Kőműves szakmai ismeretek II. 9638679212 [PDF]

Zitiervorschau

Kőműves szakmai ismeretek II.

Szerényi István Szerényi Attila Gazsó Anikó

Kőműves szakmai ismeretek II.

Pécs, 2007.

A tankönyv használatát a szociális és munkaügyi miniszter a 20318-9/2007 SzMM szám alatt engedélyezte. Alkotó szerkesztők Szerényi István Szerényi Attila Gazsó Anikó

A rajzokat, grafikákat készítette: Bársony István

Lektorálta: Molnárné Danku Mária építészmérnök, mérnöktanár .

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel - elektronikus úton vagy más módon - közölni a kiadó engedélye nélkül.

• Kiadja a Szega Books Kft.• 7621 Pécs, Teréz u. 11-13. (tel\fax: 06-72-212-943) • • http://www.szega.hu; e-mail: [email protected] • • Kiadói jel: SE • Kiadvány kódja: GS 1-02 • • Terjedelem: 21,09 A.5ív. Tömege: 396 g • • A kiadásért felel Szerényi István • A nyomdai előkészítő munkákat a Szega Books Kft. végezte, tördelés Szerényi Attila • • Nyomta és kötötte a pécsi Bocz Nyomda. 7630 Pécs, Mohácsi út 18. • • Ügyvezető igazgató: Bocz Emil • © Szerényi István, Szerényi Attila, Gazsó Anikó 2007. © Szega Books Kft. 2007. A könyvben megjelentetett csomópontok és iránymutatások nem helyettesítik a kellő részletességű kiviteliterveket, és nem mentesíthetik a tervezőt és kivitelezőt a konkrét épületre vonatkozó felelősség alól. A közreadott információkkai a szerző és a kiadó semmilyen felelősséget nem vállal az elkészült épületszerkezetekre. ISBN 963 867 921-2

1.ÁLLVÁNYSZERKEZETEK Az állványok egyidősek az építési tevékenységgel. A magasan lévő szerkezetek elkészítéséhez olyan munkaszinteket kell építeni, hogy az építő rnunka biztonságosan elvégezhető legyen. Így volt ez a várak építésénél, és így van ez a mai szerkezetek, toronyházak, vagy gabonasilók építésénél is. Az állvány olyan ideiglenes szerkezet, amely a magas- és mélyépítésben a munkaszintek, a közlekedő, a szállító- és tárolószintek, a védőtetők, a zsaluzatok és az építés közben nem állékony épületrészek vagy sérült épületrészek alá-, és megtámasztásához szükségesek. Az ideiglenes jelleg azt jelenti, hogy az elvégzett munka után, vagy a szerkezet elkészülte után az állványszerkezetet elbontják. Az állványokat rendeltetésük szerint a következőképpen csoportosíthat juk: munkaállványok, alátámasztó

szerelőállványok;

állványok;

elhelyező állványok. A munkaállványokat, a szerelóállványokat valamilyen munkafolyamat (1.1. ábra) elkészítéséhez építjük meg. A munkaállványok közé tartoznak jellemzőerr a kőműves munkák állványai, a vakoló- és falazóállványok, a különböző függőállványok. A szerelőállványokat vázszerkezetek, hidak, különlegesen nagy kiterjedésű építmények szerelés énél használjuk.

1.1. Ábra: Homlokzati

{üggőállvány

Az alátámasztó állványokat (1.2. ábra) átalakítási munkáknál, vagy a vasbeton szerkezetek elkészítésénél alkalmazzuk, a zsaluzat alátámasztására. Az alátámasztásra addig van szükség, amíg az átalakítási munkánál a szerkezetet nem fejezték be, illetve a vasbeton szerkezetek önhordóvá nem váltak. Az elhelyező állványok (1.3. ábra) segítségével helyezzük el az előregyártott, nagy kiterjedésű épületszerkezeteket. Ezek az állványok sokszor az alapfunkció mellett lehetővé teszik a munkaterület megközelítését, és különböző szerelő munkák elvégzését is. 1.2. Ábra: Alátámasztó

állvány

5

1. FEJEZET

ÁLLVÁNYSZERKEZETEK

A földnyomásnak, a víznyomásnak vagy egyéb más erőhatásnak (1.4. ábra) kitett szerkezetek terheit a dúcolatok veszik fel és adják át azt a talajra, a födémre, a falazatra stb. 1.1. AZ ÁLLVÁNYOKANYAGAI Az állványokat anyaguk szerint a következőképpen csoportosíthat juk: fa; fém;

