeiek fogtak

Thuróczy alvajda nemigen

el,

az

rá akarta bízni

de mivel

ítéletet,

foglyuk útközben

megugrik,

ö

az

a

polgárok

féltek,

törvényszékük elé

hogy méltóan megbüntessék,'^^ a mi bizonyára meg

A

hogy

állította,

is történt.

szászok és a székelyek csöndesen maradtak, pedig a szá-

még

szok, bizonyos esetekre nézve, a királyoktól

i-én Beszterczét biztosította,

mint uradalmat

koronától

s

jogukban

áll,

Pl.

nem

adja

hogy fegyveresen

másnak

ellenkez esetben

;

1508 januárius

ellenállj anak.-^^

25-én és 1513 május 22-én valóban hasonló jogot

st

a neki eladott Törcsvárra nézve,

székeinek

is

II.

Ulászló

nyert Brassó

még

a szászok

meghagyta, hogy az ellenállásban Brassót htlenség

büntetésének terhe

alatt

fegyveresen támogassák.5° Most a Székely-

Brassó városára hárult az a nehéz

másik végén valóban

föladat,

a fegyveres

Mátyás király 1474 márczius hogy sohasem szakítja el a magyar

megnyerték.

ellenállás jogát is

föld

A vajda

tudta, mit csináljon vele.

hogy

saját székely

ban, a nyugalmat biztosítsa.

jobbágyai közt, a iörcsvári uradalom-

Az idetartozó falvak

(villae servientes)

Bácsfal, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu, Zajzon, Tatrang, Pür-

kerecz,

Apácza

és Krizba lakosai, a mint a

adásaiból kiderül,

5^

meglehetsen meg voltak terhelve

sen fogadtak minden mozgalmat, mely

Különben (1500

királyi

is

— 1508)

határrök

voltak,

szolgálatába.

A

o.

599.SZ.

48 Szapolyay Thuróczyhoz. Lippa, 1515 i8.

U.

o. 598. sz.

Auner Mihály szíves

(Mind a három

közlése).

49 Besztercze levéltára. Berger, Urkun-

den-Regesten, 266. Zeitschrift, xii. 87.

sz.

a

kik

szám-

s így szíve-

könnyíthetett.

kevéssel

városnak magának

47 Somkúti Butján János és Tatnássi Tó-

dor nyugtatványa 1515 márcz.5. U.

dr.

terheiken

5'

azeltt

zálogba vetett uradalommal együtt kerültek a

a

brassói polgárok

februárius

várnagyok

Löher, Archivalische

5° 3.

is

sokat

Teutsch, Gesch.derSiebenb.Sachsen.

kiadás,

i.

145—6.

1504— 1513. Funifex (Kötélgyártó?) Máté és 1509— 1523, Wyroch vagy Wyrogh Kelemen. S^ Az 1504— 1513. évekbl Quellén zur 5>

Geschichte Kronstadts. évi számadás.)

r.

82 — 201. (Több-

DÓSA GYÖRGY

457

kellett fizetnie a királyi kincstárba; pl.

1514 márczius 17-én abból

a taksából, melyet 27.000 forint erejéig ki az összes szász

városokra, Brassó

Bornemisza János

egymaga

vetett

2220, deczember

15-én pedig 1657, összesen tehát 3877 forintot szedett be, miköz-

ben 48

forint

hamispénzt

nak, a vajda parancsára,

is

kapott.*'^

zsoldosokat

György kuruczai

azokat Dósa

Idközben pedig is

fogadnia,

kellett

ellen küldjék.^'*

a város-

hogy

Erre a czélra a

város minden lakosát fejenként 25 asperrel adóztatták meg, úgy

153.

hogy

a város

július 20-án

A BRASSÓI FEKETE TEMPLOM.

négy negyede

július 2-án

869

forint

pedig 398 forint 16 asperrel számolt

a lovas zsoldosoknak 444, a gyalogosoknak pedig és 49 aspert.

A

brassai csapat kapitányai ebben az

Lukács és Flescher Lörincz

voltak.'^'

akadva a törcsvári székelyekkel, mert sem

sem pedig

J4

Pro stipendariis condiiccndis contra

55

U.

o.

56

U.

o. 204.

I.

1.

idben Czeres

nagyon meg

fölkelni

a szokásos taksákat

U.

202.

forintot

nem nem

akarták

cruciferos.

201., 203., 204.

Magyar Történeti Életrajzok.

1913.

volt

akartak

Városnegyedenként kitüntetve.

5 3

o. I. 201.,

191

Schirmer János bíró azon-

ban, a ki tavaszszal ajándékokkal járt Budán, ^^

a kuruczok ellen,

33 asperrel,

el s ki is fizetett

58

MARKI SÁNDOR

458

A

megadni a városnak. a Barczaságban

köznép magában Brassó városában és

lázongott,

is

minek következtében a törcsvári

uradalom lakosai még jobban nekibátorodtak.

A

hogy

a város e miatt panaszszal fordult, kijelentette,

egyéb dolgai

ezzel az

miatt,

király, a kihez

ugyan,

ügygyei nem foglalkozik,

de

fel-

hatalmazta a várost, hogy ha parasztjai közt pártoskodás, lázadás,

vagy bármiféle zavargás keletkeznék, zabolázzák

meg ket

úgy, a hogy tudják.

Késbb

^^

egyúttal

és

meg

fékezzék is

hagyta

Szapolyay vajdának, hogy a törcsvári parasztokat, a kiket Brassó város hatósága alá

vetett,

minden teher

és közfize-

elviselésére

tések teljesítésére szorítsa, a taksát és illetékeket velük a

hogy minden pártoskodástól,

idejében megadassa s rászorítsa ket,

semmiképen sem

lázadástól és zavargástól tartózkodjanak, mert

engedi meg, hog}^ elssorban a városnak törcsváriak

is

panaszkodtak, hogy a

sok igazságtalanságot követnek

meghagyta,

a király

Kétségtelen,

polgárokra nézve

kodáson

okirataikat

hogy ebben

eltt,

hogy

velk szemben

s

ket

a brassaiak

a

s

jelenjenek

követelhettek tlük a szabad

a robotot, mert hiszen

és úrbéresek kerültek Brassó városához.

oklevél sem,

is

kötelez közadózáson, taksán és katonás-

is

nem

elnyomják, a

ügyben dönteni lehessen.

az

nem

brassaiak

csakis ezeket

kívül egyebet; s 1514-ben a törcsváriak

tagadták meg,

a

hogy a törcsváriak a legközelebbi ország-

^^

gylésen mutassák be

meg

brassaiak

viszont

kiváltságaik és szabadságaik

el,

tlük szokatlan terheket követelnek

ellenére király

Mivel azonban

szegüljenek.

ellene

így

másodsorban pedig

királynak,

a

maga

nem mint

Nincs

is

parasztok

egyetlenegy

mely a törcsváriakat paraszt úrbéreseknek mon-

daná.59 Mégis reájok lehetett elször alkalmazni, a mit a szászoksy

Dátum Posony

ante

feria

festum sacratissimi

anno eiusdem decimo quinto. levéltár,

millesimo

Consignatio

viaszpecséttel.

proxima

quingentesimo

(1515 június

5.).

Brassai

privilegiorum

709. Eredetije papiroson,

fedett

tertia

corporis Christi

Nro

alján papirossal

Dr. Csutak Vilmos

szíves közlése. (Régi jelzés Nro 319.).

5**

Dátum

in

oppido nostro Kevvy. Feria

proxima post festum beati Egidij abbatis, anno domini millesimo quingentesimo quinto decimo (1515 szeptember 4.). Ép, piros pecséttel, Nro 320. U. o. Az ellenkezt vitatja «A hajdani 5 9 törcsvári uradalom jogi állapotjához» czimmel Brassóban 1871-ben megjelent röpirat, tercia

DÓSA GYÖRGY

nak egy

századbeli

xvi.

költje, Schaesius,

latin

1562 évi lázadása alkalmából

459

székelyek

a

*^°

írt

:

«Ok a nemességnek s a királynak nem Semmi adót tlük csakis azt követelte ;

fizetének

a törvény,

Hogy mikor ellenség tör a honra, ne várjanak intést Fegyverkezzenek és ingyen szolgáljanak akkor. Most a király

dühös nép.

ellen föllázadván a

—

Engedelem nélkül ragadott fegyvert zavarogva S ezt örökös jobbágyi dologra szorítva siratja.

A nevet

forrongó törcsváriak sorában többen viselték a Székely így András, Gáspár, György, János, Márton, Máté, Mihál}',

;

Simon

Tamás ;^' de nem

és

ságban

állottak azzal a

hogy rokon-

megállapítani,

lehet

Székely Györgygyei, a

Szapolyay

ki ellen

János most Erdély egész erejével megindult.

XXIX. A TEMESVÁRI CSATA. ÓSA GYÖRGY vári

maga ügyében

ostrom-munkálatok

vez

;

hiszen

a

temes-

folytak s mindenfell

jól

ked-

híreket hallott. Sokszor küldött portyázó hadakat

a környékre, de ö bevétele nemcsak hatta.

bízott a

maga nem

Temesvár

távozott

hanem

téli szállását,

alól,

fölkelése sikerét

melynek

is biztosít-

Hiszen Csanád, Nagylak, Csála, Arad, Világos, Sólymos,

Lippa, Becse, Becskerek vára máris kezében volt s így a Temes-

köz legnagyobb részét kurucz területnek tarthatta. Hadai folyton jártak-keltek ezen a földön, de ö

A

maga

az ostromzárlatnál maradt.

tábori élet unalmát lakomákkal s a közellev

szattal

zte

el.

