Grafikai technikák: a fametszettől a szitanyomásig 9632022866, 9789632022864 [PDF]

Zitiervorschau

'.• . ,•

TARTALOMJ EGYZEK ') ) --

:::i== \

~

-

J

-Jl ·

EL6sz6 ...... .................................... ............... ....... ............ (..................................................................................... 11 .

::::::::

A GRAFIKAI ALKOTASOK CSOPORTOSfTASANAK ALAPELVEI ...........................................................13

A rendeltetes es az alkot6i szandek szerint ...................................... ) .............. ~··--= ........................13

1. . . . . . . . . .

Eredeti grafika ................................................................................ ............................ Eredeti reprodukci6 ........................................_. ............................... ....

13

\ ~··rj ... ....................17

Reprodukci6s grafika ..................................................................... 1...........0 ................................ l 7 Szabad grafika vagtJ kepgrafika ................................................................................ ..................... 17 Alkalmazott grafika ............................................................................ .....~............................... 18 A nyom6forma megmunkalasanak m6dja szerint... ......................... .. ................................................19

f....... ........................................19

Mechanikus eljarasok ................................................................... Maratott (kemiai) eljarasok ........................................................ -y ....

= .......................................19

A nyomtatas m6dja szerint ................................................................./ ............................. ...................... 19

Magasnyomas ............................................................................

:r............... .. ................................19

:;::;:~~.::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::r:::::::::·: ~: :::::::::::·.::::::::·.:::::::::::::::~: Szitanyomas ........................................................................... --/ .....................................................19 A NYOM6PAPIR ................................................................................................................................................ 20

Torteneti attekintes ...................................~....................................... ...............:':"::......... ............... ............ 20 A vizjel ................... ......................................................... .................. . A muveszi technikaknak megfelel6 papirok .................................... ....................

.. ...... . .................. 23

Fametszet, lin6leummetszet es egyeb magasnyomasu technikak ....... . .. ....................................... 23 Melynyomasu metszetek, karcok, es egyeb melynyomasu technikak............ ...... .. .. ... .. .. ................ 23 Litografia.\ .........................................................................................................................................23 Szitanyomas ...............................:·······································································································23 A MUVESZI MAGASNYOMAS KLASSZIKUS TECHNIKAI ........ ........................... .... ..... :........... .. ............. 24

Torteneti attekintes ....... ............................................ .................................................................................. 25 A lapduc ............................................... .................................. .... ........................................ .... .....................40

A due anyaga ................................ ~................................................................................................... .40 A rajz atvitele .................................................................................................................................... 40 A metszes eszkozei ............................................................................................................................ .40

GRA P'f KA I

Japduc-metszes technikaja .......................................................................................................... :...41

A szines lagyalap (zielografia) ............................................................................................. ............. ....... 97

A harantduc (xilografia) ··:·························································································································41 A due anyaga .................................... ··· ·· ··············· ······ .......................................................................41

A repeszteses eljaras (reservage) .............................................................................................................. 98

A rajz atviteJe ..................................············· ··.................................................................................. .41

A foltmaratas ......................................................................................... ......................................... ............. 99

A veses eszkozei ................................................................................................................................. 42

A lavirozott technikak .. ........................ ............. .................... .................................................................. 100

A harantduc-veses technikaja ..... :......................................................................................................42

A kretamodoru karcok ............................................................................................................................ 101

A t6nusos fametszet ...................................... :···························································································.44 A lin6leummetszet ............. ........................................................................................................................ 44

Torekeny alapon kesziilt karcok ....... .............................. ................... .................................................... 102

A

N egativ reservage technikak .................................................................................................................... 99

A heliograviir ............................................................................................................................... ............. 102

A magasnyomasu femmetszetek ......................................................................... .................................... 45

A melynyom6festekekr61 ....................................................... ............................ ..................................... 103

A cinkografia ................................................................................................................................ ............... 46

A melynyomasu lemezek festekezese ................................................................................................... 103

A magasnyomas kiilonleges eljarasai ............................................................................. :....................... 46

A melynyomasu lemezek nyomtatasa ......................... ......................................................................... 104

A magasnyomasu eljarasok festekezese es nyomtatasa ........................................................ ............... 47

A szines melynyomas .............................................................................................................................. 106

A szines magasnyomas ............................. .................................................... .. .......................................... 49 A MUVESZI SIKNYOMAS (LITOGRA.FIA) KLASSZIKUS TECHNIKAI... .. ............................................. 117 A MUVESZI MELYNYOMAS KLASSZIKUS TECHNIKAI .............................................. .... ......................... 62

Torteneti attekintes ............................. ......... ........................................ ..................................................... 118

Mechanikus eljarasok .......................... ,..................................................................................................... 63

A litografia (k6rajz) ................................ ................. ....... ., ........................................................................ 124

Maratott eljarasok .................................................................... .................................................................. 63

A k6 elokeszitese............................................................................................................................... 124

Torteneti attekintes ........... ............................... :........................................................................................ 63

A k6 szemcsezese ....................................................................... ....................................................... 124

A rezm etszet. ........................... .................................................................................................................... 71

A k6 erzekenyitese ............................................................................................................................ 125

,.

A A A A

8

Jemez eJ61ceszitese ........................................................................................................................... 71 rajz atvitelenek modszerei ..............................................................................................................71 1netszes eszkozei ............................................................................................................................. 71 metszes technikaja ..........................................................................................................................72

A k6 megrajzolasa ............................................................................................................................ 125 A rajzolas anyagai ........................................................................................................................... 125 A kretalitografia .. ................... ............... .................................................................................................... 126 A toll-litografia ..................................................................... .......................... ................... ...... ........... ...... 127

Az acelmetszet ..................... .................................................. ....................... ........................................ ...... 72

Tustechnikak ............................................................................................................................................. 127

A hidegtu ......................................................... ........................................ .................................................... 73

A kaparasos technika ........................................................................................... .................................... 128

A borzolas (mezzotinto) ............................................................................................................................ 74

Az atnyomasos litografia (autografia) .................................................................................................. 129

A pontozasos metszet ..................................................... ........................................................................... 75

A t6nusos litografia ...................................................... ........ ......... ...... ......... ............ ................................ 130

A kretamodoru metszetek ............ .............................................................................................. .............. 76

Az alanyomas .................................................................................. ......................................................... 130

A sajtolt vagy poncolt metszet .................................. ................. .............................................................. 77

A szines litografia ........................................................................................... ..........................................131

A maratott eljarasok ................................................................................................................................... 77

Az algrafia ............................ ............................ ......................................................................................... 132

Torteneti attekintes ......................................................................................................................... ........... .78

A litografia preparalasanak anyagai ........................................ ..................................................... .. ...... 132

A rezkarc (vonalas karc) ............................... ...... .. .... ......... ........................................................ ................ 90

A k6 felfestekezese ....................................................... ............................................................................ 133

A Jemez el61ceszitese ........................................................................................................................... 90

A nyomtatas ................................................................................... ........................................................... 133

A karcolas eszkozei ........................................................ ..................................................................... .91

A rajz javitasa ...................................... ...................................................................................................... 134

A rajz felkarcolasa ..............................................................................................................................91 A vonalas karc maratasa ....................................................................................................................92

A rajz magasra maratasa ............. .........................................................·................................................... 134

Az akvatinta ................................................................................................................................................93

A SZITANYOMAS (SZERIGRAFIA) ................................................................................................................ 146

A lagyalap (vernis-mou) ...........................................................................................................................95

A szitanyomta tas alkalmazasi teriiletei ........... ............. ................................................. ....................... 147

GRAFIKAI TECHNIKAK

GRAFIKAI TECHNIKAK

9

.,-::•·.

,,

A szitanyomtatas elonyei ................................................................................................................. 1•1'8' A szitanyomtatas hatranyai ............................................................................................................ 14~

·.·

.,.

•. •

,

::ELOSZO

Szitanyom6 formak keszitese ................................................................................................................. 150 A szitanyom6 keretek .......................................................................................................................150 A szitaszovetek anyaga .................................................................................................................... 150 A szoves m6dja ............................. :.................................................................................................. 150

Ez a tankonyv a nyomtatott grafika klasszikus tech-

szeti iskolakban kepzett grafikusok is hasznos

A szitaszovet finomsaga .................................................................................................................. 150

ismereteket szerezhetnek.

A szitaszovet felfeszitese ..................................................................................................................151

nikait, vagyis azokat a hagyomanyos eljarasokat ismerteti, amelyek az eredeti grafika targykorebe tartoznak, es igy a nyom6forma kezi megmunka-

A felfeszitett szitaszovet tisztitasa es elokeszitese .......................................................................... .152

Szamozas .......................................................................................................................................... 151

r

A sokszorositott muveszi grafika torteneter61, a tobb evszazados - neha evezredes - tapasztala-

lasat jelentik. Ezek a regen a nyomdaiparban is

tokr61, a regi nyomtatasi eljarasokr61, muveszi

Sablonkeszit6 eljarasok .......................................................................................................:................... 153

hasznalt eljarasok a technika korszerusodesevel

torekvesekr61 azonban minden grafikusnak leg-

Kezisablonok (kifestosablonok) ......................................................................................................... 153 Kivrig6sablonok ................................................................................................................................ 153 Fotokemiai sablonkeszites ................................................................................................................ 153 Fotoemulzi6k eltavolitasa es a szita ujrafelhasznalasa ......................................................................156 A nyomtatas eszkozei ..............................................................................................................................157 A nyomtatas anyagai ...............................................................................................................................158 A nyomtatas ......................................................... :.................................................................................... 158

sem tuntek el, hanem atkeriiltek a muveszi grafi-

alabb alapvet6 tudassal kell rendelkeznie.

kak sokszorositasanak teriiletere. Ez a tendencia

Csak ennek birtokaban valik ertelmezhet6ve a

napjainkban is megfigyelhet6, hiszen a ma mar

mai fejl6des, a grafikai kifejez6 eszkozok egyre

szeles korben alkalmazott elektronikus kepfel-

gyorsabb valtozasa, egyre sokszinubb alkalmaza-

dolgozas a jelenleg meg korszen1 fot6eljarasokat

sa, valarnint az uj kifejezesi formak kialakulasa.

is lassan kiszoritja a nyomdaiparb61.

A torteneti attekintesben - annak mindig a vegen

A Mak6i Muvesztelep megalapitasat61 (1977),

- rovid szovegreszben terek ki a magyar muveszi

Magyarorszagon is letjogosultsagot szereztek a

grafika legjelent6sebb alkot6ira, nehany olyan kor-

klasszikus technikak mellett az uj grafikai elja-

tars muveszt is megemlitve, akiknek muvei rep-

rasok. A kiilonfele uj technikak (fot6, ofszet,

rezentaljak az eppen targyalt nyomtatasi eljarast.

KULONLEGES GRAFIKAI ELJARASOK ....................................................................................................... 167

ofszetlitografia, manipulalt nyomatok stb.) be-

Talan ez volt a legnehezebb feladat, mivel a ma-

Kombinalt technikak ............................................................................................................................... 167

epitese a sokszorositott alkotasokba nagy lendii-

gyar grafika oly sok kival6 muvesszel biiszkel-

Strukturalis grafika .................................................................................................................................. 167

letet adott a hazai grafika fejl6desenek.

kedhet, hogy tulajdonkeppen egy teljes konyv

Aktiv technika .......................................................................................................................................... 167

Azonban figyelembe veve a muveszeti kozepis-

lapjait is megtolthetne a meltatasuk.

kolainkban jelenleg rendelkezesre all6 technikai

A konyv terjedelme azonban korlatozott, masfe-

A KEPGRAFIKAI SZABALYOZ6 .................................................................................................................... 168

felszereltseget, ezekre a klasszikus eljarasokkal

161 feladata alapvet6en es els6sorban a technikak

Egyedi rajzok ............................................................................................................................................168

ma mar vitathatatlanul egyenerteku technikakra,

ismertetese volt. Kovetkezeskeppen szamos

Sokszorositott grafikai lapok ..................................................................................................................168

konyviink nem ter ki. (Kivetel a fot6kemiai el-

olyan kival6 hazai muvesz neve nem keriilhetett

A kisgrafikai alkotasok nemzetkozi mufaj-jelzesei .............................................................................171

jarasok alkalmazasa a heliograviirnel es a szita-

megemlitesre, akik kitun6 alkotasaikkal meltan

nyomasnal.)

vivtak (vivjak) ki, hogy a mai fiatal muvesz-

Termeszetesen a technikai lehet6segek megvalto-

generaci6 tanulmanyaiban mint peldakepek

A konyvben szerepl6 muveszek neveinek

zasaval jogos erv sz6lna egy, az uj eljarasokat

szerepeljenek.

a magyar nyelvben meghonosodott helyes kiejtese .......................................................................... 173 Abrajegyzek ..................................................................................................................................... 176

is bemutat6 tankonyv mellett, amely ezeknek a

Konyviink a bibliografia dmsz6 alatt mindeneset-

technikaknak a muveszi felhasznalasat ismer-

re tartalmazza azokat a forrasmunkakat, ame-

tetne.

lyekb61 a magyar muveszi grafika tortenete es a

Szerencsere a nyomdaipari kozepiskolak szama-

magyar muveszek munkassaga is reszletesebben

ra kiadott szak-, illetve tankonyvekb61 a muve-

nyomon kovethet6.

A MONOTIPIA .................................................................................................................................................... 165

FUGGELEK ..........................................................................................................................................................173

BIBLIOGRA.FIA ...................................................................................................................................................178

10

GRAFIKAI TECHNIKAK

GRAFIKAI TECHNIKAK

11

,

AGRAFIKAI ,ALKOTASOK , , CSOPORTOSITASANAK ALAPELVEI A grafikai alkotasokat tobbfele szernpont alapjan

ujabb technikak vfvjak ki egyenrangusagukat a

csoportosfthatjuk.

klasszikus eljarasok mellett. (Csak nehany pelda: ofszetlitografia, ofszet, fot6eljarasok, szerigrafia, computergrafika, es a legkiilonfelebb kevert

A RENDELTETES ES AZ ALKOTOI szANDEK SZERINT

technikak.)

