Forex-trading 9789639680616 [PDF]

Zitiervorschau

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 2

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 1

Várkuti Géza FOREX-trading

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 2

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 3

Várkuti Géza

FOREX-trading

Az alapoktól a mesterfogásokig

Fekete Sas Kiadó Budapest, 2010

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 4

A könyvben szereplõ grafikon-példák a „tradesignal” nevû szoftverrel készültek. Publikációjukat a Tradesignal GmbH baráti engedélye tette lehetõvé. A FOREX-kereskedelem kockázatos módja a befektetésnek, így nem mindenki számára ajánlott. Az emelõeffektus, vagyis a tõkeáttétel magas nyereségekkel kecsegtet, de ugyanúgy nagy veszteségeket is okozhat. A részvétel a FOREXtradingben csak megfelelõ tudással, tapasztalattal és gyakorlattal ajánlott. Mindenkinek saját felelõssége, hogy a befektetés ezen módját választja. A könyvben bemutatott stratégia-példák valóságosak, a könyv írásának idejébõl származnak. A múltbeli eredmények nem jelentenek azonban garanciát arra, hogy a stratégia minden helyzetben hasonló sikerrel kecsegtet. A könyv szerzõje és kiadója valamint az iFOREX Befektetési Szolgáltató Zrt. semmilyen felelõsséget nem vállal esetleges veszteségekért, melyek közvetve vagy közvetlenül a könyvben leírt módszerek alkalmazásából adódnak. © Várkuti Géza, 2010 © Fekete Sas Kiadó, 2010 Tilos a kiadvány bármely tartalmának sokszorosítása, másolása (ideértve az email, fax vagy bármely más elektronikus készülék útján történõ eljárásokat is), publikálása, módosítása, továbbítása a kiadó elõzetes, írásbeli engedélye nélkül.

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 5

Ajánlom ezt a könyvet azoknak a drága embereknek, akik a nehéz idõkben is mellettem álltak és hittek bennem: Családomnak, Irénnek és Bálintnak, kedves barátnõmnek, Tamarának és a világ két legjobb nõvérének, Klárinak és Maricának

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 6

Tartalom 9 Bevezetõ

Civil a pályán? – Mit keres egy magánember a tõzsdén? – Pénzt! Teknõcök a tõzsdén – a turtle experiment

15 Térjünk a tárgyra! Mirõl is van itt szó tulajdonképpen? Online devizakereskedelem

21 Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást! Tréder platform Grafikonok Az elsõ tréd

33 Egy kis elmélet – avagy mi mozgatja a pénz árát? 37 Money management – Veszteségkezelés 43 Money management – Nyereségkezelés 47 Grafikontan, elsõ stratégiák Trend Volatilitás Rally Ellenállás, támasz Fibonacci-szintek

73 Indikátorok

Moving averages Bollinger-szalagok Average true range Stochastic Oscillator MACD RSI Parabolic SAR

83 Grafikon formációk

A japán gyertyák jelentése Hármas csúcs, hármas talaj Dupla csúcs, dupla talaj Zászló Ék Árbocszalag Tányér

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 7

Váll-fej-váll Elliot-hullámok

97 Stratégia

Irány Nyitás (entry) Stop-Loss Take profit szint Range-tréding Szving tréding Pozíció porciózása Trade the news – Tréding gazdasági hírek alapján Tréder stílusok (skalpolás, day-trading, szving tréding, long term tréding)

117 Tõzsdei pszichológia 125 Tippek, trükkök, jó tudni... A devizapárok tulajdonságai Az idõzónák figyelembevétele A bróker kiválasztása Szignál szolgáltatók Jó tanácsok

136 Függelék

A legfontosabb devizajelölések Tõzsdei zsargon

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 8

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 9

BEVEZETÕ Civil a pályán? – Mit keres egy magánember a tõzsdén? – Pénzt! Ó, már megint egy „Hogyan leszek milliomos” könyv! Ki veszi már komolyan az ilyesmit? Nem tudom, hány könyvet vagy szisztémát próbált ki már életében, melyek anyagi függetlenséget ígértek, vagy megpróbálták e lehetõség felvillantásával valamilyen „rendszerbe” beszervezni Önt. Hogy a különbséget megértse, vegyük példának a talán legismertebbet közülük, a különbözõ networking szisztémákat. Porokat, krémeket, mûanyag dobozokat kell elõször megvennie (sokszor nagy mennyiségben), ezeket el kell adnia ismerõseinek, rokonainak vagy akár idegeneknek. Hogy aztán ez sikerül-e, visszakapja-e egyáltalán, amit befektetett, az már az Ön gondja. (Hány ismerõse, barátja néz azóta Önre ferde szemmel?) Az anyacég már jól járt, hiszen amíg egy kozmetikai boltban egyenként kell eladnia minden produktumát, a networker már egyszerre nagyobb mennyiséget vásárolt tõle. További fõ feladata új eladókat beszervezni (az anyacégnek új vevõt találni), azzal kecsegtetve õket, hogy a további eladásokból profitálni fognak. Azonkívül szinte kötelezõ a különbözõ motivációs rendezvények látogatása (további idõ és pénz), ahol újra és újra bemutatkoznak a rendszerbõl meggazdagodott milliomosok, példázva: ide lehet eljutni! Hogy ez az összes jelentkezõ talán ezrelékének sikerül, arról nem szól a fáma. Ebben a könyvben egy olyan lehetõségrõl lesz szó, melyben nem kell semmit megvennie, nem kell semmit eladnia, nem kell senkit beszerveznie. Ön egyedül, egy számítógéppel felépíthet akár egy új egzisztenciát is. Otthon, akkor dolgozhat, amikor akarja, annyi idõt szán rá, amennyit akar, attól függõen hogy milyen célt tûzött 9

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 10

Bevezetõ

ki maga elé. Nagyon fontos tényezõ, hogy a kereskedéshez felhasznált pénze mindig rendelkezésére áll, azt bármikor viszszafizettetheti. És talán a legfontosabb: minden rizikó nélkül ki lehet próbálni, egyetlen forint felhasználása nélkül! Egy demó szoftverrel és virtuális tõkével. Pontosan ezt ajánlom Önnek, mielõtt valós pénzzel dolgozna, ismerje meg alaposan a rendszert. Késõbb még mindig eldöntheti, hogyan tovább. És hogy mi a teendõ? Hogyan lehet a tõzsdén folyamatosan és stabilan nyereséget elérni? Nos, errõl szól ez a könyv. Igyekezni fogok, hogy minden szükséges fogással megismertessem, hogy valamikor trédernek nevezhesse magát, és nem egyszerûen szerencsejátékosnak. A trade angol szó, de a német szaknyelv is átvette. Tulajdonképpen ebben a szövegkörnyezetben tõzsdei tranzakciót jelent. Szörnyen unalmas lenne a szöveg, ha mindenhol ezt a hosszú magyar szóösszetételt használnám, ezért most „magyarítom” a kifejezést, és a következõkben egyszerûen magyarul írva fogom használni – tréd.

Mindjárt az elején szeretném tisztázni: itt nem a hagyományos tõzsdei befektetésrõl van szó, ahol az ember vesz egy részvényt, és imádkozik, hogy az árfolyama növekedjen. Mi az úgynevezett deviza Day-tradinggel foglalkozunk. Mint a neve is mutatja, ezek rövid távú tranzakciók, melyek a valuták kisebb árfolyamváltozásait használják ki. Általában egy megnyitott pozíció (vagyis egy elindított tréd) pár percen vagy órán belül befejezõdik, bezárul.

A kilencvenes évek közepe óta, az Internet térhódításával, privát személyek részére is lehetséges az, ami eddig csak nagyobb Investment-bankok privilégiuma volt. Nyugaton (legalábbis Németországban) ma már majd minden nagyobb cégnek saját devizakereskedelmi osztálya van. Rossz nyelvek szerint a Volkswagen több pénzt keres ezen a módon, mint autóeladással. S ha az arányok valószínûleg torzítottak is, azért van bennük valami. Ma már egyre több magánember foglalkozik trédinggel, akár csupán mel10

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 11

Bevezetõ

lékkereset megszerzése szintjén. Nincs messze az idõ, amikor, mint ahogy ma a komputer operációs rendszeréhez hozzátartozik az internetböngészõ, úgy természetszerûen hozzá fog tartozni a trédingszoftver is. Mindenki részt vehet abban a folyamatban, ami a világot mozgatja – a pénzzel való kereskedelemben. A globális információáramlás által ma még nem is álmodott lehetõségek állnak mindenki elõtt. Megpróbálom mindjárt az elején az egészet dióhéjban összefoglalni, így gyorsan eldöntheti, „nekem való ez, vagy sem”. Valószínûleg az elsõ, ami az eszébe jut: ó, hát ahhoz tõke kell, pénzt (legalábbis sok pénzt) csak pénzzel lehet keresni. (Tekintsünk el most a törvényen kívüli módszerektõl, mint a hirtelen felindulásban elkövetett sikkasztás vagy hasonlók.) A rossz hír: a tézis igaz. A jó hír: jóval kisebb tõkérõl van szó, mint gondolná. Személyesen isme- FOREX: a Foreign exchange rek embereket, akik a FOREX-tré- mozaikszava, és a devizadinget fizetéskiegészítésként, cse- kereskedelmi tõzsdét jelenti. kély tõkével ûzik, olyanokat is, akik ebbõl élnek és végül olyanokat is, akik eurómilliomosok lettek. (Hagyjuk most ki Warren Buffett-et vagy André Kostolanyt, akik milliárdosok lettek a tõzsdén. Ez már egy másik dimenzió.) A különbség – legalábbis ami a financiális alapokat illeti – természetesen a rendelkezésre álló tõkében is keresendõ. Viszont a milliomos is kis tõkével kezdte... A leghosszabb utazás is egyetlen lépéssel kezdõdik. Bizonyosan az érdekli leginkább, mennyi is az az összeg, amivel egyáltalán labdába lehet rúgni. Egyes brókereknél már 25 $-os depóval, azaz bankbetéttel, befektetési számlával dolgozhat, ennek azonban semmi értelme, több mint valószínû, rövid idõn belül el fogja veszteni. Hogy miért, erre a Money Management 11

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 12

Bevezetõ

fejezetben fogja a választ megtalálni. Mennyi az, amivel már ésszerû beszállni? Nos, minimum 1000 $, személy szerint minimum 5000 $-t, vagy ha lehet, 10 000 $-t tartok optimálisnak (annak a hasznából már szépen meg is lehet élni). Ha valakinek felesleges 100 000 $-ja van otthon a fiókban, az már a Zürichi-tó partján is megélhet belõle. Természetesen úgy, hogy a tõke megmarad, most az abból képzõdõ haszonról beszélek. Money Management, pénz, illetve veszteség/ haszonkezelés.

Hihetetlen? Be fogom bizonyítani, hogy nem! Megtanulható? Íme a bizonyíték: Teknõcök a tõzsdén, avagy a Turtle experiment A következõ történet a 80-as években játszódott le Amerikában. Két Wall Street-nagyágyú (Richard Dennis és William Eckardt) fogadott egymással, kicsit hasonlóan, mint az ismert filmben Eddy Murphyvel és Dan Akroyddal. Richard Dennis azon a véleményen volt, hogy bárki rövid idõ alatt elsajátíthatja a sikeres tõzsdézéshez szükséges ismereteket. William Eckardt úgy gondolta, a tõzsdézéshez tehetség, megalapozott gazdasági tudás vagy különleges intelligencia kell. Újsághirdetés útján a Barron’s-ban, a Wall Street Journalban és a New York Timesban kerestek olyan jelentWall Street: az utca neve, kezõket, akiknek legfeljebb halvány ahol a New York-i értékpapírfogalmuk volt arról, mi is történik tõzsde épülete van – már valójában a Wall Streeten. Több már szinonimája a tõzsdének. mint 1000 jelentkezõ közül aztán 80 delikvenst hívtak meg egy beszélgetésre, melynek során 10 jelöltet választottak ki. Egy kéthetes crash-kurzus alapján „kiképezték” a teknõcöket (ezzel a kifejezéssel illették az amerikaiak azokat, akiknek valamirõl fogalmuk sincsen Crash-kurzus: – innen az eredeti kifejezés: turtle gyorstalpaló tanfolyam. experiment: teknõsbéka-kísérlet), 12

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 13

Bevezetõ

majd pedig mindegyik kapott Dennistõl egy 5 00 0000 $ és 20 000 000 $ közötti induló tõkét azzal a kikötéssel, hogy a tanítványoknak kizárólag az elsajátított stratégiákat volt szabad használni, mindenféle „igen, de...” nélkül, szinte gépiesen. Így kezdtek a teknõcök 1984 januárjában kereskedni a tõzsdén. Az eredmény még Dennis elképzeléseit is felülmúlta: évi (!) 80% hasznot produkáltak (kamatos kamattal) 4 éven át, és több mint 100 millió dollárt kerestek. Ez a kísérlet úgy vonult be a tõzsdetörténelembe, mint egyértelmû bizonyítéka annak, hogy bárki lehet tõzsdemilliomos. Könnyû lesz? Ingyen van? Semmi esetre sem. Pénzbe, idõbe és sok-sok-sok õsz hajszálába fog kerülni, mire elérheti azt a szintet, ahol már a nyereség felé billen a mérleg, vagyis hogy folyamatosan profitot produkál, pénzt keres. De ha eléri ezt a szintet, soha többé nem lesznek anyagi gondjai. Még valami, mielõtt a lényegre térnék: a legfontosabb a kitartás. Gyorsan fog menni? Nem! Aki egy ingyen pénznyomdát szeretne, itt nem jó helyen jár. Sokan felülértékelik, amit rövid távon elérhetnek, és szinte mindenki alulértékeli azt, ami hosszú távon érhetõ el. Kérem, olvassa el még egyszer az elõzõ mondatot, és gondolkodjon el rajta. Ne feledjük: a csiga a kitartásának köszönheti, hogy annak idején elérte Noé bárkáját. Nemde? Nos, mire is van tehát szüksége a starthoz: egy komputerre szélessávú internet-hozzáféréssel (a szoftvert a brókerek ingyen adják), némi tõkére, tudásszomjra, önfegyelemre és kitartásra. Ha ezek közül valami hiányzik, itt már abba is hagyhatja, és próbálja meg elpasszolni ezt a könyvet, vagy vigye egy antikváriumba.

13

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 14

Bevezetõ

Még egy nagyon fontos szabály a tõkérõl. Csak olyan pénzt használjon fel, ami az Öné, és ami nem az egzisztenciája fenntartásához kell. Abszolút tabu: ne vegyen fel kölcsönt! 100%-os bizonyossággal el fogja veszíteni. Hogy miért, arról késõbb, a Tõzsdei pszichológia címû fejezetben lesz szó. Ha mégis elolvassa a könyvet, és a végén képes lesz betartani azokat a szabályokat, amelyekre igyekszem megtanítani – nem kevés pénzt fog keresni. Akár új életet kezdhet, és olyan álmai válhatnak valóra, melyekrõl már régen letett.

14

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 15

TÉRJÜNK A TÁRGYRA! MIRÕL IS VAN ITT SZÓ TULAJDONKÉPPEN? A legegyszerûbb lenne a fogadás-példát venni: totózzunk! Mi történik? Ön fogad arra, hogy X csapat gyõzni fog, vagy Y veszteni, és így tovább. Mi lenne, ha fogadást köthetne valakivel arról, hogy Ön szerint a forint a következõ heti meccset az EUR (€) ellen elveszti, vagyis gyengülni fog? Mégpedig úgy, hogy el fogja érni a 330-as határt, vagyis 1 € 330 Ft-ba fog kerülni. •

Tegyük fel, az ár jelenleg 302 (2009. február).

•

Ön úgy köti a fogadást, ha Önnek lesz igaza, a másik félnek ki kell fizetnie a különbözetet, vagyis 28 Ft-ot (330302). Ha ellenkezõ irányban mozog az árfolyam, vagyis a 302-rõl nem növekszik, hanem csökken, akkor Ön fizeti a különbözetet.

•

A dolog érdekessége, hogy Ön megmondhatja, mennyit hajlandó kockáztatni, gyakorlatilag biztonsági hálót feszít ki maga alá, és meghatározza, ha a kurzus, vagyis az árfolyam csökken, akkor Ön 290-nél mínusz 12 forinttal (302-290) kiszáll a fogadásból. Ez történik, ha 1 € átváltásáról beszélünk, ha pl. 1000 €-val száll be az üzletbe, nyeresége 1000x28=28 000 Ft lesz, esetleges veszteségét pedig 12 000-ben limitálta.

Természetesen köthet fogadást fordítva is, vagyis •

Ön azt állítja, a forint 302-es árfolyama csökkenni fog, mégpedig mondjuk 250 forintig. Ha Ön nyer, 52 Ft-os nyereséget könyvelhet el (1000 €-nál 52 000 Ft-ot).

15

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 16

Térjünk a tárgyra! Mirõl is van szó tulajdonképpen? •

Felfelé is meghatározhatja a biztonsági szintet, amikor kiszáll az üzletbõl. Legyen ez mondjuk 320 Ft – azaz, ha veszít, akkor 18 Ft-ot (1000 €-nál 18 000 Ft-ot) vesztett.

Nagyon leegyszerûsítve ez történik a FOREX-tõzsdén. A FOREX azonban nem fogadóiroda, csak az egyszerûbb érthetõség végett fogtuk így fel. Nézzünk egy másik példát, aminek már több köze van a valósághoz. Ha bemegyünk a pénzváltófülkébe, és átváltunk forintot €-ra, akkor tulajdonképpen devizával kereskedünk. Esetünkben az EUR/HUF párral. Mindegyik devizának a piacon van egy 3 betûbõl álló jele. Az elsõ 2 betû az országot jelzi, a harmadik a pénznemet. Kivétel az €, hiszen ez nem egyetlen ország fizetõeszköze. EUR: Euro; HUF: HUngarian Forint; USD: US Dollar; JPY: JaPan Yen stb. (Csak semmi pánik, nem kell mindent elsõre megjegyezni, a Függelékben egy listát talál errõl.) •

Tegyük fel, az árfolyam (eladási ár) 302 Forint/1 €. Ön úgy gondolja, az ár belátható idõn belül esni fog (Ft erõsödik, € gyengül). Lemegy a közeli pénzváltóba, bevált 100 €-t forintra, vagyis elad 100 €-t, és kap érte 30200 Ft-ot.

•

Pár nap múlva a forint vételi ára eléri a 260/1 €-t.

•

Ön visszaváltja a 30 200 forintját €-ra, kap érte 116 €-t, azaz nyert a tranzakción 16 €-t.

Nos, Ön éppen egy úgynevezett trédet (egy devizakereskedelmi tranzakciót) vitt véghez. Kicsiben és többnapos vagy hetes idõablakban, de ez devizakereskedelmi akció volt. (Hogy honnan 16

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 17

Térjünk a tárgyra! Mirõl is van szó tulajdonképpen?

tudhatja, hogy az árfolyamváltozás abba az irányba halad, amely Önnek fog kedvezni, errõl késõbb.) Hasonlóképpen folyik minden a FOREX-tõzsdén. Vannak azonban lényeges különbségek. Amíg a pénzváltók naponta változtatják az árakat, addig a tõzsdén a devizák kurzusa csaknem minden másodpercben változik. Természetesen mindig csak egy kicsit, de a mozgás állandó. Ezeket a mozgásokat a komputerén az interneten keresztül a változással egy idõben nyomon követheti, ami azt jelenti, hogy egy tranzakciót néhány egérkattintással akár pár pillanat alatt is lebonyolíthat. Azonkívül nincs szüksége rá, hogy a beváltandó összeg (pl. 10 000 €) ténylegesen a birtokában legyen, ezt a bróker „kölcsönzi” önnek a tranzakció idejére. Ez csak egy virtuális kölcsön, hiszen a pénzt nem a markába kapja, hanem a trédje befejezésével „viszszafizeti” a brókernek. A nyereséget pedig zsebre teszi (pontosabban az Ön számlája nõ ezzel az összeggel). Ez már valós pénz, ez már az Ön haszna. S hogy ez miért jó a brókernek? Nos, errõl szintén késõbb... Adódik a logikus kérdés: Hát ha a bróker „rendelkezésemre bocsátja” a trédhez szükséges tõkét, akkor miért kell nekem egyáltalán tõkével rendelkeznem? Természetesen azért, mert nem csak nyereséges trédek vannak, az esetleges veszteségnek valahonnan levonhatónak kell lennie, egy depó-számla ugyanis sosem lehet mínuszban. Itt nem mûködik az a történet, hogy az ember egy vas nélkül bemegy egy gourmet-étterembe, majd pedig osztrigát rendel abban a reményben, hogy a benne talált igazgyöngybõl ki fogja tudni fizetni a vacsoráját. A nemzetközi devizapiacon általában 5 számjegyû kurzusokkal dolgoznak. Pl. a forint ára 2 tizedesjegyig van meghatározva, vagyis 302.24 HUF=1 €. Ha a GBP/USD (angol font/US dollár) párt 17

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 18

Térjünk a tárgyra! Mirõl is van szó tulajdonképpen? Az amerikaiak ponttal jelölik a tizedes helyét, jobb, ha ezt megszokja, ebben a mûfajban ez így szokásos. A tréderportálok el sem fogadják a tizedesvesszõt.

vesszük, akkor az árfolyam pl. 1.4256, ami azt jelenti, hogy 1 angol font pillanatnyilag 1.4256 amerikai dollárt ér.

Az imént említett állandó változás általában az utolsó vagy az utolsó 2, erõsebb változásoknál az utolsó 3 tizedesjegyet jelenti. Ezek a változások viszont bõven elegendõek ahhoz, hogy naponta vagy akár óránként tisztességes nyereségeket produkáljon a tréder. Vegyünk most még egy példát, mely még közelebb áll a valósághoz:

18

•

Reggel 9-kor az EUR/USD kurzus 1.2825-nél áll.

•

Az Ön prognózisa szerint az € ára emelkedni fog. Ha ezen keresni akar, €-t kell vennie és késõbb, ha az ára felment, eladnia. Az egyik legõsibb tõzsdei „bölcsesség”: vásárolj olcsón, és add el drágán. (Ó, emberek, ha ez mindig olyan egyszerû volna...)

•

Elhatározza, hogy vesz 10 000 €-t dollárért, majd késõbb visszacseréli.

•

Ehhez „kölcsönöznie” kell brókerétõl 10 000 €-nak megfelelõ $-t: vagyis 12 825 (10 000x1.2 825) dollárt, és becserélni 10 000 euróra (az egész csak egy pár kattintás a komputeren).

•

Pár óra múlva sok-sok mozgás után az ár 1.2929-ra emelkedik. Mint látható, a különbség 0.0104, vagyis 104 pont.

•

Most lezárja a tranzakciót, vagyis „eladja” az imént vett

Amit itt pontként említettem, a tõzsdei zsargonban pipnek nevezik. Ez az a legkisebb egység, amivel a kurzus lépked. Példánkban a negyedik tizedesjegy egy 1 lépése le vagy fel.