Táncz,

tréfa,

borozás

sok sánczásás, folyószabályozás de ennek

állításait

és

visszaveri Pávai Vajna

Elek czáfolata

(Kolozsvár,

sen a 26—28.

lapon)

és

1871.,

Pávai

különöV.

Elek

'^o

felejtette

a kuruczokkal a

mindennapi csetepaték

a

Ruinae Pannonicae.

Kiadta Eder, i.

erdkben vadá-

22 — 23.].

Scriptores

Müvének

i.

349—355- vers-

Rerum

Transilv.

Miles-íéle betoldásos

levele a vallás- és közoktatásügyi minisz-

másolatáról Szekfü a M. Könyvszemlében,

terhez a brassó vidéki tizfalusi magyarság

1906. 321

ügyében. ir

Nemere »

(Brassó, 8.

1874.

számához).

Melléklet

a

6i

— 334.

Quellén

1.

zur

Gesch.

(Az elszórt adatok az index

Kronstadts. szerint).

58*

i.

MÁRKI SÁNDOR

460 fáradalmait

;

már

várbeliek

a

ellenben az ostrom második hónapjának kezdetén

'

annyira fogytán kozni

Az

A

hogy a helyrség lóhússal kezdett

volt,

Báthory egymaga

«achillesi»

keresztesháború

legrégibb

—

bennük a

tartotta

poétája

egész

^

még egy

«Mindenesetre várjatok

szájába.

volna.

Az

szenvedtek.^

élelem táplál-

némelyek a vár feladásáról gondolkoztak.

s

5

szükséget

éhséget,

lelket.

ad a

beszédet

—

kicsit

mondotta

Trjük a balsorsot, a végzetek terhét ers kebellel. Az nem sznik meg asszonyos panaszokra. A hajósok

Isten haragja

nem sopánkodással segítnek a léket kapott nem hiábavaló kiabálással vergdnek ki a kell

A

most dolgozni

ervel

teljes

;

ki segíteni akar,

hajón, a hajótöröttek bajból. Kézzel-lábbal

munkálkodni a közjóért.

kell

lapátolja ki a vizet

a

sülyed

hajóból, szél

ellenében húzza össze vitorláját, igyekezzék révbe jutni s enge-

delmeskedjék

hányó

meg

a

levelet írt

A

parancsnoknak.))

Budára

«a gyalázatos

is,

és keser,

nemességet)),

háromszor kapott sebeket

;

éles szavakkal dorgálta

melyért kétszer bukott

a

havazást

(?),

mindezt így viszonozzák?

Az

el,

vihart, tüzet, szelet viselt

miatta s most a halál torkába jutott.

el

azonban szemre-

mellett

Hát ez a hála ? Az urak

ellenségtl

a

és

vár

falaitól be-

zárva, éhség és szomjúság miatt halálos félelemmel számítgatják,

kegyetlen halállal mely órában pusztulnak

végük

De

lehet.

nemesek elpuhultak,

a

álomba, fényzésbe, rontotta ség.

ket

kevélységbe,

Nyolcz nap

el.

restek,

lusták,

pompába merülnek

el.

alatt

a

kik

Meg-

a fösvénység, irigység, nagyravágyás, egyenetlen-

Az

Mindig mástól várják a segítséget.

ellenség

miattuk

ugyan tönkretehetné az ország minden dicsségét. Egyik a másik 1

Taurinus

ezt és 2

168. lapon

Taurinus szerint

kétszer el.

a

(401

— 426.

Dósa vadászálmát élénken telt

Szerémi

meg

(166.

a hold,

(Emlékiratai,

1.

356—357.

kétszer 63.

1.)

v)

írja le. v.)

az eredeti codexben kitörlte. Istvánfi szejúnius

rint

egy forró

15-én

júliusi

kezddött az ostrom s napon volt a dönt csata,

fogyott

Verancsics szerint (11.

szerint

mind

az

egész

Dósa megszállván Temesvárt, bezárta oda Báthoryékat és két hónapig ostromolta öt,

tartott ilyen sokáig.

Szent Lörincz ünnepétl (augusztus 10.) Szent Mihály arkangyal ünnepéig (szép-

et equinas carnes

t.i.

tember

29.).

De

ezeket a szavakat valaki

várt».

3

4

10.)

((Székely

György

nyáron vítatá az Temes-

Látni fogjuk, hogy az ostrom

nem

Szerémi, 63. lam non habebant victum

jam solebant comedere. 1. ív. 361-400. v.

Taurinus, 166—167.

I

DÓSA GYÖRGY ellen fordul,

mintha az északi

szél északi

délkeletivel küzdene; s mintha a

Hát ha már

segítene.

meg

nek, essék

461

bnön

vele s a körülötte

lev

a szívük legalább a váron,

a kettt a parasztok

Elég

dreség. Küldjenek

alvás, a

hára

már

volt

ne

de

segítséget,

;

urakkal a

s

nem törd-

haza becsületén,

mentsék meg mind

A

tüzétl.

fellobbanó lángot kevés vízzel elolthatják.

a

bün, az erényen erény

— ugyan van még becsülete a hazának

ha

délkeleti

a

széllel,

is

az

vala-

olyan

késn, hogy az égbenyúló várat bevegye

az ellenség

nemesek vérével

kait a

A

s

mély

ár-

töltse be.

Temesvárt ostromló kuru-

czok hogyan gondolkozhattak az urakról, ha ezeknek poétája hihe-

tnek így

a

hogy

tartotta,

gondolkozott

dárok nem

dan-

rendelt

érkeztek meg, vagy

számban

csekély

Mivel

róluk ?

melléje

királytól

Báthory

csatlakoztak

hozzá, mindenesetre megsürgette

Báthory a segítséget, a vár mentését

;

s

föl-

ennek következése 154.

lehetett,

király ellen, 5

TARVIADAL A

XVI.

SZAZADBAN.

hogy június 27-ikén a

még

St

a

polgárokat

Báthory arra

fegyverbe szólította a parasztok

is

is

elszánta

hogy

magát,

a

király új

fkapitányához, Szapolyay János erdélyi vajdához forduljon ségért.

Nem

kis

önmegtagadásába kerülhetett

személyes ellenségei voltak eredeti okát különben

?

Kaprinay-kéziratok,

55. és 57 6

— 59.

nem

s

xr. kötet, 54. sz.,

Az okokat Brutus

i.

kötet

363—

még

—

melynek

apáiktól örökölték.*^

364. lapjain igyekszik csoportosítani.

ezen idben vetélkedés tette

az

az

—

segít-

mert egymásnak

ellenségeskedést

ez

ismerjük

1.

;

oly

ket

gj-akori

Fleg

oligarchiái

ellenségekké.

MÁRKI SÁNDOR

462.

Szapolyayt most a viszályok feledésére buzdította

maga nemeseivel

«a

nemteleneivel együtt a mindenható Isten-

s

nek és szülöanyjának nagy szerelmére

meg

tartozóit szabadítsa

kétségbeesnének, hogy

—

a vajdát

s

oroszlán

az

szörny

ily

hogy

kérte,

öt és hozzá-

Mert különben

torkából.

St,

halált kell halniok.))^

elter-

volna János vajdának,

jedt hit szerint, ezúttal

Ígéretet

hogy ha Ulászló

meghal, a királyválasztásnál reászavaz.

Mindamellett,

polyay megfelelt

és

fia

hogy az

tett

is

erdélyi

események

A

várakozásnak.

a

lekötötték,

is

'^

Sza-

kuruczok kolozsvári és

kolozsdobokamegyei lázadását másodrangúnak tekintvén, gondoskodását teljesen a forradalom délmagyarországi ferejének elnyo-

mására ekként

fordította. Politikai múltját tagadta

jövend emelkedésének

szorult

nemességen,

volna

meg

s elzárja

ha nem segít a meg-

az útját,

mely szabadulását egyedül tle

a

Hiszen máris szemére lobbanthatták, hogy csak a

végs

várta.

szükség-

pillanatában gondolt a nemességre, a mely pedig tle remélte a

nemzeti királyság helyreállítását

hogy megersödni

ták,

;

és bizonyosan

sokan rosszal-

nagyra nni engedte a forradalmat.

s

Most, a mikor végre elhatározta magát, saját költségén sze-

elbb

hadseregét; de

relte föl

biztosítékot szerzett az iránt,

Az országgylés

pénzét az ország visszatéríti.

a

hogy

hadipénzekbl,

vagyis a csapatok fentartása végett beszedend adóból utóbb min-

den forint után húsz dénárt csakugyan a vajda számára kötött

Szapolyay június 27-én

még

Gyulafehérvárott volt

;

elején" «látván, hogy az ország s a nemesi szabadság

7

Istvánfi, 45.

Brutus, S

I.

Szerem:, 63. Tubero, 333.

mond

Szerémi, 63. Hasonlót :

Heltai

is

Ászt igérék neki, Czac

hogy ne hadna oeket, László Király

halála

vtán mindiárt Királya akarnác oetet toenni

Es meg eskueuénec világon ir

a

László vala.i)

neki,

maga

Királynac á

maga magyar 1514:1.

fia,

Székely István

t.-cz.

(t.

i.

immár is

3 — 4. §§.