Ma olyan lenyomatokat tekintiink eredeti grafikri.nak,

Eredeti grafika

amelyek megfelelnek a kovetkez(f felteteleknek:

Maga a fogalorn a XIX. szazad elejet61 hasznalatos a nernzetkozi rnt1kereskedelernben, es olyan sokszorositott grafikai alkotasokat jelol, arnelyek

nem reprodukci6s cellal kesziiltek, rnentesek az idegen rnintakt61 - tehat egyeni szemleletu - 6nall6 alkotasok. Az eredeti grafikai lapok rninden esetben korlri.tozott peldri.nyszri.mban es a muvesz sajri.t keza szignalri.sri.val, arnellyel az alkot6 hitelesiti a lenyornat eredetiseget keriilhetnek forgalornba. (Lri.sd a kep-

grafikai szabri.lyoz6nri.l).

A mintri.ul szolgri.16 rajz, illetve a tema eredeti otlet. Az eredetiseg m a mar elengedhetetlen kovetelmenye a muveszi alkotasoknak, amit a torveny is ved (szerz6i jog). Regen azonban ez korantsem volt ilyen egyertelmu. (B6vebben err61 a szovegresz vegen lesz sz6.)

A muvesz sajri.t kezuleg munktilja meg a nyom6formri.t. Szines lapok szinekre bontasanal a muvesz igenybe veheti a nyomdasz segitseget. A litografianal meg megengedhet6nek tekintik a preparalt pa-

A Comite National de la Gravure Fran{:aise 1964-ben

pfrra (atnyom6papfrra) keszitett rajz atnyomasat

a k6vetkez6 elvek szerint hatarozta rneg az ere-

a k6re, es azt, hogy a rajz rogzitese a k6 prepa-

deti grafika fogalrnat: ,,Eredeti grafikai rnunek:

ralasa nyornd asz kozremukodesevel tortenjen.

karcnak, rnetszetnek vagy litografianak az az al-

A kiilonboz6 fot6eljarasokkal keszitett lapoknal

kotas tekinthet6, arnelynek levonatait feketevel

szinten elfogadott, hogy a nyomdai film illetve

vagy tobb szfnben, egy vagy tobb lernezr61, teljes

a klise (peldaul a szerigrafianal vagy az ofszetli-

egeszeben ugyanazon rnuvesz alkotta es kivite-

tografianal) elkeszitesenel nyomdasz-szakember

lezte - rninden rnechanikai vagy fotornechanikai

is egyiittmukodjon.

eljaras kizarasaval." 1.abra Gemes Peter (1951-1996): Fekete kereszt, 1993, vegyes technika, 100 x 100 cm

12

GRAFIK A I TECHNIKAK

Napjainkban a rnuveszi grafika fogalma mar

A kifejezesi eszkozok ri.lljanak osszhangban a temri.val,

j6val tagabb: a mai grafikai tarlatokon ujabb, es

es legyen helyes az anyag megvalaszttisa. Ebben az

GRAFIKAI

TECHNIKAK

13

,.. .,~;.

szam) a k6vetkez6 megkozelit6 ertekek szerint alakul:

ha a muvesz a kiad6val vagy gyujt6vel korlato-

A regi korok emberei a tavol-keleti orszagokban es

zott peldany elkeszitesere szerz6dik.

Eur6paban is alapvet6en mestersegnek tekintettek

Az acel.m etszetek, a magasra maratott litografiak - 1000 peldany felett.

Az utols6 sorszamozott es szignalt nyomat lehu-

a kepz6muveszetekkel val6 foglalatoskodast.

zasa utan a nyom6format nehany athuzas vagy

A kozepkorban a specialis mestersegekre kikep-

Fem- es acelmetszetek, a hagyomanyos litogra-

bemetszes altal teszik alkalmatlanna a tovabbi

zett mesteremberek kezmuves muhelyek tagjai

fiai technikak, a szitanyomas - 200 peldanyig.

nyomtatasra, es igazolasul 1-3 lenyomatot - ugy-

voltak, es szinte kizar6lag megrendeleseket tel-

A rezkarctechnikak, valamint a hidegtu es a mez-

nevezett verifikdci6s nyomatot - keszitenek az

jesitettek. Ez pedig meglehet6sen szukre szabta

zotinto acellemezen - 150 peldanyig.

athuzott lemezr61.

az egyeni kifejezesm6d, az 6nall6 elkepzelesek

A hidegtu, a mezzotinto, es nemelyik kretamo-

lehet6segeit.

doru karc rezlemezen - 50 peldanyig.

Vegiil pedig rnindenkeppen fontos megemlite-

Ehhez igazodott a kozepkor muveszetszemlelete

Nemelyik hidegtu (pl. aluminiumlemezen) -

niink, hogy az eredetiseg mai ertelmezesenek, es a

is, amely a meglev6 mintakepek utanzasaban

20-30 peldanyig.

felsorolt kovetelmenyeknek a regi nyomatok jelent6s resze nem felelne meg. (Termeszetesen ez semmit nem van le muveszi ertekiikb61.)

es tanulmanyozasaban latta a mesterseg legmagasabb, (a mai ertelemben muveszi) fokahoz

A regi nyomatok megitelesenel figyelembe kell

A regi muveszkezmuvesek meg tobbnyire minta-

Ha a muvesz nem maga nyomtatja a sorozatot,

venniink, hogy a mu.It muveszeinel a szamunkra

lapok utan rajzoltak, hires mualkotasokat masol-

(peldaul beadja egy grafikai muhelybe) annak

oly fontos szuveren kifejezesm6d, az alkot6i ere-

tak, es mindenben a muhelyt vezet6 mester

akkor is szabalynak kell lennie, hogy jelen legyen

detiseg meg korantsem birt olyan jelent6seggel,

- aki sok esetben mint m(ivesz is ismertte valt

2.abra

a nyomtatasnal, ellen6rizze a nyomdaszok mun-

mint napjainkban.

kes6bb - utasitasait kovettek.

Ismeretlen mester: Szent Dorottya, 1430 koriil, szinezett fametszet, 21,1 x 14,1 cm

kajat. Ez mar a XVI. szazad 6ta alapvet6 kriteriumnak tekinthet6.

esetben a meghatarozas tobbe-kevesbe proble-

Valamennyi lenyomatot hitelesitse a muvesz, megadva a peldanysztimot, amelyet nem lep tul.

matikus, hiszen a technikai kiserletek, a kiilon-

Sulyos vetsegnek szamit, ha a muvesz olyan nyo-

b6z6 eljarasok kombinaci6i, egy uj eszkoz, uj

matokat szignal, amelyek nem az 6 munkai -

nyomtatasi m6dszer, olyan peldat teremthet,

a nyom6format nem 6 kesziti -, hanem kezzel,

amely eddig nem letezett.

fotomechanikai vagy mas m6don atmasolt es

Az azonban mindenkeppen fontos, hogy a nyo-

nyomtatott reprodukci6k.

m6formar61 megfelel6 szamu nyomat legyen

Gyakran el6fordult (el6fordul), hogy a muvesz

keszithet6.

halala utan is forgalomba keriilnek lemezeir61 le-

3.abra

A nyom6formak teherbirasa is elter6, igy ha

vonatok. Ezek termeszetesen kevesbe ertekesek

E. S. Mester,

kombinalt technikakat alkalmazunk, ezzel sza-

(es altalaban kevesbe j6 min6seguek), mint a mu-

mukodott

molni kell. Altalaban veve elmondhatjuk, hogy

vesz sajat kezu levonatai, vagy azok, amelyek

1440-1467 kozott:

ajanlatos rnindig a legnemesebb anyagokat fel-

meg eleteben kesziiltek.

hasznalni.

Ma mar altalanosan elfogadott kovetelmeny,

A kiilonfele klasszikus grafikai technikdk nyom-

hogy a meghatarozott peldanyszam lenyomtata-

szerelmespar, rezmetszet,

tathat6saga (az elfogadott maximalis peldany-

sa utan a nyom6format hasznalhatatlanna teszik,

13,4 x 16,4 cm

Maga a muvesz nyomtassa az eredeti lemezr61 az osszes peldanyt.

14

GRAFIKAI

vezet6 egyetlen utat.

Padon iilo

TECHNIKAK

GRAFIKAI

TECHNIKAK

lS

·;:.

J.,

A regi nyomatokon a k6vetkez6 jelolesekkel talalkozhatunk:

4. abra

Id. Pieter Brueghel (1525-1569):

Ira, 1557, A Het halalos bun cimii sorozatb61,

rezmetszet, 22 x 32 cm

(A szerz6i jog intezmenye el6sz6r Angliaban jelent meg, a XVIII. szazad kozepe tajan.) Napja-

pinx. - pinxit: del., delin - delineavit:

festette rajzolta

meghatarozasa is atalakul6ban van. Eddig nem

comp. - composuit: Inv. - Invent:

komponalta

letez6 problemakat vet fel az uj mediak megjele-

kidolgozta

nese. (Gondoljunk csak a computer - szoftverek

Sc., sculp - sculpsit: inc. - incidit:

metszette

gatlastalan lemasolasara vagy az Internet - ha.16-

veste

zat szinte korlatlan nyitottsagat kihasznal6

f, Je., Jee.

keszitette

Internet-kal6zokra, az ugynevezett hackerekre.)

- fecit:

lith.:

litografalta

imp. - impressit:

nyomtatta e., ex. - excudebat, excudit: kiadta

dir. - direxit:

inkban a szerz6i jog vedelme, de egyaltalan a

iranyitotta, (a munkat feliigyelte)

Az eredeti reprodukci6 Idetartoznak a muvesz eredeti rajza alapjan kez-

zel megmunktilt nyom6formar6l keszitett klasszikus sokszorositasok. Ezek a hasonmas (fakszimile) nyomatok minden esetben kezi nyomtatassal es korlato-

A ,, piacra dolgoz6", fiiggetlen muveszegyeni-

A lemezen kfvi.i.l, tehat a papiron torten6 szignalas a

zott peldanyszamban keriilnek forgalomba. A XIX.

nyomdasz szakembereknek, a kivitelezes min-

XIX. szazad 6ta elfogadott, el6tte erre nem is volt

szazad vege 6ta a fenyerzekenyitett nyom6forma-

szazad vegere

den mozzanatat tovabbra is iranyftva, feliigyelve.

leh et6seg, mivel a gyujt6k altalaban szinte a kep

r61 (heliograviir) keszitett lapokat is ide soroljuk.

. tehet6: ekkor keriilt el6terbe - uj szempontkent -

Az els6 nevjelzesek is csak a XV. szazad kozepen

szeleig koriilvagtak a papirt, a lapokat kartonok-

A korlatozott peldanyszam ebben az esetben is

az egyeni koncepci6, az ujszeruseg, a mualkotas sze-

jelentek meg, egeszen addig a nyomatokat egyal-

ra ragasztottak, es tobbnyire mappakban tarol-

alapvet6 kovetelmeny. A muzeumok grafikai

melyhez kotott, mintegy kezjegy jellege.

talan nem szignaltak, ezert alkot6ikat sem ismer-

tak. Ma mar ilyen nyomatokat egyetlen palyaza-

gyujtemenyeiben, igenyes muveszeti albumokban

Masfel61 ebben az id6ben a kepz6muveszetnek

jiik. (Szarm azasi helyiikr61 a papiroson talalhat6

ton, vagy kiallitason sem fogadnanak el. (A mai

gyakran talalkozhatunk fakszimile nyomatokkal.

a ,,szabad muveszetek" rangjara emelkedese a

vizjelek, monogramok, betujelek adnak nemi

szabvanyt a lasd a kepgrafikai szabalyoz6 cimu

XVI. szazadi muveszeket m ar arra 6szt6n6zte,

felvilagosftast.) Szerencsere hamarosan elterjedt

fejezetnel.)

Reprodukci6s grafika

hogy m egkiil6nb6z tessek magukat a mintak

a nyomatok k6riiltekint6 szignalasa. (XV. szazad

Az eredetiseg megitelesekor fontos meg m eg-

Az eredeti reprodukci6t61 abban kiil6nb6z6 sok-

utan dolgoz6 reprodukci6s grafikusokt61.

vege.)

emliteni, hogy a XVIII. szazadig nem letezett a

szorosit6 eljaras, hogy ebben az esetben a mu-

Emlitest erdemel az is, hogy bar az els6 jelent6s

Bar a p eldanyszamot ekkor m eg nem korlatoztak, igy nem is tiintettek fel, a mintat rajzol6

szerz6i jog to.rvenyes vedelme sem,igy a kepi 6tletek atvetele regen altalanos gyakorlat volt, es a hami-

vesz eredeti alkotasat fotomechanikus vagy digita-

grafikai lapokat alkot6 muveszek meg tokelete-

lis uton keszitett nyom6formair61 nyomdaipari

sen kepzett kezmuvesek is voltak egyben, tehat

fest6 es a m etsz6 neve, valamint az evszam al-

sitvanyokkal, sok esetben gyatra utanzatokkal

m6dszerekkel ( ma meg tobbnyire ofszetnyomas-

ismertek az akkori technikak minden fortelyat, a

talaban mar szerepelt a nyom atokon.

szemben a muveszek vedtelenek voltak. Nern

sal) nagy peldanyszamban nyomtatjak. A repro-

sokszorositott kepek iranti megnovekedett keres-

A XVI. szazadt61 kristalyosodott ki a grafikai

egy alkalommal fordult el6, hogy maguk a mu-

dukci6s grafika jellemz6 p eldai a muveszi plaka-

let a XVI. szazad els6 feleben mar olyan temp6t

lapok jelzesenek szabvanyos m6dja, amely mar

veszekkel szoros iizleti kapcsolatot kialakit6

tok, a k6nyvillusz traci6k, es a legkiilonfelebb

diktalt, hogy kialakult a nyomatok keszitesenek

konnyebbe teszi szamunkra a lapok megiteleset. Ezeken a nyomatokon a rajz als6 szele ala a

kiad6k iigyeskedtek a lemezekkel: addig keszitettek lenyomatot r6luk, amfg csak a lemez birta.

muveszi igenyu reprodukci6k.

a munka bizonyos foku felosztasan alapul6 m6dszere. A muveszek ekkor mar nem minden eset-

lemezbe vestek a Jest6 es a kivitelez6, valamint a kiad6 nevet. A nev utan szerepeltek azok a

A kifaradt lemezt ujrametszettek, retusaltak, es a

Szabad grafika vagy kepgrafika

kiad6i jelzessel ellatva ujfent forgalomba hoztak

Amikor az alkot6 nem valamely meghatarozott

a nyomatokat, annak ellenere, hogy a megallapo-

feladathoz (peldaul k6nyvillusztraci6, plakat

d as korlatozott peldanyszamra sz6lt.

stb.) kesziti lapjait, es igy a nyomatok nem kot-

segek megjelenese csak a

xv.

ben metszettek sajat kezuleg ducaikat, lemezeiket. Ezt a munkat olykor atengedtek az erre specializal6dott metsz6knek, a nyomtatast pedig a

16

latin nyelvu roviditesek, amelyek jeloltek, hogy ki milyen reszt vallalt a munkab61.