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 19

Térjünk a tárgyra! Mirõl is van szó tulajdonképpen?

10 000 euróját, és „kap” érte az új árfolyamon 12 929 dollárt. •

Brókeréknek tartozik a „kölcsönzött” 12 825 $-ral, melyet õ azonnal le is von, hiszen csak a tranzakció idejére szólt a „kölcsön”, de a különbözet az Öné.

Nos, látja, Ön az árfolyamváltozáson pár óra alatt (néha pár perc alatt) 104 dollárt keresett. Ebben az esetben 10 000-es nagyságrenddel dolgoztunk, ahol 1 pont 1 dollárral volt egyenértékû. Ha valaki ugyanezt a trédet 1000-es nagyságrendben bonyolította le, az 10.4 $ (1 pont=10 cent), aki 100 000-es nagyságrendben, az 1 040 $ (1 pip=10 $) hasznot könyvelhetett el. Már hallom is a kérdését: hát ha a tranzakcióhoz a bróker kölcsönzi a tõkét, akkor adjon nekem 100 000-et. Én is inkább 1 040 $-t akarok keresni, nem csak 10 $ 40 centet. De nem úgy van az! Ha a fenti tranzakciót 100 000 € „kölcsönnel” hajtja végre, akkor 1 pont=10 $-ral egyenlõ. Igaz? Hiszen ha az árfolyamot (1.2825) beszorozzuk 100 000-rel, akkor 128 250-et kapunk, ha a kurzus 1 pontot felmegy (1.2826-ra), akkor az összeg 128 260-nál tart, vagyis 1 pont 10 $ változásnak felel meg. Na und? Kérdezné a mûvelt német. Tegyük fel, az Ön depója (a devizakereskedelmi számlája) 1 000 €. Úgy döntött, ennyit szán rá. Nos, mi történik, ha az árfolyam Ön ellen dolgozik, vagyis csökken, mondjuk lefelé megy 50 pontot (ez néha olyan gyorsan megtörténik, hogy felnézni sincs ideje), és Ön éppen elvesztette a számláján lévõ pénz majdnem felét, 500 $-t? Mivel akar holnap vagy holnapután kereskedni? Hiszen ha a következõ tranzakció is veszteséges lesz, már le is húzhatja a redõnyt, és elbúcsúzhat tréder karrierjétõl.

19

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 20

Térjünk a tárgyra! Mirõl is van szó tulajdonképpen?

Egyszóval a brókertõl kölcsönzött tõkének mindig egészséges arányban kell lennie a tõkéjével. Ez a téma szinte a tõzsdézés legfontosabb aspektusa, angol szakkifejezésével: Money Management (azt hiszem, ezt nem kell lefordítanom). Errõl külön fejezet szól könyvünkben, hiszen ha hiszi, ha nem, helyes prognózisokkal, de rossz money managementtel elvesztheti az egész pénzét. Huh, rengeteg szám volt, rengeteg új információ volt... de izgalmas, nem?

20

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.24.

11:39

Page 21

VÁGJUNK BELE! KEZDJÜK EL A PÉNZCSINÁLÁST! (EGYELÕRE DEMÓ-MÓDBAN) – LEARNING BY DOING. „Amikor fiatal voltam, azt hittem, a pénz a legfontosabb az életben. Most, hogy megöregedtem, tudom, hogy igazam volt.” Oscar Wilde

Az általunk használt tréder-platform, a több bróker weblapjáról letölthetõ (pl. http://www.iforex.com) FXNet nevû program magyar nyelvû menüvel is rendelkezik. A telepítés után a szoftver felajánlja, hogy nyisson demó-számlát. Meghatározhatja, milyen összeg legyen rajta mint tréding-depó, és hogy milyen pénznemben. Ha ez megtörténik, megkapja e-mailben a felhasználói nevet és a jelszót, ezzel kell bejelentkeznie a szoftverbe (a kisokos ezt megjegyzi, úgyhogy legközelebb a login már automatikusan megy). Ez a szoftver teszi lehetõvé, hogy a pénzpiac mozgását (csaknem minden valutáét) „realtime” – magyarul az eseménnyel egyidejûleg követhesse. Szintén ez a szoftver teszi lehetõvé, hogy tranzakciókat bonyolítsunk le. Ön egyszerûen megadja, melyik valutapárra vonatkozik az „Order” (magyarul: megbízás), megadja, hogy melyik irányra „fogad”, valamint, hogy az ügyletet milyen nagyságrendben kívánja végrehajtani. Komplikáltnak tûnik, pedig csak A nemzetközi tõzsdei szlengnéhány kattintás az egész. Mielõtt ben a grafikon neve: Chart azonban bármit is lépnénk, ismer[ejtsd: csárt]. kedjen meg egy kicsit a szoftverrel. A Metatredert nagyon felhasználóbarát módon építették fel, intuitív módon is rá lehet jönni, mi hogyan mûködik. Az elsõ, ami szembeötlik, a különbözõ grafikonok sora. 21

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 22

Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást!

Egy grafikon nem mutat mást, mint a pénz hátrahagyott lábnyomait, vagyis hogy hogyan alakult a kurzus a (közel)múltban az adott pillanatig. Tucatnyi grafikonfajta létezik, a legegyszerûbb nyilván a vonalgrafikon. Az alsó, vízszintes tengely az idõt mutatja, a jobb oldali, függõleges pedig a kurzust.

Jól látható, hogyan alakult az ár az idõ haladtával. Mettõl meddig emelkedett, mikor csökkent, milyen meredek volt a változás, stb. Ezt a móduszt nagyon ritkán használjuk, mert nagyon kevés részletinformációt tartalmaz. Ennél már egy fokkal jobb az oszlop-grafikon (bar-chart). Nézzük meg az elõbbi grafikont oszlop-grafikon móduszban (lásd: következõ oldal, felsõ grafika). Egy oszlop már többet árul el arról, mi is történt. Ha pl. egy 1H (1 óra) felbontású grafikont alkalmazunk (a szoftver fenti menüjében kiválaszthatja, hogy milyen felbontású legyen a grafikon, vagyis az idõtengely milyen egységekben lépjen elõre), akkor egy oszlop egy óra történéseit jelöli.

22

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 23

Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást!

Az oszlop függõleges hossza azt mutatja, hogy az adott órában milyen keretek között mozgott az ár, a kurzusnak mi volt a csúcsértéke, valamint a mélypontja. A balra kikandikáló vonal mutatja, hol kezdte a kurzus az adott órát, a jobbra nézõ vonal pedig, hogy hol zárta. Vagyis az ár balról „belépett”, majd lement, felment, mozgott, végül az órát a jobb vonalkánál zárta, és adta át a következõ oszlopnak. Ha a bal vonalka lejjebb van, mint a jobb oldali, akkor természetesen ebben az órában a kurzus 23

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 24

Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást!

növekedett, hiszen alacsonyabb szinten kezdte az órát, és magasabb szinten zárta azt. Késõbb a grafikon-analíziseknél látni fogjuk, milyen fontosak ezek a többletinformációk. A különbözõ grafikonfajták közül a legnépszerûbb az ún. japán gyertya grafikon (a szakzsargonban egyszerûen candle-chartnak hívják). Gyakorlatilag ugyanannyi információt szolgáltat, mint az oszlop grafikon, csak vizuálisan könnyebb követni.

A gyertya teste jelzi a kilépés és belépés közti mozgást, a fent és lent kikandikáló kanócok pedig a kilengéseket. Itt a gyertyatest színe mondja meg nekünk, hogy emelkedõ vagy csökkenõ gyertyát látunk. A színeket a szoftverekben mindenki egyénileg beállíthatja, de általában a fehér vagy világosabb szín jelzi az emelkedést, a sötétebb szín (többnyire fekete vagy piros) pedig a csökkenõ tendenciát. Ha most ismét megnézi a teljes gyertya-grafikont, nemcsak azt láthatja, merre mozgott a piac, hanem azt is, mely fázisokban volt 24

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 25

Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást!

az árfolyammozgás erõs, illetve mikor gyengült a mozgás intenzitása. Nos, jól gondolja, ezen grafikonok értékelésével, elemzésével próbál a tréder a várható mozgásokra következtetni. A jövõt senki sem tudja biztonsággal megjósolni, mégis vannak eszközök, amelyek segítségével nagyobb valószínûséggel tudunk következtetni a várható mozgásokra, mintha egyszerûen csak feldobnánk egy pénzérmét. A grafikon-analízis külön tudomány, rengeteg válfaja létezik. A legfontosabbakat, szerintem leghatékonyabbakat, amelyeket magam is használok nap mint nap, egy külön fejezetben fogom bemutatni.

25

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 26

Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást!

Miután egyelõre a kíváncsi ismerkedés szakaszában vagyunk, hagyjuk most az „elvont” tudományt. Kattintson rá az EUR/USD grafikonra (innen tudja a szoftver, hogy Ön ezzel a devizapárral akar foglalkozni), majd pedig fent az „Új megbízás” gombra. Ekkor megjelenik egy új ablak, mellyel a tranzakciót lehet elindítani.

Itt több paraméter megadása lehetséges, ezek ismertetését azonban hagyjuk késõbbre. Azt szeretném, ha mielõbb látná, mi is történik. Egyszerûen kattintson az Eladás vagy Vétel gombra. E két gomb jelentését azért már most elmagyarázom: ha az „Eladás” gombra kattint, akkor arra „fogad”, hogy az árfolyam csökkenni, ha a „Vétel” gombra, akkor arra, hogy az árfolyam növekedni fog. Ha kattintott, akkor Ön éppen elindított egy trédet. Alul a megbízások listáján mindjárt meg is jelenik, sõt már láthatja azt is, mennyit keresett vagy veszített az elmúlt néhány másodpercben. Ezt az utolsó szám, a „Profit” címszó alatt mutatja. Hagyja egy kicsit futni, és figyelje meg, hogyan változik folyamatosan az ár és ezzel együtt az Ön profitja. Nos, miután ezt az akciót mindenféle tervezés vagy stratégia nélkül hajtottuk végre, javaslom, zárja is le. (Jobbkattintás a trédre alul a listán, majd a menübõl válassza a „Megbízás lezárása” menüpontot.) 26

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 27

Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást!

Itt az ideje, hogy jobban megismerkedjünk azokkal a paraméterekkel, melyek egy tréd végrehajtásához nélkülözhetetlenek. Ha az „Új megbízás”-ra kattint, megjelenik a már az elõbbiekben bemutatott ablak. Nézzük meg még egyszer, most már részletesebben.

Balra egy görbe folyamatosan mutatja, hogyan mozog momentán az ár. Ennek esetleg akkor van értelme, ha valaki extrém rövid idejû ún. skalpoló stratégiát alkalmaz (errõl késõbb a stratégiák alatt). Az elsõ sorban áll: Szimbólum: EUR/USD (vagy egy másik pár). Itt kiválaszthatja, melyik devizapárral akar dolgozni. Az alatta található „Mennyiség” kiválasztási lehetõséget nézzük meg egy kicsit közelebbrõl. Alapértelmezettként 1.00-et mutat, ha a menüt megnézi, kisebb és nagyobb értékeket talál. Nos, itt van az a nagyon fontos pont, ahol a tréd nagyságrendjét – vagyis hogy mennyit érjen 1 pont emelkedés vagy esés – meghatározhatja. A mértékegységet, melyben a nagyságrend meg van adva, „lot”-nak nevezik.

27

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 28

Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást!

1 lot azt jelenti, hogy 100 000-es nagyságrenddel dolgozik (hiába, a többség már csak ezzel a nagyságrenddel ûzi ezt az ipart, tehát ez az alapértelmezett). Nem is olyan nagyon régen, amikor a devizakereskedelem még a bankok privilégiuma volt, a kereskedelem minimális összege 1 000 000 $ volt. Mióta magánemberek részére is rendelkezésre áll ez a lehetõség, lényegesen kisebb nagyságrendek is rendelkezésre állnak. Én annak idején 0.1 lottal kezdtem, majd amikor tõkém már megengedte, tértem át az 1 lotos, néha 2-5 lotos trédingre. 1 lot tehát azt jelenti, hogy brókerétõl a tranzakció idejére 100 000 €-t, $-t (a devizapár elsõ tagjának megfelelõ pénznemben) kölcsönöz. Ebben az esetben 1 pont mozgás 10 $-nak felel meg. Értelemszerûen, ha 0.5 lotot vesz, akkor 1 pont= 5 $-nak, ha 0.1 lotot, akkor 1 $-nak stb. Mint korábban említettem, erre a témára – hogy ki milyen nagyságrenddel kereskedjen – a késõbbiekben részletesen kitérünk majd. A tõzsdén élet-halál kérdése a helyes lot-mennyiség megválasztása. A következõ sorban két fontos adat megadása lehetséges. Az elsõ a „veszteség stop”.

Veszteség stop: szaknyelven Stop Loss, egyszerûen SL.

Emlékszik még arra, amit a biztonsági hálóról meséltem? Nos, itt pontosan errõl van szó. Ha emelkedõ kurzusra tett, akkor itt megadhat egy, a beszállási szintnél alacsonyabb értéket. Ha a tréd Ön ellen fut, ezen a szinten a szoftver automatikusan kiszáll a trédbõl. Magyarul itt határozhatja meg, mekkora veszteséget hajlandó (képes) az adott trédben elviselni. Ennek a fontosságáról és használatáról szintén késõbb, a Money Management címû fejezetben szólok. A következõ érték „Profit kivét”, a cél, melyet szeretne elérni a tréd során. Ha minden jól megy, és a kurzus valóban eléri ezt a szintet, a szoftver 28

Profit kivét: szakmai szlengben: Take Profit, vagy egyszerûen TP – azaz „fogd a pénzt és fuss”.

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.24.

11:39

Page 29

Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást!

itt is, mint a Stop Loss-nál automatikusan bezárja a trédet, és elkönyveli Önnek a nyereségét. Mint az elsõ próbafuttatásnál látta, manuális paranccsal természetesen elõbb is kiszállhat. A következõ sorban meghatározhatja, hogy a tréd azonnal meg legyen-e nyitva, vagy késõbb egy Ön által favorizált szinten legyen aktív. Errõl részletesebben a stratégiáknál beszélünk majd. Utána két árat lát (az iForex FxNetje nem is 4, hanem 5 tizedesjegy pontossággal adja meg az árat). Biztosan kitalálta már, itt pontosan úgy, mint a pénzváltónál, egy vételi és egy eladási árról van szó. És itt jön be a képbe a bróker haszna. Figyelje meg, hogy példánkban (EUR/USD) a különbség a negyedik tizedesjegyben 2, vagyis 2 pont. Ha Ön elindít egy trédet, ez automatikusan mínusz 2 ponttal indul, vagyis ha Ön 100 pont hasznot akar csinálni, tulajdonképpen 102 pontot kell produkálnia. A 2 pontnyi összeg (1 lotnál 20 $, 0.1 lotnál 2 $) a bróker haszna. Õ minden egyes tréden, akár nyer Ön, akár veszít, 2 pontnyi összeget eltesz magának. Nos ezért éri meg a brókernek, ez az õ haszna, vagyis a szolgáltatása ára. A vételi/eladási ár különbségét a szaknyelv spread-nek (ejtsd: szpred) Spread: a bróker árrése, nevezi. Ez devizapártól és brókertõl pontban kifejezve. függõen eléggé különbözõ. Általában a leggyakrabban használt devizapárok spreadje alacsony, 1-3 pont, az egzotikusabb devizapárok mindenhol drágábbak. (Ha hiszi, ha nem, a forintot egzotikus pénzként tartják nyilván.) Majd pedig következik a két, trédindító gomb: Eladás, Vétel. Mint feljebb olvashatta: ha a kurzus emelkedésére játszik, akkor vennie kell (hogy késõbb a megemelkedett áron eladhassa), vagyis a Vétel gombra kattint. A szaknyelv az ilyen

Long tréd: emelkedõ kurzusra való spekulálás, vagyis vétel. Short tréd: csökkenõ kurzusra való spekulálás, vagyis eladás.

29

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 30

Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást!

trédet long trédnek nevezi. Ha csökkenõ kurzusra spekulál, akkor az Eladás gombot használja. A tõzsdei szlengben: short tréd. Elõfordul, hogy a kurzus, miután Ön egy trédet elindít, nagyon gyors mozgást hajt végre. Magyarul a kattintása és a bróker reagálása közötti tizedmásodpercben megugrik a kurzus. Ekkor a bróker kénytelen az új értéket venni beszállási árként. Hogy ez az ár ne legyen túl messze attól, ahol Ön akart beszállni, megadhat legalul egy toleranciaértéket. Amennyiben az ár nagyobbat mozdul, mint az Ön által engedélyezett érték, megbízását nem hajtja végre a bróker, hanem visszadobja Önnek a labdát, hogy eldönthesse, akar-e még trédet indítani. Még egy fogalommal meg kell ismerkednünk: a „margin”-nal. Minthogy egy tréding-depó sohasem mehet át mínuszba, a bróker beépített egy biztonsági mechanizmust. Hiszen képzelje el: elindít egy trédet, és otthagyja, vagy egyszerûen csak reménykedik, hogy a tréd egyszer csak mégis megfordul. Ha ez nem következik be, és a tréd továbbra is Ön ellen fut, egy idõ után elõfordulhat, hogy veszteségével eléri számláján a 0-át, és kezdene átmenni mínuszba. Ez nem lehetséges, hiszen a bróker igazi kölcsönt nem ad! Ezért, mikor Ön egy trédet elindít, a bróker „leköt” a számláján egy bizonyos összeget. Ez mindenhol különbözõ, de általában a lot 0.5, 1 vagy 2 százaléka. Vegyünk egy példát, úgy a legegyszerûbb megérteni. Az Ön számláján 10 000 € van. Elindít egy trédet 0.1 lottal (azaz 10 000-es nagyságrendben), ekkor a bróker 1%-ot, azaz 100 €-t leköt a tõkéjébõl (más brókerek más marginnal dolgoznak). A tréd listán láthatja is, mennyi a szabad tõkéje. Esetünkben 9 900 €. Természetesen egy idõben több tréd is aktív lehet, mindegyik után további 1% lesz lekötve. Amennyiben elvesztené az egész 9 900 €-t, a bróker automatikusan bezárja a trédet, hogy a számlán legalább 100 € maradjon. Hiszen, mint fent említettem, egy tréding-depó nem mehet át mínuszba. Remélhetõleg persze erre sohasem fog sor kerülni. Mert akkor már nagy baj van... 30

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 31

Vágjunk bele! Kezdjük el a pénzcsinálást!

Jól látható, hogy Önnek egy 10 000-es nagyságrendû trédhez csak annak 1%-ára van ténylegesen szüksége. Ezt az effektust „emelõ”-nek (leverage) nevezik. Tán még emlékszik gyermekkora fizikaórájára: emelõvel, ugyanakkora erõvel, jóval nagyobb súly mozdítható meg, mint anélkül. Itt is errõl van szó – jóval kevesebb valós tõkével, jóval nagyobb összegekkel kereskedhet. 100 € lekötésével az összeg 100-szorosa mozgatható. Pontosan ez teszi a FOREX-tõzsdét a magánemberek számára annyira vonzóvá. Most gyakorlatilag mindent tud ahhoz, hogy trédet indítson és bezárjon. Játssza azt, hogy tréder. Próbáljon meg hasznot termelni, profitot generálni. A kezdõknek általában még a szerencse is kedvez, mégis biztos vagyok benne, hogy néhány nap múlva a számlája apadni fog. Márpedig csak annak van értelme, ha folyamatosan tud hasznot produkálni. A hangsúly a „folyamatosan” szón van, ha néha szerencséje volt, az „nem ér”. Növekedett a tõkéje, vagy csökkent? Ha érdekli, hogyan kell hasznot produkálni, folytassa az olvasást.

31

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 32

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 33

EGY KIS ELMÉLET – AVAGY MI MOZGATJA A PÉNZ ÁRÁT? „Money makes the world go around” (A pénz mozgatja a világot) Sally Bowles dala a Cabaret-ból

Lehet, hogy most csalódott, hogy még mindig nem arról beszélek, miként lehet jó prognózist készíteni. Egy kis türelmet kérek még, hiszen elõtte mindenképpen jó tudni, mitõl is keletkeznek ezek az állandó árváltozások. Bizonyára azt gondolja, kézenfekvõ: az adott országok gazdaságában elõállott változásoktól. Nos, ez igaz is, meg nem is. Mindenekelõtt azt kell szem elõtt tartanunk, hogy ez egy piac. Igen, a FOREX-tõzsde, az a pénz piaca. És mi határozza meg a piacon az árakat? Hát a kereslet-kínálat törvénye. Logikus: minél többen vásárolnak pl. €-t (vagyis indítanak el egy EUR/USD long trédet), annál inkább nõ az € értéke a $-ral szemben. Annak a pénznemnek, amely senkinek vagy csak keveseknek kell (az adott idõszakban), vagyis eladják, annak csökken az értéke. Amikor a kurzus megindul, mint a rakéta, nem történik más, mint hogy éppen sokan indítottak el (és köztük a bankok, intézmények, melyek nem 1 lottal kereskednek) egy long trédet. A dolgok természetébõl adódóan ahogy a kurzus emelkedik, nyilván egyre többen akarnak „felugrani a robogó vonatra”, amivel aztán még inkább segítik az ár emelkedését. Ez az oka, hogy egy ilyen áremelkedés, ugyancsak a dolgok természeténél fogva, mindig „túllihegi“ magát, ezután törvényszerûen egy úgynevezett konszolidációs idõszak következik. Vagyis a piac mindig korrigálja a saját túlzását. Ha elfogadjuk, hogy az árat a tréderek mozgatják, vagyis azok az emberek, akik trédeket indítanak, akkor már látjuk – az árat nem a gazdasági helyzet, hanem a kereskedelem mozgatja. Ha pl. az 33

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 34

Egy kis elmélet – Avagy mi mozgatja a pénz árát?

Európai Központi Bank emeli vagy csökkenti az alapkamatot, a tréderek reagálnak erre a hírre attól függõen, hogy õk mit gondolnak az adott intézkedésrõl. Ez nagyon fontos, hogy megértse – a pénzpiacot az emberek emóciói mozgatják. A háttér lehet egy hír egy adott ország gazdaságáról, de attól még nem mozdul meg a kurzus. Elõször akkor moccan, amikor a tréderek a hírre reagálnak. Álljon itt egy érdekes példa az amerikai gazdaságról és annak hatásáról a $ árára. Minden hónap elsõ péntekjén megjelenik az USA-ban az ún. NFP-jelentés (Non Farm Payrolls): ez az Egyesült Államok munkaerõpiacának legfontosabb mutatója. Tradicionálisan a jelentés közzététele után óriásiakat mozdul a pénzpiac. A különbözõ kurzusok elkezdenek zuhanni, mint egy kõ, vagy kitörnek felfelé, mint egy rakéta. E fejezet írásakor, 2009 februárjában most már a sokadik hónapja, sorjában rosszabb és rosszabb számok kerülnek napvilágra. Az NFP-jelentés mindig újabb és újabb negatív rekordot dönt – és láss csodát, a $ mindig inkább erõsödik. Ha tréderek úgy értékelik, hogy ez még azért nem olyan tragikus, lehetne még rosszabb is, akkor emelkedik a $ árfolyama. Még szemléletesebb példa: szeptember 11. A merényletek után a légitársaságok részvényei zuhanni kezdtek. Miért? Nyilvánvalóan nem azért, mert a merénylet után a légitársaságok rosszabb cégekké váltak volna. Nem – hanem azért, mert sokan úgy gondolták, hogy az emberek félni fognak a repüléstõl, vagyis a légitársaságok forgalma csökkenni fog. A légitársaságok megmaradtak ugyanolyan jó vagy rossz cégnek, mint elõtte voltak. Ugyanazok a gépek repültek, ugyanaz a menü a fedélzeten. A döntõ az volt, mit gondolnak az emberek a repülés biztonságáról.