:

noha) ez

hasonlót

krónikájában. (Toldy

adása, 59. hasáb). 9

le.'^

július

akkora

Berger, Regesten, 92 — 93. 1., 586. sz. is hihetetlenné teszi

Ez az adat egj'maga

363.

(Hist. 205. levél)

Láios,

'o

'°

ki-

az

azt

adatot

(Bécsi udv.

kézírat. Tört. Tár,

kt.

1905. 275.),

14.537. sz.

hogy a

te-

mesvári csata Szent Péter és Pál ünnepén, június 29-én történt volna. Ezt az idöpontot az

oszlásával (Divisio apo-

apostolok

stolorum,

Tag der

heiligen

Zwelflpotten-

tayliing) téveszthette össze,

Szerémi szerint (64. 1.) öt nap alatt ért Temesvárra. Mivel a csata jül. 15-én történt, '

'

Szapol3'ay július

10. táján

indult volna el.

DÓSA GYÖRGY

veszedelemben forog

megindulván a nemesek legvadabb meg-

s

ment a parasztok

ellen»

;'^

és ágyúkkal elönyomúlt».

hogy a Vaskapunál,

—

nagy sereget gyjtött

Erdélyországban

gyilkolásán,

463

ott

«nem késlekedve, elegend sereggel

s

"'

sietve

és

A

többi

vezérnek megparancsolta,

egyesüljenek vele, hol

—

Erdély határán

Hunyadi János valaha megsemmisítette a törökök roppant

Az ennek emlékére Zajkányban

seregét.''^

155.

azt az irányt

is

emelt vasoszlop tehát

TEMESVÁRNAK A GYARVAROSRA NEZO EGYKORI KAPUJA.

megjelöli, a melyet a

völgyén

Sztrigy

fölfelé

haladó vajda a Bisztra-Temes-Béga völgyén leereszkedve követett,

hogy Temesvárt

dandára stb.,

fölszabadítsa.

s általában a

nemesség

most már a határozott

lelkesedéssel

'^

követte,

júliusi

Pathócsy Péter, Bánffy Jakab

nagy buzgósággal és

föllépést látva,

otthon

maradtak Erdélyben, ház-

napon, '^ július 15-én, szombaton,

—

ig

Tört. Tár, 1905. 275.

mal,

1

Istvánfi, 45.

látszott, senki

5

'4 Istvánfi, I

S

11.

erdélyi vajda

míg Thornallyay János, Barlabássy Lénárt,

Bánffy János, Drágffy János

rzknek. Egy forró

:

Várday Ferencz

o.

Oly nagy készséggel és buzgalom-

6

Írja

Istvánfi

Istvánfi, 45.,

netének

f

u. o.,

sem marad

forrása.

a ki az

az

—

após-

hogy úgy

otthon.

ütközet törté-

MÁRKI SÁNDOR

464

ers menetek

tolok oszlásának napján/'' Szapolyay hada

Mieltt Dósa

a kurucz tábor közelébe érkezett.

után/" észre-

vitézei

vették volna/ 9 teljes csatarendbe állította embereit, a kiket idáig

erd

talán az

Azután

rejtett el.

dobszóval és trombitaharsogás

közt vonult ellenük az ulicsi mezöre.''°

A

nép

nem

oka,

azonban

hite szerint

ugyanis levelet

sohase aggódjék, mert ö

úr

—

is

biztatta volna

pártunKra

is

volt

áll:

—

Dósa Györgynek,^

írt

maga

a

—

kereszteseit

hogy ne

hit alatt írt levele,

féljünk.

— ne

""^

mint a vajda Erdélybl való kiindulása után

gyok

a vajda

szóltak fejcsóválva a keresztesek

higyjünk neki, mert asszonyos ember. »

megérkezett Temesvár

hogy

'

vele tart.

Dósa

van

itt

(cNagyságos uram

A

meglepetésnek^^

a

az észrevétlenül való közeledés.

János vajda

«íme

más

"^^

alá,''^

a

ötödnapra

kuruczok eltt, kik szegény jobbá-

voltak, azonnal kihirdette,

hogy vagy

vele jöjjenek a haza

megvédésére, vagy pedig szép csendesen menjenek haza gyermekeikhez és gyjtsenek Ulászló királynak

17

télire

24-én Miksa csá-

júl.

«Georgius

szárhoz intézett levele szerint ille

való eleséget.^^

Zekel, author huius seditionis, in fest

divisionis

Apostolorum proxime

captus est

...

et

...

tota

illa

preterito...

rusticorum túrba

22 Mint

A

láttuk

keresztesek közt s

Szapolyay nem lepte «Et

23

érinteni fogjuk,

Dósát,

dátum scribebant ad

literis

in

még meg

sedecimum diem.» Szerémi,

homo

64.

hoc est eflemi-

24 «Quia chanderia est,

sub Themeswar absque sanguinis effusione

natus

dissipata est et tumultus sedata». (Tört. Tár,

vajdának nevezi. Érdekes volna e szó

Az egykorú Aufifrur (6. 1.) szinekkorra Tag der heiligen Zwelffpotten-

1891., 338.)

tén

:

est.M

U.

o.

Máshol Katalin

A

25

bécsi udv. kt. 14.527. sz. kézirata,

taylung teszi Zeckel Jörg elfogatását.

(Tört. Tár, 1905. 275). Szerémi, 64.

'8 Tubero (333. 1.) «magnis itineribusn. Szerémi (64. 1.) szerint 5 nap alatt. A Stauromachia szerint (1-70. 1., 37 — 8. v.)

szerint

is

Storico

Italiano,

már a negyedik' örváltást jemidn Sz. tábora Temesvár alá ért».

lezte,

értelmében

'9 Brutus,

küldte

I.

I.

László

364.

365. szerint Sz. a lovasságot

elre kémkedni

lasztása

végett.

s

jó táborhely vá-

Harczra

gatnia Dósát. Jovius szerint

kémek

által értesült Sz.

Orsi szolgálatot tehát 2

I

Szerémi, 64.

csaló-

kellett (91.

jöttérl.

1.)

Dósa

Az el-

nem hanyagolta

viii,,

felhívást

azok

1055.

bocsátott

a

tudósítása

Archivio

1.)

oa vajda

ki,

melynek

keresztesek,

a

kik

Giorgio Sechelt odahagyják s visszatérnek

364.) szerint éjjel-nappal jött.

20 U. o.

Veneziana,

(Storia

általános

(i.

Barbaro egykorú

26 Daniele

«a trombita

Brutus

al-

kalmazásának okát közelebbrl ismerni,

el.

király

hségére, kegyelmet kapS azért,

nak minden elkövetett bnükért.

hogy

elkerülje a halált,

határozta tézett

az

lepetésról

st

utolsó kísérletre

magát s dühös támadást inerdélyi nemesek ellen». Meg-

el

sem tud, Dósa kezdte,

tehát ez az eg3'korú

szerinte a támadást

is

mikor a vajda szavainak hatását

látta.

DÓSA GYÖRGY volt

465

nev

egy Nagy Radoszláv (Razaw)

vajdához húzott. Ez párbajra hítta

ki

rácz

katona, a ki a

Székely Györgyöt; a

ki

látván a hitetlen ráczot, rög-

megparancsolta,

tön

hogy

— volt neki hetvenkett — és lánd-

lovat hozzanak

már

zsáját villogtatva

kezében,

nekirugaszkodott

Radosz-

lávnak (Radozaw). Mindjárt az

els összecsapásnál földre

lökte és levágta a

mikor

ezt látta a

A

fejét.

kuruczok

csapata, Jézust kiáltott, mert

már

a vajda ellen szeretett

volna menni. Mikor már így föllelkesedtek,

mondta

azt

György «No katonák, semmitl se

nekik

Székel}'

féljetek,

én

elbb elmegyek,

kikémlelem a vajda seregét, mivel értek a cselhez a ha-

dakozásban és annak elkerülésében.))

A

vajda akkor

újból kikiáltatta,

hogy

hitére

mondja, egy kurucz se jen,

hanem

ennek

álljon

jeléül

fél-

hozzá

s

fövege mellé

zöld levelet vagy ágat tzzön.

Miközben György

a

vajda seregét kémlelte, meg-

ismerték a vajda emberei,

mert

lóháton

vágtattak jó odaért,

mindig egymaga járt kémkedni. futó

lovakkal.

lándzsájával

földre

Magyar Történeti Életrajzok. 1913.

Mindjárt utána

Mikor egy Petrovics Péter

nev

nem

ejtett

terítette

Györgyöt, de

59

MÁRKI SÁNDOR

466

Mézes- mázas szavakkal hitegette

rajta halálos sebet.

kedves György testvérem, János vajda kegyelmes

mondom,

mitl

nincs

A

hoz vezette.

«Ne

:

félj,

szavamra

;

És békességesen Szepesi János-

tartanod. »

mikor György már kegyelmet nyert János vajdá-

nagyon ersítgette, hogy maradjon csendesen, semmi baja

tól,

sem

Most azután, hogy vezérüket

lesz.

kuruczok

a

elfogták,

közül azok, kiknek gyors lovaik voltak, futottak, a hogy futhattak; a gyalogkatonák azonban

keljenek

ökölviadalra

A

vele.

harmadszor

mindenki hazamehet

hog}^

gyjteni. Mikor ennek

hitelt

karddal kaszabolni kezdték

Temesvárban levk

a

hogy

látván,

hogy

is

eleséget

való

télire

nemesek a szegényeket

a

adtak,

kihirdette és

sokat levágtak, sokat pedig elevenen

;

Györgyöt keményen megvasalva

vittek a vajda elé.

már

vajda

mit János

teljesen szívükre beszéljen, újra és

hitére fogadta,

ellen,

összeálltak a vajda

tartották, s

kirohantak a várból a többi kuruczra

is

és közülük sokat levágtak.^^

Ez a népies eladás, mely Szapolyaynak

parasztok

a

iránt

hogy

való jóindulatát akarná kitüntetni, legalább annyiban fontos,

Dósa György

czáfolja azokat az írókat,^^ kik szerint

lakoma közben

élvezett

St

a csatát.

ellenkezleg annyira józan

rint áUítólag most

mibl

tábort, 5°

tént

is

saját

maga

meg

volt,

hogy szokása

sze-

akarta kikémlelni az ellenséges

hogy a támadás nem

viszont az következnék,

tör-

meglepetésszeren.

