Konstantinápoly eleste 1453 9633799104 [PDF]

Zitiervorschau

Steven Runciman /

KONSTANTINAPOLY ELESTE 1453

OSIRIS KIADÓ, 2000

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült Steven Runciman: The Falt of Constantinople 1453 Cambridge, 1965, Cambridge University Press Fordította

Bánki Vera

© Cambridge University Press, 1965 Hungarian translation © Bánki Vera, 2000 © Osiris Kiadó, 2000

TARTALOM

ELŐSZÓ

9

1. A HALDOKLÓ BIRODALOM 13 2. A FELLENDÜLŐ SZULTANÁTUS 33 3. A CSÁSZÁR ÉS A SZULTÁN 58 4. A NYUGATI SEGÍTSÉG ÁRA 69 5. KÉSZÜLŐDÉS AZ OSTROMRA 81 6. AZ OSTROM KEZDETE 93 7. AZ ARANYSZARV ELVESZTÉSE 106 8. HALVÁNYULÓ REMÉNYEK 117 9. BIZÁNC UTOLSÓ NAPJAI 127 10. KONSTANTINÁPOLY ELESTE 136 11 . A LEGYŐZÖTTEK SORSA 14 7 12. EURÓPA ÉS A HÓDÍTÓ SZULTÁN 61 13.ATÚLÉLOK 180

1. függelék FŐBB FORRÁSOK KONSTANTINÁPOLY ELESTÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ 191

2. függelék KONSTANTINÁPOLY TEMPLOMAI A HÓDÍTÁS UTÁN JEGYZETEK BIBLIOGRÁFIA NÉVMUTATÓ

203 231 243

197

Bátyámnak

ELŐSZÓ

Azokban az időkben, amikor a történészek még egyszerű lelkek voltak, az 1453-as esztendőt, Konstantinápoly elestének az évét úgy tartották számon, mint a középkor lezárulásának az időpontját. Manapság már jól tudjuk, hogy a történelem folyama megállás nélkül hömpölyög elő­ re, és semmi sem állhat az útjába. Nincs olyan időpont, amelyről kijelenthetjük: akkor változott a középkori világ modern világgá. A reneszánsznak nevezett mozgalom már jóval 1453 előtt folyamatban volt Itáliában és a mediterrán világban, 1453 után pedig még sokáig tovább éltek ezek az eszmék az északi országokban. Az úttörők már 1453 előtt hozzákezdtek az óceánokon keresztül vezető új utak fölfedezéséhez, s ez azután átalakította az egész világ gazdasági életét. Ezek az utak azonban csak jó néhány évtizeddel 1453 után nyíltak meg a hajósok előtt, és a hatásuk is csak akkor érző­ dött Európában. Bizánc hanyatlása és bukása, az oszmán törökök diadala szintén befolyással volt ezekre a változásokra, de a végkifejlet nem csak egyetlen esztendő eseményeinek tudható be. A bizánci tudománynak nagy szerepe volt a reneszánszban, de már több mint fél évszázaddal 1453 előtt a bizánci tudósok rendre odahagyták szegény hazájukat, a bizonytalan életkörülményeket, és kényelmes tanári állást kerestek maguknak Itáliában. Az 1453 után Itáliában letelepedő görög tudósok sem úgy érkeztek, mint a hitetlenek elől menekülők, hanem mint a még mindig velencei uralom alatt álló szigetek polgárai. Az oszmán hatalom növekedése már régóta gondot okozott Itália kereskedő­ városainak, de nem fojtotta meg, csak akadályozta tevékenységüket, mert elzárta a Fekete-tengerhez vezető utakat. Velencének sokkal nagyobb baj volt Egyiptom oszmán fennhatóság alá kerülése, mint Konstantinápoly eleste, s ha Genova számára komoly csapást is jelentett, 9

l