34

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 35

Egy kis elmélet – Avagy mi mozgatja a pénz árát?

Mint látja, nem azt kell megpróbálni kitalálni, hogy az NFP -650nel vagy -720-szal jelenik meg, hanem azt, ha ennyi lesz, akkor a többiek valószínûleg ezt csinálják, ha annyi lesz, akkor pedig azt. Próbálja megérteni õket, a „csordaszellemet”, és használja ki az elõnyt, hogy a csoport viselkedését elõre látja.

35

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 36

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 37

MONEY MANAGEMENT – VESZTESÉGKEZELÉS „4, a tõzsdén sohasem 2+2, hanem 5-1. Csak kötélidegekre van szükség a mínusz 1-et elviselni.” André Kostolany

A nyereséghez vezetõ út veszteségekkel van kikövezve. Tanuljon meg járni rajta! Talán ez a fejezet a legfontosabb ebben a könyvben. Kérem, csak akkor lapozzon tovább a stratégiákhoz, ha ezt a részt tökéletesen megértette, és elszánta magát arra, hogy az itt említett szabályokat be fogja tartani. Most, hogy túl van az elsõ veszteségeken, itt az ideje, hogy kimondjuk az elsõ számú és legfontosabb tréder bölcsességet: Hogy egy tréder sikeres lesz-e vagy sem, csakis attól függ, hogyan kezeli a veszteségeit. A veszteség jó dolog, ha az ember minden egyes alkalommal levonja belõle a konzekvenciát. A veszteségbõl tanulni is lehet. Legyünk õszinték, a felnõttek is csak öreg gyerekek. Márpedig egy gyereknek hiába mondja az ember, hogy ne játsszon a gyufával, addig próbálgatja, amíg meg nem égeti magát. Még egy szempontból fontosak a veszteségeink. Nevezetesen, hogy csak azokra van közvetlen befolyásunk. Gondoljon utána, nyereséges tréding azt jelenti, hogy többet nyerünk, mint amenynyit veszítünk. Hogy egy adott trédben mennyit nyerünk, arra nincs befolyásunk, hacsak nem negatív értelemben, vagyis hogy idõ elõtt kiszállunk egy trédbõl, és ezzel nyereségünket csökkentjük. Pozitív értelemben nem tudjuk befolyásolni, hiszen a kurzus addig megy, amíg õ akar, és nem addig, ameddig mi szeretnénk. A veszteségeinket viszont kordában tudjuk tartani. Ennek az esz37

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 38

Money Management – Veszteségkezelés

köze az a bizonyos biztonsági háló, a Stop/Loss. Na, de menjünk sorjában… Nézzünk egy példát. Vegyünk 10 embert, adjunk mindegyiknek 1000 $-t, és játsszunk fej vagy írást. Dobjunk fel 100-szor egy érmét. Minden dobás elõtt eldönthetik a játékosok, mennyit tesznek fel az adott dobásra. Amennyit betettek, annak a kétszeresét kapják, ha nyernek – vagyis a kockáztatott összeget és még egyszer annyit. (Pontosan, mint a rulettben, ha valaki pirosra vagy feketére, ill. páros/páratlanra játszik. Az egyszerûség kedvéért tekintsünk most el a zöld 0-tól.) Az esélyek abszolút egyenlõk. Azonos a kezdõtõke, minden dobásnál 50/50% esély, 100 dobás elég nagy szám ahhoz, hogy a szerencse forgandóságát kiegyenlítse. Mit gondol, a 100 dobás után mindenki ugyanúgy a pénzénél lesz? Matematikailag ez lenne logikus. Nem? Higgyen nekem, lesznek, akik az összes pénzüket elvesztik, és lesznek nyerõk. Miért? Mit csinál, aki elkezd veszíteni? A következõ körben kevesebb pénzt tesz fel? Dehogyis, inkább igyekszik nagyobb téttel, azaz nagyobb kockázattal a pénzét visszahozni. Ez ösztönös, de végzetesen helytelen hozzáállás. Minél jobban apad a tõke, annál nehezebb akár csak a kezdõ összeghez is kerülni, nemhogy nyerni. Gondolja csak meg, ha valaki 1000 $-ból 2000 $-t csinált, az 100% hasznot produkált. Le a kalappal! Ez aztán érti a dolgát (vagy oltári szerencséje volt). De akinek az 1000 $-jából már csak 500 $, vagyis a tõkéje 50%-a van meg, annak is 100%-ot kell produkálnia ahhoz, hogy egyáltalán a kiinduló helyzetet visszaállítsa. Ugye, ha a tõke 500, és 1000-et akarunk csinálni belõle, akkor az 500 $ 100%-át kell produkálnunk. 100%! Nagyon nehéz feladat. Emlékszik talán, a teknõcök évi 80% növekedést produkáltak, ami nagyon jónak számít. A mi szignál szervizünk kb. évi 70% növekedéssel dolgozik. (A részletekrõl a késõbbiekben írunk.)

38

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 39

Money Management – Veszteségkezelés

A dolog most még ijesztõbb lesz, mert itt lép be a képbe a „negatív kamatos kamat”. Tekintse át a következõ táblázatot. A bal oldali oszlop mutatja egy 1000 $-os tõke csökkenését, mindig csak 100 $-ral. Nézze meg, milyen drasztikusan nõ a kiegyenlítéshez szükséges teljesítmény. És nyereségrõl még nem is beszéltünk. Tõke

Veszteség

900 $ 800 $ 700 $ 600 $ 500 $ 400 $ 300 $ 200 $ 100 $ 0$

-10 % -20 % -30 % -40 % -50 % -60 % -70 % -80 % -90 % -100 %

Szükséges nyereség a kiegyenlítéshez 11 % 25 % 43 % 67 % 100 % 150 % 233 % 400 % 900% lehetetlen

Különbség 1% 5% 13 % 27 % 50 % 90 % 163 % 320 % 810 %

Mint látja, a gödör exponenciálisan mélyül, egyre nehezebb és végül lehetetlen kimászni belõle. Mi ebbõl a tanulság? A kockázatkezelés (Money Management) 1. számú és „legszentebb” törvénye: A tõke megõrzésének abszolút prioritása van. Magyarul: bármennyire is szeretne a tréder minél gyorsabban egyenesbe kerülni, ha veszít, csökkentenie kell a kockázatot, a megmaradt tõkéhez igazítva. A legnagyobb hiba, amit egy tréder elkövethet, hogy a csökkenõ tõkét növelt kockázattal akarja kiegyenlíteni. Ha nagyon nagy szerencséje van, lehet, hogy sikerül. És akkor még rosszabbat tett magával, ugyanis a kisagyban hátul megmarad: Ah, a szabályok azért vannak, hogy néha-néha 39

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 40

Money Management – Veszteségkezelés

megszegjük õket, lám, most sem lett semmi baj, sõt... Meglehet. De csak idõ kérdése, hogy mikor jön egy hasonló szituáció, és akkor garantáltan el fogja veszíteni a tõkéjét. Ez olyan biztos, mint a templomban az ámen. Aki járt már kaszinóban, ahol rulett is van, ismeri a kis elektromos kijelzõ táblát, ahol az utolsó pár játék eredményei láthatók. Szinte mindig láthatóak ezen a táblán a szériák, vagyis hogy pl. a piros egymás után 5x, 6x vagy még többször kijött. Sõt egy 10-es széria sem lehetetlen, ha ritka is, de elõfordul. A valószínûsége 1:1000hez. Ha tehát ön 1 évben mondjuk 250 napon át 4 trédet csinál, matematikailag egyszer elõ fog fordulni egy 10-es széria. Ez persze lehet egy nyerõszéria is, annak ugyanannyi a valószínûsége. Azonban egy vesztõ széria végzetes lehet már akkor is, ha nem emeli a téteket, hanem mondjuk megmarad egy fix összegnél. Egyetlen módja, hogy elkerülje a katasztrófát, ha a tõke csökkenésével csökkenti a téteket, vagyis a kockázatot. Gondolja meg, ha mindig csak 1%-át kockáztatja tõkéjének, még egy 10-es sorozat is csak 7-8%-ra veti vissza, amit relatíve könnyû kiegyenlíteni. Újabb szabály tehát: Soha ne kockáztasson egy trédre többet, mint a mindenkori tõkéje 1%-át. Nos, mit jelent a kockázat egy tranzakciónál? Nyilvánvalóan azt az összeget, amennyit (ha a kurzus Ön ellen mozog) hajlandó elveszíteni az adott tréden. Ha jól hallom a gondolatait, erre azt válaszolja: semennyit. El kell keserítenem, rizikó nélkül nem lehet trédelni. Aki semmit sem kockáztat, mindent kockáztat. Bizonyára látta az elsõ próbatrédjeinél, hogy a kurzus sohasem lineárisan megy felfelé vagy lefelé. Ha Ön elindít egy trédet, nagyon gyakori, hogy az elõször kedvezõen halad, majd idõlegesen Ön ellen fordul, átmegy mínuszba, mielõtt újra a jó irányba térne. Egy trédnek szüksége van tehát egy bizonyos játéktérre a negatív sávban is. Ha egy trambulinasztal hálóját túl közel helyez40

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 41

Money Management – Veszteségkezelés

zük a földhöz, nem fog tudni lendületet venni az ugráshoz, mert mindig beveri a lábát a talajba. Ha az SL-t túl szorosan pozicionáljuk a kiindulási árhoz, elõfordulhat, hogy az SL elõbb kilövi Önt a trédbõl, majd az ár elindul a jó irányba, és a tréd tulajdonképpen nyereséges lett volna. A helyes SL meghatározására még visszatérünk részletesen. Most annyi az érdekes, hogy lássa, kockázatát gyakorlatilag ez Entry–SL (belépési, megnyitási ár–biztonsági háló) távolság határozza meg, természetesen a mindenkori nagyságrenddel beszorozva. Huh, ez már megint nagyon teoretikusan hangzik. Nézzünk inkább egy példát. Tegyük fel, az Ön depója 10 000 $-nál áll. Azt mondtuk, ha elindít egy trédet, 1%-ot, vagyis 100 $-t kockáztathat. Azaz ha a tréd veszteséges lesz, ennyit veszíthet ezen a „fogadáson”. Mint már fent említettem, a veszteség korlátozásának eszköze a Stop/Loss, azaz ha a különbség a nyitóár és az SL között 100 pont, akkor a trédet 10 000-es nagyságrendben, vagyis 0.1 lottal indíthatja el. Itt ugyanis 1 pont 1 $-nak felel meg, vagyis a 100 pont veszteség 100 $-ral egyenlõ. Ha a távolság csak 50 pont, akkor ez már egy 0.2 lot nagyságrendû trédet engedélyez, ugyanis ebben az esetben a pont értéke 2 $. Utóbbi esetben természetesen a nyeresége is nagyobb lesz. Régi barátom, Sanyi szokta volt mondani: „Az ismétlés a tudás k… anyja”, úgyhogy még egyszer: soha ne kockáztasson trédenként többet, mint a tõkéje 1, maximum 2%-át (vérmérséklet szerint). Most már bizonyára azt is érti, miért írtam az elején, hogy minimum 5000 $ kezdõtõke szükséges. Annak az 1%-a 50 $. Ha az a cél, hogy a nyereség mindig a duplája legyen a kockázatnak, azt jelenti, hogy nyeresége trédenként 100 $. Ennyiért már érdemes a FOREX-szel foglalkozni. Ha a tõkéje csak 1 000 $, akkor a kockázat 10 $ lehet, nyeresége pedig átlagosan 20 $. Higgyen nekem, nem fogja kibírni, hogy 20 $-onként „kereskedjen”, idõ41

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 42

Money Management – Veszteségkezelés

vel emelni fogja a kockázatot, ami menthetetlenül katasztrófához vezet. Mint a könyv elején jeleztem, van bróker, akinél akár 25 dolláros depót is lehet nyitni. Mint látja, ebben az esetben 5-6 centért kereskedik. Mit gondol, meddig fogja bírni, hogy ne emelje tétjeit? Ennek megfelelõen a 25 dollárt akár pár perc alatt el fogja veszíteni. Akármilyen jó találati kvótával fog dolgozni a jövõben, higgye el, a sikerérõl vagy sikertelenségérõl az fog dönteni, mennyire képes betartani a Money Management szabályait. Emlékszem, annak idején azt mondtam magamban: ha ez ilyen egyszerû, akkor hol a probléma? Egy pár szabályt betartani nem olyan nagy dolog. Nem így van! Újra és újra engedni fog a nyereségvágy kisördögének, és véteni fog a szabályok ellen. Mindaddig, amíg saját kárán meg nem tanulja, hogy egyetlenegy kivételt sem szabad tenni. Akárhogyan is áll a tõkéje. Az ember legnagyobb ellensége: saját maga. Ezért kell úrrá lenni magunkon.

42

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 43

MONEY MANAGEMENT – NYERESÉGKEZELÉS „A pénz nem boldogít, de jobb egy limuzinban bõgni, mint a villamoson.” Marcel Reich Ranitzki

Ha létezik a tõzsdei Bölcsek Köve, akkor az ebben a fejezetben található. Avagy hogyan lehet az 1%-os szabály betartásával egy vagyont keresni. Nos, azt hiszem, most élvezem igazán a teljes figyelmét. Az elõzõ fejezetben oly sokat beszéltünk veszteségrõl, totális csõdrõl, katasztrófáról, hogy legfõbb ideje figyelmünket a nyereség irányába fordítani. Az egyszerûség kedvéért induljunk ki most egy 50%-os szisztémából, vagyis trédjeink fele nyereséges, fele veszteséges lesz. Hogyan lehet így is hasznot produkálni? Nyilvánvalóan úgy, hogy a nyereséges trédek több pénz hozzanak, mint amennyit a veszteségesek elvisznek. Ha tehát azt mondjuk, stopunkat 50 pontban határozzuk meg, akkor profitcélunk minimum 100 pont legyen. 10 tréd így néz ki: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

-50 100 -50 100 -50 100 -50 100 -50 100

43

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 44

Money management 2 – Nyereségkezelés

Az annyi, mint 250 plusz! Ha tehát egy tréder csak egy olyan trédbe megy bele, ahol a nyereség/veszteség aránya minimum 2:1-hez, akkor nyert ügye van. Igazán profik csak 3:1-hez vagy még jobb aránnyal hajlandóak dolgozni. Nézzünk egy egyszerû számítást: Depó: 10 000 € Minden héten 10 trédet csinál, ebbõl 5 veszteséges (mindegyik 1%, vagyis 1 héten -5%), és 5 nyereséges (mindegyik 2%, vagyis 1 héten 10%). Nyereség hetente: 10-5=5%. •

Nyereség: az 1. héten 5%, vagyis a depó 10 500 €.

•

A 2. héten: már ennek az összegnek az 5%-a a nyereség, vagyis 11 025 €.

•

A 3. héten: már ennek az összegnek az 5%-a a nyereség, vagyis 11 576 €.

•

A 4. héten: már ennek az összegnek az 5%-a a nyereség, vagyis 12 154 €.

•

Ez 1 hónap alatt kb. 21% növekedés, de 1 évben nem 12x21=252, hanem kb. 1000% a növekedés, vagyis így lesz 1 év alatt 10. 000 €-ból 100. 000 €.

Bizonyára észrevette, a kamatos kamat „katapultálja” a nyereséget. Van egy rossz hírem: az a tréder még nem született meg, aki ezt a performanszot produkálni tudja. Ugyanis az esély 1% veszteséget és 2% nyereséget produkálni nem 50-50%. Nyilvánvalóan az esélyegyenlõség csak 1-1%-nál állna fenn, ami viszont nem termel hasznot.

44

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 45

Money management 2 – Nyereségkezelés

Nézzünk egy realisztikusabb számítást. Induljunk ki egy 30%-os nyereségbõl. 10 trédbõl 7 veszteséges, és 3 nyereséges. Vagyis hetente -7%, valamint 3x2=6% állnak szembe egymással. Mint látja, ez a szisztéma -1% veszteséget produkál. Induljunk ki tehát abból, amit a profik csinálnak: nevezetesen 1:3 arányból, vagyis a nyereséges trédeknek háromszor annyit kell produkálniuk, mint a veszteségeseknek. Ekkor hetente -7%, valamint 3x3=9% százalék állnak szembe egymással, vagyis hetente 2% haszon képzõdik. •

Nyereség: az 1. héten 2%, vagyis a depó 10 200 €.

•

A 2. héten: már ennek az összegnek a 2%-a a nyereség, vagyis 10 404 €.

•

A 3. héten: már ennek az összegnek a 2%-a a nyereség, vagyis 10 612 €.

•

A 4. héten: már ennek az összegnek a 2% a a nyereség, vagyis 10824 €.

•

Ez 1 hónap alatt kb. 8% növekedés, de 1 évben nem 12x8=96, hanem kb. 250% a növekedés, vagyis így lesz 1 év alatt 10 000 €-ból 25 238 €.

Mint látja, egy meglehetõsen gyenge találati kvótával is lehet nyereségesen trédelni, ehhez azonban a nyereségeknek mindig többszörösének kell lennie a veszteségeknek. Ezekkel a példákkal azt akartam bemutatni, hogy miként a negatív kamatos kamat villámgyorsan megsemmisítheti depónkat, úgy a pozitív kamatos kamat viszont nyereségünket növeli „robbanásszerûen”.

45

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 46

Money management 2 – Nyereségkezelés

Látnunk kell azonban, hogy nem igaz az, hogy ha valaki naponta 2-szer 1%-ot kockáztat, az automatikusan milliomos lesz. Ahhoz, hogy a nyereséges trédek többszörös hasznot hozzanak, még meg kell tanulnunk azokat a fogásokat, melyekkel a piacot prognosztizálni tudjuk. Sok-sok tapasztalat birtokában egy hatodik érzék is kialakul. Némely kolléga azt állítja, hogy a tréding nem (csak) tudomány, hanem mûvészet. De ne ijedjen meg, valójában elegendõ pár tréder-technikát elsajátítania, és ha megtalálta azokat, melyek leginkább Önhöz illenek, akkor már csak újra és újra alkalmaznia kell õket. Sok kezdõ meg van gyõzõdve róla, hogy a sikeres tréderek számtalan technikát ismernek és alkalmaznak, hogy matematikai zsenik, akik piacjósló indikátorokat programoznak, hogy megvan nekik Mr. Bernanke vagy Mr. Trichet mobilszáma, vagy egyszerûen közgazdasági guruk. Ez nem így van. A következõ fejezetekben elegendõ fogást fog megismerni ahhoz, hogy Ön is sikeres tréder legyen. Hát akkor kezdjünk hozzá a tanuláshoz! És ne feledje: kitartás! Egyszer a már nyugdíjban lévõ Churchillt meghívták egy angol egyetemre elõadást tartani. Óriási érdeklõdés és hatalmas várakozás elõzte meg szavait. Milyen bölcsességeket fog mondani, miket fog tanácsolni a jövõ közgazdászainak? Nos, az „Öreg” kiment a pulthoz, kivette a szivart a szájából, és ennyit mondott: „Soha, soha, de tényleg soha ne adják fel! Mindig tovább haladni azon az úton, melyet helyesnek látnak. Mindig tovább csinálni, mindig tovább, mindig tovább. Soha, soha ne add fel!” Majd szépen hazament. Szinte mindenki csalódott volt, de Churchill szerint ez a siker kulcsa. Jegyezze meg Ön is. Én még hozzátenném azt a német közmondást, miszerint: „Orra esni nem szégyen. Nem felállni viszont igen.”

46

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 47

GRAFIKONTAN, ELSÕ STRATÉGIÁK avagy tanuljuk meg, hogyan olvassuk a grafikonokat, hogyan prognosztizálhatjuk a közeljövõ mozgásait „Ha istenhívõ vagy, Isten a sikerhez való úthoz vezetõ munka felét el fogja végezni. A második felét.” Curtis Cyrus

Egyszóval, ahogyan Lenin elvtárs mondta: tanulni, tanulni, tanulni. Na, akkor kezdjük el: Trend A trend a legjobb barátod – így szól a tõzsdei bölcsesség. Mi is az a trend? Trendnek nevezzük, ha a piac egy bizonyos ideig egy irányba halad. Ha emelkedik, akkor egy bikás (bullish) trendrõl beszélünk, ha süllyed a kurzus, akkor medvés (bearish) trendrõl. (Most már az is érthetõ, miért van a frankfurti tõzsde elõtt egy bika-medve szoborpáros. Ez szimbolizálja a két tábor közti örök harcot, ami a tõzsde lényegét adja.) Egy trenden belül persze elõfordulnak rövid ellentétes mozgások (korrekciók), de hosszabb idõtávon az irány marad.

47

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 48

Grafikontan, elsõ stratégiák

Mint látható, az EUR/USD pár 2002–2008 közepéig egy felfelé ívelõ trendben volt (1 gyertya=1 hónap). 2005-ben egy úgynevezett korrekciós fázis következett, vagyis egy ellentétes irány, azután a trend folytatta mozgását a csúcsáig. Érdekes, hogy ezután 3 hónap alatt csaknem 50% visszaesés következett. Természetesen ez egy hosszú távú perspektíva, ami minket kevésbé érdekel, de ugyanígy felfedezhetõk trendek kisebb idõfeloldásban is. A következõ kép szintén az EUR/USD párt ábrázolja 2009. március 25-én 10-12 óráig (1 gyertya=3 perc). Nézze meg, milyen mellbevágó a hasonlóság. Ez is egy trend, ugyan mindössze 2 órán át tartott, a kurzus 1.3426-ról 1.3529-ig emelkedett. Vagyis a különbség 103 pont. Ezen röpke 2 óra alatt 103 EUR-t vagy nagyobb depó esetében 1030 EUR hasznot produkált valakiknek.

Alapigazság, hogy ha a kurzus felvett egy irányt, akkor nagyobb a valószínûsége, hogy ebben az irányban marad, mint hogy megfordul. Persze pontosan itt van a nehézség a trendekkel kapcsolatban, hiszen mindegyiknek egyszer vége van, a kérdés tehát: mikor szálljunk be? Valójában éppen ez a probléma: egy trend az elején (amikor a legjobb lenne beszállni) még nem néz ki trendnek. Minél tovább várunk, annál biztosabbak lehetünk benne, hogy valóban egy trendrõl van szó. Viszont annál nagyobb az esélye, hogy már a vége felé közeledik, és nem érdemes beszállni.