S valóban feltn lan » parasztokat

27 Szerémi, 64

oly

is

volna,

Taurinus

is

— 66.

(170— i.

meznek

a füves

29

mond különben 40—63. v.) «A hol

1.

:

tágas rónája látható, a

b

pórnép elbágyadt a nem sejtvén a jövt,

A

szeren

tá!'

a

lakomától, s a

...

A

pi-

hallatszik a

bor uralma

alatt

Mindez egyhogy a támadás dél-

lép...» stb.

azt tanúsítja,

még

vad táncztól

közepette

borozás

lovasok düb'irgpse

rizetlen

hogy egy «részeg» vezér

gyorsan és oly

28 Istvánfi, 45. Hasonlót

hen...

bven

a

lépetvén meg, részeg fvel kezdte

^^

ben, ebéd közben történt.

jól

állítson

«— —

a sátor

veznie ismét. a

ölén a szokott fényt

mulatozással

sardanapáli

faragatlan

((tudat-

csatarendbe,

vágyakozott

És a miképen durva dudás,

fújja a

—

él-

nótát

akkép veri

össze bokáit, a népnek módja szerint tánczolva szül,

a

—

ezalatt a

csárdást

30

majd lakomához ke-

nagyszeren

telepedvén. » 434. v.,

;

a tánczra, zenére megint

(Stauromachia.

168 — 9.

'•)•

Szerémi, 65.

1.

jelt ád,

teritett asztal ív.

é.

mellé

429 —

DÓSA GYÖRGY mint ezt Dósa tette J' Népe ugyan

hogy közelében rémült

Maga

meg

áll

467

«remegve»

az ellenség lovassága pattanva,

s lóra

ezt,

mikor

Gergely alvezér,

157.

hanem

hogy

a mint

A TEMESVÁRI REGI

értesült,

a

VAR MARADVÁNYAI.

sereget jól fölállítsák. Mészáros

'•*

szavakkal lelkesítette a harczvágytól amúg}^

«Ez a nap, ez a harcz lesz

dicsségére fog

nem

talán meg is maga védelmére gonütközetre kezdte elkészíteni. Testvére, Dósa szintén mindent elkövetett, hogy a kellen még

népét az

rendezett

de éppenséggel

elbeszéli,''

Székely György a vajda megérkezésérl feledkezett Szokolyi kivégzésérl,

nem

neki,

nyugodtan kezdett rendelkezni.'^

Ulászló király bizonyítja

dolva,

;

jelentette

az,

ég

is

mely nekik

Lrincz

tüzes

kereszteseket.

nagy

és utódaiknak

ha bátran és gyzedelmesen küzdenek

válni,

de ha elkorcsosodva a gyalázatos félelemnek adnak helyet és

megfutamodnak, úgy számzetés, nyomor, büntetés vár reájok, mi a halálnál 3' Brutus e csata leírásában (r. 365.) Dósát ugyan vitéznek, de hadvezéri tehetségekkel nem bírónak mondja talán csak :

azért,

hogy a

366. lapon annál

inkább

ki-

emelhesse Szaf)olyayt. Pedig a mit a 360. lapon szélt,

32

meri,

Dósa

nem

szervezképességérl

elbe-

igazolja ezt a kicsinylést.

Tubero, 333.

Istvánfi

hogy Dósa «nem

is

ijedt

(45.

1.)

elis-

meg, hanem

is

bilincs,

rosszabb. »

gyorsan

jelt adott

bitófa s oly

'*'

a harczra, a gyalogok s

lovasok sorait rendezé, végfzvcn a vezéri kötelességeket, nyire azt 3 3

—

mámoros

teszi

—

a

meny-

A prém. rend Oláh Miklós for-

Declaratio innocentiae.

jászóvári

könyvtárában

mulás könyve. Kézirat, 34 Tubero, 333. 35

hozzá

állapota engedte.*

78. sz.,

68a. lap.

Istvánfi, 45.

59*

MÁRKI SÁNDOR

468

Dósa'^ maga «íme

—

óhajtottak,

az id,

is

buzdította népét:

úgymond '^

—

van az alkalom, melyet annyiszor

itt

hogy megátalkodott

ellenségeiket meglakoltassák.

hogy hozzátartozóik szabadságáért küzdjenek;

Itt

és az a

merészség, melyet idáig sátraikban a nemesek elnyomása végett tartott

sok és hangzatos beszédben tanúsítottak, ne maradjon

szófia-beszéd,

egyformák pedig

hanem

valósuljon

ellenségeikkel s

felül is

meg

itt

a csatatéren.

múlják azokat.

A

nemesek legfbb fegyvere a czím

A

és rang, melyet annyira felhánytorgatnak.

meg

az

vetniök

kell

Különben

ugyanazon eredetek; erejükre nézve

asszonyosokat,

az

férfiaknak azonban

erseknek a puhákat,

gyávákat, a sors kegyeltjeit, a nemesség hiú nevével kérkedket. az id,

Itt

hogy a

feleségeikért

hazáért,

annyiszor óhajtott küzdelem terére lépjenek.

gyermekeikért az

és

Ha azoknak könnyeire,

sóhajaira és könyörgéseire visszagondolnak, alig lehet kételkedni,

hogy jövre ertelen

minden fegyver, melylyel az egyedül

lesz

erényeiknek erejével támadók ellen a

Menjenek hát Isten nevében küzdjek :

elnyomói

ellen.

bnösök

védik magukat.

ki övéiknek a szabadságát

azok

Álljanak boszúta haza sanyargatóin; harczoljanak

a legigazságosabb ügyért, a törvényekért, a hazai intézményekért

a legembertelenebb és legerszakosabb ellenséggel szemben."

Dósa úgy állította föl körülbelül 40.000 fnyi seregét, hogy ö maga a közepet, öcscse, Gergely, a jobb-, Lörincz pedig a balszárnyat vezette.'^

Szapolyay viszont az ártatlanul kivégzett uraknak szomorú sorsára figyelmeztette vitézeit a

boszúállás

pillanata.

parasztjait, kik a

s

arra,

Kegyetlenül

nemességet

hogy most már büntessék

kiirtani,

elérkezett

meg Dósát

és

Magyarországot a maguk

részére lefoglalni akarták, a törvényt megvetették s Istennek és

embernek

ellenségei lettek.

Azok úgy sem küzdhetnek nyugodt

lelkiismerettel s így azonnal megfutnak.'^

56

ben.

Jovius

(91. levél) szerint

Dósa beszédét Brutus

tette ki.

egy gylésutána böví-

5

7

Brutus,

i.

370.

5^ Istvánfi, 45. J9

Istvánfi, 45. és Jovius 91. levél.

DÓSA GYÖRGY Seregét hosszú vonalban

szárnyakon

székelyekkel s végvidéki lovasokkal mellett alkalmazván a vitéz

Kismarjay

álltak,

—

király-*'

A

hogy a középen

állította fel,

Ö

támadhasson.

egyszerre

Lindvai Bánffy Jakabra

469

a

maga

a jobbszárnyat

'^° ;

a balt pedig, hol kipróbált katonái

bízta,'*'

A

mondja maga

a

melyik támad elbb.

mert a Becsénél elfogott

lehetett,

Szokolyi Jánosnak volt annyi

—

két sereg

egyideig csatarendben várta,

várakozás elég hosszas

palotásokkal,

a

középen maradt, maga

Petrovtcs Pétert

Lukácsra.'*^

és a

hogy még az összeütközés

ideje,

eltt átszökjék Dósa táborából a Szapolyayéba. Mindjárt azután

azonban a vajda villámgyorsasággal támadt a

A

kitört harcz,

legnagyobb elkeseredéssel és sokáig kéte-

felfogást tanúsított, a

sen

A

folyt.'*5

mint várni

A

fölkelökre.'*'*

mely mindkét részrl sok öseredeti magyar

A

lehetett.

mutatkoztak,

kitartóbbaknak

sokkal

parasztok

küzdelem sorsa a középen dlt

el.

jobban fegyverzett és gyakorlottabb palotásokról,

könny

kely

lovasokról eleintén

kuruczokhoz csatlakoznak.-*^

az

a

Ok azonban

hír

a

szé-

hogy

szárnyalt,

a

a lovas végvidékiekkel

mködésüket Báthory a nem támogatta,'*^ a keresz-

együtt oly ervel támadtak, hogy, bár

egyidejleg való kitöréssel

várból

mind nagyobb veszteségeket

teseknek csapatai

szenvedtek

s

lassankint engedni és hátrálni kezdtek.'*^

Különösen kitnt ez alkalommal egy székely csapat parancs-

Andrásy

noka, volt

idáig.