1.3. Ábra: Elhelyező állvány

fa és fém kombinációja. Az állványok építéséhez a faanyagok közül a fenyőfát használják. Könnyen megmunkálható, viszonylag jól terhelhető, és tartósságát tekintve is megfelelő. A fémek közül a vas, az acél, és az alumínium használatosak, általában valamilyen ötvözet formájában. Meg kelljegyeznünk, hogy az utóbbi időben a fa anyagú állványok használata jelentősen háttérbe szorult. Az építőfa hiánya, magas ára, valamint nehéz variálhatósága miatt előtérbe kerültek a fémek. A fémek élettartamukat tekintve is tartósabbak a fánál. Terhelési szempontból is kedvezőbb a viselkedésük, az ügyesen megkonstruált méretrend és kapcsolási lehetőségek által sokkal jobban variálhatóak, mint a fa anyagú állványok.

1.4. Ábra: Dúcolás

1.2. AZ ÁLLVÁNYOKCSOPORTOSÍTÁSA Az állványokat szerkezetük és építési módjuk alapján csoportosíthat juk. 1. Szabványos állványozású elemekkel készített állványok: bakállványok;

talpas létraállványok;

építési fa létraállványok;

csőállványok.

2. Ácsmunkával kialakított faállványok, egyedi módon tervezett és leszabott, összeállított fa állványszerkezetek: árbocállványok; zsaluzatot, építési szerkezetet alátámasztó állványok; 6

1. FEJEZET

ÁLLVÁNYSZERKEZETEK

fa nehézállványok; kidugóállványok; függő és függőlegesen mozgó állványok. 3. Előre elkészített elemekből összeállított állványok: anyaguk állványcső vagy hengeres és négyszögletes fa; keretes csőállványok; fém nehézállványok, konzolos szerkezetek. 1.3. HAGYOMÁNYOS, FA ANYAGÚÁLLVÁNYOKSZERKEZETI RÉSZEI A hagyományos állványok munkaszint elemei: az állványpalló, a korlátdeszka, alábdeszka és a pallórögzítő kapocs. 1.3.1. AZ ÁLLVÁNYPALLÓ Az állványokon létesített munkaszintek vízszintes eleme, az állványpalló 4,8 cm vastag, 14-32 cm széles és 1,00-6,00 m hosszú, II. minőségi osztályú lue- vagy jegenyefenyő. Csak egészségre ártalmatlan tartósítószerrel szabad kezelni a fa felületét. A pallók végeit 1x20 mm-es abroncsacél-pánttal védjük (1.5. ábra), amelyeket 6-8 cm-ként bevert 20 x45-ös huzalszegekkel erősítünk fel. Az állványpallót beépítés előtt próbaterhelésnek kell alávetni. A pallókat végeiktől 10 cm-re támaszt juk alá úgy, hogy 30 emnél magasabbra kerüljenek. A pallót két helyen, az alátámasztástól mérve a pallószélesség ötszörösén, 700-800 N-nal megterheljük (70-80 kg). A palló megfelel, ha a terhelés hatására kisebb a lehajlása a hosszának megfelelő, középen mért megengedett lehajlásnál.

szélesség min. 20 mm

abroncsacél

pánt

1.5. Ábra: Álluánypalló uasalata 1.1. TÁBLÁZAT Palló hossza

(m)

Megengedett lás középen

2,5 alatt

2-3

2,5-3

4-5

3-3,5

5-7

3,5-4

7-10

4,5-5

9-13

5-5,5

15-20

5,5-6

18-26

lehaj(cm)

A sérült pallóvégeket alkalmazás előtt újra kell pántolni. A pallókat szellős, száraz, fedett helyen, vízszintesen, máglyába rakva tároIjuk. A máglyák 4,00-5,00 m-nél nem lehetnek magasabbak. A pallókat a felhasználás után le kell takarítani, és az egyéb állványelemek mellett tárolni.