GRAFIKAI TECHNIKAK

r

GRAFIKAI TECHNIKAK

17

hetok gyakorlati szempontokhoz, szabad grafika-

r6l beszeli.ink. Idesorolhat6k azok

1 grafikai munkak, egyedi

rajzok, technikai kiserletek, amelyek az alkot6i

egyedi rajzok vagy az egyetlen peldanyok, az ugynevezett piece unique-ok. Nyomtatott grafikaknal

melyeknek letrehozasaban a megrendel6 (ki.ilon-

a lavirozott karcok, a foltmaras, a kretamodoru

boz6

cegek, vallalatok, intezmenyek, kiad6k,

karcok, a torekeny alapra keszitett karcok, a cin-

rnindig azok a lapok az ertekesebbek amelyekb61

de akar maganszemelyek is), tovabba a tervez6

kografia, es a litografiai technikak, maratott kom-

(grafikus vagy a reklamstudi6) es a kivitelez6

binalt technikak.

(a nyomda) egyii.ttmukodese jatssza a meghataroz6

Elvileg idesorolhat6k mega fotomechanikus elja-

kisebb peldanyszam van forgalomban.

szandek kozvetlen, kotetlen megfogalmaza_sai,

'.

vagyis onall6 muveszi alkotdsok. A szabad grafikak arfolyamat a peldanyszam

Az alkalmazott grafika

szerepet, alkotjak az alkalmazott grafika mufajat.

rasok is, de mivel ezek a technikak a szitanyomas

Azok a grafikai munkak, amelyek pontosan meg-

Szeles koru es szines alkot6i tevekenyseg: a

es a heliogravi.ir kivetelevel, nem tartoznak szo-

alapvet6en befolyasolja. A legertekesebbek az

hatdrozott cellal es rendeltetessel keszi.ilnek, es

reklam-marketing (hirdetesek, plakatok, katal6-

rosan az eredeti grafika targykorebe, ezeket az

gusok, csomagolasgrafika, arculati tervek meg-

eljarasokat nem targyaljuk.

val6sitasa stb.), a konyvkiadas (illusztraci6, tipografia) mellett a legki.ilonfelebb kereskedelmi.es kulturalis rendeltetesu nyomtatvanyok

A NYOMTATAS MODJA SZERINT

tervezese es kivitelezese tartozik az alkalmazott grafika fogalomkorebe.

Magasnyomas

Technikai szempontb61 tekintve napjainkban a

A fametszetek, lin61eummetszet, az eredeti cin-

reklamgrafika fejl6dese a leggyorsabb. A leg-

kografia, a magasnyomasu femmetszetek, es a

ujabb technikai fejleszteseknek (multimedia-

magasnyomasu kombinalt technikak tartoznak

rendszerek, az Internet stb.) szinte azonnali fel-

ebbe a kateg6riaba.

haszna16ja a grafikanak ez .a teriilete.

Melynyomas A NYOMOFORMA MEGMUNKALASANAK MODJA SZERINT

A femmetszetek es a maratott eljarasok (rezkarc, akvatinta stb.) tartoznak ide, mivel ezek ugysz61van kizar61ag melynyomasra kifejlesztett technikak. Idesorolhatjuk meg a melynyomasu kombi-

Mechanikus el j arasok

nalt technikakat is.

A mechanikus eljarasok ki.ilonboz6 fa- es fem-

metszetek, ugyrnint: lap- es harantduc fametsze-

Siknyomas

tek, lin6leummetszet, rez-, acel- es cinkmetszet.

Az eredeti muveszi siknyomas technikaja a li-

A hidegtu, a mezzotinto (borzolas), a kreta modoru metszetek, a pontozasos metszetek, a sajtolt

tografia, bar idetartozik az ofszetlitografia es az ofszetnyomas is, de mivel ezek nem tekinthet6k

5.abra

(poncolt) metszetek, a monotipia, valamint azok

klasszikus muveszi sokszorositasnak, ezert eze-

Marc Chagall (1887-1895): Pljuskina

a kombinalt technikak, amelyek maratas nelkii.l

ket konyvi.ink nem targyalja.

kesziilnek.

Szitanyomas

szobaja,

18

1923-1927, illusztraci6

Maratott (kemiai) eljarasok

Abban kiilonbozik a siknyomast61 Oitografia,

Gogol: Holt lelkek

Minden esetben mar6folyadek alkalmazasaval

ofszet stb.), hogy a szitanyomasnal a rajz nyo-

cimii regenyehez,

keszi.ilt nyom6formak. Idetartoznak: a karcok, az

m6elemeit a szitaszovet festekatereszt6 reszei

hidegtii, 38 x 28,4 cm

akvatinta eljarasok, a repesztesek, a lagyalapok,

adjak.

GRAFIKAI TECHNIKAK

GRAFIKAI TECHNIKAK

19

~

;

·-. ·

;

ANYOMOPAPIR

·vazencitiban epitettek fel az els6 spanyolorszagi

Amikor a ramat kihuztak a folyadekb61, arra ra-

papirkeszit6 iizemet. (Spanyolorszag ekkor az

hajtottak a fedelet, es a szita aljan kicsurgott a fe-

"Arab Birodalom teriiletehez tartozott.)

lesleges viz. Ezutan a nedves papirost lepresel-

Europa orszagaiban kezdetben bizalmatlanok

tek, majd kiteregettek szaradni. A papir meretet a

voltak, a papiros irant, tart6ssagaban ketelkedve A muveszi alapanyagok koziil a papirost mindig

Alapanyaga rostos massza, amely: eperfakeregb61,

m~g j6 ideig a barany vagy kecske b6reb61 keszi-

rama nagysaga adta. A papirok merete altalaban 50 x 70 cm. (ma is ez a

is megkiil6nb6ztetett tisztelet ovezte. Japanban a

bambuszntidb6l, kenderb6l, lenb6l, gyapotb6l, hosszu

tett pergament reszesitettek elonyben. (A kezzel

B/2 szabvanymeret.) es 30 x 50 cm. volt. Vegiil a

papir meg napjainkban is szinte ona.116 muveszi

sztilu fahtincsb6l, es sok esetben megfelelo min6se-

irott k6dexek lapjai szinte kivetel nelkiil perga-

papirokat ugynevezett rizsmakba raktak ossze. (1

ertekkel felruhazott ,,mutargy" es egy tovabbi

gu rongyokb6l kesziil.

menb61 kesziiltek.)

rizsma = 450 iv.) Ma mar 1000 iv jelent egy rizs-

nagyszeru bizonyitek az is, hogy Kina.ban CAI-

Val6szinilleg ezzel is magyarazhat6, hogy csak a

mat.

LuN-nak a papir allit6lagos ,,feltala.16janak" tisz-

XIII. szazad vege fele kezdte meg mukodeset az

A fenti leiras a kezzel meritett rongypapir el6allita-

els6 eur6pai papirmalom.

sanak hagyomanyos m6dszere, amellyel kitun6

Els6kent Italia.ban, Ancona mellett allitottak el6

rnin6segu papir keszithet6.

I

teletere halala utan templomot emeltek, ami ek-

TORTENETIATTEKINTES

kor csak a csaszarnak illetve a legf6bb szenteknek jart. (A papir feltalalasar61 a torteneti attekin-

A papirgyartast a kinaiak talaltak fel. A hagyo-

papirt 1272-ben, ezutan Fabriano (1276) es Pado-

A legnemesebb anyag azonban nem a rongypapir. Az

tesben roviden meg lesz sz6.)

many szerint i. sz. 105-ben CAI-LUN a csaszar

va (1278) kovetkezett.

eperfa rostjaib61, bambuszntidb6l, rizsszalmtib6l es neha

Az eur6pai mesterek is szolgalnak peldaval.

egyik minisztere keszitett el6sz6r papirost. A mai

Majd szinten italiai tanacsad6k kozremuki::idese-

meg selyemsztilak felhasznalasaval keszitett Japan ti-

A kozepkori Bologna foteren allt egy kooszlop

ismereteink szerint ugy az i. e. IL szazadban a

vel epiilt fel az els6 nemetorszagi papirmalom,

pusu papirosok, amelyek nem tartalmaznak mtisodlago-

amire az akkori szabvtinyos papirmereteket vestek

papirgyartas azonban mar elterjedt volt Kina.ban.

Niirnberg varosaban 1390-ben.

san felhaszntilt alapanyagot (rongyot), feliilmuljak a

fel a helyi papirgyart6 kezmuvesek ezzel is hir-

(Az els6kent emlitett id6pontban a papirgyartas

A XVI. szazadban mar a legti::ibb eur6pai orszag-

rongypapirok min6seget. Ut6lagos enyvezest

detve, hogy itt kesziilnek a leginkabb harmoni-

technol6giajat es forgalmazasat mar csaszari ren-

ban mukodtek papirmalmok.

kus aranyu papirok.

delet szabalyozta, de a regi kinaiak eletiik fontos

Arr61 is sz6lnak feljegyzesek, hogy Rembrandt

esemenyeit akkor meg ,,szent hagyomanykent"

Magyarorsztigon els6kent a brass6i papirmalom

a holland keresked6kt61 nagy tetelben vasarolt

beszeltek el.)

alapitasar61 szamol be hiteles adat (1544), de a

Japanban keszitett papirokat, mivel ugy talalta,

Majd i. sz. 600 koriil buddhista misszionariusok

XVI. szazadban mar tobb erdelyi nagyvarosban

ezek minosege feliilmulja az eur6pai muhelyek

ki::izvetitesevel az eljaras ismertte valt Korea.ban

(Kolozsvar, Nagyszeben) allitottak el6 papirt a

gyartmanyait.

es Japanban is.

magyar papirkeszit6k.

A mai muveszek is nagy jelentoseget tulajdoni-

Nern sokkal kesobb az Arab Birodalom keleti ki-

tanak annak, hogy a papir nemessege, anyagsze-

terjesztese soran (az arabok i. sz. 751-ben megta-

A kozepkorban Kina.ban es Europa.ban is hasonl6

rusege ,,megjelenese" ugyanolyan sokoldalu es

madtak Kinat) a papirkeszites titka eljutott a ko-

m6dszerrel keszitettek papirost. Feher lenvtiszon

kiil6nb6z6 lehet, mint az altala befogadott kep,

zel-keleti orszagokba is, ahol peldaul a perzstik a

rongyokat aztattak vizben es addig f6ztek, iito-

mivel a papir hordozza, es igy mintegy ,,k.ere-

megfelel6 ni::ivenyi alapanyag hianyaban mar

gettek, amig minden rostjuk kiilonvalt. A suru

tezi" a rajzot.

tobbnyire rongyokb6l keszitettek papirjaikat.

es tejszeru pepet fartimtival meritettek ki a kad-

Eppen ezert fontos, es lenyeges a rajz stilustinak,

Az els6 arab papirkeszit6 muhely Szamarkandban

b61. A ramara altalaban rezdr6tb61 keszitett szi-

az adott techniktinak a leginkabb megfelel6 papir-

(Uzbegisztan) letesiilt i. sz. 761-ben. Fezben (Ma-

ta volt feszitve, amit meg egy fedellel is ellattak.

fajta kivalasztasa.

rokk6) i. sz. 1200-ban mar 400 muhely mukodott.

1

Az igenyes grafikai nyomatok keszitesehez a mai napig is a novenyi rostokb61 a.116 kezzel meritett

Az eur6pai kontinensre is arab kozvetitessel keriilt

6. a.bra

papir a legalkalmasabb.

at a papir, es a m6r papirgyart6k 1150 koriil

Kozepkori papirkeszito miihely

20

GRAFIKAI TECHNIKAK

GRAFIKAI TECHNIKAK

21

sem kivannak, mivel novenyi ragaszt6anyaguk to-

lyekr6l ugy gondoltak, kepesek a rongyhullade-

A kezzel meritett papirokon a vizjelet kezdetben

keletesen osszetartja a rostok hosszu szalait.

kot helyettesiteni, peldaul: a sz616venyige, a

(1gy allitottak el6, hogy a merit6szitara jelet for-

A kezzel meritett papirokban a rostok minden

koml6, a csalan, es a turfa is felmeri.ilt mint eset-

maz6 dr6tfonatot er6sitettek.

irtinyban egyenletesen oszlanak el. Ez azt eredmenyezi, hogy a papirnak nem Iesz ugynev.ezett szaliranya, tehat hajtogataskor nem torik meg, megnedvesitve csak nagyon kis mertekben nyulik nem kunkorodik. Szakit6szilardsaga minden ' iranyban er6s es egyenl6. A XVIII. szazadban a papir iranti megnovekedett kereslet miatt a nemes alapanyagok mellett gyengebb min6segu segedanyagokat is felhasznaltak, ami termeszetesen artott a min6segnek. fgy peldaul a feher vaszonanyagot szines rongyokkal p6toltak, amelyeket kl6rral feheritettek. A kl6r

leg megfelel6 p6tanyag.

