Az elektronika alapjai III. 9631096259 [PDF]

Zitiervorschau

KLAUS BEUTH - OLAF BEUTH

&~ ~l1~~1fm@lliJm~

&l1&I?JJ&ll llllllo

KLAUS BEUTH - OLAF BEUTH

~~ rnI1rn~1fffi®lillm:~ ~~~~)J~ll

III. DIGITÁLIS , .. .. ARAMKOROK

MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ BUDAPEsr.1990

Az eredeti

mű :

Beuth , K.- Beuth, O. : Elementare Elektronik by Vogel-Verlag, Würzburg Copyrigbt 1987 by Vogel-Verla g, Würzburg (BRD)

Lektorálta : Keresztély József okl . m ém ök

©

Hunga rian translation Maklám é Fülöp Judit, 1990

ETO: 621. 3.049.77 ISBN 963 10 9622 4 (összkiadás) ISBN 963 10 9625 9

Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Fe lelős kiadó : Szúcs Péter igazgató

@ 90/4370 F ranklia Nyomda, Budapest Felelős vezető: Mátyás Miklós igazga tó Fele lős szerkesatő :

M űszaki vezető :

Molnár Ervin

Bereczki Gábor

M űszaki szerkesztő:

Bán Ferenc

A boritót tervezte : Székely Edit

A könyv áb ráit rajzolta : Cse rmely Józsefné A könyv formátuma: BIS í vterje debne : 9,25 (A5) Azon cssági szám : 61601 MO : 4441-i-9093 Készült az MSZ 5601 és 5602 szerint A kézirat lezárva 1989. dece m ber

Tartalom

27.

rHghAl~alapkapcsolások

"

g

27.1. Alapfogalmak . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8

27.2. Logikai ka pcsolatok 27.2 .1. ÉS kapcsolat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27.2.2 . VAGY kapcsolat 27.2.3 . Tagadás 2 7.2.4 . NAND (ÉS -NEM) kapcsolat 2 7.2.5 . NOR (VAGY-NEM) kapcsolat

ID ID 13 15 15 17

28. rHgitális kód ok .. . .. . . . .. . . . .. . . . . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . . . . 28 . t. Számjegyek és szá mok ábrázolá sa 28.1.1. K ettes számrendszer 28.1.2. BCD kó d (8-4-2-1 kó d) 28.2. Egyéb biná ris kódok

19 19 19 21

22

29. Kapcsolása nalízis ........ 29.1. Általános ismeretek 29.2. Névleges kapcsolat 29.3. Tényleges kapcsolat. .. . . . .. . . . . . . . . .. . .. . .. .. . . . . . . . .. . . . . . ..

24 24 24 27

30. Loglkai algebra . .. .. .. . . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. .. . . . . .. .. .. . .. ..

30 30 31 32 33

30.1. 30.2. 30.3. 30.4. 30.5.

Alapfogalmak . . .. . . . .. .. .. . .. .. . . .. .. .. . .. .. .. . .. . .. . . . . .. . . A kapcsolások logika i függvény ének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . A kapcsolás áb rázolása a függvényegyenlet alapján ........... F ügg vényegyenlet és kapcsolóérintkezős leírá s A logikai algebra felha sználási lehetőségei

34

3 1. A logikai há lóza tok szintézise . .. . .. .. . .. .. . .. .. . .. .. . .. .. . .. .. .. .. ..

35

32. Ára mkö rcsaládok 32.1. Relés kapcsolások .. .. .. .. .. . .. .. .. .. .. . .. .. . .. .. ..... .. .. .... 32.2. DTL áramkörök 32.3. TTL áramkörök . .. .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . .. . 32.4. MOS áramkörök 32.5. ECL á ramkö rök . . . .. . . . .. . .. . . . .. . . . .. . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . 32.6. A z a lacsony (Low) és magas (H igh ) logikai szin tek . . . . . . . . . . . . . . . 32.7. Pozitiv és nega tiv logika . .. .. .. . .... . .. . . .... .. .. . .. .... . ... ..