48

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 49

Grafikontan, elsõ stratégiák

Mint látja, elérkeztünk a sikeres tréding egyik kulcseleméhez: a beszállási ponthoz, vagyis ahhoz a szinthez, ahol Ön egy trédet indít, szakkifejezéssel élve megnyit egy pozíciót.

Entry: az a szint, amelylyel megnyitotta trédjét.

Természetesen ehhez elõször tudnia kell, melyik irányt favorizálja. Miután most a trendkövetõ stratégiáról beszélünk, elõször fel kell ismerje a trendet. Biztos módszer egy bikás (felfelé haladó) trend felismerésére, ha egymás után többször az úgynevezett Higher-High/Higher-Low konstellációt fedezzük fel. Higher-High: magasabb csúcs; HigherLow: magasabb mélypontok.

Medvés (lefelé haladó) trendeknél a felállás a fordítottja, vagyis: alacsonyabb mélypont, alacsonyabb csúcsszéria. (Lower-Low, Lower-High LL, LH) Ezen alapszik az ún. Donchian-csatorna. (Egyébként a teknõckísérlet során ez volt az egyik szisztéma, amit a jelölteknek követniük kellett.) Richard Donchian csaknem teljes 49

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 50

Grafikontan, elsõ stratégiák

vagyonát elvesztette az 1929-es tõzsdei krachnál. Ezután kezdett el foglalkozni a grafikonok elemzésével, hogy találjon egy olyan szisztémát, amellyel folyamatosan hasznot lehet produkálni. Talán még egyszer felhívnám a figyelmét arra, hogy a kudarc után nem dobta be a törülközõt! Nem, nem. Emlékszik: soha, soha ne add fel! Nos, õ fejlesztette ki a Donchian-szisztémát. Ez egy meglehetõsen egyszerû technikai indikátor, melyet csaknem mindegyik szoftverben megtalálhat. Esetleg nem Donchiannak hívják, hanem HighLow Channelnek. Ha ilyent sem talál, akkor rajzoltassa be a szoftverrel a highest-high szinteket és a lowest-low szinteket. A Donchian-csatorna nem más, mint adott perióduson belül a legmagasabb csúcsok (illetve a legalacsonyabb mélypontok) bejelölése és összekötése.

S hogy hol szálljunk be? Mindig akkor, ha létrejön egy új csúcs. A hozzá tartozó új szintet berajzolja a szoftver. (Az új csúcsokat, az új szintek indulását kék nyilakkal jelöltem.)

50

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 51

Grafikontan, elsõ stratégiák

Mint látja, ha megvárja a második vagy harmadik csúcsértéket, még akkor is szép hasznot könyvelhet el. Megjegyezném, hogy a Donchian-csatorna alkalmazása kötélidegeket kíván. Egyrészt tudni kell kivárni, amíg valóban egy trend keletkezik, másrészt ez ellentmond a legõsibb tõzsdei bölcsességnek, miszerint: Vásárolj olcsón, adj el drágán. (Buy low, sell high.) Ez a mondás ebben az esetben így módosul: Vásárolj drágán, és add el még drágábban. (Buy high, sell higher.) A tréd bezárásához két módszert javasolok: 1. SL-ként vegye mindig az aktuális csúcshoz tartozó alsó szintet, és módosítsa a tréd elõrehaladtával folyamatosan. 2. Alkalmazzon ún. Trailing stopot, vagy magyarul csúszó stopot. (Nem minden platformban található meg ez a lehetõség.) A csúszó stop nem más, mint egy „vándorló” SL, ami a tréd menetét folyamatosan követi. Ha pl. 30 pontot alkalmaz csúszó stopként, az SL mindig 30 pont távolságra lesz az utolsó csúcsértéktõl. Ha a tréd sülylyedni kezd, az SL megmarad az utolsó helyén, vagyis ha a kurzus valahol 30 pontot visszalép, bezárja a trédet. Ezzel természetesen „elajándékoz” 30 pontot, de leg51

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 52

Grafikontan, elsõ stratégiák

alább nem száll ki idõ elõtt a trédbõl. A trédet csaknem a trend végéig követni fogja az SL. Ez a fajta automatizálás kiküszöböli az emóciókból eredõ hibákat. A leggyakoribb ilyen hiba, ha az ember elveszti a türelmét, és idõ elõtt kiszáll, mondván, ez a nyeremény legalább már biztos. Higgye el, hosszú távon jobban jár, ha hagyja futni a trédet, amíg csak lehet. Számtalanszor megéltem már, hogy kiszálltam a trédbõl, pedig a dupláját is kihozhattam volna belõle, ha megõrzöm a hidegvéremet. A helyes csúszó stop meghatározása mindig az adott szituációtól, ill. a devizapártól függ. Néha a kurzus kevés „zajjal”, kevés rezgéssel halad, ilyenkor egy szorosabb csúszó stop ajánlott. Néha nagyobb visszalépésekkel, ilyenkor egy nagyobb SL ajánlott, hiszen a trédnek mozgásteret kell hagyni, hogy haladhasson. Ilyen „izgõ-mozgó”, volatil pár pl. GBP/USD, GBP/JPY, EUR/USD. Nyugodtabbak pl.: USD/JPY, USD/CHF. Ezekrõl bõvebben a devizapárok részletezésénél írok. Másik módszer a kiszállásra, ha a tréd egy releváns szintet ér el. Ezekrõl szintén késõbb, a Fibonacci-szinteknél, valamint az ellenállás- és támasz-szintek tárgyalásakor olvashat bõvebbet. Tegyünk itt egy kis kitérõt a fent említett fogalom, a volatilitás megértéséhez. Kevésbé volatil a piac, ha adott idõn belül egy keskenyebb sávban mozog. Volatilnek nevezzük, ha nagyobb kilengéseket tesz. A következõ ábrán 3 kb. ugyanolyan hosszú idõszak látható. Azt hiszem, a képet nem kell különösebben kommentáljam:

52

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 53

Grafikontan, elsõ stratégiák

Nos, térjünk vissza a trendekhez. Gyakran fordul elõ, hogy egy trend egy ún. trendcsatornában halad. A következõ ábrán egy medvés trendet lát.

Nagyon fontos: ahhoz, hogy egy trendcsatorna „érvényes legyen”, mindig legalább 3 csúcspont összekötésére és 3 mélypont összekötésére van szükség. Ha csak 2 pont elegendõ lenne, akkor rengeteg vonalat rajzolgathatnánk be, hiszen bármely 2 pont összekötése egy vonalat ad. Ennek ellenére, ha felismer egy trendvonal lehetõséget, és még csak 2 pontja van meg hozzá, rajzolja be nyugodtan, és várja ki a harmadik érintést, ezzel megerõsítve elképzelését. Látni fogjuk, 53

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 54

Grafikontan, elsõ stratégiák

milyen fontos a harmadik érintés. Ha talál egy ilyen csatornát, számíthat arra, amikor az ár a felsõ vagy alsó határvonalat eléri, visszapattan róla. Így rövid lejáratú long vagy short trédeket indíthat. Érdekes módon általában nagyobb az esély arra, hogy a kurzus a tréddel ellentétes irányban (esetünkben felfelé) tör ki, és fejezi be a trendet. Nem mindig szükséges, hogy összeálljon egy csatorna. Léteznek ún. trendvonalak is. Tekintse meg a következõ ábrát. Ez 2009. március 3-át mutatja egy 30 perces grafikonon.

Rajzoljunk be most egy alsó trendvonalat. Az 1-essel jelölt ponton érinti meg a kurzus harmadszor a vonalat. Elindíthatunk egy long trédet, a kurzus (többnyire) visszapattan a trendvonalról.

54

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:16

Page 55

Grafikontan, elsõ stratégiák

S most nézzük meg, hogyan alakult a kurzus a továbbiakban.

Mint látja, egy remek nyereséges long-tréd lett belõle. A kiszállásra több lehetõség is adódik. Észrevehetjük, hogy a bejelölt vízszintes vonalról többször is visszapattant a kurzus (lásd az 56. oldal ábráját). Most egy fontos fogalomhoz érkeztünk. A szaknyelv azt a szintet, amelyet a kurzus felfelé nehezen „gyõz le”, resistance-nak, vagyis ellenállásnak nevezi. Ha úgy gondoljuk, hogy ez az ellenállás 55

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 56

Grafikontan, elsõ stratégiák

olyan erõs lesz, hogy a kurzus nem képes átlépni, akkor a nyíllal jelölt ponton, a második érintésnél bezárhatja a trédet, és realizálhatja a hasznot, ebben az esetben kb. 55 pontot.

Van azonban egy másik lehetõség is. Ha berajzolunk egy felsõ vonalat is, vagyis létrehozunk egy trendcsatornát.

Amikor a csatornát felül megérinti a kurzus (lásd a nyilat), be lehet zárni a pozíciót. A haszon itt kb. 130 pont. Ez a háromérintéses stratégia egyébként egyszerû, nem csak trendvonalaknál alkalmazható. Tekintse meg a következõ ábrát, azt hiszem, egyértelmû.

56

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 57

Grafikontan, elsõ stratégiák

És most figyelje meg, hogyan néz ki ez az életben. Menjünk tovább a fenti grafikonon 1 nappal, és ez látható rajta:

Egy ilyen szint ugyancsak nagyon fontos, és sokszor elõfordul: a neve support, amit leginkább támasznak lehetne nevezni. Nem tértem ki külön arra, hogy a tréd indításakor természetesen egy Stop/Loss-t is meg kell határozzon, de ez természetes. SL nélkül eszébe se jusson trédet indítani. Hallottam olyanról, aki ún. mentális stoppal dolgozik. Vagyis nem adja be a szoftverbe a stopot, hanem elhatározza: itt és itt kiszállok. Isten ments! Ne tegye! Elõször is, ha egy tréd az ember ellen fut, akkor természetünkbõl adódóan hajlamosak vagyunk arra, hogy 57

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 58

Grafikontan, elsõ stratégiák

reménykedjünk: mindjárt visszafordul, mindjárt visszafordul. Minél inkább belecsúszik a kurzus a negatív sávba, annál inkább kapaszkodik a tréder ebbe a szalmaszálba – és annál több pénzt veszít. További aspektus, hogy ha nagyon ritkán is, de felléphet technikai üzemzavar: hirtelen áramszünet lesz, kimarad az internetkapcsolat, kihagy a bróker szervere, stb. Ezen esetekben nincs lehetõsége, hogy beavatkozzon a történésekbe, hogy „mentális” stopját aktiválja. Rossz esetben eljuthat a marginig, és ez már tragikus veszteség. Rally A szakszlengben rallynek nevezzük, ha a kurzus hirtelen, gyorsan megindul, és relatív nagy mozgást hajt végre. Nézzük meg, mi történt pl. 2009. március 12-én az USD/CHF párral, miután a Svájci Nemzeti Bank deflációs intézkedéseket jelentett be. A kurzus kilõtt, mint a rakéta, és 30 perc alatt több mint 500 pontot emelkedett. Ez egy meglehetõsen extrém példa, de egyáltalán nem ritka. Insider információk nélkül szinte lehetetlen egy ilyen trédet elkapni – hacsak nem véletlenül. Egyszerûen valahol menet közben beszállni azonban életveszélyes. A rallyk sajátossága az is, hogy szinte 58

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 59

Grafikontan, elsõ stratégiák

sosem lehet tudni, meddig tartanak. Alapszabályként jó lesz megjegyezni: Sose ugorj fel egy robogó vonatra! Hát én csak nézzem, hogyan lehetne jó nagyot kaszálni? Nem feltétlenül. Kevés kivételtõl eltekintve minden vonat meg-megáll. Várjunk ki egy ilyen megállót. S ha mégsem, akkor nyeljen egy nagyot, és törõdjön bele: ez a vonat elment. A következõ rally biztosan jön valamikor. Ez már csak ilyen üzlet, az ember nem lehet benne minden nyerõ trédben. Íme egy másik példa:

59

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 60

Grafikontan, elsõ stratégiák

Várjuk meg, amíg a kurzus hosszabb-rövidebb ellenmozgást hajt végre. Ez úgy jön létre, hogy egyes tréderek kiszállnak a trédbõl, és realizálják (rész-)nyereségüket. Pl. kerek számoknál történik gyakran ilyesmi. Sok tréder (fõleg a nagy investment bankok, de sok amatõr is) kerek számokra helyezik stopjaikat. Nos, ezek aztán tömegesen aktiválódnak, és idõleges visszalépéseket okoznak.

Az elõzõ oldalon balra, a bikás rallyn láthatunk egy ilyen „megállót”, a jobb oldali medvés rallyn kettõt is. Beszállhatunk a trédbe, ha az ellenmozgás elérte az elõzõ gyertya felét. Nézzük meg azt is, hova helyezzük el stopunkat. 60

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 61

Grafikontan, elsõ stratégiák

A Stop/Loss-t helyezzük el az elõzõ gyertya mélypontjához, ill. medvés rally esetén csúcspontjához. TP legyen az Entry-SL távolság kétszerese, vagy alkalmazzunk itt is csúszó-stopot. Ellenállás, támasz Az elõzõekben már említettem ezt a két fontos elemet, mely nagyon sok tréding-stratégia alapja. Vannak profik, akik kizárólag e két szint meghatározásával és alkalmazásával dolgoznak. Ellenállásnak (Resistance, Widerstand) nevezünk egy olyan szintet vagy sávot, melynél a kurzusnak „nehézségei” vannak ezt felfelé áttörni.

61

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 62

Grafikontan, elsõ stratégiák

Nézzük meg, hogy néz ki egy ellenállás a gyakorlatban:

A támasz (Support, Unterstützung) az ellenállás fordított megfelelõje, vagyis ahol a kurzus lefelé haladva mintha egy gumipadlóba ütközne, és többször is visszapattanna róla.

62

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 63

Grafikontan, elsõ stratégiák

És ugyanez a gyakorlatban:

Tulajdonképpen ellenállás akkor jön létre, ha a kurzus egy új csúcsot épített, támasz pedig, ha az egy új mélypontot ért el. A tréder ilyenkor talajépítésrõl beszél. Mindkettõt nem halálpontos szintként, hanem kissé nagyvonalúbban, inkább sávként kell kezelnünk. A rövid túllépések még nem jelentik azt, hogy az ellenállás vagy a támasz le van gyõzve.

63

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 64

Grafikontan, elsõ stratégiák

Igen, e két fontos szint mindig csak addig érvényes, amíg a kurzus át nem lépi, le nem gyõzi õket. Legyõzöttnek tekinthetõ az ellenállás, ha felette egy új gyertya nyílik, s hogy milyen idõfelbontásban, az mindig attól függ, mely felbontásban határoztuk meg az ellenállás-szintet. Az elõzõ képek 15 perces felbontást ábrázolnak, azaz egy gyertya 15 percet mutat. Itt tehát egy új 15 perces gyertya nyitása jelzi, ha az ellenállás le van gyõzve. Természetesen a szabályok a támaszokra is vonatkoznak, csak fordítva. Vagyis egy támasz akkor számít legyõzöttnek, ha a lefelé történõ áttörés után egy új gyertya is nyílik. Rövidebb „átszúrások” nem számítanak. Ezek csak a kurzus mozgásának tehetetlenségébõl adódnak. És ilyenkor egy furcsa dolog történik: ha egy ellenállás megtörik – támasz lesz belõle. És természetesen fordítva is – ha egy támaszt legyõz a kurzus: ellenállás lesz belõle. Többfajta ellenállás/támasz létezik, nem csak az imént bemutatott vízszintes sávok. Tulajdonképpen egy trendvonal is egy támasz. A trendcsatorna felsõ vonala egy ellenállás, az alsó pedig egy támasz. Ezenkívül még látni fogjuk a mozgó átlagokat (Moving Averages), valamint a Fibonacci-szinteket. Mindkét szint azonban csak egyfajta segédeszköz a TP, ill. SL meghatározására. Ha tehát egy long trédet indít, keressen egy támaszt – helyezze SL-jét egy pár ponttal lejjebb, és keressen egy ellenállást: ez lesz a TP, short trédnél fordítva. Fibonacci-szintek Elérkeztünk a legmeglepõbb és egyben legcsodálatraméltóbb elméletek egyikéhez, a Fibonacci-szintekhez. Egy olasz matematikus a 12. században forradalmi felfedezést tett. A neve Leonardo di Pisa volt, mi azonban Fibonacciként (filius Bonacci, vagyis Bonacci fia) emlegetjük. Az általa alkotott 64

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 65

Grafikontan, elsõ stratégiák

számsort némi túlzással az univerzum számrendszerének nevezhetnénk. A dolog nagyon egyszerû: az ember elkezd számolni úgy, hogy a számsorban szereplõ utolsó számot mindig hozzáadja az elõzõhöz: A számsor elsõ két tagja: 1,2 A következõ számot tehát úgy kapja, ha a 2-höz az 1-et hozzáadja. Számsorunk most így néz ki: 1,2,3 Most az utolsóhoz (3) hozzáadjuk az elõzõt (2). 3+2=5 Számsorunk most így néz ki: 1,2,3,5 Most az 5-höz adjuk a 3-at, a következõ szám tehát: 5+3=8. Számsorunk most így néz ki: 1,2,3,5,8 Tovább: 8+5=13 és így tovább, és így tovább... A Fibonacci-számsor tehát: 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233... Egyszerûen döbbenetes, milyen gyakran találkozhatunk a természetben ezekkel a számokkal. Itt egy pár példa:

65

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 66

Grafikontan, elsõ stratégiák

De még a nyulak szaporodása is a Fibonacci-számsor szerint történik. Még érdekesebb lesz a dolog, ha megnézzük a számok egymás közti arányát. Mint látja, minél nagyobb értékekkel dolgozunk, annál inkább közelítünk a 0,618 számhoz, mint ez a következõ oldalon lévõ táblázatból látható. Bizonyára sokan tudják, hogy a 61.8% nem más, mint az aranymetszés aránya.

66

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 67

Grafikontan, elsõ stratégiák

1+1=2 2+1=3 3+2=5 5+3=8 8+5=13 13+8=21 21+13=34 34+21=51 55+34=89 89+55=144 144+89=233

1:2=0,5 2:3=0,666 3:5=0,6 5:8=0,625 8:13=0,615 13:21=0,619 21:34=0,617 34:55=0,618 55:89=0,618 89:144=0,618 144:233=0,618

S hogy mi köze ennek az egésznek a tõzsdéhez? Nos, a tõzsde a maga rengeteg résztvevõjével egyfajta mikrokozmosz, így aztán talán nem is annyira meglepõ módon a természet törvényei itt is érvényesülnek. Szinte minden tréder-platform rendelkezik az ún. Fibonacci-eszközzel. Ki kell választani egy mélypontot és egy csúcspontot, az eszköz berajzolja közé automatikusan a Fibonacciszinteket: 61.8%, 50%, valamint 38.2% (a 61.8 reciproka). Nézzünk egy konkrét példát, hogyan alkalmazhatjuk a Fibo-szinteket. Az elsõ ábrán kiválasztottuk az eddigi csúcsot és mélypontot, és belerajzoltattuk a Fibo-szinteket:

67

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Grafikontan, elsõ stratégiák

Már ebben a példában is látható, hogy az elsõ Fibo-szint közelében visszapattanást tapasztalhatunk. (szürke nyíl )

Most rajzoltassuk be a szoftverrel a következõ Fibo-szintet: 161.8%, és határozzuk meg ezt célunknak.

68

Page 68

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 69

Grafikontan, elsõ stratégiák

Nézzük meg, hogyan alakult a kurzus a továbbiakban. Mint a következõ képen láthatja, szinte pontosan eléri a kurzus a 161.8%ot. (Persze ez nem mindig jön be, a 138.2% is elég lehet!)

És most lássuk a további történéseket, és figyeljük meg, hogy a Fibo-szintek milyen sok helyen megállították, majd továbbküldték a trédet. Ezek mind olyan hasznos információk a „jövõbõl”, melyek trédünk tervezésénél nagy segítséget nyújthatnak.

69

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

Grafikontan, elsõ stratégiák

Többször láthatjuk, hogyan mûködtek a Fiboszintek ellenállásként, és hogyan lett belõlük legyõzésük után támasz. Nézzünk meg egy másik példát. Tegyük fel, a tréd pillanatnyilag itt tart, berajzoltattuk a Fibo-szinteket:

70

16:17

Page 70

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 71

Grafikontan, elsõ stratégiák

Ezen szintek alkalmazásával több célt is meghatározhat. A tréd megfordult, tehát most felfelé gondolkodunk: 1: 38.2% 2: 61.8% 3: 100.0% 4: 138.2% És most nézze meg, milyen pontosan bejön mindegyik, s hogy minden Fibo-szint közelében rövid visszalépések következtek be, vagyis a Fibo-szintek ellenállásként mûködtek.

Álljon itt még egy példa egy nagyobb perspektívából nézve a történéseket, hogy lássuk, Fibo-retracement (elõrejelzés) nagyobb léptékeknél is funkcionál. A következõ ábra az EUR/USD napi diagramját mutatja 2008. júliusi csúcsával, októberi mélypontjával. Mint látjuk, a mélyponttól a kurzus kétszer is megpróbált felfelé kitörni. Elõször a 61.8% Fibo-szint „fogta meg”, másodszor a 38.2%-os.

71

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:17

Page 72

Grafikontan, elsõ stratégiák

A Fibonacci-tréding egy nagyon szerteágazó, nagyon sokszor használható technika. Miután ez a könyv elsõsorban a kezdõ trédereknek szól, elégedjünk meg egyelõre ennyivel. Ha lesz folytatása a könyvnek, elmélyülhetünk ebben a témában – mert nagyon megéri!

72

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.24.

11:39

Page 73

INDIKÁTOROK Az ún. indikátorok amolyan technikai segédeszközök, melyek a grafikonhoz csatolva (általában alatta jelennek meg külön vagy direkt belerajzolva) hasznos pluszinformációkkal látnak el bennünket. Ezekbõl rengeteg van, most csak a legfontosabbakról szólunk. Az FXNet platformban balra találja meg az indikátorok listáját. Elõször válassza ki azt a grafikont, melyhez az indikátort hozzá akarja rendelni. Ezután kattintson duplán az indikátorra. Ekkor kinyílik az indikátor paramétereit tartalmazó ablak. A tapasztaltabbak itt módosíthatják ezeket. Majd kattintson az OK gombra, és az indikátor megjelenik az adott grafikon ablakában. Nos, nézzük át a legfontosabbakat: Moving Averages (mozgó átlag) A Moving Averages egyike a legtöbbet használt indikátoroknak. Tulajdonképpen kisimítja az ár alakulását, kiszûri a sok „zajt”, ezáltal egyszerûbbé válik a trendek felismerése. Különösen volatil idõszakokban nagyon hasznos. Több fajtája is van: a legfontosabb az ún. Simple Moving Averages (egyszerû mozgó átlag) – SMA. (A többirõl majd szintén a haladóknak szánt folytatásban írok.) Az SMA megmutatja az ár alakulásának középértékeit egy bizonyos idõszakon belül. Sem most, sem a többi indikátornál nem fogok kitérni arra, hogyan, milyen matematikai képletek alapján számolja ki ezeket a szoftver, végtére is nem kell tudni, hogyan mûködik egy komputer, elég, ha tudjuk használni. Szokás szerint vegyünk egy példát:

73

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 74

Indikátorok

Ezen a grafikonon egy 1 óra felbontású chartot láthat, egy SMA 10-essel. Vagyis az SMA-szint mindig, minden ponton visszamenõlegesen 10 óra átlagának értékét mutatja. Mint említettem, ez nem más, mint vizuális segítség. Érdekesebb lesz azonban, ha nagyobb értéket veszünk a számításnál. A következõ ábrán egy SMA 100-ast láthatunk, vagyis minden ponton az elmúlt 100 gyertya (100 választható idõegység) átlagát mutatja. Figyelje meg, hogyan mûködik az SMA támaszként, amíg a felmenõ trend tart. Természetesen át-átszúrja a kurzus, de mindig visszatér fölé.