Az els6 femszalb61 keszitett vizjeleket itri.liai mct-

1779-ben a franda Lours

Gepi nyomtatri.skor a japan papirok mellett megfelel6ek a j6 min6segu, vekony meritett rongypapirok es famentes simitott papirok.

talalmanyaval,

helyek hasznaltak, majd a XV. szazadt6l Europa

a rotaci6s (korforg6 rendszeru) papirgyart6 geppel

tobbi orszagaban is elterjedt az alkalmazasuk.

Melynyomasu metszetek, karcok, es egyeb melynyomasu technikak

mar nagyiizemi m6dszerekkel allitott el6 papirt.

A korai vizjelek a dr6t hajlitasaval el6allithat6

A nagyobb sulyu (vastagabb), a hosszabb ri.ztatri.st

Alapanyagkent az olcs6 fakoszoriiletet dolgozta

egyszeru abrakat: kort, csillagot, keresztet, ne-

is j61 szenved6, kiva.16 nedvsziv6 kepessegu

fel. Az igy nyert fatartalmu papirok min6sege

hany vonalb61 felepitett emblemakat (peldaul

meritett papirok, es a megbizhat6 min6seget

messze elmaradt a meritett papiroket61. (A fatar-

6k6rfej, kakas, horgony stb.) tartalmaztak.

produka.16 papirgyart6 cegek (Rives, Wathmann,

talmu papirok gyorsan sargulnak, torekenyek.)

Az a.bra helyen a kimeritett papir anyaga csekely

Zanders, Fabriano stb.) rezkarcnyom6 kartonjai,

Az uj es gazdasagos eljaras azonban kepes volt

mertekben elvekonyodott, es a vilagossag fele

valamint az akvarellpapirok hasznalhat6k ered-

kielegiteni az egyre gyorsabban n6vekv6 papir-

tartva a vizjel korvonalai lathat6va valtak.

m enyesen.

szi.iksegletet. AXIX. szazad kozepen allitottak el6

A gepi gyartmanyokon a vizjelet egy kisebb

el6sz6r tiszta cellul6zt fak6sz6ri.iletb61.

atmer6ju fer:ihenger (az ugynevezett egoutteur)

Litografia

szetroncsolja a rostok szalait, hatasara a papir el-

A rotaci6s papirok alapanyaga ma is a famentes

domboruan kimetszett rajzolata adja, amit a gep

Az er6s, egyenletes feli.iletu es nem torekeny

veszti rugalmassagat. Ki.ilonfele p6tanyagokkal

vagy felfamentes cellul6z, amit tobbnyire mar fel-

siklapjanak megfelel6 helyere forrasztanak. Az

is kiserleteztek az eur6pai papirkeszit6 muhe-

hasznalt papirok ismetelt feldolgozasa soran

egoutteur vizjel elessege nem olyan hatarozott,

famentes simitott papiros adja a legszebb lenyomatot. Szinten alkalmazhat6k a sima meritett

lyek. Lazasan kutattak olyan anyagok utan, ame-

nyernek. Az eljaras soran az alapmasszahoz, a

mint a m eritett papiroke.

papirok, az akvarellpapirok es az ugynevezett

ROBERT

cellul6zhoz - amib61 a papir is van - ugynevezett

mattfenyu munyom6 kartonok. Ha a papir tul-

adalekanyagokat: kaolint, krettit, patot, gipszet, fe-

enyvezett (ami az er6teljes fenyessegen vehet6

her festeket es vizes timfoldet adagolnak. Ragaszt6anyagkent hasznaljak a kemenyitot, enyvet, gyanttit, zselatint (halb61) es a novenyi ragaszt6kat. A rostok szerkezetet61, tovabba a rostok, az adalek-

A MUVESZI TECHNIKA.KNAK MEGFELELO PAPIROK

eszre), a rajz zavar6 csillogast kap a nyomaton.

Szitanyomas

anyagok es a ragaszt6 masszajanak aranyat61

Fametszet, lin6leummetszet, es egyeb magasnyomasu technikak

m6 kartonok a leginkabb megfelel6ek, de a ha-

fiigg6en kapjak a megfelel6 papirfajtakat.

A kezi levonatokhoz az er6sen sziv6, tehat viszony-

sonl6 tulajdonsagokkal rendelkez6 ofszetpapirok

lag gyengen enyvezett, nehezen szakad6 japan

es az akvarellpapirok is hasznalatosak ennel a

selyempapir az idealis.

technikanal.

A VIZJEL

Az egyenletesen sima feli.iletu, famentes munyo-

A muveszi nyomatok keletkezesenek id6pontjar61, szarmazasi helyer61 a papirok sarkaiban megtalalhat6 vizjelek tanuskodnak. 7. a.bra

Max Ernst (1891-1976): szines litografia, meritett japan papiroson (litografia; 32,9 x 25,7 cm)

22

GRAFIKAI TECHNIKAK

GRAFIKAI TECHNIKAK

23

.t.; '.··

. .-.

'

,•

;

:~:-"

TORTENETI ATTEKINTES

AMUVESZI MAGASNY9MAS

l·

KLASSZfl I

48.abra Marcantonio Raimondi (1480-1530):

ter a Colmarban mt'.ik6d6 MARTIN SCHONGAUER

A szobraszok, epiteszek munkajat is segitettek a

A XV. szazad vegeig Italia es Nemetorszag (a fel-

(1445-1491) volt. Schongauer a XV. szazadi rez-

faragott oltarokrol, diszes kutakrol, epiilet-plasz-

s6-nemetorszagi teriiletek) Europa jelentos rez-

metszes egyik legjelentosebb mestere, aki oriasi

tikakrol metszett lapok. A muveszek hamar felis-

metszomt'.ihelyeket mt'.ik6dtet6 kozpontjai.

hatassal volt kortarsaira, els6sorban Diirer grafi-

mertek, hogy stilusbeli torekveseik eredmenyeit,

Italia.ban a firenzei ANTONIO POLLAIULO (1432-

kai munkaira. Bibliai tortenetekhez keszitett so-

A Szent Antal Megkisertese es a Nagy Keresztvitel-

rajzaikat, festmenyeiket szeles korben - akar kiil-

1498), a padovai ANDREA MANTEGNA (1431-1506)

rozataiban (Maria elete, Krisztus Fassio) 6tv6zte

nek hatalmas sikere volt, olyan alkotok haszna.1-

foldon is - nepszert'.isithetik a roluk keszitett nyo-

emelte muveszi rangra a rezmetszest. A bolognai

az italiai reneszansz konnyedebb megoldasait

tak mintanak kepeikhez, mint Raffaello, Diirer,

matokkal. Az uj technika alkalmazasa a XV. szazad kozepen

es a romai masolomt'.ihely vezetoje, a reproduktiv

hazaja szigorubb stilusaval. Ket onallo lapjanak:

Memling, sot Michelangelo 1488-ban meg fest-

a rendkiviil kozkedvelt jatekkartyakat es szent-

RAIMONDI (1480-1530) volt, aki ugyszolvan to-

kepeket is vonzobba tette a vekonyabb penztar-

kelyre vitte a rezmetszes technikajat.

caju vasarlokozonseg szamara.

Raimondi tovabbi erdeme, hogy Raffaello rajzai-

Ebben az id6ben (XV. szazad) a rezmetszes tech-

nak sokszorositasaval es forgalmazasaval nagy-

nikaja Nemetorszagban is ismert volt mar, az el-

mertekben jarult hozza az italiai reneszansz - es

so data.It rezmetszet is innen (Fels6-Rajna videk)

ezen beliil is a Raffello-iskola - stilusanak szeles

grafika els6 jelent6s kepvisel6je MARCANTONIO

kort'.i elterjedesehez Europa.ban. Roma es Bologna mellett Velenceben is mukodott hasonlo rezmetsz6 mt'.ihely. A velencei fa- es rezmetszok elsosorban Tiziano stilusaban dolgoztak. A nemet teriileteken az elso rezmetsz6 mt'.iveszek nevei munkacimiik (Jdtekkdrtyak Mestere, Berlini Fassio Mestere, Niirnbergi Fassio Mestere stb.) vagy

neviik kezdobetui, betujeleik alapjan ismertek, ugymint peldaul: E. S.; A. G.; H. R.; T. W mesterek. Az els6 nev szerint ismert nemet rezmetsz6 mes-

47.abra Andrea Mantegna (1431-1506): Afeltamadott

64

Krisztus Szent Andras es Szent Longinus

49.abra

tarsasagaban, rezmetszet, 39,2

Martin Schongauer (1450-1491): A NagtJ Keresztvitel, 1475, rezmetszet, 36 x 61 cm

X

32,5 cm

GRAFIKAI TECHNIKAK

GRAF IKAI

TECHNIKAK

65

52.abra

l'i.lbrecht Diirer (1471-1528): Adam es Eva, 1504, rezmetszet, 24,2 x 20,1 cm

maratas, neha hidegtu) lemezeinek megmunkalasat teljes egeszeben a mester vegezte. A nemetalfoldi grafika viragkora LUCAS VAN LEYDEN (1494-1533) munkassagaval vette kezdetet. Leyden legkorabbi rezmetszetei 1508-b61 szar50.abra

51.abra

maznak, es mintegy 170 metszetet keszitett rovid

Andrea Mantegna (1431-1506): Bacchanalia

Diirer rezmetszetmasolata Mantegna

elete alatt. Muveszetere Diirer es Raimondi mu-

Sirannussal, 1485, rezmetszet, 32,7 x 45 cm

nyomatar6l, 1492, rezmetszet, 29,8 x 43,5 cm

vei voltak hatassal, azonban lapjain mar koran megmutatkoztak a hagyomanyos megoldasokkal szemben a116, fiiggetlen torekvesek is. Kompozi-

menymasolatot is keszitett a Szent Antal Megk£-

manyai eredmenyekent alkotta hires rezmetsze-

ci6i tobbnyire eletkepek, gazdag taji kornyezetbe

sertese-r61. ALBRECHT DORER (1471-1528) a fametszes mellett

tet: az Adam es Eva-t 0504).

helyezett bibliai jelenetek. A reszletek kidolgoza-

Diirer valamennyi lapjat szignalta, es 1503-t61

saban a vonalak nagyfoku differencialtsagaval,

a muveszi rezmetszetekben is vitathatatlanul a

kezdve datalta is. Metszetei ekkor mar Eur6pa-

fest6i t6nusfokozatok alkalmazasaval Leyden

grafika tortenetenek talan legjelent6sebb lapjait

szerte ismertek voltak: gyujtottek es masoltak

igen kifinomult technikai szinvonalat kepviselt.

alkotta. Els6 italiai tanulmanyutjan (1494-1495)

munkait.

Io. PIETER BRUEGHEL (1525-1569) els6sorban a taj-

Pollaioulo es Mantegna metszetei tettek mely

1507-1514 kozott a moralis tanulsagok, elvont

kepek m estere volt, muveit a termeszet alapjan

benyomast Diirerre - nemelyik nyomatr61 met-

gondolatok, alleg6riak megfogalmazasai foglal-

rajzolt vazlatainak felhasznalasaval keszitette.

szetmasolatot is keszitett - a nemet peldakepek

koztattak. Ebb61 a korszakb61 szarmazik egyetlen

koziil pedig els6sorban Schongauer lapjait tanul-

rezmetszetsorozata: a Kiss Passi6 (16 lap), es szamos onall6 lap is ugymint peldaul: a Lovag a Halal es . az Ordog (mindkett6 1513-b61), A Melank6lia es a Szent Jeromos a szobajaban masodik ismertebb valtozata (rnindkett6 1514-bol).

manyozta. 1495 koriil keszitette els6 onall6 rezmetszeteit, es az 1496-os evben mar erett stflusu lapok keriiltek ki a mester keze al61 (Szerelmi ajanlat, A seta,

Hollandiaban: HENDRIK GOLTZIUS (1558-1617); a flamand teriileten: BOETIUS BOLSWER (1586- 1659), PAUL PONTIUS (1603-1658). Nemetorszagban: HANS BALDUNG GRIEN (1484/85-1545), HANS BURGKMAIR (1473- 1531),

ID.

LUCAS CRANACH

A tekozl6 Jiu), es ekkor sziiletett meg egyik f6muvenek: A Szent Jeromos a szobajaban cimu

Kes6i korszakaban jelent6s arckepek sziilettek

(1472-1553), ERHARD ALTDORFER (1480- 1538) ne-

koranak nagy humanistair61 - Erasmus-r61, Me-

vet kell megemliteniink, mint a nagy mesterekkel

metszetenek els6 valtozata.

lanchton-r61, Pirckheimer-r61, tovabba mas jelent6s szemelyisegekr61, peldaul Frigyes szasz valaszt6-

egy korszakban mukod6 kival6 muveszeket.