40 40 40 42 43 45 45 47

5

33. Flip-lIopuk . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33.1. A flip-flo pok tulajdonságai. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . 33.2. SR flip-flopok . . . .. . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 33.3. T flip-flo pok 33.4. rx flip-flopok . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33.5. M ásrer-slave mp·Oopok 33.6. Alkalmazások . . . . . . . . .. . . . .. . . . . .. . . . .. . . . .... . . .. . . . . . . . . . .

50 50 52 54 54 55 55

34. A digitális jelek S7i lYálaszbQ >1;J >1;J kJ kJ kJ >Q >Q kJ kJ >Q ->Q k> kt->Q

Y, ~

co

:!>

Az

ti

>Q

XL

>Q >Q 'Q fo fO -O -O k> kt fo kJ kt kt 'Q -O -O kt 'o -O 'o kt 10 --O kJ kJ >0 'O Q -O -O -O 'o kJ kt >Q >Q >Q 'Q fo fo >Q 'Q >Q -O f" f" '9'9 'Q "I -o -o -o kl fo -O'" -O -O -o -O -o fo fo -O >Q 'o fo fo >Q 'O "o fo "fo -o -o "o "O -

Aj

xs

~

X9

.l; ti

>

Q 'Q

xl

!Is

A,

-fi.

X, Xz

-o

kt kJ-

>Q kl

10 fo

-o -o

'"

-o kl 10 kJ '" kl fokJ "', '9 fo fo -O

>Q >Q kl

'"

"''''

XIO 'o fo fo fo fo -0-0 >Q fo -'9-0 'o 'O fo fo >Q kl 'o >Q -o 'o kl kl >Q XII 'o kt kt 19 fo fo 10 -o "O kl -o >Q Xv >Q kt kt kt kl Xn kl 10 kl- 10 ' 10 fo -O >Q >Q >Q 10 fo 'o 'Q fo 'o 'o X" 10 10 kl fo kl fo -c x" kl 10 10 -O X16 kl 10 'o -Ó ",10 10 kl", kJ -é >Q

"''''

'"

I

"''''

'" '"

"

y c1mdekódoló

!As

!A6

bA 7

bA8

y cím~onalok .\5 .15. ábra. 256 X 1 bites. clmdckóderes tároló szerkezete (SLI es SLI nyolc vezetékét az áttekinthetőség kedvéért elhagytuk)

'"

I

A 16 koordiná tavonal kiválasztásához 4 címvonal kell . A címvonalakat az integrált áramkö r csatlakozókimeneteire vezet ik ki. Hogy néz ez rnost ld egy koordinátavonalakkalés címvonalakkal rendelkező 16 Kbit x 1 bites tároló esetén ? 16384 bitnek (16 Kbitnek) kell kiválaszthatónak lennie. Ehhez 128 X koordiDátavonalra és 128 Y koordinátavonaira van szükség, A 128 koordinátavonal kiválasztásához 7 vezérlő­ vonal szüks éges (35.16. ábra). Összesen 14 címvonalat kellene a z integrált áramkö r kivezetéseihez vezetni. M ivel a zonban az adatbevitel és -kivitel, vala mint a vezérlője­ lek (m int pl. a z Író- és olvas6jelek) számára további kivezetésekre van szilk ség, igen sok csatlakozók imenet adódna. Ennek elkerül ésére demultiplexert (34. fejezet) épltenek az ára mkö rbe. Az A , .• .A 7 bemenetekre először az X címeket adjuk, majd ezután ugyanazokra a bemenetek re az Y címeket. Az átkapcsolás egy S vezérlőjellel történik . A címjelek multiplexálása kisebb IC-tokok a lka lmazását teszi lehetővé. Adar~t

r--

I

.----

""

.g 4'

~

'u

>