De a Moving Average ennél sokkal többre képes. Nagyon jó beszállási szignálokat tud adni: A következõ képen egy 30 perces grafikont lát, 2 SMA-val. A piros 21-es, a szaggatott vonal 50-es értékû. Figyelje meg, milyen kiváló entryket generálnak azok a 74

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 75

Indikátorok

pontok, ahol a 2 görbe keresztezi egymást. Ha a 21-es alulról felfelé keresztezi az 50-est, azt jelenti: nyiss egy long trédet. Ha felülrõl lefelé, akkor zárd be a long trédet, vagy nyiss egy short trédet.

Mint látja, az Entry szintekhez mindjárt kezdetben két remek szignál is látható (az 1., 2.), a 3., lefelé mutató nyílnál be lehet zárni a trédet. Majd a 4.-nél ismét longra menni, és az 5.-nél ismét zárni a pozíciót, majd short trédet nyitni. Egyszerû – hatásos! Bollinger-szalagok Képszerûen hasonlít a Donchian-csatornához. Van azonban egy harmadik vonal is! A középsõ egy közönséges SMA 20, a felsõ és alsó határvonal különbözõ matematikai képletek alapján jön létre. A tankönyvek azt tartják, hogy a trédernek shortra kell mennie, ha a kurzus a felsõ határvonalat megérinti, és longra, ha az alsót, mondván, a kurzus mindig a Bollinger-csatornában marad. Vagyis a Bollinger-szalagokat tulajdonképpen mint ellenállást, ill. támaszt kell néznünk. Csakhogy a csatorna keletkezését az ár határozza meg, és nem fordítva. Különösen kurzuskitöréseknél pont a fordítottja történik a tankönyvekben leírtaknak. A kurzus újra és újra „átszúrja” a Bollinger-vonalat, és töretlenül halad felfelé vagy lefelé, ahelyett, hogy a Bollinger-szalagról visszapattant volna.

75

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 76

Indikátorok

Személy szerint a Bollinger-metódust nem használom szignálgenerálásra. Van viszont egy érdekes jelenség, ami nagyon is megbízhatóan használható. Ha a Bollinger-csatorna beszûkül, akkor egészen biztosan nagy mozgás – kitörés elõtt állunk. Figyeljük meg a két bejelölt összeszûkülõ periódust és az az után következõ kitöréseket.

Average True Range (ATR) Ez az indikátor a piac volatilitását méri, más szóval, ha alacsonyan van, akkor pillanatnyilag csak kevés tréder aktív. A többiek ebédelnek, vagy egy kerthelyiségben ülnek hideg sör mellett. 76

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 77

Indikátorok

Jól láthatjuk, hogyan nõ az ATR értéke az A periódusban, láthatjuk, milyen alacsony a B periódusban, valamint hogyan emelkedik ismét a C periódusban. Az ATR az elmúlt periódus gyertyáinak (alapértelmezettként 14, de ez változtatható) átlagos nagyságát adja meg. Ez hasznos információ, amikor egy SL-t határozunk meg. Ugye emlékszik, a trédnek levegõre, játéktérre van szüksége, szóval SL-ünk nem lehet túl szûkre szabott. Pontosan itt segít az ATR. Ha egy trédet indítunk, vegyük minimum az aktuális ATR értékének dupláját, ezáltal kiküszöböljük, hogy a piac természetes volatilitása, egyegy kilengés idõ elõtt kilõjön bennünket a trédbõl. A következõ ábrán látható az ATR értéke: 0.0023, azaz 23 pont. Ha tehát éppen most indítunk egy trédet, SL-ünk mindenképpen minimum 2x23=46 pont távolságra legyen a beszállási szinttõl.

77

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 78

Indikátorok

Stochastic Oscillator A FOREX-tréderek (magamat is beleértve) egyik legkedveltebb indikátora. A kurzus grafikon alatt, egy külön, parallel ablakban jelenik meg. Ez az indikátor különösen hasznos, ha a piac oldalvást vagy csak nagyon enyhe trendekben mozog. Különösen alkalmas fordulópontok meghatározására. A Stochastik indikátor 2 vonalból áll, egy gyorsabból és egy lassabból. A szignálok a két vonal keresztezõdésekor keletkeznek, éspedig ha az egyenes vonal a szaggatottat fentrõl lépi át, akkor egy medvés szignál keletkezik, ha alulról felfelé, akkor egy bikás szignál jön létre. A függõleges tengely 100 egységre van osztva. Ha a keresztezõdés 20 alatt történik, nagy a valószínûsége, hogy egy long mozgás, ha 80 felett, akkor egy esõ, vagyis short mozgás következik.

78

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 79

Indikátorok

MACD (Moving Average Convergence Divergence) Az MACD egy olyan indikátor, amely a piac „lendületét” méri. Ennek is többfajta változata van, legtöbben azonban szignálgenerálásra használják. A trédernek vagy az általa alkalmazott szoftvernek egy ellentétes konstellációt kell keresni az MACD-ben és a kurzusban. Vagyis ha a kurzus egy új csúcspontot ér el, és az MACD egyidejûleg egy alacsonyabb szintet jelöl – ez egyértelmûen egy medvés szignál. Egy lefelé menõ változás várható. Nézzük meg az ábrán:

79

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 80

Indikátorok

Hasonlítsa össze: amíg a kurzus egy új csúcsot ér el, az MACD-nél pedig az elõzõ csúcshoz képest csökkenés látható. Medvés szignál: nézze meg, hogyan fordult meg hirtelen a piac a divergenciaponton. Az MACD-nek is van egy hasonló változata, amely a Stochastikra emlékeztet. A szabályok ugyanazok, mint a Stochastiknál, a különbség annyi, hogy itt nem egy 100-as skála van, hanem a grafikon egy null-nívó körül mozog.

RSI (Relativ Strengh Index) Az RSI egy árkövetõ indikátor, szintén 0-100-ig. 70 (más értelmezés szerint 80) felett a piac „túlvásároltnak” tekinthetõ, azaz túl sok tréder van éppen egy long trédben. Ebbõl levonhatjuk a következtetést: a tréderek elõbb-utóbb elkezdik kivenni a hasznukat, vagy SL-ek tömkelege lesz aktív – vagyis egy medvés fordulat várható. 30 (más értelmezés szerint 20) alatt természetesen a fordítottja, vagyis túl sok tréder van Short-on – bikás fordulat valószínûsíhetõ.

80

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 81

Indikátorok

Parabolic SAR Ez az indikátor szintén trendek meghatározására szolgál. A grafikonban a kurzus alatt kis keresztek jelennek meg, és kísérik az árat felfelé. Abban a pillanatban, amikor a kis kereszt hirtelen a kurzus fölé ugrik, trendfordulat történik, tehát: long trédet bezárni, vagy shortot indítani. Én csak a kiszállásokra használom, az Entry-k nekem nem elég biztosak (késnek).

Mint az elején említettem, a létezõ indikátoroknak csak töredékét mutatjuk be, de kezdetnek ez a néhány is bõven elég (még sok is). Amint jobban elmélyül a témában, ezen indikátorok segítségével már sokkal könnyebben fogja a többit megérteni és alkalmazni.

81

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 82

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 83

GRAFIKON FORMÁCIÓK A japán gyertyák jelentése Egyedülálló gyertyák Tulajdonképpen minden idõfelbontásban hasznosak, de ha egy kis értéket veszünk, úgy a gyertya jelentése is csak rövid távon igaz. Legjobban használhatóak napi, 4H, 1H grafikonokon. Marubozu Értelmezése teljesen logikus. Mint látja, a gyertyának nincsen kanóca se lent, se fent. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a kurzus kilengések nélkül, stabilan haladt lefelé, ill. felfelé. Ha egymás után több jön azonos fajtából, akkor extrém stabil trenddel van dolgunk. Megbízhatósága: erõs

83

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 84

Grafikon formációk

Doji A kurzus különbözõ kilengések után ugyanolyan szinten zárt, mint ahol nyitott. Jelentése szintén egyértelmû: a kurzusnak „fogalma sincs”, merre menjen. Következtetés: fordulat várható. Megbízhatósága: közepes.

Dragonfly Doji (szitakötõ doji) Egy medvés trend végét jelezheti. Következtetés: trendfordulat valószínû. Megbízhatósága: közepes.

Gravestone Doji (sírkõ doji) Egy bikás trend végét jelezheti. Következtetés: trendfordulat valószínû. Megbízhatósága: közepes.

84

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 85

Grafikon formációk

Hammer (kalapács) Medvés trendben található, a gyertya testének színe mindegy. Jelentése: bikás fordulat várható, amennyiben ezt még egy következõ fehér (vagy üres) gyertya követi, úgy jelentése megerõsödik. Szintén erõsebb a jelentése, ha a Hammer színe már fehér. Megelõzõen stabil, kialakult trendnek kell lennie. Oldalvást mozgó kurzusnál nincs jelentése.

Hanging man (akasztott ember) Bikás trendben található, a gyertya testének színe mindegy. Jelentése: medvés fordulat várható. Amennyiben ezt még egy következõ sötét gyertya követi, úgy jelentése megerõsödik. Szintén erõsebb a jelentése, ha a Hanging man színe már sötét. Megelõzõen stabil, kialakult trendnek kell lennie. Oldalvást mozgó kurzusnál nincs jelentése. Páros gyertyakombinációk Rengeteg van belõlük, most csak az erõs megbízhatóságúakat említem. Kicking (rúgás) Szintén létezik mindkét változata. Mindkettõ trendfordulatot jelöl, megbízhatósága: erõs.

85

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 86

Grafikon formációk

Matching low (azonos mélypont) Ez a formáció legtöbbször medvés mozgás végén, egy támasznál jelenik meg és igazolja, megerõsíti annak érvényességét. A két fekete gyertya alsó szára egy szinten zár (támasz). Ezt a kurzust nagyon jól lehet Stop/Loss-ként használni. Megbízhatósága: erõs.

Shooting Star (hulló csillag) Egy bikás trend végét jelezheti. Megelõzõen stabil, kialakult trendnek kell lennie. Oldalvást mozgó kurzusnál nincs jelentése. Megbízhatósága: közepes. Ezeken kívül még rengeteg, több gyertyákból álló kombináció létezik. Ezek tárgyalásához azonban majdnem egy új könyv kellene. A következõkben néhány grafikon formációt mutatok be, a teljesség igénye nélkül. Már csak azért is, mert számtalan grafikon formáció létezik, mindenki másra esküszik. Álljanak itt a legfontosabbak. Tripple top, tripple bottom (hármas csúcs, hármas talaj) Már korábban láttuk, milyen fontos jelentése van a 3. érintésnek. A következõ formációk ún. forduló (reversal) formációk, vagyis az eddig érvényes trend itt megfordul, és ellenkezõ irányba épít trendet. Azt hiszem, az ábra magáért beszél: a harmadik érintés után az elõzõ trend befejezettnek tekinthetõ, és megfordul.

86

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 87

Grafikon formációk

Double top, double bottom (dupla csúcs, dupla talaj) Ugyanaz, mint a hármas formációk, csak 2 érintéssel. Jelentése azonban nem olyan egyértelmû, mint a hármas formációké. Flag (zászló) A zászló létrejöttét mindig egy meredek, erõs trend elõzi meg. Ezt követi egy lecsengés, majd a kitörés.

Mint láthatjuk, a zászló olyan trendigazoló formáció, amely jó és tervezhetõ lehetõséget ad a bekapcsolódásra. A zászlórúd (A–B) 87

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 88

Grafikon formációk

hossza határozza meg a célt, ahol nyereségünket realizálhatjuk (C–D). Wedge (ék) Az ék abban különbözik a háromszögtõl, hogy lefelé vagy felfelé dõl. Ha egy ék az ellenkezõ irányba dõl, mint a fõtrend, akkor igazolja a trendet, vagyis e trend tovább megy.

Ha ugyanabba az irányba mutat, mint a trend, akkor fordulat várható.

88

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 89

Grafikon formációk

Pennant (árbocszalag) Ezt is egy meredek trend elõzi meg, mint zászló esetében a zászlórúd. A szabályok ugyanazok, mint a zászlónál. (AB=CD)

89

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 90

Grafikon formációk

Tányér Ha a kurzus egy mélyedést rajzol – bikás folytatás várható:

A kurzus egy szép ívet rajzol felfelé – medvés folytatás várható:

90

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 91

Grafikon formációk

Head and Shoulders (vállcsúcs-fej-vállcsúcs formáció) A vállcsúcs-fej-vállcsúcs mindig trendfordító formáció. Ez az egyik legmegbízhatóbb és legfontosabb formáció. Nagyon fontos, hogy csak akkor építsen rá stratégiát, ha minden feltétel együtt van. A leggyakoribb hiba, hogy a tréder nem várja ki, amíg a formáció teljesen felépül. Azt hiszem, az ábra meglehetõsen egyértelmû. Megjegyzem, hogy a két vállnak nem kell feltétlenül egyforma magasnak lennie. Minél inkább hasonlít a monitoron a grafikon a fenti ábrára, annál biztosabb a szignál. Mindenképpen várja meg tehát, amíg a második váll után a kurzus eléri a „nyakvonalat”. Ha a formáció felépülõben van, elhelyezhet a váll-szintre egy ún. pending-ordert, magyarul egy függõben lévõ, várakozó megbízást. Amint eléri a kurzus a nyakvonalat, a tréd automatikusan aktív lesz. Célként itt is az A–B távolságot vehetjük. A következõ ábra a formáció tükörképét ábrázolja, amely ugyanolyan érvényes, természetesen fordított irányban.

91

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 92

Grafikon formációk

Elliot-hullámok Ez a teória a vesszõparipám. Rendkívül érdekes, hasznos elmélet, azonban meglehetõsen bonyolult. Egyesek szerint évek kellenek hozzá, amíg az ember valamelyest használni tudja. Ezért most igazán csak nagy vonalakban beszélek róla, csupán étvágygerjesztõként. Remélem, következõ kötetemben részletesen írhatok errõl a tézisrõl is. R. N. Elliot elméletét a húszas évek közepén kezdte el kidolgozni. Ne feledjük, akkor még nem létezett komputer, Elliot kénytelen volt a tõzsde részeredményeit egyenként, akkurátusan, milliméterpapírra felrajzolni. Mai szemmel nézve ez hihetetlen türelmet igénylõ teljesítmény. Talán éppen ez az oka, miért tudják manapság csak kevesen alkalmazni ezt az elméletét. A komputer leszoktatott bennünket a türelemrõl, a gondosságról, precizitásról. Ami nem megy gyorsan, az már jóformán nem is érdekel bennünket. Elméletét pedig csak akkor lehet alkalmazni, ha minden (és egyáltalán nem kevés) szabályát maradéktalanul figyelembe vesszük. Az Elliot-tréderek nem is olvasnak gazdasági vagy politikai híreket, kizárólag a szabályokat alkalmazzák – és megdöbbentõ sikerrel! Elliot rájött, hogy akármilyen értékpapír mozgását vizsgálta, újra és újra hasonló, majdhogynem azonos struktúrákat fedezett fel. 92

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 93

Grafikon formációk

Addig fejlesztette teóriáját, hogy megdöbbentõ bizonyossággal elõre meghatározta a 29-es tõzsdei krachot, majd pedig az azt követõ évek tõzsdei alakulását. Elmélete általános érvényû, bármilyen értékpapírra, nemesfémre vagy olajra, és természetesen devizákra is alkalmazható. Éspedig csaknem minden idõfelbontásban. Itt csak a felszínt tudjuk megérinteni, törvényeirõl akár többkötetes könyvet is lehetne írni. Na de nézzük az alapokat! Az egyszerûség kedvéért beszéljünk most egy bikás, vagyis felfelé haladó piacról. Ha megfordítjuk, az elmélet medvés piacra is igaz. Elliot szerint a piac hullámokban halad. Megkülönböztet impulzus hullámokat és korrekciós hullámokat. Elõször mindig egy impulzus hullám keletkezik, melyet 5 alhullámra bont. Az elsõ hullám csúcsát 1-essel jelöljük. Ezután következik egy visszalépés (csökkenõ ár), ennek mélypontja a 2-es. Majd megint egy felfelé haladó hullám, 3-as csúcsponttal. Majd egy újabb visszalépés, végpontja a 4-es számot viseli. Végül az utolsó hullám felfelé, vége az 5-ös pont. Itt vége van az impulzus hullámnak, és következik egy 3 hullámból álló korrekciós idõszak (A, B, C-vel jelölve). Utána folytatódik az emelkedés egy azonos formációval. Bonyolultan hangzik, nézzük meg egy grafikonon:

93

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 94

Grafikon formációk

A mindenkori uralkodó trend tehát 5 fõhullámból és 3 korrekciós hullámból áll. Eddig abszolút egyszerû. Most lesz viszont kissé bonyolultabb. Minden egyes impulzus hullám további azonos felépítésû 5 hullám struktúrát mutat. A fõhullámon belüli korrekciós hullámok (2,4) szintén 3 alhullámból állnak a fõhullám korrekciójaként. Nézzük inkább ezt is egy képen:

Az 5 fõhullám tehát 21 alhullámból, a 3 részes korrekciós hullám pedig 13 alhullámból áll. (Talán mondanom sem kell: „véletlenül” ezek mind Fibonacci-számok.) És itt következnek a fõszabályok: 1. Egy trend mindig 5 hullámból áll. 2. Egy korrekció mindig 3 hullámból áll. 3. A 4-es pont sohasem lehet alacsonyabb, mint az 1-es pont. 4. A 2-es pont sohasem lehet alacsonyabb, mint az elsõ hullám kezdete (ha úgy tetszik, a 0-ás pont). 94

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 95

Grafikon formációk

5. A 3 hullám sohasem a legrövidebb. 6. Ha az 1 és a 3 hullám kb. egyforma hosszú, akkor az 5-ös hullám kiterjedtebb lesz. Már ebbõl a kevés szabályból kiindulva is lehet stratégiát felépíteni. Ha sikerült egy ciklust felismernie, akkor a magasabb rendû ciklus (2) pontjánál tart. Akár innen indíthat egy long trédet, ha biztos akar lenni a dolgában, rajzoljon be egy vízszintes szintet az (1) vonalában, és indítson innen egy long trédet, hiszen a szabályzat szerint ez alá a szint alá már nem mehet a kurzus. Ugye emlékszik: 4 sohasem lehet alacsonyabb, mint 1. Nos, ez a legegyszerûbb Elliot-stratégia. Valójában még rengeteg szabály létezik, amely a késõbb tárgyalt grafikon-formációk és a Fibonacci-szintek kombinációjából áll. Legyen ez most elsõ nekifutásra elegendõ. Ezek után álljon itt egy Elliot-analízis 2008 novemberétõl máig (2009. május 6.). A kép az EUR/USD párt ábrázolja 1 napos felbontásban. Az utolsó kék vonalak az elmélet szerinti folytatást prognosztizálják. Mire ez a könyv a kezében lesz, látni fogjuk, hogy bevált-e.