Márton,'*^

továbbá Bruz Mátyás, a

«Fuimus» hirdette a kivont kardú

ki

paraszt

a

melyet

griff,

ezért kapott czímerébe.^" 40 Tubero, 333. 41

Szalay,

rinte a királyiak vezére

1.

V.

Istvánfi, id. h.

ö.

Fessler, v. 913.

Horváth (Tud.- Tár), 227. iir. 487. Kerékgyártó (Magyarok Életrajzai,

1.

stb.

I.

249—250.)

tanea,

i.

jól czáfolja

18—19.),

ki

Wagnert

Jakabot

3

44

4

5

sz.,

D3

levél,

5

— 7.

sor.

Sze-

(i.

367.)

végett kiküldött

maga

Szapolyaylovasságát

deréksereg jön

a

Temesv. Emi.

gyártó, Magy. Eletr. So

1905. 275.

Bartholinus,

szerint

azonnal megszaladásról gondolkoztak. 49 Bárány,

68a. lap.

bécsi udv. kt. 14.527. sz. kézirata.

Tört. Tár,

48 Brutus

nak kémlelés s

Jászói kézirat, 78.

A

47 Istvánfi, 45.

látván, azt hitték,

nossal téveszti össze. 4Z Istvánfi, 45. 4

46 Szerérai, 64.

(Collec-

Bánffy Já-

«Joannes Jazygus»

erdélyi fejedelem volt.

Utóbbi

Ulászlótól

ezért

i.

i.

26.

Kerék-

41.

1514

nemeslevelet

deczember 6-án Lúgoson telket

s

MARKI SÁNDOR

470

Hiába akarta Dósa György megállítani járt

A

hiában

5'

egy csapással két vaspánczélost sújtván

példával,

elül jó

agyony

futókat;

a

vajda rokona, a katonai

még

pályájának

csak kez-

detén álló Petrovics Péter észrevevén Dósát, sebes vágtatva tört

Ismerte a vajda parancsát, hogy Dósa életét kímélni

feléje.

Lándzsájával a vérttel

Mások

szúrta.55

szerint

kell.^'

kellen nem fedezett oldalát mégis még-

5+

hegye czombjába fúródván,

a lándzsa

^"^

az a csat, mely mellvértjét czombjához ersítette,

megtágult, hogy a ló fordult le

maga is annyira s megugrott. Dósa félholtan Csaknem egyidejleg került

sebet kapott

is

lováról és foglyul esett.^^

fogságba a jobbszárny vezére, Dósa Gergely

A f

nélkül maradt sereg,

is.

hamar megzava-

természetesen,

rodott.

Hagyomány

szerint

azonban egyelre csak a

'^

könny

ság szaladt meg, a gyalogok pedig helyt állottak és

A

lemre készültek.

vajda

Kvári

és udvarházat kapott.

:

Erdély

— iiev.

Családai, 56. Tört. és Rég. Értesít, 1876. 31.

51

Krassó várm.

Pesty,

I.

Nagy

Iván,

ii„ 318.

tört.

«Gyáva, gyalázatos és lelketlen pocséknép Nem szégyelled-e ten-

szolga,

:

így odahagyni ?

fejedelmedet

—

Székely,

hogy a nép gyáván eliramlék, szörny jövendjét sejtette azonnal a szíve. ... De remegni hogy átallt Arcza reményt

a mint látá,

:

keblébe

színlelt s búját

nus, 171. 52

U.

78 — 84.

I.

o. 171.

(Archivio,

temette. »

(Tauri-

V.).

89. V.

1.

VII,.

1055.),

Barbaro

el

(i.

nem

371.)

nem

ha

mében

iijjából

(t

használta.

is

meg

szelídítette

rá s

berei

2. oldal.

5

szerint

szopni

maga

ily is

adatot,

mely

vitéznek vallott,

lopott fegyverekkel harczol

Tubero,

333.

1.)

indul-

Istvánfi

mond, hogy Petrovics

7

annyit

öt lováról leütötte

eSemmitöl

máját».

se ;

t, mikor már a

sr

lóról leverte

is,

em-

csapásokkal borították. I.

Tubero,

371. 333.

1.

Istvánfi,

id.

h.

Bar-

megsebesült és elfogatott.)) II. Ulászló is említi (Oláh Miklós formulás könyvében, 68a. baro

lap),

szerint

hog3'

(viii.

az

1055.)

ellenség

írsúlyosan

élve

került fog-

ságba. Fasching szerint (Nova Dacia,

11. 4.)

Kolozsvárra menekült

s ott

a csata

után

esett Szapoh'ay kezei közé. 58

csak

vezér ellen dárdáNyájas szavakkal

kedves Györgyöm — mondta neki — János vajda kegyelmes. Szavamra mondom, nincs okod félni. » Es békésen SzeTaurinus szerint pesi Jánoshoz vezette. (172. 1. 96—97. V.) maga Szapolyay támadt

vitézül

restéi a szó szoros értel-

szerint Dósa, kit

(65.

egymaga

félj,

mondja

:

ítélete,

is

egyéb lovasokkal Petnem akarván ha-

kémkedni,

lálos sérelmét, a beért ját

is

Dósára nem illettek az innen-onnan rabolt fegyverek és a vért mozgása tehát nehézkes volt. Mily független lehet egy történetírónak

5 5

ván

56 Brutus,

Jovius, 91. levél,

54 Brutus

Szerémi szerint

megsebesítette.

Dósa, mint szokta^ lovon

hogy igen

küzdött. 5 3

s

új

harcz hevében

a

rovics utána vágtatott s

243.

11.

—

állítólag

lovas-

küzde-

Szerémi, 66.

lap.

bA gyalogok

gylve, megállottak a vajda ökölre keljenek vele.»

ellen,

össze-

hogy

DÓSA GYÖRGY

471

kegyelmet hirdetett mindazoknak, kik leteszik a fegyvert és haza-

mennek

s

;

mikor

amnesztiának

len,

nép egy része ezen, mindenesetre valószínt-

a

—

hitelt adott,

nemesek

«a

a szegényeket ölni,

vágni kezdték és sokat megkötözve vittek a vajda

A

harcz vad mészárlássá

Futás közben sokan vesztek

mosan

Béga

fúltak a

el

;

sokat megcsonkítottak és szá-

vizébe, mert azon

katonasága különben

is

elé».''

fajúit.

A

akadályozta.

az

Szapolyay

átkelést

vérszemet kapott nemes-

ség senkinek sem kegyelmezett.^"

vetették

A parasztok hiába

el

fegyverüket;

tér-

den

állva,

összetett

kel

hiába

esdekeltek irga-

lomért

;

kezek-

hiába könyörögtek,

hogy kíméljék

táborban

a

nagy számmal lev

felesé-

és

gyermekeiket.

Többnyire

halállal lakoltak,

geiket

vagy

.

foglyul esve, csopor-

ket

tosan hajtották

a tá-

borba, hol bilincs várt reájok.^'

158.

PETROVICS PÉTER PECSÉTJE.

Csak azok menekültek

meg, kik korábban elfutottak és a kik jobban ismerték a járást a lápok közt. Közéjük vezére, ki sült

Nagyvárad

tartozott

Mészáros Lrincz, a balszárny

S

felé menekült.^"

így Szapolyay

abban az örömben, hogy a harmadik vezért

De gyzelme

teljes volt.

nem

kézre kerítse.

is

Forrásaink csak általában említik, hogy a

parasztok közül «sok ezeren», talán húszezerén estek

59

U.

O.

(II.

60 Jovius (91. lev.

kik

fegyvereiket

2. old.)

szerint azok,

eldobták,

kegyelmet

Istvánfi,

7.)

szerint

Biharban

ban mködött tovább. levele szerint

A

el,*^^

46.

V.

ö.

Tubero,

333. és

65

Brutus,

I. 372. 62 Szerémi (68—70.

Duna

1.)

és

Verancsics

oda

és a Szilágyságkirály július

már Várad körül

24-i

volt. (Tört.

Tár, 1891. 338.). Istvánfi szerint

nyertek. 61

része-

(46.

I.)

a

és Bács felé menekült.

Fasching

(id.

h.3.

1.)

teszi az elesettek számát.

20.000-nél többre

MARKI SÁNDOR

4-72

éhen haltak.

tartozóit, kik többnyire

A

királynak azonban

Ulászló

szelídlelkü

azon melegében, már július 24-én,

lev

császár mellett

követének,

ö

úgy

is

s

azt jelentették írta

meg Miksa

kövendi Székely Miklósnak,^'^ 15-én a vajda a hazai és

hogy apostolok oszlása napján, július nagy hadakkal Temesvár

külföldi elég

elfogott hozzá-

a szerencsétleneknek a táborban

nem számítva

elfogta a

érkezvén,

alá

Györgyöt, kitl elpártolt a parasztok

lázadás vezérét, Székely

roppant serege, a melyet összegyjtött és egyesített. «S a vajda a parasztoknak

kül szétszórta

Temesvár

lev

alatt

egész seregét vérontás nél-

a zavargást lecsöndesítette.»

s

hogy nagy

Pedig, a hivatalos jelentéssel szemben bizonyos, «szétszórták

volt a vérontás, a melylyel

kuruczok vitézségét és kegyetlenségét)).

