Mađarsko-hrvatski rječnik 9789537967017 [PDF]

Zitiervorschau

Nakladnik:

Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje,Zagreb

Za nakladnika:

Zeljko Jozié

Biblioteka:

HRVATSKA JEZICNA RIZNICA

Niz:

Rjecnici hrvatskoga jezika

Knjiga 10:

Maaarsko-hrvatski rjeenik

Urednica:

Marija Znika

Redaktori:

Emest Barié Janja Prodan Marija Znika

Recenzenti:

Orsolya Zagar Szentesi Goranka Blagus Bartolee Ivana Matas Ivankovié

Racunalni slog:

Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje

Tehnicki urednik:

Damir Ralié

Oblikovanje naslovnice:

Davor MilasinCié

© Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje, Zagreb, 2013.

Nijedan dio ove knjige ne smije se umnozavati ni na bilo koji naCin reproducirati bez nakladnikova pismenoga dopustenja. ISBN 978-953-7967-01-7

ClP zapis dostupan je u racunalnom katalogu Nacionalne i sveucilisne knjiznice ... u Zagrebu pod brojem 860758.

Knjiga je tiskana uz financijsku potporu Ministarstva znanosti, obrazovanja i sporta.

Izradbu Rjecnika financiralo je Ministarstvo znanosti obrazovanja i sporta kao projekt

pod br.

21-2120898-0924, a u sklopu medudrZavne bilateralne suradnje s Madarskom.

Madarsko-hrvatski rjecnik

Kresimir Sucevié Mederal Tatj ana Vukadinovié Irina Jurovié Margit Bernadett Vuk

Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2013.

v

Kazalo Predgovor Rjecnik

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.

. . . . .. . . . . . . . . . . . .. . .. .

.

VII

....

.. . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . .

Á

A, B

. .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

.

..

.. . . . . . . . . . .

.

....

. .. . .. . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C

. . .. . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

CS D

. . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.

Dzs

. . .. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .

. . . . . . . .. . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . . .. . .

1

56

104

. 110 ...

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

125

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

142

. . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . . . . . . . . . .

.

.

.

1

E,É ................................................................................................................. 143 F

. . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.

..............

204

G .................................................................................................................... 259 Gy .................................................................................................................. 272 H

. . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .

I, Í J

282

.. . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .

324

. . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

344

K .................................................................................................................... 357 L ..........................................: ......................................................................... 434 Ly .................................................................................................................. 468 .

M

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........... .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .. .

469

N .................................................................................................................... 532 Ny .................................................................................................................. 545 0, Ó

. . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . .. .

Ö, Ö

. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .

P R S

.. . . . . . . .

566

. . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

582

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .

616

. . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

651

Sz

.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . ..

.

. . .. . . . . . . . . . . . . . . .. .

.

...........

.

554

. . . . . . . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . .. .

671

T .................................................................................................................... 720 Ty ......................................,....... :............: ....................................................... 768 U,

Ú

Ü, Ű

. . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

.

.. . . . . . . . .

.

. .. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

769

........................................................... ' 778

VI

v W X Y Z Zs

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .

784

. . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

827

.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

827

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...

827

. . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . .

..

. . . . . . . . . .. . . . . . . . . .

.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

828

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...

834

........

. . . .

. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . ..

.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

..

-- -

-

--------

�--

VII

PREDGOVOR I UPUTE ZA SLUZENJE RJECNIKOM

Ovaj Madarsko-hrvatski rjecnik prvi je moderno koncipiran madarsko-hrvatski rjecnik u nas za kakvim se veé odavna osjeéa potreba jer su stari madarsko-hrvatski rjecnici opsegom premaleni da bi mogli poslliZiti za narasle civilizacijske potrebe i odraziti suvremeno stanje obaju jezika. Rjecnik obuhvaéa korpus od oko 38 OOO natuknica, uglavnom iz suvremenog madarskog jezika. Usto, veéina je natuknica dopunjena ilustrativnim primjerima sintagmi u kojima se natuknica moze pojaviti, kao i frazema i idioma koji sadrZavaju spomenutu natuknicu. Uz znacenja, rjecnik donosi i gramaticke podatke o natuknicama, kao i opaske o stilskom okviru, odnosno strucnom zargonu u kojem se upotrebljavaju. S obzirom na veliCinu korpusa, namjena rjecnika jest omoguéiti nesmetano snalazenje korisnika u svakodnevnoj govornoj komunikaciji, praéenje medijskih tekstova namijenjenih sirokoj publici, kao i uvid u pravni i gospodarski diskurs potreban za poslovnu i administrativnu komunikaciju medu govornicima dvaju jezika. Nisu zanemarene ni manjinske hrvatske zajednice u Madarskoj, tako da su u rjecnik uvrsteni i izrazi vezani uz manjinsku samoupravu. Radi tocnoga opisa gramaticke strukture natuknica i radi valjane leksikografske obrade, izolirali su se kljucni parametri u madarskom jeziku. Time ée Rjecnik moéi poslliZiti kao podloga za temeljitu kontrastivnu analizu dvaju tipoloski posve razliCitih jezika, a uz to olaksati i raznovrsna istrazivanja hrvatsko-madarskih jezicnih dodira u proslosti i sadasnjosti. Na temelju ovoga Rjecnika moéi ée se izraditi prikladni prirucnici za ucenje obaju jezika.

Izbor korpusa Prilikom izbora natuknica vodilo se racuna o njihovoj ucestalosti, tako da su u korpus uvrstene one natuknice cija je ucestalost u madarskim tekstovima veéa od jedne pojavnice na milijun rijeCi. Iznimno su uvrstene i rjede pojavnice, ako je njihovo znacenje ocijenjeno relevantnim za odredeni kontekst (npr. pojedini termini vezani uz drzavnu administraciju, gospodarstvo, europske integracije...). Iskljucene su natuknice koje su oznacene kao zastarjelice, pokrajinski ili pucki izrazi. Iz temeljnog su korpusa rjecnika izostavljena vlastita imena, koja se donose u obliku dvaju zasebnih popisa na kraju rjecnika: jednoga koji obuhvaéa zemljopisna imena (imena drZava, regija, prirodnih tvorevina, odnosno imena onih europskih gradova i madarskih mjesta koja se razlikuju u dvama jezicima); te drugoga koji obuhvaéa ceséa madarska osobna imena koja imaju ekvivalente u hrvatskome jeziku. U temeljni su korpus rjecnika uvrsteni i odredeni sufiksalni elementi Cije je znacenje moguée eksplicitno odrediti, kao i glagolski prefiksi

(igekötők). Buduéi da madarski jezik slozenice vr10 cesto tvori gomilanjem sastavnih elemenata (npr. tengerpart morska obala < tenger more + part obala), bilo bi, sa stajalista

VIII

rjecnicke ekonomicnosti, oportuno obraditi ucestale slozenice U elanku koji pokriva vodeéu natuknicu (tj. U gornjem primjeru tenger). No radi bolje preglednosti, a uzevsi U obzir i da ne trebaju svi korisnici rjecnika poznavati jezicne mehanizme tvorbe slozenica u madarskome, takve su slozenice obradene u zasebnim clancima.

Obrada rjecnickog Clanka Struktura pojedinog elanka je sljedeéa: nakon navodenja natuknice slijede njezini gramaticki podatci i oznake o jezicnom stilu ili strucnome kontekstu u kojemu se upotrebljava. Tu zavrsava madarski dio natuknice. Hrvatski dio zapocinje prijevodom znacenja, pri cemu su polisemi oznaceni brojkama (1., 2., 3....) ili, u slucaju cvrsée medusobne povezanosti, malim slovima (a., b., c ....). D slucaju glagola koji mogu varirati s obzirom na prijelaznost i povratnost, razlicita se znacenja oznacavaju velikim slovima (A., B., C.). Nakon znacenja navode se sintagme, frazemi i idiomi, pri cemu je natuknica zamijenjenatildom (osim u slucaju promjene koja zahvaéa Citavu rijec). Prije pocetka navodenja sintagmi stoji oznaka 0, a prije frazema D. Ako neka sintagma ili frazem moze imati vise znacenja, ona se takoder oznacavaju malim slovima (a., b., c....).

RijeCi istog znacenja ali razliCite vrste, kao i homonimi, navode se kao zasebne natuknice s brojkama u eksponentu. Tako npr. sa stajalista obrade nema razlike izmedu magyart madarski/magyar2 Madar (-ica) (rijec istog znacenja, a razlicite vrste), te féP bojati se/féP pola (homonimi).

Gramaticki podatci Buduéi da je rjecnik namijenjen prvenstveno govomicima hrvatskoga jezika, on donosi gramaticke podatke samo za madarsku stranu. Iznimka je oznaka mnozine iza hrvatskih znacenja koja odgovaraju madarskoj rijeCi u jednini (npr. szemüveg naocale pl.). Postoje tri vrste gramatickih podataka koje rjecnicki clanak sadrzava: morfoloske kategorije (u slucaju promjenjivih rijeCi), oznaka vrste rijeCi, te eventualne opaske o gramatickim znacajkama (npr. je li posrijedi zbirna imenica, iterativni glagol, nepromjenjiva rijec...).

Morfoloske kategorije uz pojedinu natuknicu ovise o vrsti rijeci kojoj natuknica pripada. Za imenice se tako navodi nastavak akuzativa, tvorba mnozine te posvojni nastavak za 3. 1. jednine. Iznimka su zemljopisna imena, kod kojih se donose nastavci akuzativa i odgovarajuéeg lokativnog padeza (inesiva ili superesiva). Pridjevi uz veé spomenuti nastavak akuzativa i mnozine imaju naveden i nastavak komparativa, kao ... i (zasebno naveden) prilozni oblik. Kod zamjenica se navodi nastavak za akuzativ, za mnozinu (ako ju spomenuta zamjenica ima) te (ako je to moguée) posvojni nastavak za 3. 1. jednine. Dz brojeve navodi se uglavnom samo nastavak akuzativa, a uz neke se brojeve navodi i posvojni nastavak za 3. 1. jednine. Glagole, koji se u glavi natuknice navode prema obliku 3. 1. jednine neodredene konjugacije sadasnjeg vremena, definiraju jos oblici 1 . 1. jednine neodredene konjugacije prosloga vremena, 3. 1. jednine neodredene konjugacije prosloga vremena, infinitiva i 2.1. jednine neodredene konjugacije imperativa (ako potonje nije moguée zbog znacenja glagola, onda se umjesto toga navodi 3. 1.

--

- --

��

IX

jednine). Kod priloga koji se mijenjaju po licima (i u glavi natuknice su navedeni u obliku za l . 1. jednine) navode se oblici za preostala lica. Sve se morfoloske kategorije navode iza tilde koja zamjenjuje natuknicu. Oznaka:'" (tilda s oznacenim akutom) stavlja se u slucaju da dodavanje nastavka uzrokuje duljenje zavrsnog samoglasnika. Iznimka su slucajevi kada morfoloska kategorija uzrokuje promjenu Citave natuknice - tada se natuknica navodi u cijelosti, npr. nehéz [neheze� nehezek, nehezebb]. Ako se osnova rijeCi ne poklapa s oblikom navedenim u glavi natuknice, promjenjivi je dio odvojen okomitom crtom, npr. laklik, gdje je osnova samo lak-o Isto tako, kod prefigiranih se glagola prefiks u glavi natuknice navodi odvojen od temeljnog glagola dvjema okomitim crtama, kako bi se oznacila njegova odvojivost. Popis kratica gramatickih podataka nalazi se na pocetku rjecnika.

Stilske i strukovne odrednice Stilske i strukovne odrednice navode se u kurzivu neposredno prije znacenja, a odnose se na stilski i strukovni kontekst madarske natuknice. Prilikom prijevoda nastojalo se pronaéi stilske i strukovne ekvivalente u hrvatskome jeziku. U posebnim slucajevima, ako u hrvatskome postoji prosirena stilski obilje.zena rijec bez ekvivalenta u madarskome, ona je navedena uz odgovarajuéu stilsku oznaku na hrvatskoj strani npr. kofa prodavaCica na tdnici, piljarica; pokr. kumica; bérminimum adm. najmanja plaéa, platni minimum; razg. minimalac. Popis stilskih i strukovnih odrednica nalazi se na pocetku rjecnika.

Prijevod Prilikom prevodenja pokusavalo se maksimalno postovati nacelo ekvivalentnosti znacenja i upotrebe. Buduéi da to nije uvijek bilo moguée, iznimni su slucajevi posebno naznaceni. Kao sto smo veé napomenuli, ponekad nije bilo moguée pronaéi stilski ekvivalent u hrvatskome, ili je pak madarskom izrazu u hrvatskome odgovarao stilski obiijezen, ali ipak dobro poznat i prosiren izraz, koji nije bilo moguée zanemariti. Neki su pojmovi prevedeni kulturoloskom bliskoznacnicom, npr. mumus babaroga. Kod izraza za koje postoji hrvatski prijevod, ali on nije siroko poznat, opisno pojasnjenje je navedeno u zagradi, npr. Az aranycsapat "Madarska laka konjica" (nogometna reprezentacija koja je 50-ih godina 20. stoljeéa postigla velike uspjehe). Ako niti to nije bilo moguée, moralo se u potpunosti pribjeéi opisnom tumacenju, npr. levente pohadatelj predvojnicke obuke u Madarskoj za vrijeme Horthyja. U slucaju imenica koje u madarskome oznacavaju osobe obaju rodova, u hrvatskome je oblik za zenski rod oznacen nastavkom u zagradi (ako se tvori izvodenjem iz oblika muskoga roda), odnosno zasebno iza kose crte (ako je oblik tvorbe razliCit). Tako npr. olvasó Citatelj (-ica), ali bíró sudac/sutkinja.

Pri prevodenju glagola, ako on u madarskome nije posebno vidski obiijezen, navode se oba hrvatska vidska oblika, i to tako da svrseni prethodi nesvrsenomu. Ako se promjena vida tvori prefiksacijom ili sufiksacijom, dodani element nalazi se u uglatoj zagradi, npr. ad da[va]ti; Ír [na]pisati. Prijevodi naziva biljaka i zivotinja dopunjeni su odgovarajuéim latinskim imenima.

x

Znacenje glagola, naroCito neprijelaznih, nadopunjeno je i njihovom hrvatskom rekcijom. Natuknice koje se najcesée pojavljuju u ustaljenom kontekstu navedene su uz oznaku ob. u (obicno u), te potom slijedi sintagma ili frazem u kojem se pojavljuju. Ako je natuknica prijevodom i upotrebom identicna nekoj drugoj natuknici, stavljena je oznaka v. (vidi) i uputnica na tu drugu natuknicu. Ako su natuknice bliskoznacne, no ipak postoje razlike u kontekstu uporabe, uputnica na drugu natuknicu stoji uz oznaku usp. (usporedi).

Frazemi i idiomatski izrazi Prevodeéi frazeme i idiome trudili smo se pronaéi odgovarajuée hrvatske frazeme, vodeéi pritom vise racuna o znacenju nego o doslovnom prijevodu. Ako to nije bilo moguée, frazem smo preveli doslovno, dodavsi pojasnjenje u zagradi.

XI

GRAMATICKE ODREDNICE adj adv adv pers art def art indef coll. conj dem emph indef interj interr inv. iter n num part pers pl. poss postp praef pron refl rel sfx sg. v v aux v Imp v refl VI vt

pridjev prilog zamjenicki prilog odredeni clan neodredeni clan zbima imenica veznik pokazno naglasivac neodredeno uzvik upitno nepromjenjivo iterativno lmemca broj cestica osobno mnozina posvoJno poslijelog prefiks zamjenica povratno odnosno sufiks jednina glagol pomoéni glagol bezlicni glagol povratni glagol neprijelazni glagol prijelazni glagol

STRUKOVNE KRATICE anat.

anatomija

astr.

astronomija

biol.

biologija

bot.

botanika

el.

elektrotehnika

farm.

farmacija

fil.

filozofija

fiz.

fizika

fiziol.

fiziologija

folk.

folklor

geol.

geologija

glazb.

glazba

gosp.

gospodarstvo

grad.

graditeljstvo

gram.

gramatika

inform.

informatika

kaz.

kazaliste

kemo

kemija

knjiz.

knjizevnost

lik.

likovna umjetnost

ling.

lingvistika

mat.

matematika

med.

medicina

meteorol.

meteorologija

mit.

mitologija

pat.

patologija

pol.

politika

polj.

poljoprivreda

pom.

pomorstvo

pov.

povijest

prav.

pravo

psih.

psihologija

RTV

radiotelevizija

rud.

rudarstvo

sh.

sah'

skol.

skolstvo

sp.

sport

tehn.

tehnika

teks.

tekstilna industrija

XII

um].

umjetnost

vjer.

vJera

vOJn.

vojna terminologija

zem.

zemljopis

zoo1.

zoologija

STILSKE ODREDNICE adm.

administrativno

bir.

birano

djec.

djecji

dos1.

doslovno

hip.

hipokoristik

lron.

ironicno

knjis.

knjiski

krat.

kratica

nOVlll.

novinski stil

onom.

onomatopeja

pej.

pejorativno

podr.

podmgljivo

poet.

poetskilpjesnicki

pokr.

pokrajinski

pren.

preneseno znacenje

razg.

razgovomo

salj.

saljivo

um.

umanJemca

vulg.

vulgamo

zast.

zastarjelo

zarg.

zargonizam

,

A,A a, A [--t, --k, -ja] n slovo a á, Á [--t, --k, --ja] n slovo á D aki á-t mond, mon­ djon b-t is kad si zapoceo,onda i dovrsi; á-tól z-ig od A doZ a art def (odreaeni é/an, ne prevodi se)usp. az; +­ férfi (taj) muskarac; - férfit (toga) muskarca; gyermek (to) dijete; - nő (ta) zena; - házak (te) kuée á interj ah,a (usklik éuaenja ili protivljenja) + -, ez az? A,to je to?; -, dehogy! A,ma kakvi! á. krat. 1. (állami) drz. (drzavni) 2. v. ábr. a. m. krat. (annyi mint) tj. (to jest) abbal adv dem u to + - nem avatkozom u to se neéu mijesati,u to se ne bih petljao; - nem megyek bele na to ne mogu pristati abba2 pron dem a. u toga/tajltu/to b. u onoga/onaj/onu/ono + - a szekrénybe tettem stavio sam to u taj (onaj) ormar abba3 (-) praef (vidi u slozenicama) abba11hagy Ham, -ott, -ni, "1] vt 1. prekinuti/prekidati,obustaviti/obustavljati + -ja (a beszélgetést) prekinuti razgovor 2. ostaviti se/ostavljati se éega, prekinuti/prekidati s éim, raskinuti/raskidati s éim, presta[ja]ti s éim, odusta[ja]ti od éega,[o]kaniti se éega, napustiti/ napustati + hagyd abba! prestani!,okani se toga!; ne hagyd abba! nastavi!,nemoj prestati!; Hagyjuk abba! Zavrsimo! (o paslu); -ja az ivást ostaviti se piéa; -ja a munkát prestati raditi abballmarad [-tam, -t, -ni, -j] vi presta[ja]ti, osta[ja]ti neobavljen + a dolog -t stvar je ostala nedovrsena; hirtelen - naglo prestati abban l adv dem u tome + - leli örömét, hogy ... nala­ zi zadovoljstvo u tome da ... ; - maradunk, hogy ... ostajemo pri tome da ... ; - volt, hogy ... mislio je da ... ; Ugyan mi van -? U cemu je stvar?,I sto onda? abban2 pron dem a. u tome/toj b. u onome/onoj + - a házban u toj (onoj) kuéi abbeli [-� -ek] adj adm., bir. doticni,koji se odnosi na sta + - félelmében, hogy ... iz straha da ... ; nézete, hogy ... njegovo miSljenje o tomejest da ... ; kifejezte - szándékát, hogy ... izrazio je namjeru da ... abbóIi adv dem iz toga,od toga + - az következik, hogy ... iz toga slijedi da ... ; - nem él meg od toga

ne moze zivjeti; - semmi sem lesz od toga neée biti nista; - indul ki, hogy ... polazi od toga da ... ; -, amit lát ... koliko se moze vidjeti ... abbóP pron dem a. iz toga/te b. iz onoga/one + - a kertből iz toga (onoga) vrta ábécé H -k, -je] n 1. abeceda 2. pren. temeljno nacelo, abeceda + politikai temelji politike D ért hozzá, mint tyúk az -hez razumjeti se u sta kao konj u kalendar ábécérend [-e� "1e] n abecedni red,usp. betűrend; + -be rak/szed redati (slagati) po abecedi,abece­ dirati aberráció [-t, -k, -ja] n bir. odstupanje,aberaeija ablak [-o� -ok, -O)a] n 1. prozor + íves - nadsvoden prozor; dupla dvostruki prozor; az - az utcára nyílik prozor se otvara na ulicu; az -ban áll stajati na prozoru; bemászik az -on uéi (popeti se) kroz prozor; kinéz az -on gledati kroz prozor; - melletti ülés sjedalo uz prozor (npr. u vlaku, autobusu); - nélküli koji je bez prozora D nem teszi az -ába podr. neée se hva­ !iti time; -on dobja/szórja ki a pénzét baciti novae kroz prozor,uludo potrositi (spiskati) novac 2. salter (npr. na posti, u banci), prozorCié 3. v. ablaküveg 4. inform. prozor 5. pren. prozor,uvid + -ot tár a világ felé otvoriti prozor u svijet ablakkeret [-e� -ek, -OJe] n prozorski okvir ablakmosóI [-� -k] adj koji pere prozore + - szer sredstvo za pranje prozora ablakmosó2 [-� -k, -ja] n perac (-ica) prozora ablakos! [-a� -ak] [-an] adj koji je s prozorima + két- koji je s dva prozora; - boríték omotniea s prozorciéem ablakos2 [-� -ok, -a] n staklorezac,staklar (-ka) ablakpárkány [-� -ok, -a] n podboj,prozorski rub, prozorska klupCica ablakráma [�t, �k, �ja] n v. ablakkeret ablaktábla [�� �k, 0a] n prozorsko staklo ablaktisztítóI [-t, -k] adj koji Cisti prozor + - kendő krpa za ciséenje prozora ablaktisztító2 [-� -k, -ja] n cistac (-ica) prozora ablaktok [-ot, -ok, -ja] n prozorski okvir ablaktörlő [-t, -k, -je] n brisac prozora (npr. na automobilu) . ablaküveg [-et, -ek, -e] n

ablakvasalás

ad

2

1. prozorsko staklo,staklo za prozore 2. okno,uokvireno prozorsko staklo 3. salj. staklo za naoeale s vr10 malom dioptrijom ili bez nje ablakvasalás [-� -ok, -a] n prozorski okov abnorm(ál)is [-� -ak, -abb] [-an] adj nenormalan, neuobieajen,abnormalan abortusz [-� -ok, -a] n med. pobaeaj,abortus + spontán - spontani pobaeaj ábr. krat. (ábra) ilustr. (ilustracija), sI. (slika) ábra [�� �k, --ja] n 1. ilustracija + szövegközi - ilustracija u tekstu D tudja, mi az - razg. znati sto je posrijedi 2. geometrijski lik 3. dijagram abrak [-o� -ok, -ja] n polj. krma,stoena hrana abrakol Ham, -t, -ni, -j] vt [na]hraniti (o konju) ábránd [-o� -ok, -ja] n 1. sanjarenje,snatrenje,san,masta,mastarija; tlap­ nja, iluzija + (hiú) - pusti snovi; -okat kerget predati se sanjarenju; - és válóság san i stvarnost 2. glazb. fantazija ábrándos [-a� -ak, -abb] [-an] adj sanjarski, sanjalaeki,zanesen + - elképzelés pej. prividenje, obmana,varka,opsjena ábrándozi ik [-tam, -ott, -ni, -z] vi 1. sanjariti,rnastati,zanositi se,sanjati + -ik vről sanjariti o kome/cemu 2. pej. umisljati si,utvarati si,fantazirati ábrázat [-o� -ok, -úja] n bir. lice,izraz lica + szép­ séges -ú ljepuskast,oku ugodan D nincs emberi -a lice mu se izoblieilo ábrázol [-tam, -t, -ni, '1] vt 1. [na ]slikati,[na ]crtati; reproducirati 2. prikaz[iv]ati,predoei[va]ti,predstavitilpredstav­ ljati; opis[iv]ati + jelképesen - simbolizirati; a kép egy házat - slika prikazuje kuéu; regénye a polgár­ ságot -ja njegov roman prikazuje gradanstvo ábrázoló [-� -k] [-an] adj prikazni,opisni; repro­ dukcijski + - geometria nacrtna geometrija abroncs [-o� -ok, -a] n 1. obrue 2. guma za kotae abrosz [-� -ok, -a] n stolnjak,usp. asztalterítő abszolút [-a� -ak, -e] adj apsolutan + érték mat. apsolutna vrijednost; - hallás glazb. apsolutni sluh; - igazságfil. konaena istina; - nullapontfiz. apso­ lutna nula; - többség apsoI'trtna veéina abszolúte adv bir: posve,sasvim,apsolutno abszolutizmus [-� -ok, -a] n pov. , pol. apsolutizam abszolvál [-tam, -t, -ni, -j] vt bir. 1. skol. apsolvirati 2. zast. osloboditiloslobadati cega absztinens' [-e� -ek, -ebb] [-en] adj koji se suzdr­ zava od cega, koji apstinira absztinens2 [-(e)� -ek, -e] nosoba koja se suzdrza­ va od cega, apstinent (-ica) -

absztrahál [-tam, -t, -ni, -j] vt izvesti/izvoditi sta iz cega, izdvojiti/izdvajati,apstrahirati absztrakció [-� -k, '1a] n uopéavanje,apstrakcija absztrakt [-a� -ak, -abb] [-ul/-an] adj izdvojen, izveden,apstraktan + - művészet lik. apstraktna umjetnost abszurd [-a� -ak, -abb] [-an] adj nemogué,neza­ misIiv,apsurdan + - dolog v. abszurdum abszurdum [-o� -ok, -a] n besmislenost,besmisli­ ca,apsurd(nost) + ez -1 to je neeuveno! acél [-� -ok, -ja] n eelik,ocal + hengerelt valjani eelik; öntött -lijevani ee1ik; rozsdamentes - nehr­ dajuéi ee1ik; szerkezeti - gradevni eelik; -t nyer a vasból dobivati eelik iz zeljeza; -ból valóIkészült a) eeliean b) pren. iznimno jak,evrst,otporan; drótkötél eelieno tiZe; - sodrony eeliena zica acélipar [-� -ok, -a] n industrija eelika,crna metalurgija acéllemez [-� -ek, -e] n eeliena ploea,eelieni lim acélmű [-művet, -művek, -műve] n eelieana acélos [-a� -ak, -abb] [-an] adj bir. koji je tvrd kao eelik + - izmok eelieni misiéi acetilén [-� -je] n kemo acetilen aceton [-� -ja] n kemo aceton ács [-o� -ok, -a] n tesar,drvodjelja acsarkodlik [-tam, -ott, -ni, -j] vi razg. napadati koga/sto ácsol [-tam, -t, -ni, -j] vt 1. tesati 2. grad. podizati skele 3. rud. podupirati drvom ácsorog [-tam, ácsorgot� -ni, -j] vi besposleno sta­ jati,stajati eekajuéi ad Ham, -ott, -ni, -j] A. vt 1. da[va]ti + áldását -ja da[va]ti svoj blagoslov; alkalmat - da[va]ti priliku; angolórákat - davati sate engleskoga jezika; bátorítást - da[va]ti ohra­ brenje, ohrabri[va]ti; beleegyezését -ja dalva]ti pristanak; bérbe - dalva]ti u zakup; életet - vkinek dati zivot kamu, roditi koga; életét - vmiért dati zivot za sta, poginuti; enni - dalva]ti jesti; értelmet - vminek dati smisao cemu; helyt - vminek prihva­ titi/prihvaéati sta; igazat - vkinek dalva]ti kamu za pravo; irányt - vminek da[va]ti smjer cemu; iskolába -ja a fiát dati sina u skolu; jelt - dalva]­ ti znak; kitüntetést - dati odlieje; nyilatkozatot dati izjavu; -om X urat dat éu Vam ·gospodina X (na telefonu); orvosságot - da[va]ti lijek; példát - vmire da[va]ti primjer za sta; szavát -ja vkinek da[va]ti svoju rijee kamu; tudtára/tudtul - vkinek dati kamu do znanja,staviti kamu na znanje 2. doda[va]ti + a sósavhoz vizet - dodati vodu sol­ noj kise1ini 3. ob. u: + rendőrkézre - predati policiji 4. zada[va]ti + gondot - vkinek zada[va]ti kamu brigu; feladatot - vkinek zadarva]ti kamu zadatak; -va van az a egyenes mat. zadan je pravac a 5. darovati/darivati -