95

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 96

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 97

STRATÉGIA „Senki sem tervezi a kudarcot, de a legtöbben már a tervezésnél kudarcot vallanak.” Ismeretlen szerzõ

Alaposan átgondolt terv nélkül minden tréd csak szerencsejátéknívón mozog, aminek hosszabb távon a totális csõd a vége. Az amatõr bámulja a képernyõt, és amikor valami nagyobb mozgást lát, gyorsan beszáll. A profi tréder mindig meggondoltan, egy stratégia szerint cselekszik. Gondolja csak meg: venne Ön egy mázsa banánt attól a kósza ötlettõl vezérelve, hogy majd meglátjuk, sikerül-e eladni? Bizonyára nem. A vétel idõpontjában már pontosan körülvonalazott elképzelése, terve kell hogy legyen róla, mely csatornákon keresztül, milyen áron fogja áruját eladni. Minden egyes tréd kereskedelmi tranzakció, melynek paramétereit már a tréd elõtt pontosan körvonalazni kell. Kérem, vegye ezt nagyon komolyan, minden intuitív tréd olyan, mintha beledobálná a pénzét a félkarú rablóként ismert játékautomatába. Egy trédstratégia alapjában véve 4 elembõl áll: 1. Irány 2. Nyitási kurzus 3. Stop-szint és egyben a tréd nagyságrendjének (Lot) meghatározása 4. Profit-cél meghatározása

97

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 98

Stratégia

Ha ezt a négy elemet a tréd megkezdése elõtt(!) nem tudja pontosan meghatározni, akkor inkább kapcsolja ki a komputerét – jobban jár. Irány Mi sem egyszerûbb, mint az irányt meghatározni, az ember csak ránéz a grafikonra, és látja, merre „megy” éppen a piac. Igaz, de látja azonnal azt is, meddig fog menni? Vagy ha rövid idõre megfordul, meddig eshet vissza? Ha visszaesik, megfordul-e ismét, és folytatni fogja a mozgást abban az irányban, amelyet Ön helyesnek gondol? A legerõsebb, legintenzívebb mozgás is megáll valahol. Biztos benne, hogy nem ez fog rövidesen történni? Arról nem is beszélve, hogy ha pl. egy bikás mozgást lát az 1 perces grafikonon, ugyanez a mozgás az 1 órás grafikonon már esetleg csak egy nagyobb mozgás korrekciós része. Ezért fontos mindig abszolút „képben lenni”, mi várható hosszabb távon és mi rövidebb távon. És hogy hogyan? Nézzük csak tovább! A legjobb metódus, ha az ember egy nagyobb idõtartam felõl, lépésrõl lépésre mindig a kisebb idõegység felé halad. Kezdje analízisét az 1 napos felbontású grafikonnál, majd egy 4 órásnál, 1 órásnál. Így biztonsággal meghatározható, milyen trend éppen az uralkodó. A legbiztosabb dolog mindig a fõtrend irányában kereskedni. Viszont ha közel vagyunk egy várhatóan erõs ellenálláshoz, akkor meggondolandó, nem lenne-e okosabb várni, és a pullbackre (visszapattanásra) tenni. Nagyon hasznos elõször mind a 4 legfontosabb, ún. major-párt (EUR/USD, USD/JPY, GBP/USD, USD/CHF) megtekinteni és összehasonlítani. Ha pl. EUR/USD, GBP/USD esik, USD/JPY, USD/CHF emelkedik, akkor éppen egy dollárvételi szituációval állunk szemben. Ezután keressük meg azt a párt, ahol egy tréd a legtöbb ha98

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 99

Stratégia

szonnal kecsegtethet. Én mindig azzal kezdem a napot, hogy megpróbálok ilyen módon „ráérezni” a piac aznapi hangulatára. Nagy szerepet játszik az elmúlt nap(ok) áttekintése is. Ha elõzõ nap egy nagyobb rally volt, nagy a valószínûsége, hogy a következõ nap a konszolidációé lesz, vagyis ellentétes (semmiképpen sem olyan erõsek persze, mint az elõzõ napi rally), vagy oldalvást haladó mozgások várhatóak. Ez azonban nem törvényszerû, elõfordul az is, hogy az elõzõ napi trend folytatódik. Az irány meghatározása tehát jóval összetettebb „tudomány” annál, mint hogy ránézünk a grafikonra, és trendként értékeljük az éppen uralkodó mozgást. A kezdõknél gyakori hiba, hogy látnak egy rakéta gyorsaságával felfelé törõ gyertyát, és gyorsan beugranak a trédbe. Óriási hiba, hiszen nagyon gyakran elõfordulnak „mini-rally”-k, melyek aztán ugyanolyan gyorsan meg is fordulnak. Szóval felejtse el a túl heves reakciókat, a csípõbõl tüzelést, hosszú távon rengeteg pénzt lehet így elveszíteni. Azonkívül az irány az egyik fontos, de egyáltalán nem döntõ eleme a sikeres trédingnek. Nyitási kurzus (Entry) Sok tréder szerint a siker alfája és omegája. Mint már említettem, a régi tõzsdei bölcsesség úgy szól: vásárolj olcsón, adj el drágán. Már láttuk ennek egy változatát: Buy high, sell high. És az egész természetesen fordítva, ha a tréder shortra megy. Itt is mindenképpen fontos a tervezés. Egy trédet meg kell tervezni. Ez abból áll, hogy az ember egy pár paramétert elõre definiál, és ha az elképzelt konstelláció összeáll, akkor nyit egy pozíciót, vagyis: ha a kurzus eléri ezt és ezt a szintet, és a tréd egy (vagy esetleg több) indikátorral igazoltnak látszik, akkor ezen és ezen a szinten beszállok. Az intuícióból indított trédek, mint már említettem, olyanok, mint a rulett – végül is nyerhet olykor, de hosszú távon mindig a bank nyer (ez esetben a piac). 99

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 100

Stratégia

Már a rallyknél említettem egy technikát, amit a szaknyelv „Buy on the dip”-ként ismer. Vagyis ha egy long trendben vagyunk, várjunk ki egy „megállót”, visszalépést, és vásároljunk ott (ez a dip). Csakhogy ez is kötélidegeket kíván. Képzelje el: a kurzus megy felfelé, hirtelen megfordul, és elindul lefelé – itt kellene beszállni, itt van a dip. Sok trédernek igen nehéz ezt a módszert alkalmazni. Vajon miért? A kutya – mint oly sokszor a trédereknél – a pszichológiában van elásva. Ugyanis Önnek egy mozgásnál éppen az ellenkezõ irányba kell egy pozíciót nyitnia. Mi van, ha a trendnek vége, és végleg megfordult? Hát igen, ahogy mondani szokás, ez is benne van a pakliban. Pontosan ezért fontos, hogy a trend erõsségét objektív indikátorok is igazolják. A másik trendkövetõ technikát a Donchian-csatorna tárgyalásakor már leírtam. Ez a „Buy high, sell higher” technika, egy meglehetõsen biztonságos eljárás, viszont általában hosszabb távú, minimum 1-3 napos trédeknél alkalmazható igazán. Remek Entry-t szolgáltat 2 Moving Average keresztezõdése. Mindig a kisebb értékûnek kell kereszteznie a nagyobb értékût a tréd irányába. Nézze meg az ábrán: ahol az SMA 50 keresztezi az SMA 100-at lefelé, ott indíthat egy short trédet.

100

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 101

Stratégia

Más. Ha már elõzõleg sikerült berajzolnunk egy trend-csatornát, az remek beszállási és több célszintet is megad:

Stop/Loss Tulajdonképpen az SL meghatározása a döntõ tényezõ abban, hogy egyáltalán megnyissa-e a tervezett trédet. Már beszéltünk a volatilitásról. Ez az elsõ szempont, amit az SL meghatározásakor feltétlenül figyelembe kell vennünk. Az ATR indikátor által mutatott érték kétszerese a minimum. Ezáltal kivédhetõek a piac normális kilengései. De ez persze még nem minden. Beszéljünk most az egyszerûség kedvéért egy long trédrõl. Ilyenkor az elsõ, amit a tréder megnéz, hol van a megelõzõ idõszak mélypontja. Általában hasznos a napi mélypontot figyelembe venni, még biztosabb az elõzõ napi mélypont (ha ez lejjebb volt). Definiáljuk SL-ünket ez alá a szint alá. Hagyjunk itt is egy kis játékteret a piac „tehetetlenségének”. A másik módszer a trend alatt futó 100 SMA-t figyelembe venni, és SL-ünket egy pár (10-20) ponttal ez alá helyeznünk. De használhatjuk a Donchian-csatornánál és a Bollinger-szalagoknál leírtakat is. Az elején azt írtam, az SL dönt, hogy megnyissunk-e egy trédet, vagy sem. Ha ugyanis az elsõ alapos meggondolás után meg101

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 102

Stratégia

határozott SL túl messze van a belépés tervezett helyétõl, akkor kérdéses, hogy egyáltalán beszálljunk-e a piacba. Hiszen az Entry–SL távolság a mi rizikófaktorunk. Ez határozza meg, hogy mennyit kockáztatunk az adott trédben. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy sohase nyissunk trédet 100-150 pont SL-lel. Hiszen a távolság még nem minden. Nagyon fontos, hogy ezt követõen kiszámoljuk, mekkora lot nagyságrenddel nyissuk meg a trédet. Vegyünk ismét egy példát: kacérkodjunk most egy short tréddel. Tõkénk legyen 10. 000 EUR, a meghatározott SL-ünk legyen 60 pont távolságra. Azt mondtuk, minden tréden 1%-ot kockáztathatunk, vagyis a „lehetséges” veszteségünk 100 EUR lehet. Ez azt jelenti, hogy a 60 pontnak 100 EUR értékûnek kell lennie. Vagyis 1 pont 100:60, azaz 1,7 EUR értékû lehet. A legtöbb devizapárnál ez egy 0.17 lot-nagyságnak felel meg. (A különbözõ pároknál vannak apróbb eltérések, legtöbbször csak a második tizedesjegy magasságában, tehát itt lehetünk egy kicsit nagyvonalúbbak. Annyira hajszálpontosan nem kell számolgatnunk. Legfeljebb a kockázatunk nem 1% volt, hanem 1,03%, de egy másik párnál ez csak esetleg 0,98% lesz. Hosszabb távon ezek a kis különbségek kiegyenlítõdnek.) Ez a fajta rizikókezelés olyan törvény, ami ellen nincs apelláta. Sohase tegyen kivételt! S hogy miért írtam: az SL eldöntheti, hogy egyáltalán elindítson-e egy trédet? Nos, a rizikónak mindig egészséges arányban kell lennie a reálisan elvárható nyereséggel. Mint már említettem, ez az arány minimum 1:2 legyen. Ha tehát az elsõ gondosan kiválasztott szóba jöhetõ SL annyira messze van a beszállási szintünktõl, hogy a cél több mint ennek a kétszerese, a megvalósulás irreálisnak tûnik, akkor hagyja ki a trédet, és nézzen másik lehetõség után. Mindig csak akkor nyisson meg egy pozíciót, ha sikerességét legalább Ön reálisnak látja. Még mindig elõfordulhat, hogy a dolgok másként alakulnak, és a tréd veszteséges lesz. De legalább Ön mindent megtett a siker érdekében – legközelebb majd összejön... 102

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 103

Stratégia

Említsük meg még egyszer a csúszó stop (trailing-stop) lehetõségét. Nem térek ki arra, mi is ez, az elõzõ fejezetekben már elmagyaráztam. Alkalmazásáról erõsen megoszlanak a vélemények. Van, aki esküszik rá, van, aki sohasem használja. Én személy szerint csak akkor alkalmazom, ha egy trédet nyitva hagyok éjszaka. Ilyenkor nincs módom beavatkozni a történésbe (alszom, mint a medve), ezért nem árt egy bizonyos nyereséget biztosítani. Én inkább a „manuális trailing stop” híve vagyok. Amikor a tréd elérte a nyereség 70-80 százalékát, akkor felhúzom a stopomat az ún. Breakeven-pontra, vagyis arra a pontra, ahol a tréd meg lett nyitva (ez a 0 nyereség/veszteség pont). Ezen a ponton már a tõzsde pénzével „játszom”, hiszen veszteségem már nem lehet. Take profit szint – Cél (avagy fogd a pénzt és fuss!) A cél meghatározása hasonlóképpen történik, mint az SL-eknél, csak fordítva. Itt egy long tréd esetében a következõ ellenállást kell megkeresnie. Ez általában az aznapi vagy elõzõ napi, esetleg heti csúcsértékeket jelenti. Természetesen több ellenállás is szóba jöhet a célhoz vezetõ úton. A kérdés csak az, elég erõs lesz-e az ellenállás, hogy megfordítsa a trédet. Ha rövid idõre esetleg megállítja, az még nem tragikus. Nehéz elõre megmondani, milyen erõs lesz az adott momentum. Ennek ellenére legalább egy célt tûzzön ki maga elé, és arra összpontosítson. A profi tréder általában nem száll ki a cél elõtt, mondván: „kis nyeremény, de legalább biztos”. Errõl késõbb, a tõzsdei pszichológiáról szóló fejezetben még bõvebben beszélni fogunk. Mint már kitárgyaltuk, a különbözõ SMA-, ill. Fibonacci-szintek is szóba jöhetnek, mint legközelebbi Take profit-szint. Ha mégis a „majd meglátjuk, meddig fut” technikát alkalmazza, jó segítséget nyújthat a Parabolic SAR indikátor. Nézzük meg a gyakorlatban:

103

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 104

Stratégia

Az ábrán egy medvés trend látható. A Bollinger-csatorna beszûkül a négyzettel jelölt helyen, mint már említettem, ez lehet kitörés jele. Miután éppen egy meglehetõsen egyértelmû down trendben vagyunk, valószínûbb a kitörés továbbra is lefelé. Megjelöltük az Entry szintet, ahol az ár elérte a Bollinger-szalag alsó vonalát, valamint az elõtte lévõ csúcsot mint SL-t. A kettõ közti távolságot 1R-rel (R mint rizikó) jelöltem, és a kétszeresével lejjebb meghatároztam a Take profit nívót. Mint látja, a dolog remekül mûködött, sõt a kurzus még az alá is ment. A következõ ábrán ugyanaz a tréd látható. Itt az elõzõ csúcs és az induló pont közé berajzoltattam a szoftverrel a Fibonacci-szinteket. Majd hozzárajzoltattam a 138.2% szintet is. Ezt vettem TP szintként. Mint láthatja, majdnem megegyezik az elõzõ TP szintjével. (Figyelje meg, hogyan lett a 138.2 Fibo-szintbõl – miután a kurzus átlépte, vagyis mint támaszt legyõzte – ellenállás.)

104

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 105

Stratégia

Nem mindig van azonban trendekkel dogunk, sokszor elõfordul, hogy a piac nem kap impulzust, és oldalvást, egy viszonylag keskeny sávban mozog. Ilyenkor sem kell tétlenül várnunk, sokkal inkább alkalmasak az ilyen fázisok a követendõ stratégia kidolgozására. Nézzünk most egy ilyen példát:

Mint látjuk, az USD/JPY ezen a napon reggel 6-tól este 11-ig egy szûk 53 pontos sávban mozgott. Ide-oda, különösebb orientáció nélkül. Nos, elõbb-utóbb kitör a piac a sávból – vagy le, vagy fel.

Ilyenkor adódik a lehetõség 2 Pending Ordert (várakozó trédet) alkalmazni. Kb. 10 ponttal a felsõ szint és 10 ponttal az alsó szint 105

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:18

Page 106

Stratégia

alá. A kettõ közül az egyik szinte biztosan bejön. Nézzük meg, mi történt ebben az esetben!

Mint látható, remek short tréd lett belõle. Kurzuscélként veheti a sáv szélességét, így viszonylag kis kockázattal tisztességes nyereséget könyvelhet el magának. A másik várakozó trédet (Long) egyszerûen törölje. Ha egy ilyen sáv szélesebb, valamint hosszabb, mint a példában, esetleg több napon áthúzódik, és alul is és felül is több ponton megérintõdik, használhatjuk az ún. Range-tréding stratégiát. Range-tréding Viszonylag gyakran fordul elõ, hogy a kurzus egy szélesebb sávban oldalvást mozog, azonban nagyobb kilengésekkel. Az ilyen sávot nevezzük range (ejtsd: réndzs)-nek. Ilyenkor a sáv felsõ vonala az ellenállás, az alsó a támasz. Használjuk ki ezeket a fázisokat, ha felismerünk egy range-et, mérjük le annak magasságát. Akár a felsõ vonal közelébõl indíthatunk short trédeket, akár az alsó vonal közelébõl long trédeket. SL-ként vegyük a sávszélesség 1/3át. Az ábrán ezt 1R-rel jelöltük. (R mint rizikó) Természetesen elõbb-utóbb ennek a fázisnak is vége lesz egyszer, és az ár kitör a range-bõl, vagy akár mint ábránkon is, idõlegesen kilép belõle. Ezért van itt is okvetlenül szükségünk SL-re. Célként vegyünk egy szintet röviddel az ellenkezõ határvonal alatt, ill. felett – a tréd irányától függõen.

106

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 107

Stratégia

Ábránk a GBP/USD párt ábrázolja 2009. április 7–8-án.

Ebben az esetben a tréder nem egy kitörésbõl indul ki, hanem abból, hogy az ár továbbra is a sávban halad ide-oda a két határvonal között. Vagyis hogy a kurzus az alsó, ill. felsõ határvonalról visszapattan, és útját az ellenkezõ határvonal felé folytatja. Ha ilyen konstellációt talál, helyezze Entry-jét a határvonalra, SL-jét a sáv szélességének a harmadára. Erre azért van szükség, mert többször elõfordul ún. álkitörés, vagyis a kurzus röviden mégis elhagyja a range-et, de még nem valódi kitörés.

Így 1R rizikó áll 3R nyereséggel szemben. Célszintjét ésszerû az ellenkezõ határvonal elé helyezni 10-20 ponttal. Így ha nem is éri el a kurzus pontosan az ellenkezõ határvonalat, ön mégis nyereségesen jön ki a trédbõl. Amennyiben mégis kitörés történik, veszteségét az SL-lel limitálta. (Minden nem sikerülhet…)

107

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 108

Stratégia

Szving tréding (ár-akció) A hosszabb trend ritkább, mint az ún. szvingelõ kurzus. Ezért aztán az ilyen szituációkra is fel kell készülnünk egy megfelelõ stratégiával. Ez az ún. ár-akció (Price Action) metódus. Az ábra elsõ felében jól láthatjuk, hogyan ért el a kurzus egy csúcspontot. Ez még nem mond semmit, hiszen az elõtte lévõ gyertyák is új és új csúcspontok voltak annak idején. A fordulat akkor ismerhetõ fel, ha ezután mindig alacsonyabb csúcsok, és ami a legfontosabb, mindig alacsonyabb mélypontok keletkeznek. Ez jelzi, hogy a trend megfordult. A második alacsonyabb mélypontnál húzzunk egy vonalat – itt lesz a beszállási pontunk egy short trédre, ha a kurzus a szintet felülrõl újra eléri. Az ábra második fele azonos szituációt mutat, csak fordítva. Itt egy medvés trend fordul meg, beszállási pontunk a második magasabb csúcs szintje lesz.

108

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 109

Stratégia

Pozíció „porciózása” Ha a Take profit szintekrõl beszéltünk, feltétlenül meg kell ismerkedjünk még egy technikával. Ez a lépcsõzetes nyereségkivétel módszere. Ha a tréd útjában több ellenállás van, a tréder megosztja a pozícióját, és az elsõ ellenállás elérésekor mondjuk a megnyitottak felét bezárja, és ezáltal résznyereséget generál. Esetleg ajánlatos ezen a ponton a Stop/Loss-t a Breakeven pontra felhúzni, ezáltal vesztesége már nem lehet, és már megnyerte legalább egy részét a tervezett összegnek. A második felét hagyja futni, s ha az ellenállás megtörik, akkor további profitra tesz szert, ha nem, akkor bezárja a pozíciók másik felét is. Tegyük fel, Ön nyitott egy pozíciót 1 lot nagyságrendben, az elsõ cél 50 pont távolságban van, a második 100 pontra. Amint a tréd elérte az elsõ TP-t, 0.5 lotot bezár, ezáltal biztosított magának 250 $ nyereséget (ugye 0,5 lotnál 1 pont 5 $-t ér), ha a második TP-t is eléri a tréd, ezzel további 500 $-t (hiszen a második 0,5 lot bejárta a teljes 100 pontos utat, tehát 100x5=500 $). Ha nem ezt a technikát alkalmazza, és végig bennmarad az 1 lottal, akkor a nyeresége 1000 $ lenne. Természetesen ideális esetben az utóbbi megoldás több pénzt hoz. Viszont a másik megoldás csökkenti a rizikót – és egyben a nyereséget is. Nos, az Ön döntése, melyik utat választja. A profik körében ez meglehetõsen elterjedt eljárás. Különbözõ stratégiákkal találkoztam már ebben a témában is. Van, akinél az elsõ résznyereség egy nagyobb rész, pl. a pozíció 2/3 része. A résznyereség meghatározását mindig a várható rizikótól kell függõvé tenni, ez sok tapasztalatot és „ráérzést” igényel. Kísérletezzen vele demó-befektetési számláján (accountján)! Alakítsa ki saját stratégiáját! Trade the news – Tréding gazdasági hírek alapján A világban megjelenõ gazdasági hírek természetesen hatással vannak a kurzusokra. Némelyiket figyelmen kívül hagyja a piac, némelynél elszabadul a pokol. Az általunk használt program fi109

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 110

Stratégia

gyelmeztet az aktuális gazdasági hírek megjelenésére. Beállítható a hírek relevanciája, vagyis mely híreknél várható jelentõs hatás a devizatõzsdére, valamint azokat a devizapárokat is beállíthatja, melyek azok, amelyekkel Ön is kereskedik. További hasznos szolgáltatása a szoftvernek, hogy riasztást is be lehet állítani rajta. Így aztán nem felejti el, ha valamilyen piacmozgató hír várható. A szoftver angol nyelvû, de alapfokú tudással és néhány szakkifejezés megtanulásával remek segítsége lesz. A híreket „trédelni”, külön mûfaj. Rettentõen kockázatos, soha nem lehet elõre tudni, hogyan reagál a piac egy bizonyos hírre. Ha jön egy jó hír pl. az USA gazdaságáról, még messze nem biztos, hogy ez a dollárnak használ. A kérdés az, hogy a jó hír elég jó-e. Van egy pár olyan gazdasági jelentés, melynek erõs piacmozgató hatása van. Ezeket mindenképpen figyelembe kell vennie. Amíg nincs elég tapasztalata, nem tudja, hogyan reagáljon rájuk, az adott idõben kerülje a trédelést. Ilyenkor minden nagyon gyorsan megváltozhat. Olyan gyorsan tud esni vagy emelkedni a kurzus 100 pontot, hogy esélye sincs megmenteni elõzõleg elindított trédjét. Nézzünk meg most két ilyen jelentést. Nyilvánvalóan, ha egy (nagyobb) ország emeli vagy csökkenti az alapkamatot, akkor ez közvetlenül kihat a tõzsdére. Logikus módon, ha a kamatláb csökken, az azt jelenti, hogy alacsonyabb kamattal lehet kölcsönt felvenni az adott valutában – azaz a pénz olcsóbb lett –, vagyis az árfolyama romlik. Ez persze meglehetõsen leegyszerûsített magyarázata a jelenségnek. A valóság ennél kissé bonyolultabb. Gondoljuk csak meg, ha a kölcsönhöz könnyebb hozzájutni, akkor a cégek könnyebben tudnak invesztálni, ami a gazdaságnak jó. Ha a magánszemélyek könnyebben vesznek fel kölcsönt, többet fognak vásárolni, ez további pluszpont a gazdaságnak, hiszen több áru fogy, és ez gerjeszti a termelést. A másik pozitívum megértéséhez vegyünk egy példát: A Mer110

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 111

Stratégia

cedes szerzõdést köt egy amerikai értékesítõ céggel 1000 autó leszállítására 100 000 dolláros darabáron. A szerzõdéskötés idõpontjában 1 EUR 1.4 dollárt ér, vagyis egy autóért EUR-ban 100 000/1.4=71 429 EUR-t kapna, ha a vevõ elõre fizetne, amit természetesen nem tesz meg. Közben az EUR veszít értékébõl, mondjuk 1 EUR most 1.3 dollárt ér, vagyis 1 autóért most 100 000/1.3=76 923 EUR-t kap. A különbség 76 923-71 429=5 494, azaz 1000 autónál csaknem 5.5 millió EUR többletbevétel. Exportorientált országoknak tehát áldás a saját valuta árfolyamcsökkenése. Remek, hát akkor miért nem csökkenti minden ország az alapkamatját? Mert van az éremnek egy másik oldala is. Elsõsorban, ha a pénz olcsóbb lett, akkor inflálódott. Az infláció gerjesztésével csínján kell bánniuk a nemzeti bankoknak. Természetesen a fentiek ellenkezõje történik, ha a kamatlábat emelik. A pénz drágul, az adott valuta erõsödik. A turisták kevesebbet kapnak a valutájukért beváltáskor, az exportnak pedig méreg az árfolyam-emelkedés. Az importnak természetesen jót tesz az erõs valuta, ami a hazai értékesítésre termelõ gazdasági ágazatokat segíti. Az alapkamat emelése azonban elsõsorban mindig az infláció kézben tartására irányul. Most 2009 áprilisát írjuk, a legalacsonyabb kamatláb Japánban van: 0.1%! Az USA-ban 0.1-0.25%, az EU-ban 1%. Magyarországon 9.5%. No comment... Mint láthatja, a képlet több tényezõbõl áll össze, s a tõzsdére gyakorolt hatása korántsem olyan egyértelmû, mint a fent leírtak szerint gondolhatnánk. A kérdés mindig az, mit vár el éppen a piac egy adott országtól vagy egy adott gazdasági egységtõl (EU). És ez még mindig nem elég, a tõzsdések mindig feszült figyelemmel kísérik, hogyan kommentálják a politikusok vagy bankelnökök az éppen meghozott rendelkezést. Álljon itt egy példa:

111

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 112

Stratégia

2009. május 7-én az Európai Központi Bank (ECB) meghagyta az alapkamatot 1%-nál. Ennek bejelentése 13:45-kor történt. Mint láthatja: kevés reakció a tõzsdén. Ezután 14:30-kor megkezdõdött a sajtóértekezlet J. C. Trichet-vel, az ECB elnökével. A piac hirtelen attól függõen kezdett mozogni, mit mondott éppen Trichet. Végül a megfigyelõkben egy pozitív kép alakul ki az EU gazdaságának közeljövõjérõl, és a kurzus megindul, mint a rakéta. Mint már tanultuk, meg kell várni a rövid megállókat, és ott beszállni.