úgy

hitte,

és

^^

összemorzsolták a

De

valóban mindenki

hogy «János vajda Magyarországot derekasan meg-

szabadította a borzasztó veszedelemtl s a kuruczok és a hajdúk

kitn

ellen

szolgálatot tett a köztársaságnak)).^^

XXX. DÓSA GYÖRGY HALÁLA. Mikor pár nap múlva

RÖSEN RIZTÉK A FOGLYOKAT.

fbbeket, élükön Dósa György gyei, ték,

fölkel vezér

a

A

czal» szólt Szapolyayhoz.

« bátor

maga

tányos testvére, Gergely

táborban maradásra katona, mint 64 Közli 1891. 337 65

A

bécsi

nyugodt arczkért kegyelmet.

De

tetszik.

kirl mindenki

kényszerítette.''

a

Tört.

Tárban,

legyen mélhog}' a

tudja,

Gergely különben

udv.

^

Istvánfi,

is

jobb

könyvtár

14.527.

sz.

*6 U. o. 276.

Paucis post diebus

—

mondja maga a Oláh M.

Jovius,

46.

91.

lev.

2.

old.

Bellum rusticanum duce Georgio Dózsa Siculo. (Kézirat a Nemzeti

Gradelehnus,

1.

kézirata. Tört. Tár, 1895., 275.

«

nem

a

'

elé vezet-

."'

Karácsonyi

— 338.

iránt,

lélekkel s

részére

Gyakorolja jogát a vajda, a hogy neki

gyz

a

124.

múzeumban. (Würgengel,

301. Quart. Lat.) 31.

geztetésnél

könyörgött.

igy

adja

9.)

elö

1.

Miles

szerint Lukácséit a kivé-

Szerémi (66—67. «Midón már

a dolgot

király. (Jászóvári 78. sz. kézírat).

1.)

formulás könyve, 68a.

Györgyöt leverték, a magyar furak

lap.

:

is

DÓSA GYÖRGY

Szapolyay kitéröleg

473

Erdemök

felelt.

velk

szerint fog

bánni.

S megparancsolta, hogy valamennyit bebörtönözzék. Némelyek Györgyöt

szerint

mások

ték,'^

és Gergelyt

harmadnapig ket

szerint

üregbe zárták.

Dósa

'

Budára vigyék

végett

vényszék

—

"

úgy

ságot szolgáltatni))

követelte,

azt ;

fogságban riz-

tisztességesebb

közönséges

földalatti

hogy törvényes

elitéltetés

is

Szapolyay azonban, vagy a haditör-

^

látszik

—

gyorsan és példásan akart «igaz-

kívánságának nem adott helyet.

s

bnökrl vádolhatták ? «A bnök párnája s akármi gonoszra

Micsoda

egész tárháza

kitanulta,

hogyan

áruló

és

alkalmas,

elburkolnia

szivet

meg

szülk szent

az istenek és a drága

O

tétl.

nem akar mindennapi

Nem

ségvágynak tüze ég szívébe'

;

szabadította

ket

az oroszlán torkából.

És

nagyon ajánlották magukat örökösen való szolgálatára. «Ha Magyarországban a királyi

szék

megürülne, téged

óhajtunk

ki-

Csupán Székely Györgyöt add kezeink közé, hogy kegyetlen halállal végezzük ki mert Magyarországot tzzel-vassal pusztította.B "Györgynek — monda János vajda — nevemben s a maga nevében kegyelmet adott rokonom, Petrovics.» "Vajda úr, semmi sem fogja nyomni a te lelkiösmeretedet, csupán a mi akaratunkat vedd kegyelmedbe.)) Ilyes beszédekkel rályúl.

;

ostromoltatván, értesült

arról

engedett.

Midn György

a veszedelemrl, a melyet

monda « Vajda úr, meg engem, mert jövre inkább

ellenségei készítettek,

ne öless

:

lehetek szolgálatodra, mint Magyarország-

nak egész

nemessége,

mivel

azon vad-

még trnöd. » A vajda Györgynek ezekre a szavaira nem válaszolt,

állatoktól sokat kell

Magyar Történeti Életrajzok.

r!

Istvánfi, 43. Brutus, 361.

DÓSA GYÖRGY

hogy levágta az

fönnakadni,

lehet

475

akadt

eléje

s

hozzá

csatla-

nem akaró nemeseket, minek következtében sokan

kozni

lembl

követték

is

az

építeni

öt.'-

Hiszen hatalmuknak romjain akarta

éppen vezet szerepet akart

Hanem

kegyetlenkedett

fel-

melyben a népnek megfelel, vagy

társadalmat,

új

féle-

biztosítani.

is,

— legalább

nem

korlátolta a nép-

nek kegyetlenked hajlamát. S ez olyan súlyos vád, mely ha valónak bizonyul, olyanokat a

nem

de

czélt,

ilyen eszközökkel.

159.

A

elidegeníthetett tle, kik akarták

is

SZAPOLYAY JÁNOS NÉVALÁÍRÁSA.

proklamácziói csak

király

általában

említik

«01yanok azok és oly borzasztók, hogy senki sem

rémtetteit.

rajzolhatná

''

eléggé.))

«

Vadság

és

kegyetlenség

tekintetében

Székely Györgynek nincs mása az emberi nemben.))

—

tenért

megye

parasztok

a

inti

megyéket

a fels

—

szövetkezete,

Pest-, Heves-,

siessenek

Uraságtok,

'^

«Az

Hont- és Nógrád

hogy

el

ne vesz-

szünk. Mert veszélylyel jár a késedelem. És valóban, ha a elpusztított

vármegyék nemesei idejében gondoskodnak

nem

állásról,

vesztették

volna

el

nem gondoskodtak,

tették.))

elfogott

'5

•

2

1514

«

}

Sároshoz június

:

;

nem tetmeggyaláztatásnak. Hanem

életöket, javaikat,

kincseiket elvesz-

karóba húzzák, kínzó szerekkel gyötrik az

((Megölik,

nemeseket

a

nket

és leányokat férjeik és szüleik jelen-

IV. t.-cz. 14.

Katona, Hist.

Ulászló kegyelemlevele. Jászói

'4

II.

15

Június

i6-iki

már

az ellen-

életöket és javaikat,

ték volna ki nejeiket és leányaikat a

mivel

Is-

levelök.

Crit. It.,

xvm.

726.

78. kézírat, 67a.

Századok, 1872. 445.

60*

MÁRKI SÁNDOR

476

meg;

létében gyalázzák

bolják, felgyújtják,)) írja

Károkat

kon

javaikat

egy egykorú, de nem éppen szemtanú.'^ kamarákban, padláso-

tettek az épületekben, házakban,

s a lovakat,

tották,'" az

házaikat lerom-

elragadozzák,

ökröket

s

más marhákat

és jószágokat elhaj-

arany- és ezüstnemeket vagy készpénzeket

elvitték."'*

Gyilkolták a nemeseket, erszakoskodtak a szüzeken és az asz-

szonyokon.

Számos nemest kínoztak

'^

nak akarata ellenére távoztak

el

másokat derékban vágtak

karóba vonták

az apát

:

szz

meggyalázni a karokat

.

.

alul,

polgárokat, püspököket,

""^

fiút felül

szemérmet,

Minden különbség

.

Az

ketté.'''

a

Földesuraik-

Sok nemesnek

Némelyeket elevenen temettek

okleveleit elégették s eltépték." el,

és vertek."

a birtokokról.^'

stb.

és a fiút

«Nem

szzi

és

nélkül vágták

és kivétel

egy

szegyeitek

apáczákat

a szent

papokat,

apát

le

a jó

szüléket, özve-

szerzeteseket,

gyeket, szolgákat s városi embereket. Némelyeknek hasán, mások-

nak ágyékán, torkán, szívén, vagy nyársot.

Egyeseknek

levágták

karjaikat,

testét

tzben

lábszáraikat,

edzett karókba vonták,

a

vagy

Többeket Pentheus

kezeiket.

módjára kínoztak, kiszakítván ereiket és

«A gonosz

szúrták

keresztül

fején

---'

beleiket)).^'

ellenség kirabolja a városokat mind,

Tönkretevén mindent

:

szlket,

kerteket, élés-

Tárakat, ólakat, a kastélyokat és a tanyákat

S

városokat, melyek ott a folyó mentén sorakoznak

A A

haldús Tisza

röpül

hömpölyg

hír mondja,

hogy

hullámai mellett.

—

oltárok s imaházak.

Kápolnák, az apáczáknak zárdái be lettek

Fertztetve

Özvegyeket lí'

Betinus,

június

15.

Diánának papnit

;

Becsteleníté

s

Tört. Tár,

xiii.

^o 1514 21

'7

I5i4:iv. 1514

:

prostitutae,

passae.»

illisi,

1514

:

xxxviri.

:

xLiv.

23 Brutus,

Brutus szerint

matrum uberibus

et in parietes

az *^

t.-cz.

22 i5i4:Lin.

t.-cz.

V. t.-cz.

'9 I5I4:XTV. t.-cz.

navulsi e

s

az urak vérétl párolog a föld.»

251.

18

nép meg-

e

elragadá a menyasszonyokat

;

(I.

362.)

infantes liberi

virgines nobiles vulgo

matronae

per

vim

stuprum

375.

i.

24 Giuanne, Marino S. 2? stb.

a

4.

11.

Thyrnavinus

Martinus

279. :

Opusculum

levél 2. oldalán,

26 Taurinus Stauromachia, (Engel: Mon. Ung. Bécs, 1809.). 136. 1. 531—541. 1. :

DÓSA GYÖRGY

Más egykorúak

is ^^

említik

—

477

—

egyebek közt

a szüzeknek

s feleségeknek megbecstelenítését.