adag

3

6. predvidjeti/predvidati • négy évet �tak az épit­ kezésre predvidene su eetiri godine za gradnju; nem �ok nekik egy évet, és elválnak ne dam im ni godinu dana prije no sto se rastanu 7. proda[valti • HogyIMennyiért --ja? Za koliko prodajete?, Koliko trazite za to?; öt forintért �om prodajem to za 5 forinti; �-vesz kupovati i prodava­ ti 8. odjenuti/odijevati • ruhát � vkire obuéi/oblaeiti koga; száraz ruhát �tak rá obukli su ga u suhu odjeéu 9. uroditi Cime • bő termést � davati dobar urod 10. praviti se kime/Cime, izigravati koga/sto • �ja az ártatlant izigravati nevinasce, praviti se nevinas­ cem; �ja a butát praviti se glupim; �ja az okosat pametovati; �ja az előkelőt praviti se otmjenim 11. prikaz[ivlati, izvestilizvoditi neko djelo • hang­ versenyt � odrza[valj:i koncert; Mit �nak ma? Sto se daje danas?, Sto je danas na programu?; Hamletot �ják prikazuje se Hamlet 12. prenositi, emitirati • a televízióban ma este focit �nak veeeras televizija prenosi nogomet 13. ob. u: • � vre drzati do éega; keveset � vkire malo drzati do koga; semmit sem � rá ne prida[val­ ti nikakvu vaznost komu/éemu, ne obazreti sel obazirati se na koga/sto; sokat � vre biti komu jako stalo do koga/éega, drzati mnogo do éega; (sokat) � magára drzati (jako) do sebe; bankot � a) drza­ ti banku (o drustvenim igrama, npr. Monopol) b) pren. sepiriti se, bahatiti se D �ja Isten dao Bog, daj Boze; ne �ja Isten ne dao Bog, ne daj Boze; �jon Isten! (pozdrav) dao Bog (npr. zdravlje)!; �ja még majd alább/olcsóbban is iron. popustit ée prije ili kasnije; sokért nem �nám, ha... dao bih si odrezati glavu da ... ; Majd �ok én neked! Dobit ées ti veé svoje!; kétszer �, ki gyorsan � dvostruko daje tko brzo daje B. v rejl dalvalti se • vmire �ja magát posvetiti sel posveéivati se éemu, preda[valti se éemu, oda[valti se éemu; búnak �ja magát prepustiti se/prepustati se tuzi; ivásra �ja magát adarvalti se piéu adag [�ot �ok, �jal n 1. porcija, udio, sljedovanje • egy � sajt jedna porcija sira; napi � dnevni unos, dnevna potreba; �okra oszt razdijeliti na porcije 2. med. , kemo doza 3. razg. kolieina, mjera éega • jó � büszkeség snazan osjeéaj ponosa;jó � humor znatna koliCina humora; van benne egy � könnyelműség biti pri­ lieno lakomislen; jó � munka velik dio posla; jó � szemtelenség priliean bezobrazluk; nagy � bizalom veliko povjerenje adagol Ham, �t, �ni, �jl vt 1. odmjeriti, [razldijeliti na porcije, davati u obroci­ ma 2. med. , kemo dozirati 3. pren. , bir. odmjeriti, odvagnuti •. jól �ja a szigort· dobro odvagnuti strogost 4. tehn. sarzirati adakozlik [�tam, �ott, �ni, �zl vi darovatildarivati, udijeliti/udjeljivati, pripomoéilpripomagati

adatközW adakozó! H �k, �bbl [�(a)nl adj darezljiv, veliko­ dusan, milosrdan • � kedvében van biti darezljiv, biti siroke ruke adakozó2 [�t �k, �jal n 1. davatelj (-ica), darivatelj (-ica) 2. dobroCinitelj (-ica) adalék [�ot �ok, �al n 1. prilog, doprinos • � vmihez doprinos éemu 2. tehn. dodatak adalékanyag [�ot �ok, �al n tehn. V. adalék 2. ádámcsutka [-é,t -é,k, -é,jal n anat. Adamova jabueica adandó [�t �kl adj bir., adm. ob. u: • � alkalommal u danoj prilici, zgodnom prilikom adaptál [�tam, �t, �ni, �jl vt bir. preurediti/preuredi­ vati, prepraviti/prepravljati, adaptirati adapter [�t �ek, �el n tehn. pretvarae, adapter adás [�t �ok, �al n 1. davanje, dodjela, podjela, urueenje; poklanjanje 2. izvedba, prikazivanje, emitiranje • élő � prijenos uzivo; televíziós � televizijska emisija; �ban van prikazivati se; �unk véget ért nas je prijenos stigao kraju adásidő [�t �k, �jel n RTV vrijeme prikazivanja (emitiranja) adásvétel [�t �ek, �el n prav. kupoprodaja • � útján kupoprodajom, putem kupoprodaje adásvételi [�t �ekl adj kupoprodajni • � szerző­ dés prav. kupoprodajni ugovor; � szerződést köt sklopiti kupoprodajni ugovor; � ügylet poslovni sporazum adat [�ot �ok, �al n podatak, obavijest • általános �ok opéi podatci; fontosabb �ok vazniji podatci; közelebbi�ok pojedinosti, detalji; lényeges �ok bitni podatci; számszerű �ok brojeani podatci; sze­ mélyi �ok osobni podatci; �okat beszerez pribaviti podatke; �okat szolgáltat obavjeséivati, opskrblji­ vati podatcima, navoditi podatke adatállomány [�t �ok, �al n inform. koliCina pohranjenih podataka adatbank [�ot �ok, �jal n inform. banka podataka adatbázis [�t �ok, �al n inform. baza podataka adatbevitel [�t �ek, �el n inform. unos podataka adatfeldolgozás [�t �ok, �al n obradba podataka adatfeldolgozó [�t �k, �jal n obradivae (-ica) podataka adatfelvétel [�t �ek, �el n adm. statistieki upis podataka adatgyűjtés H �ek, �el n adm. prikupljanje poda­ taka • kérdőíves � prikupljanje podataka pomoéu upitnika adathalmaz [�ot �ok, �al n pej. (nesredena) gomila podataka adatközlés [�t �ek, �el n objavljivanje podataka adatközlő! H �kl [�enl adj koji objavljuje podatke adatközW [�t �k, �jel n 1. osoba koja priopéuje podatke

adatlap

adókivetés

4

2.folk. , !ing. osoba koja pruza podatke znanstveni­ ku, informant (-ica) adatlap [�ot, �ok, �ja] n adm. obrazac za unos podataka adatol Ham, �t, �ni, 0] vt potkrijepitilpotlajeplji­ vati podatcima adatrögzítés [�t, �ek, �e] n inform. unos podataka adatszolgáltatás [�t, �ok, �a] n adm. opskrbljivanje podatcima, obavjeséivanje adattár [�t, �ok, �a] n zbirka podataka, skup doku­ menata adatvédelem [�védelmet, �védelmek, �védelme] n prav. , inform. zastita podataka ádáz [�at, �ak, �abb] [�ul/�an] adj knjis. 1. ljut, razjaren, gnjevan, bijesan • � ellenség ljuti neprijatelj; � gyűlölet slijepa mrznja 2. bjesomuean, goropadan • � vihar silovita oluja 3. okrutan, nemilosrdan • � harc ogoreena (nemilosrdna) borba addig! adv dem 1. dotamo, dotle, donde • � menj és ne tovább! idi dotle i ne dalje! D � nyújtózkodik, ameddig a takarója ér zivi prema svojim moguénostima 2. doonda, dotada • � amíg... dotle dok..., toliko dugo dok. .. ; � is i dotad D � üsd a vasat, míg meleg zeljezo se kuje dok je vruée; ha � élek is pod svaku cijenu addig2 pron dem a. do toga/te b. do onoga/one • � az épületig do te zgrade; � a napig nem hallouam semmit do toga dana nisam nista euo; � a pillanatig do toga trenutka; � a fokig, hogy ... do toga stupnja da ... addigi [�t, �ak] adj dotadasnji. � viselkedése njego­ vo dotadasnje ponasanje addigra adv dem dotada, doonda adekvát [�at, �ak, �abb] [�an] adj bir. prikladan, pogodan, prihvatljiv, adekvatan adjunktus [�t, �ok, �a] n visi asistent/visa asisten­ tica adminisztráció [�t, �k, �ja] n 1. adm. uprava, rukovodenje, administracija • sok az � ima mnogo papirologije 2. pol. vlada, upravna vlast adminisztrál [�tam, �t, �ni, �j] vt upravljati Címe, administrirati adminisztratív [�at, �ak, �e] adj adm. upravni, administrativan •. � munka administrativni posao; � úton administrativnim utem; � alkalmazotti tisztviselő administrativni sluzbenik adminisztrátor [�t, �ok, �a] n adm. upravitelj (-ica), administrator (-ica) admirális [�t, �ok, �a] n vojn. admiral adó! [�t] [�an] adj koji daje. erőt � koji daje snagu, osnafujuéi adó2 H �k, �ja] n 1. davatelj (-ica); darivatelj (-ica) 2. v. adóállomás

t

adó3 [�t, �k, �ja] n porez. áruforgalmi � porez na dodanu vrijednost; egyenes � neposredni porez; személyi jövedelem � porez na osobni dohodak; �t behajt prikupljati (ubirati) porez; �t csökkentő kedvezmények porezne olaksice; �t előír razrezati porez; �tfizet vmi után plaéati porez na sto; �t vet ki vkire oporezivati; �ból levonható koji se odbija od poreza; � alá esik biti oporeziv adóalany [�t, �ok, �a] n adm. porezni obveznikl porezna obveznica adóalap [�ot, �ok, 0a] n adm. porezna osnovica adóállomás [�t, �ok, �a] n RTV odasiljae. televíziós � televizijska postaja adóazonosító [�t, �k] adj ob. u: • �jel adm. porezni broj adóbehajtás [�t, �ok, �a] n adm. utjerivanje poreza adóbeszedés [�t, �e] n gosp. ubiranje poreza adóbevallás [�t, �ok, �a] n adm. porezna prijava. �t tesz prijavitilprijavljivati porez adócsalás [�t, �ok, �a] n prav. utaja poreza adócsökkentés [�t, �ek, �e] n gosp. porezno raste­ reéenje adódlik [�ott, �ni, �jon] vi 1. dogoditi se/dogadati se • úgy �ou, hogy ... dogodilo se da . . . ; ha úgy �nék ako se tako dogodi; alkalom �ik rá pojavljuje se prilika za to 2. proizaéi/proizlaziti, [u]slijediti iz cega • a baj abból �ou, hogy ... nevolja je potekla od toga sto adóellenőr [�t, �ök, �e] n osoba koja provjerava oporezivanje, revizor (-ica) adóelőleg [�et, �ek, �e] n preplata poreza adófegyelem [�fegyelmet, �fegyelme] n porezna disciplina adófizetés [�t, �ek, �e] n uplata poreza adófizető! [�t, �k] adj koji plaéa porez adófizető2 [�t, �k, �je] n porezni platisa; porezni obvezniklporezna obveznica adogat [�tam, �ott, �ni, adogass] vt 1. dodavati, davati, pruzati 2. sp. a. izvoditi poeetni udarac (servis) (npr. u tenisu) b. proigrati, dodati loptu suigraeu (o momcadskim sportovima) adogatás [�t, �ok, �a] n 1. dodavanje, pruZanje 2: sp. poeetni udarac (npr. u tenisu, ddbojci), ser­ VIS

adóhátralék [�ot, �ok, �a] n porezni dug adóhivatal [�t, �ok, �a] n porezni ured, porezna uprava adóív [�et, �ek, �e] n 1. obavijest o oporezivanju 2. porezni obrazac adókedvezmény [�t, �ek, �e] n adm. porezna olak­ sica adókivetés [�t, �ek, �e] n adm. razrez poreza

adóköteles adóköteles [�t �ek] [�en] adj adm. oporeziv • nem � neoporeziv; � jövedelem oporezivi prihod adókulcs [�ot �ok, �a] n adm. porezna stopa adoma [":t ":k, ":ja] n bir. posalica, anegdota • régi/ szakállas � razg. bradati vic adomány [�t �ok, �a] n 1. poklon, dar 2. darivanje, donacija 3. zast. dar, nadarenost, talent • a beszéd �a dar govora adománylevél [�levelet, �levelek, �levele] n pov. darovnica • Szent István király �e darovnica kralja svetog Stjepana adományoz [�tam, �ott, �ni, �z] vt bir. 1. pokloniti/poklanjati, darovati/darivati, dodijelitil dodjeljivati • díjat �tak dodijeljena mu je nagrada 2. da[va]ti prilog, priloziti/prilagati adományozó [�t �k] [�an] adj donatorski • � kon­ ferencia donatorska konferencija adómentes [�t �ek] [�en] adj adm. neoporeziv, koji je osloboden poreza adómorál [�t �ja] n novin. porezni moral, redovitost u plaéanju poreza adónem [�et �ek, �e] n vrsta poreza adóparadicsom [�ot �ok, �a] n novin. porezni raj, drzava s povoljnom poreznom politikom adoptál Ham, �t, �ni, �j] vt bir. posvojitilposvajati, adoptirati adórendszer [�t �ek, �e] n porezni sustav adós! [�at �ak] [�an] adj duzan • � vkinek vmivel dugovati komu sto; � marad a válasszal dugovati odgovor; fülig � do grla u dugovima adós2 [�t �ok, �a] n duzniklduznica • �a maradtam 10 forinttal ostao sam mu duzan 10 forinti; �a vagyok egy látogatással dugujem mu posjet; nem maradt �a nije mu ostao duzan, uzvratio mu je adósáv [�ot �ok, �a] n gosp. porezni odbitak adósság [�ot �ok, �a] n dug . állami � drzavni dug; �a van imati dug; �ban van biti u dugu; �ba veri magát zapasti u dugove; tele van �gal plivati u dugovima; �ot behajt utjerati dug; �ot csinál [na]praviti dugove, zadliZi[va]ti se; �ot kifizeti kiegyenlít isplatiti/namiriti dug D az � rossz barát dug je zaD drug adósságállomány [�t �ok, �a] n gosp. ukupni dug, iznos duga adosság-átütemezés [�t �e] n gosp. reprogramiranje dugova adószám [�ot �ok, �a] n gosp. porezni broj adótárgy [�at �ak, �a] n oporezivi predmet adótartozás [�t �ok, �a] n v. adóhátralék adóteher [�terhet, �terhe] n novin. porezno opte­ reéenje adóterhelés [�t �ek, �e] n gosp. porezno optere­ éenje adó(vissza)térítés [�t �e] n gosp. povrat poreza

5

afelé adótorony [�tornyot, �tornyok, �tornya] n RTV RTV-toranj adott [�at �ak] 1. koji je dan, koji je odreden • � esetben u danom slucaju; � helyen na danom mjestu; � jelre na dani znak; � körülmények között u danim okolnostima; az � szó dana rijec; az � pillanatban u danom tre­ nutku; � tényezők dane okolnosti 2. mat. zadan. egy � egyenes zadani pravac adottság [�ot �ok, �a] n 1. okoinost, danost • a helyi �ok lokalne okolnosti 2. sposobnost, nadarenost, obdarenost, darovitost, talentiranost • szellemi �ok dusevne sposobnosti; vezetői �okkal rendelkezik posjeduje sposobnosti vode; � vmire sposobnost za sta adótúlfizetés [�t �e] n gosp. preplata poreza adóügy [�et �ek, �e] n adm. porezno pitanje adó-vevő [�-�t �-�k] adj RTV primopredajni • � (készülék) primopredajnik adózás [�t �ok, �a] n 1. plaéanje poreza 2. oporezivanje • � előtti/utáni nyereség prihod prije/poslije oporezivanja adózlik Ham, �ott, �ni, �z] vi 1. platiti/plaéati porez 2. pren. , bir. da[ va]ti prilog • elismeréssel �ik vki­ nek oda[va]ti pocast komu adózó [�t �k, �ja] n V. ádófizető1,2 adóztat [�tam, �ott, �ni, adóztass] vt oporez[iv]ati adóztatás [�t �ok, �a] n gosp. oporezivanje. kettős � dvostruko oporezivanje adrenalin [�t �a] n fiziol. hormon nadbubrdne zlijezde, adrenalin adriai [�t �ak] adj jadranski adu H �k, --ja] n 1. najjaca kartaska boja, adut • �val üt sjeéi adu­ tom 2. pren. presudni dokaz, adut (u rukavu) advent [�et �ek, �je] n vjer. dosasée, advent adventista! [":t ":k] [":n] adj vjer. adventisticki adventista2 [":t ":k, ":ja] n vjer. adventist (-ica) ad-vesz [�tam-vettem, �ott-vett, �ni-venni, --jálvegyél] vt kupovati i prodavati, trgovati aerobik [�ot �ja] n sp. aerobik aeroszol [�t �ok, �ja] n fiz. , kemo rasprsene cestice krute tvari u plinu, aerosol áfa [":t ":ja] n krat. , gosp. (általános forgalmi adó) PDV (porez na dodanu vrijednost) • ":val együtt s uracunatim PDV-om áfás [�at �ak] [�an] adj gosp. koji se odnosi na opéi porez na promet • � tevékenység roba i usluge na koje se plaéa opéi porez na promet; � számla racun s iznosom opéeg poreza na promet afelé adv dem a. tamo, u tom smjeru, tuda b. onamo, u onom smjeru, onuda • ha ismét �jársz egyszer ako te put opet nanese onamo

afelett afelett adv dem nad tim je nad tim afelől adv dem

6 D

� szemet hunyt zazmirio

1. a.otuda b. odande • � jött odande je dosao 2. zato,u vezi s tim,o tome • � biztos lehetsz glede toga mozes biti siguran; � tudakozódott raspitao se o tome; � kétségem sincs o tome nemam dvojbe afféle [,.:� ":k] a. takav,koji je te vrste b. onakav,koji je one vrste • ez csak � gyerekes viselkedés to je samo takvo djetinjasto ponasanje; � nőpren. zena na losem glasu affér [�t �ek/�ok, �je/�ja] n bir. prepirka,spor affinitás [�t �ok, �a] n sklonost,afinitet afgán! H �ok] [�ul] adj afganski afgán2 H �ok, �ja] n Afgan (-ka) áfonya [":t 1. borovnica ( Vaccinium myrtillus)usp. fekete! 2. brusnica ( Vaccinium vitis-idaea)usp. vörös aforizma [":t aforizam afrikai! [�t �k] adj africki • � elefánt zool. africki sIon (Loxodonta africana) afrikai2 [�t �ak, 0a] n Afrikanac/Afrikanka afroamerikai [�t �ak] Hag] adj afroamericki ág [�at �ak, �a] n 1. grana • �at hajt granati se D nem tud vele zöld �ra vergődni ne moéi na zelenu granu s kime, ne moéi postiéi sporazum s kime; eszem �ában sincs nije mi ni na kraj pameti,nije mi ni u primozgu 2. krak kriza 3. parozak (o rogovlju) 4. rukavac rijeke 5. loza,linija obiteljskog stabia • fel-/lemenő �on po predackoj/potomackoj liniji 6. podrucje znanosti,bransa,fah,disciplina • gaz­ dasági � grana privrede . aga [":t ágál Ham, �t, �ni, 0] vi bir. 1. mahati rukama i nogama; gestikulirati 2. pren. Zucljivo raspravljati • � vmi mellett uzjo­ guniti se oko cega agancs [�ot �ok, �a] n rogovlje agár [agarat/�t, agarak, agara] n zool. hrt (Canis familiaris gradus) D hátrább az agarakkal! lakse malo!,obuzdaj se!; sovány, mint az � mrsav kao ... cackalica ágas [�at �ak, �abb] [�an] adj razgranat ágas-bogas [�-�at �-�ak, �-�abb] [�-�an] adj 1. razgranat,racvast 2. bir. zamrsen,zakucast ágaskodlik Ham, �ott, �ni, �j] vi 1. istegnuti se/istezati se,protegnuti se/protezati se 2. propeti se/propinjati se (o konju) ágazat [�ot, �ok, �a] n 1. zast. granje

agitál 2. pren. odjel,ogranak,sekcija,usp: ág 6.; • gazda­ sági �ok grane gospodarstva 3. vjer. dogma ágazati [�t �ak] Hag] adj gosp. strukovni,resomi. � szakszervezet strukovni sindikat ágazlik [�tam, �ott, �ni, �z] vi granati se,racvati se • kétfelé �ik racvati se nadvoje; gyökerei messze �nak imati razgranato korijenje agg! [�at �ak, �abb] [�on] adj bir. drevan,star, vremesan agg2 [�ot �ok, �ja] n starac/starica aggály H �ok, �a] n 1. bir. kolebanje,dvojba • �t kelt izaz[i]vati dvoj­ bu 2. zabrinutost,zebnja,briga,tjeskoba aggályos [�at �ak, �abb] [�an] adj bir. kolebljiv; zabrinut aggályoskodlik Ham, �ott, �ni, �j] vi v. aggodal­ maskodik aggastyán [�t �ok, �ja] n bir. starac; knjis. nestor aggaszt [�ottam, �ott, �ani, aggassz] vt plasiti,stra­ siti,zabrinjavati,tistiti • ez � engem to mi zadaje brige aggasztó H �k, �bb] [�an] adj zabrinjavajuéi • � jelenség zabrinjavajuéa pojava aggat [�tam, �ott, �ni, aggass] vt 1. vjesati o/na sto 2. razg. nadijevati • csúfneveket � vkire nadijevati pogrdna imena komu agglegény [�t �ek, �e] n nezenja; salj. stari momak • � marad ostati neozenjen agglomeráció [�t �k, �ja] n bir. 1. grad s prigradskim naseljima,gradska aglomera­ cija 2. nakupljanje,gomilanje aggodalmas [�at �ak, �abb] [�an] adj zabrinut, tjeskoban aggodalmaskodlik [�tam, �ott, �ni, �j] vi pretjerano se [za]brinuti zbog cega, strahovati za sto, usp. aggódik aggodalom [aggodalmat, aggodalmak, aggodalma] n tjeskoba,strah,briga • aggodalmat kelt zabrinuti/ zabrinjavati; �ba ejt vkit zabrinuti koga; �ra nincs ok nema razloga zabrinutosti aggódlik [�tam, �ott, �ni, �j] vi brinuti se,bojati se, strepjeti • �ik vkiért brinuti se za koga, zabrinjavati se za/zbog koga D ne �j(ál)! ne brini se! ági H �ak] Hag] adj koji se odnosi na obiteljsku lozu • anyai � rokon rodak po majcinoj strani obitelji agilis [�a� �ak, �abb] [�an] adj novin. poduzetan, okretan,Zustar,agilan agitáció [�t �k, �ja] n novin. promicanje ideja, agitacija agitál [�tam, �t, �ni, �j] A. vi pol. promicati ideje,agitirati. az ügy mellett � agitirati za tu stvar B. vt razg. usrdno nagovarati koga na sta

agitátor agitátor [�t �ok, �a] n promicatelj (-ica), agitator (-ica) agónia Ft �k, �ja] n bir. samrt, agonija agonizál Ham, �t, �ni, �j] vi bir. biti na samrti, biti u agoniji ágostai H �ak] adj vjer. ob. u: • � (hitvallású) evangélikus augsburski evangelik agráregyetem [�et �ek, �e] n sveuciliste poljopri­ vrednih znanosti agrárium [�ot �a] n novin. poljoprivreda, agrar agrárkérdés [�et �ek, �e] n novin., pol. poljopri­ vredno pitanje agrármérnök [�öt �ök, �e] n bir. inZenjer (-ka) poljoprivrede agrárolló [�t �ja] n gosp. razlika u cijeni izmedu poljoprivrednih i industrijskih proizvoda agrárpárt [�ot �ok, �ja] n novin. , pol. seljacka stranka agrárpolitika [�t �ja] n novin. , pol. agrama poli­

7

agyoniihallgat

asztaltól rastavljaju se od stola i postelje; megveti az �át a bornak jesti tako da poslije prija piée 2. v. ágyás 3. tehn. leziste agyafúrt [�at �ak, �abb] [�an] adj prepreden, lukav • � fickó lukavac agyag [�ot �ok, �ja] n glina, ilovaca • �ból valól készült glinen, zemljan; (sovány/homokos) � ilova­ ca; égetett � pecena glina agyagedény [�t, �ek, �e] n glinena posuda agyagos [�at �ak, �abb] [�an] adj 1. glinast • � homok glinast pijesak; � talaj glinasto tlo 2. urnrljan glinom • � a csizmája Cizma mu je urnr­ ljana glinom agyagtábla [�t �k, �ja] n glinena ploCica agyalágyult [�at �ak] [�an] adj podr. slabouman, malouman, glup agyalapi [�t, �ak] Hag] adj anat. koji se odnosi na bazu mozga • � mirigy hipofiza tika agyar [�t �ak, �a] n ocnjak, koljac, (o zubu), kljova agrártörvény [�t �ek, �e] n prav. poljoprivredni ágyás [�t �ok, �a] n lijeha, gredica zakon agrártudomány [�t �ok, �a] n bir. poljoprivredna ágyas! [�(a)t, �ak] [�an] adj koji se odnosi na krevet • 12 � szoba soba s 1 2 kreveta znanost ágyas2 [�t �ok, �a] n zast. prildnica, konkubina, agrárválság [�ot �ok, �a] n gosp. , pol. kriza poljo­ kurtizana privrede ágyaz [�tam, �ott, �ni, �z] vt agresszió [�t �k, --ja] n bir. napad, nasrtaj, agresija 1. pospremiti/pospremati krevet agresszív [�et/�at �ek/�ak, �ebb/�abb] [�en/�an] 2. [po]saditi u lijehe adj bir. napadacki, nasrtljiv, agresivan • � módon 3. tehn. poloziti/polagati, smjestiti/smjestati, közelít vkihez pribliziti se kamu na agresivan nacin posljunc[iv]ati (u cestogradnji) agresszivitás [�t �ok, �a] n bir. nasilnost, agresiv- agyba-főbe adv pretjerano, neumjereno • �-� dicsér nost vkit kovati koga u zvijezde, hvaliti koga na sva agresszor [�t �ok, �a] n novin., pol. napadac (-ica), usta; �-� ver vkit pretuéi koga na mrtvo ime, ubiti agresor (-ica) boga u kome agronómus [�t �ok, �a] n poljoprivredni znanstve­ agydaganat [�ot �ok, �a] n pat. tumor na mozgu nik/poljoprivredna znanstvenica, agronom ágyék [�ot �ok, �a] n anat. slabine agy [�at �ak, �a] n agyfélteke [�t, �k, �je] n anat. polutka mozga 1. anat. mozak • �ába villan, átvillan az �án pro­ agyhalál [�t, �a] n pat. mozdana smrt strujalo mu je mislima, sinulo mu je; megfordul az �ában vmi prolazi mu kroz glavu; az �ára megy agyhártya [�t --ja] n anat. mozdana ovojnica vki/vmi ide mu tko/sto na zivce; bomlott �ú koji je agyhártyagyulladás [�t �a] n pat. upala moZdane ovojnice, meningitis poremeéena urna; az �ára ment vmi poludio je zbog agyi [�t �ak] Hag] adj moZdan, mozgovan cega 2. glavcina kotaca agykéreg [�et, �ek, �e] n anat. moZdana kora 3. kundak agykontroll [�t, --ja] n psih. kontrola urna ágy [�at �ak, �a] n agymosás [�t, �a] n novin. pranje mozga. �nak vet 1. postelja, krevet, lezaj • emeletes � krevet na alá podvrgnuti pranju mozga kat; halálos � samrtna postelja; kórházi � bolnicki agyműködés [�t, �ek, �e] n fiziol. funkcioniranje krevet; mennyezetes � krevet s baldahinom; �ba mozga fekszik lijegati u krevet; �ban fekszik lezati u ágynemű H �k, �je] n posteljina postelji (od bolesti); �ban fekvő koji lezi u kre­ vetu; �ban marad ostati u krevetu; felkel az �ból agyon (-) praef(vidi u slozenicama) a) ustati iz kreveta b) pren. ozdraviti; �nak dóVesik agyoniicsap [�tam, �ott, �ni, �j] vt 1. v. agyonüt 1. pasti u postelju, razboljeti se; �ra jár biti podsta- . 2. razg. zabrljati, upropastiti nar, unajmiti krevet; �at bont napraviti krevet; az �at nyomja ldati u krevetu, biti bolestan; �at vet agyoniihallgat Ham, �ott, �ni, �halgass] vt pej. presutj eti, zataskati posprernati krevet D ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát kako prostres, tako ées i leéi; elválnak �tól és agyonillő Htem, �tt, �ni, �jj]

agyoniinyom A. vt ustrijeliti, upucati B. v rejl ustrijeliti se agyoniinyom Ham, �ott, �ni, �j] vt zgnjeeiti agyonlItapos [�tam, �ott, �ni, �s] vt pogaziti, zgaziti, ubiti gazenjem agyonllüt [�öttem, �ött, �ni, �üss] vt 1. zatuéi, prebiti, dotuéi + �ötte a villám ubio ga je grom, ubila ga je munja o ha �nek, se . . . razg. ni da me ubijes, ne bih . . . 2 . pren. utuéi, prekratiti/prekraéivati + �i az időt (vmivel) ubijati vrijeme eime 3. novin. pokopati, sasjeéi (o kritici cega) 4. narusi[va]ti, nagrditi/nagrdivati agyoniiver [�tem, �t, �ni, �j] vt zatuéi, umlatiti agyrázkódás [�4 �ok, �a] n pat. potres mozga + �t szenved pretrpjeti potres mozga agyrém [�e4 �ek, �e] n 1. bir. avet, sablast, prikaza, prividenje + �ekkel küzd/viaskodik boriti se s duhovima 2. razg. morska ideja agysérülés [�4 �ek, �e] n pat. osteéenje mozga agyszülemény [�4 �ek, �e] n novin., podr. plod maste, izmisljotina ágytál [�a4 �ak, �a] n noéna posuda agytekervény [�4 �ek, �e] n anat. mozdana vijuga agytröszt [�Ö4 �je] n idejno vodstvo ágyú [�4 �k, --ja] n vojn. top + gyorstüzelő � brzo­ metni top; légvédelmi � protuavionski top; messze­ hordó � dalekometni top; páncéltörő � protuoklop­ ni top; tábori � poljski top o �val lő verebekre pucati iz topa na vrapce ágyúcső [�csövet, �csövek, �csöve] n vojn. topovska cijev ágyúgolyó [�4 �k, �ja] n vojn. topovska kugla, topovsko tane ágyúlövés [�4 �ek, �e] n topovska paljba, plotun + �nyire na domasaj topa ágyútűz [�tüzet, �tüzek, �tüze] n topovska vatra, topovska paljba + � alá vesz osuti topovsku paljbu po cemu ágyúüteg [�e4 �ek, �e] n vojn. topnieka bitnica ágyúz [�tam, �ott, �ni, �z] A. vt tuéi topovskom vatrom, gadati topom B. vi pucati iz topa agyvelő H �k, �je] n 1. anat. mozak o szétloccsantja vkinek az agyve­ lejét prosuti kamu mozak 2. razg. um o híg az agyveJ!je nije bas bistar agyvelőgyulladás [�4 �a] n pat. upala mozga, ence­ falitis agyvérzés [�t �e] n pat. krvarenje u mozgu, izljev krvi u mozak agyvíz [�vizet, �vize] n pat. mozdana tekuéina, likvor o felforr az agyvize uzavrela mu je krv ah interj ah, oh, o (usklik divljenja, radosti, tuge, ielje, itd.) + �, milyen jó itt! Oh, kako je ovdje dobro! ; �, bárcsak itt lehetné/! O, da bar mozeS biti ovdje!