Az 1497-1498. evekben keszitett kompozici6i koziil: A Negy Boszorkany, A tud6s alma es a

Herkules a legismertebbek. A szazadfordul6 eveiben uj problema foglalkoztatta: ·az emberi alak harmonikus aranyai, a tokeletes emberi test torvenyszerusegei. Aranytanul-

66

fejedelem-r61. Diirer munkam6dszerer61 erdemes megernliteniink, hogy mfg a fametszetek eseteben tobbnyire csak a kozvetleniil a fara vazolt rajz az ave, addig femmetszetei (rezmetszetek, olykor vas-

GRAFIKAI

TECHNIKAK

53. abra

Albrecht Diirer (1471-1528): Szent Jeromos a szobajaban, 1514, rezmetszet, 24,7 X 18,8 cm

GRAFIKAI

TECHNIKAK

67

56.abra

54.abra

Jean Duvet

Lucas van Leyden (1494-1533): A tejesla.1.;,

(1485-15619):

1510, rezmetszet, 11,5 x 15,1 cm

Az egyszarvu a foly6 vizet tisztitja, 1547, technikajuk virtu6z volt, a munka mechanikus

rezmetszet,

jelleget oltott. A barokk kor egyik kiemelked6

22,3 x 39,3 cm

fest6je, Rubens peldaul kepeinek, rajzainak sokszorositasara metsz6muhelyt tartott fenn Antwerpenben, ahol egesz sor kitun6en kepzett rez-

A XVII. szazad elejen a rezmetszet a reproduktiv

metsz6t foglalkoztatott. Egyre inkabb kettevalt a rajzol6 es a rezmetsz6

grafika szolgalataba allt, a muhelyek tomegter-

tevekenysege, kialakultak a nagy metsz6di-

melesre rendezkedtek be, es igy nem tarthattak

nasztiak, amelyek kizar6lag masok muvei alap-

azt a szinvonalat, amely az elmult evszazadot jel-

jan keszitettek metszeteket.

lemezte. A legkival6bb rezmetsz6k specializal6dtak festmenyek masolasara, sokszorositasara. Bar

A XVII. szazad kozepet61 Franciaorszag valt a rezmetszes eur6pai kozpontjava. A tradici6t ket XVI. szazadi muvesz JEAN DUVET (1485- 1561) es JACQUES BELLANGE (mukodott: 1600-1617 kozott) teremtette meg.

Az 6ket kovet6 mesterek nagyreszt XVI. Lajos szolgalataban dolgoztak mint a kiralyi udvar megbecsiilt gravorjei (metsz6i). Allegorikus, bib- . liai abrazolasok mellett az udvari jelenetek szolgaltattak lapjaik legf6bb temait. A XVIII. es XIX. szazadot a mumasolas, a konyvillusztraci6k, keptarmetszetek, kozhasznu ismereteket terjeszt6 nyomatok keszitese jellemezte, a muveszegyenisegek eltuntek, az uj sokszorositasi eljarasok (litografia, fot6) a rezmetszetet kiszoritottak a nyomdakb61.

55.abra Ni•,;;,~. .J,1~

68

"f/:f5m'::l"'J.;,;1,,:::'f:._;:/tf!i:-'#. ~

Hendrik Glotzius (1558-1617): A zaszl6vivo,

57.abra

1587, rezmetszet, 29,8 x 19,8 cm

Id. Charles-Nicolas Cochin (1688-1754): Szerelem a szinhazban, 1734, rezmetszet Watteau utan, 37 x 48 cm

GRAFIKAI TE(HNIKAK

GRAF IKAI TE(HNIKAK

69

A technika nehezsege miatt szazadunk grafiku-

A mu.It szazadi muveszekre f6leg az angol es

sai kozill is csak nagyon kevesen kerestek (keresik) a muveszi kifejezes sajatos formajat a rez-

francia rezmetszetek stilusa volt hatassal, es csa.

metszetben. Napjainkban f6leg bankjegyek, belye-

az igazi muveszegyenisegek.

gek, ertekpapfrok nyomtatasahoz hasznaljak ezt a

A kor kiemelked6 rezmetsz6i koziil: ABA NovAK

technikat.

XIX. szazad vegen XX. szazad elejen jelentek meg

VILMOS (1894-1941), VARGA NANDOR LAJOS (1895-1978) es VEGH GuszrAv (1889-1937) nevet

Magi;arorszagon a XVII. szazadt61 ismertek az el-

kell kiemelniink. Mindharman tokeletes szakmai

s6 rezmetszetek, es rezmetsz6muhelyek. A ma-

tudassal rendelkez6, iskolateremt6 muveszek

gyar mesterek ebben az id6ben f6leg Hollandia-

voltak, akiknek hatasa sokaig erz6d6tt a magyar

ban vegeztek tanulmanyaikat es hazaterve iskolakat muhelyeket alapitottak. Elmondhatjuk te-

grafika formanyelveben. A k6vetkez6 nagy mester, a brillians technikaju

hat, hogy a rezmetszet teriileten muk6d6 hazai

REKASSY CSABA (1917-1989) volt, akinek lapjain

nyomdaalapit6kat els6sorban a holland protes-

egy sajatos alomvilag, valamifele magan mitol6-

tans nyomdakultura inditotta utnak.

gia jelent meg, a csak 6ra jellemz6 fanyar humor-

A XVII. szazad veget61 a legjelent6sebb hazai

ral atitatva. Rekassy Csaba, Aba Novak Vilmos es

nyomdak mar a jezsuitak ellenreformaci6s bazisai

Molnar C. Pal mellett Eur6pa-szerte meltan elis-

voltak (Nagyszombat, Pozsony). Ebben a korszak-

mert muvesz volt.

ban a barokk szentkepmetszes kiemelked6 mes-

Sajnos manapsag csak keves muvesz foglalkozik

terei: ZELLER SEBESTYEN es BINDER JANOS FULOP.

a rezmetszes klasszikus technikaival, es a mai

A XVIII. szazadban a kozpont els6sorban Pest-

grafikusok tobbsege a rezkarcot reszesiti elony-

Budara es Debrecenbe keriilt at. Ezek a nyomdak a

ben a muveszi melynyomas alkalmazasanal.

megnovekedett informaci6ehsegnek teve eleget,

A k6vetkez6 muveszek azon kevesek koze tar-

mumasolassal, konyvdiszitessel, es kozhasznu

toztak, akik a femmetszetek nagymultu tradi-

ismeretek tomegtermelesevel foglalkoztak.

ci6it folytattak: HORVATH ENDRE (1896- 1954), es NAGY ZmrAN (1916-1989), a XX. szazadi penzjegymetszes kival6sagai voltak, valamint LEGRADY SANDOR (1906- 1987), mint a belyegmetszes korszakalkot6 egyenisege. Napjainkban els6sorban VAGY6CZKY KAROLY es SZUNYOGHY ANDRAS munkassaga tarja eletben a muveszi femmetszetek mufajat, mig a fiatal generaci6 egyik tehetseges kepvisel6je JANVARY ZoLTAN.

~ REZMETSZET

sotet alapon tisztan latszanak. A viaszretegen keresztill kimetssziik a rajzot. Munkankat ugy

;.._ rezmetszet rajzat simara csiszolt vorosrez le-

folytatjuk, hogy az alapot terpentinnel letoroljiik,

mezbe metszik. A munkahoz acel metsz61ceseket hasznalnak. A rajz

es a tiszta lemezen dolgozunk tovabb, de vaskloriddal akar el6 is marathatjuk a vonalainkat,

kimetszese utan a kiil6nb6z6 melysegu es szeles-

ezzel nagymertekben megkonnyitve munkankat.

segu melyedesekbe festeket dorzsolnek. A lemez tisztara torlese utan a nyom6festek csak

(A rezlemez maratasar61 a rezkarcr61 sz616 fejezetben lesz sz6.)

a vonalakban marad meg, es keriil at nyomtatas-

Ha atmasolunk, rajzeredetinket, vazlatunkat ve-

kor a papirra.

kony, de er6s pauszpapirra (muszaki pausz) keszitsiik el, puha grafitceruzaval.

A lemez elokeszitese

A megfelel6en el6keszitett lemezt damarlakkal

A vorosrez a leggyakrabban hasznalt lemezanyag,

vagy fixativval (sellak es alkohol kevereke) veko-

de metszenek sargarez lemezbe is. Fontos a le-

nyan bevonjuk, es rovid ideig szaradni hagyjuk.

mez anyaganak egyontetusege. (A metsz6kes

Meg miel6tt a lakkreteg teljesen megszaradna, a

megcsuszhat, ha kiil6nb6z6 kemenysegu a lemez

pauszpapiron lev6 rajzot a szinevel a lemezre he-

anyaga.)

lyezve, er6s nyomassal athajtjuk a rezkarcsajt6n.

Vastagsaga 2-3 mm kozott a leginkabb megfelel6.

Atnyomas utan a papirt 6vatosan leemeljiik.

A rajz felvitele el6tt a lemezt meretre vagjuk, kii-

A grafit j61 lathat6 nyomot hagyva tapad meg a feliileten.

16nb6z6 finomsagu dorzspapirral teljesen simara csiszoljuk. A csiszolas poliroz6geppel (b6r es rongykoron-

Az atnyomas is elmaradhat, ha rajzunkat masol6-

gok), illetve finomk6porral, valamint specialis

papir (indigo) segitsegevel vissziik at. Ebben az

femtisztit6 es fenyez6 pasztakkal is elvegezhet6.

esetben a simara csiszolt lemezt finom dorzspa-

A lemez szeleit femreszel6vel, majd finom csiszo-

pirral egy kicsit fel kell erdesiteni vagy nagyon

16papirral ferde vonalban tompitjuk (fazetta). Ez-

alaposan kell zsirtalanitani. A lemez es a megraj-

utan a felilletet denaturalt szesszel zsirtalanitjuk.

zolt pauszpapir vagy vekony rajzlap koze teszsziik az indig6t, majd tompa hegyu tuvel vegig-

A rajz atvitelenek m6dszerei

megyiink a vonalakon.

Rajzunkat felvihetjiik kozvetleniil, de at is masolhatjuk.

Rajzunkat az atnyomas kivetelevel tiikorben kell

Ha kozvetleniil a lemezre rajzolunk, a feliiletet

ellen6rizni, mivel a lenyomat a rajzhoz kepest

nagyon alaposan zsirtalanitani kell. Ezutan zsi-

fordftott allasu lesz.

ros ceruzaval, vagy vekony hegyu rostir6nnal

58.abra

Rekassy Csaba (1937-1989): Palinkafozde, 1970, rezmetszet, 28 x 36,7 cm

10

GRAFIKAI TECHNIKAK

dolgozha tunk.

A metszes eszkozei

Egy masik egyszeru m6dszer szerint a rezlemezt

A metsz61cesek kiil6nb6z6 keresztmetszetu, (ha-

viaszalappal vonjuk be (lasd a rezkarcnal), es arra

romszog, negyszog, romboid, ellipszis), kemeny-

tompa hegyu tuvel rajzolunk, igy vonalaink a

re edzett acelb61 kesziilnek. Lehetnek egyenes es

GRAFIKAI TECHNIKAK

71

szablya (ivben hajlitott) alakuak, es termeszetesen

A penget lehet6leg a lemez sikjti.val pti.rhk..:".1J105

kill6nb6z6 vastagsaguak. Az acelpengeket ke-

toljuk el6re, ki.ilonben a kes ,,belekap"

Jan ':~ is az oka annak, hogy muveszlapok ke-

fogasara, de sajatos kifejez6ereje miatt tiszta for-

d tei:;G1~z viszonylag ritkan hasznaljak.

majaban is szivesen alkalmaztak a kes6bbi korok

z acelmetszetnel a megmunkalas konnyitesere

muveszei is. Szep peldak ismertek Edvard Munch,

A kepet vonalaink suritesevel, vastagitasav~l ~-

vonal~nkat altalaban el6maratjuk. A savall6 vi-

A metszes technikaj a

keresztez6deseik szogenek valtozatossa tetelevel

.aszalapba karcolt rajzot (lasd a rezkarcnal) ilyen-

Marc Chagall, Pablo Picasso grafikai munkassagab61.

A rezmetszes koveteli meg talan leginkabb a

alakitha tjuk.

kor er6s sav hatasanak tessziik ki (65%-os

szaktudast, a biztos rajztudast, a tiirelmet, ezert

Munkank ellen6rzese vegett es a rajzolat jobb lat-

tomenysegu saletromsav es ecetsav 1:5 aranyu

Hidegtueljarassal vonz6, barsonyos hatas erhet6

manapsag csak kevesen valasztjak ezt a techni-

hat6saga kedveert ujjunkkal hig, olajos festeket

kevereke).

el, ha a vonalarok szelein felkunkorod6 Jemsorjti.t

kat. A XVIII. szazadi kepmetsz6k utolerhetetlen

dorzsolheti.ink a melyedesekbe. Ezt a metszes

Az elkeszitett nyom6format a lemez megedzese

nem tavolitjuk el. A femsorja lekaparasara a rez-

virtuozitassal munkaltak meg a nyom6format.

barmelyik fazisaban megtehetji.ik, es igy pr6ba-

(hevites-hutes) utan suru, kemeny melynyom6-

metszesnel hasznalatos vakar6kest hasznalliat-

Senkit se tevesszen meg az eljaras latsz6lagos

nyomatot sem kell kesziteni.ink. A metszes soran

festekkel nyomtatjuk.

egyszen1sege. Aki mar pr6balta rajzat fembe

a vonalarok szelein keletkez6 femsorjat harom-

peldanyszamban nem nyomtathat6, mivel a rez-

m etszeni, pontosan tudja, hogy figyelmet igeny-

elt1, hegyesre koszori.ilt vakar6kessel (saber) ta-

karcsajt6 hengere a femsorjakat ugy 20-25 nyo-

16, es bizony faraszt6 ez a munka.

volithatjuk el, i.igyelve arra, hogy ne karcoljuk

menyfa markola tba er6sitik.

'1

fe~t

es vonalunk elvesziti egynemuseget, lendi.i_letel'

juk. Sajnos ez a latvanyos vonalkarakter nagyobb

AHIDEGTU

mat lehuzasa utan fokozatosan osszetori es

meg a lemezt.

visszanyomja a melyedesekbe.

A megmunktiltis a kovetkez(f m6don tortenik:

Az esetleges karcol6dasokat tompa elt1 kemeny

Mar a XV. szazadban ismert technika. Az els6, ez-

Altalaban veve is elmondhatjuk: a hidegtutechni-

A lemezt filclapra vagy homokkal toltott borptirnti-

simit6acellal elti.intethetji.ik.

zel az eljarassal keszitett lapok 1480 kori.il buk-

kaval keszitett nyom6forma maximum 20-30

ra helyezzi.ik. A file vagy b6rparna alateteken a

kantak fel Hollandiaban.

lemezt a megfelel6 helyzetbe forgathatjuk, igy

A pusztatiitechnika neven is ism ert m6dszer le-

konnyebben metszhetji.ik ki az ivelt vonalakat.