További nagyon fontos jelentés az ún. NFP-jelentés (Non-FarmPayroll) az USA-ból, minden hónap elsõ péntekjén a mi idõnk szerint 14:30-kor. Itt a május 8-ai NFP, s megint egy jellemzõ pont. A közzétett adat jobb volt, mint az elõzõ havi, jobb volt, mint amit az elemzõk elvártak, és mégis: a dollár esett – EUR emelkedett. Az NFP nem volt elég jó, a piac jobbat várt el, és könyörtelenül megbüntette a dollárt.

112

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 113

Stratégia

Ezeken kívül fontosak még a CPI – Consumer Price Index – fogyasztói árindex PPI – Producer Price Index – termelõi árindex Retail Sale – kiskereskedelmi árindex Trade Balance – kereskedelmi mérleg Valamint minden sajtókonferencia, melyet egy Nemzeti Bank elnöke tart. Tréder stílusok Minden tréder kialakít magának elõbb-utóbb egy stílust, amely a lehetõségeihez, vérmérsékletéhez, idõbeosztásához a legjobban passzol. Nézzük most a legelterjedtebb stílusokat! Scalp-trading (skalpolás) Mint talán a nevébõl sejthetõ, itt sok, egészen rövid trédrõl van szó naponta. Ha úgy tetszik, a tréder néhány pontonként „kapar113

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 114

Stratégia

ja össze” nyereségét. A skalpoló naponta sok tranzakciót bonyolít le, sokszor 20-30 is összejön egy nap. A tréder az erõsebb impulzusokat használja ki: ha látja, hogy egy kurzus megindul, beszáll, és néhány pont nyereség után ki is száll. SL-je mindig egészen szoros. Ha ellentétes mozgás áll be, a trédet azonnal bezárja, gyorsan elfelejti, és jöhet a következõ. A skalpolás sok tapasztalatot igényel, meg kell tudni különböztetni az álkitöréseket a valódiaktól. További hátránya, hogy az ember szinte egész nap a komputerhez van láncolva, hiszen minden lehetõséget ki kell használnia. Miután 5-20 pont nyereségekrõl van szó, nagy szerepet játszik a spread. Ugye, emlékszik, a spread az eladási és vételár közötti különbség, a bróker haszna. Olyan párokkal tehát, amelyeknél a spread magasabb, mint 3-4, nem lehet skalpolni, hiszen a tréd célja csak egypár pont, ha eleve -4-gyel indul, akkor nagyobbak az esélyek arra, hogy a legkisebb ellenmozgásnál az SL „kilõ” bennünket a trédbõl. A skalpolók általában kis felbontású grafikonokat használnak, gyakran 1 perceset vagy 5 perceset. Day-Trading Ez azt jelenti, hogy a megnyitott pozíciók még aznap, de legkésõbb másnap bezárulnak. Ez a stílus a legelterjedtebb a FOREX-tréderek között. Általában a heti grafikonokon tájékozódnak, majd az elõzõ napi grafikont veszik górcsõ alá. Egyszóval igyekeznek tiszta képet kapni az általános helyzetrõl, ezután kezdik kidolgozni aznapi stratégiájukat. Kiválasztják a legtöbb eséllyel kecsegtetõ párokat, és várnak a kedvezõ alkalomra. Ha ilyen nincs, vagy nem vették észre, akkor inkább kihagyják a napot. Ön se akarjon mindenáron trédelni, fennáll a veszély, hogy egy olyan szituációt is esélynek értékel, amely nem az. Az SL távolságok 30-100 pontig mozognak. Ha viszont több esély adódik, nem ritka a több egyidejûleg futó pozíció. Swing-Tréder Kedvenc stratégiája a Range-tréding. Pozíciói esetleg több napig is nyitva vannak, SL-je és TP-je szintén magasabb, mint a Daytraderé. Általában nagyobb hozzáértést igényel, figyelembe veszi 114

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 115

Stratégia

a gazdasági mutatókat is, rajta tartja ujját a világgazdaság pulzusán. Long-Term Tréding Általában a bankok metier-je. Pozícióik több hétig-hónapig is nyitva vannak. SL-jeik olyan nagyok, melyeket a privát tréder nem engedhet meg magának. Természetszerûleg, szakembereik tökéletes ismerõi az aktuális világgazdasági és politikai változásoknak.

115

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 116

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 117

TÕZSDEI PSZICHOLÓGIA Egy idõ után sikerült eljutnom olyan szintre, hogy a találati biztonságom már jóval 60% fölött volt. Nagy súlyt fektettem a megtanultakra, alkalmaztam a money management technikát, és mégis veszteséget termeltem. Nem nagyot, de állandóan enyhe mínuszban voltam. Hihetetlennek tûnik, de így van. A megoldás a mentális hozzáállásomban volt. Az elsõ nagy hiba, ha az ember körömszakadtáig ragaszkodik az igazához. Ha elemzése alapján a kurzusnak emelkednie kell, akkor az adott trédnek felfelé kell mennie. Minden jel arra mutat, az indikátorok igazolják az elképzelést. Nem így alakult. Elértem a stopot, újra nyitottam egy pozíciót ugyanabban az irányban. És még többet vesztettem. Aztán eljutottam arra a pontra, hogy megkérdezzem magamat: Most azt akarod, hogy igazad legyen, vagy pénzt akarsz keresni? Rá kellett jöjjek a tõzsde egyik legfontosabb bölcsességére: mindig a tõzsdének van igaza. Akkor is, ha pillanatnyilag illogikusnak tûnik, ami történik, akkor is, ha minden indikátor mást mutat, akkor is, ha a különbözõ sztárelemzõk véleménye is az ellenkezõjét támasztja alá. A tõzsde nagy úr: azt csinál, amit akar. Ha tehát sikeres akar lenni, ismerje el az õ felsõbbségét. Ha nem jön be egy tréding-stratégia: akkor nem jött be. Sem a tõzsde nem hibás, sem Ön. Így alakult. Pont. Gyerünk tovább, a következõ lehetõség már kezd körvonalazódni. Aztán átestem a ló másik oldalára: amint láttam, hogy a tréd ellenem fordult, megfordítottam a trédet, vagyis bezártam a futó pozíciót, és rögtön nyitottam egy ellenkezõt. Újabb hiba, a tréd megint megfordult, mintha játszana velem. Biztosan ismerik Murphy törvényét, miszerint az autópályán mindig a másik sáv halad gyorsabban – akkor is váltasz. Sok tréder alkalmazza a fordítgatós technikát, én személy szerint soha. Felírtam a szabályaim közé: trédet nem fordítok!

117

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 118

Tõzsdei pszichológia

A történet arra jó, hogy bemutassam, ha már egyszer gondosan átgondolta, megtervezte trédjét, akkor ugye minden szempontot figyelembe vett. Miért dobná ki az egészet az ablakon, mert a tréd nem egészen úgy alakul, mint szeretné? Ha már egyszer letette a voksát, maradjon az alapstratégiánál. Lehet, hogy nem jön be, de hosszú távon garantáltan az átgondolt cselekvés hoz nyereséget az impulzív magatartással szemben. Még valami: minden megtörténhet! Nem egyszer éltem már meg, hogy trédem mélyen a víz alatt volt, és közeledett a stopomhoz. Aztán 1-2 ponttal elõtte megfordult, és nyereséget termelt. A könyv elején már említettem: a legnehezebb feladat saját magunk pillanatnyi emócióinak kontrollálása. A mester-tréderek ezt igen jól tudják, ettõl lesznek mester-tréderek. Igyekezni kell az elindított tréddel megszakítani minden emocionális kapcsolatot. Vagyis nem kell guvadt szemmel, egyik cigit a másik után szíva figyelni, hogyan is alakulnak a dolgok. Ha egyszer már meggondoltan döntött, maradjon a döntésénél. Sok mester-tréder megnyit egy pozíciót, aztán otthagyja a komputert, kimegy a levegõre, elkezd mással foglalkozni, esetleg átnézi a piacot további lehetõségek után kutatva. Utóbbi egyébként nagyon hasznos dolog. Érdekes módon, ha egyszerre több trédje fut, az ember már nem olyan görcsös. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy ezért nyisson egyidejûleg több trédet, de ha lehetõség kínálkozik, ne hagyja ki csak azért, mert már fut egy. Mentális szempontból mindkét trédnek jót fog tenni. Még egy fontos dolog: amint egy tréd véget ért, „felejtse el”. Egy veszteséges tréd befolyásolni fogja tetteit a következõnél, és persze egy nyereséges is. Ha pl. az elõzõ trédnél 70 pontot vesztett, akkor a következõ tréd tervezésekor ne akarja mindenképpen ezt az elvesztett 70 pontot visszanyerni. Ha az elsõ objektív TP csak 50 pont távolságra van, helyezze oda a TP szintet, és ne 70-re. Fordítva is igaz. Tegyük fel, volt egy jó trédje, és nyert 150 pontot. Ne úgy menjen bele a következõbe, hogy most jól áll, több kockázatot vállalhat. Nem, minden trédet önmagában kell nézni és objektív adatok szerint megtervezni. 118

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 119

Tõzsdei pszichológia

Ejtsünk néhány szót a szériákról (egymás után több nyerõ tréd, vagy egymás után több vesztõ tréd). A szériák nem jók. Ezekhez kapcsolódik a legtöbb pszichológiai csapda. Egy nyerõ szériában bárkivel könnyen elszaladhat a ló. Huujjj! Én vagyok a király! Lelki szemei elõtt már látja a Bentleyt a garázsban, magát egy tengerparti villa medencéje mellett, amint éppen csodás kristálypohárból kiváló évjáratú bordóit kortyol! Hajlamos lesz többet kockáztatni (hiszen van mibõl), belemegy olyan trédekbe is, amelyeket józan ésszel biztosan nem indítana el. Azt hiszem, nem kell ecsetelnem, hogy ez hova vezet. Sorozatosan veszteséges trédek után pánikba kerülhet a tréder. Úgy érzi, kicsúszott a lába alól a talaj, kétségbeesik, bizonytalan lesz. Elkezdi megváltoztatni stratégiáit, szépen megtervezi a következõ trédet, de fél „meghúzni a ravaszt”, pedig tudja, hogy minden a tréd mellett szól. Bizonytalan lesz, semmit nem mer kockáztatni, pedig, mint mondtam már: aki semmit sem kockáztat, az mindent kockáztat. Esetleg éppen ellenkezõleg hat rá a vesztõ széria, növeli a kockázatát, mindenáron nyerni akar, meggondolatlanul nyit trédeket, most már úgyis mindegy, stb., stb. Ugye tudja, ez is hová vezet… Megint csak egy idézettel tudom a legjobban megvilágítani, mire is gondolok. Boris Becker teniszsztár mondta: mindig csak a következõ labdát kell megnyerni, kizárólag arra kell koncentrálni. Csak az tud nyerni, akit nem befolyásol lelkileg az elõzõ elvesztett vagy megnyert labda. A németeknek van erre egy nagyon találó kifejezésük: den Kopf freizukriegen – vagyis a fejet szabaddá tenni. Aki ezt meg tudja valósítani és megnyer minden következõ labdát (ill. a legtöbbet), az megnyeri a meccset is! Szériák beálltakor gondoljunk arra: Regression to the mean. Nem szó szerinti, hanem idevágóan értelemszerû fordításban: minden folyamat valamikor visszatér az átlaghoz, a statisztikai közép-értékhez.

119

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 120

Tõzsdei pszichológia

Tán mondanom sem kell, külön irodalma van a tõzsdei pszichológiának is. Sõt a modern pszichológiai tudomány ma már elismert ágazata az ún. Behavioral Finance (a pénzgazdaság viselkedéstana). A tõzsdén három fõ emóciós tényezõ játszik szerepet: a félelem (a veszteségtõl), a nyereségvágy, valamint a bizonytalanság, a patthelyzet. Külön könyv foglalkozik ezzel a témával. „Cselekedj félelem és nyereségvágy nélkül.” Ez egy kapitális marhaság. Nemcsak azért, mert nem mûködhet, hiszen a tréder is csak ember, de azért is, mert igenis szükségünk van ezekre az emóciókra. A félelemre és a nyereségvágyra. Csak éppen kordában kell tartanunk õket. Dr. Kahnemann Amerikába kivándorolt pszichológus kidolgozott egy érdekes teóriát. Az ún. Prospect Theory alaptétele, hogy az ember a jó és rossz élményeket különbözõ mértékben értékeli. A pozitív esemény okozta öröm nem olyan erõs, mint a fájdalom, amit egy negatív történés okoz. Ezt használja ki az összes kaszinó. A játékosok túl gyorsan elviszik a nyereségüket, vesztés esetén viszont olyan erõs a nyereségvágy, hogy tovább játszanak, és még többet veszítenek. Így van ez a tõzsdén is, a megnyert pénzt nem vesszük olyan komolyan, mint az elvesztettet. A megnyert pénzt (tudat alatt) nem tekintjük a sajátunknak, hanem a tõzsde pénzének, így aztán könnyebben vesszük. Arról nem is beszélve, minél több a nyereségünk egy trédben, annál könnyelmûbben bánunk vele. Vegyünk ismét egy példát: Ön bemegy egy boltba órát venni. Az óra 100 000 Ft-ba kerül, de a jószívû eladó elárulja, hogy ugyanez az óra egy másik üzletben, akcióban jelenleg 10 000 Ft-tal olcsóbb. Elindulna a másik boltba? Hát persze. Vegyük azonban, hogy nyert egy rakás pénzt, és megengedhet magának egy márkás svájci órát. Az óra 1 millióba kerül, az eladónak szintén szimpatikusak vagyunk, és õ „súg” egy másik boltot 10 000 Ft kedvezménnyel. Elindulna? Szerintem nem, pedig ugyanúgy 10 000 Ft-ról van szó. 120

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 121

Tõzsdei pszichológia

Amit ezzel mondani akarok: objektív tényeket, szituációtól függõen másképpen (szubjektív módon) értékelünk. Nagy hiba! Nos, ezt a tõzsdén Ön nem engedheti meg magának. Mi megy végbe bennünk egy veszteséges tréd esetén? Végzetes hiba, ha ilyenkor minden szabályt egyszerûen zárójelbe teszünk, és – ugye mondanom sem kell – a nullszaldós depóhoz vezetõ út egyre egyenesebb. Természetesen a félelem komoly gátló erõ, hiszen alapelv: a tõke megõrzése nagyon fontos. Senki sem szeret veszteni, mindenki a nyereségre törekszik. Gyakori hiba a tréd közben való idõ elõtti kiszállás. Ez is a félelembõl fakad: már pozitívban vagyok, a tréd visszalép pár pontot, a tréder pánikszerûen kiszáll minimális nyereséggel, és ezáltal megfosztja magát annak esélyétõl, hogy rendes profitot produkáljon. Pedig tudja, addig kell ütni a vasat, amíg meleg. Végre egy nyerõ trédben van, és egyszerûen otthagyja?! És higgye el nekem, újra és újra meg fogja tenni! A legrosszabb, ami ilyenkor történhet, hogy igaza lesz, vagyis jó, hogy kiszállt, mert a kurzus megfordult. Még ha tudatosan kivételként kezeli is az eseményt, valami mindig megmarad a hátsó agyban, ami legközelebb észrevétlenül jelentkezik – és Ön újra megteszi, amit nem szabadna. Ez persze minden szabályra vonatkozik. Ha megegyezett magával, hogy betart egy szabályt, akkor nincs pardon, nincs kivétel még akkor sem, ha esetenként jól sülne el a dolog. Egy kis kivételt se tegyen – kicsit terhes nõ sincs. Ami a szabályokat illeti, feketén-fehéren kell gondolkodni. Pont. Nincs: igen, de... ! Érdekes, hogy a félelem elsõsorban épp a nyerõ trédnél – vagyis az ellenkezõ elõjelû eseménynél (hiszen nyerésben lenni pozitív dolog) jelentkezik. A nyereségvágy jó dolog, hiszen azért csináljuk a trédinget, hogy pénzt keressünk. Ez az emóció is a fordított helyzetben szokott jelentkezni a legerõsebben – vagyis ha vesztésre állunk, és nem 121

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 122

Tõzsdei pszichológia

akarjuk tudomásul venni, hogy a tõzsde éppen mást akar, mint mi. És megtesszük a halálos vétket: hozzányúlunk a stophoz, és arrébb rakjuk, hátha megfordul a kurzus. Paradox módon az eluralkodó, túlzó nyereségvágy vezet a veszteséghez. Hát, jó, akkor majd betartom a szabályokat, szívre tett kézzel esküszöm. Sajnos az ember bizonyos szituációkban „nem ura önmagának”. Csak utána veri a fejét a falba... De nem baj „be cool”. Gondoljon rá: csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit. Csak az lehet sikeres a tõzsdén, aki képes magán uralkodni, érzelmeit a lehetõ legnagyobb kontroll alatt tartani, és a félelmet, valamint a nyereségvágyat egészséges egyensúlyba hozni. Megszabadulni nem lehet tõlük, és nem is kell, hiszen hasznosak. A kulcsszó tehát: önfegyelem. Elérkeztünk a köztes állapothoz: a bizonytalansághoz. Ezt az érzést mindig a tudás hiánya okozza. Aki megtanulta a leckét, az tudni fogja, hogy az adott pillanatban mi a teendõ. Persze az egyértelmû, bombabiztos szituációk meglehetõsen ritkák. Kétség mindig felmerülhet, hiszen, mint mondtuk, a tõzsdén minden megtörténhet. De ha legalább Ön a legjobb tudása szerint úgy látja, ezt a trédet meg lehet nyitni: akkor bátorság, indulás! Ha az ember állandóan a tökéletes megoldást keresi, soha nem fog cselekedni – mondta De Gaulle. Abszolút biztonság nem létezik. És csak az tud valamit elérni, aki nemcsak dönt, hanem cselekszik is. Tisztában vagyok vele, hogy adott pillanatban mindenki úgy dönt, ahogyan ott és akkor a legjobbnak látja. Ezen nyilvánvalóan nem lehet változtatni. Mégis hasznos, ha legalább tudunk azokról a csapdákról, amelyek gondolkodásunkat befolyásolhatják. Ezért összefoglalóul:

122

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 123

Tõzsdei pszichológia •

Veszteségeket mindig erõsebben értékelünk, mint nyereségeket.

•

Mindnyájan hajlamosak vagyunk nyereségünket túl hamar realizálni.

•

Mindnyájunknak nehézséget okoz kiszállni egy trédbõl, ha a tolerálható veszteséget elértük.

•

Mindnyájan többre fogunk értékelni 10 EUR nyereséget, ha 1000 EUR nõ 1010-re, mint ha 10 000 EUR nõ 10 010re.

Sok szó esett arról, hogyan viselkedjünk, hogy egy sokat ígérõ trédbõl a legoptimálisabb hasznot hozhassuk ki. Beszéljünk egy kicsit arról is, mi van, ha a katasztrófa mégis megtörténik. Hiszen tudjuk, a trédernek életében néha a poklon kell átvágnia magát. Ha valósággá válik a különben elképzelhetetlennek hitt rémálom, elõre kell tudnia, hogyan fog rá reagálni. Igen, nemcsak arra kell felkészülni, mire fogja költeni megnyert millióit, hanem arra az esetre is kell egy terv, mit tesz, ha a depó drasztikusan csökken. Nos, elõször is nagy levegõt venni, semmit nem elsietni. (Pl. ha arra gondol, hogy feladja az egészet.) Szépen leülni, és nemcsak átgondolni, hanem le is írni azokat a hibákat, amelyek Ön szerint a katasztrófához vezettek. Sohasem a tõzsde a felelõs! Vegyen ki magának egy pár nap tréder-szabadságot, semmiképpen ne próbáljon meg most hamar még több trédet csinálni. Rá kell jöjjön, mi történt pontosan, mely szabályok ellen vétett. Kérdezze meg magától, be fogja-e tartani a jövõben ezeket a szabályokat, aludjon rá egy párat, és döntsön. És végül szeretnék egy bölcsességet megosztani Önökkel: Örökre megmaradtak bennem Helmut Schmidt, az NSZK nyugalmazott kancellárjának szavai, amit egy tv-interjúban mondott (bár õ is idézte valakitõl – sajnos elfelejtettem, kitõl). Hivatala 123

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 124

Tõzsdei pszichológia

átvételekor arra kérte a jó Istent: Uram, adj nekem erõt ahhoz, hogy meg tudjam változtatni, ami megváltoztatható, adj nekem alázatot, hogy hagyni tudjam azt, amit nem tudok megváltoztatni, végül pedig add nekem a bölcsességet, amellyel a kettõt meg tudom különböztetni egymástól. Óriási gondolatok. Ugyanúgy érvényesek az életben, és igen, a tõzsdén is.

124

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 125

TIPPEK, TRÜKKÖK, JÓ TUDNI... Devizapárok tulajdonságai Nem árt, ha egy kicsit megismerkedünk az egyes devizapárok sajátságaival és azokkal a kritikus eseményekkel, amelyek befolyásolják a párok mozgását. Az úgynevezett majorok (fõ párok) a következõk: EUR/USD, USD/JPY, GBP/USD, USD/CHF EUR/USD (Euro/USA dollár) A szakmai szlengben az USD-t gyakran Greenbackként (zöldhasúként) emlegetik. Az EUR-nak még nincs „beceneve”. Érthetõen a legtöbbet kereskedett pár, hiszen a világ két legnagyobb gazdasági övezetének pénzeirõl van szó. Az EUR bevezetésekor a kurzus 0,86 volt, vagyis 1 EUR 0,86 dollárt ért. 2008-ban érte el a pár kurzusa csúcsát, mégpedig majdnem a kezdõ ár kétszeresével (valamivel feljebb, mint 1,6). A párral a nap folyamán folyamatosan kereskednek. Reggeltõl az európai tréderek, 14 óra után bekapcsolódnak az amerikaiak. Így aztán már reggel 8-9 körül jelentõs változások, mozgások várhatóak. A pár kifejezetten volatil. Érzékenyen reagál a legtöbb gazdasági hírre, hiszen az egész világ gazdaságának szoros kapcsolata van vagy a dollárhoz, vagy az euróhoz. Napi átlagos mozgása szinte mindig 100 pont felett van, de nem ritka a 200-300 pont kilengés sem (napi szinten). Kritikus események: Sajtókonferencia az ECB (European Central Bank) elnökével, J. C. Trichet-vel, a német gazdasági mutatók közzététele, sajtókonferencia a FED elnökével, B. Bernanke-vel, NFPjelentés. Aktuális vezetõ kamatláb: USA 0.1-0.25%, EUR-zóna 1% (2009. május).