7

ÁLLVÁf'fYSZERKEZETEK

1. FEJEZET

1.3.2. AKORLÁTDESZKA

Akorlátdeszka fenyőből készült, közbenső vagy felső elem, a munkaszint oldalvédeImére. Anyaga átmenő göcstől mentes kell legyen. Hossza 2,50-6,00 m, keresztmetszete 2,4-3,3/ 14-25 cm. A deszkák végeit 1x20 mm-es abroncsacél-pánttal védjük. A korlátdeszkát a keresztmetszeti mérettől függően kell megtámasztani. A korlátdeszkát a bakok korlátoszlopaihoz karnpós csavarral, vagy egyéb szabványos rögzítő elemmel (1.6. ábra) kell kapcsoini. Igénybevétel előtt a korlátdeszkákat szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Repedt, törött korlátdeszkát beépíteni tilos! Fedett, szellős, száraz helyen máglyába rakva tároljuk.

1.6. Ábra: Korlátdeszka rögzítése

1.3.3. ALÁBDESZKA

A lábdeszka a munkaszintek padlóvonalában elhelyezett építőanyagok és tárgyak leesése ellen védelmet nyújtó (1.7. ábra) állványelem. Anyaga göcstől mentes deszka, keresztmetszete 2,4/15-18 cm, hossza szükség szerinti. A lábdeszkát meg kell pántolni. Megtámasztása a korlátdeszkáéval azonos megoldású és kíosztású. Tárolása megegyezik a

1. 7. Ábra: Lábdeszka részlet ].2. TÁBLÁZAT

Deszka méret (cm)

Megtámasztás távolsága (m)

2,4x14

2

2,4x18

2,5

korlátdeszkáéval. 1.3.4. KERESZTMEREVÍTÓK

2,4x21, ill.2,8x16

3

2,4x25, ill.3,3x14

3,6

Az andráskeresztek az állványok és a dúcolatok merevítésére szolgálnak. A két elemet kereszt alakban összeépítve (1.8. ábra) az állványok és dúcolatok falsíkkal párhuzamos merevítését tudjuk vele biztosítani. Anyaga luc- vagy jegenyefenyő deszka, lehet félbevágott rúdfa is. Keresztmetszeti mérete deszka esetén 2,4/12 - 16 cm, rúdfa esetén legalább 9 cm átmérőjű. Hossza 2,50 - 6,00 m. Végeit acélpánt erősíti. Kialakítása a korlátdeszkáéhoz hasonló, csak csavarral rögzíthető. 8

1.8. Ábra: Andráskereszt merevítés

ÁLLVÁNYSZERKEZETEK

1. FEJEZET

1.4. BAKÁLLVÁNYOK

A bakállvány könnyen szállítható, gyorson felállítható elemekből álló szerkezet. Két fő részből áll: a bakokból és a ráterített állványpadozatból. Kiegészítő részei: a korlátoszlop, a korlátdeszka, a lábdeszka, a szükséges rögzítő elemekkel. Ezek a két méter, és annál magasabb állványokon a balesetvédelmi célokat szolgálják. 1.4.1. EGYMÉTERES BAKÁLLVÁNY

(KIS BAKÁLLVÁNY)

Az alátámasztó bakok (1.9. ábra) magassága 1,00 ID. A bakfej- és a pallóterítés szélessége is szintén 1,00 m. A bakokat egymástól, falazásnál 1,50-2,50 m, vakolásnáI2,50-3,50 m távolságra állítjuk. Általában falazó- és vakolómunkákhoz állítják össze, az 1.10. ábrán látható módon. Ha a bakokat nem szilárd aljzatra, hanem talajra állítjuk, a baklábak alá teherelosztó pallót kell helyezni. Különösen vonatkozik ez a lábazat melletti friss feltöltésre. A kisbakállvány esetleg szükségessé váló magasítását csak fűrészelt gerendarátétekkel szabad elvégezni. Az állványt magasítani tilos: baklábak alá rakott téglával, vagy fadarabokkal, valamint élére állított pallóval. A szabályos magasítás mértéke max. 30 cm lehet. Axonometrikus

J

11 II

o

\

--c.·_-~

Elölnézet

Oldalnézet

kép

1.9. Ábra: Egyméteres kisbek .' 115 .:37, 78 i l

-li \

~

bak

, I

Elölnézet

I

150 ...350

150 ... 350

Felülnézet 115

/pallók

150 ...350 bak

l \

Oldalnézet

110

baki

1.10. Ábra: Kisbakállvány

összeállítása

9

ÁLLVÁNYSZERKEZETEK

I.FEJEZET

1.4.2. KÉTMÉTERES

BAKÁLLVÁNYOK

Az alátámasztó bak (1.11. ábra) magassága és szélessége egyaránt két méter. Könnyebb kezelhetőség céljából a bakfejből a lábak kiszedhetők. Az összeállításnál abakláb párokat a keresztmerevítő deszkákkal kapcsolják össze. Az állvány pallóterítése 2,00 m széles lehet (1.12. ábra). Az állványon dolgozók biztonsága érdekében a külső (közlekedő) oldalt korláttal és lábdeszkával kell ellátni. A korlátoszlop felerősítési módját látjuk a 1.11. ábrán. A korlátdeszka felső éle a bakfejtől számított 1,00 m magasan, a korlátoszlop belső oldalán helyezkedjen el. Axonometrikus