AZ ACELMETSZET

nyegeben a vonalas metszes egy fajtaja, m elynel

Majd a metsz6kes pengejet hi.ivelyk- es mutat6-

a vorosrez, cink- (horgany-) es aluminiumlemez-

ujjunk koze szoritjuk, markolatat tenyeri.inkre

Az acelmetszet-eljarast az angol C HARLES HEATH

re, ritkabban kiilonboz6 m uanyag lemezekre ke-

fektetji.ik. Metszes kozben a lemezt masik ke-

(1784-1848) szab adalmaztatta 1820-ban. A rajzot

meny aceltiivel (ritkabban gyemanttuvel) kozvet-

zi.inkkel forgatjuk a kes alatt.

a rezmetszettel azonos m6don acellemezbe

leniil rajzolunk.

El6szor a keskeny pengejt1 kesekkel dolgozunk,

metsszi.ik. A m etsz6kesek, ves6k gondos elezese

A vonal vezetese kozel all a p apiron torten6 raj-

es a rajz jelleget61 fi.igg6en valtjuk fel szelesebb

ennel a technikanal els6rendt1 szempont, mivel

zolashoz, a lemez anyaga viszonylag konnyed en

keresztmetszeture szerszamunkat.

az acellem ez es a metsz6szerszamok kemenysegi

enged elmeskedik kezi.ink nyomasanak.

foka kozel all egymashoz.

A hidegtunek megfelel6 el6adasm6d letrehozasa

El6nye a rezm etszettel szemben, hogy olcs6bb es

a rezme tszetnel kevesebb faradtsagot igenyel.

nagy peldti.nyszti.mban is nyomtathat6 . Lemezanya-

Eppen ezert a regi mesterek (Diirer, Rembrandt)

ganak kem enysege miatt metszese nehezkesebb,

gyakran nyultak ehhez a kozvetlen es egyszeru

ezert az acelmetszetnyomatok vonalai elesebbek,

technikahoz. A kompozici6 kiegeszitesere, ossze-

a kep kemenyebb, hidegebb hatasu, mint a rezmetszete. 60. abra G. B. R. van Hoboken (1893-1971): 59. abra

Lany a konkav szobaban, 1917,

A metsz6kes helyes tartasa a rezmetszesnel

72

GRAFIKAI

TECHNIKAK

hidegtii, 15,5 x 11 cm

GRAFIKAI

TEC HNIKAK

73

63.abra

61.abra Heinrich Ehmsen (1886-1964), illusztracii:,

Richard Earlom (1742-1822): A kovacs, 1771,

Herhart Hauptmann: Christo Emanuel Quint_

mezzotinto, 61,2 x 43,4 cm

boh6c cimii regenyehez, hidegtu, 20,4 x 24? cm

re annak felszinen. A lemez ,,felsertesenek" mer-

es lesimitott teri.iletek nem vesznek £el festeket -

teket, a sorjak nagysagat kezi.ink nyom6ereje sza-

igy ezek lesznek lenyomatunkon a feher teri.ile-

balyozza . Az igy nyert erdes feli.iletbe olajtempe-

tek, mig az erintetleni.il hagyott feli.ilet barsonyos

rat vagy faggyuval elkevert fekete nyomdafeste-

feketEt ad at a papirnak.

ket dorzsoli.ink. A m egszaradt alapra vilagos szi-

T6nusainkat a feketet61a szi.irke fokozatokon ke-

nu rajzeszkozzel (kreta, puha grafitceruza) rajzo-

reszti.il a feher fenyek iranyaba hozzuk letre. Az

nyomat lehuzasa utan elkopik, es mar nem kepes

lunk, u gy alakitva ki t6nusainkat, mint amikor

eredmeny lagy, puha t6nusokb61 felepitett fest6i

hianytalanul visszaadni az els6 nehany nyomat

fekete szinu kartonon feher kretaval dolgozunk.

hatasu metszet.

A rajzolas tortenhet kozvetleni.il a felhimbalt le-

E ki.ilonleges tulajdonsaganak koszonhet6en a

mezre is, rajzeszkozill ilyenkor ugyancsak puha

borzolassal keszitett lapok igen elterjedtek voltak

kretat, vagy ceruzat valasszunk. Ezutan a harom-

a XVIII. szazad elejen Anglia.ban, Hollandiaban

elu acel kapar6kessel (saber) es a simft6vassal azokat

es Franciaorszagban, ahol tobbek kozott Rubens

a reszeket simitjuk le, amelyeknek a nyomaton

es Van Dyck olajfestmenyeir61 nyomtattak meg-

vilagosan kell jelentkeznii.ik. A teljesen lekapart

hokkent6en magas szinvonalu reprodukci6kat.

vegen es a XIX. szazad elejen azonban elterjedt

Nyomtatas el6tt a festeket b6rlabdaccsal tampo-

volt.

naljuk fel, minden mas megoldas megsertheti a

A rajzot es a t6nusertekeket az ugynevezett pon-

feli.iletet. A mezzotinto (mezzo=kozep, kozepes)

toz6-kalapdcs hegyesre kialakitott fejevel i.itogetik

min6seget.

A BORZOLAS (MEZZOTINTO) A nemet

L UDWIG VON SIEGEN

(1609-1676) mar

1642-ben alkalmazta ezt a technikat, amely a sotet

alapb6l ki.i.lonfele fokozatu vilagos t6nusok kimunkalasat teszi lehet6ve. Ennel a technikanal els6 lepeskent a rezlemez fe-

v~~~~w

kifejezes arra utal, h ogy mivel ennel a technika-

li.iletet egy fogazott acelszerszammal, az ugyne-

',_~~t ~

nal a lemez nincsen melyen megmunkalva, az

vezett himbavassal egyenletesen felborzoljuk. Az eljaras saran a himbavas belekap a fem anyagaba, apr6, felfele meredez6 femsorjakat hozva let-

~

igy keszitett nyomatok nem tartalmaznak eles, kemeny vonalakat, es a legsotetebb fekete t6nusok is barsonyos, meleg fenyuek.

A PONTOZASOS METSZET

62.abra

Feliil: kiilonbozo alaku femgorgok Ezt a hosszadalmas es kori.ilmenyes technikat

(roulette, moulette) kretamodoru

manapsag ritkan alkalmazzak. A XVIII. szazad

metszetekhez es karcokhoz

Bal oldalon: a tomoritok (mattoir) harom tipusa a fent emlitett technikakhoz

64. abra

Jobb oldalon: himbavasak a mezzotinto (borzolas) technikajahoz

74

Pontozasos metszet Franciaorszagb6l, 1800 koriil

GRAFIKAI TECHNIKAK

GRA FIKAI TECHNIKAK

75

a lemezbe, amit el6z6leg teljesen simara csiszol-

A KRETAMODORU METSZETEt


a ..

iliqre litografiai koveket killdott, a meg,nui..,,alas hasznalati utasitasair61 sz616 leirasok

1818-ban jelent meg Senefelder d6nt6 jelent6segu szakkonyve, a Vollstiindiges Lehrbuch der Steindruckerey (A K6nyomtatti.s Teljes Tankonyve), ami a

A siknyomtatast a nemet ALOIS SENEFELDER

ssal toroltem at. A zsiros anyaggal megrajzolt ·

(1771-1834) 1797-ben Miinchenben talalta fel. Az

szek mindjart feketek lettek, a fennmaradt resz

muveszi k6rajzok.

eljarast vegi;i nyomtatdsnak nevezte el, a litografia

feher maradt. A kovet le tudtam nyomtatni any-

A litografiat kezdetben tobbnyire szovegek, kot-

kor hires muveszeinek munkair6l keszitett k6rajzokat tartalmazott.

megnevezes csak kes6bb (1814 koriil) keletkezett.

nyiszor ahanyszor csak akartam. Minden nyom-

tak, terkepek, epiteszeti rajzok sokszorositasara

Mivel a k6r61 elvileg korlatlan szamu nyomat ke-

Felfedezeset reszben a veletlennek koszonhette.

tatas utan a kovet ujra ned vesitettem, festekez-

hasznaltak. (A textilmintaknal a sablonnyomtatas,

szithet6, hamarosan kereskedelmi celu, nagyuze-

Eredeti szandeka az volt, hogy meszk6tablakbol

tem, mindig ugyanazt az eredmenyt kaptam."

a szitanyomtatas praktikusabb eljarasnak bizo-

mi termeles szolgalataba allitottak a siknyomta-

maratassal magasnyomo format allitson el6, szo-

Az 1798-1799-es evekben talalmanyat tovabb to-

nyult.) Kes6bb mint tobbszinu reprodukcios elja-

tast. Szinte mindenfajta nyomdai termek (ujsag,

vegek, kottak es textilmintak sokszorositasara.

keletesitette, kifejlesztve az eljaras szinte minden

ras valt nepszeruve, es els6sorban elismert mu-

cimke, hivatalos nyomtatvanyok, reprodukci6k stb.) keszillt az ok s6 es gyors eljarassal. A XIX.

helyeken hasznalt zsiros anyag a vizet taszitja, es

elemet. Nevehez fuz6dik az els6 litogrdfiai dorzssajt6, az

veszek olajfestmenyeir61 keszi.iltek k6nyomatok. Senefelder 1809-ben (ebben az evben neveztek ki

szazad masodik feleben a lehet6 legnagyobb pel-

a viz a meszkovon a nem zsiros helyekre huzodik

autogrcifia, a kretalitogrcifia es a szfnes nyomtatds fel-

a Mi.incheni Allami Terkep Munyomo Muhelyek

danyszam es a tokeletes husegu reprodukciok

vissza. Senefelder a k6vetkez6ket irta felfedeze-

talalasa is. Senefelder az els6 litografiai muhelyt

f6feli.igyel6jeve) igy szamolt be tovabbi sikerei-

biztositasara fenykepeszeti technikti.kat (autotipia,

ser6L ,,Fogtam egy tisztara csiszolt kovet, egy d a-

1799-ben Mi.inchenben alapitotta, majd ezt ko-

r61: ,,A szines nyomtatasban olyan eredmenyeket

fototipia) alkalmaztak, egyre termelekenyebb

vette az offenbachi nyomda felallitasa.

ertem el, hogy az utolag kiszinezett kepeken

gepeket terveztek. Majd a cink es az aluminium

Figyelemre melto teny, hogy 1799-ben mar

kivi.il meg az olajfestmenyekhez egeszen hasonlo

siknyomo formak kifejlesz tese utan sikerillt meg-

Magyarorszdgon, a Budai Vdrnyomddban is mukodott litografiai nyomda, m egel6zve a tobbi europai nagyvarost. Londonban 1800-ban, Becsben 1801-ben alapitottak az els6 k6nyomo muhe-

nyomatokat is el6 tudok allitani, amelyeken sen-

szabadulni a sulyos litografiai k6t61 is.

ki sem ismeri £el, hogy nyomtatva vannak."

Egy dont6 jelent6segu felfedezes, az 1904-ben

A siknyomta tas gyorsan elterjedt, es a XIX.

feltalalt ofszeteljti.rti.s, es a papir ket oldalara is

szazad els6 feleben mar Europa legtobb orszaga-

nyomtatni kepes rotti.ci6s nyomdagepek (az els6

lyeket. Az offenbachi nyomdaban Senefelder egyi.itt dol-

ban mukodott litografiai muhely.

korforgo rendszeru ofszetgepet 1905-ben keszi-

A francia nyomdak fejl6desenek fontos allomasa

tettek) rovid id6n beli.il atvettek a k6nyomtatas

gozott a francia Johann Andre-val, akinek fiverei

volt, amikor Napoleon tisztjei a XIX. szazad ele-

szerepet a nyomdaiparban.

(Frederic es Philipp) fontos szerepet jatszottak a

jen a mi.incheni k6nyomtato muhelyekb61 kove-

litografia fejl6deseben.

ket es gepeket szallitottak at Parizsba. 1812-1814

Az ipari nyomtatvanyokhoz elavultta valt kezi

Frederic Andre 1802-ben alapitotta az els6 pdrizsi

kozott szamos uj nyomda szi.iletett Franciaor-

nyomtatas - a k6rajz - azonban nepszeruve valt

litografiai intezetet, fivere Philipp Andre 1803-ban

szagban, es a litogrti.fia kifejezes is ekkor bukkant

a muveszek koreben, es az akkor el6 legtobb mu-

Londonban kiadta hires kotetet: a Specimens of

fel el6szor a parizsi nyomdaszok szaknyelveben.

vesz alkalmazta muveszi grafikak keszitesehez.

Polyautography-t, (A vegyi nyomtatds mintalapjai),

Senefelder 1817-ben komoly eredmenyeket ert el

A XIX. szazad els6 felenek olyan kivalo m uve-

amely a k6nyomtatas els6 kezikonyve. A kiad-

a kromolitografia (szines litografia) nyomtatasa-

szei, mint EUGENE DELACROIX (1798-1863) es

vany lapjait ki.ilonboz6 muveszek rajzoltak, akik-

nak tovabbfejlesztesevel. Ebben az esztend6ben

THEODORE GERICAULT (1791-1824) els6kent is-

(1817) adta ki muveszi szines nyomatokat tartal-

merkedtek meg a litografiaval. Delacroix 1814-tol

mazo albumat Bulgti.riai vti.sti.r cimmel. A nyoma-

kiserletezett a technikaval. Hiresse valt soroza-

104. a.bra Alois Senefelder (1771-1837) 1797-ben keszitette

tok nagyon magas technikai szinvonalat kepvi-

tokat alkotott Goethe Faustjahoz, valamint a

seltek - a lapok tizenegy szin osszenyomasaval

Hamlethez. Gericault 1817 kori.il keszitette els6

ezt a litografiai sajt6t (jelenleg a mainzi

keszi.iltek. (A kromolitografiaban atlag 6-10 szint

kretarajzait, amelyek oldott, a klasszicista merev-

Gutenberg Muzeumban talalhat6)

hasznaltak, de nem volt ritka a 12- 18 szin sem.)

segt61 eltavolod6 stilusu lapok voltak.