ahol

8

áh interj ah (usklik iznenaaenja, cuaenja, neprihva­ éanja) + �, semmi se lesz ebből! Ah, nista neée biti od toga! aha interj razg. aha (usklik shvaéanja, prepoznava­ nja) + �, itt a hiba! Aha, evo pogreske! ahány [�a4 �a] pron rel kolik + �an koliko; �..., annyi .. koliko ... , toliko ... ; �, annyiféle svaki druk­ eiji; Hány gyerek volt ott? � tegnap. Koliko je djece bilo tamo? - Koliko i jueer.; annyian..., �an toliko... koliko; �an csak eljöttek, mindjól érezték magukat svi koji su dosli osjeéali su se dobro; �at csak akarsz koliko god zelis o � ház, annyi szokás koliko ljudi, toliko éudi ahelyett adv dem umjesto toga + ő kalapot kap, te � cipőt on dobiva sesir, ti umjesto toga dobivas cipe­ le; � hogy tanulna, játszik umjesto da uei, igra se ahhoz! adv k tomu, za to + � képest prema tome, u usporedbi s tim; � képest, hogy milyen fiatal s obzirom na njegovu mladost ahhoz2 pron dem a. k tomu/toj b. k onomu/onoj + � a könyvhöz (k) toj knjizi; � idő kell za to treba vremena; � nincs kedvem za to nemam volje áhít [�ottam, �ott, �ani, �s] vt zudjeti za eim, eeznuti za eim áhítat [�04 �ok, �a] n 1. bir. usrdnost, predanost 2. v. ájtatosság áhítatos [�a4 �ak, �abb] [�an] adj bir. usrdan, pre­ dan, gorljiv áhított [�a4 �ak, �abb] [�an] adj bir. zuden, zeljen + régen � dugo oeekivan áhítozlik Ham, �ott, �ni, �z] vi bir. v. áhít ahogy(an)! adv rel kako + � akarod kako zelis; � a dolgok most állnak kako sada stoje stvari; � hallom kako eujem; � illik kako se pristoji; � kiderült kako se ustanovilo; � köztudomású kako je opéepoznato; � lehet koliko je moguée; �mondtam kako sam rekao; � parancsolja kako zapovijedate; � sejtheted kako mozes naslutiti; � tetszik kako ti se svida, kako ti drago; � tudom koliko znam; � a törvény előírja kako propisuje zakon; � ez már lenni szokott kako to obieno bíva; � is gondolható volt kako se moglo i zamisliti; � mondani szokás kako je obieaj reéi; � vesszük razg. kako se uzme; � az kiabált! razg. kako li je taj vikao! ; futott, � csak tudott treao je koliko ga noge nose; � régi barátok közt szokás kako je obieaj medu starim prijateljima; � ment, egyszer csak meglátott egy embert kako je isao, odjednom je vidio eovjeka o úgy adom, � vettem posto kupio, poto prodao ahogy(an)2 conj (vremenski) nakon sto, posto, kako, eim + � kész leszel, rögtön gyere eim zavrsis, odmah dodi ahol adv rel gdje + ott, � ondje gdje; � csak bilo gdje, gdje god; � ni! ondje!, gle!, nu! .

ahonnan

ajtó

9

ahonnan adv rel odakle, otkuda • vidd rögtön vissza, - vetted vrati to smj esta tamo odakle si uzeo; - csak odak1e god

ahova, ahová adv rel kamo • - te mész, én is megyek kamo ti ides, iéi éu i ja; - csak kamo god aj interj jao (usk!ik éutlenja, radosti, ielje, ialjenja, boli) • -, de finom! jao, sto je ukusno! ; -, de fáj! jaa, kako boli!

ajaj interj razg. 1. jaa (usklik prigovaranja, negodovanja, ismijava­ nja) • -, mi lesz ebből! Jao, sto ée ispasti iz toga! 2. jos kako, jos koliko • Sok a munkád? - -! Imas puno posla? - Jos kako!

ajak [ajkat, ajkak, ajka] n 1. usna • alsó - donja usna; ajkába harap gristi usnu; elbiggyeszti az ajkát napuéiti usne 2. bir. usta, govor D a nép ajkán u puckom govoru 3. glazb. pisak ajakhang [-o� -ok, -ja] n !ing. usneni suglasnik, labijal

ajándék [-o� -ok, -a] n poklon, dar • alkalmi prigodni poklon; eljegyzési - zarucnicki poklon; születésnapi - rodendanski poklon; a sors -a bir. dar sudbine; -ba/-ul ad da[va]ti kao poklon (dar), pokloniti/poklanjati, darovati/darivati; -ba/-ul kap dobi[va]ti na dar; -ot viszonoz uzvratitiluzvraéati poklon; - CD-vel s poklonjenim CD-om; -ként kao poklon, na poklon D - lónak ne nézd a fogát poklonjenom se konju ne gleda u zube ajándékcsomag [-o� -ok, -ja] n poklon-paket

ajándékoz [-tam, -ott, -ni, -z] vt

1. darovatildarivati, pokloniti/poklanj ati

2. bir. posvetiti komu/éemu ajándékozó H -k, -ja] n darovatelj (-ica) ajándéktárgy [-a� �ak, �a] n dar, predmet koji se poklanja, suvenir

ajánl [�ottam, -ott, �ani, -j] A. vt

1. preporuCiti/preporucati, predloziti/predlaga­ ti, [po]nuditi, savjetovati • a legmelegebben najtoplije preporucitilpreporucati; azt -om, hogy . .. prediazem da .. ; nem -om ne preporucam; állást - vkinek [po]nuditi komu mjesto; vkinek a figyelmébe - vmit upozori[va]ti koga na sto; vkit állásra - predloziti/predlagati koga za mjesto; vki­ nek a jóindulatába - vkit/vkit preporuciti koga/sto za éiju podrsku D -om is! svakako! , nego sto! 2. posvetiti/posveéivati komu(o pjesmi, skladbi) 3. gosp. [po ]nuditi • egymillió Ft-ot - érte nuditi milijun forinti za to B. v rejl preporuCi[va]ti se; isprica[va]ti se • magunkat -va maradunk preporucujemo se i za ubuduée .

...

ajánlás H -ok, -a] n 1. preporuka • vkinek -ára na élju preporuku 2. posveta (npr. u knjizi) 3. ponuda 4. objava, nominacija

ajánlat [-ot -ok, �a] n ponuda, molba, prijedlog • házassági - bracna ponuda; -ot tesz vkinek [po]­ nuditi komu sto, predloziti/predlagati komu sta ajánlatos [-a� -ak, �abb] [�an] adj bir. preporuc­ ljiv, koji se savjetuje • itt óvatosság - ovdje se pre­ porucuje oprez; nem - vasalni! nije preporucljivo glacati! ; - lenne bilo bi preporucljivo ajánlattevő H �k, �je] n 1. podnositelj (-ica) molbe

2. gosp. ponudac (-ica) ajánlgat [�tam, �ott, �ni, ajánigass] vt iter prepo­ rucivati

ajánlkozlik [�tam, �ott, �ni, �z] vi preporuci[va]ti se, [po]nuditi se, predloziti/predlagati se • kísérőnek -ik [po ]nuditi se za pratitelja ajánló! H �k] [�an] adj 1. koji preporucuje • - sorok bir. pisana preporu­ ka

2. koji nudi • a legtöbbet - koji nudi najvise ajánló2 H �k, �ja] n 1. preporuCitelj (-ica)

2. ponudac (-ica) ajánlólevél [-levelet, �levelek, -levele] n 1. pisana preporuka

2. bir. preporuka • szorgalma a legjobb - marlji­ vost mu je najbolja preporuka

ajánlószelvény [�� �ek, �e] n adm. obrazac na kojem se potpisom izrazava potpora kandidatu

ajánlott [-a� �ak] [�an] adj preporucen • - iro­ dalom preporucena literatura; - küldemény pre­ porucena posiljka; � levél preporuceno pismo; személy preporucena osoba ajatollah [-o� �ok, �a] n vjer. ajatolah ajjaj interj jao (usklik ljutnje, ialjenja) • -, mi van itt már megint! Jao, sto je sad opet! ajkú! H �ak] adj 1. koji ima usne odredenih karakteristika . duzzadt - koji ima nabrekle usne 2. koji ima odredenu jezicnu karakteristiku • ide­ gen - koji govori stranim jezikom ajkú2 [-� -ak, --ja] n osoba koja govori odredenim jezikom • magyar - govomik madarskoga jezika ájtatos [�a� �ak, -abb] [�an] adj 1. usrdan, predan, gorljiv, poboZan • - asszony pobozna gospoda; - ima predana molitva 2. pej. licemjeran, farizejski, lazno moralan ájtatosság [�o� -ok, -a] n 1. poboznost, bogobojaznost

2. vjer. zajednicka molitva; kratka misa ajtó [-� �k, ajtaja] n vrata . bejárati - ulazna vrata; kétszárnyú - dvokrilna vrata; kijárati - izlazna vrata; az - bevágódo.tt vrata su se zalupila; az -n a) na vratima b) kroz vrata; az -n belép uéi kroz vrata; az -n kopog (po )kucati na vrata; -ról �ra od vrata do vrata; -t becsuk zatvoriti vrata; - bezár zakljucati vrata; -t kinyit otvoriti vrata; rázárja vkire az -t zakljucati vrata za kime D -stul esik! rohan/ront a házba banuti nenajavljeno, nahrupiti; mindenki seperjen a maga ajtaja előtt svatko neka

ajtófélfa

akar

10

pomete pred svojim vratima; nincs előtte zárt sva su mu vrata otvorena; nyitott/zárt -kra talál nailaziti na otvorenalzatvorena vrata; szélesre tárja az -t vki előtt sirom otvarati vrata kamu; -t tár vnek sirom otvoriti vrata komu/cemu; -t mutat vkinek pokazati kamu vrata; zárt -k mögött iza zatvorenih vrata; (olyan kövér, hogy) alig fér be az -n salj. toliko je debeo da jedva prode kroz vrata; nyitva hagy magának egy -t ostaviti si izlaz; ha kidobják az -n, bemegy az ablakon bacis ga kroz vrata, on ude kroz prozor ajtófélfa [..:� ":k, ":ja] n okomiti dio dovratka ajtókeret [-e� -ek, -e] n okvir vrata

ajtónyílás H -ok, -a] n

2. pregrada; barijera + nyelvi - jezicna barijera 3. sp. prepona, zaprjeka + a ló átugorja az -t konj preskace preponu; veszi az -t a) preskocitilpreska­ kati preponu b) pren. svladati prepreku akadálymentes [-e� -ek] [-en] adj koji nema pre­ preka, pristupacan

akadályoz [-tam, -ott, -ni, -z] vt [s]prijeciti, omestil ometati, [za]kociti, zadrza[va]ti + vkit vmiben omesti/ometati koga u cemu; -za a fejlődést kociti razvoj; -za a forgaimat zadrzavati promet akadályoztatás [-t -ok, -a] n adm. sprijecenost + - esetén u slucaju sprijecenosti; - miatt zbog sprijecenosti

1. otvaranje vrata

akadálytalan [-� -ok, -abb] [-ul] adj neometan, nesmetan + - kilátás nezastrt pogled akadályverseny [-t -ek, -e] n sp. utrka sa zapre­

velikim vratima

akadékoskodlik [-tam, -ott, -ni, -j] vi 1. prigovoritilprigovarati kamu, zanovijetati, gun­ dati; cjepidlaciti + mindenért -ik svemu prigovara­

2. odskrinuta vrata 3. grad. otvor za vrata ajtós [-at -ak] koji se odnosi na vrata + nagy - s ajtóvasalás [-� -ok, -a] n okov vrata ájulás [-� -ok, -a] n pat. nesvjestica, gubitak svije­ sti + - kerülgetilkörnyékezi hvata ga nesvjestica; egyik -ból a másikba esik padati iz jedne nesvje­ stice u drugu

ajzószer [-� -ek, -e] n bir., sp. stimulativno sred­ stvo, doping

akác [-o� -ok, -a] n bot. 1. bagrem (Robinia) + fehér - obieni bagrem (Robinia pseudoacacia) 2. akacija (Acacia) + lila - glicinija ( Wistaria sinensis) akácfa [..:� ":k, ":ja] n drvo bagrema (akacije) akácos! [-at -ak] adj koji se odnosi na bagrem (akaciju)

akácos2 [-� -ok, -a] n nasad bagrema (akacija) akad [-tam, -t, -ni, "1] vi

1. zapasti/zapadati, zaglibiti, zaglaviti selzaglavlji­ vati se D horogra - upecati se na sta, nasjesti na sta torkomon -t a szó rijec mi je zapela u grlu 2. dopasti/dopadati cega + vkinek a kezébe - dopa­ sti kamu saka, dospjetildospijevati kamu u ruke; ami a keze ügyébe - cega se primi 3. susresti/susretati, nabasati na koga, naletjeti na koga + nyomára -tam nabasao sam mu na trag D emberére - naletjeti na pravu osobu 4. naéi se/nalaziti se, pojaviti se/pojavljivati se + dolga -t naslo mu se posla, imao je posla; - még pár forintom imam jos nekoliko forinti

akadály [-� -ok, -a] n

...

1. prepreka, zaptjeka, poteskoéa, smetnja, ometanje + áthidalható - premostiva prepreka; elhárítha­ tatlan - nezaobilazna prepreka; előre nem látott - nepredvidena poteskoéa; házassági - zaprjeka braku; a pénz nem - novac nije prepreka; -ba ütkö­ zik susresti se/susretati se s poteskoéama, naiéil nailaziti na poteskoée; minden -t legyőz pobijeditil pobjedivati sve poteskoée; -t támaszt/gördít vki! vmi elé stvoriti/stvarati poteskoée kamu; nincs -a annak, hogy ... nema prepreke tomu da ...

karna

ti, na sve se zaliti 2. stvoritilstvarati poteskoée kamu, postaviti/postav­ ljati prepreke kamu

akadémia [":'t ":k, ":ja] n 1. akademija (najvisa znanstvena ustanova u nekoj driavi) + Magyar Tudományos - Madarska akade­ mija znanosti 2. akademija (visokoskolska ustanova) + katonai - vojna akademija; képzőművészeti - likovna akademija; színművészeti - akademija dramskih umjetnosti

akadémiai H -ak] adj

1. koji pripada akademiji, akademijin, akademski + - intézet akademijin institut; - kiadvány akademi­ jino izdanje; - tag clan akademije; - ülés sjednica

akademije

2. koji se odnosi na visoko skolstvo, akademski + év akademska godina; - negyed akademska cetvrt; - közösség akademska zajednica 3. koji se odnosi na specificnu visokoskolsku usta­ novu (npr. vojmA, dramsku akademiju) + - növen­ dék pitomac akademije

akadémikus! H -ak, -abb] [-an] adj

1. koji se odnosi na akademike, akademicki

2. koji je akademski obrazovan 3. bir. kojije na akademskoj razini + - vita akadem­ ska rasprava

akadémikus2 [-t -ok, -a] n clan (-ica) akademije, akademik/akademkinja

akadozlik [-tam, -ott, -ni, -z] vi 1. zastajati, zapinjati + -va beszél govoriti zastaj­ kujuéi, zapinjati u govoru; -ik a folyamat proces zapinje

2. tehn. prekidati, zastajkivati + a gép -ik stroj zastaje

akar [-tam, -t, -ni, -j] vt 1. zeljeti, htjeti + - is, nem is bi-ne bi; Mit -sz? Sto zelis?; -om, hogy .. . zelim (da) ... ; tégy, ahogy -sz uCini kako zelis; nem - dolgozni ne zeli raditi; nem

akár!

akarnok

11

-om látni ne zelim ga vidjeti; akár -Oa), akár nem htio-ne htio; Mennyit - érte? Koliko zeli za to?; -ja folytatni? Zelite li nastaviti?; jót - vkivel, a javát -ja vkinek zeljeti komu dobro D -va, nem -va v. akarva-akaratlanul; mindent lehet, csak -ni kell sve se moze kad se hoée; mit - ez jelenteni? sto to treba znaciti? 2. namjeravati, spremati se. meg -t halni a) (namje­ ra) pozelio je umrijeti b) (stanje) bio je blizu smrti éppen el -t menni upravo je namjeravao otiéi; a ház össze - dőlni kuéa je pred urusavanjem akár! adv cak, pace, makar, barem, bilo • - el se jöjj cak i da ne dodes; - azonnal el is kezdhetjük mozemo odmah i poceti; jöhet - maga az úristen is moze doéi i sam Bog; - csak egy órára is barem (makar) i na sat vremena akár2 conj 1. (bas) kao, poput. úgy beszél, - egyfelnőtt govo­ ri poput odrasloga 2. ili, bilo • -..., -... ili... ili ... , bilo... bilo. . ; - his­ zed, - nem vjerovao ili ne; - így, - úgy bilo ovako, bilo onako; -jön, - nem dosao, ne dosao; -ma, holnap ili danas ili sutra; megtette, - ezért, - azért uCinio je to bilo zbog ovoga bilo zbog onoga D esik, -fúj u svakom slucaju akarás [-� -ok, -a] n volja, zelja. győzni - zelja za pobjedom D nem -nak nyögés a vége tko radi bez volje, napravit ée lose akarat [-o� -ok, -a] n 1. fil. , psih. volja . szabad - slobodna volja; nélküli koji je bez volje; erős -ú koji ima snaznu volju, koji je sname volje; gyenge -ú koji nema snage volje, koji je bez volje 2. trud, nastojanje • közös -tal zajednickim hti­ jenjem; saját -ából svojevoljno; -tal hotimiee, namjemo; a legjobb -tal uz najbolju volju, s najbo­ ljom voljom; -tal tesz vmit ciniti sto s voljom 3. zelja, htijenje, volja. végső - posljednja zelja; a népek -a volja naroda; Isten -a Bozja volja; keresztülviszi az -át provesti svoju volju; atyja -a nélkül történt dogodilo se bez zelje njegova oea; ellenére protiv volje akaraterő [-� -k, -ereje] n snaga volje akarati [-t -ak] adj psih. voljan, koji se odnosi na volju • - cselekvés voljna radnja akaratlan [-t -ok, -abb] [-ul] adj nehotican, nena­ mjeran, slucajan akaratnyilvánítás [-t -ok, -a] n bir. izraz volje akaratos [-at -ak, -abb] [-an] adj svojeglav, tvrdo­ glav, samovoljan, jogunast akárcsak conj isto kao, bas kao • - az apja isto kao i njegov otae akárha conj knjis. kao da akárhány [-at] pron indef koli kogod, bilo koliko akárhányadik [-at -ak] adj indef.koji god po redu, bilo koji po redu akárhogy(an) adv indefkakogod, bilo kako, svejedno • - van is kako god da jest; - öltözve nem mehetsz oda ne mozes iéi onamo bilo kako odjeven .

akárhol adv indef gdjegod, bilo gdje • - van (is) gdjegod da je; Vigyázz, nem - vagyunk! Pazi, nismo bilo gdje! akárhonnan adv indef odakle god. Nem - jöttem ám! Nisam dosao odakle god! akárhova, akárhová adv indef kamogod, bilo kamo • (el)mehetsz - mozes iéi kamo hoées; - én nem megyek el! ne idem ja bilo kamo! akárki [-t -k, -je] pron indef tkogod, bilo tko • is (az) tko god da jest; mást bilo koga drugoga; - mondja is bilo tko moze reéi; - akármit mond is bilo tko moze reéi bilo sto; ezt - mondhatja! to moze reéi bilo tko! ; ez -é lehet to moze biti bilo cije; itt nem felel meg - ne spada svatko ovamo D nem -! on nije bilo tko! akármeddig adv indef a. dokle god. - megyek (is).. dokle god idem b. dokad god. - vár (is) . dokad god ceka akármekkora [":'t ":'k] pron indef koji je kolikogod velik, koji je koje god velieine, koji je bilo koje velieine akármely(ik)! [-et -ek, -e] pron indefkojigod, bilo koji; neki. -jó lesz bilo koji ée biti dobar; - napon kojeg god dana; - alakkal nem áll szóba ne prica s kakvim god tipovima akármely(ik)2 [-et -ek] n bilo koja osoba • -ünk, -etek, -ük/-e bilo tko od nas (vas, njih); ezt -ük mondhatta to je mogao reéi bilo tko od njih akármennyi H] pron indefkolikogod, bilo koliko • - ideje van (is) kolikogod ima vremena; -be kerül koliko kosta da kosta; -t megadna érte zeli to pod svaku eijenu; -t eszik is kolikogod pojede akármennyire adv indef kolikogod, bilo koliko • szeretném (is) koliko bih god to zelio akármerre adv indef 1. kuda god, bilo kuda • Menjünk, de nem -! Idimo, ali ne bilo kuda! 2. v. akárhova akármi [-t -k, -je] pron indefstogod, bilo sto, koje­ sta; svasta • - az égvilágon stogod na svijetu; más bilo sto drugo; -jó neki njemu je sve jednako dobro; -t tenne/tesz is stogod da uCini; - történjék is stogod da se dogodi; neki jó - njemu je bilo sto dobro; itt van ez az - razg. tu je ono nesto; legyek! razg. stogod da mi se dogodi! akármikor adv indef kadgod, bilo kada; uvijek, u bilo koje vrijeme . - nem állíthatsz be oda! Ne mozes banuti onamo bilo kada! akármilyen! [-t -ek] pron indef kakav god, bilo kakav • - tartalmú bilo kakva sadrzaja D nem valami - dolog nije to macji kasalj; nem olyan ember nije on bilo tko akármilyen2 adv indef kakogod; kolikogod • okos is kolikogod da je pametan; - sok (is), usp. akármennyi akarnok [-o� -ok, -a] n 1. bir. laktas, karijerist 2. pej. , iarg. streber -

.

..

akaródzlik akaródzlik [�ott, �ani, akaróddzon] vi zeljeti, imati volje za éim, osjetiti/osjeéati potrebu za éim • nem �ik neki ne da mu se; nem �ik (vkinek) kimenni ne htjeti (dati) se komu izaéi akarva-akaratlanul adv htio-ne htio akaszkodlik [�tam, �ott, �ni, �j] vi vjesati se nalo sto, kvaciti se nalo sto, pricvrstiti se/pricvrséivati se nalo sta • egymásba -ik zaplesti se/zapletati se D vkinek a nyakába -ik razg. nametnuti se/nametati se komu,visjeti komu za vratom akaszt [-ottam, �ott, -ani, akassz] v.t 1. objesiti/vjesati • vkinek a nyakába - vmit [na]­ tovariti sto komu za vrat; a falra - objesiti/vjesati na zid 2. [za]kvaciti nalolza sto, pricvrstiti/pricvrséivati nalo sta • kocsit - a mozdonyhoz zakvaCiti vagon za lokomotivu 3. objesiti/vjesati, usmrtiti/usmréivati vjesanjem akasztás [-t -ok, �a] n vjesanje

akasztó H -k, �ja] n 1. vjesalica; kuka 2. omca

akasztófa [�� �k, 0a] n vjesala D az - árnyéka moguénost osude na smrt; �n végzi propasti akasztott [�at �ak, �ja] n objesena osoba D - ember házában kötelet emleget spominjati neugodne stva­ ri pred kime

akcentus [�t �ok, �a] n bir. , glazb. , /ing. naglasak, akcent • idegen -sal beszél govoriti stranim naglas­ kom

akceptál [�tam, �t, �ni, �j] vt bir. priznati, prihvatiti, akceptirati • �ták a véleményét njegovo je mislje­ nje prihvaéeno

akció H �k, �ja] n bir. 1. cin, akcija . egyéni - usamljeni cin; tisztogatási � pol. Cistka; -ba kezd poduzeti akciju; -ba lendül upustiti se u akciju; -ra kész spreman za akciju 2. gosp. rasprodaja akciófilm [�et �ek, �je] n akcijski film akcióprogram [�ot �ok, �ja] n pol. program dje­ lovanja

akciós [�a� �ak] [�an] adj akcijski • - ár gosp. akcijska cijena

aki H] [�k] He] pron rel tko, koji • én, - (pedig) öreg vagyok ja koji sam star; az a férfi, � ... onaj muskarac koji . . . ; azoknak (a gyerekeknek) a szülei, -knek a tanára vagyok roditelji one djece Ciji sam uCitelj; ki az, �.. . ? tko je taj koji...?; minda­ zok, �k svi oni koji; azt az �szonyt, '"'"'t tu gospodu koju; -t ismerünk, annak köszönünk pozdravlja­ mo one koje znamo; � csak ismeri, szereti svi koji ga poznaju, vole ga D - mer, (az) nyer odvaZni pobjeduju

akként adv dem bir. , knjis. v. akképp(en) akképp(en) adv dem bir. a. tako, na taj nacin b. onako, na onaj naCin

akkor! adv dem

aközben

12 1.

a. tada, u to vrijeme

b. onda, u ono vrijeme . már - veé onda; � és csak - onda i samo onda; �tól kezdve pocev odonda 2. onda, zatim, potom . - azt mondta onda je rekao 3. onda, u tom slucaju • ha te jössz, � ő is jön ako ti dodes, onda ée doéi i on akkor2 conj onda • ha jönne, � szívesen látunk ako dode, onda éemo ga rado docekati

akkora [�� �k] pron dem a. tolik, koji je toliko velik

b. onolik, koji je onoliko velik • �t kiáltott tako je snaZno uskliknuo; �t rúgott rajta tako ga je jako udario akkord [�ot �ok, --ja] n akord, suzvucje; sklad • befejező � glazb. zavrsni akord

akkori H �ak] adj a. tadasnji b. ondasnji

akkoriban adv dem a. tada, u to vrijeme b. onda, u ono vrijeme

akkortájt adv dem a. u to vrijeme (doba) b. u ono vrijeme (doba)

akkreditál [�tam, �t, -ni, �j] vt adm. opunomoéiti (o diplomatskom predstavniku), akreditirati akkreditív [�et -ek, --je] n 1. pol. vjerodajnica, akreditiv 2. gosp. kreditno pismo akku [�t �k, �ja] n razg. v. akkumulátor akkumulátor [�t �ok, -a] n tehn. akumulator akna! [�t �k, �ja] n 1. jama, okornit otvor • szellőztető � okno za pro­ zracivanje; a lift �ja otvor za dizalo 2. rud. okno akna2 [�� �k, 0a] n vojn. 1. mina . időzített � tempirana mina; � rak posta­ viti/postavljati minu; �ra fut stati (nagaziti) na minu; �kat felszed razminirati 2. granata

aknamező [�� �k, -je] n vojn. minsko polje aknátlanítás [�t �ok, �a] n razminiranje aknatűz [�e� �ek, �e] n granatiranje • - alá vesz granatirati

aknavető! [-t �k] adj vojn. minobacacki aknavető2 [�t �k, �je] n vojn.