kép

Oldalnézet

Elölnézet

o 200

o o

1.11. Ábra: Kétméteres nagybak és korlátra rögzítése korlót korlötqyörn

o o

o

o

N

150 ... 350

1

l

150 ... 350 315

150 ... 350 315

1.12. Ábra: Összeállított kétméteres bakállvány 1.4.3. EMELETES BAKÁLLVÁNY

Amennyiben szükséges, a 3,00 m-es állványmagasságot is biztosíthatjuk, ha a kétméteres bakállványra kisbakállványt építünk (1.13. ábra). A korlátot és lábdeszkát ebben az esetben is a kétméteres állványra kell felszerelni, mert a közlekedés a kisbakállvány mellett maradó 85 cm széles sávon történik. Ma már ezt az állványépítési módot nem használják. 10

ÁLLVÁNYSZERKEZETEK

1. FEJEZET

1.4.4. FÉM BAKÁLLVÁNY A fémbakokat acéIcső és idomacél kombinációval készítik. Magasságuk bizonyos határok között könnyen változtatható. A fabakok helyett gyakran alkalmazzák a fémből készült alátámasztó szerkezeteket (1.14. ábra). Állványépítésnél ugyanúgy alkalmazzuk őket, mint a fabakokat.

o q

o o

t0 I

o q N

2.00

1.50-3.50

1.13. Ábra: Három méteres bakálluány

h Axonometrikus

kép Oldalnézet

Elölnézet

~'imtg", "a'"resz I e t

_._._.-

-------

allványp olló

115 min.50

~,

1

~.30 I

Felülnézet

I I I

min.5

o

I I I

1.14. Ábra: Fémbakálluány

1.4.5. A BAKÁLLVÁNYÉPÍTÉS SZABÁLYAI Beépítés előtt a bakok állékonyságát, szilárd összeépítésüket ellenőrizni kell. A bak a vízszintes felületen billenés nélkül álljon! Az oldalára fektetett bak az egy-egy lábára felálló, vagy a végére állított bak felül levő lábának két szárára nehezedő átlagos tömegű (kb. 70 kg) ember terhelése alatt nem törhet el, és kötései nem lazulhatnak ki.

~millin~.1~5~1~L--~1~L ~1~--~t~mWillin~.1~5 3 sarkú

léC;~~=:=;;;;:;;=~;f== pal16k

1.15. Ábra: Pallók átfedése

Az állványok padozatát legalább 48 mm vastag, szorosan egymás mellé illesztett, és megfelelően rögzített fenyőpallókból készítjük. Apallósorokat -együttrugózásuk biztosítása céljából- pallókapcsokkal, vagy alulról bevert állványkapcsokkal kell összefogni. Csak teljesen ép, egészséges pallók építhetők be. Beépítés előtt a pallókat terhelési próbának kell alávetni, az előzőekben ismertetett módon. Apallókat csak az alátámasztás (1.15. ábra) felett, legalább 30 cm-es átfedéssel szabad toldani. 11

1. FEJEZET

ÁLLVÁNYSZERKEZETEK

1.5. TALPAS LÉTRAÁLLVÁNYOK

A talpas létraállvány könnyen és gyorsan felállítható (1.16. ábra) állványszerkezet. Tartóeleme a talpas létra, amely 2,50 - 4,00 m magasságig készül, szélessége 80 cm. A függőleges szárak között 50 cm-ként elhelyezkedő fokok tartják apallókat. Oldalnézet

-H-

•U)f~·· ",jNI_

•

L0 N

to N

.,

'T N

~I -sr

~2

+_l.