125

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 126

USD/JPY (USA dollár/Japán yen) Szintén nagyon fontos pár, hiszen ma még az ázsiai gazdasági övezet legfontosabb valutája a japán yen. (Kína jön viszont feltartóztathatatlanul.) Az európai tréderek „fókuszában” is szerepel. Általában különféle gazdasági válságok idején (mint amit jelenleg, 2009-ben megélünk) a két valuta állandó versenyben áll egymással az ún. „biztos kikötõ” státuszáért. A bankok nagyobb összegeket tárolnak, így aztán nyilván nem mindegy, hogy melyik valutában teszik ezt, melyik állja legjobban a krízist, melyiknek van a legbiztosabb gazdasági és fõleg pénzpolitikai alapja. Jelenleg ebben a két országban legalacsonyabb az alapkamatláb. Így aztán kézenfekvõ, ha külföldi bankoknak pénzre van szükségük, akkor yent vagy dollárt vesznek, hiszen ezeket olcsón megkaphatják. A két pénz egymás közti viszonyából kiindulva: a pár nem különösebben volatil. Nem ritka, hogy egy nap 50 pontot sem mozog. De ha egyszer elindul egy trend, napokig, sõt hetekig is kitarthat. Remekül alkalmas trendkövetõ stratégiákra. Igaz, láttam már 390 pontos esést negyed órán belül is, de ez tényleg ritka, és egyáltalán nem jellemzõ. Aktuális vezetõ kamatláb Japánban: 0.1% (2009. május). Kritikus események: Federal Reserve (FED) kamatláb-változtatásai, sajtókonferencia B. Bernanke-vel, NFP-jelentés. GBP/USD (Angol font/USA dollár) A szakmai szlengben a GBP-t gyakran Cable-ként emlegetik. Érthetõ módon kereskedésében az angol tréderek dominálnak. A font minden dollármozgást azonnal megérez, és sokszor ugrásszerûen reagál. A majorok között ez a legvolatilabb pár. Napi 200-300 pont mozgás teljesen normális, így aztán csínján kell bánnunk vele. Általában nagyobb SL-eket követel, mint az EUR/USD. 126

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 127

Tippek, trükkök, jó tudni...

Természetesen, mivel Anglia mégiscsak az EU tagja, sokszor megfigyelhetõ, hogy a két pár tandemben halad. Gyakran használható stratégia: ha Ön EUR/USD-nál egy rallyt lát, nagy a valószínûsége, hogy a GBP/USD követni fogja. Ezt az ismeretelõnyt remekül ki lehet használni. Érzékenyen reagál a gazdasági hírekre, különbözõ mutatók közzétételére. Aktuális vezetõ kamatláb az Egyesült Királyságban: 0.5% (2009. május). Kritikus események: Bank of England (BoE) kamatláb-változtatások, BoE minutes, NFP-jelentés. USD/CHF (US dollár/Svájci frank) A szakmai szlengben a CHF-ot gyakran Swissie-ként emlegetik (német nyelvterületen: Fränkli). Nagyon erõsen benne van a köztudatban a svájci frank stabilitásának mítosza. Nagy tévedés, a CHF éppen úgy reagál a gazdasági változásokra, mint bármely más valuta. Árfolyama ugyanúgy mozog mindennap, mint a többi devizáé. Mondjuk finoman úgy, hogy a mítosznak az a része igaz, hogy a svájci gazdaság egy katasztrófahelyzetben némileg késõbb fog bedõlni, mint a magyar. Ne felejtsük el azt sem, hogy Svájc már csak földrajzi helyzeténél fogva is nagyon erõs gazdasági szálakkal kötõdik az Európai Unióhoz, akkor is, ha nem tagja a szövetségnek. Így aztán egyáltalán nem meglepõ, hogy a CHF szinte állandóan az EUR-val párhuzamosan mozog. Viszont miután a párosítás itt fordított (USD áll elöl, míg az EUR-nál az EUR áll elöl), a két pár (EUR/USD és USD/CHF) mindig ellentétesen mozog. Tegye a két grafikont egymás alá, és látni fogja, hogy egymás szinte tökéletes tükörképét adják. Ebbõl adódik, hogy egyidejûleg shortra menni az egyikkel, és longra menni a másikkal – meglehetõsen értelmet127

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 128

len, hiszen az egyik tréd nyereményt fog termelni, amíg a másik tréd kb. ugyanannyi veszteséget, azaz az akció többé-kevésbé nullszaldós lesz. Aktuális vezetõ kamatláb Svájcban: 0.25% (2009. május). Kritikus események: SNB (Swiss National Bank) kamatláb-változtatások, NFP-jelentés. A majorok után a leggyakrabban kereskedett devizák az ún. „kis dollárok”. AUD/USD (Ausztrál dollár/US dollár) A szakmai szlengben az AUD-t gyakran Aussie-ként emlegetik. A pár érthetõ módon érzékenyen reagál az USD változásaira. A kurzust így leggyakrabban az USD határozza meg. Az AUD/USD a volatil párokhoz tartozik, elég erõs korrelációval a GBP/USDhoz. Aktuális vezetõ kamatláb Ausztráliában: 3% (2009. május). Kritikus események: RBA (Reserve Bank of Australia) kamatlábváltoztatások, NFP-jelentés. USD/CAD (US dollár/Kanadai dollár) A szakmai szlengben a CAD-t gyakran Loonie-ként emlegetik. A helyzet hasonló, mint az AUD-nál. A nagy szomszéd USA pénze állandó befolyással van a párra. Nagyon volatil, és erõsen hajlamos az ún. choppy-trédingre. Ez azt jelenti, hogy minden várható elõjel nélkül megfordul, és egy gyors ellentétes mozgást hajt végre, aztán egyszer csak visszafordul, és megint óriás léptekkel halad. Ezért aztán: nagyon csínján bánjunk vele. Itt aztán tényleg minden elõfordulhat. Mindenkép128

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 129

Tippek, trükkök, jó tudni...

pen nagyobb SL-ekkel dolgozzunk, az esetleges ellentétes Spikeokat (csúcsokat) kikerülendõ. Aktuális vezetõ kamatláb Kanadában: 0.25% (2009. május). Kritikus események: BoC (Bank of Canada) kamatláb-változtatások, NFP-jelentés. NZD/USD (Új-Zélandi dollár/US dollár) A szakmai szlengben Kiwiként emlegetik. Hasonlóképpen viselkedik, mint az AUD/USD, gyakran halad vele tandemben. Aktuális vezetõ kamatláb Új-Zélandon: 2.5% (2009. május). Kritikus események: RBNZ (Reserve Bank New Zeeland) kamatláb-változtatások, NFP-jelentés. A következõ nagy egység az ún. Crosses (keresztárfolyamok) csoportja. A tréderek figyelme leginkább a JPY Crossokon van. Itt még jellemzõbbek az összefüggések a major pénznemekkel. EUR/JPY Rendkívül volatil pár. Az összefüggések kézenfekvõek. Ha pl. EUR/USD esik és USD/JPY egy helyben mozog, úgy EUR/JPY is esni fog. Ha viszont EUR/USD esik és USD/JPY emelkedik, úgy EUR/JPY stagnál, hiszen az EUR is gyengül, és JPY is gyengül. Egymáshoz való viszonyuk, a kurzus, egy helyben fog topogni, ill. attól függ, merre indul, hogy melyik pénznem gyengülése a gyorsabb. Ha viszont mindkét major pár egy irányba megy (mondjuk esik), akkor EUR/ JPY csaknem kétszeres sebességgel mozog ugyanabba az irányba, ezzel remek nyerési lehetõségeket teremt. Ez a lehetõség rendkívül figyelemreméltó, érdemes megjegyezni: Ha tehát azt látjuk, hogy pl. EUR/USD esik és USD/JPY is esik – úgy azonnal nyithatunk EUR/JPY-nel egy short trédet. Hiszen az esélyek nagyon jók: 129

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 130

1. Ha mindkét major-pár folytatja az esést, EUR/JPY-nel jelentõs nyereséget könyvelhetünk el. 2. Ha az egyik major megáll – EUR/JPY még mindig esni fog, csak lassabban. 3. Ha az egyik major megfordul – EUR/JPY stagnálni fog. 4. Az egyetlen vesztõ konstelláció, ha mindkét major megfordul. Ezért aztán azt ajánlom, kövesse a majorokat állandóan, hogy az ilyen és ehhez hasonló lehetõségeket a crossokkal ki tudja használni. GBP/JPY A legvolatilabb pár – a FOREX Speedy Gonzalese. Az EUR/JPY-nél leírt stratégiai meggondolások itt is érvényesek, természetesen a GBP/USD-t és az USD/JPY-t figyelembe véve. De vigyázat! Mint mondtam, ez a pár a leggyorsabb, adott idõn belül a legnagyobbakat mozdul, ezért aztán veszélyes. Másodpercek alatt képes 100 pontot esni vagy emelkedni. Rövid idõ alatt nagyot lehet vele nyerni, de veszíteni is. Ennek megfelelõen csak széles SL-lel érdemes egyáltalán hozzányúlni – vagyis a kockázat mindig nagyobb. További hátránya a párnak, hogy szinte minden bróker magas spreaddel kínálja. Az Alpari pl. 7 ponttal, míg az EUR/USD-t 2 ponttal. Természetesen léteznek JPY-crossok a többi pénznemmel is, ezek tárgyalásától most eltekintek. Nézzük inkább az európai crossokat: EUR/GBP, EUR/CHF EUR/GBP Ez a pár a FOREX csigája, lassan mozog, a legkevésbé volatil.

130

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 131

Tippek, trükkök, jó tudni...

Viszont 1 pont itt dupla annyit ér, mint a többi párnál. Ezt mindenképpen vegye figyelembe a nagyságrend meghatározásánál. EUR/CHF Szintén kevéssé volatil pár, viszont hasonlóan az USD/CAD-hoz itt is számolnunk kell váratlan kitörésekkel, melyek ugyanolyan gyorsan vissza is fordulnak, és visszatérnek a normális mederbe. Ezért aztán itt is szélesebb SL-ek ajánlatosak. Mint láttuk, a párok mozgásai összefüggenek egymással. A következõ táblázatban megtalálja ezeket a korrelációkat:

Az idõzónák figyelembevétele A FOREX-piac 24 órán át nyitva lévõ piac, mely csak hétvégén van bezárva. Pénteken este 24 órától vasárnap este 24 óráig a tréderek is elmehetnek horgászni. Amikor nálunk éjszaka van, reggel van Ausztráliában, úgyhogy a sydney-i tréderek munkához látnak. 2 órával késõbb bekapcsolódnak a japán, majd a szingapúri és hongkongi tõzsdézõk. Ezután nálunk is felkel a nap, kinyit a londoni és frankfurti értéktõzsde – az európai tréderek is munkához látnak. A mi idõnk szerint 14 órakor megindul a nagyüzem a Wall Streeten, és az amerikai tréderek is elfoglalják helyüket a komputer elõtt. Ezután 131

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.24.

11:39

Page 132

az egész kör kezdõdik elölrõl. Kb. 70%-át az összes FOREX-tranzakcióknak a japán, angol, német és amerikai trédek adják. S hogy miért érdekes ez nekünk? Nos, érdemes figyelembe venni, hogy a nagy tõzsdék nyitásakor (8, 9 és 14 óra) nagyobb mozgások várhatóak. Ami még érdekes, gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, ha Londonban egy kurzus kitört, akkor 6 órával késõbb az amerikaiak „megismétlik” a kitörést. A bróker kiválasztása Több szempontot kell figyelembe venni. •

Hasonlítsa össze a brókereket, melyik milyen spreaddel dolgozik. Nagyobb spreadeknél mindig egy kicsit nagyobb hátrányban van, hiszen mielõtt elkezdene nyerni, elõször a spreadet kell ledolgoznia. Ha csak 1-2 pont eltérések vannak is a brókerek között – sok kicsi sokra megy. Vizsgálja meg, milyen „emelõ” (leverage) és milyen margin lehetséges.

•

További fontos szempont: olyan brókert kell választani, akinek nyelvét beszéli (vagy legalább legyen valaki a környezetében, aki adott esetben a segítségére siethet). Felmerülhetnek technikai kérdések vagy problémák egy-egy Orderrel kapcsolatban, s ezeket meg kell beszélnie a bróker ügyfélszolgálatával.

•

Megvan-e a lehetõség az adott brókernél mobil-tradingre? Senki sem tud állandóan a komputer elõtt ülni. Adott esetben (különösen, ha egy szignál szervizt vesz igénybe) reagálnia kell, akár a villamoson ülve is. A már megismertetett FXNet platformnak remek mobil verziója van. Magam is használom, ha úton vagyok.

132

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 133

Tippek, trükkök, jó tudni...

Szignál szolgáltatók Ezek olyan szolgáltatók, melyek elõfizetõiknek naponta 1-4 konkrét szignált küldenek, vagyis konkrétan megmondják, mi a teendõ, milyen trédet nyissanak. A szignálok általában pontos Entry, SL és TP szintekkel érkeznek. Az árak nagyon különbözõek: 100-tól 400 dollárig terjedhetnek havonta. Rengeteg szolgáltató van az interneten, s mint mindenhol, itt is sok a nem igazán komoly ember, esetleg a szélhámos. Mindenképpen óvakodjon az olyan szolgáltatóktól, amelyek havi 1000 vagy még több pontot ígérnek. Olyannal is találkoztam már, aki egyszerûen figyelmen kívül hagyja, hogy a tréd ki lett lõve az SL-lel, és úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Megvárja, amíg valamikor tényleg nyereséges lesz a tréd. Magyarul csal, hogy a saját eredményei honlapján jobban nézzenek ki, és ezáltal több elõfizetõt szerezhessen. A mi szervizünk: a forex-szignal.hu lassan 3 éves lesz. Évi 70%-os tõkenövekedést produkáltunk, havi átlagunk 2008-ban 500 pont felett volt. További szempont, hogyan küldi a szolgáltató a szignált. A legtöbben egyszerûen megjelentetik a weblapjuk egy, az elõfizetõk részére fenntartott oldalán. Mások küldenek egy e-mailt. Nálunk egyidejûleg 4 különbözõ úton megy ki egy szignál: SMS, e-mail, weboldal, valamint egy Desktop-Dashboard szoftver. Ezenkívül nálunk fennáll a lehetõség, hogy a szignálok automatikusan a kliens accountján egyidejûleg megjelenjenek, és minden további nélkül a kliens platformján is megnyitják a pozíciót. Gyakorlatilag ott lehet hagyni a komputert, „mi trédelünk elõfizetõinknek”. Nem mindenki tudja a komputerét egész nap bekapcsolva tartani, ezeknek a trédereknek tervezünk egy tréding hostingot, vagyis a tréder kereskedelmi-platformja egy web szerveren fut, és éjjel-nappal velünk együtt trédel.

133

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 134

Jó tanácsok • Mindennap értékelje ki a majorok grafikonjait – így lehet ráérezni, látni az aznapi tendenciákat. •

Mindennap nézze át a gazdasági naptárt. Ilyen naptárat minden nagyobb FOREX-portálon talál. A mi oldalunkon is van ilyen, elõjelzésekkel, jelenleg csak elõfizetõink számára. Fontos tudni, hogy mely idõszakokban várhatóak nagyobb kilengések. Ha másért nem, hát azért, hogy kerülje ezeket az idõszakokat, hiszen a piac ilyenkor meglehetõsen kiszámíthatatlan.

•

Vezessen egy naplót a hibáiról. A pszichológusok azt mondják, ha gondolatainkat verbalizáljuk (tehát kimondjuk vagy leírjuk), sokkal jobban megmaradnak tudatunkban. Nekem a komputerem felett, a falon van egy parafatábla, melyre kirakom magam elé az elkövetett hibákat. Így aztán legalább állandóan látom õket – persze ez még nem biztosíték arra, hogy nem követem el megint, de legalább csökken az esélye.

•

Cselekedjen mindig a saját véleménye szerint. Ne higygyen vakon különbözõ sztárelemzõknek. Néha homlokegyenest ellenkezõ prognózisokat adnak ki, mindkettõt alapos érvekkel és objektív technikai indikátorokkal alátámasztva.

•

Ne legyen perfekcionista! Vegye tudomásul, hogy nem minden trédet tud megnyerni. Ilyen ember nincs. Tekintse a trédet egy lépésnek a tízezerbõl azon az úton, mely a sikeres tréder-karrierhez vezet. Levonni a tanulságokat, és a trédet magát azonnal elfelejteni! Gyerünk tovább, a következõ lehetõség már ott vár valahol.

•

Legyen perfekcionista! Héééj, ez az elõzõ ponttal ellentétben áll! Nem egészen. Itt azt értem rajta, hogy stra-

134

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 135

Tippek, trükkök, jó tudni...

tégiáját igyekezzen a legjobb tudása szerint kidolgozni és alkalmazni. Ebbõl a szempontból legyen aprólékosan perfekt. Maradjon objektív, ne tegyen zárójelbe olyan érveket, amelyek – bár igaznak látszanak – nem passzolnak az elképzeléséhez. •

Ne számolja a pénzt! Ha abból a szempontból indít trédet, hogy mennyi veszteséget kell ledolgoznia, vagy mennyit akar feltétlenül nyerni – rossz úton van. A tréd sikerpotenciálját mindig objektív, a grafikonokból eredõ érvek alapján döntse el.

•

Ne szabjon magának olyan tervet, hogy mennyit akar naponta vagy akár hetente keresni. Ez megint az objektív ítélõképességét befolyásolja. Egyszerûen tartsa be mindig a felállított szabályokat – a többi jön magától.

•

Maradjon a földön. Nyerõszériák után elkerülhetetlenül elõjön az emberben az „ide nekem az oroszlánt is” érzése. Ez egy abszolút természetes és kivédhetetlen mentális folyamat. Tudatalattinknak szüksége is van pozitív visszaigazolásra. Enélkül mindenki letargiában élne, és az elsõ balsikernél felkeresné a sarki revolverkölcsönzõt. Persze, jutalmazza meg magát egy nyerõszéria után, de ne feledje a szabályt: regression to the mean – minden visszatér az átlagos középértékekhez.

•

Ne legyen a tréding rabja! Ne ragadjon nap mint nap a képernyõhöz. Ne feledje, odakint zajlik az élet!

•

És végül – csak kitartás:

Idõ kell ahhoz, hogy a fûbõl tej legyen.

135

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 136

FÜGGELÉK A legfontosabb devizajelölések: EUR USD JPY CHF GBP

euró amerikai dollár (Greenback) japán yen svájci frank (Swissie) angol font (Cable)

HUF

magyar forint

AUD CAD NZD

ausztrál dollár (Aussie) kanadai dollár (Loonie) új-zélandi dollár (Kiwi)

SEK NOK DKK

svéd korona norvég korona dán korona

SGD HKD

szingapúri dollár hongkongi dollár

Major párok (a legfontosabb 4 pár): EUR/USD, USD/JPY, USD/CHF, GBP/USD Commodity Currencies (a leginkább nyersanyagoktól függõ pénznemek): AUD, NZD, CAD

136

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.24.

11:39

Page 137

Tõzsdei zsargon Ask: vételi ár. BE (Breakeven): a null szint, vagyis a tréder semmit sem veszít, de semmit sem nyer. Általában a tréderek egy bizonyos nyereségi szint elérésekor eredeti stopjukat erre a Breakeven pontra húzzák. Innentõl fogva nincs kockázata, már a tõzsde pénzével játszik, hiszen legrosszabb esetben is 0-val fejezi be trédjét. Bid: eladási ár. Candelstick: japán gyertya. Chart: grafikon. Entry: nyitási ár, vagyis az a szint, ahol a tréder belép, beszáll egy trédbe, vagy szaknyelven megnyit egy pozíciót. Fundamentális elemzés: amikor a tréderek a különbözõ gazdasági mutatók segítségével próbálják prognosztizálni a piacot. Long: olyan tréd, melyben a tréder a párban elöl álló valutát vesz, abban a reményben, hogy késõbb drágábban tudja eladni. Vagyis arra tesz, hogy az elöl álló valuta értéke emelkedni fog – a kurzus felfelé fog haladni. Order: megbízás. Pending order: várakozó megbízás. A tréder meghatároz egy Entry (és egy SL, TP) szintet. Amikor a kurzus eléri ezt a szintet, a szoftver aktiválja a trédet és megnyitja a pozíciót.

137

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.24.

11:39

Page 138

Pip: a legkisebb egység, amivel a kurzus mozog. A könyvben „pont”-ra fordítottam. Resistance (németül Widerstand): ellenállás. Az a szint, ahol a kurzus felfelé haladva ellenállásba ütközik, és várhatóan visszapattan. Risk Appetite: az az állapot, amikor a tréderek hajlamosabbak kockáztatni. Risk/reward (Kockázat/nyereség) viszonya: Tulajdonképpen logikus lenne fordítva felállítani a relációt. Ha pl. 2:1 a reláció, nyereséges trédünk kétszer annyi hasznot hoz, mintha veszteséges lenne a trédünk. Ez alatt nem is érdemes trédet indítani. Tulajdonképpen az elérendõ nyereség és az elviselhetõ veszteség aránya. Short: a Long ellentéte: a tréder csökkenõ kurzusra spekulál. SL (Stop-Loss): az a szint, ahol a tréder szoftverje lezárja a trédet, ott, ahol valamennyi veszteséget el tud/akar viselni. Spread: a vételi és eladási ár közti különbség, a bróker haszna. Support (németül Unterstützung): támasz, az a szint, ahol a kurzus lefelé haladva ellenállásba ütközik, és várhatóan visszapattan. Swap: ha egy tréd az éjszakán keresztül is fut, akkor a bróker felszámít egy (sokszor elhanyagolhatóan kicsi) összeget.

138

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.24.

11:39

Page 139

Technikai elemzés: amikor a tréderek a különbözõ indikátorok segítségével próbálják prognosztizálni a piacot. Tick: lásd a pipnél, gyakorlatilag ugyanazt jelenti. TP (Take Profit): az a szint, ahol a tréder szoftverje a nyereséges trédet lezárja, vagyis a nyereséget realizálja. Trailing stop: csúszó stop, egy speciális stop, amely követi a tréd menetét.

139

Varkuti-Geza-20100208.qxd

2010.09.09.

16:19

Page 140

FEKETE SAS KIADÓ Alapította Fazakas István 1990-ben A Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1064 Budapest, Vörösmarty u. 53. Tel./fax: 332-8931 E-mail: [email protected] Honlap és internetes áruház: www.feketesas.hu Felelõs kiadó Fazakas István Készült az OOK-Press Nyomdaipari és Szolgáltató Kft. veszprémi nyomdájában Felelõs vezetõ Szathmáry Attila ISBN 978-963-9680-43-2

140