Munkaja soran feltunt, hogy a maratastol ved ett

118

GRA F IKAI TECHNIKAK

i sereteben. Val6szinu, hogy ezek voltak az els6

GRAFIKAI TECHNIKAK

119

107.abra

105.abra

. { duard Manet (1832-1883): A l6verseny,

Francisco Ge: a

litografia, 36,5

y Lucientes

X

51

•

,-

--

Cm

(1745-1828): Bravo Toro!, 1825,

a ,,Toros des Buerdos"

PAUL GAVARNI (1804-1866) es GRANDVILLE (1803-

(Bordeaux-i Bikak)

1847) voltak a litografia es egyben a karikatura

cimii sorozat

mufajanak is elismert kepvisel6i.

egy lapja, litografia, 30,5 X 41

A maguk idejen meg FELICIEN ROPS (1833- 1862),

Cm

A XIX. szazad masodik feleben a muveszek kovetkez6 generaci6ja szinten szivesen alkalmazta

FRANCISCO GOYA (1746-1828) 1819-ben Madridban keszitette els6 litografalt lapjait, majd 1825ben Bordeaux-ban jelentette meg Taro s des Buerdos (Bordeaux-i bikdk) cimu grafikai sorozata-

hoz keszitett negy k6rajzat. Goyat61 mindossze huszonket litografia maradt fenn. Az 1800-as evekben jelentkezett a tanult litografus es fest6, HONORE DAUMIER (1808-1879) k6r61 nyomtatott muveszi karikaturaival, melyek a korszak nepszeru parizsi heti- es napilapjaiban (La Caricature, Le Charivari) jelentek meg. Daumier az egyik legtermekenyebb litografus muvesz volt: kozel 4000 k6rajzat publikaltak.

106. a.bra Honore Daumier (1808-1897): Thiers szinhazaban, a Parlamentben, 1847,

litografia a ,,Le Charivari"-b61, 29 x 22 cm

120

GRAFIKAI TECHNIKAK

a litografiat, felfedezve a benne rejl6 ujszeru kife-

mi negyed hangulatat oly hitelesen megorokito

jezesi lehet6segeket.

felejthetetlen rajzai es plakatjai. 1896-ban Elles

EDUARD MANET (1832-1883) egy konyvkiad6 - a

(Ok) cimu grafikai sorozataban muveszi lapokat

Cadart kiad6 felkeresere - 1874-ben k6rajz-

keszitett a bordelyok fiatal (es kevesbe fiatal)

illusztraci6kat keszitett Edgar Allan Poe A Hollo

lanyair61. Mind a plakatok, mind pedig a jellem-

dmu koltemenyehez. (A Cadart kiad6 mar 1862-

abrazolasok egyik legszuggesztivebb peldait

ben felkert szamos ismert fest6t, hogy keszitse-

jelent6 rajzok 6riasi sikert arattak.

nek reszere litografiakat.)

Toulou se-Lautrec munkam6dszerer61 egyik kor-

Manet, aki a szines litografiaval is intenziven

tarsa igy szamolt be. ,,A szennel rajzolt vonalat a

foglalkozott, fontosnak tartotta, hogy kiilonbse-

leglenyegesebbre korlatozta. Kontakt pauszpa-

get tegyen az estampes de traduction - egyes fest-

pir, amelyen szinpr6bakat keszit. Lautrec el6irja

menyek reprodukalasa - es az estampes d' inspira-

a nyomdasznak a szinskalat... Ha Lautrec litogra-

tion - a ki.ilonfele technikakban szabadon alkotott

fiat rajzolt, javitas nelkiil kozvetleniil a k6re raj-

lapok kozott, ezzel is nyomatekosan kiilonva-

zolt. Ezt azutan Stern nevu nyomdaszahoz juttat-

lasztva az alkalmazott muveszetek teriileteit a

ta, aki Lautrec jelenleteben keszitette el a levona-

tiszta muveszetek (az ugynevezett grand art) mu-

tokat. Lautrec minden egyes lapot megvizsgalt,

fajait61.

s amelyik nem tetszett neki, azt azonnal eltepte ...

Manet es kortarsai: EDGAR DEGAS (1834-1917),

A nyomtatas befejezese utan osszekente, s ezzel

EDUARD VUILLARD (1868-1940), MAURICE DENIS

hasznalhatatlanna tette a kovet. Hogy mindenfe-

(1870-1943) es PIERRE BONNARD (1867-1947) k6-

le csalasnak elejet vegye, korlatozott peldany-

rajzai hatassal voltak a kor egyik meghataroz6

szamban val6 nyomas eseten minden egyes

muveszegyenisegenek es a muveszi litografia

levonatra mas-mas, nem feltun6 jelzest tett."

tortenetenek is egyik legjelent6sebb alkot6janak,

A XX. szazad elejen a francia muveszek oszton2'6

HENRI DE TOULOUSE-LAUTREC-nek (1864-1901) a

hatassal voltak eur6pai muvesztarsaikra, els6sor-

munkassagara.

ban a nemet expresszionista fest6kre. A Die

Lautrec 1885-ben keszitette els6 litografiajat, majd

Brucke csoport tagjai: ERNST LUDWIG KIRCHNER

1891-tol sziilettek meg a parizsi mulat6k, a vigal-

(1880- 1938), EMIL NOLDE (1867-1956), KARL

GRAFIKAI TECHNIKAK

121

110. abra

108.abra

Henri de Toulous, Lautrec (1864-1901): .

Barabas Miklos (1810-1898): Laborfalvi Roza, litografia, 21 x 22 cm

A mosd6tal, 1896,

szines litografia, az ,,Elles" (6k)

Picasso-t61 - szinten maradtak fenn technikai

sorozat dmlapja,

kfserletekr61 tanuskod6 lapok (peldaul lito-

40 x 52,2 cm

grafia es rezkarc kombinaci6ja). Altalaban veve elmondhatjuk, hogy a XX. szazad muveszei koreben a litografia tekinthet6 az egyik leginkabb vonz6 grafikai technikanak. Az eljaras muveszi gazdagftasa, a kiserletez6 kedv maig sem lankadt, ezert a muveszi litografia szinvonala napjainkban is igen magas.

Magyarorszagon az 1799-ben alapftott Budai Var-

szeteik mellett er6teljes hangu litografiakat is ke-

nyomda volt az els6 litografiai nyomda, ahol mar nagy peldanyszamban kesziiltek a kor izlesenek megfelel6 zsanerkepek, romantikus kompozfci6k, es festmenymasolatok. Kes6bb, ahogy Europa

szftettek, sziinteleniil ujabb es ujabb technikai

tobbi orszagaban is, a XIX. szazad veget61 a k6-

1948) teremtette meg. Stilusara Daumier es a kor-

megoldasokon faradoztak. Kiemelked6 muveszi szinvonalu litografiakat al-

nyomat valt a nyomdaipar vezet6 technikajava

tars nemet muveszek koziil leginkabb KATHE

A mu.It szazad legjelent6sebb litografusa, a fest6-

KOLLWITZ (1867-1945) munkai hatottak. Bir6 ele-

kotott meg EDVARD MUNCH (1863-1944), vala-

kent is kival6 BARABAS MIKL6S (1810-1898) volt,

te masodik feleben kiilfoldon, (Berlin, Zurich,

mint PABLO PICASSO (1881-1973), aki val6saggal

aki hallatlan nepszeruseget vfvott ki k6r61 nyom-

USA) dolgozott, es mint az egyik legfoglalkozta-

megszallottja volt a technikai lehet6segeknek.

tatott arckepeivel. Szinte egy k6nyom6iizemet

tottabb illusztrator valt ismertte.

Picasso az eljaras szamos ujszeru variaci6jat fej-

kellett berendeznie, hogy kielegitse a megrende-

A litografiaban rejl6 lehet6segeket csak hosszu

lesztette ki, nehany lapja tizennyolc allapotot is

leseket. Barabas mellett meg SZERELMEY MIKL6S

sziinet utan fedeztek fel ujra a magyar muve-

elert mire nyomtatasra keriilt. GEORGES BRAQUE (1882-1963), JOAN MrR6 (1893-

(1803-1875) volt a kor kitun6 litografusa.

szek. Napjainkban ismet nepszeru mufaj, rnivel a

A k6vetkez6 id6szakban f6leg a mfi.veszi plakato-

technikai kiserleteknek (fenyerzekenyftes, xerox-

kon talalkozhatunk egyeni torekvesekkel, es igen kifinomult technikaval keszftett tobbszfnu (10-12 szfn) nyomatokkal.

atmasolas stb.) kedvez ez az eljaras. Jelent6s el6es 80-as evekben elismert kepz6muveszeknek

SCHMINDT-ROTTLUFF (1884-1946) lapduc famet-

1983), MARC CHAGALL (1887- 1985) f6leg kiad6k felkeresere keszitettek k6rajz-illusztraci6kat, azonban Braque-t61 es Mir6t61 - eppugy, mint

109.abra

Robert Rauschenberg (1925-): Attores, 1965, litografia, 101,5 x 76 cm

GRAFIKAI TECHNIKAK 122

Az expresszfv stflust az 1920-as evekben a plakatjaival is sikert aratott BfR6 MIHALY (1886-

relepes volt, amikor a Mak6i Mfi.vesztelep az 1970-

A litografiai plakatok tervezeset sok esetben ve-

biztositotta az ofszetlitografia muveszi igenyu,

zet6 muveszekre, tobbek kozott: Benczur Gyula,

kfserletez6 alkalmazasat. Masfel61 pedig a

Szfnyei Merse Pal, Vaszary Janos, Ferenczy Karoly,

klasszikus technikakat is felhasznaljak olyan

Fenyes Adolf bfztak, a plakatok nyomtatasat pedig kitun6 nyomdaszmesterek vegeztek.

kival6 muveszek, mint tobbek kozott: PASZTOR

GRAFIKAI TECHNIKAK

GABOR, BARANYAY ANDRAS, GYULAI Lfvrusz,

123

SZABADOS ARPAD, ALMASI ALADAR, SZEMETHY IMRE, SOMORJAI KISS TIBOR, GAAL JOZSEF, SzuRCSIK JOZSEF, csak nehany nevet emelve ki a kortars kepz6muveszek koziil. A most is mukod6 hazai nyomdak koziil fontos megemliteni a Vaci Orszagos Grafikai Muhelyt, ahol is az ujra beinditott litografiai gyorssajto uj lehet6segeket biztositott a magyar muveszeknek.

nyomdasz-szakemberre bizza. (Lasd az . grafika kovetelmenyeit targyal6 sz6v1.: g,

,,-,.Wf

111.abra ' O'roA) :!olasa litografiai tusba martott ecsettel

A litografiai technika a zsir es a vfz taszit6 hatds6n, alapelvere epiil. A litograf k6 (meszk6-pala) kepes felvenni a rajzeszkoz zsiradekat, majd megfelel6

A finom szemcsezettsegure csiszolt kovek a

mar6folyadek hatasara anyaga er6sen vizfog6va, a

t6nusgazdag erzekeny atmeneteket, gyenged la-

rajz zsiradekanyaga pedig vizben mar nem

vfrozasokat tartalmaz6 rajzokat, mfg a durvabb

old6d6, stabilfestekfog6 feli.ilette valik.

feli.ileture csiszolt kovek a kontrasztosabb megol-

Technikai szemelyzet segitsegevel, nagy pel-

dasokat kedvelik.

danyszamban nyomtathattak litografiat (vala-

A megfelel6 szemcsezettseg elerese utan, a csi-

mint szerigrafiat es rezkarcot is), amire hosszu ideig nem volt lehet6seg. A vaci nyomda mellet jelenleg Miskolcon es Gy6rben van meg j61 felszerelt litografiai muhely.

A ko elokeszitese

szolas befejeztevel, a kovet vfzzel alaposan lernos-

Rajzolas el6tt a kovet atcsiszoljuk. A csiszol6-

suk, majd elere allitva szaritjuk. Ezutan a kovet meg erzekennye kell tenni a rajzeszkozeinkben lev6 zsfr szamara.

anyag lehet: Jolyami homok, finom 6rlesu marvany-

por, illetve k6por. A lecsiszoland6 kovet vfzzel nedvesitji.ik, majd szitan kereszti.il sz6rjuk ra a

sal, visszacsiszolassal, es a technikakat kombinalhatjuk is egymassal.

A kozvetlen rarajzolasnal ne feledjiik tiikorben ellen6rizni rnunkankat, hiszen a lenyomat Jordftott allasu lesz.

homokot, egyenletesen elosztva a feli.ileten. Ez-

Ako erzekenyitese

utan a besz6rt k6re egy litografiai kovet helye-

A megszaradt kore rug tims6oldatot (tims6 es viz

zi.ink. Egyenletesen, kis nyolcasokat irva csiszol-

1:10 kevereke), vagy szinten higftott ecetsavat an-

A rajzolas anyagai

juk at a k6 egesz feliiletet. A k6 feli.iletenek sikjat,

ti.ink. Az oldatoknak csak nagyon gyengen sza-

A litografiai kreta osszetetele {Alois Senefelder re-

tobbszor, femvonalz6val ellen6rizzi.ik.

bad pezsegnii.ik. Rovid id6 mulva (1-2 perc) az

A munkat durvabb szemcseju csiszol6porral

erzekenyit6 oldatot b6 vizzel lemossuk, majd a

ceptje szerint): 4 resz mehviasz, 2 resz szinszappan, 2 resz korom.

kezdji.ik, es fokozatosan finomabbra valtunk at.

kovet ismet szaritjuk.