300

1.16. Ábra: Talpas létraálluány

A felállított létrapárokat keresztmerevítőkkel (andráskereszt) és létrafeljáróval kell ellátni. Alétrákat -elbillenés ellen- ferde támasszal ki kell támasztani, vagy ki kell kötni a falhoz. Az állvány t korláttal kell ellátni. A korlátfát csavarral, vagy kengyelekkel erősít jük a létraszárhoz. Ezt az állványfajtát válaszfal falazáshoz, és vakoláshoz alkalmazhatjuk. A talpas létraállvány tulajdonképpen átmenet a következőkben ismertetett magasabb létraállványokhoz. 1.6. LÉTRAÁLLVÁNYOK

A létraállványokat (1.17. ábra) általában emeletes épületek homlokzatainak vakolására, javítására használják. 12

ÁLLVÁNY SZERKEZETEK

1. FEJEZET

Tartóeleme az állványlétra, amely 4-6-8-12 m-es hosszban készül. Szárai hosszában kettéfűrészelt, hengeres fából állnak, melyekbe 50 cm-enként keményfa fokokat csapoznak. A létrák szárait három-négy helyen hosszú anyáscsavarokkal fogják össze, hogy esetleges száradás esetén a létra szét ne essen. Alétraállvány létráit egymástól -a terheléstől függően- 2,00 - 3,50 m távolságban palló alátétre állítjuk, és a létra szárait elcsúszás ellen léckalodával vesszük körbe. A létrákat közel függőlegesen, a fal felé kissé dőlve állítjuk fel. Az állvány t a fallal párhuzamos síkba keresztmerevítőkkel (andráskereszt) látjuk el. A merevítőket anyáscsavarokkal rögzítjük. Az állvány t toldott létrák esetében a falhoz és a tetőszerkezethez, nem toldott létrák esetében csak a tetőszerkezethez rögzítjük. Homlokzati falnyílásba a bekötés a kíkötőszorító, és akikötődeszka segítsé-

~

Alaprajz

Elölnézet

I' ~----7

gével végezhető. A tetőszerkezethez rögzítés pipafával történik úgy, hogy a pipafát a tetőszerkezet kötőgerendáihoz, és a létrához kötéllel kötjük ki. Amennyiben a tetőmagasság elérés éhez a létra hossza nem elegendő, két létrát toldhatunk össze. A toldást mindig kötéllel és toldó-horgokkal készítik. Falba vert kampósszeghez kötött dróttal az állvány t rögzíteni tilos. A felállított létrák fokaira egy- vagy kétsoros pallóterítést készítünk, a megfelelő magasságban, hogya kényelmes munkavégzést biztosítsuk. Lábdeszka és védőkorlát minden munkaszinten szükséges. Az állványok létráin közlekedni nem szabad, a feljáráshoz külön korláttal ellátott, ferde feljárót kell készíteni.

Állvón létra 7/14

200

1.17. Ábra: Létraálluány

13

1.FEJEZET

ÁLLVÁNY SZERKEZETEK 1.7. CSŐÁLLVÁNYOK (1.18. ábra) alapelemei az állványcsövek, és toldó elemek, a rögzítő és munkaszint

Az építési csőállványok zó elemek, a kapcsoló

az alapoelemek.

A csőállványokat csak szilárd, teherbíró talajra, vagy szerkezetre építhetjük. Elemeit úgy állítjuk a csótalpakra. hogyacsőtalpakat alátétpallókra szegezzük. A függőleges csöveket a falsíkra merőleges,

és a falsíkkal párhuzamos

csövek kötik össze.

A csövek összekötéséhez különböző típusú bilincseket használhatunk. Ezeket csavaros kötéssel rögzítjük. A függőleges csöveket szintenként, de legalább 4,00 m-ként a falhoz, vagy falnyílásokhoz

ki kell kötni.

Az oldalirányú erőket a vízszintes és függőleges pontokhoz

csatlakoztatott

keresztmerevítők

A függőleges osz-lop párok távolsága egymástól általában 2-2,5 m.

A-A

° ~r° -

metszet

r=== ~

-:7 V

d~

/

-, -,

~

/'

~

/;

V ~ ~

f

z

7ft

;~~~1 ° 1==0. N

{J/~

° 1==0.

~

r-----~.

f=== .J,

~

'"

IJ/~ r7

V

N

~ ~

~

1

7'

L

~

~

lll'

~

° 1==0.

r;~

-:7

V

%

"

.

r~1 M~ ~;r '--------

A

~

"

dl:

~

-:7

-,

F=="

/'

~

"

.

° ° N '" ° 1==0. N

~

.#

~