A

bünjegyzék változatossá tételében fleg az újabbkori

dolgozók fejtenek

A

mely hivatalosan tek

el

jon

s

nagy buzgalmat.

ki

vád között határozottan

sok

felhozott

is

fel-

visszataszító

kimondja, hogy a lányok és

merényletet. És «hogy az ezt

minden század

követ

nk

az,

ellen követ-

büntetés fenmarad-

tudja és reá emlékezzék,

után mily

Isten

kárhozatos iszonyú rút vétek legyen a magyaroknál a szüzek-

nek megszeplsítése és az asszonyokon való erszaktétel:)) már az 15 14. évi 47. törvényczikk halállal büntette «az Isten és

emberek eltt kárhozatos gazokat. »

véreit s

minden ivadékát mint átkozott

Fiait, leányait, test-

gonosztevnek pedig

tatja.

esetek

Az

teljes

június i6-iki

ezt

:

hatnók be, ha Dósa tudtával

hitel oklevél igazolja

felett."**

a jelszó,

27 Cuspinianus,

bnéül s

Az

tehát csak akkor és

történelmi

melyet kiadott,

Diarium

stb. (Bel.

delitate usi sunt.» Janus Vitaüs,

:

Ad-

Ad

B. Pisonem. (Marino Saniito,

11.

Joan298.)

animam expiravere ob

concubitus,

multitudinemque

rusticorum rem veneream palám qua lubet patrancium."

Sagredo vránai várnagynak

Velenczébe

1515 januárius 31-én érkezett

levele szerint

e

ncomenzorno a sachizar

et

el

proprio

tud-

úgy el.

Ezt

embert hozott

paese,

amarando altri,

preti

vergo-

gnando done e donzele, fen pezo, che fosseno

lap.

prostrarentur,

meg

dönthet a

e frati e impalando veseovi e

290.)

assiduitatem

négy

az az igazság,

százezer

brusar

lant,

maritis miseras uxores stupro vioomnisque exercitus vulgata et aperta venere, tamquam homines plantarent, exanimatis incumbunt puellis, quarum multae,

még nem

fmén tsége

közel

«Coram

dum

a

elnézésével követték volna

paratus, 281.) «Scribi non potest, qua cru-

nem

:

levele s az 1514. évi 14. és 47.

pedig senki sem mondja, bár ez a hallgatás

hogy

nte-

éppen a törvénynek rendkívüli szigora mu-

összes felkelknek

vád sorsa

a

Ismételve, de mégis elszigetelve történtek

törvényczikk. sajnos

ítélte,

atyját juttatta erre a sorsra.

Fájdalom, a tényt két

megye rendéinek

örök szolga-

sarjakat,

ságra és paraszt-alattvalóság jármának viselésére len

szándékos,

ily

stati

Turchi.»

(Marino

Sanuto,

Bartholinus, Odeporicon. D, levél,

Barbaro

1054.) a

szerint

is

leányokat atyjuk,

(Archivio,

si ír.

2.

vii,.

az asszonyokat

uruk jelenlétében gyalázták meg.

eladásában szó más búneiröl. Kétségtelen, hogy még okiratok dolgot, hogy annál igazolis túlozták a 28

Szeréminek

egész

sincs a keresztesek

tabb

legyen

támadás.

a

rablásairól s

keresztesek

ellen

való

MÁRKI SÁNDOR

478

mozgásba

^^

;

számos és tarka

s ily

vegyület

néppel

bajos,

nap eltt kimondott, eszmét úgy ne essék. Fegyelem dolgában a tulaj-

szinte lehetetlen egy, csak pár

hogy azon

megértetni,

folt

magyarság még akkor sem

donképi

politikai szervezete

ers

állt

nyugodott;

katonai alapon

hogy

5°

mikor a pillanatnak alkalmas volta egy

volna most,

mikor

lábon,

állhatott elfelejtett

néposztály kezeibe adott kardot ?

de kímélték a maguk

Kegyetlenkedtek az urakon, gemelte

«Die

thund

Creutzer

fajtáját.

kainem armen man kain

laid,

niemen nichts mit gewalt, und was man ynen zuführt, desselben ain gutte

bezalen sy alsó par (baar).»

notturfift

korú tudósításban

jelzett

fegyelem

jele,

Az

''

egy-

ha talán egyoldalú

jele

egy vezet kéznek.

is

Dósa tábora különben nem egyes nemeseket parasztokat bízta

kel

is,

bírt

rá

mer

önkéntesekbl

kiknek tehetségesebb

«Némelyeket

meg.'''

—

embert kényszerített

f-

részét

hanem

és altisztségek-

—

kötözött össze és számtalan

saját táborába. »

a félénkeket s kérdés,

Nemcsak

úgymond egy krónikás"

kemény lánczokkal

inaiknál fogva

állt.

csatlakozásra,

ijesztgetéssel a

Az

áradat magával sodorta

utóbb nem ezek követték-e

el

a legna-

gyobb bnöket. Dósát magát nem a neve

egyes, vagy

alatt indított hadjárat

akár tömegesen fellép rendkívliségeibl, hanem abból a módból kell megítélni, melylyel az egész

mozgalomnak

irányt adott.

Mert egy arisztokratikus kézlegyintéssel nem lehet többé ignorálni a

történelemnek azt a tanúskodását, hogy volt vezérelv

ebben a mozgalomban tartják

—

;

vagy

—

a

Czeglédrl öntudatos forradalom nikus a

egy

hogy az engedékenyebbek

«volt rendszer ez rültségben. indult

ki,

mely

lehetett czi-

maga eszközeinek megválogatásában, de

czél

felé

:

29

Wii

30

A

5'

Wnnderzaichen,

a nemesség

•ii-r/iiichen, 5.

vtv.érek korában. 3.

].

megdöntésére 32

1514

3 5

Mart.

:

tört.

határozottan

Ez feladatnak

xi.. t.-cz.

Thyrnavinus

levél, 2. oldal.

:

Opusculum.

4..

DÓSA GYÖRGY

st

nagy,

igen

nagy

is

Csak úgy oldhatták volna meg

volt.

ha módot találnak a szemben

közmegelégedésre,

osztály közt tátongó végtelen lépést hibázott

rnek

Tabula rasát

el.

pedig ilyesmit tennie akkor sem

nem csak

dott s

479

áthidalására.

meglev

csinált a lett

álló két nép-

f

Dósa egy

viszonyokból

volna szabad, ha elaljaso-

sülyedt nemességgel

áll

vala szemközt.

A

ne-

messég néhol oly öseredeti mivoltában nyilatkozott, hogy a leveg-

ben lev szellem sem tántorította jobbágyaikat, kik a régi pat-

el

riarchális viszonyokért saját sor-

sosaik ellen

is

készek voltak har-

S

a

magyar

czolni.'^

(bár csak

Vendée dicssé-

en miniatré)

gére válik a nemességnek

hogy személyes

azonban,

meket fel

azzal

;

állít

els

érde-

nem menti

sorba,

a felelsség terhe alól

magát

az intézményt.

S úgy

hogy

látszik,

lédi

merész

tása

is

Dósa

az egyházat

volna meg.

hasonló

Rajta

1514

3 5

V.

ö.

XXXV.

t.-cz.,

Meynert

:

fel,

1.

hogy minden pap rangban egymáshoz a

stb.

nemesség

36

§.

Oester-

Horváth a TuKözös forrásuk

Stauromachiája lehetett, kivéve

igazgatást

illet

részt,

hol

talán

Cuspinianus után indultak. Ezt a beszédet 1.

már

a czeglédi

megsznjék,

a

földeket

rangot, jogot, tulajdont a teljes egyenlö-

Geschichte

reichs, ív. 772. Feil, id. h.

dománytárban, 226.

egész országban egyetlen püspököt hagyott

hogy

2.

(Engel «Monumenta Ungarica'-jában.)

világot

volt,

legyen,'^

:

szerint''

és

Az

egyenlen oszszák 34

DÓSA GYÖKGV KIVÉGZÉSE.

l6o.

hite

reformálni akarta.

a papi

folyta-

volt.

Némelyeknek

Taurinus

a czeg-

fellépésnek

események kapcsában.

Cuspinianus szerint (Diarium,

(egész

országban,

hol 16

281.) az

püspöki

szék

hagynának meg». V. ö. Brutus, I. 361. és 385. Száz esztend múlva Bethlen Gábor ezt a tervet megközelít van,

csak

törvényt

egj'et

hozatott,

midn

az

1620. besz-

országgylésen csak 3 püspökséget hagyott meg.

terczebányai

MARKI SÁNDOR

480

ség alapján rendezzenek újra'^ a polgároké és a parasztoké

Ö

jék.

maga

;

és

hogy csak két rend legyen:

végre,

hogy a királyságot

a népnek csak vezére és képviselje

eltöröl-

akart lenni:

mindenben alárendelvén magát a nép határozatainak. Sajátságos volna, ha ily programm alapján Dósát oda

Matthys János, Knipper-

tanák Münzer Tamás, Bockold János,

Rottmann, vagy más rajongók és szemfényvesztk mellé.

dolling,

az eszmék értékére, csak azok sorsára nézve

Az eszközök nem

Azok

határoztak. Dósánál ezt a kettt tévesztik össze.

is

így

a

is

nem

következetes

elég

de részben

:

modern követelmények színvonalán mozog. Talán épp

azért volt képtelen a

hogy

s

tulaj-

Toldott-

doníthatnák: számára szobrot kellene indítván/ozniok.

ugyan a tervezet

lehord-

Pedig ha joggal

eszmét tulajdonítnak neki.

ják, kik ilyen

foldott

állí-

maga

korában.'^ Mert következetlenség az,

Ez a két fogalom

rend legyen és vagyonközösség.

két

épp úgy kizárja egymást, mint a hogy egy püspökségnek rend-

nem egyúttal a vallási kérdés megoldása volna. Ezt különben magában véve még nem vehetnek hibának. Neki nem a vallásalkotás, csak az egyházpoHtikai csak a hierarchiai s

szeresítése

kérdés szabályozása feküdhetett szívén. Miért törekednék vallása nemeseket (i. 361.) hogy egyetlen rendet al-

akarta irtani,

a regény-

Török János

Gyulai kötet,

Pál

pedig

Pest,

«

Magyarország 1514Eötvöst,

íróját,

Szemle,

(Budapesti

1857.