1. minobaeae 2. vojnik (-inja) koji/koja rukuje minobacacem akol [�t �ok, �a] n tor, obor

akörül adv dem a. oko toga b. oko onoga . - vitatkoznak, ki ... svadaju se oko toga tko ... aközben adv dem za to vrijeme, tijekom toga (onoga), dok, u moouvremenu • Pihenj csak, - én varrok. Odmaraj se dok ja sijem.

aközött aközött adv dem a. izmedu toga/tih b. izmedu onoga/onih • - kell választanom, hogy trebam izabrati izmedu toga da ... akrobata [":t ":k, -ja] n akrobat akrobatanő [-t -k, -je] n akrobatkinja akrobatikus [-at -ak, -abb] [-an] adj 1. koji zahtijeva iznimnu tjelesnu spretnost, akro­ batski 2. bir. koji zahtijeva izlaganje opasnosti akt [-ot -ok, -ja] n um}. prikaz golog ljudskog tijela, akt akta [":t ":k, ":ja] n spis, dosje aktatáska [":t ":k, ":ja] n torba za spise, aktovka aktív [-at -ak, -abb] [-an] adj djelatan, djelotvoran, aktivan . - elem kemo aktivna tvar; - ember aktivan covjek; - erőfiz. djelatna sila; - lakosság djelatno stanovnistvo; - szén kemo aktivni ugljen; szókincs ling. aktivni rjecnik; - támogatás aktivna podrska; - tiszt djelatni casnik; - választójog pol. aktivno pravo glasa aktíva [":t ":k, ":ja] n l. pol. a. radna skupina, aktiv b. aktivist (-ica), usp. aktivista 2. gosp. aktiva aktivál [-tam, -t, -ni, -j] vt 1. kemo uciniti prikladnim za reakciju 2. vojn. aktivirati (npr. bombu, minu) aktivista [":t ":k, ":ja] n aktivist (-ica) aktivitás [-t -ok, -a] n 1. djelovanje, aktivnost; aktivizam • -t fejt ki biti aktivan u éemu 2. biol. sposobnost reakcije, aktivnost • a szem -a aktivnost oka ak�ivizál [-tam, -t, -ni, -j] vt novin. pokrenuti, akti­ v!rati • -ja a tagságot aktivirati clanstvo aktuális [-at -ak, -abb] [-an] adj trenutan, suvre­ men, aktualan • - események aktualni dogadaji; kérdesek aktualna pitanja; - szükséglet aktualna potreba; már nem - vise nije aktualno; -sá válik postati aktualnim aktualitás [-t -ok, -a] n novin. trenutacnost, suvre­ menost, aktualnost, sadasnjost aktualizál [-tam, -t, -ni, -j] vt bir. osuvremeniti, prilagoditi sadasnjem trenutku, aktualizirati aktus [-t -ok, -a] n bir. djelo, cin, akt . nemi spoIni Cin; ünnepi - svecani Cin akupunktúra [":t -ja] n med. akupunktura akusztika [":t ":ja] n 1. fiz. zvucnost, akustika • a teremnek kitűnő az ":ja dvorana ima sjajnu akustiku 2. bir. odjek akusztikai [-t -ak] adj akustican akusztikus! [-at -ak, -abb] [-an] adj v. akusztikai akusztikus2 [-t -ok, -a] n akusticar (-ka) akut [-at -ak, -abb] [-an] adj ..•

13

alacsony 1. med. iznenadan, akutan • - betegség akutna bolest 2. pren. goruéi • - kérdés goruée pitanje; - helyzet zaostrena situacija akvarell [-t -ek, -je] n 1. lik. vodena boja, akvarel 2. razg. slika napravljena vodenom bojom, akvarel akvárium [-ot -ok, -a] n stakleni bazen za vodeno bilje i zivotinje, akvarij al (-) praef pod-; viceál (-) adj lazan, neprav, pseudo-, toboznji -ál sufiks za denominativnu tvorbu glagola od rijeCi stranog porijekla • telefonál telefonirati; filozofál filozofirati; modellál modelirati; koncentrál kon­ centrirati alá! postp pod sto • az ablak - pod prozor; a hegy ­ pod brdo; Szeged - nizvodno od Segedina; llica 2 na broj 2 u Ilici;fagypont - ispod tocke smrzavanja; nagképűség - rejtett butaság glupost skrivena iza nadutosti D talp - való zene glazba uz koju se moze dobro plesati; vkinek a vezetése - kerül dospjeti pod éije vodstvo; adó - esik biti oporezivo alá2 adv pers usp. alám alá3 (-) praef 1. (vidi u slozenicama) 2. usp. lealállaknáz [-tam, -ott, -ni, -z] vt 1. vojn. potkopa[va]ti, podrovati/podrivati, minirati 2. v. aláás alállás [-tam, -ott, -ni, -s] vt 1. potkopa[va]ti, podrovati/podrivati, podloka[va] ti 2. pren. potkopati/potkapati, podrivati, narusi[va]ti • -sa az egészségét narusi[va ]ti éije zdravlje; -sa a tekintélyét potkopati/potkapati éiji ugled alább! adv 1. nize, dolje • lásd - vidi dolje; - felsorolt fel­ tételek nizenavedeni uvjeti; - megnevezett dolje imenovani 2. nadolje, nanize 3. jeftinije • - nem adhatom ne mogu dati za manje D - adja smeksati se, popustiti alább2 (-) praef (vidi u slozenicama) alább11hagy [-tam, -ott, -ni, 0] vi popustiti/popu­ stati, [o ]labaviti, stisa[va ]ti se, jenjati • a fájdalom - boi popusta; - vmivel ciniti sto u manjoj mjeri alábbi [-t -ak] adj nizi, donji, nizenaveden alábbiak [-at] n pl. doljenavedeni, nizenavedeni • az -ban u onome sto slijedi alábbvaló H -k] [-an] adj bezvrijedan, koji ima manju vrijednost; koji je nizeg ranga alállbecsül [-tem, -t, -ni, -j] vt podcijeniti/podcje­ njivati alacsony [-at -ak, -abb] [-an] adj nizak, malen, sitan; skroman • - árak niske cijene; - bérek niske plaée; - feszültségű niskonaponski; - légnyomás niski tlak zraka; - lelkű primitivan; - vérnyomás niski krvni tlak; - sarkú cipő cipela s niskom

alacsonyrendű

alakulás

14

petom; - származású koji je skromna porijekla; - tápértékű étel jelo niske hranjive vrijednosti; termetű nizak rastom; - vízállás niski vodostaj; -abb rendű manje vrijedan; -abban fekvő koji se nalazi nize alacsonyrendű [-� -ek, alacsonyabb rendúl [-en] adj bir. 1. nizerazredan 2. koji je manje vrijedan, drugorazredan alálldúcol Ham, -t, -ni, 0] vt rud. , grad. poduprije­ tilpodupirati, podzidati alállereszkedlik [-tem, -ett, -ni, -j] vi knjis. [po]­ tonuti, spustiti se alá11fest [-ettem, -ett, -eni, -fess] vt 1. lik. nanijeti temeljnu boju 2. glazb. izvoditi glazbenu pratnju 3. pren. podvuéilpodvlaciti, naglasiti/naglasavati aláfestés [-� -ek, -e] n 1. lik. nanosenje temeljne boje 2. glazb. glazbena pratnja 3. pren. naglasak alagsor [-� -ok, -a] n podrum, suteren alagút [-utat, -utak, -ja] n tunel . alagutat fúr probijati tunel D látja már az - végét vidjeti svjetlo na kraju tunela alállhull Ham, -ott, -ni, -j] vi bir. pasti, usp. lehull alállhúz [-tam, -ott, -ni, -z] vt 1. podvuéi sta kamo 2. v. lehúz 3. podvuéilpodvlaCiti, podcrta[va]ti 4. pren. istaknutilisticati, naglasiti/naglasavati aláhúzás [-� -ok, -a] n 1. podvlacenje, podcrtavanje 2. isticanje, naglasavanje alállír Ham, -t, -ni, -j] vt 1. potpis[iv]ati • -ja a levelet potpisati pismo; -ja az indexet potpisati indeks 2. razg. prizna[va]ti, prihvatitilprihvaéati • Ezt nem írom alá! To ne prihvaéam! aláírás [-� -ok, -a] n potpis • hivatalos személy -a potpis sluzbene osobe aláírásgyűjtés H -ek, -e] n 1. skupljanje potpisa 2. pol. peticija aláírási [-� -ak] adj koji se odnosi na potpis • -jog pravo potpisa aláírói H -k] adj koji pot�uje • - állam drzava potpisnica aláíró2 [-� -k, -ja] n potpisnik/potpisnica alak [-o� -ok, -ja] n 1. oblik, oblicje, forma, lik, figura . emberi ljudsko oblicje; írásbeli - pisani oblik; -ot ad dati oblicje; -ot ölt poprimiti oblik; vmilyen -ot veszfol poprimiti neki oblik; por -jában kapja a gyógyszert dobivati lijek u obliku praska 2. ling. oblik . cselekvő - radni (aktivni) lik; szen­ vedő - trpni (pasivni) lik -

3. kaz. lik • színpadi - dramski lik; gyászos - pej. tragicni lik; nevetséges - smijesna figura; szánal­ mas - saka jada 4. stas • karcsú - vitak stas;jó -ja van imati dobru figuru 5. osoba, licnost • a történelem kimagasló -ja istaknuta povijesna osoba 6. razg. muskarac, tip, lik • furcsa egy - cudan tip; micsoda egy -! koji lik! alaki H -ak] [-lag] adj 1. koji se odnosi na oblik 2. koji se dogada po odredenom obraseu, formalan • - hiba formaina pogreska; - képzés formaina obuka; - nehézség tehnicka poteskoéa alakit [-ottam, -ott, -ani, -s] vt 1. uobliCiti/uoblicavati, oblikovati, formirati • kérdővé -ja a modatot uobliCiti recenicu u pitanje 2. [s]krojiti 3. ustanoviti/ustanovljivati, utemelji[ va] ti, ustroji[va]ti, stvoritilstvarati, konstituirati • kor­ mányt formirati vladu 4. kaz. prikaz[iv]ati, izvesti/izvoditi, inscenirati 5. tehn. modelirati alakitás [-� -ok, -a] n 1. oblikovanje, formiranje 2. preinacivanje, mijenjanje, prekrajanje 3. utemeljivanje, stvaranje 4. kaz. izvedba, ostvarenje, interpretacija alakos [-a� -ak] [-an] adj koji ima uzorak, uzor­ kovan alakoskodás [-� -ok, -a] n pretvaranje, himba, dvo­ licnost, licemjerje alakoskodlik [-tam, -ott, -ni, -j] vi pretvarati se, hiniti alakszerű [-� -k, -bbl [-en] adj prav. formalan; sluzben alaktalan [-� -ok, -abb] [-ul] adj 1. bezlican, bezoblican, neoblikovan, amorfan 2. koji je nepravilna oblika alaktan [-� -a] n ling. oblikoslovlje, morfologija alakú H -ak] [-an] adj koji ima odredeni oblik . egyforma - jednolik; szép - lijepo oblikovan, lijepo graden; gömb - loptast, kuglast; kör - olcrugao alakul Ham, -t, -ni, -j] vi 1. oblikovati se, uoblicitiluoblicavati se, formirati se, konstituirati se 2. odvijati se • a dolog/helyzet kedvezően -t stvar je dobro ispala, situacija je imala povoljan tijek 3. preoblikovati se, promijenitilmijenjati se 4. nasta[ja]ti, posta[ja]ti éimelkakvim 5. ustrojitilustrojavati se, sastojati se od cega alakulás [-� -ok, -a] n 1. uoblicavanje, oblikovanje, konstituiranje 2. tijek • időjárás -a izgiedi vremena 3. promjena, preoblikovanje . az árak -a promjena cijena 4. nastajanje, postajanje . világpolitika -a razvoj svjetske politike 5. ustroj, izgradnja -

alakulat

alapfok

15

alakulat [�o� �ok, �a] n

(véve) u osnovi uzev; vminek az �jára helyezkedik doprijeti do sIZi éega b. podloga, osnovica, temelj, baza • �ok lerakása udaranje temelja; vmi �ján na temelju éega; ezen az �on na toj osnovi; megveti vminek az �ját uda­ riti (postaviti) temelje éemu; -ját képező koji tvori osnovu éega; ez minden -ot nélkülöz tomu nedo­ staje svaka osnova; -ul vesz uzeti sto za temelj; -jául szolgáló koji sluzi kao osnova éega 2. grad. temelj • a ház -ja temelj kuée

1. tvorevina, formacija 2. vojn. postrojba, trupa, formacija

alakuló H �k] adj

1. koji se izgraduje (stvara) • �ban van u izgradnji je 2. koji cini (tvori, konstituira), utemeljiteljski, kon­ stituirajuéi • � ülés osnivacka skupstina alakváltozás [�� �ok, �a] n preobrazaj, promjena oblika, metamorfoza

3. mat. a. osnovica geometrijskog lika b. baza potencije 4. gosp. a. osnova • gazdasági - gospodarska osnova b. zaliha, zaklada, fond, sredstva • befektetési - investicijski fond; fejlesztési - razvojni fond; Nemzetközi Valuta - Medunarodni monetami fond; rendelkezési - dispozicijski fond; reprezentációs � fond za reprezentaciju; társadalombiztosítási �

alakváltozat [�o� �ok, �a] n 1. biol. razlicitost oblika, varijetet 2. !ing. dvojaki lik, dubleta, varijanta alakzat [�o� �ok, �a] n 1. oblik, sastav, sklop 2. vojn. formacija 3. sp. sastav, formacija 4. knjiz. stilska figura 5. !ing. , mat. lik, figura

alálm [�d, �Oa), �nk, �tok, �juk] adv pers pod mene

invalidski i mirovinski fond 5. fil. baza . - ésfelépítmény baza i nadgradnja 6. !ik. temeljna (osnovna) boja

(tebe, itd.)

alállmerül Hem, �t, �ni, �j] vi 1. zaroniti, uroniti 2. knjis. potonuti, spustiti se • �t a nap sunce je zaslo alamizsna [,.:,� ":'k, ":'ja] n milostinja, milodar • ":'t gyűjt skupljati milostinju alállmos [�tam, �ott, �ni, �s] vt podlokati • az eső -ta az utat kisa je podlokala cestu

alapalak [-o� �ok, -ja] n 1. temeljni ob lik 2. !ing. osnovni oblik 3. osnovna struktura kristala alapáUapot [-o� �a] nfiz. osnovno stanje

alapállás H �ok, �a] n 1. osnovni stav 2. sp. pocetni polozaj 3. novin. temeljno nacelo djelovanja 4. glazb. v. alaphelyzet

alamuszi H -ak, �bb] [�an] adj 1. podmukao, podao 2. lijen, mlitav, trom, pospan

alantas! [�a� �ak, �abb] [�an] adj

alapanyag [�o� �ok, �a] n

1. podreden, podcinjen, podlozan 2. nizak, prost, primitivan • � gondolkodás podlost, nemoralnost; � ösztönök niski nagoni; - szár­ mazású koji je niska porijekla; � dolgokban leli örömét nalaziti zadovolj stvo u niskim stvarima alantas2 [�� �ok, �a] n podredeni/podredena

1. osnovni materijal, sirovina 2. glavni sastavni dio 3.fiz. elementama tvar alapár [�a� -ak, �a] n gosp. osnovna cijena alapbér [�� �ek, �e] n adm. osnovna plaéa alapdíj [�a� �ak, �a] n adm. osnovna cijena . a taxi -a startna cijena alapegység [�e� �ek, �e] n osnovna jedinica alapelem [-e� �ek, �e] n fil. , kemo osnovni element, pocelo • a logika -ei temelji logike; -ek elsajátítá­ sa usvajanje osnovnih elemenata alapellátás [-� �a] n temeljna zastita • orvosi! egészségügyi - primama zdravstvena zastita alapelv [�e� �ek, -e] n fil. osnovno nacelo, pocetni princip • -ül elfogad vmit usvojiti sta kao osnovno nacelo alapeszme [,.:,� ":'k, 0e] n knjiz. osnovna misao, terna alapfal [-a� �ak, �a] n grad. nosivi zid alapfeltétel [�� �ek, �e] n bir. , novin. osnovni uvjet alapfizetés [�� �ek, �e] n gosp. osnovna plaéa, osnovica plaée

alany [�� �ok, �a] n 1. gram., fil. subjekt • általános � neodredeni subjekt 2. bot. podloga, divijaka 3. ob. u: • kísérleti - zivo biée na kojem se provodi pokus, pokusna zivotinja (pokusni kunié) 4. razg. trpitelj (-ica) •jó � osoba koja moze mnogo podnijeti

alanyi H �ak, �bb] [�an/�lag] adj 1. subjektivan 2. gram. subjektni • - (ige)ragozás neodredena (subjektna) konjugacija; � mellékmondat subjektna recenica 3. prav. osobno pravo alanytalan [�� �ok] [�ul] adj gram: besubjektan

alap [�o� �ok, �ja] n

alapfogalom [�fogalmat, �fogalmak, �fogalma] n

1.

a. osnova, smisao, srz • semmi - nema osnove; �jában hamis/tevés u osnovi pogresno; -jábán

osnovni pojam .

alapfok [�o� -a] n

alapforma 1. pocetni stupanj • �on tanul vmit uciti osnove cega 2. ling. pozitiv alapforma [,.:� ":k, ":ja] n bir. pocetni oblik alapgondolat [�ot �ok, �a] n bir. temeljna misao alaphang [�o� �ok, �ja] n 1. glazb. osnovni ton 2. pren. ugodaj alaphelyzet [�e� �ek, �e] n 1. osnovna situacija 2. glazb. vrsta akorda u kojem je najnizi ton temelj­ ni alapigazság [�o� �ok, �a] n 1. temeljna istina 2. fil. konacna istina alapiskola [":t ":k, ":ja] n osnovna skola. művészeti � umjetnicka (npr. glazbena) osnovna skola alapismeret [�et �ek, �e] n bir. osnovno znanje o cemu, nuzno poznavanje cega alapít [�ottam, �ott, �ani, �s] vt 1. utemelji[va ]ti, osnovati/osnivati, uspostaviti/ uspostavljati, ustanoviti/ustanovljavati • családot � zasnovati obitelj; �ott 1850-ben utemeljeno god. 1 850. 2. temeljiti na cemu • gyanúját arra �ja, hogy ... temeljiti sumnju na tome da ... alapítás [�� �ok, �a] n osnivanje, osnutak, usposta­ va, zasnivanje, utemeljivanje alapító! [�t �k] adj adm. koji osniva • � tag osni­ vac (-ica), utemeljitelj (-ica); � oklevél isprava o osnutku alapító2 [�t �k, �ja] n osnivac (-ica), utemeljitelj (-ica) alapítvány [�t �ok, �a] n adm. zaklada, fondacija • � létesít/tesz utemeljiti zakladu alapjelentés [�t �ek, �e] n ling. temeljno znacenje alapkamat [�ot �ok, �ja] n gosp. temeljna kamata alapkérdés [�t �ek, �e] n temeljno pitanje alapkiképzés [�t �ek, �e] n 1. grad. izrada temelja 2. vojn. temeljna izobrazba alapkő [�követ, �kövek, �köve] n 1. kamen temeljac. leteszillerakja vminek az alap­ kövét a. poloziti kamen temeljac cega b. pren. udariti temelje cemu 2. pren. siguran temelj cega alapkőletétel [�t �ek, �e] n"adm. polaganje kamena temeljca alapkutatás [�t �ok, �a] n temeljno (fundamental­ no) istrazivanje alaplap [�ot �ok, �ja] n 1. mat. osnovna ploha geometrijskog tijela 2. inform. maticna ploca alapmű [�művet, �művek, �műve] n bir. a. temeljno djelo, klasik b. zivotno djelo

16

alapszín alapművelet [�et �ek, �e] n mat. osnovna racun­ ska operacija . a négy � cetiri osnovne racunske operacije alapműveltség [�et �ek, �e] n osnovna izobrazbit, opéa kultura alapnyelv [�et �ek, �e] n ling. jezik predak, prvotni jezik, ishodisni jezik alapokmány [�� �ok, �a] n adm. 1. temeljni dokument 2. statut alapos [�a4 �ak, �abb] [�an] adj 1. temeljit; solidan; podroban • �an temeljito; � ismerője vminek dobar poznavatelj cega; � megfontolás után nakon temeljita razmatranja; � tudású koji ima temeljna znanja 2. opravdan, uterneljen, osnovan, vjerodostojan. � ok opravdan razlog 3. razg. poprilicno velik, posten • � változás prilic­ na promjena alaposan adv posve, skroz-naskroz • �an elbánik vkivel propisno srediti koga; �an rászolgált odavno je to zasluzio alaposság [�ot �a] n temeljitost; solidnost alapoz [�tam, �ott, �ni, �z] vt 1. grad. poloziti temelje 2. pren. temeljiti na cemu,usp. alapít 2.; • Mire �od a véleményedet? Na cemu temeljis svoje misIje­ nje? 3. lik. nanijeti temeljnu/osnovnu boju alapozás [�4 �ok, �a] n 1. grad. a. gradnja temelja b. temelj 2. lik. a. nanosenje temeljne boje b. temeljna boja, v. alapszín 2. 3. sp. bazicna priprema alapozó! [�t �k] [�an] adj pripremni, bazicni • � edzés sp. bazicni trening alapozó2 [�t �k, �ja] n osnovni premaz alapötIet [�et �ek, �e] n osnovna zamisao nekog djela, terna, usp. alapeszme alappillér [�t �ek, �e] n 1. grad. nosivi stup 2. pren. potporanj, oslonac alaprajz [�ot �ok, �a] n tehn. tlocrt alapszabadság [�o� �ok, �a] n adm. zakonski propi. san minimaini godisnji odmor alapszabály [�t �ok, �a] n adm. temeljno pravilo • egyesületi �ok osnovna praviIa udruzenja; az �ok szerint po pravilima alapszervezet [�et �ek, �e] n pol. osnovna jedinica neke organizacije, lokalna podruZnica alapszerződés [�t �ek, �e] n pol. ugovor o suradnji (obicno meau dvjema drzavama) alapszlik [alapultam, alapult alapulni, alapulj] vi v. alapul alapszín [�t �ek, �e] n

alapszint

alattvaló

17

1. pozadina . a fal -e pozadina zida 2. lik. temeljna boja 3.fiz. osnovna boja alapszint [-et, -ek, --je] nfiz. v. alapállapot alapszó [-t, -szavak, -szava] n !ing. osnovna rijec, korijenska rijec alaptalan H -ok, -abb] [-ul] adj 1. neutemeljen, neosnovan • ez teljesen - to je posve neutemeljeno; teljesen -ul bez ikakva razlo­ ga 2. prav. neopravdan, neosnovan alaptanterv [-et, -ek, -e] n skol., adm. temeljni obrazovni program, kurikulum • nemzeti - nacio­ nalni obrazovni program alaptermészet [-et, -ek, -e] n osnovna narav/priro­ da, osnovni karakter alapterület [-et, -ek, -e] n 1. osnovna povrsina 2. mat. osnovica geometrijskog tijela alaptétel [-t, -ek, -e] n fil. osnovno nacelo, osnovna postavka, poucak alaptevékenység [-et, -ek, -e] n temeljna djelatnost alaptőke Ft, �k, �je] n gosp. temeljni kapital alaptörvény [-t, -ek, -e] n temeljni zakon alapul [-tam, -t, -ni, -j] vi 1. pocivati na Gemu, temeljiti se na Gemu, zasnivati se na Gemu • felfogása a józan eszen - shvaéanje mu se temelji na zdravom razumu; tényeken temeljiti se na Cinjenicama; tévedésen - temeljiti se na zabludi 2. proizlaziti iz Gega alapvetés [-t, -ek, -e] n bir. 1. polaganje temelja teorij e 2. temeljno djelo alapvető [-t, -k, -bb] [-en] adj osnovni, temeljni, fundamentalan, elementaran • - jelentőségű koji je od temeljnog znacenja; - emberijogok temeljna ljudska prava; -fejlesztési irány temeljna razvojna orijentacija; - kérdés temeljno pitanje; - straté­ gia osnovna strategija; -en hibás/téves u osnovi pogresan alapvizsga [�t, �k, �ja] n skol. osnovni ispit alapvonal [-at, -ak, -a] n 1. osnovna crta 2. mat. osnovica geometrijskog lika 3. sp. a. linija vrata (npr. u nogometu, rukometu, hokeju) b. osnovna linija (npr. u tenisu, badmintanu, odboj­ ci) alapvonás [-t, -ok, -a] n glavno obiljeije, osnoVna crta alapzat [-ot, -ok, -a] n temelj, postolje. podloga álarc [-ot, -ok, -a] n 1 . krabulja, krinka, maska • a � -ot leteszi/levf4i skinuti masku, demaskirati se: -ot ölt/feltesz navuci masku, prerusiti se 2. zastitna maska

álarcos [-at, -ak] [-an] adj zakrabuljen, maskiran . - mulatság zabava pod maskama álarcosbáI[-t, -ok, -ja] n krabuljni ples, maskenbal alállrendel Hem, -t, -ni, -j] vt bir. podrediti/ podredivati sta Gemu, podloziti sta Gemu, podciniti/ podcinjavati sta Gemu, podvrgnuti/podvrgavati sta Gemu • neki van -ve podreden mu je; érdekeit -i a közérdeknek podrediti svoje interese zajednickim interesima alárendelés [-t, -e] n !ing. zavisnost alárendeW [-et, -ek, -ebb] [-en] adj 1. podreden, podcinjen, podlozan • - szerepe van vmiben imati podredenu ulogu u Gemu; - útvonal sporedna prometnica 2. ling. zavisan • - mondat zavisna recenica alárendelt2 [-et, -ek, --je] n podredeni/podredena alássan adv zast. , razg. pokomo, ponizno • kérem ponizno molim aláliszáll [-tam, -t, -ni, -j] vi knjis. 1. v. leereszkedik 2. v. leszáll 3. v. lenyugszik l . alálltámaszt [-ottam, -ott, -ani, -támassz] vt 1. poduprijeti/podupirati 2. novin. podrza[va]ti, poduprijeti/podupirati, obra­ zloziti/obrazlagati, potkrijepiti/potkrepljivati • ezt -ja az is u prilog tome ide i alátét [-et, -ek, -je] n podloga; podmetac, podlozak alattpostp 1. ispod Gega, pod time . álnév - pod laznim ime­ nom; ami - pod cime; fagypont ispod ledista; azzal a feltétellel - pod tim uvjetom; a 4. házszám - pod kuénim brojem 4; a hegy - pod brdom; a híd - pod mostom; járom - pod jarmom; közönye - dac rejtőzik iza njegove ravnodusnosti krije se prkos; orvosi kezelés - áll biti pod lijecnickom paskom; a zászló - pod zastavom; üveg - tart drzati pod staklenim zvonom; vki - jár razg. pohadati nizi razred od koga; vkinek a vezetése - pod Gijim vodstvom 2. nizvodno • a falu - nizvodno od sela 3. unutar, u vremenu od, za vrijeme, u doba, prilikom • a háború za vrijeme rata; egy hét (leforgása) - unutar tjedan dana; az egész idő Citavo vrijeme; rövid idő - a) u kratkom vremenu b) uskoro; egy nap unutar jednog dana; I. Vilmos uralkodása za vladavine Vilima I. alatti a adv pers usp. alattam alatti am [-ad, -a, -unk, -atok, -uk] adv pers poda mnom (pod tobom, itd.) alatti H -ak] adj 1. koji je ispod • vmi - ... ... koji je ispod Gega; fold - podzemni; a kép - szöveg tekst ispod slike; a. Petőfi tér 10. szám - lakók stanari kuée na Petöf0evu trgu 10; víz - podvodni 2. koji se odvija za vrijeme Gega alattomos [-at, -ak, -abb] [-an] adj pej. pritajen, podmukao, podao • - ember podlac, podmukiica atattvaló H -k, -ja] n -

-

-

-

alávaló 1. podanik/podanica 2. novin. gradaninlgradanka alávaló [�t �k, �bb] [�an] adj pej. necastan, podao, nedostojan • � gazember nistarija, nitkov, gad, hulja, pod1ac alállvet [�ettem, �ett, �ni, �vess] A. vt podciniti/podCinjavati, podvrgnuti/podvrga­ vati; podrediti/podredivati • vizsgálatnak veti alá podvrgnuti ispitivanju B. v rejl podciniti se/podcinjavati se, podvrgnuti sel podvrgavati se • műtétnek veti alá magát podvrg­ nuti se operaciji aláz [�tam, �ott, �ni, �z] vt knjis. ob. u: • porig/ földig � poniziti koga alázat [�ot �ok, �a] n poniznost, skrusenost, pokor­ nost, krotkost • �tal visel vmit odnositi se ponizno prema cemu D kérem �tal zast. ponizno molim alázatos [�at �ak, �abb] [�an] adj ponizan, poko­ ran, skrusen, krotak • � szolgája sluga pokoran D �an jelentem zast. pokomo javIjam albán! [�t �ok] [�u!] adj albanski • Albán Köztársaság zem. Republika Albanija albán2 H �ok, �ja] n 1. AlbanaciAlbanka 2. !ing. albanski jezik albatrosz [�t �ok, �a] n zoo!. albatros (Diome­ deida) albérlet [�et �ek, �e] n najam; zakup; podstanarstvo • �be ad iznajmiti/iznajmljivati; �be vesz unajmiti! unajmljivati; �ben lakik zivjeti kao podstanar albérleti [�t �ek] adj podstanarski • � díj stanarina; � szerződés podstanarski ugovor; � szoba soba za iznajmljivanj e albérlő [�t �k, �je] n podstanar (-ka); zakupacl zakupkinja; najmitelj (-ica) • �ket tart imati pod­ stanare; � vhol biti gdje podstanar albizottság [�ot �ok, �a] n adm. pododbor, potkomitet album [�ot �ok, �a] n album álca [�t �k, 0a] n zoo!. licinka álcáz [�tam, �ott, �ni, �z] vt bir. 1. maskirati, prerusi[va]ti, prikri[va]ti 2. vojn. zamaskirati, kamuflirati álcázás H �ok, �a] n bir. 1.