A tobbi nyomtatasi eljarasokhoz (magas- es

A csiszolast a regi rajz lekopasaig, a zsfrnyomok

Ekkor a k6 fokozottan erzekennye valik a zsfr

melynyomas) hasonlitva a megmunkaland6

teljes eltuneseig folytatjuk. Az igy el6keszitett k6

irant, ezert (ha meg nem kezdti.ik el a munkat) a

meg durva szemcsezettsegu, de mar alkalmas

kovet tiszta papirral vagy ronggyal takarjuk le,

rajz felvitelere. A k6 tovabbi simitasat ugyneve-

ezzel is vedve a szennyez6desekt61.

zett habk6vel vegezzi.ik. A habkoves atcsiszolas

Arra is tekintettel kell lenni.ink, hogy a litografiai

utan a k6 karcmentes es teljesen sima feliiletu lesz.

k6 torekeny, konnyen serii16 anyag, tehat az i.it6-

A LITOGRAFIA (KORAJZ) A felcsiszolt, rajzolasra el6keszitett, meg erintetlen litografiai k6 latvanya hasonlatos az ii.res papirosehoz, megmunkalasa is leginkabb a papiron t6rten6 rajzolasi technikakhoz all a kozel.

anyag ellenallasa itt a legkisebb, az alkot6i elkepzeleseknek, a kifejez6 eszkozoknek a k6rajznal nagyszamu lehet6seg biztositott. A hagyomanyos grafikai megoldasokon - mint a

dest61, karcol6das lehet6segeit61 6vni kell.

toll vagy kretarajz, a legki.ilonfelebb fest6i hatasokon at, a kevert technikakig, sokfajta m6dszer alkalmazhat6 a kep kialakitasara. A muveszlitografusok minden esetben elnek is ezzel a tobbi technikahoz kepest nagyfoku szabadsaggal. Azonban a leheletfinom t6nusatmenetek, lavirozasok, erzekeny rajzi strukturak ,,el6hivasa" es meg6rzese nagy tapasztalatot es nem utols6sorban szaktudast igenyel, ezert nehany muvesz a k6 preparalasat es nyomtatasat

A ko szemcsezese A litografiai k6 szemcsezese kiilonboz6 finomsagu

A ko megrajzolasa

csiszol6anyaggal tortenik. (A durvat61 a finomig.)

A k6re rajzolhatunk litografiai kretaval es tussal,

Mar azzal meghatarozhatjuk rajzunk jelleget,

terpentinben oldott aszfalttal, valamint zsiros ceru-

hogy milyen kemenysegt1 es szemcsezettsegt1

zakkal (dermatograf). Hasznalhatunk rajztollat,

k6re rajzolunk. A kemenyebb (sziirkebb szfnu) kovek simabbra

ecsetet, el6allfthatunk lavirozott, frocskolt feli.ileteket is. Izgalmas feli.iletek hozhat6k letre litogra-

112. a.bra

csiszolhat6k, mint a puhabb (vilagosabb, sarga-

fiai festekkel atitatott ki.ilonfele anyagokkal (pa-

Litografiai rajzeszkozok: femtoll, nyelbe fogott

sabb szint1) fajtak.

pir, rangy stb.). Rajzunkat alakithatjuk kaparas-

litografiai kreta, kapar6vasak

GRAFIKAI

TECHNIKAK

GRAFIKAI

TECHNIKAK

A folyekony litogrti.fiai tus osszetetele (Alois Senefelder receptje szerint): 4 resz sellak, 1 resz borax, 16 resz viz, 1 resz korom.

A szilti.rd litogrti.fiai tus osszetetele (Alois Senefelder receptje szerint): 12 resz mehviasz, 1 resz birkafaggyu, 4 resz szinszappan, 1 resz korom. A faggyu, a viasz es a szappan a f6 alkot6elemek, a korom csak a lathat6saghoz jarul hozza. A tus higitasara ketfele anyagot hasznalhatunk: a

6. A szaraz, gumizott k6re aszfalttinkt(m,. es puha ronggyal kitorolji.ik a rajzot. · z ,asz/ tinktura: 100 resz nyers aszfalt, 80 resz rerpr·," 20 resz lenolaj, 20 resz gepolaj keverekeb6L~l,lit1 Lt- ·. · ·

t6 el6. Mivel az aszfalttinktura zsirosabb, mint a·:· terpentin, alkalmasabb a rajz t6nusainak feler6sitesere. Szi.irkere sikeri.ilt rajzainkat ezert szaraz kitorlessel lehet feljavitani. 7. A kimosott szaraz k6re b6rhengerrel vagy gumi-

lavirozasoknal desztillti.lt vizet, mig a rajztolltech-

hengerrel visszi.ik fel a festeket, majd ezutan szi-

nikaknal es a frocskoleseknel a terpentint.

vacssal nedvesitji.ik, es egy tiszta hengerrel visszaszedjiik a folosleges festeket. A k6 ekkor

A megrajzolt litogrti.fiai kovet a kovetkez6 m6don ke-

keszen all a nyomtatasra.

szitjiik el6 nyomtatti.sra: Szti.raz kitorles

Nedves kitorles Az un. nedves kitorles az 5.-6. pontban valtoztat

1. Az elkeszi.ilt rajzot rovid ideig pihentetji.ik.

az eljarason. Tehat a gumizott es egyszer mar ma-

2. Sikporral behintett puha ronggyal vegigsimit-

ratott k6re vizet locsolunk, majd a vizes k6re ter-

juk a kovet, ezaltal vedji.ik a rajzot az elken6des-

pentint anti.ink, es puha ronggyal kitorolji.ik a raj-

t61, es a szennyez6deseket is eltavolitjuk.

zot. Ezutan a terpentint vizzel mossuk le, majd a

113. a.bra

114. abra

3. Puha szivaccsal vagy ronggyal tiszta gumi-

kovet vizzel atitatott szivaccsal nedvesitji.ik. Ke-

Gerhard Kettner (1928-): Hans Steiger portreja,

Max Uhlig (19337-): Hans Jiichser portreja,

arti.bikum oldattal torolji.ik at a k6 egesz feliiletet.

meny litografiai festeket hengereli.ink fel a k6re.

1967, kretalitografia, 56 x 40 cm

1975, toll-litografia, 46

A gumit vekony retegben kell Jelhordani. A gumire-

A festekezest a rajz kivant allapotaig folytatjuk. (A torl6papir val6jaban osszesodort papirrudacs-

tortenik. A tus ellenall6bb a mar6folyadek hata-

ka, amelyet a ket vegen kihegyeznek, a por pedig

saival szemben, mint a kreta, ezert higitatlan al-

kretacsiszolat.)

lapotban hasznalva kozepesen eras maratassal

Aleggyakrabban alkalmazott, kozkedvelt techni-

A technikat kiegeszithetji.ik toll- es ecsetrajzzal,

rogzithetji.ik a rajzot. Higitott tus eseteben a ma-

A mar6folyadekot szinten szivaccsal (esetleg

ka, amely a muveszi kretarajzok elevenseget,

frocskolessel is. A kretalitografia azonban tiszta -

r6folyadek aktivitasat is csokkenteni kell.

ecsettel, ronggyal) visszi.ik fel vekony retegben.

mas eljarasokkal nem kevert- formajaban mutat-

A maratas er6sseget a rajz jellege hatarozza meg,

kozvetlenseget jeleniti meg. A k6 szemcsezettsege, valamint a kreta kemenysege

a halvanyszi.irke reszeket csak gyenge mar6folya-

hatarozza meg rajzunk vonalainak karakteret.

dekkal kell maratni, mig a mely t6nusu es a vis-

A ki.il6nboz6 kemenysegu kretak mellett forga-

szakapart teri.iletek er6sebb maratast is elbirnak.

lomban vannak meg litografiai ceruzak is, ame-

5. A mar6folyadekot rovid szaradas utan vizzel

lyek a finomabb, apr6lekosabb rajzi strukturak

lemossuk, a kovet megszti.ritjuk, majd vekony re-

A szi.irke szinu, teljesen simara csiszolt k6re

menyen, vagy ki.ilonboz6 higitasban ecsettel vis-

tegben tiszta gumiarabikum oldattal torolji.ik at.

eszkozei. A konnyed, puha t6nusokat kretaporos papirtor-

litografiai tusba martott rajztollal visszi.ik fel vo-

szi.ik fel a k6re. A laviroz6 technikaknti.l a tus higi-

A kovet ismet pihentetji.ik egy napig.

Iovel vihetji.ik fel.

nalainkat. A litografiai tus higitasa terpentinnel

tasara szappanos vizet hasznaljunk. (Keves vizben

teg szaradasa utan a kovet ved6papirral takarjuk le, es egy napig allni hagyjuk. 4. Tiszta gumival oldjuk fel a megszaradt reteget,

A KRETALITOGRAFIA

majd a nedves gumibevonaton keresztiil gyenge

mar6folyadekkal maratunk.

GRAFIKAI TECHNIKAK

X

34 cm

ja meg igazi erenyeit.

TUSTECHNIKAK A TOLL-LITOGRAFIA

A tollrajz sajatsagos jelleget61 elter6, oldottabb, fest6i rajzot keszitheti.ink, ha a litografiai tust to-

GRAFIKAI TECHNIKAK

127

.....

szinszappant f6zzi.ink el.) A szappan hozzaada-

A KAPARAsos TECHNIKA

saval a tus edzettebbe valik, igy az attetsz6 halvanyszi.i.rke feliiletek sem vesznek el marataskor.

A kaparasos technikat a XIX. szazad utols6 h.

Az akvatintahoz (lasd melynyomas) hasonl6 az

jrocskoleses technika. Fr6csk6lesnel apr6 pontokbol epiil fel a rajz (eszkozkent hasznalhat6 a fogkefe es a sz6r6pisztoly). A t6nusfokoza tok az

(m.

akvatinta eljarashoz hasonl6an allithat6k el. A feher reszeket gumiarabikum oldattal kifedjiik, majd terpentinben oldott tussal felfrocskoljiik az el-

sos mezzotintohoz.

Escher (1898-1974): uuly6ban tiikroztfdtf csendelet, 1934, litografia,

A szemcsesse tett kovet terpentinnel erzekenyit-

kaparasos technika,

jiik. Majd szinten terpentinben elkevert sziriai

28,6 x 32,6 cm

madaban fejlesztettek ki Franciaorszagban. A 11.a-

parasos technika m6dszere hasonlit a melynyoma-

aszfaltot (30 resz terpentin, 100 resz aszfalt) visziink fel (puha sz6ru szeles ecsettel, vagy gumihengerrel) az el6keszitett k6re. Ezen az egyenle-

so t6nusfokozatot. A tovabbi fr6csk6lesek es gumioldatos lefedesek

tesen felhordott aszfaltretegen keresztiil lapos

saran erjiik el az elkepzeleseinknek megfelel6

p engeju kapar6kessel, tuvel (pl. tompa hegyu rez-

t6nuskepet, a vilagos teriiletekt61 a sotetebbek fe-

karctuvel) munkaljuk meg a feliiletet.

le haladva.

116. abra \,Jauritms Cornelius

Az aszfalt helyett hasznalhatunk terpentinben el-

kevert litografiai tust is. Hasonl6an a mezzotinto eljarashoz, a sotet t6nusokt61 a vilagosabbak fele, fokozatosan alakitjuk rajzunkat. (Eppen forditva, mint a frocskoleses technikanal.) Az elkesziilt munkat pihentetjiik, majd gumizzuk. A gumireteget egy nap mu.Iva

A technika kiegeszithet6 kretaval es tussal, de

Ez az egyszeru m6dszer egyetlen hatrannyal ren-

tiszta gumiarabikum oldattal vedjiik, majd ezen

tiszta formajaban is kedvelt es gyakran alkalma-

delkezik: ha harom nap on beliil nem tortenik

a nedves retegen keresztiil maratunk. A m aratas-

zott grafikai eljaras. A kiegesziteseket (kreta, tus,

meg az atnyomas, a rajz kiszarad, es az ered-

hoz er6sen pezsg6 mar6folyadekot hasznalha-

frocskoles) termeszetesen a szokasos m6don kell

meny nem lesz kielegit6.

tunk. Hatasara a k6 kifeheredik.

kikezelni, tehat a javitasokat, fejleszteseket el6-

A mar6folyadekot legalabb egtJ napig a kovon

sz6r gyengen maratjuk, es festekezes el6tt ter-

Ha az atnyom as kes6bb tortenik, a papirt preparalni kell.

hagyhatjuk, majd festekezes el6tt vizzel lemos-

pentinnel bedorzsoljiik.

suk. A k6 vizes nedvesitese utan a megmunkalt

A preparal6 oldat osszetetele (sulyreszarany szerint): 150 buzakemenyito, 50 enyv, 80 iilepitett kreta,

aszfaltretegre kozvetleniil felhengerelhetjiik a fes-

15 gumigutti, 1500 viz. Az oldatot f6zes utan m e-

teket. (Az aszfaltkovet a tobbi eljarassal ellentetben sohasem kell felfestekezes el6tt kimosni.)

AZ ATNYOMAsos LITOGRAFIA (AUTOGRAFIA)

legen kenjiik fel, szeles sz6recset segitsegevel. Meg egyszerubben juthatunk preparal6 oldathoz, ha 1 ev6kanal lisztet 2-3 ev6kanal vizzel elke-

128

Ha nem akarunk kozvetleniil a k6re rajzolni, pa-

veriink, majd forr6 vizet ontiink ra. (Az oldatnak

pirra keszitett munkankat is dtnyomhatjuk. A rajzo-

csom6mentesnek kell lennie.) Addig keverjiik,

115. a.bra Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901): Jane Avril,

lashoz litografiai kretat vagy tust hasznalunk. At-

mfg attetsz6 folyadekot nem kapunk.

nyomasra a j6 min6segu muszaki pauszpapir es a

Szaradas utan autografiai tussal (8 viasz, 2 sellak,

1983, szines litografia, frocskoleses technika,

vekony, nem szakad6, erosen enyvezett papiros a

2 szappan, 3 korom) es litografiai kretaval rajzol-

(plakat) 130 x 94 cm

leginkabb alkalmas.

hatunk.

GRAFIKAI TECHNIKAK

GRAFIKAI TECHNIKAK

129

A papfrokat atnyomas el6tt nedvesfteni kell.

A masodik ko is kaparasos technikaval keszii.

Jtt

117. abra

A preparalatlan papirt viz es saletromsav 10:1 ara-

nagyobb kiterjedesu, Sotetebb t6nUSU reSZ\'!l