Györgya czím Jókai

a

regény

czimü

ben»

466—474.

színm

történeti

i.

szerzjét,

tüntetik

(Jókai szerint) «a xvi. század hajnalán

egészen

1789-iki

nyugvó

elhasználta

franczia

társada-

magát

s

az

elveket csak alkalmazni

van Gyulainak, hogy ez ellenkezik a nemzet történeti tudatával s mig ez a tudat marad, igaz lesz Gyulai kritikájának vége is «hogy tlünk és azoktól — s ilyenek nagyon sokan vannak a hazában — a kik tiszteljük nemzeti hagyományainkat, ne

kelletts. (U. o. 471.

1.)

Igaza

:

drámaíró

és

«Egy pár

vele.

Arany

Mórt leczkézteti meg, hogy Dósát

az arisztokrácziai alapon

lom

—

a «Dósa

1.)

csaknem modern szabadsághsnek föl.

Mig ez a tudat meg nem

nála.

tolhasson. 38

egyebet a legélénkebb hibáztatás-

várjon

Brutus szerint

37 ki

1882. 332.

eposzt akart

irni

— st

sz.),

Dósáról,

Dósa

—

is

fejemben, de ott a nagy zor

28-án

februárius

1847

is

változott,

köthet ki

szót az eposzról

(Egyetértés,

kóczi

nem

—

ki

—

irja

Petfihez

maga

is

Csák és Rá-

megfordult az én

bökken,

a ezen

Dósát mosolj'god talán ? Hisz

óna.

nem

mint egy kis reakörök törvénye szerint, Históriában ugyan semmivel birok harcza

tette

volt egyéb,

czió a természet

a

vagyonosak

lázadás

Istentelen rabszolga-

ellen.

Szent-Domingóban.j)

A

pragmati-

azonban független a tömeg tapsától, keveset tördik vele, részesül-e kimondja meggyözdébenne, vagy sem

kai történelem

;

sét úgy, a hogj- a riai

pozitivizmus

és histó-

valóság alapján kimondania kell

ezt kisértettem

meg.

:

s

én

w

DÓSA GYÖRGY

gyjtött össze Dósa György népe ván, rögtön megindította

hadait

433

ellen

;

a mit

Dósa meghall-

alól

«és vele volt a

Nagylak

A

trák (rácz) nemzet nagyobb része, »

mikor

:

(az urak, a ráczok-

nak velk lev kisebb részével) a keresztesek jövetelérl

érte-

sültek, ijedtökben megfutottak,

Dósa pedig azonnal üldözte ket

Temesvár városáig

Temesvár várát

s azonfelül

Valahol Kenéz táján tehát mindenesetre volt

támadó

uraik ellen

érthetvé

jelenléte pedig elég

és törzsei külön sírokba.

fejei

Temesvár ütött

Ezen

tábort.'^

Hunyadi János

le

is

még

után

maga magyar

mezségen,

Nemcsak

kellett.'^

velk

életben maradtak, a

szükség esetében

Dósa másnap,

közelebb nyomult.

hogy hordókat

együttlakó oláhokkal együtt

azért

csatlakoztak Dósához,

is

A

Temes

nagy számmal

is

mezségrl

június i6-án az uhcsi

(Béga) folyón

a városhoz

vert

hidat

s

Nagypalánkba fallal

(a rácz- és

és egész seregével átkel-

oláhvárosba), mely a ketts

megersített várost

'*

félkörben övezte, s a

mai Gyárváros fell kerekes ágyúiból lövetni kezdte a várost és a várat, '^ melyet ettl a naptól fogva

temesvári

csata

után az üldözés

nem északnyugati irányban

s

nem Kenéz

'6

o. 45.

'7 Jovius, História sui

Magyar Történeti

temporis, 91. levél.

Életrajzok. 1913.

kerített

ersen ostromolt."

165.

1.,

320. v.

'9 Istvánfi, 45.

Az

1514

:

r.

t.-cz. 3. §-a

szerint «cas-

Georgium Zekel valida obsidione cinctum.» Ez az elismerésnek egy neme.

trum

Istvánfi, 45.

U.

'8 Taurinus,

20

felé történt. >

olykép,

az egészet jó vastagon földdel

hogy ágyúival, társzekereivel

sánccal és ketts

A

vol-

lánczolt egymáshoz, azokra hosszában gerendákat,

keresztben pedig deszkákat fektetett

14

a

hanem Nagylakon

ott,

mert annak táborában ráczok már amúgy

hetett rajta''' a

telepítette

görögkeleti

megtették a magukét; de most, a kik a két csata

is

födte be, úgy,

mezségen

iilicsi

Nagy palánkban

a

a kiknek

nemcsak kénytelenségbl hanem

tak.

és rácz hadaival

ell hozzá menekült

a törökök

szolgálniok

Kenézen

és

a

köznyelven ráczokat,

szerbeket,

várban

a

a ráczok

;

miért kerültek a legyzöttek

északnyugatra, a nagy

várától

új

teszi,

közt

'+

Dósa György

Június 15-én

h jobbágyok

és az uraikhoz

megszállotta.

is

valami csata az

Themesiense per

55

MÁRKI SÁNDOR

434

Az egykorú

krónikás szerint^'

György

o6

1499 július

Egy

107

13-án megersített

július 29-iki olasz levél szerint

San.

i(Mar.

«Cecol»

261.)

11.

Györgybl

«a vajda parancsára azok ettek,

fbbjei

híveinek

€z még

augusztus

i4-iki

ültették,

tettek

vérét megcsapolván,

tinek

«egy majd

olasz levél szerint

vasszékre

vaskoronát

tüzes

Es

Egy

tettek».

fejére

italul

s

azután

adták azt köve-

meg». (U. o. 276. 1.) Hasonlót mond az egykorú Janus Vitális ez. müvében.)

163. Részlet ból.

Valkó várának romjai

166.

A valkói templom

1

5

14-böl ....

503 505

I. Ferencz franczia király szobra Caveliertöl 512 168. A konstantinápolyi rová-

497

169.

nyelvemlék 1515-böl.. 513 temesvári Dósa-emlék. Baranski Emil László rajza 522

tos

A kolozsvári Szapolyay-ház köve

.

489 Kolozsvár körfalaiBékésy Károly

feliratos

.

167.

(Dr.

festmén^-e után.) 164.

165.

A

498

MEGJEGYZÉSEK A KEPÉKRL. ÖNÁLLÓ MELLÉKLETEK. 1.

felvétel.

lUvsfalva vára délrl (12. 1.) ezen mü számára készült fényképGere István szepsiszentgyörgyi fényképésztl.

Dalnok látképe (i. 1.), eredeti fénykép után. Dalnok (19. 1.) Baranski Emil László festmvész rajza. 4. A makfalvi Dósa-ház (25. 1.) Baranski E. László rajza a Dósa Endre kolozsmegyei alispán birtokában lév régi fénykép után. 5. A Dósa-család genealógiáját (65. 1.) ]\Iárki Sándor állította össze. 6. Dósa György képzeleti arczképe (88. 1.) Madarász Viktor olajfestménye a Délmagyarországi Történeti és Régészeti ]\Iúzeum- Társulat temesvári múzeumában. A Szépmvészeti Múzeum 2542. lelt. számú letété. Róna 2.

3.

temesvári fényképész fényképét dr. Gálos Rezs felskeresk. iskolai h. -igazgató úr volt szíves számunkra megküldeni. 7. Nagyszombati Márton Opusculum>>-ának czímlaphasonmását (97. 1.) dr. Erdélyi László egy. r. tanár kollégánk szíves közvetítésével dr. Sörös

Pongrácz volt szíves számunkra kölcsönadni. 8. A Körös cseresznyehidja Békés mellett (201. L), 9. A gyulai vár (209. 1.). 10. A gyulai vár belseje (225. 1.) Baranski Emil László festmvész rajzai. 11. Lippa látképe (265. 1.), újabb fényképfelvétel után. 12. Dósa György szobra (353. 1.) Sámuel Kornélnak kivitelre elfogadott

mve. 13. A régi

Kolozsvár (449. város tulajdonában.

1.)

Dr. Békésy Károly festménye, Kolozsvár

Neu-erffnete Ottomanische melynek I. része Ricautnak «Beschreibung Desz gantzen Tickischen Staats- und Gottesdienstsw, II. része Giovanni Sagredonak «Auszfdhrliche Hiftorien Der vornehmsten munkáját foglalja magában. .» ez. Geschichten aller Ottóm. Monarchen 14.

Dósa György

Pforte» ez.

mbl

kivégeztetése (481.

(II.

rész

106.

1.)

1.)