a. maskiranje, prerusivanje b. prerusenost, maskiranost 2. vojn. kamufliranje, kamuflaza .... alcím [�et �ek, �e] n 1.

a. podnaslov b. naslov cjeline u tekstu 2. gosp. stavka alcsalád [�ot �ok, -ja] n bot., zoo!. potporodica alcsoport [�ot �ok, -ja] n podskupina, podgrupa áld [�ottam, �ott, �ani, �j] vt 1. hvaliti, slaviti, velicati • �assék a neve! slavljeno mu budi ime!

alegység

18

2. bir. , vjer. blagoslovitilblagoslivljati D Isten/az ég �jon! Bog te blagoslovio! áldás H �ok, �a] n 1. vjer. blagoslov • házi � blagoslov kuée; szülői � roditeljski blagoslov; nincs benne � nema od toga , sreée; � szálljon rá blagoslovljen budi; az Ur �ával s Bozjim blagoslovom; �t oszt podijeliti blagoslov 2. pren. korist, blagoslov • a televizió nagy � a mozgásképteleneknek televizija je velik blagoslov za nepokretne 3. razg. dopustenje • �om rá dajem svoj blagoslov

áldásos [�at �ak, �abb] [�an] adj bir. 1. blagoslovljen 2. blagotvoran • � befolyás blagotvoran utjeeaj áldatlan H �ok, �abb] [�ul] adj 1. koji je bez blagoslova 2. nesretan, napaéen • � helyzet nezavidna situaei­ ja 3. koban; proklet • � viszály nesretna zavada áldomás [�t �ok, �a] n razg. zdraviea áldott [�at �ak, �abb] [�an] adj 1. blagoslovljen, blazen • � jó dobar kao kruh; � lelkű dobrodusan D Légy �! Budi blagoslovljen!; � állapotban u blagoslovljenom stanju(o trudnoéi); egész � nap po cijeli Bozji dan 2. blagotvoran • � napfény blagotvoma sunceva svjetlost áldoz [�tam, �ott, �ni, �z] vt 1. Zrtvovati • hajlandó vagyok �ni rá spreman sam zrtvovati sta za to; pénzt � vmire trositi novae na sto 2. posvetiti se/posveéivati se D � a múzsáknak posvetiti se Muzama, baviti se pjesnistvom 3. v. áldozik áldozás [�t �ok, �a] n 1. Zrtvovanje, prinosenje zrtve 2. vjer. pricest áldozat [�ot �ok, �a] n zrtva • �ot hoz prinijeti zrtvu; �ául esik vminek pasti zrtvom cega; nagy �ok árán pod eijenu velikih zrtava; a halálos �ok száma broj smrtno stradalih; sok �ot szed odnijeti mnogo zrtava; minden �ra képes volnék érte za to bih bio spreman na svaku zrtvu áldozatkész [�et �ek, �ebb] [�en] adj bir. pozrtvo� van, koji je spreman na zrtvu áldozatos [�at �ak, �abb] [�an] adj pozrtvovan . � lelkű v. áldozatkész; � munka pozrtvovan posao áldozatvállalás [�t �ok, �a] n bir. poduzimanje zrtve áldozlik [�tam, �ott, �ni, �z] vi vjer. pricestiti sel priceséivati se áldozó [�t �k, -ja] n vjer. pricesnik/pricesniea aldozópap [�ot �ok, �ja] n vjer. sveéenik koji pri­ ceséuje Al-Duna [�t 0a] n zem. donji Dunav, donji tok Dunava alegység [�et �ek, �e] n podjediniea, manjajediniea

alelnök

alkalmazás

19

alelnök [�ö� �ök, �e] n potpredsjednik, dopredsjed­ nik alépítmény [�� �ek, �e] n grad. postolje, podnozje, temelj alezredes [�t �ek, �e] n vojn. pukovnik alfa [�t �ja] n 1. alfa, prvo slovo grekog alfabeta 2. poeetak D - és omega alfa i omega, poeetak i kraj alfaj [�� -ok, �a] n bot., zool. podvrsta alfejezet [-et -ek, -e] n potpoglavlje alfél [-t �ek, �e] n salj. straznjica, guzica, zadnjica alföld [�e� �ek, �je] n zem. nizina alfóldi1 H �ek] adj nizinski alfóldi2 [�� �ek, �je] n osoba iz nizine alga H �k, 0a] n bot. alga (Alga) algebra [�t 0a] n mat. algebra algériai! H �ak] adj alzirski algériai2 [�t �ak, �ja] n Alzirac, Alzirka algoritmus [�� �ok, �a] n algoritam alhadnagy [�o� �ok, �a] n vojn. zastavnik álhír [�� �ek, �e] n lazna vijest, novinska patka alibi [�t �k, --je] n prav. alibi . tökéletes -je van ima savrsen alibi; -t igazol predoCiti alibi; - munka pren. toboznji posao, izlika za posao alig! adv jedva, tek, samo, netom; tesko • - hogy elegendő jedva da dostaje; - állok a lábamon jedva stojim na nogama; - észrevehető jedva primjetan; - hallható jedva eujan; - használt jedva koristen; ez - hihető to je malo vjerojatno; - ismert slabo poznat; - várom jedva eekam; újabban - látlak u posljednje te vrijeme rijetko vidam; - van ideje ima jaka malo vremena alig2 conj jedva da • - ejtette ki e szavakat, máris ... jedva da je izrekao te rijeCi, kadli . alig-alig adv v. alig! aligátor [�� �ok, -ja] n zool. aligator (Alligator) aligazgató [�t �k, �ja] n zamjenik ravnatelja aligha adv tesko • ez - történik meg to se tesko dogada; - sikerül tesko da ée uspjeti alighanem adv vjerojatno, po svoj prilici, jamaeno • - észrevette vjerojatno je primijetio; - hallotta morao je to euti alighogy! conj tek sto, istom, netom • - elmentél, máris visszajött tek sto si otisao, vratio se alighogy2 conj jedva, tek toliko da • már - meleg veé je skoro posve hladno, jos je samo malo topla -ális sufiks za tvorbu pridjeva od rijeCi stranog porijekla • bestiális bestijalan; financiális financijski; for­ mális formalan; kulturális kulturalan alispán [�t �ok, �ja] n pov. porlZupan alj [-a� �ak, -a] n 1. suknja 2. v. alja2 alja! [�t �k] adj koji je manje vrijedan od ostalih • dohány duhan lose kvalitete ..

alja2 [�t] n 1. donji dio; podnozje, dno • a kert �ban u dnu vrta; a kertek �n iza vrtova 2. dno • a völgy �n na dnu doline 3. ostatak, talog • a kávé - talog od kave 4. pren. olos, sljam, bagra • a társadalom - drust­ veni olos 5. nekvalitetna roba D sok beszédnek sok az - puno govori, a malo kaze alj as [�a� �ak, �abb] [�an/�ul] n pej. podao, gnusan • - árulás sramotna izdaja; - gazember hulja; � indokból iz niskih pobuda; - trükk niski trik aljasság [�ot -ok, �a] n niskost, podlost •felháborító - krajnja podlost aljnövényzet [�et -ek, �e] n niskó raslinje aljzat [�ot �ok, �a] n 1. podloga, podmetae 2. grad. temelj • (dugaszoló) - el. utienica alkalmas [�a� �ak, �abb] [�an] adj 1. prikladan za sta, zgodan za sta, prigodan, po go­ dan za sta . semmire sem - posve beskoristan, pri­ lagoden cemu/za sta, koji odgovara cemu; � eszköz prikladno sredstvo; - helyen na odgovarajuéem mjestu; - időben u odgovarajuée (pravo) vrijeme; - módon na odgovarajuéi naein 2. sposoban za sta, dorastao cemu; - vmire pri­ kladan (sposoban) za sta; munkájának ellátására nem - nesposoban za obavljanje svojega posla; �sá tesz vmire osposobiti za sta 3. vojn. koji je sposoban za sluzbu • katonai szol­ gálatra - sposoban za vojnu sluzbu alkalmasság [�04 �ok, �a] n 1. sposobnost, prikladnost, zgodnost 2. vojn. sposobnost 3. prigodnost alkalmassági [�� �ak] [�/ag] adj koji se odnosi na sposobnost • - vizsga ispit sposobnosti alkalmatlan H �ok, �abb] [�ul] adj 1.

a. neprikladan, neodgovarajuéi; beskoristan b. nesposoban; onesposobljen • vezető állásra nesposoban za obavljanje vodeée uloge; -ná nyil­ vánít proglasiti nesposobnim; -ná tesz onesposobi­ ti c. vojn. nesposoban 2. neugodan; nezgodan, nepriliean • - időben u neprikladno vrijeme, u zao eas alkalmaz [�tam, �ott, �ni, �z] vt 1. koristiti, primijeniti/primjenjivati • erőszakot primjenjivati silu; módszert - primjenjivati meto­ du 2. prilagoditi/prilagodavati, adaptirati • filmre � ekranizirati; rádióra - prilagodavati radijskom izvodenju; színrelszínpadra - kaz. postavljati na scenu 3. uposliti/uposljavati, namjestiti/namjestati, anga­ zirati • tisztviselőként/-nek � zaposliti koga kao sluzbenika; újra � ponovno zaposliti; minden dol­ gozót - uposliti sve radnike alkalmazás [�4 �ok, �a] n

alkalmazkodás

20

1. primjena, koristenje • kényszer -a pnmJena prisile; növényvédőszer -a primjena sredstava za zastitu bilja; -ra kerül uéi u primjenu, poceti se koristiti; -t nyer primijeniti se, dobiti primjenu 2. prilagodba, adaptacija 3. namjestenje, angazman . -t vállal zaposliti se alkalmazkodás [-t -ok, -a] n 1. prilagodba 2. poslusnost, krotkost, podatnost, prilagodljivost; gipkost alkalmazkodi ik [-tam, -ott, �ni, �j] vi 1. prilagoditi se/prilagodavati se • -ik vkihevvmi­ hez prilagodavati se komulcemu; -ni nem képes nesposoban za prilagodbu, neprilagodljiv 2. biti poslusan, biti krotak; biti prilagodljiv alkalmazó [-t -k, �ja] n poslodavac/poslodavka alkalmazottI [-at -ak] [-an] adj primijenjen • tudomány primijenjena znanost alkalmazott2 [-at �ak, �ja] n zaposlenik/zaposleni­ ca, sltiZbenik/sltiZbenica • állami - drzavni sluzbe­ nik; háztartási - kuéni pomoénik; az (üzemi) -ak namjestenici, zaposlenici alkalmi H �ak] Hag] adj 1. prigodan • - költemény prigodna pjesma; - vétel prigodna kupnja 2. povremen • - munkás povremeni radnik alkaloid(a) [�t �k, 0a] n kemo alkaloid alkalom [alkalmat, alkalmak, alkalma] n prilika, prigoda, zgoda, moguénost • kedvező - povoljna prilika; alkalmat ad vmire dati priliku za sto; vmi(nek az) alkalmából/alkalmával prilikom cega; ez -mal tom prilikom; más -mal drugom prilikom; adandó -mal u danoj prilici; a legelső -mal prvom prilikom; él az -mal iskoristiti priliku; ez alkalmat ad (nekem) arra, hogy .. to mi daje priliku da ; megragadja az alkalmat zgrabiti priliku; alkal­ manként povremeno, zgodimice D - szüli a tolvajt prilika cini lopova alkalomadtán adv kad se ukaze prilika, katkada, u danoj prigodi alkalomszerű [-t -ek, -bb] [-en/�leg] adj bir. a. prigodan b. V. alkalmi alkar [-t -ok, �ja] n anat. podlaktica alkat [-ot -ok, -a] n bir. 1. ustroj, struktura, konstrukcija, grada . szellemi ­ duhovni ustroj 2. (o covjeku) a. svojstvo .. b. tjelesna grada, stas alkati H �ak] Hag] adj 1. strukturalan, gradevni 2. med. koji se odnosi na tjelesnu gradu, konstitu­ cijski • - betegségpat. bolest tjelesne grade; - hiba tjelesna mana 3. koji se odnosi na osobnost • ez - kérdés to ovisi o osobnosti alkatrész [-t -ek, �e] n sastavni dio • -ekre szed rastaviti na sastavne dijelove; tartalék - rezervni .

...

alkotmány dio; gyári/eredeti - tvomicki dio; utángyártott naknadno proizveden rezervni dio alkímia [�t �ja] n pOV. alkemija alkímista [�t �k, �ja] n pOV. alkemicar (-ka) alkohol [�t �ok, �ja] n kemo alkohol . - erősségi foka stupanj jakosti alkohola; -lal ízesít alkoholom poboljsati okus alkoholbeteg [-et -ek, -e] n pat. alkoholicar (-ka), usp. alkoholista alkoholfogyasztás [-t �a] n uzivanje alkohola . -t eltiltó törvény zakon koji zabranjuje uzivanje alko­ hola, prohibicijski zakon alkoholista [�t �k, 0a] n alkoholicar (-ka) alkoholizál Ham, �t, �ni, �j] vi adm. opijati se, alkoholizirati se alkoholizmus [-t �a] n alkoholizam alkoholmentes [-et �ek] [�en] adj 1. bezalkoholan • - ital bezalkoholno piée 2. u kojem se ne toci alkohol . - étterem restoran u kojem se ne toCi alkohol alkoholos [-at �ak, �abb] [-an] adj 1. alkoholan . - ital alkoholno piée 2. alkoholiziran • - állapotban u alkoholiziranu stanju; - befolyásoltság alatt pod utjecajem alko­ hola 3. koji se odvija uz pomoé alkohola • - erjedés alkoholno vrenje 4. koji se vrsi alkoholom • - lemosás ispiranje alkoholom alkoholszonda [�t �k, 0a] n naprava za mjerenje prisutnosti alkohola u tijelu alkony [-t -ok, -a] n 1. suton, sumrak, predvecerje • leszáll az - spusta se sumrak 2. pren. kraj, zalazak, suton . az élet -a suton zivo­ ta, starost; istenek -a poet. sumrak bogova alkonyat [�ot �ok, -a] n v. alkony 1 . alkonyati [�t -ak] adj (pred)vecemji • - ég nebo u sumrak alkonyi [-t -ak] adj knjis. V. alkonyati alkonyodlik [-ott, -ni, �jon] v imp smrkavati se, smraCivati se • már -ik veé pada mrak alkot [-tam, -ott, -ni, alkoss] vt 1. stvoriti/stvarati, izraditi/izradivati, tvoriti; ciniti; graditi, sazda[va]ti; oblikovati • jogot - uspostav­ ljati pravo; törvényt - stvarati zakon; új szót - stvo­ riti novu rijec; véleményt - izgradivati misijenje; fogalmat - vmiről stvoriti pojam o cemu 2. oblikovati, predstavljati • három oldal három­ szöget - tri stranice cine trokut alkotás [�t �ok, �a] n 1. stvaranje, izradivanje, tvorba 2. oblikovanje, predodZba 3. djelo, tvorevina . emberi - ljudsko djelo; emberi kéz -a djelo ljudskih ruku; zenei - glazbeno djelo alkotmány [-t -ok, �a] n pol. ustav • az állam -a drzavni ustav; az - ünnepe dan ustava; -ba ütköző koji se kosi s ustavom

alkotmánybíró

21

alkotmánybíró [�� �k, �ja] n prav. ustavni sudac/ ustavna sutkinja alkotmánybíróság [�o� �ok, �a] n prav. ustavni sud alkotmányellenes [�� �ek] [�en] adj prav. protuu­ stavan alkotmányj og [�o� �ok, �a] n prav. ustavno pravo alkotmányos [�a� �ak, �abb] [�an] adj pol. ustavan; konstitucionalan. � állam ustavna (konstitucional­ na) drzava; �an prema ustavu alkotmányosság [�o� �ok, �a] n pol. ustavnost alkotmányozó H �k] [�an] adj pol. 1. ustavotvoran 2. konstituirajuéi alkotóI [�� �k, �bb] [�an] adj stvaralacki, kreativan • � (jellegű) stvaralacki; � folyamat stvaralacki proces; � kedv stvaralacki zar; � képzelet stvara­ lacka masta; � munka stvaralacki rad; � művész umjetnik stvaratelj; � szellem/elme stvaralacki duh alkotó2 H �k, �ja] n 1. tvorac/tvoriteljica, stvaratelj (-ica); graditelj (-ica) • Az � vjer. Stvoritelj 2. mat. izvodnica 3. sastavnica, komponenta alkotóelem [�e� �ek, �e] n bir. tvorbeni element, sastavni dio, komponenta, sastavnica alkotóerő [�� �k, �ereje] n bir. stvaralacka snaga. alkotóereje teljében u naponu stvaralacke snage alkotóképesség [�e� �ek, �e] n bir. stvaralacka sposobnost alkotórész [�� �ek, �e] n bir. sastavni dio, sastavni­ ca, komponenta alközpont [�o� �ok, �ja] n 1. lokalno srediste 2. lokalna telefonska centrala alku H �k, �ja] n 1. pregovori pl. • �ba bocsátkozik upustiti se u pregovore; itt nincs �(nak helye) ovdje nema mje­ sta pregovorima; ez nem (lehet) � tárgya to nije predmet rasprave 2. dogovor, sporazum; nagodba • �ra lép/�t köt sklopiti sporazum; az � kötelez dogovor obavezuje D áll az �! dogovoreno! , vrijedi! alkudozlik [�tam, �ott, �ni, �z] vt 1.

a. pregovarati s kime o cemu b. pej. pogadati se s kim oko cega, cjenkati se s kim oko cega, mesetariti 2. cjenkati se, usp. alkuszik; • fillérekért �ik vkivel cjenkati se za sitan novac alkupozició [�� �k, �ja] n novin. pregovaracka pozi­ cija • kedvező �ba kerül doéi u povoljan polozaj za pregovore alkuszlik [alkudtam, alkudott, alkudni, alkudj] vi pregovarati s kim o cemu, cjenkati se s kim za sto • egy házra/házon �ik pregovarati o kuéi; lehet vele alkudni s njim se moze pregovarati áll. krat. (állami) drz. (drzavni)

á[[l Ham, �t/�ot� �(a)ni, �j] A. vi 1. stajati, mirovati • �j! stoj!; a gép � stroj miruje; a patakban � a víz voda stoji u potoku; � a munka posao stoji; biztosan � a lábán cvrsto stoji na noga­ ma; � a híd most stoji (tj. níje srusen); mellette � stajati uz koga, podupirati koga D �, mintha gyöke­ ret vert volna (a) lába/mint egy faszent/mint a sóbálvány/mint a cövek stajati kao kip (kao drvena Marija); �, mint szamár a hegyen stajati bez ideje sto treba Ciniti; lábra � stati na noge, ozdraviti 2. postavitilpostavljati se kamo, stati kamo, obresti se gdje • munkába/szolgálatba � stupati u slliZbu; útjába � vkinek stati komu na put; az ablakhoz � stati uz prozor; mérlegre � stati na vagu; oldalára/ melléje � stati pokraj/uz/kraj koga; a sarkára � pren. odupirati se cemu bíróság elé � stupiti pred sud 3. stajati, biti • az ember nem tudja, hányadán � vele ne znas na cemu si; Hogy � a dolog? pren. Kako stoji stvar?; Hogy �sz a munkáddal? Kako stojis s poslom?; jól � matematikából dobro mu ide matematika; jól �unk dobro nam ide; jóra � matematikából dobit ée ocjenu dabar iz matemati­ ke; távol � tőlem, hogy ... strana mi je pomisao da ... ; tisztán � előttem jasno mi je; az � rajta, hogy ... pise na tomu da ... 4. sastojati se • a veszély abban � opasnost je u tome; egy darabból � sastojati se od jednoga dijela 5. posta[ja]ti Címe . katonának � postati vojnikom 6. vrijediti, biti na snazi • � (az aikulfogadás)! dogovoreno! ; ez � stoji, vrijedi; ez nem � ne stoji; ezfőkéntfelnőttekre � to vrijedi poglavito za odra­ sle 7. prista[ja]ti komu, stajati komu • ez nem � jól mindenkinek to ne pristaje svima; a ruha jól � odjeéa komu dobro pristaje 8. ovisiti o cemu • az egész azon � vagy bukik, hogy ... sve ovisi o tome da . . ; rajtad � o tebi ovisi D kettőn � a vásár nema nista bez druge strane 9. trajati • javában �t a bál bal je bio u jeku 10. odlezati • a bornak �nia kell vino treba odleza­ ti; a gyümölcsnek (még) �nia kell voée mora (jos) odstajati 11. ob. u: • esőre � az idő kisa se sprema, cini se da ée kisa 12. pren. stajati, lezati • vkinek hatalmában � vmi biti u cíjoj vlasti (moéi); vmi vkinek a jogában � biti cíje pravo; perben � vkivel pamiCiti se s kime; csókra � a szája imati usta za ljubljenje; vkinek szolgálatára � stajati komu na raspolaganju; megfi­ gyelés alatt � biti promatran B. vt 1. postavljati se/postaviti se kamo • modellt � biti komu model; az emberek sort �nak ljudi stoje u redu 2. odolijevati/odoljeti • �ja a harcot izdrzati bitku; a meleget alig �ta jedva je podnosio vruéinu; nem �hatom őt/ezt ne mogu ga/to podnijeti; �ja a vihart prezivjeti oluju .

22

3. drzati se cega • amit mond, azt -ja is sto kaze, toga se i drzi; -ja a szavát drzati svoju rijec; -ja a szerződést drzati se dogovora 4. ob. u: • -ja a költségeket snositi troskove D -ok elébe! a) prihvatit éu se toga b) (pri piéu) pratim! még neki -feljebb gle tko se javlja(za slucaj kada pravi krivac optuiuje drugaga za krivnju) áll2 [-at -ak, -a] n brada (dio lica) D -ig begombol­ kozik zakopcati se do brade; -ig felfegyverkezve naorliZan do zuba; felkopik az -a gladovati; majd leesett az -a (a csodálkozástól) zinuti od cuda állag [-ot -ok, -a] n 1. adm. stanje • az - megőrzése ocuvanje stanja 2.jiz. a. tvar b. agregatno stanje 3.jil. srz, supstancija állagmegóvás [-t -a] n grad. oeuvanje, konzerva­ cijij, állam [-ot -ok, -a] n drzava • hűbéri - feudalna drzava; nemzeti - nacionalna drzava; soknemzeti­ ségű - visenacionalna drzava; - bácsi novin. , salj. drzava koja se brine o potrebama svojih gradana államadósság [-ol, -ok, -a] n gosp. drzavni dug államalapítás [-t, -ok, -a] n pov. uspostava drzave államalkotó [-t -k] [-an] adj bir. drzavotvoran . nemzet konstitutivni narod államapparátus [-t, -ok, -a] n bir. drzavni aparat állambiztonsági [-t -ak] adj pol. koji se odnosi na drzavnu sigumost • - szervek organi drzavne sigurnosti államcsíny [-t -ek, -e] n pol., novin. drzavni udar, pue államegyház [-at -ak, -a] n drzavna crkva államellenes [-et -ek] [-en] adj prav. protudrzavni • - bűncselekmény zloein protiv drzave; - csele­ kedet podrivaeka djelatnost; - összeesküvés urota protiv drzave államelnök [-öt -ök, -e] n pol. predsjedniklpredsjednica drzave államérdek [-et -ek, -e] n drzavni interes államférfi H -ak, -ja] n pol., bir. drzavnik államforma ["--t "--k, 0a] n pol. drzavno uredenje államfő [-t -k, -je] n pol. drzavni poglavar/drzavna pogiavarka, sef (-ica) drzave államgépezet [-el, -ek, -e] n novin. v. államap­ parátus államhatalom [-hatalmat..,-hatalmak, -hatalma] n pol. drzavna vlast . az - szervei organi drzavne vlasti államhatár [-I, -ok, -a] n pol. drzavna granica államháztartás [-t -ok, -a] n novin. drzavni pro­ raeun állami H -ak] [-lag] adj drzavni . - (tulajdonban levő) u drzavnom vlasnistvu; - ellenőrzés drzavna kontrola; - gazdaság drzavno dobro; - kincstár drzavna riznica; - számvevőszék zavod za platni promet; - szektor javni sektor; - szolgálat drzavna

államügyész sluzba; - támogatás drzavna potpora; - támoga­ tási rendszer sustav drzavne potpore; - tisztviselő drzavni ovlastenik; - törvény drzavni zakon; vállalat/üzem ddavno poduzeée; -lag od strane drzave; -lag ellenőrzött kojega kontrolira drzava; -lag segélyezett kojega potpomaze drzava államigazgatás [-t -ok, -a] n prav. drzavna uprava államiság [-ol, -ok, -a] n bir. drzavnost államkassza ["--I, "--ja] n razg. v. államkincstár államkincstár [-t -ak, -a] n gosp. drzavna blagajna, drzavna riznica államkötvény [-t -ek, -e] n gosp. drzavna obvez­ nica államközi [-t -ek, -leg] adj pol. medudrzavni • szerződés medudrzavni sporazum államminiszter [-t -ek, -e] n pol. ministar/ministri­ ca u vladi, ministar/ministrica bez portfelja államnyelv [-et -ek, -e] n ling. sluzbeni jezik drzave államosít [-ottam, -ott, -ani, -s] vt prenijetilpreno­ siti u drzavno vlasnistvo, nacionalizirati államosítás [-t -ok, -a] n prenosenje u drzavno vlasnistvo, podrzavljenje, nacionalizacija állampapír [-I, -ok, -a] n ddavna vrijednosnica állampárt [-ol, -ok, --ja] n pol. vladajuéa stranka (u jednostranaCju) állampolgár [-I, -ok, -a] n prav. drzavljaninldrzav­ ljanka állampolgári [-t -ak] [-lag] adj drzavljanski, gra­ danski • - alapjogok temeljna prava drzavljana; - egyenjogúság gradanska ravnopravnost; - eskü prisega drzavljanstva; - jogok és kötelességek prava i obveze gradana; - kezdeményezés gradan­ ska inicijativa; elbocsátás az - kötelékből otkaz drzavljanstva állampolgárság [-ot -ok, -a] n prav. drzavljanstvo • kettős - dvojno drzavljanstvo; az - elvesztése gubitak drzavljanstva; az - megadása davanje drzavljanstva; megszerzi az -ot dobiti drzavljan­ stvo; kettős -ú személy osoba s dvojnim drzav­ ljanstvom államrend [-el, -ek, -e] n prav. drzavni poredak, ddavni ustroj, drzavno uredenje államszervezet [-et, -e] n drzavna organizacija államszerződés [-t -ek, -e] n pol. drzavni ugovor, drzavni sporazum államszövetség [-et -ek, -e] n pol. qrzavni savez, (kon)federacija • Svájci Allamszövetség Svicarska konfederacija; -et alkot tvoriti savez államtitkár [-t -ok, -ja] n drzavni tajnik, zamjenik ministra • belügyi - drzavni tajnik za unutamje poslove államtitok [-titkot, -titkok, -titka] n pol. drzavna tajna államügy [-et -ek, -e] n bir. drzavna stvar, drzavno pitanje • -ek drzavni pos lovi államügyész [-I, -ek, -e] n prav. 1. drzavni odvjetnikldrzavna odvjetnica

államvallás 2. j avni tuzitelj/javna tuziteljica államvallás [�� �ok, �al n pol. , pov. drzavna vjera államvasút [�utat, �utak, �jal n drZavna zelj eznica államvédelem [�védelmet, �védelmel n pol. 1. zastita drzavnog poretka 2. organizacij a drzavne zastite államvédelmi [�� �ekl adj pol. koji se odnosi na zastitu drzave

államvizsga [�t �k, �jal n skol. drzavni ispit állandóI H �k, �bbl [�anl adj 1. stalan, neprekidan, neprestan, trajan • � alkal­ mazás/állás stalno namj estenje; � bizoUság staina komisija; � eső neprekidna kisa; � félelemben tart drzati u neprestanom strahu; � hadsereg adm. stajaéa voj ska; � hőmérséklet staina temperatura; � kereslet staina zarada; � költségek staini troskovi; � lak(ó)hely prebivaliste; � munkás staini radnik; � tag staini elan; a Biztonsági Tanács � tagja pol. staina elanica Vijeéa sigumosti; � tőke gosp. trajni kapital; � ünnep nepomieni praznik (blagdan) (praz­ nik kojem se ne mljenja datum); � vendég staini gost; �vá tesz ustaliti; �an stalno, neprestance; �an változva neprestance se mijenjajuéi D �an ugyanazt fújja stalno trubiti isto 2. postojan, nepromjenjiv, konstantan; evrst • � jellegű koji je nepromjenjiva karaktera; � szókap­ csolat Ung. staini izraz; nem � nepostojan, nesta­ lan

állandó2 [�t �k, �jal n fiz. , mat. staina vrijednost, konstanta

állandóság [�o� �al n bir. stalnost, trajnost, nepre­ kidnost, postojanost, nepromj enjivost

állandósít [�ottam, �ott, �ani, �Sl vt ustaliti/usta­ ljivati, uevrstiti/uevrséivati, stabilizirati • �ouák támadásaikat nisu prestaj ali s napadima állandósul [�tam, �t, �ni, �jl vi bir. ustaliti se/usta­ ljivati se, uevrstiti se/uevrséivati se, stabilizirati se • fájdalmai �tak bolovi su mu postali staini állapot [�o� �ok, �al n stanje • áldatlan � stanje napaéenosti; átmeneti � prijelazno stanje; családi! házas/személyi � prav. obiteljsko stanje, braeni status; egészségi � med. zdravstveno stanje; eredeti � izvomo (originalno) stanje; a fennálló � status quo; kivételes � iznimno stanje; rendkívüli � pol. izvanredno stanje; micsoda �ok! kakav liZas ! ; testi! szellemi � tjelesno (duhovno) stanje; vagyoni � imovinsko stanj e; nem vagyok abban az �ban, hogy beszéljek vele nisam u stanju razgovarati s njim; a tényleges �okkal számol imati u vidu einje­ nieno stanje; a dolgok mostani �a szerint prema sadasnjem stanju stvari

állapotos hat �akl [�anl adj trudna, koja j e u dru­ gom stanju • � nő trudnica állapotváltozás [�� �ok, �al n fiz. promjena agre­ gatnog stanja

állás H �ok, �al n 1. stajanje • nehezére esik az � tesko podnosi stajanje; az �ban megdohosodoU liszt brasno upljes­ nivljeno od stajanja

állategészségügy

23

2. odnosi, okolnosti, stanj e • a dolgok ilyen �a melleU pri takvu stanju stvari; az ügy �a stanje stvari

3.

a. trenutno stanje, stupanj razvitka • a bajnokság �a stanje u prvenstvu b. sp. trenutni rezultat 4. polozaj • a nap �a polozaj sunca 5. tjelesno drzanje, stav, polozaj tij ela • katonás � vojnieki stav 6. oblik . a bajusz �a oblik brkova 7. radno mjesto, namj estenje, sluzba • bizalmi � povjerljiva sluzba; tiszteletbeli � poeasna sluzba; �ba (be)lép stupiti u sluzbu, stupiti na polozaj ; �ban van biti u sluzbi; vezető �ú koji je na vode­ éem polozaju; � nélküli V. állástalan; � betölt popu­ niti radno mjesto 8. stav, glediste, usp. álláspont; • �t foglal (a kérdésben) zauzeti stav o éemu; �t foglal vki/vmi melleU zauzeti stav za koga/sto; �t foglal vki!vmi ellen zauzeti stav protiv koga/éega 9. grad. skela 10. vojn. polozaj • előretolt � istaknut polozaj 11. zasjeda 12. autobusno ugibaliste

állásfoglalás [�� �ok, �al n zauzimanje stava • � vmely kérdésben zauzimanje stava o nekom pita­ nju

álláshely [�e� �ek, �el n adm. radno mjesto, namjestenje

álláshirdetés [�� �ek, �el n oglas za zaposljavanj e álláskeresö [�� �k, �jel n osoba koja trazi posao állásközvetítö1 H �kl [�enl adj koji posreduje pri zaposlj avanju

állásközvetítö2 [�t �k, �jel n posrednik/posrednica pri zaposlj avanju

álláslehetöség [�e� �ek, �el n moguénost zaposle­ nja

álláspont [�o� �ok, --jal n staj aliste, glediste, stav • elvi � naeelan stav; várakozó �on van imati oklij evajuéi stav; vmi �ot elfoglal/kialakít zauzeti neko glediste; hivatalos �ra helyezkedik zauzimati sluzbeni stav; �ot képvisel zastupati glediste; kifejti az �ját izraziti svoje glediste; elfogadja vki �ját prihvatiti élje glediste; �ot kialakít oblikovati stav; �ot változtat promij eniti stajaliste állástalan [�� �okl [�ul] adj nezaposlen állat [�o� �ok, �ü)al n 1. zivotinja • emlős � sisavac; gerinces � kraljes­ njak; házi � domaéa zivotinja; mesebeli � zivotinja iz bajke; patás � kopitar; ragadozó � grabezljiva zivotinja (grabezlj ivac); szőrmés � krznas; tengeri � morska zivotinja 2. stoka • igavonó � zaprezna zivotinja 3. vulg. stoka, zivotinj a (za éovjeka) D berúgou, mint az � razg. pijan kao zvijer állatállomány [�� �ok, �al n adm. stoeni fond állatbarát [�o� �ok, �jal n prijatelj zivotinja állategészségügy [�e� �el n adm. veterinarstvo

állatfaj állatfaj [�� �ok, �a] n zoo!. zivotinjska vrsta állatgondozó [�� �k] adj adm. koji se brine o zivo­ tinjama állati H �ak, �abb] Hag] adj 1. zivotinjski + � élet zivotinjski zivot; � termékek zivotinjski proizvodi 2. pej. zvjerski 3. razg. strasan, izniman + � erővel üt udariti stras­ nom snagom; � jó strasno dobar állatka [":'t ":'k, -ja] n 1. zool. prazivotinja, jednostanicna zivotinja (Protistum) 2. um. zivotinjica állatkert [�e� �ek, �je] n zooloski vrt, zvjerinjak állatkínzás [�� �ok, �a] n mucenje zivotinja állatkísérlet [�et �ek, �e] n pokus na zivotinjama állatmenhely [�t �ek, �e] n utociste za zivotinje állatmese [,.:.� ":'k, -je] n knjiz. basna állatnév [�nevet, �nevek, �neve] n ime zivotinje állatorvos [�t �ok, �a] n veterinar (-ka) állatorvosi [�t �ak] adj veterinarski + � állomás veterinarska stanica állatöv [�e� �e] n astr. zodijak állatság [�ot �ok, �a] n vulg. glupost állattakarmány [�� �a] n krma, stocna hrana állattan [�t �a] n zoologija állattartás [�� �a] n polj. drzanje zivotinja állattartó [�t �k, --ja] n osoba koja drzi zivotinje állattenyésztés [�� �e] n gosp., polj. stocarstvo, uzgoj zivotinja állattenyésztő' [�� �k] adj koji se odnosi na stocar­ stvo + � telep stocna fanna állattenyésztő2 [�t �k, �je] n stocar (-ica), uzgajivac (-ica) zivotinja állatvásár [�� �ok, �a] n stocni sajam állatvédelem [�védelmet, �védelme] n adm. zastita . zivotinja állatvédő' [�� �k] [�en] adj koji se odnosi na zastitu zivotinja + � egyesület drustvo za zastitu zivotinja állatvédő2 [�� �k, �je] n osoba koja se bavi zastitom zivotinja állatvilág [�ot �a] n zivotinjski svijet, fauna + a tengerek �a morska fauna álldogál Ham, �t, �ni, �j] vi stajati besposleno allé H �k, �je] n bir. drvored, aleja allegória H ":'k, ":'ja] n knjiz. alegorija allegorikus [�at �ak, �abb�an] adj knjiz. alegorijski, alegoricki + � költemény alegorijska pjesma alleluja' interj vjer; aleluja! alleluja2 [,.:.� -ja] n vjer. pjesma radosti, aleluja allergén [�� �ek, �e] n med. tvar koja uzrokuje alergiju, alergen allergia [":'t ":'k, -ja] n pat. preosjetljivost na neku tvar, alergija allergiás [�at �ak, �abb] [�an] adj l. pat.

24

a. alergij ski b. alergican 2. pren., pej. a. preosjetljiv b. nesnosljiv prema kome + � vkire alergican na koga állhatatlan [�� �ok, �abb] [�ul] adj nestalan, nepo­ stojan, promjenjiv, prevrtljiv állhatatos [�at �ak, �abb] [�an] adj cvrst, postojan, ustrajan, stalan + � jellemű koji je cvrsta karaktera állít [�ottam, �ott, �ani, �s] vt 1. staviti/stavljati, postaviti/postavljati + őrt � postavljati strafu; egymás mellé � postaviti jedno pokraj drugoga; nagy feladat elé � vkit postaviti koga pred velik zadatak; "nem �ani" (natpis na kutiji)gomja strana D élére -ja a dolgot tjerati mak na konac 2. postaviti/postavljati, podiéi/podizati + emléket � podizati spomenik 3. namjestiti (o stroju) + Melyik gombbal �od a színeket? Kojim dugmetom se namjestaju boje? 4. izab[i]rati u neko zvanje + jelöltet � imenovati kandidata na neko mjesto; katonátlújoncot - nova­ Citi; munkába � vkit zaposliti koga 5. priloziti/prilagati + tanúkat � pribavljati svjedo­ ke; bíróság elé � iznijeti na sud 6. tvrditi, izreéi + határozottan � kategoricki tvr­ diti; azt -ja, hogy én mondtam tvrdi da sam ja to rekao; azt �ják róla o njemu se tvrdi állítás H �ok, �a] n 1. stavljanje, postavljanje, podizanje, prilaganje + egymás mellé - stavljanje jedno pokraj drugoga 2. tvrdnja, iskaz + alaptalan � neutemeljena tvrd­ nja; �átfenntartja ostati pri svojem iskazu; a tanúk -a szerint po iskazu svjedoka; az � nem egyezik a tényekkel iskaz se ne slaze s Cinjenicama 3. vojn. novacenje 4. namjestanje (o stroju) alliteráció H �k, �ja] n knjiz. aliteracija állítható H �k, �bb] [�an] adj 1. pomican, namjestiv + nem � nenamjestiv; � szögmérő pomieni kutomjer; � támlájú ülés sjedalo s pomienim naslonom 2. koji se moze staviti u stojeéi polozaj 3. novin. koji se moze tvrditi + ez aligha � to se tesko moze tvrditi állítmány [�t �ok, �a] n gram. , fil. predikat állítmányi [�t �ak] adj gram. predikatni + � mellé­ �mondat predikatna recenica; � névszó predikatno ,me állítólag adv navodno + - nagyon beteg navodno je jako bolestan állítólagos [-at �ak] [�an] adj navodni állj interj stoj! állkapocs [�kapcsot, �kapcsok, �kapcsa] n anat. celjust, vilica álló' H �k] [�an] adj

25

1. koji stoji, stojeéi • � cseppkő stalagmit; � hel­ yében stojeéi na mjestu; � helyzetből iz stojeéeg stava (polozaja); � vonat vlak koji stoji 2. koji se nalazi • hadban � felek strane u ratu, zaraéene strane; a vezetése � sereg vojska pod nje­ govim zapovjednistvom 3. ob. u: • jól � a) koji dobro pristaje b) dobrosto­ jeéi 4. koji se sastoji • öt darabból � koji se sastoji od pet dijelova; ezer emberből � sereg vojska od 1 000 ljudi; több részből � visedijelan 5. stalan • � tábor stalni logor 6. potpun, sav, citav, cio • egy � esztendeig Citavu godinu; egy � óráig cijeli sat 7. gram. koji stoji uz neku gramaticku konstrukciju • dativusszal � koji se slaze s dativom -álW [�t, �k, �bb] [�an] adj otporan na sta . tűzálló vatrootporan, vatrostalan állócsillag [�ot, �ok, �OJa] n astr. zvijezda stajaéica állófogadás [�t, �ok, �a] n svecani prijam (na kojem sejede i pije stojeéi), domjenak állóháború [�t, �k, --ja] n vojn. pozicijski rat, rovov­ ski rat állóhely [�et, �ek, �e] n stajaée mjesto (npr. u vozilu ili na stadionu) állókép [�et, �ek, �e] n l. nepokretna slika (o fotografiji) 2. slika osobe u stojeéem stavu állóképesség [�et, �ek, �e] n 1. postojanost 2. izdrzljivost, ustrajnost, zilavost 3. nepokvarivost, trajnost (o ziveznim namirnica­ ma) állólámpa [":t, ":k, ":ja] n stajaéa svjetiljka állomány H �ok, �a] n 1. adm. inventar; brojcano stanje • raktári � zalihe na skladistu; személyi � osoblje; tartalékos � pricu­ va; �on kívüli nerasporeden; tényleges � a) gosp. ostvareno stanje b) vojn. aktivno stanje tényleges �ú koji se odnosi na aktivno stanje 2. anat. tvar, masa • az agyvelő �a mozdana masa 3.fiz. kolicina tvari állomás H �ok, �a] n 1. postaja • rakodó � teretna postaja; vasúti � zeljez­ nicka postaja; �on maradóltároló uskladisten na kolodvoru 2. bir. mjesto zadrzavanja 3. vojn. v. állomáshely 4. adm. stanica, uredaj • ellenőrző � kontrolna stanica; kísérleti � ispitna stanica; meteorológiai � meteoroloska postaja; csapadékmérő � stanica za mjerenje kolicine oborina 5. RTV v. adóállomás 6. pren. stanica, etapa • írói pályájának új �a nova stanica u njegovoj karijeri pisca állomásfőnök [�öt, �ök, �e] n sef (-ica) postaje állomáshely [�et, �ek, �e] n 1. adm. mjesto, polozaj • követi � mjesto poslani­ ka

álmatlan 2. vojn. mjesto slliZbovanja állomásozlik [�tam, �ott, �ni, �z] vi 1. sluzbovati gdje 2. vojn. stacionirati se u vojami állomásoztat [�tam, �ott, �ni, állomásaztass] vt novin. poslati na sluzbovanje kamo állóvÍZ [�vizet, �vizek, �vize] n 1. voda stajaéica 2. bir. ustajalost, tavorenje, zabokrecina allűr [�t, �ök, �je] n bir. , pej. neuobicajeno ponasa­ nje, afektacija állvány H �ok, �a] n 1. grad. , tehn. skela 2. drzac 3. stativ, nogari • háromlábú � tronozac 4. polica za knjige állványzat [�ot, �ok, �a] n grad. skela alma [":t, ":k, ":ja] n 1. bot. jabuka (Maius domestica) • borizű � vinska jabuka; őszi � jesenska jabuka; téli � zimska jabu­ ka; Erisz ":ja knji§' Eridina jabuka, kamen smutnje D az � nem esik messze a fájától jabuka ne pada daleko od stabia 2. zarg. nista, lose, propast • már � a dolog nista od toga 3. zarg. sisa, duda . szép .q vannak ima lijepe sise almabefőtt [�et, �ek, �je] n v. almakompót almafa [":t, ":k, ":ja] n 1. stabio jabuke (Maius domestica) 2. jabukovo drvo, jabukovina almahéj [�at, �ak, �a] n kora jabuke almakompót [�ot, �ok, �ja] n kompot od jabuka almalé [�/evet, �/evek, �/eve] n sok od jabuke, jabucni Uabukov) sok almanach [�ot, �ok, �ja] n zast. , knjiz. godisnjak, almanah almapálinka Ft, ":k, ":ja] n jabukovaca almareszelő [�t, �k, �je] n ribez za jabuke almásI [�at, �ak, �abb] [�an] adj 1. jabucni, jabukov, koji je od jabuka • � pite pita od jabuka; � rétes savijaca od jabuka 2. koji sluzi za drzanje jabuka • � láda kutija za jabuke 3. zarg. truo, neuspjesan, los, nezanimljiv almás2 [�t, �ok, �a] n jabucnjak, voénjak jabucnih stabala almáskert [�et, �ek, �je] n v. almás2 álmatag [�at, �ak, �abb] [�on/�ul] adj knjis. 1. sanjarski • � tekintet sanjarski pogled 2. sanjiv, usporen • � léptek usporeni koraci 3. uspavan • � táj uspavan predio almatermés [�t, �ek, �e] n 1. plod jabuke 2. godisnji urod jabuke álmatlan H �ok, �abb] [�ul] adj 1. nesan, koji bdije • �ul hánykolodik prevrtati se u postelji

álmatlanság

26

2. koji je bez sna (npr. o noéi) D ettől még nem lesz - éjszakám to mi neée zadavati brige álmatlanság [-o� -ok, -a] n pat. nesanica • -ban szenved patiti od nesanice álmélkodlik [-tam, -ott, -ni, -j] vi bir. iscudavati se cemu, cuditi se cemu • -ik vmin snebivati se nad time álmodlik [-tam, -ott, -ni, -j] vt 1. sanjati • ébren -ik budan sanjati; rosszat -ik ruzno sanjati; vkirőllvkivel -ik sanjati koga; azt -tam, hogy ... sanjao sam da . D nem is -ik róla i ne sanja o tome, i ne sluti to; Csípj meg, hogy nem -om! UStini me da vidim sanjam li! 2. bir. sanjariti, zamisljati álmodozlik [-tam, -ott, -ni, -z] vi sanjariti o cemu, mastati o cemu álmodozó H -k, -ja] n sanjar (-ka) álmos [-at -ak, -abb] [-an] adj 1. pospan, snen, neispavan, dremljiv . - természetű a) sanjiv b) pren. uspavan • - városka uspavan gradié 2. bir. uspavljujuéi, monoton álmoskönyv [-et -ek, -e] n sanjarica (o knjizi) alnémet! [-e� -ek] [-ül] adj niskonjemacki alnémet2 [-e� -ek, -je] n 1. sjevemi Nijemac/sjevema Njemica 2. fing. niskonjemacki jezik álnév [-nevet, -nevek, -neve] n lazno ime, pseudo­ nim • -en ír pisati pod pseudonimom álnok [-at -ak, -abb] [-ul] adj bir. pakostan, pod­ mukao, lazljiv; vjeroloman; licemjeran álnokság [-ot -ok, -a] n bir. pakost, podmukiost; vjerolomstvo; licemjeJ.je alói postp 1. (od) ispod koga/cega • az asztal - ispod stola; kicsúszik a talaj a lába - izgubiti tlo pod nogama; kivétel a szabály - iznimka od praviia; mentesül a büntetés - spasiti se od kazne; a víz - iz vode; dühe - kibújt az irigység ispod bijesa izbila mu je zavist D eltesz vkit láb - ubiti koga 2. odozdo 3. iz nizvodnog smjera alóla! adv ..

1.

a. (od) ispod toga b. (od) ispod onoga 2. a. (od) toga b. (od) onoga . felmentette - oslobodio ga je toga (onoga) alóla2 adv pers v. alólam alóli am [-ad, -a, -unk, -atok, -uk] adv pers (od) ispod mene (tebe itd.) alom [almot, almok, alma/-ja] n 1. polj. stelja, nastor • almot készít pripremati ste­ lju 2. sloj uvelog liséa, susanj álom [álmot, álmok, álma] n

1. san, snivanje • csalóka - varljiv san; szentivánéji - san ivanjske noéi; álmomban sem gondolok erre! jut ez eszembe to mi ni u snu ne pada na parriet; álmot lát sanjati san D minden - szertefoszlik snovi su varljivi 2. spavanje, san . mély - dubok san; téli - zimski san; elnyomta az - svladao ga je san; -ba merül padati (tonuti) u san; -ba ringat uspavljivati lju­ ljanjem; -ba szenderül zadrijemati, zakunjati; nem jön - a szemére ne dolazi mu san na oCi; az igazak álmát alussza spavati snom pravednika; -ban Cu snu D álmában is elmondja znao bi to i u snu; örök álom vjecni pocinak 3. sanjarenje, masta, san . hiú - pusti snovi; a legs­ zebb álma vált valóra ostvario mu se najljepsi san álomfejtés [-t -ek, -e] n tumacenje snova álomkép [-e� -ek, -e] n knjis. snovidenje, uobrazi­ lja, sanjarija, tlapnja álomszerű [-� -ek, -bb] [-en] adj bir. nestvaran, koji je poput sna áloműző H -k] [-en] adj koji razbuduje álomvilág [-ot -ok, -a] n bir. svijet snova, masta, uobrazilja • -ban él zivjeti u snovima alorvos [-t -ok, -a] n adm. pomoéni lijecnik alosztály [-t -ok, -a] n adm. podrazred, pododjel . -okra feloszt podijeliti u podrazrede alpaka [-é,t -é,k, -é,ja] n zool. alpaka (Lama pacos) alpakka [-é,� -é,ja] n kemo novo srebro, alpaka alpári H -ak, -bb] [-an] adj bir. 1. prostacki, grub 2. koj i je na niskom nivou, primitivan alperes [-t -ek, -e] n prav. optuzenik/optuzenica alpesi [-� -ak] adj alpski • - éghajlat alpska klima; - hegylanc alpsko gorje; - lakos stanovnik Alpa; pásztor alpski pastir; - számok sp. alpske discipline skijanja alpinista [-é,t -é,k, 0a] n sp. alpinist (-ica) • ipari ­ osoba koja se penje po zgradama u svrhu radova (npr. popravakafasade) alpolgármester [-t -ek, -e] n pol. dogradonacelnik/ dogradonacelnica álprobléma [-é,t -é,k, 0a] n bir. lazna poteskoéa, pri­ vidan problem álruha [-é,t -é,k, -é,ja] n kostim, odjeéa za maskiranje . -é,ba öltözik preobuéi se/preoblaciti se, prerusiti sel prerusavati se alsó! H -k, -bb] adj 1. donji . az - emeleten na donjem katu; a Dráva folyásánál u donjem toku Drave; - korhatár adm. donja dobna granica; - rész donji dio 2. (obicno u komparativu) nizi • -bb népréteg nizi narodni sloj; -bb szervek nizi organi; - osztály/ tagozat skol. nizi razred osnovne skole 3. koji dolazi odozdo • - világítás osvjetljenje odozdo; -fogás sp. donji hvat, pothvat 4. juzni • az Alföld - részén u juznom dijelu Alfólda 5. glazb. dublji, donji . - C donj i C

27

alsó2 H �k, --ja] n

altruizmus

1. opéi, univerzalan, generalan • � ár univerzalna cijena; � áttekintés opéi pregled; � egészségügyi vizsgálat sistematski pregled; � érvényű opéevrije­ deéi; � iskola osnovna skola; � névmás gram. neo­ dredena zamjenica; � nyelvészet opéa lingvistika; � orvos lijecnik opée prakse; � szabály opéi propis, opée pravilo; az ENSZ � ülésszaka Opéa skupstina UN-a; � választójog pol. opée pravo glasa; � válság gosp. opéa kriza 2. rasprostranjen, univerzalan • � vélemény raspro­ stranjeno misljenje általánosít [�ottam, �ott, �ani, �s] vt uopéi[va]ti, poopéi[va]ti, generalizirati • Ne �s! Ne generali­ ziraj ! általánosítás [�� �ok, �a] n uopéivanje, poopéiva­ nj e, generaliziranje, generalizacija • Ez téves �. To je pogresno generaliziranje; merész � smiona generalizacija általánosság [�o� �ok, �a] n opéost, opéenitost • semmitmondó �ok nepotrebne fraze, opéa mjesta; �ban opéenito; nagy �ban sasvim opéenito altat [�tam, �ott, �ni, altass] vt 1. uspavljivati 2. med. uspavljivati, davati anesteziju áltat [�tam, �ott, �ni, áltass] A. vt zavara[va]ti, varati, nadmudri[va]ti, obmanuti/ obmanjivati • hiú reményekkel � ulijevati lazne nade; vkit vmivel � zavaravati koga éime B. v rejl zavaravati se altatás [�� �ok, �a] n 1. uspavljivanje 2. med. davanje anestezije altatói H �k, �bb] [�an] adj koji uspavljuje • � hatású koji ima uspavljujuée djelovanje által postp altaW H �k, �ja] n 1. (obiéno se prevodi pasivom) od koga/éega, 1. med. sredstvo za uspavljivanje, anestetik pomoéu koga/éega, putem koga/éega, preko koga/ 2. uspavanka éega, posredstvom koga/éega, po kome/éemu • hel­ altatóorvos [�� �ok, �a] n med. anesteziolog (-inja) yettes � pomoéu zamjenika; ki �? preko (od/putem) altemplom [�o� �ok, �a] n grad. podzermIa kapekoga?; mi �? cime?, pomoéu cega?; az előadó � lica, kripta említett kérdés pitanje koje je spomenuo predavac; a vállalat � jut kölcsönhöz preko poduzeéa je altengernagy [�o� �ok, �a] n vojn. viceadmiral alteregó [�� �k, �ja] n bir. drugo ja, alter ego dosao do zajma 2. zahvaljujuéi éemu, zbog éega • olcsósága � vált alternaőv [�a� �ak, �abb] [�an] adj kedveltté postao je omiljen zahvaljujuéi jeftinoéi 1. novin. koji nudi izbor izmedu dviju moguénosti, 3. zast. v. átl 1 .-2. alternativan • � terv altemativni plan; � (katonai) szolgálat moguénost izbora vojnog ili civilnog slu­ általa adv pers v. általam zenja vojnog roka általában adv obicno; uopée; opéenito, u osnovi • 2. pol. , um}. koji se razlikuje od uobicajenoga, alter­ � véve opéenito uzev; � este otthon vagyok obicno nativan • � művészet altemativna umjetnost sam uvecer kod kuée alternatíva [�� �k, �ja] n novin. j edna od dviju altalaj H �a] n moguénosti, alternativa • XY-nak nincs �ja XY 1. pol}. podloga, zemlja zdravica, mrtvica nema alternative 2. grad. tlo ispod gradevine altest [�e� �ek, �e] n anat. donji dio tijela általi am [�ad, �a, �unk, �atok, �uk] adv pers (obié- . no se prevodi pasivom) od mene (od tebe, itd.), s alőszt [�et �ek, �je] n 1. vojn. docasnikldocasnica, usp. tiszthelyettes pomoéu mene (s pomoéu tebe, itd.) . az � írt könyv 2. zast. v. hivatalsegéd knjiga koju sam ja napisao altruizmus [�t �a] n bir. nesebicnost, altruizam általános [�a� �ak, �abb] [�an] adj 1.

decko u madarskim kartama 2. razg. donje rublje . � vált mijenjati rublje; tiszta/ új �t vesz obuéi cisto rublje 3. skol., razg. nizi razred osnovne skole alsóbbrendű [�� �ek] [�en] adj nizerazredan, nizi • � növények nize bilje alsófokú H �ak] [�an] adj koji je na najnizem stupnju, osnovni alsóház [�a� �ak, �a] n pol. donji dom parlamenta alsóing [�e� �ek, �je] n potkosulja alsónadrág [�o� �ok, �ja] n gaée pl. alsónemű [�� �k, �je] n bir. donje rublje alsószoknya [�� �k, eja] n podsuknja álszent [�e� �ek] [�en] adj koji je laZno svet, lice­ mjeran, prijetvoran, farizejski al(u)szlik [aludtam, alud� aludni, aludj] A. vi spavati • éberen �ik imati lagan san; édesen �ik slatko spavati; mélyen �ik cvrsto spavati, biti u dubokom snu; aludni megy/tér iéi spavati, leéi na pocinak; alva spavajuéi, u snu; nálunk �ik spava kod nas; �ik a természet bir. priroda spava D �ik, mint a bunda/tej spavati kao janje (beba, top); úgy �ik, hogy ágyúdörgésre sem ébredfel sp ava da ga ni top ne bi probudio B. vt spavati • első álmát alussza spavati prvim snom D erre még �om egyet o tome éu jos razmi­ sliti; örök álmát alussza spavati vjecnim snom alt [�o� �ok, �ja] n glazb. 1. alt 2. altistica ált. krat. (általános) opé. (opéi, opéenit) altábornagy [�o� �ok, �a] n vojn. general pukovnik

.

áltudomány

28

áltudomány [-t -ok, -a] n pej. pseudoznanost, sarlatanstvo

áltudományos [-at -ak, -abb] [-an] adj pej.

1. pseudoznanstven, sarlatanski 2. izmiSljen aludttej [-et -e] n kiselo mlijeko alufólia [":-t ":-k, ":-ja] n aluminijska folija, staniol alul! adv ispod . -fekvő koji leZi ispod; -ra nadolje; -ról odozdo; -ról jövő bírálat kritika koja dolazi odozdo; -ról kezdve pocevsi od dna; -ról felfelé stratégia strategija odozdo prema gore o -ról szagolja az ibolyát zarg. gledati travu odozdo, biti mrtav alul2 postp ispod cega, podno cega • áron - ispod cijene; száz ki/ón - ispod sto kilograma aluP (-) praef(vidi u slozenicama) aluliifIzet [-tem, -ett, -ni, -fizess] vt platiti manje od ocekivane cijene aluli H -ak] adj koji je ispod cega • 14 éven gyermek dijete ispod 14 godina; térden - szoknya suknja do ispod koljena; (minden) kritikán - koji je ispod svake kritike; méltóságán -nak talál vmit smatrati sta ispod svoje casti alulírott! [-at -ak] [-an] adj potpisan alulírott2 [-at -ak, -ja] n adm. potpisnik/potpisnica aluljáró [-t -k, -ja] n podvofujak • gyalogos pothodnik aluliimarad Ham, -t, -ni, 0] vi 1. podleéi/podlijegati cemu 2. ne doseéildosizati sta alulnézet [-et, -ek, -e] n umj. , tehn. pogled odozdo alultáplált [-at, -ak, -abb] [-an] adj pat. pothra­ njen alumínium [-ot, -úja] n kemo aluminij • -(ból valój készült) aluminijski; - edény aluminijska posuda alumíniumipar [-t 0a] n aluminijska industrija alvad [-tam, -t, -ni, -j] vi [z]grusati se alvállalkozó [-t, -k, -ja] n kooperant alvás [-t, -ok, -a] n spavanje • ebéd utáni - spava­ nje poslije rucka; - ideje vrijeme spavanja; éjszakai - noéni poCinak; - közben u snu alvászavar [-t, -ok, -a] n pat. poteskoéa sa spava­ njem alváz [-t, -ak, -a] n 1. tehn. vozno postolje, sasija; stajni trap 2. sal}. pozadina, straznjic� alvilág [-ot, -ok, -a] n 1. mit. podzemni svijet, carstvo mrtvih 2. novin. podzemlje, kriminaini svijet alvilági H -ak] adj 1. mit. koji pripada podzemnom svijetu 2. bir. kriminalan alvó! [-t, -k, -an/alva] adj koji spava, koji drijema alvó2 [-t, -k, -ja] n spavac (-ica) • jó - spavac tvr­ dim snom

amekkora ám! conj bir. medutim, no, ipak • - azt nem érti

meg, hogy ali, ne razumije to da; szóltam hozzá, ő nem hallotta obratio sam mu se, ali nije cuo ám2 interj 1. upravo, bas . ez - az ember! to je pravi covjek!; - lássa neka vidi; eljöjj/elgyere -! dodi svakako! 2. jos kako • eljössz? - El -! Dolazis li? - Nego! ; nem - niposto, ni u kojem slucaju 3. doduse (obicno izrazava suprotnost) • igen -, de ... istina, ali . . . 4. bir. neka (izrazava dopustenje); - legyen neka bude ama pron dem, inv. v. amaz amatőr! H -ök] [-en] adj 1. zaljubljenicki, amaterski 2. pej. koji je lose (nestrucno) obavljen, amaterski amatőr2 [-t, -ök, -je] n 1. zaljubljenik/zaljubljenica, amater (-ka) 2. sp. osoba koja nije plaéena za svoje bavljerije sportom, amater (-ka) amatőrizmus [-t, -a] n amaterizam amaz [-t, -ok] pron dem onaj/ona/ono • ezt is, azt is; - is i ovoga, i toga, i onoga amazon [-t, -ok, -ja] n 1. mit. amazonka 2. bir. borbena zena, amazonka ámbár conj bir. premda, iako ambíció H -k, -ja] n 1. ambicija 2. ambicioznost 3. pej. laktastvo ambicionál Ham, -t, -ni, -j] vt imati ambicije, biti ambiciozan ambiciózus [-at, -ak, -abb] [-an] adj 1. ambiciozan 2. pej. laktaroski ambivalens [-et, -ek] [-en] adj 1. psih. koji lako prelazi u svoju suprotnost, ambi­ valentan (npr. osjeéaj, ponasanje) 2. bir. dvojak, ambivalentan • - érzéseim vannak osjeéaji su mi podijeljeni ambulancia [":-t, ":-k, ":-ja] n med. ambulanta ambuláns [-at, -ak] [-an] adj med. ambulantni • beteg ambulantni pacijentlambulantna pacijentica; - gyógykezelés ambulantno lijecenje; - vizsgálat ambulantni pregled amcsi [-t, -k, 0a] n sal}. Amer, Amerikanac ámde con} bir. premda, iako, ali ameddig conj rel 1. dokle . Az az útszakasz, - jutottak. To je dio­ nica dokle su dospjeli.; - (csak) a szem ellát dokle pogled dopire 2. a. dokada • - (csak) lehet, maradj! Ostani dokad mozes! b. dok . - tud, dolgozik dok moze, radi; - élek dok zivim amekkora [":-t, ":-k] pron rel kolik, koliko velik ,

amellett

amint!

29

amellett adv dem

1. za to, u korist toga, u prilog tomu • ez - szól, hogy . .. to govori u prilog tomu da ; - vagyunk, hogy ... mi smo za to da ... 2. pokraj toga, uz to • ügyes, s - szorgalmas is spretan je, a uz to i marljiv amely [-et -ek] pron rel koji, taj . 8000 forintról, összeget . o 8000 forinti, svotu koju ; a zongora, - az enyém glasovir koji je moj; -be u koji/kojeg/ koju/koje; -ben u kojemlkojoj; amellyel s kojiml kojom; (az) az összeg, -et ... onaj iznos koji ; alatt pod kojimlkojom; a szék, - a szobában van stolac koji je u sobi; a város, - nekem tetszett grad koji mi se svidao amelyik [-et] pron rel 1. koji • - helyen akarod na kojem mjestu zelis; kutya ugat, (az) nem harap pas koji laje ne grize (ujeda); a ház, -ben lakom kuéa u kojoj stanujem; vedd (azt), -et akarod uzmi kojeg/koji zelis; - csak koji god 2. netko, neki, jedan • -ünk, -etek, -ük jedan (netko/neki) od nas, vas, njih ámen! interj vjer. amen, neka (tako) bude! ámen2 [-t -ek, -je] n razg. amen, zavrsna rijec D ki-/rámondja vmire az -t amenovati, dati konacnu suglasnost za sto; -re érkezik doéi na amen, doéi na svrsetak cega amennyi [-t] pron rel koliko • annyit csinálok, -t bírok cinim koliko mogu; vigyél, -t elbírsz uzmi koliko mozes ponijeti; -en koliko ljudi; -re u kojoj mjeri, koliko; -re értesültem koliko sam obavije­ sten; -re meg tudom állapítani koliko mogu usta­ noviti; -re tőlem függ koliko o meni ovisi amennyiben conj adm. ako, ukoliko, u slucaju da • - eljönnél ukoliko dodes amerikai! [-t -ak] adj americki . Amerikai Egyesült Allamok zem. Sjedinjene Americke Drzave; nagybácsi salj. stric iz Amerike, bogati rodak; futball sp. americki nogomet amerikai2 [-t -ak, -ja] n 1. Amerikanac, Amerikanka 2. !ing. americki (engleski) jezik amerikaimogyoró [-t -k, -ja] n bot. v. földimo­ gyoró amerre adv rel 1. kuda, kojim putem 2. kamo, u kojem smjeru 3. v. akárhol amfiteátrum [-ot -ok, -a] n amfiteatar amfora [�t �k, -:fa] n pov. amfora ami [-t -k, --je] pron rel 1. sto • - csak jó sve sto vrijedi; - engem illet sto se mene tice; az, - ... to sto ; - alatt/alá pod cime/sto; - által od cega; - előtt prije cega; - miatt zbog cega; - után nakon cega; - végett ibog cega; -be u sto; kerül, -be kerül koliko stoji da stoji; -ben u cemu; -ből iz cega; -hez k cemu; tedd, -hez kedved van radi sto te volja; -n a) na cemu b) pren. preko cega; -n azt kell érteni to treba tako oo.

..

oo.

oo.

oo.

razumjeti a lényeg, -n minden múlik srz stvari, o kojoj sve ovisi; nem az, -nek mondta magát nije ono za sto se izdavao; -nek szívből örültem cemu sam se od srca veselio; -nél pri cemu; -re aztfelel­ te na sto je odgovorio; -ről o cemu; -ről szó van o cemu je rijec; -ről bővebben majd később o cemu podrobnije malo kasnije; -től od cega;usp. - által; -től leginkább tartok cega se najvise bojim; -vel Címe D -t ma megtehetsz, ne halaszd holnapra sto mozes uciniti danas, ne ostavljaj za sutra; - a szívén, az a száján sto mu je na srcu, to mu je i na jeziku; - történt, megtörtént sto je bilo, bilo je 2. v. amennyi ami2 [-t -k, -je] n razg. v. amcsi amiatt adv dem 1. zbog toga, zato, stoga • -, mertlhogy zato sto/ da ; éppen - upravo zato 2. v. afelől 1 . amidőn adv rel bir. kada amiért adv rel 1. radi cega. 2. zbog toga • - is zato sto amíg adv rel 1. dok, sve dok ne . - (csak) meg nem hal dok ne umre; - élek dok zivim; ne jöjjön, - nem kapott tőlem értesítést ne dolazite dok vas ne obavijestim 2. dok, za vrijeme . - mások dolgoznak dok drugi rade; - a helyzet kedvező dok je situacija povoljna amikor! adv rel kada, u koje doba . - csak kad god; - is upravo kada; ez akkor volt, - ... to je bilo onda kada ; legyen, - ő akarja neka bude kad on zeli; - őt hallja az ember kad se njega cuje; - önnek megfelel kad Varna odgovara; - szóba kerül vmi kada se povede razgovor o cemu; -ra za kada amikor2 conj razg. premda • Kér, - tudja, hogy nincs. Trazi premda zna da nema. amily [-et -ek] pron rel knji§. v. amilyen amilyen! [-t -ek] pron rel kakav . - gazember volt kakva je hulja bio; - képet az vágott kakav mu je bio izraz lica; - ..., olyan ... kakav ... takav . ; - az apa, olyan a fia kakav otac, takav sin; - időket ma élünk u kakvim vremenima danas zivimo; - korán csak lehet najranije moguée; a háború, -nek én láttam rat kako sam ga ja vidio D - az adjonisten, olyan afogadjisten kako sijes, tako ées i zeti, kako prostres, tako ées i leéi; - a kérdés, olyan a felelet kakvo pitanje, takav odgovor amilyen2 adv rel kako, koliko • - erős jak kakav jest; - gyorsan csak lehet koliko je brzo moguée amilyen3 conj kako, kao • éppen olyan gyorsan hanyatlott, - gyorsan emelkedett pao je jednako brzo kao sto se i uzdigao; -féktelenül költekezett, úgy nőtt az adóssága kako je nezaustavljivo trosio, tako mu se poveéavao dug aminosav [-at -ak, -a] n kemo aminokiselina amint! adv rel 1. kako • olyan gyorsan, - (csak) lehet koliko je brzo moguée; - említettem kako sam istaknuo 2. •..

o o.

oo.

..

amint2 a. tako skoro, eim • - lehet eim je moguée; megérkezik eim stigne; - alkalom adódik eim se pojavi prilika; - láthatóvá válik vmi eim sta posta­ ne vidljivo b. za vrijeme dok amint2 conj 1. dok 2. eim . - elkészülsz, szólj! Cim se spremis, reci! aminthogy adv 1. v. minthogy 2. v. amint 1 . amióta adv rel otkada, otkako • - ezt láttam otkad sam to vidio amire conj dok . - hazaértem, beesteledett dok sam dosao kuéi, veé se smraCilo ámít [-ottam, -ott, -ani, -s] vt bir. [za]varati, obma­ nuti/obmanjivati . vkit vmivel - zavara[va]ti koga Cime, obmanuti/obmanjivati koga Cime ámítás [-t -ok, -a] n bir. 1. zavaravanje 2. obmana, varka ammónia [-ot --ja] n kemo amonijak amnesztia ["--t "--k, �a] n prav. pomilovanje, amne­ stija • '"'"ban részesítl"--t ad vkinek amnestirati koga; "--ban részesül/"--t kap biti amnestiran amnézia F4 "--k, �a] n psih. gubitak paméenja, amnezija amoda adv dem a. tamo b. onamo ámokfutó H -k, -ja] n 1. osoba koja bjesomucno juri 2. nagonski ubojica amolyan [-4 -ok] pron dem a. takav b. onakav • ez csak - pótlék to je samo neka vrsta nadomjestka amorális [-at -ak, -abb] [-an] adj novin. neéudore­ dan, nemoralan, amoralan amorf [-at -ak, -abb] adj bezoblican, amorfan amortizáció [-t -k, -ja] n gosp. 1. smanjivanje vrijednosti 2. smanjivanje duga, amortizacija amortizálódlik [-ott, -ni, -jon] vi gosp. gubiti vri­ jednost, amortizirati se amott adv dem a. tamo b. ondje amőba F4 "--k, �a] n zool. t'meba (Amoeba proteus) amplitúdó [-4 -k, --ja] njiz. razlika izmedu najveée i najmanje vrijednosti, amplituda ampulla ["--t "--k, "--ja] n med. ampula amputál [-tam, -t, -ni, --j] vt med. odrezati, amputirati amúgy adv dem 1.

a. tako

b. onako

30

anatómia 2. drukCije • ma így, holnap - danas ovako, sutra onako 3. razg. inace, usput, uostalom • - hogy vagy? inace, kako si?; - is ionako; ez - is elég olcsó to je ionako dosta jeftino; - serm) ionako ne ámul [-tam, -t, -ni, -j] vi bir. cuditi se, biti zapre­ pasten, snebivati se ámulat [-ot -ok, -a] n bir. cudenje, divijenje, zapre­ pastenost, snebivanje • -ba ejt zaprepastiti koga; -ba esik snebiti se ámuldozlik [-tam, -ott, -ni, -z] vi bir. iscudavati se • -ik vmin iscudavati se nad Cime amulett [-et -ek, -O)e] n bir. amulet, hamajlija amur [-t -ok, -a] n zool. amur (Ctenopharyngodon idella) anakronisztikus [-at -ak, -abb] [-an] adj bir. zastario, anakron anakronizmus [-t -ok, -a] n bir. zastarjelost, ana­ kronizam analfabéta ["--t "--k, "--ja] n 1. nepismena osoba, anaifabet 2. razg. nestrucnjak analfabetizmus [-4 -a] n nepismenost, analfabe­ tizam anális [-at -ak] [-an] adj anat. koji se odnosi na cmar, cmami, anaini analitikus [-at -ak, -abb] [-an] adj bir. 1. analiticki • - geometria mat. analiticka geome­ trija; - nyelv !ing. analiticki jezik 2. analiticarski analizál [-tam, -t, -ni, -j] vt bir. rasclanjivati, razlu­ civati, analizirati analizis [-4 -ek, -e] n bir. rasclamba, razlucivanje, analiza analóg [-at -ak] [-an] adj bir. slican, podudaran, analogan analógia ["--t "--k, "--ja] n bir. podudamost, analogija • vminek az "--jára prema analogiji s Cim analógiás [-a4 -ak] [-an] adj 1. analoski 2. analogan (o stroju) anamnézis [-t -ok, -a] n med. povijest bolesti, anamneza ananász [-t -ok, -a] n bot. ananas (Ananas sativus) anarchia ["--t "--k, �a] n 1. pol. bezvlasée, anarhija 2. bir. nered, strka anarchikus [-at -ak, -abb] [-an] adj koji je bez reda, anarhican anarchistal ["--t "--k, "--bb] ["--n] adj pol. anarhisticki anarchista2 Ft "--k, �a] n 1. pol. anarhist (-ica) 2. pej. osoba koja stvara nered anarchizmus [-t -a] n pol. anarhizam anatómia ["--t "--k, �a] n 1. nauka o gradi, anatomija

anatómiai

31

2. bir. poznavanje unutrasnjih zakonitosti • a hata­ lom "-ja anatomija vlasti anatómiai H �ak] Hag] adj 1. anatomski 2. anatomijski andalító H �k, �bb] [�(a)n] adj knjis. koji opcinju­ je, koji ocarava andalog [�tam, andalgott �ni, �j] vi bir. zamisljeno hodati, lutati

-andó/-endő 1.

sufiks za tvorbu participa futura (na neprijelaznim glagolima) • romlandó koji ée propasti; leendő buduéi 2. sufiks za oznacavanje obaveze (na prije!aznim gla­ gotima) • fizetendő koji se treba platiti; követendő koji se treba slijediti anekdota ["-t "-k, "-ja] n zgoda, anegdota • "-ba illő anegdotalan anekdotázlik [�tam, �ott, �ni, �z] vi pricati zgode (anegdote) anélkül adv dem a da ne, bez toga • elment �, hogy egy szót szólt volna otisao je, a da nije rekao nijed­ nu rijec; � sem érzem magam jól i bez toga se ne osjeéam dobro anémia ["-t "-ja] n pat. slabokrvnost, anemija anémiás [�t �ok] [�an] adj pat. slabokrvan, ane­ mican

-an/-en

sufiks za tvorbu priloznih oblika od pridjeva • bátran hrabro; sértően povrijedeno; túlságosan prekomjemo; betegen bolesno; ketten udvoje anesztézia [,,-� "fa] n med. anestezija aneszteziológus [�� �ok, �a] n med. v. altatóorvos anglikán! [�a� �ak] adj vjer. anglikanski . � egyház Anglikanska Crkva anglikán2 [�t �ok, --ja] n anglikanac/anglikanka angofl [�t �ok] [�ul] adj engleski . az � királynő engleska kraljica; � hidegvér engleska hladnokrv­ nost; � reggeli engleski dorucak; �ul tanul uciti engleski; Hogy van ez �ul? Kako je to na engle­ skom? angol2 [�� �ok, --ja] n 1. Englez/Engleskinja 2. ting. engleski jezik • az amerikai � americki engleski angolna ["-t "-k, "-jal n zoo!. jegulja (Anguilla angu­ illa) angolos [�at �ak, �abb l [�anl adj 1. koji je tipicno engleski D �an távozik salj. smug­ nuti 2. koji nije posve pecen (o mesu) . • �an kérem molim slabije peceno 3. koji zna engleski jezik • Van itt �? Govori li ovdje tko engleski? angolpark [�ot �ok, �jal n engleski park

angolszász! [�t �okl [�ul] adj pov. anglosaksonski, anglosaski

angolszász2 [�t �ok, �al n

1. Anglosas (-kinja) 2. ting. anglosaski j ezik angyal [�t �ok, �al n vjer. 1. andeo • őrző/védő � andeo cuvar; bukott � pali andeo; a halál �a andeo smrti D az �át! razg., salj. kvragu! , sunce ti zarko! ; � szállt elfölöttünk nastao je tajac 2. pren. lijepa ili dobra osoba • szőke � plavi andeo; � vagy! Bas si zlatan! D valóságos/földreszállt �! pravi andeo! angyalarcú [�t �akl [�anl adj bir. koji ima andeo­ sko lice angyali H �ak, �bbl adj 1. vjer. andeoski • � üdvözlet Pozdravljenje, Angelus 2. razg. divan, zlatan, ljubazan • � türelem andeo­ ska strpljivost angyalka [,,-� "-k, "fal n hip. andelcié, andelak anilin [�t �jal n kemo anilin animáció H �k, �ja] n bir. 1. zivost, pokretnost 2. ozivljavanje, animiranje animációs [�at �akl [�anl adj 1. animacijski 2. animiran • � film animirani film animál [�tam, �t, �ni, �jl vt ozivljavati, animirati ánizs [�t �al n bot. anis (Pimpinella anisum) ankét [�ot/�et, �ok/�ek, �ja/�jel n ispitivanje, anketa • �ot/�et rendez provesti/provoditi anketu, anke­ tirati annak! pron dem 1. a. tomu/toj, za toga/tu/to b. onomu/onoj, za onoga/onu/ono • � az asz­ szonynak mondtad? Rekao si to onoj gospodi?; � az embernek adtam dao sam to onom covjeku; Ne ennek (a nőnek) add, hanem �! Nemoj to dati ovoj zeni, nego onoj ! ; hol ennek, hol � kojiput ovomu, kojiput onornu; ez � köszönhető to mozemo zahva­ liti tomu; � örülök, hogy ... veselim se tomu da . . . ; � ellenére usprkos tomu; � megfelelően u skladu s time 2. a. koji je od toga/te, koji pripada tomu/toj b. koji je od onoga/one, koji pripada onomu/onoj • � a férfinek a kabátja kaput onog covjeka; � a virágnak a színe boja onoga cvijeta; � a háza, aki ... kuéa onoga tko . . . ; � alapján na temelju toga; � előtte prije toga; � folytán/következtében zbog toga; � hiányában u nedostatku toga; � idején u ono vrijeme, u to vrijeme, u taj eas; � a jelentése, hogy ... znacenje toga je da .. ; � megfelelően tomu odgovarajuéi; � oka az, hogy ... razlog tomu je to sto . . ; � a veszélye opasnost od toga; � utána posli­ je toga; � a kedvéért radi toga; � már két hónapja tomu ima veé dva mjeseca; eljön � is az ideje doéi .

.

anyaggyűjtés

32

ée vrijeme i za to; � oka az, hogy ... razlog tomu je to sto ... annak2 adv dem utoliko • Tréfának szánta, de � se jó. Bila je to sala, ali ni utoliko nije bilo dobro. annáF adv dem 1. a. uz to, pri tome • � maradunk ostajémo pri tome 2. (uz komparativ) to; od toga • megteszem azt, ami kötelességem, s még többet is � ucinit éu sto trebam, i jos i vise od toga; � inkább to radije; � jobb to bolje; � kevésbé to manje; � több to vise annáF pron dem a. pokraj toga/te, pri tome/toj b. pokraj onoga/one, pri onome/onoj • � a fánál pokraj onog drva annektál [�tam, �t, �ni, �j] vt po!., novin. pripojiti, anektirati anomália [�t �k, �ja] n nepravilnost, anomalija anonim [�at �ak] [�e] adj bir. bezimen, nepoznat, anoniman • � levél anoninmo pismo; � szerző anoninmi autor antagonisztikus [�at �ak, �abb] [�an] adj novin. suprotstavljen, antagonisticki • � nézetek antago­ nisticka gledista antant [�ot �ja] n pov. Antanta antarktikus [�at �ak] adj antarktleki antenna [�t �k, -ja] n 1. el. antena . műholdas � satelitska antena; televí­ ziós � televizij ska antena; fölszereli az �t postaviti antenu 2. zool. ticalo antialkoholista! [�t �k] [�n] adj antialkoholicarski antialkoholista2 [�t �k, -ja] n antialkoholicar (-ka) antianyag [�ot �a] n fiz. antimaterija antibiotikum [�ot �ok, �a] n farm. antibiotik antidemokratikus [�t �ak] [�an] adj pol. antidemokratski antifasiszta! [�t �k] [�n] adj pol. antifasisticki antifasiszta2 [�t �k, -ja] n antifasist (-ica) antigén [�t �ek, �je] n biol. tvar koja potice stvara­ nje protutijela, antigen antik [�at �ak, �abb] [�an] adj 1. anticki • � filozófia anticka filozofija 2. antikni, starinski • � bútor antikni namjestaj antikapitalista! [�t �k] [�n] adj pol. antikapitali­ sticki antikapitalista2 Ft �k, -jath antikapitalist (-ica) antiklerikális! [�t �ak] [�an] adj protuvjerski, anti­ klerikalan • � mozgalmak antiklerikalni pokreti antiklerikális2 [�t �ok, �a] n antiklerikalac/antikle­ rikalka antikommunista! [�t �k] [�n] adj pol. antikomu­ nisticki antikommunista2 [�t �k, �ja] n antikomunist (-ica) antikvárium [�ot �ok, �a] n prodavaonica starih knjiga, antikvarijat

antikvárius [�t �ok, �a] n prodavac (-ica) starih knjiga, antikvar (-ka)

antikvitás [�t �ok, �a] n bir.

1. antika 2. antikvitet 3. antiknost antilop [�ot �ok, �ja] n 1. zoo!. antilopa (Anti/ope) 2. brusena koza, antilop • � cipő cipele od antilo­ pa antipatikus [�at �ak, �abb] [�an] adj antipatican antiszemita! [�t �k] [�n] adj koji se protivi Zidovima, antisemitski antiszemita2 [�t �k, -ja] n osoba koja rnrzi Zidove, antisemit (-kinja) antiszemitizmus [�t �a] n rnrznja prema Zidovima, antisemitizam antiszociális [�at �ak] [�an] adj protudrustver, antisocijalan antitest [�et �ek, �e] n biol. antitijelo antitézis [�t �ek, �e] nfil., knjiz. antiteza antológia [�t �k, �ja] n knjiz. knjizevna zbirka, antologija antracén [�t �ok, �ja] n kemo antracen antropológia [�t -ja] n antropologija antropológus [�t �ok, �a] n antropolog (-inja) antropomorf [�at �ak, �abb] [�an] adj covjekolik, antropomorfan anya! [�t �k, anyja] n 1. majka • �k napja Majcin dan; �m fivére ujak; édes �m! mila majko ! ; "-ink korában u doba nasih majki; négygyermekes � majka cetvero djece; terhes/leendő � buduéa majka; gyermekét egyedül nevelő � samohrana majka; �ra van szüksége imati potrebu za majkom D az anyja szoknyáján ül biti pod majcinim skutima; az ""d (mindenit)! proklet­ stvo! 2. vjer. predstojnica samostana • tisztelendő � casna majka anya2 [�t �k, �ja] n tehn. V. csavaranya anyácska [�t �k, -ja] n hip. majCica anyaföld [�et �ek, �je] n bir. rodna gruda, majcinska zemlja, domovina . az édes � ljubljena domovina anyag [�ot �ok, �ű)a] n 1.fil. , fiz. tvar, materija, supstancija . szellem és � duh i tvar; ismeretlen � nepoznata tvar; mérgező � otrovna tvar 2. pren. materijal, tvar, grada . bizonyítási � dokaz­ ni materijal; gördülő � zeljeznicka vozila; cikkhez �ot gyűjt skupljati gradu za clanak; a múzeum �a muzejska grada, fundus 3. roba, materijal 4. tkanina D más �ból van gyúrva biti na svoje brdo tkan 5. sadrzaj • a vita �a saddaj rasprave anyagcsere [�t �k, �je] nfiziol. izmjena tvari anyaggyűjtés H �e] n prikupljanje grade (npr. za znanstveni rad)

anyagi anyagi H �ak, �abb] [�lag] adj

apad

33

1. tvaran, materijalan . � világ materijalni svijet 2. novcan, materijalan • � eszközök materijalna sredstva; � nehézségek materijalne poteskoée; �lag jobb helyzetben van biti u boljoj materijalnoj situa­ ciji anyagiak [�at] n pl. sredstva • az � kérdésében u pitanju sredstava anyagias [�at �ak, �abb] [�an] adj pohlepan, gram­ ziv, materijalisticki anyagismeret [�et �e] n 1. poznavanje materijala 2. znanost o tvarima anyagtalan H �ok, �abb] [�ul] adj bir. koji nije tvaran, nematerijalan anyagvizsgálat [�ot �ok, �a] n tehn. ispitivanje materijala anyahajó [�t �k, --ja] n vojn. maticni brod anyai H �ak, �bb] Hag] adj 1. maj cin • � (ági) rokon rodak s majcine strane; � részről s majcine strane 2. majCinski • � szeretet majCinska ljubav D � örömök elé néz ocekivati dijete anyajegy [�et �ek, �e] n madez anyajuh [�ot �ok, �a] n polj. rasplodna ovca anyakirályné [�t �k, --je] n kraljica majka anyakoca [":'t ":'k, ":'ja] n polj. rasplodna krmaca anyakönyv [�et �ek, �e] n maticna knjiga, matica, matrikula • születési � maticna knjiga (matica) rodenih; házassági � maticna knjiga (matica) vjen­ canih; halotti � maticna knjiga (matica) umrlih anyakönyvez [�tem, �ett, �ni, �z] A. vt uvesti u maticne knjige (maticu) B. vi voditi maticne knjige anyakönyvi [�t �ek] [�leg] adj prav. maticni • � bejegyzés upis u maticnu knjigu (maticu); � hiva­ tal a) maticni ured b) vjer. matrikulat; születési! házasságilhalotti � kivonat izvod iz maticne knjige rodenih (vjencanih, umrlih), rodni (vjencani, smrt­ ni) list anyakönyvvezető [�t �k, --je] n adm. maticar (-ka) anyaméh [�et �ek, �e] n anat. matemica anyanyelv [�et �ek, �e] n materinski jezik . magyar �Ű komu je madarski materinski jezik anyanyelvi [�t �ek] [�leg] n koji se odnosi na mate­ rinski jezik • �i oktatás a) nastava materinskog jezika b) nastava na materinskom jeziku anyaország [�ot �ok, �a] n 1. pol. zemlja koja upravlja kolonijom, metropola 2. maticna zemlja anyaöl H �e] n knjis. majcino krilo anyaság [�ot �a] n bir. majcinstvo anyasági [�t �ak] adj adm. koji se ódnosi na rodilju, rodiljski • � segély novcana pomoé roditeljima; � szabadság rodiljski dopust anyaszentegyház [�at �a] n vjer., bir. Crkva

anyaszült [�et �ek] [�en] adj ob. u: • � meztelen gol kao od majke roden

anyatej [�et �e] n majCino mlijeko D az �jel szívott

vmit magába bir. upiti sto s majcinim mlijekom, nauCiti sta jos u djetinjstvu anyavállalat [�ot �ok, �a] n novin. maticna tvrtka anyázlik [�tam, �ott, �ni, �z] vi razg. spominjati komu majku u nepristojnom kontekstu, psovati komu majku annyi [�t] pron dem a. toliko b. onoliko • � időm van, mint neked imam toliko vremena koliko i ti; kétszer � dvostruko toliko; még egyszer � jos jednom toliko; � pénze volt, amennyi csak kellett imao je toliko novca koliko je trebalo; � bizonyos/szent, hogy ... toliko je sigumo da .. . ; �, mint toliko koliko; � mint to jest; �, mintha ... toliko kao da . . ; már �, mintha megnyertük volna a pert pamica j e gotovo dobivena; �ba veszi, mintha ... uzima tako kao da .. ; �ban u toj mjeri; ez �ban eltérő to se utoliko razlikuje; ez csak �ban fontos to je samo utoliko vazno; �ban igaz utoliko je istinito; nem hagyja �ban neée stati na tome; �ban marad ostati na tome; �ra dotle, do te mjere; �ra van ide, mint . to je daleko od toga kao sto . . . ; �ra még nem vagyunk dotle jos nismo dosli; �ra vitte, hogy dosao je dotle da ... ; �ra szeretem toliko to volim; nem �ra ne toliko; nem �ra ..., mint (inkább) ... ne toliko ... , koliko ... ; szava �t ér, mint az eskü njegova rijec vrijedi kao zakletva; �t olvas, hogy ... cita toliko mnogo da . . . ; �val utoliko; �val inkább to vise; ez �val nagyobb, amennyivel az kisebb ovo je toliko veée koliko je ono manje; � felé na toliko strana; � felől s toliko strana; erről �t razg. toliko o tome D � baj legyen! razg. nema problema! annyiféle [":'t ":'k] pron dem koji ima toliko (razliCitih) vrsta anyóka [":'t ":'k, ":'ja] n hip. bakica, staricica anyós [�t �ok, �a] n svekrva, punica anyósülés [�t �ek, �e] n salj. suvozacko sjedalo anyu [�t �k, �ja] n razg. mama anyuci [�t �k, �ja] n hip. v. anyuka anyuka [":'t ":'k, 0a] n razg. , hip. mamica apa [":'t ":'k, apja] n 1. otac • kedves ":'m moj dragi otac; örökbefogadó � usvojitelj, adoptivni otac; az apjára ütött sliCi ocu, na oca je; az apja zágrábi otac mu je Zagrepcanin; apjafia sin svojega oca; ":'ink szokása obicaj nasih oceva D ":'rólfiúra s oca na sina, s koljena na kolje­ no 2. v. apaállat apaállat [�ot �ok, �a] n zool. rasplodni muzjak apáca [":'t ":'k, 0a] n vjer. casna sestra, opatica • ":'nak áll postati opaticom apacs [�ot �ok, �a] n Apas (-kinja) apácska [":'t ":'k, ":'ja] n hip. tatica apad [�tam, �t, �ni, �j] vi .

.

. .

..•

apadás 1. opasti/opadati, povuéi se/povlaCiti se (o razini vode) 2. pren. [iz]gubiti se, nestaUa]ti, smanji[va]ti se, kopniti • - az érdeklődés zanimanje opada; -nak a készletek zalihe se smanjuju apadás [-t -ok, -a] n 1. opadanje, povlacenje • a vízállás -a opadanje vodostaja 2. pren. smanjenje apai H -ak, -bb] [-lag] adj 1. ocev • - ágon s oceve strane; - örökség nasljed­ stvo po oeu 2. ocinski • - szeretet oCinska ljubav apai-anyai [-t--t -ak--ak] adj ob. u: D beleadtak -t--t ulozili su sve u to apály [--:-t -ok, -a] n 1. oseka • - és dagály plima i oseka 2. novin., bir. zastoj, stagnaeija apanázs [-t -ok, -a] n zast. redovita novcana nakna­ da, odsteta, apanaza apartman [-t -ok, -ja] n bir. 1. apartman 2. stan apaság [-o� -ok, -a] n ocinstvo • megállapítják az -ot utvrdeno je ocinstvo apaszt [-ottam, -ott, -ani, apassz] A. vt smanji[va]ti B. vi polj. zasusi[va]ti, prestaUa ]ti davati mlijeko (o zivotinji) apát [-o� -ok, -ja] n vjer. opat apátia [�� �ja] n bir. ravnodusnost, apatija • �ba süllyed utonuti u apatiju apátság [-ot -ok, -a] n vjer. 1. opatija 2. duznost opata, opatstvo APEH krat. (Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal) Drzavni ured za reviziju apellál [-tam, -t, -ni, -j] vi bir. 1. apelirati na sta, poz[i]vati se na sta 2. prav. priz[i]vati se na sta, uloziti/ulagati zalbu (priziv) na sta apokaliptikus [-at -ak, -abb] [-an] adj knjis. koji se odnosi na propast, apokaliptican apokrif [-a� -ak] [-an] adj koji je dvojbena porije­ kla, apokrifan ápol [-tam, -t, -ni, -j] vt njegovati, brinuti se o kome/éemu • -ja a barátságot gajiti prijateljstvo; beteget - njegovati bolesnika; vminek az emlékét -ja prisjeéati se (spominjatise) éega ápolás H -a] n briga, njega • kórházi - bolnicka njega; vkit -ban részesít pruziti kamu njegu; -ra szoruló kojemu treba njege ápolatlan [-� -ok, -abb] [-ul] adj nenjegovan, zapu­ sten, zanemaren apolitikus [-a� -ak, -abb] [-an] adj bir. kojega ne zanima politika, apolitican ápoló H -k, -ja] n 1. njegovatelj

apróhirdetés

34

2. bolnicar

ápolónő [-t, -k, -je] n bolnicarka, medieinska sestra ápolt' [-at, -ak, -abb] [-an] adj njegovan, uredan.

- külső njegovana vanjstina; jól - dobro (brizno) njegovan ápoIt2 [-a� -ak, -ja] n osoba pod skrbnistvom; boles­ nik/bolesniea • kórházi - bolnicki paeijent após [-� -ok, -a] n punae, svekar. - és anyós rodi­ telji bracnoga druga apostol [-t, -ok, -a] n 1. vjer. Kristov ucenik, apostol. János - apostol Ivan D -ok lován salj. pjeske 2. bir. zagovomik • a béke -a zagovomik mira apostoli [-t, -ak] [-an] adj vjer. apostolski • (kettős) kereszt pov. dvostruki kriz s kojim su sé krunili madarski kraljevi aposztrofál [-tam, -t, -ni, -j] vt bir. obratiti/obraéati se komu/éemu, imenovati, apostrofirati apparátus [-t, -ok, -a] n novin. skup nadleznih tijela, aparat. (állam)igazgatási - upravni aparat; gazdasági - gospodarski aparat applikál Ham, -t, -ni, -j] vt bir. primijeniti, apli­ cirati apport [-ot, -ok, -ja] n gosp. doprinos • szellemi ­ duhovni doprinos ápr. krat. (április) travanj apraja-nagyja [�t-�t] n i veliko i malo, i staro i mlado apránként adv postupno, malo-pomalo, korak po korak. -fizet plaéati obrocno április [-t, -ok, -a] n travanj • -ban u travnju; közepén sredinom travnja; - 8-án 8. travnja; elseje prvi travnja D - bolondja osoba nasamarena prvoaprilskom salom; -tjárat vkivel zbijati s kime prvoaprilsku salu áprilisi H -ak] adj travanjski • - idő(járás) travanj­ sko vrijeme; - tréfa prvoaprilska sala aprioril H -ak] adj fil. koji prethodi iskustvu, aprioran apriori2 adv bir. unaprijed, a priori aprít [-ottam, -ott, -ani, -s] vt usitnjavati, drobiti, mrviti, sjeekati, ejepkati • kenyeret - a levesbe drobiti kruh u juhu; fát - eijepati drva D van mit -ania a tejbe imati sto za jelo apról [-t, -k, -bb] [-n] adj sitan, malen, siéusan, majusan • a leg-bb részletekig do u najsitnije detalje; -ra a) usitno b) pren. u taneine; - örömök sitna zadovoljstva apró2 [-� -k, -ja/apraja] n 1. ob. u: • -kat lép koraeati sitnim koracima 2. v. aprópénz apró-cseprő [-t--t, -k--k, -n--n] adj sitan, beznaea­ jan, neznatan • - dolog macji kasalj aprócska [�t, �k, �bb] [�n] adj um. siéusan, maju­ san apród [-ot, -ok, -ja] n pov. paz apróhirdetés [-t, -ek, -e] n maIi oglas

aprólék aprólék [�ot �ok, �ja] n sitnez, sitni komadi mesa aprólékos [�at �ak, �abb] [�an] adj

1. podroban, detaljan, minuciozan, pedantan, pre­ eizan + mindenben nagyon � biti u svemu vrlo preeizan 2. pej. sitnicav, ejepidlacki 3. opsiran aprómunka [�t; �k, 0a] n sitan posao (npr. u kuéan­ stvu) aprópénz [�t; �ek, �e] n sitnis, sitan novae + �re vált (fel) vmit prodavati sta u besejenje D �zel fizet ki vkit povrsno se pozabaviti kime apropó! adv usput, u svezi s tim, it propos apropó2 [�t �k, �ja] n razg. povod, razlog, uzrok + ebből az �ból iz tog razloga apróra adv usitno apróság [�ot; �ok, �a] n 1. sitniea + Írt néhány �ot. Napisao je nekoliko sitniea. 2. malisan + bájos � milo dijete aprósütemény [�t �ek, �e] n sitno peeivo apróvad [�at; �ak, �ja] n sitna divljac apu [�t; �k, �ja] n razg. tata apuci [�t �k, �ja] n razg., hip. v. apuka apuka [�t; �k, �ja] n razg. , hip. tatica ár! [�at; �ak, �a] n cijena; tarifa; pristojba + akciós � akcij ska cijena; alacsony � niska cijena; alkalmi � prigodna cijena; beszerzési � nabavna cijena; bevezető � pocetna cijena; eladási � prodajna cije­ na; előállítási/gyári � tvomicka cijena;felvásárlási � otkupna cijena; fogyasztói � potrosacka cijena; hatósági(lag megállapított) � slliZbeno odredena cijena; kikiáltási � isklicna cijena; kiskereskedel­ mi � maloprodajna cijena; kötött � vezana cijena; megfizethető � dostupna cijena; napi � dnevna cijena; önköltségi � proizvodna cijena; piaci � trzisna cijena; rögzített � fiksna cijena; szabott � ugovorena cijena; végleges � konacna cijena; visszatartási � cijena suzdrzavanja; �at emel diéi cijenu; �at csökkent smanjiti cijenu; �at rögzít fik­ sirati cijenu; enged az �ból da[va]ti popust; a sza­ bott �hoz tartja magát drzati se ugovorene cijene; �on alul ispod cijene; ... �ért/�on pren. pod cijenu ; súlyos áldozatok �án pren. pod cijenu teskih zrtava; becsülete �án pren. pod cijenu casti; semmi �on pren. ni pod koju cijenu D majd megadja az �át veé ée on platiti ár2 [�t; �ak, �ja] n tok, tijek, strujanje, struja; plima; bujica + � és apály plima i oseka; a beszéd �ja bujica rijeCi; a folyam �ja bujicni tok; könnyek �ja potok suza; rohanó � silovito strujanje; a tenger -ja plima; az �ral úszik pren. plivati sa strujom (niz struju); � ellen protiv struje, uzvodno; az � ellen úszik pren. plivati protiv struje; � mentében nizvodno arab! [�ot; �ok] [�ul] adj arapski • Egyesült Arab Köztársaság Ujedinjena Arapska Republika; � telivér arapski punokrvnjak (o konju); � szám(jegy) arapska brojka oo.

áramszámla

35

arab2 [�ot �ok, �ja] n

1. Arap(in)/Arapkinja 2. !ing. arapski jezik árad H, �ni, -jon] vi 1. rasti (o rijeci) + a Duna � Dunav raste 2. bir. teéi, kolati, strujati; izlijevati se + könnyedén �nak gondolatai misli mu lako teku; csak úgy � belőle a szó rijeCi samo teku iz njega áradás [�t; �ok, �a] n 1. bujanje, rast vode 2. bir. poplava, povodanj áradat [�ot; �ok, �a] n pren. buj ica, struja + a népvándorlás �a bujica seobe naroda; szavak �a bujica rijeCi; szitkok � bujica psovaka aradi [�t; �ak] adj aradski + az � vértanúk pov. Aradske zrtve áradoz lik [�tam, �ott, �ni, �z] vi 1. zanosno se izrazavati o Gemu + �ik az irodalo­ mról odusevljava se knjizevnoséu 2. pren. biti preplavljen osjeéajima + örömtől �ik a szívem srce mi je ispunjeno radoséu; �va hálálko­ dik biti preplavljen zahvalnoséu árajánlat [�ot; �ok, �a] n gosp. ponuda uz oznacenu cijenu + a legmagasabb � najvisa ponuda; �ot kér zatraziti ponudu; �ot tesz objaviti ponudu áralakulás [�t; �ok, �a] n adm., novin. oblikovanje (formiranje) cijena áram [�ot; �ok, �OJa) n 1. knjis. v. áramlat 2. el. struja + elektromos/villamos � elektricna stru­ ja; ipari � industrijska struja; váltakozó � izmje­ nicna struja; �ot lop krasti struju; � alá helyezés elektricno napajanje, dovodenje struje áramellátás [�t �a] n opskrba elektricnom energijom áramerősség [�et �e] n el. jakost struje áramfejlesztő [�t; �k, �je] n el. generator, agregat áramfeszültség [�et; �e] n el. napon struje áramfogyasztás [�t; �a] n potrosnja struje áramforrás [�t; �ok, �a] n el. izvor struje áramkimaradás [�t; �ok, �a] n adm. , novin. prekid u opskrbi elektricnom energijom áramkör [�t; �ök, �e] n el. strujni krug + � kapcso­ lási rajz nacrt strujnog kruga; alacsony ellenállású � niskonaponski strujni krug áramköri [�t, �ek] adj koji se odnosi na strujni krug áramlás [�t; �ok, �a] n strujanje, priljev, dotok + a levegő �a strujanje zraka; a közönség �a vhova priljev gledatelja kamo áramlat [�ot, �ok, �a] n 1. zem. morska struja . 2. pren. struja + szellemi � duhovna struja áramliik [�ott, �ani, áramoij] vi 1. strujati, teéi, kolati 2. pritjecati + az emberek a stadion felé �anak ljudi se slijevaju na stadion áram számla [�t, �k, �ja] n racun za struju

áramszolgáltatás áramszolgáltatás [-� -a] n adm. opskrba elektric-

nom energijom áramszünet [-e� -ek, -e] n el. nestanak struje áramütés [-� -ek, -e] n strujni udar áramvonalas [-a� -ak, -abb] [-an] adj tehn. koji ima malen otpor zraka, aerodinamican • - kocsi aerodinamicna kola aranka [..:� ":k, eja] n bot. vilina kosa (Cuscuta) arany [-(ajt, -ak/-ok, -a] n 1. zlato . -(ból valóIkészült) zlatan; - ékszer zlatni nakit; - középút zlatna sredina; -ba foglal optociti zlatom; -at ás [is]kopati zlato; - tartalmú koji sadrzava zlato D -at ér vrijediti zlata; ki korán kel, -at lel tko rano rani, dvije sreée grabi; nem mind ami fénylik nije zlato sve sta sija 2. zlatnik 3. razg. draga osoba • -om zlato moje arány [-� -ok, -a] n 1. mat. omjer, odnos, razmjer • egyenes - jednak omjer; mértani - geometrijski omjer; százalékos postotni omjer; fordított -ban u obratnom omjeru; négy az öthöz (4:5) -ban u omjeru 4 naprama 5; -ban áll/van vmivel biti u razmjeru s time; -okat kiszámít izracunati omjere 2. pren. velicina, proporcija, dimenzija • nagy -okat ölt poprimati velike dimenzije aranyásó [-� -k, -ja] n kopac (-ica) zlata aranybánya [..:� ":k, ":ja] n zlatni rudnik D valóságos pravi zlatni rudnik aranybulla [":t ":k, eja] n pov. zlatna bula aranycsapat [-o� -ok, -a] n sp., razg. zlatna mom­ cad • Az - "Madarska laka konjica" (nogometna reprezentacija kaja je 50-ih godina 20. stoljeéa postigla velike uspjehe) aranycsináW [-� -k] [-an] adj koji se odnosi na alkemiju aranycsináló2 [-� -k, -ja] n alkemicar (-ka) aranyember [-� -ek, -e] n 1. dobra osoba 2. knjis. uspjesna i bogata osoba aranyér [aranyeret, aranyerek, aranyere] n pat. suljevi, hemoroidi aranyérem [-érmet, -érmek, -érme] n zlatna medalja arányérzék [-e� -e] n osjeéaj za omjer aranyfog [-a� -ak, -a] n zlatni zub aranyfüst [-ö� -ök, --je] n 1. um}., tehn. lazno zlato, .to u listiéima 2. knjis. lazni sjaj aranygól [-� -ok, -ja] n sp. zlatni pogodak (gol) aranygyűrű [-� -k, -je] n zlatni prsten D nem esik le az - az ujjáról neée mu pasti kruna s giave aranyhal [-a� -ak, -a] n zool. zlatna ribica (Carassius auratus) aranykészlet [-e� -ek, -e] n zlatna rezerva aranykor [-� -a] n bir. zlatno doba aranykorona [":t ":k, eja] n -

36

aránytalanság 1. kruna od zlata 2. zlatna kruna (o novcu, zubu i si.) aranyköpés [-� -ek, -e] n razg. duhovita izreka, aforizam aránylag adv razmjemo, relativno . - nem is olyan rossz razmjemo i nije los aranylakodalom [-lakodalmat, -lakodalmak, -lakodalma] n zlatni pir aranylánc [-o� -ok, -a] n zlatni lanCié aranyláz [-a� -a] n 1. pov. zlatna groznica 2. novin. gomilanje zlata zbog inflacije aranylemez [-� -ek, -e] n 1. zlatni listié 2. glazb. zlatna ploca arányllik [-ott, -ani, arányoljon] vi mat. odnositi se prema cemu • A úgy -ik a B-hez, mint C a D-hez A se odnosi prema B kao C prema D aranyló H -k] [-an] adj knjis. koji se zlati aranymise [":t ":k, ":je] n vjer. zlatna misa aranyműves [-� -ek, -e] n zlatar (-ica) aranyóra [":t ":k, ":ja] n zlatni sat aranyos [-at -ak, -abb] [-an] adj 1. pozlaéen 2. zlatan, zlaéan, koji je zlatne boje • - virágbogár zool. zlatna mara (Cetania aurata) 3. pren. zlatan, drazestan arányos [-a� -ak, -abb] [-an] adj 1. razmjeran, proporcionalan 2. ravnomjeran, simetrican, uravnotezen arányosság [-ot -ok, -a] n 1. ravnomjemost, proporcionalnost 2. a. ravnoteza b. simetrija aranyoz [-tam, -ott, -ni, -z] vt pozlaéivati aranyozás [-� -ok, -a] n 1. pozlaéivanje 2. poz1ata aranyozott [-a� -ak, -abb] [-an] adj pozlaéen aranypénz [-� -ek, -e] n zlatan novae, zlatnik aranypor [-� -a] n zlatni prah aranyrészvény [-t; -ek, -e] n gosp. zlatna dionica aranyrúd [-rudat, -rudak, -ja] n zlatna poluga (sipka) aranysárga [..:� ":k] [":n] adj zlatnofut aranyszabály [-t; -ok, -a] n bir. zlatno pravilo aranyszájú [-� -ak] [-an] adj bir. zlatoust, krasnorjeCiv arányszám [-ot -ok, -a] n mat. omjemi broj, koefi­ cijent • születési - stopa nataliteta aranyszínű [-� -ek] [-en] adj zlatan, koji je zlatne boje aránytalan [-� -ok, -abb] [-ul] adj nerazmj eran, neproporcionalan; neravnomjeran, asimetrican aránytalanság [-o� -ok, -a] n nerazmjemost, dis­ proporcionalnost; neravnomjemost, asimetrija

aranytárgy aranytárgy [-at -ak, -a] n zlatni predmet aranytartalék [-ot -ok, -a] n

37

1. zlatna rezerva 2. novin. zaliha za buduénost aranytoll [-at -ak, -a] n novin. zlatno pero árapály [-t -ok, -a] n zem. plima i oseka, morske mijene arasz [-t -ok, -a] n pedalj • egy - v. arasznyi arasznyi [-t -ak] [-an] adj pedalj dugacak . - idő pren. kratko vrijeme araszol [-tam, -t, -ni, -j] vi gmizati, militi . a villa­ mos - tramvaj mili áraszt [-ottam, -ott, -ani, árassz] vt 1. plaviti • vmit - vkire/vmire izlijevati sta na koga/sto 2. rasuti/rasipati • illatot - mirisati na sta 3. bir. siriti sta oko sebe, zraCiti Cím, odisati Cím arat [-tam, -ott, -ni, arass] vt 1. pol}. zeti 2. pren. zeti, kositi, postizati, ostvarivati • a halál - smrt kosi; győzelmet - ostvariti pobjedu; tetszést - postiéi odobravanje (pljesak) aratás [-t -ok, -a] n zetva . bő - bogata zetva arató [-t -k, -ja] n zetelac/zetelica árboc [-ot -ok, -a] n pom. jarbol arborétum [-ot -ok, -a] n arboretum arc [-ot -ok, -a] n 1. lice, obraz • emberi - ljudsko lice; megnyúlik az -a izduziti lice; -a sugárzott a boldogságtól lice mu sja od sreée; -ába nevet vkinek smijati se u lice kamu; -ába szökik a vér krv mu navire u lice; az -ába vágja skresati kamu sta u lice; -ra borul pasti nice; -át kezébe/tenyerébe rejti skrivati lice u dlanove; -ul üt vkit udariti koga u lice; sápadt -ú bljedolik; szép -ú koji ima lijepo lice D jobbra -I vojn. pogled udesno! ; -cal vmi felé pogleda okre­ nutog Gemu 2. bir. izraz lica; mimika • hivatalos - sltiZbeni izraz lica; az -ára van írva pise mu na licu; vkinek az -áról leolvas vmit procitati sta kamu s lica; -o(ka)t vág kreveljiti se, praviti grimase; komoly -ot vág napraviti ozbiljno lice 3. bir. osobnost • igazi -át mutatja pokazati svoje pravo lice 4. razg. faca, lik (o osobi, najGeSée muskoj) arcátlan [-t -ok, -abb] [-ul] adj bir. bezobrazan, bestidan • - hazugság bezobrazna laz arcátlanság [-ot -ok, -a] n bir. bezobraznost, bezobrastina arcbőr [-t -e] n koza lica; ten arccsont [-ot -ok, -ja] n anat. kost lica, jagodica árcédula [":'t ":'k, 0a] n oznaka cijene na proizvodu arcél [-t -ek, -e] n bir. profil archaikus [-at -ak, -abb] [-an] adj bir. drevan, arhaican, arhajski archaizmus [-t -ok, -a] n 1. Ung. zastarjelica, arhaizam 2. um}. arhaizam

árfolyam archeológia [":'t ":'ja] n arheologija archeológus [-t -ok, -a] n arheolog (-inja) architektúra [":'t 0a] n

1. um}., bir. graditeljstvo, arhitektura 2. grada, konstrukcija archivál [-tam, -t, -ni, -j] vt pohranitilpohranjivati, arhivirati archívum [-ot -ok, -a] n pismohrana, arhiva arcizom [-izmot, -izmok, -izma] n anat. misié lica D anélkül, hogy egy arcizma is megrándult volna a da nije trepnuo arcjáték [-ot -ok, -a] n mimika arckép [-et -ek, -e] n portret arcképcsarnok [-ot -ok, -a] n bir. galerija portreta arcképes [-et -ek] [-en] adj adm. koji se odnosi na portret • - igazolvány isprava sa slikom arckifejezés [-t -ek, -e] n izraz lica arcmás [-t -ok, -a] n zast. , knji§. slika i prilika arcpirító [-t -k, -bb] [-an] adj bir. sramotan, sraman, koji tjera na crvenjenje arculat [-ot -ok, -ű)a] n bir. lice, izgied, oblik Gega, fizionomija • Budapest -a megváltozott izgled Budimpeste se promijenio; a párt -a fizio­ nomija stranke arculcsapás [-t -ok, -a] n bir. 1. udarac u lice, pljuska, éuska D vkit -ként ér vmi biti pljuska kamu 2. gruba povreda • az igazság -a bezocno krsenje pravde arcvonal [-at -ak, -a] n 1. vojn. a. bojiste, fronta b. prvi red vojne formacije 2. grad. procelje arcvonás [-t -ok, -a] n crta lica, kontura lica árcsökkenés [-t -ek, -e] n smanjivanje cijene, pad cijene, pojeftinjenje árcsökkentés [-t -ek, -e] n snizavanje cijene áremelés [-t -ek, -e] n podizanje cijene, poskup­ ljenje áremelkedés [-t -ek, -e] n porast cijene aréna [":'t ":'k, 0a] n 1. pov. , sp. boriliste, arena 2. knjis. boriliste, popriste borbe 3. vulg. kraval, tarapana, galama, nered, metez árengedmény [-t -ek, -e] n gosp. popust na cijenu • -t ad dati popust áresés [-t -ek, -e] n gosp. pad cijene árfekvés [-t -ek, -e] n gosp. raspon cijene árfolyam [-ot -ok, -aJ n gosp. 1. burzovni tecaj 2. tecaj (kurs) valute • a forint -a tecaj forinte; átszámítási - tecaj preracunavanja; beváltási tecaj promjene; eladási - prodajni tecaj ; közép srednji tecaj; napi - dnevni tecaj; vételi - kupovni tecaj

árforma

arra!

38

árforma [�� �k, �ja] n gosp. nacin izrazavanja

árnyas [�at �ak, �abb] [�an] n bir. sjenovit, hla­

argentin! [�� �ek] adj argentinski argentin2 [�t �ok, �ja] n Argentinac/Argentinka argó [�� �k, �ja] n !ing. argo, zargon argon [�t] n kemo argon argumentum [�ot �ok, �a] n bir. dokaz, argument,

árnyék [�ot �ok, �a] n sjena; hlad, hladovina

cijene

usp. érv

árgus [�at �ak] [�an] adj koji pozorno i strogo gleda

• � szemmel/szemekkel s argusovskim ocima D � szemmelfigyel motriti okom sokolovim árhatóság [�ot �ok, �a] n adm. uprava (ured) za odredivanje cijena árhullám [�o� �ok, �a] n plimni val ária [�� �k, �ja] n glazb. napjev, arija árindex [�et �ek, �e] n gosp. indeks cijena arisztokrácia [�t �ja] n aristokracija • szellemi � duhovna aristokracija arisztokrata! [�� �k] adj 1. koji je na nacin aristokracije, aristokratski • � hölgy aristokratkinja 2. koji se odnosi na aristokraciju, aristokracijski • � elzárkozás aristokracijska izolacij a arisztokrata2 [�t �k, �ja] n aristokrat (-kinja) arisztokratikus [�at �ak, �abb] [�an] adj 1. v. arisztokrata1 2. 2. pol. koji se temelji na vladavini najboljih, aristo­ kracijski • � állam aristokracijska drzava 3. pej. ohol arisztokratizmus [�t �a] n aristokratsko ddanje, aristokratizam aritmetika [�� -ja] n mat. aritmetika árjegyzék [�et �ek, �e] n cjenik árkád [�o� �ok, �ja] n grad. arkada, svod arkangyal [�t �ok, �a] n vjer. arkandeo • Gábor � arkandeo Gabrijel árkedvezmény [�t �ek, �e] n gosp. popust na cije­ nu árképzés [�t �e] n gosp. oblikovanje (formiranje) cijena árkon-bokron adv ob. u: D �-� átlkeresztül preko svih nedaéa; �-� túl iza sedam gora árkülönbözet [�et �ek, �e] n gosp. razlika u cijeni árlap [�ot �ok, �ja] n cjenik árleszállítás [�� �ok, �a] n gosp. v. árcsökkentés ármegállapítás [�t �ok, �a] n gosp. odredivanje .. (utvrdivanje) cijena ármegjelölés [�t �ek, �e] n gosp. oznacivanje cije­ ne árny [�at �ak, �a] n 1. bir. v. árnyék 2. knjis. duh, sablast, prikaza árnyal [�tam, �t, �ni, �j] vt um}. sjencati; nijansirati árnyalat [�o� �ok, �a] n nijansa . humoros �a van pokazivati nijansu humora; �okban gazdag bogat nijansama; egy �taljobb za nijansu bolji

dovit

•

�ot vet vre baciti sjenu na koga/sto; �ba húzódik povuéi se u sjenu; a halál �a sjena smrti; a gyanú -a sem érheti/férhet hozzá nema ni tracka sumnje; � suhan át arcán sjenka mu je preletjela licem D követi, mint az -a slijedi ga poput sjene; mint saját magának az �a kao smrt na dopustu; nem ijed meg a maga �ától ne boji se vlastite sjent'